DAVID SKLANSKY

EKREN BUDAPEST, 2005

, ,

A POKER ELMELETE

az alabbi kiadas alapjan keszult:

. . SkIansky: The Theory of Poker

'. 987, 1989, 1992, 1994, 1999 David Sklansky arrangement with Two Plus Two Publishing Ltd.

Forditotta: Kallai Gabor es Talyigas Andras

Boritoterv: P.C.S. design

ISBN 963 219 068 8

OLll .. ',,-<UJ."''''''V'' © by Kallai Gabor, Talyigas Andras, 2005 Hungarian edition © Ekren Kft, 2005

Cover design © P.C.S. design, 2005

Kiadta az Ekren Kft., Budapest www.ekren.hu

kiado az Ekren Kft. vezetoje ""\J'[lTrI''',," elokeszites: Benko Julianna

J:c()Jtone: Offset es Jatekkartya Nyomda Rt., Budapest :.J-:"'i"!-,~'J" vezeto: Gerhard Stocker igazgato

Tartalom

Eloszli a magyar kiadashoz .

David SkJanky

15

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ~ ~ ~ ~ . . . . . . . . .

ElOsz6

17

• 4 • • 4 • • • • • • • • • • • • • • • • ~ ~ ~ ~ • • • • • • • • • • • • • • • • •

1. fejezet: MielOtt p6kerezni kezdenenk . . . . . . . . . . . . . . . . .. 19

A poker formai 20

A poker Iogikaja . . . . . . . . . . . . . . .. 22

A poker celja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 23

2. fejezet: A varhatri es az 6rankenti hozam 27

A varhato ertek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 27 A varhato ertek a pokerben ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 30 Orankenti hozam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 31

3. fejezet: A Poker Alaptetele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 35

Peldak az Alaptetelre . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 36 Eiso pelda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 36 Masodik pelda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 37 Harmadik pelda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 38 Negyedik pelda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 39

Otodik pelda " . . . . . . . . .. 40

Hatodik pelda 41

Hibak" a Poker Alaptetelenek ertelmeben ""............. 42

"

Tobben vagyunk a partiban 43

Osszefoglalas ". 43

4. fejezet: A kezddtet struknira .

Magas kezdotet .

Alacsony kezdotet " " .

Osszefoglalas .

45·

esely 53

a banki esely alapjan, ha nem jon mar

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 53

". tetet a banki esely alapjan, ha meg jonnek

......................................... 54

· 55

59 19rrlem~leH~K . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 61 61

..................................... 64

tenyleges esely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 67 csokkentese, amikor tovabbi lapok jonnek ... 67 69 70

es forditott felteteles esely 73

esely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 73

esely banklimit es limit nelkuli jatekokban 75

eselyt befolyasolo tenyezok 76

felteteles esely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 77

· 78

A megtevesztes erteke 81

ha elaruljuk a keziinket? . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 81 ~!lTf~Ve~~7n~s es ellenfeleink kepessegei . . . . . . . . . . . . . . .. 83 CPU,F''>7tp" es a bank merteke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 84

tevesztes es a tetek merete 84

h'_"p.,~,tp.., es az ellenfelek szama a bankban . . . . . . . . .. 85

· 86

9. fejezet: Nyerjtik meg a nagy bankokat azonnal« ... j;,;.,.

Licitalas, amikor ellenfeltink reszertil helyes tartani a.tetet: >;:.'.

Nyitni (vagy emelni) ellenfeleink kiiizesere .

Nyitas (vagy emeles) a masodik Iegerosebb kezzel .

Egy kor kivaras az ellenfelek kitizese erdekeben .

Osszefoglalas '. '. ";

10. fejezet: Szabadlap .

Szabadlapot adni .

Szabadlapot adni vagy nem adni .

Szabadlaphoz jutni .

A pozicio es a szabadlap .

Adjunk-e vagy sem szabadlapot marginalis kezzel? 102"

Osszefoglalas 104

11. fejezet: A felbltiff 105

A felbloffok tipusai 105

A felbloff elonyei 109

Felbloffok es szintiszta bloffok 111

Mikor ne felbloffcljunk? 115

Osszefoglalas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116

12. fejezet: Vedekezes a felblnff ellen 119

A felbloff ereje 119

Miert nehez vedekezni a felbloff ellen? 120

F61b16ff emeles, mint a felbloff elleni vedekezes 122'

Mikor dobjuk be a lapot es mikor emeljunk? 126

Kivetelek - amikor helyes tartani a tetet 127

A tet tartasa esetleges felbloff ellen, ha nagy a bank 127'< '

Egy felkesz kez licitjenek tartasa 127,

A kesleltetett felbloff emeles 128.i

Osszefoglalas 129,/i

J+;meles . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

.tobb penz keruljon a bankba l33

emelunk, hogy tobb penz kernljon a bankba 135

~",""'U""'.LI.""Jl""HJLn.. kitizese celjabol 137

mint eszkoz az ellenfel eselyeinek csorbftasara 137

> vagy felbloffkent 140

.. szabadlaphoz jutasert 142

~¢:le~siJlformiici()szt~rzl5s celjabol 143

rosszabb kezek kifizese erdekeben, amikor a mienk

a masodik legerosebb 144

az erosebb kezek kiuzese celjabol, ha egy felkesz kez

............................... '.' 145

abedobassal vagy a tartassal szemben 145

· 148

Kivaras-Emeles 149

zaras-emeies etikaja 149

varas-emeies szukseges feltetelei 150

.ras-en1elf~S es a pozicio ' 151

a masodik legerosebb kezzel 152

· 153

,.)",.H'LV'-.LVL~ laza jatszmakban 160

~"~;HU.ll kezek Iaza jatszmakban 160

. . kezek laza jatszmakban 161

, , atszmak 161

· : " 162

17. fej ezet: A pozici6 " " ~ 16?

A:z utols6 pozicio elonyei 166>:

A:z 1 " ,., 1" . . 167/i e so POZICIO e onyel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. <>

A jatekmod hozzaigazitasa a pozici6hoz 168+'

Eros kezzel, a nyitotol jobbra " " .. 169ii

Eros kezzel, a nyit6t61 balra " . " 170

A poziciohatasa a jatekra ""." 170

A tobbi j at6koshoz viszonyitott pozicio " 171'

Osszefoglalas "" 171

18. fejezet: A blOff 173

A bloff mitosza 174

A bloff a valosagban 174

Optimalis bloffolesi gyakorisag 176

Bloff olyankor, amikor meg tovabbi lapok jonnek 176

BI6ff az utolso korben 178

A bloff es a pozici6 179

B16ff felkesz kezek ellen 180

Bloff ketto vagy tobb ellenfellel szemben 180

A bloff es a penzert licit 181

BlOff ellenfeleinkhez merten . . . . 183

A bloff mint reklam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184

Osszefoglalas " 185

19. fejezet: A blijfftjIes es a [atekelmelet " .

Ajatekelmelet alkalmazasa a bloffolesre . " " " 188

Az optimalis bloffolesi strategia 191

A jatekelmelet es a bloffolesi gyakorisag

az ellenfelekhez igazitva 193

A jatekelmelet, mint bloffolesi eszkoz - osszefoglalas 194

A jatekelmelet alkalmazasa az esetleges bloffok tartasaban 1~5

'" 196

Osszefoglalas " ".. . "

CYJ.t,.l.lU,n. batoritasa es megfekezese 199

................................. 200 ................................ 201

megfekezese 201

batoritasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203

........ . . . . . .. . . . , 205

Parbaj a parti vegen 207

vegen 207

a'u,1L"U pozicioban 208

a hatso pozfcioban, miutan ellenfeliink kivart 208

hatso pozici6ban ellenfelunk nyitasa utan 211

elsa pozici6ban 213

·.l.\..l.vaJras·-enlell~S elsa pozici6ban 214

tiirheto es eros kezekkel, elsa pozici6ban,

eselyeskent 216

............... "" .• ,,'" tiirheta es jo kezekkel, elsa pozici6ban,

eselytelenebbkent 218

· · . .LJ.,,'v pozici6s jatek a gyakorlatban 222

pozicios jatek kezunk erejenek fuggvenyeben 225

..................................... 226

"".I.,,,,,,,,,~_ A lapok kikbvetkeztetese 229

1:.:l'.<;;Cl.<;;J.I. kikovetkeztetese ellenfeleink jateka es a lathato lapok

· alanian 230

~,J11at(~m;ati1m alkalmazasa a kezek kikovetkeztetesehez 235

kikovetkeztetese tobbszereplos bank eseten 238

......................... , 239

t:1.; :tl. IIJUJu:~r lelektana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241

.......... , 241

folyamatok a p6kerben 241

annak alapjan, mit gondol ellenfelunk 245

alapjan, amit ellenfelunk gondoI 246

es jatekunk hatasa a jovare 247

..................................... 248

24. fejezet: Elemzes az asztalnal 24~'

Elemzes elmeletben 2~9r'·

Elemzes a gyakorlatban 254:'

Egy hiba aranak elemzese 25(i>

0 .. sszefoglala s 25.8<.· .. ·

11 •••••••••••••••••••••••••••••••••••••

25. fejezet: Ajatek felmerese 259

A struknira felmerese es alkalmazkodas hozza 259

A kezdotet es egyeb kotelezo tetek 260

A tetek limitjei 262

A licitalas szabalyai 263

Alkalmazkodas a strukturahoz 265

A jatekosok felmerese es alkalmazkodas hozzajuk 267

Jatekosok, akik tul lazan jatszanak 267

Jatekosok, akik tul feszesen jatszanak 268

Egyeb felismerheto hibak 269

A fiiggelCk: Jatekszabalyok 273

Otlapos draw 273

Hetlapos stud 273

Hold 'em 274

Otlapos stud 274

Draw lowball 275

Razz 275

Magas-alacsonyelosztos 276

B fiiggelek: Poker Idfejezesek ertelmezese

................. 277

Eloszo a magyar kiadashoz

Kedves Olvasol

Tisztelt p6keres baratoml Jovendo pokeres ellenfelem!

Azert from ilyen szeles skalan a megszolitast, mert aki ezt a konyvet elolvassa, es tanulmanyozza, 6hatatlanul a partnerem lesz valamelyik pokerjatekban, Ez a konyv az elejetol a vegeig olyan nagyszeni elemzest ad a pokerjatekokrol, hogy aki elolvassa, nemcsak a szabaIyokat es jatekstflust sajatitja el, hanem azt is megtanulhatja, hogy kell elkerulni a jatekban elofordulo hibakat, amelyeket legtobb esetben

magunk idezunk elo. <'

Hadd szemleltessek egy ilyen esetet, amely velem fordult elo(az'i, otlapos jatekban, az un, draw p6kerben). Osztott bubi p6kerem volt (negy bubi), hivtam, ram hivtak. Hogy ne aruljam el az eromet, csal<. megadtam a rahivast, es faIb6l egy lapot csereltem, Aki ram hivott, nem vert lapot (szervitet imitalt). Ekkor az ezt koveto licitnel hibaztam egy. nagyot. Ahelyert, hogy barmilyen osszeggel biztositottam volna a kasszat, passzoltam, es aki szervitet jelentett ugyancsak passzolt.ies az osztott negy bubim leegett. Ugy magamba roskadtam, hogy egy evig\ abbahagytam a jatekot, llyen hibat nem fog elkovetni senki, aki a konyvben leirtakat megtanulja.

Ez a konyv, meg arra is iranyt mutat, hogy stilusos jatekos egyenisegek Iehessimk, es hogyan adjunk nyomatekot jatekunknak, hogy hihetoek legyunk ellenfelunk szamara. Ez azt jelenti, hogy ha agressziv jate-

kot mutatunk, akkor minden helyzetb61 tamadni kell. Ha a biztonsagi jatekos kepet akarjuk elhitetni, akkor ovatosabban kell jatszani, es hivni. Gondolatainkat ugy iranyitja a konyv, hogy probaljunk feliink agyaval gondolkodni ..

Van egy nagyon fontos tenyezo a pokerjatekokban, penz. Mert a p6kert csak penzben lehet jatszani, hisz a jatek l"',I';"'~""Ul r: resze - a bloff - csak akkor ervenyesul, ha egy komoly voc,u",.55'-<

A bloffnel meg nagy szerepe van az igazi rezzenestees hatarozott hangsulynak, A jateknak ezt a reszet - a komoly tapasztalatokkal sajatithatjuk el. Azt mondom

elobb meriiljiink bele a konyvbe, hogy a pokertudomanyt es eletunk vegeig elvezhessuk ezt a gyonyoni jatekot, neve "P6ker".

kivan Onoknek sok sikert es j6 szorakozast

Korda Gyorgy

David Sklansky

Napjainkban David Sklansky-t a szerencsejatekok teren altalaban elsoszamu szaktekintelyenek tartjak, Ebben a temaban irt kilenc Ir...,n" .. ". mellett, keszitett ket vide6t es szamtalan cikket irt kulonbozo foglalkoz6 kiadvanyokba. Alkalmankenti p6ker szeminariumai, tobbek kozott Atlantic City-ben, a Taj Ma-hal kaszin6ban es Las Vegas-ban a Poker Vilagbajnoksagon tartott eloadasai mindig lelkes fogadtatasra talalnak.

Legujabban tanacsadast vegez kaszin6knak, intemetes jatekoldalaknak es jatekeszkozoket gyarto vallalatoknak. Nemregiben fejlesztett

ki egy uj jatekot poker kihivds neven, ez a jatek hamarosan megjeleni1c~ kaszinokban, ./

David Sklansky harem tenynek koszonheti a szerencsejatekosok .. kozott elfoglalt helyeti:< .

1. Elmeleteit (neha Mason Malmuth-tal kozosen) olyan egy.;. szeriien kozli, ahogyan csak lehetseges, Meg azokban az esetekben is, amikor ezek az elmeletek gyakran ujszeru, mely ... vagy nehezen elmagyarazhato gondolatok.i>..

2. Szamithatunk arra, hogy amit mond es if, az hiteles es alaposr"

3. Jovedelmenek nagy resze szerencsejatekokbol szarmazik (altalaban pokerbol, de neha blackjack-bel, sportfogadasokbol, loversenybol, video jatekokbol, illetve kaszinobeli versenyekhOI).

Ennelfogva, akik David Sklansky tanacsaibol elnek, azok tudjak, hogy 0 maga is azokb61 el.

Elosz6

Ez a konyv a poker jatek altalanos elmeleteirol es elveirol sz61, lyek gyakorlatilag majdnem az osszes p6ker variacioban mazhat6ak az ot-Iapos draw pokertol kezdve egeszen a Texas hold 'em-ig, Nem egy hogyan-csinald konyv, abban az ertelemben, hogy nem foglalkozik a kulonbozo jatekok alapveto szabalyaival es nem ad Iepesrol Iepesre kovetheto eljarasokat a jatekhoz. Kezdo p6ker jatekosok neha megkerdezik - "Mit tegyek egy adott szituacioban?", Valojaban nines megfelelo valasz erre a kerdesre, mert ez egy rossz kerdes. Az olyan okolszabalyok, mint dobjunk el egy bizonyoskezet, adjuk meg a tetet egy masikkal es emeljunk egy harmadikkal, nem" vezetnek egy p6ker jatekost a kezdo szakaszoknal tovabb.

A helyes kerdes a kovetkezo: "Mit gondoljunk wigig ebbenaz adott szituacioban, mielott eldontjuk, mit tegyiink?" A Poker Elmelete ezeket a gondolatokat celozza meg. A p6ker leosztasokat minden" szempontb61 elemzi, a kezdotet strukturajatol kezdve, az utolsoIap osztasat koveto jatekig bezarolag. A p6ker logikajat kifejtve;: eZ,a konyv remenyeim szerint megmutatj a az olvas6nak, mi mindenrol kell gondolkoznia ahhoz, hogy jobb jatekos valjek belole.

Az elvek illusztralasahoz alapvetoen ot jatekot hasznalok - otlapos draw, hetlapos stud, hold 'em, draw lowball es a razz vagy mas neven hetlapos lowball. Azon jatekosok szamara, akiknek ezek kozul nem ismeros egy vagy tobb jatek, a fuggelekben egy rovid osszefoglal6t adok a szabalyaikrol, Ezen kivul a szabvanyos p6ker kifejezeseket hasznalorn a konyvben, olyasmiket, mint ajlop, az asztalon, hatodik utca, flos kiskapu, es hason16akat. Amennyire lehetseges, elmagyarazom ezeket a kifejezeseket a szovegben, de az olvas6k rendelkezesere all a konyv vegen talalhato "A poker kifejezesek ertelmezese" cimti fuggelek is, ennek segitsegevel barmely olyan kifejezest ellenorizhetnek, amelynek jelenteseben nem biztosak. *

* A magyar olvas6nak nehany kifejezes elsore bizonyara furcsan cseng majd. Bizunk aki eddig check-kelt, mire a konyv vegere er, kivarni is tud majd, es szamos mas a

hasznalt kifejezessel megbaratkozik. (A fordit6k)

Elmelete kiegeszitese es teljes atdolgozasa A P6ker cfrmi konyvemnek, amely 1978-ban jelent meg . Az a konyv elsosorban profi jatekosok szamara ir6dott. minden olyan jatekos szamara keszult, akik ismerik az akar j6 jatekosok is lehetnek, megis melyebben meg kivanqmime:rm a jatek mozgat6rug6it. Ez nem egy konnyen emesztheto

. de alapos tanulmanyozasa gazdagon megjutalmazza olvasoit.

1. fejezet

Mleldtt p6kerezni kezdenenk

A p6ker szepsege abban rejlik, hogy egyszeninek tUno felszine rnely, gazdag es finomsagokkal teli jatek rejtozik. Mivel az <u"~,,.<.al.l':LC lyok rendkivul'egyszeniek, ezert mindenki nehany pere alatt kepes megtanulni p6kerezni, es egy kezdo jatekos nehany orai jatek utan maraz,t hiszi magarol, hogy egesz jol jatszik, A gyakorlottjatekos szempontjal:)?l .<lz egyszenisegnek a maza - ami annyi jatekossal elhiteti, hogy j61j~t~ szanak=- jelenti a jatek jovedelmezo oldalat, Egy gyengebb biliard- vagy

... golfjatekos hamar eszreveszi, hogy nines jatekostarsaval egy sulycso, portban, es azt javasolja partnerenek, hogy adjon neki elonyt. A p6kbijatek vesztesei azonban ujra es ujra visszatemek az asztalhoz.ves penzuket az ellenfeleiknek adomanyozzak, mikozben vesztesegtlkerta

rossz szerencset - nem pedig rossz jatekukat - okoljak, ·i,i

. Az igaz, hogy meg a legjobb jatekost is erheti barmikor balszerencse. Az 1981. evi poker-vilagbajnoksag utols6 napjan Bobby Baldwin (a Las Vegas-i Mirage kaszin6 es szalloda elnoke) jelentos elonnyel vezetett a tobbi nyoIc bennmarad6 jatekos elott, Ezutan nehany oran beltll ketszer is volt olyan keze, amikor annak ellenere, hogy az utols6 lap elott 21:1-hez volt a nyeresi eselye, ellenfelei behuztak a hianyzo lapot. Igy aztan hirtelen kiesett a tornarol. Mindket esetben Baldwin ellenfelenek a meg nem latott 44 lap kozul, a hianyzo ket dama valameIyikere volt szuksege, es megkapta.

Mindazonaltal sokkal va16sziniibb, hogy ilyen pofonok - ahogy mondani szokas - a Baldwinhoz hasonl6 j6 jatekosokat sujtjak, mintsem az atlagos vagy gyengebb jatekosokat, "Tobbszor hallottam j6 jatekosokat panaszkodni arra, hogyan veszitenek mindig, amikor . nyeresi eselyuk volt." - mondta Baldwin az 1981-es toma utan, "=~'~ .• ~.~'± .•• : •• javitani akamak ajatekukon es ajatek alatti erzelmi allapotukon, az . eseteken azonnal rul kell lepniuk. A kivalo jatekosok ellen az "U'~U."J sokkal gyakrabban nyemek eselytelenebb helyzetbol, mint L~L~'"" ...".,.,." egyszeriien azert, mert sokkal tobbszor lesz gyengebb kezuk V", ...... i> ...... ben, mint forditva. Nem kerekedhetiink felul eselytelenebb poziciot ha mi nem tesszuk fel a penzunket a gyengebb kezre."

ezzel azt mondja, hogy gyakorlott jatekosok nem bizzak it'i~rs~~en~nC:SeI·e. Ok harcban allnak a szerencsevel, Minden erearra-torexeonex, hogy a szerencse szerepet a leheto Iegnagyobb . minimalizaljak. Kitalaljak, hogyan keruljenek a nyero oldal. huzasokat atengedik a gyengebb ellenfeleknek. Minel >kepesek Iapjukbol a legjobbat kihozni, annal gyakrabban Hosszu tavon mindenki azonos aranyban kap j6 es rossz .nyero es veszto kezet. Kezdo pokerjatekosok az eros kezekben a. szerencses huzasban biznak. A tapasztalt pokerjatekosok arra

.'T1i~ISZI·HUiak a tudasukat, hogy minimalizaljak a gyenge kezeken a

vesztesezet, es maximalizaljak az eros kezekkel szerzett hasznot. Ok arra

.......... . .. hogy masoknal jobban felismerjek, amikor egy eros kez nem

alegerosebb, vagy amikor egy gyenge kez a legerosebb.

•.......... .. . Barmilyen szinten jatszunk is, a kovetkezo fejezetekben megis-' ••......... .merkedhetunk a p6ker elmeletevel es alapfogalmaival, es ezek segitenek majd abban, hogy ne a szerencsere bizzuk magunkat, hanem olyan tapasztalt jatekossa valjunk, aki a sajat kepessegeire epit, Mindenekelott j61 jegyezzuk meg, a poker nem szerencsejatek, hanem ugyessegi jatek.

A poker formal

A poker tobb szaz - nehany rokontipusba soroIhat6 - kartyajatek . Mtalanos elnevezese, Vannak magas jatekok, - mint peldaul a hetlapos stud (ejtsd: sztad) es a Texas hold 'em, - amelyekben a legnagyobb ··bemutatott kez nyer, es alacsony jatekok, mint peldaul a draw lowball . dro loboIl) es a razz (ejtsd: rez), amelyekben a legerosebb kicsi nyer. Vannak ezen kivul magas-alacsony elosztos jatekok is, amea legerosebb nagy es a legerosebb kicsi kez osztozik a bankon. :.f?-JaXe1i:oK kozott vannak olyanok, mint peldaul az otlapos draw, amea kezben leva lapok mind zartak, nem lathatok, es vannak mint peldaul a hetlapos stud, amelyekben a jatekosok kartyairesze nyitott, es mindenki Iathatja azokat.

jatekok kib6viilhetnek dzs6kerek, helyettesito lapok es egyedi .Jiazi" szabalyokkal, igy keletkeztek olyan

'} J "v v .. ~. mint a Baseball, a Follow the Queen, az Anaconda es

tobbi variacio, amelyek evtizedek 6ta szinesitik az otthoni riatekot. Paradox medon altalaban ketfele jatekos kedveli ezeket az

egzotikus poker-variaciokat: az amatorok, akik szeretik, ha ak(~ldi:til~;.:g;.: jatek, es a profi szerencsejatekosok, akik nagy tapasztalatuk se~~lI~(;lg(~.€,~·. vel j6val gyorsabban kepesek alkalmazkodni, mint amator ""H"~'-', .. y~,,,,,, Am mielott egy jatekos gyakorlotta valna egy egzotikus tisztaban kell lennie a szabvanyos jatek alapfogalmaival.

A pokerjatekok kozotti masik jelentos kulonbseg a Iicitalasi struktura, Az otthon, Las Vegas-ban, Gardenaban, Kaliforniaban vagy masutt jatszottjatekok legtobbje Iimitalt jatek, amelyekben a tetek maximalises minimal is erteke rogzitve van. Las Vegasban a kisebb lirnitalt jatekok? ban, mint az 1-3 dollaros hetlapos stud, nines kezdotet, es a legkisebb lap kezdi a licitet 50 eenttel. A tovabbi korokben a legmagasabb lathato kez vagy kivar vagy nyit 1, 2 esetleg 3 dollarral. A magasabb limitti Las Vegas-i jatekokban es a gardenai kartyatermek limitalt draw jatekaiban a Iicitalas mereven strukturalt, Gardenaban a tetek a csere utan duplazodnak. Las Vegasban a duplazodas a licit kesobbi koreiben tortenil<: .. Peldaul 5-10 dollaros hetlapos stud eseten 50-centes a kezdotet.i'f\.\ legkisebb Iathato lap nyitja a licitet, vagyis 1 dollarral kezd, a kovetkezo korben a tetek es emelesek 5 dollarosak lehetnek, se nagyobbak, se kisebbek. A negyedik: lap utan (a negyedik utcan) egy nyitott parrala jatekos valaszthat, hogy 5 vagy 10 dollarral nyit, de aki erre raemel, annak 10 dollarral kell emelnie. Az otodik, hatodik es hetedik utcan a tetek es emelesek 10 dollarosak lehetnek fuggetlenul att61, hogy az illetonek van-e nyitott parja .

Mas poker jatekokban banklimit vagy limit nelkiili lehet a licitalasi struknira. Banklimit jatekokban a tet vagy emeles tetszoleges olyan osszeg lehet, amely nem nagyobb, mint a bank nagysaga, Tetelezzuk fel peldaul, hogy a bank 10 dollar, valaki licital 10 dollart, mig harem jatekos ezt megadja. Miutan az utols6 megadta, az emeles felso hatara 50 dollar, vagyis a bank aktualis erteke, Ha valaki ennyivel emel,esepy jatekos megadja, a bank erteke 150 dollar lesz, igy a kovetkezo1c9FIJQn;. barmely, ezt meg nem halad6 osszeg lehet az elsa tet, ....•......•.•.•.•.•.•.......•.

Limit nelkuli pokerben egy jatekos licit jet es emeleset csak az osszeg korlatozza, amely az adott pillanatban elotte van. Ha 500 van elotte, felteheti. Ha 50.000 dollar van elotte, felteheti. Nem """"""''''.~.t'. ra azonban olyan jatekosra, akinek minden penze mar a v~,~,~,~, Ebben az esetben azt teheti, hogy megadja a jatekosnak a tetet, es ... jatekosnak egy mellekbankot hoz letre az emeles osszegevel,

.rnlndene benn van", 0 csak a megadott osszegig es a tobbi kez kozul a legerosebb viszi el a melleklJ,J,u .. "a .. jatekok eseten is ugyanez a mechanizmus mukodik ~"esietblen. ha valakinek mindene benn van.)

ellenere, hogy a p6ker jateknak szamos valtozata letezik - a

"J., ... "' .... ,J ..... ,,,. az alacsony jatekokig, a stud-tel a draw p6kerig, a jatekoktol a limit nelkuli jatekokig - mindegyiken egy kozos belso logika, es vannak olyan megfontolasok, ~5~~UL'a.<>i' es elvek, amelyek mindegyikre ervenyesek, Akarmilyen j6l 1,LJJ.'~":.i··''''15J·r<'J 'atekos egy adott jatek - peldaul az otlapos draw - szabalyait csak a poker melyebb koncepciojanak a megertesevel es valhat mesterjatekossa, Az olyan strategiaknak, mint a (lasd 11. fejezet) vagy a fekezesnek (lasd 15. fejezet) az

,npluP"" otlapos . draw p6kerben lenyegeben ugyanazok, mint a limit :lKlllV.UUI.U 'em-ben, es ezek a strategiak egyforman fontosak is.

logikaja nem trukkokbol es cselekbol all. Gyengebb jatekokban .¢1ifl'haltasosaLk lehetnek olyan trukkok es cselek, mint peldaul azt imital:miritlIa el akarnank dobni lapunkat, majd emelilnk, rniutan a harmamegadta. Am a trukkok es cselek tarhazaval felfegyverkezett hamiskartyas sem viszi el melto versenytarsakkal szemben a nem igazan j6 jatekos is egyuttal. Vannak olyan pokerkonyva p6ker Ienyeget a trukkokben es a cselekben latjak, A legjobb,

''''' •. ~.''U~ mondani lehet, hogy felre vannak vezetve. Nehany jatekos a :".v...,. ... ' .... ..,.wL""'''' .... es jozan jatek helyett trukkoket es cseleket hasznal. JiZ1:os~m viselkednek, megprobaljak felbosszantani jatekostarsaiaj6 jatekon kivul szinte minden fogast felhasznalnak arra,

~~, .. ~"~u leve penzt megszerezzek. A Las Vegas-i poker hivata~u.a'15a'Jau az ilyen jatekosok sohasem jutnak be a nagyobb jatekok·.miutan kijatszottak minden triikkjtiket es cseluket - mint sikertelen szerencsejatekos - taxisoforkent tengetve eletuket -Vegas-i ejszakaban .

. .Iogikaja viszont nem is tiszta matematika, A poker mate-

. termeszetesen segithet abban, hogy jobban jatsz-

'.= ........ 'LL<L ... ".U mindazonaltal csak egy kis resze a p6ker Iogikaja-

nak, es - bar fontos - messze nem olyan alapveto, mint a nokenalan cepciojanak a megertese es hasznalata. Fontos megertentmk, hogy a p6ker sokkal nehezebb jitek, .Iegtobb ember gondolja, es hogy sokkal bonyolultabb lehet, vagy a backgammon. Az ebben a konyvben ismertetett )<,v •• uv.,,'"

celja az, hogy megertessek: az olvasoval a jatek melyseget, es

tegyek, aki eros versenyhelyzetben is megallja a hogy aki kepes szoros jatekban gyozelmet aratni, jatekok sem jelentenek problemat.) Noha az ismertetett

ceociok altalaban az osszes pokerjatekra ervenyesek, alapvetoen a jatekokra vonatkoznak. Megfeleloen alkalmazva, a 15VllU'J.lal,v"", ... "", ~'u,,' .. es a limit nelkuli jatekokra is ervenyesek. Am nem uU.'''.','F. olyan jatekokra alkalmazni oket, mint a magas-alacsony 'a bankot ketten nyerik.

1 dollaros limitalt p6kert jatszunk a konyhaasztalon, akar bariklF,' Las Vegasban a Stardust kaszinoban, akar szorakozasbol, aka! .. akar mindennap, akar havonta egyszer, meg kell hogy a jatek celja a penzszerzes. Ez hozza a nyereseget, Ez

.. . meg a j atek oremet. Ezen a m6don ertekelik a jatekosok teljesitJack Straus, az 1982. evi p6kerbajnok mondta, hogy a sajat i

'J.-.-~ .. -"·at is kifosztana, ha egy kartyaasztalnal ulnenek. Ez egy .

ugyanakkor ez az egyetlen helyes hozzaallas egy ha ott til egy halom zseton mogott, Barmilyen komvezetben. ... ::",. is, es barkik legyenek is az ellenfelek, a jatekot vegig kell

es azert kell vegigjatszani, hogy penzt nyerjtmk, Ez nem azt '\JL\J,U,", .': .. ,. - akar a konyhaasztalnal, akar egy Las Vegas-i lehet trefalkozni vagy baratkozni. Eppen ellenkezoleg. kartyateremben is kevesbe szokta zavarni az embereket,

lllfJ'aL!.l\.U~ ember viszi el a penzuket, mint ha egy ellenszenves

1>£t;UlI-'l:iU veszitenek. De ha a lap ok le vannak osztva, se unokak, se baratok, sem pedig kedves fick6k, UaL'''U,.·'I

.... vagyunk.

Ha azt mondjuk, hogy a pokerjatekos minden erejevel hogy penzt nyerjen, ez meg nem jelenti azt sztiksezszeruer

el akarja vinni a bankot. Termeszetesen nem juthatunk hogy bankokat vinnenk el, de veszto pozicioba az osszes vagy tul sok bankot akarunk elvinni. Ha 100 dol-

"H" .......... " egy bankon, de 120 dollart veszitunk azon, hogy masik

.. meg akartunk nyemi, 20 dollar veszteseggel zarunk, Neha ekiabban a jatekban, ahol reszt vesziink, az a legjobb strategia, bankot probalunk elvinni, amennyit esak lehetseges, de az ilyen csak kivetelesen fordulnak elo. A legtobb jatekban a megsp6rolt ugyanolyan fontosak, mint az elnyert tetek, mivel a valodi eel a

:,·:,,,"' ... 0" egek maximalizalasa es a vesztesegek minimalizalasa, Idealis .···\e:geIoen azt szeretnenk, hogy az altalunk elvitt bankok a leheto legnaIegyenek, mig az elvesztett bankokban ne legyen tobb penziink, kezdotet. Ne felejtsuk el, hogy a jatek vegere jelentosen novelheti veresegunket; ha oly m6don tudjuk csokkenteni a veszteseget, hogy

. ····'nem adunk meg peldaul olyan teteket, amelyeket mas, gyengebb ... '. 'jatekosok megadnanak,

Barmily nyilvanvalonak tiinik is, sok jatekos nem koveti ezt a szem............. Ieletet, Ugy jatszanak, mintha el akarnak vinni a bankot, az adott bankot, ':··· •• · .. .: .. mindenaron. Kozuluk a legrosszabbak a balekok. A j6 jatekos viszont ··.J,ifejleszti magaban a tnrelem erenyet, amellyel ki tudja varni a ·wegfelelo pillanatot a bank megszerzesere, es azt a fegyelmezettseget, I.19gy eldobjon egy olyan lapot, amit esak a masodik legjobbnak tart.

Ugyanilyen fontos, hogy ne gondolkodjunk egy-egy adott bank i~lyiteleben, sem abban, hogy fussunk az utan a penz utan, amit egy bankba.betettunk - egysz6val fontos rajonnunk arra, hogy nem egyedi par"JUwtjatszunk. Minden parti csak resze a nagy pokerjateknak. Nem nyer, .. ;:., .• " ............ minden esten, noha egy kittmf golf- vagy bowling jatekos minversenyt megnyerhet, amelyen reszt vesz. Egy komoly p6ker!j~.ti~k:osllak a h6nap vagy az ev vegen kell a nyereseget vagy neha - noha . szeretne elkerulni vagy legalabb is minimalizalni - a veszteseget vennie.

az onmagaban nem is fontos, hogy egy adott esten nyerunk-e .yo v ,",,,''c ....... ...,. - es ennek nem is szabad a jatekunkat befolyasolnia. Ha konnyen begozol, vagy elbatortalanodik, elkedvetlenedik. jatekos eleg fegyelmezett ahhoz, hogy az osszes kezet helyefuggetlenul attol, hogy hogyan all.

Miel{ftt

Hasonlokeppen az sem megengedheto, hogy a jatekbol Iasra vagy bennmaradasra vonatkozo dontestinket befolyasolja az

hogy eppen nyeresben vagy vesztesben vagyunk-e. A penznyeres

" . I_"J"·II ""'". a kiszallas vagy bennmaradas egyetlen szempontja,

• adott partiban favoritok vagy eselytelenek vagyunk-e. Ha jelentos

latszunk, akkor ez egy jo jatek, es benn kell maradnunk, ': ha eselytelenek vagyunk, akkor ez egy rossz jatek, es lei kell ,;;,,,,'U.l..ULCIU"',

. Soha ne szalljunk lei kis nyerokent egy j6 jatekbol csupan azert, nyeresben maradjunk. Hasonlokeppen soha ne folytassunk csak azert egy rossz jatekot, hogy behozzuk az eddigi veszteseget. ..

Meg a profi jatekosok is neha nehezen dontenek amellett, hogy ..

kiszallj anak a jatekbol, fokepp ha le vannak fosztva - vagyis vesztesbenvr Amig mi vagyunk a nagy favoritok, benn kell maradnunk, m6gi) ehhez gyufaszallal kell is a szemunket kipeckelni, De ha a jatek ugy. .. ' alakul, hogy mi lesziink az eselytelenebbek, akkor lei kell szallni

att6l, hogy nyertink-e vagy veszitiink. Ha le vagyunk fosztva, vizsgaljuk meg, hogy miert, Elofordulhat, hogy csak pechtmk volt, de lehet, hogy nem. Nines esetleg tobb, nalunkjobb jatekos? Nem csal vala- .•.. • Esetleg rni jatszunk most rosszabbuI, mint altalaban szoktunk. Nem

. vagyunk faradtak vagy sz6rakozottak? Nem gondolunk-e a focimeeesre,

amire fogadtunk, vagy esetleg egy nore, aki mar negyszer "nem ert ra", amikor randevuzni akartunk vele? Nem razott-e meg tulzottan egy korabbi rossz parti, amelyben valaki behuzta a negyedik kettest a mi j6 aszos fullunk ellen? A penzszerzes a poker celja, vagyis a rossz esteken minimalizalnunk kell a vesztesegeinket, a j 6 esteken pedig maximalizalnunk a nyeresegunket. Ne banjuk hat, ha veszteskent kell tavoznunk. Ha a legjobbat hoztuk lei belole, hosszu tavon biztosan fogunk, mint ahogy a rulett-kerek is nyereseget hoz hosszu tavon a 1'-d:'L.l-'·· ..

n6nak .

2. fejezet

A varhato es az orankentl hozam

. A varhato ertek az az osszeg, amit egy egysegnyi tettel atlagban •.. vagy veszittmk, Egy szerencsejatekos szamara ez egy rendkiviil

J,Ul"a.L\JI.H, mert a legtobb problemaban tampontot ad ahhoz, ertekeije a helyzetet, A varhato ertek alkalmazasa egyuttal arra is. eszkoz, hogy a legtobb pokerjatszmat kielemezzuk,

Mondjuk penzfeldobasra fogadunk egy baratunkkal 1 s tetekkel, Ha fej, nyerunk, ha Iras, veszinmk. A fejnek az .. l-hez, es mi 1 dollart tettiink 1 elleneben. Igy a varhato ertek f'" ... "., .... hiszen matematikailag nem valoszinti, hogy akar 2 akar 200 ··dpbas utan az egyik fel jobban vagy rosszabbul alljon, igy az orankenti hozam is nulla. Az orankenti hozam az az osszeg,

amennyit orankent nyemi terveztmk, Akar otszazszor is feldobhatjuk qrankent a penzermet, de mivel nincsenek sem jo, sem pedig rossz eselyeink, vegul is varhatoan nem fogunk penzt nyemi se vesziteni, Egy profi jatekos szempontjabol vizsgalva ez nem egy rossz fogadasi ajanlat,

hanem egyszenien idopocsekolas.

De tegyuk fel, hogy jon egy idi6ta, aki ket dollar az egyhez akar veliink penzfeldobasra fogadni. Ekkor hirtelen pozitiv lesz a hozamunk: fogadasonkent 50 cent. Miert 50 cent? Atlagosan u.UJ""'~~~'Yi:./iX';;· ;.; . elvesztett fogadasra egy megnyert fogadas fog esni. Feltesszuk az

.; ': ·dollarunkat es elveszitjiik, majd feltesszuk a masodikat es nyerunk 2

·l<irt. Ketszer tettiink fel egy dollart, es egy dollart nyertunk Atlagban minden 1 dollaros fogadasunk 50 centet hozott, Ha orankent 500-szor dobjuk fel a penzermet, az orankenti

munk 250 dollar lesz, mivel atlagosan 250-szer elveszitiink 1 UV'UUL •. ' 750-szer nyeriink 2 dollart, 500 dollar minusz 250 dollar az 250

. tiszta nyereseg, Figyeljiik meg ismet, hogy a varhato ertek - ....... ,< .• J,.;;.;.. tetenkenti atlagnyeremeny - 50 cent. Miutan otszazszor fogadtunk . larba es 250 dollart nyertunk, ez fogadasonkent 50 centet ad "'''''.Ll.''''''''

erteknek az eredmenyhez nines semmi koze.

.' hogy az idiota az elso tiz feldobasnal sorozatban nyer, de a

'. . arany fenntartasa mellett vegul is atlagosan fogada-

mi fogunk otven centet nyemi. Nines jelentosege, hogy egy fogadast vagy fogadas-sorozatot megnyeriink-e vagy pedig Y".,L.1L.Ull1\., amig van eleg penzunk, hogy a vesztesegeket konnyeden , .... v,"""'uJ:\.. Ha folytatjuk a fogadasokat, nyemi fogunk, es hosszu tavon a

UY)_J.vl.UVI.q osszege eleri a varhato hozamot.

Ha a tetunket elonyben tesszuk fel - vagyis az eselyek mellettiink :".~~V'~~'~, akkor ezen a fogadason kerestink valamit, fiiggetlentil attol,

az aktualis fogadason tenylegesen nyerunk-e vagy veszitank. :'·"'A."""·.I.UU okbol, ha hdtrdnyban fogadunk - vagyis az eselyek ellenunk U~~~.~.~. akkor ezen a fogadason veszitiink valamit, fiiggetlenul attol,

. •.... . azaktualis fogadason tenylegesen nyerunk-e vagy veszitiink.

.•... . : Akkor vagyunk elonyben, ha pozitiv a hozamunk, es akkor pozitiv . a hozam, ha az eselyeink kedvezoek, Akk.or vagyunk hatranyban, ha ··.· .• negativ a hozamunk, es akkor negativ a hozarn, ha az eselyeink ked'. vezotlenek, Profi jatekosok csak akkor licitalnak, ha elonyben vannak. .. • .... Aniikor hatranyban vannak, passzolnak.

Mitjelent az, hogy kedvez6ek az eselyeink? Aztjelenti, hogy tobbet nyeriink egy eredmenyen, mint amennyit a tenyleges eselyek garantalnak, 'Annak az esemenynek a tenyleges eselye, hogy egy feldobott penzerme '. fejet mutat, l i l-hez, ezzel szemben a penzunkert 2:1-hez eselyt kapunk, Az-eselyek tehat ebben az esetben nektmk kedveznek. Az elonytink .• -fogadasonkent 50 centes pozitiv hozam,

'. Vegyunk egy kicsit bonyolultabb peldat a varhato ertekre. Egy

lefr egy szamot 1 es 5 kozott, es 5 dollarba fogad 1 elleneben, nem tudjuk. eltalalni a szamot. Elfogadjuk-e a fogadasi ajanlatot? varhato ertek?

Ot tippunkbol atlagosan negy rossz es egy jo lesz. 19y a helyes tip. esely 4:1-hez, Van ra sansz, hogy egy egyszeri probalkozasa dollart, am megis egy 4:1-hez helyzetben 5 dollar az I. kapunk. 19y az eselyek nekunk kedveznek, elonyben vagyunk,

kell fogadnunk a fogadasi ajanlatot. Ha otszdr fogadunk,

. negyszer 1 dollart, es nyerunk egyszer otOt. Tehat ot

1 dollart nyerunk, vagyis fogadasonkent 20 cent a pozitiv

A wirhatO es az

Egy fogado az eselyei alatt marad, ha ugy all, hogy - 1.",'UU'JUll - tobbet fog nyemi, mint amennyit feltesz. Am az ha ugy an, hogy kevesebbet fog nyemi, mint <UH.vUl.lV

fogadonak pozitiv vagy negativ a hozama, att61 fuggoen; alatt marad vagy azok role megy. Ha felteszunk 50 dollart

nyeres remenyeben, mikozben csak 4: l-hez vagyunk fogadasonkent 2 dollar a negativ hozam, Ugyanis negyszer

togunk 10 dollarf viszont egyszer veszitiink otvenet, ami az 5 "'~f""'U'"U~'H

1 0 dollaros veszteseget jelent, Ezzel szemben, ha 30 dollart ." ....i

egy 10 dollaros nyeres remenyeben, mikozben 4: l-hez . '. .'.;:;.

akkor fogadasonkent 2 dollar a pozitiv hozamunk, Hiszen .

az esetben is nyerunk negyszer 10 dollart, viszont csak harmine at eszittmk egyszer, ami 10 dollaros tiszta nyereseg, A varhato hozamok mutatjak, hogy az elsa egy rossz, a masodikpedig egy jo fogadas.'

Minden szerencsejateknak a varhato ertek a lelke. Ha egy sportfo-

. iroda ugy szabja meg az arait, hogy a fogad6nak egy atlag 10 dolnyeremenyert 11 dollart kell feltennie, akkor egy 10 dollaros ;tqlga'C1a~;on az irodanak 1 dollar a pozitiv hozama. Ha egy kaszino egyen-

enzt fizet az eur6pai rulett asztaloknal a pirosra vagy a feketere, 100 dollar fogadasonkent 2,7 dollar a pozitiv hozama. A jatekot . a nulla segitsegevel ugy konstrualtak meg, hogy a jatekos csak esetek atlag 48,65 %-aban nyerjen, es 51,35 %-aban veszitsen. Ez a kicsinek tUnc pozitiv hozam az, ami tenylegesen a Fold osszes

kaszmojanak azt a hatalrnas profitot hozza. A Vegas-i Word .

UVIIU"' .... , Bob Stupak mondta egyszer: "Legyen csak egy ",.<,c,""un,,," '-'''"'c •..••.. is hatranyban, ez az egy szazalek ezredresze meg a /+~,55<L£..\.L<L5<LUU emberet is tonkre tudja tenni, ha eleg ideig jatszik."

A legtobb szerencsejatekban, mint peldaul a kockadobas

egy adott tethez tartozo eselyek allandoak, Mas esetekben : 'C •.•

•• U.OllU' .... a.fi., es a varhato hozam mutathatja meg, hogy egy adott kell kiertekelnunk, Blackjack-ben peldaul hogy ktilonbOzo modokon jatszva mennyi lesz a v>I·rn"Tf.

Ax a helyes jatek, amelyik a legmagasabb pozitiv ill. a

,nnv<>1"'1n negativ hozamot biztositja. Ha peldaul 16-unk van ellen, akkor a kaszino az eselyesebb. Am ha ez a 16 ket all, az a legjobb jatek, ha megosztjuk: a ket nyolcast, ezzel a tetet. Ezzel a jatekkal meg mindig varhatoan

nyenink, de megis kisebb a negativ hozamunk, mint ha egyben jatszanank meg az oszt6 tizese ellen.

ertek a p6kerben

hozam alapjan elemezhetoek a kiilOnbOz6 jatekmodok a is. Elofordul, hogy ugy gondoljuk, hogy egy adott jatekmod , . ,/.1 r,i' t." ,..",ti"lrln de neha elofordul, hogy nem az a Iegjobb, mert van annal > 'jobb-jatekmod is. Mondjuk otlapos draw-ban van egy fullunk. Az elottunk iilo jatekos nyit. Tudjuk, hogy ha emelnenk, megadna, Igy az .' ·.··eme16s tiinik a legjobb jateknak, Am ha emelunk, a mcgottunk ula ket jatekos biztosan bedobna lapjat. Masreszt viszont ugy erezznk, hogy ha

csak megadjuk az elOttiink fila licitjet, a mogottunk fila ket jatekos is megadja. Az et;1elessel tehat egy egyseget nyeriink, a "csak" megadassal viszont kettot. Igy tehat a megadasnak magasabb a pozitiv hozama, ezert ez a jobb jatekmod,

Most vizsgaljunk egy hasonl6, bar nemileg bonyolultabb helyzetet. Hetlapos stud jatekban az utols6 lappal megcsinalunk egy flost, Az elottiink fil6 jatekos - akit ket parra tesztink - nyit, mig a jatszmaban van meg egy jatekos mogottunk is, akirol tudjuk, hogy az ovenel jobb lapunk van. Ha emelnnk, a mogottunk til6 bedobja. A nyit6 valoszlntileg szinten bedobja, ha valoban csak ket parja van. Am ha fullja lett, ra fog emelni. Ebben az esetben az emelesunk nemcsak bogy nem hoz pozitiv hozamot, hanem ez a jatek kifejezetten negativ hozammal jar: egy egyseget veszftunk, ha bedobjuk lapunkat es kettot, ha tartjuk a visszaemelest.

Vigyttk ezt a peldat egy lepessel tovabb: Ha nem csinaljuk meg a flost az utoIs6 lappal, es az elotttink iilo licital, bizonyos ellenfelek ellen emelnnnk kell! A helyzet Iogikajabol kovetkezik, hogy ha megcsinaltuk •. ·volna a flost, a mogottunk iilo bedobna, es esetleg a nyit6 is - ha csak ket

... ' van. Hogy a jatszmanak pozitiv (vagy a bedobashoz kepest keves-

hozama van-e szamunkra, az att61 fiigg, mennyit kaphatunk a:··t)e:h:zfu:tke'rt vagyis mekkora a bank, es mennyire beesUljiik annak az

bogy az eredeti Iicitalonal nines full, tovabba ket parral bedobja ut6bbi becsleshez termeszetesen kepesnek kell lennunk ana, tudjuk becsulni a jatekosokat es a kezeket (ezekkel majd a

. fogunk foglalkozni). Ezen a szinten a varhato

.~~'LU1_U szamitasa termeszetesen sokkal bonyolultabba U1I1" _. III" II

'"co"non egy penzermet dobtunk fol.

A varhato ertek azt is meg tudja mutatni, hogy egy j'''''''''''-1.lVU J:\. veszteseges, mint egy masik, Ha peldaul ugy gondoljuk, kezet j atszva - a kezdotetet is szamitva - atlagosan 75 . . ~es~~itiink, akkor egy dollaros kezdotet eseten folytatnunk kell a

igy jobban jarunk, mintha bedobnank lapunkat, es

Azert is fontos a varhato hozam fogalmat megertenunk, mert, higgadtan tudunk a nyereshez es a veszteshez viszonyulni. Iicitalunk vagy j6kor dobjuk be lapunkat, tudni fogjuk, hogy olyan sikerult megkeresntink vagy megtakaritanunk, amit egy nalunk: .

"'li,,,,"'U'U jatekos nem lett volna kepes megkeresni vagy megtakaritani.

nehezebb bedobni lapunkat akkor, ha dnhosek vagyunk, mert 0------- ellenunk a nyer6t. Azonban a joker bedobott lapok altal megIIrtn -r tnff penz noveli aznapi es havi nyeremenyttnket, En kifejezetten LVJ..JU.U~Ll lelem abban, hogy jokor sikerult bedobnom lapom, meg ha az

bankot el is veszitettem.

. GondoIjunk ana, hogy forditva kiosztott kezek eseten ellenfelunk rnegacna tetunket, es - ahogy ezt majd a kovetkezo fejezetben "A P6ker cim alatt targyalni fogjuk - ez lesz a mi egyik elonyunk. ~UA'~~~ kell, ha ilyesmi fordul elo. Meg elegedettseggel is tolthet el '''''''''.LLLU''-Ln.'~" egy vesztes este utan az a tudat, hogy a mi :.'.J~L"""""'V"V''''' sokkal tobbet veszitettek volna.

ahogy azt a fejezet elejen bemutatott penzfeldobasi pelda is sugallaz orankenti hozam szoros kapcsolatban van a varhato hozammal, . igy egy hivatasos jatekos szamara nagy jelentoseggel biro Ha egy pokerjatekba, meg kell probalnunk elore megbecsulni,

""LU"""'-'~"" mennyit tudunk keresni. Becslesunket nagyobbreszt

:; .... '''''L<U1JU..., es a tapasztalatainkra kell alapoznunk, de bizonyos 1"","'"1",' iranyvonalakat is felhasznalhatunk. Ha peldaul draw "'''''''''IL ,:,u~.~,~, es latjuk, hogy harem jatekos megad 10 dollart es ket lapot "ami nagyon rossz jatek -azt mondhatjuk, hogy ,iesznek 10 dollart, atlagosan kb. 2 dollart veszitenek. Ha ezt

zor-megteszik, akkor a harem jatekos orankenti vesztesege kb. 48 . Ha rajtunk kivul meg masik harem, korulbelul azonos ';.;"';'+6.IT,,~ jatszik, akkor kozttlunk egy fore orankent mintegy 12 dola 48 dollarbol. Az orankenti hozamunk ebb en az esetben a jatekban reszt vevo harom rossz jatekos orankenti ,iVlesztes,egl~m:k a rank eso resze,

Termeszetesen nem lehet minden esetben ilyen preciz az ember. a fenti peldaban is befolyasolhatjak mas parameterek az orankenti ··.liozamunkat. Ezen kivul, ha nyilvanos kartyatermekben vagy olyan . • ··lielyeken jatszunk, ahol a jatekszervezo lecsip a bankbol, akkor le kell m~g vonnunk a jutalekot vagy az orankenti helypenzt. A Las Vegas-i kartyatermekben a jutalek a kisebb hetlapos stud jatekoknal rendszerint . .•. .. a.bank 10 szazaleka (de legfeljebb 4 dollar), mig a nagyobb hetlapos stud jAtekoknaI, a Texas hold 'em jatekoknal es a legtobb egyeb jateknal a

.bank 5 szazaleka (de legfeljebb 3 dollar).

Hosszu tavon a pokerjatekos ossznyeresege az egyedi helyzetek varhato ertekeinek az osszegevel egyezik meg. Minel inkabb pozitiv hozamu ajatekunk, annal nagyobb nyerok leszunk, Minel inkabb negativ hozamu a jatekunk, annal nagyobb vesztesek lesziink. Ezert az.orankenti hozam maximalizalasa erdekeben mindig meg kell probalnunk ugy jatszanunk, hogy maximalizaljuk a pozitlv es minimalizaljuk a negativ hozamot.

Ha meghataroztuk, hogy mennyi legyen az orankenti hozam, eszre kell vennunk, hogy amit csinalunk, az penzkereset. Hagyomanyos ...•...... ertelemben mar nem szerencsejatekot jatszunk, Nem kell mar sovarog:'"nunk, hogy jo napunk legyen, es duhongenunk, ha rossz napunk van. Ha ·rendszeresen jatszunk, akkar egyszeriien csak ugy erezzttk, hogy jobb

. . . es 20 dollart keresni orankent - mikozben a magunk urai

- mint nyolcoras napi rmiszakban dolgozni 15 dollaros Nagyon rossz, ha ugy gondolunk a p6kerre, mint valami dologra. E16g, ha arra gondolunk, hogy pokerjatekoskent dolnem kell kulonoskeppen ahitozni a nagy nyeremenyek irant. kit nyerlink. Ezzel szemben nem szabad duhongeni a nagy utan sem. Ha veszitunk, hat veszittink. Mi csupan egy adott

lTI.llozllme:rt j atszunk.

neivesen becsultuk meg az orankenti hozamot, akkor a tenylege.".''''~''''''''E> meg fogja kozeliteni a tervezett orankenti hozam es a

1<""1\..[\.OJ toltott ido szorzatat, Az elonyunk nem abbol au.'AllJ"',

a lapjaink, hanem abbol, hogy jol jatszunk olyan

ellenfeleink a mi kezunkkel hibasan jatszananak. . '.

",~,rii 1r - felteve, hogy tokeletesen jatszunk - amennyibe nekik .

jatekuk kerul, levonva belole a jutalekot. Ellenfeleink egy ora .. kulonfele hibai kulonfele osszegekbe kerttl nekik. Ha Tr.r/1itr.·tt •.

a szereposztas, mi nem kovettuk volna el ezeket a hibakat, . adodo knlonbseg a mi orankenti hozamunk. Ez a lenyeg, egy kezet ellenunk otszor jatszanak mashogy, mint ahogy , .. ",L.OJUaJ.ll\, es egy hiba atlag 2 dollarba kerul, az mar orankent 10 dollar rvereseo nekiink.

Persze az, hogy tokeletesen jatszunk, egy eleg eros feltetelezes. lehet tul sok olyan ember, ha van egyaltalan, aki mindig tokelete-

jatszik, de mindenesetre erre kell torekednunk, Ugyanakkor fontos eszrevennunk, hogy - a bridzstol elteroen - a p6kerben nines egyetlen ut egy kez megjatszasara. Eppen ellenkezoleg: jatekstilusunkat H"'~Q+ni' kell hozzaszabni ellenfeleink stilusahoz; sot akar azonos

,

111:>11.11:>1';;1\ ellen is valtogatnunk keII - mint azt a kesobbi fejezetekben ki fejteni.

Raadasul neha helyenvalo helyteleniil jatszanil Elofordulhat "01\H'UL1, hogy egy kezet szandekosan rosszabbul jatszunk egy kesobbi

vagy licitkor megnyerese erdekeben, Az is megtortenhet, .

purna.nsua; gyengebbenjatszunk olyan gyenge ellenfelek ellen, cu""'>.U, .. ~,,.; korlatozott mennyisegti veszteni va16 penzuk van, vagy epp nekiink lapos a penztarcank, Ilyen esetekben nem eselyti dolgokat eroltetjuk. Nem kell a maximalis emelest U.~'''''''''' •• '.'.' ha eppen, hogy eselyesebbek vagyunk. Dobjuk be ahol alig eri meg tartani a tetet, Talan igy csokken az A¥;'nln'''' viszont bebiztositjuka nyereseget. Ha keyes a t.)vJ,U.U.LU

eselyt a gyengebb jatekosoknak arra, hogy szerencsesu

1ehessenek, vagy mazlival kifosszanak

a penznnk, ha az optimalisnal gyengebben

van szuksegunk hozza. kell probalnunk a p6ker jatszmakat a ugy felmerni, hogy megfigyeljuk 1:>1lt;;lll'~1'

ezek mennyibe kerultek nekik. N e nem varhato elegendo orankenti hozam,

fog a helyzet - akar azert, mert azt remeljuk, hogy beszall nehany gyengebb jatekos, akar azert, mert nehany jo a rossz jatekra, ha vesziteni kezd. Ha az ilyen jo kezdenek, ki kell szallnunk, ha tudunk. N eha azonban

. . alacsony orankenti hozam remenye eseten is erdemes hosszabb taw megtontoiasnoi folytatnunk a jatekot - nem szeretnenk ugyanis, hogy azt esszek rolunk, csak akkor jatszunk, ha felenk lejt a palya, Ezzel a llu.<.L.aau<.",,,u ellensegeket szerezhetunk, ami hosszu tavon sok penzbe kernlhet, sot, nehany helyrol meg ki is utalhatnak benntinket.

3. fejezet

A Poker Alaptetele

ismerhetjuk az Algebra Alaptetelet, itegrarszamrtas Alaptetelet. Igy hat itt az ideje, hogy bemutassuk Alaptetelet, A p6ker - hasonloan a tobbi kartyajatekhoz - nem informacioju jatek, ellentetben az olyan tablas jatekokkal, mint backgammon vagy a dama, Utobbi jatekokban mindig lathato, mit az ellenfeliink. A p6kerben, ha minden jatekos lapj at lathatnank minpillanatban, akkor letezne egy preciz, matematikailag helyes jatek az jatekos szamara, Ha barmely jatekos elterne az elmeletileg helyes .' az csokkentene varhato nyeremenyet es novelne ellenfelei

.. ,V.UJ,,_'U'.V nyeremenyet.

Termeszetesen, ha lathatnank az osszes lapot, akkor nem letezne a mint jatek. A p6ker rmiveszete abban rejlik, hogy kiegeszitsuk a hianyos informaciokat, amelyekhez az ellenfelek licitjei es a lapok altal jutunk. Ezzel egy idoben meg kell probalnunk ellenfeleinket abban, hogy tobbet ·""_"''''UJ.J.n.JV1, mint amennyit mi szeretnenk elarulni, A fentiek elvezetnek minket a P6ker Alaptetelehez:

Minden esetben, amikor elterunk att61 a jatekm6dt6J, ahogyan akkor jatszanank, ha lathatnank ellenfeleink lapjait, akkor ok nyernek es minden esetben, amikor pontosan ugy jatszunk, mintha lathatnank ellenfeleink lapjait, ok veszitenek. Megforditva a dolgot: minden amikor az ellenfelek elternek att61, ahogy akkor nak, ha lathatnak a Iapjainkat, akkor mi nyeriink den esetben, amikor pontosan ugy jatszanak, llHUUI~t"';I<:tL'

nak lapjainkat, akkor mi veszitunk.

A Poker Alaptetele altalanosan alkalmazhato, aUJ.J.JX"".U.,";;, ellenfeliink maradt. Majdnem mindig is, amikor tobb jatekos erdekelt a Ualll\.Uall, alol kivetel, ezeket a fejezetvegen bemutatjuk.

a Poker Alaptetele? Azt jelenti, hogy ha ellenfelunk vala'.",.u .... ,''''''-' a lapunkat, akkor letezne szamara egy helyes jatek, ha egy draw poker jatekban ellenfeltmk lathatna, hogy nekunk .flosunk van a csere elott, akkor reszerol a helyes jatek az lenne, bedobja asz parjat licittinkre. Tartania hiba lenne, megpedig ktilon-

hiba. Ez alatt azt ertjuk, hogy ellenfelunk nem jatszotta meg asz paros kezet, amikor tartotta tetunket, hanem egyszeriien csak eltert attol a modtol, ahogyan akkor jatszott volna, ha lathatta volna lap.jainkat.

A fenti pelda a flos esetevel teljesen nyilvanvalo. Igazabol az egesz tetel is magatol ertetodo, a szepseget az adja a dolognak, hogy alkal- , mazasa sok esetben nem olyan szembetuno. Elofordulhat, hogy a bankban leva penzosszeg akkora, hogy meg abban az esetben is helyes Iesz tartani a tetet, amikor lathatoan erosebb ellenfelunk keze mint a mienk. Nezzuk meg peldakon keresztul, hogyan is mtikodik 'a Poker Alaptetele.

Peldak az Alaptetelre

Elsa pelda

Tegytik fel, keztmk nern olyan eros, mint ellenfelunke, amikor licitalunk. Ellenfelunk tartja hivasunkat es vegul veszitunk, Valojaban azonban nem veszitettunk, hanem nyertunkl Hogyan? Ugy, hogy ellenfeliink helyes jateka termeszetesen az lett volna, hogy emeljen, ha ismerte volna lapICUlil\.<JCL. Ebb61 adodoan nyertunk, amikor nem emelt, es ha eldobta volna akkor nagyon nagyot nyertunk volna.

A fenti pelda meg mindig t6.1 nyilvanvalonak tiinhet a komoly ;,T""~,,,~"","n" kepest, de ez az alapja nehany igazan kifinomult jateknak, fel, hogy limit nelkuli hold 'em-ben a kovetkezo lapokat tartjuk:

10, ,ro , . '

, ,

'.' tJ' .~

A

a kovetkezo:

ellenfeliink nyit es mi tartjuk. A negyedik utca a kar6cl~~i;)}'> megprobalvan aszokat erzekeltetni. Ha ellenfeliink tuc1nK,,;j ; a helyes jateka az lenne, hogy annyit ernel, amennyivel mar'! ' tenne, hogy a flosre vagy a sorra varjunk az utols6 lap e1ott;·,,

kellene dobnunk lapunkat. Kovetkezeskeppen, ha ellenfelttnkis tetunket, akkor nyertUnk. Nern csak azert nyerttmk, mert vi-

olcson jutunk az utolso laphoz, hanern azert mert ellenfeltinkJ,i , ,,', helyes modon jatszott. Arr61 nem is beszelve, hogy ha esetlegX' bedobna lapjat, akkor hatalmasat nyertunk, hiszen bedobta a! ',,'

a jobbik lapot.

feI, draw p6kert jatszunk, 80 dollar van a bankban es nekilnk van. Nyitunk 10 dollarral, legyen most ez a maximalis megj Egyediili ellenfelunknek negy-flose van - vagyis negy A kerdes az, mi az,aroit mi szeretnenk? Tartsa ''''''''H~,<;;; lapjat? Termeszetesen azt szeretnenk, ami a "L..,'Uil.lili'..c<L, profitot hozza. A Poker Alaptetele kimondja, hogy

A Poker

Cr,j,~IVI);!.lVll biztosak Iehetunk abban, hogy kiraly parja van . . egy hatos, fgy lesz egy lathato hatos parunk es mi majdnem biztosan bedobja kiraly parjat, hiszen attol 'U~J"'''''_ll'. asz-hatos ket parunk van. mondhatnak: "Varjunk csak egy pillanatot! Miert hogy ellenfeliink megadja tetunket, hiszen az a kiraly parja .......•. minta mi ket parunk?" A valasz erre az, hogy meg tovabbi: es amennyiben ellenfeliink megfelelo eselyeket kap, abban jobb a bankot azonnal elvinni. Egy kiraly parnak ket kis parnagyonj6 eselyei vannak, ezert ellenfelunknek helyes lenne

• a tetet, 19y akkor nyeriink, ha ravessztik lapja bedobasara.

legnagyobb hasznot, ha ellenfeli.ink helytelenul jatszik oj:":rnJIlclket kezrol teljes informacioval rendelkezik. Mivel 9:1-hez (10 dollaros tetjevel nyerhet 90 dollart) es 5:1

,Y llV!lVllI;:;UU a flosre, reszer61 helyes jatek tartani tetunket, mivel "c·w.a.nJ,<LlU' hozam szamara pozitiv, Tehat az a oldalarol a tartas a igy mi azt szeretnenk, ha bedobna lapjat,

Ilyen helyzetek gyakran fordulnak elo, Nekiink van a jobb HtU'-'1.U'.. ellenfelunk eselyei azonban eleg jok ahhoz, hogy reszerol he1yes tartani tetunket, ha tudna, hogy mi van nalunk. Ezekben az esetekben akarjuk, hogy ellenfeltink dobja el lapjat. Ugyanezen az alapon, amcnuyiben megfelelo eselyeket kinal a bank, hajtsunk ra a szukseges Ha nem tennenk, ez penzbe kerulne, es ellenfeleinknek keresnenk, magunknak.

Hannadik pelda

A A ~ . ,~
• •
• , ,
• t •• .~
'If 'If 9
Ellenfeltink kezeben: ami egy olyan valtozata a hetlapos stud-nak, ahol a legkisebb bemutatunk egy masik peldat arra, hogyan vegyuk ra ellena hibas lapbedobasra azzal, hogy a tenylegesnel Mondjuk ellenfeltmk lapja:

ugy veljuk, hogy ellenfelunknek negy leis lapja van a pedig egy parunk es csak negy kis lapunk 8-7 vezetesseles fontos nyitnunk, meg akkor is, ha tudjuk, hogy ellenfeltink

Azokban az esetekben, amikor ellenfelunknek megfelelo eselyeket a bank, az a oldalarol az a helyes, ha tartja tetunket. Azonban neha hetjtik ot lapja bedobasara, ha egy korabbi korben tett tettmkkel erot tudunk mutatni, mint amivel valojaban rendelkezunk, Tegyuk hogy hetlapos stud-ban nyitunk a kovetkeze lappal:

~ .. ~ .t.

1 •• 1

s, ,S ,', • ., ...

B 9

i • i •

igazolja az, hogy kaphatunk kis lapot a hatodik utcan, lesz a 8-7 vezetesii kicsink. Amennyiben ellenfelunk nagy

>I<TI,,·n"'Tr kap, be fogja dobni lapjat, hiszen mar az elazo tetunkkel ki, hogy megcsinaltuk kicsinket. A mostani kis lapunkkal . hetes vezetesii kiesink van, ami azt eredmenyezi, hogy ellen.' azt fogja gondolni, hogy hasztalan var - vagyis a nyeres eselye var,

Vegyuk eszre, hogy ebben az esetben is azt akartuk elerni, hogy ellenfeliink bedobja lapjat, meg akkor is, ha mienk volt az erosebb kez. Nekunk 8-7 vezetesti kicsink volt es vartunk a hetes vezetesure, mig ellenfeltinknek egy jobb nyo1cas vezetesii felkesz lapja volt. Megis, azzal, hogy bedobja lapjat, mi nyerunk, mert ha tudta volna, hogy esak egy 8-7-es kicsink van, akkor eselyei megfeleloek lettek volna ahhoz, hogy tarts a tetunket es vegul jobb lapja legyen, mint nekunk. Azzal, hogy nem adta meg tetunket, hibat kovetett el es igy mi nyertiink. (Meg ennel is kedvez6bb, ha a hatodik lappal rejtett ket parunk Iesz es ellenfelunk bedobja a jobb lapot.)

Otodik pelda

Hason16an ahhoz, amikor azt varjuk, hogy ellenfelunk bedobja lapjat, ha megfelelo eselyeket kina! szamara a bank; azt szeretnenk, hogy azokban az esetekben, amikor nines eleg eselye, akkor megadja tetunket. Emiatt gyakran helyes jatek egy eros kezet gyengenek mutatni a lieitek egy korai koreben - vagyis az ellenkezojet tenni annak, amit az elazo ket peldaban lathattunk - igy ellenfelunk hibasan tartja tetunket, amikor lapunk bejavul.

Nezzuk az alabbi ket kezet hetlapos razz jatekbol:

~. .~ 3 • 3
• •
• • •
•••• • • •
9 9 s £
Sajat lapunk • • ~ .. ~

'A A" 1. 1.

Ellenfeltink lapja

Nehany jatekossal szembena j6 jatek a kivaras es csak tartania ha nyitnanak. Sokjatekos igy arra gondolna, hogy a rejtett

egy parunk vagy egy nagy lapunk van. Ha most kapunk egy otost vagy hetest, amivel kesz a hatos vagy hetes vezetesti kiellenfelunk esetleg meg akkor is tartja tetjeinket, ha hasztalan var, korabbi jatekunk es az eselyek a bankb61 azt jelenthetik szamara, megeri tartani a tetet, Pontosan ez az, amit mi szeretnenk: korai -,

jatekunknak koszonhetoen ellenfelunk a kesobbi korokben

alkalommal, amikor ellenfelunknek nincsenek megfelelo szemben, akkor azt szeretnenk, hogy megadja tetunket, meg .. m.'~v.L ....

lehetseges, hogy vegul jobb lapja lesz. A fejezet elejen szerepl6

dU,<LUV.£. visszaterve, ha a bankban 20 dollar lett volna 80 he1yett, KI<TIF-'_-)y-.,.,C\?; "LllIJU1\., hogy ellenfeliink megadja tetunket negy-flosevel, esellyel nem csinalja meg, de a penzeert csak 3:1-hez kap. Ha tartja tetunket es megcsinalja a floset, abban az

necnunk volt. Mindazonaltal, a jateka hibas, hiszen a varhato ._ ..... _.'

Minden alkalommal, ha igy jatszik, akkor mi nyerunk, , .... Limit nelkuli es banklimit jatekok eseten, ha olyan kezunk van, ami-

" azt szeretnenk, hogy ellenfelunk megadja tetunket, akkor rossz :lsolseJl~ese:n nagy osszegii hivassal megprobalni arra ravenni, .... a lapjat. Egy nap, amikor limit nelkuli hold 'em-et jatszottam,

. szituacio, Egy lap volt hatra es nekem sorom volt,

a tuti lap volt - vagyisa lehetseges legerosebb kez,

",.U,\.lllGUHU, a bal oldalamon ilia jatekos tartotta, a mogotte Jatt~KQ:Sil

az 50 dollart es eme1te az osszes penzevel, ami 200 \.LUJ'LU-J.."'-U~,_u.,~ .... ".

volt a lehetseges legerosebb kez, a kerdes az volt,

..L~JJlLI~I;;U vagy csak tartanom? 500 dollar kornli osszeg volt a · .. YUHU ..... ,,, jatekos benn volt az osszes penzevel, csak fila ellenfellel kellett torodnom, Tudtam, ha most emelnek, 400 dollarral, vagyis neki 600-at kellene tartania, akkor a bizbedobja lapjat, gyakorlatilag barmennyivel emeltem volna, bedob-

..,,,c .• c' __ ''-_ Viszont, ha csak tartom a 200 doll art, talan a is tartja.

Mit vartam tole, mit tegyen? Egeszen biztos voltam benne, hogy ket .. van. Ha tartja a 200 doll art, akkor nagyjabol 700 dollar lesz a "bankban, ami 7:2-hOz eselyt ad neki a ket parjaval, Ezzel szemben az az ellen sz6l6 esely, hogy fullja legyen a ket parjabol, 10:1-hez (40 lap volt a.pakliban amik nem segithettek neki es 4 ami igen). Ezert ha tudta volna, hogy nekem sorom van, akkor reszerol hiba lett volna elfogadni a 7:2-es eselyt egy l Or l-hez eselyti probata. 19y csak tartottam a 200 dolIart es ahogy vartam, a is ezt tette.

A tortenet vege persze szomoru, megcsinalta a fulljat es licitalt egy nagyon Ids osszeget, amit en kifizettem, Sokan vitattak, vajon helyesen tettem-e azt, hogy benntartottam, ahelyett hogy kilicitaltam volna, de tevednek, Hagytam, hogy ellenfelem hibazzon (ezt meg is tettej.es minden alkalommal, amikor ellenfeleim hibaznak, hosszutavon en nyerek.

"Hibak" a Poker Alaptetelenek ertelmeben

Nagyon fontos azt megertenunk, hogy amikor arrol beszelunk, hogy valaki hibat kovet el a P6ker Alaptetelenek ertelmeben, akkor nem

feltetlenul arr61 beszelunk, hogy rosszul jatszik, Egy nagyon furcsa hibarol beszeltmk, egy olyanrol, hogy mikeppen jatszanank, ha lathat. mink ellenfeleink lapjait. Ha nekem royal flosom van es egy masik . ".' .' jatekosnak kiraly vezetesii szinsora, akkor ez az ellenfelem hibat kovet .< el, ha tartja tetemet. Azonban egyetlen jatekost sem vadolhatunk azzal,

<>hogy rosszul jatszik, aki kiraly vezetesti szinsoraval tartja tetem - vagy meg valosziniibb - meg meg is emeli azt. Mivel nem tudja, hogy ......... _, ., - ... milyen lapom van, a szomas ertelmeben kovet el hibat,

Halad6 p6ker jatekoskent allandoan megprobaljuk ellenfelunket ellenfeleinket olyan jatekmodokra ravenni, amelyek hibasak l\:<ilUl;;llvl'>. akkor, ha tudnak mi van nalunk, Minden alkalommaI, amikor a jatekmodot valasztjak (annak alapjan amit a lapunkrol tudnak),

A

mi nem nyenmk semmit, A Poker Alaptetelenek .

jatszunk nyero p6kert, ha mi olyan kozel vagyunk_

amit nyitott lapokkal jatszanank es ellenfeleink .' .. '

amennyire csak lehetseges. Az elsti celunkat a. :ovletkeztetesev"eJ es ellenfeleink megfigyelesevel, a masodikat .,---,+6",<><·'71"" jatekkal tudjuk elerni.

ben vagyunk a partiban

allitottuk a fejezet kezdeten, hogy az Alaptetel alkalmazhato

olyanjatszmaban, amikor ketten erdekeltek a bankban, es .' .,

olyan jatszmaban, ahol tobben. Ez utobbi esettel a~ert kell,

foglalkoznunk, mert vannak olyan jatszmak, ame~ye~ben . . ,' ' , .

akarjuk, hogy ellenfeleink kozul legal~bb az e?yik ~gy .1at~;Szo'n,· .. ", ismerne keziinket. Tegytik fel, hogy jonnek meg tovabbi lapok.es 30 szazalek eselyunk van arra, hogy elvigyuk a bankot. .1I;;UllI;;1U-W"-'-'-" ..... 50 szazalek eselye van, a masodiknak 20 :SZ,;;LLi:lJ:I;;l'>..

"1,41~U1l'>., akkor nem banjuk, ha elso ellenfelunk rank emel, es v'<'<u,u.'_·,,,,." jatekos bedobja. Mondjuk ebben az esetben elsa vU.;:>1HI;<.lUU). ••. :.' 60 szazalekra nottek, yiszont a mi eselyeink 40 szazalekra, a masodik ellenfelunk rovasara profitaltunk. P61daul1egyen 'i •. parunk es ezzel Iicitalunk, Eiso ellenfel~ek ke: parja ~.an, •. ellenfelunk pedig egy sorra var, Szeretnenk, ha elso ellenfelUnIs hogy nektmk csak asz parunk van, nem pedig aszos k~~ pa;,'mert,' emelne es igy eluzne masodik ellenfeltmket. Megfelelo eselyeket/ ahhoz, hogy tartsuk az emelest es ezzel egy idoben nem kellen~\

«JUHUL.lJ>. amiatt, hogy masodik ellenfelunknek sora lesz. ".

Alaptetele kimondja, hogy a j atekosok akkor} atsza~~k a . ha ugy jatszanak, mintha ismernek ellenfeleik lapJalt:

. a parti vegen meglatja az ellenfele lapjat es azt mondja:

volna, hogy ez a lapod, akkor maskeppen jatszottam ennek a jatekosnak ez penzebe keriilt es ellenfeleinek

mentett meg) penzt,

4. fejezet

A kezdotet struknira

p6ker jatszma alapja a kezdotetekert folytatott hare. Ha kezdotet, akkor nem lenne okunk jatszani. Igaz, hogy -- .. -.1, ... ·.,. jatszana mindenkeppen, egy j6 jatekos ezzel szemben egy egyszeriien varna a tutilapokat, es csaknem mindig nyerne. atekos esak a legjobb kezdolapokkal indulna, pl. harem asszal a hetstud eseten, Hiszen ha nines meg penz a bankban, akkor nines mire lni. Ha barmilyen gyengebb kezzel jatszunk, akkor azt kockazhogy kikapunk valakitol, aki esak a legtutibb lapokat jatssza meg. ha az osszes jatekos semmi mast, esak a tuti lapokat jatszana akkor nem lenne j atek. Barmikor nyitna valamelyik j atekos, a bedobnak a lapjukat. Ebb61 adodik, hogy a jatekhoz "L.UL!'.."",)<,

Masfelol, ha a kezdotet nevetsegesen magas lenne a kepest, akkor a jatek teljes lutriva alakulna. Kepzeljuk el,

odasetal egy pokerasztalhoz, ahol 5-10 dollaros jatszma egy szazdollaros bankjegyet az asztalra, .""L.CA.LVAerte sracok!". Ekkora osszeggel a bankban, amikor is az tetunkkel is legalabb 21: I-hez eselyt jatszanank meg,

tetszoleges lapot megerne egeszen a vegeig megjatszanunk, Ebb61 a ket extrem peldabol - a kezdotet hianya es az abszurd

magas kezdotet esete - Iesztirheto a jatek altalanos ..

kisebb a kezdotet nagysaga a tovabbi tetekhez kepest,

b kezet szabad megjatszanunk es minel magasabb a kezdotet,

tobbet, Mas szemszogbol nezve a dolgokat: minel annal magasabbra 'kell tennunk megjatszando es minel magasabb a kezdotet, annal inkabb .. azokat. Vagy, ahogy a p6kerteremben mondjak: minel annal feszesebben kell jatszanunk es minel annal lazabban. Megitelesem szerint, ha a kezdotet 5

kevesebb) az atlagos jovobeli teteknek, akkor a keznotet

edig a kezdotet 15 szazaleka (vagy tobb) az akkor a kezdotet magas. A ketto kozotti

Igy egy 1.000-2.000 dollaros jatekban 100 dollar lenne az atmig egy 5-10 dollaros jatekban 50 cent. mindig kezdoteteket hasznalnak a bank letrehozasahoz. ' . .,Cl""'ll .... llJ""'J..Lan.. kenyszerteteket, mas neven vakteteket - ezek oIyan tetek, partirol partira sorban mas-mas jatekosnak kell megtenni az

korul, Peldaul Las Vegasban a hetlapos stud jatekban a legkisebb lappal rendelkezo jatekosnak kell egy kisebb tettel elkezdeni az aleci6t. A legtobb 1-2, 1-3 es 1-4 dollaros stud jatekban az 50 centes .... kOtelezo tet felvaltja a kezdotetet. Razz jatekban a legmagasabb lap inditja az akciot egy kisebb tettel, A hold 'em jatekokban pedig mindig van legalabb egy vaktet, neha kettot vagy harmat is hasznalnak, Amikor a kezdotetrcl beszelunk, akkor ebbe beleertjuk az osszes kikenyszeritett : tetet vagy a vakteteket.

Megismetlem: minden poker jatszma alapja a kezdotetekert folytatott hare. A kezdotetekert kialakul6 hare az, ami meghatarozza az osszes tovabbi akciot, Ez a hare, amely noveli a bankban Ievo osszeget, egyre nagyobb lesz, majdkiteljesedik, de azt sohasem szabad elfelejteni, hogy a haborut a nyitotetekert folytatott osszecsapas inditotta eL Azok a jatekosok, akik ezt elfelejtik - jatszanak barmilyen j61 egyebkent - konnyen bajba sodorhatjak magukat. Leggyakrabban tul sok kezet jatszanak meg a kezdotet mertekehez kepest es ritkabban, de az is e16fordul, hogy nil keveset.

A legjobb modszer a kezdotet mertekenek az ertekelesehez, ha a bank altal kinalt eselyben es a varhato hozamban gondolkozunk. Tegytik fel; hogy beulunk egy nyolc resztvevos 10-20 dollaros jatekba, ahol mindenki 1 dollar kezdotetet tesz. Ez 8 dollaros bankot eredmenyez, Ez a 8·dollar a kiindulasi pontunk, tetunknek es a varhato hozamunknak ezzel kell aranyban allnia, Ha nyitunk, akkor 10 dollart tesztink annak er-

nekeoen, hogy nyerjUnk 8 dollart. Ha valaki tarija tetunket, 0 18:1O-hez jatszik. a tenynek, hogy 1 dollar vagy maskeppen nezve a kezdobank a mi zsebtmkbol szarmazik, nines kovetkezmenye, az a penz mar nem a mienk, Abban a pillanatban, amikor dollaros kezdotetunket a bankba, az mar a bank resze, nem a

sot az mar a parti gyozteset illeti. Gyakran elkovetik egyes azt a tevedest, hogy azzal a penzzel foglalkoznak, amit mar lea oanxoa, Megadnak olyan teteket, amit nem lenne szabad, esak

mert mar a korabbi korokben egy vagy ket tetet teljesen irrelevans, hogy a mi penzunk van-e hogyan jatsszuk meg kezunket, a teljes osszegnek -t- <Ull\'<.L'

resze sem a mienk mar - kell meghataroznia. Hazi elofordul, hogy az osztoteszi be. a kezdotetet mindenki

jatekos osztokent sokkal'Iazabban jatszik, azt gondolvan,

valamikepp az ove, Azonban abszurd dolog esak jatszani, mert mi tettuk a kezdotetet es nem mas. t\kIJze:pen, fuggetlenul attol, hogy kinek a zsetonjaibol ,,~u,u.u."~'_""···C.·): :':J.Y·.l<1O'.l"J., rs: , ha mienk a vaktet hold 'em-ben, akkor egy kicsit es kell jatszanunk, de nem azert mert a vaktet a mienk,

azert mert jobb eselyeket kinal a bank. Egy egyszerii peldaval vila.meg a fentieket. Mondjuk 5 dollar volt a vaktetunk egy hold 'em es valaki mogottunk 10 dollarra emelt. Mindenkinek 10 aOJ.lar:',::.;u:;::\ tartani a tetet, de nekunk csak 5 dollarba. Ha a bankban O::i::i.z;e.,.:.>>. 5 dollar van, akkor azoknak, akik megadtak a 10 dollart, 3112: mi viszont 7:1-hez eselyt kapunk a penzunkert. Ezert E.J~'''''.''.'''':··'''c,,:; . lappal is tarthatjuk az emelest. Az aktualis bank kinalta figyelembe, nem az eredeti 5 dcllarunkat.

ezdotet merteke hatassal van jatekstilusunkra. Minel magasabb a a kesobbi tetekhez kepest, annal tobb kezet kell tobb penz van a bankban, nyilvanvaloan jobb az eselyunk is, okai is vannak, hogy lazabban jatsszunk. Magas kezdotetu arra varunk, hogy nagyon j6 lapunk legyen, addig tobbet.

kezdoteteink megtetelevel, mint amennyi a bankban lesz, vegre nyertmk, Raadasul a bankban lev6 osszeg viszonylag az ellenfelek - ha azbk valamirevalo jatekosok - eszre .. mennyire feszesen jatszunk es nem sok akei6ban lesz ~vO·L.""'''J. vegre megjatszunk egy lapot. Sot, nagy valoszirniseggel c

-lesz akcio, ha le is gyoznek minket, Ahogy n6nek a kezdotetek, ellenfeleink ugy csokkentik

kezeik kovetelmenyeit. Ha nem akarjuk, hogy a ht"·tpv:1'l'

''.l''.J.vl.1'''J.IQ.llW.'', akkor nekiink is csokkententink kell a kb'vetelnaerty

___ •• l...l.. __ kell tenntink a Iecet a licit kovetkezo kOJrelJ~j

.... U~'-'''·''llJ

1;i:>£.cU'<11eosztas vegeig, Magas kezdotetu partikban e16fordulhat, hogy ll.'>;l.W;U.li:> kezekkel - amelyeket egyebkent egy alacsony kezdotetu j ateil(h2lnbe is dobnank - penzert nyitunk. Ez az elv kulonosen igaz par·,,""L"I1. Magas kezdotetti hetlapos stud jatekban lathatunk olyat ket j6

.···'''+Al,~n kozo~, hogy az egyik. vegig licital es a masik vegig tartja. A pedig egy otos parral tartjak a hetes par tetjet, Tortenetesen a 'nagyobb kezdotetek olyan hatast gyakorolnak a jatekra, hogy gyakoribbak lesznek a tobbszereplos jatszmak. Ennek oka,hogy a bankban leva nagyobb osszeg tobb jatekos szamara nyujt nagyobb eselyt ahhoz, hogy felkesz kezeivel varjon. Tobb jatekossal a partiban a vdro kezek (mint a negy-flos es a nyitott vegu sorok) erteke novekszik, mig az olyan kozepszeni paroke - mint a hetes es 6tos parok - csokken.

Meg egy oka van annak, hogy miert kell egy kicsit lazabban jatszanunk, ha a kezdotet viszonylag magas. Megpedig az, hogy ha mi tul feszesen jatszunk, akkor a tobbi jatekos szamara adodik az a jatekmod, hogy megprobalja ellopni kezdoteteinket tetszoleges lappal. Jatszottam mar olyan jatekokban, ahol nehany jatekos nilzottan feszesen jatszott. Arnikor csak ok voltak erdekeltek a partiban, tudtam, hogy megprobalhatom ellopni tetjeiket, fuggetlenul attol, hogy nekem mi volt a kezemben. Mondjuk 7 dollaromba kerul emelni a tetet, megprobalvan 10 dollarnyi kezdotetet ellopni. Vagyis beteszek 7 dollart annak remenyeben, hogy a hatralevo jatekosok bedobjak, Ugy Itelem meg, hogy az esetek 60 szazalekaban sikerrel fogok jami, Mivel ennek a manovernek csak az esetek korulbelul 41 szazalekaban kellene sikerulnie ahhoz, hogy nyereseges legyen; ezert megprobalhatom barmilyen lappaL A lenyeg az, hogy nem jatszhatunk tulzottan feszesen, hacsak nem akarjuk ezt az elonyt atengedni az ellenfeleinknek. Ezzel szemben, ha a kezdotetek ..nanek, akkor nekunk magunknak kell megprobalni tobb kezdotetet

... '~llopni, kulonosen feszes jatekosok ellen.

Ahogy celszeni dolog megprobalni megnyerni a kezdoteteket, ..•.. , ..', ....,""'LOA~'" azok magasak; ugyanugy nem ajanlatos fekezni a j6 kezekkel.' iNi111Jlelc pedig az oka az, hogy ha nem emelunk az els6 korben, akkor adunk egy kozepszeni kezet tart6 ellenfeltink szamara, hogy

. . . vagy mas neven barikadozni - egy eros kezet gyengebbnek mutatunk a licit korai sza,.,.,.""uU", .,~'"" erdekeben, hogy a kesobbi korokben az ellenfel gyengebb lappal is megadja tet-

. a 15. fejezetben.)

bejojjon a lapja es Iehetosege legyen megvemi akkor a P6ker Alaptetele alapjan nem kovet el rendelkezik. Mas szavakkal, ha egy jatekos 8:1 eselyekhez jut az elsa korben, akkor megeri szamara

azt remelven, hogy a kovetkezo korben megkapja a kartyat - teheti meg ezt akkor is, ha egeszen biztos lehet

lappal fekezunk, Viszont, ha emelunk, akkor amihez hozzajuthat, igy kenytelen lesz eldobni .. J6 lapokkal, ha a kezdotetek magasak, nem kifizetodo, ha " ... ~"u~.

. ellenfeleket oles6n megjatszani kozepszeru lapjaikat. Elegendo ha csak a kezdoteteket nyerjuk meg. Masfelol, ha a kezdotet akkor sokkal esszenibb a j6 Iapokkal fekezni, azert, lapokat behuzzuk a cs6be - igy tobb penzhez jutunk

ossze mirol volt sz6 a magas kezdotetti jatekok belekezdenenk az alacsony kezdotetti jatekokrol sz6l6 reszbe.

Ahogy novekszik a kezdotet, ugy keIl csokkentenunk a kezdo lapjaink irant tamasztottkovetelmenyeket, Negy okunk is van erre, Bloszor is jobb eselyeket kinal a bank. Masodszor, tulzottan sok penztmkbe' kerulnek a kezdotetek, amig a j6 lap okra varunk. Harmadszor, a,z ellenfeleink gyengebb lapokat jatszanak. Es vegul, ha nilzottan feszesen j atszunk ellenfelek ellen, azok nem lepnek velunk akci6ba, megkapjuk nagy lapunkat.

Ahogy novekszik a kezdotet, ugy kell lazabban jatszanunk a tovabbi korokben is, mert a kezdeti gyengebb kovetelmenyek athuzodnak a kesobbi korokre. Azonban a tobbszereplos eseten a kozepes parokat tartalmazo lapok erteke csokken,

a varo lapok erteke novekszik .

Ahogy novekszik a kezdotet, 'ugy kell megprobalnunk a",lJ.1\.a. ellopni, kulonoskeppen feszes jatekosok ellen, mert jatekmodnak megfelelo pozitiv hozama van.

; Ahogy novekszik a kezdotet, annal inkabb emelunk egy j6 pal, mints em megprobalnank fekezni, mert a magas valoszimive teszi, hogy az ellenfeleink megfele18 eserveke kapnak, ha nem emelunk es oles6n jatekba engedjuk Tovabba, ha a kezdotet magas, az ellenfelek

emelesunket akkor is, ha nem jutnak megfelelo eselyekhez, pedig a Poker Alaptetelenek alapjan pontosan ezt

Meg val6sziniibb, hogy tartjak az emelesunket, ha gyanitjak, hogy korabbi emeleseinkkel esak a kezdoteteket tuk el valodi lap nelkul,

hogy atlagban sokkal rosszabb kezeik voltak, 1l1'"L'''>''Kl'

"-U"JLlaA es hat meg egy vilagbajnok is eselytelen kiraly annak asz parja van. Nem szamit milyen kivalo I<I,L"'''-'''''',''

,Ul£VLl<lU lazan jatszik a kezdotetekert, akkor elonyt ad <1LlellU,l;(1J:\ ,U""""-',aA. akik ezt korrekt medon teszik. '<U'<"'''JUY kezdotetek esetenpontosan ellenkezokeppen kell iatszaiii kezdotetek eseten, Kevesebb kezet jatszunk meg, Irp.",p.<!~.r. lopunk, es a nagyon j6 lapokkal pedig fekeznnk, hogy gytiljon ossze a bankban. Hagyjuk az agressziv U'l rtekosokar

a jatekot, ha azt akarjak. Hagyjuk, hadd lopjak

sr ... ",,_1 __ ... Ringassuk oket harnis biztonsagerzetbe, Ha viszont ellenuk, akkor a mi kehink atlagban annyival lesz erosebbla ',;";;",,::';;'Xij} hogy visszanyerjuk az osszes elrabolt kezdotetunket es

tobbet,

feszesen jatszunk az alacsony kezdoteni jatekokban az ido , reszeben, akkor alkalomadtan lehetove valik a is. Azonban ha tartjak tetunket vagy visszaemelnek - AUJUWU"Cll, jatszo jatekosok - akkor azonnal fel kell hagynunk a

mert till j6 kezzel kerultunk szembe. szabalykent elmondhat6, ahogy csokken a ugy kell egyre fe~zesebben jatszanunk. Azonban ha legalabb "" ", vagy jobbak vagyunk.mint ellenfeleink, nem szabad ezt odaig hogy egyetlen kezet sem jatszunk meg. Hiaba csokkena

merteke egy nagyon alacsony szintre, van egy hatar, amelynel ben nem erdemes jatszanunk, mert meg kell hagynunk a lehetoseget, hogy lejatsszuk gyengebb ellenfeleinket a ,",', '

a tovabbi korokben. Ha mi vagyunk a legjobb jatekosok a jateklehetoseg szerint annyi kezet keIl megjatszani, hogy .. , teljes fegyvertarunkat,

jatekban egyszerrealkalmazzak a kezdoteteket es egy Ezekben az esetekben csak az elsa let erejeig jatsszunk 'QL,'lU,,::'

a tetet marginalis kezekkel, viszont dobjuk he korben, ha kezunk nem javult. Ellenben ha javult, akkor

tetesunk nagy hasznot hoz, Jatszanak Nevadaban oIyan 3-6 jatekot, ahol a kezdotet csak 10 cent. A feszes j< .. ""l\.V~'U"""

hogy egy aranybanyat talaltak ebben a ratekoans jatekosok ellen nem nyemek. Ennek pedig az az

Alacsony kezddtet

A p6ker jatekosok koreben sokkal kevesbe problema, hogy valaki magas kezdotetu jatekokban nem eleg lazan jatszik, mint amikor tan lazan jatszik az alacsony es kozepes kezdotetti jatekokban. Neha asztalnal felkialtanak, hogy .Jtt jon egy eleven!", ami magyarra '<J.lIJLUU" va annyit tesz, ,,Itt jon egy jatekos, aki tul sokszor szall hareba, figyelembe se veszi az eselyeket, mielott tartans a teteket, aki elmegy parti vegeig a kozel semmi lapjaval, ellenfele aszait latva." fogalmazva: "Itt jon a balek."

Mi tortenik, ha tulzottan lazan j atszunk a. kezdotetert? Meg innentol nagyonj6l is jatszunk a tovabbi korokben, akkor is azzal a lemaval kerulunk szembe, hogy a mi kezeink atlagban lesznek azokenal, akik a kezdotet nagysagahoz igazitva kezeiket, Ennek pedig az a kovetkezmenye, hogy veszittink veluk

ben, ha ok is ugyanolyan jol jatszanak, mint mi. Meg akkor is veszittmk, ha egyebkent gyengebben jatszanak, mivel az kovetelmenyeik magasabbak, es ezert azok a kezek, amelyekkel besultmk, atlagban erosebbek lesznek a mienknel,

Letezett Las Vegasban egy nagyon alacsony kezdoteni limit hold 'emjatek es nehany kivalo jatekos volt ajatekban. Viszont ,,",UA""''''''' majdnem minden flop elott - nem azert, hogy a kezdoteteke ak, hanem azert, hogy mine! tobb penz legyen a bankban. ereztek, hogy attol a ponttol kezdve barkit le tudnak jatszani Ennek ellenere, ha egy feszesen jatszo kozepszeni jatekos

," atekba, akkor keptelenek voltak ot megvemi, Termeszetesen

5~;Fejezet

-. '. 6sszege csak 50 cent. Vagyis megeri fel dollarert megnezni

egy Iapot annak remenyeben, hogy nagy bankot soporjtink be. A . altal kinalt kozvetlen eselyek talan nem igazoljak az els6 tetet, a eselyek viszont igen. A felteteles eselyekkel a hetedik feiezetben foglalkozunk majd reszletesen, Akar husszor is H"'.');:;'''''U''LJ ezt a feI dollaros tetet, anelkul, hogy javulna a kezunk, de ha "''''''r",'7''''' bejon amire vartunk es akar egyetlen ellenfel tartja tetjeinket akkor tobb mint ketszer annyit fogunk nyerni, mint amennyit fizettunki azert a husz kezert, ami nem javult be. Emlekezzunk azonban arra, ellen kell allnunk minden kisertesnek, amely a jatek folytatasara csabit, amennyiben a negyedik utcdn nem javult kezunk,

Banki esely

Osszefoglabis

. eselynek nevezziik azt az eselyt, amelyet a bank kinal . tartunk egy tetet, Ha a bankban 50 dollar van es az utols6

. volt, akkorSt l-hez eselyt kapunk a banktol, amennyiben . Feltetlenul szukseges tisztaban lennunk a banki eselyekkel aUl.1ULCC·· ykiszamoljuk a varhato hozamot. A fenti peldaban, ha ugy U,",".'Ulnyeresi eselyeink jobbak, mint 5: l-hez, akkor tartanunk

Ha ugy iteljuk meg, hogy a sanszaink rosszabbak, mint 5: be kell dobnunk lapunkat.

Amirol sz6 volt ebben a fejezetben, az nehany mondatban osszefoglalhate, Minden poker jatszma alapja a kezdotetekert folytatott harc. A dotetek merteke jelentosen meghatarozza jatekstflusunkat, mert ha megfelelo modon kuzdunk ezert a penzert, akkor igy vagy ugy, de fizetiink azert. Vagy azert, mert nil sok kezet jatszunk meg, amikor esony a kezdotet; vagy azert mert tul keveset, amikor magas . .n.",,,",,,'vu y kezdotet eseten feszesen kell jatszani (kiveve a fent emlitett eseteket), ahogy novekszik a kezdotet ugy kell egyre lazabban jatszanunk,

a tetet a banki esely alapjan, jon mar tdbb lap

nem kapunk tovabbi lapokat, akkor el kell dontennnk, megeri-e, hogy tartsuk a tetet vagy sem. Ez pedig azon 1UL1t<ll;,.

milyen eselyt kapunk a bankb61 es mekkora eselyiinek mienk a legerosebb kez, Az utobbi megiteles kerdese, matemanem szamithatjuk ki, hiszen nines m6dunkban a nyeresi pomosan meghatarozni, Ha esak. egy bloffot tudunk megvemi, megbecsulnunk, hogy mennyi az eselye annak, hogy elIenfeItink Ha ttirheto keziink van, akkor azt kell megbecsulnunk, hogy az eselye annak, hogy ellenfelunk a mienknel rosszabb kezzel

Ezek a becslesek gyakran nem konnyiiek, kulonosen akkor, ha . keziink van, mint mondjuk, ket par hetlapos stud-ban, kepessegunk - kulonosen a lapok kikovetkeztetesere es megfigyelesere vonatkozo kepessegunk - a gyakorlatunkon Vannak. dolgok, amelyeket esak elesben, a poker asztalnal tanulhatunk meg.

a tetet a banki esely alapjan, jonnek lapok

a kovetkezo lap eseten:

dontsunk akkor, ha meg az utols6 lapra varunk stud-ban vagy .

. elott vagyunk draw p6kerben? Itt a matematika fontos szerephez . Ha tisztaban vagyunk azzal, hogy kezunknek javulnia kell ahhoz, hogy nyerjtink, akkor meg kell hataroznunk kezunk javulasanak eselyet. csszevetve a banki esellyel. Flosre varva, vagy egy nyitott vegii sorral otlapos draw p6kerben helyes tartani egy 10 dollaros tetet, ~ •.. ~~., a bankban 50 dollar van, mivel 5: l-nel kedvezobb anuak az eselye, hogy bejon a flosunk vagy a sorunk, Egeszen pontosan a flcs elleni esely 4,22:1-hez, a sor ellen pedig 4,88:1-hez.

Az eselyek meghatarozasa a nem latott lapok szama alapjan, illetve a kozulttk nekunk j6 lapok szama alapjan tortenik. Az otlapos draw pokerben 47 nem latott lap van (52 a pakliban es abb61 levonva a nalunk Ievo 5 darab). Ha negy lapunk van egy szfnbol, akkor a nem latott 4 lapb619 segit nekiink a flos eleresehez, es 38 nem. Vagyis annak az eselye, hogy nem jon be a flostmk, az 38:9-hez, egyszeriisitve 4,22: l-hez, Ha mondjuk az alabbi lapunk van:

hatos, hetes, bubi vagy dama eseten sorunk lesz, sz616 esely pontosan2:1-hez. Tizenhat lappal meg

32-vel pedig nem, .

kisebb a banki esely kezunk megcsinalasanak annal inkabb indokolt: lesz bedobni lapunkat. Ha a U<U.ll,-,-'au dollar van 50 helyett, akkor a 10 dollaros tetet tartani flosre u"'n'u·.·· .: ·;.·;.

varva (feltetelezve, hogy nines dzs6ker a keztinkben) aHi!llaIDa]]L/·/.: .. · - hiszen negativ a varliato hozam. Kivetel ez a161, ha a HOlLv.L<;::-·.:.;a:: nagyon nagyok - nagyok lehetnek peldaul banklimit nelkuli jatekokban. banki esely miatt tartjak ugy, hogy (draw pokert jatszva) legalabb· masik jatekosnak kell benn lenni a bankban ahhoz, hogy megerje .:': .. , -.u\J""'~~ a kezunkben beszallni. A kezdotetekkel egyiitt a banki-"'

korulbelul 4: l-hez, es ha hasznalnak bogarat a jatekban, akkor a elleni esely 3,8: I-hezvMellesleg figyeljUk meg a kezdotetek Minel magasabbak, annal jobb banki eselyhez jutunk es annal b beszallnunk flosre varva. Masfelol, ha nem lenne kezdotet es

masikjatekos lenne a bankban, akkor esak 3: l-hez eselyt kapnank

igy el kellene dobnunk negy-flosunket.

10 ... 10 ••••

• • ' .. ~ .. ~

akkor a 47 nem latott lapb61 8 lappallesz sorunk (negy nyolcas es negy kiraly), mig 39 lap nem segit rajtunk. Vagyis az ellenimk sz6l6 esely 39:8-hoz, azaz egyszeriisitve 4,88:1-hez. Ha a jatekban hasznalnak dzs6kert vagy bogarat (mint peldaul Kaliforniaban), akkor van egy tovabbi lapunk a flost, illetve a sort osszehozni. Az ellenunk szolo eselyek flos eseten igy 3,8:1-hez, sor eseten pedig 4,33:1-hez Ha a kezunkben van a dzs6ker, akkor eselyeink ugrasszenien megnonek, Ahelyett, hogy 8 vagy 9 lap segitene rajtunk, most segit 12 vagy akar 16 is.

10 •• 10 • • •

• • .. ' ~ .. ~

. egy olyan aspektusa a banki esely osszevetesenek kezunk . eselyevel, amit az olyan nyitott kezii jatekokban, mint a a razz hajlamos az ember elfelejteni. Megpedig a tobbi j

lapjainak hatasa a mi jatekunkra. Termeszetesen a jatekban

tul ezek koze tartoznakazok a lapok is, amelyeket mar hetlapos stud-ban 5rultseg lenne megjatszani egy 6tos

w.LJ~aJJ"'- a maradek ket otost nUlsokuclL

negy lapunk hetlapos stud-ban:

J<,',;.L"-"£..LLllA javulasanak eselyei ugrasszenien valtoznak meg

, '"" fuggvenyeben: hany szukseges lap ment ki, illetve osszese

, , lap lathato, Az utobbi tenyezo is fontos. Peldaul, ha az elsd "i'Hlpurli( pikk es nem latunk tobb lapot, akkor '. het lapb61 az esetek 1 ':·'.:' <; .szazarexaoan fogunk pikk flost csinalni, Most pedig nezzunk korul asztalnal. Azt latjuk, hogy het ellenfeliink kozul pontosan egynel pikk. Mit jelent ez a flosunk eselyet tekintve? Ha azt valaszoljuk, noveli az eselyunket, akkor igazunk van. Igaz, hogy egy "'£. ... "~''',;<.,,, lapunk kiment, viszont kiment hat szuksegtelen is. Ennek kovetkezteber ardnyaiban tobb pikk van a nem latott lapok kozott, mint dllll<olILIVI felteteleznenk, ha nem latnank egyetlen lapot sem.

Altalaban veve megsem az osszesen lathato lapok szamathagyj figyelmen kivul az emberek, hanem kozuluk a szamukra szuksezeseket Nagyon fontos figyelemmel kisemi ezeket, mert megjelenesuk megjatszhato kezet megjatszhatatlanna valtoztathat. Tegyiik fel, harem pikkel kezdiink hetlapos stud-ban es het masik lapot latunk, kovetkezo tablazatban lathato a tobbi lapok hatasa a flostmkre,

Pikkek szama

a mienken kivul o

1

2

3

4

A flos eselyei

szazalekban 23,6 19,6 15,8 12,3

9,1

Ha nem latunk pikket a tobbieknel, akkor eros kezunk van. Ha tot Iatunk, akkor eppen csak megjatszhato a kez. Ha negy vagy pikket latunk, kezunk megjatszhatatlanna valik,

Az alabbiakban kovetkezzen nehany tovabbi pelda hetlapos stud hetlapos razz jatekokbol, a lathato lapok hatasanak illusztralasara.

lapunk hetlapos stud eseten:

. het lapot Iattunk,

Otosok es aszok szama

a mienken kivul o

1

2

3

4

bi nyolc lapot lattunk,

Kiment ot6sok es

tizesek szama: o

1

2

3

4

•

A A

• •

• •

Y v

Asz-ot ket par vagy

a drill eselyei (%) 41,0

34,1

26,5

18,3

10,5

~, ,i ,,' •• •••• 6 6

~ .. ~ ••• • •• •• S S

A sor eselyei

szazalekban 49,8 44,8 39,4 33,8 27,8

Iapunk hetlapos razz-ben:
:3 • :3 :+ .:
• •
•
• • • :+ t:
s s Nyolcas vagy jobb vezetesu kicsire meg akkor is tobb mint 50 % az eselyunk, ha a tiz lathato lap kozott van nyolc sztikseges is. Nezzuk meg, hogy mennyiveI nehezebb viszont hetes vezetesii kicsit csinalni,

A fenti tablazatokkal azt szerettuk volna roviden bemutatni, hogy mennyire fontos figyelembe vennnnk ellenfeleink Iathato Iapjait kezunk .megcslnalasi eselyenek kiszamftasIDoz.

Tovabbi tfz lapot lattunk.

Kiment otosok, hatosok, hetesek

es nyolcasok szama o

2

3

4

5

6

7

8

Kiment otosok, hatosok

es hetesek szama o

4

8

Nyolcas vagy jobb vezetesti

kicsi eselyei (%) 81,8

76,0

72,7

69,2

65,3

61,2

56,7

51,9

Hetes vagy jobb vezetesii

kicsi eselyei (%) 69,2

51,9

29,1

javulasanak eselyet nem csak a lathato hanem a licitsorozatban elfoglalt helyiink is eselyunket. Ha valaki nyitott e16tti.ink es varhatoan emelni akkor tudnunkkell, hogy ennek kovetkezteben CSC)kke1l11y]:C ,..."",~u_,~~, Ha peldaul 100 dollar van a bankban es a tet 20 dollar, eselyt kapunk (120 dollart 20 dollarert), Ha viszont "H." JU,"" [J'£\thl1111l" es mondjuk az eredeti jatekos tartja is a tetet, akkor IS

eselyt fogunk kapni, ha tartjuk az emelest, U gyan a bank

n6tt nekunk viszont iosszesen 40 dollart kell en' az eredeti licita16 visszaemelne, eselyunk A bank 220 dollarra nO. (felteve, hogy a mogcttunk lilo j

a visszaemelest), de nekunk 60 dollart kellett betenni. . nyeresi sanszunkat az, hogy ha meg be is jon a keznnk, j6 lapok ellen ktizdtink - ahogyan az emeleseikbtil leszurhetd.f /

.. keze1ji.ik gyakorlatban a poziciot es a banki eselyt? . ......i

.. os stud-ot jatszunk es hat lap utan negy-flosunk van. Az elottunk .... nyit, miutan part alkot az ajt6 lapunk az asztalon. (Az aj:6a elso latham lapja. Amikor ez part alkot az asztalon, akkor erosen a drillje, mivel a jatekos indulhatott egy parral.) A lathato p~

nyitasaval egyidejiileg latjuk, hogy a baloldali ellenfelunk pedig lapot kapott, amivel sora lehet. Mielott tartanank a tetet, tudalenniink annak, hogy baloldali ellenfelunk emelhet, ha osszehoz(akkor is persze, ha nem). Tovabba az eredeti nyit6 visszaemelplane ha fullja van. 19y tehat, miel6tt tartanank az elso tetet, eselyt nem csak a jelenlegi allapot alapjan kell megallapitanunk, azokra az esetekre is, ha emelnenek mogottunk, vagy ha ,ll'-',U"J',", Azt is el kell dontentmk, hogy milyen nyeresi eselyeink

. ha megcsinaljuk a flosunket. Termeszetesen megvernenk a viszont az, hogy az eredeti nyito vajon olyan jatekos-e, aki uv~'~.,.,,' 'It::IlLt::L~it:gl;~ sor ellen kevesebbel, mint egy full, vagy legalabbis ·)<'Y<JUU"'vv'~ otlapos draw, draw lowball es hold 'em jatekokban

hogy korrigalnunk kell a banki eselyt, mie16tt tartanank az jate:KOS nyitasat, amennyiben utanunk meg t6bb jatekos vrn,''''I<",'

a jatekokban ugyanis nagy szerepe van a pozfcionknak.

hold 'em jatekban a kovetkezo lapunk van:

a flop pedig a kovetkezo:

A A

• •

•

ugy tiinik eros kezunk van a legnagyobb parral, de ha a masodik ulunk tovabbi ellenfelekkel mogottunk, es elottunk nyitnak, alighanem el kell dobnunk aszainkat. Nem csak az elso pozici6ban leva jatekos igert bizonyos erot nyitasaval, de a tetet konnyen emelhetik maj olyan kezekkel, mint asz-kiraly, asz-dama es drillek. Az emelesek megkurtitjak banki eselyunket es csokkentik annak valoszfmiseget, hogy mi vegzunk a Iegerosebb kezzel. Tovabba, ha a mogottunk sorra vagy flosre varok is bennmaradnak, az meg tovabb csokkenti asz parunk erejet. Azzal a kenyelmetlen kettos lehetoseggel kell szembeneznunk, hogy jelen pillanatban a masodik legjobb a kezunk, ilIetve, hogy a tovabbi ket lappal behuzzak ellentink a nyerot,

Hetlapos stud-ban, hason16an az elobbi peldahoz, esetleg el kell dobjuk hazi bubi parunkat, ha a kozvetlenul e16tttink til6 jatekos, akinek damaja van az ajt6ban, nyit. Nem csak azert, mert csak masodik legjobb lenne a lapunk, ha neki dania parja van, hanem azert is, mert mogottunk valaki visszaemelhet, igy csokkenrve mind a banki eselynnket, mind a gyozelem eselyet, Mas reszrol, kes6i pozicioban esetleg tartanank a nyitast, kulonosen a rejtett par megteveszto erteke miatt. Kepzeljuk csak el, hogy kapunk egy tovabbi bubit kesobb, (A teljes attekintest a pozici6 fontossagarol lasd a 17. fejezetben.)

• •

v v

A A

+ +

+ +

v v

i •• i ••• • • •••• 6 6

jatekos elfeledkezik a pozici6 hatasarol es arrol, hogy a

hogyan csokkentik egy kez erteket; legalabb annyian ~\J .. _un."'Lo'J''''.

hogy az extra kimenetelek novelik egy kez LJ.ll~iU,",.,",".''''-'' nevezzuk a keziink javulasanak rnodjat. Legyen

aszos k~t parja, N6gy korrel a keziinkben az nerlete~ltilllk. egy tovabbi kor, Haviszont ket parunk is van a

akkor ket kimeneteltink van: flost vagy fullt csinalni. Tegytik van, ket parunk es egy lyukas sorunk. Most hftrom/

is van arra, hogy megverjUk ellenfeltinket, felteve, hogyi

lesz fullja. Minden egyes extra kimenetel javitja a kezunk erteket es ./ entleKeny~mben nove li, mint az elsore ttinhet, Hetlapos stud-ban .. es ket-flossel szignifikansan jobb indulni, mint siman egy .. 'em-ben egy sor kiskapu (vagyis egy olyan lehetseges sor, amihez .....•.....

lap hianyzik) vagy flos kiskapu a parunk melle eleg lehetr." .

hogy bedobas helyett tartsuk a tetet, A kovetkezo pel dan .. mutatjuk be az extra kimenetelek hatasat, Tegyuk fel, hogy egy kezet 7: l-hez aranyban eselytelennek tartunk. Tegyuk fel azt is, . van egy extra kimenetelunk, ami ellen nagyjabol 20: l-hez az esely,

. az eselyeket sztizalekokban fejezzfik ki, akkor kapunk egy 12,5 szaes egy megkozelitoleg 5 szazalekos eselyt. Az osszeguk megko- 17,5 szazalek. Ha visszavaltjuk a szazalekokat aranyokra, akkor hogy az extra kimenetel reven 7:1-hez aranyu eselytelen-

a kedvezobb 4%: 1-re javult, Ha pedig a banki esely 5: l-hez vagy .

akkor mans megeri keztinket megjatszani, ahelyett, hogy .

Mindig figyeljUnk az extra kimenetelekre, maskulonb kezekkel is passzolunk, amelyekkel tarthatmink a tetet,

fontos annak megaIlapitasa, hogy megeri-e tartanunk a kezzel, amelynek meg javulnia keIl, mint azt eldontenunk,·· egyaltalan a kezunk, ha megcsimUjuk. Kezimk tobbfelekeopen, Elkepzelheto, hogy hasztalan varunk - vagyis az a hajtunk, mar most gyengebb ellenfeltink kezenel. peldaban, amikor a jatekos egy lathato parral ...... JlL' .. 'C··u

'M"''''lUll\. es egy lehetseges sor ellen, akkor lehetseges, hogy egy fullal amit flosunk nem fog Iegyozni, Persze az is elofordulhat, o~szehozzuk: a kezunket, de ellenfeltmk a mienknel jobbal vegez,

ellenere, hogy nem hasztalan vartunk, Peldaul negy-flosunk ktizdhet drill ellen. Megcsinalhatjuk a flost, de ellenfelunk is osszehozhat egy fullt.

IIyen es hasonlo szituaciokban nyeresi eselyeinket csokkentenunk kell es neha akar be is kell dobnunk lapunkat. Peldaul hetlapos stuo-oan egy negy-flos egy drill ellen sokkaI eselytelenebb, mint egy ket par ellen, mert a drill tobb mint ketszer valoszintibb, hogy fulla javuL Az kepesseg, hogy megfeleloen dobjuk ellapunkat, amikor gyanitjuk, talan varunk, vagy nagyon kis eselye van annak, hogy a legerosebb kezzel vegezztmk, az egyik olyan jellemzo, ami megkulonbozteti a . jatekost az atlagostol, Masfelol, a gyenge jatekosok valoszinfileg gondolkodas nelkul tartjak a tetet, mindegy mivel es mire vamak, Nem gondolnak bele, hogy esetIeg hasztalan varnak es amikor nem hasztalan vamak, . akkor sem merik fel keziik eselyeit es figye1men kivtil hagyjak annak Iehetoseget, hogy ellenfeluk a vegere erosebb kezet hoz ossze,

Hold 'em-ben es egyeb, kozos lapokkal jatszott jatekokban, hasztalan varunk, mivel azok a lapok, amelyekkel meglenne a keziink, ellenfelunknek meg er6sebb kezet eredmenyeznenek. Tegyiik feI, peldaul, hogy hold 'em-ben az alabbi lapjaink vannak:

A ..

•

• •

v v

egyik ellenfelunk lapjai:

10, ,10 , . '

, ,

••• ~ .. ~

5 •• 5

. .,.

utolso lap egy dama, akkor megvan a sorunk. Igen am, de ellenfelunknek fullja lesz. Hasonlokeppen, ha a lapunk:

A A ~. ,~
• •
• ,',
•
• • ., ..
y y 8 8
h a pakliban olyan lap, amivel nyerhetunk, ha ellenfelunknel a

es egy tovabbi kor van. Egy korrel ugyan ne1ctink: kiraly . . '. ,

lenne, de ugyanez a lap ellenfeltinknek asz vezetesii flost ered-

A •

Azokban az esetekben, amikor ugy gondoljuk, hogy "H';;illJ."'U ........ " "'.y" ........... minket, meg akkor is, 'ha megcsinaljuk a kezUnket, a modositanunk kell, mielott 6sszevetnenk a banki Mondjuk, van egy keziink, amelyet 5:1-hez esellyel

meg. A bank 7:1-hez eselyt kinal, Onmagaban tehat a hogy tartsuk a tetet, Viszont ugy iteljuk meg, hogy 30 annak, hogy ellenfelunk olyan kezet csinal, amelyik il ... ''''·V ..... remeltet, Ekkor is tarthatjuk a tetet? 5:1-hez az

'*' ..:. '*' Z T Z

hatbol egyszer fogjuk megcsinalni a keziinket, ami szazalekban kifejezve 16,66 szazalek, Azonban, csak az esetek 70 szazalekaban gyozunk, .• vagyis a 16,66 szazalek 70 szazalekaban - ami azt jelenti, hogy csak esetek 11,66 szazalekaban tudjuk felmutatni a gyoztes kezet. Vagyis ellenunk sz610 5:1~hez esely koriilbeltil 7%:1~hez eselyure modosult, (rgy ttint, hogy siman tarthatjuk a tetet, es most latjuk, hogy be kell dobnunk a lapunkat.

Altalaban persze nem kell a nyeresi eselyeinket ennyire precizen kiszamolni; amikor eselye van annak, hogy hasztalan varunk vagy behuzzak elleniink a nyerot, akkor jobb eldobni szoros kezeinket, mert azok vesztesbe torkollnak. Kettos csapason kellene felulkerekednnnk: eloszor is meg kell meg csinalnunk a keziinket, masodszor pedig lehet, hogy nem is nyerunk azzal a kezzel, amelyben remenykedunk. Nagyon jo eselyt kell kinalnia a banknak hasonl6 szituaciokban ahhoz, hogy tarthassuk a tetet,

Osszefoglahis

Ebben a fejezetben megvilagitottuk, hogyan hasznaljuk a banki eselyt . annak meghatarozasara, hogy tartsuk-e a tetet vagy dobjuk. ellapunkat egy olyan kezzel, amelyik va16szfniileg a masodik legjobb. Amikor az osszes lap kinn van, megeri tartani a tetet, ha ugy gondoljuk, hogy a nyeresi eselyeink jobbak, mint a banki eselyunk, Draw p6kerben a csere el6tt es stud jatekokban pontosan egy lappal a vege elott - oIyan kezekkel, amelyeknek meg javulniuk kell - a dontesunket a tartasrol a kovetkezo tenyezok befolyasoljak:

1. Eselyiink a javulasra, figyelembe veve a szukseges lapok kozul a lathatokat is (stud-ban) es az extra kimeneteleket is.

2. Nyeresi eselyunk, ha nem javul a keziink.

3. Az utolso e16tti licitkorben a bank altal kinalt esely, figyelembe veve az emeles lehetoseget is, amennyiben nem mi Iicitalunk utoljara.

4. A vart tovabbi profit a licit utolso koreben, amennyiben megcsinaljuk a keziinket.

:.Ezt az utolso tenyezot en/elM-tetes esetynek hivom. Ez

az utolso korben (esetleg korokben) tett tetjeinktol ..• megcsinaljuk a kezunket, A felteteles foglalkozunk. Mielott meghoznank a dontesunket

a tetet olyan tipusu jatekokban, ahol tobb licitkor is van, .

VJ .... ...._,_." .. , hogy a banki esely hogyan modosul, ha elorelathatolag . keresztiil lesztmk kenytelenek tartani a tetet, Ezzel a ',<n.,,~u'=" a kovetkezfi fejezetben.

6 .. fejezet

A tenyleges esely

: ~

. esely es kezunk javulasi eselyenek osszehasonlitasa v '''''~\Jl' v amikor mar csak egy licitkor van hatra es mar csak egy

kapni. Ha-rnondjuk 4:1-hez esellyel nem csinaljuk meg

es egy 20 dollaros tetet kell tartanunk ahhoz, hogy .. ' .

a 120 dollaros bankot, akkor vilagos, hogy megeri tartapi...

a banki esely 6: l-hez (a vegso licittol most eltekintunk), ami' mint a kezunk elleni 4: I-hez esely, Ha viszont meg tovabbi . jonnek, nagyon 6vatosnakkell1enniink az igazi banki esely megal-

Sok jatekos koveti el a kovetkezo alapveto hibat: kisza-

kezuk javulasanak eselyet, az osszes hatralevo lap figyelemde ezt az eselyt a pillanatnyi banki esellyel hasonlitjak Ez azert hibas, mert meg tobb licitkor van hatra, es igy azokat a is figyelembe kell venni, amiket a jatekosok kesobb tesznek meg. hogy kezunk megcsinalasanak az eselye nagy, aroikor meg ket vagy lap jon, viszont a banki eselyek romlani fognak a tovabbi licit-

eselyunk csekkentese, amikor bbi lapok [onnek

fel, hogy 10-20 dollaros hold 'em-et jatszunk, es a flop -.ll'U;:'UllJ..l'. van. Biztosak vagyunk benne, hogy nyerUnk, ha <"\:.'5"0»-

a flost, Meg ket lap jon, ezert a flosunk elleni esely l-hez. A bankban mar van 20 dollar, es egyetlen ellenfeliink "A banki eselyem 3:1-hez, mig nyeresi eselyem 1%:

erdemes tartanom a tetet" - mondhatnank elso ranezesre, De a

csak akkor l%:l-hez, ha nem csak a kovetkezo, hanem az ~.~ .. ~~.

is latni akarjuk. Ahhoz azonban a mostani 10 dollaron meg 20 dollart ken megadnunk a kovetkezo l1"'l~.l\.V1U"1l.

amikor ugy dontunk, hogy egy olyan kezzel varjuk be az amelynek meg javulnia kell, akkor nem mondhatjuk, banki eselyhez jutunk, jelen esetben 30: 10-hez. A helyes

6·fejezet

A

lapitas a kovetkezo lenne: ,,Ha nem jon ossze a kezem, akkor veszitek: ebben a korben 10 dollart es 20 dollart a kovetkezo korben, Vagyis osszesen 30 doll art veszitek. Ha megcsinalom a kezemet, megnyerem eddigi 30 dollart es a 20 dollart a kovetkezo korbol, azaz osszesen 50 dollart." HirteIen a 30: 10-hez esely helyett csak 50:30-hoz - egyszenisitve Pia: l-hez jutunk.

Ezt nevezztik tenyleges eselynek; ez mutatja meg az igazi banki eselyt, , amikor meg tovabbi lapok jonnek. Mivel csak 1%: 1-hez eselyt kapunk, ha tartjuk a 10 dollaros tetet a flop utan, es a flosunk eselyei 1%: I-hez, be kelI dobnunk a lapunkat, mert a flosre varni veszto jatekka valt - olyan jatekka, aminek negativ a varhato hozama. Csak abban az esetben erdernes tartani a tetet, ha szamithatunk arra, hogy ellenfelunk is tartja a tetunket, amikor bejon a flosunk. Ezzel a varhato nyeremenyunk 70 dollarra no, igy ekkor a tenyleges banki esely 70:30-ra alakul, ami igazolna a tet tartasat',

Ebb51 a peldabol vilagosan kitiinik, ha egy kezet vegig akarunk jatszani, akkor nem a pillanatnyi banki eselyt kell figyelembe venniink, ha- , nem mindig a teljes elveszitheto es a teljes megnyerheto osszeget kell osszehasonlitanunk Mindig tegytik fel magunkak a kerdest: "Mennyit fogok vesziteni, ha nem jon be a kezem, es mennyit fogok nyerni, ha be- , jon?" A kerdesre adott valasz mutatja meg a val6di vagy tenyleges eselyt, '

Nezztik meg az elmelet mtikodeset egy kicsit osszetettebb peldanl Tegytik fel, hogy hold' em-et jatszunk, 250 dollar van a bankban, nekunk van egy flos kiskapunk, es egyik ellenfeltink 10 dollarral nyit. A flos kiskapunk megcsinalasahoz egymas utan ketszer is a szinunket kellene kapnunk. Ennek az eselye korulbelul l/f x 115. Nem pontosan, de ez j6 kozelites.' Tehat atlagosan 25 probalkozasbol egyszer fog bejonni a flos, azaz 24: l-hez aranyban vagyunk eselytelenebbek. Ha tartjuk a 10 dollaros tetet, akkor latszolag 26: 1-hez banki eselyt kapunk. Igy tehat mondhatnank: "Oke, a bankb6126: l-hez eselyt kapok, es mivel24: l-hez fogok csak veszteni, erdemes tartanom a tetet, es megprobalni megcsinalni a flost",

A szamitasunk hibas, mert a tenyleges eselyt nem vettiik HJ<..Y,"·''<U<'''''''' ';,LLU"L.UW.JL ugyanilyen partibol' egyszer megnyerjiik a 260 UVLllU,,"

varhatoan 40 dollart a tovabbi ket licitkorbol. Husz partiban veszitnnk, mert mar az elsa lap elrontja a flost es rogton ""1","'0:"-

Lesz viszont negy olyan parti, amikor az elsa lap meg segit,

lap mar nem. Ezekben apartikban 30 dollart veszitiink, j6 lap utan meg megadjuk ellenfelunk 20 dollaros tetjet. Tehat a

partiban vfu:hat6an osszesen veszitiink 20xI0+4x30=320 nyeriink 300-at. Azaz 20 dollar veszteseggel zarunk. Tenyleges ese:",:',.'","':',','::" megmutatja, hogy a tet tartasa a flop utan negativ hozammal hibas dentes.

esetben nem kell figyelembe venniink a kesobbi teteket a banki

felmeresenel. Az elsa ilyen eset az, amikor nektink vagy ellen'LUL''-Ll~'~'- az osszes, vagy majdnem az osszes penze a bankban van. hogy ha valamelyikiinknek mar nines tobb megteheto penze, az utolso lapot ingyen kapjuk. Ilyenkor nem kell mast tennunk,

a pillanatnyi banki eselyt cisszehasonlitani a nyeresi eselyunkkel.

. az eloz6 peldaban a flop utan akar mi, akar ellenfeliink az osszes feltette azzal a 10 dollaros tettel, mindjart megeri tartani, tenyleg a 26:1-hez banki eselyt kapjuk a 24:1-hez Azonban ne feledjiik, hogy a kezunk Hl"J<.v'UH<"L«':'~

jelenti rogton, hogy a mi kezunk lesz a nyero, Lehet, hogy az

meg erosebb kezet sikertlldsszehoznia.

Van egy masik, az elozohoz.hasonlo eset, amikor szoros tarthatjuk a tetet meg akkor is, ha a tenyleges eselyek ez ellen is Ez akkor fordul elo, ha j6 ,okunk van azt hinni, hogy t;;l1l;;lUlJlUJ.ll\, a kovetkezo licitkorben kivar, Ha szamitasunk bevalik, akkor kapunk, csakugy, mintha valamelyikunk osszes nenze.a lenne. Ilyenkor is elegendo a pillanatnyi banki eselyt

,venniink, mert arra szamitunk, hogy ket lapot kapunk egynek Ilyen helyzet akkor ad6dik, ha az ellenfelnel gyenge

vagy pedig ha ugy veljuk, hogy ellenfelunk felni H"tlr.,~,r. korben licitalni, mert erosebb kezet tetelez fel nalunk all •. 1.U~.L'."

tartottuk a tetjet.

2 Amig a tet tartasa a flop utan rossz jatek lehet, addig a felbloff emeles lehet j6 jitek. Neha, jobb alternatfva bedobni a lapot a tet tartasanal, de az emeles a legjobb alternativa mindharom kozul. '

, (A terna reszletes kifejtesehez lasd a II. es 13. fejezeteket.) ,

3 A szorszalhasogatas kedveert, a pontos ertek 10/47 x 9146. A nem latott 47 lap ki:iziil 10 segftsegevel lesz negy-flosunk a negyedik utcan, es azutan a 46 fennmarado lapbol 9 lappal lesz meg a vegen a flosunk.

6. fejezet

Vegul bizonyos esetekben helyes strategia tartanunk a tetet es egyetlen lapot megnezni, amikor a tenyleges esely alapjan bedobnank a lapot. Ha ez a lap nem csinalja meg kezunket, akkor a tovabbi teteket mar nem fogjuk: tartani. Ezek altalaban olyan jatekokban fordulnak e1o, amelyekben jelentos tet-novekedes van az egyik Iicitkorrol a masikra, Kepzeljuk el peldaul, hogy 10-50 dollaros hold 'em-et jatszunk es negyflosunk van a flop utan. Az ellenfelunk 10 dollart tesz a 40 dollaros bankba, es arra szamitunk, hogy a kovetkezo korben 50 dollart fog tenni. Mindket tet tartasa 100:60-hoz tenyleges eselyt jelentene, ha ugy dantenenk, hogy vegigvissznk kezunket. Azonban, ellenfeliink elsa tetje utan 5:1-hez eselyt kapunk, ami nagyobb annal, mint hogy nem kapjuk: meg a flostmkhoz a hianyzo lapot (nem is emlitve az utolso ket kor potencialis profitjat, ha bejon a flos), Amikor arrol dontunk, hogy egyetlen lapot nezunk csak meg, akkor csak az azonnali banki eselyt kell osszehasonlitanunk azzal, hogy mekkora esellyel jon ossze a kezunk a kdvetkezo lappal.

A legtobb esetben azonban, amikor kezunknek meg javulnia kell, tudataban kell lennunk annak, hogy a kesobbi licitek a latszolagos, pillanatnyi banki eselyt jelentosen csokkentik, gyakorta annyira, hogy el kell dobnunk lapunkat. Ha tehat egy kezet vegig szeretnenk vinni, akkor ki kell szamolnunk, hogy a tobb koron keresztiil tartott tetekkel kapott tenyleges eselyeink igazoljak-e a tet tartasat az adott korben,

A tenyleges banki esely klszamitasa

A tenyleges esely kiszamftasa csak else hangzasra tiinik bonyolultnak. Igazabol egy egyszerii osszeadasrol van szo, Osszeadjuk az osszes tetet, amit meg kell majd tennunk, ha vegig jatsszuk a kezet. Ezzel meghataroztuk, hogy mennyit veszithetiink, ha nem jon be a keziink. Utana osszehesonlitjuk ezt az osszeget a teljes nyerheto osszeggel, abban az esetben, ha megcsinaljuk a kezunket, Ez az osszeg a pillanatnyilag a bankban leva penz es a tovabbi korokbtil remelt tetek osszege (nem sza-

. molva termeszetesen a sajat tetjeinket). Ha peldaul pillanatnyilag 100 dollar van a bankban, es meg harem licitalasi kor van 20-20-dollaros tetekkel, akkor 160:60-hoz a tenyleges esely, ha rni is es ellenfelunk is minden tetet tart. Ha nem tartjuk: a tetet az utolso korben - kiveve ha 'll\;'5 ..... )ll!I:u ... 'u.. a keztinket - akkor a tenyleges banki esely 160:40-hez. Ha

gondoljuk, hogy ellenfelunk nem tartja olyankor a tetet az ""'v·"Yc··'<' arnikor bejon a lapunk, abban az esetben a tenyleges ese:lYii>··)·!

,J.-nrL'" csokken. Ha a korai Iicitkorokben ezek az eselyek a kezunk megcsinalasanak eselye, akkor erdemes elmenni a enkezo esetben pedig dobjuk be a lapot.

7. Ii' ej ezet

Felteteles es forditott felteteles esely

. es a kozepso licitkorokben azzal is szamolnunk kell, korokben tovabbi teteket is tartanunk kell majd. Ez a szamotteVaen csokkenti a latszolagos banki eselyt, es ezert a

vagy tenyleges eselyt kell figyelembe venmink. Vannak azonban helyzetek, amikor pontosan a kesobbi tetek miatt jatszunk tovabb. a pillanatnyi banki esely nem tiinik eleg nagynak ahhoz, hogy meg egy lapot megnezni, Ha viszont ezzel a lappal hatalmas lehet, amellyel raadasul szamos akciora szamitunk, akkor nines sziiksegunk a kezdeti banki eselyre, Utolag bepotoljuk azt

az eselyt nevezziikjelteteles eselynek:

.O+"""'~""i> esely azon a lehetosegen alapul, hogy a bankban leva pilosszegen kivul a kesobbi korokben feltett teteket is Kiesit pontosabban a felteteles esely nem mas, mint a nyeremenyiinknek es a kovetkezo lap aranak az aranya abban az ha azzal a lappa! bejon az, amire vartunk, Jo peldat Iathatunk.a

,u"."",,, eselyalkalmazasara, amikor hold 'ern-ben egy kis parunk ll,,","}alll. Nagyjabol St l-hez az esely az ellen, hogy a flop utan '-UL"U.U."''-

de egy kis part meg akkor is erdemes megj atszani, ha csak 5:

banki eselyt kapunk erte. Ha most 50 dollar van a bankban, es kell betenniink egy IO-20-dollaros partiban, akkor eselyunk 150:10-hez, avagy 15:1-hez, mert atlagosan meg profitunk lesz a kesobbi licitekbol, ha bejou a drilL

rmeszetesen, ha nem jon be a drill, altalaban bedobjuk a Iapunkat, ahehogy tartanank a tovabbi teteket.

Korabbi eszmefuttatasaink soran mar botlottunk olyan helyzetekbe, a felteteles esely szerepet jatszott, A 4. fejezetben a kezdotetek terkezetenek targyalasa kapcsan ramutattunk, hogy olyan jatekokban, a kezdotetek alacsonyak es a kesobbi tetekhez kepest az elso tet is ennek az elso tetnek az erejeig megeri lazabban jatszani ~~~.,. .• " .. "., ..

7.fejezet

mint amit az alacsony kezdotetek diktalnanak, Ezt pedigaz indokolja, hogy a kesobbi nagyobb tetek miatt jo a felteteles eselyunk.

Ilyen peldaul az az 1-3 vagy 1-4 dollaros hetlapos stud jatek, amit minden Las Vegas-i kartyateremben megtalalunk, es ahol az elsa tet 50 cent. Itt nem jo strategia nilzottan feszesen jatszani az elsa licitalasi korben, foleg nem a gyengebb jatekosokkal szemben - amilyenekkel ezeken a helyeken a Iegtobbszor talalkozunk. Ha csupan 50 centert megnezhetjuk a negyedik ute at, akkor mar barmilyen parral a keztinkben erdemes egy lapot kerni, amennyiben a lapjaink ei6k, vagyis a sziikseges Iapok kozul nem Iattunk nil sokat az ellenfelek nyilt lapjai kozott, Ennek az oka a hatalmas felteteles esely, Ha veletlenul ket-parunk, vagy netalan drillunk jon ossze, akkor sok akciora szamithatunk a gyengebb kezek reszerol is, kulonosen akkor, ha a kezdeti parunk rejtett.

A felteteles esely jutott szerephez a 6. fejezet azon peldajaban is, amikor egyetlen tovdbbi lap megnezese mellett erveltunk a pillanatnyi banki eselyek alapjan, annak ellenere, hogy a tenyleges esely alapjan bedobtuk volna a lapot. Ajavaslat alapja az volt, hogy amennyiben bejon a kerdeses lap, akkor valoszimileg a kesobbi teteken meg sokat fogunk nyerm.

De meg ennel is tovabb mehetunk, Olyankor is erdemes Iehet tartani a tetet, amikor a pillanatnyi banki esely ezt nem igazan tamasztja ala, ha az egyik licitkorrol a masikra jelentosen no a tet, Ilyenkor a kesobbi profit, amennyiben bejon a vart lap - azaz a felteteles esely - karpotol minket a rossz pillanatnyi eselyert. Ha mondjuk egy 10-20 dollares jatekban az ellenfel 10 dollart tesz a 20 dollaros bankba, akkor a . banki esely ebben a pillanatban 3:I-hez. Ennek alapjan bedobnank peldaul egy nyitott vegii sort. Ha azonban a kezunk (es az ellenfelnnk) olyan, hogy tovabbi 40 dollar profitra szamithatunk, ha most bejou a lap, akkor a felteteles esely 70: 10-hez (azaz 7: I-hez), ami alapjan mar megeri tartani a tetet egy nyitott vegii sorral. Ha nem jon be, es az ellenfel 20 dollart tesz a kovetkezo korben, akkor megint 3:1-hez a banki esely (60 dollar a 20 dollarral szemben), de a felteteles eselyunk csokken,

~~1(lW.1U;~i)a.,5V<l"-J. elmondhat6, hogy minel nagyobb a ktilonbseg a es a kesobbi tetek kozott, annal nagyobb a felteteles esely, a legnagyobb jelentosege banklimit es limit nelkiilijatekokba~

a jovobeli 'fetek egeszen akkorak is lehetnek, mint amennYl. . .

jatekos elott hever. Valojaban ezekben a jatekokban s?sem azt~ell hogy epp mekkora a bank, hanem azt, hogy mennyrt nyerhetunk

a kesobbi licitkorokben.

Egy immar klasszikus pelda az ilyen helyzetekre az 1980-as limit hold 'em vilagbajnoksag utolso partija, amit Las Vegasban, a Horseshoe Casinobarrjatszottak. Doyle Brunsonnak, a ketszevilagbajnoknak 232.500 dollarja maradt, ~g ellenfele, a ~atal ~ew

. gin romi- es p6kerzseni Stu Ungar elott ,497.5~?, dollar .fekii?t.

a csillagaszati osszegek a verseny 73 reszvevojenek, feJe~ent

o dollaros nevezesi dijabcl szarmaztak.) Az utolso partiban U110,VHJU<J.J.' egy asz es egy hetes volt a lapja. Ungar a pikk tartotta a kezeben. A flop elott 30.000 dollar volt a bankban, -CC"C~.?7'Ooro:o

asz kettes es hetes keriilt felcsapasra. Ungar kivart, de , es heteseket szemlelve tett 17.000 dollart, hogy be~::salOg;ass:.ari .• ..

- Nem tartottam volna sokkal nagyobb tetet egy haslovesert

be Ungar. (A hasloves poker nyelven azt jelenti, hogy egy varunk.) - De ha Doylenak lapja van, akkor meger 17.000 kapok egy harmast, es akkor megkopasztom.

Ungar szigoruan a felteteles esely alapjan licitalt, E_gy8.ltalan nem. 7.000 dollar motivalta, ami a bankban volt, es arm keve,sebb, ,~t -hez banki eselyt jelentett. Brunson egesz 232.500 dollar~s tokeJe. a szeme elott. Mivel sajat penzebol mar 15.000 dollar volt a

felteteles eselyet korulbelul 14%: l-hez saccolta, es miutan negy darab harmas volt a pakliban a 47 nem latott lap kozott, a sor

. eselyl0%:1-hez volt. Ezert tartotta a tetet, .,

Mondani sem kell, hogy 0 egy harmas erkezett a negyedik utcan.

40.000 dollart licitalt, Nemi ttinodes utan Brunson az osszes.zsebetolta a bankba. Miutan ezen a ponton Ungare volt a tutt lap Icl"",n<'r,n egyetlen eselye azvolt, hogy egy aszt vagy hetest kapjon

7.lejezet

utoljara, amivel fullja lett volna), orommel tartotta a tetet, es megnyerte a vilagbajnoksagot,

A kovetkezo evben egy Gardena-i poker szeminariumon, amit Brunson, Mike Caro draw poker szakerto es j6magam tartottunk, Brunson beismerte hogy hibazott, amikor 17.000 dollart Iicitalt a flop utan, Elmondta, hogy nem lett voIna szabad eselyt adnia Ungarnak a tokeletes lap megszerzesere. Annyit kellett voIna licitalnia, hogy Ungar keptelen legyen egy lyukas sorral tartani a tetet - mas sz6vaI a felteteles esely alapjan se erhesse meg ellenfelenek a tetet tartani.

A felteteles esely megbecslesenel azt kell felmernunk, hogy mennyi penzt nyerhetunk, ha megcsinaljuk keziinket. Ez a kovetkezo harom tenyezotol fiigg:

1. A kesobbi tetek merete.

2. Mennyire rejtett a kezunk.

3. Ellenfeleink kepessege.

A felteteles eselyt befolyasolo tenyezdk

Vilagos, hogy minel nagyobbak a varhato kesobbi tetek, annal nagyobb a felteteles eselytmk, es igy annal tobb okunk van licitalni olyan kezzel, amivel esetleg megcsinalhatjuk a tutit. Azonban a masik ket emlitett tenyezo is Ienyeges,

Mialatt a lehetseges kesobbi teteket adjuk a mostani bankhoz hozza a felteteles esely kiszamitasakor, fontos szem elott tartanunk, mennyire rejtett a keziink ereje. Nem szamithatunk nagyon nagy profitra a licit kesobbi koreibol, ha egy lap Iathatoan segit nektink, mert konnyen Iehet, hogy az ellenfel egyszeriien nem fogja tartani a tetunket.

Amikor szoros dentes elott allunk, gyenge ellenfellel szemben inkabb tartsuk a tetet, mint eros ellenfel ellen: altalaban feltetelezhetjuk, hogy egy gyenge ellenfellel szemben nagyobb felteteles eselyre szamit- . hatunk, mint egy kemeny ellenfel eseten, az elobbi ugyanis inkabb fogja tartani tetjeinket, ha megcsinaltuk a kezunket, mig az ut6bbi konnyen lehet, hogy bedobja a Iapjat es nem fizet ki minket,

Legyunk 6vatosak! Eloszor is ne feledjnk, hogy a felteteles esely nem miikodik olyan helyzetekben, amikor valakinek az osszes vagy majdnem az osszes penze bent van. Masodszor pedig a felteteles esely nem sokat mond olyan helyzetekben, amikor j6 esely van arra, hogy ha

F eltetetes is forditott felteteles

is csinaljuk a keziinket, akkor se mi lesziink a legjobbak, Ezert bi tetek megnyeresenek remenyeben teszunk penzt a bankba, minnxeooen legyunk biztosak abban, hogy ha bejon a lap, ami

a legerosebb.

felteteles esely

n;o .. '''' .... , ..... o esely olyan helyzetekre vilagit ra, amelyekben az eselyeink mint elsore tiinnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor azt .. eszrevennunk, hogy ennek 'pont az ellenkezoje all fenn. Tipikus egy kozepszeni kez, amelynek kicsi eselye van arra, hogy javuljon, ugy gondoljuk, hogy jelen pillanatban a Iegerosebb, megis ellencsak nem hagyja abba a licitalast, Gondolhatjuk, hogy talan blof-

. de igazsag szerint csak akkor van eselynnk megvemi, ha tenyleg azaz a lapja rosszabb, mint amilyennek mutatja. Azonban mivel

. a a licitet, val6sziniileg vissza fog venni a temp6b61 a tovabbi <VJ:l,UV.U, ha gyengebb a keze a mienknel. Ilyen helyzetekben keve§~ri.' ha mienk az erosebb kez, viszont sokat veszitunk, ha mienk enzeno. Az igazi banki eselyunk ilyen helyzetekben

amilyennek tunik, ezert az.ilyen eselytforditottfelteteles

Tekintsuk a kovetkezo peldat, Legyen a bankban 50 dollar, es

nyit 20 dollarral. Azt goridoljuk, hogy mi vagyunk a nyerok, vagyunk benne biztosak. Keztink javulasanak eselye is . Nem mondhatjuk, hogy 70:20-hoz banki eselyt kapunk ebben hiszen az ellenfel meg a kovetkezo korben is licitalhat, ha a keze - vagy erosebb kezze javul- viszont va16sziniileg fe1ad-

tenyleg gyengebb a keze, Ha ebben a helyzetben veszitunk, akkor ioszmureg nem csak a mostani 20 dollart veszitjiik eI, hanem osszeaen Ha viszont nyerunk, akkor va16szinUleg csak a most bankban 70 dollart nyerjnk meg, his zen ellenfelirnk latni fogja, hogy c6t~~leztiik magunkat a bank mellett, es a tovabbiakban nem fog licia gyengebb kezevel, Igy hirtelen a latszolagos 70:20-hoz eselyfink.

inkabb csak nagyjabol 70:60-hoz eselyt kapunk. .

Igazsag szerint a gyakorlatban elofordulok esetek kozul az iment 70:60-hoz forditott felteteles esely a legrosszabb eshetoseg. . s peldaul, ha biztosak vagyunk abban, hogy az ellenfel csak

7.fejezet

~, ,~ ,', ~, ,~.

,';.

F elteteles es forditott felteteles

Iicital majd a kovetkezo korben, ha jo keze van, akkor bedobjuk, ha ujra licital, Igy csak 20 dollartkockaztatunk, nem pedig dollart a 70 dollar megnyereseert, Ezzel szemben.havan nemi annak, hogy az ellenfel rosszabb lappal is Iicital meg egyszer vagy szer, akkor folytatvan a licitet, 40 dcllartkockaztatunk 90 remenyeben, vagy pedig 60 dollart kockaztatunk.ideLl O dollar a seges nyeremeny, az ellenfel Iicitalasi kedvetolfiiggoen. 60 dollart akkor kockaztatunk 70 megnyereseert, amikor vegig tartani l'pn'P7·7i' .... ellenfelunk tetjeit, meg akkor is, ha feltetelezzuk, hogy keyes az eselyiink nyemi, amennyiben ellenfeliink folytatja a licitet.

Osszefoglalas

a flop pedig:

10, ,10 . , .

, .

',. 8i' am

Hasonlo helyzet fordulhat elo hetlapos stud-ban, ha ket fekete van, es egyik ellenfeliink harem korrel az asztalon licital az utcan.

Amig a felteteles esely azon a lehetosegen alapul, hogy a kesobbi tobb penzt nyerhetiink, a fordftott felteteles esely azon a alapul, hogy a kesobbi korokben tobbet veszithetunk, 'U"''"'''1''.I-' fogalmazva, amikor felteteles eselyunk van, akkor orulunk,

nem tettunk fel mindent, mert profitalni szeretnenk a kesobbi lie~UL'lJ.t\.LJUl. ha bejou a lap, amire vartunk. Ezzel szemben, ha frn'rlftntt eselyunk van, akkor j6 Jenne, ha mar minden penzunket fe11tet~;:;,;,:nDY . volna, mert akkor anelkul nezhetnenk meg az osszes hatralevo a kesobbi tetekert fizetnunk kellene.

Roviden tehat a forditott felteteles esely azokat a helyzeteket irja le, amelyekben:

1. Nem tudjuk, hogy kinek erosebb a keze.

2. Kicsi az eselye annak, hogy a keziink j avulj on, es "'U'~ll~'''"".UJ:\.l.l'-'.t\. mar most erosebb keze lehet annal, amive javulhatunk.

3. Egy tet tartasa a kez vegigjatszasara kotelez minket.

4. Az ellenfel barmikor visszakozhat.

Ilyen esetekben nem szabad azt gondolnunk, hogy az eselyeink bank mostani tartalmanak es kovetkezo tetunk merteke szerint <UQ.I\.U"nak. Igazabol sokkal rosszabbak az eselyeink, olyan sokkal, gyakran jobb rogton bedobni a lapot, mint sem elkotelezni magunkat. llyen helyzet alakulhat ki peldaul, ha hold 'em-ben a lapunk

A •

•

• v

A •

• v

A +

A +

... v

.. v

8. fejezet

A megtevesztes erteke

ugyis pokerezni, hogy emeljtik a tetet, ha nagyon eros kezunk van bjuk lapunkat, ha nagyon gyenge a kezunk. De mi tortenik, ha ezt k6vetjtik? Tegytik fel, az eiso 3 lapunk harom asz a hetlapos stud - mas nevenfelcsavart aszaink vannak. Ez a Ieheto legerosebb . az adott pillanatban. Megemeljtik a tetet, mire a tobbiek bedobjak Ily m6don nagyon keveset nyertunk egy olyan kezzel, amely-

benne volt egy hatalmas bank elvitelenek a Iehetosege.

keriil, ha elaruljuk a keziinket?

. kulonleges pelda ramutat a p6ker egyik alapveto az, hogy a leheto legtobbet hozzuk ki kezeinkbol a es a veszteseg minimalizalasaval, Ugyanakkor el mibe kertil, ha oly m6don jatszunk, hogy abbol az

rajonnek, mi van nalunk? A kerdesre a valaszt a P6ker adja. Eszerint minden esetben, amikor az ellenfelek elternek ahogy akkor jdtszananak, ha lathatndk a lapjainkat, akkor es minden esetben, amikor pontosan zigy jatszanak, mintha lapjainkat, akkor mi vesztiink:

A P6ker Alaptetele ramutat arra, hogy ha hagyjuk, hogy ellenmegtudjak, hogy milyen lapokat tartunk a kezunkben, akkor az alapvetoen sokba fog kerillni. Ha ellenfeleink pontosan ismerik " .. .c..u.LLI,-u ..... tartott lapokat, sohasem fognak hibazni, kiveve, ha nagyon matematikai dontesrol van 8z6. Jatekmodunk minel inkabb elarul.• ~~~~~~~'., annal kevesbe valoszinu, hogy ellenfeleink hibat k6ve:t+ el. U gyanakkor az a celunk, hogy hibazzanak, A lenyege, Vilagos, hogynem szabad azonnal emelni rercsavart mert nem akarjuk, hogy ellenfeleink raj6jjenek, "nn,,, ... ,"'"

kezzel rendelkezunk, Tobb penzt szeretnenk nyerni a'JI~eS.(:mDll>l.]l::; soran. Masreszt, az is nagy hiba volna, haj6 ke;~el<keJlsOll1[1,·ne]m

"

8·fejezet

Az emlitett bib a egyik erdekes peldaja fordult elo az 1977-es bajnoksag vege fele ket klasszis jatekos, Doyle Brunson es Berland kozott. Limit nelknli bold 'em-et jatszottak. Brunson e16tt 20.000 dollar, Berland elott kb. 50.000 dollarhevert, A flop e16tt, poziei6ban Berland jelent6s osszeggel emelt es Brunson ket megadta. A flop soran bubi, ot6s es kettes terult. Berland ismet tosen emelte a tetet, amit Brunson megadott. A negyedik utcan ismet

lap tertilt, amit Berland oriasi ernelese kovetett, ez eppen elerte 1-< ..... , ..... , ... ,., lehetosegeit, Brunson igen sokaig gondolkodott, majd vegul kozepre a penzet es megadta a tetet,

Sokan ugy veltek, Brunson helytelenul jatszott, amikor ket tartotta a tetet, Berland biztosan nem bloffolt ebben a helyzetben. A kritikusok velemenye szerint annak volt nagy eselye, hogy Berlandnek asza vagy ket kiralya van es meg tobb olyan keze lehetett volna, lyeket Brunson ket damaja nem tudott volna megverni. Amilyen un,uuu jatszott, az egyetlen olyan kez, ami Berlandnellehetett.es amivel ben Brunson nyerhetett, az az asz es a bubi volt, a legjobb par az asztalon, asz segeddel,

Amikor Berland felforditotta lapjait a bemutatas soran, pontosan asza es bubija volt. Brunson nyerte a jatszmat a ket damaval es jatszhatott, hogy megnyerje az adott evben a p6ker vilagbajnoksagot. jatszma utan megkerdeztem Brunsont a kockazatos tet-tartasrol. valaszolta, Berlandnek nem lehetett ket asza vagyket kiralya, sobasem eme1t korai poziei6ban ilyen kezekkel a flop elott, volna: eppen esak megadta volna a tetet, remelve, bogy valakire.

Ebben az esetben egy kivalo jatekos azert jutott . mert a masik, szinten kituno jatekos megfeleloen, de kovetkezetesen jatszott, A limit nelkiili holdi'em jatekban au"uw"eUJ helyenvalo korai pozicioban fekezniket:aszvagyket kiraly Ugyanakkor, ba Berland mindig.ugyamigy.jatszott ezekkel a ahogy azt feltetelezhetjuk, a magarol-kiadottinformacio sokkal

kerult neki, mint az a penz, amit azaltal nyerhetett, bogy az aszokkal

a kiralyokkal minden esetben megfelelOen jatszik, Annak tovabbi bemutatasra, hogy.mibekernl, ha elaruljuk a "~v~ ........ -ket, tetelezzuk fel, hogy razz jatekban parbajozunk, amelyben kezdotet, nines kotelezo nyitas es idonk, mint a tenger. Ezert "'u', .... ".LV'"~

hogy hiper-szuper feszesen fogunk jatszani, minden

bunk, kiveve, ha az els6 3 lapban aszt, kettest, harmast "

nines kezdotet, ugy ttinik, kineset tartunk a keziinkben, amellyel "", ' lesziink a vegs6 gyoztesek, de a teny az, hogy egy j6 jatekos

le fog mosni benniinket. Hamarosan tudni fogja, bogy mi

az aszt, kettest, harmast jatsszuk meg, es ennek megfeleloen fog lapjaival jatstani. Kezdetben valamivel rosszabb lapokat tart, mint otos vagyhatos vezetesii kicsiket, de a kesobbiek soran legyoz mert pontosan tudja mi van a keziinkben. Tudni fogja, mikor be egy part, es mikor nem, ezert sobasem fog hibazni, Masreszt,

mi kezdiink a jobb Iapokkal, mi fogunk hibazni, mert nem tudjuk, ellenfelunknek milyen lapja van. Ennek megfeleloen, ugyan

helyes feszesen jatszani, amikor nines kezdotet es runes nyitas, megis, ha esak az asz, kettes, harmas ''''I-''V""'",, ""''''<''U-'''~>L.L:>.c razz-ben, annyi informaciot adnank ki, bogy nem lenne j6 ellenfellel szemben.

82

es ujra felvetodik a kerdes, bogy mikor jatsszunk egyenesen es alkalmazzunk megtevesztest. A legfontosabb tenyezo ontesere ellenfeleink kepessege, Minel erosebbek, annal inkabb

lLUJ,a.Ll'LlU. hogy elterjunk az optimalis jatekmodtol, azert, bogy oket. Minel gyengebbek azonban, annal tobbet tudunk n..tL'VL.'L.I,

. jatekmoddal. Ebb61 kovetkezik, hogy j6 jatekosokkal """,,,,7',",,'

eros kezekkel esetleg ne emeljiik a vegsokig a tetet, de egy kezzel gondolhatunk egy plusz tetre azert, hogy ellenfeleink hogy kezunk erosebb, mint valojaban, Peldaul h6tlapos~tp4

a harmadik ute anal egy harom-flossel raemelhetunk az~q~i&i. ,',' ','

, hogy teves kepzeteket keltsunk lapunkr61 Ha esetlegajtq.l~1?~ii"".··

'"alkot az asztalon, extra jutaJmunk, hogy ellenfeleink hibasap"P,Y~8P:?<..,

, lapjukat, att6l tartva, hogy drilliink vagy ket parunkvap.";;;.,,,};.;;.',

Masfelol, ha ostoba vagy eppen hogy kozepes szintUj~t~Is\?*.9~.W,: " szemben, a megtevesztessel nem tesziink szertaJ4:Qp;','

o~~~=m:~~r;l;:;~~~:2!j!:E;.~&y~~)~'WL

'" ' _,.': .: _;>~:;: '-,T' ,: ,.: ':::'-:,.:-,< . _ ~" "" _,~,_.,/,' __ ".:,_._,.': ..... : .... _ .: .. _', ,_, .

83;ii~i,

8·fejezet

sem dobja el a lapjat, egyszeriien penzpocsekolas. A megtevesztes mazasakor merlegelnunk kell ellenfeleink kepessegeit az extra segekkelszemben.

magunk elott kivarhatunk es nyugodtan adhatunk sza.ba(l1alDo~:at···i\i·. "'JJ.l . ..,l .. 'llUI ....... ".~. Nem a bankban levd kisebb osszeg megvedese miatt

aggodnunk, hanem inkabb azert, hogy kifizessenek minket, amikor egy sokkal komolyabb tetet teszunk. Raadasul ttll sokba is kerul osszegti bankok megvedese, kulonosen akkor, ha csak egy u"-u,,u .. j6 kezunk van. Ezeket a bankokat elvinni lenyegesen nagyobb

van szukseg, mint limitalt jatekokban, igy limit nelkuli jatekban

szabadlapotkell engedniink, megha ennek nem is orulunk fel(Lasd a 10. fejezetben.A szabadlap.)

A megtevesztes es a bank merteke

Annak eldonteseben, hogy hogyan jatsszunk egy adott kezet, egy bi tenyezo a bank merete. Amikor a bank egyre esak novekszik, kevesbe lesz fontos, hogy alcazzuk kezi.inket, mert innen kezdve mar jo jatekosok sem valoszimi hogy bedobjak lapjukat. gyengeseget is mutatunk, a jo jatekosok akkor sem fognak bloffolni, mert ok is tudjak, hogy a bankban tulsagosan nagy osszeg van ahhoz, hogy szinte semmi esely nines arra, hogy mi bedobjuk lapunkat. Ezert a bank merete megno, az esetek tobbsegeben mar nem kell megtevesztes alkalmazasara gondolnunk.

jatekosokkal szemben.!' nagyosszegfi bankkal es nagy korai nem kell annyira torodnunk lapunk alcazasaval, A tentiekbol

az is, hogy minel tobb jatekos vesz reszt a bankban, annal k .. "·"''';..·.· .. ·

kell alcaznunk kezunket. Tulzottan draga dolog lenne ezt tenni. tudni mindenkit lapja bedobasara kenyszeriteni, ha gyenge licitalunk, es tul sok tetet szalasztunk el, ha eros lapokkal elrrlUillsZ;;.?P) egy ernelest, Raadasul, ha sok ellenfelet hagyunk oles6n 1<l.~'£<lLU;·

o..v ... v .... ,,, .. annak az eselye, hogy kesobb behuzzak a hianyzo 10<UV.r.." ... helyzetben sokkal inkabb szukseg vanalcazasra, mint a .,.....,,,.,,,,,,, bankokban.

Nezzunk meg ket helyzetet a licitalas korai koreibol, az egyikben banjuk, hogy elaruljuk keztmket, a masikban megteveszteshez kell rvamouunk, Mindket esetbenasz parunk van a hazban a flop elott .•. 'em jatekban, vagyis tuti lapunk van - ezen a ponton mienk a leheto

b kez, Az elsa jatek limit nelkuli. Kis mertekfi emelessel kezdttink, negy vagy Ot jatekos megadott, most valaki jelentosen raemel.

ismet emelniink kell, annak ellenere, hogy ezzel teljes mertekelaruljuk lapunkat. Erdemes elvetni az alcazast, mert a bank eleg nott, es ami mar most a: bankban van, az tobbet szamit, mint a . korok potencialis tetjei. Ket aszunkkal be kell tenni annyi penzt,

esak tudunk. "

A masodik esetben ket asszal egy jo jatekossal szemben limit

, em jatekban tobbnyire nem kell az osszes lehetseges tetet 1H"'5 ..... ~8"' .. i·>C r, ·.> A visszaemeles J6, mert e mogott sokfele kez lehetseges, Ha U£UUU,tU zveuen ellenfelunk ujb61 raemel, akkor minden bizonnyal csak

A megtevesztes es a tetek merete

Van egy ide vonatkoz6 ely. Ha a korai tetek lenyegesen atacsonvabb osszeguek, mint a kesobbi tetek, rendszerint nemerdemes eros emelessel kezdeni. Ez figyelmeztetes lehet ellenfeleinknek, fgy ha is dobjak be azonnal lapjukat, megteszik, amikor a tetek a kesobbiek soran emelkednek. Valoszimileg sokkal tobb akciobanlesz reszunk, ha lapjainkkal eloszor fekezunk. Ezzel szemben, ha a tet egyik korrol masikra jelentosen emelkedik, donthetunk ugy, hogy egy kezzel egy plusz tetet tegynnk a Iicitalas egy korai, meg olcsobb bogy ellenfeleink hamis kepet kapjanak lapunkrol kesobb, amikor tetek mar dragabbak, Tehat nem esak az eppenabankban 16vo osszeze ken figyelembe venniink, hanem azt is, hogymekkorak a mostani a kesobbiekhez kepest, Kivarhatunk egyerOskezZel··i:tz elejen azert, kesobb nagyobb teteket vigylink el; m~sfeU>llicitaIhatunk lapokkal annak remenyeben, hogy ellenfeleinkkesobb kivarnak, szabadlaphoz juttatva bennunket, ..

Nyilvanvaloan, jobban megengedhetjuk magunknak alcazasat a jatek korai szakaszabanbanIciinutvagy limit nelkuli jatekokban, mint a limitalt jatekokban, miv"61.$.inda bank, mind az egyes osszege koronkent hatalmasat emelkeijhet. Er6s kezzel es nagy

84

8·fejezet

A megtevesztes

er?e~es, Ha meg egyszer emeltmk, ellenfeltink jogosan feltetelezi, hogy ket aszunk van. Ebben a pillanatban nyertiink egy kicsi plusz tetet, elveszithettunk 2-3 kesobbi tetet. Ebben az esetben till sokat veszitettunk keznnk elarulasaval. Alcazas alkalmazasavaj tobbet nyertunk volna.

Altalanos szabaly: minel jobbak a jatekosok es minel kisebb a bank a~aI inkabb celszerti alcazni lapjainkat, ha meg tovabbi lap ok jonnek. Minel gyengebbek a jatekosok, es mine 1 nagyobb a bank, annal tobbszor kell a normalis modon jatszanunk, tekintet nelktil arra,hogy nil sok mindent elarulhatunk. Alkalomadtan a lapok normalis .megjatszasa a legjobb a.~c,~as nagy~~ kemeny jatekosokkal szemben,mert ok azt wirjak toltink, hogy jatsszunk megtevesztoen. A kovetkezo kez egy hetlapos

stud jatekbol jol mutatja ezt be: . .

Osszefoglalas

okkal szemben, akik- nagy hangsulyt fektetnek a kezek kovetkeztetesere, noha ezek ajatekosok nem feltetlenul j ok, es amikor.c.. . vezetett jatek megzavarja a .nagyszeru kovetkeztetoket"; eselyuk sem marad, Ez atipus hajlamos az elejen eldonteni, hogy kezre tegyen benniinket, es ahogy a kapitany elsullyed a hajoja-

ugyamigy tart ki a legvegsokig allaspontja mellett.

A kovetkezo ot feltetel szukseges a megteveszteshez, azert hogy 'keztink elarulasat:

1. J 0 jatekosok vagy nagyszerii kovetkeztetok ellen jatszunk,

2. A bankban leva osszeg kicsi a jovobeli tetekhez viszonyitva,

3. Az adott korben a tetek merteke kisebb, mint a jovobeli

4. Csak egy vagy ket ellenfellel allunk szemben.

5. Hatalmas kezzel fekeziink. .

Az elso ket feltetel a legfontosabb. A megteveszteshez nem

mind az ot tenyezo egyuttes jelenlete. Az athOl harem AVE,V.u'''''', ha az elsf kettobol legalabb egy vagy mindketto koztuk van.

N e alkalmazzunk megtevesztest rossz j atekosokkal szemben, ellen egyszerre, ha a bankban sok penz van, vagy ha a korai "V."_A~", .•. ak. Kulonosen fontos, hogy jo lapokkal erosen Iicitaljunk nagy, Egyetlen kivetel, halegyozhetetlen keztink van, es ugy hogy tab bet nyerhetimk, ha kivarunk egy kort, mielott eldontese, hogy normalis medon vagy megtevesztoen

Minden este minden egyes kezet oly medon kell megjatszahogy a Ieheto legtobb penzt nyerjuk es a leheto legkevesebbet (kiveve, ha szandekosan rosszul jatszunk egy kezet, hogy ellenfeleinket a.kovetkezo kezek erdekeben Mindig tart-

szem elctt a Poker Alaptetelet, amely szerint minel tobbet tudnak ''''-'J.LL'''J''''U', U>. a kezunkrol, annal kevesbe fognak hibazni, Megis, vannak esetek, amikor a megtevesztes sokba keriilhet es az egyenes jatek obb. Ezekrol a he1yzetekr61 a kovetkezo fejezetben lesz szo,

a mi lapjaink

ellenfeliink .lap] ai

Ha egy kemeny ellenfel elottunk emel, akkor ra kell emelni, mintha egy balekkal ulnenk szemben. Az a.kemeny-ellenfel, akinek ket va~, ~dja, hogy ugyanu~ emeln6nkharom-flossel vagy szamos masodik legerose bb kezzel. Igy meg'mihdig 61 a megtevesztesunk, es van egy plusz tetunk is. Rendkivul'fontos, hogy alcazzuk kezunket olyan .

86

9. Fejezet

Nyerjiik meg a nagy bankokat azonnal

elozo fejezetben bemutattuk, hogy gyakorta mennyire fontos az eros , eltitkolasa, hogy ellenfeleink ne tudjak, milyen lapjaink vannak; annyit akarunk ldhozni a i kezbol, amennyit csak lehetseges. a Poker Alaptetelenek, amint erre mar utaltunk, van egy alkalmazasa, Ahogy a bankban levo penzosszeg egyre gyaraszeretnenk azt majdnem mindig azonnal megnyerni. rmeszetesen az lenne jo, ha ellenfelunk helytelenill jatszana es kezet, Nagy osszegti bank eseten meg a legerosebb kezzel

inkabb azt szeretnenk, hogy ellenfellink dobja be lapjat, " hogy tarts a tetunket. Ezt az indokolja, hogy amikor limit I ""_"'''''Ull,

van a bankban, es mi Iicitalunk, ellenfelunk keze, noha Iegerosebb, ritkan lesz annyira eselytelen, hogy ellenfellink m:",:,.;','\'/),W, megfelelo eselyt arra, hogy hajtson bennunket tovabb.

haj6 eselyt kap, mikozben tartja tetunket, az szamara hosszu hoz6 jatekmod. Miutan reszenil helyes elfogadni a ~"il"LV;)'"

a tetet, ezert mi nem nyerunk, ha valoban ezt teszi. Csak :;lli'~LUlll\._. ha bedobja lapjat, es nem el a Ieheteseggel. Ha tartja a tetet, '

akkor is veszitiink, ha az adott bankot elvissziik, mert hosszu tavon O1LwJl\.Q,Ll<U\. pozitiv hozama van. Vagyis hosszu tavon ez sok penzunkbe

kerulni,

.~.La,",u.", amikor ellenfeliink reszerdl tartani a tetet

<tUC01l.\l\.Ul, helytelenul jatszanank, ha eros kezzel egyaltalan nem nyitmeg akkor is, ha szaz szazalekig biztos, hogy ellenfelunk helyesen es tartja majd a tetet, Ha nem nyitunk, ellenfellinknek szabad arra, hogy megcsinalja a Iegerosebb kezet. Maskeppen

vegtelen eselyeket nyujtunk szamara, Tegyuk fel, hogy ~ilCailCaUlJlA ellen sz616 esely, hogy a mienknel erosebb kezet

20 dollart tesztmk a mar 150 dollaros bankba, akkor az ~I~U'V," , 8%:1-hez (170 dollar 20-szal szemben), ezert reszerol helyes,

Nyerjiik meg a nagy bankokat

9·fejezet

megadja a 20 dollart. Ha viszont nem licitalunk, akkor vegtelen lyeket kinalunk szamara azzal, hogy zero dollar betevesevel esetleg heti alSO dollaros bankot. Ezert, ha a bankbansok penz van - meg ellenfeliinknek kedvezo eselyt ajanlunk is - mindig helyes a kezzel licitalni. Az ellenfel eselyei nem lesznek olyan kedvezoek, lyenek akkor lennenek, ha egyaltalan nem licitalnank. Tovabba HU'U~'E>: fennall annak a lehetosege is, hogy bedobja Iapjat, (Lasd a I;-",,,,,,tlr,,,,,r. fejezetet, amelyben reszletesen foglalkozunk a szabadlappal.)

A limit nelkuli es a banklimit jatekokban konnyebb azonnal elvinni barikot, mert megengedhetjuk azt a luxust magunknak, hogy szinte szerinti osszeggel nyithatunk. Ezaltal megvalaszthatjuk, milyen adunk ellenfeliinknek. Peldaul, ha bank-limit jatekban 150 dollar van bankban es ellenfelunk 5: l-hez eselytelenebb.ra 150 dollaros .LL,,,,,,..,,,,a,,,,, nyitassal 2:1-bez banki eselyt kinalunk neki (300 dollar 150-nel ben), egy 5: l-hez eselyu probalkozasra. Ha ellenfeltink megadja, teszi, de ezt mi nem banjuk, Amikor csak lehetseges, a Iegerosebb

olyan osszeggel nyissunk, bogy ellenfelunk reszerol ne a tartas legyen helyes jatek. Tovabba, limit nelkuli es bank-limit jatekokban kell eljarni, es megfelelo nagysagu osszeggel kell nyitni azert, ellenfelunk ne kapjon elegendo felteteles eselyt a tet tartasahoz-

ezt a 7. fejezetben lattuk,

Defmici6szeriien, limit jatekokban nem licitalhatunk tetszes "'<"'.L-'-'-'.', amennyit akarunk, es ba a bank megnovekszik, nehez rabfrni jatekost arra, hogy bedobja lapjat, Viszont, hacsak kezunk nem a seges legerosebb, akkor minden lehetoseget meg kell adnunk felunknek arra, bogy bedobja lapjat, esa tet tartasat olyan dragava tenni, amennyire csak tudjuk, meg akkoris.vha a tet tartasaval mindig kedvezo eselyekkel rendelkezik.

kezet magunk mogul. Valojaban pontosan ez a celja 11;;11;;::'Ul.UI .. U.C)'... A bank most mar, eleg nagy ahhoz, hogy erdemes megJIJ<I.lllUllJ.l\. azonnal elvinni, lemondva ezzel minden tovabbi tetra1, amit megnyerhetnenk, Ha minde'nki bedobja lapjait emelesunk utan, az orom. Ha az emeles hatasara csak csokkenteni sikertilt ellenfeleink az meg mindig nagyonj6.

legtobb ember nem is' gondolna, bogy ez az eset a Poker <HJl,v."'lvl.lv,," egyspecialis esete.noha ez alapveto fontossagu. Az, hogy el akarjuk-e vinni az elottiink leva bankot - meg a legerosebb is - elsosorban attol fiigg,hogy milyen nyeresi eselyeink vannak, .

az adott jatszma folytat6dik es bogy milyen banki eselyeket adupls;:.:J;/ Lvll.Lvl<>llllUJ. .... l\.. Meg kell kerdeznunk onmagunktol, vajon ellenfeluriki"i.'. helyes Ienne-e elni ezekkel az eselyekkel, ha tudna, bogy mit." •••...•• a kezunkben. Ha igen, akkor jobb arra torekedni, hogy az elle:rt-c)

" . lapjat. Ha a valasz nem; vagyis nagyobb a banki eselyn¢li;'ii

az eselye, hogy ellenfeliinknek nem jon ossze a nyero keze, akkpr<i.· ': arra jatszani, hogy tartsa a tetet. Ebben az esetben nem akarjukJ, elvinni a bankot, vallaljuk azt a csekely rizikot, hogy ellenfeltiplciX,', a nyerot, es megprobalunk legalabb egy tovabbi tetet nyemi. H~i<,j' . elozo bekezdesben targyalthetlapos stud peldaban p6kertink lett

drill helyett, nem emeltunk volna azert, hogy kiiizzOk ellenfelein-. ...

Kezunk annyira j6 lett volna, hogy nehany tettel tobbet szerettiink vele begyiijteni.

Ritkan van olyan fantasztikus kezunk, mint egy p6ker az elsa 4 5 lapb61. Ennel mar egy kicsit kevesebbel is meg kell probalnunk bankokat azonnal elvinni, abelyett, hogy ellenfeleinket hagyjuk vagy ingyen tovabb jatszani, Nem kell gigantikus bankok elnyetorekedni; eleg, ha az a bank egeszsegesen nagy az adott j atek lici-

strukturajaban, Ellenfeleink ugyan bedobhatjak lapjukat nyitavagy emelesunket kovetoen, de az egy-ket megszerezheto tovab-

helyett egy j6l meretezett bank bebiztositasa a jutalmunk.

Nyitni (vagy emelni) ellenfeleinkkiuzesere

" t .

Egyik lepes a nagy osszegti bank megnyereseliez a Ieheto legtobb fel kifizese. Tegytik fel, hogy h6tlapos'stUd-otjatszurik es j6 llLi<Jlall. emelesre kertilt sor az elsa Mromlap~k16s#asasbran, amij6 nagy eredmenyezett, Nektink drilltink vitn})egy;eraskez, es most a n""n""r11~ utcan a toltink jobbra ulo jatekos'n)'ifAdj~ meg vagy Ketsegtelenul emelnunk kell, megakkor is, ha kiiizzuk az

(vagy emeles) a masodik Iegerosebb kezzel

egy ktilonos kovetkezmenye annak az elvnek, amely szerint uk a nagymeretii bankokat azonnal elnyerni. Nyilvanvalo, >AV,,,, , .. , =, '

a mienk a Iegerosebb kez, azert akarunk nyitni vagy emelni,

90

'I'.

'c."

I I j

I

I

9·fejezet

annyi ellenfeltmket szeretnenk kitizni.iamennyit.csak lehet. Ha nagyon nagy a bank, gyakran erdemes-ugysnigyjatszani, meg akkor ha gyanitjuk, hogy csak a masodiklegerosebbskez a mienk, '~C<J'VU'U"'-"U akkor, ha azt gondoljuk, hogy nem nagy.a.kulonbseg.

J6 pelda erre az elvre az alabbi razz jatszma:

92

5 +

... ~; ..

Ajatt~kos

B [atekos

C jafekos

4 '. 4 ' ...

., .. v v

Nyerjiik meg a nagy bankokat azonna[>'

Negy kiesink van nyolcas vezetessel, es gyanitjuk, hogy a tolunk iilo C jatekosnak negy kicsije van hatos vezetessel. Ha a harmadik volt nehany emeles, es ezaltal a bank megnott, fontos raemelnunk negyes licitjere, meg akkor is, ha a keze valoszintileg erosebb,

a mienk, es minden bizonnyal meg vissza is fog emelni. Miert onkent ket tettel emelnnnk' a bankban leviS osszeget, ha gyanitjuk,

nem a mienk-a legerosebb kez? Azert, mert ki akarjuk tizni a masik jatekost. Nagy bank eseten egy egyszeres tetet meg tartananak, de nyitassal es egy emelessel (tovabba egy feltetelezheto visszaernelesszemben most be kell dobniuk lapjukat. Ellenfeleink szamat

.. ,.'.,.;,.'.;",""" ,

sikerult egyre csokkenteni, es igy mar kb. negyvenot """","""."'''''',0:>

van a bank elnyeresere, Eselytelen helyzetunket meg tul is imnenzana a bankban leva extra - doglott - penz, Masreszt, ha a tovabbra is bennmaradna a jatszmaban, nyeresi rnoossze harmine szazalekos lenne, Nezziink egy hasonlo helyzetet hetlapos stud jatekban. Ket U"-!,UtLL'J>..

es a harmadik utcan tortent emelesek kovetkezteben a bank megnott, A kozvetlenul a jobbunkon tilo jatekos az alabbi

i •• i

:.:

• ••• 6 6

Kezunk lehet a legerosebb, de Iehet, hogy nem az, Mi nem iteljuk a u"'~vV',''''''-. de egeszen biztosak vagyunk abban, hogy a masodik leges nem sokkal eselytelenebb, Ha a jobb oldalunkon tilo jatekos

9-essel nyit a negyedik utcan, nekunk emelnunk kell, hogy a tobbi kiiizzuk, Abban az esetben, ha a mi ket damank a a +K+9 egy negy-flos, vagy egy kilences par, nem kell izgulnunk;

a tobbi jatekos k6ztiI valamelyik behuzza a nyerot, Masfelol, ha valojaban ket kiraly, akkor is jobb esellyel nyerjuk meg a "'~~~~"'."''''".' egyetlen ellenfellel szemben, mintha bennhagynank iatekosoxat. akik meg akkor is behuzhatjak a nyerot, ha nekunk ossze-

a damas ket par vagy a dama drill.

9·fejezet

Ezt az elvet hold 'em jatekban is alkalmazhatjuk. A jobb ~.y~.~~ kon lila jatekos nyit, abba a helyzetbe.hozva minket, hogy ~~"""M" emelesunkkel a tobbi jatekost lapjuk-bedobasara.tudjuk VPM'U(!'7'prl1rpnl Ha a bankban sok penz van, j6 lapokkal.eztjkell.tennunk, meg akkor ha gyanitjuk, hogy nem a mienk a legerosebb-kez.

10. Fejezet

Szabadlap

szabadlap pontosan azt jelenti, amire az elnevezese utal. Egy olyan amit tet nelkul meg lehet kapni. Ugyan a jatekosok a draw pokerben

. szabadlapofkajt , ha a csere elott mindenki kivar, a szabad-

kapcsolatos elvek elsosorban stud es hold 'em ahol tobb Iicitkoris van.

"ll"""">'-'''"~'',

Altalanossagban elmondhat6, hogy amikor mienk a legerdsebb

akarunk szabadlapot adni ellenfeleinknek, hiszen ezzel eselyt ~~'~"". hogy behuzzak a vart lapot, es elnyerjek a bankot. Hason16an,

a mienk a legerosebb kez.imegprobalunk szabadlaphoz jutni, elvihesstik a bankot.

Egy kor klvaras az ellenfelek kiiizese erdekeben

Strukturalt jatekokban a tet megketszerezodika-harmadik Iicitalasi ben. Peldaul f- l O dollaros jatekban 5 dollarrol-l O'dcllarra, a 10-20 dollaros jatekban pedig 10 dollarrol Zll dollarra.Ezekben a jatekokban

leg kivarhatjuk, amig a, tetek megketszerezodnek.rmieldtt v .. ,.~ v ..

Nem fekezes celjabol, hanem mert igykonnyebb-ellenfeleinket u~ ;

Ha peldaul a 10-20 dollaros partiban a 10dollarbst6tet a masodik

ben 20 dollarra emeljuk, nehany mogottiink#16jatekos esetleg megadni. De ha megvarjuk a kovetkezo-kort esa20dollart emeljuk dollarra, ugyanezek a jatekosok mar nehezebben'fizetik ki az arat, ellenfelek kiiizesenek nagyobb valoszinfisege a nagyobb kovetkezteben a licitalas hannadik koreben, ellensulyozza azt az 10 dollaros lapot, amit az elazo korben megengedtunk nekik.

adni azt jelenti, hogy kivarunk egy olyan kezzel, amellyel .., • .uJl< .. L ......... volna, amikor meg tovabbi lapok jonnek, Termeszetesen, kivaras-emelesre jatszunk, csak olyankor adunk szabadlapot, ha ellen-

'. nem partner a tervunkhoz, es nem licital ellenunk,

Ha tudjuk, vagy legalabbis meglehetosen biztosak vagyunk abban, a mienk az erosebb kez, el kell dontentmk, adjunk-e szabadlapot "'''.Ll.l.'"'' .•••. UJ, ....... ,A .. vagy sem. Az e18zo fejezetben lattuk, hogy szinte mindi~ sz szabadlapot adni, ha nagy a bank. Ritkan helyes szabadla~ot adn~ bankoknal is, meg ha tudjuk is, hogy ellenfelunk be fogja dobm

at ha mi licitalunk. Ilyenkor be kell ernunk azzal, ami mar a bankban Azert kell licitalnunk, mert altalaban azt akarjuk, hogy ellenfelunk a be lapjat.

Ha mondjuk 50 dollar van a bankban, es mi 10 dollaros 9"L • .u ........ , ellenfeliink 6: I-hez eselyt kap a bankbol. Amennyiben csak aranyban eselytelenebb, .akkor tartania kell a tetet, A eiezetekoen lattuk, hogy azaz ellenfel, aki nem el a lOlJlC;L~J""'ilSb'd' mila van az elony, penzt veszit. Ezert, ha az illeto ezzel nyeriink.

Osszefoglalas

A fejezetben targyalt ely igen egyszerii.I:I~s()k penz van a v ..... 'u.~ .. , akkor azt szeretnenk azonnal megnyemLEfulek erdekeben, annyit Iicitalni amennyit csak lehetseges, annall:!~menyeben, hogy min ~~ .... ~ kiiizunk a partib61, vagy legalabbis c~9kkemiUkelleilfeleink szamat. legerosebb kezzel nyissunk es el11elj~~'~swakran meg a masodik erosebbnek velt kezekkel is tegytikilgyariezt;Minelkevesebb '"''''_U.I.,",'',_,

kell megkiizdeniink a bankert, annafnagyqbBfikan)leresi eselyeink, .

akkor is ha ezek az eselyek 6tven·sz~~a.le}(;aJatt vannak, es amikor bank na~ertekU, a legfontosabbte~ri~5likan:hak elnyerese.

94

lO·fejezet

Szabadlap

mint amennyit kozvetlenul a flop utan licitalva nyerhettiink volna. ha pikk erkezik, legyunk felkeszulve lapunk bedobasara.) Amikor Iehetosegunk van licitalni, es egeszen j6 a lapunk - UVJjLV"~'J..l a legerosebbnek velt kezzel - szinte mindig helyes licitalni, az alabbi esetekben hibas:

Mindazonaltal, az a kerdes,hpgy mikor ne adjunk szabad ezen is tulmutat, Ha ellenfeliink 9:1~hezaninyban eselytelenebb, es 6:1 hez kap eselyt a bankbol, nektinkakkoriEilicitalnunk kell, Ez esetben remeljuk, hogy ellenfelunk tartja aiei~f,d~ aztsem banjuk, ha bedobj lapjat. Jobb, ha bedobja, mint ha ingyenmegkapna a 10 szazalekos lyet, hogy megcsinalhassa kezet es megve6enminket. Amint az elozo fejezetben lattuk, a szabadlappal tulajdcirik~ppen vegtelen nagy adurik ellenfelunknek az adott licitkorben, Nulla befektetessel van eselye a nyeresre, barmekkora is a bank.

Tegyiik fel, hogy a hetlapos stud-ban az utoIs6lap elott ugy gondoljuk, hogy az egyik jatekos hasas-pasassal vara SOlTa, mig nektink drillunk van. Ellenfeliink legalabb 1 0: I-he~e~~lYtelen a sorara, es megis sikerul neki, nektink bejohet egy full. ".E:eJ3.atso1dcal eselyesebb vagyurik a parti megnyeresere, mint O. Enhek~ilenel'e meg ilyenkor jobb licitalni, es a lapja bedobasara kenyszeJ.-it¢hiellenfeliinket, kivarni, es nezni, ahogy 0 is kivar mogotttink,A: kiyarassal ugyanis szabad probalkozast adurik ellenfeliinknek arra,.I1ogymegverjen lHUc="'.c egy olyan lehetoseget, amelyet nem kapott-volna.meg, ha licitalunk,

Amikor nem vagyunk ennyire nagyfavoritok, meg fontosabb, licitaljunk, ahelyett, hogyszabadlapotadnankvalakinek Mondjuk, alabbi lapjaink vannak hold 'em-ben:

1. A bank kicsi ahhoz kepest, amekkorava valhat a tovabba ugy it61jtik meg, hogy a megtevesztes reven 'cc.Ccc' •• (.' •. y/, ••.• ', •• c nyerhetunk, mint a lapunk azonnali elarulasaval. Ez a leginkabb banklimit es limit nelkuli jatekokban fordul ela.

2. Ha ugy gondoljuk, hogy bejohet a kivaras-emelesunk,

3. Ha annyira eros a keziink, hogy meg egy kozepes bank ~~~c.~ •• is megeri szabadlapot adnunk.

adni vagy nern adni

V~<,~~~~ meg ket hold 'em partit annak illusztralasara, hogy mikor kelt '''ll.H.U'~, es mikor johet szoba a kivaras. Mindket esetben kozepes a bank:

~ •• r i~' • . ', !+"!

..

es a flopra jon harem pikk. Meg egy~ier6nybank eseten is """'"J.lc ... J.JU>:. kell, bar varhato, hogy mindenki Qe~91Jj~11l.aj4alapjat, hiszen nem hatjuk, hogy mondjuk valaki egy;¥y'CiP~TI~e$selingyen ooaucoznasson egy magasabb flosre. Lehet,4dgy.;,~~~C'~§Ijuk,hogy az illeto ja a lapjat licitiinkre, de meg mihdig j8bB;t1ia;~rievesszi.ik ra, mint ha

nank neki egy ingyen eselyt<rita;fs116gy'\behlizza a nyerot. olyankor lehet erdemes kivarnia;~flos.s~l~;]iaa1.iliYira kicsi a bank, hogy varjuk, hogy megtevesztessel tObbetnyerliIlk. Igy, ha nemjon ujabb nyeresegunk a kesobbi tetekenvaloszfmileg szamottevoen 111(l',I','li~au'u

~ .. ~ ••• • •••• g g

96

A [atekos Iapja B jatekos lapja
10 •• 10 1(1+ +10 :3 • :3
• • • ... ... ... , ,
•• .... •
'.' ... +
, • A
~ .. ~ ~+ .. ~ s £'
Asztalon levo lapok lO.jejezet

Szabadlap.

Ket bubival licitalnunk kell, hogy megkisereljuk azonnal elvinni bankot, meg akkor is, ha ugy veljuk..csak.egyeresebb kez fogja a tetet, Ha szabadlapot adunk ellenfeleinknekrfegy olyan kezzel, akar a legerosebb is lehet), majd egyllsz,:"kinHy'vagy dama jon negyedik utcan, nagy gondban Iesziink;,TeMfmem akarunk lehetoseget adni ellenfeleinknek arra, hogy-kapjanak egy olyan amelyikkel magasabb parjuk IeszamieIll<l1.eL,1v1egha egy kirallyal vagy damaval senkinek sem jOrt,,'6sszeegy parja, VUd,.""'."",_',

Iehetosege lesz sikeresen bloffolni elleniinl<:;,tW,u~4gkivartunk a r- -.

Most pedig csereljtik ki bubi parunJ<ategy#szparra:

Sajat lapunk

A jatekos lapja

,
3 , :3
". •
",
,
.. • ..
S £ 10 •• 10 • • •

••

'.' ~ .. ~

,:",', ':10"""

Asztalon,.,levo,lapok

98

A •

A '"

A '"

A •

•

• V

'*' V

• V

'*' V

Sajat lapunk

Asz parunkkal erdemes komolyan megfontolni, kivarjunk-e a Az, hogy most ket bubi helyett ket asz van nalunk, igazabol nem azon, hogy mienk-e a Iegerosebb kez, mert egyik esetben

L~''''~LLLn, ... hogy kiraly vagy dama parok ellen kuzdenenk, .n.L,UULJeUL"

asszal mar nem kel1 agg6dunk bizonyos lapok miatt a , ,

mint ket bubi eseteben tennenk, igy tehat meg ki is varhatuplf.;/, ,'" •• " valakinek osszejott a tizes drillje. Feltetelezve, hogy senkineksiJ]_%!(

tizese a hazban, az asz parunkkal val6 kivaras tovabbi elonye, hogy , kezunket. Nemcsak,' hogy nem feliink attol, hogy egy kiraly, , vagy asz jon a negyedik utcan (ahogy feltunk volna a bubi parunk .. i ' egyenesen orulunk is neki, mivel barmely lap ezek kozul, akaregy is, egy megjatszhato, masodik legerosebb kezet biztosithat valameellenfelunknek.

Termeszetesen szinte mindig licitalnunk kell, amikor ugy gondolhogy egy rosszabb kez tartani fogja a tetet, Akkor is licitaljunk, ha

a bank, mivel ilyenkor rnegeri kockaztatni, hogy belefutunk. egy drillbe, de kizarjuk azt a lehetoseget, hogy a kovetkezo korben egy

lap jojjon valamelyik ellenfeltinknek, Nagy banknal az is iloszimibb, hogy valamelyik ellenfelunk peldaul az alabbiakhoz has ongyenge kezzel is megadja a tetiinket, mint

IO·fejezet

Szabadlap

ennyire fontos, hogy ne adjunk szabadlapot, akkor egyertelmti, ertekkel bfr, ha szabadlaphoz juthatunk, arnikor nem mienk a

' .... H'~ .... ,JU kez, A szabadlappal egy bedobasra Itelt kez esetleg vagy megsp6rolhat szamunkra egy tetet egy olyan kezzel, ~H"V"'_. '.'

egyebkent is tartottuk volna, Termeszetesen, nem konnyu tiL;<LI.J<LUl-: ,'::, .'

kapni meglehetosen j6 jatekosokkal szemben. Az egyik lehetosea.: ·;rc korai korben emelunk abban a remenyben, hogy a kovetkezo a tobbiek ki fognak varni elottnnk. Ekkor mi is kivarhatunk. Ehhez.asu v1UllU,..ullJL biztosnak kell lennunk abban, hogy a kovetkezo korbenaz •...... lentelunk (vagy ellenfeleink) utan kovetkezunk, tehat ezt a m6dszerti:;

hold 'em-ben es hasonlo jatekokban erdemes alkalmazni, ahola .....

. sorrendje az oszto helyzete alapjan rogzitett. .

A szabadlaphoz jutas egyeb modj ai mar a trnkkok es cselek tarhazatartoznak. Peldaul, soron kivul licitalhatunk, hogy ellenfelunket vegyuk ra, ami nem teljesen etikus ugyan, de altalaban legalis. valaki figye1meztet, hogy nem mi kovetkeznnk, visszavesszuk a

majd amikor ellenfeliink kivar, mi is kivarunk, Vagy felve-

nehany zsetont az elottunk levo kupacbol, mintha emelni mdekoznank, majd amikor az ellenfelunk ugy dont, megsem Iicital, mi Elofordul, hogy ha csak elokeszitjuk zsetonjainkat a tet mega;:,aLUu,l., mintha lelkesen tartani akarnank a licitet, ezzel eltantoritjuk a licitalastol. Mindamellett, az ilyen huzasok a Iegjobb .'-'l>c\J;o,U"'UCLll csak rossz benyomast keltenek, es ritkan sikeriilnek egy

ket alkalomnal tobbszor,

Tegyuk fel most, hogy egy rnasik hold=em partit jatszunk, A bank pes, a flop pedig:

A A ~. .~ 3 ..... , 3
• • , ,
4- ,
• '" '" ,
• i- ,-'" , .
• ~i- .~ •
V V .. ' :.!(;"" ...•.. £ Hogyan jatsszunk ket bubival? Hogyan jatsszunkket kirallyal? Ket bubival itt is inkabb Iicitalnunk-kellsrnivel a szabadlapok tobb is megverhet minket, De ha kef kiralyfuilcwan, jobb lehet 1r""'rn1, hatha valakinek asz parja lett. Ha mie~ad~ger6sebb kez, kcckaztatunk a szabadlappal, mivel.kevesel>g:Iqpverhet meg "HUU~V'

mint ha bubi parunk lenne. :..<: •.......

Szeretnem hangsulyozni azt az alap~ly"~~~~hg!D' nero akarunk gyengebb kezzel rendelkez6 ellenfeln,.~~<~~~~~dl*'p9tadni, ha azzal mienknel erosebb kezet hozhat 6ssze.;:g~'~#;1;~!WkQ.rugygondoljuk, mienk a Iegerosebb kez, es arraszamitunkshogywalaki tartja a LVU.u..u.,.",L mindig licitaljunk, hacsak nem tiillikc:jobbnak -: probalkoznunk, Mindig Iicitaljunka-legeroseblnkezzel, meg akkor is, nem varjuk, hogy valaki majd tartjaat~tet.i~z~161kivetel, ha indokolt . fekezes - akar azert, mert kicsi abaiiJC,akar, inert hatalmas keztink A legtobbet olyankor nyerjiik,ariiikorC~I!eilif~liiijkbedob egy olyan amelyikkel megfelelo bankie,sel~~:iJ¢#; ... ;" ···.'tartftsahoz. Akkor is

talnunk kell, ha el1enfellink'V~hht6illi,;';i ... ~alapjat, mert nines banki eselye a tet tartasalloz;.;;$ieI"etri~~~;,~9~y hibat kovessen el a tartasaval, de meg mindigjobb;;;ha'1P~'d6bjaTalapjat, mintha horn"",'>" hogy ingyen probalja meg behuzni a nY61'6t.

6 es a szabadlap

a partiban mar csak ket .jatekos marad, az elsokent kovetkezo nem adhat maganak szabadlapot, de a masodik mar igen. Ha

hatul, es ellenfelunk kivart, akkor szabad licitalnunk, ha vagyunk abban, hogy mienk az erosebb kez; de ha azt a mienk a gyengebb, kivarhatunk es adhatunk magunknak

Amikor az els6 pozici6ban kivarunk, nem jutunk szabadlaphoz, ellenfelimknek ajanlunk egyet. 6 donthet, hogy igenybe '"'<'''7'-'''

100

lO.fejezet

Szabadlap

vagy inkabb licital. Kovetkezeskeppen, e191 olyan kezekkel is kell idonkent, amelyeket hatulnem Jietta-Inank, mivel nem lehetoseget adni ellenfelnnknek, hOID"yg~~g;,~l1.gebb kezevel kivarjon szabadlapert, EI6l marginalis kezzeli~mq~t@lUt;tk keU, kulonosen ha nem felunk az emelestol, miveL.~8;W{~IJ~ril;'eliink lapja a HH"'lllUlv gyengebb, ki fog varni, ha mi is kivanulk,illyeri!cQraztkivanjuk, Iicitaltunk volna. Masreszt viszont,haellellfeliinkdapja va16ban eros

a mienknel, a nyitni fog, amikor mi kiyftrunk.:rehat semmikeppen tudnank magunknak szabadlapot adni.

van kivarni. Vegytink eloszor egy nyilvanvalo peldat. Ha hetlapos ket parunk es negy-flosunk van, es attol tartunk, hogy ellenkozben egy sort hozott ossze, biztosan nyitnunk kell, Q.vc ....... "'lJv. adjunk neki abban az esetben, ha megsem lenne meg a

a kombinalt esely, hogy fullt vagy flost csinalunk, amelyekkel a

".u", ..... "', nagyon jo. Masreszt, ha csak ket parunk van es att61 tarnmk, hogy ellenfeliink egy sort hozott ossze, a kivarasra, mivel igen csekely az eselyunk a full eleresere, Nezzunk egy ujabb peldat ugyanerre az elvre, hold 'ern-bel. A

Adjunk-e vagy sem szabadlapot-marglnalis kezzel?

~ .. ~ 3 , 3
, •
.t. •
•• •• • ;. •
l l. s s
esetben a saj at lapunk
A A r. ...r
• •
• •
... ...
.. . ; . ... .......
V V· l. l.
pedig
~ .. ~ ~ .. ~
++. •••
+ •
•• •• .....
B 11 11 11 Amikor biztosak vagyunk abban, hogy·ami~ri1c:Jflleger6sebb kez, szonylag egyszerii eldontennnk, licitaljtfuk:.:e;.fiUIiikormeg tovabbi jonnek, Azonban gyakran kerulunk ·jolYflur:helyzetbe, amikor gyaoitjuk, mienk a legerosebb kez, ddtiidjukX'hOgycsak akkor tartj majd valaki a tetet, ha megvert minketJMegis~f6ntol6ra kell vennunk nyitast, hogy ne adjunk ingyen lehetQseget·;ellertfdiinknek arra, behuzza a nyerot, amennyiben mienkaz.:eros·ebb:kez. Dontesunkkor kovetkezo tenyezoket kell figyelembevennunk:

1. Mekkora az eselye, hogy mienk,'aleg~roi;ebb kez,

2. Mekkora az eselye, hogyakovetketo,lappal ellenfelunknek mienknel er6sebb keze jon:,os.sze/,pedig .Iicittinkre b

volna a lapjat, .

3. Mekkora a bank.

4. Mekkora az eselye, hogybehuzunkegy olyan lapot, megverhetiink egy, a mienkll~r)~.f§~e;pbjkezet, amelyik megadna a t6tiinket.·· ..

Minel nagyobb a bank; esOJjA~i~h~~~h~,ia.zesely arra, hogy felunk a kovetkezo lappal ibeh~z@?a: ·~tg~f~~~;Wbb okunk van

A 4. pont nemi magyar*z;~!I;@i i ':ifel, att61 tartunk, a

kezunk gyengebb, mint·elleIlf~HmE,~~~\ ,.t,t'~Yitl1aok, szarnitasba

venniink, hogy mekkoraes61lYe1·,np#.'i:P:¢."~ a lap, amelyikkel hetjiik azt a kezet, amitor!:(~J:tm1ffiiQQ~'~yg¢.weliinknellehet. Minel gyobb ez az esely, annaltobb:,ok:il.illy;!X~:llyitni. Minel kisebb, annal

kezzel hajlunk inkabb licitalni? Sokkal jobban jarunk a .A.;. 7- (amellyel hetes parunk van), mint a ket nyolcassal. Ot olyan lap van . amelyek az .A.;. 7-est javithatjak - a harom asz es a ket hetescsak ket olyan lap van, amelyik a nyolcas paron javitani tud, a fenn.,·. ket nyolcas. Mivel tobb m6don javulhat a keziink A,7 eseten,

102

Itl.fejezet

ahhoz hogy megverjunk mondjukegybubi part, ezert inkabb hajlunk A, 7 -sel licitalni, mint a nyolcas parral.s» '.; .

Minel kevesebb medon javulhatsa-kezunkcannal inkabb U.L,CV<'Uuuc nak kell lennunk abban, hogy mienkarlegercsebb kez, mielott

nank. Tehat, amig ket nyolcassal kivarnftnklaJ.llennyiben a flop ketsegtelenul licitalnunk kell, ha egydatmfpaI1l111cvan, pedig ez kez is ugyamigy esak ket medon javulhatua.fennmarado ket HU1.11a.Va., A dama parral meglehetosen biztosak. lehetunksabban, hogy most a Iegerosebb kez, ahhoz azonban nem elegeros, hogymegko ....... a . .ucUi?hJ vele szabadlapot adni.

11. fejezet

OsszefoglaHis

Amikor azt probaljuk eldonteni, licitaljunk-e'{4~seIp., mikozben dunk, hogy hibat kovetunk el, ne felecl.kezzuii1(m~g·egy nagyon elvrol - ha olyan hibat kovetunk el, aminek-az ata a, bank elvesztese, katasztrofa, kulonosen akkor, ha mar viszonYla.glna.gyra nott a Viszont ha a hibank csak egy tetbe keriil,;az~neIp.;tragedia. Amikor segeink vannak, arra mindenkor ugyeljttnk, oly~~nhibat ne kovesstmk amivel elveszitjtik a bankot. Ha kivarunk;'·~s:ezft1tal a gyengebb rendelkezo ellenfelunknek szabadlapot 'l£dunk, ez nekunk a elvesztesebe kerulhet, ha ellenfelunklbehuzza a megfelelo Azonban, ha nyitunk, es egy erosebbk~z,JtU:tjcl~t6tet, ez esak tetunkbe kerul. Igy tehat, amennyiberrvaloszfmileg.a mienk a pop·rr.cphh kez, esakis akkor adjunk szabadlapot.ehaannyira eros a keznnk, igen kiesi annak veszelye, hogy ellenfelunksbehuzza a nyerot, Y UHU.l...UU' a megtevesztes eredmenyekentia kesp~J~i;~;;!etykbOl nagyobb remelunk, mint amennyi jelenlegabank9;~n;2an.

LJ.vU\.v,O'- kezekkel tOrteno licit a felbloffleggyakrabban alkalmazottfo,Et,':{

Amikor draw p6kerben negy-flossel emelnnk, akkor felb~?tf0t'}···: ...

Azt remeljuk, hogy ellenfeleink azonnal bedobjak a de ha megsem, akkor megcsinalhatjuk a flost es ugy nyertink..

draw lowball jatekban az alabbi lapokkal emelunk, .. . ...

104

l1.jejezet
A A Z • Z
+ + • •
•
;- ;- • • •
V V Z Z AjrJlbliJ/f

~.,~ ···r. +r

.... ....

'··'It:!.J'.·.

.".\;) '. ';0

9"'9 I...~ .. yl..

'.:". : :./:';'.' '.

felbloffnek szamit; szeretnenk, ha el1ehteleink!~ed()bnak a lapjukat, . azt sem banjuk, ha tartjak a tetet, hiszeriJ9\'~$61YUnk van a legeroseb . alacsony kez megcsinalasara. Ha hold'elll;he:I:t'~nop utan licitalunk .. harmadik parral es egy asz segeddel, vagy?a:ljaJ:?ladik parral es . lyukas sorral, az szinten felbloff. Ebbenaz'eset,Bennagyon azonnal nyemi, de ha megadjak a teti.ibket;;·megIriindig van

arra, hogy behuzzuk a nyero lapot. .ic: :.

Mondjuk a hetlapos stud-ban azegyjkj:iieko'skirilyokat erzekel tetve nyit az otodik utcan, a mi lapunk:pedig:" .

pozici6ban vagyunk, ilyenkor alkalmazzuk a kovetkezo szabalyt,

kezunkkel erdemes lenne, vagy majdnem erdemes lenne megadni.a amit valaki mas tesz, akkor jobb, ha mi magunk UVJ.JV"''',-" ha csak kevesse kell tartanunk emelestol es van hogy azonnal nyerjunk, aroennyiben ellenfelunk bedobja

Most nezzunk meg -ket peldat a felbloffre a hetlapos esetben felbloffel nyitunk, mert a kezunkkel erdemes lenne

ha kiva~ank es ellenfelunk nyitna. Mondjuk, a

~ .. ~ .+. •

••••

II 9

Egy dama azonnal raemel nyitasunkra, Tudjuk, hogy ez a jatekos rut gazdag fantaziaval megaldva, de lehet, hogy harom-flossel,

a hazban leva hetes, vagy hason16 parral emel. Megadjuk. .

A kovetkezo lappal egy aszt kapunk, igy van egy nyolcas parunk, es kiraly segedekkel, Az ellenfel egy kis lapot kap. Most rajtunk a sora es igen fontos, hogy nyissunk, hiszen egy parral es ket, az ellenmagasabb lappal a keztmkben mindenkeppen-erdemes lenne a tetet, ha kivarnank es ellenfeltmk nyitna.

uoszmu, hogy ellenfelunk ernelni fog, mivel most att6l fel, ..

vagy akar aszos ket parunk van. Igazabol ellenfeliink akar .'

tarthat att6l, amit erzekeltetunk, hogy bedobhatja a a .. •• "U~~L~t·· kezet.

A felbloff elsodleges i~doka az, hogy esetleg azonnal TTlP·UTl'''f>r.

a bankot, aroennyiben ellenfelunk bedobja lapjat. Ha asz es kiraly segeddel rendelkezo nyolcas parunkkal, es iegautux volna ellenfelunk tetjet, akkor is megfelelo eselynnk.:

hogy aszos vagy kiralyos ket parunk alljon ossze, vagy harom .'

legyozznk az 0 damait vagy a damas ket parjat. Ha a kivaras es a helyett mi magunk nyitunk, ezekhez az eselyekhez az azonnali is hozzajohet meg. Emiatt a lehetoseg miatt a felbloffnek naa varhato erteke, mint a kivaras-tartasnak. Hiszen amellett, hogy

Felbloff emelesunkkel sorterz6.kelte#ffik..Szeretnenk UL.''-' . .lu.u,J nyerni, de j6 eselynnk van arra, h()gyi-ity~~~inaIj;tlkasort, ha tartjak .' tetunket. Tovabba, szinte biztos, hogy .a'.k§'v:~tke:Z?:·J.(prben kapunk szabadlapot, amikor a kiraly kivm:.#?;#~m.1S.r§.!¥~rii(megcsinalnunk sort, esetleg akkor is nyerhetiinkketi?a.g~l'yagy.1i~om negyessel.

A felbloffok igen sokfel~kle~~iWek.;~'~~·:iYakran osszetetteb annal, mint egyszenien csak felkesz kezekkel·licitalni. A majdnem tiszta blofftol - vagyis egy olyankeztol;hlnelyhel igen csekely valoszfmisege, hogy nyerjtmk, hataJ.ija]eatetunket - egeszen az licitig, amikor a nalunk 16vokeiak?t~~.!~g~rQseJjb is Iehet, Az elsd ben arra kell gondolnunk,hogyjszmt~"tiIDrandlyan j6 esellyel hetunk ki a bloffbol, mint,egyi;s;z;ir:iJis'~ta;~ibloftbel, a banki ",,, .. ,,v..,.,, .. t. figyelembe veve. A masodik'esetp~~i~~#1ik6rtulajdonkeppen a lehet a legerosebb kez, alapveto'f(jiit~s$agui··hogylicitrujurik, nehogy gyengebb keznek adjunk szabadlapot.Killonosen fontos licitalnunk,

106

Ll- fejezet

A

bernutataskor esetleg mienk lesz az erosebbkez, egy ujabb mod kozik a nyeresre,

Ha tudjuk, hogy nines eselye annak.chogy ellenfeltink bedob dama part, a felbloff vitathatobba valikihiszena definicio szerint a bloff olyan licit, amelynek hatasara vannenii~selye annak, hogy ellen • felunk bedob egy olyan kezet, amiveI egyebkentjatszania kellene meg. Viszont, mivel mindenkeppen megadnank'ellenfelunk tetjet, meg U~'U~'6 van bizonyos elonye annak, ha mi maguilk.,nyitlink.Nyitasunk: '''.It.-''''''lJU-' nek tunteti fel a kezunket a tenylegesnel, Tegytik fel, hogy '-'"."' ....... egymas utan ket hatost vagy val ami hason16t.~Q8WJlcki. Amikor .... O'.!J<l.il. nyolcas-hatos ket parral licitalunk:,ellenfeli.i~;·~~losziniileg V~~'VVI'" lapjat, amit nem tenne meg, ha tudna,'ini.vfl~;~~l1ilil(. Meg ha nines arra esely, hogy ellenfelilnk azonnal bedobjafal~pjat a felb16ffu .. , .. """ .. , esetJeg kesobb megis jobbnak latja bedobni,')i~n:J,ikor lathato lapjainkb . ..,. ugy ttinik, hogy erosebb kezunk lett, mintva16jaban van. Ilyen csak a stud-ban (magas es alae sony stud-ban egyarant) ad6dhat, ellenfelunk lathatja, ha ,javul" a kezllnk.NYIll fordul: eIo ilyen a hold 'em-ben, ahol kozos az asztal, estermeszetesen a draw-ban sem.

Masodik stud-os peldankban j6vaieselYtelenebbek vagyunk, ha ellenfelunknek tenyleg olyan keze van.r.mint. amilyet erzekeltet, Mindazonaltal, a felbloff vitathatatlanul a helyes.jatek:

. Sajatlapunk

'Ellenfelunk-lapj a

108

Ellenfelunk az else korben emelt, mi pedig harom-flossel hogy lathato negyes parunk van, annak ellenere nyitnunk

esak egy alacsony parunk van, nines magas segedimk, es a pikkflos elleni esely is kb. 9:1-hez. Ellenfeltmk be fogja dobni par .. v., •• ~ .. at es ez nekimk kedvez; esetleg egy magasabb parral is bedobhatja,

,. - ."

gondolvan, hogy harem negyesunk van, ami nagyszeru

.a"i.,.,iU'i, ha meg isadja a tetunket, meg mindig tobbfele m6don is meg ot verni.

is a felbloff hatasara ellenfelunk hibazhat a P6ker Alaptetele Amikor felbloffoltmk, feltehetoleg nem a mi kezunk a legHa ellenfeltmk belenezhetne a lapjainkba, reszertil az emeles

a helyes jatek, Azonban, mivel a felbloffel erzekeltetunk laperot is, ellenfeleink szinte minden esetben csak tartjak a Neha a leheto legrosszabbuljatszanak - azaz bedobjak az erosebb

Masodszor, amennyiben pillanatnyilag valoban a legerosebb kezzel l.IIV.u.V'UU'''' ha nyitunk, akkor nem kovetjuk el azt a hibat, hogy )au'l<lfJ'cJ' adunk a gyengebb kezeknek. Amint azt az elazo teiezetben a legerosebb kezzel alapveto fontossagu, hogy nyissunk, tovabbi lapok jonnek, igy elkerulheto, hogy szabadlapot 1r<l'~l<lt'<lIr· Ilyenkor altalaban nem csak a mienknel rosszabb lapokat be - ami nagyszeni, kulonosen akkor, ha ellenfeliink megfelelo kap arra, hogy tartsa a tetet - hanem bedobhatnakjobb lapokat

az erosebb kezzel rendelkezo fel megadja a tetet (ami

mindig van arra eselyunk, hogy osszehozzuk a legerosebb kezet. Ha helyett kivarunk, es egy erosebb kezzel rendelkezo jatekos nyit, valoszimileg indokolna a tet megadasat. Igy tehat semmit sem ,r",.+i;,.,,1r a kivarassal. Meg szabadlapot sem szereztunk magunknak.

ad6dik, hogy elsa pozicioban sokkal inkabb felbloffolnnk, mint az his zen ott lehetosegnnk van szabadlapot adni magunknak.

A felbloff harmadik elonye, hogy helyesen alkalmazva, oriasi 'P01~'!""~<"7tpl;!t visz a jatekunkba. Peldaul tegyiik fel, hogy hetlapos studa kezdolapunk:

Ll-fejezet

19y most (tD(tB latszik, Ez jo alkaloIl1feJQlO_Efemelesre, meg akkor ha szinte biztosak vagyunk abban,jhogyc.e,lte,Rf~lHWctartja majd a Hogy rniert? Nos, figyeljuk meg,mii.t{:im~l).Uc,.",:b.a az otodik bizonyos lapokat kapunk. Ha pL~'Q7\f!~t.:g~pjt¢·~agy barmely kartyat, amellyel ugy ttinik, hogy sP~N;;gy;'.·fi6~ijn_k lett, akkor felttnk nagy valoszintiseggel bedQpj~~J~p.J4i~i~elYm6g ha nem is jo

a mienknel, minden bizonnyal ()lY~R~\@1@!~e,liJJ,d,9kolt lenne megadni tetet egy vacak hetes par enen.Tegy,*}:f~h)?Rgy ezutan kifogunk bubit vagy egy damar, amivelle,~,~,r~,~t~lon lathato parunk,

mar ellenfelunknek szintebiztg~\~~l~l, ".s>l;mia.a lapjat, mert Irf'\l·':'hli'\,

emelesunkkel eros kezet mu,t~~;l Q,l:::l).,.ha valoban ket

van, hibat kovet el, ha bedobij "§e,pb;par ellen. Vegul

figyeljUk meg, mi tOrtenik,li<f,:m; ,\;.%~i¥egyet1en Iapot,

alapvetoen vartunk, vagyis egy,ll,¢test,arnivel drillunk lesz. A il'OT'''' hi", licittink alapjan az a hetes absib'lUWarfalthatlannak fog tiinni, mintha

A negyedik utcan ellenfelUnk az alabbilappal.nyit:

,

; .,' ,. ',,' 9 .,

Mi a kovetkezo lapot kaptuk:

110

.ememyrt sem javitott volna a kezunkon. Tehat ha most U,,!.,uU"'-"',

, ... "'U..l.vH.u.u-.. veltmk tart, pontosan ugy, ahogy varjuk tole. Osszetozlalvaso: emelesunk elerte azt, hogy azok a lapok, amelyek nem !';HI~ll"'1\. nekunk, veszelyesnek tunnek; azok pedig, amelyek eros ;:;,UlJ.lvJj.yvi.~llv,l\., artalmatlannak latszanak, Ez ut6bbi mozzanat a felbloff tovabbi elonye stud-ban, es

hold 'ern-ben. Amikor bejou a keztink, ellenfeliink gyakran t';'"""",Ti' .Vil,HIV.<.l· a helyzetet az eloz6 korben tett tetunk miatt (kiveve azokat az. amikor nyiltan flosre vagy sorra varva licitaltunk), Ily modon

nagyobb bankot is elnyerhettmk, mint amekkorara egyebkent szavolna.

Mind a felbloff, mind a marginalis kezekkel tOrteno lieit - amikor kockaztatjuk, hogy szabadlapot adjunk egy gyengebb keznek - abba

altalanos elvbe illik, miszerint jobb licitalni, mint esak tartan] a tetet, felbloffkent licitalunk, eselyunk van a bank azonnali megnyetovabba erosebbnek tuntetjuk fel kezunket a valosagosnal. Ha . lapokat fogunk ki, miutan megadtak a tetiinket, meg mindig fenn-

a valoszinfisege, hogy olyan bankokat vigyunk el, amelyeket "vc;u"",:au nem nyerhettiink volna meg. Ha ilyenkor licitalunk, nagyon uoszinu, hogy ellenfeliink bedobja a lapjat. Masreszt viszont, h~J:1e,ffi, jobb a lapunk, es rajtakapnak felblofftmkon, az "reklam-ertekke!1j;' .. !

a j ovore nezve, ··ii,'

Vegul, de nem utolso sorban, ahogy az eiozo fejezetben marl1~~H.:·i ra, a felbloff idonkent arra is jo, hogy altala szabadlaphoz ju~sllPJs;.;i egyik ellenfelunkhold 'em-ben nyit a flop utan, mipecli~/'

-j 11,"""'" ernelunk. Ha ez a jatekos megadja az emelest, va16szin.iil#~" .....•. varni a negyedik utcan, Ha nem jon be a flos, megvan a l~heg~?" .. hogy a jatekos utan kovetkezve kivarjunk es igy egy szaba.dl~p,;: jussunk.

II

loffOk es szintiszta blOffok

szintiszta bloff olyan licit, amelyet ha megadnak, nines eselyunk bemutataskor, A felbloff pedig olyan licit - amikor meg tovabbi jonnek - amelyet ha megadnak, talan nem a legerosebb kez az pillanatban, de esszeni esely van arra, hogy azza valik.

11.fejezet

t:

Sok gyakorlott jatekos hiszL~~;"~pgybloffjeinek negativ uv."aU,l~ kell, hogy legyen. Ugy latjik,h()w:a~ploff;egyfajtareklam, "' ....... 'h".".,1 reven mas alkalmakkor is megadja .: " je*ef"amikor va16ban ovek legerosebb kez, Szerintem viszontaisa ntiszta'ploffeseten nem lVi>i>L.QUL nullanal a hozam, ahogy majd egykes§pbiJ~.iei~tben reszletesebben kifejtem, Ugyanakkor egyetertekaizalg,hOg¥'a.bloff a jatekosok . fontos eszkoze. Ha sohasem bloffoliihk.,.><ellel1feleink mindig fogjak, hogy amikor licitalunk, akkor-Iegitimlkeztmk-van. helyesen itelik majd meg kezunket, esa:g6Jc~rr1\laptetele szerint ez elonyt, nekunk pedig hatranyt jelent.,.',

MiveI tehat idonkent b16ffolntink'l(e~lfnhogy ne adjunk ki till informaciot, amikor legitim kezzel JiQit~iWll<i' mar-csak az a ,,,,v,uvi>. mikor bloffoljunk, Vilagos, hogy a<bl0:ffi>iesrecp.emalHthato fel altalanos sema. :Az eles szemiiellenfelek;:0hatl1ar"rajonnenek, es gyakran kapnanak rajta a bloffon, ahhoz ,hogy:kifizet6d6 legyen.

Ahelyett, hogy megprobalnank: kitCl.lalr;ti;'f'lnikofblOffoljtink, nosen kemeny jatekosok ellen, hasznaljiikrlapjainkat-jatekunk szenive tetelehez. (Lasd, 19. fejezet,,;;i\bH:j£.foIes,es a H' nex-eimetet, 1\ komi licitkorokben, amikor megtqvabbi ;lapokjonnek, legkenyelme: sebben es legiovedelmezobben ugy'tudjuk>,feIhasznalni Iapjainkat bloffhoz, ha olyasmi felbloff tipusu lal)llp,kiwa,n; mint amilyenekrol esett eddig. Igy tehat idonkent blOffdlUnk,eziltal megkapjuk a i>L.LU\.1>'''E;'' "reklamot" is, de az a plusz elonyeaz,ilyenibloffnek, hogy neha olyankor is nyerunk, amikor lebukunle:a:bloffebSzamos olyan van, amikor nem mukodik eleg gyilian'a:'$zjntiszfub16ff ahhoz, hasznot hozzon; de a felbloff nyeresege§e~b;\~aI;mint ha pm;r"'7Prii,," csak kivarnank abban bizva, hogy',bejomx(j/!,yarti,lap,es a U"ll1U,al.Q'i>"-V, nyertink. Tegytik fel, hogy 10;.20'<:lpUar9~\d:t()ld<'em'"etjatszunk. Hat utan szetesett a keztink, nem nyerhel:ipllc;i:ty.1~g,egyJapjon es a bankban dollar van. Tehat ha szintiszta p18~¢ntcf,Oh:d()llarral nyitunk ellenfellel szemben, a tetiinkert.3~J~;7J:!~~'%~~J?Wll<~~selytarra a jJH'lJa,ll\.V~a" ra, hogy bedobja lapjat, Ilyenkonaz;~w'lslili;s.k:¢:n:les,hogy ellenfelunk gyakran bedobja-e lapjat ahhq:!:;;!t8&Mi:m~g:~mYl'b~8ffolni, a banki tekintve. Mondjuk, ugy iteljiil},w,,' '" ,. ,jsn~p.Jeltink az esetek 20

lekban fogja bedobni lapjaLM~~§1s;($;1tV;~,§~tb21;negyszer megadja a egyszer pedig bedobj a. igy.a blp~;~JJ§i!ie:seJY4: l-hez, mig ha akkor a bankb61 csak 60 dolIar"a:;20~noz,vagyis 3:1-hez eselyt

ez a jatekmod negativ hozamu. Hosszu tavon nem hogy feIhagyunk a bloffel, amennyiben megadtak '_'''I"<,''"r.",''.''

es nem Iicitalunk a vegen.) Most pedig tegyuk fel, hogy nem bukott keziink van, hanem el6tt 30 szazalek eselye van annak, hogy a nyero kezzel

peldaul egy negy-flos es egy kis par. Most is 60 dollar es sz,4mitasunk szerint 20 szazalek az esely, hogy UL.-.., ..... u."", ezt a60 dollart, ha nyitunk egyetlen ellenfelunkkel "~"',U1L',vll, hogy a felbloff jovedelmezo jatekka alakul at. Ami azt 'illeti, V.VI,JLVUllv.cvbb annal, mintha csak kivarnank abban bizva, hogy a bemunyerunk,

Hogy a kerdest teljesen megvilagitsuk, szamoljunk egy keveset. 'lLvl,vlv,£.L.U,"-, ha a hatodik lap utan kivarunk, ellenfelunk ugyancsak majd utanunk. 1\ vegsc teteket most elhanyagoljuk, azzal a lezessel elve, hogy bedobnank a lapunk, ha nem csinaljuk meg a es ellenfeltmk is bedobna, ha megcsinalnank. Vegyi.ink 100 helyzetet, amikor kivarunk es remeljuk, hogy bejon a lapunk es

olyan helyzetet, amikor felbloffolunk.

Eloszor nezziik a kivarast, 60 dollar van a bankban es 30 szaz~Ielc~.,

. eselyunk, tehat atlagosan 30-szor 60 dollart nyerunk, "~gy!§iLi,,

1.800 dollart. ,,""'\"11Y'

Mi tortenik, ha nyitunk? Nos, mivel felbloffunk eseten 20 szazale~,J arra, hogy ellenfelunk bedobja a lapjat, 100 esetb61 atiagosa.ll

fogunk azonnal 60 dollart nyerni, azaz osszesen 1.200 dollart'@i} { 80 esetben atlagosan 80 dollart nyerunk az esetek 30 szcizaj>" (a mar a bankban lev6 60 dollart es a tetkent feltett 20 dolhu:t)i', '20 dollart veszftunk az esetek 70 szazalekaban, Vagyis 80 doll~~': 24-szer, es 20 dollart veszitunk 56-szor, tehat a netto nyerem¢.n.Yi':' 800 dollar lesz. Tehat 100 azonos helyzetbol az atlagos 1.200 dollar lesz, amikor ellenfelunk bedobja a lapot,

800 dollar, amikor tartja a tetet. Ez osszesen 2.000 dollar, ami 200 tobb, mint amit a kivarassal nyernenk. Kezenkent ugyan ez ket dollart jelent, de ilyen apro elonyokkel novelheto az orankenti valamint a havi es eves profit.

Ebb61 a peldabol azt fontos megjegyezni, hogy onmagukban a szinbloff is es a penzert licit is egyarant rosszak lennenek. Ha szintiszloffkent licitalnank, csak 3:1-hez eselyt kapnank egy olyan

112

11.fejezet

;,,-------------------=--_,.:,::.::,.., .••. ·.ii·.· r.·

_-, ,-':':: .... _,',

lehetosege, hogy azonnal nyerunk, valamint a Iegerosebb 'ii i < .•... ossze, ha ellenfeliink megadja a tetunket, nagyobb haszonn~l.·<· • .

'''''''''~01",''T emeles eseten, mint ha csak tartanank a tetet. Altalanossagban:

ha csak egy csekely Iehetoseg is van a kez azonnali '.

fontos nyitni - vagy emelni. Sot, neha mikor azt hisszuk, .

felbloffolunk, valojaban a Iegerosebb kez birtokaban licitalunk.

Amikor a felblOffrol dontunk, a bank meretet is figyelembe kelt Minel nagyobb a bank'; annal nagyobb a banki esely, tehat a. . .V'~',lu .... ", eleg kisebb sansszal is bejonnie ahhoz, hogy jovedelmezo ..

A jatekelmelet pont az ellenkezojet javasolja - nagyobb bank gyakorlott ellenfeleket feltetelezve, kevesebbet szabad bloffolA gyakorlatban azonban a Iegtobb jatekos nem igazitja strategiajat meretehez, ezaltal a felbloff es a szintiszta bloff is jovedelmezobb

, arnikor nagy a bank.

helyzetben, amikor ot esetb61 egyszer)nY~rt1en$.Ha pedig csak licitalnank, azaz biztosak lennenk~9b@yi\8~i@Uenfeliink megadja

ket - megint csak helyteleniil jats:!:!lIl~~;l\ll}i-V~l.ugy becsuljuk, 7:3 eselytelenebbek vagyunk. Egyenl("J}$~~,~~~.W*{)clqiztatunk (20 tesziink egy 20 dollaros tetert), amikOi'f.~£tL~~t~~ilnk·elleni esely 2%:1 Azonban a ket Iehetoseg kombinaci9j~~t~:i(f~a'?'~.;hogy vagy a nyerunk vagy azzal, hogy megcsinalju$:{~·;~:r6s~bbkezet - a fel nem csupan jo jatekmodda teszi, hanen].'·~oteU:,:Zovejs.

Nemcsak a felbloff nyitas lehet,UQY«Q¢lmezo, hanem a emeles is. Tegyuk fel, hogy a hold' em+bella:kovetkezo lapokkal kezdun

Mindenki kivar, A kovetkezo lap a

amivel negy-flosunk es egyJ~l,l.~4·;,,'j~an.(a szinsor tenetosezen nem is beszelve), Ha valaki'mos,t11jcXQr;emelniink kell. Meg is, ha az illeto csak az esetek{2Q*'~:z~: ~kiibandobja be a Iapjat,

a flop a kovetkezo:

114

J.. J..

'" '"

+

'*' v

'*' v

ne felblOffoljiink?

hogy a felbloff azert nyereseges, mert neha ,,,..,u,....,~,1A (arnikor is ellenfeliinkbedobja erosebb kezet), neha kezze javulhatunk (amikor is ellenfeliink tartja a tetet), A

ezeknek a koridmenyeknek a kombinacioja reven nyereseges, nz'en;·.,:.'.·, •• .. .<)L.LiaU"'" kell lennunk azzal, hogy altalaban nem felbloffolhetunk, tartanak ellenunk a tetet, Miert? Azert, mert amikor a licit meghiusul, csak penzert licitalunk, es egyertelrmien

penzt betenni a bankba egy olyan kezzel, amirol tudjuk, hogy

. Az egyetlen kivetel ez alol az elv alola hetlaposstud es

~-<l._l_l fordulhat ela, mint korabban lattuk, amikor'is.a

\~'f""Hrp'~n korokben fejti ki hatasat, amikor-ellenfeltinlclathatiabogyan . lapunk az ovenel "erasebb'~: kezze ...

Amikor utolso jatekoskent k~ll reagaInunkpakkorcels,?,eqiritkabban.·· .~U"J,l,lU'llU, kulonosen, ha sok iatekos,kivart)ela~;s~'N~nic~ak'azert, Iehetosegttnk van szabadlapot adnimagunknak;haIierrr:ai~itjs, mert '.

~""I-''''''''~U''.V, hogy valaki nagyon eroskezetbarikaQO~~1'~li';~Wkivanis-, ~" .... ,." ..... valaszol nyitasunkra. Ezzel szemben;·1lnwc:()\·ypl~p;,;~()~i9i6b~· •. sokkal inkabb hajlunkarra, hogy felb16fl:s:t<y~i~liciWjul<' az elsa pozicioban nem biztosithatunk;:ma~~grc,!f:%i~p~(napot; tamadhatunk is - vagyis licitalhatunk, ha ahelYzetteZttindokolja,

H.fejezet

Osszefoglalas

Az alabbiakban pontr6l pontra osszefoglaljuk, mirol is sz61t ez a

szabb fejezet. .

1. A felbloff megnyilvanulhatnyitasxemeles vagy akar emeles formajaban, a legvaltozatosabb-kezekkel, ugy gondoljuk, hogy piUanafu.Yi1<ignem a Azonban ezekkel a kezekkelnemcsaIcazonnal amennyiben ellenfeliink bedoojalapjaWhanem bemutataskor is, ha sikerul megcsinalnunk alegefos'ebb'kezet. Akkor is hetunk, ha ellenfelunk egyk6sobbiJk6rben dobja el miutan kifogunk egy ijeszto lapot;'esugytiinhet, mienk

erosebb kez, . ... ,

2. Felbloffolni barmilyen jatekbanlehet, decsak akkor, ha tovabbi lapok jonnek.

3. ElOfordulhat az is, hogy egy k6zroEaztgondoljuk, hogy bloffolunk vele, de valojaban az a legerosebb kez. A sal megakadalyozzuk, hogy egygyengebb kez "£.QLUa'u.lall-'l1~}£'· jusson.

4. Ha olyan keztmk van, amivelindokolt.Ienne tartani "'H'''"''J.LUll\; tetjet, altalaban helyes, hamimagunk"p-yitunk, kulonosen elsf pozici6ban. Ezaltal lehet6s6gQp.lc;:V@abankot azonnal megnyerni, tovabba eroseqbnek;.£q:p.1it<ttjuk magunkat tenylegesnel, ami a kes6bbiekben'el(Si1)illrlkre,valhat.

5. A felbloffok reven mi valunk licitAI6vavMelyett, hogy a tart6k lennenk, ezaltal szinte !!miridig elonyosebb kerulunk.

6. A felbloff kivalo eszkoz a l?1§:ffjeinkv61etienszeriive ''''''Ol'''J.l'''£., tovabba az a lehetoseg is,feIlJi411.,hogy olyankor is ha tartjak ellentink.a tetet, .. ... .

7. A f6Ibloffgyalcrannyerese'g~~J4t6lan6dlehet olyan ben, amikor aszintiszta,;pJgf,f,l~~m\<tZrAz a plusz kimenetelun hogy bej ohet.. egyl~p;';;:i~Hji'\{~bjer6sebbek leszunk felunknel, a varhat6ertek¢v~~:negaJiy oldalr61 a pozitiv

billentheti .at. .: .' "," _".:~. . __ ,",: .: ::~ ,':'~.'~:.\.~; ..

8. Altalaban ne.felblQft'6lj.i:ilil{';t,habjztosak vagyunk abban, ellenfelunk tartjamajd'ait6f&t;Viszont, ha fennall a l"H"'Vi>"~;'"

116

hogy az adott ellenfel bedobja lapjat, a felbloffos kezzel sunk (vagy emeljunk), kulonosen, ha a bank mar nagy.

9. Altalaban jobb akkor felbloffolni, ha mi kezdunk, es olyankor, amikor az utols6k vagyunk. Ilyenkor lehetosegunk, hogy szabadlapot adjunk magunknak, es kockaztatjuk annak Iehetoseget, hogy ellenfelunk kivarasemelesrejatszik.

12. fejezet

Vedekezes a felbloff ellen

hetlapos studot jatszunk, Van egy bubi parunk, es az otodik

ellenfeliink nyit. Tudjuk, hogy eros keze van. Tehat a valaszlepes

. bedobjuk lapunkat. Tegyuk fel, hogy tudjuk, ellenfelunka .

''-LLU.HUo. b16ff61. Ismet egyszerii a valaszlepes: emeli.in.k. Tegyuk fel,uro" hogy egyelore megver minket ket kis parral, de a bankiese- •.•

elegendo a tet tartasahoz, Tehat megadjuk a tetet. Egyenes licitek, ..

reakciok, .....

De mi van, ha az ellenfel nem ennyire egyenes? Ha olyan jat6kos,<' lehet, hogy legitim keze van, de az is lehet, hogy f6Ib16ff61? . ermeszetesen nem f61b16ff61 mindig. Akkor ismet nagyonegysz~Pi.·

a reakei6nk, mert ha tudjuk, hogy ellenfelunk felbloffol, akkortet-'<' kezzel egyszeriien emelunk, s 0 minden bizonnyal bedobjaa

at. Problema akkor adodik, ha ugy gondoljuk, ellenfeli.in.k valoszimifelbloffol, de nem lehetiink biztosak abban, nincs-e valoban legitim

Sot, ha most meg nines is legitim keze, esetleg kesobb bejohet neki

ugy tiinhet, hogy bejott neki. .

Valojaban a felbloff ellen nines sok vedekezesi m6d, ezert is olyan Egy esetleges felbloff ellen gyakran az a legjobb jatek, ha a lapot, kulonosen, ha kicsi a bankban 16vo osszeg, Rendben o gyozott, Meg azt is elerheti, hogy bedobjuk az erosebb kezet. Ha tartjuk a tetjet, haromfelekeppen is nyerhet. Lehet, hogy tenyav6 az erosebb kez, amikor licital. Lehet, hogy felbloffolt, de behuz-

a nyerot. Vagy vegul az is elofordulhat, hogy f6Ib16ff61t, de tovabbra

eszte lapokat kap, ami arra kenyszerit bennunket, hogy bedobjuka .. Bar lehet, hogy bedobtuk a pillanatnyilag erosebbkezet, elleri4,i):.' megis tobbfele medon is nyerhet, ezert nem tartbatjlika tetjet. ·).i· ..

Meg amikor ugy veljuk is, mienk az erosebb kez'akk:0n iselOfor-· ..... hogy helyesebb bedobni a lapot. Mondjuk,UgM'vgondoljlik, tobb, mint 50 szazalek az eselye, hogy ellenfelllfi.k:;'f61bI6:ff'6L .. egyszeniseg kedveert tegyiik fel, hogy 52 szazalek esellyelf61b16ff61,·.

119

12./ejezet

121

Vedekezes a !elblOff ellen

Tegyuk fel, hogy nyitunk. a negyedik utcan es ellenfelunk emeL ellenfeliinket tudjuk, hogy kepes a felbloffre akar a hazban levo parral is, valoszlmileg akkor sem szabad megadnunk a tetet kilenees ........... , ... "' ....... Lehet, hogy ellenfelunknek valojaban dama vagy bubiparja

Az is lehet, hogy negy-flossel felbloffol. A problema az, hogy a parunk nem eselyesebb egy bub it es damat tartalmazo negy-flos-

szemben. Igy tehat, ha ellenfelunknek bubi-parja, dama-parja vagy ket van, elveszithetjuk a partit, mivel mar most erosebb a keze; ha pedig -flose van, azert veszithetiink, mert behuzhatia a nyerot (es miutan vannak a parunknal magasabb lapok is, 0 az eselyesebb erre).

ellenfelunknel semmi jobb nines, mint egy lyukas sor, akkor sem tulzottan elegedettek kilences parunkkal es kiraly i)"E;"UUllJ"-".'-, .r, rvetkezeskeppen meg ha gyanitjuk is, hogy ellenfeliink felbloffol, nem jo lepes, ha gyenge kezre megadjuk a tetet, mivel igy ket ... UVIu.Vll

"'''"71T"",".nv· vagy azert, mert ellenfeltmknek legitim keze van, vagy»: mert behuzza a nyero lapot.

Tetelezzuk fel, hogy fogesikorgatva, szemtmket behunyva .......... ·"" .... ,.c az ellenfel tetjet. Az oszt6 kiosztja a kovetkezo lapot:

es 48 szazalek valoszfntiseggel eroskeze van. Ha ellenfelunk .L""".VJeLV •. ugy iteljuk meg, 6:5-h5z esellyel megverjnk. Viszont ha nem .LIJL • .lLVJC.LV •• hanem valoban az a kez van nala, a.rpilyeterzekeltet, vesztettunk, Igy az esetek 52 szazalekbarivari'eselyunk nyemi. tartanunk a tetet? Szamos hivatasos jatekos, de amator is, elkoveti azt hibat, hogy hason16 helyzetekben tartja a tetet, de a helyes jatek ni ilyenkor a lapot, hacsak nem nagy a bank.

Nezzuk most a dolgot a matematikai oldalarol, Szinte veszitunk az esetek 48 szazalekban, A fennmarado 52 szazalekbol kezbol atlagosan hatot nyerlink meg (mive16:5.:.hOz aranyban tartjuk lyesebbnek magunkat). Vagyis csaknemazesetek feleben veszitunk amikor egy kicsit kedvezobben allunk, estulajdonkeppen mindig, egyertelmtien mi vagyunk sokkal eselytelenebbek: Osszessegeben csak esetek 29 szazalekban bizhatunk a gyozelemben. Ahhoz, hogy . helyzetben megadjuk a tetet, legalabb 7:3-hozeJfektfv banki kellene lennie, aminek nem nagy a valoszinusegeegy korai Tehat altalaban a helyes jatek ilyenkor bedobnia lapot.

Miert nehez vedekezni a felblOffellen?

Ellertfeilirik lapja

•

• '{

A A

• •

Illusztralaskeppen vegyuk az elozo fejezetben emlitett hetlapos jatszmat es csereljuk fel a szerepeket:

• y

Sajat lapunk

SajMJapllllk.

Ellenfeliink lapja

120

12·fejezet

123

Vedekezes a felblOf/ ellen

Most mi az ordogot csinaljunk? A pikk kilences, amit "'U~;ll.l~;~UlJuo., kapott, igazan ijesztonek latszik. Ellenfelunknek akar egy flos, akar sor is osszejohetett vele. Ha egyaltalan.nemsegitett rajta, nos, akkor negyedik utcan valoszinfileg bubikkalvagy damakkal Iicitalt, igy van egy nagy parja es legalabb egy harom-flose - akar egy negy-flose Ilyenkor egyet tehetiink, kivarunk, majd ellenfelunk nyitasara egeszen biztosan szamithatunk) va16szfniileg bedobjuk a lapot, """' .. ,,'" elatkozzuk a poker isteneit, amiert a kilencest ellenfelunknek adtak nem nekunk, Ez tehat a harmadik m6d, ahogyan a felbWffdlo "'11\0111'''£ megverhet minket - ijeszto lapokat fog ki, arra kenyszeritve bennunket, hogy bedobjuk lapunkat.

(Ha nem emlekeznenk pontosan erre akezre, elaruljuk, hogy ez kez az elozo fejezetben szerepelt, es ellenfelunknek - mint kiderult mindossze .7.7 van a hazban, Ennek ismereteben termeszetesen lenne helyes, ha ket kilencessel, asz es kiralysegedekkel bedobnanl lapunkat ezen a ponton. Felbloffjeivel elobb.anegyedik, majd az utcan, ellenfeltink hibazasra kenyszerftett minket a P6ker alapjan. A hibat nem kovettuk volna el, ha lathattuk volna "'u~autau!.U\. lapjait, Ellenfelunk nyert, mi vesztettunk, Viszont, mivel nem ellenfeliink lapjait, tulajdonkeppen az egyetlenesszeru ja~<;;,l\.J.1JlVUVl valasztottuk, )

felbloffje reven a mienk visszafele stilt el. Vedekezo allasba kenyminket, es 0 kerult nyeregbe.

A kezdotetek ellopasanak problematikajan keresztul mutatjuk be az tipusu jatek kovetkezmenyeit, A kezdotetek ellopasa is a felbloff formaja. Az egyik jatekos eros kezet erzekeltetve kozvetlenul es nil dragava teszi a bank nagysagahoz merten a kozepszeni szamara, a jatekot, Hetlapos razz-bel vehetiink egy egyszeni ahol szokas szerint a legnagyobb lap kezdi az akci6t egy Iqs.t~tt

es legtobbszor valamelyik kis lap emel, ,::~i,'ii,

Mondjuk, van egy lathato kis lapom, valamint egy masik kis laponi<' ,

egy kiraly a hazban, Az utanam kovetkezo egyik jatekosnal s~iI1te#) egy lathato kis lap. Mindossze ket kis lappal nincsen legitim kezeIlli lL'UUL-~/ll<LLL'U kedvezo a helyzetem a felbloffhoz, mert ha emelek,ket' tortenhet. Az utanam kovetkezo jatekos a kis lappal bedobhatja.ez' ' azonnal megnyerem a kezdoteteket, mert a nagy lapokat nyilvan'. A masik lehetoseg az, hogy ellenfelem a kis lappal megis tart-Xi a tetet, ekkor persze gondban vagyok.

Azonban meg nines veszve minden, mert licitem nem szfntiszta volt, hanem felbloff Meg mindig van egy kulon eselyem a '·TPr'p<;!f·p ha egy kis lapot fogok ki a kovetkezo korben, ellenfelem pedig lapot kap.

Ha ezen a ponton nyitok, ellenfelem val6sziniileg bedobja a lapjat. megis tartja a tetet, nos, akkor feltehetoen mindkettonknel harem kis van, tehat nem lehetek sokkal eselytelenebb nala, Esetleg meg megcsinalhatom az erosebb alacsony kezet, es bemutataskor

Felbloff emeles, mint a felblOff ellen] vedekezes

Bar a fentiekben ismertetett osszecsapas.illusztralja, mennyire nehez felbloffot kivedeni, egyuttal bemutatja afelbloff elleni egyik legjob vedekezo ellen-strategiat is - a jelblOjf emelest. Vegyiik eszre, hogy .D.B ellen a hazban levo kilencesparral.es-aslathato K,5 lapokkal magunk is a felbloffoltnnk. MegJlJ."@alt1Jnlcikiralyokat abban a remenyben, hogy ellenfel~'bedobj:l.·a.lapjat dama parral, parral, vagy gyengebb kezzel.Ahqgylcide)jilt,eUenfeliinknek rosszabb keze volt - hetes paresriiel1~'egyAWom-f16s. Megis mit ahelyett, hogy bedobta volna?·g:4nk emeh. Felb15ffkent emelt egy seges kiraly par ellen harom-flosseL;~s~gykis parral, Termeszetesen, a keziinkben valoban ket kiraly.Iett volna, akkor bajban lett volna. mivel mi magunk is felbloffoltunk - ahogy ezt ellenfelunk megsejtette

Ha felbloffolunk, haromfele medon is nyerhetlink - ellenfeleinket

"'''''~.'"'"''"' hogy bedobjak lapjukat; vagy a kovetkezo korben kifogunk ijeszto lapot, es ezzel erjuk el, hogy bedobjak lapjukat; vagy brQ¥t7':i a nyero lapot, es a bemutataskor mienk lesz a leger6sebbk:~i;/";;'} ~<;;U"'"U'''<;;~~<;;J:\. osszessege reven valunk favoritta, amikor emellink"ii,i/ De mi tortenik akkor, ha az utanam kovetkezo kis lap ahelyett,.1:iqgyi(' " ' "'e.'lUUla tetemet, visszaemel? Hirtelen porra zuzza felblOffi)met.f,,}i';:C'; Amikor hasonlo helyzetekben rajtakapjuk ellenfeltinkettAQ~)jl~¥~*,;"'" kez nelkul felbloffolt, es visszaemelunk a felbIOffre;';;~Itegf~~~;.:

h"'_lrp",,,,,,,t,,,, kenyszeritve van arra, hogy bedobjaJapjat:,;Reld~W;{1i~t;.;.;

stud-ban az egyik jatekos az alabbi lapokkal '," , , ", '

122

12·fejezet

125

Vedekezes a litblof{ ellen

jatek, hanem az erneles, a tet tartasa pedig a harem lehetoseg a legrosszabb.

A kovetkezo helyzet gyakran fordul ela hold' em-ben, es felbloff kialt, Az utolso pozicioban vagyunk, es valami hason16 a

A A

... ...

emelhet, egy lathato bubi ellen, megprobalvan ellopni a kezcoteteken Meg ha a bubi tartja is a tetet, a felblaff6l6 kifoghat egy aszt vagy kiralyt a kovetkezo lappal, igy ove lesz az erosebb kez a ket szemben, vagy kaphat egy ijeszto lapot, mint peldaul a egyszimi damat, Ezert altalaban egy elfogadhat6 kezzel, mint egy bubi par, ra kell emelnunk, Ha a kiraly felbloffolt, es nem veri a bub it, akkor igy nyomast gyakorolunk ra. Valaszthat akozott, bedobja a lapjat, vagy a gyengebb kezzel tartja a tetet. Termeszetesen lepessel tovabb is vihetjuk ezt a helyzetet. Az eredeti felb16ff6lo vissza emelhet, ha realis eselyet latja annak, hogy a nyilvanvalo bubi par ja a ktizdelmet es bedobja a lapjat,

Azonban figyeljuk meg, hogy abban az esetben, ha gyanitjuk, esetleg felbloffel allunk szemben, egyaltalan nem arcatlansag vedekezes tetszoleges formajat hasznalni. Nem altathatjuk azzal, hogy: .Ez esetleg csak egy felbloff, es fgy enyem lehet az <>>,r',,,,,I". kez, Ezert tartom a tetet." Ha tartjuk a tetet, szembe kell neznunk a problemaval, hogy a kesobbiek soranellenfelunk esetleg erosebb hoz ossze (ha mar most nem erosebb), vagyugy ttinhet, mintha volna neki. Azonban ha emeliink, valoszinuleg meghiusitjuk ezt a utobbi Iehetoseget. Ellenfeltink legitim kezzel megadja az ernelest talan vissza is emel) , de ha valoban felbloffolt, akkor igen valoszimiseggel bedobja a Iapjat. Meg ha meg is adja az emelest, azt gyengebb kezzel teszi. Egyik tovabbielonye emelesunknek az, ellenfelunk ajovoben nem mer majdfelbloffolni ellenunk, a masik az, hogy tobb penz kerul a bankba, amikor ellenfelunk gyengebb vel tartja a tetet,

Meg egyszer megismetelve: ha gyanitjuk, hogy ellenfelunk felbloffol, akkor is a legtobb lapot.bekell.dobnunk - mint pI. a r..VJ.aUI,Ja emlitett kilences part. Viszont, ha.elyankezunk van, amellyel megeri

tani a tetet, akkor az esetektobbsegeben emelntmk kel1. Ez az olyan helyzet a sok koziil a p6kerben, amikor nem a lap bedobasa.

+ +

v v

meglehetosen j6 kezdolap. Hirtelen a jobbunkon tilo jatekos eme!,>

. pedig gyanitjuk, hogy kesoi poziciojat a kezdotetek ellopasiLhoz.) . kihasznalni. Miutan nil jo a keziink ahhoz, hogy bedobjuk, ezert"

emelntink. Nem hagyhatjuk, hogy az elsokent emelo jatekos fel- .... kulon dupla nyeresi eselyhez jusson. Hasonlokeppen, ahogy" -.'

mar korabban lattuk, razz jatekban, ha mienk az utols6 lathato kis lap .

es az utols6 elotti kis lap emel- nagy valoszfrniseggel felbloff-

- akkor tiirhet6 kezzel nem szabad egyszenien tartani a tetet, es igy nyeresi eselyhez juttatni ellenfelunket, Meg egy olyan marginalis is, mint az alabbi,

•

kell emelnunk, hogy rakenyszeritsuk az illeto jatekost . lapjat vagy pedig fizessen gyenge kezeert, Ezzel a valaszlepessel tovabbi elonyhoz jutunk.

ellenfeleket, akik a megfelelo gyakorisaggal J.vJ.UJ.UJ.J.UliJ.vA.·.·c.:LvJ.JlaL; .. iuk a felbloffjeit, csak azokban az ",,, .. '''''-'U''U

az valoban esszeni, A visszaemelessel

. kenytelen lesz ketszer is meggondolni J.C;J.I,JIUjLLI"'j\L.···~.p.f~.'?

.. fejezet.)

124

12.jejezet

VMekezes aftHblOff ellen

Mikor dobjuk be a lapot es mikor emeljiink?

- amikor belyes tartani a tetet

Az eddigiekben azt mondtuk, a felbloff elleni ket f5 vedekezesi mod, egyszeriien feladjuk a kiizdelmet es bedobjuk a lapot, vagy pedig emelnnk, (Minden esetben feltetelezzuk, hogy a bank viszonylag kicsi, Most az a kerdes, hogy mikor alkalmazzuk az else modszert es mikor masodikat? Vagyis, mikor dobjuk: be a Iapot es mikor emeljunk?

Nyilvanvalo, ha nagyon gyenge keztink van, bedobjuk. Ha kezunk van, emeliink - haesak nem annyira eros, hogy fekezessel juk csapdaba esalni ellenfelunket, A dentes akkor nehez, ha kozenes ertekti kezzel rendelkeztink. Harem alapveto kriteriumot kell megtontotni annak eldontesehez, hogy emeljiink-e vagy dobjuk be a lapot:

mondtuk, a legtobbszor akkor jarunk el helyesen, ha egy esetleges ",.Uj,VU", szemben vagy bedobjuk a lapot, vagy emelunk. Van UL.,'J .... L' .. ".L helyzet, amelyben a tet tartasa a helyes 16p6s.

bank eseten tartjuk a tetet, meg akkor is, ha fennall a lp.np.TClsp.Orp.·,··:. ellenfelunk felbloffol. Ha esak egy kicsit is versenykepes J:\."'''UJ.J'''-

bizonyara nem akarunk feladni egy nagyobb bankot egy ~U-'U~E>"".". miatt. Igy tehat nem dobhatjuk be a lapot. Ugyanakkor megkockaztatni sines ertelme, hiszen a bank nagysaga .. "LJu." .... un. akkor is tartja a t6tet,ha felbloffolt. Ha pedig nem felbloffol],

Dve az erosebb kez, akkor akar vissza is emelhet. Ezertaz lehetosegunk tartani a tetet.

1. Mekkora esellyel bloffol vagy f61b16ffdl ellenfeliink.

2. Mekkora esellyel huzza be a nyer6t ellenfeltmk, ha gyengebb keze a mienknel.

3. Mekkora esellyel huzzuk be mi a nyerot, ha ellenfelunk keze er5sebb.

felkesz kez licitjenek tartasa

Minel inkabb ugy hisszuk, hogy ellenfeltmk bloff61 vagy ....... nvJ .• vJ, es minel nagyobb esellyel kerekedhetiink folebe, ha tenyleg legitim van, annal inkabb erdemes emelniink. Masreszt viszont, minel ldseb ezek az eselyek, es minel valoszfmibb, hogy ellenfeliink huzza be nyerot veliink szemben, amikor gyengebb kezzel.Iicital, annal i erdemes bedobni lapunkat. Idezzuk fel a fejezetben korabban VUJ"'",''' egyik peldat, Eleg nagy volt annak valoszfntisege, hogy ellenfeliink erosebb (48 szazalek); es annyira ldesi volt azesely arra, hogy bejon lapunk, hogy gyakorlatilag nem is letezett, Ugyanakkor igen nagy annak az eselye, hogy ellenfelunk keze lesz majd erosebb a (mindossze 6:5 aranyban alltunk kedvezobben azokban az eseteknen amikor meg eleve nem vert meg minket). Ezeknek a lehetosegeknek osszessege azt diktalta, hogy dobjuk be lapunkat.

masodik eset stud es hold 'em jatekokban ad6dik. Ezekben a j atekokeros, de nem rendkiviili kezzel altalaban hiba emeIni, ha ugy gondolellenfelunk - kulonosen egy nagyon kemeny ellenfel - felkesz flosre vagy sorra varva nyitott vagy emelt. Ha legitim kezzel licivaloszimileg 5 nyer, tehat mi ilyenkor egyszertien neki adomanyozpenzunket. Ha felkesz kezre licitalt, konnyen tartja eme1esiinltet~. emelesunk f5 indokat megszunteti, igy tehat, ha egeszen bizto~al<;i·, .'.?'

.Iehetnenk abban, hogy a fejezet elejen emlitett .D.B.9 keznek eSakYi' •...••.

flose van, nem lenne helyes, ha emelnenk, Csak tartsuk a t6tetii •••

Mindazonaltal, ha ugy veljuk ellenfeltmkrol, hogy felkesz kezre li"'i"\ akkor altalaban azzal a szandekkal tartsuk a tetjet, hogya"i> covetkezn korben rogton nyitunk, ha ellenfelunk ertektelen lapot hUi,.< nem lehet meg a keze, amennyiben elozoleg valoban csak felkesz,! .. < volt. Ha ellenfeliinknek felkesz keze volt, akkor most marmiY az eselyesek, es nem akarunk neld szabadlapot adni.

Ez a jatekmod matematikailag indokolhato. Mondjuk, amikor licimeg ket lap jon es valald rank emel. Ugy iteljuk meg, hogyaz

126

127

12. fejezet

129

V idekezes a JilblOffellen

illeto jatekos egyharmad esellyel megvert minket, ketharmad varja a nyero lapot. Megis, a legtobb esetben matematikailag 0 all vezobben, Ilyenkor egyetlen helyes valasztasunk az emeles tartasa, eselytelenebbek vagyunk. Viszont, ha a kovetkezo lappal nem csin ..... u .. ~ ta meg a floset vagy a sorat, ha epp arra vart, akkor most amikor mar

egy lap jon, maris felenk billen a merleg nyelve. Tehat altalaban nunk kell. Masreszt, ha az adott lappal megis osszejon a lehetseges vagy sor, akkor altalaban ki kell varnunk es ha ellenfeliink nyit, be dobnunk lapunkat, haesak nines kelloen j6 banki eselyunk arra,

tovabb kiizdjiink. Szinte biztos, hogy ellenfelunk legyozott "

mindegy, hogy eredetileg legitim vagy felkesz kezzel licitalt.

Nezzunk egy peldat a felbloff elleni, a tet tartasaval tortenf zesre, ami velem esett meg nemregiben egy hetlapos stud j .... L~~." ..... v .... Egy harom-flossel es egy lathato tizessel indultam, es eleg voltam, mert az otodik utcan mar harem nyolcasom volt. En es egy jo jatekos, akinek a .K jott a .B ajt6lapja melle, emelt. okoskodtam, hogy az emeles harem dolgot jelenthet. Eloszor is J"",llW.l" azt, hogy ellenfelemnel kiralyok vannak a hazban, ebben az esetben erosebb kezzel emelt. Masodszor jelentheti, hogy ket bubival bejott egy kiralyos ket par es erre eme1t, azt gondolvan, hogy en tizes nyolcas parokra licitaltam, Harmadszor pedigjelentheti, hogy flos sor lehetosege volt. Tartottam az emelest, Amikor a hatodik utcan kapott se kart, se aszt, se kileneest, amikkel sora vagy flose volna, ellenfe1em nagy meglepetesere azonnal nyitottam, mivel szamitott, hogy szabadlaphoz jut. Kideriilt,hogy ellenfelem ,', ;....._ .... v. flosre vart egy kis parral, es a harem nyolcasom lett a (Termeszetesen, ha kapott volna egy kart,egy aszt vagy egy kilencest,

helyes jatek ebben az esetben a kivaras es a tet megadasa lett '

hiszen realis eselyem volt arra, hogy az utols6 lappal fullt csinaljak.)

A dolog a kovetkezokeppen miikodik, Hetlapos stud-ban legyen egy damam es egy damam a hazban, vagyis van egy dama parom.es ellenfel egy lathato kirallyal ernel. Gyanitom, hogy az illet6fek esetleg egy kis par van esak nala vagy meg annal is keveseblJ;~~.:M';;i'" '!';U'LLVJlll a tetjet. A kovetkezo lap leosztasakor mindketten ertekteleR-,/ty>,

kapunk, es ellenfelem tamadasba lendul, Mit teszek erreen?}' a tetetl pgy dama parral, egy esetleges kiraly parra, Lehet, hogy·ii.· •••••• tiinik ez a jatekmod, de zavart kelt, hiszen a szokasos felbl0:lfiii .. ' • ...,."" .... '.1 .. ad egy esavart. Ellenfelem, amikor az elsa tetjet megadtam.s, .

tippelt, hogy damaim vannak, bar lehetett volna akar harom-flosom. amikor a negyedik utcan raemelek, ellenfelem azon toprenghet.f ... damas ket parom lett-e. Hacsak nincsen val6ban ket kiralya, alighafi . hogy tartja a tetet peldaul egy asszal es egy kirallyal, Azt akarom, bedobja a lapjat, meg akkor is, ha a ket damam az eras ebb kez.Azt hogy hibat kovessen el a P6ker Alaptetele szerint, mivel ket ••...... lappal, vagy mondjuk egy kis parral es egy nagy lappal elegendo lenne a ret megadasahoz,

Tetelezzuk fel megis, hogy ellenfelenmek val6ban kiralyai vannak. nem vagyok a legkedvezobb helyzetben, de ellenfelern nagy nem fog emelni, mert fel damas ket paromtol, Tovabba, varni a kovetkezo korben, ha nem lett jobb a lapja, en pedig l.IU\.UU!JH'-'''' jutok. Amennyiben ezzel a lappal tortenetesen egy lathato lesz, igen nehez lesz meg egy kiraly parral is tartania az altalam

tetet, mivel j6 eselyt lathat arra, hogy mar fullt ertem el.

a tet megadasa hatekony vedekezesi mod lehet a felbloff vu'""u··.",·,,,

leirt helyzethez hasonlo esetekben, ne felejtsiik el, jatekmod marginalis kezekkel a lap bedobasa, helyes, akkor emelnunk kell. A fejezet osszegzesekent-az-esetlege .. ""g elleni reakci6kra mutatunk egy-egy peldat:

A kesleltetett felbloff emeles

A harmadik eset, amikor egy esetlegesfelbloff ellen a tet tartasa lehet .. j6 jatek, az altalam kesleltetett felbloj{ emelesties: nevezett . Ezt a taktikat igen kerneny jatekosokellen vetem be, akik gyakran bloffolnek, es akik tisztaban vannak azzal, hogy felbloffjeikre emelessel vedekezhetunk.

128

12·fejezet

Hetlapos Stud (Kiesi a bank)

Sajat lapunk

10. 10

• .•• t

..' •••••• •••••

0101

Elenfeliink lapja

~ .. ~

• • ~ .. ~

ellenfel nyit, miutan etas parja lett. Hogyan jatsszunk?

Emelnunk kell, Ha ellenfelunknek esak egy parja van, azt ---_._J_ .. , sokba keruljon neki a kovetkezo lapra varni, esetleg meg a --1'.1..., .... ' .. is rakenyszerithetjuk, Ha pedig a kiraly parunknal kisebb a van, akkor sem vagyunk sokkal eselytelenebbek. Meg akar be is ket kis parjat, ha pedig tartja a tetet veliik, val6sziniileg kivar a ,~+lr~~;;' korben, ezzel eselyt ad nekunk egy szabadlapra. Bajban csak Iennenk, ha aszos ket parja vagy otas drillje lenne, de nines okunk ;uvl.vlv.,Glll, hogy tenyleg ezek lennenek a kezeben.

Ellenfeliink nyit. Hogyan jatsszunk? Habozas nelkul be keIl dobnunk a lapot. Meg ha ellenfeliink flosevel vagy sorra varva licital, akkor is tulzottan sokfelekeppen hetjiik el a partit. Lehet, hogy ellenfelunknek megsem jon ossze a vagy a sor, viszont bejon egy tizes vagy egy kiraly par, amivel 6

Hetlapos Stud (Kozepes mereni bank)

Sajat lapunk
3 • 3
, , ~ .. ~
10 •• 10
• ' . ' .' .
• •
• • • .. '
s s
3i. 'm ••••
l. l.
Asztal 130

Sajat lapunk

V idekezes a felbliiff ellen

10+ ... 10 ~. .~ ;, 5
+ ... 04- .'
... ~ ... • ,
~y.+
•• •• ... . ..
~+ ... ~ S S 9 S
Ellenfeliink lapja Hold 'em (Kozepes meretn bank)

10 •• 10 .. . ..

• • '.' ; .. ;

Ellenfeliink lapja

2 .-L 2 + .,.. +

131

12·fejezet

Mi nyitunk, ellenfelunk emel, Mit lepjiink erre?

Ilyenkor az a kerdes, hogy az ellenfel flosre var-e, nyitott vegti

v~, va~ v~la~i olyasmi, mint 10,9;vagypedigjobb lapjai ..

mienknel, peldaul A, 1 0, vagy K, 1 O,ket par.vagy drill. Mivel azoknak eseIyekn~k a kombinacioja, hogy ellenfel» . .q.kmar most jobban ill, behuzhatja a nyerot, ot teszik favoritta; ezert inkabb csak tarts uk a ne emeljiink vissza. De a kovetkezo lapnalazonnal nyitnunk kell nem egy kor, egy hatos, egy kilences vagy egy bubi jon be. Ha ~eliink ismet emeI, altalaban be kell dobnunkalapot; a legtobb .

ilyen helyzetben masodszor mar se nembloffol-se nem felbloffol.

Ha valaki Iicital, de lehetseges, hogyfelbloffol, akkor a p6ker legbonyolultabb donteset kell meghoznunk.:A· kovetkezo k?ziil ,valaszthatunk: bedobjuk a lapot;enle1tirildvisszaemeliink; tetet es a kovetkezo korben nyitunk; tartjuk-a-tetet, majd a "",...","'~".=" korben kivarunk-emelunk; tartjuk atetet,majd a kovetkezo kivarunk es tartjuk a tetet; vegul tartjuk-a.tetet-es a kovetkezo be~objuk lapunkat, ~a ellenfelunk olyan Iapotskap, amellyel ....... 1<, .... "',"1<1. hatja azt a kezet, anure esetleg a felbloffot alapozta. Az igazi pusztan csak j6 jatekostol az kii16nb6zteti meg, hogy a fentiek kovetkezetesen a helyes megoldast valasztja ki.

13. fejezet

Emeles

Alaptetele alapjan nyerunk, ha ellenfeleink .....

'.lll>JIVU"V., ahogyan akkor jatszananak, ha tudnak, mi. •.•.••• emelunk,' barmilyen taktikai oka is legyen, azert LV" "'."'L.-.'-!J:\_,,,

kovessunk el hibat a PokerAlaptetele alapjan, hanem "'·.'LL"'~U.~'

'"' ... '"'.'"'., .. ~,.'" szamos indoka lehet, Ezek kozul tobbet is a korabbi fejezetekben, kulonfele a fejezetben ujra attekintjuk ezeket az okokat, es n,L""'""U"IJ'-,ll is foglalkozunk majd, Azt is kifejtjuk, hogy az eml~lt:.~i egesziti ki a Poker Alaptetelet,

..• Az emeles alapveto indokainak szamat hetre cs6kkentjiik.

hogy tobb penz keruljon a bankba, ha mienk a Iegerosebb kez hogy kiiizziik ellenfeleinket, ha mienk a legerosebb kez bloffkent vagy felbloffkent

hogy szabadlaphoz jussunk

hogy informaciohoz jussunk

a gyengebb kezek kitizese erdekeben, arnikor mienk masodik legerosebb kez

erosebb kezek kiuzese erdekeben, egy felkesz kez nyitasa UL ... U.·: ..• :··.··.·: •.

Nezznk vegig az egyes okokat sorban.

,",">'w''''''' elsodleges oka, hogy tobb penz keriilj6n a bankba, amikor .• '''-' ......... :.: .. ,.:. mienk a Iegerosebb kez. Vilagos, hogy a parti vegen szemben emelimk egy olyan lappal, amit erosebbnek 11W." ....... "'.

korabbi korokben mindig meg kell gondolni, erdemes-e cserebe azert, hogy meg egy vagy ket tet gyarapitsa a

8. fejezet, "A megtevesztes erteke'' es 15. fejezet, az, hogy egy korai korben az emeles mellett dontunk-e,

132

. Emeles

13·fejezet

nem emeliink, bogy tobb penz on a bankba

att61 fiigg, hogy mekkora a bank merete, es mennyire gondoljuk nak a kezunket,

Ironikus, hogy minel er6sebb a kezunk, annal tobb okunk van hogy egy korai korben ne emelji.ink. Amikor ugy gondoljuk, "'L"''-'L''''''L,,!, egy masik jatekos tetjet megadjak, de ha arra mi meg emelnenk, nak lapjukat; ugyanakkor ugy szamoljuk, bogy nem lenne LU"F.L .... 'L"L' banki eselyuk a tet tartasahoz, ha tudnak, mi van a keziinkben, nem szabad emelnunk, Lehetoseget kell adnunk nekik a hibazasra, esetben a tet tartasara. Azonban, ha va16ban megfelelo a banki az egyszeres tet tartasahoz - es leggyakrabban ez a helyzet - akkor

ntink kell, meg ha ahhoz is elegend6 banki esellyel rendelkeznek, megadjak a nyitast is es az emelest is. Ebben azesetben azert lunk, hogy dobjak be a lapjukat, de ha megis megadjak a tetet, Iegalabb tobb penz keriilt egy olyan bankba, amelyet legtobbszor nyeriink. Mindenkeppen emeljtink, ha arra szamitunk, hogy ".".lUllJ olyan ellenfelet, akinek az egyszeres tetet sem leone szabad tartania, megadja majd emelestmket is. Egy ilyen remenytelen esettol annyi penzt nyerhetunk, ameonyit csak lehet. Hasonlokeppen, ba Iimitalt jatekban egyetlen ellenfelunk marad, altalaban helyes emelni, ugy gondoljuk, mienk az erosebb kez, azert hogy az olyan 1.-""7 .. 1.-,,1 bedobassuk vele, amelyekkel behuzhatna a nyero lapot.

Ahogy egyre novekszik a bankba tett osszeg, egyre kevesbe fontos, bogy alcazzuk nagyon eros kezeinket, es sokkal, de fontosabb lesz, hogy minel tobb penz keruljon a bankba, Nagy eseten gyakran azert szurkolunk, bogy ellenfeleink bedobjak emelesunkre, hiszen valosziniileg elegend6 banki esellyel a tet tartasahoz. Mindazonaltal, akar abban remenykedunk, hogy

jak a lapjukat, akar abban, hogy tartjak a tetet, a bank merete leg tovabbra is ott tartja oket, bogy megnezzek meg a kovetkezc Ezert altalaban helyes emelni, amikor ugy gondoljuk, mienk a erosebb kez, es tobb penztjuttatunk a mar ugyis nagy bankba, meg is, ha ez a kezunk elarulasaval is jar.

_ meg akkor is, ha mar nem jon tobb lap - hogy tobbPleru~;.

Iegalabb ugyanannyi kertil egy tobbresztvevos bankba, ,.;." <'"

csak tartjuk a tetet, es ugyanakk:or elkeruljuk annale ko(*a~~1;~Wi.ii

az eredeti nyit6visszaemeIjen. Arra toreksziink, bogy 1l1I.'~U.LLW~'~';>'P" a tetet. Vagyis, emeles helyett tartjuk a tetet, hogy a, ~~~~ii~~;t;:

, utanunk kovetkezo egy vagy tobb ellenfeltol penzt S2

fel, hogy miutan az osszes lap kiosztasra kerult,

az elottunk nyito jatekos kezet meg tudjuk verni. Ha "LU"U, ... ~",:,;:,,~.

jatekos valoszintileg tartja a tetet, viszont ha ra is Ugyanakkor mogottunk ul meg ket jatekos, akikrol

megvertuk oketo Azt is tudjuk, hogy ba tartjuk a tetet, ok is tartani ha viszont emelunk, bedobjak a lapjukat. Ilyen helyzetben az abszolut rossz lepes. Csak tartanunk: szabad. A tartassal ket plusz . nyerhetunk a mogottunk tilo jatekosoktol, az emelessel ~edig ,legfel" . egyet, ha az eredeti nyit6 tartj a emelesunket - ami kor~ts~rr:

Sot, ilyenkor az emelesunk ket tetbe kerulhet, ha az er:detI nyito ",,",'''..,lll'_L, es mi bedobjuk a lapurikat; vagy harem tetbe, ha visszaemel, az avenel gyengebb lappal tartjuk a tetjet. Az is ket tetbe • ha az eredeti nyit6 tartja az emelestmket, s utana kiderul, az ove

kez, Egy parti vegi helyzetnek nem is kell ennyire szelsosegesnek hogy a helyes lepes az emeles nelkuli tartas legyen. Nezzuk

kezeket:

Hetlapos Stud
A ~. .~ ~ .. ~
•
• • • • •• •
• • •• • • •• ••
y V 9 9 L L
Nyit6 [atekos lapja 134

13·fejezet

. nyitot. Nyilvanvaloan nem akarjuk, hogy malsollc.i~~tiirts:ik:H'd~~t(;!t§ Bra a bank elvesztese .

~. .~ 2 •• ~ i •• ~
• • ••• • ••
• • •
. , ,. •• •• •• ••
9 9 g B 6 6
Sajat Iapunk az emeles celja ellenfeleink kitizese, valojaban

csorbitsuk eselyeiket, Tulajdonkeppen neha olyan eselyeiket, hogy remeljuk, inkabb tartjak a be Iapjukat, emelesunket kovetoen. Az esely csorbitasa azt jelenti, hogy csokkentjuk az illeto elnyerheto penzosszeget, a befektetett dollarjaira vetitve.

bankban 100 dollar van, es valaki 10 dollarral nyit, mi pedig ...

• a 10 dollart, akkor az utanunk kovetkezo jatekos 12:1-hez eselyhez Vagyis, az illeto jatekos remeli, hogy 120 dollart nyer a 10 uv~!anJi:> tartasaval, azaz 12 dollart minden egyes befektetett dollarja tegyuk fel, hogy emeljuk az eredeti nyito tetjet, ezaltal az kovetkezo jatekosnak 20 dollart kell megadnia. Most tehat 120 dol.helyett 130 dollar van a bankban, de az utanunk kovetkezo jatekosketszer mora osszeget kell befektetnie, azaz 20 dollart, hogy legyen a bank elnyeresere. Azemelessel az eselyeit csaknem a A~~"~"'·.7< - 120: 1 0 dollarrol 130:20 dollarra, vagyis 12: l-rol

Olyan helyzetet ideztiink elo, amelyben a Poker Alaptetele .. _' __ L

hibat kovethet el, akar tartja a tetet, akar bedobja a lapjat, azt szeretnenk, hogy jol jatsszon es bedobja Iapjat az "UJ.C""''''UJ..U>. - hiszen nines elegendo banki eselye a kettos tet tartasahoz - azzal "'''''"1[:;.IL. hogy nem emelunk, 6 helyesen megadja a tetet, majd Llt::llUL.L.a. lapot, es elviszi eloltink a bankot,

Utanunk kdvetkezd [atekos Iapja

Ha emelunk A,D vezetesii kor flosunkkel, a harmadik j valoszinuleg bedobja a Iapjat, es az eredeti nyit6 jatekos is bedobja kis sorat es nem fizet ki minket, Tehat az emelessel vagy mit, vagy maximum egy tetet nyerunk. Es mi van akkor, ha a jatekos visszaemel, amit meg is fog tenni, ha peldaul A,K vezetesti van, kulonosen, mivel tudja, hogy nalunk nem lehet a kor kiraly a harmadik jatekosnal van)? Az emelessel ket vagy harem veszitiink, mig ha megadtuk volna a tetet, csak egyet veszitettiink Tovabba, ha csak megadjuk a tetet, egy tetet nyerunk az kovetkezo jatekostol, amikor a is megadja. Igy pontosan annyit mint amennyit az emelessel nyertiink volna, ugyanakkor nem "'-VI~" .... "". tatunk semmit.

Altalaban nem szabad emelnnnk, hanem abban kell biznunk, mogottiink is tartjak a tetet olyankor, amikor nem jonnek tovabbi es a mi kezunk egyertelrmien erosebb, mint a mogottunk iiloke, de biztos, hogy eroseob, mint az eredeti nyitoe.

Azt azonban tartsuk eszben, hogy ha arra szamitunk, hogy tiink is tartjak a tetet, biztosnak keIllenniink abban, hogy a tile jatekostoka); megverjuk. Ha nemi esely van arra, hogy lyiknknekjobb a lapja a mienknel, de esetleg nem adja meg az ket, feltetlenul emelnunk kell, ha van nerni eselye, hogy megvertuk

emeles, mint eszkdz az ellenfel "".'lTn· .... ek esorbitasara

a fontos kerdesnek az illusztralasahoz vizsgaljunk meg egy otla-

draw pokerjatszmat, Leosztott flos van a keztmkben; az el6ttiink tilo ~""U'"''''''L''' semmije sines, a mogottunk levonek.ket parja van. A tegyuk fel, hogy pontosan ismerjuk mindket ellenfelunk fel azt is, hogy a tetek limitje 10 dollar, de valamikeppen

136

I3.jejezet

dollaros bank jott ossze, meg a licitalas kezdete elott, A kint levo L~"'V'"'''' figyelembe veve azt mondhatjuk, annak az eselye, hogy a ket parbol lesz meg a full, 9: l-hez, Maskepp fogalmazva, az utanunk kovetkezo jatekos atlagosan tiz esetbOl egyszer csinalhatja meg a legerosebb

A jobb oldalunkon lilo jatekos, akinel abszohit sernmi sines en, 1 . dollarral nyit, megprobalvan ellopni a nagy bankot. Tudjuk, hogy ez jatekos azonnal bedobja a Iapjat, ha mi emelunk, es meglehetosen . tosak vagyunk abban, hogy az utanunk kovetkezo jatekos is bedobja. Azonban, ha esak megadjuk a 10 dollart, az utanunk kovetkezo j szinten tartani fogja a tetet, Kovetkezeskeppen nyerhetiink 120 esetleg meg egy tovabbi tetet a vegen, ha megadjuk a licitet, viszont most emeltmk, nagy valoszinuseg szerint be kell ernunk a bankban 11 0 dollarral. Tartsuk a tetet vagy emeljunk?

A valasz, termeszetesen az, hogy emeljilnk. De gondolkozzunk kicsit logikusan. A ket parral rendelkezo ellenfel 9: l-hez aranyban telenebb. Ha tartjuk a tetet, 120 dollar lesz a bankban. Ez a jatekos, tartja a tetet, 12:1-hez eselyt kap a bankb61, ugyanakkor az ellene esely esak 9: l-hez, Tehat, ha tartjuk a tetet, es utanunk kovetkezve 0 tartja, helyesen jar el, hiszen jatekanak pozitiv hozama van. tiz esetb61 kilencszer 10 dollart, azaz osszesen 90 dollart veszit, ...,,,,,,,' ..... , viszont 120 dollart nyer, igy a tisztahaszna 30 dollar. Nyer a jatekon;

a Poker Alaptetele szerint, valahanyszor ellenfelunk nyer, az penzbe kerul.

Masreszt viszont, ha emelunk, es 20 dollart kell a ket parnak nia, ellenfelunk banki eselyet 120:10-hez dollarrol, vagyis 12:1 aranyrol 130:20-hoz dollarra, vagyis 6%:1-hez aranyra csokkenttuk Mivel a ket par 9:1-hez aranyban eselytelenebb, es most a bank 6%: l-hez eselyt kinal, az emelesunkkel elertnk, hogy ellenfelunk cselekszik helyesen, ha bedobja a ket parral a lapjat, Ha pedig jatszik es va16ban bedobja, mi is jobban jarunk - ahogy rogton fogjuk - mintha hibasan, a tet tartasahoz megfelelo eselyt kinalva j . szottunk voIna. Viszont, akkor jarunk a legjobban, ha a ket parral delkezo jatekos jatszik hibasan, es megadja emelesnnket, mivel az ellenfel hibazik, akkor mi nyerunk.Azemeles hatasara tehat mar

kap megfelelo eselyeket, ahhoz hogytartsa a tetet, Ennek a

az a furcsasaga, hogy bar azert emeltnnk, hogy kitizzuk a ket part, azert szurkolunk, hogy megadja emelesunket.

A fenti gondolatmenet bizonyftasara nezzuk meg, mi keznel, ha:

1. Tartjuk a tetet, es utanunk a ket par is tartja.

2. Emelunk, es a ket par bedobja a Iapjat,

3. Emelunk, es a ket par tartja.

Ha tartjuk a tetet, es a ket par is tartja, tiz kezbol kilencszer-mi Feltetelezve, hogy kivarunk a csere utan, es nem fizetjuk.ki abban az egy esetben, amikor fullt csinal, kileneszer nyerunk

dollart (a bankban leVQ 110 dollart - a sajat 10 dollaros licitnnket nem - plusz a ket par 10 dollaros tetjet), azaz osszesen 1.080 dollart, veszitiink 10 dollart. A tiszta hasznunk 1.070 dollar.

Ha emelunk, es a ket par bedobja a Iapjat, mind a tiz keznel mi s ez partinkenti llO dollarral osszesen 1.100 dollart ad. 30 doltab bet nyertmk, mint ha tartottuk voIna a tetet, es a ket par is tarvolna.

Ha emelnnk, es a ket par megadja, kilencszer nyerunk 130 a bankban levo 110 dollart, plusz a ket parral rendelkezo ·"t"!Ir"<"U

at, amivel az ernelt tetet tartotta), osszesen 1.170 doll art, .

veszitiink 20 dollart, vagyis a tiszta haszon 1.150 dollar. Igy nyerunk tobbet, mint ha megadjuk a tetet es a ket par __ '''"",,0'0'·

valamint 50 dollarral nyertmk tobbet annal, mint ··.·""·.H.." .. y",:::·o'. U,",UUll\., es ellenfeltink bedobja a lapjat,

Az 1.1 00 dollaros profitot normakent tekintve (miveI ez esetbel1/ helyesen jatszunk) elmondhatjuk, hogy tiz parti ~'"LL·~.''':''' avagy partinkent 3 dollart veszftunk, ha hibasan jatszunk, .:

a tetet; es tiz parti titan 50 dollart, avagy partinkent _'.~11'<=: .. ..

ha az ellenfeltink jatszik hibasan es tartja "'UJ.".l"'"cu""Y!

egyszer megismetelve, ha azert emelunk, "'-V"V'~"" celunk tulajdonkeppen ellenfeleink OV<'7"','11 ha bedobjak a lapjukat, de neha mar annyira

hogy azert szurkolunk, hogy HJ."'l5<L'J.J""""Yf;'+!

jatekokban kontrollalhatjuk Emiatt gyakran kerultink \JLU."'.lJJl'I., hogy emelesunket megadjak, (J\J."~~l5'::;'+":t:>

a tetet, akkor inkabb azt szeretnenk, nnn",..·np(

138

13.fejezet

140

Termeszetesen helyes csak megaclni a tetet - ahogyan a 3. fej ben a limit nelkuli hold 'em partiban tettem - amikor tudjuk, hogy feltink be fogja dobni a lapjat ha emelunk, de hibat kovetne el, ha 6 tartans a tetet, amennyiben ismerne lapjainkat. Minden Iehetoseget akarunk acini ellenfelunknek ahhoz, hogy hibazhasson, hiszen az 0 ja nekunk nyereseg, meg akkor is, ha tortenetesen szerencseje van, pont amiatt a Mba miatt nyer meg egy partit. A pokerben, mint V-''''_'J olyan eszjatekban, ahol a szerencsenek is szerepe van, nem az hatarozza meg a jatekmodot. Vagyis, egy jatekmod erteket nem hetjiik meg abbol, hogy egy egyedi esetben hogyan mtiko

A backgammonnal peldaul elkepzelheto, hogy egy jatekos hibazik, akar hibak sorozatat koveti el, es olyan remenytelen helyzetbe amibol csak egy dupla hatos dobassal keveredhet ki. A dupla hatos esely 35:1-hez. Amennyiben a remenytelen jatekosnak megis megdobnia a dupla hatost, es ezzeI 0 nyer, nem mondhatjuk r6la, helyesen jatszott, mint ahogy arrol az illetor61 sem mondhatjuk ezt,

a ruletten a 20-as szarnra teszi fel a penzet, es tortenetesen a 20-as jon ki. Mindket jatekos csak igen-igen szerencses volt.

Osszegezve ezt a szakaszt, amikor emelesunk celja V'''~''.L'''.vU_L'' kiuzese, valojaban az eselyeiket csorbitjuk. Tehat csak akkor legerosebbnek tartott kezunkkel, ha ellenfeleink kelloen j6 esellyel delkeznek az egyszeres tet tartasara, vagy pedig ba ugy veljtik, lesz ellenfelunk, aki megadja a dupla tetet is, annak ellenere, hogy meg egyszeres tetet sem kellene tartania.

ellen, aki szuper-nehez bedobasokra kepes. Minel annal val6sziniibb, hogy meg fogja adni emelesunket, hif,m,,,i·': is a lapja. A szintiszta bloff emelesek inkabb a limit nelkuli j b szerephez. Sot, nehany vilagklasszis limit nelkuli jatek~)~Y*'.·······

az 1982-es p6ker bajnok, Jack Straus - sikeres bloff eme16seila;ol Azonban maga a teny, hogy a bloff emelesek fontosabp. jutnak a limit nelkuli, mint a limitalt jatekokban, nem jele~ti hogy alkalmazasa kevesbe nehez vagy trukkos; mindossze sokkal keriil, ha rosszul hasznaljak. (Lasd a 18. es 19. fejezetet, a bloff .......... " .... n.. es altalaban a bl6:ff6k tovabbi targyalasahoz.)

A felbloff emeles a j6 pokerjatekos fegyvertaranak jelentosebb, es hasznalt eszkoze, A szintiszta bloffhoz hason16an, a felbloff is abban a remenyben alkalmazzuk, hogy azonnal megnyerjuka Viszont a szintiszta bloffel ellentetben, mindig olyankor, amikor ..

tovabbi lapok j6nnek, es olyan kezzel, amely meg javulhat, vagyisc.

az eselye, hogy behuzzuk a nyerot es megnyerjiik a bankot, amikor

tetiinket. . . .

'.-""--J-_-

Ahogy az elozo fejezetben lattuk, a felbloff emeles

xiexezes lebet egy esetleg szinten felbloffolo jatekos ellen. ru'H....._.J~ ...... "'netsezes felbloffolere raemelunk, altalaban el kell dobnia .L"'~''-!'''''';~h'·' Amikor megadja az emelesunket, meglehetosen biztosak 1elJlC::D:IJ:lliU.' hogy va16ban az a keze, amit erzekeltet, Tehat, a. L~""''''''''I.Un.. kulon elonye, bogy informaciohoz jutottunk

tarthat attol, hogynekiink van az erosebbI ~c::Z:ilJlI(,'J~s,J:qy, korben, szabadlaphQzjuttatvabell1ltinket·· Igy, meg ha nem is .s lke:roJIJ;le::f;lle,rrlfiIl,1<:· >~~f;llSQQ,1~~&~*:'5:.!=l.+JlJ1ll;%:1!::'.%:l< Ll"I.'~''':''.1. - vagyis ebben azese:tl:!t;.Il;,\~:l!:,.;llC'g];;~JJ-~J;1f1 vegyukra+

Emeles bldffkent vagy felblOffkent

Szintiszta bloffkent olyan kezzel emelni, amelynek, ha megadjak a nines eselye a nyeresre tnikkos jatekmod; till kockazatos ahhoz, gyakran probalkozzunk vele. Altalaban csak akkor alkalmazzuk, mar tovabbi lapok nem jonnek, gyakran olyankor, amikor nemjott

az a kez, amit remeltunk, de megprobaljuk meggyozni az "'H'~ill."'l"'· hogy sikeriilt. Feltehetoleg ellenfeli.inknek megfelelo keze van hogy licitaljon, es vonakodik majd bedobni a lapjat, amikor Limitalt jatekokban szintiszta bloffkent emelni csak nagyon eros ellen sikerulhet kello gyakorisaggal ahhoz, hogy hasznot hozzon,

13·fejezet

Emeles szabadlaphoz jutasert

a gyengebb kez, es igenybe vehette megis sokkal jovedelmezobbnek H".',"',·",,~ es Iicital a .9 megerkezesekor, mivel rendelkezo ellenfel kockaztathatta volna

Ahogy epp az elozoekben emlftettiik, amennyiben megadjak a emelesunket, esetleg lehetoseget kaphatunk arra, hogy szabadlaphoz sunk a kovetkezo korben. Viszont, ha kifejezetten azert emelunk, szabadlapot kapjunk, ket dolgot kell megfontolnunk - milyen nozrciooai jatszunk, es mi az emeles ara.

Ahhoz, hogy szabadlaphoz jus sunk, nekunk kell utoljara nunk, mivel ha nem mi vagyunk a sor vegen es kivarunk, akkor tatjuk gyengesegunket. Ha iil mogottunk valaki a mienknel kezzel, akkor 6 feltehetoen nyitni fog, ezzel meghiusitja szabadlapra. Hold 'em-ben mindig biztosak lehetnnk a IJULCl"l'UJ.ll'.UCl.l mivel az vegig rogzitett a parti soran, de peldaul hetlapos stud es eseteben gyakran az egyik kort61 a masikig sines garaneia arra, hogy jovunk utolsonak, Hetlapos stud-ban peldaul, a mogottunk iilo j egy magas kirallyal inditja a lieitet, de a kovetkezo korben vagy az ttink ula jatekos, vagy akar mi magunk, kifogunk egy aszt. Most kell kezdeniink, amit bizonyara szivesen elkerultunk voIna, ha mindig szabadlapra hajtunk. Tehat, ha ketseges, hogy a kovetkezo ben mienk Iesz az utolso pozici6, akkor a szabadlaphoz jutasert emeles feleslegesen viszi a penzunket, amennyiben ugy alakul, vegul megsem mi Ieszunk az utolsok,

Ez utobbi kerdes pedig elvezet a masodik megfontoland6 UV.1V!,;,UV' amikor azert gondolunk az emelesre, hogy szabadlaphoz Nevezetesen ahhoz, hogy a szabadlap egyaltalan nem "szabad", adjak ingyen. Az emelestmk araba keriil. Tehat, ha nines en mas okunk emelesre, esak akkor jatsszunk igy, ha az emeles ara most kevesebb, amennyibe a kovetkezo korben egy tet keriil. 10-20 dollaros hold jatekban, peldaul, ahol a tet a negyedik utcan megduplazodik, a flop esetleg emelhetunk 10 dollarral, ha igy elkeriiljillc, hogy a kovetkezo ben 20 dollarert tartsuk a tetet,

Termeszetesen nem keIl igenybe venntmk a szabadlap Bizonyara nem elnenk vele, ha kifognank azt a lapot, amelyikkel

van a keziink. Akkor sem tennenk, ha olyan lapot fognank ki, ugy tiinik, hogy megvan a kezunk. Peldaul, az elozo ket fejezetben letesen megtargyaltuk azt a kezet, amikor valakinel fekete hetes par

es a .n.B.91atszik. Jatekosunk ezzel a kezzel valoszintileg tudta,

Megis vannak esetek, amikor kevesebbe kerul, ha az emeless~{~fu: informaciohoz jutunk, mint ha nem kesztettuk volna el1enfeliUik.~1 elarulasara. Az ilyen esetek altalaban parbajhelyzetekben fordul11~

es esak a korai licitkorokben, Tovabba, ehhez kell egy olyanellenfel, az emelesunkre adott valaszaval valoszimileg elarulja, mil~rp."~g.2:e Ellenkezo esetben emelesunkkel teves informaciokhoz is jut1:l.itW~;,t Mit tudhatunk meg, ha emelunk? Nos, ha ellenfelunk tl1eg8.~Je;i UVO.,£.ilJlU''-'" j6 keze van. Ha visszaemel, valoszimileg nagy on j9k~ze •. (Ezert ne emeljtink informacioszerzes celjabol, ha ellenfelurik:fel... visszaemelesre kepes jatekos.) Ha ellenfelunk bedobja a lapjat,ez rmeszetesen a gyengeseget jelzi, es mi vihetjiik el a penzt, Az aCl!)SZlerZI~S celjabol alkalmazott emeles tovabbi elonye, ~~t~,l;·('1'{"rc7. lenfeltink egy marginalis.kezet is bedobhat, amit nem kellett v:, H"~'"~(:/:," Ha informacicszerzes celjabol fektettink be egy korai Vl·~~""·".,u.'''', tessziik, hogy a kesobbiekben penzt sporoljunk - hetlapos stud-ban a negyedik utcan csak tartjuk a harem tovabbi tet.tartasaval, csupan azert,hogy~ble~1~h~1~~.~~~~jR'

hh~ .. ,,;'h ... 1r mar a jatek kezdetetol nem volt semmi V''':;'.lY4~,~··.

utcan emelunk, es ezt ellenfeliink tartja hogy tekintelyes erovel allunk szemben. Sajat .. " ·~·"':O''''''':>,' eldonthetjuk, erdemes-e, es ha igen, akkor "~"'''f,''''!:6

a partit.

Mondjuk hetlapos stud-ban a negyedik u.W'Ll.LL:'."E'J"':,

egy lathato kilences par ellen. UU"Ul,vlt,l,!L hogy ellenfelunknek harom xnencese X< Egy tetet kockaztatva (az emelesunket), "~~~',:.\,~.Y~

142

13·fejezet

tunk meg, amelyeket amugy az otodik utcan, a hatcdik utcan es a megadtunk volna. A megtakaritasunk meg nagyobb, ha a negyedik utan a tet megduplazodik, A 10 dollaros korben tett probank harem dollaros tetet sp6rolt meg nekiink.

Mindazonaltal, a csupan informacioszerzes celjabol torteno nehez iigy. Peldaul, ha az a nyitott kilences par csak megadja emelesunket, lehetunk-e biztosak benne, hogy nines harem "'U'~H"''''''''' igy meg mindig nem egyertelrmi, mit tegyunk a kovetkezo korben. ajanlatos altalaban mas celokra tartogatni az emeleseinket, es ~_''''.'j informaciohoz jussunk: is ellenfeleink valaszaibol, tekintsuk azt tovabbi elonynek.

lLI. ...... " az erdsebb kezek kifizese egy felkesz kez nyit

Emeles a rosszabb kezek kifizese erdekeben, amikor a mienk esetleg a masodik Iegerosebb

[uk, hetlapos stud-ban az otodik utcan van ket

tilo jatekos egyertelrnfien flosre varva nyit. <=.VLLUU" .. nehanyan a mienknel magasabb parral. hogy emelunk, ha ugy veljuk, inkabb mintsem megadjanak egy ketszeres tetet. Amennymei

es csak ketten maradunk a partiban, mi lesziink az kez ellen, es ha az illeto jatekosnak nem jon be a vegrehajtott emelesunkkel bebiztositottuk a bankoL .

licitalo azt varta, hogy legalabb ketten tartsak a tetet UJ.UJ.VL..,'U~}_"F·,.·' eselyeket kapjon a sajat tetjehez, Azzal, hogy emeltiink, UYJ""'''''" lepesse valt, mivel nem terul meg kellokeppen a betektetese. UU'UU\,VL, ha az utanunk kovetkezo jatekosok emelesunk utan ..• ' a lapjukat, ok is hibaznak, hiszen erosebb kezuk van, mint a ll1.i~~.', ...••.. ·. Masreszt, ha gyanitjuk, hogy utanunk az egyik vagy akar lIli1:l.~~tiim>i' b par megadja emelestmket, nemcsak emelnunk nem szabad;·,4~,·i·iJ

az eredeti tetet sem celszeni megadnunk, mivel ket helyen marldl(~~( es esetleg egy hannadikon is ugyanez varhat rank. Ez a kisserit~~." egyike azoknak, amikor vagy az emeles vagy a lap bedobasa.ai,'

prnmT1''''''Tl Tipikusan az az eset, amikor a tet tartasa hiba volna, , , .

A bankban leva osszeg nagysagatol es a sajat, valamint """"lH"v.JLll' kezeinek megitelesetol fuggoen helyes lepes lehet, ha masodik erosebbnek itelt kezunkkel emelunk, ha ily medon megszabadulhatunk: hannadik, negyedik es otodik legerosebb kezektol. Ennek ajatekmodnal az okarol mar egy korabbi fejezetben szo esett. Peldaul, ha a .. ",.L< .. 'JU<.IJ 50 szazalek az eselye a bank elnyeresere, nekiink 30 szazalek van, es meg ket masik jatekosnak egyarant 10-10 szazalek, javithatjuk eselyunket, ha a ket Iegrosszabb kezet emeles reven ,-,~!:-~.,,, Ilyenkor a legerosebb keznek 60 szazalek lehet a nyeresi eselye, de sajat eselyunket 40 szazalekra tornasztuk fel. Hetlapos stud-ban ket kiralyunk van egy esetleges ket kis par ellen. Az utanunk vn"",tt'",q, ket j a tekos ugy ninik, sorra var, Kiuzesukkel szinte biztosan nyerunk, kiralyos ket parra javul kezunk, es esetleg nyerhetnnk, ha kidertil, a bennmaradt egyetlen ellenfeliinknek csak egy parja volt es flosre Ha viszont a sorra varo jatekosok bennmaradnak, kikaphatunk ket parunkkal, ha a kett6 kozul az egyik sor osszejon.

l£A ...... ,,~ a bedobassal vagy a tartassal szemben

144

, emeles gyakran jobb altemativa a lap bedobasanal, UUJ",,-,,,,.u~!:7':.,~ lehetoseg kozul a Iegrosszabb a tet tartasa lehet. elo ilyen helyzetek, amikor tobb jatekos is erdekelt A"',.,..5 ..... "'.

ha ket tizessel emelunk olyankor, amikor es sikerul kitizni az erosebb kezeket, hosszu Amikor azonban nem akarunk ezzel a jatekkal

tartani nem lehet jovedelmezo, mivel

Hasonlokeppen, ahogy mar emlitettuk, a b kezzel is helyes lehet emelni, ha a harmadik, negyedik es ottidik

13.jejezet

azokat, akik sorra es/vagy flosre varnak, Viszont, ha tudjuk, hogy jatekosok az emelesunkre nem szallnak ki, hirtelen a tetet sem eri tartanunk. Nem csupan annak van jo eselye, hogy maris megvert a nyit6, de gyakran meg az utanunk kovetkezo varakozok egyike is minket. Amikor nem tudunk a varakozoktol emelessel '''\.'E5".~alj'<Lu.' ...... .u akkor olyan sok m6don veszithetiink, hogy a legjobb alternativa, bedobjuk a lapunkat.

Mondjuk, otlapos draw jatekban ket harmasunk es kef lrPt-~p";;n van a csere elott. Ellenfeleink olyanok, hogy kozepes meretii beszallnak a partiba. Ha meg akarjuk jatszani ezt a kezet, emelnunk hogy kiiizztik a kozepes meretti parokat. Ebben az esetben nem feleink eselyeinek csokkentese a celunk, hiszen annyira nem tudjuk csokkenteni az eselyeiket, amennyire a kezunk indokolna. csak ki akarjuk szoritani 6ket a partib6l. Ha bennmaradnak, nil felekeppen veszithetiink, mivel barmelyik ket par megver minket, nem csinaljuk meg szerencses medon a fullt, amely ellen az esely 11:. hez, Ezert, ha barmilyen okb61 ugy dontunk, hogy nem emelunk,

ha azt gondoljuk, az emelessel nem tudjuk kiiizni a kozepes parokkal rendelkez6 ellenfeleket, akkor csak az az alternativank hogy bedobjuk ket apro parunkat, Egyszenien tul kicsi eselyunk ezekkel a lapokkal egy tobbresztvevos bankot megnyerni ahhoz, erdemes legyen tartani a tetet, Ilyenkor vagy emelnunk kell, vagy ni a Iapot.

Mint arrol korabban mar sz6 esert, egy esetleges felbloff ellen okbol is jobb emelnunk, mint tartani a tetet, ha a kezlink tul eros hogy bedobjuk. Kulonbozo okok is sz6lnak az emeles Iranyithatjuk a partit. Elofordulhat, hogy azonnal megnyerjlik a Szabadlaphoz juthatunk a kovetkezo korben, ha kell. LYu'E5"' .... al..l<uy

juk, hogy ellenfeltmk olcs6njusson olyan laphoz, amellyel megver

ket, ha felbloffolt. Emelesunk alcazhatja is kezunket, tehat j6 nyerhetiink olyankor is, amikor egy szamunkra ertektelen, de ijeszto jon. Egy esetleges felbloff ellen annyival jobb emelni, mint tartani a (kiveve az elozo fejezet vegen leirt harem helyzetben), hogy ha tudunk emelni, akkor altalaban jobb bedobni a lapot.

Gyakran a felbloff emeles javasolt meg akkor is, ha a tet "''''):.01..1a. egyertelmiien nem kifizetodo. Mondjuk, negy-flosunk van, es egy . jon meg. Tudjuk, hogy a flosunk elleni esely 4:1-hez, es "'U'_H.L'~HU

"-::"':-.-,:.:":'_:':':-:

dollart tesz a 40 dollaros bankba. Vagyis, ezzel 3: 1 aran)'ll€::s~lY!;Jq#~Lt •.•.. zamunkra egy 4: 1 aranyu probata. Rendszerint nem tartha.tjuka,.Jet~t;> ' ez negativ hozamot Iger, hacsak nem vagyunk szinte teljesen.p~:p7 abban, hogy a vegen dupla tetet nyernnk, ha bejou a flosi.i~.

egyforma helyzetben atlagosan csak 20-szor nyerunk, es 89-~~qr Ez annyit jelent,hogy 20 alkalommal nyerunk 6Odol1<¥t, osszesen.J.200 dollart, es 80 alkalommal veszitunk 20 dollart,t~Mt 1.600 dollart, A netto vesztesegunk 400 dollar lesz, avagy ._"_.l_-'._+ 4 dollar. igy tehata dentes egyertelmti. Az ilyen teteket tarto L<;;iAV;:'<.IA orok vesztesek.

Termeszetesen, ha bedobjuk a lapot, nem veszitunk semmit, csaka korokben betett tetjeinket, De tegylik fel, hogy ugy Iteljuk meg, .~""U'-""HU.u,- keze sem tulzottan eros - mondjuk, csak egyetlen parja van

arra szamitunk, hogy emelesunkre 25 szazalek esellyel azonnal . a lapjat. Ilyenkor, bar a tet megadasanak varhato UY<C<Ul,!g..

, a felbloff emeles jovedelmezo jatekmodda valik, UL.'~'U'J" 100 atlagos pam eseten, a vegso tetek figyelmen kiviil

l~"'U.L'-'LL''''''' 25-szor bedobja lapjat, mi pedig esetenkent 60 '-'VoL.'LU..

igy el, osszesen 1.500 dollart, 75-szor tartja tetunket, seteknek az egyotodeben megcsinaljuk a flost, s ezzel n"lpO·""T'1ll

15 alkalommal 80 dollart nyerttnk (a bankban leva 60 .. '.. .'

ellenfeltinknek az emelestinkre adott 20 dollaros tetjet), eZ.ii

1.200 dollar. A fennmarado 60 alkalommal 40 dollart .. ' .....'

20 dollarunkat es20 dollaros emelestmket), tehat a teil', • .u~.'_u~',., 2.400 dollar. Vagyis 100 parti utan atlagosan 2.700 (1.500 dollart plusz 1.200 dollart), es 2.400 dollart V",,,.~lU1J

az atlagos tiszta profitunk 300 dollar, a varhato hozam rparnnkent, A kulonbseg a helytelen tartas es a helyes a partinkenti 4 dollaros veszteseg atfordult 3 ~V.L'''''''~~';'.L~

Sot, ha beleszamitanank az utolso korben nu,OoT'h",tii,.·T",

a flost, varhato hozamunk meg magasacnss

iMa1tem(ltikailag a felbloff emeles egeszen odaig jovedelmezo esetbiil negynel tobbszor bedobja lapjat,

146

13. fejezet

Osszefoglalas

14: fejezet

n

Egyes jatekosok 6dzkodnak az emelestol, kulonosen az olyan ben, mint amilyeneket legutoljara emlitettiink. Ennek ellenere, az nem Iehet arzenalunk ritkan alkalmazott fegyvere. Akar azert, hogy penzt juttassunk a bankba, akar azert, hogy kitizzunk jatekosokat, felbloffkent, akar barmely mas okbol, nem szabad haboznunk, emeljunk-e, ha strategiai, anyagi vagy matematikai megfontolasok kovetelik, Tovabba, az emeles gyakran jobb alternativa Iehet a OelGOfJaS nal, mikozben a tet tartasa lenne a legrosszabb. Szamos atlagos szamara nehezen hiheto ez a koncepcio, megis, ahogy lattuk, lanul igaz. Megerositi azt a mondast, hogy aki csak tart a p6kerben, veszit a pokerben.'

Kivaras-Emeles

V<UU~-''''UJ'''''''''' is es a fekezes is olyan ''''J..lJ.''L'''~~'' csapdaba csalasa, hogy tobb penzt m6dszer nem azonos. Kivaras-emeles

a szandekkal, hogy kesobb ugyanabban a egyik ellenfel nyit. A fekezes, amirol reszretesenoen . Irunk, azt jelenti, hogy oly m6don jatsszuk ·~A~'~.'C,"'."..

. abb61 ellenfeleink ne is sejtsek, mennyire eros. Ez J.U"'''''''.TU

abban, hogy kivarunk, majd eppen csak tartjuk nyit6 . de jelentheti az elottunk nyito jatekos tetjenek IH1:'1'Oa'Ua'" megtevesztjuk ellenfeleinket; egy darabig meg

tartani oket azert, hogy kesobb mi hogy a fekezeshez j6val erosebb kezre van o .... , .. wv,_, • .",. amilyennel kivarunk-emeltmk, A kivaras-emelessel kifizni, esetleg azonnal meg is lehet nyemi a bankot, mig !eJ<,ezes~·,.:" szabadlapot, vagy egy viszonylag olcso lapot engedunk

aras-emeles etika] a '

amator pokerjatekosok nemileg elftelendonek tartjak. a V elemenyuk szerint fondorlatos, felrevezeto 16pes,es U ...... "J.LO"" tartjak. Nos, a kivaras-emeles va16ban fondorlatos de a P6ker Alaptetele szerint pontosan akarunk lenni egy pokerjatszmaban. Ennek egyik m6dja a kivaras, a kesobbi ertelemben a kivaras-emeles es a tekezes

erosnek ttmtetjuk fel gyenge kezunket - megengedett a kivaras-emeles es a f"Plt·P7f.·"

annyival szegenyebbe valna, mintha a .

megengedett. Valojaban ez a ketfajta I'" .• ""'J.J.LV.

es egy j6 jatekosnak mindkettohoz hatekony fegyver. Egyszeriien csak .

5 "A caller in poker is a loser in poker". A fordit6 megjegyzese.

148

14·fejezet

04"'--"' ... a .. "' ....... '" es a p~zici6

,_

a pokerjatekos a mtiveszetet gyakorolja. Ha nem engednenk a emelest otthoni p6kerpartikban, az olyan lenne, mintha mondjuk, engednenk a fociban vagy a kezilabdaban, hogy az egyik jatekos

gye a Iabdat a masiktol es elfusson vele, vagy annak passzolja a akinek akarja, A kivaras-emeles nelkul a pokerstrategia jelentos elvesz, pedig - a penznyerestol eltekintve - ez adja a jatek 61 J6magam sokkal inkabb hajIand6 vagyok gratulalni ellenfelemnek, egy kivaras-emelessel csapdaba csalt, mint amikor azonnal tart egy amelyet nem kellett volna tartania, majd behuzza ellenem a nyerot, Es a kivaras-emeles sikereert haragszom is valakire, csakis sajat magamr haragudhatok, ha besetaltam a csapdaba.

A kivaras-emeles szukseges feltetelei

Ket feltetelnek kell teljesulnie a penzert tortenfi kivaras-emeleshez vagyis, amikor arra szamitunk, hogy egy rosszabb kez esetleg tartja emelestmket. Eloszor is, ugy kell gondolnunk, hogy mienk a kez, de annyira nem eros, hogy celszeni lenne vele fekezni, ,"""OL~V'U."'''' pedig, egeszen biztosnak kellienniink abban, hogy az utanunk In'""pfVP7 jatekosok valamelyike licitalni fog, ha mi kivarunk. Mondjuk, "", ...... f.Jv. studnal a negyedik utcan valaki a kovetkezo kezzel nyit

es az alabbi lappal

i •• i '.' .,

., ,. 6 6

10 •• ID • • •

••

'.' tJ' .~

ha kelloen biztosak vagyunk abban, hOJ?::I':~i~d .. amlWC.i~tW~~i;.?;~~4,.< jatekos licitalni fog.

Ez a masodik feltetel - vagyis, hogy valaki ucrtamnar

v;"",rl-!'Tnv - igen fontos. Ha kivaras-emelesre n."",£.u ...... ll."Io.,., .i, "'~'+'y+'komoly, kettos hibat kovethetunk el, ha

nyit. Szabadlaphoz juttatjuk azokat az euenretexet;

lapjukat a.mi nyitasunkra, ezen kivul elveszitiink tartottak voIna. Szoval Iegyunk nagyon biztosak bejon a kivaras-emeles, mielott megprobalkoznank veie: .. ··.::.;7i·:.':'/

kivaras-emelest akkor tervezzuk alkalmazni, amikor benn van a bankban, figyelembe kell venniink annak a

a poziciojat, aki szerintiink nyitni fog, mivel jelentos meg, milyen kezzel alkalmazzuk a kivaras-emelest. utcan rejtett kiralyos ket part sikeriilt osszehoznunk, erzekelteto jatekos a jobb oldalunkon til. A kiralyos

j6 kez, de nem kulonleges, es szeretnenk mindenki mast n.>L"f<.~J.Lfe:>.' .•. · a tobbi jatekosnak ne sikeruljon behuzni ellenunk valami azutan amikor ellenfelunk a damakkal nyit, emeliink.

tobbi jatekost kettos tet, vagyis az eredeti tet es a kozvetlen megadasara kenyszeritjuk, es szinte biztosan mindannyian a Iapjukat. Nektink nem gond, ha a jatekos a.damakkal megad~ emelesunket, hiszen vele szemben mi vagyunk arfavoritok; De,:ha '.

. a, az is nagyszerti, Most pedig nezzuk mi lesz, haa damakat er:z:ell:eitetO'jatekos'neIIl.S hanem a bal oldalunkon ul. Eb

elegendo banki eselyt kapunk a tet tartasahoz, Most az otodik utcan gunk egy kiralyt, amivel kiralyos ket parunk lesz. Ilyenkor kivarhatunk

Tetelezziik fel, hogy a kiralyos ket 1-'"", ...... ,-,);)

kiralyunk jon ossze. Most mar

150

14.fejezet

ket parral voltunk, es keziink elviseli, ha tobben tartjak a tetet, kiralyos ket parral alkalrnazott strategia ellenkezojet kell U,"".£.!w,!uun, Ha a potencialisan nyit6 jatekos a jobb oldalunkon til, nekiink kell talnunk, es miutan rnindenki rnegadja, remeljuk, hogy az illeto emel, s ezzel a tobbiek az egyszeres tetet ketszer adjak meg joval nagyobb a valoszimisege, mint hogy egyszerre megadjak a tetet)." Masfelol viszont, ha tolunk balra iiI a potencialisan nyito . akkor kivarunk a harem kirallyal, es miutan az illet6 jatekos nyitott rnindenki megadta a tetet, rni emeltmk, Ilyenkor is azt varjuk feleinktol, hogy az egyszeres tetet ketszer adjak meg, ne pedig a tetet egyszer.

Osszegezve, az, hogy nyitunk-e vagy kivarunk-emelunk, kezunknek a tobbi kezhez viszonyitott erosseget61, masreszt annak jatekosnak a poziciojatol fugg, akitol a nyitast illetve emelest miutan mi kivartunk iIletve nyitottunk. Hetlapos stud-ban, egeszen kezekkel, mint pl. kiralyos vagy aszos ket par, megprobaljuk elemi, ellenfeleinknek kettos tetet kelljen tartaniuk, mivel szeretnenk aket a partibol, Nagyon eros kez eseten - peldaul harom kirallyal harom asszal=- ugy jatszunk, hogy osztonozzuk ellenfeleinket egy szeres tet megadasara; ezutan szembesitjuk 6ket azzal a tennyel, egy ujabb egyszeres tetet kell megadniuk. Ebben az esetben azt sem juk, ha bennmaradnak a partiban, hiszen a mi kezunkjoval eselyesebb ovekkel szemben.

a favoritok, igy is emeltuk licitkorokbol a bankban leva doglott perlzb1o]

zesedes is a mienk, Idonkent alkalmazhatjuk a kivaras-emelest

egy negy-flossel, ha sokan vannak a valaki visszaemeL Ilyenkor kelloen j6 eselyhez

jon nehany lap. Ezt a rii6dszert altalaban ,-,,,,,.,,_.,,,,,",,

ha a potencialis nyit6 jatekos kozvetlenul . jatekos tartja a tetet, mielott raebredne, hogy mi elllel)ll}\t akarunk kiiizni jatekosokat, mivel megfelelo az emelesunkhoz.

1. Kezunk ereje.

Az utanunk kovetkezo jatekosok koznl nyit-e valaki, kivarunk?

3. A potencialis nyit6 jatekos pozicioja.

olyan kezzel kivarunk-emelunk, amivel ritkitani akkor azt szeretnenk, hogy a potencialisan elsokent ~J"~,,,,,:"':',::/,, elottunk uljon, s igy a tobbiek kenytelenek legyenek kettos tetc~t',,,,,,,,<s, ahhoz, hogy jatekban maradhassanak. Nagyon eros kezzel

felkesz kez eseten azt.akarjuk, hogy a PU1Lt;1l'vl<l.U""'U jatekos mogottunk nljon,igy a tobbiek esetleg mf~gadJak'alZqJ egyszeres tetjet, majd utana a mi emelesunket is tar1tah1:U

Kivaras-emeles a masodik Iegerfisebb kezzel

Bar altalaban azert szoktuk a kivaras-emelest alkalmazni, mert veljuk, a mienk a legerosebb kez, gyakran a masodik legerosebb eseten is helyes ez a lepes, ha ezzel kiiizziik ellenfeleinket. ruaV~,l' megegyezik az altalunk masodik legerosebbnek velt kezzel emeles alapelvevel, abogy azt a 9. es a 13. fejezetben elmagyaraztuk,

a va16sziniileg Iegerosebb kez kozvetlenul elottunk van, kivarhatun megvarjuk, mig nyit, majd emeltmk, bogy az 6sszes tobbi jatekos bedobja a lapjat, mints em megadja a kettos tetet, Bar lehet, hogy nem

6 Ez a helyzet akkor fordul ela, amikor csak tartjuk az emelest. Gyakran jobb, ha raemelunk,

klvaras-emelesnek a jatszma vegen, parbaj helyzetben

152

15. fejezet

azt az elozo fejezetben Iattuk, a jatszunk meg egy kezet, azzal a i)L.."'lll,.L·"AI'>..CLh Tvn,,-n.·n kes6bb emeljunk. Ezzel a taktikaval "1N"1-'L~"J.Bc' a bankot. De legalabbis

szamat egyre vagy kettore, es voltakeppen <UL<O'<"U,o:Ll

LV","L."i) nem ugyanaz. Gyengen j atszunk meg egy kezet az .~'_'J ~, ..»:

azert, hogy kesobbi tetjeikert csobe huzzuk fekezes az amikor kivarunk, ha meg senki nem

tartjuk a tetet emeles helyett. Mas szavakkal, esak annyira amennyi meg a jatekban maradashoz szukseges ...... ..,LUllLL~.,·~jLy.

el a keziink erosseger61.

A kivaras-emelesnel altalaban ellenfeleink szamanak csckkentese.a' > . a fekezesnel viszont megprobalunk annyi jatekost benntartani., amennyit csak lehet.hogy kesobb minel tobb tetet i)L.."\.lllv"o,i.Ll,L""··: . ...,, toluk a korabbi megteveszto jatekunk hogy mivel nem agg6dunk, ha sok jatekos maradt.be .. ~,~. ",,' 90,',::es nem kulonosebben zavar, ha szabadlaphoz juttatjuk .•.. ~ ','" .""".'" eros keziink kell, hogy legyen a fekezeshez - j6val

kivarnank-emelnenk. Hetlapos stud eseten ilyen

az elso harom lapbol, vagy lehet flosunk vagy ...... ....,_, ... , 'em-ben ilyen lehet peldaul a legmagasabb drill a

nines az asztalon sor vagy flos veszely, A draw lehet peldaul egy kesz kez

~. ,~ .',

LSs fejezet

A fekezes kdvetelmenyei

az eselyeket. Ezert, amikor mar nagy a bank; 1<

his zen ezzel olyan nagy eselyt UU11U.'.uu.. elnek vele, akkor nem is 'hibaznak nagyot; """ .• ilL-'tt:<

M, miutan ellenfeleink mar nemigen dobjak .' nines szukseg fekezesre ahhoz, hogy elkeruljuk

a jatekbol, . , .

Akkor se.fekezzunk, amikor szemlatomast erosek

A Iegtobb jatekosjudni fogja, miben ,..,.,,,.,,t,,, .. 17,,,ii;

ki a kesobbiekben bennunket. Akik pedig az

erossege ellenere nem fogjak fel, hogy mire "'''')£'ULU1~

, e- t".-. tartanak a tetet, akarmilyen kezuk is van.

Fekezeskor szabadlapokat vagy olcso lapokat "llJJlUJ.""'. A P6ker Alaptetele szerint ez helytelen jatek, llUlw<>a", .....

tudunk a kesobbi licitkorokben nagyobb profitot febmultattlq,]mHLRj'i ,'o1717",'';''~ akkor szamithatnank, ha mar a korai korokben askennen megfogalmazva, a megtevesztes nagyobb felteteles <O.l:'<OA,I\'<O,l.:',. rendelkezzen, mint amennyit egy azonnali Iicitalassal nverhetnenkn fontos, hogy amikor ellenfeltmk egy kesobbi hcitkorben

a a tetunket, miutan megkapta a szabad- vagy oles6 lapot,<1l1eg" ne rendelkezzek keno eselyekkel. Ellenkezn esetben ntln1iq :gellgednl' szamara a szabad- vagy olcso lapot, ha ezaltal felkinaljiik azt a lehetoseget, hogy keze oly mertekben javuljon, amive1 mar jatszik tovabb, meg akkor is ha most meg nem az ave a kez. A fekezes elott tehat meg kell bizonyosodnunk arrol,:

keyes esellyel huzhassa be valaki eller . ·LL ... ,UalJ.v.,,,,,,<,UC7

es hold 'em-ben kulonosenovatosnak sorra vagy flosre varjon,kiveve U .... J."MJ.

emlitettiik - nines mans naluiika ..'

Ironikus, hogy mig kivalo kezekkel ' .. kezzel viszont nem. A legtutibb ' kell, hatha valaki'masnak: s', d:'[i't 'en;

a hibat, amit egyik baratom, Csak azert fekezett vele

teszi asz vezetesii flosevel,

Ennek a kerdesnek a tovabbi a draw lowball-bol. Haajobbunkon .... ~,' ..... 'v •.•

kozepso poziei6ban, leosztott kezzel ,",,<.lTdr.,;·,

Az esetek donto tobbsegeben akkor helyes fekezni, ha az alabbi lek mindegyike teljesUl.

1. N agyon eros kezunk legyen.

2. A tobbi jatekosnak juttatott szabadlap vagy oles6 lap segevel jo esellyel a masodik legerosebb kezet hozzak

3. Ugyanezzel a szabadlappal esak nagyon kicsi esellyel masnak erosebb keze. Tovabba ezzel a lappal ne jusson olyan varakozo kezhez, amely a vegen erosebb lehet, mienk, es amellyel a kovetkezo korben elegendo eselyt tetunk tartasahoz,

4; Biztosnak kell lennunk abban, hogy kitiznenk a tobbi j ha agresszivan lepnenk fel, de ha visszaveszunk a temp6b61, esellyel nagy bankot viszunk el.

5. Meg ne legyen nil nagy a bank.

Az 1. pontnak - azaz hogy eros keztmk legyen - teljesiilnie ahhoz, hogy a 2. es 3. pontok teljesulhessenek, Tegyuk fel, hogy studban ot lapb61 fullt csinaltunk, es ugy ttinik, az ellenfeleink illetve sorra varnak, Amikor fekezunk es szabad lapot adunk nekik, szeretnenk, ha mindegyiktik megcsinalna a kezet, hogy tobb kapjunk amikor licitalunk. Ugyanakkor nem tartunk attol, hogy a lappal erosebb lesz a keziik a mienknel, vagy megfelelo eselyii Vt1''''''iI' kezhez jutnak, amellyel tovabb kUzdhetnek. (Azonban ne fekezzunk ellen a felkesz kezek ellen, ha ugy gondoljuk, tartanak a tetet a tunkre.) Ezzel szemben, ha ebben a helyzetben drillunk van, al1:~l1'll1v azonnal licitalnunk kell, mivel egy szabadlap reven egyik vagy ellenfeliink j6 esellyel behuzhatja a nyerot elleniink, amennyiben csinaljuk meg a fullt.

A 4. es 5. pontok szinten osszefuggenek egymassal, Sokkal be valoszfnu, hogy ellenfeleink olyankor tartjak a tetet, ha a bank mint akkor, ha meglehetosen nagy. Amint no a bankba tett osszeg, csokken annak valoszintisege, hogy helyes fekezni. Ennek pedig az oka, hogy az ellenfeleinknek egyre no es no a banki eselyuk, igy egyre kevesbe valoszimi, hogy tenyleg azt akarnank, hogy meg is

156

15·fejezet

; 16. fejezet Laza es feszes ju." .. ,.1.~'"

pokerjatekosok kezeik nagy reszet jatsszak "''''F.. ' '·Y." megjatszando kezeik kovetelmenyei, azutan

folYtatjak a jatekot. A feszes

meg. Szigoniak megjatszando kezeik k(rvet,elril(~rii azokat a gyenge kezeket, amikbol nem CUaJ:\.Ul.ll<>'<"·J:\;l

mindig lazan jatszanak, Masek mindig feszesen. jatszmahoz igazitjak a jatekstilusukat,

A 4. fejezetben lattuk, hogy annak eldonteseben, feszesen jatsszunk, elsodleges szempont a ke,~dotet(~:k

a kesobbi tetek mertekehez kepest.. Minel HLaI".U"'"

annal lazabban jatszunk, Minel alacsonyabbak a feszesebben jatszunk. Magas kezdotet eseten mar ke:~dettol.'~1

penz van a bankban, es mivel nagyobb a bank, jobb olyan kezek elinditasara is, amelyeket igen kicsi kezdotet ., .

Ienne erdemes megjatszani, Viszont ha alacsony a ke;~dc)tet;rtia kezekkel nines ertelme kockaztatni, kulonosen annak .UloLa<c,uau; mas jatekosok.valoszlnuleg esak eros kezekkel fognak jatszarii./ Ez elvezet bennunketa masodik szemponthoz, amelynek alapjan hogy mennyire lhan vagy feszesen jatsszunk - nevezetesen hogyan jatszanak 'a tobbiek. Altalanosan elterjedt nezet --'-nor:..·.

kezdotetet, azaz az :~tlagos kesobbi tetek kb. 10 szaial~k:at - ha a tobbiek Iazan jatszanak, nekiink feszesen kelljafszlt'" es forditva. Ebben az elvben van nemi igazsag, Peldaul sokkalfsiesenoen lophatjuk el tetszoleges kezzel (laza jatekmod) a kezdofe:F. a feszes jatekosoktol, akik bedobjak marginalia "''''C'''-'''''

jatekosoktol, akik ugyanazokkal a kezekkel va16szinilleg . Viszont a ,Jatsszunk lazan feszes jatekosok ellen es j',atsS2[ITI

laza jatekosok ellen" ely meg nemi finomitasra szorul.

1 •• 1 i. i ~. ~ •

A A

• •

•

• v

• v

Eros kezunk van, es remeljuk, hogy a tobbi jatekos megadja az emelest, es bennmaradnak a csereig, Ugyanakkor csekely annak is van, hogy az eredeti emelo megvert minket. Viszont ha tott bieiklink (A,2,3,4,5) van, akkor szeretnenk meg nemi penzt az elsokent emelotol. Tehat emelnunk kell annak remenyeben, hatalmas lapja van, es boldogan visszaemel. A tobbi jatekos VCU'''''<eLLL leg bedobja, de mi esetleg sok tetet besoporhetnnk az eredeti mielott meg rajohetne, hogy mienk a legtutibb kez,

Osszefoglahis

A fekezes kulonosen hatekony modszer, hogy eros kezeinkkel sok szerezzunk, de mivel a gyengebb kezeknek szabad- vagy olcso adunk, 6vatosan kell bannunk ezzel az eszkozzel, Nagyon eros kellenek hozza. Nem szabad fekezniink nyilvanvaloan eros kezzel, amikor nagy a bank. Akkor sem szabad fekeznunk, ha a szabadolcso lappal ellenfeliinknek a mienknel eros ebb keze lehet, vagy eselyii varakozo kezhez jut. Peldaul, a hetlapos studban valaki egy vanvalo sorral Iicital a mi rejtett asz-kiraly vezetesfi flosunk Okosabb, ha esak tartjuk a tetet, amennyiben masok is flosre ha a flo stink esak kiraly vezetesti, akkor emelntink kell, hogy a li~".I;a,~c flosre varoknak megdragitsuk, hogy behuzhassak ellenunk a Idealis esetben akkor fekezunk, ha ellenfeleink osszehozzak az remelt kezet, de az esak a masodik Iegerosebb lesz - vagyis amikor talan varnak. Amikor azonban ellenfeleink nem jutnak kello eselyhez ." szabad- vagy olcso lap utan sem, akkor erdemes a fekezesre .

158

Itu fejezet

Laza

Laza jatszmak

ha sok jatekos marad benn. U gyanezen az alapon, hailyel1 licitalunk, joval .kevesbe valoszimi, hogy ketto, harom:v~gy, ellenfelunket - kulonosen, ha laza jatekosok - lapjuk bedobasar~ ra, mint ha egyetlen ellenfelunknel kellene ezt elernunk.' '.' ..

Felbloffok laza jatszmakban

Emlekeztetoul, a normal jatszmakban a felbloffokkel haromfele lehet nyemi - ha kesobb megcsinaljuk a legerosebb kezet, ha .n..L'<V""oUJ egy ijeszto lapot, aminek hatasara kesobb bedobatjuk eIIenfeIeink vagy ha sikerul azonnal bedobatni a lapot ellenfeleinkkeL Ez a nyeresi mod teszi nyeresegesse a felbloffoket. De vajon mi tortenik sziniileg egy Iaza jatszmaban? Eloszor is, a Iaza jatekosok nem dobjak be lapjukat, tehat felbloffunk ritkan fog azonnal Masodszor, ha kifogunk egy ijeszto lapot, amely megsem igazan keznnkon, a laza jatekosok sokkaI inkabb keszek minket ,,6s;lm1tenl megorizni" es tartjak a tetunket, mint az atlagos es a feszes iatekoso Kovetkezeskeppen, a felbloffel vale nyeres egyik modja, amikor az felek azonnal bedobjak a lapjukat, nem jon szamitasba; a masodik - amikor ijeszto lapokat kapunk - ketsegesse valik, Ezen nyeresi nelkul a felblofftol mar nem varhatunk pozitiv hozamot. Igy legtobbszor el kell vetnunk a felbloffot, amely nagy valoszimiseggel akkor nyer, ha a legerosebb kezre javulunk fel. A felb15ff6t illetoen igaz, hogy joval feszesebben kell jatszanunk laza jatszmakban,

kezek laza jatszmakban

egyeb felbloffos kezekkel es kis parokkal ellentetben a f6lk~~ .". novekszik, ha sok jatekos van a partiban, mivel aItalabaIi eselyt kapunk arra.. hogy tovabb jatsszunk veluk. Tovallll~r(:\,

'£.UJ.< ,-'=. szamithatunk arra, hogy j61 fizet majd, ha sikeriil'B1~g<.·

..I. ...... ..I. ...,,,~ sorunkat vagy flostmket. Ezert, laza jatszrnaban, amikor't9pt

van meg a partiban, tobb varakozo kezet kell megjatszan.~7 nagy Iapokbol a116 harom-flosoket a negyedik utcanh6tl~tW( - mint amennyitegyebkent altalaban megjatszanank·; .. S,,;:,.

Igy a laza jatszmakban jelentosen vissza kell vennunkf~11:Jt8ff.':· viszont lazabbankell jatszanunk legitim kezeinkkel. Az()~balJ marginalis kezekkel, mint peldaul ket kis par vagy egyk6zepes .'

.ne j atsszunk lazan, ha sok j atekos van a partiban. '. .

[atszmak

Legitim kezek laza jatszmakban

jatszmakban a felbloffok felertekelodnek, sot meg a tiszta rozhatnak hasznot, mivel a feszes jatekosok konnyebben Paradox medon viszont, a legitim kezek nem annyira ertekesek

j atszmakban, mint egy atlagos vagy laza j atszmaban, . Ha feszes jatszmaban legitim kezzel penzert U"'J"U''-''-';''',.

' .. kezzel rendelkezo jatekosok tartjak majd a tetet, hi"'7PT1':.·,;j>tpc;:,]

szigorubb inditasi kovetelmenyeik vannak. ha a vegen aszos ket parral licitalunk, aklcor'i"ailaula,l)

IJllJ."'''.'', aki ket kis parral megadja tetunket, feszes jatszmaban licitalunk - kUILon.OS€~n;'ipll~t1ll

- es tartjak a tetiinket, nem erezhetjnk lUi:t£.UJIUl~;5 megvertek minket,

Nezzuk, mi a helyzet a legitim kezekkel? Laza jatszmakban az az atlagosnal viszonylag alacsonyabb ertekii kezeket is megjatszani. Ezert a sajat, legitim kezunknek nem kell annyira lennie, mint egy normal jatszmaban, mivel ellenfeleink meg a mienknel gyengebb kezekkel is jatekban maradnak. Ez 1\.UIUUtJ1>' igaz akkor, ha egyetlen ellenfel marad a partiban velunk szemben.

Azonban a sok akcio es a resztvevok jatekstilusa miatt a laza . maknal nagyobb az esely a tobbresztvevos partikra. Amikor maradnak a partiban, helytelen taktika, ha fellazitjuk j atekunkat, es ul ket kis part vagy egy kozepes part tartalmazo kezzel V'-'J..1.LllUWaUlI.UJ Meg ha ezek a marginalis kezek eselyesek lehetnek is az egyes laza felek ellen egyenkent, megis nagyobb annak az eselye, hogy

a matematikai ely ervenyes, mint az egynel ti:ibb

Lasd 18. fejezet. .

160

Itifejezet

Szamos agressziv jatekos, amikor feszes jatszmaban jatszik, ertekeli le legitim kezeit. Bloffokkel es felbloffokkel lopjak a .1J.~'l\.IJIL.,J ha tiirhet6 kezet kapnak, veszitenek. Ilyenkor magukban ezt "ha sohasem kapnek valamirevalo kezet, biztosan nagyot 'U"AlLCl.ll~ mert rnindig csak az eros kezekkel veszitek". Eppen azt nem eszre, hogy feszes jatszmakban egy kez erteke csokken, hiszen a marad6 jatekosoknak szinten eros keziik van - altalaban erosebb amilyen egy atlagos jatszmaban lenne. '

Igy tehat, feszes jatszmakban bloffoljunk es felbloffcljunk de jatsszunk feszesebben legitim kezeinkkel. A feszes jatszmaban jatsszunk annyi varakozo kezzel sem, mivel ritkabban kapunk U~~'i".ua' banki eselyt ahhoz, hogy megerje, es amikor bejon a lap, akkor fizetik ki annyira, mint egy atlagos vagy laza j atszmaban tennek,

Szigorubba tetttik kovetelmenyeinket, mivel j6 eselyiinIsY~ ellenfelunk mans jobban all kiraly parjavaI. Am amikorJ~g')r laza jatekos ugyanebben a helyzetben emel, es elottlinkIni~d~tf~ edobja a lapjat, raemelhetunk a bubikkal, es nem felblofikent, hanell1

•

A A

.. ..

. ...

v v

Osszefoglalas

::.,c(.'.~._" raemelherunk egy nagyon feszes jatekosra, aki licitalt, mivel egy ilyen jatekos eleg j6 esellyel bedobja

asz parunktol tartva. Ezzel ne probalkozzunk nagyon aki kiraly parjaval biztosan tartja majd a tetet,

Ahhoz, hogy a poker rendelkezesunkre a116 teljes ,ld~L.LU1111,a<>"Ul\., jat6kstilusunkat mindig az adott jatszmahoz es a jatszreszt veve egyes jafekosokhoz kell igazitanunk.

Felejtsuk el tehat azt az altalanos felfogast, miszerint jatsszunk laza jatszmakban, es lazan feszes jatszmakban; ehelyett a Ir"""tl,,, utmutatast alkalmazzuk. Laza jatszmakban bloffoljunk es ""'A'JAU~iV!1 kevesebbet, de jatsszunk Iazabban legitim kezeinkkel. Kevesebbet folnnk, de tobbet licitalunk penzert, Tobb kezzel maradunk , tobb varakozo kezet jatszhatunk meg. Feszes jatszmakban bloffoljUnk felbloffoljtmk tobbet, de szigoritsunk legitim kezeink ' kovetelmenyein. Tobbet bloffolunk, de kevesebbszer Iicitalunk Ritkabban maradunk partiban es hamarabb adjuk fel kezeinkkel.

Ezek az elvek egyarant alkalmazhat6ak egyedi ellenfelekkel ben es teljes jatszmakban. Ha egy nagyon feszes jatekos az alabbi

emel egy kis kezdotetu hetlapos stud jatszmaban, es minden leva jatekos bedobja a lapjat, akkor valoszlnuleg be kell dobnunk

162

17. fejezet

.: A pozfcie

soran a jatekos pozicioja igen fontos, megis a p6kemek. Konyvunk emelesrol, kivaras-emelesni

sz616 'ieszeiben mar bemutattuk, mennyiben egy kez megjatszasanak modjat, Tulajdonkepp

a pozicio az egyik legfontosabb elem, amely a nr."prlnpn

minden jatekmodra kihat. Az olyan jatekokban, mint az otlapos draw, a draw , em, minden osztaskor mar elore ismerjiik a pozicionkat, lW:YY!; .. ~~' I balra lilo jatekos van celkeresztben, azaz mindig 0 16p ..... .,v ..... '~. az oszt6 mindig utolsokent, Azonban stud jatekokban alacsony), ahogy errol mar korabban sz6 esett, ritkan abban, hogy hanyadikak leszunk a sorban az egyik u .... J .•• '-"'HV.·.

A pozicio nehany jatekban sokkal fontosabb, mint mas jatekokban; .Vll.VL>'-'U a hold 'em-ben,az otlapos draw-ban es a draw lowball-banjut kritikus szerephez. Mindazonaltal, a p6ker osszes formajaban a legiVP''7hb,h az utols6 pozicio, elsosorban azert, mert altalaban konnyebb mit tegyunk, ha mar lattuk, mit leptek ellenfeleink.Ebb61 kovetkezik, hogy a legrosszabb az else pozicio, mivel ilyenkqr kell cselekednunk, mielott tudnank, mit szandekoznak tenrIi "HL'wL""J.<=. Peldaul lehet, hogy olyan kezunk van, amellyel erdemes

tartani a tetet, ha meg ket-harom masik jatekos is tartja, ban nem lehetiink biztosak benne, tar1ja-e majd meg Az utolso pozicioban mar biztosan tudhatjuk, elegge 1\.1:.l.LV .... '~U eselyunk a tet tartasahoz, es ha nem, akkor me:gslp()I:oillallLWW~'Jgy

es bedobjuk a lapot. Amikor sem elsok, sem utols6k minel kozelebb allunk az utols6 pozici6hoz, ismeretlen tenyezo van mogottunk es tobb, van elotttmk,

165

17.fejezet

Az utoIs6 pozici6 eIOnyei

Ha kozepes keziink van,akkor is korben tarthatunk egy kisebb tetet ~ .. ,~~ ••• " .• ,.:-_''''''''",''V'' A kesobbi korokben az "''-'''~=~:.''''' .. :'.'''''' erosebb kezekkel kivarhatnak, igy U1.J.~"'·"'''''' caphatunk egy szabadlapot. Azonban, ha '" V>I f 1<0/1,< korai pozici6ban varnank ki, valamelyik manUli1.K;,i,l(,i

egy rurheto kezzel licitalhat, megakadaryozva

5U<"-''''('' bekellene dobnunk lapunkat.

Amikor mar csak ket jatekos marad a I-'~"' '

talan meg inkabb, mint amikor sokan pozicioban igen eros kezzel nyithatunk, ha az .'."~.CC,",:::

es emelhetiink, ha nyit, U gyanilyen kezzel az dontentmk, kivaras-ernelessel probalkozzunk-e az emeles szandekaval kivarunk es az utanunk is kivar, az egy tetunkbe kerul, ha pedig nyitunk, amlIKC)rl]~ .. ~R8i,~/

sras-emeies jott volna be, azt szinten egy tetunk banja, Kozepes kezzel egyetlen j atekos ellen, szinten kedvezobb, u<&. u<&.."' •.. · Ha nem tudnank tartani a tetet, akkor is kaphatunk egy ,,~~u~,~.,. ha ellenfelunk kivar, Az elso pozici6ban, ahogyan azt lattuk, nem biztosithatjuk a szabadlapot ha a kezunk eros, de nem kiemelkedoen eros, akkor is

lenni. Igaz, hogy barmelyik poziciobol licitalnank, de1ha!tif~;i~Q9' ban megvan az az elonyunk, hogy csak tartjuk a tetet eJ

Ha az elso pozici6ban nyitunk egy olyan kezzel,

csak tartanank a tetet, szembe talalhatjuk magunkat -_ •. _".;; ..

Annak erzekeltetesere, mennyire' fontos az utols6 pozici6, vegyunk d~~nt e?y hetlapos razz partit. Tetelezzuk fel, hogy egy j6 "~"V"'''U!-,' kicsivel indultunk, es ugy veljuk, ellenfelunk is ezt tette. Most egy kiralyt vagy egy dam at, ellenfeliinknek pedig parja lesz az Par nelkul, ha ezen a ponton veget erne a parti, egyertelrmien a lenne az erosebb alacsony kez, ennek ellenere ne licitaljunk. A par valoszimive teszi, hogy ellenfeliink utols6 lesz minden ucirkorbe es ez a teny tobbet nyom a latban, mint a mi csak valamivel jobb negy lapunk.

Miert sokkal kedvezobb utols6nak lenni? Tobbfele okbol is. utolso pozfci6ban vagyunk, csak elfogadhato a kezunk es az elso i nyit, megadhatjuk a tetet - nem kell att61 tartanunk hogy valaki

. ,

fog mogottunk, A korai vagy kozeps6 pozicioban levo jatekosok

nem erezhetik magukat ilyen kenyelembsn, Ha elfogadhat6 kezzel a tetet, azt kockaztatjak, hogy be kell dobniuk a lapjukat, vagy nagy kell fizetniuk a jatek folytatasaert, amennyiben valaki emel mogottuk.

Ha az utolso pozicioban igen eros kezunk van, akkor meg

az elonyunk, Hasonlitsuk ossze azzal, amikor az else .

vagyunk - ekkor lathatjuk, mennyire igaz ez az allftas, Ha az els6 cioban van igen eros kezunk, probalkozhatunk a Azonban, ha az utanunk kovetkezok koznl senki sem nyit, nehany tetet azokt61 a jatekosoktol, akik tartottak volna a kozben pedig szabadlapot adtunk oIyanoknak, akik nem tartottak

Masreszt viszont, ha elsf pozici6ban azonnal nyitunk, az penzbe, ha a kivaras-emeles jott volna be. Meg ha kozepes pozlciol van nagyon eros kezunk, akkor is nehez a taktikai dentes. Ha meg sem licitalt, es mi kovetkezunk, el kell dontenunk, Iicitaljunk-e megkockaztassuk a barikadozast. Ha valaki mar nyitott elottnnk, el dontenunk, nyeresegesebh.s es taktikailag helyes-e, ha emelunk, s elkeriilhetetlentil kiiiziink nehany jatekost az utanunk kovetkezok vagy csak megadjuk a tetet abban bizva, hogy nehanyan mogottunk

ten megadjak. Az utolso pozicioban nines ilyen problemank, Ha sem nyitott, mi megtehetjiik, ha pedig valaki mar nyitott szabadon eldonthetjuk, hogy emelunk vagy fekezunk, miutan tudj korulbelul hany jatekos maradhat meg partiban,

Az utolso pozici6ban Ievo jatekos szamara az egyetlen avaras-emeies lehetosege. Kovetkezeskeppen, azokban a

nem megengedett a kivaras-emeles, meg Ha az e16ttiink tilo jatekosok kivartak, kelloen U'£"V"''''~''-'~,L,! hogy nem barikadozzak eros keziiket.

a fentebb elmondottak nem olyan helyzet, amikor elonyos az pozici6ban tobb lehetosegtmk van kivaras-eme

166

17.fejezet

elso pozici6ban verhetetlen kezunk van, harem tetet nyerhetunk sal es visszaemeIessel. Vegul pedig, idonkent ki akarunk jatekosokat, hogy a mi keztink maradjon "allva"; ez csak ugy ha korai pozicioban emeliink, mielott ellenfeleinknek lehetosege az elso tetet tartani. Azonban ezek az elso, illetve korai pozici6s minimalisak az utols6 pozici6 szamtalan elonyehez kepest,

a tetet marginalis kezekkel is ebben a pozicioban,

majd bedobnunk lapunkat - akar meg ugyanebben a akar a kovetkezoben, amikor ujra licitalnak - ho fogunk veszfteni, azokhoz a partikhoz kepest, amelyeket •...•...

ha jatekban maradnank,

Jly m6don, otlapos draw-ban ha a kozvetlen jobbunkon ~'~'l"".'".~'."-."

a legtobb esetben ket aszt is el kell dobnunk, U .

lowball-ban altalaban el kell dobnunk 7,6 esetleg 7,5 .

lapra varo kezeket, meg akkor is, ha ezekkel a kezekke1 .' .'. . '.' ..

zanank, amennyiben biztosak Iehetnenk abban, hogy mogottunk: . ernel. Hetlapos stud-ban ha a jobbunkon ilio jatekos emeli anyitq tetjet a harmadik utcan, a Iegtobb kozepes parunkat be kell.dob-

ha meg tobben is kovetkeznek utanunk, es valaki esetleg vissza-

A j atekm6d hozzalgazitasa a pozici6hoz

Vannak esetek, amikor pozici6s el6nyiink reven nyerunk meg bankot, amit egyebkent nem nyerhettiink volna meg. Legtobbszor a legerosebb kez nyer, legyen az akar az elsa, akar az utoIs6 helyen. igazabol pozicios eWny alatt a megnyerhet6 vagy megtakarithat6 teteket ertjUk, amikhez a kesoi pozicionk reven jutunk _ miutan ellenfeltmk is kivart, emelhetunk, miutan ellenfelunk nyitott, Ezeknek a plusz teteknek a jelentoseget nem Iehet elegge Soha ne feledkezziink meg arrol, hogy a p6kerben penzt 1J.L\_'VOllUI nyerni, nem egyes bankokat.Minden vaiamirevaI6 jatekos nehany partit, de a pIuszban nyert tetek, amikor mi vissziik a illetve a megtakaritott tetek, amikor nem mi nyerjuk a bankot, orankenti hozamunkat es a megnyert penzt hosszu tavon,

Nem sokat tehetiink azert, hogy bebiztositsuk magunknak az pozici6t az egyik osztasrol a masikra, de amikor mienk, akkor a legtobbet keIl kihoznunk belole. Hetlapos stud-ban, peldaul, elore latnunk, milyen pozicioban lesziink a kovetkezo licitkorben. Ha a vetlen balunkon lil6 jatekosnak asza vagy nyitott parja van, akkor mithatunk arra, hogy mi leszunk az utols6k a kovetkezo korben, mas m6don jatszhatjuk meg a kezunket, kisse agresszivebben, Ul<:'«Ulla mint ha arra szamitanank, hogy els6k leszunk,

Viszont, ha a nyit6 a kozvetlen jobbunkon til, akkor mindenki elott vagyunk kenytelenek lepni, tehat sokkaI feszesebben keIl nunk. Kulonosen fontos, hogy ebben a pozicioban szinte minden nalis lapot bedobjunk. Eleg ketsegbeejto lenne, ha valamelyik kovetkezo jatekos emelne, es az eredetileg nyit6 jatekos esetleg meg

sza is emelne. Raadasul, gyakran szamfthatunk ra, hogy a parti vegig ugyanebben a kellemetlen helyzetben Iesziink - nem hivjak ezt a helyzetet ugy, hogy celkeresztben vagyunk. Ha i:lUi;lLllUIJi:l

. A fentebb emlitettek kozul barmely kezzel szinte biztosan tartart*ilk

utolso pozicioban, ez a teny az utols6 pozicio egy ujabb e10n.)1~t ki - tobb kezet is megjatszhatunk. Ilyenkor mar nemkell attol, hogy valaki meg emel mogottunk, es a legtobb~s~tb~l1

U1>L.J.llU1v5 utols6 pozici6ban maradunk a kovetkezo .. '.

hetlapos stud eseten is, amikor a balunkon ii16 Iicitalo .. w ••• "'_

a kovetkezo korben, es igy nem 0 kezdi a licitet, totlblI3k.···:.·

akkor is mind kivamak, mit Iep ez a jatekos,

;

kezzel, a nyit6t61 jobbra

masik jelentos elonye.az utols6 pozici6nak, hogy ha eros ossze, tobb Iehetosegunk nyilik egy nagy bank KvL'Uvl iilhetiink ott hatalmas keziinkkel, es hagyjuk, hogy a Ui:llUUJ"UJ.J a tobbieket felenk hajtsa, Jatekosunk nyit, ketten

el6ttiink a tetet, es most, bumml Emeliink. Legalabb szerzunk azokt6l az ellenfeleinktol, akik az errLelt:::;U.WUt::j;'t:U'UY7 Iapjukat, es ketszeres tetet azokt61, akik tartjak a tetet. megdragitottuk szamukra, hogy megprobaljak behtizni ~ITniei'iit meg tovabbi lapok jonnek. (Figyelem, ebben a K02:em;0 pozici6kban levo jatekosokkal kerulunk tartani a tetet mindig azzal a kockazattal jar, kovetkezo jatekos emel.)

168

17./ejezet

Eros kezzel, a nyitotol balra

Ha ugyanennyire eras lenne a keznnk, de a nyito jatekos tolunk j iilne, nem tudnank ugyanilyen mcdon iatszani ezt a kezet. Ha "".L,,",,,.,,,,,, az utanunk kovetkezo jatekosoknak ketszeres tetet kellene ahhoz, hogy folytathassak a jatekot. Ezert kevesebb jatekos tetet (ha egyaltalan tartana valaki), mint ha az utols6 pozici6ban nenk, amikor mar elkoteleztek magukat az else tet Masreszt viszont, ha csak tartjuk a tetet az else pozicioban, a Iegj amit remelhetunk, hogy nehany egyszeres tetet begyiijtiink az kovetkezo jatekosoktol. Ugyanakkor, amikor meg tovabbi lapok ezzel viszonylag olcsova valik szamukra, hogy behuzzak a nyerot. ha meg tobb lap jon, el kell dontennnk, allja-e kezunk a versenyt pedig emelntink kell, hogy kiuzzuk ellenfeleinket a jatszmabol.

va16sziniileg ujra nyitna, esetleg 1J1ll'~l.lnJJ\. egy j6 nagyot - vagy talan fekeznek,

utcaig, Azonban, ha elottem tilne a hatosommal, abban a remenyben, hogy ~.~~.~ .....

akar a flopnal, akar a negyedik utcan. kovetkezem, a felteteles eselyem annyira .... ",i)VJ:UO"~'llfO'.'.IEi) tartanom az omin6zus else emelest a flop e16tt.

bbi jatekoshoz viszonyitott pozici6

nemcsak onmagaban, hanem a j atekban jatekstilusahoz kepest is fontos. Szivesebben jatekos a jobb oldalunkon, a feszes, konzervativ til. Ilyenkor altalaban el tudjuk donteni, n"'JV><ITl 'U,i)i)L,LU\..a'''''5'',;;'/' miutan az agressziv jatekos mar Iepett, ugyanakkor hogy till sok meglepetest okozna az utanunk jatekos, Jobban tudjuk kontrollalni az agressziv JaH~l(Q1"g csapdaba is csalbatjuk, hogy hibakat kovessen eL Hasonl6 ha ajatszmaban olyanjatekosok is vannak, akikrol leri, hogy egy kezet vagy sem. Szeretnenk, ha a balunkon ulnenek, hasznalni ezt az informaciot is, amikor dontunk, hogy ""'Ei~"'J

A pozici6 hatasa a jatekra

Egy peldan keresztul mutatom meg, mennyire maskent kell jatszanunk elsa, ilIetve az utolso pozicioban, Mondjuk a kovetkezo lapolcat

~ .. ~ • • ~ .. ~

limit nelkuli hold 'em-ben (ahol a pozici6 a teljes jatszma alatt vegig tozatlan marad). Ha a balomon i.il6 ellenfel mersekelt osszeggel a tetet, es harman tartanak, en is tartanam, ha a jatekosok tobbsege j6 sok penz van. Ha a flopnal bejonne egy harmadik hatos (ez ellen 8:1-hez az esely), nagy nyeremenyre szamithatnek, Ellenben, ha a bomon iila jatekos emelne ugyanekkora osszeggel, bedobnam paromat, meg akkor is, ha ugy gondolnam, hogy nehanyan megadnak a tetet mogottem, de senki sem emelne.

A ktllonbseg a rossz poziciombol ered. A kesobbi ucmcorosreolyan befolyassal van, hogy inkabb bedobom Iapom, ahelyett, tanam a tetet. Ha utoIs6 pozfci6ban vagyok, amikor bejon a

szezezve - amig a 16versenyen els6k szeretUnk lenni, a utols6k.

170

18. fejezet

A bloff

:+ +;

a Las Vegas-i Horshoe kaszinoban rendezett limit . 'em vilagbajnoksag vegsf osszecsapasa az oklahomai

Bobby Baldwin es a San Antonio-i ingatlan magnas kozott zajlott. Egy oraval a befejezes elott vagyunk: ,,- Addingtonnak 275.000 dollarja, Baldwinnak korulbeltil 145.000 dollarja van. Az egesz mezony Addingtont

..... U.LL ... ".u eselyesebbnek, amikor jon a kovetkezo parti, ami IIlllluenL,:;:> Baldwin licital elsokent a flop elott, es Addington A flop a kovetkezo:

ujabb 30.000 dollarnyi zsetont tol a bankba. Talan sorra flosre hajt? Az is lehet, hogy dama parja van. Nl1na(~nes~Ir~ .. ';,.·?' gondolkodas nelkultartja a tetet. Nyilvan neki is jo lap1W'vaIl,;i!i >i Most mar 92.000 dollar van a bankban, es a negyedik utcan ·."LJ:" .... "'J"'- - egy ijeszto lap. Baldwin lassan, de LU"5 ... 'UL..L,,,,,.,U p,::iV:.:: .•.•.• > kupacot tol a bankba, majd meg egyet, majd meg mar kilenc zseton oszlop all az asztal kozepen . .L'aaU'~"''''..,llL

egy kisebb, 5.000-es kupaccal. Betett 95.000 dollart, _. __ c:....:_ .:

penze.

- Addington hosszasan topreng. HoI a zseton nez, valami tampontot keres. Vajon bloffol a most tartja a tetet es nyer, akkor Baldwinnak vege, akkor Baldwin jelentos el6nyre tesz szert, Vajon u.'"'u.,,'.· •.

sem? Vegul ugy dent, hogy nem bloffol, es Baldwin besopri a 92.000 dollaros bankot,,, ket zart lapjat Addington fele, A kovetkezo lapok

18·fejezet

a keztink. Idezzuk fel a Poker

meg kezilnket es abbol kiindulva jatszik, cuu:I'V~,:u helyesen iteli meg kezunket, akkor mi H"", ... H,'lril

hogy sosem bloffoltmk, kisebb esellyel tudni fogja, hogy lapunk van es I-'vl.LL.vILL· :Ll\,:;U

• akkor fog jatszani, ha ugy iteli meg, hogy '.

vagy ha megfelelo banki eselyt kap, ... u,,..,,..,,,".:.'!}.~.~

jonnek. Ezert a bloff, illetve annak az eselye, no!m:.~~S

egy olyan eszkoz, amellyel az ellenfelet 'UL<H5,,,aO'~H}

Alkalmankenti bloffjeink nem csak azt az ' ... '

bloffolunk, hanem legitim kezeinket is, hiszen

hogy esetleg bloffolunk, Hogy a bloff fontossagat bemutassuk, kepzeljuk el, nozv euenrei korben 20 dollart tesz a 100 dollaros bankba. A l-hez, ha megadjuk. Tudjuk azonban, hogy csak akkor

. ez gyakran tenyleg igy van - ha ellenfelunk bloffol, harem ki.ilOnb6zo ellenfeliink bloffolesi szokasait.

bloffol ilyen helyzetben, ekkor gondolkodas nelktil es 6rtiliink, hogy nem pazaroltuk feleslegesen a penzunket, IV.t<''''U',Ul\:. gyakran bloffol, ekkor szinten konnyu dolgunk van. tudjuk, hogy eleg gyakran fogunk nyerni ahhoz, hogy ez nosszu« hasznot hozzon. A harmadik ellenfel a gond. 6 oly "'V''-LULL nagyjabol S: l-hez az eselye, hogy nem b16ff61 ilyen is jelentheti elore, hogy minden het olyan partib61, anukorn bloffolni fog. Most allunk igazan nehez dentes elott, Ket

. nyugtalanito altemativa koziil valaszthatunk. A bankbol eselyt es ellenfeliink 6:1-hez esellyel nem bloffol. Ha ...... r'" ... ·.''''' hogy ellenfelunk ellopta elolunk a bankot. Ellenben ha akkor het esetbol hatszor egyszeriien penzt ajandekozunk .

Iatszik, hogy aki helyes gyakorisaggal b16ff61 - es termeszetesen=; tlenszeruen - az sokkal jobb jatekos es joval tobb penzt is +nrf ... u,", .... ;', akik gyakorlatilag soha, vagy tul gyakran bloffolnek, annak nem sok akcioban lesz resze. Aki pedig allandoan, .' .

meg fogja kapni a vart akciokat, amig el nem vesziti Aki viszont a helyes gyakorisaggal b16ff61, alcazni es ellenfeleit allandoan nehez dontesek ele allitja .. ' . kozott pedig elkerulhetetlenul Iesz nehany hibas is.

10, ,10 , , '

, ,

'" ~, AS!

i, ,~ ',' " , ., ,.

6 6

Ertektelenek. Bizony Baldwin bloffolt, Ezek utan Addington tomast elvesziti a fonalat, es egy oran belul a maradek zsetonjai is lesznek. Baldwin lesz az 1978-as poker vilagbajnok."

A uerr mitosza

A sikeres bloffoknek, kulonosen magas tern partikban, nagy hatasuk Tovab~a azok az emberek, akik csak keveset p6kereznek, gyakran gondoljak, hogy a bloff a jatek kozponti eleme. Amikor 1980-ban Ungart meghivtak a Merv Griffin Show-ba, miutan elozo nap ,.....""rrn,,,"" a vilagbajnoksagot, az elsa kerdes, amit Griffin feltett neki ez .Nagyon sokat bloffolt?". Las Vegasban sok alkalmi jatekos <UlOOIU\JlU bloffol a kis tem 1-3, illetve 1-4 dollaros jatekokban, de keservesen fizetnek butasagukert.

Az termeszetesen igaz, hogy a bloff fontos resze a pokernek,

csak egy eszkoz a sok kozul, Semmivel sem fontosabb mint •.

legitim kezekkel a he1yes jatekot megtalalni. Bar az a jatekos, aki nem bloffol, nem szamithat akkora nyeremenyre, mint az, aki a gyakorisaggal teszi, megis a legtobb atlagos jatekos inkabb tul bloffol, knlonosen limitalt jatekokban, Amikor ellenfelunknek mar egy tetjebe keriil, hogy megnezhesse kezunket, nehez kibloffolni partibol, hiszen szinte barmilyen keze is van, eleg nagy a banki ahhoz, hogy tartsa a tetunket. Kulonosen akkor, ha mar tobbszor minket bloffolni,

A bloff a valosagban

Ennyi bevezetes utan meg egyszer szogezzuk Ie, bogy elmeleti pontbol a bloff rendkivul fontos eleme a jateknak, Legalabb olyan megtevesztesi fegyver, mint a fekezes, Amig az utobbi gall, amikor eras kezilnk van; a bloff eppen forditva, erot mutat,

174

18·fejezet

Optimalis bloffolesi gyakorisag

lathattuk, egy felbloff harem LHV ... VLl.,."""ll\

""','U.',LLUil\. azonnal bedobja lapjat; lapot, aminek hatasara ciz ellenfel HH'IUil~I;;UlV mert bejon a vartlap es mienk l"",Ci::1"W korai korokben a bloffjeink altalaban csax-uenno

ha ugy erezzuk, hogy adott egy szintiszta bloff is, akkor batran kisereljuk a bloff sikerenek eselye nagyobb, 1l1l"llL'jtlLw;:lKLUlill

. akkor habozas nelkul probaljuk meg. Idezztik strukturajarol sz616 fejezetben, amikor ll"'.Ja.u,y.f¥.

jatszottak a kezdotetek erejeigl A bankban totetekbo] es csupa feszesen jatszo ellenfelunk volt a semmiveI is megprobalkozhattunk a 7 dollaros .....• r 'J.~,.~.".

az esetben a banki eselytink kevesebb volt, mint 1 Vd-:Ut;;;'Li;;I,J,.t

.tobb mint 60 szazalekaban bevalt a bloff, Tehat lattuk, nveresezes strategia volt.

szintiszta bloffel probalkoztunk egy korai licitkorben, es , ne eroltessuk tovabb a dolgot. Ha elkaptak minket,

Mivel nines olyan lap; amely segithetne, ne is "'_""_~"I Adjuk fel es koncentraljunk a kovetkezo partira! olyankor bloffoltmk, amikor meg tovabbi Iapokjonnek,

majd a tetunket, ilyenkor 'dontenunk kell, folytassuk-e a lJHJ'U.Vtc" Iicitkorben, Igy tehat, ha olyan kezzel keszulunk UIU'.l1U'lHl nem javulhat a legerosebb kezze, es bl6ffiinket ennek korokben is folytatni tervezzuk, akkor a bloff elott a r",.",",o.,..'_',n,

kell felmerni.

· ... :· ... " ... a'u, ha egy 1O~20 dollaros partiban 100 dollar van '

ket tovabbi lap jon, esetleg ketszer kell meg blCftto'lnDll1l<:,;;;J:;l, akkor 40 dollart kockaztatunk 120 dollarert=.a es azert a 20 dollarert, amellyel vU~'Ull;!UlJ.K:(U;' .. t\!.1

a tetet. Igy tehat, amikor az' else 20 dollart J.">1·Lv,,;~L.U.r.·;'.J

banki esellyel szamoljunk, hanem a tenyl~Jg~§) esetben csak 3: l-hez (120:,dollar 40-e1 ""'''''1J.JU'I;;,1J./ .Iesz nyereseges, hajobb mint 3:1-hez <UJ.uaru:u," a masodik tet utan bedobja lapjat, Ez n. .... LVllV' eseten, amikor keziink nem valhat a lezeroseb

Mikor bloffolunk a helyes gyakorisaggal? Akkor, ha ellenfeliink tudja el~on~eni, hogy tartsa-e a tetet, vagy pedig bedobja Matematikailag az optimalis strategia az, amikor a bloffunk elleni megegyezik ellenfeliink banki eselyevel. Az imenti peldankban feliink 6:1-hez banki esellyel rendelkezett, ezert a bloffunk elleni nek is 6: l-hez kellett lennie. Igy ellenfelunk nem fog hosszu nyemi sem akkor, ha mindig tartja tetet, sem akkor, ha mindig lapjat, Ha mindig tartja, akkor hat esetben veszit 20 dollart es

,

nyer 120-at; ha pedig mindig bedobja, egyszeriien se nem nyer, se veszit semmit. Fuggetlenul attol, hogy ellenfelunk mit csinal, mi san 100 dollar extra nyeresegre teszunk szert het partinkent, rl.L.'lIUU'W matematikailag optimalis strategia nem feltetlennl a legjobb Sokkal jobb, ha kepesek vagyunk felmerni, mikor bloffoljunk es ne, igy az osszes hasznunk nagyobb lehet.

Az egyertelmiiseg kedveert definialjuk ugy a bloffot, hogy az olyan licit - legyen az nyitas vagy emeles - amelyrol tudjuk, hogy az ~ros kezzel tesszuk. A bloffoket tobb ktilonbozo kategoriaba hatjuk, Van olyan bloff, amikor meg tovabbi lapok jonnek, illetve olyan, amikor mar nem. Ezeken beliil is vannak az osztonos amirol ez a fejezet szol, es vannak a matematikai bloffok kovetkezo fejezet foglalkozik. '

Bloff olyankor, amikor meg tovabbi lap ok jonnek

Amikor meg tovabbi lapok jonnek, nem celszerti szintiszta probalkozni - vagyis olyankor licitalni, amikor egyaltalan nines csak nagyon kicsi a nyeresi eselyunk, amennyiben ellenfelunk dobja be lapjat, es a kovetkezo korokben erkezo lapok sem Ehelyett a korai licitkorokben inkabb felbloffni erdemes, ezzel a

es megteveszto jatekmoddal a 11. es 12. fejezetekben foglalkoztunk. Fontos, hogy alkalomadtan bloffoljunk a korai is azert, hogy ellenfeleinket bizonytalansagban tartsuk. De miert is tennenk, ha esak egy vagy ket medon nyerheti.ink? Ahhoz egy szintiszta bloff miikodjon, ellenfelunknek (esetleg t6bbn~k altalaban azonnal be kell dobnia lapjat. Ezzel szemben, ahogy a 11.

176

18·fejezet

Amikor pedig arrol kell dontenunk, hogy felbloffunket akkor az befolyasolja dontesunket, hogy a kapott lapunk mennyiben toztatta meg eselyilnket; illetve az, bogy az ellenfelunknek osztott. mennyiben valtoztathatta meg az a eselyet, Minden egyes kort kulon '. kiertekelni, Tegyiik fel, hogy hetlapos stud-ban az alabbi emeltunk felbloffkent:

Amikor ott ulunk az asztalnal annak biztostutla

kez, es nines eselyunk nyemi sem tartasaval, akkor az egyetlen kerdes. a bloffel vagy sem. Nem szabad, ha ugy:

nagyobb esellyel tartja a tetet, mint a banki

ha ugy gondoljuk, ellenfelunk eleg hogy ,e:z nekiink hosszu tavon nyereseges legyell;j11

bankban, akkor egy 20 dollaros bloffel ha ugy gondoljuk, ellenfehink hat esetb61

be lapjat, Ha csak 60 dollar van a bankban, tobb mint egyszer bedobnia. Ha 140 dollar van a eleg, ha nyolc esetbol tobb mint egyszer dobja be .. mine! nagyobb a bank, annal nagyobb ellenfelunk tartasahoz, igy annal valoszinubb, hogy barmilyen tartani fogja a tetet.

sikeres bloff eselyenek pontos felmerese, csakugy, '.··u~"""." pokerfogas, csakis tapasztalat utjan sajatithato el.

kell lenniink ellenfeltink kezet kikovetkeztetni. N . kibloffolni valakit,' akinel a Ieger6sebb kez van. A11:alabaiii-rijiB zvenzebb az ellenfel keze, annal inkabb lehet sikeres a UIU'UUlll\;·.i?/.". lVlaISO(lSZ()r pedig meg kell figyelniink ellenfeleinket. s: ... "',, ... u

kibloffolni egy batortalan ellenfelet, mint egy ramenoset.tes kibloffolni egy nehez ellenfelet, mint egy

talal okot arra, miert is tartsa a tetet, beleertve annak a ienetose mi esetleg bloffolunk, Lenyeget tekintve, minden

fel kell mernunk adott ellenfeliinket, mie16tt <U.i\.V'<'~I-!ll>.·-" a bloffel, Meg az is, ahogyan a korabbi

jelezheti szamunkra, hogy most helyes-e bloffolnunk

Ellenfelunk egy kilencessel az ajtoban tartja a tetet. Az, hogy tassuk-e a bloffot a kovetkezo korben, az fiigg attol, hogy mit .r..aL,L.I.ll.r... mit kap ellenfelunk, s6t meg attol is, hogy ellenfelunk milyenjatekos . az A,K,5 melle megkapjuk a k6r damat, mig ellenfelunk egy kettest akkor Iicitaljunk ismet, Ha viszont ellenfeliink kap a kilencessel szinii nyolcast, mi pedig egy harmast, akkor adjuk fel. Varjunk ki, ellenfelunk nyit, akkor dobjuk be a lapot. Ami eselyunk nemj szont ugy tiiuik, ellenfelunke igen. Lehet, hogy flosre vagy sorra . vagy akar esak egy kilenees parja van, de szinte biztosan sokkal sebb nalunk, igy nem tarthatjuk a tetet,

Nagy tapasztalatra van szukseg annak megitelesehez, hogy kell felhagyni egy bloffel es mikor kell folytatni. Amikor "111~1l1.'~1. els6re tartja tetunket, bizonyara van valamije, Ha ugy erezztik, javul a keze, a mienk pedig nem, akkor adjuk fei. Ha viszont ugy zuk, hogy ellenfelunk gyenge es nem is javul, tovabba azt ~VJ..lU'-nl hogy 6 pedig er6snek tart minket, akkor folytassuk a bloffot, es kedjunk, hatha sikerul kiiiznunk at.

Bloff az utols6 korben

'VL,..",~,,,,-,,, is befolyasolhatja bloffunk sikeret, Az •. ' .. •..• .

nehez ellenfelek ellen konnyebb els6 "<0" V<O'"' helyen vagyok es ellenfelem kivart. ha ellenfelem kivart, akkor igeseget mutatott. Ezert ha en Iicitalok, a.t\.r'Vl.,;,.~

zenzeseaet akarom kihasznalni, Igy

Amikor mar nem jonnek tovabbi lapok, nyilvanvaloan nem hetunk, Vagy megcsinaltuk kezunket vagy nem. Igy minden vegen szintiszta bloff, olyan licit, amivel nem nyerhetiink, ha

178

18·fejezet

kezzel tartani fogja a tetet, Ha nagyon rossz lapja lenne, akkor Iehet, hogy a maga bloffolt volna elsa helyen. Viszont kivart, igy nott az eselye annak, hogy legalabb a mi nyitasunk tartasara keze van. Ha most bloffolunk, akkor meg olyankor is tartani fogja a ha kicsit eselytelenebbnek tartja magat nalunk, Tehat a jatek amikor tudjuk, hogy nem nyerhetiink kivarassal, de konnyen lehet, ellenfelunk is gyenge, akkor elsa helyen nagyobb esellyel jon be a funk, mint masodik helyen.

egyszer sikerulne a bl6:ffi.ink. nyereseges bloffhelyzet. Egyszer 20 dollart, ami osszesen netto 40 UVl1ill:9d.

13 .3 3 dollar. kepzeljuk el ugyanezt a helyzetet, csakkete

igy perszea bank is nagyobb, .uuruUI'-""":

is minden ellenfel harombol egyszer bedobna .~."~.':~

kapunk most az elobbi 4: l-hez kepest 6: 1 meg bloffolni, Ugyanisannak a al(JtSziniH;eg:,e,::J10Q

bedobja a lapjat, csak 1/a x 1/a, azaz 1/9-ed. Azaz nyolcszor legalabb egyikiik tartani fogja a tet(~t.<·N

20 dollart, egyszer pedig nyerunk 120-at. A azaz 4.44 dollar partinkent, Bar az egyes ellenfelekkelsszt -kiil6n megerte voIna bloffolni, ha mindketten helyzet mar nem nyereseges. kell jegyezzuk, hogy a legtobb olyan helyzetben, amikor.tobb:

ellen bloffolunk, annak valosziniisege, hogy az egyes jatekosok lapjaikat nem ftiggetlenegymastol. A kozepso jatekos dobni egy olyan kezet is, amelyikkel utolso helyen tartanaa az utolso helyen olyan kezzel is tartjak a tetet, amit kozepen "U'LI~·:·:'··'· .. •• nelkul eldobtak voIna, tudvan, hogy m6g6tti.ik meg kovetkezik Mindemellett az altalanos elvtink legyen az, hogy '-""~''-''''='··I . megkiserelni egyetlen ellenfelet kibloffolni egy 2X mint ket ellenfelet egy 3X dollarosbol.)

BlOff felkesz kezek ellen

Neha el6fordul olyan helyzet, amikor mi is sorra, vagy flosre ellenfehlnk is. Mi nem csinaltuk meg a kezunket, de konnyen lehet, ellenfelunk sem. A korabbi licitkorokbol ekkorra gyakran mar egy kis summa gyiilik ossze a bankban - mondjuk 100 dollar egy 10-20 laros jatszmaban, Tegyiik fel, hogy mi jovunk eloszor, es mindossze magas lapunk van. Tovabba ugy veljuk, kornlbelul 55 szazalek jott ossze ellenfelunknel egy legitim kez, es tovabbi 15 szazalek jobb nalunk olyasmivel, mint A,K vagy A,D. Ilyen erdemes licitalnunk, mert ellenfeltink valoszimileg bedobja A,K es vezetesfi kezeit. Igy nyeresi eselyeinket 30-rol 45 szazalekra ,.,,,,,,,,,1·1;;

Ezzel szemben, ha bukott keztmk van, es gyanfthatoan felunknek is, nem feltetlenul erdemes bloffolni, ha peldaul egy kis ral vegzunk. Ellenfelunk tartani fogja a tetet legitim kezzel, pedig bedobja. Ha viszont elobb kivarunk, akkor a legitim kezei megprobalkozhat egy bloffel is, igy a kis parunkkal elkaphatjuk bloffjeit. Termeszetesen, ha legitim keze lett, az ellen igy is, veszitunk,

es a penzert licit

kezek variacioja . a lapokon kivul annyi egyeb tenyezo is lehet egy adott jatekmod mindig helyes vagy befolyasolja a bank merete, a pozicionk, l.lla,~Ul"·.<LL

·ellenfeleink az elaz6 partikban jatszottak, aL..·ilVl~V

a jatek ritmusa es megszamos apr6 tenyeza. vonatkoznak a bloffokre, illetve a

elvet azonban megis elmondhatunk, bloffolunk, olyankor arra jatszunk, uV;""V.··'''~·

at, mert maskeppen nem nyerhetunk, rl.lJ.lll\.I)~'41<;;;1.l.

merr kettd vagy tObb ellenfellel szemben

Az utols6 licitkorben nagyon ritkan eri meg bloffel kiserletezni, ha tobb ellenfel is jatekban van. A siker eselye minden egyes jatekossal exponencialisan csokken. Paradox medon elkepzelheto, mindket ellenfel ellen kulon-kulon megerne bloffolni, de kettejiik egyszerre mar nem. Tegytik fel, hogy parbajban vagyunk egy 10-20 . lares parti vegen, es a bankban 80 dollar van. Ugy iteljiik meg,

180

18·fejezet

azt szeretnenk, hogy ellenfelunk tarts a a tetet, mert legitim r.. ..... "LUJ.JL meg egy tovabbi tetet el akarunk nyerni tole. Fontos megerteni, ttirheto kezzel is Iehet helyes penzert licitalni, vagy helyes lehet ni, de altalaban helytelen, ha egyiket sem tessziik. Ha ugy donttmk,

a bloffunk nem sikerulhet, amennyiben nem jon be a vart lap, akkor denkeppen licitaljunk penzert, azokban az esetekben, amikor bej alol az elv alol, olyan jatekokban, mint a hold 'em, vagy az otlapcs van kivetel, ahol az ellenfel latja az utols6 lapunkat, es igy j6 tudja merni, hogy javitotta-e kezunket, Ha ilyenkor penzert "'-'."".1.<..1, valoszimileg csak olyan kezekkel tartjak a tetet (vagy emelnek), lyikkel megvemek minket.)

Hason16an az elobbiekhez, ha ugy gondoljuk, hogy a penzert tiirheto kezzel nem alkalmazhat6, mert ellenfelunk csak olyan lappal. ja tartani a tetet, amellyel megvert minket; akkor bloffoljunk, <UIJLl;iWl1.Y 11 nem jott ossze a kezunk, Ilyenkor ugyanis elkepzelheto, hogy "a'''u.,_'' eldobja egyebkent elfogadhato kezet,

Neha a vegen helyes Iehet bloffolni is es penzert licitalni is hat6 kezzel, Tegytik fel, hogy egyetlen ellenfellel allunk szemben, es mielott latnank az utolso lapot, elore elhatarozzuk, hogy bloffolunkl nem jon be a vart lap. Hetlapos stud-ban a hatodik utcan ezek a lapj

esely van arra, hogy ellenfelunk aztjelenti, hogy ha a kezunkkel ... ,;;.,.,.';;rf.·';,.;cHf

u.aJ' ....... ,au<ll11 ellenfelunk bedobja, es nem 5:2-hOz eselyesebbek vagyunk, ha +n ... ~':'.";,\l"~f;

az esetek 50 szazalekaban, es esak ha megverte damas ket parunkat. ;:,.,,,·~ ..... · •• ~1 kell ket parunkkal, mivel 5/7 a

a tetet, Masreszt viszont, ha meg a ket

. is 30 szazalek esellyel bedobja ellenfelunk

Ezert tehat a bloff is nyereseges lehet hosszu

osszege kisebb, mint a bank 317-ed resze. ' ........•.....

L.Lm'UULV helyzet elofordulhat hold' em-ben, amikor egy ., .. parbajban, Hatso pozici6ban emelek a flop eI6tt.>es:0e:1 a a tetet, A flop valahogy igy fest:

5 4- 3
+ +
4-
+ ... +
s s Ifl •• 10 • • •

• • + ••

~I· .~

••• z z

'L>ll"'lll"'lvUJ kivar, en is kivarok, Ebbol azt sejti, hogy asz-kiraly, kiraly-dama van a kezemben, es igaza is van. Kesz parral.amennyiben nem jon egy magas lap; ha elgondolkozik azon, hogy bedobja-e lapjat, Persze

vagyok. Igy azutan licitalni fogok, akar asz, akar kiraly,

bar a harombol esak ketto jo nekem. Ellenfelem <:iIv!=, !=,'Y<LJ'..:.L!'U adni a gyengebb kezzel.is ahhoz, hogy a eleg gyakran be is fogja dobni ahhoz, hogy

A •

A 3

• +

• + V £

Vegyuk eszre, hogy az A,D vezetesii negy-floson kiviil van parunk is. Amikor megnezzuk az utols6 lapot, latjuk, hogy ugyan .. csinaltuk meg a flost, de nines is olyan rossz kezunk, mert egy kaptunk. Igy dam as ket parunk lett. Nyissunk-e most penzert?

Sok hivatasos jatekos nemmel valaszolna. Ugy ervelnek, annyira biztosak voltunk abban, hogy bloffolnunk kell, _"'_'~"_] jon be a lap, akkor nem szabad ezzel a turheto kezzel nyitni, hiszeni akkor fogja ellenfelunk tartani a tetet, ha megvert minket. mindket jatekmod helyes lehet, kulonosen, ha a bank nagy. 80 szazalek az eselye annak, hogy a mi kezunk az erosebb,

tfuhet6 kezzel penzert licitaljunk -e, es <lJ'U'\.l..nr,~.;:) Egy orokos tart6 jatekos ellen .. viszont minden oIyan kezzel licitalni ... <:iJx,'·",Ul!

182

erosebbnek itelunk, Ezzel szemben egy kemeny jatekos ellen - aki eros Iapokat is bedobni - sikeresebbek lesznek a b16ffjeink, viszont szafogottabban kell tfirhetd kezekkel penzert nyitni. Egy kemeny j nem fog kifizetni minket gyengebb kezeivel, es ha tartja a tetet, va16sziniileg a mienknel erosebb kezet tud felmutatni.

fme egy tipikus helyzet annak erzekeltetesere, hogy egy bloff helyes es mikor hibas. Mondjuk draw p6kerben harem lapot egy bubi parra, es ellenfelunk harem lapot cserel valamire, ami tiink egy asz par. Eloszor tegyiik fel, ellenfelunk olyan, hogy bedobja lapjat, ha az nem javult, Ebben az esetben a helyes hogy bloffolunk, amennyiben nem javult a Iapunk, mert ezzel ravehetjuk ellenfelunket, hogy bedobja asz parjat. Ha viszont parunk lett, akkor inkabb varjunk ki, a penzert licit helyett. nagyon kicsi a nyeresi eselyunk, ha nyitunk es 0 tartja a tetet. ellenfelunk tartja a tetet, akkor va16sziniileg legalabb aszos ket

Most pedig tegyiik fel, ellenfelunk olyan, hogy szinte sosem be lapjat, Ilyenkor nem eri meg egy parral bloffolni, mert 0 ..... ~~.~::.~" tani fogja nagyobb parjaval. Ha viszont osszejon a bubis ket akkor erdemes penzert licitalni, hiszen majdnem 5 :2-hoz esellyel lesz az erosebb kez, amikor ellenfeliink tartja a tetet, A kUlonbseg adodik, hogy ez az ellenfel egy asz parral is es egy aszos ket ugyanugy tartja a tetet, mig elso ellenfelunk csupan egy asz parral val6sziniileg nem tenne meg.

18·fejezet

A bloff mint reklam

Amikor rajtakapnak minket a bloffunkon, olyankor veszittink. Megis nem kell feltetlenul bannunk, hogy ha mindjart az elejen rajtavesztunk egy bloffon, mert gondolnunk kell a kialakitott kepre is. Esetieg bloffolhetunk egy ertelmetlen elejen, csak hogy kesobb minel tobbszor tartsak a tetet ~u,~~~,~. olyankor is, amikor legitim kezunk van. (Hasonloan, ha egy ellenfelunk tetjet tartjuk ertelmetlen helyzetben az elejen, akkor lemond arrol, hogy az este tovabbi reszeben bWff6lj6n ellenunk, tartva, hogy megadjuk b16ffjeit.)

Az is elonyos lehet, ha olyan kepet alakitunk ki magunkr61, szinte soha nem bloffolunk. Engem altalaban feszes jatekosnak

184

idonkent kihagyok egy-egy eppen csak n"'''·rP'~PO",,,,<!:!;".1 '.VO"'F.''-'L az elejen, csak hogy eros its em ezt a kepzetet - •. -'''''~:O:""~Z a kesobbiek soran teljesen buntetlenul el LUULUA";lll<>1 bankot. Senki sem gondolna, hogy bloffolni mernek.: ""'.""'

Meg ha csak atlagos ellenfelekkel is van dolgunk, ok . figyelik, hogyan is jatszunk, Ezert egy-egy jatekmodnak

kifejtett hatasat is fontos figyelembe vennunk, "~r'";''''' nelkuli es banklimitjatekokra, fOleg amikor egesz este, """ ". napra, hetrol hetre ugyanazokkal az ellenfelekkel jatszunk -. '.' •. "'"'.""". jatekos egeszen.odaig elmegy, hogy azt allitja, az direkt vesztesegesnek kell lenniuk; es az igy elvesztett'ee

akkor terul meg bosegesen, amikor legitim kezeinkkel

jutunk. Ajatekelmelet alapjan, mint azt a kovetkezc fej .

fogjuk, ha optimalis bloffolesi strategiat L .... "'JF. ... ._._. .. sem nyeresegunk nem szarmazik, Persze A..l.L' .... 1"'~,t;,'."",.LUfi hatodik.erzekunket, amely megsugja,

szemben, adott Iicithelyzetben nyereseges lehet-e ~'~~"'''''",,~.'.'''' egy sikeres bloffel elnyerhetnnk egy egesz bankot, addig __ ',",J,.,:."".' tetet kell begyujtenunk legitim kezeinkkel ahhoz, egy egesz banIcnyi penzzel. Ezert tehat a nagyon feszes kivetelevel az optimalisnal kicsit kevesebbet erdemes b'v"~v"''''·.:'5J

. nyeresegesek lesznek. Minel feszesebb jatekos hireben .

konnyebben bloffolhetunk sikeresen. Meg igy is eleg gyakran fog- . ''''''''fJJJl minket ahhoz, hogy kifizessenek minket, amikor tenyleg ...•... ' kezzel licitalunk.

olyan nyitas vagy emeles, amelyrol tudjuk, hogy nem eros J'\.v.,<£.v·r,'.",. Amikor tovabbi lapok jonnek, altalaban csak ....... "u.v.uv, csak olyan kezzel licitaljunk, amelyik meg a Iegerosebbe ..••

Amikor szintiszta bloffrnl dontunk, azt kell megb .

esellyel sikeriil-e a bloffunk, mint a kapott banki esely,

meg tovabbi lapok jonnek, es folytatni akarjuk .

a tenyleges eselyt kellfigyelembe vennunk.

A vegen altalaban bukott kezzel erdemes bloffolni, gyenge lapot sejtunk, Jo jatekos ellen a bloff

res az elsa pozicioban, mint a hatsoban. Azonban ha kezunk bir e~.ekk~l, ne yc~taljun:c. ~z elsa pozfci6ban, fgy elkaphatjuk "U'wllJ.'vHL bloffjeit, Hatso pozicioban viszont, amennyiben ellenfelunk mutassuk be a lapot, mert kicsi a nyeres eselye ha nyitunk es

tartj a a tetet, 'VU'_U.L''''LUJ

A bloff sikerenek eselye majdnem exponencialisan csokken egyes tovabbi ellenfellel szemben. Ezert ritkan helyes bloffolni vagy meg tobb ellenfel ellen, kuloncsen az utolso korben.

, Az, hogy mikor bloffoljunk, es mikor licitaljunk penzert egy ~ezz~l, b~nyolult dontes, es tapasztalatra van szukseg Altalanossag?an elmondhatjuk, hogy ha ugy gondoljuk, hogy ne~ lenne ,s1.keres, akkor erdemes tiirheto kezzel penzert licitalni, pedig ne~ en meg penzert Iicitalni, akkor a bloff altalaban sikeres

r A, bIoff egy. tovabbi eszkoz a kepzett pokerjatekos Velemenyem szennt ugyamigy nyeresegesnek kell lennie mint mas strategianak. Ha pedig esetenkent rajtakapnak minket, az OOLo,,,,,...,CU kezekben terul meg, amikor tenyleg erosek vagyunk.

19. fejezet

L.Lvl\.vllJllvll;;;L kifejezes ugy hangzik, mintha volna. Igazabol a matematika azon agat folyamatokkal foglalkozik, J:;T"",.rln"'~,",·"";·"

szamos mas teruleten is felhasznalhatok, mint LlHIIU .... U. a nemzetkozi kapcsolatokban, a L zu "dU.dll,'llllU,+'"

...... hadtudomanyban. Lenyeget tekintve a iatekelmeli

'. helyes strategiat probalja megkeresni olyan is a leheto legjobb strategiat alkalmazza. rLJ..'U".VJ,.,,15

j atszunk - es ez most barmil yen j atekra vonatkozik-. .. aKK()r

a matematika helyett hagyatkozhatunk sajat a jatekelmelet segitsegevel semlegesithetjtik a nalunk •.. ismeretlen ellenfel jobb donteseibol szarmazo elonyet. elmelet rmikcdeset a ko-papfr-ollo jatekon j6l szemleltethetit

a jatekban mindket jatekos a kezevel egyszerre mutat egy

szereplo harem koztil. Ha ugyanazt mutattak, az 0116 megveri a papirt, a papfr a kovet, a ko pedig az. matematikailag ez egy teljesen igazsagos jatek, LJL.~'llll;;;LV. hogy hosszu tavon az egyik jatekos elonyre tud

ar az ellenfele eszen ugy, hogy az e16z6 menetekben m€~gt.lgy·eJ alapjan kitalalja, hogy a kovetkezoben mit fog ellenfele mutat= ez sikenilt, akkor persze konnyuszerrel nyer, hiszen csak a erosebb eszkozt kell mutatnia."

epzeljuk el, hogy valaki kihiv minket egy ko-papir-ollc

nagyon magabiztos, bizikaj6 itelokepessegeben, es ezert 10' partinkent 100 elleneben, Mi is ugy erezzuk, hogy nagyon j6k az ilyen iranyu kepessegei. Ennek .• . alkalmazasaval orommel elfogadhatjuk kihivasat,es

Mindossze annyit kell tennunk, hogy minden menet

::~vlUV~)UU.l\. egy dobokockat, es attol fuggoen, hogyaz 1

5-6-ot mutat, kovet, papirt illetve 01l6t mutatunk.

ellenfel gondolatainak kitalalasa a poker donto eleme, Lasd a "A nnl<ern: • ."iclhn]fi

fejezetet,

186

19·fejezet

Miert segit ez az eljaras? Azert, mert teljesen semlegesiti "'UI •• W".W azon kepesseget, hogy kitalalja, mit fogunk mutatni. Iehetoseget egyforman %-ad esellyel fogjuk valasztani, hiszen az 1-2 vagy 5-6 eselye is mind Va. Ahelyett viszont, hogy mi dontenenk el, mutassunk, a kocka hozza helyettiink a dontest. A legfontosabb hogy a kocka segitsegevel veletlenszeriiek lesznek donteseink, felunk ugyan kitalalhatna gondolatainkat, de mi arra kenyszeritjuk, eg:, elettel~n targy "d6nteset" talalja ki, ami viszont lehetetlenseg. erovel azt IS megprobalhatna kitalalni, hogy a rulett goly6 pirosra feketere fog esni.

Mivel az ellenfel 101 dollart ajanlott 100 elleneben, a '';~''.1 __ 1_ alkalmazasa minden egyes jatszmaban Va-ad dollar varhato jelent. Az ellenfel minden oIyan elonyet megszuntettuk, amely segevel kitalalhatta volna gondolatainkat, es lekuzdhetetlen juttatott minket hosszu tavon, Csak akkor lenne erdemes az segunkre hagyatkozni a dob6kocka helyett, ha ugy erezzuk mi

tuljarni ellenfelunk eszen. '

nelkuli draw lowball-t jatszunk, es
~ •• 1 ~. t~ 3 ... 3 2
4- 4- ...
.... tt • ...
•• t
;.. -t; •••• + .. + • •
S S s s 'G ;+ t;

• • •

'G 'G

'.

_J..L1.'~'''J.H nem cserel, nekem pedig muszaj cserelnem egy tanot: H"F.··':"/

hatost, hetest, nyolcast vagy kilencest kapok, akkor en Tnll"rtF·''''·'··(.,'',," b alacsony kezemmel. Ha barmi mast kapok, akkor a nyert.

hogy a 42 maradek lapbol 18 segit nekem (4-4 6t6s, ..... ,'.

valamint 3-3 nyolcas es')cilences), 24 pedig nem, tehat 24:18-h6z,': 4:3-hoz vagyok eselytelenebb. Kezdotetekben mindketten tetetteszunk, de a csere utan (aminek az eredmenyet ,.,PT·"'7,o·.,,·· lathatja), tehetek meg 100 dollart, Tegyuk fel, hogy minden alkalommal felteszem a 100 dollart.

, hogy mindig meg kell adnia ellenfelemnek a tetet..

nyer abban a 24 esetben, amikor bloffolok,esl 200 dollart, amikor enyem az erosebb kez. Az osszes-re

. dollar. Masfelol, ha soha nem bloffolnek, es ...,,,,a,,,,·u',\,:,,,, megvertem at, akkor ellenfelemnek mindig Igy 24 esetben nyerne (amikor nem U"J.'U"JA.I:""'.":;'~

(amikor igen), az osszes profitja pedig 100 dollart nyerhet vagy veszithet. ........ " ... ,u.

mindig ellenfeleme az elony, ,.c>...L.UllL'U.', ha csak az esetek egy reszeben .... ,JL.,u ..... Tegyuk fel, hogy csak huzom. Mas sz6val, akkor licitalok, .. w'u, .... "' .. u§1

A jatekelmelet alkalmazasa a bloffOlesre

Ebben a fejezetben fcleg arrol lesz szo, hogyan alkalmazhato a j elmelet a bloff rmiveszeteben, iIletve a lehetseges bloffok """'-"IJ""''''ltl p6kerben. Ennek erdekeben be fogjuk vezetni a kevert strategic mat. Ez egy olyan jatekmodot jelent, amikor egy adott tipusu "f"\'nTP'~T peldaul azt, hogy bloffdlunk-e, illetve tartjuk-e az ellenfel esetleg . hOI megtett tetjeit - az esetek egy rogzitett hanyadaban hozunk meg, ugy, hogy a donteseket a veletlenre bizzuk. Igy ellenfelunk nem kitalalni, hogy eppen hogyan dontunk.

Emlekezzunk vissza az elOzo fejezetre. Ott lattuk, hogy azok a kosok, akik soha nem bloffolnek, vagy eppen ellenkezoleg, tul bloffolnek, hatarozott hatranyban vannak egy, a helyes aranyban fol0, de minden mas szempontb61 azonos kepessegekkel endelke: ellenfellel szemben. Ennek szemleltetesere, illetve, hogy bemutass hogyan hasznalhato a jatekelmelet a helyes bloffolesi kialakitasahoz, nezzuk meg a kovetkezo peldat,

188

19·fejezet

kapom, vagy a pikk kiralyt, Ha csak ilyen ritkan bloffolnek, "'LL"U.L'''' helyes jateka meg mindig az lenne, hogy bedobja lapjat, -------J citalok, mivel a bloffom elleni esely 18: I-hez. Figyeljtik meg, maris javult a helyzetem. A pikk kiraly birtokaban bloffolni meg nem nyereseges, de 18 helyett mar 19 esetben nyerek, es csak 23 veszftek 24 helyett. Azzal, hogy 19 esetbol egyszer bloffolok, csokkent a kulonbseg ellenfelem es koztem. Azt is vegyuk eszre, ellenfelem nem tudhatja mikor bloffolok, mert egy elettelen targy - adott lap - hasznalataval teszem veletlenszertive bloffjeimet, mint amikor egy kockat hasznaltunk a ko-papir-ollo jatekban,

Ha mar egyetlen lappal bloffolve sem vagyok annyira mintha egyaltalan nem bloffolnek, tegyiik fel, hogy ket lapot ki bloffre - mondjuk a pikk kiralyt, es a pikk bubit. Tovabbra is jatszik j61 ellenfelem, ha bedobja lapjat, amennyiben licitalok. azonban mar csak 22 esetben nyer, ha nem licitalok, es 20 esetben en, amikor licitalok, Feltetelezve, hogy ellenfelem semmilyen nem tudhatja, mikor b16ff616k es mikor nem, 24: 18 aranyu el6nye aranyura, azaz 4:3-rol11: 10-re csokkent,

Ugy ninik ez a m6dszer egesz jol mukodik, Nezzuk meg mi nik, ha ket lap helyett ot kulcslapot valasztok ki a bloffhoz - pikk kiralyt es a negy bubit. Ez azt jelenti, hogy 23 esetben .. , ..... u. .. " 18 alkalommal az erosebb lappal es otszor bloffolnek. Ellenfelem len nehez helyzetbe kernlne, hiszen el kellene talalnia, hogy mikor folok. Meg azt is elarulhatnam neki, milyen strategiat hasznalok, a megis en nyernem.

Mi tortenne ugyanis? Ellenfelem tudna, hogy 18 lappal lenne az erosebb kez, es ot masik lappal bloffolnek. Igy tehat, 18: vagyis 3,6:1-hez az esely a bloffom ellen. A bank 300 dollar kezdotetekkel es a 100 dollaros tetemmel. Vagyis ellenfelem banki lye 3:1-hez. Nyereseggel mar nem tarthatja a tetet egy 3,6:1-hez probalkozasra, ha a penzeert esak 3:1-hez eselyt kap. 6t lapot hasznalva a bloffhoz, 42 esetbol 23 alkalommal en nyerem a ellenfelem csak 19-szer. A nyeresegem 400 dollar lesz . .n..L .... 'ULUU<"", bloffjeim az eredetileg 24:18 aranyban eselytelen kezemet 23:19 eselyesse leptettek e16.

Ahhoz, hogy lassuk, hogy nem szamtani buveszmutatvanyrol szo, nezzuk meg mi tortenne, ha ellenfelunk mindig tartana a

'UUllll,UCU nyeme 200 dollart, amikor I.HVUV"'Vr..'iY,<

UV<JL .... , amikor nem licitalok - osszesen veszit 200 dollart, amikor enyern dollar. A nett6 vesztesege, ha mindig

dollarral tobb, mintha mindig bedobna

Ha het lapot szemelnekki a bloffhoz at esely 18:7-hez lenne, es mivel a banki esely :

afelemnek meg kellene adni a tetet, amikor U"J.la!\J"";'.~

! Het esetben, amikor bloffolok, nyeme 1.400, es abban al7 esetben, amikor nem U"<La~~'~.., - ami osszesen3.100 dollar. Viszont 18 all\.<l1\_'-':'~

200 dollart, amikor Iicitalok es enyem az erosebb AvL'.""'.I~L.. dollar. A netto nyeresegem tehat 500 dollar 42 kimutathatjuk, hogy nines trii.kk a szamitasban - veszitene, ha mindig bedobna lapjat a lieitemet

es 7 bloff lappal teszem azt. 17 esetben nyeme 100 licitalok, viszont a maradek 25 esetben en nyernek 100·· vesztesege ekkor 800 dollar lenne 500 helyett.

feI, hogy pontosan 6 kulcslapot valasztok a bloffjeimhez. Ezazt hogy 24 esetben fogok licitalni. Ezek koztil 18 esetben enyem . erosebb lap, 6 esetben bloffolok. Igy tehat a bloffom elleni .

3:1-hez. A bankban 200 dollar van, es amikor ".""",-.-,-_ ..

teszek be. Tehat ellenfelem banki eselye szinten 3: l-hez. 1

tarthatja a tetet, hogy nyerhessen 300-at. Amikor a . ·;"".'(1~·"·.·.·

a bloffom elleni esellyel, akkor egyaltalan nines hogy ellenfelem tartja-e a tetet vagy sem. 'pontosan 600 dollart fog vesziteni 42 partinkent, Ha-rmnn

bedobna lapjat, amikor licitalok, 24 esetben ~J"~--' es 18 esetben veszitek 100-at, amikor nem Ha mindig tartanaia tetet, amikor

a 6 esetben, amikor bloffolok es tovabbi 100 - osszesen 3.000 dollar. Viszont en 18

amikor enyem az erosebb kez - yeresegem ismet 600 dollar. Hacsak VU".LU'''""""",,,"+

190

19./ejezet

vilagon semmi eselye nines megakadalyozni, hogy 600 dollart 42 partikent, vagyis a partinkenti varhato hozamom 14,29 dollar. Az detileg 4:3-hoz eselytelenebb kezem 4:3 aranyu eselyesse lepett el6 tal, hogy 24 esetbol pontosan 6 alkalommal bloffolok - strategist is alkalmaz ellenfelem,

Ezzel elerkeztunk a jatekelmelet es a bloff kapesola Ienyegehez, Eloszor is figyeljuk meg, hogy elore meghataroztam, az esetek hany szazalekaban fogok bloffolni - akar egyszer 19 esetbol, akar otszor 23-b61, vagy hetszer minden 25 licit Masodszor pedig, a bloffom teljesen veletlenszerti volt, bizonyos lapokon alapult, amelyet termeszetesen ellenfelem nem Iathatott, soha nem tudhatta, vajon az a lap, amit kaptam, egyike volt-e 18 lapnak, amelyik segitett nekem, vagy esetleg az egyik blofflap Vegul vegyuk eszre, mi tortent, amikor pontosan hat lap alapjan tern - vagyis amikor a bloffom elleni esely megegyezett "H'uti" .. , banki eselyevel, Ebben az egyedi esetben ellenfelem veszitett akar tartotta a tetet, akar bedobta lapjat,

Ez az optimalis bloffolesi strategia - teljesen mindegy, szik ellenfelunk, Ezek utan kijelenthetjtik, ha sikerul talalnunk egy bloffolesi strategiat, amely segitsegevel ellenfelunk egyforman

jar, barhogyan is jatszik, akkor a strategiank optimalis. Ez az strategia pedig az, hogy oly medon bloffolunk, hogy a bloffunk esely megegyezik ellenfelunk banki eselyevel. Az eddig targyalt ben szamomra 18 jo lap volt, es amikor 100 dollarral nyitottam, a

ba 300 dollar keriilt, ezert ellenfelem banki eselye 3:1-hez volt fogva, az optimalis strategiam az volt, hogy hat tovabbi lap u .... "L>u .... ~ .... 'u b16ff61Ok, Igy a bloffom elleni esely is pontosan 3:1-hez volt.

Tegyiik fel, hogy nem 200, hanem 500 dollar volt mar a mielott nyitok. Megint csak 18 nyer6 lapom van, es ellenfelem csak egy bloffot tud megverni, A licitem 100 dollar, tehat ""'uti"", 600: 100-hoz banki eselyt kap, ha tartja a tetet. Most az optimalis folesi strategiam az, ha 3 lap hasznalataval bloffolok. 18 j6 3 blofflappal a bloffom elleni esely 6:1-hez, akarcsak a banki esely, bankban 100 dollar lenne, amikor 100 dollart teszek fel, akkor 9 kellene bloffolni a 18 jo lap mellett, mert akkor lenne a bloffom esely 2: l-hez, vagyis ugyanaz az esely, amit ebben az esetben ,",U'~ll~~~ kap a bankb61.

!: (

ontos megertenunk, hogy az eredmeny szempontja

>ellenfeliink tartja-e a tetet vagy bedobja Iapj WI10glUlK nyerni, akarhogy is valtogatja a ket "'V'~.~C'V'

peldankhoz, amikor 200 dollar van a v~~~~v~ •• ,. a 100 dollaros bloffhoz a 18 j6 lap mellett, . <WUI..VF.

yeresegem lenne 42 partinkent, ha ellenfelem ,..,.,,...," ..... 111

tartana a tetet es dobna be lapjat, ha 6 esetben t"'i1'ill1~~S

esetben bedobna lapjat, vagy ha mashogy VL~~,=,.VL~'U· problemaknakpontosan ez a lenyege, hogy

nines olyan modszer, amely segitsegevel bar a legtobb jatekelmelettel foglalkoz6 konyv eooen«

ezt nem mondja ki. jatekelmelet alapjan t6rten6 bloffolest kifejezhetjtik "L>U,,"U"~~~ TegyUk fel, hogy 25 szazalek esellyel csinaljuk meg .I>.. ... O\U1. ........ dollar es a tet is 100 dollar. Igy, ha licitalunk, akkor '"''''_UL'VL

banki eselyt kap, Mivel 25 szazalek esely van a keziink ezert 12,5 szazalek esellyel kell bloffolnunk, hogy a

esely is 2: l-hez legyen, amit az optimalis strategia diktal, lowball-ban 48 lapot nem latunk, amikor egyetlen es a 481apb6112-vel csinaljuk meg a keziinket (25 szazalek .tovabbi 6 lapot (12,5 szazalek) kell valasztanunk a bloffhoz. meszetesen azert kelliapok alapjan bloffolnnnk, hogy tudjunk donteni. A veletlen tenyezo nelkul a j6 ellenfelek

a bloffolesi semankat, es ezutan mar nem lenne . Ajatekelmeletnek az a szepsege, hogy ellenfeltmk meg asxor.sem« mit kezdeni,ha tudja,hogy eszerint jatszunk.

es a blQfiOlesi gyakorisag

'.1..1.'-'.1..1..1." .... , .......... " ... Igazitva

helyzetekben a jatekelmeletbol levezetheto .~~~,·,o a legjobb strategia. Nyilvanvalo, ha olyan ".LH,U,"\,uvJ

aki szinte mindig tartja a tetjeinket, akkor , .... '''v, .... v.~ .. ·. Ugyanezen az alapon, olyan jatekos ellen;

be lapjat, gyakrabban erdemes bloffolni, jatekelmelet alkalmazhat6 a strategiak L"~'~VV"U"""""""'''''''''",.

a fejezet elso reszeben vizsgalt szituacioban, .. ,L w ... ·,;.r·.·."

192

19.jejezet

csak ottel bloffolunk - ami egy kicsit kevesebb az optimalisnal - 300 dollarral tobbet nyeriink 42 partinkent, ha ellenfelunk mindig a tetet, ahelyett, hogy mindig bedobna Iapjat, Ha azonban 7 lappal folunk 6 helyett, akkor olyan ellenfel ellen nyeriink 300 dollarral aki inkabb bedobja lapjat a tet tartasa helyett.Ilyen helyzetekben jatekos itelokepessege feltilbiralja a matematikailag optimalis egy kicsit kevesebbet bloffol olyan ellenfelek ellen, akik till tartjak a tetet, es egy kicsivel tobbet olyanok ellen, akik nil bedobjak lapjukat.

Aj6, intuitiv jatekosok megertik ezt az elvet. Ha azon kapjak kat, hogy az elozo nehany parti vegen sorban bedobtak lapjukat, keszek tartani a tetet a kovetkezo alkalommal. Kulonben ... U .... LU'" egyre tobbet bloffolnenek ellenuk, Hason16 megfontolasokat nak a sajat bloffjeik idozitesere is. Olyan kivalo jatekosok ellen, az Itelokepessege olyan j6, vagy akar jobb is, mint a mienk, a melet alkalmazasa a tokeletes eszkoz. Ha azt hasznaljuk, nines lejatszani minket a palyarol,

Ha peldaul tiz olyan lap van, amivel meacsman

-hez akarunk: bloffolni, akkor meg ket tovabbi .,,,,r,ta;"'l

a bloffhoz. iN~lZZllI1K egy tovabbipeldat, Draw pokerben pikk-flos remenyeben, mig ellenfeltmk HaJ.VU'··H.U

ellenfeliink igen j6 esellyel nem fogja tudni ..

esetleges bloffunket. A bankban20 dollar van, a tetl0'

akkor ellenfeliink banki eselye 30: 10-hez, .

kilene, eddig meg nem latott pikk egyike kell a

tovabbi lapot kell kivalasztanunk a bloffhoz, Ez negyes es a treff negyes, Igy tizenket lap eseten J..V)';,U1.ll'c'l

a flostmk es b16ffjeink aranya pont 9:3-hoz lett. mindig lehet az ~rkezo lapokat felhasznalva a ~L,U..tl.~(;!!v:

aranyt pontosan beallftani. Azonban amig legalabb aranyt hasznalunk, altalaban nyeresegesek ··lv;~.6UH1\C., ekezhetunk, hogy ugyan 6 lappal bloffolve ertuk el az ic '~~'W.~:~~~ banki eselyehez.viszonyitva, de meg 5 vagy 7 lappal U.lU·.L.LU.Ly.v

voltunk nyeresben. Ajatekelmelet ertelmeben termeszetesen b vagyunk az optimalis aranyhoz, annal jobban jarunk,

A j atekelmelet, mint bloffolesi eszkdz - osszefoglalas

alkalmazasa etleges bloffek rartasaban

Amikor a jatekelmeletet alkalmazzuk annak eldontesere, hogy foljunk-e, eloszor fel kell mernunk keziink megcsinalasanak Ezutan meg kell allapitanunk, mekkora lesz ellenfeltmk banki amikor az adott tetet kell majd tartania. Vegul olyan aranyban veletlenszenien bloffolnunk, hogy a bloffunk eselye megegyezzen .. felunk banki eselyevel,

Alljon itt meg egy pelda, Tegyuk fel, hogy 20 szazalek csinaljuk meg a kezi.inket, 100 dollar van a bankban, es a kovetkezo 25 dollar. Igy ellenfeliink banki eselye 125:25-hOz, azaz 5:1-hez. eros kezeink mellett 5:1-hez aranyban kell bloffolnunk, Mivel20 16k esellyel jon be a kezi.ink, igy az esetek 4 szazalekaban kell majd folnunk, (20 szazalek a 4 szazalekhoz viszonyitva megegyezik az 5: banki esellyel.) Ha ilyen modon bloffoltmk, akkor hasznaljuk ki malisan a helyzetbol ad6d6 elonynnket.

A bloffok veletlenszeniseget - amint azt lattuk - xenveimesen hatekonyan biztosithatjuk, ha a meg nem latott lapok kozul

a jatekelmelet alkalmazhato a bloffolesnel, ugyamigy haszn~l.. ellenfel esetleges bloffjei ellen is. Amikor kezunk esak egybl6:ff j6, akkor tapasztalatunkra es Itelokepessegunkre hagyai~

kell megallapitanunk, mekkora esellyel bloffol .' , .

az ellenfel Iehetseges legitim kezei kozul is legalabb ." . akkor egyszeruenosszeadjuk nyeresi eselyunket es '-',,".L1.L'"

enek eselyet, es ezt osszehasonlttjuk a banki esellyel. azonban, akinek az itelokepessege ugyanoIyan vagy

vagy a maga is hasznalja a jatekelmeleteta V,"'.L.Lu·, " . .Ll"''"'

a jatekelmeletet szamitasai keresztiilh u.,<.a<>,<U1 ',", ..

nyeresege minimalizalasara. feI, hogy a bankban 100 dollar van, es vll(aHI;;;~Ull harombol egyszer fogjuk bedobni a lapunkat a 20 dollaros t6ijet. Ekkor neki megeri bloffolni; .:

"

194

19·fejezet

ketszer majd elvesziti a 20 dollarjat, egyszer megnyer 100-at. A sege 60 dollar Iesz, vagyis tetenkent 20 dollar. Hasonlo medon, feltetelezi rolunk, hogy soha nem dobjuk majd be a lapot, akkor fog bloffolni. Ezert az a dolgunk, hogy ellenfeliink tisztaban azzal, hogy neha bedobjuk a lapot, viszont eleg sokszor kell +o .. ~a,.,,,i tetet ahhoz, hogy elkapjuk a b16ffjeit.

Ha a jatekelmeletet alkalmazzuk annak eldontesehez, hogy e a tetet egy esetleges b16ff eseten, akkor hasonlo szamitasokat vegeznunk, mint amikor a sajat bloffjeinkrol dontunk, Igy a ugyamigy veletlenszertien tartjuk, mint ahogy bloffolunk, E16szor moljuk, mekkora banki eselyt kap az ellenfel a bloffjehez. Ezutan pont olyan aranyban fogjuk tartani a tetet, illetve bedobni a lapot, amekkora ellenfelunk banki eselye, Ha peldaul ellenfeltink 20 tesz a 100 dollaros bankba, akkor 5:1-hez banki eselyt kap a Ezert nekiink hat esetb61 otszor kell tartanunk a tetet, es egyszer kell dobnunk lapunkat. Ismet hasznalhatunk kulcslapokat ahhoz, veletlenszerii legyen a dontesunk. Kivalasztunk bizonyos meg nem . lapokat, es ha azok koztil kapunk egyet, akkor bedobjuk, ha pedig akkor tartjuk a tetet,

A sajat bloffolesunkkel ellentetben itt meg a jatekelmelet s segevel sem tudunk egy veszteseges szituaciot nyeresegesse Mindossze annyit tehetunk, hogy meggatoljuk az ellenfelet abban, niljarjon az eszunkon - mint amikor dobokockat hasznaltunk a 0116 jatekban is, nehogy ellenfelunk kifogjon rajtunk. Ha VU<'lll.';:;ll optimalis jatekelmeleti strategiat hasznal a bloffjeihez, akkor tudunk mit tenni ellene.

.' kezzel Iicital, amely nem feltetlenul a legerosebb' '. ezetben ("Parbaj a partivegen") leirtak ervenvesuiness

a jatekelmelet alkalmazasaval akarjuk "'lUVll'''lll,,:·.·~,

meg kell allapitanunk ellenfeliink banki eselyet, n.UjJU"", es azutan veletlenszeriien olyan aranyban U1V.LLVJlll.

eselye minel jobban megkozelltse ellenfelunk banki banki eselyt kap, akkor a b16ffi.ink elleni eselynek is 5:

Ily m6don jatszva azjellenfelnek nem lesz megfele16

tavon ugyanugy jar -,akar tartja a tetet, akar bedobja a jatekelmelet alkalmazasaval akarjuk eldonteni, hogy bloffot - feltetelezve, hogy kezimk csak egy UlV',.LV'.

illetve megerzeseink nem segitenek - meg kelI ali"'~H'llLUJ

banki eselyt kapott ellenfelunk a bloffhoz, es ugyanilyen '.,0, .'.' ' .. tartanunk a tetet, iIletve bedobni a lapot. Ha ellenfeliink 4: .

kapott, akkor nekiink at esetbol egyszer kell v61t~tlens2:ertil¢i1'\'f;·t~1 hogy a bloffot a leheto legjobban hatastalanitsuk,

Osszefoglahis

A jatekelmelet nem helyettesitheti a megalapozott Itelokepesseget, akkor erdemes hasznalni, ha ellenfelunk itelokepessege legalabb jo, mint a mienk, vagy ha egyszeriien nem ismerjtik 6t. jatekelmelet csak akkor segit pontosan a bloffolesben, esetleges bloffok tartasaban, amikor egyertelmuen a licitalo (akar mi bloffolunk, akar ellenfelunk) a legerosebb kez, vagy pedig f'61- peldaul amikor hetlapos stud-ban asz-parunk van, egy jatekos vanvaloan flosre vart, es a vegen Iicital. Ha azonban a licitalo v05CUC~!,,<

196

20. fejezet

ket fejezetbOl kideriilt, milyen hatalmas zemben a - jo itelokepesseggel, vagy a jatekelmelet

gyakorisaggal bloffolojatekosnak. Igazsag szennts

- az egyiknel alapjaban veve gyenge, de jo, de nem b16fI616 jatekosok iilnek - k6nnyebb .

bloffoloket valasztjuk, Amikor megelheteskent

jatszani Gardena-ban, osztonosen gyanitottam, .. c tipikusan feszes Gardena-i jatekosokkal, mint a lGl.<.,c.UUal\J>.Q.. . kezet megjatszanak. Ma mar vilagos, mi okozta ezt a ~"~).}'.').'~c. .. >x.·· . A feszes jatekosok sohasem bloffoltek, es ez szamomra kecLve:t6Y'

. Ezzel szemben a laza jatekosok tobbe-kevesbe helyes

"lUll-Un .... J"", aminek nem orultem. ..

helyes bloffolesi strategia hatekony fegyver, ezert fontos olyan.

kifejleszteni, amelyekkel elterithetjuk ellenfeleinketia bloffolesi gyakorisagtol, Termeszetesen nem az olyan elleh; akarunk hatni, akik tulzottan sokat, vagy szinte soha nemblqf..;· Viszont amikor olyan ellenfellel talaljuk szembe magunkat,i

esetenkenti bloffjei folyamatos vedekezesre kenyszeritenek min-'. . meg kell probalnunk elteriteni ot a helyes bloffolesi vagy batoritani akarj uk arra, hogy a szuksegesnel to

vagy azt szeretnenk, hogy a szuksegesnel kevesebbet Ellenfelunktol fUgg, hogy melyiket valasztiuk Ha egy

ellenfellel jatszunk, aki megis till sokszor nyer ligy, hogy bedobja a lapjat, akkor gyamis, hogy esetleg nehany c.. .

bloffjeit meg akarjuk fekezni. Az optimalis .

. esetben addig a pontig, hogy ne is merjen ~ll',';:\';l-'···h

pedig egy agressziv jatekost, aki esetleg az bloffol, meg tobb. bloffre akarunk T<nlpnTn·.

aki a helyes gyakorisagnal kicsit tobbet .. meg tobbet b16ff61j6n. Az olyan jatekost ..;

sebbszer b16ff61, meg kell fekeznunk, . .

Mindket esetben e16IjUk, hogy "'1l1~lH""".ilK: