BAB TPANYAG-UTNPTLSA

A meleg- s vzignyes nvny. A legjobb termhelyek a kzpkttt, meszes, semleges

kmhats, jvzgazdlkods, knnyen meleged, homogn talaj terletek, mg a ktttebb
rti s laza, humuszos talajok mg elfogadhatak. A szrazbab termelshez az ntzs nem
szksges, mg a zldbab csak ntzve termeszthet eredmnyesen. Ez kifejezetten rvnyes
a msodvetsekre. A fejldshez szksges anyagokat a gyors nvekeds miatt rvid id alatt
veszi fel, ezrt mr a fejldse kezedetn jelen kell lennie knnyen felvehet tpanyagnak a
talajban. A tpanyagfelvtelnek kt cscsa van. Az egyik a virgzskor, a msik a
zldhvelyrskor van. Kiemelked a bab mangn-, cink-, klcium- s vasignye. Ezeket
mikroelemes trgykkal ptolhatjuk. A bab a kvetkez tpanyagokat veszi fel fejldse
sorn:
Nitrogn (N)
Foszfor (P)
Klium (K)
Klcium (Ca)
Magnzium (Mg)

Szrazbab (kg/t)
55
25
40
38
8

Zldbab (kg/t)
13
3
12
13
3

1,5-2,0 t/ha szrazbab termshez 90-110 kg/ha N, 40-50 kg/ha P, 60-80 kg/ha K, 60-80 kg/ha
Ca, 12-16 kg/ha Mg, 8-10 t/ha zldbab termshez 100-130 kg/ha N, 25-30 kg/ha P, 100-120
kg/ha K, 100-130 kg/ha Ca s 25-30 kg/ha Mg-t vesz fel. A nitrogn ignyt kezdetben
mtrgyval kell kielgteni, mivel a baktrriumos nitrogn megkts csak a hrmas levelek
megjelensnek idszakban ri el a nvny szmra is hasznosthat szintet. Ekkor mr a
bab gykerei jelents mennyisg nitrognt kpesek felvenni (elssorban a szrazbabnl). A
tbbi tpanyagignyt rszben szervestrgyval (a bab meghllja), de dnten mtrgyval
kell kielgteni.
Ha az elvetemny kalszos gabona, akkor kzvetlenl a mjusi vets eltt (ugyanez a
helyzet a msodvetseknl, jliusban) kell kijuttatni a nitrognt, mg ha ksbb betakartott
elvetemny van, akkor a vets eltt 1 hnappal (prilisban) ki kell juttatni 10-15 kg/ha N-t a
szrmaradvnyok tkletes elbomlsa vgett (kels utn kell mennyisgben legyen jelen
nitrogn), mg a maradk mennyisget szintn a vets eltt clszer kiadni. A P,K trgykat
vagy sszel (mono vagy hagyomnyos trgyk) vagy tavasszal, vets eltt (Power) kell. A
szrazbab szalmja 1,8-2,5-szrse a magtermsnek, ami atalajon visszamarad, mert sem
takarmnynak, sem alomnak nem felel meg.
Javasolt technolgia:
sszel:
Alaptrgyzs:
Nitrogn: krnyezetvdelmi okokbl az szi nitrogn mtrgya kijuttats nem javasolt,
ellenben a szervestrgyt nyr vgn, sszel ki lehet adni
PK: Hagyomnyos mono- s PK mtrgyk.
Tavasszal (mjusi fvetsnl vagy jliusi msodvetsnl):
Nitrogn: Kalszos elvetemny esetn a teljes mennyisget a vets eltt kzvetlenl kell
kiadni, mg ksbb lekerl elvetemnynl 10-15 kg/ha N-t prilisban, a tbbit kzvetlenl
vets eltt kell kiadni.
PK: tavaszi alaptrgyzsra komplex POWER mtrgyt kell kiadni kzvetlenl vets eltt