Amat 0692 Tanar

0692.
MODUL
EGYENLETEK, EGYENLTLENSGEK
Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa mrleg elvvel
KSZTETTE: OROSHZI KATALIN
0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa mrleg elvvel
A modul clja
Idkeret
Ajnlott korosztly
Modulkapcsoldsi pontok
A kpessgfejleszts fkuszai
Tanri tmutat 2
A mrleg elv megismerse, alkalmazsnak elsajttsa elsfok egy ismeretlenes egyenletek s

egyenltlensgek megoldsban. Az egyenletek s egyenltlensgek ellenrzsnek gyakorlsa. A
megoldshalmazok brzolsa szmegyenesen.
6 ra
6. osztly
Szkebb krnyezetben: Szmhalmazok. Mveletek racionlis szmokkal. A mveletvgzs helyes
sorrendje. A szmegyenes. A bets kifejezsek helyettestsi rtke.
Tgabb krnyezetben: letvitel s gyakorlati ismeretek emel, mrleg.
Megfigyelkpessg. Relcik felismerse. Modellezs. Absztrakci. Analgia. nkontroll.
Kifejezkpessg. Figyelem. Szolidarits. Egyni s kzs felelssgvllals.
Ajnls:
A tmakr j alkalmat knl a kommunikcis kszsgek s az egyttmkdsi kpessg fejlesztsre. Hasznljunk kooperatv tanulsi
technikkat (ellenrzs prban, dikkvartett, feladatklds, kerekasztal)! Gyakoroltassuk a klnbz szerepeket (ksrletez, ellenr, szviv,
tanul, tant, jegyz, stb.)! Dolgoztassuk a gyerekeket kis (pros) s nagyobb csoportokban! A hzi feladatok ellenrzst vgeztessk gy,
hogy minden feladatot egy-egy tanul flira rt megoldsa alapjn egy msik dik ismertessen! A feladatlapok feladatsorait kezeljk
knlatknt, differenciljunk! A feladatok fokozatosan nehezed sorrendben kvetik egymst.
Tmogat rendszer:
Kagan Kooperatv tanuls cm knyve. Szerepkrtyk. Ktkar mrleg (ktoldal emel). Mrleg modell s sznes tglalap kszlet
egysgkorongokkal. Krdsek s vlaszok. Tanuli munkafzet. Feladatgyjtemny. Flik. Falijsg.
rtkels:
Megfigyels. nrtkels s csoportrtkels. Felmr feladatlap a gyerekek ltal alkotott feladatokkal.
Matematika A 6. vfolyam
Tanri tmutat 3
MODULVZLAT
Lpsek,
tevkenysgek
Kiemelt kszsgek,
kpessgek
Eszkzk,
Feladatok
I. A mrleg elv elksztse

1. Az eddig tanultak felidzse
a) A tanultak sszefoglalsa
b) A hzi feladat ellenrzse
c) A mrleg elv elksztse
2. A mrleg elv bevezetse
3. A mrleg elv alkalmazsa
4. A hzi feladat elksztse
Lnyegkiemels. Emlkezet. Kvetkezetessg. Tbb

szempont rvnyestse a megfigyelsben.
1. tanri mellklet: flia,

csoportnv s szerepkrtyk
Modellezs. Megfigyels, kvetkeztets.

Ksrletezs. Elvonatkoztats. ltalnosts. Ellenrzsi
igny.
Ismeretek alkalmazsa.
ktkar mrleg, csomagok

1. feladatlap 1., 2. feladat,
sznes rd kszlet
1. feladatlap 3. feladat, flia,
tollak
II. A mrleg elv ismeretnek elmlytse

1. Rhangols
a) Az elz ra sszefoglalsa
b) A hzi feladat megbeszlse a felkrt
tanulk flii alapjn
rt odafigyels. A sajt gondolatok pontos megfogalmazsa. Tanuli flik
2. A mrleg elv alkalmazsnak gyakorlsa

a) A mrleg modell
b) Kpes nyitott mondatok
c) A feladatlap feladatainak ellenrzse
eredmnyek
Egyttmkds s kommunikci. Tapasztalatszerzs.

ltalnosts. Alapmveletekkel vgzett mveletek a
racionlis szmok krben.
Elvonatkoztats. Alkalmazs.
Tanri tmutat 4
2. feladatlap 1. 2. feladat,
mrleg modell (4. tanuli
mellklet) s sznes lap
kszlet (3. tanuli mellklet),
2. tanri mellklet
2. tanri mellklet:
(egyenletek a sznes
tglalapok rtknek
meghatrozshoz)
III. Az egyenletek, egyenltlensgek megoldsnak gyakorlsa

1. Rhangols
a) Egy szveges feladat
b) A hzi feladat megbeszlse
c) Mire j a mrleg elv?
2. Gyakorls prban
Az ellenrzs prban kooperatv mdszerrel.
Megbzsok a prezentcira. tletek a
megoldshoz.
Egyttmkds. Felelssgvllals egyms munkjrt. rt

figyelem.
Krtyk. Tanuli flik
Egyttmkds, felelssgvllals, kommunikci.

Mveletek racionlis szmokkal. Rutinszerzs a mrleg elv
alkalmazsban.
Figyelem.
3. feladatlap: 1. 2. feladat,
krtyk
3. feladatlap 3. feladat
IV. A mrleg elv gyakorlsa. 1. rsz

1. Rhangols
a) A hzi feladat ellenrzse
b) Egy szveges feladat
2. Talld ki!
Figyelem. Kommunikci. Lnyegkiemels. Tbb

megolds keresse.
Tanuli flik.
Deduktv gondolkods. Tbbfle megolds keresse.
Kartonok hozzrendelsi
szabllyal.
3. Oldjuk meg, s tprengjnk el a

megoldsokon!
Ellenrzsi igny. Mveletek racionlis szmokkal.
Tanri tmutat 5
4. feladatlap 1. 2. feladat
V. A mrleg elv gyakorlsa 2. rsz

1. Rhangols
a) Az a megolds, hogy nincs megolds
2. Verseny
3. Gyakorls
Krdsek megfogalmazsa. Kifejezkpessg.

Hatrozottsg.
Tanuli flik.
A helyes megolds felismerse. Analzis, szintzis.

Ismeretek alkalmazsa sszetettebb feladatokban. A
megolds ellenrzse. Tarts figyelem. Munkamegoszts.
Felelssgvllals.
Krdsek megfogalmazsa.
5. feladatlap 1. feladat.
VI. Bevezets az egyszer szveges feladatok ksztsbe s megoldsba

1. Rhangols
a) A hzi feladat rvid ellenrzse
b) Szmkitalls
2. Egyenlettel s egyenlet nlkl
3. Az adatok kztti sszefggsek felrsa
4. Egyszer szveges feladatok ksztse, a hzi
feladat kijellse
Az adatok kztti sszefggsek matematikai felrsa.

Szveg szerinti ellenrzs.
5. tanri mellklet
(feladatkrtyk)
Figyelem, emlkezet kifejezkpessg. Nyitott mondat

felrsa szveges feladatokhoz.
Fordts a matematika nyelvre. Rugalmas gondolkods,
tbbfle megolds keresse. Szveg szerinti ellenrzs.
A mveleti sszefggsek alkalmazsa. Szvegrtelmezs.
0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa
Tanri tmutat 6
A FELDOLGOZS MENETE
I. A mrleg elv elksztse
1. Az eddig tanultak felidzse
Adjunk SZVIV krtyt a csoport egy-egy tagjnak pedaggiai megfontolsok alapjn!
a) A tanultak sszefoglalsa
Krjk meg a csoportokat, hogy legfeljebb 5 mondatban foglaljk ssze az elz hrom rn
tanultak lnyegt! Ezutn a szvivk egyike hzzuk ki a csoport nevt egy dobozbl
ismertesse a csoport sszefoglaljt, majd adjunk lehetsget a tbbi csoport szvivinek
kiegsztsre vagy javtsra. A szvivk adjk tovbb szerepkrtyjukat egy msik
csoporttrsnak!
b) A hzi feladat ellenrzse

Elszr vgezznk egy gyors szmszer ellenrzst a megoldshalmazok ismertetsvel,
majd nzzk meg soronknt a megoldsokat rsvettn kivettve is!
c) A mrleg elv elksztse

Figyeltessk meg a hzi feladat sorait! Soronknt beszljk meg, hogy hogyan vltozott a bal
ill. a jobb oldal az els hrom feladatban? Eltr sznnel rja is be ezt a tanr a vettett kpen!
Praktikusan helyezznk egy res flit, a hzi feladatot tartalmaz flira, s azon vgezzk
el a kiegsztst. (Cellux vagy gyurma segtsgvel sszeersthetjk a kt flit a knnyebb
kezelhetsg rdekben.) Attl fggen, hogy mennyi idt vesz ignybe egy-egy feladat
megbeszlse, akr az egsz feladatsort megbeszlhetjk, de minimlisan az a)c) feladatokra
kerljn sor!
2. A mrleg elv bevezetse

a)
Tegyk fel a krdst: Mirt marad meg az eredeti relci, ha mindkt oldalon ugyanazokat a
vltoztatsokat hajtjuk vgre!
Vegynk el egy ktkar mrleget, amelyhez elre elksztettnk ngy db egyenl tmeg
csomagot (pl. 4 db 10 dkg-os csokit vagy cukorkt, de brmi ms is lehet) s mrtmegeket!
3 csom. + 5 dkg
1 csom. + 25 dkg
A mrleg egyenslyban van. Mi lehet az oka?

Mert mindkt oldaln ugyanakkora tmeg van.
Hajtsunk vgre klnfle vltoztatsokat a mrlegen, s vizsgljuk meg a kvetkezmnyeket!
Minden ksrlet utn lltsuk helyre az eredeti llapotot! A gyerekektl krjnk kiprbland
tleteket.
Pl.: Mi trtnik, ha:
a baloldalrl levesznk egy csomagot
az egyensly felbomlik
a jobb oldalrl levesznk egy csomagot
a baloldalrl levesznk 5 dkg-ot
a jobb oldalrl levesznk 5 dkg-ot
mindkt oldalrl levesznk egy csomagot
az egyensly megmarad
Tanri tmutat 7
mindkt oldalrl levesznk 5 dkg-ot

mindkt oldalrl levesznk 1 csomagot s 5 dkg-ot
mindkt oldalra rtesznk egy-egy ugyanolyan csomagot
mindkt oldalra rtesznk 10-10 dkg-ot
mindkt oldalt duplzzuk meg
mindkt oldalt felezzk meg
Vgl fogalmaztassuk meg, hogy milyen vltoztatsok esetn maradt meg a mrleg
egyenslya, s mirt! Ha egyenlkbl egyenlket vesznk el, a maradkok is egyenlk
lesznek. Ha egyenlkhz egyenlket adunk, az sszegek is egyenlk lesznek. Egyenlknek az
ugyanannyiszorosai is egyenlk, ill. egyenlknek az ugyanannyiad rszei is egyenlk.
Ez utn krjnk tleteket, hogy milyen vltoztatsokkal rhetnnk el, hogy a mrleg egyik
serpenyjben egyetlen csomag, a msikban pedig csupn ismert tmegek legyenek, s a
vltoztats kzben a mrleg mindig egyenslyban maradjon!
Vegynk el mindkt oldalrl egy-egy csomagot:
2 csom. + 5 dkg
25 dkg
Vegynk el mindkt oldalrl 5-5 dkg-ot!

2 csom.
20 dkg
Felezzk meg mindkt oldalt!

1 csom.
10 dkg
Egy csomag teht 10 dkg.

Ellenrizzk!
Ha a csomag tmege 10 dkg, akkor az eredeti mrleg
bal oldaln 3 10 + 5 = 35 dkg van,

jobb oldaln 10 + 25 = 35 dkg van.
Teht valban egyenslyban van a mrleg.
b)
Felmerl a krds, hogy ha a mrleg nincs egyenslyban, ezt az llst is megrzi-e, ha
mindkt oldalon ugyanazokat a vltoztatsokat hajtjuk vgre. lltsuk be a kvetkez
llapotot:
3 csom. + 5 dkg
1 csom. + 35 dkg
Trjnk ki r, hogy amelyik oldal feljebb van, az tartalmaz kisebb tmeget! Ez a modern
eszkzk vilgban nem evidens a gyerekeknek. Lehet olyan gyereknk, aki most lt elszr
ktkar mrleget, de mivel remlhetleg minden gyerek libikkzott mr, emlkeztethetjk
ket arra, hogy a libikka is egy ktkar mrleg.
Hajtsuk vgre itt is az elz mrlegen kiprblt vltoztatsokat, s figyeltessk meg, hogy a
mrleg llsa itt is csak akkor marad vltozatlan, ha a kt oldalt egyformn vltoztatjuk, majd
Tanri tmutat 8
vlasszuk ki azokat a lpseket, amellyel elrhet, hogy az egyik serpenyben egyetlen

csomag, a msikban pedig ismert tmeg legyen!
Vegynk le mindkt oldalrl egy-egy csomagot!
2 csom. + 5 dkg
35 dkg
Vegynk le mindkt oldalrl 5-5 dkg-ot!

2 csom.
30 dkg
Felezzk meg mindkt oldalt!

1 csom.
15 dkg
Egy csomag tmege teht 15 dkg-nl kevesebb. Lehet pl. 14 dkg. Ellenrizzk:
Ha a csomag 14 dkg-os, akkor a mrleg bal oldaln: 3 14 + 5 = 42 + 5 = 47 dkg
a mrleg jobb oldaln: 1 14 + 35 = 49 dkg tmeg lenne,
teht a baloldal valban kevesebb lenne, mint a jobb.
A csomag tmege teht nem lehet mr 15 dkg sem. Ha annyi lenne, akkor
a baloldalon 3 15 + 5 = 45 + 5 = 50 dkg
a jobb oldalon 1 15 + 35 = 50 dkg, s gy a baloldal nem kisebb a jobb oldalnl.
Ha 15dkg-nl tbb lenne a csomagban, akkor ez annl inkbb gy lenne. Pl. 16 dkg esetn a
baloldal 3 16 + 5 = 48 + 5 = 53 dkg
a jobb oldal 1 16 + 35 = 51 dkg lenne, a baloldal teht nem kevesebb, mint a jobb
oldal.
3. A mrleg elv alkalmazsa

A kvetkez modellezsnl a sznes rudak kszlett hasznljuk. Amennyiben az j tpus
kszlet ll rendelkezsnkre, a sznek s rtkek egymshoz rendelse ms: a vilgoskknek a
szrke, a pirosnak a rzsaszn felel meg. A fehr ebben a kszletben is egysg.
A 4 db vilgoskk ill. a 4 db piros rudat elre csomagoljuk be, hogy a gyerekek ne tudjk, mi
van a csomagban. Clszer a csomagolshoz ttpaprt hasznlni, hogy ne befolysolja
szmotteven a mrleg llst.
1. FELADATLAP
1. Hatrozd meg, hny fehr egysggel lehet egyenl a csomag?
a)
Vegynk el egy ktkar mrleget, s rakjuk ki sznes rudakkal az els egyenletet!
(A csomagban itt a vilgoskk rd rejtzik). Krjk a gyerekektl, hogy prbljk meg a
csomag rtkt fehr kockkkal meghatrozni! A gyakorlatban ez csak kellen rzkeny
mrleggel mkdik. Ha a fizikaszertrbl tudunk szerezni elegend mrleg modellt, adjunk
Tanri tmutat 9
minden asztalra egyet, ha nincs elegend, akkor megbeszlskor hajtsuk vgre a lpseket a
tanri mrleggel is! Ezutn beszljk meg, s sszegezznk!
4 csom. + 5 fehr
17 fehr
Hajtsuk vgre, amit megfigyeltnk! Vegynk el mindkt serpenyrl 5 db fehr rudat!

4 csom.
12 fehr
Negyedeljk el mindkt serpenyben az ott tallhat mennyisgeket

1 csom.
3 fehr
Az egyensly megmarad. Megtudtuk teht, hogy egy csomag hrom fehrrel egyenrtk. Ha
kibontjuk a csomagot, a vilgoskket talljuk benne, teht gy is van.
Megbeszljk, hogy az eljrs a mrleg elv alkalmazsa.
Krdezzk meg a gyerekeket, hogy szerintk mit tehetnk a kt oldallal az egyensly
felbomlsnak veszlye nlkl? Az sszegzst bzzuk a csoportokra, majd egy szvivt
hallgassunk meg, a tbbiek pedig kapjanak lehetsget kiegsztsre, szksg esetn
korriglsra.
b)
Ezutn ugyanilyen alapossggal vizsgljuk meg a 4x + 5 < 25 esetet! Elszr krjk a
gyerekektl az nll megoldst, majd az elbbihez hasonlan beszljk meg s
sszegezznk!
4 csom. + 5 fehr
25 fehr
Mindkt oldalrl levesznk 5 fehret

4 csom.
20 fehr
A mrleg llsa megmaradt.

Negyedeljk el a kt serpenyben tallhat mennyisgeket!
1 csom.
5 fehr
A mrleg llsa megmaradt. Teht a csomag kevesebbet jelent, mint 5 fehr. Ha kibontjuk a
csomagot, a piros rudat talljuk benne, ami ngy fehret r, teht valban kevesebb, mint 5
fehr.
Tanri tmutat 10
Krdezzk meg a gyerekeket, hogy szerintk mit tehetnk a kt oldallal az egyenltlensg

irnynak s mrtknek megvltozsa nlkl! Az sszegzst bzzuk a csoportokra, majd egy
szvivt hallgassunk meg, a tbbiek pedig kapjanak lehetsget kiegsztsre, szksg esetn
korriglsra!
Ha marad id, oldjk meg a kpes egyenleteket!
2. Mi lehet a megoldsa a kpes nyitott mondatoknak?
a)
1 salta = 3 rpa
b)
=
1 mack = 5 bgcsiga
c)
1 kisaut = 9 veggoly
d)
1 kisegr = 3 sajtszelet

Az egyik feladat, hogy a munkafzetk mellkleteknt szerepl kartonlapbl mindenki vgja
ki a sznes tglalapokat s a fehr egysglapokat, helyezzk el egy bortkban s hozzk
magukkal a kvetkez rra. A msik feladat, hogy oldjanak meg minl tbb, de legalbb
hrom egyenletet a 3. feladat egyenletei kzl.
Adjunk lehetsget krdezsre! Ha nincs krds, krdezzk meg mi, hogy mi lenne a
gyerekek szerint a legpraktikusabb els lpsnek! Ezt minden feladat esetn beszljk meg!
3. Oldd meg mrleg elvvel, majd ellenrizd behelyettestssel!

/ 4
a) x + 4 = 9
/ 7
b) 3 x + 7 = 19
/:2
c) 2 (x + 1) = 3
/2
d) 3 (5 x 3) + 2 = 8
/2x
e) 5 x 2 = 2 x + 7
Tanri tmutat 11
x=5
x=4
x = 0,5
x=1
x=3
Krjnk meg gyerekeket, hogy a hzi feladat egy-egy pldjt rjk fel rsvett flira (vagy
celofnra)! A nehezebb egyenleteknl krdezzk meg, ki rzi gy, hogy taln kpes
megbirkzni az adott feladattal, ket krjk fel a flis feldolgozsra, de tisztzzuk, hogy
semmi baj nem trtnik, ha mgsem sikerl! Az els kt feladat flira rst azoktl krjk,
akik ltalban nehezebben boldogulnak a matematikval, de ezen az rn gy lttuk,
sikeresen dolgoztak.
II. A mrleg elv ismeretnek elmlytse

1. Rhangols
a) Az elz ra sszefoglalsa
A csoportokat arra krjk, hogy foglaljk ssze az elz rn trtnteket, valamint
vlasszanak maguk kzl egy szvivt, aki kpviseli ket.
A beszmol csoport nevt hzzuk ki.
b) A hzi feladat megbeszlse a felkrt tanulk flii alapjn.

Megtehetjk, hogy minden nyitott mondatnl egy msik gyereket krnk a megolds
ismertetsre, aki rtelmezi s elmondja, hogy vlemnye szerint a flit kszt trsa hogyan
gondolkodott. Ha ezt a mdszert gyakran alkalmazzuk, rszoktathatjuk a gyerekeket arra,
hogy jobban figyeljenek egymsra, akarjk megrteni egymst.
2. A mrleg elv alkalmazsnak gyakorlsa

Ha gy ltjuk, hogy az osztly teljesen megrtette a mrleg elvet, a manipulci rszben vagy
egszben elhagyhat. Ebben az esetben manipulci nlkl, az elv alkalmazsval oldjk meg
a feladatokat.
a) A mrleg modell
Mindenki vegye el a bortkot az otthon kivgott lapokkal, s vegye el a mrleget
helyettest lapot is (4. tanuli mellklet)! A klnbz szn tglalapok (3. tanuli
mellklet) jelkpezik az ismeretlent, a fehr ngyzetek pedig az egysget. A mrleg nem
jelez ugyan, de a mrleg jelzst munkaszervezssel mrleg szereppel helyettesthetjk.
Jelentsge nagy, mert lehetv teszi a mrleg elv elsajttst kzvetlen manipulcival. J,
ha a kz is emlkezik arra, hogy mindkt oldalt s egyformn kell vltoztatni.
A tanri asztalon ht kupacban a klnbz szn tglalapok rtknek meghatrozsra
alkalmas egyenleteket helyeznk el.(2. tanri mellklet) A csoportok egy-egy kpviselje
mindegyik kupacbl vlaszt egy-egy egyenletet, s a csoportok ezek alapjn meghatrozzk a
sznes tglalapok rtkt.
A gyerekek prokban dolgoznak, a prok tagjai egyenletenknt felvltva KSRLETEZ ill.
MRLEG szerepet jtszanak. J, ha ilyen szerepkrtykat adunk a gyerekeknek, hogy a
szerepcsere gy krtyacsere aktushoz ktdjn. A feladatlapon mindketten rgztik a
mrlegek minden llst. A mrlegek azonnal szlnak, ha ksrletez trsuk olyan lpst hajt
vgre, ami felbortan a mrleg egyenslyt. A kvetkez feladatnl szerepcsere.
Tanri tmutat 12
Az albbiak csupn egy-egy egyenlet levezetst mutatjk be mindegyik tglalapfajtra

vonatkozan, mintakppen.
2. FELADATLAP
1. Hatrozd meg, hogy a sznes tglalapok hny fehr egysggel egyenrtkek!
5 f.+2 vk.
23 f.
2 rsz.+4 f.
1 rsz.+12 f.
2 vk.
18 f.
1 rsz.+ 4 f.
12 f.
1 vk.
9 f.
1 rsz.
8 f.
5b
2 b.+ 6 f.
5 sk.+ 1 f.
3 sk. + 7 f.
3 b.
6 f.
2 sk. + 1 f.
7 f.
1b
2 f.
2 sk.
6 f.
1 sk.
3 f.
2 fk. + 11 f.
4 fk. + 3 f.
11 f. + 2 p.
3 p. + 5 f.
11 f.
2 fk. + 3 f.
11 f.
1 p. + 5 f.
8 f.
2 fk.
6 f.
1 p.
4 f.
1 fk.
6 l.+2 f.
4 l. + 16 f.
2 l. + 2 f.
16 f.
2 l.
14 f.
1 l.
7 f.
1 lila (l.)
1 bord (b.)
1 sttkk (sk.)
1 fekete (fk.)
1 vilgoskk (vk.)
1 piros (p.)
1 rzsaszn (rsz.)
=
=
=
=
=
=
=
Tanri tmutat 13
7 fehr
2 fehr
3 fehr
4 fehr
9 fehr
6 fehr
8 fehr
Amelyik csoport kszen van az els feladattal, megmutatja a tanrnak az sszest tblzatot.
Ha helyes a tblzat kitltse, folytathatjk a msodik feladattal. E feladatot is prban oldjk
meg, felvltva betltve a megold s a mrleg szerept. A kt egyenletrendszer (j, k)
megoldsval megbzhatunk clzottan is egy-egy tanult a leggyesebbek kzl, azzal a
megjegyzssel, hogy termszetesen otthon azok is prblkozhatnak, akiknek itt nem maradt
mr idejk r.
b) Kpes nyitott mondatok

2. (folytats)
e)
1 sl = 4 sapka
f)
1 katicabogr = 2 falevl
Tanri tmutat 14
g)
1 gomba = 6 virg
h)
>
1 altt < 4 szmtgpegr

i)
<
1 paletta < 3 ecset
KITEKINTS:
j)
1 alma = 10 csiga
Tanri tmutat 15
k)
3 cip = 4 zokni
c) A feladatlap feladatainak ellenrzse eredmnyek

Itt kzsen beszljk meg, mit is jelenthet az ellenrzs! Egy-egy feladat ellenrzse kerljn
a tblra, hogy az ttekinthet formra is lssanak pldt.
Pl.: 5f. + 2 vk. = 23 f. esetn
1 vk. = 9 f megoldst kaptak. Azaz, ha 1 vk. helyre 9 fehret tesznek, egyenslynak kell
lennie.
B.o.: 5 f. + 29 f. = 23 f.
J.o.: 23 f.
Teht a mrleg valban egyenslyban van.
Ugyanez a kpes nyitott mondatoknl:
Pl.: 3 salta + 1 rpa = 10 rpa
1 salta = 3 rpa addik. Azaz, ha minden salta helyre 3 rpt tennnk,
B.o.: 3 3 rpa + 1 rpa = 10 rpa
J.o.: 10 rpa
Teht a mrleg valban egyenslyban van.
A SZVIV krtya jrjon krbe! A beszmol csoportot kivlaszthatjuk sorsolssal. A
megoldsokat indokoltassuk! Minden sznes tglalap rtknek ellenrzse kerljn a
tblra a beszmolsra kisorsolt csoport egy tagjnak eladsban!

A csoportok cserljk ki egyms kztt a sznes tglalapok meghatrozsra kapott
egyenletek feladatsort, s most mr modell nlkl oldjk meg a mrleg elvvel hzi
feladatknt. A feladatokat osszk fel egyms kztt. Ha vitt szlelnk, javasoljuk, hogy rjk
a fzetkbe, s mindegyik feladatot oldja meg mindenki. Mivel az rai munka alapjn mr
tudjk a tglalapok rtkt, ha ugyanazt kapjk megoldsknt, akkor nem kell ellenriznik.
Amennyiben a kpes nyitott mondatok kzl maradt megoldatlan, bztassuk a gyerekeket
ezek megoldsra gyakorlsknt.
Tanri tmutat 16
III. Az egyenletek, egyenltlensgek megoldsnak

gyakorlsa
1. Rhangols
a) Egy szveges feladat
Oldjuk meg kzsen a kvetkez feladatot:
Gondoltam egy szmot, megszoroztam 5-tel, s gy a gondolt szm hromszorosnl 7-tel
tbbet kaptam. Melyik szmra gondoltam?
Legyen a gondolt szm jele: x! Akkor az 5-szrse: 5 x, a 3-szorosa: 3 x
5x
>
3x
7-tel
5x=3x+7
vagy 5 x 7 = 3 x
x = 3,5
Ellenrzs:
A gondolt szm: 3,5
tszrse: 17,5
hromszorosa: 10,5
A 17,5 tnyleg 7-tel tbb, mint a 10,5.

Ha volt valakinek problmja valamelyik feladattal, akkor a krdses feladatot jra
megbeszljk.
c) Mire j a mrleg elv?

Bizonyra lesz olyan tanul, aki szreveszi, hogy amit lebontogatssal meg tudtunk oldani,
azt a mrleg elv alkalmazsval is megoldhatjuk, de az utbbival olyan feladatok megoldsa
is lehetsges, amelyeknl a lebontogats nem vezet eredmnyre. Ha nem szletik meg ez a
felismers, krjnk meg egy tanult, hogy oldja meg lebontogatssal a bevezet feladatban
felrt egyenletet! Miutn ez a ksrlet eredmnytelen lesz, megbeszlhetjk, hogy a mrleg elv
olyan egyenletek (s egyenltlensgek) megoldst is lehetv teszi, amelyekben mindkt
oldalon van ismeretlen.
2. Gyakorls prban
A gyerekek prokban dolgoznak, az Ellenrzs prban kooperatv mdszer szerint (Kagan
nyomn) a 3. feladatlapon. Az egyik dik kidolgozza a feladat megoldst, a trsa figyeli a
munkjt, s ha kell, segt, ill. ha is helyesnek tallja a megoldst, akkor dicsr. Ha a pros
nem rt egyet, s nem tudjk meggyzni egymst, akkor a csoport msik prosval
egyeztetnek. Ha gy sem sikerl egyetrteni vagy megoldst tallni, akkor mind a ngyen
felteszik a kezket, ezzel jelezve a tanrnak, hogy kls segtsgre van szksgk.
A kvetkez feladatnl szerepcsere. Mindez addig tart, amg kszen lesznek, ill. amg el nem
fogy a tanr ltal megjellt id. Ezutn az egy csoportban dolgoz kt pr sszehasonltja a
feladatok megoldst. Ha a megolds nem egyforma, kzsen keresik meg a hibt, s
kijavtjk. Ha a vlaszok megegyeznek, kzfogssal jelezzk a gyerekek egymsnak az
elismerst. A csoportok eredmnyeit a dikkvartett mdszervel ellenrizzk. Rszletesebb
megbeszlsre csak nzetklnbsg esetn van szksg.
Amennyiben gy ltjuk, hogy a feladatok tl sok nehzsget okoznak, kettesvel, de akr
egyenknt is feladhatjuk s megbeszlhetjk azokat.
Ha valamelyik pros gyorsabban vgez, a 3. feladatlap 2. feladatval foglalkozzon
Tanri tmutat 17
3. FELADATLAP
1. Oldjtok meg, s ellenrizztek a kvetkez feladatokat.
a) 3 x 2 = 4
b) 3 x + 5 = 2 x
c) 2 x + 4 = 3 x 2
d) 5 x 8 = x + 12
e) 3 (x 1) + 9 = 27
f) 12 3 x = x 12
g) 4 x + 6 =2 (x + 3)
1
1
h) 2 x = x +
3
2
x=2
x = 5
x=6
x=5
x=7
x=6
x=0
5
x=
6
2. Oldjtok meg az egyenltlensgeket, s brzoljtok a megoldsok halmazt

szmegyenesen!
x6
a) 12 3 x x 12
x6
b) 4 x + 6 2 (x + 3)
Ha vannak olyan csoportok vagy prok, akik a msodik feladatot megoldottk, ellenrizzk
az eredmnyeket! Ha az x 6 helyett x 6 eredmnyre jutott valaki, akkor rassuk fel a
tblra a megoldst, s keressk meg a hibt! Valsznleg mindkt oldalt negatv szmmal
osztottk. Mutassuk meg konkrt szmok esetben, hogy ez mirt vezetett hibhoz!
Pl.:
3<5
/ (2)
3 < 5
/ (2)
3 > 5
/ (2)
6 nem kisebb 10
6 nem kisebb 10
6 nem nagyobb 10
6 > 10
6 > 10
6 < 10
Utaljunk r, hogy az egyenltlensgek esetben, ha negatv szmmal szorozzuk vagy osztjuk
a kt oldalt, akkor a relcis jel irnyt meg kell vltoztatni, de errl a kvetkez vekben
mg bvebben tanulnak majd!

3. Oldd meg s ellenrizd!
5 2
4
a) x : + = 2
6 5
5
4
b) ( x 10 ) = 0, 2
7
c) 4 x 2,5 x 1
x=2
x = 10
7
= 10,35
20
x 0,5
Lehetleg beszljk meg a nyitott mondatok megoldsnak lpseit, s azok sorrendjt. A b)

feladat esetben tisztzzuk, hogy a 0,2-et rjuk fel trt alakban, majd az els lps: mindkt
4
oldal osztsa - del. Bzzunk meg gyerekeket, hogy a megoldst rjk le rsvett flira.
7
Krjk, hogy az egyenltlensg megoldshalmazt brzoljk szmegyenesen!
Bztassuk a gyerekeket, hogy akinek nem maradt ideje az rn a feladatlap 2. feladatra,
prblkozzon vele otthon! Krjnk fel nknt jelentkezket a 2. feladat kt
egyenltlensgnek flis feldolgozsra is! Krjk az egyenltlensg megoldshalmaznak
szmegyenesen val brzolst is!
Tanri tmutat 18
IV. A mrleg elv gyakorlsa.

1. Rhangols
a) A hzi feladat ellenrzse
A mr korbban is alkalmazott mdszerrel trtnjen, azaz a flik alapjn valaki ms
magyarzza el, hogy hogyan gondolkodhatott a trsa, s ez utn ismertesse azt is, hogy mit
tett mskppen, s mirt!
b) Egy szveges feladat
Oldjuk meg kzsen:

Gondoltam egy szmot. Ha a nla 1-gyel nagyobb szmot megduplzom, 3-hoz jutok. Melyik
szmra gondoltam?
2 ( x + 1) = 3
A gondolt szm a 0,5.
Ha a gyerekek mindkt oldalt elosztjk 2-vel, akkor a feladat zrjelbonts nlkl is
megoldhat. Ha valaki felveti, beszljk meg, hogy a kettes szorz az egsz zrjel tartalmra
vonatkozik. rdeklds esetn mutassuk meg, hogy az egyenlet 2 x + 2 = 3 alakban is
felrhat. Hivatkozzunk a korbban a szmoknl mr tapasztalt ktfle kiszmtsra!
2. Talld ki!
a) Kt kartonlapot mutassunk fel a gyerekeknek. Az egyiken szmukra lthatan: I. gp, az
eltakart oldalon: x + 5; a msikon lthatan: II. gp, az eltakart oldalon 2 x 1.
Elmondjuk, hogy az els gp szerept jtsszuk. A gyerekek mondjanak szmot, mi pedig
megmondjuk, hogy mit ad ki az adott szm esetn a gp. Kb. gy: Ha azt mondod 2 (ez az
egyik gyerek szma), n azt mondom 7. Mindezeket az albbi tblzatban a tbln rgztjk.
A gyerekek prbljk kitallni a gp szablyt. Aki rjn, vlaszoljon a tanr helyett, vegye t
a kartont. Ez utn a msik gp szablyt prbljk kitallni. Ha mr a msik gpet is gyerek
tartja, akkor kitzzk azt a clt, hogy keressk meg, milyen szm esetn adja ki mindkt gp
ugyanazt a szmot? A gyerekek tovbb folytatjk a szmok megadst, a kartonokat tart kt
gyerek pedig szmol a gpe helyett.
Ha azt mondod
0
1
10
6
I. gp
n azt mondom
1
1
19
11
<;>;=
<
<
>
=
II. gp
n azt mondom
5
6
15
11
Amikor megtalltuk az egyenlsg helyt, fordtsuk meg a kartonokat, s annak alapjn rjuk
fel az egyenletet: x + 5 = 2 x 1. Beszljk meg, hogy ennek az egyenletnek a megoldsa:
x=6
Ez utn krdezzk meg, mi lenne a x + 5 < 2 x 1 ill. x + 5 > 2 x 1 egyenltlensg
megoldsa? Mindhrom megoldshalmazt brzoljuk szmegyenesen!
Jobb osztlyokban, ill. ha az idbe belefr, megvizsglhatjuk a x + 5 2 x 1 ill.
Tanri tmutat 19
x + 5 2 x 1 egyenltlensgek megoldst is, megfigyelve az elz kt egyenltlensg

megoldshalmazaitl val eltrst a szmegyeneseken is.
b) Oldassuk meg az egyenletet s az egyenltlensgeket mrlegelvvel is!
x + 5 = 2 x 1 / x
5 = x1
/+1
6 = x
x+5 < 2x1

5 < x1
6 < x
/ x
/+1
x+5
5
6
>
>
>
2 x 1 / x
x1
/+1
x
3. Oldjuk meg, s tprengjnk el a megoldsokon!

a. Tegyk fel a krdst: Vajon olyan gpek is lehettek volna a kartonokon, amelyek
semmilyen szm esetn sem adtak volna ki azonos rtket? Azaz van olyan egyenlet, aminek
nincs megoldsa? Esetleg van olyan, aminek minden szm megoldsa?
A kvetkez egyenleteket prban oldjk meg a gyerekek, a tapasztalatokat pedig a ngyes
csoport egyeztesse a kzs megbeszls eltt! Amikor a gyerekek a feladatok vgre rnek,
az ellenrzs a dikkvartett mdszervel trtnik (Kagan nyomn).
Teht a feladatokat egyenknt megbeszlik, mgpedig gy, hogy minden gyerek sorszmot
kap (az asztalra helyezett 14. szmokbl hznak), a tanr is hz egy szmot, s minden
csoportban jelentkeznek az ugyanolyan sorgym gyerekek. Kzlk kr fel egyet a tanr a
megolds ismertetsre. Ha a tbbi csoport egyetrt vele, akkor az ugyanolyan sorszm
tanul zld, ha hibsnak tallja a megoldst, akkor piros lapot emel a magasba. Ha nem hibt
szeretne javtani, csupn kiegsztst tenne, akkor azt kk lappal jelzi.
4. FELADATLAP
1. Oldjuk meg a kvetkez egyenleteket, s gondolkodjunk el a megoldsokon!
a) 3 x + 5 = 3 x 5
x = nincs megolds
b) 2 x + 7 = 5 x + 7
x =0
2
2
=2x+ +3x
3
3
x = brmely szm
c) 5 x +
Beszljk meg rszletesen, hogy mit jelent, ha + 5 = 5-hz, ill. mit jelent, ha
2
2
= - hoz jutunk? rdemes figyelmet fordtani a b) feladatra is, mert mindig vannak
3
3
olyan gyerekek, akik pl. a 7x = 0 sorral nem tudnak mit kezdeni. Eleventsk fel az
azonossg fogalmt! Krdezzk meg, hogy sejtette-e valaki elre, hogy melyik feladatnak
nem lesz megoldsa, ill. melyiknek lesz vgtelen sok?
b) Ersebb osztlyokban, ha az id engedi, oldjuk meg az egyenltlensgeket is!
2. Oldjuk meg a kvetkez egyenltlensgeket, s gondolkodjunk el a megoldsokon!
brzoljuk a megoldshalmazokat szmegyenesen!
a) 2 x + 5 < 3 x + 6
x>1
b) 2 x + 5 < 3 x + 5
x>0
c) 2 x + 5 < 2 x 5
nincs megolds
c) 2 x 5 < 2 x + 5
brmely szm megolds
Tanri tmutat 20
Beszljk meg rszletesen, hogy mit jelent, ha + 5 < 5 hz, ill. mit jelent, ha
+ 5 < 5 jutunk? Eleventsk fel az azonos egyenltlensg fogalmt! Krdezzk meg,
hogy sejtette-e valaki elre, hogy melyik feladatnak nem lesz megoldsa, ill. melyik
egyenltlensget teszi igazz brmely szm?

Az a)d) feladatokbl legalbb hrmat krjnk mindenkitl, a e), f) feladatokat pedig bzzuk
nknt vllalkozkra, akik nem ijednek meg egy kis kihvstl.
Ismt kapjanak a gyerekek megbzst egy-egy feladat flin trtn feldolgozsra! gy
elbb-utbb minden gyerekre sor kerl, s tlheti, hogy az megoldst kell rtelmeznie
msoknak, r, a munkjra figyelnek, ill. azt is, hogy neki kell msok munkjt rtelmeznie,
arra odafigyelnie.
3. Oldd meg, s ellenrizd!
a) x 7 = 1
b) 5 x 3 = 23
c) 3 x + 9 = 44 4 x
d) 2 (x 3) = 8
5
1
7
x = 2 x 1
e)
8
2
8
f) 2 x 3 < x + 2
x=6
x=4
x=5
x=7
x=1
x <5
V. A mrleg elv gyakorlsa

1. Rhangols
a) Az a megolds, hogy nincs megolds, vagy nem tudjuk megkeresni?
Egy akcfn 5-szr annyi verb csivitelt, mint a mellette ll jegenyn. Egyszer csak risi
reccsenssel letrt a jegenyrl egy vastag, de korhadt g. Az gon l hrom verb, huss,
elreplt. Hny verb maradt a jegenyn?
Egyetlen verb sem marad a fn, hacsak nem hasznltak fldugt. Ha feltteleznnk, hogy
nem replnek el ijedtkben, akkor sem tudnnk megmondani, hogy hnyan maradnak a fn,
mivel nincs elg adatunk hozz.
b) A hzi feladat megbeszlse.

A mr korbban is alkalmazott mdszerrel trtnik. A flik alapjn ms a szemlyt
dikkvartettel vlasztjuk ki ismerteti a megoldst.
Tanri tmutat 21
2. Verseny
5. FELADATLAP
1. Kt egyenlet megoldsnak sorai sszekeveredtek. Vlogasstok kln az sszetartoz
sorokat, s rakjtok helyes sorrendbe. A sorok mellett jelljtek a szokott mdon, hogy
milyen vltoztats lesz a kvetkez sorban?
2
3y
2+x
x
2y7
y
3y7
=
=
=
=
=
=
=
x+3
12
2x+3
1
5y
4
5
Megolds:
2y7
3y7
3y
y
2+x = 2x+3
2 = x+3
x = 1
=
=
=
=
5y
5
12
4
Javasoljuk a gyerekeknek, hogy mieltt munkhoz ltnak, dolgozzanak ki egy j mdszert

arra, hogy a lehet legrvidebb id alatt a legbiztosabb eredmnyhez jussanak! Ne
feledkezzenek meg az ellenrzsrl sem! Az a csoport nyer, amelyik a legrvidebb id alatt
kszl el a hibtlan megoldssal.
A kzs megbeszlskor felttlenl tisztzzuk, hogy az x = 1 s a 1 = x tartalma
megegyezik. (Az egyenlsg szimmetrikus)
3. Gyakorls
Beszljk meg, hogy ngy kifejezs hnyflekppen prosthat, s kapcsolhat ssze
egyenlsg jellel? Tisztzzuk, hogy a felcserlt sorrend nem jelent ms egyenletet. Javasoljuk,
hogy a ngyes csoport egytt lltsa ssze az egyenleteket, majd felosztva egyms kztt
prban vagy egynileg oldjk meg. Dikkvartett mdszerrel ellenrizhetjk. Krjk meg a
gyorsan dolgoz csoportokat, hogy ha tudnak, talljanak ki az x + 5 kifejezs mell egy olyan
msikat, hogy azonossgot alkossanak egytt.
2. A felsorolt kifejezsek felhasznlsval ksztsetek minl tbb egyenletet, oldjtok meg, s
ellenrizztek azokat!
x+5
3x+9
x + 5 =3 x + 9
x = 2
x + 5 = 2 x + 10
x = 5
2 x + 10
x+3
x+5 =x+3
x = nincs megolds
3 x + 9 = 2 x + 10
x=1
3x+9 =x+3
x = 3
2 x + 10 = x + 3
x = 7
Tanri tmutat 22
4. Megoldshoz egyenlet
Prbljatok 3 olyan egyenletet pteni, amelynek a megoldsai rendre: x 1 = 3 ;
2
x3 =
3
x 2 = 2;
rjuk a tblra az azonos megolds egyenleteket egyms al!

Az 5. Feladatlap 3. Feladatsorbl ngy egyenletet oldjanak meg, azzal a kiegsztssel, hogy
legalbb egy egyenlethez prbljanak meg szveget is rni, s ahny szveget rnak, annyi
egyenlettel kevesebbet kell megoldaniuk. Figyelmeztessk a gyerekeket, hogy a megoldshoz
az ellenrzs is hozz tartozik! Krjk itt is, hogy az egyes feladatokat dolgozzk fel flira!
Az utols hrom egyenlet feldolgozsra a tanr krjen fel gyerekeket pedaggiai
megfontolsok alapjn!
3. Oldd meg, s ellenrizd!
a) 3 a 2 = 5 a 10
b) 2 b + 5 = 3 b 10
c) 9 e 2 = 4
d) 5 = 7 2,5 f
3
1
g =2
4
e) 4
f) 4 (d + 1) + 3 = 10
a=4
b=3
2
e=3
4
f=5
g=
3
d=4
3
2
Tanri tmutat 23
VI. Bevezets az egyszer szveges feladatok ksztsbe s

megoldsba
1. Rhangols
a) A hzi feladat rvid ellenrzse
Ha ksztett valaki szveges feladatot, akkor felolvassa az osztlynak, s a tbbiek
megllaptjk, hogy melyik egyenlethez szletett, megbeszlik az egyenlet megoldst, s azt,
hogy a szveg befolysolja-e a megoldshalmazt. Azoknl az egyenleteknl, amelyekhez nem
szletett szveg, csak a gykt s a kt oldalnak az adott gykre vonatkoz helyettestsi
rtkt egyeztetjk.
b) Szmkitalls
A feladatcsere mdszert hasznljuk. A feladatokat kln-kln krtyn szerepelnek
(5. tanri mellklet), s sztosztjuk a csoportok kztt. A csoport kzsen megoldja a
feladatot, s a krtya msik oldalra rjk a megoldsukat a csoport nevvel egytt, majd
tovbbadjk azt egy msik csoportnak, s tveszik a feladatot egy msik csoporttl. Ezt is
megoldjk, majd megfordtva a krtyt sszehasonltjk a megoldsukat a krtyn eddig
feltntetett megoldsokkal. Ha egyetrtenek, akkor csak a csoport nevt rjk a krtyra, ha
nem rtenek egyet, akkor rrjk a sajt megoldsukat a csoport nevvel, s tovbbadjk a
feladatot, mikzben tvesznek egy msikat. Ez a folyamat addig tart, amg minden feladat
megfordul minden csoportnl. Csak a kitalland kt szmot kell feltntetni, a megoldshoz
vezet utat nem.
Amikor minden krtya visszakerl a tanrhoz, akkor csak azt a feladatot beszlik meg
kzsen, amelyiknl hibs megolds szerepel a krtyn, vagy amelyikrl hinyzik a helyes
megoldsok valamelyike. Ezeket a feladatokat rjuk fel kzsen nyitott mondattal is!
Kt szm sszege
az
4
, az egyik szm
3
1
, melyik a msik szm?
2
5
6
Kt szm szorzata 3,6, az egyik a

0,4. Melyik a msik szm?
9
Kt szm arnya 1 : 3 , az egyik

szm a 6, melyik a msik?
18 vagy 2
Kt szm kzl az egyik 3-szor
akkora, mint a msik. Az sszegk
12. Melyik ez a kt szm?
3 s 9
Kt szm klnbsge
2
, az egyik
5
1
, melyik lehet a msik?
2
9
1
vagy
10
10
1
Kt szm hnyadosa , az egyik
2
szm a 7, mi lehet a msik szm?
14 vagy 3,5
5
Kt szm szorzata , az egyik szm a
8
3
4
5
6
szm az
Tanri tmutat 24
2. Egyenlettel s egyenlet nlkl

Olvastassuk el a gyerekekkel a kvetkez feladatot, adjunk idt a csoportoknak a
gondolkodsra, majd krjnk tleteket a megoldshoz! A feladat egyenlet nlkl is
megoldhat, de taln lesz olyan gyerek, aki megksrli egyenlet felrst. Fontos, hogy
mindkt mdot beszljk meg kzsen. Tisztzzuk, hogy mindkt mdszer eredmnyre
vezethet, hogy melyiket hasznljuk, azt a clszersg, no meg az zlsnk dnti el! Vannak
azonban feladatok, amelyek knnyebben megoldhatk, ha az adatok kztti sszefggst
felrjuk egyenlettel vagy egyenltlensggel. gy is szoktuk mondani, hogy a feladatot
lefordtjuk a matematika nyelvre.
6. FELADATLAP
1. Szundi s Morg munkt kerestek. Mr az els napon alkalmaztk ket egy bnyban.
Este, amikor hazafel bandukoltak, Szundi tallt egy bugyellrist, amiben 12 petk lapult.
Amikor msnap Morg munkba indult, Szundi nem ment vele, hanem beverte a szundit.
Morg mg kt napig dolgozott, gy 4 petkkal tbb pnze lett, mint Szundinak. Mennyi a
vagyonuk a hrom nap utn?
Beszljk meg a clszer adatrgztst! llapodjunk meg abban, hogy mit jellnk betvel.
Ezt rjuk is fel!
Legyen az egy napi munka bre x!
A trpk vagyona a kvetkezkppen alakul:
Szundi: 1 napi br s a tallt pnz. Morg: 3 napi br.
Beszljk meg, hogyan fejezhetjk ki a trpk pnzt a matematika nyelvn!
x + 12 <
3x
4-gyel
Krdezzk meg, hogyan tehetnnk egyenlv a kt trpe pnzt? Keressnk tbbfle
megoldst!
Egyenl lenne a vagyonuk, ha Szundinak 4-gyel tbb lenne: (x +12) + 4 = 3 x, vagy ha
Morgnak 4-gyel kevesebb lenne: x +12 = 3 x 4
Oldassuk meg prhuzamosan kt gyerek egyszerre dolgozik a tblnl mindkt egyenletet.
Vgezzk el kzsen a szveg szerinti ellenrzst!
x=8
Ha teht egy napi munkrt 8 petk jrt, akkor Szundit 8 petkja s a tallt 12 petk egytt 20
petk vagyonhoz juttatta.
Mivel Morg 3 napot dolgozott, 3 8 = 24 petkot gyjttt.
Vagyis Morgnak 24 20 = 4 petkkal tbb a pnze, s a feladat ppen ezt lltotta.
A feladat egyenlet nlkl is megoldhat.

Ha Szundinak 4 petkkal tbbje lenne, akkor a 16 petk ppen ktnapi munkabr lenne. Egy
napi br teht 8 petk.
Vagy: Szundi 12 tallt petkja 4 petk hjn ktnapi br. Teht ktnapi br 12 + 4 = 16 petk.
Ebbl kvetkezik, hogy egy napi br 8 petk.
3. Az adatok kztti sszefggsek felrsa

2. Egsztstek ki a tblzatot a hinyz szm kifejezsvel!
Itt is vlogathatunk a feladatokbl az osztly adottsgainak ismeretben! Nhnyat
kitzhetnk gy is, hogy elmondjuk, ezek nehezebbek, aki mgis megbirkzik velk, annak a
megoldst kitesszk a falijsgra, s teljestmnyrl a szleit is rtestjk. Hatrid: a
kvetkez ra.
Tanri tmutat 25
Gyengbb osztlyokban a feladat kitzse eltt folytassunk frontlis beszlgetst a

gyerekekkel! Tegyk fel szban az albbi feladatok krdseit, de az egyik szm megnevezse
ne bet, hanem egy konkrt szm legyen. Pl.: Kt szm sszege 27, az egyik szm 11 ( 2; 24;
stb.) mennyi a msik? Hogyan szmoltad ki?
a)
Kt szm sszege 27
Az egyik szm: a
A msik: 27 a
b)
Kt szm szorzata 24
Az egyik szm: b
A msik: 24 : b vagy
c)
Kt szm hnyadosa 2
Az egyik szm: c
24
b
A msik: 2 c vagy c / 2
d)
Kt szm klnbsge 11
A kisebbik szm: d
A nagyobbik: d + 11
e)
Kt szm klnbsge 3
A nagyobbik szm: e
A kisebbik: e 3
f)
Kt szm sszege: f
Az egyik szm: 5
A msik: f 5
g)
Kt szm szorzata: g
Az egyik szm: 5
A msik: g / 5
h)
Kt szm hnyadosa: h
Az egyik szm: 2
A msik: 2 h vagy 2 / h
i)
Kt szm klnbsge: i
3
Kt szm sszege:
8
3
Kt szm klnbsge:
7
5
Kt szm szorzata:
9
Az egyik szm: 4
A msik: 4 + i vagy 4 i
3
A msik: j
8
3
3
A msik: k + vagy k
7
7
5
A msik: : l
9
5
A msik: m vagy
6
5 6
m: = m
6 5
j)
k)
l)
m)
Kt szm hnyadosa:
5
6
Az egyik szm: j
Az egyik szm: k
Az egyik szm: l
Az egyik szm: m
Az Ellenrzs prban mdszert alkalmazzuk. Mivel mindenki a sajt feladatlapjn dolgozik,

minden msodik feladat lenne a gyerekek lapjn, ezrt amikor a feladatsor vgre rnek,
mindenki nllan kiegszti a feladatlapjt, s csak akkor kr tancsot a szomszdjtl, ha
elakad. Ngyes munka csak akkor kvetkezik, ha minden kijellt feladat benne van minden
gyerek fzetben. Ekkor a kt pr egyeztet, ha a vlaszok nem azonosak, akkor kzsen
javtanak, ill. szksg esetn kls segtsget krnek. Miutn kszen vannak a csoportok,
a Dikkvartett mdszerrel ellenrzik a megoldsokat, s a szokott mdon sznes kartonnal
jelzik, ha egyetrtenek, ha nem, ill. ha kiegsztst tennnek.
4. Egyszer szveges feladatok ksztse, a hzi feladat kijellse

Megkrdezzk a gyerekeket, hogy milyen korbbi feladatokra emlkezteti ket az elbbi
feladatsor?
A feladatcsere feladatai.
Vajon a birtokukban lv informcik alapjn megmondhat-e konkrtan a keresett kt szm
az a) feladatban pldul?
Nem
Tudnak-e olyan szmprokat mondani, amelyek megfelelnek az a) feladatnak?
Igen. Pl.:
5 s 22
10,5 s 16,5
Tanri tmutat 26
5 2/3 s 21 1/3
11 s 16 stb.
Milyen jabb informcival, adattal, felttellel szkthetnnk a megoldsok halmazt?
Pl.: csak egsz szmok lehetnek; vagy a szorzatuknak 90-nek kell lennie; vagy a kt szm
klnbsge pontosan 15 legyen; stb.
Melyikhez tudunk nyitott mondatot felrni?
Pl.: a (27 a) = 90
de ezt nem tudjuk megoldani a most megismert
mdszerekkel, csak prblgatssal
a (27 a) = 15
ezt meg is tudjuk oldani, ha feleleventjk azt, amit
szmok esetben tapasztaltunk, ha a zrjel eltt kivons jel volt. Pl.:
50 (12 2 ) = 50 12 + 2 = 40
Ngyes csoportban dogoznak tovbb. ltaluk is megoldhat szveges feladatokat kell
ksztenik az a)b)c)d) feladatokhoz. Minden dik rja le egy rlapra a ngy elksztett
feladatot! Ha ksz, cserljk el egy msik csoport feladataival! Ez lesz a hzi feladat.
FELADATGYJTEMNY
1. Oldd meg s ellenrizd a kvetkez egyenleteket:
2
a) a 7 = 5
3
b) 7 b + 5 = 26
2
c) c + 9 = 11
5
d) 3 d 2 = 17
1
e) 9 5 e = 14
4,5
f) 18 = 2 f + 9
10
g) 0 = 3 g 30
8a9=7a
29 5 b = 1 3 b
11 c + 5 = 9 c
2
+ d = 2d
3
e)
1
3
3 e = 5 e
4
2
f) 4
11
f = 2 f
5
5
g)
g
3+ = 2 g
2
a)
b)
c)
d)
9
14
2,5
2
3
5
8
1
2

a) 3 a = 3
b) 2 + 3 b 3 = 5
c) 24 + 4 c = 5 c 1
d) 13 5 + 2 d = 3 d 3
e) 7 e 5 + 3 e = 5 e 10 + 7
f) 5 + 7 2 f = 11 3 f 6
g) 6 2 g 18 7 g 9 = 14 g 8 2 g + 2
6
2
4
11
0,4
7
3

a)
3x+9=3
2
4x+4=3x1
5
2
3x+3=9x1
3
3
5 4 + x = 1,75 + 2 x
4
2 x 4 + 1 = 5 x + 2,6
0,8
5 3 4 x 15 = 8 x
0,5
1
7 + 2 x 18 = 5 x + 5 6
10
5
b)
3 x + 4 = 11
5
1
2
9x5=x+
3
3
3
8 x + 10,5 = 2 x + 6
4
13+5x=2
0,8
12 x + 3 = 4 x 1
0,5
1
1
5 x 15 = x 30
10
5
2
3 x x 4 = 2 x 16
2
c)
2
9x+1=7
3
3
3
2 x + 5 = x + 5
4
4
5 x 0,4 =5 x 8,4
0,8
9 x 3,5 = 4 x + 8
0,5
2 x 18 + 1 = x 7
10
15 + 9 x + 1 = 3 x + 10
2
3 x + x + 3 = 3 x + 30 32
5
d)
3
2 x + 5 = 3,5
4
2 x 3,6 = 5 x + 2
0,8
1
5
x + = 2 x + 2
0,5
2
4
1
3 x 1 = x 10
10
5
28 12 x = 2 x
2
3 x + 20 = 2 x 12 + 7
5
2
3 x 1 = 18 x 15
3
Tanri tmutat 27
e)
5x+5=1
4 x + 8 = 3 x + 7,5
1
x+3 = x5
5
7 4 +3 x = 9
6 x + 42 = 12
Tanri tmutat 28
0,8
0,5
10
2
5
2
3
3
9 x + 4 = 4 2 3 x +10
5 4 x 3 = 10 x + 12,5
f)
4x+9=7
2
1
x 1 = x +1
5
5
3 x + 11 = 3 x 1
9 x 40 = 5
0,5
10
2
5
2
3
3
4
0,8
3x+35= 9x6
5 8 x +8 = 2 x + 20,5
5 x 10 x + 7 = 18 10 x 7
g)
1
x 13 = 11
5
3 x + 7 = 5 x + 11
3x9=5x+1
10
2
5
2
3
3
4
0,8
9x+5+3=2
12 x + 15 = 2 x + 7,5
10 2 x 2 = 5 x + 10,4
3
3 + x + = 1 4 x +1
2
0,5
5. Gondoltam egy szmot. Ha a ktszerest elosztom 3-mal, s az eredmnyhez 2-t adok,

akkor a gondolt szmnl 2-vel kisebb szmot kapok. Melyik szmra gondoltam?
12
6. Egy szp szmot vlasztottam,
azt mg ttel megtoldottam,
amit kaptam ezutn,
ttel osztom szaporn.
Hozzteszek tt mg,
amit kapok, tizenht.
Mondd meg gyorsan pajtikm:
Melyik ez a titkos szm?
55
Tanri tmutat 29
1. tanri mellklet:
Flira nyomva osztlyonknt 1 db
a) 5
:4
4 x +5
4x
x
3 (x 1) 6
3 (x 1)
x1
x
(2 x + 3) : 2 6
(2 x + 3) : 2
2x+3
2x
x
=
=
=
=
=
=
=
=
=
=
=
=
17
12
3
12
6
2
1
4
2
4
1
0,5
5
:4
[(x 2) 5 + 13] : 2
(x 2) 5 + 13
(x 2) 5
x2
x
{(5 3 x) : 4 3} 2 5 {(5
3 x) : 4 3} 2
(5 3 x) : 4 3
(5 3 x) : 4
53x
3x
x
=
=
=
=
=
=
=
=
=
=
=
=
4
8
5
1
1
5,5
0,5
0,25
2,75
11
6
2
2
13
:5
+2
b) + 6
:3
+1
c) + 6
2
3
:2
d) 2
13
:5
+2
e) + 5
:2
+3
4
5
: (3)
f) + 2
:3
3x2 < 5
3x < 7
x < < 21
+6
:3
+1
+6
2
3
:2
+5
:2
+3
4
5
: (3)
+2
:3
g) 3
6
3
:2
(3 + 2 x) : 6 + 3
(3 + 2 x) : 6
3+2x
2x
x
>
>
>
>
>
1
2
12
15
7,5
3
6
3
:2
Tanri tmutat 30
2. tanri mellklet:
Egyenletek a sznes tglalapok rtknek meghatrozshoz. Osztlyonknt
1 kszlet ebben a mretben kartonlapra nyomva. (Soronknt sztvgand.)
Egyenletek a vilgoskk tglalap rtknek meghatrozshoz
5 fehr + 2 vilgoskk = 23 fehr

3 vilgoskk + 2 fehr = 2 vilgoskk + 11 fehr
3 fehr + 3 vilgoskk = 1 vilgoskk + 21 fehr
Egyenletek a rzsaszn tglalap rtknek meghatrozshoz
1 rzsaszn + 9 fehr = 2 rzsaszn + 1 fehr

21 fehr + 2 rzsaszn = 4 rzsaszn + 5 fehr
20 fehr + 1 rzsaszn = 4 fehr + 3 rzsaszn
Egyenletek a bord tglalap rtknek meghatrozshoz
2 bord = 1 bord + 2 fehr

3 bord + 2 fehr = 1 bord + 6 fehr
5 bord = 2 bord + 6 fehr
1 bord + 4 fehr = 3 bord
5 bord + 2 fehr = 3 bord + 6 fehr
Tanri tmutat 31
Egyenletek a sttkk tglalap rtknek meghatrozshoz
4 sttkk = 2 sttkk + 6 fehr

5 sttkk + 1 fehr = 3 sttkk + 7 fehr
9 fehr + 2 sttkk = 4 sttkk + 3 fehr
Egyenletek a fekete tglalap rtknek meghatrozshoz
2 fekete = 1 fekete + 4 fehr
3 fekete = 1 fekete + 8 fehr

5 fekete + 4 fehr = 6 fekete
4 fekete + 3 fehr = 2 fekete + 11 fehr
2 fekete + 11 fehr = 4 fekete + 3 fehr
9 fehr + 2 fekete = 17 fehr
3 fekete + 3 fehr = 11 fehr + 1fekete
Tanri tmutat 32
Egyenletek a piros tglalap rtknek meghatrozshoz
3 piros = 2 piros + 6 fehr

2 piros + 20 fehr = 5 piros + 2 fehr
3 piros + 5 fehr = 1 piros + 17 fehr
11 fehr + 2 piros = 3 piros + 5 fehr
12 fehr + 4 piros = 6 piros
Egyenletek a lila tglalap rtknek meghatrozshoz
3 lila = 2 lila + 7 fehr

5 lila = 3 lila + 14 fehr
2 lila + 11 fehr = 3 lila + 4 fehr
Tanri tmutat 33
Tanri tmutat 34
3. tanuli mellklet
Sznes lap kszlet
Kartonlapra nyomva, minden tanulnak 1 kszlet. A ngyzeteket egyenknt ki
kell vgni.
Tanri tmutat 35
4. tanri mellklet
Feladatkrtyk
Kartonlapra nyomva ebben a mretben osztlyonknt 1 kszlet. A fekete
vonalak mentn sztvgand.
Kt szm sszege
az
4
, az egyik szm
3
1
, melyik a msik szm?
2
Kt szm szorzata 3,6, az egyik a

0,4. Melyik a msik szm?
Kt szm arnya 1 : 3 , az egyik

szm a 6, melyik a msik?
Kt szm kzl az egyik 3-szor

akkora, mint a msik. Az sszegk
12. Melyik ez a kt szm?
Kt szm klnbsge
szm az
2
, az egyik
5
1
2
1
, az egyik
2
szm a 7, mi lehet a msik szm?
Kt szm hnyadosa
Kt szm szorzata
5
, az egyik szm a
8
3
4

Amat 0692 Tanar

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Amat 0692 Tanar

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

0692.

KSZTETTE: OROSHZI KATALIN

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa mrleg elvvel

A mrleg elv megismerse, alkalmazsnak elsajttsa elsfok egy ismeretlenes egyenletek s

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa mrleg elvvel

I. A mrleg elv elksztse

Lnyegkiemels. Emlkezet. Kvetkezetessg. Tbb

1. tanri mellklet: flia,

Modellezs. Megfigyels, kvetkeztets.

ktkar mrleg, csomagok

II. A mrleg elv ismeretnek elmlytse

rt odafigyels. A sajt gondolatok pontos megfogalmazsa. Tanuli flik

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa mrleg elvvel

2. A mrleg elv alkalmazsnak gyakorlsa

Egyttmkds s kommunikci. Tapasztalatszerzs.

III. Az egyenletek, egyenltlensgek megoldsnak gyakorlsa

Egyttmkds. Felelssgvllals egyms munkjrt. rt

Krtyk. Tanuli flik

Egyttmkds, felelssgvllals, kommunikci.

IV. A mrleg elv gyakorlsa. 1. rsz

Figyelem. Kommunikci. Lnyegkiemels. Tbb

Deduktv gondolkods. Tbbfle megolds keresse.

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa mrleg elvvel

3. Oldjuk meg, s tprengjnk el a

Ellenrzsi igny. Mveletek racionlis szmokkal.

V. A mrleg elv gyakorlsa 2. rsz

Krdsek megfogalmazsa. Kifejezkpessg.

A helyes megolds felismerse. Analzis, szintzis.

VI. Bevezets az egyszer szveges feladatok ksztsbe s megoldsba

Az adatok kztti sszefggsek matematikai felrsa.

Figyelem, emlkezet kifejezkpessg. Nyitott mondat

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa

b) A hzi feladat ellenrzse

c) A mrleg elv elksztse

2. A mrleg elv bevezetse

A mrleg egyenslyban van. Mi lehet az oka?

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa

mindkt oldalrl levesznk 5 dkg-ot

Vegynk el mindkt oldalrl 5-5 dkg-ot!

Felezzk meg mindkt oldalt!

Egy csomag teht 10 dkg.

bal oldaln 3 10 + 5 = 35 dkg van,

Teht valban egyenslyban van a mrleg.

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa

vlasszuk ki azokat a lpseket, amellyel elrhet, hogy az egyik serpenyben egyetlen

Vegynk le mindkt oldalrl 5-5 dkg-ot!

Felezzk meg mindkt oldalt!

3. A mrleg elv alkalmazsa

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa

Hajtsuk vgre, amit megfigyeltnk! Vegynk el mindkt serpenyrl 5 db fehr rudat!

Negyedeljk el mindkt serpenyben az ott tallhat mennyisgeket

Mindkt oldalrl levesznk 5 fehret

A mrleg llsa megmaradt.

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa

Krdezzk meg a gyerekeket, hogy szerintk mit tehetnk a kt oldallal az egyenltlensg

4. A hzi feladat elksztse

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa

3. Oldd meg mrleg elvvel, majd ellenrizd behelyettestssel!

II. A mrleg elv ismeretnek elmlytse

b) A hzi feladat megbeszlse a felkrt tanulk flii alapjn.

2. A mrleg elv alkalmazsnak gyakorlsa

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa

Az albbiak csupn egy-egy egyenlet levezetst mutatjk be mindegyik tglalapfajtra

0692. Egyenletek, egyenltlensgek Egyenletek, egyenltlensgek megoldsa