1

3. A helyes betegt

3. A helyes betegt
(Dr. Berente gnes)
Seglykocsi

Riaszt tnet szlelsekor a mentpol megkezdi a protokoll szerinti elltst, mikzben

seglykocsit kr a mentgpkocsi-vezet segtsgvel.
Ilyenkor a gpkocsivezetnek meg kell mondani, hogy mirt
krnk seglykocsit, milyen llapotban van a beteg, hogy az
ICS-nek referlhasson errl.
A seglykocsit mindig az illetkes ICS-tl (irnyt csoporttl)
krjk, a helyzet adta lehetsgek alapjn, rdin, vagy
mobilon. A mentsvezet a a mentegysgtl a beteg
llapotrl kapott informcik alapjn dnt arrl, hogy a
legkzelebbi riaszthat eset kocsit, rohamkocsit, helikoptert, stb., vagy esetleg hziorvost,
gyeletes orvost kld a betegrl kapott informcik, a rendelkezsre ll szabad kapacits,
az ellthelytl val fldrajzi elhelyezkeds, illetve tvolsg fggvnyben, - vagy utastst ad
a szllts elvgzsre. Emellett az ICS utastst ad(hat) a mentegysgnek a segtsg
kirkezsig kvetend teendkre.
Messzebbrl riaszthat seglykocsi s/vagy letveszlyes llapot, de mozgathat beteg (pl.
kruppos gyerek) esetn az ICS utastst ad(hat) a szllts megkezdsre - szemben a
seglykocsival ezzel cskkenve a definitv elltsig eltel idt. Ezt hvjuk randev elvnek.
Ezek alapjn, amikor seglykocsirl beszlnk, akkor mindig a fentiek sszessgt rtjk
alatta.

Tbb fokozat mentsszervezs

A bejelents alapjn az ICS tmeges baleset, vagy slyos, veszlyeztet llapot srlt, vagy
beteg (pl. reanimci) esetn a sokszor az esemnyhez kzelebbi mentgpkocsival egytt
magasabb szint, tvolabbi mentegysget is riaszt. Ezt hvjuk tbbfokozat
mentsszervezsnek. A mentkocsi riasztsnak clja ilyenkor, hogy a beteghez/srlthz
minl gyorsabban kpzett segtsg rkezzen, akinek feladata a beteg/srlt letben tartsa a
magasabb szint segtsg megrkezsig, a szksges intzkedsek, jelentsek megttele.
A magasabb szint mentegysg kirkezsekor a mentpolnak az addig megszerezett
informcikat t kell adnia a mentegysg vezetjnek s a tovbbiakban az utastsa
alapjn kell eljrnia.

Helikopter riasztsa

Az ICS mentsvezetje a bejelentskor, vagy ksbb sajt

dntse alapjn riaszthat helikoptert, vagy azt kezdemnyezheti
a mentpol is a beteg/srlt llapota s!vagy a clintzmny
helyszntl val tvolsga ismeretben. A szakkpzetlen
mentpolnak a riasztott helikoptert meg kell vrnia a
helysznen. Ez all kivtel, ha a beteg lete ms, az elznl
gyorsabb szaksegtsg (pl. hziorvos) ignybevtelvel menthet meg (pl. letveszlyes
allergia, lgti idegen test okozta teljes lgt elzrds) s a helikopter vrhat leszllsi ideje
annak megvrst nem teszi lehetv.

A clintzet

3. A helyes betegt
Orvos ltal krt mentfeladat esetn a beutal orvos joga s ktelessge a beteg
elhelyezse/beutalsa a megfelel intzmnybe. A mentpolnak nem brlhatja fell az
orvos dntst. Nyilvnvalan krdses esetben a mentsirnytstl kell segtsget krni, aki
felveszi a beutal orvossal a kapcsolatot, illetve seglykocsit kldhet a helysznre, vagy
utastst ad a szllts elvgzsre.
A beutals ltalban a beteg lakcme szerinti terleti elven trtnik. Ez a beteg elhelyezsi,
beutalsi rend.
Beutalval nem rendelkez beteg esetn is ezt az elvet kell kvetnnk a clintzet
megvlasztsnl. Baleset, vagy lakhelytl tvol trtnt betegsg, rosszullt esetn a beteg
elhelyezse a feltallsi hely alapjn illetkes gygyintzetbe trtnik.

Specilis elhelyezs

Specilis, gygyintzetet kell vlasztani akut stoke beteg (ld. D fejezet) esetn. Ilyenkor a
betegnek specilis, vrrgoldsra alkalmas stroke osztlyra kell kerlnie, ahol az idablakon
bell az arra alkalmas betegek vrrg old kezelst kaphatnak. Ennek a specilis stroke
osztlynak is lakhely szerinti beutalsi rendje van, m ez nem mindig a legkzelebbi,
terletileg illetkes krhz neurolgiai osztlya. Teht akut stroke beteg feltallsa esetn az
ABC stabil beteget egyenesen stroke osztlyra kell szlltani, az ICS-vel val konzultci
alapjn.
Akut coronris szindrma (ACS) bizonyos eseteiben (szvinfarktus) (ld. C fejezet)
a beteg specilis elltst ignyel, melyre a PCI-ben (Perkutan
Coronaria Interventio) van lehetsg. Ott az elzrdott r
szvkatterezs tjn trtn megnyitsa a vrrg oldst s
szksg esetn a megnyitott r specilis apr hlval trtn
nyitva tartst vgzik. Minl hamarabb trtnik meg ez a
beavatkozs, annl tbb szvizom menthet meg, ezrt itt is
fontos az idfaktor. A beavatkozs szksgessgnek eldntse
orvosi, vagy menttiszti feladat, ezrt elengedhetetlen ilyen beteg
esetn a mihamarabbi seglykocsi krse.
Slyos srlteknek (koponya s/vagy gerincsrlteknek) specilis elltsra van
szksgk, ami az ilyen elltsra nem kellen felkszlt kisebb traumatolgiai osztlyokon
nem biztostott. Ezrt ilyen srlteket gyakran nem a legkzelebbi baleseti sebszeti
osztlyra, hanem egyenesen az idegsebszeti elltst nyjtani tud osztlyra kell szlltani
hacsak nem ll fenn msknt el nem hrthat kzvetlen letveszly. Ilyenkor gyakran
messzebbre kell szlltani a veszlyeztet llapot srltet, emiatt (is) lehetsg esetn lgi
szlltst kell ignybe venni az ICS-n keresztl.

A fogad intzet rtestse

Egyes, magas idfaktor megbetegedsek, srlsek esetn elnys a fogad intzmny
rtestse, adott esetben a beteg llapotrl val referls. Ilyenkor a fogad intzmny fel
tud kszlni a beteg/srlt elltsra, ami gyorstja a beteg elltst s tadst is.
Szakkpzetlen mentpol ezt krje az ICS-n keresztl.