Bevezet Es A Line Aris Anal Izisbe Es Alkalmaz Asaiba: Petz D Enes

2013. majus 30.
Bevezet
es a line
aris
analzisbe
es alkalmaz
asaiba
Petz Denes
E-mail: petz@math.bme.hu
Tartalomjegyz
ek
El
osz
o
1. Line
aris terek
es line
aris lek
epez
esek
1.1. Linearis terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.2. Tenzorszorzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
1.3. Matrixok es sajatertekeik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
1.4. Onadjung
alt matrixok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
1.5. Blokkmatrixok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
1.6. Gyakorlofeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
2. Norm
alt terek
27
2.1. Nevezetes normalt terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

2.2. Banach-terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
2.3. Hilbert-ter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
2.4. A dualis ter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
2.5. Bazis es frame . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
2.6. Spektrum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52
2.7. Multinormalt terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
2.8. Polinomrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
3. Hilbert-terek korl
atos oper
atorai
68
3.1. A Hilbert-ter geometriaja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

3.2. Operatorok, funkcionalok es formak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
3.3. Kompakt tartoj
u sima f
uggvenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
3.4. Az adjungalt operator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
3.5. Tenzorszorzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
i
ii
Tartalomjegyzek
3.6. Nevezetes topologiak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
3.7. Pozitv operatorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
3.8. Uniter operatorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
3.9. A Fourier-transzformacio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
3.10. Rezolvens es spektrum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
3.11. Operatorok f
uggvenyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
3.12. Onadjung
alt operatorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
3.13. A spektraltetel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
3.14. Kompakt operatorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
4. Nemkorl
atos oper
atorok
126
4.1. Zart operatorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

4.2. Az adjungalt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
4.3. Onadjung
alt operatorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132
4.4. Onadjung
alt kiterjesztesek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
4.5. Lenyegeben onadjungalt operatorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
4.6. SturmLiouville-fele operatorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142
4.7. A Laplace-operator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
4.8. Egyparameteres uniter csoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
5. A kvantummechanika axi
om
ai
159
5.1. Allapotok
es dinamikai valtozok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160
5.2. Osszetett
rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164
5.3. A meres . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168
5.4. Szuperszelekcio . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174
5.5. A projekciok alkotta logika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
5.6. Idofejlodes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177
6. A feladatok megold
asa
181
F
uggel
ek
200
A.
Metrikus es topologikus terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200
Tartalomjegyzek
B.
iii
Mertek es integral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210

B.1.
A Riemann-integral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210
B.2.
Az absztrakt Lebesgue-integral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212
B.3.
A szorzatmertek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218
B.4.
Mertekek metrikus teren . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221
C.
Csoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228
D.
Haar-mertek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234
Jegyzetek
242
Aj
anlott irodalom
246
T
argymutat
o
248
iv
Tartalomjegyzek
El
osz
o
Ez a konyv a linearis analzisbe ad bevezetest, es alkalmazaskent bemutatja a kvantumelmelet matematikai megalapozasat. Bar feltetelezz
uk, hogy az olvaso mar elsajattotta
a linearis algebrai alapokat, az elso fejezet vegigfut nehany, matrixokkal kapcsolatos
temakoron, reszben ismetleskent, reszben pedig azert, hogy a linearis analzisnek a linearis
algebratol nemileg k
ulonbozo szemlelete ervenyre jusson. A masodik fejezetben viszonylag kisebb hangs
ulyt kapnak a normalt es multinormalt (mas neven lokalisan konvex)
terek, inkabb a Hilbert-terek elmeletenek szentel
unk nagyobb teret a harmadik fejezettol
kezdve. A Hilbert-ter nagyon jo pelda vegtelen dimenzios topologikus vektorterre es a
linearis analzis modszereinek megmutatasara. Az absztrakt Lebesgue-integral fogalmat a
lehetosegekhez kepest elker
ulj
uk, de az IRn -en negyzetesen integralhato f
uggvenyek teret
termeszetesen hasznaljuk. Ezt a nehezseget igyekszik athidalni a f
uggelek, amely a topologikus terekre vonatkozo alapveto ismereteket osszegy
ujti, es egy tomortett, ugyanakkor
eleg teljes integralelmeletet is tartalmaz. Az ortogonalis polinomokat es mas specialis
f
uggvenyeket, tovabba bizonyos konkret csoportok abrazolasait fizikaban valo fontossaguk
miatt reszletesen targyaljuk. A negyedik fejezet a Hilbert-terek nemkorlatos operatoraiba
ad bepillantast. A temak valasztasa a kvantummechanika matematikai igenyeihez igazodik. A konyv utolso fejezete eppen a kvantummechanika megalapozasat mutatja be, es a
korabbi tisztan matematikai tetelek es fogalmak itt fizikai interpretaciot is kapnak.
A targyalasmod a bizonytasok helyett inkabb a peldakra teszi a fo hangs
ulyt. A tipikus bizonytasi modszerek megjelennek, de szamos tetel szerepel bizonytas nelk
ul vagy
egy egyszer
ustett eset, illetve a bizonytas gondolatmenetenek targyalasaval. A fejezetek vegen gyakorlofeladatok boseges mennyisegben talalhatok. Valtozo nehezseg
uek,
a legnehezebbekhez u
tmutatas is van. A szerzo velemenye szerint a peldak alapos
attanulmanyozasa es a hozzajuk hasonlo gyakorlofeladatok egyeni megoldasa nagyon
fontos resze a fogalmak es modszerek megertesenek eppen u
gy, mint az anyag peremertekfeladatokban, disztrib
ucioelmeletben es az alkalmazasok mas ter
uletein valo hasznostasanak. A feladatok jelentos reszenek reszletes megoldasat a 6. fejezet tartalmazza.
Azokat a gyakorlofeladatokat, amelyek megoldasa meg van adva, M jeloli, a nehezebbeket
pedig .
A XX. szazad magyar matematikajaban a linearis es funkcional analzis kiemelkedo
szerepet jatszott, hiszen peldaul a magyar Riesz Frigyes a diszciplna egyik atyja volt,
szamos alapveto eredmeny tole szarmazik. Neumann Janos nagyon sokirany
u matematikai munkassagabol a nemkorlatos operatorok elmeletenek megalapozasa kapcsolodik a
konyv anyagahoz. Ezekbol az okokbol kifolyolag, es csak u
gy erdekessegkeppen is, nehany
tudomanytorteneti illusztracio es megjegyzes igyekszik az anyagot sznesebbe tenni.
Eloszo
A konyv anyaga fokozatosan bov

ult, es evek munkajaval allt ossze. Sok segtseget kaptam a BME fizikus es matematikus hallgatoitol a hibak es pontatlansagok kisz
ureseben.
Doktorandusz hallgatoim, Andai Attila, Mosonyi Milan, Pitrik Jozsef es Reffy J
ulia
kozrem
ukodtek a gyakorlofeladatok megoldasainak lerasaban.
Budapest, 2011. majus
A szerzo
1. Line
aris terek
es line
aris lek
epez
esek
A linearis ter fogalma a ket- vagy haromdimenzios euklideszi ter messzemeno
altalanostasa. A teren van egy algebrai strukt
ura, az elemeket ossze lehet adni, es
szammal is meg lehet szorozni. Ezek a m
uveletek a vektorokra emlekeztetnek, es ez is oka
annak, hogy a ter elemeit vektoroknak fogjuk nevezni, meg akkor is, ha azok szamos esetben f
uggvenyek lesznek. Ebben a fejezetben elsosorban veges dimenzios vektorterekkel 1
es azok linearis transzformacioival foglalkozunk. Utobbiak matrixokkal adhatok meg. A
fejezet celja a linearis algebrai alapok megszilardtasa a vegtelen dimenzios vektorterek
targyalasa elott.
1.1.
Line
aris terek
A line
aris t
er olyan matematikai strukt
ura, amelynek elemeit vektoroknak nevezz
uk,
a vektorok osszeadhatok es szammal szorozhatok. A vektorok osszeadasa kommutatv es
asszociatv m
uvelet. Letezik egy nulla vektor, amely az x+ 0 = x tulajdonsaggal rendelkezik, x tetszoleges vektora a linearis ternek. Termeszetesen az osszeadas felcserelhetosege
miatt 0 + x = x ugyancsak teljes
ul. Minden x vektornak van egy x-szel jelolt additv
inverze, amelyet az x + (x) = 0 tulajdonsag jellemez. Ha egy szam, es x egy vektor,
akkor adott a x vektor a
( + ) x = x + x ,
(x + y) = x + y
disztributivitasi szabalyoknak eleget teve. Valos vagy komplex linearis terrol beszel
unk
annak megfeleloen, hogy szerepeben valos vagy komplex szamok allnak. A szammal
valo szorzastol megkovetelj
uk meg
( x) = () x es 1 x = x
teljes
ulest is. Levezetheto, hogy 0 x = 0 es (1) x = x.
Valos linearis teret alkotnak a legfeljebb n-ed fok
u valos egy
utthatos polinomok, komplex linearis teret alkotnak az osszes (z1 , z2 , z3 ) komplex szamharmasok a koordinatankenti
osszeadasra es a szammal valo koordinatankenti szorzasra nezve. Mivel a linearis ter elemeit vektoroknak nevezz
uk, a linearis ter helyett vektort
err
ol is szoktak beszelni. Nem
okozhat gondot, hogy a tovabbiakban x helyett egyszer
uen x-et runk, es a jelolesben
nem tesz
unk k
ulonbseget a 0 szam es a 0 vektor kozott.
1. Linearis terek es linearis lekepezesek
1. p
elda: Az n m-es valos matrixok valos linearis teret alkotnak. (A matrixokat elemenkent adjuk ossze, es elemenkent szorozzuk meg a valos szamokkal.) Az n m-es
komplex elem
u matrixok komplex linearis teret alkotnak.

2. p
elda: Legyen IRn nylt halmaz. Egy f : IR f
uggveny tart
oja az {x
: f (x) 6= 0} halmaz lezarasa, amit supp(f )-fel fogunk jelolni. C0 () a kompakt tartoj
u
folytonos f : IR f
uggvenyek tere. Ez linearis ter. Ha f, g C0 (), akkor f + g
folytonos, es supp(f + g) supp(f ) supp(g). Mivel supp(f ) es supp(g) kompakt, az
egyestes
uk is az, ezert supp(f + g) is kompakt. f C0 () nyilvanvalo, ugyanis, ha
6= 0, akkor supp(f ) = supp(f ).

Legyen V egy linearis ter, es x1 , x2 , . . . , xn V . A 1 x1 + 2 x2 + . . . + n xn alak
u
vektorokat az x1 , x2 , . . . , xn vektorok line
aris kombin
aci
oj
anak nevezz
uk. A V linearis
ter v
eges dimenzi
os, ha van veges sok vektora, amelynek linearis kombinaciojakent a
ter barmely vektora eloall. A fenti matrixos pelda veges dimenzios.2 Jelolje Eij azt az
n m-es matrixot, amelynek i-edik sora j-edik eleme 1 es minden
utt masutt 0 all. Az
{Eij : 1 i n, 1 j m} m
atrixegys
egek linearis kombinaciojakent minden matrix
eloall. A matrixok tere tehat veges dimenzios. Nem veges dimenzios valos vektorteret
alkotnak a valos szamsorozatok vagy a [0, 1] intervallumon folytonosan differencialhato
valos f
uggvenyek.
Egy linearis ter olyan reszhalmaza, amely elemeinek linearis kombinacioit is tartalmazza, maga is linearis ter. Az eredeti ter alter
enek nevezz
uk.
3. p
elda: [0, 1] intervallumon folytonos f
uggvenyek linearis tereben alteret alkotnak
peldaul a folytonosan differencialhato f
uggvenyek vagy a polinomok. Nem alkotnak alteret
a monoton novo folytonos f
uggvenyek.

A V linearis ter H reszhalmaza line
arisan f
uggetlen, ha H 0-tol k
ulonbozo
x1 , x2 , . . . , xk vektoraira a
1 x1 + + k xk = 0
osszef
ugges csak a 1 = 2 = = k = 0 esetben all fenn. Egy vegtelen H vektorhalmaz
pontosan akkor linearisan f
uggetlen, ha minden veges reszhalmaza is az.
4. p
elda: Az x, x2 , x3 , . . . f
uggvenyek linearisan f
uggetlenek az [0, 1] intervallumon folytonos f
uggvenyek linearis tereben. Valoban, legyen 1 n1 < n2 < < nk egesz szamok
novo sorozata es 1 , 2 , . . . , k 0-tol k
ulonbozo szamok. Ekkor
1 xn1 + 2 xn2 + . . . + k xnk
egy polinom, amelynek csak veges sok gyoke lehet [0, 1]-ben, es gy nem lehet azonosan
0.

Az olyan linearisan f
uggetlen vektorrendszert, amelynek veges linearis kombinaciojakent a vektorter barmely eleme eloall, b
azisnak nevezz
uk. Azt is mondhatjuk,
hogy a bazis olyan vektorrendszer, amelynek veges linearis kombinaciojakent a vektorter
barmely eleme egyertelm
uen all elo. Egy vektorter ket k
ulonbozo bazisa ugyanolyan
elemszam
u. Ez a szam a vektorterre jellemzo mennyiseg, a ter dimenzi
oj
anak nevezz
uk.
5. p
elda: A valos szamharmasok IR3 tereben az (1, 0, 0), (0, 1, 0) es (0, 0, 1) vektorok
bazist alkotnak, IR3 haromdimenzios.
1.1. Linearis terek
6. p
elda: Az nm-es {Eij : 1 i n, 1 j m} matrixegysegek linearisan f
uggetlenek
az n m-es matrixok tereben, es bazist alkotnak. A ter tehat nm dimenzios.

Ha adott a V vektorterben egy e1 , e2 , . . . , en bazis, akkor minden vektor egyertelm
uen
all elo 1 e1 + 2 e2 + . . . n en alakban, es gy egy (1 , 2 , . . . n ) szam n-essel jellemezheto.
(A szamok valosak vagy komplexek aszerint, hogy V valos vagy komplex ter.)
Legyen V1 , V2 , . . . , Vk a V linearis ter altere. Azt mondjuk, hogy V ezeknek az altereknek a direkt
osszege, ha V barmely v vektora egyertelm
uen all elo v1 + v2 + . . . + vk
alakban u
gy, hogy vi Vi , 1 i k. Ebben az esetben a V = V1 + V2 + . . . + Vk jelolest
hasznaljuk.
7. p
elda: Tegy
uk fel, hogy V a V1 es V2 alterek direkt osszege. Ekkor veve V1 -ben
egy tetszoleges {e1 , e2 , . . . , ek } bazist es V2 -ben egy tetszoleges {f1 , f2 , . . . , fm } bazist, az
e1 , e2 , . . . , ek , f1 , f2 , . . . , fm vektorok V bazisat adjak.

Legyen V1 es V2 ket linearis ter ugyanarra a skalar testre vonatkozoan, azaz mindketto
komplex vagy mindketto valos. Az A : V1 V2 lekepezest line
arisnak nevezz
uk, ha
A(x + y) = Ax + Ay es A(x) = Ax
minden x, y V1 es minden skalar eseten. Komplex linearis terek kozott a
B(x + y) = Bx + By es B(x) = Bx
tulajdonsagokkal rendelkezo B lekepezest konjug
alt line
aris transzformacionak nevezz
uk. A konjugalt linearis transzformaciok ritkabban fordulnak elo, mint a linearisak.
Sok linearis transzformaciokra megfogalmazott kijelentes konjugalt linearis transzformaciokra is igaz.
8. p
elda: Legyen a V valos linearis ter bazisa e1 , e2 , . . . , en . Ertelmezz
unk egy A : V
n
IR lekepezest a
V x = (1 , 2 , . . . n ),
ha x = 1 e1 + 2 e2 + . . . n en
keplettel. Ekkor A egy linearis lekepezes, amely koordinatazza a V vektorteret.
Legyen Az A : V1 V2 egy linearis lekepezes. Ennek Ker A := {v1 V1 : Av1 = 0}

magtere V1 , Rng A := {Av1 : v1 V1 } k
eptere V2 linearis altere. Ha Rng A veges
dimenzios, akkor A-t v
eges rang
unak nevezz
uk. Ha V1 vagy V2 veges dimenzios, akkor
A veges rang
u. A kepterenek dimenzioja A rangja.
9. p
elda: Legyen V = V1 + V2 . Ertelmezhet
unk egy A L(V ) linearis lekepezest a
kovetkezokeppen. Ha v = v1 + v2 , v1 V1 es v2 V2 , akkor legyen Av := v1 . Ekkor
A keptere V1 , magtere V2 . Ezt az A transzformaciot a V1 alterre valo es a V2 alterrel
parhuzamos irany
u vett
esnek mondhatjuk.

10. p
elda: Az n n-es komplex matrixok linaris teren ertelmezz
unk egy Tr lekepezest,
amely egy matrixhoz a diagonalisaban levo elemek osszeget rendeli. Ez egy linaris
lekepezes, ami szamertek
u, es m
atrixnyomnak nevezik.
A szamertek
u linearis
lekepezeseket gyakran line
aris funkcion
alnak hvjak.
Linearis lekepezesek kompozcioja is linearis. A V1 V2 linearis lekepezesek halmazat L(V1 , V2 )-vel fogjuk jelolni. Az L(V1 , V2 ) halmaz maga is linearis ter a megfelelo
m
uveletekkel. Ha A1 , A2 L(V1 , V2 ), akkor A1 +A2 -t az (A1 +A2 )x = A1 x+A2 x keplettel
ertelmezz
uk, es A1 ertelmezese is hasonloan nyilvanvalo: A1 (x) = A1 (x).
Legyen e1 , e2 , . . . , en a V1 ter bazisa es f1 , f2 , . . . , fm a V2 ter bazisa. Ekkor az A : V1
V2 linearis transzformaciot meghatarozzak az Ae1 , Ae2 , . . . , Aem vektorok. Ezeknek a V2
ter adott bazisa szerint kifejthetok:
Aej = a1j f1 + a2j f2 + . . . + amj fm .
Az aij szamokat teglalap alak
u tablazatba rva kapjuk az A transzformacio matrixat.
aij az m n-es matrix i-edik soranak j-edik eleme. A matrix j-edik oszlopaban az ej
bazisvektor kepenek koordinatai allnak. Ha v V1 koordinatai (1 , 2 , . . . , n ) es Av
koordinatai (1 , 2 , . . . , m ), akkor ezeket a szamokat f
uggolegesen erdemes elrendezni.
Igy a matrix szorzas szabalya ervenyes
ul:
1
1
a11 a12 . . . a1n
a21 a22 . . . a2n 2 2
.. = ..
..
..
. .
.
.
m
n
am1 am2 . . . amn
(aij ) az A linearis transzformacionak az adott bazisokra vonatkozo m

atrixa. Ez a matrix
tehat a bazisoktol is f
ugg, ugyanannak a transzformacionak mas bazisokban k
ulonbozo
matrixa van.
11. p
elda: Legyen A a 9. pelda linearis lekepezese. Ha a V1 alterben valasztunk
egy e1 , e2 , . . . , ek bazist es a V2 alterben egy f1 , f2 , . . . , fm bazist, akkor a V ter
e1 , e2 , . . . , ek , f1 , f2 , . . . , fm bazisaban A matrixa
1 0 ... 0 0 ... 0
0 1 ... 0 0 ... 0
. .
.. ..
..
. .
. .
.
. .
0 0 ... 1 0 ... 0 ,
0 0 ... 0 0 ... 0
. .
.. ..
..
.. ..
. .
.
0 0 ... 0 0 ... 0
ahol a (k + m) (k + m) meret
u matrix foatlojaban k darab 1-es es m darab 0 van.
alis
anak
Ha V komplex vektorter, akkor linearis funkcionaljainak L(V, C) teret V du
nevezz
uk, es V -gal jelolj
uk. Valos linearis ter dualisa a valos linearis funkcionalok tere.
Ha e1 , e2 , . . . , en a V vektorter bazisa, akkor a V dualisban van egy termeszetes bazis:
ek (1 e1 + 2 e2 + . . . + n en ) := k
(1 k n) .
(1.1.1)
Ennek neve du
alis b
azis. A veges dimenzios vektorter es dualisa kozott gy egy, az adott
bazistol f
uggo, izomorfia van.
1.1. Linearis terek
12. p
elda: Legyen e1 , e2 , . . . , en a V1 vektorter, f1 , f2 , . . . , fm a V2 vektorter bazisa es
A L(V1 , V2 ). Ekkor a dualis bazis segtsegevel az A transzformacio [Aij ] matrixanak
elemei
Aij = fi (Aej )
alakban adhatok meg.

Ha A L(V1 , V2 ), akkor az
(At v2 )v1 = v2 (Av1 )
(v1 V1 , v2 V2 )
keplet egy At L(V2 , V1 ) linearis transzformaciot hataroz meg. Ezt A (algebrai) dualit
as
anak nevezz
uk. At matrixa a dualis bazisokban A matrixanak transzpon
altja,
t
azaz [A ] i-edik soranak j-edik eleme [A] j-edik soranak i-edik eleme.
Az IRn valos linearis teret euklideszi t
ernek is szokas nevezni. Az euklideszi ter
geometriai szempontbol is lenyeges, a kesobbiekben foleg komplex terekkel foglalkozunk.
Most az euklideszi terek bizonyos linearis transzformacioit nezz
uk meg reszletesebben.
13. p
elda: Az alterre valo vettessel mar megismerkedt
unk a 9. peldaban. Az abran az
IR3 ter egy vetteset szemleltej
uk. (Egy dimenzios alterre tortenik a vettes egy adott
skkal parhuzamos iranyba.)
v
Pv
Ferde vettes IR3 -ban: A vzszintesen lathat

o egydimenzi
os alterre tortenik a vettes
az arnyekolt ket dimenzios alterrel p
arhuzamos ir
anyban. A v vektor kepe P v
IR3 a valos szamharmasok harom dimenzios vektortere, amin a linearis strukt

ura mellett mas is van. Az (x1 , x2 , x3 ) vektor hossza
q
kxk = x11 + x22 + x23 ,
es az (x1 , x2 , x3 ), valamint (y1 , y2, y3 ) vektorok skalaris szorzata

X
xi yi =: hx, yi.
A skalaris szorzat lehetoseget ad ket vektor altal bezart szog meghatarozasara is:
cos =
hx, yi
.
kxk kyk
14. p
elda: IR3 olyan linearis transzformacioival
hossz
usagtartok, azaz kOxk = kxk (x IR3 ). Mivel
akarunk
foglalkozni,
amelyek
4hx, yi = hx + y, x + yi hx y, x yi
az ilyen O transzformacio skalaris szorzat tarto, es egyben szogtarto is. Ha [Oij ] a
transzformacio matrixa a standard (1, 0, 0), (0, 1, 0), (0, 0, 1) ortogonalis bazisban, akkor
a szogtartasbol
3
X
Oij Oik = (j, k)
(i j k) .
(1.1.2)
i=1
Megallapthatjuk, hogy [O] inverze a transzponaltja, ezert O determinansa 1. Mivel

O E = (O E)t O ,
det (O E) = 0, ha det O = 1. Ebben az esetben = 1 sajaterteke O-nak es van egy

hozza tartozo egysegnyi hossz
usag
u sajatvektor, f3 . Legyen f1 es f2 olyan egysegvektorok,
hogy f1 , f2 , f3 paronkent merolegesek. Irjuk fel O matrixat az f1 , f2 , f3 bazisban:
Of1 = 1 f1 + 1 f2 ,
Of2 = 2 f1 + 2 f2 ,
Of3 = f3 .
A (1.1.2) relaciokbol 1 2 +1 2 = 0, 12 +12 = 1 es 22 +22 = 1. Ezeknek az egyenleteknek
csak egy megoldasa van: 1 = 2 = cos es 1 = 2 = sin (0 < 2). Tehat O
matrixa
cos sin 0
cos 0 .
[O] = sin
(1.1.3)
0
0
1
Nemi elemi geometriaval megallapthatjuk, hogy az O traszformacio nem mas, mint az f3

tengely kor
uli szog
u forgatas (az oramutato jarasaval ellenkezoleg).
Az 1 determinans
u ortogonalis transzformaciok tehat a forgatasok. Csoportot alkotnak mert ilyen transzformaciok kompozcioja es inverze is ilyen. A forgatasok
csoportjara SO(3) a megszokott jeloles, az osszes ortogonalis transzformaciora pedig O(3).
Egy skra valo t
ukrozes 1 determinans
u ortogonalis transzformacio.

A skalaris szorzat, a vektor hossza es a vektorok szogenek a fogalma a haromdimenzios
euklideszi terrol IRn -re is kiterjesztheto. IRn hossz
usagtarto linearis transzformacioit is
ortogonalisnak nevezz
uk, csoportjuk O(n). Az egy determinans
uak reszcsoportja SO(n).
A fenti haromdimenzios meggondolashoz hasonloan egy ortogonalis transzformacio inverze
a transzponaltja.
Az IR2n+1 ter 1 determinans
u ortogonalis transzformacioinak matrixa (1.1.3)-hez hasonlo, de n darab

cos i sin i
sin i
cos i
alak
u blokk van a diagonalis menten alkalmas bazisban. Paros dimenzioban a jobb also
sarokban allo 1-es hianyzik.
1.2. Tenzorszorzatok
IRn egy bazisat ortonorm

alt b
azisnak nevezz
uk, ha paronkent meroleges egy
hossz
usag
u vektorokbol all. Azt is lehetne mondani, hogy egy bazis ortonormalt, ha a
standard bazisbol ortogonalis transzformacioval lehet megkapni. Ebbol kovetkezik, hogy
ha egy matrix a standard bazisban szimmetrikus, akkor minden ortonormalt bazisban is
szimmetrikus lesz.
Cn a tipikus komplex ter. Az x = (x1 , x2 , . . . , xn ), y = (y1 , y2 , . . . , yn ) Cn vektorok
skalar, vagy belso szorzata
n
X
hx, yi =
xi yi .
i=1
p
Hasonloan az euklideszi terhez kxk := hx, xi az x vektor hossza. Ortonormalt bazis
olyan x(1) , x(2) , . . . , x(n) vektorokbol all, amire
kx(i) k = 1
1.2.
es
hx(i) , x(j) i = 0,
ha
i 6= j.
Tenzorszorzatok
P
A V1 es a V2 vektorterek algebrai tenzorszorzata
u formalis veges
i,j xi yj alak
osszegekbol all, xi V1 , yj V2 . Az ilyen osszegekkel a
(x1 + x2 ) y = x1 y + x2 y,
y (x1 + x2 ) = y x1 + y x2 ,
(x) y = (x y) ,
x (y) = (x y)
(1.2.4)
szamolasi szabalyok figyelembevetelevel lehet szamolni.

A V1 V2 tenzorszorzatter x y elemi tenzora egy V2 V1 linearis lekepezesnek is
felfoghato:
(x y)(v2) = v2 (y)x.
(1.2.5)
Ezzel az azonostassal az (1.2.4) szamolasi szabalyok automatikusan teljes

ulnek.
Amennyiben V1 es V2 veges dimenziosak, akkor V1 V2 izomorf az L(V2 , V1 ) terrel. Ha
{e1 , e2 , . . . , en } V1 -nek a bazisa es {f1 , f2 , . . . , fm } V2 bazisa, akkor {ei fj : 1 i
n, 1 m j} a V1 V2 ter bazisa. Lathato, hogy a tenzorszorzatban a dimenziok
osszeszorzodnak.
Ha a V1 es V2 terben van skalarszorzat, akkor a V1 V2 terben is lehet:
hx1 y1 , x2 y2 i = hx1 , x2 iV1 hy1 , y2 iV2 .
15. p
elda: Az xy elemi tenzort (1.2.5) szerint egy V2 V1 linearis transzformaciokent
fogjuk fel. Mi lesz ennek a matrixa, ha V2 -on a dualis {f1 , f2 , . . . , fm

} bazist es V1 -en a
{e1 , e2 , . . . , en } bazist tekintj
uk?
Legyen eloszor x = ei es y = fj . Ekkor
(ei fj )fk = fk (fj )ei = (j, k)ei ,
es megallapthatjuk, hogy ei fj matrixa eppen az Eij matrix egyseg. Ebbol mar levezetheto x y x-ben es y-ban valo linearitasa alapjan, hogy amennyiben x koordinatai
(1 , 2 , . . . , n ) es y koordinatai (1 , 2 , . . . , m ), u
gy x y matrixa
1
1 1 1 2 . . . 1 m
2 1 2 2 . . . 2 m 2
(1.2.6)
= .. [1 , 2 , . . . , m ] .
..
..
.
.
.
n
n 1 n 2 . . . n m
10
(Itt az egyenloseg jobb oldalan egy ,,oszlopmatrixnak es egy ,,sormatrixnak a

matrixszorzata all.
Az ebben az alakban eloallo matrixot di
adnak is szoktak
nevezni.)

Linearis transzform
aci
ok tenzorszorzata is ertelmezheto. Ha A : V1 W1 es
B : V2 W2 linearis lekepezesek, akkor egyertelm
uen letezik egy olyan A B : V1 V2
W1 W2 linearis transzformacio, amelyre
(A B)(v1 v2 ) = Av1 Bv2
(v1 V1 , v2 V2 ).
16. p
elda: Legyen V1 bazisa {e1 , e2 , e3 } es V2 bazisa {f1 , f2 }. Ha az A L(V1 ) transzformacio matrixa [Aij ] es a B L(V2 ) transzformacio matrixa [Bkl ], akkor
X
(A B)(ej fl ) =
Aij Bkl ei fk .
i,k
Rendezz
uk a szorzatbazist lexikografikusan, azaz e1 f1 , e1 f2 , e2 f1 , e2 f2 , e3 f1 , e3
f2 . Ilyen elrendezes eseten A B matrixa
A11 B11
A11 B12
A12 B11
A12 B12
A13 B11
A13 B12
A11 B21
A11 B22
A12 B21
A12 B22
A13 B21
A13 B22
A21 B12
A22 B11
A22 B12
A23 B11
A23 B12
A21 B11
.
A B
A21 B22
A22 B21
A22 B22
A23 B21
A23 B22
21 21
A B
A
B
A
B
A
B
A
B
A
B
31 12
32 11
32 12
33 11
33 12
31 11
A31 B21
A31 B22
A32 B21
A32 B22
A33 B21
A33 B22
A kettenyezos tenzorszorzathoz hasonloan ertelmezheto a V1 , V2 , . . . , Vk linearis terek

V1 . . . Vk tenzorszorzata. A v1 v2 . . . vk elemi tenzorokat most celszer
ubb
multilinearis funkcionaloknak tekinteni.
Ha W1 , W2 , . . . , Wk linearis terek, akkor multiline
aris funkcion
alon olyan
F : W1 W2 . . . Wk C
f
uggvenyt ert
unk, amely rendelkezik az
F (w1 , . . . , w + w , w+1 , . . . , wk ) =
= F (w1, . . . , w , w+1 , . . . , wk ) + F (w1, . . . , w , w+1, . . . , wk )
tulajdonsaggal. A v1 . . . vk elemi tenzor olyan F : V1 . . . Vk C multilinearis
funkcional, amelyre
F (w1 , w2, . . . , wk )
k
Y
i=1
wi (vi )
(w V , 1 k).
Ha a V1 , V2 , . . . , Vk tenyezok azonosak, es mindegyik V , akkor a V1 . . .Vk tenzorszorzatot V k-adik tenzorhatv

any
anak nevezz
uk, jelben V k . Ha V dimenzioja n, akkor
11
V k dimenzioja nk . Ha A L(V ), akkor az A(1) A(2) . . . A(k) linearis transzformaciora

a Ak jelolest hasznaljuk.
V k -nak ket fontos altere van, a szimmetrikus es az antiszimmetrikus alt
er. A
v1 , v2 , . . . , vk V vektorok antiszimmetrikus tenzorszorzata a
1 X
v1 v2 . . . vk :=
(1)() v(1) v(2) . . . v(k)
k!
(1.2.7)
linearis kombinacio, amiben az osszegzes az {1, 2, . . . , k} szamok valamennyi permutaciojara tortenik, es () jeloli a permutacio paritasat. (() = 0, ha -ben az
inverziok szama paros, es () = 1, ha ugyanez a szam paratlan.) Az antiszimmetrikus
elnevezes abbol a tulajdonsagbol ered, hogy v1 v2 . . . vk elojelet valt, ha vi -t es vj -t
felcserelj
uk (1 i < j k). Ebbol az is kovetkezik, hogy v1 v2 . . . vk = 0, ha a vi -k
kozott ket azonos van.
17. p
elda: Meggondoljuk, hogy az (1.2.7) formulaban miert van egy 1/ k! szorzat. Egyszer
ubb a k = 2 eset hv1 , v2 i = 0 feltetellel:
1
hv1 v2 , v1 v2 i = hv1 v2 v2 v1 , v1 v2 v2 v1 i.
2
Tehat ez hv1 , v1 i hv2 , v2 i lesz.
Az elemi tenzorok (1.2.4) tulajdonsagabol adodik, hogy az antiszimmetrikus elemi

tenzorokra is hasonlo szamolasi szabalyok ervenyesek. Nevezetesen
(v1 v2 . . . vk ) = v1 v2 . . . v1 (v ) v+1 . . . vk
es
(v1 v2 . . . v1 v v+1 . . . vk ) +
+ (v1 v2 . . . v1 v v+1 . . . vk ) =
= v1 v2 . . . v1 (v + v ) v+1 . . . vk .
A v1 v2 . . . vk vektorok altal kifesztett alteret a V ter n-edik antiszimmetrikus
tenzorhatv
any
anak nevezz
uk, jele V k . Tehat V k V k . A L(V )-re az Ak
transzformacio a V k alteret onmagaba viszi, erre az alterre valo megszortasat Ak -val
jelolj
uk. A Ak transzformacio ekvivalens modon a
Ak (v1 v2 . . . vk ) = Av1 Av2 . . . Avk
(1.2.8)
formulaval is megadhato.
Amennyiben adott V -nek egy e1 , e2 , . . . , en bazisa, V k -ben is megadhato egy megfelelo
bazis. Az
{ei(1) ei(2) . . . ei(k) : 1 i(1) < i(2) < . . . < i(k)) n}
(1.2.9)
vektorrendszer V k bazisa.
18. p
elda: Legyen A Mn (C) egy onadjungalt matrix. Van egy v1 , v2 , . . . , vn ortonormalt bazis, amely A sajatvektoraibol all. Tetelezz
uk fel, hogy Avi = i vi es
1 2 . . . n .
12

A2 sajatvektorai {vi vj : i < j}.
A2 vi vj = Avi Avj = (i j )vi vj ,
tehat a sajatertekek {i j : i < j}.
(1.2.9)-nak megfeleloen V k dimenzioja

n
ha k n,
k
egyebkent k > n-re V k nulla dimenzios.
Ha V n dimenzios, akkor V n egydimenzios. Egy A L(V ) linearis transzformaciora
An az egydimenzios ter identikus transzformaciojanak valamilyen szamszorosa. Ezt a
szamot A determin
ans
anak nevezz
uk, jelben detA. Mivel
(AB)k = (Ak )(B k )
a defincio alapjan, nyomban megkaptuk a determinansra vonatkozo szorzastetelt:
1. t
etel: Egy veges dimenzios V vektorter A es B linearis transzform
aciora
det(AB) = detA detB .
ervenyes.
19. p
elda: Legyen e1 , e2 , . . . , en a V vektorter bazisa, es A olyan linearis transzformacio,
amely a bazisvektorokat ketto kivetelevel helyben hagyja, a kettot pedig felcsereli
egymassal. Az altalanossag megsertese nelk
ul feltetelezhetj
uk, hogy Ae1 = e2 es Ae2 = e1 .
Ekkor
An (e1 e2 . . . en ) = e2 e1 e3 . . . en = e1 e2 . . . en .
Tehat A determinansa 1.
Most megmutatjuk, hogy egy linearis transzformacio determinansa ugyanaz, mint valamely bazisban vett matrixanak a linearis algebrabol jol ismert determinansa.
2. t
etel: Legyen az A L(V ) linearis transzformacio matrixa az e1 , e2 , . . . , en bazisban
[aij ]n . Ekkor
X
detA =
(1)() a(1),1 a(2),2 . . . a(n),n ,
ahol az osszegzes az {1, 2, . . . , n} szamok osszes permutaciojara tortenik, es () a

permutacio paritasa.
Bizonytas: A V m terben e1 e2 . . .en egyelem

u bazis, es (Am )(e1 e2 . . .en )-et
kell kiszamolnunk.
(An )(e1 e2 . . . en ) = (Ae1 ) (Ae2 ) . . . (Aen ) =
n
n
n
X
X

X

=
ai(1),1 ei(1)
ai(2),2 ei(2) . . .
ai(n),n ei(n),n =
i(1)=1
i(2)=1
i(n)=1
13
n
X
i(1),i(2),...,i(n)=1
ai(1),1 ai(2),2 . . . ai(n),n ei(1) . . . ei(n) =
a(1),1 a(2),2 . . . a(n),n e(1) . . . e(n) =

a(1),1 a(2),2 . . . a(n),n (1)() e1 . . . en .
(Az egyes lepeseknel rendre a kovetkezo tenyeket hasznaltuk: a transzformacio matrixanak

defincioja, az antiszimmetrikus tenzor multilinearitasa, ei(1) . . .ei(n) = 0, ha az indexek
kozott van ket azonos es veg
ul egy permutacio paritasa az ot megvalosto transzpozciok
szamanak paritasa.)

20. p
elda: Egy n n-es [A] matrixot also (illetve felso) haromszogmatrixnak nevezz
uk,
ha Aij = 0, ha j > i (illetve j < i). Egy also (illetve felso) haromszogmatrixnak a
determinansa a diagonalisaban allo elemek szorzata. Valoban, a kifejtesi tetelben kizarolag
az identikus permutaciohoz tartozo tag nem 0.

A v1 , v2 , . . . , vk V vektorok szimmetrikus tenzorszorzata a
1 X
v1 v2 . . . vk :=
v(1) v(2) . . . v(k)
k!
linearis kombinacio. (Az osszegzes most is az {1, 2, . . . , k} szamok osszes permutaciojara
tortenik.) A szimmetrikus tenzorszorzatuk altal kifesztett alter a V k k-adik szimmetrikus tenzorhatv
any. Ebben is konstrualunk bazist.
{ei(1) ei(2) . . . ei(k) : 1 i(1) i(2) . . . i(k) n}
(1.2.10)
a V k ter bazisa. A bazis n elem k-ad osztaly

u ismetleses kombinacioival adhato meg,
tehat elemszama, a ter dimenzioja

n+k1
.
k
21. p
elda: Legyen a V vektorter Cn egy x1 , x2 , . . . , xn orthonormalt bazissal. Mivel
hv1 v2 . . . vk , w1 w2 . . . wk i = hv1 , w1 i hv2, w2 i . . . hvk , wk i
a termeszetes formula, kiszamolhatjuk xi(1) xi(2) . . . xi(k) hosszat:
hxi(1) xi(2) . . . xi(k) , xi(1) xi(2) . . . xi(k) i =
=
1 XX
hx(i(1)) , x (i(1)) i hx(i(2)) , x (i(2)) i . . . hx(i(k)) , x (i(k)) i.
k!
Minden egyes tag 0 vagy 1. Utobbi csak akkor, ha = . A -k szama k!,

ezert egy
normalt vektort kaptunk. Ez az oka annak, hogy a definicioban van egy k!-sal valo
leosztas.
14
1.3.
M
atrixok
es saj
at
ert
ekeik
Egy linearis transzformacio hatasat akkor konny

u megerteni, ha matrixaban sok 0 elem
van. Ezert olyan bazist igyeksz
unk talalni, amiben ez a tulajdonsag minel inkabb megvalosul.
22. p
elda: Az e V vektort az A L(V ) linearis transzformacio ciklikus vektor
anak
2
n1
nevezz
uk, ha az e, Ae, A e, . . . , A e vektorok a V ter bazisat alkotjak. Ha e ciklikus
vektor, akkor az e, Ae, . . . , An1 e bazisban A matrixa
0 0 . . . 0 0
1 0 . . . 0 1
0 1 . . . 0 2
(1.3.11)
.. ..
..
..
. .
.
.
0 0 . . . 0 n2
0 0 . . . 1 n1
alakot olt. Ezt az A ciklikus transzformacio kanonikus matrixanak nevezz
uk.
A ciklikus transzformaciok jelentosege abban van, hogy A L(V ) eseten talalhatok

olyan V1 , V2 , . . . , Vk alterek, hogy ezeket A onmagaba viszi, A|Vi ciklikus es V a Vi alterek
direkt osszege.
Legyen a V1 , V2 es V3 vektorterek bazisa rendre {e1 , e2 , . . . , en }, {f1 , f2 , . . . , fk } es
{g1 , g2 , . . . , gm }. Ha A1 : V2 V3 es A2 : V1 V2 linearis transzformaciok, akkor
A1 A2 kompozciojuk is az, es A1 A2 a V1 teret V3 -ba kepezi. Legyen A1 matrixa [aij ]
es A2 matrixa [bkl ]. Ekkor
A2 ej =
k
X
buj fu
es
A1 fj =
m
X
avj gv .
v=1
u=1
Ebbol
(A1 A2 )ej = A1
=
=
k
X
buj fu =
u=1
k
X
buj
k
X
buj A1 fu =
u=1
m
X
avu gv =
v=1
u=1
m
k
XX
v=1
u=1

avu buj gv ,
Pk
as, mint
ezert A1 A2 matrixaban az i-edik sor j-edik eleme
u=1 aiu buj , ami nem m
az [aij ][bkl ] matrixszorzatban ugyanez az elem. Megallapthatjuk, hogy linearis transzformaciok kompozciojanak matrixa az egyes matrixok szorzata. Ez az a teny, ami a
linearis transzformaciok elmeletenek es a matrixszamtasnak a kapcsolatat meghatarozza.
23. p
elda: Legyen a V linearis ter bazisa {e1 , e2 , . . . , en } es A L(V ) linearis transzformacio. Ekkor A-nak van egy [aij ] matrixa az adott bazisra vonatkozoan. Hogyan
valtozik meg ez a matrix, ha atter
unk egy masik, {f1 , f2 , . . . , fn } bazisra? Egyertelm
uen
15
1.3. Matrixok es sajatertekeik
letezik egy olyan S transzformacio, amely ei -t fi -be viszi, 1 i n. Ez invertalhato, es

S 1 fi = ei , 1 i n.
Afj = ASej =
n
X
[AS]ij ei =
i=1
i=1
n X
X
l=1
n
X
n
X
[AS]ij
n
X
l=1

[S 1 ]li fl =

[S 1 ]li [AS]ij fl =
[S 1 AS]lj fl .
l=1
Tehat A matrixa az {f1 , f2 , . . . , fn } bazisban [S]1 [A][S] alak

u, ahol [A] jeloli A matrixat
az {e1 , e2 , . . . , en } bazisban, es [S] a b
azistranszform
aci
o m
atrixa (ugyanebben a
bazisban).

3. t
etel: Az A L(V ) linearis transzformacio akkor es csak akkor invertalhato, ha
detA 6= 0.
Bizonytas: Ha A invertalhato, akkor letezik egy olyan B linearis transzformacio,

amelyre AB = id. A determinansra vonatkozo szorzastetel szerint detAdetB = det id =
1, es ekkor detA 6= 0 teljes
ul.
Ha
A
nem
invert
a
lhat
o
,
akkor van a terben egy olyan {e1 , e2 , . . . , en } bazis, hogy Ae1 =
Pn
amoljuk ki detA-t ebben a bazisban.
i=2 i Aei . Sz
Ae1 Ae2 . . . Aen =
n
X
i=2
i Aei Ae2 . . . Aen = 0,
ugyanis minden tag k

ulon-k
ulon is 0 az ismetlodes miatt. Ezert detA = 0.

Egy matrix inverzet az algebrai adjungaltja segtsegevel is kiszamolhatjuk. Az [A]
matrix [A]Adj algebrai adjung
altj
anak ij eleme (1)i+j szorozva az j-edik sor i-edik
oszlop elhagyasaval kapott matrix determinansaval.
4. t
etel:
[A]Adj
[A] =
.
det[A]
Az inverz matrix ilyen modon valo meghatarozasa szamolasi szempontbol nehezkes, a
sok determinans kiszamolasa nagyon sok m
uvelet vegrehajtasat igenyli.
Legyen A L(V ). Ha valamely skalarra es 0 6= x V vektorra Ax = x, akkor -t az
A transzformacio saj
at
ert
ek
enek es x-t a -hoz tartozo saj
atvektornak nevezz
uk. Ha
sajatertek, akkor A id transzformacio nem invertalhato, hiszen (A id)(x) = 0 es
x 6= 0. Ilyenkor det(A id) = 0. Ha -t hatarozatlannak tekintj
uk, akkor det(A id)
a -nak n-edfok
u polinomja, A karakterisztikus polinomj
anak nevezz
uk. Az iment
megmutattuk, hogy minden sajatertek a karakterisztikus polinom gyoke. Megfordtva, ha
a karakterisztikus polinom gyoke, akkor A id determinansa 0, tehat A id nem
invertalhato. Ezert van olyan x 6= 0 vektor, amelyre (A id)x = 0. Ez az x vektor
tehat a sajatertekhez tartozo sajatvektor.
Mivel komplex egy
utthatos polinomoknak mindig van gyok
uk, a fenti gondolatmenetbol kovetkezik:
1
16
5. t
etel: Veges dimenzios komplex linearis ter transzformaci
ojanak van legalabb egy
sajatvektora.
Tobbet nem is lehet mondani. Az alabbi matrixnak egyetlen sajatvektora van.
24. p
elda: Az
0
[A] =
0
0
0
0
0
1
0
0
(1.3.12)
matrixnak az (1, 0, 0, 0) vektor sajatvektora sajatertekkel. Ugyanekkor az e1 =

(0, 0, 0, 1) vektor kepe e2 = (0, 0, 1, ), ennek kepe e3 = (0, 1, 2, 2), ennek kepe
e4 = (1, 3, 32, 3 ). Az e1 , e2 , e3 , en vektorok linearisan f
uggetlenek, tehat bazist alkotnak. Ebben a bazisban az A transzformacio matrixa
0 0 0 4
1 0 0 43
0 1 0 62 .
0 0 1 4
e1 tehat a transzformacio ciklikus vektora.
1. lemma: Ha A es B invertalhato linearis transzformaciok, akkor AB es BA

sajatertekei megegyeznek.
Bizonytas: Az
AB I = A(BA I)A1
azonossagbol lathato, hogy AB I akkor es csak akkor invertalhato, ha BA I invertalhato. Mivel AB sajatertekei azok a szamok amelyekre AB I nem invertalhato,
ebbol az alltas nyomban kovetkezik.
A (1.3.12) matrixot Jordan-blokknak nevezz

uk. Altalanosabban egy n n-es matrix
Jordan-blokk, ha diagonalisaban ugyanazok a szamok allnak, a diagonalis feletti ferde
sorban csupa 1-es es a tobbi elem 0. A kovetkezo tetel a Jordan-f
ele norm
alalakr
ol
szol.
6. t
etel: Veges dimenzios komplex vektorter A L(V ) transzform
aciojahoz letezik a
ternek olyan V1 + +Vk direktosszeg-felbontasa, hogy A a Vi altereket invari
ansan hagyja,
es A | Vi matrixa Vi alkalmas bazisaban Jordan-blokk.
Egy linearis transzformacio Jordan-blokkokra bontasa, azaz az elozo tetelben garantalt
bazisnak a megkeresese a linearis algebra egyik alapveto problemaja. Valos terek, illetve
valos matrixok eseteben mas a helyzet. Peldaul a

0 2
1 2
matrixnak nincs (valos) sajaterteke, ezert sem diagonalis alakban, sem Jordan-blokkent
nem rhato fel. Valos matrixok Jordan-f
ele norm
alakja nemileg k
ulonbozo.
Az n n-es [A] komplex elem
u matrixot
onadjung
altnak nevezz
uk, ha Aij = Aji
(1 i, j n). (Valos elem
u matrixokat inkabb szimmetrikusnak szoktuk hvni, ha
onadjungaltak.)
17
1.3. Matrixok es sajatertekeik
7. t
etel: Onadjung
alt matrixhoz van a ternek olyan bazisa, amelyben a matrix diagonalis,
es a diagonalisban valos szamok allnak.
A tetelt u
gy is kimondhattuk volna, hogy egy n n-es onadjungalt matrixnak letezik
n darab linearisan f
uggetlen sajatvektora, es sajatertekei valosak.
A m
atrixok
ost
ortenetehez tartozik az
0 1
1 0
n n-es
1
0
..
.
0
1
..
.
..
.
..
.
..
.
1
1
0
u
gynevezett tridiagonalis szimmetrikus m
atrix. Ennek sajatertekeit Lagrange sz
amolta ki 1759ben. Azt tal
alta, hogy a sajatertekek 2 cos j/(n + 1) (j = 1, 2, . . . , n).
25. p
elda: Egy matrix onadjungalt volta nem bazisf
uggetlen tulajdonsag. Peldaul

1

3 1
2 0
3 1
4 3
,
=
2 1
0 1
2 1
2 1
ami azt mutatja, hogy a diagonalis Diag(2, 1) matrix alkalmas bazisban nem
szimmetrikus.

Ha [A] egy nn-es komplex elem
u matrix, akkor tartozik hozza a z1 , z2 , . . . , zn komplex
valtozoknak egy kvadratikus alaknak nevezett
q(z1 , z2 , . . . , zn ) :=
n
X
Aij z i zj
(1.3.13)
i,j=1
f
uggvenye. Ha az [A] matrix onadjungalt, akkor
q(z1 , z2 , . . . , zn ) = q(z1 , z2 , . . . , zn ) ,
tehat q csak valos ertekeket vesz fel. Az onadjungalt matrix diagonalizalasara vonatkozo
7. tetelt u
gy is fogalmazhatjuk, hogy letezik a z1 , z2 , . . . , zn valtozoknak olyan linearis
zi =
n
X
aij zj
j=1
transzformaltja, hogy
q(z1 , . . . , zn ) =
i z i zi ,
(1.3.14)
valamilyen valos i szamokkal. Ezt a tenyt u

gy szoktak kifejezni, hogy a kvadratikus
alak f
otengelyre transzform
alhat
o. A i szamok csak pozitv szorzotol es sorrendtol
eltekintve meghatarozottak, azaz egyertem
u, hogy kozott
uk hany pozitv es hany negatv
van. (Ez a a Sylvester-fele tehetetlens
egi t
orv
eny.)
Az [A] matrixot pozitv szemidefinitnek nevezz
uk, ha a hozza tartozo kvadratikus
alak csak nemnegatv ertekeket vesz fel.
18
Az n m-es [B] matrix adjung

altja az a m n-es matrix, amelynek ij eleme Bji .
[B] adjungaltjat [B] -gal jelolj

uk. Egy [A] matrix tehat onadjungalt, ha megegyezik az
adjungaltjaval. A defincio alapjan ellenorizheto, hogy
([A][B]) = [B] [A] ,
(1.3.15)
ha [A] es [B] olyan meret

u matrixok, hogy az [A][B] matrixszorzat ertelmes.
26. p
elda: Ha [A] = [B] [B], akkor A pozitv szemidefinit. Valoban,
n
X
Aij z i zj =
i,j=1
n X
m
X
Bki Bkj z i zj =
i,j=1 k=1
m
X
P
( ni=1
k=1
Bki zi
Pn
j=1 Bkj zj ) ,
ami pozitv szamok osszege.

27. p
elda: Legyen

a b
b c
egy pozitv onadjungalt matrix. Ekkor a, c IR+ es |b|2 ac. Az es sajaretekek a

a
b
det
=0
b
c
egyenlet gyokei:
, =
(a + c)
Elemi szamolas mutatja, hogy

2
|b|
(a c)2 + 4|b|2
2
2
ac.
Ha f (x) =
Pk
i
i=1 ci x
egy polinom, akkor abba be lehet helyettesteni egy matrixot:

f (A) =
k
X
ci Ai
i=1
Konny
u ellenorizni, hogy a (1.3.12) matrixra
f () f () f 2!()
0
f () f ()
f (A) =
0
0
f ()
0
0
0
f (3) ()
3!
f ()
2!
.
f ()
f ()

1.4. Onadjung
alt matrixok
1.4.
19
Onadjung
alt m
atrixok
A Cn linearis ter lekepezeseivel foglalkozunk. Egy A : Cn Cn linearis lekepezes a

standard bazisban egy n n-es matrixot ad. Az onadjungaltsagot kifejezhetj
uk u
gy, hogy
Aij = Aji (1 i, j n), de mas lehehoseg is van. Letezik egy {xi : 1 i n}
ortonormalt bazis Cn -ben, hogy
A=
n
X
i=1
ci |xi ihxi |,
ahol ci IR es |xi ihxi | : Cn Cn olyan linearis lekepezes, hogy

|xi ihxi |x = hxi , xixi
(x Cn , 1 i n).
Ez a fajta formalizmus a Hilbert-ter eseten lesz tipikus. Ellenorizni lehet, hogy |yihy|
olyan lekepezes, ami az y vektor altal definialt egydimenzios alterre vetto projekcio. Ezert
|yihy|n = |yihy| (n = 1, 2, . . .). Az ortogonalis xi es xj vektorokra |xi ihxi | |xj ihxj | = 0.
Ebbol adodik, hogy
n
X
n
A =
cni |xi ihxi |.
i=1
Ezt altalanosthatjuk polinomokra es persze folytonos f

uggvenyekre is, mert azok jol approximalhatok polinomokkal. Tehat
f (A) =
n
X
i=1
f (ci )|xi ihxi |.
(1.4.16)
28. p
elda: Legyen f egy folytonosan differencialhato f
uggveny, A, B onadjungalt
matrixok. Igazolni akarjuk, hogy

Trf (A + tB) = Tr(f (A)B).
t=0
t
(1.4.17)
Mivel az f f
uggveny approximalhato polinomokkal, eleg azt az esetet ellenorizni, amikor f
polinom. (1.4.17) mindket oldala linearis f -ben, eleg az f (x) = xn f
uggvennyel foglalkozni.
utthatoja.
Mivel Tr(A + tB)n a t-nek egy polinomja, a derivalt a t-nek az egy
Tr(A + tB)n
= TrAn + tTr(BAn1 + ABAn2 + . . . An2 BA + An1 B)
+t2 valami
= TrAn + tTr(BAn1 + BAn1 + . . . BAn1 + BAn1 )
+t2 valami
= TrAn + tTr(nAn1 )B + t2 valami
Azt kaptuk, hogy
es ez megfelel az alltasnak.
n
(A + tB) = Tr(nAn1 B)
t
t=0
20
29. p
elda: Ha a kvantum rendszer az Mn (C) matrixokkal van lerva, akkor az allapotot
egy 0 = Mn (C) matrix adja, amelyre Tr = 1. (Ezt s
ur
us
egi m
atrixnak is
szokas nevezni.) Legyen H = H Mn (C).
Az egyens
ulyi allapot minimalizalja a kovetkezo funkcionalt:
F () = TrH
1
S(),
ahol > 0, ez a homerseklet, es S() := Tr(), ahol (x) = x log x. Ellenorizheto,

hogy (x) = 1 log x.
Bizonytani lehet, hogy F () egy konvex f
uggveny. Ezert a minimalizalashoz a

F ( + tX) = 0
t
t=0
egyenletrendszert kell megoldani, ahol X = X es TrX = 0. A derivaltat kiszamolva azt

kapjuk, hogy

1
1
TrX H + log + I = 0.
Ez minden X-re teljes

ul, tehat
H+
1
1
log + I = cI.
Ebbol adodik, hogy a minimalizalo allapot

=
eH
,
TreH
(1.4.18)
amit Gibbs-
allapotnak is szoktak hvni.
Az (1.4.18) formulaban szerepelt az exponensialis f
uggveny. A definicio
A
e =
X
An
n=0
n!
ha A Mn (C). (A komvergencia nyilvanvaloan megy.) Egyszer

u szamolas adja, hogy
eA+B = eA eB ,
ha AB = BA. Ezert
az AB = BA feltetel eseten.
Most kiszamoljuk a
A+tB
e
= eA B
t
t=0

f (A + t(AX XA))
t=0
t
derivaltat, foleg az exponencialis f
uggveny erdekel minket. Az egyszer
useg kedveert legyen
N
f (x) = x .
(A + t(AX XA))N AN

1.4. Onadjung
alt matrixok
21
t-nek egy polinomja, amelyben az egy

utthatok matrixok. Az iranymenti derivalt ennek
az t szerinti derivaltja t = 0-ban, ami nem mas mint t egy
utthatoja. Ez
AN 1 (AX XA) + AN 2 (AX XA)A+
AN 3 (AX XA)A2 + . . . + (AX XA)AN 1 .
Az osszeg egyszer
uen
AN 1 AX XAAN 1 = AN X XAN .
Az f -beli linearitas miatt altalanos p polinomra az iranymenti derivalt p(A)X Xp(A)
es az altalanos formula

f (A + t(AX XA)) = f (A)X Xf (A),
(1.4.19)
t
t=0
ami a kiterjesztes differencialhato f f
uggvenyekre is.
Mn (C) egy Hilber-ternek is tekinthato: hX, Y i = TrX Y . Ha A Mn (C) fixalva van,
akkor
{B Mn (C) : AB = BA} es {AX XA : X Mn (C)}
(1.4.20)
ortogonalis alterek es osszeg

uk Mn (C).
Tetelezz
uk fel, hogy
hB , AX XAi = 0
minden X-re. Ekkor Tr(BA AB)X = 0 es AB = BA.
Az eddigi okoskodasbol kiadodik a kovetkezo keplet.
8. t
etel: Ha A, B Mn (C), akkor
Z 1
A+tB
e
euA Be(1u)A du.
=
t
t=0
0
Bizonytas: A (1.4.20) alapjan ket feltetelt kell ellenorizni. Ha AB = BA. akkor a

keplet nyilvanvalo. Ha B = AX XA, akkor

exp(A + t(AX XA)) = eA X XeA
t=0
t
a fenti (1.4.19) keplet szerint es
Z 1
Z 1
Z
uA
(1u)A
uA
(1u)A
e (AX XA)e
du =
(e ) Xe
du +
0
(Itt az utobbi esetben az

hasznaltuk.)
euA X(e(1u)A ) du =
= [exp(uA)X exp((1 u)A))]10 = eA X XeA .
R1
0
f (u)g(u) du = [f (u)g(u)]10
R1
0
f (u)g (u) du formulat

22
1.5.
Blokkm
atrixok
A blokkm
atrix (vagy hiperm
atrix) olyan matrixot jelent, amelynek az elemei maguk is
matrixok.3 Legyen a V linearis ter a V1 es V2 alterek direktosszege, V = V1 V2 . Ekkor az
A L(V ) linearis transzformacio egy A1 L(V1 , V ) es A2 L(V2 , V ) transzformacioval
adhato meg.
A(v1 + v2 ) = A1 v1 + A2 v2
(v1 V1 , v2 V2 ) .
A1 megadhato az A11 L(V1 , V1 ) es az A21 L(V1 , V2 ) transzformaciokkal:
A1 v1 = A11 v1 + A21 v1
(v1 V1 ) .
A2 v2 = A12 v2 + A22 v2
(v2 V2 ) .
Hasonloan
Ha V1 -ben valasztunk egy e1 , e2 , . . . , ek , V2 -ben egy f1 , f2 , . . . , fm bazist, akkor A (m +
k) (m + k)-as matrixat negy reszre particionalhatjuk:
A1,k+1 . . . A1,k+m
A1,1 . . . A1,k
..
..
..
..
.
.
.
.
A
.
.
.
A
A
.
.
.
A
k,k+1
k,k+m
k,1
kk
.
Ak+1,1 . . . Ak+1,k Ak+1,k+1 . . . Ak+1,k+m
..
..
..
..
.
.
.
.
Ak+m,1 . . . Ak+m,k Ak+m,k+1 . . . Ak+m,k+m
A bal felso sarokban az A11 L(V1 , V1 ) transzformacio matrixa, a jobb felsoben A12
L(V2 , V1 ) matrixa, a bal also sarokban A21 L(V1 , V2 ) matrixa, a jobb also sarokban
A22 L(V2 , V2 ) matrixa all. Blokkmatrix rasmoddal A matrixat

[A11 ] [A12 ]
[A21 ] [A22 ]
alakban rhatjuk. Itt a negy matrix lehet k

ulonbozo meret
u, de [A11 ] es [A22 ]
negyzetes matrixok. Az egyszer
useg kedveert itt es a tovabbiakban tobbnyire 2
2-es blokkmatrixokra szortkozunk, de nagyobb matrixok ugyanezen az elvi alapon
targyalhatok.
30. p
elda: A 16. pelda A B transzformaciojanak matrixa a blokkmatrix rasmoddal

A11 [B] A12 [B] A13 [B]
A21 [B] A22 [B] A23 [B]
alakot olt.
Blokkmatrixokkal szinte u
gy szamolhatunk, mint a szokasos matrixokkal. Legyen

A B
A B
es
C D
C D
olyan blokkmatrixok, hogy A es A , valamint D es D azonos meret
u negyzetes matrixok.
Ekkor a ket blokkmatrix szorzata a

AA + BC AB + BD
CA + DC CB + DD
23
1.5. Blokkmatrixok
blokkmatrix. Ezt konny

u ellenorizni a kozonseges matrixok szorzasszabalya alapjan.
A blokkmatrixokkal valo szamolasban arra kell u
gyelni, hogy a fenti pelda vesszos es
vesszotlen matrixainak sorrendje a szorzaskor lenyeges, ugyanis a matrix szorzas nem
kommutatv m
uvelet.
A matrix adjungalas ertelmezesebol nyomban kovetkezik, hogy

A B
A C
.
(1.5.21)
=
B D
C D
9. t
etel: Ha az
A B
C D
blokkmatrixban a (negyzetes) A matrix invertalhato, akkor

I A1 B
A
0
I
0
A B
.
=
0
I
0 D CA1 B
CA1 I
C D
A bizonytas egyszer
uen beszorzas segtsegevel vegezheto el. A faktorizalasnak egy
masik valtozata is van. Ha D-t tetelezz
uk fel invertalhatonak, akkor

I
0
A BD 1 C 0
I BD 1
A B
.
=
D 1 C I
0
D
0
I
C D
A faktorizaciobol tovabbi kovetkezteteseket is levonhatunk. Ha az adott blokkmatrix
invertalhato, akkor az A, D CA1 B, D, A BD 1 C matrixok egyarant invertalhatok.
Sot, a blokkmatrix determinansa
detA det(D CA1 B) = detD det(A BD 1 C) .
(1.5.22)
10. t
etel: Ha A invertalhato negyzetes matrix, akkor a

A B
B D
negyzetes blokkmatrix pontosan akkor pozitv szemidefinit, ha A, D es A BD 1 B
matrixok pozitv szemidefinitek.
31. p
elda: Megmutatjuk, hogy egy invertalhato pozitv szemidefinit matrix
egyertelm
uen rhato fel T T alakban, ha megkovetelj
uk, hogy T olyan also
haromszogmatrix, amelynek diagonalisaban pozitv szamok allnak.
A bizonytas az adott matrix meretere vonatkozo teljes indukcioval tortenik. 1 1-es
matrixokra az alltas nyilvanvalo. Az indukcios lepes vegrehajtasahoz particionaljuk az
adott (n + 1) (n + 1)-es X matrixot

A B
B D
alakban, ahol A n n-es matrix. Ugyanakkor T -t hasonloan particionalt formaban keress
uk

T11 0
T =
,
T21 T22
24
ahol T11 n n-es also haromszog matrix pozitv diagonalissal es T22 egy pozitv szam. Az
X = T T egyenloseg az
A = T11
T11 + T21
T21 ,
B = T21
T22 ,
D = T22 T22
egyenletekkel egyenertek
u. A tetel szerint D pozitv szam, gy T22 0 csak
Ekkor a masodik egyenletbol T21 = B /T22 . Az elso egyenlet behelyettestve
D lehet.
A BB /D = T11
T11
alakot olt. A tetel szerint A BD 1 B pozitv szemidefinit, de invertalhato is. Igy
alkalmazhatjuk ra az indukcios feltevest, es egyertelm

uen rhatjuk T12
T21 alakban egy
pozitv diagonalis
u also haromszog matrix segtsegevel.

32. p
elda: Legyen

A B
X=
.
0 A
Egyszer
u szamol
as adja, hogy egy f (t) polinomra

#
"

f (A) t
f (A + tB)
f (X) =
t=0 .
0
f (A)
(A keplet kiterjesztheto altalanosabb f

uggvenyekre is .)
1.6.
(1.5.23)
Gyakorl
ofeladatok
1. Alteret alkotnak-e az IR3 terben egy egyenes pontjai?

2. Alteret alkotnak-e a matrixok tereben a pozitv definit matrixok?
3. Bizonytsa be, hogy az IR-en ertelmezett x 7 etx (t IR) f
uggvenyek linearisan
f
uggetlenek!
4. Bizonytsa be, hogy C() vegtelen dimenzios vektorter, ha IRn nylt halmaz!
5. Adja meg a (1.3.11) matrix utolso oszlopaban allo elemeket a karakterisztikus polinom egy
utthatoival!
6. Magyarazza meg, hogy miert teljes
ul [A]1 = [A1 ]!
7.M Igazolja, hogy egy also haromszog matrix determinansa a diagonalisban allo elemek
szorzata!
8. Igazolja a definicio alapjan, hogy egy pozitv szemidefinit matrix sajatertekei es
diagonalis elemei nemnegatvak!
25
1.6. Gyakorlofeladatok
9. Mutasson peldat olyan (komplex elem

u) pozitv szemidefinit matrixra, amelynek
transzponaltja nem pozitv szemidefinit!
10.M Igazolja, hogy ha A pozitv szemidefinit, akkor XAX is az tetszoleges (nem
feltetlen
ul negyzetes) X matrixra!
11.M Milyen negyzetes A matrixra lesz az

A A
A A
blokkmatrix pozitv szemidefinit?

12. Mutassa meg, hogy a veges dimenzios komplex vektorter minden linearis transzformacioja felrhato egy diagonizalhato es egy vele felcserelheto nilpotens transzformacio osszegekent!
13. Irjuk fel a kovetkezo (
un. Dirac-fele) matrixokat tenzorszorzat formajaban!
0 0 0 1
0
0
0 i
0 0 1 0
0
0 i 0
,
2 =
1 =
0 1 0 0 ,
0 i 0
0
1 0 0 0
i 0
0
0
0 0
0 0
3 =
i 0
0 i
i
0
0
0
0
i
,
0
0
1
0
4 =
0
0
0 0
0
1 0
0
.
0 1 0
0 0 1
14.M Irjuk fel IR3 -ban az xy skra valo es az (1, 1, 1) vektorral parhuzamos irany
u vettes
matrixat!
15. Igaz-e, hogy IR3 minden ortogonalis transzformacioja egy t
ukrozes es egy forgatas
egymas utani vegrehajtasaval all elo?
16. Mutassuk meg, hogy ha az [A] valos matrixra [A]t [A] = 0, akkor [A] = 0! ([A]t a
transzponaltat jeloli.)
17. Jelolje [A, B] az A es B transzformaciok kommutatorat, azaz [A, B] = AB BA!
Mutassuk meg, hogy
[A, [B, C]] + [B, [C, A]] + [C, [A, B]] = 0 !
18. Mutassuk meg, hogy az
1 a b
[A] = 0 1 0 ,
0 0 1
1 a b
0
[B] = 0 1
0 0
1
matrixokra [A][B] = [B][A] = [E]! ([E] az egysegmatrix.)
26
19.M Legyen

j
j1
i< j,
(1)
i1
aij =
(1)j1
i= j,
0
i> j.
Mutassuk meg, hogy az [A] = [aij ] matrixra [A]2 = [E]!
20. Igazolja n szerinti teljes indukcioval, hogy IRn ortogonalis transzformacioinak

matrixa a szovegben lert alakra hozhato!
21.M Legyen [A], [B] es [C] pozitv szemidefinit matrixok! Mutassuk meg, hogy ha [C]
invertalhato, es
det (2 A + B + C) = 0
valamilyen komplex szamra, akkor valos resze negatv vagy 0!
22.M Legyen A es B invertalhato linearis transzformaciok! Hatarozzuk meg a det(A+tB)
polinomban t egy
utthatojat!
23.M Legyen A es B n n-es matrixok. Mutassuk meg, hogy AB-nek es BA-nak a 0-tol
k
ulonbozo sajatertekei megegyeznek.
2. Norm
alt terek
Ha egy linearis ter vektorainak meg van adva a hossza, akkor az algebrai strukt
ura mellett
lehetoseg van egy topol
ogiai strukt
ura bevezetesere. Topologia alatt egyszer
uen konvergenci
at erthet
unk. Az xn vektorsorozat tart az x vektorhoz, ha az x xn vektorok
hossza tart a nullahoz. Az algebrai m
uveletek es a konvergencia egy
utt alkotjak a linearis
analzis legegyszer
ubb, de talan eppen ezert igen gazdag strukt
urajat. A normalt ter a
4
XX. szazad elejen kialakult absztrakcio.
2.1.
Nevezetes norm
alt terek
A linearis ter egyik lenyeges fogalma a nulla vektor, ami 0 (vagy 0, de kesobb 0 is lesz).
Lenyeges formulak x + 0 = x es 0 x = 0.
Egy linearis teret norm
alt t
ernek nevez
unk, ha a ter minden vektoranak meg van
adva a hossza. Legyen V egy linearis ter, es tetelezz
uk fel, hogy adott egy k k : V IR+
lekepezes a kovetkezo tulajdonsagokkal
(1) kx + yk kxk + kyk
(2) kxk = || kxk
(x, y V ),
(x V , skalar),
(3) kxk = 0 akkor es csak akkor, ha x = 0.

Ekkor kk-t norm
anak nevezz
uk es (V, kk) normalt ter. Az kxk-t az x vektor hosszakent
ertelmezz
uk.5 Amennyiben V = IRn es
q
k(x1 , x2 , . . . , xn )k2 = x21 + x22 + . . . + x2n ,
akkor az n dimenzios vektorok szokasos hossza egy norma. A kk2 jelolest azert hasznaljuk,
mert mas normak is lehetsegesek. Peldaul
k(x1 , x2 , . . . , xn )k := max{|x1 |, |x2 |, . . . , |xn |} .
Ha egy funkcional csak a norma (1) es (2) tulajdonsagaival rendelkezik, akkor

f
elnorm
anak nevezz
uk.
1. p
elda: Legyen C[a, b] az [a, b] intervallumon folytonos (valos vagy komplex ertek
u)
f
uggvenyek vektortere, es legyen
kf k := sup{|f (x)| : a x b} .
28
2. Normalt terek
Egyszer
uen megmutathato, hogy ez valoban normat ertelmez:
|(f + g)(x)| |f (x)| + |g(x)| ,
es ezert
sup{|(f + g)(x)|} sup{|f (x)|} + sup{|g(x)|} .
Ha C[a, b]-t a tovabbiakban normalt terkent emltj

uk, akkor mindig erre a szupremum
normara gondolunk. Ha hangs
ulyozni kvanjuk, hogy az [a, b]-n valos ertek
u f
uggvenyeket
tekint
unk, akkor C[a, b] helyett CIR [a, b]-t fogunk rni.
2. p
elda: Az IRn -en ertelmezett f f
uggvenyt gyorsan cs
okken
onek nevezz
uk, ha
(1 + kxk22 )m |f (x)| 0,
amint
kxk2
(2.1.1)
b
armilyen m egeszre. (A feltetel azt jelenti, hogy f az x1 , x2 , . . . , xn valtozok b
armilyen polinomjaval megszorozva is 0-hoz tart a vegtelenben.) A gyorsan cs
okken
o folytonos f
uggvenyek
teret C00 (IRn )-nel jelolj
uk. Ha f C00 (IRn ) es m IN, akkor legyen
pm,0 (f ) := max{(1 + kxk22 )m |f (x)| : x IRn }.
(2.1.2)
pm,0 rendelkezik a norma (1)(3) tulajdons

agaival.
P
Ha = (1 , 2 , . . . , n ) nemnegatv egeszek n-ese es || := ni=1 i , akkor hasznalni fogjuk a
D f =
|| f (x)
1 x1 . . . n xn
jelolest. Az
S(IRn ) := {f C00 (IRn ) : D f C00 (IRn ) minden ra}
(2.1.3)
line
aris teret Schwartz-t
ernek nevezz
uk.
P
Ha az exp( ni=1 x2i ) f
uggvenyt megszorozzuk x1 , x2 , . . . , xn b
armilyen polinomjaval, akkor
a Schwartz-ter egy elemehez jutunk.
Legyen
pm,r (f ) := max{pm,0 (D f ) : || r} .
A gyorsan cs
okken
o sima f
uggvenyek teren ez norma minden m, r IN valaszt
asra. (A Schwartzterr
ol a multinormalt terek reszben reszletesebben lesz sz
o.)
Altal
aban, ha p1 , . . . , pk normak egy line
aris teren, akkor az osszeg
uk es a maximumuk ugyancsak norma.
Vannak esetek, amikor a norma tulajdonsagainak ellenorzese kevesbe egyszer

u. Nemi
elokesztes utan IRn -en bevezetj
uk a k kp p-normat, 1 p < . (IRn 2-normaja es
-normaja fent mar szerepelt.)
1. lemma: Ha 1 < p, q < , p1 + q 1 = 1 es a, b 0, akkor
ab
ap bq
+ .
p
q
29
2.1. Nevezetes normalt terek
Erdekes
megjegyezni, hogy a fenti egyenlotlenseg a s
ulyozott szamtani es mertani kozep
egyenlotlensegnek felel meg:
xt y 1t tx + (1 t)y
(0 < t < 1,
x, y > 0).
(2.1.4)
Ezt lehet bizonytani a standard szamtani es mertani kozep egyenlotlensegbol.

x1/2 y 1/2
x+y
,
2
yy
alapjan
1/4 3/4
1/2 1/2
= ((x
)y)
1/2
x+y
+y
2
1
3
= x + y.
4
4
Ha ezt folytatjuk es limeszt is vesz

unk, akkor meglesz (2.1.4).
A lemmaban szereplo p es q szamokat egymas konjug

altjainak nevezz
uk. Erdemes
a
p = 1 es p = eseteket is megengedni. Ekkor rendre q = es q = 1.
1. t
etel: (H
older-egyenl
otlens
eg) Ha x, y Cn es 1 p, q , p1 + q 1 = 1,
akkor
" n
#1/p " n
#1/q
n
X
X
X
p
q
|xi yi |ci
|xi | ci
|yi | ci
i=1
i=1
i=1
c1 , c2 , . . . , cn 0 szamokra.
Bizonytas: Legyen
N :=
" n
X
i=1
|xi |p ci
#1/p
es M :=
" n
X
i=1
|yi |q ci
#1/q
Alkalmazzuk a megelozo lemmat az a = |xi |/N es b = |yi |/M valasztassal es szorozzuk

be ci -vel. Ekkor
|xi yi |ci
|xi |p ci |yi |q ci
+
.
NM
pN p
qM q
Ezutan osszegezz
unk i-re:
n
X
|xi yi |ci
i=1
NM
n
X
|xi |p ci
i=1
pN p
|yi |q ci
1 1
= + = 1.
q
qM
p q
Ez maga a bizonytando egyenlotlenseg.

2. t
etel: (Minkowski-egyenl
otlens
eg) Ha x, y Cn es 1 p, akkor
" n
X
i=1
|xi + yi |p ci
c1 , c2 , . . . , cn 0 szamokra.
#1/p
" n
X
i=1
|xi |p ci
#1/p
" n
X
i=1
|yi |p ci
#1/p
30
2. Normalt terek
Bizonytas: A p = 1 eset nyilvanvalo. Tegy
uk fel, hogy p > 1, es induljunk ki a

(a + b)p c = (a + b)p1 c1/q ac1/p + (a + b)p1 c1/q bc1/p
azonossagbol. Hasznaljuk fel ezt:

n
X
i=1
n
n

X
X
1/p
1/p
1/p
p1 1/q
(|xi | + |yi |) ci |xi |ci +
(|xi | + |yi |)p1 ci |yi |ci .
(|xi | + |yi |) ci
p
i=1
i=1
Most alkalmazzuk mindket tagra a Holder-egyenlotlenseget:

" n
#1/q " n
#1/p
n
X
X
X
(|xi | + |yi |)p ci
(|xi | + |yi |)p ci
|xi |p ci
+
i=1
i=1
i=1
" n
X
#1/q " n
X
i=1
(|xi | + |yi |)p ci
i=1
|yi |p ci
#1/p
P
1/q
ugyanis (p 1)q = p. Elosztva mindket oldalt a [ ni=1 (|xi | + |yi |)p ci ]
kifejezessel, a
kovetkezo egyenlotlenseget kapjuk:
" n
#1/p " n
#1/p
n
hX
i1/p
X
X
(|xi | + |yi |)p ci
|xi |p ci
+
|yi |p ci
i=1
i=1
i=1
(1 1/q = 1/p). Ez majdnem a bizonytando. Mivel

n
hX
i=1
|xi + yi | ci
i1/p
n
hX
i=1
(|xi | + |yi |) ci
i1/p
,
a Minkowski-egyenlotlenseg kovetkezik.
Legyen
h
i1/p
p
p
p
k(x1 , x2 , . . . , xn )kp := |x1 | + |x2 | + . . . + |xn |
.
(2.1.5)
A Minkowski-egyenlotlenseg biztostja, hogy gy akar IRn , akar Cn normalt terre valik,

1 p. A p = 2 parameter normaja a Hilbert-ter esete lesz. A k k normat mar
ertelmezt
uk mas modon.
3. p
elda: A Minkowski-egyenlotlenseget az n hataratmenettel vegtelen sorozatokra
is
uk. Legyen p azoknak a vegtelen (xn ) sorozatoknak a halmaza, amelyekre
Pkiterjeszthetj
p
eges. p a
n |xn | v
hX
i1/p
p
kxkp :=
|xn |
(2.1.6)
n=1
normaval normalt ter lesz, 1 p < .

a korlatos sorozatok tere az
kxk := sup{|xn |}
normaval.
31

Az (X, k k) normalt terben
d(x, y) = kx yk
egy tavolsagot ertelmez, amellyel x metrikus terre valik. Ha adott a metrika, akkor
beszelhet
unk konvergens sorozatokrol. xn x jelentese d(xn , x) 0. A G X nylt
halmaz, ha minden x G eseten letezik olyan > 0, hogy
G(x, ) := {y X : d(x, y) < } G .
A bal oldalon allo halmazt x kozeppont

u sugar
u (nylt) gombnek nevezz
uk. (Amennyiben IR3 -at a k k2 normaval tekintj
uk, akkor ez a halmaz a szokasos geometriai ertelemben
vett gomb, azonban a k k normat veve x kozeppont
u kockahoz jutunk.) Az F X
z
art, ha xn F es xn x eseten x F . Egy halmaz pontosan akkor nylt, ha komplementuma zart.
4. p
elda: A korlatos sorozatok tereben egy c0 zart alteret alkotnak a nullahoz tarto
sorozatok.

5. p
elda: A IRn terben a konvergencia egyszer
uen koordinatankenti konvergenciat jelent
barmelyik p-normat tekintj
uk. A konvergens sorozatok es a nylt halmazok k
ulonbozo
p-normakra ugyanazok.

Ha az X linearis teren olyan k k1 es k k2 normak vannak adva, amelyekre nezve a
nylt halmazok ugyanazok, akkor a ket normat (topologikusan) ekvivalensnek nevezz
uk.
Az elozo pelda az IRn teren mutatott ekvivalens normakat. Megmutathato, hogy veges
dimenzios teren barmely ket norma ekvivalens.
6. p
elda: Legyen C 1 [0, 1] a [0, 1] intervallumon ertelmezett folytonosan differencialhato
valos f
uggvenyek tere. Legyen tovabba
kf k1 : = sup{|f (x)| : 0 x 1} + sup{|f (x)| : 0 x 1},
kf k2 : = |f (0)| + sup{|f (x)| : 0 x 1} .
Ekkor k k2 k k1 . Ha egy halmaz nylt k k2 -re, akkor barmely pontja kor

ul
lehet rni egy valamilyen sugar
u k k2 -gombot, ami tartalmazza az ugyanilyen sugar
u
k k1 -gombot. Kovetkezeskeppen a valasztott k k2 -re nylt halmaz k k1 -re nezve is
nylt.
Masreszt a kozepertektetel szerint f (x) = f (0) + f (), es ezert sup{|f (x)| : 0 x
1} |f (0)| + sup{|f (x)| : 0 x 1}. Tehat k k1 2k k2 . Ez az egyenlotlenseg
eleg ahhoz, hogy a fenti gondolatmenetet kis valtoztatassal megismetelj
uk. Ha egy halmaz
nylt k k1 -re, akkor barmely pontja kor
ul lehet rni egy valamilyen sugar
u k k1 -gombot,
ami tartalmazza a fele ekkora sugar
u k k2 -gombot. A halmaz k k2 -re nezve is nylt.
Az F : X Y lekepezest az x X pontban folytonosnak nevezz
uk, ha minden
> 0 eseten van olyan > 0, amelyre F (G(x, )) G(F (x), ). Ez azzal ekvivalens,
hogy xn x maga utan vonja F (xn ) F (x)-et.
7. p
elda: Ha n negyzetszam, akkor az n = m2 koordinatajat egy vektornak m m-es
matrix formajaban is elrendezhetj
uk. A matrixok Mn (IR) linearis teren is ertelmezhet
unk
egy 2-normat:
m
hX
i1/2
2
kAk2 :=
|Aij |
.
(2.1.7)
i,j=1
32
2. Normalt terek
2
Az a linearis F : IRm Mn (IR) lekepezes, amely a hossz

u vektorbol feltordelessel
matrixot keszt kolcsonosen egyertelm
u, es megtartja a 2-normat.

A normatarto lekepezeseket izometri
anak nevezz
uk. Minden izometria folytonos.
3. t
etel: Legyen (X1 , k k1 ) es (X2 , k k2 ) ket normalt ter es A : X1 X2 egy line
aris
lekepezes. Ekkor a kovetkezo ket tulajdonsag ekvivalens:
(1) A folytonos
(2) Letezik olyan C > 0 szam, amelyre kAxk2 Ckxk1 minden x X1 eseten.
Bizonytas: (1) (2) : G2 = {x2 X2 : kx2 k < 1} nylt halmaz X2 -ben es A0 = 0
G2 . Van olyan nylt G1 halmaz a folytonossag miatt, amelyre 0 G1 es AG1 G2 . Mivel
G1 nylt, letezik > 0, amelyre
G1 = {x1 X1 : kx1 k < } G1 .
Ekkor tetszoleges x X1 eseten
azaz
x G1 es
2kxk1

A
x G2 ,
2kxk1

A

< 1.
x
2kxk1 2
Ez azt jelenti, hogy tetszoleges x X1 eseten
2
kAxk2 kxk1
teljes
ul.
(2) (1) igazolasat az olvasora bzzuk.

A folytonos X1 X2 linearis lekepezesek teret B(X1 , X2 )-vel jelolj
uk. B(X1 , X2 )
linearis ter, de normalt ter is. Ha A B(X1 , X2 ), akkor
kAk := sup{kAxk2 : x X1 , kxk1 1}
(2.1.8)
az elozo tetel jeloleseivel. kAk nem mas, mint a 3. tetel (2) reszeben megjeleno lehetseges
C szamok legkisebbike. Ha X normalt ter, akkor B(X, X) helyett roviden B(X)-et runk.
B(X)-nek nemcsak linearis, hanem gy
ur
u strukt
ur
aja is van, azaz elemeit az osszeadas
mellett szorozni is lehet: Ha A, B B(X), akkor AB az ebben a sorrendben vett kompozcio. Az (2.1.8) oper
atornorm
anak megvan a
kABk kAk kBk
szubmultiplikatv tulajdonsaga.
(2.1.9)
33
8. p
elda: Legyen g folytonos f
uggveny [a, b]-n, es segtsegevel megadunk egy F :
C[a, b] IR funkcionalt az
Z b
F (f ) =
f (x)g(x) dx
a
keplettel. F az integral linearitasa miatt linearis. Meg akarjuk mutatni, hogy F folytonos,
es ehhez egy olyan C > 0 szamot kell talalnunk, amelyre
|F (f )| C sup{|f (x)| : a x b} .
A kovetkezokeppen becsl
unk:
Z b

f (x)g(x) dx

a
Z b
|f (x)g(x)| dx
a
Z b
sup{|f (x)| : a x b} |g(x)| dx =
a
Z b
|g(x)| dx sup{|f (x)| : a x b} .
|F (f )| =
Rb
Az F funkcional tehat folytonos, azaz korlatos, es kF k a |g(x)| dx.
Az kF k pontos erteket konnyen megkaphatjuk, ha peldaul g egy polinom. Ekkor
1, ha g(x) > 0,
0, ha g(x) = 0,
f0 (x) = sign g(x) =
1, ha g(x) < 0
egyszer
u szerkezet
u. A g gyokei [a, b]-t veges sok reszre osztjak, es azokon f0 felvaltva 1
ertekeket vesz fel. Mivel f0 (x)g(x) = |g(x)|,
Z b
Z b
f0 (x)g(x) dx =
|g(x)| dx .
a
f0 nem folytonos, ezert folytonos f

uggvennyel kozeltj
uk, peldaul u
gy, hogy g gyokeinek
1/n sugar
u kornyezeteben valtoztatjuk meg, ott g-t egy linearis f
uggvennyel helyettestj
uk,
es fn -et kapjuk. Ekkor kfn k = 1 es
Z b

Z b

2N

M,
fn (x)g(x)
f0 (x)g(x)

n
a
a
ahol N g gyokeinek szama es M |g(x)| felso korlatja. Ezert
Z b
Z b

2N

M,
f
(x)g(x)
|g(x)| dx
n

n
a
a
n tetszoleges nagy lehet, tehat

Z b
Z b

sup
f (x)g(x) dx : kf k = 1
|g(x)| dx ,
a
Rb
es kF k = a |g(x)| dx. (Ha g tetszoleges folytonos f

uggveny, akkor Weierstrass approximacios tetelet hasznalva polinomokkal kozeltve ugyanerre az eredmenyre jutunk.)
34
2. Normalt terek
Ha X egy valos normalt ter, akkor a B(X, IR) normalt teret, ha komplex normalt ter,
akkor a B(X, C) normalt teret X du
alis terenek mondjuk, es az X jelolest hasznaljuk.
Az elozo pelda tehat azt mondta, hogy F C[a, b] .
Linearis transzformaciokat nemlinearis lekepezesek differencialasaval is kaphatunk. Legyen X es Y normalt ter, G X nylt halmaz es f : G Y a normalt terek kozotti
lekepezes. Azt mondjuk, hogy f Frechet-
ertelemben differenci
alhat
o az x G pontban, ha letezik olyan A : X Y folytonos linearis transzformacio, amelyre
kf (x + h) f (x) Ahk
0,
khk
ha khk 0. Az A transzformaciora a f (x) vagy f (x) jelolest hasznaljuk, es Frechetderiv

altnak, esetleg Frechet-differenci
alnak mondjuk.
Az ismeros
f (x + h) = f (x) + f (x)(h) + o(khk)
(2.1.10)
keplet a Frechet-derivalt mas formaban rt defincioja, benne o(khk) olyan mennyiseget jelent, amely khk-val osztva 0-hoz tart ha khk 0. Egyebkent a (2.1.10) keplet
megmutatja, hogy ha f differencialhato az x pontban, akkor ott folytonos is. Ugyanis
kf (x)(h)k kf (x)k khk minden h vektorra, es tetszoleges > 0 szamra ko(khk)k
khk, ha khk eleg kicsi.
A f (x) Frechet-derivalt az f lekepezes lokalisan legjobb linearis kozeltesekent foghato
fel. Ebbol az ertelmezesbol eppen u
gy, mint a (2.1.10) kepletbol vilagos, hogy korlatos
linearis transzformacio Frechet-derivaltja onmaga.
9. p
elda: Legyen X egy normalt ter, ami algebra is, es kABk kAk kBk minden
A, B X eseten. Legyen f : X X a harmadik hatvanyra emeles, azaz f (T ) = T 3 .
Megmutatjuk, hogy f Frechet-derivaltja a T helyen A : H 7 T 2 H + T HT + HT 2, azaz
f (T )(H) = T 2 H + T HT + HT 2 . Ennek igazolasara a
kf (T + H) f (T ) AHk
kH 3 + H 2 T + HT H + T H 2k
=
kHk
kHk
hatarerteket kell vizsgalni. Fel

ulrol becs
ulhet
unk a norma szubmultiplikativitasat
hasznalva.
kH 3 + H 2 T + HT H + T H 2 k
kHk3 + 3kHk2 kT k
= 3kHk kT k + kHk2,
kHk
kHk
ami 0-hoz tart, ha kHk 0.
A Frechet-derivaltra teljes
ul a lancszabaly:
4. t
etel: Legyen X1 , X2 , X3 normalt ter. Ha g : X1 X2 Frechet-differencialhato az
x X1 pontban es f : X2 X3 Frechet-differencialhato az y := g(x) pontban, akkor
:= f g Frechet-differencialhato az x pontban, es
(x) = f (g(x)) g (x).
Legyen ismet X es Y normalt ter, G X nylt halmaz es f : G Y a normalt

terek kozotti lekepezes. Azt mondjuk, hogy f Gateaux-
ertelemben differenci
alhat
o
az x G pontban, ha letezik olyan A : X Y folytonos linearis transzformacio, amelyre
kf (x + th) f (x) A(th)k
0,
t
35
ha t 0. (t valos vagy komplex szam, annak megfeleloen, hogy X es Y milyen normalt

terek.) Az A transzformaciot Gateaux-deriv
altnak vagy Gateaux-differenci
alnak
mondjuk, es Ah-ra a df (x, h) jelolest hasznaljuk.
f (x + th) = f (x) + tf (x, h) + o(t)
(2.1.11)
a Gateaux-differencial ekvivalens definicioja. f (x, h)-t az x pontban h iranyba vett

derivaltnak is mondhatjuk.
A Gateaux-ertelemben differencialhato ketvaltozos f
uggveny nem feltetlen
ul folytonos. Ugyanakkor a definciok osszevetese mutatja, hogy Frechet-differencialhato lekepezes
Gateaux-differencialhato is, es a Gateaux-derivalt megegyezik a Frechet-derivalttal.
(Valoban, ha (2.1.10)-ben h helyebe th-t tesz
unk, akkor egy khk faktortol eltekintve
(2.1.11)-ot kapjuk.)
A Gateaux- es Frechet-differencialok kapcsolatat jol megvilagtja a kovetkezo pelda.
10. p
elda: Legyen f : IR2 IR egy ketvaltozos f
uggveny. Ha f az x IR2 pontban
barmilyen iranyban differencialhato, es
f (x)
f (x)
f (x + th)
h1 +
h2 ,
=
t
x1
x2
akkor f Gateaux-differencialhato, f (x, h) = h1 x1 f + h2 x2 f . Peldaul, ha

1, ha x2 = x21 > 0
f (x1 , x2 ) =
0, egyebkent,
akkor f (0, h) = 0, bar f nem folytonos a (0, 0) pontban.
Ha altalanosabban f : IRn IR folytonos parcialis derivaltakkal rendelkezik az x0
pontban, akkor ismeretes, hogy iranymenti derivaltjai leteznek, es
n
f (x0 + th) X f
(x0 )hi ,
=
t
xi
i=1
tehat
n
D f
E
X
f
f
f
f (x0 , h) =
(x0 )hi =
(x0 ),
(x0 ), . . . ,
(x0 ) , h .
xi
x1
x2
xn
i=1
A kozepertektetel szerint van egy 0 h 1, amelyre
f (x0 + h) f (x) = f (x0 + h h, h).

Ekkor
n
X
f
(x0 )hi =
f (x0 + h) f (x)
xi
i=1
D f
f
f
=
(x0 + h h)
(x0 ),
(x0 + h h)
x1
x1
x2
E
f
f
f
(x0 ), . . . ,
(x0 + h h)
(x0 ) , h ,
x2
xn
xn
ami 0-hoz tart khk-val osztva a parcialis derivaltak folytonossaga mellett. Ilyenkor f
Frechet-differencialhato, es
E
D f
f
f
(x0 ),
(x0 ), . . . ,
(x0 ) , h .

f (x0 )(h) =
x1
x2
xn
36
2.2.
2. Normalt terek
Banach-terek
Legyen (xn ) egy sorozat valamilyen normalt terben. Cauchy-sorozatnak nevezz

uk, ha
tetszoleges > 0-ra van egy N k
uszobindex, amelyre kxn xm k < , ha n, m N. Egy
normalt teret Banach-t
ernek nevez
unk, ha benne minden Cauchy-sorozatnak letezik
hatarerteke.
Stefan Banach (18921945)

Stefan Banach a mai Lvovban dolgozott. K
onyve a line
aris oper
atorokrol
1932-ben jelent meg. Ez a konyv tartalmazta a zart gr
af tetelt, az egyenletes korl
atoss
ag tetelet, a gyenge topologiat es sok m
ast. A teljes normalt
terek elmelete olyan sikeresnek bizonyult, hogy hamarosan Banach-tereknek
neveztek
oket.
11. p
elda: C[a, b] a szokasos szupremum normaval Banach-ter. Tetelezz
uk fel ugyanis,
hogy fn Cauchy-sorozat. Ekkor barmilyen a x b eseten
|fn (x) fm (x)| kfn fm k,
es fn (x) szinten Cauchy-fele szamsorozat. Letezik hatarerteke, amit f (x)-szel jelol
unk.
Megmutatjuk, hogy sup |f (x) fn (x)| tart 0-hoz.
|f (x) fn (x)| |f (x) fm(x) (x)| + |fm(x) (x) fn (x)|
nyilvanvaloan. Az x-tol f
uggo m(x)-et olyan nagynak valasztjuk, hogy az elso tag a jobb
oldalon -nal kisebb legyen. A masodik tag viszont x-ben egyenletesen kicsi, ha n es m(x)
eleg nagy. Tehat fn tart f -hez egyenletesen, es ebbol kapjuk azt, hogy f is folytonos
f
uggveny.
37
2.2. Banach-terek
5. t
etel: Legyen (X1 , k k1 ) egy normalt ter es (X2 , k k2 ) egy Banach-ter. Ekkor
B(X1 , X2 ) az operator normaval ellatva Banach-ter.
Bizonytas: A bizonytas koveti az elozo pelda gondolatmenetet. Tetelezz
uk fel, hogy
An B(X1 , X2 ) egy Cauchy-sorozat. Ekkor
kAn x Am xk2 kAn Am k kxk1
minden x X1 eseten, tehat An x Cauchy-sorozat az X2 terben. Mivel az teljes, letezik
egy Ax hatarerteke. Az x 7 Ax hozzarendelesrol meg kell mutatni, hogy linearis, majd
kAn Ak 0 bizonytasa megint az elozo peldat koveti.

P
2. lemma: Legyen X egy Banach-ter es x1 , x2 , . . . X. Ha n=1 kxn k < +, akkor az
sn = x1 + x2 + . . . + xn sorozat konvergens.
P
Pm
Bizonytas: A
kx
k
<
+
felt
e
telb
o
l
k
o
vetkezik,
hogy
ele
n
n=1
n=1 kxn k Cauchy-f
szamsorozat. Ha k > m, akkor
ksk sm k = kxm+1 + xm+2 + . . . + xk k
k
X
i=m+1
kxi k ,
es a becsles mutatja, hogy sm Cauchy-sorozat, ezert konvergens.

P
P
ut konvergensnek nevezz
uk, ha n=1 kxn k konvergens. Az
A n=1 xn sort abszol
elozo lemma azt mondja, hogy Banach-terben abszol
ut konvergens sor konvergens. Ennel
tobb is igaz, a sor osszege nem valtozik, ha atpermutaljuk. (Bizonytas a 23. peldaban.)
12. p
elda: Legyen X egy Banach-ter es A B(X). A
X
An
n=0
n!
sor abszol
ut konvergens a B(X) Banach-terben, ugyanis
n
X
A X
kAkn

= ekAk .
n!
n!
n=0
n=0
A sor osszeget exp(A)-val jelolj

uk. Ehhez hasonloan ertelmezhetj
uk hatvanysorral f (A)t, ha f : IR IR a teljes szamegyenesen konvergens hatvanysorba fejtheto (
ugynevezett
analitikus) f
uggveny. Peldaul a sin A es cos A operatorok hatvanysorral ertelmezhetok, es
ervenyben marad a komplex szamok korebol jol ismert
exp(i A) = cos A + i sin A
osszef
ugges, ha X komplex normalt ter.
13. p
elda: Legyen E egy Banach-ter es A : E E korlatos linearis operator. A
du
(t) = Au(t) ,
dt
u(0) = u0 E
t0
38
2. Normalt terek
kezdeti ertek problema explicit megoldasat konny

u megadni:
u(t) = etA u0 .
Vilagos, hogy u(0) = u0 teljes
ul. u(t) differencialasat eloszor t = 0-ban hajthatjuk vegre.
k=1
k=2
X tk1
etA u0 u0 X tk1 k
=
A u0 = Au0 +
Ak u0 .
t
k!
k!
Tovabba

X tk1

X
|t|k1

k
A
u
kAkk ku0 k

0

k!
k!
k=2
k=2
2
|t| kAk ku0 k

2
X
|t|k
k!
k=0
|t| kAk
= |t| kAk ku0 ke
kAkk =
ami 0-hoz tart, ha t 0. A tetszoleges t pontban a derivaltat az

e(t+s)A = etA esA
(2.2.12)
azonossag segtsegevel szamolhatjuk ki.

u(t + h) u(t)
ehA u0 u0
du
(t) = lim
= lim etA
=
h0
h0
dt
h
h
= etA Au0 = AetA u0 = Au(t) .
A
differencialegyenlet
kovetkezik.
megoldasanak
egyertelm
usege
altalanos
tetelekbol
A fenti szamolas azt is adja, hogy az operatorertek

u t 7 etA f
uggveny FrechettA
derivaltja Ae .
A (2.2.12) formula szerint etA oper
ator f
elcsoport, amelynek 0-ban vett derivaltjat
gener
atornak nevezz
uk. Az etA operator felcsoport generatora A. Tehat minden korlatos
operator lehet generator, de sok fontos felcsoport generatora nemkorlatos operator.
A veges dimenzios terek analzisebol jol ismert kozepertektetel a kovetkezo alakot olti:
6. t
etel: Legyen X es Y Banach-ter, G X nylt halmaz es f : G Y a norm
alt
terek kozotti olyan lekepezes, amely minden x G pontban Gateaux-differencialhato. Ha
x, x + h G, akkor van olyan 0 < t < 1 szam, amelyre
f (x + h) = f (x) + df (x + th, h) .
A tetel bizonytasa redukalhato a kozepertektetelre, ha azt a (s) := f (x + sh)
IR-en ertelmezett f
uggvenyre alkalmazzuk. A tetel kovetkezmenye, hogy a 0 Gateauxdifferenciallal rendelkezo f
uggveny konstans.
3. lemma: Legyen X egy Banach-ter es A, B B(X) felcserelheto linearis operatorok.
Ekkor
exp(A + B) = exp A exp B.
39
2.2. Banach-terek
Bizonytas: Tekints
uk a : t 7 exp(tA + tB) exp(tA) exp(tB) operatorertek
u
f
uggvenyt. Ennek Frechet-derivaltja
exp(tA + tB)(A + B) exp(tA) exp(tB)
exp(tA + tB)A exp(tA) exp(tB)
exp(tA + tB) exp(tA)B exp(tB)
a Leibniz-szabaly alkalmazasaval, felhasznalva, hogy t 7 exp(tC) Frechet-derivaltja
C exp(tC). Mivel B es exp(tA) felcserelhetok, lathato, hogy a derivalt azonosan 0.
Kovetkezeskeppen konstans es (t) = (0) =identitas. Ebbol az alltas kovetkezik.
4. lemma: Legyen X normalt ter es Y egy Banach-ter. Ha X0 X s
ur
u alter es A
= kAk.
B(X0 , Y ), akkor egyertelm
uen letezik A-nak egy A B(X, Y ) kiterjesztese, es kAk
Bizonytas: Tetszoleges x X eseten van olyan X0 -beli (xn ) sorozat, amelyre xn x.

Ekkor kAxn Axm k = kA(xn xm )k kAk kxn xm k, tehat Axn Cauchy-sorozat, es
hatarerteket definialjuk u
gy, mint Ax.
Banach-ter es egy : X X
7. t
etel: Legyen X egy normalt ter. Ekkor letezik egy X
linearis izometria, amelyre (X) s

ur
u X-ban.
ponttal, akkor X-ot
Ha az x X pontot azonostjuk a (x) X

X bovtesekent
foghatjuk fel. A tetelt a szigor
u ertelemben nem bizonytjuk be, de vazoljuk a bizonytas
fo gondolatat. (Egy masik bizonytas a masodik dualisba valo beagyazas segtsegevel
adhato.)
Ha X-ben vannak nem konvergens Cauchy-sorozatok, akkor azoknak hatarerteket kell
biztostani X-hez u
jabb pontok hozzavetelevel. Ha (xn ) es (yn ) X-beli Cauchy-sorozatok,
akkor X-ban
konvergensek lesznek, de ugyanaz lesz a hatarertek
uk, ha lim kxn yn k 0.
X-ot u
gy definialjuk, mint az X-beli Cauchy-sorozatok ekvivalenciaosztalyainak halmazat, ha (xn ) (yn ) a lim kxn yn k 0 esetben. az x X ponthoz az (x, x, x, . . .)
sorozat ekvivalenciaosztalyat adja meg. X-n

linearis ter strukt
urat es normat kell
ertelmezni, amit az ekvivalenciaosztalyok reprezentansai segtsegevel tesz
unk. Peldaul,
ha (xn ) es (xn ) X-beli Cauchy-sorozatok, akkor
(xn ) + (xn ) := (xn + xn )
es
k(xn )k := lim kxn k.
Ezek a definciok jok, mert ha (xn ) (yn ) es (xn ) (yn ), akkor (xn + yn ) (xn + yn ),
tovabba lim kxn k = lim kyn k.
(X) s
ur
u X-ban:
Legyen (xn ) egy Cauchy-sorozat. Tetszoleges > 0-ra van egy N
k
uszobindex, amelyre kxn xm k < , ha n, m N. Tekints
uk a konstans xN , xN , . . .
sorozatot. Ez (X)-ben van es legfeljebb tavolsagra van (xn )-tol. Ezek utan meg meg teljessegenek belatasa.
gondolast igenyel X
Banach-ter az X ter teljes burka. (Az X
Banach-ter
Azt mondjuk, hogy az X
megkaphato a masodik dualisba valo beagyazassal is.)
14. p
elda: Legyen X az [a, b] kompakt intervallumon ertelmezett polinomok tere az
kpk = sup{|p(x)| : a x b}
normaval. X teljes burka a C[a, b] ter. Valoban, ez Banach-ter, es a Weierstrass-fele
approximacios tetel szerint X s
ur
u C[a, b]-ben.
40
2. Normalt terek
15. p
elda: Az [a, b] intervallumon Lebesgue-ertelemben integralhato f
uggvenyek teret
is ertelmezhetj
uk teljes burokkent. Ha C[a, b]-t nem a szokasos, hanem a Riemannintegrallal adott
Z b
kf k1 =
|f (x)| dx
a
normaval tekintj
uk, akkor (C[a, b], k k1 ) teljes burka az integralhato f
uggvenyek L1 [a, b]
tere.
Nem csak az integralhato f
uggvenyeket, de magat a Lebesgue-integralt is
ertelmezhetj
uk gy. A folytonos f
uggvenyeken teglaosszegek hatarertekekent ertelmezett
integral folytonos linearis funkcional:
Z b
Z b

f (x) dx
|f (x)| dx = kf k1 .

a
Az 4. lemma szerint a funkcional kiterjesztheto a teljes burokra, L1 [a, b]-re. Tehat

ha g L1 [a, b], de g nem folytonos, akkor g integralja mar nem teglaosszegekkel van
ertelmezve, hanem eleg kozvetett modon. ,,Keres
unk egy folytonos Rf
uggvenyekbol allo
b
fn sorozatot, amely k k1 normaban konvergal g-hez, es g integralja az a fn (x) dx sorozat
hatarerteke.

8. t
etel: (Nylt lek
epez
es t
etele) Legyen X1 es X2 Banach-terek. Ha A B(X1 , X2 )
rakepezes, akkor nylt halmazt nylt halmazba visz.
A tetel kovetkezmenye, hogy Banach-terek kozotti kolcsonosen egyertelm
u korlatos
rakepezesnek az inverze is korlatos.
Legyen X es Y normalt ter es A egy linearis lekepezes az X ter D(A) altererol az
Y terbe. Az {(x, y) : x X, y Y } parok linearis teret alkotnak a koordinatankenti
m
uveletekkel, es
k(x, y)k := kxk + kyk
norma ezen a teren, amelyet X Y -nal jelolhet

unk. Ha X es Y teljes, akkor X Y is
az. Az A operator gr
afja ennek a ternek az
(A) := {(x, Ax) : x D(A)}
altere. Ha (A) zart, akkor A-t z
art oper
atornak mondjuk.
9. t
etel: (Z
art gr
af t
etel) Ha X, Y Banach-terek, es A : X Y a teljes X teren
ertelmezett zart operator, akkor A korlatos.
Bizonytas: A feltevesekbol kovetkezik, hogy X Y Banach-ter. (A) tehat egy
Banach-ter zart resze, es maga is Banach-ter. Az (x, Ax) 7 x lekepezes a nylt lekepezes
tetele szerint nylt, ezert inverze korlatos, azaz
Ckxk (kxk + kAxk).
Ez az egyenlotlenseg A korlatossagat mutatja.
10. t
etel: (Az egyenletes korl
atoss
ag t
etele, BanachSteinhaus-t
etel) Legyen
X egy Banach-ter es Y egy normalt ter. Ha At B(X, Y ) (t T ) korlatos line
aris
lekepezeseknek olyan csaladja, hogy
sup{kAt xk : t T } < +
41
2.2. Banach-terek
minden x X eseten, akkor sup{kAt k : t T } < .
16. p
elda: Legyen X azoknak a folytonos f : [, ] IR f
uggvenyeknek a tere, amelyekre f () = f (). Ez Banach-ter a maximum normara nezve. Az X-beli f
uggvenyeket
Fourier-sorba lehet fejteni: f X Fourier-sora
X
X
am sin mx +
bm cos mx ,
m=1
m=0
ahol
Z
Z
1
1
am :=
f (x) sin mx dx es bm :=
f (x) cos mx dx
2
2
A Fourier-sor n-edik reszletosszege
n
n
X
X
An (f ) :=
an sin mx +
bm cos mx .
m=1
m=0
An egy korlatos linearis X X operator. (Konny

u becslest adni a normajara, de
korlatossaga abbol a tenybol is kovetkezik, hogy veges rang
u.)
An (f ) f azt jelenti, hogy az f f
uggvenyhez a Fourier-sora egyenletesen konvergal.
Ha ez minden f
uggvenyre fennall, akkor az egyenletes korlatossag tetele szerint sup{kAn k :
n IN} veges. Megmutatjuk, hogy nem ez a helyzet, tehat kell lenni olyan folytonos Xbeli f
uggvenynek, amelynek a Fourier-sora nem konvergal egyenletesen.
Tekints
uk az
cos x cos 2x
cos nx
fn (x) =
+
+ ...+
n
n1
1
cos(2n + 1)x
cos(n + 2)x cos(n + 3)x
...
1
2
n
trigonometrikus polinomot. A
t+s
ts
cos t cos s = 2 sin
sin
2
2
azonossag alapjan
n
X
sin kx
.
fn (x) = 2 sin(n + 1)x
k
k=1
6
Megmutathato, hogy |fn (x)| 4 . Mivel
cos nx
cos x cos 2x
+
+ ...+
,
An fn (x) =
n
n1
1
es kAn fn k |An fn (0)|, azt kapjuk, hogy
n
kAn (fn )k
1 X1
kAn k

.
kfn k
4 k=1 k
Ez jol mutatja, hogy kAn k .
Az f f
uggveny folytonoss
agi modulusa
() := sup{|f (x) f (y)| : |x y| } .
Ha lim0 () log () = 0, akkor igaz az, hogy An f f , azaz f Fourier-sora egyenletesen
konverg
al. Termeszetesen folytonosan differenci
alhat
o f
uggvenyek eseteben ez gy van.
42
2. Normalt terek
2.3.
Hilbert-t
er
Legyen H egy linearis ter a komplex test felett. A ketvaltozos h , i : H H C

f
uggvenyt bels
o szorzatnak nevezz
uk, ha
(1) hx + y, zi = hx, zi + hy, zi (x, y, z H),
(2) hx, yi = hx, yi, ( C, x, y H),
(3) hx, yi = hy, xi (x, y H),
(4) hx, xi 0 barmilyen x H eseten, es az egyenloseg csak x = 0 mellett all fenn.
Az (12) tulajdonsagok azt jelentik, hogy a belso szorzat konjugalt linearis az elso
valtozoban. A (3) tulajdonsag maga utan vonja, hogy a masodik valtozoban pedig linearis.
A belso szorzat (3) es (4) tulajdonsagaibol kovetkezik, hogy
0 hx + ty, x + tyi = t2 hy, yi + 2tRe hx, yi + hx, xi
minden t IR szamra. E t-ben masodfok
u kifejezes diszkriminansa nem lehet pozitv,
ezert
(Re hx, yi)2 hx, xi hy, yi.
A jobb oldal erzeketlen y-nak egy abszolut ertek
u komplex szammal valo megszorzasara,
2
amivel a balodalon |hx, yi| -t kaphatunk. Igy

|hx, yi|2 hx, xi hy, yi.
(2.3.13)
A belso szorzat az
kxk :=
formulaval normat hataroz meg. Az
p
hx, xi
(2.3.14)
kx + yk kxk + kyk
haromszogegyenlotlenseg teljes
ulese a (2.3.13) egyenlotlenseg kovetkezmenye. Egyebkent
maga (2.3.13) a norma jelolessel az
|hx, yi| kxk kyk
alakot olti. (Ezt es a vele ekvivalens (2.3.13)-t Schwarz-egyenlotlensegnek szokas nevezni.)
Ha H teljes a normabol adodo
d(x, y) =: kx yk
tavolsagra nezve, akkor a (H, h , i) part Hilbert-t
ernek nevezz
uk. Ha u
gy gondoljuk,
hogy vilagos, mi a belso szorzat, akkor rendszerint H Hilbert-terrol beszel
unk.
17. p
elda:
ubb pelda a komplex szam n-esek tere: Cn . Itt a belso szorzat
Pn A legegyszer
hx, yi = i=1 xi yi nem mas, mint a vektorok szokasos skalaris szorzata.
43
2.3. Hilbert-ter
David Hilbert (18621943)

David Hilbert K
onigsbergben sz
uletett, ott doktoralt, majd 1895-ben
G
ottingenben kapott katedr
at. Az integr
alegyenletek reven jutott a vegtelen
dimenzios terek tanulm
anyozas
ahoz. Neve 23 problem
ahoz is kapcsol
odik,
ezeket tartotta a XX. sz
azadi matematika fontos kerdeseinek. Haar Alfred
az
o ir
anyt
asa mellett doktoralt G
ottingenben 1909-ben.
18. p
elda: Legyen (X, B, ) egy (-veges) mertekter (lasd a F
uggeleket) es L2 () a megfelelo L2 -ter, a negyzetesen integralhato f
uggvenyek tere. Az
Z
hf, gi = f (x)g(x) d(x)
belso szorzattal egy Hilbert-terhez jutunk. A belso szorzat tulajdonsagai teljes
ulnek, a
ter teljesseget pedig az Lp -terek altalanos elmeletebol tudjuk, lasd a 2. fejezetet.
Ha X az IRn ter es a Lebesgue-mertek, akkor az L2 (IRn ) Hilbert-terhez jutunk, ami
a negyzetesen integralhato f
uggvenyekbol all.
Ha X a T az egysegkorvonal es a mertek az vhossz, akkor L2 (T) az egysegkorvonalon
negyzetesen integralhato f
uggvenyek tere, azaz az olyan f : T C f
uggvenyeket tekintj
uk,
amelyekre
Z
Z
2
|f (z)| dz =
veges.
|f (ei )|2 d
44
2. Normalt terek
19. p
elda: Az elozo pelda L2 (IRn ) Hilbert-terehez a Riemann-fele integralon kereszt
ul is
n
eljuthatunk. Legyen Cc (IR ) a kompakt tartoj
u folytonos f
uggvenyek tere. Ezen
Z
hf, gi = f (x)g(x) d(x)
belso szorzat. (Az integral egyszer
u Riemann-integral.) Cc (IRn ) nem Hilbert-ter, mert
nem teljes. Teljesse lehet tenni a 2. fejezet 7. tetele szerint. A teljesse tetel Banach-ter,
de a belso szorzat is kiterjesztheto ra. Amit gy kapunk, az eppen L2 (IRn ).

Barmely ket Hilbert-terbol egy u
jabbat konstrualhatunk. Legyen H1 es H2 ket Hilbertter. Az {(x, y) : x H1 , y H2 } parok linearis teren
h(x1 , y1), (x2 , y2 )i := hx1 , x2 i1 + hy1 , y2 i2
(2.3.15)
belso szorzatot ad. Ebben a terben (xn , yn ) akkor es csak akkor Caychy-sorozat, ha
mind xn , mind yn Cauchy-sorozat (a H1 , ill. H2 terekben). Meggondolhato, hogy ez
a ter teljessegehez vezet. Az gy konstrualt Hilbert-teret H1 es H2 direkt
osszeg
enek
nevezz
uk, jelolesben H1 H2 . Az x 7 (x, 0) lekepezes H1 -bol H1 H2 -be linearis,
izometrikus es meg belsoszorzattarto is. Ha x H1 -et es (x, 0) H1 H2 -et azonostjuk,
akkor H1 -et H1 H2 alterenek tekinthetj

uk. Erdemes
megjegyezni, hogy (x, y) helyett
sok esetben x y-t rnak.
Ha hx, yi = 0 egy Hilbert-ter vektoraira, akkor x-et es y-t ortogon
alisnak nevezz
uk,
es az x y jelolest hasznaljuk. Ha H H, akkor H := {x H : x h minden
h H-ra }. Barmilyen H H halmazra H zart alter.
20. p
elda: H1 H2 -ben H1 es H2 ortogonalisak, mi tobb H1 = H2 . (Termeszetesen
H1 -et es H2 -t H1 H2 altereikent kell felfognunk.)
2.4.
A du
alis t
er
Az X normalt ter X dualisa az X-en ertelmezett korlatos linearis funkcionalok tere.7 X

a 5. tetel ertelmeben Banach-ter.
21. p
elda: Tekints
uk IRn -et a p-normaval, 1 < p < . Legyen (IRn , k kp ) . Ha
(0(1) , . . . , 0(k1) , 1(k) , 0(k+1) , . . . , 0(n) ) = ck ,
akkor a linearitas alapjan
(x) =
n
X
xk ck ,
k=1
a funkcionalt egyertelm
uen megadhatjuk a c IRn vektorral. Ha p1 + q 1 = 1, akkor
a Holder-egyenlotlenseg szerint
n
X

|(x)| =
xk ck kxkp kckq ,
k=1
45
2.4. A dualis ter

ezert kk kckq . Masreszt legyen xk = sign(ck )|ck |q1 . Ekkor
(x) =
n
X
k=1
|ck |q = kckqq = kckq kxkp ,
ugyanis kxkp = kckqq1 . Tehat kk = kckq .

Egy izometrikus megfeleltetest letestett
unk a (IRn , k kp ) es a (IRn , k kq ) terek
kozott:
(IRn , k kp ) (IRn , k kq )
Kozvetlen
ul lathato, hogy ez az osszef
ugges p = 1 es p = eseten is fennall.
22. p
elda: Legyen 1 < p < , es az p ter dualisat akarjuk meghatarozni, az elozo pelda
gondolatmenetet kovetve. Ha (p ) , akkor
(0(1) , . . . , 0(k1) , 1(k) , 0(k+1) , . . .) = ck
egy ck sorozatot hataroz meg, amellyel (x) kifejezheto. A linearitas es a folytonossag
alapjan
X
xk ck .
(x) =
k=1
Legyen
n (x) =
n
X
xk ck .
k=1
Mivel ez megszortasa egy alterre, kn k kk. Masreszt az elozo peldabol tudjuk,

hogy
n
i1/q
hX
q
|ck |
.
kn k =
k=1
Ebbol adodik, hogy c es kk kckq . A fordtott egyenlotlenseg most is egyszer

uen
kovetkezik a Holder-egyenlotlensegbol. Megallapthatjuk, hogy (p ) q , ha p1 + q 1 =
1. Ebbol az is kovetkezik, hogy q terek teljesek.
Legyen (X, B, ) egy mertekter. (Erre vonatkozoan lasd a F

uggeleket.) Ha 1 p <
p
p
+-re, akkor L (X, B, ) := {f : X C : |f | integralhato -re}. Ezen a teren
ertelmezhet
unk egy normat IRn p normajahoz hasonloan:
kf kp :=
Z
|f (x)| d(x)
1/p
(2.4.16)
(Valojaban csak akkor kapunk normat, ha a majdnem minden

utt megegyezo f
uggvenyeket
azonosnak tekintj
uk.) Az 1. szakaszban megfogalmazott Minkowski- es Holderegyenlotlensegek ervenyben maradnak. Az Lp (X, B, ) ter az X = IN es a szamlalo
mertek valasztasaval visszadja az p sorozatteret is. Ezert a kovetkezo tetel az p ter
dualisat ado pelda altalanostasa.
46
2. Normalt terek
11. t
etel: Ha Lp (X, B, ) valamely (X, B, ) -veges mertekterre, es 1 p < ,
akkor letezik egy g Lq (X, B, ) f
uggveny, amelyre
Z
(f ) = f (x)g(x) d(x) ,
es kk = kgkq , tovabba 1/p + 1/q = 1.
A p = 2 eset azert erdekes, mert akkor q = 2, tehat az L2 (X, B, ) ter dualisa onmaga.
Ez egy olyan fontos eset, hogy k
ulon fejezetet szanunk neki. (Az L2 (X, B, ) ter talan
a ,,legfontosabb Hilbert-ter, es minden Hilbert-ter megkaphato ebben a formaban a
mertekter alkalmas megvalasztasaval.)
Az Lp (X, B, ) terek 1 < p eseten mind egy normalt ter dualisai, tehat az 5. tetel
ertelmeben teljesek.
A folytonos f
uggvenyek terenek dualisat Riesz Frigyes tetele adja meg. A tetel
megertese nemi mertekelmeletet tetelez fel, ami a F
uggelekben megtalalhato.
Riesz Frigyes (18801956)

Riesz Frigyes Budapesten, G
ottingenben es Z
urichben tanult, Kolozsvaron
lett professzor, majd 1920-ban a Kolozsvari Egyetemmel egy
utt Szegedre
kolt
oz
ott. Szegeden Haar Alfreddal egy
utt hozta letre a Bolyai J
anos Matematikai Intezetet es az Acta Scientiarum Mathematicarum foly
oiratot.
Riesz a funkcion
alanalzis egyik megteremtoje volt. Dolgozatait nagyon jo
matematikai zlessel, eleg
ans stlusban rta, nem volt hve az onmag
aert
t
orten
o
altal
anost
asnak. (A kep rektori dszruhaban abr
azolja ot.)
47
2.4. A dualis ter
12. t
etel: (Riesz-f
ele reprezent
aci
os t
etel) Ha CC [a, b] , akkor egyertelm
uen
letezik olyan komplex ertek
u g : [a, b] C f
uggveny, amelyre
( n
)
X
kk = sup
|g(ti ) g(ti1 )| : n IN , a = t0 < t1 < . . . < tn = b
i=1
Rb
f (x) dg(x).

Rb
Figyelem: A a f (x) dg(x) Stieltjes-fele integral, ertelmezese a F
uggelekben van kifejtve. A tetel szerint a g teljes valtozasa kk. Ha ([t, s)) := g(s) g(t), akkor
kiterjesztheto az intervallumokrol az [a, b] intervallum Borel-halmazaira -additv komplex mertekke. Ezt a tenyt belefogalmazzuk a tetel egy masik valtozataba, amely a pozitv
linearis funkcionalokat alltja elo integralkent.
es (f ) =
13. t
etel: (Riesz-f
ele reprezent
aci
os t
etel) Legyen : CIR [a, b] IR olyan line
aris
funkcional, amelyre f 0 eseten (f ) 0. Ekkor letezik olyan -additv mertek [a, b]
Borel-halmazain, amelyre
Z
b
(f ) =
f (x) d(x) .
Tovabba ([a, b]) = kk = (1).
A Riesz-tetel masodik formaja azert elonyosebb, mert kiterjesztheto altalanosabb terekre, az [a, b] intervallum helyere kompakt metrikus teret is tehet
unk.
14. t
etel: (HahnBanach-t
etel) Legyen X egy normalt ter es X0 linearis altere Xnek. Ha X0 korlatos linearis funkcional X0 -on, akkor letezik -nek olyan X
kiterjesztese, amelyre kk
= kk.

A tetelt nem bizonytjuk, csak hangs
ulyozzuk, hogy a kiterjesztes egyertelm
usegerol
nincsen szo.
Mint mar korabban is emltett
uk X a 5. tetel ertelmeben Banach-ter. Ezt a tenyt
felhasznalhatjuk arra, hogy a 7. tetelre egy masik bizonytast adjunk.
Az X Banach-ter dualisa X , X masodik dualisa. Ha x X, akkor ertelmezhet
unk
egy Fx X funkcionalt az Fx () := (x) keplettel, X . Az x 7 Fx hozzarendeles
linearis es izometrikus:
kFx k = sup{|(x)| : kk = 1} = kxk .
Valoban, |(x)| kk kxk, es a HahnBanach-tetel kovetkezmenyekent minden x X
vektorhoz van olyan X funkcional, amelyre kk = 1 es (x) = kxk. Ha a 7.
tetelben szereplo lekepezesnek az x 7 Fx hozzarendelest, X-nek

pedig X Banach-ter
{Fx : x X} linearis alterenek lezarasat valasztjuk, akkor a tetel alltasa teljes
ul.
23. p
elda: Valos szamok abszolut konvergens sora permutacio invarians. Ezt fel fogjuk
hasznalni egy
PBanach-ter valtozatra.
ut konvergens sor egy X Banach-terben es az egesz szamok
Legyen n=1 xn abszol
permutacioja. Ekkor a
X
X
xn = a
es
x(n) = b
n=1
n=1
48
2. Normalt terek
osszegek megvannak az abszol

ut konvergencia
kovetkezteben. Megmutatjuk, hogy a = b.
P
Legyen X dualis funkcional. Ekkor n=1 (xn ) abszolut konvergens, hiszen
X
n=1
|(xn )| kk
X
n=1
kxn k < .
A valos eset adja, hogy

(a) =
X
n=1
(xn ) =
(x(n) ) = (b).
n=1
Mivel (a) = (b) minden X eseten, a = b. Valoban, ha a 6= b, akkor letezik olyan

X , hogy (a) 6= (b) a Hahn-Banach tetel alapjan.

24. p
elda: Legyen a korlatos szamsorozatok tere a
kxk := sup{|xn | : n IN}
normaval, es legyen a c a konvergens sorozatokbol allo alter. Ertelmezz

unk c-n egy
funkcionalt a
(x) := lim xn
keplettel. korlatos, kk = 1. Ezert a HahnBanach-tetel alkalmazasaval kaphatunk egy
olyan linearis funkcionalt, amely konvergens sorozatokhoz eppen a hatarertek
uket rendeli. olyan, mint egy altalanostott hatarertek, amely azonban messze nem egyertelm
u.
Vegtelen sok lehetseges funkcional van, peldaul erteket az 1, 1, 1, 1, 1 1, . . . sorozaton tetszoleges -1 es 1 koze eso szamnak elorhatjuk.
P
Legyen egy altalanostott hatarertek. Ekkor (x)
nem adhato meg n xn cn alakban

valamilyen c 1 sorozattal. Ez a teny azt mutatja, hogy dualisa bovebb, mint 1 .
Egy normalt ter dualisan folytonos linearis funkcionaljai teret ertj
uk. A kovetkezo tetel
azt fejezi ki, hogy a Hilbert-ter eseteben a dualis ter magaval a terrel van kolcsonosen
egyertelm
u kapcsolatban.
15. t
etel: (Riesz reprezent
aci
os t
etele) Minden T H linearis funkcionalhoz
egyertelm
uen talalhat
o egy yT H vektor, amelyre T (x) = hyT , xi (x H). Tovabb
a
kyT kH = kT kH .
Bizonytas: M = {x H : T x = 0} zart alter. Az M = H eset trivialis, ekkor T = 0

es yT = 0 megteszi. A tovabbiakban feltessz
uk, hogy M =
6 H. Ekkor a projekciotetel
szerint van x0 M vektor, kx0 k =
6 0. H barmely y eleme

T (y)
T (y)
y= y
x0 +
x0
T (x0 )
T (x0 )
alakban rhato. Mivel a nagy zarojelben levo tag M-ben van, M es x0 linearisan kifesztik
H-t. Az
T (x0 )
yT =
x0
kx0 k2
49
2.5. Bazis es frame

defincioval T (y) = hyT , yi konnyen ellenorizheto. A normak megegyezese:
kT k = sup{|T (x)| : kxk 1} = sup{|hyT , xi| : kxk 1}
sup{kyT k kxk : kxk 1} = kyT k .

yT
yT
= yT ,
= kyT k .
kT k = sup{|T (x)| : kxk 1} T
kyT k
kyt k
A tetelben megkonstrualt T 7 yT megfeleltetes nem linearis, mert yT
jug
alt line
arisnak mondjuk.)
2.5.

= T . (Kon-
B
azis
es frame
Hilbert-terben a vektorok egy {xi } csaladjat ortonorm

altnak nevezz
uk, ha hxi , xi i = 1
es hxi , xj i = 0, ha i 6= j. A maximalis ortonormalt rendszer neve ortonorm
alt b
azis.
A bazis szamossaga a ter dimenzi
oja. (Barmely ket bazis ugyanolyan szamossag
u.) 8
25. p
elda: Cn -ben a szokasos bazis
e1 = (1, 0, 0, . . . , 0, 0),
e2 = (0, 1, 0, . . . , 0, 0),
...
...
en1 = (0, 0, 0, . . . , 1, 0),
en = (0, 0, 0, . . . , 0, 1).
Cn vegtelen dimenzios analogonjaPaz 2 (IN) ter. Ez azokbol az x = (x1 , x2 , . . .) komplex
szamsorozatokbol all, amelyekre n |xn |2 veges.
X
hx, x i :=
xn xn .
n
A ter kanonikus b
azisa a
n = (0, 0, . . . , 1, 0, . . .)
(az egyes az n-edik helyen van)
vektorokbol all, n IN. Gondoljuk meg, hogy {n : n IN} valoban bazis. A belso
szorzas ertelmezese szerint hn , m i = 0, ha n 6= m es kn k = 1. Tehat a n vektorok
egy ortonormalt rendszert kepeznek, es azt kell meg megmutatni, hogy ez maximalis,
azaz nincs olyan x = (x1 , x2 , . . .) egysegvektor, amely minden n -re meroleges. Mivel
hn , xi = xn , csak a 0 vektor lehet meroleges mindegyik n vektorra.
Egy Hilbert-ter barmely vektora sorba fejtheto egy adott bazis szerint, es gy a vektor
az egy
utthatok sorozataval adhato meg. A bazis koordinata-rendszerkent hasznalhato.
16. t
etel: (Bessel-f
ele azonoss
ag) Legyen {xn }N
alt rendszer a Hilbertn=1 ortonorm
terben es x egy tetszoleges vektor. Ekkor
2

N
N

X
X

2
2
hxn , xixn .
kxk =
|hx, xn i| + x

n=1
n=1
50
2. Normalt terek
Bizonytas: Induljunk ki a kovetkezo azonossagbol:
N
X
x=
hxn , xixn +
n=1
N
X
n=1
hxn , xixn
Ellenorizz
uk, hogy a ket tag meroleges egymasra, es ennek figyelembevetelevel szamtsuk
ki az hx, xi belso szorzatot!

Az elozo tetel feltetelei mellett
kxk2
N
X
n=1
|hx, xn i|2 ,
(2.5.17)
ami a Bessel-egyenl
otlens
eg.
17. t
etel: Legyen {xi : i I} egy ortonormalt bazisa a H Hilbert-ternek.
barmilyen x H vektor eloall
X
hxi , xixi
x=
Ekkor
konvergens sor alakjaban, es
kxk2 =
(A
i hxi , xixi
X
i
|hxi , xi|2 .
sor x-nek az adott bazis szerinti kifejtese.)
Bizonytas: Ha I veges halmaz, akkor az alltas kovetkezik az elozo tetelbol. A lenyeges

eset |I| = .
Tekintetbe kell venn
unk azt a lehetoseget, hogy az I halmaz esetleg nem
megszamlalhato. A (2.5.17) egyenlotlenseg szerint
nX
o
sup
|hxi , xi|2 : I0 I veges =
iI0
= sup
nX
iI0
o
|hxi , xi|2 : I0 I megszamlalhato < ,
es J := {i I : |hxi , xi|2 6= 0} egy megszamlalhato halmaz. Ha sz

ukseges, akkor H egy
zart alterere atterve feltetelezhetj
uk, hogy
PI megszamlalhato, I = IN.
P
A fenti okoskodas azt is adta, hogy i |hxi , xi|2 < . Legyen yn = ni=1 hxi , xixi .
Ekkor
n
n
X
X
2
2
kyn ym k = k
hxi , xixi k =
|hxi , xi|2 ,
i=m+1
i=m+1
ha n > m. Ez mutatja, hogy (yn ) Cauchy-sorozat, letezik egy y hatarerteke. Mivel

hx y, xi i = limhx yn , xi i = 0 ,
n
P
x = y. Ebbol persze az is adodik, hogy kxk2 = limn kyn k2 = i |hxi , xi|2 .

A tetel mutatja, hogy az ortonormalt bazis jelentosege tobbek kozott abban van, hogy a
ter tetszoleges vektora sorbafejthet
o egy adott b
azis szerint. Ha van megszamlalhato
51
2.5. Bazis es frame
bazisa a ternek, akkor minden vektorhoz hozzarendelhetj

uk a bazis szerinti kifejtes egy
utt2
hatoinak sorozatat. Ez a sorozat negyzetesen osszegezheto, tehat az (IN) ter egy
eleme. Igy kapunk egy transzformaciot az adott Hilbert-terbol 2 (IN)-be, ami rakepezes
is. Minden megszamlalhato bazissal rendelkezo, szepar
abilisnak mondott Hilbert-ter
2
lenyegeben azonos az (IN) terrel. Ez a teny azonban nem teszi feleslegesse az egyeb
terek hasznalatat.
26. p
elda: Az L2 (0, ) terben ortonormalt bazist alkotnak az
r
2
fn (x) =
sin nx
(2.5.18)
P
f
uggvenyek, es ennek megfeleloen minden g L2 (0, ) f
uggveny g = n an fn ortogonalis
sorba fejtheto. A sorfejtes L2 -normaban konvergal az elozo tetel szerint. (A Fourier-sorok
elmeletebol tudjuk azonban, hogy peldaul egy folytonos g eseteben a sorfejtes pontonkent
is konvergal.)

Legyen X egy (szeparabilis) Banach-ter. Legyen F = {i : i IN} egy sorozat az X
dualisban. Az F rendszer teljes, ha minden x, y X parra i (x) = i (y) azonossagok
teljes
ulese eseten x = y. Valasztunk meg egy E = {ei : i IN} vektorsorozatot. Azt
mondjuk,
hogy a (E, F ) par frame (vagy magyarul keret), ha minden x X vektora a
P
es az
i i (x)ei sorozat konvergens
X
F : x 7
i (x)ei
i
linearis lekepezes korlatos es invertalhato. F neve frame oper

ator.
Egy Hilbert-ter E = {ei : i IN} ortonormalt bazisa egy szep peldat ad, ha i ( ) =
hei , i. Ekkor a frame operator az identitas. Ebben a peldaban E = F . Ez nem csak
ortonormalt bazissal lehetseges, legyen E = {ei : i IN} es i (x) = hei , xi funkcional.
18. t
etel: Az (E, E) par egy H Hilbert-terben frame akkor es csak akkor, ha
X
mkxk2
|hei , xi|2 Mkxk2
(x H)
iIN
bizonyos 0 < m M szamokra.

Bizonytas: Tetelezz
uk fel, hogy (E, E) frame. Ekkor a frame operator
X
F (x) =
hei , xiei
i
korlatos es invertalhato. Az
hy, F (x)i =
X
i
hei , xihy, ei i = hF (y), xi
formula mutatja, hogy F onadjungalt operator es pozitv is. Ezert

X
|hei , xi|2 = hx, F (x)i kxk2 kF k
iIN
(2.5.19)
52
2. Normalt terek
es a (2.5.19) egyenlotlensegbem M = kF k megfelel. Az also korlatot F inverzenek

normajaval fogjuk megkeresni, hx, F (x)i-et kell alulrol becs
ulni:
kxk2 = kF 1 F (x)k2 kF 1 k2 hF (x), F (x)i kF 1 k2 kF khx, F (x)i
Tehat 1/m = kF 1 k2 kF k lehetseges.

A megfordtasban eloszor a frame operator letezeset mutatjuk meg. Igazoljuk, hogy
r
X
Sr x =
hei xiei
i=1
Cauchy-sorozat. Legyen y H es kyk 1. Ha r > q, akkor

|hSr x Sq , yi|2
r
X
2

hx, ei ihei , yi
i=q+1
r
X
Tehat az F x =
mutatja, hogy
i=q+1
i hei , xiei
r
X
i=q+1
|hx, ei i|2
r
X
i=q+1
|hei , yi|2
|hx, ei i|2 .
linearis operator definialva van es a fenti szamolas azt is

kF xk2 M 2 kxk2 ,
gy kF k M. Masreszt
hx, F xi mkxk2
azt is adja, hogy F pozitv es kF 1/2 xk mkxk. A 3. fejezet 6. lemmaja adja, hogy
F 1/2 invertalhato es persze ekkor F is.
2.6.
Spektrum
Ebben a reszbem a Banach-terek bizonyos operatorainak invertalhatosagaval foglalkozunk.

5. lemma: (Neumann-sor) Legyen X egy Banach-ter, C es A B(X). Ha || >
kAk, akkor
X
1
n An
n=0
abszol
ut konvergens sor a B(X) Banach-terben, es hatarerteke a I A operator inverze.
P
n n
Bizonytas: Az abszol
ut konvergencia a
A k numerikus sor konvergenciajat
n=0 k
jelenti. Mivel
kn An k k1 Akn
es k1 Ak < 1, az abszol
ut konvergencia vilagos.
Tovabba
m
m
X
X
1
n An (I A) = (I A)1
n An = I m1 Am+1 ,
n=0
m1
m+1
n=0
m+1
es k
A
k k Ak
0. Ez azt jelenti, hogy a sor S osszege eleget tesz az
S(I A) = (I A)S = I feltetelnek, tehat I A inverze.
53
2.6. Spektrum
6. lemma: A B(X) normalt terben a szorzas es az inverz folytonos. Az invertalhat

o
operatorok nylt halmazt alkotnak.
Bizonytas: Tetelezz
uk fel, hogy An A es Bn B. Ekkor
kAn Bn ABk = kAn (Bn B) + (An A)Bk kAn k kBn Bk + kAn Ak kBk 0
hiszen kAn k kAk.
Ha An A es A invertalhato, akkor An A1 I. Ha ebbol kovetkezik, hogy AA1
n
1
1
I, akor An A is igaz. Tehat az inverz folytonossagahoz eleg igazolni, hogy Bn I
alapjan Bn1 I. A geometriai sorfejtes
(I (I Bn ))
X
k=0
(I Bn )k
igaz, ha kI Bn k < 1. Tehat ilyen feltetel mellett Bn1 is letezik, tovabba tart I-hez, ha
Bn I.
Az is adodik, hogy az invertalhato operatorok nylt halmazt alkotnak.

Legyen X egy Banach-ter, C es A B(X). Ha a I A linearis operatornak
nincsen korlatos inverze, akkor azt mondjuk, hogy az A spektrum
aban van. Az A
operator spektrumanak jelolese (A). A Neumann-fele sorfejtes szerint A spektruma
korlatos halmaz, es a {z C : |z| kAk} korlemez resze.
19. t
etel: Egy A B(X) operator spektruma nem u
res zart halmaz.
Bizonytas: Mivel az invertalhato operatorok nylt halmazt alkotnak, a spektrum

komplementuma is nylt. A
(I A)
1X
=
n=0
n
A
(2.6.20)
sorfejtes || > kAk eseten helyes. Ezert a spektrum korlatos halmaz.

Megjegyezz
uk, hogy (I A)1 differencialhato. Valoban, a

1
1
1
(I
A)
(
I
A)
(I
A)
(0 I A)1
0
(I A) (0 I A)
=
=
0
0
= (I A)1 (0 I A)1
azonossag mutatja, hogy a derivalt
(0 I A)2 .
Tetelezz
uk fel, hogy a spektrum u
res. Ekkor 7 (I A)1 az egesz komplex skon
differencialhato operatorertek
u f
uggveny, aminek a hatarerteke a vegtelenben (2.6.20)-bol
adodoan 0. Ha B(X) egy funkcional, akkor a 7 ((I A)1 ) f

uggveny korlatos
es regularis, a Liouville-tetel alapjan azonosan 0. Mivel ez minden funkcionalra igaz,
(I A)1 0. Ez lehetetlen, mert egy inverz nem lehet 0.
54
2.7.
2. Normalt terek
Multinorm
alt terek
Legyen X egy valos vagy komplex linearis ter. Ha adott X-en pozitv funkcionaloknak
egy olyan pi : X IR+ csaladja, i I, amelyre
(i) pi (x) = || pi (x),
(ii) pi (x + y) pi (x) + pi (y),
(iii) x X es x 6= 0 eseten van olyan i I, hogy pi (x) 6= 0,
akkor X-et multinorm
alt t
ernek nevezz
uk. (Multinormalt ter helyett lok
alisan konvex topologikus vektorteret is szoktak, illetve lehetne mondani.) Az egyik alapveto
pelda a kovetkezo.
27. p
elda: Multinormalt teret kepez S(IRn ) a 2. peldaban ertelmezett pm,r funkcionalokkal.

Az (X, pi , i I) multinormalt terben az xn X sorozatra xn x X, ha pi (xxn )
0 minden i I eseten. Az (X, pi , i I), (Y, qj , j J) multinormalt terek kozotti f
lekepezest folytonosnak nevezz
uk, ha xn x eseten f (xn ) f (x).
28. p
elda: Ha = (1 , 2 , . . . , n ) es = (1 , . . . , n ) multiindexek, akkor legyen

r, (f ) = sup |x D f (x)| : x IRn
az f S(IRn ) f
uggvenyekre. (x az x1 1 x2 2 . . . xnn f
uggvenyt jelenti.) A Schwartz-ter
az r, funkcionalokkal egy multinormalt teret kepez, eppen u
gy, mint a fenti pm,r funkcionalokkal. Megmutatjuk, hogy a ket ter topologikusan ekvivalens, azaz ugyanazok
benn
uk a konvergens sorozatok.
X

pm,r (f )
sup 1 + kxk22 )m |D f (x)| : x IRn
||r
m
XX

m
n
sup kxk2i
=
2 |D f (x)| : x IR
i
i=0
||r
m
XX
m
r(i), (f ) ,
=
i
i=0
||r
ha (i) = (2i, 2i, . . . , 2i). Az egyenlotlenseg vilagossa teszi, hogy ha r, (fn ) 0 minden
es multiindexre, akkor pm,r (fn ) 0 barmilyen m, r pozitv egeszre.
Ha m-et eleg nagyra valasztjuk, akkor x (1 + kxk22 )m a vegtelenben elt
uno es ezert
korlatos f
uggveny. Alkalmas C konstanssal
|x D f | C(1 + kxk22 )m |D f | ,
tehat
r, (f ) Cpm,0 (D f ) Cpm,|| (f ) .
Ebbol latszik, hogy ha pm,r (fn ) 0 minden m, r IN-re, akkor r, (fn ) 0 minden ,
multiindexre.
55
2.7. Multinormalt terek

29. p
elda: Megmutatjuk, hogy S(IRn ) L1 (IRn ). Ugyanis f S(IRn )-re
Z
Z

(1 + kxkk2 )1 (1 + kxkk2 )|f (x)| dx
f (x) dx
Z
(1 + kxkk2 )1 dx sup{(1 + kxkk2 )|f (x)|} ,
ha k-t olyan nagynak valasztjuk, hogy (1 + kxkk2 )1 integralhato. Becsles

unk egyreszt azt
n
1
mutatja, hogy f L (IR ), masreszt
kf k1 C pk,0(f )
(2.7.21)
egy C konstanssal. Az S(IRn ) multinormalt teret az L1 (IRn ) normalt terbe kepezo

be
agyaz
as folytonos.

30. p
elda: Az f L1 (IRn ) f
uggveny Fourier-transzform
altj
at a
Z
1
ei (t,x) f (x) dx
f (t) =
(2)n/2
P
keplet ertelmezi, (x, t) = i xi ti . Vilagos a definciobol, hogy f korlatos:
Z
Z
1
1
i (t,x)
|e
f (x)| dx =
|f (x)| dx .
|f (t)|
(2)n/2
(2)n/2
(2.7.22)
A dominalt konvergencia tetelbol adodoan f folytonos f

uggveny.
Probaljuk differencialni f-ot az egyvaltozos esetben.
Z i tx
1
f(t) f (t )
e
ei t x
=
f (x) dx .
t t
t t
2
Ha a t t hataratmenetet akarjuk vegrehajtani, akkor integralhato majoranst kell keresn
unk. Az integrandusban levo differenciahanyados i xei tx -hez tart. Amennyiben
xf (x) integralhato
df
\
= i xf
(x) .
(2.7.23)
dt
Ezt iteralva jutunk oda, hogy ha xn f (x) integralhato, akkor f Fourier-transzformaltja
n-szer differencialhato. (Minel gyorsabban tart f a 0-hoz a vegtelenben, annal simabb a
Fourier-transzformaltja.)
A (2.7.23) keplet levezetesehez hasonloan lathato, hogy az n valtozos esetben =
(1 , 2 , . . . , n ) es = (1 , . . . , n ) multiindexekre
Z
1
||+||
ei ht,xi D (x f (x)) dx .
(2.7.24)
(i )
t D f (t) =
(2)n/2
Ebbol kovetkezik, hogy a Fourier-transzformacio az S(IRn ) teret onmagaba kepezi.
Valoban, a (3.9.26) kepletbol

n !

Y
+1

1

D x f (x) ,
ti t D f(t)

1
n/2
(2)

i=1
56
vagyis
2. Normalt terek
c
|t D f(t)| Qn
i=1 ti
Ez mutatja, hogy t D f elt

unik a vegtelenben. Tehat f S(IRn ) eseten f S(IRn ).
Meg akarjuk mutatni a Fourier-transzformacio folytonossagat is.
Z

|t D f (t)| C (1 + kxk22 )k (1 + kxk22 )k |D (x f (x))| dx
C sup{(1 + kxk22 )k |D (x f )(x)| : x IRn } ,
ha k olyan nagy, hogy (1 + kxk22 )k integralhato. Ekkor

r, (f ) C pk,r (x fn (x)) ,
ha r ||. Amennyiben fn 0, akkor x fn (x) 0 es pk,r (x fn (x)) 0. Az elobbi
egyenlotlenseg miatt r, (f ) 0.

A Fourier-transzform
aci
o az S(IR) Schwartz-teret onmag
aba viszi. Megkerdezheto, hogy a
Fourier-transzform
aci
onak mint
(S(IR), k kp ) (S(IR) , k kq )
lekepezesnek mennyi a normaja a k
ul
onb
ozo 1 p, q ertekekre, azaz a
Z
1/q
|f(x)|q dx
C(p, q) := sup Z
:
f
=
6
0,
f
S(IR)
1/p
|f (x)| dx
sz
amra vagyunk
kiv
ancsiak. A kovetkezo fejezetben targyalt Plancherel-t
etel azt mondja,

1 1
hogy C 2 , 2 = 1. Ha p es q nem konjugaltak, vagy p > 2, akkor C(p, q) = +. Amennyiben
konjugaltak, es 1 p 2, akkor
s
(2q)1/q
.
C(p, q) =
(2p)1/p
Az eredmenyt Beckner bizonytotta 1975-ben a klasszikus
egyenl
otlens
eg elestesekent. Lieb megmutatta 1990-ben, hogy az
HausdorffYoung-
kfkq = C(p, q)kf kp

egyenl
oseg (az 1 p 2 es f 6= 0 esetben) csak Gauss-f
uggvenyekre teljes
ul, teh
at f (x) =
A exp(Bx2 + Cx). 9
Az S multinormalt ter folytonos linearis funkcionaljait temper

alt disztrib
uci
oknak
nevezz
uk, ezek alkotjak az S teret. Egyebkent S is multinormalt ter. A Fouriertranszformacio a dualitas segtsegevel ertelmezheto a temperalt disztrib
uciokon. 10
57
2.8. Polinomrendszerek
2.8.
Polinomrendszerek
Bizonyos f
uggvenyterekben polinomokbol allo bazist lehet konstrualni. Errol szolnak a
tovabbi peldak, amelyek egyben bevezetik a leggyakrabban hasznalt ortogon
alis polinomrendszereket , a Legendre-, a Hermite- es a Laguerre-polinomokat.
31. p
elda: Az L2 [1, 1] terben a folytonos f
uggvenyek s
ur
u halmazt alkotnak. Valoban,
az egyik lehetseges u
t, amin eljuthatunk L2 [1, 1]-hez az folytonos f
uggvenyek C[1, 1]
teren kereszt
ul vezet. f, g C[1, 1]-re ertelmezz
uk az
Z
hf, gi = f (x)g(x) dx
belso szorzast egyszer
u Riemann-integral segtsegevel, majd a
p
(f, g) := hf g, f gi
tavolsaggal kapott metrikus ter teljes burkat vessz

uk. Ez lesz L2 [1, 1]. A teljes burokkal
2
valo ertelmezes miatt C[1, 1] s
ur
u L [1, 1]-ben. Ugyanakkor a polinomok s
ur
u halmazt alkotnak a Weierstrass-fele approximacios tetel szerint a C[1, 1]-ben az egyenletes
konvergenciara nezve: Ha f C[1, 1], akkor van olyan pn polinom sorozat, amelyre
sup{|f (x) pn (x)| : 1 x 1} 0 .
Azonban
(f, pn ) =
sZ
1
1
|f (x) pn (x)|2 dx
2 sup{|f (x) pn (x)| : 1 x 1},
ezert pn f a Hilbert-terben. Ez azt jelenti, hogy a polinomok s

ur
u halmazt alkotnak
a C[1, 1]-ben a Hilbert-ter metrikajara nezve is. Vegeredmenyben a polinomok s
ur
un
2
vannak L [1, 1]-ben.

Az 1, x, x2 , . . . sorozatra alkalmazhatjuk a GramSchmidt-f
ele ortogonaliz
aci
os
elj
ar
ast: Megkeress
uk az a linearis x + a1 polinomot, amely meroleges p0 (x) := 1-re, ez
maga p1 (x) := x (a1 = 0). Ezutan meghatarozzuk azt a p2 (x) = x2 + a2 x + b2 kvadratikus polinomot, amely p0 -ra es p1 -re is ortogonalis. A ket ortogonalitasi feltetel egy-egy
egyenletet ad a2 -re es b2 -re. Az egyenletrendszert megoldva kapjuk a p2 (x) kvadratikus
polinimot, es gy tovabb. Ime az elso nehany polinom:
p0 (x) = 1,
1
p2 (x) = x2 ,
3
3
6
p4 (x) = x4 x2 + ,
7
35
p1 (x) = x,
3
p3 (x) = x3 x,
5
10
5
p5 (x) = x5 x3 + x .
9
21
Polinomoknak egy olyan pn ortogonalis sorozatahoz jutunk, amelynek n-edik tagja egy
n-edfok
u polinom. Mivel nincs olyan f
uggveny, amely minden polinomra ortogonalis, ez a
rendszer alkalmas normalassal egy bazis, amelynek elemei egy szorzofaktortol eltekintve
a Legendre-f
ele polinomok.
58
2. Normalt terek
0.5
-1
-0.5
0.5
x
-0.5
-1
A harmadfok
u es a negyedfok
u Legendre-polinomok grafikonja. Altal
aban is igaz,
hogy a gyokok mindig [1, 1]-ben vannak, a polinomok erteke 1-ben 1 es 1-ben
1
Az n-edfok
u Legendre-polinom a
Pn (x) =
1 dn 2
(x 1)n
2n n! dxn
(2.8.25)
keplettel adhato meg. A foegy

utthato

n! 2n
,
2n n
es ez az a szorzotenyezo, amiben Pn es a foegy
utthatora normalt pn k
ulonboznek.
A. M. Legendre francia matematikus volt, aki a
(1 x2 )y 2xy + x = 0
differenci
alegyenletet vizsgalta. = n(n+1) eseten ennek megold
asa a Pn (x) Legendre-polinom.
Masodrend
u differenci
alegyenletr
ol leven sz
o, m
as megold
as is van, amit m
asodfaj
u Legendref
uggv
enynek neveznek. Egyebkent ha az egyenletnek van a [1, 1] intervallumon folytonos
megold
asa, akkor sz
uksegkeppen = n(n + 1) valamely n termeszetes sz
amra.
A Legendre-polinomok gyokeinek egy erdekes tulajdons
aga van. Tetelezz
uk fel, hogy a
11
[1, 1] intervallumon elhelyez
unk n darab ,,toltetet az x1 , x2 , . . . , xn pontokban, es a rendszer
energi
aja
E(x1 , . . . , xn ) :=
1i<jn
log |xi xj | +
i=1
i=1
1X
1X
log |1 xi | +
log |1 + xi | + C .
2
2
59
Ez azt jelenti, hogy a t

oltetek tasztani latszanak egymast, mert az energia cs
okken, ha tavoltjuk
oket, gondoljuk
oket pozitv t
olteteknek. Ugyanakkor az intervallum ket vegen egy-egy negatv
toltet van r
ogztve, ezek a t
obbieket vonzz
ak. A ket negatv toltet kolcs
onhat
as
ab
ol ad
od
o
energi
at a C konstans tartalmazza. (Termeszetesen a ket negatv toltet helyett ,,k
uls
o terr
ol is
beszelhetnenk.) Amennyiben az intervallum tokeletes vezeto, a toltetek a minimalis energi
aj
u
elrendezest igyekszenek megtal
alni, es mi is ezt akarjuk meghat
arozni.
E helyett eE -t fogjuk minimalizalni a szokasos parci
alis differenci
alas m
odszerevel.
Vezess
uk be az f (x) := (x x1 )(x x2 ) . . . (x xn ) polinomot. Ennek segtdsegevel a
eE /xi = 0 feltetelt
1
1
f (xi )
eE
+
+
=0
=
xi
2f (xi ) 2(xi 1) 2(xi + 1)
alakban rhatjuk. Azaz
(1 x2i )f (xi ) 2(xi 1)f (xi ) = 0
minden 1 i n eseten. Teh

at az (1 x2 )f (x) 2(x 1)f (x) n-ed fok
u polinom elt
unik
minden x1 , x2 , . . . , xn helyen. Ezert az f (x) polinomnak egy konstansszorosa. A konstans erteket
a foegy
utthat
ok
osszehasonlt
as
aval kapjuk meg: (1 x2 )f (x) + 2(x 1)f (x) foegy
utthat
oja
n(n 1) 2n = n(n + 1). Ezert
(1 x2 )f (x) 2(x 1)f (x) = n(n + 1)f (x) .
Pontosan a Legendre-fele differenci
alegyenlethez jutottunk, amelynek polinom megold
asa a
Pn (x) Legendre-polinom. Az egyens
ulyi helyzetben teh
at a toltetek a Legendre-polinom gyokhelyein helyezkednek el.
kPn (x)k =
6 1, ugyanis
|Pn (x)|2 dx =
2
.
2n + 1
(2.8.26)
Ha tehat az L2 [1, 1] ter bazisahoz akarunk jutni, akkor a

r
2n + 1
Pn (x) :=
Pn (x)
2
(2.8.27)
normalast kell alkalmazni.

A fenti eljaras altalanosthato. Induljunk ki a
(1 x2 )m/2 xj
(j = 0, 1, 2, . . .)
sorozatbol, aminek linearis burka s

ur
u L2 (1, 1)-ben. Ha ezt a sorozatot ortogonalizaljuk,
akkor a
1 dn+m 2
Pnm (x) = (1 x2 )m/2 n
(x 1)n
(2.8.28)
2 n! dxn+m
f
uggvenyekhez jutunk. Rogztett m-re n ertekei m, m + 1, m + 2, . . .. Vilagos modon m =
0 adja vissza a Legendre-polinomokat. Pnm (x) neve asszoci
alt Legendre-f
uggv
eny.
+
Tetszoleges m ZZ -ra
n
2n + 1 (n m)! 1/2
m
Pnm (x)
Pm (x) :=
2 (n + m)!
egy bazis.
n = m, m + 1, m + 2, . . .
(2.8.29)
60
2. Normalt terek
Az asszocialt Legendre-f
uggveny Pnm (x) kielegti az

m2
2
f =0
(1 x )f 2xf + n(n + 1)
1 x2
(2.8.30)
differencialegyenletet. m = 0-t veve kapjuk a Legendre-fele polinomok (Legendre-fele)

differencialegyenletet:
(1 x2 )y 2xy + n(n + 1)y = 0 .
(2.8.31)
Ez egy masodrend
u differencialegyenlet, amelynek ket linearisan f
uggetlen megoldasa van.
Azonban az egyetlen polinom megoldas a Legendre-fele polinom, Pn (x).
32. p
elda: Definialjunk egy merteket a szamegyenesen a
Z
2
(B) =
1B ex dx
keplettel. (-t Gauss-m

ert
eknek hvjak, es csak normalo tenyezoben k
ulonbozik
2
a valoszn
useg-szamtasban megszokott normalis eloszlastol.) Mivel a mertek ex
s
ur
usegf
uggvenye gyorsan tart 0-hoz -ben, megmutathato, hogy a polinomok s
ur
un
2
2
3
vannak az L () terben. Most is alkalmazhatjuk az 1, x, x , x , . . . sorozatra a Gram
Schmidt-fele ortogonalizaciot, es egy ortogonalis polinomrendszerhez jutunk:
H0 (x) = 1,
H2 (x) = 4x2 2,
H4 (x) = 16x4 48x2 + 12,
H1 (x) = 2x,
H3 (x) = 8x3 12x,
H5 (x) = 32x5 160x3 + 120x .
Kiindulhatunk a
dn x2
Hn (x) = (1) e
e
(2.8.32)
dxn
formulabol is. Teljes indukcioval konnyen igazolhato, hogy Hn (x) egy n-edfok
u polinom,
amelynek foegy
utthatoja 2n . (2.8.32)-et differencialva kapjuk a
n x2
Hn (x) = 2xHn (x) Hn+1 (x)
(2.8.33)
egyenletet. f (x) := ex ismetelt differencialasaval

dn+1
dn
dn1
f
(x)
+
2x
f
(x)
+
2n
f (x) = 0 .
dxn+1
dxn
dxn1
2
Ezt megszorozva a (1)n ex faktorral azt kapjuk, hogy

Hn+1 (x) 2xHn (x) + 2nHn1 (x) = 0 ,
ami lehetove teszi a Hn (x) polinomok rekurzv kiszamolasat.
A Hermite-polinomokat u
gynevezett gener
ator f
uggv
eny
hasznalhatjuk:
n
X
t
2
Hn (x) = e2xtt
n!
n=0
(2.8.34)
segtsegevel
is
(2.8.35)
61
Derivaljunk t szerint:
X
ntn1
n!
n=1
2xtt2
Hn (x) = e
(2x 2t) =
n
X
t
n=0
n!
(2x 2t)Hn (x)
Kicsit atrhatjuk ezt,

n
X
t
n=0
n!
Hn+1 (x) =
=
n
X
t
n!
n=0
n
X
t
n=0
n!
2xHn (x)
2xHn (x)
X
n=0
tn+1
2(n + 1)Hn (x)
(n + 1)!
n
X
t
n=1
n!
2nHn1 (x)
es ez megfelel a (2.8.34) kepletnek.

A rendelkezesre allo egyenletek kombinalasaval kapjuk meg a
Hn (x) = 2nHn1 (x) ,
(2.8.36)
Hn (x) 2xHn (x) + 2nHn (x) = 0
(2.8.37)
tovabbi osszef
uggeseket. Ismetelt parcialis integralassal jutunk a
Z
Z
n
2 d
x2
v(x) dx
e Hn (x)v(x) dx = ex
dxn
formulahoz, amely barmilyen v(x) polinomra ervenyes. Nevezetesen, ha v(x) fokszama
n-nel kisebb, akkor a jobb oldalon 0 all, tehat Hn (x) meroleges minden nala alacsonyabb
fokszam
u polinomra, azaz a H0 (x), H1 (x), . . . , Hn1 (x) polinomokra is. Ha v(x) helyebe
Hn (x)-et tesz
unk, akkor az adodik, hogy
Z
Z
2
x2 2
n
e Hn (x) dx = 2 n! ex dx = 2n n! .
Ezert a normalizalt
n (x) = p 1 Hn (x)
H
2n n!
(2.8.38)
Hermite-f
ele polinomok az L2 () ter bazisat alkotjak.
A normalizalt Hermite-fele polinomokbol konnyen kaphatunk az L2 (IR) terben is bazist:
n (x) := exp
x2
Hn (x)
(n = 0, 1, . . .) .
(2.8.39)
Az ortogonalitasi relaciok egyszer

uen redukalodnak a Hermite-fele polinomok tulajdonsagaira. A (2.8.39) formula a Hermite-f
uggv
enyeket adja meg, nehany Hermitef
uggveny grafja az abran lathato.

33. p
elda: A polinomok s
ur
un vannak az L2 (IR+ , ex dx) terben, ezert a korabbiakhoz
hasonloan van a ternek polinomokbol allo bazisa.
Ln (x) =
ex dn n x
(x e )
n! dxn
62
2. Normalt terek
-4
-2
2
x
-2
-4
A 0 , 1 , 2 es 3 Hermite-f
uggvenyek grafikonja. 0 lapos haranggorbe alak
u,
altalaban n p
aros f
uggveny, ha n p
aros es p
aratlan, ha n is az
n-edfok
u polinom, amelynek foegy
utthatoja (1)n /n!, neve Laguerre-polinom.
A tovabbiakban az altalanosabb L2 (IR+ , ex x dx) teret tekintj
uk, ahol > 1 egy
parameter. Az
dv
d2 v
(2.8.40)
x 2 + ( + 1 x) + nv = 0
dx
dx
masodrend
u differencialegyenletnek n IN eseten egyetlen polinom megoldasa van, ez

n
X
n + (x)j
()
Ln (x) :=
,
nj
j!
j=0
ami a kozonseges Laguerre-polinomok altalanostasa, asszoci
alt Laguerrepolinomoknak is hvjak ezeket.
Mivel
d ()
(+1)
Ln (x) = Ln1 (x) ,
dx
az parameter egesz ertekeire az asszocialt polinomok a kozonseges polinomok derivaltjai.
Az asszocialt Laguerre-polinomok normajat az

Z
n+1
x
()
2
(2.8.41)
e x (Ln (x)) dx = ( + 1)
n
0
integral adja meg.
A Laguerre-polinomokbol az L2 (IR+ ) terben is kaphatunk egy bazist:
1/2

()
()
x/2 /2
1/2 n +
.
n := Ln (x)e
x ( + 1)
n
(2.8.42)
63
()
Az ortogonalitasi relaciokat felrva lathatjuk, hogy azok Ln (x) ortogonalitasara mennek

vissza az L2 (IR+ , ex x dx) terben.

A harom polinomcsaladra vonatkozo kepletek meglehetosen k
ulonbozoek, de nemi hasonlosag is felfedezheto. Nevezetesen, van egy-egy masodrend
u differencialegyenlet, egyegy generatorf
uggveny, amibol ismetelt differencialassal a polinomok megkaphatok, es
egy-egy rekurzios formula, amit csak a Hermite-polinomokra adtunk meg.
2.9.
Gyakorl
ofeladatok
1. A normanak melyik tulajdonsagai teljes

ulnek a C[a, b]-n ertelmezett
p(f ) = |f (b) f (a)|
funkcionalra?
2.M Legyen p1 es p2 ket norma egy linearis teren! Igazoljuk, hogy p(x) = p1 (x) + p2 (x)
es q(x) = max(p1 (x), p2 (x)) ugyancsak normak!
3.M Bizonytsa be, hogy ha xn x es yn y egy normalt terben, akkor xn +yn x+y!
4. Bizonytsa be, hogy ha xn x egy normalt terben, es n egy szamsorozatra,
akkor n xn x!
5.M Bizonytsa be, hogy ha xn x egy normalt terben, akkor n1 (x1 +x2 +. . . xn ) x!
6.M Igaz-e, hogy fn (x) = nx/(1 + nx2 ) Cauchy-sorozat C[0, 1]-ben?
7. Mutassa meg, hogy normalt terben Cauchy-sorozatok osszege Cauchy-sorozat!
8. Mutassa meg, hogy ha egy normalt terben minden Cauchy-sorozatnak van konvergens reszsorozata, akkor a ter teljes!
9. Konvergensek-e a C[0, 1] terben a kovetkezo sorozatok a. xn (t) = tn tn+1 , b.
yn (t) = tn t2n ?
10.M Konvergens-e az xn (t) = tn+1 /(n + 1) t2n+2 /(n + 2) sorozat a C[0, 1], illetve
C 1 [0, 1] terekben? (A C 1 [0, 1] terben
kf k := sup{|f (x) : 0 x 1} + sup{|f (x) : 0 x 1}
a norma.)
11. Zart alteret alkotnak-e C[0, 1]-ben a. a legfeljebb n-edfok
u polinomok, b. a pontosan n-edfok
u polinomok?
12. Nylt halmazt alkotnak-e C[a, b]-ben az olyan f f
uggvenyek, amelyekre |f (t)| < 1?
(a < t < b rogztett szam.)
64
2. Normalt terek
13. A ketvaltozos polinomokon tekints

uk a
kp(x, y)k := sup{|p(x, y)| : 0 x 1, 0 y 1}.
Folytonos-e az gy kapott normalt teren a
3
2 xy
differencialoperator?
14. Igazolja, hogy normalt terben konvex halmaz lezarasa is konvex!
15.M Legyen A es B ket konvex halmaz egy normalt terben! Az A B, A B es A + B
halmazok koz
ul melyik konvex?
16. Igazolja, hogyPaz 2 terben az alabbi halmazok konvexek: a {x 2 : |xn | 2n },
b. {x 2 :
n2 |xn |2 < 1}!
17. Az f 7 f (1) funkcional folytonos-e a C[0, 1] teren, ha azon a. a szokasos sup

normat, b. az L2 normat tekintj
uk?
18.M Legyen X1 es X2 ket normalt ter es A : X1 X2 B : X1 X2 ket folytonos

linearis lekepezes! Igazolja, hogy {x X1 : Ax = Bx} zart linearis alter X1 -ben!
19. A folytonosan differencialhato [a, b] IR f
uggvenyek teren legyen
kf k =
Z
b
2
f (t) dt +
1/2
[f (t)] dt
.
Igazolja, hogy ez norma! Banach-teret alkotnak-e a folytonosan differencialhato

f
uggvenyek ezzel a normaval?
20.M Lehet-e egy Banach-ter valodi reszhalmaza egyidej
uleg zart es nylt?
21.M Mutassa meg, hogy
L(f ) =
f (t) dt
C[0, 1] folytonos linearis transzformaciojat ertelmezi!

22.M Letezik-e olyan folytonos linearis funkcional a korlatos sorozatok teren, amely
konvergens sorozatokhoz a hatarertek
uket es az 1, 1, 1, 1, . . . sorozathoz a t IR
szamot rendeli?
23. Igazolja, hogy f, g C00 (IRn ) eseten f g C00 (IRn )!
24. Igazolja, hogy f, g S(IRn ) eseten f g S(IRn )!
25. Igazolja az 1. lemmat! (Utmutat

as: Adjon geometriai interpretaciot az
Z a
Z b
ap
bq
p1
A1 =
x dx =
es A2 =
y q1 dy =
p
q
0
0
ter
uleteknek, gondolva arra, hogy az xp1 es az y q1 f
uggvenyek egymas inverzei!)
65
26. Tekints
uk a Cn teren a k kp normakat. Adjunk meg olyan C1 es C2 szamokat, hogy
k kp C1 k kr C2 k kp , 1 p, r !
27. Mutassa meg, hogy integralhato f
uggveny Fourier-transzformaltja folytonos!
28. Tekints
uk a matrixok Mn (IR) teren a k kp p-normat es a k k operatornormat!
Adjunk meg olyan C1 es C2 szamokat, hogy k kp C1 k k C2 k kp , 1 p !
29. Legyen X a C[0, 1] ter polinomokbol allo altere! Folytonos-e X-en a differencialis
linearis operator?
30.M Legyen X es Y ket normalt ter! Az {(x, y) : x X, y Y } parok linearis teret
alkotnak a koordinatankenti m
uveletekkel. Mutassuk meg, hogy
p
k(x, y)k1 := kxk + kyk es k(x, y)k2 := kxk2 + kyk2
ekvivalens normak ezen a teren!
31. Legyen P a valos egy

utthatos polinomok tere ellatva a
kpk := sup{|p(x)| : 0 x 1}
normaval! Igazoljuk, hogy az f : p 7 p(2) funkcional linearis, de nem folytonos
P -n!
32. Legyen : CC [0, 1] C olyan komplex linearis funkcional, amelyre kk = (1) = 1!
Mutassa meg,hogy f 0 eseten (f ) 0!(Utmutat

as: a. 1 g 1 eseten
kg ni k n2 + 1 ezert |(g) ni | n2 + 1. b. Az elozo g f
uggvenyre
(g) [1, 1]. c. Legyen 0 f 1 es alkalmazzuk b-t az g = f es g = 2f 1
f
uggvenyekre.)
33.M Legyen f egy linearis funkcional egy E normalt teren! Igazoljuk, hogy f pontosan
akkor folytonos, ha kerf := {x E : f (x) = 0} zart linearis alter!
34. Igazoljuk, hogy minden veges dimenzios normalt ter Banach-ter!
35.M Legyen C0 (IRn ) a vegtelenben elt
uno folytonos f
uggvenyek vektortere a sup
normaval! Banach-ter ez?
36. A kompakt tartoj
u IR-en ertelmezett folytonos f
uggvenyek vektorteret a sup
normaval tekintj
uk. Mi a ter teljes burka?
37. Legyen Cc (IR) az IR-en ertelmezett kompakt tartoj
u folytonos f
uggvenyek tere a
sup-normaval, es legyen X a Cc (IR) teljes burka! Igazolja, hogy minden f X
eseten lim|x| f (x) = 0 teljes
ul!
38.M S
ur
un vannak-e az L1 [0, 1] terben azok a polinomok, amelyek integralja 0?
39. Az IRn teren tekints
uk a p-normakat! Mutassuk meg, hogy
lim kxkp = kxk !
66
2. Normalt terek
40. Mutassuk meg, hogy 1 2 , de van olyan 2 -beli sorozat, amely nem 1 -beli!
41. Mutassuk meg, hogy az 1 ter teljes!
42. Jelolje c a konvergens komplex szamsorozatok teret az kxk = sup{|xn |} normaval!
a. Mutassa meg, hogy a ter teljes! b. Irja le a c ter dualisat!
43. Legyen g C[0, 1] es ertelmezz
unk egy A : C[0, 1] C[0, 1] linearis operatort az
Af (x) = g(x)f (x) keplettel. Mi A spektruma?
44. F
ugg-e egy linearis A : IRn IRn transzformacio spektruma attol, hogy melyik
k kp normat tekintj
uk IRn -en, 1 p ?
45.M Igazolja kozvetlen
ul sorfejtessel, hogy egy korlatos A operatorra (eA )2 = e2A !
46. Legyenek A es B egy Banach-ter felcserelheto operatorai!
hatvanysorok atrendezesevel, hogy exp(A + B) = exp A exp B!
Mutassuk meg a
47. Szamoljuk ki a t 7 sin(tA) f

uggveny Frechet-derivaltjat, ha t IR es A egy Banach
ter korlatos operatora! Altalanostsuk az eredmenyt!
48. Legyen K IRn konvex zart halmaz es
F (x) = inf{kx yk2 : y K} .
Szamolja ki az F : IRn \K IR funkcional dF (x, h) Gateaux-differencialjat!
49. Mutassuk meg, hogy egy Banach-ter nylt halmazan ertelmezett operator folytonos
azokban a pontokban, ahol Frechet-ertelemben differencialhato!
50.M Legyen S konvex halmaz egy Hilbert-terben! Mutassa meg, hogy az
F (x) = inf{kx yk : y S}
konvex funkcional! (F (x) az x pontnak az S halmaztol valo tavolsaga.)
51. Tekints
uk a Cn teret a p-normaval, 1 p , es legyen K Cn egy konvex zart
halmaz! Milyen p ertekekre teljes
ul a Hilbert-terben megfogalmazott Riesz-lemma
alltasa?
52. Legyen
4/3
:L
[1, 1] C
f 7 (f ) :=
funkcional! Hatarozza meg kk erteket!
f (x)x3 dx
53. Mutassuk meg az 29. peldat kovetve, hogy az S(IRn ) multinormalt ternek az Lp (IRn )
normalt terbe valo beagyazas folytonos!
54. Legyen p egy valos egy
utthatos polinom, es tekints
uk azt a P : Mn (IR) IR
funkcionalt az n n-es matrixok teren, amelyet a
P (A) = Tr p(A)
keplet ertelmez! Mutassa meg, hogy P (A, H) a Gateaux-differencial Tr p (A)H!
67
55. Legyen p egy valos egy

utthatos polinom, es tekints
uk a P : Mn (IR) Mn (IR),
A 7 p(A) lekepezest az n n-es matrixok teren! Mutassuk meg, hogy ha A =
Diag (1 , . . . , n ) diagonalis matrix, akkor a P (A) Frechet-derivalt az alabbiak
szerint adhato meg!
P (A)(H)ij = Hij Lij ,
ahol
p(i ) p(j ) , ha i =
6 j ,
i j
Lij =
p (i ),
ha i = j .
(Utmutat
as: Eloszor vegezz
uk el a szamolast az p(x) = xn esetben, majd alkalmazzuk a linearitast!)
56. Mutassa meg, hogy C[a, b] szeparabilis! (Egy teret szeparabilisnek mondunk, ha
van benne megszamlalhato s
ur
u halmaz.)
3. Hilbert-terek
korl
atos oper
atorai
Az absztrakt Hilbert-ter fogalma a kvantummechanikaval egy idoben alakult ki, jelentos
reszben Neumann J
anos munkaiban. A Hilbert-ter lenyeges eleme a belso szorzat, ami
a vektorok skalaris szorzatara emlekeztet. A Hilbert-ter maga az euklideszi ter vegtelen
dimenzios altalanostasa. A belso szorzat meghataroz egy tavolsagot a teren, az euklideszi
esethez hasonloan.
Maga Hilbert egyebkent az 2 (IN) teret tekintette ,,Hilbert-terkent, es sokaig a
Hilbert-fele koordinatater elnevezes is hasznalatos volt a veges dimenzios euklideszi koordinataterrel valo hasonlosagot hangs
ulyozando. A fenti absztrakt ertelmezes valojaban
Neumann Janos erdeme.
Legyen H := {x 2 (IN) : xn = 0, ha n paros} es legyen H0 := {x H : xn = 0 veges
sok n kivetelevel}. Ekkor
H0 = H = {x 2 (IN) : xn = 0, ha n paratlan} .
A peldaban H = H, de H0 6= H0 .
1. p
elda: Ha G tetszoleges megszamlalhato halmaz, akkor 2 (G) jeloli azoknak a G-n
ertelmezett f f
uggvenyeknek a teret, amelyekre
X
|f (g)|2 < .
gG
2 (G)-n a belso szorzat 2 (IN) mintajara ertelmezheto, es egy Hilbert-terhez jutunk.
3.1.
A Hilbert-t
er geometri
aja
A kovetkezo lemma bizonytasaban fel fogjuk hasznalni a paralelogramma azonoss

agot
kx yk2 + kx + yk2 = 2kxk2 + 2kyk2 ,
(3.1.1)
ami egyszer
uen kovetkezik, ha a normanegyzeteket kifejezz
uk a belso szorzat
segtsegevel. (Az azonossag ismeros lehet a skgeometriabol: a paralelogramma oldalainak
negyzetosszege egyenlo az atlok negyzetosszegevel.)
69
3.1. A Hilbert-ter geometriaja
1. lemma: (Riesz-lemma) Legyen K egy konvex zart halmaz a H Hilbert-terben, x H

es
d = inf{kx yk : y K} .
Ekkor letezik egy es csakis egy x0 K pont, amelyre kx x0 k = d. (Azt mondjuk, hogy
x0 K-nak x-hez legkozelebb eso pontja.)
Bizonytas: Felteheto, hogy d > 0. Valasszunk ki egy xn sorozatot a K halmazbol,
amelyre limn kx xn k = d. Ekkor
kxn xm k2 = k(xn x) (xm x)k2 =
= 2kxn xk2 + 2kxm xk2 k(xn x) + (xm x)k2 =

2
xn + xm

2
2

= 2kxn xk + 2kxm xk 4
x

2
2kxn xk2 + 2kxm xk2 4d2 .
(Itt a masodik egyenloseg a paralelogramma azonossag alkalmazasa, az utolso

egyenlotlensegben pedig azt hasznaljuk, hogy (xn + xm )/2 K a konvexitas miatt, es
gy k(xn + xm )/2 xk d.)
Becsles
unk azt mutatja, hogy (xn ) egy Cauchy-sorozat, aminek van egy x0 hatarerteke.
Mivel K zart halmaz, x0 K es nyilvan kx x0 k = d. Ezzel x0 letezeset belattuk.
Ket k
ulonbozo ,,legkozelebbi pont nem lehet, mert akkor az azokat osszekoto szakasz
felezopontja x-tol d-nel kisebb tavolsagra lenne. (Ismet paralelogramma azonossag!)
1. t
etel: (Projekci
ot
etel) Legyen M a H Hilbert-ter zart altere. Ekkor egy tetszoleges
x H vektor felrhato x = x0 + y alakban u
gy, hogy x0 M es y M.
Bizonytas: Legyen x0 az x-hez legkozelebb eso pontja M-nek, es d = kx x0 k. (M-re
alkalmazzuk a megelozo lemmat.) Legyen y = x x0 . Ekkor y M igazolasa van hatra.
Ha w M es t IR, akkor
d2 kx (x0 + tw)k2 = d2 + t2 kwk2 2t Re hy, wi .
Minden t IR eseten ez csak akkor teljes
ul, ha
Re hy, wi = 0 .
Mivel ez tetszoleges w M eseten fennall, y M.

Azt a hozzarendelest, amely a tetszoleges x vektorhoz, a tetelben adott x0 -at rendeli,
M-re valo vett
es oper
ator
anak nevezz
uk. Mivel az x = x0 + y felbontas egyertelm
u, a
vettes egy linearis operator, amelynek keptere M es magtere M = {x H : hx, yi = 0

minden y M-re }.
2. p
elda: Egy alterre valo vettes megadasa alkalmas bazisban nagyon kenyelmes lehet.
Ha M az adott Hilbert-teP
r altere, es van egy olyanPe1 , e2 , . . . bazis, hogy e1 , e2 , . . . , en
ulete nk=1 ck ek .
eppen M bazisa, akkor a
k=1 ck ek vektor vet
Tekints
uk peldaul a H = L2 [1, 1] Hilbert-teret, es legyen M a legfeljebb n-edfok
u
polinomok altal kifesztett (zart) alter. Ha f L2 [1, 1], akkor legyen f0 az f -hez legkozelebb eso M-beli vektor.
70
3. Hilbert-terek korlatos operatorai
L2 [1, 1]-ben bazist alkotnak a normalizalt Legendre-polinomok:

r
2k + 1
Pk (x)
(k = 0, 2, . . .)
Pk :=
2
P
P
f -nek van kifejtese ebben a bazisban, f = k ck Pk . f0 nem mas, mint nk=0 cn Pk .
Ez a minimum tulajdonsaga nemcsak a Legendre-sorfejtesnek, hanem altalaban a hasonlo, neha
altal
anostott Fourier-sornak nevezett, ortogonalis kifejteseknek is megvan.

2. t
etel: Legyen H egy veges dimenzios Hilbert-ter es A egy linearis transzform
aci
oja.
Ekkor van H-nak olyan bazisa, amelyben A matrixa felso haromszog alak
u, azaz Aij = 0,
ha i > j.
Bizonytas: Az e1 , e2 , . . . , en bazist rekurzioval konstrualjuk. Legyen e1 A normalt
sajatvektora, ami az 1. fejezet 5. tetele szerint mindig letezik es P1 az {e1 } alterre valo
ortogonalis projekcio. A P1 AP1 transzformacio ezt az alteret onmagaba viszi es letezik
egy e2 normalt sajatvektora. Ezt az eljarast folytatjuk, vagyis Pk az {e1 , . . . , ek } alterre
valo ortogonalis projekcio, es a Pk APk transzformacio normalt sajatvektora ek+1 (k+1
sajatertekkel), ha Pk 6= 0. Mivel Ae1 = 1 e1 , Ai1 = 0, ha i > 1, es persze A11 = 1 .
Ae2 = (I P1 )Ae2 + P1 Ae2 = (I P1 )Ae2 + P1 AP1 e2 = A12 e1 + 2 e2 ,
ezert A22 = 2 es Ai2 = 0, ha i > 2. Az okoskodast folytatva kapjuk. hogy a valasztott
bazisban Aij = 0, ha i > j.

3. p
elda: Tekints
uk a H = L2 (X, A, ) Hilbert-teret egy (X, A, ) mertekter felett. Ha
A0 -reszalgebraja A-nak es 0 := |A0 , akkor M := L2 (X, A0 , 0 ) H zart alter. A
projekciotetel biztostja az E : H M projekciot, amit a valoszn
useg-elmeletben A0 -ra
vonatkozo felt
eteles v
arhat
o
ert
ek operacionak neveznek. Ha f L2 (X, A, ), akkor
E(f ) f -nek a legjobb kozeltese az A0 -merheto f
uggvenyek kozott, azaz E(f ) minima2
lizalja a g 7 kf gk tavolsag f
uggvenyt az L (X, A0 , 0 ) halmazon.

A H Hilbert-ter H H reszhalmazat teljes rendszernek mondjuk, ha H = {0}.
Egy s
ur
u halmaz mindig teljes. (Ennek megfordtasa nem igaz, viszont teljes halmaz
linearis burka s
ur
u.)
3.2.
Oper
atorok, funkcion
alok
es form
ak
A H Hilbert-ter egy A linaris operatorat korl

atosnak mondjuk, ha van olyan C szam,
hogy kAxk Ckxk minden x vektorra. Az ilyen C szamok infimuma
kAk := sup{kAxk : x H, kxk = 1} ,
az A operator norm
aja. Egy alterre valo vettes operatora korlatos, es normaja 1. Azokat a linearis operatorokat, amelyek normaja legfeljebb 1, kontrakci
oknak is szoktak
nevezni.
Emlekeztet
unk arra a tenyre, hogy egy linearis operator pontosan akkor korlatos, ha
folytonos, lasd az 2. fejezet 3. tetelet. A H Hilbert-ter osszes korlatos operatorainak
halmazara a B(H) jelolest hasznaljuk.
71
3.4. Operatorok, funkcionalok es formak

4. p
elda: Tekints
uk a H = L2 (0, a) Hilbert-teret es az
(f L2 (0, a),
(Af )(x) = xf (x)
0 x a)
linearis operatort.
2
kAf k =
a
2
x |f (x)| dx a
|f (x)|2 dx = a2 kf k2 .
Ez a becsles mutatja, hogy kAk a. Legyen

n a n1 x a,
fn (x) =
0
k
ulonben.
Ekkor kfn k = 1, es
2
kAfn k =
x2 n dx =
a1/n
(a3 (a 1/n)3 )n
a2 .
3
Ebbol arra kovetkeztet

unk, hogy kAk a, tehat kAk = a.
ha
u ketvaltozos f
uggvenyt korl
atos form
anak fogjuk nevezni,
A B : H H C alak
(1) az elso valtozoban konjugalt linearis,

(2) a masodik valtozoban linearis,
(3) letezik egy olyan C > 0 szam, amelyre |B(x, y)| Ckxk kyk.
Legyen A B(H) es B(x, y) := hx, Ayi x, y H eseten. Ekkor B(x, y) egy korlatos
forma, ugyanis |B(x, y)| kxkkAyk kAkkxkkyk. Tehat minden korlatos operatorhoz
tartozik egy korlatos forma. A Riesz-fele reprezentacios tetel kovetkezmenye az alabbi
teny:
3. t
etel: Kolcsonosen egyertelm
u megfeleltetes van a korlatos formak es a korlatos
linearis operatorok kozott.
Legyen B(x, y) egy tetszoleges korlatos forma. Ekkor rogztett x H-ra y 7 B(x, y)
egy korlatos linearis funkcional, es letezik egy xA vektor amelyre B(x, y) = hxA , yi.
Az x 7 xA megfeleltetes egy lineais A operatort hataroz meg. Hatra van meg A
korlatossaganak meggondolasa:
kAk = sup{kAyk : kyk 1} =
= sup{|hx, Ayi| : kyk 1, kxk 1} =
= sup{|B(x, y)| : kyk 1, kxk 1} .
Megjegyezz
uk, hogy egy B(x, y) format egyertelm
uen meghataroznak a B(x, x)
ertekek, ugyanis ervenyes a kovetkezo, u
gynevezett polariz
aci
os azonoss
ag:
1
B(x, y) = (B(x+y, x+y)B(xy, xy)i B(x+i y, x+i y)+i B(xi y, xi y)) (3.2.2)
4
A polarizacios azonossagbol kovetkezik, hogy ha egy Hilbert-ter V operatora normatarto (azaz kV xk = kxk), akkor a belso szorzatot is megtartja, vagyis hx, yi = hV x, V yi
barmilyen x es y vektorra.
72
3.3.
Kompakt tart
oj
u sima f
uggv
enyek
Jelolj
uk D(IRn )-nel az IRn -en ertelmezett (komplex, esetleg valos ertek
u) vegtelen sokszor
differencialhato kompakt tartoj
u f
uggvenyek halmazat. D(IRn ) egy linearis ter, a benne
levo f
uggvenyek integralhatok es differencialhatok, s mi tobb, minden parcialis derivaltjuk
is a terben van.
5. p
elda: Meg fogjuk mutatni, hogy D(IRn ) teljes L2 (IRn )-ben. Mivel egy linearis alterrol
van szo, a teljesseg ekvivalens a s
ur
useggel.
Ha f es g komplex ertek
u f
uggvenyek IRn -en, akkor az f g konvol
uci
ojukat az
Z
(f g)(x) = f (x y)g(y) dy
(x, y IRn )
(3.3.3)
formula ertelmezi. f g = g f nyomban adodik a definciobol a valtozok helyettestesevel.
Ha f, g L2 , akkor a Schwarz-egyenlotlenseg biztostja az integral letezeset minden x
IRn -re. (Megjegyezz
uk, hogy ha f Lp , g Lq es p1 + q 1 1, akkor a az integral
majdnem minden x IRn -re letezik, tovabba f g Lr , 1 + r 1 = p1R+ q 1 .)
Valasszunk egy olyan j L1 (IRn ) f
uggvenyt, amelyre j 0 es j(x) dx = 1. j
nem mas, mint egy valoszn
usegs
ur
useg, es gondolhatunk peldaul a standard norm
alis
eloszl
asra:

kxk2
X
1
2
2
kxk
=
|x
|
exp
j(x) =
i
(2)n/2
2
i
Legyen
j (x) := n j(x/),
ami egy u
j s
ur
usegf
uggveny. A fenti peldaban
kxk2
1
j (x) =
exp
2 2
( 2)n
(3.3.4)
(szinten normalis eloszlas, de mas a szoras matrixa). Az alabbi (3.3.5) lenyeges.

Megmutatjuk, hogy az f := j f ertelmezessel J : f 7 f egy korlatos operator az
2
L teren.
Az alabbiakban F (x) := |f (x)|.
Z
Z hZ
ip
p
|f (x)| dx =
j (y)F (x y) dy dx
Z h Z
p/q Z
i
j (y) dy
j (y)F (x y)p dy dx =
ZZ
Z Z

p
=
j (y)F (x y) dydx =
j (y)F (x y)p dx dy =
Z
Z
p
=
F (x) dx = |f (x)|p dx .
Itt eloszor a Holder-egyenlotlenseget hasznaltuk fel a j = (j )1/p (j )1/q faktorizalassal,
utana pedig a Fubini-tetelre valo hivatkozassal megcserelt
uk az integralokat. Becsles
unk
azt mutatja, hogy kJ (f )kp kf kp , ha 1 p < .
73
3.4. Az adjungalt operator

Bizonythato, hogy
kj f f kp 0 ,
amint +0 .
(3.3.5)
Ennek jelentosege akkor latszik szamunkra, ha j-t D-beli f

uggvenynek valasztjuk, peldaul
(

1
, ha kxk < 1,
C exp
(3.3.6)
j(x) =
1 kxk2
0,
k
ulonben.
Ekkor ugyanis J ertekei C (IRn )-ben vannak, es az ertekkeszletek egyestese (3.3.5) szerint s
ur
u Lp (IRn )-ben. Ha egy f Lp (IRn ) f
uggvenyt vegtelen sokszor differencialhato
kompakt tartoj
u f
uggvennyel akarunk kozelteni, akkor eloszor egy kompakt tartoj
u f0
f
uggvennyel kozeltj
uk, majd a j f0 f
uggvenyt vessz
uk, ami sima es kompakt tartoj
u,
ha j (3.3.6)-bol van.

Bar az el
oz
o pelda tem
aja nem szorosan kapcsol
odik a Hilbert-terekhez, erdemes neh
any
megjegyzest tenni. Az L1 (IRn ) Banach-ter a konvol
uci
oval mint kommutatv szorz
assal algebr
ava
valik, es a normaja szubmultiplikatv: kf gk kf k kgk. Ebben az algebr
aban nincsen
multiplikatv egyseg, de j -t nyugodtan nevezhetj
uk approximatv egys
egnek , mert f j
f.
A D ter multinormalt terre tehet
o, es konvergencia ertelmezheto rajta a kovetkezokeppen:
fn f , ha
(a) letezik egy olyan kompakt K IRn halmaz, hogy az fn sorozat elemei es f elt
unnek K-n
kv
ul,
(b) fn osszes parci
alis deriv
altjai egyenletesen tartanak f megfelelo parci
alis derivaltjahoz.
D du
alis tere azokbol az D IR line
aris funkcion
alokbol all, amelyek folytonosak erre a
konvergenciastrukt
ur
ara. Az D du
alis elemeit disztrib
uci
oknak nevezik. Ha g olyan IRn IR
f
uggveny, amely kompakt halmazokon integr
alhat
o, akkor
Z
f 7 f (x)g(x) dx
(3.3.7)
egy line
aris funcion
alt ertelmez D-n, amely folytonos a fenti konvergenci
ara. Ezert a g f
uggvenyt
egy disztrib
uci
onak tekinthetj
uk, es a disztrib
uci
okat
altal
anostott f
uggv
enyeknek is nevezik. Egy tipikus val
odi disztribuci
o f 7 f (0). Ez a Dirac-f
ele disztrib
uci
o nem all elo (3.3.7)
alakban semmilyen g f
uggvennyel.
Fenn
allnak a
D S S D
(3.3.8)
tartalmaz
asi rel
aci
ok. S elemei a temper
alt disztrib
uci
ok.
3.4.
Az adjung
alt oper
ator
Ha A egy korlatos operator, akkor a megfelelo forma

BA (x, y) := hAx, yi .
74
Ekkor B (x, y) = BA (y, x) ugyancsak egy korlatos forma, amihez tartozo operatort A -gal
jelolj
uk es A adjung
altj
anak mondjuk. Mas szoval A -ot az
hAx, yi = hx, A yi
(x, y H)
tulajdonsag jellemzi. Ebbol latszik, hogy kAk = kA k. A-t

onadjung
altnak nevezz
uk,
ha A = A .
6. p
elda: Fent megkonstrualtuk egy M zart alterhez a ra valo vettes operatorat, jelolj
uk
ezt PM -mel. PM onadjungalt, mert
hP x, x i = hP x, (P x + y )i = hP x, P x i ,
hx, P x i = h(P x + y), P xi = hP x, P x i .
Azt hasznaltuk fel, hogy x = P x + y es x = P x + y , ahol y, y M. Igy P = P es
nyilvan P = P 2. Az ilyen operatorokat projekci
oknak nevezz
uk, es minden projekcio
egy zart alterre valo vettes.

Kolcsonosen egyertelm
u kapcsolat van a projekciooperatorok es a zart alterek kozott.
Fent megkonstrualtuk az egy adott zart alterre vetto projekciot. Megfordtva, ha adott
egy projekciooperator, akkor keptere az a zart alter, amire vett.
7. p
elda: Egy H Hilbert-ter Hk tenzorhatvanyat es Hk antiszimmetrikus tenzorhatvanyat nezz
uk, Hk Hk . Megmutatjuk, hogy a
1
P : x1 . . . xk 7 x1 . . . xk
k!
formulaval definialt linearis lekepezes projekcio Hk -ra.
Eloszor megmutatjuk, hogy P 2 = P :
1 X
(sgn )x(1) . . . x(k)
(k!)3/2
1 X
=
(sgn )2 x1 . . . xk
(k!)3/2
P 2 (x1 . . . xk ) =
1
= x1 . . . xk = P (x1 . . . xk ).
k!
A kovetkezo sz
ukseges formula P = P :
k
Y
1 X
(sgn ) hx(i) , yi i
hP (x1 . . . xk ), y1 . . . yk i =
k!
i=1
k
Y
1 X
1
(sgn ) hxi , y1 (i) i
=
k!
i=1
= hx1 . . . xk , P (y1 . . . yk )i.
Tehat P ortogonalis projekcio.
75
3.3. Az adjungalt operator
8. p
elda: Legyen S : 2 (IN) 2 (IN) a jobbra tol
as oper
atora, azaz Sn = n+1 a
kanonikus bazisvektorokon. Ekkor
S (x1 , x2 , x3 , . . .) = (x2 , x3 , x4 , . . .)
azaz
S 1 = 0,
S n+1 = n .
A jobbra tolas adjungaltja a balra tol

as oper
ator.
Az hSx, yi = hx, S yi osszef
ugges teljes
uleset elegendo abban az esetben ellenorizni,
amikor x es y bazisvektorok:

1, ha n + 1 = m,
hSn , m i = hn+1 , m i =
0,
egyebkent.
Masreszt
hn , S m i =
ami ugyanazt az eredmenyt adja.
hn , m1 i, ha m > 0,
hn , 0 i,
ha m = 0,
4. t
etel: Az adjungalas tulajdonsagai:
(1) (A + B) = A + B ,
(2) (A) = A
( C),
(3) (A ) = A,
(4) (AB) = B A ,
(5) (A1 ) = (A )1 , ha A invertalhato es inverze korlatos.
Bizonytas: Peldakent megmutatjuk a (4) tulajdonsagot. Ketszer felhasznalva az adjungalt definiciojat azt kapjuk, hogy
hABx, yi = hBx, A yi = hx, B A yi,
ami ugyancsak a defincio szerint eppen az (AB) = B A osszef
uggessel egyenertek
u.
9. p
elda: Barmilyen A B(H) operatorra A A onadjungalt.
10. p
elda: Barmilyen X B(H) linearis operator egyertelm
uen rhato fel A + i B alakban, ahol A es B korlatos onadjungalt operatorok. Valoban,
A=
X + X
2
es B =
X X
.
2i
XX = X X pontosan akkor teljes

ul, ha AB = BA.
Ha XX = X X, akkor az X operatort norm

alisnak mondjuk. Minden onadjungalt
operator normalis, de a balra (vagy jobbra) tolas nem normalis operator.
76
11. p
elda: Ha a H Hilbert-ternek van egy veges e1 , e2 , . . . , en bazisa, akkor linearis
operatorai n n-es matrixokkal adhatok meg. Az A B(H) operator matrixaban az
i-edik sor j-edik eleme hei , Aej i. Mivel hei , A ej i = hej , Aei i, A matrixa A matrixa transzponaltjanak konjugaltjaval azonos. Lenyegeben hasonlo a helyzet nem veges dimenzios
ter eseteben is, akkor az operatorok ,,vegtelen matrixszal adhatok meg. (A m
ult szazad
elejen voltak, akik meg nem linearis operatorrol, hanem vegtelen matrixrol beszeltek.)
Egy korlatos linearis operator megadhato valoban a matrixaval, azonban a vegtelen dimenzios esetben nehezen eldontheto egy ,,matrixrol, hogy egy korlatos operatort ad-e
meg.

Az adjungalt fogalma kiterjesztheto ket k
ulonbozo Hilbert-ter kozott hato operatorra
is. Ha T : H K, akkor T : K H, es
hx, T yiK = hT x, yiH
(x H, y K).
(3.4.9)
Legyen M zart altere a H Hilbert-ternek, es legyen A B(H). Tetszoleges x H

vektor felrhato x = x1 + x2 alakban, ahol x1 M and x2 M . Ugyanez mondhato az
Ax1 es Ax2 vektorokrol is: Ax1 = y1 + y2, Ax2 = y1 + y2 , ahol y1 , y1 M es y2 , y2 M .
Ertelmezz
uk az A11 , A12 , A21 es A22 linearis operatorokat a
A11 : x1
7 y1 ,
A21 : x1
7 y2 ,
A12 : x2
7 y1 ,
A22 : x2
7 y2
kepletekkel. Ekkor A11 B(M), A12 B(M , M), A21 B(M, M ) es A22 B(M ).
A jeloles elonye a matrix-vektor formajaban felrt alabbi osszef
uggesben latszik:

x1
A11 A12
x1
A11 x1 + A12 x2
y1 + y1
=A
.
=
=
y2 + y2
x2
A21 A22
x2
A21 x1 + A22 x2
Az A operator hatasa megegyezik a 2 2-es

A11 A12
A21 A22
(3.4.10)
operator elem
u matrix hatasaval. Mas szoval azt is mondhatjuk, hogy ha az adott H
Hilbert-ter H1 H2 formaban direktosszegre bomlik, akkor egy A B(H) operator
(3.4.10) formaban oper
atorm
atrixk
ent rhato, ahol Aij : Hj Hi linearis operator
(1 i, j 2).
12. p
elda: A (3.4.10) operatormatrix adjungaltja

A11 A21
.
A12 A22
Amit igazolni kell az a

A11 A12
x1
x1
x1
A11 A21
x1
,
=
,
A21 A22
x2
x2
x2
A12 A22
x2
osszef
ugges. Ennek a bal oldala kifejtve
hA11 x1 + A12 x2 , x1 i + hA21 x1 + A22 x2 , x2 i =
= hx1 , A11 x1 i + hx1 , A12 x1 i + hx1 , A21 x2 i + hx1 , A22 x2 i ,
77
3.5. Tenzorszorzat
es ez maga a jobb oldal.

Megallapthatjuk, hogy a (3.4.10) operatormatrix akkor lesz onadjungalt, ha A11 =
A11 , A22 = A22 es A21 = A12 .
3.5.
Tenzorszorzat
H es K algebrai tenzorszorzatan van olyan belso szorzat, amelyre

h , i = h, ih, i .
p
A belso szorzatbol az kxk = hx, xi keplettel normat szarmaztatunk. Erre nezve az
algebrai tenzorszorzat teljes burka H K. Ez tehat egy Hilbert-ter, amely s
ur
u alterkent
tartalmazza az algebrai tenzorszorzatot. Mivel az algebrai tenzorszorzatot csak ebben a
reszben a Hilbert-terek tenzorszorzata elokesztese kozben hasznaljuk, nem is vezet
unk
be ra jelolest.
13. p
elda: Hilbert-terek tenzorszorzata jol illeszkedik a szorzatmertek konstrukciojahoz.
(A konstrukciora nezve lasd a F
uggeleket.)
2
2
Ha H = L (X, ) es K = L (Y, ), akkor HK = L2 (X Y, ), mivel f L2 (X, )
es g L2 (Y, ) eseten az f g elemi tenzor nem mas, mint f (x)g(y) L2 (X Y, ).
A (1.2.4) szamolasi szabaly a f
uggvenyterben magatol ertetodo:
(f1 (x) + f2 (x))g(y) = f1 (x)g(y) + f2 (x) g(y),
(f (x))g(y) = (f (x)g(y)).
(Az elemi tenzorok linearis kombinacioi kiadjak a hengerhalmazok altal generalt halmazalgebrara merheto negyzetesen integralhato f
uggvenyeket, es ez az osztaly s
ur
u
2
L (X Y, )-ben.)
A Hilbert-terek tenzorszorzatat talan ebbol a peldabol lehet a legegyszer
ubben
megerteni. Az is jol kiveheto, hogy a Hilbert-terek tenzorszorzata sokkal bovebb, mint az
algebrai tenzorszorzat, hiszen utobbi a
X
fi (x)gi (y)
i
alak
u veges osszegekbol all.
A tenzorszorzatra emlekeztet az a Dirac-f

ele r
asm
od, amelyben a vektorokat |i, |i
stb. formaban rjak, es |ih| olyan linearis operator, amelyre
|ih| : | i 7 |i h| i.
Itt h| i a ket vektor belso szorzata. A |ih| kifejezes a valtozoban linearis es az
valtozoban konjugalt linearis (azaz |ih| = |ih|). A jeloles elonye a
|ih| | i = h, i|i
formula. Ha kk = 1, akkor |ih| a altal generalt linearis alterre valo (meroleges) vettes
operatora.
78
A tenzorszorzat Hilbert-terben egyszer

uen kaphatunk bazist az egyes terek bazisaibol.
Ha {ei : i I} az H ter bazisa es {fj : j J} az K ter egy bazisa, akkor
{ei fj : (i, j) I J}
az H K szorzatter bazisa. Lathato, hogy
P tenszorszorzaskor a terek dimenzi
Poja osszeszorzodik. A szorzatter tetszoleges eleme i,j ij ei fj formaban fejtheto ki, i,j |ij |2 <
+, es nem mas, mint az illeto vektor normanegyzete.
14. p
elda: Az L2 (IR2 ) terben bazist kaphatunk, ha L2 (IR) L2 (IR) szorzatkent fogjuk
2
n (x)
fel. L (IR)-ben bazist alkotnak a normalizalt Hermite-fele f
uggvenyek: exp(x2 /2)H
2
2
(lasd (2.8.38)). Ezert L (IR )-ben a k
etv
altoz
os Hermite-f
uggv
enyek adnak bazist:
nm (x, y) := e(x
2 +y 2 )/2
n (x)H
m (y)
H
(n, m = 0, 1, . . .).
(3.5.11)
A nm Hermite-f
uggvenynek n + m lokalis maximuma van, ami grafikonjan is lathato,
lasd az abrakat.
2
1
0
-1
-2
-4
-2
y 0
-4
-2
4 4
0x
A 2,1 (x, y) Hermite-f

uggveny grafikonja. Az x = 0 egyenes menten fel
ul, y = 2
kor
ul, egy p
upot es lent, y = 2 kor
ul, egy melyedest latunk, ezert m = 1. Mindez
talan jobban megfigyelhet
o a szintvonalakat mutat
o kovetkezo abr
an.
Legyen A B(H) es B B(K). Ekkor a H K tenzorszorzat Hilbert-teren van egy

olyan A B linearis operator, amelyre
(A B)( ) = A B .
79
3.4. Tenzorszorzat
2
y
1
-3
-2
-1
-1
-2
-3
A 2,1 (x, y) Hermite-f

uggveny szintvonalai. A s
otetebb szin a melyedest, a
vilagosabb a kiemelkedest jelzi. Figyelem! Az elozo abr
ahoz kepest az y tengely
ir
anyt
asa megvaltozott.
Legyen (ei ) bazis H-ban es (fj ) bazis K-ban.

X
2

ij ei fj
(A I)
ij
Ekkor ei fj a H K ter bazisa.
2
X

ij (Aei fj ) =
=
ij
X
ijk
ij kj hAei , Aek i =
XD
X
j
X
i
E
X
kj ek
ij ei , A
k
X
2

kA Ak
ij ei =
i
kAk
X
i
|ij |2 = kAk2
X
ij
|ij |2 .
Ez a szamolas azt mutatja, hogy kA Ik kAk. Hasonloan kI Bk kBk es

kA Bk = k(A I)(I B)k kA Ik kI Bk kAk kBk .
A fordtott irany
u egyenlotlenseg, kA Bk kAk kBk joval egyszer
ubben lathato:
kA Bk sup{k(A B)(x y)k : kxk = kyk = 1} = kAk kBk .
Igy levonhatjuk az
kA Bk = kAk kBk
(3.5.12)
80
kovetkeztetest.
Legyen A es B linearis operatorok az H illetve K Hilbert-tereken. Legyen dim H = n
es dim K = m. Ha H-ban olyan bazist valasztunk, amelyben A matrixa felso haromszog
alak
u, lasd a 2. tetelt, es K-ben vesz
unk egy tetszoleges bazist, akkor a tenzorszorzat
bazisban A I matrixa felso haromszog alak
u, es diagonalisaban A matrixanak diagonalis elemei m-szer vannak ismetelve. Mivel egy felso haromszog matrix determinansa
a diagonalis elemek szorzata, megallapthatjuk, hogy
det(A I) = (detA)m .
Kombinalva ezt a determinansra vonatkozo szorzastetellel, adodik, hogy
det(A B) = det(A I) det(I B) = (detA)m (detB)n .
3.6.
(3.5.13)
Nevezetes topol
ogi
ak
Legyen H egy Hilbert-ter. A normabol szarmazo topologia mellett egy masik topologiat is
erdemes bevezetni H-n. Azt mondjuk, hogy (xn ) tart az x-hez gyeng
en, rasban xn w x,
ha hxn , yi hx, yi minden y H vektorra. Termeszetesen xn x maga utan vonja,
hogy xn w x.
2. lemma: xn x pontosan akkor, ha xn wx es kxn k kxk.
Bizonytas: Tetelezz
uk fel, hogy xn wx es kxn k kxk. Ekkor
kx xn k2 = kxk2 + kxn k2 2Re hxn , xi kxk2 + kxk2 2Re kxk2 = 0 .
A megfordtas nyilvanvalo.
15. p
elda: Ha (en ) egy ortonormalt rendszer valamely H Hilbert-terben, akkor en w 0,
de en nem konvergal normaban.
en w 0 azt jelenti, hogy hen , yi 0 minden y H vektorra.P
Ha y meroleges minden
en vektorra, akkor ez nyilvanvalo. Az erdekes eset az, haPy = n cn en . Amit meg kell
mutatni, az cn 0. Ez azonban kovetkezik abbol, hogy n |cn |2 < . Tehat en w 0.
Ha en normaban konvergalna, akkor hatarerteke csak 0 lehetne, ami viszont ken k = 1
miatt nem lehet.

5. t
etel: B
armely H Hilbert-ter {x H : kxk 1} egyseggombje kompakt a gyenge
topologiara nezve.
Bizonyt
as: Legyen a Hilbert-ter
unk a 2 ter, es legyen (xn ) legfeljebb 1 hossz
us
ag
u vektorok egy sorozata. Ekkor a vektorok els
o koordinatainak sorozata egy korl
atos sorozat, amib
ol
(1)
kiv
alaszthat
o egy konvergens reszsorozat. Igy van (xn )-nek egy olyan (xn ) reszsorozata, hogy
(1)
(2)
az els
o koordinat
ak sorozata m
ar konvergens. Most (xn )-b
ol valasztunk ki egy olyan (xn )
(2)
reszsorozatot, hogy a m
asodik koordinatak sorozata konvergens legyen. Termeszetesen (xn )
(1)
els
o koordinat
ainak a sorozata is konvergens, hiszen (xn ) eseteben ez gy volt, es a tulajdons
ag
(k)
(k1)
reszsorozatra
or
oklodik. Az eljar
ast folytatjuk: (xn ) olyan reszsorozata lesz (xn
)-nek, hogy
(k)
(xn )-nak az els
o k koordinat
ai m
ar konvergens sorozatokat kepeznek. Az osszes ilyen m
odon
konstrualt sorozat az eredetileg adott (xn ) sorozat reszsorozata. Most vegy
uk azt az (yn ) soro(k)
zatot, amelynek k-adik eleme (xn )-nek a k-adik eleme. Az (yn ) ,,diagon
alis sorozat minden
81
3.7. Pozitv operatorok

(k)
(xn )-nek reszsorozata, es koordinat

ankent konverg
al. A koordinatankenti konvergencia eppen
a gyenge konvergencia, teh
at (yn ) gyengen konvergens. Az adott (xn ) sorozatbol kiv
alasztottunk
egy gyengen konvergens reszsorozatot.
16. p
elda: A vegtelen dimenzios Hilbert-ter szokasos es gyenge topologiajanak a
k
ulonbozoseget a zart egyseggomb kompaktsagaban is lathatjuk. A gyenge topologiaban
az egyseggomb kompakt a 5. tetel ertelmeben. Ugyanakkor megadhatunk az egyseggombnek olyan nylt gombokkel valo lefedeset, amelybol nem valaszthato ki veges reszfedes.
Minden y egysegvektorra tekints
uk a

1
Gy = x : kx yk <
2
nylt gombot. Ezek a
G = {x : kxk < 1}
gombbel egy
utt a zart egyseggomb egy nylt fedeset adjak. Ha G, Gy1 , Gy2 , . . . , Gyn veges
reszfedes lenne, akkor talalhato olyan z egysegvektor,
amelyre z y1 , y2 , . . . , yn . Erre
az y vektorra nyilvan z
/ G, de kz yk k = 2 miatt z
/ Gyk (k = 1, 2, . . . , n). Ez
az ellentmondas mutatja, hogy a G es Gy gombokkel valo lefedesbol nem valaszthato ki
veges. Tehat a vegtelen dimenzios Hilbert-ter zart egyseggombje nem kompakt.

A Hilbert-ter vektorok gyenge konvergenciaja indukal egy topologiat az operatorok
teren, amit gyenge oper
ator topol
ogi
anak nevez
unk. Ha An , A B(H), akkor An
wo
A jelentese hx, An yi hx, Ayi minden x, y vektorra. (Tehat An wo
A nem mas,
mint An y w Ay minden y vektorra. A gyenge operator topologia a pontonkenti gyenge
konvergencia topologiaja.)
17. p
elda: Ha An wo
A, akkor An wo
A , azaz az adjungalas folytonos a gyenge
operator topologiaban.

A gyenge operator topologia egy fontos tulajdonsagat tartalmazza a kovetkezo tetel.
6. t
etel: A {T B(H) : kT k 1} halmaz kompakt a gyenge operator topologiara nezve.
A Hilbert-ter operatorok pontonkenti konvergenciajat er
os oper
ator topol
ogi
anak
is nevezz
uk: An so
A, ha An x Ax minden x vektorra. Termeszetesen An so
A
wo
indukalja az An A konvergenciat.
3.7.
Pozitv oper
atorok
Az A B(H) operatort pozitvnak mondjuk, ha onadjungalt es hx, Axi 0 a Hilbert-ter

barmely x vektorara. A definciobol vilagos, hogy pozitv operatorok osszege is az.
18. p
elda: Minden P B(H) projekcio pozitv. Ha x H, akkor x = P x + x , ahol
P x x . Ezert
hx, P xi = hP x + x , P xi = hP x, P xi 0 .

19. p
elda: Legyen f : [a, b] IR+ egy folytonos f
uggveny. Az L2 (a, b) teren ertelmezett
Ax = f x szorzasoperator pozitv. Valoban
Z b
hx, Axi =
f (t) |x(t)|2 dt 0 .

a
82
20. p
elda: Ket pozitv operator szorzata altalaban nem pozitv, hiszen meg csak nem is
onadjungalt. Peldaul az

1 1
1 0
A :=
es B :=
1 1
0 2
matrixok pozitvak, de a szorzatuk nem az. Mivel

1 2
AB =
1 2
nem onadjungalt, pozitv sem lehet.
21. p
elda: Barmilyen A B(H) operatorra A A es AA pozitvak.
Ha A, B B(H) onadjungalt operatorok, akkor A B jelentese az, hogy hx, Axi

hx, Bxi minden x H vektorra, vagyis B A 0.
22. p
elda: Ha A B(H) olyan onadjungalt operator, amelyre kAk 1, akkor A I:
hx, Axi kAk kxk2 hx, xi = hx, Ixi .
7. t
etel: Felcserelhet
o pozitv operatorok szorzata is pozitv.
Bizonytas: Legyen A, B B(H), AB = BA es A, B 0. Az A = 0 eset trivialis,
egyebkent pedig alkalmas konstanssal valo beszorzassal elerhetj
uk, hogy kAk = 1 legyen.
Nem jelenti tehat az altalanossag megszortasat, ha az kAk = 1 esettel foglalkozunk.
Rekurzioval ertelmezz
unk egy An B(H) sorozatot:
A1 = A es An+1 = An A2n .
Az An operatorok valamennyien onadjungaltak es egymassal felcserelhetok, az An operator
egy valos egy
utthatos polinomja A-nak. Teljes indukcioval megmutatjuk, hogy 0 An
I. n = 1 esetere ezt a 22. peldabol mar tudjuk.
An+1 = A2n (I An ) + An (I An )2
I An+1 = (I An ) + A2n .
(3.7.14)
(3.7.15)
Mivel
hx, An+1 xi = hx, A2n (I An )xi + hx, An (I An )2 i =
= hAn x, (I An )An xi + h(I An )x, An (I An )xi
az indukcios felteves miatt An+1 0. Ugyanekkor a (3.7.15) eloalltas mutatja, hogy
An+1 I.
Az An operatorok ertelmezesebol
A = A21 + A2 = A21 + A22 + A3 = . . . =
n
X
k=1
Ezert
n
X
k=1
A2k A
A2k + An+1 .
83

es
n
X
k=1
kAk xk2 =
Ebbol arra kovetkeztethet

unk, hogy
n
X
k=1
n
X
k=1
Pn
hAk x, Ak xi hx, Axi .
k=1
kAk xk2 konvergens es kAn xk 0. Tehat
A2k x = Ax An+1 x Ax ,
mas szoval
A2k x = Ax .
k=1
B felcserelheto Ak -val minden k IN-re, es
X
X
2
hBAk x, Ak xi .
hAk Bx, xi =
hABx, xi =
k=1
k=1
B feltetelezett pozitivitasa miatt a sor minden tagja nemnegatv, es elerkezt

unk a bizonytando AB 0 egyenlotlenseghez.

Kesobb standard tulajdonsagga valik az a teny, hogy felcserelheto pozitv operatorok
szorzata is pozitv. Ez kovetkezik a negyzetgyok hasznalataval, de eddig nem igazoltuk,
hogy pozitv operatornak van negyzetgyoke. A kovetkezo lemma elemi, majd nemkommutatv valtozata is lesz.
3. lemma: Legyen A1 A2 . . . paronkent felcserelheto onadjungalt operatorok sorozata a H Hilbert-teren. Ha letezik egy olyan B B(H) onadjungalt operator, amelyre
An B = BAn , es An B minden n IN-re, akkor letezik egy olyan A B(H) onadjung
alt
operator, amelyre
(1) lim An x = Ax minden x H-ra,
n
(2) An A B.
es
Bizonytas: Legyen Cn = B An . Ekkor a Cn sorozat felcserelheto operatorokbol all,

C1 C2 C3 . . . 0 .
Az elozo tetel szerint a (Cm Cn )Cm es Cn (Cm Cn ) operatorok pozitvak, ha n > m.

Ezert
2
hCm
x, xi hCm Cn x, xi hCn2 x, xi ,
es hCk2 x, xi nemnegatv szamok fogyo sorozata, ami konvergal.
2
kCm x Cn xk2 = h(Cm Cn )2 x, xi = hCm
x, xi
2hCm Cn x, xi + hCn2 x, xi 0 ,
ha n, m . Tehat Cn x Cauchy-sorozat hatarerteket Ax-nek ertelmezz

uk. Lathato,
hogy gy egy olyan A linearis operatort kapunk, ami onadjungalt es An A B.

Az elozo lemmat hasznaljuk a negyzetgyokre.
84
8. t
etel: Legyen 0 A B(H). Ekkor egyertelm
uen letezik egy olyan pozitv B operator,
2
amelyre B = A. Ezen t
ulmenoen, B felcserelheto minden olyan operatorral, amely
felcserelhet
o A-val.
Bizonytas: Egy konstanssal valo megszorzassal elerhetj
uk, hogy kAk 1, es ezert
A I teljes
uljon. Legyen T1 = 0 es
1
Tn+1 = Tn + (A Tn2 )
2
(n IN) .
Ekkor Tn A-nak valos egy

utthatos polinomja, ezert onadjungalt es felcserelheto azokkal az operatorokkal, amelyekkel A felcserelheto. Ezen kv
ul a Tn sorozat felcserelheto
operatorokbol all. Mivel
1
1
I Tn+1 = (I Tn )2 + (I A) ,
2
2
teljes indukcioval latszik, hogy Tn I. Megmutatjuk azt is, hogy T1 T2 T3 . . .. A
rekurziobol
1
Tn+1 Tn = [(I Tn1 ) + (I Tn )] (Tn Tn1 ) .
2
A szogletes zarojelben pozitv operator all, es Tn Tn1 0 az indukcios felteves szerint.
A ket felcserelheto pozitv operator szorzata a 7. tetel szerint pozitv.
A 3. lemma szerint Tn konvergal egy B operatorhoz. A Tn -re vonatkozo rekurzios
formulaban hatarerteket veve
1
B = B + (A B 2 ) ,
2
azaz A = B 2 .
A korabbi lemma kiterjesztese kovetkezik majd tetelben.

4. lemma: Ha A, Bn , B B(H) onadjungalt operatorok, A Bn B es hx, Bn xi
hx, Bxi (x H), akkor Bn so B.
Bizonytas:
k(B Bn )xk2 =
=
h(B Bn )x, (B Bn )xi =

h(B Bn )(B Bn )1/2 x, (B Bn )1/2 xi
kB Bn kh(B Bn )1/2 x, (B Bn )1/2 xi
(kAk + kBk)h(B Bn )x, xi 0 .
Felhasznaltuk, hogy a pozitv B Bn operatornak letezik negyzetgyoke.
9. t
etel: Ha B1 B2 . . . onadjungalt operatorok olyan novo sorozata, hogy Bn C
valamely korlatos C = C operatorra, akkor egyertelm
uen letezik egy olyan B operator,
amelyre Bn so B.
Bizonytas: A polarizacios azonossag es felteves szerint
B(x, y) = lim hx, Bn yi
n
85
egy korlatos forma, kCk korlattal, amit egy B = B B(H) operator reprezental, azaz
lim hx, Bn yi = hx, Bxi .
Ezutan csak az elozo lemmara kell hivatkoznunk, es megallapthatjuk, hogy Bn so B.

23. p
elda: Pozititv szamokra a
2xy
x+y
xy
x+y
2
kozepek jol ismertek. Harmonikus, mertani es szamtani kozepnek is hvjak ezeket.
erhet
Att
unk operatorokra, de azok joval komplikaltabba valnak.
Pozititv operatorok szamtani kozepe vilagos. Ha 0 A, B, akkor (A + B)/2 a
sz
amtani k
oz
ep. A m
ertani k
oz
ep egy nagyon specialis dolog. Legyen > 0, I A
es 0 B. Ekkor a mertani kozep
A#B := A1/2 (A1/2 BA1/2 )1/2 A1/2 ,
(3.7.16)
hiszen A invertalhato.
Konnyen igazolhatjuk, hogy A#B = B#A, ha I A, B. Celszer
u A helyett A2 es B
2
helyet B . Ekkor az elozo formula
A(A1 B 2 A1 )1/2 A = B(B 1 A2 B 1 )1/2 B,
vagy
X := (A1 B 2 A1 )1/2 A = A1 B(B 1 A2 B 1 )1/2 B.
Most X X-et rjuk ki:
A(A1 B 2 A1 )1/2 (A1 B 2 A1 )1/2 A = B(B 1 A2 B 1 )1/2 BA1 A1 B(B 1 A2 B 1 )1/2 B,
ami eleg egyszer
u:
AA1 B 2 A1 A = B(B 1 A2 B 1 )1/2 (B 1 A2 B 1 )1 (B 1 A2 B 1 )1/2 B
es ez trivialis.
A mertani-szamtani egyenlotlenseg
A#B
A+B
2
hasonloan igazolhato. Egy ekvivalens formula

0 I 2(A1 BA1 )1/2 + A1 BA1 .
Ha (A1 BA1 )1/2 = X, akkor ez 0 (X I)2 , ami igaz. Meg az egyenloseget is meggondolhatjuk, X = I, es ez A = B feltetel.
Az is igazolhato, hogy
0 < A1 A2 ,
0 < B1 B2
adja A1 #B1 A2 #B2 .
(3.7.17)
86
Az egyenlotlenseg ekvivalens ennek a matrixnak a pozitivitasaval:

A2
A1 #B1
.
A1 #B1
B2
Az alabbi osszeg adja a pozitivitast:

A1
A1 #B1
A2 A1
+
A1 #B1
B1
0
0
B2 B1
Ha A, B 0, akkor
A#B = lim(A + I)1/2 ((A + I)1/2 B(A + I)1/2 )1/2 (A + I)1/2 ,
0
hiszen a limesz egy monoton fogyo operator rendszerben van.

A harmonikus k
oz
ep operatorokra
2(A1 + B 1 )1
formaban lenne.
3.8.
(3.7.18)
Unit
er oper
atorok
Az invertalhato U B(H) operatort unit

ernek mondjuk, ha
hx, yi = hUx, Uyi
(x, y H) .
Az uniter operatorok az U 1 = U tulajdonsaggal is jellemezhetok, es ezert egy uniter

operator normalis. Az uniter operator fogalma, az adjungalthoz hasonloan, kiterjesztheto
ket k
ulonbozo Hilbert-ter kozott hato operatorokra is. Azt is mondhatjuk, hogy az uniter
operatorok egyszer
uen az invertalhato izometriak.
24. p
elda: Az uniter operatorok koreben a gyenge es eros operator topologiak egybeesnek.
Ha Un so U, akkor hx, Un yi hx, Uyi, vagyis Un wo
U. (Ez teljesen altalanosan gy
van, az uniter feltevest itt nem kellett hasznalnunk.)
Megfordtva, tegy
uk fel, hogy Un wo
U. Ekkor Un x w Ux, de mivel kUn xk = kxk =
kUxk, a 2. Lemma alapjan Un x Ux. Mivel ez barmilyen x vektorra igaz, Un so U.
A ket topologia ekvivalenciajabol fontos kovetkeztetest tehet
unk: Az uniter operatorok
egy topologikus csoportot kepeznek az eros operator topologiara nezve.
Vilagos, hogy uniter operatorok szorzata es inverze is uniter. Amit meg kell gondolni,
az a szorzas es az inverz folytonossaga. Ha An so A es Bn so B, akkor An Bn so AB,
felteve, hogy kAn k es kBn k korlatosak. Ez adja a szorzas folytonossagat. Masreszt ha
Un so U, akkor Un wo U es Un1 = Un wo U = U 1 az adjungalas folytonossaga miatt.

Peldat mutatunk uniter operatorokra.
87
3.6. Uniter operatorok
25. p
elda: Legyen G egy megszamlalhato csoport es g G. 2 (G)-n ertelmezhet
unk egy
Ug operatort az
(Ug f )(h) = f (g 1h)
(f 2 (G), h G)
formulaval. Ug izometria, mert
kUg f k2 =
=
hG
|(Ug f )(h)|2 =
h G
X
hG
|f (g 1h)|2 =
|f (h )|2 = kf k2 .
Masreszt Ug invertalhato, hiszen (Ug )1 = Ug1 . Ezert Ug egy uniter operator. Mivel
az Ug1 Ug2 = Ug1 ,g2 kompozcios szabaly is fennall, a g 7 Ug hozzarendeles a G csoport
unit
er reprezent
aci
oja. (Neve balregul
aris reprezent
aci
o.)
26. p
elda: Legyen m1 , m2 pozitv valos szamok. Ertelmezz
unk egy U : L2 (IR2n )
L2 (IR2n ) linearis operatort az
(Uf )(x, y) = f (u, v) ,
ahol
m1 x + m2 y
,
v =yx
(x, y IRn ) .
m1 + m2
Belatjuk, hogy U uniter transzformacio.

Z
Z

2
2
2 (x, y)
du dv,
kUf k = |f (u, v)| dx dy = |f (u, v)|
(u, v)
u=
ahol

(x, y) (u, v) 1

(u, v) = (x, y)
a Jacobi-matrix determinansanak abszol

ut erteke. A Jacobi-matrixot blokkmatrix
rasmoddal a
"
#
m1
I
I
(u, v)
2
= m1m+m
2
(x, y)
I I
m1 +m2
formaban adhatjuk meg,
u
m1
=
I,
x
m1 + m2
u
m2
=
I,
y
m1 + m2
v
= I,
x
v
= I,
y
I jeloli az n n-es egysegmatrixot. Ez a matrix tenzorszorzat alak

u, nem mas, mint
#
"
m1
1
m1 +m2
I .
m2
1
m1 +m2
Determinansa (3.5.13) alapjan 1, mivel mindket tenyezo 1 determinans
u. Megmutattuk,
hogy
Z
Z
2
2
kUf k = |f (u, v)| du dv = |f (x, y)|2 dx dy = kf k2 .
88
Mivel U invertalhato, egy uniter operator.
Erdemes
megjegyezni, hogy ha a peldaban x-et egy m1 tomeg
u reszecske helyenek es
y-t egy m2 tomeg
u reszecske helyenek gondoljuk, akkor u a kozos tomegkozeppont helye, v
pedig a masodik reszecskenek az elsohoz viszonytott helyzete. A targyalt uniter operator
egy koordinata-rendszer transzformaciohoz kapcsolodik.

27. p
elda: Legyen az {1, 2, . . . , n} halmaz egy permutacioja, es H egy tetszoleges
Hilbert-ter. Hn = H . . . H-teren ertelmezz
unk egy U operatort az
X
X
(i)
(i)
(i)
(i)
U
=
C(i)x(1) . . . x(n)
(3.8.19)
C(i)x1 x2 . . . x(i)
n
i
keplettel. Ekkor
D X

X
E
(i)
(j)
(j)
U
,
U
=
C(i)x1 . . . x(i)
C(j)x
.
.
.
n
1
n
i
X
i,j

(i)
(j)
(i)
(j)
C(i)C(j) hx(1) , x(1) i hx(n) , x(n) i .
Mivel a zarojelben szereplo tenyezok sorrendjet valtoztatja a permutacio, gy a

zarojelben a tenyezok sorrendjetol eltekintve az
(i)
(j)
(j)
hx1 , x1 i hx(i)
n , xn i
szorzat all. Ezert

hU x, U yi = hx, yi ,
Inverze, U1 , letezik, ezert U egy uniter

tehat U megtartja a belso szorzatot.

operator.
A kovetkezo peldaban a gombfel

uleten negyzetesen integralhato f
uggvenyek teret bontjuk tenzorszorzatra egy uniter operator segtsegevel, es a tenszorszorzatot arra hasznaljuk,
hogy egy mesterkeltnek t
uno, de megis sokszor hasznos bazist konstrualjunk.
28. p
elda: Legyen L2 (S, d) az egyseggomb felsznen negyzetesen
f
uggvenyek tere. Ha L2 (S, d), akkor az
integralhato
(U)(, ) = (sin cos , sin sin , cos )

keplet egy L2 (S, d) L2 (0, 2) L2 ((0, ), sin d) uniter operatort ertelmez, hiszen
Z
Z 2 Z
2
|(x, y, z)| d =
|U|2 (, ) sin d d
0
ervenyes, ha a gombon vett fel

uleti integralt gombi koordinatakra valo atteressel szamoljuk
ki.
Celunk
az, hogy az L2 (S, d) terben konstrualjunk egy bazist. L2 (0, 2)-ben
{ei m / 2 : m ZZ} egy alkalmas bazis. Ha minden m ZZ-re vesz

unk egy
m
2
em
(),
e
(),
.
.
.
b
a
zist
az
L
((0,
),
sin
d)
t
e
rben,
akkor
1
2

1 i m m
e ej () : m ZZ, j IN
2
89
3.6. Uniter operatorok
az L2 (S, d) ter egy bazisa lesz, a gombon ertelmezett f

uggvenyeket gombi koordinatakban
rva.
|m|
Ha m ZZ, akkor P (cos ) teljes ortogonalis rendszer a L2 ((0, ), sin d) terben,
|m|
ha |m| es P jeloli az asszocialt Legendre-f
uggvenyeket, lasd (2.8.28). Valoban,
helyettestessel
Z
Z 1
|m|
|m|
|m|
|m|
P (cos )Pk (cos ) sin d =
P (t)Pk (t) dt ,
0
ami 0, ha 6= k.
Tehat
1/2
2 + 1 ( |m|)!
|m|
P (cos )ei m
(3.8.20)
Ym (, ) = (1)
4 ( + |m|)!
egy bazis L2 (S, d)-ban, ha m ZZ es |m|. Igy jutottunk el a g
ombf
uggv
enyekhez.

m
29. p
elda: Legyen U egy olyan uniter operator a H Hilbert-teren, amelyre U 2 = I, azaz
U onadjungalt. Legyen tovabba K := {x H : Ux = x} az U fixponjai halmaza.
A feltetel miatt y + Uy K barmilyen y vektorra. Nevezetesen, ha y K, akkor
hy, y + Uyi = 0. Ebbol
kUy + yk2 = hUy + y, Uy + yi = hUy, Uy + yi + hy, Uy + yi
= hy, U(Uy + y)i + 0 = 0 .
Ez azt jelenti, hogy y K eseten Uy = y.
Az U operator u
gy m
ukodik, mint egy skra valo t
ukrozes: K vektorait helyben hagyja,
es a ra meroleges vektorokat pedig (1)-szeresebe viszi.

30. p
elda: Legyen A B(H) onadjungalt kontrakcio, azaz A = A es kAk 1. Ekkor
letezik egy K H Hilbert-ter es annak egy U B(K) uniter operatora, hogy Ax = P Ax
barmilyen x H vektorra. Itt P a K H ortogonalis projekciot jeloli.
K-nak a H H teret valaszthatjuk, es akkor U egy 2 2-es operator elem
u matrixszal
adhato meg:

U11 U12
.
U=
U21 U22
Az Ax = P Ax feltetel akkor teljes
ul, ha U11 = A. Ahhoz, hogy U meg uniter is legyen,
az U U = I tulajdonsagot kell biztostani, ami az alabbi egyenletekkel ekvivalens:
A2 + U21
U21
= I,
U12
U12 + U22
U22 = I ,
AU12 + U21
U22 = 0,
U12
A + U22
U21 = 0 .
Az U12 = I A2 , U21 = I A2 es U22 = A valasztassal egy uniter U operatorhoz

jutunk, amit A unit
er folytat
as
anak vagy dilat
aci
oj
anak szoktak nevezni.
Az elobbi pelda messzemenoen erostheto. Ha kAk 1, akkor letezik olyan uniter U

folytatas, hogy An x = P U n x minden x H vektorra es n IN termeszetes szamra. Az
uniter dilataciok es a kontrakciokra belol
uk leszarmaztatott tulajdonsagok Sz
okefalviNagy B
ela munkassaganak fontos reszet jelentettek.
90
Sz
okefalvi-Nagy Bela (19131998)
Sz
okefalvi-Nagy Bela Riesz Frigyes tantvanya es munkatarsa is volt. A
vele rt funkcionalanalzis konyve vilagszerte a legismertebb matematikakonyvek koze tartozik. Sz
okefalvi-Nagy Bela a dilat
acioelmeletb
ol ki
indulva modellt dolgozott ki Hilbert-terek kontrakcioira. Evtizedeken
at
foszerkeszt
oje volt a szegedi Bolyai Intezet Acta Scientiarum Mathematicarum cm
u foly
oirat
anak, amely abban az id
oben az oper
atorelmelet egyik
vezet
o foly
oirata volt.
31. p
elda: Legyen A = A B(H). Az A operator f
uggvenyei koz
ul Ut := exp(i tA) egy
fontos pelda. Mivel
exp(i tx) = 1/ exp(i tx)
minden x IR valos szamra, Ut egy uniter operator, (Ut ) = Ut1 = Ut . Tovabba az
exp(i tx) exp(i sx) = exp(i (t + s)x)
azonossag azt is implikalja, hogy Ut Us = Ut+s . Uniter operatoroknak ily modon parameterezett csaladjat egyparam
eteres unit
er csoportnak fogjuk nevezni. Belatjuk,
hogy t 7 Ut normaban folytonos. Ehhez az exponencialis f
uggveny Taylor-sorat
hasznalhatjuk fel:
Ut Us = Us (Uts I) = Us
X
[i (t s)]n
n=1
n!
An ,
91
3.9. A Fourier-transzformacio
es
kUt Us k
X
|i (t s)|n
n!
n=1
kAkn = e|ts| kAk 1 .

Ez a becsles mutatja a folytonossagot.
32. p
elda: Legyen Tt : L2 (IR) L2 (IR), (Tt f )(x) = f (t+x). Tt f az f f
uggveny eltoltja,
lasd az abrat alabb.
Tt egy uniter operator, sot egyparameteres csoportja unitereknek, ugyanis Tt Ts = Tt+s
nyilvanvaloan teljes
ul. Igaz-e, hogy Tt eloall exp(itA) alakban, valamely korlatos onad2
jungalt A B(L (IR)) operator segtsegevel? Megmutatjuk, hogy nem, ugyanis t 7 Tt
nem folytonos normaban. Legyen

(2)1/2 , ha |x| < ,
f (x) =
0,
ha |x| .
Ekkor
es
p
t/, ha |t| < 2,
kTt f f k =
2,
ha |t| 2,
kTt Ik
2,
barmilyen kicsi is t.
Legyen M0 := {f L2 (IR) : limt0 Tt f = f }. Ekkor M0 egy linearis alter. Legyen
fn M0 es fn f . A
kTt f f k kTt f Tt fn k + kTt fn fn k + kfn f k =
= kTt fn fn k + 2kfn f k
becsles mutatja, hogy M0 zart alter. Igy annak igazolasahoz, hogy M0 = L2 , eleg latni,
hogy M0 tartalmazza a kompakt tartoj
u folytonos f
uggvenyeket. Legyen f egy ilyen
f
uggveny. Ekkor
Z
kTt f f k2 =
|f (t + x) f (x)|2 dx ,
ami tart 0-hoz, ha t 0 a Lebesgue-tetel alapjan. (Letezik integralhato majoralo f

uggveny, peldaul egy kompakt intervallum karakterisztikus f
uggvenye szorozva f
korlatjaval.)
Kesobb latni fogjuk, hogy Tt eloall exp(i tH) alakban, de a H onadjungalt operator
nem korlatos.

A kovetkezo reszben is lesz uniter operator.
3.9.
A Fourier-transzform
aci
o
F
uggvenyeknek egy linearis lekepezeserol lesz szo es majd kider
ul, hogy ez a lekepezes
uniter operatorra valtozik.
Az f L1 (IRn ) f
uggveny Fourier-transzform
altj
at a
Z
1
ei (t,x) f (x) dx
(t, x IRn )
(3.9.21)
f(t) =
(2)n/2
92
P
keplet ertelmezi, (x, t) = i xi ti . Vilagos a definicobol, hogy f korlatos, es a dominalt
konvergenciatetelbol adodoan folytonos f
uggveny.
2
33. p
elda: Kiszamoljuk az f (x) = ex f
uggveny Fourier-transzformaltjat az egy
valtozoban:
#
"
2

Z
Z
2
t
1
1
i
t
dx =
f (t) =
exp(i tx x2 ) dx =
exp x +
2
4
2
2
Z
1 t2 /4 u2
1
2
= e
e
du = et /4 .
2
2
Itt felhasznaltuk a valoszn

useg-szamtasbol is jol ismert
1
2
(x z)2
2 2 dx = 1
e
(3.9.22)
Gauss-f
ele integr
alt. (A bal oldal analitikus f
uggvenye a komplex z valtozonak. Ezert
abbol a tenybol, hogy valos z-re az integral 1, kovetkezik, hogy barmilyen komplex z-re
ugyanezt az erteket kell felvennie.)
A pelda mutatja, hogy exp(x2 /2) Fourier-transzformaltja onmaga.
Az egyvaltozos esetbol konnyen kovetkezik az alabbi tobbvaltozos: ha
2
g (x) = ekxk
(x IRn ) ,
(3.9.23)
akkor
1
2
ekxk /4
n/2
(2)
megadja a Fourier-transzformaltat.
g (t) =
(t IRn )
(3.9.24)
34. p
elda: Probaljuk differencialni f-ot az egyvaltozos esetben.
Z i tx
f(t) f (t )
1
e
ei t x
=
f (x) dx .
t t
t t
2
Ha a t t hataratmenetet akarjuk vegrehajtani, akkor integralhato majoranst kell keresn
unk. Az integrandusban levo differenciahanyados i xei tx -hez tart. Amennyiben
xf (x) integralhato
df
\
= i xf
(x) .
(3.9.25)
dt
Ezt iteralva jutunk oda, hogy ha xn f (x) integralhato, akkor f Fourier-transzformaltja
n-szer differencialhato. (Minel gyorsabban tart f a 0-hoz a vegtelenben, annal simabb a
Fourier-transzformaltja.)
A (3.9.25) keplet levezetesehez hasonloan lathato, hogy az n valtozos esetben =
(1 , 2 , . . . , n ) es = (1 , . . . , n ) multiindexekre
Z
||+||
(3.9.26)
(i )
t f (t) = ei (t,x) (x f (x)) dx .
A jeloles:
x := x1 1 x2 2 . . . xnn ,
elfogadhato.
:= (1 )1 (2 )2 . . . (n )n ,
|| := 1 + 2 + . . . + n
93
3.7. A Fourier-transzformacio
10. t
etel: (Plancherel-t
etel) Ha f L1 (IRn ) L2 (IRn ), akkor kf k2 = kfk2 .
Bizonytas: Legyen f L1 (IRn ) L2 (IRn ). A kfk2 norma negyzetet egy kicsit modostjuk egy > 0 szammal:
Z
Z
2
2
|f(t)| exp ( ktk /2) dt = f(t)f(t) exp ( ktk2 /2) dt =

Z
Z
Z
1
1
i (t,x)
i (t,y)
f (y) dy exp ( ktk2 /2) dt =
=
e
f (x) dx
e
n/2
n/2
(2)
(2)
Z
1
=
f (x)f (y)ei (t,xy) exp ( ktk2 /2) dx dy dt =
(2)n IR3n

Z
Z
1
1
i (t,xy)
2
f (x)f (y)
e
exp ( ktk /2) dt dx dy
=
(2)n/2 IR2n
(2)n/2 IRn
Most az integralt felhasznalva (3.9.24) alapjan a kovetkezot kapjuk:
ZZ

1
n/2
2
f
(x)f
(y)
exp
(
kx
yk
/2)
dx dy =
=
(2)n/2
Z
D
E
1
2
= f (y),
exp
(
kx
yk
/2)f
(x)
dx
.
(2)n/2
A belso szorzat masodik tagja egy j f alak
u konvol
ucio
j (z) =
kzk2
1
1
2
exp
exp
(
kzk
/2)
=
,
(2)n/2
22
( 2)n
ahol 2 = . Lenyeges, hogy j f tart f -hez, ha 0, lasd (3.3.5). Ezert az utolso

tag hf, f i = kf k2-hez tart, ha 0. Ugyanekkor a monoton konvergencia tetel szerint

a kiindulasi kifejezes tart kfk2 -hez.
A fenti bizonytas Riesz Frigyest

ol szarmazik. Most az L2 (IR) Hilbert-terre koncentralunk. F0 : f 7 f izometria L1 L2 -bol L2 -be. Ennek letezik egy F izometrikus
kiterjesztese az egesz L2 -re. (Figyelmeztetes: Az (3.9.21) keplet integralja nem konvergens
teszoleges f L2 f
uggvenyre!) Az okoskodast megismetelhetj
uk a Fourier-transzformacio
1
2
inverzere, ami teljesen hasonlo alak
u az L L teren: g 7 g(t). Ezert F invertalhato
izometria, ami a polarizacios azonossag alapjan unit
ert jelent.
35. p
elda: A Fourier-transzformacio uniter, az egyvaltozos esetben sajatf
uggvenyei a
Hermite-fele f
uggvenyek.
Hasznaljuk a Hermite-polinomok gener
atorf
uggv
eny
et:
n
X
t
n=0
azaz
n
X
t
n=0
Vessz
uk az F f
uggvenyt:
n
X
t
n=0
n!
n!
ex
F (ex
n!
2 /2
2 /2
Hn (x) = e2xtt ,
Hn (x) = e2xtx
2 /2
(3.9.27)
et .
Hn (x)) = F (e2xtx
2 /2
et )
94
es eloszor a jobboldalt kiszamoljuk (az x valtozoban):

Z
Z
1
1
2
2
i xs 2xtx2 /2 t2
e
(e
e ) dx =
ei xs e(x2t) /2 et dx
2
2 Z
1
2
2
=
ei (y+2t)s ey /2 et dy
2

Z
1
2
i ys y 2 /2
t 2tsi
= e e
e
e
dy
2
2
2
= et e2tsi es /2 .
(Teljes negyzette valo kiegesztes, y = x2t integraltranszformacio es a standard normalis
eloszlas Fourier-transzformalasa voltak az egyes lepesek.) Ezt atrjuk a (3.9.27) alapjan:
2
et e2tsi es
2 /2
X
(i t)n
n=0
es megkapjuk, hogy
vagy egy masik jelolessel
F (ex
n!
2 /2
es
2 /2
Hn (s) =
n
X
t
n=0
Hn (x)) = (i )n es
2 /2
n!
(i )n es
2 /2
Hn (s)
Hn (s),
F (n ) = (i )n n .
(3.9.28)
Tehat az F uniter operator spektruma {1, i , 1, i }.

Ha egy adott f L2 (IR) f
uggveny Hermite-fele sorfejteset ismerj
uk,
Z
X
f=
cn n , ahol cn =
n (x)f (x) dx ,
n=0
akkor Fourier transzformaltja
F (f ) =
3.10.
(i )n cn n .
n=0
Rezolvens
es spektrum
Korlatos operator spektrumat mar a Banach-terek kapcsan bevezett

uk, a reszletesebb
targyalasra azonban csak most kert
unk sort.
5. lemma: Ha A B(H), akkor kA Ak = kAk2 .
Bizonytas: Egyreszt kA Ak kA k kAk = kAk2 , masreszt

kAxk2 = hAx, Axi = hA Ax, xi kA Ak kxk2 ,
amibol kAk2 kA Ak.
Jelolj
uk I-vel a H Hilbert-ter identitas operatorat. A tetszoleges T B(H) operator
rezolvens halmaza azokbol a komplex szamokbol all, amelyekre a I T operatornak
letezik korlatos inverze. A rezolvens halmaz jelolese (T ). Igy (T ) eseten R (T ) :=
( I T )1 B(H), R (T )-t a T operator pontban vett rezolvens
enek nevezz
uk.
95
3.9. Rezolvens es spektrum
36. p
elda: Legyen U egy unit
er oper
ator. Ekkor kUk2 = kU Uk = 1 alapjan kUk = 1.
Ha C es || > 1, akkor

1
1 2
1
1
1 + U + 2U + ...
( I U) =
a Neumann-fele sorfejtes szerint, es ezert (T ). Hasonloan kovetkezik, hogy

(U ), ha || > 1. Az
U I = U(1 I U )
azonossag mutatja, hogy U I invertalhato, ha 0 < || < 1. Osszefoglalva

megallapthatjuk, hogy ha || =
6 1, akkor (U).

37. p
elda: Legyen
x 1 0
T = 0 x 0.
0 0 y
Ekkor a rezolvens
1 0 0
0 1 0
0 0 0
R (T ) = ( x)1 0 1 0 + ( x)2 0 0 0 + ( y)1 0 0 0 ,
0 0 0
0 0 0
0 0 1
amirol meggyozodhet
unk, ha beszorzunk a I T matrixszal.
A 7 R (T ) operator ertek
u analitikus f
uggveny a C \ {x, y} halmazon. x es y a
T matrix sajatertekei, a megfelelo sajatalterekre vetto projekciok nem masok, mint a
reziduumok.
Egy tetszoleges n n-es T matrix rezolvense felrhato, ha tudjuk, hogy milyen hasonlosagi transzformacioval hozhato Jordan-fele normal alakra. Peldakent tekints
unk egy
Jordan-blokkot. Ha
x 1 0
T = 0 x 1 ,
0 0 x
akkor
1 0 0
0 1 0
0 0 1
R (T ) = ( x)1 0 1 0 + ( x)2 0 0 1 + ( x)3 0 0 0 ,
0 0 1
0 0 0
0 0 0
es R (ST S 1 ) = SR (T )S 1 barmilyen invertalhato S matrixra.

11. t
etel: (T ) C nylt halmaz.
Bizonytas: Tegy
uk fel, hogy 0 (T ). Belatjuk, hogy ha | 0 | kR0 (T )k1 ,
akkor I T korlatos inverzzel rendelkezik. A Neumann-fele sorfejtes szerint
R0 (T )
X
n=0
[(0 )R0 (T )]n
egy korlatos operatort ad meg, ami nem mas, mint

R0 (T ) (I (0 )R0 (T ))1 = R (T ) .
96
(Utobbi egyenloseg legegyszer

ubben u
gy lathato, hogy mindket oldal inverzet
vessz
uk.)

A (T ) := C \ (T ) halmazt a T operator spektrum
anak nevezz
uk.
Az elozo tetel bizonytasa azt is mutatta, hogy az R (T ) rezolvens (T ) B(H)
analitikus f
uggveny, amit u
gy is erthet
unk, hogy 7 h, R (T )i analitikus barmilyen
, H vektorokra. A
( I T )1 ( I T )1 = ( )( I T )1 ( I T )1
azonossagot felhasznalhatjuk a rezolvens differencialasara:
R (T ) R (T )
= R (T )R (T ) .
(3.10.29)
A hataratmenet normaban letezik, gy az R (T ) rezolvens (Frechet-) derivaltja

R (T )2 .
38. p
elda: Legyen f C[0, 1]. Celunk az f -fel valo Mf szorzasoperator spektrumanak
meghatarozasa az L2 [0, 1] teren. Ha nincs benne f ertekkeszleteben, akkor van olyan >
0 szam, hogy |f (x)| minden 0 x 1 eseten. Ezert a g(x) = (f (x))1 f
uggveny
folytonos es az Mg szorzasoperator korlatos. Mivel Mg eppen Mf inverze, nincs
benne Mf spektrumaban. Ezert (Mf ) f ertekkeszletenek resze, es megmutatjuk, hogy
valojaban pontosan az. Ha 0 = f (x0 ), akkor van olyan n hossz
usag
u In intervallum, hogy
|f (x) 0 | < 1/n az In intervallumon. Az In intervallum karakterisztikus f
uggvenyebol
normalassal egysegvektort keszt
unk:
1
gn (x) = 1In (x) .
n
Ekkor
1
k( Mf )gn k =
n
2
In
| f (x)|2 dx
1 1
1
n = ,
n n
n
tehat ( Mf )gn 0. Ez azt mutatja, hogy a Mf operatornak nem lehet folytonos

inverze, hiszen azt alkalmazva a ( Mf )gn vektorokra gn 0-hoz jutnank, ami nyilvan
nem lehet kgn k = 1 miatt. Kovetkezeskeppen (Mf ).
Azt is lattuk, hogy (Mf ) eseten letezik egysegvektoroknak olyan gn sorozata, hogy
gn Mf gn 0. Ha egy szamhoz van ilyen gn vektorsorozat, akkor -t approximatv
saj
at
ert
eknek nevezz
uk. (Ha gn allando lenne, akkor kapnank valodi sajaterteket.)
Megallapthatjuk, hogy a szorzasoperator spektruma approximatv sajatertekekbol all.
39. p
elda: A rezolvens jelentosege azon a tenyen is alapszik, hogy a segtsegevel az
operator f
uggvenyei kifejezhetok. Legyen D egy olyan nylt tartomany, amely tartalmazza
T spektrumat. Ekkor az Rz (T ) rezolvens a D tartomany D hatara egy kornyezeteben
analitikus f
uggveny, es barmilyen D kornyezeteben analitikus f f
uggvenyre kepezhetj
uk
az
Z
1
f (z)Rz (T ) dz
2i D
97

vonalintegralt. Legyen az egyszer
useg kedveert
allo matrix:
x 1
T := 0 x
0 0
f (z) = z n es T egyetlen Jordan-blokkbol
0
1 .
x
Ekkor T = x I + N, ahol N az operator nilpotens resze, N 3 = 0. Evidens modon

T n = xn I + (n 1)xn1 N +
(n 1)(n 2) n2 2
x N .
2
Masreszt T rezolvense a 37. pelda szerint

Rz (T ) = (z x)1 I + (z x)2 N + (z x)3 N 2 .
Ezt felhasznalva kiszamolhatjuk a fenti vonalintegralt:
Z
Z
1
1
f (z)Rz (T ) dz =
f (z)(z x)1 I dz +
2i D
2i D
Z
Z
1
1
2
+
f (z)(z x) N dz +
f (z)(z x)3 N 2 dz =
2i D
2i D
Z
Z
1 1
1
1
f (z)(z x) N dz +
f (z)(z x)1 N 2 dz =
= f (x)I +
2i D
2i 2 D
1
= f (x)I + f (x)N + f (x)N 2 .
2
(Itt felhasznaltuk a Cauchy-formulat az f f
uggvenyre, ezutan parcialisan integraltunk,
majd megint a Cauchy-formulat hasznaltuk f -re es f -re.) Arra az eredmenyre jutottunk,
hogy a vizsgalt esetben
Z
1
f (z)Rz (T ) dz .
f (T ) =
2i D
Ez a formula akar f (T ) defincio is lehet, ha f a T operator spektruma egy kornyezeteben analitikus f

uggveny. Nezz
uk meg az f (z) = z n esetet most tetszoleges T B(H)
operatorra.
1
2i
Z
1 X
z nk1 T k dz =
z Rz (T ) dz =
2i
D
D
Zk=0
1
=
z 1 T n dz = T n ,
2i D
ugyanis k 6= n eseten a korintegral elt

unik a Neumann-sorfejtes tagjaira.
(T ) zart halmaz es
r(T ) = sup{|| : (T )}
(3.10.30)
neve spektr
alsug
ar.
12. t
etel:
r(T ) = lim kT n k1/n .
n
98
Ebbol nyomban kovetkezik, hogy r(T ) kT k es onadjungalt A = A B(H)

n
n
operator eseteben r(A) = kAk. (Valoban, kA2 k = kAk2 minden n-re az kA Ak = kAk2
egyenloseg iteralasaval.)
A T operator (T ) spektrumat harom reszre osztjuk, annak megfeleloen, hogy miert
nem letezik I T inverze.
Ker ( I T ) 6= {0}, akkor van olyan 0 6= x H vektor, amire T x = x. Ekkor -t
T saj
at
ert
ek
enek, x-et a -hoz tartozo saj
atvektornak mondjuk. A sajatertekek
alkotjak a p (T ) pontspektrumot.
Ha Ker ( I T ) = {0} es Rng ( I T ) nem s
ur
u H-ban, akkor a rezidu
alis
spektrumhoz tartozik, ennek jele r (T ).
Veg
ul, ha Ker ( I T ) = {0}, es Rng (I T ) H egy s
ur
u valodi alter, akkor
a f (T ) folytonos spektrum eleme.
Megjegyezz
uk, hogy a Ker (I T ) = {0} es Rng (I T ) = H esetben ( I T )1
operator letezik, a folytonossagat a nylt lekepezes tetele garantalja.
40. p
elda: Legyen S : 2 (IN) 2 (IN) a balra tol
as oper
atora. S sajatertekeinek
meghatarozasahoz az
(x2 , x3 , . . .) = (x1 , x2 , . . .)
egyenletet kell megoldani. Ennek x = (x1 , x2 , . . .) megoldasa (1, , 2 , . . .), ami || < 1
eseten ad l2 (IN)-beli sorozatot. Ezert p (S ) = { C : || < 1}. Mivel (S ) zart
es r(S ) kS k = 1, (S ) = { C : || 1}. El akarjuk donteni, hogy a || = 1
pontok a rezidualis vagy a folytonos spektrumhoz tartoznak. Ha {x S x : x 2 }
nem s
ur
u, akkor van olyan y 6= 0 vektor, amelyre hx S x, yi = 0 minden x 2 -re.
Ekkor hx, ( S)yi = 0 es y = Sy, vagyis sajaterteke a jobbra tolas S operatoranak.
Konnyen ellenorizheto, hogy S-nek nem lehet sajatvektora, tehat {x S x : x 2 }
biztosan s
ur
u. Igy { : || = 1} = f (S ).

Amit az S operatorral kapcsolatban bebizonytottunk, az altalaban is ervenyes:
(Rng T ) = Ker T .
(3.10.31)
A tovabbiakban I T helyett egyszer

uen T -t runk.
6. lemma: Legyen T B(H) egy normalis operator. Ekkor
/ (T ) akkor es csak
akkor, ha van olyan C > 0 szam, amelyre
k( T )xk Ckxk
minden x H vektorra.
Bizonytas: V := T normalis operator. Eleg azt bizonytani, hogy egy V normalis

operator akkor es csak akkor invertalhato, ha
kV xk Ckxk
valamilyen C > 0 szamra.
(3.10.32)
99
folytonos spektrum
1
I
pontspektrum
rezolvens halmaz
A balra tol
as oper
ator spektruma folytonos es pontspektrumb
ol all
folytonos spektrum

1
I

rezidualis spektrum
rezolvens halmaz
A jobbra tol
as oper
ator spektruma folytonos es rezidualis spektrumb
ol all
Ha V invertalhato, akkor
kxk = kV 1 V xk kV 1 k kV xk
es ebbol kovetkezik a fenti egyenlotlenseg (3.10.32).
A megfordtas igazolasahoz induljunk ki a fenti (3.10.32) feltetelbol. Ez maga utan
vonja, hogy Ker V = {0}. Mivel egy normalis operatorra
kV xk = kV xk ,
100
Ker V = {0}, es (3.10.31) szerint Rng V s

ur
u. Ugyanakkor a feltetel
unkbol kovetkezik,
hogy Rng V zart: Ha V xn konvergens, akkor
1
kxn xm k kV xn V xm k
C
mutaja, hogy xn konvergal, xn x es V x = limn V xn .

Hasznaljuk a T = {z C : |z| = 1} jelolest.
13. t
etel: Ha U egy uniter operator, akkor (U) T.
Bizonytas: U normalis, es
k( U)xk2 = kUxk2 + ||2kxk2 2Re hUx, xi (1 ||)2 kxk2 .
Most a lemma alkalmazhato, ha || =

6 1, akkor (U). (Egy masik bizonytast tartalmazott a 36. pelda.)

41. p
elda: A Fourier-transzform
aci
o a L2 (IR) ter egy F uniter operatoranak tekintheto. F -nek az 1, i , 1, i szamok a sajatertekei. A sajatf
uggvenyek az u
n. Hermite-fele
f
uggvenyek:
2
fn (x) = ex /2 Hn (x) .
(Hn (x) az n-edfok
u Hermite-polinom, lasd a 32. peldat es a (3.9.28) kepletet.) Szamolas
adja, hogy F fn = (i )n fn . Mivel a Hermite-fele f
uggvenyek teljes ortogonalis rendszert
alkotnak {1, i , 1, i } a teljes spektrum.

14. t
etel: Legyen A B(H) egy onadjungalt operator, es M := sup{hx, Axi : kxk = 1},
m := inf{hx, Axi : kxk = 1}. Ekkor (A) [m, M], {m, M} (A), tovabba A-nak
nincsen rezidu
alis spektruma.
Bizonytas: Legyen , IR. Ekkor
k[( + i ) A]xk2 = k(A )xk2 + 2 kxk2 + 2Re i h(A )x, xi =
= k(A )xk2 + 2 kxk2
2 kxk2 .
Ha 6= 0, akkor a 6. lemma elegendo ahhoz, hogy a + i

/ (A), tehat (A) IR.
Amennyiben > M, akkor barmilyen x egysegvektorra a
k( A)xk h( A)x, xi M
egyenlotlenseg ervenyes. (Eloszor a Schwarz-egyenlotlenseget, masodszor pedig M

ertemezeset hasznaltuk.) Ebbol
/ (A) ismet a 6. lemma alapjan adodik. A < m
eset teljesen hasonlo.
M (A) igazolasara tegy
uk fel indirekte, hogy M A invertalhato. Mivel M A 0,
ennek az operatornak van egy B negyzetgyoke (lasd a 8. tetelt), B 2 = M A, es ez is
invertalhato. Ha kxk = 1, akkor
1 = kB 1 Bxk2 kB 1 k2 kBxk2 = kB 1 k2 hB 2 x, xi = kB 1 k2 h(M A)x, xi ,
amibol
hx, Axi M kB 1 k2 .
Ez ellentmondana M ertelmezesenek. Tehat M (A) es m (A) igazolasa hasonlo.

Ha IR olyan szam, hogy Rng (A) nem s
ur
u, akkor Rng (A) = Ker (A) 6=
{0}, tehat a pont spektrumban van.
101
3.11. Operatorok f
uggvenyei
3.11.
Oper
atorok f
uggv
enyei
P
P
Legyen A egy korlatos operator es p(x) = ni=0 ai xi egy polinom. Ekkor ni=0 ai Ai egy
korlatos operator, amire joggal hasznaljuk a p(A) jelolest. Rogztett A-ra a p 7 p(A) megfeleltetes linearis es multiplikatv. Celunk az, hogy a Weierstrass-fele approximacios tetelt
felhasznalva egy tetszoleges folytonos f f
uggvenyre es A = A operatorra ertelmezz
uk az
f (A) operatort.
7. lemma: Ha p egy polinom, es A B(H), akkor (p(A)) = {p() : (A)}.
Bizonytas: Tetelezz
uk fel, hogy (A). Mivel gyoke a p(x) p() polinomnak,
p(x) p() = (x )q(x) egy alkalmas q(x) polinomra. Ebbol kapjuk, hogy p(A)
p() = (A )q(A). Mivel (A ) nem invertalhato, p(A) p() sem az, mas szoval
p() (p(A)). Igy p((A)) (p(A)).
Amennyiben (p(A)) es 1 , 2 , . . . , n a p(x) polinom gyokei, akkor
p(A) = a(A 1 )(A 2 ) . . . (A n ) .
A jobb oldal minden tenyezoje nem lehet invertalhato, mert akkor a teljes szorzat is
invertalhato lenne, de p(A) nem invertalhato a felteves
unk szerint. Tehat (A i )
nem invertalhato valamely 1 i n ertekre. Ez azt jelenti, hogy i (A) es p(i ) = .
Belattuk, hogy (p(A)) p((A)).

8. lemma: Legyen A = A B(H) es p egy polinom. Ekkor kp(A)k = sup{|p()| :
(A)}.
Bizonytas:
kp(A)k2 =
=
=
=
kp(A) p(A)k = kpp(A)k =

sup{|| : (pp(A))} =
sup{pp() : (A)} =
(sup{|p()| : (A)})2 .
Itt az elso sorban a norma C -tulajdonsagat hasznaltuk, ezutan azt a tenyt, hogy onadjungalt operator normaja es spektralsugara azonos, veg
ul pedig a megelozo lemmat.
15. t
etel: (Folytonos f
uggv
enykalkulus) Legyen A = A B(H). Ekkor letezik es
egyertelm
uen meghat
arozott egy olyan A : C((A)) B(H) linearis lekepezes, amely az
alabbi tulajdonsagokkal rendelkezik:
(1) A (f g) = A (f )A (g),
(2) A (f ) = A (f ) ,
(3) A (1) = I, A (id(A) ) = A,
(4) kA (f )k = sup{|f ()| : f (A)},
(5) Ha f 0, akkor A (f ) 0,
(6) Ha Ax = x, akkor A (f )x = f ()x,
102
(7) (A (f )) = f ((A)).
Bizonytas: A C((A)) terben a polinomok s
ur
u halmazt alkotnak a Weierstrass-fele
approximacios tetel ertelmeben. Ha p C((A)) egy polinom, akkor 0 (p)-t ertelmezz
uk
u
gy, hogy 0 (p) = p(A). Az gy ertelmezett 0 lekepezes rendelkezik az (17) tulajdonsagok mindegyikevel. Ez joreszt trivialis, de (4)-et es (7)-et az elozo lemmak tartalmazzak. (4) azt jelenti, hogy 0 izometria, azaz k0 (p)k = kpk , ahol k k a C((A))
terben vett sup normat jeloli. Mivel B(H) teljes ter az operatornormara nezve, 0 -nak
letezik izometrikus linearis kiterjesztese C((A))-ra, es ez lesz A . Vegiggondolando,
hogy a kiterjesztes soran a felsorolt tulajdonsagok megmaradnak.

42. p
elda: Legyen A = A B(H) egy onadjungalt operator, es tekints
uk a
g(z) :=
zi
.
z+i
Ez folytonos az egesz szamegyenesen, es a f

uggvenykalkulus ertelmezi a g(A) operatort.
A g(z)g(z) = 1 relaciobol kovetkezik, hogy g(A) uniter operator. Az A operator Cayleytranszform
altj
anak nevezik.

43. p
elda: Ha A = A B(H) es A 0, akkor (A) IR+ . A negyzetgyok f
uggveny
+
folytonos IR -on, ezert a megelozo tetel ertelme
ben letezik egy olyan B 0 operator,
uggvenyt. Ekkor a B = A (f )
amire B 2 = A. Valoban, jelolje f az x 7 x f
operator ilyen, amennyiben A -t a tetel szerint konstrualjuk A-hoz. Az A1/2 operatort a
negyzetgyok f
uggveny Taylor-sorabol kezzelfoghatobb modon is eloallthatjuk.
Ismeretes, hogy

X
1/2 n
x
(|x| < 1) .
1+x=
n
n=0
Ezert 0 < I A I eseten

X
1/2
(A I)n ,
A=
n
n=0
ugyanis kA Ik 1 es a sor normaban konvergens.
Tetszoleges X B(H) eseten X X 0, es ezert beszelhet

unk az (X X)1/2 operatorrol,
amit |X|-szel jelol
unk. A jeloles nem akarja sugallni az |XY | = |X| |Y | es |X + Y |
|X| + |Y | tulajdonsagokat. Ezek ugyanis nagyon ritkan teljes
ulnek.
44. p
elda: Legyen A, B B(H) pozitv operatorok es 0 t 1 egy valos szam. At es
t
B ertelmezve van. Megmutatjuk, hogy
kAt B t k kABkt .
A t = 0 es t = 1 szamokra ez nyilvanvalo. Legyen
J = {t : 0 t 1 es kAt B t k kABkt }.

3.10. Onadjung
alt operatorok f
uggvenyei
103
J egy zart halmaz, eleg megmutatnunk, hogy t, s J eseten (s + t)/2 J. Fel fogjuk
hasznalni a spektralsugarat:
kA(s+t)/2 B (s+t)/2 k2 = kB (s+t)/2 As+t B (s+t)/2 k = r(B (s+t)/2 As+t B (s+t)/2 )
= r(B s As+t B t ) kB s As+t B t k
= kB s As k kAt B t k = kAs B s k kAt B t k
A t, s J feltetel alapjan
kAs B s k kAt B t k kABks kABkt
es ez megadja a (s + t)/2 J alltast.
Eddig onadjungalt operatorok f

uggvenykalkulusaval foglalkoztunk, most egy
tetszoleges korlatos operator f
uggvenyeit nezz
uk a komplex f
uggvenytan modszerei
segtsegevel. A komplex f
uggvenytan fontos formulaja
Z
f (z)
1
dz ,
f (x) =
2i z x
ahol a egy sima zart gorbe pozitv iranytassal a komplex teren, hatara egy zart G
tartonanynak, az x pont G belsejeben van es az f : C C f
uggveny analitikus egy G-t
tartalmazo nylt halmazon. Az x pontot helyettesthetj
uk egy A B(H) operatorral,
aminek spektruma G belsejeben van:
Z
1
f (A) :=
f (z)(zI A)1 dz
(3.11.33)
2i
z nincs a spektrumban, tehat a zI A operator invertalhato.
ertelmezhetj
uk u
gy, hogy
Z
1
ha, f (A)bi =
f (z)ha, (zI A)1 bi dz
2i
Az integralt
minden a, b H vektorra.
45. p
elda: Tetelezz
uk fel, hogy f (A) a (3.11.33) keplettel van ertelmezve. Kiszamolunk
iranymenti derivaltakat.
Legyen BA = AB. Ekkor

d
1
(zI (A + tB)) = (zI A)1 B(zI A)1
dt
t=0
alapjan
Z
d
1
f (z)(zI A)1 B(zI A)1 dz
f (A + tB) =
dt
2i Z
B
f (z)(zI A)2 dz = Bf (A)
=
2i
a
Most B helyett egy [A, X] = AX XA operatort vesz

unk a derivalas iranyara. Ekkor
(zI A)1 [A, X](zI A)1 = [(zI A)1 , X]
104
formulara lesz sz
ukseg
unk es

d

f (A + t[A, X]) = [f (A), X] .
dt
t=0
(3.11.34)
Erdemes
megjegyezni, hogy ha k
ulonbozo iranyokba tudjuk a derivaltat, akkor azok
linearis kombinzcio iranyaba is meg tudjuk adni.
3.12.
Onadjung
alt oper
atorok
16. t
etel: Tetszoleges X B(H) operator eloall X = V |X| alakban egy olyan V
operatorral, amely |X| kepteren izometrikus.
Bizonytas: Legyen V |X| y = Xy. Ekkor
kV |X| yk2 = kXyk2 = hX Xy, yi = h(X X)1/2 y, (X X)1/2 yi =

= k |X| yk2 ,
ami azt mutatja, hogy V izometrikus |X| kepteren.

A tetelben szereplo X = V |X| felbontast pol
aris felbont
asnak nevezik. Ha X = UH
es H 0, U izometrikus H kepteren es 0 az erre meroleges alteren, akkor az UH felbontas
egyertelm
u, es a fent konstrualt polaris eloalltassal azonos.
46. p
elda: Legyen H egy n-dimenzios Hilbert-ter es A B(H) egy pozitv operator
1 2 . . . n sajatertekekkel. Ha x, y H ortogonalis vektorok, akkor
2

1 n
2
hx, Axi hy, Ayi,
|hx, Ayi|
1 + n
amit Wielandt-egyenlotlensegnek hvnak. Felteheto, hogy x es y egysegvektorok,
kiegeszthetok egy bazissa: x, y, z1 , z2 , . . . , zn2 . Ha

hx, Axi hx, Ayi
M=
,
hy, Axi hy, Ayi
akkor A matrixa
M
B
B
C
alak
u lesz a fenti bazisban. Ez mutatja, hogy M 0, es ekkor a determinansa pozitv:
hx, Axi hy, Ayi |hx, Ayi|2.
Ha n = 0, akkor keszen vagyunk. A kovetkezo eset n > 0.
Ha es az M sajatertekei, akkor a 1. fejezet 27. peldaja azt mondja, hogy

2
2
|hx, Ayi|
hx, Axi hy, Ayi.
+
Ezert a
1 n
+
1 + n
egyenlotlenseget kell meggondolni, ha . Ez teljes
ul, mert 1 n .
105
3.13. A spektraltetel
Ut f
A 32. pelda Tt eltolascsoportjanak hat

asa
Legyen (An ) B(H) korlatos operatorok sorozata es A B(H). Azt mondjuk,

hogy An tart pontonkent A-hoz, ha k(An A)xk 0 barmilyen x H vektorra. A
pontonk
enti konvergencia jelolese An so A. Azt is mondjuk, hogy An tart A-hoz az
er
os oper
ator topol
ogi
aban. (Valojaban az utobbit t
ukrozi a jeloles
unk.)
47. p
elda: Legyen H = L2 () es (fn ) f
uggvenyek olyan sorozata, hogy |fn (x)| M minden x X pontra es n IN-re. Tetelezz
uk fel, hogy fn (x) f (x) majdnem minden
utt.
a
torok
sorozat
a
ra.
Ekkor Mfn so Mf a megfelelo szorzasoper
R
Legyen g L2 (). k(Mfn Mf )gk2 = |fn (x) f (x)|2 |g(x)|2 d(x). Az integrandus
pontonkent 0-hoz tart, es a trivialis
|fn (x) f (x)|2 |g(x)|2 4M 2 |g(x)|2
becsles mutatja integralhato majoralo f
uggveny letezeset. A Lebesgue-tetel ertelmeben
az integral 0-hoz tart.
3.13.
A spektr
alt
etel
Veges dimenzios teren egy onadjungalt operator paronkent ortogonalis projekciok valos
linearis kombinacioja. Az egy
utthatok a valos sajatertekek, es a projekciok a sajatalterekre
valo meroleges vettesek. E linearis algebrabol ismert tenynek az altalanostasa a
spektraltetel. A vegtelen dimenzios esetben egy onadjungalt operator paronkent ortogonalis projekciok valos linearis kombinaciojaval kozeltheto. Pontosabban az operator
egy u
gynevezett projektormertek szerinti integralkent all elo, es az integralt kozelto
,,teglaosszegek nem masok, mint a fent emltett linearis kombinaciok.
Rendelj
unk hozza a valos szamegyenes minden B Borel-halmazahoz egy E(B) B(H)
operatort. (A Borel-halmaz definicioja a F
uggelekben talalhato meg, az intervallumok
is Borel-halmazok, tehat E intervallumokon is ertelmezve van.) Azt mondjuk, hogy E :
B 7 E(B) egy pozitv oper
ator
ert
ek
u m
ert
ek, ha
(1) 0 E(B) I, E() = 0, E(C) = I,
(2) Ha (Bi ) p
aronkent diszjunkt Borel-halmazok sorozata es B =
i=1 Bi , akkor
P
E(B
)x
minden
x
vektorra.
E(B)x =
i
i=1
A (2) feltetel azt mondja, hogy a hozzarendeles additv az eros operator topologiaban.
106
3. Hilbert-terek korlatos operatoraik
48. p
elda: Legyen H = L2 (0, 1). Ha B IR egy Boral-halmaz, akkor ertelmezz
uk E(B)tu
gy, mint a B [0, 1] halmaz karakterisztikus f
uggvenyevel valo szorzas operatora.
Igy egy olyan pozitv operator ertek
u merteket kapunk, amelyre E(B) projekcio
barmilyen B IR Borel-halmaz eseteben. A pozitv operator ertek
u mertek tulajdonsagai
koz
ul csak az additivitas nem nyilvanvalo. Legyen Bi [0, 1] paronkent diszjunkt Boreln
n
halmazok egy sorozata, es B :=
i=1 Bi . E (i=1 Bi ) az i=1 Bi halmaz fn karakterisztikus
f
uggvenyevel valo szorzas operatora. fn (x) 1B (x) minden t IR pontra. Ezert a 47.
pelda szerint E (ni=1 Bi ) so E(B).

A tovabbiakban olyan pozitv operator ertek
u mertekek lesznek fontosak, amelyek
ertekei projekciok. Ebben az esetben projektor ertek
u mertekrol vagy roviden projektorm
ert
ekr
ol beszel
unk.
49. p
elda: Legyen E : B 7 E(B) egy projektormertek a szamegyenesen. Ha B1 , B2 IR
diszjunkt halmazok, es az x vektor az E(B1 ) projekcio keptereben van, akkor E(B2 )x = 0.
Mivel E projektormertek, F1 := E(B1 ), F2 := E(B2 ), F := E(B1 B2 ) projekciok, es
F = F1 + F2 . Ezert
F 2 = F1 + F2 + F1 F2 + F2 F1 = F1 + F2 = F,
es F1 F2 + F2 F1 = 0 kovetkezik, azaz F1 F2 = F2 F1 . Szorozzuk ezt meg balrol F1 gyel: F1 F2 = F1 F2 F1 . A jobb oldal onadjungalt leven, F1 F2 is onadjungalt, vagyis
F1 F2 = F2 F1 . A korabbiakkal osszevetve azt kapjuk, hogy F2 F1 = 0. Ebbol nyomban
kovetkezik, amit alltottunk.

Legyen E : B 7 E(B) egy projektormertek es x H. Ekkor
x (B) = hx, E(B)xi
(3.13.35)
egy kozonseges mertek: P

Ha (Bi ) paronkent diszjunkt Borel-halmazok sorozata, es B =
i=1 Bi , akkor E(B)x =

o belso szorzassal
i=1 E(Bi )x az adott x vektorra. x-szel val
X
hx, E(B)xi =
hx, E(Bi )xi,
i=1
ami pontosan x additivitasa.

A megfordtas is igaz, ha minden B Borel-halmazra adott egy E(B) B(H) projekcio u
gy, hogy barmilyen x H vektorra (3.13.35) egy merteket ad, akkor E egy
projektormertek. Az E projektormertek es a {x : x H} mertekcsalad kapcsolatat
hasznalhatjuk fel arra, hogy kiepts
unk egy integralelmeletet projektor mertekekre. Legyen f a valos szamegyenes ertelmezett korlatos merheto f
uggveny. Az
Z
A = f () dE()
jelolest akkor fogjuk hasznalni, ha barmilyen x H vektorra
Z
hx, Axi = f () dx ()
107
teljes
ul. x definciojat beolvaszthatjuk az rasmodba, es roviden
Z
hx, Axi = f () dhx, E()xi() .
Erdemes
megjegyezni, hogy ha
R F IR olyan zart halmaz, hogy E(IR \ F ) = 0 az
E projektormertekre, akkor az f () dE() integral csak az f f
uggveny F -en felvett
ertekeitol f
ugg. Tehat elegendo, ha f az F halmazon van ertelmezve.
50. p
elda: Legyen E a 48. peldaban szereplo projektormertek. Ekkor egy f L (0, 1)
f
uggvenyre
Z
f ()dE() = Mf .
Legyen g L2 (0, 1). A g mertek defincioja szerint

g (B) = hg, E(B)gi = hg, B gi =
|g(t)|2dt .
Igy g abszol
ut folytonos a Lebesgue-mertekre nezve, es
Z
Z
h(t)dg (t) = h(t)|g(t)|2 dt .
Ezert
f ()dhg, E( )gi() =
f ()|g()|2dt = hg, Mf gi .
17. t
etel: (Spektr
alt
etel). Legyen A = A B(H). Ekkor letezik egy olyan E
projektormertek, amire E(IR \ (A)) = 0, es
Z
f (A) = f ()dE()
(f C((A))) .
A tetelt nem bizonytjuk a szigor
u ertelemben veve, de korvonalazzuk a bizonytas
vazat. Az A operator folytonos f
uggvenykalkulusabol indulunk ki, lasd 15. tetel.
Legyen A : C((A)) B(H) az a lekepezes, amelyre A (f ) = f (A). Ha x H,
akkor
x : f 7 hx, A (f )xi
egy linearis funkcional C((A)), amelynek lenyeges tulajdonsagai
(1) x (1) = kxk2 ,
(2) Ha f 0, akkor x (f ) 0,
(3) |x (f )| kf k .
Ezek a tulajdonsagok kovetkeznek rendre a A (1) = I, A (gg) 0, kA (f )k = kf k tulajdonsagaibol a f
uggvenykalkulusnak. A RieszRadon reprezentacios tetel szerint letezik
egy x mertek (A) Borel-halmazain, amire
Z
x (f ) = f ()dx () ,
108
azaz
hx, f (A)xi =
f ()dx () .
Ez mar hasonlt arra, amit bizonytanunk kellene, de meg igazolni kell, hogy van egy olyan
E( ) projektormertek, amire
hx, E( )xi = x
teljes
ul. Be kell latni, hogy rogztett H (A)-ra van egy olyan B(x, y) korlatos forma,
amelyre
B(x, x) = x (H) .
(3.13.36)
Ezt a kepletet hasznalhatjuk B(x, x) definciojaul, es a polarizacios azonossag segtsegevel
ertelmezz
uk B(x, y)-t, azaz
1
B(x, y) := (x+y (H) xy (H) i x+i y (H) + i xi y (H)) .
4
(3.13.37)
(Szamolassal lehet ellenorizni, hogy az (3.13.36) es (3.13.37) egyenletek osszhangban vannak.) A kapott forma korlatossaga nyilvanvalo B(x, x) kxk2 = x (H) kxk2 miatt.
Az E(H) operator gy adodik. Az operator ertek
u mertek -additivitasa egyenes kovetkezmenye x -ek -additivitasanak. Egy kis nehezseg annak igazolasaban van, hogy E(H)
egy projekcio.
Az egyszer
useg kedveert tetelezz
uk fel, hogy H egy nylt intervallum karakterisztikus
f
uggvenye. Ekkor van egy olyan 0 fn f
uggvenysorozat, amely pontonkent novekvoen
tart 1H -hoz. Ekkor fn (A) fn+1 (A) 1H (A) = E(H).
Z
Z
hx, fn (A)xi = fn (t) dx (t) 1H (t) dx (t) = hx, E(H)xi
a monoton konvergencia tetel alapjan. A 47. pelda azt mondja, hogy ekkor fn (A)
E(H). Ugyanez a gondolatmenet megismetelheto az fn2 f
uggvenysorozattal, tehat
2
so
2
2
uggvenykalkulus multiplikatv tulajfn (A) E(H). Egyreszt fn (A) = [fn (A)] a f
donsaga miatt, masreszt korlatos halmazon az operatorok szorzasa folytonos az eros
operator topologiaban, vagyis fn (A) so E(H) alapjan fn (A)2 so E(H)2 . Ebbol arra
kovetkeztethet
unk, hogy E(H) = E(H)2 , vagyis E(H) valoban projekcio.
so
51. p
elda: Veges dimenzioban a spektraltetelben szereplo integral egy veges osszegre
egyszer
usodik. Legyen A egy onadjungalt n n-es matrix. Ennek 1 , 2 , . . . , n
sajatertekei valosak. (Feltetelezz
uk, hogy 1 , 2 , . . . , n mind k
ulonbozo szamok.) Legyen Ek a k sajatertekhez tartozo sajatvektorok altal fesztett alterre vetto projekcio.
Ekkor
n
X
k Ek
A=
k=1
P
az A spektralis felbontasa. A H IR halmaz spektralmerteke
Ei alak
u, ahol az
osszegzes azokra az i indexekre tortenik, amelyekre i H. Ezent
ulmenoen
f (A) =
n
X
k=1
f (k )Ek
109
egy f : IR IR f
uggvenyre.
Adunk egy konkret peldat.

3 1
A=
1 3
egy pozitv onadjumgalt operator, ami ket projekcioval adhato meg:

1 1 1
1 1 1
A=4
+2
.
2 1 1
2 1 1
A mertek a 2 es 4 pontban van:

1 1 1
,
2 7
2 1 1

1 1 1
4 7
.
2 1 1
A vegtelen dimenzio sokkal komplikaltabb lehet.
Egy onadjungalt operator spektralis felbontasanak meghatarozasa altalaban nem

konny
u feladat. A kovetkezo peldaban megkapjuk a spektralis felbontast, de a hozza
vezeto utat mas operatorra atvinni csak bizonyos esetekben lehet.
52. p
elda: Legyen (bn ) IR egy valos szamsorozat. Ertelmezz
unk a i 7 bi+1 i+1
+
2
keplettel egy T linearis operatort (ZZ )-on. Ha (bn ) korlatos sorozat, akkor T korlatos
operator es T + T onadjungalt. Szeretnenk meghatarozni T + T spektralis eloalltasat.
A kanonikus bazisban T + T matrixa tridiagonalis:
0 b1
b1 0 b2
0
b2 0 b3
.
(3.13.38)
.
.
.
.. .. ..
.. ..
.
.
Legyen An a vegtelen matrix n n-es bal felso sarka. Ha pn (x) = Det (x An ) az An

matrix karakterisztikus polinomja, akkor ez a polinomsorozat a
p1 (x) 0 ,
p0 (x) = 1 ,
pn+1 (x) = xpn (x) n pn1 (x)
rekurzionak tesz eleget, ahol n = b2n . Letezik egy olyan mertek IR-en, amelyre a pu (x)
polinomok ortogonalisak, es
Z
k
hu , (T + T ) v i = xk pu (x)
pv (x) dx .
(Ezt az alltast egyaltalan nem indokoljuk.) pn (x) jeloli a normalt n-edik ortogonalis
polinomot, tehat pn (x) = pn (x)/kpn (x)k. U : n 7 pn egy 2 (ZZ+ ) L2 () uniter
operator, hiszen bazist bazisba visz.
Z
h
pu , U(T + T )U pv i = hu , (T + T )v i = x
pu (x)
pv (x) dx =
= h
pu , M pv i ,
110
ha M az x valtozoval valo szorzas operatora L2 ()-ben. U(T +T )U = M, a T +T es az

M operatorok unit
er ekvivalensek. Mivel M spektralmerteket jol ismerj
uk, segtsegevel
megadhato T + T spektralis eloalltasa:
Z
T + T = dUE( )U () ,
uggvenyeivel valo szorzas L2 ()-n.
ahol E(H) a H halmaz 1H karakterisztikus f
Az 1 = b1 = b2 = . . . esetben
d(t) =
2
1 t2 dt ,
azaz az u
n. Wigner-m
ert
ek vagy f
elk
oreloszl
as, a megfelelo ortogonalis polinomok
bizonyos Jacobi-f
ele polinomok.
A Hermite-polinomok a
Hn+1 = 2xHn (x) 2nHn1 (x)
rekurzionak tesznek eleget. Ha u
gy normaljuk oket, hogy a foegy
utthatojuk 1 legyen,
akkor a
n
(3.13.39)
hn+1 (x) = xhn (x) hn1 (x)
2
p
rekurziohoz jutunk. Ez a bn = n/2 esetnek felel meg, ilyenkor T + T matrixa
1 0
0
0
1 0
2 0
0
2 0
3
.
0
0
3
0

(3.13.40)
..
.. ..
2
.
.
.
.. ..
.
.
Ez a matrix volt Heisenberg matrixmechanikajanak egyik eptokove. Az 2 (ZZ+ ) teren egy

2
nem korlatos operatort ad meg, amely uniter ekvivalens a d(t) = et dt mertek feletti
L2 -teren a valtozoval valo szorzassal.

Legyen T B(H) egy operator es x H egy vektor. Azt mondjuk, hogy x ciklikus
vektora a T operatornak, ha
{p(T )x : p egy polinom}
s
ur
u H-ban.
A kovetkezo tetel azt mondja, hogy ciklikus vektorral rendelkezo onadjungalt operator
lenyegeben szorz
asoper
ator valamely L2 teren. Ez a teny a spektraltetel kovetkezmenye.
18. t
etel: Legyen A = A B(H) egy olyan operator, amelynek letezik ciklikus vektora.
Ekkor letezik egy valoszn
usegi mertek az A operator (A) spektruman es egy U :
2
L () H uniter operator, hogy
A = UMU ,
ahol M a valtozoval valo szorzas operatora L2 ()-n.
111
Bizonytas: Legyen x H a ciklikus vektor, felteheto, hogy kxk = 1. Induljunk ki A

spektralis eloalltasabol:
Z
A = dE()
egy alkalmas projektormertekkel, es legyen ( ) := hx, E( )xi, ami egy valoszn
usegi
mertek. Az U operatort ertelmezz
uk az
f 7 f (A)x
keplettel folytonos f f
uggvenyekre, majd izometrikus tulajdonsaga alapjan terjessz
uk ki
2
az egesz L ()-re. Mivel U keptere s
ur
u, uniternek kell lennie.
Az A = UMU relacio, pontosabban AU = UM, igazolasa:
Z
hf (A)x, AUgi = hx, f (A)Ag(A)xi = f ()g() d(x) = hf, Mgi =
= hUf, UMgi = hf (A)x, UMgi .
(f es g folytonos f
uggvenyek.)
53. p
elda: Legyen A = A B(H) es H veges dimenzios. Ekkor A-t egy onadjungalt matrixnak tekinthetj
uk. A-nak pontosan akkor van ciklikus vektora, ha minden
sajaterteke egy multiplicitas
u.
Legyen 1 , . . . , n A sajaterteklistaja es e1 , . P
. . , en a megfelelo sajatvektorok, amelyek
bazist alkotnak.
Ha 1 = 2 , akkor a x =
ci ei vektor nem lehet ciklikus, hiszen
P
p(A)x =
p(i )ci ei nem lehet s
ur
u, mert az elso ket koordin
uggetlen.
P ata aranya p-tol f
Masreszt, ha i -k egymastol k
ulonbozoek, akkor x = ei ciklikus vektor. Az y vektor
p(A)x formaban valo kozeltesehez eleg olyan p polinomot talalunk, hogy |p(i ) yi | < .
Ez lehetseges a Weierstrass-fele approximacios tetel miatt. Ha g egy olyan kompakt
tartoj
u folytonos f
uggveny, amelyre g(i ) = yi , akkor g olyan p kozeltese megteszi,
amelyre |g(t) p(t)| < egy i -ket tartalmazo intervallumon.

Ha A es B felcserelheto onadjungalt matrixok, akkor van olyan bazisa a veges dimenzios
ternek, amelyben mindketto diagonalis. Ennek az egyszer
u tenynek a korlatos onadjungalt
operatorok koreben a kovetkezo altalanostasa igaz.
19. t
etel: Ha A es B felcserelheto korlatos onadjungalt operatorok, akkor letezik olyan
E projektor ertek
u mertek a szamegyenesen, hogy
Z
Z
A = f () dE() es B = g() dE()
alkalmas f es g f
uggvenyekre.
Miutan minden projektormertek egy onadjungalt operator spektralmerteke, u

gy is fogalmazhatunk, hogy felcserelheto operatorok egy vel
uk felcserelheto harmadik operator
f
uggvenyei.
20. t
etel: Legyen A B(H) egy onadjungalt operator. t (A) akkor es csak akkor
teljes
ul, ha letezik egysegvektoroknak olyan xn H sorozata, hogy kAxn txn k 0.
112
Bizonytas: Legyen E() az A-hoz tartozo projektormertek es

En = E(t 1/n, t + 1/n)
(n IN)
spektralis projekciok egy sorozata. Ha t (T ), akkor En 6= 0 es valaszthatunk olyan xn

vektort, amelyre En xn = xn es kxn k = 1. Ekkor
Z t+1/n
1
2
kAxn txn k =
( t)2 dhxn , E()xn i 2 .
n
t1/n
A megfordtas ennel meg egyszer
ubb, ha letezik olyan xn sorozat, amelyre kxn k = 1
es (T t)xn 0, akkor a T t operatornak nem letezhet inverze, tehat t
(T ).

A tetel szerint egy onadjungalt operator spektruma approximatv saj
at
ert
ekekb
ol
all. t IR-et approximatv sajaterteknek nevezhetj
uk, ha van egysegvektoroknak egy
xn sorozata, amelyre (Axn txn ) 0. Ha t sajatertek, akkor xn -et n-tol f
uggetlennek
valaszthatjuk.
3.14.
Kompakt oper
atorok
Ha T B(H) egy korlatos operator, akkor T folytonos a gyenge topologiara, azaz xn wx

alapjan T xn wT x kovetkezik. Valoban,
hT (x xn ), yi = hx xn , T yi 0.
.
A H Hilbert-ter egy L linearis operatorat kompaktnak (vagy teljesen folytonosnak)
nevezz
uk, ha xn w x eseten Lxn Lx. Minden kompakt operator folytonos, es ezert
korlatos. K(H) jeloli H kompakt operatorainak halmazat.
21. t
etel: Ha T B(H) es K K(H), akkor T K, KT, K K(H). Tovabba K(H) a
B(H) ter zart linearis altere a norma topologiara nezve.
Bizonytas: A tetel KT -re es T K-ra vonatkozo resze kozvetlen
ul kovetkezik a definciobol. Megmutatjuk, hogy T kompakt (amennyiben T is az).
kT xn T xk2 kxn xk kT T (xn x)k .
Ha xn w x, akkor kxn xk korlatos, es kT T (xn x)k 0, hiszen a tetel elozo resze
szerint T T kompakt operator. Igy T xn T x es T valoban kompakt.
Legyen Kn K(H) es kL Kn k 0 valamely L B(H) operatorra. L K(H)
belatasahoz vegy
unk egy olyan (xn ) H sorozatot, hogy xn wx. Ekkor
kL(x xn )k kL Km k kx xn k + kKm (x xn )k.
Az kxn k sorozat korlatos, ezert van olyan C szam, amelyre kx xn k C. Ha a jobb
oldalt kicsinek akarjuk, akkor eloszor m-et valasztjuk olyan nagynak, hogy az elso tag
kicsi legyen, majd az adott m-re az n indexet valasztjuk olyan nagynak, hogy a masodik
tag kicsi legyen. Igy jutunk arra a kovetkeztetesre, hogy Lxn Lx, tehat L K(H).
113
3.12. Kompakt operatorok
Az elozo tetelt u
gy is lehetne fogalmazni, hogy K(H) zart *-ideal B(H)-ban.
Legyen H vegtelen dimenzios. Ekkor az identitas operator nem lehet kompakt. Ha T
egy kompakt operator H-n, akkor 0 (T ). Ha ugyanis lenne olyan korlatos X operator,
amelyre XT = I, akkor az elozo tetel szerint I-nek kompaktnak kellene lenni.
Egy veges dimenzios Hilbert-terben a gyenge konvergencia egybeesik a normabol
szarmazo konvergenciaval. Ezert minden olyan operator, amelynek keptere veges dimenzios, az kompakt. Az ilyen operatorokat v
eges rang
unak is nevezz
uk.
22. t
etel: T B(H) akkor es csak akkor kompakt, ha letezik veges rang
u operatoroknak
olyan Tn sorozata, hogy kT Tn k 0.
A bizonytast arra az esetre vazoljuk, amikor letezik a Hilbert-ternek egy
megszamlalhato (en ) bazisa. Legyen Pn az e1 , e2 , . . . , en vektorok altal fesztett alterre
vetto projekcio. T Pn veges rang
u, ezert kompakt. Megmutatjuk, hogy kT Pn T k
0. Ha nem gy lenne, akkor letezne egysegvektoroknak egy olyan xm sorozata, hogy
Pn(m) xm = 0 es k(T Pn(m) T )xm k valamilyen > 0 szamra es egy n(m) novo sorozatra. A Pn(m) xm = 0 feltetel biztostja, hogy xm w0. Ugyanakkor k(T Pn(m) T )xm k =
kT xm k , ami ellentmond T kompaktsaganak.

A kovetkezo pelda egy gyakran elofordulo kompakt operatort, a HilbertSchmidtf
ele integr
aloper
atort mutatja be.
54. p
elda: Legyen K(x, y) L2 ([0, 1] [0, 1]) es
Z
(TK f )(x) = K(x, y)f (y) dy .
Felteheto, hogy f L2 ([0, 1]) egysegnyi hossz
usag
u, es f1 , f2 , . . . egy bazis. Ekkor
X
K(x, y) =
cij fi (x)fj (y)
i,j
az u
gynevezett magf
uggv
enynek a sorfejtese. Ekkor
Z X
X
TK fk (x) =
cij fi (x)fj (y)fk (y) dy =
cik fi (x) ,
i,j
es
kTK fk k2 =
Ebbol egyreszt latszik, hogy
kTK fk k2
masreszt
X
k
X
ij
hfk , TK TK fk i =
X
i
|cik |2 .
|cij |2 = kK(x, y)k2 ,
kTK fk k2 = kK(x, y)k2
k
TK TK
(3.14.41)
az adott bazistol f
uggetlen mennyiseg, a
operator nyoma.
A TK operatorrol lattuk, hogy korlatos, es a (3.14.41) alapjan a kovetkezo lemmabol
adodik, hogy TK kompakt is.
114
9.
Legyen
P lemma:
P (en ) egy2 bazis a H Hilbert-terben es T B(H). Ekkor
2
n kT en k . Ha
n kT en k < +, akkor T kompakt.
Bizonytas: Egy egyszer
u szamolas:
X
X
X
kT en k2 =
|hek , T en i|2 =
hT ek , en i =
n
n,k
X
n,k
kT en k2 =
n,k
|hen , T ek i| =
X
k
kT ek k2 .
Ez eppen az igazolando alltas.

Legyen Pn az e1 , e2 , . . . , en bazisvektorok altal kifesztett alterre valo projekcio. A Pn T
operator veges rang
u es
2
k(T Pn T )xk =
j=n+1
|hej , T xi| kxk
j=n+1
kT ej k2 .
Ez azt mutatja, hogy Pn T T normaban, hiszen n kT en k2 < +. Mivel kompakt

operatorok normaban vett hatarerteke kompakt, adodik, hogy T kompakt.

A kompakt operatorok spektruma meglehetosen egyszer
u szerkezet
u.
P
23. t
etel: (RieszSchauder) Legyen K egy kompakt operator. Ha 0 6= (K), akkor
veges multiplicitas
u sajatertek es a sajatertekeknek legfeljebb a 0 lehet torlodasi pontja.

Ha a Hilbert-ter vegtelen dimenzios, es egy kompakt operatornak vegtelen sok
sajaterteke van, akkor a 0 mindenkeppen a spektrumhoz tartozik, de nem feltetlen
ul
sajatertek.
55. p
elda: Legyen A onadjungalt kompakt operator egy vegtelen dimenzios terben, es
tetelezz
uk fel, hogy a 0 nem sajaterteke. Ekkor A-nak vegtelen sok sajaterteke van,
ezek 1 , 2 , . . .. Mindegyik sajatertek veges multiplicitas
u, azaz a hozza tartozo En
sajatprojekcio veges rang
u. A spektruma {0, 1, 2 , . . .}, amibol {0} a folytonos spektrum.
Az operator spektralfelbontasa
X
A=
n En .
n
Jelen esetben tehat az integral osszegre egyszer

usodik.
56. p
elda: Legyen G egy kompakt topologikus csoport es : G B(H) egy erosen
folytonos reprezentacio egy H Hilbert-teren. Tetelezz
uk fel, hogy letezik egy olyan x
H vektor, hogy kxk = 1 es a {(g)x : g G} halmaz teljes H-ban. (Ilyenkor x-et
ciklikusnak mondjuk.) A Dirac-fele jelolesmodban
|(g)xih(g)x|
jelenti a (g)x vektorra valo projekcio operatorat.
Megmutatjuk, hogy a
Z
T = |(g)xih(g)x| d(g)
115
3.12. Kompakt operatorok
integrallal ertelmezett u
n. Weyl-fele operator kompakt. Az integralt a wo-topologiaban,
azaz a belso szorzaton kereszt
ul ertj
uk:
Z
hy, T wi = hy, |(g)xih(g)x|wi d(g)
minden y es w vektorara a Hilbert-ternek. G csoport Haar-merteket jeloli.
Mivel T projekcio operatorok integralja, maga is egy nemnegatv onadjungalt operator.
Legyen (en ) egy bazis H-ban
ZZ
2
kT en k = hT en , T en i =
h(g)x, en ih(h)x, en ih(g)x, (h)xi d(h) d(g) .
Igy
X
n
kT en k
ZZ X
n
ZZ
h(g)x, en ih(h)x, en ih(g)x, (h)xi d(g) d(h) =
|h(g)x, (h)xi|2 d(g) d(h) .
P
Az integrandus egy folytonos f
uggveny, ami integralhato, tehat n kT en k2 < +. Ebbol
a tulajdonsagbol kovetkezik, hogy T kompakt a 9. lemma alapjan.

A fenti Weyl-fele oper
ator kompakts
aganak fontos kovetkezmenye van. A Haar-mertek invarianci
ajab
ol ad
odik, hogy (h)T (h) = T a csoport minden h elemere, azaz T felcserelhet
o
a (h) uniterekkel. Ha H a T oper
ator sajatertekehez tartoz
o sajatalter, akkor (h) ezt
onmag
aba viszi. A RieszSchauder-tetelb
ol ad
od
oan az eredeti H Hilbert-ter veges dimenzios
invar
ans H alterekre bomlik. Igy egy kompakt csoport folytonos ciklikus abr
azolasa veges dimenz
os abr
azol
asok
osszegere bomlik. Mivel b
armely abr
azolas ciklikusak osszege, tetsz
oleges
folytonos abr
azol
as veges dimenziosakra bonthat
o. Nevezetesen, a felbonthatalan, azaz irreducibilis abr
azol
asok veges dimenziosak.
Legyen A egy kompakt operator a H Hilbert-teren. Ekkor |A| is kompakt, es spektruma

a i sajatertekekbol all. Felteheto, hogy 1 2 . . . 0. Ha
X
i=1
pi < ,
akkor az A Lp (H) jelolest hasznaljuk. Ha 1 p < , akkor Lp (H) Banach-ter az

!1/p
X
kAkp =
pi
(3.14.42)
i=1
normara nezve. A szoba jovo p ertekek koz

ul p = 1 talan a leglenyegesebb. Az L1 (H)
osztalyba tartozo kompakt operatorokat nyomoper
atornak nevezz
uk. Legyen i a
Hilbert-ter bazisa. Ekkor az
X
Tr : A 7
hi , Ai i
(3.14.43)
i
linearis funkcional a bazis valasztasatol f

uggetlen, az A operator nyom
anak nevezz
uk.
Megjegyezz
uk, hogy L2 (H) nem mas, mint a HilbertSchmidt-fele integraloperatorok
116
osztalya. Ezt u
gy ertj
uk, hogy az H Hilbert-ter egy L2 -terkent foghato fel, es a K L2 (H)
operator egy negyzetesen integralhato f (x, y) magf
uggvennyel adhato meg. A fentiekbol
(lasd 54. pelda) latszik, hogy
ZZ
Tr(K K) =
|f (x, y)|2 dx dy .
(3.14.44)
A jeloles is azt akarja sugallni, hogy az Lp (H) tereknek koze van a mertekter feletti Lp
terekhez, azoknak egyfajta
altal
anostasa. Ha 1 p < , akkor Lp (H) Banach-ter, du
alisa
q
L (H), ervenyben marad a Holder-egyenl
otlenseg, es gy tovabb.
Azt szoktak mondani, hogy t az A = A operator l

enyeges spektrum
ahoz tartozik,
ha tetszoleges > 0-ra a (t , t + ) intervallumhoz tartozo spektralis projekcio vegtelen
dimenzios, azaz vegtelen dimenzios alterre vett. A 20. Tetel bizonytasanak gondolatmenetevel adodik, hogy t pontosan akkor tartozik A lenyeges spektrumahoz, ha letezik
olyan ortonormalt xn sorozat, amelyre Axn txn 0. A lenyeges spektrumara a ess (T )
jelolest hasznaljuk. A lenyeges spektrum nem valtozik kompakt perturbacio hatasara.
24. t
etel: (Weyl-t
etel) Legyen A = A , K = K B(H) ket onadjungalt operator, es
tetelezz
uk fel, hogy K kompakt. Ekkor A es A + K lenyeges spektruma azonos.
Bizonytas: Eleg belatni, hogy ess (A) ess (A + K). Ha t ess (A), akkor van
olyan ortonormalt xn sorozat, amelyre Axn txn 0. Mivel xn w 0, Kxn 0, es
(A + K)xn txn 0. Kovetkezeskeppen t ess (A + K).
3.15.
Gyakorl
ofeladatok
1.M Igaz-e, hogy az L2 (T) Hilbert-terben bazist alkotnak az 1, z, z 2 , . . . f

uggvenyek?
2.M Legyen H egy Hilbert-ter. Igazolja, hogy a kovetkezo ket alltas ekvivalens: 1. Van
H-ban megszamlalhato s
ur
u halmaz. 2. Letezik H-nak megszamlalhato bazisa.
3. Igazolja, hogy nem nulla vektorokbol allo ortogonalis rendszer linearisan f
uggetlen.
4. A Rademacher-f
uggv
enyeket a
Rm (x) := sgn(sin 2m x)
(m = 0, 1, 2, . . . ,
x [0, 1])
keplet ertelmezi. Igazolja, hogy ezek a f

uggvenyek ortogonalis rendszert alkotnak
2
L (0, 1)-ben. Teljes-e ez a rendszer?
5.M Mutassa meg, hogy az L2 ([, ]) Hilbert-terben az
1
fn (x) = sin nx
(n = 1, 2, . . .)
sorozat ortonormalt. Igaz-e, hogy ez egy bazisa a ternek?

6. Jelolje C 1 ([a, b]) az [a, b] intervallumon ertelmezett komplex ertek
u folytonosan dif1
ferencialhato f
uggvenyek teret. f, g C ([a, b]) eseten legyen
Z b
f (x) g (x) dx .
hf, gi =
a
117
a. Igaz-e, hogy h , i belso szorzat? b. Legyen F = {f C 1 ([a, b]) : f (a) = 0}.

Igaz-e, hogy h , i belso szorzat az F teren?
7. Igazolja, hogy egy Hilbert-terben kx yk + ky zk = kx zk pontosan akkor
teljes
ul, ha van olyan 0 1 szam, amelyre y = x + (1 )z.
8.M Igazolja, hogy Hilbert-terben kxk = sup{|hx, yi| : kyk 1}.
9.M Mi az L2 (IR) Hilbert-terben a paros f
uggvenyek halmazanak ortogonalis
kiegesztoje?
10. Mi az L2 ([, ]) Hilbert-terben a paratlan fokszam
u polinomok halmazanak ortogonalis kiegesztoje?
11.M Igazolja, hogy az L2 ([0, ]) Hilbert-terben
r
r
2
2
sin x,
sin 2x,
2
sin 3x,
...
teljes ortonormalt rendszer.

12. Legyen H egy linearis alter valamely H Hilbert-terben H lezarassal. Igazolja, hogy
H = H . Altal
anosthato az alltas?
P
nx
alak
u f
uggvenyek.
13. Igazolja, hogy L2 (IR+ )-ban s
ur
un vannak a N
n=1 an e
14. Bizonytsa be, hogy az L2 [0, 1] Hilbert-terben s

ur
un vannak az olyan p(x) polinomok,
amelyekre p(1/2) = 0.
R1
15. Legyen (H) = 1 1H (x) 1 x2 dx egy mertek [1, 1]-en. Igaz-e, hogy a polino
mok s
ur
un vannak L2 ()-ben?
16.M Megadhato-e a C([0, 1]) teren olyan h , i belso szorzas, hogy
hf, f i = sup{|f (x)|2 : 0 x 1}?
uggvenyeknek az
17. Legyen H azoknak a {z C : |z| < 1} halmazon analitikus f
osszessege, amelyre
ZZ
|f (x + i y)|2 dxdy < + .
Igazoljuk, hogy ez Hilbert-ter az
ZZ
f (x + i y)g(x + i y) dxdy
hf, gi =
belso szorzassal, es
n (z) =
bazis (n = 1, 2, . . .).
n n1
z
118
18. Mutassa meg, hogy a nn komplex matrixok teren hA, Bi = TrA B belso szorzatot
ertelmez. Legyen

0 1
0 i
1 0
x =
, y =
, z =
.
1 0
i
0
0 1
Igaz-e, hogy a 22 esetben x , y , z ortogonalis rendszer? Esetleg bazis? (x , y , z
az u
gynevezett Pauli-matrixok.)
19. Tekintse a 3 3-as matrixok teret az elozo feladat belso szorzataval, es adjon meg
egy bazist.
20. Mutassa meg, hogy ha A es B invertalhato matrixok, akkor AB es BA sajatertekei
megegyeznek.
21. Tekints
uk azokat az f : C C merheto f
uggvenyeket, amelyekre
Z
1
2
2
|f (z)|2 e|z| dx dy
(z = x + i y)
kf k :=
veges. Ezek az
Z
1
2
hf, gi =
f (z)g(z)e|z| dx dy
belso szorzassal egy K Hilbert-teret alkotnak. 1. Igazolja, hogy K-ban az analitikus

f
uggvenyek K0 altere zart. 2. Mutassa meg, hogy K0 -ban a polinomok teljes halmazt
alkotnak.
22. Legyen Pn (x) az n-ed fok
u Legendre-polinom. Szamolja ki a Pn (1) erteket. Mutassa
neg, hogy Pn (1) = (1)n . (Utmutat

as: Felhasznalhatja, hogy
X
n=0
Pn (x)r n = p
1
1 (2rx r 2 )
(|x| < 1),
amit a Legendre-polinomok gener

ator f
uggv
eny
enek neveznek.)
23. Igazolja, hogy H2n (0) = (1)n (2n)!/n!, ha Hm (x) az m-edfok
u Hermite-polinom.
24. Igazolja az
tn
exp(2xt t ) =
Hn (x)
n!
n=0
2
osszef
uggest. (Az exp(2xt t2 ) f
uggvenyt a Hermite-polinomok gener
atorf
uggv
eny
enek nevezik.)
25. Igazolja, hogy
2 /2
ei xtt
Hn (t) dt = in ex
2 /2
Hn (x) .
119
2
26. Az e2xt et generatorf

uggvenybe berva az exponencialis f
uggveny hatvanysorat igazolja a
[n/2]
X (1)k n!
(2x)n2k
Hn (x) =
k!(n
2k)!
k=0
osszef
uggest.
27. A 32. pelda L2 () Hilbert-tereben tekints

uk az
L = {Hn : n paratlan}
halmazt. (Hn jeloli az n-edfok
u Hermite-polinomot.) Hatarozzuk meg az L alteret.
28. Igazolja, hogy az 2 ter szeparabilis.
29. Mutassa meg, hogy ha egy Banach-ter normaja eleget tesz a paralelogramma azonossagnak, akkor van olyan belso szorzat a teren, amibol a norma a Hilbert-terekben
megszokott modon szarmaztathato. (Neumann es Jordan tetele.)
30. Szamoljuk ki e|x| Fourier-transzformaltjat, x IR.
31. Mutassa meg, hogy integralhato f
uggveny Fourier-transzformaltja folytonos.
32. Milyen a, b, c C szamokra lesz az
Z 1
|x3 a bx cx2 |2 dx
1
integral minimalis?
w
33. Tetelezz
uk fel, hogy egy Hilbert-terben xn x es yn y. Melyik igaz a kovetkezo
w
alltasok koz
ul? a. xn + yn x + y. b. hxn , yn i hx, yi. c. kxn k kxk. d. Ha
xn = yn , akkor x = y.
34. Tetelezz
uk fel, hogy xn x es yn y egy Hilbert-terben. Melyik igaz az alabbi
alltasok koz
ul? a. xn + yn x + y. b. hxn , yn i hx, yi. c. kxn k kxk.
35. Tekints
unk egy olyan rendszert, amely a szamegyenesen elhelyezkedo N darab
tomegpontbol all, es szabad energiajat az
N
F (x1 , . . . , xN ) =
X
i6=j
1X 2
log |xi xj |
x
2 k=1 k
f
uggveny adja meg az egyes tomegpontok x1 , x2 , . . . , xN helyzetevel kifejezve. Igazoljuk, hogy F akkor minimalis, ha x1 , x2 , . . . es xN az N-edfok
u Hermite-polinom
gyokei. (Utmutat
as: 1. Differencial
a
ssal
mutassuk
meg,
hogy
az (x1 , x2 , . . . , xN )
P
1
minimumhelynek ki kell elegtenie a (xn xm ) = xn egyenleteket minden 1
n N-re, ha az osszegzes m 6= n-re tortenik. 2. Legyen f (x) = (xx1 ) . . . (xxN ),
es szamoljuk ki az
f (x)
1 f (x)
x
2 f (x)
f (x)
120

mennyiseget az elozo osszef
ugges fehasznalasaval. 3. Hivatkozzunk arra, hogy f az
n-edik Hermite-fele differencialegyenlet polinom megoldasa, es gy csak az n-edfok
u
Hermite-polinom lehet.)
36. Adjon peldat olyan 2 2-es P matrixra, amelyre P 2 = P es P nem onadjungalt.

37. Adjon meg egy olyan konkret operatort, amelyre raillik a 55. pelda.
38. Legyen P olyan operator egy Hilbert-teren, amelyre P = P 2 . Igazolja, hogy P akkor
es csak akkor onadjungalt, ha P magtere es keptere merolegesek egymasra.
39. Legyen egy permutacioja az 1, 2, . . . , n szamoknak, es U : Hn Hn az (3.8.19)
keplettel adott uniter operator. Igazolja, hogy
1 X
U
n!
onadjungalt projekcio, ha az osszegzes a permutaciokon fut vegig.
40. Legyen egy linearis funkcional a n n-es matrixok teren. Igazolja, hogy
egyertelm
uen letezik egy olyan D matrix, amelyre (A) = Tr DA. nemnegatv
ertekeket vesz fel a pozitv szemidefinit matrixokon, ha D pozitv szemidefinit.
41. Legyen A normalis operator. Igazolja, hogy R (A) normalis minden (A)
eseten.
42. Hasznaljuk az
R (T ) R (S) = R (T )(T S)R (S)
azonossagot a T 7 R (T ) rezolvens iranymenti derivaltjanak kiszamtasara.

43. Adjuk meg az 2 teren az
1
n+1
(n = 1, 2, . . .)
n
operator adjungaltjat. Normalis-e az A operator?
An = i n +
44. Legyen A az L2 [0, 1] terben az x2 f

uggvennyel valo szorzas operatora.
spektralmerteke?
Mi A
45. Ha H [0, 1] egy Borel-halmaz, akkor legyen
2
1
(H),
ha
H,
3
4
(H) =
2 (H) + 1 , ha 1
6 H.
3
3
4
Mi az L2 () terben az x2 f
uggvennyel valo szorzas operatoranak spektruma?
46. Az 2 ter kanonikus bazisa 1 , 2 , . . .. Adjuk meg az

An = 2n
(n = 1, 2, . . .)
keplettel ertelmezett operator normajat. Konvergal-e az Ak sorozat az eros vagy

gyenge operator topologiaban?
121
47.M Bizonytsa be, hogy ha E es F projekciok egy Hilbert-teren, akkor kE F k 1.

48. Adjon peldat olyan korlatos onadjungalt operatorra, amelynek nincsen sajaterteke.
49.M Mutassa meg, hogy az x 6= 0 vektor pontosan akkor sajatvektora az A operatornak,
ha |hx, Axi| = kAxk kxk.
50.M Igazolja, hogy ha P, Q es P + Q projekciok, akkor P Q = 0.
51. Legyen P egy zart alterre valo meroleges vettes operatora. Mikor lesz P kompakt?
52. Bizonytsa be, hogy ha E es F projekciok, akkor (EF )n konvergens az eros operator
topologiaban.
53. Legyen P egy projekcio operator. Adja meg e2i P spektrumat.
54. Legyen T olyan normalis operator, amelyre T 2 = I. Igaz-e, hogy (2i + T )1 korlatos
normalis operator?
55. Bizonytsa be, hogy ha az X B(H) operatorra X X es XX projekciok, akkor X
parcialis izometria.
56.M Legyen E( ) egy projektormertek IR Borel-halmazain. Milyen topologiaban igaz,
hogy E([0, an ]) E([0, a]), ha an a?
57. Legyen E( ) egy projektormertek IR Borel-halmazain. Hova tart E([n, n]), ha
n ?
58. Mikor lesz ket projekcio operator szorzata projekcio?
59. Legyen A es B olyan onadjungalt operatorok, hogy A B es P egy projekcio.
Igazolja, hogy P AP P BP .
60. Legyen A egy onadjungalt operator es P egy projekcio. Igazolja, hogy P AP A
eseten P es A felcserelhetok.
61. Legyen 0 A egy onadjungalt operator es P egy projekcio. Igazolja, hogy
A 2 P AP + 2 P AP .
62. Legyen S a jobbra tolas operatora az 2 teren, amelynek kanonikus bazisa 1 , 2 , . . ..
Szamolja ki a (2 S)1 2 vektort.
63. Legyen n [0, 1] novo sorozat 1 hatarertekkel. Az 2 (IN) teren An = n n+1 egy
linearis operatort ertelmez. Mi ennek a spektruma?
64. Legyen f, g L2 (0, 1) ket rogztett f
uggveny. Bizonytsuk be, hogy
Z
(Ah)(x) = f (x)g(y)h(y) dy
egy korlatos linearis operatort ertelmez. Mi ennek a spektruma?
122
65. Igazoljuk, hogy egy bazist bazisba vivo operator uniter.

66. Legyen P es Q ket projekcio. Mikor lehet P Q is projekcio?
67. Legyen S a jobbra tolas operatora. Hatarozza meg a h1 , (n S)1 2 i sorozat
hatarerteket, ha n (n 2).
68. Igazolja, hogy vegtelen dimenzios Hilbert-terben uniter operator nem lehet kompakt.
69. Adjuk meg 2 balra tolas operatoranak polaris felbontasat.
70. Legyen A es B invertalhato pozitv operatorok. Geometriai k
ozep
uket az
A#B := A1/2 (A1/2 BA1/2 )1/2 A1/2
keplettel ertelmezz
uk. Igazoljuk, hogy a. A#B = B#A, b. A#B (A + B)/2, c.
1
(A#B)B (A#B) = A.
71. Legyen U es V ket tetszoleges uniter operator egy Hilbert-teren. Mutassuk meg,
hogy letezik olyan F : [0, 1] B(H) folytonos f
uggveny, amelynek minden erteke
uniter operator es F (0) = U, F (1) = V . Az alltas azt mondja, hogy barmely ket
uniter operator vvel osszekotheto. (Utmutat

as: U-t es V -t koss
uk vvel ossze az
identitassal.)
72. Legyen (Af )(z) = zf (z) a 4. feladatban lert Hilbert-terben. Bizonytsuk be, hogy
A korlatos operator, es hatarozzuk meg a spektrumat. Elemezz
uk a spektrum reszeit
is.
73. Legyen f egy ketvaltozos folytonos f
uggveny, es ertelmezz
unk L2 (0, 1)-en egy A
operatort:
Z t
(Ag)(t) =
f (t, x)g(x) dx .
0
Igazoljuk, hogy A korlatos, es szamoljuk ki r(A)-t.
74. Szamolja ki L2 (1, 1)-ben az x2 -tel valo szorzas operatoranak spektralmerteket.

75. L2 ([0, 1] [0, 1])-ben legyen (Af )(x, y) =
egy projekcio operator.
f (x, y) f (y, x)
. Bizonytsa be, hogy A
2
76. Legyen E1 E2 , . . . paronkent ortogonalis projekciok sorozata, amelyre

Mi lesz a
X
ei /n En
En = I.
operator spektruma? Mikor lesz ez az operator kompakt?
77. Mutassuk meg a 30. pelda gondolatmenetevel, hogy ha 0 A I a H Hilbert-ter

operatora, akkor letezik egy Q projekcio valamely K H Hilbert-teren, amelyre
Ax = P Qx (x H es P : K H ortgonalis projekcio).
123
78. Igazolja, hogy az L2 [0, 1] Hilbert-terben ertelmezett
Z x
(Af )(x) =
f (t) dt
(f L2 [0, 1], x [0, 1])
0
operator korlatos.
Igazolja, hogy az A operator adjungaltja
Z 1
(A f )(x) =
f (t) dt
(f L2 [0, 1], x [0, 1]).
x
79. Legyen En paronkent ortogonalis (onadjungalt) projekciok sorozata egy H Hilbertterben, En =

6 0 es > 0 egy valos szam. Milyen ertekekre lesz az
A=
n En
n=1
linearis operator korlatos? Tegy

uk fel, hogy A korlatos. Mi a spektruma? Elemezze
a spektrum reszeit is. Mikor lesz az A operator kompakt?
80.M Legyen f L2 (IR), es
1
gn (t) =
2
ei tx f (x) dx .
n
Igazolja, hogy gn konvergal az L2 (IR) Hilbert-terben. Mi a hatarertek?

81. Igazolja, hogy egy veges dimenzios Hilbert-ter operatoranak akkor es csak akkor van
ciklikus vektora, ha minden sajaterteke egy multiplicias
u.
82. Legyen A es B ket invertalhato matrix. Igazolja, hogy AB es BA spektruma azonos.
83. Legyen
A=
1 a
a 1
(a IR) .
Adja meg az Ut = exp(i tA) uniter matrixot (t IR).

84. Igazolja, hogy ha T B(H) normalis operator, akkor kT k2 = kT 2 k.
85. Igazolja, hogy ha T B(H) normalis operator, akkor r(T ) = kT k.
86. Legyen A, B B(H) ket onadjungalt operator, melyekre A B. Mutassuk meg,
hogy ha egy C pozitv onadjungalt operatorra AC = CA es BC = CB, akkor
AC BC.
87. Legyen
A=
0 1
1 0
Adja meg az Ut = exp(i tA) uniter matrixot (t IR).
124
88. Legyen B egy pozitv korlatos onadjungalt operator. Definialjunk rekurzioval egy
An sorozatot: A0 = 0, An+1 = (B + A2n )/2. Igazoljuk, hogy An An+1 . Hova tart
az An operator sorozat?
89.M Legyen U B(H) egy uniter operator es H0 := {(x + Ux + + U n1 x) nx :
x H, n IN}. Igazolja, hogy H0 = {x H : Ux = x}.
90. Hasznalja fel az elozo feladatot annak bizonytasara, hogy

1
y + Uy + + U n1 y
n
konvergal U egy fixpontjahoz. (Utmutat

as: H = H0 H0 .)
91. Definialjuk az U : L2 (IR2 , dx dy) L2 (IR+ , r dr) L2 ([0, 2], d) linearis operatort
az
(Uf )(r, ) = f (x, y)
x = r cos , y = r sin
kepletekkel. Igazolja, hogy U uniter.
92. Hasznalja fel a (3.10.29) rezolvens azonossagot annak igazolasara, hogy

Z
Z
Z
1
1
1
f (z)Rz (T ) dz
g(z)Rz (T ) dz =
f (z)g(z)Rz (T ) dz ,
2i
2i
2i
ha f es g analitikus f
uggvenyek egy D tartomanyon, D D D (T ) es az
integralas a T spektrumat tartalmazo D tartomany hataran tortenik. (Felteheto,
hogy sima zart gorbe.)
93. Igazolja, hogy inf{kAn k1/n : n IN} a korlatos A operator spektralsugara.
94. Adjunk meg olyan vektort, amely nincsen benne az I S operator ertekkeszleteben.
(S az 2 ter balra tolas operatora.)
95.M Legyen Mn az n n-es matrixok Hilbert-tere a hA, Bi = Tr A B belso szorzassal
es D egy pozitv definit matrix. Mutassuk meg, hogy az L : Mn Mn
Z 1
L(A) =
D t AD 1t dt
0
operatorra L 0, es adjuk meg L spektrumat.

96. Mutassa meg, hogy egy Hilbert-ter vektorainak gyengen konvergens sorozata
normaban korlatos.
97. Legyen n IN, es az 2 (IN) teren ertelmezz
unk egy An operatort az

k+1 k n ,
An k =
0 k >n,
keplettel. Mi az An operator spektruma? Konvergal-e An az eros vagy a norma
topologiaban?
125
98.M Adjuk meg egy korlatos operator grafjara vetto projekciot.

uk fel, hogy AB BA = cI teljes
ul A, B B(H)
99.M Legyen c C es tetelezz
operatorokra. Igazoljuk, hogy c = 0.
100. Legyen A, B B(H) pozitv operatorok es 1 t IR. Mutassuk meg, hogy
kAt B t k kABkt .
4. Nemkorl
atos oper
atorok
Az alkalmazasok szempontjabol fontos operatorok nemelyike nem korlatos, ilyenek peldaul
a differencialoperatorok. A nemkorlatos operatorok kezelese lenyegesen bonyolultabb;
kezdodik ez azzal, hogy az ertelmezesi tartomanyuk nem a teljes ter, es gondot kell
fordtani az ertelmezesi tartomany megadasara. (Latszolag ugyanaz az operator k
ulonbozo
ertelmezesi tartomanyokkal egeszen mas jelenseget rhat le, es egeszen mas matematikai
tulajdonsagai lehetnek.)
Egy operator grafjanak zartsaga egyfajta minimumkovetelmeny az operator kezelesehez, de szamolasi szempontbol az onadjungalt operatorok osztalya mondhato
jonak. A nemkorlatos onadjungalt operatorok f
uggvenyei a korlatos esethez hasonloan
a spektraltetelen kereszt
ul ertelmezhetok.
4.1.
Z
art oper
atorok
Legyen T a H Hilbert-ter s
ur
u alteren ertelmezett linearis operator, amely ertekeit is
H-ban veszi fel. T
ertelmez
esi tartom
any
ara a D(T ) jelolest hasznaljuk. A
(T ) = {(x, y) H H : x D(T ), y = T x}
halmaz linearis alter, amit T gr
afj
anak nevez
unk. Ha (T ) zart, akkor T -t z
art
oper
atornak mondjuk. T tehat akkor zart, ha az xn x es T xn y relaciokbol kovetkezik x D(T ) es T x = y. Az olyan zart operator, amelynek ertelmezesi tartomanya az
egesz ter, a zart graf tetel szerint korlatos.
Ha a H Hilbert-ter T1 es T2 operatoraira (T1 ) (T2 ) teljes
ul, akkor a T1 T2
jelolest hasznaljuk. Szavakban T1 T2 jelentese nem mas, mint az, hogy T2 kiterjesztese
T1 -nek.
A kovetkezo pelda azt mondja, hogy a differencialas mint linearis operator nem
korlatos.
1. p
elda: Legyen D(T ) a szamegyenesen szakaszosan folytonosan differencialhato kompakt tartoj
u f
uggvenyek halmaza es T f = f . Tehat D(T ) L2 (IR). Ha

nx, ha x [0, n1 ],
fn (x) =
0, egyebkent,
akkor
kfn k =
es
1/n
n3 3
n x dx =
x
3

2 2
kT fn k =
1/n
0
1
0
3n
1/n
0
n2 dx = n .
126
127
4.1. Zart operatorok
A T differencialoperator tehat nemkorlatos, es nem terjesztheto ki a teljes L2 (IR) ter zart

operatorava.

Most peldat mutatunk zart operatorra.
2. p
elda: Legyen T0 : 2 (ZZ+ ) 2 (ZZ+ ) egy linearis operator a
X
X
xn n 7
f (n)xn n
n
keplettel adva a
D(T0 ) =
xn n :
|f (n)|2 |xn |2 < +
ertelmezesi tartomanyon egy tetszoleges f : ZZ+ C f

uggveny segtsegevel. Ekkor T0
zart operator, ezt igazoljuk.
Legyen
Hn = {(x, y) H H : yk = f (k)xk ha k n} .
Ekkor Hn zart halmaz minden n IN-re. Mivel
\
(T0 ) =
Hn ,
n
T0 grafja is zart, es T0 zart operator.
Nemkorlatos operatorok koreben a spektrumot ugyan

ugy ertelmezz
uk, mint a
korlatos esetben. A C szam T spektrumaban van, ha nem letezik olyan korlatos
A operator, amelyre A( T )x = x minden x D(T ) eseten.
A korlatos es nemkorlatos operatorok kozotti k
ulonbseg a spektrumban is jelentkezik.
Egy nemkorlatos operatornak akar minden komplex szam is a sajaterteke lehet. Ha az
operator nem zart, akkor a spektruma mindig a teljes komplex sk.
3. p
elda: Legyen T : 2 (ZZ+ ) 2 (ZZ+ ) a

nn1 , ha n > 0,
T n =
0,
ha n = 0
P
keplettel ertelmezve a D(T ) = {x 2 :
n|xn |2 < +} ertelmezesi tartomanyon. Ekkor T = T0 S , ahol S a balra tolas es
T0 n = n + 1n .
T0 a D(T ) ertelmezesi tartomanyon zart operatort ad, egy nemkorlatos szorzas operatort,
lasd a 2. peldat. Ebbol adodik, hogy T zart. Legyen ugyanis xn x es T xn y. Ekkor
S xn S x es T0 (S xn ) y. Igy T0 zartsaga alapjan T y = T0 S x = T x.
A T operatornak minden z C szam a spektrumaban van, ugyanis
e(z) =
X
zn
n
n!
n=0
(4.1.1)
sajatvektora T -nek z sajatertekekkel. (Egyebkent e(z)-t exponenci

alis vektornak
uggetlen.)

szoktak nevezni, es lathato, hogy az {e(z) : z C} halmaz linearisan f
128
4. Nemkorlatos operatorok
1. lemma: Ha a T operator spektruma nem az egesz C komplex sk, akkor T zart.

Bizonytas: Tetelezz
uk fel, hogy (T ). Ekkor B = (T )1 egy korlatos operator.
Vegy
unk egy olyan (fn ) D(T ) sorozatot, hogy fn f es T fn g valamely f es g
vektorokra.
B(f g) = lim B(( T )fn ) = lim fn = f .
n
Mindket oldalra alkalmazva a T operatort, azt kapjuk, hogy

f g = ( T )f .
Ez egyreszt mutatja, hogy f D(T ), masreszt T f = g.
4.2.
Az adjung
alt
Legyen T egy linearis operator a D(T ) H ertelmezesi tartomannyal. g D(T ), ha

hg, T f i = hk, f i
minden f D(T )-re es valamely k H-ra. Ha D(T ) s
ur
u H-ban, akkor k egyertelm
u
es T g = k defincio szerint. T a T operator adjung
altja. D(T ) azokbol a g H
vektorokbol all, amelyekre f 7 hg, T f i folytonos linearis funkcional a D(T ) alteren, es
T (g) a Riesz-reprezentacios tetel alapjan a (teljes Hilbert-terre kiterjesztett) funkcionalt
megado vektor. Az adjungalt ertelmezesebol nyomban kovetkezik, hogy
T1 T2
eseten T2 T1 .
(4.2.2)
Ha T T , akkor T -t szimmetrikusnak mondjuk. T tehat pontosan akkor szimmetrikus, ha

hg, T f i = hT g, f i
fennall barmely f, g D(T ) vektorra. Ha T = T , akkor T -t

onadjung
altnak nevezz
uk.
Neumann Janos a ma onadjungaltnak nevezett operatorokat maxim
alis szimmetrikusnak nevezte. Valoban, ha T1 T2 szimmetrikus operatorok, akkor T1 T2 T2 T1 ,
es T1 = T1 eseten T1 = T2 -nek kell teljes
ulni.
Egy nemkorlatos operator adjungaltjanak meghatarozasa hosszadalmas is lehet, mint
ezt a kovetkezo pelda mutatja.
4. p
elda: Az L2 (0, 1) Hilbert-teren ket linearis operatort tekint
unk. D(T1 ) = {f
2
2
2
2
L : f (0) = f (1) = 0 , f L }, D(T2 ) = {f L : f L }. T1 es T2 egyarant
differencialoperatorok: (Tk f )(x) = i f (x) ha f D(Tk ) (k = 1, 2). Megmutatjuk, hogy
T1 = T2 . Mivel T1 T2 , ez azt is jelenti, hogy a T1 operator szimmetrikus ugyan, de nem
onadjungalt.
T2 T1 belatasa az egyszer
ubb. A tartalmazas azt jelenti, hogy y2 D(T2 ) es
x1 D(T1 ) eseten hy2, T1 x1 i = hT2 y2 , x1 i. Valoban,
Z 1
Z 1
hy2, T1 x1 i = i
x1 (t)y2 (t) dt = i
x1 (t)y2 (t) dt = hT2 y2 , x1 i ,
0
mert a kozepso egyenloseg parcialis integralassal kovetkezik az x1 (0) = x1 (1) = 0

feltetelbol.
129
4.2. Az adjungalt
Ezutan rater
unk T2 T1 igazolasara. Legyen y D(T1 ) es y := T1 y. Az adjungalt
defincioja szerint hy, T1x1 i = hT1 y, x1i, amibol integralokra valo atrassal adodik, hogy
Z 1
Z 1
(4.2.3)
x1 (t)y (t) dt
i
x1 (t)y(t) dt =
0
Rs
ervenyes minden x1 D(T1 )-re. Legyen Y (s) = 0 y (t) dt. Parcialis integralassal
Z 1
Z 1
x1 (t)y (t) dt =
(4.2.4)
x1 (t)Y (t) dt .
0
Mivel
R1
0
x1 (t) dt = 0 a peremfeltetel miatt, tetszoleges c C szamra

Z 1
x1 (t)[Y (t) + i y(t) c] dt = 0
0
a (4.2.3) es (4.2.4) osszef

uggesek alapjan.
2
Tetszoleges g L -bol kiindulva
Z t
Z
G(t) =
g(s) ds t
0
g(s)ds
T1 ertelmezesi tartomanyaban van, gy x1 helyebe teheto:

Z 1
Z 1
0=
g(t)
g(s)ds [Y (t) + i y(t) c] dt .
0
Ezt egyszer
uen atrendezve
Z 1
Z
g(t)[Y (t) + i y(t) c] dt =

0
1
0
g(s)ds
[Y (t) + i y(t) c] dt .
A c szamot (g-tol f
uggetlen
ul) jol megvalasztva elerhetj
uk, hogy
0, es ekkor
Z
1
R1
0
[Y (t) + i y(t) c] dt =
g(t)[Y (t) + i y(t) c] dt = 0
egyenloseghez jutunk, ami tetszoleges g L2 -re fennall. Igy

Y (t) + i y(t) c = 0 ,
es differencialassal y (t) = i y (t). Ez azt mutatja, hogy y D(T2 ) es y = T2 y. Tehat

T1 T2 .

Azt mondjuk, hogy a T operator a T operator lez
ar
asa, ha (T ) = (T ). Tehat
T kiterjeszt
ese T -nek, jelolesben T T . Ha egy T operatorra teljes
ul, hogy lezarasa
letezik, akkor lez
arhat
onak mondjuk. A T operator pontosan akkor lezarhato, ha abbol,
hogy (0, h) benne van T grafjanak lezarasaban kovetkezik, hogy h = 0.
1. t
etel: B
armely s
ur
un definialt linearis operator adjungaltja zart. Az adjungalt pontosan akkor s
ur
un definialt, ha az operator lezarhato. Kovetkezeskeppen egy s
ur
un defini
alt
zart operator adjungaltja is s
ur
un definialt es zart.
130
Bizonytas: Legyen T az operator, amirol szo van.

M := {(T f, f ) H H : f D(T )}
egy izometriatol eltekintve T grafja. Kiszamoljuk, hogy (T ) = M . Valoban, (x, y)
M, pontosan akkor, ha hx, T f i = hy, f i minden f D(T ) vektorra. Utobbi nem mas,
mint x D(T ) es T x = y, azaz (x, y) (T ).
M zart alter, tehat T zart operator, es (T ) = T .
Hatra van meg annak igazolasa, hogy D(T ) s
ur
u, amennyiben T lezarhato, es viszont.
Tetelezz
uk fel, hogy h D(T ) es T letezik. Ekkor (h, 0) (T ) = M, azaz (h, 0) =
(T f, f ) valamely f D(T ). Ebbol adodik, hogy f = 0 es T f = h = 0. Tehat D(T )
s
ur
u. A megfordtott alltas a gondolatmenet megfordtasaval igazolhato.

Legyen U H H-nak az U(f, g) := (g, f ) keplettel ertelmezett uniter operatora. Az
elobbi bizonytas azon m
ult, hogy
(T ) = (U(T )) .
Felrva ezt a relaciot T helyeben T -ra is, es kihasznalva, hogy U 2 = identitas azt
kaphatjuk, hogy T = T :
(T ) = (U(T )) = (U(U(T )) ) = (T ) = (T ).
(4.2.5)
A kovetkazo pelda Laplace-operatorrol szol.

5. p
elda: Legyen
D(HD ) = {f C 2 [a, b], f (a) = f (b) = 0},
D(HN ) = {f C 2 [a, b] : f (a) = f (b) = 0}.
Az f 7 f operator a D(HD ) es D(HN ) tartomanyokon egyarant szimmetrikus. Ez

kovetkezik az
Z b

b
(4.2.6)
f g gf dx = f g f g a
a
azonossagbol. Utobbi parcialis integralassal lathato:

Z b
Z b
b
f g dx = f g a
f g dx,
a
f g dx =
a
b
f g a
f g dx
es k
ulombseg adja a fenti formulat.
Az elobbiek nagymertekben altalanosthatok. Legyen egy tartomany IRn -ben. A
Laplace-oper
ator
n
X
2f
n f =
x2k
k=1
ertelmezheto a ketszer folytonosan differencialhato f

uggvenyek osztalyan. A Green-t
etel
szerint

Z
Z
g f
(f n g gn f ) dx =
f
g ds ,
(4.2.7)
131
4.2. Az adjungalt
jelenti a normalis irany

u derivalast. (A fenti (4.2.6)
ahol a tartomany hatara, es
ennek specialis esete.) n akkor lesz szimmetrikus operator, ha a jobb oldal elt
unik:
Z
hf , n gi hn f , gi = (f n g gn f ) dx = 0.
Ezt konnyen biztosthatjuk, ha az ertelmezesi tartomanyba olyan f f

uggvenyeket
valasztunk, amelyek elt
unnek -n, ez a Dirichlet-f
ele peremfelt
etel. Termeszetesen
uggvenyek osztalya, ennek neve Neumannugyanilyen jo a f = 0 feltetelt kielegto f

f
ele peremfelt
etel.
A Dirichlet-fele es a Neumann-fele Laplace-operatorok egyarant szimmetrikusak.
6. p
elda: Legyen Q az x valtozoval valo szorzas operatora L2 (IR)-en:
D(Q) = {f L2 (IR) : xf (x) L2 (IR)},
(Qf )(x) = xf (x).
Ha g D(Q ) es Q g = g , akkor hg, Qf i = hg , f i minden f D(Q)-ra, vagyis

Z
[g(x)x g (x)] f (x) dx = 0 .
uggvenyt, hiszen ez negyzetesen inf helyebe tehetj
uk a 1[n,n] [g(x)x g (x)] f
tegralhato, es kompakt tartoj

u leven, x-szel szorozva is negyzetesen integralhato. Ezert
g(x)x g (x) = 0
majdnem minden
utt [n, n]-ben, es gy IR-en is. Azt kaptuk, hogy g D(Q) es Qg = g .
Megallaptjuk, hogy Q Q. Mivel Q szimmetrikus, azaz Q Q , arra jutunk, hogy Q
onadjungalt.
L2 (IR) egy termeszetes bazisa a Hermite-f
uggvenyek:
Mivel
n (x) = p
2
exp(x /2)Hn (x)
2n n!
2xHn (x) = Hn+1 (x) + 2nHn1 (x)

azt kapjuk, hogy
(n = 0, 1, 2, . . .).
(n 1),
2
exp(x /2)xHn (x)
1
nn1 (x) + n + 1n+1 (x)
=
2
xn (x) = p
2n n!
A matrix formaja Q-nak ebben a bazisban
0 1 0
0
1 0
2
0
2 0
3
Q = 0
.
2 0 0
3 0
..
..
..
..
.
.
.
.
(Ezt Heisenberg-reprezentacionak is szoktak nevezni.)
(n 1).
132
7. p
elda: Legyen Q az x valtozoval valo szorzas operatora az elozo peldabol, es legyen
Q megszortasa a vegtelen sokszor differencialhato kompakt tartoj
u f
uggvenyek terere Q0 .
Ekkor Q0 lezarasa Q.
Mivel Q onadjungalt leven zart, eleg azt latnunk, hogy f D(Q) eseten van olyan
gn sorozata vegtelen sokszor differencialhato kompakt tartoj
u f
uggvenyeknek, amelyre
gn f es gn (x)x xf (x) az L2 -normaban. Legyen fn := 1[n,n]f , es valasszunk
olyan vegtelen sokszor differencialhato gn f

uggvenyt, amelynek tartoja [n, n]-ben van es
kfn gn k n2 . Ekkor gn f nyilvanvaloan, es
Z n
Z n
2
2
|gn (x) fn (x)|2 dx n2 .
|xgn (x) xfn (x)| dx n
n
Ebbol latszik, hogy xgn (x)-nek es xfn (x)-nek ugyanaz a hatarerteke. Utobbi xf (x)-hez
tart, tehat az elobbi is.
Amit a Q0 operatorra bizonytottunk, az nagymertekben altalanosthato. Legyen g :
n
IR IR egy folytonos f
uggveny, es Mg a vegtelen sokszor differencialhato kompakt
tartoj
u f
uggvenyek teren ertemezett g-vel valo szorzas operatora. A fenti gondolatmenetet
kovetve lathato, hogy Mg lezarasa a g-vel valo szorzas a D := {f L2 (IRn ) : gf
L2 (IRn )} ertelmezesi tartomanyon.
4.3.
Onadjung
alt oper
atorok
Legyen A egy onadjungalt operator, es

m = inf{hx, Axi : |x| = 1} es M = sup{hx, Axi : |x| = 1} .
A 3. fejezet 14. tetelenek bizonytasa m
ukodik akkor is, ha A nem korlatos, gy (A)
[m, M]. Kovekezeskeppen egy onadjungalt operator spektruma valos. Ha m veges, akkor
A-t alulr
ol korl
atosnak nevezz
uk, ha M veges, akkor A fel
ulr
ol korl
atos. Ha m 0,
akkor A-t pozitvnak mondjuk. (Az A pozitivitasaba mindig beleertj
uk, hogy A egy
onadjungalt operator.)
Az onadjungalt operatorokra kiterjesztheto a korlatos operatorok korebol ismert
spektraltetel es a folytonos f
uggveny kalkulus is.
2. t
etel: (Spektr
alt
etel) Legyen A egy onadjungalt operator a H Hilbert-teren. Ekkor
IR Borel-halmazain egyertelm
uen letezik egy olyan E projektormertek, amelyre
(1) ha H IR Borel-halmaz es H (A) = , akkor E(H) = 0,
R
(2) D(A) = {x H : 2 dhx, E( )xi() < +},
Rn
(3) ha An = n dE() es x D(A), akkor An x Ax.
A tetelben szereplo E projektormertek az A operatort egyertelm

uen meghatarozza.
A (2) tulajdonsag megadja A ertelmezesi tartomanyat, a (3)-ban adott korlatos An
operatorok hatasanak pontonkenti hatarerteke pedig A.

4.3. Onadjung
alt operatorok
133
8. p
elda: A 6. pelda Q operatora a kvantummechanikaban az egy szabadsagi fok
u
reszecske koordin
ata-oper
atora. A valtozoval valo szorzas operatora, es spektralis
projekcioi is szorzas operatorok. Ha H IR, akkor az E(H) spektralis projekcio a H
halmaz karakterisztikus f
uggvenyevel valo szorzas operatora. Ha f L2 (IR), akkor az
hf, E( )f i mertek s
ur
usegf
uggvenye |f |2 . A spektraltetel (2) alltasa szerint f D(Q)
pontosan akkor, ha
Z
Z
2
dhf, E( )f i() d = 2 |f ()|2 d
veges, es valoban eppen ez volt Q ertelmezesi tartomanyanak meghatarozasa. Legyen

f D(Q), es An a spektraltetel (3) alltasaban szereplo operator. Ekkor
Z n
Z n
hf, An f i =
dhf, E( )f i =
|f ()|2 d ,
n
es
An f (t) =
Ha n , akkor An f Qf .
tf (t), ha |t| n,
0,
egyebkent.
A spektraltetel lehetoseget ad arra, hogy az f (T ) operatort ertelmezz

uk barmilyen
uggvenyre. f (T ) s
ur
un ertelmezett zart operator lesz, es
Borel-merheto IR C f
R
(1) D(f (t)) = {x H : |f ()|2 dhx, E()xi() < +},
R
(2) kf (T )xk2 = |f ()|2dhx, E()xi(),
(3) ha fn (t) = f (t) |f (t)| n eseten es fn (t) = 0 |f (t)| > n eseten, akkor
fn (T )x f (T )x,
felteve, hogy x D(f (T )),
(4) f (T ) = f (T ),
(5) Ha z (T ), akkor
Rz (T ) =
dE()
.
z
R
9. p
elda: Legyen A egy onadjungalt operator a H Hilbert-teren A = dE() spektralis
felbontassal. Ha K H jeloli egy kompakt [a, b] intervallumra az E([a, b]) projekcio
kepteret, akkor minden x K vektorra az hx, E( )xi mertek tartoja [a, b]-ban van.
Valoban, ha H IR olyan Borel-halmaz, amely diszjunkt [a, b]-tol, akkor E(H) keptere
meroleges K-ra es hx, E(H)xi = 0. Tetszoleges folytonos f : IR C f
uggvenyre
Z
|f ()|2dhx, E( )xi() M(b a)kxk2 ,
ahol M az |f | egy felso korlatja az [a, b] intervallumon. Az f (A) ertelmezesi tartomanyat
megado (1) keplet szerint x benne van f (A) ertelmezesi tartomanyaban. (Egyebkent az
K alteret az f (A) operator invariansan hagyja.)
134
Ha a = n es b = n, akkor legyen Kn az E([n, n]) spektralis projekcio keptere.

Az
er s
ur
u a teljes H Hilbert-terben, es az f (A) operatorok ertelmezesi tarn=1 Kn alt
tomanyaban van. Annak ellenere, hogy D(A) D(A2 ) D(A3 ) . . ., van egy s
ur
u halmaz,
amin A osszes hatvanya ertelmezve van.
Erdemes
megjegyezni, hogy (f )(T ) = f (T ) minden merheto f f
uggvenyre es C
szamra teljes
ul, de (f + g)(T ) = f (T ) + g(T ) altalaban nem igaz. Ha x D(f (T ))
D(g(T )), akkor x D((f + g)(T )) es f (T )x + g(T )x = (f + g)(T )x, azaz f (T ) + g(T )
(f + g)(T ), de a ket operator lehet k
ulonbozo. ((f (T ) + g(T ) nem feltetlen
ul zart, mg
(f + g)(T ) mindig az.)
3. t
etel: Legyen T egy onadjungalt operator. t (T ) akkor es csak akkor teljes
ul, ha
letezik egysegvektoroknak olyan fn sorozata, hogy fn D(T ) es kT fn tfn k 0.
Bizonytas:Legyen E() a T -hez tartozo projektormertek es
En = E(t 1/n, t + 1/n)
spektralis projekciok egy sorozata. Ha t (T ), akkor En 6= 0 es valaszthatunk olyan fn
vektort, amelyre En fn = fn . Ekkor
2
kT fn tfn k =
t+1/n
t1/n
( t)2 dhfn , E()fn i
1
.
n2
(Ugyanis a 3. fejezet 49. peldaja alapjan az hfn , E( )fn i mertek tartoja a [t1/n, t+ 1/n]
intervallumban van.)
A megfordtas ennel meg egyszer
ubb, ha letezik olyan fn sorozat, amelyre (T
t)fn 0, akkor a T t operatornak nem letezhet korlatos inverze, tehat t
(T ).

A tetel szerint egy onadjungalt operator spektruma approximatv saj
at
ert
ekekb
ol
all. t IR-et approximatv sajaterteknek nevezhetj
uk, ha van egysegvektoroknak egy
fn sorozata, amelyre (T fn tfn ) 0. Ha t sajatertek, akkor fn -et n-tol f
uggetlennek
valaszthatjuk.
Azt szoktak mondani, hogy t az T = T operator l
enyeges spektrum
ahoz tartozik,
ha tetszoleges > 0-ra a (t , t + ) intervallumhoz tartozo spektralis projekcio vegtelen
dimenzios, azaz vegtelen dimenzios alterre vett. Az elozo tetel bizonytasanak gondolatmenetevel adodik, hogy t pontosan akkor tartozik T lenyeges spektrumahoz, ha letezik
olyan ortonormalt fn sorozat, amelyre T fn tfn 0. T lenyeges spektrumara a ess (T )
jelolest hasznaljuk. A lenyeges spektrum nem valtozik kompakt perturbacio hatasara.
4. t
etel: (Weyl-t
etel) Legyen T = T , K = K B(H) ket onadjungalt operator, es
tetelezz
uk fel, hogy K kompakt. Ekkor T es T + K lenyeges spektruma azonos.
Bizonytas: Eleg belatni, hogy ess (T ) ess (T + K). Ha t ess (T ), akkor van
olyan ortonormalt fn sorozat, amelyre T fn tfn 0. Mivel fn w 0, Kfn 0, es
(T + K)fn tfn 0. Kovetkezeskeppen t ess (T + K).

4.4. Onadjung
alt kiterjesztesek
4.4.
135
Onadjung
alt kiterjeszt
esek
A kovetkezokben a szimmetrikus operatorok onadjungalt kiterjeszteseit vizsgaljuk. Legyen H egy szimmetrikus operator. Ha f D(H), akkor
k(H + i )f k2 = kHf k2 + kf k2 = k(H i )f k2 .
Ezert letezik egy izometrikus U = (Hi )(H+i )1 operator (H+i ) kepteren, ami ezt Hi
H-nak szimmetkepterere kepezi. U-t H Cayley-transzform
altj
anak nevezz
uk. Ha H
rikus kiterjesztese, akkor U izometrikus kiterjesztese U-nak. Ennek a megfordtasa is
igaz.
Legyen U izometrikus kiterjesztese U-nak, amely az M + Ran (H + i ) alteret az
1) = {0}.
M Ran (H i ) alterre kepezi. Eloszor megmutatjuk, hogy Ker (U
+
Ha f M , U f = f , h D(H), g = (H + i )h, akkor
2i hh, f i = h(H i )h (H + i )h, f i = hUg g, f i =
Uf
i hg, f i = 0 .
= hUg,
Mivel D(H) s
ur
u, gy arra kovetkeztethet
unk, hogy f = 0, azaz Ker (U 1) = {0}. Ez
+
azert lenyeges, mert gy a D = (U 1)M ertelmezesi tartomanyon vektorait egyertelm
u
+
modon rhatjuk (U 1)g alakban, g M . Legyen H u

gy definialva, hogy
+ i )1 = 1 i (U 1) .
(H
2
= (U + 1)g, ha f = i (U
1)g es g M + . Ekkor
Mas szoval, Hf
D
E
2 i = i (U
1)g1 , (U
+ 1)g2 =
hf1 , Hf
D
E
= (U + 1)g1 , i (U 1)g2 =
1 , f2 i .
= hHf
szimmetrikus. Bebizonytottuk tehat a kovetkezot.

Ezert H
2. lemma: Legyen H egy szimmetrikus operator. Ekkor kolcsonosen egyertelm
u megfeleltetes van H szimmetrikus kiterjesztese es Cayley-transzformaltjanak izometrikus kiterjesztesei kozott.
Egy szimmetrikus operatort l
enyeg
eben
onadjung
altnak nevez
unk, ha lezarasa
onadjungalt. (Mivel egy onadjungalt operator zart, a defincio szerint termeszetesen
lemyegeben onadjungalt is.)
A lemmabol vezetheto le a kovetkezo.
5. t
etel: Legyen H egy szimmetrikus operator. H-nak akkor es csak akkor van onadjungalt kiterjesztese, ha az
L = Ran (H i )
alterek dimenzioja megegyezik. Tovabba az alabbi feltetelek ekvivalensek:
(1) H lenyegeben onadjungalt,
136
(2) dim L+ = dim L = 0,

(3) H-nak csak egy onadjungalt kiterjesztese van.

Az L altereket defekt altereknek nevezik.
Ker (H i ).
Erdemes
megjegyezni, hogy L =
10. p
elda: Legyen D(A) = {f L2 (0, 1) : f abszol
ut folytonos, f L2 (0, 1) es
f (0) = f (1)} es Af = i f . Parcialis integralassal megmutathato, hogy A szimmetrikus operator.
Belatjuk, hogy A i rakepezes, ami azzal ekvivalens, hogy a
i
d
f if = g
dt
(4.4.8)
differencialegyenletnek tetszoleges g L2 (0, 1) eseten van f megoldasa a D(A) halmazban.

Valoban, a megoldas explicit modon megadhato
Z t

x
f (t) = i
e g(x) dx + c et ,
(4.4.9)
0
ami a
e
c=i
1e
ex g(x) dx
parametervalasztas mellett D(A)-beli f

uggveny.
Hivatkozassal az elozo tetelre megallapthatjuk, hogy A lenyegeben onadjungalt. Alabb
bizonytjuk, hogy A zart operator, ezert onadjungaltnak kell lennie.
A gondolatmenet altalanos, erdemes a peldatol f
uggetlen
ul is megjegyezni. Azt alltjuk,
hogy, ha T egy szimmetrikus operator, es +i T rakepezes valamely , IR szamokra,
6= 0, akkor T zart. A 1. lemma alapjan eleg megmutatni, hogy ( + i ) (T ). A 3.
fejezet 14. tetelenek szamolasa szerint
k[( + i ) T ]f k2 2 kf k2 ,
ami azt mutatja, hogy ( + i ) T korlatos inverzzel rendelkezik, tehat ( + i ) (T ).
Most vizsgaljuk meg ugyanezzel a modszerrel a 4. pelda T1 differencialoperatorat. A
fentiekhez hasonloan T1 i kepterenek vizsgalatahoz, a (4.4.8) differencialegyenletet kell
tekinteni, aminek altalanos megoldasa (4.4.9). A f (0) = f (1) = 0 kezdetiertek-feltetel az
olyan g-ekre elegtheto ki, amelyekre
Z 1
ex g(x) dx = 0 .
0
Ezert a Ran(T1 i ) alteret az ex f

uggveny feszti ki, mindket defekt alter egydimenzios,
ezert T1 nem lenyegeben onadjungalt, de van onadjungalt kiterjesztese. Ez onmagaban
nem meglepo, hiszen a fenti A eppen egy onadjungalt kiterjesztese T1 -nek. T1 egy onadjungalt kiterjesztesenek Cayley-transzformaltja az ex vektort egy szamszorosaba kell,
hogy vigye. Mivel a Cayley-transzformalt izometria, letezik T, egy abszol
ut ertek
u
x
x
komplex szam, hogy e 7 e a Cayley-transzformalt hatasa. Minden T-re van
()
T1 -nek egy T1 onadjungalt kiterjesztese.

4.4. Onadjung
alt kiterjesztesek
137
11. p
elda: Legyen D(P ) = {f L2 (IR) : f L2 (IR)}. Meg fogjuk mutatni, hogy a
P f = i
d
f
dt
differencialoperator onadjungalt az L2 (IR) Hilbert-teren.

Ha f, g D(P ), akkor van olyan vegtelenhez tarto tn sorozat, hogy limn f (tn ) =
limn g(tn ) = 0, es
Z
hf, P gi =
f (s)i g (s) ds =
Z tn
f (s)i g (s) ds =
= lim
n t
n
Z tn
tn

= i lim f (s)g(s) + lim
i f (s)g(s) ds =
n
n t
tn
n
Z
i f (s)g(s) ds =
=
= hP f, gi .
Megallapthatjuk, hogy P szimmetrikus.

Ezutan belatjuk, hogy P i rakepezes. A P i esetet reszletezz
uk, P + i hasonloan
targyalhato. Azt kell tehat latnunk, hogy a
i f i f = g
differencialegyenletnek barmilyen h L2 (IR) mellett van megoldasa D(P )-ben. Az
y + y = g
egyenlet altalanos megoldasa
x
y(x) = ce
+e
et g(t) dt .
Eset
unkben = 1 es a c konstansot alkalmasan kell valasztanunk.

Z x
x
t
c+
y(x) = e
e g(t) dt
0
a +-ben 0-hoz tart (ha y D(P )), gy

c=
et g(t) dt .
Kovetkezeskeppen
x
f (x) = e

Z
c+
Z
e g(t) dt =
tx
g(t) dt =
es g(s + x) ds .
138
Megmutatjuk, hogy f L2 (IR). A becslesben felhasznaljuk a (Ts g)(x) = g(x + s) eltolascsoportot, amely uniter operatorokbol all.
Z Z 0

s

|hf, hi| =
e g(s + x)h(x) ds dx
ZZ 0
es |g(s + x)| |h(x)| ds dx =
Z 0
Z
s
=
|g(s + x)| |h(x)| dx ds =
e
Z 0
=
es h|Ts g|, |h|i ds
Z 0
es kgk khk ds = kgk khk .
Tehat |hf, hi| kgk khk minden h f

uggvenyre, amibol kf k kgk.
4.5.
L
enyeg
eben
onadjung
alt oper
atorok
Lenyegeben onadjungalt operatorokkal azert kenyelmes banni, mert ertelmezesi tartomanyul egy jol kezelheto f
uggvenyosztalyt valaszthatunk, es ugyanakkor tudjuk, hogy
a lezarasa az operatornak onadjungalt.
Eloszor peldakat mutatunk be lenyegeben onadjungalt operatorokra a differencialoperatorok korebol.
12. p
elda: A Schwartz-teren ertelmezett P0 (f ) := i f operator lenyegeben onadjungalt.
Az alltas belatasara az egyik lehetoseg megmutatni, hogy P0 lezarasa a 11. peldaban
targyalt onadjungalt P operator. Most azonban P0 -nak a 7. pelda Q0 operatoraval valo
kapcsolatara szeretnenk epteni. Ha f vegtelen sokszor differencialhato gyorsan csokkeno
f
uggveny, akkor
P0 f = F QF 1 f
(4.5.10)
az F Fourier-transzformacio (2.7.23) tulajdonsaga szerint. F QF 1 onadjungalt es S-re

valo megszortasanak a lezarasa. Ezert P0 lezarasa F QF 1 .
13. p
elda: Az S(IR3 ) Schwartz-teren ertelmezett Laplace-operator lenyegeben onadjungalt.
Most is a Fourier-transzformaciot hvhatjuk segtseg
ul. A (4.5.10) osszef
uggeshez hasonloan
f = F 1 Mg F f
(f S(IR3 )),
(4.5.11)
ahol Mg a g(x) = x21 x22 x23 f

uggvennyel valo szorzas operatora. A 7. pelda szerint Mg
lenyegeben onadjungalt a kompakt tartoj
u vegtelen sokszor differencialhato f
uggvenyek
teren, es ezert a Schwartz-teren is. F olyan uniter transzformacio, amely az S(IR3 ) teret
onmagaba viszi. Igy F Mg F 1 lenyegeben onadjungalt.
139
4.5. Lenyegeben onadjungalt operatorok
A kovetkezo tetel szamos fontos esetben alkalmazhato elegseges feltetelt biztost annak
eldontesere, hogy egy szimmetrikus operator lenyegeben onadjungalt legyen.
6. t
etel: Legyen H egy szimmetrikus operator es (fi ) D(H) egy sajatvektorokbol
all
o
bazis. Ekkor H lenyegeben onadjungalt az ertelmezesi tartomany
an.
Bizonytas: Legyen az fi -hez tartozo sajatertek i . (
Pi egyebkent valos, mert szimmetrikus
oper
a
tor
saj
a
t
e
rt
e
kei
mindig
val
o
sak.)
Ha
f
=:
i fi H es f D(H), akkor
P
Hf = i i fi es
X
X
|i |2 < + ,
|i i |2 < + .
i
D0 =
nX
i fi :
(1 + 2n ) |n |2 < +
halmazon ertelmezz
unk egy T operatort a
X
X
T
i fi =
i i fi
keplettel. Ekkor H T . Legyen S a {i : i IN} halmaz lezarasa, es z 6 S.
Ertelmezz
unk egy A operatort az
X

X
A
i fi :=
i (z i )1 fi
keplettel. A korlatos es injektv. (z T )Af = f minden f H vektorra. Ezert z

6 (H).
Mivel T spektruma nem a teljes C, T egy zart operator. Konny
u latni, hogy T lezarasa
H-nak.

14. p
elda: Tekints
uk a D : f 7 i f differencialas operatort a (0, 1) nylt intervallumon
kompakt tartoj
u sima f
uggvenyek D(D) teren. Parcialis integralassal
hf, i g i = i [f, g] + hi f , gi ,
ahol [f, g] := limx1 f (x)g(x) limx0+ f (x)g(x). Ez termeszetesen mutatja, hogy D
szimmetrikus, de azt is kiolvashatjuk, hogy ha D ertelmezesi tartomanyat bovteni akarjuk
a szimmetrikussag megorzese mellett, akkor az
[f, f ] = |f (0)|2 |f (1)|2 = 0
ul.
feltetelre u
gyeln
unk kell. Ha f (1) = f (0) valamilyen T szamra, akkor ez teljes
2
i
Legyen D = {f L [0, 1] : f C , f (1) = f (0)}. Ha e = T, akkor a
H : f 7 i f operator lenyegeben onadjungalt a D ertelmezesi tartomanyon. Valoban,
az fn (x) = x e2i nx f
uggvenyek (n ZZ) sajatvektorokbol allo bazist alkotnak, es H
szimmetrikus. Az elozo tetel szerint H lenyegeben onadjungalt.
H spektruma + 2ZZ, es minden sajatertek egy multiplicitas
u. A rezolvens operator
1
( H ) kompakt minden
/ + 2ZZ ertekre.
A H operatorok D-nek onadjungalt kiterjesztesei. A lehetseges onadjungalt kiter
jesztesek T-vel vannak parameterezve.
140
15. p
elda: Tekints
uk az egyseggomb fel
uleten sima f
uggvenyeken ertelmezett

g
1 2g
1
sin
+
(, )
(g)(, ) :=
sin
sin2 2
differencialoperatort, ami gombi koordinatakban van megadva.
L2 (S, d)-ban az Ylm gombf
uggvenyek bazist alkotnak, m ZZ, l |m|, lasd a 3.
fejezet 28. peldajat. A (2.8.30) differerencialegyenletbol levezetheto, hogy
Ylm = l(l + 1)Ylm
(4.5.12)
azaz a gombf
uggvenyek sajatf
uggvenyei a operatornak.
Igy lenyegeben onadjungalt, 0 es a l(l + 1) sajatertekhez tartozo sajatalter
dimenzioja 2l + 1, tehat a spektrum erosen degeneralt.

Az elozo pelda operatora szoros kapcsolatban all a Laplace-operatorral, ugyanis a
Laplace-oper
ator pol
arkoordin
at
akban a
2
2
1
= 2 +
+ 2
r
r r r
(4.5.13)
alakot olti. r l Ylm megoldasa u = 0 egyenletnek r l Ylm Descartes-fele koordinatakba

atrva az x1 , x2 , x3 valtozok homogen l-edfok
u polinomja. Ezek a polinomok termeszetesen
linearisan f
uggetlenek, hiszen az egyseggombre megszortva az L2 (S, d) ter bazisat adjak.
Harmonikus polinomoknak nevezik ezeket.
Az f H vektort a H-n ertelmezett A linearis operator analitikus vektor
anak
nevezz
uk, ha f D(An ) minden n IN-re es letezik olyan t > 0 szam, amelyre
X
kAn f k
n=0
n!
tn < + .
(4.5.14)
Az elnevezes indoklasaul a kovetkezo pelda szolgalhat.

16. p
elda: Ha f analitikus vektora az A operatornak, akkor
FA : z 7 exp(zA)f =
X
An f
n=0
n!
zn
vektor ertek
u analitikus f
uggveny a |z| < t koron, mert az azt megado hatvanysor a felteves szerint abszol
ut konvergens. Ha A onadjungalt, akkor az FA vektorertek
u f
uggvenyt
analitikusan tovabb terjeszthetj
uk a St = {z C : t < Rez < t} vegtelen savra. Ugyanis
z St eseten van olyan s IR szam, hogy
z = z0 + i s es |z0 | < t .
Ekkor
FA (z) = ei sA FA (z0 )
analitikus f
uggvenyt ad meg z egy kornyezeteben (s-et allandoan tartva). ei sA egy uniter
operator.
141
4.5. Lenyegeben onadjungalt operatorok
Az onadjungalt operatorok analitikus vektorai s

ur
u halmazt alkotnak. Ezt analitikus
vektorok megadasaval mutatjuk meg.
Legyen A egy onadjungalt operator, [a, b] IR, es E az [a, b] intervallumhoz tartozo
spektralis projekcio. Ha f olyan vektor, amelyre Ef = f es c > |a|, |b|, akkor
kAn f k cn kf k
es
X
kAn f k
n=0
n!
tn kf k
X
cn tn
n!
n=0
= kf kect .
f tehat analitikus vektor, a defincioban szereplo t helyebe barmilyen pozitv szamot

valaszthatunk. Az is kovetkezik, hogy egy onadjungalt operator analitikus vektorai s
ur
u
halmazt alkotnak, hiszen a veges intervallumokhoz tartozo spektralis alterek egyestese
s
ur
u a Hilbert-terben.
7. t
etel: (Nelson-t
etel). Legyen A egy szimmetrikus operator a D(A) ertelmezesi
tartomanyon. Ha D(A) tartalmaz analitikus vektorokbol allo teljes rendszert, akkor A
lenyegeben onadjungalt.
Magat a tetelt nem bizonytjuk, de hasznat az alabbi peldan demonstraljuk.
17. p
elda: Tekints
uk a 3. fejezet 52. peldajanak T operatorat! T az 2 (ZZ+ ) teren hat,
T i = bi+1 i+1 . A bi IR+ szamokrol tetelezz
uk fel, hogy novo sorozatot alkotnak. Az
adjungalt definciojabol T i = bi i1 . Ha A a T es T operatorokbol kepezett k tenyezos

szorzat, akkor A a i bazisvektort egy masik bazisvektor szamszorosaba viszi. Peldaul
(T T T )i = T T bi+1 i+1 = T bi+2 bi+1 i+2 = bi+2 bi+2 bi+1 i+1 . Mivel bi novo sorozat
kAi k
k
Y
bi+j .
j=1
Ha ezt az egyenlotlenseget alkalmazzuk (T + T )k kifejtesenek minden tagjara, akkor

k
k(T + T ) i k 2
k
Y
bi+j .
j<1
i biztosan analitikus vektora lesz a T + T operatornak, ha

Q
X
2k kj=1 bi+j k
t
k!
k=1
veges. Tetelezz
uk fel, hogy bi i. Ekkor

Y
k
X
X
X
bi+j
k
k
k
(4t)k ,
2 (2t) =
(2t)
j
k=1
k=1 j=1
k=1
ami konvergens 0 < t < 1/4 eseten. Megallapthatjuk, hogy az (3.13.38) matrixszal
adott operatornak gy minden kanonikus bazisvektor analitikus vektora lesz. Nelson tetele
ertelmeben az operator lenyegeben onadjungalt.
A Hermite-f
uggvenyek alkotta bazisban a Q koordinata operatormatrixa a fenti alak
u,
gy u
jabb bizonytast kaptunk Q lenyegeben valo onadjungaltsagara.
142
4.6.
SturmLiouville-f
ele oper
atorok
Ebben a reszben masodrend

u differencialoperatoroknak egy olyan klasszikus osztalyat mutatjuk be, amin a nemkorlatos operatorok elmeletenek alkalmazasa differencialegyenletek
megoldasahoz vezet.
18. p
elda: Tekints
uk a C 2 [1, 1] tartomanyon ertelmezett (Lf )(x) = ((x2 1)f )
masodrend
u differencialoperatort:
Z 1
Z 1
1
g(x)(p(x)f (x)) dx = [g(x)p(x)f (x)]1

g (x)p(x)f (x) dx =
1
= [g(x)p(x)f (x)]1 [g (x)p(x)f (x)]1 +

2
(p(x)g (x)) f (x) dx .

1
Ha p(x) = x 1, akkor p(1) = 0, es szamolasunk mutatja, hogy L szimmetrikus

operator. L sajatf
uggvenyei az
(1 x2 )f 2xf + f = 0
(4.6.15)
egyenlet megoldasai. Ezzel a differencialegyenlettel mar talalkoztunk a Legendrepolinomok kapcsan, lasd (2.8.31). Nevezetesen = n(n+1) es n IN eseten az n-edfok
u
Legendre-fele polinom egy megoldasa az egyenletnek. Mivel a Legendre-fele polinomok
bazist alkotnak, gy L a C 2 [1, 1] tartomanyon lenyegeben onadjungalt. Az is kovetkezik,
hogy a tekintettol k
ulonbozo -kra a (4.6.15) differencialegyenletnek nincsen megoldasa.

Az f 7 (pf ) + gf alak
u differencialoperatorokat SturmLiouville-f
ele
oper
atoroknak nevezik. A fenti L is ilyen alak
u, es a kovetkezo pelda is egy ilyen
operatort tartalmaz. A pelda utan ter
unk ra az altalanos SturmLiouville-operatorok
spektralelmeletere.
19. p
elda: Legyen D(HD ) = {f C 2 [0, ], f (0) = f () = 0} es HD (f ) = f . A HD
operator a 5. pelda alapjan szimmetrikus az L2 [0, ] teren. HD sajatf
uggvenyei
r
2
fn (x) =
sin nx
(n IN) .
Az ehhez a f
uggvenyhez tartozo sajatertek n2 . Mivel a fn f
uggvenyek egy bazist alkotnak
2
L [0, ]-ben (lasd az 3. fejezet 26. peldajat), a HD operator lenyegeben onadjungalt.
1
letezik, es egy kompakt operator. Ha
0 6 (HD ), gy a korlatos inverz: HD
egy operator inverzet vagy altalanosabban veve rezolvenset integraloperatorkent lehet
eloalltani, akkor annak magf
uggvenyet gyakran az operator Green-f
uggv
eny
enek nevezik. Ha
(
(1 1 y)x, ha 0 x y ,
K(x, y) =
(1 1 x)y, ha 0 y x ,
es
K(x, y)g(y) dy =
(1 x)yg(y) dy +
(1 y 1 )xg(y) dy =
0
x
Z
Z0 x
Z
= x 1
yg(y) dy +
yg(y) dy + x
g(y) dy ,
f (x) =
143
4.6. SturmLiouville-fele operatorok

akkor vilagos, hogy f (0) = f () = 0. Tovabba
Z
Z
1
f (x) =
yg(y) dy + xg(x) +
0
g(y) dy xg(x) ,
f (x) = g(x) .
Tehat a K(x, y) magf

uggvenynek megfelelo integraloperator HD inverzet adja.
Legyen 0 < p C 1 [a, b] es q C[a, b] ket valos f

uggveny. Ezek adjak meg az
Lf = (pf ) + qf
(4.6.16)
differencialoperatort, amelynek D(L) ertelmezesi tartomanya az olyan ketszer folytonosan

differencialhato komplex ertek
u f f
uggvenyekbol all, amelyek eleget tesznek az
a1 f (a) + a2 f (a) = 0 ,
b1 f (b) + b2 f (b) = 0
(4.6.17)
(4.6.18)
hatarfeltetelnek. Az adott a1 , a2 , b1 es b2 valos szamokrol feltetelezz

uk, hogy |a1 |+|a2 | > 0
es |b1 | + |b2 | > 0, mas szoval az a1 = a2 = 0 es b1 = b2 = 0 eseteket kizarjuk. Ha az
osszes fenti feltetel teljes
ul, akkor L-et regul
aris SturmLiouville-f
ele oper
atornak
nevezz
uk L2 [a, b]-n.
3. lemma: Ha f, g D(L), akkor
f Lg gLf =
d
[p(f g gf )] .
dx
Valoban,
f Lg gLf = f (pg ) + qf g g(pf ) qf g =
d
=
[p(f g gf )] .
dx
A lemmat annak belatasara hasznaljuk fel, hogy L szimmetrikus:
Z b
i
d h
p(f g gf ) dx =
hf, Lgi hLf, gi =
a dx
h
i
= p(b) f (b)g (b) g(b)f (b)

i
h
p(a) f (a)g (a) g(a)f (a) .
Ha f, g D(L), akkor

a1
f (a) f (a)
=0
a2
g(a) g (a)
f (b) f (b)
g(b) g (b)

b1
b2
=0
a peremfeltetel alapjan. Itt a 2 2-es matrixokat nem 0 vektorokra alkalmazva kapjuk a

0-t, tehat a matrixok nem invertalhatok, determinansuk 0:
f (a)g (a) g(a)f (a) = 0 ,
f (b)g (b) g(b)f (b) = 0 .
144
Ebbol adodik, hogy

hf, Lgi hLf, gi = 0
a fenti szamolasban, vagyis az L operator szimmetrikus.

A tovabbiakban feltetelezz
uk, hogy = 0 nem sajaterteke az L operatornak, es f1 , f2
D(L) linearisan f
uggetlen megoldasai az Lf = 0 (homogen) egyenletnek az (4.6.17) es
(4.6.18) kezdeti feltetellel. Az L operator inverzet egy K(x, t) magf
uggvennyel fogjuk
megadni. Igy az Lf = g inhomogen egyenlet f megoldasa
Z b
1
f (x) = L g(x) =
K(x, t)g(t) dt
a
alakban all elo. A magf

uggveny pontos alakja a kovetkezo:
f2 (x)f1 (t)
p(t)w(t) , ha a t < x,
K(x, t) =
f (x)f2 (t)
1
, ha x < t b,
p(t)w(t)
(4.6.19)
ahol w(t) = f1 (t)f2 (t) f2 (t)f1 (t) a homogen egyenlet megoldasaihoz kapcsolodo, u
n.
Wronski-f
ele determin
ans.
A lert folytonos K(x, t) magf
uggvennyel (4.6.19)-ben adott f f
uggvenyen kiszamolva
az L operator hatasat g-t kapunk. Ezt nem nezz
uk meg reszletesen, inkabb azt mutatjuk
meg, hogy hogyan juthatunk el a K(x, t) magf
uggveny fenti alakjahoz.
A differencialegyenletek elmeleteben megszokott modon az Lf = g egyenlet altalanos
megoldasat
f (x) = c1 f1 (x) + c2 f2 (x) + fp (x)
alakban keress
uk, ahol fp (x) az Lf = g (inhomogen) egyenlet egy partikularis megoldasa
es f1 , f2 a homogen egyenlet linearisan f
uggetlen megoldasai. A parameterek varialasa
modszer alapjan fp (x)-et
fp (x) = v1 (x)f1 (x) + v2 (x)f2 (x)
alakban probaljuk keresni. A v1 (x) es v2 (x) egy
utthato f
uggvenyekre a
v1 (x)f1 (x) + v2 (x)f2 (x) = 0
potlolagos feltevest tessz
uk. Ennek haszna a
fp (x) = v1 f1 + v2 f2
tulajdonsag, amibol
fp = v1 f1 + v2 f2 + v1 f1 + v2 f2 .
Behelyettestve az Lf = h egyenletbe adodik, hogy
v1 (pf1 + p f1 + qf1 ) + v2 (pf2 + p f2 + qf2 ) + p(v1 f1 + v2 f2 ) = h .
Mivel f1 es f2 az Lf = 0 homogen egyenlet megoldasai, itt az elso ket tag elt
unik, es
v1 f1 + v2 f2 =
h
.
p
145
4.6. SturmLiouville-fele operatorok

v1 -re es v2 -re egy linearis egyenletrendszer
unk van, amit megoldunk:
v1 (x) =
h(x)f2 (x)
p(x)w(x)
h(x)f1 (x)
.
p(x)w(x)
es v2 (x) =
Az altalanos elmeletbol tudjuk, hogy w(x) nem lehet 0 [a, b] egyetlen pontjaban sem. A
konkret esetben megmutathato, hogy
p(x)w(x)
allando [a, b]-n. Integralunk:
Z
v1 (x) = c h(x)f2 (x) dx ,
v2 (x) =
c h(x)f1 (x) dx .
Veg
ul
Z
fp (x) = c f1 (x)
h(t)f2 (t) dt + c f2 (x)
h(t)f1 (t) dt =
b
a
Z x
Z b
=
c f2 (x)f1 (t)h(t) dt +
c f1 (x)f2 (t)h(t) dt .
a
Ha a K(x, t) Green-f
uggv
enyt a

c f2 (x)f1 (t), ha a t < x ,
K(x, t) =
c f1 (x)f2 (t), ha x < t b
keplettel ertelmezz
uk, akkor
fp (x) =
K(x, t)h(t) dt .
8. t
etel: A K(x, t) Green-f
uggvennyel mint magf
uggvennyel adott T integraloperator
kompakt es onadjungalt, sajatertekei egy multiplicitas
uak.
Bizonytas: T kompakt (raadasul HilbetSchmidt-fele), hiszen a K(x, t) magf
uggveny
folytonos, es ezert negyzetesen integralhato. T = T kovetkezik a magf

uggveny szimmetriajabol.
T sajatf
uggvenyei helyett L sajatf
uggvenyeit is vizsgalhatjuk, ugyanazok, csak a megfelelo sajatertekek masok. Legyen Lu = u es Lv = v linearisan f
uggetlen u-ra es v-re.
A peremfeltetelbol
a1 u(a) + a2 u(a) = 0 ,
a1 v(a) + a2 v (a) = 0 .
Ezert

u(a) u (a)

v(a) v (a)

= 0,

ami ellentmondana a linearis f

uggetlensegnek.

A regularis SturmLiouville-fele operatorhoz van sajatf
uggvenyekbol allo bazis, ezert
a 6. tetel alapjan megallapthatjuk, hogy L lenyegeben onadjungalt.
146
4.7.
A Laplace-oper
ator
A Laplace-operator nagyon sok alkalmazasban elofordulo differencialoperator. Altal

anos
formaja
n
X
2
.
2
x
i
i=1
Spektralelmeleti szempontbol nagy k
ulonbseg van a teljes teren es a korlatos tartomanyon
tekintett operator kozott. A 19. pelda az egydimenzios Laplace-operatorrol szolt a
Dirichlet-fele peremfeltetellel. Az operator inverze kompakt. Korlatos tartomanyon a
Laplace-operator tobb dimenzioban is hasonloan viselkedik.
9. t
etel: Legyen IRn sima hatarral rendelkezo korlatos tartomany. A D Laplaceoperator a ketszer folytonosan differencialhato es a Dirichlet-fele peremfeltetelnek eleget
tevo f
uggvenyek teren lenyegeben onadjungalt operator. D lenyeges spektruma u
res es
rezolvense kompakt.
A Green-formul
ab
ol kovetkezik, hogy a tetelben szereplo Dirichlet-f
ele D
Laplace-oper
atorra hf, D f i 0, ezert D sajatertekei negatvak. A sajatertekek
explicit meghatarozasa csak nehany esetben lehetseges, a numerikus meghatarozas sem
konny
u. Peldaul, ha a ketdimenzios egysegkor (lemez), akkor numerikusan a 1 =
5, 784, 2 = 14, 684, 3 = 14, 684, 4 = 26, 378, 5 = 26, 378, 6 = 30, 470 stb.
ertekek adodnak.12
A Neumann-f
ele Laplace-oper
atorra hasonlo tetel igaz.
A Laplace-operatorok spektralelmelete bizonyos parci
alis differenci
alegyenletek
megoldasara is hasznalhato. Tekints
uk a
f = g es f | 0
feladatot egy adott g f
uggvennyel a korlatos sima hatarral rendelkezo tartomanyon,
f az ismeretlen f
uggveny. A peremfeltetel mutatja, hogy a feladat a Dirichlet-fele D
Laplace-operatorra vonatkozik. Ha K(x, y) a megfelelo Green-f
uggveny, akkor
Z
1
f (x) = D g =
K(x, y)g(y) dy.
(4.7.20)
Egy masik lehetoseg a feladat megoldasara a sajatf

uggvenyek szerinti sorfejt
es. LeP
2
gyen hn a D operator sajatf
uggvenyeibol allo bazis L ()-ban.
Ekkor g =
n cn hn
P
egy
utthatok valamely cn sorozatara. Az f megoldast f = n an hn alakban keress
uk. Ha
D hn = n hn , akkor, akkor az ismeretlen an egy
utthatokra a n an = cn felteteleknek kell
teljes
ulni, tehat an = cn /n .
20. p
elda: (A harmonikus oszcill
ator) A kvantummechanikaban az egy dimenzios
harmonikus oszcillator energia (vagy Schrodinger-) operatora
(Hf )(x) = f (x) + 2x2 f (x)
alak
u.13 (Ertelmez
esi tartomanynak az S(IR)-teret vehetj
uk.) H maga egy Sturm
Liouville-fele operator, szingularisnak mondjak, mert nem veges intervallumon van veve.
Kozvetlen
ul ellnorizheto, hogy H szimmetrikus. Sajatf
uggvenyeinek feldertesehez a
Hf = f
147
4.7. A Laplace-operator
differencialegyenletet kell megoldani. Ez a valtozok transzformalasaval (x helyebe
helyebe )
d2 f
2 + x2 f = f
dx
2
alakot olti, majd a f (x) = ex /2 g(x) helyettestessel a
x,
g 2xg + ( 1)g = 0
Hermite-fele differencialegyenlethez jutunk, amelynek megoldasa = 2n + 1 eseten a
Hn (x) n-edfok
u Hermite-polinom, lasd (2.8.37).
(n = 0, 1, 2, . . .)
n (x) = cn Hn ( x) exp ( x2 /2)
a cn normalasi konstansok alkalmas valasztasaval egy sajatf
uggvenyekbol allo bazis az
L2 (IR) terben. Igy a H operator lenyegeben onadjungalt (vesd ossze a 6. tetellel). A
n (x) f
uggvenyeket az = 1 esetben Hermite-f
uggvenyeknek nevezik. (Nehany Hermitef
uggveny grafikonjat a 3. fejezetben abra is mutatja.)
A tovabbiakban a = 1 egyszer
ustessel el
unk. Annak ellenere, hogy H szingularis
SturmLiouville-fele operator, a regularis esethez hasonloan letezik kezelheto Greenf
uggvenye. H-nak a 0 nem sajaterteke, gy a H 1 operatort eloallthatjuk magf
uggveny
segtsegevel. Legyen

2
1
x + y2
(x)(y), ha x y ,
exp
2

2
g(x, y) =
1
x + y2
exp
(y)(x), ha y < x ,
2
Rx
2
ahol (x) = et dt (lenyegeben egy Gauss-eloszlas eloszlasf
uggvenye). Tobbkevesebb szamolassal adodik, hogy
Z
1
H f (x) =
g(x, y)f (y) dy ,
pontosabban
h(x) =
g(x, y)f (y) dy eseten Hh = f
folytonos f L2 (IR) f
uggvenyekre. Tehat a folytonos szimmetrikus g(x, y) f
uggveny a H
operator Green-f
uggvenye. Megfelelo becslesek segtsegevel kozvetlen
ul igazolhato, hogy
ZZ
|g(x, y)|2 dxdy < + .
Mivel H spektralis eloalltasat ismerj
uk, es tudjuk mar, hogy g(x, y) Green-f
uggveny, egy
masik utat is jarhatunk:
2
ZZ
X Z Z

=

g(x,
y)
(x)
(y)
dxdy
|g(x, y)|2 dxdy =
n
m

n,m
2 X
1

=
n , H m
=
n,m
n=0
1
.
(2n + 1)2
148
A kapott sor evidens modon konvergens (osszege 2 /8).

A ketdimenzios harmonikus oszcillator Schrodinger-operatora (a forgasszimmetrikus
esetben)

2
d2
d
f (x, y) + (x2 + y 2)f (x, y) .
+
(H2 f )(x, y) =
dx2 dy 2
A n (x)m (y) alak

u f
uggvenyek bazisat adjak L2 (IR2 )-nek, ha n, m ZZ+ . Az egydimenzios oszcillatorrol elmondottakat felhasznalva
H2 n (x)m (y) = (2n + 2m + 2)n (x)m (y) .
Igy H2 sajatertekei 2, 4, 6, . . .. A 2 sajatertek kivetelevel tobbszoros multiplicitas
uak: 2k
multiplicitasa, annyi, ahanyfelekeppen k 1 eloall nemnegatv egeszek osszegekent, ez
eppen k.
A fizikai interpretacioban a sajatertekek energiaszinteket jelentenek. A legkisebb 2
sajatertekhez egyetlen sajatf
uggveny tartozik, ez adja a legkisebb energiaj
u, u
gynevezett
alap
allapotot. A 4 sajatertekhez mar ket sajatf
uggveny tartozik, 1 (x)0 (y) es
0 (x)1 (y). Ez az energiaszint mar ,,degeneralt. Magasabb energiaszinteken a degeneraltsag meg nagyobb.

21. p
elda: (A hidrog
enatom) A protonbol es elektronbol allo hidrogenatom energiaoperatora
Hf (x, y) =
~2
~2
e2
x f (x, y)
y f (x, y)
f (x, y)
2m1
2m2
kx yk
(x, y IR3 )
az L2 (IR6 ) Hilbert-teren. Fizikailag H elso tagja az m1 tomeg

u es e toltes
u protonnak, a masodik az m2 tomeg
u es e toltes
u elektronnak, a harmadik pedig a
14
Coulomb-kolcsonhatasnak felel meg. H ertelmezesi tartomanyanak a gyorsan csokkeno
f
uggvenyek S(IR6 ) teret tekinthetj
uk. Celunk az, hogy belassuk: H lenyegeben onadjungalt.
Az
m1 x + m2 y
u=
,
v =yx
m1 + m2
transzformaciot hajtjuk vegre. (u a tomegkozeppont helye, v pedig az elektronnak a
protonhoz viszonytott helyzete.) A transzformacio Jacobi-determinansa 1, gy L2 (IR6 )nak egy U uniter operatorat indukalja. (E teny reszletesebb targyalasa megtalalhato az
3. fejezet 26. peldajaban.) U a Schwartz-teret onmagaba kepezi.
U HUg(u, v) =
~2
e2
~2
u g(u, v)
v g(u, v)
g(u, v) ,
2(m1 + m2 )
2
kvk
ahol = m1 m2 /(m1 + m2 ). A transzformacio matematikai jelentosege az, hogy a vizsgalt

operator egy olyan osszegre bomlik, amelynek egyik tagja csak az u valtozoban, masik
tagja (amely valojaban a fenti masodik es harmadik tag osszege) a v valtozoban hat. A
valtozokat siker
ult szetvalasztani, ami azert elonyos, mert ha a L2 (IR6 ) teret az L2 (IR3 )
L2 (IR3 ) tenzorszorzattal azonostjuk, akkor
U HU = H1 id2 + id1 H2 ,
149
4.7. A Laplace-operator
ahol H1 az u valtozoban hato Laplace-operator konstansszorosa es
H2 g(v) =
e2
~2
g(v)
g(v) .
2
kvk
A Laplace-operatorrol tudjuk, hogy lenyegeben onadjungalt S(IR3 )-on, es ki fogjuk mutatni, hogy H2 is az. Ez elegendo ahhoz, hogy U HU lenyegeben onadjungalt legyen
S(IR3 ) S(IR3 )-on. Ezt a kijelentest itt bizonytas nelk
ul elfogadjuk, valojaban a kovetkezo eredmenyt hasznaljuk. Ha D1 -en H1 lenyegeben onadjungalt, es D2 -en H2 lenyegeben
onadjungalt, akkor H1 id2 + id1 H2 lenyegeben onadjungalt lesz a
{f g : f D1 , g D2 }
vektorok altal fesztett alteren. Eset

unkben D1 = D2 = S(IR3 ), es az f (u)g(v) f
uggvenyek
6
altal fesztett alter resze S(IR )-nak. Ezen U HU tehat lenyegeben onadjungalt. Mivel
U invariansan hagyja S(IR6 )-ot, maga H is lenyegeben onadjungalt lesz.
H1 -rol tudjuk, hogy folytonos a spektruma. Fizikailag ez a tag adja az atom (azaz a
proton es elektron tomegkozeppontja) halado szabad mozgasanak a folytonos energiajat.
H2 a tomegkozepponthoz viszonytott relatv mozgas energiaja, amiben nem az elektron valodi m2 tomege, hanem a tomegkent megjeleno mennyiseg szerepel, reduk
alt
3
2
t
omegk
ent is emlegetik. H2 -rol ki fog der
ulni, hogy van olyan bazisa az L (IR ) ternek,
amely sajatvektoraibol all, sot, ami joval tobb H2 kompakt.
Ujabb
koordinata-transzformaciot hajtunk vegre, atter
unk terbeli polarkoordinatakra.
A transzformacio mogott most is egy uniter operator all, V : L2 (IR3 ) L2 (IR+
S 2 , drd),
(V f )(r, , ) = rf (x) ,
ahol x1 = r sin cos , x2 = r sin sin , x3 = r cos es x = (x1 , x2 , x3 ). d a gombfel
uleten a felszin szerinti integralast jeloli.

~2
1
1 2
e2
2
V H2 V =
r
+
sin
, (4.7.21)
2r 2 r
r
sin
r
sin2 2
amiben megjelenik a 4.5.12 pelda differencialoperatora. Az egyszer
useg kedveert
atter
unk olyan egysegekre, hogy ~ = 1, e2 = 2 es = 1/2 legyen. Ekkor:

1
2
1
2
K := V H2 V = 2
r
2.
(4.7.22)
r r
r
r r
Az L2 (IR+ S 2 , drd) ter szorzatra bonthato, L2 (IR+ ) L2 (S 2 , d). A L2 (S 2 , d) teren
hato operator spektralis felbontasa ismeretes: Minden l nemnegatv egesz szamhoz
van egy Hl sajatalter, amit az Ylm gombf
uggvenyek fesztenek ki, |m| l. Tehat Hl
dimenzioja 2l + 1. megszortva Hl -re l(l + 1)-gyel valo szorzaskent viselkedik. Ha
(r, , ) L2 (IR+ ) Hl , akkor

2
1
1
2
r
+ l(l + 1) 2 .
K = 2
r r
r
r
r
Legyen Kl := K|L2 (IR+ ) Hl . A Kl = E sajatf
uggveny egyenlet megoldasat
= R(r)Ylm (, ) formaban keress
uk. Ekkor a radialis R f
uggvenyre a

2
1
1
r2
R(r) R(r) + l(l + 1) 2 R(r) = ER(r)
2
r r
r
r
r
150
differencialegyenletet kapjuk, amiben E egyelore meghatarozatlan valos szam. Az egyenlet

egyszer
usodik az u(r) = rR(r) valtozoban:

2 l(l + 1)
u(r) = 0,
(4.7.23)
u (r) + E +
r
r2
ugyanis

2
r
R(r) = ru (r) .
r
Az (4.7.23) egyenlet analziset nem reszletezz

uk. Negyzetesen integralhato megoldasa
2
akkor van, ha az E szam 1/n alak
u, n IN, es l < n. Az egyenlet megoldasa egy v(r)
f
uggveny bevezetesevel tortenik, legyen u(r) = er/n r l+1 v(r). Ekkor
t
dv
d2 v
+
(2l
+
2
t)
+ (n l 1)v = 0 ,
dt2
dt
ahol t = 2r/n. A kapott egyenletet osszevethetj

uk a 3. fejezet (2.8.40) egyenletevel.
(2l+1)
= 2l + 1 es n l 1 0 egesz szam. A megoldas Lnl1 (t) es a radialis sajatf
uggvenyek
r/n
Rnl (r) = cnl e

cnl a normalizalo konstans, erteke az
Z
2r
n
l
L2l+1
nl1
2r
n
(4.7.24)
2
r 2 Rnl
(r) dr = 1
feltetelbol szamolhato. (Ez az egyenlet sajnos k

ulonbozik (2.8.41)-tol, de azert a Laguerrepolinomokra vonatkozo rekurzio segtsegevel arra visszavezetheto.)
A Kl operator sajatertekei hagyomanyos egysegekben a
En =
e4
2n2 ~2
(n IN)
(4.7.25)
szamok, l < n. A megfelelo sajatf

uggvenyek teljes rendszert alkotnak, mert rogztett l-re
Rn,l teljes rendszer. (Utobbi egy nem reszletezett alltas.) Ezert Kl spektralis eloalltasat
ismerj
uk. Kl egy kompakt onadjungalt operator. Sajatertekei veges multiplicitas
uak,
pontosabban 2l + 1 mindegyiknek a multiplicitasa, es a 0-hoz tartanak.
A Kl operatorokbol osszerakjuk magat a K operatort. Ez is egy kompakt onadjungalt
operator (4.7.25) sajatertekekkel es
Rnl (r)Ylm (, ),
sajatf
uggvenyekkel. Rogztett n-re l lehetseges ertekei l = 0, 1, 2, . . . , n 1, es |m| l.
Az En -hez tartozo sajatalter dimenzioja
n1
X
2l + 1 = n2 .
l=0
A sajatf
uggvenyek mind
Cer/n p1 (r)p2 (x, y, z)r l
151
4.8. Egyparameteres uniter csoportok
alak
uak, alkalmas C allandoval, egyvaltozos p1 polinommal es haromvaltozos p2 polinommal. Ezert gyorsan csokkeno sima f
uggvenyek.
Az n, l, m parametereket a fizikaban f
okvantumsz
amnak,
mell
ekkvantumsz
amnak, ill. m
agneses kvantumsz
amnak nevezik. Az En ertekek
kiszamtasa es a mert spektrummal valo megegyezese a kvantumelmelet elso gyozelmei
koze tartozott 192526-ban.
4.8.
Egyparam
eteres unit
er csoportok
Egyparameteres uniter csoportokkal mar talalkoztunk a 3. fejezetben. Lattuk, hogy

adott korlatos onadjungalt A operatorra U(t) := exp(i tA) olyan egyparameteres uniter
csoport, amelyre a t 7 U(t) megfeleltetes normaban folytonos. Most ennel enyhebb
folytonossagi kovetelmenyt tesz
unk. A csoport er
os folytonoss
aga az so topologiaban
valo folytonossagot jelenti, azaz
t 7 U(t)x
folytonos minden x Hilbert-ter vektorra. (Erdemes

megjegyezni, hogy a 3. fejezet 24.
peldaja szerint az eros folytonossag az osszes t 7 hy, U(t)xi f
uggvenyek folytonossagaval
egyenertek
u.)
A Stone-t
etel kolcsonosen egyertelm
u kapcsolatot allapt meg az onadjungalt
operatorok es a folytonos egyparameteres uniter operatorcsoportok kozott.
10. t
etel: (Stone-t
etel) Legyen U(t) B(H) egy erosen folytonos egyparameteres
uniter csoport. Ekkor letezik egy A = A onadjungalt operator, amelyre U(t) = exp(i tA).
Bizonytas: Legyen
U(s) I
x
(4.8.26)
s0
is
azon x H vektorokra, amelyekre a hatarertek (normaban) letezik. Ezt az A linearis
operatort a csoport gener
ator
anak nevezz
uk. Eloszor megmutatjuk, hogy a generator
D(A) ertelmezesi tartomanya s
ur
u halmaz.
Legyen

Z
Ax := lim
D0 =
xf :=
f (t)Ut x dt : x H, f C0 (IR)
Itt a folytonos (es kompakt tartoj

u) t 7 f (t)Ut x vektorertek
u f
uggveny integraljat a
kovetkezokeppen ertj
uk. Rogztett x H-ra
Z
Fx : y 7 hf (t)Ut x, yi dt
egy korlatos linearis funkcional, gy a Riesz reprezentacios tetel szerint letezik egy xf H
vektor, amelyre
Z
hxf , yi =
Mivel
|Fx (y)|
hf (t)Ut x, yi dt .
|hf (t)Ut x, yi| dt kyk
kf (t)Ut xk dt ,
152
azt kapjuk, hogy

kxf k
kf (t)Ut xk dt = kxk
|f (t)| dt.
Legyen j az approximatv egyseg az 3. fejezet 5. peldajabol. Ekkor

Z
Z

kx xj k = j (t)(Ut I)x dt j (t)k(Ut I)xk dt
Z
j (t) dt sup{k(Ut I)xk : t } =

= sup{k(Ut I)xk : t }
barmilyen x H vektorra. A jobb oldal tart 0-hoz U(t) feltetelezett folytonossaga alapjan,
ur
u.
gy 0 eseten xj x. Ez mutatja, hogy a D0 halmaz s
Z
Z
f (t s) f (t)
1
Us I
f (t)[U(s + t) U(t)]x dt =
xf =
U(t)x dt .
is
is
is
(Az integrandus normajanak van integralhato majoransa, hiszen f kompakt tartoj
u.) Az
s 0 hataratmenettel kapjuk, hogy
Z
Axf = i
f (t)Ut x dt = xi f .
Nevezetesen, D0 D(A). Raadasul a D0 halmazon pontosan ismerj
uk az A generator
hatasat.
Legyen A0 := A | D0 . Celunk most az, hogy bebizonytsuk, hogy A0 lenyegeben
onadjungalt.
Ha Tt az eltolas csoport L2 (IR)-en, lasd a 32. peldat a 3. fejezetben, akkor konnyen
ellenorizheto, hogy
U(s)xf = xT (s)f
es A0 U(s)z = U(s)A0 z ,
minden z D0 -ra.
Kiszamolhato, hogy
hA0 xf , xg i = hxf , A0 xg i
minden f, g C0 (IR) eseten (parcialis integralas). Tehat A0 szimmetrikus. A lenyegeben

onadjungalt tulajdonsag igazolasahoz a 5. tetelt hasznaljuk fel.
Legyen y D(A0 ) es tetelezz
uk fel, hogy A0 y = i y. Ekkor

d
dU(s)
hy, U(s)zi = y,
z = i hA0 y, U(s)zi = hy, U(s)zi
ds
ds
ervenyes minden z D0 vektorra. Ez egy differencialegyenlet, aminek megoldasa
hy, U(s)zi = hy, zies
az U(0) = I-bol adodo kezdeti ertek miatt. Mivel ez s-nek korlatos f
uggvenye kell, hogy
legyen, hy, zi = 0 kell, hogy teljes
uljon. Mivel z D0 tetszoleges volt, y = 0. Hasonloan
lathato, hogy A0 y = i y ugyancsak az y = 0 esetben lehetseges. Az idezett tetel szerint
A0 lenyegeben onadjungalt.
153
4.8. Egyparameteres uniter csoportok
Jelolje B A0 onadjungalt kiterjeszteset, azaz B = A0 . Be kell latnunk, hogy U(s) =

e , amit abban a formaban er
unk el, hogy y(s) := U(s)z ei sB z azonosan 0 minden
z D0 -ra. y(s) elso tagja differencialhato
i sB
d
U(s)z = i A0 U(s)z .
ds
ei sB z differencialhatosagahoz z D(B)-ra es a Lebesgue-fele konvergenciatetelre van
sz
ukseg
unk:
i sB
2 Z i s
2
(e I)z

e 1

Bz
=
dhz, E( )zi

is
is
az integrandus 0-hoz tart, ha s 0 es
i s

e 1

2||
is

biztost integralhato majoralo f
uggvenyt, ugyanis
Z
||2 dhz, E( )zi < +
a spektraltetel szerint ekvivalens z D(B)-val, ami felteves

unk szerint fennall.
ei sB z differencialhato a 0-ban, es gy minden
utt
d i sB
e z = i Bei sB z .
ds
Most differencialjuk az ky(s)k2 f
uggvenyt:

d
d
d
d
2
ky(s)k =
hy(s), y(s)i =
y(s), y(s) + y(s), y(s) =
ds
ds
ds
ds

d
y(s), y(s) =
= 2Re
ds
= 2Re hi A0 (U(s) ei sB )z, (U(s) ei sB )zi ,
ami 0, mivel A0 szimmetrikus. Ez az y(0) = 0 kezdeti ertek miatt azt jelenti, hogy
y(s) 0.
usegenek igazolasa. Induljunk ki az U(s) = ei sB es B =
R Hatra van meg B egyertelm
dE() osszef
uggesekbol! Kiszamoltuk, hogy x D(B) eseten ei tB x differencialhato,
ezert D(A) D(B). A fordtott tartalmazashoz legyen x D(A) es
fs (t) :=
ei st 1
.
is
lims0 fs (B)x := y letezik, ez csupan atfogalmazasa a x D(A)-nek. Az integral

Z
|fs ()|2 dhx, E( )xi()
veges kis s-re, peldaul kyk2 + 1, |fs ()|2 ||2 amint s 0. A Fatou-lemma szerint
Z
||2 dhx, E( )xi() kyk2 + 1 ,
154
tehat x D(B). Az A = B konkl

uzio termeszetesen B egyertelm
useget mutatja, es azt
is, hogy B a generator.

A Stone-tetel bizonytasabol kiolvashato egy hasznos eszrevetel, amit lemmakent fogalmazunk meg:
4. lemma: Legyen D1 olyan s
ur
u halmaz az Us = ei sA erosen folytonos egyparameteres
csoport A generatoranak ertelmezesi tartomanyaban, amely invari
ans minden Us uniterre.
Ekkor A lenyegeben onadjungalt a D1 ertelmezesi tartomanyon.

Alkalmazzuk ezt a Ta eltolas csoportra a H = L2 (IR) teren. Az S(IR) Schwartzter s
ur
u L2 (IR)-ben, es invarians az eltolasokra. Ezert a P generator, ami az f 7 i f
differencialoperator, lenyegeben onadjungalt S(IR)-en.
22. p
elda: f L2 (IR) eseten legyen
(Dt f )(x) = et/2 f (et x)
(t IR) .
(4.8.27)
Ekkor egyszer
u helyettesteses integralas mutatja, hogy a linearis Dt operator uniter:
Z
hDt f, Dt gi =
et/2 f (et x)et/2 g(et x) dx =
Z
=
f (y)g(y) dy = hf, gi .
Konnyen ellenorizheto, hogy Dt Ds = Dt+s , tehat Dt egyparameteres uniter csoport. Folytonossaga azt jelenti, hogy
limhf, Dt gi = hf, gi ,
t0
amit elegendo abban az esetben belatni, ha f es g egy teljes rendszerbol van, peldaul
legyen f es g kompakt tartoj
u folytonos f
uggveny. Ilyenkor
Z
Z
t/2
t
f (x)e g(e x) dx f (x)g(x) dx ,
hiszen az integralas veges intervallumon tortenik, es alkalmas konstans f
uggveny majoralja
t/2
t
az f (x)e g(e x) integrandust. Megallapthatjuk, hogy Dt folytonos egyparameteres csoport, es celul t
uzz
uk ki generatoranak meghatarozasat.
Dt onmagaba viszi a kompakt tartoj
u sima f
uggvenyek halmazat, ami ezert magja az
A generatornak. Legyen f es g most ilyen f
uggveny.

1
1
1 d

hf, Dt gi = hf, g(x) + g (x)xi .
i dt
i
2
t=0
Tehat (Ag)(x) = 2i g(x) i g (x)x a generator. Mint ilyen szimmetrikus, es a kompakt

tartoj
u sima f
uggvenyek invarianciaja miatt lenyegeben onadjungalt.
Erdemes
megjegyezni, hogy a 6. pelda Q es a 11. pelda P differencialoperatoraval
kifejezve
1
(4.8.28)
Af = (P Q + QP )f .
2
155
23. p
elda: (A diff
uzi
o f
elcsoport) Az L2 (IRn ) Hilbert-teren a
Z
kx yk2
1
f (y) dy
exp
(Tt f )(x) =
(2t)n/2
4t
(4.8.29)
keplet egy Tt operatort ad meg, t > 0. Tt egy integral operator, amelynek magf
uggvenye
Ft (x y), ahol
kzk2
1
Ft (z) =
e 4t .
(2t)n/2
Ft egyebkent egy n-tol f
uggo konstans szorzotol eltekintve egy 0 varhato ertek
u es 2tIn
kovariancia matrix
u normalis eloszlas s
ur
usegf
uggvenye. Tt f -et konvol
uciokent is rhatjuk:
Tt f = Ft f .
Ennek elonye, hogy a normalis eloszlasok Ft Fs = Ft+s tulajdonsagat hasznalva arra
jutunk, hogy
Tt Ts = Tt+s
(t, s > 0),
tehat Tt egy operator felcsoport.
A Fourier-transzformaciot hasznaljuk fel annak megmutatasara, hogy kTt k 1 es Tt
so-folytonos (t-ben).
F (Tt f ) = F (Ft f ) = F (Ft ) F (f ) .
A F Tt F 1 operator nem mas, mint az
F (Ft )(x) = etkxk
f
uggvennyel valo szorzas operator. Ebbol latszik, hogy kTt k 1 es az so-folytonossag is
kovetkezik.
Miutan az kxk2 f
uggvennyel valo szorzas operator a Laplace-operator Fouriertranszformaltja,
Tt = et .
(4.8.30)
A Tt felcsoportot h
ovezet
esi vagy diff
uzi
os f
elcsoportnak is szoktak nevezni. Ennek
oka a hasonlo elnevezes
u parcialis differencialegyenlettel valo kapcsolat. Ha
f (x, t) = (Tt g)(x) ,
akkor
f (x, t) = (et g)(x) = f (x, t) ,

t
f (x, 0) = g(x) ,
Tt g a g(x) kezdeti ertekhez tartozo diff

uzios feladat megoldasat szolgaltatja.
4.9.
Gyakorl
ofeladatok
1. Legyen An korlatos onadjungalt operatoroknak olyan sorozata, hogy An x Ax a

Hilbert-ter minden x vektoran. Legyen Pn (ill. P ) az An (ill. A) grafjara mint zart
linearis alterre vetto projekcio. Igazoljuk, hogy Pn so P .
156
2.M Legyen T egy s

ur
un ertelmezett zart operator! Igazolja, hogy (T ) akkor es
csak akkor, ha (T ).
3.M Igazolja, hogy UT zart operator, ha U uniter es T zart.
4.M Igazolja, hogy a 4. pelda T2 operatoranak spektruma a teljes komplex sk.
5.M Legyen U egy uniter es T egy lezarhato operator. Igazolja, hogy UT U lezarhato.
6.M Legyen A olyan onadjungalt operator, amelynek spektruma IR+ -ban van. Milyen
kapcsolat van A, A2 es A1/2 ertelmezesi tartomanya kozott?
7.M Legyen A onadjungalt operator es B korlatos onadjungalt operator. Igazolja, hogy
A + B onadjungalt.
8.M Igaz-e, hogy lenyegeben onadjungalt operatorok osszege is ilyen?
9.M Keresse a (4.6.15) Legendre-fele differencialegyenlet megoldasat a0 +a1 x+. . .+an xn
alakban, es mutassa meg, hogy csak abban az esetben van polinom alak
u megoldas,
ha = k(k + 1) valamely k termeszetes szamra.
10.M Legyen D(A) = {f C 2 [0, 1] : f (1) = ei f (0)}, ahol IR egy rogztett szam.
Igazolja, hogy az Af = i f operator lenyegeben onadjungalt.
11. Legyen D(A) = {f C 2 (IR+ ) : f L2 (IR+ )}. Igazolja, hogy az Af = i f operator
szimmetrikus es nincs onadjungalt kiterjesztese.
12. A ketdimenzios anharmonikus oszcillator Schrodinger-operatora
2x 2y
+ 2 f (x, y) + 12 x2 f (x, y)) + 22x2 f (x, y))
(H2 f )(x, y) =
2
x
y
alak
u. Ertelmez
esi tartomanynak a C0 (IR2 )-teret valasztjuk. Igazolja, hogy H2
lenyegeben onadjungalt. (Utmutat

as: Vezesse vissza a problemat az egy dimenzios
esetre.)
13. Szamolja meg, hogy a haromdimenzios gombszimmetrikus harmonikus oszcillator
negyedik sajatertekenek mennyi a multiplicitasa.
T
n
14.M Igazolja, hogy ha A pozitv onadjungalt operator, akkor
ur
u alter.
n=1 D(A ) s
15.M Igazolja, hogy minden szimmetrikus operator lezarhato.
16. Legyen az egysegnegyzeten vett Dirichlet-fele Laplace-operator, amelyet a

ketszer folytonosan differencialhato es a peremfeltetelnek eleget tevo f
uggvenyeken
ertelmez
unk. Igazolja, hogy lenyegeben onadjungalt. Mi lenyeges spektruma?
17. Mi az elozo feladat operatoranak Green-f
uggvenye?
18.M Adja meg a cn sorozatot u
gy, hogy a 2 (IN) teren a n 7 cn n utastassal ertelmezett
szorzasoperatornak 3 a lenyeges spektrumaban legyen, de ne legyen sajatertek.
157
19.M Van-e olyan cn sorozatot, hogy a 2 (IN) teren a n 7 cn n utastassal ertelmezett

szorzasoperator lenyeges spektruma a [0, 1] intervallum legyen?
20. Igazolja, hogy egy onadjungalt operator lenyeges spektruma zart halmaz.
21.M Igaz-e, hogy egy kompakt onadjungalt operator lenyeges spektruma u
res?
22.M Legyen A egy pozitv onadjungalt operator es x D(A). Mutassa meg, hogy
x D(Az ), ha z olyan komplex szam, amelynek valos resze (0, 1)-ben van. Igazolja,
hogy a z 7 hx, Az xi f
uggveny analitikus az elobbi z szamok tartomanyan.
23.M Az L2 (, ) Hilbert-terben s
ur
un ertelmezz
uk a H(f ) = f operatort a ketszer
folytonosa differencialhato es az f () = f () es f () = f () peremfeltetelnek
eleget tevo f
uggvenyeken. Igazoljuk, hogy H lenyegeben onadjungalt. Mi H spektruma?
24. Legyen H az L2 (IR) ter elegendoen sima f
uggvenyein ertelmezett olyan operator,
amelyre
2
2
2
f c 2f .
Hf = a 2 f 2b
x
xy
y
Adjon meg sz
ukseges es elegseges feltetelt arra, hogy a H operator a valtozok alkal = alak
mas linearis transzformaciojaval H
uva legyen.
25.M Legyen 1 () 2 () 3 () . . . az IRn tartomanyhoz tartozo Dirichletfele Laplace-operator sajatertekeinek a sorozata. Ismeretes, hogy eseten
n () n ( ). 15 Hasznalja fel ezt a tenyt az egyseggombhoz tartozo operator
sajatertekeinek becslesere, es mutassa meg, hogy rezolvense HilbertSchmidtoperator.
26. Igaz-e, hogy az L2 (IR) Hilbert-ter kompakt tartoj
u vegtelen sokszor differencialhato
2
2
f
uggvenyein ertelmezett T := d /dx operator lenyegeben onadjungalt?
27.M Mutassa meg, hogy a (4.1.1) exponencialis vektorok linearisan f
uggetlenek.
28.M Legyen A 0 egy onadjungalt operator. Igazolja, hogy ha A lenyeges spektruma
u
res, akkor (I + A)1 kompakt operator. Igaz a megfordtas is?
29. Mutassa meg, hogy a T := d2 /dx2 operator L2 [0, 1]-en az f (0) = 0 es f (1) = 2f (1)
peremfeltetelekkel szimmetrikus. Ellenorizze, hogy az operator Green-f
uggvenye a
kovetkezo:
x3 y xy3 9xy
2 + 2 5 + x, ha 0 x y,
G(x, y) =
y3 x yx3 9yx
+ 2 5 + y, ha 0 y x.
2
30.M Keresse meg L2 [0, 1]-en az f (0) = 0 es f (1) = 0 peremfeltetelekkel vett T :=
d2 /dx2 operator Green-f
uggvenyet.
31. Adjon elemi bizonytast a Stone-tetelre, ha a Hilbert-ter egydimenzios.
158
32.M Legyen U(t) erosen folytonos egyparameteres uniter csoport a H Hilbert-teren. Keress
unk olyan f H vektorokat, amelyekre a t 7 U(t)f vektorertek
u f
uggvenynek
van analitikus kiterjesztese a teljes komplex skra. (Utmutat

as: Induljunk ki az
infinitezimalis generator spektralis eloalltasabol.)
33. Mutassa meg az L2 (IR) szokasos P operatoranak matrixat a Hermite-f
uggvenyek
ortonormalt bazisara vonatkozoan.
5. A kvantummechanika axi
om
ai
A kvantummechanika ma is altalanosan elfogadott axiomait a XX. szazad 20-as eveiben
Neumann J
anos fogalmazta meg.16 Az axiomak szerepe nem olyan, mint a matematikaban altalaban, hanem annal ,,puhabb. Kiindulopontkent szolgalnak, de bonyolultabb
modellekben csak korlatozottan ervenyes
ulnek.
Neumann J
anos (19031957)
Neumann J
anos, aki az Egyes
ult Allamokban
valo letelepedese ut
an John
von Neumann neven publik
alt. Nem csupan a sz
amtogep u
tt
or
oje, hanem a kvantummechanika matematikai megalapozoja es nagyon sok mate
matikai elmelet megalkot
oja. Eretts
egi ut
an Z
urichben kemi
at tanult, es
vegyeszhallgat
okent t
obbszor megtartotta az akkor m
ar vilaghr
u Hermann
Weyl matematika el
oad
asait, amikor o k
ulfoldre utazott.
159
160
5.1.
5. A kvantummechanika axiomai
Allapotok
es dinamikai v
altoz
ok
Az
allapot a rendszeren vegrehajtott manipulaciok, mas rendszerekkel valo kolcsonhatas
es onfejlodes eredmenye. Egy fizikai allapotot letrehozo manipulaciok folyamatat az
allapot preparalasanak mondjuk. Ket allapot azonos, ha letrejott
uk lenyeges kor
ulmenyei
megegyeznek. Ha a merokesz
ulek kolcsonhatasba ker
ul a rendszerrel, es egy szamot leolvasunk a kesz
ulek skalajan, akkor egy dinamikai v
altoz
ot mer
unk. Dinamikai valtozo helyett az obszerv
abilis vagy merheto fizikai mennyiseg kifejezeseket is hasznaljak. Utobbi
felrevezeto lehet, mert peldaul a homerseklet nem merheto mennyiseg, azaz nem dinamikai valtozo ebben az ertelemben. Ugyanakkor dinamikai valtozok a reszecske helye, sebessege, spinje, energiaja stb. Az allapot, a dinamikai valtozo es a meres az axiomatikus
feleptesben alapfogalmak, tehat formalisan definialva nincsenek. A fenti magyarazatok
csak erzekeltetesre szolgalnak.
A tradicionalis kvantummechanika elso posztulatuma a kovetkezo:
(A1): Minden kvantummechanikai rendszerhez tartozik egy komplex szeparabilis Hilbertter, a rendszer allapotai a Hilbert-ter sugarainak feleltethetok meg.
Sugar alatt egydimenzios alteret ert
unk, ami egy vektorral adhato meg. A vektor
hossza nem lenyeges, de altalaban egysegvektorral dolgozunk, amit
allapotvektornak is
neveznek. Ket konstans szorzoban k
ulonbozo allapotvektor, ugyanazt a sugarat hatarozza
meg. Az ei konstans szorzot f
azisnak is szoktak nevezni.
Egy (legegyszer
ubb) dinamikai valtozohoz tartozik allapotoknak egy {i } halmaza.
Ezek a valtozo saj
at
allapotai. Amikor a allapotban levo rendszeren merest hajtunk
vegre, akkor az a merendo obszervabilis valamely sajatallapotaba ugrik. Ez a valtozas
sztochasztikus, a allapotbol a i allapotba ugrasnak csak egy P (, i ) valoszn
usegerol
beszelhet
unk. Ha a kezdeti preparalt allapot tortenetesen sajatallapot, akkor ugras nem
kovetkezik be, azaz
P (i , j ) = 0 ha i 6= j
es P (i , i ) = 1 : .
A kvantummechanika szerint altalanosan

P (, ) = |h|i|2 .
(5.1.1)
Amennyiben {i } egy ortonormalt bazis, akkor

X
X
P (, i) =
|h, i i|2 = 1
i
a valoszn
usegi ertelmezessel osszhangban. (Teljes esemenyrendszert alkoto esemenyek
valoszn
usegenek osszege 1.)
P
(A2): Minden dinamikai valtozo egy onadjungalt operatorral adhato meg. Az
i i Pi
spektralfelbontas
u A dinamikai valtozot a allapotban megmerve a meres
eredmenye h, Pi i valoszn
useggel lesz i . (Pi -k paronkent ortogonalis projekciok,
osszeg
uk az identitas.) A meres varhato erteke
X
i h, Pi i = h, Ai.
i

5.1. Allapotok
es dinamikai valtozok
161
Az altalanos esetben az A onadjungalt operator spektralis eloalltasa

Z
A = dE ,
ahol E az u
n. spektralmertek, egy projekcio ertek
u mertek, IR reszhalmazain. E tartoja
A spektruma, a IR halmazhoz tartozo spektralis projekciora az EA () jelolest
hasznaljuk. Annak a valoszn
usege, hogy a allapotban az A obszervabilist megmerve a
mert ertek a IR halmazba esik
Z
1 dh, Ei = h, EA ()i .
Erdemes
megjegyezni, hogy az A obszervabilis h, Ai varhato erteke TrA|ih| alakban
is felrhato. |ih| a fizikaban kedvelt jeloles a vektor altal kifesztett alterre vetto
projekciora. Ez egy nyom
u pozitv operator.
Egy veges es ket vegtelen dimenzios peldat tekint
unk.
1. p
elda: A ketdimenzios C2 Hilbert-ter egy elektron spinjenek lerasara hasznalhato a
Pauli-m
atrixok segtsegevel:

0 1
0 i
1 0
1 =
, 2 =
, 3 =
.
1 0
i 0
0 1
(1 , 2 , 3 helyett neha a x , y , z jelolest hasznaljuk.) A Pauli-matrixok uniter ekvivalensek, peldaul

1
1
1 1
1 0
1 1
0 1
,
=
0 1
1 0
2 1 1
2 1 1
tehat sajatertekeik ugyanazok.
3 diagonalis, gy sajatertekei 1.
(Egyebkent
termeszetesen egyszer
u szamolassal kozvetlen
ul is lathato, hogy 1 es 2 sajatertekei
ugyancsak 1.)
Az i irany
u spin operatora Si := 21 ~i . Sajatertekei 1/2, ha ~ = 1 egysegeket
valasztunk. 1/2 lehet az i irany
u spinnek a ket lehetseges mert erteke. Si spektralis
eloalltasa
1 (+) 1 ()
Si = Ei Ei ,
2
2
1
uk, hogy Ei egy projekcio, azaz (Ei )2 =
ahol Ei := 2 (I i ). (Szamolassal ellenorizhetj

(Ei ) = Ei .) Szokasos jelolesek:

0
1
.
, | i =
| i =
1
0
Ezek a vektorok S3 sajatallapot-vektorai. Ha a spin allapotvektora , akkor a 3. irany
u
spint merve
h, E3+ i = |h| i|2
valoszn
useggel kapunk + 12 erteket. Az i irany
u spin meresenek atlagerteke
1
1
hSi i := h, Ei+ i h, Ei i = h, Si i .
2
2
162
2. p
elda: A szamegyenesen mozgo spin nelk
uli reszecske Hilbert-tere L2 (IR). Ebben az
esetben az allapotvektorok f
uggvenyek, es szokasosan hull
amf
uggv
enynek nevezik oket.
A reszecske helyenek operatora a valtozoval valo szorzas:
D(Q) = {f L2 (IR) : xf (x) L2 (IR)}.
(Qf )(x) = xf (x) ,
Q egy szorzas operator, gy spektralis projekcioi is azok:

(EQ ()f )(x) = (1 f )(x) ,
(5.1.2)
ahol 1 a IR halmaz karakterisztikus f

uggvenye. Annak a valoszn
usege, hogy a
reszecske a intervallumban van
Z
h, EQ ()i =
|(x)|2 dx .
Ez volt talan az a formula, amibol az 1920-as evek elejen a kvantummechanikai formalizmus sztochasztikus interpretacioja kifejlodott. A reszecske koordinatajanak, mint
valoszn
usegi valtozonak, a s
ur
usegf
uggvenye |(x)|2 .
0.5
0.4
0.3
0.2
0.1
-6
-4
-2
Az abr
an a |13 (x)|2 val
oszn
useg-s
ur
useg az er
osen oszcill
alo gorbe. Ez a harmonikus oszcill
ator n = 13 kvantumszam
anak megfelelo sajatallapotban a koordinata
s
ur
usegf
uggvenye. A konvex g
orbe a klasszikus
harmonikus oszcill
ator tart
ozkod
asi
2
helyenek val
oszn
usegs
ur
usege, konstans/ 26 x
A harom szabadsagi fok

u spin nelk
uli (nem relativisztikus) reszecske lerasa hasonloan
3
2
tortenik. Ekkor a Hilbert-ter L (IR ). Ebben az esetben a reszecskenek harom koordin
ata-oper
atora van:
(Qi f )(x) = xi f (x) ,
D(Qi ) = {f L2 (IR) : xi f (x) L2 (IR)}

5.1. Allapotok
es dinamikai valtozok
163
(i = 1, 2, 3). Qi is szorzas operator, peldaul Q1 spektralis projekcioi:

(EQ1 ()f )(x) = (1IR2 f )(x) .
(5.1.3)
A harom koordinata iranynak megfelelo impulzusoper

atorok:
(Pi f )(x) = i
f (x) ,
xi
D(Pi ) = {f L2 (IR) : xi f (x) L2 (IR)}
(i = 1, 2, 3). Ezek spektralis projekcioit a Fourier-transzformacio segtsegevel lehet megadni.

A k
ulonbozo iranyokhoz tartozo koordinata- es impulzusoperatorok felcser
elhet
ok
egymassal.

3. p
elda: (a spinnel rendelkezo reszecske) H = L2 (IR3 , C2s+1 ) = L2 (IR3 ) M2s+1 (C).
Legyen (m )sm=s egy ortonormalt bazis C2s+1 -ben, ennek segtsegevel definialjuk az
S1 , S2 , S3 spinoperatorokat.
p
(S1 i S2 )m = (s m)(s m + 1)m1 , S3 m = mm
s lehetseges ertekei 0, 21 , 1, 32 , . . .. Peldaul s =

0 0
,
S1 + i S2 =
1 0
es a jol ismert Pauli-matrixokhoz jutunk.
0
0
2 0
S1 + i S2 =
0
2
Kiszamoljuk S1 es S2 konktret alakjat is:
S1
S2
1
2
eseten m = 21

1
2 0
,
S3 =
0 21
Ha s = 1, akkor m = 1, 0, +1, es
0
1 0 0
0 , S3 = 0 0 0 .
0 0 1
0
0
2
0
1
1
1
(S1 + i S1 ) + (S1 + i S1 ) = 2 0
=
2 ,
2
2
2
0
2 0
0
2 0
i
=
2
0
2 .
2
0
2 0
Valamennyi spin operator spektruma {s, s + 1, . . . , s}.

Kiszamolhato, hogy
S12 + S22 + S32 = s(s + 1)I .
(Utmutat
as: S12 + S22 = (S1 + i S2 )(S1 i S2 ).)
(5.1.4)
164
5.2.
Osszetett
rendszerek
Az (A1) axioma szerint minden kvantummechanikai rendszerhez tartozik egy Hilbert-ter.

Tetelezz
uk fel, hogy egy osszetett rendszer az (1) es (2) reszrendszerekbol ep
ul fel, amelyek
lerasa a H1 es H2 Hilbert-tereken tortenik.
(A3) Az osszetett rendszer lerasara a H1 H2 Hilbert-ter szolgal.
Osszetett
rendszerre mar valojaban lattunk peldat. A spinnel rendelkezo reszecske
olyan osszetett rendszerkent foghato fel, amelynek egyik komponense egy spin nelk
uli
reszecske, a masik komponens pedig egy absztrakt, reszecske nelk
uli, spin. A 3. peldaban
lattuk, hogy a relevans Hilbert-ter L2 (IR3 , C2 ), ha 1/2 spin
u reszecskerol van szo.
Az osszetett rendszer axiomajaba belefer az a lehetoseg, hogy esetleg H1 H2 ne minden
vektora adjon meg allapotot. Ha peldaul H1 es H2 olyan reszecskek Hilbert-terei, amelyek
az osszetett rendszerben megk
ulonboztethetetlenek, akkor bizonyos allapotvektorok nem
megengedettek. (A szimmetrikus, illetve antiszimmetrikus alteret kell venn
unk a Bose-,
illetve Fermi-statisztikanak megfeleloen.)
4. p
elda: Ket feles spinbol allo rendszer Hilbert-tere C2 C2 , amiben | i| i, | i| i,
| i | i es | i | i vektorok alkotnak bazist. A
1
= (| i | i | i | i)
2
(5.2.5)
allapotvektorban17 kiszamoljuk a z z obszervabilis, a ket spin z irany

u komponensei,
meresekor adodo valoszn
usegeloszlast. z z sajatvektorai pontosan a bazisvektorok
rendre 1, 1, 1, 1 sajatertekekkel. Annak a valoszn
usege, hogy mind a ket spin felfele
2
all |h, | i | ii| = 0. Hasonloan 0 annak a valoszn
usege, hogy mind a ket spin lefele
all. Annak a valoszn
usege, hogy az egyik lefele, a masik felfele mutat
|h, | i | ii|2 = |h, | i | ii|2 =
1
.
2
Szamtasunk szerint a allapotban a spinek (z irany

u komponensei) kozott eros
(anti)korrelacio van.

Tekints
uk a H1 H2 Hilbert-terrel lert osszetett rendszert, amely a H1 H2
vektorral megadott allapotban van. Legyen A B(H1 ) az (1) reszrendszerre lokalizalhato
obszervabilis. Ha ezt az osszetett rendszer obszervabilisenek akarjuk tekinteni, akkor ki
kell terjeszteni a H1 H2 Hilbert-terre, amit az A I formaban tehet
unk meg. (I a H2
Hilbert-ter identitas operatora.) Tehat A varhato erteke a allapotban h, (A I)i.
Ezt a varhato erteket szeretnenk kifejezni a H2 Hilbert-terhez tartozo mennyisegekkel. Ki
fog der
ulni, hogy altalaban nem letezik olyan 1 H1 allapotvektor, amelyre
h, (A I)i = h1 , A1 i
teljes
ul minden (1) redszerhez tartozo A obszervabilisre.
1. lemma: Legyen {j : j J} bazis H1 -ben es {i : i I} bazis H2 -ben. Tetelezz
uk
fel, hogy
X
=
wij j i
i,j

5.2. Osszetett
rendszerek
165
a H1 H2 vektor sorfejtese a (j i ) bazisban! Ekkor

h, (A I)i = Tr AD1
egy olyan D1 B(H1 ) operatorra, amelyre D1 0 es TrD1 = 1.
Bizonytas: Legyen ekl a H1 ter j bazisra vonatkozo matrixegyseg, azaz ekl j = lj k .

Ekkor
X
X
h, (ekl I)i = h
wij j i , (ekl I)
wtu u t i =
t,u
i,j
XX
i,j
t,u
XX
i,j
bij wtu hj , ekl u ihi , t i =

bij wtu lu jk it =
t,u
bik wil .
Ha W -vel jelolj
uk azt az esetleg vegtelen matrixot, amelynek (k, l) eleme wkl , akkor az
eredmeny W W (k, l) eleme, vagy maskeppen rva

h, (ekl I)i = Trekl (W W ) .
P
A H1 -ter tetszoleges linearis A operatora A =
akl ekl alakban rhato fel. Igy az elozo
formabol azt kapjuk, hogy
h, (A I)i = TrA(W W ) .
A W W operator nemnegatv es
TrW W =
X
i,j
|wij |2 = kk2 = 1 .
Az olyan D 0 operatorokat, amelyekre TrD = 1, statisztikus oper

atornak vagy
veges dimenzios terben s

ur
us
egi m
atrixnak nevezz
uk. (Erdemes megjegyezni, hogy
egy statisztikus operator automatikusan kompakt.) Ha a teljes rendszer egy allapotban
van, akkor az (1) resz A obszervabilisenek varhato erteke TrAD1 alakban adhato meg,
valamely D1 statisztikus operatorral, amely az (1) reszrendszer reduk
alt statisztikus
oper
atora. Termeszetesen a (2) reszrendszerhez is tartozik egy redukalt D2 statisztikus
operator, amelyet a
h, (I B)i = TrBD2
osszef
ugges jellemez. A lemma szamolasahoz hasonloan kapjuk, hogy D2 = (DD )t , ahol
t a transzponaltat jelenti. Az osszetett rendszer allapota a (1) reszrendszerben altalaban
nem adhato meg 1 H1 vektorral. Ezert az eddigi axiomakat ki kell terjeszten
unk.
(A1 ) Minden kvantummechanikai rendszerhez tartozik egy komplex szeparabilis Hilbertter, a rendszer allapotai a Hilbert-ter statisztikus operatorainak feleltethetok meg.
(A2 ) Annak a valoszn
usege, hogy az A onadjungalt operatorral adott dinamikai valtozot
a D statisztikus operatorral lert allapotban megmerve a IR halmazba eso
erteket kapunk TrEA ()D, ahol EA () a halmazhoz tartozo spektralis projekcio.
Ebbol kovetkezik, hogy A varhato erteke TrAD.
166
Erdemes
hangs
ulyozni, hogy statisztikus operatorral az allapotvektorral megadott
allapotok is lerhatok. A vektorral adott allapot statisztikus operatora |ih|:
(|ih|) |i = h, i |i = h, i ,
Tr |ih|A = h | A | i = h, Ai .
(Az osszef
uggesek jol mutatjak a Dirac-fele jelolesmod elonyet.)
1. t
etel: Ha a H1 H2 Hilbert-terrel lert osszetett rendszer egy H1 H2 vektorral adott allapotban van, akkor a D1 es D2 redukalt statisztikus operatorok nem nulla
sajatertekei multiplicitassal megegyeznek.
Bizonytas: Az elozo lemma bizonytasaban lattuk, hogy D1 = W W es hasonloan
D2 = (W W )t . Mivel (W W )t es W W sajatertekei megegyeznek, elegendo arra hivatkozni, hogy W W es W W spektrumanak 0-tol k
ulonbozo resze ugyanaz.

Ha hangs
ulyozni kvanjuk, hogy egy allapot vektorral adhato meg, akkor tiszta
allapotnak nevezz
uk, ellentetben a tobbi kevert
allapottal. A kvantumelmelet
sajatossaga az a teny, hogy a reszrendszer esetleg kevert allapotban van meg abban az
esetben is, ha a teljes osszetett rendszer tiszta allapot
u.
5. p
elda: Legyen H1 = H2 = C2 es
0 0
1
0 1
D12 =
2 0 1
0 0
Ekkor
0
1
1
0
0
0
0
0
AI =
A 0
0 A
1
Tr A D12 = (A22 + A11 ) = Tr A(I/2) ;
2
azaz a redukalt statisztikus operator I/2, ugyanakkor D12 tiszta allapotot ad meg. (D12
nem mas, mint a 4. peldaban szereplo EPR vektorallapot statisztikus operatora.)

6. p
elda: Legyen H1 = C2 es H1 = Cn . Ekkor a H1 H2 Hilbert-ter D12 statisztikus
operatora 2 2-es matrixkent rhato a

X11 X12
D12 =
X21 X22
formaban, ahol a matrixelemek n n-es matrixok. Ekkor a redukalt statisztikus

operatorok

TrX11 TrX12
es D2 = X11 + X22 .

D1 =
TrX21 TrX22
P
7. p
elda: Legyen D =
i |i ihi | egy tetszoleges statisztikus operator a H Hilbertteren, P
amely
spektralis felbontasaval van adva (azaz |i i a H-ter bazisa). Ekkor
:=
i |i i |i i egysegvektor H H-ban es gy megad egy tiszta allapotot.
i
(1) reszrendszer barmely A obszervabilisanak varhato erteke -ben eppen Tr AD:
Xp
Xp
h(A I), i = h
i A |i i |i i,
j |j i |j ii =
X
=
i hi | A |i i = Tr AD .
A konstrukcio azt adja, hogy egy rendszer tetszoleges kevert allapota eloall egy nagyobb,
,,ketszer akkora, rendszer tiszta allapotanak redukciojakent.

5.2. Osszetett
rendszerek
167
Ha D egy statisztikus operator, akkor az

S(D) = Tr D log D
(5.2.6)
mennyiseget D Neumann-f
ele entr
opi
aj
anak18 nevezz
uk. Ha D sajatertekei 1
P
2 . . ., akkor S(D) = i i log i , ami nemnegatv, esetleg +. A Neumann-fele
entropianak termodinamikai, statisztikai es informacioelmeleti jelentese egyarant van.
8. p
elda: A 2 2-es onadjungalt 1 nyom
u matrixok altalanos alakja

1
1 1 + z x iy
= (I + x1 + y2 + z3 ) .
2 x + iy 1 z
2
(5.2.7)
Ez a matrix pontosan akkor ad egy statisztikus operatort, ha x2 + y 2 + z 2 1. Azok

az (x, y, z) IR3 pontok adnak tiszta allapotot, amelyekre x2 + y 2 + z 2 = 1. (Ilyenkor a
matrix rangja 1 mert determinansa 0.)

9. p
elda: Legyen H = H egy n n-es onadjungalt matrix, es tekints
uk a s
ur
usegi
matrixok teren az
1
( > 0)
f (D) = Tr HD S(D)
funkcionalt. f (D) minimalizalasahoz kiszamoljuk a Gateaux-differencialt:

df (D, X) = TrHX +
1
Trlog DX
egy invertalhato D pontban. Ha D-ben minimum van, akkor df (D, X) = 0 minden olyan
X matrixra, amelyre TrX = 0. A df (D, X) = 0 feltetel maga utan vonja, hogy
H+
1
log D = cI
valamilyen c IR konstansra. Ebbol

D = eH+cI
c erteket a Tr D = 1 feltetelbol hatarozzuk meg, es gy jutunk az u
gynevezett Gibbs
allapothoz:
eH
.
D=
Tr eH
Ez valoban minimalizalja az f (D) funkcionalt, amelynek fizikai interpretacioja szabad
energia. (A belso energiabol es az entropiabol tevodik ossze, az inverz homerseklet.)
A szabad energiat minimalizalo allapot a rendszer egyens
ulyi
allapota.

A kovetkezo pelda egyike a kvantummechanika sztochasztikus interpretacioja kapcsan
felmer
ulo paradoxonoknak, neve h
arom spin paradoxon.
10. p
elda: Tekints
unk egy olyan rendszert, aminek Hilbert tere C2 C2 C2 , es epts
unk
fel dinamikai valtozokat a Pauli-matrixokbol:
168
A1 : = 1 2 2 ,
A2 : = 2 1 2 ,
A3 : = 2 2 1 ,
B1 : = I 2 2 ,
B2 : = 2 I 2 ,
B3 : = 2 2 I .
Ekkor Ai , Bi onadjungalt matrixok. Ai -k egymas kozott paronkent felcserelhetok, mert

1 2 = 2 1 es Bi -k egymas kozott paronkent felcserelhetok, mert 22 = I. Ugyanezert
B1 B2 B3 = I. Ai -k es Bi -k spektruma egyarant {1}.
A kepzeletbeli (de fizikailag azert realizalhato es merheto) rendszert a
1
:= (| i | i | i | i | i | i)
2
allapotban tekintj
uk. Egyszer
u szamolassal jon ki, hogy h, Ai i = 1, i = 1, 2, 3. Ai -t
valoszn
usegi valtozonak tekintve egy olyan veletlen mennyiseg, ami 1 ertekeket vesz fel,
es varhato erteke 1. Ez azt jelenti, hogy 1 erteket nem is vesz fel pozitv valoszn
useggel.
Ugyancsak szamolassal gyozod
unk meg arrol, hogy C := A1 A2 A3 varhato erteke 1.
Most jon az ellentmondashoz vezeto okoskodas.
Mivel
(i)
Ai = 1 Bi
(1)
(2)
(3)
(1 = 1 I I , 2 = I 2 I , 1 = I I 1 ) ,
(i)
mind a harom valtozo 1 erteket vesz fel, es Ai mindig 1, ezert i es Bi mindig ugyanazt
(1)
(2) (3)
a 1 erteket kell hogy adja. Ezert 1 1 1 es B1 B2 B3 varhato erteke azonos
kell, hogy legyen. Elobbi eppen C defincio szerint, es tudjuk, hogy 1 varhato ertek
u.
Utobbi viszont az identitas, ami termeszetesen 1 varhato ertekkel br. Mi az ellentmondas
(1)
oka? Az, hogy az Ai , Bi es 1 dinamikai valtozokra a allapotban a Kolmogorov-fele
valoszn
usegi modellt19 hasznaltuk, es abban gondolkodtunk.
A paradoxon azert u
gyes, mert minden egyes lepesben csak felcserelheto operatorok
fordulnak elo, ezert egy-egy lepes erejeig a kolmogorovi modell hasznalhato lenne. Neve(i)
zetesen, Ai , 1 es Bi egy rogztett i-re felcserelheto operatorok, de A1 es B2 mar nem.
5.3.
A m
er
es
Az kovetkezo posztulatum a meresrol szol.

(A4): A k
ulonbozo 1 , 2 , . . . , n lehetseges
P ertekeket felvevo meres olyan V1 , V2 , . . . , Vn
operatorokkal rhato le, amelyekre ni=1 Vi Vi = I. Ha a rendszer a D statisztikus
operatorral adott aP
llapotban van, akkor a meres vegrehajtasa utan a rendszer stausege TrVi DVi . Tovabba, ha
tisztikus operatora ni=1 Vi DVi . A i kimenet valoszn
tudjuk, hogy a i kimenetele valosul meg a meresnek, akkor a rendszer statisztikus
operatora a meres vegrehajtasa utan
Vi DVi
.
TrVi DVi
169
5.3. A meres
A TrVi DVi valoszn
usegek osszege 1, hiszen
n
X
TrVi DVi
i=1
n
X
TrDVi Vi = TrD = 1 .
i=1
A teljes valoszn
useg tetelere emlekezve
X
TrVi DVi
Vi DVi
TrVi DVi
a nem felteteles statisztikus operator, eppen az, amit az axioma allt.

Ha a Vi operatorok paronkent ortogonalis Pi projekciok, akkor ugyanazt a merest
masodszor vegrehajtva a rendszeren a statisztikus operatora mar nem valtozik meg:
X
X
X
X
Pj (
Pi DPi )Pj =
Pj Pi DPi Pj =
Pi DPi .
j
i,j
Az ilyen merest ism

etelhet
o vagy Neumann-f
ele m
er
esnek nevezz
uk. Minden diszkret
P
spektrum
u es A =
i Pi spektralis felbontas
u obszervabilishez tartozik egy Neumannfele meres, amelyet a (P1 , P2 , . . . , Pn ) paronkent ortogonalis (spektralis) projekciok adnak
meg. Az (A4) axioma osszhangban van (A2)-vel. Folytonos obszervabilishez nem tartozik
meres kanonikus modon, viszont adott IR intervallumot valasztva vegrehajthatjuk
azt a merest, amely eldonti, hogy az obszervabilis erteke -ba esik-e. Ennek a meresnek
ket kimenetele van 1, ami azt jelenti, hogy beleesik, es 0, ami annak felel meg, hogy
nem esik bele. Az 1 kimenet valoszn
usege Tr EA ()DEA () es a 0 valoszn
usege
1TrEA ()DEA () = 1TrDEA () = TrDEA (IR\). Igy az A obszervabilis spektralis
projekcioi is megfigyelheto mennyisegkent viselkednek. A projekcio operatorokat obszervabilisnek tekintve a rendszerhez intezett 01 k
erd
esekk
ent interpretalhatjuk.
2. t
etel: Ha az (1) es (2) reszrendszerekbol allo osszetett rendszer (1) reszeben merest
hajtunk vegre, akkor a (2) reszrendszer obszervabiliseinek varhato erteke valtozatlan marad.
Bizonytas: Legyen D12 a teljes rendszer statisztikus operatora, V1 , V2 , . . . , Vn az (1)
reszben vegrehajtott mereshez tartozo operatorok es A egy obszervabilis a (2) reszben.
Azt kell igazolni, hogy
X
Tr D12 (I A) = Tr (
(Vi I)D12 (Vi I))(I A) .
i
(Valoban, a bal oldal A varhato erteke a meres elott, amikor D12 P

a statisztikus operator,
es a jobb oldal A varhato erteke a meres utani allapotban. Ekkor (Vi I)D12 (Vi I) a
statisztikus operator.) Az egyenloseg egyszer
uen adodik az I A es a Vi I operatorok
felcserelhetosege alapjan.

11. p
elda: Az elozo tetel kizarolag a varhato ertekre vonatkozik, es egyaltalan nem jelenti
azt, hogy az osszetett rendszer egyik komponenseben vegrehajtott meres nem befolyasolja
a masik komponensben torteno meres kimenetelet.
Tetelezz
uk fel, hogy a ket spinbol allo rendszer az 5. pelda EPR allapotaban van.
Merj
uk meg az elso reszecske z irany
u spinjet, es legyen a meres eredmenye +1, azaz a
170
spin felfele all. Ekkor a meres utan a statisztikus operatort az

1 0
1 0
1 0
1 0
D12
0 0
0 1
0 0
0 1
matrix nyomanak egyre normalasaval kapjuk. Az
0 0 0
0 1 0
D12
=
0 0 0
0 0 0
Egyebkent ennek elso redukalt matrixa
D1
:=
masodik redukalt matrixa pedig
Egyebkent D1 a

2 =
1 0
0 0
0 0
0 1

eredmeny
0
0
.
0
0

1 0
0 1
ur
useg
u
1 sajatertekehez tartozo sajatprojekcionak kell lenni, es gy is van. A D2 redukalt s
matrix eppen 2 1 sajatertekhez tartozo projekcioja. Ezert a 2. reszecske z irany
u spinjet
merve mindig 1 erteket kapunk. Hasonloan ha az elso reszecsket megnezve azt kapjuk,
hogy a spin lefele all, akkor ezutan a 2. reszecske spinje biztosan felfele all. Ezt a tenyt
u
gy szokas kifejezni, hogy az EPR allapotban a spinek antikorrelaltak.

12. p
elda: (Kvantummechanikai ,,teleport
al
as, t
av
atvitel)
A feles spin
ketallapot
u kvantumrendszer, ezert kvantum bitnek is nevezik, k
ulonosen, ha az informacioelmeleti vonatkozasokat hangs
ulyozzak. Az alabbi gondolatkserlet arrol szol,
hogy az Aliz birtokaban levo = a| i + b| i kvantum bit, hogyan k
uldheto el Bobnak.
A teleportalasnak van egy hagyomanyos modja: Aliz ,,megmeri a nala levo spin
allapotat, azaz meghatarozza a (mondjuk pozitv) a valos szamot es a komplex b szamot.
Ezek, ha pontosan akarjuk oket kozelteni, akkor nagyon hossz
u binaris sorozatokkal adhatok meg. Ezutan a binaris sorozatokat Aliz Bobnak tovabbtja valamilyen modon. Bob
a es b ismereteben preparalja a megfelelo allapotot, es jo kozeltessel olyan spinje van,
amilyen Aliznak volt. Az eljarasban konny
u gyenge pontot talalni, de ha Aliz megis meg
tudna meressel a-t es b-t hatarozni, akkor rengeteg sok binaris informaciot kellene Bobnak
elk
uldenie. Ezzel szemben az alabbi eljaras ket bit informacio tovabbtasat kivanja.
A
1
= (| i | i | i | i) ,
2
1
+ = (| i | i + | i | i) ,
2
1
= (| i | i | i | i) ,
2
1
+ = (| i | i + | i | i)
2
171
5.3. A meres
allapotvektorok bazist alkotnak a C2 C2 -terben. (Az EPR allapot mar szerepelt a

4. peldaban. A + , , + , bazist Bell-f
ele b
azisnak is mondjak.) Ahhoz, hogy a
Bell-fele vektorokat egymasba vigy
uk, elegendo lokalisan egy egyik bitet transzformalni.

1 0
1 0
U00 =
,
U01 =
,
0 1
0 1

0 1
0 1
U10 =
,
U11 =
1 0
1 0
uniter matrixok. Konnyen ellenorizheto, hogy
(U00 I)
(U01 I)
(U10 I)
(U11 I)
=
=
=
=
,
+ ,
,
+ .
A tavatvitelhez (vagy teleportalashoz)20 ket tovabbi kvantum bitre is sz

ukseg van. Aliz
a birtokaban levo X kvantum bitet masik ket spinnel kapcsolja ossze: Az A spin Aliznal,
a B spin pedig a tavolban elhelyezkedo Bobnal van. Az X, A, B spineket egy osszetett
rendszerkent fogjuk fel. A es B a AB

kapcsolt, EPR allapotban van u
gy, hogy a harom
bit allapotvektora X AB .
Minden bazis meghataroz egy merest, a bazisvektorokra vett ortogonalis projekciokra
teljes
ul az (A4) axioma feltetele. (Az meres ertekeire most nincs sz
ukseg
unk, de u
gy
gondoljuk, hogy bazisvektoronkent k
ulonbozo erteket adnak.) Ha Aliz vegrehajtja a Bellfele bazisnak megfelelo merest az X es A biteken, akkor mind a negy lehetoseget 1/4
valoszn
useggel kapja meg, tehat fogalma sincsen arrol, hogy mi X allapota. Bob,
akinek a allapotot, illetve az altala hordozott informaciot tovabbtani kell, a B bitet transzformalja (nem meri!), meghozza Aliz merese utan. Ahhoz, hogy Aliz meresi
eredmenyeit osszehasonltsuk a Bobnal levo bit allapotaval, a harom spin allapotvektorat
mas formaban rjuk fel:
=
1
+
(a| i b| i) + XA
(a| i + b| i) +
2 XA

+
+
XA (b| i + a| i) + XA (b| i + a| i) .
+
+
Ebbol a felrasbol jol latszik, hogy Aliz a XA
, XA
,
allapotokat egyarant 1/4
XA , XA
valoszn
useggel kapja, es Aliz merese utan a rendszer allapotvektora rendre
XA
(a| i b| i)
+
XA (a| i + b| i)
XA ( b| i + a| i)
+
XA (b| i + a| i)
=
=
=
=
XA
(U00 ) ,
+
XA (U01 ) ,
XA (U10 ) ,
+
XA ( U11 ) .
Igy Bob kvantum bitje rendre U00 , U01 , U10 , U11 allapotban van. (Az elojeleket elhagyhatjuk, mert azok nincsenek hatassal az allapotra.) Bob rekonstrualni tudja Aliz X
kvantum bitjenek allapotat, ha az Uij allapotvektorra az Uij1 uniter transzformaciot alkalmazza. Ehhez az kell, hogy Aliz a merese vegrehajtasa utan annak eredmenyet, amely
172
a negy lehetosegnek megfeleloen 00, 01, 10, 11 (klasszikus) ket bit informaciomennyiseg,
Bobnak tovabbtsa, valamilyen megbzhato modon. Ekkor Bob realizalja az Uij1 transzformaciot, es Aliz kvantum bitjenek tokeletes masolataval rendelkezik.
Tanulsagos vegigmenni a teleportalasi folyamaton a statisztikus operatorokat kovetve.
A allapot statisztikus operatora

|a|2 ab
,
ab |b|2
de ehelyett szamoljunk egy altalanos
DX =
statisztikus operatorral. Az AB spinek allapotanak statisztikus operatora
0
0
0 0
1 0
1 1 0
.
DAB =
1 0
2 0 1
0
0
0 0
Az egyszer
ubb kezelhetoseg kedveert ezt a matrixot a 2 2-es e11 , e12 , e21 , e22
matrixegysegek segtsegevel blokkmatrix alakban hasznaljuk:

1
e22 e21
DAB =
.
2 e12 e11
Igy 8 8-as helyett csupan 4 4-es lesz a DX DAB statisztikus operator:
e22 e21
e22 e21
1 e12
e11 e12
e11
DX DAB =
e22 e21
e22 e21
2
e12
e11 e12
e11
Aliz merese negy darab projekciot jelent. Az XA spinek tereben a XA

vektorra vetto
projekcio matrixa
0
0
0 0
1
1 1 0
,
0
1 0
2 0 1
0
0
0 0
hiszen ez ugyanaz, mint az AB spinek allapotanak s

ur
usegi matrixa. A XA
vektornak
megfelelo projekcio
0
0
0 0
0
0
0 0
1 0
1 1 0
I I 0
IB = 1 0
,
P ( ) :=
1 0
I 0
2 0 1
2 0 I
0
0
0 0
0
0
0 0
173
5.3. A meres
ahol az utolso 4 4-es matrix blokkmatrix, benne a 0 2 2-es 0 matrixot es I 2 2

egysegmatrixot jelent. Ezutan nemi szamolas sz
ukseges:
0 (e21 e22 ) (e21 e22 ) 0

1 0 ( e11 + e12 ) (e11 e12 ) 0
.
(DX DAB )P ( ) =
4 0 (e21 e22 ) ( e21 + e22 ) 0
0 ( e11 + e12 ) (e11 e12 ) 0
Tovabba
0
0
0
1
0
D
D
X
X
P ( )(DX DAB )P ( ) =
8 0 DX DX
0
0
0
a blokkmatrix rasmoddal felhasznalva, hogy
0
0
,
0
0
e11 + e12 + e21 + e22 = D0 .

1
1
2
= , valoban
a valoszn
usege a meres
Mivel Tr P ( )(DX DAB )P ( ) =
8
4
4
kimentelenek. Ha ez a meres eredmenye, akkor az XAB spinek statisztikus operatora
0
0
0 0
1
D D 0
.
0
D 0
2 0 D
0
0
0 0
Ebbol kell megallaptanunk a Bobnal levo B spin redukalt statisztikus operatorat. Mivel
0
0
0 0
0
0
0 0
1
D D 0
1 1 0
= 1 0
D
0
D 0
1 0
2 0 D
2 0 1
0
0
0 0
0
0
0 0
a redukalt statisztikus operator eppen D. A hossz

u szamolas eredmenye egy sorban is
osszefoglalhato:
4P ( )(D DAB )P ( ) = DXA D .
Azt kaptuk, hogy ha a P ( ), P ( + ), P ( ), P (+ ) projekciokkal lert (Neumann-fele)

meres az elso eredmenyt adja, akkor a B spin statisztikus operatora D. Bobnak tehat
semmilyen transzformaciot nem kell vegrehajtania, U00 valoban az identitas.
Mi van akkor, ha a meres a masodik eredmenyt adja? El kell vegezni egy hasonlo
szamolast? Nem feltetlen
ul. = (U01 I) + , ezert
P ( + ) = (U01 I I)P ()(U01 I I) .
Ezert
4P ( + ) [U01
DU01
DAB ] P | + ) = 4(U01 I I)P ( ) (U01
I I)
(U01 I I)D DAB (U01 I I) (U01 I I)P ( ) (U01

I I) =

= 4U01 I I P ( )(D DAB )P ( ) U01

I I =
= U01 I I[DXA D]U01 I I =
= [(U01 I)DXA (U01

I)] D .
174
Ha most a D helyebe U01

DU01 -et runk, akkor
4P ( + )[D DAB ]P ( + ) = [(U01 I)DXA (U01

I)] U01
DU01 .
Minket csak a jobb oldal masodik komponense erdekel, ez U01

DU01 , a Bobnal levo spin sta
tisztikus operatora, ha a meres a masodik eredmenyt adta. Ilyenkor Bobnak az U01
uniter
transzformaciot kell hasznalni az X spin statisztikus operatoranak rekonstrukciojahoz.
A esetek hasonloan targyalhatok.
Erdemes
megjegyezni, hogy az X kvantum bit a tavatviteli eljaras soran ,,tonkremegy,
statisztikus operatora az eredeti D-tol f
uggetlen
ul I/2 lesz. Ezert valoban tavatvitelrol,
nem pedig a bit lemasolasarol kell beszeln
unk.
Az A es B dinamikai valtozokat kompatibilisnak mondjuk, ha a rendszer barmely

allapotaban eloszor A-t megmerve majd B-t megmerve ugyanarra az eredmenyre jutunk,
mint ha a ket merest a fordtott sorrendben hajtjuk vegre. Ha 1 , 2 IR tetszoleges es
E1 = EA (1 ), E2 = EB (2 ), akkor a kompatibilitas a
E2 E1 DE1 E2 = E1 E2 DE2 E1
teljes
uleset jelenti barmilyen statisztikus operatorra.
3. t
etel: Ha A es B olyan dinamikai valtozok, hogy spektralis projekcioik felcserelhet
ok,
akkor A es B kompatibilis.
A kompatibilitas fogalmat kiterjeszthetj
uk akarhany valtozo esetere is.
Az S1 , S2 , S3 spin operatorok nem kompatibilisak, de Si kompatibilis barmelyik irany
u
helykoordinata operatoraval, hiszen
I Si , Qj I
felcserelheto operatorok. Szinten kompatibilis az x irany
u helykoordinata es az y irany
u
sebesseg, mint dinamikai valtozok.
5.4.
Szuperszelekci
o
Az (A1) axioma azt mondta, hogy minden allapothoz tartozik egy allapotvektor a Hilbertterben, ennek megfordtasarol azonban nem beszelt. A proton es a neutron egy reszecske
(nukleon) ket allapotanak tekintheto, a megfelelo Hilbert-ter C2 . Ha egysegnyinek vessz
uk
a proton tolteset, akkor Q = 12 (3 + I) a toltes operatora, sajatertekei 0 es 1: Qp =
p , Qn = 0. A tapasztalat szerint nemtrivialis szuperpozcioja a proton es a neutron
allapotnak nem letezik, nincs olyan allapotvektor, hogy p + n ( 6= 0). Bizonyos
vektorok tehat nem lehetnek allapotvektorok, es bizonyos onadjungalt operatorok nem
lehetnek dinamikai valtozok.
Legyen F azoknak a vektoroknak az osszessege, amelyekhez tartozik fizikai allapot. Az
(A4) posztulatum szerint EA ()F F barmilyen A dinamikai valtozora es IR-re.
Az a HF zart alter, amelyet F general invarians minden EA () projekciora. Ezert HF
barmelyik obszervabilisnak invarians altere.
M F koherens, ha nem bomlik ket meroleges reszre. Egy maximalis koherens halmaz
altal kifesztett alteret koherens alternek nevez
unk.
5.5. A projekciok alkotta logika
175
4. t
etel: Az allapot Hilbert-ter paronkent ortogonalis koherens alterek osszege, a dinamikai valtozok a koherens altereket invariansan hagyjak.
Szuperszelekci
os szab
alynak nevezik azt a megszortast, ami korlatozza azt, hogy
bizonyos vektorai az allapot Hilbert-ternek allapotvektorok legyenek.
5.5.
A projekci
ok alkotta logika
A dinamikai valtozok kozott vannak olyanok, amelyeket sajatallapotukban megmerve csak

0 vagy 1 erteket kaphatunk. Ezeket 01 k
erd
esnek nevezz
uk. Egy 01 kerdes tehat a
2
P = P = P algebrai tulajdonsagokkal jellemzett linearis operator a Hilbert-teren.
Ha egy P linearis operatorra P = P 2 teljes
ul, akkor az kepterenek vektorait helyben
hagyja, gy a teljes teret a kepterere vetti, P egy projekcio. A P = P feltetel maga
utan vonja, hogy P keptere es magtere egymasra merolegesek. Igy a P = P 2 = P az
ortogonalis projekciokat jellemzi, amik kolcsonosen egyertelm
u megfeleltetesben vannak
a szoban forgo Hilbert-ter zart altereivel. A tovabbiakban projekcion mindig ortogonalis
projekciot ert
unk.
A projekciokon, mint dinamikai valtozokon, ertelmezhet
unk egy parcialis rendezest
a meresek szempontjabol. P1 P2 , ha minden olyan allapotban, ahol P1 a hatarozott
1 erteket veszi fel, ott P2 is egy erteket vesz fel. Maskent h, P1 i = 1 eseten h, P2i = 1.
Ez a parcialis rendezes tobb ekvivalens modon is megadhato:
(i) P1 P2 akkor es csak akkor, ha P2 P1 pozitv szemidefinit, azaz h, (P2
P1 )i 0 minden allapotvektorra.
(ii) P1 P2 akkor es csak akkor, ha P1 keptere benne van P2 keptereben.
(iii) P1 P2 akkor es csak akkor, ha P1 P2 = P1 .
A harmadik feltetel erdekessege, hogy algebrai jelleg
u, es nem hivatkozik a Hilbert-terre.
Egy Hilbert-ter osszes projekcioi az iment ertelmezett parcialis rendezessel olyan halmazt
alkotnak, amelynek van legnagyobb es legkisebb eleme, nevezetesen az identitas es a
0 operator. Ez a halmaz egy teljes halo is, ami azt jelenti, hogy barmilyen veges vagy
vegtelen reszhalmazanak van legkisebb felso es legnagyobb also korlatja. A {Pi : i I}
projekciok legkisebb felso korlatjara a {Pi : i I}, a legnagyobb also korlatra a {Pi :
i I} jelolest hasznaljuk. {Pi : i I} a Pi operatorok kepterenek metszetere vetto
projekcio, mg {pi : i I} a Pi -k keptere altal generalt zart alterre vett. Hasznaljuk
a P1 P2 es P1 P2 jeloleseket is. Egy Hilbert-ter osszes projekcioi a rendezessel
egy Hilbert-halot alkotnak. A Hilbert-halo egy olyan kvantummechanikai rendszer 01
kerdeseit tartalmazza, amelyben nincsenek szuperszelekcios szabalyok, barmely vektor
lehet allapotvektor.
A kvantummechanika haloelmeleti megalapozasa Neumanntol es Birkhofftol szarmazik.
Kiindulopontja a 01 kerdesek haloja. Ez lehet a fent lert Hilbert-halo, vagy annal
altalanosabb, egy Hilbert-halo reszhaloja, abban az esetben, amikor bizonyos projekciok
nem dinamikai valtozok.
Legyen H egy szeparabilis Hilbert-ter. Az M B(H) halmazt Neumannalgebr
anak mondjuk, ha I M, M adjungalasra, osszeadasra, szorzasra es linearis
kombinaciora zart, tovabba eleget tesz a kovetkezo ekvivalens felteteleknek
176
(i) M zart B(H)-ban a gyenge operator topologiara,
(ii) M zart B(H)-ban az eros operator topologiara,
(iii) Ha AX = XA minden A M-re, akkor X M,

(iv) M zart a norma topologiara es valamennyi onadjungalt elemenek spektralis
projekcioit is tartalmazza.
Az (i)(iv) feltetelek ekvivalenciaja tobb tetelt foglal magaba, de ezekkel itt nem foglalkozunk. Ha M B(H) egy Neumann-algebra, akkor M projekcioi egy teljes reszhalot
kepeznek az osszes projekciok halojaban. Az ilyen reszhalokat Neumann-haloknak nevezz
uk. Ha P M egy projekcio, akkor az I P projekcio is M-ben van. P := I P egy
egyvaltozos m
uvelet a Neumann-haloban, amit ortogonalis komplementumnak nevez
unk.
Nyilvan P P = 0 es P P = I. Az ,,es, ,,vagy es ,,ortogonalis komplementum

m
uveleteket kapcsolja ossze a kovetkezo tulajdonsag:
Ha P Q, akkor Q = P (P Q) .
Ennek neve: ortomodularitas. Azt szoktak mondani, hogy a Neumann-h
al
ok ortokomplementaris ortomodularis halok. Egy olyan strukt
uraban, ahol a m
uvelet disztributv az -re nezve
A (A B) = (A A ) (A B) ,
ha A A = I es I C = C, akkor ez A B-t ad. Az ortomodularis tulajdonsag
tehat egyfajta korlatozott disztributivitast jelent. A kvantummechanikai esemenyter egy
nem disztributv h
al
o. Ha P Q, akkor a P es Q projekciok altal generalt reszhalo
disztributv. Utobbi akkor is teljes
ul, ha P es Q felcserelhetok, azaz kompatibilisak.
A haloelmeleti megkozeltesben a kvantummechanika es a klasszikus mechanika kozotti
alapveto k
ulonbseg abban van, hogy az esemenyek haloja a kvantummechanikaban nem
disztributv, mg a klasszikus esetben az.21
A valoszn
usegelmelet Kolmogorov-fele feleptese egy (, B, P ) valoszn
usegi mezovel
indul, amiben egy halmaz, B es reszhalmazainak -algebraja es P az u
n. valoszn
usegi
mertek B-n:
(i) P : B [0, 1],
(ii) P () = 1, P () = 0,
P
S
(iii) P (
i=1 (Ai ), ha Ai Aj = (i 6= j).
i=1 Ai ) =
B elemei az esemenyek, es P (A) az A esemeny bekovetkezesenek a valoszn

usege. A
B esemenyter egy disztributv halo. Valoszn
usegi mertek altalanosabb halokon is
ertelmezheto.
Legyen M B(H) egy Neumann-algebra es P(M) M projekcioinak haloja. A P :
P(M) [0, 1] hozzarendelest valoszn
usegi merteknek nevezz
uk, ha
(i) P (0) = 0, P (I) = 1,
P
W
(ii) P (
i=1 P (Qi ) ha Qi Qj = 0 (i 6= j).
i=1 Qi ) =
177
5.6. Idofejlodes
Amennyiben H egy allapotvektor, akkor a P (Q) = h|Q|i varhato ertek egy
valoszn
usegi merteket ertelmez a projekciokon. Altal
anosabban, ha D egy statisztikus
operator H-n, akkor
P (Q) = Tr QD
(5.5.8)
egy valoszn
usegi mertek. Szuperszelekcios szabaly hianyaban a valoszn
usegi mertekek es
az allapotok teljesen azonosthatok.
5. t
etel: (Gleason-t
etel) Legyen H egy szeparabilis Hilbert-ter es dim H 3. Ekkor
minden P valoszn
usegi mertek egyertelm
uen eloall az (5.5.8) formulaval egy D statisztikus
operatorbol.
A tetel 1957-bol szarmazik, es kiterjesztheto Neumann-halokra is. Egy lehetseges megfogalmazas a kovetkezo:
6. t
etel: Legyen M B(H) egy Neumann-algebra a szeparabilis H Hilbert-teren.
Tetelezz
uk fel, hogy nincsen olyan v M operator, hogy vv es v v egymasra meroleges
projekciok es vv + v v felcserelheto M barmely elemevel! Ha P : P(M) [0, 1] egy
valoszn
usegi mertek, akkor letezik egy : M B(K) erosen folytonos reprezentaci
oja
M-nek egy K Hilbert-teren es egy K allapotvektor, amelyre
P (Q) = h | (Q)i
teljes
ul barmely Q P (M)-re.
A Gleason-tetel eredeti megfogalmazasa es annak kiterjesztese egyarant kizarja a

t
ulsagosan ,,sz
uk ketdimenzios Hilbert-teret. A ketdimenzios ter alterhaloja trivialis:
vegtelen sok nem osszehasonlthato egydimenzios alteret tartalmaz, tovabba a 0 es 2 dimenzios altereket. Az egyszer
u halo nagyon sok patologikus valoszn
usegi merteket enged
meg.
A Gleason-tetel jelentosege abban all, hogy ha ismert a 01 kerdesek varhato erteke
egy allapotban, akkor barmilyen dinamikai valtozo varhato erteke egyertelm
uen meg van
hatarozva.
5.6.
Id
ofejl
od
es
A magara hagyott kvantummechanikai rendszer idofejlodeset uniter operatorokkal adhatjuk meg. Ha a I IR idointervallumban nem vegz
unk merest a rendszeren, es Dt jeloli a
t ido ponthoz tartozo statisztikus operatort, akkor
(A5)
Dt = U(t, s)Ds U(t, s)
(t, s I),
ahol az U(t, s) unit

er propag
ator uniter operatorok olyan csaladja, hogy
(i) U(t, s)U(s, r) = U(t, r),
(ii) (s, t) 7 U(s, t) B(H) erosen folytonos.
Az (A5) posztulatumbol mindjart kovetkezik, hogy a tiszta allapotban levo rendszer
tiszta allapotban is marad. Masreszt az idofejlodes soran az atmenetvaloszn
usegek
valtozatlanok. Ha t es t egy-egy tiszta allapot idofejlodese, akkor a
178
P (t , t ) = |ht , t i|2
atmenetvaloszn
useg t-tol f
uggetlen.
A rendszert konzervatvnak mondjuk, ha propagatorara U(t + , s + ) = U(t, s)
teljes
ul. Ekkor U(t) := U(t + , ) egy folytonos uniter csoport, es a Stone-tetel szerint
letezik onadjungalt generatora, A. A kovetkezo posztulatum azt mondja, hogy A a
rendszer Hamilton-operatora.
(A6) A H Hamilton-operator
u konzervatv rendszer uniter propagatora U(t) = ei Ht .
7. t
etel: Ha Ds D(H) D(H) valamilyen s IR eseten, akkor t 7 Dt differencialhat
o
barmilyen D(H)-ra, es
d
i Dt = [H, Dt ] .
(5.6.9)
dt
Tovabba, ha s D(H) valamilyen s IR-re, akkor t t differencialhato, es
i
d
t = Ht .
dt
(5.6.10)
Bizonytas: Az (A6) posztulatum szerint

Dt D(H) = U(t s)Ds U(s t)D(H) ,
ami D(H)-ban van, hiszen az ei tH uniter csoport D(H)-t onmagaba viszi.
d
U() I
U() I
Dt = lim [U()Dt
Dt ] =
0
dt
= i Dt H i HDt = i [H, Dt ] .
A tiszta allapotra vonatkozo alltas bizonytasa hasonlo.

(5.6.9)-et es (5.6.10)-t Schr
odinger-egyenletnek
nevezik, es H-t gyakran
Schr
odinger-oper
atornak mondjuk. Egy 0 D(H) H kezdeti feltetel eseten a
Schrodinger-egyenlet egyertelm
u megoldasa t = ei tH 0 .
13. p
elda: (Egydimenzios harmonikus oszcill
ator) A klasszikus mechanikaban a har1 2
p + K2 q 2 , ami a valtozok atskalazasaval
monikus oszcillator Hamilton-f
uggvenye H0 = 2m
1
H = (P 2 + Q2 )
2
(5.6.11)
alakot olt. A kvantummechanikaban Q a koordinataoperator, P pedig az impulzus

operator lesz, maga H az energia vagy Schrodinger-operator.
A Schrodinger-fele reprezentacioban H egy differencialoperatorra valik:
(Hf )(x) =
1 2
1
f (x) + x2 f (x) .
2
2 x
2
(5.6.12)
Ahhoz, hogy osszhangba legy

unk a posztulatumokkal be kell latni, hogy H onadjungalt
operatorkent ertelmezheto, lasd a 4. fejezet 20. peldajat.
179
A hidrogenatom Schrodinger-operatorat tartalmazza a 4. fejezet 21. peldaja.

Ha a rendszer Hamilton-operatora idof
uggo, akkor az elozo tetel kepleteit posztulatumnak tekintj
uk.
(A7) Az idotol f
uggo Hamilton-operator
u rendszer statisztikus operatoranak, illetve
hullamf
uggvenyenek fejlodeset az
i
d
Wt = [H(t), Wt ] ,
dt
d
i t = H(t)t
dt
egyenletek adjak.
Az A dinamikai valtozo varhato ertekere a t idopontban
hAiWt = Tr Aei H(ts) Ws ei H(ts)
kepletet rhatjuk fel. Ez az u
n. Schr
odinger-k
epet adja, amelyben az allapotot, ill. a
statisztikus operatort tekintj
uk idoben valtozo mennyisegnek. Az
AH (t) = ei H(ts) Aei H(ts)
jelolessel
hAiWt = Tr AH (t)Ws = hAH (t)iWs
adja a Heisenberg-k
eppel valo ekvivalenciat.
valtozok transzformalodnak idoben.
5.7.
A Heisenberg-kepben a dinamikai
Gyakorl
ofeladatok
1.M Legyen 1 es 2 egy Hilbert-ter ket egysegvektora, es ertelmezz

unk a projektorokon
egy Pi valoszn
useget a
Pi (Q) = hi | Q | i i
(i = 1, 2)
keplettel! Mutassa meg, hogy P1 = P2 eseten 1 es 2 egy abszol

ut ertek
u komplex
fazisban k
ulonboznek!
2.M Szamolja ki a | i C2 allapotban a 1 dinamikai valtozo varhato erteket!
3.M Milyen ertekeket ad a | i allapotban a y dinamikai valtozo merese, es milyen
valoszn
usegekkel?
4.M Mutassa meg, hogy a ket feles spinbol allo osszetett rendszer s
ur
usegi matrixa 15
valos parameter segtsegevel
3
i
XX
X
X
1h
I I +
aij i j +
bi i I +
cj I j
4
i=1 j=1
i=1
j=1
alakban rhato! (I jeloli a 2 2-es egysegmatrixot, 1 , 2 , 3 a Pauli-matrixok.)
Szamolja ki a redukalt s
ur
usegi matrixokat!
180
5. Adja meg az a| i + b| i allapot idofejlodeset, ha az egy darab feles spinbol allo

rendszer Hamilton-operatora z ! (A spin kolcsonhat a k
ulso terrel.)
6. Milyen ertekeket ad
(, ) := ei /2 cos | i + ei /2 sin | i
2
2
allapotban a z dinamikai valtozo merese, es milyen valoszn
usegekkel? Adja meg
az allapothoz tartozo s
ur
usegi matrixot! Mi a es parameterek jelentese?
7. Mutassa meg, hogy az E es F projekciok pontosan akkor felcserelhetok, ha EF =
E F!
8. Mutassa meg, hogy az E es F projekciok pontosan akkor felcserelhetok, ha E F =
E + F EF !
9.M Igazolja, hogy E F = lim (EF )n az eros operator topologiaban, ha E es F
n
projekciok!
10. Legyen E egy projektormertek IR Borel-halmazain!
E((c, d)) = E((a, b) (c, d))!
Igazolja, hogy E((a, b))
11. Adjon meg C3 -ban olyan e1 , e2 , e3 es f1 , f2 , f3 bazisokat, hogy az |hei , fj i|2

atmenetvaloszn
useg i-tol es j-tol f
uggetlen legyen!
12.M Legyen D egy statisztikus operator! Mutassa meg, hogy D akkor es csak akkor ad
meg tiszta allapotot, ha TrD 2 = 1!
13. Legyen E egy projektormertek IR Borel-halmazain! Igazolja, hogy E((a, b)(c, d)) =
E((a, b)) E((c, d))!
14. Szamolja ki a (5.1.4) formulat a spin operatorok ertelmezesebol!
15. Mutassa meg, hogy a Neumann-fele entropia konkav funkcional a s
ur
usegi matrixok
teren!
16. Szamolja ki a 2 2-es (5.2.7) s
ur
usegi matrix Neumann-fele entropiajat!
17. Hogyan modosul a 12. pelda tavatviteli eljarasa, ha + a harom spin kiindulasi
allapota?
6. A feladatok megold
asa
1. fejezet
7. Els
o megold
as: Bizonytsuk a matrix meretere vonatkozo teljes indukcioval. Minden 1 1-es matrix also haromszog matrix, es determinansa megegyezik az egyetlen
(foatloban allo) elemevel. Ha n n-es matrixokra mar belattuk az alltast, akkor vegy
unk egy An+1 (n + 1) (n + 1)-es also haromszog matrixot, es fejts
uk
ki a determinansat az utolso oszlop szerint. Itt k n eseten ak,n+1 = 0, gy
det(An+1 ) = an+1,n+1 det(An ), ahol An az An+1 matrix n n-es fomatrixa, ami
szinten also haromszog matrix, tehat az indukcios felteves alapjan determinansa
megegyezik a foatloban allo elemek szorzataval. Igy
det(An+1 ) = an+1,n+1 det(An ) = an+1,n+1
n
Y
aii =
i=1
n+1
Y
aii .
i=1
M
asodik megold
as: A determinans az osszes olyan szorzat elojeles osszege,
amelyben minden sorbol es minden oszlopbol pontosan egy tenyezo van. Egy also
haromszog matrix eseteben a fodiagonalisban levo elemek szorzata kivetelevel minden ilyen szorzat tartalmaz legalabb egy 0-t, es ezert maga is 0.

10. Ha A pozitv szemidefinit, akkor minden z (oszlop)vektorra z Az 0, specialisan
z = X y vektorra is, tehat
y XAX y = (X y) AX y 0 .
11. Olyan A matrixot keres

unk, hogy minden x vektorra teljes
uljon, hogy

A A
x 0.
x
A A
Particionaljuk x-et
x=
x1
x2
alakra, ekkor

x1
A A
A A
= (x1 + x2 ) A(x1 + x2 ) .
x = [x1 , x2 ]
x
x2
A A
A A
Ez pontosan akkor lesz nemnegatv, ha A pozitv szemidefinit.
182
6. A feladatok megoldasa

1
0
0
14. Eleg megnezni, hogy mi lesz az 0 , 1 , illetve 0 bazisvektorok kepe.
0
0
1

1
0
0
1 vektorok az xy skban vannak, gy a vettes helyben
Mivel az
es
0
0

0
0 vektor kepenek utolso koordinataja 0 lesz (hiszen pontosan

hagyja oket. A
1
ekkor ker
ul ra az xy skra), es mivel a vettes iranya az (1, 1, 1) vektorral parhuzamos,
gy a masik ket koordinatanak is 1-gyel kell csokkennie. Tehat a vettes matrixa
1 0 1
0 1 1 .

0 0 0
19. Jelolje A2 elemeit cij (i, j = 1, . . . , n)! Ekkor cij =
megnezz
uk az i > j, i = j es i < j eseteket.
Pn
l=1
ail alj .
Egyenkent
Ha i > j, akkor az osszeg minden tagjanak legalabb az egyik tenyezoje 0, gy

cij = 0.
Ha i = j, akkor az osszegben pontosan egy nem 0 tag van, tehat cii = a2ii =
(1)
= 1.
2i2
Ha i < j, akkor
cij =
=
=
=
n
X
j
X
j
X

j1
l1
=
(1)
ail alj =
ail alj =
l1
i1
l=i
l=i
l=1

ji
X
j1
k+i1
k+i+j
=
(1)
k+i1
i1
k=0

ji

ji
j1 X
k
i+j
=
(1)
(1)
k
i1
k=0

j
1
(1 + (1))ji = 0 .
(1)i+j
i1
l+j

21. Ha az adott determinans 0, akkor letezik olyan x vektor, amelyre
0 = x (2 A + B + C)x = 2 x Ax + x Bx + x Cx .
A feladat feltetelei miatt az a := x Ax 0, b := x Bx 0 es c := x Cx >
0. Ha a = b = 0, akkor az egyenletbol C = 0 kovetkezne, ami ellentmond C
invertalhatosaganak. Ha valos, akkor 2 a + b + c = 0 csak akkor teljes
ulhet, ha
b < 0, hiszen a masik ket tag osszege pozitv, gy b 0 miatt < 0.
Legyen most = u + i v, v 6= 0, ekkor
0 = 2 a + b + c = (u2 v 2 )a + i 2uva + ub + i vb + c,
183
azaz a valos es kepzetes resz is 0. 2uva + vb = 0, gy v 6= 0 miatt 2ua = b. Itt a

es b nem lehet egyszerre 0, es a 0, b 0, tehat u 0.

22. Els
o megold
as: A determinans
X
(1)
()
n
Y
(ai,(i) + tbi,(i) )
i=1
alak
u ( az 1, 2, . . . , n szamok permutacioin fut vegig, es () a permutacio paritasa), gy az osszeg egy tagjaban t egy
utthatoja
n
X
bi,(i)
i=1
aj,(j) .
i6=j
Osszegezz
uk most ezeket a tagokat aszerint, hogy B melyik eleme szerepel benn
uk,
gy t egy
utthatoja
X
X
Y
bij
(1)()
aj,(j) .
i,j
Itt
i6=j
(i)=j
(1)()
aj,(j)
i6=j
(i)=j
eppen az az aldeterminans, amit az i-edik sor es j-edik oszlop elhagyasaval kapunk

A-bol, azaz az inverz matrix konstrukcioja alapjan A1 elemeit aij -vel jelolve
X
Y
(1)() aj,(j) = det(A)aji .
i6=j
(i)=j
Igy osszegezve i-re es j-re t egy

utthatoja:
det(A)
n
n X
X
bij aji = Tr(BA1 )detA .
i=1 j=1
M
asodik megold
as:
det(A + tB) = det(B 1 ) det(AB 1 + tI) ,
gy 1 , . . . , n -nel jelolve az AB 1 maQ
trix sajatertekeit t egy
utthatoja det(A + tB)n
1
ben megegyezik az AB
matrix
aban
i=1 ( j ) karakterisztikus polinomj
egy
utthatojanak (1)n1 det(B)-szeresevel. A karakterisztikus polinomban
egy
utthatoja
n
n Y
X
X
1
n1
n1
1
(1)
j = (1) det(AB )
,
i=1 i
i=1
i6=j
mert a sajatertekek szorzata a determinans, es A, B invertalhatosaga miatt

1 , . . . , n 6= 0. Masreszt az inverz matrix sajatertekei megegyeznek a sajatertekek
inverzevel, tovabba a sajatertekek osszege eppen a matrix nyoma, gy t egy
utthatoja
(1)n1 detB (1)n1 det(AB 1 )
n
X
1
= det(A)Tr(BA1 ) .
i=1 i
184
Harmadik megold
as: Mivel det(A + tB) a t valtozonak polinomja, t egy
utthatoja
a t = 0-ban vett derivalt. Hasznaljuk, hogy

d

detX = exp Tr log X es
Trf (A + tB) = Trf (A)B .
dt
t=0
Ezert

d
d

exp Tr log(A + tB)
= exp Tr log A Tr log(A + tB) =
dt
dt
t=0
t=0
= detA TrA1 B.

23. Legyen 0 6= C es x nem-nulla vektor, amire ABx = x. Ekkor Bx 6= 0 es
BA(Bx) = (Bx),
tehat Bx sajatvektora BA-nak sajatertekkel.
2. fejezet
2. Csak a haromszog-egyenlotlenseget mutatjuk meg, a norma tobbi tulajdonsaga
trivialisan teljes
ul.
p(x + y) = p1 (x + y) + p2 (x + y) p1 (x) + p1 (y) + p2 (x) + p2 (y) =

= p(x) + p(y)
A q-ra vonatkozo haromszog-egyenlotlensegben a q(x + y) = p1 (x + y) es q(x + y) =
p2 (x + y) eseteket k
ulon vizsgaljuk, csak az elsot nezz
uk meg, a masodik ugyan
ugy
megy.
q(x + y) = p1 (x + y) p1 (x) + p1 (y) q(x) + q(y) .

3. Az k(x + y) (xn + yn )k normat kell fel
ulrol becs
ulni.
k(x + y) (xn + yn )k kx xn k + ky yn k
a haromszog-egyenlotlenseg szerint. A jobb oldal a felteves alapjan 0-hoz tart.
5. Valasszuk > 0-t tetszolegesen!
k
uszobre. Ekkor n > N0 eseten

1

(x1 + + xn ) x =
n

+
Ekkor kxn xk < , ha n > N0 valamilyen N0
1
k(x1 x) + (x2 x) + +
n
(xN x) + (xN +1 x) + . . . + (xn x)k
N
n
1 X
1X
kxk xk +
kxk xk
n k=1
n k=N +1
N
1X
kxk xk + .
n k=1
185
Mivel kxk xk egy korlatos sorozat, valamilyen K felso korlattal, es
N
1X
N
kxk xk K ,
n k=1
n
ha n-et eleg nagyra valasszuk, akkor NK/n < , es azt kapjuk, hogy ilyenkor

1
(x1 + + xn ) x < 2 .

n
6. Ha fn Cauchy-sorozat, akkor egyenletesen

Ugyanakkor fn (x) pontonkenti hatarerteke

0,
f (x) =
1,
konvergal egy C[0, 1]-beli f

uggvenyhez.
az
x = 0,
x 6= 0
f
uggveny, ami nem folytonos. Az ellentmondas mutatja, hogy fn nem lehet Cauchysorozat.

10. Belatjuk, hogy xn 0 egyenletesen, vagyis a C[0, 1] ter normajaban:
|xn (t)|
tn+2
1
1
tn+1
+
+
.
n+1 n+2
n+1 n+2
Ha xn 0 a C 1 [0, 1] ter normajaban is, akkor xn 0 egyenletesen. De

xn (t) = tn
2n + 2 2n+1
t
n+2
es
2n + 2
n
1 =
,
n+2
n+2
ami nem tart 0-hoz, ha n . Ezert xn nem tart a 0-hoz egyenletesen (de meg
pontonkent sem), es xn nem konvergal a C 1 [0, 1] terben.

|xn (1)| =
15. a. A szamegyenesen a konvex halmazok az intervallumok, es ket intervallum

egyestese altalaban nem intervallum. Tehat A B nem mindig konvex.
b. A B konvex kozvetlen
ul a defincio alapjan.
c. Legyen x, y A + B es 0 < < 1. Ekkor x = xA + xB es y = yA + yB valamilyen

xA , yA A es xB , yB B vektorokra. x + (1 )y = [(xA + (1 )yA ] + [xB +
(1 )yB ]. Mivel xA + (1 )yA A es xB + (1 )yB B, latjuk, hogy az
osszeg
uk A + B-ben van. Ezert A + B konvex.

18. A feltetelek mellett AB folytonos linearis lekepezes es a kerdeses alter Ker(AB),
ami zart.

20. Legyen H egy valodi reszhalmaz es valasszunk x H, valamint y 6 H pontokat.
Tekints
uk az oket osszekoto szakaszt: {x + (1 )y : 0 1}. Legyen
0 = sup{0 1 : x + (1 )y 6 H} es z := 0 x + (1 0 )y. Ha H nylt,
akkor komplementuma zart es ezert z 6 H. Ha H zart, akkor z H. Ez mutatja,
hogy H nem lehet egyidej
uleg zart es nylt.
186
21.
Z

Z

f (t) dt
|f (t)| dt
= xkf k kf k .
x
0
sup{|f (s)| : s [0, 1]} dt =
Ezert
kL(f )k = sup{|L(f )(x)| : x [0, 1]} kf k ,
es ebbol adodoan kLk 1. L tehat korlatos, ami ekvivalens a folytonossaggal.
22. Nagyon sok ilyen funkcional van. Legyen X az olyan -beli sorozatok tere, amelyeknek paros index
u es paratlan index
u tagjai egyarant konvergalnak, esetleg k
ulonbozo
hatarertekekhez. (1, 1, 1, 1, . . .) X. Legyen
(a) =
t+1
1t
lim a2n+1 +
lim a2n ,
2 n
2 n
ha a X. Ez a funkcional konvergens sorozatokhoz a hatarertek

uket rendeli, az
(1, 1, 1, 1, . . .) sorozathoz pedig t-t.
kk
|t + 1| |1 t|
+
,
2
2
tehat folytonos. A HahnBanach-tetel alapjan kiterjesztheto a teljes -terre.

30. Egyreszt
k(x, y)k1 =
masreszt
kxk2 + kyk2 kxk + kyk = k(x, y)k1 ,
k(x, y)k1 = kxk + kyk
2kxk2 + 2kyk2 = 2k(x, y)k1 .
33. Ha f folytonos, akkor ker f zart, hiszen a zart {0} halmaz oskepe a folytonos
lekepezesnel. A megfordtashoz felteheto, hogy f nem azonosan 0. Ekkor van olyan
x E vektor, amelyre f (x) = 1. Tetelezz
uk fel, hogy kerf zart, de f nem folytonos!
Ekkor letezik egysegvektoroknak egy zn sorozata, amelyre |f (zn )| .
zn
x ker f .
f (zn )
Ugyanakkor
zn
x x ,
f (zn )
es kerf zartsaga alapjan x kerf . Viszont ez ellentmond a f (x) = 1 kiindulasnak.

187
35. Legyen fm C0 (IRn ) egy Cauchy-sorozat. Ekkor minden x IRn pontra fm (x)
konvergal egy f (x) szamhoz. A norma defincioja alapjan fm egyenletesen konvergal
az f f
uggvenyhez, ezert f egy folytonos f
uggveny. Azt kell megmutatni, hogy f
elt
unik a vegtelenben. Ha nem gy lenne, akkor van olyan xk IRm pontsorozat es
> 0 szam, hogy xk es |f (xk )| > . Mivel fm f egyenletesen egy nagy m-re
|fm (x) f (x)| < /2 es ebbol |fm (xk )| > /2. Ez azt mutatna, hogy a feltevessel
ellentetben fm C0 (IRm ) nem teljes
ul. Vegeredmenyben tehat f C0 (IRm ) igaz
m
kell, hogy legyen es C0 (IR ) Banach-ter.

38. Nincsenek. Az integral folytonos funkcional. Ha a 0 integral
u f
uggvenyek s
ur
un
lennenek, akkor az integral funkcional az egesz teren 0 lenne.
45.
X
Am X B n X X Am B n
=
=
=
m! n=0 n!
m!n!
m=0
k=0 k=m+n

X
X
X
1
1
k
m n
A B =
=
(A + B)k =
m
k!
k!
k=0
k=0
k=m+n
A B
e e
= eA+B .

50. Azt kell megmutatni, hogy
F (x1 + (1 )x2 ) F (x1 ) + (1 )F (x2 )
barmilyen x1 es x2 vektorra es 0 1 szamra. Legyen > 0. Ekkor leteznek
olyan y1 , y2 S pontok, amelyekre
F (x1 ) kx1 y1 k
es
F (x2 ) kx2 y2 k .
Mivel S konvex, a y1 + (1 )y2 pont is S-ben van, es

F (x1 + (1 )x2 ) k(x1 + (1 )x2 ) (y1 + (1 )y2 )k .
A jobb oldal becslese a haromszog-egyenlotlenseg alapjan:
k(x1 + (1 )x2 ) (y1 + (1 )y2 )k
k(x1 y1 ) + (1 )(x2 y2 )k
kx1 y1 k + (1 )kx2 y2 k
F (x1 ) + + (1 )F (x2 ) + (1 ) .
Vegeredmenyben az
F (x1 + (1 )x2 ) F (x1 ) + (1 )F (x2 ) +
egyenlotlenseghez jutunk, ami > 0 tetszoleges volta miatt a konvexitast jelenti.
3. fejezet
188
1. Nem, meg tudunk adni olyan f L2 (T) f

uggvenyt, amely minden z n f
uggvenyre
meroleges (n = 0, 1, 2, . . .). Legyen f (z) = z. Ekkor
Z
Z 2
Z
n
n
n+1
hf (z), z i =
f (z)z dz =
z
dz =
ei t(n+1) dt = 0 .

T
2. Ha H veges dimenzios, akkor (1) es (2) egyarant teljes

ul, csak a vegtelen dimenzios
esetet tekintj
uk. Legyen {en : n IN} megszamlalhato bazisa H-nak. Mivel a
racionalis szamok Q halmaza megszamlalhato, a
)
(
X
X
H :=
tn en :
|tn |2 < , tn Q + i Q
n=1
n=1
reszhalmaza H-nak megszamlalhato, eP

s megmutatjuk, hogy H s
ur
u. Felhasznaljuk,
ur
u C-ben. Legyen x = n=1 xn en a H Hilbert-ter tetszoleges eleme.
hogy Q + i Q s
> 0-hoz valasszunk olyan tn Q + i Q szamot, hogy
r
|tn xn |
.
2n
Ekkor

X
X
X

2
|tn xn |
tn en =
= ,
x

2n
n=1
n=1
n=1
tehat H valoban s
ur
u.
Amennyiben {ei : i I} nem megszamla

lhato bazisa H-nak, kei ej k = 2 minden
i 6= j eseten. Legyen Gi az ei kor
ul rt 2/2 sugar
u nylt gomb. A {Gi : i I}
halmazrendszer nem megszamlalhato es paronkent diszjunkt nylt halmazokbol all.
H-ban nem lehet megszamlalhato s
ur
u halmaz, mert annak minden Gi nylt gombbe
bele kene metszeni. Megmutattuk tehat, hogy ha H-nak nincs megszamlalhato
bazisa, akkor nem lehet benne megszamlalhato s
ur
u halmaz.
Az (1) (2) kovetkeztetest maskent is igazolhatjuk. Ha {yi i IN}
megszamlalhato s
ur
u halmaz, akkor a belole GramSchmidt-ortogonalizacioval kapott {ei : i IN} vektorrendszer paronkent meroleges vektorokbol all, es ugyanazt
a linearis alteret feszti ki, mint az eredeti {yi : i N} rendszer. Ezert nem lehet
olyan egysegvektor, amely minden ei vektorra meroleges. Tehat {ei : i IN} bazis.

5. Kiszamoljuk az hfn , fm i belso szorzatot:
Z
Z
1
hfn , fm i =
sin nx sin mx dx =
fn (x)fm (x) dx =

Z
1
(cos(n m)x cos(n + m)x) dx = n,m + 0 .
=
2
Ez mutatja, hogy fn (x) egy ortonormalt rendszer. Nem bazis, mert f (x) : 1
meroleges minden fn (x) vektorra:
Z
1
hf, fn i =
sin nx dx = 0 .

189
8. A Schwarz-egyenlotlenseg szerint
|hx, yi| kxk kyk ,
ezert kxk sup{|hx, yi| : kyk = 1}. Ha x = 0, akkor nyilvanvaloan egyenloseg van.
Ha x 6= 0, akkor az y = x/kxk valasztas mutatja az egyenlotlenseget.

9. Legyen
1
(P f )(x) := (f (x) + f (x)) .
2
2
Ekkor P az L (IR) ter korlatos linearis transzformacioja, ket uniter operator konvex
kombinacioja. Evidens modon P f = f pontosan akkor, ha f paros es P f = 0
pontosan akkor, ha f paratlan. Belatjuk, hogy P = P . Ebbol mar kovetkezik az,
amit akarunk:
{paros f
uggvenyek} = (Rng P ) = Ker P = {paratlan f
uggvenyek}.
Az onadjungaltsag igazolasa:
2hg, P f i =
g(x)(f (x) + f (x)) dx =

Z
Z
g(x)f (x) dx + g(x)f (x) dx =
=
Z
Z
=
g(x)f (x) dx + g(x)f (x) dx =
Z
=
(g(x) + g(x))f (x) dx =
= 2hP g, f i .
Egyebkent P = P 2 is teljes
ul, tehat P a paros f
uggvenyek alterere vetto projekcio.

q
11. Eloszor integralassal igazoljuk, hogy az fn (x) = 2 sin nx f
uggvenyrendszer ortonormalt L2 [0, ]-ben:
Z
2
hfn , fm i =
sin nx sin mx = n,m .
0
Legyen f L2 [0, ] tetszoleges f
uggveny, amit kiterjeszthet
unk a [, ] intervallumra egyertelm
uen egy F paros f
uggvennye.
Z
Z
2
|F (x)| dx = 2
|F (x)|2 dx = 2kf k2 ,
ezert F L2 [, ]. Most felhasznaljuk, hogy L2 [, ]-ben a trigonometrikus

rendszer teljes, tehat
F (x) =
m=1
am sin mx +
m=0
bm cos mx
190
P
L2 -normaban (Fourier-sor). F parossaga miatt bm = 0. Az F (x) =
m=1 am sin mx
2
sorfejtes az L [0, ] terben is ervenyes, ahol az osszegf
uggveny az elore adott f . Ez
adja az fn (x) f
uggvenyrendszer teljesseget.
16. Hilbert-terben ervenyes az

kx + yk2 + kx yk2 = 2(kxk2 + kyk2)
paralelogramma azonossag. Ha f = 1[0,1/2] , g = 1[1/2,1] , akkor a sup normara
kf k = kgk = kf + gk = kf gk = 1, es az azonossag nem teljes
ul, gy nem letezhet
olyan belso szorzat, amely a sup normat adja.

47. Tetszoleges x vektor x = x1 + x2 alakban rhato u
gy, hogy Ex1 = x1 , es Ex2 = 0.
(E F )x = (x1 F x1 ) + F x2 .
Mivel
hx1 F x1 , F x2 i = hx1 , F x2 i hx1 , F F x2 i = 0 ,
az x1 F x1 es F x2 vektorok merolegesek. Ezert a Pitagorasz-tetel szerint

k(E F )xk2 = kx1 F x1 k2 + kF x2 k2 = kx1 k2 + kx2 k2 = kxk2 .
Tehat megmutattuk, hogy k(E F )xk kxk.
49. Kovetkezik abbol, hogy az |hx, yi| kxk kyk Schwarz-egyenlotlensegben x =

6 0
eseten csak y = x eseten teljes
ul az egyenloseg.

50. (P + Q)2 = P + Q alapjan P Q + QP = 0. Ebbol P -vel valo balrol es jobbrol
szorzassal P QP + QP = 0 es P Q + P QP = 0, ami azt mutatja, hogy P Q = QP .

56. Nem igaz. Tetelezz
uk fel, hogy 0 < an < a, es az E projektormertek olyan, hogy
E({a}) = I! Ekkor E([0, an ]) = 0 es E([0, a]) = I. A konvergencia semmilyen
topologiaban nem allhat fenn.

80. Jelolje F a Fourier-transzformaciot es Pn a {h L2 (IR) : h(x) = 0, ha |x| n}
alterre valo ortogonalis projekciot! Pn konvergal az identitashoz az so-topologiaban.
Mivel
g n = F Pn f ,
gn konvergal F f -hez.
89. Ha Uy = y, akkor y H0 , ugyanis
h(x + Ux + + U n1 x) nx, yi = hx, yi +

+ hx, U yi + + hx, (U )n1 yi nhx, yi = 0,
hiszen U y = y. Masreszt, ha y (Ux x) minden x vektorra, akkor

0 = hy, Ux xi = hU y y, xi ,
es U y = y. Utobbi ekvivalens Uy = y-nal.
191
95. L(A) pozitv operator:
1
hA, L(A)i =
TrA D t AD 1t dt =
Z0
Tr(D (1t)/2 A D t AD (1t)/2 ) dt 0,
hiszen TrX X 0 (X = D t/2 AD (1t)/2 ).
Bazistranszformacioval D diagonalis alakra hozhato, es feltetelezhetj

uk, hogy D =
Diag (1 , 2 , . . . , n ). Kiszamoljuk az L(Eij ) matrixot. (Eij azt a matrixot jelenti,
amelynek ij-eleme 1 es a tobbi 0.) Az egyszer
ubb ras erdekeben legyen D =
diag (1 , 2 ).

1t

Z 1 t
1
0
0 1
1 0
dt =
L(E12 ) =
0 1t
0 0
0 t2
2
0
=
=
1
0
0 t1 1t
2
0
0
dt = E12
t1 1t
dt =
2
1 2
E12 .
log 1 log 2
A szamolas eredmenyeit u
gy foglalhatjuk ossze, hogy L sajatertekei a
i j
, i 6= j ,
cij =
log i log j
i ,
i = j ,
szamok a hozzajuk tartozo sajatvektorok pedig az Eij matrixegysegek.

98. Legyen A B(H). Az A operator grafja
{(x, Ax) : x H} .
H H tetszoleges (x0 , y0 ) pontjanak a grafon vett vet
ulete (z, Az) alak
u es
(z, Az) (x0 , y0 ) (x, Ax)
minden x vektorra. A merolegesseget skalarszorzattal felrva a
hz x0 , xi + hAz y0 , Axi = 0
egyenlethez jutunk, ami atrendezve
h(I + A A)z x0 A y0 , xi = 0 .
Mivel ez minden x vektorra teljes
ul
(I + A A)z = x0 + A y0
192
es
z = (I + A A)1 (x0 + A y0 ) .
Tehat (x0 , y0 ) kepe a grafon

(I + A A)1 (x0 + A y0 ), A(I + A A)1 (x0 + A y0 ) .
99. Az ABBA = cI egyenletbol levezethetj

uk, hogy A2 BBA2 = 2cA. Ezt az eljarast
iteralva kaphatjuk az An B BAn = (n 1)An1 formulat, amibol eA BeA = cI + B
is kovetkezik. A baloldal es a jobboldal spektrumat osszehasonltva kapjuk, hogy
c = 0.
4. fejezet
2. Legyen T s
ur
un ertelmezett zart operator. Ekkor T is ilyen. Tetelezz
uk fel,
hogy A a T operator korlatos inverze! A y benne van ( T ) ertelmezesi

tartomanyaban, hiszen
|hA y, ( T )xi| = |hy, A( T )xi| = |hy, xi| Ckxk.
Ezert ( T ) minden
utt ertelmezve van. Most kiszamoljuk az A ( T ) operator
hatasat:
hx, A ( T ) yi = hAx, ( T ) yi = h( T )Ax, yi = hx, yi .
Ez azt mutaja, hogy A a ( T ) = T operator inverze.
3. Tetelezz
uk fel, hogy xn D(UT ) = D(T ), tovabba xn x es (UT )xn y!
Ekkor T xn U 1 y. Most hivatkozunk arra, hogy T zart, es megallaptjuk, hogy
T x = U 1 y, amibol (UT )x = y kovetkezik.

4. Eleg megmutani, hogy minden C komplex szam sajaterteke a T2 operatornak:
T2 ei x = ei x .
5. Azt kell megmutatni, hogy (0, y) (UT U ) eseten y = 0. Tetelezz

uk fel, hogy
xn D(UT U ) = UD(T ), xn 0 es UT U xn y! Ekkor U xn 0 es T U xn

U 1 y. Mivel T lezarhato, arra kovetkeztethet
unk, hogy U 1 y = 0, de ekkor y = 0.
M
asodik megold
as: UT U zart kiterjesztese UT U -nak, ezert az elobbi lezarhato.

6. Legyen E az A operator spektralmerteke, es egy x vektorra x (H) := hx, E(H)xi
az x-hez tartozo mertek IR-en, valojaban IR+ -on A feltetelezett pozitivitasa miatt.
Legyen > 0. Ekkor x D(A ) ekvivalens az
Z
2 dx ()
0
193
integral vegessegevel.
valojaban
Mivel a 0-tol 1-ig vett integral mindig veges, a feltetel
2 dx () < + .
Ha < , akkor < a > 1 esetben. Ezert D(A ) D(A ). Nevezetesen

D(A2 ) D(A) D(A1/2 ).

7. Az alltas nyomban kovetkezik abbol a tenybol, hogy egy korlatos A operatorra es
egy nem feltetlen
ul korlatos T operatorra (A + T ) = A + T .

8. Nem igaz. Legyen D(HD ) := {f C 2 [0, 1] : f (0) = f (1) = 0} es HD f := f ,
tovabba D(HN ) := {f C 2 [0, 1] : f (0) = f (1) = 0} es HN f := f . Ezek
lenyegeben onadjungalt operatorok, hiszen letezik sajatf
uggvenyekbol allo bazis
mindkettohoz. Ha A := HD /2 es B := HN /2, akkor A es B nyilvan lenyegeben
onadjungaltak, de az osszeg
uk nem az, hiszen H D es H N k
ulonbozo onadjungalt
kiterjesztesei.

9. A (1x2 )f 2xf +f = 0 differencialegyenlet f (x) =
keress
uk. Mivel
f (x) =
f (x) =
n
X
k=1
n
X
k=2
k1
ak kx
n1
X
Pn
k=0
ak xk alak
u megoldasat
ak+1 (k + 1)xk ,
k=0
ak k(k 1)xk2 =
n2
X
ak+2 (k + 2)(k + 1)xk ,
k=0
az egyenletbe behelyettestve a
xn [an n(n + 1) + an ] + xn1 [an1 n(n 1) + an1 ] +
n2
X
+
xk [ak+2 (k + 2)(k + 1) ak k(k + 1) + ak ]
k=2
2x[6a3 + ( 2)a1 ] + [2a2 + a0 ] = 0
osszef
uggeshez jutunk. Amennyiben f megoldas, minden egy
utthatonak 0-nak kell
lenni. A foegy
utthatobol kapjuk, hogy = n(n + 1).

10. Az D(A) := {f C 2 [0, 1] : f (1) = ei f (0)} ertelmezesi tartomany tartalmazza az
fn (x) = ei (+2n)x
(n ZZ)
f
uggvenyeket, amelyek egyreszt teljes ortonormalt rendszert alkotnak, masreszt
sajatf
uggvenyei az A operatornak: Afn = ( + 2n)fn . A konnyen ellenorizhetoen
szimmetrikus, ezert lenyegeben onadjungalt.

14. Legyen E az A operatorhoz tartozo projektormertek. Ha 0 < a < +, akkor az
E([0, a]) projekcio keptereben levo vektorok D(An )-ben vannak barmilyen n IN
eseten. Valoban, legyen x (H) = hx, E(H)xi az x vektorhoz tartozo mertek. Ha
194
E([0, a])x = x, akkor E([b, c])x = 0 minden a < b < c eseten, es a x mertek tartoja
[0, a]-ban van. Ez maga utan vonja, hogy az
Z
2 dx ()
0
integral barmilyen > 0 eseten veges, es ezert x D(A ).
Egyestve az E([0, a]) projekciok kepteret a 0 < a < + ertekekre olyan s

ur
u
halmazt kapunk, amely D(A )-ban van barmilyen > 0 szamra.

15. Ha S szimmetrikus, akkor S S .
lezarhatok.
S mindig zart operator es annak reszei

18. A sok lehetoseg egyike egy olyan szigor

uan novo cn sorozat, amely 3-hoz konvergal.

19. Legyen peldaul cn a (0, 1)-beli racionalis szamok sorozatba rendezese.
21. Csak veges dimenzios terben igaz. Vegtelen dimenzios terben a 0 mindig a lenyeges
spektrumhoz tartozik, ugyanis a sajatertekek torlodasi pontja.

22. Legyen E( ) az A operator spektralmerteke es x (H) = hx, E(H)xi
ebbol
R z az
+
2
2
szarmazo valoszn
usegi mertek IR -on. x D(A ) feltetele, hogy | | dx ()
veges legyen. Felhasznalva, hogy |a+i b | = a (a, b IR) a kovetkezokeppen
becs
ulhet
unk:
Z
Z 1
Z
z 2
z 2
| | dx () =
| | dx () +
|z |2 dx ()
0
0
1
Z 1
Z
1 dx () +
2 dx () .
0
Itt mindket integral veges, a masodik x D(A) miatt. Tehat x D(Az ), ha

0 Re z 1.
Z
z
hx, A xi =
z dx ()
0
differencialhato a parameteres integral differencialhatosagara vonatkozo tetel

alapjan.
23. A szimmetrikussagot parcialis integralassal mutatjuk meg:

Z
g(x)(f (x)) dx =
hg, Hf i =
= [g(x)f (x)] +
g (x)f (x) dx =
g (x)f (x) dx =
= 0 + [g (x)f (x)]
= hHg, f i .
195
Az fn (x) = ei nx f
uggvenyek n ZZ-re az ertelmezesi tartomanyban vannak, teljes ortogonalis rendszert alkotnak es sajatf
uggvenyek; hiszen (ei nx ) = n2 ei nx .
Kovetkezeskeppen H lenyegeben onadjungalt es tisztan pontspektruma {n2 : n =
0, 1, 2, . . .}.

25. Jelolje az N dimenzios egyseggombot, K1 , ill. K2 az egyseggombbe rhato legnagyobb, ill. az egyseggomb kore rhato legkisebb kockat, amelynek elei parhuzamosak
a koordinatatengelyekkel, H , H1 ill. H2 pedig a Dirichlet-fele Laplace-operatort
a megfelelo tartomanyokon, es legyen n (H) a H operator n-edik sajaterteke,
1 (H) 2 (H) . . . (a tobbszoros multiplicitas
u sajatertekeket tobbszor felsorolva)!
L2 (K1 )-nek letezik H1 sajatvektoraibol allo bazisa:

N
n
o
Y
1
c(n1 , . . . , nN )
sin ni
N xi +
: n1 , . . . , nN IN+
2
N
i=1
(c(n1 , . . . , nN ) normalasi tenyezo), es mivel H2 konnyen ellenorizhetoen szimmetrikus, ezert lenyegeben onadjungalt, es

N 2 2
2
(n1 + . . . + nN ) : n1 , . . . , nN IN+ .
(H2 ) = p (H2 ) =
4
Hasonloan lathato, hogy H2 lenyegeben onadjungalt, es
2

2
2
(H2 ) = p (H2 ) = (n1 + . . . + nN ) : n1 , . . . , nN IN .
4
Hi sajatertekei mind veges multiplicitas
uak, es 0 > 1 (Hi ) 2 (Hi ) . . .
n (Hi ) . . . ; i = 1, 2. Mivel H1 sajatertekei alulrol, H2 sajatertekei pedig
fel
ulrol becs
ulik H sajatertekeit, ezert H sajatertekei is veges multiplicitas
uak, es
0 > 1 (H ) 2 (H ) . . . n (H ) . . . . Mivel letezik H sajatvektoraibol
allo bazis L2 ()-ban (lasd gombf
uggvenyek), ezert H lenyegeben onadjungalt, es
(H ) = p (H ) = p (H ). Mivel 0 6 (H ), (H )1 B(L2 ()) , es

1
1
((H ) =
: i = 1, 2, . . . .
i (H )
1
H tehat olyan korlatos onadjungalt operator, amelynek spektruma veges multiplicitas

u sajatertekekbol all, melyek egyetlen torlodasi pontja a 0, (H )1 tehat
kompakt. Az az alltas, hogy (H )1 HilbertSchmidt tpus
u, ekvivalens azzal, hogy
sajatertekeinek negyzetosszege veges, vagyis hogy
t :=
X
i=1
1
< + .
i (H )2
Mivel
X
i=1
X
X
1
1
4
=
=
2
2
2
2
i (H )
(H1 )
N (n1 + . . . + n2N )
n ,...,n =1
i=1 i
1
196
4
=
N 22
4
N 22
1 2
n
n1 ,...,nN =1 N 1
N
X
n1 ,...,nN
1
N
=1
1
+ ...+
1 2
n
N N
1
1
+ ...+ 2
2
n1
nN
az x 7 x1 f
uggveny konvexitasa miatt, gy
X 1
4
< + ,
t 3 2 N
2
N
n
n=1
u.
tehat (H )1 valoban HilbertSchmidt tpus
27. P
Valasszunk k
ulonbozo z1 , z2 , . . . , zn C szamokat, es tetelezz
uk fel, hogy
n
utthatokkal! Kirva a kompoi=1 i e(zi ) = 0 valamilyen 1 , 2 , . . . , n C egy
nenseket azt kapjuk, hogy
1 + 2 + . . . + n
1 z1 + 2 z2 + . . . + n zn
..
.
1 p
= 0,
= 0,
z n1
z n1
z1n1
+ 2 p 2
+ . . . + n p n
= 0.
(n 1)!
(n 1)!
(n 1)!
..
.
Az elso (n 1) komponensre vonatkozo egyenlet ekvivalens az
1
1
...
1
1
z1
z2 . . . zn
2
z2
z22 . . . zn2
1
3 = 0
..
..
..
.
..
.
.
.
. ..
z1n1 z2n1 . . . znn1
n
matrix-vektor formaban felrt linearis egyenletrendszerrel. Az egyenletrendszer

m
n. Vandermonde-fele determinans, amely
Qatrixanak determinansa nem 0, hiszen u
ert csak a trivialis 1 = 2 = . . . = n = 0
i<j (zi zj ). Az egyenletrendszernek ez
megoldasa van.
28. A veges dimenzios eset trivialis, csak a vegtelen dimenzioval foglalkozunk. Ha A

lenyeges spektruma u
res, akkor spektruma veges multiplicitas
u sajatertekekbol all,
amelyek seholsem torlodnak. Igy a sajatertekek 0 1 < 2 < . . . formaban
rhatok, es n +. Az (I +A)1 operator sajatertekei (1+1 )1 , (1+2 )1 , . . . es
sajatvektorai ugyanazok. Az (I + A)1 operator sajatertekei veges multiplicitas
uak,
es a 0-hoz konvergalnak. Ezert (I + A)1 kompakt onadjungalt operator.
A megfordtas ugyanezt a gondolatmenetet hasznalhatja a fordtott iranyban.
197
30. A megoldashoz a (4.6.19) kepletet hasznaljuk. A T f = 0 egyenlet linearisan f

uggetlen megoldasainak az f1 (x) = x es f2 (x) = 1 f
uggvenyeket valaszthatjuk. Ekkor
p(x)(f1 (x)f2 (x) f2 (x)f1 (x)) = 1, es megkapjuk a Green-f
uggvenyt:

x, ha 0 x y 1 ,
G(x, y) =

y, ha 0 y x 1 .
32. Olyan f vektorokat keres
unk, hogy barmilyen g vektorra a t 7 hg, U(t)f i IR-en
ertelmezett f
uggvenynek van analitikus kiterjesztese a teljes komplex skra. Legyen
A az U(t) csoport infinitezimalis generatora, E az A = A operator spektralmerteke
es P = E([a, b]) egy kompakt [a, b] intervallumhoz tartozo spektralis projekcio. Azt
alltjuk, hogy P f = f eseten a fent lert analitikus kiterjesztes letezik. f D(ei zA )
minden z komplex szamra ugyanis
Z
Z b
i z 2
|e | dhf, E( )f i =
|ei z |2 dhf, E( )f i ,
a
mivel a f ( ) := hf, E( )f i veges mertek, es tartoja [a, b]-ben van. Tovabba a

z 7 hg, ei zA f i f
uggveny analitikus, hiszen
i zA
hg, e
fi =
ei z dhg, E( )f i ,
es a derivalhatosagot a parameteres integralok differencialasara vonatkozo tetel biztostja.

198
5. fejezet
1. Fel fogjuk hasznalni, hogy az |hx, yi| kxk kyk egyenlotlensegben pontosan akkor
all fenn az egyenloseg, ha x es y egy skalar szorzoban k
ulonbozik.
Az
h1 | Q | 1 i = h2 | Q | 2 i
egyenlosegben tegy
uk Q helyebe az |1 ih1 | projekciot. Ekkor az
1 = |h1 | 2 i|2
egyenloseghez jutunk, ami a fentiek miatt csak akkor allhat fenn, ha 1 szamszorosa
2 -nek. Mivel mindketto egysegvektor, a szam egy abszol
ut ertek
u lehet csak.
2.
[1, 0] =
0 1
1 0

1
0
= 0.
3. y sajatertekei +1 es 1, a hozza tartozo sajatvektorok pedig

1
1
1
i
es e2 =
.
e1 =
2 i
2 1
Ezert y -t barmilyen allapotban merve 1 ertekeket kapunk. A | i allapotban a
+1 kimenet valoszn
usege
1
|he1 , | i|2 = .

2
4. A 2 2-es matrixok tereben 0 = I, 1 , 2 , 3 egy teljes ortogonalis rendszer,
alkalmas normalassal bazis lenne. Ezert {i j : 0 i, j 3} 16 darab vektorbol
allo teljes ortogonalis rendszer 44-es matrixok tereben. Igy minden 44-es matrix
P
u. i j matrixok 0 0 kivetelevel 0 nyom
uak, ezert
i,j Aij i j alak
Tr
3
X
i,j=0
Aij i j
= A00 Tr(0 0 ) = 4A00 .
Ha 1 nyom
u matrixunk van, pl. s
ur
usegi matrix, akkor A00 = 1/4.
9. Eloszor igazoljuk, hogy (EF E)n az eros operator topologiaban egy P projekciohoz
tart. EF E egy pozitv kontrakcio, ezert (EF E)n pozitv kontrakciok monoton fogyo
sorozata, aminek letezik so hatarerteke, lasd a 3. fejezet 4. lemmajat, es az utana
levo megjegyzest. A hatarertek nyilvan onadjungalt, es
P 2 = (so lim(EF F )n )2 = so lim(EF E)2n = P .
n
Tehat P projekcio.
Ha (E F )x = x egy x vektorra, akkor Ex = x es F x = x, amibol adodik, hogy
(EF E)n x = x es P x = x. Ezert E F P .
199
Masreszt P x = x eseten kEF Exk = x, hiszen ha EF E csokkentene kxk-t, akkor

EF E hatvanyainak alkalmazasa utan nem lehetne a hatarertek vektor hossza kxk.
Hasonlo okoskodassal kEF Exk = kxk alapjan kExk = kxk es Ex = x. Ekkor
kEF x| = kxk es F sem csokkentheti x hosszat, gy F x = x. Azt mutattuk meg,
hogy P x = x alapjan Ex = x es F x = x kovetkezik, ezert P E F .
A feladat az (EF )n sorozat hatarertekerol szol.
(EF )n = (EF E)n F .

A jobb oldal P F -hez tart, ami P F miatt P . Igy (EF )n so P = E F .
12. P
Legyen 1 2 . . . n 0 a D statisztikus operator sajatertekeinek listaja,
n
i=1 i = 1. Ugyanakkor
2
TrD =
n
X
i=1
2i
n
X
0 = 1
i=1
egyenloseg csak u
gy allhat fenn, ha 2i = i , azaz 1 = 1, 2 = 3 = = n = 0.
F
uggel
ek
A.
Metrikus
es topologikus terek
Ha adott az X alaphalmaz reszhalmazainak olyan G rendszere, hogy

(i) , X G,
(ii) ha G1 , G2 G, akkor G1 G2 G,
(iii) ha Gi G ( I), akkor i Gi G,
(iv) ha x1 es x2 k
ulonbozo pontok X-ben, akkor vannak olyan diszjunkt G1 , G2 G
halmazok, hogy x1 G1 es x2 G2 ,
akkor G-t (Hausdorff-fele) topol
ogi
anak nevezz
uk az X halmazon, es elemeit nylt halmazoknak hvjuk. Ha G0 G olyan halmazrendszer, hogy G barmely eleme eloall G0 -beli
halmazok egyestesekent, akkor G0 a G topol
ogia b
azisa.
1. p
elda: IR szokasos topologiajaban azokat
amelyek barmilyen x G pontjahoz van
) G. E topologia bazisat alkotjak a
vagy azok a nylt intervallumok, amelyek
a G IR halmazokat mondjuk nyltnak,

olyan > 0 szam, hogy (x , x +
racionalis vegpont
u nylt intervallumok
vegpontjai diadikus racionalis szamok.
Ha (X, G) egy topologikus ter, es X0 X, akkor X0 -on van egy (X, G)-bol orokolt
topologia, amelyben az X0 G halmazok a nyltak, G G. Ezt a topologiat
alt
ertopol
ogi
anak is nevezz
uk.
Az (X, G) topologikus terben az xn sorozatrol azt mondjuk, hogy x X-hez konverg
al, jelolesben xn x, ha minden olyan G nylt halmazhoz, amelyre x G, van
olyan N IN k
uszobindex, hogy xn G, ha n N. A topologikus ter definciojanak (iv)
resze biztostja azt, hogy egy sorozatnak legfeljebb egy hatarertekpontja legyen.
2. p
elda: Egy masik topologiat ertelmezhet
unk IR-en, ha azokat a halmazokat
tekintj
uk nyltnak, amelyek eloallnak balrol zart es jobbrol nylt intervallumok
egyestesekent. Ebben a topologiaban xn x eseten x xn veges sok n kivetelevel. Ezert ezt a topologiat a jobbr
ol val
o konvergencia topologiajanak nevezz
uk.

A nylt halmazok komplementumat z
art halmaznak nevezz
uk. Zart halmazok metszete zart, es veges sok zart halmaz egyestese zart. Egy halmaz lez
ar
asa a legsz
ukebb ot
tartalmazo zart halmaz. Ha egy halmaz lezarasa a teljes ter, akkor azt s
ur
unek mondjuk.
A. Metrikus es topologikus terek
201
3. p
elda: A racionalis szamok IR szokasos topologiajaban s
ur
u halmazt kepeznek. Ez a
kijelentes azzal ekvivalens, hogy minden nylt intervallum tartalmaz racionalis szamot.
Topologiat metrika, azaz t
avols
ag segtsegevel is megadhatunk. d : X X IR+
tavolsag, ha x, y, z X eseten
(i) d(x, y) = d(y, x),
(ii) d(x, z) d(x, y) + d(y, z),
(iii) d(x, y) = 0 akkor es csak akkor, ha x = y.
Ha d egy tavolsag, akkor a
G(x, r) := {y X : d(x, y) < r}
halmazok (x X, r > 0) egy topologia bazisat alkotjak. Ez a tavolsaghoz vagy a metrikus t
erhez tartozo topologia. Ha ket metrika ugyanazt a topologiat indukalja, akkor
(topologikusan) ekvivalenseknek nevezz

uk oket. Erdemes
megjegyezni, hogy metrikus terben xn x pontosan akkor teljes
ul, ha d(xn , x) 0.
4. p
elda: A IR2 halmazon
dp ((x, y), (x, y )) := [|x x |p + |y y |p ]1/p

tavolsagot ad minden 1 p < szamra. (A metrika (ii) tulajdonsaga a Minkowskiegyenlotlenseg kovetkezmenye.) Ezek a tavolsagok mind topologikusan ekvivalensek,
ugyanis
(xn , yn ) (x, y)
a dp tavolsag topologiajaban akkor es csak akkor teljes
ul, ha xn x es yn y a szokasos
ertelemben.

Ha egy topologia metrikabol szarmaztathato, akkor metriz
alhat
onak nevezz
uk. Nem
minden topologia metrizalhato. Metrizalhato terben egy F halmaz pontosan akkor zart,
ha xn x es xn F eseten x F .
5. p
elda: Tekints
uk IR-en a jobbrol valo konvergencia topologiajat! Tetelezz
uk fel, hogy
ezt egy d tavolsag metrizalja!
Ebben a terben [x, 1) nylt halmaz, tehat G(x, r) [x, 1) valamilyen r(x) > 0 szamra.
Ez azt jelenti, hogy y < x eseten d(x, y) > r(x). Legyen Hn = {x [0, 1) : r(x) > 1/n}. A
Hn halmazok lefedik [0, 1)-et, ezert valamilyen n-re Hn nem megszamlalhato. Ez tartalmaz
egy szigor
uan fogyo x1 > x2 > . . . sorozatot, amely IR szokasos topologiajaban konvergal
egy 0 x < 1 szamhoz, de konvergal a jobbrol valo folytonossag topologiajaban is. Az
utobbi megallaptas ellentmond a d(x, xk ) 1/n kor
ulmenynek.

Az xn sorozat Cauchy-f
ele egy (X, d) metrikus terben, ha minden > 0 eseten
van olyan N IN, hogy d(xn , xm ) , ha n, m N. Egy metrikus teret teljesnek
nevez
unk, ha Cauchy-sorozatai konvergensek. Egy metrikus ter teljessege nem topologiai
tulajdonsag. Egy teljes metrikus ter topologiajat olyan tavolsaggal is metrizalhatjuk, ami
nem teljes.
202
F
uggelek
6. p
elda: Tekints
uk a termeszetes szamok IN halmazan a kovetkezo tavolsagot:

1

1
d(n, m) := .
n m
Ebben a metrikus terben xk Cauchy-sorozat, ha xk konvergal egy n termeszetes szamhoz

(a szokasos ertelemben), azaz xk = n veges sok k index kivetelevel, vagy a masik lehetoseg
az, hogy xk a szokasos ertelemben. Az utobbi xk sorozat nem konvergens a metrikus
terben, ezert a ter nem teljes. Ha IN-hez hozzavessz
uk a szimbolumot, es az IN {}
teren egy d metrikat ertelmez

unk a
m) = d(n, m) ,
d(n,
) = 1
d(n,
n
kepletekkel, akkor egy teljes metrikus teret kapunk.
teljes met d)
A peldahoz hasonloan minden (X, d) metrikus terhez van egy olyan (X,
X s
rikus ter, hogy X X,

ur
u X-ban,
es d megszortasa X X-re eppen a d tavolsag.
teret az (X, d) metrikus ter teljess
d)
Ilyenkor az (X,
e t
etel
enek vagy teljes burk
anak
nevezz
uk. A teljes burok lenyegeben egyertelm
uen minden metrikus terre letezik.
Egy topologikus ter szepar
abilis, ha van benne megszamlalhato s
ur
u halmaz.
7. p
elda: A folytonos [0, 1] IR f
uggvenyek C[0, 1] teren
d(f, g) = sup{|f (x) g(x)| : 0 x 1}
tavolsag, amiben fn f jelentese az, hogy fn egyenletesen konvergal f -hez. A terben
a polinomok s
ur
u halmazt alkotnak, ami a Weierstrass-fele approximacios tetel kovetkezmenye. Mivel egy polinomot tetszoleges pontossaggal kozelthet
unk racionalis egy
utthatoj
u polinommal, es utobbiak megszamlalhatoan vannak, C[0, 1] szeparabilis.

Legyen X es X topologikus ter es f : X X egy lekepezes. Azt mondjuk, hogy
f folytonos az x X pontban, ha minden olyan G X nylt halmazhoz, amelyre
f (x) G letezik egy G X nylt halmaz, hogy x G es f (G) G .
Metrizalhato terek eseten f x-beli folytonossaga azzal egyenertek
u, hogy xn x eseten
f (xn ) f (x).
8. p
elda: Legyen (X, d) egy metrikus ter es H X. Ertelmezz
unk egy f : X IR
f
uggvenyt az
f (x) = inf{d(x, h) : h H}
keplettel! Mivel d(x, h) d(x, x ) + d(x , h), teljes

ul az
f (x) d(x, x ) + f (x )
egyenlotlenseg, azaz
|f (x) f (x )| d(x, x ) .
Ez mutatja f folytonossagat, ugyanis xn x eseten d(xn , x) 0, tehat |f (xn ) f (x)|

0.
Megmutathato, hogy f (x) = 0 akkor es csak akkor, ha x a H halmaz lezarasaban
van. Ezert zart H halmazra f (x) > 0, ha x 6 H. Ilyenkor f -et az x pont H-tol valo
tavolsaganak nevezz
uk.
203
Ha az f : X X topologikus terek kozotti lekepezes minden x X pontban folytonos, akkor egyszer

uen folytonosnak nevezz
uk.
Az f : X X lekepezes pontosan akkor folytonos, ha minden G X nylt halmazra
f 1 (G ) nylt halmaz X-ben.
9. p
elda: Az a teny, hogy egy lekepezes folytonos-e nagyban f
ugg attol, hogy milyen
topologiakra vonatkoztatunk. Legyen f : IR IR egy f
uggveny, es egy xn IR-beli sorozatra
jelentse xn x a szokasos konvergenciat. Tekints
unk IR-en ket topologiat, G1 -et es G2 -t,
es nezz
uk meg, hogy f : (IR, G1 ) (IR, G2 ) mikor lesz folytonos.
Ha G1 es G2 a szokasos topologiak, akkor ezek metrizalhatok, es f folytonossaga azt
jelenti, hogy barmilyen xn x eseten f (xn ) f (x). Ez tehat az IR-en ertelmezett valos
f
uggvenyek jol ismert folytonossag fogalma.
G1 -et tartsuk meg a szokasos topologianak, de G2 legyen a jobbrol valo konvergencia
topologiaja. Ekkor f : IR IR folytonos lesz, ha minden a < b eseten {x IR : a
f (x) < b} nylt halmaz. Ez maga utan vonja, hogy

[
1
{x IR : a < f (x) < b} =
x IR : a + f (x) < b
n
n
ugyancsak nylt. Ezert f -nek folytonosnak kell lennie a szokasos ertelemben is. Ha xn
x0 es f (x0 ) = a, akkor {x IR : a f (x) < a + } nylt halmaz, ami csak u
gy lehet, ha
f (xn ) f (x0 ) veges sok n kivetelevel. Ezert f -nek lokalis minimuma van a tetszoleges
x0 pontban. Megmutathato, hogy ez csupan az allando f
uggvenyek tulajdonsaga. Csak
ezek lesznek az (IR, G1 ) (IR, G2 ) ertelemben folytonosak.
Veg
ul legyen G1 a jobbrol valo konvergencia topologiaja es G2 a szokasos topologia.
Ekkor f : IR IR akkor lesz folytonos, ha xn xo fogyoan eseten f (xn ) f (x0 ).
Ilyenkor szoktuk az f f
uggvenyt jobbrol folytonosnak mondani.

Egy topologikus teret kompaktnak nevez
unk, akkor ha minden nylt fedesebol
kivalaszthato veges fedes.
10. p
elda: IRn nem kompakt, mert a
G(0, m) := {x IRn : d(0, x) < m}
gombok koz
ul nem valaszthato ki veges sok, ami lefedne IRn -et. Ugyanakkor, [0, 1] IR
kompakt, mert minden nylt halmazokbol allo fedese tartalmaz veges fedest (Borel-fele
befedesi tetel).

Egy topologikus ter kompakt reszhalmazai zartak, kompakt halmaz zart reszhalmaza
kompakt. Tovabba, ha X kompakt es f : X Y folytonos lekepezes, akkor f (X) is
kompakt. Egy metrizalhato ter pontosan akkor kompakt, ha minden sorozata tartalmaz
konvergens reszsorozatot.
11. p
elda: IR-en a jobbrol valo konvergencia topologiaja nem kompakt, mert az [n, n+1)
nylt halmazok paronkent diszjunkt fedest alkotnak, n ZZ.

12. p
elda: T kompakt, mert IR-nek korlatos es zart reszhalmaza, vagy mert f : [0, 2]
T, f () = ei folytonos rakepezes.
204
F
uggelek
13. p
elda: IRn reszhalmazai koz
ul a korlatos es zart halmazok a kompaktak.
Az X topologikus teret lok

alisan kompaktnak nevezz
uk, ha minden x X ponthoz
van olyan x-et tartalmazo nylt halmaz, amelynek a lezarasa kompakt.
14. p
elda: Legyen X egy lokalisan kompakt ter, H X es x H. Ekkor letezik olyan
nylt G halmaz es K kompakt halmaz X-ben, amelyre x G K.
(i) Ha H zart halmaz, akkor GH nylt H-ban, es H K kompakt reszhalmaza H-nak.
Nyilvan x G H K H. Ezert H az oroklott topologiaban lokalisan kompakt.
(ii) Legyen most H nylt, es tetelezz
uk fel az egyszer
useg vegett, hogy X topologiaja
metrizalhato. Ekkor x-nek es X \ H-nak van egy pozitv d0 > 0 tavolsaga. Legyen
G0 = G(x, d0 /2) es F0 = G0 . Ekkor G0 H zart halmaz X-ben, es G0 K kompakt
reszhalmaza H-nak. Mivel x G0 G G0 K, gy H lokalisan kompakt.
Megmutattuk, hogy lokalisan kompakt ter nylt es zart reszhalmazai is lokalisan kompaktak. Mivel IRn lokalisan kompakt, gy boseges peldaink vannak lokalisan kompakt
terekre. Ugyanakkor az p es C[0, 1] terek nem lokalisan kompaktak.

Legyen (X1 , G1 ) es (X2 , G2 ) ket topologikus ter. Az X1 X2 halmazon a {G1 G2 :
G1 G1 , G2 G2 } halmazrendszer egy topologia bazisat alkotja, ezt a topologiat tekintj
uk a ket topologia szorzatanak. Legyen Z egy topologikus ter es f : Z X1 X2 ,
f (z) = (f1 (z), f2 (z)) egy lekepezes. A szorzattopol
ogia jellemzoje az a tulajdonsag,
hogy barmilyen f lekepezes akkor es csak akkor lesz folytonos, ha az f1 es f2 koordinata
lekepezesei folytonosak.
15. p
elda: IR2 szokasos topologiaja szamara a G(x, r) = {y IR2 : d(x, y) < r} gombok
alkotnak bazist. Megmutatjuk, hogy IR2 szokasos topologiaja szorzattopologia. Ehhez ket
dolog kell. Egyreszt a G(x, r) gombok eloallnak G1 G2 alak
u halmazok egyesteseikent,
G1 es G2 nylt reszhalmazai IR-nek. Masreszt minden ilyen G1 G2 halmaz eloall G(x, r)
alak
u gombok egyestesekent.
Legyen y G(x, r). Ekkor d(x, y) =: r0 < r es G(y, r r0 ) G(x, r). Konny
u latni,
hogy

r r0
r r0
r r0
r r0
y1 , y1 +
y2 , y2 +
G(y, r r0 ) .
2 2
2 2
2 2
2 2
(Egyszer
uen az r r0 sugar
u korbe bertunk egy r r0 atloj
u negyzetet.) Ez bizonytja
az elso alltast. A masodik alltas bizonytasa hasonlo, itt negyzetbe kell kort rni.

Termeszetesen veges sok topologikus ter szorzatat hasonloan kepezz
uk. Ha vegtelen
sok teret szorzunk, akkor olyan G1 G2 . . . halmazok alkotnak bazist a szorzatterben
defincio szerint, hogy Gi a teljes Xi ter, veges sok index kivetelevel. Igy, ha IR-nek vessz
uk
onmagaval vegtelen sokszor a szorzatat, akkor (0, 1) (0, 1) (0, 1) . . . nem lesz nylt
halmaz a szorzatterben!
1. t
etel: (Tyihonov-t
etel) Akarhany kompakt topologikus ter szorzata kompakt.
16. p
elda: Tekints
uk a {0, 2} halmazon a trivialis topologiat, azaz {0} es {2} egyarant
nylt halmazok. Legyen X := {0, 2}IN a {0, 2}-ter onmagaval vett vegtelen szorzata. A
205
Tyihonov-tetel szerint ez a ter kompakt es nem mas mint a {0, 2} sorozatok tere. Ha
xn X egy sorozat, akkor xn x, ha (xn )(k) x(k) , azaz az (xn )k sorozat rogztett k-ra
veges sok kivetellel x(k) . ((xn )(k) jeloli az xn sorozat k-adik elemet.)
Ezt a teret metrizalhatjuk is, peldaul a
d(x, y) =
X
|x(k) y (k) |
2k
k=1
tavolsaggal.
f : X [0, 1] ,
x 7
X
x(k)
k=1
3k
egy folytonos lekepezes. Az x 0 2 sorozathoz azt a valos szamot rendelj

uk, amely
harmados tort kifejtesenek jegyeit az x sorozat adja meg. A kepter azokbol a valos
szamokbol all amelyek ilyen kifejteseben nincsen 1-es jegy. Ez az u
n. Cantor-halmaz.
Az f lekepezes es inverze is folytonos. Ez azon m
ulik, hogy valos szamok egy sorozata
eppen akkor konvergal egy valos szamhoz, ha harmados tort alakban felrva oket, a jegyek
sorozata rendre konvergal.

Ezutan folytonos f
uggvenyekre vonatkozo teteleket ismertet
unk.
2. t
etel: Legyen X egy lokalisan kompakt ter, amely -kompakt, azaz lefedhet
o
megszamlalhat
o sok kompakt halmazzal. Ha {Gi : i I} nylt fedese X-nek, akkor
letezik folytonos fn : X [0, 1] f
uggvenyeknek egy olyan sorozata, amelyre
(i) suppfn kompakt,
P
(ii)
fn (x) = 1,
(iii) #{n IN : K suppfn 6= } veges minden K X kompakt halmazra,

(iv) minden n IN-re letezik i I, hogy suppfn Gi .
A tetelben szereplo fn f
uggvenysorozatot a {Gi
egysegoszt
asnak nevezz
uk.

:
i I} fedeshez tartozo
3. t
etel: (Tietze-f
ele kiterjeszt
esi t
etel) Legyen F zart halmaz egy metrizalhato X
topologikus terben es f : F [a, b] IR folytonos f
uggveny. Ekkor letezik olyan f : X
IR folytonos f
uggveny, amely kiterjesztese f -nek.

4. t
etel: (Weierstrass approxim
aci
os t
etele) Ha f az [a, b] intervallumon folytonos
f
uggveny es > 0, akkor letezik olyan p polinom, amelyre
|f (x) p(x)| ,
ha
a x b.
Ha f valos ertek
u, akkor az ot kozelto polinom egy
utthatoi valosak, egyebkent komplex
szamok. A tetel u
gy is fogalmazhato, hogy a C[a, b] Banach-terben a polinomok s
ur
un
206
F
uggelek
vannak. Amennyiben a [0, 1] intervallumrol van szo, az f -et kozelto polinomok sorozata
konkretan is megadhato. Ha

n
X
k
n k
f
pn (x) :=
x (1 x)nk ,
k
n
k=0
akkor a pn (x) Bernstein-f

ele polinomok egyenletesen konvergalnak az f : [0, 1] IR
folytonos f
uggvenyhez.
5. t
etel: (StoneWeierstrass approxim
aci
os t
etel) Legyen X egy kompakt topologikus ter es A folytonos valos ertek
u f
uggvenyek olyan halmaza, amelyre
(i) A tartalmazza a konstans f
uggvenyeket,
(ii) Ha x, y X es x 6= y, akkor van olyan f A, amelyre f (x) 6= f (y),
(iii) Ha f, g A, akkor f + g, f g A.
Ekkor A s
ur
u a CIR (X) Banach-terben.
A tetel komplex valtozata hasonlo.
6. t
etel: (StoneWeierstrass approxim
aci
os t
etel) Legyen X egy kompakt topologikus ter es A folytonos komplex ertek
u f
uggvenyek olyan halmaza, amely a fenti (i)-(iii)
tulajdonsagok mellett az alabbi tulajdonsaggal is rendelkezik:
(iv) Ha f A, akkor f A.
Ekkor A s
ur
u a CC (X) Banach-terben.
Gyakran fontos a StoneWeierstrass-tetel egy szorzatterre vonatkozo kovetkezmenye.

Legyen X az Y es Z kompakt topologikus terek szorzata. Ha f (y, z) ketvaltozos folytonos
f
uggveny az X = Y Z teren, akkor > 0 eseten vannak olyan g1 (y), g2(y), . . . , gn (y) es
h1 (z), h2 (z), . . . , hn (z) folytonos f
uggvenyek, amelyekre

n

X

gi (y) hi (z)
f (y, z)

i=1
minden (y, z) Y Z eseten. (Azt is mondhatjuk,hogy a CIR (Y ) es CIR (Z) linearis terek
algebrai tenzorszorzata s
ur
u CIR (Y Z)-ben.)
Gyakorl
ofeladatok
1. Legyen X tetszoleges halmaz es d tavolsag X-en! Mutassuk meg, hogy (x, y) =

min(1, d(x, y)) ugyancsak tavolsag!
2. Definialjuk a termeszetes szamok IN halmazan az alabbi ketvaltozos f
uggvenyt:

1
1 + m+n
, ha n 6= m,
d(m, n) :=
0,
ha n = m.
Igazoljuk, hogy ekkor (IN, d) teljes metrikus ter!
207

3. A termeszetes szamok halmazan definialjuk az alabbi f
uggvenyt:
1
, ha m, n utolso k szamjegye azonos,
k
d(m, n) :=
0, ha n = m.
Igazoljuk, hogy ekkor (IN, d) metrikus ter, de nem teljes!
4. Legyen f : IR IR szigor
uan monoton f
uggveny! Igazoljuk, hogy a d(x, y) :=
|f (x) f (y)| metrikat hataroz meg IR-en!
5. Mutassuk meg, hogy az alabbi metrikus terek nem teljesek, es konstrualjuk meg a
megfelelo, teljesse tett tereket! a. Az IR egyenes a d(x, y) := |arctg x arctg y|
tavolsaggal. b. Az IR egyenes a d(x, y) := |ex ey | tavolsaggal.
6. Legyen I a valos szamok zart valodi intervallumainak a halmaza: I := {[a, b] IR :
a, b IR, a < b}! Definialjuk I-n a kovetkezo tavolsagot:
d : I I IR+
([a, b], [c, d]) 7 |a c| + |b d| !
Bizonytsuk be, hogy (I, d) metrikus ter, de nem teljes! Adjuk meg a ter teljes
burkat!
7. Az elozo feladatban szereplo I halmazon ertelmezz
unk egy masik tavolsagot:
d : I I IR+ ,
([a, b], [c, d]) 7 ([a, b]) + ([c, d]) 2([a, b] [c, d]),
ahol ([x, y]) = |y x| es () = 0. Bizonytsuk be, hogy ez metrikus ter, de nem

teljes! Keress
uk meg a teljesse tett teret!
8. Mutassuk meg, hogy a valos egy
utthatos polinomok P tere nem teljes az alabbi
metrikakra:
d1 (P, Q) := max{|P (x) Q(x)| : 0 x 1},
Z 1
d2 (P, Q) :=
|P (x) Q(x)| dx,
0
X
X
d3 (P, Q) :=
|ci |, ha P (x) Q(x) =
ci xi .
iIN
iIN
9. Legyen (M, d) metrikus ter es E M nem

ures reszhalmaza! a. Igazoljuk, hogy
F (x) := inf{d(x, y) : y E}
folytonos f
uggveny! (f (x)-et az x pont E halmaztol mert tavolsaganak nevezz
uk.)
b. Igazoljuk, hogy egy metrikus terben minden zart halmaz eloall megszamlalhatoan
sok nylt halmaz metszetekent!
10. Legyen (A, 1 ) es (B, 2 ) metrikus terek,
X = A B halmazon
1,
1,
d(x, y) =
1 (x, y),
2 (x, y),
metrika!
1 , 2 1 es A B = 0! Igazolja, hogy az
ha
ha
ha
ha
x A, y B,
x B, y A,
x, y A,
x, y B
208
F
uggelek
11. Mutassuk meg, hogy ha F zart, G nylt halmaz, es G F , akkor F \ G zart!

Tovabba, ha F G, akkor G \ F nylt.
12. Mutassuk meg, hogy a racionalis szamok Q halmaza nem tartalmaz nylt intervallumot!
13. Legyen
n
X
A= x=
ai 4i :
i=1
Tartalmaz-e A nylt intervallumot?
o
ak {0, 3} !
14. Legyen (X, d) metrikus ter! Bizonytsuk be, hogy

(x, y) =
d(x, y)
1 + d(x, y)
tavolsag!
15. Legyen x, y IRn eseten
d (x, y) = max{|xi yi | : 1 i n},
dp (x, y) =
n
X
i=1
|xi yi |p
1/p
Bizonytsuk be, hogy dp (x, y) d (x, y), ha p !

16. Legyen n, m, IN eseten
1
1

d(n, m) = .
n m
Melyek a d metrikara a konvergens sorozatok, melyek a Cauchy-sorozatok? Mi az
(IN, d) ter teljes burka?
17. Legyen (X, d) egy metrikus ter! Az alabbi metrikak koz

ul melyik ekvivalens d-vel?
(Bizonytsa az alltasat!)
d(x, y)
,
1 + d(x, y)
d2 (x, y) = min{1, d(x, y)} ,
d3 (x, y) = sup{|d(x, t) d(y, t)| : t X} .
d1 (x, y) =
18. Az X halmaz a
d(x, y) =
1, ha x 6= y ,
0, ha x = y
metrikaval metrikus ter. Igazolja, hogy (X, d) pontosan akkor szeparabilis, ha X

megszamlalhato halmaz! Mikor lesz X kompakt?
19. Legyen xn egy kompakt metrikus terben k
ulonbozo pontokbol allo sorozat! Mutassa
meg, hogy xn pontosan akkor konvergens, ha az {xn , n IN} halmaznak egyetlen
torlodasi pontja van! Lehet az xn -re vonatkozo feltetelt gyengteni?
209
20. Legyen f az X topologikus ternek az Y topologikus tere valo rakepzese! Igazolja,

hogy X szeparabilitasa magaval vonja Y szeparabilitasat!
21. Igazolja, hogy ha (X, d) szeparabilis metrikus ter, akkor minden nylt fedesebol
kivalaszthato megszamlalhato fedes!
22. A valos szamok IR halmazan a kovetkezo tavolsagot tekintj
uk:
1,
ha t Q, s
/ Q,
1,
ha t
/ Q, s Q ,
d(t, s) =
min{1/2,
|t
s|},
ha
t,
s Q,
min{1/2, |t s|}, ha t, s
/ Q.
a. Igazolja, hogy d metrika! b. Teljes-e az (IR, d) metrikus ter? c. Szeparabilis-e az

(IR, d) metrikus ter? d. Mutassa meg, hogy a Dirichlet-f
uggveny folytonos (IR, d)-n!
23. Legyen fn (x) = enx C[0, 1]! a. Van-e az fn f

uggvenysorozatnak konvergens
reszsorozata? b. Kompakt-e a C[0, 1]- ter? c. Esetleg lokalisan kompakt?
24. Legyen f : [0, 1] IR folytonosan differencialhato f
uggveny es > 0! Mutassa meg,
hogy letezik olyan p(x) polinom, amelyre |f (x) p(x)| < es |f (x) p (x)| <
minden 0 < x < 1 eseten!
25. Legyen f : [0, 1] IR folytonos f
uggveny! Mutassa meg, hogy van olyan p(x)
polinom, amelyben a valtozonak csak paros hatvanyai szerepelnek, es kf pk <
tetszoleges elore adott > 0 szamra!
26. Mutassa meg, hogy a CC (T) terben a {z n : n ZZ} halmaz altal kifesztett linearis
alter s
ur
u!
27. Legyen (X, d) egy teljes metrikus ter es x X! Adjon meg az X \{x} teren egy olyan
d metrikat, amelyre a ter teljes es X \ {x}-ben ugyanazok a konvergens sorozatok
a d metrikara, mint a d metrikara!
28. Mutassa meg, hogy minden kompakt metrikus ter teljes es szeparabilis!
29. Mutassa meg, hogy az ter nem szeparabilis! (Utmutat

as: 1. Ha x es y ket
k
ulonbozo 0 1 sorozat -ben, akkor a G(x, 1/2) es G(y, 1/2) gombok diszjunktak.
2. tartalmaz nem megszamlalhatoan sok paronkent diszjunkt nylt halmazt.)
30. Bizonytsa be, hogy a folytonos szakaszonkent linearis f
uggvenyek s
ur
un van
nak C[0, 1]-ben! (Utmutatas: Elegendo folytonosan differencialhato f
uggvenyeket
kozelteni.)
31. Legyen f : X Y topologikus terek kozotti kolcsonosen egyertelm
u rakepzes!
Mutassa meg, hogy ha X kompakt, akkor f inverze folytonos!
32. Mutassa meg, hogy ket metrizalhato topologikus ter szorzata metrizalhato!
210
B.
F
uggelek
M
ert
ek
es integr
al
B.1.
A Riemann-integr
al
R1
Legyen f : [0, 1] IR folytonos f
uggveny! Eloszor attekintj
uk az 0 f (x) dx Riemannintegr
al ertelmezeset.
A [0, 1] intervallum egy feloszt
asa valamilyen 0 = t0 < t1 < . . . < tn1 < tn = 1
osztopontok felvetelet jelenti. A = (t0 , t1 , . . . , tn ) felosztas atmeroje a reszintervallumok
hosszanak maximuma:
() := max{tk tk1 : 1 k n} .
Ha egy felosztas osztopontjaihoz u
jabbakat vesz
unk, akkor a felosztas finomtasat kapjuk.
A felosztashoz tartozo integr
alk
ozelt
o-
osszeg ertelmezese a kovetkezo:
s (f ) =
n
X
k=1
(tk tk1 )f (tk1 ) .
Rogztett felosztasra f valtoztatasa linearis funkcionalt ad:

(i) s (f1 ) + s (f2 ) = s (f1 + f2 ),
(ii) s (f ) = s (f ).
Tovabba
(iii) ha f 0, akkor s (f ) 0,
(iv) s (|f1 + f2 |) s (|f1 |) + s (|f2 |).
1. lemma: Tetelezz
uk fel, hogy () < es |x x | < eseten |f (x) f (x )| < . Legyen
a feloszt
as finomtasa. Ekkor
|s (f ) s (f )| .
Bizonytas: Az s (f ) kozelto osszeget bontsuk a felosztas [t0 , t1 ], . . . , [tn1 , tn ] intervallumainak megfelelo reszosszegekre
s (f ) =
n
X
s (k) (f ) ,
s (k) (f ) =
X
l
k=1
(tl tl1 )f (tl1 ) ,
ahol tk1 = t0 < t1 . . . < tn(k) = tk . Ekkor

X
X

(tl tl1 )f (tk1 )

|s (k) (tk tk1 )f (tk1 )| = (tl tl1 )f (tl1 )

l
l
X
(tl tl1 )|f (tl1 ) f (tk1 )|
es k-ra osszegezve
X
l
(tl tl1 ) = (tk tk1 ) ,
211
B. Mertek es integral
X
|s (f ) s (f )|
|s (k) (f ) (tk tk1 )f (tk1)|
n
X
k=1
(tk tk1 ) = .
2. lemma: Ha ((n)) 0, akkor s(n) (f ) Cauchy-sorozat.
Bizonytas: Legyen > 0 adva. f egyenletes folytonossaga alapjan valasszunk olyan

> 0-t, hogy |f (x) f (x )| < teljes
uljon |x x | < eseten, es valasszuk N-et u
gy,
hogy n N-re (n ) < ! Legyen n, m N, es alkalmazzuk az elozo lemmat n es m
felosztasok kozos finomtasara. Ekkor
|s(m) (f ) s (f )| < ,
|s(n) s (f )| < ,
tehat
|s(n) (f ) s(m) (f )| 2 .
R1
Ezek utan az 0 f (x) dx Riemann-f
ele integr
alt ertelmezhetj
uk az s(n) (f ) Cauchysorozat hatarertekekent. Maga a hatarertek termeszetesen nem f
ugg attol, hogy milyen felosztas sorozatot valasztunk. Az integralkozelto osszegek (i)(iv) tulajdonsagai
oroklodnek a Riemann-integralra.
A fenti gondolatmenet nagymertekben altalanosthato. Legyen g : [0, 1] C f
uggveny
es
n
X
g
s (f ) =
[g(tk ) g(tk1)]f (tk1 ) .
(B.1)
k=1
Az 1. lemma bizonytasa minimalis modostassal m

ukodik, es az
|sg (f )
sg (f )|
n
X
k=1
|g(tk ) g(tk1)|
eredmenyt adja. Ha a g f
uggveny olyan, hogy letezik egy C > 0, amelyre
n
X
k=1
|g(tk ) g(tk1)| C
barmilyen felosztasra, akkor ((n)) 0 eseten sg(n) (f ) Cauchy-sorozat, es hatarerteket

Z
f (x) dg(x)
formaban jelolj
uk es RiemannStieltjes-integr
alnak nevezz
uk. Ha g teljesti a fenti
feltetelt, akkor korlatos valtozas
unak nevezik, es
( n
)
X
sup
|g(tk ) g(tk1)| :
k=1
g teljes v
altoz
asa.
212
F
uggelek
Tovabbi altalanostasra van lehetoseg, ha adott a szamegyenes reszintervallumain

ertelmezett es ertekeit egy X Banach-terben felvevo f
uggveny, es a
s (f ) =
n
X
([tk1 , tk ))f (tk1 )
(B.2)
k=1
definciobol indulunk ki. Az 1. lemma bizonytasanak zavartalan m

ukodesehez sz
ukseges
a
X
([tk1 , tk )) =
([tl1 , tl ))
l
feltetel. Ez teljes
ul, ha megkovetelj
uk, hogy
([a, b)) + ([b, c)) = ([a, c)) .
(B.3)
Termeszetesen a korlatos valtozashoz hasonlo feltetel is kell:

sup
n
nX
k=1
k([tk1 , tk ))k : < + .
(B.4)
Ha tehat a , u
gynevezett vektorertek
u, halmazf
uggvenyre teljes
ul az (B.3) additivitas es
a (B.4)-gyel kifejezett teljes valtozasa veges, akkor beszelhet
unk az
Z 1
f (x) d(x)
(B.5)
0
vektor
ert
ek
u m
ert
ek szerinti integralrol. Valoban, ha (n) olyan felosztassorozat,
amelyre ((n)) 0, akkor s(n) (f ) Cauchy-sorozat az X Banach-terben, es hatarerteke
az integral. Ilyenkor azt mondjuk, hogy a (B.5) integral norm
aban konvergens. A legegyszer
ubb esetben az X Banach-ter IR vagy C. Ekkor -t el
ojeles m
ert
eknek, illetve
komplex m
ert
eknek szokas nevezni.
A fenti modszerrel nemcsak [0, 1]-en, hanem IRn -en, illetve annak bizonyos
reszhalmazain ertelmezett f
uggvenyek integraljat is ertelmezhetj
uk. Ha tobb dimenzioban
akarunk integralni, akkor a felosztas fogalma elbonyolodik, ezert masik utat kovet
unk.
Eloszor a veges sok erteket felvevo lepcsos f
uggvenyeket integraljuk es az integralt mint
linearis funkcionalt kiterjesztj
uk bizonyos mas f
uggvenyekre, vagy ami ezzel lenyegeben
ekvivalens, nem az f f
uggveny esetleg tobbdimenzios ertelmezesi tartomanyat, hanem
annak ertekkeszletet bontjuk fel kisebb darabokra.
B.2.
Az absztrakt Lebesgue-integr
al
A Lebesgue-f
ele absztrakt integr
al kiindulopontja egy (X, B, ) mertekter, ahol X
egy alaphalmaz, ezen vannak ertelmezve azok a f
uggvenyek, amelyeket integralni akarunk,
B az X reszhalmazainak egy osztalya, ami a mertek ertelmezesi tartomanya.
Az additv halmazf
uggvenyeket m
ert
eknek hvjuk. Pontosabban mertek alatt olyan
nemnegatv ertekeket felvevo halmazf
uggvenyeket ert
unk, amelyekre
[
i=1
X
(Hi ),
Hi =
i=1
(B.6)
Riesz Frigyes az els

ok koze tartozott, akik felismertek a Lebesgue-integr
al jelentoseget. Errol sz
amol be
o maga egy P
arizsban tartott eload
as
aban
213
214
F
uggelek
amennyiben a Hi halmazok ertelmezesi tartomanyaban vannak es paronkent diszjunktak. Az utobbi feltetelt -additivit
asnak mondjuk, ellentetben a (B.3) veges additivitassal.
A B halmazrendszerrol azt kovetelj
uk, hogy -algebra legyen, azaz
(1) ha A B, akkor A komplementuma, X \ A is B-ben van,
S
(2) ha A1 , A2 , . . . B, akkor
n=1 An B,
(3) X B.
Mivel a halmazok metszete kifejezheto az egyestes es a komplementum segtsegevel, (1)bol es (2)-bol kovetkezik, hogy A, B B eseten A B B, hasonloan megszamlalhato
metszetre is. A B-beli halmazokat merhetonek nevezz
uk, mert B a mertek ertelmezesi
tartomanya.
A szamegyenesen (es altalaban egy metrikus terben) Borel-halmazoknak nevezz
uk
annak a legsz
ukebb -algebranak az elemeit, amely tartalmazza az osszes nylt halmazokat.
A szamegyenes Borel-halmazain egyetlen olyan 0 mertek van, amely intervallumokon az intervallum szokasos hosszaval egyezik meg. A szamegyenes egy reszhalmazat
Lebesgue-m
erhet
onek nevezz
uk, ha egy Borel-halmaznak es egy 0-mertek
u Borelhalmaz reszhalmazanak az egyestese. Megmutathato, hogy a Lebesgue-merheto halmazok
-algebrat alkotnak.
3. lemma: Legyen B -algebra az X alaphalmazon es f : X IR egy f
uggveny. Az
alabbi tulajdonsagok ekvivalensek:
(i) Ha B IR Borel-halmaz, akkor f 1 (B) B.
(ii) Minden a < b valos szamra f 1 ((a, b)) B.
(iii) Minden a < b valos szamra f 1 ([a, b)) B.
(iv) Minden b valos szamra f 1 ((, b)) B.
(v) Minden b valos szamra f 1 ((, b]) B.
A lemma azon m
ulik, hogy a szamegyenesen a Borel-halmazok -algebrajat generaljak a
nylt intervallumok, eppen u
gy, mint a zart intervallumok vagy a vegtelen intervallumok.

Legyen (X, B, ) mertekter es f : X IR egy f
uggveny. f -et m
erhet
onek nevezz
uk,
ha rendelkezik a megelozo lemmaban felsorolt tulajdonsagokkal. A merheto f
uggvenyek
osztalya az a f
uggvenyosztaly, amelynek bizonyos elemein a mertek szerinti integralt
ertelmezni akarjuk. A merheto f
uggvenyek korebol az osszeadas, a szorzas es a pontonkenti
limesz kepzese nem vezet ki. Az utobbi tulajdonsag az, ami ezt a f
uggvenyosztalyt jol
kezelhetove teszi. Ha f es g merheto f
uggvenyek, akkor

[
{x X : (f + g)(x) < b} =
f 1 (, t) g 1 (, r) ,
r,t
215
ahol az egyestest az osszes olyan (r, t) racionalis szamparra vessz

uk, amelyre t + r < b.
Ez a keplet az elozo lemma fenyeben azt mutatja, hogy ha f es g merhetoek, akkor f + g
is az. Ha fn egy olyan f
uggvenysorozat, amely pontonkent tart az f f
uggvenyhez, akkor
[
n
\
\
1o
{x X : f (x) b} =
x : fn (x) < b +
.
k
n =1 n=n
k=1
Ez azt adja, hogy f merheto, amennyiben fn -ek azok.

1. p
elda: Azt szoktak mondani, hogy a Lebesgue-fele es a Riemann-fele integral kozott
a lenyeges k
ulonbseg az, hogy az utobbinal a f
uggveny ertelmezesi tartomanyat osztjuk
fel egyre kisebb reszekre, az elobbinel pedig ertekkeszletet. Ennek megvilagtasara legyen
(X, B, ) mertekter es f : X IR egy korlatos merheto f
uggveny. Tetelezz
uk fel, hogy
f (X) [a, b] es (X) < +. Ha az [a, b] intervallum egy partcioja, a = u0 < u1 <
. . . < un1 < un = b, akkor legyen
S (f ) =
n
X
k=1

f 1 ([uk1, uk )) uk1 .
Hogyan valtozik ez az osszeg, ha peldaul az u0 es u1 osztopontok koze u

jabb u0 < u1 <
u2 < . . . < uk = u1 osztopontokat iktatunk be? A (f [u0 , u1)) u0 tagot kell helyettesten
unk a
k
X

f 1 [uj1, uj ) uj1
j=1
osszeggel. A k
ulonbseg becslesehez felhasznaljuk, hogy
k
X

f 1 [u0 , u1 ) u0 =
f 1 [uj1, uj ) u0
j=1
a mertek additivitasa szerint es a megvaltozas

k
X
j=1

f 1 [uj1, uj ) (uj1 u0 ) f 1 [u0 , u1) () .
Ugyanezt esetleg tobbszor alkalmazva azt kapjuk, hogy ha finomtasa -nek, akkor
|S (f ) S (f )| (X) () .
Ekkor a 2. lemma bizonytasanak gondolatmenetevel belathatjuk,
hogy ((n)) 0
R
eseten S(n) (f ) Cauchy-sorozat. A sorozat hatarerteke lesz az X f (x) d(x) Lebesgue-fele
integral. A konstrukcio nem bonyolult, megsem teljesen vilagos, hogy az gy ertelmezett
integral linearis. E teny igazolasa tovabbi meggondolast igenyel.

Az egyszer
useg kedveert -v
eges m
ert
ekekkel foglalkozunk. Ez azt jelenti, hogy
feltetelezz
uk, hogy az alaphalmaz megszamlalhato sok veges mertek
u halmaz egyestese.
Legyen (X, B, ) egy -vegesR mertekter es f : X IR+ egy nemnegatv merheto
uk.
f
uggveny. A pelda alapjan az X f (x) d(x) integralt a kovetkezokeppen ertelmezz
Valasztunk X-nek egy X1 , X2 , . . . merheto partciojat u
gy, hogy
216
(1) Xn B,
F
uggelek
S
n=1
Xn = X, Xi Xj = ha i 6= j,
(2) (Xn ) < +,

(3) f korlatos Xn -en.
Legyen
Z
f (x) d(x) :=
X
Z
X
n=1
f (x) d(x) ,
Xn
ahol a jobb oldalon allo osszeg tagjai a pelda szerint vannak ertelmezve. Termeszetesen
meg kell mutatni, hogy maga az osszeg nem f
ugg attol, hogy hogyan valasztottuk az
X1 , X2 , . . . merheto partciot. Ez megteheto.
Veg
ul, ha f : X IR tetszoleges f
uggveny, akkor f -et az f+ := 0 f es f = (0 f )
pozitv f
uggvenyek k
ulonbsegekent rjuk, f = f+ f , es
Z
Z
Z
f (x) d(x) =
f+ (x) d(x)
f (x) d(x) ,
X
ha a jobb oldalon mindket tag ertelmes. Ezzel a Lebesgue-fele integral konstrukciojat

ismertett
uk. A tovabbiakban az integralas tartomanyat nem rjuk ki, ha az a teljes ter.
1. t
etel: Legyen (X, B, ) -veges mertekter, es legyen L1 (X, B, ) azon merheto f
f
uggvenyek osszessege, amelyekre
Z
kf k1 := |f (x)| d(x) < + .
Ekkor L1 (X, B, ) a k k1 normaval Banach-ter, amin az integral pozitv korlatos line
aris
funkcional:
R
(i) f 0 eseten f (x) d(x) 0,
R

(ii) f (x) d(x) kf k1.
Tovabba teljes
ul az u
gynevezett Csebisev-egyenlotlenseg:
(iii) ({x X : |f (x)| > a}) a1 kf k1 minden pozitv a szamra.

4. lemma: Ha fn , f L1 (X, B, ) es fn f L1 -normaban, akkor minden > 0-hoz
letezik egy H B halmaz es egy fn(k) reszsorozat u
gy, hogy (X \ H) < es fn(k) f a
H halmazon egyenletesen.
Bizonytas: Valasszunk 0-hoz tarto n > 0 sorozatot, peldaul n = 2n , es legyen
Hn = {x X : |f (x) fn (x)| > n } .
A Csebisev-egyenlotlenseg szerint
(Hn ) = ({x X : |f (x) fn (x)| > n })
Ha olyan n(k) sorozatot valasztunk, hogy
kf fn(k) k1 22k
kf fn k1
.
n
217
es H =
k=1

X\Hn(k) , akkor
(X\H)
Masreszt x H eseten
X
k=1
(Hn(k) )
X
22k
k=1
2k
= .

f (x) fn(k) (x) n(k) ,
ami egyenletes konvergenciat mutat.

Legyen (X, B, ) mertekter, fn merheto f
uggvenyek sorozata es f egy merheto f
uggveny.
A
[
\
n
\
1o
x : |f (x) fn (x)| <
k
k=1 n =1 n=n
0
halmaz merheto, hiszen merheto halmazokbol alaktottuk ki metszet es egyestes kepzessel.

Az x pont hozzatartozik a halmazhoz, ha minden k-ra letezik n0 , hogy minden n n0
eseten |f (x) fn (x)| < k1 . Igy a megkonstrualt halmaz pontosan azon x-ek osszessege,
amelyekre fn (x) f (x). Ha
(X \ {x X : fn (x) f (x)}) = 0 ,
akkor azt mondjuk, hogy fn f -majdnem minden

utt. A 0 mertek
u halmazon
k
ulonbozo f
uggvenyeket a mertek es integralelmeletben gyakran meg sem k
ulonboztetik.
Valojaban mar a 1. tetelben is ezt tett
uk. Szigor
uan veve k k1 nem csak az azonosan 0
f
uggvenyen nulla, hanem a -majdnem minden
utt elt
uno f
uggvenyeken is.
Az elozo lemma ismetelt alkalmazasaval igazolhato a kovetkezo tetel:
2. t
etel: Ha fn , f L1 (X, B, ) es fn f L1 -normaban, akkor van olyan fn(k)
reszsorozat, amely -majdnem minden
utt konvergal f -hez.
Az integral konvergencia tetelek az integrandus konvergenciajabol kovetkeztetnek az
integralok konvergenciajara.
3. t
etel: (FatouBeppo Levi-t
etel) Ha 0 fn novo f
uggvenysorozat es
Z
fn (x) d(x) c
valamely c IR korlattal, akkor
f (x) = lim fn (x)
-majdnem minden
utt veges es kfn f k1 0, azaz
Z
Z
fn (x) d(x) .
f (x) d(x) = lim
n
4. t
etel: (Lebesgue-f
ele domin
alt konvergencia t
etel) Ha fn merheto f
uggvenyek
sorozata, letezik egy olyan g L1 (X, B, ) f
uggveny, amelyre |fn (x)| g(x) es fn (x)
f (x) -majdnem minden
utt, akkor f integralhato, es
Z
Z
fn (x) d(x) .

f (x) d(x) = lim
n
218
F
uggelek
5. t
etel: (Fatou-lemma) Ha fn L1 (X, B, ), kfn k1 c valamely c korlattal es
fn (x) f (x) -majdnem minden
utt, akkor f L1 (X, B, ), es
Z
|f (x)| d(x) c .

2. p
elda: A dominalt konvergencia tetel egy alkalmazasa a param
eteres integr
alok
differenci
alhat
os
aga. Legyen
Z
u(y) = k(x, y) d(x) ,
azzal a hallgatolagos feltetelezessel, hogy adott y-ra k(x, y) integralhato. Ha minden x-re
k(x, y) folytonosan differencialhato y0 egy kornyezeteben, akkor
Z
Z
k(x, y) k(x, y0 )
u(y) u(y0 )
=
d(x) =
k(x, y0 + ) d(x) .
y y0
y y0
y
Ha letezik olyan integralhato g(x) f
uggveny, amelyre

k(x, y0 + ) g(x) ,

y
akkor
u (y) =
B.3.
k(x, y) d(x) .
y
A szorzatm
ert
ek
Legyen (X1 , B1 , 1 ) es (X2 , B2 , 2 ) ket absztrakt mertekter, amelynek (X, B, ) szorzatat

kvanjuk ertelmezni. X = X1 X2 az alaphalmazok Descartes-szorzata, X = {(x1 , x2 ) :
x1 X1 , x2 X2 }. X-nek a H1 H2 alak
u reszhalmazat hengerhalmaznak mondjuk,
ha H1 B1 es H2 B2 . Megszamlalhato sok hengerhalmaz metszete is hengerhalmaz, de
egy hengerhalmaz komplementere a trivialis esettol eltekintve nem az. A B = B1 B2
-algebrat u
gy ertelmezz
uk, mint a legsz
ukebb -algebrat, amely tartalmazza a hengerhalmazokat. Ezen a -algebran kvanjuk ertelmezni a szorzatmerteket.
6. t
etel: Ha (X1 , B1 , 1 ) es (X2 , B2 , 2 ) absztrakt mertekterek, akkor a B1 B2 -algebr
an
letezik egyetlen olyan mertek, amely eleget tesz a
(H1 H2 ) = 1 (H1 ) 2 (H2 )
(B.7)
feltetelnek valahanyszor H1 B1 es H2 B2 .
Eloszor az unicitas, azutan pedig az egzisztencia bizonytasat vazoljuk.

Az
egyertelm
useg bizonytasahoz tetelezz
uk fel, hogy es olyan mertekek B1 B2 -n, amelyek eleget tesznek a (B.7) feltetelnek. Legyen
C = {H B1 B2 : (H) = (H)} .
Ekkor C halmazalgebra konnyen lathato modon, C tartalmazza
S a hengerhalmazokat a
felteves szerint, tovabba H1 H2 . . . es Hn C eseten n Hn C. Ezekbol a
tulajdonsagokbol megmutathato,22 hogy C nem lehet mas, mint B1 B2 .
219
A szorzatmertek megkonstrualasahoz elj

unk a 1 (X1 ), 2 (X2 ) < + egyszer
usto
feltetelezessel. H B1 B2 es x1 X1 eseten legyen
Hx1 := {x2 X2 : (x1 , x2 ) H} ,
tovabba
C = {H B1 B2 : Hx1 B2 } .
Konnyen lathato, hogy C -algebra es nyilvanvaloan tartalmazza a hengerhalmazokat.

uggoleges
Ezert C = B1 B2 , mas szoval minden H B1 B2 es x1 X1 eseten a Hx1 f
szeles merheto halmaz. Kovetkezeskeppen ertelmezhetj
uk a
kH (x1 ) = 2 (Hx1 )
f
uggvenyt. Nyilvan 0 kH (x1 ) 2 (X2 ).
Szeretnenk megmutatni, hogy kH merheto f
uggveny, ezert a
C = {H B1 B2 : kH merheto }
halmazrendszert vizsgaljuk. Ha H = H1 H2 hengerhalmaz, akkor kH merheto lepcsos
f
uggveny, tehat C tartalmazza a hengerhalmazokat. Ha H, H C es H H = , akkor
kHH = kH + kH ,
(B.8)
ami merheto, ha kH es kH merheto. Igy C tartalmazza a hengerhalmazok diszjunkt

egyesteset. Az ilyen halmazok egy halmazalgebrat alkotnak. Veg
ul H1 H2 . . . es
Hi C eseten
[
(H =
Hn ) .
(B.9)
k Hn k H
n
Mivel merheto f
uggvenyek pontonkenti hatarerteke is merheto, megallapthatjuk, hogy
Hn C . Mint azt fent mar egyszer kihasznaltuk, C nem lehet mas, mint B1 B2 . kH
tehat mindig merheto, es ezert integralhato f
uggveny. Legyen
Z
(H) := kH (x1 ) d1 (x1 ) .
Igy nemnegatv halmazf

uggvenyt adtunk meg a B1 B2 -algebran. veges additivitasa
(B.8) kovetkezmenye:
Z
Z
(H H ) =
kHH d1 (x1 ) = [kH (x1 ) + kH (x1 )] d1 (x1 ) =
Z
Z
=
kH (x1 ) d1(x1 ) + kH (x1 ) d1(x1 ) = (H) + (H ) .
A -additivitashoz elegendo megmutatni, hogy H1 H2 . . . es Hn = H eseten
(H) = lim (Hn ) .
n
Ez a tulajdonsag az integral monoton konvergencia tetelenek es a (B.9) tulajdonsagnak a

kovetkezmenye:
Z
Z
kHn (x1 ) d1(x1 ) = lim (Hn ) .
(H) = kH (x1 ) d1(x1 ) = lim
n
220
F
uggelek
A szorzatmerteket nem csupan a f

uggoleges, hanem a vzszintes szelesek segtsegevel
is ertelmezhetj
uk:
Z
Z
(H) = 2 (Hx1 ) d1(x1 ) = 1 (Hx2 ) d2(x2 ) .
(Az egyenloseg a szorzat-mertek unicitasanak a kovetkezmenye.) Ha f (x1 , x2 ) a H halmaz

karakterisztikus f
uggvenye, akkor az elozo egyenloseget az alabbi formaban rhatjuk at:

Z
Z Z
f (x1 , x2 ) d(x1 , x2 ) =
f (x1 , x2 ) d2 (x2 ) d1 (x1 ) =
=
Z Z
f (x1 , x2 ) d1(x1 ) d2(x2 ) .
Az egyenloseg karakterisztikus f
uggvenyekre igaz, de ebbol a linearitas miatt lepcsos
f
uggvenyekre is megkaphatjuk. Integralhato f
uggvenyekre is kiterjesztheto, errol szol a
kovetkezo tetel.
7. t
etel: (Fubini-t
etel) Legyen (X, B, ) az (X1 , B1 , 1 ) es (X2 , B2 , 2 ) mertekterek
szorzata. Ekkor
1. Ha f L1 (), akkor
Z
f d =
=
Z Z
Z Z
f (x1 , x2 ) d2(x2 ) d1 (x1 ) =

f (x1 , x2 ) d1(x1 ) d2(x2 ) .
2. Ha f 0 olyan merheto f
uggveny, amelyre a

Z Z
f (x1 , x2 ) d2(x2 ) d1(x1 )
integral veges, akkor f L1 ().
3. p
elda: Legyen ((0, ), B1 , 1) a pozitv szamegyenes a Borel-halmazok -algebrajaval
es egy olyan 1 mertekkel, amelyre
b2 a2
.
2
(T, B2 , 2 ) a komplex egysegkor T a Borel-halmazok B2 -algebrajaval es egy olyan 2
mertekkel, amelyre

2 ei : =
(0 < < 2) .

1 ([a, b]) =
Ekkor a (0, )T szorzatteret a ,,lyukas komplex szamskkal azonosthatjuk, ami C\{0}.

Az (r, ei ) parnak az r ei komplex szamot feleltetj
uk meg. Ha
H1 = [a, b] ,
H2 = {ei : } ,
akkor a H1 H2 hengerhalmaz, egy korgy

ur
ucikk a komplex skon, b a k
ulso kor sugara,
a a belso kor sugara, es a cikk nylasszoge. A H1 H2 halmaz szorzatmerteke
1
(H1 H2 ) = 1 ([a, b]) 2 (H2 ) = (b2 a2 )( ) ,
2
ami nem mas, mint a korgy
ur
ucikk ter
ulete. A szorzatmertek tehat a sk ter
uletmerteke,
mas szoval a ketdimenzios Lebesgue-mertek.
221
B.4.
M
ert
ekek metrikus t
eren
8. t
etel: (RieszRadon-t
etel) Legyen X egy lokalisan kompakt metrizalhato ter es
Cc (X) a kompakt tartoj
u folytonos f
uggvenyek tere. Ha : Cc (X) IR olyan line
aris
funkcional, hogy f 0 eseten (f ) 0, akkor egyertelm
uen letezik egy olyan mertek X
Borel-halmazain, amelyre
Z
(f ) =
f d .
veges a kompakt halmazokon.
A vazlatos bizonytasban csak a kompakt ter esetevel foglalkozunk. Eloszor a mertek

unicitasat igazoljuk. Legyen 1 es 2 ket olyan mertek a Borel-halmazokon, hogy
Z
Z
(f ) = f d1 = f d2
minden folytonos f f
uggvenyre. A
C := {B : 1 (B) = 2 (B)}
halmazrendszer -algebra. Eleg megmutatni, hogy minden nylt G halmaz C-ben van.
Legyen

1
Fn = x X : d(x, X \ G)
.
n
Ekkor Fn Fn+1 , Fn zart halmaz es Fn = G. Letezik olyan folytonos fn f
uggveny, amely
Fn -en 1 es X \ G-n 0. fn 1G pontonkent es a dominalt konvergencia tetel alapjan
Z
Z
i (G) = 1G di = lim
fn di = lim (fn ) .
n
Ez azt mutatja, hogy G-n 1 es 2 megegyezik, tehat valoban G C minden nylt halmazra. Ezzel a tetel egyertelm
usegi reszet belattuk, sot, az is kider
ult, hogy hogyan
hatarozza meg a funkcional a nylt halmazok merteket.
Ha G X nylt halmaz, akkor legyen
I(G) = sup{(f ) : suppf G} .
Megmutathato, hogy
I(Gn )
I(Gn )
barmilyen Gn nylt halmazokra
I(Gn ) =
I(Gn )
paronkent diszjunkt nylt halmazokra.
es
Ha F X zart halmaz, akkor legyen

I(F ) = inf{I(G) : G F nylt} .
Errol is megmutathato az additivitas
I
n
[
i=1
n
X
I(Fi ) ,
Fi =
i=1
222
F
uggelek
ha Fi -k paronkent diszjunkt zart halmazok. Tetszoleges A X halmazra egy belso es

egy k
ulso merteket ertelmez
unk:
(A) = sup{I(F ) : F A zart} ,
(A) = inf{I(G) : G A nylt} .
Legyen
C = {H X : (H) = (H)} .
Ekkor H C pontosan akkor, ha minden > 0-ra letezik olyan K H kompakt es
G H nylt, hogy
I(G) I(K) < I(G) .
Megmutathato, hogy a nylt es zart halmazok C-ben vannak, tovabba (H) = (H) =
(H) -additv C-n. Ezutan belatjuk, hogy H C pontosan akkor, ha van olyan K
H kompakt es G H nylt, amelyre (G \ K) < . Ebbol a kriteriumbol latszik,
hogy C-nek halmazalgebranak kell lenni. Ugyanakkor C tartalmazza a megszamlalhato
diszjunkt egyesteseket, tehat C -algebra. Kovetkezeskeppen tartalmazza az osszes Borelhalmazokat. Ennel tobb halmazt is, ugyanis ha H C es (H) = 0, akkor a fenti kriterium
szerint H minden reszhalmaza C-ben van. Ezt a tulajdonsagot u
gy fogalmazzuk meg, hogy
az (X, C, ) mertekter teljes.
Riesz Frigyes francia nyelv

u kezirata a Lebesgue-integr
alr
ol (reszlet).
Keziratait szerette kismeret
u lapokra rni
Megkonstrualtuk a merteket, hatra van meg annak belatasa, hogy

Z
(f ) = f d .
223
Legyen
Ak = f 1 ([k, (k + 1)))
es

1
(k ), (k + 1) .
n
Rogztett n-re ezP
nylt fedese X-nek. Leteznek olyan
0 nk folytonos f
uggvenyek, hogy
P
n
n
n
n
suppk Gk es k k = 1. Ha fk = k f , akkor
fk = f .
X
X
((k + 1)nk )
(fk )
(f ) =
Gnk = f 1
(k + 1)(Gnk ) .
k
Ebbol n hataratmenettel kapjuk, a

X
(f )
(k + 1)(Ak ) .
Ugyanakkor
es gy
(f )
=
Mivel > 0 tetszoleges (f )
Z
kapjuk, hogy (f ) = f d.
f d
Z
f d +
k(Ak )
(Ak ) =
f d + (X) .
f d. Alkalmazva ezt az egyenlotlenseget f -re is, azt
9. t
etel: (Jordan-f
ele felbont
asi t
etel) Legyen X egy kompakt metrizalhato ter, es
jelolje CIR (X) a folytonos X IR f
uggvenyek Banach-teret! Ha : CIR (X) IR olyan
linearis funkcional, amelyre
kk = sup{|(f )| : kf k 1}
veges, akkor egyertelm
uen leteznek olyan : CIR (X) IR pozitv linearis funkcionalok,
amelyekre
(i) = + ,
(ii) kk = k+ k + k k.
Bizonytas: Ha 0 f CIR (X), akkor legyen
H(f ) = {u CIR (X) : 0 u f } ,
+ (f ) = sup{(u) : u H(f )} .
Eloszor megmutatjuk, hogy H(f1 )+H(f2 ) = H(f1 +f2 ). A H(f1 )+H(f2 ) H(f1 +f2 )
tartalmazas nyilvanvalo. A fordtott tartalmazas belatasahoz legyen u H(f1 + f2 ). Ha
224
F
uggelek
v := uf1 , akkor v H(f1 ). Termeszetesen uf1 f2 es uv = 21 (uf1 +|uf1|) f2 .

Mivel u v 0, latjuk, hogy u v H(f2 ), ami azt mutatja, hogy u H(f1 ) + H(f2 ).
Tehat H(f1 ) + H(f2 ) = H(f1 + f2 )-t megmutattuk. Ennek kovetkezmenye, hogy
+ (f1 ) + + (f2 ) = + (f1 + f2 )
(B.10)
minden 0 f1 , f2 CIR (X) eseten.

+ (f1 ) = + (f1 )
(B.11)
evidens az ertelmezesbol minden > 0 szamra.

Ezutan + ertelmezesi tartomanyat ki kell terjeszteni. Tetszoleges g CIR (X) eloall
(sokfelekeppen!) g = g1 g2 alakban u
gy, hogy 0 g1 , g2 CIR (X). Legyen
+ (g) = + (g1 ) + (g2 ) .
Nem nehez megmutatni, hogy (B.10) miatt + (g1 )+ (g2 ) nem f
ugg g1 es g2 valasztasatol.
+ linearitasa (B.10) es (B.11) kovetkezmenye, es + pozitivitasa benne van a konstrukcioban.
Legyen f 0 es G(f ) := {v CIR (X) : f v 0}. Ekkor u 7 u f bijekciot ad
H(f ) es G(f ) kozott. Ezert
(f ) = + (f ) (f ) = sup{(u) (f ) : u H(f )} =
= sup{(v) : v G(f )} ,
ami azt mutatja, hogy a linearis funkcional nemnegatv.
Eljutottunk a = + felbontashoz, hatra van meg kk = k+ k + k k. Mivel
kk k+ k + k k nyilvanvalo a norma defincioja szerint, eleg a kk k+ k + k k
egyenlotlensegre koncentralni. Megjegyezz
uk, hogy
k+ k = + (1) es k k = (1) .
Leteznek olyan un H(1) es vn G(1) sorozatok, amelyekre
+ (1) = lim (un ) ,
n
(1) = lim (vn ) .

n
Mivel 1 un + vn 1,
kk (un + vn ) = (un ) + (vn ) + (1) + (1) .
Az egyertelm
useget nem bizonytjuk.

Ha olyan halmazf
uggveny az X kompakt metrizalhato ter Borel-halmazain, amely
ket veges Borel-mertek k
ulonbsege, azaz
(H) = 1 (H) 2 (H) (H B) ,
akkor -t el
ojeles m
ert
eknek nevezz
uk. A elojeles mertek szerinti integralt az
Z
Z
Z
f d := f d1 f d2
keplettel ertelmezhetj
uk. Minden elojeles mertek megad egy linearis funkcionalt a
CIR (X) teren, es a Jordan-fele felbontasi es a RieszRadon-tetelek kombinalasaval lathato,
hogy CIR (X) minden korlatos linearis funkcionalja eloall gy.
225
5. lemma:
R Legyen korl
Ratos linearis funkcional CIR (X)-en. Ha = 1 2 es
1 (f ) = f d1 , 2 (f ) = f d2 1 es 2 mertekekkel, akkor a kovetkezo ket tulajdons
ag
ekvivalens
(i) kk = k1 k + k2 k,
(ii) letezik olyan A B Borel-halmaz, amelyre 1 (A) = 0 es 2 (X \ A) = 0.
Bizonytas: (i) (ii): Leteznek olyan 1 fn 1 folytonos f
uggvenyek X-en,
amelyekre (fn ) kk. Legyen fn = fn+ fn a pozitv es negatv reszre valo felbontas.
Z
Z

Z
Z
+
+
(fn ) =
fn d1 + fn d2
fn d1 + fn d2 .
A nagy zarojelben levo tagok nemnegatvok, az elsore
Z
Z
+
fn d1 + fn d2 k1 k + k2 k .
Mivel (fn ) k1 k + k2 k a felteves miatt,
Z
Z
+
fn d1 k1 k es
fn+ d2 0 .
Tehat kfn+ k 0 es a 2. tetel szerint fn+ -nak van olyan reszsorozata, amely 2 -m.m.
tart a 0-hoz. (k k itt a 2 -re vonatkozo L1 -normat jelenti.) Az egyszer
useg kedveert
+
nem vezet
unk be u
j jelol
e
st
a
r
e
szsorozatra,
hanem
feltessz
u
k,
hogy
f
0 2 m.m.
n
R
+
+
Ugyanakkor k1 fn k = (1 fn ) d1 k1 k k1 k = 0, es esetleg u
jabb reszsorozatot
kivalasztva, oda jutunk, hogy fn+ 1 1 -m.m. (Most viszont k k a 1 -re vonatkozo
L1 -normat jelenti.) Legyen
A = {x X : lim fn+ (x) = 1} .
Ekkor
k1 1A kL1 (1 ) = 0 es k1A kL1 (2 ) = 0 ,
amibol adodik, hogy 1 (X\A) = 0 es 2 (A) = 0.

(ii) (i): A felteves szerint van olyan A Borel-halmaz, amelyre 1 (X \ A) = 0 es
2 (A) = 0. Legyen f = 1A 1X\A . Ekkor
Z
Z
(f ) = (1A 1X\A ) d1 (1A 1X\A ) d2 = 1 (X) + 2 (X) = k1 k + k2 k .
Ha f folytonos lenne, akkor kk k1 k + k2 k nyomban kovetkezne. Mivel f nem az,
egy potlolagos kozeltesre van sz
ukseg. Valasztunk egy olyan folytonos g : X [1, 1]
f
uggvenyt, amire
Z
|f g| d(1 + 2 ) < .
Ekkor
(g) =
g d1
g d2
= k1 k + k2 k 2 .
f d1
f d2 =
226
F
uggelek

Ha 1 es 2 mertekek egy B -algebran, akkor k
olcs
on
osen szingul
arisnak mondjuk
oket, ha van olyan A B halmaz, amelyre 1 (A) = 0 es 2 (Ac ) = 0. Ilyenkor a 1 2
jelolest hasznaljuk.
Legyen egy elojeles mertek. Az elozo lemma kovetkezmenye az, hogy leteznek olyan
kolcsonosen szingularis + es mertekek, amelyekre = + . Ezt az eloalltast
Jordan-f
ele felbont
as
anak nevezz
uk, es || := + + a elojeles mertek abszol
ut
ert
eke.
4. p
elda: Legyen f : [0, 1] IR folytonos f
uggveny, amelynek f = f + f a kanonikus
felbontasa a ket nemnegatv f
uggveny k
ulonbsegekent, azaz f + = f 0 es f = f 0.
Z
(H) = f (x)1H d(x)
elojeles merteket ertelmez [0, 1] Borel-halmazain. Jordan-felbontasaban a
Z
(H) = f (x)1H d(x)
mertekek jelennek meg. + es valoban kolcsonosen szingularisak, mert
A = {x [0, 1] : f (x) < 0}
valasztassal lathato, hogy + (A) = 0 es ([0, 1] \ A) = 0.
5. p
elda: Legyen 0 f L1 (X, B, ) es
Z
(H) = f (x)1H d(x)
(H B) .
Megmutatjuk, hogy ez merteket ertelmez B-n. veges additivitasa nyilvanvalo. Ha

H1 H2 . . . es H = Hn , akkor 1Hn 1H pontonkent es a dominalt konvergencia
tetel alapjan
Z
Z
(Hn ) = f (x)1Hn d(x) f (x)1H d(x) = (H) .
Ha 1 es 2 ket mertek egy B -algebran, akkor azt mondjuk, hogy 1 abszol
ut folytonos
2 -re, jelolesben 1 2 , ha 2 (H) = 0 alapjan kovetkezik, hogy 1 (H) = 0. Az elozo
peldaban konstrualt mertek abszol
ut folytonos -re.

10. t
etel: (RadonNikodym-t
etel) Legyen (X, B, ) egy -veges mertekter es egy
-re abszol
ut folytonos mertek B-n. Ekkor egyertelm
uen letezik egy 0 f L1 (X, B, )
f
uggveny, amelyre
Z
(H) =
f (x)1H (x) d(x) .
Az elozo tetelben szereplo f f

uggvenyt -re vonatkozo RadonNikodymd
deriv
altj
anak nevezz
uk, es a
jelolest hasznaljuk.
d
227
6. p
elda: Legyen g : [0, 1] IR egy folytonosan differencialhato novo f
uggveny. Ekkor
g nyilvanvaloan korlatos valtozas
u (es teljes vaRltozasa g(1) g(0)). Tetszoleges folytonos
1
f : [0, 1] IR f
uggvenyre ertelmezhetj
uk az 0 f (x) dg(x) RiemannStieltjes-integralt.
Ez pozitv korlatos linearis funkcional C[0, 1]-en, tehat van olyan mertek, amelyre
Z 1
Z
f (x) dg(x) = f (x) d(x) .
0
Meg fogjuk mutatni, hogy abszol

ut folytonos a Lebesgue-mertekre. Legyen f olyan
folytonos f
uggveny, amelyre 0 f 1[c,d] . Ekkor az integral defincioja alapjan
Z
f (x) dg(x) g(d) g(c) M(d c) ,
ahol M g (x) felso korlatja. Ez azt mutatja, hogy
([c, d]) M([c, d]) ,
amibol kovetkezik. (Konnyen lathato, hogy valojaban ([c, d]) = g(d) g(c).) A
d
RadonNikodym-tetel szerint letezik a
RadonNikodym-derivalt, ami nem mas, mint
d
g (x).

A RadonNikodym-derivalt
varhatoertek definciojaban is.
szerepet
kap
valoszn
usegszamtasi
felteteles
11. t
etel: (Lebesgue-felbont
asi t
etel) Legyen es mertekek a B -algebr
an. Ekkor
leteznek olyan c es s mertekek B-n, hogy
(i) = c + s
(ii) c es s .
7. p
elda: Legyen g : [0, 1] IR olyan monoton novo f
uggveny, amely differencialhato a
0 < t < 1 pont kivetelevel, es a t pontban g+ (t) g (t) = u > 0. (Itt g a f
uggveny jobb
es bal oldali hatarerteket jeloli.) Letezik olyan mertek [0, 1]-en, amelyre
Z
Z
f (x) d(x) = f (x) dg(x)
minden folytonos f f
uggvenyre teljes
ul. -nek a Lebesgue-mertekre vonatkozo Lebesguefele felbontasa a kovetkezokeppen adhato meg:
dc
= g (x)
d
es
s = u t .
Gyakorl
ofeladatok
1. Legyen L [a, b] az [a, b] intervallumon korlatos merheto f
uggvenyek tere a
szupremum normaval ellatva! Igazolja, hogy L [a, b] nem szeparabilis!

2. Igazolja, hogy a szamegyenes Borel-halmazainak -algebrajat generaljak az olyan
(, t] intervallumok, amelyek vegpontja racionalis szam!
228
F
uggelek
3. Igazolja, hogy az f : IR IR f
uggveny,
1 , ha x = p es p, q relatv prmek,
q
q
f (x) =
0, egyebkent
majdnem minden
utt folytonos!
4. Van-e olyan IR IR Riemann-integralhato f

uggveny, amely nem Borel-merheto?
(Utmutatas: Egy f
uggveny pontosan akkor Riemann-integralhato, ha majdnem minden
utt folytonos.)
5. Ha H IR Borel-halmaz, akkor legyen (H) a H-ban levo racionalis szamok szama!
(Tehat (H) = +, ha H-ban vegtelen sok racionalis szam van.) Igaz-e, hogy
-veges mertek?
6. Igaz-e, hogy L1 [a, b] halo a szokasos rendezesre?
7. Mutassa meg, hogy a Lebesgue-merheto halmazok -algebrat alkotnak!
C.
Csoportok
Egy G halmazon a csoportstrukt

ura bizonyos m
uveletek megadasat jelenti. A csoportszorz
as egy olyan G G G, (g, h) 7 g h lekepezes, amely asszociatv:
(g1 g2 ) g3 = g1 (g2 g3 ). Az e G egys
egelem az e g = g e = g tulajdonsaggal
rendelkezik, g G tetszoleges. A csoportinverz egy G G, g 7 g 1 lekepezes, amely
a g g 1 = g 1 g = e axiomanak tesz eleget. Ha a G halmazon a fentieknek megfelelo
szorzas es inverz m
uveletek vannak megadva, es ki van t
untetve egy e G egysegelem,
akkor G-t csoportnak mondjuk.
1. p
elda: A valos szamok IR halmazan legyen t s := t + s, t1 := t es e := 0. Igy
csoportot kapunk, amit a valos szamok additv csoportjanak nevez
unk. Ez a csoport
kommutatv, ugyanis t s = s t barmilyen s, t IR eseten.

2. p
elda: A T = {z C : |z| = 1} komplex egysegkoron csoportstrukt
urat
1
ertelmezhet
unk a z1 z2 := z1 z2 , z := z es e := 1 kepletekkel. Ez is kommutatv
csoport.

3. p
elda: Az {1, 2, . . . , n} halmaz onmagara valo kolcsonosen egyertelm
u lekepezesei
csoportot alkotnak a lekepezesek kompozciojara nezve. Egy lekepezest a szamhalmaz
egy sorba rendezesevel is megadhatunk. Peldaul az n = 4 esetben (1, 4, 2, 3) az a
1 7 1, 2 7 4, 3 7 2, 4 7 3 lekepezest jelenti, es (1, 4, 2, 3) (3, 2, 1, 4) = (3, 4, 2, 1).
Ezt a csoportot permut
aci
ocsoportnak vagy szimmetrikus csoportnak nevezik. Az
n-edrend
u permutaciocsoport elemszama n!. A szimmetrikus csoport nem kommutatv.

4. p
elda: Csoportokat definialo relaciok segtsegevel is megadhatunk. Peldakent meghatarozzuk azt a csoportot, amelyet a g 4 = h2 = (gh)2 = e relacioknak eleget tevo
229
C. Csoportok
g es h elemek generalnak. Ez a csoport defincio szerint tartalmazza az e, g, h elemeket, ezek lehetseges szorzatait es azok inverzet. Vegy
uk a g, h, g 2, g 3 elemek szorzatait:
2
2 3
3
gh, hg, g h, hg , g h, hg . A hosszabb szorzatok tartalmaznak ket h kozott egy g hatvanyt,
vagy egy ghg reszszorzatot. A definialo relaciokbol kiszamolhato, hogy
hgh = g 3, hg 2h = g 2, hg 3 h = g, ghg = h .
Ennek alapjan a fel nem sorolt szorzatok rovidthetok. Peldaul
g 3 hg 3 = g 2 (ghg)g 2 = g 2hg 2 = g(ghg)g = ghg = h .
A definialo relaciokbol g 1 = g 3 es h1 = h. Ezert minden g-kbol es h-kbol allo szorzat
inverze is egy ilyen szorzat. Peldaul
(g 3 h)1 = h1 (g 3 )1 = hg .
A generalt csoport elemeit felsoroltuk, egy 8 elem
u csoportot kaptunk.
5. p
elda: GL(2, IR) jelenti a 2 2-es nem 0 determinans
u valos elem
u matrixok csoportjat, amiben a csoportszorzas a matrixszorzas, a csoportinverz az inverzmatrix kepzese
es

1 0
e :=
.
0 1
(Tudnunk kell, hogy a det(AB) = (detA) (detB) es det(A1 ) = 1/detA, tovabba A

pontosan akkor invertalhato, ha detA 6= 0 lasd a 1. fejezetet.) Ez a csoport mar nem
kommutatv. Nevezetes reszcsoportja
SL(2, IR) := {A GL(2, IR) : detA = 1} .
6. p
elda: Az euklideszi sk kor
uljaras tarto mozgatasai is csoportot alkotnak, ha ket mozgatas szorzatan azt a mozgatast ertj
uk, ami eloszor az egyik, azutan pedig a masik mozgatas vegrehajtasat jelenti. A mozgatasok eltolasbol es origo kor
uli forgatasbol tevodnek
ossze. A forgatasokat egy szoggel adhatjuk meg, de celszer
u helyett az ei T
komplex szamra gondolni. Az eltolasok egy skbeli vektorral adhatok meg. Ha magat az
euklideszi skot a C komplex szamskkent fogjuk fel, akkor T C lesz a mozgascsoport.
A g = (z1 , z2 ) T C csoportelemnek megfelelo transzformacio
w 7 z1 w + z2 ,
ami geometriailag azt jelenti, hogy eloszor forgatunk a z1 egysegnyi abszol
ut ertek
u komplex szam fazisaval, azutan pedig eltolunk a z2 vektorral. Ha ezutan a (z1 , z2 ) T C
transzformaciot is alkalmazzuk, akkor a
w 7 z1 (z1 w + z2 ) + z2 = z1 z1 w + (z1 z2 + z2 )
transzformaciohoz jutunk. A szorzasi szabaly tehat
(z1 , z2 ) (z1 , z2 ) = (z1 z1 , z1 z2 + z2 ) ,
230
F
uggelek
az egyseg e = (1, 0) es az inverz

(z1 , z2 )1 = (z 1 , z 1 z2 ) .
Ez a csoport nem kommutatv, es erdemes megemlteni, hogy matrixcsoportkent is felfoghatjuk. Mivel

z1 0
z1 0
z1 z1
0
=
,
z2 1
z2 1
z2 z1 + z2 1
1

z1 0
z1
0
=
,
z2 1
z 1 z2 1
a (z1 , z2 ) transzformacio es a

z1 0
z2 1
matrix ugyanannak a szamolasi szabalynak tesznek eleget. Azt mondhatjuk, hogy a

mozgascsoport a 2 2-es komplex elem
u invertalhato matrixok GL(2; C) csoportjanak
reszcsoportja.

Ha G egy csoport, akkor a g1 x = g2 (g1 , g2 G) egyenletnek egy megoldasa van
x = g11 g2 es konnyen ellenorizheto, hogy
(g1 g2 )1 = g21 g11 .
Legyen G egy csoport es H egy Hilbert-ter. G unit
er reprezent
aci
oja a H Hilbertteren azt jelenti, hogy minden g G elemre adott egy (g) uniter operator a H teren
u
gy, hogy a
(g1 )(g2 ) = (g1 g2 ), (g11 ) = (g1 )1 , (e) = I
relaciok teljes
ulnek. (Azt is mondhatnank, hogy egy csoporthomomorfizmus G-rol a H
uniterjeinek csoportjaba.)
Minden csoportnak van uniter reprezentacioja.
Ha G egy csoport, es a G halmazon egy olyan topologia van adva, amelyre a szorzas
ketvaltozos m
uvelete es az inverzkepzes folytonosak, akkor G-t topologikus csoportnak
nevezz
uk.
A szimmetrikus csoportot topologizalhatjuk, ha azokat a sorozatokat tekintj
uk konvergensnek, amelyek egy bizonyos tagtol kezdve allandok. Ezzel a trivialis topologiaval
egyebkent barmilyen csoport topologikus csoportta teheto. Termeszetesen mas peldak is
vannak.
7. p
elda: A
GL(2, IR) =

a b
c d
: a, b, c, d IR, ad bc 6= 0
csoporton ertelmezz
unk topologiat u
gy, hogy

a b
an bn
,
A=
An =
c d
cn d n
ha an a, bn b, cn c es dn d. (Ez a matrixelemenkent valo konvergencia

topologiaja.) Ahhoz, hogy GL(2; IR) ezzel a topologiaval topologikus csoportta valjon
231
C. Csoportok
sz
ukseges, hogy az A1
A1 relacio teljes
uljon, felteve, hogy An A. Peldakent
n
nezz
uk meg a (2, 1) matrixelemeket:
c
cn
.
an dn bn cn
ad bc
Hasonloan latszik, hogy az A1

atrix tobbi elemei is tartanak az A1 matrix
n inverz m
megfelelo elemeihez.
A szorzas folytonossagahoz sz
ukseges egy masik

a b
an , bn
A =
An =
c d
cn , d n
sorozatot is venni, es azt kell megmutatni, hogy An An elemenkent tart A A-hoz. Peldakent
most az (1, 1) elemeket rjuk fel:
an an + bn cn a a + b c
nyilvanvaloan teljes
ul.
GL(2; IR) topologiajat mas modon is megadhatjuk. Legyen

a b
4
:= (a, b, c, d) .
: GL(2; IR) IR ,
c d
Ekkor kolcsonosen egyertelm
u. Ha
F = {(x1 , x2 , x3 , x4 ) IR4 : x1 x4 = x2 x3 } ,
akkor F IR4 zart halmaz, es keptere IR4 \F , azaz egy nylt halmaz. Mivel es inverze
egyarant folytonosak, GL(2; IR)-ben u
gy kapjuk meg a nylt halmazokat, hogy az IR4 \ F beli nylt halmazok inverz kepet vessz
uk -nel. Ha x IR4 \F , akkor vehet
unk egy olyan
4
kicsi sugar
u zart G gombot x kor
ul, amely teljes egeszeben IR \F -ben fekszik, A gomb G
belseje x-nek olyan kornyezete, amelynek a lezarasa kompakt. A lekepezes topologiai
tulajdonsagai miatt 1 (G) olyan nylt kornyezete 1 (x) GL(2; IR)-nek, amely 1 (G)
lezarasa kompakt. Tehat barmilyen A GL(2; IR) eseten van olyan A H GL(2; IR)
nylt halmaz, amelynek lezarasa kompakt.

8. p
elda: Az SU(2) csoport uniter reprezentacioit kvanjuk megadni. Ha U SU(2) es
f egy C2 C f
uggveny, akkor

(U)f (z1 , z2 ) = f U 1 (z1 , z2 )
uggvenyt ad meg. A jobb oldalon f argumentumaban azert rtunk

egy (U)f : C2 C f
1
U -et, mert eppen gy fog teljes
ulni a
(U1 U2 ) = (U1 )(U2 )
egyenloseg.
Nincs sz
ukseg
unk minden f : C2 C f
uggvenyre, csupan a z1 es z2 valtozok 2s-edfok
u
homogen polinomjait tekintj
uk. Ezek egy Vs linearis teret alkotnak, ugyanis a homogen
polinomok egyertelm
u linearis kombinacioi a
z12s , z12s1 z2 , z12s2 z22 , . . . , z22s
232
F
uggelek
monomoknak. Tehat Vs dimenzioja 2s + 1. Ha

U=
, akkor (U)z12sk z2k = (z1 z2 )2sk (z1 + z2 )k ,

es nem nehez vegiggondolni, hogy a z1 es z2 valtozok 2s-edfok
u homogen polinomjahoz
jutunk. Mas szoval f Vs es U SU(2) eseten (U)f Vs . A Vs linearis teren az SU(2)
csoport egy hatasat ertelmezt
uk. Ahhoz, hogy uniter reprezentaciohoz jussunk, egy olyan
h , i belso szorzatot kell ertelmezni Vs -en, hogy (U) uniter operator legyen.
Vs -et Hilbert-terre tehetj
uk, ha az
en (z) := p
z1sn z2s+n
(s n s)
(s n)!(s + n)!
polinomokat tekintj
uk (ortonormalt) bazisnak. Ha hz, wi = z 1 w1 + z 2 w2 a szokasos belso
2
szorzat C -n, akkor
X
X z sn z s+n w sn w s+n
2
1
2
=
(s
n)!(s
+
n)!
n

1 X
2s
=
(z 1 w1 )sn (z 2 w2 )s+n =
(2s)! n s n
en (z)en (w) =
1
hz, wi2s .
(2s)!
Mivel hU 1 z, U 1 wi = hz, wi, az elobbi szamolasbol latszik, hogy

X
X
(U)en (z)(U)en (w) =
en (z)en (w).
(C.1)
Ha (U)en = i Win ei , azaz (Wij ) a (U) operator matrixa az en bazisban, akkor a (C.1)
egyenloseget a kovetkezo alakra rhatjuk at
!
X X

W in Wjn ij
ei (z)ej (w) = 0 .
i,j
Itt eszrevessz
uk, hogy az ei (z)ej (w) ketvaltozos polinomok linearisan f
uggetlenek hiszen
s i s, s j s eseten k
ulonbozo monomok , ezert minden egy
utthatonak
nullanak kell lenni:
X
W in Wjn = ij .
n
Ez eppen azt jelenti, hogy W W = I, azaz W uniter matrix.
Erdemes
meg megjegyezni, hogy

0
en (z) = ()sn s+n en (z) ,

0
tehat az ilyen operatoroknak en sajatvektora 2n sajatertekkel. ( = 1/.)
233
C. Csoportok
A G topologikus csoportot lok

alisan kompaktnak nevezz
uk, ha barmely g G
eleme benne van egy olyan nylt halmazban, amelynek a lezarasa kompakt. A fentiek
alapjan GL(2; IR) lokalisan kompakt. A kommutatv topologikus csoportok koreben joval
egyszer
ubb peldat is lehet mutatni. IRn a szokasos vektorosszeadassal csoport es a szokasos
topologiajaval tekintve topologikus csoport is. Termeszetesen lokalisan kompakt.
9. p
elda: Meggondoljuk, hogy SL(2; IR) lokalisan kompakt topologikus csoport. Mivel
GL(2; IR)-nek reszcsoportja, gy topologikus csoport is. (A szorzas es inverz folytonossaga
a reszcsoportra oroklodik.) Masreszt SL(2; IR) zart reszhalmaza GL(2; IR)-nek, ami elegendo a lokalisan kompaktsaghoz.

10. p
elda: Az invertalhato n n-es matrixok egy GL(n, IR)-rel jelolt lokalisan kompakt
topologikus csoportot alkotnak. GL(3, IR) reszcsoportja az egy determinans
u ortogonalis
transzformacioinak csoportja, SO(3) lasd az 1. fejezetet. Geometriailag SO(3) elemei a
tengely kor
uli forgatasok, vagyis alkalmas bazisban minden ortogonalis egy determinans
u
transzformacio
1
0
0
Rx1 () := 0 cos sin
(C.2)
0 sin cos
alak
u, ami geometriailag egy x1 tengely kor
uli -szoggel valo elforgatast jelent. SO(3)
elemei eloallnak az x1 es x2 tengelyek kor
uli forgatasokbol
Rx1 ()Rx2 ()Rx1 ()
alakban.
11. p
elda: A komplex elem
u 2 2-es invertalhato matrixok GL(2; C) csoportja a valos
esethez hasonloan lokalisan kompakt topologikus csoport. Nevezetes reszcsoportja SU(2),
az egy determinans
u uniterek csoportja. Elemei

, C, ||2 + ||2 = 1

alakban rhatok. SU(2) zart reszcsoportja GL(2; C)-nek, ebbol nyomban adodik, hogy
lokalisan kompakt. A = x1 + i x2 , = x3 + i x4 valos parameterezessel ||2 + ||2 =
x21 + x22 + x23 + x24 . Topologikus terkent SU(2) az IR4 euklideszi ter egyseggombjenek
fel
uletekent foghato fel. Ezert SU(2) valojaban kompakt.
Az olyan g elemek, amelyekben 6= 0 s
ur
u halmazt kepeznek, es alabbi formaban
rhatok:
"
#
cos 2 ei (+)/2 i sin 2 ei ()/2
g=
,
i sin 2 ei ()/2 cos 2 ei (+)/2
ahol
0 < 2,
0 < < es 2 < 2.
A (, , ) Euler-szogekkel valo parameterezes elonye akkor latszik, ha bevezetj

uk a kovetkezo egyparameteres uniter (resz)csoportokat:

i /2
e
0
=
k() =
0
ei /2
234
F
uggelek

i
1 0
= exp 3 = exp J3 ,
= exp
0 1
2
"
#
cos 2 i sin 2
a1 () =
=
i sin 2 cos 2

i
i 0 1
= exp 1 = exp J1 .
= exp
2 1 0
2

i
2
Ekkor
g(, , ) = k()a1 ()k() .
(C.3)
Az SU(2) csoport centruma a I uniterekbol all.
12. p
elda: Fontos kapcsolat van SU(2) es SO(3) kozott: letezik egy : SU(2) SO(3)
csoport homomorfizmus, azaz szorzat-, inverz- es egysegtarto lekepezes.
A haromdimenzios IR3 euklideszi teret azonostjuk a 0 nyom
u 2 2-es onadjungalt
matrixok terevel:

x1
x2 + i x3
(x1 , x2 , x3 ) .
X :=
x2 i x3
x1
Ekkor
(g)X = gXg 1
(g SU(2))
(C.4)
egy hatasa SU(2)-nek IR3 -mon, amit explicit modon is kirhatunk. Ha

x1 z
, X=
g=
(z = x2 + i x3 ),
z x1

akkor
(g)X =
"
( )x1 + z + z
2x1 + 2 z 2 z
2x1 2 z + 2 z
( )x1 z z
Nevezetesen (k()) = Rx1 (), es hasonloan (a()) az x2 tengely kor

uli szoggel valo
3
Rx2 () forgatas. A 10. pelda szerint e ket forgatas generalja IR forgatascsoportjat. Az
{(g) : g SU(2)} transzformaciocsoport nem mas, mint a teljes SO(3). : SU(2)
SO(3) tehat rakepezes, de nem kolcsonosen egyertelm
u. A g es g SU(2)-beli matrixok
ugyanazt az ortogonalis transzformaciot adjak.
Az a teny, hogy (g) ortogonalis transzformacio g SU(2)-re kozvetlen
ul is lathato:
k(g)Xk2 = Tr ((g)X)2 = Tr gXg 1gXg 1 = Tr X 2 = kXk2 .
D.
Haar-m
ert
ek
Haar Alfr
ed tetele azt mondja, hogy egy lokalisan kompakt G csoporton konstans
szorzotol eltekintve egyertelm
uen letezik egy olyan mertek, amelyre
(1) a kompakt tartoj
u folytonos f
uggvenyek integralhatok,
235
D. Haar-mertek
(2) ha H G merheto halmaz, es g G, akkor (H) = ({g h : h H}).
Ezt a merteket G Haar-m

ert
eknek nevezz
uk. Az (1)-es tulajdonsag kimondja,
hogy a kompakt halmazok merhetoek es veges mertek
uek, mg (2) a mertek bal oldali
eltolassal szemben valo invarianciajat mondja: Ha gH := {g h : h H}, akkor (H) =
(gH). Az invariancia tulajdonsagot atfogalmazhatjuk a mertek szerinti integralra.
Legyen (Lg f )(h) := f (g 1h), ha g, h G es f egy G C f
uggveny. Ekkor gH nem mas,
mint Lg (H ). Tehat (2) nem mas, mint
Z
Z
f (h) d(h) = (Lg f )(h) d(h)
(D.5)
karakterisztikus f
uggvenyekre megkovetelve f helyeben. A mertek (2) invariancia tulajdonsaga az integral invarianciajaval ekvivalens. (D.5) ervenyes minden integralhato
f
uggvenyre.
1. t
etel: (Haar Alfr
ed t
etele) Legyen G lokalisan kompakt metrizalhato topologikus
csoport. Konstans szorzotol eltekintve egyertelm
uen letezik egy olyan Borel-mertek,
amelyre
(i) a kompakt tartoj
u folytonos f
uggvenyek integralhatok,
(ii) ha H G merheto halmaz, es g G, akkor (H) = ({g h : h H}).
A Haar-m
ert
ek konstrukci
oja: Legyen Gn az egyseg kor
uli 1/n sugar
u nylt gomb,
n IN. Ha n eleg nagy, akkor Gn lezarasa kompakt. Csak ezeket az n-eket tekintj
uk.
Valasszunk egy olyan E kompakt halmazt, amely belsejenek a lezarasa. (Ez fogja adni
az egysegmerteket.)
Legyen K egy kompakt halmaz. Ez lefedheto a Gn halmaz xGn eltoltjaival, x xGn .
Mivel K kompakt, letezik veges fedes es legyen

K
:= min{k : letezik x1 , xk , . . . , xk G, hogy K ki=1 xi Gn }.
(D.6)
Gn
Ez a mennyiseg balinvarians, azaz

K
xK
=
Gn
Gn
(x G)
es korlatozottan additv. Ha a K1 es K2 kompakt halmazok tavolsaga nagyobb, mint 1/n,

akkor

K1 K 2
K1
K2
=
+
.
Gn
Gn
Gn
A (D.6) formula azt adja, hogy K merteke ennyiszerese Gn mertekenek. Tehat Gn
merteket kene tudni. Ha E egysegmertek
u, akkor Gn merteke a

E
Gn
szam reciproka. Legyen

K . E
n (K) :=
.
Gn
Gn
236
F
uggelek
Errol a sorozatrol meg azt kene tudni, hogy korlatos. Mivel

K
K
E
,
Gn
E
Gn
azt latjuk, hogy

K
n (K)
.
E
A korlatossag miatt
K 7 n (K)
f
uggvenyeknek van egy K 7 0 (K) torlodasi pontja. Ez a 0 balinvarians es additv
diszjunkt kompakt halmazokon. Tehat megvan a Haar-mertek kompakt halmazokra es
egy kovetkezo lepes a kiterjesztes Borel-halmazokra.

13. p
elda: Legyen G a pozitv valos szamok csoportja a szorzasra nezve. Meg akarjuk
hatarozni a Haar-merteket, es feltetelezz
uk, hogy letezik olyan p : IR+ IR+ f
uggveny,
amelyre
Z
p(x) dx ,
(H) =
H
vagy ekvivalens modon
f (x) d(x) =
IR+
f (x)p(x) dx
0
minden integralhato f f
uggvenyre, nevezetesen minden folytonos kompakt tartoj
u
f
uggvenyre. (A jobb oldali integral szokasos Lebesgue-integralt jelent.) Az invariancia
szerint
Z
Z
Z
Z
1
f (x)p(x) dx = f (x) d(x) = f (y x) d(x) = f (y 1x)p(x) dx ,
es helyettestessel integralva
Z
f (x)p(x) dx =
f (x)p(yx)y dx ,
aminek fenn kell allnia minden y > 0 szamra es integralhato f f

uggvenyre. Ez feltetlen
ul
teljes
ul, ha
p(x) = p(yx)y .
A kapott f
uggvenyegyenletet kielegti a p(x) = x1 f
uggveny. Ez a s
ur
usegf
uggveny
hatarozza tehat meg a Haar-merteket.

Kompakt topologikus csoport Haar-merteket szokasosan u
gy normaljuk, hogy a teljes
ter merteke 1 legyen.
14. p
elda: Legyen G a pozitv valos szamok csoportja a szorzasra nezve. Meg akarjuk
hatarozni a Haar-merteket, es feltetelezz
uk, hogy letezik olyan p : IR+ IR+ f
uggveny,
amelyre
Z
(H) = H p(x) dx ,
237
D. Haar-mertek
vagy ekvivalens modon
Z
f (x) d(x) =
IR+
f (x)p(x) dx
0
minden integralhato f f
uggvenyre, nevezetesen minden folytonos kompakt tartoj
u
f
uggvenyre. (A jobb oldali integral szokasos Lebesgue-integralt jelent.) Az invariancia
szerint
Z
Z
Z
Z
1
f (x)p(x) dx = f (x) d(x) = f (y x) d(x) = f (y 1x)p(x) dx ,
es helyettestessel integralva
Z
f (x)p(x) dx =
f (x)p(yx)y dx ,
aminek fenn kell allnia minden y > 0 szamra es integralhato f f

uggvenyre. Ez feltetlen
ul
teljes
ul, ha
p(x) = p(yx)y .
A kapott f
uggvenyegyenletet kielegti a p(x) = x1 f
uggveny. Ez a s
ur
usegf
uggveny
hatarozza tehat meg a Haar-merteket.

15. p
elda: A GL(2, IR) csoport elemei 2 2-es

x y
A=
z w
invertalhato matrixok. A csoport Haar-merteket keress
uk
d(A) = p(x, y, z, w) dxdydzdw =: p(A) dA
alakban. Tehat az
f (A)p(A) dA =
f (BA)p(A) dA
egyenlet fejezi ki az integral invarianciajat, B GL(2, IR) tetszoleges matrix. A jobb

oldalon helyettesteses integralast vegz
unk

Z
Z

1 A
f (BA)p(A) dA = f (A )p(B A ) dA .
A
Ha
B=
es a Jacobi-matrix
a b
c d
akkor A := BA =
A
0
=
b
A
0
0
a
0
b
c
0
d
0
ax + bz ay + bw
cx + dz cy + dw
0
c
= B t I2 .
0
d
238
F
uggelek
(A tenzorszorzatos rasmodra nezve lasd 1. fejezetet.) Ezert

A

1
1
A

:= det
=
=
.
A

t
A
|det(B I2 )|
(detB)2
Az invariancia feltetele tehat
p(A) =
p(B 1 A)
.
(detB)2
Ennek megoldasa a
p(A) =
1
(detA)2
matrixf
uggveny, ami megadja a Haar-merteket a GL(2; IR) csoporton. Az altalanos
GL(n, IR) esetben a szamolas teljesen hasonlo, n lesz a 2 kitevo helyeben.

16. p
elda: Legyen G a 2 2-es inveralhato felso haromszog matrixok csoportja. Ha

x y
a b
A=
es B =
,
0 w
0 d
akkor
1
1
=
xw
w y
0 x
es BA =
ax ay + bw
0
dw
Ezek a formulak mutatjak, hogy G valoban csoport.

A csoport balinvarians Haar-merteket keress
uk az elozo peldahoz hasonloan
d(A) = p(x, y, w) dxdydw =: p(A) dA
alakban. A balinvariancia az
Z
f (A)p(A) dA =
f (BA)p(A) dA
egyenlet, ahol B G tetszoleges matrix. A jobb oldalon helyettesteses integralast

vegz
unk

Z
Z

1 A
f (BA)p(A) dA = f (A )p(B A ) dA ,
A
BA = A . A
a 0 0
A
= 0 a b .
A
0 0 d
Jacobi-matrix alapjan

A

:= det A = 1 .

A
A a2 d
Az invariancia feltetele tehat

Z
Z
Z
1
1 1
f (A)p(A) dA = f (A )p(B A ) 2 dA = f (A)p(B 1 A) 2 dA,
ad
ad
239
D. Haar-mertek
azaz a2 dp(A) = p(B 1 A). Reszletesen

x
x y
2
a
a dp
=p
0 w
0
dybw
da
w
d

latszik, hogy p nem f

Ugy
ugg az (1, 2) elemtol. Konny
u ellenorizni, hogy
p(A) =
1
x2 |w|
a megoldas.
A jobbinvariancia az
Z
f (A)q(A) dA =
f (AB)q(A) dA
egyenlet, amit a q f
uggvenyre hasonloan oldhatunk meg.
q(A) =
1
,
|x|w 2
tehat a balinvarians es jobbinvarians mertekek valoban k

ulonboznek.
240
F
uggelek
Gyakorl
ofeladatok
1. Egy ABC szabalyos haromszog a kovetkezo szimmetriakkal rendelkezik: f1 := a

kozeppont kor
uli pozitv irany
u 120 -os elforgatas, f2 := a kozeppont kor
uli pozitv
irany
u 240 -os elforgatas; tX := az X cs
ucson athalado magassagvonalra vonatkozo
t
ukrozes (X = A, B, C). Jelolje tovabba e az identikus transzformaciot! Adjuk
meg a haromszog szimmetriacsoportjaban a csoportszorzast tablazatos formaban!
Vagyis tolts
uk ki az
e f1 f2 tA tB tC
e
f1
f2
tA
tB
tC
tablazatot! (Az x sor es az y oszlop metszespontjaba az x y szorzat ker
ul.) A
tablazatbol olvassuk ki az egyes csoportelemek inverzet!
2. Legyen n egesz szam! Az X = {1, 2, . . . , n 1} halmazon ertelmezz
uk a szorzas
m
uveletet u
gy, hogy x y az xy szorzat n-el valo osztas utan kapott maradeka.
Milyen n szamokra kapunk gy csoportot?
3. Transzpozcionak nevez
unk egy olyan permutaciot, amely az 1, 2, 3, . . . , n szamok
kozott ket szomszedosat felcserel, a tobbit pedig helyben hagyja. Igazoljuk,
hogy minden permutacio transzpozciok szorzata! Egyertelm
u-e a szorzatkent valo
eloalltas?
4. Legyen
J=
0 I
I 0
egy olyan 22-es blokkmatrix, amelynek elemei nn-es matrixok! (I tehat az nnes egysegmatrixot jeloli.) Igazoljuk, hogy azok a 2n 2n-es komplex A matrixok,
amelyekre At JA = J csoportot alkotnak a matrixszorzasra nezve! (Szimplektikus
csoport.)
5. Igazoljuk, hogy az
1 a b
0 c d
0 0 1
matrixok csoportot alkotnak, ha a, b, c, d IR es c > 0!

6. Igazolja, hogy a

x y
0 1
(x, y IR, x 6= 0]
matrixok lokalisan kompakt topologikus csoportot alkotnak! Keresse meg a csoport

Haar-merteket!
241
D. Haar-mertek
7. Mutassa meg, hogy az euklideszi sk mozgatascsoportjan a Haar-mertek szorzat

alak
u! (A csoportra vonatkozoan lasd a 6. peldat!)
8. Mutassa meg, hogy SU(2)-t a (, , ) Euler-szogekkel parameterezve a Haarmertek
1
d(g) = 2 sin d d d
4
alak
u!
9. Mutassa meg, hogy SO(3)-t a (, , ) Euler-szogekkel Rx ()Ry ()Rx () formaban
parameterezve a Haar-mertek
d(h) =
1
sin d d d
8 2
alak
u! Mi az oka annak, hogy SO(3) es SU(2) Haar-mertekenek s
ur
usege egy 2-es
szorzoban k
ulonbozik?
Jegyzetek
1
Ez a fejezet r
ovid
attekintest ad a veges dimenzios vektorterekrol. Valojaban feltetelezz
uk,
hogy az olvas
o m
ar tal
alkozott a line
aris algebra fogalomtar
aval, es celunk inkabb az ismeretek felfrisstese. Az itteninel joval reszletesebb targyalas talalhat
o Kerchy L
aszl
o Bevezetes a
vegesdimenzi
os vektorterek elmeletebe cm
u jegyzeteben, Polygon jegyzett
ar, 1997.
2A
veges dimenzios line

aris terekkel a line
aris algebra foglalkozik. Ha egy valos line
aris
ter minden vektora az x1 , x2 , . . . , xn vektorok line
aris kombin
acioja, akkor ezek koz
ul
kiv
alaszthatunk egy maxim
alis line
arisan f
uggetlen rendszert, aminek elemeit az egyszer
useg
kedveert az y1 , y2 , . . . , yk bet
ukkel jelolj
uk. IRk es vektorter
unk kozott (t1 , t2 , . . . , tk ) 7
t1 y1 + t2 y2 + . . . + tk yk kolcs
on
osen egyertelm
u line
aris lekepezes.
3 Blokkm
atrixokrol
sz
amottevo anyag talalhat
o R
ozsa P
al Line
aris algebra es alkalmaz
asai
(M
uszaki K
onyvkiad
o, 1974) cm
u konyvenek otodik fejezeteben.
4A
funkcion
alanalzis kialakul
as
anak tortenete olvasm
anyos formaban megtal
alhat
o J. Dieudonne History of Functional Analysis cm
u konyveben.
5A
normalt ter fogalmat egymast

ol f
uggetlen
ul Hahn es Banach vezette be 192223-ban,
jelentos reszben Riesz Frigyes munk
ainak hat
as
ara, aki a norma fogalmat konkret terekben m
ar
kor
abban hasznalta.
6 L
asd
I. P. Natanszon Konstruktv f
uggvenytan cm
u konyveben az V. fejezet 3.-ban levo 3.
lemm
at.
7A
ma klasszikusnak mondhato terek (C(0, 1) es p ) du

alis
at Riesz Frigyes talalta meg. Ezek
a peld
ak nagyban hozz
ajarultak az absztrakt funkcion
alanalzis kialakul
as
ahoz. Egyebkent Riesz
Frigyes es Sz
okefalvi-Nagy Bela 1953-ban franciaul megjelent funkcion
alanalzis konyve a legsikeresebb matematikakonyvek egyike. Sz
amos nyelvre lefordtottak, 1988-ban aztan magyarul is
megjelent a Tankonyvkiad
on
al. A konyv ma is ajanlhat
o.
8
A Hilbert-ternek itt ertelmezett dimenzioja nem ugyanaz, mint amit a topologia nelk
uli
vektorterekre szoktak ertelmezni. A Hilbert-ter dimenzio L2 (IRn ) eseten megsz
aml
alhat
oan
vegtelen, amg ugyanennek a ternek az algebrai dimenzi
oja nem megsz
aml
alhat
o.
242
Jegyzetek
243
9 Az
elestett HausdorffYoung-egyenl
otlenseg es sz
amos ehhez kapcsol
od
o szep eredmeny
megtal
alhat
o E. H. Lieb es M. Loss Analysis cm
u konyveben, American Mathematical Society,
1997.
10 Sajnos
ebben a jegyzetben nem terhett

unk ki a disztrib
uci
oelmelet szep alkalmaz
asaira.
Aj
anlani lehet a kovetkez
o magyar nyelv
u konyveket: Simon L. es E. A. Baderko M
asodrend
u
line
aris parci
alis differenci
alegyenletek (Tankonyvkiado, 1983) vagy W. Preuss, Bleyer A. es H.
Preuss Disztrib
uci
oelmelet m
uszaki alkalmaz
asokkal (M
uszaki K
onyvkiado, 1986).
11 Az
ert
beszel
unk t
oltetr
ol, hogy megk
ul
onb
oztess
uk a szokasos toltest
ol. A toltesek koz
ott
2
hate Coulomb-er
o Q1 Q2 r12
, ahol r12 a Q1 es Q2 toltesek tavols
aga. T
oltetek eseteben az er
o
1
Q1 Q2 r12
. Val
ojaban 1 vagy 2 dimenzioban ez a Coulomb-t
orveny, h
arom dimenziotol kezdve a
szokasos.
12 Ebben
a konkret esetben a sajatf

uggvenyek Bessel-f
uggvenyek segsegevel fejezhet
ok ki, a
sajatertekek pedig Bessel-f
uggvenyek gyokeinek negatv negyzetei, lasd E. B. Davies Spectral
Theory of Differential Operators (Cambridge University Press, 1995) cm
u konyvet.
13 A
harmonikus oszcill
ator t
argyalasa megtal
alhat
o minden kvantummechanikar
ol rt
tankonyvben, l
asd peld
aul Marx Gyorgy Kvantummechanika cm
u konyvet (M
uszaki K
onyvkiado, 1971).
14 A
kvantummechanik
ar
ol sz
ol
o konyvekben m
asfajta modellje is talalhat
o a hidrogenatomnak, az itt t
argyalt modell az elektron spinjet egyaltalan nem veszi figyelembe. A
peld
aban a differenci
alegyenletek megold
as
at azert nem reszletezz
uk, mert az jol es reszletesen
benne van a kvantummechanika tankonyvekben, amelyek viszont nem hangs
ulyozzak a modell
line
aris analzis oldal
at. A hidrogenatom peld
aja matematikai szempontb
ol azert nagyon tanuls
agos, mert a Hilbert-terek es oper
atoraik szinte minden lenyeges resze felbukkan a modell
megold
asa sor
an.
15 L
asd
E. B. Davies Spectral Theory of Differential Operators (Cambridge University Press,

1995) cm
u konyveben a Theorem 6.2.3 reszt.
16 Neumann
Mathematische Grundlagen der Quantenmechanik cm

u konyve 1932-ban jelent
meg, angol nyelv
u fordt
asa pedig 1955-ben latott napvilagot. Ezutan 1980-ban magyarul is
megjelent.
17 Ez
az allapot a ,,singlet nevet viseli, es az EinsteinPodolskyRosen-paradoxon foszereploje.

Ha a ket spin nagy t
avols
agra helyezkedik el, pontosabban, terszer
uen szeparaltak, akkor az egyik
spin erzekelni l
atszik, hogy mi volt a m
asik spin meresenek eredmenye, tudnillik mindig azzal
ellentetes meresi eredmenyt produk
al. Az EPR paradoxon 1935 ota vitatott kerdes.
18 Neumann
J
anos a ma r
ola elnevezett entr
opi
ahoz 1927-ben jutott el egy termodinamikai
gondolatkserleten kereszt
ul. Sz
am
ara az entr
opia a kevertseg merteke volt: Tiszta allapotok
entr
opi
aja 0, egyebkent pedig a ,,kevertebb allapot entr
opi
aja nagyobb. Shannon az 1940es evekben epitette fel a r
ola elnevezett
inform
acioelmeletet, es egy anekdota szerint eppen
P
Neumann javaslat
ara nevezte a i pi log pi mennyiseget entr
opi
anak. A statisztikus oper
ator
Neumannn-fele entr
opi
ajanak inform
acioelmeleti oldal
at csak sokkal kes
obb ismertek fel.
19 A
Kolmogorov-fele val
oszn
usegi modellben a sztochasztikus valtozok egy Kolmogorov-fele
valoszn
usegi mez
on, azaz mertekteren adott f
uggvenyek. A kolmogorovi elmeletben, amely
egyebkent fiatalabb, mint a kvantumelmelet es annak sztochasztikus interpretacioja, b
armely ket
sztochasztikus valtoz
onak kovarianci
aja van, b
armely esemenynek b
armely esemenyre vonatkoz
o
felteteles val
oszn
useger
ol beszelhet
unk. A kvantumelmelet nem kolmogorovi sztochasztikajaban
ez nincs gy. A. N. Kolmogorovnak a mai valoszn
useg-elmelet fundamentumakent sz
amon tartott Grundbegriffe der Wahrscheinlichkeitsrechnung cm
u konyve 1933-ban jelent meg Berlinben.
244
Jegyzetek
20 Az
itt kifejtett teleport

al
asi eljar
ast 1993-ban talalta C. H. Bennett, R. Jozsa es neh
any
tovabbi munkat
arsuk.
21 A
kvantummechanika h
al
oelmeleti vagy logikai megalapozas
aval kapcsolatban ajanlhat
o
Redei Mikl
os Introduction to quantum logic cm
u jegyzete, E
otvos Kiad
o, 1995.
22 Egy
C halmazrendszert monoton oszt

alynak nevez
unk, ha a. C1 C2 . . . , Cn C eseten
n Cn C es b. C1 C2 . . . , Cn C eseten n Cn C. Egy halmazalgebrat tartalmaz
o
legsz
ukebb -algebra ugyanaz, mint az ot tartalmaz
o legsz
ukebb monoton oszt
aly. Ez az az
alltas, amit itt felhaszn
alhatunk.
Aj
anlott irodalom
ek: Hilbert Space Operators in Quantum PhyJ. Blank, P. Exner and M. Havlc
sics, Academic Press, 1994.
ski: Introduction to Hilbert Spaces with Applications,
L. Debnath and P. Mikusin
Academic Press, 1998.
F. Hiai and D. Petz: Introduction to Matrix Analysis and Applications, kesz
uloben
levo konyv.
R. A. Horn and C. R. Johnson: Topics in Matrix Analysis, Cambridge University
Press, 1991.
rai Antal: Modern alkalmazott analzis, Typotex, 2007.
Ja
K
erchy Laszlo: Hilbert terek operatorai, Polygon, 2003.
P. D. Lax: Functional Analysis, Wiley, 2002.
P. D. Lax: Linearis algebra es alkalmazasai, Akademiai Kiado, 2008.
A. W. Naylor and G. R. Sell: Linear Operator Theory in Engineering and Science,
Springer, 1982.
M. Ohya and D. Petz: Quantum Entropy and Its Use, Springer-Verlag, Heidelberg,
1993. Masodik kiadas 2004.
Petz Denes: Derivalas es integralas, jegyzet, http://www.math.bme.hu/ petz/anal.pdf
M. Reed and B. Simon: Methods of Modern Mathematical Physics, Vol. I. Functional
Analysis, Academic Press, 1980.
M. Reed and B. Simon: Methods of Modern Mathematical Physics, Vol. II. Fourier
Analysis, Self-Adjointness, Academic Press, 1975.
kefalvi-Nagy Bela: Funkcionalanalzis, Tankonyvkiado, 1988.
Riesz Frigyes es Szo
zsa Pal: Linearis algebra es alkalmazasai, M
Ro
uszaki Konyvkiado, 1974.
kefalvi-Nagy Bela: Valos f
Szo
uggvenyek es f
uggvenysorok, Tankonyvkiado, 1972.
246
T
argymutat
o
C[a, b], 27
exp(A), 37
-majdnem minden
utt, 217
-additivitas, 214
-algebra, 214
-veges mertek, 215
onadjungalt
matrix, 16, 19
operator, 74, 104, 128
allapot, 160
allapotvektor, 160
altalanostott
f
uggvenyek, 73
Fourier-sor, 70
01 kerdes, 169, 175
abszol
ut ertek, 226
abszol
ut konvergens sor, 37
adjungalt, 74, 128
alapallapot, 148
algebrai
adjungalt, 15
dualis, 7
strukt
ura, 3
tenzorszorzat, 9
altertopologia, 200
alulrol korlatos operator, 132
analitikus vektor, 140
antiszimmetrikus tenzorszorzat, 11
approximatv
egyseg, 73
sajatertek, 96, 112, 134
asszocialt
Laguerre-polinomok, 62
Legendre-f
uggveny, 59, 89
bazis, 4, 49
bazistranszformacio, 15
balra tolas operator, 75, 98
balregularis reprezentacio, 87
BanachSteinhaus-tetel, 40
Banach-ter, 36
Beckner, 56
Bell-fele bazis, 171
belso szorzat, 42
Bernstein-fele polinom, 206
Bessel-egyenlotlenseg, 50
Bessel-fele azonossag, 49
blokkmatrix, 22
Borel-halmaz, 214
Cantor-halmaz, 205
Cauchy-sorozat, 36, 201
Cayley-transzformalt, 102, 135
ciklikus vektor, 14, 110, 114
csoportinverz, 228
csoportstrukt
ura, 228
csoportszorzas, 228
defekt alter, 136
determinans, 12
diad, 10
Dieudonne, 240
diff
uzio felcsoport, 155
dimenzio, 49
dinamikai valtozo, 160
Dirac-fele rasmod, 77
direkt osszeg, 44
Dirichlet-fele
Laplace-operator, 146
peremfeltetel, 131
disztrib
ucio, 73
temperalt, 56
dualis bazis, 6
dualis ter, 34, 44
egyenlotlenseg
Holder, 29
Minkowski, 29
egyenletes korlatossag tetele, 40
248
249
Targymutato
egyens
ulyi allapot, 167
egyparameteres uniter csoport, 90
egysegelem, 228
egysegosztas, 205
ekvivalens normak, 31
elojeles mertek, 212, 224
eloszlas
normalis, 72
eros folytonossag, 151
eros operator topologia, 81
Euler-szog, 233
exponencialis vektor, 127
f
uggveny tartoja, 4
fazis, 160
felkoreloszlas, 110
felnorma, 27
fokvantumszam, 151
fotengely-transzformacio, 17
FatouBeppo Levi-tetel, 217
Fatou-lemma, 218
felcserelheto operator, 163
felteteles varhato ertek, 70
folytonos
beagyazas, 55
f
uggvenykalkulus, 101
lekepezes, 31, 202
spektrum, 98
folytonossagi modulus, 41
forma, 71
Fourier-sor, 41
Fourier-transzformacio, 55, 91
spektruma, 100
frame, 51
Frechet-ertelemben differencialhato, 34
Frechet-derivalt, 34
Frechet-differencial, 34
Fubini-tetel, 220
gombf
uggvenyek, 89
Gateaux-derivalt, 35
Gateaux-differencial, 35
Gauss-fele integral, 92
Gauss-mertek, 60
generator, 38
Stone-fele, 151
generatorf
uggveny
Hermite-polinomoke, 118
Legendre-polinomoke, 118
geometriai kozep, 122
Gibbs-allapot, 20, 167
Gleason-tetel, 177
graf, 40, 126
GramSchmidt-fele ortogonalizacio, 57
Green-f
uggveny, 142, 145
Green-formula, 146
Green-tetel, 130
gy
ur
u strukt
ura, 32
gyenge operator topologia, 81
gyorsan csokkeno f
uggveny, 28
Holder-egyenlotlenseg, 29, 45
harom spin paradoxon, 167
hovezetesi felcsoport, 155
Haar Alfred, 234
Haar-mertek, 234, 235
HahnBanach-tetel, 47
halmaz lezarasa, 200
harmonikus
oszcillator, 146, 178
polinomok, 140
harmonikus kozep, 86
HausdorffYoung-egyenlotlenseg, 56
Heisenberg-kep, 179
hengerhalmaz, 218
Hermite-f
uggveny, 61
Hermite-f
uggvenyek, 147
ketvaltozos, 78
Hermite-fele polinomok, 61
generatorf
uggveny, 93
hidrogenatom, 148
Hilbert-ter, 42
Hilbert-terek
direkt osszege, 44
tenzorszorzata, 77
hipermatrix, 22
hullamf
uggveny, 162
impulzusoperator, 163
integralkozelto-osszeg, 210
irreducibilis
abrazolas, 115
ismetelheto meres, 169
izometria, 32
250
Jacobi-fele polinomok, 110
jobbrol valo konvergencia, 200
jobbra tolas operator, 75
Jordan-blokk, 16
Jordan-fele
felbontas, 223, 226
normalalak, 16
kolcsonosen szingularis mertek, 226
ketvaltozos Hermite-f
uggvenyek, 78
kanonikus bazis, 49
kapcsolt allapot, 171
karakterisztikus polinom, 15
kevert allapot, 166
kompakt
operator, 112
topologikus ter, 203
kompatibilis valtozo, 174
komplex mertek, 212
konjugalt
kitevok, 29
linearis, 5, 49
kontrakciok, 70
konvergal, 200
konvergencia, 27
konvergens, 31
konvol
ucio, 72
konzervatv rendszer, 178
koordinata-operator, 133, 162
korlatos, 70
korlatos forma, 71
kvadratikus alak, 17
kvantum bit, 170
kvantummechanikai teleportalas, 170
lenyegeben onadjungalt operator, 135
lenyeges spektrum, 116, 134
Lagrange, 17
Laguerre-fele polinomok, 62
Neumann-fele, 146
polarkoordinatakban, 140
Lebesgue-fele
dominalt konvergencia tetel, 217
felbontasi tetel, 227
integral, 212
Lebesgue-merheto halmaz, 214
Targymutato
Legendre-fele polinomok, 57, 142
lezarhato operator, 129
Lieb, 56
linearis
alter, 4
funkcional, 5
kombinacio, 4
lekepezes, 5
ter, 3
linearisan f
uggetlen rendszer, 4
lokalisan
kompakt topologikus csoport, 233
kompakt topologikus ter, 204
konvex topologikus vektorter, 54
magneses kvantumszam, 151
masodfaj
u Legendre-f
uggveny, 58
masodik dualis, 47
matrixegysegek, 4
matrixnyom, 5
merheto f
uggveny, 214
mertek, 212
elojeles, 212
Haar-fele, 235
kolcsonosen szingularis, 226
komplex, 212
vektorertek
u, 212
mertani kozep, 85
magf
uggveny, 113
mellekkvantumszam, 151
metrika, 201
metrikus ter, 201
teljes burka, 202
teljesse tetele, 202
metrizalhato topologia, 201
Minkowski-egyenlotlenseg, 29, 45
multilinearis funkcional, 10
multinormalt ter, 54
Nelson-tetel, 141
nemdisztributv halo, 176
Neumann Janos, 68, 119, 128, 159
Neumann-algebra, 175
Neumann-fele
entropia, 167
meres, 169
251
Targymutato
peremfeltetel, 131
Neumann-halo, 176
Neumann-sor, 52
normalis
eloszlas, 72
operator, 75
normalt ter, 27
norma, 27, 70
nulla vektor, 3
nylt
halmaz, 31, 200
lekepezes tetele, 40
nyomoperator, 115
obszervabilis, 160
operator
felcsoport, 38
grafja, 126
kiterjesztese, 129
lezarasa, 129
normaja, 32
szimmetrikus, 128
zart, 126
operator nyoma, 115
ortogonalis
polinomrendszerek, 57
rendszer, 44
ortonormalt
bazis, 9
rendszer, 49
paralelogramma azonossag, 68
parameteres integral
differencialhatosaga, 218
parcialis differencialegyenletek, 146
Pauli-matrixok, 161
permutaciocsoport, 228
Plancherel-tetel, 56, 93
polaris felbontas, 104
polarizacios azonossag, 71
pontonkenti konvergencia, 105
pontspektrum, 98
pozitv operator, 81, 132
ertek
u mertek, 105
projekcio, 74
projekciotetel, 69
projektormertek, 106
Rademacher-f
uggveny, 116
RadonNikodym-derivalt, 226
RadonNikodym-tetel, 226
redukalt
statisztikus operator, 165
tomeg, 149
rezidualis spektrum, 98
rezolvens, 94
halmaz, 94
RiemannStieltjes-integral, 211
Riemann-integral, 210
Riesz Frigyes, 93, 240
Riesz reprezentacios tetele, 48
RieszRadon-tetel, 221
Riesz-fele reprezentacios tetel, 47
Riesz-lemma, 66, 69
s
ur
usegi matrix, 20
s
ur
u halmaz, 200
s
ur
usegi matrix, 165
sajatallapot, 160
sajatertek, 15, 98
sajatvektor, 15, 98
Schrodinger-egyenlet, 178
Schrodinger-kep, 179
Schrodinger-operator, 178
Schwartz-ter, 28
Schwarz-egyenlotlenseg, 42
sorfejtes, bazis szerint, 50
spektralsugar, 97
spektraltetel, 107, 132
spektrum, 52, 53, 96
folytonos, 98
standard normalis eloszlas, 72
statisztikus operator, 165
StoneWeierstrass approximacios tetel, 206
Stone-tetel, 151
SturmLiouville-operatorok, 142
szamtani kozep, 85
Szokefalvi-Nagy Bela, 89
szabad energia, 167
szeparabilis, 51
topologikus ter, 202
szimmetrikus
csoport, 228
matrix, 16
operator, 128
252
tenzorszorzat, 13
szingularis, 146
szorzasoperator, 110
szorzattopologia, 204
szubmultiplikatv, 32
szuperszelekcios szabaly, 175
tavatvitel, 170
tavolsag, 201
teleportalas, 170
teljes
burok, 39
metrikus ter, 201
rendszer, 70
valtozas, 211
teljesen folytonos operator, 112
temperalt disztrib
ucio, 56, 73
Tietze-fele kiterjesztesi tetel, 205
topologia, 200
bazisa, 200
topologiai strukt
ura, 27
topologikus csoport, 86, 230
topologikusan ekvivalens, 54, 201
transzformaciok tenzorszorzata, 10
transzponalt, 7
Tyihonov-tetel, 204
uniter
dilatacio, 89
ekvivalens, 110
operator, 86
operator spektruma, 95, 100
propagator, 177
reprezentacio, 87, 230
veges rang
u operator, 113
vektor, 3
vektorertek
u mertek, 212
vektorter, 3
vettes, 5
vettes operator, 69
Weierstrass approximacios tetele, 205
Weyl-tetel, 116, 134
Wigner-mertek, 110
Wronski-fele determinans, 144
zart
Targymutato
graf tetel, 40
halmaz, 31, 200
operator, 40, 126

Bevezet Es A Line Aris Anal Izisbe Es Alkalmaz Asaiba: Petz D Enes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Bevezet Es A Line Aris Anal Izisbe Es Alkalmaz Asaiba: Petz D Enes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2013. majus 30.

1.1. Linearis terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. Matrixok es sajatertekeik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

2.1. Nevezetes normalt terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

3.1. A Hilbert-ter geometriaja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

4.1. Zart operatorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

Metrikus es topologikus terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200

Mertek es integral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210

Az absztrakt Lebesgue-integral . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212

Mertekek metrikus teren . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

A konyv anyaga fokozatosan bov

1. Linearis terek es linearis lekepezesek

1.1. Linearis terek

keplettel. Ekkor A egy linearis lekepezes, amely koordinatazza a V vektorteret.

Legyen Az A : V1 V2 egy linearis lekepezes. Ennek Ker A := {v1 V1 : Av1 = 0}

1. Linearis terek es linearis lekepezesek

(aij ) az A linearis transzformacionak az adott bazisokra vonatkozo m

1.1. Linearis terek

alakban adhatok meg.

Ferde vettes IR3 -ban: A vzszintesen lathat

IR3 a valos szamharmasok harom dimenzios vektortere, amin a linearis strukt

es az (x1 , x2 , x3 ), valamint (y1 , y2, y3 ) vektorok skalaris szorzata

1. Linearis terek es linearis lekepezesek

Megallapthatjuk, hogy [O] inverze a transzponaltja, ezert O determinansa 1. Mivel

det (O E) = 0, ha det O = 1. Ebben az esetben = 1 sajaterteke O-nak es van egy

Nemi elemi geometriaval megallapthatjuk, hogy az O traszformacio nem mas, mint az f3

IRn egy bazisat ortonorm

szamolasi szabalyok figyelembevetelevel lehet szamolni.

Ezzel az azonostassal az (1.2.4) szamolasi szabalyok automatikusan teljes

fogjuk fel. Mi lesz ennek a matrixa, ha V2 -on a dualis {f1 , f2 , . . . , fm

1. Linearis terek es linearis lekepezesek

(Itt az egyenloseg jobb oldalan egy ,,oszlopmatrixnak es egy ,,sormatrixnak a

A kettenyezos tenzorszorzathoz hasonloan ertelmezheto a V1 , V2 , . . . , Vk linearis terek

Ha a V1 , V2 , . . . , Vk tenyezok azonosak, es mindegyik V , akkor a V1 . . .Vk tenzorszorzatot V k-adik tenzorhatv

V k dimenzioja nk . Ha A L(V ), akkor az A(1) A(2) . . . A(k) linearis transzformaciora

Az elemi tenzorok (1.2.4) tulajdonsagabol adodik, hogy az antiszimmetrikus elemi

1. Linearis terek es linearis lekepezesek

tehat a sajatertekek {i j : i < j}.

(1.2.9)-nak megfeleloen V k dimenzioja

ahol az osszegzes az {1, 2, . . . , n} szamok osszes permutaciojara tortenik, es () a

Bizonytas: A V m terben e1 e2 . . .en egyelem

ai(1),1 ai(2),2 . . . ai(n),n ei(1) . . . ei(n) =

a(1),1 a(2),2 . . . a(n),n e(1) . . . e(n) =

(Az egyes lepeseknel rendre a kovetkezo tenyeket hasznaltuk: a transzformacio matrixanak

a V k ter bazisa. A bazis n elem k-ad osztaly

Minden egyes tag 0 vagy 1. Utobbi csak akkor, ha = . A -k szama k!,

1. Linearis terek es linearis lekepezesek

Egy linearis transzformacio hatasat akkor konny

A ciklikus transzformaciok jelentosege abban van, hogy A L(V ) eseten talalhatok

1.3. Matrixok es sajatertekeik

letezik egy olyan S transzformacio, amely ei -t fi -be viszi, 1 i n. Ez invertalhato, es

Tehat A matrixa az {f1 , f2 , . . . , fn } bazisban [S]1 [A][S] alak

Bizonytas: Ha A invertalhato, akkor letezik egy olyan B linearis transzformacio,

i Aei Ae2 . . . Aen = 0,

ugyanis minden tag k

1. Linearis terek es linearis lekepezesek

matrixnak az (1, 0, 0, 0) vektor sajatvektora sajatertekkel. Ugyanekkor az e1 =

1. lemma: Ha A es B invertalhato linearis transzformaciok, akkor AB es BA

A (1.3.12) matrixot Jordan-blokknak nevezz

1.3. Matrixok es sajatertekeik

valamilyen valos i szamokkal. Ezt a tenyt u

1. Linearis terek es linearis lekepezesek

Az n m-es [B] matrix adjung