Professional Documents
Culture Documents
Házirend
Közoktatási Intézmény Tápióság – Tápiószentmárton
Óvodája és Általános Iskolája
Készült a tagintézmények
Házirendjének felhasználásával
3
Házirend
1. Általános szabályok
1.1. A házirend célja és feladata
• A házirend állapítja meg a gyermeki, tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint
az óvoda/iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
• A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani intézményeink törvényes működését, az
óvodai foglalkozás, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a
gyermekek/tanulók óvodai/iskolai közösségi életének megszervezését.
4
Házirend
2. A gyermekek/tanulók jogai
2.1. Általános jogok
• A gyermeknek, tanulónak joga, hogy az intézményben biztonságos és egészséges
környezetben, képességeinek, érdeklődésének, életkorának, fejlettségének megfelelő
nevelésben és oktatásban részesüljön.
• A gyermek/tanuló személyiségét, emberi méltóságát, véleménynyilvánítási szándékát,
etnikumi és vallási hovatartozását az intézmény minden tanulója/dolgozója tiszteletben
tartsa.
• Minden tanulónak/gyermeknek joga, hogy kérelmére /szülő kérelmére/ az általa választott
hitoktatásban részesüljön.
• A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Jogait az első tanév megkezdésétől
gyakorolhatja.
5
Házirend
• A választást, illetőleg azt a kérést, hogy nem kívánja igénybe venni a nem kötelező
foglalkozást, a szülőnek írásban kell jelezni.
• A tanuló szaktanári segítség mellett, a felkészülés intenzívvé tétele érdekében tanulmányi
szabad napot kérhet az iskola igazgatójától:
megyei szintű tanulmányi versenyek előtt: 2 nap /maximum 3-szor vehető igénybe /
országos szintű tanulmányi versenyek előtt: 4 nap /maximum. 3-szor vehető igénybe/
A választható tantárgyak, foglalkozások a 10. pontban kerülnek felsorolásra.
3. A tanuló kötelessége
3.1. Tanítási órán, választott foglalkozáson részvétel
• A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon, rendszeres
munkával, fegyelmezett magatartással tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. Ennek
érdekében a tanórákon hiánytalan, rendezett felszereléssel kell részt venni. A szükséges
eszközöket az osztálytanítók, szaktanárok határozzák meg.
• A tanulók tudomásul veszik, hogy a nem kötelező foglalkozást az értékelés, mulasztás,
továbbá a magasabb évfolyamba lépés elbírálásában úgy kell tekinteni, mint a kötelező
tanítási órát. A jelentkezés egész tanévre vonatkozik, és kötelező érvényű.
6
Házirend
4. A tanulók közösségei
4.1. Az osztályközösség
• Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget
alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll.
• Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának
szervezésére tisztségviselőket választhatnak.
4.2. A diákkörök
• Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A
diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.
• A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző
tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői
munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején –
az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv
elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
• A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
• A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a
tanév végéig részt kell venniük.
7
Házirend
8
Házirend
0. óra 7 05 - 7 50 1. óra 8 00 - 8 45
1. óra 8 00 - 8 45 2. óra 8 55 - 9 40
3. óra 9 50 - 10 35 3. óra 10 00 - 10 45
4. óra 10 55 - 11 40 5. óra 11 50 - 12 35
5. óra 11 50 - 12 35 Ebédidő: 11 45 - 12 45
6. óra 12 40 - 13 25 6. óra 12 45 - 13 25
Ebédidő: 13 25 - 13 55
7. óra 13 55 - 14 35
8. óra 14 40 - 15 20
5.2.2. Tápiószentmárton
5.3.1. Tápióság
Az iskola reggel 7óra 15 perctől biztosít ügyeletet. Jó idő esetén a gyülekezés az iskola udvarán a
bejárat előtt történik /rossz időben gyülekezés a folyosón/.
Az első csengetés 7óra 30 perckor hangzik el. Ekkor a tanulók bevonulnak, cipőt váltanak, rendben
9
Házirend
5.3.2. Tápiószentmárton
Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon:
• amennyiben a szülők igénylik, reggel 7 órától biztosít felügyeletet, (ezt minden tanév elején
fel kell mérni, és eszerint meghatározni a 7 óra utáni nyitva tartást);
• a tanulók fogadására – akik nem igényeltek felügyeletet – 7.30 perctől áll nyitva az iskola.
Az iskola a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de
legkésőbb 16.30-ig van nyitva.
• Az iskolába a tanulóknak reggel 7. 30 óra és 7. 45 óra között kell megérkezniük.
• Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben /csak az alsó
tagozaton/, illetve az ebédlőben étkezhetnek.
• Az óra kezdete előtt az osztályoknak a tanterem előtt kettesével sorakozniuk kell (felső
tagozat). Az alsó tagozaton a jelző csengő elhangzásakor fegyelmezetten bevonulni.
10
Házirend
5.5.2. Tápiószentmárton
• A hetedik és a nyolcadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30 és 7.55
óra között, valamint az óraközi szünetekben a folyosókon, bejárati ajtóknál tanulói ügyeletet
látnak el. A tanulói ügyeleteseket a hetedikes és nyolcadikos osztályfőnök jelöli ki, és az
ügyeletesi feladatok koordinálására megbízott nevelő osztja be. A tanulói ügyeletesek a
nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek a folyosók
rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. Probléma esetén értesítik az
ügyeletes nevelőt, aki a probléma súlyának megfelelően intézkedik.
• A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban, illetve júniusban; az óraközi szünetekben –
kivéve az első szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes
nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a folyosón maradhatnak,
tantermekben a diákok csak nevelő felügyelete mellett tartózkodhatnak.
• A felső tagozat épületében szünetben a labdajátékokhoz a salakos, a homokos
röplabdapályát, illetve a bitumenes pályát lehet használni.
• Télen hógolyózni csak a futópálya vonalától a salakos pálya irányában lehet. Szünetben az
udvaron található gerendát, mászó állványt nem lehet használni.
11
Házirend
6.1.5. Fogadóórák
• Az óvodavezető fogadóórája minden hónap első keddjén: 9.00 – 16.00 óráig.
• Az óvónők havonta egy alkalommal tartanak fogadóórákat. Nincs fogadóóra abban a
hónapban, amikor csoportok szülői értekezletet tartanak.
• Kis és Kis-középső csoport óvónői: minden hó első hétfőjén 13-14.30-ig
• Nagy és Nagy-középső csoport óvónői: minden hó első keddjén 13-14.30-ig
• Az óvoda gyermek és ifjúságvédelmi felelősének fogadóórája: az óvoda épületében minden
szerdán 13:30-14:30-ig van.
• Gyermekvédelmi felelős nevét a faliújságon közzé kell tenni.
12
Házirend
6.2. Tápiószentmárton
6.2.1. Az óvodai felvétel, átvétel
• Tápiószentmárton közigazgatási határain belül köteles az óvoda fogadni a gyermeket az
alapító okiratban meghatározott létszám eléréséig: 225 fő. Közigazgatási határon kívül
egyéni elbírálás alapján.
• Az ötödik életévet betöltő gyermeket az óvoda köteles felvenni az iskolai életmódra történő
óvodai foglalkozásokra.
• Ha a gyermeket nem íratták be szülei az óvodába, az óvoda vezetője köteles értesíteni a
13
Házirend
6.2.5. Fogadóórák
• Óvodapedagógusok fogadó órái: minden nevelési év elején az óvodapedagógus jelöli meg az
időpontot, mely a faliújságon megtekinthető.
• Óvodavezető fogadóórája: minden hónap első hétfője 14-16:30 óráig.
15
Házirend
16
Házirend
7.1.2. Tápiószentmárton
• A szülőknek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesíteni
kell az óvodapedagógust, iskolatitkárt. Beteg, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az
óvodát gyógyulásig nem látogathatja. A gyermek betegsége után csak orvosi igazolással
jöhet óvodába.
• Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell.
• Minden távolmaradást –a térítési díj jóváírása miatt is – előre be kell jelenteni a csoport
óvónőjének
7.2. Iskolák
• A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli
foglalkozásokról igazolni kell.
• A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja.
• A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az
iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb/ a hiányzást követő
legfeljebb második napon/ bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.
• A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül
igazolhatja mulasztását.
három napig terjedő mulasztás esetén szülői, / ellenőrzőbe történő bejegyzéssel
igazolhatja gyermeke távollétét/
három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolás
fogadható el,
• Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.
• A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja
távolmaradását.
17
Házirend
• Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés
idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba
bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a
negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.
• A távolmaradásra engedélyt kell kérni:
1 óráról a szaktanártól
3 napig terjedő időtartamra az osztályfőnöktől
4 vagy annál több napra az igazgatótól
• Ha a tanulónak egy tanítási évben:
az igazolt és igazolatlan órák együttesen a 250 órát meghaladják,
egy adott tantárgyból az igazolt és igazolatlan órák a tanítási órák 30%-át
meghaladják, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület az
osztályozó vizsgát engedélyezi.
8.1.2. Iskola
• A térítési díj befizetésének módja:
készpénz,
készpénz-átutalási megbízás (csekk).
• A térítési díj befizetésének határideje: minden hónap 5-e.
• A befizetés bonyolítási módja:
Készpénzfizetés esetén: a konyhán, az élelmezésvezetőnél található pénztárába a
pénztári óráknak megfelelően,
Készpénz-átutalási megbízás (csekk) esetén a csekkeket az intézmény arra kijelölt
dolgozója átadja. Az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja.
• A térítési díj visszatérítése:
a következő esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés
nem történik,
készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik, az érintett
írásbeli értesítését követően.
18
Házirend
19
Házirend
20
Házirend
21
Házirend
13.1. Tápióság
• Az iskolában - a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret,
napközis nevelői dicséret,
osztályfőnöki dicséret,
igazgatói dicséret,
nevelőtestületi dicséret.
• Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi
munkát végzett tanulók a tanév végén:
szaktárgyi teljesítményért,
példamutató magatartásért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,
kimagasló közösségi munkáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló
bizonyítványába be kell jegyezni.
• Az a tanuló, aki a tanévben kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat
kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.
• Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az
iskola közössége előtt vehet át.
• Az iskolán kívüli versenyeken, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő
tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
• A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói
közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
23
Házirend
13.2. Tápiószentmárton
• Dicsérő bejegyzést kaphat a tanuló, ha:
teljesítménye elmarad az osztályfőnöki dicséretnél leírtaktól
• Osztályfőnöki dicséret adható, ha:
5 dicsérő bejegyzést kapott,
vállalt feladatát/ ügyeletesi munka stb./ rendszeresen és pontosan végzi. Félévente
egy alkalommal kerül sor e feladat értékelésére.
hasznosanyag-gyűjtéséért, teljesítménytől függően. /A teljesítés mértékét minden
évben az alsós és felsős munkaközösség-vezető határozza meg.
• Igazgatói dicséretet kap a tanuló, ha:
három osztályfőnöki dicséretet kapott,
megyei területi versenyen 1-6 helyezést ért el.
három igazgatói dicséret után” Díszlap”-os igazgatói dicséretet kap a tanuló.
• Nevelő- testületi dicséretet kaphat a tanuló:
ha a versenyek szintjeit teljesítve/ iskolai, körzeti, megyei/ jut el az országos
versenyre,
tanév végén a záradékban meghatározottak szerint.
• A dicséret fokozatát a munkaközösség vezető a szaktanárral egyeztetve a teljesítmény
alapján dönti el:
iskolai, illetve térségi verseny esetén,
megyei versenyen való részvételért, ha nem ért el 1-6. helyezést,
ünnepélyen való szereplés esetén.
• A nevelőtestületi dicséretet kapott tanulókat év végén oklevéllel és könyvvel jutalmazzuk.
Az országos versenyen való részvételért, illetve az elért eredményért járó dicséretet a
verseny formájától, a résztvevők számától függően egyedi esetenként határozzuk meg a
dicséret fokozatát.
• Az egyes tanévek végén valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók, oklevelet
és könyvjutalmat kapnak, melyet a ballagáson, illetve a tanévzáró ünnepélyen az iskola
közössége előtt vehetnek át. Tanulóink éves, illetve 8 éves munkáját kívánjuk jutalmazni,
különböző címek odaítélésével, melyről minden esetben a tantestület dönt. A részletes leírást
a 19.2.2. melléklet tartalmazza.
25
Házirend
15.2. Iskola
• A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat
csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik.
• Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű
pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben –
hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek
leadni megőrzésre a nevelői, igazgatói irodában. Ellenkező esetben az eltűnt tárgyakért az
iskola felelősséget nem vállal.
• Mobiltelefon nem szükséges eszköz a tanuláshoz. Tanítási órán működtetni tilos! Nem
rendeltetésszerű használata (pl. felvételkészítés) büntetést von maga után.
• Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz
nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy
bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Az engedély vagy
bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja.
• A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak.
• Az engedélyt az osztályfőnöknek minden év elején oda kell adni. A kerékpárt az iskola
területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani, lezárva. A tanuló, a
kerékpár eltűnését haladéktalanul jelentse valamelyik nevelőnek, aki a továbbiakban
megfelelően intézkedik.
16.1. Óvoda
A gyermekek nagyobb csoportjának minősül a 20 főt érintő gyermekközösség.
16.2. Iskola
A tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.
Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata
alapján, az iskolai diákön-kormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
27
Házirend
19. Mellékletek
19.1. Tápióság
19.1.1. A magatartáskártya használatának szabályai
19.2 Tápiószentmárton
19.2.1. A tanulói kitüntetések feltételei, lehetőségei
28
Házirend
Záró rendelkezések
A Házirendet a KITT Dr. Papp Károly Általános Iskolai diákönkormányzat 2009. június -án
tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.
Kelt: 2009. június
............................................................
az iskolai diákönkormányzat vezetője
A Házirendet a KITT Dr. Papp Károly Általános Iskolai szülői munkaközössége 2009. június -én
tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kelt: 2009. június
................................................................
az iskolai szülői munkaközösség elnöke
A Házirendet a KITT Gézengúz Napköziotthonos Óvoda szülői munkaközössége 2009. június -én
tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kelt:2009. június
................................................................
az óvodai szülői munkaközösség elnöke
A Házirendet a KITT Kubinyi Ágoston Általános Iskola diákönkormányzata 2009. június -án
tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.
Kelt: 2009. június
............................................................
az iskolai diákönkormányzat vezetője
A Házirendet a KITT Kubinyi Ágoston Általános Iskola szülői munkaközössége 2009. június -én
tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kelt: 2009. június
................................................................
az iskolai szülői munkaközösség elnöke
A Házirendet a Tápiószentmártoni Napsugár, Huncutka, Gyöngyvirág Napköziotthonos Óvoda
szülői munkaközössége 2009. június -én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kelt:2009. június
................................................................
az óvodai szülői munkaközösség elnöke
A Házirendet a KITT nevelőtestülete 2009. június 17-én jóváhagyta.
A Házirendet a Tápióság Község Önkormányzat Képviselő- testülete a ………. számú
határozatával jóváhagyta.
A Házirendet a Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a ………. számú
határozatával jóváhagyta.
29
Házirend
• Félévkor a négyes osztályzatok száma maximum 3 lehet. Hármas vagy ennél rosszabb
osztályzat nem lehetséges.
• A versenyeken legjobb tudása és képességei szerint vesz részt.
• A választott és kötelező foglalkozásokon aktívan részt vesz. / pl.: énekkar, szakkör./
• Magatartása példamutató tanáraival, az intézmény dolgozóival, tanulótársaival szemben.
• A tanév végén a bizonyítványa kitűnő.
Egy tanévben maximum 5 tanulónak adható. Megosztása: 2 az alsó tagozatban / csak 4.
osztályos tanulónak adható /; 3 a felső tagozatban.
Jutalmazása: oklevél, könyv- minimum 2000 Ft értékben-, fényképének elhelyezése az
iskolafalon.
• A tanév folyamán minél több sportágban, illetve versenyen való eredményes szereplés,
képességeihez mérten a lehető legmagasabb szint elérése.
• Az éves edzéseken, a versenyeken való felkészülésben lelkiismeretesen, folyamatosan részt
vesz.
• Magatartásával sem az iskolában, sem az iskolán kívül, edzéseken, versenyeken semmilyen
probléma nem lehet.
Egy tanévben 1-1 leány, 1-1 fiú tanulónak adható alsó és felső tagozaton. A címre a felkészítést
végző testnevelő tanár terjeszti fel a tanulókat.
Jutalmazása: oklevél, könyv, fényképének elhelyezése az iskolafalon.
Egy tanévben egy tanulónak adható alsó és felső tagozaton. A címre az osztályfőnök, a
testnevelést tanító kolléga egyetértésével terjeszti fel a tanulót.
Jutalmazása: oklevél, könyv, fényképének elhelyezése az iskolafalon.
4. „Az iskola kiváló tanulója” lehet az a 8. osztályos tanuló, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
5. „Az iskola kiváló sportolója” lehet az a tanuló, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
• Több éven keresztül minél több sportágban, illetve versenyen való eredményes szereplés,
képességeihez mérten a lehető legmagasabb szint elérése.
• Az edzéseken, a versenyeken való felkészülésben lelkiismeretesen, folyamatosan részt vesz.
• Magatartásával sem az iskolában, sem az iskolán kívül, edzéseken, versenyeken semmilyen
probléma nem lehet.
A címre a testnevelő tanár tesz javaslatot. Egy fiú, egy leány tanulónak adható.
Jutalmazása: oklevél, könyv, fényképének elhelyezése az iskolafalon.
6. „Az iskola kiváló tanulója és sportolója” lehet az a 8. osztályos tanuló, aki az alábbi feltételeknek
megfelel:
10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben
biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai
tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség
biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
(2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és
védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem
vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy
bánásmódnak.
(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy
a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,
képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt
tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében;
b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;
c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és
tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és
többoldalú módon történjék;
d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai,
iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási
intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt;
e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát,
önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda,
az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat
másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-
oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog
érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;
f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges
gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai
szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.
(4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől
függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön,
továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket,
tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség
teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
40. § (7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy – a tanulmányi kötelezettségek
teljesítésén kívül – az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és
kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola és a kollégium
házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán
kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a
kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei,
berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét,
az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán,
kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. Az óvoda házirendje a gyermeki
jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket
állapítja meg.
(8) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt
dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A házirend az
óvodai bejáráshoz, illetve a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszonyból származó jogok és
kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja,
korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a
Házirend
43. § (2) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák
munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelező, és csak a házirendben
meghatározott esetben tiltható meg. A hazautazás megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz.
59. § (5) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki,
tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a
nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben
tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek
tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-
oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb
csoportja alatt.
61. § (3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol
b) a házirend elfogadásakor;
62. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben
meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre.
63. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére
diákönkormányzatot hozhatnak létre.
(4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el,
és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor
tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési
szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a
nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és
működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület
harminc napon belül nem nyilatkozik.
(7) Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a
diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.
64. § (3) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend
elfogadásakor, illetve módosításakor.
66. § (3) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló
jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes
jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.
81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja
fenn
a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is
működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti
valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a
Házirend
84. § (6) Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor
egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő – a határidő
lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal – harminc nappal
meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A határidő
számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti
egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell
létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog
gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel – a nevelési-oktatási
intézmény költségvetése terhére – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A
bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű
szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja.
102. § (2) A fenntartó
f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási
programját, valamint a nevelési-oktatási intézménynevelési, illetve pedagógiai programját,
házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját;
(11) A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai
nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási
intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai
szakszolgálatot ellátó intézmény
a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének
megállapításához,
b) költségvetésének meghatározásához és módosításához,
c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,
d) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához,
e) nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának,
intézményi minőségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez
beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási
intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését.
6/A. § (2) Az óvoda, iskola, kollégium házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó
előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában, kollégiumban való
tartózkodás során meg kell tartaniuk.
8. § (1) Az óvoda a nevelési programját, az iskola és a kollégium a pedagógiai programját oly
módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.
(2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók
részére tájékoztatást adni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról.
(3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, hol,
milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a szervezeti és működési szabályzat és a házirend
tekintetében is alkalmazni kell.
(5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott kérdések szervezeti és működési szabályzatban történő
szabályozásánál az iskolaszéket (óvodaszéket, kollégiumi széket), illetve ha az nem működik, az
iskolai (óvodai, kollégiumi) szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai kollégiumi
diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
9. § (7) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között – a tanulók részére – szünetet kell
tartani. A szünetek rendjét az iskola házirendje határozza meg. A napközis és tanulószobai
foglalkozásokon a tanulók felügyeletét folyamatosan biztosítani kell.
30/A. § Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék,
minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a
szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni.
31. § (1) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni
a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
31. § (2) Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a
tanulók nagyobb közösségének, az iskola, a kollégium házirendjében kell meghatározni.
(6) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, illetve a kollégium képviselője
beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki
jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai, kollégiumi házirendben
meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
ISKOLA
V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK
4. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A
pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő,
óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt
pedagógiai eszközöket.
6. §
Az R. a következő 4/A §-sal egészül ki:
,,4/A § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni egyéb jogszabályban
Házirend
meghatározottakon túlmenően
a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó
rendelkezéseket,
b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a
közoktatási törvény 12. § (4) bekezdésében meghatározott – a tanuló által előállított termék, dolog,
alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,
c) a napközis, tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek,
továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elveit,
d) a szociális ösztöndíj illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem
alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,
e) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,
f) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit,
g) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,
h) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket.
(2) A házirend elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol
a) az óvodaszék az (1) bekezdés k) és 1) pontjában meghatározott kérdésekben
b) az iskolaszék, kollégiumi szék az (1) bekezdés a), b), c), g) pontjában, általános iskolában és
általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban továbbá az (1) bekezdés d)-g)
pontjában meghatározott kérdésekben,
c) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat az (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott
kérdésekben. "
15. §
(1) Az R. 20. §-ának (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,[(2) a
mulasztást igazoltnak kell tekinteni]
b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak
szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja"