igyislehet nevelniés tanitani Er6szakmentes kommunikaci6 az iskolaban ésotthonKészénetnylivanitas 2.0... eee Sanene ine 3 A magyar kiado elészava . .. . : 4 Riane Eisler eldszava 5 Az irs elészava . 1. fejezet Az erészakmentes neveléshez vezeté ut . aves Bevezetés...... : as emanais Eletgazdagité szervezetek ..... Eletgazdagité, erészakmentes nevelés . Arendszer megvaltoztatasa EMK a nevelésben 2. fejezet Az életjobbit6 Uzenetek kifejezése. 29 A diakok telkészitése ....... as Fa Oa 29 ‘A mordlis itéletex hatasa a tanulasra.. =. 31 A teljasitmény értékelése értékitéletekkel ....... 33 Az EMK alkotéelemei 34 Vilagos megfigyelés, anélkUil hogy azt ésszekevernénk értakitélettel..... 0... 6... 85 1. gyakorlat Megfigyelés vagy értékelés? ..... CE Az érzelmek azonositasa és kifejezése . 4a 2. gyakorlat Az érzelmek kifejezése. sewagase dB Az érzelmek elfojtésdnak kockézata ...........47 Késsiik az érzelmeket a sziikségletekhez!....... 48 Mire van sztikséged? ...... 2.6.0.0 e eee BF 3. gyakorlat A szikkségletek felismerése ............ wing ae BB Kérd azt, ami szebbé teszi az életet! ........... 54 Akérés és a kovetelés kézti killénbség -. . . - 56 4. gyakorlat A kérések kifejezése. -- 58 A cél maga a folyamat . - 60 Az emberek kévetelést hallhatnak, fiiggetleniil attél, hogy mit mondunk . . 61 EMK a nevelésben . 65 Ami mindenkinek éivezetes . .65 3. fejezet Empatiaval forduini masok felé 69 Az empatia . . 69 Ahaillottak visszamondésa. . Akérés meghallasa 71 ore Empatids kaposolodas. 0... eee cece eee 74 Empatids kapesolédas olyanokkal, akik nem tudjak vagy nem akarjak kifejezni magukat ........... 79 5. gyakorlat Az empatias és a nem empatias meghallgatas kézti KUHENDSEQ. eee cece esse ee 82 4. fejezet A tanarok és a diékok kézétti partneri kapcsolat megteremtése 0.6... coe ec eee eee e eee 85 Partneri viszony a oélok 6s az értékelési szempontok kialakitasaban. . - 85 Az életet gazdagabba tevd oélok. 86 A didkoknak mindig volt valasztasuk . 88 A tanarok félelme attol, hogy a didkokat bevonjak a célok kitzésébe 89 Példak a célok kéz0s kitUzésére . 91 A.,nem” magatti sziikséglet meghallasa 92 6. gyakorlat A nem" magatti szukséglet inept : . 96 A tanulis legtontosabb része. . 99 A didkok félelme attél, hogy dket is bevonjaka célok kittizésébe oo. e ee : Partneri viszony az érlekelésben ............ Elsajatitott tudas mérése: IGEN! Osztalyzas: NEM!. EMK a nevelésben Ateszt 5. fejezet Akkélesdnés kapesolatokon alapuld tanulasi légkor megteremtese . . Vilagi erkdlesok . 8 A kolesnés kapesolatokon alapulé tanuldsi kézésség megteremtése . sien Atanér mint ,utazasszervez6” . 100 101 105 110 110 2115 115 . 117 »118 Anyagok, amalyekbdl a diakok 6ndlloan tanulhatnak 120 A didkok és a szi'l6k is felkérhetdk a tanuldsi anyagok elkészitéséhez . Onkéntes mentor segitségnyujtas. ... A féldrajzi kézdsség mint tanulasi forras . Akcioban az ,utazasszervez6" 2 6. fejezet : Atalakulé Iskolak Az aktualis problemal Hataimi szervezetek . . A konfliktushelyzetek megoldisa............. EMK anevelésben . . wHalott vagy” ..... A mordlis itéletek és diagnézisok elkeriilése - Az er6 védelmi célokra torténé felhasznalésa 7. gyakortat Eré alkalmazasa: védelem vagy biintetés? .. .. Tamogat6 csoportok Iétrehozasa : Iskoldink atalakitasa. 0.0... sour wo Magyar nyelven magjelent, tanulassal, tanitéssal és neveléssel kapcsolatos kiadvanyaink . 124 123 124 124 . 129 129 . 128 130 132 - 140 142 . 142 147 - 150 153 156 160 162Amii eredeti cime: Life-Enriching Education Ami kiaddja: PuddleDancer Press PO, Box 231129, Encinitas, CA 92023-1129 © 2008 by Marshall B. Rosenberg, Ph.D. Forditotta: Hanny Norbert A forditast az eredetivel egybevetette: Rambala Eva Lektordlta: a: Domjén Laszi6 Szerkesztette: Sdlyom llaiké © Agykontroll Kft., Budapest, 2005, ISBN 963 7491 03 1 Boritotery és nyomdai elékészité munkak: B&B Gratikai Stidis Kit. KészUit: az IMIPritt Kft. Nyomdajaban, Nyiregyhaza Felel6s vezeté: Nagy Imréné, (42/490-958) Készénetnyilvanttas Haidés vagyok Bill Page osztdlyfondknek, hogy tébb mint harmine évvel ezelétt példét mutatott ara, hogy miként is érdemes egy tandrnak egyiitt dolgoznia a didkokkall Ugyanesak halas vagyok JoAnne Andersonnak és Tom Shaheennek, akik ugyanalban az idében iskolai titkrokként dolgoztak Rockfordban illinois dllam, USA), hogy a '80-as évek végén egyiittmtikédhettem veld olyan iskolak megteremtésében, amelyek Ssszhangban Alltak az elveimmel Mindezek az élmények, tovabbba John Holt, Ivan Iljics, John Gatto és Alfie Kohn irasai mélyttették el a nevelési iranyelveket meghataroz6 stratégidkra valé r4latasomat, 6s fokozték bennem a vagyat,, hogy hozzéjaruljak a neve- lést o€l26 radikdlis valtoztatasokhoz. Ugyanebben a témaban nagy hatast gyakoroltak ram Riane Eisler kor- szerli szemléietd [rasai a partneri és hatalmi nevelésrél. Nagyon halés vagyok tovabbé munkatarsaimnak, Miri Shapirénak Izraelben, Nadja Ignjatoviesnak Szer- bidban, Vilma Costettinek Olaszorszigban és Rita Herzognak az Egyestilt Allamokban, hogy megmutattak, mennyit tehetiink mindnydjan azért, hogy atalakitsuk a hatalmi nevelést elényben részesité iskolakat olyan iskolékké, amelyek az életet gazdagabba tevé tanulisi lehetéségeket nyditanak. Végezetill szeretném mély hakamat kifejezni Kathy Smithnek, amiért Rita Herzog és Gary Baran segitségével megszerkesztettdk ezt az irast, és tudomanyoskodé angolomat kézértheté angolra forditottak.4 A magyar kiado eldszava A szavak ablakok vagy fatak (Erdszakmentes kom- munikacié) cimen néhany éve mar kiadtuk Marshall B. Rosenberg egy k6nyvét. Ez az /gy is fehet nevelni és tanitani cimti mii tartalmaz néhany olyan fejezetet, ami az iro €l5z6 mlivében is szerepelt. A tema fontossaga miatt 6s a konnyebb érthetéség kedvéert Ugy dontdttink, hogy ennek ellenére nem hagyjuk ki a koralbbi konyvben mar megjelent részeket. A tartalmi atfedésért elnézést kérlink azoktél, akik mindkét kényvet megvasaroltak. dt, Domain Laszié és Séiyom Hike Riane Eisler elészava Egyre tobben ismerjlik fel a tényt, hogy az oktatasban alapveté valtozasnak kell térténnie, méghozz’ siirgé- sen. Latjuk, hogy a jelenlegi oktatasi rendszerek nem készitik fel a didkokat a XXI. szazad eddig példa néikil Allo kihivasaira. A nevelési reform tehat Iényegi kérdés, ha azt szeretnénk, hogy a ma és a holnap gyermekei békésebb, igazs4gosabb, egyditalan elviselheté vilig- ban éljenek Marshall Rosenberg @ kényvében leirja az dltala élet- gazdagité vagy életjobbité nevelésnek nevezett reform kulcsfontossagui slemeit. Olyan nevelés ez, amely arra tanitja a diakokat, hogy ~aj6 paphoz hasoniéan holtig tanuljanak; ~ megértéek legyenek masokkal és énmagukkal is; ~ kreativak, rugalmasak, vallalkoz6 szellemtiek legyenek 6s, — empatiaval forduljanak az egész emberiség felé Az élet gazdagabbé, jobba tétele - a sziv, az elme és a lélek kiviragoztatasa ~ kell, hogy a nevelés célja legyen. Sajnos a hagyomanyos nevelés e helyett gyak- ran ketreebe zarja az elmét, a szivet és a lelket. Elfojtja természetes kivancsisagunkat, a tanulés érémeét, a kérdezés vagyat, a kritikai érzéket, és szeretetlen, er6- szakos viselkedés alapjaul szolgél Szerenosére a nyugati iskolik tébbségéeben mar nem engedélyezett az erdszak hasznalata a diakokkal szemben. Régebben nem ez volt a helyzet, ahogyan azt az ,aki a nadpalcat kiméli, a flat nem szereti” mondés peldazza. Ennek ellenére még mindig haszndlatban vannak azok a tanitasi médszerek, amelyekkel a cél a diakot olyan felnétté nevelni, aki megkérdéjelezés nél- kul engedelmeskedik a feltilrS! érkez6 parancsnak: a6 tanarénak az iskolaban, a fénékének a munkahelyen vagy a minisztereIndkének a kormanyban. A tantery is gyakran normilisnak fogadja el az erészakot és a hatalmat, sot néha kivanatosnak: pl. térténelemoran, amikor a gyerekeknek be kell magolniuk a csaték és haborlk évszdmait, vagy iro- daloméran, amikor olyan eposzokat adnak fel kdtelezé, olvasmanynak, amelyekben az erészakos hoditas fér- fias, sét hésies cselekedetként jelenik meg. Ebbél a szempontbol altalaban maganak az iskolai rendszernek a felépitése is siralmas, amelyben a nevelés nem a gyerekekkel egyiitt kialakitott, hanem rdjuk eréitetett folyamat. Az ilyen neveldi munka, tanterv és iskolai szerkezet csak a hatalmi vagy dominancién alapulé tarsadalomnnak felel meg, amelyben a csaladok, munkahelyek, térzsek és allamok merev, hatalmi rangsorba szervezédnek. Ennek hattereben végs6 soron a félelem és a fennalld eréviszonyok megérzése ail. Az ilyen nevelés nem alkalmas demokratikus, igazsagos, békés tarsadalmak szamara, amelyek az altalam partneri_ viszonynak, Rosenberg altal pedig életgazdagité vagy erészakmentes szervez6désnek nevezett modell felé haladnak. Nyilvanvalé, hogy az emberiség mar eddig is jelen- tésen eltavolodott a hatalmi rendszerektél, legalabbis a vilag néhany régiéjaban. Ha ez nem igy lenne, nem is beszélhetnénk az oktatas alapveté megvaltoztatasanak szlkségességéré! anélkill, hogy sulyos szankcidkkal, akar halalbiintetéssel kellene szémolnunk, ahogyan az nem is olyan régen, a sétét kézépkornak nevezett idé- szakban Europaban tértént, és ahogy a vilagban tébb helyiitt ma is megtérténik. Az emlitett feji6dés nem fokozatosan ment végbe. Nemesak vad tamadasoknak volt kitéve minden egyes lépése soran, de meg is szakadt olykor, és vissza-vissza- csuszott a hatalmi modelibe. Ma ilyen visszacsuszast tapasztalhatunk az egész vilagban: visszacsuszést a mérsékldd6 helyett fokoz6d6 egyeniétlenségbe, az erd- szakba, az emberek és a kérnyezet kiszipolyozasaba és ahatalmi struktUrdkba. Ezért vélem gy, hogy Rosen- berg erészakmentes kommunikacidjanak alkalmazasa a nevelés teriiletén rendkivill fontos, siirgds és idészerti feladat. Marshall Rosenberget vilagszerte ismerik, mint a konfliktushelyzetek er6szakmentes megoldasanak Ut- tGrdjét. Elete elmult negyven evét az erdszakmentes kommunikacié kifejlesztésének és alkalmazasanak szen- telte, amellyel empatian és torédésen alapulé kapcso- latokat teremthetiink, E kényvében megmutatia, hogyan alkalmazhato ez a mddszer az iskolaban. A modszer hatékonysagét mi sem példazza jobban, mint hogy segitségével sikerlilt egyiittmtikédésre sarkallnia a did- kokat, erészak nélkiil megoldania konfliktushelyzeteket, éshozzajarulnia ahhoz, hogy a fiatalok jl érezzek magukat az osztaly empatias és tamogaté legkérében Rosenberg munkajanak éppen az az egyik legfi- gyelemreméltobb vondsa, hogy ekkora hangstlyt kap benne az empatia, a gondoskodas és az erd- szakmentesség. Olyan képességek ezek, amelyek a hataimon alapulé kultUrakban csak a kormanyzasbol kizdrtakban, azaz a nékben és a ,férfiatlan” férfiakban jelennek meg. Marshall felismerte, hogy éppen ezek azok a tulajdonsagok, amelyeket mind a fiukban, mind alanyokban fejlesztentink kell, és be is mutatja ezt olyan kiprobalt, hatékony nevelési médszerek segitségevel, amelyek a didkokat egyiittmlikédésre, azaz a partneri viszony eselekvé gyakorlasara sarkalljak. Ezt az élményt fontos lenne minden gyereknek meg- tapasztalnia. Akik atelték a Marshall altal e k6nyvben8 Abrazolt partneri viszonyt, azoknak a gyerekeknek az élete valéban gazdagabba valt. Kulindsen az olyan gyerekek szdmara fontos ez, akik a csaladjukban, szom- szédsagukban és/vagy orszdgukban azt lattak, hogy esupén két lehetéség van: vagy uralkodsz masokon, vagy masok uralkodnak rajtad. Latni fogjak, hogy létezik harmadik lehetéség is, amely nemesak jobb érzést sztil, de mindenki szdméra hatékonyabb is. Azokban az iskolai kézésségekben, amelyekben a diakok és a tandrok partnerek — azaz a nevelés Marshall erdszakmentes, az életet gazdagabba tev modszerén alapszik -, valddi tanulési kézOsségek fejlédnek ki, és az iskola nem személytelen, szamarlétran alapuld vembergyarként" miikGdik. A didkok kezdenek réébred- ni, hogy az iskola a felfedezés, az érzések és dtletek megosztésanak az izgalmas helye, ahol biztonsagban vannak, ahol minden egyes gyerekre figyelnek, minden egyes oyereket értékelnek. Az ilyen kézegben az emberi szellem taplalékra lel, és szépen gyarapszik. Es mindez csak a kezdet. Ha sikerill megadnunk a diakoknak a lehetéséget, hogy megtapasztaljak a kél- csOnos tiszteleten és tamogatason alapulé kapesolatokat, nemesak j6| fogjék érezni magukat, hanem hatékonyan fognak tanulni, bensdjlikben névekedni, és igy az egész tarsadalom fokozatosan békésebbé, igazsdgosabba, tamogatébba és valéban demokratikussa valik A nuklearis és biologiai timegpusztité tegyverek megjelenésével az emberiség evoliciés valaszithoz érkezett. A technologiai fejiédesnek, a kronikus er szaknak, a mésik embertel vald torédés 6s az irdnta érzett empatia hidnydnak ezen a fokan a puszta fenn- maradasunk valt veszélyeztetetté, Mindez a hatalmi modellhez alkalmazkodo kapesolatoknak készénhet6. Az egyik Ut még a maindl is merevebb hatalmi struk- 3 tUirakhoz vezet a csaléd, a nevelés, a vallas, a gazdasag 6s a politika terén egyarant. A masik ut igazsagosabb, kevésbé erészakos, tamo- gatobb, partneri viszonyokon alapulé j6vé felé visz. Apartnerihozzaéllas évszazadok ota erésddik, részben a szokasokés intézmények gyengiilésenek kiszénhetéen, amit a technoldgiai valtozasok inditottak el. Ezek egylitt jartak nagyrészt agrarvilagunk ipari vilagga valo Atalakulasaval. A legfontosabb pari technologiéknak készénhetéen manapsag ujabb atalakulasnak lehetunk tanti, amelyek tovabb gyengitik a vaskalapos hagyo- manyok 6rzését és az elavullt intézmények mtikédését — tovabbinyitasilehetdségekkelszolgalvaapozitiv valtozas felé. Az oktatés azonban, ahelyett hogy elésegitené, gyakran hatraltatja ezt az atalakuldsi folyamatot. Jovénk legalapvetdbb kérdése az, hogy oktatésunk milyen kulturat kézvetit. Az életet gazdagabba tevé, partneri viszonyon és békén alapuld kulturat vagy a hatalmi viszonyok és az erdszak kulliirdjat? Anyaként és nagyanyaként szenvedélyes és surgeté vagyat érzek, hogy felgyorsitsam a partner! viszonyok tele val6 globalis talakuldst. Kutatésaimbol és a maganéletemb6l is tudom, hogy a Iényegi valtozdsok meghozatala nem kénnyti, Azt is tudom azonban, hogy Iehetséges. E valtozasok egy része mar meg is tortént, kulénben tovabbra is az lene a helyzet, hogy minden egyes nd, és a legtdbb ferfi ,tudna a helyét” a hatalom merev hierarchidjaban. Ha egylittmikddtink, létrehozhatunk egy olyan kulturat, amely elésegiti, és nem hatraltatja legmagasabb emberi Iehetdségeink kibontakoztatasat: kreativitasunkat, empatias érzekun- ket, a masik ember iranti torédés képességet. Ez a kényy Marshall Rosenberg az életet gazcagabba te erdszakmentes kommunikacié terén végzett tobbéves10 Uttérd munkassagat alapul véve — segitheti a nevelés olyan iranyd atalakulasét, amely elémozditja e stirgetd feladatunk vegrehajtasat Riane Eisler A The Chalice and The Blade, a Tomorrow's Children, és a The Power of Partnership cima konyvek szerz6ndje 2003. junius 25. Az iro el6szava A kézoktatés mar egy ideje arra ésszpontosit, hogy alkalmas tantervet allitson éssze a didkok szémara. Az Aletgazdagit6, erészakmentes nevelés ezze! szemben arra az eldfeltevésre épill, hogy a tandrok és a didkok, a di&kok egymas kézotti, valamint a didkok és a tananyag kapcsolata a jévére valé felkészitésik szempontjabol egyforman fontos. A ayerekeknek sokkal tobbre van sziikséglk annal, mint hogy elsajatitsak az alapokat az olvasas, (ras és szdmolas terén, barmily fontosak is ‘egyenek ezek. Agyerekeknek meg kell tanulniuk énaliéan gondolkodni, mag kell értenilik a tanultakat, és el kell sajatitaniuk azt is, hogy miként éljenek és dolgozzanak egyiitt. A nevelés eszkézeivel a tanarok, az iskolai adminisztratorok és a sziil6k is nyelvi és kommunikacios keszségekkel gazda- godhatnak, és lehetévé valik szamukra az olyan tanulasi kézeg megteremtése, amely az osztalyban az dnéllos4g és az egylittmukédési készséq kifellbdését segiti el6 Ezek a készségek segitik majd hozza a diakokat ahhoz, hogy képesek legyenek megallni a helyiiket abban a vilagban, amelyet Gréktil hagyunk rajuk. iskolai multam az Egyesiilt Allamokban Mar negyven éve konzultélok tanarokkal és isko- lai adminisztratorokkal dllami és maganoktatasi intéz- ményekben, az ovodatela gimnaziumig terjedéen. Ez id6é alatt mindvégig abban probaltam segiteni, hogy miként Ultethetnék at a tanterviikbe azt a nevelési metédust, amelyat életgazdagité vagy életjobbit6, erészakmentes nevelésnek neveztem el. Mikozben az iskolakkal dolgoztam, a '60-as évek12 elején pszicholégiai maganpraxist is folytattam St. Louisban. Sok paciensem olyan sziil6 volt, akiknek a gyerekei nem kénnyen illeszkedtek be az iskolai eléljarok altal megszabctt tanulasi és viselkedési keretek kézé. Mivel az iskolikkal valé egyilttmikédésem éppen a gyerekek érdekében tortént, kezdtem folismerni, hogy a szokvanyos oktatdsi hozzddllas @ tandrok 6s a gyerekek tébbségének is osak szenvedést okoz. Lattam, hogy az elényben részesitett versenyszellem megakadalyozta a diakokat aban, hogy tamogatd, baratsagos kapcsolatot alakitsanak ki egymassal Ritkén tapasztaltam, hogy a problémat az iskola alkaimazottai okoztak voina. Tébbnyire mély benyo- mast gyakoroltak ram mindazok a tanarok és iskolai adminisztratorok, akikkelazévek soraneqyiittdolgoztam: Megindité volt latni, milyen odaadassal viseltetnek a diakok irant, és milyen igyekezettel probalnak olyan tanulasi lehetoségeket teremteni, amelyek gazdagabba teszik a gyerekek életét. Megfigyeléseim szerint a tanarok 68 az iskolai acminisztratorok ugyantigy szenvedtek az oktatasi strukturaktol, mint a diakok. Fgyre tudatosabba valt bennem, hogy ezek az oktatasi strukturdk nem tamogatjak azokat az értékeket, amelyeket fontosnak tartok. Ennek készOnhetéen ta- nulmanyozni kezdtem az alternat'v nevelési modsze- reket. Bill Page baratommal, aki tanar, és részt vett azon az erdszakmertes kKommunikacié (EMK) tanfolyamon, amelyet a varosban tartottam, ki is probaltunk egy masfajtanevelésistratégiat, amelybenatanarpartnerként kezeli a didkot, és a tanterv ugy van megalkotva, hogy eqyiittmukédésre sarkallja a gyerekeket, ne pedig ver- sengésre Bill iskolajarak vezetéi vonakodtak alicl, hogy az ilyen jellegti oktatast a hagyomanyos osztalyokban is kiprobalhassuk, ellenben engedélyt adtak Billnek, hogy 13 bevezesse a méddszert olyan diékok kérében, akiket fekete baranyoknak bélyegeztek, miutan a tanarok rint bomiasztottak az osztdlykézdsséget, 68 nem vettek részt az 6rai munkéban. Hatvan ilyen diak akadt az iskolaban, akik kéziil véletlenszertien kivalasztottak harmincat. Beldllik formalodott meg Bill Gj osztdlya A maradék harminc megmaradt a régi osztdlyaban, Az év végi szintfelméré tesztekb6! Kideriitt, hogy a Billhez keri ,fekete baranyok” sokkal tébbet tanultak, mint azok, akik @ régi osztalyukban maradtak. Sét, miutan visszakertittek Bill kezebél a régi osztalyaikba, sokkal kevesebb probléma voit veliik az elkévetkezd négy évben, mint azokkal, akik az osztalyaikban maradtak Azalternativ pedagégidkkal valé megismerkedesemet tovabb segitette a lehetéséq, hogy egyiitt dolgozhattam Tom Shaheennel, az dlmodni is kapes, nagyszert! tan- falligyel6vel, akit rockfordi iskolak ellenérzésével biztak meg. 6 és egyik iskoljanak igazgatéja, JoAnn Anderson egy olyan iskolat szerettek volna megteremtert, amely tiszteletben tartja a gyerekek killénbozéseget, Snallosagat és tarsas kapcsolataikat. Felkertek, hoy segitsek ebben a munkaban azzal, hogy tanfolyamot tartok a tandroknak. Az elsé ilyen iskolaban a diakok tanulményi eredmenye magas szintli lett, jelentésen esdkkent a vandalizmus, és a program orszagos elis- merésben részestlt mint kivalé nevelési metodus Ebben az idében vezette be a Johnson-kormany a sganyseg elleni harcot. Ennek keretében a szegények lakta terlleten miikédé iskolik minden Utd oktatasi programra tamogatast kaptak. Az Egyesuit Allamok tébb varosabdl is meghivast kaptam, hogy secitsek kézremiikddni eben a folyamatban.4 Az életgazdagitd, életjobbito nevelés elterjedt a vilégban Az azota eltelt években — az Egyesiilt Allamokban, de tébb mas orszagban is -szamos olyan iskolatantervének kidolgozasaéban miikédtem kézre, amely tamogatta a kulonbségek tiszteletben tartasat, az dndllésdgot és a tarsas kapcsolatokat. Evekkel ezelétt egy izraeli iskola igazgatéja, Miri Shapiro hallott a munkamrél, és meghivott, hogy se- gitsek egy hasonlé program kidolgozdsaban az 6 isko- lajaban is. Miri iskoldjanak sikere odaig vezetett, hogy az Eurépai Unié anyagi tamogatast adott ahhoz, hogy négy masik ilyen jellegii iskokat hozzunk létre Izraelben, és még négyet Palesztinaban. A kilenc iskola sikerének készénhetéen Mirit egy olyan orszagos_bizottsag igazgatdjava nevezték ki, melynek célja az iskolai erSszak megelézése. Miri azota tobb mint 400 izraeli iskolaban tartotta meg az altalam utjara inditott tréninget tanarok, iskolai adminisztratorok, szUlék és didkok részvetelével. Az Gletgazdagit6 nevelés azota — az Eurdpai Unid tamogatasaval - megvetette a lébat Olaszorsz4gban és ‘Szerbiaban is, A tovabbi fejezetekben az életjobbito, erészak- mentes nevelés alapjat kepez6 értekekrél olvashatsz, nevezetesen: © Onmagunk életgazdagité kifejezésér6, © az empatidn alapulé kapcsolatrél masokkal, © az életjobbité, partneri kapcsolat megteremtésének eszkézeirél: a diakok, a tanarok, az iskolai adminisztra- torok és a szUldk k6zétt, © olyan tanulasi kézdsség megteremtésérél, melynek résztvevéi nemesak a tanulasi folyarnathoz, de egymas jolétéhez is hozzajaruinak, 15 @ andl az alomrdl, hogy mikent képzelem el a jOv6 életgazdagito, erdszakmentes iskoldit, és az atmenetet segité kezdeti lépéseket. Marshall Rosenberg Reigoldswill, Svaic».. Hadd emiékeztesselek benneteket, hogy az informacié nem tudas, a tudds nem bélcsesség, és a bolcsesség nem elérelatas. Mindegyik a masikbol né ki, és mindegyikre sziikségiink van.” Arthur C. Clarke1. fejezet Az erészakmentes neveléshez vezetd ut Beveze Szeretném megosztani mindenkivel az oktatas jové- jevel kapesolatos almomat. Ebben a kényvben olyan nevelésrl irok, amely magat az életet szolgalja és nem egy énkényes rendszert vagy tekintélyt. Almom szerint olyan vil&gban fogunk élini, amelyoen a tekintélynek valé engedelmesség mar nem jatszik fontos szerepet. Mielétt kifejteném a részleteket, szeretnék beszélini erré! az élomrdl: a végs6 célrol. ime az dlmom, amely talan minden ember szivbél j6vé vagya és alma: egy olyan vilag, amelyet életjobbit, erdszakmentes szervezetek segitenek és tartanak fenn. Azért szeretném, hogy a gyerekek mai és elkévetkez6 nemzedékei egy Ujfajta nevelésben részesiiljenek, hogy létrehozhassanak olyan szervezeteket, amelyek emberi érdekeket szolgainak, s ezaltal mindenki szamara szeb- be valik az élet. A nevelési folyamatot, amellyel ez = megitélésem szerint - elérhetd, sletgazdagitd, erdszak- mentes nevelésnek neveztem el, szemben a hatalmi neveléssel.20 Az erdiszakmentes neveléshez vezet6 Lit Eletgazdagitd szervezetek Az életgazdagit szervezeteket a forrasok és ki- valtségok elosztdsdéban igazsagossag és egyenlé- séq jellemzi. A vezet6 pozicioban lévok szolgaliak a valasztcikat, ahelyett hogy a felettlik valé uralomra vagynanak. A tdrvényeket, rendeleteket és szabalyokat altalanos megegyezéssel hozzak, azokat mindenki érti és Snként kéveti. Az életgazdagito szervezetek és kézdsségek ~ bele- érive a csaldokat, iskolékat, cégeket és kormanyokat — fontosnak tartjak minden egyes tag jélétét, 6s tamogatjak a tagok kézétti életjobbité kapcsolatokat. Az6életjobbit6, erészakmentes emberi kapcsolatokat hdrom vonis jellemez: 1. Az emberek empatia révén tudjék, mit érez a masik, 6s mire van sziiksége, ¢ emiatt nem hibaztatiak sem magukat, sem a masikat, hogy az empatias kapesolat el ne halvanyuljon kézéttiik. 2. Az emberek tudatéban vannak annak, hogy kap- osolataikban egymasra utaltak, és igy a mésik szUkségleteit ugyantigy szem elétt tartjak, mint a sajétjukat, mert tudjak, hogy sajit sziikségleteiket nem elégithetik ki valaki masnak a rovasara. 3. Az emberek azért gondoskodnak magukral és masokrdl, hogy gazdagabba tegyék az életiket. Nem motivalja 6ket a bintudat, a szégyen, a kételesség, a kOtelezettség, a bintetéstél val6 félelem vagy a kiils6 jutalmak reménye, és nem is alkalmazzak ezeket az eszkdziket. Az erdszakmentes neveléshez vezet6 Gt__21 Az alom és a rémalom ésszehasonlitasa Talan gy tudom legjobban kérillirni az életgazdagitd, erdszakmentes szervezetekkel kapcsolatos almomat, ha 6sszehasonlitem a hatalmi szervezetekkel kapcso- latos remalmommal. 2 Eletgazdagit6, Hii szervezetek erdszakmentes szervezetek cai Cer: Bizonygatni, hogy kinek van igaza, s kinek ninesen Szebbé tenni az életet Megszerezni, amit akarsz Mindenki szikségletét szem elétt tartani Engedelmeskedni a Kapesolat nmagaddal tekintélynek é és masokkal Motivaci6: Hozzajarulni egymas jolétehez, szabadon Motivacio: Buntetés, jutalom, biintudat, szégyen, kételezettség, elfogadni dolgokat kételesség masoktél Entékelés: Ertékelés: Cimkék, itéletek Mi az, ami kielégiti az emberi szikségieteket, &s mi az, ami nem? Mi tenné szebbé az életet szamodra és szamomra is? Az életgazdagité szervezetben ugyantigy megkap- juk, amit akarunk, de sohasem valaki mas rovasara; ez ugyanis ellentmondana annak, hogy mindenki szUkségleteit szem elétt tartjuk. Az életgazdagito22 _Azerdszakmentes neveléshez vezeté tit szervezetben a célunk sokkal szebb, mint a hatalmiban: ugy kifejezni a szUkségleteinket, hogy azzal nem hibaztatunk masokat, tovabba tisztelettel meghaligatni masok sziikségleteit anélkul, hogy barki is feladna a torekvéseit vagy behddolna. Igy egy tj mindség jelenik meg a kaposolatokban, amelynek kdsz6nhetéen mindenkinek kielégithetéek a sziiksegletei. Fletgazdagitd, erészakmentes nevelés Azok a didkok, akik az altalam megalmodott ne- velésben részestiinének, megtanulndk —értékelni dndllésagukat, de a kapesolataikban meglévé egy- masrautaltsagot is, tovabba elsajatitanak azokat a szervezési készségeket, amelyek segitségével létrehozzak azokat az életgazdagité szervezeteket, amelyekben éini fognak. Mi figyelheté meg egy ilyen iskolaban: # Atanarok és a didkok partnerként dolgoznak egyitt, a célokat egyiittesen és kozés megegyezés alapjan tuizik ki. # Atanarok és a didkok egy nyelvet beszéinek, amelyet erdszakmentes kommunikaciénak nevezek. Ez két dologra helyezi a hangstilyt. 1. Milyen érzések és sztik- ségletek motivaljak a masikat? 2. Mi az a cselekedet, amely leginkabb kielégitené a masik szikségletét Ugy, hogy az ne valjon senki mas karéra? @ A didkok érdeklédésbél tanulnak, s nem a biintetéstél valé félelmtikben vagy jutalmak reményében # A dolgozatokat az iskolaév elején irjak meg, mégpedig Az erdszakmentes neveléshez vezet6 tit 23 annak felmérésére, hogy mire van sztikségiik, nem pedig az iskolaév végén, biintetés vagy jutalmazds cél- jabol. Osztalyozas helyett értékelés zajlik, amely arrél sz0l, hogy a didkok mely készségekre tettek szert és mennyi tudast sajatitottak el, nem pecig arrél, hogy mely készségeket és mennyi tudast nem. * Kialakul egy egymast segité tanuldsi kézdsség, mely- nek céjja az egyiittmkddés, és nem a versengés a véges szému jutalomért, Kialakul egy kdzésség, mely- nek altalénos célja a didkok tamogatasa vagyaik meg- valositasaban, Minden szabaiyt és iranymutatast koz0s megegyezés- sel hoz meg a tandrokbdl, diakokb6l, sziil6kbél és iskolai adminisztratoroko0l all6, a szabalyok és iranymutatasok altal érintett k6zosség. Az erét csupan védelmi célokra hasznaliak - példaul az egészség és a biztonsag vé- delmére -, de sohasem biintetési célzattal. er megvalic alasa Amit tehat javaslok, az nem csupaén egy Uj tantery, mas napirend, az lésrend megvaltoztatasa vagy par jit tanitési metédus. Nyilvan sokan kiorébaltak mar azokat az dtleteket, amelyeket meg fogok emiiteni ebben a kényvben. Amit siirgeté feladatnak tartok, az nem kevesebb, mint értékrendink megvaltoztatasa, a hattérben mUkéd6 rendszer megvaittoztatasa, Azok az emberek, akikkel tald|kozni szoktam, izga- tottan varjak az ilyen jellegti valtozast. Réjéttek Mitch Albom bestseller kényvének, a Tuesdays With Morrie- nak (Keddek Morrie-val) a féhdsével, Morrie Schwartzcal egyiitt, hogy ,a kultura, amelyben éliink, nem tesz boldegga benninket sajét magunkkal kapesolatban.24 Az erdszakmentes neveléshez vezet9 ut Nem a megfelelé dolgokat tanitjuk. Elég erdsnek kell lennunk ahhoz, hogy azt mondjuk, ha a kulturank nem megfelelé, hat ne fogadjuk el! Teremtsuk meg a sajatunkat! A legtobb ember keptelen erre.” Lehet, hogy egyedtil mi is képtelenek vagyunk rd, de az életjobbito, erészakmentes kultura felé az elsé lepés az, hogy merjlik elképzelni, milyen is lene az; azt kévet6en talan mar meg is tudjuk valositani. Az erdszakmentes neveléshez vezets ut 25 EMK a nevelésben Osztozds a palyan Egy EMK-t oktaté tréner éppen EMK-tanfolyamot tartott tandroknak és diékoknak egy altalinos iskolaban. A tanfolyam egyik napjan nézeteltérés tamaat a jat- szétéren két fiticsoport kézétt. Lehetéség nyilt tehat .élesben” megmutatni, hogyan miikédik az EMK a konfliktushelyzetek megoldasaban azaltal, hogy segit a szembendils feleknek meghallania a masik fél érzéseit és sziikségleteit. Az ebédidé a vége felé jart, a tandrok kis csoportia 6pp a jatsz6téren alt, és az EMK-t oktatoval beszéigetett. Két 10-12 éves fic: az EMK-t oktaté hélgyhoz szaladit A nagyobbik fiti vorési6 arccal szorongatta a labdaiat, a kisebbik fil sirt. EMIK-t oktato (el6sz6r a labdéit szorongatd fiihoz fordul, és prébala kitaldini az érzéseit): Nagyon mérgesnek latszol. 1. fic: Az is vagyok! Jatszani akartam, de nem tudtam (itt a mésik fiéra mutat) miatta. EMK-t oktaté (halivan a fid szukségletét, visszattikrézi azt): Szerettél volna jatszani a bardtaiddal, de nem tudtal? 1. fid: Nem tudtunk, mert beszailt a jatékba, és el akarta venni a labdat, pedig mi tébbszér is raszéltunk, hogy menjen el. Ez nem az 6 jatékideje. EMK-t oktaté (a masik filahoz fordul, kivéncsian, hogy hallja-e az els6 fit igényét): Szerinted mi a baja veled ennek a finak? 2. fits Nem akarnak jatszani vellink. EMK-t oktaté (tovabbra is ehhez a fiihoz fordulva):26 _ Az erészakmentes neveléshez vezetd it Hallom, hogy te is mérges vagy, de elmondanad még egyszer, hogy szerinted miért mérges rad ez afi? 2. fil: Azért, mert nem akarja, hogy zavarjuk Oket jaték kézben. EMK-t oktato: En is igy hallom. Most pedig mondd el, te miért vagy dilhés ral 2, fi: Mert mi is jatszani akarunk. Soha nem adjak at a palyat, sak mert nagyobbak, mint mi. EMK-t oktato (az elsé fitshoz fordulva): Hallod, mit mon- dott? 1. fid: Igen. Ok is jatszani akarnak, de ez nem az 6 ja- tékidejti EMK-t oktato: Vagy Ugy. Széval érted, mi a baja ennek a fiunak, 1, fid: Igen. Az, hogy 6 is jatszani akar. EMK-t oktato: Ezek szerint, ha jol hallorn, mindketten jat- szani akartok, és mindketten a palyan. 2, fil: Igen, de mi sosem tudunk. Nagyobbak, és kisa- jatitjak maguknak a palyat. EMK-t oktato (hallva a masodik fii igényét): Szoval azt szeretnéd, ha igazsagosak lennének veletek 2. fid: Igen. EMK-t oktaté: Gondolom, az lenne az igazsagos, ha ugyanannyi ideig jétszhatnatok a palyan. Ortilnél, ha igy lenne? 2. fig: Igen. EMK-t oktato (az elsé fitihoz fordulva): Te is azt szeretnéd, ha igazsagosan oldanank meg a dolgot, ugye? 1. fit: Igen. EMK-t oktato: Szerintetek mi lenne az igazsagos megol- das? Vagy van még valami, amit el szeretnétek mondani elétte? 2. fid: Szerintem Ugyis elfoglaljak eldltink a palyat! Az erészakmentes nevelésher vezet6 ut 27 1. fi: © pedig Ugyis be fog furakodni k6zénk! EMK-t oktatd: Ezek szerint mindketten szeretnétek meg- bizni abban, hogy amiben megallapodunk, azt a masik is be fogja tartani, ugye? Mindikét fit: igen. EMK-t oktaté: Akkor olyan megoldast kell talalnunk, amellyel mindketten elégedettek vagytok, és észin- tén beleegyeztek, hogy kiprobaljatok egy ideig, hogyan miikédik. Jo sz igy? Mindket fits (b6logatva): \gen. FMK-t oktaté: Szerintem mindkettétéknek van dtlete, hogyan lehetne megoldani a dolgot. Akartok egy kicsit kulén beszélgetni, mielétt visszajéttok, hogy elmondjatok nekem, vagy az egyik tanarotoknak, hogy mire jutottatok? Vagy szeretnétek, ha lenne ve- letek egy felndtt, mikézben beszélgettek? Mindkét fui egyetértett abban, hogy feindtt nélktil szeret- nék megbeszéini a dolgot. Révid idé elteltével azzal az Otlette! alltak el, hogy bizonyos napokon osztoznak a palyén, més napokon pedig felvaitva hasznaljak az egész palyat. Azt mondtak, kiprobaljak két hétig, hogyan miikédik a dolog, majd talilkoznak, hogy megbeszéliék, j0 lesz-e igy tovabbra is. Mikézben a két fii beszélgetett, az EMK-t oktato a ta narokhoz fordult, akik hallottak, hogyan kdzvetitett a gyerekek kOzott. EMK-t oktaté: Kivanesi vagyok, mit figyeltetek meg a beszélgetés kozben? 1, tandr: Elképeszté, milyen hamar megoldottak a hely- zetet! EMK-t oktaté: Jé latni, hogy ilyen hamar megoldotték, ugye? 1, tanar: Igen. Azon gondolkodom, én hogyan kezeltem volna a helyzetet, és miként silt volna el28 _ Az erbszakmentes neveléshez vezet6 it EMK-t oktatd: Szerinted hogyan? 1. tandr: Azt hiszem, leszidtam voina az idésebb fit, és kézéltem volna vele, hogy nem sajétithatjak ki maguknak a palyat egész heéten, vagy valami ilyesmi, Megbintettem volna valahogyan. Tobbet sz6ba sem allt volna a fiatalabb fitval, az biztos. 2. tanar: En ugyanigy tettem volna, de lehet, hogy a fiatalabb fitit is megbiintetem, amiért befurakodott k6zéjtik jatszani. Utana megmondtam voina mindkét csoportnak, hogy addig nem jéhetnek le jatszani a palyéra, amig ki nem taldliak, hogyan tudnak megfémi egymas mellett. Kar. hogy ez a modszer sosem miikédik, bar egy idére megsztinnek az ésszetizesek. EMK-t oktaté: Kivanesi vagyok, hogyan valik be a gye- rekek mostani terve, és hogy késébb miként tudjak egyedtil megoldani az ilyen helyzeteket. 7. tanar: Enis, és arrais, hogy milyen médszert hasznaltal, amivel most ilyen gyorsan dl6re jutottak. 2. fejezet Az életjobbito izenetek kifejezése A diakok felkészitése TJanarokként felkeszithetjk a diakokat arra, hogy miként vegyenek részt életgazdagité, erészakmentes szervezetek munkajaban, illetve hogyan hozzak |étre azokat. Ehhez meg kell tanitanunk nekik egy olyan nyelvet, amely lehetévé teszi a masik emberrel valo igazi, pillanatrol pillanatra alakulé kapesolatot. Ezt a nyelvet erészakmentes kommunikaciénak nevezem. E nyelv segitségével a tanarok és a didkok partnerekké valhatnak, a didkok hare nélkil oldhatjak meg a nezeteltéréseiket, hidak €pitheték korabbi ellenfelek példaul a sziilék és az iskolatanacs - kézétt, és hozzdjarulhatunk sajat magunk és mdsok jélétéhez. Felteheté a kérdés: ha mindez igaz, miért nem tanuljuk meg mindannyian ezt a csodalatos nyelvet, és miért nem beszéliink igy életink minden napjan? Sajnalatos médon a nyelv, amelyet tanultunk, arra tanitott meg bennunket, hogy ertékitéletet_alkossunk sajat magunk és masok tetteirdl, olyanokat, mint ,,rossz/ jo”, ,helyes/helytelen”, ,helyénvalé/nem_ helyénvals”, normalis/abnormalis”, , megfelel6/nem megfelela". Azt a hitet is belénk nevelték, hogy a vezeté pozi- cidban lév6k tudjak, hogy e jelz6k kéztil melyik az,30 Az életiobbité zenetok Kitejezése amelyik leginkabb illik egy adott helyzetre. Ha azt a cimkét viseljiik magunkon, hogy ,tanar” vagy ,iskola~ igazgato”, azt hissziik, tisztéban vagyunk vele, mi a legjobb mindazok szémara, akikre felUigyellink; és mindazokra, akik nem alkalmazkodnak a déntéseinkhez, olyan cimkét aggathassunk, mint negyiittmiikédésre képtelen”, ,kOzdsségbomlaszto”, sdt ,,€rzelmileg zavart". Ezzel egyidejileg ,eredményt felmutatni nem tudo"-nak bélyegezzlk énmagunkat is, ha erdfeszitéseink kudarcot vallanak. Nyelviink ilyeten haszndlata hozzajarul a tekintélynek valo behédolashoz, amelyen a hatalmi rendszerek alap- szanak. Egyszer egy radios beszélgetés soran azt kerdezte t6lem a riporter: ,On szerint mi jarulna hozza leginkabb abékéhez a Féldén?” Azt feleltem: ,Az, ha meg tudndnk tanitani az embereket sziiksegletekben gondolkodni, ahelyett hogy moralis itéletekoen gondolkadnanak, mint amilyen a ~helyes/helytelens, vagy a »jo/rossz«" Haha! Hallaniuk kellett volna, ahogyan égni kezdtek a telefonvonalak. Rengetegen megijednek, amikor egy ilyen kijelentést hallanak, és azt gondoljak, arra akarok kilyukadni, hogy senki se mondjon semmilyen itéletet, 6s hogy mindenki széméra a teljes engedékenység lenne a legjobb. Epp ellenkezéleg! Azok az emberek, akik hisznek valamiben, akarcsak én, hatarozott nézetekkel rendelkeznek az emberi értékek tekintetében, de inkabb megitéinek ezek alapjan az értékek alapjan, minthogy mordlisan barkit is elitéinének. Tobbséguink tigy gondolja, hogy az EMK nyelvét egyaltalén nem nehéz elsajatitani, Ami nehéz, az nem mas, mint leszokni a mordlis itéletekr6l, azaz a hatalmi nyelvrdl. Az életiobbité Gzenetek kifejerése 31 A moralis (téletek hatdsa a tanuldsra A legielentéségteliesehb eset, melynek segitségével meg tudtam mulatni a tanaroknak, mi a kilénbség a mordlis itéletek és az értékelés kézétt, egy norfolki iskolaban tértént Virginiéban. Eppen azt magyaraztam, hogyan lehet értékelni a didkok iskolai elémenetelét. A tanarok kétkedéssel haligattak, miszerint lehetséges egy digk teljesitrényét anélktil is értékelni, hogy egy adott kérdésre acott valaszat ,helyesnek” vagy ,hely- telennek” itéInék. Hogy bebizonyitsam, ez igenis lehet- séges, atvettem t5llik szamos orajukat aznap, példaul matematikat, kOrryezetismeretet és nyelvordkat. Mind- egyik oramat videokazettara vették, Tobb mint négyéranyi felvétel késztilt azon az iskolai napon, ehhez képest az iskola vezetisége kézélte velem kesébb, hogy mar a felvétel elsé tiz perse elegendd volt ahhoz, hogy meggyézzem a tanarokat a moralis itéleteket mell6z6 értékelés fontossagardl. Az emiitett tizperces szakasz alatt egy kilencéves kisfil: éppen szdmtanpéldat oldott meg. Lattam, hogy a lapjan a kilencet hattal osszeadva tizennégyet kapott eredményill. Azt mondtam neki: ,Fiacskam, kivancsi vagyok, hogyan kaptad ezt az eredményt. Nekem mas jott ki. Megmutatod, hogyan jutottal ere az ered- menyre?” A Kisfid lehajtotta a fejét, és simi kezdett. Azt kérdeztem: ,Mi a baj?” Act felelte: ,Elrcntottam!” A tanaroknak ennyi elég volt. A kisfid: harmadikos korara_megtanulta, hogy az iskoléban semmi mas nem szamit, mint az, hogyan itélik meg masok. A meg-32_Az életiobbite uzenetek kifejezése jegyzésemet Ugy forditotta le maganak, hogy elrontottaa feladatot, anélkill hogy én ezt mondtam volna. Nemesak azt ,hallotta”, hogy elrontotta, de a ,,valaszabol” az is kiderillt, mennyire szégyelli magat, amiért elrontotta. Nyilvan a szAmtanpélda elrontasa szdmara olyan jelzk- héz kapesolédott, mint ,hillye”, vagy olyan kovetkez- ményekhez, mint példaul egy csoportbdl valé kizaras, llyen hamar elérjuk a didkokban, hogy ne legyen mas céljuk az iskolaban, mint a pozitiv itéletek elérése és a negativ itéletek elkertilése. Az iskolai nevelés céljanak ezzel szemben annak kellene lennie, hogy a gyerekek elsajatitsak az életet gazdagabba tevé készségeket és tudast. Az itéleteken alapulé tanulds Iétfontossagui a hatalmi rendszerek fenntartasdhoz, amelyben a munkat azért végezziik, hogy jutalmat kapjunk érte, és hogy elker a bintetést. Sem jutalmakra, sem buntetésre nincs sziiks6g akkor, ha az emberek tudjak, hogy erdfeszitéseik miként jarulnak hozza sajét maguk és masok jélétéhez. Emiékszem, egyszer egy texasi tanamé mennyire diihés lett, amikor megprébaltam elmagyarazni neki a moralis itéleteket mell6z6 értékelés el6nyeit. Azt felelte: »Ezzel sak bonyolultta tesziink valamit, ami egyszerti. A tények tények, és én semmi rosszat nem latok abban, ha egy tanar azt mondja a didknak, hogy ez a valasz rossz, ha az rossz; vagy hogy a valasz jo, ha az jo". Megkértem, hogy mondjon egy példat, amelynél ez ennyire egyértelmi. Azt felelte: ,Példaul tény, hogy Kolumbusz Kristof fedezte fel Amerikat”. Aznap éppen egy olyan baratom kisért el, aki szarmazasat tekintve indian, Halkan csak ennyit mondott a tanarndnek: »Anagyapam nem ezt mondta”, Az életjobbite izenetek kifejezése 33 A teljesi tmény eértékelé Az értékeken alapuld értékelés révén a didk megtudja, hogy teljesitménye dsszhangban all-e tanitdja igényeivel, ortékeivel_ vagy sem, Az ilyen értékelésben nines semmilyen metev, moralis itélet, amelyet a kéznyelv kritikanak” nevez, de olyan pozitiv itélet sem, mint ami- yen a ,dicséret” vagy bok”. llyen alapon egy tanar mondhatja azt példaul, hogy ,egyetértek”, vagy nem ortek egyet”, azt azonban nem, hogy ,ez helyes”, vagy .ez helytelen”, A tanar elmondja, hogy mit szeretne, ha a diakok megtennének, de nem hasznal olyan kifejeze- seket, amelyek arra utalnak, hogy a diakoknak nincs mas valasztasuk, mint peldaul ,kell”, ,nem szabad” vkellene”, ,muszaj". Ahhoz, hogy a tanarok konnyebben el tudjak ké- telezni magukat az ilyen nyelv mellett, barmily nehéz is az kezdetben, egy killonleges érzékelét haszndlunk az 6letjobbite iskokikban. Egyetlen tanart sem engediink be az ajtén, akinek e szavak barmelyike szerepel a ludataban: ,igaz, hamis, helyes, helytelen, j6, rossz, normalis, abnormalis, tiszteletteljes, tiszteletlen, tehet- séges, tehetségtelen, kell, kellene”, és féleg: ,muszai”. Azok a diakok, akik ilyen itéletmentes iskolaba jarnak, énszantukbél tanulnak, s nem azért, hogy megdicsérjék oket vagy hogy elkeriijék a moralis itéleteket és a buntetést. Minden tana tudja, de legalébbis el tudja képzelni, milyen Grém az olyan didkot tanitani, aki 6szintén tanulni akar. Mai vilagunkban tulontdl ritka mar vagy még - az ilyen. Remeélem, mostanra kezd vilagossa valni, hogy pusz- tan egy masfajta nyelvezet hasznalataval az értékelést illetéen milyen radikalis valtozas térténik az oktatasi34 _Ar életjobbité izenetek kitejezése rendszerben. Szinte hallom a kérdeést: ,,De mi a helyzet a bizonyitvannyal? Mi a helyzet a dolgozatokkal és a felmérdkkel?”. Megprébalok majd valaszt adni ezekre a kérdésekre is, de elbb szeretném felsoroini az EMK elemeit. Az EMK alkotoelemei Az EMK abban segit, hogy tudhassuk, és vilagosan kifejezhessiik, hogy: =milyen, a szUkségletiinket kielégité dolgot észleliink, ~ milyen, a szukségletiinket nem Kielégité dolgot észle- tunk, éppen mit érziink, és mire van szlikségunk, - milyen tett végrehajtasat kérjlik, hogy megkapjuk azt, amire szUkségink van. Tovabba: az EMK-ban a vélemények és hitek véle- ményekként és hitekként hangzanak el, nem pedig tényekként. Az EMK abban is segit, hogy egyuttérzden meghalljuk, hogy: —amasik ember milyen, a szUkségletét kielégité dolgot észlel, — amasik ember milyen, a szilkségletét nem kielégité dolgot észlel, —amasik ember éppen mit érez, és mire van sziiksége, ~ a masik ember milyen tett végrehajatasat szeretne, hogy megkapja azt, amire sztiksége van. Jegyezd meg: az EMK-ban nem az a célunk, hogy megkapjuk, amit akarunk, hanem hogy olyan emberi kapesolatot teremtsiink, aminek eredmenyeként min- denkinekaszlikséglete kielégiil. Egyszerre ilyen egyszerti és ilyen osszetett. Az életjobbits lizenetek kitejezése 35 Az EMK fontos része, hogy képesek legyiink meg- figyelni, amit a masik ember tesz, anélkiil hogy abba kritikanak tlinhet6 értékelést kevernénk. Tapasztalatom szerint ugyanis, ha valaki kritikat hall, akkor valészinGileg nem elégiil ki a sziikséglete (pl a didknak tanulnia kell vagy a tandmak tanitania kel), A birdlat Altaléban védekezést vagy viszontkritizélast valt ki, nem pedig egylittmikédést. Még ha meg Is teszi az illeté, amit mi elvarunk téle, a tettét valészintileg a szégyenérzet, a bUntudat vagy a biintetéstél val6 félelem vezérli, s nem az a vagy, hogy valakinek a sziksegleteit kielégitse. Amikor az emberek az emlitett okok valamelyike hatasdra cselekszenek, akkor az minden érintett szamara sokba kertl. Sokba keriil a masiknak, mert elembertelenité hatasu ilyen szandékkal cselekedni. Es sokba kerUl nekiink is, mert ha ilyen elembertelenitéssel kapesolédunk dssze, az csdkkenti a masik abbéli Grémet, hogy hozzajarulhat a mij kézérzetiinkhéz, és még anak a valosziniiségét is minimalisra redukailja, hogy valaha is kedve lesz ehhez Ruth Bebermeyer, aki zeneszerzé és kalts, a kvet- kez dalszéveget irta, hogy segitsen a gyerekeknek megérteni az értékitélet néikiili megfigyelést: Sosem talalkoztam még lusta emberret: de olyan emberrel mar igen, akit ~ amig figyeltem 6t - még sosem lattam futni. Es talalkoztam mar olyan emberrel is, iki néha megtette, hogy ebéd és vacsora kéz6tt lediéit aludni, vagy otthon maradt egy esés napon, Je fusta az nem volt. Mie/étt boondnak néznéi,36__Az életjobbité uzenetek kitejezése gordolkogj el, lusta volt-e 6 valéban, vagy csak olyan dolgokat tett, amiért mi valakire a ,lusta” cimkét akasztjuk? Sosem taldlkoztam még hiilye gyerekkel; de olyan gyerekkel mar igen, aki néha szémomra érthetetlen dolgokat miivelt, vagy tigy tett meg valamit, ahogy én nem tettem voina. Talélkoztam mar olyan gyerekkel is, aki masként latta a vilagot, mint én, de hillye az nem volt. Miel6tt hillyének neveznéd, gondofkodj el, hillye gyerek volt-e 6, vagy csak olyan, aki mas dolgokat tudott, mint te? Barhogy is kerestem, még sosem talalkoztam szakaccsal; de olyan emberrel mar igen, aki a vacsorankat a hozzavalokbo} sszealitotta. Es olyannal is, aki begyuijtotta a tlizhelyet, figyelte, hogy megfétt-e mar rajta az étel. igen, ilyent mar lattam, de szakacsot még nem taldltam. Atuid el, amikor ranézel, szakacsot latsz-e vagy egy embert, aki olyant tesz, amit mi fézésnek neveziink? Akit egyesek lusténak mondanak, azt masok faradtnak vagy kimeriiltnek. Akit egyesek hulyének neveznek, azt masok csak masfajta gondolkedastnak. Széval, arra jétiem ra, hogy elkertilhetjiik a zavart, ha nem keverjiik dssze azt, amit latunk, azzal, ami a véleménytink rola, Mielétt még rém sz6indil, azt is elismerem, hogy ez esak az én véleményem. Az életjobbite Uzenetek kifejezise 37 »Megfigyelésen” vagy ,észlelésen” azt értem, amit latni, hallani vagy érinteni lehet, amit egy videokameraval {ol lehet venni. Ez leird jellegi dolog. Az értékelés azon- ban mar az éltalunk megfigyelt dolgokkal kapesolatban megfogalmazott kévetkeztetést is tartalmaz, Az EMK nem arra tanit, hogy legytink teljesen targyilagosak, és tartozkodjunk minden értékitélettél. Megmondhatjuk a masiknak, hogy mit érziink azzal kapcsolatban, amit eszleltiink, s hogy mi mit értékeltink. De azt Uvélteni egy ayereknek, hogy: ,Gyuri! Nagyon csunya dolog volt, hogy febe verted Lacit azzal a favall” nagymértékben killonbézik attél, ha azt mondod: ,Megrémiszt Gyuri, amikor azt latom, hogy faval vered fejbe Lacit, mert az osztalyteremben mindenkit biztonsdgban akarok tudni.” A kévetkezé példasorral tudom a legjobban szemiléltetni a tiszta megfigyelés (szlelés) és az ortekitéletet is tartalmazo meagrfigyelés @szlelés) kézti killonbséget: ae Példa az értékitéletté] a an kilonvalasztott cevered6, megfigyelésre Iilségosan békezti vagy. Amikor azt ldtom, hogy az ebedpanzedet az utoisé tillerig masoknak acod, azt gondolom, hogy til békezii vagy. Dani helogatia a teendéit. Dani a vizsgaira csak az azokat megel6z6 este kezd tanulni Nem hiszem, hogy idére elkésztil a dolgozataval Vagy: Azt mondta, hogy ,nem késziildk el iddre a dolgozatommal”, Nem késziil el idére a dolgozataval,38__Azéietiobbits dzenetek kifejezése Példa az értékitélett6l kiilénvalasztott megfigyelésre Ha nem harmonikusan Osszeallitott étrenden élsz, akkor attdl tartok, esetleg romlani fog az egészségj dllapotod. igyelés Ha nem harmonikusan Ssszeallitott étrenden 6lsz, akkor romlani fog az egészségi allapotod! Acciganyok elhanyagoliak Még sosem lattam a a hazuk k6rilli terdletet. Rozsa utca 16. alatt lak6 cigany csalidot a jardajukon havat lapatolni Kiss Béla rossz focista. Kiss Béla az utébbi 20 meccsen egyetien gott sem lott Janos estinya, Nekem nem tetszik Janos. kulseje. A jobb oldali oszlopban szerepié néhany példaban a vélemény véleményként szerepel, s nem tényként; mas esetben pedig egyaltalan nincs benne vélemény, esupan megfigyelés Az életjobbits dzenetek kifejezése 39 1. gyakorlat Megtigyelés vagy értékelés? A megfigyelés és értékelés kézti kiilénbségtételi ké- pességed vizsgalatara végezd el a kévetkez6 gyakor- latot! Karikazd be a kévetkezé mondatok kéziil azt, amelyet tisztan megfigyelésnek tartasz, amibe nem keveredik értékitélet! 1. Amikor megkértem Mariat, hogy figyeljen ra, gorom- ban felelt.” 2. ,Sanyi azt mondta nekem, hogy a kutyaja megette a hazi feladatat.” 3. ,Hallottam, ahogy a hatodikos azt mondta a harma- dikosnak: »Hulye vagy.«" . Ez a kiny nagyon oko: .Csodalatosan irsz!" 6. Nem emlékszem olyan esetre a héten, amikor be- cséngetés elétt érkezett volna meg reggel az isko- laba.” »€z a fil egy kis zsarnok.” -Azt mondta nekem, hogy tanulasi rendellenessége van.” »Lattam, ahogy harom masik lannyal beszélgetett és nevetett, mikdzben az Uj osztélyatarsara mutatott.” 10, ,, Nagyon bomlasztéak voltak.” 2N Az én megolddsaim a 1. gyakorlatra: 1, Ha bekarikaztad ezt a szamot, akkor nem értiink egyet. Szerintem a ,goromban” értékitélet. Ertékitélet helkilii megfigyelés példaul ez lenne: Amikor meg- kertem Mariat, hogy figyeljen ra, azt felelte: Nekem senkire sem kell figyeInem!”40__Az életjobbité azenetek kifejezése 2. Ha bekarikaztad ezt a szémot, akkor egyetértiink abban, hogy olyan megfigyelés hangzott el, amibe nem keveredett értékitélet. 3. Ha bekarikaztad ezt a szamot, akkor egyetértiink abban, hogy olyan megfigyelés hangzott el, amibe nem keveredett értekitélet. 4. Ha bekarikaztad ezt a szémot, akkor nem értink egyet. Szerintem a ,nagyon okos” értékitélet. Erték- itélet nélkilli megfigyelés példaul ez lenne: ,Minden vizsgajan szdmomvra kielégité valaszt adott minden kérdésemre.” 5. Ha bekarikaztad ezt a szamot, akkor nem értlnk egyet. Szerintem a ,csoddlatosan” értékitélet. Ertek- itélet nélkuli megfigyelés példaul ez lenne: .A tdrté- netedben minden szereplé életének jeliemzésére legalabb harom bekezdést forditottal.” 6. Ha bekarikaztad ezt a szamot, akkor egyetértiink abban, hogy olyan megfigyelés hangzott el, amibe nem keveredett értékitélet. 7. Ha bekarikaztad ezt a szamot, akkor nem értink egyet. Szerintem a ,zsarnok” értékitélet. Ertékitélet nélkuli megfigyelés példaul ez lenne: ,Hat diaktél hallottam, hogy veréssel fenyegette meg dket, hanem teljesitik az akaratat” vagy ,Tébbszér lattam, ahogy szUnetben kiveszi a labdat mas gyerekek kezébé.” 8. Ha bekarikaztad ezt a szdmot, akkor egyetértlink abban, hogy olyanmegfigyelés hangzott el, amibenem keveredett értékitélet. A ,tanulasi rendellenességet” értékitéletnek tartom, am az ,Azt mondta nekem, hogy tanuldsi rendellenessége van" csupan megfigyelése annak, amit 6 tett. 9. Ha bekarikaztad ezt a szamot, akkor egyetértiink abban, hogy olyan megfigyelés hangzott el, amibe nem keveredett értékitélet. Az életiobbité Gzenetek kifejazése 41 10. Ha bekarikaztad ezt a szAmot, akkor nem értiink egyet. Szerintem a ,bomlaszto” értékitélet. Ertékitélet Nélkilli megfigyelés példaul ez lenne: ,Hangosabban nevettek, mint ahogy én szerettem volna, mikézben megprdébaltam nekik titmutatast acni.” Az érzelmek azonositasa 6s kifejezése Az EMK egyik alapfeladata a figyelmet az éppen orzett érzelemre iranyitani. Ehhez szikség van az érzelmek kifejezésében valé jartassagra. Mivel sajnos faz uralds nyelvét tanultuk meg, ezért a legtébbunk kénnyen tudna féltucatnyi rokonértelmii sz6t mondani példaul ara a cimkére, hogy ,hillye”, am az érzéseink leirasara a ,j6" és ,rossz” szon kivlll mar kevés kife- jezest talandnk a szokinestinkben. Erzéstink megfogalmazdsakor segit, ha konkrét orzelmekre utalé szavakat haszndlunk, s nem sem- mitmond®, altalénos kijelentéseket tesztink. Ha azt mondom ,j6 érzés él bennem ezzel kapesolatban” vagy ,fossz érzés él bennem ezzel kapesolatban”, akkor nem tul vilagosan fogalmaztam meg, hogy mit is érzek. A ,j6” jelenthet emelkedettet, lelkeset, fel- szabadultat vagy valami hasonlét. A ,rossz” jelenthet csliggedtet, kedveszegettet vagy csupan kisfokt csalddottsagot. Nyelvunk nem teszi kinnytive érzéstink kézérthetd megfogalmazasét. Olykor hasznaljuk az ,érzés” sz6t, valéjéban mégsem érzésiinket fogalmazzuk meg, Figyeld meg a kévetkez6 példamondatokban, hogy amikor az érez igét ,hogy”, ,mint”, ,mintha", te", wneked”, ,én”, ,nekem”, ,6k” vagy ,nekik” szavak kévetik, akkor a beszélé nem érzést ir le:42__ Az életiobbito dzenetek Kifejezése — Uagy érzem, neked ezt jobban kéne tudnod. — Ugy érzem, fontosabb dolgokkal is foglalkozhat- nék. — Ugy érzem, (én) nem kaptam tisztességes arajan- latot. - Ugy érzem, (engem) artatlanul hurcoltak meg. — Ugy érzem, (6k) szeretnék, ha tavoznék. Sejtelmiink sines arrél, hogy a fenti mondatokat kimondé emberek torténetesen mit éreznek. Taldlgat- hatnank, de kénnyen lehet, hoay akkor tévednénk. Az utols6 allitas kézije példéul egyarant lehet lelom- bozott allapotban, de ugyantigy érlilhet is, hogy végre tavozhat, ~ A kévetkez6 oldalakon olyan szavak sorakoznak, amik segitenek kifejezni az érzéseidet. A felsorolés tavolrdl sem teljes. Add hozza a salatjaidat! Erzések, amelyeket akkor érezhetiink, ha nem kapjuk meg azt, amire vagyunk: aggacé bédut detmedt ekedvetienedett almos boldogtalan ——ddbbent elképedt apatkus borllaté dihongé elkeseredett bagyadt boris hos. elmétéz6 banatos osszankodé —egyhangi. «elit banettél sijtott —bosszuts egykedvti eltompult pankido base albétortalanodott érdektelen batotalan —bibdnatos.«—elborzadt erétlen begyuladt bis ekcsigazott —_érzékeny beledt biiskomor ——elcatiggedt-—=—=—rzéketlen beleunt bivalbélet —elgedetlen—_‘fdalmas benult csalédott élettelen ‘ako bizarmatlan —_esiggedt ehidegtt tract bizonytalan ——csggeteg -—selidegeneedett—fésult foktelen felajzott felbosziilt felduit felelemme! teli felénk felincult fénytelen feszélyezett feszengé fesaiit forronge folkavart frusztratt gondterhett gyémottalan ayészos «ayaszos hangulati cayenge (iyotred6 haborge haboze hharagos hatérozatlan heves deg hidegvérét vescztett hives deges ijeat indulatos ingadoz6 ingatag ingerlékeny __Axéletjobbite dzenetek hifelezise 43 ingerilt megkeseredett sovargd irtoz6 meglepett sulyos izgatott megremiilt ——_szégyenkez6 kabult megrendilt szenved6 kedveszegett megrettent —_szenvtelen kedvét vesztett_ megriadt szomorkasan kedvetlen megrdkenySddtt sovargé kelletlen megtort szomorkod6 keserii mélabus szomord kételkeds melankolikus —szorongd kétségbeesett_ méregbe gurult_ tamasz nélkii kidbrinduit == méeges tandcstalan kiegett mogorva tehatetlen kitéract morcos tepelods kimeritt morozus tétovazd kinkodo nehéz tombolo kizbkkent nyomorult tompa komor nyomonisagos —téprengé kézémbés nyomott tirelmetien Kézénybs hangulati tizes lagymatag nyugtalan unatkoz6 ‘fankadt Gnéngé undorodo lebenult dsszetort szivii unott ledermedt Osszezavarodott utalkazo lekevesziett _panikbaesett ures lendilletét reménytelen _vgyakoz6 veszett reményteleniil —_vigasztalan letagikus vvagyodo visszafogott magaba roskadt reményesztett visszavonulé maganyos ——rémiit vonakod6 megbotrankozott riadt zaklatott megesémorlétt rideg zatkézott megdébbent rosszkedvti-—_zavarodott meggydtért = savanyti zavaros meghdkkent —_siralmas zsibbadt megiedt sivar44 _ Az életjobbite uzenetek kifejezése Erzések, amelyeket akkor érezhetiink, ha megkapjuk azt, amire vagyunk: Almélkod6 émud bamuld békés betejesedett bizakodd bizd biztonsagban evo. bodut boldog boldogsagban sz6 buzgd bilszke csodalates esodalkoz6 dertlate derilt deris ber exsztatikus elémult elégedet elengedett éénk lettall élebicam eleven eképect ellagyult ellazult elmélyedt elmeriilt elragadtatott eltOkelt elvarazsolt emelkedett energikus érdeklodd felbatorodott feldobott felfrissillt felhangolt feliagut felpaprikazott felpezsdiilt folporgott felszabadult felvidult fetvilanyozott fogékony ‘olengedett folébredt folelenktit folfrisstit fOlpezsdilt friss gondtalan gyengéd gyonyorKodd halas higgadt huneut inletett inspirdlt izgatott azo jokedvti megkénnyebbiit kalandszomjas —meglepédott kedéles megnyugodott kellemies megrészegtit kellenesen —_nyitot izgatott niyugodt kiegyenstiyozott odaadé Kelégiit optimista kiphent 6rémmémorban Kvnesi uisz6 kénnyed érémteli légy 6rvendezé langols dsszeszedett lazas izgalomban pompas vd ragyogé begs rajongo lecsendesilt —_remek lekes reményked5 Fendiletes —_reményteli lenyugodott —_sugérzd Fenyigizott —_szenvedélyes letisztult szeretettelies magaval szereté ragadott tindds mamoros tireimes megbabondzott.tizes megbékét ——_jerdre kapott megbiivétt ——_ujngé megérintett —-_Udvézalt meghatédott —_vérakozo meghdkkent —_végteleni megigézett ——_boldog megindut vida megitasut vig Az éietjobbité izenetek kitejezése 45 2. gyakorlat Az érzelmek kifejezése Ha kivanesi vagy ra, hogy egyetértiink-e az érzelmek kifejezésével kapcsolatban, karikazd be azon allitasok szamat, amelyekben szerinted érzelmek kertlnek kifejezésre! 1. ,Ugy érzem, diihés vagy.” ,Orémmel latom, hogy befejezted a jelentést.” 3, ,Szomortt vagyok, mert ériilnék, ha mindenki igy 6rezné az iskolaban, hogy idetartozik, és ugy latom, te nem igy érzel.” 4, ,Elbtvéi6 vagy.” Amikor kérbevezetted az Uj didkot, boldog vol- tam.” .Halds vaayok, amiért elmondtad, mi nyomaszt.” .Ugy érzem, gyerekek, nem dolgoztok olyan keményen, mint tudnatok.” WAttél félek, nem lesz idéd befejezni a munkat.” ,Amikor nem teszitek azt, amit mondok, tigy ér- zem, nem tiszteltek.” 10. ,Boldog vagyok, amikor latom, mennyit tanulta- tok.” No ow Az 6n megoldasaim a 2. gyakorlatra: |. Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem értiink egyet. A ,duhés vagy" szamomra nem érzés. Szdmomra csupan azt arulja el, hogy a beszélé mit gondol a masik érzelmi allapotarél, a sajat érzései azonban nem keriilnek kifejezésre. Erzés kifejezése lenne szémomra az az dllités példaul, hogy ,Aggédom, amiért duhos vagy”, vagy ,Kivanesi vagyok, miért vagy diihés?”.46 Az életjobbité uzenetek kifejezese 2. Ha bekarikaztad ezt a sz4mot, egyetértiink aban, hogy érzelem kerillt kifejezésre. 3. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetértiink abban, hogy erzelem keriilt kifejezésre. 4. Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem értlink egyet. Az ,elbGvélé vagy” szémomra nem érzés. Szamomral csupan annyit jelent, hogy a beszélé milyennek itéli meg a masik személyt, a sajat érzései azonban nem kertilnek kifejezésre. Erzés kifejezése lenne szamomra. az az llités példaul, hogy ,Ugy ériilék, hogy ilyen elbiivolé vagy”, vagy ,Mindig boldogsdg télt el, ha latlak”. 5, Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetertiink aban, hogy érzelem kerilt kifejezésre. 6. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetertiink abban, hogy érzelem kerillt kifejezésre. 7. Ha bekarikaztad ezt a szdmot, nem értiink egyet. A mondat szamomra nem érzés. Szerintem osupan annyit jelent, hogy a besz6lé mit gondol a diakok| cselekedetérdl, a sajat érzései azonban nem kerliinek kifejezésre. Erzés kifejezése lenne szamomra az az allitas példaul, hogy ,Szomortian létom, milyen munkat adtatok be”. 8. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetértiink aban, hogy érzelem kerilt kifejezésre. 9. Ha bekarikaztad ezt a szimot, nem értiink egyet. A ,nem tiszteltek” szamomra nem érzés. Szerintem csupan annyit jelent, hogy a beszélé mit gondol al hallgatok cselekedetérél, a sajat érzései azonban nem keriilnek kifejezésre. Erzés kifejezése lenne: szamomra az az llitas példaul, hogy ,,Csalddott! vagyok, amikor...", vagy ,Duhés vagyok, amikor...". 10. Ha bekarikaztad ezt a szdmot, egyetértlink aban, hogy érzelem kerllt kifejezésre. _ Az éietjobbi Urenetek kilejezése AT Az érzelmek elfojtasanak kockazata Negativ kovetkezményekkel jarhat, ha nem tudjuk vagy nem akaruk kifejezni az érzéseinket. Egy alkalommal felkétek, hogy tartsak EMK-tanfolyamot egy belvarosi iskolaban St. Louisban. Ahogy beléptem a terembe, a gyerekek, akik vidaman és olenken beszélgettek, hirtelen elnémultak. Jd reggelt!” ~ lidvézdltem Sket. Nema csénd. Nagyon kenyelmetlenul ereztem magam, de féltem eldrulni ezt. Ehelyett a legszakmaibb stilusomban kezdtem el a mondékamat: ,Ezen az ran olyan kommunikacios moddal foglalkozunk, amelynek az alkalmazasat reményeim szerint igen hasznosnak fogjatok majd talalni, otthoni és barati kapcsolataitokban egyarant”. Folytattam a mécszer ismertetését, am a jelek szerint egyiktik sem figyelt ram. Az egyik lany némikotoraszas utan eldhalaszotta taskajabél egy reszelét, és buzgé csinositani kezdte a kérmeit. Az ablak mellett tanulok figyelmet az utcai forgalom kététte le. Egyre kenyelmetlenebbiil éreztem magam, de tovabbra sem szoltam erré| egy szot sem Egyszer osak az egyik tanulo, aki nalam batrabbnak bizonyult, megszolalt: , Maga utal feketék k6z6tt lenni, igaz?” Megdobtentem, és azonnal megértettem, hogy az elrejteni probalt feszélyezettsegérzésemmel én magam jarultam hozza a fi gondolatahoz. ~Feszilltnek érzem magam - vallottam be -, de nem azért, mert ti feketék vagytok. A kellemetlen érzésem azzal kapesolatos, hogy nem ismerek itt senkit, és hogy szerettem volna, ha elfogadtok. Sebezhetéségem kimutatasa nagy hatassal volt a gyerekekre. Elkezdtek felélem érdekiédni, megnyiltak, beszéitek magukrdl, és az EMK-ra is kivancsiak lettek.48__ Az élotjobbit6 dizenetek kifejezése Késsuk az érzelmeket a zukségletekhez! Az EMK tudatositja benniink, hogy amit masok' tesznek vagy mondanak, az nem lehet érzéseink kivalto oka, legfeljebb dszténzdje. Az érzesek abbol szarmaznak, hogy megkapjuk-e, amire szukséglink van, vagy sem. Igy példaul nem az okozta a tanar félelmét, hogy Sara fejbe Utotte Lorit a tolltartojaval, hanem a benne ld, didkjai biztonsagat és jolétét szem elétt tarté szkséglet veszélyeztetése. Ha az adott pillanatban csupan alvasi szlikséglet élt volna benne — mert példaul fél éjszakat virrasztania kellett beteg gyermeke mellett -, taldn csak ellenérizte volna Lori fejét, hogy nincs-e rajta nyilt seb az tités miatt, és egyaltaln nem foglalkozott volna Saraval Masok mit itélése voltaképpen sajat sziikségleteink 4lruhdba’ bujtatott kifejezése. Ha példaul egy diak azt mondja a tanaranak: ,Ez nem igazsdg! Engem sosem szdlit fell”, a didk osupan az egyenléség iranti sziikségletének ad hangot. Ha a tanar azt mondja egy diakjanak, hogy: »£zen a héten minden orardl elkéstél. Ezek szerint nem érdekel a tanulds”, azzal azt a beteljestiletlen igényét fejezi ki, hogy értékeljék a munkajat, amelyet az orakra valo felkésziilésre, az orak megtervezésére forditott. Ha sziikségleteinket ilyen keriilé Uton fejezziik ki, azzal sajat érdekeinket veszélyeztetjtik. Minél kéz- vetlenebbill tudjuk ésszekapcsoini az érzéseinket @ szikségleteinkkel, annal kénnyebbé valik masok szamara, hogy egylttérzéssel forduljanak felénk. Ha ezzel szemben szlikségleteinket kézvetett mo- don, tehat értékitélet vagy értelmezés formajaban fejezziik ki, akkor beszélget6partneriink k6nnyen kri- itése, birakisa, elemezgetése és meg-| Az életjobbité Gzenetek kifejezése 49 tikanak tekintheti azt. Marpedig, ha valaki gy érzi, hogy kritizaljak, kénnyen védekezni kezdhet, vagy oppenséggel 6 kezd el kritizalni benntinket, ahelyett hogy egyiitt érezre vellink. Legtébbiinket sajnos nem tanitottak meg a sziik- ségleteinkben gondolkedni. Olyan gondolkodast nevelt belénk a vig, amely szerint a hibat masokban kell keresniink, ha nem kapjuk meg azt, amire sziik- segiink van. [gy kénnyen ,lusténak” bélyegezziik a diakjainkat, ha nem késztlinek el idére a hazi fela- datukkal, vagy ,,felelétlennek", ha otthon felejtik azt Szamtalanszor tapasztaltam, hogy amint elkezdunk arrol beszélni, mire van sziikségiink, ahelyett, hogy a masik hibdit soroinank, rendkivilli mértékben megnd annak az esélye, hogy vegiil mindenki megkapja azt, amire sziksége van Alapvet6 emberi sztikségieteink Autonémia ¢ dlmaink, céljainx és értékeink megvdlasztasa ¢ az dimaink, céljaink és értékeink megvaldsitésdhoz vezet6 ut megvélasztasa Megemlékezés, iinneplés * @ veszteségekre — szeretteink, almaink stb. olvesztésére — val emlékezés (gyész) @ az élet teremtésének és almaink beteljestilésének megiinneplése Integritas * értelem # hitelesség © kreativités * onbecsilés50 Az életjobbite izenetek kifejezése Egymasrautaltsag © bizalom biztatas © effogadas © elismerés © empatia erzelmi biztonsag © figyelmesség © hozzajarulds az élet gazdagitasahoz (olyanra forditani az erGnket, ami jobbé teszi az életet) © kozelség * kéz6ss6g e megértés * melegség « észinteség (az erét ad6 Sszinteség, ami lehetove teszi, hogy tanuljunk korlétaink megtapasztalasaboi) © szeretet « témogatas © tisztelet Testi gondoskodas e érintés © 6te! © hajlék # levegs © pihenés © szex © testmozgas, sport e védelem az életnek a mi léttinket veszélyeztet6 formaival szemben: virusok, baktériumok, rovarok, ragadoz6 éldlények (féleg az emberek...) viz saték © élvezetek @ moka * Onkifejezés Lelki kézosség @ beke @ harmonia inlet erend * szépség Az iménti lista természetesen nem teljes. Egy j6 baratom példaul, aki tanarnéként doigozik, elkészitette fa sajat listajat, amely a fiatalokkal vaio munkajaban hatékonynak bizonyult: van szlikséged? Autonémiara, hogy szabadon hozhassam meg a dontéseimet; teljesitményekre; benséséges érzelmekre; clismerésre; szépségre; lehetéségekre, amikor segit- hetek masoknak; kreativ énkifejezési formakra; testmozgasra; ételre; vizre; levegére; kraésmokara; harmoniara; becstletességre; észinteségre; Uj képességek elsajatitasdra; a szeretet és az Osszetartozas érzésére; rendre; békére; batoritasra; tiszteletre; nyugalomra; biztonsagra; térre; tamogatasra; Grintésre; bizalomra; megértésre. Ha van kedved, készitsd el a sajat listédat! Az egyet- len fontos kitétel, hogy csupan egyetemes emberi szikségletek szerepeljenek benne.52__Azleljobbie dzenetek kifejezése 3. gyakorlat A sziikségletek felismere A sziikségletek azonositasanak gyakorlasahoz kari- kazd be azon allitasok szamat, amelyekben a beszél6 felelésséget vallal érzelmeiért azaltal, hogy bevallja, hogyan kapesolécnak azok a szikségleteihez! . Megkénnyebbultem, hogy idében hazaértél, mer aggOdtam a biztonsagodért.” . ,DUhds vagyok, amiért cstifolod, mert fontes, hogy| liszteletben tartsunk mindenkit.” Kivancsi vagyok a hazi feladatodra.” .Sért6nek érzem, amikor azt mondod, hogy teged| ez nem érdekel.” sHa késel az 6rarél, az rosszul esik nekem.” »Megériilék, amikor firkalsz a flizetedbe!” ~Csalédott vagyok, mert szerettem volna érthetéen| elmagyarazni, de latom, nem sikerilt.” ,Boldogga tesz, amikor segitetek egymasnal . ,Mindig megdébbenek, amikor ilyesmit csinalsz.” 10. ,Halas vagyok, hogy bevallottad, mert nagyra ér- tékelem az dszinteséget.” np eo ae PS of Az én megoldasaim a 3. gyakorlatra: 1, Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetértuink aban, hogy a beszélé felelésséget vallal az érzelmeiért. 2. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetértiink abban, hogy a beszélé felelésséget vallal erzelmeiért. 3. Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem értunk egyet. Ha a beszélé hangot adott volna az érzései mogott allo szUkségletnek vagy gondolatnak, azt mondhattal Az életiobbits tizenetek ki 53 volna, hogy ,,Kivanesi vagyok a hazi feladatodra, mert mindig is szerettem volna tébbet tudni a delfinekrél”. 4. Ha bekarikaztad ezt a szAmot, nem értiink egyet. Szamomra egy ilyen kijelentés azt sugallja, hogy ki- zardlag a masik személy viselkedése felelés a beszél6 érzelmeiért, Nem tudjuk meg, milyen sziikséglet vagy gondolat all a beszélé érzése magétt. Ehhez pél- daul azt kellett voina mondania: ,,Sértének érzem, amikor azt mondod, hogy téged ez nem érdekel, mert sziikségem van ra, hogy meghallgass”. 6. Ha bekarikaztad ezt a szdmot, nem értlink egyet. Ha a beszélé hangot adott volna az érzései magott 4llé szUkségletnek vagy gondolatnak, azt mondhatta volna, hogy ,,Ha késel az orardl, az rosszul esik nekem, mert sziikségem van arra, hogy a rendelkezéstinkre Allo id6t maradeéktalanul ki tudjam hasznaini”. 6, Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem értiink egyet. Ha a beszélé hangot adott voina az érzései mégott Allo szukségletnek vagy gondolatnak, azt mondhatta voina, hogy ,,Dihés vagyok, amikor firkalsz a fiize- tedbe, mert sziikségem van ra, hogy az késdbb is j6 dllapotban maradjon”. 7. Ha bekarikaztad ezt a szdmot, egyetértiink abban, hogy a beszélé felelésséget vallal erzelmeieért. 8. Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem értiink egyet. Ha a beszél6é hangot adott voina az éerzesei mGgétt allo szlkségletnek vagy gondolatnak, azt mondhattavoina, hogy ,Boldogga tesz, amikor segitetek egymasnak, mert nagyra értékelem az egyilttmakadést és a kézés tanulast”. 9. Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem értiink egyet. Ha a beszélé hangot adott voina az érzései magott allé szukségletnek vagy gondolatnak, azt mondhatta voina, hogy ,,Mindig megdébbenek, amikor ilyesmit54 Az életjobbits tzenetek kitejezése _ csindlsz, mert szeretném megérteni, miért van sziik- séged erre” 10, Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetértiink abban hogy a beszélé felelsséget vallal érzelmeiért Kérd azt, ami szebbé teszi az életet! Tegyiik fel, hogy egy didk a héten mar 6todik alka lommal érkezik ugy az angolorara, hogy nem készitetté elahazifeladatat. Te elhatéroztad, hogy EMK-tfolytat: a didkjaiddal, ezért elfojtod magadban a késztetést, hogy lustanak és felelétlennek nevezd 6t. Ehelyet elmondod neki - értékitéletek belekeverése nélkil - hogy mit figyeitél meg. (,Amikor azt hallom tdled, hog nem olvastad el az olvasmanyt”), majd hogy hogyat érzel ezzel kapesolatban (,zavarban vagyok”), végi ésszekapesolod az érzést az ezt kivalto szkséglett (,mert szeretnék hozzajarulni a tanulasotokhoz, nem tudom, hogyan mélyedhetnétek el az amerika irodalomban anélktll, hogy olvasnatok beldle”). Eddi rendben is van. A befejezé lepés az, hogy kézléd a tanitvanyoddal mittehet azért, hogy te megkapd azt, amire szUksége van. Néha ez a legnehezebb. Mar dtsz6r meckérted, hogy olvassa el a kijeldlt részt a Huckleberry Finnbd| amit nem tett meg, szoval nines értelme Ujra kérni Mit javasolhat az ember ilyenkor, amivel kapcsolat horhat [étre a didkkal, 6s ami végre mindkettéjil sziikségletét kielégiti? Hogy megvalaszolhassuk ezt a kérdést, elbb azor kell elgondolkodnunk, hogyan hangzik egy kérés ai EMK nyelvén. Az elsé szempont: anak adjunk han: got, hogy mit kérlink, s ne annak, hogy mit nem Az életjobbité izenetek kitefezése SS Gyakran csak zavart kelt, ha azt kézlik vellink, mi az, amit ne tegyiink. A kedvenc példam az eldiskolas kislany esete, akit megkértek, hogy ne csipkedje az osztalytarsait, amikor diihés rajuk, Legkzelebb, ami- kor egy kisfit elvitte a jatékot, amit kinézett maganak, megharapta 6t... Azon till, hogy kérésiinkben az szerepel, amit aka- runk, érdemes konkrét cselekedeteket kérniink, és kerlilndnk az elvont, nem egyértelmti megfogalmazast. Ez mas vonatkozasban is igaz: ha érthet6en, vilagosan beszéllink, nagyobb a valésziniisége annak, hogy a zavainkra reagalnak. Azelvont, nem egyértelmii megfogalmazasbol ado- do zavart humorosan példazza egy rajzfilm, amelyben ‘egy Uszni nem tud6 ember beleesik egy toba. Kikiabal a kutyajanak a partra: ,Lassie, kérj segitséget!” AkOvetkez6 képen aztlatjuk, hogy a kutya egy pszicho- logus divanyan fekszik... Egy alkalommal félkértek, hogy segitsek néhany kozepiskolisnak, akiknek hosszU panaszlistajuk volt az igazgatdjuk ellen. Fajgyildiének tartottak, és bosz- szut akartak Allni rajta. A lelkész, aki az ifjakkal foglalkozott, nagyon tartott az erészak kirobbanasatol. A fiatalok az 6 kedvéért egyeztek bele, hogy talalkozzanak velem. Azzal kezdték, hogy ram zuditottak az igazgato faji diszkriminaciéval kapesolatos biinlajstromat. Tébb vadpont meghallgatasa utan azt javasoltam, hogy most tisztazzék magukban, mit kivannak az igazgato- tol. ~ Es az mire j6? - guinyolédott az egyikéjlik. - Mar megmondtuk neki, hogy mit akarunk. Az volt a valasza, hogy: Ki innen! Nem ti fogjatok nekem megmondani, hogy mit csinaljak!”.56 Az életjobbits uzenetek kifejezése Megkérdeztem a diakoktol, mit kértek az igaz gatotol. Tébbek k6ézt azt, hogy ne széljon bele a hajviseletikbe. Azt tanacsoltam, hogy legkézelebb = ha egyiittmtkédébb reakcidt ohajtanak - azt mondjal meg, hogy mit szeretnének, 6s ne azt, hogy mit nem. Ezt kévetéen azt kdzélték az igazgatéval, hoo) igazsagos banasmédban akarak részestiini, mire! 6 védekezésbe ment at, és hangosan tagadta, hogy! valaha is igazsagtalan lett volna. Megkockaztattam, hogy az igazgatétel még kedvez6bb reakciét kaptak} volna, ha pontosan kGrilirhato tetteket kértek volnai az ,igazsagos banasméd” helyett. Neémi egyiittgondolkodas utan talaltunk ra médot, hogy kéréseiket pozitiv megfogalmazasban fejezzék ki, A beszélgetésink eredmenyeként a diakok 38 pontba szedtek éssze azt, amit az igazgatétdl kérni szeretnének, beleértve az ,Egyetértesét kérjtik, hogy) szines bérti diakoknak is legyen szavazati joguk az iskolai egyenruha megvalasztasakor”, és ,Azt szeretnénk, hogy ,szines bérdi tanuldk"-nak szdlitson} minket, ne pedig ,hé, maguk”-nak”’ Masnap a diakok az igazgato elé tartak keréseiket, a begyakorolt pozitiv megfogalmazas segitsegével, Diadalittas telefonhivast kaptam tdliik: igazgatojul mind a 38 kérés teljesitesébe beleegyezett! Haro! nappal késébb a kertileti iskolai biztos felhivott, é: megkeért, hogy tanitsam meg az adminisztratoraiknal azt, amit a diakoknak tanitottam. A kérés 6s a kovetelés kézti kulonbseg Az EMK nyelvér megfogalmazott kérés harmadil aspektusa, hogy mindig tisztaban vagyunk a kérés és kovetelés kézotti kulonbséggel. Hamasokkévetelésnek Az életjobbits Uzenetek kitejezése 57 halljak a kéréstinket, azt hihetik, hogy amennyiben nem mondanak igent, hibaztatni fogjuk dket, esetleg buntetést is kapnak. Amikor valaki kévetelést hall, két lehetésége van: vagy meghunyaszkodik, vagy lazad. Mindket esetben kényszeritve vagy korlatozva érzi magat, és emiatt nem valdszinié, hogy egyittérzéen reagal. Ha példaul egy tanar azt mondja a diaknak: ,Hat- rahuznad a székedet, hogy idehozhassam a fosszilias. asztalt?”, az lehet kérés is, 6s kévetelés is. A kettd kOz6tti kilénbség nem abban ail, hogy milyen ud- variasan hangsulyozunk, hanem hogy mit tesziink, ha a diak nem teljesiti a kérésedet. Peld&nknal maradva, ha a diak azt feleli: ,Szeretnek itt maradni, ahol vagyok”, mire a tanar: ,Ez nem szép toled!”, akkor a mondat kévetelés volt. A tanar moralis iteletet mondott a diak viselkedésére ahelyett, hogy megprobalta volna megérteni a motivacidjat. Ime egy hasonio helyzet: Tanar: Hatrahzndd a szekedet, hogy idehozhassam a fosszilids asztalt? Diak: Szeretnék itt maradni, ahol vagyok. Tandr: Sérté, amikor visszautasitjatok, amit kérek. Judjatok j6l, mennyit jelent nekem a fossziliagytij- teményem! Ebben a jelenetben a tanar azt Allitja, hogy a didk megsértette az érzéseit. Amikor masokat hibaztatunk, gyakran azt reméljdik, hogy sikerlil bGntudatot kelte- nunk benniik. Miné! gyakrabban elutasitasnak vesz- zk, ha valaki nemet mond, vagy egyenesen bol- dogtalanségunk okanak, annal gyakrabban_hallja (najd ez a valaki a jovében kéréseinket kévetelésnek.58 Az életfobbito Uzenetek kitejezése 4. gyakorlat A kérések kifejezése Ha kivanesi vagy ra, hogy egyetértlink-e a kérésel helyes kifejezésével kapcsolatban, karikazd be azon’ allitasok szamat, amelyekben a beszélé kifejezi egy meghatarozott tettre vonatkoz6 kérését! . »Légy tisztelettud6, ha kérhetem!” . «Szeretném, ha figyelnétek, amikor beszélek.” . ,Szeretném, ha elmondanatok, hogyan értettétek’ mindazt, amit a feladattal kapesolatosan elmond- tam.” »Szeretném, ha a jévében pontosak lennétek.” . »Szeretném tudni, akarsz-e beszéini arrél, hogy mi tortént kézted és Tobids kdzétt?” »Szeretném, ha jobban igyekeznél.” ~Szeretném, ha az elkévetkez6 Gt perchen fél- retennétek minden tanszert, amit eddig hasz~ naltatok.” . ,Szeretném, ha sz6inal neki végre, mi az Abra.” . ,Szeretném, ha feltennétek a kezeteket, valahany- szor nem értetek valamit. Akad valaki, akinek ez ellenére van?” 10. ,Szeretném, ha igazsagosan jatszanank!” ena = a No on Az én megoldasaim a 4. gyakorlatra: 1. Ha bekarikaztad ezt a szdmot, nem értlink egyet. Aj nlégy tisztelettuds” szamomra nem egy meghatarozott tettre vonatkoz6 kérés. Az lenne, ha a beszélé példaul. azt mondta volna, hogy ,Szeretném, ha felelnél al kérdésemre, vagy elmondanad, mi az oka, hogy nem akarsz felelni!”. Az életjobbite Uizenetek kifejezése 59 Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem értiink egyet. A ,szeretném, ha figyelnétek” szamomra nem egy meghatdrozott tettre vonatkoz6 kérés. Az lenne, ha a beszél6 paidul azt mondta voina, hogy ,Miutan elmondtam, amit most mondani fogok, szeretném, ha a sajét szavaitokkal visszamondanatok, amit hallottatok!” 3. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetértiink abban, hogy a beszélé meghatdrozott tettet kért. 4. Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem értiink egyet. A _,szeretném, ha pontosak lennétek" szamomra hem egy meghatdarozott tettre vonatkoz6 kérés. Az lenne, ha a beszélé peldaul azt mondta volna, hogy ,Szeretném, hamegmondanatok, hajlandéak vagytok- © még csengetés eldtt felakasztani a kabatotokat 6s kipakolni a taskatokat?”, 5. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetertiink abban, hogy a beszélé meghatarozott tettet kért. 6. Ha bekarikazta ezt a szamot, nem értiink egyet. A. ,szeretném, ha jobban igyekeznél" szamomra nem egy meghatarozott tettre vonatkoz6 kérés. Az lenne, ha a beszélé példdul azt mondta voina, hogy ,Szeretném, ha megmondanad, miben segithetek, hogy jobban tudj ésszpontositani a munkadra, amig be nem fejezed." 7. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetértuink abban, hogy a beszélé meghatarozott tettet kért. 8. Ha bekarikaztad ezt a szdmot, nem értiink egyet A ,Szeretném, ha szdéinal, mi az abra” szamomra hem egy meghatarozott tettre vonatkozo kérés. Az lenne, ha a beszélé példéul azt mondta voina, hogy »Szeretném, ha megmondanad neki, melyik tette nem letszett neked, hogyan érzed magad most, és hogy mi az, amire szUkséged volt, de nem kaptad meg.”60 Azéletiobbite Uzenetek kilejezése 9. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetértiink abban, hogy a beszélé meghatdrozott tettet kért. 10. Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem értiink egyet. A ,,szeretném, ha igazsagosan jatszanank" szamomra) nem egy meghatdrozott tettre vonatkoz6 kérés, Az lenne, ha a beszélé példaul azt monata volna, hogy .Szeretném, ha megmondanatok, hajlandéak. vagytok-e mindannyian csupan egyszer sorra kerllni,, amig mindenki sorra nem keriilt?” A céi maga a folyamat Ha célunk csupan mas emberek viselkedésének’ megvaltoztatasa vagy akaratunk érvényesitése, az] EMK nem nekink vald, Ez a nyelv azok nyelve, akik’ csak akkor varnak igent egy masik embert6l, ha azt onként, egyuttérzésb6l mondja. Miutan az EMK célja egy olyan minéségti kapcso- lat megteremtése, amelyben lehetévé valik, hogy mindenki megkapja, amire sziksége van, haszna- latakor nem csupan arra téreksziink, hogy masok’ megtegyék, amit mi akarunk téliik. Amikor az embe- rek rajOnnek, hogy elsésorban a kapesolat e mind- ségenek — az Oszinteségnek és az egylttérzésnek| -a megteremtésére térekszlink, és hogy azt akarjuk, hogy mindenki megkapja, amire szlksege van, akkor, biztosak lesznek benne, hogy kéréseink kérések, nem pedig kévetelések. Ha a példaban szereplé tanarné, aki at akarta ren- dezni az osztalytermet a fossziliai miatt, megprobalta) voina megérteni a diaklanyt, miért nem akarja elhuzni a székét, rajhetett volna, hogy a kislanynak latasi problémai vannak, ezért nem akart hatrébb menni, Az életjobbité izenetek kifejezdse 61 A vele val egyittt érz6 beszélgetés soran egy masik diak talén 6nként felajanlotta voina, hogy odébb huzza a padjat. [gy mindenki megkapta voina, amire szuksége van, senkit sem ért voina kritika, és senkiben sem ébredt volna biintudat. Sajat gyerekeim komoly leckét adtak nekem a kovetelésekkel kaposolatban, Sokaig gy gondoltam, szUldkent az a feladatom, hogy kévetelésekkel alljak eld. A gyerekeimt6! megtanultam, hogy eldallhatok a vilag dsszes kévetelésével, mégsem érem el naluk, hogy barmit is megtegyenek. Elég megalazo az ilyen lecke mindazok szamara, akiknek hatalom van a kezUkben. Szilléként, tanarként, igazgatdként azt gondolhatjuk, a mi feladatunk, hogy megvaltoztassunk embereket, hogy jobb magavise- letre kenyszeritsuk Oket. A gyerekeimt6l ezzel szemben azttanultam meg, hogy semmire sem kényszerithetem oket, Gsak annyit értem el naluk, hogy azt kivanjak, bar tettek voina valamit. En pedig minden ilyen osto- ba kévetelést kévetéen azt kivantam, hogy bar ne kesztettem volna éket arra, hogy azt kivanjak, bar tettek voina valamit. Az emberek kévetelést halihatnak, luggetlentil attdl, hogy mit mondunk Eléfordulhat azonban, hogy hiaba vagyunk tuda- taban a széndékunknak, és hidba fogalmazunk gon- dosan, a kéréstinket néhanyan ekkor is kévetelésnek fogjak értelmezni. Ez killénésen igaz, ha hatalmi helyzetben vagyunk, és olyanokkal beszéliink, akiknek mar akadtak tapasztalatai a hatalom képviseldinek kényszerrendszabalyairél.62_Azdletiobbte dzenetek kifejezése Egyszer egy gimnazium igazgatéja megkért, mu- tassam be a tanaroknak, hogyan segithet az EMK szét érteni olyan tanuldkkal, akik nem mikédnek egyiitt a tanaraikkal tigy, ahogy azok szeretnék. Megkértek, hogy talalkozzak 40 olyan diakkal, akik ,beilleszkedési zavarokkal” kiiszkédtek. Megdébbenté, hogyan valnak az ilyenfajta meg- bélyegzések Snbeteljesité jéslattal Ha az iskola- ban rad ragasztandnak egy ilyen cimkét, te is fel- hatalmazasnak tekintenéd, hogy egy kis szint vigyél a szUirke hétkéznapokba, és mindennek ellenallj, amire csak kérnek... Amikor cimkét ragasztunk valakire, akkor hajlamosak vagyunk gy kezelni ét, hogy az’ tovabb oszt6nozze az illetot a problémas viselkedés, folytatasara. Az eredmény lattan - értelemszertien — még megalapozottabbnak hissztik a diagndézisunkat. uldk tudtak, hogy ,,beilleszkedési zavarban| minésitest kaptak, igy nem lepédtem meg, hogy amikor beléptem, legtdbbjik éppen az’ ablakon kildgva kiabalt és karomkodott az udvaron’ lév6 tarsaik felé. Egy kéréssel kezdtem: ,Szeretném, ha mindannyian’ idejonnétek és leulnétek, hogy elmondhassam, ki vagyok, és mivel szeretnék ma foglalkozni.” A tanulok fele leiilt. Nem voltam biztos, hogy valamennyien’ hallottak a szavaimat, ezért megismételtem a kéré- semet. Ezutan, ketté kivételével, a tébbiek is leUiltek. Az a ketté azonban, akik sajnos épp az osztaly lec. nagyobb névésti tanuldi voltak, tovabbra is az ablak- parkanyon logtak. .Elnézést” - szélitottam meg dket -, .a két Uriember egyike megmondana nekem, hogy mit hallott?” Egyik6jUk felém fordult, és ram mordult: Ja. Azt mondta, hogy oda kell menniink, és le kell diniink.” Az detiobbite izenetek kifejezése 63 | Tehat kévetelésnek Ezt gondoltam magamban: hallotta a kérésemet!” Hangosan pedig a kévetkezét mondtam: ,Uram!" (Megtanuttam, hogy mindig ,uram’-nak sz6litsam a nagy bicepsszel rendelkezé embereket, foleg ha még tetovalas is van rajtuk.) ,Hajlandé lenne megmondani nekem, hogyan adhatnam a tudtara kérésemet anél- kil, hogy az parancsolgatasnak hallatszana?” ~- Mi van? (Annyira megszokta, hogy a tanaraitol mindig kéveteléseket hallott, hogy meghékkentette a fogalmazasom.) ~ Hogyan mondhatnam el Onnek, amit szeretnék, aneikiil hogy Ugy tiinne, mintha nem térédnék azzal, hogy On mit szeretne? — ismételtem meg. Egy pillanatig tétovazott, majd megvonta a vallat, s igy szolt: - Nem tudom. Bolintottam. — Ez a parbeszédiink jo! példazza, hogy mirél szeretnék ma beszélgetni Ondkkel. Hitem szerint az emberek sokkal jobban élvezik egymas tarsasagat, ha parancsoigatas nélkil tudjak kifejezni a mondandé- jukat. Amikor elmondom, hogy mit szeretnék, az nem izt jelenti, hogy a kérésemet Onnek teljesitenie kell, ha nem akarja, hogy megkeseritsem az életét. Nem tudom, hogyan tegyem ezt meg Ligy, hogy elnyerjem a bizalmat. Megkénnyebbiilésemre ezt mar megértette a fiatal- ember, és a baratjaval egyiitt a helyére ballagott. Igen gylimélcs6z6 nap volt. Ha bizalmat szeretnénk ébreszteni masokban, jelezvén hogy kéréslink kérés, nem pedig kévetelés, sokat segithet bizonyos szavak haszndlata. Olyan szavaké, amelyek arra utalnak, hogy csak akkor varjuk64 Az dletjobbite tzenetek kitejezése el t6llk, hogy teljesitsék a kéréstinket, ha Onként haj- landéak ra. Mondhatjuk példaul, hogy .Volndl szives letrdini a tablat?” ahelyett, hogy ,T6 A leghatékonyabb médja, hogy bebizonyitsuk, ké- résiink nem kovetelés, éppen az, ha egyiitt érz6 kapesolatban maradunk az illet6vel akkor is, amikor 6 ppen nem akarja teljesiteni azt, amit kerUnk téle, Terjiink vissza a didkra, aki nem akarta elolvasni a Huckleberry Finnt! Tandraként elmondtad neki, hogy zavarban vagy (talan el is kedvetlenedtél, de al semlegesebb ,zavarban vagy” azért jobb, mert nem Sbreszt biintudatot), és hogy szeretnél hozzajaruini a tanulasdhoz, de nem tudod, hogyan mélyedhetne| el 6 az amerikai irodalomban anelkill, hogy olvasna e konyvbél, Ezutén kévetkezzék a kérés, amely legyen pozitiv (azt kérd, amit szeretnél, és ne azt, amit nem szeretnél); legyél konkrét és kézvetlen; s valdban ker), ne pedig kévetelj! Példaul: ,Elmondanéd, mi miatt nem olvastad el a kijelalt részt a Huckleberry Finnb6l?” Az eddigiekben tehat bemutattam az erészakmentes, kommunikacionak, vagyis az életet gazdagabba te- V6 nyelv alapjainak els6 felét. A masik fele ezutan’ kévetkezik, és arré| sz6l, hogy miként Iehet erdszak- mentesen hallgatni, és az életet gazdagabba tevd: médon valaszolni még akkor is, ha a diak reakcidja az elébbi kérdésre az, hogy ,Azért, mert a Huckleberry Finn unalmas”. Az életjobbits uzenetek kifejezdse 65 EMK a nevelésben Ami mindenkinek élvezetes Egytanarné erészakmentes kommunikdciotoktatott egy tizenot fos, 5-8 éves gyerekekbél allé csoportnak, skola utani program keretében. A csoport az iskola tornatermében talalkozott mindennap, tanitas utan. Az elsé husz percben bekaptak némi harapnivalot, beszélgettek és jatszottak. Ezt kovetéen a tanarnd bemutatott egy olyan tevékenységet vagy jatékot, amelynek segitségével reményei szerint a didkok élvezetes médon sajatithatjak el az EMK alapjait. Egyik nap éppen azt az egytittmukédésen alapulé Jatékot jatszottak, melynek sordn minden diak egy babzsdkot tesz a fejére, es zenére sétal kérbe-kérbe a tornateremben, ligy hogy a babzsak lehetdleg ne essenle. Ha mégis leesik, a diaknak mozdulatlanna kell merevednie. Senki sem vehette fel a sajat babzsakjat, meg kellett varnia, amig valaki mas felveszi helyette, a fejére teszi, és akkor Ujra sétalhatott kérbe-korbe. igy jatszottak egy ideig, mignem ket fii kezdte lelékdésni a babzsakokat a tobbi gyerek fejérdl. Hamarosan az ésszes gyerek rohangdini kezdett, lelékdésve a babzsakokat a tébbi fejérdl. A tanar nagyon elkedvetlenedett, és duhés lett. Rendre vagyott, és biztonsagban szerette voina tud- ni a gyerekeket. Elkialtotta magat: ,Szeretném, ha azonnal teiIne mindenki erre a kérre itt a folddn!”. A gyerekek fele a padléra festett kérhdz rohant, és leit. A tébbi tovabbra is csak rohangallt, egyre gyorsabban, és hajigalni kezaték egymasra a bab- zsakokat. ~ Fejezzétek ezt be, de azonnal! - kialtotta a tanan66 _Ardletjobbits azenetek kifojezise _ még az elébbinél is hangosabban. ~ Szereiném, ha idejénnétek, és leliinétek ide tistént! Mikézben a diakok a korhdz sétaltak, Sean, a hé- téves kisfil: a tanarndh6z lépett. A kovetkez6 beszél- getés zajlott le kéz6ttUk: Sean: ,Ms. Mary, most ugye dihés?” Tanarré (meglepetten és halasan, hogy valaki meg- hallotta): ,,O! igen, Sean, meglehetésen diihos vagyok, de jélesik, hogy észrevetted. Kivancst vagyok, honnan tudtad, hogy mit érzek?” Sean: ,Abbdl, ahogyan feivette a babzsdkokat a foldr6t." Tanarné (nevetve): ,Szdvai ennyire ldtni lehetett, hogy dihés vagyok? Sean: ,/gen.” Janarné: ,Mindenesetre sokat segit, hogy észrevetted. Mar ettdi nagyon megkénnyebbultem.” Ekkor a tanarné megkért mindenkit, hogy legyenek szivesek, csendben maradni. Tanainé (az dsszes diakhoz fordulva, akik most mar mind a kérén Ultek): ,Néndny perce, amikor rétok kiabdltam, hogy hagyjatok abba, és iljetek le, eleg duhés voltam. Szeretném, ha egyitt jatszanank, 6s egyiitt tanuindnk. Szeretném, ha ez mindnyajunk- nak élvezetes lenne, de amit csinditatok, az nekem nem volt élvezetes. Leginkdbb azért nem, mert féltem, hogy valamelyik6tok megsériil. Eimondana valaki, hogyan érteite, amit most mondtam?” 4, diak: ,,Azt mondia, felt, hogy megsérillink.” 2. diak: Es azt is, hogy dihds volt.” Tanarné: ,,Kész6ndm, hogy hallottatok, amit mondtam. Jé 6rzés, ha meghaligatiak az embert. Halas vagyok azért is, hogy Sean odajétt hozzdm, és megkérdezte, duhés vagyok-e. Par percig eleg Az életjobbite Uzenetek kifejezése 67 feldult voltam. Most mar megkénnyebbiiltem, de tovabbra is szeretném, ha olyan jatékot taléinank ki, amelyet mindannyian élveziink, 6s nem kell aggddnom a biztonsagotok miatt. Eimondanatok, hogy milyen volt nektek a kergetéz6s jaték?” 3. didk: ,,Szerintem jo volt. En éiveztem, és szerettem volna tovabb jatszani.” 4, diak: ,!gen, szerintem is j6 volt. Senki sem sérilt meg.” 5. diak: ,Nekem fajt, amikor megiitétted a fejemet!” 4. diak: ,,Csak mondod. Biztos nem fajt!” lanéré: ,,Ha jol hallom, voltak, akik élvezték a jatékot, 8s voltak, akik nem. Jol mondom?” A didkok bélogatnak. Tanarné: ,,Olyan jatékot szeretnék, amelyet mindenki elvezetesnek tala, és amelyikben mindenki bizton- sdgban van. Van-e valakinek dtlete, hogy milyen is lene ez a jaték?” A fennmaradé idében a tandrné és a diakok meg- vitatték, milyen is az olyan jdték, amelyet mindenki clvezetesnek taldl. Mint ahogyan az gyakran meg- térténik, ez a vals helyzet tanulsagosabbnak bizo- nyult az EMK szempontjabdl, mint azok a jatékok lettek volna, amelyeket a tanarné aznapra tervezett. Az aznapi foglalkozast azzal fejezték be, hogy leg- kOzelebb kiprobaljak a jaték harom kulénbéz6 valto- zatat, és meglatjak, melyik az, amelyet mindenki élve- zetesnek talall3. fejezet Empatiaval fordulni masok felé Az empatia Ebben a fejezetben arrél lesz sz6, hogy miként lehet empatiaval meghallani a masok szavaiban, vagy azok modgétt rejl5 Uzenetet ,erészakmentes fillekkel”. Az empatia a megértésnek egy sajatos médja, ami nem keverend6 dssze sem az intellektualis megértéssel, sem a szimpatiaval. Az empatidhoz arra van szikség, hogy teljes Isnyiinkkel a masik felé forduljunk, azaz egy olyanfajta meghallgatasra, amelyet a filozofus Chuang-Tzu a kovetkezGképpen fejez ki: Az a hallas, amelyhez csak a filltinket hasznaljuk, egy dolog. A hallottak megértése mar egy masik. A lelek befogadasa viszont nem kOt6dik semmilyen érzé- keléshez, sem a fulhéz, sem az értelemhez. Helyette azt kéveteli meg, hogy minden érzékszerviinket ki- Uresitsuk. Ha érzékszerveink kidirlitek, akkor egész Jénytinkkel készen allunk a befogadésra. ilyenkor tel- jesen atérezziik azt, ami eléttiink ail, amit a ful nem hall, az elme pedig nem ért.” részlet Thomas Moore Chuang-Tzu munkassAgarél sz6l6 kényvébél Az empatia egyik feltétele, hogy teljes mértékben jelen legyiink, és tiszta megfigyeléssel tapasztaljuk, mit 6rez a masik, és mire van sziiksége. Ha elemeznivagy értelmezni akarjuk a hallottakat, azzal éppen a: ellenkez6jét érUk el, mert az elemzés és az értelmezé: ekkor csupan elkédésiti a megfigyelést. Hogy ez n kOvetkezzek be, ligyelniink kell ra, hogy az elménk ni kezdjen el analizalni, mikézben Ugy tesziink, minthi hallgatnank az eléttlink alld személyt. Nem akarunl olyanok lenni, mint a férfi a rajzfilmben, aki barat felvetésere, riszerint ,Ugy érzem, nem figyelsz arra, amit mondok”, azt feleli, hogy Jl érzed, tébbnyire ugyanis arra figyelek, mit fogok valaszoini arra, amit mondasz”. A teljes jeleniét megkoveteli azt is, hogy megsza- baduljunk minden elételtevéstdl és elditélettd! a hoz~ zank beszélé személlyel kapcsolatban. Ezen nem azt értem, hogy nyomjuk el sajat érzelmeinket vele kapesolatban, inkabb azt, hogy ésszpontositsunk a beszélé érzelmeire, és ne hagyjuk, hogy sajat reak- cidink a beszélé és kézénk alljanak. A kévetkezé hasonlat szerintem, kivaléan példazza, | hogy az empatidhoz milyen jellegii ésszpontositas. sziikséges. Emlékezz vissza egy olyan idészakra, amikor | féjt valamid, peldaul a fejed vagy a fogad, mégis sikertilt teljesen belefsledkezned egy kényvbe! Mi térténik| ilyenkor a fjdalommal? Az onfeledtség pillanataiban eltdinik, Pedig nem nyomtad el, csupan figyelmed olyan mertékben dsszpontosult a szévegre, hogy nem voltal tudataban a fajdalomnak. Az empatias odafordulasban olyan mértékben dsszpontositjuk a figyelmlinket a masik aktudlis érzeimeire és szUkségleteire, hogy nem vagyunk tudataban a vele kapesolatos gondolatainknak és érzéseinknek. Ez a hasonlat segithet tisztazni a killénbséget az empatia és a szimpatia kdzdtt. Abban a pillanatban, hogy azt mondjuk valakinek: ,Ugy elszomorit, hogy Empaliiéval forduini masok feté 71 fajdalmaid vannak!”, mar nem tudunk empatidsan kapesolédni a masik fajdalmahoz. A sajét f4jdalmunkra helyezzUk a hangsulyt, amelyet a méasik fajdalma keltett bennunk. Ez a szimpatia. Empatidn alapuld re- akci6 lehet egy megfelelé pillanatban adott ajandék. Ha képesek vagyunk elébb empatiasan kapesolédni, majd szimpatian alapulé valaszt adni, az elmélyitheti a masik személlyel vald kapesolatunkat. Ezzel szemben, hamérakkor szimpatiaval valaszolunk, amikor a masik személynek empatiéra lenne szksége, az gyengitheti avele valé kapesolatunkat. A hallottak visszamondasa A figyelmes haligataés az empatidnak csupan egyik aspektusa. A masik az, hogy megbizonyosodunk arrél, hogy a beszélé szavait j6l értettiik-e. ,,Tudom, azt hiszed, megértetted, amit mondtam, de nem vagyok biztos benne, hogy észrevetted, én nem ugy ertettem” — ezt az ismeretien forrasbdl szarmazo idé- zetet egy tanartél kaptam az egyik EMK-tanfolyam oran, Tetszett, mert vildgosan felhivja a figyelmiinket a tényre, hogy sokszor meg vagyunk gy6zédve arrél, hogy pontosan értettuk a masikat, holott nem. Ha visszamondjuk neki, hogyan értettlik a szavait, az érzé- seit és a szlikségleteit, megbizonyosodhatunk afelél, valéban teljesen megértettlik-e dt vagy sem. Ha példdul egy dvodds elkezd sirni, hogy haza szeretne menni, kérdezziink vissza: ,Azért szeretnél hazamenni, mert hidnyzik az anyukad?”, mire konnyen lehet, hogy azt a valaszt kapjuk: ,Nem! Taldltam tegnap egy madarfészket, szeretnék hazamenni érte, hogy megmutathassam mindenkinek!”.72_Empétidve! fordulni masok felé Ketokmiattis dénthetiinkahallottak visszamonda: mellett. Az egyik: szeretnénk pontosan érteni, mit érez a masik, és mire van sztiksége. Ha visszamondjuk a hallottakat, lehet6séget adunk a beszélének, hog} szlkség esetén korrigaljon, és kéz6lje, valéjaban mi akart kifejezni. Amaésik ok: ha ugy érezziik, hogy a beszélé szeretn megbizonyosodni afeldl, hogy megértettiik-e azt, ami mondott. Ha ezen okbd! mondjuk vissza a hallottakat, az az empatia egyik kifejezési modja. Természeteser ekkor sem az a cél, hogy megmondjuk a masiknal mit érez, és mire van sziiksége, hanem az, hogy meg- tudakoljuk tdle: jl értettuk-e? Ha nem értetttik jol, engedjuk meg neki, hogy kijavitson benniinket! N akarjuk azt a latszatot kelteni, hogy jobban tudjuk, mi zajlik a lelkében, mint 6 maga! Ugyanilyen hozzaallast érdemes _ taniisitanun| még akkor is, ha az a személy, aki felé empatiay: szeretnenk fordulni, még csak meg sem szolal. H példaul egy kisgyerek egyedill dlldogal a jatsz6té szélén, megkérdezhetjilk: ,Maganyosnak érzed ma: gad, amiért nem jatszanak veled a tobbiek?”, ahelyet hogy kijelentenénk: ,Latom, maganyosnak érzed ma: gad, amiért nem jatszanak veled a tébbiek”. Egyiittérzésiinket néha szavak nélkiil is kifejezésr juttathatjuk. Ha teljesséqgel jelen tudunk lenni, és 4 tudjuk élni azt, ami a masikban éppen térténik, akkor egészen masképpen allunk hozza az illet6h6éz, mini amikor gondolatban kielemezziik, vagy a rairanyuld figyelés helyett azon térjUk a fejlinket, mit fogunk} mondani neki. Barmilyen formaban fejezziik is ki empatiankat, kielégitiink vele egy igen mély emberi szlkségletet, mégpedig azt, hogy valaki igazan| meghallgasson benntinket, és kézben ne itélkezzen’ felettiink. Empétiéval forduini mésok felé 73 Ha sikeriilt empatidsan kapesolédni a beszélé dital kifejezett érzelmekhez és sziikségletekhez, tisztazhatjuk, pontosan mit is szeretne téllink. Néha a beszélé hamar ratér arra, amit kérni szeretne t6lnk, maskor azonban az elész6r kifejezett érzelmek és szlikségletek mélyebb erzelmekhez és sztikségletekhez kapcsolédnak. llyenkor tovabbi hallgatasra és egylttérzésre van sziiksége, mieldtt megosztana veliink a kérését. (A jatsz6tér szélén all maganyos kisgyerek példaul félhet is, vagy diihés is lehet, mert mondjuk, korabban nézeteltérése tamadt az egyik osztélytarsaval.) Ket jel is utal arra, ha a beszélé kesz kifejezni a kerését, Az elsé jel az, amikor egylttérzésiink lattan megkénnyebbill. (Altalaban érezziik is ezt a megkény- nyebbillést) A masik, ennél is nyilvanvalébb jel az, amikor elhaligat. Ettél még, mielétt rakerdeznénk, mit szeretne tollink, nem art, ha megkérdezztik tole: .Szeretnél még mondani valamit?” A kérés meghallasa Milyen kérésekkel fordulhat hozzank a beszélé, miutan megbizonyosodott rola, hogy egyitt érziink vele? Néha csupan tudni szeretné, hogyan érziink az elmondottakkal kapcsolatban, maskor azonban 6rémmel latna, ha hajlandéak lennénk bizonyos tet- tekre is, amelyekkel kielégitenénk az altala meg- fogalmazott szUkségleteket. Ehhez természetesen meg kell érezniink, mit is akar téliink valéjaban, és ellendrizniink kell, jl érezzUk-e azt. Megkérdezhetjtik példaul a magdnyos kisgyereket: ,Oriiinél, ha segitenék taldlni neked jatsz6tarsat?” Ha nem érezzlik, milyen érzelmek és szliksegletek74 __ Empétidva’ fordutni masok tele éinek a beszélében, és hogy mit akar kérmi téliink, természetesen megkérhetjiik, hogy kézdlje. veliink. (Megkérdezhetjuk a magdnyos kisgyerektél, hog »Valami baj van? Szeretnél beszélni réla?"). Gyakrar eléfordul azonban, hogy a beszélé nem tudja jd megfogalmazni az érzelmeit, a sziikségleteit és a kérését. En magam hatékonyabb médszernek ér- zem, ha a sejét megérzéseinkre hagyatkozunk, mar amennyiben vannak, majd a megfelelé kérdésekkel megbizonyosodunk afeld!, hogy azok megalapozottal voltak-e. Empatias kapcsolédas Van egy médszerem, amelyet gyakran haszndlo| annak érdekeben, hogy segitsek a tanéroknak aj diakokkal valé empatias Kapcsolédast \étrehozni, 6 © képességilket fejleszteni, A mécszer abbdl all, hogy eljdtszom egy olyan didk szerepét, aki nem olvasta el a kételezs olvasmanyt, és amikor rdkerdeznek, hogy miért nem, azt felelem: ,Utalom ezt a kényvet! Unalmas. Mast akarok olvasni”, A tanar, akivel dol gozom, ekkor azt mondhatja: ,Semmi értelme empa- tiésan kapesclédni eben az esetben, hiszen teljesen egyértelmi, mit érez a didk, és mire van sziiksége” Ekkor megkérem a tanért, azért ellenérizze egy em- patikus kérdéssel, j61 gondolja-e. A tanar ekkor meg- kerdezi: ,Azt akarod mondani, hogy nem akarsz semmi olyasmit magtenni, amihez egy kis munka is kell?”. Ekkor Altalaban jelezni szoktam, hogy az ilyen jellegti kérdés csupén intellektudlis megkézelitése a didk lehetséges érzelmeinek és szUkségleteinek, és nem arra iranyulé kisérlet, hogy az empatias kapcsolat létrejéjjén. Empétiaval fordulni mésok felé__75 Ekkor tesziink még egy probat. En, megint a diak szerepében, elismétlem: ,Utdlom ezt a kényvet, unal- mas, mast akarok olvasni”. Atandr ekkortaln ezt mondja: ,Szoval azt szeretnéd, ha megengedném, hogy ma azt tehess, amit osak akarsz”. Ekkor jelzem a tanarnak, hogy ésszekeveri a diak kerését a dik sziikségletével, és emlékeztetem ra, hogy a szlikséglet nem foglal magaiban utalast arra, hogy meghatarozott illet6(k) meghatarozott tette(ke)t tegyen(ek}. Nemritkan a tanarnak négy-6t nekifutasra is szUksége van, mielétt pontosan vissza tudna tiikrézni a diék tenyleges érzéseit és sztikségleteit. Nezalik a leggyakoribb valaszokat, amelyeket a landrok adni szoktakamaremlttettkijelentésre, miszerint: »Utdlom ezt a kényvet! Unalmas. Szeretnék valami mast olvasni." Bizonygatas, magyarazkodZs: ,Eznagyon fontosolvas- many, killéndsen, ha tovabb szeretnél tanuini". Tesztelés (olyan kérdések, amelyekkel valamely infor- méciot akarunk kihdzni a diékbdl, ahelyett hogy az crzelmeit és a szikségleteit probalnank kitaldini): Mi olyan unalmas benne?”. Megértének tiinni, anétkil! hogy megbizonyosodnank, valdban megertettiik a hallottakat: ,Meg tudlak érteni”, vagy ,Didkként én is gyakran igy éreztem” Bocsénatkérés vagy hamis egyuttérzés: ,Sajndlom, hogy igy érzel", vagy ,Szomort vagyok, hogy igy erzel”.76 Empatiéval iorduini masok felé ité'kezés. ,Buta beszéd! A Huckleberry Finn klassziku: ma’ Egyetértés: ,igazad van, én sem szerettem ezt konyvet soha”. Egyet nem értés: Nines igazad. Nekem a Huckleberry. Finn volt a kedvenc kényvem.” Belemagyarézas: ,Csak probalod meguszni a hazi feladatot” Kéreifen tandes: , Aludj ra egyet, holnap takin masképp) gondolod!”. Szeméiyeskeaés: ,Nyilvan szornyii tanar vagyok, ha nem tudom a Huckleberry Finnt érdekesen eldadni”. Empatias kapcsolédas nélktil régtén a probléma- megoldas szakasziba fépni: ,Mit tehetnénk, hogy érdekesebbnek talald?” Tegytik fel, hogy a tanar négy-dt préba utan eljut a helyes kérdestez ~ Ezek szerint unatkozol a Huckleberry Finn olvasasa kézben, sot takin még farasztonak is talalod? ~Igen, raadasul nem is rendes angol nyelven beszéinek benne. ~ Sz6val a parbeszédek azok, amelyeket farasztonak talalsz? —Igen. Nem is nagyon értem éket. — Emiatt unatkozol, ugye? Segitségre van sztkséged a parbeszédek megertéséhez, igaz? Empétiaval forculni masok felé 7? Gyakran felteszik nekem a kovetkez6 kérdést az empatikus kapesolédast illetéen: Ha ilyen médon tlikrézni probaljuk a diak gondolatait és érzéseit, nem fogja-e azt hinni, hogy elnézziik neki a doigot?". A valaszomban prébalom vikagossa tenni, hogy killénb- ség van az empatikus megértés és az egyetértés kzétt. Kimutathatom, hogy megértem egy diak érzé- seit és sziiksegleteit anélkill, hogy egyetértenék vele, elnézném a viselkedését, vagy hogy driilnék a széban forgo érzéseknek és szlkségleteknek. Egy masik gyakori ellenvélemény a tanarok részé- rol, hogy az empatias kaposolodas néha hosszu megbeszéléshez vezet, ami nem tul praktikus, hiszen gyakran szorit az idé a tandra révidsége miatt. ,Ra- adasul mihez kezd a tébbi diak, mikézben én ennyi id6t szanok arra, hogy empatiasan kapcsolédjak ehhez az egyhez?”. Nos, véleményem szerint az empatias kapesolédas éppen az ellenkez6 eredményhez vezet, tobbszér takaritunk meg vele idét, mint ahanyszor veszitiink. Ezt igazolja az a munkapszicholdgiai tanulmany is, miszerint a vités helyzetek leggyorsabb megoldasi madja, ha minden egyes vitatkoz6 fél elismétli - a sajat szavaival megfogalmazva — az elétte megszélalé veleményét, és csak ezek utan vitatja azt. Az osztalyteremben ugyanez torténik. Ha a diakok azt latjak, hogy a tanér, a felettlik valé uralkodas helyett szeretné megérteni dket, akkor egyiittmukéd6 légkér alakul ki, amely gyorsitja a problémamegoldast, nem pedig lassitja. Ezért, amikor a tanarok azt mondjak nekem: ,marpedig az osztélyteremben a tanamak gondoskednia kell arrél, hogy haladjon a munka, emiatt nem vesztegetheti el az egész idét arra, hogy kifejezze, mennyire megérti a diakokat”,78 __ Empétiéval foraulni masok felé akkor emlékeztetni szoktam éket arra, hogy elev mennyi id6 elmegy a diakok teendéinek ujra és Uijr elismétléséve’. Ha példaul a tanar sokadszorra ismét| el az egyik feladatot, amelyet a diak sokadszorra se! hajt végre, gyakran jobban jart vona, ha megérteng, hogy a sz6ban forgé diak miért nem milkodik egylitt s azt kdvetéen mar elég egyszer megkérni ét feladatra. Az is gyakori hiba a tanarok részérél, hogy empatias kapcsoladast ésszekeverik a_ hallottal papagdjszerl elismétiésével. Véleményem szerin az empatias kapesolédas nagyon hasonlé ahhoz, mint amikor idegen nyelvti széveget forditunk anyanyelviinke. A forditas soran a cél az eredeti sz6veg értelmenek pontos megragadasa, majd ann: az anyanyeivre valé atiltetése oly modon, hogy kapott szovegben az olvasé mar otthonosan mo: Zoghasson. Ehhez hasonlé médon az empatias kapesolédassal a aélunk az, hogy a kifejezett Uze: netet leforditsuk altaiunk is értheté érzelmekre é sziikségletekre, amelyekben mar mi is otthonosat mozoghatunk. Etté| még a hallottak visszamondasa soran hasz nalhatjuk természetesen a beszél6é egyes szavait. szandékunk a fontos, nem a hasznalt szavak, és ez szandék nem mas, mint hogy empatids kapesolathé lépjlink a masikkal. Néha a tekintetiink vagy eg érintés is képes Iétrehozni az empatias kapesolatot, anélkul hogy barmit is mondanunk kellene. Empétiaval forduini masok fels 79 nem tudjak vagy nem akarjak kifejezni magukat Sajnos nem minden diék képes vagy hajlandé Ggy kifejezni magat, hogy abbol egyértelmtivé valjanak az érzelmei és a sziikségletei. Tobbségikk raadasul a hatalmi rendszerek nyelvezetét itta magaba, igy tobb médjat is megtanulta annak, hogy miként aledzza a valédi tizenetet. Ennek készénhetéen a tanéroknak kell megtanulni a felszinre hozni ezt az tizenetet még akkor is, ha a diak képtelen annak vilagos megfogalmazasara. Ahhoz, hogy egyutt tudjunk érezni olyanokkal, akik nem fejezik ki k6zvetlentl az érzelmeiket és sziikségleteiket, fontos megérteni a kévetkezét: ami- kor latsz6lag tamadassal, kritikaval vagy sértéssel talaljuk magunkat szemben, az gyakran csupan abbol fakad, hogy a beszélé szUkségletei kielégitetlenek, 6s ez neki faj. Hugh Prather megfogalmazésaban: Ha valaki kritizél engem, ato! nem leszek kevesebb. Maradok, aki voltam, mikézben kritikus gondolatok hangzanak el a beszélotél. Ezek az 6 gondolatai és 6rzései, nem az én lényem.” (Hugh Prather: Notes to Myself, 1970). A tanarnak tehat képesnek kell lennie kihallani az orzelmeket és az érzelmek okait még a kévetel6zésb6l, azitéletbél, a kérdésbil, a testbeszédbdl és a kérésbél is. A kovetkez6kben ezekre nézziink példakat 1. helyzet: a tanar hangot ad rosszallasanak az egyik diakkal kapcsolatosan, amiért a diak egy bizonyos médon viselkedik.80 Empatiéval fordulni masok felé Diak: ,Maga gonosz!" Tanar: ,Ugy érzed, megsértettelek, és tébb tiszteletet szeretnél, mint amit az eldbbi kijelentésemben hallot- tal?” 2. helyzet: a didk reggel megérkezik az osztdlyba, nem beszél senkivel, és félretil a tébbiektal. A diék eztittal meg sem sz6lai, de olyan arckifejezés az arcén, amelyet a tanar féjdalomnak értelmez. Tanér: ,Mondd csak, bant valami? Szeretnél beszéin r6la?” 3. helyzet: az egyik didkra raszéltak az osztalytarsal hogy hagyja éket békén. Diak: ,Engem senki se szeret!” Tanér: ,Szomorti vagy, és szeretnéd, ha befogadnanal a tobbiek?” 4. helyzet: az egyik sziilé bejelentkezett a tanar foga doorajara, mert beszélni szeretett volna arrol, hogy a kislanyanak problémai vannak a tandrral. SzUil6: A kisanyomnak soha, egyetlen korabbi ta néraval sem volt semmi baja.” Tanér: ,Azon aggédik, hogy a kislanya nem kapja meg) t6lem a kellé figyelmet?” Néhany éve egyltt dolgoztam egy nyolcadikos osztallyal az egyik washingtoni iskolaban. Azt tanl- tottam nekik, hogyan lehet kapesolédni az iizenetel magatt allé érzelmekhez és sziikségletekhez. Meg- kértem 6ket, hogy allitsanak dssze egy listat olyai kijelentésekbol, amelyeket a sztileiktél, a tanaraiktol vagy az osztdlytarsaiktdl hallottak, és amelyeke 6k kritikaként értelmeztek. Ezt kévetéen példakon Empatival forduini masok felé 81 keresztiil mutattam be nekik, hogy miként lehet ki- hallani az ilyen kijelentések mgitt meghtizddé érzel- meket és szlikségleteket. Azt mondtam nekik, hogy minden kritikanak hangz6 kijelentés mégott egy dal 5201, amelyet aztan el is énekeltem nekik. A dalt Kathy 6s Red Grammer szerezte, a cime: ,Lass szépneki”. Lass szépnek, Keresd bennem a legjobbat, Hisz ez vagyok valdjaban, Ezz6 loszek, ez minden vagyam! laian id6be telik, Talan nem lesz kénny6, De lass szépnek! Lass szépnek Mindig és mindenkor! Van-e batorsagod ehhez? Képes vagy-e megiatni Amint igazi valom Atragyogja minden tettem? Kepes vagy-e szépnek latni? (Kathy & Red Grammer: ,See Me Beautiful" ©1986 Smilin Atcha Music Inc., megvasdrolhato a Red Note Records kiadé gondozasaban) Egy honappal kés6bb visszatértem Washingtonba, 6s taldlkoztam az egyik tandrral az iskolabal, aki mosolyogva a kdvetkez6ket mondta: = Tudataban van annak, milyen ,sz6rnyetegeket” faragott a gyerekekbdl? Ahanyszor csak rajuk orditunk, atdlelik egymast, és azt éneklik: ,Lass szépnek!”,82 Empatiavai fordulni masok felé 5. gyakorlat Az empatids és a nem empatias meghaligatas kézti nbség Ha kivanesi vagy ra, hogy egyetértiink-e azz kapcsolatban, mit is jelent az empatias meghallgatas, karikazd be azon allitésok szamét, amelyekben B] {a hallgaté) empatidsan viszonyul ahhoz, ami A-ban {a beszél6) végbemegy! 1. A (Gidk): ,Engem senki se szeret!” 8 (tana: ,Dehogynem, osak még nem ismerneld eleggé, mert visszahlizédo vagy.” 2. A (idk): ,Képtelen vagyok megoldani ezt a szém-| tanpéldat. Tul hlilye vagyok hozza.” B (tandr): ,3osszant a dolog, és driiinél, ha jobban} értencd a matematikat?” ] 3. A (sztil6): 4 kislanyom nem beszél velem semmirdl,| ami az iskolaban térténik vele.” Elég idét adott neki, hogy beszéljen?” 4, A (iskolaigazgaté): ,Jobb teszteredményeket kellene! produkalniuk a didkjaidnak." B (tanar}: ,Aggddsz, 6s szeretnél megvédeni ben~ niinket az esetleges kellemetlen kévetkezmények- t6l, ha nem javulnak a teszteredményeik?” 5. A diak); ,Patricia a tanarné kedvence!” B (tanar): .DUh}s vagy, amiért sokszor Patriciét kérem meg, hogy segitsen nekem?” 6. A (dik): ,Utalom az iskolat!” B (tanar): ,Tudom, mit érzel. En sem szerettem az iskolat a te korodban.” 7.A (idk): ,Szerintem igazsagtalan, hogy a masik osztalynak hosszabb a sziinete, mint nekiink.” Empitidval forduini masok fel 83 B (tanarj: ,Azért hosszabb, mert kisebbek, mint ti.” 8. A (sztil6): ,,TUl sok hazi feladatot ada gyerekeknek. A kislnyom minden este sirva probalja valamennyit megirni masnapra.” B (tana): ,Aggodik a kislinya egészsége és boldogsaga miatt?” 9. A (diak): ,Nem akarok beszélni réla!” 8 (tandr): ,Ha nem beszélsz réla, nem tudom, hogyan tudnank megoldani ezt a problémat.” 10. A(diak): ,Nem akarom, hogy megszdlaljonacsengé! Sosem tudom befejezni a fogalmazasomat.” B (tana): ,Bant, hogy esetleg nem tudod befejezni most, hogy mar majdnem keszen vagy vele?" Az én megoldasaim az 5. gyakorlatra: . En nem karikaztam be ezt a szdmot, mert bar 8 biztatja A4, de aztan elemezni kezdi a helyzetet ahelyett, hogy empatiasan kapcsolédna hozza, és megértené, mi zajlik benne. B mondhatta volna: ,Szomort vagy, mert nagyon szeretnél baratokat, és még nincsenek?” Ha bekarikaztad ezt a szémot, egyetértink. 8 em- patidsan meghaligatta A+ 3. En nem karikaztam be ezt a szamot, mert B tanacsot ad A-nak ahelyett, hogy empatiasan kapcsolédna hozza. B mondhatta voina: ,Szomorti, mert szeretné, ha szorosabb kapesolata lenne a kislanyaval?” 4, Ha bekarikaztad ezt a szdmot, egyetértunk, B empatiasan meghallgatta A-t. Ha bekarikaztad ezt a szdmot, nem értiink egyet. B magat okolja A érzelmeiért ahelyett, hogy empa- tidsan kapesolédna hozza. N a84 Empatiéval fordtulni masok felé B mondhatta volna: ,Dihds vagy, mert szeretnél tébb esélyt kapni arra, hogy segithess nekem?” 6. Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem ériiink egyet. B ugy véli, megértette A-t, de ezt kvetden a sajat érzelmeirI beszél ahelyett, hogy empatiasan kapesolédna hozza. B mondhatta voina: ,Csalddott vagy, mert t6bb segitségre lenne szlikséged a témaval kapcsolat- ban?” 4 Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem értiink egyet., B magyarazatot ad, ahelyett hogy empatiasan kapesolédna A-hoz. ] B mondhatta voina: ,,Csalédott vagy, mert szeretnéd latni, hogy mindenkivel igazsagosan bannak az iskolaban?” 8. Ha bekarikaztad ezt a szdmot, egyetértiink. empatiasan meghallgatta A-t. Ha bekarikaztad ezt a szdmot, nem értiink egyet, B elmondja a sajét véleményét, ahelyett hog empatidsan kapcsolédna A-hoz. q B mondhatta volna: ,Csalédott vagy, és szeretnél egy kis idét, hogy tisztazhasd az érzelmeidet?” 10. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetértiink, empatidsan meghallgatta A-t. ~ ba 4. fejezet A tanarok és a diadkok k6z6tti partneri kapcsolat megteremtése Partneri viszony a ci moontok kalak ok és az ériékelési asaban A hatalmi rendszeren alapulé iskolakban a tanarok szerepe a diakok tetteinek kontrollalasa. Abbél indulnak ki, hogy a tanarok tudjék, mit kell a didkoknak megtanulniuk, és hogyan kell viselkedniuk. Ezt a ludast alapul véve a tandroknak joguk van .hatalmi” taktikak alkalmazasara — jutalmazasra, biintetésre, blintudatkeltésre, ,szégyelld magad!", kételezettségek es kételességek kiosztaséra -, amelyekkel kontrol- \alhatjak a diakokat. Erre alapozva az iskola vezeté- sége egyoldaltian hatarozza meg a tanulasi célokat. A diakoknak mindéssze két valasztasuk van: behé- dolas vagy lézadas. Vannak természetesen tana- rok, akiknek nem tetszik a rajuk rott hatalmi szerep, de kisebbségben érzik magukat ahhoz, hogy szot emeljenek a rendszer megvaltoztatasa meliett. Ha azt szeretnénk, hogy a didkok felkészUilhessenex igazi szerepiikre, nevezetesen hogy majd felnéttkent képesek legyenek az életet gazdagabbé tevd szer- vezetek Iétrenozasara és fenntartésara, biztositanunk kell a lehetéséget, hogy partneri viszonyba kertilhesse-86 A tandrok és a aiékok kozbtt partneri kapcsolat megteremt nek a tanarokkal és az iskolai adminisztratorokkal. A partneri viszony egyik ilyen megnyilvanuldsa a ta- nuldsi eélok kézés kialakitasa. Az életet gazdagabba tevd célok Ahhoz, hogy a célokat kéz6sen lehessen kitizni, fontos, hogy a tanar képes legyen a didkok értésére adni, mennyivel gazdagabba valik az életUk azaital, hogy majd elérik a kézdsen valasztott célokat. Ez d6nt6 fontossagt, mivel az erészakmentes nevelés hatterében annak a motivaciénak kell allnia, hogy gaz~ dagabbd tegyilk az életet, és nem olyan motivaciok- nak, mint a biintetéstél vald félelem, a kiils6 jutalom (0 osztalyzat, egyetemi dszténdij stb.) vagy behodolas a tekintélynek, aki Ugyis jobban tudja, hogy mi a jo nekink, mint mi. Félreértés ne essék, nem olyan iskolat szeretnék, ahol a didkok azt tanulnak és akkor, amikor és amit: akarnak, de olyan iskolat sem, amely tovabbra is hatalmi rendszeren alapul. Hogy egyérteimt legyen a harom mentalitas k6z6tti kilénbség, lassuk, hogyan hatarozzak meg a tanulasi célokat: A hatalmi rendszeren alapulé nevelésben a tanar tizi kia célokat, és a didkoknak kévetnilik kell azokat, | fliggetlentl attol, hogy érdeklik-e Sket vagy sem. Aszabadelvii iskolakban a diakok tizik ki a célokat, és a tanarnak azokat kévetnie kell, fuggetleniil attol, hogy érdeklik-e 6t, vagy sem. Az er6szakmentes iskolakban csak olyan tanulasi célokat kévetnek, amelyeket a tanarok és a gyerekek is jovahagytak. A lanarok és a didkok kézotti partneri kapesolat megteremtése 87 A célok kéz6s kitlizése természetesen kezdédhet ligy, hogy a tanar javasol egy tanuldsi témét, majd elmagyarazza, milyen eredménnyel jar, ha sikertil elérni az adott célt. Ha a diakok belatjak ezen eredmény ertékét, akkor elfogadjak a javasiatot, és igy a cél maris kézsnek nevezhet6. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha a didkok javasolnak egy tanulasi temat, amelyet a tanér hajland6 tamogatni Az erészakmentes kommunikacio, amellyel a 2. és 3. fejezetben foglalkoztunk, d6nté fontossagu ahhoz, hogy a tanar képes legyen a didkokkal k6z6sen kitizni a célokat. Ahhoz, hogy a diakok észintén alkételezzék magukat egy cél mellett, a tanarnak nemosak latnia kell, hogy a kitiizétt cél ténylegesen gazdagabba teszi az életet, hanem képesnek is kell lennie tigy kormunikaini a diakokkal, hogy 6k is lassak ezt. Ha a didkok elutasitanak bizonyos célokat, a tanar az EMK segitségével kideritheti, miért utasitjak el azokat, és ennek ismeretében eldéntheti, lehetséges- e acélt valami médon vonzobba tenni, vagy jobb, ha més célt tiznek ki, mint amelyet eredetileg javasolt. A magam részéré! igen hasznosnak talaitam meg- vizsgalni mindazokat a tanuldsi célokat, amelyeket nekem mint didknak a tanérok kitiiztek. Azt kell mondanom, hogy ezeknek a tanulasi céloknak a tébbsége tulzottan nem gazdagitotta az életemet. gy visszatekintve tébb olyan témat is felfedeztem, amelyet szivesebben tanultam voina, és amelyek a kés6bbiekben hasznosabbaknak bizonyultak voina szamomra is, mint amelyeket 6k vélasztottak. Természetesen sokkal egyszertibb a tanaroknak és a diakoknak kézésen megvalasztani a célokat, ha az iskolai rendszer olyan, hogy ebben ket tamogatja. Amennyiben az eldirt tanterv tulsa4gosan merev, a88 A tandrok és a didkok kOz6tt partner kapcsolat megteremtése tanaroknak és a diaxoknak két valasztasuk van. Vagy kézésen Ugy déntenek, hogy figyelmen kivill hagyjak a merev tantervet, és elfogadjak az ebbdl esetlegesen’ adéd6 negativ kévetkezményeket (példaul, hogy nem émek el kivald erecményt a szintfelmér6é teszteken), vagy felvallaljak a marav tantervet a negativ kévetkez- mények elkerillése végett. Ez utdbbi esetben is lehet a merev tantervet érdekessé, nagyobb kreativitast igénylévé tenni a tanar és a diakok szamara egy- arant. A diakoknak mindig volt valasztasuk A gondolat, hogy a célok kitizésében a didkokat partnernek tekintstk, nem annyira szémyJ, mint amilyennek az egy tanar szaméra els6re hangzik. Akar felismerjuk a diakok jogat ehhez, akar nem, a diakoknak mindig van és volt is vélasztasuk. A ma- gam részér61 azt tepasztaltam, hogy a diakok sok- kal készségesebbek és egyiittmikédébbek olyan célok esetén, amelyeket a tanarok vagy az iskola adminisztratorai lehetéségként ajanlottak fel (feltéve, hogy a célok onmagukban elég érdekesek), mint olyanok esetén, amelyek kételezdek. ‘Az erészakmentes és a hatalmi rendszeren alapuld nevelés kézti kllénbség nem abban all, hogy az elébbiben a didkok valasztasi lehetéséget kapnak, hanem hogy ott a vélasztas lehetdségét tudatositjak, és tiszteletben tartjak, viszont az utébbiban azt elken- dézik. A tanarok és a diaékok kéz6tt/ partnen kapcsolat megteremtése 89 A tanarok félelme attol, hogy a diakokat bevonjak a célok kitizésébe Egyes tanarok és iskolai adminisztratorok meg- débbennek, amikor azt halljak télem, hogy a célok ki- alakitasaban tekintsék a diakokat egyenlé partnernek, Ennek két f6 okat latom. Az els6: a tanérok a didkokat tudatlannak tartjak, s emiatt até! féInek, hogy ha bevonjak ket a déntésbe, az karosan befolyasolja a tanuldst. Ugy vélik, 6k jobban tudjak, mi a jo a dia- koknak. Egyszer példaul azt mondta nekem egy els6 osz- talyosokat tan't6 tanar: ,Fogalmam sincsen, hogyan lehetne kdzésen kitdizni a célokat elsésdkkel, hiszen még a lehetéségekkel sincsenek tisztéban!” Maskor egy egyetemi tanar ellenkezett velem: ,A miszaki targyakban lehetetlen kdzosen kitlizni a célokat olyan diakokkal, akik az adott témarél még semmit nem tudnak”. Véleményem szerint a diakok tudatlansaga még nem ok arra, hogy a tanar egyoldaluan tizze kia célokat. Ha a tanar hisz a tantargyaban, képesnek kell lennie meggyézni a didkokat a téma fontossagardl, és elérnie, hogy a tanulék készek legyenek a tanulasi folyamatban aktiv szerepet vallalni. A masik ok, amiért egyes tandrok féinek a célok kézés kitizésétél, annak a lehetdsége, hogy a diakok esetleg visszautasitanak olyasmit, amit pedig a tanar dOntd fontossaguinak tart. Ez abban kulonbézik az elsé esettdl, hogy a diak nem tudatlan a témat ille- téen, egyszertien csak nem tart valamit fontosnak, Ebben az esetben sok tanar a ,spendt-elmélethez” folyamodik, amelyet réviden igy lehetne ésszefoglalni: Bar ebben a pillanatban nem akamak spendtot enni,90__A tandrok és a diékok kézotti partner kapcsolat megteremtése de ha beléjlik erditetem, késSbb még halasak lesznel hogy megetettem veliik”. Engem az effajta gondolkodas aggodalommal t el, megpedig ket okbdl kifolydlag. Elészér is kérdéses, hogy hany ember szereti meg a spendtot, ha ily médon talalkozik vele. Igaz, tébb tanartol is hallottam. olyan anekdotakat, amikor ez megtortént, de legalabb tizszer annyi didktdl hallottam, hogy mennyire utaital a tanaraikat, amieért rajuk erdltettek ezt-azt. A mésik ok, amiért aggaszt ez a hozzadllas, hogy még akkor is, ha sok diak késébb valéban megszereti a spendtot, a tanar viselkedéséb6l azt tanuljak meg, hogy ha erésen hisznek valamiben, akkor — az illeté, érdekében — helyes azt a masikra erditetni. Tul sok kart okozott mar az ilyenfajta gondolkodas ahhoz, hogy tovabbra is helye legyen az oktatasi intazmé- nyeinkben. | Ha a tanar semmilyen erészakmentes modon sem képes kézés megegyezésre jutni a diakokkal valamely tanulasi cél fontossagat illetéen, remélhetdleg kelléen nyitott a kévetkez6 harom lehetéség valamelyikére: A cél talan valéban nem értékes a didkok szamara, ezért nem szabad kételezvé tennie résziikre. Accélugyan értékes, de egyelére nem sikeriilt meg- gyéznie errd| a didkokat. Ebben az esetben a tanar veagye észre, hogy tovabbi kommunikaciéra van szlik- ség. A tanar mondja el, hogy Sriline, ha a didkok elfo- gadnak az altala javasolt célt, és tegyen hitet amellett, hogy véleménye szerint a cél nagyon is fontos, de emellett biztositsa a diakokat arrdl, hogy nem biinteti meg Oket, ha a kitUzétt célt nem érik el. A tanérok és a cidkok KOzotti partneri Kapcsolat megteremtése 91 Péidak a célok k6zos kitlizésére Egy montanai els6é osztalyban a tanar azzal kezdi az iskolaévet, hogy elmondja a diakoknak, szeretné megtanitaniéket olvasni, szamotni, kornyezetismeretre es nyelvi ismeretekre, amennyiben a gyerekeket ez érdekli. Ezt kévetéen felvazolja a lehetéségeket, mennyi mindent sajatithatnak el a tanév végéig. Pel- daul felmutat egy kényvet, amelyet megtanulhatnak elolvasni, vagy elmond egy szémtanpéldat, amelyet megtanulhatnak megoldani, azaz minden egyes tan- targgyal kapcsolatban bemutatja, mi mindent tud- nanak ily médon elérni. Ezt kévetéen a tanar megkéri a diakokat, tudassak vele, ha mar eldéntéttéek, mit szeretnének tanulni. Ekézben a diakok szabadon kérbejarhatnak a terem- ben, és megtekinthetik a tananyagokat, amelyeket a tanara terem tobb pontjan elhelyezett. Amikor a diakok elmondjak, hogy mivel szeretnének foglalkozni, a tanar felvazolja, mi mindent fogial magaban a szoban forgé tema. Ha példaul a diakok kézlik, hogy szeretnének meg- tanulni olvasni, hogy elolvashassdk a kényvet, ame- lyet a tanaér a kezében tart, a tanar megkérdezheti tlk, ismerik-e a mdssalhangzOkat (természetesen példaval illusztrralva). Ha a diakok nem ismerik amas- salhangzékat, a tanar megegyezhet vellik ott helyben egy azonnali tanulasi célban, nevezetesen hat mas- salhangz6 elsajatitasaban. A célok kéz6s kitiizésére legyen a masik példa egy egyetemi politolégiai kurzus Missouriban. Gyakori, hogy a tanarnak akar haromszaz diakkal is kell fog- laikoznia az Oran, ezért az egyéni tanulasi célok kitd- zése roppant idéigényes lenne. A kurzus els6é napjan92_A tandrok és a diékok koztt partneri kapcsolat megtoremt a tanar kioszt egy listat tizenkét lehetséges téma és megkéri a diakokat, valasszanak ki kozilllik bé mennyit, karikazzak be dket, majd irjak ala a lapot, juttassak vissza hozza. A lista egyben szerzédéské is mUkédik a tanar és a diak kézitt, jelezvén, hi k6zés megegyezéssel déntéttek az adott tanul cél mellett. Ha néhany didkot a tizenkét tema ké egyik sem érdekel igazan, a tanar megkéri dket, h jelentkezzenek nala személyes megbeszélésre, ahi megegyezhetnek egy olyan, a listan nem szerepl témaban, amely jobban érdekli ket. A,,nem” mégotti szukséglet meghallas: Ahhoz, hogy kézés megegyezésre lehessen jut a tanarnak gyakran képesnek kell lennie meghalla a diak nemleges valasza mégotti szUkségletét. Ha tanar mar elsajatitotta az EMK készségeit, tudja, hor az olyan kijelentések mégétt, mint a ,nem", vagy nem szeretném azt tanulni, amit ajaniott", gyakr egészen mas gondolat all. Példaul: ,,félek a kudarctdl és sziikségem van arra, hogy meg tudjam véder magam attél a fajdalomtél, amelyet a kudarc miatt miltban tapasztaltam", vagy ,maganéleti problémai vannak, megértésre lenne sziikségem, és amig nem kapom meg, képtelen vagyok tanulni”. Amint a tanar tisztazni tudta a nem” mégétti sziik ségletet, talan segiteni is tud annak kielégitésében ol médon, hogy a diak azt kévetéen mar hajland6 legyer elfogadni a tanar altal javasolt tanulasi célt. Természetesen a tanarnak mindig nyitottnak lennie arra a lehetéségre is, hogy a didk nemleges vélasza ténylegesen azt jelenti, hogy nem meofelelé A tanarok és @ olékok kéz6tti partner! kapcsolat megteremtése 93, _ szaméra a tanar ajanlata, és mindkettejknek Ugy a legiobb, ha mas tanulasi célt keresnek. Egy tanartd! hallottam a kévetkez6, megtértént esetet, amely kivalé példa az EMK készségeinek alkalmazasara. A tanar konfliktushelyzetbe kerilt egy hatodik osztalyos diakjaval a tanév masodik napjan, amikor felvazolta a diakoknak a lehetséges matematikatanulasi célokat. Minden diakja valasztott maganak egy célt, kivéve a sz6ban forge fist, aki csak ult mogorvan, és bamult ki az ablakon. A kévetkez6 parbeszéd zajlott le kozttUk: Tanar: gy tinik, egyaltalan nem érdekelnek azok a matematikai példak, amelyeket javasoltam. Ugy latom, valami mast szeretnél csinalni.” Diak (mérgesen): ,A matek hillyesé Janar: ,Ugy tUnik, utalod a matekot, és valami olyasmit szeretné! tanulni, aminek tobb hasznat veszed.” Diak: ,igy van.” Janar: ,Csalodtam magamban. Szerettem volina megkedveltetni veletek a matematikat, de latom, hogy veled nem sikeriilt.” Nem is értem, miért tanulunk matematikat egyaltalan.” Tandr: ,Szeretnéd latni, miért fontos a matematika, mielott tanuini kezdenéd? Eddig semmi hasznat nem lattad a mateknak?” Diak: ,Igen, illetve nem.” Tanar: ,Egy kicsit 6ssze vagyok zavarodva. Nem tudom, az-eabaj, hogynem lated amatek hasznat, vagy egyszertien csak nem szeretsz matekozni Szeretném tudni, melyik a ketté kOziil.” Diak: yEgyszertien tal nehéz.” Tanér: ,Azt akarod mondani, hogy csalédott vagy, Diak:94 A tandrok és a didkok kGz6tt partner’ kapcsolat megteremtése és segitségre lenne szlikséged a szamtanpéldak megoldasaban?” Didk: gen, réadasul unalmasak is.” Tandr: ,Tehét nehezen mennek, raadasul unalmasak: is, azaz szeretnéd, ha érdekesebb példakkal foglalkoznank.” Didk: ,lgen.” Tanér: ,Biztos vagyok benne, hogy kénnyebbé és érdekesebbé tudjuk tenni a matematikat a sza- modra. Megmondjam hogyan?” Diak: ,Hogyan?” Tanér: ,SzUkségem lesz a segitségedre. Szeretném, ha sz6Inal minden egyes alkalommal, amikor a feladat tal nehéz vagy unalmas. Ekkor majd egyitt kezdiink kisérletezni, hogy miként tehetnénk a feladatot érthetdbbé és érdekesebbé.” Didk (nem s26l, de killénds arckifejezést dft magara) Tanar (probalja kitaldini, mit gondo! a dlak): , gy atom, kétségeid vannak.” Didk: ,Mi van, ha a tanar ur épp tulsagosan elfog- lait?” Tanér: ,Megmondjam, mit tesziink ilyen esetben?” : ,Ebben az esetben szeretném, ha egy masik példaval foglalkoznal, amelyet meg tudsz oldani, és amint lesz idém rad, segitek. Nem kell olyan feladattal kiiszkédnéd, amelyikben teljesen ela- kadtal." Miutan a tanar igy biztositotta a didkot arrél, hogy igyekszik majd a feladatok nehézséget a didk szint- jéhez igazitani, tovabba érdekessé tenni azokat, a diak hajlands volt az egyuttmiikodésre. E példaval nem arra akartam utalni, hogy a kézés A tanarok és a didékok k6z6tti parineri kapcsolat megteremtése 95 megegyezés mindig Ugy végzédik, hogy a didk azt teszi, amit a tanar akar. Mint minden erészakmentes viszonyban, nem az a cél, hogy a didk azt tegye, amit a tanar akar, hanem hogy megjelenjen egy olyan miné- ség a kapcsolatukban, amely lehetéve teszi, hogy a tanar és a diak sziikséglete is kielégiiljon. Akadnak helyzetek, amikor a tanar és a diak kdzds megegyezésre jutnak abban, hogy a didk akarata val6- suljon meg. Az ilyen helyzeteket a tanarok gyakran Ugy értelmezik, hogy a tanar .megadta magat”, és a didk wnyert”. Ez kilénésen aggaszté azok szdmara, akik Ugy gondoljék, hogy a tanar ,kételessége” ravenni a diakot, hogy azt tegye, ami ,j6 neki” (azaz amit a tanar elvar t6le). Szerintem a tanar csak akkor ,veszit", ha belemegy egy olyan megoldasba, ami az akarataval ellenkezik. Ha azonban megerti a didk érzelmeit és szlikségleteit, és ennek hatasara énként igent mond egy olyan megoldasra, amelyet el tud fogadni, holott az eltér az altala javasoltt6l, az egészen mas szitudcid,96 A tandrok 6s a dlakok kéz0tt partner’ kapcsolat megteremiése 6. gyakorlat A,,nem” mégdtti sztikséglet meghallasa’ Ahhoz, hogy sikerilljin kdz6s célokat elémiink, és kélosénés tisztelet légk6rét megteremtentnk, ahelyel hogy raeréltetnénk az akaratunkat masokra, sokal segithet a kévetkez6 gyakorlat. Célunk: meghallan azokat a sziikségleteket, amelyekre a masik igent] mond, mikézben a kérésiinkre nemet. Karikazd be azon parbeszédek sorszamat, amelyekben B meghall- ja A szikségletét, mikézben A nemet mond a kéré- sérel 1. A (diék): ,Nem, nem fogom a szabadidémet azzal tOlteni, hogy segitek neki megoldani a feladatat!” B (tad): ,Mindannyiunknak segitenUnk kell egy-| mast.” 2. A (didk): ,Nem, nem tisztelgek a zaszlénak!” B (andr): Ha nem tisztelegsz a zészlénak, bekildelek az igazgatéhoz!” 3. A (sziilé): Nem veszem rd a kislanyomat olyasmire, amiben nem hisz!” B (tanar): ,Szoval szeretné tamogatni a kislanyat abban, hogy becsiiletes és hii legyen énma- gahoz.” 4. A (iskolaigazgatd): Nem, nem térélheti el az osztaly- zast az osztalydban.” 8 (tanér): Nem veszek részt ezentill olyan iskola~ rendszerben, amely rangsorolja a didkokat, mert ez rengeteg fesziiltséget és szivtelen versengést okoz!” ); ,Nem dolgozom esoportfeladaton!” B (tanar): ,Azért megprobalhatnad.” A tandrok és a alikok koz6tu partner’ kapesolat megteremtése 97 6. A (diék): ,Ez a feladat htilyeség. Nem csinalom meg!” B (tanar): ,Szeretnel biztos lenni benne, hogy a feladatoknak kés6bb hasznat veszed majd?” 7. A (0iak): Nem mondom, hogy sajndlom, ha egyszer nem sajndlom!” B (tandr): Ha nem mondod, hogy sajnélom, azt valoban sajnalni foged!" &. A (sztit6): Nem akarok itt tilni és hallgatni, amint arrol beszél, mi a baj a gyerekemmel.” B (tanar): , Ha jol hallom, azt szeretné, ha nemesak arrél beszéinék, mi aggaszt a gyermekével kap- csolatban, hanem arrdl is, mit csodalok benne?” 9. A (diak): , Hogy én verset szavaljak? Sohal” B (tanar): ,Szerinted verset szavalni nem tul mend dolog?” 10. A (didk}: ,A terképek szinezése tok unalmas!” B (tanar): ,Szeretnél mas médon foldrajzot tanul- ni?” Az én megoldasaim a 6. gyakorlatra: 1. En nem karikaztam be ezt a szamot, mert B csupaén prédikal A-nak azzal a szandékkal, hogy biintudatot ébresszen bene, ahelyett hogy meghallana, mi zaj- lik benne. Véleményem szerint A azt szeretné, ha tiszteletben tartanak a fuggetlensegét, és tamogatnak abban, hogy Ugy téltse a szabadidejét, ahogyan 6 szeretné. 2. B esupan fenyegetézik, ahelyett hegy meghallana, mi zajlik A-ban. Véleményem szerint A azt szeretné, ha tiszteletben tartanak a fliggetlenseget.98_A tandrok és a dliékok kozdtti partner kapcsolat megteremtése A tandrok és a didékok koz6tti partneri kapcsolat megteremtése 99 3. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetértiink abba hogy B megprébalja meghallani A szlikségletét. 4. Ugy vélem, 8 megfogaimazasa arra utal, hogy téved, 6s B nem prdbalja meg meghallani A szik- ségletét. Véleményem szerint A szUkséglete a haté konysag és az elvégzett munka értékelhetésége. 5. Ugy vélem, 8 csupan javaslattal all el6, ahely hogy meghallana, mi zajik A-ban, Véleményem sze rint A védekezni szeretne a csalédassal szemben, amelyet egy korabbi csoportmunka soran élt at. 6. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetértiink abban, hogy 8 megprébalja meghallani A szUkségletét. 7. Ha bekarikaztad ezt a szamot, nem érttink egyet. B csupan fenyegetézik, és megprobalja raerdltetni az akaratat A-ra a félelemkeltés eszkézével, ahelyett, hogy meghallana, mi zajlik A-ban. B mondhatta volna: ,Szeretnéd, ha téged is meg- értenélek, hogy miért nem sajnalod a torténteket?” 8. Ha bekarikaztad ezt a szamot, egyetérttink abban, hogy B megprdbalja meghallani A sziikségletét. 9. Ugy létom, 8 esupan probalkozik, és A véleményére kivanesi, ahelyett hogy meghallana, mi zajlik A-ban. B mondhatta voina: ,,Szeretnéd megvedeni magadat a kinos helyzettél, hogy a versmondast a tébbiek esetleg cikinek talaljak?”. 10. Ha bekarikaztad ezt a szAmot, egyetértiink abban, hogy B megprébalja meghallani A szkségletét. A tanulds legfontosabb része Egy alkalommal részt vettem Carl Rogers egyik pszichoterapids kurzusdn, ahol tapasztalhattam, mek- kora értéke van annak, hogy a kurzus els6 tiz percében bevonta a diakokat a tanuldsi cél kitlizésébe. Rogers szamomra szokatlan modon kezdte az orat. Ahelyett, hogy irdnyitani kezdte voina a tanu- lasi folyamatot, egyszertien csak leillt, és tiirelme- sen meghallgatta, mit varunk a kurzustél. Egyik osztalytarsam sérelmezte Rogers demokratikus hoz- zaallésat, mondvan, hogy 6 tandijat fizet, és ezért cserébe szeretné, ha Rogers annyi informaciot adna at a pszichoterapiardl, amennyit csak tud. Rogers meghallgatta a diakot, majd igy felelt: ,Ugy vélem, hogy a legtébb ember, barmennyire tanult vagy kreativ legyen is egy bizonyos terilleten, mindéssze egy vagy két eredeti Gtlettel rendelkezik, ami valdban az évé. A magam részérél ot pero alatt elmondhatnam azt az egy vagy két koncepciét, amely télem szérmazik, de akkor mivel foglalkoznank a szemeszter hatralévé részében?” Rogers megiegyzése természetesen nem tetszett a haligatonak. Azt felelte: ,Elfogadom, hogy senki sem tudhat mindent valamely témar6l, de ettd! fuggetlentil 6n sokkal tébbet tud a pszichoterapiardl, mint mi, és jobban tudja, mit érdemes megtanulnunk”. Rogers ismét tiirelmesen végighallgatta a diakot, majd igy felelt: igen, taldn tébbet tudok arrdl, mi min- den tértént a pszichoterapia tertiletén, mint 6ndk, és arrdl is, hogy altalaban mit tanitanak az egyetemeken ilyen cimszo alatt. Ennek ellenére nem szeretném egyedul eldénteni, hogy mivel foglalkozzunk a kur- zus soran, mert véleményem szerint a tanulas leg-100A tanarok és a diiékok kGz6tti partner’ kapesolat megteremtdse: fontosabb lépése éppen annak megvdlasztasa, hogy mit érdemes megtanulni. Ha én dénteném el ezt, akkor megfosztandalak titeket a tanulas legfontosabt részétal”. Ez a parbeszéd mélyen belém véséddtt. Segit emlékezni ra, mennyire fontos partnerként bevonni a didkokat annak eldéntésébe, mit is érdemes tanulni. A diakok félelme atté!, hogy ket is bevonjak a célok kitizésébe Azok a diakok, akik éveket téitéttek mar el a ha talmi rendszeren alapulé oktatasban, nem ritkan kenyelmetlenil érzik magukat, amikor lehetéséget’ kapnak a tanulasi célok kézés kialakitaséra. ,,Tanar ur kérem, én nem akarok alkudozni. Csak mondja meg, mit kell megtanulni, és kész!” Amikor ilyen megjegyzést hallok, elészér igyek- szem empatiasan kapesolddni a diakhoz, majd meg- kérem, probalja ki velem egyittt ezt a radikalisan dj megkozelitést. Felteszem az osztalynak a kérdést: »Kézilletek hanyan vagytok itt azért, mert érdekel ben- neteket a tantargy, és szeretnétek tanulni? Tegyetek fel a kezeteket!” Beldllk lesz az A csoport. ,Hanyan vagytok itt csupan azért, mert féltek a hianyzas kévet- kezmeényeitél?” Ok a B csoport. Eddigi tapasztalataim alapjan, szinte minden egyes iskolaban, ahol tanitottam, a diakok hdromnegyed része a B csoportba tartozott. A besorolast kéve- téen azt javasiom az osztalynak, addig ne is tanul-_ junk semmit, amig nem kerll be mindenki az A cso- portba, de senkinek sem szabad félelembél vacy kételességtudatbél csatlakoznia az A csoporthoz. A tanérok és a didkok kéz6tti partner! kapcsolat megteremtése 101 Ekkor parbeszéd kezdédik a két csoport és kéztem, amely nemesak a tananyag, hanem a diakok és az én személyes értékeimrdl is szol. Vannak diakok, akik sohasem fogjak méltanyolni az ilyen megkézelitést, vagy legaldbbis sohasem valljak be, de a tobbség belatja, mennyivel jobb igy. Gyakran azok a didkok alinak el a legjobb érvekkel a B csoport meggy6zésére, hogy miért jobb az erszakmentes nevelés (még ha nem is tudjék pontosan, mit jelent ez a fogalom), akik kezdetben tiltakoztak ellene. Partneri viszony az értékelésben A tanar és a diakok k6zti partneri viszony terme- szetesen az értékelésben is megjelenik. Ehhez az kell, hogy a célok elérésének objektiv méroéje legyen. Ha a tanarnak sikertil olyan kézés tanulasi célokat kialakitani a didkokkal, amelyek egyértelmek, ér- dekesek és fontosak, annak kvetkezményeit hat pont- ban foglaltam dssze. Ezek mindegyike néveli a diak fliggetlenségét, egyiittmikédesi készségét, tovabba tamogatia a tanar és a didkok k6zétti partneri viszony kialakulasat. Ha a célok mérhetéek és kézds megegyezésen alapulnak, a diakok kevésbé fiiggenek a tanartol Meg az is eléfordulhat, hogy a tanar segitsége nélktil is képesek elerni a célt. Ezzel szemben, ha a cel csupan a tanar fejében Iétezik, a didkoknak nincs mas valasztasuk, mint passzivan varni, amig Utmutatasokat kapnak a tanartol. Ha a célok mérhetéek és kézds megegyezésen alapulnak, az értékelés objektiv lesz, és nem szubjektiv. Az ilyen célok esetében egyértelmG a kritérium, mikor102 A tandrok és a didkok kOzétti partneri Kapcsolat megteremtése tekinthet6 az adott tanulasi cél elértnek. A kritérium: tudataban a didk sajat maga értékelheti, hol tart a él elérésében. Ennek készonhetéen feleslegesse valik az osztalyzéssal jaré Snkényes jétszma. Ha a kritérium | k6zés megegyezésen alapul, a diakok mindaddig dolgoznak, amig el nem érik céljukat. Ha a célok mérhetdek és kézés megegyezésen alapulnak, a diakok sokkal aktivabb szerepet kapnak az (n)értékelésben. Ez az eldbbi két elnybél kévetkezik. Ha a cél elérésének objektiv mércéje van, a diakok képessé valnak sajét teljesitményUk értékelésére, azaz magaban az értékelésben is aktivabb szerepet vallalhatnak. Ha a célok meérhetéek és kézés megegyezésen alapulnak, a didkoknak tébb esélyuk van a sikerél- ményre. Ha pontosan tudjak, hogy mire kell treked- | nik, addig dolgoznak, amig teljes mértékben el nem: érik a kitGiz6tt célt. Ezzel ellentétben tékéletesen el tudomképzeini, hogy vannakdiakok, akik végigtanulnak: 12 évet Ugy, hogy kézben egyszer sem érzik, hogy egyetlen célt is maradéktalanul teljesitettek. A legtébb: iskolaban a cél ugyanis az, hogy a didk tébb pontot érjen el a dolgozatnal, mint a tébbiek. A didk tehat: magol, és gyakran gy kap 5-dst, hogy kézben azt érzi, semmit sem tanult meg icazan azon az Oran. Az is eléfordulhat, hogy mar korabban is megfelelt voina a kévetelménynek, és Ugy kap 5-6st, hogy semmi Ujat sem tanult. A magam részérél sosem tekintettem a jo osztalyzatokat olyan fontosnak, mint a magam altal kitGiz6tt cél eléréset. Ha a célok mérhetéek és kéz6s megegyezésen alapuinak, a diakok sokkal elkételezettebbek a cél elérésében, mintha a célt masok irtak volna el6 a szamukra. Az osztalyokban tapasztalhaté A tandrok és a dlikok koz6tl partner! kapesolat megteremtése 103 fasultség szerintem arra vezetheté vissza, hogy a diakokat valéjaban nem érdekli a tanulasi cel, amelyért dolgozniuk kell. Sok esetben, mint ahogyan emlitettem, nem is tudjak pontosan, mi is ez a cél. Munkapszicholégusok megallapitottak, hogy a célok iranti elkételezettség szorosan ésszeftigg a munka- moréllal és a produktivitassal. Szerintem teljesen felesleges barmilyen utasitast adni a diakoknak mindaddig, amig a tanar meg nem gydzédik arrol, hogy minden egyes diak elkotelezte magat a kitlizétt cél elérése mellett. Ha ez megtirténik, a fegyelmezési problémak is jelentésen csékkennek. Minél inkabb egybeesneka tanér céljai a diakokéval, annal kevesebb nézeteltérésre lehet szamitani. Ha a célok mérhetéek és kézés megegyezésen alapulnak, a tandr és a diakok is sikerrel elkertlték a lényegtelen, az életliket gazdagabba nem tevd célokat, Ha a tanar minden egyes cél esetén igyekszik bemutatni a didkoknak, hogy az adott cél mennyiben teheti gazdagabba az életiiket, hamar Uigy latja majd, hogy a tanterv egyes részei nem feleinek meg ennek az elvnek. Talan megfeleltek akkor, amikor a tantervet készitették, mondjuk 50 évvel korébban, de ma mar nem idészertek. Sajnos a tény, hogy valamely téma mar nem idé- szerli a diékok szaméra, nem mindig jar annak a tantervbél tortend eltavolitasaval. Iddnként — az ok- tatasi intézmények merevsége miatt — olyan témak is a tantervben maradnak, amelyekrél ordit, hogy mar rég idészertitlenné valtak. llyen esetekben, mint ahogyan arra korébban utaltam, az észinteséget tartom a legjobbnak a diakokkal szemben. ,Ezt a célt csupan azért javaslom, mert elérését ebben az iskolarendszerben nagyra értékelik. En ugyan104 A tandrok és a diékok koz6tt partnor’ Kaocsolat megteremtése semmi értelmét sem latom mar, mégis meg kellene tanulnunk, hogy megvédjilk magunkat a jelenlegi rend- szer esetleges tamadasatol. Kész vagyok mindent megtenni, hogy a témat annyira érdekessé tegyUk, amennyire csak lehet”. Az iménti esetre, amikor a tanar probél kézés megegyezésre jutni a diakokkal, egy olyan temaval kapesolatban, amelynek a didkok nem |atjak ertel- mét, ellenben szerepel a tantervben, egy péidat szeretnék elmeséini. A kévetkezé parbeszéd egy hetedikes, harminc fébé! allo osztalyban zajlott le, akik ~ a szokasos kovetelményeket alapul veve — nem szerepeltek til fényesen. Segitettem a felzarkoz- tatasukat célz6 programban. En képeztem ki a veliik foglalkoz6, felzarkoztaté tanart. Amikor a tanar és a didkok az elérendé célokat deszélték meg, a tanér javasolta, hogy tanuljak meg, hogyan kell torteket szorozni és osztani. Az egyik diak megkérdezte, miért fontos torteket szorozni és osztani. ~ Azért ~ felelte a tandr —, mert vannak szakmak, ahol megkovetelik, hogy tudjatok térteket szorazni és osztani. Ha példaul szakacs leszel, tudnod kell egy bizonyos f6re sz6i6 receptet tdbb vagy kevesebb {6 esetén is elkésziteni. Ha acs vagy, tudnod kell a tervrajz aranyai alapjn az épiilet kicsinyitett vagy nagyitott masat elkésziteri. ~ Csakhogy én nem leszek sem szakécs, sem dos ~ felelte a diak. A tanar gondolkodott egy pillanatig, majd igy szolt: — Végiggondoltam a sajat életemet, és rajéttem, hogy nekem sem volt szlikségem a trtek osztasara és szorzasara az6ta, hogy elvégeztem az iskolat — ismerte el, és elttinddétt még egy ideig. - Az azonban A tanérok és a cldkok kOzétti partneri tapcsolat megteremiése 105 biztos, hogy a tértek szorzdsa és osztasa a legt6bb szintfelmér6 tesztben szerepel, és ha nem teljesitettek j6l ezeken a teszteken, meg fogtok bukni, A legtébb kézszolgalati és k6ztisztviseldi allas felvételijén is szerepeinek ilyen kérdések, azaz ha nem tudjatok megoldani 6ket, csdkken az esélyetek, hogy allast kapjatok. A diék ekkor bélintott, és elismerte, hogy talan mégis érdemes lesz megtanuini a tértek osztasat és szorzsat. Ha nem fogadta volna el, akkor a tanar tiszteletben tartva a dontesét, mas tanulasi celt ja- vasolt volna. Amikor a tanterv olyan témat javasol, amelyet sem a tanar, sem a diékok nem tartanak fontosnak, van egy masik Ichetdséq is, nevezetesen az, hogy a tanar €8 a didkok parinerként megkiserlik elérni, hogy az adott témat eltavolitsak a tantervbél. Elsajatitott tudas mé IGEN! Osztalyzds: NEM! Az erdszakmentes nevelésben a dolgozatokkal osupan azt déntjk el, hogy sikerillt-e a kitézétt célt elérni, illetve ha az derlll ki, hogy nem sikertilt, akkor megtudjuk beldle, hogy mit kell a diaknak még megtanulnia. Tehat nem az a cél, hogy az adott sémakor végén osztalyzatok sztllessenek a diakokral! Az erészakmentes nevelésben a diakok értékelése azon alapszik, hogy milyen készségeket sikeriilt az adott diaknak elsajétitania. Ez lehet irdsos értékelés vagy sz6beli megbeszélés a sziildvel, amelyik a kett6106 A tandrok és a diikok kézdtti partneri kaposolal megteremtése k6ziil megfelelébb. Ha az utdbbira esik a valasztas, jobb, ha maga a diak is jelen van. Az erdszakmentes nevelést alkalmaz6 iskolakban nincsenek osztalyzatok. Helyettuk az értékelés arrdl szol, mi az, amit a didk az adott tanuldsi szakasz végére elsajatitott. Természetesen ezt a tananyagrészt a tanuldsi szakasz kezdetén még nem tudta Gyakran hallom tandaroktol: ,De hat a mi isko- larendszertinkben jegyeket kell adnunk...” ‘Tisztaban vagyok vele. Egy idében tanitottam egy fdiskolan St. Louisban. Az egyik adminisztrator mér- gesen lépett hozzam a jegyek leadasanak hatéridejé kéveté masodik napon, és kévetelte, hogy adjam_ le az osztalyzatokat. Elmagyaraztam neki, hogy én alternativ értékelési rendszert valasztottam. Az adminisztrator megiepddott. ,De hiszen oszta lyoznia kell!” Kézdltem vele, hogy gy déntéttem, | nem osztalyozok, mert ez ellentétben all az elveimmel. Ekkor az adminisztrator megkert, magyarazzam el neki, mik azok az elvek, amelyeket az osztalyzas meg- sértene. Elmagyaraztam neki, hogy bar a tanuléknak csu- pan a fele szines bérli, az elégtelenek 80%-at 6k kapjak. Kézéltem, hogy ellentétben All az elveimmel az olyan értékelési rendszer, amely a bérszin alapjén megkiilénbéztetést tesz. Azzal folytattam, hogy az osztalyz4s abbol a szem- pontbdl is igazsagtalan, hogy nem veszi figyelembe azt, hogy eayes didkok nem ugyanarrél a tudasszintrél indulnak a szemeszter kezdetén, Azok, akik magasabb szintr6l indulnak egy tantargyban, valészintileg jobb jegyet kapnak majd (feltéve, hogy nem bosszantjak fel a tanart}, annak ellenére, hogy keveset vagy tan | semmit sem tanulnak a félév folyaman. Ezzel szem- A tanarok 6s a diékok kézétti partneri kapesolat megteremtése 107 ben azok a diakok, akik alacsonyabb szintrél indul- nak, valdsziniileg rosszabb jegyet kapnak, anak elle- nére hogy sokkal tobbet tanultak és fejlddtek, mint masok. Aharmadik érvem az volt, hogy az osztalyzas kiils6 motivacid, holott én csak akkor szeretnék elvégeztetni egy feladatot a diakjaimmal, ha 6k is belatjak annak értékét. Kifejeztem aggodalmamat a kilisé motivacio- nak a didkokra gyakorolt hatasarol. Semmi sem teszi szorongébba és megalkuvdbba a diakokat, mint ha a tanér altal kGdosen eldirt feladatok nem teljesitésekor buntetést kapnak szocidlis megaliztatas (rossz jegyek) formajaban. A negyedik érvem az volt, hogy az osztalyzéson alapuld rendszer azt sugallja, hogy a versengés fon- tosabb, mint az egyilttmUkddés. Az ilyen iskolakban a diak valojaban azt tanulja meg, hogy nemesak helyén- valo, hanem egyenesen elvart viselkedés a masik .elnyomasa” a jobb jegy eléréséhez. Kézéltem, hogy jobban rliInék, ha az eagyiittmikédésre kertiine a hangstily, és a diakok azt tanuindk meg, hogy egyéni boldogulasuk ésszefonddik a tébbiek boldogulasaval. Az ilyen osztalyokban nem versengésre térekszenek a jobb jegyért. hanem egyiittmtikédésre a tanuldsi cél eléréséért. Otddik, végs6 érverm az volt, hogy bar belaétom, az osztalyzas az elsajatitott tudas mérésére szolgal, maguk a jegyek igencsak szegényes képet adnak errél, Kézéltem az adminisztratorral, hogy jegyek he- lyett éppen jelentést irok arrél, mi az, amit az egyes diakoknak sikerilt a rendelkezésre allé idé alatt elsa- jatitaniuk abbdl, amit korébban nem tudtak. Ramu- tattam, hogy ez mennyivel gazdagabb mércéjeaz elsa-108 A tandrok és @ oldékok kozotti partner kapesolat megteremtése jatitott tudasnak, mint egy szamjegy, amely semmit sem tikréz arrol, amit a diakok megtanultak. Szerenesém volt, sikeriilt meggyézném az ad- minisztratort. Nem én voltam az egyetlen. Morrie Schwartz, a Tuesdays With Morrie féhése, a Brandeis Egyetem professzora példaul senkit sem buktatott meg a vietnami habort idején. (Nem csupan 6, hanem a kollégai sem.) Tudtak ugyanis, hogy a megbuktatott diakokat besorozhatjak, 6s ez akar a halalukat is | jelentheti. Ezekben az években mindenkinek jelest adtak. | Amerikai tanuimanyok szerint a jeles tanuldk ugyan- | annyit fejlédnek szemeszterankent, mint a kettes_ vagy egyes tanuldk. Miért? Mert a jeles didkok mar a sszemeszter elején tudjak az anyagot. Vagy a szilleik készitik fel Sket, vagy magantanarok, azaz az ilyen_ didkok tobbnyire jomodui csaladbdl szarmaznak. Ezek a gyerekek emelik fel a kezliket azonnal, mert 6k mar, tudjak a valaszokat. Kivlr6l persze Ugy tlinik, hogy mi, tanarok vagyunk: sikerUk okai. i Nem azt akarom mondani mindezzel, hogy célunk Ugy elkeriilni az osztdlyzast, hogy rank nézve annak ne legyenek negativ kévetkezményei. Mint minden egyes konfliktusban, amelynek megoldasara az erd- szakmentes kommunikaciot haszndijuk, nem az a cél, hogy a mi akaratunk érvényesilljin. Olyan emberi kapesolatokat szeretnénk létrehozni, amelyekben mindenkinek a szukséglete kielégill, kavetkezeskep- pen az osztalyzast ellenz6 tanarok és az osztalyzashoz ragaszkod6 adminisztratorok parbeszéde még so- kaig eltarthat. Ekdézben természetesen nemesak az adminisztratoroknak fejtilk ki érveinket az osztdlyzés | elavultsagara vonatkozéan, hanem a diékoknak, a A tandirok és a didkok kOzétti partner’ kapesolat megteremtése 109 szlil6knek és mas tanaroknak is, Lassan felnyilnak a szemek, és korvonalazddni fog az az Uj, csodalatos iskolakép, amelyben a didkok énként, kivancsisagbdél tanulnak, s nem az 6tésdk megszerzése vagy az egye- sek elkerllése miatt.110A tandrok ds a didkok kéz6tt! partneri kaposolat megteremiése EMK a nevelésben Ateszt Egy gimnaziumi tanar meséli a kovetkez6 torté- | netet: »Az osztalyom egyike a kerilet szamos »prob- lémase osztalyanak. Olyan gyerekek jarnak hozzam, akik képtelenek beilleszkedni az atlagos gimnaziumi osztalyokba, tébbnyire a kronikusan agressziv visel- kedésilk miatt, vagy azért, mert annyira depresszidsak, hogy képtelenek teljesiteni. Az osztaly olyan, mint egy. nagynyomast kukta, ugyanis gyakran egy pillanat alatt felt6rek az elfojtott indulatox. Mielétt elkezdtem voina EMK-t tanuini, kizardlag: viselkedésmodosito technikakat alkalmaztam a rend fenntartasa érdekében. Ez azt jelenti, hogy rengeteg | idét toltottem a gyerekek megvesztegetésével, azaz jutalmazdssal, illetve biintetések kilatasba helye- | zésével. Bar ezekkel a technikakkal, kUléndsen a biintetéssel valé fenyegetézéssel gyakran_ sikeriilt helyreallitanom a rendet révid tavon, 4m hosszti tavon ezek csak stilyosbitottak a diakok amugy is massziv neheztelését, diihét és alacsony énbecsiilését. Sajnos. nem dlitak rendelkezésemre mas eszkdz6k a rend fenntartasara. Am{g meg nem ismertem az EMK-t! Amikor elész6r hallottam az EMK-oktatotol, hogy végsé soron minden ember vagy azt mondja, hogy okérem«, vagy azt, hogy »k6sz6nome, hangosan elne- vettem magam. Még elkéozelni is nehezemre esett, hogy sajat didkjaim minden Uzenete végs6 soron’ »kéreme vagy »készénéme. Szerencsére eléggé elszant voltam, hogy megtegyem ezt a képzeletbeli ugrast, igy végill is sikeriilt. Kezdtam észrevenni, hogy | A tandrok &8 a didkok koz0tti partner’ kaposolat megteremtése 111 a diakjaim kovetelései és diihkitorései magétt valéban valami olyasmi all, hogy »kérem, haligasson meg! «, vagy »kérem, segitsen! «. Azzal, hogy megtanultam ket ezen az tj modon meghaligatni, és kifejezni sajat érzéseimet és sziikségleteimet, megvaltozott az osztdlylégk6r: a korabbi alland6 feszilltség egyre fo- koz6d6 nyitottsagnak és bizalomnak adta at a helyét. Az els6 alkalmak egyike, amikor megtapasztaltam ezt a valtozast az volt, amikor készilini kezdtunk a félévkor kételez6 allami szintfelméré tesztre. A diakjaim tébbsége az Atlag alatt teljesitett ezeken a teszteken, kévetkezésképpen kelléen utaltak is azokat. Korabban igy alltam az ilyen tesztekhez, hogy »till kell esniink rajtuk, és kész, a panaszkodés nem segit«, Ezuttal, mint korabban is, éreztem a fesziltséget a levegében, lattam a merev mozdulataikat, és hogy a szokasosnal is ingerlékenyebbek egymassal. A korabbiakkal ellen- tétben azonban sokkal tisztabban lattam, mi az oka a viselkedesknek. Az EMK-tanfolyamon elsajatitott készségekkel sikeriilt meglatnom és meghallanom az igazi érzelmeiket, s hogy milyen szkségletUk nem kerill kielégitésre. Magamban egyiitt ereztem veliik, kimondatlan ér- zelmeikkel és sziikségleteikkel: »Ugy latom, féltek a teszttdl, és szeretnétek megvédeni magatokat a fajdalomtdl, amely az esetleges Ujabb kudarccal jar... Ugy latom, meg vagytok bantva, mert szeretnétek, ha a jé oldalatokat is latnd valaki, nemesak azt, hogy rossz tanulok vagytok... Ugy atom, diihdsek vagytok, szeretnétek megvédeni a fiiggetlenségeteket, és szeretnétek valasztasilehetéséget azzalkapesolatban, hogy mivel téltitek az idétdket...«. Réadasul egyre biztosabbé valtam abban, hogy a didkjaim kéztil sokan kezdik elveszteniareményt, hogy valahaiskielégithetik112__A tandrok és a didkok kéz6tti partneri kapesolat megteremtése a szlkségleteiket az iskolaban vagy barhol mashol, - ha mér itt tartunk, Az, hogy ennek tetejébe mag. kénytelenek elviselni ezeket a szintfelmérdket, csak jobban felszinre hozta fajé érzelmeiket és kielégitetlen szlkségleteiket. Ez az Uj megértés lehetdve tette, hogy megnyiljon a szivem feléjiik, és megtorpandsra késztetett, amikor_ a teszttel kapcsolatos bejelentéseim kézepén elészor az egyik, majd egyre tobb diakom kézbekiabalt. 1. idk: - Mi a fenének kell megirnom ezt a hiilye tesztet? 2 igen, mondjon egy értelmes okot, miert! 3. diak: — Ez csak arra jo, hogy lassak, ki okos, és ki hillye! 4. aiak: — Szerintem azok a hillyék, akik kitaldltak a tesztet! Tanar (hallva a diakok érzelmeit és sziikségleteit): - Csalédottak vagytok, mert nem latjatok, mi jo szarmazik nektek ebb! a tesztbdl? 1. diak: - Igen, minek kell megirnunk egydltalan? Uayis tudjuk, mi lesz az eredmény. Csak vesztegetjtik az idénket, ami tokhiilyeség. q Tanar (reflektdlva a didk szukségletére): - Gondolom, tudni szeretnéd, mi az oka annak, hogy megkértek bemeteket a teszt megirasara. q 5. Nem »megkértek”, hanem rank erdltették! Tanar (Ujabb érzeimeket és szikségieteket hallva): | — Széval dihdsek is vagytok, mert szeretnétek ti eldénteni, mitérténjen az iskoléban, ahelyett hogy ratok eréltetnének barmit. 5. diak: — Igen, és nemesak az iskolaban, hanem min- demol. Ugyan miben vagyunk szabadok? Még csak gy sem 6ltézhetiink az iskolaban, ahogy akarunk! A tanarok és a didkok kéz6tti parineri kapcsolat megteremtése 113, Tanér (érdekl6d6 hangon): - Elegetek van mindabbdl, amit a felnéttek eréltetnek ratok? Nagyobb szabad- sagot szeretnétek? 5. dik: — Igen, de teljesen felesleges még beszéini is errdl. Ugysem tehetiink semmit. Tanar (tovabbra is kivancsian, milyen érzeimek és szukségletek dlinak a héttérben): — Ha jol hallom, nem nagyon hiszel abban, hogy a felnéttek meghallananak benneteket. 5. diak: ~ Pontosan. Teljesen féldsleges tépni a sza- mat, Tanar: - Szoval reménytelennek érzed a helyzetet, és elszomorit, amikor hiaba varsz megértésre, mert nem kapod meg. 5. didk (szotlanul tehajtja a fejét, és kénnybe ldbad a szeme) Ezt kévetéen percekig néma csend telepedett az osztalyra. Erezhetd volt a légkorben a valtoza! a korabbi feszilltség és diih oldott szomortsagga valt. Biztos vagyok benne, azért tudott ez a valtozas megtérténni, mert képes voltam meghaligatni Sket ellenallas, vita, »csip6bél« adott valaszok nélkiil. Vegiil az elsé tanul6, aki felvetette az egész problémat, Ujra megszolalt. 1. diak: — Akkor miért kell megitnunk ezeket a teszteket? Meg tudia mondani? Tandr: — Az igazat megvaliva nem tudom, miért kell megimnotok dket. Elmagyaraztak ugyan, miért, de attol tartok, nem sikerillt teljesen azonosulnom a valasszal, ezért nemis szeretnék tébbet beszéini errél. igérem, utananézek, mi is pontosan a céljuk ezekkel, és megbeszélem veletek. Szeretném, ha tisztaban114 Atanarok és a didkok Kozo eri kagcsolat megteremtése lennétek vele, miért kell ilyesmivel foglalkoznunk, miért kérlekmegbenneteket, hogy irjatokmeg. Enis szomort vagyok, amikor korlatoznak a sajat szabadsagomban, és driilnék, ha mindig lenne valasztasi lehetéségetek az életben. Amennyire télem telik, én biztositani is fogom ezt nektek. Kész6ném, hogy felvetettétek a témat, és megosztottatok velem az ezzel kapcsolatos érzelmeiteket és szUkségleteiteket. Majd igy folytattam: »Azt hiszem, e pillanatban az a legegyszertibb, ha az eddig elhangzottak ellenére megirjatok a mara tervezett tesztet. Van valaki, akinem akarja megirni?«, Emlékszem, mennyire meglepett és hdlas voltam, amiért mindenki igy déntétt, hogy megirja a rettegett tesztet aznap. Ma mar belatom, hogy a diakjaim voltaképpen mindig azt mondtak, amit éreztek. En voltam az, aki korébban nem hallotta meg ezt, kivéve aznap, amikor szantam ra idét, hogy meghallgassam 6ket, és dszintén megosztottam vellik a sajat érzéseimet és szukségleteimet. Aznap éreztem meg eldész6r az EMK hatékonysagat az oktatasban gy igazan.” 5. fejezet A kGlcs6nés kapcsolatokon alapulo tanulasi légkér megteremtése Vilagi erk6lcs6k A didkok mar pusztan abbél rengeteget tanulnak, hogy az osztdlyuk és az iskoldjuk milyen szervezeti feigpitésU. Az osztaly és az iskola rendszere vagy azt tanitja meg nekik, hogyan fejlesszenek ki és tartsanak fenn kélesénés kapcsolatokon alapulé strukturakat, vagy azt, hogyan fejlesszenek ki és tartsanak fen versengésen és hatalmi viszonyokon alapulé struk- turakat. Az erészakmentes neveles olyan kézésséggé alakitja az iskolaban tanulékat, ahol minden egyes didknak ugyanannyira érdeke a tobbi didk segitése tanulasi célja elérésében, mint sajat céljanak elérése. Egy ilyen tanulasi kézésség nemcsak abban secit, hogy felnéttként majd erdszakmentes, az életet gaz- dagabba tev6 csaladot, munkahelyet és kormanyz6 szervezeteket teremtsenek meg és tartsanak fen, hanem annak kifejiesztésében is, amit a Dalai Lama wWilagi erkdlcsdk” néwvel illet: Az oktatas mellett, amely altakiban csupén aka- démikus teljesitmények elérésével foglalkozik, meg kell erdsitentink a fiatalabb generdci elméjében az116A kélesénés kapesolatokon alaputé tanuldsi fégkor megteremtase Snzetlenséget, az egymés iranti térddést és felelds- ségvéllalast minden nevelési intézményben. Ennek nem sziikségszerd feltétlentil vallési alapon térténnie. Nevezhetjik ezeket tehat »vildgi erkélcsdk«-nek is, hiszen ténylegesen olyan alapvetd emberi jellem- vondsok megerbsitésérél van sz6, mint a kedvesség, | az egyiittérzés, az Oszinteség és a becsiiletesség.” Az emberek tébbsége egyetért a Dalai Lamaval abban, hogy meg kell erdsitenunk a fiatalabb ge- neracié elméjében az onzetlenséget, az egymés iranti térddést és felelésséqvallalist. Ennek ellenére olyan kultiraban éliink, amely a versengést tamogatia, és arra kivanesi, ki kerll az élre egy igazsagtalan versenyben, ahol a privilegizaltak, joméduak szinte biztosan nyernek. Az iskolakban ez tisztén lathatd. Az el6z6 fejezetben ramutattam, hogy a legjobb osz~ talyzatot eléré tanulék nem feltétlentil azok, akik a legtobbet tanultak. Inkabb azok, akik mar az iskolai oktatast megel6zden megtanultak az anyagot, miutan esaladjuk anyagi helyzete lehetévé tette, hogy magan- tandrokat fogadjanak meligjik. Az én vagyam tehat az, hogy a versengé oszta- | lyokban a diakok olyan tanulasi kézésséggé valjanak, amelyben a tanulék nemosak a sajat tanulasukban érdekeltek, hanem ezzel egyenld mertékben osztaly- | tarsaik tanulasaban is. Akélesdnds kapcsolat2kon atapuls tenuis! aukér megteremtése 117 A kéicsénés kapesolatokon alapuld tanulasi kdzésség megteremté Az olyan iskolak és osztdlyok, amelyekben virdg- zanak a kélesénés kapesolatokon alapulé tanulasi kéz6sségek, éltaléban arra batoritjak a jobb tanulokat, hogy segitsenek azoknak, akiknek nem sikeriilt még elémnik azokat a tanulasi célokat, amelyeket nekik mar igen. Ha a diakok egymastdl is tanulnak, az nagyban hozzéjarul a kélesénés kapcsolatokon alapulé tanulasi kizésség megteremtéséhez. Amint egyes didkok elértek bizonyos tanulasi célokat, olyan helyzetbe kerilinek, hogy tamogathatnak mas diakokat a tanulasban. Ennek tébb formaja is lehet. Elainte tértenhet afféle konzultaciéképpen, amikor egy bizonyos készséget, tudnivalot elsajétité diak segit megtanitani ezt mas diékoknak Szarntalan példa bizonyitja, hogy a didkok ugyanolyan hatékonyan tudjak tanitani egymast, mint egy képzett tanér, Ez az elgondolds tavolrdl sem uj azok szAméra, akik vidéki iskolaban dolgoznak, vagy olyan alternativ iskoldban, mint a Montessori, vagy mas, tibb korosztaly egytittes jelenlétén alapuld isko- aban. llyen iskolakban, ahol a didkok széles skaldja egy osztalyba téméril, teljesen mindennapos, hogy az egyik digk tanitja a masikat. Amikor megfigyeltem egy ilyen osztélyt az egyik EMK-n alapuld iskolaban, Izraelben, lattam, hogy egy lany egy vele egyidds fit oktat. Mikézben a fid a lany Atal adott feladaton dolgozott, a lany egy idésebb tanuléhoz fordult, aki pedig neki adott feladatot egy méasik témaban. Az osztaly osszes tanuldja részt vett ebben akdlesénés tanitasban, kivévenégy diakot, akik a tanérral dolgoztak. Ezeknek a diakoknak specidlis,118 Akolesénés kapcsolatokon alapulé tanuidst légkér megteremtése tanulasi sziikségletei voltak, és a tanarnak volt ideje ezeknek a sziikségleteknek a kielégitésére, miutén a tobbi diak aktivan tanult az 6 kozremUkédése nélkil | is, Ha sikeriil olyan tanulasi folyamatokat elinditani, _ amelyekben a diakok egyedul vagy egymas segit- ségével tanulhatnak, a tandrnak marad ideje a_ problémamegoldasra. A problémamegoldas llhat személyes Utmutatas-adasb6l vagy egyszerti beszél- getésbél, olyan diakokkal, akiknek aznap nagyobb sziikséglik van erre, mint egy bizonyos tanulasi feladat megoldaséra. Idetartozhat természetesen az olyan diakokkal valé parbeszéd is, akik valamiért nem tanulnak elég hatékonyan, és a tanar szeretné felfedni a szkségleteiket. Egyes tanarok ellenvetése szerint igazsagtalan hely- zetbe kertil az a diak, akinek tanitania kell a masikat. Csakhogy a legtdbb tanar egyetért abban, hogy senki | sem tanul tébbet egy témardl, mint az, aki tanitja. Tehat az a diak, aki ezt a feladatot magara véllalja, legalabb annyit tanul beléle, mint az a diaktarsa, akit tanit. Hallottam tanaroktél, akik alkalmazzdk ezt a médszert az osztélyukban, hogy a didkok, akik mas. diakokat tanitanak, sokkal tudatosabba valtak sajat _ tanulasuk vonatkozasaban, igy €z jelentés mértekben eldsegitette a fejlddéstiket. A tanar mint ,,utazdsszervez6” Ellenvetésképpen olyat is hallottam mar tanaroktdl, hogy ha hagyjak, hogy egyik didk tanitsa a masikat, az Uifajta versengéshez vezethet. En nem igy atom, A diakok ugyanis szmos tantargyat tanulnak, amelyek _ Akelesonds kapesolatokon algnulé tanuldsi ighdr megteremtése 119, egyforman fontosak. Ha a diaknak valamelyik targyhoz van 6rzéke, akkor tanithat egy masik diakot Ligy, hogy a masik targybol 6t tanitjak. A diak tehat egyarant tanit és tanul is. Miutan sokat utazom, és sok utazdsi irodat ismerek, kialakult bennem egy kép az utazasszervez6" tandrrol, illetve az ,utaz6” diakokrél. Az utazasi irodaban nem szabjak meg szémomra, hogy hova utazzak, de ha elmondom nekik, hogy milyen sziikségleteim vannak. javasolhatnak olyan helyeket, amelyekre magamtol nem gondoltam volna, amelyeket még nem ismerek. Ennek megfelelden a tanar mint ,utazasszervez6” javasolhat témakat, batorithatja a didkokat, de soha- sem mondja meg, hova kell ,utazniuk”. Ekézben az egyik diak ~ ,utazként” — mesélhet egy masiknak a csodalatos helyrél, ahol megfordult, és vagyat éb- reszthet benne, hogy 6 is eljusson oda Az utazasszervez6 altalaban nem kiséri el az titra az utazokat, azaz az Ut megtétele nem fiigg attol, hogy a szervez6 el tud-e menni veliik. Az imént emiitett izraeli iskolaban példaul minden napnak egy adott szakaban a diakok maguk valasztjak meg a didktanarukat, s a tanulok 60%-a uj személyt valaszt. Ujabb amerikai vizsgalatok szerint az a didk, aki éppen elsajatitott valamit, jobban meg ‘tudja azt ta- nitani tanulétarsanak, mint a képzett tanar. Ez nem meglepé6. A didkok ugyanis egy nyelvet beszéinek, ismerik egymast, megbiznak egymdsban, és a didk- ban friss még az elsajatitott tema. Ha példaul egy baratom most tanult meg kerékparozni, megtanithatja nekem is. Ha matematikai készségekre tett szert, azt ugyantigy atadhatja nekem. Az utazasszervez6, raadasul nem varja el az ligy- feleit6l, hogy egyszerre és ugyanazonaz ton érjékelaz120 _A kélesénds kapcsolatokon aleput6 tanulési bgkor megteremtése Uti célt. Még azoktdl sem, akik ugyanoda indultak. Ha valakinek nines elég pénze, talan vonattal megy. Mas arepi valasztja, és igy tovabb. Az utazasszervez6 képes az iigyfél igényeihez igazitani az utat. Ha a diadknak gondja van a szévegértéssel, masképpen kell 6t tanitani, amig meg nem tanul rendesen olvasni. | Ha példaul latott valami érdekeset egy tudomanyos konyvben, és meg szeretné tanulni, akkor a tanar | megkérhet egy masik diékot, hogy olvassa fel neki a széban forge részt, ahelyett hogy olyasmit eréltetne, amit a diak még nem sajatitott el maradéktalanul. Még egyszer: az utazdsszervez6 nem mondja meg, hova utazz, és nem is megy veled. Ellenben tamogat az elképzeléseidben, tébb lehetéséget is felvazol neked, és megmutatja, hogy ezek a lehetéségek miként tehetik gazdagabba az életedet. Anyagok, amelyekb6! a diakok Gnailoan tanulhatnak Miutan a tandr és a dik kézésen megegyeztek a tanulasi oélban, a tandr segit, hogy a didk hozzajusson mindazokhoz az anyagokhoz és informacidkhoz, amelyre a cél eléréséhez sziiksége lehet. Idedlis esetben ezek az anyagok olyanok, hogy a diakok a tanar segitsége nélkill is tudjak hasznalni Gket. Ehhez | az kell, hogy a tanar elére megmondja, melyek azok a készségek, amelyeket még az anyag tanulmanyozsa elétt el kell sajatitani, hogy a didk hasznalhassa az anyagot. Ezt kévetéen a tandr a didkokkal egyiitt meghata- rozza a tanulmanyozand6 témét, a témat feldolgoz6 feladatokat, a hataridéket és a fogalomtarat, amelyre J A kales6n6s kancsolatokon alapule tanulasi IégkOr magteremtése 121 a tanulonak a cél eléréschez szlksége van. A tanar ekkor kijeldli a lepések azon sorrendjét, ami leginkabb szolgalja a didk érdekét. Minden elem egyértelmien a helyére kertil, hogy a diak vilagosan ldssa, mit kell tudnia, illetve mire kell képesnek valnia, és azt is, hogy ezek elsajétitasahoz milyen anyagra és tanulasi éiményre van sziiksége. Ezek az , litravalok” - visszatérve az utazasszervez6 hasonlatéhoz ~ hozzaférhetéek a didk szamara, lehe- t6leg a tandrtal fiiggetienill, és a hasznalatukhoz pontos ditmutatast tartalmaznak. A tandrok igy elkészithetik sajat tananyagukat, de természetesen felhasznalhatnak kereskedelmileg forgalmazott tananyagokat is. Miutén az Uj rendszerben a tanar pénzt kap az dltala elényben részesitett tananyag megvasarlésara, a piacon tébb mint elég tananyag all a rendelkezésére. Ha 6 maga szeretné 6sszeallitani a tananyagot, ehhez kérhet segit- séget didkoktol, énkéntesektél és szUléktdl, és igy a tananyag akar olyan is lehet, hogy a diakok a tanartol fuggetleniil is tanulhatnak beldle. A diakok és as 5k is felkérhet6k a tanulasi anyagok ejkészitéséhez A tananyag elkészitéséhez segitséget lehet kérni a diakoktél és sziileikt6l. Ezzel nemesak a tandr taka- rithat meg idét és energidt, de a diak is tanulhat beldle, ‘énkéntelenill is. Egyik baratom hetedikes osztélyaban a didkok szerettek ,ért6 olvasast” tanulni egy kereskedelmileg forgalmazott olvasasfejleszté. eszkoztarbol. Sajnos az egész osztaly csupan egyetlen ilyen eszkéztarral rendelkezett, ezért a bardtom azt javasolta, ki-122 Akélesénds kapcsolatokon alapuld tanulési léakér megteremtsse ki készitse el maganak a sajét eszkéztarat, alapul véve az eredetit, de olyan cikkekkel kiegészitve azt, amelyeket magazinokban talainak. A diakok tébbsége lelkesen belevetette magat a munkdba. A baratom eleinte aggddott, mert a didkok Altal magazinokbél kivagott cikkek egy részét til bonyolultnak tartotta. Akadt példaul, aki kabitészerekrél s2616 cikket vagott ki, mert ez a téma érdekelte, 4m olyan wjsagbol, amely vélhetéen meghaladta az 6 olvasasi szintjét. A bardtom meglepetésére azonban a didkok nemesak kivaldan boldogultak az diltaluk valasztott cikkekkel, hanem még elényben is részesitették Sket az eredeti olvasdstejleszté eszkéztarban olvasottakhoz képest Egy alkalommal meghivast kaptam szUldi értekez- letre a legkisebb fiam dvodajaba. Az értekeziet célja az volt, hogy ismertessék a szllékkel a gyerekeknek szant az évi programot. Amikor megérkeztiink, az 6voné kozéite vellink, hogy nemesak a gyerekek, de a teinottek is a tettekb6l tanuinak a legtobbet. Igy ahe- lyett, hogy mi, szill6k passzivan végighailgattuk volna az 6vonét, lehetdséget kaptunk, hogy segédanyagok elkészitésével ismerkedjiink meg a programmal. Az ovénék rengeteg alapanyagot gyiijtéttek dssze (egyik sem volt draga), példaul régi magazinokat, ragasztot, szines kartonpapirt, olldkat, majd Utmutatast kaptunk, hogy milyen segédanyagokat készitsiink bel6lUk. Mi- kézben ezen dolgoztunk, az événé elmagyardzta, mire fogjak hasznaini ezeket a segédanyagokat a gye- rekekkel. Az én feladatom olyan képsorozat elkészitése volt, amelyben négy targy dsszeillik, az 6tédik azonban kilég_ a sorbél. Sok magazint dtbéngésztem, s négy kUlénbéz6 jarmé kepét vagtam ki beldliik: egy autot, i egy reptilégépet, egy hajot és egy vonatot, majd eay Akélesonés kapcsolatokon alapuls tanulisi igktr megteremtése 123 6tédiket, amely nem illett a sorba (én egy narancs képét valasztottam). A képeket egy kartonlapra kellett ragasztanom. Az évoddsok feladata az lesz maj hogy a kakukktojas hatuljat (az adott példaban a na- ranesét) pirosra szinezzék. Magyarazat nélkill is megértettlk, hogy a jaték célja az 6vodasok szamara a killénb6éz6 fogalmak elsajatitasa. Elsé kérben megtalaljak a kakukktojast, és pirosra szinezik a hatuljat, a tovabbi korékben pedig ki kell valasztani a kakukktojast, és ellenérizni kell, hogy piros-e a hatulja. Mi, szlilék, ilyen tevéleges médon ismertUk meg a gyermekeinknek szant programot, 6s az 6v6n6 is [61 jart, mert énkéntes munkank réven rengeteg segédanyag késziilt el, viszonylag révid id6 alatt. Onkéntes mentori segitségnyujtas Onkéntes mentori segitségnyujtason elsésorban a sziildi, a nagyszul6i és esetleg a szomszédi segitseget értem. Ok abban az esetben is segithetnek egy tanu- lonak, ha a tanulé nem képes hatékonyan tanulni a korébban felvazolt mddszerekkel. Ismerek példaul egy lakénegyedbéli napkézit, ahol az ,érzelmileg labi- lis" gyerekeknek nyugdijasok segitenek a felzark6z- tatasban. A napkézi a mai napig gyUmélesézének bizonyult mind a gyerekek, mind az idések szamara. A lakone- gyedbéli iskola igazgatdja ugy véli, ennek az az oka, hogy az idésekben megvan az a tiirelem, amelyet az ilyen gyerekek igényelnek, és rendelkeznek a feladat- hoz szlikseges idével is.