Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Dr. Pataky Árpád: Bevezetés A Spiritológiába III. Kötet

    Uploaded by

    bikiboy
    34 views121 pages
    Önvallomások „élőben” is a túlsó partról sok tanulsággal. Mit értünk mi erkölcs alatt? A lelkiismeretben bűn terhe alatt kötelező magatartási szabályokat. Wolkenbert dr. katolikus teológus velünk szembeni vádjainak cáfolása hitvallásunk összegzésével. Az erkölcsi törvények eredete és az ezzel kapcsolatos különböző álláspontok. Nemcsak a környezet az, mely kényszerít valami magatartási többre, vagyis rossz helyett jóra. Ennek alátámasztása Ady Endre odaáti rímes önvallomásával. Prózában ugyanígy Madách Imre. A pénz hatalma a földön és mit tart erről a szellemvilág? Erkölcs a „Tízparancsolat”-ban: Isteni beavatkozás az emberi magatartásba. Az egyiptomi fogságbani zsidók életébe. A „kiválasztottság” szellemi háttere. Mózes küldetése és fellépése. Az égő csipkebokor és valóban úgy lett, amint az Úr Mózesnak előre megmondotta. A jel és a tíz csapás, majd a kivonulás. A Sinai hegy lábánál. A kőtáblák adásának jelenségei a Biblia szavaival. A különös jelenségek magyarázatai: A mai kor emberének ezekkel kapcsolatos kritikus vélekedése és amit megmagyarázunk szellemtani tételeinkkel így: A bibliai jelenségekhez hasonló szellemtani esetek: direkt szellemhang; direkt szellemírás; szellemkéznek direkt és spontán materializációja; a privityei kézjegy. Csodás dolgok a gráci Silbert Mária fizikai médiumnál. Az ígért négy biblia jelenség magyarázata, vagyis az égő csipkebokor és az égi hangnak Mózes általi észlelése, a parancsolatok bevésése a kőtáblákba; a tengeren való átkeléskori lelki állapot és a mai helyzet. A „tíz csapás” és a természeti törvények. Maguk a parancsolatok általában és egyenkint: I. „Én vagyok az Úr, a te Istened.” A földi parancsszegés szellemvilág következményének bemutatása a volt Pesti Egylet egykori ülésén odaátról elhangzottakkal (a továbbiakban manifesztáció =megnyilvánulás, rövidítetve m.) II. „Ne csinálj magadnak faragott képet.” Istenszolgálat helyett csakis földi kincseket gyűjtögető valakinek odaáti siralmas állapota (m.) III. „Istennek nevét hiába ne vedd.” IV. „Megemlékezzél a szombatnapról.” V. „Tiszteld atyádat és anyádat” és megszegésének következménye odaáti vallomás alapján. VI. „Ne ölj!” Egy megtörtént gyilkosságnak összes következménye. „A sátán hálójában” című egyleti manifesztáció szerint. VII. „Ne paráználkodjál” részletes kifejtése és „Egy úri család tragédiája” a parancs megsértése miatt (m..) VIII. „Ne lopj!” A kis és nagy tolvajok. Az Onódy-ügy kulisszatitkai. IX. „Hamis tanúságot ne tégy.” Egy hamis földi bíró odaáti állapotáról beszámoló „A hamis bíró” c. egyleti manifesztációval, továbbá túlvilági riport és egy egészen friss földi esemény, másként: Egy igazi és egy hamis zászlóvivő. (Spirit Körbeni manifesztáció. X. „Ne kívánd felebarátod házát, se mezejét, se ökrét, se szamarát, se másminemű jószágát”. És mindezekhez mit hozott Krisztus, külön-külön levonandó következtetések mellett. A bűnök felismerése és a szabadulás útja: „Hitetlen Tamás” médium útjáni művének méltatása, állásfoglalása a szellemmozgalomról és ehhez frappáns bizonyíték szolgáltatása a Spirit Körben a Kurszk katasztrófáról elhangzottakkal. A gőgről, mégpedig az állami, vallási, spiritiszta vezetőkre, az arisztokráciára, tudósokra, művészekre, vállatok vezetőire, kapitalizmusra, szocializmusra vetítve és mindezt példákkal, manifesztációkkal alátámasztva, egyben meghatározva, felsorolva a tisztességes és nem tisztességes embercsoportokat. Az önzés (fösvénység kapzsiság). Érzékiség és annak szellemi eredete, vagyis az a teremtőképesség részletezése a kétneműség és a bukás okával, de a védekezés módjaival is. Hiúság, hazugság irigység, türelmetlenség, unalom vagy restség magyarázata és az ellenük való védekezés. A nyolc boldogság. A bedfordi (USA Ohio) Magyar Szellemkutatók Társasága ZITA médiuma útján jött „A természeti erők megrendülése és a végső elszámolás” c. tanítás. Furcsa és szokatlan természeti jelenségek felsorolása napilapokból. Read more: http://nevtelenszellem.hupont.hu

    Original Title

    Dr. Pataky Árpád: Bevezetés a spiritológiába III. kötet

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document
    Önvallomások „élőben” is a túlsó partról sok tanulsággal. Mit értünk mi erkölcs alatt? A lelkiismeretben bűn terhe alatt kötelező magatartási szabályokat. Wolkenbert dr. katolikus teológus velünk szembeni vádjainak cáfolása hitvallásunk összegzésével. Az erkölcsi törvények eredete és az ezzel kapcsolatos különböző álláspontok. Nemcsak a környezet az, mely kényszerít valami magatartási többre, vagyis rossz helyett jóra. Ennek alátámasztása Ady Endre odaáti rímes önvallomásával. Prózában ugyanígy Madách Imre. A pénz hatalma a földön és mit tart erről a szellemvilág? Erkölcs a „Tízparancsolat”-ban: Isteni beavatkozás az emberi magatartásba. Az egyiptomi fogságbani zsidók életébe. A „kiválasztottság” szellemi háttere. Mózes küldetése és fellépése. Az égő csipkebokor és valóban úgy lett, amint az Úr Mózesnak előre megmondotta. A jel és a tíz csapás, majd a kivonulás. A Sinai hegy lábánál. A kőtáblák adásának jelenségei a Biblia szavaival. A különös jelenségek magyarázatai: A mai kor emberének ezekkel kapcsolatos kritikus vélekedése és amit megmagyarázunk szellemtani tételeinkkel így: A bibliai jelenségekhez hasonló szellemtani esetek: direkt szellemhang; direkt szellemírás; szellemkéznek direkt és spontán materializációja; a privityei kézjegy. Csodás dolgok a gráci Silbert Mária fizikai médiumnál. Az ígért négy biblia jelenség magyarázata, vagyis az égő csipkebokor és az égi hangnak Mózes általi észlelése, a parancsolatok bevésése a kőtáblákba; a tengeren való átkeléskori lelki állapot és a mai helyzet. A „tíz csapás” és a természeti törvények. Maguk a parancsolatok általában és egyenkint: I. „Én vagyok az Úr, a te Istened.” A földi parancsszegés szellemvilág következményének bemutatása a volt Pesti Egylet egykori ülésén odaátról elhangzottakkal (a továbbiakban manifesztáció =megnyilvánulás, rövidítetve m.) II. „Ne csinálj magadnak faragott képet.” Istenszolgálat helyett csakis földi kincseket gyűjtögető valakinek odaáti siralmas állapota (m.) III. „Istennek nevét hiába ne vedd.” IV. „Megemlékezzél a szombatnapról.” V. „Tiszteld atyádat és anyádat” és megszegésének következménye odaáti vallomás alapján. VI. „Ne ölj!” Egy megtörtént gyilkosságnak összes következménye. „A sátán hálójában” című egyleti manifesztáció szerint. VII. „Ne paráználkodjál” részletes kifejtése és „Egy úri család tragédiája” a parancs megsértése miatt (m..) VIII. „Ne lopj!” A kis és nagy tolvajok. Az Onódy-ügy kulisszatitkai. IX. „Hamis tanúságot ne tégy.” Egy hamis földi bíró odaáti állapotáról beszámoló „A hamis bíró” c. egyleti manifesztációval, továbbá túlvilági riport és egy egészen friss földi esemény, másként: Egy igazi és egy hamis zászlóvivő. (Spirit Körbeni manifesztáció. X. „Ne kívánd felebarátod házát, se mezejét, se ökrét, se szamarát, se másminemű jószágát”. És mindezekhez mit hozott Krisztus, külön-külön levonandó következtetések mellett. A bűnök felismerése és a szabadulás útja: „Hitetlen Tamás” médium útjáni művének méltatása, állásfoglalása a szellemmozgalomról és ehhez frappáns bizonyíték szolgáltatása a Spirit Körben a Kurszk katasztrófáról elhangzottakkal. A gőgről, mégpedig az állami, vallási, spiritiszta vezetőkre, az arisztokráciára, tudósokra, művészekre, vállatok vezetőire, kapitalizmusra, szocializmusra vetítve és mindezt példákkal, manifesztációkkal alátámasztva, egyben meghatározva, felsorolva a tisztességes és nem tisztességes embercsoportokat. Az önzés (fösvénység kapzsiság). Érzékiség és annak szellemi eredete, vagyis az a teremtőképesség részletezése a kétneműség és a bukás okával, de a védekezés módjaival is. Hiúság, hazugság irigység, türelmetlenség, unalom vagy restség magyarázata és az ellenük való védekezés. A nyolc boldogság. A bedfordi (USA Ohio) Magyar Szellemkutatók Társasága ZITA médiuma útján jött „A természeti erők megrendülése és a végső elszámolás” c. tanítás. Furcsa és szokatlan természeti jelenségek felsorolása napilapokból. Read more: http://nevtelenszellem.hupont.hu

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    34 views121 pages

    Dr. Pataky Árpád: Bevezetés A Spiritológiába III. Kötet

    Uploaded by

    bikiboy
    Önvallomások „élőben” is a túlsó partról sok tanulsággal. Mit értünk mi erkölcs alatt? A lelkiismeretben bűn terhe alatt kötelező magatartási szabályokat. Wolkenbert dr. katolikus teológus velünk szembeni vádjainak cáfolása hitvallásunk összegzésével. Az erkölcsi törvények eredete és az ezzel kapcsolatos különböző álláspontok. Nemcsak a környezet az, mely kényszerít valami magatartási többre, vagyis rossz helyett jóra. Ennek alátámasztása Ady Endre odaáti rímes önvallomásával. Prózában ugyanígy Madách Imre. A pénz hatalma a földön és mit tart erről a szellemvilág? Erkölcs a „Tízparancsolat”-ban: Isteni beavatkozás az emberi magatartásba. Az egyiptomi fogságbani zsidók életébe. A „kiválasztottság” szellemi háttere. Mózes küldetése és fellépése. Az égő csipkebokor és valóban úgy lett, amint az Úr Mózesnak előre megmondotta. A jel és a tíz csapás, majd a kivonulás. A Sinai hegy lábánál. A kőtáblák adásának jelenségei a Biblia szavaival. A különös jelenségek magyarázatai: A mai kor emberének ezekkel kapcsolatos kritikus vélekedése és amit megmagyarázunk szellemtani tételeinkkel így: A bibliai jelenségekhez hasonló szellemtani esetek: direkt szellemhang; direkt szellemírás; szellemkéznek direkt és spontán materializációja; a privityei kézjegy. Csodás dolgok a gráci Silbert Mária fizikai médiumnál. Az ígért négy biblia jelenség magyarázata, vagyis az égő csipkebokor és az égi hangnak Mózes általi észlelése, a parancsolatok bevésése a kőtáblákba; a tengeren való átkeléskori lelki állapot és a mai helyzet. A „tíz csapás” és a természeti törvények. Maguk a parancsolatok általában és egyenkint: I. „Én vagyok az Úr, a te Istened.” A földi parancsszegés szellemvilág következményének bemutatása a volt Pesti Egylet egykori ülésén odaátról elhangzottakkal (a továbbiakban manifesztáció =megnyilvánulás, rövidítetve m.) II. „Ne csinálj magadnak faragott képet.” Istenszolgálat helyett csakis földi kincseket gyűjtögető valakinek odaáti siralmas állapota (m.) III. „Istennek nevét hiába ne vedd.” IV. „Megemlékezzél a szombatnapról.” V. „Tiszteld atyádat és anyádat” és megszegésének következménye odaáti vallomás alapján. VI. „Ne ölj!” Egy megtörtént gyilkosságnak összes következménye. „A sátán hálójában” című egyleti manifesztáció szerint. VII. „Ne paráználkodjál” részletes kifejtése és „Egy úri család tragédiája” a parancs megsértése miatt (m..) VIII. „Ne lopj!” A kis és nagy tolvajok. Az Onódy-ügy kulisszatitkai. IX. „Hamis tanúságot ne tégy.” Egy hamis földi bíró odaáti állapotáról beszámoló „A hamis bíró” c. egyleti manifesztációval, továbbá túlvilági riport és egy egészen friss földi esemény, másként: Egy igazi és egy hamis zászlóvivő. (Spirit Körbeni manifesztáció. X. „Ne kívánd felebarátod házát, se mezejét, se ökrét, se szamarát, se másminemű jószágát”. És mindezekhez mit hozott Krisztus, külön-külön levonandó következtetések mellett. A bűnök felismerése és a szabadulás útja: „Hitetlen Tamás” médium útjáni művének méltatása, állásfoglalása a szellemmozgalomról és ehhez frappáns bizonyíték szolgáltatása a Spirit Körben a Kurszk katasztrófáról elhangzottakkal. A gőgről, mégpedig az állami, vallási, spiritiszta vezetőkre, az arisztokráciára, tudósokra, művészekre, vállatok vezetőire, kapitalizmusra, szocializmusra vetítve és mindezt példákkal, manifesztációkkal alátámasztva, egyben meghatározva, felsorolva a tisztességes és nem tisztességes embercsoportokat. Az önzés (fösvénység kapzsiság). Érzékiség és annak szellemi eredete, vagyis az a teremtőképesség részletezése a kétneműség és a bukás okával, de a védekezés módjaival is. Hiúság, hazugság irigység, türelmetlenség, unalom vagy restség magyarázata és az ellenük való védekezés. A nyolc boldogság. A bedfordi (USA Ohio) Magyar Szellemkutatók Társasága ZITA médiuma útján jött „A természeti erők megrendülése és a végső elszámolás” c. tanítás. Furcsa és szokatlan természeti jelenségek felsorolása napilapokból. Read more: http://nevtelenszellem.hupont.hu

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as DOCX, PDF, TXT or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 121

    BEVEZETS A SPIRITOLGIAI ERKLCSTANBA

    III. KTET

    DR. PATAKY RPD


    *
    VALAMIVEL TBB MINT ETIKA
    *
    NVALLOMSOK LBEN IS A TLS PARTRL SOK TANULSGGAL

    E ktet el
    Most egszen enyhe vizekre eveznk. Ez jl is fog jnni az elz kt ktet nem ppen knny ltproblminak trgyalsa utn.
    rezze most gy az olvas, hogy hirtelen sznhzi elads kells kzepbe csppent, s - olvasva az egykori Egylet lsein
    elhangzottakat, vagy hallgatva a jelenlegi Spirit Kr lseinek kazettjt - olyan szemlyes nvallomsok tanja lehet, amiket
    egy-egy fszerepl - valamilyen indttatsbl is rzelmektl fttten - kzvett (mdium) tjn odatrl jelent meg, mond el
    egyet-mst egykori fldi letrl s annak kvetkezmnyeirl. A III. ktetben teht nem mindennapi prbeszddel lepjk meg az
    Egylet irodalmban mg jratlan olvast. Csak az .n. rgi spiritisztk tudjk, hogy az Egylet szcsve, az gi Vilgossg
    szinte minden szma tartalmazott - mintegy pihentet olvasmnyknt - egy-egy ilyen tlvilgi beszmolt, helyzetkpet
    odatrl, az ppen lezajlott egyleti ls manifesztciibl. A heti kri lseken ugyanis nemcsak etikai tantsok hangzottak el,
    hanem - kizrlag a szellemi vezets rendezse mellett, vagyis sohasem idzve - az .n. fldkzeli szfrk szellemeinek
    demonstratv megszlalsra is sor kerlt, kt okbl: egyrszt, hogy k - nem ismerve mg tlvilgi helyzetket - a krvezet
    emberi hangja ltal oktatsban rszesljenek helyzetk felismersre, bresztskre; msrszt, hogy a jelenlvk lben halljk
    s lssk (a mdium arcn az rzelmek is kifejezsre jutnak) a volt fldi ember hibzsnak kvetkezmnyeit. Persze alapelvknt
    azt is kell tudni, hogy a szellemtani Krk eme jelensgei nem kpeznek nclt, csakis eszkzt, aminek segtsgvel az ember a
    kvnt clhoz juthat. Ez pedig nem ms, mint a lt titkainak olyan mrv megismerse, hogy az ennek kvetkeztben
    szksgszeren tudatoss vl cselekvseink a sajt s krnyezetnk bkjt, nyugalmt, s ezzel sajt erklcsi nemesblsnket
    eredmnyezze. Nem ms ez, mint a blcs s szeret Gondvisels elrelt intzkedse azrt, hogy a materialista vilgnzet ltal
    elvaktott emberisg az erklcsi trvnyek betartsnak szksgt ne csak elmletben, hanem gyakorlatban is tapasztalja meg.
    Hasonlt ez ahhoz a pedaggiai fogshoz, hogy a termszettudomny sajt tantrgyait nem csak elmletben oktatja, hanem azokat
    ksrletekkel be is mutatja, igazolja. Szinte ezzel egy idben s clbl lett megnyitva - a II ktetben mr ismertetett - szenved
    szellemek szfrja is, ami teht joggal nevezhet az .n. termszetes erklcsi elveket vall, vagyis az etikt meghalad - minthogy
    kinyilatkoztatsokra tmaszkodik - gyakorlati, vagyis spiritolgiai erklcstannak. Ezt kapja most kzbe az olvas szinte
    szrakoztat, de egyben elgondolkoztat olvasmnyknt is.
    Budapest, 2003 szn

    dr. Pataky rpd

    Beksznt
    Aki engem kvet, nem jr sttsgben mondja az r. Krisztus szava ez; arra int,
    hogy az lett s erklcseit kvessk,
    ha igazn akarunk vilgossgban jrni,
    s minden szvbeli vaksgtl megszabadulni.
    Legyen azrt legkedvesebb foglalkozsunk
    a Jzus Krisztus letrl val elmlkeds.
    Krisztus tantsa a szentek minden tantsnl klnb;
    s akiben llek lakik, elrejtett mannt tall benne.
    Mgis azt ltjuk, hogy sokan - gyakran halljk
    br az evangliumot -, nemigen buzdulnak fel,
    mert nincs bennk Krisztus lelke.
    Mrpedig annak, aki teljesen, nyt csiklandan
    rteni akarja Krisztus szavt,
    annak azon kell lennie, hogy egsz lete folyst
    az vhez igaztsa.
    Mi hasznod abbl, hogy a Szenthromsgrl
    mlyrehat vitkba bocstkozol,
    ha nincs benned alzatossg, s azrt nem telik
    benned kedve a Szenthromsgnak?
    Bizony a mlyrtelm szavak nem tesznek szentt
    s igazz viszont az ernyes let kedvess tesz Isten eltt.
    Inkbb kvnom, hogy rezzem a tredelmet,
    mint hogy tudjam annak meghatrozst.
    Ha betve tudnd a Biblit s minden blcs
    jeles mondsait, Isten szeretete s kegyelme
    nlkl mindez hasznodra volna?
    Hvsgok hvsga s minden hibavalsg,
    csak egy r valamit, hogy Istent szeressk
    s egyedl neki szolgljunk.
    Ez a blcsessg summja:
    evilgot megvetve minden igyekezetnket
    a mennyek orszgra irnytani.
    (Kempis Tams: Krisztus kvetse, ford. Jelenits Istvn)

    I. RSZ
    I. Fejezet
    Az erklcsrl
    1./ Mit rtnk erklcs alatt?
    a./ ltalban
    Abban egyetrts van, hogy az erklcs nem ms, mint az emberi cselekvsekben kifejezsre jut j vagy rossz, erny vagy bn.
    Abban viszont mr risi az eltrs, hogy mi a j s mi a rossz, az erny s a bn: fleg pedig, hogy ezek eredete az emberi
    akarsnak, avagy kls tnyezknek fggvnye? Vagyis, hogy eme kategrik az ember bels immaterilis lnynek vagy pedig
    az emberre kvlrl hat trtnsek, benyomsok produktumai. Az ktsgtelen, ha nem minden erklcss, ami termszetes, akkor
    ez mr azt bizonytja, hogy a cselekvs erklcsssgnek kritriuma csak abban llhat, hogy cselekvseinkben alkalmazkodnunk
    kell valamihez, ami tlnk fggetlenl fennll s ennyiben nem bennnk, hanem kvlnk van. A vitnak alapja teht innen
    szrmaztathat, keresve e kt lehetsgnek vgs okt, vagyis azt, hogy emberi termszetnk nmely vonst erklcssnek,
    msokat erklcstelennek kell mondanunk. Az is vitathatatlan ugyanis, hogy az elmletek ksztik el a cselekvsnek tjt. Minden
    elmlet akaratnyilvntsokat is kpvisel, teht minden elmletnek van erklcsi jelentsge. Amennyi az elmletben a bens
    igazsg, ugyanannyi az erklcsi rtk. Az etika, az erklcstan teht vgl az igazsg keresse is, az nemcsak letmvszet, hanem
    a ktelessgeknek tudomnya is. Ez az oka aztn az erklcstan soksznsgnek. Lssuk ezeket a vltozatokat kzelebbrl. Abbl
    kell kiindulnunk, hogy az .n. felvilgosods ta korunk gondolkozst a ktelkeds jellemzi. Nem hisz az igazsg ltezsben.
    Nem hiszi, hogy mi kpesek vagyunk a vilgot megismerni s annl kevsb hiszi, hogy a vilgban magban van az igazsgnak
    valami szilrd alapja. Ehhez ugyanis tudni kellene olvasni az - s jszvetsgi knyvekben, no meg ezekhez rveket merteni a
    felvilgosods hamis eszmit dntget .n. harmadik kijelentsekbl, ahhoz, miszerint az erklcsi szablyoknak van felttlenl
    s minden idkre nzve ktelez erejk, amelyek lelkiismeretben s vallsos rtelemben vett bn terhe alatt kteleznek. Mi ezt
    nemcsak hisszk s valljuk, hanem az immr 150 ves szellemmozgalom irodalma alapjn - utalva egyben az elz kt
    ktetnkbeni ismertetsekre - bizonytjuk is.
    b./ Wolkenberg dr. mgis vdakkal illet bennnket.
    Vagyis a mr ismert Wolkenberg dr. (lsd I. ktet) az 1923-ban megjelent Az okkultizmus s spiritizmus mltja s jelene
    cm knyvben az albbi jabb vdakkal illet bennnket:
    Vallsi tekintetben az okkultizmus-spiritizmus egynek ltszik korunknak vallsi kzmbssgvel s erklcsi
    dilettantizmusval. Voltakppeni hitigazsgai nincsenek, csak vlemnyeket s alanyi kigondolsokat vagy szellemzeneteket tr
    meg, de csak azrt, hogy ezekben is vlogasson vagy rajtuk vltoztasson. Igazsgok hinyban nincsenek alapjai az erklcsnek
    s gy nluk az erklcsisg nem is moralits, hanem csak humanits, melynek kevs szablyt, amint kigondoltk, el is trlhetik az
    emberek. Tekintlyrl ugyanis sz sincs az okkultizmus-spiritizmusban, a karma, llekvndorls s halottidzs bekapcsolsval
    pedig teljes visszaesst mutat erklcsi, vallsi s szellemi tren.
    c./ A vdak cfolata
    Eme teljesen elfogult s hamis vd cfolsaknt - a visszautalsok elkerlse rdekben s csak a mostani ktet olvasinak
    tjkoztatst, de sajt hitelnket is szolglva - elsdlegesen jelen tmnk trgyalshoz tmr sszefoglalt hozunk elmleti
    llspontunkrl, vagyis hitvallsunkrl. gy:

    Isten s a teremts
    Kezdjk vizsgldsunkat fenn, Istennl, mert csak akkor szmolhatunk jl, ha 1-nl kezdjk meg a szmolst. Az 1-bl, Isten
    abszolt, rk szeretetbl ered a 2, az egsz teremtett mindensg - az absolutumbl a relatvum - s e nagy mindensg
    teremtsnek hajnaltl az Istenhez trtn visszatrs pillanatig mindenkor belle, egyes-egyedl Teremtje sszeretetbl
    merti letrmt. Ez az rm Istennek ajndka az lettel szemben, s hogy ezt adhassa, azrt teremtett, ez teremtsnek oka.
    Azutn, hogy l tudat is legyen az Univerzumban, belhelyezte a 2-be a 3-at, a teremtett szellemeket, azzal a cllal, hogy a
    relatvumban k legyenek az abszolt Isten kpmsai. Az ntudatos szellemteremts maga utn vonja a szellemek szabad
    akaratt s a vltozhatatlan abszolt Isten mellett ott llanak k, az Isten gyermekei, hogy megmutassk a teremtett vilgnak
    mennyei Atyjuk dicssgt, rszt vevn az letrm- s szeretetkiosztsban, avagy pedig, hogy ellenkezve minden fejldssel
    s haladssal, szomor rnykukkal emeljk ki az Istenhez hasonl, engedelmes gyermekek dicssgt s vilgossgt. s az
    idk ta, hogy voltak, akik szerencstlensgkre az utbbi utat vlasztottk, magunk eltt ltjuk a trvnnyel s lettel
    szemben a bukst s a hallt: hogy hvogat kontrasztknt emelkedjk ki Istennek hatalma minden hv dvssgre s igen
    krhoztassk a bn a parancsolat ltal. s e hvogatssal meg krhoztatssal szemben egykor egyetlen szellem sem vonhatja
    majd ki magt s az idk vgn Istennek gyermekei mind visszatrnek dicssgkre Atyjukhoz s lszen az egsz Univerzumban
    egy akol s egy psztor.

    A buks
    Az Isten akaratval szembehelyezked, vagyis a buk szellem belp a 4-be; az ellenttes vilgba, a hall orszgba.
    Valamely napon eszel a tiltott fa gymlcsbl, hallnak hallval halsz, mond az r. Az engedetlenek az rk vilgossg s
    szeretet paradicsombl a fjdalmas vltozsok stt orszgba lpnek be, ahol az idleges let, a szlets s hall trvnye
    uralkodik. s minl mlyebbre sllyed a szellem, annl inkbb sttedik meg minden krltte; n a szenvedse, mert hiszen

    trvnytelen vgyai s trekvsei ellenkezvn az Isten akaratval, azok egyre kevsb valsulhatnak meg. A tuds fjrl enni, az
    nmaga urnak lenni: maga utn vonja azt, hogy az elbukott lleknek arca vertkvel kell megkeresnie kenyert. Hiszen bizalom
    hjn magnak kell vetnie s aratnia oly borzalmas mezn, ahol gabonit vetve, tvis s bogncskr terem. s amg a
    szolgnak nincs gondja elesge fell, mert Ura bven fizet szolglatrt, addig annak, aki a maga ura, nmagnak kell
    gondoskodnia. A tuds fjrl enni annyit tesz, mint jobban tudni akarni, vagyis engedelmessg helyett okoskodni s ezltal
    letrni az Isten tjrl a sttsg tjra; ahol pedig az ember a sttsg miatt minduntalan az utat szeglyez falakba tkzik. s ha
    a buksban lv szellemet a tiszta gyermekek pldja nem fordtja vissza, gy mind mlyebbre sllyed, s a nvekv fjdalom
    fogja t jobb beltsra, visszafordulsra knyszerteni. Ha pedig a bns szellem ezt a pontot elrte s jra Istenhez akar menni,
    visszahaladtban szenvedse cskkenni fog s vezekl, nmagt hatvnyoz szellemm vlik, s vgl t, a tkozl fit, mennyei
    Atyja az igazi hazba rmest befogadja.

    A megtrs
    Az Univerzum teht az els s msodik napoktl lefel, a tiszta vilgok alatt, bukott szellemekkel van benpestve. Tiszta
    szellemek csak tmenetileg jnnek ide, mint misszis szellemek. A bukott szellemek pedig ltalban lefel s felfel haladak,
    azaz sllyedsben: lefokozdsban, vagy emelkedben: hatvnyozdsban lvk. A bns szellemrt a bukott vilgokra eljn az
    Atya kegyelmi kldtte, a Messis, az r Jzus Krisztus, az, aki a j irnyba visszafordul szellemet maghoz veszi s
    vezeklsben segti keresztjt hordozni. De ez a maghozvtel mindig az Atya dntshez igazodik. Senki sem jhet nhozzm,
    hanemha az n Atymtl van megadva neki - gy szl az r Jzus s hozzteszi: az pedig az Atynak akarata, aki elkldtt
    engem, hogy amit nkem adott, abbl semmit el ne vesztsek, hanem feltmasszam azt az utols napon.

    Trvny s kegyelem
    Amikor elll a buks, Isten teremt szeretete a tisztn maradt szellemeken t - akik azonnal a buks megszntetsn kezdenek
    dolgozni - kegyelemm s irgalomm alakul. Ez a kegyelem s irgalom az, amely a lefel halad bukst meglltja, s felfel
    fordtja. E tekintetben Isten a mland vilg minden eszkzt az egyes bukott vilgok megvltinak kezre adta, hogy ezek rvn
    a bukst eliminlhassk. Az Atya mindeneket a Fi kezbe adott gy teht vezeti a bukott szellemeket elszr is a kegyelemnek
    hozzjuk alaktott tant elvn, az igazsgon, a trvnyen t a felfel halads elveibe: a megbnsba, az elnzsbe, a
    kegyelembe, hogy ilyenformn megigazuljanak. Amikor ugyanis a szellem mg nem ll a szeretet s megbocsts alapjn, hanem
    a vele szemben elkvetett bnk visszafizetst szorgalmazza, st taln mg bosszll is s egy szemrt kt szemet, egy fogrt
    kt fogat kvetel, akkor Isten a karma angyalt lltja munkba, az igazsgossg trvnyvel s egy szemrt egy szemet, egy
    fogrt egy fogat kvetel. A fenyt igazsgossg ilyetn operatv, de egyttal tant beavatkozsval vezeti ki Isten a kemny
    szellemet az ellenllsbl. s midn a szellem vgre megtrve kegyelem utn svrog s megfordul, akkor irgalmban a
    Szentllek fehr galambja ltal el is kldi neki azt, s ahelyett, hogy ezentl fjdalomrt fjdalommal kellene fizetnie, megteheti ezt
    szeretetmunka rvn a kegyelem eszkzvel. Ez azonban, ha gy vesszk, mr nem is fizets, mert a szeretetmunka amgy is
    tiszta szellemek kenyere. Isten termszetesen igyekszik minl hamarbb kegyelmes voltban megnyilatkozni s a trvny
    fjdalmt megszntetni. Azrt kldtte szent Fit a Fldre, hogy megvltassa vele az embereket a bajbl. s Fia lejtt az
    akaratt vgrehajtani, tzet gyjtott a Fldn s kvnta, hogy ez mihamarbb gjen. Megbocstsra szltotta fel az embereket,
    mert ha megbocstjtok az embereknek az vtkeiket, megbocst nktek is a ti mennyei Atytok. Ha pedig meg nem bocstjtok
    az embereknek az vtkeiket, a ti mennyei Atytok sem bocstja meg a ti vtkeiteket. Amikor az Atya tmenetileg nem bocstja
    meg a vtkeket - mert hiszen vgl minden vtek megbocsttatik -, ez alatt az rtend, hogy a konok szellemet a trvnynek
    rendeli al. s amily mrtkben javul a szellem, azaz szeretni s megbocstani tanul, oly mrtkben ri utol Isten megbocst
    kegyelme, amely a testi fenytkek helyett lelkieket s vgl csak keresztet helyez kiltsba. A fizikai vilgban ez sszefgg azzal,
    hogy a karma csak ksbben hozza el a tettek gymlcst, legtbbnyire nem az elkvets pillanatban. Ha valaki pl. l, gy
    ksbb, esetleg csak egy msik inkarnciban fogjk t is meglni. Isten ezltal idt enged a szellemnek tettnek megbnsra, s
    csak ha ez nem kvetkezett be kellen, sjt le re a bntets gylekezetnek Messisa - szeretetbl, hogy a rendeltetse tjn
    elbbre vigye t. Azok a bizonyos tizennyolcak, akikre reszakadt a silomi torony s meglte ket, bizony nem voltak
    bnsebbek, mint a tbbi Jeruzslemben lak ember. De, mondja az r: Ha meg nem trtek, mindnyjan hasonlkppen
    elvesztek. A bntetsnek, helyesebben a fegyelmezsnek oktat szempontbl val alkalmazsa bizonyos szabadsgot ad a
    nevelsnek ezt a mdjt alkalmaz Messis kezbe. Egszen ugyangy ktszer valamely eset el nem fordulhat, mert hiszen a
    vilg halad, s mr ez is kizrja azt, mintha a trvny valamelyes gpi ton mkdnk. Igen, mindenki a bnvel okozza azt, hogy
    a trvny hatalma al kerl, de a trvny blcs s szeret kezekbe, igazsgos Br kezbe van letve, aki azt beltsa
    szerint alkalmazza, st fel is szabadthat alla. Mert ha ez nem gy volna, a bnknek s kvetkezmnyeiknek sorozata
    soha vget nem rne, s a vilg nem nnepelhetn meg egykor feltmadst. gy azonban az egyszer elkvetett bn ltal
    elidzett sorozat, mely maga utn vonja azt, hogy aki l, megletik, bizony bevgzdik valahol: ott, ahol Isten - s a szellemek
    egyms kztt - megbocstanak. Ha egy ember l, rendszerint egy jabban bnz ember li meg t, ami ltal az elbbi vezekelt.
    s a sor halad gy a maga tjn mindaddig, amg egy oly ponthoz nem r, ahol a buks sznflbe jut, ahol j buk szellem nincs
    tbb s amidn mr nem akad szellem, aki szksgt rezn a bntets vgrehajtsnak az utols bnsn. A trvny ekkor
    megsznik, helyt felvltja a bocsnat, a kegyelem, mely az rtl j.

    A megvlts
    Eddig a karmikus sorozat vgt figyeltk s nem vizsgltuk kellkppen a kezdett. Vajon ki ellen vtkezik az a szellem, aki
    a buks kezdetn ll s mg nincs eldje, akin bntetst hajthatna vgre? Ilyen szellem kzvetlenl az r ellen vtkezik,
    ellene irnyul az els bntett, veszi magra az els csapst. Ezltal pedig az r jogot nyert a megbocstsra, a kegyelmezsre
    s ezrt van az jsgos kezbe letve a trvny is, amelynek keretn bell is ugyancsak magra vesz s kegyelmez. az
    teht, aki egyedl mondhatja: Bneid meg vannak bocstva, s csakis adhat ert s jogot apostolainak, hogy valakit a

    trvnybl a kegyelembe emeljenek: akiknek bneit megbocstjtok, megbocsttatnak azoknak, akikit megtartjtok,
    megtartatnak. az, a megbocsts Ura, aki bneinket magra vette, aki a Fldn is megmutatta, hogyan indul ki, a csapsokat
    magra vevn, a buks - de egyttal megmutatta, hogy vgez a kegyelem, amidn mennyei Atyjhoz bocsnatrt knyrg a
    keresztfn azokrt, akik ellene a bnt elkvettk, s amidn ott bocst meg sokuknak, mondvn: Az n testem teretted is
    megtretett.

    A munka s az konmia trvnye


    Mindent a legkisebb ellenlls irnyban, a lehet legnagyobb energival: ez a munka trvnye mind a fizikai, mind a
    szellemi vilgban, ahol azt a tiszta szellemek llaptjk meg s alkalmazzk a bukott vilggal szemben, annak felemelse
    rdekben. Ez a trvny a fizikai vilgban, mint legkisebb mkdsi elv jelentkezik, amely szerint minden folyamat a
    rendelkezsre ll energihoz mrten a lehet leggyorsabban, magt a legkisebb ellenllson tkzdve igyekszik lefolyni; ms
    szavakkal: vgyait kielgteni s az egyenslyhoz eljutni. Ha pedig valamely anyagi rendszer egyenslyt elrte, akkor csak j
    energia rvn hathatnak re fellrl - szellemi oldalrl amidn is a rendszer ellenllst fejt ki. Az ellenttes szellemcsoport
    anyagias viselkedst gyzik teht le a fenti munkaelvvel a magasabb erk, s gy kzd egymssal akci s reakci. Az egsz
    munkt azonban tlengi legfellrl az konmia szellemi trvnye, mely gy szl: mindent a maga helyn s idejben, mindent
    fontossga sorrendjben s annak mrtke szerint. Ez a trvny az, mely a bukott szellemek kzt taln a legkevsb van
    kpviselve. Isten az konmia elvt, gy ltszik, e vilgban - ltszlagosan paradox - eszkzzel, a pnzzel vezeti be.
    Mindenkinek, akinek tornyot kell ptenie, elbb tervezgetnie, kalkullnia kell, hogy rendelkezsre llanak-e az anyagi eszkzk
    a torony megptshez, s hogy mit, milyen sorrendben kell kiadnia, hogy vllalkozsa gazdasgos, rentbilis (jvedelmez)
    legyen. Ugyanez trtnik a szellemi rtkekkel az univerzlis munknl. A szellemi munkt bizony nem pocskoljk, hanem
    pontosan kimrik, hogy kinek-kinek milyen rsz jusson belle. Itt mkdik az elv: ahol van, ott mg adatik, ahol pedig nincs,
    az is elvtetik, ami ott mg van, mert az Isten az energikat a jobbik sfrnak bocstja rendelkezsre. Minl magasabbra
    kzdi magt a szellem, annl tbbet kap, de annl inkbb vlik is Krisztus munkjnak rszesv, azaz annl tbbet kell adnia. Az
    rettebbrt tbbet igyekszenek tenni, mint az retlenrt (elbb a zsidnak, aztn a grgnek), de minthogy ezltal a munksok
    szma is szaporodik, ez az eljrs mindeneknek elnyre vlik. Ilyenformn elbb a szellemek felemelse rdekben cselekszenek
    s csak azutn az letprincpiumrt. Szmos tny bizonytja ezt Fldnkn is, ahol az svny a nvnyt, a nvny az llatot s
    mindezek az embert szolgljk. Mint egy nagy gyrban llapttatik meg minden, mi, hogyan s mikor hasznltassk, mi hogyan s
    mikor dobassk ki a vilg piacra. Mg az emberek kztt is megjelennek, a klnbz szolglat e kategrii, a klnbz
    osztlyok, kasztok s npek formiban. Az alacsonyabb mindentt a magasabb szolglatra ll. De aki az r szolgja lett, br
    minden szolglja is t, re, munkss csapvn fel, tszll az konmia trvnynek rksge is, s fentrl s lentrl kapott
    energiit kell alkalmaznia, vagyis a kapott talentumokat hasznosan gymlcsztetnie. Az r ezt gy fejezi ki: A pognyokon
    uralkodnak az kirlyaik s akiknek azokon hatalmuk van, jtevknek hivatnak. De ti nem gy: hanem aki legnagyobb
    kztetek, olyan legyen, mint aki legkisebb; s aki f, olyan, mint aki szolgl. /v. 1927/2. sz. S.H. /
    *

    2./ llspontok az erklcsi trvnyrl


    a./ Trikl dr. az erklcstudomnyrl
    Miutn igazoltuk Wolkenberg dr. vdjval ellenttes irny eszmeisgnket, btorkodunk fejtegetsbe kezdeni az erklcsi
    trvny eredett illeten, tmogatva ezzel az egyhzaknak e tekintetbeni hivatalos llspontjt, amit Trikl dr. gy szed - szinte
    illatoz - csokorba:
    ,,Minden tudomny a klvilgra vonatkozik, az erklcstudomny ellenben legbensbb lnynkre. Azok kls tapasztalatokat
    halmoznak s dolgoznak fel, emez lnynknek bels kvetelseit s ignyeit trja fel. rzs, sztn, lelkiismeret, ktelessg,
    j s a rossz, mi kzk ezen fogalmakhoz a pozitv tudomnyoknak? s mgis, nemde ezek is valsgok, tapasztals al es
    javak, amelyek jobban mozgatjk, alaktjk a vilgot, mint a gz, a villany s egyb kls erk. A termszet eri hajtjk
    gpeinket, nappall teszik az jet, a vz al, a mlysgekbe, vagy a fld fl, a magassgokba lendtenek. Termszetesen ezek
    nagy emberi sikerek. De sohasem lettnk volna kpesek a termszet erinek meghdtsra, ha elbb bens erklcsi erk
    nem dolgoznak bennnk. Erk, amelyek csaldot, kzsgeket, vrosokat s npeket fognak ssze. Erk, amelyek a fldhz,
    hzhoz s hazhoz lncolnak. Fldmvelsre, iparra, kereskedsre s mvszetekre sztnznek. Jogot, trsadalmi rendet s bkt
    nemzenek. Ktelessgre, ldozatokra s nagy tettekre lelkestenek. Eszmnyeket, mveldsi s szellemi ramlatokat
    fakasztanak. s mindezek az idelok bellnk trtek ki, az emberi termszetbl lobbantak fel. Termszetnk az emberi nem
    erklcsi s szellemi mltjnak megrzje s trhza. Ami csak valamikor az emberi szvbl kipattant, s mint ragyog gondolatok
    csillogtak s hdtottak, mindaz nem veszett el nyomtalanul az emberisg szmra, hanem beilleszkedett vilgnzetnkbe,
    tszivrgott rzelmeink vilgba s termszetnk lettel teljes hangjv s felkilt szavv vlt. Az erklcstudomny ezt az
    rk emberit, ezt a mindig ugyanazt szemlli minden viszonyban, Istennel, embertrsaival s nmagval val
    kapcsolatban. Az emberi termszetnek bens alakja mondja teht, hogy lehetsges erklcstudomny, s hogy vannak egyetemes
    erklcsi igazsgok s ktelessgek!
    *

    Ugyanez versben s dalban gy hangozhat:


    b./
    Tavaszi gen kk palst;
    alatta sok foszls kalcs:
    a brnyfelhk, szva jnnek,
    gomolyognak, tremkednek,
    mint az rzsek itt bennem:
    hol fehren, majd stten,
    ilyen az ember fld terben,
    nincs nyugvs a mindensgben;
    mert
    mozdt a szl s ha gy tallja,
    nyugalmamat is felbortja:
    hibimat gy lttatja...!
    De utna nap sugra,
    tragyog mindig a felhkn jra,
    s g palstja rmborulva
    betakar fltn, hogy ne fzzam...
    *
    c./ De mirt is kell ezt az llspontot vdeni?
    - tesszk fel a krdst mi, akik a fentiek szerint ebben a tmban ugyancsak vdolva vagyunk.
    A vlaszt elszr Trikl dr. szavaival adjuk meg:
    Mert Korunk erklcstana talakult s ms fogalmat nyert, kikapcsoldott az letbl s puszta lerss, rajzz sllyedt.
    Eddig sszefoglalta mindazokat a ktelessgeket, amelyekkel Isten, nmagunk s embertrsaink irnt tartozunk.
    Rmutatott azon forrsokra, amelyekbl e ktelessgek sarjadzanak. Egyni, csaldi s trsadalmi eszmnyeket tztt elnk,
    amelyeket megvalstani is igyekeztnk. Korunk blcseletnek keretbe ilyen erklcstan nem illik bele. Annak elvei szerint az
    erklcstan csak az erklcsk trtnete, lersa s rajza lehet. Adhat taln jakarat egszsggyi tancsokat, megszabhatja a
    helyes let feltteleit is, de nem llthat fel lelkiismeretben ktelez trvnyeket. Amint korunk blcseletnek ismeretelmlete
    lerombolja a felttlen igazsgokba vetett meggyzdseinket, pp gy szedi szt metafizikja, termszetblcselete, llektana
    azokat a tbbi fogalmakat is, amelyekre erklcsi letnk tmaszkodik. Tudjuk, hogy a cl, az llag, a szabadsg, az Isten
    fogalmai kiesnek a modern blcselet krbl, de mindezekkel kisiklanak a vgs clnak, a tetteirt felels szemlynek, az
    erklcsi ktelessgnek s a legfbb szentestnek fogalmai is. A vilgban mindent csak gy rtelmez, mintha minden csak az
    esetlegessgnek s vak szksgessgnek volna kifolysa. Az egyn a termszetnek elillan fnye; nincs maradand lte, eltnik,
    mint a vznek egy fodra. A ktelessg ml rzet, amely vagy az egyn, vagy a trsadalom szvbl fakad. Istent pedig gy
    tekinti, mint akinek e vilg felptsben, clszer berendezsben s plyafutsban mi rsze sem volna. A modern
    blcselet teht semmikpp sem alkalmas arra, hogy erklcsblcseletet, erklcsi tanokat, mint ltalnos s mindenkit
    lelkiismeretben ktelez elveket lltson fel. Minden krdst sztszedett, minden igazsgot ktsgbe vont, egy elvnek sincs
    szilrd alapja. Mindent krdsess tett! Ha a dolgok mrtke nem az rtelem, vagyis ha az rtelem mindennek csak a torzkpt
    nyjtja, akkor hiba krnk tle tancsot arra nzve, hogy mikpp rendezzk be letnket. s ha mgis szksgnk van
    erklcstanra, akkor vissza kell trnnk a hagyomnyos blcselet kpviselihez s forrsaihoz. /Egysg fel 1931./
    d./ Az 1970-ben megjelent Filozfiai kislexikon az etikrl
    A c./ alatti utols mondathoz mris hozzfzzk, hogy ez - sajnos - vgylomm foszlott, hiszen mr a kertek alatt tanyzott, r
    egy vtizedre pedig nlunk is uralomra jutott a marxista terror, az istentelen materializmus, ami a jelen idben mg mindig ersen
    rezteti hatst az albbiakbl megllapthatan.
    Csak fel kell tnnk nhny lexikont, pldul az 1970-ben megjelent Filozfiai kislexikon-t ami gy vall az etikrl:
    Etika (gr. thosz - erklcs): az egyik legrgibb elmleti diszciplna, trgya az erklcs. Az etika a rabszolgatart trsadalom
    kialakulsnak idszakban keletkezik, a trsadalom spontn-kznapi erklcsi tudatbl vlik ki a filozfia egyik alapvet
    alkotrszeknt, mint gyakorlati tudomny arrl, hogy miknt kell cselekedni, megklnbztetve a ltre vonatkoz tisztn
    elmleti ismeretektl. A ksbbiek sorn magn az etikn bell elmleti s gyakorlati rsz, filozfiai s normatv etika klnl el
    egymstl. Ez a trtnelmileg jogosult elklnls a modern polgri etikban teljes szakadss, a tudomny s az erklcs
    klcsns elidegenedsv vlik. Az elmlet s gyakorlat hagyomnyos szembelltsa az etikai tantsok trtnetben szintn
    bizonyos nehzsgekre vezetett az etika kzponti problmjnak, az erklcsi eszmk forrsa s alapja krdsnek
    megoldsban. Az erklcst ltalban valamilyen trtnelmen kvli princpiumbl - istenbl (sic: kisbetvel), az ember
    termszetbl vagy kozmikus trvnyekbl (teolgiai etika), valamifle a priori elvbl vagy az nfejld abszolt eszmbl
    (Kant s Hegel), valamifle tekintlybl (approbatv etika) vezettk le. E hagyomnyos levezetsi mdok vlsga a XX. sz.-ban
    egyrszt a modern polgri etiknak abban a ttelben jut kifejezsre, amely szerint az erklcsi eszmk elmleti megalapozsa
    lehetetlen, msrszt abban, hogy a modern polgri etika kt, egymssal szemben ll irnyzatra (etikai formalizmus, etikai
    irracionalizmus) szakadt. A marxizmus, amely trsadalmi-trtneti lnyegk tisztzsa alapjn lekzdi az elmlet s gyakorlat
    szembelltst, lehetv teszi az erklcsi eszmk egzakt tudomnyos magyarzatt a trtnelmileg fejld termelsi mdok, a
    trsadalmi let egymst trvnyszeren kvetformi, a trsadalom anyagi s szellemi kultrjnak haladsa alapjn,
    tovbb feltrja az erklcs lnyegt s a trsadalmi letben elfoglalt helyt, tisztzza az erklcsi tudatnak, a trsadalmi lt
    sajtos tkrzdsnek specifikumait. Ezeknek a krdseknek a megoldsval fgg ssze a marxista etika trgynak s
    feladatainak a meghatrozsa. A marxista etika egyik terlete az erklcs fejldstrtnetnek tanulmnyozsa. A jelenkorra
    alkalmazva az etiknak ez a feladata az emberisg legmagasabb rend erklcsnek, a kommunista erklcsnek trtneti

    megalapozst, valamint a polgri erklcs s etika kritikjt jelenti. Az erklcsi elveket nem a klnfle irnyzatukhoz
    tartoz egyes filozfusok llaptjk meg, hanem a trsadalmi gyakorlat folyamataiban munkldnak ki, nemzedkek, a np
    egsznek s az egyes osztlyoknak tapasztalatt tkrzve vissza. A marxista etika elemzi tovbb az erklcs termszett s
    mkdse mechanizmust; az erklcst, mint az ember trsadalmi tevkenysgnek egyik oldalt, mint a trsadalmi viszonyok s
    tudat sajtos formjt vizsglja. Az erklcsi tevkenysg, viszonyok s tudat szerkezete s alapelemei az etika kategriiban
    tkrzdnek.
    *
    e./ Ugyanezen lexikon erklcs szszedete alatt pedig ez olvashat:
    Erklcs, morl: a trsadalmi tudat egyik formja, trsadalmi kpzdmny, amely az emberi magatarts szablyozsnak
    funkcijt tlti be a trsadalmi let valamennyi terletre kiterjed rvnnyel. A jogtl, az llami dekrtumoktl, a klnfle
    termelsi-adminisztratv elrsoktl, a npi hagyomnyoktl stb. az erklcst megvalsulsnak mdja klnbzteti meg. Az
    erklcsben a trsadalmi szksgszersg, az osztlyok szksgletei, rdekei sztnsen kialakult s ltalnosan elismert
    kvetelmnyek (magatartsi szablyok) alakjban fejezdnek ki, amelyeket a tmeges pldamutats, a megszoks, a szoksok, a
    kzvlemny ereje tmaszt al. Az erklcs kvetelmnyei ezrt a szemlytelen ktelezettsg, a mindenkihez egyarnt szl,
    de egyetlen embertl sem ered parancsolat formjt ltik. Ezek a kvetelmnyek viszonylag tarts jellegek. A gykeret vert
    rend ltal fenntartott egyszer szoksoktl vagy hagyomnyoktl az klnbzteti meg ket, hogy az emberi let s cselekvs
    mikntjrl, a jrl s rosszrl alkotott felfogsok alakjban eszmeileg megalapozst nyernek. A jogtl pedig az hatrolja el,
    hogy teljestsket mindenki ellenrzi, s az egyn erklcsi tekintlye nem fgg attl, hogy rendelkezik-e vagy sem valamilyen
    hivatalos hatalommal. /Ez a finomkod krlrs magyarul annyit jelent, hogy a materialista erklcsnek nincs igazi szankcija, s
    lelkiismeret-furdalst sem ismer, kitnik ez a tovbbi - a lnyeget megkerl, teht mellbeszl - albbi szvegbl:/

    Szankcionlsuk formi csupn szellemi jellegek (a cselekedetek kzmegtlse, helyeslse vagy rosszallsa). Erre vezethet
    vissza, hogy az erklcsben a tudatnak viszonylag nagyobb szerepe van, mint a trsadalmi kontroll ms formiban. Az erklcsi
    tudat kifejezdhet mind racionlis formban, fogalmakban s tletekben, mind pedig emocionlis formban, rzsekben,
    motvumokban, vonzalmakban. Az erklcs mint bonyolult trsadalmi kpzdmny - tartalmt tekintve - erklcsi tevkenysget
    (egy-egy trsadalomban meghonosodott cselekvsmdot, az emberek nagy szma ltal kvetett magatartst, az erklcsi
    szoksokat), e tevkenysget szablyoz s a ktelezettsg, az emberrel szemben tmasztott kvetelmnyek klnfle formiban
    megnyilvnul erklcsi viszonyokat, e viszonyokat megfelel kpzetek (normk, elvek, trsadalmi s erklcsi eszmnyek, a j s
    rossz, az igazsgos s igazsgtalan fogalmnak) alakjban visszatkrz erklcsi tudatot foglal magban. A trsadalmi let
    klnbz terleteivel kapcsolatosan az erklcsben sajtos szablyok alakulnak ki (munkaerklcs, szakmai, prton belli etika, a
    mindennapi, ill. a csaldi let erklcse), amelyek egysges alappal rendelkeznek s csak viszonylagosan nll terletei az
    erklcsnek. Az erklcs teht trtnelmi jelensg. Az emberi trsadalom kialakulsnak kezdeti szakaszn jn ltre s a
    gazdasgi, valamint az egyb trsadalmi viszonyok vltozsval, az emberisg anyagi s szellemi kultrjnak haladsval egytt
    fejldik. Az osztlyokra tagolt trsadalomban az erklcs elkerlhetetlenl osztlyjelleg, visszatkrzi az osztlyharcot. Minden
    egyes antagonisztikus osztlytrsadalomban a fennll trsadalmi viszonyokat szentest erklcsi rendszer mellett, amely az
    uralkod kizskmnyol osztly rdekt juttatja rvnyre, kialakul az ezt tagad erklcs is. Elvileg sajtszer a kommunista
    erklcs, amely a proletaritus osztly erklcseknt jn ltre, majd a szocialista trsadalom egszt tfog ltalnos erklccs
    alakul t /ppen napjainkban lthat pontosan, ez hov vezet: sivrsghoz, anyagimdathoz, szabadossghoz, hisz nincs elszmols az
    itteni let utn/ vgl pedig az emberisg egyetemes erklcsv vlik. /Helyesen: vlna, amennyiben magv tenn az isteni s a
    krisztusi elveket!/

    *
    f./ Az 1983. vi Vallstrtneti Kislexikon az erklcsteolgirl
    Ennl valamivel szeldebb sorokat tartalmaz a volt katolikus teolgus, majd a kommunista Kossuth Kiad munkatrsv lett
    dr. Gecse Gusztv 1983. vi vallstrtneti kislexikonja:
    Erklcsteolgia (theologia moralis vagy teolgiai erklcstan) - a teolgia egyik ga, amely a kinyilatkoztats alapjn
    trgyalja s foglalja rendszerbe a keresztny ember erklcsi cselekvsnek a szablyait, ellenttben az erklcsfilozfival
    (etika), amely az .n. termszetes erklcs elveit vizsglja. A keresztnysg letfelfogsban a pli fordulat kapcsn bellott
    vltozsokkal egyidejleg merlt fel a keresztny erklcsi elvek fogalmi rendszerbe ltztetsnek, majd a rendszeralkotsnak az
    ignye. Ennek els nyomai mr a kanonizlt keresztny iratokban (jtestamentum) fellelhetk, Augustinus pedig mr egsz
    teolgijt etikai megfontolsokkal szvi t. Az els keresztny erklcsteolgiai rendszereket a kzpkorban alkottk meg.
    Elszr a Biblia, az keresztny rk s a klasszikus szerzk alapjn a bnk s az ernyek tblzatait lltottk ssze,
    ksbb a keresztny erklcsi elveket szerves egysgbe fztk, s termszetesen teolgiai alapokra helyeztk. A rendileg tagolt
    kzpkori trsadalomban megalkottk az .n. rendi etikt, amely szerint mindenkinek trsadalmi helyzetnek megfelelen
    mdosulnak erklcsi ktelezettsgei. A kzpkor legnagyobb teolgiai-etikai rendszernek megalkotsa Aquini Tams
    nevhez fzdik. A tridenti zsinat utn az erklcsteolgia a tilt trvnyek s az azok megszegsre irnyul gyakorlati esetek,
    pldk felsorolsv vlt. A modern teolgia, szaktva a korbbi hagyomnyokkal s bizonyos fokig alkalmazkodva a modern
    ember gondolkodsmdjhoz, a tilt trvnyek rendszere helyett a keresztny leteszmny s erklcstan pozitv kifejtsre
    trekszik. Ekzben ktfle erklcstant klnbztet meg. A trsadalmi erklcstan a kzssgre s az emberre vonatkoz
    erklcsi vlemnyek sszessgt jelenti. Fejldse szoros sszefggsben ll az emberi kultra kibontakozsval, van teht
    trtnete, nem rk s vltozhatatlan, hanem korok s fajok szerint vltakozik. A bels harmnia elrshez kt t vezet. A
    kzvetlen t pszicholgiai-pedaggiai mdszerekkel trekszik valamifle harmnit kialaktani az ember bels vilgban. Ez
    azonban maradktalanul nem valsthat meg e termszetes eszkzkkel. Legfeljebb a harmnia szembeszk akadlyai
    tvolthatk el a pedaggia s a pszicholgia rvn. Az igazi harmnia ugyanis a pszichikumon tl tallhat meg a kegyelem
    segtsgvel. Ezen a ponton vlik szksgess az erklcsteolgia szerint a vallsi erklcs elveinek a bekapcsolsa az ember
    erklcsi letbe. Az erklcsteolgia az emberi cselekedeteket aszerint tli meg, hogy miknt viszonyulnak az ember .n. vgs

    cljhoz. Ezrt mindenekeltt az ember vgs cljt vizsglja, s azt Istenben jelli meg. Az emberi cselekedetek erklcsi
    megtlse az objektv trvnyek s a szubjektv lelkiismeret alapjn trtnik, ezrt az erklcsteolgia nagy rszt szentel a
    trvnyek s a lelkiismeret vizsglatra. Mivel az emberi cselekedetek kzvetlen okait a kszsgekben jelli meg az
    erklcsteolgia, ezrt trgyalsnak gerince a j s rossz kszsgeknek, az ernyeknek s a bnknek a vizsglata adja. Az
    erklcsteolgia a renesznsz kortl kezdve a halad filozfia rszrl les kritikban rszesl. Elsnek Montaigne (15331592) jellte meg az erklcsteolgia tlvilga helyett a fldi boldogsgban az ember cljt. A teolgiai szempontoktl
    fggetlen, .n. laikus erklcstan rendszerei fleg a XVIII. szzadi felvilgosods idszakban jttek ltre.
    *

    3./ Sajt llspontunk kifejtse


    Ezek utn sajt llspontunkat fejtjk ki az erklcs fogalmnak, vagyis az emberi cselekvsek j vagy rossz, ernyes vagy
    bns voltnak eredett s azok kvetkezmnyeinek jelentsgt mindennapi letnkre vonatkozan.
    a./ Honnan ered az erklcsi trvny?
    Igazi gymnt elbb volt, mint utnzott; igazsg elbb, mint hazugsg; elbb igeneltek, mint tagadtak; j elbb volt, mint
    gonosz, trvnyes elbb, mint trvnytelen. Ha nem lett volna igazi gymnt; ha nem lett volna igazsg, igenls, j trvnyes,
    sohasem lehetett volna utnzott, hamis gymnt; nem lehetett volna hazugsg, tagads, gonosz, trvnytelen. Ez utbbiak
    ltrejttnek forrsa teht az elbbiek. gy ltjuk ezt a Fldn, az ellenttek vilgban. De vigyzni kell, mert a hasonlatban egy
    kis sntts rejlik. A hamis gymnt ugyanis nem az igazi gymnt vltozsnak a kvetkezmnye; de mr a rossz a jbl, annak
    alapjbl lett, a bukott szellem eltvedt szabad akarata ltal. A rossz nem ms, mint a j alaplnyegnek ellenttes, trvnytelen
    mozgatsa. Ha azonban gy vesszk, hogy alaplnyegileg minden egy s ugyanaz, akkor az igazi gymnt s hamis gymnt
    krdsnl is mondhatjuk, hogy a lnyeg egy s ugyanaz, csak a megjelents, a kifejezettsg ms. Az anyagelv tudomny is
    hirdeti az llagnak egy-ugyanaz voltt, az er s anyagnak az egsz mindensgben val alaplnyegi egysgt. Mindennl egy teht
    a sarkalatos krds: honnan szrmazott, mi ltal jtt ltre az ellenttes, vagy csak eltr kifejezettsg is? Elegend ok nlkl
    ugyanis semmi sincs, teht ez sem... Midn az erklcsi trvnyt vizsglni akarjuk, meg kell figyelnnk, vajon nincs-e valamely
    olyan alap, valamely olyan abszorbel tulajdonsg, melyben az sszes erklcsi jk oly mdon koncentrldnak, mint pldul a
    sznek egysgben, a fehrben, vagy a nap fnyben az sszes sznek s fnyrnyalatok. Az erklcsi j mr nmagban felttelezi
    az erklcsileg rosszat, mint kvl s tl es, ugyanazon alaplnyeg mozgst. Erklcsi j teht mindig felttelez ellenttet:
    erklcstelensget. Csak ott lehet sz erklcsi jrl is, hol mr ellentte is van. A Fldn mindennel gy van ez: a potencival
    mindentt szemben ll a depotencia, ervel az ertlensg. De mindeneknek egysgre kell jutniuk. A tagadhatatlan fejlds
    hatrozott egy igazsgra vezet, mert az igazsg csak egy lehet. Vegynk csak nhny ernynek nevezett erklcsi j
    tulajdonsgot: nzetlensg, ldozatkszsg, megelgedettsg, alzatossg, rszvt stb. Ltjuk, hogy ezekkel szemben ott ll az
    nzs, fukarsg, kapzsisg, gg, rszvtlensg. Br minden erny kizrja az ellenttt, de mgis felttelezi azt, mert ernyrl
    csak gy beszlhetnk, ha ernytelensgrl is beszlhetnk. Vilgos, hogy egy forrsbl szrmaznak, csak az ket jellemz
    mozgs ellenttes. Egy forrs, melybl folyam indul s kt gra, vagy tbb gra szakad. Egysges fehr fny a bn prizmja
    ltal megtrve, sztbontva. De ha ez gy van, lteznie kell egy olyan prizmnak is, amely kpes a sztvlt gak egyestsre.
    Miknt lelhetnk erre? Ha pldul az nzsbl s nzetlensgbl indulva ki s vizsgljuk e kettt, ltni fogjuk, hogy az
    nzetlensg egyestje az igazsgrzetnek, lemondsnak, megbocsjtsnak, elzkenysgnek stb. Az nzs pedig felleli a
    kapzsisgot, igaztalansgot, erszakot, bosszt s mg tbbet. Milyen lehet az az egy forrs, melybl csak e kett: az nzetlensg
    s nzs fakad? Bizonyra olyan szellemi tulajdonsg, mely nla maradlag, bentmaradlag ppen gy dvs, mint kihatlag,
    msnl mkdleg.
    Olyan lelki tulajdonsg, mely sem az n, sem a te, sem az rdekbe nem tkzik, de az n, te, , mi, ti, k legtisztbban
    felfogott rdekt, valdi, teht egyedl szellem-llek rdekt egyszerre, egyenlkpp munklja, igazn hasznos minden irnyban,
    sszetkzs nlkl. Nos, mely tulajdonsg ez? Krisztus ezt e szavakban foglalta ssze: Szeresd felebartodat. A szeretet ez a
    prizma, mely a klnbz szntrseket ismt egysgesti a fehrben. me, ezrt mondhatjuk, hogy az erklcsi trvny is
    vges. rk trvny a szeretet, melyben nincsen ellentt. Ki testvreit szereti, az nmagt is szereti. A szeretet nmagban
    hordja jutalmt. Aki szereti testvrt, vajon nz lesz-e? Vajon tpllhat-e irnta ugyanakkor gylletet, bosszt? Kapzsi, fukar,
    ggs lesz-e azzal szemben, akit igazn szeret? Nem abszorbel-e a szeretet minden erklcsi rosszat? Hol a szeretet napja
    rkk ragyog, ott nincs sttsg. De hihetjk-e azt, hogy a szeretet nmagtl van? Taln attl szereztk, akit szeretnk? Vagy
    taln egy virg illata, egy kis madr dala, avagy egy bjos gyermeki arc lopta a szvnkbe?... Biztos tapasztalat: csak gy tudunk
    szeretni, ha az mr bennnk van. Nem a szeretet trgyaitl j teht a szeretet, hanem amaz egy forrstl, honnan minden
    szeretet, minden dv s boldogsg radoz. A boldogsgnak sok rnyalata van. Vgs az, melyrl a zsoltrr azt mondja:
    Megelgttetem a te brzatoddal, ha felserkenek. Csak a bennnk lv szeretet lehet a boldogsg. Boldogtalannak nem lehet
    szeretete, mert mr a boldogtalansg a bn szltte. Sohasem azrt vagyunk boldogok, mert ms szeret bennnket... Mert mit r
    az a szeretet, melyet nem viszonozhatunk, mert neknk nincs? Ms szeretete enyhtheti helyzetnket, st lesztgetheti a mi bens
    szeretetnket is, de mi valdi boldogok csak akkor lehetnk, ha lelknkben a szeretet tiszta, fehr tzoszlopa kigyulladt, ha
    tudunk igazn szeretni. A szeretet, mint rk trvny, az erklcsi trvnnyel is szorosan sszefgg a Fldn. Az anyagnak
    uralmt van hivatva legyzni, annak az anyagnak uralmt, amely nem ms, mint sajt megrontott erink, szellemnk ellenttes
    vgyainak, trekvseinek vetlete. Termszetes teht, hogy az anyag csak azt kpes produklni, amit magban rejt, de amit a
    szellemnek fejldse sorn le kell gyznie. Mondhatjuk ezt gy is, hogy az anyagbl ki kell a szellemnek nnie. Vannak, akik
    az anyagbl val kinvs alatt az anyaginak teljes levetst, a mindensginek elhagyst rtik, pedig az nem gy van: az alap
    substantit nem lehet soha levetni, vagy kizrni, azt csak szellemesteni lehet. A szellem szeretetnek kell thatnia, szellemileg
    mozgatnia az anyagot. Az anyagnak a szellem szolglatban kell llania; a munka, melyet nyjt, melyet trvny szerint ignyel, a
    szellemi fejldsnek egyik motorja. De az irnyt, melyben a szellemnek mkdnie kell; nem az anyag s az ltala nyjtott alkalom
    hatrozza meg, mert hiszen ez ton csak anyagiasabb lesz a szellem s az anyagban elmerlve, annak rabja marad. Azt mondjk
    egyesek: Ne becsld az anyagot sokra! Mi azt mondjuk: Ismerje meg az ember az anyagnak, testnek rendeltetst s akkor mint
    feladatot s eszkzt tekintse azt a szellem elhaladsra nzve. Isten s felebarti szeretetnknek megjelentse, alkalma,

    kzvettje legyen az anyag. Pl azt mondja a rmabeliekhez rott levelnek 8:6. versben: A test trekvse hall; a llek
    trekvse ellenben let s bkessg.
    Ki az anyag ltal nyjtott bns alkalmakat gyakorolja, az mindinkbb belemerl az anyagba. Igazn jt csak igazn j
    cselekedhetik. Az emberek tetteit figyelve lthatjuk, hogy egy s ugyanazon j cselekedetet is igen klnbz hats lehet. Az
    egyik kezbl a koldusnak dobott pnz kihvan, vagy sikoltva csendl a kvezeten. Ilyen gondolat elzte meg: Szereztem sokat,
    tkoznak is; taln. me, most hadd lssanak jszvnek. A msik szintn ad, de gpiesen, taln csak ennyit gondol: Szegny
    rdg! me adok, mert ezt tantjk... Ht alkalmazkodjunk!... A harmadik szintn ad; odalp a koldushoz s feltns nlkl,
    rszvttel adja oda a nhny fillrt. Nem gondol semmire, hanem szvben rszvtet rez, rszvtet, mely a szeretet egy neme, egy
    sznrnyalata. Csak annyit jegyez meg legfljebb: Ne legyen iszkos! Mintegy szlligv lett eme kifejezs: Ami szvbl j,
    szvre hat. Ha pldul a sznoklatot nzzk, ott az a szably: Ha azt akarod, hogy srjanak, srnod kell elszr tenmagadnak.
    rzsnek kell a legszebb tartalm beszdet is thatnia, hogy az rzelem deleje a msik lelkn tfutvn t srsra fakassza,
    klnben hidegen rint, st az lptosz visszataszt. A kltemnyben az rzs mlysgt kutatja a kritikus. A malkotsokban,
    szobrokban, kpekben mindig az rzst keressk... A szemben, az arcban a llek tkrt, az rzelmeket olvassuk. A kz
    mozdulataiban megltjuk, megrezzk a szeretetet, megrezzk a haragot, ggt. Az rzs az irnyad, az rzs a tartalom
    mindenben s mindentt, a tny csak a forma, csak a kifejezs. Sok ember tveszti meg a vilgot, azltal leplezi el az valjt.
    De mr a szellemvilgban a megjelens, a szn, a kifejezettsg le nem tagadhat. s vajon elrejthet-e a valsg az emberek ltal
    teljesen? Az egyszer emberek sok szlsformja bizonytja, hogy az rzsre fektetik a mindennapi cselekedetekben is a f slyt.
    Naponta mondjk: Mst beszl, mint rez. Sznbl, de nem szvbl. Nem j szvvel tette, azrt nincs rajta lds. Amit tett,
    azt is megsajnlta! gy teht elvitzhatatlan tapasztalat, hogy a cselekedet lehet ltszlag j, de valjban hamis, mert a belsnek
    hazugsga.
    A moralistk elvei teht, amidn a slyt a cselekedet tnyeire, nem pedig a bels rzelemre fektetik, pusztn a trvnyt, az
    rk trvnyt akarjk megkerlni, feleslegess tenni. A trsadalom, mely ilyen elveken pl fel, nem ms, mint frges gymlcs,
    mely taln egyoldalan kirv szpnek ltszik a knyszerlt rs folytn. Ismerd meg tenmagadat. Ebben mr Szkratsznek
    igazsga volt. A trsadalom irnt gy teljesti az emberszellem ktelessgt, ha nmagt vizsglva, hibit nem csak
    cselekedeteiben, hanem bels rzelmeiben is felismeri s levetkezni trekszik. Erre nzve az tmutatst a tkletes, a szeretettel
    teljes Megvlt adta meg. Az tanai megdnthetetlenek, mert rk igazsgot tartalmaznak. Legfbb trvny a szeretet. Ebben
    az egyben felolddik minden erklcsi trvny, ha blcsessggel prosult, bent foglaltatik minden j. Minden egyn
    nmvelsnek ez lehet csak az dvs, tkletes clja. Ebben rejlik a boldogsg mind bentmaradlag, mind kihatlag.
    Hibaval minden tudomnyostott erklcs, mert az csak elv, hideg szmts, mely a trsadalom vegcseppjnek nagyon kritikus
    sszetart klburkot ad. A trsadalom biztos alapja az Istenen s Jzus Krisztuson nyugszik. Hol hitetlensg van, ott csak dl,
    rombol, sztrobbantlag hat minden az els karcolsra. Ott nincs bens testvrisg. Filozofikusan: a szeretet substantia. A szeretet
    semmibl nem eredhet. Hogy a lny szerethessen, megelzleg kell szeretettel brnia. Az sszes lnyeket, az sszes szellemeket
    meg kellett elznie a szeretetnek, mert senki sem szerethetett enlkl. Szeretet elbb volt, mint szeretetnek ellentte. Az ellentt
    nem lehetett volna, ha nem lett volna alap, mellyel szembe helyezkedhetett. Teht mr minden teremtst meg kellett a szeretetnek
    elznie, mert enlkl az elsk sem juthattak volna szeretethez, ennek tklyhez. A szeretet pedig csak ntudatos egynisgtl
    eredhet. A szeretet az egy Isten karja, mely tlel mindeneket. Isten nlkl teht nincs erklcsi trvny; az erklcsi trvnyek
    trvnye a szeretet. Isten nlkl nincs szeretet s szeretet nlkl nincsen trsadalmi boldoguls. Isten nlkl nincs trsadalom.
    Elvesz a np, mely szeretet nlkl val. Legfbb feladatunk teht:

    IMDD ISTENT TELJES SZVEDBL, TELJES LELKEDBL S MINDEN ERDBL.


    b./
    Mennyei Atym!
    Virgba borult mr a tj,
    mindentt pomps illatr,
    s benne rzem Lnyedet,
    ltet fnyessgedet...;
    gy Tled mindig csak kapok,
    mjusi est, harmatot;
    tpllod gyarl testemet,
    gygytod botl nemet...
    Cserbe n mit adhatok?
    Annyit, hogy mlyen hallgatok
    s meghajtott fvel engedem,
    rendelkezz velem. Istenem!
    *
    c./ Mindezzel lnyegben azt kvntuk igazolni, hogy igazbl nem csak a krnyezet az, amely knyszert valami tbbre az
    anyagnl.
    Spinoza azt mondja: Az emberi szabadsg, mellyel mindenki dicsekszik, csak abban ll, hogy az emberek tudjk, mit
    akarnak, de nem ismerik azon okokat, melyek ket elhatrozsra brjk.
    Bchner pedig azt lltja: Tlzs nlkl mondhatjuk, hogy az orvosok s llekbvrok tbbsge az emberi akarat szabadsga
    feletti rgi vitban azok rszre hajlik, kik elismerik: mikpp az emberi cselekedetek vgelemzsben mindentt annyira fggnek
    meghatrozott termszeti szksgektl, hogy minden egyes esetben csak felette kicsiny, vagy gyakran ppen semmi szerepe sem
    marad a szabad vlasztsnak.
    Van benne igazsg, de a szabad akaratot mindig az a felfogs, az a szellemben rejl hajlam: a lelkiismeret szavnak kvetse
    befolysolja, mely egynenknt klnbz, s ugyanazon krlmny kztt klnbz rnyalat elhatrozsra s cselekedetre
    ksztet. Ha a krnyezet knyszere gpies volna, az egyneknek, kik hasonl krlmny kztt vannak, szorosabb rtelemben vett

    hasonlknak kellene lennik. Megkrdezve nhny embert, egy s ugyanazon esetben taln mind klnbzkppen vlekedik,
    klnbzkpp cselekednk. Ez olyan tapasztalati tny, mely hosszas bizonytsra nem szorul. A termszet knyszere, az
    letfenntarts szksge egynenknt klnbzkpp nehezedik az emberekre. Egyiket kevs is kielgti; a msikat sok se. Egyik
    ember sok vgyat tpll, a msik egyszer s megelgedett. Egyik anyagi hasznot, lvet keres, msik lelkit stb. A krnyezet
    knyszere teht nem a krnyezetben rejlik elssorban, hanem a szellemekben, azoknak hajlamaiban s kpessgeiben. A
    llek derje, a lelkiismeret nyugalma szpp, derss vltoztatja a koprsgot, a bors gboltot is. A lelki betegnek a virgos
    vlgy, mosolyg verfny is szomor. A szellemnek bens vilga az, mely boldogg s megelgedett tesz. E nlkl a
    krnyezet brmilyen szint mkdse rtktelen.
    Spinoznak igaza van: az emberisg nagy rsze mg tvelyeg s ezrt tetteinek rugit nem ismeri; maga sem tudja, hogy igazi
    javra mi szolglna. Azt mondjk: a termszet knyszere vezeti t. Igaz is ez, de csak bizonyos mrvig, mert a knyszer - amint
    mondottuk - nem a termszetben, hanem nmagban a szellemben rejlik. A termszet tulajdonkpp ki nem elgti, mert
    klnben gy volna j, ahogy van. De nem j gy neki, hanem eszt, tevkenysgt annak megszeldtsre, megvltoztatsra
    fordtja. Ebben az elrehaladsi vgyban, abban az ltala teljesen nem rtett, de a bn ltal teremtett helyzetben,
    nyughatalansgban, elgedetlensgben van a knyszer. A fregnek gy j, ahogy van, de a szellem egy magas, ltala tbbnyire
    nem ismert cl fel tr. Az igaz utat s mdot kevs tallja meg, de aki Krisztust kveti, nem jr sttben. A cl, mely fel a bels
    knyszer hajtja a szellemet, egy oly messze fekv valamiben rejlik, mely ppen azrt nehezedik a szellemre, mert nincs jelen s
    melynek szksge minden vilgos tudat nlkl is nyilvnval, knyszert. Ez a cl veszi ignybe minden erejt, munkssgt,
    mg jobban re nehezedik az. Ha ez az anyagi llapot lett volna eredeti krnyezete a szellemnek benne nem magasabb kvnalmak
    felttele rejlenk, az anyag karjaiban boldogulna. Az anyag, melyet ha uralkodni enged maga felett, levonja t nem lehet clja,
    de olyan eszkze az, melyet alkalmass kell tennie, hogy cljaiban t kellkpp szolglhassa. Szellemi trvny teht az, mely
    knyszerti a szellemet. Meg kell tallnia, fel kell ismernie az igazsgot. A szellem magasrl, tisztrl bukott a mlysgnek
    ezen szomor helyre. Bizony rossz is az neki gy, ahogy most van. Ismerje meg azt az akaratot, mely az egy Istentl fakad
    melyet Krisztus nyilatkoztatott ki neki legtkletesebb formban. Egyetlenegy akarat az, mely hv mindeneket: az egy
    Isten! Egyetlenegy cl az, mely vonz, mely knyszert: a meg nem lev, a rgen brt, de elvesztett boldogsg.
    *
    d./ A mondottak altmasztsa Ady Endre odati rmes nvallomsval

    A sejtelem*
    Sndor r mdium tjn

    Ez leten t mirt jrok,


    mirt lek, mirt vrok, kit vrok?
    llok, megyek; vlgyek, hegyek,
    A kk egek, a mosolygk,
    Stt egek, a borongk.
    A szivrvny:
    Mind akrhny
    Sznes vltozat.
    Ez az let, ez a vltozat???
    Szn, pompa, fny, lomha stt kd,
    mely szvemre l,
    mitl az megmerevl,
    S feled sugarat, virgot,
    Az egsz kk s zld vilgot,
    A kk eget, a mosolygt,
    Fehr felht, a gomolygt.
    Hmes rtet, vad virgot,
    Tzpillangt, dlibbot,
    A verfnyt, az illatot
    Ki alkotott, ki engem?
    Ki sr, ki rvendez bennem?
    Ki sjt, ki bnt, ha flrelpek?
    El-el! ti knz kpek,
    Ti kblmok sr jjelen!
    Ha meglep a vges s vgtelen
    Fltti harc: a knos bens,
    A fj, az rezve sejt
    Sejtelem, mely csupa rejtelem
    Nekem,
    Ki mindent ltok s vak vagyok:
    lmok knoznak, nagyok,
    Hatalmasok, gigrk,
    Soha sehol sem kitrk;
    Fnyesek, sttek, majd megrz,
    Felemelk, majd megalzk.

    Ki az, ki ez lmokat festi?


    Szellemi kz-e, vagy hsi, testi?
    Ki az, ki benne kirlly tszen
    S ott mr-mr uralkodsra kszen,
    Kezemben jogar s kirlyi plca
    S aztn... aztn csak megalzva
    Fldre sjtottan hanyatlok porba,
    Keser rm tltve a borba.
    Szertefoszlik a szp lom,
    Felbredek szennyes fldi gyon;
    Meghalni vgyom...
    Fekete nagy ormtlan kopors,
    Gyszos pecst az let vgn:
    Mehetek bkn...
    Krltem sr emberek,
    Elfelejtett rgi nevek
    Viseli
    Szemkben nma fjdalom:
    Az n letem, az n dalom.
    Hogy az letem fltt
    Lantom eltrtt:
    Mondjk, de ltom, nem rzik.
    A nagy pecstet nzik nzik.
    Hallgatnak, mint n s a hall,
    S n rlk, hogy rejuk tall
    E nagy pecst, e nagy kopors.
    De j, ha eltrik a kors,
    Ha sokat jrt a ktra,
    A tiltott tra, az lettra,
    Melyen mindenkinek jrnia kell,
    Az enym a gyllt kopors,
    Benne az eltrtt kors,
    Szegny kors, szegny kopors,
    Melyik feketbb vajon?
    Ebben van ht a sok szp lom,
    Ez az utols pont az elhalt vgyon,
    Ez ott van mr a nszgyon,
    Melyen szlettem.
    Akkor nem fltem tle.
    Ott-ott a ring blcsbe
    Ringott ez indul let,
    S mr benne volt az enyszet,
    Most kinevetem az egszet,
    Az letet, a szegnyet,
    A hallt, mely olyan, mint enyszet,
    Hiszen lek! Igen, lek, ujjongva, srva,
    Itt mg sokkal tbb kinccsel brva!
    lek s krek kegyelmet srn,
    Ert venni az igaz Brn,
    De nem lehet.
    Itt nincsen, ki rajtam nevet,
    De vannak, kik sznnak,
    De... de nem gyalznak.
    n nem szlok s k megrtnek,
    Elneveznek megtrtnek,
    Nem krdik nevem, nemzetem,
    Azt mondjk Tle nemzettem,
    Ki eddig csak sejtelem volt bennem,
    alkotott, adott ennem,
    Kit megtagadtam;
    lakott bennem,
    Ki , ki?! Ki engem hvott,
    Most megtantott!
    Nem az letben: a hallban.

    Az elveszett, de megtalltban,
    A msvilgban!
    * Ezt a verset az egybknt egyszer s irodalmilag iskolzatlan mdium tjn egyik nemrg elhunyt modern kltnk szelleme rta: a versels
    mdjrl, a szokatlan fordulatokrl s az rzelmek mlysgrl jl fel lehet ismerni a klt egynisgt. /V. 1927/9. sz/

    II. Fejezet
    1./ A Nvtelen Szellem rvei
    s folytatjuk llspontunk kifejtst a Nvtelen Szellemnek ide az Ezotrik II. ktetbl vett albbi rveivel: (Rla - az j
    olvas - az I. ktetben tall kzelebbit.)
    Itt ebben a fldi vilgban, amelyben ltek, nem volt soha bkessg, s nem is lesz bkessg, mert ez tmeneti vilg, tmeneti
    let; csak elksztje annak az orszgnak, ahov minden lleknek meg kell rkeznie, amelyet egykor elhagytak a szellemek, akik
    htlenekk vltak, mert a bn rnyka ksrtsbe hozta ket. Ez a ksrts lerntotta ket a tvelygsbe, az elgedetlensgbe abban
    a tvhitben, hogy k, a kicsinyek, a tkletlenek, a fejldsre szorulk jobban tudjk a maguk sorst intzni, mint ahogy azt az
    elrelt s blcs mennyei Atyjuk eleve elrendezte. Ez a ksrts azta folyton tart, amita a teremtett szellemek a bkessg
    hnbl kiestek, s j, tmeneti, ideiglenes vilgokat alkottak rszkre a blcs s elrelt Gondvisels ltal kikldtt angyalok.
    j vilgokat alkottak mindazokbl a meglv erkbl, fluidokbl, gondolatformkbl, rzsekbl, amiket az elbukottak
    megsrstettek, amelyeket rgztettek, valsgg tettek a maguk rszre. Minl srbb ez az ket krlvev, gomolyg kd,
    annl nehezebben tudnak belle kiszabadulni, mert ez a gomolyg kd telve van a gondolatok, rzsek, vgyak, trekvsek ezer
    meg ezer ksrt szlval, amely ksrt szlak tjt lljk a felfel emelked szellemnek, mert benne jabb meg jabb
    megprbltatssal tallja magt szemben, amely harcot minden lleknek meg kell vvnia, mieltt diadalt arathatna, mieltt
    szabadd vlhatnk. Teht az anyagi vilgok ezeknek a harcoknak tmeneti helyei s alkalmai, amelyekben mindaddig itt
    kell vesztegelni, ameddig a llek meg nem tisztul s be nem ismeri azt a legfbb tvedst, amely a mennyei Atyval val
    szembehelyezkeds kvetkeztben llt el, ameddig fl nem hagy az engedetlensggel, ameddig maga akarja jobb teremteni a
    helyzett, ameddig egsz szvvel bele nem tud helyezkedni az Isten rendelsbe, amg be nem ltja, hogy az Isten elgondolsai
    jk, helyesek s megfellebbezhetetlenl tkletesek. Csak amikor ezzel a gondolattal, ezzel az rzssel teljesen megteltdik,
    amikor benne minden rteget ez jr t, s a llek minden atomja ezt sugrozza vissza, akkor tisztult meg minden bntl, minden
    hibtl, tvedstl s tvelygstl. Ekkor ritkul meg krltte a kd, s akkor tlt azokon a homlyokon, amelyek addig
    bizonytalansgban tartottk, s felismeri maga eltt az egyetlen vilgos utat, amelyen haladnia kell, amelyen diadal vr re.
    Amikorra a llek ezt nmagban elintzi, addig mrhetetlen sok harcon, csaldson, fjdalmon s szenvedsen kell
    keresztlmennie, s a hallt sokszorosan meg kell zlelnie, mg megrti, hogy a hall nem teszi t jobb, igazabb, tisztbb,
    mert a hall egyszeren csak az elveinek, az elgondolsainak vilgba szlltja ismt vissza, hogy ott jra meg jra
    beltva tvedst, j erket gyjtsn, amelyekkel majd a prbkon diadalmasan tmehessen a testi letben. Minden korban minden
    npben jabb meg jabb gondolatok, vgyak, elkpzelsek szlettek s szletnek meg az igazsgrl, amelyrl azt hiszik, hogy ha
    azt megvalsthatnk, akkor boldogok lennnek.
    s ez gy megy immr vezredek, vszzadok ta. Krisztus pedig, e vilg szabadtja ott ll az emberek, a nemzetek ajtaja eltt
    a maga egyszer elveivel, igazsgval, de az emberek nem lpnek erre az tra. nnepeket szentelnek az letnek s
    cselekedeteinek emlkre, dicstik t ajkukkal, klssges emberi formkkal, de szvket nem nyitjk meg, s gy legtbbszr
    sajt elkpzelsket, vgyukat valstjk meg. Lssunk ebbl nhnyat. Egyik ilyen gondolat, ilyen vgy a gazdagsg, a hatalom
    utn val moh kapkods. Hiszen mindenkiben az a tves hit l, hogy a gazdagsg s a hatalom rvn htha sikerl diadalt
    vennie, gyzelmet aratnia a msikon, s akkor megfrdetheti a lelkt a dicssgben. Vajon ki kvnja az emberek kzl a
    szegnysget, ki kvnja az engedelmessget, az elnyomatst? Nem kvnja senki, mert ez az letnek az rnykos oldala, ahov
    nem tall be a boldogsg sugara. Pedig senki sem ehetik tbbet, mint amennyi a gyomrba fr, s a kt szemvel senki sem falhat
    fel tbb szpet, tbb elnyset, nem szedhet fel tbb tudnivalt, mint amennyit a lelke fel br szvni. A gazdagsg utni vgy, a
    hrvgy, a hatalomvgy lenygz sztnn vlik aztn az emberlelkekben. Ennek seredete pedig az, hogy ott l a llekben az
    emlk abbl az idbl, amikor mg nem szllt szembe Istennel, amikor mg megvolt az atyai rsze; amikor mg az mennyei
    Atyja orszgokat adott a kezre, hogy azok felett korltlanul uralkodhassk, s azokat az gondolataival, rzseivel gazdagtsa,
    vagyis uralkodjk a termszet felett. Ez a termszet l ma is az emberben, de lefokozott kpessgekkel, lefokozott kpzelervel
    s az addig megszerzett tklessgnek visszafel fordtott irnyval; mert a tkletessg tkletlensgg vlt, s a helyes, blcs
    elgondols helytelensgg, balgasgg. s az ember, mivel nem tudja, hogy milyen lefokozott llapotban l, tri-zzza magt,
    hogy tkletlen lelkillapotbl ugyanolyan nagy eredmnyeket teremthessen, mint abban az idben, amikor mg Istennel
    harmniban volt. Csak egy kicsiny elforduls, csak egy kicsiny vltozs volt az, ami ezt az eredmnyt ltrehozta, s me, minden
    mskpp lett, minden balul sikerl, a boldogsg helyett minden megmozdulsa boldogtalansgg vlik egszen addig, amg vissza
    nem tr Istenhez, amg engedetlensgt a legmesszebbmen engedelmessggel fel nem cserli. Ez pedig munkval jr, mgpedig
    nem azzal a munklkodssal, amelyet az ember valsgban nagynak s hatalmasnak vl, amikor msokon munklkodik, msok
    boldogsgt tzi ki clul.
    Munklkodjk legelssorban nmagn, tkletestse legelssorban nmagt, vizsglja nmagt, az nmaga lelkben
    igyekezzk elszr rendet teremteni, az nmaga lelknek minden kicsiny rszecskjt igyekezzk az Isten trvnyvel
    harmniba hozni! Csakis akkor - s ekkor sem az nmaga akaratbl, hanem az Isten Lelktl indttatva, mintegy
    knyszerttetve - vllalhat az ember munkt msok rdekben, a msok lelkn, hogy a msok boldogsgt is kimunklhassa.
    Legelssorban teht az nmagam lelkben kell az Istentl kapott hatalmas fnysugrral, amelyet gy hvnak, hogy igazsg,
    megkeresnem s megtallnom az Isten akaratval szembehelyezked rzseket s vgyakat, megltnom s felismernem a llekbl
    felfel tr lobbansokat, s megvizsglnom, hogy vajon megllja-e az n rzsem a helyt Isten eltt. Mert az ember felttlenl
    elfogadhatja azt, hogy Isten boldogtani akarja azokat, akikrt elkldtte az egyszltt Fit, akikrt felvette a szenvedsek, a

    nyomorsgok, a megprbltatsok nehz terht, hogy rszkre mindazokbl a szenvedsekbl ert kovcsoljon, a Fld
    termszetbl erket teremtsen s izzv tegye ezeket az erket, amely izzsban megolvadhat a bn s minden gonosz vgy,
    minden homlyossg, ami az rtelmet elfdi s amely miatt az ember nem lthatja meg s nem ismerheti fl a meghzd bnt s
    igazsgtalansgot. Teht nem az hatroz, hogy ki mit tud, ki mit hirdet, kinek milyen igazsgokkal van tele a szja, amelyeket
    kiont a vilgba! Mg az sem szmt semmit, hogy ki mit tant, hanem az, hogy bellrl mit rez, hogy mennyit tudott ez a szent
    tz a lelkben felgetni, megsemmisteni a trvnytelensgekbl, a veszendre s hallra tlt elvekbl, gondolatokbl, rzsekbl,
    trekvsekbl, rossz szoksokbl, hibavalsgokhoz val ragaszkodsokbl. Az a fontos, hogy knnyv vlt-e a llek, nem
    hzza-e le a Fld salakja vissza a hallba, a szenvedsbe? Teht egy ilyen krds az anyagi javakhoz, a dicssghez, az
    uralkodshoz val ragaszkods, az tlagbl val kiemelkeds, a tmeg boldogtsnak, a tmeg vezetsnek vgya. Egy a fontos:
    az r egyszer igazsga, az r egyszer pldja. Olyan nehezen rthet ez az emberek lelknek! Pedig kvnatos lenne az az
    eredmny, amelyet ezzel el lehet rni; hiszen mindenki elfrad, mindenki megelgeli a szenvedst itt a csaldsok vilgban;
    mindenki szeretne megpihenni, de nem meri elhagyni a lba all a talajt, amelyen ll, nem meri elhagyni azt, amit eddig
    valsgnak tartott; nem meri elengedni azt a szlat, amelybe eddig fogdzkodott, amely eddig a fejldst vezette. Pedig az
    emberszellemeknek az anyagbl kell kinnik, az anyagban az anyagrt, de egyben az anyagtl val szabadulsrt kell
    munklkodniuk. Higgyetek, higgyetek, mert Isten kezben tartja a vilgot s a vilgokat, s ha minden elmlik is, ha g s
    fld sszeomlik is, az Isten beszde mg akkor is s mindrkk megmarad.
    *
    a./ Madch Imre nvallomsa odatrl: Ember kzdj s bzva bzzl!
    s mindezt a blcsessget erstse meg nyomban Madch Imre nvallomsa odatrl, aki itt a Fldn a mondottakat nemcsak
    meglte, hanem az igazi elveket tettekre is vltotta, azok kvetst pedig az utkor szmra irodalmi remekmbe nttte.

    Ember kzdj s bzva bzzl!


    Egyleti lsnkbl Bla beszl mdium tjn 1909. okt. 24.

    Ember kzdj s bzva bzzl! Ezek voltak azok a szavak, amelyekkel befejeztem letem f munkjt, s ezek azok a szavak,
    amelyeket ajkaimra akarok venni kzttetek, emberek, s beszlni akarok veletek a kzdelemrl s bizalomrl, amely a
    kzdelemhez olyan elengedhetetlenl szksges. Nem elszr vagyok kzttetek; gondolataink s vgyaink kzssge llekben
    sszefz veletek, egy svnyen haladunk, egy az t, amelyet kvetni szndkozunk, s ugyanabban az iskolban ugyanazokat a
    tantrgyakat tanuljuk. Olyan jl esik a szellemnek, ha vele egytt rzk s gondolkozk eltt szlsra nyithatja ajkait, s olyan szp
    a sz, mg ha emberi ajakrl hangzik is el, amikor a megdnthetetlen s egyedli igazsgot hirdeti. ppen olyan jl tudjtok, mint
    n, hogy ennek az igazsgnak bens ntudata benne l mindenkinek a lelkben kivtel nlkl. A legelesettebb, legnyomorultabb
    fldi lny is olykor-olykor, letnek egy-egy nehz, fjdalmas pillanataiban kimondhatatlan vgyat rez ez utn az igazsg utn s
    olyan sokig kell nmagval s letnek nehz, fjdalmas s keserves megprbltatsaival kzdenie, amg vgre hossz kzdelem
    utn biztos tudatra bred annak, hogy birtokban van az igazsg s ez az igazsg megvlthatja s megszabadthatja t. A
    halhatatlan s dicssges isteni szikra kzs adomnya minden teremtmnynek; mlyen eltemetve br, de ott l az a lelkben
    minden szellemgyermeknek. Ott lt az enymben is - tn valamivel ltetbb, melegtbb s rthetbb sugrzssal, mint sok ms
    embertrsam lelkben -, de nekem is mrhetetlen sok szenvedsen s fjdalmon kellett keresztlmennem, mg megszlaltathattam
    az igazsgot elszr csak nmagammal vitatkozva s nmagamnak szlva, s csak azutn paprra tve, hogy elhinttessk
    testvreim kz. A nagy alkots dicssges munkjnak misztikus trvnye s az isteni tulajdonsggal felruhzott emberi llek
    megrthetetlen titka s rejtlynek csbt s csalogat fnye engem is vitt, vezrelt, ragadott magval, ismeretlen tjakon, lelkem
    csodsan termkeny kpzel tehetsgvel. Elmerengtem messze-messze mltakon, amelyeknek csak sejtelme lt a lelkemben, de
    amelyektl egyelre, mint kedves, biztat s csalogat kpzeldsektl, nem akartam s nem brtam megszabadulni. Oly sokszor
    mondtam nmagamnak: emlkez tehetsged korltain tl hiba akarsz kutatni brmit is, de azokat a sejtseket, amelyek mgis
    lnek lelkedben, ne hagyd pihenni, vedd el olykor, letednek nyugodtabb s tisztbb pillanataiban s foglalkozzl velk. Csods
    regket fognak azok neked mondani, nagy hasznukat veszed egykor s sokaknak lelkt meg fogod indtani a helyes s igaz svny
    fel. Addig, mg jl ment dolgom, jtkszer gyannt vettem el ezeket a kpeket, szrakoztattam s mulattattam velk magamat s
    aztn flretettem.
    Gyermek vagyok - mondm - ismt elragadott a lelkem heve; trjnk vissza az let komoly kzdelmei kz s keressk itt,
    nmagunk kzt azt, amire olyan nagyon szeretnnk vlaszt, s megfejtst tallni. S aztn egyszerre minden mskpp trtnt.
    Kimondhatatlan szenvedsek s megprbltatsok zdultak rem, amelyek mlyen belevsdtek lelkem legtitkosabb rejtekbe is,
    kifacsartk szemembl a fjdalom s ktsgbeess knnyeit, zgoldsra sztnztek Az ellen, akit eddig szeretettel s htattal
    imdtam. s akkor, amikor a fjdalmak s szenvedsek sszetrtek, nem tudom n mirt, nem is tudom hogyan, jbl felemeltek
    kpzeletem szrnyai s megint elkezdtem gondolkozni a mltakrl, az elrejtett, az elfeledett mltakrl, amelyek csak
    kpzeletemben ltek, s mgis mindig mint tnyleges valsgok, gy foglalkoztattk lelkemet. s lm, a fjdalom segtsgemre
    jtt: megtrte s megpuhtotta lelkemet, felszntotta azt; az isteni Gondvisels pedig behintette eszmkkel s gondolatokkal s
    ezek az eszmk s gondolatok legnagyobb fjdalmamra s ktsgbeessemre enyhet ad vigaszknt hatottak, megrthetetlen
    megprbltatsaimnak kulcst a kezembe adtk, mg mindig nem a bizonyossg tudatval ugyan, de jles, megnyugtat
    rzsvel, amelynek hatsa all nem voltam kpes elzrkzni. Isten csodlatos blcsessge s kegyelme megtermkenytette a
    lelkemet. A titkon l, elrejtett igazsgokat nem voltam kpes tbb nmagamban visszatartani, ki kellett lpnem velk a vilg el.
    De hogy s mikpp beszljek az embereknek olyan dolgokrl, amelyeket Isten elrejtett lelki szemeik ell s amelyeknek csods
    trvnyszersgt nem tudnm megrtetni velk, brmikppen erlkdnm is? s az Isten megint segtsgemre jtt az ihlet
    alakjban, amely nem volt ms, mint a lelkemben l igazsgoknak megtesteslse, formba ntse rthet s elfogadhat alakban
    azok szmra is, akik mg nem tudnak vagy nem akarnak gondolkozni. S megszletett a munka a maga teljes szpsgben,
    amelynek szpsgei ell nmagam sem tudtam elzrkzni. jbl s jbl tolvastam s treztem azoknak a gondolatoknak
    igazsgt s magasztossgt, amelyek a kzd embert vgigvezetik rgs fldi lete plyjn, hogy feleletet adjanak neki
    kzdelmeiben, s akaratot s ert klcsnzzenek neki megkzdeni minden hatalommal s minden akadllyal. Isten dicssgre

    adatott s alkottatott a m, alkalmas formjt lttte magra a legtisztbb s legmegdnthetetlenebb igazsgoknak. Hogy mily
    eredmnnyel, azt csak Te tudod megmondani, j Atym. De hiszen a Te utaid kifrkszhetetlenek s megrthetetlenek. Jval elre
    gondoskodol Te hez s tudnivgy gyermekeid szmra azokrl a szellemi tpllkokrl, amelyeknek egykor hozzjuk szabad
    s kell kerlnie. Testvreim! Milyen vgtelenl semminek s parnyinak rzem magamat! Olyan elfogulva jttem hozztok; azt
    hittem, hogy szlni sem tudok. Nem is gondolkoztam n rla, hogy miket fogok mondani.
    De minden semmisgem s parnyi voltom dacra is ersnek s hatalmasnak rzem magamat, mert most mr bizonyosan
    tudom, mirt kellett hirdetnem s mirt kell hirdetnem ma is ezeket a szavakat: Ember kzdj s bzva bzzl! Az Atya vgtelen
    blcsessgben s jsgban minden gyermeknek megadta az eszkzket ahhoz, hogy megtallja szvnek, lelknek boldogsgt
    s nyugalmt, s hogyha ezeket a dicssges s tiszta eszkzket, annak idejn knnyelm ellenszeglsben s felfuvalkodott
    ggjben el nem pazarolta s el nem dobta volna magtl, kzdelem nlkl, vagy legalbb is fjdalmas s szenvedsteljes
    kzdelem nlkl vvhatta volna ki magnak a dicssg s tisztasg koszorjt. Engedetlen volt, ellenszeglt s buksa
    kvetkeztben oda jutott, ahonnan oly nehz a kibontakozs s ahonnan fjdalmas s keserves kzdelem nlkl tbb nem
    kpes felemelkedni. Azrt kell az embernek kzdenie elssorban nmagval s azutn tulajdon des testvreivel: az ellenszegls
    s az engedetlensg gyermekeivel, akik des testvrei s mgis ellensgei, s akik az lelkknek elhomlyosult ltsa miatt azt
    hiszik, hogy k is a kzdelem jegyben jttek s nekik is folytatniuk kell a medd s vigasztalan kzdelmet mindenki ellen, akinek
    lelkben tisztbb s igazabb rzelmek fakadtak fel. Ah, kedves testvreim, milyen nehz s keserves ez a kzdelem! Milyen
    rettenetes akadlyokra tall az emberi szellem, ha vgre tudatra bredve buksnak, feltmad lelkben a vgy visszatrni
    oda, ahonnan htlenl s engedetlenl eltvozott! s mgis, mennyire elengedhetetlenl szksgesek, jk s dvsek ezek a
    kzdelmek, mert visszaszerzik az elvesztett paradicsomot, s mert nemcsak nmaguknak szolglnak, hanem szolglnak
    mindenekfelett annak a dicssges, vgtelenl j s irgalmas Atynak, aki olyan szvesen ltja gyermekeinek kzdelmt, s aki
    ehhez a kzdelemhez jsgnak s szeretetnek egsz trhzt bocstja rendelkezsre. ppen olyan jl ismeritek ennek a
    kzdelemnek minden fzist, mint n. De vgtelenl boldogok vagytok, testvreim, hogy cltudatosan s akaratersen
    kszlhettek erre a kzdelemre, mert az Isten vgtelen kegyelme, oly iskolt nyitott szmotokra, ahol gondoskodik lelketek
    tpllkrl s ahol kzdelem- s fradsgteljes, de dicssges s neki tetsz munkt ad nektek. Vgtelen fjdalom fogja el
    lelkemet, ha ltom a kzdteret, amelyen a jakarat szellemeinek krlelhetetlenl meg kell vvniuk a harcot az engedetlensg s
    ellenszegls szellemeivel. Fjdalmam azrt olyan nagy, mert szeretem kzd testvreimet, s mert ltom az gyengesgket. s
    mgis minden fjdalmam dacra azt akarom nekik jbl odakiltani: Ember kzdj s bzva bzzl!
    Kzdelmeidnek dicssges s magasztos clja van; bizalmat, ert s akaratot fog neked adni az a krlmny, hogy Isten
    dicssgre kzdesz s Isten segtsgvel s jsgval felruhzva indultl a harcra annak a remnysgnek birtokban, amelyet
    senki el nem vehet tled, s amely meg-megszlal lelkedben, valahnyszor azt hiszed, hogy mr-mr ssze kell roskadnod
    tehetetlensged s rosszasgod rzetben. Ezt a kzdelmet akarom tovbbra flvenni n is, Istenem; egyetrtve s egytt rezve
    azokkal a gyermekeiddel, akiket megengedtl testvreiml tartani, s akik kztt sokszor htattal s alzatos szvvel hallgattam
    azokat a tantsokat, amelyek az n lelkemnek megdicslt sejtsbl olyan dicssges igazsgokat alaktottak ki. Ksznm
    neked ezt a kegyelmet Atym s krlek, engedd meg, hogy lelkesthessem ket, az kzdelmeikben rszt vehessek n is, hogy
    szeretetemmel segtsgre siessek azoknak, akik mell rendelsz, mert hiszen Te, Atym, azt akarod, hogy elkezdett munkmat
    folytassam tovbb a te dicssgedre, s mert n olyan szvesen akarok dolgozni tovbb is az javukra, j Atym! Derts
    vilgossgot az n szegny, sttsgben lv embertestvreimre! Mutasd meg nekik is a vilgossg tjt, amelyikre engem r
    engedtl lpni fjdalmas s keserves kzdelmeim rn! De ne is kmld ket a kzdelemtl, mert n tudom s rzem, hogy minden
    szenveds s kzdelem milyen kimondhatatlan drga kincseket termelt az n lelkemben! Engedd ket kzdeni, engedd hozzjuk
    kzelegni azokat, akikkel meg kell kzdenik! Csak vd s vdd ket; j Atym; ne prbld meg ket erejkn fell s ne engedj
    a te megtrt gyermekeid kzl egyetlen egyet se eltntortani, mert ez kimondhatatlanul fj neknk s minden jakarat
    gyermekednek. Istenem, ldd meg azt a munkt, amely itt folyik a Te vgtelen irgalmadbl s kegyelmedbl. Titeket pedig,
    szeretett j testvreim, krve krlek, legyetek hek s kitartk. Legyetek akaratersek nmagatokkal s ellensgeitekkel szemben,
    mert ha ez az akarater hittel s bizalommal prosul, dicssges s magasztos lesz a gyzelem s az emberisg egy lpssel jra
    tovbb haladhat az egy akol s egy psztor dicssges idelja fel.
    b./ Ezt a buzdtst olvasva, egy kerti tallkoznk utn ez gy zendlt bennem verss-dall:
    Ragyog szp nyri j,
    a hold is az gen mg;
    krtte a csillagok,
    m fnyk eloszlik most...
    De m hogy letnt a hold,
    ragyognak a csillagok,
    s fltn vigyznak rm:
    arra van igaz hazm!
    Tudjk hogy vndor vagyok,
    ide a fldre jutott,
    m Az, Ki felettk ll,
    rendelte a gymkodst. Megvrom remnnyel ht
    sorsomnak j csillagt,
    bizonnyal elrkezik,
    s velem lelkezik!

    Ilyen a szeret lny:


    rkk rad fny,
    szabadd csak tehet,
    hajtsunk ht nknt fejet!
    Ezt sgja a nyri j,
    benne a csillagos g,
    s mindezrt hlt adok
    mert n most boldog vagyok.

    2./ A pnz hatalma a Fldn


    a./ Mi is a pnz a kzgazdsz szerint?
    Miknt is fogalmazott fentebb a Nvtelen Szellem itteni legfbb feladatunkat illeten?
    Az emberszellemeknek az anyagbl kell kinnik az anyagban az anyagrt, de egyben az anyagtl val szabadulsrt. A
    legveszedelmesebb vgy ugyanis az emberben a gazdagsg, a hatalom s az ezekhez szorosan kapcsold pnz utni moh
    kapkods.
    Vizsgldjunk teht e tekintetben afell, hogy lnyegben mi is a pnz, s miknt kell vele bnnunk a ktsgtelen veszedelmek
    elkerlse rdekben? Elsnek egy kzgazdszt: Muzslay Istvnt, a leuveni (Belgium) Collegium Hungaricum igazgatjt
    szlaltatjuk meg, magyarul 1993-ban megjelent Gazdasg s erklcs cm knyvnek elszavbl idzve az albbiakat:
    Szab Lrinc rja a Tcskzene cm mvben:
    mindig s mindentt! - azt lttam riadt
    s merev logika, hogy az emberek,
    kiknek dvre testvr-szvemet
    s agyamat annyit gytrtem
    a jrt, a jobbrt, igazsgokrt,
    rkrvny megoldsokrt,
    az emberek, a por s a perc hada,
    brmit hirdettek s fogadtak s
    br tapsolgattk bennem a mvsz
    lmait s lelke magas mrlegt,
    az emberek a maguk rdekt
    nztk, s fggvnyszmts helyett,
    mit legtbbjk titkon kinevetett,
    vgan vgeztk, nagyok s kicsik,
    az nzs alapmveleteit,
    s mind gyztek, mert egy roppant hatalom
    volt sgjuk, istenk: a Haszon...
    lete egyik keser pillanatban paprra vetette ezt a rettenetes mondatot is: Freg vagyok; frgek vagytok; faljuk egymst...
    Ismerve lett, megprbltatsait s szenvedseit, megrtjk Szab Lrinc kibrndulst s kesersgt. A valsg azonban
    az, hogy az sszert s clszer emberi cselekvs mindenben a lehet legkisebb ldozat rn a lehet legnagyobb eredmnyre
    trekszik. A gazdasgi tevkenysgnek is ez az elve. Abban a trsadalmi s gazdasgi rendszerben, amiben lnk, a lehet
    legkisebb ldozat rn a lehet legnagyobb haszonra kell trekednie a gazdlkod embernek, klnben tnkre megy a
    vllalkozsa, s az utcra kerlnek a munkatrsai. Sohasem hagyhatja azonban szmtson kvl, hogy a piac rmechanizmusa, a
    knlat s a kereslet, a hatrtermelkenysg s a hatrhaszon elvont fogalmai s grbi mgtt emberi vrakozsok, lmok, vgyak
    s taln tragdik llnak; maga az ember, aki a gazdasgi let tvesztiben keresi nmagt, lett s boldogulst. A gazdasgi
    tevkenysg clja nemcsak az egyni haszon, hanem az egsz trsadalom java, az emberi szksgletek s ignyek sszer
    kielgtse. Az nzs a gazdasgi letben sem kifizetd. Aki csak a sajt rdekn hajszolja tekintet nlkl az embertrsaira, elbb
    vagy utbb kiszorul a gazdasgi krforgsbl. A gazdasgi elv, de ugyanakkor a szolidarits elvei is, minden sszer s clszer
    gazdlkods alapfelttele. Korunk egyik slyos tvedse az a felfogs, hogy a kzgazdasg az letnk olyan adottsga, amellyel
    szemben tehetetlenek vagyunk, hogy a gazdasg a sajt mechanizmusainak, krlelhetetlen trvnyeinek alvetett folyamat. A
    kzgazdasg nem fizikai trvnyek ltal irnytott gpezet; a trsadalmi s gazdasgi rend megteremtje nem a piac
    rmechanizmusa, hanem az emberi rtelem s akarat. A tisztnltshoz szksges, hogy megtanuljuk a kzgazdasg sajtsgos
    nyelvt, hogy behatolhassunk a gazdasgi tevkenysg folyamataiba, hogy ne vljunk azok rabszolgiv, hanem kpesek legynk
    azok irnytsra a Teremt parancsa szerint: Hajtstok uralmatok al a fldet! (Gen 1:28.) Nem ltezik sehol a Fldn idelis
    trsadalom. Nem is fog ltezni soha. Nincs tkletes kzgazdasg. Nem is lesz soha. Mindezek ugyanis emberi alkotsok s
    magukon viselik az emberi lt tkletlensgeit. Feszltsgek, megoldsra vr problmk mindig voltak s mindig lesznek. A
    szabadsg s a ktttsg kztti feszltsg emberi s kzssgi ltnk lland adottsga, de egyben az elhaladsunknak is egyik
    legfbb tnyezje. Ez biztostja a trsadalom szmra a nlklzhetetlen dinamikt. A megoldsokat mindig megtalljuk, ha te s
    n, mi mindnyjan a szolidarits szellemben meghallgatjuk egymst, ha szt rtnk s ha figyelnk arra a hangra is, amit a
    vilgot teremt s fenntart Isten ltetett a lelknkbe...
    *

    b./ s mit tart errl a szellemvilg,?


    Folytassuk teht a sort az Egylet 1923. februr 4-i lsn Jzsef m. tjn elhangzottakkal. (Az I. vilghbor utn nlunk is
    tombolt a pnz, a korona inflcija a pengnek 1927. jan. 1-jvel trtnt bevezetsig, s hasonl volt a helyzet a II. vilghbor utn a forint
    bevezetsig. Jzsef mdium letrajza pedig az I. ktetben tallhat.)

    Mr emltettk, hogy a mindensgben a munka s az konmia trvnye uralkodik. Vagyis: mindent a legkisebb ellenlls
    irnyban, a lehet legnagyobb energival. Ez a trvny a fizikai vilgban, mint legkisebb mkdsi elv jelentkezik, amely
    szerint minden folyamat a rendelkezsre ll energihoz mrten a lehet leggyorsabban, a legkisebb ellenlls irnyban zajlik le.
    Ha pedig valamely anyagi rendszer egyenslyt elrte, akkor csak j energia rvn hathatnak re fellrl - szellemi oldalrl amidn is a rendszer ellenllst fejt ki. Az ellenttes szellemcsoport anyagias viselkedst gyzik teht le a fenti munkaelvvel a
    magasabb erk s gy kzd egymssal akci s reakci. Az egsz munkt azonban tlengi legfellrl az konmia szellemi
    trvnye, mely gy szl: mindent a maga helyn s idejben, mindent fontossga sorrendjben s annak mrtke szerint. gy
    ltszik teht, Isten az konmia elvt e vilgban - ltszlagosan paradox eszkzzel - a pnzzel vezeti be. Ti jl tudjtok, hogy a
    fldi let az ember szmra a megprbltatsok iskolja s az ember ezen a Fldn kizrlag arra van hivatva, hogy megtanulja
    nmagt fejleszteni, tkletesteni, s amennyiben ez neki lehetsges, az igazsg megismershez jutni. A tantrgyakat pedig,
    amelyeket ebben az iskolban meg kell tanulni, a mindenkivel kzs emberi sors rja el, amely a Fldn uralkodik. Az els,
    legnagyobb, leghatalmasabb s szmottev tantrgy a Fldn a pnz! A pnz krl forog minden itt a Fldn, mert az ember
    minden gondolata, vgya s trekvse ebben a tantrgyban sszpontosul. De a pnz nem olyan tantrgy, amelyrl a vizsgt csak a
    fldi let befejezse utn kell letenni, hanem amelybl a fldi iskolba jr embernek letnek minden pillanatban, esemnyben,
    kzdelmben jbl s jbl, szakadatlanul vizsgznia kell. Ha pnz nem volna, az let knny, de legalbbis knnyebb lenne,
    mint amilyen most. Hiszen sszes tevkenysgetek a pnz krl forog, mert ez ltal ltjtok megvalsthatni vgyaitokat,
    trekvseiteket. ll ez minden emberre nzve, legyen az gazdag vagy szegny. A gazdagnak nem kell rte kzdenie, csupn a
    felelssg sjtja azrt, ha a pnzzel kapcsolatos tantrgyat nem helyesen tanulta meg. A szegny, aki a nehezebb rszt vlasztotta,
    ltni knytelen, mit jelent a pnz hatalma, s annak hinya milyen fjdalmat okoz neki. A pnz teht a megprbltats eszkze az
    ember szmra. Akinek pnze van s azt nem gy hasznlja, amint ktelessge lenne, prbattelt rosszul llja meg. A msik
    ember, aki szegny s a nlklzsek terhe alatt grnyedezve, irigy szemmel tekint gazdag embertrsaira, a megprbltatst
    hasonlkppen nagyon rosszul llja meg. Hogy a kt prbattel kzl melyik a nehezebb, azt ne feszegessk, mert ezt a Fldn
    eldnteni nem is lehet.
    Ez csak a szmadsttel alkalmval dl el s az ember csak akkor ltja be, hogy a pnz nem egyb, mint haladsnak egyik
    eszkze. s bizony nehz a gazdagot krhoztatni azrt, mert a birtokban lev eszkzket sajt cljaira hasznlja fel, de
    hasonlkppen nehz dolog a szegny embert krhoztatni azrt, mert a szksg s nyomorsg mzss sllyal nehezedik re s
    knnyeket sajtol szemeibl. Pnz! Milyen profn sz s milyen flnyesen s elkelen mosolyogva megy el e sz mellett az
    erklcsileg magasan ll ember, ha a pnz rtelmvel s jelentsgvel nincs tisztban! Ha majd tjttk ide, ebbe a vilgba s be
    kell majd szmolnotok fldi tevkenysgetekrl, csak akkor lesztek knytelenek beltni, hogy mit jelent a pnz s mi annak az
    rteke. Mert bizony vizsgt kell tennetek abbl, vajon behatoltatok-e a pnznek szellembe, jelentsgbe, ami egyszersmint
    zsinrmrtke is annak a megismersnek, amelyet annak rtkestsben, vagy annak nlklzsvel kapcsolatban magatoknak
    megszereztetek. Azrt ht ne nzzetek megvetleg a pnzre, mert bizony jelentsgteljes tantrgy az, amelyet jl meg kell
    tanulnotok. Ne beszljetek gy: Mit trdm n a pnzzel, szmomra a pnz semmit sem jelent! Igenis, a pnznek van
    jelentsge minden emberre nzve, legyen az gazdag vagy szegny, mert miknt is tudn msknt bizonytani, mint a pnz
    birtokban, vagy annak nlklzse kzben, hogy mire kpes, miknt rez, gondolkozik s miknt cselekszik? Igaz, amikor
    tkerltk hozznk, a pnz krdse praknt szjjeloszlik s a krds a vizsgattel alkalmval gy fog hangzani: Mifle
    szeretetmunkt tudsz a javadra felmutatni? -, mde az is bizonyos, hogy a szeretet munkjt a Fldn szmottev s hatkony
    mdon mgis csak a pnz segtsgvel lehet elvgezni. A Fld a szksg, a nyomorsg, a knnyek hazja s mindezeket
    leghatkonyabb mdon mgis csak a pnz segtsgvel lehet enyhteni. Szomor dolog, de gy van! Ennek kvetkeztben az
    embernek igenis itt a Fldn kell megtanulnia, miknt hasznlja, rtkestse azt a pnzt, amit a sors re bzott. Ebben ll az let
    nagy mvszete, s mennl jobban halad a civilizci, annl alaposabban s eredmnyesebben kell tudni bnni a pnzzel. Azt is jl
    jegyezztek meg magatoknak, hogy ne tlkezzetek afltt a felebartotok fltt, akit a sors pnzzel bsgesen megajndkozott,
    de azt nem a szeretet jegyben hasznlja. Hiszen nem tudjtok, hogy milyen nehz az a prbattel, amelyet ki kell llania.
    Ugyangy kell viselkednetek azzal az embertrsatokkal szemben is, aki szksggel s nyomorsggal kzdve, szvben irigysget
    tpll, hisz az prbattele mg slyosabb a gazdagnl. Ebbl ismerhetitek meg a pnznek valdi rtkt. Ezenkvl csakugyan a
    pnznek semmi jelentsge sincs, de mgis fontos eszkz arra nzve, hogy a vele val bnsmd rvn megmutathasstok
    embertrsaitoknak, mik s kik vagytok s milyen fokozaton lltok. Adni, segteni, tmogatni, ez a pnz hatalma, s ha egykor
    majd szmadsttelre kell megjelennetek, bizony szksgetek lesz olyan testvrekre, akik oldalatok mellett llva, tanskodni
    fognak mellettetek az rk br eltt. E tanskodsuknak trgya pedig egyes-egyedl a szeretet lehet. Az adakozssal szerezzetek
    ht magatoknak adsokat, a szeretet adsait! /V. 1923/2. sz./

    III. Fejezet
    Erklcs a Tzparancsolat-ban
    1./ Isteni beavatkozs az emberi magatartsba
    a./ltalban
    Miutn az erklcs fogalmt, annak sokoldalan elkpzelt s eszmeisgek szerint vltoz eredett felvzoltuk, sajtunkat pedig
    odati nvallomsokkal dokumentltuk is, rtrnk az erklcsi alakzatok vltozatainak trgyalsra, vagyis az erklcs
    alakulsnak trtnetre. Ez azonban nem jelenti a materializmus ama lltsnak elfogadst, miszerint az erklcs nem ms,
    mint trtnelmi jelensg. Szerintnk sokkal tbb, amint azt az I./2 alatt lertuk. Vagyis arrl az ltalunk vallott kegyelmi
    trvnyrl van sz, hogy a teremtett szellemnek - miutn a szeretet vilgbl sajt ellenttes tnykedse folytn - megrontott
    erivel egytt - ide a Fldre jutott /bukott/ s emberi ruht eme er-anyagbl s az letprincpium /2/ mkdse rvn kapott
    (teht nem a vak evolci eredmnyeknt) - jra kell tanulnia az elvesztett boldogsghoz vezet t tantrgyait. Ezek a tantrgyak;
    ugyanis - a fogalmilag mr tisztzott - erklcsnek lpcsfokait, az iskolk milyensgt s benne a tanulk magatartsnak
    minsgi fokozatt mutatjk annak megllapthatshoz, hogy a cselekv egyn vagy kzssg hol tart az elveszett paradicsom
    visszaszerzsben.
    b./ Az egyiptomi fogsgbani zsidk letbe
    Az ilyen - fldi rtelemben ugyan szankci nlkli, de trsadalmilag elvrt - isteni magatartsi parancs elsknt mintegy
    hromezerharomszz vvel ezeltt a Sinai hegyen, Mzes (Kr. e. 1290-1224) tjn lett kihirdetve drmai krlmnyek kztt,
    ktblkra vsve s mind a mai napig rvnyesen. Ez a bibliai Tzparancsolat. Jrjuk ezt krl elzmnyeivel egytt.
    brahm s Jkob fiai elszaporodtak Egyiptomban. Az egyiptomiak viszont elfelejtettk, mit tett rtk a zsid, fehrlelk
    Jzsef a ht szk esztend tvszelse rdekben? Visszatrtek rgi emberies termszetkhz s aszerint gondolkoztak, ahogyan
    azt nekik az ggs, nz lelki termszetk diktlta. s ebben a nem vits helyzetben akaratlanul felmerl a krds: mirt
    vezrelte Isten Egyiptomba Jkob fiait, mirt kellett ennek a kivlasztott embercsoportnak szolgkk lennik s ngyszz vig
    rabsgban szenvednik? Ha Isten kivlasztotta ket, mert tervei, cljai voltak velk, akkor mirt hagyta ket ennyi ideig
    Egyiptom termszetvallsnak sttsgben senyvedni s szaporodni? Vajon mivel vtkezett a zsid np nagyobbat, mint az
    egyiptomi, hogy az Isten bntetsl kldte ket oda rabszolgaknt nyomorogni? Az emberi okossg megsznik abban a
    pillanatban, amikor az Isten vgzseivel ll szemben. Isten terveiben, tnykedseiben soha nem szabad az embernek az okozati
    trvnyre hivatkoznia. Itt az okozati trvny csdt mond, mert Isten az vgzseit nem bzza emberi okoskodsra.
    *
    c./ A kivlasztottsg szellemi httere
    Ezt mi is a Nvtelen Szellem rsra tmaszkodva /Evangliumi spiritizmus II. kt./ vilgtjuk meg, tmaszkodva kzben Dohnyos
    Jnos biblikus kiemelseire /v. 1932/:
    Az egyiptomi np nem volt sem jobb, sem kedvesebb, sem ernyesebb, sem lelkileg fejlettebb, mint a zsid np, de volt olyan
    fejlett kultrja a szoksaiban, a vallsban, a trsadalmi berendezkedsben, amely magban vve korltokat alkotott az
    emberlelkek krl. Ezekben a korltokban kellett elhelyezkednik a zsid csoportoknak is, hogy magukba szvjk mindazokat a
    tudnivalkat, amik az esetkben a ksbbi idkre voltak sznva. A gyermeknek sincs mg szksge azokra a tudomnyokra,
    amelyeket tanul, de azrt tanulja, hogy ksbb, amikor az let deleljre r, legyen mire tmaszkodnia, legyen tudomnya, hogy
    annak rvn meg tudja teremteni azt a cselekvsi krt, amelyben az erit majd ki kell fejtenie. Isten a zsidkat kivlasztotta a
    pognyok trtsre, s ezzel meghzta azt a vonalat, amely elvlasztja ket a sajt alsbb termszetktl. A rabszolgasgban, a
    nyomorsgban a test s a vr mindinkbb elveszti az emberi gondolat- s rzelemvilgra hat erejt. Azt akarta az r,
    hogy a vilgi let gynyrsge, a vilgi let kvnsga, a test s vr trekvse egyre sszbb legyen szortva vlasztott npe
    lelkben, hogy az befel, a llek vilga fel fordtsa tekintett, hogy ezen keresztl szlhasson Isten Lelke az nphez. Szksg
    volt teht arra, hogy Isten a zsid npet ngyszz vig elnyomva tartsa, mert addig rett ki a zsid np lelkben a szabadulsi vgy,
    az gretben val bizakods s a remnysg, amelyen keresztl Isten Lelke az npnek lelkt megfoghatta, vezethette, hogy
    cljhoz segtse. Nem bntetskppen, nem a karma trvnye szerint tartotta fogva, hanem szksg volt erre a szenvedsre. Mint
    ahogyan az aranyat olvasztkemencben vlasztja ki a tz a salakbl, gy van a szenvedsre szksge az emberi lleknek, hogy
    mind a j, mind a gonosz kivlasztdjk belle, azaz az emberi szellem klnvlassza az aranyat a salaktl, meg tudja
    klnbztetni a jt a rossztl s hogy e kt vglet kzt lljon meg az emberi szellem s keresse Istent, a Titokzatost, a Vgtelent,
    hogy Hozz kapcsoldjk s vezetni hagyja magt ltala. Amikor mr a zsid npnek nem volt prtfogja, amikor mr a
    rabszolgasg terht megunva elfradt a jrom alatt, amelyet az egyiptomi np a nyakba vetett, amikor ltta, hogy mg az testi
    letnek fennmaradsa sincs biztostva az egyiptomiak kzt, hogy testi trekvseinek, vgyainak nincs tere, nincs lehetsge,
    akkor fordult befel, az atyinak Istenhez, felkldve oda imdsgt, shajtst s knyrgve, hogy segtse meg t s vezesse
    brmerre, csak szabadtsa meg.
    d./ Mzes kldetse s fellpse
    Amikor teht elkvetkezett a zsid np lelkben a megrs, akkor Isten elgnek tallta a rabszolgasgot s szabadtt kldtt
    rszkre Mzes szemlyben. (Az egyiptomi mes, mesu szbl kivont. Ltnok. A trvny szellemisgnek fiziklis erej kzvettje.
    Anyja: Jokbed, Izrael trvnyadja.)

    Ekkorra az egyiptomiak rendelkezseikkel odig mentek, hogy a zsidknak minden elsszltt figyermekt el kellett
    vesztenik - nehogy hatalmas np lehessen bellk -, akkor Isten elgnek tallta a szenvedseket s elvgezte kivezetsket a
    nyomorsg vlgybl, a szolglatnak hzbl. s erre a clra ppen azt vlasztja ki az Isten, akit az emberek ltal hozott trvny
    elveszteni sznt. Gondoljuk csak el, hogy a zsid anyk, amikor elsszltteiket el kellett puszttaniuk, mit szenvedtek, mit lt t

    lelkkben a szeretet, hogyan lzongott, hogyan tombolt, hogyan krtk az Istent, hogy tekintse meg az lelki nyomorsgukat!
    Gondoljtok el, hogy Mzes anyja, aki az emberi trvnyek ellenre kt hnapig titokban rejtegette elsszltt gyermekt, milyen
    szomoran, milyen gytrelmes fjdalmak kzt tette ki magzatt /gyantval s szurokkal bekent papiruszkosrban/ a Nlus vizbe azzal
    a szmtssal, hogy taln-taln - mivel az gyermeke szp - az elknyeztetett egyiptomi udvari hlgyek kzl valakinek megesik a
    szve rajta s nem engedi elpusztulni az magzatt! A boldogtalan anya megtrt szvvel sorsra hagyta fiacskjt; de annak nnje,
    Mirjam, titokban tvolrl szemllte a dolog kimenetelt. gy ltta, amint a Fra lenya (Josephus Flavius szerint: Thermutis, a rabbik
    szerint: Bithia, Eusebius szerint: Merris, II. Ramses Meri nev lenya) frdni jn szolglival, akik, mg rnjk frdtt, a foly partjn
    stlgattak. Frds kzben a Fra lenya megltta a ss kztt szkl kosrkt s szolgli egyikvel kihozatta onnan, majd
    kvncsian felnyitotta fedelt s me, egy sr csecsemt tallt. A jszv kirlyleny megknyrlt rajta s elhatrozta magban,
    hogy felnevelteti, br tudta, hogy a zsidk kisdedei kzl val. Mirjm ltta, hogy kisccse kedvez fogadtatsban rszesl,
    odament rejtekbl a Fra lenya el s ajnlkozott, hogy egy zsid szoptatsdajkt szerez. A Fra lenya rlt az ajnlatnak s
    megbzta Mirjmot annak keresztlvitelvel. Termszetesen Mirjm anyjukat, Jokbedet hvta.
    Kinek szla Fra lenya: Vidd el, gymond, s neveld fl nkem, n megadom jutalmadat. Elviv az asszony, s tpll a
    gyermeket, s mikor flnevekedett, tad t Fra lenynak. Ki t fiv fogad, s nevt Mzesnek hv, mondvn: mert a vzbl
    vettem t ki. (2Mz 2:9-10)
    *
    Az anyai szeretetre ptette fel teht Isten a zsid np szabadulst; az anyai szeretetre, amely ellenllt a rideg emberi
    trvnynek s felldozta magt az gyermekrt. Az anyai szeretet nem is csaldott a szmtsban, hiszen az igzetek vilgban,
    a varzslatok hitben l egyiptomi n lelki lete, lelki vilga szksgkppen megtallta azokat a rezgseket a msik ni llekben
    is, amely minden rzsnl nagyobb aggdssal ksri figyelemmel gyermeke sorst. A j rzs, a tiszta, a szent anyai rzs
    megremegteti nemcsak az emberi szveket, hanem azt az atmoszfrt is, amelyben ez az egsz nemzet l. Ezen keresztl ez az
    rzs eljut a fra lenynak szvhez s megremegteti a ni lleknek azt a bels, titkos rzsrugjt, amely hatalmas visszhangot
    ad abban a pillanatban, amikor a gyermek srst meghallja. me, hogyan plntldik t Isten gondoskodsa, Isten szeretete a ni
    llekbl a msik ni llekbe, hogy az Isten ezen a msik ni lelken, a fra lenynak lelkn keresztl valstsa meg az akaratt.
    Ezrt kell tisztelni az anykat, az anyai szeretetet, mert az Isten eltt is tiszta lng az, az Isten is nagy dolgokat vgeztet el az anyai
    szveken keresztl. Amit a frfi dacos gondolkozsval, akaratval, erejvel nem kpes vghezvinni, vghezviteti Isten a gyenge
    nkn keresztl, a ni szvek szeretetnek rezgsn keresztl. A fra lenya anya volt; nem a termszet rendje szerint, hanem
    Isten akarata szerint, s ezzel a cselekedetvel, ezzel az rzsvel mindrkre belerta magt a trtnsek knyvbe. Mzes teht,
    mint a Fra lenynak fogadott fia, fejedelmi nevelsben rszeslt.
    Megoktattk az egyiptomiak minden blcsessgre s szban, tettben hatalmas ember lett belle. (ApCsel 7:22)
    Ott a Fra udvarban mdjban volt megismerni az egyiptomiak udvari lett, mvszett, irodalmt, vallsuk fnyz
    pompjt, az igazsgszolgltatst; de azrt nemzetrl s annak isteni hivatsrl nem feledkezett meg. Nyilvn anyja s nnje rvn
    megismerkedett Izrael atyi Istennek hitvel s a zsidsgra vonatkoz isteni gretekkel. A vr szava, lelknek bens sztnzse
    egyre jobban odavonzotta szegny, nyomorgatott npe kz. Egyszer honfitrsai helyzett tanulmnyozva, jogos felhborodsban
    meglt egy egyiptomit. A dolog Istvn vrtannak szavai szerint gy esett meg:
    Negyven ves volt mr, amikor eszbe jutott, hogy megltogatja vreit, Izrel fiait. S ltvn, hogy egyikkel igazsgtalanul
    bnnak, segtsgre sietett s az egyiptomit letvn, megbosszulta a megnyomorgatottat. (ApCsel 7:23-24)
    Ugyanis ekkor mr az egyiptomiak tervszer elnyomsa alatt snyld zsidk nyomorsga gbekilt volt. A vrei
    ltogatsra rkezett Mzes haragra lobban az egyiptomi eljrsa miatt s miutn krltekintve nem ltott a zsidkon kvl ms
    szemtankat, agyonttte a zsid testvrt ver egyiptomi frfit s holttestt a homokba rejtette.
    s meghall Fra e dolgot, s hallra keres Mzest; ki elfutvn az szne ell, Midin fldn tartzkodk. (2Mz 2:15)

    2. Midinban s az ottani esemnyek


    Midin fldjn Mzes Jethrnl, a midianitk papjnl tallt menedket. E nemzet is brahmtl szrmazott s gy rokona volt
    a zsid npnek. Ugyanis satyjuk: Midin brahmnak Ketrtl val fia volt, kit a ptrirka anyjval s ajndkokkal a pusztba
    kldtt. Az emltett Jethr papnak Mzes - Egyiptombl meneklve - szolglatot tett, mire Jethr csaldjba fogadta t s egyik
    lnyt, Cipport nl adta hozz, ki kt fit, Gersomot s Elizert, szlt neki. A Fra udvarban pomphoz s knyelemhez
    szokott Mzes Midinban krlbell 40 vig ipa nyjt rizte a pusztban. Itt megismerte a pusztt, a nomd let jogrendjt,
    ltfeltteleit. gy ksztette el s tette alkalmass Isten az szolgjt a re bzand nagy feladat keresztlvitelre. Mzes midini
    tartzkodsa alatt meghalt a rgi Fra s utda nlnl is kegyetlenebbl sanyargatta Izrael fiait, gyhogy
    ...a munkateher miatt fohszkodvn, flkiltanak; s feljuta kiltsuk Istenhez a munktl. s meghall fohszaikat s
    megemlkezk a szvetsgrl, melyet brahmmal, Izskkal s Jkobbal szerzett vala. s tekinte az r Izrel fiaira, s megismer
    ket. (2Mz 2:22-23)
    Ezt gy kell rtennk, hogy Isten immr elrkezettnek ltta az idt Izrel fiainak megszabadtsra.
    a./ Az g csipkebokor
    Midini tartzkodsa vgn, midn Mzes ipnak juhait legeltette, a puszta belsejbe hajtotta a nyjat, az Isten hegyig
    Hrebig juta. (Hreb a Sinai-hegy msik neve, 2244 m magas hegycscs, amely az Egyiptom s Arbia kztt fekv flsziget dli felben
    emelkedik.)

    s megjelene az r neki tz lngjban egy csipkebokor kzepn, s lt, hogy a csipkebokor g, s meg nem emsztetik.
    (2Mz 3:2 v. ApCsel 7:30)

    Mzes indul, hogy kzelrl megvizsglja a jelensg okt, mire hang hallatszik: Mzes! Mzes! Ki felel: Jelen vagyok.
    Amaz pedig: Ne kzelts, gymond, ide; oldd le a sarut lbaidrl, e hely, melyen llasz, szentfld.
    Ez annyit jelent, hogy oldozkodj el mindentl, ami emberi, ami kls, legyen az hatalom, tudomny, fldi gazdagsg,
    elnyk, csak gy lehet meglni az Istenbizonysgot.

    s mond: n vagyok atyid Istene, brahm, Izsk, Jkob Istene. Mzes elrejt orcjt, mivel nem mer nzni az Istenre.
    ...Izrel fiainak kiltsa flhatott hozzm, s lttam nsgket, mellyel az egyiptomiak ltal elnyomatnak. De jszte, s elkldelek
    tged Frahoz, hogy kivezesd npemet, Izrel fiait Egyiptombl. (2Mz 3:4-10)
    Mzest megdbbenti a feladat, mellyel Isten most t meg akarja bzni.
    s mond Mzes: Ki vagyok n, hogy Frahoz menjek s kihozzam Izrel fiait Egyiptombl? (2Mz 3:11)
    Mzes, aki minden tudomnya mellett egyszer, ignytelen s szerny, st alzatos llek volt, lelkben megrettent ettl a nagy
    megbzatstl, ettl a kivlasztottsgtl. Az els rzs a lelkben a flelem rzse, hogy nem tud megfelelni; az r nagyobb
    feladatot bz r, mint amit el tud vgezni s fl, retteg attl a gondolattl, hogy nem fogja tudni az r megelgedsre teljesteni,
    s az r csaldni fog benne. Nem az emberek eltt val hatnivgys, vagy a dicssg, ami a lelkben az els pillanatra felvillan,
    hanem az amiatt val flelem rzse az els, hogy az r nem lesz vele megelgedve. Mzes s a fldi tlagember kzt ez az
    rzs risi tvolsgot jelent. Az tlagember mindig nagyobbat akar cselekedni, mint amire kpes; mindig feltnni, kivlni,
    dicssget, hrt, nevet akar szerezni magnak, s azzal a tudattal hzeleg nmagnak, hogy nem olyan, hanem klnb, mint a
    tbbi ember. Teht Mzes megrettent, flelemmel tekintett fel s flelmben ellene mond az rnak: hiszen n nem vagyok arra
    kpes, nem tudom n ezt elvgezni.
    Az r azonban megbiztatja t: n veled leszek, hiszen nem azrt vlasztottalak ki s elhangzik a Hreb-hegyi
    jelensgben megnyilvnult isteni kldets igje:
    Menj el s gyjtsd egybe Izrel vneit, s mondd nekik: Atyitok Ura, Istene jelent meg nkem... stb. (2Mz 3:16)
    Hogy pedig kldetsnek bizonytkt is adhassa, felruhzza Isten Mzest mgikus erkkel:
    Az r pedig monda nki: Mi az a kezedben? S monda: Vessz.
    Vesd azt - gymond - a fldre. s vet azt a fldre s ln kgyv; s Mzes elfutamodk elle.... (2Mz 4:2-3)
    Majd:
    Nyjtsd ki kezedet s fogd meg a farkt! s kinyjt kezt s, megragad azt, s vesszv ln az kezben. (2Mz 4:4)
    Hasonl biztats s bizonytkads volt Mzes keznek pokloss tevse s annak eltntetse is. (2Mz 4:2-7) Mindez olyan
    hatst gyakorolt Mzesre, hogy csak hebegve tudott a krdsekre vlaszolni s gy rezte, emiatt sem tud megfelelni a nagy
    feladatnak, az isteni biztats ellenre tovbb makacskodik:
    Krlek Uram, gymond, kldd, akit elkldend vagy. (2Mz 4:13)
    Mire: Megharagudvn az r Mzesre, mond: ron, a te levita atydfia, tudom, hogy kesenszl; me eld fog jnni s
    megltvn, szvbl fog rvendeni... szlni fog helyetted a npnek, s a te szd lszen... Vedd kezedbe ezt a vesszt is, mellyel
    csodkat fogsz tenni! (2Mz 4:14-17)
    Miutn Isten ekppen eloszlatta Mzes minden agglyt, knytelen volt meghajolni Isten akarata eltt s parancsnak
    engedelmeskedve, csaldjval egytt visszatrt Egyiptomba, ahol immr kihaltak mindazok, akik annak idejn Mzes letre
    trtek. (2Mz 4:19)

    3./ jra Egyiptomban


    a./ s valban gy lett, amint azt az r Mzesnak elre megmondotta:
    ron Mzes elje mn az Isten hegyre (Hreb) s megcskol t. (2Mz 4:27)
    Mzes aztn ott elbeszlte neki a trtnteket: Isten parancst, mellyel Egyiptomba kldi t a Frahoz, hogy jelekkel s
    csodkkal kieszkzlje Izrael fiainak elbocstst, s hogy ebben ronnak, mint az sznoki kzvettjnek segtsgre kell
    lennie. Mire:
    s elmennek egytt, s egybegyjtk Izrel fiainak minden vneit. s elbeszle ron minden igt, melyeket az r Mzesnak
    mondott vala, s ez jeleket tn a np eltt, s hitt a np. s hallvn, hogy az r megltogatta Izrel fiait, s megtekintette nsgket,
    leborulvn imdkoznak. (2Mz 4:29-31)
    Mzeshez szlan pedig gy: Meglsd, hogy mindazokat a csodkat, melyeket kezedbe adtam, vgbevidd Fra eltt...
    (2Mz 4:21)

    b./ A jel s a tz csaps


    Mzes, ron trsasgban, tbb zben kzlte a Fraval Istennek az izraelitk elbocstsra vonatkoz parancsait, melyeknek
    visszautastsa a Frara s npre kzismert tz csapst zdtott. Nagyon hosszadalmas lenne ez egsz idevg szveget
    analizlni, ezrt csak kivonatosan, fbb rszleteit ismertetve, a magyarzandkat pedig kiemelve fogjuk trgyalni. Az els krs
    visszautastsa utn Fra mg sanyarbb tette a zsid np helyzett, nem hitt Mzes isteni kldetsben, eladst hazug
    beszdnek mondotta. s az r megvigasztalja megszomorodott szolgjt:
    Majd megltod, mit cselekszem Fraval; mert ers kz ltal bocstja el ket s hatalmas kz ltal zi el ket fldrl.
    (2Mz 6:1)

    Azutn utastsokat ad az r Mzesnek, mondvn:


    me Fra istenv tettelek tged; s btyd, ron leszen prftd. (2Mz 7:1)
    Vagyis az r teljes hatalmat adott Mzesnek, hogy Fra eltt klns jelensgeket ltesthessen, s t gy bntethesse, mint
    az Isten, ron pedig beszdben adja el a Mzesnek adott kijelentseket. Azutn ksbb gy folytatta utastsait az r:
    Midn Fra mondja nektek: mutassatok jeleket, mondjad ronnak: Vedd vesszdet, s vesd azt Fra el, s kgyv fog
    vltozni. (2Mz 7:9)
    gy is ln. Fra jelkvnsra ron elvet vesszejt Fra s szolgi eltt s az tnyleg kgyv vltozott. A Frat azonban ez
    a mutatvny nem gyzte meg Mzes s ron isteni kldetsrl. Hiszen ltott mr ilyesmit udvari bvszeitl is. Elhvat teht
    ket, akik hasonl jelensgeket idztek el:
    s mindegyik elvet vesszejt, melyek kgykk vltoznak. (2Mz 7:12)
    Ez azonban mr fekete mgia volt, vagyis az ellentt szellemeinek kzremkdsvel lteslt. Azonban az egyiptomi
    bbjosok titkos ereje nem terjedt ki minden Mzes ltal bemutatott jel utnzsra, s mr mindjrt a kgyknl is
    megmutatkozott a Mzes s ron ltal mkd erk felsbbrendsge:
    De ron vesszeje elnyeli amazok vesszeit. (2Mz 7:12)

    Ez a krlmny elegendkppen igazolta Izrael Istennek kldtteit, azonban a ggjben megtalkodott Fra nem vette ezt
    figyelembe s amint az r elre megmondotta, nem hallgatta meg Mzes s ron elterjesztst.
    c./ Jttek teht a csapsok:
    1./ Msnap a Fra kiment a Nlus folyhoz, ott ismt elje jrultak Mzes s ron s megismteltk az r zenett:
    Bocssd el npemet, hogy ldozzk nekem a pusztban, de mindeddig nem akartl meghallgatni. Ezt mondja teht az r:
    ...me e vesszvel, mely a kezemben van, a folyvzre csapok, s ez vrr vltozik. (2Mz 7:16-17)
    s gy ln. Ht napig tartott Egyiptom fldjn ez az Isten verse, de a Frat ez az gi jel sem gyzte meg, mivel bbjosai a
    kutakbl mertett vizeken hasonl vegyi vltoztatst tudtak vgezni.
    2./ Ezutn a bkk ltali csaps kvetkezett, amit a bbjosok is tudtak ugyan produklni, de eltvoltani azokat mr nem.
    Mzes ksz volt a csaps megszntetsrt Istennl kzbenjrni, de csak akkor, ha a megszns idpontjt Fra hatrozza
    meg, hogy a mondand idpontbani megszns egyben bizonysga legyen Isten hatalmnak Fra eltt.
    Ki felel: Holnap... (2Mz 8:10)
    s gy ln, de Fra megtalkodk szvben s nem hallgat meg ket, amint az r megmondotta vala. (2Mz 8:15),
    3./ mirt is kvetkezett a sznyogok ltali csaps. Ezzel a varzslk is megprblkoztak s nem tehettk meg.
    s a bbjosok mondk Franak: Az Isten ujja ez! (2Mz 8:19)
    Fra ggje azonban mg most sem trt meg s nem hallgatott rjuk. Fra kemnysgt az r most mr feltnbb, npe
    kivlasztottsgt nyilvnvalbban kidombort csapssal ostorozta. Az eddigi jelek egyarnt terheltk mind az egyiptomiakat,
    mind az Izrael fiait, az jabb csaps mr csak az egyiptomiakat sjtotta.
    4./ s igen nagy lgysokasg jve Franak s szolginak hzba s Egyiptom egsz fldre; s nagy romls ln a fldn e
    legyek miatt. (2Mz 8:24)
    Vagyis ember s llat rendkvl szenvedett e nagy tmeg rovar mrges cspseitl: Gzen fldn, a zsid np telepl helyn
    azonban nem volt lgy. Fra vgre beleegyezett; hogy Izrel fiai a pusztba menjenek ldozni Istenknek, azonban kikttte:
    Mindazonltal messzire ne menjetek, s rettem knyrgjetek. (2Mz 8:28)
    Mzes erre meggrte, hogy kzbenjr a csaps megszntetse vgett, csak tbb ne szegje meg adott szavt s tnyleg
    bocsssa el a zsidkat ldozni. Azonban a csaps megszntvel a Fra szve jbl megtalkodk, s a npet ezttal sem bocst
    el. (2Mz 8:32)
    5./ Erre Egyiptom barmaira slyos dgvszt mrt az r, mg Izrael fiainak jszgai egszsgesek maradtak. (2Mz 9:7)
    A megmakacsodott Fra most mr nem is trgyalt Mzessel, mire az r fokozott csapssal sjtotta mind t, mind npt.
    Mzes hamut szrt az g fel Fra eltt.
    6./ s felhlyagz kelsek feklyei tmadnak az embereken s marhkon. s a bbjosok sem llhatnak Mzes eltt a
    feklyek miatt, melyek rajtok valnak. (2Mz 9:10)
    De a Fra csak nem engedett. Ekkor neki Mzes msnapra risi jgest jsolt s figyelmeztette, hogy barmait hajtassa fedl
    al. A legtbben azonban nem hittek a jslatban, ami pedig beteljesedett, mert msnap:
    7./ s elvere a jges Egyiptom egsz fldn mindent, mi a mezkn volt, embertl marhig; s a mez minden fvt elver a
    jges, s a tartomny minden fjt sszetr. Csak Gzen fldn, hol Izrel fiai valnak, nem hulla jges. (2Mz 9:25-26)
    A rettenetes elemi csaps jbl megdbbentette Frat s hvat Mzest, kzbenjrst krni a csaps megszntetsre. Mzes
    azonban mr nem hisz a Franak; meggri ugyan, hogy kzbenjr a csaps megszntetse vgett, de megmondja neki:
    Tudom, hogy te s szolgid mgsem flitek az r Istent. (2Mz 9:30)
    gy is volt. A csaps megszntvel Fra nem bocst el Izrael fiait. (9:34-35)
    8./ Mire Mzes s ron az r utastsra ismt Fra el jrultak, szemre vetettk Isten akarata irnti engedetlensgt s
    msnapra sskavszt jsoltak, ha mg tovbb is megtagadja Izrael fiainak elengedst. Azutn Mzes s ron sz nlkl
    otthagytk Frat. Azonban Egyiptom npnek femberei is megsokalltk az Izrael fiai miatti ostoroztatst. Az llam lte
    alapjaiban megingott, termse elpusztult, barmai veszendben voltak, rengeteg ember hallt lelte, s hnsg fenyegette az egsz
    orszgot.
    s visszahvk Mzest s ront Frahoz; ki mond nekik: Menjetek de csupn frfiak s ldozzatok az rnak; mert
    magatok is ezt krttek. (2Mz 10:8-11)
    Amit Mzes termszetesen nem fogadott el, jnnie kellett teht a megjvendlt sskavsznek. Forr szl fuvallt egsz nap s
    egsz jjel s reggelre kelve, flemelte Afrika messze tartomnyainak sszes sskit s ezek elrasztottak Egyiptomot eddig soha
    nem ltott tmegekben mindeneket elpuszttvn. (2Mz 10:14)
    9./ Fra sietve hvatja Mzest s ront, jbl megtrst mutat, mire megsznik a csaps, de a Fra megint csak
    megtalkodik. Erre aztn elkvetkezett a kilencedik csaps. Mzest jel ad vesszejvel, mire oly sr, nehz kd tmad, hogy
    Senki sem lt a msikat, senki sem mozdula a helyrl, melyen volt; ahol pedig Izrel fiai laknak vala, vilgossg vala.
    (2Mz 10:23)

    Elgondolhatjuk, hogy ez mit jelentett abban a korban, mikor az emberek nem rendelkeztek a mestersges vilgtsnak azoknak
    a klnbz nemeivel, mint manapsg. A trsadalmi let teljesen megbnult. Tehetetlen foglyai lettek az egyiptomiak e rendkvli
    termszeti tnemnynek. Gzen fldjn azonban vilgossg volt. Elkpzelhetjk Izrael fiainak nagy lelki megilletdst, mikor
    lttk az atyik Urnak, Istennek minden termszeti erk felett ll lenygz hatalmt. Kivteles helyzetkben, mint Isten
    kivlasztott npe lltak ott s nagy vrakozssal, szvkben mlysges hlval s flelemmel tekintettek a jv el. Az Egyiptomra
    borult sttsg, mely hrom napig tartott, ismt arra knyszertette a Frat, hogy Mzest s ront maga el hvassa. Mr hajland
    lenne az egsz npet elengedni, de csak barmaik htrahagysa mellett. Azonban Mzes nem alkuszik, rendletlenl kitart eredeti
    kvnsga mellett, vagyis az egsz npnek, minden tulajdonban lvvel egytt, fenntarts nlkl val elengedshez. Ezzel betelt
    Fra makacskodsnak megengedett mrtke. Mzes tbb nem ment hvatlanul Fra el, hogy krje npe elbocsttatst. De
    mieltt eltvozott volna Fratl, mg kijelentette neki a bekvetkezend utols, de minden elzeknl rettenetesebb bntetst:
    10./ Ezeket mondja az r: jflkor Egyiptomba megyek; s minden elsszltt az egyiptomiak fldn (2Mz 11:4-7)
    Majd otthagyta Mzes Frat.
    Ln pedig jflkor, megle az r minden elsszlttet Egyiptom fldn... (2Mz 12:29-32)

    Iszony dbbenet fogta el az egyiptomiakat. Mindnyjan meghalunk mondottk egy ms kztt s srgettk Izrael fiait,
    hogy sietve menjenek ki Egyiptombl. Mzes s ron elzleg mr elksztettk a npet a gyors kikltzshez.
    Az r pedig elttk megyen vala tmutatul, majd nappal felhoszlopban s jjel tzoszlopban; hogy vezre legyen
    tjnak mind a kt idben (2Mz 13:21-22)
    d./ A zsidk kivonulsa
    Az izraelitk, kzel Szuezhez, a Vrs-tengernek egsz szaki rszig jutottak, midn Isten parancsol, hogy dlre forduljanak
    a Tihariht nev hely irnyba, mely a tengerpart kzelben terlt el. Ugyanis:
    Hrl vivk az egyiptomi kirlynak, hogy a np elfutott; s elvltozk Fra szve s szolgi a np irnt (2Mz 14:5)
    Az utols rmt csaps els dbbenetbl felocsdott egyiptomiak megbntk, hogy elengedtk a zsidkat, mert abbamaradt a
    tglacsinls s gy az ptkezsek fennakadtak. Fra teht hirtelenben hadsereggel indult Izrael fiai nyomba, hogy ket
    visszazze a rabszolgasorba, mikor a zsidk meglttk a tvolban a feljk rohan harci szekerek porfelhit.
    Igen megflemlnek, s kiltnak az rhoz s mondk Mzesnek: Taln nem voltak srok Egyiptomban, azrt hoztl el
    minket, hogy a pusztban haljunk meg?... (2Mz 14:11-12)
    Mzes azonban gy szlott:
    s mond Mzes a npnek: Ne fljelek, lljatok veszteg; s lsstok az r nagy tetteit, melyeket ma fog cselekedni; mert az
    egyiptomiakat, kiket most lttok, tbb sohasem ltjtok mindrkk. Az r fog harcolni rtetek, s ti csendesen lesztek. (2Mz
    14:13-14)

    Mire az egyiptomiak serege megkzeltette Izraelt, bellt az j, s az r felhje, mely eddig ell vezetett, htrament s a kt tbor
    kz ereszkedett npe vdelmre. A felhnek az egyiptomiak fel es rsze oly sttsget vetett azok tborra, hogy jjel az
    izraelitk ellen semmit sem kezdhettek: az izraelitk fel es rsze pedig nagy vilgossgot rasztott. E vilgossgnl aztn Mzes
    az r utastsra kinyjtotta vesszejt a tengerre s
    elviv azt az r, ers s get szl fvn egsz jjel s szrazza vltoztat, s a vz ktfel vlk. s Izrel fiai a szraz
    tenger kzepn mennnek: mert a vz olyan vala, mint a kfal jobb- s balkezk fell. (2Mz 14:21-22)
    Mikor Izrael npe mr jformn tkelt a tenger vizben tmasztott csodlatos svnyen, az r engedte, hogy az egyiptomiak is
    utnuk eredjenek. Az Istent nem fl ggs fra azutn seregestl ott veszett.
    s mond az r Mzesnek: Nyjtsd ki kezedet a tengerre, hogy a vizek trjenek vissza az egyiptomiakra, az szekereikre
    s lovasaikra. (2Mz 14:26)

    4./ A Sinai hegy lbnl


    Isten Mzessel ismt tudatja szndkt, miszerint ott valami nagy fog trtnni npvel: szvetsget akar ktni, s azt
    megpecstelni. De ismerve a npnek, az embernek a gyengesgt, megparancsolja, hogy senki, se ember, se llat meg ne kzeltse
    a hegyet, mert aki azt megkzelti, annak meg kell halnia. Micsoda kemny szavak! Isten nem engedi, hogy a kicsinyes emberi
    termszet Hozz, vagy az ltala elvgzett nagy dolgokhoz kzeltsen. Levetetlen saruval nem szabad megllni a szent helyen. A
    np a hegy krl helyezkedik el a tborban, ltja s hallja mindazokat a borzaszt dolgokat, amelyek a Sinai hegyen trtnnek,
    ltja a villmlsokat, hallja a drgseket, ltja a fldindulst s a lelkben megremeg, mert rzi, hogy az Isten nagyon nagy
    hatalom, s ezzel a hatalommal szemben az ember senki s semmi. A Sinai hegy krl a fldindulsok, a borzaszt drgsek s
    villmlsok a hallt juttatjk az ember eszbe. Aki azt a helyet, ahol Isten megjelenik s Magrl letjelt ad, megkzelti, annak
    meg kell halnia. Ez a borzalmas tudat az ember lelkt kicsinny teszi: szksges is, hogy kicsinny tegye, msklnben az ember,
    az eltvedt szellem odatolakodnk a Sinai hegyhez s kvncsi szemeivel mindenrl meg akarna gyzdni, hogyan s mint
    trtnik. Isten tvol akarja magtl tartani az embert kicsinyes termszetvel, de maghoz akarja vonzani a lelket imdsgos
    rzsvel, a flelem s az engedelmessg rzsvel. Mzesnek, a kivlasztottnak, akit az r hvott, akinek az r utastsokat adott,
    fel kell mennie a hegyre, de a tbbi sok ezer embernek tvol kell maradnia a hegytl. A mostani ember ezt bizonyra kemnynek
    s igazsgtalannak tallja, s az szvetsgben lv dolgok felett knnyelmen kritikt mond s gy gondolja, hogy a mostani
    rtelemmel, az eddig megszerzett ismeretekkel jobban, helyesebben oldan meg azokat a dolgokat. Balga elkpzels ez. Isten
    rkk ugyanaz volt s ugyanaz marad. Aki az szvetsg trvnyeit, az szvetsg istenfogalmt nem ismeri, nem tud magnak
    helyes vlemnyt kialaktani. Igen, a Sinai hegyhez sem akkor, sem ma nem szabad a haland embernek kzeltenie, mert
    aki Isten trvnyeit ma is kritika trgyv teszi, aki meg akarja kzelteni ezeket az igazsgokat anlkl, hogy t az Isten
    hvta volna, valamit is rbzott volna az dolgaibl, az maradjon tvol a fstlg Sinai hegytl, mert ott a Trvny
    Szelleme oszt igazsgot, s a fldi embernek az eltt az igazsg eltt csak meghajolnia, fldre borulnia szabad s azt
    mondania: Uram, legyen meg a te akaratod, n csak engedelmeskedni akarok. Mzest az r felhvja a fstlg,
    villmokkal krlvett Sinai hegyre s ebben az tleti keretben adja tudtra az kvnsgt, akaratt. Mzes kt ktblt csinl, de
    ami rvsetik, az nem emberi csinlmny, hanem Isten mvnek egy darabkja, a remlt s vrt emberi szv msolata
    kvnt az lenni. Isten ugyanis Mzessel nem csak ktblra, hanem az ember szvbe akarta idtlenl bevsetni az
    kvnsgt, az akaratt. /Nvtelen Szellem: Evangliumi spiritizmus II kt./

    5./ A ktblk adsnak jelensgei a Biblia szavaival


    a./ s szla az r Mzesnek: Jjj fel n hozzm a hegyre s maradj ott. s tadom nked a ktblkat, s a trvnyt s a
    parancsolatot, amelyeket rtam, hogy azokra megtanttassanak. /Mz II. 24:12/
    b./ Akkor felmne Mzes a hegyre; s felh bort el a hegyet.
    s az r dicssge szll al a Sinai hegyre, s hat napon t; a hetedik napon pedig szlt Mzest a felh kzepbl.
    Az r dicssgnek jelensge pedig olyan vala az Izrel fiainak szeme eltt, mint emszt tz, a hegy tetejn.
    s bemne Mzes a felh kzepbe, s felmne a hegyre, s negyven nap s negyven jjel vala Mzes a hegyen. /Mz II. 24:1518/

    c./ Mikor pedig elvgezte vele val beszdt a Sinai hegyen, ltal ad Mzesnek a bizonysg kt tbljt, az Isten ujjval rt
    ktblkat. /Mz II. 31:18/
    Akkor tad nkem az r a kt ktblt, amelyek az Isten ujjval valnak berva... /Mz. V. 9:10/
    A tblk pedig Isten keznek csinlmnyai valnak, az rs is Isten rsa vala, kimetszve a tblkra. /Mz. II. 32:16/
    *

    IV. Fejezet
    A korbbi fejezetbeni klns jelensgek magyarzata
    1./ Tnyekrl vagy naiv hiedelmekrl van sz?
    a./ A mai kor embernek ezekkel kapcsolatos kritikus vlekedsnek exponlsa (kifejtse)
    Miutn lertuk - szinte a Biblia szavaival - Izrael fiainak Mzes fellpsvel trtnt szabadulst az egyiptomi szolgasgbl,
    majd sivatagbani tjukat a Sinai hegyig, ott meg a szvetsgktst a hegyen, megpecstelve azt kbevsett erklcsi parancsok
    adsval, idszer a mai kor embernek ezekkel kapcsolatos ama kritikus vlekedsnek exponlsa (kifejtse), hogy
    tulajdonkppen minek is tekintendk a szbanforg bibliai lersok? Tnyeknek, vagy csak vallsi hiedelmeknek? Csodknak,
    vagyis Isten mindenhatsga kzvetlen megnyilvnulsnak, amin a tagadk csak mosolyognak, avagy megmagyarzhat valami
    msnak?
    Ketts dilemma eltt llunk teht. Egyrszt tekintettel kell lennnk az egyhzak, klnsen a katolikus Egyhznak dogmval is
    vdett ama llspontjra, hogy Ha valaki azt lltan, hogy a csoda egyltaln nem lehetsges s ezen az alapon mg azok a
    csodk is, amelyek a szent iratokban elfordulnak, nem egyebek mesknl s hitregknl, az legyen kikzstve. (sessio III. cap.
    canon 4.) Msrszt a tudomnynak azon jogos ignyre is gyelnnk kell, hogy magyarzatunk a mindensgben ktsgtelenl
    uralkod trvnyszersg logikus jegyeit is magn viselje. Igyeksznk teht nagy krltekintssel eljrni a krdsek
    megvlaszolsnl. Tesszk ezt nmagunk vdelmben is, hiszen nem szeretnnk gyanba keveredni azzal sem, hogy alant (2./a.d.) olyan szellemtani tnyeket sorakoztatunk fel, amelyek a jelenleg elfogadott termszeti s fizikai trvnyek alapjn rtelmileg
    ppgy nem fejthetk meg, mint a bibliai csodk. nknt merl fel gy most mr a krds: Ht ktfle csoda van? Az egyik - mint
    pldul Mzes csodi - isteni eredetek, a msik pedig gonosz szellemi erknek - amint a mdiumi ton lteslt hasonl
    jelensgekrl tbb teolgus, st egyhz is vlekedik - a megtveszt munkja? Ezt a dilemmt is szem eltt tartva majd a
    kvetkez bibliai jelensgek megtrtnhetsre igyeksznk - szellemtani ismereteink alapjn - elfogadhat s logikus vlaszt adni:
    - Hreb hegyn a csipkebokornli jelenet kzvetlen (direkt) szzat szlelsvel,
    - A tz csaps mgikus jelensgeinek lelki - szellemi httere,
    - A tengeren val tkels,
    - A parancsolatok bevsse a ktblkra.
    Mindenekeltt azonban a trvny s a termszettrvny fogalmt kell tisztznunk. Ezek viszont a korbbi kt ktetben
    rszletesen trgyalt teremts, buks, letprincpium-letelv vagy termszet /2/, a szellem teremtkpessge krdsekkel llnak
    annyira szoros kapcsolatban, hogy azok lnyegnek ismtlse nlkl magyarzatunk nem lenne kerek egsz, ezrt azokrl is szksgszeren - ismt emltst kell tennnk. Lssuk ezeket.
    b./1. A trvny mindenkor s mindenhol egy VALAKI akaratnak kifejezje, megtestestje.
    Az sem vits, hogy akarata csak ntudatos lnynek - kpviselet tjn - lnyeknek van. Vagyis a trvny mint fogalom,
    nmagban sem Isten, sem szellem, vagy emberszellem, sem er, sem llek, mert az csak irnytott vgrehajt ltal mkdik. A
    trvnynek teht, mint alakkal br fogalomnak magbl s magtl vgrehajt ereje, kpessge nincs. Ezrt az emberi vaksgnak,
    logiktlansgnak legszomorbb bizonytka az, amikor olyasmit llt, hogy ltezhetik trvny, amely nmagt hozza ltre s
    nnn magt hajtja vgre! - mrmint amilyen trvnynek a materialistk a termszet trvnyeit lltjk. Nzzk csak,
    miben is klnbznek a termszettrvnyek a fldi trvnyektl? Abban, hogy a termszettrvnyeket Isten alkotta s hajtatja
    vgre, a fldi trvnyeket pedig emberek alkottk s hajtatjk vgre. A termszettrvny ereje az letprincpium, amellyel a
    fldntli vgrehajt hatalom (klnbz rend szellemek Jkob-lajtorjjaknt) rendelkezik, a fldi trvnyek ereje az
    utnzott letprincpium, vagyis az erszak. Egyik isteni, a msik emberi vgrehajt hatalom, de egyik se maga a trvny, csak
    eszkz ott is, itt is.

    b./2. A szabad akarattal br lnyek (angyalok vagy elsdk, illetve a msod, vagy embri teremtmnyek: dm-vk)
    ltbehvst (tudatos ez a szhasznlat, mert a teremts sz a kztudatban inkbb a vilgok ltrejtthez tapad) pedig gy rtuk
    le:
    lesen meg kell klnbztetni Istent /1/ szellemprincpiumval s a Mindensget /2/ letprincpiumval. Kezdetben
    ugyanis Isten, szeretettl indttatva kirasztotta nfnyt teremt ereje ltal az lettelen semmire /0/, vagyis kimondotta a Szt,
    hogy Legyen s lett az anyai Vilgossg, az Ige, az let (G, Ter 1:1), hogy ez - az letet hordoz lelkisg - szlje a
    Vilgossg gyermekeit /3/, biblikusan: az angyalokat, szhasznlatunkkal: az els/d/ fnyszikrkat, akik mr kettssget (adelfogad, a buks utn: frfi-n), a dulsgot s ezzel relatv teremtkpessget is hordoztak magukban. Vagyis Isten elsknt
    letet, szlkpes lelkisget sugrzott maga kr, hogy az ebbe helyezett - isteni szikrk ltbe szkkenve nvekedjenek ott Isten
    tervnek megvalstsban leend kzremkdsre. Ezt az anyai Mindensget nevezzk teht letprincpiumnak - letelvnek,
    termszetnek /2/. gy nmagban az letprincpium mg nem szellem, hanem csak llek, vagyis motorikus, gpies er, ami
    mindig kapottat ltet, gy szolglva a szellemet. s rvnyes ez nemcsak a teremtetlen, hanem a teremtett szellemre nzve is. Az
    gy ltbehvott szellem ugyanis - habr parnyi mrtkben, - de rszese mindazoknak a tulajdonsgoknak, amelyek az Atyban
    tkletesen vannak meg. Ezrt a szellem is folyton teremt; sznet nlkl sugroznak belle gondolatok, rzsek, s ezzel
    nmagt, sajt egynisgt brzolja meg maga krl. Isten utn csupn a szellem kpes erre. gy akarva-akaratlan egy vilg
    alakul krltte, amely vilg materializldni, rgztdni kvn, mert hiszen a cl az, hogy a gondolatok, rzsek kiljk magukat,
    visszahatsokat vltsanak ki a szellemben, hogy az gy mutatkoz eredmnyeket magba zrva, tudst gyaraptsa, a fejldsben
    elrehaladjon. Mert hossz m az t, a sajt nmunka a ltbehvstl a tkletessgre jutsig! De mg hosszabb s
    bonyolultabb ez, ha tkzben botls, klnbz mlysg buks kvetkezik be s ennek eredmnyeknt a gonosz vgyak
    uralomra jutnak, s meg is mutatkoznak a maguk nem ppen szp alakzataikban.
    b./3. Mert az letprincpiumnak, a termszetnek s vgs soron az anyagnak is mint ilyennek mozgsa Isten akarattl
    fgg, s benne az ellenkezsben lv szellemek gy bezrulhatnak, hogy llapotuk a hall, a krhozat llapotnak felel meg.
    Az ilyen helyzetbl csak a Krisztus ltal adott kegyelem szabadthat meg, mely kijellt Ariadn-fonalknt a buks
    labirintusbl a kivezet utat, hogy egykor ismt bartsgban lve a termszettel, urai lehessnk az anyagnak. Ez a folyamat, mely
    a szellemi skon teremtett, de sajt hibjuk folytn elbukott, s vgl ide a 6. naprendszer sr anyag bolygjra jutott
    szellemeket kiemeli, a termszeti trvny /2/, immr jralesztett letprincpium mkdtetsvel felbreszti az anyag
    rabsgbl, s lettel telti meg a szellem ltal magval rntott er-anyagot, vagyis az egyni llekk vlt letprincpiumot,
    elindtja azok mozgst, ami els pillanatban gy tnik fel, mintha az anyag fejldnk svnny, nvnny, llatt s
    emberr, noha nem ez trtnik, hanem az, hogy a kegyelem s engesztels (kegyelmi trvny) ereje ltal olyan formk
    llttatnak el, hogy abban a felbresztett, csaknem j letre keltett szellem hatni tanuljon meg a termszetre Isten akarata
    szerint, vagyis haladsa rdekben trvnyeset s jt teremteni.
    b./4. Azt is lertuk mr, hogy a mindensgben a harmadik - a bukott elsdk ltal elcsbtott embri szellemek - buksa is
    bekvetkezett, ami jabb szellem-er-anyag sllyed kidobsokat eredmnyezett, egyttal a 4-, 5-, 6-od rend napok s ezek
    bolyginak - kzte a mi Fldnk - ltrejttt a kegyelem trvnyei szerint. Ez annyit jelent, hogy Isten breszt hullmai elszr
    mindig a szellembuks mlysge szerint megsrsdtt anyagot s ert breszti j letre, hogy a szellem ebben kezdje el jabb
    vezeklst. Ez a burok termszetesen tartalmazza, magban foglalja mindazt, amit a szellem bukst megelzen ltrehozott,
    mgpedig az t krnyez isteni letprincpium mechanikus mkdse ltal. Ezrt egyik ttele tanunknak az is, hogy az llat,
    nvny stb. torzulsai a bukott szellemek magatartsra vezethet vissza, hiszen azok a lnyek nem msok, mint a bukott
    szellemek rzseinek, indulatainak a materializcii annak rvn, hogy azokat a termszettrvny az letprincpium mechanikus
    mkdse tjn ruhz fel alakkal-formval azrt, hogy a vtkez szembesljn - ezek szerint csak relatv rtelemben vett teremtmnyvel. Erre Isten utn csak a szellem kpes. Ez vilgoss teszi az letelv - leter, vagyis az letprincpiumot
    magbafoglal termszetnek kiszolgl hivatst, rendeltetst a felette ll szellem mkdse kapcsn. Hangsly van azonban a
    relatv szn, mert a teremtett szellem sajt gondolata, rzse, szval alkotsa csakis az abszolt Szellem, vagyis Isten mindent
    tlel s a termszetben mkd letprincpium-letelv /2/ ltal vlik valsgg, kap formt-alakot az emberi gondolat s rzs,
    mg pedig, azon csods isteni elv, akarat, vagyis trvny rtelmben, hogy ezltal az ember a ltrejttben lssa vissza nmagt.
    b./5. Az elemi lelkekrl
    A Szellem, er, anyag alapjn elmondtuk, hogy az letprincpium a termszettrvnyt gpiesen kvetve lelki princpiumm
    alakul t. Az letprincpium a mindensget bizonyos sorrendben lteti. Az ltets az svilgossgbl, a mindensg kzpontjbl
    sugrszeren rad. Az letprincpium e vgtelen kzpontbl a vibrci (teremt er) ereje ltal forg mozgsban rad a
    mindensgre, az tert, a fnyt, a fluidokat ltetve. Lefel krben forogva az letprincpium sugrlete sajt sugrkoszorkat
    kpezve, megtrik s megszaporodik, s az anyag ltetse kzben megsrsdik. Minden egyes parnynak (atom) megvan a maga
    ltetse, alakja s kikpzdse a szellemtl az anyagig, minden svny s nvnyen keresztl. Eme tvltozsok ln vezetkknt
    elsdszellemek llnak. Az svnyok ltetsbl az letprincpiumot a rotci a nvnyorszgba vezeti, ahol ntudatosabb lelki
    lett fejldik, mert itt az ltet erk egyenkint s fajok szerint fejldnek ki s megkezddik az egyiknek leszrmazsa a msikbl.
    A fluidikus, svnyi, nvnyi, llati letnek tvltozsa egy letbe, kpezi azt a bels kapcsot, amely mindent egymshoz fz.
    Sehol sincs elvlaszts, hanem mindentt tmenet, tvltozs. Az letprincpium tvltozik, mikzben lelki princpiumm fejldik.
    A szellemek buksa ellenttet, fluidokat, erket s tulajdonsgokat hozott ltre ugyancsak az letprincpium ltal ltetve, miltal a
    durvbb anyagok, a mrges nvnyek, a dhs ragadoz llatok keletkeztek, mint a szellembuks kvetkezmnyei. A fldben s
    az svnyokban az letprincpium gyermekkort li; ha ezen a vltozaton hatvnyozdva keresztlment, akkor a nvnyorszgot
    lteti, ahol rzkenyebb lesz, rzi a meleget, hideget, vilgossgot; az let s hall gyorsabb vltozsoknak van kitve. thaladva
    ezen a hatvnyoz fokozaton is az llatorszgot ltetve lelki princpiumm lesz, sztnnel, nfenntartsi hajlammal, ltssal,
    hallssal s zlssel felruhzva. A lelki princpium az llatban kzeledik az emberhez, azrt az llatok pajkos meglse vtek.
    Miutn a lelki princpium az llatorszgot ltette, az elemek ltetshez kezd s elemi llekk vlik. Ezekrl az elemi lelkekrl
    mr a grgk, egyiptomiak, a gnosztikusok s mgusok is rtak. Az elemi lelkek reznek, ltnak, hallanak; van alakjuk, de
    nem egynek, hanem ppen csak lelkek, melyek tvltozsra vrnak, amely ket egynesti; engedelmeskednik kell a

    trvnynek, melyhez ktve vannak s nincs szabad akaratuk. Az elemi lelkek az elemi esemnyekben vdleg vagy
    rombollag lpnek fel. Ezeknek az erknek komoly tanulmnyozsbl sok hasznos dolgot merthetnnek az emberek. Mirt tudott
    Krisztus a szlnek parancsolni, a tengeren jrni, kenyeret szaportani s vizet borr vltoztatni? - mert az let- s llekelemeket
    ismerve, azok fltt uralkodott s szolglatba lltotta azokat.
    Az elemi lelkek kpezik a lgkri gyrkben a termszeti erket; k az lteti s mozgati a fluidoknak s gzoknak, melyek e lgkri
    gyrkben a termszetet kpviselik.

    b./6. Kezdetben az Isten elsdei, biblikusan angyalai - akrcsak a buks utn a Messisokk vlt h elsdk - az
    letprincpiummal is rendelkeztek, klnben hogyan is lettek volna kpesek a Messisok a buks szlte kosz rendezsben Isten
    kegyelmi rendelseit vgrehajtani?! Csakis az letprincpium ignybevtelvel, hiszen az - a mondottak szerint - mindig a
    szellem rendelkezsre ll. Az angyalok vagy elsdk egy rsze Isten erejt rezvn magukban, azt hittk, hogy ezzel az ervel
    sajt akaratuk szerint is rendelkezhetnek - ami igaz ugyan, de korltlanul csak akkor, ha akaratuk megegyezik a blcsessg, a jsg
    s a tkletessg, vagyis Isten akaratval, ez kpezvn - mintegy ellenrz mszerknt - minden visszals garancijt. Minden
    szabad akaratnak ugyanis van hatra: a trvny, mert a trvnynek thgsa az alkots rendjnek megtmadsval jr,
    teht nem volt megengedhet kezdetben, nem engedhet meg ma sem, se fent, se lent!
    b./7. Mr tbbszr lertuk azt is, hogy ennek az engedetlensgnek lett a kvetkezmnye a kosz, a rend megzavarsa, annak
    rendezse a msodrend napok megalaktsval, majd az ottani jabb lzadknak sajt romlott erikbe zrva onnani kidobatsa s
    ezzel a harmadrend napok s azok bolyginak megalaktsa kvetkezett be, a szellem az erk fogsgba kerlt, hogy egy j
    ltet hullm ltal az breszts kegyelmi menete (evolci) majd elkezddhessk. Ebben az bresztsben az letprincpium avagy
    letelv szinte ugyanazt a szerepet tlti be, mint amit betlttt annak idejn a szellem ltbehvsnl. Csak most elbb annak
    bnultsgt kellett megszntetni. Ez Isten jabb kegyelmi ltet hullma ltal trtnt azltal, hogy ez elindtotta az letprincpiumletelv rendeltetsszer mkdst: a bukott szellemnek a buks mrtkvel azonos anyagi ruhba trtn ltztetst,
    megjelentetst, szinte a hallbl val feltmasztst.
    b./8. s mert: A termszettrvny a szellemeknek minden gondolatt, minden rzst s minden cselekedett azoknak
    hatsaival egytt formba ltzteti, rthet, hogy:
    Az ellenszegl szellemek befolysa hatssal volt a magukkal rntott letprincpium fejldsre is. Az letprincpium
    ugyanis a bukottakat gpiesen kvetve fluidris behatsoknak volt kitve, s a legdurvbb ezen vilgokban klnbz
    nvnyi s llati fejldsek jttek ltre. Az ellenszeglk szellemi s fluidris befolysa kvetkeztben jttek ltre a mrges
    nvnyek s a vadllatok. (Sz.e.a. XIV. fej. 13. bek)
    Ide illik mg a 20. bekezds is:
    Az ellenttes (duljuktl elvlt) szellemek nem talltak kielglst idegszellemk kiradsnak s szlemnynek ilyetn
    ltetsben s fejldsben, teht felindultak tehetetlensgk felett, hogy nem voltak kpesek szellemi intelligencikat teremteni.
    Az llatok, amelyek rzkisgkbl s fluidjaikbl szrmaztak s amelyeket a rotl letprincpium ltetett, vadak,
    megfkezhetetlenek s gonoszok voltak s az ellentt tulajdonsgait tkrztk vissza gy, hogy az ellenttes szellemek
    ldztk s megsemmisteni akartk azokat. (me a grg mitolgia llatkpei. Lehet, hogy visszaemlkezs a mltra?/)
    b./ Egszen friss, ide ill szellemtani kzlemnyt illesztnk ide:
    (ZITA mdiumrl bvebben ksbb)

    A termszeti erk
    ZITA m. 1989. okt. 12.

    Tudjtok-e testvreim, kik, mikor dntik el, hogy a szell szell maradjon-e, vagy vihar s orkn legyen belle? Tudjtok-e,
    hogy mindentt, ahol let van, ott szellem is van? Mert a szellem Istenbl pattant szikra s a szellem az, aki minden letet
    befolysol. Teht ahol letet lttok, ott fel kell tteleznetek egy szellem, tbb szellem, vagy szellemek sokasgnak a jelenltt is.
    A ti vilgotokban, a Fldn az let erstsre, ltetsre a Nap van hivatva. Ha a Nap nem klden sugarait a Fldre, minden
    elpusztulna, minden megmerevednk, minden holtt vlnk. Ha a napsugr nem bomlasztan a kzetet, bizony nem thetne tanyt
    abban a picinyke fszl. Ha a napfny nem sugroznk nvnyre, virgra, llatra, emberre, minden elbb-utbb elpusztulna. Ha a
    napsugr fel nem szvn a tengerbl s a tavak hullmz vizbl a vzcseppeket, s nem telten meg a lgkrt, nem lenne tbb
    es, hogy ltesse mindazt, ami lni szeret s ami lni kvn. St, szell sem lenne, mert tudomnyosan a szl s a szell sem ms,
    mint a leveg mozgsa. De mi hozza a levegt mozgsba? Az, hogy a meleg hatsra, a napsugr hatsra a leveg felmelegszik,
    knnyebb vlik, felszll s helyt a hideg lgtmegek foglaljk el. Mindentt ott vannak az elemi lelkek s dolgoznak, hogy a
    termszetben rend s harmnia legyen, s hogy a termszetben az ember - aki Isten teremtmnye lefokozott, bukott formban lni tudjon. s az elemi lelkek mindentt ott vannak, hogy ahol tzre van szksg tzet csinljanak; ahol vzre van szksg, vzzel
    oltsk a szomjaz szomjt. Mindentt ott vannak, hogy elvgezzk azt a munkt, ami Isten trvnye szerint rjuk bzatott.
    Ahogyan az idk vghez kzeledtek, egyre tbb lesz a termszetben a rendszertelensg, egyre jobban felkorbcsoldnak s
    elszabadttatnak az erk. Nem mrskli a hideget a meleg, hogy az langyoss, kellemess, lvezhetv tegye a lgkrt. A
    szellbl s szlbl egyre gyakrabban lesz majd orkn, egyre gyakrabban lesz majd hurrikn, egyre gyakrabban fogja
    felkorbcsolni az cenok s tengerek vizt, hogy a tenger zgsa keltsen majd flelmet a megtretlen emberi szvekben. Tudja-e
    az ember, milyen ermennyisg van a Fld gyomrban?
    Tisztban van-e az ember, micsoda elemi erk tombolnak az cenokban s a tengerekben? Nem! Bizony mondom nektek, az
    elemi erk minden felett hatalmat nyernek, amikor az isteni vgzs s a trvnyek alapjn - aszerint, hogy mennyi a j s mennyi a
    rossz - szabadon ereszthetik azokat az erket, amelyeket az ember nem ismer. Amikor az emberi tudomny beavatkozik a
    termszeti erk mkdsbe, gy jr, mint a mesben az ember, aki egy palackbl kiengedte a szellemet: visszaparancsolni mr
    nem tudta. Az emberi tudomny sem kpes a megbolygatott, kiengedett erket visszaparancsolni. A termszeti erkkel bnni,

    azokat visszaparancsolni csak neknk van hatalmunk, mert mi tudjuk pontosan, biztosan, hogy mikor, milyen erk,
    mennyi ideig, s a vilgnak melyik tjn szabadthatk az emberek vilgra. A tudsaitok, akik az idjrssal foglalkoznak,
    azt mondjk, hogy a hurriknnak kzpen szeme van. Van szeme bizony; s ebben a szemben koncentrldnak az erk, ebben
    van srtve minden s ebben vannak jelen azok az elemi lelkek, amik a mi parancsolatunkra pontosan azt az irnyt kvetik,
    ahol annak vgig kell sprnie, vgig kell puszttania. Mi irnytjuk, hogy mikor s hol njn hatalmasra a tenger s a
    hullmvers mit sprjn el, mit puszttson el. Mindig pontosan ki van szabva, hogy meddig, s ne tovbb. Amikor a Fld
    gyomrba szllunk le s az ottani - sok esetben vezredektl ott lv - elemi lelkeket munkba hvjuk, egyetlen mondhatnm gy, br kicsit meseszernek hangzik - varzsplca tssel munkba szltjuk, szunnyadsukbl
    felbresztjk, s me a Fld itt felgyremlik, me ott reng, s me amott elsllyed. s ez mind a mi munknk Isten akarata
    s Isten blcs tlete szerint. Mert Isten, aki a szveknek s a vesknek vizsglja, ltja s szmon tartja az szmtrvnyeivel,
    hogy mikor, hol, mi rik be az emberek szmra, meddig mehet el az ember s mikor kell s mikor szksgszer, hogy az a
    katasztrfa bekvetkezzk. Az elemi lelkek valstjk meg Isten akaratt, szolgljk a teremtst, elsegtik a fejldst a
    levegben, a Fld gyomrban, az cenok vizben, a sivatagok homokjban s mindentt: tzben s vzben egyarnt.
    Tevkenykednek azrt, hogy az embert a megtrsre srgessk, azrt, hogy a termszet mkdsben is meglssk az idk jelt.
    Miknt meglttk az idk jelt a rgiek is: lttk No idejben az znvzben, meglttk Lt idejben Sodoma s Gomora
    elpusztulsnl, meglttk a vulkn kitrsekor Pompeji s a tbbiek elpusztulsnl. Mindenkor megltjk, mert nagy az Isten s
    rkkval. Mert Isten mindenkinek s mindennek ami l, ami van, ami ltezik, a teremt, hatalmas Ura; mert Isten eltt senki
    meg nem llhat fennhjzva, hatalmi mmorral; Isten eltt csak alzatos llekkel lehet megllni, hlatelt szvvel az letrt. Mert
    mint a gyermek nem ismeri a tznek s a vznek a trvnyt, gy ti sem ismeritek a termszeti erknek a legbensbb trvnyt.
    Mert amit a tudsaitok ismernek, azok kls dolgok csupn, melyeket sszegeztek a fizika, a matematika s a vegyszet
    trvnyeiben. Ezek mind csak kls megnyilvnulsai a bens lnyegnek, mert tzet sem tudtok ellltani. Emlkeztek a rgi
    mesre, ahogy Promtheusz ellopta a tzet az Olympus hegyrl s az embernek adta? Igen, nekik adta; de hogy mi a tz, hogyan
    keletkezik, miknt jn ltre, hogy mi annak az ltet eleme, azt az ember nem tudja. Nem tudja, hogy mitl g jobban az olaj, a
    zsr, a benzin, s mirt nem g a vz, mirt a vzzel lehet a tzet eloltani. Semminek a mirtjt nem ismeri, csak hasznlja, csak l
    vele, csak rjn arra, hogy mit, mivel lehet semlegesteni, hatstalantani vagy felfokozni. Tulajdonkppen a szlak a mi
    keznkben futnak ssze, mi pedig mindennel csak gy jrhatunk el s gy cselekedhetnk, ahogy azt a teremt Isten az
    emberisg fejldse szempontjbl jnak ltja s megengedi. A legfontosabb dolog testvreim; jnak lenni, a legfontosabb
    dolog az letet szentnek tartani, az letet tisztelni. Az nmagunkt is, a felebartainkt is, a nvnyt is, az llatvilgt is; mert
    bizony emberletet nem adhatunk. Mert csak nem gondoljtok, hogy annak a piciny gyermeknek, akit ma az desanyja az lben
    dajkl, adta az letet? Az a gyermek mieltt idejutott volna, mieltt idezuhant volna, valaha Istennek tiszta
    szellemgyermeke volt, akinek a teremt Isten adja a lehetsget. Az anya, az apa csupn ezt a testi ruht adja a
    munklkodshoz. Serkenjetek fel teht a munkra, amg a Nap ltet ereje sugrzik, amg a Nap ltet ereje lehetsget ad
    arra, hogy a Fldeteken rend, nyugalom, harmnia uralkodjk. h, nem az emberek vilgban, mert ott nincs s nem is volt
    rend, hanem a termszeti vilgban. Mert eljn majd annak az ideje is, amikor a termszeti erk is teljes erejkkel tombolni
    fognak. Tombolni fognak azrt, mert az ember annyi rosszat, annyi szennyet, annyi megfertztt ert adott bele a
    termszetbe. Pedig a termszet s a termszettrvny tiszttlag hat a Fldre s az azt krlvev atmoszfrra s ezltal lehetv
    teszi az ember rszre, hogy itt lhessen s munklkodhassk. Legyen veletek Isten segt ereje s kegyelme! Isten veletek.

    2. A bibliai jelensgekhez hasonl szellemtani esetek


    Most pedig - az grt magyarzat eltt, de annak knnyebb megrtshez - szellemtani eseteket sorakoztatunk fel.
    a./ Direkt szellemhang
    Igen ritka a direkt szellemhang-nak nevezett jelensg, amikor is bizonyos ksrletek alkalmval, de nha spontn, egy vagy
    tbb lthatatlan intelligencia beszl emberi mdon s .n. szellem-materializci nlkl, mikzben a beszdet tbben is halljk. Ez
    a direkt szellemhang tulajdonkppen srgi jelensg s lnyegben megegyezik a Bibliban lert kvetkez esetekkel: Mzes az
    g csipkebokornl, Krisztus Urunk keresztelsekor, Saulnak damaszkuszi tjakor, az r sznevltozsakor. 1848 utn, a modern
    spiritizmus eljvetelekor tbbszr volt hallhat ez a direkt hang. Napjainkig aztn mindinkbb fogyott, de most ismt srbben
    tallkozhatunk vele. Jelenleg (1928) a legmegbzhatbb mdiumok e tekintetben George Valiantine /USA/, Margery /angol/,
    Mirabelli /brazil/. Hogy nem a mdium hasbeszlsrl van sz, egyszeren az bizonytja, hogy a mdium is beszl ugyanakkor,
    amikor egy vagy tbb szellemhang hallhat. Sokszor a mdiumnak vizet is kell a szjban tartania vagy azt bektik. A jelensg
    maga nagyon rejtlyes. A szellemi vezetk szerint a direkt hang a mdium asztrlis ggefje ltal ltesl. A legmeggyzbb, ha
    valakinek sikerl egyik kedves halottjval, az leth hangjn, kzvetlenl beszlgetnie. Az egyik ilyen eset a kvetkez:
    George Valiantine most kb. 54 ves s egy New York melletti kis helysgben szerny kisiparos. ltala a spiritizmus sok s
    rtkes hvre tett szert. Hatalmas irodalom foglalkozik vele. Csak angolul beszl, azonban ltala sok l s holt nyelven beszl
    szellem nyilatkozott. A leghresebb szenszainak egyike az volt, amidn Mr. De Wickoffhl tallkozott a hres angol rval, Mr.
    Bradleyvel, amely lsen a vilgfi, cinikus s szkeptikus Bradley a leglelkesebb spiritisztv vedlett t. Ez Arlena Towers-ben
    trtnt, 25 mrfldnyire New York-tl. Mr. De Wickoff orosz szlets, keresett s gazdag amerikai gyvd. mr elzleg is
    foglalkozott a spiritizmussal. Viszont Bradley alig hallott rla valamit; teljesen szkeptikus volt, s mgis arra volt hivatva, hogy a
    vilgnak rvidesen olyan spiritiszta knyvet adjon, mely igen sokaknak nyjtott vigaszt s okulst. (A csillagok fel - Den
    Stemen entgegen, - ezt kvette a The Wisdom of the God - Isten blcsessge.)
    Egy nap - gymond Bradley - De Wickoff bartom azt krdezte tlem, akarok-e egy spiritiszta szenszon rszt venni? Trfra
    vettem a dolgot, teht kszsggel igent mondtam. 1923. jnius 16-n ismerkedtem meg Valiantine-nel, aki igen szimpla ember
    benyomst tette rm. A vacsorn csak ngyen - mind frfiak - voltunk, s csak vizet ittunk. Ezt kln hangslyozom, hogy azt ne
    gondoljk, mintha rszegek lettnk volna. A szenszra kzpnagysg, egyszeren berendezett szalonba vonultunk. Kabinet a
    sarokban nem volt sehol. Az ajtkat, ablakokat bezrtuk s n mindent megvizsglhattam, hogy cinkostrsak ne jhessenek be. A
    jelenlvk mind komoly s kutat riemberek voltak. Wickoff a mdium kzcsuklira fnyszalagokat tett. Szkeken krbe ltnk,
    kb. tlbnyira egymstl. A kzpen kt alumnium trombita llt, a vgk fnylett. A villanylmpt eloltottk s n lassan

    csodlkozni kezdtem, hogy olyan eszes vilgfi, mint De Wickoff, ilyen balgasgokra pazarolja idejt. Mind jobban bosszankodtam
    s vgl, 20 perc leforgsa utn, az egsz dolgot mlysgesen megvetettem. Kzben pedig elszr beszlgettnk, mert sznetnek
    nem volt szabad keletkeznie, azutn nekeltnk, mgpedig borzasztan; jra beszlgettnk s jra himnuszokat nekeltnk.
    Csak annak rltem, hogy trsaim nem lttk arckifejezsem mly megvetst. Egyszerre azonban klns sznet llt be s n
    hirtelen s holtbiztosan reztem, hogy egy tdik szemly jelent meg a szobban. Egy bjos ni hang lett hallhat, mely engem
    nevemen szltott s igen elrzkenyedettnek ltszott. De engem ez nem hatott meg s n hidegen csak azt mondtam, hogy igen!
    A hang rmteljesen szlalt meg jra: h, Dennis, mennyire szeretlek! A szavak teltve voltak felvillanyoz szpsggel s
    kellemmel; mg a legnagyobb sznsznktl sem hallottam ily bjosan mondva. Gondolkoztam, vajon ki lehet, aki engem annyira
    szeret, de nem talltam senkit! Krem a nevt! - krdm - s a felelet Annie volt. Ekkor aztn mindent megrtettem, de mg
    tovbbi bizonysgot akartam. Krtem teht a teljes nevt. n Annie, a nvred vagyok! s beszlgetni kezdtnk tiszta, rtelmes
    hangon, akrcsak a htkznapi letben s amit ott egymsnak mondtunk, csodlatos rmmel volt teltve. A tbbi lsezek is
    minden szt hallottak. Egyik sem tudott semmit a privt dolgaimrl, st azt sem, hogy nekem egy nvrem tz v eltt halt meg.
    s amit mondott, az mind oly jellegzetes volt. 15 percig beszlgettnk, s csak olyan dolgokrl, amit csak mi ketten tudhattunk!
    Az rm titatta a beszlgetsnket, az rkkvalsg hls boldogsga, a tovbbls biztos rme, a termszetfltti halads
    biztonsga s a megfoghatatlan megrtsnek hajnalhasadsa volt osztlyrsznk. Meggrte, hogy msnap jra eljn s egy j
    jszakt-tal bcsztunk, st egy csk is jl hallhat volt! letem legmegragadbb lmnyn estem t! Mg csak azt emltem meg,
    hogy Valiantine tbbszr egyszerre beszlt a szellemhangokkal. A trombitkat csak egy vagy kt szellem hasznlta, ha a hang
    nagyon gyenge volt. A tbbi szellem kzl kiemelem a mdium szellemi vezetjt s volt sgort, Bert Everett-et, aki 18 vvel
    elbb halt meg. Pr krdst intztem hozz a szellemek lett illetleg; Bert knnyen s rtelmesen vlaszolt. Szeretet az let
    frugja. Gyllet a rossz befolys. Csak egy nagy realits van s az a halhatatlansg, mondta tbbek kzt.
    Ettl fogva Bradley hv spiritiszta lett, aki az gynek nagy szolglatokat tett.
    b./ Direkt szellemrs
    A mdiumitsnak azon fajrl lesz sz, amelyhez, mint mindenfle szellemi nyilvnulshoz, mdium kell ugyan, de amelynl a
    mdium egszen passzv szerepet visz: - a szellemek kzvetlen, vagyis direkt rsa ez. A mdium csak jelen van, de nem r,
    hozz sem nyl az reszkzkhz, ennek ellenre szellemektl - emberi nyelven szlva - kzvetlenl szellem kzbl,
    szellemek ujjai ltal kapunk rst, rajzokat. Erre a legrgibb pldkat a Szentrsban olvassuk, Mzes II. knyvnek 31:18;
    32:16. fejezeteiben, amidn az r sajt kezleg, bizonyra magasabb szellemekkel, Mzes s ron jelenltben rja a kt
    ktblra a Tzparancsolatot; tovbb Dniel knyvnek 5. fejezetben Belthazar lakomjn a falra egy titokzatos kz rja a
    nevezetes Mene, Thekel, Ufarsin-t. Az egsz vilgon feltnst keltett a francia br Guldenstubbe Lajos (1820-1873), akinek,
    valamint nvrnek jelenltben a kt korbeli jelensghez hasonlak jttek ltre. Guldenstubbe mr 1850-ben, teht krlbell 3
    vre az amerikai rochesteri titokzatos kopogsokat kveten a mdiumok tisztn gpies rst igyekezett Franciaorszgban
    meghonostani annak rdekben, hogy ez frappns mdon dokumentlhassa a szellemvilg ltt, s ezrt buzgn imdkozott
    Istenhez. 1856. augusztus 1-jn az az tlete tmadt, vajon nem rhatnnak-e a szellemek kzvetlenl, mdium direkt kzvettse
    nlkl, mint ez a Szentrsban, Mzesnl s Dnielnl rva van. Vett teht egy levlpapirost s egy meghegyezett irnt s betette egy
    dobozba, azt bezrta kulccsal, amit mindig magnl hordott, s a ksrletrl senkinek sem szlt. A papr 12 napon keresztl tiszta
    maradt, de augusztus 13-n, legnagyobb csodlkozsra, nhny titokzatos vonst vett rajta szre. E napon tzszer megismtelte e
    ksrletet, minden flra elteltvel tiszta papirost tve ugyanabba a dobozba s mindannyiszor siker koronzta ksrlett. Msnap
    hsz ksrletet tett, de a dobozt nyitva tartotta s le nem vette szemt rla, s ekkor ltta, hogy a nyert rsnl a ceruzt meg se
    mozdtottk. Ezentl irn nlkl, csupn egy tiszta paprlapot tett vagy maga el az asztalra, vagy rgi szobrok talapzatra,
    urnkra, szarkofgokra. Miutn a szellemek kzvetlen rsnak valdisgrl tbb mint harmincszor megismtelt ksrlet ltal
    meggyzdtt, els gondja volt ezen csoda tnyleges ltezst msokkal is kzlni. Legelbb nemes szv bartjhoz,
    dOurches grfhoz fordult, aki aztn hat szensz utn 1856. aug. 16-n este lthatta Guldenstubbe laksn e kivl jelensget.
    Ezutn dOurches grf tbb mint negyvenszer ltta a kzvetlen szellemrst hol otthonban, hol pedig Guldenstubbe-nl, a
    Louvre-ban, a Saint-Denis-i szkesegyhzban, a montmartre-i temetben stb. Ksbb, oktber havban dOurches grf
    Guldenstubbe hozzjrulsa nlkl is kapott tbb rendbeli direkt rst a szellemektl, ezen rsok egyike anyjtl volt, aki hsz v
    eltt hunyt el.
    Guldenstubbe tbb mint ktezer ksrletet vitt vghez 1856-1869 kztt, eurpai s amerikai tuds s szavahihet szemtank
    eltt. A szemtank odaznlse igen nagy volt, klnsen miutn Guldenstubbe egy francia. La ralit des Esprits (Lteznek
    szellemek) cm rsban lmnyeit kzztette. 1858-ban pedig nvrvel egytt egy utazst tett szak-Eurpban, Svdorszgban
    s Szent-Ptervrott 1864-ig. Guldenstubbe misztikus kpessgei nvekedben voltak. 1859-ben a parketten Guldenstubbe akkori
    sszes ismerse szeme lttra s az annyira ismert szombat esti - 8 rtl jflig tart - fogadnapokon nagy s titokzatos jelek
    mutatkoztak, klnbz sznekben. Az sszes jelenlevk lttk 30 gyertya vilgnl, ahogy kpzdtek s ismt eltntek. Ha egy
    rzkeny egynt eme jelekre lltottak, azonnal elaludt; ilyen mdon tbben vltak j direktrs mdiumokk, pldul Shakowsky
    herceg. Ezek a klns jelek maguktl kpzdtek s maguktl enysztek el, s 1861-ig tartottak, amidn Guldenstubbe mdiumi
    ereje egy mrges rovar cspse utn bellott nehz betegsg kvetkeztben hanyatlani kezdett. Nvrnek mdiumi ereje 1863-ig
    egyre nvekedben volt, amidn egy hosszas betegsg eme ksrleteket flbeszaktotta. 1856-ban a direkt szellemrsok legtbbje
    irnnal ltszottak rva lenni, mivel Guldenstubbe ksrleteit ezzel kezdte; ksbb a direkt rsok legtbbje nem tartalmazott az
    irnhoz hasonl anyagot. London, Prizs s Dieppe mzeumaiban s templomaiban sok jegyet kaptak, melyek egy, a rmai
    cementhez hasonl, vereses anyaggal voltak rva. Nha veres tintval vagy plajbsszal ltszottak rva lenni, ismt mskor fehrrel
    vannak fehr papirosba vsve. A parkettn megjelent titkos brkat pedig, melyek Guldenstubbe laksn voltak szlelhetk, fehr,
    kk s piros krtval ltszottak rajzolva lenni; ezek gyakran vagy 100 klnfle vonalbl llottak, nhny msodperc alatt
    szemtank eltt kpzdtek s 3 vagy 5 perc mlva, nha azonban csak msnap, st harmadnap tntek el, s sszefggsben
    llottak az egyiptomi hieroglifekkel s asszr-chaldeai-hber jegyekkel.
    Guldenstubbe tbb mint 2000 prbt tett a direkt rs tern, 20 klnfle nyelven, tbb mint 500 szemly eltt, akik k maguk
    adtk hozz a papirost. A direkt rsok legtbbje Franciaorszg s ms orszgok legnevezetesebb templomainak kriptiban s
    trtnelmi nevezetessg kastlyaiban s palotiban jttek ltre, tovbb nevezetes emberek szobrai, sremlkei eltt. A francia
    kirlyok s kirlynk emlkeinl Dagoberttl XIII. Lajosig, Blanka kirlyntl egszen Mria Antoinette-ig nhny titokzatos

    brt s nevk kezdbetit rajzoltk le Saint-Denis-ben, Versailles-ban s Fontainebleau-ban. Ezek a titokzatos szellemjegyek
    nha spontn gygyulst eredmnyeztek betegeknl. /v. 1903/14. sz./
    c./Szellemkznek direkt s spontn materializcija

    A privigyei kzjegy
    /mon Vilmos rsa az gi Vilgossg 1907/2. szmban/

    A privigyei kegyesrendiek szkhznak knyvtrban egy igen rdekes emlket riznek. Az emlk egy fell veglappal elltott
    fekete szekrnykn van, amelynek oldaln rgi bronzrozssal jelezve van a tartalom a kvetkez mdon: Manus dextra inusta
    libro in Colleg. Privid. Schol. Piar 10. Aprilis Anno, 1696. a Piae mem. Illrmo de Rudno Stephano Kada; Eppo. Transylv. pro sui
    deliberatione e Purgatorio se insinuante. A szekrny egy 1667-ben kiadott cseh nyelv Biblit tartalmaz, amelynek vaskos fdele
    s a szzadik lapszmig terjed lapjai t vannak getve, mely tgets egy tkletes emberi jobb kezet brzol s csods eredete
    folytn, mint rtkes emlk, mltn szmot tarthat arra, hogy vele s a kapcsolatban ll trtnettel bvebben foglalkozzunk.
    Az r ezerhatszzkilencvenhatodik esztendejben prilis hava furcsa mdon ksznttt be a privigyei kegyesrendiek
    kolostorba. A h legels napjnak jjeln olyan zakatols, lrma s hborgs verte fel a klnben csendes hz nyugalmt, hogy a
    jmbor let lakk valamennyien spadt, flelemtl megnylt, lmatlan arccal jelentek meg a kora reggeli rkban a hz
    templomban. Vallattk a cseldsget, hogy nem juthatott-e valaki szrevtlenl a hzba, hogy annak bkessgt zavarja.
    tkutattak minden szobt, minden zugot, hogy a rejtlynek nyomra jjjenek, de nem talltak semmi gyansat, semmi rendkvlit,
    ami megmagyarzhatta, felderthette volna az ijeszt zaj okt. Este, amikor imra sszegyltek, valamennyien remegve gondoltak
    a kzeled jszakra, amely ismtelten visszahozhatja a flelmetes rkat. s a remegs csakugyan indokoltnak bizonyult.
    jfltjon elszr ers suttogs hangjai trtk meg a csendet, majd ersbdtt a zaj s gy hangzott, mintha valami rettenetes
    vihar szguldott volna vgig a szles folyoskon. Ksbb megoszlott a zaj. Majd az egyik, majd a msik szerzetes szobjnak
    ajtajn hallatszott a lrma. Drmbls, trelmetlen zrgets, erteljes kopogs riasztotta fel az imikban elmerlt, retteg papokat
    s rkon t knozta ket a flelemteljes erejvel. Reggel a hzfnk sszegyjtve a hz sszes lakit, a templomba vezette ket s
    rkon t tart jtatos imval ostromoltk az eget, hogy tvoltsa el tlk a szellem incselkedseit s adja vissza a nyugalmat a hz
    npnek.
    Az imdsg azonban nem hasznlt s a kvetkez napokon ismt csak megismtldtek az jjeli hborgatsok.
    Ezerhatszzkilencvenhat prilis tizedikn este ismt egytt talljuk a hz npt. Tanakodnak, tprengenek, hogy mit tegyenek a
    szellem ldzsei ellen. A jmbor s tuds Hanacius felszlal:
    Kedves testvreim az rban! Nem akarok jslatokba bocstkozni, de ersen hiszem, hogy a tz nap ta nyugtalankod szellem
    hborgatsai megsznnek, flelmetes zakatolsai elnmulnak, ha mi Istenbe vetett hittel s frfias btorsggal llunk a
    bekvetkezend esemnyek el. Hisz, amint lttuk, nem rosszindulat szellemmel van dolgunk. Azt senki el nem vitathatja, hogy
    egy tlvilgi lnnyel van dolgunk. Nos, ht legyen. Mi is mindannyian halandk vagyunk. Halandk, akivel ma, vagy holnap egy
    vilgban lesznk. n bizton hiszem, hogy ez a szellem valamit kvn tlnk, s ezrt keres fl bennnket. Nos, ha kvn,
    teljestsk a kvnsgt, hacsak mdunkban ll. lljunk a sarkunkra. Legynk frfiak, s lljunk oda a lthatatlan szellem el,
    hogy megkrdezzk tle hborgatsnak okt.
    Hanacius szavait valamennyien helyeslssel fogadtk s mindannyian szent fogadalmat tettek, hogy flretve a rettegst,
    krdst fognak intzni a dbrg szellemhez. Koromstt, zimanks prilisi jszaka volt. A hideg, metsz szaki szl spolva,
    jajgatva sprte vgig a kisvros utcit. s e zgs ellenre mgis mly lomba merlten nyugodtak a szerzetesek szobikban. Egy
    se gondolt a megjelen szellemre, egyik se vrta flelemtl reszketn a rmt zrgetst, a rettenetes kopogst. Nem vrta senki
    sem, de mgis megjelent a szellem. Amint beksznttt az jfli ra, Herchl Jzsef klerikus ajtajn zajos drmbls hangzott. A
    mlyen elszenderlt ifj felrettent lmbl. A kopogs pedig jbl s mg ersebben ismtldtt. Az ifjnak eszbe jutott az este
    tett fogadalom s flnk, gyenge hangon krdez:
    - Ki vagy te, aki jjelenknt hborgatni jsz?
    A szellem pedig tiszta, rthet, cseng hangon vlaszolt:
    - Kada Istvn, erdlyi pspk szelleme vagyok.
    - Mit kvnsz tlnk? - krdezte mindjobban nekibtorodva az ifj.
    - Figyelj szavaimra s jl jegyezd meg azokat. Lelkem a tisztttzben szenved. Oly knokat rzek, amilyeneket ti rezni s
    felfogni nem vagytok kpesek. A vghetetlen jsg, a kiapadhatatlan Szeretet azonban megengedte, hogy megvltassam a tovbbi
    gytrds all. Ez vezetett hozztok, ez knyszertett arra, hogy titeket hborgatva jszakitokat megzavarjam. Azrt jttem ppen
    hozztok, mert fldi letemben tbbeket szenteltem fel a kegyesrendiek kzl, tbbeket avattam az r szolgiv kzletek.
    Hallgass meg s tgy krsem szerint. Krlek benneteket, kedves testvreim, kldjetek valakit trsaitok kzl Mria-Cellbe, hogy
    az ott hrom mist mondjon el tisztttzben szenved lelkem szabadulsrt. Megrtetted szavaimat?
    Az ifjt nem rettentette meg a fldntli hang, st rezte, hogy szvnek szilaj dobogsa megsznik s nyugalma, btorsga
    teljesen visszatr.
    - Megrtettem mindent - felel a szellemnek -, de n csak egy szerny tagja vagyok e hznak s flek, hogy szavaimnak nem
    fognak hitelt adni, hanem eladsomat csak ltomnynak, lomnak fogjk gondolni, amely csak az izgalmakban megfesztett agy
    rmltsa vala.
    - Mit kvnsz teht, hogy higgyenek neked?
    - Adj valami jelet, jmbor szellem. Jelet, ami nem szrmazhatik fldi lnytl. Jelet, amely ktsgtelenl beigazolja, hogy
    beszltem veled, hogy bren voltam s hogy nem lomlts, nem kpzelet szlte a kzttnk lefolyt jelenst.
    - Bizonytkot kvnsz? Kzzel foghat, szemmel lthat tansgt megjelensemnek? Legyen a te kvnsgod szerint. me
    kzjegyem!
    A legutols szra rettenetes mennydrgsszer robaj keletkezett, amely alapjaiban megrzta a vastag termskbl plt
    falakat; az asztalon fekv cseh Biblibl pedig kkes lng csapott fel, amely egy pillanat mlva eltnt s azutn csendes lett
    minden. A tombol vihar is megsznt, az es is elllt. A dbrgsre felrettent szerzetesek ijedten ugrltak ki gyaikbl s egy

    nkntelen sugallat hatsa alatt siettek Herchl szobjnak nyitott ajtaja fel. Az elmondotta a trtnteket s megmutatta a szellem
    htrahagyott jelt a cseh Biblin, amelynek vastag fedele s szz lapja t volt getve, hogy egy rendes emberi kznek a hsges
    s pontos lenyomatt brzolja. Herchl eladsa mly benyomst gyakorolt az sszegylt szerzetesekre akik nyomban
    elhatroztk, hogy elszr is jegyzknyvet vesznek fel az esetrl, azutn pedig mg a kvetkez nap folyamn tnak indtjk
    azokat, akik a Mria-Cellben tartand hrom mise elmondsa vgett tvozni fognak.
    d./ Csods dolgok a grci Silbert Mria fizikai mdiumnl
    Vannak mdiumok, akikkel kapcsolatosan teljes vilgtsnl, st fnyes nappal is fordulnak el spontn okkult fizikai
    jelensgek, spedig a mdiumok brenltben. Ezek kz tartozik az egyik grci mdium, Silbert Mria rn is. nem hivatsos
    mdium, mint Amerikban s Angliban tbben. Silbertn, mint spiritiszta, Isten klns kegyelmnek tartja azt, hogy
    mdiumitsa van, s gy abbl zletet nem csinl. Mdiumitsval rszben a tudomnyt szolglja, rszben pedig az t megltogat
    emberek hitt ersti meg azzal, hogy meggyzi ket a tlvilg ltrl, klnsen azokat, akik mg nem estek teljesen a
    materialista vilgnzet rabsgba. Ez az oka annak, hogy eddig mg nem tett szert olyan hrnvre, mint pl. Eusapia Palladino,
    akivel a tudomny kivl egynisgei ksrleteztek. Ezt rja Max Georg-Albert Brckner a berlini Zeitschrift fr metapsychische
    Forschung egyik 1931. vi szmban, amit az gi Vilgossg 1931/11 szma tvett, s most abbl idznk rszleteket.
    A szmtalan, az n s tbb grci orvos jelenltben lefolyt lsen elfordult jelensg kzl most csak nhny meggyz
    esetet kvnok ismertetni. Nell, az llandan jelen volt rtelmes lny, bizonytkt akarta szolgltatni a tlvilgi titokzatos s
    tudatos erknek s ennek bizonytkait ekknt szolgltatta:
    a./ Nellnek alrst hajtottuk ltni. n egy palatblt hoztam magammal egy ahhoz kttt palavesszvel. A tblt - miutn azt
    az orvosok gondosan megvizsgltk - paprba csomagoltuk s lepecsteltk. A becsomagolt tblt az asztal al helyeztk s a
    lmpt eloltottuk. Hamarosan hrom kopogs hallatszik. Vilgossgot gyjtottunk. A tblt vigyzva kicsomagoltuk s a fekete
    tbla kzepn Nell neve volt lthat, gy, amint az albbi kp mutatja.

    Az lsen rszt vevk mr rgta hajtottk megismerni a kontroll szellemknt mkd, magt Dr. Nell Ferencnek nevez
    intelligens, lthatatlan lnyt. Beszereztem teht egy szobrsztl megfelel agyagppet s azt elhelyeztem egy lapos tepsiben.
    Elszr is meg kellett tudakolnunk, hogy lehetsges lesz-e Nellt rbrni, hogy arcvonsait az agyagppbe benyomja. Ekkor
    kopogsokkal jelezte, hogy igen. Erre az agyagppet tartalmaz tepsit az asztal al helyeztk, lncot kpeztnk, s a szobt
    elstttettk, mindnyjan azt hajtva, hogy Nell arckpt nyomja be az agyagppbe. A mdium kezei s lbai termszetesen
    szoros ellenrzs alatt llottak, habr a leghitetlenebb sem gondolhatott arra, hogy Silbertn a sttben kezeivel vagy lbaival Nell
    kpmst kialakthatja. Megfelel jelre vilgossgot gyjtva, az agyagon egy erteljes frfiarc halvny kontrjai ltszottak. Ezzel
    azonban a dolog mg nem volt befejezve. Bizonyra a mdiumi er nem volt elgsges, hogy a kp teljesen kialakulhasson, azrt a
    kpet elzrtuk egy szekrnybe. A kvetkez, szigor ellenrzs mellett tartott lsben mg mindig nem volt teljes a kp. A
    harmadik lsben sem alakult ki teljesen a kp, de mert egy intelligens frfiarc most mr elg hatrozottan kialakult, elhatroztuk,
    hogy a formt kintjk. Ezt Bcs egyik kivl kliskszt intzetben lefnykpeztettem s aztn a fnykprl klist kszttettem,
    amelynek lenyomata itt lthat, amely vilgosan rgebbi idbeli tuds frfi arct tnteti fel, aki magt Dr. Franciscus Nell-nek
    nevezi s azt lltja, hogy a 17.-ik szzad msodik felben lt. me a kp!

    3. Az grt ngy bibliai jelensg magyarzata


    a./ ltalban
    Ezek utn pedig azt a krdst tesszk fel, hogy az elzekben hozott szellemtani esetek miknt s mennyiben visznek kzelebb
    annak a fkrdsnek a megoldshoz, vajon a lert bibliai trtnsek csodnak, vagyis Isten kzvetlen beavatkozsnak, avagy
    ltala alkotott, kezdettl s mindenkor rvnyes trvnyeinek meghatrozott clt szolgl vgrehajtsnak tekintend?
    Nem titkoljuk, mi az utbbi nzetet valljuk, ezrt vlaszunk a vgrehajts technikjrl fog szlni. llspontunk szerint teht a
    magyarzand jelensgek lteslse nem csoda - lvn a csoda csak egy tartalom nlkli sz -, de mg maga az isteni trvny
    sem - figyelemmel az 1./b/1 pontbani okfejtsnkre -, hanem az a termszeti trvnyeket vgrehajt klnbz fokozat
    szellemek, mint irnytk s az isteni letprincpiumot /2/ magukban kdknt hordoz, s azokat valsgg tev elemi lelkek, mint
    gpies kzremkdk cselekvsnek eredmnye. Ez termszetesen szellemtani definci, lvn alapelvnk e vonatkozsban is a
    trializmus: a szellem, llek (er), anyag (test) lte gy, hogy egyik a msik nlkl rtelmesen nem gondolhat, mert szellem nlkl
    nincs teremt-alkot er, er nlkl nincs anyag-test. (Tovbbi rszletek az I. ktetben) Ez annyit is jelent, hogy minden szellem,
    gy a legtkletesebb Szellem, - Isten is - rendelkezik a fokozatnak megfelel ervel (llek) s anyaggal (asztrl, mentl, kauzl,
    fnytest), gy ez a felfogs mris megnyitja a felvetett krds megoldsnak kapujt. A korbbi spiritualista-dualista vilgnzet
    ezen nzet hinyban volt kptelen killni a materializmus ostromt, mert nem tudott tkletes vlaszt adni arra a felvetsre, vajon
    hogyan kpes egy vgtelen tkletessg szellemi Lny az alacsony anyagvilghoz kapcsoldni, gondviselst realizlni. s
    ugyanez a kritikus krds merl fel a jelen esetben is, amikor arrl van sz, hogyan ltesthette Isten azokat a csods jelensgeket,
    amelyek nlkl nem ment volna foganatba vlasztott npnek szabadtsa a szolgasg hzbl s olyan erklcsi trvnyek
    adsa, amelyek aztn naggy tettk Izraelt?
    Egy bizonyos: A jelen esetben neknk sokkal logikusabb magyarzattal kell elllnunk, - s ezt rszben mr meg is tettk mint amilyet az Istenhiten s a spiritualista elven alapul dualista vilgfelfogs hozott a korbbi ama pogny nzettel szemben,
    hogy pld. a grg Zeus egy-egy fejblintssal intzte el a vilgok sorst, vagy a rmaiak Jupiterje szemldkeivel mozgatta a
    vilgegyetemet.
    Msknt: nem elg azt a mondst idzni, hogy a csoda ott kezddik, ahol az rtelmi megismers bevgzdik. A kt fogalom
    kztti rt kell kitltennk logikus tartalommal. Ez kvetkezik most.
    b./ Az g csipkebokor s az gi hangnak Mzes ltali szlelse
    Emberi gondolkods szerint mindkettben az a klns, hogy fnylik a bokor, de nem g el, illetve valaki megszlal, de ez a
    valaki nem lthat. Ennek els oka viszont az, hogy az ember, mint fldi haland, egyszerre kt vilgnak - egy ginek s egy
    fldinek - polgra. A kt vilgot szigor termszeti trvny vlasztja el egymstl, hogy a jelenben lni tudjunk. Egyikbl a
    msikba trvnyesen be- s kilpni csak a szlets s a hall kapujn lehet, az ide-oda val betekintsre pedig mindssze a
    klnbz fajta s fokozat mdiumi kpessg, mint lelki tulajdonsg ad lehetsget.
    Ide illik mg az elzekben alatt ismertetett isteni leter-letprincpium /2/, mely tmlik a mindensgen, hogy mindenkor s
    mindentt, thidalva szinteket, a szellem szolglatra lljon.
    Ezek utn nagyon egyszer megadni arra a vlaszt, hogy mitl fnylett a csipkebokor gy, mintha az gne, de megemszts
    nlkl. Igen. Mert ott megjelent a legmagasabb Szellem vagy az magas Kldttje er- s fnyradatban, hogy fldi magas
    Vlasztottjt, Mzest kioktassa kldetsrl. s mert Mzes magval hozta azt a lelki kpessget is, hogy Rajta keresztl szellemi
    lnyek megnyilatkozhatnak, Hreb hegyn vratlanul eltrt mdiumitsa s ezrt tudott trsalogni az rral kzvetlen hang
    lteslse ltal. Ez volt az beavatsa, felruhzsa mg olyan eszkzzel is, mint a varzsvessz, hogy majd azzal cselekvsre
    brhassa a szellem- s termszetvilgot, utbbiban az elemi lelkeket a bizonysgttelhez s a csods jelensgek engedlyezett

    ltestshez. Persze a felvetett krdsnek eme megoldst csak azta lehet publiklni kikzsts veszlye avagy megmosolygs
    nlkl, hogy a XIX. szzad kzepn megszlaltak a Fld nvjhoz kzelebb ll egyszer szellemek is, akik csak kopogtak,
    mozgattak, majd beszltek eszkzk, mdiumok tjn. Kijelentseket tettek - Mzeshez hasonlan - a lt egyetlen logikus
    alapjrl: Istenrl, Krisztusrl, a bukott s a megvlts tjt jr emberrl s a szellemvilgrl, beteljestve ezzel azt a Krisztusi
    gretet, hogy ama Vigasztal pedig, a Szent Szellem, akit az n nevemben kld az Atya, mindenre megtant majd titeket. (Jnos
    14:16) s ezzel a mai ember szmra a Hreb hegyi jelensgnek, de - lthatan majd az albbi tbbinek is - tnyszersge
    igazoldhatott hitnek altmasztsra.
    c./ A parancsolatok bevsse a ktblkra
    Az eredeti sorrenden most azrt vltoztattunk, mert a cmszbani jelensg magyarzatnak technikja (elnzst a
    szhasznlattal - szndk nlkl - esetleg okozhat kegyeletsrtsrt!) szinte teljesen megegyezik az elz jelensgnl alkalmazott
    technikval. Legelszr is hivatkozunk - a magyarzand esethez kpest - napjainkban megesett s az elzekben dokumentlt
    szellemtani tnyekre, nevezetesen: a privigyei kzjegy, a grazi Silbert Mria fizikai mdiumnl a Nell alrs s arcms,
    Guldenstubbe brnli dirtekt szellemrs eseteire, amikor is - ppen gy, mint a Sinai hegyi ktblkon - emberi kz
    beavatkozsa nlkl, de mdiumok jelenltben, egyrszt rsos szvegek jelentek meg klnbz trgyakon, msrszt nevet
    visel szellemek ltal ltestett klnbz fizikai jelek. A bibliai szveg hol Isten ujjval rt ktblkat emlt, hol azt, hogy
    tad nkem az r a kt ktblt, amelyek az Isten ujjval valnak berva, vagy azt, hogy a tblk pedig Isten keznek
    csinlmnyai valnak. Az eddig mondottakbl az kvetkezik, hogy a jelen esetben nem a kz szn van a hangsly, s nem ez a
    megolds kulcsa, hanem az a tny, hogy az elksztett res ktbla felett az r, vagy Kldtt Szelleme lebegett, mint a privigyei
    kegyesrendiek szkhzbani Biblia felett Kada Istvn erdlyi pspk szelleme, tovbb a ktbla kzelben tartzkodott Mzes is,
    mint magas szellemi ert fizikai skra transzformlni kpes kzvett, ppengy, mint Privigyben Herchl Jzsef mdiumi
    kpessg klerikus a szobjban lv cseh Biblia mellett.
    A konklzi pedig: Ha a tisztttzben szenved Kada pspk szelleme kpes volt igazoltan ltrehozni azt a jelensget, hogy
    bizonysgtevsknt keznek h msa ghetett az emltett Bibliba, annak vastag ktsn s szz lapjn keresztl, mennyivel
    inkbb megvalsulhatott tnyknt a leghatalmasabb Szellemnek azon akarata, hogy vlasztott npe szmra erklcsi parancsolatok
    vsdjenek a ktblkba.
    A prhuzam taln mg a tagadkat is gondolkodba ejti!
    d./ A tengeren val tkelskori lelki llapot s a mai helyzet
    Ilyen vagy ehhez hasonl szellemtani esettel nem tudtunk szolglni, ezrt most - a magyarzat szempontjbl - nehezebb a
    dolgunk, mint eddig volt. De nem rettennk meg. Nzzk csak, mi volt a helyzet, amikor Izrael fiai menekls kzben a Vrstenger szaki rszig jutvn parancsol az r, hogy dlre forduljanak a tengerpart kzelben fekv Tihahirt irnyba? Keletrl
    elttk a tenger, dlrl az egyiptomi pusztasg, nyugatrl a nagy hegyek, szakrl pedig az egyiptomi hadsereg, mely megbnvn a np az engedkenysget - a meneklk utn eredt. Teht emberi mdon nem volt a meneklk szmra menekvs.
    Nos, mikor e helyzetben a zsidk meglttk a tvolban feljk rohan harci szekerek porfelhit, igen megflemlnek, s
    kiltnak az rhoz, s mondk Mzesnek: Taln nem voltak srok Egyiptomban, azrt hoztl el minket, hogy a pusztban haljunk
    meg? ... (2Mz. 14:11)
    Mire Mzes: Ne fljetek, lljatok veszteg, s lsstok az r nagy tetteit, melyeket ma fog cselekedni: ... Az r fog harcolni
    rtetek, s ti csendesen lesztek. (14:13-14) Izrael fiainak fenti pnikhelyzete s a mi itthoni keresztnysgnk veszlyeztetettsge
    (Ksn kirohansa a Vatikn ellen, amitl prtja nem hatroldik el, Karl-Josef Rauber nuncius pedig - mikzben a Vatikn
    kitntetst hozza Orbn Viktornak - a sajtnak azt nyilatkozza, hogy mivel az egyhz kzd az erklcsi rtkekrt, mindig ki lesz
    tve a msknt gondolkodk kritikjnak... Mint ahogyan Krisztust magt, gy a keresztnysget is knyelmetlen figyelmeztetnek
    tartjk azok, akik a mai lmny s lvezetvilgnak lnek... Mi keresztnyek bizony viharhajban lnk, nem mentcsnakban!
    Magyar Nemzet. 2004. prilis 6.

    Uthang: A Szentszk rosszallssal fogadta, hogy az MSZP nem hatroldott el politikustl, aminek az a ltszata, hogy
    Ksn a szocialista unis politikjt tolmcsolta. Magyar Nemzet, 2004. prilis 8.) jabb prhuzamba lltsra ksztet, gy:
    Vajon nem llunk-e mi is ott retteg llekkel az anyagi s lelki szorongattatsok Tihahirtjnl? Nem ksrt-e meg minket is az
    a gondolat, hogy letkrlmnyeink rendezettebben folytak, mikor mg nem lltunk ellentborban e vilg teljesen elanyagiasult
    szellemvel szemben? Hiszen ellenfelnk harci kszsgt tekintve, a magunk visszahzdsban bizonyosnak ltszik gyszos
    leveretsnk. Azonban a mi Mzesnk: Jzus, Istennek mg hatalmasabb, Messis kldtte, azt mondta, hogy: Nlam nlkl
    semmit sem tehettek (Jn 15:5), s gy neknk is szl az, ami Izrael fiainak aggodalmt eloszlatta: Az r fog harcolni rtetek; s
    ti csendesen lesztek.
    *
    Ezek utn pedig gy kvetkezik a cmszbani jelensg ltalunki magyarzata, figyelemmel a termszeti erkrl s azok
    megrendlsrl jelen ktetnkben kzlt friss szellemtani ismeret birtokban is, amik szinte teljesen megerstik a bibliai
    szavakat.
    Mire az egyiptomiak serege megkzeltette Izraelt, bellt az j s az r felhje, mely eddig ell vezetett, htrament s a kt tbor
    kz ereszkedett npe vdelmre. A felhnek az egyiptomiak fel es rsze oly sttsget vetett azok tborra, hogy jjel az
    izraelitk ellen semmit sem kezdhettek; az izraelitk fel es rsze pedig nagy vilgossgot rasztott. E vilgossgnl aztn Mzes
    az r utastsra kinyjtotta vesszejt a tengerre s elviv azt az r, ers s get szl fjvn egsz jjel, s szrazz vltoztat,
    s a vz ktfel vlk. s Izrel fiai a szraz tenger kzepn mennek; mert a vz olyan vala, mint a kfal jobb- s balkezk fell.
    (14:21-22)
    Racionalista teolgusok a tenger kzismert aply s dagly jelensgvel akarjk a zsidk tkelst megmagyarzni. Neknk
    azonban semmi nehzsget sem okoz a Biblia idevg tudstst hitelesnek elfogadni. Abbl indulunk ki, hogy a Messis
    szellemnek - amint errl az elz oldalakon szlottunk - hatalmban llott a termszet elemi lelkeinek milliival ezt a nem
    mindennapi jelensget is ltesteni, ami semmi esetre sem volt izgalmasabb dolog, mint magnak ennek az egsz fizikai vilgnak
    materializcija. Azrt nem bocstkozunk polmiba a hitetlenekkel, gondoljanak amit akarnak; mi tudjuk, hogy - a mr

    mondottak szerint - az isteni trvnyek vgrehajtinak ez is kezbe adatott. s mg az is, hogy amikor Izrael npe mr jformn
    tkelt a tenger vizben tmasztott csodlatos svnyen, az r engedte, hogy az egyiptomiak is utnuk eredjenek. Az Istent nem
    fl ggs egyiptomiak azutn seregestl ott vesztek
    A tanulsg:
    Valamint Izrael fiai a tengeren tmenvn, az egyiptomi szolgasgtl megszabadultak, az r minket is gy szabadt meg a
    megtrs avatsa (2Mz 7:1) ltal a bntl. Az Egyiptombl menekl Jkob ivadkai a felhben s a tengerben Mzesbe
    avattattak be; mi mindnyjan, ez ellentt vilgbl menekl dm-va ivadkok, a megtrs s a Szentllekben val
    rszeseds ltal Jzusba avattatunk be. De e beavattatsunk utn is fnnmaradnak az dvt kockztat ksrtsek s veszedelmek,
    amelyek hasonlak ama vszteljes puszthoz, melyen Izrael npnek tkltznie kellett.
    e./A tz csaps s a termszeti trvnyek
    Ennek kapcsn a mgirl kell szlnunk rszletesebben. me:
    Mgin varzslat, bbjossg rtend, ami fldntli erk sszegyjtst s alkalmazst jelenti. Ktfle mgia van: fehr s
    fekete. A fehr mgia j s tiszta, melyet csak az rtl nyerhetnk. Nagy kegyelem ez, mely a mennyei erk halmozdsbl ll,
    s csak olyan emberek kapjk, akik az r tjain jrnak. A legrendkvlibb szellemtani jelensgekei lehet vele ltrehozni az r
    nevben s a szeretet erejvel. Ezek a mgikus erk lekzdenek minden betegsget, eltvoltanak minden rosszat s veszlyt, amik
    az embert ksrtik. Jzus szavai szerint:
    A hvknek ismertet jelk pedig ez: az n nevemben rdgket znek, j nyelveken szlnak /merszeljk megjegyezni s lerni,
    hogy utbbi alatt mdiumits rtend, s ismtelten utalunk az I. ktetre, ahol ez a lelki kpessg rszletesen trgyalva van/, kgykat vesznek
    fel, hallos ital meg nem rt nkik s ha a betegekre kezket rvetik, azok meggygyulnak. (Mrk 16:11)
    A fehr mginak ellentte a fekete mgia, mely gylletbl, nzsbl s irigysgbl tpllkozik. Ez erit nem az rtl kapja,
    hanem a tlvilg gonosz, bukott szellemeitl. A vele foglalkozk erejket rendesen nz clokra, gonoszsgra, vagy babonra
    fordtjk s az r legnagyobb ellensgei. Erre a varzslsra, erre a bbjossgra mondotta az r, hogy krhozat, ezt tiltotta Mzes
    s minden prfta. Ugyangy a szellemtan. A fehr mgiban a javul llek old s pt erket mozgat meg, melyeket rszben az
    ellentt forgsbl von ki, rszben a fel raml segt szellemfluidokbl halmoz (bjtls, imdkozs), mg a fekete mgiban az
    ellenszegl llek a hatsa al kerl pbl elbb erelvonssal nyomorkot csinl, hogy az gy rablott ervel azutn tetszse
    szerinti vltozsokat ltesthessen a termszeti erk rendjben. (Ronts, igzet, rolvass, megszllva tarts.)
    Mr szlottunk arrl, hogy a rgi mveltsg kzpontjaiban, Egyiptomban, Babilonban, Ninivben a varzslk hivatalos zrt
    testletet, az uralkod legkzvetlenebb tancst kpeztk. Az egyiptomi varzslk fellpse a fekete mgia okkult mesterkedse
    alapjn slyos tmadst jelentett Isten szentsgvel s fensgvel szemben, azonban Mzes s ron tnykedseihez fzd fehr
    mgia flnye mr a harmadik Isteni jelnl megmutatkozott. A Fra bbjosai is akartak sznyogokat tmasztani s nem
    tehettk meg.
    s a bbjosok mondk Franak: Az Isten ujja ez!
    A mgusok tapasztalvn a szolglatukba hajtott okkult haterk csdjt, megrettenve ismertk be, hogy Mzes s ron Istentl
    val kldetse mellett nyilvnvalan maga az Isten hatalmi ereje tanskodik. Gondolkozsba ejt, hogy az r minden klns
    jelensg ltestsnl a jeladst Mzesre bzza. Ez esznkbe juttatja Jzus eme mondst:
    Az Atya szereti a Fit s mindent hatalmba adott. (Jn 3:35)
    Amint Mzest az r Fra istenv tette, vagyis fl rendelte teljhatalommal, gy ruhzta fel Isten Jzust is teljhatalommal.
    Minden hatalom az enym a mennyben s a fldn. (Mt 28:18)
    Nem is tl meg az Atya senkit; a Fira bzott minden tletet, hogy a Fit kiki gy tisztelje, ahogy az Atyt tiszteli. (Jn 5:2223)
    Teht Mzes ebben is elkpe a Messisnak. Hogy a Messis pedig tnyleg Isten kzvett szelleme, erre nzve lljon itt a
    kvetkez idzet Jzus szavaibl:
    Amit nktek mondok, nem magamtl mondom; az nbennem lak Atya dolga foly itt. (Jn 14:10)
    Itt adva van teht ismt az sszehasonlts a rgi, az j s a legjabb idkre vonatkozan. A hasonlsg oly nagymrtk, hogy
    azt nem lehet figyelmen kvl hagyni.
    Most a ggs s konok egyiptomi npet rt csapsokrl rtekeztnk. Izrael fiai hittek abban, hogy az egyiptomiakat az
    meneklsk rdekben ri a csaps. De az egyiptomiak nem puhultak meg. Utol is rte ket a vgzet a tengernl.
    Tanulsg:
    Napjaink elbizakodott, Istent s szellemet tagad, csak az anyagot imd hatalmasainak nem kne elgondolkozniuk a mostani nagyon sokban az egyiptomi csapsokra emlkeztet s knyvnk utols oldalain felsorakoztatott rendkvli idjrson, stb., hogy
    vgre szre trjenek, fejet hajtsanak, mert az egyiptomi vgs sors csakis gy lesz elkerlhet?!

    f./ Tmazrsknt pedig lljon itt egy szp vers a mi rtelmezsnk szerinti csodrl.

    Csodk
    ApCsel 3:1-8

    Pter s Jnos imdkozni mentek


    szent templomba nagy Jeruzslemnek,
    A kapunl ott - alamizsnt vrva egy bna koldus fekdt. Orcjra
    rva egy let dermedt szenvedse,
    amelynek taln sehol sem lesz vge ...
    Pterre nz; csontt aszott karja
    krsre mozdul s halkan elshajtja:
    Br ez az ember alamizsnt adna!...
    s Pter szlt: Ezstm, aranyom nincsen
    (- honnan is lenne nkem pnzem, kincsem,
    de tudom, hol van a gygyuls, az let -)
    azrt amim van, azt adom nked:
    a nzreti Jzus szent nevben
    kelj fel s jrj!
    ... Most megrndul a koldus bna teste,
    talpra szkik s zokogva-nevetve
    fut a templomba; Pter, Jnos nzik;
    hozsannja sr - ujjong a nagy gig!!!
    ... Fnysugr mlik a szentlyen vgig ...
    Kzel ktezer v telt el mr azta,
    s a mi Urunk, a vilg Megvltja,
    gbe szllt rgen. - Mgis csodk jrnak!!!
    Eget lel szp szivrvnyt ltnak
    kik vakok voltak. Szavra az rnak
    bs, poklos lelkek most is megtisztulnak,
    s penszes, stt szvodkba rve
    melegsget szr az Ignek fnye.
    j Magdolnknak patakzik a knnye
    tavaszt lmod fekete rgkre,
    mert rismertek - a fld tjt jrva az ldott Mester lbnak nyomra ...
    Van itt Lzr is, ki hallbl bredt;
    a bn srjbl hvta ki az let;
    szeretetsugr szikrzik le, ldva
    a jobb rszt vlaszt, szeld Mrikra
    s a mi npnket az r Maga vja
    minden veszlytl: az utols ra
    munksait...
    Csodk trtnnek most is, gy mint rgen,
    a nzreti Jzus szent nevben!
    /Somlydy Fernandine, V. 1941/4 sz./

    V. Fejezet
    Maguk a parancsolatok (2Mz 20:1-17)
    1./ ltalban
    Mind a zsid, mind a keresztny vallsnak, akrcsak a szellemtannak is alapttelt kpezi az Egyisten trvnye, mely a
    legszabatosabban a Tzparancsolatban jut kifejezsre. E parancsolatokat az r a Sinai hegyen nyilatkoztatta ki Mzesnek, az
    jszvetsgben pedig megerstette azokat a meggrt Messis tjn. rdemes teht e parancsolatokkal behatbban foglalkozni, s
    azokat a szellemtan nyjtotta megismersekkel meg is vilgtani. Tesszk ezt fleg azrt, hogy kzzelfoghatan bizonytsuk a
    materialista erklcsi felfogsnak azt a slyosan tves s sokakat mg ma is flrevezet ttelt, amely szerint az erklcs
    mindssze csak trtnelmi jelensg. Ltrejtte, vltozsa kizrlag gazdasgi, valamint egyb trsadalmi viszonyok szankci
    nlkli fggvnye, amelyek sem lelkiismeretben, sem vallsos rtelemben vett bn terhe alatt nem ktelezek. Szerintk ugyanis
    nincs folytatsa a fldi letnek, ezrt az emberi cselekedetekkel sem kell elszmolni. Erre rviden annyit mondhatnnk: Meg is
    ltszik a jelenlegi llapotokon, a fennll teljes trsadalmi csdn, a korrupci mlysgn! Emiatt teht szksges tanulsgknt - az ezzel szembeni llspont kifejtse gy: Minden elmlet - teht a marxista-materialista elmlet is akaratnyilvntsokat, cselekvsi szablyokat is kpvisel, teht minden ilyen elmletnek van erklcsi jelentsge. Amennyi az
    elmletben a bels igazsg, ugyanannyi az erklcsi rtk. Ebbl folyik, hogy az erklcstannak vgl az abszolt igazsg keresse
    is kell, hogy legyen, kvetkezmnyekkel jr ktelessgek elismerse mellett. Abszolt igazsg keresse s legalbb ltnek
    elismerse nlkl ugyanis csak relatv igazsgokhoz jutunk amelyek viszont nem elegendk az hajtott vgs emberi cl, a
    trsadalmi bke s a harmnia elrshez. Ez a bens vgy s indttats vezetett aztn a trsadalmi erklcs kvetelmnyeit
    meghalad ismeretek keresshez, majd annak elismershez, hogy az erklcsi szablyoknak kell lennie felttlenl is minden
    idkre szl ktelez erejnek, amelyek lelkiismeretben s valsi rtelemben vett bn terhe mellett ktelezzenek.
    gy aztn - kimondjuk - a bn fogalmt az emberek a vallsok tanaibl szereztk meg, hiszen ezt megtalljuk mr a blvnyok
    krl ldoz papok, varzslk, elljrk rendszablyaiban is. A vallsok tana, amely a llekben gykerezik, az jtestamentumban
    ad rett gymlcst. Az testamentumban s a legtbb svallsban a gymlcs mg - a klnbz flremagyarzs folytn helyenkint retlen. Ebben az llapotban a tan mg gy tnik fel, mintha csak a lthatan elkvetett rossz cselekedetet minsten
    bnnek, - st a j s rossz rtelmezsben is ugyanezt a felletessget mutatja. Az jtestamentum mr rmutat a llek vtsgeire,
    amelyek a kis botlsokban is nagy horderejek. Szinte lebecslni ltszik a testben kifejezett bnket a lelkiekkel szemben, amikor
    azt mondja: Ne azoktl fljetek, akik a testet lik meg, hanem azoktl fljetek, akik a lelket lik meg. A trsadalmi erklcs s
    ennek re: a br csak a tettenrt bnst, azaz azt az embert tli el, akire a bncselekmny rbizonythat. Azonban is a tettestl,
    vagy mg inkbb a tettl tvolabb keresi az okot - az rtelmi szerzt, a felbujtt, s ha tall olyat, szigorbban megbnteti, mint
    magt a tettest, akinl viszont enyht krlmnyl tudja be. Teht ntudatlanul is rzi, hogy a bnsre valamilyen szemlytl,
    vagy krlmnytl ered uralkod befolys olyan ers hatst gyakorolt, hogy maga a vgrehajts taln nem tbb egy gpies
    cselekedetnl. Krisztus az rtelmi szerzt, a felbujtt sohasem keresi msban, csak az ember sajt lelkben. Ktelessgv teszi,
    hogy magra vigyzzon; hogy fljen azoktl, akik a lelkt meglhetik, akik rossz befolysukkal erklcs hallt okozhatjk. Az
    igazsg, a bn s az erny fszke ugyanis a llek, de ide nem juthat be a fldi br, mert nehz vasajt llja az tjt: a kpmutats.
    Az ember tele van ugyanis rossz tulajdonsgokkal, bnkkel, a bn ltsa pedig undort gerjeszt, teht ajnlatosnak tartja annak
    eltakarst. A bn kritriumt megtalljuk az testamentumban lefektetve, a Tzparancsolatban. A Tzparancsolatban
    felsorakoznak mindazok a vtsgek, amelyek egyltaln elfordulhatnak az emberi letben, ppen azrt a trsadalmi
    trvnyknyvnek is alapja. A trsadalomerklcs teht magban foglalja a vallserklcst is, azonban a trsadalomnak vannak
    materilis vilgnzet tagjai, akik a Tzparancsolatban elfordul, kizrlag az Istenre vonatkoz rszeket behelyettesteni
    knytelenek, akr magval a felettk ll trsadalmi erklccsel akr az ismeretlen mozgatervel - mert ha ezt nem tennk,
    kibrhatatlan rt reznnek maguk krl. A bnk kpt teht mind trsadalmi, mind vallsi erklcs szempontjbl megadja a
    Tzparancsolat s mindegyike egy-egy kategrira vonatkozik.
    Legltalnosabban:
    A Tzparancsolat kt rszbl ll. Az els ngy az Isten irnti szeretetre vonatkozik, a tbbi hat a felebarti ktelessgekre.
    Ezt Jzus gy hatrozza meg:
    A legfbb parancsolat: szeresd az Istent mindenekfelett, teljes szvedbl, teljes elmdbl - s a msodik ugyanolyan
    parancsolat: szeresd felebartodat, mint tenmagadat!
    Az utbbi hat parancsolatot pedig egybefogva gy sszegezi:
    Ne tedd msnak azt, amit magadnak nem szeretnl, s gy cselekedjl mssal, amint szeretnd, hogy veled cselekedjenek
    msok!
    A legfontosabb tudnival pedig a parancsolatok sorrendjre nzve az, hogy noha az Istenre vonatkoz rsszel kezddik, az
    ember mgsem kezdheti el ott, hanem csak a felebarti szereteten. Hiba vallsos, hiba ismeri a trvnyknyvet, s j
    formjban, hiba citlja a legszebb terikat az isteni eszmrl, hiba ostromolja t fanatizmussal, ha felebartja ellen aktve
    vtkezik, vagy ha csak elhanyagolja, nem szereti az Istent, csak nmagt ddelgeti benne. Vagy amikor az ember klnbz
    vallsok dogmiba burkolzva felekezeti bktlensget tmaszt, hatalmi ignyekkel, csalrd frzisokkal harcol, az nevben
    jogtalanul tlkezik, hamisan eskszik, letagadhatatlanul bizonysgot tesz arrl, hogy az Istennek szent nevt hiba veszi ajkra. E
    parancsolatra a vilgi trvnyknyvben kevs bntet paragrafust tallunk, dacra a trtnelemben feltntetett vagy elhanyagolt
    drasztikus bntnyeknek: a vallsi ldzseknek, lzadsoknak, statriumoknak, kereszteshborknak, inkvizciknak stb.

    2./ Egyenkint

    Az I. parancsolat
    s szlott az Isten, mindezeket a szavakat mondvn: n vagyok az r, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom (a szenveds)
    fldjrl, a rabszolgasg hzbl. Idegen isteneid ne legyenek neked sznem eltt.
    Az els parancsolat tulajdonkppen az egsz testamentum isteni pecstje. Mert , az Isten egyedl az, akinek sem a fldn,
    sem az gen, sem alakban, sem gondolatban hasonmsa nincsen. az, aki mindent teremtett, akinek minden engedelmeskedni
    tartozik, s ezrt egyedl csak imdhat. az, aki nem csak a zsid rabszolgkat vezette ki Egyiptombl, hanem kivezet
    valamennyinket Krisztus ltal a szolgasg orszgbl, a Fldrl, a szlets s hall birodalmbl az rklet gret fldjre. Igen
    m, de ezen fparancsolat ta majdnem ngyezer v telt el. Az emberisg risi fejldsen ment t rtelmi szempontbl, ami
    odavezetett hogy elrkezve a Kr. u. XIX. szzadhoz az isteni parancsokbani hit helyett a tudsra bszke ember egyszeren
    istentagad lett, s ez - sajnos - napjainkban mg nagyobb mrtkben tetten rhet, fleg az .n. tudomny vilgban. Lssunk
    erre egy a XX. szzad els harmadbl val odati olyan pldt, amely minden vonatkozsban altmasztja a mzesi trvny els
    parancsolatnak nlklzhetetlensgt.
    a./ A fldi parancsszegs szellemvilgi kvetkezmnyre pedig - gretnkhz hven - lssuk az albbi tanulsgos pldt:

    sz s szv
    Egyleti lsnkbl Pl s Mria beszl mdiumok tjn. 1928. okt. 7.
    (Pl mdium letrajza az I. ktetben tallhat)

    Pl mdium (szellemtrsaihoz intzve szavait): Nos uraim, gy ltszik, nagyon famzus helyzetbe jutottunk. Kerestnk egy
    imdkoz embert /az elz lsen egy szerzetes szelleme jelentkezett, akit a szellemvilgban tuds szellemek akartak eltntortani istenhittl/
    azt nem talltuk, hanem talltunk helyette egy egsz sereget, s hallottk nk, tuds professzor urak, ezt az imdsgot? Persze,
    hogy hallottk. Nekem, mondhatom, a htamon a hideg futott vgig, mert hogy valaki egsz rzsvilgt bele tudja nteni egy
    kpzelt lnyhez intzett imba, ez igazn minden kpzeletet fellml. Valban, ha nem szoktuk volna meg a katedrrl a
    tmegeknek val tantst, azt kellene mondanom, hogy zavart vagyok. J, j, uraim, azrt n csak elvgzem majd a dolgom, nem
    kvnom, hogy nk kzl valaki is felvltson engem; ha ezt a katedrt n foglaltam el, ez bizonyra azt jelenti, hogy nekem kell
    elmondanom azt, ami az adott krlmnyek kzt elmondand. Mindenesetre azt megllapthatjuk, hogy balgasg volt annak az
    egyetlenegy embernek utna szaladni s gy vlem, hogy akik ott maradtak, okosabban cselekedtek, mint mi. (A krtagokhoz:)
    Uraim, nem lttak nk egy naiv szerzetest? Kzlnk ugrott meg az illet, mindentt keressk s azt vljk, hogy taln itt
    feltallhatjuk. De nem ltom itt.
    Krvezet: Nem tudjuk, kirl van sz. Itt megnyilatkozott ugyan nemrg egy szerzetes testvrnk hasonl mdon, mint te
    nyilatkozol most.
    Pl m.: Nem hiszem, hogy hasonl mdon nyilatkozott volna meg, de gy ltszik, az lehetett, mert valsznleg tantotta
    meg nket imdkozni. (Az ls eltti imra cloz.) Mert kpzelje csak el, uram, honnan, honnan nem, kznk vetdtt ez a naiv,
    egyszer ember s neknk, a tudsoknak kezdte magyarzni azt, amit nk is hisznek, hogy Isten van s ms effle dolgokat.
    Azutn mi munkba vettk t ki-ki a maga szakmja, tudsa szerint, alapos rvekkel tmadva naiv s kpzelt Istent, de ez a
    semmitmond ember kemnyen llta a harcot. Persze az egyhzi ideolgijval s rabulisztikjval dolgozott, mgis a vita vge
    fel egy kicsit ingadozni ltszott; s amikor mi mr azt hittk, hogy vgre sikerl a tuds vilgossgval megszokott vallsos
    formjbl kiemelni, valahogy egyszerre eltnt kzlnk. Azta nhnyan - j egynhnyan vagyunk itt - feladatunkk tettk,
    hogy ezt az embert megkeressk, s nem fogjuk sajnlni a fradsgot s felvilgostjuk t annyira, amennyi mg szksges.
    Mindentt kerestk, itt is keressk. n mondja, hogy jrt itt, de mi nem ltjuk, gy hogy nem tudom, nem kellene-e
    tovbbmennnk?
    Krvezet: Azt hiszem, hogy nem. Ha gy rzitek, hogy nektek igazatok van - te kpviselvn termszetesen a tbbieket is akkor ezt neknk is elmondhatjtok, mi mindig hlsak vagyunk, ha abbl a vilgbl, amelybe mi is menendk lesznk Isten
    akaratbl, hallunk valami olyant, ami a mi ismereteinket szaportja.
    Pl m.: Nem is hittem volna. Tuds professzor urak, mit szlnak nk ahhoz, hogy ez az ember imdkozik s mgis htozik a
    tudomny vilgossga utn. Ez igazn sajtsgos jelensg. (Egy msik tudshoz.) Maradjon csak krem, maradjon, n mindig fel
    akar engem vltani, pedig ht valljuk meg szintn, hogy n a tudomnyban elg szegny, csupn lelemnyessg s furfang van
    nben; ezt elismerem, ezt nem tudom utolrni s ezrt j nven veszem ntl azt a gondolatot, hogy lljunk helyt s
    prblkozzunk meg ezekkel az emberekkel; vgre ezek tbben vannak, mint az a naiv llek. Prbljuk ezeket meggyzni, taln
    kerl kzlk olyan, hiszen gy ltszik, iskolzott emberek. Fjdalom, nk is vannak kztk s komoly tudomnyos megvitats
    nk jelenltben roppant nehzsgekkel fog menni, hiszen a nk rzelmi lnyek, nluk mindig annak van igaza, aki szebben
    beszl, vagy msklnben jobb benyomst tesz. De ha mr gy van adva a szituci, mit tegynk, nem ll jogunkban krni, hogy
    k tvozzanak el. Parancsoljon teht, uram, mivel lehetnk szolglatukra, mit hajtanak tudni, amiben netaln eddigi tudsuk mg
    fogyatkos, mi nagyon szvesen szolglunk felvilgostsokkal.
    Krvezet: Hogy szinte legyek, n voltakppen nem tudomnyos ismeretekre vgyakozom s ennek annl kevsb tallnm
    helyt most veled szemben, - bocsnatot krek, hogy ezt a bizalmas megszltst hasznlom, ksbb meg fogod rteni, hogy mirt
    -, hanem minekutna mi mg emberek vagyunk, te pedig testet levetett szellem, vagy testtl fggetlenl tnyked llek vagy, nem
    tudom mikpp alaktottad ki a magad rszre vonatkozlag felfogsodat, mi arra lennnk kvncsiak, hogy ti mikpp tallttok fel
    magatokat abban az j vilgban, amelybe mi is tmenendk lesznk?
    Pl m.: Ebben az j vilgban mi egytt vagyunk s egytt lnk - hogy egszen rviden rintsem csak azt, amit n krdezett az emberi llek vagy szellem - vgre a sz mindegy; a lnyeg a f - mi egy ms ltllapotban vagyunk, mint voltunk a Fldn, de

    lnyegben alig trtnt velnk valami vltozs; azt mondhatnm, hogy elny s htrny krlbell ellenslyozzk egymst.
    Nevezetesen pldnak okrt, sokkal knnyebben mozgunk, pillanatok alatt vagyunk ott, ahov menni akarunk, dacra annak,
    hogy ppen olyan tmr testnk van, mint volt - hiszen lthatja -, azutn gondolataink kicserlse is knnyebb; most ugyan egy
    kicsit nehezen megy, de rendes krlmnyek kztt roppant egyszeren beszlnk egymssal. Mihelyt mondani akarok valakinek
    valamit, az illet mr tudja, hogy mit akarok mondani, s ez bizonyos szempontbl kellemes, de nha nagyon kellemetlen. Mert
    mltztatnak tudni, az embernek vgre megvan a maga egyni vlemnye, nemcsak az eszmket s gondolatokat, hanem az
    egyneket illetleg is, s ezek a vlemnyek nem mindig a leghzelgbbek, s ezek kztnk olykor nmi kontroverzikat
    (nzeteltrseket) idznek el. Ez az, ami kellemetlen; ez nem volt az elz ltformban. Ms kellemetlensgek is vannak, de
    azokra nem akarok most kitrni. Mindenesetre az, hogy mindig egytt vagyunk, nem a legkellemesebb, mert olyan egyn, aki
    hozz volt szokva ahhoz, hogy nma hallgatsg fogadja el azt, amit mond, elvgre maghoz hasonlk kztt nem rzi magt
    olyan knyelmesen, mert mindenki azt hiszi itt, hogy tbbet tud a msiknl, pedig n tudom, hogy mindenki kevesebbet tud, mint
    n. (Szellemtrsaihoz:) Krem, ne tiltakozzanak! n ezt a kteles szernysggel mondom, de mltztatnak tudni, taln kevsb
    iskolzottak ezen a tren, vagy taln rvidebb ideje vannak itt, mint n. Ez okozhatja ellentmondsukat. Hogy azonban a dologra
    trjek, azt mondhatnm nknek, de ezt a legjobb akarat tanccsal, hogy hagyjanak fel az imdkozssal s erre egyltalban ne
    gondoljanak egy pillanatig se. Itt ebben a vilgban, amelyben most vagyunk, nincsen semmi sem mskpp, s ha nk azt
    gondoljk, hogy azt a kzponti centrlis intelligencit, amit nk maguknak elkpzeltek, majd itt meg fogjk tallni, akkor nagy
    csaldsban lesz rszk.
    De hiszen nem is tallhatjk meg, mert az nem ltezik, egyszeren azon oknl fogva, mert nem is ltezhetik, hiszen minden
    nven nevezend embercsoport, vagy szekta, vagy akrmifle kzssg egszen ms alakban kpzelte el magnak ezt a kpzelt
    lnyt, gy hogy tulajdonkppen ez nem is ltezhetik, hanem csak a kpzeletnek szlemnye. Gondoljk csak el, uraim, hogy
    pldnak okrt egy egyszer ember, egy szntvet hogyan kpzeli el magnak azt a fogalmat, hogy Isten. Egy nagyszakll,
    regembert kpzel el maga felett valahol az gben (kztudoms pedig, hogy g nincs is) s azt kpzeli arrl, hogy neki j termst
    ad, vagy rossz termst. Ha est ad, akkor szereti t ez az Isten, ha szrazsg van, vagy dgvszt ad, akkor nem szereti. Ebben
    merl ki az Istenrl alkotott felfogsa. Ez az egyik forma. Az egszen primitv vadember - hiszen nk hallottak rla - egy
    szrnyeteget kpzel el Istennek, amely mindig ellene tr, s hogy megengesztelje, ldozatokat hoz, llatokat gyilkol s get meg
    annak a kpzelt valakinek, st embertrst is meggyilkolja s ldozatul hozza. Annyi esze mr neki is van, hogy rendszerint a
    haragost gyilkolja le, hogy az Istennek tessk. Az egyhzak, a vallsok s a mindenfle felekezetek ltal alkotott istenekrl taln
    nem is kell emltst tennem, mert hiszen elgondolhatjk azt nk is, hogy egy Jupiter, egy Zeusz, egy Izisz, egy Visnu, egy Allah
    s egy Jehova, mind-mind az illet papi kaszt tallmnya azrt, hogy bizonyos nagy, monumentlis rdekeket szolgljanak. s a
    npnek vgre is mindegy, akrhogy hvjk azt, aki t elnyomja s rabsgban tartja, elfogadja ezeket az .n. isteneket s ldozatokat
    mutat be nekik, imdkozik hozzjuk. Elgondolhat, hogy ezek nem lehetnek realitsok, hiszen ezeket mind vagy az rdek, vagy a
    fantzia szlte. De n azt mondhatn, hogy vannak egszen intelligens, tudomnyos mveltsg emberek, akik a mostani
    kultrsznvonalon llanak s akik mindentt jelenvalnak tekintik az Istent. Ezek a panteistk. Eszembe jut rluk az a gyermek,
    aki a stt szobban fl, s hogy kevsb remegjen, egy kpzeli lnnyel hangos beszlgetst folytat. Nos, az ember is ilyen
    sttsgben l szegny lny.
    Krvezet: gy van.
    Pl m. (szellemtrsaihoz): Nos ltjk uraim a hatst?! Ez az ember mondta, hogy sttsgben l s nem veszi ignybe a
    tudomny lobog fklyjt, amely ezt a sttsget bevilgtja. ppen gy remeg s fl, mint az a gyermek a stt szobban s
    fantzijval benpesti a stt mindensget, azt mondvn, hogy Isten mindentt ott van s megfogja annak kezt s elhiteti
    magval, hogy most kevsb fl, mint annak eltte. Uraim, neknk ezt a krdst tudomnyosan meg kell vizsglnunk, s a
    klnbz istenfogalmakat egymsra projicilva (vettve) megkeresnnk azt az lland lnyeget, amely mindezekben azonos.
    Valami konkrtumot mindezekben. n egyetlen konkrtumot llaptok meg mindezekben s ez az, amirl beszltem: a flelem.
    Minden ember belsejben l ez a leghatalmasabb rzs, a flelem, amely szlte a klnbz istenfogalmakat s ezrt annyira
    heterogn az; de egyben minden ember megegyezik, hogy a sajt maga ltal elkpzelt Istenhez imdkozik, hogy kevsb fljen.
    Krvezet: De ezt taln nem lehet mindenkire mondani, pldul nem azokra az .n. intelligens emberekre, akik szerinted a
    tudomnyban is meglljk a helyket. Azok taln mgis rjttek arra, hogy kell valamifle oknak, intelligencinak, mint eredend
    oknak lennie; ezekrl taln mgsem lehet azt mondani, hogy ezek flelembl keresik t s talltk meg t. Klnben pedig engedd
    meg; hogy kzbevetleg azt krdezzem tled, hogy mirt foglalkozok ezzel a krdssel?
    Pl m.: Engedje meg uram, de ennek a krdsnek megvlaszolst, ha megengedi s el nem felejt r figyelmeztetni, beszdem
    vgre tartogatom.
    Krvezet: Rendben van.
    Pl m.: De nem mondan el, uram, aki gy ltszik szszlja az egsz igen tisztelt trsasgnak, hogy nk errl a krdsrl
    hogyan gondolkoznak, mert hiszen a tudomnyos megvitats megkveteli a klcsns koncilinssgot (bklkenysget).
    Krvezet: Ez termszetes dolog, kedves testvrem, de mi errl a krdsrl egszen mskpp gondolkozunk.
    Pl m.: Mg mindig?
    Krvezet: Mondhatom, hogy annak oka, hogy mi egszen mskppen gondolkozunk, ppen az a tapasztalatunk, amelyet
    ppen most veled szemben szlelnk. Itt t.i. jelentkezik valaki abbl a msik vilgbl, ahol az elhalt embereknek testet levetett
    szellemei lnek. Teht az ember intelligens rsze tovbb tevkenykedik gy, amiknt tevkenykedett a Fldn. Mi ebbl azt a
    kvetkeztetst vonjuk le, hogy tnyleg a fldi lettel nincs semminek sem vge, vagyis a test levetse utn megmarad egy
    bizonyos intelligens rsz, mely tovbbfejldik, tovbb gondolkozik, tovbb kvetkeztet. Ha ez gy van, akkor okvetlenl
    gondolkoznunk kell afelett, hogy ezek az intelligens elemek, ezek az intelligens erk honnan jttek, mi clbl jttek s mikpp
    kerltek abba a helyzetbe, hogy elzetesen mint emberek jelentek meg a Fldn. Megrtesz engem?
    Pl m.: Igen, igen, nagyon rdekel minket.
    Krvezet: Nyomon kvettk ezeknek a megnyilatkoz szellemeknek tantsait s ezeknek tantsaibl sok mindenfle
    ismeretet szereztnk, amelyeket semmifle tudomnyos knyvben a Fldn megtallni nem lehet. Termszetes dolog, mert
    tantsuk egszen ms vilgnak ms ltllapotaibl szrmazik. Mi arra trekedtnk, hogy gondolatainkat s rzelmeinket
    mentestsk a fldi tuds s a fldi tudomny elrt szablyai s bklyi all s egyszeren rzseink rvn akarjuk tvenni ezeket
    a tantsokat.

    Pl m.: Nem tudomnyos mdszer.


    Krvezet: Hogy tudomnyos-e, vagy sem, az a dolog lnyegn nem vltoztat. Elg az hozz, hogy a fldi, porlandsgnak
    tlt test elmlik s abbl mgis valami intelligens rsz megmarad, amit mi meg tudunk rteni, amelynek kijelentst
    tudomsul tudjuk venni s akkor okvetlenl r kell jnnnk arra, hogy az embernek halhatatlan, rklet rsze is van,
    aminek olyan Valakitl kell szrmaznia, Aki ilyen rklet s intelligens lnyeket alkotni s teremteni tud. Tovbbmenve
    gondolkozsunk folyamn, fjdalommal llaptottuk meg azt, hogy nincs a Fldn olyan ember, aki lelkt folytonosan
    foglalkoztatva sem tud kielgt vlaszt adni erre, mindaddig, mg bizonyos tekintetben ugyanazt nem cselekszi, amit a tudomny,
    amely sokszor egyszeren hitelt ad bizonyos lltsoknak s kijelentseknek.
    Pl m.: Mihelyt ezek be vannak bizonytva.
    Krvezet: Nem okvetlenl. Gondolj csak a hipotzisekre. Mi is elszr bizalommal viseltetnk a kijelentsek irnt, mert
    klnben sohasem mennnk tovbb egy lpssel sem.
    Pl m.: Nem tudomnyos mdszer.
    Krvezet: Rviden s egyszeren mi rzseinkbl s gondolatvilgunkbl kvetkeztetve nem tudjuk mskppen
    elkpzelni ltezsnk megfejtst, mint gy, hogy azt egy felettnk ll, mrhetetlenl tisztbb, tkletesebb s mindeneket
    ttekint s fenntart intelligens erbl szrmaztatjuk, Attl, akit mi Istennek neveznk.
    Pl m.: A mi kutatsunk eddig a mltra vonatkozlag nem terjedt olya messzire, mint az nk. Egszen igazsgosaknak kell
    lennnk. A kutatsunk termszetszerleg nem nylt vissza elmlt fldi letnkre, s e valban meglep dolog. Neknk ezzel
    az eddig nem ismert gondolattal foglalkoznunk kell. Jllehet, hogy ez megint visszavezet arra a kpzelt lnyre,
    mindamellett ez a krds el nem odzhat! Egyelre azonban arrl az nk szerint mrhetetlen magasan lv intelligencirl
    szeretnk beszlni. Ugyebr kimutattam kzzelfoghatan, hogy annak az isteneszmnek oka a flelem, az emberek flelme. gy
    van azutn a tbbivel is. Nagyon nehz kzelebb jutnunk egymshoz, amikor az egyiknk egszen rzelmi, a msikunk tisztn
    rtelmi skon mozog, s azt krdezem, mibl magyarzzk meg nk, hogy ez a centrlis intelligencia a tkletessgnek a
    hordozja? Mibl magyarzzk meg a tkletlensgeknek azt a vgtelen sorozatt, ami a Fldn, de a Fld hatrain tl is van?
    Mivel magyarzzk meg azokat a szrny ellentteket, amelyek rombolsban s kataklizmkban trnek ki? Mivel magyarzzk
    meg azokat a hihetetlen varicikat az emberek letben, amelyek minden egyes embert mss tesznek? Vlemnynk szerint, ha
    ez a centrlis lny olyan tkletes, akkor nem lenne szabad a mindensgben plantknak sszetkznik. Egy vgtelen blcsessg
    csak ki tudja szmtani azoknak tjt, hogy ilyen .n. vletlenek el ne forduljanak! Flre ne rtsk, uraim, rzelmeiket
    megbntani nem kvnom. De az egyik ember nyomorult koldus, stt odban szletik grvlykros szlktl; egsz letn
    keresztl kenyrnl egyb nem jut neki, korn a srba dl, vagy rmv lesz az egsz trsadalomnak; a msik bborban s
    brsonyban szletik szolgk serege lesi minden mozdulatt, s ha egy szt kiejt, az mint vilgraszl blcsessg kerl a sajtba,
    hirdetik dobszval orszgszerte s gy tekintik, mint valami istent. Honnan magyarzzk meg nk ezeket a szrny fjdalmakat
    igazsgtalansgokat, klnbsgeket? Nem egyeztethet ez ssze az abszolt jsggal, blcsessggel, mindenhatsggal? Taln
    sokat krdezek egyszerre, rlnk, ha csak egyre is feleletet kaphatnnk. Igaz ugyan, hogy ez a felelet nem fog kielgteni minket,
    mert a mi ignyeink nagyok, de taln kzelebb hozhatn gondolkozsunkat az nkhez. ( Szellemtrshoz: J, az nt nem!) n
    sem azrt mondom, mintha a tudomny llspontjt fel akarnm adni, de taln gy kzelebb jutunk az igazsghoz.
    Krvezet: Ezt mi krlbell a kvetkezkppen gondoljuk megfejteni. Az anyagi vilgban bizonyos tnemnyeket,
    jelensgeket ltunk, amelyek egy megdnthetetlen s igazsgos trvnynek, mint oknak ltezsre vezethetnek bennnket. Ltjuk
    az anyagi vilgban a fejldst, amely felfel trekszik a nvnyen llatvilgon keresztl az embervilgba, de nem ltjuk az emberi
    vilg fejldst tovbb, csak itt-ott tekintnk bele, mint a jelen alkalommal, amikor egy emberi testt levetett intelligencia
    nyilatkozik meg, ugyancsak egy ember ltal s neknk gondolatait s rzelmeit eladja. gy, amikpp az anyagi vilgban lttuk
    ennek a fejldsnek, mint az ok s okozat trvnynek megnyilatkozst, ppgy el tudjuk kpzelni, hogy ez az ok s okozat
    trvnye az egyes egynek letben is megnyilatkozik.
    Pl m.: Kpzelni? Itt a baj!
    Krvezet: Most azonban arra az llspontra helyezkedem, hogy ppen korltolt ltkrnknl fogva ltunk olyan keveset, s
    ez nem zrhatja ki azt, hogy ismereteink krt ne zrjuk le a fldi let tapasztalataival, hanem felttelezzk, hogy a testet levetett
    szellem olyan helyre is elkerlhet, ahol egszen ms nzkrbl, ms tapasztalatokat tud magnak szerezni a trvnyeknek
    egymssal val sszefggse tekintetben. Ha mindent, mg az anyagi vilgot is trvnyek kormnyozzk, akkor kell, hogy
    az erklcsi, lelki vilgot is bizonyos trvnyek kormnyozzk s hogy miutn minden trvnynek kvetkezetesnek s
    igazsgosnak kell lennie, azrt, mert mi nem tudjuk megfejteni az egyiknek vagy msiknak letben lthat kontrasztokat,
    mg nem kvetkezik az, hogy olyan Igazsg ne lteznk felettnk, amelyet mi mg nem ismernk.
    Pl m.: Engem csak az rintett nagyon fjdalmasan, hogy mindez a kpzelern alapszik, ami labilis bzis egy letfilozfia
    megalaptsra. Szeretnk most megfelelni elbb feltett krdsre. Azt mondotta n, hogy mi a clunk a tudomny
    bvrkodsval? Megmondom. Az emberek egy rszt a valls, az isteneszme mr nem tartja przon, tlhaladtak ezen a
    gyermeki felfogson, most rtelemmel megalapozott letfilozfira van szksgk, az emberek msik rsznek azonban ez meg
    sok. Nos, uraim, egyetlen nagyhatalom van, amellyel az emberisget abbl a ktybl ki lehet emelni s ez a tudomny. Az
    embereket kzelebb kell hozni a felvilgosods fklyjhoz, szerezzenek maguknak tudst, amennyit csak szerezni kpesek, mert
    a tuds relis, a hit pedig lidrcfny. Az emberek ott, ahol magasabb intelligencira tettek szert, finomabbakk lettek, erklcsileg is
    fejldtek, br a tudomny ma mg gyermekcipben jr, de ha lelkesltsggel, igaz akarattal s erfesztssel trekszenek az
    emberek arra, hogy mindegyik a lehet legnagyobb tudst rje el, higgyk el neknk, uraim, az emberisg ltalban sokkal
    trhetbb viszonyok kz kerl, sokkal jobban elsimulnak a kontrasztok, sokkal jobban megfogyatkozik a szenveds a Fldn. Ez
    a mi clunk a tuds terjesztsvel, ezrt szeretnm, ha nk ehhez a gondolathoz csak valamivel, csak egy kicsivel is kzelebb
    kerlnnek.
    Krvezet: De kedves testvrem, a legkzelebb ll krds mindenkire nzve, amit nmaga eltt s nmagval szemben
    felvethet az, amit mg eddig a tudomny sem fejtett meg, hogy nekem, mint l, gondolkoz, cselekv lleknek mgis csak
    taln tudnom kellene, hogy mirt vagy honnan jttem, hov megyek, mi a clom s rendeltetsem, kinek akaratbl, kinek
    teremt erejbl lttam napvilgot s jelentem meg ott, ahol vagyok? Erre nekem a tudomny nem ad semmifle
    felvilgostst. Mit tudod te, hogy feletted mifle ms vilgok vannak s hogy azokon a ms vilgokon milyen intelligens

    szellemlnyek jnnek-mennek, ltenek testet s tvoznak el megint s hogy azok hov mennek folytonosan, a
    kiszmthatatlan s elkpzelhetetlenl fontos evolcinak keretn bell?!
    *
    Most Mria mdium tjn ms szellem szlal meg:
    Mria mdium: Mlyen tisztelt tuds r! Meghajlok a tudomnya eltt. Hallgatjuk itt magamfajtjak nagyon sokan.
    Pl m.: gy? Nem is lttam nket eddig, hov bjtak el?
    Mria m.: Mert mi olyan kicsinyek vagyunk, hogy a tudsok, akik magasan hordjk a fejket, nem lthatnak meg bennnket.
    Tlnk ugyan nem is tanulhatnnak sokat, de mert ppen a konkrtumrl van sz, engedelmet kaptam, hogy egy krdst intzzek
    nhz, mlyen tisztelt tuds r, vagy tuds urak, ha megengedik, s lesz kegyes nekem felelni r.
    Pl m. (leereszkeden): Nos, attl fgg! Hadd halljuk a krdst!
    Mria m.: Furcsa felelet, hogy attl fgg! Aki tuds s gy szeretn boldogtani az emberisget az tudomnyval, az ne
    mondja, hogy attl fgg, hogy mi lesz a krds, hanem azt mondja, hogy megfelelek r, hiszen azrt tudok olyan sokat. Kpzeljen
    el, mlyen tisztelt tuds r, egy nagyon-nagyon szegny, nyomorult s nyomork embert, akinek semmije sincs a fldkereksgen
    ms, mint egyetlenegy botja, amelyre tmaszkodik. s ha ez a botja nem volna neki, akkor az tszln pusztulna hen, mert nem
    tudn magt tovbbvonszolni. Ez a bot az, amely tovbbsegti, amely alkalmat s mdot ad neki arra, hogy felkeresse azokat a,
    mondjuk, jszv embereket, akiknl meglhetst megtallja. Nos, most kpzelje el, hogy n p, egszsges, minden jban
    dskl ember s ennek a szegny nyomorknak kezbl kiveszi a botot s messzire elhajtja.
    Pl m.: Az mindenesetre nagy hitvnysg lenne.
    Mria m.: Nem n mondom, tessk csak megjegyezni, hogy mit mondott!
    Pl m.: Nos, akrki is, vgre is a nyomorkot felemelni kell, nem pedig eltasztani. Ez az els ktelessgnk.
    Mria m.: Lssa, mlyen tisztelt tuds r, ez a szegny Fld telve van ilyen nyomorultakkal, ilyen nyomorkokkal, akik nem
    tudjk megtallni tpllkukat, akik leroskadnak a megprbltatsok slya alatt s nincs nekik msuk, mint az az egy Istenk, az a
    hatalmas, az a jsgos, az a magasztos Lny, aki minden gyermeke felett uralkodik, aki minden gyermeknek megengedte azt,
    hogy keresse t s ha ltja, hogy az keresi t, kijelenti magt neki s azt mondja: Itt vagyok, gyermekem; mg rm gondolsz,
    amg engem keresel, addig ne flj! Hiba mondjk neked, akik olyan nagyon sokat tudnak, hogy n nem ltezem! Akik ezt
    mondjk nektek, azok ki akarjk kezetekbl a botot, szjatokbl a kenyeret venni; azok trvnytelenl cselekszenek s azoknak a
    tudomnya el fog enyszni, mint az rtktelen lim-lom, mert nem llhat meg semmi Isten nlkl! Brki, brmilyen letet lt is t,
    brmennyit ldozott is a tudomnynak, az mind semmiv lesz, sszeomlik mindaddig, amg nem lesz meg neki az a hatalmas
    botja, amelyre tmaszkodtunk.
    n egy nyomorult freg voltam a Fldn, nagyon nehezen kerestem a kenyeremet; n gy, mint az elbb mondotta, ott
    szlettem egy kicsiny odban, keservesen ltem, sokat heztem, nem volt alkalmam tanulni semmit. Beteg desanymtl csak azt
    tanultam, hogy amikor nagyon hes vagyok, tegyem ssze a kezemet, boruljak le az eltt a Lny eltt, akit nem lttam soha,
    akinek jsgt nem is volt alkalmam tapasztalni, olyan nagyon szegny voltam, s mondjam azt: Uram, a Te gyermeked arra
    tantott bennnket, hogy imdkozzunk Hozzd, hogy add meg neknk mindennapi kenyernket! Szegnyek voltunk,
    nlklztnk, szenvedtnk, fztunk de megvolt az Istenbe vetett hitnk, az a mi erssgnk, amelyet szokokkal nem lehet
    megmagyarzni, amelynek a llekben kell lnie s amelynek jutalmt itt, ebben a vilgban talltuk meg. Enlkl akarnak az
    embereken segteni, gy akarnak nekik valamit nyjtani, ami ket elbbre vigye? Lssa krem, n idet boldog vagyok s hlsan
    ksznm Istenemnek, hogy alkalmat adott a Fldn szegnynek lennem, hogy adott nekem egy desanyt, aki szegny s beteg
    volt ugyan, de megtantott engem arra, hogy van Isten s nem fog elhagyni bennnket. s n most olyan kimondhatatlanul
    boldog vagyok, mert lpten-nyomon ltom az n Istenem kegyelmt, az kimondhatatlan jsgt. s engem megszgyent az,
    hogy nknek, a nagy tudsoknak, akik egsz letket azzal tltttk el, hogy tudomnyukkal kivegyk a kenyeret a szegnyek
    kezbl, nknek mindezt elmondhattam. Megrtett engem?
    Pl m.: Megint olyan rzsem van, mint amikor ez az ember itt imdkozott. Az a fanatizmus, ami itt megnyilvnul, szinte
    hideg borzongst vll ki a htamon. Mindenesetre igen klns hely ez, ahol az rzsek vibrcija olyan ers, hogy engemet is
    csaknem hatalmba kert. Mindenesetre nagyon klns hely ez, s gy ltszik, vizsglat trgyv kell tenni ezt a terrnumot, amit
    eddig nem mltattunk elg figyelemre: az rzelmi vilgot. Roppant rdekes! gy ltszik valami j tr nylik meg szmunkra,
    mellkes, hogy kioktatsszer s leckztetsszer modorban nylik meg ez az ajt. Nem tesz semmit, a jakarat ktsgtelen.
    Mria m.: n a felebartaimrt knyrgk a jsgos Istenemhez, azokrt, akik szegnyek s nlklznek, de mg jobban
    sajnlom azokat, akik nem ismernek Tged, Istenem! k nem tudjk, hogy milyen vgtelenl szegnyek, nem tudjk, hogy milyen
    sznandk, ha Tged nem akarnak ismerni! Knyrgk Hozzd, Istenem, lgy irgalmas hozzjuk, hisz nem tudjk, mit
    cselekszenek, amikor felebartaik szjbl kiveszik a kenyeret, a Te kenyeredet, Istenem, a lelkkbl pedig ki akarjk irtani a Te
    nevedet, j Atym, s azt hiszik, hogy jt cselekszenek. des Istenem, adj nekik alkalmat s mdot arra, hogy olyan szegnyek
    lehessenek, mint amilyen n voltam, annyit szenvedjenek, amennyit n szenvedtem a Fldn, hogy megismerjenek Tged, hogy
    milyen vgtelen j vagy s mennyire szereted a Te gyermekeidet. ldd meg ezt a hajlkot, des Istenem, segtsd meg ezeket az
    embereket, akik itt vannak, de segtsd meg klnsen azokat, akik ltatlanul tltik be ezt a hajlkot, hogy egy pillanatra se
    felejtsk el, hogy Te vagy, Te ltezel, Te kormnyzod a mindensget s megknyrlsz szegny gyermekeiden. Viszontltsra!
    Pl m.: Mi ez itt? Az imnt mg csak mi voltunk itt s ezek az emberek, s most hemzsegnek krlttem. Elgondolhatatlan
    tmeg; hol voltak ezek eddig? Vagy csak ennek a msik valakinek a beszdt hallgatni jttek ide, rnk nem voltak kvncsiak?
    Hiszen eddig mg ebben a vilgban mst nem lttunk, mint azt a naiv szerzetest, akit most szintn itt ltok kztk. Mondd krlek,
    hogyan jttek ezek mind ide?
    Krvezet: Ez egy iskola, amelyet abbl a clbl alaptottak, hogy az emberek a tlvilgi lnyekkel val kzlekeds rvn
    bizonyos betekintst nyerhessenek az rk let trvnyeibe s ezekbl a tapasztalatokbl, kinyilatkoztatsokbl s kijelentsekbl,
    amelyeket tlk hallanak, felptsenek maguknak egy igazi, elfogadhat s lelkknek boldogulst, nyugalmt biztost hitet s
    meggyzdst, amely nemcsak ebben a fldi letben elgti ki ket, hanem az azt kvet tlvilgi letben is, ahol te vagy. Ezek a
    testvrek itt voltak mindannyian addig is, mg te nem vettl rluk tudomst. Ennek az a magyarzata, hogy ti annyira el voltatok
    telve magatokkal s tudsotokkal, flnyetekkel minden msok felett, hogy csak ti tudtok valamit. Azonban tvedtetek, mint
    ahogy sok mindenben tved az ember s tvedni fog idtlen idkn t. Nem kell ettl megijedni, kedves testvrem.

    Pl m.: Ht mi nem ijednk meg, de egyre engedje meg, hogy visszatrjek. Azt mondta n, hogy nyilatkoztak itt msok is.
    Ebben a ltformban, amelyben mi vagyunk, annyira klnbz egynisgek vannak?
    Krvezet: Termszetes dolog, gy, mint a Fldn is vannak klnbz egynisgek. Odat abban a vilgban a hasonlsg
    trvnye szerint csoportosulnak s maradnak hossz ideig egytt a hasonl gondolkods s rzs szellemek. Itt-ott vlik
    ki kzlk egy-egy, aki abban a tudsban, amelyet polnak, egy lpssel tovbb szeretne haladni, azonban a hozz hasonlk
    krnyezetben erre vonatkozlag az indtkokat egyelre megtallni nem tudja.
    Pl m.: rdekes, ha vgignzek soraikon, mintha ismers arcokat ltnk itt-ott kzttk. Ez meglep! Vgtelen tr nylik a
    kutatsra, csakhogy... valaki kellene, aki ebben a kutatsban vezessen... s mris itt van valaki. Szp fehr ruhban van, de az
    arca! n ezt valahol lttam. Itt valami misztifikci trtnik! Nem tudom elhallgatni, itt ltok egy nagyon kellemes benyomst
    tev egynt s ugyanabban a percben ugyanazzal az arccal itt ltom a falb kintornst. Az arca ugyanaz s mgis bizonyos
    ntudata kzeledik hozzm azt mondvn, hogy majd , a falb ember fog bennnket vezetni.
    Ms szellem.
    Pl m.: Igen, n foglak titeket vezetni, azzal, aki az imnt szlt, az n testi-lelki jbartommal, a Miskval. Hogy milyen
    cmen? Mindjrt megmondom! Amikor n a Fldn voltam s a htamon cipeltem a spldt, a tuds professzor egykor nagyon
    emberszeret kedvben volt s sajtkezleg engedett be a palotja ajtajn, hogy jtsszam a cseldsgnek. Sohasem felejtettem el
    jsgt, mert igazn nagy szeretettel fogadtak azok az egyszer szegny emberek. Mindjrt beszlek valamit a tuds uraknak az
    Istenrl, de elbb gy egszen vzlatosan elmondom az letem histrijt, amely egszen rvides egyszer.
    Nagyon vg gyermek voltam. Mindig s mindenbl trft ztem s gy nagyon sok komoly arcrl elhessegettem a felleget.
    Nem olyan trft amely fj, hanem olyan trft, amely alkalmas volt arra, hogy az ember elfelejtse a mai nap bosszsgait. Volt
    nekem is egy szegny desanym, ppen gy, mint Miska bartomnak. Szegnyek s tudatlanok voltunk, az rs-olvass
    mestersge elttnk ismeretlen dolog volt. Templomba jrni nem rt r az anym, mert mosni jrt, vasrnap meg az n ruhmat
    mosta s foltozta, de megtantott a Miatynkra, s n minden este, amikor mint fradt gyermek nyugodni trtem, elmondottam a
    Miatynkot. Ilyenkor gy reztem, mintha az a j Isten, aki mindenhol jelen van, bekltztt volna a szvembe, s mikor
    elszenderltem, lmomban nem a hideg fldn jrtam, hanem ebben a vilgban, ahonnan az rmnek s dernek magvait szedtem
    a lelkembe. Amikor felbredtem, jbl elmondottam a Miatynkot, s akkor az az Isten, aki ebben a vilgban mindentt jelen van,
    mintha a szvembe nylt volna s azokat a magvakat, amelyeket ebben a vilgban belehintett, mind letre bresztette volna. gy a
    vgsg s a der virgai kzt tltttem napjaimat. Az lland vidmsgon kvl mg egyetlenegy tulajdonsgom volt. Anlkl,
    hogy tudtam volna, honnan veszem, ha brmi baj rt, mindig elre azon gondolkoztam, hogy vajon mi j fog ebbl rm
    hramlani? Mindig az els gondolatom az volt, hogy ebbl valami jnak kell kvetkeznie rem. Amikor felcseperedtem,
    katonkat verbuvltak (toboroztak). Belltam n is. Vg let a katonalet, csak az tudja, aki tborozott mr. A bajtrsiassg, a csupa
    fiatalsgnak rkk kicsordul jkedve, az a rendkvli vltozatossg, ami a hadilettel egytt jr, az ember lelkt mindig fiatalon
    s dn tartja. n pedig nem fogytam ki a trfbl. gy megszerettk tisztjeim s bajtrsaim, hogy nlklem nem is tudtak volna
    taln meglni, pedig igazn nem sok fradsgomba kerlt. Itt-ott, ha lehetett, segtettem a nehezebb munkban s trfltam.
    Azutn jtt egy nagyon nehz nap: az ellensg rajtunk ttt s felkoncoltk a sereget.
    Borzaszt vrengzs volt, a legtbben ott maradtak a csatatren s magam is a harcmezn fekdtem egy jjelen t zuhog
    esben. A fl lbammal valami trtnt, nem tudtam feltpszkodni, s reggel, amikor elvonult a harci zaj s elvonultak a fellegek
    is, jttek, sszeszedtk a halottakat s a sebeslteket. Engem is flszedtek, krhzba vittek s a fl lbamat levgtk. Mindjrt
    tudtam, hogy ebbl valami nagyon j fog rm hramlani, mintha csak az a j Isten, aki mindentt jelen van,
    mindannyiszor a flembe sgta volna: Vrj fiam, vrd csak meg a vgt. n mindig tele voltam remnnyel s dervel. A
    krhzban lassan ppgy megszerettek, mint a tborban, gyhogy mikor megkaptam vadonatj falbamat, tbben srtak. n
    megint csak trfra fogtam a dolgot, s csak akkor srtam el magam, amikor a krhzi szemlyzet egy gynyrszp,
    vadonatj spldval lltott be. Nyakamba akasztottk, a nyakamba borultak s azt mondottk: Nincs mibl meglned,
    most mr napszmba nem jrhatsz, ezzel megkeresheted a kenyeredet. Ez a nagyon j szrmazott a bajbl s az a j
    Isten, aki mindentt jelen van s minden ember szvben benne lakik, amikor ott egytt srtunk, mintha egyiknk szvbl
    a msikba repdesett volna. gy lettem n verklis; forgattam a verklit s tncoltam hozz, a falbbal, ami a gyermekeket nagyon
    mulattatta, gy hogy azok hamarosan mind az n bartaimm lettek. Ha jtt a verklis bcsi, messzirl kiabltak s krm
    sereglettek. Ott tncoltam s boldog voltam attl az rmtl, amit a gyermekzsivaj elrult. A gyerekek gy voltak velem, mintha
    testvrk lettem volna. Odajttek, megtapogattk a falbamat s megkrdeztk, hogy fj-e? Hiszen a gyermekek olyan bjosak,
    amikor ilyen krdseket tesznek. Roppant rltek mindennek, s flrerakott krajcrjaikat, vagy, amelyeket az desanyjuktl
    krtek, odaadtk nekem. A cseldek - azok a szegny prik, akiknek reg desanyjuk valahol falun egy eldugott kunyhban
    kucorog, mg k a nagyvrosban elkel emberek krl vgzik a legutols munkt, s akiknek lete bizony nem sok gynyrsget
    tartalmaz - ha engem lttak, mosolyogni kezdtek s hzattk azokat a szp ntkat, amelyeket a verklin olyan rzssel jtszottam.
    Jl ltem, mindentt ottfogtak ebdre. Nha knytelen voltam egymsutn hromszor is ebdelni. Ezt mg a kirly sem tudja
    utnam csinlni! Szval beigazoldott, hogy valami nagyon j lesz a falbammal. Ennl jobb letet nem is kvnhattam volna
    magamnak. Csak egy dolog szomortott. A kintornsok meg a hzal koldusok egy hron pendlnek. k is emberek, ennlfogva
    ppen olyan irigysg s vetlkeds szokott kztk lenni, mint - hogy ne menjek nagyon messze - a klnbz fakultsok
    professzorai kztt. Volt ott egy nagyon savany kp koldus abban az utcban, aki ltva rks jkedvemet s gynyrszp
    kintornmat, nagyon bosszankodott rem. Az irigysg csaknem srgv tette; ha hallotta a verklim hangjt valamelyik hzbl, be
    sem trt, elment a kapu eltt s ment egy msik hzba. Ha szembetallkoztunk, tment a msik oldalra. Egyszer, amikor az egyik
    udvarban elvgeztem a zenlst s a gyermekeknek mest mondottam, gy hogy csend volt, ez az n haragosom egszen
    gyantlanul bejtt nem tudvn, hogy n ott vagyok. Mr ppen cipeldtem kifel s amidn kiindultam, a kapu alatt ppen szembe
    tallkoztunk. Elnttte arct a harag s... ki kell mondanom: kikptt elttem. A szegny ember komisz ember - azt mondja a
    pldasz a szegny ember nem tudja elpalstolni ellenszenvt, mint azok az elkel emberek, akik sima, kesztys kzzel adnak
    trszrst egymsnak. Nagyon megsajnltam a szegny koldust. Hiszen nekem, amita csak ltem, mindig mindentt szeretetben
    volt rszem, el tudtam ht gondolni, hogy mi ment vgbe az lelkben s hogy az mennyire fjt neki, s azt sem tudtam hogyan,
    hogyan nem, hirtelen a zsebembe nyltam, kimarkoltam egy mark aprpnzt, amelyet aznap gyjtttem s piszkos
    kalapjba az egszet belecsrrentettem.

    Aztn usgyi! Igyekeztem kifel. Egyenesen hazamentem s gy reztem, hogy a j Isten, aki mindig kzvetlen mellettem
    volt, most mg egy lpssel kzelebb jtt hozzm, s tudtam, hogy most valami mg nagyobb rm fog rni. Msnap reggel
    veszem a verklit a htamra, s megyek megszokott utcmban. Amint befordulok, ott ltom a haragosomat. Azt mondta nekem:
    Nzd, testvr, te engem tegnap nagy zavarbl segtettl ki: az anymnak orvossg kellett, testvreimnek nem volt mit
    ennik; hadd szolgljam meg a jsgodat. Rossz a lbad, hadd cipeljem n a verklit. Nztem, nztem, s lttam, hogyha
    megtagadom ezt a kvnsgt, az neki nagyon fjni fog. Odaadtam ht neki a verklit, hogy cipelje. Egytt jrtunk azutn a
    hzakba. A hzbeliek csodlkoztak s titokban meg is krdeztek, hogy minek vettem magamhoz ezt a rosszkp embert? De n
    bszkn jelentettem ki, hogy cgtrsak lettnk, mert ezutn cipeli a verklit. n forgattam s gyjttte a pnzt. Mindketten
    pompsan megltnk. Hogy nagyon kvncsiak ne legyetek, ez volt az n Miska bartom. s mivel mindig azon gondolkoztam,
    hogy ami csak trtnik velem, az mind a j Isten akarata, most is, amikor mr gy be voltunk rendezkedve az zlethez, ezen
    gondolkoztam. Nem tudtam elgondolni, hogy mit akarhat a j Isten, de sejtettem, hogy valami clja van azzal, hogy most mr ms
    cipeli a verklit. Egy id ta khcseltem, komor szi napok kszntttek be. A khcsels mind ersebb lett, lassan kezdtem vrt
    kpni, itt-ott a verklizs mr nagyon terhes lett, s az n Miska bartom, aki eljtt velem mindig hazig, az n szks kis odmba,
    ahol a verklimmel egytt voltam, nagyon szomoran nzett rm egy nap, amikor az egyik hzban lak jlelk orvos az arcomon
    lev piros foltok lttra megszltott s azt mondotta: Magnak fekdnie kellene. Ettl fogva az n Miska bartommal nem
    lehetett brni. Fogta a verklit, karon fogott, hogy menjnk haza s lefektetett. Azutn egyedl voltam. jrt verklizni. gy
    rendelkezett a j Isten elre; mert ha nincs a Miska, akkor hen halhattam volna. De gy a Miska kereste meg az n kenyeremet is.
    Egy reggel azonban korbban jtt a Miska.
    Nagyon ijedten nyitott be hozzm s azt mondotta, hogy nagyon rossz lma volt az jjel, ma nem megy verklizni, hanem egsz
    nap mellettem marad. n pedig nagyon szp lmot lttam akkor jjel. Azt lmodtam, hogy mindkt lbam megvolt, fiatal voltam
    s egszsgesen siettem fel egy hegyre s mikor felrtem a tetre, ujjong gyereksereg - akiket ismertem azokbl a hzakbl,
    amelyben muzsikltam - jtt felm. desanym is ott vrt rm lelsre trt karokkal s n a boldogsgot alig brtam el, gyhogy a
    szvem heves dobogsra bredtem fel. Elmondtam ezt az lmomat, de a Miska nem mondta el az lmt, csak azt mondta, hogy
    valami nagyon rosszat lmodott. Aznap befejeztem fldi plyafutsomat. Lm, milyen j volt az isteni gondvisels! Kire jutott
    volna az n szp verklim? Most mr volt neki a gazdja. s ha ltttok volna Miskt, aki mindig mogorva volt, hogyan borult rm
    s hogyan cskolt az az ember, aki mg azt is kikerlte, akit srni ltott! Mintha az a mindentt jelenval Isten, aki az n
    szvemben egsz letemen t benne lakott, tkltztt volna az szvbe is. Azutn Miska jrt a verklivel. n pedig ebbe a vilgba
    kerltem, ahol kt egszsges lbbal, fiatalon, egszsgesen siettem fel arra a hegyre ahov Istenbe vetett hitem s bizalmam emelt
    fel, ahol egsz serege vrt rm azoknak a korn elhunyt gyermekeknek, akik egykor az n verklim hangjn vigadoztak, azoknak a
    szegny cseld lenyoknak, akiknek az a nhny ders perc jutott csak ki az letbl, amikor nekik ott verkliztem, s az desanym,
    aki arra a Miatynkra tantott, melynek szavaiban kltztt a lelkembe az Isten. Azta hossz idn keresztl ksrtem Miska
    bartomat mindennapi tjn s rmmel lttam, hogy az n Miska bartom szvben is kigyltak azok a virgok, amelyeket a j
    Isten ltetett az emberi szvbe. Vg volt s ders; meslt a gyermekeknek, mindenkinek szolglatot kvnt tenni, ami azeltt
    semmikppen nem tett volna. Megismerte az Istent, mindentt ltta az Isten mindenhatsgt, ahol a szeretet
    megnyilatkozott, megismerte Istent nem a klnfle formkban s rabulisztikkban, hanem a szv egyszer rzsben, az
    ldozatos szeretetben. Azutn eljtt az ideje, s most egytt vagyunk.
    *
    Most a tuds professzor urakat, azokat az embereket, akiknek a Fldn nem volt alkalmunk segtsgkre lenni, fogjuk vezetni
    s nekik segtnk, nekik fogjuk odavinni azt a kicsiny vilgossgot, amely neknk van, hogy elfjhassuk azt a bzl fklyt,
    amelyet eddig k olyan fennen lobogtattak. Amikor mr idejttem ebbe a vilgba s fel kellett dolgoznom utols letem lmnyeit
    - ne csodlkozzatok, kedves testvrek - akkor meglthattam rgebbi letemet s lttam azt, hogy ppen ilyen tuds voltam, mint ti.
    Taln nem olyan sok tudssal, mint ti - mert akkor mg kevesebb tuds kellett ahhoz, hogy valaki tuds legyen -, de ppen annyi
    nhittsggel. Itt aztn megtanultam, hogy az igazi tudshoz kpest mindkt tuds a semmivel egyenl. Meglttam elz letemet s
    annak beltsa utn csak azt az egyet krtem, hogy valahogyan tuds ne legyek tbb. Azrt azutn mg rni s olvasni sem
    tanulhattam meg, de azt krtem, hogy legyen egy parnyi hitem, amely elegend lesz ahhoz, hogy vgigvezessen engem az leten.
    Testvreim, ez a sors vr tirtok is; j lesz mr most ezzel a gondolattal megbartkoznotok. Addig mg sokat fogtok
    tanulni, mg nagyon sokat le fogtok adni ntudatotokbl s nrzetetekbl, igyekezni fogtok kicsinyekk vlni, mert ha
    egszen kicsiny az ember, csak akkor kpes egy kiss megkzelteni a vgtelen nagy Istent. Isten veletek!
    *

    A II. parancsolat
    Ne csinlj magadnak faragott kpet, sem blvnyt arrl, ami az gben fent vagy a fldn lent, vagy ami a vzben, a fld alatt
    van.
    Ne imdd s ne tiszteld azokat, mert n, az r a te Istened, fltn szeret Isten vagyok aki megbntetem az apk vtkt a
    fiakban, harmad s negyed ziglen, akik engem gyllnek.
    De irgalmassgot cselekszem ezerziglen azokkal, akik engem szeretnek s az n parancsolataimat megtartjk.
    A II. parancsolat vilgosan kifejti azt is, hogy csak Istennek szabad szolglnunk, mert ha msnak szolglunk, mst flje
    helyeznk, az az Isten akaratval val ellenkezst jelenti. Ez pedig egyenl a vtkezssel, s aki vtkezik, az magra vonja az
    isteni trvny ltal reszakad kvetkezmnyeket (karma), amelyeket nmely ember bntetseknek nevez, holott azok ltal Isten
    csak a helyes tra igyekszik vezetni engedetlen gyermekeit. Aztn klnsen rmutat a trvny kegyelmi oldalra, s aki a sorok
    kztt olvasni tud, ltja, hogy a szeretet s kegyelem Istene, aki ezredziglen jutalmaz, de csak harmadziglen fenyt, mennyivel
    inkbb hajtja a kegyelmet, elnzst, bocsnatot, st jutalmazst is gyakorolni bukott gyermekeivel szemben, mint a fenyts
    gyakran kemny s fjdalmas eszkzeit. A fldi br csak a tettenrst fogadja el a bn tnynek. A vilgok feletti br azonban a
    szvekbe nz s a llek vtsgeit tartja szmon. tudja, hogy amikor az ember minden kicsinyes ignyt flje helyezi, mr nem
    tett bizonysgot arrl, hogy t mindenekfelett szereti, teht vtett a parancsolat ellen, ltja, mint hajlong szntelenl blvnya,

    az anyag eltt, mint hordja oda szve, lelke aranyt, mint eskszik fel s mint tart ki utols verejtkcseppjig a faragott kp, a divat
    mellett. A mai emberisgnek - de fleg napjainkban - sokkal veszedelmesebb blvnyai vannak, mint a faragott kpek s ebben
    els helyen ll a pnz mammonja, amit szmos mondsa (pnz beszl; az id pnz, stb.) nmagban bizonyt, a szmtalan
    korrupcirl nem is beszlve!
    a./ Ezrt villantsunk fel most ide illen egy olyan jelenetet, amely Istenszolglat helyett csakis fldi kincseket gyjtget
    valakinek odati siralmas lelki llapott rzkelteti drmai kzvetlensggel!

    Ne gyjtsetek fldi kincseket


    Egyleti lsnkbl Pl beszl mdium tjn 1922. december 17.

    Pl mdium: Jaj, vgem van! Nem akarok itt megakadni, mert mindjrt utolrnek s sztmarcangolnak. Segtsg!
    Krvezet: Kik ldznek, kedves testvrem?
    Pl m.: Csakhogy emberhangot hallok! Ugye j ember vagy s kiszabadtasz innen, hogy tovbb mehessek s elbjhassak
    ezek ell a rmalakok ell?
    Krvezet: Majd igyekszem, kedves testvrem, de neked is hozz kell jrulnod ehhez.
    Pl m.: Csak szabadts meg! Nem tudom, hogy mi ez, amibe beleakadtam ezen a kves orszgton, amely vget nem r. Jaj,
    mindjrt utolrnek!
    Krvezet: Mondd, kedves testvrem, kik azok, akik tged ldznek? Ismered ket?
    Pl m.: Mirt krdezed? Mindjrt itt lesznek.
    Kvezet: Nem baj, itt meg vagy oltalmazva.
    Pl m.: Legalbb mondd meg nekik, hogy vonuljanak htrbb, mert gy nem tudok beszlni. Rettenetesen flek tlk.
    Krvezet: Mondd meg, kik azok?
    Pl m.: Nem tudom. Sohasem lttam ket. Mg lmomban sem lttam ilyen rmalakokat. Nincs is emberformjuk.
    Krvezet: Hogy nznek ki? Nzd csak meg btran. Itt nlunk vdve vagy, nem trtnhetik bajod.
    Pl m.: Emberek lehettek valamikor, s br n is nyomork vagyok, szegny, lerongyolt vnember, de ezek mg
    nyomorultabban nznek ki. s milyen gyilkos tekintettel vltik felm, hogy vk vagyok, mert nekik gyjtttem fldi javaimat.
    Pedig nem igaz! Sohasem lttam ket!
    Krvezet: Mondom, lgy nyugodt s mondd el fldi letedet.
    Pl m.: Ha elmondom, akkor mit fogsz tenni?
    Krvezet: Majd megltjuk, hogy segthetek-e rajtad? Ha pedig nem tudok rajtad segteni, akkor segtsget krnk olyan
    helyrl, ahonnan a segtsget biztosan elnyerjk! Most mondd el szpen, miknt ltl a Fldn?
    Pl m.: Nem emlkszem.
    Krvezet: Ht szleidre sem emlkszel, desatydra s desanydra?
    Pl m.: Homlyosan kezdek emlkezni valamire... Kzpszer sorsban lev ember voltam. Nem voltam gazdag, de szegny
    sem. Volt kis vagyonom, szorgalmasan dolgoztam s munkmnak lassacskn megltszott az eredmnye. Szleimre nemigen
    emlkszem. rva gyermek voltam, idegenek neveltek s tanttattak. Hozzszoktattak korn, hogy kemnyen kell dolgozni, ha az
    ember valamire akarja vinni az letben. Szorgalmas munkmmal szpen haladtam elre s lttam, hogy nem sokra anyagilag
    fggetlen leszek. Ahogy nvekedett a mdom, gy nvekedett a szorgalmam is s az igyekezetem, hogy azt, amit keserves
    munkmmal szereztem, meg is becsljem. Mikor mr elg j viszonyok kztt voltam, akkor azt gondolva, hogy minden
    embernek meg kell hzasodnia, n is megnsltem. Jl meggondoltam azonban a dolgot, hogy ne valami szegny lenyt vegyek
    el, hanem mdosat, hogy ismt egy lpssel elbbre haladhassak. gy is trtnt. A felesgem nem volt szp leny, nem is volt
    ppen fiatal; mellbeteg volt, de szp vagyon jtt vele a hzhoz. Tudod, ahol nagyobb a vagyon, ott nagyobb a jvedelem is. Ezutn
    mg gyorsabban ntt a vagyon, gyhogy egy pr esztend mlva mr a nagyon jmd emberek kz szmtottak. Ekkor egy
    lenyunk szletett... Most mr nagyon jl emlkszem mindenre. Anyja nem sokra meghalt. Eltemettk. Milyen j volt, hogy a
    kisleny mg megszlethetett, mert gy a vagyon mind az enym - gondoltam - s mg nagyobb szorgalommal s vas energival
    dolgoztam tovbb. Lassankint a vros leggazdagabb embernek tartottak, n pedig tudtam, hogy sokkal tbb vagyonom van, mint
    amennyit az emberek sejtettek... s amint ntt a vagyonom, gy ntt a szeretet is bennem a vagyonom irnt. Csak egyet szerettem
    mg jobban: az n kicsi lenykmat. Bjos gyermek volt! A vagyon lassan zsarnokk lett felettem, de ez a kis leny mg nagyobb
    zsarnokom volt, tle nem tudtam semmit megtagadni. Msoktl azonban sokat megtagadtam. Az emberek rosszak. Tudtam, hogy
    a koldus is a markba nevet, ha az ember sokat ad neki. gy ht lassacskn mindent nagyon meggondoltam, mieltt pnzemet
    kiadtam volna... Vagyonom ntt, a lnyom is ntt. Serdlkorba jutott. Ltszott, hogy nagyon szp virul hajadonn fog fejldni.
    Slyos gondok nehezedtek rm emiatt. Tudtam, hogy gazdagsg gy fogja odavonzani a hzasuland frfiakat, mint a mz a
    legyeket, s n mindenkpp azt akartam, hogy minden, amit vres verejtkkel szereztem, az v legyen s senki msnak ne jusson
    ebbl, csak neki, hogy boldog legyen, hogy irigyeljk a falusi mgns lenyt, ahogy engem neveztek.
    Sok gondot okozott ez nekem s mersz elhatrozst szlt bennem. Egy-kt esztend elg lesz ahhoz, hogy a vilg eltt
    eltntessem gazdagsgom kls nyomait. Ezzel fogom biztostani lenyom boldogsgt, mert nem a vagyont fogja keresni az, aki
    lenyom kezt kri s n is knnyebben vlogathatok a krk kztt. Lassankint kezdtem eladogatni mindenemet s a pnzt
    gyjtttem. Mikor mr nem maradt ms, mint az a kicsiny hz, amelyben szegnyesen meghzdtunk, lenyom sokszor krdezte:
    Apm, hisz mi olyan gazdagok voltunk, mitl szegnyedtnk el? n pedig csak azt feleltem erre, hogy nem sikerltek az zleteim,
    de majd ha megnsz s frjhez mgy, akkor ismt jobban fog menni a sorsunk. Lassan-lassan mindent megvontunk magunktl,
    hogy lssk szegnysgnket. Most elrkezettnek lttam az idt, hogy lenyomnak alkalmas frjet keressek. Ez nagy gondot
    okozott nekem. Az egyiknek, aki j embernek ltszott, j llsa is volt, de nem volt vagyona. A msik gazdag, de rosszindulat. A
    harmadik beteges, a negyedik csak ltszat szerint gazdag s gy tovbb. Engedd meg, hogy ne mondjam tovbb. Eddig tartott
    letem megelgedett szaka. Egy szp napon - h de szp nap volt! Egy gyszos napon, amint pp egy ilyen keres utamrl
    hazatrtem, egy fiatalember vrt otthon rem. Ismertem t s gylltem mr gyermeksgtl fogva. Valami visszataszt volt az
    arcn, s iskols gyermek kora ta ismerte a lenyomat. n mindig megtiltottam neki, hogy ezzel a fival jtsszk. Most, hogy

    meglttam, mindjrt bajt sejtettem. nnepi ruha volt rajta s nneplyesen felkelt, mikor belptem. Mit cifrzzam a dolgot.
    Egyszeren megkrte a lenyom kezt. Fel voltam hborodva. Nem talltam szavakat, hogy mltan kifejezhessem
    megbotrnkozsomat, s kiutastottam hzambl. Megmondtam neki, hogy nem koldus kutynak tartogattam s neveltem az n
    szp lenyomat. A legny erre elspadt s bizonytalan lpsekkel indult kifel. A msik szobbl azonban hirtelen berohant a
    lenyom s trden llva knyrgtt: Apuskm, meghalok, ha nem lehetek az v s ha t kildzd! Hozzszoktattam, hogy
    parancsoljon nekem, de most nem tudtam neki hirtelen engedni. azonban llhatatosan krlelt s azt mondta vgl, hogy ha nem
    engedem meg, hogy ez a fiatalember legyen a frje, akkor ngyilkos lesz. Erre megrettentem s meginogtam, mindazonltal idt
    akartam nyerni s azt mondtam nekik, hogy egy esztendeig ltni sem akarom t s hallani sem akarok az egsz dologrl. Mutassa
    meg ez alatt az egy v alatt, hogy mlt-e a lenyomra s mutasson fel eredmnyt. Lssam, hogy mit tud szerezni az alatt az id
    alatt, mert n biztostani akarom a lenyom jvjt. nagyon megksznte ezt az engedmnyt, a lenyom is megcskolta a
    kezemet, n pedig azt hittem, hogy llekzethez jutottam. Egy v hossz id. A fiatal emberek igen knnyen mst gondolhatnak,
    gy a fiatalember, mint a lenyom megvltoztathatja mg addigra a szndkt. De most jtt az igazi csaps. Ezt engedd el nekem,
    hogy ne kelljen elmondanom.
    Krvezet: Csak gy rviden mondd el.
    Pl m.: Attl a naptl kezdve elvesztettem lelkem egyenslyt. Nem tudtam aludni. Mindig azon gondolkoztam, hogy tudnm
    megakadlyozni ezt a hzassgot. De nem jutott eszembe semmi, mert mr nem tudtam gondolkozni. s a szerencstlensg soha
    sem jr egyedl. Mondtam neked, hogy minden vagyonomat lassan pnzz tettem s rtkekbe fektettem. Sokat trtem a fejemet
    azon is, hogy biztostsam a ltszatt annak, hogy nem vagyok vagyonos, s hogy biztostsam egyttal minden fordulat s veszly
    ellen a vagyonomat. Ha kszpnzben helyezem el, ezt mindenki megtudja. Ha aprbb klcsnkben adom ki, akkor is tudjk, s el
    is veszhet emellett. Vgre elhatroztam, hogy minden vagyonomat csakis knnyen elrejthet rtkekbe fektetem. Aranyat s
    drgakveket vsroltam folyton. Mihelyt valamit eladtam, aranyat s kszereket vettem. s hogy ne tudjon senki rla, a
    kamrm egyik zugban egy ldba rejtettem... Hogy emlkszem most mindenre!... Tudod, egy olyan lomtr volt az, ahol
    mindenfle cska, hasznlhatatlan holmi hevert. Ezeket flreraktam, a ldkat betettem a sarokba s a sok cska holmit
    rdobltam, hogy senki se sejtse mi van ott. s valahnyszor, ha a hz csendes volt, odamentem, kinyitottam a ldt s
    gynyrkdtem a kincsekben s mindig szmlltam, hogy mennyi van. reztem, hogy a most szegnynek gondolt ember
    milyen hatalmas, milyen ers lesz, ha majd eljn az ideje, hogy a vilg eltt ismt a falusi mgns legyen. Egyszer, amikor
    megint kimentem a kamarba, rmltem vettem szre, hogy a kincsek kzl hinyzik. Ez borzasztan lesjtott engem. Elllt a
    szvversem egy pillanatra. Azt hittem, hogy kincsem rejtekt senki sem ismeri, s most megdzsmltk. Mit csinljak? Egykt napig olyan voltam, mint a bolond. A hatsghoz forduljak? De hisz akkor dobra tm az egsz dolgot. s mikor jbl
    megnztem a kincseket, ismt hinyzott belle. Azt hittem, hogy megrlk, s azt hiszem, meg is rltem, mert arra az
    elhatrozsra jutottam, hogy elutazst sznlelve, egy jt ott fogok tlteni a kincs mellett s meglesem a tolvajt. gy is trtnt.
    Beltem a stt lomtrba a ldm kzelbe... Hossz ideig vrakoztam. rk mlva egyszerre csak hallom a kulcs
    csikorgst... valaki bejtt... Hallottam a lpseit... Egyenesen a kincs fel tartott... Sztdoblta a ldra dobott lomot s
    kinyitotta a ldt... Hallottam, amint az aranyakba belemarkolt s taln a zsebbe is rejtette, mert csrgtt... Ekkor
    egyszerre valami dmon szllt meg, felugrottam s a gyantlanul ott kuporg alakot torkon ragadtam, s rlt ert
    reztem a karomban, mialatt fojtogattam. Egy pillanat s lezuhant. Azutn mg kettt-hrmat rgott s vge volt. Gyorsan
    beszaladtam valami vilgossgrt. Meggyjtottam... A lenyom volt!... A vlegnynek lopta a pnzt, hogy az egy v letelte
    utn fel tudja mutatni nekem, hogy mit gyjttt!... Most fogtam a ldt, kivonszoltam az udvarra, belemarkoltam s gy
    dobtam a kincseket az g fel: Isten! ha elvetted a lenyomat, ht itt van ez is! Legyen ez is a tied! s rlten, gy ahogy voltam,
    mindent ott hagyva, elrohantam... Nem lttam, nem hallottam semmit, nem tudtam hol jrok, mg egy magas sziklra nem rtem.
    Erre mg emlkszem. s arra is, hogy alattam valami vz zgott... Azutn minden tmenet nlkl ezen a havas orszgton talltam
    magamat, nyomomban ezekkel a szrnyalakokkal, akik mind azt kiabljk, hogy nekik gyjtttem! Most mr elmondtam mindent,
    s arra krlek, hogy segts rajtam, ha tudsz!
    Krvezet: A segtsg az Istennl van. Te mg az Istent is kromoltad s gy most hozz kell fordulnod s Tle kell segtsget
    krned.
    Pl m.: Akkor nem kell a segtsg! Inkbb jjjenek az ldzim, mert k nem olyan irgalmatlanok, mint az, aki mindezt
    megengedte trtnni.
    Krvezet: Ltod, az r Jzus megmondta, hogy ne gyjtsetek kincseket, amelyeket a moly megrg s a tolvaj ellophat.
    Imdjtok Istent s idegen isteneitek ne legyenek. Te a lenyodat jobban szeretted, mint az Istent, s a jsgos mennyei Atya
    vissza akart terelni arra az tra, amely hozz vezet. Azrt engedte, hogy a sors keze elrjen, s a blvnyimdsbl kigygyulj. Be
    kellett volna ltnod, hogy a kincset nem szabad imdni, sem a gyermekedet. Azzal pedig mg tetzted vtkeidet, hogy Istent
    kromoltad s rltknt elrohanva, azt sem tudtad, mit csinlsz.
    Pl m.: Ht nem segtsz?
    Krvezet: Dehogynem. Ez is egyik mdja a segtsnek, hogy elmondom neked azt, amiben hibztl. Ltod, ez az ldzs is
    arra val volt, hogy ide betvedj s mindent elmondj, s gy megmondhattam neked, miben hibztl.
    Pl m.: Persze, te csak elmondattad velem s jbl tlni knyszertettl azokat a borzalmas dolgokat s most nem segtsz
    rajtam. Ilyenek az emberek s te is olyan vagy, mint a tbbi.
    Krvezet: Dehogy, kedves testvrem. Emeld csak fel gondolataidat Istenhez s krd meg, hogy bocsssa meg neked azt a sok
    hibt, amit elkvettl.
    Pl m.: Nem kvettem el semmit. n semmi rosszat sem akartam elkvetni s gy nincs mit krnem tle. Teht nem segtsz
    rajtam?
    Krvezet: Jl van ht, majd n fogom krni a j Istent, hogy segtsen meg tged. (Elmondja a szegny szerencstlen
    szellemekrt val imt.)
    Pl m.: (Ltomsa van.)... Nem ltod?! Kztem s azok kztt a rmalakok kztt most nehz kd ereszkedett al s attl nem
    ltom ket, csak egyiket-msikat ltom homlyosan, mert nagyon sr ez a kd. Klns, klns... No, most mr oszladozik ...
    Egy kpet ltok... Nem is kp ez mr... Elttem van egy tszli csrda... Sk rna... Kzel s tvolban nincsen tbb hz...
    Kutyaugatst hallok... Ktgas... Tl van... H bortja a mezt. Alkonyodik... Vilgossgot gyjtanak a csrdban... Kicsiny

    ablakon t ltok benn egy regembert: a gazda; hossz haja van, vllig r, szes... Httal l az ablaknak, falatozik. Bort tlt
    magnak. Iszik.
    Szemben vele egy n l. A felesge. Fiatalasszony. Arct nem ltom, de fiatalosan van ltzve... Knlgatja az reget, hogy
    igyk. Besttedett... Egy lovas ember j... A hban nem hallik a l dobogsa. Leszll a lrl s odakti a ktgashoz... Odamegy
    az ablakhoz, nagyon halkan megkocogtatja az ablakot... Az asszony felkel s kijn a pitvarba A frfi is odamegy... h, a gazok!
    Suttognak... Azt mondja neki a frfi:
    - Eleget ivott-e mr az reg? Csak itasd. Hol tartja a pnzt?
    - Mindig a feje al teszi.
    - Csak itasd. Aztn ha horkol, elg lesz egy nyoms a ggjre s vge van, reg ember mr gyis.
    - Aztn mi lesz? - krdi az asszony.
    - A tbbit bzd rm.
    Pl m.: H, reg! Vigyzz! Ezek az letedre trnek! (Egy hangot hall.) Azt mondja, hogy ez csak kp, maradjak nyugodtan,
    figyeljek oda s hallgassak. A kd ismt leszllt. Nem ltom a kpet. Te ltod?
    Krvezet: n nem ltom, kedves testvrem, mert azt neked mutatjk.
    Pl m.: Itt van megint a kp. Ugyanaz a kp. A kutya vont... Kaparja a kszbt. Csend van. Be van zrva az ajt... Messzirl
    egy szekr jn... Gyorsan hajt. Mindjrt ider... Csak egy alak l rajta. Hajtja a lovakat Mindjrt itt terem... Itt is van. h, a
    gylletes! Hisz ezt ismerem! h, be gylletes arc! Te gyilkos, ki vagy te?! (Hangot hall.) Hallgassak?... Megzrgeti az ajtt...
    Beeresztik... A kutya morogva hzdik flre. Most nem ugrl r rmben, mint az este... Kijnnek... Cipelnek valamit. Egy
    holttestet... meg az asszony... Fel akarjk tenni a szekrre... Most lelg a halott feje. (Elrmlve.) Huh!! Ki vannak
    dlledve a szemei, a nyelve kilg, arca szederjes. (Felismeri benne nmagt.) Hisz az n vagyok!
    Krvezet: Kedves testvrem, neked most egy korbbi letedet mutatjk be. Az az regember bizony te voltl.
    Pl m.: Most ide fordul az asszony. Hisz ez a lenyom! Ez borzaszt! Rettenetes!! Mondd, ember, mi volt ez?
    Krvezet: Ht kedves testvrem, gy mennek t a szellemek egyik lettl a msikba. Te akkor is vagyont gyjtttl,
    zsugori voltl, s a kvetkez letedben ismt az voltl s hasonlan cselekedtl. Akkor a felesged fojtott meg, most te
    fojtottad meg t. Ez a kiegyenlts trvnye, de ha gy folytatnk, akkor soha sem lenne vge. De mi a bneinket
    megbnjuk, a j Atya pedig irgalmas. Azrt szllj magadba, ismerd meg az igazsgot lassanknt, hogy ne lgy folytonosan
    knoknak kitve, mint eddig.
    Pl m.: Ember, teht me nem segtettl rajtam!
    Krvezet: Akartam segteni.
    Pl m.: Itt is n voltam az ldozat? Ht hol itt az igazsg?
    Krvezet: Itt te voltl az ldozat, ott a lenyod volt az ldozat, akit nem engedtl ahhoz menni, akit szeretett s knyszerteni
    akartad arra, hogy veled egytt vagyont gyjtsn. A szellemnek ms clja van. Neked embertrsaidat szeretettel kellett volna
    elrasztanod, ezt pedig eddig nem tetted. Krisztus Urunk azt parancsolta, hogy szeresd Istent mindenekfelett s felebartaidat, mint
    tenmagadat. Tetted te ezt, kedves testvrem?
    *
    Most elhagyta a szellem vlasz nlkl a mdiumot, s annak szellemi vezetje a kvetkez szavakat intzte a vdenct ldz
    rmalakokhoz:
    Te nyomor faj, gyva nemzedk,
    lvezni vgy, romlott s ripk!
    Nem hallod zgni a jv szelt,
    Melyet feld hajtnak komor idk?
    Elbb dorbzolsz, ujjongsz s rhgsz,
    Szvedben nincsen semmi sznalom,
    De nemsokra r kntl hrgsz,
    S a torz vigyorgs megfagy arcodon.
    Istent nem ismersz, bntet Atyt,
    A pnzt imdod Istened helyett,
    Mert azt hiszed, hogy az mindent megd,
    S csak egy blvnyod van: az lvezet.
    Isten korcs frgekkel nem alkuszik,
    De szent trvnye mindenkit elr,
    S habr a freg trdein kszik,
    A trvny gy felel: Fogat fogr!
    Akkor leroskad s gyvn hunysz,
    Ktsgbesssel ostromolja t.
    Vigyzz! Ks lesz! Oh bns vigyzz!
    Ha eltkozlottad kirtt idd,
    El fogsz pusztulni, mint a rti gaz,
    Mit sszegyjteni sem rdemes,
    S felvlt egy j np: tiszta s igaz,
    ldozni ksz, btor, szerny, nemes!

    Folytats az Egylet 1923. janur 14-i lsn


    Pl m.: Ktelessgemm tettk, hogy visszatrjek ide, ahol a mlt alkalommal olyan sok szeretettel, gyengdsggel
    foglalkoztak velem, pedig mr-mr ktsgbeesve akartam tvozni, mert nem hittem, hogy segthetnek rajtam. Az a parnyi id,
    ami azta elmlt, elg volt arra, hogy megismerjem tvelygsemet, s most beszmolok arrl, ami azta velem trtnt , Alighogy
    elhagytam ezt a helyet, a legnagyobb flelem vett ismt ert rajtam. Fltem attl, hogy azok a rmalakok, akik eddig ldztek,
    most mr hatalmukba kertenek. De ekkor csodlkozva vettem szre, hogy kztem s kzttk egy hatalmas szellem ll, aki
    kemny szavakkal ostorozta ldzimet. (L. az elz verset!) gy reztem, hogy nekem is szlnak azok a szavak, amiket mondott,
    mert lvezni vgy nyomorultaknak nevezte ket. gy ltszott emellett, mintha engem oltalmba vett volna. h, ha ltttok volna
    azokat, hogy milyen elkpedten hallgattk t s a torz vigyorgs miknt fagyott meg arcukon. Aztn lassan, miknt a hember a
    tavaszi nap melegnek hatsra sszeolvad, gy mentek szt k is. Akkor lttam csak, hogy milyen kevs hatalmuk volt azoknak,
    akiktl n idtlen idkn keresztl oly remegve futottam. Mikor ldzim eltvoztak, a szellem felm fordult s intett, hogy
    kvessem. Kvettem t s mentnk nagy gyorsasggal, sokkal gyorsabban annl, ahogy n meneklni tudtam ldzim ell.
    Nemsokra eljutottunk egy helyre, ahol nagy csoport szellemet vettem szre, akiknek egy tisztbb alak eladst tartott. Nem volt
    mg fogalmam ilyesmirl idet. ppen abban a pillanatban rkeztnk oda, amikor azt magyarzta a tant szellem hallgatinak akik kztt sokan voltak hozzm hasonl szegnyek hogy lm, az isteni gondvisels milyen clravezet eszkzket hasznl
    gygythatatlannak ltsz betegsgek meggygytsra, amelyek gtoljk a szellemet tovbbhaladsban. me - mond rm
    mutatva - egy plda. Kt slyos betegsge volt. Egyik az lvezetvgy, a msik az anyaghoz val grcss ragaszkods. Az isteni
    gondvisels blcsessge elbb kigygytotta az egyikbl. me lsstok, hogyan. S amint ezt mondotta, sajtsgos dolog trtnt.
    Kpekben jbl lttam mindazt, amit itt is lttam elttetek. Lttam a pusztt, a csrdt, a vn zsugorit, aki fiatal felesget kttt
    maghoz. Lttam a fiatalasszony szndkt, hogy szabadulni szeretne tle. Lttam a cinkostrst s a gyilkossgot, amikor
    lettelenl ott fekdtem megfojtva.
    De mr nem zgoldtam, hogy mindig n vagyok az ldozat. Mikor a kp lepergett, azt mondta az, aki a tbbieket oktatta: me,
    az egyik betegsgbl vgrvnyesen kigygyult. Rvidesen s radiklisan gygytotta ki a Gondvisels. Nem fog tbb fldi
    rmket hajszolni. De ott van mg a msik fekly, amelyet szintn ki kell irtani belle. A szellem maga sem tudja, hogy mily
    kipusztthatatlannak ltsz mdon l benne az anyaghoz val ragaszkods. Ekkor jbl eltntek a kpek s most a legutols
    letemet lttam magam eltt. Lttam, a nevelt fit kemny munkban izzadni, lttam, amint lassan frfi lesz belle. Dolgozik,
    megtakart minden garast. Lttam, hogy vesz ert rajta a pnz szeretete. rdekhzassgot kt, s ksbb grcssen ragaszkodik
    lenyhoz. Szvnek egsz melegt rpazarolja. Ezt a szeretetet azonban a pnzvgy lassan-lassan elnyomja s rr lesz fltte.
    Vgl lttam a szrny jelenetet, mikor tvedsbl sajt kezemmel fojtottam meg a lenyomat. A kp eltnt, a tant szellem
    pedig hozzfzte ezeket a szavakat: me, ez volt a msodik mtt. Soha tbb nem fog eszbe jutni, hogy anyagi javakat gyjtsn.
    Fjdalmas volt az orvossg, amelyet be kellett vennie, de szksges s hasznos volt, mert ennl gyorsabban sem t, sem
    lettrst nem lehetett volna meggygytani. Most eltte ll az t, s ha majd jabb feladatot kap, akkor ez a kt bkly
    nem fogja tbb akadlyozni. n bmulattal rtettem meg Isten igazsgossgt, vgtelen kegyelmt s gyengdsgt a szrny
    tletben is, amellyel elkszti a lelket jobb jv szmra. Ugyanakkor azok kzl a torzalakok kzl egyszerre ott ltok egyet s
    a tant szellem re mutatva gy szlt: me, egyike azoknak, akik az orvossgot bevenni nem voltak hajlandk. Ezek csaknem
    gygythatatlannak ltszanak s hossz, nehz sttsg fog rejuk borulni addig, mg ezekkel is lehet majd valamit kezdeni.
    Nagyon hls voltam az irnt, aki engem oda vezetett s aki ltal ehhez a felvilgosodshoz jutottam. azutn megmondta
    nekem, hogy mivel mindennek be kell fejezdnie s a szellemnek semmivel sem szabad adsnak maradnia, jjjek el ide s
    ksznjem meg a szves fradsgot s trelmet, amelyet velem szemben tanstottatok.
    Krvezet: Kedves testvrem! Mindent Istennek ksznnk. Neki ksznd meg az alkalmat, amelyet neked juttatott az
    vgtelen kegyelmbl s mi is neki ksznjk meg, hogy nlunknl szegnyebb testvreinken segthetnk.
    Pl m.: Itt ltom ismt vezetmet s azt mondja erre: Igazad van Istennek mindenrt hla s ksznet. v a dicssg,
    mink csak az rny melyet rnk vetett... Isten veletek!
    *

    A III. parancsolat
    Az rnak, a te Istenednek nevt hiba fel ne vedd.
    Istennek, a Teremtnek, a gondvisel Istennek neve szent. s amikor az ember az Istenre gondol, annak a szent rzsnek a
    rezgse kell, hogy tjrja a lelkt, ami minden idegszlban sztterjed, mikor tiszteletet ad Neki. Teht Isten nevnek tiszteletet
    kell adni nemcsak kint a vilgban, hanem bent az emberi llekben is. Ott is kell lennie egy zugnak, ahov semmifle ms rzs,
    semmi ms gondolat be nem frkzhet; kell lennie egy elzrt szentlynek, ahol az ember ennek az Istennek, ennek a Nvnek oltrt
    emel, hogy ebben a szentlyben lakhassk az r, s ezen a szlon senki ms nem kzlekedhetik, csak egyedl Isten az teremtett
    gyermekvel. Ne emlegessk ht az nevt kicsinyes, htkznapi, bnnel s vtekkel terhelt letnkben; ne eskdjnk az
    nevre. Csak ha valami nagy lelki dolog forog kockn, lehet mondani ennyit: l az r, az n Istenem, aki ltja az n lelkemet s
    az n lelkemnek rzseit, hogy azok igazak. Mert ha valaki felveszi az nevt hiba, nem hagyja azt az r bntets nlkl.
    Vajon nem elg bntets-e az, ha az nevt elkoptatjuk lelknkben, ha sznehagyott, fakv lesz az a szv templomban? Az
    ilyen templomban nem jelenik meg az r, hacsak nem gy, mint ahogy tette annak idejn a jeruzslemi templom elcsarnokban,
    hogy kizze onnan az rusokat. Mert vajon nincs-e szksg egy nagy tisztogatsra ott, ahol az r nevt minduntalan a
    szjon viselik, szavakkal emlegetik, de hinyzik a llekbeni igaz s szinte rzs Isten irnt?! A jeruzslemi templom
    felptsnl egy szentlyt kellett az rnak kszteni, ahov csak a fpapnak volt szabad belpnie minden vben egyszer. Ezt a
    szentlyt mindannyiunknak fel kell pteni s ott azzal a legtisztbb, legszebb rzssel kell Isten nevnek tiszteletet adni, hogy
    Isten Lelkvel sszektve vrhassuk aztn Isten ldst, az Isten kzeledst.

    A IV. parancsolat
    Megemlkezzl a szombatnaprl, hogy megszenteljed azt.
    Az nnep valamilyen nyugalmi llapot, ms, mint a htkznap. Ersen fel kell tntetnem a klnbsget, ezt rja el a
    parancsolat. Meg kell szentelnem az nnepet.
    De hogyan? - Az letemmel. Mskppen kell lnem nnepkor, mint htkznap, teht vakodnom kell minden kznsges
    dologtl, szennytl, hogy lelkem nnepl ruhjt be ne mocskoljam. Jobbnak kell lennem, mint mskor, emelkedettebbnek, hogy
    Istenhez kzelebb jussak, de nem knyszer templomltogats, unott sablon-imk mormolsa ltal, hanem engednem kell a
    lelkembl feltrni igyekv jobb rzseknek, ezek szrnyn legyek engedkenyebb, megbocsjtbb, egyszerbb, alzatosabb,
    nzetlenebb, szintbb, ami ltal egyszersmind megllapthatom, hogy a htkznapokon mennyivel rosszabb vagyok. Ha ez a
    megllapts csak egy kicsinyke szgyenkezst eredmnyez, csak annyit, hogy egy pillanatra elfordtom fejemet az ltalam
    elkvetett rossztl - mr jl tltttem az nnepet, egy kis ert, egy kis sznt szereztem a kvetkez htkznapok gyengesgeihez,
    szrkesghez. gy kellene az embernek megszentelnie az nnepet a parancsolat szerint, s hogy ezzel szemben hogyan tlti el,
    arrl nem kell beszlnem, ezt mondja el mindenki kln-kln nmagnak. Mivel pedig az nnepronts lelki diszpozci (hajlam),
    az ember naponta vtkezik ebben. Az embereknek szksgk van hetenkint egy pihennapra, hogy gyes-bajos dolgaikat
    elhagyva, idt szentelhessenek a magasabb igazsgok megismersnek, Istenk tiszteletnek. A munka elhagysnak szigor
    krlrsa szksges volt, hogy a kibvt keresk a trvnyt ne jtszhassk ki. Mg gy is gyakori a farizeusoknl a kijtszs, hisz
    olyan cselekedeteket, amelyeket nekik elvgeznik nem szabad, idegen valls szolglkkal vgeztettek el, noha ez is bn. A j
    cselekedetek gyakorlst (gygytst, adakozst stb.) a gyakorlat szerint szombaton is megengedtk, s csak a tlhajtott
    farizeizmusnak volt ksznhet, hogy Krisztus idejben mg az csods gygytsait is, melyeket szombaton vgzett, oly
    haragos szemmel nztk. A szombatnap magasabb rtelemben az rnak sznt cselekedetek napja. A folyton mkd angyalok
    rk szombatban, azaz llandan az r szolglatban lnek. Neknk is oda kell trekednnk, ahol minden nap az rnak szentelt
    cselekedetek nnepnapjv vlik.
    Jeruzslemben az els keresztny kzssgek a szombatra vonatkoz trvnyt ppgy megtartottk, mint a tbbi zsid szokst.
    gy ltszik, Pl apostol a pognyok krben alaptott keresztny kzssgeket nem ktelezte a szombat megtartsra, de a 7
    napbl ll hetet megtartotta, csak egy msik napot, a ht els napjt jellte ki az istentisztelet cljra. (ApCsel 20:7- 1Kor 16:2)

    Az V. parancsolat
    Tiszteld atydat s anydat, hogy sokig lj azon a fldn, amelyet az r, a te Istened d tenked.
    Ez a parancsolat tartalmazza az Isten rendelte felsbbsgek tiszteletnek szksgessgt, legyenek azok akr szlk, akr
    feljebbvalk, elljrk, vagy az regek, de tgabb rtelemben vve az r kldttei is, az angyalok, az rszellemek: a lelkiismeret
    szava. Mert aki legalbb nem tiszteli, ha mr nem is szereti ket, az tapasztalt kormnyos nlkli hajknt hnydik-vetdik
    ismeretlen vizeken, s bizonyos, hogy az let viszontagsgaival szemben kevsb kpes ellenllni, s gy lett megrvidti. Az V.
    parancsolat megszegse teht maga utn vonja a rvid letet, s ezltal azoknak az eszkzknek a cskkenst, amelyek az embert
    Istenhez kzelebb viszik.
    Az apa s a gyermek fgg viszonya visszatkrzi a teremt s a teremtmny relativitst. Az embernek sohasem
    szabad elfelejtenie, hogy lte csak relatv valami s lehetsgt az abszolttl - ez esetben fldi atyjtl nyerte. Legyen
    brmilyen kzdelmes ez a fldi let - a gyermek mindig hlval tartozik rte atyjnak. Mindegy, hogy fradozik, ldoz, szenved-e
    rte s elhalmozza sok rzssel, vagy hogy elhagyja, kegyetlenl bnik vele, megbotrnkoztatja - mindez ms ok s okozati alapon
    nyugszik. A gyermeknek minden krlmnyek kztt tisztelnie kell atyjt - benne rtjk az ad s elfogad elv trvnyszersge
    szerint a szlket - pusztn azrt a neki nyjtott lehetsgrt, hogy - taln kevs rm, sok fjdalom s szenveds kztt elvgezhessen egy feladatot s ezltal az rkkvalsgban egy lpssel elbbre jusson a cl, a tkletessg fel. Ha a gyermek
    az atya irnti tisztelet ellen vt, feltartztatja magt a fejldsben. A csald azrt adatott az embernek, hogy abban a
    legnlklzhetetlenebb jt megszerezhesse. Az egyttls, a kzs rmk s fjdalmak kell, hogy egy kis szeretetmennyisget
    termeljenek ki bellk, mely nem lehet kevesebb, mint az egyttrzs - az egyms javra trtn nzetlensg s az alzat a
    csaldapval s csaldanyval szemben. A szlket lebecslni, rosszindulatlag fellbrlni, megvetni ket hivatsukrt, erklcsi
    felfogsukrt, esetleges kulturlatlansgukrt, letmdjukrt nem szabad, mert ha ezt a knny leckt meg nem tanulja, hogyan
    sajtthatn el a tiszteletet, az alzatot nmaga rdekein fell mindenkivel szemben, fel egszen az Istenig, mindnyjunk Atyjig.
    Az ilyen gyermek ismtliskolba kerl, mgpedig mindig rosszabb csaldi krlmnyek kz. Az ismtlssel pedig nemcsak
    magt tartja fel, hanem mindazokat, akiknek fejldsi felttele az szemlyvel szoros sszefggsben van. Lehet, hogy az ember
    letben a szl irnti tisztelet csak annak halla utn bred, amikor mr tl van egy csom tvedsen. Ilyenkor a lelke svrogja a
    jvttelt, minduntalan felhnyja magnak mulasztst s ezzel a vergdssel a helyes mederbe sodorja magt. Az atya s
    gyermek viszonyban, ebben a szkre korltolt intim krben kell kialakulni annak a tiszteletnek, alzatnak, szeretetnek, amely
    majdan mreteiben megnvekedve egyesti a teremtett lnyt a Teremtjvel.
    *
    a./ Ezutn lssunk egy - kifejezetten az V. parancsolatba tkz - letutat s annak szomor kvetkezmnyt odati valloms
    alapjn.

    Amikor a lenygyermek szrmazs okn szembefordul desanyjval


    Az Egylet 1907. vi egyik lsn elhangzott Mariska s Juliska mdiumok tjn

    Mariska mdium: Igen, igen, itt jobban rzem magamat, mert itt meleg van, s nem az a dermeszt hideg, amely ott gytrt.
    Egszen jl rzem magam, csak az a srs ne kvetne, mert borzaszt azt hallanom! Futok elle - befogom a flemet - s mgis
    hallom. Szeretnm magamat egszen - egszen megsemmisteni, csakhogy ne halljam - s nem lehet. Elkvetek mindent, mindent,
    hogy szabaduljak tle s vgre rsznom magam: felkeresem, megvigasztalom, hogy ne srjon. De hiba minden? Nem tallom t
    sehol. Megyek a hang utn - nem tallom - s akkor mint rlt futok, futok, s a hang kvet. gy mint elbb n a hangot
    kvettem, most a hang kvet engem s nem brok meneklni tle, azazhogy mindeddig nem tudtam meneklni tle. De most mr
    j. Ksznm, hogy ide vezettl. Nagyon jl reztem itt magam. Fjt ugyan, amit itt hallottam, mert nagyon sajnlom mindazokat,
    akik szenvednek s mert tudom, mi a szenveds. (Az eltte szlott bnbn szellem fjdalmra vonatkoztatja.) De lsd, az, amit
    felolvastak, mieltt a szenvedsrl hallottam, az nem igaz, nem igaz! Pedig gy szeretnk hinni neked, mert olyan jt tettl velem:
    elhoztl ide, ahol csend s bke van; olyan bke, amely utn mr oly rgta vgyom - s mgis, azt kell neked mondanom, hogy
    nem hiszek azoknak a szavaknak, melyeket itt hallottam: Ha bkt s nyugalmat akarsz, hagyd ott a vilgot s jjj hozzm! Ez
    nem lehet igaz. Hiszen azt cselekedtem n is. Most mr megmondom neked hlbl, ksznetbl, azrt, hogy ide hoztl. Vgytam
    a bke s nyugalom utn s n is otthagytam a vilgot (ngyilkos lett, mert udvarlja elhagyta, amikor kituddott, hogy trvnytelen
    gyermek!) De most ltom, hogy itt sincs bke s nyugalom; csak a szenvedsnek van folytatsa mindentt! h, ha mr olyan j
    voltl, hogy ide vezettl, hol nem hallom azt a panaszos srst s hangot, cselekedd meg velem azt is, hogy ne is rezzek. gy
    szeretnk nem rezni, semmit se rezni, s elfelejteni mindent, mindent! Ne szlj nekem semmit - ne mondd, hogy van vigasztals,
    hogy a fjdalom is vget r, hogy semmi se tart rkk. Hogy szeretnm azt elhinni! Nemcsak sokig, hanem tn egy
    rkkvalsgon t hordanm ezt a fjdalmat s ktsgbeesst, hogy higgyek neked, hogy valaha a fjdalom is vget r. Nem,
    nem!
    Vannak olyan fjdalmak, melyeknek soha sincsen vgk - s ilyen az enym. Nem tudom, mi van velem, hisz n nem lek,
    csak szenvedek. Lsd, mikor a hullmok sszecsaptak flttem, azt hittem, hogy most mr vge van mindennek, hogy nem fog
    tbbet dobogni ez a szv, amelyben annyi fjdalom lakozott, h, csak legalbb azokat az utols szavakat vehetnm vissza! Akkor
    tn jobb lenne. Kvnod, hogy ismteljem eltted? Nem, ezt nem tehetem; neked kevsb, mint brki msnak, mert te olyan j
    voltl hozzm. Nem akarlak megszomortani, nem akarok neked fjdalmat okozni azzal, hogy lsd milyen sett az n lelkem. Te
    jnak tartasz engem? Csaldol! Nyomorult vagyok n, nagyon nyomorult! Ksznm, amit rettem tettl, de ne krj tlem tbbet.
    Nem - nem. Azt krdezed, hogy megtennm-e mg egyszer, hogy eldobjam magamtl az letet? Hogy szintn s igazn feleljek
    neked, azt akarod, azt? Ht megmondom neked az igazat szintn s igazn. Igen! Eldobnm mg egyszer, s eldobnm szzszor
    s ezerszer az letet magamtl, ha kpes lennk teljesen megsemmislni, s ha a megtrtntet meg nem trtntt tenni lehetne. s
    ha szz letet kellene is rette ldozni, akkor is megtennm. (Rmlten hallgatzik.) Hallod? mr megint kezddik ez a srs! Ht itt
    sincs csend; ht ez a nyugalom is csak egy pillanatig, egy percig tartott? Ht mindig ldzni fog engem ez a hang? - Segts rajtam
    ht! Hisz eddig mg nem segtettl, csak ltattl azzal, hogy itt majd megsznik a srs, nem fogom hallani a panaszt s nyugalom
    s bke kltzik a lelkembe. - Hazudtl te is! Ht hazudik minden? - Minden - minden hazudik? Ht hol van a nyugalom, hol van
    az igazsg, hol van a bke? - h, adjatok nekem bkt s nyugalmat!
    Krvezet: Krisztusnl a bke. Krisztusnl a nyugalom. nla az igazsg s az let.
    Mariska m.: Nekem nem let, nekem a hall kell!
    Krvezet: Az lehetetlen. Hisz ltod, meggyzdtl rla, hogy lned kell. De lsd, eddig sajt fejed szerint cselekedtl. Most
    vedd magadra a keresztet, mert az letet gysem dobhatod el magadtl gy, amint azt gondoltad.
    Mariska m.: De ht mirt kell nekem azt a terhet viselnem, amelyet nem n vettem magamra? Mirt kell nekem azt a
    szenvedst hordoznom, amelynek nem n vagyok az oka?
    Krvezet: Hiszen magad lted meg magadat s ez ltal a legnagyobb bnt kvetted el, mert azt akartad megsemmisteni ami
    felett nem rendelkezel.
    Mariska m.: Magam? Azt is krdezed, hogy mirt? Mert nem brtam tovbb a szenvedst s azt a szgyent, amelynek nem n
    voltam az oka s amelynek slya mgis nrem hull vissza, engem fosztott meg attl a boldogsgtl, amely utn gy
    vgyakoztam. Mirt? mirt ht?
    Krvezet: Isten nemcsak a vghetetlen szeretet, hanem igazsg is, s senkire se r szenvedst anlkl, hogy azt meg ne
    rdemelte volna. s ha te most mg nem is vagy kpes ezt felfogni, annak a szenvedsnek megvolt a maga oka s jn id, amidn
    megtudod, mi volt az oka. Neked ktelessged lett volna, hogy belenyugodjl a keresztbe, mely vlladat nyomta. Tudod, mit
    mondott Krisztus: Vedd fel keresztedet s jer, kvess engem! Ez lett volna, s ez most is a te feladatod.
    Mariska m.: De mikor a kereszt oly nehz, hogy sszeroskadnk alatta. Szvem sajog, nem tudom elviselni!
    Krvezet: Krisztus majd megsegt a keresztviselsben. Fordulj hozz s krj Tle ert a kereszt elviselsre, hiszen azt
    mond: Jjjetek hozzm mindnyjan, kik fradtak s megterhelve vagytok, n megvigasztallak titeket.
    Mariska m.: Ezt hallottam n is! s lsd, hittem is azt. Hiszen olyan tiszta s rtatlan volt az n lelkem; gy hittem az letben
    s hittem a boldogsgban. - De most mr ks, ks!
    Krvezet: Sohase ks.
    Mariska m.: Csak legalbb attl a srstl, attl a ktsgbeesett jajgatstl tudnk megszabadulni!
    Krvezet: Lsd, testvrem, be kell ltnod, hogy ez a borzaszt fjdalmas hang, mely tged kvet, csak kvetkezmnye
    annak, hogy el akartad dobni magadtl az letet s ppen azrt most el kell azt viselned, meg kell hallgatnod.
    Mariska m.: Szeretnk bocsnatot krni tle! h, ha tudnd, ki ez a keserves zokogs, hogy honnan ez az ldzs, melytl
    nem tudok meneklni? Tudod ki? Az desanym! (Sr.) Akit n megtkoztam, s akit gy keresek, hogy bocsnatot krjek tle,
    mert ltom, hogy mgis csak volt az, aki engem igazn szeretett. Ez a ktsgbeesett srs, sikoltozs bizonytotta be nekem, hogy
    az szve rzett irntam igazn, s hogy az bne, amelyrt nekem kellett szenvednem, mgis csak elenysz volt ahhoz a nagy
    szeretethez mrten, amely irntam a szvben lakott. Ltod, olyan nagyon szenvedek! gy szeretnm meg nem trtntt tenni...
    vagy, vagy teljesen... teljesen megsemmislni.
    Krvezet: De azt nem lehet.
    Mariska m.: Ltom, hogy nem lehet. De ht mondd, nem lehet szabadulni sohasem?

    Krvezet: Szabadulsz, de nem ezen az ton, amelyen eddig haladtl. Fordulj Krisztushoz, s t krd, hogy segtsen rajtad, s
    meg fogsz knnyebblni.
    Mariska m.: Mondd az desanymnak, hogy neki nincs gyermeke, hogy gyermeke hldatlan s rossz - hogy ne sirasson...
    Krvezet: Akkor az srsa is meg fog sznni, ha megkred Krisztust, hogy segtsen rajtad s rajta, s ezzel az fjdalmt
    is enyhteni fogod.
    Mariska m.: rajta?... Igen, igen! Ez j lesz. Ltod, ez nem is jutott eszembe, hogy nem nekem, hanem Krisztusnak kell t
    megvigasztalni. De j, hogy mondtad! Megksznm ezt neked! h, ha tudnk gy imdkozni, mint ahogy , az desanym
    tantott engem! - Ha gy tudnk imdkozni, milyen j lenne most!
    Krvezet: Fordulj ers vgyakozssal Krisztushoz!
    Mariska m.: Vgyakozssal? Hiszen egsz lelkem egy vgyakozsban olvad fel, vajha az desanymat meg tudnm
    vigasztalni. Jzusom, krlek, segtsd meg t!
    Igen, igen. Te segtsd meg t, ki a megtvelyedett nre nem dobtl kvet. Te nem fogsz az n desanymra sem kvet dobni,
    mert megtvelyedett, mert szeretett, s mert nekem letet adott. Te nem fogod t eltasztani. Vigasztald meg t! Lsd, Krisztusom,
    n fel akarom trni az n lelkemet: megmutatni, milyen gyenge, rossz s hltlan gyermek voltam. - Olyan j volt az n
    desanym; gy szeretett engem, oly gyengden nevelt s megtantott engem arra, hogy Tged megismerjelek, szeresselek s
    imdjalak. s klns! Most - csak most jut eszembe! Klnsen arra tantott engem, hogy Te nem dobtl kvet a megtvelyedett
    asszonyra, hanem azt mondottad: Aki magt bntelennek rzi, az dobja az els kvet r. - Olyan sokszor ismtelte ezt nekem, s
    n nem tudtam, hogy mirt; nem is kutattam. Amikor krdeztem, ki volt az desatym, hol van, akkor srt s azt mondta: Az
    Istennl van az desatyd.
    Az Istennl... tn. Terd gondolt akkor is, Krisztusom, mert hiszen Te az elhagyatottak desatyja vagy s elhagyatott volt.
    Mikor felnttem, mindenki azt mondta, hogy szp vagyok, nagyon szp. s klnsen egy azt mondta, hogy engem nem lehet
    csak szeretni, de szeretni nagyon-nagyon. s n gy elhittem a szavt, olyan boldog voltam abban a tudatban, hogy szeret. s
    amikor mr nagyon-nagyon szerettem n is t, amikor vgydtam a boldogsg utn, - egyszer egyedl voltam otthon, eljtt,
    letrdelt elttem s azt mondta, nagyon szeret, legyek az v. - Boldogan odanyjtottam neki mindkt kezemet s azt mondtam:
    Szvesen, rmmel, szljon az desanymnak mert n tet nagyon szeretem. Akkor egyszerre elkomolyodott s felllott. Lttam,
    hogy valami homly borul az arcra; kzdtt nmagval, majd azt mondta, hogy bocsssk meg de neki tvoznia kell, majd
    visszajn. s elment s azutn nem jn tbbet vissza. Nem tudtam, mirt?... Szenvedtem nagyon, de nagyon... Egyszer aztn
    flretettem minden szgyent, minden trsadalmi szokst, s n kerestem fel t s az n lelkem rtatlansgban megkrdeztem tle:
    Hisz azt mondta szeret; azt akarta, hogy szeressem, mirt kerl ht, mirt nem jtt el tbbe hozznk?
    csodlkozva nzett rm, megcirgatta az arcomat s azt mondta nkem: Szegny gyermek ht nem tudja, hogy az olyan
    asszonynak a lenyt, mint a kegyed anyja, lehet szeretni nagyon, de elvenni nem szoks? Hogy krdezzem meg az anymtl az
    desatym nevt, s ha azt meg tudom mondani, akkor - akkor cserbe e helyett felvehetem az nevt. Egyszerre vilgoss lett
    elttem minden! Akkor tudtam meg, hogy nekem nincs jogom becsletes ember felesgnek lenni, pedig nem vtettem
    semmit se. s akkor egy pillanat alatt elfelejtettem anym nagy szeretett. reztem, hogy lelkem sajog, hogy nem tudok
    nlkle lni. Hazamentem, odalltam desanym el s megkrdeztem tle, hogy igaz-e? desanym srt s azt mondta:
    Gyermekem, ne vess rem kvet, hiszen Krisztus sem vetett kvet a parzna asszonyra. n pedig azt feleltem: Nem
    fogom neked megbocstani soha, soha, soha! rted, mi az, soha?... s elrohantam, mint az rlt s sszecsaptok felettem a
    hullmok. Amikor magamhoz trtem, hallottam az desanym ktsgbeesett sikoltozst. Lttam fjdalomdlt arct,
    amint rborul a hideg holtestemre. gy szerettem volna mr akkor odakiltani neki, hogy sajnlom t nagyon, nagyon.
    Aztn elvittek onnt; nem azok, akik szerettek, mert hisz azok ott hagytak volna annl az anynl, aki ktsgbe volt esve miattam.
    Elvittek valahov, ahol hideg, nagyon hideg van s ahol mindig azt a srst, zokogst kellett hallanom! Krisztusom! Most feltrtam
    eltted lelkemet. Sajnlom, sajnlom, hogy megbntottam desanymat. Ltom, most tudom, hogy csak szeretett igazn. s n?
    n nem tudom t megvigasztalni, nem tudom neki azt mondani: ne srj, nem krhoztatlak n sem. Vigasztald meg ht Te t,
    Krisztusom! Vigasztald meg s bocssd meg nekem, amit ellene elkvettem. h hagyj engem szenvedni, csak ne szenvedjen
    tovbb, csak az srst ne halljam tbb! Mert ha t srni hallom, akkor elfelejtek imdkozni, elfelejtek mindent. Vigasztald meg
    t, Te vigasztald meg t, Krisztusom! Hiszen gy bzott Benned! Fohszkodott Hozzd... (Hallgatdzik) h jaj! megint sr! ... Ht
    Te sem akarod, Te se tudod t megvigasztalni, Krisztusom? Kihez forduljak ht? .... Kit krjek, honnan krjek segedelmet, kitl,
    kitl?!
    (Juliska mdium ltal - zokogs kzepette - az anya szelleme): Gyermekem!
    Mariska m.: (rmteljes sikolyban tr ki) Anym, desanym! Ugye tudod, hogy szeretlek, hogy sajnlom, hogy
    megbntottalak? Ugye tudod, hogy srtam sokat?
    Juliska m.: Tudom, hisz hallottam.
    Mariska m.: s most megvigasztal mindkettnket a Krisztus. (rl s nevet).
    Juliska m.: Lsd, most, mikor te krted, most meghallgatta Krisztus krsedet s az n krsemet s megbocst az Atya az
    nevben, az rdemeirt, megbocsjt neked is, nekem is. Lsd, a vigasztals rja eljtt!
    Mariska m.: Milyen j az Isten!
    Juliska m.: A fjdalom knnyei most az rm knnyeiv vltak. h Krisztusom! Hla Neked, hogy megengedted, hogy jra
    gyermekemnl lehessek! s ugye rlsz, hogy te is boldog vagy?
    Mariska m.: Nagyon, nagyon. De ugye te sem fogsz srni tbbet, hiszen ltod, hogy lek s mr n sem szenvedek.
    Juliska m.: Nem, nem srok tbb. Krni fogjuk az Atyt s Krisztust, engedje meg neknk, hogy egytt maradhassunk, s
    adjon neknk ert a szeretetre; adjon neknk vilgossgot az utunkra, engedjen bennnket egytt haladni, hogy az anya s
    gyermeke szerethessk egymst igazn s egytt dicsthessk az Istent. h gyermekem! Krjk t, hogy egytt lehessnk, hogy
    szerethessk egymst.
    Mariska m.: Nem akarom, hogy jra elvlasszanak bennnket! Ugye mindig egytt maradunk?
    Juliska m.: Imdkozzunk egytt gyermekem, gy mint akkoriban. (Mindkt szellem egytt vgig imdkozza a Miatynkot.)
    Juliska m.: h, milyen j volt ez az ima! Ugye nem hagyjuk el egymst?... n azt hiszem, Krisztus meghallgatta iminkat,
    nem vlaszt el bennnket egymstl s mi nem fogunk tbb srni. Ugye rlsz, gyermekem?

    Mariska m.: Igen, anym! (nevet.) Olyan boldog vagyok! Lsd, amg boldog voltam, mikor csak veled egyedl voltam s nem
    ismertem az emberek csalfasgt, rosszasgt.
    Juliska m.: Ne beszljnk errl, gyermekem.
    Mariska m.: Igazad van. Mikppen mi is megbocstunk.
    Juliska m.: Megbocst neknk az Isten s mi is megbocstunk azoknak kik ellennk vtettek. Krjk az Istent, engedjen
    bennnket haladni tovbb a megismers tjn, engedje meg neknk, hogy megbocsjthassunk, hogy csak szeretet legyen bennnk
    s hirdethessk, dicsthessk az nevt hatalmt s az vgtelen kegyelmt. h gyermekem, ha meglelhetnlek! Istenem!
    engedd meg, hogy kzelthessek hozzd! (Anya s lenya kzeledik egymshoz s trdre esve sszelelkeznek.)
    Mariska m.: h mily boldog vagyok Krisztusom! Nem fzom mr tbb s a te meleg anyai szveden boldog vagyok nagyon!
    Juliska m.: Jzus Krisztusom! Te adtl ert a Te anydnak is, Mrinak akkor, amikor a Te szenvedsedet ltta. Te adtl neki
    ert, hogy elbrja a nagy fjdalmat... Te adtl nekem is most ert s kegyelmet, hogy gyermekemet lssam, megengedted, hogy a
    gyermek az anya kebeln nyughatik. Krisztus, lgy ldott mindrkk!
    Mariska m.: n rzem, hogy nem fog tbb elvlasztani bennnket. (Megcskoljk egymst.)
    Juliska m.: Ksznet Istennek s legyen lds ezen a helyen s ezeken a testvreken, akik lelkk felemelkedsvel segtettek
    neknk, hogy bninktl megtisztulhassunk, flemelkedhessnk az Atyhoz s egytt ldhassuk s dicsthessk t mindrkk.
    men.
    *

    A VI. parancsolat
    Ne lj!
    Sok ember csak azrt nem viszi vgbe ezt a bncselekmnyt, mert fl a fldi igazsgszolgltatstl. Teht sajt magt s nem a
    felebartjt flti - de ez nem jelenti azt, hogy tnyleg el nem kvette. Aki felebartjra bosszval gondol, aki gyllkdik,
    haragot tart, aki indulatosan rtmad, akt embertrst megvdolja, megrgalmazza, megszlja, megtli, lelkt
    megmtelyezi - az gyilkossgot kvet el ellene a lelkben. A Ne lj tilalomban teht nemcsak a fegyverrel val ls, hanem
    ltalban az let ellen val minden mernylet benne foglaltatik. Ezrt mondja az r: Aki az atyafit gylli ok nlkl, gyilkos
    az, s mlt az tletre. Ez a kifejezs: ok nlkl - azt jelenti, hogy aki azt gylli, aki mg nem adott okot, hogy t gyllni
    lehessen, vagyis, aki mg gonoszat, rosszat nem cselekedett valaki ellen - az a benne lv gonosz hajlam, a benne lv gonosz
    hatalom indtsra cselekszik. Teht az ilyen mr gyilkos, mieltt mg a kezbe vette volna az ldkl fegyvert, hogy tettt
    vghezvigye. Mi kvetkezhetik ebbl ms, mint az, hogy nem az okban van a hiba, hanem abban a llekben, aki ezt a stni elvet,
    a gylletet magban hordja. A gyllet rzse felbred az ember lelkben ok nlkl is. Teht az emberek ltatjk magukat,
    amikor azt mondjk, hogy ennek vagy annak az oknak kvetkeztben nyltak fegyverhez. Nem az okban van a hiba, sem
    az alkalomban, hanem a llekben! Teht a gyilkosoknak nincs s nem lehet mentsgk atekintetben, hogy mi adta a kezkbe a
    fegyvert, mert sokan vannak gyilkosok akik a kezkbe sem veszik az ldkl szerszmot s mgis meglik embertrsaikat a
    gyllet, a harag rzsvel, azzal a gonosz rzssel, amely rl, boldog s kielgtettnek rzi magt, ha a msikat szenvedni ltja,
    ha a msikat meggytrheti s ebben kielglve kjeleg. A harag az ember vtkes termszetnek elbukottsgnak villamos
    lecsapdsa. A gg, az nzs, a szeretetlensg, a hazugsg, a testisg a tvelygs, az Istentl val elprtols kvetkezmnyeinek
    salakja, ledke az, ami ebben az rzsben felforr. Tegyk ht flre a haragot, a bosszt, hogy elkerlhessk a naponta val lst.
    a./ Most pedig olvassuk vgig, ljk t egy megtrtnt gyilkossgnak sszes kvetkezmnyeit a./ a felbujt, b./ a tettes s c./ az
    ldozat odati nvallomsa alapjn:

    A stn hljban
    Egyesleti lsnkbl Pl beszl mdium tjn 1935. december 15.

    a./ Pl mdium: (nyegln) Fidonc! Mit akar itt ez a paraszt? Takarodjk ki innen! Krem nket, akik gy prtomat fogtk s
    olyan szvesek hozzm, ne engedjenek t ennek a parasztnak! Hozzm nylt... sapperlott, mit akar? (Rettegve.) Nem megyek!
    (Kiltva.) Nem megyek! Ne rncigljon; nem megyek! (Suttogva a msik szellemhez.) Ne beszljen hangosan, meghalljk ezek az
    idegenek! Rajtam nincs mit keresnie, megkapta a brt, takarodjk... Ne rncigljon, nem megyek most az erdbe, hideg van, h
    van. Parbleu (persze), nem brok vele, elvonszol. Mit akar itt velem, nyomorult?... Hogy n kaparjam ki a fldbl, n? Hagyja
    bkn a halottakat! Szrny! (Rmlettel.) Emelkedik a fld, mintha risi gomba akarna kinni a h all, gmbly, egy
    koponya... Rmes, egy csontvz emelkedik ki, s ez a gazember nem ereszt el engem. Mr derkig kiemelkedett, fldbl... utnam
    nyl a csontkezeivel. Megrlk, megrlk!.. (A szellem hirtelen kikapcsoldik, majd sznet utn a msik szellem foglalja el a
    mdiumot.)
    b./ Ms szellem, mrmint a brgyilkos szolga.
    Pl m.: Tartalak, nyomorult, megfogtalak vgre! Most nincs irgalom most megktzlek, nyomorult! gy ni! Most a kezeim
    kzt vagy s most megveszem rajtad egy let szrnysgt s a krhozat rt! Most megfordult a kocka; most nem ti vagytok az
    urak, most utolr az igazsg, nyomorult!
    Krvezet: Mindannyian nyomorultak vagyunk, nincs ember, aki Isten eltt megllhatna!
    Pl m.: Ki beszl itt?
    Krvezet: Egy embertestvred, aki sajnlattal ltja, mikpp akarsz te igazsgot szolgltatni Isten helyett.
    Pl m.: Ha az Isten nem szolgltat igazsgot, akkor az ember maga van arra knyszertve.
    Krvezet: Csak az Istennek van joga tlkezni s igazsgot szolgltatni.
    Pl m.: De ha szabadon hagyja futni a nagy gonosztevket s szrny mdon megbnteti a kicsinyeket, mint amilyen n is
    vagyok! gy illik hogy amazok is elvegyk egyszer jutalmukat!
    Krvezet: Mindenki elveszi a jutalmt vagy bntetst, de ennek az idejt s mdjt az ember soha sincs jogostva eldnteni.

    Pl m.: Nem a vgzet adta a kezembe? Egyltaln nem szmtottam r, de most itt van a talpam alatt.
    Krvezet: Nyugodjl meg egy kiss, kedves testvrem; a lelked hborgsban sok mindent nem gy ltsz s rzel, mint
    kellene.
    Pl m.: Mirt mondod nekem, hogy testvrem?
    Krvezet: Mert Isten gyermeke vagy s n is az vagyok.
    Pl m.: n nem vagyok; n az rdg fattya vagyok! n eladtam neki pnzrt a lelkemet.
    Krvezet: Rosszul tetted.
    Pl m.: Persze, hogy rosszul tettem! De az Isten ennek az rdgnek - mert ez volt az rdg - lehetsget nyjtott, hogy
    hitvny pnzrt lelket vsroljon, s n voltam az, aki eladtam a lelkemet.
    Krvezet: Szabad akaratbl tetted, nem fontoltad meg, s belementl a trbe.
    Pl m.: Van szabad akarata a szegny embernek? A szegny nyomorult szolgnak mg az a rongy, ami rajta van, sem
    tulajdona; az a nyomorult visk, amelyben a vihar ell menedket tall, az is az r, a gazdag. Ht van szabad akarata?
    Krvezet: Van szabad akarata, mert vlaszthat j s rossz kzt, hallgathat a lelkiismeret szavra, vagy a ksrt szavra.
    Pl m.: Kt rossz kzt vlaszthat: engedelmessg; vagy koldustarisznya! Azutn a szegny, tudatlan, fldhzragadt szolga
    inkbb beletrik az igba s engedelmeskedik a j s rossz kvnsgnak, semhogy elinduljon rni az orszgutat egy
    koldustarisznyval.
    Krvezet: Mgis gy van a dolog, kedves testvrem, hogy mindenkinek a lelkben megszlal egy hang, amikor valami
    cselekedetre kszl s ha az ellenkezik az isteni s emberi trvnyekkel, ez a lelkiismeret figyelmezteti t: vigyzz, most baj van,
    lgy rsen, vizsgld meg azt, ami eltted ll, amit cselekedni akarsz, bel ne tkzzl a trvnyekbe! Hogy ez mennyire fontos
    dolog, semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy me mr elhagytad a Fldet s mg mindig olyan rettenetes lelki llapotban vagy.
    De taln mondd el kzelebbrl az leted trtnett. Prbld meg egy kicsit a gylletrzseidet lefkezni, s belehelyezkedni abba
    a gondolatba, hogy mindenki, aki bnt kvet el, aki ms rtalmra, szerencstlensgre, tkra van, okvetlenl elnyeri annak
    kvetkezmnyeit is; amikor pedig a kvetkezmnyek slya alatt szenved, grnyed, gytrdik, akkor bizony sznalmas.
    Pl m.: (sr) Ti, gy ltszik, egszen ms vilgbl valk vagytok, hogy gy tudtok beszlni; de annl nyomorultabb vagyok n!
    Nem tudom, hogyan jutottatok hozzm, fjdalmat okoz a szvemben a ti rszvtetek s az a szeret hang, amivel hozzm szltok.
    s most ketts fjdalommal kzdk, a magam bne s a ti rszvtetek ketts slya alatt. A magam helyrehozhatatlan bne visz a
    krhozatba!
    Krvezet: Itt a tveds; helyrehozhatatlan bn s rk krhozat nincs. Van ideiglenes krhozat, amibe az ember gonosz
    cselekedetei ltal belednti magt akkor, amikor az rdgnek fogad szt s vele szvetsget kt - mint te mondtad - de az rdg
    hatalma csak tmeneti, soha vgleges diadalt nem vehet a lelkeken, mert a lelkeket Krisztus magnak vltotta meg s az, aki az
    rdg kezbl is ki tudja ket szabadtani. Ne fogadd el azt a gondolatot, hogy vgleg elkrhozott llek vagy, az nem igaz.
    Vgleges dolog csak egy van: Isten szeretete, knyrl irgalma s kegyelme, amely soha nem sznik meg dolgozni s
    munklkodni elesett gyermekei rdekben.
    Pl m.: Ember, olyan dolgokat mondasz, amelyek egszen hihetetlenek! Szmomra nincs szabaduls!
    Krvezet: Valamit krek tled. Ha nem tudod elhinni, amit mondtam, bzzl abban, hogy az n szndkom veled szemben j.
    n nem a br szerepben akarok veled foglalkozni, hanem az orvos szeretetvel akarok hozzd kzeledni.
    Pl m.: Nem bnnm n, ha brm volnl is; br utolrt volna az igazsgszolgltats keze! De n flek attl, hogy ha mindent
    vgig meghallotok, akkor kitaszttok s nem lesz tbb nyoma sem annak a sznakoz j rzsnek s jakaratnak, amivel hozzm
    szlsz.
    Krvezet: Ne flj!
    Pl m.: De nem bnom azt sem; hiszen gysem rdemlem meg a rszvteteket. Az n histrim borzalmas. Nem tudom, hogy
    ti milyen emberek vagytok, s milyen letetek van, nyilvn jobbfajta emberek vagytok, mert az rzseitek is jobbfajtk; azutn
    nem tudom, hogy meg tudjtok-e tlni, hogy milyen a szegny ember lete, az a szegny ember, aki nem a maga kezvel keresi
    meg a mindennapi kenyert, s nem a szorgalmtl fgg az letnek minsge, hanem az a szegny ember, aki nagy uraknak
    rklt cseldje. Ti nem tudjtok, hogy mi az, beleszletni az igba, mint ahogyan a kis borj ha megszletik, mr biztostva van
    szmra, hogy azt az igt fogja hzni, amit az elhull vn llat utn rkl. Nagy r volt a gazdm, a br; risi uradalmai,
    rengeteg erdi, cseldsge s kastlyai. A sok cseld kzl az egyik volt az apm. Egy szm a sok kzl, mint brmelyik llat a
    gazdasgban. Az uram, a br, amikor mr n ismertem, reged, komor, embergyll volt. Az apm meg az anym mesltk,
    hogy fiatalkorban nem volt olyan; is vidm volt, is tudta s akarta lvezni azt a ragyog letet, ami az ilyen nagy uraknak
    jut osztlyrszl az igazsgtalan vgzet tjn. A kastly, amelyben lakott, rosszhr volt, legalbb kztnk, paraszt kzt. Az a
    monda jrta, hogy ksrtet van a kastlyban s valahnyszor a ksrtet megjelenik, mindig valami szerencstlensg ksznt be.
    Mondta az apm, hogy a br fiatalkorban ragyog szpsg fiatal fri lenyt vett felesgl, elhozta a kastlyba, a szomszd
    birtokosokkal nagy mulatsgok, vadszatok voltak, olyan vidm let, amilyen a magasabb krk osztlyrsze. Persze rvid ideig
    tartott. Azt mondtk, hogy a ksrtet egyszer csak megjelent, s a ragyog szp fiatalasszony msnap gynak esett. Fogyott,
    fogyott, mint a holdvilg, s egy szp nap levittk a csaldi srboltba. Azutn csend lett. A zajos mulatsgok, a vadszatok,
    amelyek felvertk az erd csendjt, elhalkultak, megszntek; a br nagyon szomor volt vekig. De mint mondani szoktk, az id
    minden sebet begygyt; nhny v leforgsa utn a br megint megnslt. A vidm let jra kezdett vette. Az elkelek nlunk
    adtak egymsnak tallkozt s elfelejtette a gazdm a gyszt. Az j asszony szintn szp volt, bszke volt, ragyog, gazdag, s
    ahogy az apm meslte, a ksrtet megint megjelent, s az j asszony a kastly emeletnek ablakbl leugrott a mlybe, annyira
    megijedt a ksrtettl. Azutn megint gysz s szomorsg kvetkezett; a br ezt is megsiratta, mint az elst s nhny sz szl
    vegylt a hajba. De azutn kt-hrom esztend mlva megint csak elutazott. Oda volt egy fl esztendeig a vilg fvrosban s
    egy ragyog szpsg nvel trt vissza. Ezt mr nem mutatta be a trsasgnak; gy akartak lni, mint kt galamb a dcban. A br
    megint megifjodott - hiszen tulajdonkppen mg nem is volt ids -, boldogan turbkoltak. Egytt lovagoltak, egytt jrtk az erd
    srjt. Aztn egyszer - mint az apm mondta, aki egy ilyen lovaglson elksrte ket - egy szk erdei ton egy magas hdon,
    amely egy patakon vezetett keresztl, egyszerre elttk llt a ksrtet; a l megbokrosodott s a harmadik hlgy sszezzott
    tagokkal maradt ott. Mondom, mindezt csak gy hallottam az apmtl.
    *

    Amikor mr n az eszemet tudtam, a br komor, mogorva ember volt; nk nem rdekeltk tbb, egyedl jrta az erdt vagy
    bezrkzott a szobjba; senkihez sem volt bartsgos szava s olyan keveset beszlt, amennyit csak lehetett. Napokon keresztl
    taln a legbensbb cseldsgen kvl senki a szavt sem hallotta. Egy unokaccse volt mg a hznl, egyetlen rokon. Fiatal
    gyermek volt, csak valamivel idsebb, mint n. (Legelszr az unokacs (a./) szlalt meg.) A br ezt az ccst sem szerette.
    Klnben senkit sem szeretett a vilgon; st voltak napjai - azt suttogtk kztnk, parasztok kzt -, hogy amikor ksrtet
    megjelent, trt-zzott, ember nem llhatott meg eltte. Ilyenkor mindenki kerlte t. Azutn lecsillapodott s lte tovbb a maga
    klnc flig remete, flig embergyll lett. Az ifj brt elkldte Prizsba tanulni, ahol mulatni vgy, csinos fiatal, ember lett
    belle. n is felnvekedtem. Persze a fiatal br Prizsban megtanulta a pnzt szrni, mg n a breslaksban megtanultam
    irigyelni a nagyok jltt. Mg a fiatal br Prizsban volt, mindig tbb s tbb pnzt pazarolt el, s most mr tudtuk, ha az reg
    dlt-flt s trt-zzott, akkor egy msik ksrtet jelent meg: egy levl, amely pnzt srgetett. Az reg vgre megunta a dolgot, nem
    adott tbb pnzt a tehetsges fiatalembernek s az knytelen-kelletlen hazatrt hozznk a kastlyba. Ggs, fennhjz, ntelt,
    kellemetlen ember volt, taln mg kellemetlenebb, mint az reg. Roppant knyelmetlenl rezte magt a magnyban, ahol nincs
    mulatsgra alkalom, ahol nincsenek ragyog tivornyk s mindaz, ami ehhez hozztartozik. Egy szp napon (kitrve) - ej, dehogy
    szp nap, egy tkozott napon! - a fiatal br szeme el kerltem s olyan szakrtelemmel mustrlt vgig, mint amikor az ember a
    lovakat megszemlli, hogy milyen izmos, erteljes, tagbaszakadt legny vagyok, s a legbartsgosabb mosolyt lttte az arcra mert olyan tudott lenni, mint a kgy -, s megszltsval tntetett ki. Azt mondta, hogy ezentl a stin n ksrjem el. Persze a
    bels cseldsg irigykedett (cinikusan), mert a szegny ember is ppen olyan komisz, mint a nagy urak. A legels alkalommal kt
    lovat nyergeltetett, az egyiken lt, a msikon n. Mr j messze voltunk, amikor azt mondja nekem: Mit szlsz hozz, Martin,
    szp l-e az, amin lsz? Csodlkoztam, hogy velem szba ll egy ilyen nagyr s siettem helyeselni, hogy nagyon szp l. Azt
    mondja: Szeretnd, ha a tied lenne? Trfnak vettem s azt mondtam: Br r, mit csinlnk n egy ilyen gynyr llattal?
    Hiszen ez nem szegny embernek val! Felkacagott s gy folytatta: Ht ha mr akkor nem lennl szegny ember? Nem tudtam
    r mit felelni, nem is rtettem mit akar, pedig akkor mr a stn beszlt belle. Egy msik alkalommal megint kilovagoltunk. Mr
    sz volt, a vets mar zldlt a frissen szntott fldn. Egy gynyren dszl lanks domboldalnl lovagoltunk el, amelyen sokkal
    szebb volt a vets, mint brhol msutt. A domb alatt kicsiny patak folyt, gynyr zld rt kzepn, s n olyan gynyrrel
    szemlltem.
    A parasztnak a fld a legnagyobb rtk, a legnagyobb szpsg, a legnagyobb boldogsg, amit kvnhat magnak.
    meglasstotta a lovt, hogy mell kerljek, s mintha a gondolataimban olvasott volna, azt mondja: Martin, szp darab fld ez. Szp, br r. - Mit szlnl hozz, ha a tid lenne? - A br r szeret a szegny emberrel trflni - vlaszoltam, mire
    egszen komolyan mondta: Martin, a tied lehet; ha n volnk a gazdd, biztostlak, hogy neked adnm. Egy ilyen paraszt, mint
    n, buta, mint a fld, s n most sem rtettem, mit akar. Megint hetek mltak. Egyszer azt mondja nekem: Martin, azutn van-e
    mr valaki, akit szeretnl felesgl venni? Lassankint mr egszen felmelegedtem, mert kedves volt hozzm, mintha csak
    pajtsok volnnk, s gy feleltem: Igen, br r, van egy leny a faluban, de arra n nem merek feltekinteni, mert annak az apja
    egy gazdag paraszt, n pedig csak egy szegny bres vagyok, teht sz sem lehet rla. Azt mondja a br: Szeretnm ltni azt a
    lenyt. Teht egy alkalommal keresztllovagoltunk a falun s megmutattam neki azt, akit n csak messzirl mertem blvnyozni.
    A br r csettintett a nyelvvel s azt mondta: Martin, igazn nagyszer zlsed van, de ehhez a lenyhoz ilyen szegnyen nehz
    lesz hozzjutnod. Visszafel jvet megint annl a gynyr bzatblnl haladtunk el s a br meglltotta a lovakat: Nzd,
    Martin, ha a Jeanette a te felesged lenne, ide pttetnk neked egy szp kis hzat, olyat, mint az rilakok. n csak gy szdltem
    ennyi kegy hallatra s bell a lelkemben gy megszgyenltem, hogy annyi rosszat tteleztem fel errl a derk fiatalemberrl, aki
    ilyen bartsgos, aki nem nzi le a szegny embert, aki nem durva s goromba, mint a nagybtyja, aki mg az ember szvgye
    irnt is rdekldik, holott a paraszt az urak eltt nem megy emberszmba. A legkzelebbi alkalommal azt mondja nekem: Martin,
    nem flsz te attl, hogy Jeanette krl msok is legyeskednek, s ha te sokig kslekedel, taln leksel? Mintha trt dftek volna
    a szvembe, erre eddig bizony nem is gondoltam. Keservesen mondom az ifj brnak: De ht mit tehetek n? Hiszen szegny
    vagyok, n nem siethetek, nekem csak egy hajszl vlasztott el attl, hogy olyasmit kvessek el, amirt hallbntets jr a
    parasztnak. Msnap a fiatal br megint hvat s krdezi: Nos, Martin, nincs mg kedved gazdag emberr lenni? n komoran
    hallgattam, de a lelkemben mr megfogamzott a stni gondolat. - Mondd, Martin, a Jeanette nem vltott mg gyrt valakivel?
    Akkor vgre kitrt bellem: De br r, ht mondja, mit tegyek? Mirt knoz engem res gretekkel, mondja, mi szndka?
    Erre a legsimbb modorban ezt mondta: Ostoba fick vagy, hiszen nagyon egyszer; holnap a tied lehet minden, segts
    hozz hogy n legyek a gazdd, s ezt gy mondta, mintha a leghtkznapibb dologrl volna sz, s mg a rszleteket is
    kidolgozta. Csak semmi erszak, fiam, semmi tettlegessg; egy kis vletlensg, az regr beleesik valahov s nem tudni,
    hov lett. Semmi esetre sem nylsz hozz, sem meg nem lvd, sem meg nem td, a te kezed tiszta marad. De nehogy
    valakinek beszlj, mert az n fegyverem mindig clba tall!
    Azutn mindennap sszejttnk s mindent elmondott, hogyan kell megcsinlnom. Az erdben ssak egy mly vermet,
    amilyenek a farkasvermek, de nagyon mlyet s elg szleset, felfel keskenyedt; takarjam be lombbal s rzsvel, azutn amikor
    az regr megint cserkszni indul s engem visz magval, vezessem t gy, hogy vletlenl arra legyen az utunk, hogy
    belezuhanjon, s azutn hagyjam ott. Ht nem a stn ez? Ebbl a kelepcbl mr nem szabadulhattam, mert ha
    vonakodtam volna, hogy el ne rulhassam, leltt volna. lmatlan jszakimon minden sszekeveredett elttem, a Jeanette
    kpe, a domboldalon lev gynyr vets, a kicsiny rihz, a paripa, az reg br s a pofonok, amiket kaptam. Addig
    vergdtem, knldtam, gytrdtem, mg megersdtt bennem az elhatrozs. Kimentem az erdbe, megstam egy olyan mly
    gdrt, mint egy kt, azutn befedtem gy, ahogy a stn kitantott, aztn vrtam a j alkalmat. s gy ltszik, a stnnak mg a
    mennyekben is van valami befolysa; nhny nap mlva hatalmas hrteg bortotta a vidket s az reg br egyszer csak hvott.
    Azt mondta nekem szokatlanul bartsgosan, ami tle egszen ismeretlen s idegen volt: Martin, azt mondja az csm, hogy te
    gyes gyerek vagy s tudsz egy helyet, ahova a vadak inni jrnak, vezess engem oda. Msnap kivezettem az reget. Szokatlanul
    vidm volt, pedig vidmnak sohasem lttam t, s most nha mg mosolygott is. Elre rlt a zskmnynak. Mindig a hta mgtt
    kellett mennem, de most folyton beszlni akart velem s maga mell rendelt. A stn keze mindentt ott volt. Mr kzeledtnk
    ahhoz a szerencstlen helyhez, mr messzirl lttam azt a pr gat, amit letztem, hogy a hbl killva jelezzk a
    farkasvermet, s valami a lelkemben megriadt, hogy fussak, vagy elkiltsam magam, hogy ne menjen tovbb egy lpst se,
    de hirtelen felbukkant elttem megint az a domboldal, a Jeanette, akit ms fog lelni... s mg nhny lps, egy kis
    reccsens, s belehullott a gdrbe... Egy darabig nyszrgtt odalent, azutn, kiablni kezdett, n pedig, mintha a lbam

    odagykerezett volna, vrtam. Azutn ordtani kezdett, mint a kelepcbe jutott vadllat, vlttt. n akkor mr sz nlkl
    rohantam haza, de a flemben ott volt az emberi vad vltse. Nemcsak az egsz ton vgig, hanem mindentt, otthon a
    szobmban is hallottam, hallottam, jjel-nappal. Harmadnap az ifj br szemlyesen keresett fel. Megmondtam neki, hogy a
    kvnsga teljeslt, az rks. Nem tudtk megtallni a gazdt, az ifj br lett mindennek a tulajdonosa. aztn
    elment Prizsba, a cseldsget szlnek eresztette, a kastlyt lezrta, engem megtett mindenesnek, hogy gyeljek s pnzt
    kldjk neki, sokat. n pedig folyton tovbb hallottam az llati vltst, krdezte az egyik s a msik ember is: Beteg vagy,
    hogy olyan spadt a kped? Mi van, hogy gy megsovnyodtl? A Jeanette is krdezte: Martin, mi lelt, mirt vagy szomor?
    Hiszen n szeretlek s majd megltod, milyen boldogok lesznk. Persze n is megkaptam a fldet, a lovat, a rtet, a hzat; a
    Jeanette-et s... az rk krhozatot.
    *
    Megtartottuk az eskvt s az els jszaka besttt a holdvilg a szobnkba. Nem tudtam aludni. Hallottam azt a szrny
    vltst s nztem a felesgem angyali arct, amint a vnkoson pihen a ragyog holdfnyben. Azutn lttam, hogy egyszerre
    eltorzul az arca, sikoltani akar lmban, erlkdik s egyszerre elkiltotta: Gyilkos, gyilkos! s abban a pillanatban felbred,
    fell, rm nz s kiugrik az gybl, gyorsan ltzkdni kezd. n krlelem: Jeanette, des Jeanette-em, mit akarsz? De lihegve
    s riadt tekintettel sikoltozva kezdett beszlni: Gyilkos vagy! n nem maradok veled tbb egy percig sem! lmodtam s azt
    lttam, hogy az erdben egy vres kst tartasz a kezedben s n arrafel megyek virgot szedni s te egyszerre a htad mg rejted
    a kst... s lttam, hogy azt elrejted, hogy ne vegyem szre, aztn elrejssz, hogy meglelj, de n ltom, hogy minden ujjadon
    csepeg a vr, s n tudom, hogy te gyilkos vagy! Ne nylj hozzm! Sebtben ltzkdtt; kirohant a hideg jszakba s a fldeken
    s ttalan rteken keresztl hazarohant szlei hzhoz. n pedig ott maradtam a szp hzban s folyton hallottam az vltst. s ha
    az vlts egy pillanatig sznetelt, akkor a Jeanette les sikoltst hallottam: Gyilkos! Bort hoztam fel a pincbl s ittam. Ittam
    reggel, ittam dlben, ittam jjel; mindig ittam. s ha a mmor egy bizonyos hatrig elrt, akkor elhallgatott az vlts s a sikolts,
    de ha mg tovbb ittam, akkor gy reztem, mintha a lelkemben itt bent a pokol tze, a pokol parazsa lngra lobbanna, s az
    rltsghez kzel n is mentem, mentem ki az erdbe, oda, arra a helyre. De nem mertem egszen odig menni sohasem, csak
    visszafordultam s megint ittam s ittam. Egy jjel azutn, amikor mindenki nnepelt, amikor megkondulnak a harangok, amikor
    minden ablakban gyertya g, mikor az n cifra ri hzamba felhallatszott a vlgyben lev falu kicsiny harangjnak a hanga,
    karcsonykor felktttem magam... (Sznet.)
    *
    Borzaszt, hogy nem lehet meghalni! Hossz ideig tarthatott az az llapot, hogy nem tudtam semmirl sem. Valamikor rgen
    aztn egyszer csak felbredtem egy krhzi gyon. Fehrruhs polk vettek krl s azt mondtk, hogy k az polst befejeztk,
    most mr mehetek Isten hrvel. Idegenl tekintettem krl, nem tudtam, hol vagyok, ki vagyok, mi vagyok, mg egyszerre csak
    megint hallom Gyilkos! Akkor tudtam, mi vagyok. Hallottam tompn, messzirl az vltst is, mondtam azoknak, hogy ne
    kldjenek el; hiszen n beteg vagyok, hiszen n nem gygyultam meg semmibl! De k azt mondtk: Ezt a bajodat mi meg nem
    gygythatjuk, ezt egyedl csak az Isten gygythatja meg. Ez csak akkor fog meggygyulni, ha megbocstott neked az, aki ellen
    vtkeztl. Ezzel elbocstottak. s n azta keresek, kutatok ebben a havas erdben; keresem azt, akit meggyilkoltam, hogy
    bocssson meg nekem. De nem tallom sehol, mg a nyomt sem tallom. A tz krmmmel prbltam kisni, de nincs sehol,
    sehol; s helyette megtalltam ezt a gonoszt, aki engem a krhozatba vitt, az hangjt hallottam meg, hogy az n gytrelmem
    mg nagyobb legyen. Ne csodlkozzatok teht, hogy sszektztem s legzoltam.
    *
    Elmondtam mindent, nem hallgattam el semmit. Nem bnom, ha emberek vagytok, ha lelkek vagytok, nem bnom, ha
    eltltek, ha kitasztotok nem bnok semmit. n bizony nem knnyebbltem meg. Igaz, egyedl Isten segthetne rajtam, ha nem
    volnk annyira elvetemlt s a krhozatra annyira megrett.
    Krvezet: De ha gy rzed magad is, hogy csak az Isten segthet rajtad, akkor mgis csak Hozz kellene folyamodnod.
    Pl m.: Ebbl a mlysgbl, ebbl a krhozatbl? Nem, nincs semmi remnyem, semmi bizalmam nincs, nem is lehet.
    Krvezet: Imdkozni fogunk ht mi rted, kedves testvrem, a mi Urunk, a Jzus Krisztus rdemeire val hivatkozssal.
    Pl m.: Nem bnom, imdkozzatok, taln...
    Krvezet: (elmondja a szegny szellemekrt szl imt, amely utn a szellem kikapcsoldik)
    c./ Ms szellem.
    Ennek a drmnak harmadik szereplje (mrmint a meglt reg br) egyelre elmarad. Nem akarom a ti rzelemvilgotokat
    tlsgosan megterhelni s ppen azrt most nagyon rviden kvnok csak hozztok szlni s tants helyett a szvetek j rzsre,
    melegre, szeretetre apelllok (hivatkozok) ezen a karcsony eltti napon. Az imnt bemutatott kt llek azt a clt szolglta
    csupn, hogy minl marknsabban rzktsk elttetek a szellemvilgban l, bnnel terhelt szegny lelkek gytrdst, azt a
    szrny llapotot, amely a maga vigasztalansgval agyonnyomja s a maga ktsgbeejt slyval tehetetlensgre krhoztatja s
    kimondhatatlan gytrelmekkel terheli meg a lelkeket. Testvreim, amikor vgigmentek az utcn s az ilyen hideg, tli napon
    rongyokba burkolt vak koldust lttok, akinek diderg teste a hidegtl elkklve keresztlltszik a rongyokon s
    alamizsnrt esedezik, a szvetek megindul s nkntelen mozdulattal adztok a szeretetnek. De n mondom nektek, hogy
    az a vak koldus a maga rongyaiban, diderg llapotban, a csikorg hidegben, akinek nincs biztostva mg a mai nap
    tpllka sem, ds krzus azokhoz a szegny szellemekhez kpest, akik Istenhez a krhozatbl kegyelemrt knyrgnek.
    Testvreim, n tudom azt, hogy emberek lvn, nem mindnyjn lltjtok azt gy a szemetek el, ahogyan az valban van. A
    szellemvilg a sok tants, plda s a sok bizonysg ellenre is nmelyiktk eltt valami bizonytalan dolog, olyasvalami, aminek
    a ltezse s aminek az llapotai egszen elmosdnak a lelki tekintetetek eltt, mert hamarosan elhomlyostjk az itt hallottakat
    s tapasztaltakat a napnak szorgalmatossgai, az anyag, a trsadalom, a fldi let. Pedig hogy ezt gy elhomlyosthatjk, annak
    csak egy oka van: a hit gyengesge. Mert ha igazn hinntek azt hogy itt llekben a krhozat knjait szenved s gytrd
    szellemek vannak tmegvel, ha igazn hinntek azt a ti bens bizonyossgotokkal, akkora szvetek megtelnk mlysges
    sznalommal irntuk. Akkor a ti imtok, amely a szegny lelkekrt szl, megkszten az ket krlvev stt s hideg burkon
    keresztl azt a kicsiny rst, amelyen t az Isten kegyelme s ereje megrinten ket s a szvkben feltmadna a remny, a hit egy
    jobb, boldogabb llapot fel, s ez mr fl gygyulst jelentene szmukra, kiemelkedst abbl a krhozatbl, amelyben vannak.
    Testvreim, hozzatok ldozatot, adjatok a ti idtkbl s lelketek erejbl, mert k testvreitek; ti nem vagytok immr e vilgi,
    hanem a szellemvilgi, k pedig a szellemvilg prii

    b./ Folytats
    s a fenti monds, mrmint a drma srtettjnek megszlalsa az Egylet kt vvel ksbbi lsn, 1937-ben kvetkezik be Pl
    beszl mdium tjn gy:
    Pl mdium: Segtsg! Gyilkos! Segtsg! (Sznet.)
    Milyen klns lmom volt... Mintha valahov lezuhantam volna s hiba kiabltam segtsgrt, nem jtt senki. De j, hogy
    felbredtem, mennyivel knnyebbnek rzem magam! Rgen voltam ilyen knny, majdnem azt mondhatnm, hogy vidm... Nos,
    legalbb egyszer jl kialudtam magamat... Most ht keljnk fel!... Susanne, Susanne! gy ltszik, ez is elaludt, szegny. Most mit
    csinljak?!
    Krvezet: rzed, hogy a kezedet fogom?
    Pl m.: Most mr rzem, de... mirt fogja a kezemet... s hogyan jutottam ahhoz a szerencshez, hogy idejtt?
    Krvezet: Egszen idegen s ismeretlen vagyok, aki azonban rszvttel s szeretettel van melletted.
    Pl m.: Susanne! Hogy lehet az, hogy beeresztett egy idegent - akrmilyen rszvttel s szeretettel van is - ilyen korn reggel?
    Mgis csak haszontalan ez a leny!
    Krvezet: Ne bntsd t!
    Pl m.: Nem bnthatom, mert nem is jn be.
    Krvezet: Erre nincs semmi okod!
    Pl m.: Hogyne volna, amikor a gazdjt gy elhanyagolja s nem jn be a kiltsomra!
    Krvezet: Tudniillik azta mr valami nagy, klns vltozs ment vgbe rajtad. Egy jabb lomszer llapotban vagy
    ugyan, azonban ez az lom mgis valsg.
    Pl m.: lmosnak lmos vagyok, az igaz... Krem, ha mr itt van, nem lenne szves kiszlni, hogy jjjn be?
    Krvezet: Hiba tennm, mert nincs itt s nem is lehet itt. Tudniillik mg te magad is olyan llapotban vagy, amelyrl
    neked eddigel fogalmad sem volt. Azonkvl nem n vagyok itt egyedl; egy egsz trsasg van itt frfiakbl s nkbl.
    Pl m.: gy ltszik, mgsem bredtem fel s tovbb lmodom. Szokott az gy lenni. Milyen klns!
    Krvezet: Igen, de az lombl mgiscsak fel kell bredned!
    Pl m.: Fel, fel; de mgsem fordult el, hogy lomban ilyen ntudatosan beszlgettem volna valakivel!
    Krvezet: Sok minden van, amirl az ember nem tud, amit csak ksbb, idk folyamn tapasztal.
    Pl m.: Azrt rzem ht ilyen knnynek magamat, mert mg lomban vagyok! Krem, cspjen meg, hogy csakugyan alszome, vagy bren vagyok?
    Krvezet: Megszortom a kezedet.
    Pl m.: rzem, de az ember lmban is rez ilyesmit.
    Krvezet: bredj fel, itt az ideje, tovbb nem szabad aludnod!
    Pl m.: Krem, nekem nem parancsolt soha senki; nem tudom ht, hogy n, ha rszvttel s jakarattal van hozzm, hogyan
    akarja megparancsolni, hogy keljek fel? Akkor kelek fel, amikor nekem jlesik! Nem vagyok-e a magam ura?
    Krvezet: Ez id szerint nem!
    Pl m.: Ht igaz, mert ha az ember alszik, akkor mindenfle balga kpzeleteknek a szolgja.
    Krvezet: Nem lehet olyan mdon lmodni, hogy az ember ilyen ntudatosan prbeszdet folytasson valakivel.
    Pl m.: Tnyleg, hovatovbb a realits formjt kezdi felvenni ez a prbeszd. De akkor mgis csak szeretnm tudni, hogy ki
    n?
    Krvezet: Egyszerre nem mondhatom meg, mert akkor nagyon megijednl.
    Pl m.: Krem, nem fogok megijedni; brmit elvehet, semmihez sem ragaszkodom.
    Krvezet: Ilyen rtelemben nincs mitl tartanod. Hanem taln trnnk vissza azokra az utols mozzanatokra, amelyeket
    brenltedben tltl, mert taln az abbl foly esemnyek, vagy kvetkeztetsek kzelebb hoznak bennnket az igazsg
    megismershez.
    Pl m.: Nem is tudom, hogyan s mint volt, mert rgen aludtam ilyen jl, annyit mondhatok. Egszen eltompult bele az
    emlkeztehetsgem, hiba trm a fejemet, nem tudok visszaemlkezni.
    Krvezet: Valsznleg mint minden ember, te is foglalkoztl a meghals lehetsgvel. Hiszen egyenkint mennek el
    melllnk embertrsaink s mindnyjan tudjuk, hogy rnk is kerl a sor.
    Pl m.: Tnyleg... klns... persze, melllem is mentek el. (Sznet.) De jobb lett volna, ha ezt nem emlti, mert ezzel
    egyszerre felkavarta az egsz lelkemet! Jllehet az n letem klsleg irigyelt volt, s mgsem bntam volna, ha brmelyik nap n
    is elmehettem volna abba a msik hazba, ahogy mondani szoktk.
    Krvezet: Taln lennl olyan szves errl beszlni neknk.
    Pl m.: Tudniillik az letem els fele szp volt s ragyog, a msik fele pedig olyan volt, mint a stt jfl... De legalbb
    tudnm, kivel beszlek! Be sem mutatkozik s mg hozz azt mondja, hogy itt sokan vannak, n pedig itt lk a szobmban az n
    megszokott rgi karosszkemben.
    Krvezet: Ez azonban tveds. Mert te nem a te szobdban lsz, hanem egy testvri gylekezetnek, egy trsasgnak a
    termben.
    Pl m.: Trsasgnak?
    Kvezet: Igen, llekkutat trsasgnak.
    Pl m.: (kicsit megdbbenve) Csak hagyjuk azt a llekkutatst! Lehet ez a trsasg j trsasg, mondjuk disztingvlt (elkel,
    vlasztkos) trsasg s adjanak neki akrmilyen nevet, de ne kutassanak a lelkek utn, mert egyszer csak eljk ll egy, s akkor
    elmegy a kedvk a kutatstl!
    Krvezet: De ezt mi mr rgen, vtizedek ta folytatjuk Isten kegyelmbl, s nagyon sajtsgos s rtkes tapasztalataink
    vannak.
    Pl m.: Lttak mr lelkeket?
    Krvezet: Vannak kzlnk, akik lttak is.
    Pl m.: s azok mg lnek? Nem rltek meg?

    Kzvezet: Nem, ellenkezleg, a hitnk altmasztsra szolgl megbizonyosodsok egszen ms ltkrt klcsnztek
    neknk az egsz let fell, klnsen a llek titkai s ktelessgei fell.
    Pl m.: (trelmetlenl) Hagyjuk csak a titkokat! Olyannal szeretnk n beszlni, aki ltott mr ilyen lelket.
    Krvezet: Mirt?
    Pl m.: Azrt, hogy csakugyan megmaradt-e a jzan elmje... Mert tudja... Eh, idegen emberrel csak nem bizalmaskodom!...
    Krvezet: n pedig azt hiszem, hogy az egszen j eredmnyeket szlne, ha bizalmat ellegeznl neknk.
    Pl m.: A Susanne eltnt, n meg azt mondja, hogy n nem is otthon vagyok, hanem nknl! Hogyan hoztak engem ide?...
    Krvezet: Csak a lelkedet hoztk ide.
    Pl m.: Krem, jlneveltsgem tiltja, hogy hahotzzak.
    Krvezet: Ha jlesik, mirt ne?
    Pl m.: De engedje meg, uram, nnek sem illik ilyen balga trft zni egy regemberrel.
    Krvezet: A legkevsb, hiszen n is regember vagyok. A legkevsb sem akarok ht trft zni. Sokkal komolyabban
    nzem s ltom az letet, semhogy valakivel is trft zzek. Az let nagyon komoly dolog!
    Pl m.: Nekem mondja, hogy komoly dolog? Tragikus dolog, gyszos dolog!!
    Krvezet: s ennek a tragdinak, ennek a gysznak folytatsa is van odat.
    Pl m.: (riadtan) Isten rizz! Elg volt! Nem kell folytats!
    Krvezet: Mi lesz a halhatatlan llekkel, ha a testet leveti? Vagy ezt sem hitted?
    Pl m.: Nem hittem, tudtam! Az ember csak nem ktelkedik abban, amit lt! Mindig azt hittk rlam, hogy bolond vagyok, s
    a vgn mr egy kicsit n is azt hittem. Meghasonlott letet ltem, mert nem brtam az letem vgig sem tisztba jnni azzal,
    hogy a tuds emberek, az orvosok s az gynevezett normlis emberek-e a bolondok, akik annyit tanultak s mindent biztosan
    tudnak, vagy n vagyok-e a bolond, meg a parasztok, akik hisznek a ksrtetekben, st ltnak ksrletet! letem vgig nem
    tudtam tisztba jnni ezzel s most belecseppenek itt egy trsasgba, amelyik azt mondja magrl, hogy lelkeket, titkokat kutat.
    n csak egyet lttam olykor-olykor, de az elg volt! s n nknek is azt ajnlom, hogy ne nagyon firtassk az ilyesmit, mert n
    ennek vagyok a nyomorkja; s hogyha egyszer majd gy ltjk, ahogy n lttam, akkor elmegy a kedvk a kutatstl s attl, hogy
    olyan dolgokat keressenek, ami nlkl az ember sokkal vidmabban s rmteljesebben lheti le az lett!
    Krvezet: Igen, csakhogy az letnek vannak valdi rtkei, s az igazsg elssorban az, ami ell egyetlen ntudatos llek
    sem szokott elzrkzni. Hiba takarjuk el szemnket az igazsg ell, az mgis igazsg marad.
    Pl m.: n nem tudom, mennyiben igazsg, mennyiben nem igazsg, s csak rettegek, hogy ismt el ne jjjn!
    Krvezet: Taln menjnk tovbb s nzznk mlyebben a dolog htterbe. Trj ki azokra az esemnyekre, azokra a
    jelensgekre, amelyeket tltl; egszen nyugodt lehetsz afell, hogy engemet semmi nven nevezend kvncsisg nem vezet,
    hanem egyes-egyedl azrt szlok hozzd, mert biztosan tudom, hogy neked segtsgedre leszek.
    Pl m.: (gyanakodva) Most kezdem sejteni a ravaszsgot. nk llekkutatk, n pedig egy ilyen bolond ksrtetlt vagyok,
    teht idehoztak s rajtam ksrleteznek. gy van?
    Krvezet: Nem egszen. Elssorban rlad van sz, mert mi igazn s szintn mondva, semmifle hasznot nem akarunk
    belle merteni.
    Pl m.: Akkor minek csinljk?
    Krvezet: Azrt, mert neked szeretnnk hasznlni, tged szeretnnk rvezetni bizonyos dolgokra, amelyeket nem tudsz, s
    amelyek fell tjkozatlan vagy.
    Pl m.: Pldul?
    Krvezet: Pldul elssorban arra nzve, hogy tnyleg nem vagy mr tbb ember, otthagytad a fldi testedet, nagyon
    szomor krlmnyek kzt.
    Pl m.: Szval ahelyett, hogy lmodtam volna azt, hogy... hogy belezuhanok egy mlysgbe, csakugyan meghaltam.
    Krvezet: A meghals tnyleg gy trtnt. Csakugyan hiba kiltottl segtsgrt, nem jtt senki, sajnos, azrt nem, mert
    ez a katasztrfa szndkosan gy volt elksztve.
    Pl m.: Tudtam, hogy ez a nap szerencstlenl fog vgzdni, mert megint megjelent; s valahnyszor megjelent, mindig
    valami szrny dolog trtnt. Jaj, de balga, de ostoba voltam, hogy ki hagytam a fejembl a tnyeket beszlni, mert azt mondtam:
    nem ill, hogy n, a tanult s felvilgosodott ember gy gondolkozzam, mint a buta paraszt. J, ha meghaltam, annl jobb; rgen
    kellett volna!
    Krvezet: Azrt ismtelve krlek, lgy bizalommal irntunk s tekintsd magad gy, mint aki a fldi let terheitl s
    szenvedseitl mr megszabadult, a testt otthagyta az enyszetnek, halhatatlan lelke pedig tovbb l j ignyekkel, j helyzetben,
    j krlmnyek kzt.
    Pl m.: nk tudakoz rendszerkkel kipuhatoltak egyes rszleteket. Nem akarom, hogy valakire is rnyk essk, vagy hogy
    valakit helytelenl tljenek meg...
    Krvezet: Nagyon szp gondolkozs tled.
    Pl m.: ... azrt n szeretnm azt igazi megvilgtsban elmondani nknek. Mert lehet, hogy egyes szemlyek, akiket n
    nagyon szerettem s nagyra becsltem, mskpp lettek ismertekk nk eltt. Taln tves informcikat szereztek. Azzal nem
    untatom nket, hogy ki vagyok, s mi vagyok, hiszen nk beszereztk az adatokat; rendben van.
    Krvezet: Mint emberrl nem tudunk rlad semmit sem; nem tudjuk a nevedet, csak azt tudjuk, hogy br voltl; de hol
    ltl, hogyan hvtak, melyik esztendben szlettl, ezek mind mellkes krdsek elltnk. A llekkutat eltt a llek krdse a
    fontos, nem az emberek ltal adott nv is a fldi letviszonyok.
    Pl m.: gy ltszik, mr nrm sem fontos egyik sem.
    Krvezet: Tnyleg gy van; csak az fontos, ami benned l, s amit neked kell a lelkedbl lassan kibontani, hogy megkapvn
    a szksges vilgossgot, tjkozdjl s elkezdj egy j, egy szellemi letet. Ez logikus dolog, nem?
    Pl m.: Logikus. Jllehet nekem mg olyan nehezen rthet mindez, amit nktl itt hallok, mert valahogyan a lelkemet
    megragadtk azok az emlkek, amelyektl, gy ltszik, ez alkalommal vgkpp el kell bcsznom. El kell bcsznom attl, aki az
    n fiatal letem verfnye, napja s rmeim osztlyostrsa volt, akit ott, abban a nagy s szp vrosban, a vilg fvrosban
    megszerettem s a magamv tettem. gy ltszik, hogy a fldi letben az egyetlen igazi verfny csak az, amit a szerelem
    varzsol az let egre, mert a rgmltnak ezek a verfnyei a ksbbi komor, stt s felhs letkorszakra is vetettek idrl-idre

    egy-egy sugarat, legalbb az emlkezs prizmjn keresztl. Micsoda szp napok voltak azok s milyen rvid ideig tartottak!
    Megjelent a rm! Nem tudom, hogy nk lttak-e ilyet; hogy egyszeren ott ll, ahol azeltt senki sem volt, kilp a falbl s
    eltte ll a megrmlt l embernek. Az a fiatal, drga llek gy megrmlt tle, hogy a szve megszakadt bel. Micsoda rmes
    dolog, hogy ilyesminek ldozatul eshetik egy fiatal let s ldozatul eshetik egy msik let az regsgig, amely letet pedig a
    minden ldssal krlvett, mindennel, ami az let rmeit jelentheti.
    Krvezet: Igen, mert mindezekben a vgzetnek is van szerepe munkja. Megbonthatja a llek egyenslyt s a tbbi...
    Pl m.: Minden tancsuk mgtt ott leselkedett, mint egy knos gondolat, mint egy herny, amely gyantlanul mszik az
    ember arcra, hogy: szegny meghibbant elmj. Annyit beszltek s olyan nagy tudlkossggal, hogy lassankint n is elhittem
    nekik, s jra belemerltem a trsasg rmeibe. Eleinte gyszol szvvel s komor arccal, egy-egy knnyet trlve le a
    szemembl egy-egy magnyos szgletben. Azutn vek mltak. Az id pedig mindenre ftyolt bort, rmre, bnatra egyarnt.
    Megint megszerettem valakit, megint hazavittem. h, n szerencstlen s ostoba, aki mr egszen biztosra elhittem, hogy csak
    hallucinci volt, hogy csak vzi volt, hogy csak a kpzelds szltte volt az a rm! Hazavittem az jabb ldozatot, egy msik
    olyan virgszlat, akit - mint a kertsz a fltve rztt legszebb virgt kln nagy gonddal fejleszti s neveli - egy fri csald,
    mint egyetlen drga szemefnyt mg a szltl is vott. Hazavittem s egy rvid id mlva, amikor mit sem sejtve vidman trek
    haza, a cseldsg kint vr s a kezeit trdelve s srva mondja el, hogy a felesgem az ablakbl a mlysgbe ugrott... (Sznet.)
    Az let kemny s rideg. Hov mehettem volna?! Visszatrtem megint a fvrosba, mert fltem, hogy a magny, a sajt
    gondolataim vgzetes tettre ragadnak, amelyet egyhzam szent trvnye rk krhozattal sjt. Eh, gondoltam, bele az let
    forgatagba, lvezzk fenkig, ha mr a keser pohrt fenkig kellett kiinnom! Nem kellettek tbb az elkel trsasgok; a
    flvilgi szrakozhelyekre jrtam, az egyikbl ki, a msikba be, feledni, feledni mindenron! De valahogy gy van az, hogy aki
    jobbhoz szokott, annak a rosszabb nem zlik; ha a mmor elszllt, a lelkem fenekn melygs, keser z maradt vissza. Nem ez az,
    ami a lelket megnyugtatja, nem ez az, ami feledst hoz! Megundorodtam a mutatstl. A hajamban mr sz szlak mutatkoztak, az
    arcomon rncok; pedig mg nem voltam ids. Otthagytam Prizst. Valakit azrt magammal vittem, hogy ne legyek olyan rjten
    egyedl, mint a medve a barlangjban; valakit, akirl azt hittem, hogy lenyltam rte a magasbl, hogy felemeljem; valakit, aki a
    sznhz ktelkbe tartozott, aki szp volt, kedves volt, kzvetlen volt. Gondoltam: a trsasg nekem tbb nem szmt, hogy mit
    mondanak az elkelk s mit mondanak a parasztok, nekem mindegy; nekem mr egyltaln minden mindegy. Hazavittem a
    Mimit s ltnk gondtalanul. Hiszen nem kellett azzal trdnnk, hogy mit esznk msnap, mint a szegny embernek.
    Beszlgettnk; s n az n cinizmusom s kesersgem dacra, amely a lelkemben sszegylt, lassan-lassan rdekldni kezdtem
    ennek a lenynak bensje irnt. Elmondta az lete trtnett. Br n az ilyen trtnetekre nem sokat adtam, mert hiszen annyi
    hazugsgot hallottam, annyit megvetettem s megutltam kzlk az alatt a nhny esztend alatt, hogy az egszen megrontotta a
    lelki gyomromat... De amit elmondott, az magn viselte az szintesg s az igazsg blyegt. De nem untatom nket ezzel a
    dologgal, az nem tartozik ide...
    Krvezet: Semmikpp sem untatsz, kedves testvrem! Nagyon j hatssal lesz rd mindaz, amit el fogsz mondani.
    Pl m.: Nem hiszem.
    Krvezet: n pedig biztosan tudom, annl is inkbb, mert hiszen egyetlen tisztbb, igazabb, jobb rzs sem mlik el, hanem
    megmarad az ember lelkben.
    Pl m.: Mr rzem a kesersget felfel jnni a torkomba attl, ami kvetkezik. A Mimi elmondta, hogy nagyon szerelmes
    volt valakibe, de a szlei a hzassgot mindenron meg akartk akadlyozni. s amikor a szlei akarata ellenre elhagyta a
    szli hzat s arra a plyra lpett, amelynek rossz hre van a mi trsasgunkban, hogy az lehessen, kit szeretett, az a frfi
    azonnal htat fordtott neki. Mlyen a szemembe ltszott nzni nagy kk szemeivel, amint gy folytatta: azonban nem szabad
    semmi rosszat gondolnod fellem, mert n ott a festett vilgban is egyedl annak tartottam meg a szerelmemet, akirt a
    szleimmel szaktottam. Igazi rszvttel hallgattam a mesjt, gondolvn magamban: lm, lm, az egyszerbb emberek letben
    is milyen mly s komoly tragdik vannak. Azutn azt mondta nekem minden tmenet nlkl, mintha a lelkemben olvasott
    volna: Vagy azt hiszed, hogy csak a brknak van lelkk, neknk, szegny embereknek nincs? n szgyelltem magam, amirt a
    lelkemben elolvasta ezt a gondolatot. Minden nap tbbre s tbbre rtkeltem t, minden nap jobban s jobban feltnt nekem az
    egyszersge vilgos rtelme s jsga. s amikor megkrdeztem, hogy mirt tartott ht velem s mirt hagyta ott a dicssget
    jelent sznpadot, azt felelte: mert rajtad ltom a hall rnykt, s azt, hogy neked szksged van valakire, mert a lelked
    gyszban van s nagyon megsajnltalak. Nem mondta, hogy szeret, nem hzelgett, nem hazudott. s n hovatovbb sokkal jobban
    megszerettem t, mint az n elkel trsasgomhoz tartozkat, mert mindig tbbet lttam benne a nbl, mint azokban a szp
    babkban, akik oly kevss ismerik az let kemnysgt. Hovatovbb jobban megszerettem, s azt olyan termszetesnek tallta.
    Nem rezte magt nagyon megtisztelve, mert mindig azt mondta, hogy az ember egyforma, gy a legmagasabb polcon, mint a
    legalacsonyabbon. Blcs volt ez a fiatal n, a Mimi.
    *
    A ksrtet mindig tudta, mikor kell az letembe beavatkoznia. De ezt csak nnek mondom, mert nem szeretnm, ha itt is
    bolondnak tartannak. Mert vgre is, ha a parasztok ltnak ksrtetet, de azok nem fznek ilyen reflexikat hozz. Az n
    ksrtetem mindig tudta, hogy a lelkemben mikor lebben fel a gyszlepel s mikor kezd benne a napsugr jra kistni s akkor
    jelent meg. Krem, ne gondoljk, hogy eszels vagyok!
    Krvezet: Nem, nem; egszen nyugodtan beszlhetsz.
    Pl m.: Ez gy van! Amikor Mimit mr az egsz lelkemmel megszerettem, mert olyan j volt, hogy a ragyog szpsge mr
    msodrend dologg vlt - mert benne, a lelkben olyan nagy rtkek voltak -, szval, amikor mr nagyon megszerettem s
    lttam, hogy is rl, vidm, az gysza is feledsbe kezd menni s az csaldsa is remnysgg kezd tvltozni, akkor - egy
    szp reggelen kilovagoltunk. Kitn lovas volt - abban is kikpezte magt sokkal jobb lovas volt, mint n, holott nekem
    rangomnl s helyzetemnl fogva is kitn lovasnak, vvnak stb.-nek kellett lennem, mint voltam is ifj koromban. De a Mimi
    sokkal jobb lovas volt, mester volt. Egy gynyr teli vr csikt nyergeltettem neki, amely a szemem fnye volt s a
    lovszomnak is. Mg alig volt nyereg al szoktatva, de olyan tnemnyes lovasnak, mint a Mimi, nyugodtan fel lehetett nyergelni.
    Mintha magam eltt ltnm a verfnyes reggelt. Harmat ragyogott a leveleken. A parkot egy sebes patak vlasztotta el az erdtl,
    azon egy keskeny hd. ment elre csikn, utna n, gondtalanul, vidman. Egyszerre szrny dologra pillantok fel: a ksrtet ott
    ll a hdon. A telivr rmlettel a kt lbra gaskodik, megfordul nmaga krl s hanyatt zuhan bele a patakba... A Mimi sszetrt

    tagokkal fekdt ott a lval egytt a patak kvein. Az n lovam pedig, amely nyereg al szoktatott, mr nem fiatal llat volt, mintha
    eszt vesztette volna, fkezhetetlenl szguldott velem vissza, haza ...
    (Zokogva.) Eltemettk ...
    *
    c./ s az ok bemutatsa
    Azutn jtt a bnhds. Megbntettem magam, amirt olyan ostoba s gonosz voltam, hogy n, aki lttam ezt a rmet serdl
    gyermekkoromban, lttam az els felesgem tragdijnl, mindig engedtem annak az ostoba, tudlkos rbeszlsnek, hogy ez
    csak vzi volt, ezt csak a rmlet, meg a fjdalom idzte el, ez nem realits. Gyilkosnak reztem magam, aki sorra a hall
    torkba vittem rtatlanokat ostobasgbl, butasgbl, hiszkenysgbl. Megbntettem magamat, hogy soha tbb a ksrtetjrta
    kastlybl el nem tvozom, de nem hozok senkit oda s gy lek ott, mint aki fogsgra van tlve. gy is ltem egszen
    mostanig. Sokszor lttam a ksrtetet, de a lelkemben keser dac bredt. Pedig ahnyszor megjelent, mindig trtnt valami slyos
    baj, vagy szomorsg. Mindent megprbltam; bele is lttem ebbe a rmbe, nem hasznlt semmit; llt tovbb, a goly
    mgtte frdott bele a falba. gy gytrdtem, knldtam, szenvedtem t lmatlan jszakkat s flig taludt nappalokat,
    mert nappal a legritkbb esetben jelentkezett. Most mondjk meg, mit tanultak belle? Mire volt j mindezt elmondani?
    Most hiba mondjk nekem, hogy eszels, ksrtetlt, - ezek tnyek, uraim, ezek keser tnyek, amelyek vrrel vannak
    megpecstelve! Most beszljenek!
    Krvezet: Az imnt mr hivatkoztam arra a vgzetre, amely az ember sorst ksri a Fldn.
    Pl m.: Rideg sz.
    Krvezet: Csak ridegnek ltszik, kedves testvrem, de voltakpp nem az. Most megint mondok neked valamit, taln most
    mr, mint szellem, meg is fogod rteni. Nem egyszer lnk a Fldn, ismtelve lekld bennnket a mennyei Atya azrt, hogy
    amit az egyik letben elhibztunk, azt a msikban igyekezznk kiegyenlteni; amiben az egyik letben vtkeztnk,
    bnztnk, abban a msikban szenvednk, bnhdnk. Ez trvnyszersg; a cselekedeteknek s a mulasztsoknak
    trvnyszer kvetkezmnye, mely mint okozati trvny ksri vgig az letet, ksri vgig az embert, le a Fldre, meg
    vissza a szellemvilgba; s annyiszor, amennyiszer szksges, ismt vissza a fldi letbe. Az elz letnek trvnytelen
    cselekedetei, mulasztsai, bnei, mint vgzetszer kvetkezmnyek elksrik az ember szellemt a Fldre. gy addnak
    azok a megfejthetetlennek ltsz gynevezett vletlenek, azok az embereknek megmagyarzhatatlan titokszersgek,
    amelyek mind figyelmeztetsek arra nzve, hogy ember, vigyzz, Isten kezben vagy, letedet az akarata s
    parancsolata szerint kell berendezned, mert klnben jabb kvetkezmnyeket zdtasz magadra! Egy vagy tbb fldi
    let utn kerltl te is jabb testltsbe a Fldre.
    Pl m.: Ugyan! Klns dolgokat mond nekem!
    Krvezet: Ezek ppen olyan tapasztalati tnyek, mint a te ksrtetltsod, szmtalan tlvilgi szellem megnyilatkozsval
    megerstve, akik elmondtk lettrtnetket. A gondolat most eltted bizarrnak tetszhetik, de ha mlyebben gondolkozol a krds
    fell s felttelezed, hogy az Isten igazsgos Atyja minden gyermeknek, akkor semmikpp sem fogadhatod el azt, hogy egy ilyen
    szrny kvetkezmnyekkel teljes letnek elzmnye, oka ne lenne. Mert az Isten nem a bosszllsnak, hanem a kegyelemnek,
    az irgalomnak az Istene. Isten pedig azrt adta az letet, hogy azt a maga psgben, a Vele val kapcsolatban ljk le s
    hasznostsuk, klnsen felebartaink javra. Ha ezt a gondolatot el tudod fogadni, akkor minden valsznsg szerint fel fog
    derlni eltted, hogy mindaz, ami veled ebben a szomor fldi letedben trtnt, elmlt elzmnyek kvetkezmnye.
    Pl m.: Csods dolog!
    Krvezet: A ksrtet pedig, amely szintn nem a fantzia szltte, hanem valsg volt, figyelmeztet jel, gyszlvn
    felkiltjel volt, amely tged arra figyelmeztetett, hogy letednek szomor, de megrdemelt mozzanatai eltt llsz.
    Pl m.: Megrdemelt?... (Ltomnya van.) Uram, van itt valami megint, de ilyet mg nem lttam.
    Krvezet: Mi az?
    Pl m.: Nem tudom megfogni, messze van. Szrke kd gomolyog, s abbl olyan flig romba dlt pletfle bontakozik ki....
    Ez az plet fokozatosan kezd - hogy is mondjam - visszafiatalodni: a romok maguktl megplnek. (Megdbbenve) Hiszen ez az
    n kastlyom! Mennyi emlk!... Most abban az llapotban van, amikor a Mimi benne lt... Meglep dolog... Most egyszerre eltnt
    a kastly j szrnya - mindenki csak gy nevezte, hogy j szrny, pedig rgi volt az is, taln szzesztendsnl is rgibb - s sokkal
    kisebb lett a kzps rsz a toronnyal, mg a balszrny van csak meg. Mg egy kis toldalkpletet ltok, amire n nem
    emlkszem, hogy meglett volna. Park sincs, hanem csenevsz erd krltte. Elhanyagolt erdei t vezet a kastlyhoz... Milyen
    primitv minden! Azt kell hinnem, hogy gy nzett ki valaha... Egyes dolgok mg egszen olyanok, mint most utoljra voltak, de
    msok nem... Klns, klns! (Figyelve) Csak csendben! Valami zent hallok... valami egszen primitv zene s valami
    nekfoszlny, de az sem valami nagyszer nek. Mindez mintha a kastlybl hallatszank. Egszen sajtsgos dolgok kezdenek itt
    kialakulni. Most ltom, hogy az ton, amely a kastlyhoz vezet, harcosok jnnek; nagyon fradtak, srosak, elhanyagolt klsejek,
    mintha valami hborbl jnnnek meg, csak gy vonszoljk magukat az ton, amely egy kicsit emelkedik felfel, a kastly fel.
    Pncl van rajtuk. De rgi kp ez! Hossz kardjuk egyenes, rostlyos sisakjuk van. A vezetjk egyszerre felfigyel; gy ltszik, a
    zent hallja, most n is jobban hallom; azutn htraszl a tbbieknek, s azok meg llanak. n nem hallom, hogy mit mond, de a
    tbbi most kezd visszamenni, elszledni, s egyedl indul felfel, most mr sokkal erteljesebb lptkkel, mint eddig. Mintha n
    is vele haladnk, mindig jobban hallom a zent. Ah, micsoda kznsges, rossz zene ez! s mintha rszegek zajongannak... Most
    vatosan benyit a vitz. Sehol egyetlen szolga... Persze, mg kora reggel van. Benyit; nyitva vannak az sszes ajtk; vgigmegy a
    folyosn, most rteszi a kezt az ajtkilincsre, ahol mulatnak, s benyit... (Utlattal) Frtelmes ltvny! Nhny ember - gy
    ltszik, annak a kornak elkeli - egszen rszeg... A hz asszonya - mert ms nem lehet - igen hinyos ltzkben l az egyiknek
    az lben, s gy isznak s gajdolnak a komisz zenre... A vitz lttra megriadnak... Nem ltom az arct, mert a sisak rostlyt
    leengedte; de vadllati vltssel rohan nekik s hossz kardjval hadonsz, t-vg maga krl; ahnyan vannak, annyifel
    szaladnak jajgats, ordts, szttrt s sszelaptott kancsk s poharak, szk, asztal sszetrve... most az asszonyt zi vgig,
    vgig a folyosn az sikolt. Most nem ltom tovbb, valami eltakarja, pedig szeretnm ltni, csak a szobt ltom, ahova
    visszatr... nhnyat megint megvgott... vr freccsent ide-oda... mind elszaladtak elle... (Sznet.) ... Most ltom megint. De most
    mr ms a kp. Este van, fklya g a folyosn. Az asszony meg van ktzve... Mi lesz itt? A bns asszony fetreng, tkozdik
    s knyrg. Most jn a bosszll, a hz ura... Mr nincs rajta pncl, de a hossz kard a kezben van... Eltte kt szolga

    cipel valamit... a fklya fnye odaesik... odaviszik a folyos vgre. Ott mr k- s tglaraksok vannak, s a kt szolga
    valami malteres ednyt cipel... Nem tudom, mi ez?
    Krvezet: Nzd csak tovbb, majd meg fogod rteni.
    Pl m.: Most azt a megktztt asszonyt a csizms lbval odarugdossa egszen a folyos vgre. (Borzadva) Micsoda
    vadsg! A kt szolga gyorsan falat kezd rakni elje. (Kiltva) Rmes! Befalazzk az asszonyt! Elevenen befalazzk! Az vlt
    s tkozdik; hallom, hogy mit mond: pusztuljon el mellled minden asszony olyan nyomorultul, mint amilyen
    nyomorultul engem elpuszttasz!... Micsoda tok! Ezek a szolgk pedig vakon engedelmeskednek s nem lzadnak fel!
    Persze flnek a hossz kardtl... Befalaztk... mr nem hallatszik a hang. (Reszketve) Szrny dolog trtnt...
    Krvezet: Prblj szembenzni vele.
    Pl m.: Prblok... De most megint valami klnset ltok. Elmlt megint egy jszaka... ilyen hamar! Mg mindig ott llnak
    mind a hrman a folyos vgn: az r s a kt szolga. A folyos most egszen ms, mint volt. Be van vakolva, be van festve
    s azok hrman ott llnak. (Riadtan) Nini, mr egszen modern ltzkben ll ott a hz ura, vadszfegyverrel a vlln...
    (Hirtelen) Hiszen ezek nem is azok mr! (Megrendlve) Hiszen az n vagyok ott, meg az csm, meg a Martin, az a gaz
    szolga, aki engem elksrt vadszni! Szrny! Kik ezek?... Ott llnak a fal eltt s most... hallom, mit beszlnek (komoran),
    most egyszerre rtem. n vagyok ott azon az utols reggelen, mikor azt mondja az csm a szolgnak: Vigyzzon a
    bcsira, j helyre vigye, j helyre vigye, el ne tvessze! A ksrtet is egyszerre ott ll, ott van, megint kilp a falbl. Rmes!
    Mr nincs semmi, minden elmlt... gy ltszik, mgis csak baj van itt (a fejre mutat).
    Krvezet: Nincs, kedves testvrem.
    Pl m.: Jaj, n mg itt van, uram? (Megnyugodva) Akkor mr jl van!
    Krvezet: s most emlkeztetlek arra, amit az imnt mondtam neked arrl a bizonyos vgzetrl s az egyik fldi
    letnkben elkvetett bnknek a msik letbe tvitt kvetkezmnyeirl.
    Pl m.: Csak nem azt akarja mondani, hogy az n voltam?!
    Krvezet: De igen!
    Pl m.: (Megborzadva) Rmes! Irtzatos!!
    Krvezet: Igen, kedves testvrem. Ez csakugyan irtzatos. De ez az irtzat amellett bizonyt, hogy az Isten igazsgos.
    Pl m.: Jaj, jaj, hisz ez tbb, mint amennyit egy llek elviselni kpes!
    Krvezet: Ne flj, Isten irgalmas s kegyelmes; s ha az trvnyei meg is kvetelik a maguk jogait azokkal szemben, akik
    azok ellen vtenek, az irgalma s kegyelme rkkval.
    Pl m.: rk krhozat?
    Krvezet: rk krhozat nincs; azt nem lehet sszeegyeztetni az Isten irgalmval s kegyelmvel, Isten nem krhozatra
    teremtette gyermekeit, hanem dvssgre; s ha ezek a gyermekek el is tvesztettk az dvssghez vezet utat s vissza is
    utastottk az eszkzket, amelyekkel ezen az ton haladhatnnak, Isten hossztrse s kegyelme lehetsget fog nyjtani nekik
    arra, hogy egykor megbnhdve mgis csak jobbakk s igazabbakk legyenek.
    Pl m.: Uram, imdkozzk rtem, hogy a krhozatot elkerlhessem!
    Krvezet: Kedves testvrem, te mr a krhozatbl krlbell kikerltl azzal a szrny vgzettel s sorssal, amelyet
    tltl ezzel a szerencstlen szellemmel kapcsolatban, aki mint ksrtet jelentkezett nlad s bevltotta az tkt. Ezzel
    krlbell kiegyenltetted a mlt nehz szmadst, ha nem is egszen, de mindenesetre nagyjban annyira, hogy nem
    mint elkrhozott llek, hanem mint Istenhez visszatr tkozl fi bocsnatot krhess Tle s segtsgrt knyrgj abban
    az j letben, amelyben vagy.
    Pl m.: n nagyon j s blcs, s itt nem lehet mst tenni, mint megsemmislten leroskadni Isten eltt.
    Krvezet: s imdkozni.
    Pl m.: Imdkozzk rtem, mert n arra mltatlan s kptelen vagyok /V. 1937/4 sz./
    *
    Rvid megjegyzs:
    Ht kell ennl eklatnsabb (meggyzbb) s logikusabb bizonytk a reinkarnci trvnynek szksgszer s kegyelmi
    alkalmazsra?! Nem, csak ezt elviselni nehz. A kegyelem azonban mg ezt a pillanatot is megvrja! ldassk rte az r!
    vatosan teht a regresszival!
    *

    A VII. parancsolat
    Ne parznlkodjl! s a X. parancsolatbl egy tilts: ne kvnd felebartod felesgt!
    a./ltalban
    Taln sohasem dhngtt annyira a parznlkods, mint most. rdekek, pozcik, dicssgek mozgatja az rzkisg.
    Mindentt erotika, az irodalomban, a tv-ben (Big Brother, Heti hetes stb.), a mvszetben, a kedvelt trsalg szellemeskedsben,
    a tlhajtott testkultuszban, a telhetetlensgbl ered elferdlsekben, a kielglst provokl hisgban - mely egyformn tlteng
    mind a kt nemben -, a kendzs, ltzkds, viselkeds frivolitsban, az erotikus vgyakban, rzsekben, gondolatokban, titkos
    kjelgsekben, homoszexualitsban, stb. Ezekkel szemben tehetetlenl ll a mai fldi br, mert csak a mzesi idkben vont
    hallbntetst /megkvezs/ maga utn a hzassgtrs. Napjainkban csak az AIDS vrus az, amely hallos fenyegetsvel vet nmi
    gtat eme rt bn el, s inkbb frfi tulajdonsgnak ltszik. gy nz ki teht, hogy a frfi kt tilt parancsot kapott az rtl
    csaldvdelmi szempontbl, de - sajnos - mgis kevs az eredmny. Keressk ennek okait. A hzasfelek rendszerint nem is tudjk,
    mit akarnak egymstl, amikor sszekerlnek. A dnt okra valahol a gazdasgi, vagy az rzki skon talltak r, de ppen ez az
    sszehoz ok letk tkzpontja is. A csaldsok, a kzdelmekbl ered srldsok lassankint elkoptatjk ezt az tkzpontot,
    amely ha eltnik, a kt fl kzelebb kerl egymshoz. Ez a krlmny j is, veszedelmes is. J azrt, mert a klcsns
    megbecslshez, zavartalan sszetartozshoz, teljes kiegyenltdshez, nemesebb rtelemben vett erklcsi eggyolvadshoz ez
    elmaradhatatlanul szksges; s veszedelmes azrt, mert a szthzshoz alkalmas llapot. Ugyanis, amg az tkzpont kztk

    van, nem hzhatnak szjjel, mert mind a kett hozz van ktve. Tphetik, rngathatjk egymst, vagy lncaikat tkozva tehetetlen
    dhvel nzhetnek egymsra - mindez a kettjk dolga - de mg ahhoz is, hogy egymsra trjenek, el kell tvoltaniuk az
    tkzpontot, s mire ez megtrtnik, a sok srldsban mr maguk is csiszoldtak annyira, hogy a durva felletek, az les
    kiszgellsek, melyekkel egymsban krt tehetnnek, lekerltek rluk. Ez az a pillanat, amikor a hzasfelek resnek rzik az
    letket, nem talljk rtelmt az egyttltknek. Mr az sem rdekli ket, hogy egymsban klcsnsen csaldtak, egyltaln
    nem trdnek egymssal. A kzs harc elmlt, nem jelentenek mr egymsnak tp lvezetet, viharos ellentmondst s ebben az
    unalomban htat fordtva egymsnak, kezdenek msfel orientldni, valami utn, ami ket jra leksse, ami ket jra rzza-tpje
    - mert ktttsgek nlkl nem tudjk elkpzelni az letet.
    Ha ebben az idben megszletik a gyermek, a krds meg van oldva, mert ez a ktttsg a testen tl, a lelkkbl ered, ez mr
    olyan valami, amit mindegyik a sajt njnek rez s mgsem tudja fggetlenteni a msiktl. Itt jra egymsra tallnak,
    egymssal szemben llnak titokzatos mosollyal. Lelkknek ezt az intimitst csodlja mindegyik a msikban s kzs akarattal ha klnbz eszkzkkel is - a gyermek boldogtsra trekszenek. Szent buzgalommal kzdenek azutn vllvetve a gondjaikra
    bzott llekrt, tudjk, hogy szksgk van egymsra, mert a gyermeknek szksge van rjuk, s ez az sszehangol rzs nem vsz
    el a gyermekek szmval, nvsvel, vagy hallval, st - terjeszkedsvel mindinkbb tgtja a hatrokat. Ha a hzassgbl nem
    szrmazik gyermek, akkor egy tisztultabb erklcsi felfogs, kzs munka vagy eszme hozhatja ket jra ssze a kritikus
    pillanatban. A csald teht nem az a trvnyesen szabadalmazott lvezetberendezs, nem az a feleltlen rv, aminek a lhk hiszik,
    hanem harccal, kzdelemmel, fjdalommal, csaldsokkal, vres sebekkel, szenvedsekkel s rmkkel megszerzett szently,
    amely a trsadalomerklcsnek is az, mert alapjt kpezi. Ha teht a frfi ebbe a szentlybe viszi szentsgtr vgyait, nagy s
    jvtehetetlen bnt kvet el. Mgpedig nemcsak az esetben kveti el a bnt, ha vgyaival akkor krnykezi meg a hzassgot,
    amikor az mr szentlly alakult, hanem az ptkezs brmilyen stdiumban. Ha a kzdelmek idejben kzeledik, amikor az
    tkzpont mg fennll megszaportja azokat, bizonytalann teszi a feleket, miltal elertlenednek, s ha a gyermek ebben az
    llapotban rkezik, a srldst az is jobban megrzi. Ha a kzny idszakban kzeledik az idegen frfi, a szthzs is erteljess
    vlik s az asszony hamarosan megtallja a maga rdekldsi bzist, mely messze eltvoltja a hzi tzhelytl - frjt is magra
    hagyva kln tjn, s gy, ha egytt maradnak is, nem kpesek tbb megadni gyermekeiknek azt az erklcsi alapot, amelyen
    azok letket felpthetik, mert adni csak abbl lehet, ami a tulajdonunkat kpezi. Labilis erklcsbl csak labilis erklcst lehet
    adni, mert llek mert a llekbl, legalbbis addig, amg feleltlen, ntudatlan, tapogatz. A frfi rzki vgya, puszta
    megkvnsa is kpes a csaldot alapjban sztrombolni. Ezt a veszedelmes kvnsgot teht meg kell fojtania magban, st
    annyira fel kell vrteznie magt a ksrts ellen, hogy amikor ms felesge rszrl ri a kezdemnyezs, ami ppen nem ritka
    eset, az ktelessge azt leszerelni. A frfinak nem lehet nehz kzdelem az ilyen kvnsgok legyzse, ha az eszkzkrt
    visszamegy a sajt csaldjhoz.
    b./ A Nvtelen Szellem gy teszi ezt szmunkra rthetv
    A tma fontossga miatt aztn felhvjuk az olvas figyelmt az I. ktetben (IV. Fejezet) a Frfi s n cmsz alatt mr rtakra.
    Ez fleg tanunk ltal exponlt (kifejtett) s a teremts-buksig visszanyl, .n. dul krdst trgyalja tmren s rvilgt a
    mindensg s benne emberi ltnk kettssgnek, valamint az ebbl szrmaz mindennapi nehzsgeink igazi okra. Arra, hogy a
    parznasg a stnnak, az ellenttnek a vegykonyhja. Ezrt nem szabad a bns embernek, az alhullott szellemnek belenylnia
    azokba a lehetsgekbe, ahonnan az let titka, az let folyja ered; nem szabad az embernek nyitogatnia azokat az ajtkat,
    amelyeket Isten jnak ltott eleve bezrni, azzal a paranccsal, hogy Ne parznlkodjl! Ezt a nagy-nagy s ilyen rszletessggel
    eddig feltratlan mltat a Nvtelen Szellem gy teszi szmunkra rthetv: (Evangliumi spiritizmus II. ktet.)
    Az Isten kpre teremtett, de aztn Vele szembehelyezked szellemek engedetlensgkkel elvesztettk szabadsgukat,
    hatalmukat, de az erknek s az letramoknak (letprincpium: 2) nagy mennyisgvel rendelkezve tovbbfolytattk
    ellenszeglsket. Ezek az ramok az delejes termszetket elvesztve, egyre villamosabbakk vltak. A villamossg minden
    egyes alkalommal messzebb lkte a szellemeket az eredeti isteni tervtl, az isteni gondolattl, mind srbb tette az fluidjaikat s
    ezekben a sr fluidokban a dulszellemek nmaguk kzt meghasonulva sztvltak. Ezzel a sztvlssal mindegyik kln-kln
    ramkeringst hozott ltre, azaz mindegyikben egy ad s egy elfogad termszet fejldtt ki. Ennek a ktfle ernek egyms fel
    val vonzdsa a rgi egyttes rzs, a bkessg, a megrts, a szeretet s a tovbbfejldse, a tovbb val teremts
    lehetsgnek, teht ismt az egyesls lehetsgnek a keressre indtotta ket. Mivel azonban a bn miatt egyesekk lettek,
    azrt nem teljesen rtettk meg egymst s e flrerts kvetkeztben megint jra meg jra sztvltak egymstl, nem tudtak
    egytt megmaradni, mert hiszen a bn, mint egy k folytonosan nagyobb s nagyobb rst vert kzjk s ezltal mind messzebb
    estek attl a megelgedettsgtl, attl a boldogsgtl, amelyhez azeltt hozz voltak szokva. Ez a boldogsg utni vgy a dulflszellemeket egyms fel vonzotta s vonzza mg a legmlyebben bukottakat is, mert hiszen az ad s elfogad elemek
    tallkozsbl, sszekapcsoldsbl fejldhetik a kvetkezmny, a tovbbi let. Nincs tovbbfejlds, ha a szellemek kt
    klnbz neme eltvolodik egymstl, mert gy van berendezve az egsz teremtettsg. Ennek a kt ernek egyms fel val
    vonzdsa hozza ltre az egsz termszetben, az emberek vilgban azt az rzst, amelynek hiba akar, nem tud huzamosabb ideig
    ellenllni senki s semmi. Egy ilyen sztni rzs, ami a termszetbe bele van oltva, az rzkisgg fajult erkicserldsi vgy, az
    erk sszeolvadsnak sztne az rzkisg, mint hatalmas, pnclos ellensg ott ll az ember eltt, amellyel hiba prblkozik,
    hiba viaskodik, az mindannyiszor leteperi t, mindannyiszor az lesz a gyz, s az elesett, a nagyot akar emberllek hiba
    erlkdik: Isten nlkl nincs ereje, hogy legyzhesse a megersdtt, megnagyobbodott ellensget.
    Azrt Isten a bukott szellemek erit gy dolgoztatja fel a termszettrvnyben, hogy ennek a hatalmas rzsnek, ennek a
    hatalmas sztnnek keretbe beleilleszti a fajfenntartst, hogy amit a fejlds folyamn megalkotott, ami jt magnak
    nevezhetett a szellem, az ne menjen krba s a termszetnek ne kelljen j formkat, j alakokat alkotnia; teht a meglvt
    formlja, alaktja tovbb a szlets s a hall tnyvel. Az embert ggje, nzse s a szeretetben val hinya sohasem tenn
    alkalmass arra, hogy az szellemtrsnak testet ajndkozzon. Soha, mert hiszen a szeretetben elesett llek maga is
    knyszertrvny alatt van a termszet knyszere alatt. s ez a hatalmas ellensg: az rzkisg ebbe a trvnybe van befogva, s
    mint az igavon barom hzza a terhet, amelyet meg kell tiszttania, amelyet fel kell dolgoznia a legaprbb rszletekig, mindaddig
    mgnem az tisztn s ragyogan llhat meg az Isten trnusa eltt. Ezt a terhet hzza, ezt a terhet dolgozza fel az a knyszer,
    amellyel az embernek testet kell adnia, amellyel az erit bele kell adnia a termszettrvny olvaszt kohjba, a szenvedsek, a

    fjdalmak, a munka, a knyszersg ltal, amikor azt mondja neki az isteni sz: vres verejtkkel keresd meg a te kenyeredet,
    mgpedig nemcsak a magad kenyert, hanem azoknak a kenyert is, akik tled szrmaznak. Ugyanez a trvny, ugyanez a
    knyszer szl azokban a szavakban is, amelyek azt mondjk az asszonynak: fjdalommal szld a te magzatodat. A bnnek, az
    Istentl val elesettsg kvetkezmnynek risi tmegei azok a fjdalmak, azok a terhek s nyomorsgok, amelyek ebben az
    erhalmazban felmorzsoldnak, feldolgozdnak, s az emberisg mindaddig nem szabadulhat meg ezektl a kvetkezmnyektl,
    ameddig mindenki ki nem vette a maga rszt belle s mindenki fel nem dolgozta azt. Az emberek vtkeznek minden rzskkel,
    minden gondolatukkal; nincs egyetlen igaz, tiszta ember sem, mert hiszen aki ezekben a fluidokban benne van, az olyan, mint aki
    valami folyadkba esik s mindene nedves lesz tle, megmozdulsa, minden gondolata s minden elkpzelse bns. Azrt, hogy
    ez feldolgozdjk, Isten megszerezte a hzassgot s megldotta az emberek hzassgt; megldotta a gyermekek
    nemzst, mert lehetv tette ezltal, hogy a szenvedsek s fjdalmak kzepette megnyljk egyszer-egyszer az ember feje
    felett a sttt vlt gboltozat, s az rmnek; a szeretetnek, a bkessgnek, a boldogsgnak egy-egy pillanatnyi villansban
    rsze lehessen, amely a mennybl sugrzott al.
    Mert hiszen az ember lelkben a szenvedsek kzt nyilatkozik meg a visszaemlkezs a paradicsomi idkre s akkor elevenedik
    fel a vgy benne, hogy elrje azt az llapotot, amikor mg harmniban lt mindennel, az egsz teremtettsggel, az Istennel;
    amikor mg nem voltak szenvedsek, nem voltak gytrdsek, csak boldog egyetrts, abban val munka s annak a munknak
    rmteljes eredmnye. Teht efel a cl fel igyekszik az emberisg. Hiszen a szeretet s a szerelem rzse egy-egy
    visszaemlkezs a llekben, amely visszaemlkezs lmokat fest lelki szemei el, ragyog tndrkert kpzdik eltte s az
    ember azt hiszi, hogy elrte a boldogsgot. Hiba mondja az ember nagynak az anyai szeretetet, ha az anyai szeretetet meg nem
    elzi egy szent, tiszta szerelmi rzs, amely t a lelke msik felhez viszi, sodorja, hogy a llek rzsvel, trekvsvel, vgyaival
    visszhangra talljon abban a msik llekben, s ebben a visszhangban, ebben a boldog megrtsben egy kzs lom szvdjk,
    amely ntudatlanul is egy msik let, egy msik vilg megteremtst s megszervezst tzi ki clul. Ez a msik let, ez a msik
    vilg igen messze van a fldi ember eltt, de abbl a msik vilgbl hrt hoz neki az a pillanat, amikor boldog megrtssel
    megtallja egyik ember a msik emberben nmagt. A hzassg Isten akarata, Isten gondolata, mert hiszen megmondja az rs:
    Nem j az embernek egyedl lenni. Mert az egyedl lv ember csak nmagrt kzd - ha kzd. Pedig az embernek
    erfeleslegei vannak, amelyek nemcsak a maga fenntartsnak, nemcsak a maga lete cljainak elrsre adattak, hanem az
    embernek msokrt s az egsz teremtett vilg elhaladsrt kell kzdenie. Aki csak nmagrt l, az nem fejezi ki letvel azt
    a gondolatot, amirt a vilgra jtt. Az embernek meg kell tanulnia szeretni: ez az els s legnagyobb trvny. s vajon hol
    tanulhatna meg szeretni, ha nem a csaldban? Vajon szlethetne-e ember, volna-e fejlds, volna-e a jnak megismerse, ha az
    emberek nem szlethetnnek? s hogy emberek szlethessenek, kell apnak s anynak lennie s kell, hogy ez az apa s anya egy
    kzs lelki rzsben tallkozzk: az egyms fel vonzdsban, a szeretet rzsben, abban a szeretetben, amelyet szerelemnek
    hvnak. Kell, hogy ebben az rzsben tallkozzanak, mert meg van rva: az ember elhagyja atyjt s anyjt s ragaszkodik
    felesghez, s ketten lesznek egy testt. Ez a ketten egy testt levs kizrja azt, hogy abban a kzs fluidban, amely a kt
    ember szeretete folytn jtt ltre, ennek a kt testnek, a kt test ramlsnak, fluidjnak, rzseinek kzssgben egy harmadik,
    esetleg egy negyedik is rszt vehessen, mert akkor ez a ketts egysg mr nem egysg, hanem sztbomlott, benne meghasonls
    kvetkezett be.
    Amikor ebben az egysgben akr az egyik, akr a msik rszrl megjelenik harmadik, mr parznasg trtnt. Az az ember,
    aki parznlkodik, minden egyes alkalommal lelknek s testnek fluidjait sszekti, sszeolvasztja azzal, akivel
    parznlkodik s ezekbl az sszeolvadt lelki fluidokbl olyan kvetkezmnyek jnnek ltre, amelyek testi s lelki fertzst
    okoznak. Ha az emberek tudnk, hogy ezzel nmaguk felett milyen risi bajokat halmoznak ssze, hogy nemcsak nmaguknak,
    de elkvetkezend gyermekeiknek is milyen ksrtseket szereznek, nem llannak meg nevetve ez eltt a gondolat eltt, hanem
    irtznnak tle, mint a gyilkossgtl. Mert azok a fluidok, amelyeket az ember gy sszeszed, a hzastrs lelkre is hatssal
    vannak, mivel a frj a felesg lelkre testileg s lelkileg is befolyssal br. Ha ez nem gy volna, nem tiltottk volna Isten prfti a
    zsidknak a pognyokkal val sszeolvadst. A testi fluidokkal egytt a lelki fluidok is kzss vlnak, pedig az embernek ppen
    elg, ha csak a maga hibs lelki fluidjaival tud is megbirkzni, a maga hibs lelki vgyaival, sztnzseivel skraszllni, nemhogy
    mg egy msik embernek, vagy ppen a parzna nkn keresztl a legalantasabb fluidcsoportoknak krhozatos hatsval
    megkzdeni. Az gy szerzett fluidokon a bns s vtkes hajlandsgok rajtuk ragadnak s elksrik t egsz letn keresztl.
    Ezrt mondja az Isten a parancsolatban, hogy Ne parznlkodjl! A parznasg ppen olyan bn, mint a gyilkossg. Az az
    ember, aki parznlkodik, azt mondja magban ifj veiben: nem vtkezem senki ellen, mikor az n testem vgyainak engedek,
    hiszen nincsen senkim, akinek hsggel tartoznk, mert mg nincs felesgem; s egsz nyugodt llekkel vtkezik, mert nem tudja azt,
    hogy mindazok a fluidok amelyeket sszeszed, nemcsak rajta, hanem azon is, aki ksbb a felesge lesz, rajta tapadnak, bns
    hajlandsgokat kpeznek ki a lelkben. s nem tudhatja, mit hurcol magval, milyen sszekt kapcsolatot kpez ki a bnk
    szmra, milyen lombikul szolgl az ellentt laboratriumban, amikor az ellentt gondolatt segti vghezvinni azltal, hogy
    beoltja a bnket a vele egyesl msik nembeli emberbe, taln ppen az lelke ltal szeretett felesgbe s az elkvetkez
    gyermekek lelkbe. Mert hiszen a fluidok az ember testben, lelkben mint gondolatok, rzsek, vgyak alakulnak ki s
    ezekkel a fluidokkal kapcsoldik ssze a frfi s a n, hogy megalkossa a jvt, lelknek lmt, vgyt a boldogsghoz s
    ebbe a j, igaz s tiszta fluidba gyaljk majd bele a termszet szellemei azt, aki az gyermeke lesz.
    c./ Vgl a dul krdssel kapcsolatosan ki kell mg trnnk egy rdekes, de tves felfogsnak nha a gyakorlatban trtn
    alkalmazsra. Ez a kvetkez:
    Valban trvny az is, hogy a sztvlt dulfeleknek elbb vagy utbb tallkozniuk kell. Elbb azonban a fldi letben, a
    hzassg trvnyben, a hzassg eggytev szeretetben kell helytllaniuk s szellemi eredmnyeket elrnik... Sokszor s
    tbben nagy ugrst akarnak e tren tenni azzal a tves emberi gondolkozssal, hogy ezt a tallkozst emberi rtelemmel
    gyorstani lehet, holott ezt a nagy trvnyt az Isten angyalai tartjk a kezkben. Mindenesetre a fldi ember megjelense az
    elvlt dulok formjt mutatja. Ez annak a kvetkezmnye, hogy a dulszellemek bneik miatt sokszor vszzadokon, vezredeken
    keresztl tvol esnek egymstl, gyhogy nemcsak a fldi letben, a testben nem tudnak tallkozni, hanem mg a szellemvilgban
    sem, mert elmarasztalja ket a bnhds klnbz llapotaiban a trvny. gy aztn knytelen mind a n, mind a frfi klnbz
    ms dulfelekkel hzassgra lpni. Nem felttlenl szksges ugyanis, hogy valaki csak akkor tudjon boldog s megrt
    hzasletet lni, ha az dulfelvel kerl ssze. Hogy valakit az ember egsz lelkvel szeressen s olyan hzastrsa legyen,

    akivel nagyon jl megrtik s szeretik egymst, ahhoz nem szksges, hogy dulok legyenek. St! A szakads oknak korai,
    retlenl trtn felismerse s az elkvetett hibnak egymsra hrtgatsa a volt dulfelek kztt sokkal
    elviselhetetlenebb llapotot teremthet egy nem dulok kztti rossz hzassgbani letnl. Ki mennyi szeretetet tud magbl
    kisugrozni, annyi az dulis letben val elhaladottsga. Aki nfelldozan, igazn szereti a felesgt, az az lelke dulis
    felkszltsgt, a dultrvnyben val fejlettsgt mutatja. Aki pedig nem szeret, nem tud elnzni, a szerelme hirtelen elprolog,
    az a lelke gyengesgt, gyarlsgt, s fejletlensgt mutatja a dultrvny. Ha valakinek az egyikkel szemben megsznik a
    szerelme, s a lelkben ez az rzs visszavonul s esetleg egy msik kelti fl benne ugyanezt az rzst, ez mg korntsem
    bizonytja, hogy az a msik az dulfele. St, minl knnyebben fel tudjk ezt az rzst benne kelteni, minl hamarbb
    fellobban benne az, annl alantasabb, annl kisebbrend, annl rtktelenebb az a dultrvny szempontjbl. Ellenben minl
    inkbb csak egyre tudunk sszpontostani, minl mlyebben tudunk egyet szeretni, annl kzelebb vagyunk a dultrvnyben val
    tallkozshoz, mert annl felkszltebbek, annl rettebbek vagyunk a tkletes egyeslsre. Ha valaki a hzastrsval szemben a
    dultrvnyben minl jobban leteszi a vizsgt, azaz minl tbbet tud adni ennek a trvnynek a betltsre annl kzelebb van a
    duljhoz, annl kzelebb van a szerelmi nyomorsg elhagyshoz, annl jobban elhagyja a csaldsokat, a szenvedseket, a
    fjdalmakat s annl gyorsabban kzeledik az egyenletes, harmonikus boldogsg fel. Ezrt, akinek olyan lettrsa van, akivel
    boldogtalan, ne keressen elvlst, ne keresse a maga duljt, mert Isten, amikor elrkezettnek ltja az idt, megajndkozza a
    kifradt szveket azzal a bkessggel, azzal a boldogsggal, amiben megpihenhetnek. Ez pedig nem lehet ms, mint amikor a
    gyermek a szljt, a szl a gyermekt, a frj a felesgt, a vlegny a jegyest szereti olyan szeretettel, amilyen odaad nagy
    szeretetre csak kpes.
    *

    d./ Egy ri csald tragdija a VII. parancs megsrtse miatt


    Egyleti lsnkbl Pl beszl mdium tjn 1928. november 4.

    Pl mdium: Ht sohasem fog, megvirradni? Mily szrny jszaka ez s nincs itt mellettem senki, aki ezeket a frgeket
    lesepern rlam! s a nyomorultak lektttk a kezeimet, hogy ne vdekezhessem ellenk. Orvos, polk mind elhagytak;
    sohasem lesz reggel!
    Krvezet: Nem vagy elhagyatva s a reggel is elkvetkezik.
    Pl m.: gy, itt van? Ht akkor jjjn ide s ezeket a frgeket - h, micsoda undortan msznak a takarmon - seperje le
    innen. Segtsen, az Isten szerelmre!
    Krvezet: Hogyan kerltl ide?
    Pl m.: Hiszen tudja, ide hoztak mint gygythatatlan beteget. A hs kezdett lerothadni rlam, s azutn, mikor ezek a frgek
    kezdtek mutatkozni, lektztek itt ebben a kln szobban. gy g bell, mint a pokol tze s nincs senki, aki egy korty vizet
    adjon, nincs senki, aki ezeket a frgeket letiszttsa! h, segtsen rajtam!
    Krvezet: Megprbljuk, kedves testvrem, hogy megnyugtassunk (Delejezik.)
    Pl m.: Ez a doktor! rzem ... De j, hogy idejtt.
    Krvezet: Mindjrt fel fogom szabadtani a kezedet is.
    Pl m.: Hogyan peregnek le azok a frgek, amint lesimtja ket. gy, gy, ott a mellemen, azon a tjon, ahol a szvet mondjk,
    ott van egy nagy undok freg, azt! gy, gy!
    Krvezet: Prbld meg sszetenni a kezedet.
    Pl m.: Megknnyebbltem. Hallottam, hogy halla eltt megknnyebbl az ember. Kzel lehet hozzm a hall. Nem tudom
    sszetenni a kezemet, vrjon, amg meghaltam, a halottakat gyis gy temetik el.
    Krvezet: De mieltt meghalsz, ktelessged visszagondolni mindarra, ami veled trtnt.
    Pl m.: Nem akarok mindarra visszagondolni! Hagyj nekem bkt, akrki vagy! Elg volt! Hogy felkavartad ezzel az egy
    szval az egsz lelkemet! Minden megelevenedik elttem s inkbb a frgeket ltnm, mint a mltamat. (nagyon szenved)
    Krvezet: Kedves testvrem, neked mr nem a tested beteg, hanem a lelked. s ahhoz, hogy ezt a lelket meggygythassuk,
    tudnunk kellene, hogyan s miket ltl, mi az, ami annyira gytr s elriaszt a visszaemlkezstl.
    Pl m.: A bn, a szenny, az egsz letnek rlete, a hazugsgok a kezdettl a befejezsig; mert igaz szval soha nem
    tallkoztam.
    Krvezet: De a lelkiismereted szzatval bizonyra tallkoztl.
    Pl m.: Az mindig aludt, taln nem is volt soha. Ami trtnt, azt mind gy hozta magval az let, az ell nem volt kitrs.
    (Megtapogatva a fejt, meglepetve) Levgtk a hajamat. Persze, a betegsg! gy is j a srban a frgeknek! Nem kellek mr
    senkinek sem! Azt hiszem, hogy vagy lmodom, vagy pedig egyb baj van itt (a fejre mutat). Nem tudom megrteni, hogy ebbe a
    szk szobba hogyan tudtak, olyan sokan bejnni s hogy beszlhet valaki gy, ahogy eddig senkit sem hallottam beszlni az egsz
    fldi letemben. Persze, nem fogok mr sokig lni, teht sietnem kell. Nincsenek kztetek - hiszen engem is tegezett ez az ember
    - nemesek?
    Krvezet: Nincsenek.
    Pl m.: Ez megnyugtat engem, n bizony az voltam melygs fog el, ha visszagondolok az anymra. Az apm nagyon bszke
    volt a nemessgre, mindig gy jrt az utcn, mint egy uralkod, mindenkinek a feje felett elnzett s akinek mindenki ms,
    kivve az csaldjt, s azokat, akik hasonl prdiktumokkal brtak, mindenki csak paraszt volt. Az anym, ha lehetett, mg
    tltett az apmon, hiszen majdnem brn volt, mert az anyja mg valsgos brn volt, akit ennlfogva a csaldban
    megklnbztetett tisztelet vezett, s nagyon szerette, ha brnnek titulltk. Egybknt pedig kinzsrl az utcn igazn senki
    sem tette volna fel rla a nemessget, a brsgot. A mi hzunk nagyon szegny hajlk volt, mert hiszen az apmnak a dupla
    prediktumnl alig volt egyebe, s az a szerny fizets, amelyet haza hozott, csak arra volt j, hogy a kls fnyt gy-ahogy, talmi
    mdon megrizzk, de a bels nsget s gyomorkorgst nem csillaptotta el. De azrt a mi hzunk nagyon elkel hz volt. Az
    ezstnemn rajta volt az tg korona, eh, minek beszlek annyit rla, hiszen az emberek mindentt egyformk s ha ti
    mshonnan valk vagytok is, tudjtok, hogy vannak ilyen emberek! A mi hzunknl, ha vendgek jttek, egyetlen beszdtrgy
    volt: a rokoni ktelkek, hogy kinek milyen elkel nagybtyja, unokatestvre, sgora stb. van; az gynevezett parasztokrl
    nha esett sz egy-kt becsmrl sz ksretben. Ilyen nemesek voltunk mi. Hrman voltunk gyermekek. A btym volt a csald

    bszkesge. Az ilyen elkel csald gyermeke megfelel plyt vlaszthat csak magnak, s a katonai plyra ment, ahol
    mgnsgyerekekkel lehetett egytt s ilyen bartsg rvn ki tudja, valaha nem fog-e mg nagyobb fnyt hozni a csald kiss
    megkopott cmerre! n meg a hgom nagyon kedvelt lenyok voltunk a trsasgban, de gy gondolom, komolyan sohasem
    gondolt rnk egyetlenegy hzasuland fiatalember sem. Btym, vgre mint tiszt jelenhetett meg a trsasgban. Hdt klsej
    frfi volt s azzal a nvvel, amelyet rklt, nagyszer karriernek nzhetett elje. Szerettk tiszttrsai, s is szerette kivlt azokat,
    akik mg elkelbbek voltak nla, hiszen mi mind gy gondolkoztunk, a paraszt elttnk nem jelentett embert. Egyszer aztn a
    btym egy nagyon elkel bartjt mutatta be nlunk, aki csaknem mgns volt, gazdag, irigyelt. Ez a vendg azutn
    mindennapos lett hzunknl; a btym ngyszemkzt megmondotta, hogy rdekldse kizrlag nekem szl, s n, mint ez a fiatal
    lnyoknl szokott ilyenkor lenni, rzsasznben lttam a vilgot. Tele volt a lelkem rmmel, s mint ilyen ostoba, korltolt
    teremts, elre kiszneztem magamnak a jvt, a fnyes kastlyt, amelyben lakni fogunk, az kszereket, a btorzatot, a fogatot,
    amelyen jrni fogunk s gy tovbb.
    A szerelem felgyjtotta egsz bels valmat s mivel a fivrem ismtelten mondotta, hogy komolyan nyilatkozni fog, lassan az
    desanym, a brn hozzfogott azokhoz az elkszletekhez, amelyek a frjhez menend lnyoknak jrnak, s nemsokra a
    vrosban is szltben-hosszban beszltk, hogy milyen boldog menyasszony lesz bellem. Sokat mulattunk. A leend vlegnyt
    mindenkinek meg kellett ismernie, estlyeket adtunk, olyan fnyt fejtettnk ki, amilyet csak az apm gyessgvel lehetett
    megtenni. Boldogok voltunk mind, az egsz rokonsg tndklt. Azutn egy szp reggelen azt a hrt hozta fivrem, hogy Rudolfot
    hirtelen thelyeztk. A hr az els pillanatban kiss lesjtott, de azutn a legrosszabbat sejtettem abbl, hogy elutazott anlkl,
    hogy hozznk csak egy istenhozzdra is beszlt volna. De mg remltem. Azutn elmlt egy nap, kt nap, tbb nap... Hgommal
    egy szobban laktunk, s amikor lmatlan jszakimon prnm knnyektl tnedvesedett, t folyton forgoldni s nygni
    hallottam, reggelenkint pedig gy kelt fel, hogy a szeme alatt mly, kk karikk voltak. De nem szlt egy szt sem, st kerlni
    ltszott engemet; de nem kerlhetett, mert hiszen egy szobban laktunk. Amikor mr nhny nap elmlt, egyszer csak megtrt a
    gyermek; mellm esett a fldre s ktsgbeesetten kezdett zokogni, s szrny dolgot mondott el nekem. Elmondotta hogy az
    rtatlansgval visszalt az a nyomorult gazember, mikzben velem szemben, mint vlegny viselkedett s meggrte a
    hgomnak, hogy nl veszi. Amikor hgom mr srgetni volt knytelen, hogy grett vltsa be, akkor elkel
    sszekttetseivel kicsinlta, hogy tviratilag, srgsen thelyezzk, (nagyon gytrdik)... De ez mg mind semmi. A btym
    katonatiszt, akinek a becslete parancsol. Korbcsot vett maghoz, utna utazott annak a nyomorultnak s a nylt utcn
    vgigkorbcsolta. Msnap azutn egy golyt kapott a fejbe. Ez mg mindig nem minden. (Ktsgbeesetten:) h, azok a frgek
    jbl kezdenek kzeledni hozzm! A temetsre akartunk utazni, knnyek s keserves zokogsok kztt, amikor megjelentek
    nlunk a rendrsg emberei s az apmat, a kztiszteletben ll, irigyelt, elkel szrmazs urat ott nyomban lefogtk s elvittk.
    Idegen pnzhez nylt, a hivatali pnzhez, gy jutott csak a dridra, az elkel vlegnyre, a gazfickra! Az anymat flholtan
    fektettk az gyba s n egyedl utaztam oda. Ers voltam; btym revolvert csomagoltam be egyetlen poggyszul magammal s
    n utaztam el a btym temetsre egyedl. A temetsen egyetlen knnyet sem tudtam ejteni, lelkemben szrny elhatrozs rt
    meg s a temetsrl visszamenet felmentem laksra annak, aki mindnyjunk megrontja volt. Az inasa betesskelt, azt
    mondvn, hogy mg nem jtt haza, vrjam meg. Hozz olyan szemtelenl vigyorgott, hogy szerettem volna a pisztoly
    csvt egy kicsit a fejhez kopogtatni. Megvrtam. Az ajt mg lltam, s amikor benyitott, sz nlkl neki irnytottam a
    fegyvert s elstttem. A fegyver cstrtkt mondott! Egyetlenegy eset volt, amikor elg btran s taln nemesen
    viselkedtem volna s most ezt az egyetlenegy esetet is lehetetlenn tette a sors. A kvetkez pillanatban rm rohant, tlelt,
    a fegyvert kicsavarta a kezembl. tlelt... s annak az embernek, aki miatt az apm brtnbe kerlt, aki a hgomat
    szerencstlenn tette, aki a btymat meglte... a szeretjv lettem... De j, hogy nincsenek itt nemes emberek! A frgek jbl
    itt vannak, az a j doktor hiba seperte le rlam!
    Krvezet: Mert nem a testeden, a lelkeden vannak azok, kedves testvrem!
    Pl m.: ... Azutn nemsokra, mint a kifacsart citromot, eldobott magtl. Mit tehetett egy nemes leny, aki nem tanult sem
    dolgozni, sem szolglni?... Kvetkezett a msodik, a harmadik stb. s azutn kvetkezett az a szrny betegsg, a krhz s a
    frgek, amelyek most itt hemzsegnek a takarmon, s hiba seprem le, ott maradnak mintha a kezem levegbl lenne.
    Krvezet: Ez azonban a llek llapota, mely nincs helyhez ktve, hanem azokhoz a gondolatokhoz s rzsekhez, amelyek
    lelkeden rgdnak. n segteni akarok rajtad, higgy nekem s bzzl bennem. Arrl akarlak felvilgostani, hogy te a testi hallon
    tlestl, az a test, amellyel beszlsz, nem a te tested, hanem egy frfi teste, amelynek kzvettsvel szlsz most hozznk.
    Pl m.: Frfi?! Undor! Szabadtsatok meg tle! (A szellem hirtelen elhagyja a mdiumot.)
    Ms szellem:
    Pl m.: Ne csodlkozzl rajtam, gyermekem. Lsd, n asszony vagyok, tlem elfogadhatod a vigasztalst, amelyet nyjtani
    fogok neked. Ne nevezz engem szentnek azrt, mert a ruhm fehr. Nem vagyok szent, csak lek. n sem nevezlek tged
    bnsnek, csak halottnak, amely hallbl most vagy feltmadban, mert csak az l, akiben az Istentl ered szikra rvnyeslhet
    s csak olyan hatrig l, amilyen hatrig ez a szikra, ez a szellem tevkenykedni kpes. Te szegny testvrem, holt emberek kz
    szlettl, akikben ez az isteni szikra mlyen el volt temetve a fldi let haszontalansgainak, hisgainak romjai al. s mind te,
    mind k, akikkel egytt ltl, nem is tudtatok arrl, hogy ott bent, ezek alatt a romok alatt, valami lni kvn, valami svrog
    leveg utn, amely t letre bressze; egy parnyi szikra, amelynek tiszta leveghz kellett volna jutnia, hogy lngra lobbanjon,
    hogy vilgossgot raszthasson benstkben, hogy megismerhesstek azt a szomor, hallhoz hasonl rtktelen letet s hogy ezt
    az rtktelen letet, amely a szellem szempontjbl hall, eltasztva magatoktl, csak az isteni rksg szellemnek rdekben
    munklkodjatok. me a trvny, amely Isten akaratnak, Isten gondolatainak s rzseinek kifejezse ezen a Fldn, ez a trvny
    minden halotton elvgzi a maga rombol s tisztt munkjt azrt, hogy abbl a halottbl azt, ami l, napfnyre hozza, hogy az a
    szellemi szikra, amelyet az Atya adott gyermeknek, vilgthasson elszr nmagnak, s azutn mindazoknak, akik krltte
    lnek. Gyermek, a te frgeid meghalnak s a te szellemed felled. El fogod kezdeni kicsinyben, nagyon kicsinyben a munkt, s
    nem fog tbb tged pihenni hagyni semmi, mert a lelkiismeret szava nem fog tbb elhallgatni gy, mint ahogy elmlt letedben
    hallgatott, hanem fennhangon fogja kvetelni a maga jogait. Mert a trvny ppen azrt, mert Isten gondolatainak s rzelmeinek
    megnyilatkozsa a Fldn, korntsem olyan, mint valami lettelen gpezet, amely bizonyos okokra felttlenl s maradk nlkl
    ugyanazokat az okozatokat produklja. Nem, a trvny maga is l valsg, hiszen az let Urnak teremtmnye, s mindazoknak
    akik lnek akiknek az let arra val, hogy a szellemnek munkjt vgezzk, mindazok kivltsgos kegyelemben rszeslnek. Mirt?
    mert azok, akiknek a legfbb tevkenysge a szellemnek, illetleg a szellemek Urnak szolglata, azok ugyanabban az irnyban

    haladnak, amely a trvny hatsnak a vonala, teht egymssal sszetkzsbe nem kerlhetnek. Az l Isten, az letnek Ura a
    maga l trvnyvel nem puszttja az lt, hanem kedvez az lnek, hogy mg nagyobbra nhessen, mg tbb vilgossgot
    terjeszthessen, mg tbb gymlcst rlelhessen mindazok szmra, akik mg kevsb lk. Ellenben azok, akiknek lete hall,
    akiknl a lleknek, a szellemnek rdekei alrendelt fontossg dolgokk lettek, akik a mammon, e vilg szeretete, vagy egyb
    okok folytn nem akarjk meghallani a szellemi let kvetelst, a bels letnek kvetelst, azok szembe haladnak a trvny
    hatsnak irnyval s azokat a trvny sszetri. Fjdalmakat, katasztrfkat, betegsgeket, frgeket bocst rjuk, hogy azt a
    hullt, amely ezt az l szikrt takarja, elpuszttsa s ezt az l szikrt abbl a hullbl kiszabadtsa. Rgi dolog az, hogy azoknak,
    akik Isten munkjt vgzik, akiknl az els s mindenekfelett val a szellem rdekeinek szolglata, azoknak nincs mit aggdniuk,
    mert azokat addig a hatrig s addig a mrtkig, mg ennek a szellemnek munkjt vgzik, semmifle szerencstlensg utol nem
    rheti, mert egszen kln ton haladnak k s a sors csapsai. Nzztek meg a vlasztott npnek trtnett. Vlasztott np! A
    Fldn kivlasztott np, egyszeren azrt, mivel egyetlen np volt, amely Isten akaratnak, a szellemnek munkjt igyekezett
    vgezni tehetsghez mrten. s mindaddig, mg ennek a munknak szolglatban llt, virgzott s mentve volt minden nven
    nevezend gynevezett szerencstlensgtl. Mihelyt azonban ez a munka r nzve alrendelt fontossgv lett s a mammonnak
    kezdett szolglni, azonnal bekvetkeztek a trvny sjt hatsai, hogy rendeltetshez visszatrtsk. me itt is egy kicsiny
    kivlasztott np van egytt, a sznak nem valami szeparatv (elklntett) rtelmben, hanem abban az rtelemben, ahogyan Izrael
    fiait jellemzi az rs. Ez a kivlasztott np, annak ellenre, hogy annyira klnbz egynekbl tmrlt ssze itt, egyben teljesen
    homogn, abban tudniillik, hogy felismerte a szellem abszolt, szuvern nagysgt minden egyb felett, amelyet ezen a vilgon
    tallni lehet, s mert ezt felismerte, zszljra tzte, hogy ennek a szellemnek kvn szolglni. s mondom nektek, kedves
    testvreim, mindaddig s addig a hatrig, ameddig s addig a hatrig ti egynenknt s sszesen is a szellemnek, az Isten
    akaratnak munksai vagytok, nincs mitl flnetek sem egynenknt, sem egyttvve; de olyan mrtkben, amilyen mrtkben azt
    a clt szem ell tvesztentek, vagy amilyen mrtkben ez az eszme httrbe szorulna elttetek, olyan mrtkben rtok is
    nehezedni fog a trvny nehz keze: de csak azrt, hogy minl elbb szre trjetek. Mert ppen abban nyilvnul meg Isten
    kivteles kegyelme vlasztott gyermekeivel szemben, hogy ha a szellem szolglattl csak a legkisebb mrtkig is
    eltrnnek, rgtn, azonnal, rezhet mdon ott van a figyelmeztets.* me az letnek s a hallnak viszonya egymshoz. Az
    let szuvern hatalom, a hall csupn rnyk, amelyet a legkisebb szikra vilgossga semmiv tesz. Ez legyen mindegyiknk eltt
    a vezrl csillag! Isten veletek!
    e./ Visszapillants sajt letemre
    Nem tudom megllni, hogy a csillaggal (*) jellt mondatbani megllapts igazt a velem tbb mint 20 vvel ezeltt trtnt
    balesettel ne tmasszam al:
    gyvdi plym sorn (1957-tl - amikor volt olyan idszak is, hogy 9 tag lett a csald) az ingatlangyletek irnt kialakult
    vonzalom a gyakorlatban olyan mreteket kezdett lteni, hogy a vele jr izgalom estnknt csak itkval volt levezethet,
    htvgeken pedig ugyanez ismtldtt a lenyfalusi birtokon. Itt aztn a hetvenes vek egyik htvgn vratlanul az trtnt,
    hogy a fizikai rendezkedsekkel jr tzraks s tzleszts - toluol (jellegzetes szag, szntelen oldszer) hasznlata miatt - balul
    ttt ki; a lngok tcsaptak ruhzatomra, lbamra, kezemre stb. risi fjdalmakkal kerltem a Kun utcai gsi osztlyra. Vgl
    az eset s annak egyb kvetkezmnyei oda vezettek, hogy 1979-ben nyugdjazsomat krtem. gy vezrelt teht engem a blcs
    Gondvisels a Spirit Kr jogeldjhez, a mindezek htterben zajl lelki emcik pedig a II. ktetben olvashat Beltom
    mr... cm versbeni ama igazsg kimondshoz: Ksznet rte Uram, hogy vgre belttam, nincs ms, csak a Te utad!
    *
    f./ Az Egylet egy httel ksbbi lsn pedig megszlal a csatd msik ntagja, a hg s a katonatiszt fi is ERZSBET, illetve
    PL mdiumok tjn gy:
    Erzsbet m.: Nincsen Isten, nem is lehet, mert mr megknyrlt volna rajtam!... jra letre kelnek az rnyak, jra sr a
    gyermekem. h, ha a karjaimban volna, nem adnm oda senkinek, semmirt. Vajon l-e, vajon meghalt-e, nem tudom. Azt
    mondtk, hogy j dolga lesz. Mirt kell ennyire szenvedni egy ballpsrt? Ht nincs irgalom, nincs kegyelem, nincs segtsg
    sehol? Nem akarok semmit sem ltni!
    Krvezet: Taln megmondhatnd neknk, kedves testvrem, hogy mi az a bnat s szomorsg, ami a lelkedet gytri.
    Erzsbet m.: n vagyok az oka, hogy romba dlt minden, hogy egy csald tnkrement, minden odaveszett s mindez miattam!
    Segtsen, hogy ne jjjenek megint vissza azok az rnyak! Nem brom ltni ket! Ott fekszik tltt fejjel az n des, drga,
    mindenki ltal szeretett btym... Az anym megrlt a fjdalomtl! s mindennek n vagyok az oka! Krem, kldje ide a Mria
    nvrt, hadd nyugtassa meg egy kicsit a lelkemet, hadd mondja megint nekem, hogy nincs az a bn, amit ne lehetne jvtenni. Azt
    is mondta, hogy a bnbnat knnyei lemossk a vtkek szennyt. Knnyeim rges-rg hullnak mr, de a megknnyebbls csak
    nem jn. Oda akarok menni, ahol mr nem fj semmi, a mly gdrbe, pihenni. Doktor, ha hisz Istenben, higgyen az irgalmban
    s adjon nekem be valamit!
    Krvezet: Neked mr nincs arra szksged. mr megknyrlt rajtad, megszabadtott testedtl.
    Erzsbet m.: Hiszen lek.
    Krvezet: Termszetes, hogy lsz, hisz a llek rklet.
    Erzsbet m.: Meghborodom! Mirt mond ilyent? (Kis sznet.) Jl van, elfogadom, hogy meghaltam, de akkor mirt jnnek
    azok a rettenetes lmok, azok a rettenetes kpek?
    Krvezet: A lelkedben lnek azok, kedves testvrem, mert hiszen a lelked tulajdonsgai s hibi kvetkeztben kvetted el
    azokat a cselekedeteket. De ltod, az irgalmas s kegyelmes Isten, akire hivatkoztl, l, s nincs az a nagy bns, akinek meg ne
    bocsjtana, s akinek ne nyjtana alkalmat s mdot arra, hogy mindent jvtehessen, amit rosszul cselekedett.
    Erzsbet m.: Adjon valami altatszert, de ne olyat, amilyen az az utols volt, amit bevettem s ami nem hatott gy, ahogy
    kellett volna. Tudom, hogy ha meghaltam s tovbb lek, a bntets nem maradhat el. De azt mr nem fogom bnni, csak egyszer
    meglelhetnm az desapmat, a drga szp btymat, odaborulhatnk mg egyszer szegny, szegny nvrem lbaihoz, hogy
    bocsnatot krjek tle...
    Krvezet: Ez, kedves testvrem, mind be fog kvetkezni, most azonban arra van szksged, hogy a lelkedben ljen az
    Istenbe vetett hit, s a megbns...

    Erzsbet m.: Ha volna Isten, akkor n t csak jnak s kegyelmesnek tudnm elkpzelni, mint ahogyan tantottk azok az
    apca nvrek, akiknl nevelkedtem; akik azt tantottk, hogy egy bns asszonyt hoztak elje s megbocstott annak, akirl azt
    tanultuk, hogy a betegeket meggygytotta, a halottakat feltmasztotta, a szomorakat megvigasztalta, de nrlam egszen
    megfeledkezett. Kihez menjek ht n? Nincs nyugtom sehol s nem is lesz addig, mg mindent jv nem tehetek, de arra mr nincs
    md!
    Krvezet: Nagyon tvedsz, kedves testvrem, mert k is lnek, ppen gy, mint te.
    Erzsbet m.: lnek?
    Krvezet: Hiszen te is lsz, dacra annak, hogy testileg meghaltl.
    Erzsbet m.: Ht akkor mire val a hall? Nem arra-e, hogy megpihenjen a gytrd llek, nem arra val-e, hogy ott pihenst
    s nyugalmat talljunk? Hiszen gy neklik a holttest felett: Adj Uram neki rk nyugodalmat. Azt is mondjk, hogy az rk
    vilgossg fnyeskedjk neki. Nekem ilyen vilgossgom nincs, itt sttsg van.
    Krvezet: Mit kell teht tenni, ha nincs vilgossgod, s a sttsgben vagy? Fohszkodnod kell a knyrl Istenhez s az
    egyszltt Fihoz, aki eljtt, hogy a bnsket felemelje, hogy irgalmazzon, kegyelmezzen, hogy bocsssa meg azt, amit ellene
    s a trvnye ellen elkvettl, s hogy adjon neked mdot s eszkzt arra, hogy elkezdhessed a bnbnat iskolja utn egykor
    majd a jvttel iskoljt is.
    Erzsbet m.: Nem tudok imdkozni.
    Krvezet: Majd mi fogunk rted imdkozni. (Krvezet a szellemmel elimdkozza a Miatynkot, mire Pl mdium tjn a leny
    btyjnak szelleme szlal meg.)
    Pl m. (kitr fjdalommal): Kis Mrta! n vagyok itt, a te btyd!
    Erzsbet m. (zokog): Meg tudsz-e nekem bocstani?

    Pl m.: Ne szlj! Hiszen azrt jttem ide, hogy n krjek tled bocsnatot, amirt a Fldn elvetemltnek s nyomorultnak
    mondottalak! Bocsss meg nekem, szegny kis Mrta, hiszen te csak ldozat voltl, de n embert lni mentem! h, mily
    nyomorult az ember!...
    Erzsbet m.: De n tudom, hogy mirt mentl embert lni: az n szgyenemet akartad lemosni.
    Pl m.: Mirt mentem? Azrt, mert nyomorult s gyva voltam, mert hi s ostoba voltam, mert elhittem azt, amit a balga
    emberek, akik ppen olyan hik s ostobk, mint n voltam, ktelessgl rttk fel nekem, hogy azt a szrny szerencstlensget,
    amelyet egy msik nyomorult ember hozott be a hzunkba, mg nagyobb bnnel kell tetznem, a gyilkolssal! J volt az Isten, j,
    hogy megbntotta a karomat s ott maradtam halva. Nagyon j volt, s nekem ma tle mindenrt, de tled csak azrt az egyrt
    kell bocsnatot krnem, hogy aljasnak s elvetemltnek mondottalak, pedig bizony, Isten meg nem bocst nekem, mg te meg nem
    bocstasz.
    Erzsbet m. (megrendlve): Btym, tudod, hogy mennyire szerettelek, ppen gy szeretlek most is. Te voltl az n tmaszom
    s rmm az letben azutn jtt egy valaki, aki egy msik boldogsgot grt, nem olyat, mint a testvri szeretet. Nekem kell tled
    bocsnatot krnem, hogy hittem neki.
    Pl m.: Milyen bszkk voltatok rem, a nyomorultra! Senki voltam, hi, lha ember, akibl sohasem lett volna ember, ha az
    az Isten, aki olyan kegyelmes, meg nem knyrl rajtam s az agyamba nem engedi futni azt a golyt.
    Erzsbet m. (lelkendezve): Nzd, idejn a Mria nvr, ltod, egy kiss dereng mr. Ne ide, inkbb oda menjen a btymhoz,
    tegye a homlokra a kezt. Most mr ssze akarom tenni a kezemet s imdkozni akarok. Uram, nem vagyok mlt a Te
    kegyelmedre, csak a legutols szolgldnak fogadj meg engem s n szolglni akarok neked, szvemnek, lelkemnek minden
    erejvel. Irgalmazz nekem! (Pl m. vele mondja az imt.) ... Milyen j volt ez az ima! Milyen drga hajlk ez! Milyen csods
    bkessg s nyugalom szll a lelkembe! Milyen furcsa... Egy kpet ltok, egy ajt, amelynek kszbt a moha belepte. Rgesrgen nem volt nyitva. gy ltszik, rozsds a zr. Most jn valaki; egy szp fehr alak. Kopogtat egyszer, kopogtat ktszer, valaki
    benn van, ki akarja nyitni, de nem tudja, s erre megfogja azt a rozsds kulcsot s kinyitja. Mit mondasz, Mria nvr? Hallod,
    mit mond? A vilgi hisg, a tetszvgy, a vilgi lvezetek betemettk a szvetek ajtajnak nylst mohval s nem tudott
    hozztok bemenni, pedig kopogtatott sokszor. A bnbnat knnyei azok, amelyek megnyitjk a szvnek ajtajt s azon lp be oda
    majd egykoron Az, akinek elbb helyet kell kszteni. Mria nvr, maradjon velnk, ne hagyjon el minket! Ltja, milyen
    szegnyek s elesettek vagyunk, akiknek semmijk s senkijk nincs. (Felfel mutat.) rtem, tudom, de id kell hozz, mg
    megnylik a szvem ajtaja. Btym, azt mondja Mria nvr, hogy velnk marad s engedlyt kr ennek a hajlknak urtl, hogy
    itt maradhassunk.
    Pl m.: Nem rdemlem meg. Milyen j vagy, kis Mrta, hogy megbocstottl nekem. Most mr merem remlni, hogy taln a
    j Isten is megbocsjt.
    Erzsbet m.: Mria nvr azt mondja, hogy higgy s bzzl, mert megengedik neknk, hogy itt maradhassunk. Ksznm!
    Ksznm a helyet, ksznm annak az Istennek, akihez itt imdkoztok. ldja meg ezt a hajlkot!

    g./A bns asszony


    Jeruzslem kes templomban
    l a Megvlt. Szent, lehajtott fejn
    arany sugrral pihen meg ragyogva,
    glriaknt az alkonyati fny,
    r a homokba; - tn a Golgotha nagy,
    vres tjt rajzolja bele
    a Messisnak, a nagy lmodnak,
    csodkat tv, ldott jobb keze.

    De m, egyszerre egetver zajjal


    ront a templomba durva, vad tmeg,
    s dhng vdtl, vres bosszvgytl
    remegnek meg a hs templomkvek.
    - Egy asszonyt hoznak - Riadt zszemre
    Hallflelme vegftyolt sz...
    durva hang riad r a Messisra:
    Mester!!! Mit mondasz?... Hzassgtr!...
    Mzes trvnye kbe van bevsve,
    nem ismer alkut, megkegyelmezst,
    kzpor hulljon tkozott fejre,
    gy szl a trvny. - Ht te hogy tlsz?!
    ... Jeruzslemnek kes templomban
    Krisztus beszl. Szent felemelt fejn
    arany sugrral pihen meg ragyogva
    glriaknt az alkonyati fny...
    Az asszony reszket a kzpen llva,
    durvn markolja testt a tmeg,
    de zendl mr a megvlts igje:
    - Ki nem bns, az vessen r kvet!
    Hallos csend lesz... Krisztus szent igje
    gyztesen szll t a szvek felett
    s tekintettl szgyenlten mennek
    szt a kegyetlen, bns emberek.
    Az asszony ll, s mg boldog zszemben
    az dvzlsnek szent sugara kl,
    jjteremti a Krisztus igje:
    Menj el bkvel s ne vtkezzl!
    Somlydy Fernandine /V. 1940/5. sz./

    A VIII. parancsolat
    Ne lopj!
    a./ A vilgi brtnk tele vannak azokkal a szerencstlenekkel, akiket az igazsgszolgltats lopson rt. Bnk
    ktsgbevonhatatlan, mgis azt lehet mondani, hogy vtsgkben sokkal tbb az enyht krlmny, mint azokban, akiknek esete
    nem ilyen nylt. A nagy pozcikat visel emberek manipulcii, a hivatali visszalsek, a gazdasgi manverek, zleti
    szemfnyvesztsek, ruhamistsok - ezek a durvbb, rejtett tolvajlsok. Ezeknl simbbak, de nem kevsb slyosak azok a
    vtsgek, melyeket az ember akkor kvet el, amikor irigyeli embertrsnak helyzett, tehetsgt, sikert, boldogulst, testi vagy
    lelki szpsgt, valamilyen neki tetsz tulajdont s ezrt alattomosan frkszi, orvul tmadja, ellene dolgozik. Vagy amikor
    elorozza gondolatt, rzst, hogy felhasznlja a maga javra, vagy az krra. Az irigy ember lland sszetkzsben van a
    nyolcadik parancsolattal, s kevs mondhatja el magrl, hogy e tekintetben naponta nem vtkezik.
    *
    De most - a kommunista erklcs tekintetbeni tisztnlts rdekben - 180 fokos fordulattal lnk. Az eddigi gyakorlattl
    eltren ugyanis egyes parancsolatok elleni vts odati kvetkezmnyeinek bemutatst helyen most a fenti parancsolat evilgi s
    a msodik bekezds szerinti kijtszsnak szocialista mdozatairl, okkal elhallgatott htterrl tudstunk a HVG 2003.
    november 15. szmban Az Ondy-gy kulisszatitkai. 1964. Jogernek erejvel cm cikk egyes rszleteinek - hozzjruls
    melletti kzreadsval. Teszem ezt sajt lelkiismeretem megnyugtatsra is, hiszen a szban forg bntet gyben a IV. rend
    vdlott helyettes gyvdjeknt - a most feltrt httr ismerete nlkl, vagyis sajt erklcsi felfogsombl fakadan - mondhattam
    el, felfggesztett bntetst eredmnyez vdbeszdemet.
    b./

    Az Ondy-gy kulisszatitkai, 1964


    Annak idejn hnapokon t volt beszdtma egy, httert s valsgos tartalmt tekintve homlyos, a korszakot azonban pp
    e rejtlyeivel is jellemz, 1964-ben kipattant gazdasgi bngy. m hogy Ondy Lajos, a bfkirly vgl mirt kapott hat s fl
    vet, az csak mostanban kezd krvonalazdni.
    ...n is szeretnk valamit errl az Ondy-gyrl mondani. (...) Nem szabad elfelejteni, hogy mikor keletkezett (...), a
    kommunistk hadseregben nmi kis bizonytalansg volt, s ezt felhasznlta az osztlyellensg, ezt felhasznlta mindenfle rend
    s rang ellenzknk - ekkpp kezdett 1965. mrcius 11-n a Magyar Szocialista Munksprt kzponti bizottsgnak (kb) lsn
    Kdr Jnos els titkr egy 1964 sze ta a fl orszgot lzban s pletyklkodsban tart eset rtkelsbe. A nmi kis
    bizonytalansgra val utals akkortjt minden jelenlv szmra egyrtelm volt: 1964. oktber 14-n a Szovjetuniban a
    Leonyid Brezsnyev kr csoportosult elgedetlenkedk puccsal buktattk meg az addigi ftitkrt, Nyikita Hruscsovot, s ennek
    nyomn egy rpke pillanatra bizonytalann vlt a szovjet prtvezr legfbb magyarorszgi patronltjnak szmt Kdr pozcija

    is. Ebbe a furcsa trsadalmi idegllapotba robbant be az illeglis kommunista mlttal is felvrtezett a hatalom legfelsbb kreivel
    kapcsolatban ll, az ttermi s Bf Vllalatot igazgat (nem mellkesen a Ferencvros labdarg-szakosztlyt elnkl) Ondy
    Lajos letartztatsa. Noha a Npszabadsg az oktber vgi rizetbe vtelrl hivatalosan csak december elejn adott hrt, ennek
    tnye villmgyorsan elterjedt, fleg hogy a napokkal korbban mg rinthetetlen fejesknt szmon tartott igazgatt demonstratv
    s akkor mg egyedi mdon, megbilincselve vittk ki a vllalatnl tartott hzkutatshoz. A tbb mint egy hnapos hrzrlat
    termszetesen szintn kedvezett a mestersges hrszke miatt amgy is bven term tallgatsoknak. Csak nemrgiben kerlt el
    pldul az a jelents, melyet Tolna megye rendrfkapitnya, Slymn, Mihly szigoran titkos jelzettel 1964 decemberben rt
    Benkei Andrs belgyminiszternek a krnyezetben tapasztalhat mendemondkrl.
    A fkapitny kln is hangslyozta, hogy a rgalmaz rmhrek dnt mrtkben az Ondy-ggyel kapcsolatosak. A
    jelentsbl az is kiderl, hogy az e trgyban, foly szbeszd tmja nagyarny llami vagyon elsikkasztsa, klfldi llami
    kvetelsek eltulajdontsa, valuta- s kbtszer-csempszet. St hogy ebben az gyben tbb magas rang llami funkcionrius
    is szerepel, kb. 170 ember van rintve... A bcsi Kronen Zeitung mr azt is tudni vlte, hogy Ondy - Budapest jl tpllt
    vendglt crja - gdi villjban nyalnksgknt hatalmas ezsttlcn csokoldval lentve stewardesseket tlalt fel a prt
    korifeusainak. A trtnetkutatk mindmig adsak annak eldntsvel, vajon az effajta ri-muris sszejvetelek megtrtntek-e,
    s ha igen, kik vettek rszt rajtuk. Az 1965. mrciusi, mr emltett kb-lsen - amely csupn tz nappal elzte meg a Fvrosi
    Brsg hangslyozottan gazdasgi visszals miatt pldt statul, szigor, Ondyra els fokon ht s fl vet kiszab tlett Kdr Jnos a r mindig is jellemznek mondott politikai taktikzssal terelte a nzete szerint helyes mederbe a krdst. Igaz, a
    ktfrontos harc robotosa ezttal szinte csak balra ttt. Az osztlyellensgen kvl nlunk lesben ll 10-20-50, meg nhny szz
    ember (...) neknk van mg baloldali ellenzknk is. Itt lnek vek ta, ezek boldogan csmcsognak, ha valamilyen vezet ember
    rintve van valamilyen negatv dologban. (...) Lelkillapotuk azt kvnja, hogy minl tbb rossz sz hangozzk el s terjedjen el a
    jelenlegi Kzponti Bizottsgrl s a prtrl. Ezen elvi irnymutats utn jelentette ki, a rendszer rdeke azt kveteli meg, hogy
    az Ondy-skandalumbl ne csinljunk nagy gyet.
    m hogy voltakpp mibl is, az vtizedekig rejtve maradt, s ahogy az a dolgok termszetbl fakad, emiatt mr a
    kezdetektl legendv ntte ki magt. A valsg viszont - klnsen napjaink tkrben - nagyjbl magn viseli a kor
    pitinersgnek blyegt. Ondy lnyegben tipikus kijr volt, aki a sajt javra tudta fordtani a rendszer merevsgt, s ehhez
    minden eszkz s lehetsg megadatott neki. Sajt tulajdonaknt kormnyozta a vllalatt, amelyen bell az ilyen-olyan ttelekkel
    val manipullsban szabad kezet kapva, egy-egy palack mrks ital elajndkozst vagy a trtsmentes vendgl ltst olyan
    beruhzsknt fogta fel, aminek ellenttelezseknt mindig elintztek valamit neki, illetve cgnek. Mindennek aranyfedezetl a
    kitn mozgalmi pedigr szolglt: a botrny kirobbansa eltt 44 ves Ondy a hbor eltt a Ganz-gyrban ktkezi munksknt
    dolgozott, 1944 teln kommunistkat s zsidkat is mentett a nyilasok ell, s a gyr kiteleptsekor mkdskptelen roncsokk
    tette az evakulsra vr rtkes gpeket. Mindezekrt elfogtk, hallra tltk, lett a szovjet csapatok megjelense mentette
    meg. Nem csoda, ha ezek utn 1949-ben prtfeladatul kapta a frissen megalaktott Bf Nemzeti Vllalat irnytst, amelynek
    1953-as bvtse nyomn mr az ttermi s Bf Vllalat vezetjeknt Budapest olyan exkluzv szrakoz helyeit is a
    fennhatsga alatt tudhatta, mint a Kis Royal, a Budapest Tncpalota (a mai Moulin Rouge eldje), az akkori knnyzenei
    sztrokat foglalkoztat EMKE kvhz vagy ppensggel a margitszigeti Casino. m Ondy nem volt finnys: a birodalomhoz
    tartoztak a mjus 1-jei felvonulsok virslistrai s az akkortjt mg tmegeket vonz futballmeccsek bfi is, de az cgnek
    fztjt ettk a legmagasabb szint prt- s llami rendezvnyeken is. A fenti fejldssel prhuzamosan emelkedett a hatalomkzeli
    trsasgba. Fnykpek tansga szerint Ondy tbbszr kerlt egy trsasgba magval Kdrral is - persze mindig csak
    vendgltknt. m e kapcsolat is sokat hozhatott. Pldul azzal, ahogyan 1960-ban Hruscsov szovjet prtftitkrt is lenygzte:
    a moszkvai ipari killts magyar pavilonjban ugyanis kt kzen-kzn szerzett nyugatnmet grillcsirkest csodamasina
    ksztette nyencsgekkel, majd az ezsttlcn tlalt hatalmas libamjjal, illetve Lakatos Sndor cignyzenekarnak msorval
    rkra a vendglt Kdr asztalnl marasztalta a protokoll szerint t percre rkez ltogatt - amit az ilyesfajta klssgekre
    fogkony magyar politikai vezets nagyra rkelt. Mindezeket hallva aligha lehet ktsges, hogy a szocialista sszekttetsek eme
    sikerembernek - aki gyakorta bszklkedett azzal, hogy nem tudnak olyat krni tlem, amit n ne intznk el - nem csupn
    bartai, de irigyei, st ellenfelei is voltak. Mint az a letartztatsa utni idben kiderlt, mr a hatvanas vek elejn tbb be-,
    illetve feljelents is szletett ellene, m 1964 oktberig mindhiba. A nagy krds, mi trtnhetett ekkor, hogy az oly kitnen
    begyazdott kder mgiscsak megttte a bokjt. Akkor s azta igen elterjedt vlekeds volt, hogy az Ondy-gy voltakppen
    a Hruscsov eltvoltsn felbtorodott, belgyi mlt pb-tag s prtszervez kb-titkr Biszku Bla, illetve az adminisztratv kbtitkr, Korom Mihly nevvel jegyzett kemnyen vonalasak Kdr-buktat akcija lett volna. Noha erre a verzira sem
    megdnthetetlen bizonytkok, sem rdemi cfolatok nem szlettek, a legfrissebb kutatsok alapjn mgis az a valsznbb, hogy
    a jtszma sokkal kisebb ttben folyt.
    Jelesl, hogy a bfkirly 1964 kzepn egy, hozz hasonlan magas kapcsolatokkal s kikezdhetetlen mlttal rendelkez
    konkurenssel kerlt szembe. Felteheten nem fggetlenl Ondy trekvseitl a Belkereskedelmi Minisztriumban ugyanis az id
    tjt hatroztk el, hogy az addig nll Orszgos Idegenforgalmi Szllodavllalatot (a ksbbi Hungarhotelst) beolvasztjk Ondy
    vllalatba. 1964 nyarn a vendgltiparba is begyazdott elhrts egyik vezet munkatrsa, bizonyos Bodrogi Lszl ezredes
    (nhny vvel korbban mg Nagy Imre egyik kihallgattisztje) azzal a krssel kereste fel Ondyt, hogy az egyesl j vllalat
    sszes szllodjban alkalmazzon egy-egy operatv tisztet titkri vagy igazgathelyettesi beosztsban, Ondy azonban ezt legalbbis 1996-ban bekvetkezett halla eltt paprra vetett visszaemlkezse szerint - az idegenforgalmat nem rendrkkel kell
    csinlni felkiltssal (s nyilvn mert nem kvnt a kiskertjbe belelt szemeket) elutastotta. A rendrsg lltlag ezt kveten
    kezdett el szaglszni az ttermi s Bf Vllalatnl, minek nyomn hamarosan letartztattk a hs- s italraktrt rendszeresen
    dzsml munkatrsakat, akiktl aligha volt nehz Ondyra terhel vallomsokat szerezni. Biszku - radsul utlagos kzremkdse az gyben csupn a tekintetben rhet tetten, hogy a mr emltett 1965. mrciusi kb-lsen mg Kdr
    megnyilatkozsa eltt arra hvta fel a figyelmet, itt szeretnm megjegyezni, hogy j lesz, ha a megyei prtbizottsgok, a budapesti
    prtbizottsg, a kerletek sajt portjukon sztnznek jobban, mert minden egyes terletnek megvan a maga kis Ondyja. Az ily
    mdon szorgalmazott sok kis Ondy-per azonban a kdri llsfoglals utn vgl is elmaradt. Mi tbb, a nyilvn nem sajt
    tnyfeltrsa nyomn tbb szzezer forintos sikkasztsrl rtekez kzivezrelt sajt vgl 48 ezer forintos (egy munks ktves
    fizetse volt ennyi akkoriban) gyben hozott brsgi tletrl szmolhatott csak be. A kzvlemny viszont - br a rszleteket
    illeten nellt mdon kellett kielgtenie kvncsisgt - minden bizonnyal megelgedssel vette tudomsul Ondy pldsan

    szigornak sznt (s vgl ktharmadban le is lt) bntetst. Mr ms krds, hogy negyedszzaddal ksbb, ha jogilag nem is,
    de az utd, a Magyar Szocialista Prt ltal rehabilitlva, azaz prttagsgt visszakapva tvozhatott az lk sorbl.
    Murnyi Gbor, Tischler Jnos
    HVG 2003. november 15.

    A IX. parancsolat
    Hamis tanbizonysgot ne tgy felebartod ellen!
    Ezt a vtsget nem merti ki a hamis esk, melyet a fldi igazsgszolgltats elg szigoran bntet. Ennek a vtsgnek lelki
    jelensgeit nem is lehet egy gyjtnv alatt vzolni, mert nemcsak annyibl ll, hogy az ember a felebartjt hamis vddal,
    rosszhiszem belltssal a legnagyobb veszlybe dntheti, hanem magba foglalja az sszes csalsokat, csalsi szndkokat s
    hazugsgokat. Az ember gy t van itatva a hazugsggal, hogy egy pillanatig sem tud lni nlkle. A fllents mr msodik
    njv vlt s ez az nje msok eltt, de mg nmaga eltt is ismertebb az igazinl. A llek szntelenl bolyong a hazugsg
    tvesztjben, keres, de nem tall kivezet utat s miutn gy sohasem tallkozik az szintesggel, lassanknt belergzdik ebbe a
    labirintusba. Elhiteti magval, hogy ez az let elsrang kvetelmnye s szre sem veszi, hogy gy folyton nmagnak hazudik,
    nmagt csalja, akkor is, amikor a felebartjt flrevezeti.
    a./ Egy hamis fldi br odati llapotrl beszmol.

    A hamis br
    (Egyleti lsnkbl Mariska s Bla beszld mdiumok tjn. V/1908/3. sz.)

    Mariska mdium: (Nevet). Csak nem fogod eltiltani, hogy kacagjak? Mert j kedvem van... Mirt ne lenne?... Nincs semmi
    bajom; azrt ht kacaghatok s okosan teszed te is, ha velem tartasz. Kacagj te is!... Mirt azok a komoly, sirnkoz arcok?... Csak
    ennyire brod a tieidet megvigasztalni, vagy felvidtani? Nzd meg az enymeket; azok mind kacagnak, jkedvek, mint n... Mert
    boldogok, semmi bajuk sincs... ppen gy reznek, mint n; egsz letket kacagssal tltik... Ostoba beszd!... Nem tudom, ki
    mondta, de nem mondott igazat. Nem azok a boldogok, akik kacagnak, hanem akik srnak?.. Ostobasg!... Nem igaz. Hazudsz.
    Sohasem lttam mg senkit, hogy boldogsgban srt volna. Azrt hagyj engem kacagni! s ne tetzd azt a sok ostobasgot,
    amelyet mr gy is hallottam itt, az ilyen sletlen mondsokkal!... Azok a boldogok, akik srnak!... Vajon mirt lennnek azok
    boldogok?... Csak kacagjatok!... Vigadjunk!... Egyszer lnk s az letet vgan kell flfogni. Olyan mindenkinek az lete, ahogy
    maga akarja, s ha akarjtok, hogy vgak legynk, ht vgak lesznk. Csak ne hallgassatok re ppen olyan ostobasgokat mond,
    mint aminket itt hallottatok. Mulassunk! Mg kitelik tletek... Nem akarok komoly lenni, j kedvem van nagyon j... Hahaha...
    Olyan j kedvem van, hogy az egsz vilgot sztmorzsolni szeretnm...
    Krvezet: Ltod, ltod, kedves testvrem, akinek j kedve van, az nem szeretn a vilgot sztmorzsolni, hanem szvhez
    szeretn lelni.
    Mariska mdium: Egy vilgot a szvre lelni?... A vilgot, amely olyan gonosz, olyan rideg?... Nem... Semmi kzm a
    vilggal. Kivlasztottam kzlk, akik nekem megfelelnek s azokkal vigadok.
    Krvezet: A nagy vgsgnak szomorsg szokott a vge lenni; a nagy mulatozs utn elrontjuk a gyomrunkat.
    Mariska m.: Akkor jra kezdjk. Hiszen ha vge lesz a vgsgnak, akkor tn egybnek is vge lesz.
    Krvezet: Dehogy lesz vge. Hisz ltod, hogy nincs vge mindennek gy, ahogy azt te gondoltad.
    Mariska m.: Egszen jl reztem magam, mg nem lttam itt ezt a csapatot ezzel a szomor, hossz pofval. Mintha csak
    valami halotti torra jttek volna, gy nznek itt bennnket; mintha irigyelnk a mi j kedvnket, s ez mindig megzavar. Kldjtek
    el ket innen, krlek, s akkor majd megltjtok, hogy milyen j kedvre dertelek benneteket.
    Krvezet: Hiszen let az komoly dolog. Nem mulatozsra teremtette Isten az embert.
    Mariska m.: Hiszen valamikor csak mulatni is kell!
    Krvezet: Ha komoly munknkat jl elvgeztk, akkor a megelgeds s az rett gymlcsnek a leszedse kvetkezik be.
    Mariska m.: Az mindig egyni nzet.
    Krvezet: Ez trvny.
    Mariska m.: Hogy van a munka jl elvgezve?
    Krvezet: Ha gy lnk, hogy azzal magunknak s embertrsainknak hasznlunk, akkor jl vgeztk munknkat.
    Mariska m.: Embertrsainknak hasznlhatunk, de nem mindig akkor hasznlunk, amikor arra treksznk. Nem jl beszlsz,
    mert ami az egyiknek j, az a msiknak rt. Ht mr mostan, ha elvgeztem jl a munkmat s a msiknak rtottam vele, az nem
    tartozik n rem, ahhoz nekem semmi kzm sincsen.
    Krvezet: Csakhogy azt nem te hatrozod meg, mikor vgezted jl a munkdat, hanem ms van, aki mindketttk felett ll.
    Mariska m.: Azrt mondom, hogy nem jl beszlsz, mert n elvgeztem a munkm elg jl. Ht elg j dolgom is van, hisz
    mulatok.
    Krvezet: Igen-igen, de a vgsgodon keresztlt a kesersg. Nem olyan j dolgod van neked, mint ahogy te azt szeretnd
    fltntetni!
    Mariska m.: Hm... Szeretnm tudni, hogy kerltem ide s mit akarok itt?... Itt ugyan nem fogok mulatni - gy ltom.
    Krvezet: Ht ez a hely nem is a mulatsg helye.
    Mariska m.: Akkor mirt vagyok itt?
    Krvezet: Ha te nem tudod, n tudom. n ltom, hogy a te vgsgod nem az igazi vgsg; annak az alapja egy kis kesersg,
    s ezt a kesersget szeretnm dessgg tvltoztatni, ha lehet.

    Mariska m.: Nem. Hagyj te engem. Ki hozott ide s mirt?... Hisz olyan j dolgom volt, olyan j helyen voltam, olyan vg
    cimbork kztt. Szlott a zene. Olyan sok vg arc ember volt ott; nem gy, mint itt. Eszemben se volt idejnni.
    Krvezet: De most itt vagy, teht szmolj a helyzeteddel. Mindig az adott helyzettel kell az embernek szmolnia; a
    krlmnyeket nem tudjuk megvltoztatni.
    Mariska m.: Ht mit csinljk itt?... Hisz csak nem mondhatom azt, hogy igazat beszlsz. Nem beszl itt igazat senki se.
    Krvezet: Nzz krl!
    Mariska m.: Az se mondott igazat, aki azt mondta, hogy tiszteld az atydat, hogy akkor j dolgod lesz.
    Krvezet: Mondd, mirt nem mondott az igazat, akkor tn hozzszlhatok e krdshez.
    Mariska m.: Azrt, mert csak flig mondta meg az igazat. Azt mondta, hogy j dolgod lesz a Fldn. Ht mirt nem mondta
    meg, hogy nemcsak a Fldn lesz j dolgod, hanem mshol is.
    Krvezet: Ht ha elmondod nekem, hogy mit mveltl a Fldn, akkor hozzszlhatok ahhoz a krdshez.
    Mariska m.: Mit mveltem?... Hl teljestettem a ktelessgemet.
    Krvezet: Hogyan?
    Mariska m.: Jl. Krdezd meg ket; akik itt vannak velem, hogy nem jl teljestettem-e, nem szolgltattam-e igazsgot
    mindenkinek jl? Azrt mondottam nektek, hogy nem lehet az embernek a munkjt gy vgeznie, hogy mindenkinek j legyen;
    mert ha egyiknek j, akkor a msiknak nem j.
    Krvezet: Nem is abbl a szempontbl kell azt brlni, kedves testvrem; hanem, hogy mi a j - azzal a fogalommal kell
    tisztba jnni. J az, ami az Isten parancsolataival nincsen ellenkezsben. Ha ilyen rtelemben jl munklkodtl, akkor j volt a
    munkd.
    Mariska m.: Sehol se lttam a trvnyknyvben az Isten parancsolatt megrva.
    Krvezet: De meg van rva minden ember szvben.
    Mariska m.: Ha mindenki gy szolgln az igazsgot, ahogy szvben meg van rva, akkor mit akarnnak a trvnyknyvek?
    Akkor nem kell trvnyknyv, akkor mindenki sajt njbl szolgltasson igazsgot. De azt nem lehet; nem azrt trvny a
    trvny. s n igazsgot szolgltattam.
    Krvezet: Ltod kedves testvrem, annak a trvnyknyvnek a hatlya, amelyre te hivatkozol, mr megsznt abban a
    percben, amint a Fldet elhagytad s abba az llapotba jutottl, melyben most vagy. Az a trvny, melyre n most hivatkozom,
    nemcsak akkor volt hatlyban, amikor a Fldn ltl, hanem annak a hatlyt most is rzed. Azt hiszem, hogy ehhez semmi
    klns magyarzat nem kell.
    Mariska m.: Hisz n nem is akarok semmifle magyarzatokat, csak minek hoztak ide?
    Krvezet: Tny az, hogy itt vagy s neknk ezt a dolgot ki kell magyarznunk. Ht mondd el, hogyan szolgltattl te a fldi
    trvnyek rtelmben igazsgot? Beszld el neknk, akkor taln kzelebb jutunk a dolog magvhoz.
    Mariska m.: Ht te azt nem tudod?
    Krvezet: n nem tudom, mert n ember vagyok.
    Mariska m.: n is az voltam. Mg ma is az vagyok, de egy kis vltozson mentem keresztl. Ember s br voltam, akinek a
    hatskre: az igazsgszolgltats.
    Krvezet: Hisz ezt tudtam.
    Mariska m.: Ht mit akarsz mg tudni?
    Krvezet: Hogy milyen igazsggal alkalmaztad azokat a fldi trvnyeket?
    Mariska m: Hiszen ez mindegy... Hogy magyarzzam meg ezt neked, hogy te is megrtsed s...
    Krvezet: ...el ne ruljam magamat?
    Mariska m.: (zavarban akadozva beszl) h... nem... nem... ht... Ht ha az ember igazsgot szolgltat, mindig csak az
    egyiknek van igaza, s ha az egyiknek igaza van, a msiknak nincs; s aki haragszik, az igazsgtalan s vdol. Hisz ez termszetes,
    ez gy vilgos.
    Krvezet: s mondd, kedves testvrem, igaz llekkel el tudod mondani, hogy mindig igazsgosan alkalmaztad a
    trvnyeket? Soha sem adtl annak igazat, akinek nem volt igaza?
    Mariska m.: Ht n a legjobbhiszemleg hittem, hogy igaza van. Hiszen... csaldhat utoljra nha az ember.
    Krvezet: Nem volt abbl semmi hasznod, hogy gy csaldtl? Erklcsi vagy anyagi hasznot nem hztl abbl az
    igazsgszolgltatsbl?
    Mariska m.: Nem felelhetek gy... Ha egyedl volnnk, akkor inkbb felelhetnk. De gy... gy... nem felelhetek egszen.
    Krvezet: Pedig ha most az igazat megmondand, akkor neked az nagy knnyebbsget okozna. Hogyha azt a tartzkodst,
    melyet a jelenlvk rd rnak, lerznd magadrl s igaz volnl a sz igaz, nemes rtelmben, akkor ez nagyon segthetne rajtad.
    Mariska m.: Nha... taln... tvedtem... (iszony zavarban van)
    Krvezet:... hasznot is hztam abbl a tvedsbl.
    Mariska m.: Hisz ezt csak azrt mondom, hogy minl elbb szabaduljak innen.
    Krvezet: Kedves testvrem, nekem abbl se hasznom, se krom, ha te az igazat megmondod.
    Mariska m.: De nekem van krom belle.
    Krvezet: Abbl neked csak hasznod lehet, mert az igazsg egyike a legnagyobb hatalmaknak.
    Mariska m.: Nem... nem... nem gy van... Nem gy van, mert gy is mindig a sarkamban vannak s ldznek.
    Krvezet: De hogyha te le akarod ket rzni, ha meg akarsz szabadulni az hatalmuk krbl, akkor lgy igaz nmagaddal
    s velem szemben.
    Bla mdium: Ki adott neked hatalmat ilyen greteket tenni? Kinek van joga megszabadtani a bnst az bntetse ell?
    Eggyel nem szmoltl, hogy a szmads rja egykor tni fog, hogy tkozott lelkiismeretlensgednek minden kvetkezmnye l
    tokknt fog vissza hullani bns fejedre ott, ahol nem emberi s fldi igazsgszolgltats, hanem a valdi szellemigazsgszolgltats mkdik. (A krvezethz fordulva) Ne higgy neki! (A szellemhez szlva) Nem szabadulsz meg! Mg
    szmolsz rtatlanul kiontott vremrt, csaldomnak, szegny gyermekeimnek ktsgbeessrt, lnok, igaztalan, gonosz
    br! (Mariska mdium kerli Bla mdium tekintett s komor arcvonsokkal htat fordt neki, mintha meneklni szeretne elle.)
    Bla m.: Itt nem bujklhatsz. Lelki ismeretednek hossz id ta elhallgattatott szzata mindig jobban s jobban fog kopogtatni
    s zaklatni. s n leszek az, aki ezt a zaklatst s kopogtatst jobban s jobban akarom korbcsolni. Nekem tartozol felelssggel!

    Krvezet: Tvedsben vagy, kedves testvrem; nem neked, hanem annak, aki te feletted is ll. s ppen gy, mint te azt a
    krdst intzted hozzm, hogy ki adott nekem hatalmat, joggal megfordthatom: Ki adott neked hatalmat arra, hogy e testvrt gy
    zaklasd?
    Bla m.: Az igazsg s az igazsgnak kvetelmnye, mely sszerleg ms nem lehet, mint az, hogyha az emberek nem
    tudtk megoltalmazni az rtatlan embert a gaz s lelkiismeretlen br tlettl, s ez az rtatlan megtallja eltljt ott,
    ahol tbb nem emberi trvnyek uralkodnak, akkor ennek az igazsgnak rvnyeslnie kell, s akkor ez az rtatlanul
    eltlt kell, hogy eszkze legyen annak az igazsgnak.
    Mariska m. (a krvezethz): Vdj meg!
    Krvezet: s azt hiszed te, hogyha Isten blcs rendelkezse szerint a rossz br tged el nem tlhetett, akkor te eltlheted
    t? Azt hiszed, hogy nem szolgltl te r, hogy az az gonoszsgt rd kintse? Isten blcs rendelkezsnl fogva csak azt lehet
    trvnytelenl eltlni, ki korbban szintn igazsgtalansgot kvetett el.
    Bla m.: rtatlan voltam. Tanm az g, tanim azok, akik annyit szenvedtek, mert tudtk s meg voltak gyzdve,
    hogy rtatlan voltam.
    Mariska m.: Nem igaz.
    Bla m.: s hogyha te Isten nevben beszlsz, s ha tudod, hogy a szellem nem hazudik, mert mondania kell azt, amit rez, s
    tud, akkor nekem igazat kell adnod, el kell ismerned s fogadnod, ha mondom, hogy rtatlanul bnhdtem, rtatlan voltam.
    Mariska m.: n pedig azt mondom, hogy hazudhatik a szellem, hazudhatik nagyon, mert n is hazudtam.
    Krvezet: Ltod kedves testvrem, gy nem fogsz meneklni abbl a kelepcbl, melybe jutottl. Te rtatlan embert tltl el,
    mert az az elz letben valami olyat kvetett el, amivel erre r szolglt. A te bnd terht ez azrt nem fogja knnyteni. Te azrt
    elkvetted ezt a bnt ezen a testvreden, de viszont neki nincsen hatalma, hogy egy hossz leten keresztl ldzzn tged, hanem
    krd Istent, hogy vilgostson fl, hogy trtnt mindez?
    Bla m.: Mi trtnt itt? Hov kerltem? Mi kze van itt valakinek az n szmadsttelemhez? s ki akarja elhallgathatni az
    igazsgnak elvitzhatatlan jogait gyermekmeskkel? Prtjra keltl? Vigyzz! Ember, vigyzz! Okulj pldjn! Tudom,
    igazsgtalanul tlt. s me, lsd, utolrte t a bntets rja. Vigyzz, vigyzz s ne prtold s ne vdelmezd! Nem azt akarom,
    hogy nekem segts, mert n hiszem s bzom benne, hogy elgttelem meglesz, de krlek, beszlj nyltan s rtheten. n gy
    rzem, hogy szmadsom van vele. Te azt mondod, hogy nem az n szmadsom, hanem valaki ms. Igen-igen. n is arra
    hivatkoztam. n is azt hittem s abba kapaszkodtam: majd, hogyha ott tallkozunk, ahol az let folytatsa kvetkezik, az az Isten,
    aki megengedte, hogy rtatlanul eltltessem, megengedi azt is, hogy a megtorls ostort kezembe vegyem. s ez nem lehet
    mskpp. h, ne vedd el kezembl. Hiszen nekem van okom srni, nekem van okom fjdalommal s kesersggel eltelve lenni az
    irnt, aki vesztemre trt, mert hiszen nemcsak az n szegny, szerencstlen szemlyemrl van sz, hanem krhozatba,
    nyomorsgba, ktsgbeessbe tasztotta azokat is, akik nekem olyan kedvesek voltak, h, hiszen ha k nem szenvedtek volna,
    hiszen ha csak rlam lett volna sz, taln-taln megtalltam volna mr ms ton is bkessgemet s nyugalmamat. De lsd!
    Csaldapa voltam, gyermekeimnek szeret, desatyja, hitvesemnek szemefnye. s elragadott tlk a gonosz br. s n
    gy rzem, hogy a szmadsnak el kell kvetkeznie s az n lelkem hborgsnak meg kell nyugodnia. Inkbb ert s
    hatalmat adnl hozz, ha mdodban van, hogy mskpp fogjak hozz e munkhoz, mert olyan hossz id utn most
    brtam rtallni, s csak most lehetne itt az alkalom, hogy igazsgot szolgltassak magamnak.
    Krvezet: Lsd, kedves testvrem, ne akarj te igazsgot szolgltatni magadnak, mikor felettnk van az a hatalom, amely
    mindig csalhatatlan igazsgot szolgltat. Ennek a brnak pldja mutatja, hogy mire kpes egy szegny ember, kinek ltkre
    szk, akinek nincsenek meg kpessgei s helyes rzse, hogy igazsgot szolgltasson. Ahhoz a jsgos Istenhez emelkedjl fel, ki
    mindnyjunknak igazsgot szolgltat, hogy vilgostsa meg a te lelkedet, hogy meg tudd tlni azt, hogy mirt jttl abba a
    helyzetbe, amelyben jelenleg vagy!
    Bla m.: Mondom neked, hogy Istenben bzva s Istenre bzva vrtam ezt a pillanatot s mondom neked, hogy n
    knyrgtem azrt, hogy vele tallkozzam. s n hiszem, hogy az n krsem meghallgattatott; n hiszem, hogy az Isten
    igazsgos, n hiszem, hogy az igazsg itt vgbe fog menni.
    Krvezet: Ht ha hiszed, akkor bzd arra az Istenre, akinek igazsgszolgltatsban annyira bzol s ne akarj br lenni a sajt
    gyedben.
    Mariska m.: Ne higgy el mindent! Nekem higgy!
    Krvezet: Te is, kedves testvrem, szllj magadba s lsd be, hogy helytelenl cselekedtl, mert senki se kpes tged
    megvdeni, csak az igazsg, mely ellen vtettl; csak az vdhet meg tged. A megtvesztsnek az ideje mr elmlt.
    Bla m.: Hagyjatok engem most vele leszmolni!
    Mariska m.: Nem tudom, mi van velem?... gy ltszik nem csalt az rzsem, amikor el akartam innen menni, amikor reztem,
    hogy nem j helyen vagyok. Mirt hoztak ide?
    Bla m.: s gy ltszik, n se j helyen vagyok. gy ltszik, nem jl imdkoztam. Nem itt kellett volna veled tallkozni; nem
    itt, ahol szeretetrl beszlnek. - Nincs neked ignyed semmi szeretetre. Nekem ott kell veled tallkoznom, ahol a mlt bossz s
    harag rzse kri szmon minden gazsgtl a maga felelssgt. De mirt is jttem ht ide? s mirt nem gondolkoztam?...
    Azonban ne flj!... Ne flj, mert n gy rzem, hogy az, ami most nem lehet, meglehet az ksbben. Jl van. Mg azt is
    elfogadom, hogy az Isten most nem akarja, hogy leszmoljak veled. Nem akarok ellenkezni, hiba is akarnk, hiszen ellgyult
    a szvem. Az emlkezs jra kpeket varzsol lelki szemeim el, s nem tudok akkor bosszll s haragos lenni, amikor
    kedveseimre gondolok, akiket olyan rgen nem lttam!
    Mariska m.: Hiszen ha ppen ellgyult a szved, hisz az nem olyan egsz rossz. n hajland volnk veled egyezsgre lpni.
    Hiszen ...
    Bla m.: Nem... nem... nem egyezkedem. n most nem akarok veled beszlni. n most megyek, nem tudom n, hov?
    Krvezet: gy nem egyezkedsz ki vele.
    Bla m.: ppen te hozzd akartam fordulni, mieltt eltvoznm innen. s krlek tged, mondd meg, h mondd meg nekem:
    mikor s hogyan tallhatom fel ket csak egy pillanatra br?!... (csaldjra gondol.)
    Krvezet: Ltod, kedves testvrem, az vlaszt el tlk.

    Bla m.: Az szeretetknek melegsge egy pillanatra enyhten az n szenvedseimet, amelyek - nem tudom, mirt,
    nagyobbak. Azrt, mert ezzel nem tudtam tallkozni s szembe vgni vdjaimat, megkezdvn vele leszmolsomat, avagy azrt,
    hogy ket nem tallom?... Felelj nekem!
    Krvezet: Ltod, kedves testvrem, Isten az blcs trvnyeinl fogva gy rendelkezett, hogy itt a szellemvilgban, ahol te
    vagy, a hasonlsg trvnye uralkodjk. Te tele vagy bosszval, te meg akarod magadat bosszulni egy igazsgtalansgrt.
    Bla m.: Minden bossz gondolata mgtt ott vannak k.
    Krvezet: s ez vlaszt el tlk.
    Bla m.: Mondom, nyomorult letemet nem sajnlom, de ket sajnlom, spedig klnsen azrt, mert tudom, hogy rg
    elhagytk k is a Fldet, s azt hittem, hogy majdan tallkozni fogok velk, s itt mg jobban, mg bizonyosabban
    meggyzhetem ket rtatlansgomrl. s me, lsd, mind ez ideig ez nem trtnt meg. Hiba htoztam, hiba svrogtam
    utnuk.
    Krvezet: Ltod, a bosszlls rzse ellenkezik a szeretet trvnyvel.
    Bla m.: Nem lehet azt szeretni, aki egy emberi letet tnkretett, tokba s szenvedsbe sodort tbb rtatlant.
    Krvezet: Efelett tlkezni nem te vagy hivatva.
    Bla m.: tljen ht az Isten!
    Krvezet: Bzd a j Istenre.
    Bla m.: Hiszen az tmutatst akarom ltni az igazsgszolgltatsban. Mit tegyek ht? Felelj!
    Krvezet: Fordulj Istenhez, krd az segtsgt s neked meg fogja adni azt.
    Bla m.: Egy id ta, mita csakugyan arra a gondolatra jttem, hogy htha t kellene krnem szmadsom kiegyenltsre,
    csakugyan foglalkoztam Istennel. Mert lsd, azutn, hogy ide tkerltem, se kedvet, se szksget nem reztem, hogy Hozz
    forduljak. Meg voltam rendlve hitemben. Azt hittem, hogy rtatlansgom mg itt is krds trgyt kpezi, s sokig nem
    fohszkodtam Hozz. jabban kertem csak, hogy segtsen meg hogy tallkozzam vele. Lehet, hogy nem ezt kellett volna krnem,
    de ltod nem tudtam mst krni, nem magamrt, ismtlem neked, nem magamrt, hanem rettk, az n kedveseimrt. De ht nem
    lehetetlen hogy igazad van. s amita az szeretetk eszembe jutott te pedig olyanflt mondtl, hogy ez itt (Mariskra mutat) s
    jobban mondva irnta tpllt rzelmeim vlasztanak el Tle, mintha tvolodnm tle s mintha valami ismeretlen vgyakozs arra
    ksztetne, hogy jbl imdkozzam. h, de j lenne, ha igazad lenne.
    Krvezet: Tedd meg azt, kedves testvrem, megltod, hogy milyen j hatssal lesz az te red!
    Bla m.: Azt mondod, hogy ki kell kapcsolnom irnta tpllt rzelmeimet? Az Isten megelgszik, hacsak arra az idre
    kapcsolom ki, amg Hozz szlok s t krem tovbbi segedelemrt?
    Krvezet: Nem, kapcsold ki egszen.
    Bla m.: Mert lsd, brmennyire gondolkozom, nem vagyok kpes.
    Krvezet: Krd Istent, hogy segtsen meg ebben az igyekezetedben.
    Bla m.: h, rzem, hogy akr ebben, akr amabban igazad van, magam nem segthetek nmagamon, hiszen ltom
    tehetetlensgemet. s Te, Isten, aki rendelkezel felettem, nem fogod tlem megtagadni krsemet, ha jbl hittel szlok hozzd.
    Ert, ert! Ert, Istenem! nem tudom, mihez elbb, ehhez vagy amahhoz, a gyllet leszerelshez vagy a szeretet szolglathoz,
    rettk s a Te parancsolataid szerint? De ert, ert adj nekem... (Rvid sznet.) Menj, menj (Mariska mdium fel), nem akarlak
    ltni! Legalbb addig menj, addig ne lssalak, amg ez a kp, megjul lelki szemeim eltt. Te ember, hallod-e te, te? Egy
    pillanatra lttam t, az n hitvesemet, s lttam gyermekeimet sszetett kzzel, trdepelve. h, micsoda kp ez! Micsoda
    csalka ltoms! Ez nem lehet... A vgyakozs utnuk lelki szemeim el varzsolta ket... Milyen boldog voltam egy
    pillanatra!... Szabadts meg tle, mert addig nem vagyok magam, ha nem is rzek gy irnta, ahogy reztem; de rzem, hogy
    teljesen csak akkor adhatom t magam ezeknek az des gondolatoknak, ha nem rzem t kzelemben.
    Krvezet: Kedves testvrem, neked magadnak kell magadat felszabadtanod ezen gondolat all.
    Bla m.: h, mit tegyek, hogy jbl meglthassam ket?
    Krvezet: Emelkedjl megint Istenhez.
    Bla m.: Istenem! Ltni szeretnm ket! (kezeit szttrja, ltomnya van.) Hogy mondod? h, csak kzelebb lennl hozzm,
    hogy megrthetnm szavaidat. Ltom, hogy sszeteszed kezeidet; azt is ltom, hogy ajkaid valamit mondanak nekem s flfel
    mutatsz. Vagy taln te is azrt knyrgsz, hogy tovbb lthassalak? h, knyrgj ht azrt is, hogy megrtselek, meghalljam,
    hogy mit mondasz?!... Az igazsgos Istenhez? az mondod? Azt az imt, azt mondod?... letemnek legkeservesebb s
    legfjdalmasabb pillanataiban csakugyan ez az ima hozott nekem enyhlst s vigasztalst. - h, milyen j vagy te, hogy eszembe
    juttattad!... Igen, igen... Nem hallom, de rzem, hogy azt akarod, azt kvnod... h, egsz lelkemmel kvetni akarlak. Nem akarom
    elszalasztani a pillanatot, amely megvltsomnak hajnalhasadst jelenti, hiszen olyan rges-rgen vgyakozom utnatok. Megprblom. Ert, Isten, ert!... (Bla mdium imdkozza a Miatynkot, mialatt Mariska mdium nagy knokat szenved s
    bedugja fleit.)
    Bla m.: ...s bocssd meg a mi vtkeinket, mikppen mi is megbocstunk...
    Mariska m.: Ne mondd ki!...
    Bla m.: megbocstunk az ellennk vtkezknek, s ne vgy minket a ksrtsbe, de szabadts meg a gonosztl!...
    Hatalmas Isten!... Ez volt ht az ok?... Ez volt ht, ami elvlasztott tletek?... Nem jttk ugyan kzelebb hozzm, de
    rzem, rzem, hogy mg mindig szerettek; rzem, hogy imdsgban egyeslhetek veletek. h, ember! Neked igazad volt.
    Abban az imdsgban talltam fel az n szmadsomat, de nem vele, (Mariska mdiumra mutat) hanem az Istennel, de
    nem az n bosszm kielgtsben, hanem az n kedveseimnek szeretetben. Mindent - mindent odaadok rettetek,
    valamikpp, hogy fldi letem minden gondolata a tietek volt; ezrt a ragaszkodsrt mindent jbl fel akarok ldozni.
    Isten! Tid az igazsgszolgltats, legyen tid a bosszlls. Hiszen te szeretettel fizetsz a Tled eltntorodott s rlad
    megfeledkezett, bns gyermekednek is. Vilgossg dereng agyamban. Az az Isten, aki egyetlen imdsgra ilyen enyhet ad
    a meggytrt lleknek, az az Isten nem lehet ms, csak szeret Isten; az az Isten nem engedheti a bosszllst s haragot;
    annak az Istennek trvnye kell, hogy legyen, s ez a trvny adta kezbe az eszkzt annak, aki gonosz volt ugyan s aki
    gonosz ma is, de akinek az szeretet-trvnye rtelmben meg kell bocstanom. - Hogyne bocstank meg, hiszen
    krptolni akar rette a szeretet melegvel. rmvel s vigasztalsval!... Neked adom, Istenem, minden gonosz
    rzelmeimet. zd ki azokat az n lelkembl s adj nekem vilgossgot s ert, hogy tle vgleg eltvolodva, mindig jobban

    s jobban kzeledhessem az n szeretteimhez!... Viszontltsra!... Viszontltsra!... Imdkozni fogok ellensgemrt. Uram!


    Bocsss meg neki s nekem, lgy irgalmas s kegyelmes minden szegny, bns gyermekednek! Jl van ez gy. Ksznm Neked,
    Istenem. Elmentek k s itt maradt . Legyen neki a te akaratod szerint! men.
    Mariska m.: h, hogy megbosszulta magt, szzszorosan megbosszulta magt!... h, ki tantotta re, hogy imdkozzk
    rettem?... Hiszen mikor a megbocsts szavt kiejtette, akkor egy hegyes trt mrtott a lelkembe. Soha, a legnagyobb
    knszenvedsekkel se tudott volna gy meggytrni, mint a megbocsts szavval. Hiszen n nem gy gondoltam, nem gy
    kpzeltem. Most mr nekem sem lehet hazudni tbbet. Ht mi trtnt velem, amita azt mondotta, hogy megbocst?.,.
    Azta ssze vagyok trve, tnkre vagyok tve. Sajog a lelkem s nem tudok mst, mint igazat mondani. Ht a megbocsts
    az igazsggal kapcsolatos? Igen-igen. Tudtam, hogy rtatlan. Azt is tudtam, hogy ki a bns?... De gy jobb volt. szegny
    volt; semmi egyebe nem volt, csak vinek szeretete. A valdi bnsnek pedig pnze is volt, sok-sok. s adni is akart belle;
    nemcsak akart, hanem adott is - sokat. s n azt gondoltam: utvgre mindegy, hiszen meghalni mindenkinek kell, ht
    meghal elbb; ki tudja, holnap tn amgy is meghalna; ki tudja, tn mg jobb dolga lesz, ha megszabadul lettl, hiszen
    olyan szegny. Ht kimondtam, hogy bns. Egy szavazattl fggtt. Ugyanannyi volt azoknak a szma, akik bntelennek,
    mint akik bnsnek mondottk, s n - egyedl rajtam fggtt a dnts - azt mondottam, hogy bns. - Az a tekintet,
    amelyet rm vetett az a sz, amelyet kimondott: Az Isten nevre mondom, hogy rtatlan vagyok odavsdtt az
    agyamba s nem tudtam tbbet onnan kiirtani...
    Krvezet: s sajnlod te ezt, kedves testvrem?...
    Mariska m.: Kaptam pnzt, vrdjat rte, de getett az, s mgse tudtam megvlni tle. Hatalmba kertett a gonosz, s
    attl a pillanattl kezdve mulattam s duhajkodtam. El akartam felejteni mindent. Az emberek csodlkoztak, hogy annyira
    megvltoztam. s n mgis csak mulattam, mindig, mert felejteni akartam, s gy ktszeres gyilkos lettem; mert a sajt
    egszsgemet is alstam; elpuszttottam. Azt hittem, vge, vge mindennek. s amikor nem lett vge, amikor ott azok kztt az l
    halottak kztt befejeztem letemet, az iszkossg halottja mr a Fldn - akkor mr hozzm hasonl csapat vrt rem, s azt
    mondta, hogy itt is lehet mulatni. s mulattunk tovbb. Mulattunk s kacagtunk; vigadtunk s lveztnk. Csak nha-nha jutott
    eszembe az a tekintet s azok a szavak s akkor jbl az rls krnykezett, gy, mint a Fldn. s aztn, amikor gyakrabban s
    gyakrabban visszatrt az a gondolat, az a tekintet, az a sz, akkor nem tudom, micsoda hatalom hozott ide; s itt gy reztem
    magam, mint egr a csapdban; - mirt ne mondanm meg?... Szerettem volna innen meneklni; reztem, hogy itt nagy baj vr
    rm.
    Krvezet: Pedig ltod, kedves testvrem, nem baj vrt rd, hanem Isten kegyelmnek a megnyilatkozsa, mert megmutatta
    Isten ezen testvrednek a szavaiban azt az utat, amelyen neked is haladnod kell.
    Mariska m.: h, ha tudnd, milyen csodt mutatott nekem az Isten!... Megmondom neked... Akkor, amikor eljtt; amikor
    megismertem, tagadni prbltam s akartam tovbb, hiszen sztnszerleg azt mondottam, hogy minden, amit mondanak,
    hazugsg; pedig mg akkor nem tudtam, hogy el fog jnni s fog szlni, - s mgis j elre megmondottam, hogy
    minden, amit itt mondanak, hazugsg. - s amikor szlott, azt hittem, hogy gyzni fogok vele szemben itt is. Letagadni
    akartam itt, hogy nem tudtam, hogy rtatlan - s nem brtam. Azutn amikor arrl beszlt, hogy tet milyen nagyon szerettk,
    elkezdett fjni a lelkem. Eszembe jutott az, hogy nutnam senkise gondolt vgyakozva s szeretettel. s ha gondoltak rem,
    akkor legfeljebb haraggal s gyllettel, vagy elfelejtettek egszen, senkinek sem jutottam eszbe azutn. Amikor imdkozott s
    megbocstott, akkor az a fjdalom tetzdtt azzal, hogy egy les trt mrtott mg radsul a lelkembe vgtelen knnal,
    nagy-nagy fjdalommal. s mgis, amikor elkezdett imdkozni jbl s amikor azt mondotta, hogy ltja az vit, akik
    imdkoznak rette, akkor az n nagy fjdalmam s knom kztt egy gondolatom tmadt, az a gondolat, hogy az Isten, aki
    igazsgosan bntet s aki nekem is ezt a gytrelmet kldtte, vajon megbocst-e minden bnsnek? Vajon igaz-e az, hogy van
    olyan, aki a bnskre is szeretettel s imval gondol? s abban a pillanatban csodt tett az Isten. Elkezdett imdkozni
    ellensgrt. rted, mi ez?
    Krvezet: rtem.
    Mariska m.: Amikor az n lelkemben csak a gondolat fakadt fel, hogy az Isten meg fog-e bocstani s rajtam knyrlni,
    akkor mr imdkozott rtem. Ht az Isten ilyen knyrletes?... .
    Krvezet: Igen, kedves testvrem. Te is bizalommal fordulhatsz Hozz, hogy vilgostsa meg a te lelkedet.
    Mariska m.: Nem, nem. Ha n az Istenhez fordulok, azrt fordulok Hozz, hogy ne vilgostsa meg, hagyja sttsgben (t.i. a
    lelkt), hogy ne lssam. Hiszen, ha megltnm, jbl megrlnk.
    Krvezet: Dehogy rlnl meg. Ltod, te rosszul, gonoszul cselekedtl; ennek a kvetkezmnyeit el kell vllalnod, enlkl
    nincs kiegyenlts. Krd Istent, hogy adjon ert, hogy a kvetkezmnyeket elviselhesd. Ez az tja a javulsnak.
    Mariska m.: Istenem! Ha szabad Hozzd szlnom, ha meghallgatod az olyan imkat, amin az enym, gy adj nekem ert,
    hogy elviselhessem a szenvedst! - Ltod, most krni akartam, hogy adjon nekem enyhlst, s nem tudom; nem jn ki ajkamon a
    sz.
    Krvezet: Mert ahhoz nincs jogod, kedves testvrem, hogy enyhlst krj az Istentl.
    Mariska m.: Vgtelenl szenvedek. Adj ht csak ert!... h, krlek, taln neked van jogod hozz, ha nekem nincs, krd az
    Istent!
    Krvezet: Nem csak n, hanem sok testvr egyttesen fogja krni az Istent, hogy adjon neked ert s megismerst, hogy
    helyzeted tlthasd s egykor te is betrhess az kebelbe velnk egytt.
    Mariska m.: Ksznm, ksznm. Nem rdemlem meg, de mgis jl esik. Imdkozzatok Klmnrt!... Isten veletek!...
    *
    b./ Tlvilgi riport s egy egszen friss fldi esemny
    Ugyancsak ide illik - remek sszehasonltsknt - az a tlvilgi riport s egy egszen friss fldi esemny, amikor is a riport
    odati szereplje a haza, mint eszme irnti tretlen hsgrl vall, a fldi friss esemny viszont - az jsgcikkbl kitnen lsgos magatartssal ugyanannak eszmnek megcsfolsrl-csfoltatsrl ltszik rulkodni. Ht ennyire megvltozott volna
    napjaink erklcse a rgihez kpest? A hasonlts apropjt pedig az adta szmomra, hogy a Tzparancsolatnak ppen a
    hazugsgot tilt rendelkezsrl rtam, amikor a Magyar Nemzet 2004. janur 20-i szma arrl tudstott, hogy:

    Krzik a zszlvivt. Folytatd tankihallgatsok - Elfogultsgi kifogs a BRFK-val szemben. A BRFK vizsglati
    fosztlyn tegnap tbb tant is meghallgattak a Tilos Rdi eltt trtnt zszlgets gyben. A fekete kabtos fiatalember ellen
    - aki tbb szemtan szerint az izraeli zszlt elvette, majd eltnt a tmegben - krzst adtak ki. - Szarka gota.
    *
    Ezek utn teht az a javaslatunk, hogy elszr olvassuk, majd hangkazettrl hallgassuk meg s ljk t az 1848-as
    zszlviv-nek az idtlen odatrl a Spirit Kr 1999. mrcius 14-i sszejveteln ERZSIKE mdium tjn elhangzott
    trtnett. Csodljuk meg a nyilatkoznak az anyagiaknl magasabb eszme, a haza irnti hsgt s kitartst a hallig, mely
    utbbit - az ltet lelkeseds miatt - csak hosszas meggyzs, breszts utn fogad el a hsg s szolglat, boldogt jutalmaknt.
    s ezutn tegyen az olvas sszehasonltst az igazi s a hamis zszlviv, a rgi is a jelenlegi erklcs kztt. /A hangkazetta
    kezd szavai: Harcolok! A zszlm al, vitzek!/

    1848. Zszlviv
    Mdium: Harcolok! A zszlm al, vitzek!
    Krvezet: Isten hozott!
    M.: Fel! Fel a kzdelemre, sorakoz! Aki magyarnak vallja magt, az utnam jn s az utols leheletig harcolunk ezrt a kis
    honrt, ezrt a kis hazrt. A zszl utn, elre! Indulj!
    K.: Mikor indultl el kedves bartom? Mert n is magyar vagyok, gy rzem. Nem tagadtam meg ezt a nemzetet, mert valban
    sokat tett azrt, hogy elbbre lpjen a vilg.
    M.: n vagyok a zszlviv, nem ltod?
    K.: Igen. Flemelted a karodat.
    M.: Utnam kell jnni. Aki magyar, az velem tart s mind utnam jn.
    K.: Csak egy baj van. Most is fltartod a karodat, de az egy ni kar, s a zszlt nem ltom, csak hogy a kar a levegben van.
    M.: Kiveszed a zszlt a kezembl?
    K.: Nem veszem ki. Isten rizz!
    M.: Nzd meg, hogy szortom. Ezt mg akkor sem lehet tlem elvenni, hogyha n meghaltam. Ezt nem engedem. Ezt a zszlt,
    ezt a magyar lobogt senkinek nem engedem.
    K.: rtelek. Nem engeded ki mg akkor sem, ha meghaltl.
    M.: Akkor sem.
    K.: rtelek, s hnyadik vet rod? Mikor trtnik ez, mindez, amit most mondasz?
    M.: Mind mikor trtnik?
    K.: Igen. vszmot, ha szabad megkrdeznem.
    M.: 1848.
    K.: Igen, ht most nnepeljk ppen a 151. vforduljt. Most.
    M.: Az nem lehet.
    K.: De hidd el!
    M.: n most vonulok a haddal.
    K.: Ht elg hossz ideje akkor, hogy mr vonulsz, s ez a lelkeseds benned bmulatot breszt bennem is, hogy ennyire, ilyen
    hossz id utn mg...
    M.: Ki vagy te, hogy gy mersz velem beszlni, a zszlvivvel? Ht nem ltod, hogy a sereg utn fog jnni?
    K.: Ht ment is annak idejn a sereg.
    M.: Ment is annak idejn?
    K.: De nagyon sok megsemmislt.
    M.: Mit beszlsz te itt? Ilyen szavakat?
    K.: Kedves bartom, megengeded, hogy akkor egszen higgadtan... Tudom, holnap lesz mrcius 15., ma van az idusa,
    elestje.
    M.: Miket beszlsz te?
    K.: De mindez, amit mondasz, 151 vvel ezeltt trtnt.
    M.: Az lehetetlen, az nem lehet. n rzem, s fogom s viszem a zszlt.
    K.: Megengeded? (megfogja a mdium feltartott kezt)
    M.: Hallomig. Az utols leheletemig s utna sem fogom kiengedni. Ezt senki, de senki el nem veheti.
    K.: Ez nagyon szp dolog, egy eszmrt meghalni. Kedves bartom. Minden elismersem s tiszteletem. Ha megengeded,
    akkor a sajt rdekedben s azrt, hogy ilyen hs vagy s voltl, pldt mutattl, hogy egy eszmrt meghalni nem tudja minden
    ember megtenni, de engedd meg, hogy n most mondjam neked, itt vagyunk majdnem hszan s tudjuk, hogy holnap nnepeljk...
    M.: Meghalni egy eszmrt? Ki mondja ezt, hogy meghalni egy eszmrt?
    K.: Igen. Te is meghaltl.
    M.: n is meghaltam. Mondja mg valaki, hogy meghaltam egy eszmrt! Igen vagy nem?
    K.: Igen. 151 ve.
    K.: Mert most 1999-et runk.
    M.: Meghaltam? Akkor a j gyrt haltam meg.
    K.: Igen. Igazat mondasz.
    M.: Ksznm, hogy a j gyrt meghalhattam. Istenem! De a zszlt nem engedem, ezt nem veheti el tlem senki, de senki
    emberfia.
    K.: Szabad krnem?
    M.: n ezt mg a hallba is magammal viszem.
    K.: Igen, s most legyl tovbbra is zszlemel, de az r Jzus Krisztus hadseregben, mert az a tkletes, legtisztbb eszme
    a hazafisg utn. Ha szabad ezt ajnlanom neked.

    M.: Neki is szksge van hadseregre?


    K.: Szksge van, igen. Figyelj! k hoztak ide most, hogy most lssad.
    M.: Idehoztak?
    K.: Idehoztak ebbe a barti krbe, hogy most vgre belssad.
    M.: Kicsit leteszem ezt a zszlt.
    K.: J, helyes.
    M.: Elfradt a kezem.
    K.: Na ltod. gy van.
    M.: Egy kicsit fogd meg, fogd meg a zszlt!
    K.: Ksznm.
    M.: El ne engedd! El ne engedd!
    K.: Nem engedem el. n is trzem, hogy mit jelent mg ma is a magyarsg a vilgnak. s most figyelj. Meg fogjk neked
    mutatni, hogy ez a hsiessg...
    M.: A zszlra vigyzz!
    K.: Vigyzok. Ksznm, hogy bzol bennem. Ezt a zszlt megrzm abbl a clbl, hogy kiteljesedjk az, amit 151 vvel
    ezeltt eszmeknt kpviseltetek s megismtldtt 1956-ban. Tudsz arrl? Nem tudsz, ugyebr?!
    M.: Nem tudok, de hogyha te ezt mondod, hogy 151 ve....
    K.: Akkor trtnt.
    M.: n ezt a zszlt most neked tadom...
    K.: Ksznm.
    M.: De gy rizd s gy vigyzz r, mint a lelkedre, mint a testedre. Ez, hogyha az ellensg kzeledik a haza, a hon fel, akkor
    se engedd el. gy rizd s gy szeresd s gy vigyed, mint ahogy az a csapat vitte s ment s hallunkig s az utols csepp
    vrnkig mentnk, hogyha mr azt mondtad, hogy meghaltunk.
    K.: Helyesen mlt idt hasznltl. Helyesen mondod.
    M.: Mert biztos gy van, mert 151 vig biztos, hogy nem lt ember. s azt a sortzet is, nem valszn, hogy tlltk,
    (ltomsa van) Ennek gy kellett lenni. Az a sok ember, az a sok ember, az a sok magyar, magyar ember, magyarok, magyarok s
    megint csak magyarok, ott fekszenek vrbe fagyva, vrbe fagyva, Istenem, miv lett ez a nemzet, miv lett ez a haza? Segtsd meg
    ezt a kis hont, segtsd meg ezt a kis nemzetet, hogy jra virgozzk. Sebek, az emberek, akik itt fekszenek vrbe fagyva, segtsd
    ket, takard be ket a te szereteteddel, zszlval, mert hiszen a honrt ldoztk az letket. Istenem, knyrlj rajtuk!
    K.: Nagyon szpen mondod.
    M.: Knyrlj meg rajtuk!
    K.: Imdkozzunk mi is rtk, hogy feltmassza ket az a Valaki, akinek az nnepe rvidesen kvetkezik. Az r Jzus
    Krisztus, aki ket is tmassza fel, hogy rjjjenek, hogy a hazaszeretet, mint eszme, nagyon szp. Meghalni rte valban nagy
    dolog s dicssg, de a dicssg legyen az r Isten s Az, aki a Fldn megmutatta az utat.
    M.: men. Kt nagy tiszta, fnyes angyal egy risi nagy, nagy-nagy nemzetkzi magyar zszlt hoz a magasbl,
    fntrl. Mi trtnik itt? Mi trtnik? Ez a honi zszl betakarja, elfedi, belepi ket, mindannyiukat. Ez csodlatos dolog, ez
    egy csodlatos. Ht van ilyen?
    K.: Ht ez a kegyelem.
    M.: Ht van ilyen? Nem gondoltam, amg ltem, hogy van ilyen, hogy ilyen lehet. s most, most a zszlt felhasogatjk,
    hasogatjk, hasogatjk, mg mindig hasogatjk, hasogatjk s egyenknt mindegyiket, ebbe a zszlba, ebbe a csodlatos
    zszlba, ami fnylik s ragyog. Istenem, megknyrltl ezen a kis nemzeten, ezen a harcol seregen? Hogy ksznhetnnk ezt
    meg neked? Mindegyik egy fnyl zszlba van beburkolva, s burkolva s burkolva s burkolva s beburkoljk s beburkoljk
    mindannyiukat. s az rangyalok lbe veszik s viszik s viszik fel a magasba, elttk az a kt hatalmas nagy angyal. Most a
    magyar cmert viszik viszik viszik a kt angyal azt a nagy-nagy cmert, ami ris, ami elltszik kelettl nyugatig, szakrl dlig s
    most megjelent a kereszt is fnt. s vilgt, s fnylik a kereszt is, ez csoda, ez egy nagy-nagy csoda s ezeket az elesett katonkat
    viszik, egyre magasabbra, egyre fljebb, egyre tisztbb rgikba, a szeretet szrnyn, kiteljesedve, szinte mr a zszl is, a sznek
    nem ltszanak csak egy fnyl, ragyog burok, amelyik beburkolja ezeket az elesett katonkat. s mind egyszerre mondjk, hogy
    magyarok vagyunk, magyarok, a hazrt harcoltunk, a hazrt ltnk s haltunk. s most egyszerre, a fnyl kereszt eltt
    leborulva, hlt adnak mindenrt, a szenvedsrt, a megalztatsrt, azrt, hogy ksznett mondjanak hogy a hazrt ldoztk
    az letket. s most nekem is oda kell trdelnem a fnyl kereszthez, s most csak klcsnkrem vissza a zszlt...
    K.: Igen, adom.
    M.: ...Mg odahelyezem a kereszt lbaihoz.
    K.: J, helyezd.
    M.: De utna visszaadom, hogy rizd, vidd tovbb.
    K.: J.
    M.: s soha ne felejtsd el azt, hogy magyar vagy s a honrt rdemes dolgozni, rdemes harcolni, rdemes lni s
    rdemes meghalni. rdemes lni, rdemes harcolni, rdemes meghalni. Isten veletek!
    K.: Isten veletek!
    M.: Imdkozzatok!
    Ms szellem:
    M.: Nagyon elfradt a kis testvrke, gyhogy most tbb szenvedt nem hozunk. De azt a zszlt, amit most megkaptatok,
    hven rizztek s a hazaszereteteteket is virgoztasstok ki a szvetekben, mert a honszeretet nagyon, de nagyon fontos. s
    megkapttok azt a keresztet is, ide eltek lett varzsolva a harcosok, a sereg ltal s ti is gy igyekezzetek, hogy ez a kereszt
    mindig ott lebegjen a szemeitek eltt, mert ez a kis haza, ez a kis nemzet, ez a magyar nemzet, a szeretete s a hite s az a tan,
    amely szzhuszonvalahny ve a magyar honbl, a magyar fldbl virgzott ki. Ezt ti is rakjtok oda a ti szeretetetekkel, a
    ti hitetekkel, az r Jzus zsmolyhoz, a kereszt lbaihoz s gy igyekezzetek, hogy ez a tan njn, fejldjn s a ti
    szeretetetek s a hitetek ltal, mint ahogy azt a testvrke mondta, az a harcos, hogy ez a kereszt fnylik s vilgt kelettl
    nyugatig, szakrl dlig, s tudjk meg az emberek, hogy a magyar az nem alval, hogy a magyar np az egy klnleges ember,

    egy klnleges nemzet, mert sokat szenvedett s mr megrett arra, hogy is knnyebb sorsot nyerjen. Ezrt volt az a sok
    megalztats, az a sok nlklzs s most is ezrt van, hogy soha de soha ne legyetek fennhjzk, soha ne mondjtok azt,
    hogy klnb nemzet vagytok, mint a msik. Hanem legyetek csak ti picik, mert ha picik vagytok, akkor felmagasztosultok.
    Mert nem a ti rdemetek az, hogy ti nagyok vagytok, hogy nagyok lesztek, hanem akinek gondja van erre a kis nemzetre, erre a kis
    npre. Az Isten s az r Jzus megajndkoz benneteket, hogy elfogadk legyetek s a hitetekkel kiteljesedve egy olyan csodlatos
    vilgot fogtok felpteni, amelyik minden fel fnyleni fog s idejnnek tletek tanulni a klnbz nemzet fiai, mert beltjk azt,
    hogy itt van az igazsg, ahol ez a kicsi nemzet kzd s vergdik s li a htkznapjait akkor is, hogyha ft hasogatnak a htn,
    akkor is, ha meztlb kell jrni, akkor is, ha hezik ha szomjazik, de elfogadja azt az egyedli dvzt dolgot, amit a Megvlt itt
    hagyott, a hitet, a tudst, s amikor ti a szeretetetekkel, a hitetekkel ebbe belemlyltk akkor ti is sugrozni fogtok s
    beburkolztok azzal a nemzeti lobogval s mindenki ltja rajtatok hogy magyarok vagytok s ezt nem kell szgyellnetek, mert
    elsk lesztek a nemzetek sorban, mert elsknek kell lennetek mert megrtetek itt bell llekben arra, hogy mg jobban
    kiteljesedjen minden kztetek s krlttetek mert hittetek s bztatok akkor is, amikor rosszul ment a sorotok amikor leigztak
    benneteket a nemzetek amikor elvettk a nemzetnek a nagyon sokad rszt, amikor sszezsugorodott ez a kis nemzet, de ennek az
    lett a kvetkezmnye, hogy kelettl nyugatra, szakrl dlre szertement a magyarsg s hirdeti az Istenhitet, amit ott is befogad
    emberek millii s millii meg fognak rteni s k is magyarnak valljk magukat, nem kvlrl, hanem bellrl. Mert az a hit s
    az a szeretet tsugrzik egyik emberrl a msikra s gy ez a kis nemzet nagy lesz s a hit s a szeretet ltal hinni fognak msik
    nemzet fiai s lenyai is, s ti pedig boldogok lesztek s rmteli honban egy szebb jv el nztek s boldogok lesztek, hogy
    ennek az alapjait ti is itt s most Isten segtsgvel pthetitek, lerakhatjtok s ezt tovbb fogjtok adni minden npnek s
    nemzetnek, s akkor a honszeretet kiteljesedik bennetek is s krlttetek. s minden de minden ragyogni fog. Ennek a kis honnak
    ragyogni, lni, virgozni kell, mert ez mskpp nem lehet, mert az lds hullik, hullik, hullik retok s hullik erre a kis csonka
    orszgra is. ldjon meg benneteket a mindenhat Isten! A keresztre figyeljetek, ne felejtstek el a kis egynisgeteket, a
    honszereteteteket odatenni a kereszt lbaihoz s mindennap gondoljatok a haztokra, gondoljatok egymsra, ne csak itt, hanem a
    hazban l minden embertestvretekre s imdkozzatok! s kszldjetek a nagy htre s elmlkedjetek sokkal intenzvebben,
    mint ennek eltte. ldjon meg benneteket a mindenhat Isten az Atya, a Fi s a Szentllek, dicsrtessk a Jzus Krisztus,
    beszlgessetek szellemi dolgokrl! Isten Veletek! Dicsrtessk a Jzus Krisztus!
    K.: Mindrkk men, Isten veled!
    *
    K.: Vgtelen jsg Mennyei Atynk! Ltjuk s rezzk, hogy a formknak is van jelentsge, hiszen az eszme, a szellem az
    mindig hat s ltzkdni akar olyan ruhba, hogy azt mindenki megrthesse, az is, aki mg az eszmtl tvolabb van, hogy
    felfoghassa, le kell szllni, meg kell magyarzni, hogy mik a szeretet lpcsfokai, a csald, a nemzet, az egsz vilg, mert egy
    atynak gyermekei vagyunk, akik a buks kvetkeztben tvolodtunk el tle s egymstl is. Vgtelen jsg Mennyei Atynk,
    ksznjk a nagy bizonysgttelt, azt, hogy akik btrak voltak egy eszmrt meghalni, lelkestsenek bennnket, annak az
    eszmnek diadalra vitelben, amit az emlts szerint is szzhszegynhny vvel ezeltt ebben az orszgban rakott le a
    szellemvilg, a Fldet irnyt nagy-nagy vezrsg s le van rva egy mondatban, majd olvasstok! Adelma mondotta. Majd csak
    szz v mlva fogjk a Szellem-Er-Anyagot felfogni, mert akkorra taln az emberisg odig fejldik, hogy nem az anyagbl
    indul ki, hanem fordtva. A szellembl, amely mozgat, irnyt mindent s az a szellem, amelyik a buks kvetkeztben az anyagba
    dermedt s jra kegyelem folytn felbresztetett. Ez az evolci, nem tagadjuk meg, ez az breds s ez a halads a cl fel, az r
    Jzus Krisztus s rajta keresztl a vgtelen nagy hatalmas szeretet fel, az r Isten fel. Ksznnk mindent, igyekezznk s
    igyekezni fogunk, hogy ezt valamilyen kis mrtkben a mi kis tevkenysgnkkel elbbre mozdtsuk. gy legyen! men.
    *
    c./ A mdiumits gyakorlsa s mltatsa az albbiaknak
    Mariska, Bla s Erzsike mdiumok ltal kzvettett elz kt manifesztci kzreadsa utn most egy rgi adssgot szeretnk
    trleszteni. Azt, hogy szljunk vgre arrl az ldozathozatalrl is, amivel a mdiumits gyakorlsa jr. ll ez klnsen azokra a
    mdiumokra, akik - akr intuitv, akr mechanikus mdon - olyan szfra lakinak megnyilvnulst teszik lehetv, akikben mg
    klnbz fldi szenvedlyek dlnak, nem tudvn arrl sem, hogy mr meghaltak. Napnl vilgosabb, hogy ezek az rzsek a
    mdium lelkt is megrzzk, benne ilyen-olyan nyomot hagynak, amivel mg breds utn is hosszan kszkdnie kell. Ez tny, a
    lertak, de fleg a hangkazetta ezt vilgosan tkrzi, amikor hallhat a Kr vezet szellemnek ama megllaptsa, hogy a
    mdium nagyon elfradt. Mit mondjunk teht errl - az egybknt sem knny - fldi letben trtn ldozatvllalsrl? Azt,
    hogy a blcs Gondvisels me megmrettetsi idben, g s fld kztt olyan csatornkat nyitott meg, hogy ezen keresztl egy
    szertelen fldi let utni szellemllapot enyhtsre, az adott szfrabeli helyzet felismersre lehetsg nyljk. Ilyen
    lehetsgnyjtst teljestett az Egyletben Rohay Bla (csak mkdsnek vszmait ismerjk: (1906-1943) s felesge Fischer
    Mria (1860-1931), illetve nyjt a jelenben a rgi Egylet szellemisgt kvet Spirit Krben 1980 ta Bubla Erzsike (1934),
    amirt mindhrmuknak ksznet, s mlt megemlkezs azzal, hogy fnykpket az I. ktetbeni II.-es Fggelk folytatsaknt e
    ktet Fggelkben hozzuk. s ezt tesszk a fenti szellemtannak legfiatalabb, de tbb mint 30 ve Amerikban magyarknt
    hatalmas szellemi munkt vgz Pcze Jzsefn sz. Grosswald ZITA (1938) mdiummal is, akirl - a nagyon idszer
    manifesztcijnak e ktetbeni kzlsi helyn - kln is meg fogunk emlkezni.

    Bla mdium kijellse


    (Az Egylet 1906. szept. 16-i lsn Jzsef m.)

    Bla testvretek megkezdheti mdiumitsa gyakorlst. Azokon a vasrnapokon, melyeken ez a mdium (nmagra mutat)
    nem mkdik, a mkd mdiumok kztt Bla is foglaljon helyet. A nem vasrnapra es lseken Blnak nem kell mkdnie.
    Ha ez a mdium (Jzsef) akadlyozva volna, Blnak kell t helyettestenie.
    Szeretett testvreim! Minden tapasztalataitok ellenre sem tudjtok, hogy mit jelent a mdium mkdse. Nem tudjtok, hogy
    milyen nagy erklcsi felelssg terheli az eszkzket a mdiumits gyakorlsban s a tekintetben, hogy magasztos hivatshoz
    mindig mlt maradjon. pp oly kevss tudjk ezt maguk az eszkzk, mert klnben berebbek volnnak s az eredmny is
    biztosabb volna. Hiba, k is csak emberek; az emberekkel lnek s a vilggal val rintkezsben annyi ksrtsnek s hibaval

    harcnak vannak kitve, hogy az eredmny java rsze elvsz. Hiba figyelmeztettk ebben a krben a mdiumokat mindig, hiba
    mutattunk re feladatuk nagy jelentsgre. Nem voltak elg ersek, hogy helyket gy tltsk be, mint arra hivatva lettek volna.
    De a trvny szmol s mi is szmolunk az emberi gyengesgekkel s ezrt nem fogjk ket szigoran szmadsra vonni. Neked
    azt mondom, (Blra mutatva) ellenrizzed nmagadat! Mdiumaitok nem gpies mdiumok, teht felelsek a
    kzlemnyekrt, melyek kzvettskkel jnnek. k intuitv mdiumok s ppen ezrt szigorbban kell magukat
    ellenriznik, hogy ne engedjk magukat vakon t azoknak a megrohansoknak, melyeknek ki vannak tve. Az intuitv
    mdium megrzi annak a szellemnek a minsgt, aki sszekttetsbe igyekszik vele lpni, s ha az trvnytelen
    termszet, nagyban hozzjrul ahhoz, hogy a tvelygs visszautasttassk s az igazsg rvnyre jusson. Mi neveljk
    magunknak mdiumainkat, kiket hivatottaknak tartunk annak a feladatnak a teljestsre, melynek rdekben ez a kr
    mkdik. Azok a rgi idk elmltak mr, amikor az emberek kedlyre megfontols nlkli hittel lehetett hatni. A hitetlen
    szellemek tmegesen jnnek a Fldre s harcolnak az uralomrt, hogy a hv emberek boldogsgt alssk s letiporjk.
    Ragyog fegyverekkel kzdenek ezek, akik elkprztatjk az emberek szemeit; kzdenek szokokkal, elmletekkel, tudomnyos
    tnyekkel, vizsgldsbl foly tapasztalatokkal. A lomha gondolkods emberek, kik legszvesebben msokat hagynak
    maguk helyett gondolkodni, szvesen meghajolnak e tudomnyos szellemek tlete s a kiltsba helyezett dvssg eltt,
    hiszen olyan knyelmes dolog nem hinni semmit sem. A hitetlensg semmifle ktelezettsggel sem jr, legfeljebb attl kell
    tartzkodni, hogy az emberi trvnnyel ne jjjnk sszetkzsbe. Tartzkodjl attl, hogy msnak rts, mert te is gy
    jrhatnl. De az embereknek tetszik, ha minden fejtrs nlkl lhetnek, lvezhetnek, s a pillanatot kihasznlhatjk az rmk
    s tuds megszerzsre. Ezrt nem tmaszkodhatik a hit e jelensgekkel szemben csupn egyszer lltsokra. Hiszek, mert
    ennek a szksgessgt rzem, hiszek, mert helyesnek tartom. Ezek nem olyan fegyverek, melyekkel a pusztt dmonok ellen
    kzdeni lehetne, akiket most felszabadtottak s akik a tudomny rve alatt az embereknl behzelgik magukat. A hitnek is
    szokokkal kell felszerelve lennie; neki is az sz s okossg pallost kell hasznlnia, azt kell mondania s tudnia, amit hisz s hogy
    mirt hiszi azt. A hitnek nem szabad a gny trgyv lennie s a gyenge s hinyos sz ismertet jeleknt szerepelnie.
    A hitnek pp oly ervel, hasonl sly s tartalm bizonytkokkal kell fellpnie, mint a hitetlensgnek, s nemcsak btran s
    minden flelem nlkl kell a neki sznt csapsokat felfognia, hanem gyakorolt kzzel kell a bizonytkok pallost is forgatnia, st
    ha szksges, tmadnia is kell, hogy ne csak megtartsa elfoglalt helyt, hanem egy-egy lpst tegyen elre is, behatoljon az
    ellensg tborba s trt hdtson ott is. Erre a clra nevelnk mi benneteket s mindazokat, kik kpesek a hit harcosaiknt
    fellpni. Azt akarjuk, hogy eszkzeink minden kzlemnynek magva s tartalma legyen. Hogy gyszlvn harci kszlet legyen
    ezekben a kzlemnyekben, hogy ennek segtsgvel a harcot ellenfeleitekkel ti is sikeresen felvehesstek. Ha az embereknek azt
    mondjtok majd: hiszek a szellemekben, spiritiszta vagyok azt hallottam, hogy A, B, vagy C szellem ez vagy amaz megbzhat
    eszkz ltal nyilatkozott - mi fog akkor trtnni? Az emberek szemetekbe fognak nevetni s gyengeelmjeknek fognak tartani
    benneteket. Azrt nem ez az t az, melyen haladnotok s gyetekrt harcolnotok kell. De ha azt fogjtok nekik mondani: a
    szellemtan kvetje vagyok sszer s logikus okokbl; nem azt vizsglom, vajon melyik szellem szl a mdium ltal; meg
    vagyok rla gyzdve, hogy szellem volt, de nekem mindegy, hogy ki volt, ha csak igazat mondott, melyet igaznak
    elfogadok, igaznak rzek; ami megegyezik rzseimmel, az igazsgrl s igazsgossgrl alkotott fogalmaimmal. s ha
    hitem szentsgrt sszer okokkal kzdk, melyeket az erklcsi igazsg szempontjbl nem lehet megtmadni, melyeket a
    jzansz megrthet s elfogadhat, akkor egyenl rtkkel brok ellenfelemmel, akkor nem kell mg a szellemekre is hivatkoznom.
    Ebbl a clbl neveljk mi mdiumainkat; ennek a clnak szolgl ez a kr. Itt kell a harcosokat kikpeznnk, kik a
    csatban rszt vesznek, mely mr megkezddtt, de mg sokkal nagyobb s fokozottabb mrtkben fog folytatdni az
    emberek kztt. Gondolkodnia kell az embernek, gondolkodnia s tlnie, amennyire ezt megismersi foka megengedi, s ha
    gyenge a megismerse, gyenge az tlkpessge, akkor tanuljon itt, hogy megllhassa a helyt, ha majd harcolnia kell.
    Ebben a szkben lt Antal, ki feladatt e krben jl s teljesen betlttte. Most ott harcol, hol a tovbbi kzdelemre van
    hivatva, de ennek dacra most is segt itt dolgozni. Mg letben megkezdettk utdjnak nevelst, ki most itt betlti feladatt,
    amint arra kpes. s most ez (Blra mutat) lesz hivatva, hogy Jzsef utdja legyen, ha h marad rendeltetshez. Ennek az
    eszkznek (Jzsefnek) soha sem mondtuk, hogy Antal testvretek utdja lesz, tudta, rezte mg Antal letben. Neked, Bla, mr
    most megmondjuk, hogy mire vagy hivatva, s hozztesszk: figyeld meg nmagadat s igyekezzl a feladatot, melyre hivatva
    vagy, gy betlteni, amint ezt most itt kifejtettem, mert harcosokra van szksgnk a nagy csatban, mely mr kszldik.
    Ers, hajthatatlan, soha el nem lankad harcosokra, hogy visszaverhessk azokat a borzaszt tmadsokat, melyeket a
    hitetlensg a tudomny larca alatt az emberisg dve ellen intz. Igen, harcosokra, btor, ntudatos, gondolkod, ismeretben
    gazdag katonkra! Ezt jegyezztek meg magatoknak s ezt jegyezd meg te is, Bla, magadnak. s ha teljes szvvel teljestitek
    ktelessgeiteket, ha hittel s bizalommal fogtok dolgozni, egyenkint mindegyik s mindnyjan egyttesen, akkor veletek lesz az
    Atya segtsge s ksrni fog az kegyelme s gyzedelmesen fogtok ebbl a harcbl kikerlni, mint btor, hitbuzg, szeretettel
    teljes gyztesek! gy legyen, ezt adja az r, s gy ksrjen benneteket az ldsa s az szent Finak, Megvlttoknak a
    segtsge! men.
    *

    A X. parancsolat
    Ne kvnjad felebartod hzt, se mezejt, se krt, se szamart, se msminem jszgt!
    Az utols parancsolat ugyancsak a megkvnsrl beszl. Ez figyelmeztets arra, hogy az ember ne kvnja meg felebartja
    hzt, sem semmifle tulajdont. A megkvnsnak egyik motvuma az irigysg, a msik motvum az ignyekre vonatkozik. Az
    ember ne kvnja meg a mst, se ing, se ingatlan, se szellemi tulajdont! Ha errl a trrl le tudja magt szortani annyira, hogy
    mr nem a ms tulajdont kvnja, hanem csak ahhoz hasonlt, akkor mindenekeltt vizsglja meg mi az, amit kvn, rdemes-e r
    energit pazarolni, mennyivel viheti vele elbbre a boldogsgt, s azutn igyekezzk azon, hogy sajt erejbl, ms
    megkrostsa nlkl elrhesse. Persze, ha gy ltja, hogy sem kzvetlen, sem kombinlt lehetsge nincs re, mondjon le rla.
    Egyltaln, minden kvnsgt vegye fontolra, hogy ne a hvsgait, hanem a lelkt tpllja vele. A X. parancsolat teht
    szernysgre, ignytelensgre inti az embert. Szval azon parancsolatok egyike ez, amely ellen az ember naponta vt - llekben
    -, mert fldi rtelemben csak akkor vt, ha azrt, hogy eltulajdontsa, megkrostja felebartjt, trvnybe tkz cselekedetet visz

    vghez annak megszerzsre, amit ignyeibl kifolylag megkvnt. Ez a parancsolat nyilvn azrt kerlt utols helyre, hogy
    az ember minden bn, tveds s akars lekzdsvel eljusson a lemondsig.
    *

    VI. Fejezet
    1./ s mindezekhez mit hozott Krisztus, a prftk ltal j elre megjvendlt Messis?
    a./ltalnossgban
    Legelszr azt kell szlelnnk, hogy nincs szakadk a mzesi s a krisztusi elvek kztt, szemben azzal a lnyeges
    klnbsggel, ami az egyiptomi s a zsid valls kztt llott fenn. Nevezetesen: Az egyiptomiak rtusait a mgia jellemezte,
    vagyis az istensgek fl val emelkeds lehetsgnek keresse az engedelmessgre trekvs helyett. Ezzel szemben a
    Tzparancsolat olyan vallsnak vetette meg alapjt az kori keleten egyedlllan, amely a lelkiismereten keresztl jelenvalv
    tette az emberi trsadalomban a tlvilgon l s mkd, termszetfltti Istent.
    Ilyen lnyeges klnbsg a zsid s a keresztny valls kztt nem ltezik. Jzus ugyanis gy kezdte meg fldi tantst: Ne
    gondoljtok hogy jttem a trvnynek vagy a prftknak eltrlsre. Nem jttem, hogy eltrljem, hanem inkbb hogy
    betltsem. /Mt 5:17/
    b./ s nzzk mondsait az egyes parancsok tekintetben is:
    Az I. parancshoz:
    Jzus pedig mond nki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szvedbl, teljes lelkedbl s teljes elmdbl.
    Ez els s nagy parancsolat.
    A msik pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebartodat, mint magadat.
    E kt parancsolattl fgg az egsz trvny s a prftk. /Mt 22:37-40/
    A II. parancshoz:
    Ne gyjtsetek magatoknak kincseket a fldn, hol a rozsda s a moly megemszti, s ahol a tolvajok kissk s ellopjk;
    Hanem gyjtsetek magatoknak kincseket mennyben, ahol se a rozsda, sem a moly meg nem emszti, s ahol a tolvajok ki nem
    ssk s sem el nem lopjk.
    Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szvetek is.
    Senki sem szolglhat kt rnak. Mert vagy az egyiket gylli s a msikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik s a msikat
    megveti. Nem szolglhattok Istennek s a Mammonnak. /Mt 6:19-21,24/
    A III. s IX. parancsokhoz:
    Hallotttok hogy megmondatott a rgieknek; Hamisan ne eskdjl, hanem teljestsd az Urnak tett eskidet.
    n pedig azt mondom nktek: Teljessggel ne eskdjetek; se az gre, mert az az Istennek kirlyi szke;
    Se a fldre, mert az az lbainak zsmolya; se Jeruzslemre, mert a nagy Kirlynak vrosa;
    Se a te fejedre ne eskdjl, mert egyetlen egy hajszlat sem tehetsz fehrr vagy feketv.
    Hanem legyen a ti beszdetek: gy, gy; nem, nem; ami pedig ezeken fell vagyon, a gonosztl vagyon.
    A IV. parancshoz:
    Jzus abbl az elvbl indult ki, hogy a szombat van az emberrt, nem az ember a szombatrt. Az Emberfia ura a szombatnak
    is. /Mrk 2:27/
    Erre hivatkozva hagyott fel a fiatal Egyhz a szombat megtartsval. Ugyanakkor a 7 napbl ll hetet megtartotta, csak a ht
    els napjt jellte ki az istentisztelet cljra /1Kor 16:2/
    Te pedig, amikor imdkozol, menj be a te bels szobdba, s ajtdat bezrva imdkozzl a te Atydhoz, aki titkon van, s aki
    titkon nz, megfizet nked nyilvn.
    s amikor imdkozol, ne legyetek sok beszdek, mint a pognyok, akik azt gondoljk hogy az sok beszdkrt hallgattatnak
    meg.
    Ne legyetek ht ezekhez hasonlak mert jl tudja a ti Atytok, mire van szksgetek, mieltt krntek tle.
    Ti azrt gy imdkozzatok: Mi Atynk ki vagy a mennyekben /Mt 6:13/
    Az V. parancshoz:
    Jzus is vltozatlan szavakkal: Tisztelt atydat s anydat idzi Mzes V. parancst /Mt 15:4/, de van kt hely az
    jszvetsgben, aminek ltszlagos ellentmondsra ki kell trnnk. me:
    Hagyd el apdat s anydat s kvess engem!
    Aki inkbb szereti atyjt, s anyjt, hogy nem engemet, nem mlt nhozzm. /Mt 10:37/
    Jzus ezzel arra figyelmezteti az embert, hogy hagyja el atyi hagyomnyait, melyek szerint a bosszlls, az ellensgeskeds,
    a faji gyllkds szksges, s Istenhez csak a klnfle ritulkon, dogmkon keresztl lehet eljutni. Ezeket el kell hagynia.
    Lehet, hogy a finak nehezre esik szembeszllni az atyval, megbntani t hitben, de ppen ez a fjdalom bizonytja, hogy az
    irnta rzett tisztelete megvan, s mennie kell elre, a sttsgbl a vilgossgba. Egy msik helyen pedig azt mondja:
    Nemde atyitok azt mondjk szeresd felebartodat s gylld ellensgeidet! n pedig azt mondom, szeresstek
    ellensgeiteket, ldjtok azokat, akik titeket tkoznak. /Mt 5:43-44/
    Ez az a csendes forradalma, amit gy fejez ki:
    Ne gondoljtok hogy bkessget hoztam e vilgra - nem, hanem hborsgot, mert mostantl kezdve hborsgban ll az
    atya a fival, a fi az atyjval, a leny az anyjval stb... /Mt 10:34/

    Arra a hborsgra gondol , amelyet a jban val meggyzdsnek vvnia kell a konzervatv, improduktv hagyomnyokkal,
    amely hborsg azonban egyltaln nem cskkenti, st kicsiszolja a fii tiszteletet az atya irnt.
    A VI. parancshoz:
    Hallotttok, hogy megmondatott a rgieknek: Ne lj, mert aki l, mlt az tletre.
    n pedig azt mondom nektek, hogy aki haragszik az atyafira ok nlkl, mlt az tletre; aki pedig azt mondja az
    atyafinak: Rka, mlt o ftrvnyszkre /Mt 5:21-22/
    A VII. parancshoz:
    n pedig azt mondom nktek, aki asszonyra tekint gonosz kvnsgnak okrt, immr parznlkodott azzal az szvben.
    /Mt 5:28/

    A VIII., IX. s X. parancsokhoz:


    Jzus megersti az szvetsgnek a Ne lopj! trvnyt. /Mrk 10:19; Lukcs 18.20/, mint ahogy a IX s X. parancsokban
    foglaltakat is.
    *

    2./ Akkor mi a problma?


    Ha viszont nincs ellentt - mint ahogy valban nem ltezik - a fenti mzesi is krisztusi parancsok kztt, mg inkbb felvetdik
    az a nagyon komoly krds, hogy mi okozta a mltban s mi okozza a jelenben is a zsid is keresztny valls hvei kztt nem csak
    az szinte megrts hinyt, hanem azt a bizonyos - mostanban gylletbeszdnek mondott - ellenszenvet? szokok keresse s
    taglalsa helyett elszr hallgassuk meg a legilletkesebbnek, Mzesnek egy konkrt eset - zsid apa megszaggatott ruhban
    keresi halla utn a krisztusi hitre trt s ezrt a Fldn kitagadott fit, hiba - odatrli szigor, de meghatan szp s logikus
    magyarzatt A harmadik ktet el rtak - s az albbi kiegszts - jegyben. A kzlsre kerl manifesztci kapcsn az a
    krds is felmerl, hogy miknt volt lehetsges Mzesnek az oly magas szellemnek mintegy 70 vvel ezeltti megnyilvnulsa a
    magyarorszgi Egylet krben? Kztudott ugyanis, hogy a fldi s tlvilgi - mdium tjni - kapcsoldsnak a hasonlsg
    trvnye szab hatrt, ad lehetsget. A megtrtnt eset teht amellett szl, hogy a trvnyi lehetsget az Egylet akkori lsn
    jelenlvknek s fleg Jzsef mdiumnak magasszint szellemi s lelki adottsgai biztostottk. Javasoljuk ehhez mg az I. ktet
    feltst s Jzsef mdium ottani nvallomsnak elolvasst.

    a./Mzes s Krisztus
    A hszas vek egyik egyleti lsbl Mariska s Jzsef beszl mdiumok tjn

    Mariska mdium: Nem akarok tbbet ltni, sem hallani! Igen, igen, vgytam ide, de felfohszkodtam az n Uramhoz,
    Istenemhez, hogy segtsen meg engem, hogy h maradjak. s n gy rzem, hogy ha idejttem is ebbe a hajlkba, ahol nem
    tudom, mi van, de n h maradok. Nem flek; szembe akarok ht nzni azokkal az emberekkel, akik itt vannak, hogy megtudjam,
    micsoda stt hatalom az, amely eltrti a legjobbakat is kzlnk s elvaktja ket annak az idegen befolysnak elfogadsra,
    amelyrl neknk mg hallanunk sem szabad. Ez ht az a hely! De hisz ez borzaszt; mi lesz velnk, ha mr arra sem tekintnk fel,
    aki neknk mindennk volt eddig?! Ht minden hazugsg, ht semmi, de semmi sem marad meg, ht Jehova nem tudta
    megvlogatni az prftit, az kvetit, mindegyik csak olyan gyarl s vak lesz idvel, hogy megtagadja minden
    tantst, amelyet neknk adott s hagyott?! Nem tudom elhinni, nem igaz, nem igaz! s ha visszhangozni fogjk az sszes
    gi hajlkok s ha itt a Fldn az emberek kzt, de leginkbb ebben a hajlkban szzszor s ezerszer fogjk is mondani,
    hogy , akire gy tekintettnk fel, mint az egyedli prftra, a Jehova kldttre, megtagadta volna a mi hitnket,
    akkor mi lesz velnk, ki fog rajtunk megknyrlni, ki segt meg bennnket?!
    Krvezet: Isten.
    Mdium: Ne szlj hozzm! Kzttem s Jehova kztt olyan kzvettre, mint te vagy, nincs szksg! Ha az n
    szzatomat nem hallgatja meg, a tiedet mg kevsb... Nem! Nem akarok rlatok tudni semmit se! Hisz nem is azrt jttem n ide,
    n meg akartam bizonyosodni arrl, amit ott, ahol voltunk, szjrl szjra adnak s ismtelnek neknk, hogy Mzes, a mi
    prftnk, Jehovnak legkedvesebb gyermeke, te kpes lettl volna megtagadni a hitet?! Hogy te megszntl abban hinni,
    hogy a mi messisunk, a neknk meggrt Messis nem jtt mg le a Fldre az emberek kz, a mi testvreink kz,
    akiknek meggrte, hogy visszaadja az elveszett orszgot s hogy naggy s hatalmass teszi ket. Mzes! Nem hiszem, nem
    hiszem!! Akkor ssze kell omolnia mindennek, akkor hazugsg minden, akkor kiben bzzunk? h, mily borzaszt! Eddig, amikor
    az a gondolatunk feltmadt bennnk, hogy htha mgis?! akkor odamentnk a mi Mzesnkhz, leborultunk eltte s azt
    mondtuk: Te vagy az Isten kldttje, te vagy az, akire neknk hallgatnunk szabad, a te parancsod valdi s igaz; nincs neknk
    senki ms, aki kpes lenne minket a mi bneinktl megtiszttani. s most ezt is elvesztettk volna? Nincs senki, aki feleletet
    adhatna ebben a borzaszt helyzetben?
    Krv.: Dehogy vesztetttek el! Hisz Mzes megvan! s mi volt az legfbb parancsa? Szeresd Istent mindenekfelett s
    felebartodat, mint tenmagadat. s mit hozott a msik, a Megvlt? Ugyanezt a parancsot erstette meg.
    M.: (ktsgbeesett tiltakozssal) Nem akarom hallani! Mit tudod te, hogy micsoda rzelmeket s gondolatokat kavarsz fel a
    lelkemben?!
    Krv.: De nzd, des testvrem, nem szabad semmi ell se elzrkzni, hanem jzansszel megbrlni, s ha ez nem elg, akkor
    a hatalmas, mindenhat Istenhez fordulni segtsgrt, hogy ezt a munkt elvgezhessk. Ezt ajnlom neked is.
    M.: Te idegen vagy, te nem tudod, hogy a munkt nem magunk vgezzk el. Ott voltak a mi papjaink, akik bementek a
    szentlybe s imdkoztak a mi bneinkrt, akiket vlasztottak a nemzetsgbl, akiknek szava elhatolt a Jehova trnja el. Neknk
    nem volt ms ktelessgnk, mint krlvve a szentlyt vrnunk a mi papunk visszatrtt, amg kijtt, leimdkozva bneinket s
    megldott bennnket Jehova nevben, aki kijelentette ltaluk neknk, a kivlasztott npnek, hogy megbocsjtottam
    mindnyjuknak tirtetek, akik fohszkodni tudtok tiszta szvbl s akik tisztk vagytok, akik tudjtok, hogyan kell a Jehova szvt

    meglgytani. s neknk csak hinnnk kellett s most... ez a hitnk hova lett, hol vannak a papjaink, hol van a templomunk...? (Ez
    utbbi mondatok alatt Jzsef mdium elhagyva helyt, a kzps mdium szkbe l.) Jl van, jl van; mr hallgatok!...
    Jzsef mdium: (kinek beszdt az elz szellem mindvgig meggrnyedt tartssal s fldre sttt tekintettel hallgatja) ...Erre
    n adom meg a feleletet. Hvtl, itt vagyok. Az Isten, akit n hirdettem, az egyedlval, minden vilgok Istene, a Teremt, Aki
    volt, Aki van s Aki rkkval; az az Isten nem tnt el, az az Isten most is mindentt jelen van, de ti, ti nem tudjtok megtallni,
    nem is ismerttek t soha! Ha a trvnyeket, amelyeket n hoztam, nem tartotttok meg, s ha ezrt nincs tbb ereje kztetek,
    akkor mirt teszel nekem szemrehnyst, hogy az Istent, Akit tantottam, elfelejtettem s elletek elrejtettem s ms Istent lltottam
    eltek?! Mirt teszel nekem szemrehnyst, hogy nincsen senki, aki a ti atyitok Istene el lpjen?! Megtallttok az Istent, akit n
    mutattam? Kvetttek a trvnyt, amelyet n hoztam? Flttek az Istent, a minden ember Istent? Mert n nem a ti
    Isteneteket tantottam, hanem az egsz vilg Istent, csakhogy titeket vlasztottalak ki mozgat erl, de ti lerzttok a
    terhet, htlenek lettetek az n trvnyemhez, Isten trvnyhez! n h maradtam, n arra tantottalak benneteket, hogy
    szeresstek Istent mindenekfelett s felebartotokat mint nmagatokat s ti mit tettetek? Szgyenbe hoztatok!! Tncoltatok az
    aranyborj eltt!! Ti lettetek htlenek, nem n, ti szegttek meg a trvnyt! Minden, amit Isten teremtett, fejldsre van
    teremtve; semmi sem marad egy helyben, minden elrehalad az rkkvalsgig. Mert hogyan is lehetne msknt, j emberek? Ha
    nem lenne elrehalads, nem lehetntek jobbakk, mint amilyenek vagytok s csak beltjtok, hogy nem vagytok olyan jk, hogy
    jobbak ne lehetntek?! Jobb lenni, ez a trvny szelleme... Miutn azonban ti az n trvnyemhez htlenekk lettetek,
    letrtetek az igazsg tjrl, mi maradt ms htra, mint hogy az Atya egy jobb, hatalmasabb, tisztbb gyermekt kldje a
    Fldre, aki ne csak hirdesse, de meg is mutassa, hogyan kell ezt kvetni, megtartani s tettekre vltani! Ez a dolog magva,
    kedves testvrem. gy kell a trtnteket tekinteni s gy kell munklkodsomat megtlni s az n utdomt, aki magasabban
    ll, mint n, mert nemcsak Isten gyermeke, de Isten Fia! n ltom, mely gondolat mozgat tged; azt mondod: miutn
    hirdette s pldja ltal be is bizonytotta, mutasstok meg a nyomokat, a kvetkezmnyeket, amelyeket e trvny szelleme az
    emberekben kivltott. J. Ez a krds jogos. De tehet-e rla, ha ti, akiknek n is hirdettem a trvnyt, t sem kvetttek, mert
    konokok voltatok?! s tehet-e rla Krisztus, az n Testvrem, hogy nem kvettk t azok, akik az n szavamat se kvettk?!
    Nyisd meg ht legalbb most a szemedet s tekints Arra, akitl most annyira elrmlsz, a bke s megnyugvs
    tmutatjra s engedd, hogy bevonuljon a szvedbe a szeretet, a szeretet! Ez az egsz vilg trvnye. Ez a teremts
    trvnye, ez a halads trvnye, amely ltal minden szellem az Atyhoz juthat! Hallgass erre a szra s hajtsd meg magad
    e sz szelleme eltt! Ezt engedd mkdni minden felebartoddal szemben s akkor ...nem fogsz rmlettel elfordulni Attl,
    aki ezt a szeretetet nemcsak tantotta, hanem pldja ltal meg is rktette.
    Mariska m.: (nagyon alzatosan) Szabad hozzd egy krdst intznem?
    Jzsef m.: Hallgatlak.
    Mariska m.: Te azt mondod, hogy az n, a mi lelknkben nyugtalansg s elgedetlensg l. Igen, igazad van. De tudnod kell,
    mirt? Mg mindig keressk azt, aki neknk meg van grve, s akit nem tudunk megtallni s aki hivatva van bennnket...
    Jzsef m.: ...megvltani?
    Mariska m.: ...szerencsss s tekintlyess tenni, s aki mint hdt meg van grve. Mi keressk a Messist! Lehet neknk
    megelgedettnek is nyugodtaknak lennnk, mieltt megtallnnk a csillagot, amelyet Jehova grt? rted? Nem tudod, hogy mi az,
    hogy az nevvel egyek vagyunk s elepednk a vgytl utna?
    Jzsef m.: Rviden s rtheten fogok felelni. Igen, a Messis meggrtetett nektek...
    Mariska m.: Nektek?
    Jzsef m.: Nektek, akiknek Mzes hozta a trvnyt, az a Mzes, aki n voltam. Nem tudod, hogy az gret csak olyanokkal
    szemben teljesthet, akik arra mltk? Ha egy atya a gyermeknek azt mondja: lgy j, lgy szfogad s akkor megjutalmazlak;
    a gyermek pedig nem viseli jl magt, atyja kvnsga ellen dolgozik; gondolod, hogy a jutalmat mgis megkapja? Bizonyra
    nem. gy van veletek is. n elhoztam az Atya parancsait, de mindezek kzl egyet se tartottatok meg, st elferdtetttek
    azokat, rabulisztiktokkal ms rtelmet advn beljk, mint amit n rtettem alattuk. Meglttek a szellemet s az res
    formt, a bett tetttek rr magatok felett, s mg azt akarjtok, hogy az Atya olyan messist kldjn nektek, amilyet ti
    kvntok magatoknak?! Hol lenne akkor a trvny igazsga? Ti nem tartotttok meg a trvnyt, de az Atya mgis kegyes
    volt irntatok s mg egyszer az igaz tra akart terelni benneteket az n Testvrem ltal, aki megmutatta, hogyan kell a
    trvnyt lv tenni; de pp gy el voltatok vakulva, mint a mai emberek, akik flrertettk a Krisztus tjt s
    meghazudtoljk Istent trvnytelen rzseik, gondolataik s cselekedeteik ltal. Nem llasz egyedl; az emberisg, amely
    ma l a Fldn, megllott, nem ismeri fel hivatst s rendeltetst, vak s sket az ujjmutatsokkal, a jelekkel, de fleg az
    r szavval szemben. Hanem ha a korbcstsek majd szre trtik ket s ide tjnnek, akkor a trvny knyszere alatt
    nknt felveszik a haladsnak munkjt. Odalent pedig j nemzedk lp a nyomukba, amely mr kpesebb lesz az igt
    tettekre vltani.
    Mariska m.: Nem merem krdezni! s mgis, nincs nyugalmam s gy szeretnm tudni, mi van vele?
    Jzsef m.: Kivel?
    Mariska m.: A fiammal!
    Jzsef m.: Mit akarsz tle? Nem tartozik mr hozzd; a Fldn a te fiad volt, de amint tjtt, felolddtak az emberi ktelkek.
    Mariska m.: De ltod, hogy nem gy van. Nem ltod a szakadst a ruhmon? n azt hittem, hogy csak a ruhmon van,
    mert eltasztottam t azrt, mert is messisnak tartotta... azta fj nekem ez a szakads. s azta mindentt keresem, mert
    azt hiszem, hogy csak akkor gygyul be ez a szakads, ha t megtallom.
    Jzsef m.: Ott tallod meg t, ahova jutni csak tled fgg. a Megvlt hvnek vallotta magt, teht abban a rgiban
    van, ahol ezek a hvk lnek. Te is oda juthatsz, ha nem tartod magad olyan konokul rgi meggyzdsedhez, ami mostani
    helyedhez kt, ahol nem tudsz nyugalmat tallni. Nosza, keresd, de ne a te rgidban, amely szeretet nlkl val, hanem ott,
    ahol a szeretet uralkodik s ahol az r vilgossga fnyeskedik! Nem kell t Istennek tartanod, hanem magas Tantnak, a
    szeretet Mesternek, aki felldozta testi lett, hogy az emberisget kzelebb hozza Isten szellemhez. Bartkozzl meg
    ezzel a gondolattal, ismerd meg Benne az n idsebb Testvremet, Aki eltt n is meghajlok, Akinek magasztossgt n is
    elismerem. n sem akartam mst, mint benneteket Istenhez vezrelni; az egyetlen Istent hirdettem nektek, Akit nem tudtatok
    megrteni, st ma sem ismeritek, mert csak res szavakkal fordultok Hozz. Indulj el ht ezen az ton s biztosan megtallod
    azt is, aki a Fldn a te fiad volt s aki neked mr rgen megbocsjtott. Tudod, mirt? Azrt, mert akit szolgl, maga a szeretet,

    aki ltal az Atyjt megismered s azt fogod mondani, hogy Istent az nagysgban nem megrteni, de imdni akarod. s akkor
    meg fogsz hajolni eltte, aki az Isten igazsgt a Fldre hozta s aki minden embernek megmutatta s bizonytotta, hogyan kell
    Istent szeretni s imdni. Mert jegyezztek meg magatoknak, Istent az szolglja legigazabban, st egyedl igazn, aki az
    felebartjt szolglja. Ms istenszolglat nincs is. Ezrt az Isten Fia az egyedli dvzt, mert mutatta meg, hogyan kell
    az Atyt szolglni a felebart irnt val szeretet ltal. Nincs tbb mondanivalm. Vgy belle annyit, amennyit akarsz;
    kvnom neked s knyrgk az Atyhoz s krem az n Testvremet, hogy knyrljn meg rajtad, vilgostson meg tged, hogy
    megtalld t, nem ott, ahol van, hanem a szvedben. Mert az Isten az igazsg s szeretet formjban az emberi szvben l s
    hogy megtallhasstok, Krisztus tjra kell lpnetek. Isten veletek!
    Mariska m.: Gondolkozni akarok felette, amit mondott. Nem fog menni, nem tudom, mikor s hogyan, de gondolkozni akarok
    felette...
    *

    3./ Ezek utn pedig kvetkezzenek sajt logikus magyarzataink - kln-kln levonand kvetkeztetsek
    mellett!
    a./ Ecce homo
    s megfesztk t s a gonosztevket, egyiket jobbkz fell, a msikat balkz fell. S szidalmaz t az egyik felfesztett
    gonosztev, mire a msik megdorgl azt, mondvn: Az Istent sem fled- te? Hiszen te ugyanazon tlet alatt vagy! s mi ugyan
    mltn, mert a mi cselekedetnknek mlt bntetst vesszk; ez pedig semmi mltatlan dolgot nem cselekedett. s mond
    Jzusnak: Uram, emlkezzl meg rlam, mikor eljssz a te orszgodba! s mond neki Jzus: Bizony mondom neked: Ma
    velem leszesz a paradicsomban.
    Az r a keresztfn, s jobbja s balja fell a kt gonosztev a keresztfn: a szenved emberisg kpe. Mert mindenki hordozza
    a maga keresztjt, mltn, hisz cselekedetnek bntetst veszi, csak az r Jzus az egyetlen, aki semmi mltatlant nem
    cselekedett s keresztje az ldozat, mely az dvssget hozza a felfesztetteknek. s a Vele megfesztett emberisgnek egy rsze
    ma is szidalmazza t, mondvn: Ha te vagy a Krisztus, szabadtsd meg magadat, minket is! S me, ott a msik rsz, mely alzattal
    elismeri bntetsnek mlt voltt s kri t, hogy emlkezzk meg rla, ha elj az orszgba! s bizony az dvzt meg is
    emlkezik, mert hisz ezrt jtt, ezrt feszttette meg magt bns emberek trsasgban. Az emberisg eme rsznek az r
    megvltjv lesz, mert megmondotta: aki bennem hiszen, annak rk lete van s nem megy a krhozatba, hanem ltalment a
    hallbl az letbe! Megmondotta tovbb, hogy ama napon ketten lesznek a mezn; az egyik felvtetik, a msik otthagyatik.
    Kt asszony rl a malomban; az egyik felvtetik, a msik otthagyatik! me, ez trtnt a latrokkal a nagy keresztfa rnykban s
    trtnik azta is mindentt. Hiszen az agg Simeon is megprftlta, amiknt zsais, amidn karjba vette a kisded Jzust s szeme
    megltta az Isten dvssgt: m, ez vettetett sokaknak elestre s feltmadsn Izraelben! Igen, mi elismerjk, hogy mltn
    hordozzuk keresztnket. A Fldn nincs senki, aki bntetlenl viselne el fjdalmat, csak volt egyedl, aki rtatlanul szenvedett
    rettnk. Csak az, aki msok bnrt tud szenvedni, mert annyira szereti bukott testvreit, hogy szinte azonostja magt velk s
    fjdalmukkal. A Fldn a kvetkezmnyek trvnye jrja. Mint ahogyan a goly a rugalmas falrl visszapattan, gy verdik
    vissza a gonosztett a bossz vilgban, mely semmit megtorlatlanul nem hagy a tett elkvetjvel szemben. Szemrt szem jr,
    fogrt fog. s a karma kereknek, egyszer megindulva, vge-hossza nem volna, mert gonosztettet itt folyton jabb, taln mg
    dzabb gonosztett kvetne, ha ebbe a legals vilgba is fkezleg bele nem nylna a kegyelem, melynek az a klns sajtsga,
    hogy az t rt gonosztett nem verdik rla tbb vissza. A bossz rugalmassgi trvnye megtrik a kegyelem megbocstsn.
    s ha egy vezekl emberszellem a bnei kvetkezmnyeknt rehrul csapst mlt bntetseknt elviseli, nem tpllvn haragot
    a rezdul gonosztett elkvetjvel szemben, akkor a bnk fjdalmas kvetkezmnyeinek egy sora tnik el a Fld nehz, stt
    bnkkel teli vilgnak szfrjbl. Mert elhordozta keresztjt az r tantsa s pldaadsa szerint, Aki rtatlan testvel llt bele
    ebbe a csapsokkal teli nehz vilgba, hogy az ott rehull bntalmaknak s fjdalmaknak egsz zuhatagt viselje el, eltntetvn
    azokat javunkra, mert nagyon szeretett, s sajnlt minket. Teste rettnk tretett meg.
    Ha egy emberben megfogan a belts csrja s szeretet kezd a szvbe lopzni, a karmnak nem kell mr egszben a szemet
    szemrt, fogat fogrt trvnyt vele szemben alkalmaznia. Mert ha a szeretet eszkzeivel fizetni nem is tudna mg, ms nagy
    szenveds, pldul egy szeretett lnynek az elvesztse mrhet olyan csapst a lelkre, mely felr azzal a fjdalomnl, amelyet
    emberektl kellene elszenvednie bns tetteinek a szemet-szemrt elve szerinti kiegyenltsl. Ilyennek minsthet pldul az
    elz oldalakon hozott manifesztci, az ott szerepl szellemnek a fjdalma, aki fltett kincseinek vdelmben tvedsbl a sajt
    lenyt fojtotta meg! s nem jrtunk-e mi hasonlkppen a mi Urunkkal, akire taln valamikor fesztsd meg-et
    kiltoztunk, nem ismervn fel t megvltnkul, s gondoljuk csak meg, micsoda fjdalom vehette be a mi szvnket,
    amidn a szellemvilgban tlttuk, Kit segtettnk meglni? Sok klastromi inkarnci, hideg kvn val trdepels, szeges
    vvel val vezekls meslhetne errl az olthatatlan fjdalomrl, amely vgeredmnyben mgis az rnak a keresztfn
    elszenvedett fjdalmbl mertette renk nzve dvs, megtisztt hatst, felvivn a keresztfra a mi bneinket. s ne
    feledjk, amit a Fldn, durva anyagban is megmutatott, azt teszi mindenkor velnk, a bukott vilggal szemben. Mert Re bzta
    az Atya, minden eszkzt kezbe advn, a buks levezetst s a htlen gyermekeknek egykoron hozz val visszavezetst. s az
    r felhasznlja erre a clra nemcsak a Szentllekkel kldtt kegyelmi eszkzket, a nap sugarait, melyek bnsre s bntelenre
    egyformn vilgtanak, hanem a karma eszkzeit is, melyeknek javt clja, mint keser orvossg, jut ki a beteg
    gyermekeknek. s mikzben megengedi, hogy a gonosz csapsai rjk gygyrknt az erre az opercira szorulkat,
    ugyanakkor cselekvsi lehetsget s tpllkot ad a mlyen bukott ellenttnek, hogy gonosz cselekedeteit vgrehajtvn,
    belekerlhessen is a kvetkezmnyek trvnynek kerekbe s ilyenformn a neki sznt haladsba. Az rdgnek is
    emberr kell lennie, s hogy ez megtrtnhessk, az rnak neki is mkdsi teret kell engednie, mindenkor azonban
    nmaga hordozvn el azt a nagy munkt, melyet az Atya bnbeesett gyermekeinek megmentsre Re bzott. s
    ezenkzben az dvzt szmos bntalmat s fjdalmat visel el ldozatul mirettnk. Amiknt viselte el mr a buk szellemek
    els csapst, melyet azok Isten ellen mrtek, jogot szerezvn arra, hogy egykor megbocstvn bneiket, rkre meggygythassa
    ket. Mert az, aki Isten nevben megkthet s megbocsthat, akrmennyire nem tetszik ez az rstudknak s farizeusoknak. s
    ha mi azok kzl valknak rezzk magunkat, akiknek a bneit megbocstja, gondoljuk meg jl s igyekezznk azon, hogy ne
    kelljen rettnk j bntalmakat elviselnie. Mert minden jbl elkvetett vtknk Neki szolgl bntalmul, ezrt ha lehet, a vilgban

    elszenvedett mlt bntetsnk mellett igyekezznk az pldjt is utnozni azzal, hogy rszt vllalunk az emberisg
    megvltsrt, gy ahogyan ezt gyarl eszkzkkel, hozz viszonylagos mdon megtehetjk. Pldul azt, hogy segtjk azoknak
    a karma-okoknak eltntetst, melyeket egykor rgen mi is elkvettnk. S ilyenformn magasabb szempontbl, br vezekelve mg
    bneinkrt, elsegtjk az emberisg jobb jvjt. /S. H. v. 1929/2. sz/
    b./ De folytassuk vizsgldsunkat annak a krdsnek feltevsvel, hogy mi llhat a feltett krds htterben?
    A vlaszadst a Nvtelen Szellemnek a mlt szzad els harmadban ugyancsak feltett kvetkez krdsre adott vlaszval
    kezdjk:
    Kedves Vezetnk! Sokszor felvetik egyesek azt a krdst, hogy miutn minden szellem egyformn megkapta azokat a
    kellkeket, amelyek szksgesek s elegendk ahhoz, hogy a bennk rejl isteni gondolatot kiteljesthessk, s szabad akarattal is
    egyenlkppen voltak elltva, hogyan volt lehetsges mgis, hogy nmelyikk elbukott, mg a tbbi nem?
    A felelet pedig - kivonatosan - gy hangzik:
    A bukott szellem az ilyen termszet krdsekre sohasem tud teljesen kielgt feleletet kapni, mert az szmra ppen a
    megrts van elzrva az Istennel szemben val engedetlensg kvetkezmnyeknt. Aki nem tud engedelmes lenni, annak a
    lelkben mg minden egyes erny az megksrlsre szolglhat. s legtbbnyire gy van az, hogy amikor az emberllek azt
    gondolja, hogy mindent teljesen vghezvitt s megtett arra, hogy a mennyek orszgt, az dvssget elrhesse, akkor r bele abba
    a szoros kapuba, ahol a fldi ember nagyon sokszor mg a hitt is elveszti. Ez a szoros kapu, hogy megtanuljon
    engedelmeskedni s hogy a tettetett jmborkods helyett a valdi, szvbeli alzatossgot szerezze meg magnak. Taln nem
    is kell mondanom, hogy az ilyen lelkek szmra ez a legnehezebb prba. Ilyen lelkek klnsen azok is, akik azt a krdst
    feszegetik, hogy mirt trtnt meg a buks, ha az Isten egyenlknek teremtette a szellemeket? Klnsen ezek azok a
    lelkk mlyn zgold s elgedetlenked egynek, akiknek nem egy fldi ember, de mg az angyalok sem tudnnak olyan
    magyarzatot adni, amely ket a lelkk mlyn kielgthetn. Teht, hogy visszatrjek a trgyra: igenis, Isten minden egyes
    szellemgyermekt egyenl rtelemmel, egyenl szeretettel s egyenl akarattal ruhzta fel, s mindnyjan egyenlkppen nyertek
    kioktatst a jrl s a rosszrl, vagyis a rossznak a lehetsgeirl. k igenis egyenlkppen ismertk a Van-t s a Nincsen-t,
    s ez ltal a megismers ltal mindegyik - hogy gy mondjam - prba el llttatott. Az volt a prba, hogy a szellemnek igenis
    tudomsa volt rla, hogy nem szabad hozznylnia ahhoz, ami meg nem valsthat, hanem pontrl-pontra mindent be
    kell tltenie, mindent el kell vgeznie, amit a trvny, a szeretet trvnye megkvn; hogy nem lehet semmit elhagyni, mert
    hiszen mr a legkisebb elhagys is hzagot, hinyt, betltetlen rt hagy maga utn. Teht nem a tudatlansguk folytn mint ahogy azt nmelyek hiszik -, hanem ppen a tudsuk folytn estek ksrtsbe. Az egyni vgyai sarkalltk ket
    ppgy, mint a ma embereit. Istentl j a vilgossg s az er; a teremtett szellemeknek az rzsvilgukat Isten fel
    folytonosan nyitva kellett tartaniuk, hogy az isteni er beljk mlhessk, hogy az isteni vilgossg bevilgthassa az tjukat,
    hogy a tennivaljuk legparnyibb rszleteiben is felismerhessk a Van-t s a Nincsen-t. Ez a felismers pedig vgtelenl
    fontos volt, mert hiszen nekik teremtenik, munklkodniuk, tevkenykednik kellett, mint ahogy az embernek is ugyanazt kell
    tennie az j s igaz trvnye, kifejlesztett akarata s rtelme szerint. Egyformn tkletesek voltak teht, mint teremtmnyek;
    nem volt kzttk egy elhibzott sem, mindnyjan egyenlk voltak. Azonban a szabad akarat a teremtett szellem szmra
    risi messzesgbe mutatott utat.
    A szabad akarat gyszlvn hatrtalan lehetsgeket jelent s biztost a szellem szmra. A szabad akarat Isten
    legnagyobb ajndka, mert ha ezt nem adja az teremtmnyeinek, akkor azok korltok kzt lnek, mozognak; akkor
    nincs elttk a vgtelensg, rkkvalsg nyitva, s gy nem lehetnek az Isten boldogsgnak osztlyos trsaiv. Isten
    munkt bzott az teremtett gyermekeire, amelyet el kellett vgeznik; feladatokat, clokat tztt eljk, amelyeket el kellett
    rnik, be kellett tltenik. Minden egyes cl elrsvel s feladat betltsvel jabb s jabb boldogsg lehetsgei nyltak
    meg szmukra. s ppen mert szabad akaratuk folytn elttk llt a vgtelensg: ebben az erejknek, hatalmuknak,
    lehetsgeiknek elttk is belthatatlan vilgban megtvedtek s azltal vltak engedetlenekk, mert azt hittk, hogy
    nem kell mindent pontrl-pontra elvgeznik, mert minl nagyobb, minl gyorsabb eredmnyeknek az elrhetse izgatta a
    kpzeletket. Az volt rjuk nzve a ksrts, a csbts, hogy minl hamarabb megszerezhessk azt a boldogsgot, azt az
    rmt, az addig mg nem rzettet, minl hamarabb elrhessk azt a hatalmat, amely elttk kiltsba volt helyezve. Mert
    hiszen lttk, tudtk, ismertk azt, s azt is tudtk, hogy milyen ton lehet elrni, hogyan lehet hozzfrni. Ez izgatta a
    kpzeletket. s voltak kztk olyanok, akik tugrottak bizonyos ktelezettsgeket, nem tltttk be tkletesen a
    hivatsukat. Isten kegyelme pedig ma is s mindenkor mindaddig elnzi az emberek s szellemek tvedst, ameddig csak megvan
    a lehetsg a szmukra, hogy visszatrjenek, hogy nmagukrl rjjjenek a tvedskre. gy teht Isten nem bntette ket, nem
    kergette vissza a munkjukhoz. Ez ket annl inkbb meghagyta tvedskben, mert lttk az nagy haladsukat, a nagy
    eredmnyeket, amelyeket gyors s felletes munkjukkal elrtek, ami azt a ltszatot keltette bennk, mintha k
    nagyobbak, gyesebbek, tbbet rk volnnak, mint azok a testvreik, akik pontrl-pontra betltttk ktelessgket,
    feladatukat. Ez aztn ket abba az jabb tvedsbe ejtette, hogy kezdtk magukat tbbre rtkelni. A tudatukban
    tulajdonkppen csak ekkor lettek bnskk, mert megszletett a lelkkben az nrtkels, a gg. Ez befszkelte magt a
    lelkkbe, hivalkodkk lettek s miutn megszoktk azt a gondolatot, hogy k tbbet rnek Atyjuk eltt - mivel mg bntets nem
    rte ket mikor figyelmeztetst kaptak, nem vettk be a figyelmeztetst. Tbbi testvreik pedig, akik szintn lttk ezeknek az
    eredmnyeit, hogy ezek mennyire megelztk ket, olyan boldogsgot rve el s olyan kivltsgokhoz jutva, amelyeket k mg el
    nem rhettek: csodlkozssal s mulattal nztk ezeknek a haladst s kzlk sokat elhitetett ezeknek felletes munklkodsa,
    miutn bennk egyszersmind bizonyos irigysg is felbredt. Ksbb, amikor ez a felletes, ltszat-munka kezdett sszeomlani,
    semmiv vlni, akkor nagyon sokan megrtettk, hogy az munkjuk nem volt helytll, mert csak az maradhat meg, csak az lehet
    rklet, amit preczen, pontrl-pontra elvgez a llek; s visszatrtek a becsletes munkhoz. Ezeknek azonban, termszetesen,
    oda kellett visszatrnik, ahol a kifogstalan, hogy gy mondjam, becsletes munkt abbahagytk; teht megalztatst kellett
    elszenvednik. Ezekkel a megtrkkel szemben azok, akikben a gg megersdtt, nem voltak hajlandk visszatrni, s gy
    a lelkkben mr szndkosai ellenszegltek az isteni akaratnak s ezltal a tudatos bn tjra lptek. Isten ezekkel szemben
    sem alkalmazott megtorlst, csak az eredmnyeiket helyezte versenyen kvl. gy trtnt az elszakads; elszr volt a tveds,
    azutn a tudatos bn. A tveds nincs kizrva szabadakarat szellemeknl. Isten azonban elvgezte, hogy brmikor,
    brmilyen turnusban is, ezeknek az elszakadt szellemeknek hozz vissza kell trnik; s vissza is fognak trni. A visszatrsnek

    legels s legfbb kvetelmnye a trvnybe val belps, Isten trvnynek pontrl-pontra val betartsa. Nem mintha az
    emberi llek az bukottsgban, itt, ezekben a nagyon mlyen lefokozott erkben, szk korltok kz szortott akaratval a
    trvny minden pontjt be tudn tlteni; nem, ez lehetetlen. A bukott szellem az Atyjnak, Teremtjnek csak egyetlenegyet
    nyjthat igazi, bens megtrsnek jell: az engedelmessget. A legfbb kellk, hogy a llek elismerje Istent mindenekfelett
    jnak s igaznak, s megnyugodjk az akaratban. /Titkos tantsok I./
    *
    c./ Ezt a gondolatsort, benne a gg fogalmt s annak igazi eredett Laurentius gy bontja ki:
    Az utols ra kondulshoz kzel sokan akarnak szrny irammal hresekk vlni. Mi ll ennek htterben?
    A gg, nmagunk becsnek, rtknek az rzete. Az, hogy valaha mindenki tiszta szellem volt, ervel s hatalommal
    teltve. Ez megint csak egy szegnyes emberi kifejezs. Fjdalom, ennek a nagysgnak risi rzelmi s rtelmi tartalmrl,
    mreteirl nem lehet, nem tudunk nektek, st bizonyos mrtken tl magunknak sem, elgg szmot adni. De gondoljatok csak
    arra, hogyan megbmulnak ma az emberek valakit, akinek csak egy kevs rendkvli, mondjuk emberin-tli kpessgei vannak;
    hogyan megbmulnak egy fakrt, a megszokott, fldi termszettrvnyt felfggeszt mutatvnyaival, vagy egy hipnotizrt, aki az
    emberek kls lelki vilgban, vagy a testi funkcikban idz el nem mindennapi jelensgeket; milyen bmulat, tisztelet, milyen
    suttogs krnyez egy-egy ilyen egynisget! Pedig ezek csak a llek legkls rtegein tudnak szegnyes uralmat venni! s most
    kpzeljtek el, hogy egy tiszta szellem, akit semmi nem korltoz, aki erben, ragyogsban, kpessgekbl hatrtalan, aki egy
    gondolatval a maga egsz vilgt irnytja, akinek pillantstl risi s elttetek nem ismerhet effektusok fggenek: micsoda
    slyt, micsoda hatalmat jelent a teremtettsgben! Egy tiszta szellem egsz vilg a maga tartalmval, a maga hatalmval, a maga
    erejvel, a maga fnyvel! A tiszta szellem maga is egy vgtelensg! A hatalomnak ez a tudata maradt meg a bukott
    szellemben akkor is, amikor sszedlt az a vilg, amely t krnyezte, s a romok alatt aeonokon keresztl holtan,
    bnultan fekdt a srjban. Amikor az isteni Gondvisels t a romok alatt megkereste s a kegyelem sugarval letre
    bresztette, a legels, ami benne felbredt, ez az ntudat volt. Ezt az emlket hozta magval kzdelmeken, szenvedseken,
    bnkn, buksokon, fjdalmakon, vren, pusztulson, remnykedseken, csaldsokon s mindenen keresztl, ami egy ilyen
    elbukott llek haladsnak tjt jelli. Ezt az rzst nem is lehet belle kiirtani, mert ez az rzs valsg. Hiszen amikor ez a
    romhalmaz rla eltisztul, amikor megint tisztult szellemm kezd lenni, ez a valsg megint az v lesz; st most is az v, csak
    ppen hasznlni nem kpes igazbl. Teht a ggnek, ennek a gonosz rzsnek bels tartalmt ez az egykori nagysg, az
    egykori hatalomnak ez a tudat mgtt rejl emlke adja meg. s most, az utols ra kondulshoz kzel, s veszedelem
    elrzetben azok a lelkek, akik nincsenek elkszlve, csak rzik, hogy valami kszl, ezzel a nagy nrzettel, ezzel a nagy
    nrtkelssel ki akarnak magukbl hozni mindent, mindent, ami el van bennk temetve, hogy kiszabadulhassanak a krhozat
    ktelkei kzl; de mert szellemileg vakok, nem tudjk, mirt kell kzdeni s mit kellene magukbl kihozniuk.
    s azt sem tudjk, hogy az risi vagyonuknak mr csak a roncsai, egy-kt fillr maradt a kezkben s azzal nem
    vsrolhatnak meg egy vilgot. Tulajdonkppen teht kell is mindenkinek arra trekednie, hogy naggy legyen, ki is kell
    emelkednie mindenkinek a homlybl, a sablonbl, a kzpszersgbl, a szmok tmegbl, mert mindenkinek egynisgg
    kell lennie, mindenkinek olyan valakiv kell lennie, aki mindenki mstl klnbzik, teht nem lehet egy sablonos szm a
    tbbi kzt! Trekednie is kell minden lleknek arra, hogy kibontakozzk, hogy naggy, hatalmass legyen, hogy
    visszaemelkedjk abba a magassgba, ahonnan lehullott, s ismt urv lehessen annak a hatalomnak, annak a vilgnak,
    amit buksval elvesztett! De ennek az tja ms. Ezek a tvelyg, kicsiny, szegny lelkek a maguk ferde cljainak elrsre
    mindig a vetlkedst, a legyzst, a megelzst, az elretrst, a msok elgncsolsnak, a msok elnyomsnak a fegyvert
    alkalmazzk, hogy msok fl emelkedhessenek. Ezeknek az eszkzknek az alkalmazsa pedig mg tovbb sllyeszti ket, mg
    tovbb tasztja ket a lefel vezet ton. Egyetlen eszkz van csupn, amellyel ebbl a mlysgbl, ebbl a sttsgbl, ebbl a
    homlybl fel lehet vergdni, s egy letben is jelentkeny utat meg lehet tenni. Mert egyszerre senki sem emelkedhetik fel a
    mlysgbl a magassgba; egyszerre csak egy szakaszt lehet megtenni a vgtelenbe vezet tnak. De azok is, akik rtktelen,
    mland clok rdekben fecsrlik el az letket, bizonyos ermennyisggel, bizonyos nekik ajndkozott lettartam gretvel
    lpnek a Fldre, amelyet az isteni kegyelem adott nekik. s ha k azt az ert, azt az lettartamot arra s gy hasznlnk fel, amire
    s ahogyan azt nekik Isten trvnye elrja, igen jelentkeny s nagyon boldogt haladst rhetnnek el annak ellenre, hogy
    valjban jelentktelen kpessgekkel indultak tnak, mivel tbbet el sem brtak volna. Mert azokat a jelentktelen kpessgeket a
    kegyelem megsokszorozn szmukra, s k boldogan adhatnnak hlt Istennek; mert a krhozat tjrl az dvssg tjra
    juthatnnak. Ehhez azonban fel kellene ismerni azt az egyetlen utat, amely az igazsg fel, az dvssg fel, Isten fel vezet: a
    keresztnek tjt. Krisztus Urunk, az Isten egyszltt Fia, gy lpett be a fldi letbe, mint a legszegnyebbek, a
    legelhagyatottabbak, a legignytelenebbek kzl egy.
    az egyetlen, akinek neve beragyogja a Fldet s beragyogja az egsz vilgot! Pedig senki fltt nem akart kitnni,
    senkit sem akart megelzni, elnyomni, tlhaladni, mint az emberek, akik elre akarnak jutni. ppen az ellenkez utat jelli meg,
    mely ehhez a hatalomhoz vezet: a szolglat tjt. Nzzk csak meg szellemi szemekkel: kicsoda nagyobb, az-e, aki szolgl, vagy
    az-e, aki szolgltatja magt? Erre ez a felelet: A fldi let tkrkpe a szellemi igazsgoknak, teht fordtva mutatja az
    igazsgot: a Fldn az a kisebb, a szellemi vilgban pedig az a nagyobb, aki szolgl. Mert a szolglathoz sok mindenre van
    szksg; szolglni csak az tud igazn, aki alzatos; a gggel szolglni nem lehet. Szolglni csak az tud, aki szeret, mert igazn
    hasznos s jles szolglatot csak az tehet valakinek, aki szeretetbl vgzi. A szolglathoz nem utols sorban kpessgek kellenek,
    mert ahhoz, hogy valaki szolglhasson msnak, ismeretekl kell brnia, tudnia kell, mit hogyan cselekedjk, ttekintsnek kell
    lennie, ismernie kell annak a lelkt, akit szolgl. Mindezzel szemben a szolglat elfogadshoz semmifle kpessg nem
    szksges. Krisztus az, aki szolgl, Krisztus Az, Aki alzatos, Krisztus Az, Aki Mindenkit szeret, Krisztus Az, Akinek az sszes
    mennyei kpessgek birtokban vannak, teht Krisztus Az, Aki mindenkit tkletesen tud szolglni. Nem msok megelzse,
    msok legzolsa, msok elgncsolja, msok elnyomsa rn vlhatik teht valaki nagyobb msoknl, hanem a szolglat
    ltal. Azutn azt mondja : Az n igm gynyrsges s az n terhem knny. Milyen paradoxonnak ltszik ez az ember eltt!
    Hiszen az igavon llat nagy erlkdssel vonja az kt s az iga feltri a nyakt! Krisztus pedig azt mondja, hogy az igja, azaz
    a szolglat gynyrsges llapot. Gondoljtok csak el, mirt gynyrsges a szolglat igja? Egy-kt vzlatos vonssal
    megprblom megrajzolni. Aki nzetlenl, szeretetbl szolgl mst, az szolglatnak jutalmakpp egy-egy meleg tekintetet, egy
    forr kzszortst kap; egy hlaknny a szemben igazolja t a Szeretet Trvnye eltt, hogy j szolglatot vgzett. Jusson csak
    eszetekbe egy-egy pillanat - amilyen bizonyra egyiktk letbl sem hinyzott - amikor valakinek olyan szolglatot tettetek,

    amelyet az nem tudott viszonozni, csak a szembl kibuggyan knny, szemnek ragyogsban tndkl hla s szeretet volt rte
    a jutalmatok! Nem gynyrsges rzs volt-e az a ti lelketekben? Az r pedig nektek s mindenkinek ilyen szolglatokat tett. Ill
    azrt, hogy a ti lelketek is telve legyen Irnta hdolattal, hlval s szeretettel. Aki szolgl, az kicsiny; azt nem irigylik, azt nem
    gyllik; amellett elmennek anlkl, hogy szrevennk. gy a szolglat megmenti a lelkt a gonosz rzsek szr nyilaitl s
    mrges tviseitl. Nem sokkal knnyebb llapot-e ez a llek rszre, mint az az rks lzban liheg trtets, amely az emberek
    egsz tmegnek irigysgt, versengst, bosszjt hvja ki, s ezekkel a gonosz rzsekkel terheli meg a lelkeket?! Hasonltstok
    csak ssze a stn igjt: a nagyra trekvst Krisztus igjval: a szolglattal! Krisztus igjt csak alzatossggal lehet viselni;
    de ez az alzatossg megszerzi a gynyrsget a llek szmra s megknnyti a halads tjt, st megknnyti magt az
    letet mind az rkkvalban, mind a mlandban.
    d./ Fldies szavakkal s stlusban ugyanez gy fest Mese s valsg cmmel:
    A bukott szellem eltt, legyen br emberi ruhban, vagy ljen a szfrkban, mindenkor ott ll a fny s az rny, hogy vlasszon
    kzlk. A fnnyel, a vilgossggal az Isten fel val halads boldogt tja nylik meg, az rnnyal pedig a nyomor, a pusztuls, az
    let hinya, azaz a hall mrtke nvekszik. A materializmus az rnyat, a hallt vlasztja. Ha az ember meghal vge van - ezt
    mondja -, erit s anyagait visszaadja a termszetnek, amelybl a vletlen vagy a fejlds tjn egy kompliklt, valjban
    csak idleges, ltszlagos, kprzatos let alakult ki, mely felett nem rkdik senki, annl kevsb Isten. Csak kzzelfoghat
    relis vilg van: tlvilg, szellemi haza, paradicsom a dajkamesk birodalmba tartozik. Ne gondoljuk, hogy ez a materilis
    gondolkods csak a fldi letben ksrt. Nem; elksri az az emberszellemet odatra is, s ott, dacra annak a tapasztalatnak, hogy
    halla utn l (ha ugyan elhiszi, hogy mint ember meghalt), mg mindig gy gondolkozik, hogy rnyletnek egyszer egszen
    vge lesz, st sokszor inkbb tetszhalottnak kpzeli magt, semhogy a tlvilgi lett elismerje. Mr olyan esetnek is voltunk
    tani, hogy az elhunyt ember szelleme el odallt a vilgossg angyala az rklet zszlajval, mg a sttsg angyala a
    megsemmisls jeligjvel; s a szellem tudatosan a sttsget vlasztotta, mert az relisnak tnt fel eltte, mg a vilgossg
    csak mesnek. Ezrt j a gyermeknek, aki a mesben hisz, s ezrt mond az r: a gyermekek a mennyeknek orszga. Mert ami
    a Fldn meseszmba megy: az a valsg, s ami mellett az emberek oly szvesen, mint relis dolog mellett tesznek
    bizonysgot, az a kprzat, a mese. Ha nem gy volna, nem lenne a Fld fordtott vilg. De vajon lehet-e a sttsg, a
    megsemmisls, a hall realits, amikor a sttsg a vilgossg els sugaraival eltnik? Vajon elkergetheti-e a sttsg a
    vilgossgot, a fnyt? Bizony nem. Ellenben ahol a fny megjelenik, ott azonnal vge a sttsgnek. Azrt a sttsg, az rny: a
    fny hinya csupn, s lte relatv. A fnyben energia van s rnyk egyszeren ott ll el, ahol ez az energia, ez a pozitv, relis,
    abszolt faktor hinyzik. s br mindez kzenfekv s a termszet minduntalan bizonytja, az ember mgis tompultsgban, a sok
    ellenkezstl elborult rtelmvel minduntalan a sttet vlasztja s azt tartja valsgnak. De ne gondoljuk azt, hogy ez csak a
    hitetlen, a materialista emberre nzve ll.
    Az s betegsg, az sbn (teht sajt s nem tered!), a buks nyoma s kvetkezmnye ott van mg a hvkn is, akik csak
    lassan-lassan kpesek kibontakozni az rdg hatalma all. Az isteni kegyelemben val gyenge hit, a karma igazsgnak
    tlrtkelse, az Isten bntetstl val flelem, a kegyelembl val kiessnek felette val rettegse mind ebbe kategriba
    tartozik. Mindez azrt van, mert az emberi termszet kzelebb ll az rdgi gondolkodshoz, a hamis realizmushoz, a nincs-hez,
    a relatvhoz, mint az isteni igazhoz, a van-hoz. s amikor az ember nmagba nzve ltja krlelhetetlensgt, felebartjnak
    megleckztetsre, megbntetsre val hajlamt, nknt ert ad nmaga felett az rdgnek, aki mg hveinek sem tud semmit
    adni, s mg a kkn is csomt keres, hogy bntethessen, bosszulhasson, hogy - termszetesen hibz - alattvalin urasgt s
    erszakossgt gyakorolhassa, hogy azoktl elvegyen valamit, mert mskpp lni sem tud. Ezzel szemben elkpzelhetetlen az
    ember eltt az rk j fogalma, a mindenkor bocsnatra ksz szeretet, amely sohasem haragszik, sohasem sznik megsegteni,
    nemcsak hveit, hanem ellensgeit is: ha kell titokban vagy nyltan, s nem krdezi mennyi s micsoda a te bnd, hanem csak
    azt akarsz-e j lenni, akarsz-e meggygyulni? s nem kslekedik a segtsget krn valban segteni, ezrt a Szeretet Ura a
    realits maga. Neki van mibl segtenie. Bizony ha az ember a vilgossgot vlasztan, ha a mese szpsgben s igazsgban
    hinni tudna, ha Isten el tudna menni, gy jnne ki onnan, mint az arany s az r viseln az terht, s magra venn sszes
    problmit. Vlasszuk ht a vilgossgot, higgynk a mesben, a legszebb mese valsgban, amelyet csak az igaz j rhatott meg
    s rzkeltetett. s vajon van-e szebb, azaz idelisabb valsg, mint az, hogy van Valaki, aki megmutatja, hogy az igazsgrt
    meg tud halni s feltmadni? Vajon bebizonythatta volna-e , hogy elre tudta feltmadst, ha eltte t nem adja magt
    a fldi hallnak? me magn t hagyta zgnia fldi ember ltal legrelisabbnak tartott hatalmat, a hallt, hogy egyszer s
    mindenkorra bebizonytsa az let feljebbvalsgt. Bizony, amit a Fldn balgasgnak tartanak, amit mesnek
    mondanak: ez a valsg. s minl szebb, igazabb, jobb, megnyugtatbb annl inkbb higgynk benne, mert annl kevsb
    tallhatta ki azt az ember s annl inkbb Istentl j az, aki a testisg s materializmus hatalmt Jzusnak a Szentllek
    ltal val fogantatsa, Szz Mritl val szletse, halottaibl val feltmadsa ltal sjtotta agyon, hogy a meggytrt
    emberisgnek hirdettessk az Evanglium, e vilg realitstl val megszabaduls kedves zenete. V/1935/5. S. H.

    II. RSZ
    A bnk felismerse s a szabaduls tja
    I. Fejezet
    a/ Bevezets
    Most pedig kvetkezik annak felvzolsa, hogy miknt lehet az let szinte valamennyi terletn naponta megvalsul bnk
    alakzatait felismerni s tlk szabadulni. Tesszk ezt hitetlen Tams - kimondottan szellemtani mnek minsl - Vesztegls az
    ismeretlenben cm mvnek - hozzjruls melletti - kivonatos ismertetsvel s annak remnyben, htha akad egyszer olyan
    kompetens szemlyisg, akinek netaln kedve tmad megmaradsunk rdekben egy-egy megltsnak a gyakorlatba trtn
    tltetsre! A mrl bevezetsknt annyit - a mg jelenleg is hatalmas szellemi misszit teljest, ltalunk igen tisztelt Szepes
    Mria desanyjnak intuitv mdiumitsa rvn - jtt ltre 1930. vben. A mr sokat emltett Egylet szcsve, az gi
    Vilgossg 1931/1. szma a knyvet mindssze pr soros negatv kritikval illette, mert szerinte annak egyes megllaptsai
    eltrnek az Adelma ltal kzvettett Szellem, er, anyag-ban foglaltaktl. Ebben van - fleg a stlust illeten - nmi igazsg, de
    mert rdemben nagyon sok az azonossg, vagyis fennll a krisztusi forrsbl val ereds, s mivel az elmlt tbb mint 70 v
    trtnsei a knyv sok megllaptst igazoltk, hasznosnak tljk a kzreadst, elsknt a szellemmozgalomra vonatkozan tett
    albbiakat:
    b./ Krisztus megvlt munkjnak folytatsa a szellem-mozgalom is, az szletse tette lehetv a kt vilg
    rintkezst s a felvilgosodott szellemlnyek rmmel vllaljk azt a misszit, hogy testben l testvreiknek
    megmutassk az utat, hogy kzenfogva vezessk ket, mert ha az rkkvalsgra nzve nem jelent is sokat az a kerl t, amit
    a tvelygk tesznek meg, a szenvedsek tortrjban l embernek nagyon is sokat szmt, s ezt a tortrt igyekeznek k
    megrvidteni. A megrvidts mdja az nmunklkods, az nknt vllalt szenveds. (Ugyanezt hangoztattk oktatsaikban az
    Egylet szellemi vezeti is.) Az embernek ugyanannyi jt kell tennie, mint amennyi rosszat tett. Ez a kijelents persze megint
    ellenvetsekbe tkzhetik, vagy legalbb is abba a ktsgbeesett krdsbe, hogy hny jjszlets szksgeltetik ahhoz,
    hogy egy hossz letsorozaton t elkvetett sok rosszat jvtehessnk? Azonban a tnylls nem olyan slyos s ijeszt, mert
    a jvttel krdse a megismersbl ered jindulaton nyugszik. A jindulat ltal megvltozik az ember diszpozcija (hajlama)
    olyannyira, hogy rosszra mr nem kpes, taln sok jra sem. De az a j, amit meggyzdsbl s nknt cselekszik,
    megsokszorozdva szmt, mert a jra diszponlt ember ugyanazt, amit nknt, szvesen megtett szortottabb krlmnyek
    kztt - nagyobb lehetsgek kztt sokszorozva fogja megtenni, ugyancsak nknt meggyzdsbl. ppen azrt lelke ilyen
    llapotban mr hasonlthat a tizedes mrleghez, melyben egy bizonyos sly j a rossznak tzszeres slyval egyenl.
    (Teljesen egyezik a Nvtelen Szellem Karma s kegyelem cm knyvben rtakkal.) A szellem-mozgalom ma mr az egsz vilgon
    elterjedt s kisebb csoportokba felosztva mindenkor a krlmnyeknek s a lelkek elfogadsi kpessgeinek megfelelen folytatja
    munkjt. Igaz, ez a munka mg nehezen megy, eszkzei - a mdiumok - igen sok esetben mg gyengk, de ez mit sem von le a
    mozgalom jelentsgbl s jv nagy eredmnyeibl a fejlds folyamn. (1930-bani megllapts.) De mirt szksges ez a
    beavatkozs? - krdezhetnk, hiszen a szellem maga, melynek a testben lv feltudata csak egy kis rsze, az altudatban
    mindenrl rteslve lehet.
    Ott halmozdik fel minden tapasztalat, - gy a szmtalan let alatt sszegyjttt emlk is. Mirt nem kzli ezeket az altudat a
    feltudattal? Mirt van szksg mdiumokra s ltaluk mstl ered sugallatokra, intucikra... vagy akr kzvetlenl tvett, de
    mstl ered kzlemnyekre, tmutatsra? Az ezzel kapcsolatos krdssorozat az, hogy ha mr testet lttt a szellem, mirt
    nem emlkszik elbbi leteire, vagy mirt nem kzli ezt vele altudata (lelke), mirt nem segti meg emlkeivel, mirt
    hagyja, hogy a sttben botorklva ugyanazokat a hibkat elkvesse? Hogy mirt nem hozza magval az emlkeit, annak igen
    egyszer a magyarzata. Rszint azrt, mert azoknak igen kicsi raktr volna az agy s idegkzpont, msrszt, mert neki egy
    j feladatban kell magt koncentrlnia s ez a feladat ppen abbl ll, hogy mindazt, ami mint indulat, vgy s
    mindenfajta alantas sztn az tlsek dacra is benne maradt, bizonyos hnyadban a testben jra tlje, jra tadja a
    hatsoknak, jra tgesse, tszrje. Ebben az emlkezs zavarlag befolysoln, de nem segten meg, mert a flelembl
    elfojtott sztn mg nem megmenekls, mg nem jelent felolddst, melyet csak a meggyzdses tapasztalat, a gondosan
    leszrt konzekvencia (kvetkeztets) ad meg. A szenvedlybl csak akkor gygyul ki, ha meggyzdsv vlik, hogy ebbl
    ki kell gygyulnia, mert helytelen, mert veszedelmes s felesleges. Ha azutn ezen elindulva nknt dolgozik magn; akkor a
    krlmnyeket is gy fogja alaktani, hogy ebben segtsgre legyenek. Ezt teszi a szellem is egy-egy testltse alkalmval. Ezek
    a krlmnyek lassan kibrndtjk a szenvedlybl, persze beltstl ksrve, amelyet szintn magval hozott, belltott - mint
    egy bresztrt az tra - s ha szenvedlye kialszik, talakul, nem ltezik tbb a szellemben, akkor testi ltformjban
    sincsen nyoma tbb. A testben l ntudatnak teht nincsen dolga mssal, mint ami a jelen feladathoz tartozik, szval csak
    azzal, amit ez letnek impressziival tvehet. Ezekbe az impresszikba kapcsoldnak azutn bele a szellemi mozgalom munksai
    magasabb ltkrkkel, tapasztalataikkal s ami mindezeknl fontosabb, a mr kitermelt szeretetkkel. Ezt az elnyt, megszerzett
    szeretetket teht arra hasznljk fel a mozgalom rsztvevi, hogy az embereket sugalmazzk, helyes intencikkal befolysoljk, a
    megismersben elresegtik. Azonban a robotol, kzd, tleked emberek nem figyelnek ilyen bens sugallatokra, nem is
    szeretik tadni magukat az ismeretlenbl gondolatok s rzsek szrnyn rkez impressziknak, meg se halljk az let
    lrmjban, ezrt a mozgalom testbe ltzteti egyes tagjait (mdiumok), hogy rajtuk keresztl a sajt rzkeiknek megfelel
    mdon juttassa el hozzjuk mindazt, amit szksgesnek tart. (A jelen munka is egy ilyen mdium tjn kzvettett kzlemny.)
    *
    mde az emberek, amint lelki letkrl van sz, mindjrt termszetfeletti dolgokkal szeretnnek ksrletezni, vagy legalbb is
    csak ilyenek ltal hagyjk magukat meggyzni. Ezek kztt kevesen vannak olyanok, akiket ebben is a tudomnyszomj vezrel.
    A legtbben azrt kvetelnek erteljesebb bizonytkokat a tlvilgi letrl, mert nem szvesen adjk fel a hibikat,
    kedvenc szenvedlyeiket, mivel - ahogyan mondani szoktk - egyszer l az ember... s az egsz let olyan rvid, mirt
    szalasztannk ht el azt, amit az nzs s trsai juttatnak neknk? Persze, ha bizonytkot kapnnk arrl, hogy van tlvilg,
    akkor... nos igen... akkor, gy lehet, mgis csak el kell szmolnunk errl az letrl is! - De hogy ez az elszmols gy trtnik

    meg, hogy vgig kell lnik azt a kvetkez letkben, mely a tlvilgon veszi kezdett s egy j fldi letben folytatdik amit itt most elksztenek maguknak ezt a lehetsget mg bizonytkokkal sem engedik magukhoz. Inkbb elfogadjk a
    Pokol s Mennyorszg fogalmt. A szellem-mozgalomnak azonban nem az a clja, hogy elvont vagy ppen ezoterikus
    tudomnyt s tant nyjtson, hanem az, hogy kitermelje a felsbbrend embert, de nem mint egy titkos tan beavatottjt, hanem
    mint az lettudomny mveljt, amely tudomnynak rettsgi bizonylata a megismers s praxisa az nmunklkods. Az az
    ember, aki le tudja gyzni nmagt, szemlyisgt, l-njt - persze nem fanatizmussal, oktalan elnyomatssal, - az a
    legnagyobb tudsa s a leggyzedelmesebb harcosa a Fldnek, mert az a testben - e tetemrehvsknt magra lttt
    bnjelben - lerombolta brtnt, dematerializlta, felszabadtotta magt.
    *
    A fent mondottak alapjn - fleg bizonytkok kvetelse a tlvilgi letrl - szmunkra egyenesen felhvs cselekvsre, mirt
    is az albbiakban mris friss s meggyz bizonytkot tlalunk a tagadknak s a ktelkedknek a Magyar Nemzet albbi
    cikkvel, amelynek lnyegrl mi 3 httel korbban mr tudtunk mert az esetrl a Spirit kr 2000. okt. 8-i lsn a Kurszk
    kapitnya odatrl, Erzsike mdium tjn az albbi drmai mdon szmolt be. Kell-e ennl nagyobb bizonytk a szellemvilg
    ltt illeten!?

    Ngy holttestet felhoztak


    Kegyeleti expedci a Kurszknl
    2000. oktber 27. pntek. MAGYAR NEMZET

    A viharos idjrs ellenre sikerlt felsznre hozni a szerencstlenl jrt Kurszk orosz atom-tengeralattjr halott
    legnysgnek ngy tagjt. Az egyikk ruhzatban tallt feljegyzs alapjn bizonyoss vlt hogy a haj elsllyedst
    okoz robbanst 23 tengersz lte tl, akikkel kihls, fullads, vagy a bels tr nyomsnvekedse vgzett.
    Zord Gbor Lszl
    Az orosz s norvg mlytengeri bvrok a Regalia fedlzetrl albocstott bvrharangokbl kiindulva nyitottk meg a
    roncsolt hajtestet. A tbbcentis vastagsg szerkezeti elemeket olyan specilis eszkzzel vgtk t a szakemberek, amely
    nagynyoms vzbe kevert gymntporral mkdik.
    A hajtestbe behatol orosz bvrok eddig ngy holttestet hoztak a felsznre. Egyikk ruhzatban apr feljegyzst talltak,
    amelybl kiderlt, hogy a balesetet 23 f lte tl idlegesen, akiknek a srlt szekcikbl sikerlt a hajtest vgbe meneklnik.
    Itt, a kilencedik rekeszben rte ket a hall a robbanst kvet nhny rn bell. A levl alapjn valszn, hogy a tbbi 95
    tengerszt a robbans szttpte, s azonostsukra nincs esly. A felfedezs kapcsn a kutatst a kilencedik rekeszbe koncentrljk
    ahonnan az idjrs fggvnyben hozzk majd felsznre az emberi maradvnyokat.
    D. R. KOLESNYIKOV HADNAGY holttestt a haj tatja kzelben, a kilencedik rekeszben fedeztk fel a bvrok. Az ltala
    rt feljegyzsbl a kvetkezket hoztk nyilvnossgra a hivatalos szervek:
    A hatodik a hetedik s a nyolcadik szekcibl mindenki tjtt a kilencedikbe. sszesen 23 ember van itt. A dntst a baleset
    miatt hoztuk meg. Senki sem tud a felsznre jutni... tapogatzva, vaksttben rok.
    *
    c./

    A Kurszk katasztrfja
    Elhangzott a SPIRIT KR 2000. okt. 8-i lsn ERZSIKE mdium tjn

    Mdium: Nem kapok elg levegt s sszer felettem a vz s meg fogok fulladni!
    Krvezet: Valami trtnt veled, az biztos!
    M.: Meg fogok fulladni!
    K.: Hol voltl? Nyaralsban?
    M.: Nyarals!? Mirt, te csak nyaralni tudsz vzen lenni, nyaralni?
    K.: Nem, csak gondolom, hogy a vz kzelben. Valami trtnt veled! Figyeljed meg!
    M.: n, ha nem fog segteni valaki, vagy te is, nem tudom ki vagy, akkor n itt fogok a szemed eltt, itt fog ez az r engem
    elsodorni s lehz a mlybe s ott lesz a hallom, meg fogod ltni!
    K.: Drga bartom, n nagyon szvesen segtenk, de n...
    M.: Nehezebb, egyre nehezebb. rzem, hogy mr nem is a leveg ha nem a vz, a vz, a vz, a vizet szvom, a vizet szvom.
    K.: Igen.
    M.: Mi lesz velem?
    K.: Uram! Vezesd t ezen a kritikus ponton a testvrnket! tli a...
    M.: De hogy mondhatsz ilyet, ht kihztatok a vzbl, nem?
    K.: Igen.
    M.: s a tdre szksge van a szervezetemnek.
    K.: A fldi testnek, de most mr neked lelki tested van, s azrt tudsz beszlni egy testvrnkn keresztl, itt a fldi
    bartaiddal, akik ismerik, mert mr megtantottak r, hogy sajnos a Fldrl val tvozs sem olyan egyszer. Ht neked valahogy
    a sorsod - gy ltszik - benne volt ez a hirtelen, vagy baleseti hall. Nem tudom, mirt, majd meg fogjk magyarzni, csak figyelj!
    Tl vagy rajta, nem szksges mr a fldi oxign, a leveg! Neked mr msra van szksged, az r segtsgre!
    M.: Nem szksges, nem, mert tele van az egsz tdm vzzel.

    K.: J, csak figyelj! Krltted figyeld meg, hogy az rzangyalod fog neked jelentkezni, s meg fogja mutatni, hogy mi
    trtnt veled! n nem akarlak megijeszteni, hogy mi trtnt veled, majd szpen rvezetnek. Ugye hallgatsz rm? Segtnk. Ugye,
    ht a partra hztunk!?
    M.: Megprblok.
    K.: A partra hztunk.
    M.: Megprblok, de akkor most ezt nem rtem, hogy kint vagyok a parton s akkor mgis az rangyalt kell vrnom?
    K.: Igen, mert egy olyan parton vagy, nem a Balaton partjn, nem a foly partjn, hanem a szellemvilg partjn vagy.
    M.: Vagy egy tengerparton.
    K.: Parancsolsz?
    M.: Vagy egy tengerparton.
    K.: A tengerparton. Ltod, mr kezdesz vilgosabban ltni! Ht mi Magyarorszgon vagyunk, neknk csak kis tengernk van,
    a Balaton, azrt mondtam azt. Ht meslj! Hol ltl s mi trtnt veled?
    M.: , de messze van az.
    K.: Mesljl magadrl!
    M.: Messze van.
    K.: Hol?
    M.: Messze van az, messze.
    K.: Melyik orszg? Meslj egy kicsit, hallgatunk, trelemmel, szeretettel, bartilag!
    M.: Nem is tudom, hogy hogy kezdjem, hogy egyltaln mit is mondjak.
    K.: Egyszeren, gy, ahogy beszlni szoktl msokkal. Igen, mg hordozod a fldi test rzst?
    M.: De vzzel van tele.
    K.: rtem.
    M.: Nem voltl te mg gy?
    K.: Dehogynem. n 11 ves voltam, kpzeld, belktek, s nem tudtam szni. tltem ezt a pillanatot, tudom, hogy milyen.
    M.: De biztos, nem gy, hogy...
    K.: Kihztak, kihztak, most tged is kihztunk.
    M.: Ksznm, hogy kihztl, de n ebben egy kicsit ktelkedem, ebben a kihzsban.
    K.: Nem baj, nem baj, hogy ktelkedsz, n elhiszem. n nem tudom, taln halsz, vagy a tenger mellett foglalkoz valaki
    voltl? Most mlt idben mondtam ezt, ne haragudj.
    M.: Katona.
    K.: Ja, katona voltl, rtelek. Ht akkor kemny gyerek vagy, bocsss meg! n is voltam katona, tudod.
    M.: Kemny gyerek!? Kemny gyerek!? De mikor ott vagy a vz alatt, akkor prblj meg kemny gyerek lenni!
    K.: Jaj, tengeralattjr? , Istenem, ht nem szovjet tengeralattjr?
    M.: Annak vagyok a kapitnya.
    K.: Ht Isten hozott drga bartom, ht annyit hallottunk a tvben.
    M.: Isten hozott. Isten hozott!? Mirt? Kimentetttek a legnysgem?
    K.: Jaj, Istenem, ht hogy mentettk volna ki. Ht nem tudta mg a nagy Szovjetuni se, vagy Oroszorszg.
    M.: Na ugye, na ugye! Hiba van az a nagyhatalom, amikor ott van a baj, akkor nincs senki segtsg.
    K.: Ltod!?
    M.: Akkor egyedl csak mi van? Azok ott vannak hagyva, s legyen velk, aminek lenni kell. Kereszt rjuk. Ksz.
    K.: Na, ltod? Ugye ltod? s most mgis beszlsz velnk, vrjl.
    M.: Ez nagyon rdekes!
    K.: Ugye, hogy milyen rdekes dolog?
    M.: Nagyon rdekes.
    K.: s hogy trtnt az eset? El tudod mondani? Mit reztl te ott? Ht mi trtnt ott, abban a tengeralattjrban?
    Oroszorszgnak a legkivlbb tengeralattjrja volt.
    M.: Mindenki azt mondta, hogy ez elsllyeszthetetlen, olyan, mint a Titanic, mgis a Titanic is elsllyedt, ugye?
    K.: Ltod, igaz!
    M.: Na s? Ezt mondjk, hogy ez egy olyan biztos, hogy mi trtnt?
    K.: s kzelebbrl tudsz valamit? Annyit tudunk, hogy valami lvs volt s akkor vge lett. Valamit kilttek onnan! Emlkszel
    valamire?
    M.: Egy nagy bumm volt az egsz s mris tdult a vz s ott mr nem volt menekvs. Nem volt menekvs.
    K.: rtem, teht ezt hallgattk el elszr. Nem mertk bevallani, de most mr tudjuk.
    M.: Mirt, te mit hallottl?
    K.: llandan, hossz ideig magyarztk, hogy ez van, az van.
    M.: Ugye mellbeszltek?
    K.: gy, ahogy mondod!
    M.: Na ugye, gondoltuk! s akik mg ott egy kicsikt tovbb ltek, mondtuk is egymsnak, hogy itt ebbl mi nem
    fogunk megszabadulni, gy hogy j lesz, ha sszetesszk kzsen a keznket.
    K.: Jaj, nagyon szpet mondtl, ht akkor te imdkoztl is!?
    M.: Nem csak n, hanem a vgn mr mg az is, aki kommunistnak vallotta magt.
    K.: Ne mondd!!
    M.: Az is sszetette a kezt, mert mr nem volt semmi menekvs.
    K.: Hla legyen a j Istennek! Ltod, milyen csodlatos! s most mi segtettnk s akkor mgis lsz. Ht ez az rdekes!
    M.: lek, lek! s a tbbiek?
    K.: Ht biztos, ott lehetnek krltted!
    M.: Ott lehetnek krlttem.
    K.: gy ltszik, majd figyeld meg, rzangyala mindenkinek van, mert ilyen az Atyaristen, s a mi Urunk, Jzus Krisztus.

    M.: Egy kicsit tisztulok.


    K.: Ltod, mr gygyulsz!
    M.: Egy kicsit jobb, de mg mindig tele van vzzel.
    K.: rlk, hogy szt rtettnk, hogy megrtettk egymst vgre, hogy mi trtnt veled. Szmunkra is nagy tanulsg.
    reztem, hogy valami baleset lehetett, amit most tltl, de mr tl vagy rajta s ha hallgatsz a szavamra, nagyon szpen ki fogtok
    jutni.
    M.: Ki? Ki vagy te, hogy gy beszlsz?
    K.: Egy fldi ember, aki ezt a bizonyos hitet, tudod, amit az r Jzus Krisztus ktezer vvel korbban itt oktatott.
    M.: n is ezt mondtam a legnysgnek, hogy figyeljtek meg, itt nincs menekvs, de az a hit, amit itt hagytak ktezer
    vvel ezeltt az emberisgnek, mr csak ebben bzhatunk, ebben remnykedhetnk.
    K.: Nagyon des vagy!
    M.: s mindegyik, mindegyik maradktalanul elfogadta, ha hiszed, ha nem.
    K.: Jaj, nagyon boldogg teszel, hogy ilyet mondasz. n mindig tudtam, hogy az orosz np hv. Az a kommunizmus csak
    megfertzte, de nem tudta kilni azt az egyszer hitet belle.
    M.: Nem bizony, mert Istenhit nlkl mg a legutols ember sem tud meglenni.
    K.: gy, ahogy mondod!
    M.: Mert kell valamibe kapaszkodni, mert amit biztosnak mondanak, ltod, az sem biztos!
    K.: Az sem biztos! Bizony!
    M.: s mibe lehet csak kapaszkodni? A hitbe, a hitbe. Abba, hogy van egy olyan valaki, aki mirtnk is taln lehajol majd.
    K.: gy van!
    M.: s lehajolt, gy ltszik, hogy lehajolt, mert hogyha kimentettetek engem.
    K.: A tbbiek is ott lehetnek.
    M.: Akkor remlem, hogy a tbbieket is segtetttek kimenteni.
    K.: gy van! Attl fgg, hogy mennyire van bennk hit. Tebenned, ltom, van, s gy nz ki, mindig volt... Mit? Ltsz
    valamit? (Ltomsa van.)
    M.: Gyertek, gyertek, gyertek! Mind, ide krm! n mr jl vagyok.
    K.: Jaj, de des!
    M.: n mr jl vagyok! Itt, nem tudom, hol vagyunk, de kihoztak a vzbl. Engem kiemelt kt kar s itt vagyok s gyertek,
    gyertek, gyertek ide mind krm, mert let, let, let van, lnk, lnk s nem haltunk meg ott a vz alatt.
    K.: Adjatok hlt az r Istennek, drga bartaim!
    M.: Akkor segtsl, hogy imdkozzak! Itt van, nzd meg, nzd meg! Gyere te is, te kis hajsinas, gyere, gyere te is! Kis
    hajsinas! Nzd meg milyen aranyos, picike, pici hajsinas, pici hajsinas! a kis, tudod, mi az? Mikor valami gyorsan kell,
    akkor mindig szaladt. Akkor szalad s akkor neki kell gyorsan rendbe tenni mindent, amit a nagyok nem akarnak, meg nem
    tudnak megcsinlni.
    K.: Igen, rtem.
    M.: s meg gy, egsz nap gy.
    K.: Mert volt szve!
    M.: Fl-le, s futkos, mert n vagyok az a pici hajsinas, aki mindenkinek szolgl!...
    K.: Nagyon des!
    M.: Na, akkor most imdkozzunk kzsen!
    K.: Imdkozzunk!
    M.: Kzsen imdkozzunk! Tegytek ssze a kezeteket!
    K.: Vgtelen jsg Mennyei Atynk! Megksznjk Neked, hogy ezt a csoportot, amelyik gy nz ki, sorsa volt, hogy egytt
    vgezzk be ezt a fldi letet, most ezen a jeleneten keresztl megvilgosodtak s ksznjk, hogy ebben rszt vehettnk s
    egytt, velk mondhatjuk, hogy Uram, Jzus Krisztus, az, aki ktezer vvel ezeltt megmutattad az utat, most ennek a csoportnak
    is megvilgostottad az utat. gy nz ki, hogy elindulnak Feld, gy ahogy a Bibliban olvastuk, mert a szzadikrt is eljssz s
    visszavezeted oda, s ket is vezesd vissza, hogy megtalljk igazi nmagukat, mert mgis csak hittek annak ellenre, hogy
    nagyon nehz megprbltatsban volt rszk! Add Uram, hogy belssk tvedseiket, mint ahogy mi is meakulpztunk, mert
    mindnyjan bnsek vagyunk, de igyeksznk megtrni s visszatrni Hozzd! Vezesd ket vissza, figyeljtek meg,
    mindnyjatoknak van rzangyala, aki szeretettel segt s gy, ahogy n mindig hittem, hogy az orosz np egymst nagyon sokan
    tiszteltk, becsltk, kezet fogtak. Most is k is kezet fogva egyttesen haladhassanak feld a megtrs tjn, men!
    M.: men! Olyan szpen imdkoztl. n mg csak azt teszem hozz, hogy drga kis katonim, akik kzsen a
    hullmsrban leltk a hallunkat. Van segtsg, ltjtok! n mg azt is meg merem kockztatni, hogy van feltmads. n
    mg azt is meg merem nektek most mondani, hogy most mi feltmadtunk a halottainkbl.
    K.: Nagyon helyesen mondtad!
    M.: Jl mondtam?
    K.: Nagyon jl.
    M.: s ezt el kell nektek is hinnetek s hogyha most ezt a feltmadst igazndibl mindannyian elhiszitek, gyere te pici,
    te is, te is elhiszed, ugye? Jl van. Akkor fogjtok meg egyms kezt, mert n ltom kzeledni a nagy-nagy fnyessget,
    amelyik, azt hallom, hogy beburkol mindannyiunkat, mindannyiunkat beburkol. Hallottl te ilyet?
    K.: Ilyen bizony. Kzelt az elkldtt angyala hozztok s megvilgost s elvezet.
    M.: Egyre fnyesebb lesz. Egyre vilgosabb. s ebbl a vilgos fnybl nem egy alak, hanem sok alak sztoszlik s egy
    kzpen marad. Az a legfnyesebb alak. A keresztet fogja, s azt mondja, hogy erre a szenvedsre voltunk tltetve, de
    mivel ezt a nehz, slyos meghalst megrtk, tbb mr nem kell neknk visszaszletni. Ilyeneket mondanak. Most mit
    szlsz hozz?
    K.: Nem hallottl letedben errl, hogy tbbszr is lnk?
    M.: Nem hallottam... De hogy ezt mi elszenvedtk, mert gy ezt a fuldokl trsasgot, ha te vgignzted volna, ez
    iszonyatos! Ezt senkinek nem kvnom, hogy vgignzze, ezt a fulladsos hallt. s ezt mi elszenvedtk s ezrt... Most

    megfogjk a keznket s emelnek bennnket. Most mr a vznek a felsznn vagyunk s kikpjk azt a maradk vizet is,
    ami a tdnkben bent volt s knnyek vagyunk. Knnyek vagyunk! s emelkednk felfel s jn velnk a kereszt is,
    egyre magasabbra s egyre fnyesebb. Kitrulkozik minden, minden, magassg, mlysg. Egyszerre ltom n is a
    magassgot s a mlysget. Beltok egsz a tenger fenekre. Ott vannak azok az elallt, meghalt, felpuffadt testek a
    roncsok kztt s mgis mi knnyen suhanunk s replnk, szinte, s most megadatik mindannyiunknak, hogy a
    magassgot s a mlysget egyszerre belthassuk. Hallottl te ilyet? Hallottl ilyet?
    K.: Ht most te mondod el, szmunkra is nagy tanulsgul.
    M.: s azt mondjk nekem, hogy megknnyebbltl, s azt mondjk mg, hogy amilyen magasan vagyunk mr, nagyon nehz
    odanylni, de nekem is, kzsen mennnk kell. Egy helyre elvezetnek bennnket, egy bizonyos helyre. Nem tudom hova, de
    mennem kell. Ksznm, hogy itt lehettem, s hogy kihztatok a partra, azt is nagyon szpen ksznm.
    K.: Nagyon szvesen tettk.
    M.: Nagyon szpen ksznm.
    K.: ldjon meg az r benneteket!
    M.: Benneteket is! Legyen veletek, hogy minl tbbeknek tudjatok segteni. Megyek, megyek n is a tbbiekkel.

    II. Fejezet
    A gg
    Hitetlen Tams gy kezdi kibontani a gg lnyegt s ad frappns tmutatst az attl val szabadulsra:
    A gg, ez az resfej pffeszked senkihzi, egyltaln nincsen hivatsa tudatban, mert ugyanakkor, amikor - gy vli elkelsget biztost a lleknek - nevetsgess teszi azt. s a legszomorbb a dologban az, hogy az ember nem veszi ezt szre s
    vakon alrendeli magt neki. Azt hiszi, hogy a gg a karaktere, s mint olyan, kls reprezentlja (kpviselje) az egynisgnek.
    Tle fgg a mltsga, tekintlye, nlkle jellemtelennek, pipogynak rezn magt, ppen azrt minden erejbl igyekszik
    fenntartani az uralmt. Eladja rte a megrtst, a megbocstst, az engedkenysget, az alzatot, szval mindazt, ami
    csakugyan biztostan lelknek a mltsgot, a tekintlyt, ami csakugyan visszatkrzn a jellemt - kifel reprezentln
    (kpviseln) az egynisgt. Mirt szolgl ht neki az ember? Pedig szolgl neki akkor is, amikor fldi rtelemben a
    legalrendeltebb helyzetben van, taln cseldsorban, teherhord napszmos-munkban, vagy erklcsi fertben a nyilvntartn
    bnzk kztt. A ggje akkor is lankadatlanul mkdik s rthetetlenl kveti az utastsait, mintha hipnotikus ereje volna
    felette. Mennyivel jobban jrna, ha a ggt flretve az tbl, alrendelt helyzetbl, a szenvedsekbl, a megprbltatsokbl
    hasznos tanulsgokat, tapasztalatokat gyjtene. Mennyivel hozzfrhetbb ez neki, mint annak, aki hatalmon van, akiben a gg a
    tbolyig feszti a lehetsgeket; mert mit lthat meg ebbl az a szerencstlen, hiszen mindenki respektussal (hdolattal),
    kpmutatssal jrul elje, valsgos tojstncot lejtenek a szeszlyei s kvnsgai kztt, hogy valahogyan el ne vesztsk a
    kegyt. Nem termszetes folyamata-e az evolcinak az, hogy az ilyen slyos beteg llek alrendelt helyzetben, megalztatsok,
    szenvedsek kztt tallja meg a gygyulst? - De mirt meghosszabbtani azokat engedetlensggel? Az alrendeltek kztt
    kevs kivtellel az egykori hatalmasokat, a szeretettel visszal, ggben bnz nagyurakat s dmkat tallhatjuk, s
    bizony, ha nem dertenek magukban vilgossgot - sokig maradhatnak ebben a pokolban, legalbb is mindaddig, mg a gg az
    Isten s az emberisg elleni vdra s engedetlensgre sarkalja ket. Hogyan vdekezznk e nagy ellensgnk ellen, mely egyarnt
    kifoszt s megcsfol bennnket? A ggt ugyanis sohasem szabad tmadnunk, csak vdekeznnk szabad ellene. Passzv
    ellenllst kell kifejtennk vele szemben. Hogyan cselekedjk ezt? Hivats s helyzet szerint ms-ms eljrssal, de mindig
    ugyanazzal a mdszerrel: passzv ellenllssal, vagyis - a gg kvetelmnyeivel szemben val llsfoglalssal.

    1./ llamok vezeti


    Nzzk meg pl. egy llam vezet embereit! Az els, amit szrevehetnk rajtuk - az a feneketlen gg, ami uralja ket, s amely
    gy elmlik rajtuk kvlrl is, mint egy hatalmas, uszlyos palst. Persze ez a palst kijelli a tvolsgot is, amelyet az a haland,
    aki sznk el jrul, kteles figyelembe venni s betartani. s ugyanezt a palstot lti magra minden hivatalnokuk lpcszetesen
    lefel a legkisebbig, aki azonban elg nagy ahhoz az aktulis pillanatban, hogy az megkerlsvel nem juttathatjuk el
    kvnsgunkat felfel a hatalmasokhoz. Tny teht az, hogy a gg egygy, de sok esetben rosszindulat bohcokk teszi ket.
    s hogy azok, akkor tnik ki legjobban, amikor - sajnos nagyon ritkn, igen nagy idkzkben - feltnik egy-egy vezrember, aki
    kzvetlensgvel, jzan politikjval - amely nem is nevezhet annak, olyan egyszer s igaz -, emberbarti eszmivel s
    cselekedeteivel, ktttsgek nlkli nyltsgval, hivatsnak magaslatra emelkedik, azaz elnyeri gy az igazi mltsgot amelyet
    a npek hlja, szinte szeretete utal ki szmra s nem egy mit sem jelent hivatalos okmny. Az ilyen ember kikerlhetetlenl,
    br keresetlenl, vilghrre tesz szert. Az emberek rmmel emlegetik a nevt mint remnysgket mint hitk tmaszt a jban,
    a sajt szvesen foglalkozik vele - mi tbb, megknnyebblve, mert hazugsg s ferdts nlkl rhatnak rla. Milyen kirvan
    szegnyes s erszakolt ezzel szemben az tlaghatalmasok mltsga - csak azrt, mert egynisgk nrendelkezsi jogt
    tadtk az ellensgeiknek, a hibknak, melyeknek gpies, vak eszkzeiv vltak. Igen, ha volna hozz btorsguk, hogy levegyk
    magukrl a mmltsgot - azt az tltsz rongy palstot, amelyet a sors elbb-utbb gyis megtapos, letp rluk s az nz
    szempontokat hisg nlkl flretve belevegylnnek az let hullmaiba, csakhamar megltnk azt, hogy rendeltetsk nem
    uralni, hanem szolglni a npet. Hogy azok az els helyek, amelyeket az orszg fenntart szmukra, voltakppen az utolsk, mert
    amg az tlagember ktelessge nem terjed tl egy szk kis krn, addig nekik az egsz orszgrl kell gondoskodniuk, jjel-nappal
    pihens nlkl dolgozniuk mindenkirt, - pihens nlkl, tekintve, hogy munkjuk kivitelvel nem a knnyen frad kt kz, nem
    a pihensre szorul test, hanem a llek, a perpetuum mobile (rkk mozg, tevkenyked) van megbzva. Mert az let - rk
    mozgs, a llek pedig az egyetemes letnek egy rsze. Nekik ber lelkiismerettel, figyel szvvel kell a munkjukat vgezni, mert
    minden egyes jajrt, melyet az hanyagsguk fakaszt, felelnik kell. A legfelsbb hatsg az mulasztsukat - lopsnak, a be

    nem vltott greteiket - csalsnak, az egyni rdekeikben val szorgalmat pedig htlen kezelsnek minsti. Ezekre a
    hatalmasokra ll legelssorban Jzusnak e nyilatkozata: Aki kzttetek els akar lenni, az szolglja a tbbit... mert elskbl
    lesznek az utolsk s utolskbl az elsk. A gg ellen val vdekezs mdszere e vezrembereknl teht az, hogy magukat az
    felsbbsgkbl alrendeljk az utols helyre, magukra vve a msokrt val munka keresztjt. Csak gy semmisthetik meg
    magukban az resfej haszontalan pozrt, a ggt s csakis gy vlhatnak rdemesekk arra a szent elhvatsra, hogy a
    Gondvisels vgrehajti legyenek. Bizonyra felmerl az a krds az olvasban, hogy mirt adok n tancsot egy olyan krnek,
    amely a trsadalmi cscson van, hisz ezek a kivltsgosak a kezkbe sem vennnek egy ilyen ktes eredet rst.
    Megnyugtathatom az olvast, hogy az a hivatal, amely ezt az rst tnak bocstotta, a kivltsgosakhoz is el fogja juttatni,
    klnsen azokhoz, akiknek tudtukon kvl srgs szksgk van r. Az is bizonyos, hogy k - a felhborods, vagy a lenz
    gny dacra is - rezni fognak egy kis zavart, szgyenkezst, ami azt jelenti, hogy nem kopogtatott nluk hiba, hanem hogy rst
    ttt egy llekben, amely rsen aztn beszivrog a tiszta leveg.
    *
    a./

    Dek Ferenc lma


    (Szletse 200-ik vforduljnak emlkre is)

    Horvth Mihly (az 1849 mjusban megalakult Szemere-kormny valls- s kzoktatsi minisztere, csandi pspk,
    nagynev trtnetr. - Szerk.) halla eltt nhny hval egy trsasgban elmondta Dek albbi lmt, megemltve, hogy ezt
    lerta s kzls cljbl a Budapesti Szeml-nek tengedte. Az lom a kvetkez volt:
    Az 1875. vnek egy szi napjn megltogattam a slyos betegsgben fekv nagy hazafit s legnagyobb rmmre vidmabb
    hangulatban talltam, mint klnben. Jl tlttte napjt. Baja nhny nap ta ltszlag enyhlt, mr nhny jjelt nyugodt, dt
    lomban tlttt s ezltal kedlye visszanyerte rgi rugalmassgt. A beszlgets folyamn nhny kedves adomt (rvid, vidm,
    csattans trtnetet) mondott el, majd hirtelen elhallgatott s mly gondolkozsba merlt. Mikor jra beszlni kezdett, rem
    szegezett szemeiben jra felvillant a rgi tz, jell annak, hogy agyt rendkvli gondolat foglalkoztatja. Nem vagyok babons mond - lmokban nem hiszek, de nhny nap eltt oly titokzatos jelentsg lmom volt, hogy nem tudom elfelejteni. Gyakran
    gondolkozom felle s csodlatos, az lom gondolatmenete oly logikus, hogy ber llapotban sem tallok benne semmi
    kivetnivalt. Ltva, hogy kzlkeny hangulat, krtem, mondja el lmt, melyre oly kvncsiv tett. Erre Szll Klmn s
    Vrsmarty Mihlyn jelenltben elkezdte elbeszlst.
    Egy domb tetejn ll fa rnykban ltem egy szp nagy kert kzepn s Horatius fordtst olvastam. Egyszerre valami
    zrrensre lettem figyelmes. Feltekintek s megpillantok egy tisztesen ltztt frfit, ki kosrral a karjn hozzm kzeleg. Finom
    metszet, szp, kerek, pirospozsgs arca ifjsgra vallott, holott haja, szaklla hfehr volt. Szemeiben szvjsgra s
    rtelmessgre vall tz gett s egsz klsejn rokonszenvet is tiszteletet gerjeszt kifejezs mltt el. Nhny lpsnyire megllt
    elttem, ksznttt s megszlalt:
    - Kertsz vagyok, s minthogy tudom, hogy az zletes gymlcst kedveli, felajnlok me az n ltalam ltetett fk
    gymlcsbl; krem, fogadja szvesen, s meggyzdsem, hogy jobb gymlcst nem evett mg sohasem.
    Ezzel az elttem ll asztalra tette a kosr gymlcst. Nhny pillanatig gynyrrel nztem a pomps almkra, krtkre s
    barackokra, aminket mg sohasem lttam, majd megksznve jsgt, leltettem t magam mell s megkrdm, hogy hvjk s
    hol lakik. Erre gy felelt:
    - Ksznm, hogy adomnyomat szvesen fogadja, s engedje meg, hadd mondjam el viszonzskppen letem trtnett;
    rdekelni fogja nt, mert rendkvli ember vagyok. - Majd intsemre gy folytat:
    - Egyike vagyok azoknak az angyaloknak, kiket Isten mg az ember teremtse eltt megbntetett, mert fellzadtak ellene. n
    tulajdonkppen nem vettem rszt a lzadsban, hanem megtudva trsaim vakmer szndkt hozzjuk mentem, hogy ket a j tra
    visszatrtsem. A Mindenhat a rbeszls gniuszv teremtett engem s n bzva ezen hatalmamban, teljes bizalommal mentem
    hozzjuk, nem krve ki ehhez az r engedlyt. Tlbecslsem azonban megbntetett; nem sikerlt fellzadt trsaimat a helyes
    tra visszaterelni. Helytelen szgyenrzet fogott el e sikertelensg miatt s megsajnltam trsaimat, hogy ppen k lltak a lzadk
    soraiba. Ingadozni kezdtem, vajon visszatrjek-e az rkkvalhoz, avagy osztozkodjam-e trsaim sorsban? Vgl gyztt a
    barti ktelk rzete s velk maradtam. De csakhamar megszlalt az r drg szzata, mely tlszke el hvott bennnket.
    Mikor ott megjelentnk, elklntett engem az rkkval a tbbitl s miutn felettk tlkezett s mindegyikket mlt
    bntetsben rszestette, felm fordult s gy szlt:
    Tudom, te nem vettl rszt trsaid lzadsban, tudom azt is, hogy azrt mentl hozzjuk, hogy ket megtrtve hozzm
    visszavezesd. Minthogy azonban trsaidat jobban szeretted, mint engem s rettk Teremtdtl elprtoltl, te is bnztl s
    bnhdnd kell, habr enyhbben is, mint bns trsaid. Jl tudod, hogy n a vilgot nem ruhztam fel teljes tkllyel, de
    kpestettem a szellemet s anyagot, hogy minden a maga mdja s termszethez kpest fejldhessk s tkletesbljn.
    Lakhelyed a naprendszer harmadik legnagyobb csillaga, a Fld leend, mely ott alant fnylik. Menj azonnal oda s vedd fel e
    csillagnak sszel legjobban megldott lnye, az ember alakjt, kit csak ksbb fogok megalkotni. Feladatod leend a kerti
    tenyszts a nvnyi vilg tkletestse. Elssorban ltests azon a helyen, ahol a Fldre lpsz, egy szp kertet, hogy az a
    megteremtend embernek lakhelyl szolgljon. Ha a kert kszen lesz s finak gymlcsei nemesek lesznek, ms vidkre fogsz
    vonulni s mindentt ugyane munkt vgezended, mindaddig, mg egy kvetet kldendek hozzd, ki tged jvend sorsod fell fel
    fog vilgostani. Mert nem maradsz a Fldn rkk, hanem ha a bnbnat napjait betltendetted, le fogod vetni emberi alakodat
    s gi pompban elfoglalandod a neked kijellt helyet. Emberi leted addig fog tartani, mg el nem fog tnni a Fld felsznrl az
    az almafaj, melyet te fogsz nemesteni, amely kedvenc fajtd lesz, s amely az els emberpr letben nagy szerepet fog jtszani.
    Ez id fell s arrl, hogy mi a tovbbi teendd, kvetem majd rtesteni fog.
    Ezzel az r elhallgatott s n egy intsre szellemszrnyakkal a Fldre repltem. Itt az emberi testhez hasonl alakot ltttem
    fel, de sokkal tkletesebb formban. A testi bajoktl, fradtsgtl, hsgtl stb. nem maradtam ugyan mentes, s pp gy
    megreztem az evs, ivs s alvs szksgt, mint brmely ember, mde vezredek mltak azta, erm nem cskkent, alakom
    vltozatlan maradt. Hossz veken t ltem azon a helyen, melyet az emberek paradicsomnak neveznek. Tanja voltam dm s
    va ifj rtatlan letnek s rmet leltem a Fld eme els eszes lnyeiben. Beszlgetnem velk az rkkval tilalma

    rtelmben nem volt szabad. De szmtalanszor meglestem ket az est szrkletekor s a holdvilgos jjeleken, mint fejezik ki
    gondolataikat s rzelmeiket, mint rlnek az letknek s mint rebegnek hlatelt imkat az rhoz. Amit n knyelmk s rmk
    elmozdtsra megtehettem, megtettem lthatatlanul, mert szli szeretettel vonzdtam hozzjuk. Az j csendjben, mikor
    mlyen aludtak, letettem melljk pomps gymlcseimet, hogy felbredskkor ott leljk a tpllkukat. Mindenfle apr
    meglepetsben rszestettem ket s rvendtem, mikor k mindezekrt hlt zengtek Istennek. mde boldogsguk nem tartott
    sok.
    Engedetlensgk s kvncsisguk gyengesge miatt k is magukra vontk az r bntetst - el kellett hagyniuk a
    paradicsomot. n sem leltem tbb nyugalmat. Utnuk mentem, velk tartottam, mert megsajnltam ket s feltettem magamban,
    hogy tmaszuk maradok, amennyiben azt lthatatlanul megtehetem. gy mltak az vek s az els emberpr nagy csaldd
    szaporodott. Szpen fejld gyermekeikben rmket leltk s feledni kezdtk a paradicsom lvezeteit; gyermekeik nevelse, a
    munka s ennek eredmnyei feledtettk velk a paradicsomot. Tpllkaik megszerzse, ruhzatuk, lakhelyeik ksztse kpezte
    f munkjukat, s fkppen munkjuk eredmnye rvendeztette ket. Ermhz kpest n is nveltem ez rmket. Lakhelyeik
    kzelben szmos oly nvnyt termesztettem, melyek nekik tpllkot s ruhzatot nyjtottak. A vadoncokat elltetssel,
    keresztezssel, oltssal megnemestettem, s nagy rmmel lttam, mint poljk a magam ltette nvnyeket s mint fedezik fel a
    nemests titkt. s kedvenc munkjuk szzszorosan meghozta gymlcst, az ldst. gy teltek el vszzadok; az emberpr
    nemzett szaporodott, melynek egyes tagjai mind tvolabb vonultak az eredeti lakhelyektl, hogy nemzetek trzseiv legyenek. E
    krlmny az n hatskrmet is regbtette, de egyszersmind megknnytette munkmat is. Mert immr nem kellett tbb jjel s
    lopva dolgoznom. Bzvst megjelenhettem kzttk anlkl, hogy lnyemet elruljam. Kzjk vegyltem s szval s tettel
    oktatva ket hamarabb rtem el clomat. Minden egyes teleptvnyen veket tltttem el, hogy oktatsaim eredmnyrl
    meggyzdhessek. Idnknt jlag felkerestem a mr megltogatott trzseket, hogy tapasztalataik hinyait ptoljam, az
    elfeledteket emlkezetkben feljtsam s ezzel fejldsket elmozdtsam. Mindaz az jts s nemests, mely az s j vilgon
    a nvnytenyszts tern ltrejtt, az n mvem volt. Mindama hres kertek, melyeket az s j kor felemlt, az n
    kezdemnyezsemre jttek ltre. Egyiptom s Kis-zsia, Babilon s Perzsia, Rma s Konstantinpoly nekem ksznhette
    megcsodlt kertjeit. A npvndorls idejn a nvnytenyszts tern nagy visszaess tmadt; szmos helyen teljesen elfelejtettk a
    legelemibb tenysztsi szablyokat. Akkoriban nagyon bnkdtam, midn ltnom kellett, mint pusztul el a szmos vszzad
    munkja. Az r nagy prbnak tette ki kitartsomat s odaadsomat, midn vndorlsaimban lttam, hogy a munkt jbl ellrl
    kell kezdenem. Vgl megszntek a pusztt harcok s n folytathattam munkmat. rmmel tapasztaltam, hogy a lezajlott
    viharok utn megifjhodott, megersdtt emberek a mveltsg ezen gazatban is fogkonyabbakk vltak, mint az kor npei.
    Sokban seglyemre volt a keresztny valls embersges szelleme. Nhny vszzad mlva jra felvirgzott a tenyszts, mg mai
    fokt el nem rte. me lthatja - mond egy kis sznet utn - n vezredek ta lek. De az rkkval meg fogja jutalmazni
    kitartsomat s megadsomat nemsokra. Hla Istennek, fldi napjaim meg vannak szmllva. Nhny nap eltt megjelent
    lmomban az vezredek eltt jelzett isteni hrnk s jelz, hogy elrkezett az az id, midn az utols ga is elpusztul annak a
    fnak, melyrl az els emberpr evett, s hogy immr vissza fogok trni az rhoz.
    - Mieltt azonban ez megtrtnnk - fejez be az isteni hrnk beszdt - menj a Duna partjra s keresd fel azt az reg, beteg
    embert, akit nemzete reg r-nak nevez s mondd meg neki, hogy napjai megszmllvk. Ez az reg ember, kit a sors nagy
    vagyonnal nem ldott meg, mely utn nem is vgydott, azon tri fejt, mifle jt tehetne mg nemzetvel. Eredj s vgy nki a
    legszebb gymlcsbl, melyet te termesztettl, tizenkt darabot. Mondd meg neki, egye meg ket, de a gymlcsk magvt ne
    dobja el, hanem rizze meg ket a szekrnyben, mert hrom holdtlte utn azok ugyanannyi gymntt vltoznak t. A hrnk
    ezzel eltnt, n azonban - mond az reg kertsz - felbredtem s eljttem, hogy az r parancst teljestsem. Mert hogy az lom
    val volt, azt megreztem, amennyiben mg eddig egy kzpkor ember alkatval s klsejvel brtam, hirtelenben egy jen
    keresztl megregedtem. Hajam, szakllam teljesen megszlt, testem trdtt vlt, bizonytkul, hogy me eljtt a megvlts
    rja. Ezek utn felkelt s bcszsul kezt nyjt: Isten nnel, viszontltsra tlnan! Mikzben ezt mond, oly ervel rzta meg a
    kezemet, hogy n felkiltottam s felbredtem.
    *
    A fenti rdekes lomhoz mdiumi ton kaptuk a kvetkezket:
    s ezutn lszen ez, hogy kintm az n lelkemet minden emberre, s prftlnak a ti fiaitok s lenyaitok; a ti vneitek
    lmokat ltnak, s a ti ifjaitok ltsokat ltnak. (Joel prfta 2:28)
    gy jvendlt a prfta s gy teljesedett ez eddig is, de az eddig teljesedett jvendlsek csak a kezdet kezdete. Mennl
    kzelebb j az ember a vilgossghoz s mennl nagyobb vgy bred lelkben Isten irnt, annl jobban teljeslnek majd a jslsok
    is s annl tisztbban lthatjk az emberek kldetseik cljt is a Fldn. Minden szellemet meghatrozott feladatkrrel bzott meg
    az Atya, de emberi mivoltban sokszor mg a legtisztbb szellem sem ismeri nmagt, erejt s kpessgt. Rendszerint
    tlbecslik a szellemek sajt erejket s ppen ennek kvetkeztben ll be a buks. Amint ez az lom is mutatja, amelyben
    Isten kegyelme nyilvnult meg egyik kedvelt gyermekvel szemben rviddel fldi halla eltt, a szellemek, st mondhatni a
    legtisztbb szellemek is folyton krl vannak vve a csbts s a gg ksrtitl s az emberek nem is sejtik, milyen nehz
    helyzetk van a tisztknak. Mert amg az embernl, vagy a kevesebb megismerssel br szellemeknl csak a tett megy valdi
    buks szmba, addig a tiszta szellemeknek legkisebb gondolata is, amely nlklzi azt a meggyzdst, hogy k
    nmaguktl minden tisztasguk mellett sem kpesek semmire sem, mris vtek, azaz buksnak tekintetik mg akkor is, ha
    ez a cselekedet szeretetbl jtt is ltre.
    Ezt a szellemi trvnyt akarja megvilgtani ama szellemtestvr elbeszlse, aki Dek Ferencnek lmban megjelent. De
    elbeszlse egyszersmind figyelmeztets is akart lenni arra nzve, ami az evangliumban olyan szpen meg van rva, hogy t.i.
    azok a mvesek is, akik az utols rban mentek munklkodni az r szljbe, ugyanannyi brt kaptak, mint azok, akik az egsz
    napon t munklkodtak, azaz egsz letket az Atynak szenteltk. Amita a Fld ll s amita gondolkoz emberek npestik azt
    be, mindig voltak egyes kivlasztott emberek, akik valamely dics megbzatst kapva az Atytl, ltttek testet. De sajnos, a
    testtel, azaz az anyaggal val egyesls ltal fellkerekedett bennk az anyaggal jr gyarlsg s nagyon sokszor a vtek s a bn
    is. gy lettek egyes kivl szellem frfiak tkai nemzetknek, akik pedig azrt kldettek, hogy ldsv vljanak. Dek Ferenc
    szintn egyike volt azoknak a kivlasztott szellemeknek, akik azrt jttek a Fldre, hogy ldst terjesszenek mindentt
    krnyezetkben. Csakhogy tulajdonkppen arra volt hivatva, hogy ne mland emberi dicssget biztostson nemzete szmra,
    hanem Krisztussal munklkodvn, olyan kincset kellett volna hagynia nemzetre, amely rkk megmarad s amely ellen a pokol

    kapuinak sincs hatalma. Elhibzott misszijra akarta t az Atya lmban figyelmeztetni, elkldvn hozz egyikt ama
    gyermekeinek, aki sajt pldjval mutatta meg neki, hogy mindent Istennel s Istenrt kellett volna cselekednie. Elhozta neki
    egyszersmind fradsgos s kzdelmes munka utn azt a tizenkt gymlcst, amely a tizenkt apostol cselekedeteit volt hivatva
    jelkpezni Az apostolok nem magukbl s nem azrt cselekedtek, hogy k legyenek nagyok az emberek eltt, nem is csak egy
    haznak gyermekeit akartk boldogg s naggy tenni, hanem a Fld minden gyermeknek egyarnt szrtk a magvakat, azokban
    a dics tantsokban, amelyeket nekik az r hagyott. gy kellett volna Dek Ferencnek is az apostolok pldjt kvetve begyjteni
    tantsaiknak magvt nmaga s ltala nemcsak nemzete, hanem az egsz vilg gyermekeinek naggy s boldogg ttele
    rdekben. /V. 1907/3. sz./

    2./ Vallsok vezeti


    Egy msik hatalmon lv csoport a papsg. Mg amazok az llami trvnyeket tartjk a kezkben, ezek az isteni trvnyek
    hordozi. Uralmuk az egsz vilgra szl. Klnsen az egyik npes gra vonatkozik ez, melynek fejedelme, udvara s helytarti
    vannak. Honnan vette ez a csoport a mltsgot? Azt mondjk, Krisztustl, ami nem tnik teljes bizonyossgnak, hiszen
    Krisztusban a mltsg az alzatossgban, az egyszersgben nyilvnult meg. Abban, ahogy a szegnyeket szerette, a
    kitasztottakat prtfogolta, ahogy minden krlmnyek kztt a gyengk mell szegdtt; ahogy btran szembeszllt az anyagi
    rdeken s szellemi fanatizmuson plt papi hatalommal, szemkre vetve hibikat, bneiket s ahogyan kizte az Istennel
    csalrdul jtszadoz kufrokat a megszentelt helyrl, a templombl. s honnan veszi ez a csoport a kls fnyt, a ragyogst? A
    Krisztustl taln?
    Az nem lehet. Hiszen a Krisztus meztlb jrt, saruban s egyszer kntsn az egyedli pompa a tisztasg volt. Nem lakott
    palotban, fnyes rezidencija sem volt, hiszen a knyes embernek, aki arra krte, hogy vele maradhasson, azt mondta: A
    rkknak vagyon barlangjuk, az gi madaraknak fszkk, csak az emberfinak nincs hol fejt lehajtania. Vagyongyjtsre sem
    buzdtotta tantvnyait, az apostolokat, amikor azt mondotta: Ha pedig elmentek az igt hirdetni, ne vigyetek magatokkal se kt
    kntst, se tarisznyt, se eledelt. Papi mltsgokat sem adomnyozott tantvnyainak. Ellenkezleg, lelkkre kttte, hogy ne
    engedjk magukat mesternek szltatni, mert Egy a ti mesteretek, a Krisztus - mondotta azonban semmifle vilgi vagy papi
    mltsgot el nem fogadott. Minden ilyen akcit megsemmistett s tantvnyainak figyelmbe ajnlotta: Tanuljtok meg tlem,
    hogy n szeld s alzatos vagyok. Minden feltnsnek, cifrasgnak, kilt klssgnek ellene volt, amit gy fejez ki az rs: Ne
    doboltassatok magatok eltt, mint a pognyok s ha imdkoztok ne lljatok ki az utcasarokra, hogy lssanak titeket, hanem
    zrkzzatok be legbelsbb szobtokba s ott imdkozzatok. Vajon ezt a hatalmas lelki mltsgot ptolhatjk-e aranyozott
    keretekkel, palotkkal, egyhzi vagyonokkal, fnyes segdlettel, bborral s uszlyhordozkkal, ragyog klssgekkel,
    krmenetekkel s egyb ceremnikkal?... Nem. Ezek a disszonancik, ezek a Krisztus rendelseivel ellenkez felfogsok,
    nemcsak hogy nem ptoljk az mltsgt, hanem puszta ltkkel egyenesen vdoljk azokat, akik bennk lnek. Mit adnak a
    gondolkod embernek, amivel az a megismersre vgy hsgt csillaptsa?
    Dogmkat, holt betket, s ha ezek gytr ktelyeiktl indttatva ellenvetst mernek tenni, szigor tiltsba tkznek. Csoda-e,
    ha a gondolkod hesen tvozik az asztaltl s ha nincs hozz ereje, hogy ms ton keresse az igazsgot, cinikus tagadv,
    vagy elgedetlen csfolkodv vlik?... Akik nem gondolkoznak, azok persze vlogats nlkl elfogadnak mindent, amit kapnak.
    Engedelmesen betartjk a dogmkat, felesksznek a holt betre s magukba szvjk a felekezeti villongst, mint a fszeres bort.
    Vajon az ilyen eljrs utn nem ersdik-e meg bennnk az a meggyzds, hogy a kufrok, akiket az r kikergetett az Isten
    hzbl, jra beszivrogtak oda? jra fellltottk pnzvlt asztalaikat, ldozati llatok ketreceit, kegyszerek strait? Nem elg
    teht a kereteket leegyszersteni, l hitet is kell adni a keresknek. De hogyan lehetsges ez, ha a papok fenntartjk a
    ktttsgeket?... ha az Istent felekezeti krdsekben rszrehajlnak lltjk be?... Ha ppen olyan igazsgtalannak tntetik fel,
    mint valamely f helyen l gyarl embert, aki a javakat gy osztja szjjel, hogy az egyik ember koplal, a msik dsklkodik,
    hogy az egyik knldik, a msik gyzedelmeskedik s aszerint, hogy hogyan tlti el ezt a rvid fldi letet - tekintet nlkl a
    krlmnyeire - az rk krhozatba, vagy az rk boldogsgba jut?... s mg ezenfell az eredend bnnel is szmolnia kell
    az embernek, mely szerint ugyancsak e rvid letben elkvetett bneirt felelnie kell minden ivadknak is hetedziglen.
    Vagy amikor az embernek a testben val feltmadst hirdeti, amivel be is tetzik az abszurdumokat. A sztrongyolt,
    feloszlott, gyarl test feltmadst hirdetik anlkl, hogy megvilgtank, hogy ez a bukott szellem vndortjt, a
    megtisztulst elsegt reinkarncit, a tbbszrs szletst, testet ltst jelenti.
    Mi az oka az ilyen abszurditsoknak? Sok minden tudsnak hinya, ennek a hinynak pedig a dogmkban testet lt gg. De
    hogyan lenne ptolhat a hiny a papoknl? Knnyebben, mint brki msnl, hiszen nekik van egy mestersgkkel jr
    szerszmuk, amelynek teoretikus ignybevtelt sohasem mulasztjk el prdiklsuk, munkjuk kzben, - ez a szerszm az
    alzat. Ezzel a kzzelfoghat mdszerrel letrhet lenne a gg, beismerve - legalbb nmaguk eltt, hogy nem tudnak mindent,
    teht azt a gyermekllek kvncsisgval, olthatatlan tudnivgysval, elfogadsra val kszsgvel meg kell szerezni, maguk el
    tve Krisztus mlyrtelm biztatst: Bizony mondom nektek, mg olyanokk nem lesztek, mint a gyermekek, - sehogysem
    mehettek be a mennyek orszgba! ... (csak a formkhoz ragaszkod felekezetieskedk szfrjba. L. a II. ktetben)
    *
    a./ A mban rzkelhet megjhods
    Amint mr jeleztk, hitetlen Tams jelen rsa 1930. vbl val. Azta tbb mint 70 v telt el, tele risi
    megprbltatsokkal s ezek kvetkeztben egyni, trsadalmi, felekezeti intzmnyekre kihat vltozsokkal, rtve ezalatt fleg a
    vagyonosztsokat, klnbz egyhzi rendek, egyesletek stb. feloszlatst, az ateizmus, kommunizmus elterjedst. rdekes
    mdon ez a veszly jelre rzkelhet volt, amit ppai enciklikkban, llami reformtrekvsekben (fldreform stb.) tkrzdtek
    is. Bizony, mint a szbanforg 1930-as vekbeni egri ciszterci dik, jl emlkszem a lyceum melletti kanonoki palotasorra, a tbb
    tzezer hold nagysg egyhzi birtokok lvezire (az egyik osztlytrsam desapja ugyanis ilyen kanonoki fldbirtok vezetje
    volt!) s hasonl egyhzi rang elmerse irnti trtetsre. A mai nemzedk tbbsge ilyet mr nem szlel, ezrt hangslyozom
    ismtelten, hogy h. Tams szigor hang megllaptsai nem a mai egyhzi llapotokra vonatkoznak; hanem a mltban taln csak a sok megprbltats eltt llott - egyhzakra vonatkoznak. Ilyen rtelembeni ltsmdnak tudja be az olvas azt is,

    hogy a fenti veszly szt idzjelbe tettk. Szerencsre azonban bven akadt ldozathoz is, akiknek ksznhet aztn - a mban
    ktsgtelenl rzkelhet - megjhods. Ebbl kvetkezik most nmi felvillants.

    A Szent Mihly ima trtnete


    XIII. Le ppa (1903) egy szentmise utn klns lmnyben rszeslt. Ltta, hogy milyen nagy harc vr az Egyhzra, a
    Stn elleni kzdelemben. Ltta azt is, hogy a j emberek imi, ldozatvllalsai s jcselekedetei mellett Szent Mihly
    arkangyalnak lesz klnsen nagy szerepe ebben a kzdelemben. Ez a jelens indtotta XIII. Le ppt arra, hogy megrja Szent
    Mihly arkangyalhoz ezt az rdgz imt. Egyben elrendelte, hogy az egsz vilgon minden szentmise utn mondjk el a
    papok a hvkkel egytt. A liturgia reformja ta ezt csak nhny templomban teszik meg.
    Szent Mihly arkangyal!
    Vdelmezz minket a kzdelemben!
    A stn gonosz ksrtsei ellen lgy oltalmunk!
    Esedezve krjk parancsoljon neki az Isten!
    Te pedig, mennyei seregek vezre,
    a stnt s a tbbi gonosz szellemet,
    kik a lelkek vesztre krljrnak a vilgban,
    Isten erejvel tasztsd vissza a krhozat helyre. men.
    (XIII. Le ppa imja)

    *
    Hozzszlsunk ehhez rviden annyi, hogy mi nem azrt imdkozunk, hogy Isten a stnt s a gonosz szellemeket a krhozat
    helyre tasztsa vissza, hanem azrt, hogy k is megtrjenek. Ennek indokt ad, igen rgen, Antal mdium tjn jtt egyleti
    tantst most - aktualitsknt is - vgre kzreadhatjuk. Nagyon sok sz esik ugyanis mostanban az .n. gylletbeszdrl. Az ilyen
    irny rzkenyeknek azonban tudni kellene, hogy erklcsi vagy lt igazsgok kimondsa tekintetben korlt nem ltezhet,
    klnben Babits ama verssora teljesedne be rajtunk, hogy Vtkesek kzt cinkos, aki hallgat. Szmtalanszor lertuk mr - bibliai,
    egyb kijelentsek s logikai rvek sorolsa mellett hogy fldi ltnk htterben sajt vtkessgnk, szemlyes bnbeessnk ll,
    s mindaz, ami ebben a helyzetben velnk, msokkal s krlttnk trtnik, mindenkinek eme nehzfldi helyzetbl val
    szabadulst clozza. Az ilyen irny munklkods sorn tett intsek, kijelentsek elsdlegesen nem srt s bnt clzatbl,
    hanem jra, megtrsre ints okbl trtnnek, s gy fogalmilag kizrt az ilyen eseteknek gylletkelt magatartsknt val
    minstse. De lssuk kzelebbrl magt a szellemvilgbli okfejtst a fentiekrl.
    b./

    Az ember feladata a gonosz megvltsa


    (Antal beszl mdium tjn: 1877. szeptember 23.)

    Isten Mzesnek ezt a trvnyt adta: Szeresd felebartodat! Majd id mltn eljtt Krisztus, kit az Atya azrt kldtt, hogy
    az embereknek j trvnyt hirdessen. E trvny alapjban vve nem volt j, hanem csak fejlettebb s tkletesebb alakja a rgi
    trvnynek s gy hangzott Szeresstek ellensgeiteket! Majd sokkal ksbb Isten j prftkat kldtt, kikre ismt j trvny
    tadst bzta; ez gy szl: Tiszttsd meg ellensgedet! Ki az ember ellensge? Ki csbtotta t ki a paradicsombl? Ki
    fordtotta el Istentl? Az rdg. Ha Krisztus annak idejn azt mondta: Szeresd az rdgt! - gy ma azt mondja: Tiszttsd meg
    az rdgt! Mert ki az rdg? Isten ltal teremtett szellem; egy a ti testvreitek kzl! De kedveseim, gondoljtok csak meg, mily
    nehz feladata van az rdgnek, ki mr oly rgta knytelen vtkeinek bntetst hordozni; mita csak rdgg vlt, egyetlen
    boldog rja sincsen, mert folyton nmagt tmadja s marcangolja. Isten, a kifrkszhetetlen, a felfoghatatlan, az rkkval
    nem vlthatja meg az rdgt, mert nem engedi magt ltala megvltatni, Istenben ltvn az legnagyobb ellensgt. Ezrt
    Istennek segtkre van szksge, kik az rdgt visszatrsre brjk s benne Istenhez val vgyakozst bresszenek. Vajon nincs-e
    Istennek elg sok gyermeke, ki ebben segtsgre lehetne? Azt mondhatntok: Ott vannak az ers, magas szellemek, kik hatalmas
    befolysukkal bizonyra kpesek volnnak az rdgt visszatrsre brni. De n azt mondom nektek, hogy erre ezek az ers,
    magas szellemek azrt nem kpesek, mert annyira les ellenttjei k az rdgnek, hogy pp ezen ellenttnl fogva kptelenek t
    megkzelteni, hiszen az rdg minden kzeledskre ijedten menekl tlk. Olyan gyermekeket kell teht hozz kldeni, kik
    mg maguk is gyengesgekkel brnak. Ezek a tulajdonsgok az rdgre vonzert gyakorolnak, st ezek rvn sokkal
    rokonszenvesebbeknek tallja ket, mint a tiszta, bnnlkli szellemeket. Sokkal szvesebben fogadja a tancsot a maghoz
    hasonlktl, mintsem a tisztktl, akikkel mr oly sok kzdelmet vvott. Nem hozott-e Krisztus is ldozatot a gonosz emberek
    vgett? Nem volt-e knytelen emberi testet lteni, emberi nyelven beszlni, hogy bizalmukat elnyerhesse? pp gy kell az rdg
    megvltinak is az rdghz leereszkedni, az nyelvt beszlni, hogy az ket megrthesse, megszeresse. gy lehet t csakis a
    posvnybl kiemelni, megmosni, polni, tantani s emberr tenni. Mily blcs is az a nagy Teremt! Volt-e neki szksge arra,
    hogy gyarl embereket teremtsen? Nem rhette volna el cljait ms ton? Ki ismerhetn a clt, mely Isten szeme eltt lebegett,
    midn az embereket teremtette?! Senki! Isten azonban idrl-idre mgis kinyilvntja az szndkait, s me lsstok, ma mr
    vilgos, hogy mirt teremtette Isten az embert. Az rdg miatt, vagyis azrt, hogy az ember megvltsa az rdgt!
    Vajon elkerlhetetlen volt-e, hogy Isten az rdgt az emberhez bocsssa, hiszen megvdhette volna az embert tle, mert
    mindenhat? De mivel mindentud is, igenis megengedi az rdgnek, hogy az emberhez csatlakozzk, de csak azrt, hogy
    megismerjk egymst s ne fljenek egymstl, mert az ember hivatst fogja kpezni az rdg megvltsa, ha annak ideje eljtt.
    Abban az idben, midn Krisztus a Fldn megjelent, mg nem jtt el, az rdg ideje, mert Krisztus csak a pokol elcsarnokt
    jrta s csak a javulni vgykat vltotta meg, az rdgt azonban megbntotta, hogy ne dlhasson oly szrnyen az emberek kztt,
    kik hvatva vannak t megmenteni. Most pedig parancsot ad Isten, hogy a pokol felnyittassk s az rdg a Fldre

    bocsttassk az emberek kz, hogy alkalma legyen itt az emberekkel rintkezni s azok erklcst elsajttani. Igen, kedves
    testvreim, Isten hajtja az rdg megjavulst, azrt bocstja t ki fogsgbl a haladottabb emberek kz, hogy azok
    erklcsnek s szoksainak hatsa alatt benne is felbredjen valami nemesebb utni vgyds; neki az emberek ltal kell
    tkletesednie, hogy is emberr vlhassk. Ltjtok, mily vgtelen Isten jsga s blcsessge, mily gazdag az
    eszkzkben, midn cljait megvalstani akarja. Az emberek millii, kik itt a Fldn lnek, mind-mind eszkzl szolglnak az
    rdg megjavtsra. Termszetes, hogy ez csak nehezen mehet vgbe, de nem az rdg az, ki e munkt htrltatja, hanem egyes
    eltvelyedett emberek, kik gy vlekednek: Az jonnan hirdetett trvny - a spiritizmus - az rdg mve; nyilvnul ezen
    trvny kzvetti (a mdiumok) ltal! De ezek az emberek, kik gy beszlnek, vakok s balgk; nem ltjk, nem rtik, hogy a
    gonoszsgot egy csapsra megszntetni lehetetlen, s csupn fokozatosan lehet azt megjavtani. Isten irgalma folytn az rdgnek
    is meg kell javulnia, hogy is hasznos tagjv vljk az emberisgnek. De vajon hogyan vlhatnk azz, ha nem jhetne az
    emberrel sszekttetsbe; ha gondolatait az emberrel szemben nem nyilvnthatn s ha viszont az ember gondolatai nem
    juthatnnak az tudomsra? Az ember s rdg kztti tvolsg nem olyan nagy, mint amilyen az angyalok s az rdg
    kztt fennll; az emberek kztt teht otthonosan fogja magt rezni az rdg, s a jakarat emberek knnyen fogjk t
    a sajt tjukra terelhetni. Kedveseim! Volt id, midn az rdg csbtotta el az embert, s me itt az id, midn az ember
    ktelessge az rdgt visszacsbtani. gy cserldnek fel a szerepek; most az emberek a ksrtk, az rdg pedig a
    megksrtett s az eredmnyt nem nehz eltallni; az rdg a gyengbb, mert sllyedtebb, mint az ember; knnyebben ksrtsbe
    hozhat, mert az rdg emellett mg ostoba is. ppen ezrt ezentl a fldi emberek nem az embereket, hanem az rdgket
    fognak igyekezni legyzni s meghdtani s minl tbb rdgt fog egy ember megnyerni, annl nagyobb lesz rdeme Isten eltt.
    J embereket megnyerni nem nagy mestersg, hanem egy sllyedt rdgt meghdtani: ez mr nagy mvszet, mert
    okossg, tntorthatatlansg, nmegtagads s alzatossg kell hozz.
    Igen, az rdg ksrtjnek alzatossgra van szksge mindenekfltt, hogy ne rezze magt beszennyezve, ha az rdggel
    kell bnnia; hogy ne kpzelje magt magasabb polcon llnak, mert amint az els fityml arckifejezst csinln s azt mutatn,
    hogy az rdg felett ll, gy azonnal bizalmatlann vlnk vele szemben s nem hagyn magt tle elcsbttatni. ppen azrt,
    mert az rdg maga felett llnak senkit sem ismer el, kell az rdg ksrtjnek hozz leereszkedni s magt ugyanazon
    fokra leszlltani; csakis gy nyerheti meg bizalmt, mert az rdg csak annak tancst kveti, kit maghoz hasonlnak
    vl. S ez csak gy lesz keresztlvihet, ha az ember azokat a tancsokat, melyeket az rdgnek ad, magra is vonatkoztatja. Egy
    kt ilyen alzatossgi gyakorlat utn a gonosz fogva lesz s megdbbenve fogja krdezni: De ht mi ez? hisz n mr nem
    vagyok rdg! mi trtnt velem? Az n bartom, az ember, megcsalt engem s n gyengv, ertlenn vltam! El fogja azutn
    keservt panaszolni az ksrtjnek, akinek csak most kell m mg egyszer igazn okosnak lenni, hogy az rdgt megnyugtassa
    s meggyzze, hogy csupn kpzeldik. Igen, kedves emberek, ez a ti feladatotok; arra szlettetek, hogy az rdgt csbtstok s
    t hatalmatokba kertstek. Hogyan vonhatntok azonban az rdgt magatokhoz, ha undorodtok tle, ha megvetitek t s
    visszaborzadtok tle? Trntk kell az rdgnek, szeretnetek kell t, s oda kell neki a kezeteket nyjtanotok, mert mskppen nem
    javthatjtok meg. Gondoljtok el, mennyit kell levetkeznetek ggtkbl, mennyi ntlbecslst kell ldozatul hoznotok, mg
    kpesek lesztek magatokat annyira legyzni, hogy vgre megrtstek a szemlyes buksunk okt: a ggss, fennhjzv
    vlst. S ha sikerl nektek ennyire diadalmaskodni nmagatok felett; nem csak az rdgnek, de nektek is vgtelen elnytk
    szrmazik belle, mert az alzatossg szp erny, kirlyn az alzatossg, sok szolgja van, kik mind engedelmeskednek neki, s a
    tkletes alzatossgot csakis ilyen munklkodssal lehet elsajttani... Mert tudd meg: a legfeketbb bn a gg, mely nmagt
    kivve, mindent gonosznak tekint; nmagt a legjobbnak tartja s minden mst megvetsre mltnak tl. Ezrt kell az
    rdgrt s ezzel egyben nmagunkrt is szntelenl munklkodni, mert az rdg is a mi testvrnk s mi t segteni s Isten
    szmra megnyerni tartozunk! Ezt a parancsot adta Isten neknk, embereknek, az angyalbukst kvet ltbehvsunk pillanatban.
    (Antal mdiumrl kzelebbi az I. ktetben olvashat)

    *
    c./ Az ldozathozk kzl pedig me egy:

    Endrdy Vendel ciszterci apt


    Magyar Nemzet - Magazin 2002. szeptember 7. szombat

    Lovas Istvn
    A Sajtklub tagjainak szerdai, soproni szereplsekor (ksznjk mg egyszer a meghatan nagy rdekldst s a szeretetteljes
    fogadtatst) egy hlgy vkony kiadvnyt hozott asztalunkhoz. A cme: Endrdy Vendel fogssnak hiteles trtnete. A kiad a
    soproni Szent Benedek Idsek Hza Alaptvny (Sopron, Templom utca 1.) A fl szemre vilgtalan hlgy - Endrdy Vendel
    rokona - krte, egyszer emltsem meg ezt a kis fzetet. Endrdy Vendel zirci apt sorsa azonban nem emltst rdemel, hanem
    rszletes ismertetst.
    Az elszt dr. Endrdy F. Csand Benedek-rendi szerzetes rta, akinek Endrdy Vendel a nagybtyja volt. Az elsz kelte:
    2002. prilis 13. Mr ebbl is idzni kell:
    Mindszenty Jzsef hercegprms... maghoz hvatott engem Bcsben val tartzkodsa alatt, a hallt megelzen, s arra
    krt, hogy menjek el Endrdy Vendelhez; az leghsgesebb bartjhoz Pannonhalmra, s mondjam el, hogy mirt kellett
    elhagynia a szenved magyar npet. Mondjam el, hogy nemcsak azrt, mert az amerikai nagykvetsgen nem szvesen lttk,
    hanem azrt, mert VI. Pl ppa ezt kvnta tle. Engedelmeskednie kellett.
    A zirci apt hat esztendt tlttt el kommunista fogsgban, 1950. oktber 29-tl 1956. november 1-jig. Akkor kis idre
    kiszabadult, szabadulst gy rja le: A vrs csillagos r helyett nemzetiszn sapkarzss r nyitotta ki magnyos brtncellm
    ajtajt, s hrom polgri ruhs frfi lpett be ezzel az lomszer kszntssel:
    - Dicsrtessk a Jzus Krisztus, a zirci apt r szabad.
    Velem egytt akkor kb. nyolcszzhatvan politikai rab szabadult abbl az egy brtnbl.
    Endrdy Vendel lakst s az apti hivatalt 1950. jlius 14-n kutattk t az vsok. Mindent megnztek. Budapesten a
    falburkolatot is fltptk. Majd az aptsg kulcsrnjt elvittk knvallatsra, vallatsakor les trgyakat fesztettek az ujja kz.
    Megint idzem Endrdy Vendelt: Ugyanebben az idben Zirc egyik legbecsletesebb iparost fl holtra vertk... Arra

    knyszertettk, hogy alrja: flbiztatsos kmkedsi anyagot gyjttt, amelyrt tlem akkora sszeget kapott dollrban, melybl
    a zirci emeletes hzt flpthette. Soha az illet iparossal... nem beszltem... egy fillrt sem adtam neki. Az igaz, hogy Zircen az
    aptsg kamatmentes klcsnkkel segtett a falusiaknak hzuk flptsben - gy valsznen is rszeslt ebben. A
    letartztatott aptot az Andrssy t 60-ba vittk. A demokrcia elleni szervezkedst, kmkedst s valutval elkvetett
    bncselekmnyt akartak rbizonytani. A kihallgats sorn - kb. a msodik rban - az alezredes kijelentette, hogy alval
    rgalom az vs knvallats, k soha senkihez nem nylnak. Bellem sem csinlnak mrtrt. Mindezeket becsletszval is
    megerstette. Valban, akkor el sem tudtam kpzelni, hogy egy tvenhat ves embert lehessen majd sszeverni, rgni, vlogatott
    knzeszkzkkel megknozni, injekcival gy elkbtani, hogy akaraterejtl megfosszk. Ezutn az aptot szeretirl
    faggattk, majd a fajtalansgok teljes skljnak elkvetst akartk vele beismertetni. Nyomban lttam: mrtrt nem, de
    hitvny embert akarnak bellem csinlni. Ezt nem is titkoltk. Kiltsba helyeztk belfldi sajtjuk s a hasonszr vilgsajt
    szerept ebben a satana comediban. Mi vltozott azta? - tehetnnk fel a krdst a balliberlis szerkesztkk s jsgrkk
    vlt vs leszrmazottak mai mkdse lttn... Ezutn megmutattk neki szerelmi viszonyai vastag dosszijt, hamistott
    szerelmes leveleket s ismeretlen nkrl kszlt fnykpeket. Ha beismer vallomst tesz, elengedik, mondtk az aptnak.
    Tizennyolc rai vallats utn Endrdy Vendelt tadtk egy vs brtnrnek, aki leksrte a pincbe. gy emlkezik: A jghideg
    kvezeten lemeztelentettek, hogy valami titkos dolog nincs-e rajtam elrejtve. Ezutn mg a szemvegt is elvettk. Utna
    rlktk a mocsoktl ragad fapriccsre, ahol tmaszkods nlkl kellett lnie, s csak takarod utn lehetett lefekdni. Az vsok
    azt mondtk neki, hogy - ismt t idzem - az egyhz valsgos feje a Wall Street, a ppa csak annak gynke... Valutris
    bncselekmnynek minstettk, hogy a klfldi rendtrsaktl kldtt dollrokat nem a Nemzeti Bank tjn, hanem
    magnforgalomban rtkestettem. Ezeket az sszegeket nagyobbrszt templomaink, iskolink, rendhzaink rendbehozatalra s a
    rendtrsak szksgleteire fordtottam. A cisztercita aptnak Rmba a rendtrsairl rt leveleit s az amerikai s a brit konzultus
    budapesti vezetivel folytatott eseti beszlgetseit kmkedsnek minstettk azok felmeni, akik ma, 2002 ks nyarn gy
    dntttek, a hittantanrokat kiveszik a fizetsemelsre rdemes tanrok krbl.
    Ezutn jabb vdpontok kvetkeztek. A Habsburg-uralom visszalltsra val szervezkeds, Horthy-fasizmus s
    zsidellenessg. Modern vdak - az elst kivve... Az vsok srelmeztk azt is, hogy lelki vigaszt nyjtott raboskod
    rendtrsainak s tbb, vilgi politikai fogolynak, mint pldul Hman Blint s Kunder volt minisztereknek. Ezutn kvetkezett az
    els knvallats. Az aptot meztelenre vetkztettk, s egy vs lbt kellett lehajolva cskolgatnia, ameddig ssze nem esett.
    Zrkja mlyen a fld alatt volt. A priccse fltt vezetett el a szennyvzcsatorna, mely llandan undortan cspgtt s
    szaglott. Egyik jabb kihallgatson egy vs rnagy s kt szzados is rszt vett. A jelenlv detektvek arcon s szemen kptk.
    Majd jtt a vers. Utna egy homlokhoz szortott, hegyes fmtrggyal a falnak lktk. Sarka al szgeket s tket helyeztek.
    Idzem: Izzra hevtett rezslappal gettek alstestemet... Mikor a gytrdstl sszeestem, knzim elkaptak s nhny rgssal
    talpra lltottak... Pr ezer voltos, kt-hrom mm-es szikrzsokkal villanyoztak egsz testemen: ajkak, szem, orrnl, flnl, st
    rdgi mdon a szemremtesten s lepn is.... Pokoli mdszerknek egy msik megnyilvnulsa volt a villanyrammal teltett
    Feszlet s Evanglium felirat knyvk cskoltatsa... fillr nagysg getett seb maradt utna. Endrdy atyt tizenegy vre
    tltk. A brtnben olyan vcre engedtk, s csak nagy ritkn, amelyet szndkosan, vekig nem takartottak, s az aptnak sem
    engedtk megtiszttani. Amikor hat v utn ttt a szabaduls rja, kiderlt, mg az apti gyrje is elkeveredett. Az elvh
    vsok teht, mint kiderl, pitiner tolvajok is voltak. Az aptot a forradalom utn visszavittk brtnbe, majd 1957. augusztus
    23-n Pannonhalmra, az ids szerzetesek szocilis otthonba internltk. 1981. december 29-n hunyt el. A zirci aptsg
    templomban nyugszik, Szent Bernt oltra alatt.
    Eddig a kis, 160 forintba kerl fzet. Kiegsztsknt annyit rdemes hozztenni: Endrdy aptnak taln szerencsje van,
    hogy nem lte meg a rendszervltst. Mert lehet, hogy ugyanazzal vdoltk volna a balliberlis lapokban, mint egykor az vsok
    az Andrssy t 60-ban. s nyilvn szlssgesnek is neveztk volna. Akik a titkosszolglati gynkket patritkk, a bnzket
    pedig kvetend pldakpp fazonrozzk t, azoknl mindez szakmai fogsaik rsze.
    Emlkezs: E cikk szerkesztse kzben knnyes s hls imm ksrte ciszterci dikveim Apt urt az gi hazban, mert
    msodik apnk volt a Rend tagjai, tanraink tjn alkalmazott nevelsi mdszerekkel.

    3./ Zsidk
    Ott vannak pldul a Krisztuson kvl ll valls papjai, a zsid felekezet e kpviseli. Ggsek a kivlasztottsgukra. Lssuk,
    mi a kivlasztottsg alapja: az egy Istenben val hit. De ppen ebbl kifolylag tudniuk kell, hogy az Isten minden npek
    szmra egy. A testvrek kz teht nem volt rtelme akkor s mg kevsb van rtelme ma, elbizakodottsgbl hatrvonalat
    hzni. Mert az elbizakodottsgra nem elegend ok az a puszta tny, hogy k mr akkor is - a blvnyimd npek kztt elfogadtk az egyetlen Istent s hogy ugyanebbl kifolylag mg ma is ggsen ragaszkodjanak eljogaikhoz. De vajon tudjk-e,
    hogy a zsidkat mire vlasztotta ki az Isten? Arra taln, hogy, mint valamely rvidlt fldi csaldapa, knyeztesse ket
    elhalmozza ket jlttel, hatalommal, tlkezsi s uralkodsi joggal? - Korntsem. Ellenkezleg, arra vlasztotta ki ket, akik mr
    megtalltk a kapcsolatot vele, hogy nevelje ket, hogy lelkket megeddze a kzdelemben, hogy megrlelje ket a testvrisg
    befogadsra s terjesztsre. Nem elgedett meg azzal, hogy t befogadtk, ki akarta tgtani a lelkket, hogy az egsz
    emberisget is befogadjk. A kivlasztottsggal nehz nfelldoz munka jrt, amelyet alzat nlkl nem lehetett elvgezni. Teht
    jttek a megalztatsok: rabszolgasg, menekls, bujkls, majd vltakoz uralom s megcsfols, s kzben egyre jttek a
    nevelk: a prftk is. Az els, aki a trvnyknyvet hozta, mr emltst tett az utolsrl, aki a legfbb trvnyt hozza, s az utna
    kvetkezk, akik a szksg knyszert hatsa alatt gretekkel, szigorsggal s fenyegetsekkel igyekeztek hatst gyakorolni a
    zaboltlan lelkekre, munkjukkal mind azt bizonytottk, hogy a vlasztott np mg nem mlt a hivatsra. k is beszltek nekik
    az elkvetkezend idkrl, jsoltak nekik s minden jslsuk bekvetkezett. k is beszltek, jsoltak nekik a Szabadt, a
    Messis eljvetelrl, aki megvltja ket minden szenvedsktl, de addig mltkk kell vlniuk a szeretet befogadsra.
    Megjsoltk, hogy hozza az tletet is. A sajt letvel el is hozta azt, mert megmutatta, milyen tvol llanak a jtl, az
    Istentl. Azt is megmondtk, hogy vele lezrdik a prftk kora; illetve, hogy az utols prfta az tjt jn egyengetni s
    utna mr nem jn ms kinyilatkoztats, csak amit hoz. Minl kzelebb rkeztek az idhz, annl tbbet beszltek rla, annl
    jobban sarkaltk ket a szeretetre. Kikeltek a szoksaik, a dogmik ellen, megmondottk, hogy az Isten visszatasztnak tartja

    bemutatott ldozataikat, - mert ehelyett szvjsgot kvetel tlk. Keresztel Jnos pedig, akiben hittek, szigoran megfeddte ket
    kevlysgkrt, mondvn: Ne bszklkedjetek azrt, hogy brahm a ti atytok, mert bizony mondom, az Isten ezekbl a
    kvekbl is tud fiakat tmasztani brahmnak. Keresztel Jnos, aki a pusztban lt, tantvnyainak s hallgatinak tbb zben
    kijelentette: Aki utnam j, ersebb nlam, akinek nem vagyok mlt a saruja szjt megoldani. Szr lapt van a kezben s
    megtiszttja az szrjt. n vzzel keresztelek, de aki utnam j, az tzzel s Szentllekkel keresztel. A hrl adott Messis
    eljtt s a vlasztott np nem ismert r, mert csak jsgot, alzatot, egyszersget hozott s nem vilguralmat, kevly
    gyzelmet. Mert nem az elkpzelsk szerint hozta el a megvltst, hanem gy, hogy pldzta nekik a tiszta emberi letet,
    a megbocstst, knyrletet, a vlogats nlkli testvri szeretetet, az ignytelensget, amely btorsgot ad a gonosz ellen
    folytatott harcban s a hit erejt, mely csodkra kpes.
    megmutatta ezzel a megvlts tjt s kijelentette: n vagyok az t, az igazsg s az let s senki sem mehet az Atyhoz,
    hanem ha n ltalam! s hogy a kinyilatkoztats ell kitrni nem lehet, azt is megemlti kt helyen, elszr, amikor azt mondja:
    Jjjetek hozzm mind, akik megfradtatok s n megnyugosztlak benneteket. - amivel felttelezte, hogy az ember elbb mindent
    meg fog prblni, de vgl belefrad s akkor is vrja, mert Nla, az tjn, az igazsgban meg fog nyugodni s meg fogja
    rteni az letet. Msodszor meg, amikor halla eltt bcszik tantvnyaitl e szavakkal: E vilgon nyomorsgtok lszen, de
    bzzatok, n meggyztem a vilgot. Az ember nem lesz addig boldog, amg t meg nem rtette, amg az utols szig el nem
    fogadja, be nem tartja az rendelseit a megvltsra. Az rendelsei, amint tudjuk, nem vesztek el. llandan magyarzzk,
    forgatjk, - ha flrertik is, llandan foglalkoznak vele, egyre szlesebben terjednek, amg az ltala begrt igazsgnak a lelke
    egy napon mindazt a valsgot felderti, amely ezideig el van takarva a kishit, korltolt elmj emberisg eltt. Mit szljunk
    ezek utn az akkori papokhoz, akik azonfell, hogy fel nem ismertk, meg nem rtettk, az uralmukat, tekintlyket, gazdasgi
    jltket fltettk tle s ezrt knoztk, csfoltk, ldztk, majd keresztre feszttettk? s mit szljunk az vezredes kultrn
    nevelt mai papokhoz, akik ma sem ismerik fel, ma sem rtik meg, akik ma ppgy fltik tle az uralmukat, tekintlyket s
    gazdasgi jltket s ezrt ma is ppgy knozzk, csfoljk, ldzik s keresztre fesztik t mindazokban, akikben benne l. Ma
    is keresztre fesztik a jsgot, az alzatot, a knyrletet, a testvrisget, mint akkor! A papok, risi felelssgk tudatban,
    hagyjk abba vgre mks, kabalisztikus rsmagyarzataikat, mert ez csak addig szrakoztat, mg meg nem tanulnak olvasni!
    Tegyk le kezkbl a felekezeti zszlt, s ragadjanak fklyt, hogy hveik haladskpessgt elsegtsk. Vilgtsanak be
    minden homlyos zugba, ktelessgk ez, mert k vannak a nprt, s nem a np rettk! A zsidk tekintsk t a
    beteljesedett jslsok sorozatt, kzttk azt, ami arra vonatkozik, hogy az Isten a vlasztott npt engedetlensgrt szjjel
    fogja szrni az gsz vilgban s mindentt ldztetsnek, hborgatsnak lesznek kitve, s ppen abban, amire
    kevlysgket felptettk, izraelita mivoltukban fogjk hordozni a megalztats, megszgyents blyegt, amely majd nyltan
    feltnteti, hogy a vlasztott np visszalt az Atya bizalmval. Mindezek pedig addig lesznek, amg valamennyien meg nem trnek
    hozz s lszen egy akol s egy psztor! s lssk meg, hogy a prftk kora az gret szerint csakugyan lezrdott, utnuk pedig
    nem jtt ms, mint az tegyenget - a pusztban kiltoz szava s a Megvlt. Ha ezeket meglttk, kzljk ezt alzatosan, de
    mgis a felismers rmvel hveikkel, mindenre felkszlve, mindennel szmolva, - mert ktelessgk, hogy visszaadjk a
    Messist, akit elsikkasztottak azoktl, akikhez kldetett! Ha egyszer felismertk az igazsgot, nem hallgathatjk el tbb, mert
    amiknt az rs mondja: A gyertyt nem azrt gyjtjk, hogy vka al rejtsk, hanem hogy vilgtson mindenkinek, aki a szobban
    van.
    *
    A fentiek az 1930. vben, a fasizmus uralomra jutsa eltt rt szavak s figyelmeztetsek a kzelg veszlyre. Hasonlrl
    korbban az I. s a II. ktetben mi is megemlkeztnk, ezrt azokra most - ismtls helyett - csak visszautalunk.
    a./ A - sajnos - bekvetkezett veszly: a holocaust tnyre viszont - annak tagadsa helyett - egszen friss bizonytkot
    szolgltatunk, a SPIRIT KR 1997. mrcius 23-i lsn Erzsike mdium tjn megnyilvnult s a holocaustot meglt
    szellemlny albbi odati meghat nyilatkozata alapjn:
    Mdium: sszeesem, sszerogyom! Segts meg, testvrem! Segts meg!
    Krvezet: Hogy lehetek segtsgedre?
    M.: Nem tudom mr vonszolni magam. sszeesem! sszeesem! Most biztos meghalok! Meghalok!
    K.: Nyugodjl meg!
    M.: Meghalok!
    K.: Hall nincs!
    M.: Nem tudom vonszolni tovbb ezt az letet, nem brok tovbb menni, nem brok tovbb lpni! Segts meg! Istenem segts
    meg!
    K.: Nagyon szpen mondod! J helyre fordultl, csak az r s az szeret Fia, az r Jzus segthet rajtad!
    M.: Micsoda ellenttes erk jnnek-mennek itt krlttem? Zg a vihar mindenfell, jnnek ezek a borzalmak! Jaj, nem
    szeretnm jra ltni ket! lmomban se jjjenek el!
    K.: Kik azok? Mondd el neknk, htha tudunk segteni!
    M.: Te nem tudod, hogy kik vesznek krl bennnket?
    K.: Nem, mi nem ltjuk, azt mondom.
    M.: Nem ltod ezeket a katonkat?
    K.: Nem.
    M.: Akik a szgesdrton bell riznek bennnket?
    K.: Nem ltjuk.
    M.: Akiknek a parancsra egyiknek jobbra, a msiknak balra kell menni. Te hol vagy, hogy ezt nem ltod, hogy nem
    rzkeled?
    K.: Megengeded, hogy megmondjam?
    M.: Mondjad meg, lgy szves!
    K.: Mi mg a fldi testben lnk, teht valami klnbsg van a helyzetnk, llapotunk kztt. Te mg azt led, amiben nem
    tudom, hny vvel ezeltt voltl, azt ltod, ami mr - megltsom szerint - elmlt.

    M.: Elmlt ez a borzalom?


    K.: Elmlt.
    M.: Szerinted elmlt? Ez nem mlhat el, ez a borzalom! Ennek nincs vge, se eleje, se hossza! Nzd meg! Egyik nap a msik
    utn is csak azt vesszk szre, hogy ezek az embercsoportok is eltnnek, s mondtk, hogy ide meg oda viszik ket is s vissza
    mr nem jttek. Egyre csak fogyunk s fogyunk.
    K.: Hol trtnik ez, szabad megkrdeznem? Melyik koncentrcis tborban? Jl mondtam?
    M.: Koncentrcis tborban!
    K.: Nevt is tudod?
    M.: De te hogy jttl ide?
    K.: n nem ott vagyok most. Te vagy minlunk, ide hozott a te rzangyalod. n gy rzem, mivel Istenhez kiltottl, hogy
    azrt volt hited. Nem tudom, hogy milyen hitben ltl.
    M.: Kpzeld el, mg ha hit se lenne? Akkor mi lenne?
    K.: Igen, az segtett rajtad, gy ltszik, hogy most mr bredezel s meg fogod rteni, hogy az az id mr elmlt.
    M.: Elmlt az az id?
    K.: 1944-et rtl?
    M.: 44-et, nagyon jl mondod!
    K.: Mondjam, hogy most hnyat runk? Most 1997-et.
    M.: Az nem lehet!
    K.: Igen, ht most itt vagyunk.
    M.: Ilyen sokig nem tarthat ez a borzalom!
    K.: Ltod, ott nincs id, ahol most te vagy! Megengeded, hogy gyenge szavaimmal prbljalak megvigasztalni, hogy elmlt az
    a borzalom. Mi is tudjuk s trezzk, hogy nagyon, nagyon nagy.
    M.: Nzd meg, ha itt szerte krlnzel, mit ltsz!?
    K.: Ht te ltod ket!?
    M.: Olyan holtakat, akiket el sem visznek a barakkbl. Gyere, majd akkor n mondom neked!
    K.: Mondjad csak!
    M.: Nzd meg azt a barakkot! Az desanyjtl elveszik a gyermeket s egy kln barakkba rakjk. Mg ruha sincs rajta, enni
    se adnak neki!
    K.: Igen.
    M.: Mert hogy nnekem nem adnak, az nem baj!
    K.: Mirt? Meslj magadrl! Mirt!
    M.: Azt kibrom.
    K.: Mirt? Te klnb vagy, mint a tbbi?
    M.: De hogyha nekem nem adnak enni, de ht a gyermekemnek, annak a sok rtatlan gyermeknek mirt? Mirt? Istenem,
    mirt?
    K.: Ht ez a mirt!
    M.: Mondja meg valaki, mirt?
    K.: Ht bocsss meg, ez nagy krds, mirt!
    M.: Ott az az embercsoport, ez egy msik barakk! Gyere, nyugodtan!
    K.: Igen, igen.
    M.: Gyere be!
    K.: Mondjad csak, beszlj! Ezt most gy mondjuk, ez volt a holocaust!
    M.: Ez a barakk. Hogy mondod?
    K.: Mi most, ennyi v utn, gy nevezik, hogy ez volt a holocaust.
    M.: A lelkiismeret?
    K.: Ht az, ami trtnt a zsidsggal s mg sok ms.
    M.: Na, majd ezt megbeszljk!
    K.: Jl mondtam?
    M.: Nzd meg ezt a barakkot!
    K.: Igen. Kik vannak ott?
    M.: Olyan emberek, akik mr jformn mozdulni sem tudnak. Nincs takar sem alattuk, maguk al piszktanak. Ht ez emberi
    let?
    K.: Nem!
    M.: Ht szabad ezt megengedni?
    K.: Nem!
    M.: Nincs egy mosdtl, nincs egy WC, nincs semmi! s tovbbmegynk, gyere!
    K.: Igen.
    M.: Ebben a barakkban olyan emberek vannak, akik mr, br le vannak gyenglve, de mg alkalmasak egy kis napi munkra.
    s mit gondolsz, mit csinlnak velk? Veznyszra, hajnalban kiterelik ket kvet fejteni s hasonl munkkhoz, s amelyik nem
    brja fizikailag, az puff, puff, puff. s este behajtjk ket. Nzd meg, milyen rongyosak, milyen piszkosak! Mg az llatnak is
    klnb az lete! s nzd meg itt, ezt a barakkot! Ahol gyermekeiktl elvett desanyk jajveszkelnek s ezeket az desanykat
    kihajtjk valahova. Azt mondjk, hogy most megynk mosdani, s egy csoport elmegy mosdani, de nem jn vissza. Mert hol
    mosdott akkor, krdem n tled?
    K.: Mi trtnt? Gzkamrba kerltek?
    M.: Valszn, hogy gzkamrba. Mert nem kerltek el. s ez gy ment nap mint nap. s jnnek ezek a borzalmas
    hajcsrok, mert csak gy tudom mondani, hogy hajcsrok, s aki nem volt hajland megmozdulni kiszmolta, 1, 2, 3-ikszedik, na,
    gyernk, most rajtatok a sor! s elhajtottk ket valamerre, de vissza mr nem hajtottk ket. A frfiakat is csak addig, amg volt

    bennk annyi er, hogy ssze nem rogytak. Mert amelyik mr munkra kptelen volt, akkor t is azzal a csoporttal elvittk
    valahova. Ehhez mit szlsz?
    K.: Megengeded, hogy hozzszljak?
    M.: Lgy szves!
    K.: Ha szabad lenne, elszr...
    M.: Nem tudom, hogy tged beengedtek-e a kertsen bellre, vagy csak a kertsen kvl figyeled az esemnyeket, de
    mindegy, akrhol vagy, most lgy szves s valakiknek mondjad meg, hogy itt milyen borzalmas let zajlik, hogy valaki segtsen
    rajtunk, mert azon kvl, hogy este, amikor lenyugszik a Nap s vgre a hajcsrok is elmennek, fzva, dideregve sszebjunk a
    flelemtl reszketve, s folyik rlunk a vz patakokban, s sszetesszk a keznket s knyrgnk, hogy Uram! Szabadts meg
    bennnket ebbl a mrhetetlen szenvedsbl, ebbl a pokoli knbl, legalbb a gyermekeinket, hogyha minket nem kmlsz, ket
    kmld!
    K.: Vlaszolhatok? n ezt most mr csak olvasmnyokbl tudom, br annak idejn, mint abban a korban is lk, nem tudtuk
    pontosan, hogy ez trtnik. Csak azutn trtnt ennek a borzalomnak a feltrsa, amit egy eszmben szinte elvadult vezr rendelt
    el s hajtott vgre, na most...
    M.: s vajon nem jn egy msik elvadult vezr? Vajon nem jn? Hogyha ez egy elvadult vezrnek a mve volt? n krdezem
    most tled!
    K.: Igen. Vlaszolhatok?
    M.: Vlaszolj! Vajon az emberisg megrzi-e azt, hogy micsoda risi nagy szenveds, mrhetetlen szenveds vrt azokra az
    emberekre, akik ilyen krlmnyek kztt ltk a hossz-hossz hnapokat, veket?
    K.: s mi trtnt veled? Most gy megkrdezem ezt! Ht az nem lehet, hogy ha 1944-ben ez trtnt s amint mondtam,
    azta mr tbb mint 50 esztend telt el. Ht te nem bredtl fl? Mi trtnt veled? Ht mg ma is a Fldn lsz, ott a
    barakkok kztt? Hogy lehet ez? Megengeded hogy ezt a krdst feltettem s legyen szabad arra figyelmeztetnem, hogy te
    mr mindezen tl vagy, csak mg a lelkedben dl a vihar. A mirt? A mirt? Krdezed! Itt a nagy filozfiai krds! n nem
    tudom, ki voltl!
    M.: s jra krdezem, hogy mirt? s mg lek, krdezni fogom, hogy mirt s mirt?
    K.: De mr nem lsz a Fldn!
    M.: Nem lek a Fldn!?
    K.: Beszlj, ki voltl a Fldn!? Mondd meg! Vltsunk szt!
    M.: Ha n nem lek a Fldn, akkor az csak egy dolog lehet, hogy n is a testvreimmel egytt meghalhattam.
    K.: Helyesen mondod!
    M.: s hogy itt beszlek most, az egy klnleges valami lehet!
    K.: Nagyon helyesen mondod!
    M.: Mert nem tudom, hogy a meghals utn mennyi id telt el.
    K.: Tbb mint 50 v s mg mindig rzed ezt a borzalmat!
    M.: rezni is fogom.
    K.: De segteni fog valaki, hogy elfelejtsed ezt!
    M.: Ki fog segteni?
    K.: No ltod, itt vagy. Hallottl te arrl, hogy a zsidsg is bzott, mindig remlt a Messisban? Hol van a Messis?
    M.: Hallottam. Csak nem sokan fogadtk el.
    K.: Jaj, nagyon okosan mondod! Holott eljtt. Most, kzel 2000 esztendeje vonult be Jeruzslembe, Hozsannt
    kiltottak, majd utna Fesztsd meg-et. Tudsz errl, ugye?
    M.: De kiabltk, akik megengedtk, hogy ez a borzalom ltrejhessen.
    K.: Igen, gy van. Amiket elkvettek veletek szemben. Igaz, helyesen mondtad! De most engedd, hogy kzelebb jussunk a
    mirt krdshez! Az nem lehet, hogyha Isten, akiben gy rzem, te hittl, abban a Jehovban, aki a mindeneknek az Ura.
    M.: Mindeneknek Ura, igen.
    K.: Ht hogy engedhette ezt meg? gy rzem, ez a mirt mg mindig ott ttong benned!
    M.: Nem csak nbennem!
    K.: Nem?
    M.: Nem csak nbennem!
    K.: A tbbieknek is mondom!
    M.: Nzd meg, ezt a sok szenved embertestvremet! Ezek most mind itt llnak s a mirtre vrjk a feleletet.
    K.: Csak beszlj, csak beszlj hozzjuk, kzvettsd azt, amit most mondok!
    M.: n azt hiszem, hogy k is halljk.
    K.: Halljk, hogy az a Messis, akit ti vrtatok vszzadokon keresztl, k szintn vrtk. Ht csak egy ilyen hatalmas Messis
    tud segteni azokon a dolgokon, amik az embereket rik s benneteket is. Valami oka volt, hogy idig jutott s elfajult az
    emberisg. Mert, ha most, szabad ezt mondanom, mindnyjan - te is, aki most beszlsz hozznk - nem csak abban az egy
    letben ltl, amg eljutottatok a drtkertsig.
    M.: Nem csak abban az egy letben?
    K.: Nem.
    M.: Hogy miket mondasz?
    K.: Nagyon nagy mltunk van, s ez az egyetlen megolds a mirtre.
    M.: Gondolod, hogy ez a megolds?
    K.: Ez az egyetlen megolds s ez a Messis, aki eljtt mindnyjunk rszre, nektek is csak el kell fogadni.
    M.: Mit mondjak neked? Nagyon csvljk a fejket, nem nagyon akarjk elfogadni.
    K.: Nem, n ezt tudom. Borzaszt nehz azt elhinni, akik vezredeken keresztl azt hallottk, hogy vrjuk a Messist, vrjuk a
    Messist, de olyan Messist, aki fldi hatalmat ad. Ht mire val a fldi hatalom?
    M.: Ezt vrtuk, ezt vrtk.

    K.: Ht mire val, arra a hetven vre, amit itt a Fldn tltnk? Ht most szintn beszlek hozzd s a tbbiekhez is. Ht mi
    az a hetven v vagy esetleg nyolcvan v? Ht mi az a hatalom s mi az a jlt ahhoz kpest, ami? Utna valaminek kvetkeznie
    kell! s kvetkezett is, mint ahogy most ti - nem ebben a vilgban, a fldi vilgban, hanem a Fldnek a szfrjbl beszltek.
    M.: Igen, ilyen is van?
    K.: Ilyen is van, de ezt az szvetsgben is mindenki hitte s a zsidsg is hitt, hogy van folytats. Ht mit jelentett volna ez a
    fldi let nmagban? Ht mirt kellett akkor Istenben hinni, ha nincsen Istennek orszga? Ht Istennek is van orszga. Nem e
    vilgbl, nem e fldbl, hanem ott, ahonnan mi is kiszakadtunk. Nagyon nagy mltunk van s ezt most meg fogjk nektek
    mutatni, de ez, aki megmutatja, az a Messis, aki idig szintn a Fldre leszletett s a Golgotn annak idejn keresztre volt
    fesztve.
    M.: Ksznm. Hadd szabadjon elmondani, hogy vgtelen hlval vagyok eltelve irntad, hogy ilyen csodlatos
    magyarzatot adtl.
    K.: Egyszer szavakkal prbltam, de prblj meg fohszkodni ahhoz, akit ti is vrtatok, a Messishoz, aki szabadt!
    M.: s most engedd meg nekem azt, hogy amg te beszltl, addig a drtkerts eltnt.
    K.: rlk neki, mindnyjan, akik itt vagyunk.
    M.: Eltnt a drtkerts s az a sok-sok ember mg tbb lett, mint amit itt elszr lttam. Kicsinyek s nagyok, frfiak
    s nk, de boldog sszelelkezsben knokat feledve s egy vilgos valakinek a segtsgvel szp lassan, lassan ebbl az
    llapotbl hosszan, szp lassan, mint amikor egy felh arrbb megy, kln-kln s egytt fogjk egyms kezt s megrtik
    a hv szt, mert ott valahol messze, valaki hvja ezt a kis csoportot. s most mit ltok? , kit nem akartunk elfogadni, az
    r Jzus.
    K.: risi.
    M.: Jn felnk, jn a kis csoport fel, ltszik a kezn a szegek nyoma, ltszik a lbn, ltszik az oldaln, ltszik a fejn,
    borzalmas! Mit szenvedett? s azt mondja, hogy rtetek is szenvedtem, s a ti szenvedsetek azrt volt, hogy ti is
    trezztek ezt a szenvedst, amely a fldi lttel jr s ti, akik ezeken a borzalmakon keresztl mentetek, ez ltal a sok
    szenveds ltal - gy mondja - nem kell jra leszletnetek, ha nem egy magasabb szfrba. Ezt te mondtad, hogy valahol,
    valami szfrban vagyunk. Azt mondja, hogy egy magasabb szfrba fogunk ez ltal bejuthatni. gy mondja.
    K.: Igen.
    M.: Ksznm, ksznm. s nem volt hibaval ez a fldi szenvedsnk. Ez a kis csoport megy, megy s megy.
    K.: Kvesstek.
    K.: Isten veled!
    M.: Ksznm, hogy itt lehettem! Ha ltntok ezt a mennyei fnyt, ami utn mindenki csak gy rpl s megy, viszi a kis
    fradt..., nnekem is el kell mennem!
    K.: Az r legyen veled!
    M.: Ksznm, ksznm.
    K.: Isten veled!
    *

    4./ Reformci
    De nzzk meg a tbbieket! A krisztusi valls papjait, az sszes keresztny felekezetek kpviselit, mennyire haladtak k?
    Amikor az j valls mg gyszlvn embriban volt, Pl apostol, akit pogny-apostolnak hvtak, mert nagyrszt a pognyok
    megtrtsn fradozott, figyelmeztette hveit a vetlkeds jogtalansgra. A rmaiakhoz rt levelben pl. (11:16-18) ezt mondja:
    Ha a zsenge szent, akkor a tszta is az, s ha a gykr szent, az gak is azok. Ha pedig nmely gak kitrettek, te pedig vad
    olajfa ltedre beolttattl azok kz s rszese lettl az olajfa gykernek s zsrjnak, ne kevlykedjl az gak ellenben; ha pedig
    kevlykedel, tudd meg, nem te hordozod a gykeret, hanem a gykr tged!
    Krisztus semmi esetre sem azrt jtt, hogy j vallst alaptson, hanem, amint maga mondotta, azrt jtt, hogy a trvnyt
    betltse. A zsidsgnak az a rsze, mely t kvette, a fnak gymlcsz ga lett. Mindazok pedig, akik idegen vallsokbl
    tereltettek az r tborba, mint vadhajtsok oltattak be a fba, de a gykr az s zsidsg, az egyistenhvk trzse volt. Az gak
    vetlkedse teht egymssal, valamint hborgsa a gykr ellen, nemcsak jogtalansg, hanem stt tudatlansg is volt s az ma
    is. Mert mit hoztak az jabb gak? lvezetesebb gymlcst taln? Nem. Csak jabb vetlytrsakat. - Mit vgzett eddig a
    reformci? Leegyszerstette a kereteket, ami haladsnak csak akkor volna minsthet, ha ezzel szemben feljavtotta volna a
    lnyeget. Ezt azonban nem tette. Pedig rezte, hogy valami dolga van ekrl, mert - lm - hozzfogott e clbl az rs
    tanulmnyozshoz, de nem jutott tovbb a betnl, ebben vlogatott teht s amit megtartott belle, abbl iskolt csinlt.
    Sznokokat nevelt hozz, hogy minl mvsziesebb, hatsosabb formban tovbbthassk a hvekhez. De a bet lelkig nem jutott
    el a reformci sem. Nem is kereste, hiba knlkozott fel neki az evanglium, hogy feltrja az igazsgot, azt is, amelyet a
    Mester akkor elhallgatott, vagy csak helyenknt rintett. gyet sem vetett r s gy az jabb keresztny felekezetek papjai is
    csak azt csinljk, amit a tbbi: magukhoz veszik a mennyorszg kulcst, k maguk nem mennek be s msoknak sem engedik
    meg, hogy bemenjenek oda. Szletsk a vetlkeds jegyben trtnt. A nylt igazsgot ppoly kevss rtik s adjk tovbb, mint
    a tbbiek, a rejtett igazsgot ppoly kevss keresik s fedik fel, mint a tbbiek. Az evanglistk kzl a legtbb adatot Jnos
    szolgltatja nekik. Ott van a Mesternek Nikodmussal val beszlgetse, az jjszlets szksgessgrl. - Erre val utalst
    ugyan tallunk a tbbinl is, amikor Jzus a jelensek hegyn beszl Ills reinkarncijrl Keresztel Jnos alakjban. - De
    Jnosnl ezenkvl megtalljuk a bcsbeszdben ezeket a kiss elvont, de flrerthetetlen szavakat: Mg sok mondanivalm
    volna hozztok, de ezt mg el nem hordozhatjtok. De amikor eljn az igazsgnak ama lelke, amelyet a vilg nem ismer, mert
    nem ltja, az majd rvezet benneteket minden igazsgra. Vajon, ha a reformci nem ennek az igazsgnak a megkeresst s
    feltrst tzte ki programjul - mi a ltalapja? A versengs, amely fokozza a felekezeti bktlensget s llekkufrkodst? A
    reformcik vezeti minden fradozsaikkal, ldozataikkal s megprbltatsaikkal egy medd clt szolglnak s ezt nem akarjk
    beltni, mert rtelmk ggbe fagyott. Ebbl a veszedelmes llapotbl pedig csak az alzat segtsgvel kerlhetnek ki, de nem az
    ltaluk elfedsre hasznlt utnzott alzattal, mely az els tmad szikrra felgyullad s porr g, hanem az alzattal, mely a

    tzkeresztsgben kifnyesedik, hajlkonny, nemess vlik s mint ilyen mltv teszi tulajdonost az r ltal kiltsba helyezett
    nyolcadik boldogsgra:
    Boldogok akik hborsgot szenvednek az igazsgrt, mert vk a mennyeknek orszga - Boldogok vagytok ha hborgatnak
    benneteket s minden rosszat rtok fognak az n nevemrt, mert gy hborgattk a prftkat is. Az Isten egyetlen kldncre
    sem rak elhordozhatatlan terhet. Nem bz r erejt tlhalad szolglatot, csak annyit, amennyit becsletes igyekezettel s
    szorgalommal elvgezhet. Ha visszatekintnk a mltba, azt ltjuk, hogy a prftk, a npeknek e tanti, neveli, vezeti mind
    emberfeletti munkt vgeztek s nem lankadtak el soha, nem kedvetlenedtek el a tmadsok miatt, nem fltek a veszedelmektl,
    nem kerltk el. Mirt? Mert kitartsukkal s btorsgukkal is demonstrltk a llek hatalmt az anyag felett s az Istenbe vetett,
    anyagi hatrokat nem ismer bizalmat. De honnan vettk hozz az ert? A megismersbl. Abbl tudtk, hogy az egyn
    berendezkedse egy rvid fldi letre hibs s lehetetlenn teszi hivatsa kibontakozst. Csak ha nmagn s mindazon, ami t
    szemlyben rheti, tltekint - csak akkor vgezhet hathats munkt msokrt s amint ki tudja magt kapcsolni szemlyisgbl,
    azonnal rendelkezsre ll az egyetemes erbl annyi, amennyit fel tud hasznlni, illetleg, amennyire szksge van hivatsa
    teljestshez. De mi ms a szemlyisgbl val kikapcsolds, mint a valdi, hamistatlan alzat, melyet a Mester egy
    helyen flrerthetetlenl, gy fejez ki: Aki engem kvet, tagadja meg nmagt, vegye fel az keresztjt s gy kvessen
    engem! Ezzel szemben a papok nagyrszt anyagi gondtalansgban, knyelemben igyekeznek lni. Mintha nem is a beteg
    lelkekhez kikldtt polk, mintha nem is a Gondvisels felelssgteljes megbzottai volnnak. Az a teljestmnyk, hogy
    vasrnaponkint nneplyes arccal elveszik a kegyszerek kzl az alzatot, hogy a szentsg felmutatst elvgezhessk hveiknek,
    akiknek jmborsga azrt is fekszik lelkkn, hogy az eltartsuk biztostva legyen. Vajon ragaszkodnnak-e formkhoz,
    dogmkhoz, felttelekhez, fennll rossz szoksokhoz, ha tudnk, hogy mindezek htrnyosan rintik hivatsuk eredmnyes
    betltst? Nem. Mi okozza a ht eme htrnyoknak idben s kell sllyal trtn fel nem ismerst? A gg, amelytl nem tud
    hozzjuk frkzni a belts, a megismers, az nmegtagadst kvetel alzat. Vrhat teht, nagy felhborodst fog bennk
    okozni ez az rs is. m legyen - de tegyk le az larcot, a kpmutatst, felhborodsuk mindazon eszkzt, melyekkel el akarjk
    hitetni, hogy a hvk lelkt fltik a mtelytl, a tekintlyrombolstl, mert ez az rs ppen a Krisztust mutatja meg nekik s
    rajta keresztl az Istent, a maga elferdthetetlen igazsgban. A tekintlyrombols pedig, ha flretesszk a papok szemlyes
    gyt, nem ms, mint a plya leszedse a fejld emberisg tagjairl. Ha ezeket a megtveszt lrzseket leteszik, magukra
    fognak maradni a szemlyket rt srelemmel s ha ebben megtalljk a jogos vdat - mr megtettk az els lpst az
    nmegtagadshoz, amely az hivatsuknak elengedhetetlen kellke.
    *
    Megjegyzs:
    Annak igazolsra, hogy h. Tams a fntiekben milyen pontosan s finoman fogalmaz, megismteljk az I. ktetben hozott a
    Reformtusok Lapja 1979. II. 25-i szmbl idzett albbi rpke mondatot:
    Semmifle kzssget nem vllalunk a spiritizmussal, amelynek szellemtant bibliaellenesnek, mind az egynre,
    mind a trsadalomra krosnak tartjuk. A Szent Szellem hasznlata ugyanis hatatlanul a spiritizmus malmra hajtja a
    vizet.

    5./ Spiritisztk
    k sem kivtelek. A gg ltali ksrts nluk is fennll, fleg ha letrnek a trvnyes trl, amit h. Tams az elzekben mr
    gy hatrozott meg:
    A szellem-mozgalomnak azonban nem az a clja, hogy elvont vagy ppen ezoterikus tudomnyt s tant nyjtson, hanem az,
    hogy kitermelje a felsbbrend embert, de nem mint egy titkos tan beavatottjt, hanem mint az lettudomny mveljt, amely
    tudomnynak rettsgi bizonylata a megismers s praxisa az nmunklkods. Az az ember, aki le tudja gyzni nmagt,
    szemlyisgt, l-njt - persze nem fanatizmussal, oktalan elnyomatssal, - az a legnagyobb tudsa s a leggyzedelmesebb
    harcosa a Fldnek, mert az a testben - e tetemrehvsknt magra lttt bnjelben - lerombolta brtnt, dematerializlta,
    felszabadtotta magt.
    *
    a./ A Nvtelen Szellem pedig az albbiakra figyelmezteti a spiritisztkat:
    Nem mindenki spiritiszta m, aki magt spiritisztnak gondolja! Nem mindenki spiritiszta, aki elolvas egy knyvet s bel
    bizonyos lsekre! Csakis azok mondhatjk ezt magukrl, akik lelkkben megrettenve Isten igazsgnak s nagysgnak
    hatalmassgtl megrendlnek, t keresve elhagyjk hibaval emberi szoksaikat s levetik a csodk eltt saruikat, mert
    trzik a lelkkben, hogy Isten ott van kzel, ahol k bekopogtatnak a szellemek vilgba. Hiszen Isten az utols idk
    bizonysgt nyjtja nekik, hogy van let a sron tl. s ez abbl a clbl van adva, hogy trjenek meg az emberi hisgbl,
    hazugsgbl, nzsekbl, ggbl, szmtsbl s testisgbl, emberi blvnyimdsbl, babonbl s hibaval dolgok
    szentestsbl. Mert ha ezekbl meg nem trnek, egymst bntjk, rgalmazzk, egymsrl rosszakat feltteleznek, egyms irnt
    szeretetlenek: akkor n is azt mondom, amint a Mzes trvnyben van, hogy halottaktl tudakozk lettetek, fekete mgival
    foglalkoztok, mert akkor nem megmentsetekre, hanem elvesztsetekre szolgl a ti spiritizmusotok. /Ezotrik II. ktet/
    b./ s eme helyes megllaptsokat mris altmasztjuk a kvetkez odati szomor, de igaz 1932. vi hradssal:

    A bn rtelmezse
    Egyesleti lsnkbl Pl beszl mdium tjn

    Pl mdium: Ezek a testvrek is, ppen olyan balgk, mint n voltam, s ppen olyan hiszkenyek. n is gy elhittem
    bizonyos dolgokat, mint ahogyan k itt elhiszik s az osztlyrszk is ppen olyan csalds lesz, mint az enym. Ne higgytek,
    testvrek, nem gy van. Azzal, hogy itt sszegylekeztetek, semmit sem fogtok elrni. ppen gy nem igaz a mi dolgunk, amint
    nem igaz a papok. n is igazn azt hittem, hogy mi megklnbztetett emberek vagyunk, mert mi hisznk, trtnk;
    munklkodunk. Semmi sem igaz! Ne vrjatok ettl semmit! n is gy tettem, mint ti, s most szegny szellem vagyok. Halljatok
    vgre egy szinte szt is innen trl.
    Krvezet: Nagyon rdekelne bennnket, hogyan jutottl ilyen szomor megllaptsra.
    Pl m.: Ahol n mkdtem, ott azt hitte minden krtag, hogy neki egy egszen kln hely van elksztve a mennyorszgban; ti
    is bizonyosan gy gondolkoztok.
    Krvezet: Taln nem.
    Pl m.: Ne szptstek a dolgot, n magamrl tudom ezt. n, mint krvezet, azt hittem, hogy kztk n mg egy kln
    magasabb helyet fogok elfoglalni.
    Krvezet: Ht ez mindenesetre nagy hiba volt, kedves testvrem.
    Pl m.: Hiszen n is gy beszltem volna, ha valakitl ilyesmit hallottam volna.
    Krvezet: Ht mit csinltatok?
    Pl m.: Mkdtnk. Vitatkoztunk; bizonyosan ti is azt csinljtok. Jl tudtuk a tant, hiszen minden meg van rva, csak el kell
    olvasni. Bizonyra ti is jl tudjtok. Azutn utolrt a vgzetem s meghaltam. Sokig nem tudtam, hogy mi van velem, mg azutn
    llandsult egy llapot, ppen amilyenrl itt felolvastl. Mentem elre s brmilyen gyorsan mentem, mindig egy helyben
    maradtam. Egy sivr, kitaposott orszgt llt elttem, amely a vgtelenbe ltszott nylni; mellette itt-ott egy-egy porlepte,
    csenevsz bokor. s ahogyan mentem, mintha az t is velem ment volna. Nha lttam messze bandukolni egy-egy hasonl,
    elrvult alakot, de utolrni nem tudtam ket. Nem tudom, mi ez. Ha nekem egy szellem ilyet mondott volna neki, hogy
    imdkozzk.
    Krvezet: Mit mondtl volna neki, hogy mire vezethet vissza lelknek ez a stagnlsa?
    Pl m.: Pont ilyet nem mutat fel a gyakorlatom. Minden jelentkez szellemben tudtam hibt tallni, hiszen ez olyan knny.
    Utoljra mind megtrtettem ket; azutn valahogy csak elmentek. Gondolom, ti is azt fogjtok velem cselekedni.
    Krvezet: Kedves testvrem, neknk nem kell tged megtrtennk; magadnak kell jobb beismersre trned s annak hinya
    rzetben oda folyamodnod segtsgrt, ahonnan minden lds s segtsg fakad. Nem elg megtanulni az igazsgokat, hanem
    azokat a praktikus letbe t is kell vinni, az erklcsi trvnyeket meg is kell tudni cselekedni. n legalbb gy fogom fel a dolgot.
    Pl m.: s gy is lsz?
    Krvezet: Megprblom. Mindenesetre iparkodom; nha sikerl, nha nem.
    Pl m.: s a tbbiek?
    Krvezet: A tbbiek is erre trekesznek. A fsly azon van, hogy ki-ki a maga rendeltetst felismerte-e, ktelessgeit
    teljestette-e, s hagyott-e maga utn nyomokat testvrei lelkben.
    Pl m.: Ht ezeket a nyomokat nem lehet ltni?
    Krvezet: De bizony lehet ltni azok lelkben, akiket a hla s a szeretet ktelkei hozznk fznek. bredsnkkor aztn
    ezek segtsgnkre fognak jnni.
    Pl m.: n is gy kpzeltem, de lsd, nem jtt senki. De elmondom, hogy mi trtnt azutn idet velem. n ilyet nem hallottam
    fldi letemben soha. Egyszer csak nagy fnyessg kzeledett. Amikor kzeljtt, lttam, hogy egy szellem. Csods volt, nem
    tudom lerni, egy ragyogs, egy vilgossg; nem fehr, hanem a legfinomabb sznek minden rnyalatban pompz burok vette
    krl, amelyben klnfle esemnyek s tjak ltek. Olyan dt jelensg volt, mint a szomjas szaharai vndornak az ozis.
    Amikor egszen mellettem volt, mindezt a szpsget sszevonta s azt mondta: Kvess engem - s idehozott. Itt azt mondta
    nekem: trj be, beszlj, s mire beszded vgre rsz, felvltalak. (A szellem meglepetve nmul meg, valakit kzeledni ltva,
    azutn elhagyja a mdiumot s egy msik szellem szlal meg.)
    *
    Pl m.: Nem akarlak benneteket hossz ideig prbra tenni, hogy egy ilyen szellemmel szemben vgre menjetek annak az
    igazsgnak, amelyet sem szavaibl, sem lefolyt letbl nem lehetne direkt kvetkeztetssel megllaptani. Ez az emberszellem
    nagy bns, br letben nem kvetett el a kznsges emberi hibknl, vtkeknl, mondjuk taln bnknl egyebet, amit az
    tlagemberek el szoktak kvetni. s ha sem tett volna egyebet, mint a megismers nlkli tlagemberek, sem lenne nluk
    bnsebb. De ez az emberszellem bns azrt, mert magasabb rend erket alacsonyabb rend clokra fordtott. Vilgosabban
    fogom ezt nektek megmagyarzni, de elbb vele vgezni kvnok. Neki ellrl kell kezdenie az letet, mg pedig alrendelt
    helyzetben, nehz szolglatban, ahol majd nla fejletlenebb emberlelkek nyomsa alatt megtanul szolglni, minden nven
    nevezend jutalomra val kilts nlkl, egyszeren azrt, mert knyszertik a szolglatra, hogy amikor azt az iskolt jl
    elvgezte, jutalmul ismt olyan szolglatot vllalhasson, ahol mr nem knyszertik t, de ahol szolglnia szabad lesz szeretetbl,
    egyszeren azrt, mert alkalom van szolglni azoknak, akik ignylik ezt a szolglatot. Az bne abban ll, hogy azt a
    vilgossgot, amelyet a kegyelem ingyen juttatott neki, az egyni cljaira fordtotta; az nmaga felemelse, a msok felett val
    rendelkezs, a msok fle kerekeds volt az clja, amelynek elrsre a magasabb rend erket s a kegyelembl nyert
    vilgossgot fordtani akarta. A bn ltalban abban ll, hogy az a szellem a magasabb rendt alacsonyabb rend clok
    szolglatba lltja, vagyis elfogad ert a tisztbb hatalmaktl s tadja azt a fekete hatalmaknak. Ez a visszaforgs, fekete
    mgia. Ha valaki nem zi is annak praktikit, de azt cselekszi, hogy az Isten ltal adott vilgossgot, amellyel embereknek, vagy
    szellemeknek kellene szolglnia, hogy azokat feljebb emelni segtse, - az maga kiemelsre, az kicsiny, jelentktelen
    njnek kidombortsra fordtja, ez bn, ez visszals a kegyelemmel. s ez gy van minden vonatkozsban; minden
    rtkkel, amit a szellem kapott. Ha valakinek az Isten fldi javakat: pnzt, vagyont adott s azt csak arra fordtja, hogy vele a
    sajt testt ddelgesse, a sajt gyomrnak, szemeinek, fleinek ldozzon, ahelyett, hogy azt a szeretet szolglatba lltan, akkor a
    neki adott rtkeket alacsonyabb clokra fordtotta s bnt kvetett el. Ha ellenben azt a vagyont arra fordtja, hogy a
    szegnyeken segtsen, az heznek tpllkot, a didergnek ruhzatot adjon, a nyomorsgba jutotton segtsen, a

    ktsgbeesettet megmentse a hitetlensgtl, akkor olyan magasabb rend clok szolglatba lltotta azt az alacsonyrend eszkzt,
    amely clok Isten szerint valk. Ezltal erket vont el a fekete hatalomtl s tjuttatta azt a tisztbb, a magasabb hatalmak
    rgiiba. s ernyesen cselekedett s lt. Ha valakinek ragyog elmt, vilgos szt adott az Isten s azt arra fordtja, hogy
    ltala az emberek kzt magnak minden ron tekintlyt, befolyst, nagyrabecslst szerezzen, hogy t bmuljk az nagy eszrt,
    vagy, ami mg rosszabb, arra fordtja, hogy ezltal pnzt harcsoljon ssze (mert hiszen a tbbi, kisebb rtelmi tehetsgekkel
    felruhzott emberek eszn knnyen jr tl); az ilyen ember a magasabb helyrl kapott tisztbb erket ugyancsak alacsonyabb
    rend clok szolglatba lltotta, azaz az Istentl vett rtket a stn fel irnytotta s ezzel a rotci kerekt visszafel forgatni
    segtett: bnt kvetett el. De ugyanezt teszi az, aki a szellemi vilgossgot, amelyet Isten kegyelmbl kapott, nem arra fordtja,
    hogy ltala kevesebb vilgossggal rendelkez testvreinek szolgljon, - mindenkor mlysges alzattal borulva le Isten eltt azrt
    a kegyelemrt, hogy szolglhat, hanem ahelyett azt, ami t megklnbzteti a ms emberektl, rangjelznek tekinti s magt
    msok fl emeli, habr csak gondolatban is a kls tettetett alzatossg larca alatt. Az ilyen ember slyos bnt kvet el, mert
    erket von el fellrl s ezeket az erket a hisg csatornjn keresztl tutalja abba a szfrba, ahol az emberek megrontsra, a
    lelkek krhozatba juttatsra irnyul tendencik tombolnak. /V. 1932/7. sz./
    *

    6./ Arisztokrcia
    Kevssel ezeltt (1930!) a hatalmon lev csoportok kztt mg ott tallhattuk az arisztokrcit is. Az uralmuk a szlets
    eljogaibl tpllkozott, ppen azrt nem volt ellenll ereje a vgzetbl, az anyagfelettibl rkez viharral szemben, amely mg a
    trnokat sem kmlte meg. A tradcikon nevelkedett arisztokratk hatalmt s tekintlyt elsodorta az r, minek kvetkeztben k
    maguk, az egykori kivltsgosak, a karma (kvetkezmny) ggtr csapsai alatt knytelenek megkeresni helyket az ltaluk
    megvetett, lenzett polgri trsadalomban, ahol csak munkrt s nem eljogokrt kaphatjk meg mindennapi kenyerket. Az e
    csoportban lk olyannyira t vannak hatva a ggtl, lelkknek oly tipikus, a degenerltsgig fajult, krnikus betegsge ez, hogy
    kvlrl, tancskppen felajnlott mdszerrel nem lehetne rajtuk segteni, mert nincs erejk az elfogadshoz s mg kevesebb a
    maguk beltsbl ered indtshoz. Ezeket csak a trvny krlelhetetlen, de csalhatatlan eszkzei tudjk kigygytani s
    nmaguknak visszaadni.
    szrevtelnk:
    Nlunk a fenti ggtr csaps (tudatos az idzjel hasznlata, mert az, ami tnyleg jtt, igazbl kegyelmi intzkedsnek
    szmt) az 1945-s fldosztssal, majd az 1951. vi kiteleptssel kvetkezett be. Szerintnk ugyanis mindez felrt egy - az id
    rvidsge miatt elrehozott s sok esetben sikeres - j testltssel. A sikeres szt arra a szemlyes tapasztalatra alaptom,
    hogy pl. az egyik ids fldbirtokos bartom - fldje elvesztse utn - a ref. egyhznl fllsban vllalta a hzrl-hzra jrssal
    egybekttt adbeszedst s ez nem esett nehezre, st szinte lvezte az emberekkel val kzvetlen, szemlyes tallkozssal jr
    szolglatot. Az aztn mr ms krds, hogy emellett esetenknt az elfordult - a rgi idkre emlkeztet - barti sszejveteleken
    szvesen ntzott, s hzta a cigny, tbbek kztt a neki d-moll-ban rt albbi ntmat is:
    Mikor a nap deleln van, bszkn jr az ember;
    valamikor n is jrtam ilyen napstsben.
    Nincs mr napom fenn az gen,
    elfeledtem azt, ki voltam rgen,
    de a cigny hzza ntm,
    nta lesz majd a fejprnm.
    Amikor mr esteledik s csillag jn az gre,
    szomoran nznk vissza mltba, messzesgbe.
    Hov lett a sok-sok lom?
    Szertefoszlott, tbb mr nem vrom;
    csak az maradt, mit az let
    a szvnkbe belevsett.
    Tovbbi ilyen elrehozott s sikeres inkarncikrl van mg szemlyes tapasztalatom, de azok kzreadsrl most helyszke miatt - le kell mondanom.

    7./ Tudsok s mvszek


    Ha vgigtekintnk a fldi let hmplyg, szennyes rjn, mint egy-egy vilgttorony emelkedik ki abbl a tudomny s a
    mvszet. Ezeket a vilgttornyokat nem sodorhatja el az r, lngjukat nem olthatja el a vihar, st tombolsval egyre jobban
    leszti. Ez a tz az rk istenibl tpllkozik, azrt nem vehet rajta ert a stn, mg ha reit, a tudsokat s mvszeket
    sok esetben magval ragadja is csbszereivel. Ha a tudomny s mvszet egymshoz val viszonylatt meg akarjuk hatrozni,
    kpzeljk el, hogy a tudomny a test, a mvszet pedig a llek. A tudomny mozdulatai lomhk, nehzkesek, cselekvsi tere s
    ereje az anyagi vilg lehetsgeihez s szksgleteihez mrten korltozott s lefokozott, a helyhez ktttsg jellemzi. Persze ezt
    nem veszi szre, brmilyen kzdelmbe kerl is az elrehalads. Knytelen engedelmeskedni termszete trvnyeinek. A
    mvszet mozdulatai viszont szinte lthatatlanul gyorsak, csapongak, nem brja el a korltokat, sr, zokog, ha valami tjt llja,
    keres, kutat, mint az eltvedt gyermek, nem rti meg a Fld nyelvt, csak a bnatt, ezrt is shajjal, knnyel rteti meg magt. A
    vgtelen gyermeke , a szabadsg dalnoka, ppen azrt gy rzi magt a Fldn, mint az erd dalos madara, ha egy szobba tved.
    Szvdobogva kering a falak kztt, a szabaduls lehetsgt keresve, nyugtalanul kiltozik segtsgrt, mert fl a sttben, a szk

    helyen s ha sikerl kimeneklnie, a szabadsg szveket felrz himnuszval ksznti boldogsgt. Az exakt tudomny az
    rtelem birodalmban mkdik, de csak a feltudatban, miutn csak a szemmel lthatt keresi s csak a megfoghatra
    tmaszkodik. A mvszet birodalma az rzs. Titokzatos mhelye a tudat alatt van, uralmt nem lehet krlhatrolni. Amilyen
    mrtkben szellemiesl a tudomny, olyan mrtkben kzelti meg a mvszetet, amely llandan lthatatlan sugarakban,
    hallhatatlan hangokban, megnevezhetetlen sznekben s megfoghatatlan erkben nyilatkozik meg. Az tszellemieslt tudomny
    a maga technikai eszkzeivel segtsgre jn a mvszetnek, amennyiben kitgtja az anyagi rzkszerveket, minek
    kvetkeztben azok kzvettsre, illetleg befogadsra alkalmasabbakk vlnak. Mind a kt fogalom, a tudomny s a mvszet, a
    fldi lt legfontosabb tnyezi, amelyek egyformn hivatva vannak elbbre vinni az embert, mind a materilis let lehetsgeiben,
    mind lelki fejldsben, s - mint ilyenek - a vilg ramszolgltati. Tudjuk, hogy vannak klnbz energik, amelyeket
    szisztematikusan kombinlva fejlesztnk - vagy nyersen hasznlunk, ahogy a termszetbl kapjuk. Ezeknek tneteit szleljk s
    lvezzk, de fogalmunk sincs a mibenltkrl, illetleg eredetkrl. A legltalnosabban ismertek: a villanyossg s a Nap
    henergija. De nem is vehetnk addig tudomst a mibenltkrl, amg le nem tesszk a fldisg nagyt mikroszkpjait, mert
    ezek a jelensgek a szellemi erk fizikai megnyilatkozsai.
    A tudomny s a mvszet is ilyen hatalmas energik ramszolgltati, melyeknek tneteit szleljk s lvezzk, de
    fogalmunk sincsen a mibenltkrl s eredetkrl, mert a fldisg nagyzol mikroszkpjain: a tudsokon s mvszeken
    keresztl vizsgljuk a jelensgeket s gy nem tudhatjuk, hogy ezek szellemi erk fizikai megnyilatkozsai, annak ellenre,
    hogy hatsokat testi rzkeinken tl a lelknkben szleljk. Nos, ezek az ramszolgltatk mind a kzponti telepeken, mind az
    sszes kerletekben munksokat foglalkoztatnak, a clnak megfelel egyszerbb vagy kpzettebb, durvbb vagy finomabb
    munksokat, akiknek az a ktelessgk, hogy mindenkori rendeltetsi helykn sernyen, felelssggel dolgozzanak s
    szolglatuk ideje alatt el ne mozduljanak a gphzbl, melybl fnyt s ht kell vettenik s sugrozniuk a sttben
    botorkl emberisgnek. De vajon ktelessgszeren vgzik-e feladatukat? Nem. Igen kevs kivtellel - s ezek is inkbb a
    tudsok kztt tallhatk fel - nem. Mert minduntalan elhagyjk a gphzat, mutogatjk magukat, glnak s kiablnak,
    rdemkrl beszlnek s beszltetnek, elismerst kvetelnek, amivel egyrszt megakadlyozzk az ramszolgltats
    folytonossgt, msrszt feltartztatjk az emberisget clirnyos haladsban. A tudomny s mvszet elbizakodott
    munksai szablytalansgukkal megtvesztik az embereket, mert nem az isteni erkre hvjk fel a figyelmket, hanem
    sajt szemlykre, gyarlsgukkal teli lelkkre, mint a kinyilatkoztatsok egyedli forrsaira. Hogy az emberek ezekhez a
    forrsokhoz zarndokolnak, hogy ezekrt s ezeknek ldoznak, hogy megkzeltve ket, a tudsok egyni logikjbl maguknak
    az letre nzve tagadst, teht negatvumot szereznek, a mvszet hatsvadszatbl rzki vgyakat, illzit, ignyeket
    mertenek. De az ltaluk elkvetett szablytalansgokkal, ha az emberisget megrvidtik is, mgis maguknak okozzk a legtbb
    krt, mert ketts veszedelem kz kelik magukat. Egyfell az emberek kiforszrozott tmjnezse eltomptja a lelkket, vagy a
    velk szemben tmasztott trelmetlen, kielgthetetlen vrakozs felrli ket, msfell maga az ram, melynek szolglatba
    szegdtek, de amelyet vigyzatlansgukbl, knnyelmsgkbl kifolylag kitanulmnyozni elmulasztottak, felemszti,
    elhamvasztja ket. Ha kz kerl a rotcis kerk el, azt menthetetlenl elkapja s sszetri, ha test kerl a szellemi erk lendt
    kereke el, azt kikerlhetetlenl sztmorzsolja. A szemlyisget teht okvetlenl ki kell kapcsolni olyan munkbl, amely
    a kzrt van. De mi adja ki a tuds vagy mvsz szemlyisgt? Az alkotsai? A felfedezsei? - Nem. - A gg, amellyel rhelyezi
    magt alkotsaira, felfedezseire, mint valami piedesztlra, hogy hozzfrhetetlenn tegye magt a brlatnak, az
    egyenrangsgnak, a testvriessgnek, amellett, hogy llandan a kzfigyelem trgya kvn maradni. Csak prbljuk
    megkzelteni a tudst mskppen, mint elismerssel bele fogunk tkzni nbecslsbe s szakismeretbe, ebbe a kemny
    burokba, amibe beletokostotta magt s felfedezst. Csak prbljuk megkzelteni a mvszt mskppen, mint hdolattal, beletkznk az nrzetbe, ha egyltaln hozzfrhetnk, mert utunkat llja a kivltsgossga, ez a mly snc, amelyet azrt
    sott maga kr, hogy a tmadknak is csak egy lehetsgk legyen vele szemben: feltekinteni hozz. Ha teht a tuds s
    mvsz gy rzi, hogy nem tud a mvvel egytt emelkedni, hogy nem tud a kijellt irnyokban haladni, ki az anyagbl az
    emberfelettibe, mert mindenfle vrakozsval a fldhz van ktve, - keresse meg ennek okt s meg fogja tallni a
    ggben, mely t egy kpzelt, nagyratartott szemlyisghez lncolja olyan megterhelssel, amely megbntja a hivatsval
    jr szrnyait. Az igazi tudst s mvszt nem vesztegetheti meg a Fld, mert nem adhat olyat, amilyennl klnbet nem adna
    neki az vilga.
    Nyomoroghat, szenvedhet, hiszen olyan orszgban teljest szolglatot, amelyben a vmszeds a trvnyes rendhez tartozik, st
    az idegeneket fokozottabban megvmoljk, - de maga nem llhat be vmszednek. Mint idegen alattval nem vehet rszt a Fld
    fiainak harcaiban s nem inspirlhatja az relatv gynyrsgk, jltk s dicssgk. Mgis, minl tbbrl mond le, annl
    tbbet kap, mert minden relci nlkl rendelkezsre ll a mindensg, amelyben elszemlldhet a gyermek gondtalansgval, aki
    nem vesz rszt a felnttek gytr tlekedsben, izgalmban. De hogyan juthat el ehhez a szabadsghoz? A megismers s
    nmunklkods tjn. A megismers ltal a sajt egynisgt s elhelyezkedst illetleg r kell jnnie arra, hogy specilis
    hivatsnl s kpessgeinl fogva a szellemi arisztokrcihoz tartozik s mint ilyen nem kerlhet kzssgbe az anyaggal, mert
    ezek a magasabb rend szellemi kpessgek gy viszonylanak az anyagiassghoz, mint a tz a vzhez. Ha a vz hozzfrkzhetik a
    tzhz, eloltja, elnyeli azt.... s amikor erre rjtt, knnyen megszabadulhat a ggjtl, mert ha egyszer felismerte a veszlyt,
    tudni fogja, hogy neki az anyagi vilg nem adhat olyat, amire szksge van, gy elismerst sem. Teht nyugodt meggyzdssel
    szjjelrombolhatja a szemlyisgrl alkotott knyszerkpzetet, azt a kalitkt, amelybe olyan grcss kvetelzssel vrja az
    nyenc falatokat s becz szavakat. Amint ltjuk, ez az uralmon lv osztly nem ptheti le ggjt nlebecslssel, hanem
    ellenkezleg, szolglatnak magasabbra rtkelsvel, azzal a tudattal, hogy ezt a szolglatot nem lehet a fld aranyaival
    honorlni, illetleg kielgteni. Nem lehet hisgi rmekkel kitntetni, kvetkezskppen nem is lehet az emberisggel semmifle
    adsvteli viszonylatban. Ez a mdszer specilis, csakgy mint a tuds s mvsz hivatsa is, de hamistatlan, mert a vezrelv:
    Nem vagyok az, aminek ltszom! - vdjegyei. Vgl szksgesnek tartom megmagyarzni, hogy a tudsokat s mvszeket
    mirt csoportostottam egy terletre, holott munkjuk, hivatsuk, egsz letfelfogsuk homlokegyenest ellenkez. Fldi
    szemlletbl csakugyan annak is ltszik. A tuds nehzkes, pedns, aprlkosan rendszeres a skatulyzsig. A mvsz csapong,
    rapszodikus a lhasgig. Hogyan egyeztethetjk ssze ezt a kt karaktert gy, hogy fejldskre nzve egy irny lehet mrvad?
    s mgis sszetartoznak. Dulok k, melyek klcsnsen kiegsztik egymst, illetleg kell, hogy kiegsztsk egymst. A
    tudsnak ki kell bontakoznia ktttsgeibl, ki kell mozdulnia a szraz rtelem egyoldalsgbl, hogy helyet adjon magban az
    rzseknek, az elvont lehetsgeknek. A mvsznek viszont t kell hatolnia munkjval az rtelem rgiin s a tuds precizitsn,

    hogy komoly megalapozottsgot adjon neki. Msszval: a tudsnak reznie kell s a mvsznek tudnia kell. De hogy ez a
    dualizmus plasztikusan kialakuljon bennk s hogy zkkensek ne lljanak el a bels harmniban - amit bizony gyakran
    szlelhetnk a tudsok s mvszek letben s alkotsaiban feltntetve, hogy rtelem s rzelem rossz hzassgban l egymssal
    -, egy pillanatra sem szabad elfelejtenik, hogy az isteni erk szolglatban llanak s ppen azrt szabadok - felfel - mert
    lefel rjuk nzve csak szakadk van. A tudsban teht benne kell, hogy ljen a mvsz s a mvszben benne kell, hogy
    ljen a tuds. Minden kornak megvannak erre a klasszikus pldakpei.
    *

    8./Vllalatok vezeti s munksai. Kapitalizmus. Szocializmus


    A gg nemcsak az uralkod osztlyok sajtossga, ltalnos betegsg az, mely egyarnt megfertzi s hatalmban tartja
    mind a kzposztly vezet elemeit, mind proletrjait; mind a gazdagokat, mind a szegnyeket; a dolgoz munksokat, a
    dologtalan koldusokat; a trsadalmi erklcsben l tisztessgeseket ppen gy, mint az erklcs ellen vtkez ldztteket s
    mindenfajta prostitultakat. A fejlds rotcis kereke ezekben az osztlyokban idkznkint helycsert szokott elidzni, minek
    kvetkeztben az egyedek sorsa gy rendezdik el, amint viselt dolgaikbl kifolylag a trvny valamely pontjn sikerlt
    elhelyezkednik. A ltelv a szeretet. A trvny ennek az elvnek az elfogadsra van hivatva elkszteni az embereket. Az
    elkszts sok fzison viszi keresztl ket aszerint, hogy mennyire meneklnek elle. Az a krlmny teht, hogy valaki ma egy
    nagyvllalatnak vezre, vagy ugyanannak a vllalatnak taln kizskmnyolt munksa, csak idleges helyzet s nem val
    msra, mint a trvny rvnyeslsre. Vegyk ezt a kt embert: a vllalat vezrt s legalsbbrend munkst. A kt fl a
    trvny szempontjbl szembe van lltva egymssal, miutn a ltelvben, a szeretetben egyeslnik kell. Azonban ez a Fld
    trsadalmi berendezkedse szerint abszurdumnak tnik fel, mert - amint mondani szoks - egy egsz vilg vlasztja el ket
    egymstl. Ez a hatalmas vlaszfal pedig a gg. Igen, a gg az, ami olyan hihetetlen tvolsgban tartja a vezrt az
    alkalmazottjtl, a kisembertl, akit egyltaln szre sem vesz, akinek sorsa, exisztencija, egsz vilga nem jelent neki tbbet egy
    szmnl - a fizetsi lajstromba foglalt nv mellett. Neki csak ezzel a szmmal van dolga. s ha a gazdasgi let nyugtalansgban
    teherttelnek rzi ezt a szmot, ttovzs nlkl kihzza. Egy ember sorst, egy hozztartoz csald exisztencijt nem
    minsti tbbnek egy egyszer szmtani, kivonsi mveletnl. Azt semmikppen sem tri el, hogy a szm beszlni kezdjen,
    emberi jogaira hivatkozzk, hogy jajgasson, segtsgrt kiltson hozz, vagy hogy vdolja, tkozza. Lelkt az ilyen inzultusok ell
    ppen gy kiprnzza, mint hivatali szobja ajtajt. Megtrtnik a helycsere, a vezr az alkalmazott helyre kerl egyszer
    szmnak, egy a fizetsi lajstromba bejegyzett nv mell. De most mr nem kvlrl nzi a szm vzt, most megnylik eltte s
    betekintst nyjt a belvilgba, a harcba, kzdelembe, nlklzsbe, kikerlhetetlen testi s elpalstolhatatlan lelki betegsgekbe,
    egy csald drmjba. Most is csak ezzel a szmmal van dolga, de nem tudja kihelyezni lt s rz terletrl, mint annak idejn
    a vezr a lajstrombl - mert ez a szm l, beszl, jajveszkel, tkozdik s vdol, ez a szm maga. s fellzad a hatalom
    ellen, amely lenygzi, a rendszer ellen, amely ennek az igazsgtalan elosztsnak trvnyes jogot biztost s mindenekfelett
    a zsarnok ellen, beosztsnak lthat feje s vezre ellen. Itt lljunk meg s figyeljnk!
    Figyeljk meg, hogy lssuk, hol talljuk meg ebben az alacsonylls, kis alkalmazottban azt az ugyanolyan mret ggt,
    amely t elvlasztja hatalmas feljebbvaljtl! A gylletben, mely mint egy jgpncl bebortja az egsz lelkt. Minden
    megnyilatkozsa ezen a jgpnclon keresztljut kifejezsre nla. gy: - jgvirg a meghunyszkods - hzelgse jgcsap a
    kiszolgltatottsgnak a feltntetse, jogkeresse jgzajls az ellenszeglse, a keretek sztrobbantsa. Jg, jg, jg mindentt, a
    gyllettl elvakult, dermedt llek ggs elgondolsa a maga helyzetrl a ms helyzetn keresztl, a maga jogairl a ms jogain
    keresztl. Helyzeti megtlse ez az ugyancsak helyzeti hatalom ggs tltengsnek s az egsz nem ms, mint ntudatlan
    megbrlsa a sajt hibjnak, bevallsa a sajt bnnek. Hogy hnyszor kell ezt a krforgst megismtelnie sron-blcsn
    keresztl, amg megtanulja a szmok lett ismerni s becslni, az teljesen egyni termszettl fgg. Hogyan vdekezzk az
    egyn a gg ellen? A vezrnek egy pillanatra sem szabad szem ell tvesztenie a kisembert, mert lelknek gyjtpontja , rajta
    keresztl lehet s kell ugyanis megtallnia nmagt. Mindenekeltt azt kell mrlegelnie, hogy abbl a kis szmbl hogyan lehet
    meglni esetleges csalddal egytt. Hiszen most mr tudja, hogy a kisember is csak olyan llny, mint , teht prbljon
    belehelyezkedni csaldostul az ltminimumba. Bizonyos, hogy ez a szk keret mg az elkpzelsnek is knyelmetlen, de azrt
    ne menekljn ki belle azzal a felletes, hazug legyintssel, hogy: Ej - megszoks dolga! mert a nyomort nem lehet gy
    megszokni, mint a jltet, az lvezetet. Ezzel kapcsolatosan pedig vegye sorra a maga megszoksait s r fog jnni arra, hogy
    egyetlen kedvtelse is nagyobb sszeget emszt fel egy hnap alatt, mint amennyi ennek a kisembernek ugyanerre az idre
    es egsz ltminimuma. De neki sok ilyen szoksa van s minden egyes szoksa lenyel egy-egy kis exisztencit s egyedl
    ezek az emberev szoksok okozzk a helytelen organizcit, a rossz alapon val clszertlen ptkezst, a vllalatok ingadozst,
    st az egsz gazdasgi let egyensly nlkli lavrozst. A szocializmus sohasem fogja elrni cljt jelenlegi eszkzeivel.
    Mdszere csak arra alkalmas, hogy bizonyos ert koncentrljon a vdekezsre, de ugyanakkor tmadst provokl fix pontt is
    tette magt. Ez a szervezet harcosokat nevel tagjaibl, a harcosok azonban nem egy idelis eszme nkntes katoni, hanem fizetett
    zsoldosok, akik brmilyen fronton harcolni kszek - a sajt rdekeikrt. Az nrdek pedig sohasem kpviselhet idelis eszmt,
    ppen azrt nem is vihetik gyzelemre a jelenlegi szisztmkkal manipull hadvezrei, akik nemcsak a terepet nem ismerik hanem
    magt a clt sem. Mert a szocializmus egyike a legidelisabb eszmknek, tiszta eredete a szeretet s nincs ms tja, nem
    valsulhat meg mskppen, csak azoknak a lelkn keresztl, akik ellen irnyul, a kapitalistk s azok kpviseli - az
    zemek, vllalatok tulajdonosainak s vezetinek lelkn keresztl. Isten nlkl nincs eszme, mert vagy lthatan belle
    indul, vagy lthatatlanul hozz vezet. Ha a lthatan belle indul vonalban haladunk - nincs dolgunk a trvnnyel; ha a
    lthatatlanul hozzvezethz kapcsoldunk, a trvny vonzsi krbe kerlnk. /1930-ban lert szavak ezek s mennyire igazak! Ezt a
    jelen llapotai bizonytjk./

    *
    A gg ellen val vdekezsben teht a vezrnek sohasem szabad szem ell tvesztenie a kisembert. A kisember azonban
    sohase lssa a vezrben zsarnokt, jogtalan kizskmnyoljt. Ne vdolja, ne irigyelje s ne csodlja. Neki vele csak egyfle
    nexusa (kapcsolata) lehet: engedelmeskedni, teht nem szabad msnak tekintenie, mint annak a parancsol szervnek, amelynek
    utastsait, kzegeken keresztl leadott rendelseit zgolds nlkl, legjobb igyekezetvel vgrehajtani tartozik. Szks

    helyzett, meglhetsi nehzsgeit krelem alakjban kzlheti vele, de sohasem szabad elfelejtenie, hogy nincsen kvetelni
    valja vele szemben. ppen azrt ne csatlakozzk olyan ramlatokhoz, melyek a kvetelst, az erszakot tztk ki zszljukra. Az
    erszak mg ideiglenesen, tmenetileg sem hozhat j eredmnyt, mert a vilgtrvny a kvnalmak, a szksgszersgek prtjn
    ll. Ebben a vgnyban halad elre az evolci, itt veszi fel azokat a hatalmas erket, amelyek a kielglst szolgljk, mg a
    kvetelz erszak, a revolci, egy a snbl kisiklott monstre rm, mely csak rombolsra kpes s amelyet megfkezni
    nem tud se az, aki elindtotta, se az, aki vezeti. Nyomban pedig pusztuls jr, vr s trmelk. Vrbl s trmelkbl pedig
    nem lehet pteni, mert az ilyen tkolmny mindig ugyangy elemeire fog szjjelesni. Senki sem szenved rtatlanul, ha teht a
    kisember, a taln kizskmnyolt munks, a nyomor megprbltatsai kztt l - bizonyos, hogy erre rszolglt. Ezzel a
    keserves helyzettel teht egyrszt adssgot trleszt, msrszt elkszti jobb jvjt, amit anyagi rtelemben is elrhet, ha a
    kereteket csupn igyekezettel tgtja. De amint erszakhoz folyamodik, csak ismtlbe kerl, - mert az erszak a llek
    tudatlansgra vall.
    *
    A gazdagokra s a szegnyekre kln nem szksges kiterjeszkedni, mert az ideiglenes helyzetk egyszer helycsere,
    s ha elfogadjk a karmrl elmondottakat, meg fogjk tallni azt az eljrst, amivel ggjk ellen vdekezhetnek. Fontos, hogy
    nnn sorsukkal trdjenek, mert ha negligljk (figyelmen kvl hagyjk), egyre slyosabb helyzetbe kerlnek.

    9./ Tisztessges emberek


    A trsadalom ktsgtelenl legrtkesebb rsze az gynevezett tisztessges elem. Ez az elem a trsadalom sajt nevelse,
    produktuma, eredmnye - ez az elem maga a trsadalom. De ha ezt az egysgesnek feltntetett hatalmas tbort jl szemgyre
    vesszk, azt ltjuk, hogy az mg a kzs rdek, nevels s felfogs dacra is szjjelesik, st egy helyen lesen kettvlik, kt
    egyenltlen rszre oszlik. A nagyobbik rszben a kpmutatk vannak. A jval kisebbikben a puritn tisztessgesek. A kpmutatk,
    akik a trsadalmi formk kztt nevelkedtek, nagyszeren kiismerik magukat a szabad-nem szabad krdseiben, ppen ezrt
    kifogstalan viselkedskkel mindig el tudjk takarni azt, ami nem szabad s gy a tisztessg ltszata ellen sohasem vtenek;
    mg a puritnok bels lelki kultrn nevelkedve, a formkkal nagyon keveset trdve, sokkal nyersebben hatnak. A csiszolt
    knyesek hatrozottan kellemetleneknek tartjk ket s bizonyos irtzssal tvol is tartjk magukat tlk. Azonban mindkt
    csoport egyformn ggs a tisztessgben. A kzmonds szerint a tisztessges ember felemelt fejjel jrhat a vilgban. Ezt a
    kijelentst sz szerint veszi, s valban magasan hordozza a fejt az emberek felett, lenzve mindenkit, akit kiss szennyesnek
    tall, st tisztessg dolgban minden ember egyenesen gyans neki. Amint ltjuk, a gg itt egyfell palstolja az aljassgot,
    msfell fitogtatja a megszerzett rdemeket s gy mind a kt esetben termszetellenes helyzetet teremt. A kpmutatknl
    ez a palst megakadlyozza a llek fejldst, ami nemcsak elsatnyulst eredmnyez, hanem rothadst is, hiszen olyan a lgkr az
    ilyen llek belsejben, mint egy szellzetlen, zrt raktrhelyisgben, amelyben romland anyagok vannak felhalmozva. A bn is
    romland anyag - termszete az erjeds. Alig hogy belekerlt a raktrba, mris bomladozni kezd. Els sztessi folyamata: a
    bntudat. s ezt a processzust nem lehet feltartztatni, a bntudatot nem lehet megsemmisteni, a folyamat tovbb halad a maga
    trvnyadta tjn, erjedsbe megy t, az erjedsben pedig megszletnek a mikrobk. A tudomny eddig csak az anyag
    termszetvel jtt valamennyire tisztba. gy tbb esetben meg tudja llaptani az egyes bacilusfajok termszett, hatsukat az
    emberi szervezetre, meg tudja figyelni terjeszkedsi kpessgket, taln fel tudja fedezni ellensgeiket is, - de fogalma sincs arrl,
    mi a termszete annak a bacilusnak, amely a megmtelyezett llekbl szrmazik. Nem tudja, hogy ez az ltaluk felfedezett,
    anyagban rzkelhet bacilusok letprincpiuma - lelke, amely mindig a bn termszete szerint lt testet, hogy megkeresse a lelket
    a testben, hogy puszttsa, rombolja a szervezetet, hiszen minden testi betegsg a llek betegsgtl ered. A testi betegsg azonban a
    llekre nzve mr nemcsak visszahat er, hanem ellenszer is - nha vdolts, nha ellenmreg, amely a mtelyt puszttja. Ha
    egy llek bacilusai testet ltttek, neki is testet kell ltenie, hogy let-hall harcban megszabadulhasson tlk. Innen
    vannak az rkltt betegsgek, vagy az immunits bizonyos krokkal szemben. Igen, de ott van az ellenvets: hny olyan
    kzismert bns ember van, aki a legjobb egszsgnek rvend, s viszont, hny olyan kifogstalanul tisztessges ember
    van, aki beteg. Nos, a bnznl e tekintetben mg mindig tart a folyamat: a tenyszts; a visszahats csak ksbb rkezik el,
    taln csak ksbbi letekben, de sorozatokban - mg a tisztessges ember, aki betegsgekben szenved, mr a visszahats
    folyamatban ll. Mg a legjobb, a legtisztbban l ember sem tudhatja, hogy mennyi a mltbeli elszmolsa, de ha megismerse
    van, akkor megrti, hogy minden megprbltatsa alatt elszmols, rendezs folyik a lelkben. Azt azonban biztosan tudhatja,
    hogy a jelen letnek tisztasga szenveds nlkli jvt jelent neki. A kpmutat teht leghathatsabban gy vdekezhetik a
    gg ellen, ha mindannyiszor kiszolgltatja magt a nyilvnossgnak, valahnyszor valamilyen rejtegetnivalja van. De van egy
    msik mdszer is, ez egy gynevezett tmeneti llapot, melyben ideiglenesen megkegyelmezhet a ggnek - s pedig, ha
    nmegtagadssal azon iparkodik, hogy az vljk belle, aminek ltszani akar - tisztessges ember.
    *
    Most nzzk meg, milyen termszetellenes helyzetet teremt a gg, a puritn tisztessges embernl.
    Fitogtatja a megszerzett rdemeket, a hisgvsrra hurcolja ktelessgtudst, kzszemlre lltja ki becsletessgt, mint
    valami ritka rtktrgyat, s a nznek nkntelenl is az jut az eszbe, hogy amit kirakatba tesznek, az megvsrolhat. Ht nem
    volna joga hozz ezek utn, hogy rljn neki - hogy feltntesse s gy hordozza, ahogy neki jl esik? Nem. Mert egy erny
    nem rdemrend, amelyet adott alkalmakkor a mellnkre kell tznnk, hogy felkeltsk vele az emberek tisztelett, csodlatt vagy
    irigysgt magunkkal szemben. Egy erny nem tehet valakit olyan kivltsgoss, hogy reztethetn felsbbsgt msokkal
    szemben. Ebbl nyilvnval, hogy a gg flrevezeti a tisztessges embert, mert az erny nem arra val, hogy kellemetlenn,
    hanem hogy vonzv tegye a tulajdonost. A vonzs pedig nem lehet csinlt, csak termszetes, ppen azrt nem szabad felemelt
    fejjel jrnia az emberek kztt, hanem krltekintssel, hogy megfoghassa kezt a vaknak; hogy felemelhesse az elbukottat, hogy
    szeretetvel letet sugrozhasson a bna llekbe s ha mindezekre nem nylnk is alkalma, azt mindenesetre megtehetn, hogy az
    egszsges ember kteles hljval eltelve, megrtssel bnnia a betegekkel akik kztt lnie kell. A tisztessges ember teht
    gy vdekezhetik a gg ellen, ha becsletessgt nem tnteti fel, hanem termszetes lelki szervknt hasznlja - s ppen
    azrt, ereje tudatban meg kell rtenie a gyengket.

    10./ Nem tisztessges emberek


    Most trjnk t az ltalnos erklcs ellen vtkezkre, akiket a trsadalom ldz s kirekeszt magbl - a tisztessgtelenekre,
    akik neveiket bejegyeztk az igazsgszolgltats fekete emlkknyvbe -, a prostitultakra, akiknek lett az erklcsrendszet
    tartja megfigyels alatt, tovbb a koldusokra, a kiszolgltatott prikra s a szenvedlyek rabigjban snyld zllttekre, - a
    trsadalom valamennyi testi-lelki nyomorkjra s nyomorultjra. Akinek lelkben mr annyi vilgossg dereng, hogy el tudja
    olvasni benne az let trvnyt, az tudni fogja, hogy ezek a szerencstlenek a fejlds termszetes menete szerint jutottak el idig.
    k azok, akik leginkbb a cscsokrl rkeztek ide, az eddig felsorolt hatalmi polcokrl, az sszes kimagasl pozcikbl; k azok,
    akik egykor bborban szlettek, akiknek intsre orszgok mozdultak meg, akiknek egy tollvonsra patakokban folyt a vr. k a
    gazdasgi let vezeti s kizskmnyoli; k a ktlakiak, a nagy flrevezetk, az irigyelt hressgek; k a szpsges
    krlrajongott dmk; a kltk ltal megnekelt papni a szerelemnek; k a frfit leigz dmonok, az anyasg ell menekl,
    vagy azzal visszal asszonyok, a gazdagsg selyemgyaiban henyl herk; k a kztisztelet bstyi mgtt titokban
    parznlkod hzassgtr nk, akiket taln vezredek, vagy vszzadok meneklse kzben itt r utol a mzesi trvny a megkvezs, amelyet a trsadalom vgez el rajtuk. Hihetetlen, paradoxonnak ltsz feltevs az, hogy ezek az elesettek, ezek a
    szerencstlen leigzottak ggsek volnnak. Ugyan mire lehetnnek ggsek k, a lealzottak, akik meg sem tudnak
    mozdulni a rajtuk tipr lbak slytl? Pedig gy van - s ppen a lealzottsguk bizonytja, hogy gy van. Egyltaln nem
    hihetetlen s nem paradoxon a nyilvntartott bnsk s koldusok ggje - hiszen a lelkk ugyanaz maradt, csak a helyzetk
    vltozott. Mindssze a takar hullott le rluk s most knytelenek a nyilvnossg eltt kielgteni alantas sztneiket s
    ugyancsak a nyilvnossg eltt elszenvedni a kvetkezmnyeket. gy a mltbeli hatalmassg, aki a politika, a kzrdek
    dekruma alatt hideg megfontolssal rendelkezett emberek letvel s a vrgzben narkotizlva, vgyai, tervei beteljeslst
    fantzilta, jelen helyzetben knytelen sajt kezeivel vghezvinni megfkezhetetlen indulatai parancst: gyilkol s e frtelmes
    cselekedett nem ll mdjban beburkolni valamilyen kzhasznlat hazugsgba - az altruizmusba; felekezeti, faji, nemzeti, vagy
    trsadalmi rdekbe, hanem oda kell llania az igazsgszolgltats el, amely levetkezteti s megmutatja a bmsz tmegnek lelke
    kendzetlen, valdi termszett: aljassgt. Ugyangy a mltbeli fhivatalnok, a vezr, a kizskmnyol, aki biztos fedezke
    mgtt lopott, zsarolt, taln szrevtlenl; de mindenesetre a leleplezs veszlye nlkl s legfkppen anlkl, hogy maga csak
    hozz is rt volna szennyhez, mert rafinltan elkelen kiszolgltatta magt msokkal, jelenleg sajt kezeivel kell, hogy
    elvgezzen minden piszkos munkt, a rablst, betrst lopst; hogy vgyait, ignyeit kielgthesse. A mltbeli knyes dma,
    aki a parznasg bzt virgok vrvel, illatval preparlta, rzki szenvedlyt mzes szavak varzsitalban knlta, testt
    selymek kdbe ftyolozta, jelenleg prre vetkztetve az utcn s a mmor csapszkeiben csorog, minden felknlkozsban
    megmutogatva lelki feklyeit.
    s a mltbeli nagyr, a ridegszv gazdag, az lvezetekben tobzd hressg, jelenleg a nyomor penszes, frges
    rongyaiban, hulladkokon s morzskon tpllkozva tengeti lett, hordozza nyomorult testt, jelezve hogy mankra szorul
    lelke all kihullott a tmasztk. Vajon a krlmnyek teszik-e az embert ggss? Nem. - A ggs llek vlogatja meg a
    krlmnyeit, s ha a vlogatsra nincsen mdja, mindenron azon igyekszik, hogy megteremtse magnak; s ha ez nem sikerl,
    vlt jogainak legalbb a ltszatt igyekszik fenntartani. gy az elesett ember is a kls krlmnyekkel okolja meg eltvelyedst.
    Megvdolja a trsadalmat, a mostoha viszonyokat a knyszert krlmnyeket, melyek taln a sajt csaldjbl indulnak ki.
    Vgyai s szksgletei - szerinte - sszejtszottak ellene, hogy t elgncsoljk. Beszlj a bntetett emberrel s meg fogod tudni
    tle, hogy msok ldozatnak tartja magt. Beszlj a bukott nvel s elhiteti veled, hogy a csalds vitte erre az tra.
    Beszlj a koldussal s megtudhatod tle, hogy a trsadalom rokkantja s ppen azrt kteles t eltartani. Mindegyik mst
    vdol, csak magban nem keresi az okot egyik sem - s ezt a ggjnek ksznheti. Hnyszor hallunk ilyen megjegyzseket az
    alantas llsban, vagy sorsban lvvel szemben elhangzani: Olyan allrjei vannak, mint egy hercegnnek. Lehet, hogy eltallta
    bizonyos ignyeinek eredett - de egyben tudtra is adja ezzel, hogy kpzelg, hogy nagyzsi hbortban szenved. A ggjt most
    mr nem respektljk (tisztelik) gy mint akkor, amikor az udvartartshoz megvolt a kell mdja is. Akinek alkalma volt
    betekinteni egy elszegnyedett rgi arisztokrata csald bels letbe, az tapasztalhatta a ggnek ezt a nevetsges erlkdst. A
    szegny arisztokrata, aki vagyonnak mr a morzsit is rgen felemsztette, hza egykori fnyt is csak egy lerokkant inas
    kpviseli, knos pontossggal betartja a formkat s megkveteli azok betartst magval szemben is. Szegnyes ebdjt livrbe
    ltztetett, fehr kesztys inasval szolgltatja fel s egsz kegydjon tengd lett nem tlti be ms, mint a hervad tradcik
    polsa. Ugyanilyen szerepet tlt be a gg is a megalzott ember lelkben. Mr semmije sem maradt meg egykori udvartartsbl,
    csak egy sr fel halad, cska livrbe ltztetett inasa - valamilyen kifogsa mely fehr kesztysen rzi lelki hza tradciit s
    polja kpzelt becslett, ezt a gykr nlkli vadhajtst, a helyett, hogy magba szllva feleszmlve, leszmolna a mlttal, egsz
    hibavalsgban eltlttt letvel s nem trdve tbb emberek tlkezsvel, sem a resttt szgyenblyeggel, azon igyekezne,
    hogy lelkt kimentse a tvelygsek tvesztjbl; amely igyekezetben minden rgs, minden ts csak elresegtheti. A
    megalztatsok, a nlklzsek, a szenvedsek knyszerkrlmnyei a legalkalmasabb lehetsgei a llek jjszletsnek.
    A megprbltatsok mezejbl sarjad ki a megismers, de szmznie kell belle a konkolyhintt: a ggt. Ez csak gy lehetsges,
    ha nem tmad, nem vdol, nem hordoz magban elkeseredst, dacot, nem szegdik szenvedlyei szolgjul, hanem megadssal tr
    mindent, ami ri, mint cselekedetnek megrdemelt kvetkezmnyeit. Jra val trekvseit pedig nem szabad elterelnie azzal a
    tvokoskodssal, hogy az emberek ezt gysem hiszik el neki - mert nem az emberekkel van dolga, hanem nmagval. Nem az
    embereket kell meggyznie, hanem nmagt; s ebben kvetkezetesen ki kell tartania - mert a kitarts az a madrijeszt, amellyel
    tvol tarthatja mezejrl a fent felsorolt vszmadarakat. A gg ellen teht; amint ltjuk, minden helyzetben mskppen kell
    vdekeznnk - br az elv mindig egy marad: passzvan, vagyis hozz hasonl merevsggel szembehelyezkedni vele - s nem
    engedni a kvetelmnyeinek.

    III. Fejezet
    Az nzs (fsvnysg, kapzsisg)
    A teolgia besorolsa szerint a fbnk sorban a fenti bnk a msodik helyen szerepelnek. Szerintnk nem a sorrend, hanem
    a lnyegre trtn vilgos rmutats a fontos. Ebben a tekintetben mi mr - gy rezzk - akkor megtettk az els lpst, amikor a
    Tzparancsolat kapcsn ppen errl elmlkedve adtunk gyakorlati tmutatst odatrl e knyv oldalain. Ezrt most hitetlen
    Tams rsbl is csak nhny frappns - tle mr megszokott stlus - megllaptst s fleg vdekezsi jtancsot vesznk t
    gy:
    Fordtsunk egyet a szoksainkon s ahelyett, hogy mindig azon gondolkoznnk, mire van szksgnk, foglalkozzunk
    figyelmesen azzal, hogy mire nincs szksgnk, kivve ezzel az nzs kezbl a kalkulls jogt. Ez a tny nagy riadalmat, ktsg
    s remny kztti vrakozst kelt a llekben s amikor az elhatroz lps megtrtnik az nzs rovsra, a vrakozs
    tmadsba megy t. De mi az, amirl az embernek le kell mondania? Mindarrl, ami az nzst, hisgt, kapzsisgt,
    fukarsgt, falnksgt, knyelem- s lvezetszomjt tpllja. Csak meg kell figyelnie, hogy hny kz kapkod a lelkben az
    utn, amit magtl meg akar vonni. Ez a megfigyels mr csak azrt is ajnlatos, mert az ember gy ktsgtelen bizonytkt
    kapja annak a ktflesgnek, ktfle irnyt elvnek, ami benne van. Az egyik szemlldik, vagy gyengden sztnz a jra,
    mrskletre, gondolkodsra. Az erszakos msik erlyesen kzbelp, cselekszik, leinti, st valsggal elsllyeszti a
    gyengdebbet. Letagadhatatlan teht, hogy az ember sokszor folytat ilyen vitt magban. Azt mondjk, ez a lelkiismeret harca.
    De Kivel?... Azzal a rgi isteni szikrval, aki aeonokkal ezeltt, ott fent fellzadt az egyedl tkletes s szeret Atyja ellen; ggs
    lett, nem a ltbehv gondolatt, hanem a magt s magtl akarta ltrehozni, de ezltal elfajult benne az egyni isteni gondolat,
    s megvalsult a j, a szeretet ellentte, a rossz, vagyis mindaz, ami most megromlott er s anyag formjban gy veszi t krl,
    amint azt szleli. Ezrt van az, hogy mg a leganyagiasabb ember is, aki nem szokott gondolkozni lte problmjn, sokszor
    kijelenti, miszerint az emberben kt n lakozik, egy j s egy rossz s hogy a j nem tud rvnyeslni a rossztl. Igen, de ezek a
    tnetek mr csak tulajdonsgai a felelssggel tartoz bukott nnek, az isteni szikrnak, aki eredeti ltbehvsnl fogva valban
    egy gondolkod-nt s egy rz-nt hordoz magban annak felttelezsvel, hogy az elsnek rvnyre jutsa j, a msik viszont
    rossz eredmnyt hoz szmra. s me, ez az elgondols teljesen azonos a buks okval, a ltbehv szeretet ellenttvel: a gggel,
    az nzssel s a tbbi fbnnel. Holott pillanatnyi, kegyelmi, jrabresztett llapotban mr mindent fordtva kellene ltnia s az
    ilyen megltst valsgg tennie a lelkiismereti vajds eredmnyeknt. De mgis mg mindig knnyebb a tvelyg ember
    lelknek, ha bukst okoz elgondolst, vagyis mostani l-njnek vgyait, az nzst, a harcsolst stb. valsthatja meg. Holott
    mindezek az ember legbensbb ellensgei. Nzzk pldul az nzst, ezt a zrkzott tulajdonsgot, ami nem kvn
    megnyilvnulni, csak mindent maghoz ragadni, de ha nincs mdja harcsolsra, megvan akkor is a rszvtlensgben, a
    knyelemben, az ln-jogokban s szoksokban, melyekhez trvnyknt ragaszkodik s olyan nagyon hozz vagyunk szokva,
    hogy fel sem ismerjk, hanem legszentebb nnknek tartjuk, mely vigyz a jogainkra. De ha figyelnk r, szrevehetjk
    polipkarjait, amint valami utn nyl, amit nem hagy elvenni, mert a magnak tartja. - Teht csak a karjait lthatja meg az ember, a
    fejt nem ismeri meg, mert az emberi mivoltba burkolzik bele. Nemde ltalnos szls-monds az, hogy az nzs a legrthetbb
    s legszksgesebb emberi tulajdonsg, mert nlkle elpusztulna az ember, teht ltfelttele. - Szval a feje felismerhetetlen, mert
    az ember lelkibrzatt veszi fel s ezrt nem is merjk elszntan megtmadni, mert attl flnk, hogy nmagunkat vgezzk ki. A
    trzse pedig annyira sszeolvad a bnkkel, hogy kln alakjt nem is tudjuk kivenni, ppen csak a polipkarokat vehetjk szre. A
    tbbi bennlak ellensg pedig fgg viszonyban van az nzssel, hiszen gondoskodik a helyzetkrl, ltrdekkrl s br az
    elltst a tpllkot kvlrl kell beszereznik, mgis ha az nzs bajba jut, k is bajban vannak.
    *
    Vegyk elszr azokat az ellensgeket, amelyek kinzsre hasonltanak az nzshez. Ezek a kapzsisg s a fukarsg. De a
    hasonlatossg csak ltszlagos. Hogy nem vrrokonok, kis szemllds utn rgtn szrevehetjk. A kapzsisg teljesen fggetlen
    az nzstl. Latolgats helyett ideges sietsggel cselekszik. Falnk s ezt nem tudja eltitkolni, hanem amint valamit megkvn,
    rgtn odadob rte valami lelki rtket hogy megszerezhesse. A fukarsg meg ppensggel nem hasonlt az nzshez, mert az
    nzs nmagval szemben adakoz, mg a fukarsg nmagval szemben is fukar. Nem tapasztalhatjuk-e sokszor, hogy a fukar
    ember mg egy jobb falatot is megtagad magtl, egy tisztessges ruht, egy kis szrakozst sem enged meg magnak a sajt
    kltsgn, pedig mdja, taln fls mdja is van r, ha gazdag? A ms kltsgn azonban annl jobban lvezi, ha hozzjut, mint az
    elgytrt test a meleg frdt, ami ktsgtelen bizonytka annak, hogy kell neki, hogy ignyli, de nem szavazza meg magnak,
    mert fukar. Az elfogadsban ppen olyan nehzkes, mg anyagi tren is, mert knos aggodalmat okoz neki az, hogy valamilyen
    viszonzst kvnhatnak tle. Mozdulatai ennek kvetkeztben grcssek s remegk. Ezzel szemben az nzs sok esetben bkez,
    mert nem tagad meg magtl semmit. Milyen mdszert hasznljunk e hibk ellen? A kapzsisgot nem kell megsebezni, elg,
    ha ltvolban tartjuk, amint szrevesszk, hogy tmadni akar s azontl ne csinljunk mst, csak heztessk. Arra kell gyelnnk,
    hogy semmi szn alatt se juthasson kielglshez; de mg kstolgatsra se legyen alkalma. Amit falnksgbl kifolylag meg
    akar ragadni, azt vonjuk el tle, engedjk t msnak, s ezt mindaddig ismteljk, mg tmad kedve van - azontl gyis elesik az
    nzs ostromban. A fukarsgot mr nem szerelhetjk le ugyanezzel a mdszerrel, mert az hozz van szokva a koplalshoz. Vele
    szemben ppen ellenkezleg arra kell trekednnk, hogy bkezsggel tarthatatlann tegyk a helyzett. Meg kell vrni, amg
    valami kvnatos dolog kerl elje s amikor kinyjtja rte grcss kezt, el kell venni elle. Ezt az akcit mindannyiszor meg kell
    ismtelni, valahnyszor egy-egy ilyen alkalom addik r, mg birtokbl s uralmbl nem marad ms, mint a ltrdeke,
    amelyet az nzs tart fenn szmra, de amely az nzssel egytt megsemmisl.

    IV. Fejezet
    rzkisg
    Ezzel kapcsolatosan is az elzek szerint fogunk eljrni, mert ezt a bnt meg a Tzparancsolat Ne parznlkodj cmszava
    alatt, mr bsgesen kitrgyaltuk. Minthogy azonban hitetlen Tams ezt a bnt - a gg s az nzs utn - helyesen - az elkel
    harmadik helyre sorolja s itt veti fel a lt alapvet: teremts - buks - visszafejlds krdseit, majd azokra megadja sajt - a
    materializmussal lesen szembenll s elgondolkoztatan frappns - feleleteit, helynvalnak tartjuk az ezekre trtn nagy
    krltekints melletti kitrst, mintegy sszehasonltsknt is sajt, mrmint a Harmadik kijelents idevonatkoz
    megllaptsaival gy:
    - Az rzkisg szellemi eredete a teremtkszsg. Ez adja meg a szellem, mrmint a teremtett szellem ltjogosultsgt s
    egyben hatskrt is, mert ktelessge mindazt, amit megteremtett, ltetni s fenntartani. Aztn tekintsnk bele abba a
    misztriumba, amely az abszolt teremt Akarat, vagyis Isten jvoltbl ez a relatv teremtkszsg osztlyrszl jutott a
    szellemnek. A Teremt elgondolsa: a teremtmny nem lehetett ms, mint isteni tulajdonsgokkal felruhzott individuum,
    azt a mindenben jelentkez trvnyszersg is igazolja, mely szerint minden llny megnyilatkozsban, formjban s
    szoksaiban - visszat a neki letet kzvett lnyre. Az ember, ha szrmazst kutatja, ugyanezt a trvnyszersget kell, hogy
    kvesse. Ahhoz pedig, hogy Teremtje hatalmnak erejrl szegnyes kpzeltehetsgvel fogalmat alkothasson magnak, szembe
    kell lltania az sszes, szmokkal egyltaln ki nem fejezhet teremtmnyek sokasgt az Eggyel mert ezek egyttvve adjk ki
    a Hozz val hasonlatossgot megnyilatkozsokban, szoksokban s tulajdonsgokban. Egyttvve adjk ki az isteni brzatot,
    amelyrl az rs gy emlkezik meg: Sajt kpmsra teremtette ket. A teremtmnyek visszatkrzik a Teremtt s a Teremt a
    teremtmnyeket. - Persze mindig a teremtmny fokozatnak megfelelen. Minl tkletesebb egy llek, s ezt letnek kell
    kifejeznie - annl jobban kirajzoldik ltala a Teremt kpe, persze a hnyadnak megfelelen. Krisztus mondotta: Aki engem lt,
    ltta az Atyt!. Lttuk t az tkletessgben, amint a Teremtbl visszaverdtt a kpe s lttuk ltala a Teremtt a szeretetben
    s annak tartozkaiban, a megbocstsban, megrtsben; szval blcsessgben. Lttuk akaratt tanaiban, cselekedeteiben, egsz
    letben s hallban, elkltzsben a Fldrl, mondvn: A magnak elbb el kell halnia, hogy sok gymlcst teremjen.
    Persze ez az utols bekezdsbeni monds mr a szellembuks utn, a fldi llapotbli ments sorn hangzott el, de az emberi
    kvncsisg - akrcsak hitetlen Tams - nyomban arra is irnyul, hogy mi volt ezt megelzen a teremtett lny helyzete, vagyis
    egyltaln mi ksztette Istent szellemek ltbehvsra, - biblikusan - angyal-, illetve emberteremtsre, mik voltak ennek
    mozzanatai s vgl, hogy minek vagy miknek kvetkezmnye lett a rossznak, a buksnak elllsa. Mris kiemeljk, hogy h.
    Tams nem tesz klnbsget elsd s embri, vagyis kezdetbeni s a bukst kvet ltbehvs kztt, s egyszeren csak
    szellemteremtsrl rtekezik, ami szerinte nem ms, mint az isteni szeretet kiradsnak kvetkezmnye. Ez ktsgtelenl igaz,
    de mirt hinyzik a ltrejvs mozzanatainak lersa nmi magyarzattal? Sejtsnk az, hogy t nem a megvalsult tnynek
    mikntje, hanem inkbb a szellemek egy rsznek buksa s az oknak megtallsa izgatta. Erre azt egymst kvet albbi
    krdsfeltevseibl kvetkeztetnk, mikzben a szellemteremtsrl mindssze ezeket a megllaptsokat talljuk: Sz szerint
    idzzk elszr knyvnek 140. oldal 3. bekezdse els mondatt: A teremtett lny (A blcselkedk egy csoportjnak: Ha
    magbl kisugrozta, akkor teremtette ket!)
    Itt csak ennyi, mg valami a 142. oldalon gy:
    Az Isten, az Ad viszonya a mindensghez s azon keresztl az egyedhez ugyanaz, mint az egyed, az elfogad
    viszonya a mindensgen keresztl az Istenhez. Teht az egyedben, a klnll egyben ppen gy benne van a mindensg
    s a legfelsbb Egy, mint ahogy a legfelsbb Egyben benne van a mindensg s klnll egy. Miutn pedig azt ltjuk,
    hogy a harmnia mindentt a kiegszlst clozza, magtl addik annak a felismerse, ami mr jelensgeiben ismeretes, - br
    indt okt nem tudjk, - hogy a teremts, az alkots lehetsge csupn a kiegszlsben tallhat meg.
    Nagyon fontos megjegyzs kvetkezik most rsznkrl hinyrzetknt:
    Nincs meghatrozva pontosan a mindensg fogalma, vagyis hogy mit kell rteni a mindensg szn. Az az rzsnk: a
    termszetet, a Szellem, er, anyag szerinti letprincpiumot, letelvet, Isten ltal kezdetben teremtett vilgossgot, az
    anyai kettt /2/, ami teht mg nem klnll egy, vagy egyed, hanem mindssze Isten kinyjtott ltet, lel karja, a bjos
    termszet, szolglni mindenkor a ltbe szkkent egy-egy isteni gondolatot, a szellemet, a teremtett hrmat /3/, aki teht azrt
    sem nevezhet klnll egynek, egyednek, mert benne mr az /1/ s /2/, nll harmadiknak szmt a vltozatlannak
    maradt /1/-gyel, az Istennel s a szorosan Hozztartoz /2/-vel, az letprincpiummal szemben. Abban viszont mr teljes az
    egyezs, hogy a dultrvny alapja a teremts okban: a szeretetben rejlik, amit aztn gy fejt ki:
    - A szeretet trvnynek alapja a ktnemsgen nyugszik, a szellemlnyek ktnemsgn, mely a dulviszonylatban egszl ki.
    Ez a viszony minden szellemlnynek nlklzhetetlen szksglete s gy ebbl a viszonybl alakul ki az az elsfok harmnia,
    mely kt szellemlnyt teljesen sszehangol, egyest - gy, hogy ketten egy akaratban, egy rzsben s egy trekvsben
    sszeolvadva, nll teremtsre kpesekk vlnak. A szellembuksra vonatkoz krdsfeltevsei pedig sorozatban a kvetkezk:
    - Nos - mondja a kutat ha elfogadnm is azt a feltevst, hogy a szellem tvelygsnek soka a buks, fokozatos zuhansnak
    vonala pedig a bn - hogyan kerlhetett bele a rosszra val trekvsnek legels csrja abba a llekbe, amely az abszolt
    tkletessgbl vette eredett? /134. o./
    - Hogyan frkzhetett a szellemhez a rossznak legels csrja?... Ez a krds foglalkoztatja a legtbb nagy gondolkodt
    Kvlrl jtt? Akkor lennie kellett valahol; - de hiszen gy nem felels az inficilsrt!... Benne alakult ki? Ez esetben megvolt
    benne a rossznak a felttele mr a teremtskor... Mi a rossz? - krdezzk, amikor azt ltjuk, hogy a jt is a rossz ltal ljk el. Rossz az, amivel msoknak s magunknak kzvetlenl vagy kzvetve fjdalmat, szenvedst okozunk. De gy tudjuk, hogy a
    szenveds nemesti, fejleszti a lelket? gy van, mert a szenveds a rossz csdje. /135-136. o./
    - Hogyan lehetsges az, hogy a szellemlnyek egyik csoportja a j, a msik pedig a rossz utat vlasztotta? /155. o./
    -...elrkeztnk arra a sokat vitatott knyes pontra, hogy miknt kerlt bele az Istenbl szrmaz szellemlnybe a rossznak
    legels csrja?
    *
    A krdsek e sort olvasva, szinte fldi alakjban ltjuk a szerzt, az egykori, most hitetlen Tams-knt szerepl ktelkedt,
    s ksrtst rznk - oldalakat kitev - megoldst preczen keres gondolatainak tvtelre. Knyvnk terjedelmi adottsga

    azonban ezt nem teszi lehetv. Ezrt gy dntttnk, hogy a krdseknek szerinte megoldsknt tlalt azt a vlaszt, hogy a rossz
    keletkezsnek s ennek kvetkezmnyeknt bellott buksnak kizrlagos oka a szellemek kettssgben, majd az ebbl foly
    dultrvny helyes vagy helytelen meglsben rejlik, ezt egyszeren csak kimondjuk, exponljuk (kifejtjk) majd ennek
    altmasztsra aztn rszleteket hozunk a knyv oldalairl ekknt:
    - Ha azt mondom, hogy a szellemlnyek kezdetbeni pozitv ismerete az let volt, ezzel megmondtam azt is, hogy hatalmas
    intelligencijuk volt. Ismertk az Isten alkotst, amelyet ltbehvott, de nem ismertk sajt alkotsukat, melyet mg nem hvtak
    ltbe. Akkora tudssal rendelkeztek, hogy tfoghattk az egyetemes letet a maga fensgben, de ahhoz, hogy t is rezhessk,
    hinyzott mg a tapasztalatuk. Volt ismeretk, de nem volt megismersk. Volt tudsuk, de nem volt tapasztalatuk. Hogy egy
    gyakorlati pldval megkzeltsk ezt a gondolatkpet, ki nem hallott mg tudsrl, aki az letrl alkotott szleskr elmleteivel
    bmulatba ejti a vilgot, de sajt gyakorlati letben a legnagyobb jratlansgot rulja el mindenben? A szellemlnyek ebben az
    llapotban teht mr birtokban voltak az intelligencinak (rtelem) s az akaratnak (teremtkszsg), de mg nem voltak
    birtokban a szeretetnek. - A szellemlnyek mg nem tudtak szeretni.
    - Mert a szeretet nem lehet csupn gpszer tkrzds. Isten ezt nem adhatta a szellemeknek, csak a maga rszrl, hiszen
    nmagt nem ajndkozhatta meg. Minden rendelkezskre llhatott, amivel megszerezhettk, de nekik maguknak kellett
    megteremtenik. Az isteni szeretet viszonzsa ugyanis nem lehet ms, mint az a hatrtalan boldogsg, amelyet csak rezni
    (szeretet) lehet, s amelyet csak akkor rezhetnk, ha magunk alkottuk meg magunknak. Csak a boldogsgban egyenltdhetnk ki
    az Istennel, mert csak a boldogsgban rezhetjk meg az cljt, hozznk val viszonyt, azt a mrhetetlen gazdagsgot, amelyet
    az lettel adott neknk.
    - gy rthet, hogy ezt nem kaphattuk kszen. rthet, hogy ezt kvlrl nem szerezhetjk be, mert lnyege, termszete
    ppen az odaadsban rejlik. Mint ahogy llekzetet sem vehet helyettnk ms, gy szeretni sem tudhat ms helyettnk.
    - Azt a szeretetet, amelyet a szellemlnynek meg kell teremtenie, fldi mretekre maximlva Krisztus pldzta. Krisztus, aki az
    , immr elrt tkletessgbl, itt a Fldn csak a minden ember ltal elrhet fokot, mutatta be, Golgothjn is azt hangoztatta:
    Az n igm gynyrsges, az n terhem knny - amivel azt jelezte, hogy a Fldn a boldogsgra vezet t lehet a nehz
    emberi megprbltatsok tja, de a llek mgis rzi azt a gynyrsget, amelyet csak az igazsgban jr rezhet.
    - A legbensbb kzssg megteremtse igen nehz feladat volt. Eleinte nem reztk szksgt, mert lefoglalta ket a szemllet,
    mely rtelmket magval ragadta s br mindaz, ami krlvette ket, Isten irntuk val szeretetnek kzlse volt, mg nem rezek
    kvnkozst arra, hogy azt viszonozzk.
    - A nyugtalansg csak akkor fogta el ket, amikor az letakarat hatereje tevkenysgre sztnzte ket. Az rtelem
    vizsglat al vette e nyugtalansgot, az letakaratot, mint jdonsgot s felfedezte benne a teremtkszsget. Ez a felfedezs volt
    a szellemlnyek legels nagy lmnye, hiszen tudatra jttek ezltal istenfisguknak. (St a ksbbi eltoldsban
    istenvoltuknak.)
    - Ez az lmny, amely kiragadta ket a passzv szemlldsbl, az aktv cselekvs sznterre helyezte ket. Mg a
    tervezgetsnl tartottak, mikor megittasultak a korltlan lehetsgektl, amelyek rendelkezskre llottak. A munka, a teremts
    lza fogta el ket s szinte telhetetlenek voltak a varicikban, melyeket ruganyos fantzijuk kivettett magbl sajt vilguk
    megptsre. Mvszek reznk ehhez hasonlt, amikor a meglv szpet tl akarjk szrnyalni, valami mst, soha el nem
    fordult akarnak alkotni, s csak k rezhetnek olyan csaldst is, ha a valsg nem rgzti meg kpzeletket, amilyen csaldst a
    szellemlnyek reztek akkor, amikor a kprzatot nem tudtk megrgzteni. Akaratukkal forszroztk, rtelmkkel kerestk annak
    okt, hogy ami van, ami bennk l, bellk rad - mirt nincs? Mirt nem maradand, megnyugtat? s megtalltk, rjttek a
    kettssg elvre.
    - Ez a felfedezs azonban nem tlttte el ket rmmel. Miutn a szellemlnyek a szeretet hjn kznysek voltak egyms
    irnt, a kettssget puszta mechanizmusnak lttk, s mint ilyent a szabadsg korltjnak tartottk, mirt a tevkenysgket
    abba az irnyba tereltk, hogy e mechanizmust sztrombolva, magukat felszabadtsk:
    - De alig tettk meg az els lpst ebben az irnyban, hallatlan kosz keletkezett. A feszltsg, mely a taszts kvetkeztben
    bellott, elkpzelhetetlen arnyokat lttt, nttn-ntt, mintha a mindensg tiltakoz felzdulsa vatossgra intette volna a
    szellemlnyeket. gy szletett meg a legels tapasztalatuk s e tapasztalatbl a legels kifogsuk.
    - Most mr volt fogalmuk arrl, ami nem j, ami ellenttes s ez a tudat elgedetlensget tmasztott bennk, hiszen az ellentt
    is ppen gy, mint a j, ha kls tnetekben nyilvnul is meg, fszkt a llekben helyezi el. A szellemlnyeket megzavarta a
    kudarc s mentsgl a fennll rendet hibztattk. Knyelmetlen bilincsnek tartottk a fgg viszonyt, hiszen a trvnyeket nem is
    lehet addig megrteni, amg nem rtjk meg Teremtjket mrpedig a Teremtt s cljt csak a szeretetben lehet felismerni s
    megrteni.
    - Azonban az elgedetlensg, a rossz els csrja, bizonyos srsgeket okozott bennk. Mr nem lttak olyan vilgosan. A
    fgg viszony visszautastsa pedig egsz klns dolgot bresztett fel bennk: - egy rzst, mellyel eddig mg nem tallkoztak.
    Az elhagyatottsg rzse volt ez, amely az eltvolodsbl eredt s ezt az rzst nyomon kvette az letakarat moh trekvse,
    mely minden rtelmi rvet felbortott. Most mr nem volt ms vlasztsuk, mint az alkalmazkods, teht tengedtk magukat a
    vonzs hatsnak. Ez a hats volt a szellemlnyek msodik nagy lmnye. A gravitcibl fakad vibrci egsz lnyket
    thevtette, kifnyestette, szinte izzv tette s olyan mrtkben fellendtette bennk a teremtkszsget, hogy Isten erejt s
    hatalmt reztk magukban. Most mr ismertk a tasztst s a vonzst. - Tudtk, hogy teljesen rajtuk ll brmelyiket elidzni
    vagy elkerlni. De amg elbbi tapasztalatukbl, az ellenttesbl, a tasztsbl az elgedetlensg szrdtt le bennk, gy az
    utbbibl, a vonzsbl, a vgy bredt fel bennk.
    - A vgy volt az rzs (szeretet) legels csrja s miutn a vonzsbl keletkezett, termszetesen magban hordozta a vonzs
    lnyegt, az egyeslsre, a kiegszlsre val trekvst. Amint lthatjuk, az rzs mr csrjban is tiltakozott az elhagyatottsg
    ellen. Kerlte a visszavonst, ezltal helybenhagyta az alkalmazkodst, vagyis elfogadta a trvnyt. (A dultrvnyt.) De nem gy
    az rtelem, amely llst foglalt a betolakod j jvevny, az rzs ellen. Szerette volna kikszblni, mert zavarta terveiben. Az
    rtelem ugyanis spekulatv termszet, egyeduralomra trekv, ppen azrt azt a kvetkeztetst vonta le tapasztalataibl, hogy ha
    a fennll trvnyeket nem lehet is felbortani, ignybe venni csak addig kell ket, amg a szellemlnyek meg nem alkotjk sajt
    trvnyeiket, s ebben zavarta az rtelmet az rzs, melynek termszett mg nem ismerte ugyan, de annyit mr szrevett, hogy
    br alrendeli magt, hihetetlen hatalma van. Elrkeztnk a vlasztra, arra a vgzetes pontra, amelyrl a buks olyan sok
    szellemlnyt a trvny kerekei al sodort. Ez a pont egyszersmind a blcselked kutatk kritikus pontja is, mert - amint mondjk, -

    lehetetlen, ugyanegy forrsbl ms-ms diszpozcij (hajlam) szellemek eredhettek volna hiszen akkor ennek felttele az
    Istenben is benne volt. - Hogyan lehetsges az, hogy a szellemlnyek egyik csoportja a j, a msik pedig a rossz utat vlasztotta,
    illetleg letrt az trl? Nos, abban az llapotban mg nem volt j s rossz. Csak az volt, amit az Isten megteremtett, pedig
    nem teremtett rosszat. s j sem, volt abban az rtelemben, ahogyan a jt fldi fogalmakkal rtelmezni lehet, mert hiszen ehhez
    distinkciul a rossznak is meg kellett volna lennie. A j fogalma sokkal ksbbi eredet s ppen a bukott szellemek hoztk a
    kztudatba. Abban az llapotban a szellem lnyekre nzve az rktl fogva ltez boldogsg hatrtalan lehetsge volt meg s
    elfogadshoz csupn a sajt hozzjrulsukra volt szksg. Vagyis abban az llapotban a fejlds lehetsge volt meg annak
    minden eszkzvel. ppen azrt ne gy mondjuk, hogy az egyik csoport a j utat vlasztotta, a msik pedig a rosszat, hanem
    mondjuk gy: az egyik csoport a rvidebb utat vlasztotta, a msik a hosszabbat. Az elsnl egyttmaradt az ad- s
    elfogadfl, a msiknl azonban az nzs s a gg miatt bekvetkezett a dulszakads sszes kvetkezmnyeivel, amiket mg ma
    is szlelhetnk.
    *
    Eme blcselked kitrs utn h. Tams ltal ajnlott rzkisg elleni vdekezs mdozatait ismertetjk.
    A n az rzkisg ellen gy vdekezhetik, ha beltja, hogy nem az aminek szemly szerint ltszik, teht nem lvezeti cikk,
    nem ingerl zskmny, nem a szexualits, a kj, a mmor kiszolgltatottja, mg csak nem is zsarnok, hatalommal br dmon; nem
    ravasz, furfangos, gynyrvgrehajt, hanem az anyasg magasztos hivatst betlt felsbbrend ember, aki
    ldozatkszsgvel, egyni ignytelensgvel maghoz emeli a frfit azltal is, ha lett megosztja vele hzassgban,
    testvrisgben vagy anyasgban - s azltal is, ha erlyesen elzrkzik szenvedlyes kvnsgaival szemben, mg ha a
    lemondsnak valamennyi knnyt kell is elhullatnia ez ldozatban.
    Akinek tbb adatott, attl tbbet is vrnak.
    Az nmunklkodsra vonatkoz vezrelv szerint pedig a n els ktelessge az ignylepts, a klssges hvsgokon
    keresztl a bens kvnsgokig mindannak a leptse, ami a nemisg kihangslyozst clozza. Semmit sem veszthet ezltal az
    rtkbl, illetve kvnatossgbl, mert gy kendzetlenl teszi ki magt a vonzs rk trvnynek, amely feltartztathatatlanul
    megtallja s sszehangolja t prjval a kiegszls bens kzssgben. A frfi pedig gy vdekezhetik az rzkisg ellen, ha
    mindenekeltt is beltja, hogy nem az, aminek ltszik, nem feleltlen, prdales, szabad vadsza a szerelmi szenvedlynek, mert
    ez a szabadsga csak ltszlagos, vagyis csak az anyagi letben nem jr slyos kvetkezmnyekkel. Kivve a nagyon is gyakori
    eseteket a nemi betegsgekben, hanyatl testi kondciban, id- s energia pazarlsban, trsadalmi, csaldi vagy csak egy
    szemlynek okozott kellemetlensgben. De szellemi szempontbl ppen ezen a tren ersen megkttt a trvny ltal, mely a
    teremtkszsggel kapcsolatban felelss teszi t mindazrt, amit cselekedett, mert hiszen fenn kell tartania, illetve el kell ltnia
    mindazt, amit teremtett. Mrpedig e kszsgnek fecsrlsvel cltalanul lekti erit s ezek felszabadtsa jabb nagy fradsgot
    jelent neki s azoknak is, akiknek szerep jut az erk feltiszttsban, tvltoztatsban.
    *
    Ehhez a krdshez tartozik mg az is, hogy hov sorozhatk azok a frfiak, akik a nemzsre vagy a nemi letre egyltaln
    kptelenek? Mirt hagyta ket cserben a teremtkszsg? Ennek a krlmnynek sok oka lehet, de csak egynhnyat fogok
    megemlteni.
    Lehet, hogy az ilyen ember, visszalve a kszsgvel, kimertette erit, persze elbbi letei folyamn - mg akkor is, ha a
    defektus ebben az letben aktivits kzben rte is. Ezek az erk, most mindentt lektve hevernek, vagy mg inkbb kiszolglnak mindenfle produktumot s gy maga stagnl a fejldsben. De lehet, hogy ezt a stagnlst vilgos ltssal gy
    rendezte el; hogy nagyobb figyelmet fordthasson sajt bens ktttsgeinek kioldsra, amire szksge van ahhoz, hogy nagyobb
    teljestmnyekkel ksbb erteljesebb lendletet adjon fejldsnek. Ez meg szokott trtnni akkor, ha vagy a Fldn
    elrhetetlenl, vagy a szellemvilgban, sszetallkozott duljval, aki taln ppen vdszelleme s ezrt, vagy nem rez
    kvnkozst mssal szemben (ezek fknt a kpessggel rendelkez, de nmegtartztat emberek), vagy egy-egy letre
    felfggesztik az e tren val tevkenysget s ezt a test ptsnl mr figyelembe veszik. Tovbb lehet, hogy mr egyltaln
    nincs; vagy csak most tmenetileg nincs olyan szellem, akivel ilyen kzeli nexusban (kapcsolatban), mint apa s gyermek, ki
    kellene egyenltdnie. De lehet mg az is, br ez a legritkbb eset, hogy az elfogad-elv bizonyos tapasztalatok megszerzse s
    bizonyos hibk kiirtsa cljbl, mint adelv lttt testet. Itt mg megemltem azt a teljesen figyelmen kvl hagyott tnetet is,
    hogy noha ahhoz, hogy egy llek emberi ltformban megszlethessk kt elvre, teht az ad- s az elfogad-elvre van szksg s
    maga e ltforma vza, a test, a kt elv egymssal val keresztezdse, kikeverdse egy csrban, - mgsem szletik meg, illetve
    mgsem alakul ki ebbl az sszetett erbl soha egy kiegszlt szellemlny (egy ktnem ember), hanem mindig mint egynem ad, vagy elfogad fog megszletni. Erre a tnetre persze nem dert vilgossgot a tudomny szmtsokon vagy feltevseken
    alapul magyarzata, mert ennek oka egyedl a dulszakadsban rejlik. Ezen a bolygn kiegszlt szellemlny nincs, mert mg ha
    itt elsfokon egyeslnek is a dulok, a teljes kiegszlstl mg messze vannak, teht mint ilyenek meg sem szlethetnek. Kivtel
    csak akkor van ezen a tren, ha egy magas tant, egy vilgszellem leszletik, aki azonban szintn nem fejezi ki testben
    kettssgt csupn lelki erejben s abban, hogy nincsenek nemi vonatkozs hinyrzetei. A frfinak legfbb ktelessge, hogy
    magt az rzki - nemi kielgls cljbl egy bizonyos szk terletre: nevezetesen a hzassgra rszortsa. E terleten kvl ne
    keressen kielglst. Kerljn el minden ilyen alkalmat, mg az alkalomcsinl faktorokat is, mint szeszesitalokat, pornogrf
    olvasmnyokat s knnyelm, knnyvr trsasgot. s persze semmikppen nem szabad hozzjrulnia ahhoz, hogy valamely
    csaldtagja arra - csak egy jabb letben jvtehet - bnre vetemedjk, hogy magzatt elhajtsa. Felmerlhet az a ktsgkvl
    fontos krds, hogy szabad-e a fejlds kvnalmai ellenre vdekezni a szaporods ellen? Erre nzve csak annyit mondhatok,
    hogy semmi sem trtnik vletlenl, hogy mindennek van rendeltetse. gy az vszereknek ltalban a betegsgek terjesztsnek
    megakadlyozsnl van szerepe (br lelki szempontbl ebben az esetben az nmegtartzkodsnak van helye). Azonban
    semmikppen nincsen helye a vdekezsnek abbl a szempontbl, hogy gy szabadabbak legynk a munkban s lvezetekben,
    fggetlenek a vagyonban. Minden szellem ott szletik meg, ahol fejldsi feltteleit megtallja. Ha teht a szlk nyomorban
    vannak, neki is szksge van a nyomorra, st hogy sokszor mennyire szksge van re, azt az a tny is nyilvnvalv teszi, hogy
    az ntudatosabb szellemlny legszvesebben nem a jmd embereknl lt testet, ahol elknyeztethetnk, hanem egy
    tbbgyermekes, nyomorg csaldban mg akkor is, ha kzvetlen ktttsgek nem fzik is hozz, amivel azonban elreviszi a
    szlk helyzett is a fejldsben. Tudni kell azt is, hogy ha egy lleknek egy bizonyos idpontban, korban s helyzetben
    okvetlenl testet kell ltenie, akkor a vdekezs gysem hasznl semmit.

    V. Fejezet
    Tovbbi bnk
    1./ Hisg
    A hisg a legltalnosabb s legalantasabb hibk egyike. Nnl, frfinl egyarnt megtallhat. Br legtbbnyire ms-ms
    krlmnyekben nyilvnul meg, kvetkezetesen megtartja termszett, melynek lnyege: Mit tartanak rlam az emberek? A hi
    embernek teht minden baja, kzdelme, trekvse mellett, mint egyik legfbb gondja, ott szerepel e provokl krds, hogy mit
    tartanak rla az emberek? A nknl ez a gondterhes krds legnagyobbrszt a klsejkre vonatkozik, de ppen elg jut belle a
    tulajdonsgokra is, amelyeket hol fitogtatnak, hol pedig rejtelmesen elftyoloznak, hogy tbbet mutassanak, mint amennyi van.
    Szval a tulajdonsgaikat is ppen gy kendzik, cifrzzk, mint az arcukat s a testket, vagyis ppen gy ignybeveszik
    elismertetskhz a hazugsgot kpmutatst s hzelkedst. A frfiaknl mr ritkbb esetben nyilvnul meg a hisg a klsejkkel
    kapcsolatosan, de annl inkbb a munkjukban. Nagy slyt helyeznek arra, illetleg elvrjk, hogy msok elismerssel adzzanak
    rtelmknek, okossguknak, tudsuknak, kpessgeiknek, frfias ernyeiknek, pozcijuknak, szval minden tulajdonuknak,
    tulajdonsguknak s tevkenysgknek, tekintet nlkl arra, hogy milyen krben jtszdik le letk. Miutn pedig a hisg
    legfbb szempontja a msok vlemnye, ezrt a vlemnyrt mindent felldoz, legyen az erny, eredmny, bartsg, szeretet vagy
    egyni nyugalom. A hisg ltfelttele a hzelgs, ez az oka annak, hogy a hi ember olyan hiszkeny. Ugyanis mindent elhisz,
    ami jt rla mondanak, st az ellenkez vlemnyeket ksz irigysgnek, rosszakaratnak minsteni. Nem az a fontos a hi
    embernl, hogy valakit megsegtsen, hanem, hogy errl msok tudomst vegyenek s t dicsrjk. Ebbli ambcijt, ha vallsos,
    mg a Gondviselssel szemben is fenntartja, amelytl szintn elismerst, azaz jutalmat vr, br erre nzve az rs arra
    figyelmezteti: Ha alamizsnt osztogatsz, ne krtltess magad eltt, mint a kpmutatk tesznek a zsinaggkban s az utckon,
    hogy dicsretet nyerjenek az emberektl! Hanem amikor alamizsnt osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, hogy mit cselekszik a jobb,
    s a te Atyd, aki titkon nz, megfizet neked nyilvn. De a hisg nem merl ki csupn a provoklsban, hanem tmadsra is
    kpes. Pl. a n, a gyengnek tartott, tmogatsra szorul n, milyen kmletlenl ki tudja zsarolni frje, desatyja, vagy valamely
    ms hozztartozja erejt, hogy neki mindazt elteremtse, amibe a divat szerint tetszelegni kvn, amivel felkeltheti msok
    figyelmt, vagy irigysgt, ami csemegefalatja a hisgnak.
    s a hisgban megbntott, komoly ember a szerint, hogy helyzete milyen lehetsget nyjt neki, kpes srelmeirt
    koldusbotra, pellengrre juttatni vagy meglni valakit. Npek sorsa hnyszor dl el a diplomatk s llamfk hisgn! A hisg
    elleni vdekezsknt mindenekeltt az ember vegye szre magn azt, hogy nem az, aminek ltszik, vagy aminek ltszani akar,
    hanem egy szemfnyvesztssel dolgoz, hivalkod komdis s e hivalkodsrt hazudoz, kltekez, - az elismersekben
    vmszed, a hzelkedsekben tojstncot lejt, nyugtalan, bizonytalan, hbortos s nevetsges. Az ltzkdsnl pl. nagyon
    knnyen rjhet a hisgra, - persze ez nagyobbrszt a nkre vonatkozik, ha ebbeli ignynl krdre vonja magt, hogy mi a
    clja ezzel? Mi kszteti arra, hogy a divat hbortjainak hdoljon, hogy dolgozzk rte, hogy hozztartozit dolgoztassa rte, vagy
    hogy elkeseredjen, ha nem nylik r mdja? Tetszeni akar?... Kinek?... A frjnek? - Annak lelki ernyeivel igyekezzk tetszeni! Vagy msoknak?... s mit nyer ezltal? - A bkok trkeny veggyngyeit, az rzki vgyak fertz bacilusait, az irigysg mrges
    nyilait... s mit hasznl vele? - Semmit, minden irnyban csak rt. rt azoknak, akik kltsgbe verik magukat rte, mg ha
    bsgben l is, mert a feleslegrl lemondhatna ms javra. rt azoknak, akiket tetszsvgyval flrtre btort, azoknak, akiket
    rzkisgre vagy irigysgre provokl. rt a trsnknek, akiket versengsre ksztet, rt a szegnyebb sorsaknak, a krnyezetnek,
    a gyermekeinek. Az anya, aki hivatshoz nem ill, klssges hisgi fegyverzettel jelenik meg gyermekei kztt, bnre oktatja
    ket. A n fkessge a tisztasg, a takarkossg s a tartzkods. Ezt kell keresztlvinnie ruhzkodsban is. Az embernek a
    hisg elleni vdekezsben gy kellene szembefordulnia minden olyan kimondott szavval, amely hazugsg vagy hencegs.
    Krdre kell vonnia magt: Mirt hazudtam? - mert a hazugsgok hromnegyed rsze hisgbl folyik - s meg fogja kapni a
    vlaszt nmagtl: Mert nem akartam, hogy ezt vagy azt higgyk rlam, vagy azt akartam, hogy ezt higgye rlam!... Mirt
    hencegtem?... Mert azt akartam, hogy megbmuljon - s tovbb - Mirt haragszom valakire?... Mert megbntott, mert
    kinevetett, mert lekicsinyelt, mert nem rszestett kell tiszteletben, mert rmpirtott, megszgyentett, mert nem ismert el engem,
    vagy a munkmat! Mindenkinek a legjobb tudsa szerint kell elvgeznie azt, ami a hatskrbe tartozik, de a munkt magrt a
    munkrt kell szeretni s elvgezni, mint ahogy a mvszetet is a mvszetrt s nem a sikerrt kell szeretni s csinlni. s ami
    kicsiben rillik minden emberre, az rvonatkozik, de hatvnyozottan, a nagy lls, nagy felelssggel br emberekre, mert ha
    tudnk azt, hogy mibe kerl nekik az a bvkr, amelybe szemlyisgket belehelyezik, elmenne a kedvk a jtszadozstl. Sajnos,
    ezt a helyzetet mr mindig csak akkor tlik meg, amikor egy kvetkez ltformban k lesznek kiszolgltatottjai msok
    kedvezbb helyzetnek.

    2./ Hazugsg
    A hazugsgra, erre a hitvny lsdire, nem rdemes sok szt vesztegetni, hiszen az eddig mondottakbl tudhat, hogy
    elrnykolja, lekti a lelket, megfosztja rugalmassgtl; mert ott, ahol egy kis kzdelemre nylna alkalma, megsemmisti azt
    fellpsvel, a llek elernyed, megbzhatatlann vlik ltala sajtmagra nzve is. A hazugsg lerontja legszebb trekvseit s
    teljesen a haszonless, az nrdek, a hisg kiszolglsra tereli. A hazugsg az rtelem, a kedly, az elme szegnysgi
    bizonytvnya. A hazug ember nem lehet okos, csak ravasz. A hazugsg ellen val vdekezst csak radiklisan lehet elintzni.
    Bjtre kell szortani. Semmikppen sem szabad kielgteni, mg a legkisebb tpllkot is meg kell vonni tle. Ne hazudjunk se
    konvencibl, se hivatalbl, se zleti rdekbl. Ne hazudjunk hisgbl, taktikbl - mg gyngdsgbl sem! Egyetlen kivtel
    lehet az gynevezett kegyes hazugsg, amikor egy betegnek, egy szerencstlennek valamirt nem mondhatjuk meg az igazat
    llapotra, helyzetre vagy krnyezetre vonatkozlag, de mg itt is meg kell tallnunk a legelfogadhatbb mdot. Elbbi
    hazugsgaink feldertshez, csupn azt ajnljuk, hogy minden hazugsgra val indtst semmistsnk meg magunkban, mg ha

    kellemetlensgnk, krunk volna is ltala; hiszen az, amit csak hazugsg rn rhetnk el, amgy sem jr neknk. Ha krdeznek
    minket, legynk szintk; de persze vlemnynket, tbb szempontbl, mindenkor revzi al kell vennnk. Ha bizonytalanok
    vagyunk, ne nyilatkozzunk. De ha beszlnk, mindenkor a leggyngdebbek legynk. Legyetek okosak, mint a kgyk s szeldek
    mint a galambok.

    3./ Irigysg
    A hibk sorozatban a legklnsebb, a legsajtsgosabb: az irigysg. Alattomos, veszedelmes, sttben rejtzkd
    barlanglak. Ezerfej rm, mely ugyanannyi helyrl nyjtogatja fullnkjait a gyantlan embertrsak fel, akiket okkal-ok nlkl
    megsebez, ldz, ha lehet, hallra mrgez. Az irigysg birtokban a llek, tekintet nlkl arra, hogy milyen a sajt fldi helyzete,
    mindent megkvn, ami a ms tulajdona. Lehet ez valamilyen testi vagy lelki tulajdonsga, helyzete, kpessge, hozztartozja,
    szerelmese, vagy csak valami jelentktelen kis emlktrgya. De nem mindig azrt kvnja meg, hogy az tulajdont kpezze,
    megelgszik azzal is, ha a msiknak sincs, vagy mg inkbb, ha elveszti. Belebetegszik a ms sikerbe s boldog, ha valakit
    valamilyen csalds, kudarc, krosods r. Rejtekhelyrl ellenrizhetetlenl lvelli szjjel megszlsainak, tlkezseinek mrges
    nyilait, amivel tbbnyire nem is nrdeknek akar kedvezni, nincs is ms clja vele, mint hogy rtson, ljn. Az irigy ember
    intrikl, hazudik s ha ezltal egyszer-egyszer nagyon eltrbe kerl, spanyolfalul elrngatja a pletykt, a mende-mondt,
    amelyet ugyan taln ppen indtott el, de gyessgvel mindig t tudja terelni a gyant msra. Csak akkor veszti el a fejt, csak
    akkor bvik ki a barlangjbl nyltan, ha t ri valamilyen srelem, vagy annak a lehetsge - s ha fltkeny. Ilyenkor az irigysg
    leplezetlenl feltrja ijeszten torz brzatt s a llek sszes vad erit, indulatait felhasznlja a legmesszebbmen tmadsra,
    vagy - amint gondolja - vdekezsre. Mrpedig minden egyes kimondott sz, mint gondolatmaterializci, velnk marad,
    hozznk tartozik s ha ez a kimondott sz egy ms ellen irnyul tmads, megszls, tlkezs, mint vd ll elnk, feltartztat
    minket s veszlyezteti szabadsgunkat. Minden msokon ejtett srelem pedig a mellnknek szegzett nyl, melynek clirnybl
    nem tudunk kimeneklni. Mg a puszta megkvnssal is rtunk magunknak, mert azon a ponton, ahol megkvntunk valamit,
    ert ktnk le. Az az er lni, mkdni fog, mert az akarat a szlje s gy maghoz lncol bennnket mindaddig, amg csak t
    nem ljk kvnsgunk fny s rnyoldalait s amg t nem vltoztatjuk, fel nem fokozzuk a magasabb rend megismersig.
    Hogyan vdekezznk e veszedelmes, mrges vipera ellen? Hogyan szabaduljunk ki ez inkvizcibl, amelyet elksztnk
    ltala magunknak? Nos, az irigysg a llek legintimebb bartja, titkra. az az alkalmazott, aki gazdjt a kezben tartja azzal,
    hogy tudomsa van sok piszkos dolgrl. De valjban a felbujt, kszti el a bombkat, melyeket gazdjnak kell elvetni. a
    besg, a referens, aki a tnyllsokat kedve szerint elhallgatja, vagy meghamistja. a tervek kovcsolja, melyeket
    gazdjnak kell keresztlvinnie, teht tulajdonkppen gazdja az eszkz, a rabszolga, akit terrorjval megszllva tart, de aki - s
    ez a fontos tudnival - meghal, illetleg, akinek megsemmisl nll hatkpessge, mivel tvltozik a termszete, ha a gazdja
    kilakoltatja. Az irigysg ugyanis az indulatok ama fajtjhoz tartozik, amely nem tallja meg kedvez mkdsi terlett az
    elemekben, sem az llati llekben, hanem csak az ntudat fszereiben s ha onnan kikerl, martalkv lesz a kbor erknek,
    melyek felszvjk magukba s engedelmessgre knyszertik a termszet akaratval szemben.
    Persze, az irigysg kilakoltatsa nem knny feladat s rendszert kvetel. Mindenekeltt a bartsgot kell neki felmondani.
    Meg kell szntetni az intim viszonyt azltal, hogy minden sugallatt, sztnzst revzi al kell venni. A vizsglathoz szakrtl
    pedig fel kell hasznlni e kijelentst: Ne tedd msnak azt, amit nem szeretnl, ha veled tennnek! - s meg kell semmisteni a
    megszlst, az tlkezst, mg mieltt kivitelre kerlhetne. Aztn mondjuk fel neki a szolglatot is. Mint szolga ugyanis mr nem a
    megszls, az tlkezs, a haszontalan rosszakarat istpolja, helyette a hrvgyat, a kvnsgokat tpllja s igazolja az nzs,
    kapzsisg, a gg s a hisg nevben. Megkvnni a mst?... Jogos. - Amije msnak lehet, nekem mirt ne lehetne? - s ha el nem
    rhetem?... Lemondok rla, de csak gy, hogy msnak se legyen, hiszen mi nyugtathatna meg mskppen? - Ha a kvnsgok
    tern telhetetlen vagyok?... Ez csak termszetes emberi sztn! Hnyszor halljuk az emberek rszrl ezt a felkiltst: Persze,
    ntlem elvrjk, hogy adjak, de ha nekem kell valami, nincs, aki megsegtsen!... Ezt szpen elkerlhetem, ha vatos vagyok. gy
    beszl, bujtogat, vdelmez, prtfogol az irigysg szolgai minsgben. gy hasznl fel minden aljassgot az nrdek
    megvilgtsban. Nos, ezt a hasznos szolgt tnak kell bocstani. Fel kell mondani neki a titkri llst, be kell szntetni
    konfidens beleavatkozst az letnkbe. Hogyan? gy, hogy minden egyes ember lett, mely szemnk el kerl, gy szemlljk,
    mintha velnk trtnne meg, rajtunk menne vgbe s tanuljunk belle. Ha azt akarom, hogy a lelkem rugalmas legyen, ne
    mertsem ki haszontalan vgyakkal. Kezeljem a kvnsgaimat abbl a vges nzpontbl, amelyen a hall tartja inspekcijt.
    Ezen a vonalon a fbecss, csalhatatlanul biztos az rtkek megbrlsban s krlelhetetlenl maghoz ragadja mindazt, ami az
    v, ami mland, ami hibaval, ami az enyszetre tartozik, ha mgolyan sokra tartott fldi rtk is. Ki tudhatn, mikor, mely
    percben tallkozik vele? Mikor vetkezteti le prre, mikor fosztja ki mindenbl, ami az v - a hall?... Aki velem nem gyjt,
    tkozol! - mondja Jzus. Ha irigysg fog el bennnket, siessnk el vele a bevlt intzethez, a lelkiismerethez, mely aranyat
    ad salakrt. Belenyugvst, lemondst, kibklst, felolddst ad. Ezeket gyjtsk, ezeket szaportsuk, ha gazdagok s
    szabadok akarunk lenni.

    4./ Trelmetlensg
    A trelmetlensg ragadtatja az embert erszakoskodsra, vezeti a hadjratot, ll a hibk ln, az veznyszavtl hangos a
    llek. tpi le mindentt az retlen gymlcst; mert semminek sem hagy rsi idt. ugorja t a kzelfekv dolgokat, mert
    szeme llandan a tvoli lehetsgekre van fggesztve. korbcsolja fel az indulatokat s nem hagy meggondolsi idt se
    brlatra, se kivitelre. A trelmetlen ember nem lehet megrt, elnz, ezzel szemben knnyen bnt meg msokat - s semmi olyat
    nem lehet tle keresztlvinni, ami rendszert ignyel. Az ntudatos llekfejleszts lpcszetes fokozsa is kivihetetlen a
    trelmetlensg birtokban, ppen azrt a jelen munka fejtegetse, elmleti ismertetse s gyakorlati tmutatsa is hibaval
    mindaddig - legalbb is ami a keresztlvitelt illeti -, amg a trelmetlensg kezbl ki nem vesszk a korbcsot, hogy
    mindannyiszor vgigsuhintsunk rajta, valahnyszor rendezkedik, vagy kellemetlenkedik. Lm - most is milyen lnken tiltakozik
    az ellen, hogy az ember magv tegye azt, amit itt tancskppen a figyelmbe ajnlunk. Kinek van erre trelme? - kiltja ki a

    llekbl felhborodva, - hiszen ennek a komplexumnak az elolvassa is kimerti az emberi jindulatot, de ki volna kpes ennek
    gyakorlati keresztlvitelre?! Nos, - itt vagyunk mr a vdekezsnl! Ha most azt mondannk, hogy tekintsk vgig az letnket
    s vegyk szmon mindazt, amit trelmetlensgnkbl kifolylag elrontottunk, hogy mennyit szenvedtnk miatta, hogy mennyi
    szenvedst okoztunk vele msnak, hogy hny trelmetlensgbl elkvetett lps kvetkezmnyeit nygjk ma is hzassgunkban,
    zletnkben, plynkon, munkinkban, nevelsnkben s minden trsadalmi viszonylatunkban, - erre ppoly kevss adn meg
    neknk a trelmetlensg az engedlyt, mert sokkal nagyobb munka is volna ez a htranzs, mint az elrehalads. De nem is
    szksges, mert az rzseinkben gyis benne van e vgkvetkeztets, hogy a trelmetlensg ltal soha semmifle hasznunk nem
    volt, de annl tbb jvtehetetlen krt okozott neknk. Ha viszont a vezetst nem bzzuk a trelmetlensgre, mert itt az a fontos,
    hogy szemnket ne irnytsuk a messze jvbe, hogy ne ugorjuk t a kzelfekv dolgokat annl is inkbb, mert neknk az
    nmunklkodsnl nincs dolgunk a holnappal, csak a mval, hiszen nem tudjuk, hogy mit rejteget szmunkra a holnap. A mai
    napot teht kezdjk el azzal az elhatrozssal, hogy ma nem fogok hazudni, nem fogok semmit eltrelmetlenkedni, nem
    fogok senkit megbntani, megtlni, - n sem fogok senkitl megbntdni. Elnz leszek, megrt, figyelmes, egyszer,
    testvries, irgalmas, megfkezem magam vgyaimban, lemondok valamirl (valaki javra vagy csak azrt, hogy kiprbljam
    ermet nmagam felett), nzetlen leszek, jtkony - csak ma, mert mit tudom n, mit hoz nekem s mit kvetel tlem a holnap.
    Ha mindennap csak valamiben le tudjuk gyzni magunkat, mr egy kevs ert szabadtottunk fel s ez az er
    rendelkezsnkre fog llani a tovbbi harchoz, melyet l-nnk ellen kell lefolytatnunk. Csak kpzeljk el, mi trtnik akkor,
    ha - amint mondani szoks - valaki kihoz bennnket a sodrunkbl? A trelmetlensg hirtelen azt javasolja, nemde, hogy
    rrohanjunk az illetre, hogy megtmadjuk, hogy visszavgjunk; - de mi egy pillanatig szemkzt nznk vele s ppen csak annyit
    llaptunk meg: Ah! a trelmetlensg - itt mg nem is gondolkoztunk, csak felismertk s mris letompult a tmads le.
    Htha mg egy msik pillanatot a meggondolsnak is szentelnk!... De nem kell attl flni, hogy ez a kergetzs, ez a csatrozs
    hossz huzavont ignyel, mg csak nagyobb trning sem kell hozz, csak egy kevs kitarts s a trelmetlensg termszethez
    hven hevesen s sietve otthagyja a porondot: az t megrteni s megbecslni nem akar lelket.

    5./ Unalom vagy restsg


    Az unalom, ez a ltszlag rtalmatlan tulajdonsg, egyike a llek legveszedelmesebb tneteinek. Annak az embernek, aki
    unatkozni tud, akinl az unalom gyakori jelensg, nagyon beteg a lelke. A betegsge pedig abbl ll, hogy nem tud dolgozni s
    nem tud pihenni. Kpzeljnk el egy embert, aki lmatlansgban szenved, viszont brenltben nem tud dolgozni, mert minden
    idegben benne zsong az lmossg, mint ahogy ez a ki nem aludt embernl meg szokott trtnni. Teljesen ez az eset ll fenn az
    unalom betegsgben szenved lleknl is. Nem tud megpihenni, mert valami nyugtalansg zaklatja, s nem tud rugalmasan
    dolgozni, mert bgyadtnak rzi magt, s ezrt szntelenl frisstre vagy nyugtatra vgyik. Az unatkoz ember nem szereti, a
    magnyt. Lelkben nem tud kicsrzni egy komolyabb gondolat, mert elmenekl elle a szrakozsokba, a kvlrl rkez
    hatsokba. Ilyen alkalmakkor szokatlanul lnk, mint a drogos, de a reakci is gy jelentkezik nla, - petyhdt lesz. A
    szrakozsok narkotikuma utni vgya rendszerint tlhaladja erejt, akr teljesedsbe viheti, akr nem, minek kvetkeztben
    gyakori kedlybeli kislsei vannak. lnksge, mint a magasabb feszltsg ram, rohamosan felfokozdik, hogy azutn a
    pillanat adta lehetsghez kpest kirobbanjon, vagy tmenet nlkl kialudjk. Az unalom leginkbb a mdosok krben szokott
    dhngeni, de gyakori azok kztt is, akiket brmilyen okbl kifolylag elknyeztetnek, vagy krlrajonganak. St elfordul a
    legszegnyebb npeknl is, akiknek ugyan nincs r mdjuk, hogy szlesebb mederben kitenysszk, de elg veszedelmes
    mreteket szokott lteni nluk is a szenvedlyekben val kilengsekben, mint a rszegeskedsben, krtyzsban, vagy ms
    szerencsejtkban, melyet az unalomzsre hathatsnak tartanak. Ezek a szenvedlyek legtbbszr kihgsra, bnre is csbtjk
    ket, hogy a lehetsgeket elteremthessk, mert dolgozni az unatkoz ember nem szeret, persze, ha mr szenvedlytl
    mtelyezett, nem is igen tud. De mg ha elvgzi is a munkjt, ez csak gpies elhatrozsbl folyik, mert kell, muszj, s
    mert le akarja rzni. Vdekezsi mdszernk itt is a felismers, hogy t.i. nem vagyunk azok, amiknek ltszunk. Legfontosabb,
    hogy mindig az ellenkezjt cselekedjk annak, amit akar. Ha restsgre befolysol bennnket, keressnk valami munkt, s ha
    nem tallunk, menjnk ki a szabadba gyalogolni, mozogni.
    Ha zajos trsasgba csbt minket, menjnk el egy csendes, ha lehet, meghitt barti krbe. Ha szenvedlynket leszti, fogjunk
    hozz egy fizikumot kimert munkhoz, vagy foglalkozzunk valami idegzsibbaszt, ellmost dologgal. Ha a kvncsisg
    alakjban jelentkezik, kerljk az izgalmakat s fordtsuk figyelmnket a legaprbb termszeti tnemnyekre. s ha a fsultsg, a
    kzny, az letfradtsg rzete fog el bennnket, ne engedjk magunkban elterjeszkedni, hanem igyekezznk valamilyen
    problmba belekapcsoldni, mgpedig elvonulva, magnyban, ami gyis kzenfekv lehetsg ebben az llapotban. Az unalom
    ellen val vdekezs leghathatsabb mdszere tulajdonkppen mindig a magnyba val elmenekls. A magnyban azutn meg
    kell idzni egy problmt, a legnagyobbat s a legnehezebben megoldhatt: az let problmjt. Mi a clja? Mirt nem adja ki
    magbl azt, ami lehetsgekben benne fekszik? Mirt vonzza maghoz az embert? Mirt kti le s mirt nem elgti ki? stb. Egy
    ilyen rdekldsi lektttsg pedig azrt igen fontos, mert ez lelki trfoglals, vagyis azon a tren, amely eddig parlagon hevert s
    mindenfle giz-gaznak adott helyet, most gondolatok teremnek, gondolkodk helyezkednek el. Ahol pedig a gondolat az
    uralkod, ott nem jut id s hely az unalom szmra. Persze ha a baj mr krnikuss vlt, akkor nehezen lehet vdekezni, mert
    hinyzik hozz a kiviteli er. Itt is, mint minden stagnlsnl a sors, az evolci rotcis kereke szokott beleavatkozni. Azonban a
    kezdeti stdiumban, de mg heveny llapotban is, knnyen le lehet gyzni. E betegek kz azonban semmi esetre se sorozzuk
    bele azokat, akik zajos trsasgban, nvtlan sznhzban vagy ms lha szrakozhelyeken unatkozni szoktak. Ellenkezleg, ezek
    rendszerint a legegszsgesebb lelk, legtartalmasabb emberek, akiket nem elgt ki a lhasg, az res pz s a divat. Ezek kz
    tartoznak a tudsok s a tisztultabb eszmevilgban l emberek, szval azok, akikhez felemelkedni - kell, hogy clja legyen
    minden embernek.

    6./ A nyolc boldogsg

    A bnk rszletes bemutatsa utn taln mg jobban meg fogjuk rteni Jzusnak az igazi boldogsgot meghatroz hegyi
    beszdbeni szavait.
    A nyolc boldogsg evangliumi sorrendje a szellemi fejlds csodlatosan felptett hierarchijt trja fel. A sorrend - a
    szellemi visszaess veszlye nlkl - fel nem cserlhet, mert minden boldogsg kzvetlen kvetkezmnye az elz boldogsg
    betltsnek, gy:
    Az 1. boldogsg a hegyi beszd szerint a lelki szegnysg, az alzat.
    Valban, az nmagunkat kevsre rtkels, a szellemi alzat a kiindul bzisa a szellemi fejldsnek! Amint a Nvtelen
    Szellem mondja: Legyetek kicsinyek!, mert olyan kicsinyek sohasem lehettek, amilyen kicsinyek tnyleg vagytok! Ezrt a
    szellemi alzat az els boldogsg, melyre mint szilrd alapra az sszes tbbi boldogsg felpl! Ha a szellemi alzat mr
    megszletett bennnk, ez kpest kzvetlenl a szellemi fejlds kvetkez llomsra, bneink megbnsra, a bneink feletti
    srsra.
    A 2. boldogsg, a srs. A szenveds tzn keresztl menve, bneinket meg kell bnnunk, bneink felett srnunk kell, hogy a
    boldogsgok tovbbi fokozatait elrhessk!
    Az els kt boldogsg az alzat s a bnbnat eredmnyezi, a szellemi fejlds kvetkez llomst a 3. boldogsgot, - a
    llekben szeldd, lggy, alakthatv, elfogadv vlst.
    Ez azutn a kvetkez, 4. boldogsgot, - a szellemi igazsg elfogadsnak lehetsgt eredmnyezi. Mert mi ltalban azt
    akarjuk, hogy az igazsg alakuljon a mi kpnkre s nem mi az igazsg kpre! Ez azonban nem megolds!
    Ha szomjhoztuk s megismertk az igazsgot - mely nem ms, mint az ldozatos szeretet - bekvetkezik az 5. boldogsg:
    irgalmass fogunk vlni, majd 6. boldogsgknt szvnk egszen megtisztul!
    Ezltal pedig a bke, a krisztusi bke szll lelknkbe, mint 7. boldogsg, melyet a vilg mr el nem vehet!
    Mindezek utn vgl bekvetkezik a 8. boldogsg, szellemi fejldsnk koronja, az igazsg mellett bizonysgot tenni, mg
    ldztetsek rn is!
    s ha ezt a vgs, legnehezebb prbt is sikeresen kiltotta a fejld szellem s bizonysgot tett az igazsgrl, ekkor vlt a
    szellemi fejlds folyamn a legmagasabb rend elvek rendthetetlen birtokosv s lett mltv a mennyei szfrkba val
    belpsre! Ekkor vlunk alkalmass arra, hogy az isteni vezets beavathasson vgtelenl nagyszabs terveibe s a szellemi
    fejlds folyamn kozmikus erkkel s dics szellemllapotokkal felruhzhasson! Ekkor veszi kezdett a fldi szfrkon felli
    dics szellemi fejlds, amit Pl apostol gy fejez ki: Mindnyjan ugyanazon kpmss, Krisztuss fogunk alakulni dicssgrl
    dicssgre.
    A 8 boldogsg egyms utni fokozatai hrom emelked fogalommal fejezhet ki: 1. megigazuls, 2. megszentelds, 3.
    megdicsls.
    rezzk, hogy ezek sorrendje a szellemi fejlds folyamn fel nem cserlhet. Az els ngy boldogsg a megigazuls
    fokozatai. Az 5.. 6., 7. boldogsg a megszentelds fokozatai. A 8. boldogsg a megdicsls fokozata, amely utn mr a mennyei
    szfrk dicssge kvetkezik! Kptelensg teht, hogy valaki megszenteldne, mieltt megigazult volna, s hogy valaki
    megdicslne, mieltt megszenteldtt volna! A megigazuls - megszentelds - megdicsls sorrendje megvltoztathatatlan
    isteni trvny! A nyolc boldogsg trvnyrendje s a szeretet kt f parancsa; szeresd Istent mindenekfelett s szeresd
    felebartodat, mint tenmagadat, a kt legnagyobb Krisztusi kijelents. Minden szellemlny evolcija a vilgegyetemben ezek
    betltstl fgg! /A Szellembvrok Egyesletnek I. Frumn elhangzott Makk Istvn eladsa./

    V. Fejezet
    Az utols idk kiltsai
    a./ Amiket errl korbban mr mondottunk
    Knyvnk II. ktetnek vgn az apokalipszis volt a tma. Rszleteket hoztunk Michael H. Braun Az utols ra c.
    knyvbl, s az ottani vgs dtumot (2040) Eszter m. 1933. vbeni ltomsnak - szinte azonos - dtumval hasonltottuk
    ssze. Ajnljuk az ottaniak jraolvasst, mert - helyszke miatt - itt most onnan csak az sszefoglal kommentrt illeszthetjk
    ide:
    Kommentr
    Igen, neknk is van eszkatolgink, vagyis vlemnynk, llspontunk az egyn s az egsz emberisg letnek vgs
    dolgairl, vgs esemnyeirl. De ez sokkal egyszerbb, logikusabb s megnyugtatbb, mint akr az egyhzaknak a panzia
    /Jzus visszajvetele/ eljeleirl szl apokaliptikus lersai, akr az ezredfordul kapcsn srn felbukkan, fantasztikusnl
    fantasztikusabb ltnoki elkpzelsek, avagy ijesztgetsek. A most kzlt szellemnyilatkozatbl vilgosan lthat, hogy ebben a
    krdsben is teljes az sszhang a mr ismert odati magas szellemi vezetk ltal a teremtsrl, buksrl s Krisztus hazavezet,
    megvlti munklkodsrl szl tantsok tekintetben. Ebbl pedig az a helyes nzet kvetkezik, hogy pldul indokoltan
    tartjuk kvetsre mltnak a pusztban killnak szavt Tartsatok bnbnatot, mert elkzelgett a mennyek orszga! s
    kzeledik az az id is, amikor a fejsze a fk gykerre ttetik s a juhok elvlasztatnak a bakoktl. Nem vletlenl hoztuk a
    jelen idk llapotrl szl H. Braun-i trgyilagos tnymegllaptsokat. Vagyis annak lttatst, hogy lassan a gonosz erk
    egyszeren mkdkptelenn teszik, megsemmistik a j elvek rvnyeslst, mikzben k gtlstalanul romboljk az ltet
    termszetet. Ez logikusan tereli figyelmnket az r ltal megjsolt azon jelensgre, miszerint az utols idkben mr csak kt
    gylekezet lesz, a jk s a gonoszok gylekezete: azok, akik brmilyen formban, de hisznek Istenben, illetve akik mind
    leplezetlenebbl akarnak minden isteni trvnyt, rendet felforgatni, hitet s engedelmessget habz gyllettel kiirtani; gy
    trtnhet meg az, hogy akkor ketten lesznek a mezn, ketten feksznek egy gyban, s az egyik elragadtatik, a msik elhagyatik.
    Hogy meddig kell e kt gylekezet tagjainak egytt lnik, azt napra s rra senki meg nem mondhatja, Isten azonban ezeket a
    napokat az igazak kedvrt megrvidtheti, hogy a jk a gonoszok kztt sokig ne szenvedjenek. Ez pedig csak sztvlaszts
    tjn kvetkezhet be gy, amint azt a Nvtelen szellem - elzekbeni - kijelentse minden szempontbl logikusan
    tartalmazza. Ne halogassuk teht a bnnel val teljes szaktst, a megtrst, mert nem tudhatjuk, mink lesz-e mg a holnap, lesz-

    e mg idnk s alkalmunk a mulasztottak ptlsa vgett mg egyszer testet ltennk, s a nagy sztvlaszts alkalmbl nem
    fogunk-e a magunk alkotta salakkal kidobatni, hogy aztn aeonok mlva fejldsnket jbl kezdjk, de sokkal nehezebb
    krlmnyek kztt, mint egykor a Fldn mr elkezdtnk. A Fld ugyanis, akrcsak a vele hasonl fokozat vilgok, eddig mg
    sohasem voltak paradicsomok, hanem a buks foka szerinti bntethelyek. Ms, tisztbb gitesteken voltak s vannak a
    paradicsomok, amelyek a Fldet s trsait a javulni nem akar szellemekkel egytt magukbl, mint salakot, kidobtk. A Fld majd
    csak akkor vlik paradicsomm, ha az, ismtelt kivlasztsok utn, annyira megtisztul, hogy azt, az r grete szerint, a szeldek
    s az alzatosak rksgkppen megkaphatjk. Ezrt alapvet ttele tanunknak a megtrs, azoknak a bnknek az
    elhagysa, amelyek az als szfrk jellemzi, s amelyeknek elhagysa leteket vesz ignybe itt a Fldn, a kzds, javuls
    szntern. Ezeknek a bnknek magunkban val felismerse, az ellenk trtn nmunklkods minl nagyobb sikere rdekben
    felhvjuk a figyelmet a mr lert szfrabeli llapotokra, amibl pontosan lthat, hogy mennyei Atynk nem akarja a bns
    hallt, hanem azt, hogy megtrjen s ljen! Vgl, nem lehet megjegyzs nlkl hagyni annak a dtumnak szinte teljes
    egybevgst, ami a hozott kt knyvbeni 2040-es vre vonatkozik. szintn bevalljuk, magyarzat helyett ezen mi is csak
    csodlkozni tudunk s ez a csodlkozs egyben msok rszre szl figyelemfelkelt megjegyzs is kvn lenni. Nem tudunk
    ugyanis mi sem napirendre trni afelett, hogy 60 v idtvlattal kt klnbz szemly nem mindennapi jvkp tekintetben
    ennyire egyez dtum kijelentst miknt volt kpes tenni?! Taln ez se trtnik vletlenl, hanem bizonytk kvn lenni hitnk
    erstsre!
    b./ ZITA testvr igen eredmnyes mdiumi mkdsrl
    Az alanti szellemnyilatkozat hozsa egyben apropul szolgl arra, hogy gretnkhz hven beszmoljunk a nyilatkozatot
    kzvett: Pcze Jzsefn Grosswald ZITA testvrnek igen eredmnyes mdiumi mkdsrl. No, nem letrajzi adathalmaz
    kzreadsval, hanem a Rajta keresztl lteslt, - keznkbe csak most kerlt - kt ktetbeni hatalmas szellemi kincsnek sokak
    figyelmbe ajnlsval. A kt igen szp kivitel ktetet 2000-ben s 2001-ben a Clevelandi Szellemkutatk Trsasga adta ki,
    ahol ZITA testvrnk, mint 56-os Amerikba szakadt magyar, 1970 ta mechanikus mdiumknt mkdik, frje pedig a
    Trsasg elnke. Tartalomjegyzk helyett lljanak itt a kt ktet Bevezets-eibl vett albbiak:
    I. ktet: Az els rsz Krisztus az r cmmel azon kzlemnyek gyjtemnye, amelyekben a Szentllek kldttei Krisztus
    Urunk eszmjt hozzk emberkzelbe az olvas rtelem- s rzelemvilghoz. A msodik rszben tallhat tantsok s
    ltomnyok azokba a magasabb szellemi rgikba nyjtanak bepillantst, ahol csodlatos bkessg, vilgossg, rm s boldogsg
    honol, s ahova Krisztus vrja mindazokat, akik magukra ltve az lelklett, fldi letk idejn lltk a nap hevt.
    II. ktet: Amikor az r Jzus Krisztus az utols vacsorn bcszott tantvnyaitl, ezt mondotta: ne nyugtalankodjk a ti
    szvetek: higgyetek Istenben s higgyetek nbennem (Jnos 14:1)... Jobb nktek, hogy n elmenjek; mert ha el nem megyek, nem
    jn el hozztok a Vigasztal; ha pedig elmegyek, elkldm azt tihozztok. s az, amikor elj, megfeddi a vilgot bn, igazsg s
    tlet tekintetben (Jnos 16:7-8)... de amikor elj amaz, az igazsgnak Lelke, elvezrel majd titeket minden igazsgra. (Jnos
    6:13). s pnksd napjn az gret beteljesedett: az r tantvnyai valamennyien elteltek Szentllekkel s szltak gy, ahogy a
    Szentllek szlsra indtotta ket. Elrkezvn az idk vghez, a Szentllek feltn mdon folyik bele az emberisg letbe, hogy
    mg mieltt a vg bekvetkezik, mentse azokat, akik mg menthetk.
    gy a clevelandi Magyar Szellemkutatk Trsasga (Hungarian Spiritual Society) tanrin is a Szentllek kldttei ZITA
    mdium tjn oktatsokkal, ltomnyokkal s megnyilatkozsokkal intenek a Szentrsban lert utols idk nehzsgeire s
    ksztenek fel azok elviselsre: mert nemzet tmad nemzet ellen, s orszg orszg ellen; s lesznek hsgek s dghallok,
    s fldindulsok mindenfel... mert akkor nagy nyomorsg lesz, amilyen nem volt a vilg kezdete ta... (Mt 24:7-21) Ha
    nyitott szemekkel nznk krl a vilgban, lehetetlen nem szrevenni a sok termszeti csapsbl, hnsgbl, hborbl, a
    gyllet elhatalmasodsbl, hogy kzel a vg. Ezrt idszernek s szksgesnek tartjuk ezen szellemi oktatsok s
    magyarzatok kzzttelt. Elszr a Szentllek munkjt bemutat oktatsokbl, majd az Evangliumi Spiritizmus hivatsrl
    szl kzlemnyekbl adunk zeltt a kedves olvasnak. Utna a Gylekezetnk szellemi vezetinek a gylekezetnk s minden
    ember rszre megszvlelend oktatsai s intelmei kvetkeznek. Az utols idkre vonatkoz oktatsok gyakorlati tancsokat
    tartalmaznak arra nzve, hogy miknt is kell felkszlni, illetve helytllni azokban a nehz idkben. Sokan nem hiszik, msok
    tagadjk, de az Igazsg trvnye mkdik: okra okozat kvetkezik s mindannyiunkat szmadsra hv a fldi let utn. A fldi let
    utni llapotokba nyjt bepillantst a Szfrk vilga cm fejezet; az letek sszefggsei s kvetkezmnyei rsz pedig a
    klnbz emberi letek szellemvilgbeli kvetkezmnyeit tlja az olvas el. Legvgl a Magyar sors magyarzata rszben a
    Magyarorszgot rint esemnyek szellemi magyarzatbl ismertetnk nhnyat. Azzal a remnnyel bocstjuk tjra ezt a
    knyvet, hogy a benne sszegyjttt oktatsok, megnyilatkozsok s ltomsok hozzsegtik felebartainkat az igazsg
    megismershez s az utols idkben val helytllshoz.
    Mi is a fentiek jegyben vlasztottuk s hozzuk - hozzjruls mellett - az eddigi kteteinkben tbbszr trgyalt apokalipszis,
    illetve az letprincpium /2/ avagy termszet tmknak tovbbi megnyugtat magyarzathoz s megrtetshez a fenti II.
    ktetben a termszeti erkrl s azok megrendlsrl szl - ZITA testvr igen fejlett s a rgi itteni Egylet szellemisgt hen
    tkrz mdiumitst nmagban minst - szellemkzlemnyeket annak remnyben, htha sikerl eme tmknak logikus
    megrtetsvel a tagad, avagy hitevesztett emberekkel a tves materialista felfogs helyett Isten vgtelen szeret, blcs s flt
    gondviselst valamilyen mrtkben elfogadtatni megtrskre s megnyugvsukra! Brcsak adn az r!
    *

    A termszeti erk megrendlse

    Elhangzott a Clevelandi Szellemkutatk Trsasga 1996. mjus 9-i lsn ZITA mdium tjn

    Kszntelek benneteket, testvreim, az r Jzus Krisztus nevben! Hatalmas s hossztr a mi Atynk, Istennk. Hossztr
    s ezzel a trelmvel vezredeket, vmillikat hagy leperegni az emberisg letben; hagyja, hogy az ember a maga termszete, a
    maga akarata s a maga szndka szerint cselekedjk. Engedi, hogy akiben rossz van, az nmagbl ezt a rosszat, ezt a gonoszat
    hozza el, akiben pedig j van, vagy legalbb is van valami az isteni jbl, az ezt a jt hozza el a lelkbl. Mivel a Fldn tbb a
    rossz, mint a j, ezrt az elmlt vezredek alatt elkvetett sok bn s gonoszsg felgylemlett s hat a vilgra, s gy a vilg
    megindult a lejtn. Az emberek sketek s vakok a szellemi dolgokkal szemben s nem rzkelik a magasabb vilgok szellemi
    sugallatait, aminek segtsgvel vissza lehetne tartani, meg lehetne ket menteni a mlysgbe, a szakadkba val zuhanstl. A
    mnak lnek s a mt kvnjk minden lehetsgvel egytt kihasznlni a maguk rszre. Rendkvl nagy krt okozott az emberek
    lelkivilgban az is, hogy az egyhzi vezetk eltrltk az rsok azon rszeit, amelyek az jra testet ltsre, a
    reinkarncira utaltak. Amik pedig egyes vallsoknl mg megmaradtak, azok is annyira tvesen s helytelenl rtelmezik az
    jra testlts tant, nemhogy segtenk az ebben hvket, hanem sok esetben rtanak nekik. Teht ez az egyszer lnk elmlet a
    nyugati vilgban teljesen elfogadott vlt s az ember erre az egy fldi letre ptkezik, hogy ebben az egy fldi letben minden
    a testi ember knye-kedve szerint alakuljon, s hogy neki j legyen. Teht nem hallja szavunkat, amikor hangosan kiltunk bele a
    vilgba vagy az egyn flbe, de nem hallja a msok jajkiltst, szenvedst s nyomort sem. Teljesen rzketlenn vlt a msik
    ember bajval, szenvedsvel, nlklzsvel szemben. Az egszen testies emberek gy gondolkoznak s ezt szban hangoztatjk
    is: a Fldn ma sincs semmi msknt, mint ahogyan azeltt volt. Azeltt is voltak katasztrfk, hnsgek, rvizek,
    fldmozgsok, azeltt is trtntek olyan dolgok, mint amilyenek ma a vilgban trtnnek. Mondom, ezeknek az embereknek
    nincs szemk a ltsra, flk a hallsra; nem rzkelik mindazt, amit mr szlelnek azok, akiknek a hatodik rzkszervk a
    veszlyt is kpes rzkelni, akik tisztban vannak ezzel a veszllyel, ezrt mentik, ami mg menthet. Itt nem gondolok a ments
    olyan fokozataira, hogy msokat mentennek, csupn arra, hogy sajt szellemi rtkeiket mentik, amg arra a lehetsg fennll.
    Mert a lehetsg mr nem fog sokig fennllni! Klnbz fldrszeken: zsiban, Afrikban, Dl-Amerikban, mindentt
    recseg, ropog a fld. Azt mondhatnm, testvreim, hogy a termszetvilg megrendlben van. Az ember azt gondolja, hogy a
    termszetvilg megrendlse fizikai erk ltal jn ltre, illetve, hogy a teremt Isten csak gy elgondolja magban: most pedig az
    eresztkeket meglaztom, s ezrt a termszeti erk a Fldn majd megrendlnek. Nem gy van. Nem a hatalmas, teremt Isten
    szndka s akarata ez, hanem az ember hozza ezt magra a bneivel, nemtrdmsgvel, kznyssgvel. Mert mindig
    csak a maga emberi njvel volt elfoglalva; az rzs s vgyvilgban csak azzal foglalkozott, ami neki, az embernek kell, ami
    neki, az embernek jles, s nem trdtt az t krlvev, l, eleven termszetvilggal.
    Pedig a termszet az segttrsa, amit az nmaga fejldsvel egytt tiszttania kellett volna s ezeket a feltiszttott erket
    maghoz kellett volna emelnie s a j szolglatba kellett volna lltania. Teht a termszeti erk haragoss s indulatoss
    vltak, mert hven tkrzik vissza az emberek haragossgt, gyllkdst s mindazokat a megtorl szndkokat,
    amelyek az emberek lelkben lnek. A termszetvilgot s Isten egsz teremtett vilgt, a teremtmnyeket a Teremtvel, a
    teremtmnyt a teremtmnnyel, a teremtmnyt az llat, a nvnyvilggal s a bolygkkal, teht jelen esetben titeket a Fldetekkel a
    szeretet kell hogy sszeksse. Teht mivel a szeretet az sszetart er, amikor a szeretet beszennyesedik az indulatokkal,
    nzssel s erszakkal, akkor nincs tbb ez az sszetart er s ennek kvetkeztben rendlnek meg a termszeti erk. Az
    cenok risi erket tartalmaznak. Az cenok napos, szp idben lvezhet, kellemes pihenst s kikapcsoldst nyjtanak,
    amikor az ember nagy sima vzfelletet nzi s azon elmereng. De bent a mlyben azok az ellenttes erk mr jelen vannak s
    forronganak. Ezek a forrongsok hozzk majd ltre azokat a katasztrfkat, amelyek a termszettrvny tbbi erinek
    megrendlshez vezetnek. A vilgnak nem lesz egyetlen pontja sem, ahova elbjhatnnak az emberek. Az Isten akaratval s
    Isten trvnyt lbbal tapos embereknek a legmlyebbre ptett bunkerjai sem adnak semmifle menedket. Nem lesz
    hova elmenekljenek! Tudsaitok sem lesznek kpesek a katasztrfkat megelzni, br egy ideig matematikai szmtsokkal
    kpesek lesznek kvetni a fld s a tenger mozgsait. De a ksbbiek folyamn teljesen kiszmthatatlanul, rapszodikusan
    kvetkeznek be a katasztrfk s az emberi szmtsok csdt mondanak, mert ott trtnnek, ahol ppen nem is szmtottk,
    illetve ahol szmtsaik szerint azon katasztrfknak ksbb kellett volna bekvetkeznie. Amint mondom, az cenok vize, az
    cenok ereje, az cenok mlye lesz az emberek katasztrfinak az elindtja. Illetve, az ember maga volt az elindtja a
    sajt katasztrfjnak. Mert miknt ms katasztrfk eltt a hossztr Isten bizonyos korszakokig vrt, hogy az emberek
    megjavuljanak - gy mondja az rs -, de az emberek nem javultak meg, s akkor kvetkezmnyknt rtk ket a katasztrfk. A
    teremt Isten trsnek ez a mostani korszak a leghosszabb ideje az els hold kidobatsa ta tart. Amikor ennek a trsnek
    vge lesz, s a termszeti erk megrendlnek, mr nemcsak bizonyos embercsoportokat fog rinteni, nemcsak bizonyos
    fldrszek elsllyedst fogja eredmnyezni, hanem az egsz Fld tzz fog vlni! Az erk tmrlnek, osztlyozdnak.
    Ezekben az ertmrlsekben klnbz rzsek s vgyak gnek, amelyek el nem ghetnek, de gnek mindaddig, amg le nem
    vlasztatik a salak az aranyrl, amg el nem vlasztatnak a kecskk a juhok-tl. Azaz az ellenszegl szellemek s az
    ellenttes erk tzkarikkba zrva kidobatnak. Az erk sztvlasztsa mr napjaitokban folyamatban van.
    A kecskk a juhoktl val elklnlse nemcsak a mi rsznkre, hanem a lt ember szmra is mr lthatv vlt.
    Ezzel egyidben - teht nem ksbb: tz, hsz, harminc v mlva, most, a jelenben - elklnl az anyagban is az, ami rtk, teht
    amiben olyan rzsek s vgyak foglaltatnak, amelyek megmaradhatnak az j Fld gerincnek, azoktl, amelyek innen ki kell
    hogy dobassanak. Ezek az elklnlsek az cenok vzben, a tzhnyk mlyben, a klnbz hegyvonulatok
    mlysgeiben, a sksgok fertztt talajban, a lgkri elektromossg klnbz formiban mr trtnnek. Ezek az
    elklnlsek olyan lassan bontakoznak ki, hogy az ember, aki az nmaga lett sem tudja helyesen szemllni, nem kpes ezeket
    szrevenni s ezek felett elgondolkozni. Azt hiszi, hogy mindaz, ami trtnik, arrl nem tehet; azt hiszi, hogy nem felels azrt,
    amiv a Fld lett, ami a termszet vilgban ltrejtt. Az ember a termszetvilggal ssze van kapcsolva s klcsnsen hatnak
    egymsra. Az ember egyre tbb s tbb gonoszsgot enged meg magnak s egyre jobban megteremti azokat a lehetsgeket,
    amelyeken keresztl kilheti a maga gonosz termszett. Az ember megnyitotta azokat az ajtkat a termszetvilgban,
    amelyeken keresztl eljnnek azok a flelmetes s veszedelmes dolgok, amiket nem kpes tbb megfkezni. Mint a tzzel
    jtsz gyermek, azt hiszi, hogy akrmelyik pillanatban kpes lesz azokat meglltani; hogy mindazt, amit pldul az atomkutats
    s az atomrobbantsok tern cselekszik, bntetlenl megteheti. Azt hiszi, hogy az atomtudsok valami hatalmasat alkottak,
    elbbre vittk az emberisget, holott risi veszlynek tettk ki a Fldeteket. Teht az ember a tudomnyval belekontrkodik

    a termszet mkdsbe; az okozatokat ltja, de mgtte az okokat nem. Nem ltja a lncreakcit, amikor valamihez hozznyl,
    vagy valamilyen termszeti ert felszabadt, hogy az a Fld letben mit fog okozni. Mert l a Fld; l azokbl a termszeti
    erkbl, amelyeket az ember az rzs, gondolat s vgyvilgval megalkotott. De ez a kisebbik dolog, kedves testvreim, amit az
    ember az tudomnyval mvel. A nagyobbik dolog az, amit az ember a lelkivilgban rez, mert azok j letlehetsgeket adnak
    olyan erknek, amelyek a termszetvilg katasztrfit okozzk. A tudomnyotok megmagyarzza ugyan, hogy mitl vannak a
    klnbz viharok, mitl van ez, az, amaz, s ezt az elmletet szpen fel is pti; csakhogy nincs meg a kapcsolata azzal, ami a
    termszetvilgot lteti, aminek kvetkeztben a termszetben az a formakpzs rvn ltrejtt s az ott van. Nem tudja, hogy mirt
    van az egyik helyen szrazsg, a msik helyen vzzn. s nem tudja az egszet egyenslyba hozni s gy elosztani, hogy
    mindentt gy legyen, ahogy annak lennie kell: annyi a napfnybl, annyi esbl, annyi a melegbl, annyi a hidegbl, annyi a
    tisztt szlbl, amennyi kell. s nem tudja a rombol orknnak annyira lefokozni az erejt, hogy ne romboljon, csak tiszttson.
    Mindezt megfigyeli, de vltoztatni a termszet rombol erejn kptelen. Mert vltoztathatna, ha nmaga nem lenne olyan
    indulatos, haragtart, nz, erszakos! Vltoztathatna, ha nem raboln ki a Fldet, ha nem irtan ki az serdt, ha nem lenne nz,
    s mindig csak annyit venne el a maga szmra a termszeti vilgbl, amennyire az lete fenntartshoz szksge van.
    Ezek a termszeti erk, mint mondom, mr mindentt a megrendls jeleit mutatjk! s ezrt a mi feladatunk az, hogy
    br a termszetvilg megrendlst megakadlyozni nem vagyunk kpesek, lelasstjuk ezt a folyamatot, hogy id s alkalom
    maradjon a megtrsre azoknak, akik mg menthetk. Azok menthetk meg, akik hiszik azt, amit Krisztus s a Szentllek
    tant, s nem tesznek gy, mintha a veszly nem llna fenn; mintha Krisztus nem llna itt, az ajt eltt; mintha Krisztus
    msodik eljvetele nem kvetkeznk be. Mert bekvetkezik! Krisztus msodik eljvetelnek idejt senki, mg az g angyalai
    sem tudjk. De amilyen a vilg helyzete, ahogyan a termszeti erk csoportosulnak, ahogyan az ember lzadsa egyre
    nagyobb s nagyobb a teremt Istennel szemben, mr mutatja, hogy az id kzel van! s megmutatja majd, amikor a tenger
    hborogni kezd, amikor a Hold vrbe borul, amikor napfogyatkozsok lesznek, amikor mindenfle dgvsz jn az emberre,
    amelyeket az orvosi tudomny kptelen lesz gygytani. s megmutatja majd akkor, amikor a tudomny embere azt hiszi, hogy
    befogta a lgkri villmlst s ezltal megmeneklt a lgkri elektromossg rombolstl. s megmutatja majd mindabban,
    ahogy elszrad, kig az a nvnyzet, ami az embernek s llatnak egyarnt tpllkul szolglna. s a tudomny minden
    ismerete, minden hormonksztmnye ellenre sem lesz kpes az emberek npesedst meglltani, valban sok lesz az ember s
    kevs a fka. s ez mg nem a vg! Ez mg mind csak a termszet mkdst fejezi ki, azt az ert, amelybl kivonatott az a
    szeretet, amirl beszltem nektek, amivel ezeket a termszeti vilgokat, mint a ti Fldeteket is, ssze lehet tartani. Mert a szeretet
    mindent sszefog, sszegyjt, kzs nevezre hoz; de ahol nincs, ott minden szthull, mint oldott kve. Mindezekkel nem egy
    flelmetes kpet akarok eltek festeni, csak azt akarom nektek elmondani, hogy szksges, hogy az ember ezekre az idkre
    berkezzk; szksges, hogy ezekre az idkre a mennyegzi ruhjt megszerezze; szksges, hogy ezekre az idkre a
    homlokn legyen a jel, hogy mi rismerjnk. Szksges, mert akin ez a jel nincs, elvsz. Hiba gondolja az ember, hogy az let
    menete, megy gy mint ezer s ezer vekkel ezeltt: megszletik, feln, hzasodik, gyermekeket nemz, gyermekeket nevel s
    meghal. Igen, az utols napig, az utols pillanatig hzasodnak, gyermekeket nemzenek, gyermekeket szlnek. De mire? Mert ha
    nincs rajtuk a jel, akkor a krhozatra. Mi a berkezsetekrt dolgozunk! Nem csak a titekn, hanem a Fld minden lakjn.
    Azrt dolgozunk, hogy minl tbb legyen azok szma, akik rtenek az rsokbl, akiknek lelke, mint mondottam, mint a szivacs,
    magba szvja a figyelmeztetseinket; akik rtkelni kpesek a veszlyt; akik ssze tudnak olvadni azokkal, akik br msok, mint
    k, de akik Krisztusban testvrek. Azokrt fradozunk, akik rzkelik, hogy most van itt az id s alkalom, s ezt most kell
    felhasznlni arra, hogy a rossz termszetket legyzve a megmentettek kz kerljenek.
    *
    s folytatjuk a tmt ugyancsak ZITA m. tjn 2001. februr 11-n jtt A vgs elszmols cm - helyszke miatt rvidre
    fogott - nyilatkozattal, gy:
    A termszeti vilgban fejldsi korszakok vannak. Ehhez hasonlan az ember letnek is szakaszai vannak s mindegyik
    szakasznak azt a clt kell szolglnia, hogy az ember elbbre jusson a lelki fejlds tern. Teht ezeknek a vltozsoknak a
    tisztulst s a fejldst kell elsegtenik. Az emberisg trtnetben voltak s vannak idszakok, amelyek nem alkalmasak a
    jnak rvnyeslsre. Ez nem azrt van gy, mintha az letnek nem az volna a clja, hogy az ember a rendelkezsre ll idt a
    maga megtrsre s felemelkedsre hasznlja fel, hanem azrt, mert az ember csak kevs teret ad a j rvnyeslsnek. Azokat
    istenti s azoknak ad a trsadalom minden frumn lehetsget, akikben a rossz, a helytelen, a bn l, ezltal csakis a rossznak
    kedvez az a korszak. Ezekben az idkben - s ilyen most a titek is - semmikppen nem Isten akarata rvnyesl a Fldn,
    hanem minden az ember elrontott, bns termszete szerint alakul, ezrt bizony nagyon nehz idk ezek! Amikorra pedig
    egy fejldsi turnus befejezdik, szksges, hogy minden a helyre kerljn, minden idben elrendezdjk, hogy minl tbb llek
    betakarttathassk a mennyei csrkbe s minl kevesebben legyenek azok, akik kivettetnek a kls sttsgre. Ennek ellenre,
    mivel a fldi let ezekben a korszakokban leginkbb a bn tjn jrknak kedvez, ezrt e korszak befejezsre - miknt azt e
    frumrl mr tbb zben hallotttok - az emberisg ktharmad rsze a kls sttsgre kerl, de az egyharmad rszben
    sem biztos, hogy mindenki megmenekl! Csakis azok meneklnek meg, akik mint maradkok hittek Isten beszdnek,
    hittek az r Jzus Krisztusban, hittek a Szentllek kijelentseinek; hittek az rk j gyzelmben s ez a hitk szilrd s
    ers maradt az utols pillanatokig. A Fldn mindig gy alakul egy korszak, ahogy azt az abban a korszakban l emberek
    formljk. gy alakul ki egy kor zlse, egy kor erklcsi felfogsa. Akik valjban jt s a fejlds tjn elbbrevivt hoznak
    embertrsaik szmra s azok szellemi felemelkedsn fradoznak, azokat az a kor, amelyben lnek, nem kedveli. gyis
    mondhatnm, hogy ezek az egynek megelzik a maguk kort; k a sttsgben a lmpagyjtogatk, k a kor ttri, akik
    svnyt vgnak a bn, a sttsg rengetegben; nluk vannak az igazi talentumok; k azok, akik a tmeg zlst s
    gondolkodsmdjt a magasabb rend fel irnytjk. Mivel tevkenysgk a tmeg ignyeinek nem kedvezk, ezrt az a kor,
    amelyben lnek, elfeledkezik rluk, semmit nem ad nekik; csak ritkn rszeslnek elismersben, heznek, nyomorognak, fznak
    s a trsadalom kiveti ket, mint valami klnleges csodabogarakat. Az emberek nagy rsze tudomst sem akar venni rluk, vagy
    ha hallanak is rluk, nevetsg trgyv teszik ket s semmikppen nem krnek abbl, amit azok az emberisg felemelse, illetve
    zlsnek formlsa cljbl e vilgba hoztak. Mgis-mgis, ahogyan az r mondja, hagyni kell a konkolyt is nvekedni az
    aratsig. Hagyni kell, hogy mindenki felsznre hozza a maga sznt, zt, zamatt, elgondolst, vgyait s ezzel belenyomja
    arckpt a trtnsek vilgba, az igazsg viaszba, amely azutn tanskodik mellette vagy ellene; felmenti vagy eltli t.

    Ezt a kpet senkinek a teremtett vilgmindensgben mindaddig nem lehet megsemmistenie, amg az igazsg trvnye le nem
    szmol vele. Mert mindenrt: hborkrt, rablsokrt emberi letekrt, elfajult zlsekrt, helytelen elgondolsokrt,
    mindenrt felelnie kell az embernek! Az utols idkben a testet ltsek nagy mennyisgben trtnnek, mert nem csak az arra a
    korszakra megrett emberlelkeket kldi testet ltsbe s hozza felsznre a trvny, nem csak azokat az erket s lehetsgeket adja
    az emberisg kezre az let, ami annak a korszaknak tartozka, ami annak jrulka, hanem amit ez a Fld az els hold kidobsa
    ta megrlelt magban, az mind a felsznre kerl, az mind jelen van a Fld felsznn, az atmoszfrban, a nvnyvilgban, az
    emberek lelki vilgban. Ezrt az ilyen korszakok, mint a mostani, nagyon hasznos lehet a blcs emberekre nzve, mert
    mindenhez hozz lehet jutni, mindent meg lehet tanulni, minden kpestst el lehet nyerni, mindenbl le lehet vizsgzni,
    minden igazsgot megismerhet a trekv, mert minden a rendelkezsre ll. Teht az ember kihozhatja magbl azt az
    eredmnyt, ami egy magasabb szintre val belpsre minstheti t, s aminek birtokban az talakult Fld lakjv
    vlhatik. Termszetesen, ha az alkalom a fejldsre, a gyors fellendlsre, a berkezsre mindenki szmra fennll s kedvez,
    akkor ezeket az elnyket az ellentt is felhasznlhatja a rosszra. Minden ismeret, minden tuds, minden titok, minden misztrium,
    amit a tudomny ki tudott kutatni, fel tudott fedezni, minden a vilgban van. Teht ott van az alkalom, hogy ezeket az rtkeket ne
    csak a jra, hanem a rosszra is felhasznlja az ember. De azzal, ahogyan azt felhasznlja, belerja magt a trtnsek
    knyvbe s mr nincs hosszabbts, st, ezek az utols idk megrvidttetnek a vlasztottakrt, teht nem lesz alkalom,
    hogy msknt cselekedjk. Az talakuls pillanata gy fog eljnni, mint a lop, amikor senki sem gondol r! Az emberek
    ppen gy lnek, ppen gy hzasodnak, ppen gy gyermekeket nemzenek s szlnek, ppen gy megy minden, mint ment ezer
    s ezer esztendkn t. Amikor az a pillanat elrkezik, minden megll; akkor minden az igazsg trvnye szerint
    minsttetik: azok, akik mindvgig hek voltak az igazsghoz, egy jellel a homlokukon felemelkednek s Ills prfthoz
    hasonlan elragadtatnak innen; az elkrhozottak pedig a salakkal egytt borzalmas knok gytrelmek, flelmek kztt
    alsllyednek. Abban a pillanatban mindenkinek realizlnia kell, hogy ki s mi , hol is ll, mit is mutat rla az igazsg trvnye;
    realizlja, hogy elpazarolta az lett, s nincs tovbb; realizlja azt, hogy elvtetik tle minden alkalom, minden lehetsg s a
    megtrtnteken vltoztatni egy hajszlnyit nem lehet. Minden kikerl a hatskrbl, tbb nem ura a helyzetnek nem ura az
    idnek s a trtnseknek mert mindaz, amit az idben Isten hossztrse s kegyelme rvn, mint lehetsget kapott, megsznik
    nincs tovbb! Ellenben mkdik a termszettrvny, amely az igazsg trvnye, teht igazsgosan jr el mindenkivel szemben!
    Azutn vannak olyan fokozatok, amelyekbe az ember valsggal belegyazza magt; egy ilyen szintet elrve mr nem tesz az
    igazsg serpenyjbe annyival tbbet s slyosabbat, ami t egy alacsonyabb, vagy egy magasabb szintre minsten. Az innen
    val fellendlshez kell ebben az utols idben a nagy-nagy erfeszts, amihez az ember ignybe veheti a kezre adott isteni
    ajndkokat: a hitet, a remnysget, az ismeretet, a tudst, a jzan szt. Tovbb szksges az is, hogy azt a szellemi szintet, ahov
    valaki felkzdtte magt, kpes legyen tartani a vg bekvetkeztig. Klnsen a harmadik szfra fels s a negyedik szfra als
    hatrn lesz rendkvl nagy a mozgs, az erlkds, hogy ezen a szinten az emberlelkek megkapaszkodjanak.
    Ennl a vgs kzdelemnl mi is ott lesznk segtsgnkkel, hiszen Isten azrt rendelt ki bennnket, az utols ra
    munksait, hogy ert adjunk a kzdknek, hogy ezt a szintet elrhessk, vagy akik mr ezt elrtk, meg is tarthassk azt.
    Ugyangy igen nagy lesz a srgs a jnak legalacsonyabb s a rossznak magasabb szintjein, hogy ott valaki mlyebbre ne
    zuhanjon. Vannak, akiknek mr elrendezdtt a sorsa jra vagy rosszra. Vannak, akik mr elrtk a negyedik szfra alsbb
    szintjt s ers viharnak kell jnnie ahhoz, hogy ket onnan lesodorja. s vannak a rosszban mr annyira elmerlt emberi
    letek, akiknl mr semmi remnysg sincs arra, hogy azokon javtani vagy vltoztatni lehessen. A sok-sok gonoszsgban
    eltlttt leteik miatt, s mivel most is almerltek a gonoszba, a kegyelem mr nem nyl ezen emberek utn. Az utols
    idkben nehz lesz a jra trekvk, a Krisztushoz ragaszkodk, a Krisztus zszlaja alatt gylekezk lete, mert ezeknek a
    bnre hajl, veszendbe men egyneknek semmi erklcsi rzkk s gtlsuk nincs, semmi nem szab hatrt a
    gonoszsguknak, mivel a gonoszsgban kvnnak tombolni: vrben, rablsban, knnyben, szenvedsben, gyilkossgban,
    erszakossgban lik ki gonosz vgyaikat. Az talakuls elestjt litek, ezrt ha az embernek valaha szksge volt Isten
    gondoskod, szeret kegyelmre s az ltala elkldtt tiszta gyermekei segtsgre, akkor most van itt az ideje, mert kell, hogy az
    ember elismerje Isten hatalmt s dicssgt; ki kell vennie rszt Krisztus igazsgnak s a szeretetnek gyakorlsbl, mert ha ezt
    elmulasztja, nincs senki s semmi, aki megvdhetn t a pusztt orkntl. Azrt gyjttt ssze benneteket is a Szentllek
    Krisztus ezen iskoljba, azrt tztk ki ezen iskola ormra a fehr zszlt, azrt jvnk kztek htrl-htre, vrl-vre,
    hogy megersdjetek, hogy biztosan tudjtok hol van a helyetek, biztosan tudjtok, mi a tennivaltok! Teht ne vegytek le
    tekinteteteket errl a fehr zszlrl, Krisztusrl, Aki elttetek megy s mutatja nektek az utat s ersti a gyenge hiteteket, hogy
    semmi s senki el ne tntorthasson benneteket, mert az ellentt ordt oroszlnknt jr krl s keresi, hogy kit nyelhet el! Az
    ellentt elszr meg akarja venni, le akarja kenyerezni azt, akit magnak meg akar szerezni. Teht elszr nem akarja bntani, nem
    akarja megszgyenteni, nem akar fjdalmat okozni neki, hanem valamivel meg akarja vesztegetni: gazdagsgot, hatalmat,
    dicssget, csillogst, egszsget, minden olyat gr, amivel valaha brt a szellem, de a buks folyamn elvesztett. Akik ezt
    az rhoz hasonlan visszautastjk s megmaradnak becsletesnek, igaznak, szintnek, azok tartoznak a maradk-hoz.
    Ez az a maradk, akikrt Isten a vgskig elmegy ez az a maradk, akiket flt, amikor az ellentt ostorozza ket, amikor az
    letkre tr, amikor mindenkbl kifosztja ket, hogy ezek meg ne kicsinyljenek a hitben s az t porban ne maradjanak. Az
    ellentt harcmodora a klnbz korszakokban l emberek termszethez igazodik, a taktika viszont ugyanaz; elszr
    mindent felajnlani, s megvsrolni ket, ha pedig ez nem megy, akkor flrelltani, brtnbe csukni, knozni s meglni
    ket! Azrt mondom nektek, hogy akik esetleg kzletek megrik mg ezeket a vgs idket, azok is kszljenek erre, mert
    ez veletek is megtrtnhetik! Igen, ez megtrtnhetik mindazokkal, akik Istent szeretik, akik Krisztus zszlaja al gylekeznek,
    akik hitletre trekszenek, akik ezt a hossz-hossz korszakot nehz, fradsgos munkval vgig kzdttk, s nem akarjk
    elveszteni megszerzett rtkeiket, amikor immr ott llnak az ajt eltt. Mert az ajt eltt llni nem annyi, mint azon bell lenni.
    Amg az ajt eltt ll az ember, addig sok minden trtnhetik vele; kirabolhatjk, st meg is lhetik, ezrt az ajtn bellre kell
    jutnia ahhoz, hogy a hz vdelmt rezhesse. Teht a lakodalmas hzba kell nektek is bejutnotok ahhoz, hogy vdelmet,
    boldogsgot, az egyvtartozs rmt lvezhesstek. Nem knny! Voltak sokkal knnyebb idk az emberisg trtnetben,
    hogy a llek a mennyei csrkbe takarttassk, azonban aki itt maradt a viharos idkre, a pusztt orkn idejre, annak ez
    mr nem lesz knny, de nem lesz lehetetlen! Segtsen meg benneteket az n Atym, az n Istenem! Isten legyen
    mindannyitokkal! Isten veletek!

    *
    c./ Az elz kt szellemnyilatkozat keletkezsi dtuma 1996, illetve 2001, s mit ad Isten, pr vre r egyre rendkvlibb
    idjrsra kell felfigyelnnk, amirl a tudsok s a sajt egyre lnkebben szmol be. Ezekbl illesztennk ide nhnyat a
    figyelmeztet szellemnyilatkozatok altmasztsra.

    aa./ Globlis forrsg - helyi jgkorszak


    A tudsok nyron a globlis felmelegeds, tlen a jgkorszak rmvel riogatnak. lltsuk szerint ppen a globlis
    felmelegeds kvetkeztben vrhat nmely trsgben farkasordt hideg.
    A Pentagon megrendelt egy forgatknyvet: ha a Fld klmjban a lehet legkedveztlenebbl - de a realits hatrain innen alakulnnak a folyamatok, az milyen kvetkezmnyekkel jrna. A munkabizottsg vezetsvel - az egybknt magyar szrmazs
    - Peter Schwartzot bztk meg, aki gyakorlott vizionrius, Steven Spielberg Minority Report (Kisebbsgi jelents) cm
    filmjnek tervezsben is rszt vett Az ltala ltrehozott munkacsoport Mi lenne, ha...? tpus krdsek sorval szembestette a
    tudsokat. A vlaszaik alapjn kszlt jelents egy drmai, m lehetsges forgatknyve az emberisg jvjnek. Megkrdeztk
    Zgoni Mikls fizikust, mennyire kell komolyan vennnk ezt az apokaliptikus vzit.
    - Peter Sckwartz maga is hangslyozza, hogy legrosszabb eset-szcenrit ksztett. Semmilyen j krlmnyt nem fedeztek
    fel, nincsenek eddig nem ismert adatok. A tudomny kpviseli tbb mint szz ve lltjk, hogy a Fld lgkrnek melegedse
    lass, de tendencizus folyamat. Tbb mint tven ve sulykoljk belnk, hogy a melegeds gyorsulsban az emberi
    tevkenysgnek - konkrtan fknt a szndioxid-kibocstsnak - is szerepe van. Harminc ve azt is mondjk, hogy a globlis
    melegedssel egyidejleg bizonyos terleteken lehlssel kell szmolni. Ez utbbi viszont mindeddig nem volt a kztudatban. Az
    1992-es rii Krnyezet s Fejlds Konferencin is a globlis felmelegeds volt a politikai kzbeszd trgya, ennek lasstsa
    rdekben hatroztk el a C02-kibocsts korltozst Kiotban.
    Mirt sokkol a Schwartz-jelents? Egyrszt az vszm miatt, amelyet - mint a drmai vltozsok lehetsges
    kezdpontjt - megjellt. 2010 mr nem is a gyermekeink jvje, hanem a mink. Msrszt azrt, mert a flfokos harminc-negyven v alatt viszont mr kt-hrom fokos! - tlaghmrsklet-emelkedst mindeddig sikerlt knnyedn
    vennnk.
    - Schwartz nem tett mst - mondja Zgoni Mikls -, mint hogy tovbbgondolta az ezerszer hallott prognzist: mi trtnik, ha
    tovbb melegszik a lgkr, s megolvad a sarki jg? Mi lesz, ha lell a Golf-ramlat? s kimondta a kvetkezmnyeket: akkor
    bizony nem fogja tudni a trpusokrl flhozni a meleget, s visszavinni az szaki hideget, teht pldul a Moszkvval egy
    szlessgi krn tallhat Atlanti-cen menti vrosokban - mondjuk, Glasgow-ban, Amszterdamban vagy New York-ban - a
    moszkvaihoz hasonl hmrskleteket fogunk mrni: mnusz hsz fokot. Az Egyenlt kzelben pedig a mostaninl is
    elviselhetetlenebb lesz a hsg. A tudsok eddig is lltottk, hogy a melegeds intenzvebb vlsa brmikor bekvetkezhet,
    legvalsznbben 2030-2040 krl. Schwartz azonban megkrdezte: kizrhat-e, hogy szlssges krlmnyek kztt (a
    melegeds kvetkezmnyeknt) a sarki jg leszakadsa mr 2010-ben bekvetkezzk? Amire a tudsok nem tudtak igennel
    felelni. Hirtelen hmrsklet-vltozsok - lass melegedst kvet hirtelen lehls - korbban, termszetes mdon is
    bekvetkeztek a Fld trtnetben, az emberi tevkenysgtl fggetlenl. A krnyezetszennyezs azonban az utbbi kt-hrom
    vtizedben drmaian fokozta az veghzhatst, lltjk a klmakutatk. Nzzk az elmlt szztven v t legmelegebb vt
    sorrendben: 1995, 1998, 2001, 2002, 2003. A tavalyi akr a legforrbb is lehetett volna, ha az szaki flteke szlssgeit nem
    ellenslyozzk ms vidkek - szeptember-oktberben a szrazfld feletti hmrsklet s a tengerfelszn vzhmrsklete egyarnt
    rekordot dnttt. Franciaorszgot, Nmetorszgot, Svjcot, Spanyolorszgot jniustl augusztusig sosem tapasztalt hhullm
    sjtotta. A lgkr tehetetlensge kvetkeztben ma mr akkor sem lehetne azonnal meglltani a melegedsi folyamatot, ha
    radiklisan cskkentennk a szennyez anyagok kibocstst, lltja Zgoni Mikls. Ezzel j tven vet kstnk. Ugyanakkor
    korai volna mg flvennnk az utols kenetet.
    - Kt dolgot kellene elkerlnnk: a pnikot s a Schwartz-jelents elbagatellizlst. A htralev akrhny vtizedet arra
    kellene felhasznlni, hogy flkszljnk. Elszr is radiklisan cskkenteni kell a kibocstst. Erre nhny orszg mr el is
    hatrozta magt, pldul Anglia, Nmetorszg, st az USA egyes llamai is. Zgoni szerint nagyon fontos, hogy a politikai
    dntshozk higgyenek a tudomnynak, s pontosan tjkoztassk a kzvlemnyt a folyamatokrl. Ezentl minden szakterleten
    le kell vonni a megfelel kvetkeztetseket. Azokon a terleteken, ahol a jvben szlssges idjrsi jelensgekre lehet
    szmtani, meg kell vltoztatni pldul az ptsi szabvnyokat, fl kell kszlni az lelemtermels visszaessre, teht hidegvagy ppen melegtr nvnyeket kell nemesteni. Ugye, gy hangzik, mintha a kszl Holnaputn cm katasztrfafilm
    forgatknyvt olvasnk? Sajnos, nem! Magyarorszgon fl ve megalakult a klmavltozs hatsaival foglalkoz MTA
    munkabizottsg, a VAHAVA (Vltozs-Hats-Vlaszads). Lng Istvn akadmikus vezetsvel. Ebben vzgyi, egszsggyi,
    krnyezetvdelmi szakemberek, mezgazdasggal, talajtannal, a lgkri viszonyokkal foglalkoz kutatk veszik szmba a
    lehetsges j krlmnyeket, s dolgoznak ki javaslatokat. Nincs knny dolguk, hiszen az ceni ramls megvltozsa
    sokflekppen alakthatja t a rginkban vndorl ciklonok plyit. Ettl fgg, hogy tbb vagy kevesebb lesz a csapadk az egyes
    vszakokban, s hogy szlssgesebb lesz-e az idjrs. Van teht mg nhny vnk - no nem arra, hogy telket vegynk a
    Marson, nem bartsgosabb a klmja, mint amit itt magunknak csinltunk. ljnk itt - feleannyi energia felhasznlsval, mint
    eddig - s mentsk, ami mg menthet! /Mihalicz Csilla, Nk lapja, 2004 mrcius 17./
    (Megjegyzs: A Magyar Televziban A szls szabadsga 2004. mrcius 14-i adsa ugyanezt a tmt feszegette. A vgn
    Friderikusz Sndor gy ksznt el: Mondjam ezutn, hogy j jszakt kvnok?)
    *

    bb./ Ciklon sprt t Eurpa szaki feln

    Br a Dunntl dli rszt tegnap 70-80 kilomteres sebessggel szguld szlvihar lepte meg, s a fvrost elrve is mg 5055 kilomteres tempt diktlt, az Orszgos Meteorolgiai Szolglat tjkoztatsa szerint haznkban nem kell tartani az szak- s
    Nyugat-Eurpn a ht vgn tszguld orknszer szltl. Csak a hmrsklet jelents cskkensre s csapadkra kell
    szmtanunk. A kontinens szaki s nyugati rsze fltt 110-190 kilomteres sebessggel rvnyl ciklonnak Nagy-Britanniban
    hrom hallos ldozata is volt. Londonban a Leicester City futballcsapat plyjnak kzelben egy szurkol hallt okozta egy
    plet tetzetnek elsodort darabja, Suffolk mellett egy hzaspr az autjban vesztette lett, miutn a kocsira rzuhant egy fa.
    Tbb autplyn lellt a forgalom, mert takadlly vltak a szllksektl felborul kamionok, Anglia szaki rszn a vasti s a
    lgi kzlekeds is sznetelt, s a leszakadt fels vezetkek miatt 40 ezer hztarts maradt ram nlkl. Nmetorszg szaki rszn
    is tbb slyos srlst okozott az orkn. A tzoltknak tbb szz alkalommal kellett kivonulniuk, mikzben a Brma s Hannover
    kztti vasti plyt is megronglta az tletid. Lengyelorszgban vasrnap reggelig, egsz jszaka tombolt a vihar. A Mazuri
    tvidken 500 transzformtorlloms srlt meg, 200 telepls ram nlkl maradt. A szl sok hztett is elragadott, s a
    villmcsapsok okozta krok is tetztk a bajt. Podlasie vajdasgban 2300 transzformtorlloms rongldott meg, gy ezen a
    terleten is tbb szz telepls maradt villanyram nlkl. A fk sok helytt lakhzakra dltek, a lubuski vajdasgban negyven
    alkalommal krtk a helyi lakosok a tzoltk segtsgt a fk eltvoltshoz. Itt a viharok szerencsre emberletet nem
    kveteltek, srlsekrl sincsenek hrek. /Magyar Nemzet, 2004. mrcius 22. htf/

    cc./ Vilgszerte tombolt a termszet


    Brazliban hurrikn, Portugliban erdtz, Knban homokvihar puszttott
    Kt ember meghalt, legkevesebb negyvenen megsrltek, tizenegyen eltntek, harmincezren pedig hajlk nlkl maradtak;
    miutn vgigsprt Brazlia dli partvidkn a Catarina hurrikn. Portugliban tbb ids embert s kisgyermeket kellett
    kimenteni otthonbl, mert feltehetleg elektromos szikra miatt hatalmas terleten lngolni kezdtek az erdk. Pekingben
    homokvihar tombolt. Soha nem ltott erej vihar sprt vgig Brazlia dli partvidkn. A Santa Catarina s Rio Grande do Sul
    llamoknl szrazfldre lpett, hatalmas eszsek ksrte szlrl amerikai szakemberek elzetesen azt lltottk, hogy a dlamerikai orszg els hurriknja lesz, m ezt a felttelezst akkor mg hevesen cfoltk a brazil szakemberek. Nem lett igazuk, a
    szombaton megrkezett vihar szllksei elrtk, nhol meghaladtk az rnknt 150 kilomteres sebessget - olvashat az AP
    hrgynksg honlapjn. A Catarina nvre keresztelt hurrikn kt ember lett kvetelte. A termszeti csapsban legkevesebb
    negyvenen megsrltek, tizenegy halsz eltnt, harmincezren pedig hajlk nlkl maradtak - rta a Reuters. A helybliek mg soha
    nem voltak kitve hurrikn tombolsnak, ezrt tbb helyen pnik trt ki a tombol, szinte mindent felmorzsol termszeti csaps
    lttn. A Catarina tszz hzat valsggal eltrlt a fld sznrl. A helyi hatsgok az ldozatok s srltek szmt nem tekintik
    vglegesnek. Annl inkbb, mivel tbb teleplssel megszakadt a kapcsolat, miutn a szlvihar eltpte a telefonvezetkeket, a
    nyomban jr hirtelen eszsek pedig utakat rasztottak el.
    Portuglia bels rszben erdtzek lngolnak, vasrnap kt falubl gyermekeket s ids embereket kellett kitelepteni. A
    biztonsgi alakulatok a kimenektettek pontos szmt nem kzltk - adta hrl az MTI. A Lisszabontl 250 kilomterre
    szakkeletre lv terleten, ahol egy eukaliptuszerdt mr elpuszttott a tz, tbb mint ngyszz tzolt 93 jrmvel kapcsoldott
    be a lngok oltsba. Helybli tisztviselk szerint a kiterjedt tzet valsznleg elektromos hiba okozta.
    Kna fvrosban, Pekingben az emberek nem gyztk mivel eltakarni arcukat, flket, mert a ht vgn homokvihar tombolt
    a nagyvrosban. A lttvolsg sok helyen tz mter al cskkent, ezrt hatsgok szmos repljratot trltek - tudta meg a
    tvirati iroda. A homokvihar szak-Knban is komoly puszttst okozott. /Magyar Nemzet, 2004. mrcius 30. kedd./
    *
    A Spirit Kr 1998. szept. 6-i lsn Erzsike mdium tjn elhangzottakat vigaszknt csatoljuk ide. Trtnjk brmi a
    vilggal s benne velnk ha hisznk Istenben, s angyalai velnk lesznek, s ha mgis elr a vgzet, mi is olyan fogadtatsban
    rszeslnk, mint az 1998. szept. 2-n 21 ra 25 perckor lezuhant replgp hv parancsnoka utasaival egytt!
    d./

    Egy svjci replgp szerencstlensge


    (Hangkazettrl is hallhat)

    Mdium: Az irnyttoronynak S.O.S.! S.O.S. az irnyttoronynak! Vszhelyzet van! Vszhelyzet! Vszhelyzet! Sllyednk!
    Sllyednk!
    Krvezet: Isten hozott! Honnan beszlsz, kedves testvrem?
    M.: n a kapitny vagyok. n a kapitny vagyok, de most nem rek r senkivel foglalkozni most. Ez a gp rm van bzva s
    azok az utasok, akik itt vannak ezen a gpen, ezek mind-mind az n felelssgemre utaznak.
    K.: s mi trtnik, ha szabad megkrdeznem?
    M.: Sllyednk. Egyre sllyednk, egyre sllyednk. Nem tudom, hogy hov vezet ez a sllyeds.
    K.: Hogy lehet, hogy most mgis itt, egy kis trsasgban beszlsz? Valami trtnt a gppel?!
    M.: Elhiheted! A gpen vagyok s prblom, reszket ez a gp. Ht nem ltod, hogy prblom megfogni ezt a kormnyt? Nzd
    meg, hogy egyre jobban remeg!
    K.: rtem, rtem, ht ez egy szrny rzs lehet.
    M.: Mi van ezzel a gppel? Mi van ezzel a gppel? Nem tudom irnytani. Istenem, segts! Akrmi trtnik velnk, a te
    kezedbe ajnlom ezt a trsasgot, brmi trtnjk is velnk.
    K.: Nagyon szpen beszlsz!
    M.: Istenem, segts! Zuhanunk, Zuhanunk egyre mlyebbre. Nem tudom, csak az Isten a megmondhatja. Bummm!
    K.: Mi trtnt?
    M.: Nem tudom. Nem tudom, de egy rlt nagy csattans. Hol vagyunk?

    K.: Szabad megkrdeznem, mikor trtnt ez? Valami friss dolog? Tudsz rzkelni idpontot? Hol trtnt ez? Ht te vezetted a
    gpet, navigltad. Hol s mikor trtnt ez? Nyugodjl meg, gy ltszik.
    M.: Nem tudom ezt a kormnyt a kezembl kiengedni.
    K.: Te Isten kezbe ajnlottad magadat s az utasaidat.
    M.: Nem. Nem magamat elssorban, hanem azokat az utasokat, akik az n kezembe voltak bzva. Nem tudom...
    K: Beszljl csak nyugodtan! Meg fogsz nyugodni, meg fogjk mutatni, hogy mindez mirt trtnt vagy mi trtnt
    tulajdonkppen s mikor? Tudsz idpontot mondani? Melyik vben? vszmot tudsz mondani? Nyugodj meg!
    M.: Nem tudom, hogy hol vagyok, de ez a kormny minthogyha egy kicsit megnyugodott volna.
    K.: J helyen vagy, csak annyit tudok mondani.
    M.: J helyen vagyok.
    K.: J helyen vagy, az r kezben vagy, akihez szltl, a fohszod nagyon szp volt. Teht nem hagy el most sem, mert
    sajnos valami katasztrfa trtnt valban. Mesljl!
    M.: Nem tudom, te ki vagy?
    K.: Egy barti krben.
    M.: Honnan jhet, ebbe a katasztroflis helyzetbe, honnan jhet kvlrl egy valaki?
    K.: Jaj, ltod milyen rdekesen veted fel a krdst? Kvlrl, valban kvlrl, mert te is mr a testen kvl vagy. n
    nem tudom, mennyire hittl letedben, hogy van folytats a hall utn. Ht te naponta halllal jtszottl. gy ltszik,
    mgis szmoltl azzal, s az r kezbe ajnlottad magadat is s nagyon szpen a te utasaidat is. Ht most gy nz ki megengeded? - mi egy barti krben vagyunk most, s tged ide hoztak a te rzangyalaid. Tbbes szmban mondom, mert
    bizony ilyen vszhelyzetben nagyon sok rzangyalnak kellett dolgozni, hogy idejvet tged meg tudjunk nyugtatni.
    Beszlgessnk el egy kicsit! Mi trtnt, hov utaztl, mita utazol, mita vagy ezen a plyn s most mi trtnt veled?
    M.: Elg rgta pilta vagyok.
    K.: rtem.
    M.: s vezettem a gpet.
    K.: Idpontot tudsz mondani?
    M.: gy ltszik, ez volt az utols felszlls.
    K.: Igen, gy nz ki.
    M.: 1998.
    K.: Ht igen, egy nagy katasztrfa volt.
    M.: Ez a katasztrfa, ezt nem kerlhettk el, gy ltszik.
    K.: Ez egy svjci?
    M.: Svjc fel ment volna ez a gp.
    K.: Meslj rla! Ht mert ez most szmunkra is meglep, hogy ilyen gyorsan, hiszen ez nemrg, a napokban trtnt s
    most te itt vagy, br tudod, hogy meghaltl. Ez neknk risi bizonytk, hogy mgis van a hall utn let.
    M.: Hogy mondod? Hogy?
    K.: Van a hall utn let, hisz.
    M.: Nem ezt krdeztem. Hogy mikor trtnt, ezt te mr tudod?
    K.: Igen, tudunk rla.
    M.: Kt napja?
    K.: Ht a rdi bemondta a napokban, hogy a svjci Swissair trsasgnak egy gpe...
    M.: Akkor mgiscsak, mgiscsak megsemmislt.
    K.: Igen. Tll nincsen, gy kzltk.
    M.: gy ltszik nagyon becsapdott a tengerbe ez a gp. Egy borzaszt nagy robbans, egy borzaszt nagy robbans. Biztos,
    hogy nem lhette tl senki.
    K.: Ht ltod, s mgis most beszlsz egy mdiumon keresztl. Ne haragudj, ezt a szt hasznlom, nem tudom,
    letedben hallottad-e ezt a szt?
    M.: Hogyne hallottam volna!
    K.: Na, ltod!
    M.: Aki ilyen plyn van, az naponta szembenz a halllal, de nemcsak a halllal.
    K.: Hanem?
    M.: Hanem, ha ltnd, hogy ott fnt a magasban mik trtnnek.
    K.: Mondjad csak!
    M.: Ott szembejn velnk egy fnylny, amit nem is akarnak az emberek elhinni, mert azt mondjk, hogy ilyen nincs.
    De van, s higgytek, hogy ilyen ltezik.
    K.: Mondtam, az rzangyalok vigyztak rtok, olyan rtelemben, hogy valami okbl ennek a gpnek meg kellett semmislni.
    Nem tudjuk.
    M.: Nem tudom, hogy most n milyen helyzetben vagyok, de ha megengeded, n most imdkozok azokrt az utasokrt,
    akik rm voltak bzva.
    K.: Imdkozzunk egytt!
    M.: Mert ha mr a fldi testket nem tudtam megvdeni a katasztrftl, akkor mr legalbb a lelkk dvrt elmondok egy
    imt s ti is...
    K.: Veled imdkozunk. Mondjad!
    M.: Segtsetek, hogy tudjak hittel s alzattal fohszkodni!
    K.: Igen, hallgatunk!
    M.: Jsgos Mennyei Atynk! Ezt, ezeket az utasokat, akiket rem bztl, nekem kellett volna egyik clllomstl a msik
    clllomsig elkalauzolnom, de gy ltszik. Te kzbeszltl. Bocsss meg mindazoknak az embereknek, akik ezen a gpen
    utaztunk, a vtkeinket s alzatos szvvel knyrgm, esedezem Hozzd irgalmadrt s kegyelmedrt, hogy fogadd el ezeket a Te
    atyai hajlkodba, sznd meg ket, mert ms bizodalmunk nincs, csak a Te atyai segtsged, ha mr ennek a katasztrfnak meg

    kellett trtnni. Kegyelmedbe s szeretetedbe ajnlom a gyermekeket, akik ezen a gpen utaztak. Engedd meg, hogy mindannyian
    szned eltt leborulva ldjunk tged s megksznjk azt a kegyelmet, hogy ilyen gyorsan idehoztl bennnket, egy kis
    szeretetkzssgbe. Jl mondom?
    K.: Nagyon. Nagyon szp s meghat az, amit most mondtl!
    M.: s arra krem, mindazon utaslistn felsorolt embereket, akiknek a neve itt ll az utaslistn, hogy jelentkezzenek, most
    ebben a pillanatban, mert az rzangyal lehajol hozztok hozzjuk. Ltjtok? n is veletek, kztetek vagyok, nem igyekeztem
    kibvt tallni, mert mint a j kapitny a sllyed hajt, gy a pilta is tudja, hogy nem szabad a fedlzetet elhagyni, mert
    maximlisan az utasok biztonsgra kell a hangslyt helyezni. Ezrt krlek j Atym mindannyiuk nevben, hogy bocsss meg
    neknk amit ellened vtettnk s engedd meg, hogy a katasztrfa sznhelyrl, a roncsok kzl kiemelkedve egytt tudjunk a te
    lbaid eltt trdet s fejet hajtani. A te vgtelen dicssgedre! Ksznm Uram!
    K.: s folytatom az imt rtetek. Mi itt mindnyjan, akik hisznk abban, hogy a Fldn csak megbzsbl, sajt magunk,
    munknk elvgzsrt vagyunk, mert nagyon nagy a mi mltunk. Az ami most velnk, veletek trtnt, nyilvn oka van s az, aki
    megszlalni hajt - mert nem hisz az rnak szeretetben, hogy mindez azrt trtnik, hogy felbredjnk az igazi letre -, szlaljon
    meg, hogy megvigasztalni tudjuk ket.
    M.: n mr ltom ezeket a roncsokat. Borzaszt ez a roncshalmaz, de a vz all az rangyalok segtsgrt
    kiemelkednek. Emelkednek, mind, mind az rangyalok olvassk a neveket a listrl, felkutatjk, felkeresik mindegyiket.
    Ez egy csodlatos dolog!
    K.: Igen.
    M.: s ott lebegnek, lebegnk az rangyalok segtsgvel a vz felett s egy bks, boldog mosoly jelenik meg az
    arcokon, mert az rangyalok boldogsgot hintenek szerte-szjjel, s egy kralakot formlunk s most n is bekapcsoldok
    s emelkednk. Emelkednk, emelkednk, emelkednk feljebb s feljebb, egyre magasabbra, egyre tisztbb lgkrbe.
    Ilyen magasan soha nem ment a repl s most azt mondja az rangyal, hogy ksznjem meg, hogy itt lehettem, s el kell
    mennem, mert ez a kis csapat, kzsen kellett, hogy elmenjen. gy mondta.
    K.: Igen, rtem.
    M.: Egytt voltunk s kzsen kellett elmennnk.
    K.: Isten veletek!
    M.: Megynk, megynk egyre magasabbra, egyre feljebb, egyre feljebb. Isten veletek! Isten veletek!
    K.: Isten veletek!

    VI. Fejezet
    Tmazrs s kszns
    Mindazt, amit eddig az erklcsrl s a bnkrl mondottunk, most tmren gy foglaljuk ssze j szvvel s egyben ksznett
    mondva a meghallgatsrt.
    Amikor az emberisg szellemi tekintetben mg gyermekkort lte, de rtelmisge mr bontakozni kezdett, s elrkezett
    annak az ideje, hogy a j s rossz kztti klnbsgttelt megtanulja, Isten elkldte az szolgjt, Mzest, ezt a hatalmas,
    kivl szellemet az emberekhez, hogy megtantsa ket az egy igaz Isten fogalmnak megismersre. Ha ugyanis az egy igaz
    Isten fogalmt megismeri az embergyermek, ezzel elvlaszthatatlanul ssze van ktve a jnak s a rossznak megismerse s
    megklnbztetse is addig a hatrig, ameddig az bredez rtelemnek ezt hozzfrhetv lehet tenni. Mzes, az Isten embere
    elhozta a Parancsolatokat. A parancsolatok kijelentse a termszettrvny knyszert is jelenti egyttal. ppen azrt parancsolat,
    mert nincs kivtel: szemet szemrt, fogat fogrt; amit kihintesz a vilgba, ugyanaz jn a vilgbl vissza tehozzd. A tilt s
    fenyeget parancsok mellett ott llt a jrt val kzvetlen jutalmazs grete is: tiszteld atydat s anydat, hogy hossz let
    lehess a fldn. ABC a tanulni vgy szellem szmra, hogy kezd fogalmai legyenek a jrl s a rosszrl; bntets jr a
    rosszrt, s jutalom a jrt. Isten mindazt, ami a kivlasztott npnek - amely akkor a fejld fldi szellemisg cscst jelentette
    - alig fejlett rtelmhez elegend volt, tz rvid parancsban jelentette ki, amely hossz-hossz idre elegend tpllkul szolglt
    nemcsak a kivlasztott npnek, de ltala a tbbi npeknek is, akiknek rtelmisge addig a fokig kibontakozott. Az Istentl, a
    mennybl ingyen, kegyelembl albocstott er s vilgossg van lefektetve a trvnytblkon a kibontakoz emberi rtelem s
    kedlyvilg tpllsra. Mzes, az Isten embere eltvozott. Azutn eljttek a jelentktelen, htkznapi lelkek s feltoltk
    magukat a parancsolatok rtelmezsre s magyarzsra. A sok rtelmezs s magyarzs a szablyoknak, rendeleteknek,
    pontozatoknak, paragrafusoknak egsz lgijt teremtette meg, hogy mit hogyan kell rtelmezni, mit hogyan kell alkalmazni, mit
    szabad s mit nem szabad, minek mi lesz a kvetkezmnye, ha cselekszik, s mi lesz a kvetkezmnye, ha nem cselekszik. A
    paragrafusoknak, szablyoknak s rendeleteknek sr hlzatt alkottk meg ezek a jelentktelen emberek s ebbe a sr
    hlzatba belebonyoltottk azokat a lelkeket, akik haladni kvntak volna, akiknek rtelmisge bontakozott, akiknek a j s a
    rossz tudomnybl mindennap egy-egy j lapot kellett volna tanulniuk. Ez a rendszer, amelyet ezek a jelentktelen szellemek
    alkottak a tz rvid mondatbl, egy dologra j volt: miutn olyan nagy lett a trvnyek tmege, hogy azt gy egyszeren
    megrteni nem lehetett, rsmagyarzkra volt szksg. Az rstud tekintlyt szerzett magnak az rs alapjn; a tekintllyel
    megbecsls, a megbecslssel vagyon, a vagyonnal jlt jrt egytt. Teht ezek a jelentktelen emberek a mennybl kapott
    vilgossgot s a mennybl kapott erket arra fordtottk, hogy a sajt gyomrukat tplljk vele, hogy dszes ruhkba
    ltzkdjenek, hogy ms emberek eltt klnbeknek tnjenek fl. Ezek ell ltek a gylekezetekben, szerettk a kszntseket s
    hogy ket mestereknek tekintsk s szltsk Az emberek azt mondank, hogy a mennybl lopott tz mellett stttk meg a
    pecsenyjket. A magasabb rend erket, amelyek szellemek tpllsra s lelkek fejlesztsre szolgltak volna, a sajt testk
    tpllsra s a sajt kicsinysgk felduzzasztsra fordtottk. Mindenkor, minden idkben azt tette a mlyen bukott ember,
    amit nem volt szabad tennie, hogy azt, ami magasabb rend, alacsonyabb rend clok szolglatba lltotta.
    Ez a bn, ezzel a bn lnyege s fogalma ki van mertve. Tovbb is kldtt az Atya idrl-idre egyes ragyog
    szellemeket, akik lejttek ide a 6. napok egyiknek, Fldnek nevezett bolygjra s egy-egy rst tttek annak fojtogat
    szvedkn. jra meg jra eljttek a prftk fenyeget szavukkal s azzal a hatalommal, amelyet onnan fellrl hoztak

    magukkal, korholva s intve azokat, akik eltvoztak a Tzparancsolat igazsgtl s vagy a pognyok Bal isteneinek, vagy a sajt
    testk blvnyainak ldoztak. De a tegnap igazsga mindig ellensge a ma igazsgnak s a ma igazsga a holnap igazsgnak: s
    mivel a prftk mindig a holnap igazsgt hoztk, a tegnap igazsga nem brta ket elviselni. s mert rst tttek azon a
    szvevnyen, amelyet a jelentktelen egynisgek vszzadokon keresztl szttek, ezrt bnhdnik kellett a tegnap hatalmtl: a
    prftkat megltk. Ksbb felfedeztk jabb jelentktelen egynisgek, hogy a prftk is olyasmit hoztk, amivel be lehet
    toldani azt az ttt rst a szvedken s egyszerre flfedeztk ket, dsztettk a srjaikat s ami igazsgokat, igazsgrszecskket a
    prftk hoztak, azokat is kodifikltk, azokbl is j szablyokat alkottak, azokbl is j paragrafusokat gyrtottak s ezzel az j
    szvevnnyel befoltoztk azt a rst, amelyet az megjelensk ttt a trvny szvedkn. gy llt el a trvny s prftk
    gyjtfogalma al vont igazsgtmegnek kls burkolata. Amikor ez a hl, amely egyre srbb s srbb vlt, gy, hogy a
    ragyog eget mr nem tudtk tle megltni az alatta s benne fogva lv szegny emberszellemek, amikor mr annyi lsdi lt
    ennek a hlnak bogai s szlai ismeretbl, hogy azok a szegny emberek, akiknek lelkt az igazsg szellemvel kellett volna
    tpllni, mg az utols falatjukat is knytelenek voltak odaadni az rstudknak s az rsmagyarzknak, hogy valahogyan
    mozogni tudjanak s kicsiny, jelentktelen letket lni tudjk a hl hurkai kzt: ennek a ktsgbeejt szellemi rabsgnak a
    feloldsra aljtt ismt Egy, az Isten Fia, az r, a mi Urunk, a Jzus Krisztus.
    kettrepesztette azt a krpitot, amely elfedte az eget az emberek tekintete ell. A tegnap igazsgba elhozta a ma igazsgt
    s azt mondta a szegny, trvnyek s rendeletek tmegei ltal rks rettegsben tartott embereknek: ne fljetek, hiszen az Isten
    szeret mennyei Atya, aki kegyelmbe fogad mindenkit, tekintet nlkl arra, hogy tudja-e az rst magyarzni, vagy nem tudja.
    Hiszen jsgos, szeret Atyja gyermekeinek, aki a legkevesebbel megelgszik, megelgszik csak a jakarattal s boldog, ha
    adhat, s ismt csak adhat; mert hiszen az Atya a szeretet. A rs tlsgosan nagy volt a szvedken s Aki ezt a rst ttte, annak
    keser kereszthalllal kellett meghalnia. De a rst tbb befoltozni nem sikerlt. Azt a leghatalmasabb ert, amelyet magval
    hozott, azt a mennyei vilgossgot, a mindenhat Isten hatalmnak azt a rszecskjt, amellyel csodkat tett, soha egy pillanatra
    sem lltotta a sajt maga dicssgnek vagy hatalmnak szolglatba, mg a testnek tpllsra sem fordtotta, hanem mindent a
    magasabb cl szolglatba lltotta. St azokat az alacsonyabb rend erket is, amelyeket szksgkppen magra kellett ltenie,
    amikor a Fldre leszllott, teljes egszkben, maradk nlkl mind a szeretet szolglatra szentelte. soha meg nem alkudott,
    mindenkor az igazsgnak s a szeretetnek tett szolglatot. Ha csodkat tett, amivel lthat hatsok jrtak, azokkal mindig azt
    clozta - amellett, hogy egy-egy szerencstlen, a stn ltal megktztt emberszellemet felszabadtott - egyttal a krlll
    emberek tekintett oda irnytotta, ahonnan minden j s minden igaz ajndk jn. letvel megmutatta azt, hogy mindent, amije
    csak van az embernek, legyen az szellemi, lelki, avagy testi kpessg, ajndk, elny, lehet mindenkor a magasabb clok
    szolglatba lltani, elfedvn, letakarvn, kicsinny tvn nmagt, nehogy az maga ragyogsa elfedje azt a clt s azt az
    irnyt, amely fel a szellemek tekintetnek irnyulnia kell.
    *
    Amint az Istenfi elment, a nap leldozott, leszllt az alkony, kzeledett az j. A kodifiktorok stt odikbl elbjtak s azt a
    ragyog igazsgot, amelyet az Isten Fia hozott; s amelyet rajong s t szeret hvei feljegyeztek, elkezdtk magyarzni,
    rtelmezni, boncolgatni. A magyarzs, az rtelmezs s a boncolgats eredmnye pedig nemcsak egy j szvedk lett, hanem a
    knyveknek tengere, a tudomnyoknak egsz radata, egy j Moloch, egy blvny. Hiszen minden szt kln lehetett
    megmagyarzni. Nhol knyvekre men magyarzatokat adtak ki csak egyetlen szrl, s egsz tudomnygak bontakoztak ki
    azokbl a keresetlenl egyszer szavakbl, amelyeket igazn hv llek minden magyarzs nlkl megrthet. s ennek a rengeteg
    knyvnek, szablynak, tudomnynak, rendeletnek s paragrafusnak megint csak kellettek magyarzk s rtelmezk, mert hiszen
    kznsges emberi rtelemmel mindazoknak, amik azokban a szdletes tmeg knyvekben megrva vannak, nem lehet a vgre
    menni. Kvetkezskppen lettek magas llsok, dsszel, pompval, fnnyel, lett szdt tekintly, lett hatalom s ezen a
    hatalmon, mely gy elllt, ki-ki lelmessge arnyban megosztozhatott. A mennybl alszllt tznl most mr nem egynhnyan
    stttk meg a pecsenyjket, de egy egsz hadsereg. A mennybl alszllt erk, amelyek becsletes sfrkods mellett az egsz
    emberisget vezredekkel vittk volna elre a fejlds tjn, az nz sfrok, a jelentktelen egynek kezben sztfolytak s egsz
    tmeg ember tekintlynek, gyomrnak, llsnak, ceremnijnak fenntartsra szolgltak. A bnnek megint egy risi tmegt
    jelentette az Isten igazsgt, az Istentl kapott erket a legalacsonyabb rend clok szolglatba befogni. Mgis, ezeknek az jabb
    kodifiktoroknak nem volt annyi szerencsjk, mint az elzknek, mert idkzben az emberisg rtelmi vilga risi mdon
    kibvlt.
    Hiszen a tudomny ma mr az eget ostromolja, amikor a makrokozmosz vgs hatrait kmleli s a mikrokozmoszban is
    alszll a legvgs hatrokig. s dbbenettel ll meg itt, a vgs hatr eltt, nem tudvn s nem rtvn, hogy micsoda misztikum
    rad onnan felje. Ezrt meg is ll ott s tovbbmenni nem hajland, kijelentvn, hogy csak az lehet igaz, amit kzzel
    megfoghatunk. Ezek a bvrkodk s az ezeket kvetk les ellentteket talltak az rs szavai s a termszettudomny felfedezi
    kztt s egyszer csak kilptek a porondra s kijelentettk, hogy az rs csak gyermekmese, mert a vilgot nem lehet hat nap alatt
    megteremteni, hiszen ahhoz vmillirdok is kicsiny idt jelentennek. Balgasg az ilyes kijelents is, hogy tiszteld atydat s
    anydat, hogy hossz let lehess a fldn. Hiszen a hossz vagy a rvid letet a baktriumok dntik el, s gy tovbb. Miutn
    ezek csak kzzelfoghat adatokra tmaszkodtak, mindazt, amit az elbbi kodifiktorok sszelltottak, egyetemlegesen eldobtk
    s kijelentettk, hogy mindabbl semmi sem igaz, csak az, amit a mi rzkeink s mszereink regisztrlnak. Ez a msik tbor is
    egy blvnyt lltott fel a tudomny alakjban s ennek a molochnak is kellettek kpviselk; lettek jabb tekintlyek, a
    tudomny reprezentnsai (kpviseli). Ezek az jabb tekintlyek megint tekintlyknek megfelel letstandardot ignyeltek s
    ennek a blvnynak ldozatait is meg kellett valakiknek fizetnik. s azok fizettk meg, akiket ppen a tudomny vilgossgval
    s az rtelem fnyvel kellett volna a tudatlansgbl s a sttsgbl fokrl-fokra, szeret, gyngd, kmletes kzzel kiemelni.
    Ott is az trtnt, hogy a mennybl kapott vilgossggal, az rtelemnek nagy tfog erejvel s thatkpessgvel jelentktelen
    szemlyek a sajt kicsiny, jelentktelen njket szolgltk, a sajt, rothadsra sznt testk kvnsgait tplltak, s ahelyett, hogy
    embertestvreiknek a mennyei hajlkok felptsben segtettek volna, palotkat ptettek a maguk blvnynak. Erket, amelyek
    a mennybl szlltak al, mlyen alrendelt clok szolglatba lltottk. Ma az egsz emberisg azon a ponton ll, hogy e kzt a
    kt tbor kzt megoszlik; mindegyik csak azt lltja igaznak, amit az vezrei mondanak s thidalhatatlann mlylt az r a kt
    tbor kztt, elvlasztva egymstl az embertestvreket, akiknek pedig szeretetben kellene egyeslnik.
    *

    A jsgos Atya, aki minden gyermekt egyformn szereti, s aki eltt elvetett nincs egyetlenegy sem, ltva azt, hogy a
    szakads thidalhatatlan, miutn a szeretetvel ppen mindent sszevonni s Maghoz lelni trekszik, elkldte a harmadik
    kijelentst az embereknek a szellemtan alakjban. Miutn az emberek nem hajlandk szolglni, az emberek csak parancsolni,
    rendelkezni, diriglni s mindezekrt jl lni hajlandk, elkldte a szellemeket, akik emberektl nem kaphatnak semmit;
    akiknek nem kell az emberek tmjnezse, akiket nem lehet megrontani azokkal az eszkzkkel, amelyekkel az emberek az
    nmagukat fljk tol nagysgokat megrontjk. Elkldte az egyszer szellemeket az els tbor hveihez, akik mr maguk sem
    hisznek tbb abban, amit az a rengeteg szably s rengeteg alakisg takar, hogy lthat s rezhet mdon a dbbenet vigye r
    ket arra, hogy csakugyan igaz mindaz amit az rsok tantanak. s elkldte azokhoz a tudsokhoz is, akik a
    vgkonzekvencia (vgkvetkeztets) eltt riadtan lltak meg, hogy mondjk meg nekik, hogy csakugyan Isten az, akinek a
    hatalmig s erejig eljutottak kutatsaik legvgs kvetkeztetseiben. Azok a ktsgtelen bizonytkok, amelyek mindkt tbor
    szemeit s fleit rik, nem maradhattak hatstalanul. A szakads tovbb nem terjedhet, mert mindkt tborban vannak mr
    olyanok, s hova-tovbb tbben lesznek, akik mr bizonytva ltjk, hogy Isten van s az kegyelme adott mindent, hogy Nla
    nlkl semmit sem cselekedhetnek az emberek, hogy a tudomny s minden, amit az emberek sszehordtak, csak egyedl Tle
    ered s vgs, igazi eredmnyekre csak az segtsgvel vezethet. A harmadik kijelents Krisztus zenete az emberisg
    szmra, hogy mieltt mg a menny kapui bezrulnnak, halljk meg s rtsk meg ezt mindazok, akik mg szenderegnek s
    akik mg nllan gondolkozni nem akarnak, hanem engedik magukat akr az egyik, akr a msik tbor jrszalagjn vezettetni. A
    szellemtan egyetemes tudomny s hit, amelynek clja thidalni a mly szakadkot, amely a klnbz szellemi irnyok: a
    valls s a tudomny kzt keletkezett az emberek rtelmetlensge, nzse s gyarlsga kvetkeztben. A szellemtan az az
    utols s boldogt kijelents, amelyben kell tpllkot s vilgossgot tallhat magnak ppgy az egyszer llek, akinek nincs
    akadmiai kpzettsge, mint a tudomny cscsn ll egynisg, aki jhiszem ktelkedsben tprengve gytri magt egy-egy
    problma fltt, amelyet tovbbfejleszteni kptelen, mert nincs meg hozz a fellrl adott kegyelmi vilgossg. A szellemtan clja,
    hagy mindent egyestsen az rsre s az aratsra elksztett fldi vilgon, hogy minden klnbsget thidaljon, hogy mindenkit
    felleljen, hogy mindenkit megigaztson, hogy mindenkit felmentsen a flelem s a rettegs all, ha bneire tekint vissza. Ahogy
    az r Jzus Krisztus a megbocst Atyt hirdette, a szellemtan, az r Jzus Krisztus zenete, mg tovbb megy: megtrst
    srget s bocsnatot sok olyan bnre, amelynek jvttelre mr id nem lesz, mert a mennyei kapuk egyszer bezrulnak
    s azontl csak a termszettrvny, az ok s okozati trvny rideg rotcija grdti elre tovbb a Fldet, amely kegyelmet nem
    ismer, amely a fogat fogrt, szemet szemrt elve szerint minden kmlet nlkl fogja vgrehajtani a maga munkjt akkor, amikor
    a bntets angyala az igazsg pallost kezbe veszi. A szellemtan megtrst srget s va inti az embereket, hogy az id kzel
    van s a kegyelmi id a megtrsre lejr! Akinek fle van a hallsra, hallja meg!
    (V 1932/8. szmbl, dtum nlkl: Egyesleti lsnkbl Pl m. tjn. A kzlemny tartalmbl s stlusbl Laurentiusra
    lehet kvetkeztetni, ami igazoldik azzal, hogy a teljes szveg aztn 1933-ban Az utols ra munksaihoz c. knyv els
    ktetben, A bn rtelmezse cmsz alatt megjelent.)

    FGGELK
    Az I. ktet Fggelk II.-nek folytatsa
    Az Egylet, illetve annak eszmeisgt kzvett tovbbi mdiumok, mkdsk
    idejvel

    Bla s Mariska mdium


    (1906-1943; 1903-1930)

    Erzsike mdium
    (1980-)

    Zita mdium (1970-)

    You might also like