Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Hume-Tanulmány Az Emberi Értelemről

    Uploaded by

    Erika Vadas
    15 views27 pages
    A szükségszerű kapcsolat eszméjéről

    Original Title

    Hume-Tanulmány az emberi értelemről

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document
    A szükségszerű kapcsolat eszméjéről

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    15 views27 pages

    Hume-Tanulmány Az Emberi Értelemről

    Uploaded by

    Erika Vadas
    A szükségszerű kapcsolat eszméjéről

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 27
    David tume H IK FE nTANULmANyY 42 EMBER) eRrEcemese” ASZUKSEGSZERU KAPCSOLAT ESZMBJEROL ELSO RES A mama omiyk ets Xonar ston maar eg, Roy 2 eiobhick exe) vt cot lige 6 hate tak, a kiztik levé legesekélyebb kit inibségek is avonnal Stier» ar wont mien min Ueceenes fawets 0mii poner wt cx Sj 1 ovat wns crit ave Kel stp Se Clute Ar eps ac eqns ae hr Stettler ye iat a se 2 ep tna auphoenst, cary mee rat gna Snag minor a megs retest Mt ni meputs ytn a - fa altajek Gndtoereat ce «ty modea are wen fees alkothatunk r6la, = Sia omelet, wal evant ack, a senvedlyel Sule lange, mee a Ohm fan aha tlotoret Se ceymtnd eqs miei cient ft nyonbar clea" ny ese grat aon tak csi ‘sa niente Sei sine lott rf Ontos Sint iy mon mind kena dk, asa Sot sono fe 2 Eoveboreacd 2 ae missz4kt61 mindinksibb eltévotodnak. 38 WvinyLepeésnyé elorehaladissal is @ amar gatat emel az okokra_vonatkoz6 - nily hamar résbresia minket tudatlansigunkra. Az erkbles- | ighét az esrimék homalyossaga és a foza - a jelenségek i havérorottan alithayjuk, ogy hae tudo fuyokat helyes megviégitésban vizspAljuk, elonyeik 5 hat- cesaknem kiegyenliik egymésl, s mindkettOt azonos ibe hozeak. Az elme ugyan Konnyebben megdr7i a ok vilagos és hatdrozont képzewit, viszont © jomdny clvont igarsigainak megragadasihor, sokkal Zibb és bouyolulabh kiverkeztetéskancolaion kell v6 aladnia, ezymést6l sokkal messzcbb levG esemékct kell hhasonlitania, Az. erkblesfilez6fia esameit esak a egeom~ fab virswalat szabadithatja meg, a homélytol és, zavaros- Nl, viszont ¢ vissgAldxasokban a kivetkeztetések mindi hikkal rovidebbek, s a koveikertetésher. verel6 kozvetit ok szima sokkal kisehb, mint a mennyiségekkel 6s sdit- ‘olgoz6 tudominyokban, Tény és vald, hogy Eukle- Ailész legegyszeribb ticle’ is dltaléban sokkal wWhh taghot flitk int az erkolesfilorOfia tGele, hacsak ex utdbbiak Torkolinak valamilyen agyrémbe és fantasetikumba, Ax inck felfedése sorén. mar né- wgyon meg Iehetink elé- {gedve, KilOndsen ha megeondoljuk, hogy a termésrel mily rspiGusisank ele, ‘elme torvényszertst filor6fia vagy a matematika terén a halads tegf0bb akadélya wk tériemtis6- ge. A matematikaban a legnagyobb nchérséyet a kiclek felélitésahor scikséges Kovelkerictésck hosszisiga, GS a gondolatok svéles ire okozza, A természeuwdomanyokban A haladas {8 kerekkot6je valdszindleg a kell6 wpasctalatok s nya, ecket ugyanis gyakran csak veletlent fedezrik fel, s olykor, épp mid6n sedkségiink voina rijuk, inég a legszorgosabh és legtizetesebb vizspslattal se wdunk Omokra bukkanii, Az erk6leslilozéfia terén e7 ieig, wera ‘ikerutt olyan eredményeket clémi, mint a méranban vagy fizikaban, amibél ara kovetkeztethetink, bogy — ha ebbol fa srempontbol a egyes tudoményok Kiet van valamilyen 7° Kilonbsée — akkor az elObbick fejl6désének syjaban lke richézstgeket esak magyobh gonddal és képességekkel leh lekiizder ‘A metatizikéiban elifordulé eszmék kézt a leghoun‘lyo- sabbak és leghizonytalanabbak az er, az energia és a s7Uk séges kapesolat exzméi, holott virsgalidisaink sorin épp eek minduntalan felmerdinek. Ezért aztin eben a fejezct ‘hen megkisérejiik © fogalmak jelemtését, amennyine lehet séges, pontosan meghatdrozni, s ily médon legatabb részben losziaini azt a homélyt, amelyet a filoz6fidnak ebben 1 ‘égiban annyiszor felpantszolnak Aligha vitathat6 az a ttl, hogy eszméink nem egye bek, mint benyomésaink mésolatai, vagy mésképpen kilejez ve, hogy nem gondolhaunk olyan dologra, amit el6zotey aki: Kuls, akar bels6 Grzékeinkeke! nem ésleltink, A kori biakban “ igyekeztem kifejteni 6 bizonyitani ext a tell, s annak a reméuyemnek adiam kifejezést, hogy helyes alkal mazésaval filozofiai okfejtéscinket az eddigieknél sokkal vi légosabba é pontosabba teheijuk. Ar osszetett eszmék tan Koanyen megismerhetGkké véluak, ha meghatdrozzuk Oke ‘aac i felsoroljuk azokat az elemeket, vagyis egysrert ess iméket, amelyekbdl ossvetevédnek, De ha meghatarorisi- inkkal mar eljutotumk a legegyszerdbb esamékip, més ‘mindig akad kéiérelmdség és homdly, akkor milyen segéu eszkizikhiz folyamodjunk? Miféle mesterkedéssel_denithe- unk fényt ezekre az esemékre, tehetjuk Oket értelii sremiéletink seiméra ponosabbd € hatérozouabba? Csak azokhez benyomésokhoz, vagyis eredeti rzeickinez folya modhatunk, amelyeknek a SzOban forg6 esanék a mésolaa. Ezek a benyomésok mind erdsek &s érzékelhotOk, Ketértel rmiségnek ezeknél nines helye. Nemesak Ok maguk jelennck meg kell6 megvilégitisban, hanem fényt deritenek a nekik megfolelé homdlyos eszmékre is. lly médon tala szert tehe- ‘unk valamilyen djfajta mikrosckOpra vagy optkat mfszeste. lamelynck segitségével az erkdlesfilozéfia Iegparinyibb 6s 0 gyszeribh same is anny eingyibajuk, Nogy, a2 Minar Kennyen mepénidk + eppiay mezismesjik ket A Huasdaink Kore trod Iepdbrvabb és legérckel- b esancket May crO, vagyis a srakségserG kapesolateszmnek er megomeese érdekehen vssgAluk hat meg. magét vomfss hogy wt mine bitosabhan megragadassik, fel mindavokat a foreéokal, amclyekb ered dissin aremuzye vesrak aks dlgoka,s meatal Tokok muouesc, soba, egyetlenegy esetben sem tadunk niche erst vagy saikségoverkapesoatt, tet lyan Hisigot(clledezi,amely a2 okozait az oboe fi, sa 41 misik elerletten kvetkezmenyéve tes, Csk A tapes. hogy az eyik valdban, eénylegesen Foca ita epi abgoive meg a masa Apr praia eal Kolsd circkcinkkel estk ea tapasalok. Tat tan ete nem merit fel semmile Cree yigy bels6 benyomis. Ennél fogva az oksdgi viszony egyel- Meicgy escteben som tapasralbanink semmi oly. ami az oy a gkstgsvorkapesoat esrméje sugaimaznd ne- Ma els6 ivben tétunke valamit, nem sejtherjuk, milyen 4 fog kivdltani, Ha avonban valamely ok erejét vagy ergidjat Grielii tevckenyséagel_ me; jkozatdt minden tapasctalat nelkil is dre kithatndnk, s erién gondotkodas 6s okoskods stjan eleve teljes biz Wyoss4ggal véleményt mondhatnink rola ‘Valéjahan az anyagnak nines olyan eleme, amelynek - oyzékelhetS tulajdonsigai irmilyen er6rOt vagy enerpidrol hiskodndnak, § umely indokolnd art a fellételezést, hogy | yy barmit is Keisehouhatna, vagy hogy at olyasmi fogja KOvet- (Wh, amit hatisénak neverhetink. Seilérdség, kiterjodés, moz~ yds ezck mind onmagukban teljes. tulaidonsigok, nem Jeleznek soba semmiféle, beliluk ered6 folyamatol. A. vilég- foayetem szinpadén minden land valtozasban van, a jelen~ 6 stgek svakadatlan léncolathan KOvetik egymést, de ax az er vagy energia, amely av. egész aépezetet mozgaja, rejtve van clOlink: a esteknck semmiféle érzékelhetS tulajdonsiga ‘témulkovik fel. Tudjuk, hogy a h6 yuldban flland6 kisérBjelensége a Kingnak, de hogy a ketiS Kit ‘milyen kapesolat van, erre nézve még feltevésckbe vaty vyélekedésekbe sem bocsdtkozhatunk. Az er esangjét tchat nem vezetheyiik le a tstck egyes esetckben lapasztalt mi kodésének vizsgalatébol, mest a testekben sohaseim. hukkan hhatunk oly, ef nyomara, amely ennek az eszmének forriss leheine, * Mivel a kuls6 tirgyak, abogy wokat érzékeljak, egyes esetekben tapasatalt makodéstkkel az er6 vagy a szikségsve. 10 Kapesolat. semmiféle eszméjét nem ébresztik bennink. exist vizsgljuk most meg, vajon ez az eszme nem az értelm’ tevékenysezunkin alo elmélkedésbdl srérmavike, nem lc. hhet-e valamely els benyoms mésolata. Azt mondhatis valaki, hogy bels6 erduknek

    You might also like