Apeh 0953 Utmutato

Útmutató
a 2009. évről szóló személyi jövedelemadó, járulék, egyszerűsített

közteherviselési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és különadó
bevallásához, helyesbítéséhez, önellenőrzéséhez
A 0953-as bevallási nyomtatvány a törvényi rendelkezések alapján készült, annak hű
tükörképe. Az útmutatóval segítséget kívánunk nyújtani Önnek abban, hogy a bevallását a
törvényi előírásoknak megfelelően tudja elkészíteni, azonban felhívjuk figyelmét, hogy az
itt olvasható magyarázatok a törvényt nem pótolják.
Miről olvashat a bevallás útmutatójában?
1. Általános tudnivalók
2. Mikor nem kell Önnek a bevallást benyújtania?
3. Milyen határidőkhöz kell igazodnia?
4. A nyomtatvány kitöltése
5. Az adóbevallás aláírása
6. Mit tegyen a bevallás kitöltéséhez felhasznált irataival?
7. Hogyan lehet az adótartozást megfizetni?
8. A túlfizetés rendezése
9. A bevallás pótlása
10. A bevallás adóhatósági javítása
11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)
12. A bevallás önellenőrzése
13. A bevallás részei
14. A személyi adatok kitöltése
15-18. pontok alatt, a 0953-as bevallás egyes lapjaihoz tartozó útmutatók találhatók
19. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése
20. Nyilatkozatok
21. Rendelkező nyilatkozatok az adóról
22. Eltartottak adatai a családi kedvezményhez
23. Az elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk részletezése
24. Tőzsdei és/vagy csereügyletből származó jövedelmek és adójuk részletezése
25. Az ingatlan értékesítéssel összefüggő adókiegyenlítés levezetése
26. A 2009. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása a
magánszemélyek, a vállalkozói személyi jövedelemadó és átalány szerinti adózást választó
egyéni vállalkozók számára
27. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevételek utáni
adókötelezettség részletezése és bevallása
28. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség és elszámolása
29. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulék bevallása
30. A bevallásban visszaigényelhető adó, járulék és egészségügyi hozzájárulás és különadó
átvezetése, részleges kiutalása
2
1. Általános tudnivalók
A 2009-es évről szóló bevallási nyomtatvány:

a személyi jövedelemadó,

az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás,

a különadó,

az egészségügyi hozzájárulás,

az egyes magánszemélyek járulékainak,

a nyugdíj mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékának
a bevallására szolgál.
Ha Ön magánszemélyként munkáltató és a költségvetés felé a kötelezettségeit be kell

vallania (az alkalmazottól levont adóelőleg, munkaadói, munkavállalói járulék,
társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék), akkor a 0908-as
bevallást elektronikus úton kellett beküldenie.
Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló1 törvény (továbbiakban:

Nért.) meghatározza, hogy mely lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű
személygépkocsi adóköteles.
Az Art. 2010. január 1. napjától hatályos rendelkezése2 szerint, az egyes nagy értékű
vagyontárgyakat terhelő adót
– Ön a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában, a 3. pontban felsorolt, a
bevallásra nyitva álló határidőig
a 2010. adóévre vonatkozóan állapítja meg és vallja be.
Az eltérő adóéveknek megfelelően, a fentiek azt jelentik, hogy a személyi jövedelemadóról
szóló 0953-as bevallást, és ha a nagy értékű vagyontárgyakkal összefüggésben
adókötelezettség terheli Önt a 1042-es bevallást, együtt kell benyújtania!
Ebben az esetben a 0953-as adóbevallása főlapján Önnek jelölnie kell, hogy a 1042-es
bevallással együtt nyújtja be.
Ha Ön nem kötelezett a 0953-as bevallás benyújtására, úgy a 1042-es bevallását
önállóan kell teljesítenie 2010. május 20-ig.
A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont egyéni

nyugdíjjárulékot továbbra is a bevallás erre szolgáló sorainak kitöltésével kérheti vissza
akkor, ha azt év közben a foglalkoztatójával nem számolta el. Ha Ön magánnyugdíj-pénztár
tagja, akkor a tagdíjfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont tagdíj
visszaigénylésére a 0953-as bevallás nem alkalmas, annak elszámolását a foglalkoztatójától
kérheti. Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a túlvont nyugdíjjárulékot is a
foglalkoztatótól kérheti vissza. Az egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért
1
2009. évi LXXVIII. törvény
2
Art. 33. § (10)
3
ilyen címen visszaigényelhető túlvont járulék nem keletkezhetett. A különadó-előleg

esetleges év közbeni túlvonása esetén ennek visszaigénylésére itt van lehetősége.
A bevallás mellékletében minden olyan adat megtalálható, mely a kitöltés során szükséges
lehet (Pl.: adótábla, befizetési számlaszámok, a 2009. évre az APEH által közzétett
üzemanyagárak, az 1%-os rendelkezéshez a technikai számok).
A bevallás útmutatójának része a Példatár, mely példákkal segíti a bevallás helyes

kitöltését.
Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők adózási tudnivalóit (kitöltési

útmutató, melléklet, példák) önálló útmutató tartalmazza.
2. Mikor nem kell Önnek a bevallást benyújtania?
– Ha Ön 2010. február 15-ig a nyilatkozatával az egyszerűsített bevallást vagy 2010.

január 31-ig a munkáltató által történő adómegállapítást választotta és megfelel a
feltételeknek;
– Ha Ön az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes

jogcímen szerzett jövedelmet; Az adómentes juttatásokat, a juttatáskor kapott
igazolások „mentes” jogcímmel tartalmazzák.
– Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján kívül más jövedelme nem volt;
– Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján, baleseti járadékán, jövedelempótló kártérítési

járadékán kívül más jövedelme nem volt, feltéve, hogy már betöltötte az Önre
vonatkozó nyugdíjkorhatárt;
– Ha Ön a bevallás 12-18. soraihoz fűzött magyarázatnál felsorolt, adóterhet nem viselő

járandóságnak minősülő jövedelemmel rendelkezik, és e jövedelem mellett nem
szerzett más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelmet;
– Ha Önnek bevallásadási kötelezettség alá nem eső más jövedelme mellett megszerzett
értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó, a
vállalkozásból kivont, valamint kifizetővel kötött szerződés alapján ellenszolgáltatás
nélkül kapott életjáradékból származó jövedelmeinek együttes összege nem haladja
meg a 100 000 forintot, és ebből a kifizető az igazolás alapján, az adót levonta;
– Ha Ön ingatlanát, vagyoni értékű jogát értékesítette ugyan, de ebből jövedelme nem

keletkezett, és más bevallásköteles jövedelme sem volt;
– Ha Ön bevallási kötelezettség alá nem eső más jövedelme mellett ingó értékesítéséből
is vagy csak ebből szerzett jövedelmet, és e jövedelme a 200 000 forintot nem haladta
meg;
4
– Ha Ön alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, és az alkalmi munkavállalás

során elért jövedelme a 858 000 forintot nem érte el, feltéve, hogy más bevallásadási
kötelezettség alá eső jövedelme – az adóterhet nem viselő járandóság kivételével –
nem volt;
– Ha Ön az adóévben kizárólag olyan jövedelmet szerzett, amely nemzetközi szerződés

vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható;
– Ha Ön mezőgazdasági kistermelő, és az ebből származó, az őstermelők részére készült

külön útmutató szerint megállapított – a támogatásokkal csökkentett – bevétele a
600 000 forintot nem haladta meg, feltéve, hogy más, bevallásadási kötelezettség alá
eső jövedelme nem volt.
Ha Önnek a 2009-es évről nem kell bevallást benyújtania, de az adóhatóságtól

bevallási csomagot kapott, azt nem kell kitöltenie.
Ne felejtse el, ha a 2009-es évről nem kell bevallást benyújtania, de az egyes nagy
értékű vagyontárgyakat terhelő adó miatt bevallást kell benyújtania, azt önállóan a
1042-es bevalláson tudja teljesíteni!
Előfordulhat, hogy az adóhatóság által kiküldött bevallási csomag címzettje a kézbesítéskor

már nem él. Ha ilyen helyzet adódik, akkor az elhunyt magánszemély adóját az adóhatóság
határozattal állapítja meg, a hozzátartozói nem készíthetik el az adóbevallását.
Teendőiről érdeklődjön az APEH ügyfélszolgálatainál.
3. Milyen határidőkhöz kell igazodnia?
2010. február 15-ig meg kell kapnia az adóbevallása kitöltéséhez szükséges minden
igazolást és tájékoztatást.3
Ha Ön egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett

magánszemély, akkor a bevallását 2010. február 25-ig nyújtsa be és rendezze az
esetleges adótartozását is.4
Más esetekben 2010. május 20-a az adóbevallás benyújtásának és az adótartozás

megfizetésének a végső határideje.5
2015. december 31-ig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyéb
bizonylatot, amelyet a 2009. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált!
Ne feledje, hogy az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást!
3
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 46. § (4) bekezdés
4
Art. 1. sz. melléklet I./B/2/a) pont és 2. sz. melléklet I./1./B/ d) pont, valamint 37. § (2) bekezdés
5
Art. 1. sz. melléklet I./B/2/b) pont és 2. sz. melléklet I./1./B/ c) pont, valamint 37. § (2) bekezdés
5
4. A bevallás kitöltése
 Az adóbevallási nyomtatványt két példányban, tintával, nyomtatott betűkkel

olvashatóan töltse ki!
 Az adóbevallásban csak a fehér rovatokba írjon!
 Ha a kitöltés közben hibázik, a hibás adatot húzza át, és aláírásával igazolja a

javítást.
 A bevallás aláírás nélkül érvénytelen!
A bevallásához az APEH honlapjáról is „letöltheti” az ott megtalálható AbevJava

bevallás kitöltő - ellenőrző programot, mely segít Önnek kiszámítani a kötelezettségeit.
Választhatja az elektronikus úton történő benyújtást is, ennek feltétele, hogy a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél, az
okmányirodában, vagy az állami adóhatóságnál e célból regisztráltassa magát. Amennyiben
Önnek alkalmazottja van és ezért a 0908-as vagy a saját jogán 0958-as bevallás
benyújtására kötelezett, akkor a 0953-as bevallást is csak elektronikus úton nyújthatja be. A
mezőgazdasági őstermelőként biztosított magánszemély csak a 0958-as bevallás
tekintetében kötelezett a bevallás elektronikus benyújtására, a 0953-as bevallást választása
szerinti formában teljesítheti.
A kitöltést támogató program segít abban, hogy Ön a használat során a lehető

legkevesebb hibát követhesse el, illetve a kitöltés befejezésekor elvégzett ellenőrzés
esetén felhívja a figyelmét a további teendőire, ha valamit nem jól (hiányosan) közölt
volna a bevallásában. Tájékoztatjuk, hogy bizonyos adatokat elegendő csak egyszer
kitöltenie, a továbbiakban a program „önállóan” számol, illetve biztosítja a
bevallásban az adatok megjelenését. Fontos tudnia, hogy a kitöltési program
gyakorlati alkalmazása során a felmerülő problémákat folyamatosan kiigazítjuk, ezért
a program letöltésekor mindig az utolsó verziót válassza.
Amennyiben módja van arra, hogy az Interneten elérhető ANYK (AbevJava) program
segítségével töltse ki a bevallását, akkor célszerű ezt választania, ugyanis a program a hiba
elkövetésének a lehetőségét a lehető legkisebbre korlátozza.
Fontos! A kitöltő program segít Önnek bevallása kitöltésében, de a használata az

útmutató ismerete nélkül nem biztosítja a „hibátlan” kötelezettség teljesítést. Figyeljen
arra is, hogy ha egy korábbi értékadat átírásra (javításra) kerül, mindig vegye igénybe
a „mezők újraszámolása” menüpontot.
Figyelem! Az Internetes kitöltő program segítségével elkészített bevallásban a

nyomtatást követően – beküldés előtt – észlelt hiba esetén, a bevallást az Internetes
program segítségével ismételten ki kell tölteni, az így javított, kinyomtatott bevallást
6
kell beküldeni. A kinyomtatott bevallásra utólag, kézzel beírt módosításokat a

feldolgozás során a kétdimenziós pontkód beolvasó nem veszi figyelembe.
Ha elkészült adóbevallásának kitöltésével, a kitöltött és aláírt egyik példányt az erre a célra

szolgáló borítékban adja ajánlott küldeményként postára a bevallás benyújtásának
időpontjában illetékes adóhatóság (az állandó lakcím szerinti adóhatóság) címére. Az ily
módon postára adott bevallásért 2010. május 20-ig nem kell fizetnie. A bevallás másik
kitöltött példányát, a postai feladóvényt és ezt az Útmutatót is őrizze meg, szüksége lehet
rájuk!
5. Az adóbevallás aláírása
Az adóbevallás hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért kérjük, hogy azt az előnyomott

helye(ke)n (például a 0953-as főlap alján) feltétlenül írja alá! Ha Ön helyett törvényes
képviselője, meghatalmazottja járt el, a bevallást neki kell aláírnia.6
Az adóbevallását az Art.7 szerint adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő is

ellenjegyezheti. Amennyiben az adóbevallása elkészítése során előzőek közreműködését is
igénybe veszi, akkor az ellenjegyző neve (elnevezése, adószáma) mellett az erre szolgáló
helyen az adótanácsadói vagy adószakértői nyilvántartási/regisztrációs számát is fel kell
tüntetnie. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az
adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.
Ha az adóbevallását adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezte, akkor
azt a bevallás első oldalán (F blokkjában), az erre szolgáló helyen aláírásával kell jeleznie!
 Ha tartozása van, azt a bevallás benyújtásának határidejéig fizesse meg!
 Amennyiben a tartozását nem tudja egy összegben megfizetni, részletfizetés

engedélyezését kérheti az adóhatóságtól. Lehetősége van arra is, hogy fizetési
halasztást kérjen. A kérelemben részletesen ismertetnie kell a szociális
körülményeit, közölnie kell, hogy mi az oka fizetési halasztás kérésének. A kérelmet
ne a bevallásához csatolja, azt külön borítékban adja postára! Számoljon azzal, hogy
a részletfizetés vagy a fizetési halasztás időtartamára késedelmi pótlékot is kell
fizetnie. A fizetési könnyítést már elektronikus úton is kérheti. A fizetési könnyítés
iránti kérelem illetékköteles. Olvassa el a személyi jövedelemadó fizetési
könnyítésével kapcsolatban a 7. pontnál leírtakat!
6. Mit tegyen a bevallás kitöltéséhez felhasznált irataival?
2015. december 31-ig őrizzen meg minden olyan okmányt, igazolást és egyéb
bizonylatot, amelyet a 2009. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált!8
6
Art. 7. § (1) bekezdés
7
8
Art. 172. § (1) bekezdés f) pont alapján 200 000 forintig mulasztási bírság szabható ki, ha az iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz
eleget
7
Ezeket nem kell a bevalláshoz csatolnia.
Ha Ön bármely évben az összevont adóalap utáni adóját az élet- és nyugdíjbiztosítási díj

után érvényesített adókedvezménnyel csökkentette, illetőleg tartós adományozására
tekintettel külön kedvezményt vett igénybe, akkor a bevallásait mindaddig meg kell őriznie,
amíg a kedvezmény véglegessé válásához szükséges időtartam leteltét követő általános
elévülési idő nem telt el.
7. Hogyan lehet az adótartozást megfizetni?
Tartozásait a saját belföldi fizetési számlájáról (bankszámla is annak minősül) történő

átutalással is rendezheti.9 Ebben az esetben ne felejtse el az utalás közlemény rovatában az
adóazonosító jelét, vagy ha adószáma van, akkor azt is feltüntetni!
Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett10 adózó, akkor befizetési

kötelezettségeit kizárólag a belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással rendezheti.
A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást,

járulékot, ekho-t, ekho különadót, és a magánszemélyek különadóját nem kell megfizetnie,
azt az adóhatóság sem téríti vissza. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj, tagdíj-kiegészítés
összegét Önnek akkor is meg kell fizetnie, ha az nem éri el a 100 forintot!
Amennyiben a bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizeti meg az adót, az esedékesség
napjától az adótartozás megfizetésének napjáig késedelmi pótlékot kell fizetnie.
Mértéke: a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének naptári

naponként a 365-öd része a tartozás összege után számítva.
Ha Önnek a levont (befizetett) adóelőlegből, nyugdíjjárulékból visszatérítés jár, azt az
adóbevallása alapján – feltéve, hogy az hibátlan – a bevallás beérkezésétől számított
30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az adóhatóság. Abban az
esetben, ha elektronikus úton nyújtja be a bevallását, a visszafizetés legkorábbi időpontja
február 1.11
Amennyiben a 0953-as bevallásban visszaigényelhető összeg mutatkozik valamely

adónemben (például nyugdíjjárulékot igényel vissza), és például a személyi
jövedelemadóban vagy a 1042-es bevallásában befizetési kötelezettsége van, és a
többletként mutatkozó összeg elegendő a befizetendő összegre, akkor a 0953-11-es pótlap
kitöltésével és beküldésével tehet eleget a befizetési kötelezettségének. A bevallás első
oldalán a (C) mezőben, a visszajáró összeg átvezetésére vonatkozó nyilatkozattételre
szolgáló helyre ekkor is írja be az X-et! Ha a többletként jelentkező adó kevesebb, mint a
fizetési kötelezettsége, akkor a 0953-11-es lap kitöltése mellett természetesen a
különbözetet meg kell fizetnie. Ha tartozását a határidőre nem rendezi, késedelmi pótlékot
kell fizetnie.
9
10
11
8
Pótlékmentes részletfizetés12
Abban az esetben, ha Ön nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett általános

forgalmi adó fizetésére, lehetősége van arra, hogy a 100 000 forintnál nem több személyi
jövedelemadó fizetési kötelezettségét – a bevallása esedékességét figyelembe véve – az első
részlet esedékességétől, (2010. június 20-tól) számított legfeljebb négy hónapon belül,
pótlékmentesen, egyenlő részletekben is megfizethesse.
A kedvezmény igénybevételének további feltételei:
 Ha az Ön által bevallott fizetendő személyi jövedelemadó meghaladja a

100 000 forintot, abban az esetben veheti igénybe a kedvezményt, ha a bevallásban a
más adónem(ek)ben visszajáró adó összegét ugyanezen bevallás átvezetési lapján
(11-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetteti, és így az Ön tényleges személyi
jövedelemadó fizetési kötelezettsége a 100 000 forintot nem haladja meg.
 Ha Ön nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét veszti
és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ekkor az adóhatóság a tartozás
fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2010. május 20-tól) késedelmi
pótlékot számít fel.
 Amennyiben a 2009. évi bevallását késedelmesen küldi be, a kedvezményt csak
akkor veheti igénybe, ha a bevallással egyidejűleg benyújtott, a késedelem
igazolására vonatkozó kérelemnek az adóhatóság helyt ad. Ebben az esetben a
pótlékmentes részletfizetés kezdete a bevallás benyújtását követő 30. nap.
 A részletfizetés teljesítéséhez szükséges csekkeket az adóhatóság bármelyik
ügyfélszolgálati irodájában beszerezheti. Fontos, hogy Ön a befizetéseket kizárólag
a személyi jövedelemadó befizetésére szolgáló csekken teljesítse!
 A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az adóhatóság külön értesítést nem küld.
Ön csak abban az esetben kap értesítést, ha a pótlékmentes részletfizetés
feltételeinek nem felel meg!
A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéhez a bevallás C lapján az (A) mezőben

nyilatkoznia kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét. A
részletben történő teljesítés lehetősége maximum négy hónap lehet. Ennél rövidebb (két
vagy három hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A választott időtartamot (2, 3, 4) kell
beírnia az erre szolgáló helyre! A fizetési kötelezettségének ez esetben 2, 3 vagy 4 egyenlő
részletben tehet eleget. Az egyes részletek összege a jelölt részletek számától függően a
teljes fizetendő adó ½, 1/3 vagy ¼ része, a részletek befizetésének határideje pedig 2010.
június 20., július 20., augusztus 20., szeptember 20.
Figyelem! Ha elmulasztotta ezt a nyilatkozatát kitölteni, az később már nem

pótolható!
A bevallási csomagban az Ön nevére kiállított, azonosító számmal ellátott 2 db csekket

talál (egyet a személyi jövedelemadó, egyet az egészségügyi hozzájárulás befizetéséhez).
Amennyiben különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, nyugdíjbiztosítási
12
Art. 133/A. §
9
vagy egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, akkor ügyfélszolgálataink bármelyikében

személyesen kérhet csekket a befizetéséhez. Ilyenkor ne felejtse el az adóazonosító kártyáját
is magával vinni, mert csak így kaphat a befizetéseihez csekke(ke)t. Ellenőrizze, hogy
helyesek-e a csekkeken szereplő adatok (név, lakcím, adóazonosító/adószám). Ha téves
adatokat talál, akkor azok kijavítása érdekében feltétlenül keresse fel az adóhatóságot.
Ügyeljen arra, hogy a megfelelő csekket használja, ugyanis ha pl. a személyi
jövedelemadó tartozását az egészségügyi hozzájárulás befizetésére szolgáló csekken adja
fel, akkor a személyi jövedelemadó tartozását nem rendezte, a befizetett összeg átvezetésére
a nyomtatványboltban beszerezhető, illetőleg az APEH honlapjáról letölthető ’17-es számú
nyomtatvány beküldésével van csak lehetősége.
Ha Ön eddig még nem nyújtott be adóbevallást, akkor az adóhatóságtól kérjen az adó

megfizetéséhez az adónemnek megfelelő csekket. Ezt kell tennie akkor is, ha az Interneten
lévő program segítségével tölti ki a bevallását.
Az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainál lehetősége van bankkártyával teljesíteni a

kötelezettségeit (lásd az APEH honlapján).
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy tartozásait a saját fizetési számlájáról (lakossági

folyószámlájáról) történő utalással is rendezheti. Átutalás esetén a közlemény rovatban
az adóazonosító jelét feltétlenül tüntesse fel!
8. A túlfizetés rendezése
A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személy
pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlájának számát ne jelölje meg.
A visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetési kézbesítés útján

(postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg.
Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor a bevallás főlapján található

(D) mezőben az erre szolgáló négyzetekbe írja be a pénzintézeti számlaszámát.
Ha Ön a 0953-03-as lap kitöltésével önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz és/vagy
nyugdíj-előtakarékossági számlára átutalandó összegről rendelkezik, akkor a 0953 főlap (D)
blokkjában mindenképpen fel kell tüntetnie a saját pénzintézeti számlaszámát, vagy postai
utalási címét.
Ha az Ön számlaszáma csak 2x8 jegyű, akkor a harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja
üresen. Ne felejtse el a számláját vezető pénzintézet elnevezését, címét is feltüntetni.
Szükség esetén a számlát vezető hitelintézet segítséget nyújt az adatok megállapításához.
Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget

csak a belföldi pénzforgalmi számlájára történő utalással kaphatja meg.
9. A bevallás pótlása
Ha a 2009-es évről szóló bevallását határidőn túl nyújtja be, akkor is e nyomtatványt töltse
ki vagy töltse le az Internetről és küldje be az adóhatósághoz.
10
Ha bármilyen ok miatt nem tudja határidőre elkészíteni a bevallását, akkor a késedelemre

okot adó körülmény megszűnését követő 15 napon belül igazolási kérelem13 csatolása
mellett nyújtsa be a bevallást. Az igazolási kérelemben jelölje meg a késedelem okát, és
küldje be a késedelmet igazoló iratokat is.
Amennyiben a 2006. évvel bezárólag terjedő időszakra szóló adóbevallását kívánja 2010-
ben pótolni, akkor a nyomtatványboltban kapható vagy az APEH Internetes honlapjáról
(http://www.apeh.hu) letöltött 0736-os bevalláspótló nyomtatványt kell kitöltenie és
benyújtania. Ha nem az internes honlapról tölti le a 0736-os bevallást, figyeljen az
elévülésre, mert a bevallás korábbi éve(ke)t is tartalmaz!
A bevallás késedelmes, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőző benyújtása
esetén számoljon azzal, hogy az adóhatóság a törvényben14 foglaltak alapján
200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot állapíthat meg az Ön terhére akkor, ha a
késedelmét annak igazolásával nem menti ki.15
10. A bevallás adóhatósági javítása
Javítás: hibás bevallás esetén kijavításnak van helye, ha a bevallás hiányosságát az

adóhatóság tárja fel, és ha ez a hiányosság nem eredményez adóhiányt.
Előfordulhat, hogy a bevallásban olyan adat van, mely nem felel meg a törvényben leírt
feltételeknek. Ilyenkor az adóhatóság, ha lehetséges, az Ön közreműködése nélkül kijavítja,
és erről értesíti.
 A hibásan kitöltött bevallás miatt az Ön terhére az adóhatóság 20 000 forintig
terjedő mulasztási bírságot16 állapíthat meg.
 Hibás bevallás esetén az adóhatóságra kötelező 30 napos visszatérítési határidőt a

bevallás kijavításának napjától kell számítani.
Ha elektronikus úton küldte be a bevallását és az hibás, úgy a javításra kiértesítő levelet

kap elektronikus úton. A javítás során kérjük csak az adóhatóság által jelzett hibákat javítsa
ki, mert ez a feltétele a bevallása elfogadásának. Feltétlenül töltse ki a bevallás főlapján
az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját is az azonosítás
táblájában (B). A javítás során kijavított bevallást ismételten be kell nyújtania a teljes
adattartalommal.
Javító bevallás esetén kérjük, ne töltse ki sem az „Adózói javítással (helyesbítéssel) érintett
bevallás típusa”, sem „Az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa” mezőket!
11. A bevallás adózói javítása (helyesbítése)
Adózói javítás (helyesbítés): hibás bevallás esetén adózói javításnak akkor van helye, ha
az adóhatóság a benyújtott bevallást elfogadta, és amelynek korrigálása összességében
nem eredményezi az adóalap, illetve az adó változását.17
13
14
Art. 172. § (1) bekezdés b) pont
15
16
11
Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor Ön utóbb észlelte, hogy az
adóhatóság által elfogadott bevallása bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat
az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű, vagy a vonatkozó
bevallás időszaka helytelen volt.
Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor
az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa mezőbe írja be az Ön által
javítani (helyesbíteni) kívánt bevallás típusát (0953, 0953E vagy 09M29)! Kérjük, ebben az
esetben ne töltse ki az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját, valamint
az önellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőket!
Ilyen adózói javítás (helyesbítés) lehet pl.: valamelyik természetes azonosító adat vagy az
adóazonosító jel/adószám javítása.
Az APEH által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javításként
(helyesbítésként) vagy önellenőrzésként nyújtható be ismételten a bevallás. Abban az
esetben, ha az adóhatóság a bevallás elfogadása előtt a bevallást elektronikus teljesítés
esetén adóhatósági javításra adja vissza, úgy a bevallás adóhatósági javításáról lehet csak
szó, azaz utólag beírni elmaradt adatokat nem lehet, csak az adóhatóság által jelzett hibák
javíthatók!
Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere. Amennyiben a magánszemély

jövedelem-, járulék adatainak valamelyikét kell javítania (a 0953-as bevallás lapjainak –
kivéve a 0953-D és 16-01-es lap – valamely sora), akkor az adózói javítással
(helyesbítéssel) nem érintett adatokat is ismételten közölni kell, vagyis nem csak az adózói
javítással (helyesbítéssel) érintett adatokat kell feltüntetni. Az adózói javítás (helyesbítés)
során az adózói javítással (helyesbítéssel) érintett bevallási időszak (az eredeti 0953-as
bevallásban szereplő) valamennyi részletező lapját ismételten be kell nyújtania.
Fontos! Amennyiben az adózói javítás (helyesbítés) kötelezettség változást

eredményezne, azaz az adóalap, adó összege változna az adózói javítással, úgy a 0953-
as bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni (a 16-01-es lapon). Ebben az
esetben az önellenőrzést jelölje a főlapon, az erre szolgáló helyen.
Adózó által nem javítható (helyesbíthető) adatok

A bevallás azon adatai, amelyek az Ön olyan nyilatkozatait tartalmazzák, melyek kitöltése
az Ön döntésétől függ, utóbb adózói javítás címén nem korrigálhatók. Ilyen lehet például
adózási mód választásakor az átalányadót választotta, de helyesbíteni kívánja ezt a döntését.
Tájékoztatjuk, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007.
(XII. 29.) PM rendelet 17/A §. (2) bekezdés c ) pontja értelmében Ön jogosult a papír
alapon benyújtott bevallása esetén annak az APEH Ügyintéző Contact Center útján
történő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és
rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. Az APEH
17
12
Ügyintéző Contact Centere a 40/20-21-22-es telefonszámon, munkanapokon 8:30-tól

16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható.
Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a 10UK30-as kérelem

benyújtásával igényelheti meg.
12. A bevallás önellenőrzése

Önellenőrzés18 az az adózói javítás, amely során az adóalap (járulékalap), illetve az
adó (járulék) összege az eredeti bevallásban feltüntetett adóalaphoz, adóhoz képest
változik.
Nincs helye az önellenőrzésnek, ha a törvény által megengedett választási lehetőségével
élve, utóbb ezt a döntését változtatná meg.
Fontos tudnia, hogy önellenőrzésre csak a bevallás benyújtására előírt határidőt
követően van lehetőség.19
Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), járulékot lehet (és kell) helyesbíteni,
amely helyesbítésnek az együttes összege az 100 forintot meghaladja.20
Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok helyesbíthetők.
Például, ha Ön a 2008. és 2009. évi bevallásában is tévedett, úgy külön bevalláson kell
a 2008. évi, illetve 2009. évi kötelezettségét önellenőriznie.
Amennyiben a 2006. évvel bezárólag terjedő időszakra szóló adóbevallását kívánja 2010-
ben önellenőrizni, akkor a nyomtatványboltban kapható vagy az APEH Internetes
honlapjáról (http://www.apeh.hu) letöltött 0735-ös önellenőrzés nyomtatványt kell
kitöltenie és benyújtania. Ha nem az internes honlapról tölti le a 0735-ös bevallást, figyeljen
az elévülésre, mert a bevallás korábbi éve(ke)t is tartalmaz!
Az önellenőrzést tartalmazó bevallást a tévedés feltárását követő 15 napon belül kell

benyújtani.21
Amennyiben az önellenőrzés kapcsán visszaigényelhető adója keletkezik, akkor annak
más adónemre történő átvezetését, kiutalását a ’17-es nyomtatvány illetőleg a 0953-as
bevallás 11-es lapjának a kitöltésével kérheti.
A 2009. évben keletkezett kötelezettségek tekintetében teljesített bevallások (0953, 0953E,
09M29) önellenőrzésére is a 0953-as bevallást kell benyújtani, de az adóellenőrzés jogerős
határozatával előírt tételeket nem szabad a bevallásban szerepeltetni.
Önellenőrzésnek csak akkor tekinthető az adózói javítás (helyesbítés), ha az adóalap
(járulékalap), illetve az adó (járulék) összege az eredeti bevallásához képest változik. Abban
az esetben, ha az adott adóban (járulékban) bevallott és később helyesbített adókötelezettség
változása különbözetének előjelhelyes összege nulla, úgy az nem önellenőrzés, „csupán”
adózói javítás (helyesbítés).
18
19
20
21
13
Amennyiben adózói javítás (helyesbítés) után, azonos adónemben előjelhelyesen (+-)

összesíti a kötelezettséget, lehet, hogy nem keletkezik eltérés, így a bevallást csak
adózói javításként (helyesbítésként) kell benyújtani.
Például a korábban bevallott összevonás alá eső jövedelem kedvezményekkel csökkentett

adója (36. sor) 326 000 forint volt, mely a helyesbítés után 346 000 forint lett (eltérés
+20 000 forint). Ezzel egyidejűleg helyesbíti az ingatlan bérbeadásból (164. sor) származó
jövedelmét („d” oszlop) és az azt terhelő adót („e” oszlop), ami a bevallott 120 000 forint
(„e” oszlop) helyett csak 100 000 forint (eltérés -20 000 forint) lesz. Ezzel a 184. sorban a
különadózó jövedelmek együttes adója 230 000 forintról 210 000 forintra csökkent. Amikor
a bevallás 51. sorába írandó összeget (a 2009. évi jövedelem adója) az adózói javítás
(helyesbítés) után kiszámította (346 000+210 000=556 000), azt látta, hogy az eredeti
bevallásában közölt (326 000+230 000=556 000) összeggel megegyezik. Mivel mást nem
javított (helyesbített), a különbözet nulla lesz, vagyis az Ön adókötelezettsége nem változik.
Ebből következően az adózói javítása (helyesbítés) után, a 0953-as bevallás nem minősül
önellenőrzésnek, vagyis a 0953-16-01-es lapot sem kell kitöltenie.
Abban az esetben azonban, ha (a korábbi példa alapján) a 164. sorban az „e” oszlopban (a
184. sorban is) 5 000 forinttal csökken csak az adó összege, úgy a 2009. évi jövedelem
adója a korábban bevallott 556 000 forint helyett 571 000 forint lesz. Ekkor Önnek a
főlapon jelölnie kell, hogy önellenőrzésről van szó, továbbá ki kell töltenie a 0953-16-01-es
lapot is, ott a 1. sor „d” oszlopában kell a különbözetet (NEM a 0953-as bevallás
67. sorában feltüntetett összeget!), vagyis a példa szerint 571 000-556 000= 15 000 forintot
feltüntetnie.
Felhívjuk a figyelmét, hogy az adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá

vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető!22
Az önellenőrzés esedékességét a 0953-as bevallás főlapján a „C” blokkban az erre a

célra kialakított kódkockába kell bejegyezni.
Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása önellenőrzés miatt történik, akkor az
önellenőrzéssel érintett bevallás típusa mezőbe írja be az Ön által önellenőrizni kívánt
bevallás típusát (0953, 0953E vagy 09M29)! Kérjük, ebben az esetben ne töltse ki az
„adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja”, valamint az „adózói
javítással (helyesbítéssel) érintett bevallás típusa” mezőket!
Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén „X” jelet kell a 0953-as
bevallás főlapján erre rendszeresített kódkockájába bejegyezni.
Amennyiben az önellenőrzéssel történő helyesbítéssel Önnek pénzügyileg rendezendő
adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési
pótlékot az önellenőrzés esedékességi időpontjáig lehet – késedelmi pótlék felszámítása
nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének lehetősége
ugyanezen esedékesség időpontjától nyílik meg.
22
14
Ha Ön az adót (járulékot) az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint

helyesbíti, akkor önellenőrzési pótlékot kell a bevalláson kiszámolnia, és megfizetnie. 23
Az önellenőrzést az önellenőrzött időszakban, azaz az adóévben hatályos jogszabályok
figyelembevételével végezze el.
Amennyiben Ön a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be az

önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak helyesbítését is a 0953-as bevalláson végezheti
el.
Fontos! Az önellenőrzési pótlék helyesbítése esetén is meg kell ismételnie a bevallás teljes
adattartalmát! Abban az esetben, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett
önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is
fel kell tüntetni a vonatkozó sor „c” rovatában.
Az önellenőrzéssel kapcsolatos további tájékoztatások a 0953-16-01-es jelű lap kitöltésére

vonatkozó útmutatónál találhatók.
Fontos! Mielőtt az adózói javítást (helyesbítést), az önellenőrzést elvégezné, érdeklődjön az

adóhatóságnál, mert lehet, hogy a hiba adóhatósági javítása már hivatalból megtörtént,
ugyanis a kisebb hibákat az adóhatóság az adatok feldolgozása során javítja.
Ha a hibát adóhatósági ellenőrzés tárja fel, és adóhiányt állapít meg, akkor az adó és a
késedelmi pótlék megfizetése mellett adóbírságot kell fizetnie.24
13. A bevallás részei
A bevallás négy fő része:
 Magánszemélyek – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 11-es pótlapig;

 Mezőgazdasági őstermelők – az előzőeken túl a 12-es pótlapok;
 Egyéni vállalkozók – a főlapokon túl a 01-es pótlaptól a 11-es pótlapig, a 13-as
pótlapok és a 14-es pótlaptól a 15-ös pótlapig;
 Önellenőrzés – a 16-os pótlapok. (Ezek a lapok nem részei az egységcsomagnak!)
A bevallási lapok
1. Ha Ön nem folytat egyéni vállalkozói vagy őstermelői tevékenységet, akkor a 0953-as

főlap (A-C lapok) és az 1%-os rendelkező nyilatkozat (D lap) mellett, a 0953-01- pótlaptól a
11-es pótlapig, illetve önellenőrzés esetén a 16-os pótlapokat kell kitöltenie. Önnek a
főlapokon túl, csak azokat a lapokat kell beküldenie, melyeken adatot tüntetett fel.
23
Art. 168. § - 169. §.
24
Art. 170. §
15
2. Ha Ön őstermelő vagy családi gazdaság tagja, az előzőeken túlmenően a 0953-12-es

pótlapokat is ki kell töltenie.
3. Ha Ön egyéni vállalkozó vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét 2009-ban

megszüntette vagy a személyi jövedelemadó hatálya alól áttért a társasági adó hatálya alá,
akkor a csomagjának tartalmaznia kell a 13-as, továbbá a 15-ös pótlapokat.
4. Ha Ön kiegészítő tevékenységet folytató – nyugdíjas – egyéni vállalkozó, és őstermelői

tevékenységet nem folytat, akkor a 13-as, 14-es, és 15-ös pótlapokat kell kitöltenie.
5. Ha Ön egyéni vállalkozó, a 0953-12-es lapok kivételével, értelemszerűen az összes lapot

ki kell töltenie.
6. Ha Ön egyéni vállalkozó és őstermelő is egyben, a komplett 0953-as bevallást ki kell

töltenie.
A bevallás fő lapját kiegészítő egyes nyomtatványok:
0953-01: Kedvezmények: az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények

részletezése.
0953-02: Nyilatkozatok:
 A lakáscélú hiteltörlesztés halasztott kedvezményének igénybevételéről,
 kedvezményezett részesedéscsere révén 2009. évben megszerzett értékpapírok
adókötelezettségére milyen adózási módot választott,
 fizetővendéglátóként tételes átalányadózást választ vagy azt megszünteti a 2010-es
adóévre.
0953-03: Rendelkező nyilatkozatok:

 az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni számlára,
 a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegek feltüntetése, egyéb ezekkel
összefüggő nyilatkozatok.
0953-04: Családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok.
0953-05: Elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk: Pl.: ingó-, ingatlanértékesítésből,

osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból, tőzsdei ügyletekből, ingatlan bérbeadásából
származó jövedelmek.
0953-06-01: Elkülönülten adózó tőzsdei és/vagy csereügyletből származó jövedelmek és

adójuk részletezése, az adókiegyenlítés kiszámítása.
0953-06-02: Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után az adókiegyenlítés

kiszámítása
 2008. évben értékesített ingatlan
 2009. évben értékesített ingatlan
16
 nyilatkozat, ha az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemét

a 2009. adóévben a szja-törvény szerint használta fel.
0953-07: Különadó kötelezettség magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként, ha az

államháztartás egyensúlyát javító törvény alapján erre kötelezett.
0953-08-01: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján adózott

bevételek utáni adókötelezettség bevallása.
0953-08-02: Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nyilatkozat alapján a

bevételeket terhelő, a magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségként
befizetett ekho levezetése, bevallása.
0953-09: Egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége őstermelőként, családi gazdaság

tagjaként, egyéni vállalkozóként, illetve magánszemélyként is lehet.
0953-10: Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulék bevallása:

 ha vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló
után 15%-os nyugdíjjárulékot kíván fizetni,
 ha külföldi személytől szerzett járulékalapot képező jövedelmet, és járulékfizetési
kötelezettsége van.
0953-11: Átvezetési kérelem: Ha a személyi jövedelemadóban, egészségügyi

hozzájárulásban, különadóban vagy az egyéni nyugdíjjárulékban túlfizetésként jelentkező
összeget, összegeket teljes egészében nem kéri vissza, és adófolyószámlákra kívánja
átvezettetni.
0953-12-01 – 03: Nyilatkozat és az őstermelői jövedelem levezetése: őstermelőkre

vonatkozó adózói nyilatkozatok (0953-12-01)
 adózási mód választása,
 mezőgazdasági kistermelő egyszerűsített bevallási nyilatkozata.
Ha Ön mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, regisztrált mezőgazdasági

termelő, illetőleg családi gazdaság tagjaként az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint
adózik, és az e tevékenységéből származó – támogatások összegével csökkentett – bevétele
a 600 000 forintot meghaladta, a 0953-12-02-03 pótlapok a kötelezettségei levezetetésére
szolgálnak.
0953-13-01 – 02: Egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilatkozatok, a vállalkozói

tevékenységükből származó jövedelmének:
 a jövedelemszámítás módszere,
 a tevékenység megszüntetésével (az átalakulással) kapcsolatos adatok,
 nyilatkozat az átalányadózás választásáról, megszüntetéséről,
 a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózással kapcsolatos nyilatkozat,
 csekély összegű támogatás (de minimis), az un. csoportmentességi és az
adórendszeren kívüli támogatás nem érvényesítéséről szóló nyilatkozat.
17
0953-13-03 – 07: Egyéni vállalkozók vállalkozói tevékenységükből származó

jövedelmének és/vagy veszteségének levezetése, e tevékenység megszüntetése, átalakulás
esetén is.
0953-13-08-01 – 03: Adatok a csekélyösszegű (de minimis) és a kis és

középvállalkozások támogatásáról.
0953-14: Nyugdíjas egyéni vállalkozó járulék levezetése. Egészségügyi szolgáltatási és

nyugdíjjárulék levezetése, egyéni vállalkozói tevékenység nyugdíj mellett történő
gyakorlása esetén.
0953-15: Bevallást kiegészítő nyilatkozat.25 A jövedelem-(nyereség)-minimum számítási

kötelezettséggel összefüggésben adandó be.
Ha valamelyik Önnek szükséges nyomtatvány a bevallási csomagból hiányzik, akkor azt az

ügyfélszolgálatainkon ingyen beszerezheti.
A bevallás 0953-16-01, a 0953-16-02 és 0953-16-03-as számmal ellátott, önellenőrzésre

szolgáló lapja nem része a bevallási csomagnak!
14. A személyi adatok kitöltése
Azonosítás (B) mező
A bevallási nyomtatvány első oldalán találhatók az Ön személyi adatainak feltüntetésére

szolgáló előnyomtatott sorok. A nevének és adóazonosító jelének kitöltése után az
adószámát is írja be, ha van. Abban az esetben, ha Ön családi gazdaság tagja, akkor a
családi gazdaság nyilvántartási számát is fel kell tüntetnie az erre szolgáló helyen. Ha Ön a
mezőgazdasági őstermelői adókedvezményt érvényesíteni kívánja, a regisztrációs okirat
számát is fel kell tüntetnie. A születési nevét minden esetben írja be függetlenül attól, hogy
az a jelenlegi nevével megegyezik-e vagy sem. A munkáltatói igazoláson szereplő
adószámot, mely a munkáltatójának az azonosítója, a bevalláson nem szabad
feltüntetnie!
Levelezési címként azt a címet jelölje meg, ahol jellemzően tartózkodik. A gyorsabb
ügyintézés érdekében kérjük, hogy írja be azt a telefonszámot is, amelyen napközben
elérhető.
Ha Ön külföldi állampolgár, a személyazonosságát adóazonosító jellel tudja csak igazolni,

az útlevelének számát 2005. január 1-jétől nem használhatja az adóhatóság előtti
azonosításra. Ha az Ön állandó lakcíme nem Magyarországon van, levelezési címként a
magyarországi tartózkodási helyét jelölje meg, ez utóbbi hiányában pedig a külföldi
lakcímét tüntesse fel.
25
1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (8) bekezdés ba) pont és az Art. 91/A. § (1) bekezdés
18
A (C) mező
Ha Önnek valamelyik kiegészítő lapot ki kell töltenie, és be kell küldenie, akkor ezt jelezze
úgy, hogy az erre szolgáló négyzetbe beírja, hogy a beküldendő nyomtatványból hány
darabot csatol. A bevalláskitöltő program elvégzi Ön helyett a benyújtandó lapok jelölését.
Ügyeljen arra, hogy a kiegészítő lapokat is a jelölt helyen, alá kell írnia! A kiegészítő lapok
kitöltéséhez szükséges tudnivalókat az útmutatónak az egyes lapokhoz fűzött
magyarázatából ismerheti meg.
Ha az Ön által befizetett, vagy a kifizető, munkáltató által 2009-re Öntől levont adó,
adóelőleg, a foglalkoztató által levont nyugdíjjárulék, az Ön által befizetett járulék,
egészségügyi hozzájárulás összegéből visszatérítés jár Önnek, és a többletként mutatkozó
összeget valamennyi adónemben teljes egészében visszakéri, visszatérítési igényét a
bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelezze az „X” beírásával! Ebben az esetben a
11-es kiegészítő lapot nem kell kitöltenie és beküldenie. A visszaigényelhető összegek teljes
egészében történő visszatérítése természetesen csak akkor lehetséges, ha Önnek nincs
köztartozása.26
Ha Ön az egyébként visszajáró összegnek csak egy részét kéri vissza, vagy a 11-es lapon
szereplő adónemek között átvezetést kér, vagy a visszajáró összeget későbbi
kötelezettségeire a számláján kívánja hagyni, akkor ezt is jelölje az „X” beírásával az erre
fenntartott helyen!
A 11-es lapot akkor is ki kell töltenie, ha önellenőrzést nyújt be.
Fontos! Ha van esedékessé vált köztartozása, az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok

szerinti tartozása erejéig él a visszatartási jogával, vagyis csak a tartozást meghaladó
összeget utalja vissza az Ön részére.
Figyelem! Jelölje X-szel ha a nagy értékű vagyontárgyakkal összefüggésben

adókötelezettség terheli Önt, és 1042-es bevallást kell benyújtania a 0953-as bevallással
egyidejűleg.
A visszakért összeggel összefüggésben kitöltendő mező (D)
Az általános tudnivalókat olvassa el 8. „A túlfizetés rendezése” cím alatt!
A visszakért összeget csak Önnek utaljuk vissza, ezért más személyt vagy más személy
pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlájának számát ne jelölje meg, mert az
visszaélésnek minősül.
A visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés kézbesítése útján

(postai úton) vagy a fizetési számlájára utalással kaphatja meg.
26
19
Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor az erre szolgáló négyzetekbe

írja be a pénzintézeti számlaszámát. Ha az Ön számlaszáma csak 2 x 8 jegyű, akkor a
harmadik (utolsó) nyolc négyzetet hagyja üresen. Ne felejtse el a számláját vezető
pénzintézet elnevezését, címét is feltüntetni. Szükség esetén a számlát vezető pénzintézet
segítséget nyújt az adatok megállapításához.
Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget

csak a belföldi pénzforgalmi számlájára történő utalással kaphatja meg, ezért az erre
szolgáló helyen azt kell feltüntetnie!
Felhívjuk figyelmét, ha a 0953-03-as lapon él rendelkezési jogosultságával és/vagy a

0953-16-os lapon az önellenőrzés eredményeként Önnek visszajáró összeg mutatkozik,
akkor is feltétlenül töltse ki ezt a táblát.
Amennyiben Ön külföldi illetőségű és a Magyar Köztársaságban bankszámla nyitására nem

kötelezett, akkor a visszajáró összeg utalását külföldi bankszámlájára az Ön által megadott
devizanemben is kérheti. Ebben az esetben az (A) blokkban az erre szolgáló négyzetekben
tüntesse fel a külföldi pénzintézeti számlaszámát. A számlaszámot a sor elején kezdje el
beírni, és közök kihagyása nélkül folytassa. Amennyiben Ön az Európai Unió valamely
tagországában bír adóügyi illetőséggel, célszerű a nemzetközi pénzforgalomban
alkalmazandó bankszámlaszám, az úgynevezett IBAN feltüntetése. Ennek oka, hogy más
bankszámlaszám megadása esetén az átutalás hosszadalmasabb lehet. Amennyiben külföldi
számlaszámként az IBAN számlaszámot tüntette fel, akkor ezt az „X” beírásával jelezze. Az
erre szolgáló helyre feltétlenül írja be a SWIFT kódot is. Ne felejtse el az erre szolgáló
négyzetekben az Ön által választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt
kódját (EUR az eurónál, USD az USA dollárnál, GBP az angol fontnál, SKK a szlovák
koronánál, PLN a lengyel zlotynál, stb.) is feltüntetni a deviza pontos megnevezése mellett.
A külföldi devizanemre történő átváltás költsége Önt terheli. Az erre szolgáló helyre
feltétlenül írja be a külföldi pénzintézet elnevezését és címét (ország, város stb.) is, valamint
tüntesse fel az ország kódját is akkor, ha nem az IBAN számlaszámot, hanem egyéb
külföldi pénzintézeti számlaszámot jelölt meg. Érvényes országkódok például: AT –
Ausztria, GB – Nagy-Britannia, CH – Svájc, CZ – Csehország, DE – Németország, FR –
Franciaország stb. Az érvényes országkódok teljes jegyzékét a jegybanki információs
rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről
szóló 13/2008. (XI.18.) MNB rendelet 3. számú mellékletének 4.2. pontja tartalmaz utalást
az országkódokra, a lista az MNB honlapján (www.mnb.hu) található meg.
Abban az esetben, ha Ön belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely ok

miatt a Magyar Köztársaságban bankszámla nyitására kötelezett, a visszajáró összeg nem
utalható külföldi bankszámlára. Ha ennek ellenére külföldi bankszámlaszámot ad meg, a
bevallása hibás lesz, a belföldi utaláshoz szükséges adatok megadásáig nem utalható ki az
Ön részére visszajáró adó.
Pénzforgalmi számlára történő utalásnál egyidejűleg a belföldi és a külföldi
számlaszám nem tüntethető fel!
Amennyiben a visszatérítés módjaként a pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés

kézbesítése útján (postai átutalást) választja, akkor írja be az erre szolgáló helyre azt a
20
címet, amelyre az utalást kéri. Kérjük, postafiókot ne jelöljön meg értesítési címként.
Postai címre kért utalásnál nem jelölhető meg külföldi cím.
Ha postai átutalás útján kéri a visszatérítést, akkor a pénzforgalmi számla
feltüntetésére fenntartott helyet hagyja üresen. Pénzforgalmi számlára történő utalás
esetén a postai cím marad üresen.
Figyelem! Amennyiben Ön a visszaigényelt összeg utalásához postai címet ad meg, az

irányítószám és helységnév megadását követően a közterület neve, jellege stb.
megnevezéséhez a nyomtatványon megadott 24 négyzetet használhatja fel! Erre azért
van szükség, mert a posta az előírása szerint a cím ezen részéhez 24 karakternél többet
nem fogad el.
Annak érdekében, hogy az Ön által visszaigényelt összeg biztosan, időben célba érjen,
a négyzetekbe a posta által beazonosítható címet írjon, mert a megadott négyzeteken
túl írtakat nem lehet figyelembe venni.
Az (E) mező
„A törvényes képviselő, meghatalmazott neve, adóazonosító jele és címe” sorokat

természetesen csak akkor kell kitölteni, ha az adózó kiskorú, vagy egyéb ok miatt kell őt a
törvényes képviselőjének képviselnie.
Kérjük, hogy a bevalláson aláhúzással jelölje az (E) mezőben, hogy a bevallást Ön

törvényes képviselőként vagy meghatalmazottként tölti ki és írja alá. Az elektronikus úton
beküldött bevallás esetén az aláhúzásra természetesen nincs módja.
Az adóbevallást fő szabály szerint Önnek kell aláírnia.
Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a törvényben27 meghatározott
képviselője, meghatalmazottja írja alá.
Az (F) mező
A bevallást aláírhatja a magánszemély törvényes képviselője.

Amennyiben a meghatalmazó magánszemély, úgy a bevallást meghatalmazottként
aláírhatja:
 közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás

vagy megbízás alapján más nagykorú személy;
 képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász,
adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli
szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja;
 egyéni vállalkozó meghatalmazó esetén a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú
alkalmazottja is.
27
21
A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás, megbízás alapján

meghatalmazott más nagykorú magánszemély csak eseti meghatalmazott lehet.
Fontos! Az adóhatósághoz nem bejelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de a

bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás a
meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz bejelentett, a személyi
jövedelemadó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a
meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni. A főlapon a megfelelő
kódkockában kell jelölni az „X” beírásával.28
A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazó és a

meghatalmazott mindazon adatait, amelyből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye
egyértelműen megállapítható.
Ne felejtse el a bevallása kitöltésének időpontját feltüntetni és a bevallást aláírni!
15. A 0953-A lap kitöltése
Ha nyomdai úton előállított nyomtatványt használ, ügyeljen arra, hogy minden egyes lapon
a neve, adóazonosító jele (adószáma) feltüntetésre kerüljön. Az általános tanácsokon
túlmenően Önnek csak azon sorokhoz fűzött útmutatót kell áttanulmányoznia,
amelyeknél érintett lehet.
A munkáltatójától (társaságától) kapott 09M30-as igazolás29 segít eligazodnia a bevallás
kitöltése során, tekintettel arra, hogy az igazolás megfelelő jogcímeinek sorszámai
megegyeznek a bevallás sorszámaival. Azon sorszámok, amelyek hatszázzal kezdődnek,
olyan egyéb adatokat tartalmaznak, melyekre a bevallása kitöltése során szüksége lehet.
Az igazolt összegek lehetővé teszik az Ön számára, hogy a bevallás kitöltési útmutatóját

nem kell soronként végigolvasnia. Ha munkaviszonya 2009-ban megszűnt és nem létesített
új munkaviszonyt, a kilépéskor kapott Adatlap 2009. számú igazolást használja! Ha új
munkaviszonyt létesített és munkáltatójának átadta az Adatlapot, úgy a kapott 09M30-as
igazolásnak tartalmaznia kell az Adatlap összegeit is!
Győződjön meg arról, hogy mit tartalmaz a munkáltató(k)tól kapott igazolás, mert azon
nemcsak a munkaviszonyból származó jövedelem szerepelhet, hanem minden más (pl. az
önálló tevékenységből, a különféle juttatásokból származó, valamint a költségtérítés és
egyéb jogcímen megszerzett) bevétel is, amely a munkáltatójától származik. A
munkáltatótól származó jövedelmeit a kapott igazolás alapján az adóbevallás azon sorában
tüntesse fel, amely sorban az az igazoláson szerepel.
A kifizetőtől származó igazolások nem minden esetben tartalmazzák a bevallás megfelelő

sorának sorszámát. Az igazolásnak azonban mindig tartalmaznia kell a jövedelem kifizetés
28
29
22
(juttatás) jogcímét, így ez alapján is beazonosíthatja, mely sort kell kitöltenie.30 Ha az

igazolásban levont adó, adóelőleg is szerepel, ne felejtse el az 55-57. sorokban feltüntetni.
I. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
1. sor: A munkaviszonyból származó bérjövedelem
A munkaviszonyból származó bérjövedelmét, a munkáltató(i)tól kapott igazolások [09M30-

as, Igazolás(ok), Adatlap] alapján írja be ebbe a sorba!
Ebben a sorban kell szerepeltetni a külföldről származó, de a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezmény alapján vagy ennek hiányában a Magyar Köztársaságban adóztatható azon
jövedelmet, amely a külföldi jog szerinti olyan jogviszonyra tekintettel illette Önt meg,
amely a belföldi jog szerinti munkaviszonynak felel meg.
Ha Ön 2009-ben külszolgálatot teljesített, és a belföldi munkáltatójától kapott

munkaviszonyból származó jövedelme után külföldön (is) kellett adóznia, akkor vegye
figyelembe a következőket! Amennyiben a jövedelme olyan országban adózott, amely
országgal van kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor olvassa el a 15. és a 23., ha
olyan országban (is) fizetett adót, amely országgal nincs a kettős adóztatást kizáró
egyezményünk, akkor a 24. sorhoz fűzött magyarázatot!
Bérjövedelem: többek között a munkaviszonyból származó jövedelem, így például a

természetben adott munkabér, a munkáltató által adományozott kitüntetéssel járó jutalom, a
munkáltató által pénzben kifizetett adóköteles étkezési hozzájárulás, a természetbeni
juttatásnak nem minősülő étkeztetés értéke, a dolgozónak megtérített albérlet (szállás) díja,
pénzbeli szociális segély, iskolakezdési támogatás és más juttatás összege (értéke), ha az
nem felelt meg az adómentes juttatás feltételeinek, a borravaló és a hálapénz összege, ha az
a munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik, továbbá az értékpapír-juttatás
és az a kamat is, amelyet a felek között egyébként fennálló jogviszonyra és a juttatás
körülményei szerint munkaviszonyára tekintettel kap a magánszemély.
Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül
természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik.
Bérnek minősül a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás,
valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összege is.
Ugyancsak bérjövedelemként kell figyelembe venni mindazon befizetés adóköteles részét,
melyet a munkáltató hozzájárulásként fizet be az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba,
illetőleg a foglalkozatói nyugdíjszolgáltató intézménybe.
Ha Ön társas vállalkozás tagja vagy egyéni vállalkozó, akkor az ott folytatott személyes
közreműködés ellenértéke és a vállalkozói kivét összege nem munkaviszonyból származó
jövedelem, azt az 5. vagy a 10. sorban kell bevallania.
Nem bér!
30
Art. 46. §. (1)
23
 A 16. sorban kell feltüntetni a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól

közvetlenül kapott borravaló összegét, valamint a felszolgálási díj címén
megszerzett összeget.
 Ha az Ön javára a munkáltatója az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba
adományt fizetett, az egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül. Ezt a
jövedelmet a munkáltatói igazolás nem tartalmazza! Ha ilyen jogcímen is szerzett
jövedelmet, azt a pénztár igazolása alapján a 22. sorban kell bevallania. Ezt a
jövedelmét szja-előleg levonás év közben nem terheli.31
Ha a munkáltatója az adóelőleg megállapításakor az érdekképviseleti tagdíjat figyelembe

vette (M30-as igazolás), akkor az 1. sorban igazolt összeg már nem tartalmazza az adóévben
az érdekképviseleti tagdíj címén befizetett (levont) összeget. Ha az Ön által fizetett
érdekképviseleti tagdíjat a munkáltatója év közben az adóelőleg megállapítása során nem
vette figyelembe (nem szerepel az igazolás 42. sorában), vagy ha Ön valamely
érdekképviseletet ellátó kamarának is tagja, és a tagdíjat önálló tevékenység hiányában
költségként nem tudja érvényesíteni, úgy ezen összeggel a bérjövedelmét csökkentheti. A
munkáltatója által levont, és az Ön által befizetett tagdíj együttes összegét az egyéb adatok
között ne felejtse el feltüntetni a 42. sorban!
Alkalmi munkavállalóként szerzett jövedelem
Ha Ön 2009-ben alkalmi munkavállalóként is szerzett jövedelmet, és ezt az alkalmi

munkavállalói könyvébe is bejegyezték, akkor ez is bérjövedelemnek minősül és az 1.
sorban kell bevallania az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolás alapján.
Amennyiben Önnek az így megszerzett jövedelme a 858 000 forintot nem éri el és más
összevonás alá eső jövedelme nincs, ezt a bérjövedelmet nem kell bevallania. Nem kell az
alkalmi munkavállalásból származó jövedelmét bevallania abban az esetben sem, ha az
abból származó bérjövedelme a 858 000 forintot nem éri el, és e mellett csak adóterhet nem
viselő járandóságnak minősülő jövedelmet szerzett. Olvassa el a 2. pont alatt leírtakat is!
Amennyiben az alkalmi munkavállalás során megszerzett jövedelme a 858 000 forintot

meghaladja, akkor azt be kell vallania. Fontos tudnia, hogy a kifizetett munkadíj után az
alkalmi munkavállalói könyvbe a munkáltató által beragasztott közteherjegy nem tartalmaz
személyi jövedelemadó előleget. Ugyanakkor, a törvényi feltételek megléte esetén, a kapott
igazolásban feltüntetett hónapok számának figyelembe vételével adójóváírást érvényesíthet.
Nem minősül bérnek, ha alkalmi munkavállalói könyv, vagy munkaviszony létesítése

nélkül végzett alkalmi munkát, és ebből származik jövedelme. Az ilyen jövedelmet
értékhatárra tekintet nélkül a 9. sorban kell bevallania!
31
Szja-törvény 49. § (2) bekezdés c) pont
24
2. sor: A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
Költségtérítésnek számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kap a

magánszemély.32
Ha Ön a munkaviszonyára tekintettel költségtérítést kapott, akkor ennek az igazolt és

elismert költségek levonása után fennmaradó része a jövedelem. A kapott teljes összeget e
sor „b” oszlopában, az elszámolt költségek összegét a „c” oszlopban, a jövedelmet a „d”
oszlopban tüntesse fel.
A munkáltató által kiadott igazoláson az előzőekkel azonos módon szerepel a bizonylat

nélkül elszámolható kiadás. Ha Ön nem kíván a költségeivel tételesen elszámolni (és erre a
törvény is lehetőséget ad), akkor a munkáltató által kiszámított összeget minden külön
számítás nélkül beírhatja a bevallása „c” oszlopába. Ha tételesen kíván a kiadásaival
elszámolni, akkor a munkáltató által a „c” oszlopba beírt összeget nem veheti figyelembe,
ekkor a teljes (bruttó) bevételből (munkáltatói igazolás „b” oszlopa) kell kiindulnia, és
abból kell az Ön által kiszámított összeget költségként levonnia.
A költségelszámolás módja attól függ, hogy az Ön részére kifizetett költségtérítés mértékét

és feltételeit meghatározza-e kormányrendelet, illetve törvény (továbbiakban: jogszabály).
Ha igen, akkor a jövedelmet kétféleképpen lehet meghatározni:
– vagy bizonylat nélkül, a jogszabályban meghatározott mérték számolható el költségként,
az e feletti rész egésze pedig adóköteles;
– vagy számlák, bizonylatok (ideértve az útnyilvántartást is) alapján (tételesen)
számolható el költség.
Ha jogszabályban nem szabályozott költségtérítésben, költségátalányban részesült, akkor
költséget csak számlák, bizonylatok alapján számolhat el.
Ha Ön a költségtérítés kifizetésekor a munkáltató felé tételes költségelszámolásról

nyilatkozott, és a nyilatkozatban megjelölt költség több mint amennyit a bevallás elkészítése
során érvényesíteni tud, akkor a költségkülönbözet után további 12%-os adót és 11%-os
egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.33 Az adót az 53. sorban, az ehot a 09-es lapon kell
bevallani!
Változás 2009. január 1-jétől! Ha Ön kifizető által kiküldetési rendelvény alapján

elszámolt hivatali, üzleti utazásra kapott költségtérítést, valamint élelmiszerköltség-térítést
kapott, azt nem kell jövedelemként számításba vennie (korábban ezt csak a munkáltató által
elszámolt költségtérítésre volt érvényes).34
Be kell vallania a kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítést, ha az meghaladja a

törvény szerinti mértéket. Ekkor a „b” oszlopban a teljes bevételt, a „c” oszlopban a
költséget, a „d” oszlopban pedig a jövedelmet tüntesse fel.
32
Szja-törvény 3. § 16. pont
33
Szja-törvény 49. § (18) bekezdés
34
Szja-törvény 7. § (1)r), 3. melléklet II/6. pont
25
Ha Ön a saját gépkocsi hivatali használata miatt kiküldetési rendelvény mellőzésével a

munkáltatójától 2009-ben költségtérítést, költségátalányt kapott, akkor az ebből származó
jövedelmét is (a bevétel és a költség feltüntetése mellett) ebben a sorban kell kiszámítania.
Ha Ön a személygépkocsiját rendszeresen használta hivatalos célra, és ezért átalány jellegű

költségtérítést kapott, illetőleg, ha a munkáltatójától kapott eseti kiküldetési költségtérítéssel
szemben tételes elszámolást választ, akkor a költségek levonása a hivatalos utakról vezetett
útnyilvántartás alapján történhet. Az ilyen költségtérítést be kell vallania.
A gépjárművel kapcsolatos költségek az üzemanyag-felhasználásra és az egyéb fenntartásra,

javításra fordított kiadásból állnak. A nem önálló tevékenységet folytatók a jármű
beszerzési árát semmilyen formában nem számolhatják el költségként.
Az üzemanyagköltség elszámolásánál fontos szabály, hogy az útnyilvántartás szerint

megtett kilométerekre a módosított 60/1992. (IV.1.) Kormányrendeletben meghatározott
fogyasztási normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költsége nem számolható el.
Az üzemanyagköltség elszámolása számla alapján vagy az APEH által közzétett ár alapján

történhet. Egy adott negyedéven belül csak egyfajta ármeghatározás alkalmazható.
Az APEH által közzétett, 2009-re alkalmazható üzemanyagárakat az Útmutató
mellékletben találja meg!
A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el a hivatali,
üzleti és magáncélú utak arányában. Az arányt az útnyilvántartás adatai alapján lehet
megállapítani.
Az előbbi módszer helyett saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség van a
9 forint/km normaköltség alkalmazására is. A normaköltség a jármű fenntartásával,
javításával kapcsolatos valamennyi költséget tartalmazza, azok felmerülését külön igazolni
nem kell.
Normaköltség alkalmazásakor az üzemanyag költségét az előbb ismertetett módon, az

egyéb költségeket pedig a hivatali, üzleti utakra számolva a kilométerenként 9 forint
normaköltség alapján lehet elszámolni.
Bedolgozói költségtérítés
Ha Ön bedolgozói jogviszonyára tekintettel kapott költségtérítést, akkor az e bevételével
kapcsolatos költségeinek elszámolására választhatja, hogy a kapott költségtérítésből az évi
munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget vonja le bizonylat nélkül. Ekkor
más költséget nem számolhat el bedolgozói jogviszonyával kapcsolatosan.
A költségek érvényesítésének másik módja a tételes költségelszámolás.
A kapott teljes összeget mindkét esetben e sor „b” oszlopába, a felmerült és bizonylattal
igazolt (vagy bizonylat nélkül elszámolt 30%-ot) költségek összegét a „c” oszlopba, a
megmaradó adóköteles részt (ha van ilyen) a „d” oszlopba írja be. Ha a költségtérítés címén
megszerzett bevételből jövedelme nem származott, akkor ennek a sornak a „d” oszlopába
nullát kell írnia.
26
Távmunka-végzés
Ha Önt a munkáltatója távmunka-végzés formájában foglalkoztatta 2009-ben, és erre
tekintettel költségtérítést kapott, akkor e bevételével szemben csak tételesen számolhatók el
az igazolt kiadások.35
Költségként számolható el a távmunka-végzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges
nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított
100 000 forintot meg nem haladó kiadás. Amennyiben az előzőek szerinti kiadás az
50 000 forintot (2006. év augusztus 31-ét megelőzően beszerzett eszköz esetében), illetőleg
a 100 000 forintot meghaladja, akkor 33%-os leírási kulcs alkalmazásával, értékcsökkenési
leírás formájában számolható el a beszerzés költsége.36 Az értékcsökkenési leírás
alkalmazása esetén részletező nyilvántartások vezetése kötelező.37
Ugyancsak költségként számolható el az Internet-használat (egyszeri, havi, forgalmi) díja,

valamint a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja,
a fűtés, a világítás, a technológiai energia díja. Amennyiben a lakás és a munkavégzés helye
műszakilag nem elkülönített, akkor az előzőek szerinti kiadások a távmunka-végzéssel
arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2 m3 stb.) alapul
vételével számolhatók el.
3. sor: Külszolgálatért kapott jövedelem
Ha Önt a munkáltatója 2009-ben külföldön foglalkoztatta és erre tekintettel térítést kapott,

akkor – ha a vonatkozó nemzetközi egyezmény a jövedelem magyarországi
adókötelezettségét írja elő – a kapott összeget és adóköteles részét ebben a sorban kell
feltüntetnie. A jövedelmet forintra átszámítva kell beírnia. Az átszámításnál a bevétel
megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes (a Magyar Nemzeti Bank által
közzétett) hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Az olyan külföldi pénznem
esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az MNB által a
Magyar Közlönyben közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő
átszámításkor alkalmazni.
A bevételnek nem része a külföldi szállás és utazás költségének megtérítésére adott összeg.
Ha Ön nem a munkaviszonyával összefüggésben kapott a külföldi kiküldetésre tekintettel

térítést, annak összegét és adóköteles részét a 21. sorban tüntesse fel!
A kapott M30-as igazolás alapján töltse ki ezt a sort.
Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben
kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés,
illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.
Ha Ön nemzetközi közúti árufuvarozásban, illetőleg személyszállításban gépkocsivezető

vagy árukísérő, akkor a külszolgálat címén szerzett bevételéből a 15 euró helyett napi 25
35
Szja-törvény 3. számú melléklet I. fejezet 24. pont
36
Szja-törvény 11. számú melléklet II. fejezet
37
Szja-törvény 5. számú melléklet
27
eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívül csak a gépjármű
üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadásokat számolja el költségként. A külföldi szállás díjára
fordított összeg ebben az esetben része a bevételnek, ugyanakkor költségként nem
számolható el.
A 25 euró elszámolása mellett a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott

30%-os korlátot sem kell alkalmazni.
Ha a külszolgálatra tekintettel kapott térítést költségvetési forrásból finanszírozták, a

kifizetésre kerülő összeg 50%-a költségként levonható igazolás nélkül.
Fontos! Az adóköteles ellátmányt csak akkor kell a 3. sorban feltüntetnie, ha az után a

kettős adóztatás elkerüléséről az adott országgal kötött egyezmény rendelkezései szerint
Magyarországon kell adót fizetnie. Ha a kapott összeg az egyezmény szerint külföldön
adóköteles, de azt a belföldi jövedelem adókötelezettségénél figyelembe kell venni, akkor
azt nem itt, hanem a 15. sorban vagy a 23. sorban kell szerepeltetnie attól függően, hogy az
adott országgal fennálló egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történő
figyelembe vételéről hogyan rendelkezik.
Abban az esetben, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a kapott

összeg Magyarországon mentesül az adó alól, de a jövedelmet a Magyarországon
adóztatható jövedelmek utáni adó megállapításánál figyelembe kell venni, akkor az ilyen
jövedelem adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, melyet a 15. sorban kell bevallania.
Ha a kapott összeg a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóztatható, de

az egyezmény rendelkezései értelmében az belföldön is beszámítható az összevont
adóalapba, de a külföldön megfizetett adóval a belföldön fizetendő adót csökkenteni kell,
akkor ezt a jövedelmet a 23. sorban kell feltüntetni.
Amennyiben a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában a jövedelem külföldön és

belföldön is adóköteles, a jövedelmet a bevallás 24. sorában kell szerepeltetnie.
A külszolgálatért kapott összeg adóköteles részének kiszámítására példát talál a példatárban.
4. sor: Más bérjövedelem
Ebben a sorban azokat a bérjövedelmeket kell feltüntetnie, amelyeket nem a

munkaviszonyával összefüggésben kapott, de ezeket a személyi jövedelemadóról szóló
törvény bérnek minősíti.
Ilyenek:
 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján

folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek
megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet
meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor (ha igen, a
12. sorba írja be az álláskeresési segély összegét, az ott leírtak figyelembevételével),
továbbá a kereset kiegészítés és a keresetpótló juttatás,
28
 a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye,

 nem a munkaviszonnyal összefüggésben kapott adóköteles társadalombiztosítási
ellátás (pl. a biztosítási jogviszony megszűnését követően - passzív jogon -, illetőleg
az egyéni vállalkozóként, a társas vállalkozás tagjaként kapott táppénz, a gyed stb.),
 a szociális igazgatásról szóló törvény alapján kapott adóköteles juttatások, ha azok
nem minősülnek adóterhet nem viselő járandóságnak. (pl. a közösségi munkáért
kapott összeg),
 a regionális egészségbiztosítási pénztár által kifizetett táppénz összege.
Ha Ön 2009-ben munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést, vagy

felelősségbiztosítás alapján munkaviszonyból származó jövedelmet helyettesítő kártérítést
(nem kártérítési járadékot) kapott, de azt nem a munkáltatója fizette ki, akkor azt is ebben a
sorban szerepeltesse. Ugyancsak bérnek minősül az olyan kártérítés is, amelyet az
egyébként bérnek minősülő, az előzőekben felsorolt jövedelmek pótlására kapott.
Az 1988. január 1-jét megelőzően megállapított baleseti járadék adómentes, ha azt később a
bruttósított átlagkereset alapján nem emelték fel, az ilyen jövedelmet nem kell bevallania.
Az adómentesség akkor is megilleti Önt, ha az előzőek szerinti járadékát egy összegben
fizették ki (megváltották).
Az adóköteles baleseti járadékot, ha Ön nyugdíjas és a jövedelempótló kártérítési járadékot,

ha Ön nyugdíjas és az öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte, ne ide, hanem a 12. sorba írja
be, a kapott igazolás alapján. Ha Ön év közben töltötte be az Önre vonatkozó
nyugdíjkorhatárt, úgy attól az időponttól folyósított kártérítési járadékot szintén a 12. sorban
kell feltüntetni.
5. sor: Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
Ebbe a sorba csak akkor írjon adatot, ha akár főfoglalkozásként, akár

melléktevékenységként
 társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködésére tekintettel,

 gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként,
 jogszabály alapján választott tisztségviselőként, de nem választott
könyvvizsgálóként és nem egyéni vállalkozóként,
 országgyűlési vagy helyi önkormányzati, európai parlamenti képviselőként,
 személyesen közreműködő segítő családtagként
jutott jövedelemhez és erről igazolással rendelkezik.
Itt kell szerepeltetnie a külföldről származó, belföldön adóztatható, a nemzetközi szerződés

alapján a munkaviszonynak nem minősülő, nem önálló munkából származó jövedelmet is.
Tekintettel arra, hogy az ilyen jövedelmek külföldről származnak, azt tüntesse fel a bevallás
46. sorában is.
Az ezen a címen megszerzett jövedelmek nem minősülnek bérnek.

29
A választott könyvvizsgálói jövedelmét a 9. sorba kell beírnia, mert az önálló

tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
Ha Ön gazdasági társaság, közhasznú társaság, jogi személyiséggel rendelkező

munkaközösség vagy ügyvédi, végrehajtói iroda, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági
társulat, MRP szervezet tagja, illetve vezető tisztségviselője, akkor a társaságtól
(munkaközösségtől, ügyvédi irodától) kapott igazolás alapján írja be az ott megszerzett nem
önálló tevékenységből származó jövedelmét. Győződjön meg róla, hogy az igazolás mely
jövedelmeire terjed ki. Ha volt olyan jövedelme is a társas vállalkozástól, amelyet ez az
igazolás nem tartalmaz, akkor azt a kifizetéskor kapott igazolás (jegyzék) alapján az
adóbevallás megfelelő sorának összegében tüntesse fel.
Abban az esetben, ha Ön a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tevékenységét

munkaviszonyban látja el, úgy az e tevékenysége ellenértékét az 1. sorba írja be. Megbízási
jogviszonyban ellátott tevékenységére tekintettel kapott ellenértéket itt kell feltüntetni. Ez
utóbbi bevételével szemben csak a nem önálló tevékenység esetén érvényesíthető költségek
számolhatók el.
Ha a munkáltató (kifizető) az Ön javára olyan biztosítási szerződést kötött, amelynek

díja adóköteles, itt kell bevallania és e bevallott díjat Ön, az összevont adókedvezmény
alapjánál számításba veheti. Olvassa el a 01-es lap 96. sorához fűzött magyarázatot is! Ha a
biztosítások díja adómentes, az ilyen jövedelmet nem kell bevallani és ezt az összevont
adókedvezmény alapjaként sem veheti figyelembe.
6. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
Ha Ön nem önálló tevékenységére tekintettel kapott költségtérítést, akkor a kapott M30-as

igazolás alapján, annak teljes összegét e sor „b” oszlopába, az elszámolt költségeket a „c”
oszlopba, a jövedelmet (ha van) a „d” oszlopba kell beírnia.
Változás! Az országgyűlési képviselők, az önkormányzati képviselők – ideértve a

polgármestereket is - a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott költségtérítéssel
szemben, illetőleg az Európai Parlament által az európai parlamenti megfigyelő és az
európai parlamenti tag számára fizetett költségtérítés, a törvény 3. számú mellékletének
II./2. pontja alapján, a költségeiket csak a 2009. január hónapban számolhatják el
bizonylat nélkül!
2009. február 1-től a költségátalány38 egésze jövedelem, mely után az adó mértéke 15%.
Az adót a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be. Ezt az összeget nem kell bevallania!
Változás 2009. január 1-jétől! Ha Ön kifizető által kiküldetési rendelvény alapján

elszámolt hivatali, üzleti utazásra kapott költségtérítést nem kell jövedelemként számításba
vennie (korábban ezt csak a munkáltató által elszámolt költségtérítésre volt érvényes).39
A költségelszámolás részletes szabályai a 2. sornál találhatóak.
38
39
Szja-törvény 7. § (1)r), 3. melléklet II/6. pont
30
A munkába járáshoz fűződő kedvező adózási szabályok itt nem alkalmazhatók.
7. sor: A 2009-ben kapott végkielégítésnek a 2009. évi jövedelemszámításnál

figyelembe vett része
Ha az Ön munkaviszonya megszűnt, és ezzel összefüggésben 2009-ben végkielégítést

kapott, akkor a törvényben meghatározott mértéknek megfelelő összeget kell ebben a
sorban bevallania. (Az állami végkielégítés is ilyennek számít.)
Vegye elő a kifizetőtől kapott igazolást, és annak figyelembe vételével töltse ki e sort.
Az összeg egy hónapra jutó részét annyiszor kell itt figyelembe vennie 2009. évi
jövedelemként, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől 2009. december 31-ig
eltelt. Az 55. sorban a levont adóelőleget is a megosztás arányában vegye figyelembe! Az
adóelőleg megosztásához szükséges tudnivalókat az 55. sornál találja.
Ha a hónapokra való osztás miatt a végkielégítés egy részét a következő évben kell –
nyilatkozat hiányában – figyelembe vennie, akkor a fennmaradó részt a bevallás 41. sorában
kell feltüntetnie. Ne feledje el a következő évre (évekre) átvitt hónapok számát is beírni az
erre szolgáló négyzetekbe!
Ha a törvényben meghatározott mértéknél magasabb összegű végkielégítést kapott, akkor

ezt a részét a végkielégítésnek nem itt, hanem az 5. sor összegében kell szerepeltetnie.
Lehetősége volt arra is, hogy a kifizetést megelőzően a munkáltatónak adott nyilatkozata
alapján a 2009-ben kapott törvényben meghatározott mértéket meg nem haladó
végkielégítésére a megosztási szabályt ne alkalmazza, hanem a végkielégítés teljes összege
után az adófizetési kötelezettségét 2009-ben teljesítse. Amennyiben az előzőek szerint
nyilatkozott, akkor azt a bevallás kitöltése során már nem változtathatja meg, vagyis a
megosztási szabályt nem alkalmazhatja. Ebben az esetben, a 2009-ben az Ön részére
kifizetett végkielégítés teljes összegét a bevallás 5. sorába írja be, a 41. sort ekkor
értelemszerűen nem kell kitöltenie.
A végkielégítés nem minősül bérnek, így utána adójóváírás sem illeti meg.
Abban az esetben, ha a megosztás mellett döntött (a kifizetéskor nem nyilatkozott), akkor

utóbb, a bevallás kitöltésekor ezt a döntését sem változtathatja meg.
Példa a végkielégítés levezetésére a példatárban található!
8. sor: A 2008. évben kapott végkielégítésnek a 2009. évi jövedelemszámításnál

figyelembe vett része
Ha Ön a 2008. évben kapott az előzőek szerinti végkielégítést és annak összegét

megosztotta, akkor most ebben a sorban az egy hónapra jutó részt annyiszor kell figyelembe
vennie, ahány hónapot még nem számolt el. (Vegye elő a 0853-as adóbevallását és a
végkielégítésről kapott igazolását!) A 2009. évben figyelembe vehető, levont adóelőleget a
31
megosztás arányában az 58. sorban tüntesse fel! Az adóelőlegként figyelembe vehető

összeg kiszámítására vonatkozó szabályokat az 58. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.
Önálló tevékenységből származó jövedelmek
Általános adózási szabályok
Ezt a részt gondosan olvassa el akkor, ha önálló tevékenységből bevételt szerzett 2009-ben,
mert a 9. sorban szereplő jövedelmekre vonatkozó általános tudnivalókat itt találja meg.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmet kétféleképpen lehet megállapítani.
Tételes költségelszámolás
Az egyik esetben a jövedelem meghatározása a tételes költségelszámolás módszerével

történhet. Ebben az esetben valamennyi költséget – a kormányrendeletben vagy törvényben
meghatározott mértékű költségek kivételével – számlával kell igazolni. A tárgyévi
bevétellel szemben csak a tárgyévi költségek vonhatók le. A bevétel hiányában el nem
számolt, 2009-ben felmerült költséget a következő évi bevétellel szemben nem lehet
érvényesíteni.
A tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is része a bevételnek.
Több önálló tevékenység esetén a bevételeket és a bevételek megszerzése érdekében
felmerülő kiadásokat tevékenységenként külön-külön kell figyelembe venni, azaz, az egyik
önálló tevékenység vesztesége a másik önálló tevékenység nyereségét nem csökkentheti.
Azokat a kiadásokat, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel
kapcsolatban merültek fel (világítás, fűtés stb.), a jövedelemszerző tevékenységgel
arányosan lehet elszámolni. A költségelszámolásnál a költségnemre jellemző felhasználási
mértéket kell alapul venni (m2, m3, kwh).
Költségként csak azok a kiadások számolhatók el, amelyeket a törvény költségnek elismer.
A személyes szükségletet is fedező kiadások költségként nem érvényesíthetők az
előzőekben már ismertetettek kivételével.
A tételes költségelszámolás keretében a 100 000 forint alatti, kizárólag üzleti célú tárgyi
eszközök beszerzési, előállítási költsége egy összegben elszámolható. A tevékenységhez
használt 100 000 forint feletti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközök beszerzési ára teljes
egészében költségként nem vonható le a bevételből még értékcsökkenési leírással sem.
Az önálló tevékenységet folytató magánszemély a saját tulajdonú gép, berendezés,

felszerelés adóévben történő használatba vétele esetén átalány formájában érvényesíthet
értékcsökkenési leírást.40 Az értékcsökkenési leírás az adott tárgyi eszköz beszerzési,
előállítási értékének 50%-a, legfeljebb – több ilyen tárgyi eszköz esetén is – az éves bevétel
1%-a lehet. Ezen a címen kiadás csak egy ízben, a használatbavétel évében számolható el
költségként.
40
Szja-törvény 3. sz. melléklet III./2. pont
32
Ha Ön a 2009-ben használatba vett tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat több önálló
tevékenységéhez is használja, akkor a kiadást (az átalányban érvényesített értékcsökkenési
leírást is) csak az egyik önálló tevékenysége bevételével szemben számolhatja el
költségként.
Személygépkocsi 2009-ben történő használatbavétele esetén – feltéve, hogy azt az önálló

tevékenységet folytató magánszemély a tevékenységéhez is használja – az éves bevétel 1%-
a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a számolható el költségként.41
Ezen a címen költség ugyancsak egy ízben, a használatbavétel évében számolható el. Ez az
1% az egyéb nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban
elszámolt értékcsökkenési leírásán felül érvényesíthető.
Abban az esetben azonban, ha a személygépkocsi-használattal összefüggő, az

üzemanyagköltségen felüli kiadásait a kilométerenkénti 9 forintos személygépkocsi
normaköltség alkalmazásával számolja el, akkor értékcsökkenési leírást még átalányban
sem érvényesíthet, mert a normaköltség a személygépkocsi értékcsökkenési leírását is
tartalmazza.42 A személygépkocsi használatával kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadások
elszámolása a 2. sorhoz fűzött magyarázatban foglaltak értelemszerű alkalmazásával
történik.
Amennyiben Ön művészeti tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó

jövedelmét tételes költség elszámolási módszerrel határozza meg, – a tevékenység jellegétől
függően – költségként érvényesítheti a tevékenységével kapcsolatban vásárlására fordított
kiadást. Az előadóművészi tevékenysége esetén a színpadi megjelenéshez kapcsolódó
kiadás ugyancsak költségként érvényesíthető.43
A művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek egyes költségeiről szóló

39/1997. (XII.29.) MKM-PM együttes rendelet határozza meg, hogy mely művészeti
tevékenységek esetén alkalmazhatók az előzőekben ismertetett költség-elszámolási
szabályok. Ugyanezen jogszabály rendelkezik arról is, hogy az olyan kiadás esetében,
amely a személyes vagy családi szükséglet kielégítését is szolgáló termék, szolgáltatás
ellenértéke, az igazolt összegnek csak az 50%-a érvényesíthető költségként.
Ha Ön a költségeit bizonylattal igazolni nem tudja, és a kifizetéskor tételes

költségelszámolásról nyilatkozott a kifizetőnek, akkor a „b” oszlopba a bevételt, a „d”
oszlopba a jövedelmet (a bevétel teljes összegét) kell beírnia, mivel a bizonylat nélküli
költségelszámolásra nem jogosult. A „c” oszlopot ebben az esetben üresen kell hagyni.
Bizonylat nélküli költségelszámolás
Tekintheti a bevétel 10%-át is költségként, ezt az összeget nem kell számlával igazolni.
Az önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés ekkor is része a bevételnek,

vagyis a költségtérítésből is csak a 10% minősülhet költségnek.
41
Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet 2. pont
42
Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet 3. pont
43
Szja-törvény 3. sz. melléklet I. fejezet 22. pont
33
A két módszer vegyesen nem alkalmazható!
Ha valamely önálló tevékenységből származó jövedelmét a 10%-os költséghányad

alkalmazásával határozza meg, akkor más önálló tevékenységénél a tételes
költségelszámolást nem alkalmazhatja. (Pl.: ha Ön mezőgazdasági őstermelő és a tételes
költségelszámolást választotta, akkor, ha van gép, vagy ingatlan bérbeadásából származó
bevétele – feltéve ez utóbbinál, hogy ez után a jövedelme után az összevont adóalap
részeként kíván adózni –, e bevételével szemben is csak a tételes költségelszámolást
alkalmazhatja.)
Nem zárja ki a bizonylat nélküli költség elszámolási lehetőséget az önálló

tevékenységével kapcsolatosan, ha Ön egyéni vállalkozó is és a vállalkozásából származó
jövedelmének megállapítására akár a vállalkozói személyi jövedelemadózási, akár az
átalányadózási módot választotta. Ugyancsak alkalmazhatja a bizonylat nélküli költség-
elszámolási módot akkor, ha a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének a
megállapítására átalányadózást választott, vagy mint fizetővendéglátó az e tevékenységére
tételes átalányadózást alkalmaz.
Mivel a nem önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés

jövedelemtartalmának a megállapítására a 10%-os szabály nem alkalmazható, az ilyen
költségtérítés mellett az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál a
bizonylat nélküli költség-elszámolási mód választható.
Amennyiben Ön a kifizető felé bármely önálló tevékenysége ellenértékének kifizetésekor az

adóelőleg alapjául szolgáló adóalap megállapításakor tételes költségelszámolásra vonatkozó
nyilatkozatot tett, úgy a 10%-os szabályt semmilyen önálló tevékenységéből származó
jövedelmére nem alkalmazhatja az adóévben. Tételes költségelszámolásra tett nyilatkozat
esetén feltétlenül olvassa el az 53. sorhoz fűzött magyarázatot is!
Abban az esetben, ha a kifizetéskor az adóelőleg kiszámításához a 10%-os szabály

alkalmazását kérte – vagy nem nyilatkozott –, az adóév végén alkalmazhatja a tételes
költség-elszámolási szabályt az önálló tevékenységeire.
Támogatás címén szerzett jövedelem
A kapott támogatásból bevételként csak azt az összeget kell figyelembe vennie, amelyet
annak célja szerint 2009-ben használt fel. A támogatás cél szerinti felhasználásával
összefüggésben a 2009. évben költségként (értékcsökkenésként) elszámolt összeget kell
bevételként figyelembe vennie.
Ha a támogatást egészben vagy részben vissza kell fizetnie, akkor a visszafizetett, de

bevételként még el nem számolt összeget nem kell bevételként figyelembe vennie. A
visszafizetési kötelezettség miatt keletkezett késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más
hasonló jogkövetkezmény miatt teljesített kiadás költségként nem számolható el. A
bevételként már elszámolt rész tekintetében az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint
kell eljárnia, vagyis arra az évre vonatkozóan kell önellenőrzést végeznie, amely évben a
visszafizetett összeget bevételként elszámolta.
34
Ha Ön a korábbi adóévekben kapott támogatás felhasználásával összefüggésben 2009-ben

költséget (értékcsökkenést) számolt el, akkor ezt az összeget is az adott tevékenység
bevételéhez kell hozzászámítania.
Ha Ön a támogatást a cél szerinti felhasználást igazoló számla ellenében, vagy a cél szerinti
felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag kapta meg, akkor azt nem kell
bevételként figyelembe vennie abban az esetben, ha a kiadást korábban (a megelőző
adóévben vagy adóévekben) költségként még értékcsökkenési leírás formájában sem
számolta el, és a folyósítást követően sem érvényesítette. Ezt a rendelkezést csak a
támogatás összegére kell alkalmaznia.
Ha Ön olyan támogatást kapott, amelyet jogszabály vagy államközi megállapodás

adómentesnek minősít, vagy azt bevételként sem kell figyelembe vennie, úgy az ebből
teljesített cél szerinti kiadások sem számolhatók el költségként.
A más önálló tevékenységekre vonatkozó sajátos szabályokat, a 9. sorhoz fűzött

magyarázatnál és a mezőgazdasági őstermelők, illetve az egyéni vállalkozók bevallási
lapjához készült útmutatóban találja meg.
9. sor: Önálló tevékenységből származó jövedelem
Ha Önnek önálló tevékenységből voltak jövedelmei, azokat együttesen e sorba kell beírnia.
Vegye elő, a kifizető(k)től kapott igazolás(oka)t!
Az önálló tevékenységből származó bevételt a „b” oszlopba, az adóévben felmerült, igazolt

költséget a „c” oszlopba, a jövedelmet pedig a „d” oszlopba írja be. Amennyiben a
jövedelmének a meghatározására a 10%-os szabály alkalmazását választotta, akkor a „b”
oszlopba a bevételt, a „d” oszlopba annak 90%-át írja be. A „c” oszlopot ebben az esetben
hagyja üresen.
Ha a bevétel megszerzésekor a kifizetőnek tételes költségelszámolásról tett nyilatkozata

miatt a bizonylat nélküli költség-elszámolási módszert nem alkalmazhatja, és bizonylat
alapján költséget elszámolni nem tud, akkor a „b” oszlopba a bevételt, a „d” oszlopba a
bevétellel megegyező jövedelmet kell beírnia. A „c” oszlop ekkor is üresen marad.
Ebbe a sorba kell beírnia, ha a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként, nem az egyéni
vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenységként folytatja
 az ingóság bérbeadásából,
[Ha az Ön által bérbe adott vagyontárgy közös tulajdonban van, akkor fő

szabályként az e tevékenységből származó jövedelem után Önnek, mint a
tevékenységet folytatónak kell adóznia. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a
tulajdonostársak a jövedelmet a tulajdoni hányadok arányában megosszák. Ilyenkor
a bevallásban bevételként, költségként és jövedelemként az egy főre jutó értékeket
kell szerepeltetni. Társasházi közös tulajdon hasznosítása esetén az adókötelezettség
kizárólag a társasházat terheli. Amennyiben Ön az ingóságát nem bérbe adta, hanem
35
rendszeres vagy üzletszerűen végzett tevékenység keretében értékesítette, akkor az

ebből származó jövedelmének kiszámítására az önálló tevékenységből származó
jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, és a jövedelmét is ebben a
sorban kell bevallania. Ebben az esetben az ingó értékesítéséből származó
jövedelemre vonatkozó, 200 000 forintig terjedő adómentesség Önt értelemszerűen
nem illeti meg.]
 a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet – ha
annak adózására nem a 25%-os adózási módot választotta –, a magánóraadásból stb.
származó jövedelmet,
 az újításból,
 szellemi tevékenységből származó jövedelmet,
 a gazdasági társaságban választott könyvvizsgálóként végzett munkáért kapott
tiszteletdíjat,
 a virág- és dísznövénytermesztésből származó jövedelem, ha nem számolhatja el
őstermelőként a tevékenység ellenértékét,
[Amennyiben Ön őstermelői igazolvány birtokában vagy családi gazdaság tagjaként
szőlő vagy dísznövénytermesztéssel foglalkozik, akkor az e tevékenységéből
származó jövedelemmel kapcsolatos adózási tudnivalókat a 12-as pótlapokhoz
készült útmutató mellékletében találja meg.]
 lábon álló (betakarítatlan) fának vagy más termésnek, terménynek a földingatlan
tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelmet,44
 ha a tőzsdei ügylete áruval történő teljesítéssel szűnik meg, és Ön az áru átruházója,
akkor Önnek önálló tevékenységből származik jövedelme, és azt itt kell bevallania.
Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem fő szabály szerint elkülönülten adózó

jövedelemnek minősül, így az nem része az összevont adóalapnak, ezért azt nem ebben,
hanem a 05 lap 164. sorában kell szerepeltetni. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a
164. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a
termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét az adóév végén
is, az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó általános szabályok szerint
állapítsa meg és utána az összevont adóalap részeként az adótábla szerinti adót fizesse meg.
Lehetősége van arra, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg

levonási szabályait alkalmazza (Ön is és a kifizető is). Figyeljen arra, hogy ebben az esetben
utólag, az adóévre tekintettel, nem válthat adózási módot. Önnek az ingatlan bérbeadásából
származó jövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége
keletkezhet. Olvassa el a 09-es lap erre vonatkozó részét is!
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek esetében is az adókötelezettség fő

szabályként a tevékenységet folytató magánszemélyt terheli, de lehetőség van arra, hogy a
tulajdonostársak tulajdoni hányaduknak megfelelően teljesítsék az adókötelezettségüket.
Amennyiben a jövedelem megosztását választják, akkor a kifizető által levont 25%-os adót
44
Szja-törvény 16. § (3) b) – 20. § (1)-(3)
36
is a tulajdoni hányadok szerint kell megosztani. A magánszemély által befizetett 25%-os

adó nem osztható meg!
Ha Ön a lakását az önkormányzatnak adta bérbe, akkor a törvényben meghatározott

feltételek megléte esetén a bérbeadásból származó jövedelem után nem kell adót fizetnie.
Az adómentesség feltételeiről a 05 lap 164. sorához fűzött magyarázatból tájékozódhat.45
Ha Ön igazoltan fizetővendéglátó vagy falusi vendéglátó, akkor az e tevékenységéből

származó jövedelmének a kiszámítására is alkalmazhatja az önálló tevékenységből
származó jövedelmekre vonatkozó, az előzőekben ismertetett szabályokat akkor, ha nem
választott e jövedelmére tételes átalányadózást, vagy mint falusi vendéglátót Önt
adómentesség nem illeti meg. Az e tevékenységből származó jövedelemre viszont a
jövedelem-megosztási szabályt nem alkalmazhatja. Választása előtt feltétlenül olvassa el a
05 lap 178. sorához fűzött magyarázatot is!
Abban az esetben, ha év végén döntött úgy, hogy a termőföldnek nem minősülő ingatlan
bérbeadásából származó jövedelmét az összevont adóalapba számítja be, akkor a kifizető
által levont vagy az Ön által befizetett 25%-os adót adóelőlegnek kell tekintenie és a
bevallás 55. (kifizető által levont adóelőleg), vagy 64. (az adózó által befizetett adóelőleg)
sorában kell feltüntetnie.
10. sor: Egyéni vállalkozói kivét
Ha Ön egyéni vállalkozó, akkor a 13-as lapokhoz készült útmutatóban foglaltak alapján írja
be ebbe a sorba, a vállalkozói kivét összegét!
11. sor: Mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem
Ha Önnek őstermelői igazolványa van vagy regisztrált mezőgazdasági termelő, és az

őstermelésből származó bevétele a 600 000 forintot meghaladja, akkor ennek a sornak a
kitöltéséhez a 12-es lapokhoz készült útmutatóban találja meg a szükséges tudnivalókat. Ha
Ön családi gazdaság tagja, akkor az őstermelői tevékenységével kapcsolatos szabályokról
ugyancsak a 12-es lapokhoz készült tájékoztatásban találja meg az Önre vonatkozó adózási
szabályokat.
Egyéb jövedelmek
Adóterhet nem viselő járandóságok
Az adóterhet nem viselő járandóság része az összevont adóalapnak, de a rá eső adótábla

szerinti adót nem kell megfizetnie. Az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerinti
adóját a 31. sorban kell feltüntetni. Azokban az esetekben, amikor az útmutató a szja-
törvény alapján csak egy bizonyos mértékig ismeri el az egyébként egyéb jövedelmek közé
tartozó adóterhet nem viselő járandóságot, úgy a felettes részt a bevallás 22. sorának „d”
oszlopába kell beírnia.
45
Szja-törvény 74/A. § (2) bekezdés
37
Ha pl. az Ön által megszerzett szociális gondozói díj, a hallgatói munkadíj összege a szja-
törvény szerinti összeghatárt meghaladta, a felettes rész egyéb jövedelemként lesz
adóköteles és ez után az adót is meg kell fizetnie.
12. sor: Nyugdíj (a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék, jövedelempótló
kártérítési járadék)
Ebben a sorban kell feltüntetnie a 2009. évben kapott nyugdíj (valamint a nyugdíjban
részesülőt megillető baleseti járadék és jövedelempótló kártérítési járadék összegét. Ez
utóbbi feltétele, hogy Ön már betöltötte az Önre vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
A nyugdíj összegéről igazolással kell rendelkeznie, de feltétlenül olvassa el a szja-törvény

nyugdíjra vonatkozó részét, mivel több olyan juttatást is nyugdíjnak minősít, amelyet cím
szerint nem nyugdíjként folyósítanak az Ön részére.46
13. sor: Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj
Ebbe a sorba
 a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély

és gyermeknevelési támogatás összegét,
 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása
alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díjat
írja be a rendelkezésére álló igazolása alapján.
Változás! A 2010. április 1-jét követően született gyermek(ek)re tekintettel folyósított

anyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandóságnak minősül!47
15. sor: A Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe

vehető összeg
Feltétlenül töltse ki ezt a sort akkor, ha Önnek olyan országból is származott jövedelme,
vagy a belföldről származó jövedelme után olyan országban adózott, amely országgal
Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, és az egyezmény ezen
összevonás alá eső jövedelmet mentesíti Magyarországon az adó alól, de a belföldön
adóztatható jövedelme utáni adó kiszámításánál ez a jövedelem figyelembe vehető. Ez a
jövedelme ugyanis adóterhet nem viselő járandóságként adóköteles.
A kettős adóztatást kizáró egyezmények zöme a külföldön adóztatható jövedelmek

belföldön történő figyelembe vételére ezt a szabályt tartalmazza. Ilyen többek között a
Németországgal, Kanadával, Olaszországgal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal,
Ausztriával és az Amerikai Egyesült Államokkal megkötött egyezményünk is.
Amennyiben Ön az előzőekben foglaltaknak megfelelő jövedelmet szerzett 2009-ben, akkor
azt ebben a sorban szerepeltesse. A jövedelem kiszámítására a jövedelem megszerzésének
jogcíme szerinti, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
46
47
2009. évi XXXV. törvény
38
Az adókötelezettség fennáll akkor is, ha a jövedelmet nem hozta haza.
A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra

átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. Az átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bank
által a megszerzés napját megelőző hónap 15-én jegyzett devizaárfolyamot kell alkalmazni.
Az olyan külföldi pénznem esetében, amely a Magyar Nemzeti Bank hivatalos
devizaárfolyam-lapján nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban
megadott árfolyammal kell számolni.
Ha Ön az Európai Közösségek tisztviselőjeként vagy egyéb alkalmazottjaként e

jogviszonyára tekintettel az Európai Közösségektől bért, fizetést és más hasonló térítést,
juttatást kapott, akkor azt a bevallásában nem kell szerepeltetnie, feltéve, hogy az az
Európai Közösségeket megillető adó hatálya alá tartozik.
16. sor: Felszolgálási díj címén kapott összeg
A külön jogszabály alapján megszerzett felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet

felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összege szintén adóterhet nem
viselő járandóságok közé tartozik. (Amennyiben Ön vendéglátó üzlet felszolgálójaként
közvetlenül a fogyasztótól borravalót kapott, lehetősége van ez után a jövedelme után
nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat a 0953-10-es laphoz
készült magyarázatban találja meg.)
17. sor: Mezőgazdasági termelő részére adott gazdaságátadási támogatás
A termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő

családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási
támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért (71 500 forintot) meg nem
haladó része adóterhet nem viselő járandóságként adóköteles. Ha ezen a címen jutott
jövedelemhez, számítsa ki, hogy mekkora a kapott támogatás egy hónapra eső összege, és
ha meghaladja, úgy csak 71 500 forint tekintendő adóterhet nem viselő járandóságnak, a
felettes rész egyéb jövedelemként adóköteles, melyet a 22. sorba kell beírnia.
18. sor: Egyéb, adóterhet nem viselő járandóság
Ha Ön 2009-ben a 12-17. sorokban feltüntetett adóterhet nem viselő járandóságnak

minősülő jövedelmeken túl egyéb, a következők szerinti adóterhet nem viselő járandóságot
szerzett, akkor azt ennek a sornak a „b” oszlopába kell beírnia, mert az ilyen jövedelem
adóköteles és része az összevonás alá eső jövedelemnek (azonban az e jövedelmére eső
adótábla szerinti adót nem kell megfizetni). Amennyiben több jogcímen szerzett adóterhet
nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmet, akkor e jövedelmek együttes összegét kell
ebben a sorban szerepeltetnie. Nézze meg, mit tartalmaznak az igazolásai.
Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül:
 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott

ápolási díj;
 a szociális gondozói díj évi 180 000 forintot meg nem haladó része;
39
 a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatónak

tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés, valamint szakképzésben tanulószerződés
nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai
gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint
a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás,
továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
törvény48 alapján a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított
szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban részesülők alkalmazhatja a kedvezőbb szabályt;
 a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját a felsőoktatásról szóló törvény
szerinti juttatásként megillető ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
valamint – a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó – lakhatási támogatás,
továbbá a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a
hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó része;
 a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési – oktatási intézmény, a
felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi
önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel
jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, bevételnek számító, az
előzőekben nem említett pénzbeli juttatások;
 oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül
kapcsolódó szolgáltató tevékenység ellenértékeként megszerzett hallgatói
munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összegét meg nem
haladó része;
 a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki
rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt
támogatás;
 az EGT-államának joga alapján az előzőekben meghatározott bevételnek megfelelő
jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel;
 az EGT-államának joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az
összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam
belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ott
illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják);
 a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas illetve
rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában
meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem
haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének
négyszeresét;
 az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból
származó ösztöndíjának a minimálbért meg nem haladó része;
 az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott
feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;
 a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az
oktatási és kulturális miniszter által adományozott – a kormányrendeletben
meghatározott – Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított
felsőoktatási ösztöndíj.
48
2003. évi LXXXVI. törvény
40
19. sor: Adóterhet nem viselő járandóságok összesen
Ebbe a sorba, a „d” oszlopba írja be a 12-18. sorok „b” oszlopainak összegét. Ez az összeg
lesz az, amely után az erre az összegre eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetnie. A
kedvezményt e jövedelmek együttes összege után a 31. sorban érvényesítheti.
20. sor: Magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére kifizetett,

szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem
Ebben a sorban a magánnyugdíj-pénztár által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő

összeget kell feltüntetnie. Amennyiben Ön 2009-ben kedvezményezettként ezen a jogcímen
is szerzett jövedelmet, az után is kedvezmény illeti meg, melynek kiszámítására vonatkozó
tájékoztatást a 32. sorhoz fűzött magyarázatnál találja meg.
21. sor: Külföldi kiküldetésből származó jövedelem
Ha Ön valamely önálló vagy munkaviszonynak nem minősülő, nem önálló tevékenységével

összefüggésben külföldi kiküldetésre tekintettel jutott bevételhez, és az ebből származó
jövedelme után Magyarországon kell adóznia, akkor e sor „b” oszlopában a teljes összeget,
a „c” oszlopban a levonható részt, a „d” oszlopban pedig a jövedelmet tüntesse fel. A
jövedelem kiszámítására vonatkozó szabályokat a 3. sorhoz fűzött magyarázatnál találja
meg.
22. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem
Ha Önnek olyan összevonás alá eső adóköteles jövedelmei is voltak, amelyek nem tartoznak
az 1-21. sorok egyikébe sem, azokat együttesen itt kell szerepeltetnie. E bevételekkel
szemben is elszámolható a bevétel megszerzése érdekében az Ön által viselt szabályszerűen
igazolt kiadás.
Ilyen többek között a jog alapításából, átruházásából (átengedésből), megszüntetéséből,

gyakorlásának átengedéséből, valamint a jogról történő lemondásból származó bevétel,
amely az említett jogosultságok megszerzésére fordított összeggel csökkenthető. Ingyenes
vagy kedvezményes szerzés esetén, a csökkentés összegében kell figyelembe venni a
megszerzéskor adóköteles bevételt is. Amennyiben a bevétellel szemben igazolt költsége
merült fel, a „b” oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba pedig a
jövedelmet írja be. Abban az esetben, ha a bevétellel szemben költséget nem számol
(számolhat) el, akkor a bevétel összegét írja a „b” oszlopba, a „c” oszlopot hagyja üresen. A
„d” oszlopba ilyen esetben a „b” oszlopban szereplő bevétel teljes összegét kell írnia.
A leggyakrabban előforduló egyéb összevonás alá eső jövedelmek:
Alacsony adókulcsú államból származó jövedelmek adókötelezettsége49
49
Szja-törvény 28. § (12) – (13)
41
Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendő, amelyben törvény nem ír elő a társasági
adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték a 12%-ot nem haladja meg.
Nem számít alacsony adókulcsú államnak az előzőeknek egyébként megfelelő állam akkor,
ha az említett államnak és a Magyar Köztársaságnak van a kettős adóztatást elkerülő
egyezménye.
Egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi
személy vagy egyéb szervezet által vagy megbízása alapján fizetett kamat, osztalék, az
alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által
kibocsátott értékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír megszerzésére
fordított érteket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására az árfolyamnyereségre
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Egyéb jövedelemként adóköteles
az ilyen jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének
tőkekivonás útján történő leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennálló
tagi jogviszony megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az értékpapír vagy jog
megszerzésére fordított értéket meghaladó része.
Szociális és egyéb juttatások adókötelezettsége
Ebben a sorban kell bevallani a kifizetőtől kapott adóköteles szociális segélyt is. Ha az
előzőekben említett juttatást a munkáltatójától kapta, az M30-as igazolás bérjövedelem sora
tartalmazza.
Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári jóváírással kapcsolatos tudnivalók
Ebben a sorban kell bevallania, ha valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak a tagja
és a pénztár adományból származó összeget írt jóvá az adóév során az Ön egyéni számláján.
Egyéb jövedelem az egyéni számlán történő más jóváírás is, ha az nem adómentes. A jóváírt
adóköteles összeget a pénztár igazolása szerint vegye figyelembe.
Egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített – a

szja-törvény szerint – adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, illetve az önkéntes
kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott olyan szolgáltatás (kifizetés, juttatás) amely nem
törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott és nem
adómentes. Az önkéntes kölcsönös pénztár által kiállított igazolás ezen a jogcímen
tartalmazza.
A munkáltatói hozzájárulásnak az a része, amely adóköteles, munkaviszonyból származó

bérjövedelem, és az M30-as igazolás 1. sora (az egyéb adatai között a bérből a rendelkezés
alapjául szolgáló összeget is megtalálja) tartalmazza. Egyéb jövedelemként adóköteles a
magánnyugdíj-rendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő
visszalépésekor a tagdíj-kiegészítés, ha azt Önnek kifizették.
A jóváírt, a pénztár által igazolt adóköteles összeg után is megilleti Önt a rendelkezési
jogosultság, ezért olvassa el a 03-as lap 132 – 139., valamint a 144. és 145. soraihoz fűzött
magyarázatot is, és vegye figyelembe rendelkezésekor, a 09M30-as igazolás sorait is.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, szolgáltatás adókötelezettsége

42
Egyéb jövedelemnek minősül és ebben a sorban kell bevallania az önkéntes kölcsönös

nyugdíjpénztár által a kötelező várakozási időszak leteltét követően, nem
nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles összeget is.
Amennyiben Ön a kötelező várakozási idő leteltének évében, vagy az azt követő évben vett
fel adóköteles összeget, annak egésze jövedelem, míg a kötelező várakozási idő leteltét
követő második évtől a jövedelem évente 10-10%-kal csökken. A kötelező várakozási
időszak letelte évét követő tizenegyedik évben az ilyen bevételt a jövedelemszámítás során
már nem kell figyelembe venni.
2008. évtől kezdődően változtak meg a nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő

nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles bevételek kapcsán, a kötelező várakozási
időszak számítására vonatkozó szabályok.50
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), ha az

nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel nyújtott a szja-törvény
szerinti adómentes szolgáltatás, szintén egyéb jövedelemként adóköteles.
Ezen jövedelme(ke)t 11%-os egészségügyi hozzájárulás is terheli, ezért feltétlenül olvassa

el a 09-es laphoz fűzött magyarázatot is!
A nyugdíj-előtakarékossági számláról történő, nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő

kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés adókötelezettsége51
Amennyiben Ön 2009. évben a nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) számlájáról

nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, akkor egyéb összevonás alá eső
jövedelemnek minősül a kifizetés (juttatás), valamint az értékpapírszámlán, letéti számlán
kimutatott követelés azon része, amely meghaladja az Ön által teljesített befizetések,
átutalások összegét.
Ezért, ha Ön 2009. évben A „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági
számlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésről (juttatásról), átutalásról
rendelkezett, illetőleg átvezetést kért, akkor egyéb jövedelemnek minősül a nyugdíj-
előtakarékossági számlán lévő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül a szokásos piaci
értéken számított követelés azon része, amely meghaladja az Ön által (nyilvántartott adózott
követelésállomány esetén annak nyilvántartásba vételét követően) teljesített befizetések, az
Ön javára osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat
alapján átutalt összegek, valamint a már nyilvántartott adózott követelésállomány együttes
összegét. Olvassa el az 52., 141. - 146. sorhoz fűzött magyarázatot is.
Az előzőek szerinti jövedelem megszerzéséről a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője
Önnek igazolást állít ki.
Nem keletkezik egyéb összevonás alá eső jövedelem akkor, ha Ön a nyugdíj-
előtakarékossági számlája megszüntetésekor a számlán lévő követelését teljes egészében
más számlavezetőnél vezetett, „NYESZ-R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági
számlájára helyezteti át.
50
Szja-törvény 28. § (8)
51
43
Kamatként megszerzett jövedelmekkel kapcsolatos rendelkezések

Itt kell feltüntetni a tagi kölcsön – kivéve a szövetkezeti tagi kölcsön – vagy értékpapír után
2006. szeptember 1-jét követően nem első alkalommal megszerzett (kifizetett, jóváírt)
kamat összegét, illetőleg magánszemélynek nyújtott kölcsön után kapott kamatjövedelmet.
Ha Ön a kamatjövedelmet kifizetőtől kapta és annak van adóköteles része is, azt a kifizető
igazolása alapján ebbe a sorba írja be.
Külön szabály vonatkozik az 1996. december 31-e előtt és után a magánszemély által adott
kölcsönre fizetett kamatokra. Az 1996. december 31-e előtt adott kölcsön kamata akkor nem
visel adót, ha annak összege a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamattal
számított, az 1996. december 31-e után kötött hitelszerződés esetében pedig a
szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamattal számított összeget nem
haladja meg. Nem keletkezik adóköteles jövedelem akkor sem, ha a kölcsönszerződés
szerinti kamat a jegybanki alapkamatot annak legfeljebb 5%-ával haladja meg.
Az előzőekben ismertetett szabályok nem alkalmazhatók akkor, ha a kamatot olyan

magánszemély fizeti, akinek az illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs a kettős
adóztatás elkerülésére egyezménye. Ilyen esetben a kamat címén megszerzett bevétel egésze
egyéb jövedelemnek minősül.
A 2006. augusztus 31-ig hatályos rendelkezéseket kell azonban alkalmazni azokra az

előzőek szerinti kamatjövedelmekre is, amelyeket a 2006. augusztus 31-e előtt megkötött
szerződés, ügylet alapján 2006. augusztus 31-ét követően elsőként szerzett meg.
Borravaló, hálapénz adókötelezettsége
Itt kell bevallania azt az összeget is, amelyet nem önálló tevékenységére tekintettel
borravalóként, hálapénzként kapott. Ha a borravalót Ön az önálló tevékenységével
összefüggésben kapta, akkor az a tevékenységének bevétele lesz, és azt a 9. sorban kell
bevallania.
A 16. sorban kell szerepeltetnie a külön jogszabály szerint megszerzett felszolgálási díjat,
valamint a vendéglátó üzletben felszolgálóként közvetlenül a fogyasztótól kapott borravalót
is.
Ha a munkáltatóhoz befolyt borravaló, hálapénz összegét a munkáltató osztja el, úgy az

bérjövedelemként adóköteles (1. sor), azt az M30-as igazolásnak tartalmaznia kell.
A biztosító által kifizetett, szolgáltatásnak nem minősülő jövedelem
Egyéb jövedelemként kell bevallani a biztosító által kifizetett azon összeget is, amely nem
minősül a biztosító szolgáltatásának. A biztosító által szolgáltatásként kifizetett összeg
adómentes, ha a magánszemély a díjat költségként nem számolta el.
Egyéb jövedelemnek minősül a biztosító által kifizetett összegnek az a része, amely

meghaladja a magánszemély, más magánszemély által fizetett díjat, valamint a kifizető,
44
munkáltató által fizetett adóköteles díjat. Amennyiben a más magánszemély által fizetett
díjat a díjfizető költségként számolta el, annak összege az egyéb jogcímen megszerzett
jövedelem része.
Nem számít egyéb jövedelemnek a biztosító által kifizetett azon összeg, amely
adókötelezettségét a törvény külön nevesíti. Ilyen, kamatként nevesített jövedelem
keletkezik akkor, ha a biztosító által kifizetett összeg maradékjogból származik, vagyis a
biztosítás díját a magánszemély vagy a javára más magánszemély fizette, vagy az
adóköteles biztosítási díjnak minősült. Ugyancsak kamatnak minősül a tíz évnél rövidebb
lejáratú életbiztosítás, illetőleg a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás
egyösszegű szolgáltatásából származó jövedelem is.
Nem itt kell bevallani azt a jövedelmet, amelyet a szja-törvény külön jogcímen nevesít (pl.:
kamatjövedelmeként).
A társaság által megvásárolt saját üzletrész térítés nélküli átadása a tag részére
Ha a társasági szerződés a korlátolt felelősségű társaság esetében, a megvásárolt saját

üzletrésztől való megválás módjaként a tag részére történő ingyenes átadást határozza meg,
úgy a térítés nélküli átadás révén kapott üzletrész a társaság magánszemély tagjainál ugyan
értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek minősül, de az adókötelezettségére
összevonás alá eső egyéb jövedelmekre irányadó előírás vonatkozik. E szerint az szja-
törvény eltérő rendelkezése hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára
tekintettel megszerzett vagyoni érték egyéb jövedelemnek minősül.
A törvény szerint nevesített, további egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek
Ha Ön az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti működtetési jog (praxisjog)

átruházásából bevételhez jutott, akkor az ebből származó jövedelmét ebben a sorban kell
bevallania. Jövedelemnek a bevétel azon része minősül, amely meghaladja a korábban
értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt, a jog megszerzésére fordított
vételár és a kifizetett illeték együttes összegét.
Itt kell szerepeltetnie a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmány és szabadalmi
oltalomból eredő jog gyakorlása útján megszerzett jövedelmét is. A jövedelem kiszámítása
során a bevételből levonhatja a jog gyakorlása érdekében felmerült, Önt terhelő igazolt
költségeit.
Ha Ön külföldi illetőségű jogi személytől, jogi személyiség nélküli társaságtól 10 000 forint
egyedi értéket meghaladó üzleti ajándékban részesült, akkor annak értéke egyéb
jövedelemnek tekintendő, amelyet ebben a sorban kell szerepeltetnie. Nem kell a
jövedelemszámítás során figyelembe vennie az üzleti ajándék értékét akkor, ha annak
egyedi értéke a 10 000 forintot nem haladja meg. Ha Önt külföldi illetőségű jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság megvendégelte (reprezentációban
részesítette), annak értékét ugyancsak nem kell az adóalaphoz hozzászámítania.
Egyéb jövedelemnek minősül az értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén a
bevétel azon része is, amely meghaladja az értékesített értékpapír vagy más vagyoni érték
45
szerződéskötéskor ismert szokásos piaci értékét. Olvassa el a 05-ös lap 166. sorához fűzött
magyarázatot is!
Egyéb jövedelemnek minősül a tudomány doktorának illetménykiegészítése is. E bevétellel

szemben költség nem számolható el.
Itt kell bevallania azt a pénzösszeget is, amelyet Ön a termőföldről szóló törvényben
meghatározott birtok-összevonási célú önkéntes földcseréhez kapcsolódóan
értékkiegyenlítés címén kapott. Olvassa el a 05-ös lap 162. sorához leírtakat is.
Itt kell bevallani a felelősségbiztosítás alapján kapott, jövedelmet helyettesítő kártérítés

összegét is akkor, ha a pótolt jövedelem szerzési jogcímét a törvény külön nem nevesíti. A
jövedelmet pótló kártérítés olyan jövedelemnek minősül, amilyen jövedelmet pótol, ezért
azt a pótolt jövedelem jogcíme szerinti sorban kell szerepeltetni. (Pl.: a bérjövedelmet pótló
kártérítés, melynek összegét az 1. vagy a 4. sorban kell feltüntetni.)
Ugyancsak ebben a sorban kell szerepeltetnie az ingóság értékesítéséből származó

bevételének azt a részét is, amely meghaladja az ingóság értékesítéséről szóló szerződés
megkötésének idején ismert szokásos piaci értékét. A vételárnak a szokásos piaci értéket
meg nem haladó részére az ingó értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmaznia, és a jövedelmet a bevallás 05-ös lapjának 163. sorában
kell feltüntetnie.
23. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet
nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem
Ha Önnek olyan országból származó, vagy olyan országban adóztatható belföldről származó
jövedelme volt, amely országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezménye, illetőleg a két ország között viszonosság áll fenn, és az egyezmény a
külföldön adóztatható jövedelmet nem mentesíti Magyarországon az adóztatás alól,
ugyanakkor a külföldön megfizetett adó magyarországi beszámításáról rendelkezik, akkor
az ilyen jövedelmét ebben a sorban tüntesse fel.

átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni.
A forintra történő átszámítás szabályait a 15. sorhoz fűzött magyarázatnál találja meg.
A külföldön adóztatható, belföldön beszámítható jövedelem megállapítására a jövedelem

megszerzése szerinti jogcímnek megfelelő, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben
meghatározott jövedelemszámítási szabályokat kell alkalmaznia.
Amennyiben az egyezmény alapján a belföldi munkaviszonyból származó jövedelme után

külföldön kellett adóznia, akkor a munkaviszonyból származó bér összegét ennek a sornak
az „a” oszlopába írja be, mert a bér után Önt a törvényi feltételek fennállása esetén
adójóváírás illeti meg.
46
A bevételt a „b”, a költséget, feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van a „c”, a

jövedelmet pedig a „d” oszlopban tüntesse fel.
A külföldön megfizetett adó beszámításához a 28. sort kell kitöltenie. Ne felejtse el a

külföldön megfizetett adó forintra átszámított összegét az egyéb adatok között a 44. sorban
feltüntetni.
24. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott

jövedelem
Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel nincs kettős

adóztatást kizáró egyezményünk, akkor e bevételét, költségeit és jövedelmét ebbe a sorba
írja be. Itt tüntesse fel azt az összeget is, amelyet belföldi munkáltatótól, megbízótól a
külföldön végzett tevékenységére tekintettel kapott, de az után a kettős adóztatást kizáró
egyezmény hiányában külföldön is adót fizetett.

átszámítva kell az adóbevallásban feltüntetni. Az átszámítással, valamint a külföldön is
adózott jövedelem meghatározásával kapcsolatos tudnivalókat a 15. sorhoz, valamint a
23. sorhoz fűzött magyarázatban találja meg.
Abban az esetben, ha a belföldi munkáltatójától származó jövedelme után egyezmény vagy

viszonosság hiányában külföldön is adót kellett fizetnie, akkor a munkaviszonyból
származó bérjövedelmét ennek a sornak az „a” oszlopába írja be.
A bevételt a „b”, a jövedelmet a „d” oszlopban tüntesse fel. Amennyiben költség

elszámolására lehetősége van, akkor annak összegét a „c” oszlopban szerepeltesse.
A külföldön megfizetett adó beszámításához a 29. sort kell kitöltenie. A külföldön

megfizetett, forintra átszámított adó összegét a 45. sorban kell szerepeltetnie!
25. sor: Az összevont adóalap összege
Ebbe a sorba a 1-24. sorok együttes összegét kell beírnia. Ne feledje el az 1-4. sorok „d”
oszlopában és a 23-24. sorok „a” oszlopaiban szereplő bérjövedelmeket külön is összegezni
és e sor „a” oszlopában lévő fehéren hagyott mezőbe beírni. (Ha Ön 2009-ben
bérjövedelmet szerzett – az 1-4 sorok „d” oszlopában, a 23-24. sorok „a” oszlopaiban adatot
tüntetett fel – és e sor „a” oszlopát nem tölti ki, akkor a bevallása hibás lesz.) Ennek a
sornak a kitöltése azért fontos, mert ez az összeg szolgál az adójóváírás alapjául.
26. sor: Összes jövedelem a 2009. adóévben
Az összes jövedelme megállapításakor az összevont adóalapba tartozó, az elkülönülten

adózó jövedelmeit (bevételeit), valamint a jogszerűen ekho szerint adózott bevételeit vegye
figyelembe. Ehhez, Önnek össze kell adnia a 25. sor „d” oszlopában, a 05-ös lap 185. sor
„d” oszlopában és a 08-01-es lap 254. sor „b” oszlopában és a 08-02-es lap 271. sor „b”
oszlopában szereplő jövedelmeit (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint
adózott jövedelmek).
47
Ha Ön vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó, az e

tevékenységéből származó jövedelemként (10. sorban szereplő egyéni vállalkozói kivéten
túl), a 05-ös lap 180. sorának „a” oszlopában szereplő vállalkozói osztalékalapot is vegye
figyelembe az összes jövedelem megállapítása során.
Az előzőek szerint számított jövedelmet írja be a sor „d” oszlopába. Erre az összegre
szüksége lesz az adójóváírás, valamint az összevont adóalap utáni adót csökkentő
kedvezmények érvényesítése során is.
16. A 0953-B lap kitöltése
II. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adója és kedvezményei
27. sor: A számított adó
Állapítsa meg az összevont adóalap (25. sor „d” oszlop) számított adóját és azt írja ide.52 (A
számított adó meghatározása az Útmutató mellékletében található.)
28. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 23. sorban szereplő jövedelem után
Ha Önnek olyan jövedelme is volt, amely külföldön adóköteles, de a nemzetközi

egyezmény szabályai szerint vagy viszonosság alapján e jövedelmet össze kell vonnia a
belföldön adóköteles jövedelmeivel, akkor a külföldön megfizetett adót a kettős adóztatást
kizáró egyezmény rendelkezéseinek, illetőleg a viszonosságnak megfelelően beszámíthatja.
A nemzetközi szerződések jellemzően ilyen esetekben úgy rendelkeznek, hogy a külföldön
igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét kell beszámítani (levonni). Ebbe a
sorba Önnek a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegét (a 44. sor
„b” oszlopában feltüntetett adó), legfeljebb a 27. sorban lévő összeget kell beírnia. A
külföldön megfizetett adó forintra történő átszámításának szabályait a 44. sorhoz fűzött
magyarázat tartalmazza.
29. sor: A külföldön megfizetett adó beszámítása a 24. sorban szereplő jövedelem után
Ha Önnek 2009-ben olyan jövedelme is volt, amely olyan országból származott, vagy olyan
országban is adózott, amely országgal Magyarországnak nincs a kettős adóztatás
elkerüléséről egyezménye és viszonosság sem áll fenn, akkor a 24. sorban feltüntetett
jövedelem után külföldön igazoltan megfizetett, a 45. sorban feltüntetett adó (a forintra
történő átszámítás szabályait a 44. sorhoz fűzött magyarázatban találja meg) 90%-át, de
legfeljebb a 24. sorban szereplő jövedelem utáni, az átlagos adókulccsal kiszámított adót
kell ebben a sorban szerepeltetnie.
Az átlagos adókulcs megállapításához a 27. sorban lévő adó összegét ossza el a 25. sorban
szereplő összevont jövedelem összegével, a kapott hányadost két tizedesre kerekítse, majd
szorozza meg százzal. (pl. 0,323269 kerekítve 0,32; az átlagadókulcs 32%). Ne feledje el az
így kapott adókulcsot (a példa alapján 32) az „a” oszlopban lévő fehér négyzetekbe beírni!
52
48
Mielőtt ebbe a sorba a levonható összeget beírná, feltétlenül számítsa ki a külföldön

igazoltan megfizetett adó 90%-át, valamint az átlagos adókulccsal a külföldön (is) adózott
jövedelme utáni adót is, mert a kettő közül a kisebb összeg szerepelhet ebben a sorban.
30. sor: Adójóváírás
Amennyiben Ön 2009-ben bérjövedelmet is szerzett, a bér után (25. sor „a” oszlopának
fehér mezőjében feltüntetett bér összege) adójóváírás illeti meg akkor, ha az Ön összes,
bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme az 1 250 000 forintot nem haladta meg.
(2 762 000 forint összes bevallott jövedelmet meg nem haladó jövedelem esetén Önt
csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, az erre vonatkozó szabályokat az e sorhoz fűzött
magyarázatban szintén megtalálja.)
A munkáltatója, bér kifizetője (továbbiakban: munkáltató) az Ön részére kiadott

jövedelemigazoláson azokat az összegeket tüntette fel, amelyeket az adóelőleg
megállapítása során figyelembe vett. Így előfordulhat, hogy a munkaviszonyból származó
bérjövedelme után az adójóváírás összege és a jogosultsági hónapok száma az igazoláson
szerepel akkor is, ha az Ön összes jövedelme a 2 762 000 forintot közelíti vagy meghaladja,
ezért év végén a bevallásában vagy csak csökkentett összegben, vagy nem érvényesíthet
adójóváírást. A munkáltatója az előlegnél azért vehette figyelembe az adójóváírást, mert Ön
írásban kérte annak érvényesítését, mely összege mindaddig csökkentette is az adóelőlegét,
amíg a munkáltatójától származó jövedelme az adójóváírásra jogosító értékhatárt
(1 250 000 forintot) el nem érte.
Az összes jövedelem, melyet figyelembe kell vennie a 26. sor „d” oszlopában található.
Az adójóváírás az adóévben megszerzett bérjövedelem 18%-a, de legfeljebb jogosultsági

hónaponként 11 340 forint (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 136 080 forint) lehet.
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre Önt az adóévben bér illette meg. Abban
az esetben, ha egy hónapon belül többször vagy több kifizetőtől (munkáltatótól) járt Önnek
bér, az egy jogosultsági hónapnak számít. Az „a” oszlop nyíllal jelzett kockáiba írja be a
jogosultsági hónapok számát, amely legfeljebb 12 hónap lehet.
Amennyiben az Ön összes jövedelme az 1 250 000 forintot meghaladja ugyan, de nem több
2 762 000 forintnál, akkor az Önt egyébként adójóváírásként megillető összeget,
csökkentenie kell annak az összegnek a 9%-ával, amennyivel az összes jövedelme az
1 250 000 forintot meghaladja. Ezzel a szabállyal az adójóváírás 2 762 000 forintnál
„elfogy”. További példákat talál az adójóváírás kiszámítására a példatárban.
Fontos! Önnek lehetősége van a fentiek szerint kiszámított adójóváírás összegénél

alacsonyabb összeget figyelembe venni, a bevallása kitöltésekor. Tájékoztatjuk, hogy ebben
az esetben az adóhatóság egyeztetést kezdeményez Önnel az adójóváírás összegének
tényleges nagyságáról.
31. sor: Az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerinti adója

49
Ebben a sorban a 19. sorban szereplő jövedelemnek az adótábla53 segítségével kiszámított

adóját tüntesse fel.
32. sor: A 20. sorban szereplő jövedelem kedvezménye
Ha Ön magánnyugdíj-pénztártól a 2009. adóévben kedvezményezettként

nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő jövedelmet szerzett, akkor a 20. sorban feltüntetett
összeg után kedvezményre jogosult. A kedvezmény összege a 20. sorban lévő összeg 36%-
ának a fele. Ezt az összeget, de legfeljebb a 27. sor „c” oszlopában szereplő összeget kell
beírnia ennek a sornak a „b” oszlopába.
Példa: A magánnyugdíjpénztártól kapott (20. sor) jövedelem 726 000 forint. Ennek a 36%-
a 261 000 forint, melynek 50%-a 130 500 forint lesz. Ezt kell a 32. sor „b” oszlopába írni.
33. sor: A számított adót csökkentő kedvezmények összesen
E sor „c” oszlopában összegezze a 28-32. sorok „b” oszlopaiban lévő adóösszegeket.
34. sor: Az összevont adóalap adója
Ebbe a sorba a 27. sor összegéből a 33. sor összegének levonása után megmaradt adót kell
beírnia. Ez a különbözetként jelentkező összeg az Ön összevont adóalap utáni adója, amely
a 01-es lapon szereplő további (kedvezményi) jogcímeken csökkenthető. Ha a 33. sor „c”
oszlopában összesített kedvezmények összege több mint a 27. sor „c” oszlopában szereplő
számított adó, akkor ennek a sornak a „c” oszlopába nullát írjon! Amennyiben az összevont
adóalap utáni adója nulla, akkor további adókedvezményt természetesen nem tud
érvényesíteni.
35. sor: Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények
Ebbe a sorba a 01-es lap 102. sorában összegezett, az összevont adóalap adóját csökkentő
kedvezmények összegét kell feltüntetnie.
Mielőtt ebben a sorban adatot tüntetne fel, olvassa el a 01-es laphoz készült tájékoztatót, és
az abban foglaltak segítségével töltse ki azt. 2009. évtől a kedvezmények
igénybevételének lehetősége jelentősen megváltozott!
36. sor: Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó
Ebben a sorban a 2009. évi összevont adóalapját terhelő adónak az adókedvezményekkel

csökkentett összegét kell feltüntetnie, mely a 34. sor összegéből a 35. sorban szereplő
összeg levonása után fennmaradó adóösszeg. Amennyiben a 35. sorba a 34. sorban szereplő
adóval azonos összeget írt be, akkor a 36. sorba nullát kell írnia. Ha a 36. sorban nulla
szerepel, a 03-as lapot ne töltse ki, mert nincs „fedezete” a rendelkezésnek.
53
Szja-törvény 30. §. Az Útmutató 1. sz. mellékletében található.
50
III. Egyéb adatok
41. sor: A 2009-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a

következő év(ek)re átvitt része
Itt kell feltüntetnie a 2009-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés
azon fennmaradó részét, amely a 7. sor kitöltése után különbözetként mutatkozik. Ez az
összeg lesz az, amelyet a következő évi összevont adóalap megállapítása során figyelembe
kell vennie.
A hónapok számára szolgáló négyzetben tüntesse fel az átvitt hónapok számát is.
Kérjük, olvassa el a bevallás 5. és 55. soránál leírtakat is!
Amennyiben a 2009-ben kapott végkielégítés teljes összege után az adót 2009-ben fizeti
meg (5. sor), akkor ebben a sorban nem szabad adatot szerepeltetnie.
42. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
Ebbe a sorba a munkavállalói érdekképviseleti szervezet részére befizetett (levont) igazolt

tagdíj összegét írja be.
Ebbe a sorba kell beírnia az önálló tevékenység hiányában levonható kamarai tagdíj
összegét is a kapott igazolás alapján.
43. sor: A 2009-ben felvett osztalékelőleg
Ebben a sorban a kifizető által kiadott igazoláson szereplő – kifizető hiányában a

nyilvántartása szerinti összeget vegye figyelembe. A bizonylatokon, a nyilvántartásban
külföldi pénznemben szereplő, forintra átszámított összeget írja be. Az átszámítás szabályait
a 170. sornál találja. Csak a 2009-ben felvett, és még 2009-ben osztalékká nem vált
osztalékelőleget tüntesse fel. A levont 10 és/vagy 25%-os adót az üresen hagyott téglalapba
kell beírnia.
44. sor: A 23. sor „d” oszlopában szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó
Ebben a sorban a 23. sorban feltüntetett jövedelme után külföldön igazoltan megfizetett
jövedelemadó forintra átszámított összegét kell szerepeltetnie. Nem vehető figyelembe
külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely Önnek törvény, nemzetközi szerződés,
viszonosság vagy a külföldi jog alapján visszajár. A külföldön tartozatlanul megfizetett adót
az adott állam adóhatóságától kérheti vissza.
A külföldön megfizetett adót a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, az év utolsó napján

érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítania. Abban az
esetben, ha a külföldi adót olyan pénznemben állapították meg, amely a Magyar Nemzeti
Bank hivatalos deviza árfolyamlapján nem szerepel, akkor a Magyar Nemzeti Bank által
51
közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes euróban megadott árfolyamot kell a
forintra történő átszámolásnál figyelembe vennie.
45. sor: A 24. sor „d” oszlopában szereplő jövedelem után külföldön megfizetett adó
Ha Ön a 24. sorban is szerepeltetett jövedelmet, akkor ebben a sorban a jövedelme után

külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadó forintra átszámított összegét kell feltüntetnie.
A külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó rendelkezéseket a 29. sorhoz fűzött
tájékoztatóból ismerheti meg.
A külföldön megfizetett adó forintra történő átszámításához szükséges tudnivalókat a

44. sorhoz fűzött magyarázatban találja meg.
46. sor: Külföldről származó, a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján vagy
annak hiányában csak belföldön adóztatható jövedelem
Ebben a sorban akkor szerepeltessen adatot, ha Önnek volt olyan jövedelme is 2009-ben,
amelyik külföldről származott, de a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint ez a
jövedelme csak belföldön adóztatható, illetőleg olyan országból származott, amely
országgal nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményünk, és ezen jövedelme után
külföldön nem fizetett adót. Az ilyen jövedelmét a bevallásnak abban a sorában kellett
szerepeltetnie, amely a jövedelemszerzés jogcímének (pl. önálló, nem önálló
tevékenységből, szellemi tevékenységből stb.) megfelel. Amennyiben az előzőek szerinti
jövedelme is volt, azokat összegezve írja be ebbe a sorba.
A törvény szerinti adómentességek értelemszerűen a külföldről származó bevételekre is

vonatkoznak, ha az ebből származó jövedelem Magyarországon adóztatható, ezért az ilyen
jövedelmeit bevallania nem kell és ebben a sorban sem kell szerepeltetnie.
47. sor: A 170. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön is
adóztatható osztalék
Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű
társaságtól szerzett osztalék címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáró
egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi az osztalék külföldön történő adóztatását is.
Az osztalékból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra
átszámított összegét pedig az „a” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó osztalék
adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 05-ös lap 170. sorához készült
magyarázatban találja meg.
A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem és a

külföldön megfizetett adó forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a
bevallás 05-ös lapjának 170. sorához, fűzött magyarázatban találja meg.
48. sor: Az 170. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is
adóztatható osztalék
52
Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett osztalékjövedelmet,

amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen
osztalékjövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó
forintra átszámított összegét e sor „a” oszlopában kell szerepeltetnie. Az összegek
átszámítása a 170. sornál leírtak szerint történik.
49. sor: Az 173. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön is
adóztatható kamat jövedelem
Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű
társaságtól szerzett kamat címén jövedelmet, mely országgal van kettős adóztatást kizáró
egyezményünk, és az egyezmény lehetővé teszi a kamat külföldön történő adóztatását is. A
kamatból származó jövedelmet a „b” oszlopba, a külföldön megfizetett adó forintra
átszámított összegét pedig az „a” oszlopba kell beírnia. A külföldről származó kamat
adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket a 05-ös lap 173. sorához készült
magyarázatban találja meg.
A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem és az adó

forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a bevallás 05-ös lapjának
173. sorához fűzött magyarázatban találja meg.
50. sor: Az 173. sorból a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is
adóztatható kamat jövedelem
Ha Ön olyan országban illetőséggel rendelkező társaságtól szerzett kamatból származó

jövedelmet, amely országgal nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor ezen
jövedelmet írja be ennek a sornak a „b” oszlopába. A külföldön megfizetett adó forintra
átszámított összegét e sor „a” oszlopában kell szerepeltetnie. Az összegek átszámítása a
173. sornál leírtak szerint történik.
17. A 0953-C lap kitöltése
A 2009. évi adófizetési kötelezettség levezetése
IV. Személyi jövedelemadó
51. sor: A 2009. évi jövedelem adója
Ebbe a sorba a 36. sorban és a 05-ös lap 184. sorának „e” oszlopában szereplő tételek
együttes összegét kell beírnia.
52. sor: A visszafizetendő adókedvezmény(ek), pótlólag megfizetendő adó összege
Ebben a sorban kell feltüntetnie, ha valamely érvényesített adókedvezmény (rendelkezés)

összegét vissza kell fizetnie. A visszafizetési kötelezettség szabályait a következőkben
találja meg. Abban az esetben, ha több jogcímen keletkezett visszafizetési kötelezettsége,
úgy a leírtak alapján külön-külön kiszámított összegeket adja össze és a végeredményt írja
be e sor „c” oszlopába. E sor „a” oszlopában van lehetősége a visszafizetendő
53
kedvezmények jellegét megjelölni, természetesen, több kötelezettség jelölésére is módja

van. Az erre szolgáló helyen balra kezdődően írja be a következő számjeleket:
A visszafizetendő kedvezmény megnevezése számjele
Biztosítási kedvezmény visszafizetése 1
Tartós adomány visszafizetendő külön kedvezménye 2
Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban

3
lekötött összeg feltörése miatt
NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti

4
visszafizetés
Pótlólag megfizetendő adó
Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti

5
megszüntetése
54
A visszafizetendő biztosítási adókedvezmény összege (1)
A korábbi évekről szóló bevallásában az élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási díj után

érvényesített adókedvezményt 20%-kal növelten vissza kell fizetnie akkor, ha Ön 2009-ben
a biztosítás feletti rendelkezési jogát – a szerződéskötést követő 10 éven belül - gyakorolta,
vagyis a biztosítást megszüntette, értékesítette, vagy visszavásárolta. Akkor is vissza kell
fizetnie a kedvezményt – szintén 20%-kal növelten –, ha a biztosítása alapján egy évnél
hosszabb lejáratú kötvénykölcsönt vett fel, vagy többször vett fel egy évnél rövidebb
lejáratú kötvénykölcsönt. Visszafizetési kötelezettséget eredményez a szerződés olyan
módosítása is, amely a szja-törvény 7. számú melléklete szerint a rendelkezési jog
gyakorlásának minősül.
A járadékszolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosítás esetében a szerződéskötéstől számított 10

éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele
szintén az adókedvezmény elvesztésével jár.
Ha az említett esetek bármelyike bekövetkezett 2009-ben, akkor a korábbi években

érvényesített, az adott évről szóló adóbevallásokban szereplő adókedvezmények együttes
összegének 20%-kal növelt összegét ebbe a sorba kell beírnia és a bevallás benyújtására
nyitva álló határidőig meg kell fizetnie.
54
Szja-törvény 42. § (3) bekezdés (2008. december 31-én hatályos állapot szerinti hivatkozás)
54
Nem vonatkozik a visszafizetési kötelezettség azokra az érvényesített

adókedvezményekre, amelyeknek az alapjául szolgáló díjfizetés évének utolsó napjától
számított 3 év a rendelkezési jog gyakorlásáig már eltelt. Ez a szabály a gyakorlatban azt
jelenti, hogy amennyiben a rendelkezési jogával 2009-ben élt, akkor csak a 2006-ra, 2007-re
és 2008-ra érvényesített adókedvezményt kell 20%-kal növelten visszafizetnie, a korábbi
években igénybe vett adókedvezményt már nem.
Változás a biztosítási kedvezmény visszafizetésében!55 Amennyiben Ön 2010-ben él a

rendelkezési jogával, akkor a 2007. és 2008. év(ek)ben igénybevett adókedvezmény(ek)
esetében az előzőekben leírtak szerint kell visszafizetendő összeget kiszámítani, míg a
2009-ben érvényesített kedvezmény esetén, a megfizetett biztosítási díj összegének a
36%-át kell a 2010. évi adóbevallásában bevallania, valamint az előírt határidőig
megfizetnie.
A tartós adomány visszafizetendő külön kedvezménye56 (2)
Ha Ön 2006-ban, 2007-ben vagy 2008-ban tartós adományozásról szóló szerződés alapján

az összevont adóalap utáni adóját a tartós adomány külön kedvezménye címén is
csökkentette (a 0653-as bevallás 02-es lapjának 122. és 123., a 0753-as bevallás 01-es
lapjának 99. és 100. sorainak, valamint a 0853-as bevallás 01-es lapjának 100. és 101.
sorainak „a” oszlopaiban is tüntetett fel adatot) és a szerződés szerinti kötelezettségét 2009-
ben a szervezet közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli
megszűnése miatt nem teljesítette, akkor most a 2006-ban, 2007-ben és/vagy 2008-ban
igénybe vett külön kedvezményt, vissza kell fizetnie. Amennyiben bármely más ok miatt
nem teljesített a szerződésben vállaltaknak megfelelően, akkor a visszafizetendő összeg az
Ön által az előzőek szerinti évekre tartós adomány külön kedvezményeként levont összeg
kétszerese. A visszafizetendő összeget kell ebben a sorban feltüntetnie.
Változás a tartós adomány külön kedvezményének visszafizetésében!57 Ha 2010-ben a

szerződésben vállaltak nem teljesülésének oka Önnek felróható, akkor a megelőző (2009.)
évben figyelembe vett kedvezményalap 12%-át a 2010. évi adóbevallásában be kell
vallania és az előírt határidőig meg kell fizetnie.
Visszafizetendő adókedvezmény az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött

összeg feltörése miatt58 (3)
Ha Ön a 2006. évtől kezdődően, bármelyik adóévről szóló bevallásában az összevont

adóalap utáni adóját az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál vezetett egyéni számláján
lévő összeg részben vagy egészben történő lekötése miatt csökkentette, és a legalább 24
hónapra szóló lekötést részben vagy egészben feltörte, akkor a 2006-ban, 2007-ben, 2008-
ban bármikor érvényesített adókedvezményt 20%-kal növelten vissza kell fizetnie. A
visszafizetendő összeget írja be ebbe a sorba.
55
56
Szja-törvény 41. § (7) bekezdés (2008. december 31-én hatályos állapot szerinti hivatkozás)
57
58
55
NYESZ-R számláról, nem nyugdíjszolgáltatásként felvett összeg miatti visszafizetés59

(4)
Abban az esetben, ha a NYESZ-R számlájáról nem nyugdíjszolgáltatásként vett fel

összeget, úgy a rendelkező nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatai alapján, bármely évben
már átutalt összeg(ek)et 20%-al növelten köteles visszafizetni. A visszafizetendő összeget
kell beírnia ebbe a sorba.
Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti

megszűntetése miatti adófizetési kötelezettség60 (5)
Az önkormányzat részére bérbe adott lakás, bérleti szerződésének idő előtti megszűntetése
miatt keletkezett adófizetési kötelezettség kiszámításához olvassa el a 164. sornál található
útmutatót.
53. sor: Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott

nyilatkozat miatt költségkülönbözet alapján fizetendő 12%-os adó61
Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha a kifizetőnek adott költségnyilatkozata

szerint figyelembe vett kiadás nagyobb, mint az év végén ténylegesen érvényesíthető
költsége. A különbözetet e sor üresen hagyott téglalapjában („a” oszlop), a 12%-os adót
pedig a „c” oszlopban kell szerepeltetni.
Nem kell a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt költségkülönbözet alapján a 12%-os
adót megfizetnie akkor, ha a kiszámított különbözet összege nem haladja meg a
nyilatkozatában megjelölt költség 5%-át.
Ehhez az adóhoz 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is párosul,

ezért, ha ezen a címen 12%-os adót is kell fizetnie, töltse ki a 0953-09-es lapot is a hozzá
készült útmutató és a példatárban található példa segítségével.
54. sor: A 2009. évi adófizetési kötelezettség összege
Ez a sor a 2009. évi adófizetési kötelezettség összegének feltüntetésére szolgál. Ezt úgy
számíthatja ki, hogy az 51. sorban lévő adó összegéhez hozzáadja az 52. és 53. sorok
összegét.
55. sor: A kifizetők által levont adóelőleg összege
Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, adja össze a naptári évi jövedelmeiről kiállított igazolások
alapján a kifizetők (munkáltatók) által levont adóelőlegeket. Az összevont adóalapba
tartozó jövedelme után külföldön fizetett adó összegét ennél a sornál ne vegye számításba,
mivel a külföldön megfizetett adó figyelembe vétele a 28. 29. és a 31. soroknál történik.
59
Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés b) pont
60
61
56
Ha Ön 2009-ben alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezett, és az alkalmi

munkavállalásból származó jövedelmét az 1. sorban szerepeltette, akkor az alkalmi
munkavállalói könyvbe bejegyzett, Önnek kifizetett munkabérre tekintettel nem vehet
figyelembe levont adóelőleget (azt az igazolás sem tartalmazza).
Ha a munkaviszonya megszűnésével összefüggésben, 2009-ben törvényben meghatározott

végkielégítésben részesült, és annak egy részét a következő évi összevont adóalapjához kell
hozzászámítania (a bevallás 41. sorában is adatot tüntet fel), akkor itt a végkielégítés
adóelőlegének csak a 2009. évre eső részét veheti figyelembe. Ezt úgy számíthatja ki, hogy
a kifizető által levont 18% adóelőleg összegének egy hónapra jutó részét annyiszor veszi
számításba, ahányszor a végkielégítés egy hónapra eső részét a 7. sorban 2009. évi
jövedelemként tüntette fel. Az így megállapított összeget kell ebbe a sorba beírnia.
Abban az esetben, ha Ön a 2009-ben kifizetett végkielégítés teljes összege (5. sor) után
2009-ben adózik (a 7. sorban nem szerepelhet adat), akkor a munkáltató által a
végkielégítésből levont adóelőleg teljes összegét vegye figyelembe ennek a sornak a
kitöltésénél.
Ha Ön a 8. sorban is tüntetett fel adatot, akkor az arra jutó, kifizető által levont adóelőleget
ne ebbe, hanem az 58. sorba írja be.
56. sor: A kifizetők által a 2008. évben felvett osztalékelőlegből levont adó összege
Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 2008. évben, a várható eredmény terhére,
osztalékelőleget kapott. Ebből az összegből a kifizetőnek 10 és/vagy 25%-os adót kellett
levonnia a kifizetéskor. Mielőtt Ön ezt a sort kitölti, vegye elő a 0853-as bevallását, majd az
előző évi bevallása 43. sorának „a” oszlopából írja át ide az osztalékelőlegből levont adó
összegét. Feltétlenül olvassa el a 167-169. sorokhoz írt útmutatót!
57. sor: A kifizetők által levont forrásadó összege
Ebbe a sorba mindazon forrásadó együttes összegét kell beírnia, amelyet a bevallásadási
kötelezettség alá eső elkülönülten adózó jövedelmei után 2009. évben vont le a kifizető, és
az, az általa kiadott igazoláson is szerepel. Az Önnek 2009-ben kifizetett, és még a
2009. évben osztalékká nem vált osztalékelőlegből levont 10, illetőleg 25%-os adót nem itt,
hanem a 43. sor „a” oszlopában kell szerepeltetnie.
Ha Öntől a kifizető az értékpapír értékesítésekor az árfolyamnyereség címén elért

nyereségéből adót vont le, akkor a levont adó összegét ebben a sorban tüntesse fel.
Ha Önnek olyan bevétele is volt 2009-ben, amelyből a kifizető adót (és nem adóelőleget)
vont le és ezt a jövedelmét nem kell bevallania (pl. egy szerződésből származó 15 000 forint
alatti, összevonás alá nem eső bevétel esetében), akkor ebben a sorban a nem bevallás
köteles jövedelméből levont adóösszeget nem szabad feltüntetnie.
A külföldön is adóköteles osztalék, kamat, vállalkozásból kivont jövedelem után a

külföldön levont adót ne itt vegye számításba, mert azokat az ilyen osztalék, kamat és
57
vállalkozásból kivont jövedelem utáni adó megállapításakor vehette figyelembe a 05-ös lap
170., 173., illetőleg a 177. sorok kitöltésekor.
58. sor: A korábbi végkielégítésnek a 2009. évben esedékessé vált, figyelembe vehető
levont adóelőlege
Ebbe a sorba akkor írjon, ha 2008-ban kapott állami vagy törvényben meghatározott
végkielégítést és azt megosztotta (8. sorba is írt adatot), s emiatt, a 2009. évben is
keletkezett adófizetési kötelezettsége. A kifizetéskor levont 18% adóelőlegből az arányos
megosztás szerinti részt lehet figyelembe venni a 2009-es évben, ezt kell ebbe a sorba
beírnia. Vegye figyelembe a 8. sornál leírtakat is. Olvassa el a példatárban található példát.
59. sor: Összes levonás
Ebbe a sorba az 55-58. sorok együttes összegét írja be.
60–63. sorok: Az adózót negyedévente terhelő adó, adóelőleg62
Ha Önnek egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, fizetővendéglátó

tevékenységet folytatóként vagy magánszemélyként adót, adóelőleget kellett fizetnie, akkor
annak az Ön által negyedévente megállapított kötelezettség összegét az adóbevallásban
fel kell tüntetnie.
Ide nem írhatja be a kifizetőtől kapott igazolás szerint levont adó, adóelőleg összegét!
Azt az 55.-57. sorokban tüntesse fel!
Itt kell szerepeltetnie azt az adót, adóelőleget is, amelyet Önnek azért kellett megfizetnie a
kifizető által adott igazolás alapján, mert az adót, adóelőleget a kifizető nem tudta levonni,
vagy a törvény szerint az adót nem vonta le és e miatt Önnek keletkezett kötelezettsége.
Ezekben a sorokban, Önnek az egyes negyedévekben keletkezett adó, adóelőleg fizetési

kötelezettségeit kell szerepeltetnie az „a” oszlopokban függetlenül attól, hogy az adót,
adóelőleget megfizette-e vagy sem.
Kifizető hiányában az osztalékjövedelem adójának összegét is itt kell feltüntetnie. Nem ide,
hanem a 43. sorba kell beírnia a kifizető hiányában, a 2009. évben felvett osztalékelőleg
adójának összegét, melyet Önnek kellett megfizetnie.
Az adót, adóelőleget a negyedévet követő hónap 12-ig kellett megfizetnie. Nem kellett az
adót, adóelőleget megfizetnie akkor, ha azok együttes összege az adóév elejétől számítva a
10 000 forintot nem haladta meg. Ebben az esetben a IV. negyedév (63. sor)
kötelezettségeként írja be, az adóév elejétől számított összeget.
Itt kell feltüntetnie pl. a mezőgazdasági őstermelőként (családi gazdálkodóként), egyéni

vállalkozóként a 2009. évi jövedelme utáni adóelőleg, vagy a fizetővendéglátás utáni tételes
átalányadó kötelezettsége összegét is. A 2009. január 12-éig befizetett negyedik negyedévi
62
Szja-törvény 49. §
58
előleget is itt vegye számításba kötelezettségként. Az első negyedévi kötelezettsége

megállapításakor vegye figyelembe a 2009. január hónapi cégautóadó fizetési
kötelezettségét is! (A 0953-05-ös lap 176. sor „e” oszlopa.)
A 2008. évi jövedelméről szóló adóbevallásában a 2008-as évre megállapított és a 2009-es

évben befizetett adókülönbözetet ide nem írhatja be!
Ha Ön alkalmazottat foglalkoztató őstermelő, vagy más önálló tevékenységet folytató

magánszemély, akkor az alkalmazottól levont adóelőleget sem veheti itt figyelembe!
64. sor: Az adózó által befizetett adóelőleg, adó
E sor „b” oszlopába kell beírnia a 60-63. sorok „a” oszlopainak összegét, feltéve, hogy az
adót, adóelőleget teljes egészében Ön meg is fizette. Ha olyan jövedelme is volt, amely
nem kifizetőtől származott, vagy amelyből annak kifizetője adót, adóelőleget nem vont le,
vagy a várható adóhoz képest kevesebbet számolt ki, és ezért Ön személyesen (is) fizetett
adóelőleget, továbbá ha a forrásadót Ön már a bevallás benyújtását megelőzően saját maga
befizette, akkor a befizetett tételeket e sor „b” oszlopába kell beírnia.
Ha Ön egyéni vállalkozó, ebbe a sorba a saját, 2009. évi vállalkozói jövedelme és a

vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapja után befizetett adóelőleget kell beírnia. Ez az
összeg nem tartalmazhatja az alkalmazottaktól, vagy más kifizetésekből levont személyi
jövedelemadó (előleg) összegét. Nem vehető figyelembe ennek a sornak az összegében a
2008. évi vállalkozói jövedelme és vállalkozói osztalékalapja után 2009-ben megfizetett adó
sem.
Ebben a sorban most NEM tüntetheti fel a kifizető hiányában az osztalékelőleget terhelő,
megfizetett adó összegét. Ezt az osztalékká vált összeggel szemben a 1053-as bevallásában
veheti majd figyelembe, mint 2009-ban megfizetett osztalékelőleg adója.
65. sor: Adókiegyenlítés miatt figyelembe vehető összeg
Ebben a sorban akkor tüntethet fel adatot, ha a 0953-06-01-es lapon tőzsdei ügyletből
származó jövedelmeivel kapcsolatban az adókiegyenlítési kerete fedezet nyújt az
adókiegyenlítésre jogosító összeg egészének (egy részének) figyelembe vételére.
Amennyiben a 0953-06-os lap 199. sorának „c” oszlopában adatot tüntetett fel, azt ebben a
sorban figyelembe veheti „adókiegyenlítés címén befizetett adóként”.
2009. évtől alkalmazható szabály!
Ha a 0953-06-01-es lapon csereügylet(ek)ből származó jövedelmeit (veszteségeit)

részletezi, és a 2008. évben a 0853-05-02 lap alapján veszteséget ért el, ebben az esetben
jogosult adókiegyenlítésre, amelyet megfizetett adóként érvényesíthet a törvényi feltételek
megléte esetén. A 0953-06-01-es lap 219. sorának „h” oszlopában lévő összeget vegye itt
figyelembe.
59
Amennyiben ingatlan/vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelme

keletkezetett 2008. évben és 2009-ben cél szerinti felhasználása volt, ebbe a sorba írja be a
befizetett adóként figyelembe vehető összeget a 0953-06-02 lap 223. sorából!
Ha részletfizetési kedvezményt engedélyezett az adóhatóság az ingatlan értékesítésből

származó jövedelem megállapított adója megfizetésére, akkor az adókiegyenlítést csak a
megfizetett adó erejéig veheti figyelembe a cél szerinti felhasználás adójánál, feltéve, hogy
a részleteket teljes egészében megfizette.
66. sor: Levont, befizetett adó, adóelőleg együttes összege
Ebben a sorban adja össze a kifizetők által levont (59. sor) és az Ön által befizetett
adóelőleget, adót (64. sor), valamint az adókiegyenlítés miatt befizetettként figyelembe
vehető összeget (65. sor).
67. sor: Adózó terhére mutatkozó különbözet
Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg (66. sor) kevesebb, mint a 2009.
évi adófizetési kötelezettsége (54. sor), akkor a különbözetként kapott összeget írja be ebbe
a sorba.
68. sor: Adóelőleg különbözet alapján meghatározott 12%-os adó, az adóelőleg

megállapításakor adandó nyilatkozat elmulasztása miatt63
Ha Ön 2009-ben valamely összevonás alá eső jövedelme adóelőlegének levonásakor a

göngyölítéses szabály alkalmazását kérte, és utóbb az összevonás alá eső jövedelme
meghaladta az 1 900 000 forintot, akkor a túllépést eredményező és az azt követő minden
bevételének kifizetésekor nyilatkozatban kérnie kellett az általános szabály szerinti
adóelőleg-megállapítást. Amennyiben ezt elmulasztotta, és az adóév végén emiatt befizetési
különbözete van, akkor a 67. sorban szereplő különbözet után 12% további adót kell
fizetnie. A további adó összegét kell ebben a sorban szerepeltetnie. Amennyiben az előzőek
szerinti nyilatkozat tételi kötelezettségének eleget tett, akkor befizetési különbözet esetén
sem kell további adót fizetnie.
Abban az esetben, ha elmulasztott az előzőek szerinti nyilatkozatot adni, de a 67. sorban

mutatkozó különbözet nem a nyilatkozat elmulasztása miatt keletkezett, akkor sem kell
kitöltenie ezt a sort.
69. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő adó
Ebben a sorban a 67. és a 68. sorban lévő összegek együttes összegét kell feltüntetnie.
Amennyiben nem kell 12%-os különadót fizetnie (a 68. sorban nincs adat), akkor ebbe a
sorba a 67. sorban szereplő összeget kell beírnia.
63
60
A tartozását a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie a csomagban

található befizetési lapon, vagy átutalással. A 100 forintot el nem érő tartozását nem kell
befizetnie.
A személyi jövedelemadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056353

számú „APEH személyi jövedelemadó beszedési számlá”-ra kell befizetnie.
Amennyiben Önnek akár az egészségügyi hozzájárulásban, akár a nyugdíjjárulékban (nem

egyéni vállalkozói minőségben), vagy különadóban visszaigényelhető összeg mutatkozik,
akkor, e túlfizetések vagy azok egy részének átvezetésével is teljesítheti a befizetési
kötelezettségét. Ehhez töltse ki a 0953-11-es lapot!
Ha a tartozását egy összegben nem tudja megfizetni, fizetési halasztás vagy részletfizetés
engedélyezését kérheti. Feltétlenül olvassa el az Útmutató 7. pontját, a „Hogyan lehet az
adótartozást megfizetni?” című fejezetét!
70. sor: Visszaigényelhető adó, adóelőleg
Ha az Öntől levont és az Ön által befizetett adó, adóelőleg, illetve az adókiegyenlítés

összege (66. sor) több mint a 2009. évi adófizetési kötelezettsége (54. sor), a különbözetet a
70. sorban kell feltüntetnie. A 100 forintot el nem érő személyi jövedelemadó összegét az
adóhatóság nem téríti vissza.
Ha Ön a többletként befizetett adót nem kéri vissza, hanem egészségügyi hozzájárulás

kötelezettségre, járulékra, ekho-ra, ekho külön fizetendő adóra, különadóra kívánja
elszámoltatni, akkor töltse ki a 0953-11-es lap erre szolgáló részét.
Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, ne felejtse el a bevallás első oldalán a
döntésének megfelelő helyen az „X”-et beírni!
V. Különadó kötelezettség elszámolása
75. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő különadó
Ha ki kellett töltenie a 0953-07-es lapot és a 0953-07-es lap 251. sor „d” oszlopában
különadó fizetési kötelezettséget számított ki, akkor ebbe a sorba írja át a bevallásával
egyidejűleg fizetendő különadó összegét.
A különadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076105 számú „APEH

Magánszemélyek különadója bevételi számlá”-ra kell befizetnie.
76. sor: Az adóbevallással egyidejűleg visszaigényelhető különadó
Ha ki kellett töltenie a 0953-07-es lapot és a 0953-07 lap 252. sor „d” oszlopában
visszaigényelhető különadót számított ki, akkor ebbe a sorba írja át a bevallásával
egyidejűleg visszaigényelhető különadó összegét, és ne felejtse el a bevallás első oldalán a
döntésének megfelelő helyen az „X”-et beírni!
61
VI. További, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

fizetési kötelezettség
Ez a sor az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás jogosulatlan választásából

adódóan fizetendő adó összegének a bevallására szolgál!
77. sor: Ekho különadó fizetési kötelezettség
Ebbe a sorba kell beírnia, ha a 0953-08-01-es lapon a 261. sorban további adót számított ki,
ekho választására nem jogosító bevételével kapcsolatban.
Az ekho különadót a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056401 számú

„APEH ekho különadó beszedési számlá”-ra kell befizetnie.
VII. A nyugdíjjárulék fizetési felső határt meghaladóan levont összeg
78. sor: A felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összege
Ebben a sorban kell szerepeltetnie a többletként jelentkező összeget, ha Öntől 2009-ben a

foglalkoztató az Önre vonatkozó járulékfizetési felső határt meghaladóan vont le
nyugdíjjárulékot, feltéve, hogy azt a bevallás benyújtásáig a foglalkoztatójától nem kérte
vissza és nincs is szándékában visszakérni. Ha Ön magánnyugdíj-pénztár tagja, akkor a
tagdíjfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont tagdíj visszaigénylésére
a 0953-as bevallás nem alkalmas, annak elszámolását a foglalkoztatójától kérheti.
Magánnyugdíj-pénztári tagság esetén a túlvont nyugdíjjárulékot is a foglalkoztatótól kérheti
vissza.
2009-ben a foglalkoztatott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a járulékalapul szolgáló jövedelme
után, legfeljebb azonban a járulékfizetési felső határig köteles megfizetni, melynek egy
naptári napra meghatározott összege 20 400 forint, éves szinten 365 napra 7 446 000 forint.
A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől – év közben kezdődő jogviszony esetében
a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától – az adott év december 31. napjáig kell
számítani.
Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagynia azokat az időtartamokat,
amelyre Önnek járulék alapjául szolgáló jövedelme nem volt. Ilyen időtartam különösen az,
amely alatt Ön
 táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,
gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült;
 fizetés, díjazás nélküli időszakot (pl. fizetés nélküli szabadságot) töltött.
Amennyiben Önnél 2009-ben az előzőek szerinti esetek bármelyike fennállt, akkor az éves
felső határként megállapított összeget csökkentenie kell a díjazás nélküli, illetve az igazolt
távolléti időszakok naptári napjainak száma, és a napi járulékfizetési felső határ
(20 400 forint) szorzatával. Így kell eljárnia akkor is, ha a biztosítással járó jogviszony év
közben kezdődött vagy szűnt meg.
Önnek rendelkeznie kell a foglalkoztató által kiállított azon igazolásokkal, amelyekből az
Önre vonatkozó járulékalap felső határa és az Öntől levont járulék összege megállapítható.
A példatárban példa található a túlvont nyugdíjjárulék kiszámításához.
62
Ha a túlvont járulék összege a 100 forintot nem éri el, azt az adóhatóság nem fizeti vissza.
Amennyiben Ön a túlvont összeget teljes egészében nem kéri vissza, átvezetést kér, vagy a
számláján kívánja hagyni, akkor a bevallás első oldalán a megfelelő helyre az „X”-et írja
be!
Figyelem! Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a többletként levont

magánnyugdíjpénztári tagdíjat kizárólag a foglalkoztatójától kérheti vissza!
A 6%-os egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs, ezért ebben a tekintetben

túlfizetése sem keletkezhetett.
VIII. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása
79. sor: A bevallással egyidejűleg még fizetendő egészségügyi hozzájárulás
Abban az esetben, ha a 0953-09-es lap 296. sorában további, a bevallással egyidejűleg

fizetendő egészségügyi hozzájárulást számított ki, azt írja be ebbe a sorba.
Az egészségügyi hozzájárulást a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056212

számú „APEH egészségügyi hozzájárulás beszedési számlá”-ra kell befizetnie.
80. sor: A bevallással egyidejűleg visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás
Ha Ön a 0953-09-es lap 297. sorában adatot tüntetett fel, akkor az oda beírt összeget írja át
ebbe a sorba.
Amennyiben Ön a teljes összeget nem kéri vissza, vagy a többletként jelentkező összeget,
vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó tartozására, járulékra, ekho külön fizetendő
adóra, különadóra kívánja elszámolni, akkor feltétlenül töltse ki a 11-es lapot is. Ne felejtse
el a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyre az „X”-et beírni!
Nyilatkozat a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség részletekben történő

megfizetéséhez, az (A) mező kitöltése
Ha élni kíván a 100 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési
kötelezettség részletekben történő megfizetési lehetőségével, az (A) mezőben nyilatkoznia
kell arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét. A részletben
történő teljesítés lehetősége maximum négy hónap lehet. Ennél rövidebb (két vagy három
hónap) idő is lehetséges a teljesítésre. A választott időtartamot (2, 3, 4) kell beírnia erre a
helyre. Olvassa el a 7. pontnál leírtakat!
18. Rendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó 1+1%-áról
A 0953-D lap kitöltése

63
Ebben az évben ismét lehetősége van arra, hogy az összevont adóalap utáni, a
kedvezmények és az önkéntes kölcsönös pénztári egyéni számlára, valamint a nyugdíj-
előtakarékossági számlára az Ön által átutalni rendelt összeg levonása után fennmaradó
befizetett adójának 1+1%-áról rendelkezzen:
 az Ön által támogatni kívánt társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, az
előbbi kategóriába nem tartozó könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális,
illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, vagy külön
nevesített intézmény, elkülönített alap javára, és
 az Ön által támogatni kívánt, bíróság által bejegyzett egyház vagy a költségvetési
törvényben meghatározott célra a kiemelt előirányzat javára.
Ha Ön mindkét kedvezményezetti körbe tartozó részére kíván támogatást juttatni, akkor a

bevallás részét képező lapon található mindkét rendelkező nyilatkozatot töltse ki!
Amennyiben Ön csak az egyházak valamelyikét, illetőleg a költségvetési törvényben
megjelölt egyik kiemelt előirányzatot, vagy csak valamely Ön által megjelölt alapítványt,
társadalmi szervezetet kíván támogatni, a lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részt
húzza át.
Az azonos kedvezményezetti körbe tartozó szervezetek közül csak egy javára rendelkezhet.
A rendelkező nyilatkozaton kizárólag a kedvezményezett adószámát, illetve az egyházak és
a kiemelt előirányzatok esetén az adószám helyett a technikai számát kell feltüntetni.
Amennyiben a rendelkező nyilatkozatát nem az előzőek szerint készíti el, akkor az

érvénytelen, vagyis a kedvezményezett részére az adóhatóság nem utalja át az Ön által
rendelt összeget.
Nem érvényes a rendelkezés, ha a nyilatkozatát 2010. május 20-áig nem küldi meg
(juttatja el) az adóhatósághoz és adóját az Önre vonatkozó törvényes határidőig nem
rendezi!
A nyilatkozata továbbá csak akkor érvényes, ha
 azt az adóbevallási nyomtatvány részeként küldi be a bevallás részét képező lapon,

feltüntetve a nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában adószámát); vagy
 azt az adóbevallási nyomtatvánnyal együtt küldi be a bevallás részét képező lapon,
de lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékba teszi; vagy
 a bevallás részét képező lapon, de lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékba
teszi (a borítékon a nevét, lakcímét is feltüntetheti) és személyesen vagy postai
borítékban postán juttatja el az adóhatóságnak;
 az adóbevallását elektronikus úton történő benyújtása esetén, a rendelkező
nyilatkozatát elektronikus űrlapon is megteheti (meghatalmazott esetén külön
megbízás alapján) vagy választhatja az előző pont szerinti rendelkezési módot.
64
Bármely esetben, amikor borítékba helyezi a rendelkező nyilatkozatot, a bevallás részét

képező lapról válassza le a saját azonosító adataival kapcsolatos részt! Ilyenkor se kitölteni,
se beküldeni nem kell az azonosításra szolgáló részt!
A rendelkező magánszemélyek adatai természetesen továbbra is adótitoknak minősülnek.
A rendelkezéshez erre szolgáló nyilatkozat lapot talál a bevallási csomagban.
Ha Ön él a rendelkezési jogával, akkor a következő év elején, az APEH honlapján

megnézheti, hogy az Ön által megjelölt kedvezményezett szervezet szerepel-e azon
kedvezményezettek között, amelyek részére az egy százalékot kiutaltuk.
A bevallását elektronikus úton teljesítő adózók számára az adóhatóság a központi

elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küld tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt
rendelkezés teljesítésének megtörténtéről.
Új szabály! Amennyiben Ön a bevallását nem elektronikus úton teljesíti, de az adóhatóság

honlapján erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a rendelkezés teljesítésének
megtörténtéről kér tájékoztatást, a nyilatkozatban foglaltak alapján az adóhatóság a
tájékoztatást biztosítja. Ennek feltétele, hogy az elektronikus szolgáltató rendszer
használatához szükséges ügyfélkapuval rendelkezzen.
A bevallás nyomdába adásának időpontjáig technikai számot kért egyházak, valamint

a kiemelt költségvetési előirányzat technikai számai a Mellékletben találhatók.
19. Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények részletezése
Az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények érvényesítésének általános

feltételei
Ha Ön a 0953-01-01-es lapon szereplő adókedvezmények közül bármelyiket is

érvényesíteni kívánja a 2009. évi összevont adóalapja utáni adó terhére, akkor ezt a lapot is
ki kell töltenie, melyet a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen jelezzen! Ne felejtse
el a nyomtatványt aláírni!
Az összevont adóalap utáni kedvezmények csak az összevont adóalap utáni adót meg nem
haladó mértékben érvényesíthetők, ezért célszerű az egyes kedvezményi jogcímekhez csak
akkora összeget beírni, hogy azok együttes összege a 34. sorban lévő adót ne haladja meg,
különben a még nem végleges adókedvezmények esetében, a későbbiekben visszafizetési
kötelezettsége keletkezhet. Adó hiányában ezeket a bevallásában ne tüntesse fel! Az
adókedvezmények többségének érvényesíthetősége az Ön összes, 2009. évi jövedelme
nagyságától (26. sor „d” oszlop) is függ.
Új előírás 2009. január 1-től! A szja-törvény meghatározza az adókedvezmények

sorrendjét, amelynek akkor van jelentősége, ha Ön több jogcímen is jogosult
65
adókedvezmény igénybevételére, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthető

adókedvezményeit nem tudja teljes összegben igénybe venni. Ilyen eset lehet, ha Ön
nem rendelkezik annyi adóval, mely fedezetet nyújtana a kedvezményre vagy az
összevont kedvezménybe tartozó kedvezményalapok 30%-a meghaladja a 100 000
forintos, törvényben biztosított keretét.
Figyelem! Abban az esetben, ha Ön több jogcímen is érvényesíthet kedvezmény(eke)t,

de azt részben veheti igénybe, csak az(oka)t a kedvezmény(eke)t jelölje meg amelyet az
adója terhére érvényesíteni tud!
A törvény szerinti sorrendiségben az elsőként figyelembe veendő a lakáscélú

hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, másodsorban a személyi kedvezmény, majd az
alkalmi foglalkoztatás kedvezménye következik.
Sorrendben ezt követi az összevont adókedvezmény, amelyen belül külön is sorrendet

állapít meg a szja-törvény.
Ezek a következők:
 A háztartásokkal kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott
ellenértéke; (2009. január 1-től új kedvezmény, olvassa el a 86. sorhoz írt
magyarázatot!)
 A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék;
 A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj;
 A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés;
 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói befizetés;
 2009-ben képzési költségként (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) befizetett
összeg;
 Tandíj (hallgatói jogviszony, felnőttképzésben való részvétel) halasztott
kedvezményalap;
 Közcélú adomány, tartós adományozás;
 Élet- és nyugdíjbiztosítás megfizetett díjának összege.
Az összevont adókedvezmény részeként érvényesített háztartási kedvezmény alapjául

szolgáló számlákat az elévülésre vonatkozó szabályok szerint meg kell őriznie.64
Az összevont adókedvezmény érvényesítésének egyik feltétele, hogy az Ön összes, 2009.

évi jövedelme ne haladja meg a 3 400 000 forintot, másik feltétele, hogy a kedvezmények
együttes összege az őstermelői adókedvezménnyel sem haladhatja meg a 100 000 forintot.
Abban az esetben, ha az Ön összes, 2009. évi jövedelme (26. sor „d” oszlop) a 3 400 000
forintot meghaladja, az összevont adókedvezmény mértéke a 100 000 forintból a 3 400 000
forintot meghaladó jövedelemrész 20%-át meghaladó rész, de az őstermelői
adókedvezménnyel együtt is legfeljebb 100 000 forint lehet.
64
2009. évi LXXVII. törvény 206. § (9) bekezdés
66
Az összevont adókedvezmény érvényesíthetőségének kiszámításához olvassa el a

példatárban található példákat.
Amennyiben az Ön összes, 2009. évi jövedelme (26. sor „d” oszlop) több 3 400 000
forintnál, akkor mielőtt az adókedvezmények részletező táblája kitöltésre kerülne, célszerű
meghatározni, hogy mekkora az a keret, amely a rendelkezésre áll, azaz a 26. sor „d” oszlop
alapján a 3 400 000 forint feletti rész 20%-át kell meghatározni, majd azt a 100 000
forintból levonva meghatározható mekkora lesz az a kedvezmény összeg, amely egyáltalán
érvényesíthető.
Abban az esetben pl., ha az Ön összes, 2009. évi jövedelme 3 600 000 forint, akkor a már
említett jogcímeken érvényesíthető kedvezmény nagyságának a meghatározásához ki kell
számítani a 200 000 forint 20%-át, ami 40 000 forint, ezt le kell vonni a 100 000 forintból,
így a magánszemély rendelkezésére álló keret 60 000 forint lesz. Az adókedvezmények
beírásakor erre a korlátra is célszerű figyelemmel lenni.
Az összevont adókedvezményt az adókedvezmények sorrendjében a mezőgazdasági

őstermelői kedvezmény követi.
A mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó jövedelemhatár 6 000 000 forint. A
kedvezmény érvényesítésének szabályai a 98. sornál olvashatók.
A fenti adókedvezményeken kívül a családi kedvezmény érvényesítésének lehetősége az

eltartotti létszámtól és a jövedelemnagyságtól is függ. Családi kedvezményt csak akkor
lehet igénybe venni, ha az eltartotti létszám legalább 3 fő, a kedvezményt pedig csökkenteni
kell akkor, ha az Ön összes, 2009. évi jövedelme az eltartotti létszámhoz rendelt
jövedelemkorlátot meghaladja.
Ha Ön családi kedvezményt érvényesít és az Ön összes, 2009. évi jövedelme a
következőkben felsoroltak szerinti jövedelemkorlátot meghaladja, akkor Ön a
kedvezmény összegének azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja az adott
jövedelemkorlát feletti összes jövedelme 20%-át.
A jövedelemkorlát
 6 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen
napján sem haladta meg a három főt,
 6 500 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a
három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,
 7 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy
főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt,
 7 500 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt
főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt,
 8 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat
főt.
Tekintettel az előzőekben ismertetett korlátokra, bevallása elkészítésekor ezekre is legyen

tekintettel, vagyis a jövedelemnagyságtól függően töltse ki az egyes kedvezményi
jogcímekhez tartozó sorokat. Például, ha öt eltartott vehető figyelembe a kedvezmény
számításánál, és a 7 400 000 forint összes, 2009. évi jövedelme esetén a 400 000 forint
20%-a, azaz 80 000 forint feletti része érvényesíthető családi kedvezmény címén.
67
0953-01-01 lap kitöltése
I. Az adókedvezmények sorrendje
81 – 83. sorok: A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg halasztott kedvezménye
A személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos

kedvezményről rendelkező előírása 2007. január 1-jén hatályát vesztette. Azonban, a
törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről
rendelkező előírásait változatlan tartalommal lehet alkalmazni azon hitelek esetében,
amelyek tekintetében a hiteltörlesztés 2007. január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélra
felvett hitel törlesztésébe az idézett törvényhely szerint beletartozik a tőketörlesztés (az
előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj.
Amennyiben a magánszemély 2007. január 1-je előtt a fentieket fizette, részére az
adókedvezmény továbbra is jár a személyi jövedelemadóról szóló törvény lakáscélú
hiteltörlesztéssel kapcsolatos kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályos
előírásai szerint, függetlenül attól, hogy 2007. január 1-ig megkezdődött-e a tőke
törlesztése. Az előtörlesztés esetén szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az
adókedvezmény az előzőek szerint.
Amennyiben a fentieknek megfelel és a 2009. évben lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett
összegről a hitelintézet igazolásával rendelkezik, a szja-törvény lakáscélú hiteltörlesztéssel
kapcsolatos kedvezményről rendelkező 2006. december 31-én hatályos előírásait vegye
figyelembe az adókedvezmény halasztott érvényesítésekor.
Az igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként - akár 40, akár 30%-os mértékű
kedvezményre jogosult - nem haladhatja meg a 120 000 forintot.
A kedvezményt az adós vagy adóstárs érvényesítheti, a kedvezmény megosztására
nincs lehetőség.
A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély

jogosult, akinek az összes, 2009. évi jövedelme (0953-A lap 26. sor „d” oszlopa) a
4 000 000, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben az
5 000 000 forintot nem haladja meg.
Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben
érvényesíthető.
Amennyiben az Ön összes, 2009. évi jövedelme a 3 400 000 forintot meghaladja ugyan, de
nem több 4 000 000 forintnál, akkor az Önt egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb
120 000 forintot csökkentenie kell a 3 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával.
Nem vonatkozik az időbeli korlát Önre, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú
hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet
szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha a kormányrendelet szerint gyermekek
és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem
jogosult. Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan évben érvényesíthető, amikor a
68
hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult vagy jogosulttá váló
gyermeke van.
Ha Ön lakás építésére, építtetésére, bővítésére vagy lakótelek, lakás tulajdonjogának,
lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megvásárlására 1993. december 31-e után
hitelintézettel lakáscélú felhasználásra lakáscélú hitelszerződést kötött, akkor a hitel
adósaként (adóstársaként) a szerződés alapján 2009-ben a tőke törlesztésére –ideértve az
előtörlesztést is-, a kamat, a kezelési költségek és a hitelfolyósítási díj megfizetésére
fordított, a hitelintézet által kiállított igazoláson feltüntetett összeg után adókedvezményt
érvényesíthet akkor, ha egyébként a törvényben meghatározott feltételek az Ön esetében
fennállnak. A lakás bővítésére felvett hitel törlesztése csak akkor jogosít kedvezményre, ha
a bővítés eredményeként a lakás alapterületének növelésével a lakószobák száma legalább
egy lakószobával nő. Ezen a címen adókedvezményt a lakástakarék pénztártól felvett hitelre
csak akkor lehet igénybe venni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül.
Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés
adósaként vagy adóstársaként vehető igénybe. Amennyiben Ön ugyanazon ingatlanhoz egy
szerződésbe foglaltan több hitelt (pl. új lakáshoz kamattámogatásos és üzleti kamatozású)
vett fel, akkor ezen hitelek törlesztése a kedvezmény alapjául szolgálhat akkor, ha az egyéb
feltételek fennállnak.
Nem jogosít adókedvezményre a hitelintézettől felvett olyan személyi hitel, amelynél a

hitelfelvétel indokaként a lakáscélú felhasználás került megjelölésre, mivel a kedvezmény
csak a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel törlesztésére tekintettel
érvényesíthető. A felújításra, korszerűsítésre felvett hitel adókedvezményre nem jogosít.
A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel törlesztése kedvezményre nem jogosít. Nem
jogosít kedvezményre az a törlesztés sem, amelyet Ön a munkáltatójától a hitelintézetnél
fennálló lakáscélú hitelének a részben vagy egészben történő törlesztése céljából kapott
hitelből finanszírozott akkor, ha a kamatkedvezmény után nem kell az adót megfizetni. Ha a
munkáltató által a lakáscélú hitel törlesztésére adott hitel után Ön legalább a törvényben
meghatározott mértékű kamatot megfizette, vagy a kamatkedvezmény adóköteles, akkor Ön
a hitel ily módón törlesztett összege után jogosult az adókedvezményre.
A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel

törlesztéséhez fűződő kedvezmény között.
40% az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség

törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után
akkor, ha
 az Ön által felvett hitel a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben
meghatározott kamattámogatásban részesült és
 az Ön által a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes
összege a 15 000 000 forintot nem haladja, vagy nem haladta meg.
A magasabb mértékű kedvezménynek további feltétele, hogy a hitel felvétele belföldön
fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati
jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő
lakás építéséhez, építtetéséhez történjen. A kedvezmény szempontjából új lakásnak az a
69
lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel

felhasználásával került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően
más lakcímként még nem jelentette be.
30% az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló, Ön által

felvett lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen nem haladja, illetőleg haladta meg a
10 000 000 forintot, valamint a 40%-os mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak
meg.
A kedvezmény alkalmazhatósága szempontjából lakáscélú felhasználásnak tekintendő:

 a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó
földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő
megszerzése;
 a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
 a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával
történő bővítést eredményez;
 a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy e törvénynek a
hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti – az előzőekben nem
említett – lakáscélú felhasználás.
Amennyiben az Ön házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban

gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint Önnek a kedvezményre jogosító
lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával
megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre
jogosító jövedelem-határ az Ön esetében 4 400 000 forint.
A 40, illetőleg 30%-kal kiszámított összeget, a legfeljebb 120 000 forintot csökkenteni kell
a 4 400 000 forint feletti jövedelem 20%-ával akkor, ha az Ön bevallásadási kötelezettség
alá eső jövedelme nem több 5 000 000 forintnál.
Ha Ön új lakása szerzéséhez kamattámogatásos hitelt kapott, akkor az annak törlesztésére

fordított összeget a 81. sor „a” oszlopába, az összeg 40%-át pedig a 81. sor „b” oszlopába
írja be. A 81. sor „b” oszlopába legfeljebb 120 000 forintot írhat, azaz, ha a számított
összeg magasabb 120 000 forintnál, e sor „b” oszlopában csak 120 000 forintot tüntessen
fel. Abban az esetben, ha az Ön által felvett lakáscélú hitel Önt a 30%-os kedvezményre
jogosítja, akkor törlesztésére fordított összeget a 82. sor „a” oszlopába, az összeg 30%-át, a
82. sor „b” oszlopába írja be, amely legfeljebb 120 000 forint lehet. Abban az esetben, ha
Ön egy szerződés alapján az új lakásához a kamattámogatásos hitel mellett piaci
kamatozású hitelt is felvett, akkor a már említett korlátokon belül úgy a 40, mint a 30%-os
kedvezményt is érvényesítheti, feltéve, hogy a felvett, kétféle hitel együttes összege a
10 000 000 forintot nem haladja meg. Ne felejtse el e sorok „b” oszlopaiban feltüntetett
kedvezmény együttesen sem haladhatja meg a 120 000 forintot.
A 83. sor „d” oszlopa szolgál az Önt megillető lakáscélú adókedvezmény együttes
összegének a feltüntetésére. A „d” oszlopba a jövedelemkorlát miatt érvényesíthető
összegeket adja össze. Ez nem lehet több a 120 000 Ft-nál.
70
84. sor: A súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
Súlyos fogyatékosság esetén orvosi igazolás alapján havi 3 575 forinttal (az adóév első
napján érvényes havi minimálbér 5%-ával) lehet csökkenteni az adót mindazokra a
hónapokra, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt. Ebbe a sorba a „d”
oszlopba tehát annyiszor 3 575 forintot – legfeljebb 42 900 forintot – lehet beírni, ahány
hónapig fennállt a fogyatékosság. Az orvosi igazolást nem kell csatolni, csak megőrizni.
Akinek az állapota végleges és korábban már kiadták az erről szóló igazolást, nem kell új
igazolást kérnie.
A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a

saját összevonás alá eső jövedelme utáni adóból. Súlyosan fogyatékosnak az a személy
tekintendő az adózás szempontjából, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő
jogosultságról szóló jogszabályban meghatározott betegségben szenved, vagy rokkantsági
járadékban részesül. Az egészségkárosodás minősítése a 83/1987. (XII.27.) MT rendelet, a
15/1990.(IV.23.) SZEM rendelet és a 164/1995.(XII.27.) Korm. rendeletek alapján történik.
85. sor: Közteherjegy értékének a kedvezménye
Ha Ön 2009-ben alkalmi munkavállalói könyv alapján foglalkoztatott munkavállalót, akkor

az Ön által az Ön nevére szóló bizonylattal igazoltan vásárolt, és az alkalmi munkavállalói
könyvbe beragasztott közteherjegy értékének 75%-ával csökkentheti az összevont adóalap
utáni adóját, melynek összegét ebben a sorban kell szerepeltetnie.
A kedvezmény alapjául szolgáló közteherjegyet Önnek a személyi jövedelemadóról szóló
törvény 5. számú mellékletének II/11. pontjában meghatározott nyilvántartásba be kell
jegyeznie. A nyilvántartást munkavállalónként kell vezetnie úgy, hogy az tartalmazza
 a munkavállaló nevét;
 az alkalmi munkavállalói könyv számát;
 a kifizetett munkadíjat;
 az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített közteherjegy értékét;
 a munkavállaló aláírását.
Nem illeti meg a kedvezmény akkor, ha a foglalkoztatás az Ön önálló tevékenységéből
származó bevételének a megszerzését szolgálja.
II. Az adókedvezmények sorrendje
Összevont adókedvezmények
Figyelem! Az összevont kedvezmény(ek) érvényesítéséhez a kedvezmény sorának a „c”

oszlopába az igazoláson vagy számlán feltüntetett befizetést (összeget) kell beírni, mint
az adókedvezmény alapját!
86. sor: Háztartással kapcsolatos szolgáltatások kedvezménye
Új kedvezmény 2009. január 1-től! 2009. évtől az összevont adókedvezményeken belül az

egyes háztartási szolgáltatások számlás igénybevételéért érvényesíthető adókedvezmény. A
71
kedvezmény igénybevételének a feltétele, hogy a kedvezményalapot igazoló, áfát

tartalmazó számla a kedvezményt érvényesítő magánszemély nevére legyen kiállítva.
Háztartási szolgáltatásnak minősülnek a következők:
 lakásfelújítással, korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatás,

 gyermekfelügyelet, gyermekgondozás,
 háztartásvezetés,
 házi ápolás,
 háztartási nagygépek karbantartása, javítása,
 a lakás, a lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, égéstermék elvezető
rendszerének, hideg- és meleg-, valamint szennyvízrendszerének karbantartása,
javítása.
A felsorolásban szereplő „szennyvízrendszer karbantartása, javítása” szolgáltatás

jellemzően csatornatisztítás, dugulás-elhárítás, csőcsere stb. munkálatokat jelent. Ez
csatornázatlan területeken kizárólag a háztartásban keletkező szennyvíznek az
emésztőgödörig terjedő elvezető szakaszán történő javítást (tisztítást, cserét), és esetlegesen
a szennyvízelvezetés kiépítését jelentheti. A szennyvíz elszállításának számlázott
ellenértéke – amely csatornázott területeken a csatornadíjban, csatornázatlan területeken az
emésztőgödrökből történő szippantás és elszállítás díjában jelenik meg – nem képezi az
adókedvezmény alapját.
A háztartási szolgáltatásokkal összefüggésben a lakáskorszerűsítés fogalma nem egyezik

meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet 12. § (11)
bekezdésében található korszerűsítés fogalmával, de az ezen fogalom alá tartozó elemek
feltétlenül elfogadandóak lakáskorszerűsítésként. Elfogadható korszerűsítésként pl: a
párátlanító berendezés beszerelése, szigetelés, nyílászáró csere, alternatív áramforrások
beszerelése.
Az a személy jogosult adókedvezményre, aki a háztartási szolgáltatást ténylegesen igénybe

veszi, azaz, akinek az áfatörvény előírásai szerint a számlán szerepelnie kell. Így például
nem zárható ki az, hogy a szülő a rossz anyagi körülmények között élő gyermekének
mosógépét megjavíttassa, lakását kifestesse akkor sem, ha nem lakik a gyermekével egy
lakásban.
Nem érvényesíthető kedvezményként a felújításhoz szükséges anyagvásárlásról szóló

számla, mivel az termékértékesítésről, és nem szolgáltatásnyújtásról szól. Abban az esetben
viszont, ha a számla ellenértéke a karbantartást végző által felhasznált anyag értékét is
tartalmazza és a főszolgáltatás a szolgáltatásnyújtás és nem a termékértékesítés, akkor ezen
számla alapján a kedvezmény igénybe vehető.
A kedvezmény igénybevételére jogosító számlát eltérő szabály hiányában – az áfatörvény
169. §-a szerinti adattartalommal kell kiállítani. A számlán az ingatlan megjelölése nem
kötelező (bár javasolt).
Amennyiben Ön háztartási adókedvezményt szeretne igénybe venni, akkor a 86. sorban a
számlán szereplő összeget – kedvezményalapot – írja be ebbe a sorba!
72
87. sor: A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye
Ebben a sorban akkor tüntessen fel adatot, ha Ön saját maga vagy más személy javára
társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodást, de nem magánszemély munkáltatóként,
melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem
szerzése céljából fizetett járulékot. A kedvezmény alapja a társadalombiztosítási szervezet
által befizetésként igazolt összeg.
Ha Ön más javára egyéni vállalkozóként kötött megállapodást és fizeti helyette a járulékot,
a befizetett összeget költségként számolhatja el, ezért az után adókedvezmény nem jár. A
saját nevére befizetett összeg után adókedvezményt vehet igénybe, az ezen a címen
befizetett összeget költségként nem számolhatja el.
Ha Ön javára más fizeti a járulékot, az Önnél nem számít bevételnek, ezért utána
adókedvezményt Ön nem vehet igénybe.
Figyelem! Amennyiben a kedvezményt igénybe veszi azt a kapott igazolás alapján teheti
meg!
88. sor: A megállapodás alapján fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye
Ha Ön valamely magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján saját maga vagy más

magánszemély javára tagdíjat fizet, de nem magánszemély munkáltatóként, valamely
magánnyugdíjpénztárba, a befizetett összeg után adókedvezményként érvényesítheti. A
kedvezmény a pénztár igazolása alapján vehető igénybe, a kedvezmény alapja a pénztár
igazolása alapján a befizetett összeg.
Nem írhat ebbe a sorba adatot, ha nem a magán-nyugdíjpénztártól, hanem az önkéntes

kölcsönös nyugdíjpénztártól rendelkezik igazolással! Olvassa el a 0953-03-as lap
útmutatóját.
Ha Ön egyéni vállalkozó és e minőségében kötött más javára megállapodást, az adóévben

befizetett, a pénztár által igazolt tagdíjat költségként számolhatja el, az után
adókedvezményt nem vehet igénybe. A saját javára kötött megállapodás alapján befizetett
díj után viszont adókedvezményt érvényesíthet, de annak összegét a vállalkozói költségei
között nem számolhatja el.
A bármely kifizető vagy magánszemély által az Ön javára teljesített tagdíj-befizetés után

adókedvezmény nem illeti meg Önt, mert az Önnél nem keletkeztetett adóköteles bevételt.
meg!
89. sor: A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye
Ha Ön magánnyugdíjpénztár tagja és saját kötelező tagdíján felül kiegészítő tagdíjat is fizet,

akkor a pénztár által igazolt tagdíj-kiegészítés összege után adókedvezményt érvényesíthet.
Ha ezt a kiegészítést egyéni vállalkozóként fizeti, akkor is kizárólag adókedvezményt
73
érvényesíthet, a kiegészítésként befizetett összeget nem számolhatja el költségként. Ha

azonban az alkalmazottjának a magán-nyugdíjpénztári tagdíja kiegészítését átvállalja akár
részben is, az átvállalt összeg költségként elszámolható a vállalkozói bevétellel szemben.
Ekkor természetesen adókedvezményt nem vehet igénybe.
Nem jár a kedvezmény arra a tagdíj-kiegészítésre, amelyet a munkáltatója egyoldalú

kötelezettségvállalás alapján fizetett be az Ön javára, mert azt Önnek a jövedelemszámítás
során nem kell figyelembe vennie.
meg!
90. sor: A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett adóköteles

hozzájárulás és kiegészítő befizetés kedvezménye
Az összevont adóalap adóját Ön csökkentheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató

intézménybe foglalkoztatói hozzájárulás kiegészítéseként az Ön által 2009-ben befizetett
összeggel, valamint a munkáltatója által a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe
befizetett adóköteles foglalkoztatói hozzájárulás együttes összegével, amely a kedvezmény
alapja. A kedvezmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a munkáltatója
igazolása (09M30-as igazolás) alapján vehető igénybe.
meg!
91. sor: 2009. évben képzési költségként befizetett összeg kedvezménye
A felsőoktatásról szóló törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben befizetett,

igazolt képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) után befizetett összeget kell
figyelembe venni az adókedvezmény alapjaként. Mielőtt ebben a sorban adatot tüntetne fel,
célszerű a 01-es laphoz készült útmutató elején található magyarázatot is elolvasnia.
A kedvezmény akkor jár Önnek, ha a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson a
képzés költsége(i) együttes összege szerepel, a befizetésről kiállított – költségelszámolásra
alkalmas – bizonylato(ko)n, számlákon a befizetés tényének feltüntetésével. A felsőoktatási
intézmény által kiállított igazoláson a hallgató vagy a hallgató kérésének megfelelően a
kedvezményt érvényesítő neve és azonosító adatai szerepelnek. Az igazoláson csak egy
érvényesítő személy nevezhető meg.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgató a

képzési költsége utáni adókedvezmény igénybevételét elhalassza.
A halasztás lehetőségével csak a hallgató élhet akkor, ha az adóévben megfizetett képzési

költsége után kedvezményt senki nem vett igénybe. A kedvezmény igénybevételéhez
szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása, melyen a kedvezmény igénybevételének
elhalasztását az intézmény feltüntette.
A halasztás csak az igazolt összeg egészére vonatkozhat!

74
Ha a 2009-ben befizetett saját képzési költségét illetően az adókedvezmény halasztott

igénybevételének a lehetőségével él, akkor ebben a sorba és erre tekintettel a 92. és 93.
sorokba se írjon adatot.
meg!
92. sor: A képzési költségként befizetett összeg halasztott kedvezménye
A képzési költségként befizetett összegek kedvezményeinek érvényesítéséhez vegye elő a

felsőoktatási intézmény(ek) által kiállított igazolásait. A kedvezmény halasztott
érvényesítésének feltétele, hogy az erről szóló igazoláson a kedvezmény halasztása
bejegyzés szerepeljen. A felsőoktatási intézményeket az általuk kiadott igazolások
tartalmáról adatszolgáltatási kötelezettség terheli, így például, ha a 2009. évi képzési
költségről kiadott igazoláson szerepelt annak halaszott érvényesítése, úgy az
adatszolgáltatásban is megjelenik ez a tény.
Új szabály! A képzési költség halasztott adókedvezményeként az adóévet megelőző öt

évben első ízben történő megszűnését megelőzően a hallgatói jogviszonyára tekintettel
bármelyik évben megfizetett, eddig figyelembe nem vett képzési költségből halasztott
kedvezmény alapja vehető figyelembe.
A halasztott kedvezmény a hallgatói jogviszony első ízben történő megszűnését követő
öt egymás utáni adóévben, nyilvántartás vezetése mellett, tetszőleges elosztásban
érvényesíthető.
A kedvezmény igénybevételéhez az egyes évek vonatkozásában hatályos előírásokat

vegye figyelembe!
Abban az esetben, ha már korábban is érvényesített halasztott módon ezen a jogcímen
adókedvezményt, úgy feltétlenül olvassa el a Példatárban szereplő példát, a kedvezmény
alapjának kiszámításához!
meg!
93. sor: A felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény rendelkezései szerint megkötött

felnőttképzési szerződés alapján a felnőttképzésben részt vevő magánszemély a 2006.
december 31-éig megfizetett felnőttképzési díjára tekintettel halasztott módon érvényesíthet
adókedvezményt. A felnőttképzési díjba beleértendő a vizsgadíj is, a pótvizsga díját
azonban figyelmen kívül kell hagyni, az a kedvezmény alapját nem képezheti.
A törvény hatályos szabályozása már 2007. évtől kezdődően, nem tartalmazza a
felnőttképzés díjára tekintettel adókedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Az átmeneti
rendelkezések azonban, továbbra is lehetőséget adnak a 2006. december 31-én hatályos
előírások alkalmazására, azaz lehetőség van a kedvezmény igénybevételének az
elhalasztására akkor, ha az igazoláson ez a tény szerepelt és befizetőként a felnőttképzésben
részt vevő személyt tüntették fel. Ebben az esetben természetesen sem a hallgató, sem pedig
75
a hozzátartozója a korábban fizetett felnőttképzési díjra tekintettel a befizetés adóévre

adókedvezményt nem vehetett igénybe. A kedvezmény halasztott igénybevételére
rendelkezésre álló végső határidő, a felnőttképzésről szóló szerződésben meghatározott
időtartam lejártának adóévét követő ötödik adóév. A kedvezményt ezen belül bármely
évben érvényesítheti a felnőttképzésben részt vevő magánszemély. Az igazoláson a
halasztott igénybevétel esetén az adókedvezményből már érvényesített összeget és az
érvényesítés adóévét fel kellett jegyezni (nyilvántartást kell vezetni). Amennyiben Ön 2004-
ben, 2005-ben, 2006-ban fizetett felnőttképzési díj utáni adókedvezményt most, 2009-ben
kívánja halasztva érvényesíteni, akkor a kedvezményalapot a 93. sorban kell feltüntetnie.
Új szabály! A felnőttképzés költségének halasztott adókedvezményeként az adóévet

megelőző öt évben első ízben történő megszűnését megelőzően a felnőttképzésben való
részvételére tekintettel bármelyik évben megfizetett, eddig figyelembe nem vett képzési
költségből halasztott kedvezményalapja vehető figyelembe.
A halasztott kedvezmény a felnőttképzésben első ízben történő megszűnését követő öt

egymás utáni adóévben, nyilvántartás vezetése mellett, tetszőleges elosztásban
érvényesíthető.
A kedvezmény igénybevételéhez az egyes évek vonatkozásában hatályos előírásokat

vegye figyelembe!
Olvassa el a Példatárban szereplő példát!
meg!
94. sor: Közcélú adományok kedvezménye
Közcélú adománynak minősül a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott

tevékenységet folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú
tevékenységének céljára az adóévben befizetett pénzösszeg. A nem pénzben juttatott
adomány adókedvezményre nem jogosít. Vegye elő a kapott igazolást! Az igazolásban
feltüntetett összeget írja be ebbe a sorba!
Közcélú adománynak minősül a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő

egyház számára, a külön törvényben meghatározott tevékenység támogatására befizetett
összeg is.
Közcélú adománynak minősül az önkéntes biztosítópénztár támogatására befizetett

pénzösszeg.
Közcélú adomány a közérdekű kötelezettségvállalás – ideértve a költségvetési szervnek

alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is – céljára
befizetett, illetve átadott összeg is.
meg!
76
Nem minősül közcélú adománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan

befizetés, amellyel összefüggő jogügyletre vonatkozó dokumentum (így pl. az alapító
okirat, tájékoztató, reklám) körülmény (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma
alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a
befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat. Akkor
sem közcélú az adomány, ha – az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése
mellett – az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni
előnyben részesül. Ilyen esetekben a szervezet nem adhatja ki a kedvezményre jogosító
igazolást, azonban ha mégis kiadja, akkor az igazolás kiállítása, valótlan adat
feltüntetésének minősül.
Nem számít vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás és az

oktatási intézményben folyó képzésben való részvétel sem.
95. sor: A tartós adományozás kedvezménye
A tartós adományozás a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon

és feltételekkel történő adományozás, melyhez ugyancsak adókedvezmény kapcsolódik.
Tartós adományozás esetében a közcélú adomány céljára történt befizetés 20%-kal növelt
összegben vehető figyelembe. Ha Ön igazolással rendelkezik tartós adományozásról, akkor
a befizetett összeget, mint tartós adományozást a befizetett összeg 20%-ával növelten
ebben a sorban tüntesse fel!
Amennyiben a közcélú adományhoz kapcsolódó tartós adományozásról szóló szerződésben

foglaltak nem teljesülnek, akkor a külön kedvezményre tekintettel Önnek visszafizetési
kötelezettsége keletkezik. Olvassa el az 52. sorhoz fűzött magyarázatot!
meg! Olvassa el a példatárban található példát!
96. sor: Élet-és nyugdíjbiztosítás díjának kedvezménye65
Ha Ön 10 éves vagy annál hosszabb időtartamú életbiztosítást vagy nyugdíjbiztosítást kötött

belföldi székhelyű biztosítóval, akkor az Ön által 2009-ben befizetett díj a kedvezmény
alapja. Az adókedvezmény megilleti akkor is, ha az előzőeknek megfelelő biztosítási
szerződés alapján az adóköteles díjat az Ön javára a munkáltatója vagy más kifizető fizette.
Az adókedvezmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a biztosítási szerződést
mikor kötötte. Csak a kapott igazolás alapján töltheti ki ezt a sort!
A biztosítási díj kedvezményalapját ebben a sorban tüntesse fel.
Tekintettel arra, hogy ez az adókedvezmény olyan, amelyet esetleg vissza kell fizetnie, ezért
különösen fontos, hogy csak akkora összeget írjon ebbe a sorba, amelyre az összevont
65
Szja-törvény 7. számú melléklet
77
adóalap utáni adója fedezetet nyújt, valamint az Önt megillető többi adókedvezménnyel
együtt a 100 000 forintos korlátot nem lépi túl.
Abban az esetben, ha Ön 2009-ben a biztosítási szerződés feletti rendelkezési jogát a

szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolta, 2009-ben kedvezményt nem
érvényesíthet, és akkor Önnek a 2006., 2007., 2008. években érvényesített adókedvezményt
20%-kal növelt összegben vissza kell fizetnie. Feltétlenül olvassa el az 52. sorhoz fűzött
magyarázatot!
97. sor: Összevont kedvezmények összesen
Ennek a sornak a „c” oszlopában összegezze a 86 – 96. sorok „c” oszlopaiban feltüntetett
adókedvezmények alapját, a „d” oszlopba pedig írja be a „c” oszlopban feltüntetett összeg
30%-át. Ügyeljen arra, hogy a kedvezmények együttes összege a „d” oszlopban a 100 000
forintot nem haladhatja meg!
Ha az Ön összes, 2009. évi jövedelme a 3 400 000 forintot meghaladja, akkor az

összevont kedvezményként legfeljebb a 100 000 forintból a 3 400 000 forint feletti
jövedelem 20%-át meghaladó részét érvényesítheti adókedvezményként.
Abban az esetben, ha Ön a 98. sorban is kíván kedvezmény érvényesíteni, figyeljen arra,

hogy az előbb említett számítás elvégzése előtt a mezőgazdasági őstermelői kedvezmény
összegét (98. sor „d” oszlop) vonja le a 99. sor „d” oszlopának összegéből, és csak a
különbözetre végezze el a számításokat!
Ha az Ön összes, 2009. évi jövedelme több mint 3 900 000 forint, de nem több
6 000 000 forintnál, úgy csak az őstermelői kedvezményt érvényesítheti legfeljebb
100 000 forint összeghatárig. 6 000 000 forint feletti jövedelem esetén olvassa el a
98. sorhoz írt magyarázatot!
Amennyiben az Ön összes jövedelme a 3 900 000 forintot meghaladja, akkor a 86. –

96. sorok „c” oszlopaiban feltüntetett adókedvezmények alapja után számított 30%-os
összevont kedvezményt nem veheti igénybe. Ilyenkor felesleges ezeket a sorokat kitöltenie!
98. sor: Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény, legfeljebb 100 000 forint
Ebben a sorban csak az a magánszemély érvényesíthet kedvezményt, aki a bevallásban

feltünteti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-
nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát.66 Közös őstermelői
igazolvány alapján is csak az a tag érvényesíthet ezen a címen adókedvezményt, aki
rendelkezik ezzel a regisztrációval. Az érvényesített kedvezmény az állami támogatásokra
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában 2007. évtől kezdődően, az adóévben igénybe vett
agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak minősül. A támogatást a bevallás
benyújtásának napjával, azaz 2009. évben megszerzettnek kell tekinteni.
66
2007. év XVII. Tv. 26. § (1) bekezdés a) pont
78
Amennyiben Ön mezőgazdasági őstermelő – a kistermelő is őstermelő – vagy őstermelői

tevékenységet folytató családi gazdaság tagja, és jövedelmének kiszámítására tételes
költség-elszámolási módot választott, vagy jövedelmét a bevételének 90%-ában határozta
meg, akkor az őstermelésből származó jövedelmének adójával, de legfeljebb
100 000 forinttal csökkentheti az összevont adóalap utáni adóját. Ha Ön a jövedelmét tételes
költségelszámolással állapítja meg, és a mezőgazdasági őstermelői tevékenységen kívül más
forrásból is van összevonandó jövedelme, és az őstermelői tevékenység utáni adó a
100 000 forintot nem éri el, könyvelői díjkedvezményt is érvényesíthet.
Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt összegnek az
őstermelői tevékenységgel arányos része vehető figyelembe. Az őstermelői adókedvezmény
a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 100 000 forintot.
Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg
kell határozni az összevont adóalap adóját (34. sor) a 11. sorban szereplő jövedelemmel
együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét.
Az őstermelői adókedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a

100 000 forintot. Az Önt megillető kedvezmény teljes mértékben akkor érvényesíthető, ha
az éves összes jövedelme nem haladja meg a 6 000 000 forintot. Abban az esetben, ha az
éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot meghaladja, de a 6 500 000 forintot nem éri el,
úgy a kiszámított kedvezmény összegének, de legfeljebb a 100 000 forintnak a
6 000 000 forint feletti jövedelme 20%-át meghaladó része érvényesíthető.
Amennyiben az Ön összes, 2009. évi jövedelme a 6 500 000 forintot meghaladja, ebben a
sorban adatot ne szerepeltessen.
100. sor: A családi kedvezmény eltartottak után
Amennyiben Ön családi kedvezmény címén kívánja az összevont adóalap utáni adóját

csökkenteni, akkor annak összegét ebben a sorban kell szerepeltetnie.
A kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 000 forint

feltéve, hogy az eltartottak létszáma az adott hónapban legalább a három főt eléri.
Mielőtt kiszámítaná a családi kedvezmény összegét, olvassa el a következőket!
A családi kedvezmény érvényesíthetősége az eltartotti létszámtól és a kedvezményt

érvényesíteni kívánó magánszemély összes, 2009. évi jövedelmének (26. sor „d” oszlop)
nagyságától függ. A jövedelem-korlátot és a hozzá tartozó eltartotti létszámot a törvény a
következők szerint határozza meg:
 6 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen
napján sem haladta meg a három főt,
három főt, de egyetlen napján sem haladta meg a négy főt,
négy főt, de egyetlen napján sem haladta meg az öt főt,
79
 7 500 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta az öt

főt, de egyetlen napján sem haladta meg a hat főt,
 8 000 000 forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat
főt.
Amennyiben az Ön összes, 2009. évi jövedelme meghaladja az eltartotti létszámhoz

kapcsolódó jövedelmet, akkor az Önt megillető családi kedvezmény összegéből az
értékhatár feletti jövedelmének a 20%-át meghaladó részt érvényesítheti. Az Ön által
érvényesíteni nem tudott kedvezményt házastársa, illetőleg élettársa veheti igénybe. Abban
az esetben, ha a házastárs, élettárs összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme is
meghaladja az eltartotti létszámhoz tartozó jövedelmet, akkor a jogosult által érvényesíteni
nem tudott kedvezményt is csökkenteni kell az értékhatár feletti jövedelem 20%-ával.
Amennyiben az eltartottak száma és a jövedelem nagysága alapján érvényesíthet családi
kedvezményt, úgy a 0953-04-es lapot is töltse ki! Amennyiben a családi kedvezményt
születendő gyermekére (is) érvényesíti, akkor ebben az esetben a 04-es lapon a várandósság
tényéről kell nyilatkozatot tennie. A családi kedvezményt a kedvezményezett eltartott után a
jogosult magánszemély érvényesítheti. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a jogosult az őt
megillető családi kedvezményt a vele együtt élő házastársával, élettársával megossza. A
megosztás feltétele, hogy a 04-es lapon erről közösen nyilatkozzanak és egymás nevét,
adóazonosító jelét adóbevallásukon feltüntessék. Élettársak esetén a megosztás feltétele
még, hogy a 04-es lapon nyilatkozzanak arról, hogy a gyermeket nevelő egyedülálló családi
pótlékát egyikük sem veszi igénybe.
Kedvezményezett eltartott
 az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot,
bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagy más, hasonló ellátást
(továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak;
 aki rokkantsági járadékban részesül;
 a magzat, ikermagzat fogantatásának 91. napjától a megszületéséig;
 a családi pótlékra saját jogon jogosult.
Amennyiben a kedvezményezett eltartott olyan személy, akire tekintettel családi pótlékot,
illetve EGT-állam hasonló joga alapján más, hasonló ellátást folyósítanak, akkor a
kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról
szóló törvény alapján a családi pótlékra jogosult.
Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a

családi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, vagyonkezelő eseti gondnok
a gyermekotthonban, javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő,
gyermekvédelmi gondoskodás alatt állóra tekintettel kapja, illetőleg az, aki a családi
pótlékot szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett személyre
tekintettel kapja.
Magzat esetében jogosultnak az anyát, vagy az anyával közös háztartásban élő házastársát67
kell tekinteni.
67
2009. július 1-től bejegyzett élettárs is.
80
Saját jogon családi pótlékban részesülő, illetőleg rokkantsági járadékban részesülő

kedvezményezett eltartott esetében jogosultnak a vele közös háztartásban élő
magánszemélyek egyike minősül.
A kedvezmény összegének a megállapítása során az eltartottak létszámába azokat a

személyeket is be kell számítani, akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a
családi pótlék összegének a megállapítása során figyelembe vesznek, de rájuk tekintettel
családi pótlékot nem folyósítanak.
A családi kedvezmény szempontjából jogosultsági hónapnak az a hónap tekintendő, amely

hónapra a családi pótlékot, a rokkantsági járadékot folyósítják.
Magzat esetében jogosultsági hónapnak azt a hónapot kell tekinteni, amely hónapban az
orvosi igazolás alapján a várandósság (a várandósság kezdetétől számított 91. napot
követően) legalább egy napig fennáll. (Az orvosi igazolást nem kell az adóbevallással
beküldeni, csak az elévülésig meg kell őrizni.) A gyermek megszületésének hónapját
figyelmen kívül kell hagyni akkor, ha ebben a hónapban a családi pótlékra való jogosultság
megnyílik. Amennyiben az adóbevallás benyújtását követően történik a magzat, ikermagzat
felismerése, akkor a jogosult a családi kedvezményt önellenőrzés útján érvényesítheti.
A családi pótlékra nem saját jogon jogosultak, valamint a magzat esetében az év végi
bevallásban bármelyik jogosult érvényesítheti a kedvezményt függetlenül attól, hogy év
közben az adóelőleg megállapítása során melyiküknél vették azt figyelembe. A törvény
lehetőséget ad az együtt élő házastársaknak, a közös gyermekeket nevelő élettársaknak arra,
hogy év végén döntsék el, a családi kedvezményt melyikük érvényesíti figyelemmel arra is,
hogy a többi kedvezményi jogcímeken is érvényesíthető kedvezményekkel is élni tudjanak.
A saját jogon családi pótlékra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő esetében az év

végi bevallásban is azt kell jogosultnak tekinteni, akinél azt az adóelőleg megállapításakor
figyelembe vették. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az előzőek szerinti kedvezményezett
eltartottak utáni kedvezményt a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával,
élettársával megossza.
Abban az esetben, ha a házastárs, élettárs által érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény
összege az adóbevallás benyújtásáig, illetőleg a munkáltatói adómegállapítás időpontjáig
nem ismert, a maradék összeg érvényesítése csak önellenőrzéssel történhet meg.
Élettársak esetében, ha csak egyikük jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére, akkor

az év végén a jogosultnak nem minősülő élettárs csak a jogosult által érvényesíteni nem
tudott részt vonhatja le az összevont adóalap utáni adójából.
101. sor: Az üzleti hitel kamatának adókedvezménye
Ha Ön egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági kistermelő és e tevékenységével

összefüggésben 1993. december 31. és 1996. január 1. napja között pénzintézettel üzleti
célú hitelszerződést kötött, akkor az ez alapján 2009-ben megfizetett kamat 25%-ával
csökkentheti az adóját. Ezt az összeget kell ebben a sorban feltüntetnie.
81
Ez a kedvezmény az 1996-ban felvett hitel esetén is megilleti akkor, ha azt beruházási és

forgóeszköz-finanszírozási célra vette fel.
Az 1996. december 31-ét követően felvett üzleti célú hitel adóévben megfizetett kamata
után adókedvezmény nem jár.
Fontos! A 2008. évi LXXXI. módosító törvény 257. § (17) bekezdése alapján, az üzleti
hitel kamatának adókedvezményét utoljára a 2009. évi adó terhére lehet érvényesíteni.
102. sor: Összes adókedvezmény
Ebben a sorban összegezze a 83. – 84. – 85. – 99. -100. – 101. sorok „d” oszlopaiba beírt
összegeket, majd írja át azt a bevallás 35. sorába.
Ügyeljen arra, hogy adókedvezményként csak olyan összeget vehet figyelembe, amely nem
haladja meg az összevont adóalapját terhelő adó (34. sor) összegét, vagyis ebbe a sorba a
34. sorban szereplő adónál nagyobb összeget ne írjon.
20. Nyilatkozatok
A 0953-02 lap kitöltése
Ha Ön a személyi jövedelemadó bevallás benyújtására bármely ok miatt kötelezett, akkor a

kötelezettségeivel kapcsolatos különböző nyilatkozatait itt kell megtennie.
Amennyiben a (B) mezőben az adóstársak adatainak feltüntetésére az előnyomott sorok nem

elegendők, akkor az ügyfélszolgálatok bármelyikén kérhet újabb 0953-02 lapot. Ne felejtse
el az erre szolgáló helyen feltüntetni, hogy a nyomtatványból hány lapot csatol a
bevallásához!
II. Nyilatkozat a lakáscélú hiteltörlesztés halasztott kedvezményéhez (B)
121 -126. sorok: Ha Ön a bevallás 01-01-es lapjának 81-83. soraiban adókedvezményt

kíván érvényesíteni, akkor ezt a nyilatkozatot is ki kell töltenie. A megfelelő sorokban az
adóstárs nevét, adóazonosító jelét, valamint azon lakótelek, lakás fekvése szerinti település
elnevezését, valamint helyrajzi számát kell feltüntetnie, amely ingatlan megszerzéséhez
felvett hitel törlesztésére tekintettel az adókedvezményt igénybe vette. A nyilatkozaton a
hitelszerződésben szerepelő valamennyi adóstárs adatát szerepeltetnie kell. Abban az
esetben, ha adóstárs nélkül vette fel az adókedvezménnyel érintett hitelt, úgy ezt jelölje meg
(123. sor). A 126. sorba írja be, hogy az adókedvezmény érvényesítése szempontjából Önre
a 3 400 000 vagy a 4 400 000 forintos jövedelem-korlát vonatkozik. A 4 400 000 forintos
jövedelem-korlát akkor vonatkozik Önre, ha az adóstársa az élet- vagy házastársa, aki a
hitellel megszerzett ingatlanban tulajdonostársa is és az adóévben legalább 6 hónapig gyesre
volt jogosult. (Olvassa el a 81-83. sorokhoz tartozó tájékoztatást.)
Ha az előnyomtatott sorok nem elegendők, akkor kérjen újabb lapot!

82
III. A magánszemély nyilatkozata a kedvezményezett részesedéscsere révén

megszerzett értékpapír utáni adózási mód választásáról (C)
Amennyiben Ön 2009-ban kedvezményezett részesedéscsere révén értékpapírt kapott, akkor

a kifizetőnek az átruházás időpontjában nyilatkozhatott arról, hogy az ebből származó
jövedelmét nem tekinti bevételnek, vagy árfolyamnyereségből származó jövedelemként
kíván utána a juttatáskor adózni.
127. sor: Amennyiben Ön a kedvezményezett részesedéscsere útján megszerzett

értékpapírból származó jövedelmét árfolyamnyereségnek tekintette, akkor ebben a sorban
az „X” beírásával jelezze azt.
128. sor: Abban az esetben, ha Ön nem tekintette bevételnek, a kifizetőnek tett

nyilatkozatában a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírból
származó jövedelmét, akkor azt ebben a sorban jelezze az „X” beírásával.
IV. A fizetővendéglátó nyilatkozata a tételes átalányadózás választásáról (D)
129. sor: Ha Ön a lakását, üdülőjét fizetővendéglátás keretében hasznosítja, akkor 2010-ben

is lehetősége van arra, hogy tételes átalányadózás útján tegyen eleget az adófizetési
kötelezettségének. Amennyiben 2010-ben ezen a módon kíván adózni, akkor az erre
irányuló szándékát az erre szolgáló helyen az „X” beírásával jelezze. Mielőtt az adózás
módjáról döntene, olvassa el az útmutató 05-ös lapjának 178. sorához fűzött magyarázatot
is, melyben megtalálja a tételes átalányadózás választhatóságának a feltételeit.
Abban az esetben, ha 2009-ben az e tevékenységéből származó jövedelme után tételes

átalányadót fizetett és így akar a jövedelme után 2010-ben is adózni, akkor erről most nem
kell nyilatkoznia.
V. A fizetővendéglátó nyilatkozata a tételes átalányadózás megszüntetéséről (E)
130. sor: Ha Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelmének a megállapítására 2009-ra a

tételes átalányadózási módot választotta, de 2010-re nem ezen a módon kíván adózni, akkor
ezt a szándékát jelezze az „X” beírásával az erre szolgáló négyzetben.
0953-02 lapot a kitöltése után feltétlenül írja alá, mert az aláírás hiánya miatt a bevallása
hibás lesz.
21. Rendelkező nyilatkozatok az adóról
A 0953-03 lap kitöltése
Általános tájékoztató arról, hogyan rendelkezhet az önkéntes kölcsönös

biztosítópénztár68 és/vagy befektetési szolgáltató felé
68
83
Csak akkor rendelkezzen, ha a rendelkezése megtétele időpontjában pénztártag!69
Ha Ön a rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak,

mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy Önre a rendelkezési tilalom nem vonatkozik!70
Csak olyan pénztár jelölhető meg, amely pénztárnál, a pénztár igazolása szerint
történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve
amelynél történt a rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igénybevétele!71
Több önkéntes kölcsönös pénztár esetén is csak egy pénztár jelölhető meg.72
Nyugdíj-előtakarékossági számla esetén a rendelkezési jogosultság csak abban az

esetben illeti meg a számlatulajdonost, ha rendelkezik „NYESZ-R”73 jelölésű nyugdíj-
előtakarékossági számlával és nem kapott 2009-ben nyugdíjszolgáltatásnak nem
minősülő kifizetést (átutalást) a NYESZ-R számláról.74
Rendelkezhet akkor is, ha nyugdíjszolgáltatás igénybevétele miatt szüntette meg a NYESZ-

R számláját, de az adóév utolsó napján még nem mondta fel azt.75
Ha mindkét rendelkezési lehetőségével élni kíván, figyeljen az összegek

megosztására.76
A rendelkezésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba befizetett, illetőleg a tag egyéni számláján

jóváírt összeg utáni adókedvezményi lehetőség már a 2006. évtől megszűnt! Helyette
azonos feltételekkel és mértékben meghatározott összegnek az egyéni számlára történő
utalásáról rendelkezhet Ön, feltéve, hogy a rendelkezése megtétele időpontjában
pénztártag, azaz az adóbevallásának vagy az egyszerűsített bevallást kérő vagy a
munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozatának megtétele időpontjában tag. Ha Ön a
rendelkezése időpontjában azért nem tagja az önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert
nyugdíjszolgáltatást igényelt, úgy a kapott igazolás alapján Ön élhet e rendelkezési jogával
(jelölje a 144. sorban X-szel). Ebben az esetben, az adóhatóság közvetlenül Önnek juttatja
el a rendelkezése szerinti összeget a 0953-C lapon megjelölt számlára.
 Az átutalni rendelt összeggel az összevont adóalap utáni adó (34. sor) nem
csökkenthető.
 Rendelkezni csak abban az esetben lehet, ha a többi adókedvezmény levonása után
marad még összevont adóalap utáni adó (36. sor).
69
70
71
72
73
74
Szja-törvény 44/B. § (4) bekezdés a) pont
75
Szja-törvény 44/B. § (1) bekezdés
76
Szja-törvény 44/C. § (1) bekezdés
84
A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a pénztár és/vagy a munkáltató

(09M30) igazolása.77
A nyugdíj-előtakarékossági – NYESZ-R jelölésű – számlához is párosul rendelkezési

jogosultság.
A rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges a befektetési szolgáltató igazolása.78 A
nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatos rendelkezési jogosultságát csak a
bevallásában gyakorolhatja.
Ön rendelkezhet akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számláját, a nyilatkozattétel
időpontját megelőzően nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a
rendelkezést megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-előtakarékossági
számláját még nem mondta fel (ezt jelölje a 146. sorban X-szel). Ha az adott nyugdíj-
előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt a nyilatkozattétel és a kiutalás
teljesülésének időpontjáig megszűnt, a számlavezető által az adóhatóságnál erre a célra
nyitott beszedési számlára történt visszautalást követően, az Ön kérelmére, az abban
megjelölt címre (számlára) utalja az adóhatóság azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnan
nyitott) nyugdíj-előtakarékossági számlára nem teljesíthető.
Az átutalás(oka)t, azaz a költségvetési támogatást, az adóhatóságnak az adó visszatérítésére

vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie, vagyis a bevallás beérkezésétől számított
30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől. Hibás bevallás esetén a 30 napos határidőt a
bevallás kijavításának napjától kell számítani.
Abban az esetben, ha Önnek az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozása van, vagy az

adóbevallása alapján fizetendő adóját határidőben – február 25-ig, illetve május 20-ig – nem
rendezte, akkor az utalásra az Ön kérelme alapján az adótartozása, illetőleg az
adóbevallása szerinti adó rendezését követő 30 napon belül kerülhet sor.79
Amennyiben Ön önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlával és nyugdíj-előtakarékossági
számlával kapcsolatosan is rendelkezik, úgy az egyes pénztárakhoz, illetőleg a nyugdíj-
előtakarékossági számlára utalandó összegek ebben az esetben sem léphetik át a törvényben
meghatározott mértéket.
Feltétlenül közölje a 138. és 142. sorban a rendelkezését az átutalás tényleges
összegéről!
Az átutalt összeg nagyságát nem befolyásolja az, ha az összevont adóalap utáni,
adókedvezményekkel csökkentett adó önellenőrzés vagy adóellenőrzés során utóbb
változik.80 Ha azonban az önellenőrzés vagy az ellenőrzés eredményeként az
adókedvezmények levonása utáni összevont adóalap utáni adó (36. sor) olyan mértékben
csökken, hogy az már részben vagy egészében nem nyújt fedezetet az átutalt összegre,
akkor a különbözetet Önnek, az adóhatóság határozata alapján meg kell fizetnie. Nem hoz
határozatot az adóhatóság, ha a különbözet az 5 000 forintot nem haladja meg.
77
78
79
Szja-törvény 44/A. § (2) és 44/B. § (2) bekezdés
80
Szja-törvény 44/C. § (2) bekezdés
85
Ha az átutalást az adóhatóság késedelmesen teljesíti, kamatot kell fizetnie.81 E miatt

feltétlenül töltse ki a 0953-C lap (A) tábláját.
I. Rendelkezés az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárhoz utalandó összegről
Amennyiben Ön rendelkezési jogosultság gyakorlásához szükséges igazolást kapott és a

rendelkezése időpontjában valamely önkéntes pénztár tagja, illetve, ha azért nem tagja az
önkéntes nyugdíjpénztárnak, mert nyugdíjszolgáltatást igényelt, akkor töltse ki a 132-139.
sorokat, majd jelölje meg azt a pénztárt, ahová az utalást kéri, illetve, azt a pénztárat, ahova
az utalást kérné, ha nem szűnt volna meg az előzőek miatt a tagsága.
Abban az esetben, ha Ön év közben más pénztárba lépett át, úgy figyeljen arra, hogy két
helyről kap igazolást, és győződjön meg arról, hogy az igazolásai ne tartalmazzanak
halmozott adatokat, mert utóbb ennek adójogi következményei lehetnek.
Előfordulhat, hogy az Ön önkéntes kölcsönös biztosítópénztára végelszámolása,

felszámolása folyamatban van. Ebben az esetben, illetve a pénztár tevékenységének
felfüggesztése esetén az adóhatóság értesítése alapján Ön kérheti a bevallásában megjelölt
pénztár helyett – amennyiben más önkéntes kölcsönös pénztár tagja – másik pénztárba
történő utalását a rendelkezett összegnek. Ha nem tagja más pénztárnak, arra is lehetősége
van, hogy saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) kérje ebben az esetben a rendelkezett
összeget.
132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési

jogosultság
Ha Ön önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja, akkor a befizetett összeg alapján

rendelkezési jogosultság illeti meg. A rendelkezési jog alapjául az Ön által befizetett tagdíj,
valamint az Ön egyéni számláján az adóévben támogatói adomány és más adóköteles
jogcímen jóváírt, a pénztár által kiadott igazolásban szereplő összegek szolgálnak. A saját
befizetéssel esik egy tekintet alá, és így kedvezményre is jogosítja a munkáltatója által
fizetett hozzájárulásnak az a része, amely a bevételnek nem számító részt meghaladja,
vagyis Önnél munkaviszonyból származó jövedelemnek minősült. Ezt, a kedvezményre
jogosító összeget a munkáltatója által kiadott M30-as jövedelemigazolás tartalmazza.
A kedvezmény mértéke a pénztár, illetőleg a munkáltatója által kiadott igazoláson szereplő,

a rendelkezési jogosultságra jogosító összeg 30%-a, ezt kell a 132. sorba a „c” oszlopba
beírnia. Ha a pénztár igazolásán támogatói adomány és más adóköteles jogcímen jóváírt
összeg is szerepel, akkor azt ne felejtse el a bevallás 22. sorában is feltüntetni, mert az
Önnél egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül. A pénztár az igazoláson csak a
december 31-ig átutalt, illetőleg befizetett tagdíjat igazolja.
Az ezen a címen Önt megillető összeg nem lehet több mint 100 000 forint. Ha a 132. sorban
szereplő összeg 100 000 forintnál kevesebb, erre a kisebb összegre, ha több, akkor a
100 000 forintra teheti meg a rendelkező nyilatkozatát.
81
86
Kedvezőbb szabály vonatkozik azokra, akik a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020.

január 1-je előtt töltik be (145. sor). Ha Ön is ebbe a korcsoportba tartozik, akkor az Ön
esetében a rendelkezésre jogosító legmagasabb összeg nem 100 000, hanem 130 000 forint
lehet.
Amennyiben Ön a nyugdíjpénztári tagsága mellett egészség és/vagy önsegélyező

pénztárnak is a tagja, és e tagságával, tagságaival összefüggésben is jogosult a rendelkezési
jog gyakorlására, akkor az együttesen érvényesíthető kedvezmény (137. sor) legmagasabb
összege 120 000 forint, ha Ön az Önre vonatkozó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt
tölti be, akkor pedig 150 000 forint lehet (145. sor).
133. sor: Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba

befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság
Ha Ön önkéntes kölcsönös egészségpénztárnak, önsegélyező pénztárnak vagy mindkettőnek

a tagja, akkor a pénztár vagy pénztárak által kiadott igazolás alapján jogosult rendelkezési
jogát gyakorolni. Ha az Ön javára a munkáltatója is fizetett hozzájárulást és annak egy része
vagy egésze adóköteles volt, akkor az adóköteles rész után Ön ugyancsak élhet a
rendelkezési jogosultságával. A kedvezmény alapjául szolgáló munkaviszonyból származó
jövedelmet a munkáltató az általa kiállított igazoláson feltüntette.
A kedvezmény az igazoláson, igazolásokon feltüntetett összeg 30%-a, de legfeljebb

100 000 forint lehet. Amennyiben Ön a nyugdíjkorhatárt az Önre irányadó szabályok szerint
2020. január 1-je előtt tölti be (145. sor), akkor a kedvezmény legmagasabb összege
130 000 forint lehet.
A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. Abban az esetben, ha Ön az

egészségpénztárnál lévő egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét lekötötte,
vagy a prevenciós szolgáltatásra tekintettel is kedvezményt kíván érvényesíteni, akkor
ügyeljen arra, hogy az egészségpénztárakkal, valamint – feltéve természetesen, hogy
önsegélyező pénztári tagságára tekintettel is kíván a rendelkezési jogával élni – az
önsegélyező pénztárakkal kapcsolatos kedvezmény együttes összege sem haladhatja meg a
100 000, illetőleg a már említett feltétel megléte esetén a 130 000 forintot. A lekötött
összeghez, valamint a prevenciós szolgáltatáshoz kapcsolódó rendelkezési jogra vonatkozó
tudnivalókat a 134. és a 135. sorhoz készült magyarázatból ismerheti meg.
Amennyiben Ön az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekre tekintettel is gyakorolja a
rendelkezési jogát, akkor a kedvezmények együttes összege (137. sor) nem lehet több
120 000, illetőleg a 2020. január 1-je előtti Önre vonatkozó nyugdíjkorhatár (145. sor)
esetén a 150 000 forintnál, ezért ennek a sornak a kitöltésénél erre is legyen figyelemmel.
A kedvezmény alapjául szolgáló összeggel kapcsolatos részletesebb tudnivalókat a

132. sorhoz fűzött magyarázat tartalmazza.
134. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárban lekötött összeg kedvezménye
Amennyiben Ön az egészségpénztárnál vezetett egyéni számláján a fennálló

számlakövetelésből az Ön által meghatározott összeget a legalább 24 hónapra lekötötte,
87
akkor az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-a további
rendelkezésre jogosítja a lekötés évéről szóló adóbevallásban. A pénztár által kiállított
igazoláson feltüntetett összeg 10%-át e sor „b” oszlopában kell szerepeltetnie.
Amennyiben a 24 hónapos időtartamon belül a lekötést akár részben is megszűnteti (feltöri),

az ezen a címen igénybe vett kedvezményt 20%-kal növelt összegben vissza kell fizetnie! A
20%kal növelt összeget a feltörés évéről szóló adóbevallásban kell szerepeltetnie, és a
bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetnie. A lekötött összeg feltöréséről
a pénztár az adóhatóság részére adatot szolgáltat. Amennyiben Ön a 2006-os és/vagy a
2008-as évről szóló bevallásában ezen a címen adókedvezményt érvényesített, és a lekötött
összeget akár részben is feltörte, akkor olvassa el az 52. sorhoz fűzött magyarázatot is.
Tekintettel az esetleges visszafizetési kötelezettségre ebben a sorban csak akkor
szerepeltessen adatot, ha e többletkedvezménnyel együtt sem haladja meg az egészség- és
önsegélyező pénztárhoz kapcsolódó kedvezmény együttes összege – a 135. sorban
szerepeltethető prevenciós szolgáltatás utáni kedvezményre is tekintettel - a 100 000,
illetőleg a 130 000 forintot, továbbá nyugdíjpénztári tagsághoz kapcsolódó kedvezménnyel
együtt a 120 000, illetőleg a 150 000 forintot.
135. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós szolgáltatásának

kedvezménye
Ha Ön egészségpénztár tagjaként az egyéni számlája terhére a külön törvényben82

meghatározott prevenciós szolgáltatásban részesült, akkor a megbízása alapján a pénztár
által kifizetett összeg 10%-át további kedvezményként érvényesítheti. A kedvezményre
jogosító összeget a pénztár az igazoláson külön feltünteti.
Amennyiben Ön ezen a címen is jogosult kedvezményre, ügyeljen arra, hogy az e sor „b”
oszlopában, valamint a lekötött összeghez kapcsolódó 134. sorban feltüntetendő
kedvezménnyel együtt sem haladhatja meg az egészség és önsegélyező pénztárhoz
kapcsolódó kedvezmény együttes összege a 100 000, illetőleg a 130 000 forintot, valamint a
nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kedvezménnyel együtt, a 120 000, illetőleg
150 000 forintot.
136. sor: Az önkéntes kölcsönös egészségpénztári és/vagy önsegélyező pénztári

kedvezmény együttes összege
Ennek a sornak a „c” oszlopában az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező

pénztárakhoz kapcsolódó kedvezmények (133-135. sorok) együttes összegét kell
feltüntetnie. Ügyeljen arra, hogy az ezen a címen érvényesíthető kedvezmény nem lehet
több 100 000, illetőleg 130 000 forintnál.
137. sor: Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmények együttes összege
82
1993. évi XCVI. törvény
88
Ennek a sornak a „d” oszlopában a 132. és 136. sorok „c” oszlopaiban feltüntetett
kedvezmények együttes összegét kell szerepeltetnie.
Amennyiben Ön csak nyugdíjpénztárhoz (132. sor) vagy csak egészség és/vagy önsegélyező
pénztárhoz (136. sor) kapcsolódó kedvezményt érvényesít, az ebbe a sorba beírható összeg
legfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 forint lehet.
Abban az esetben azonban, ha nyugdíjpénztárhoz és egészség vagy önsegélyező pénztárhoz

(132. és 136. sor) kapcsolódóan is érvényesít kedvezményt, akkor ebbe a sorba legfeljebb
120 000, illetőleg 150 000 forint kerülhet.
138. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg
Ebbe a sorba azt, a legfeljebb a 137. sor „d” oszlopában szereplő összeget írja be, amelyet
az összevont adóalap utáni adó terhére az önkéntes pénztárnál vezetett egyéni számlájára
kíván utaltatni. Amennyiben az adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont
adóalap utáni adó (36. sor) kevesebb, mint amekkora összegre Ön egyébként a befizetései és
az adóköteles jóváírások alapján jogosult lenne (137. sor), akkor ebben a sorban csak akkora
összeget szerepeltessen, hogy arra az összevont adóalap utáni adó, azaz a 36. sorban
szereplő összeg fedezetet nyújtson. Amennyiben Ön NYESZ-R számlát is nyitott, és az arra
befizetett összegre tekintettel is rendelkezni kíván, akkor az átutalni rendelt összeg
beírásakor legyen figyelemmel a 142. sorba beírni kívánt összegre!
A sor kitöltése kötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz!
139. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz
Ebben a sorban nevezze meg azt az önkéntes pénztárat, ahová az átutalást kéri. Ne felejtse
el feltüntetni a pénztár adószámát és pénzforgalmi számlaszámát. E nélkül a bevallása
hibás lesz!
Ha Ön több pénztárnak is tagja, akkor is csak egy pénztár jelölhető meg, az általános
ismertetésnél leírt feltételekkel.
Kérjük, a nyilatkozaton megjelölt önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak a pénzforgalmi
számlaszámát írja be, mert a saját pénzforgalmi számlájának (folyószámlájának) vagy más
magánszemély pénzforgalmi számlájának a beírása esetén a bevallása hibás lesz.
Amennyiben Ön az adóhatósági utaláskor már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a

„kedvezmény” utalását kérte, akkor az átutalni kért összeg sorsa lehet:
 más pénztárba történő átlépés esetén a pénztárnak a befogadó pénztárba kell
továbbutalnia;
 ha nyugdíjszolgáltatás miatt nem tagja a pénztárnak a magánszemély, akkor a
rendelkezése szerinti összeget az általa megadott címre (számlára) az adóhatóság
utalja;
 abban az esetben, ha teljesítéskor a magánszemély már nem él, a
kedvezményezett(ek)nek kell kiutalnia;
 minden más esetben, így a tagsági viszony megszűnésekor az adóhatóságnál, az erre
a célra nyitott beszedési számlára visszautalja.
89
Ez utóbbi esetben Ön akkor juthat hozzá a rendelkezett összeghez, ha az adóhatósághoz

benyújtott kérelmében igazolja, hogy a pénztári tagsága Önnek nem felróható ok miatt szűnt
meg.
Abban az esetben, ha a nyilatkozat megtételekor nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg a

tagsági jogviszonya, a 144. sorban „X” bejegyzéssel kell megjelölnie.
A pénztári egyéni számlára az adóhatóság által átutalt összeg után nem kell adót fizetnie,
ami azt is jelenti, hogy ez az összeg a következő évben nem vehető figyelembe a
rendelkezési jog alapjaként.
II. Rendelkezés a nyugdíj-előtakarékossági számlára utalandó összegről
Önnek lehetősége van arra, hogy befektetési szolgáltatónál lévő nyugdíj-előtakarékossági

számlájára rendelkezzen.
A nyugdíj pénzszámla csak a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében – ez jelenleg
a forint – vezethető.
A kedvező adózási rendelkezések csak arra a nyugdíj-előtakarékossági számlára
vonatkoznak, amelyen a számlavezető befektetési szolgáltató a „NYESZ-R” jelzést83
feltüntette. Ilyen jelzéssel csak egy nyugdíj-előtakarékossági számla rendelkezhet.
Amennyiben Ön a NYESZ-R számláján rendelkezésre álló összeget nyugdíjszolgáltatásként
veszi igénybe, akkor az így megszerzett jövedelem nyugdíjnak minősül. Erre akkor van
lehetősége, ha igazolja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben84 meghatározott
nyugdíjra jogosult, és a számlanyitás évét követő harmadik évben vagy azt követően került
sor a felmondásra.
Amennyiben az Ön részére nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés (átutalás)
történik, akkor az egyéb összevonás alá eső jövedelemként lesz adóköteles. Az egyéb
jövedelemmel kapcsolatos tudnivalókról a 22. sorhoz fűzött magyarázatban olvashat.
Fontos tudnia, hogy abban az esetben, ha 2009. évben nem nyugdíj-szolgáltatásról
rendelkezett, akkor 2009. évben már nem rendelkezhet nyilatkozattal adóhatósági
átutalásról, továbbá a korábban az adóhatóság által a rendelkezése alapján átutalt összeget
(összegeket) 20%-kal növelten köteles a nem nyugdíj-szolgáltatás rendelkezésének évéről,
azaz 2009-ról szóló adóbevallásában bevallani (52. sor) és a bevallás benyújtására nyitva
álló határidőig megfizetni.
141. sor: A nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 30%-a
Amennyiben Ön 2009-ban a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében a „NYESZ-

R” jelzéssel ellátott nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetést teljesített, akkor a
számlavezető által igazolt összeg 30%-áról, legfeljebb 100 000 forintról, ha Ön az Önre
vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be, 130 000 forintról
rendelkezhet (145. sor). Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelyről az
előzőekben ismertetett szabályok alapján Ön rendelkezni jogosult.
83
84
90
142. sor: Az összevont adóalap utáni adó terhére utalandó összeg

Ennek a sornak a „b” oszlopába azt az összeget írja be, amelynek átutalását kéri és arra az
adókedvezmények levonása után fennmaradó összevont adóalap utáni adó (36. sor)
fedezetet nyújt. Amennyiben Ön önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezetett egyéni
számlájára történő utalásról is rendelkezett (138. sor), akkor arra is legyen figyelemmel e
sor kitöltésekor. Amennyiben a 141. sorban szerepeltet adatot, akkor e sor kitöltése
kötelező, e nélkül a bevallása hibás lesz.
143. sor: Nyilatkozat az átutaláshoz
Ebben a sorban nevezze meg a befektetési szolgáltatót, tüntesse fel adószámát, és ha a

befektetési szolgáltató egyben hitelintézet is, közölje az Ön befektetési szolgáltatójánál
vezetett NYESZ-R pénzforgalmi számlaszámát. Ezt a kapott igazolásának tartalmaznia
kell!
Ha a befektetési szolgáltatója nem hitelintézet, a befektetési szolgáltató pénzforgalmi
számlaszámát írja be az erre szolgáló helyre. Ebben az esetben a kapott igazolásának a
befektetési szolgáltató pénzforgalmi számlaszámát kell tartalmaznia!
Azt a befektetési szolgáltatót jelölje meg, amely által vezetett „NYESZ-R” jelzéssel ellátott
nyugdíj-előtakarékossági számlájára a 142. sorban feltüntetett összeg átutalását kéri.
Kérjük, hogy más pénzforgalmi számlaszámot ne jelöljön meg, mert az adóhatóság csak
a NYESZ-R számláját vezető befektetési szolgáltató (hitelintézet) pénzforgalmi számlájára
teljesítheti az átutalást!
A NYESZ-R számlára az adóhatóság által utalt összeg után nem kell adót fizetnie, de nem
képezi a következő évi rendelkezés alapját sem.85
22. Eltartottak adatai a családi kedvezményhez
A 0953-04-es lap kitöltése
Ezt a lapot Önnek ki kell töltenie, ha az összevont adóalap utáni adóját családi kedvezmény
címén csökkenti.
A 151-153. sorok: Az eltartottak adatai
Ezekben a sorokban az eltartottak nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában a

természetes azonosítókat kell feltüntetnie. Ezen a lapon azon eltartottjait is szerepeltetnie
kell, akikre tekintettel családi pótlékot már nem folyósítanak, de a többi nevelési ellátásra
jogosultra tekintettel fizetett ellátás összegének a megállapításánál figyelembe vették őket
is. Ügyeljen arra, hogy az eltartottak természetes azonosítóit (név, születési név, születés
időpontja, helye, az eltartott anyja neve, állandó lakcíme) pontosan írja be. Ne felejtse el az
eltartott kódját is beírni az erre szolgáló helyre a következők szerint:
85
Szja-törvény 7. § (1) bekezdés e) pont
91
1 – kedvezményezett gyermek az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény

alapján családi pótlékot, bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagy
más, hasonló ellátást (továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak;
2 – eltartott gyermek az, akit a családi pótlék összegének a megállapításánál figyelembe
vesznek, de utána családi pótlékot nem folyósítanak;
3 – rokkantsági járadékban részesülő személy
4 – saját jogán családi pótlékban részesülő személy.
Abban az esetben, ha a családi pótlék folyósítása gyermeke után év közben szűnik meg,
akkor őt a folyósítás megszűnésének évében még kedvezményezett gyermekként jelölje
meg, de a kedvezmény számításánál már csak eltartottként vegye figyelembe.
154. sor: Nyilatkozat a várandósságról
Amennyiben a családi kedvezményt magzatra (is) tekintettel kívánja érvényesíteni, akkor

ezen a lapon az erre szolgáló nyilatkozatot ki kell töltenie. Az erre szolgáló helyen fel kell
tüntetnie, hogy az adóévben a kedvezményre jogosító várandósság mely időszakban
(időszakokban) állt fenn. A magzatok számát is jelölni kell.
155 - 157. sorok: Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról
A családi kedvezmény megosztása esetén Önnek fel kell tüntetnie a házastársa, élettársa
nevét és adóazonosító jelét is, továbbá a megosztásról írásban nyilatkozniuk kell.
Amennyiben a kedvezményt házastársával, élettársával megosztja, akkor az előzőek szerint

kell házastársának, élettársának is eljárnia a saját adóbevallásában vagy a munkáltatói
adómegállapítást kérő nyilatkozatában.
Amennyiben a családi kedvezményt élettársával kívánja megosztani, akkor nyilatkozniuk

kell arról, hogy egyikük sem veszi igénybe a gyermekét egyedül nevelő szülőt megillető
családi pótlékot. Ebben az esetben az élettársa nevét, adóazonosító jelét fel kell tüntetnie
(157. sor). Ezt a nyilatkozatot az élettársa adóbevallásában, a munkáltatói adómegállapítást
kérő nyilatkozatában is meg kell tenniük.
Ha a nyomtatványon előnyomtatott sorok az eltartottak feltüntetésére nem elegendők, akkor

ügyfélszolgálataink valamelyikén kérjen újabb lapot és azon folytassa a felsorolást. A
nyomtatványon az erre szolgáló helyen a lapszámot ne felejtse el feltüntetni. A bevallás első
oldalán az erre szolgáló négyzetben jelezze, hogy a bevallásához hány darab 0953-04-es
lapot csatol.
Ne felejtse el a nyomtatványt a (D) mezőben aláírni!
23. Az elkülönülten adózó jövedelmek és adójuk részletezése
A 0953-05-ös lap kitöltése
Ezt a lapot akkor kell kitöltenie és beküldenie, ha Ön a lapon szereplő jövedelme(ke)t

szerzett 2009-ben.
92
23.1 A vagyonátruházásból származó jövedelem
161. - 162. sorok: Ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből (átruházásából)

származó jövedelem és adója
Ezeknek a soroknak a kitöltése előtt feltétlenül olvassa el az alábbiakban leírt,

vagyonátruházásra vonatkozó részletes szabályokat!
Ezekbe a sorokba kell beírnia Önnek az ingatlan és/ vagy vagyoni értékű jog értékesítéséből
(átruházásából) származó jövedelmét és annak adóját. Az adó mértéke a jövedelem 25%-a.
2008. évtől jelentősen megváltoztak az ingatlan és a vagyoni értékű jog értékesítéséből

származó jövedelem adókötelezettségével kapcsolatos szabályok.
Ezért, ha Ön 2009. évben ingatlan és/vagy vagyoni értékű jogügyletből, illetve

ingatlanlízing meghiúsulása miatt jutott bevételhez, mielőtt ezekben a sorokban adatot
tüntetne fel, feltétlenül olvassa el a sorokhoz írt tájékoztatót és tanulmányozza át a
példatárban található példákat.
Ingatlannak minősül86 a föld (telek) és a földdel alkotórészi kapcsolatban lévő minden

dolog. Ilyen különösen az épület, az építmény. Kivételt képez a földingatlan
tulajdonosváltozása nélkül értékesített betakarítatlan termés, termény. (pl. lábon álló fa.)
Vagyoni értékű jognak minősül87 a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és

használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. Nem tekinthető vagyoni
értékű jognak az albérlet és az ágybérlet.
Nem minősül használati jognak az ingatlannak határozott időtartamra történő bérbeadása

akkor sem, ha a bérleti díj egy összegben, a szerződéskötéskor kerül kiegyenlítésre. Az ily
módon megszerzett jövedelem ingatlan bérbeadásából származó jövedelemnek minősül,
melyet a 164. sorban kell feltüntetnie akkor, ha arra a 25%-os adómértéket választotta.
Abban az esetben, ha a hasznosításból származó jövedelme után az összevont adóalap
részeként kíván adózni, akkor a jövedelmet a 9. sorban kell szerepeltetnie.
Ha az Ön által értékesített ingatlan olyan országban van, amely országgal Magyarországnak

nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye, akkor az értékesítésből származó
jövedelme egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül, és azt a 22. sorban kell
bevallania.
Értékesítésnek számít az is, ha Ön az ingatlanát, vagyoni értékű jogát gazdasági társaságba

vagy más cégbe apportként (nem pénzbeli hozzájárulásként) vitte be. Ekkor bevételként a
társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéket kell figyelembe
vennie.
86
87
93
Az ingatlanok cseréje során szerzett jövedelem is adóköteles. Ezt úgy kell tekinteni,
mintha a cserélő felek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna.
Nem számít ingatlan értékesítésnek a termőföldről szóló törvényben meghatározott

birtok-összevonási célú önkéntes földcsere. Ha a cseréhez értékkiegyenlítés is kapcsolódik,
akkor az így kapott pénzösszeg teljes egészében jövedelemnek számít. Ezt viszont nem itt,
hanem a 22. sorban kell feltüntetnie.
Nem számít bevételnek és nem kell bevallani a 2009-ben értékesített vagyoni értékű
jogból (nem lakásra vonatkozóan) származó jövedelmet akkor, ha az értékesített vagyoni
értékű jogot Ön 1982. január 1-jét megelőzően szerezte. Az 1982. január 1-jét követően
megszerzett és nem lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a
számított összeg (a bevétel és költségek különbözete) teljes egészében adóköteles. Így
például, ha Ön egy üzlethelyiség bérleti jogát 1982. január 1-jét követően szerezte meg,
akkor az átruházás ellenértékeként kapott összeg és az abból levonható költségek
különbözetét teljes egészében jövedelemnek kell tekintenie, függetlenül attól, hogy a bérleti
jog megszerzése és az átruházása között hány év telt el.
Adómentes az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem és nem

kell bevallania, ha Ön
 a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni

értékű jognak a házastársa által történt megváltásából származik a jövedelme;
 más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján

ingatlant, vagyoni értékű jogot ruházott át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében;
 a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról

való lemondásért kapott térítést (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói
határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is);
 a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes

szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti kényszerbérlet
megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzattól kapott
térítést;
 a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, és a

termőföldjét a nyugdíj előtti (gazdaságátadási) támogatás feltételeként adta el.
Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelme88 függetlenül attól, hogy

1993. évet követően szerezte akkor, ha az Ön éves összes jövedelme nem haladja meg a
3 400 000 forintot. E mellett, a termőföld értékesítésből származó jövedelmét oly módon
szerezte, hogy a termőföldet
 olyan regisztrált mezőgazdasági termelőnek adja el, aki azt legalább öt évig
mezőgazdasági célra hasznosítja, vagy
88
Szja-törvény 1. sz. melléklet 9.5. alpont
94
 olyan magánszemélynek értékesíti, aki mezőgazdasági társas vállalkozás

alkalmazottja, és e földet az őt alkalmazó társas vállalkozásnak legalább tíz évre
bérbe adja.
Fontos! Az előbbiek szerinti mentesség csak a jövedelem 200 000 forintot meg nem haladó
részére jár.
A termőföld értékesítésével kapcsolatos további adózási (mentességi) szabályok e sor

magyarázatában önálló cím alatt olvashatók.
Az ingatlanértékesítésből származó bevétel, az előzőekben felsorolt kivételekkel, minden

esetben adóköteles, de nem kell azt bevallania akkor, ha jövedelme abból nem keletkezett.
Az ingatlanértékesítésből akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az ingatlan

szerzése 1994-ben vagy azt megelőzően, lakás esetén 2004-ben vagy az azt megelőző
években történt, vagy ha az átruházásból származó bevételének és az elszámolható
költségeinek a különbözete nulla. Ez utóbbi esetben azonban a bevallásban erről
számot kell adnia.
23.2 Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzése időpontja
Az ingatlan és vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmet azon a napon

kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az
ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem
kötelezett vagyoni értékű jog esetén a jövedelem megszerzésének időpontja az a nap,
amelyen az átruházásról szóló szerződés kelt.
Az ingatlan és a vagyoni értékű jog megszerzése időpontja89:

 az a nap, amely napon az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz
benyújtották;
 az 1986. július 1-je előtt kelt szerződések esetében az illetékhivatalnál történő
benyújtás napja;
 az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog esetén a
szerződés keltének napja;
 a vagyoni értékű jog, ingatlan tulajdonjog öröklés útján történő szerzése esetén
(amikor az örökség megnyílik), az örökhagyó halálának a napja;
 a házastársi közös vagyonhoz tartozó ingatlan tekintetében – függetlenül attól, hogy
mikor jegyezték be tulajdonosként –, a házastársára vonatkozó szerzés időpontja;
 földrendezés, a kisajátítás során megszerzett csereingatlan esetén az eredeti ingatlan
szerzési időpontja;
 a tartós használatba kapott, majd a jogszabály alapján tulajdonba adott ingatlan
esetében, a tartós használatról szóló szerződés földhivatalban történt bemutatása;
 a földterület tulajdonjogának megszerzését követően az arra épített épület esetében a
földterület szerzési időpontja.
89
Szja-törvény 60. § (1), (2) bekezdés
95
2008. évtől kezdődően a földingatlanon felépített épület, épületrész megszerzésének

időpontját, a következők szerint kell meghatározni:90
 A földingatlan tulajdonjogának megszerzését követően 2007. december 31-éig

felépített (újjáépített) épület, továbbá a bővítéssel létesített épületrész esetében a
szerzés időpontja a földterület tulajdonjogának a megszerzésével azonos;
 A magánszemély tulajdonában (birtokában) lévő ingatlanon 2007. december 31-ét
követően épített (a meglévő helyett újjáépített), bővített épület, építmény,
épületrész, építményrész szerzési időpontja azon utolsó használatbavételi
(fennmaradási) engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének az időpontja,
amelyet követően az ingatlanon további építés, bővítés nem történt. (Ez azt jelenti,
hogy ilyen esetben az adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető szerzési
időpont független attól, hogy a földterület, amelyre a ráépítés történt, vagy az
ingatlan, amelyen további bővítés történt, mikor került a magánszemély
tulajdonába.);
 Ha az értékesített ingatlan olyan, használatbavételi (fennmaradási) engedéllyel még
nem rendelkező épített vagy bővített ingatlan, amely esetében a ráépítés, vagy a
bővítés a legutolsó használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre
emelkedésének a napját követően, illetőleg ettől függetlenül is a tulajdonban
(birtokban) tartás időszakában történt, akkor a hitelt érdemlően bizonyított tényleges
használatbavétel évét, vagy ha az nem állapítható meg, akkor az átruházás évét kell a
megszerzés évének tekinteni.
Nem kötelező az előzőekben ismertetett szabályt alkalmazni91, ha 2007. december 31-ét

követően olyan ingatlanon (telken, épületen) történt az építés, a bővítés, amely már az
említett időpontot megelőzően a magánszemély tulajdonában, birtokában volt. Ilyen esetben
a magánszemély választhatja azt a lehetőséget, hogy a 2007. december 31-én már
tulajdonában (birtokában) lévő telek, illetve az ezen időpontban már meglévő épület és a
2007. december 31-ét követően felépített, a meglévő helyett újjáépített épület, illetve
bővített épületrész szerzési időpontját külön-külön határozza meg.
Az ingatlan szerzési időpontjának meghatározására vonatkozó új szabályokhoz 3 évre

szóló átmeneti rendelkezés kapcsolódik.
E szerint, ha a 2008. január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlanon 2008., 2009., vagy
2010. években építés, bővítés történt, és ezt az épített, bővített ingatlant a 2008-2010. évek
bármelyikében értékesíti a magánszemély, az eladott ingatlan szerzési időpontját a 2007.
december 31-ei szabályok szerint állapíthatja meg.
Ebben az esetben az eredeti ingatlan megszerzésének az éve tekinthető szerzési
időpontnak azzal, hogy a számított összeg (a bevételnek és a költségeknek a különbözete)
a 2007. december 31-én hatályos előírás szerint csökkenthető, azaz évenként a számított
jövedelem 10-10%-ával, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy az
azt követő évek valamelyikében történt.
90
91
2007. évi CXXVI. tv. 468. § (8) bekezdés
96
23.3 Az ingatlan és a vagyoni értékű jog elidegenítéséből származó

jövedelem kiszámítása
A jövedelem egyenlő a bevétel és a levonható kiadás különbségével.
Bevételként92 kell figyelembe venni mindazt a bevételt, amelyet az elidegenítésre

tekintettel megszerzett.
Amennyiben a bevétel az értékesített ingatlannak, vagyoni értékű jognak a szerződéskötés

napján érvényes szokásos piaci értékét meghaladja, akkor a vételárnak a piaci értéket
meghaladó része teljes egészében egyéb összevonás alá jövedelemnek minősül, amelyet a
bevallás 22. sorában kell szerepeltetnie.
Csere esetén a cserébe kapott ingatlannak a jövedelemszerzés időpontjában érvényes

szokásos piaci értékét kell bevételnek tekinteni. Amennyiben a cseréhez pénzben kifizetett
érték-kiegyenlítés is kapcsolódik, akkor a pénzt megszerző magánszemélynél azt is
bevételként kell figyelembe venni.
2008. január 1-jétől hatályos előírás
A magánszemély egy adott ingatlan esetében, a 2007. december 31-éig, és az azt követően
megszerzett ingatlanrészek szerzési időpontjához rendelten, megoszthatja az
ingatlanértékesítésből származó bevételét.
A törvény rendelkezése szerint az ingatlan átruházásához kapcsolódó költségekkel és az

értéknövelő beruházások értékével csökkentett bevételnek a ráépítés, újjáépítés, bővítés
megszerzésére fordított összegével arányos megosztása révén választhatja a magánszemély
azt a lehetőséget, hogy
 a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illetőleg
az említett időpont előtt meglévő épített-ingatlan bevételrész tekintetében a
2007. december 31-én hatályos törvény alapján,
 a 2007. december 31-ét követően épített, bővített épület, épületrész esetében pedig a
2008. január 1-jétől hatályos törvény alapján állapítja meg a szerzési időpontot.
A bevételből levonható93 a számlával, okirattal igazolt:

 az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog megszerzésére fordított összeg;
 a szerzéssel kapcsolatos kiadás (illeték, ügyvédi költség stb.);
 az értéknövelő beruházás költsége;
 az értékesítéssel, átruházással kapcsolatos kiadások (hirdetési díj, ügyvédi költség
stb.).
 az árvízkárok helyreállítása során ingyenesen kapott nagyobb értékű ingatlan 2009-
ben történt elidegenítésekor, az eredeti ingatlan értéke és a helyreállított ingatlan
értéke közötti, visszafizetett különbözet.
92
93
97
Nem vonható le a bevételből:

 az a kiadás, amelyet a magánszemély az önálló tevékenységből származó
bevételével szemben számol(t) el költségként.
Értéknövelő beruházásnak tekintendő94 az ingatlan szokásos piaci értékét növelő

ráfordítás – igazolt kiadás –, amely az ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami
támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés céljából történt,
és/vagy az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti
bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt.
Ha Ön a jövedelmét a bevallás benyújtásáig cél szerinti felhasználásra fordította, akkor ezt

az összeget kiadásként nem veheti figyelembe, mert az nem minősül költségnek az
ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során.
Megszerzésre fordított összeg95:

 az adott szerződésben megjelölt vételár, amely az esetlegesen átvállalt tartozás
összegét is magában foglalja (csere esetén a csereszerződésben rögzített érték);
 öröklés vagy ajándékozás útján szerzett ingatlan vagy vagyoni értékű jog esetén az
illeték megállapításához meghatározott forgalmi érték (nem a hagyatéki terhekkel
csökkentett tiszta érték);
 a vételi jog gyakorlása során a kárpótlásról szóló törvény alapján megszerzett
termőföld esetén az árverési jegyzőkönyvben rögzített vételár;
 az önkormányzattól megvásárolt lakás esetében a ténylegesen megfizetett –
kedvezményekkel csökkentett – vételár;
 az ingatlanon 2007. december 31-ét követően épített, ujjá épített ingatlan (épület,
épületrész, építmény, építményrész), valamint az említett időpontot követő bővítés
esetében a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének
napjáig (az ilyen engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig), ennek
hiányában a tényleges használatbavétel, vagy ha ez az időpont sem állapítható meg,
akkor az átruházás időpontjáig az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított
számlák együttes értéke.
Ha a szerzéskori érték az előzőek szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-
val kell csökkenteni.96
Közös tulajdon értékesítése esetén a tulajdonostársak mindegyike a tulajdoni hányadának

megfelelően veszi figyelembe a bevételt, a ráfordításokat és így a jövedelmet is.
A társasházi közös tulajdon értékesítése97 esetén a tulajdonosoknak külön-külön kell

bevallást benyújtaniuk akkor, ha a társasház közgyűlése a tulajdoni hányadok szerinti
94
Szja-törvény 3. § 32/b) pont
95
96
97
98
adózásról döntött. A bevételből a jövedelmet a tulajdoni hányadnak megfelelően kell

megállapítani.
A jövedelem megállapítása a számított összegből
Lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén98
A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összegből (a számított összegből) a

következő feltételekkel és mértékkel kell a jövedelmet meghatározni.
Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy
ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó
földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog
(haszonélvezeti jog) átruházása esetén a jövedelem meghatározása a szerzés időpontjától
függően – a számított összeg és a következő táblázat szerinti százalék figyelembe vételével
történik.
Ha a szerzés éve a számított összeg

2004 0%-a a jövedelem
Abban az esetben, ha Ön 2008. január 1-je előtt lakásszerzési kedvezménnyel szerzett

lakását 2009-ben átruházta99, a számított összeghez hozzá kell adnia a lakásszerzési
kedvezmény alapjaként korábban érvényesített összeget, feltéve, hogy ennek a lakásnak az
átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy az azt követő
negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.
Nem lakás céljára szolgáló ingatlan értékesítése esetén100
Az előzőekben nem említett minden más ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld,
üzlethelyiség, nem lakás céljára szolgáló egyéb ingatlan) esetében a bevétel és a költségek
különbözeteként számított jövedelmet évenként, a számított jövedelem 10-10%-a csökkenti,
ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy az azt követő évek
valamelyikében történt.
A 2009-ben értékesített, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében a számított

jövedelem a következők szerint csökkenthető:
98
99
100
Szja-törvény 62.§ (4) bekezdés
99
Ha a szerzés éve a csökkentés mértéke

2003 10%
2002 20%
2001 30%
2000 40%
1999 50%
1998 60%
1997 70%
1996 80%
1995 90%
1994 100%
1994. előtti 100%
Az ingatlanértékesítés teljes bevételét a 161. sor „b” oszlopába, a ráfordításokat a „c”

oszlopba, az adó alapját pedig a „d” oszlopba kell beírnia. A jövedelem után kiszámított
25%-os fizetendő adót az „e” oszlopban tüntesse fel.
Az állami adóhatóság az adót az Ön kérelmére mérsékelheti, vagy elengedheti az Ön

jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog
átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel.
Ingatlanlízing meghiúsulása miatt szerzett jövedelemre vonatkozó szabályok101
2008. évtől kezdődően, az ingatlanlízing-ügyletek meghiúsulása miatt szerzett

jövedelmekre is alkalmazhatóak az ingatlan-átruházásból származó jövedelmek adózására
vonatkozó szabályok.
A jövedelmet az ügyleti szerződésben foglaltak alapján, az Önt – a meghiúsulás miatt –
megillető (kifizetett, jóváírt) bevételből kiindulva kell megállapítani. Ebben az esetben a
számított összegnek a bevételt kell tekinteni, az ingatlan megszerzés évének pedig az
ügyleti szerződés megkötésének az éve minősül. Az előbbiek figyelembevételével,
lakáslízing meghiúsulása esetén az ötéves, más ingatlanlízing meghiúsulása esetén a tizenöt
éves számítási szabály alkalmazásával kell értelemszerűen megállapítani a jövedelmet.
Abban az esetben például, ha egy lakáslízing-szerződés megkötésének éve 2004., és az azt
követő ötödik évben (2009-ben) hiúsulna meg a szerződés, akkor az Önt megillető összeg
már nem adóköteles.
Ha Önnek az ingatlanlízing meghiúsulása miatt adóköteles jövedelme keletkezett, akkor
ilyen esetben is jogosult a jövedelem cél szerinti felhasználására (az adókiegyenlítésre).
A termőföld elidegenítéséből származó jövedelemre vonatkozó szabályok
101
100
Adómentes a termőföld értékesítéséből származó jövedelemnek a 200 000 forintot meg

nem haladó része, ha az adóbevallásban bevallott összes jövedelem a 3 400 000 forintot
nem haladja meg, és az értékesítés:
 regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemély részére történik, aki azt
legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként
hasznosítja;
 az értékesítés regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja részére
történik, és az alkalmazott a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe
adja.
Amennyiben a termőföld értékesítéséből származó jövedelem meghaladja a 200 000 forintot

és a magánszemély összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (26. sor) - az
ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kivételével – nem haladja meg a 3 400 000
forintot, akkor a jövedelem 200 000 forint feletti részét az adóbevallásban fel kell tüntetni.
Ekkor a 25%-os adót a jövedelem 200 000 forinttal csökkentett része után kell az „e”
oszlopba beírni. Abban az esetben, ha az összes jövedelem több 3 400 000 forintnál, akkor a
jövedelem egésze után meg kell fizetni a 25%-os adót.
Amennyiben az átruházás az utóbb említett cél megvalósulása mellett a részarány tulajdon

megszüntetését is eredményezi, akkor a teljes jövedelem mentes az adó alól a jövedelem
nagyságától függetlenül.
Jövedelemnagyságtól függetlenül adómentes a termőföld átruházásából származó

jövedelem akkor, ha az értékesítés
 regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemély
részére történt, akinek az általa használt földterülete nem éri el az erről szóló
jogszabályban meghatározott mértéket, és a vevő a területet egyéni vállalkozóként
vagy mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep
takarmánytermelése céljából használja, vagy az őt alkalmazó mezőgazdasági társas
vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre
bérbe adja;
 magánszemély részére birtok összevonási céllal történt;
 a települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális
földprogram céljából történt;
 a Nemzeti Földalap javára történt.
Amennyiben az átruházás az önkormányzat részére történik, akkor a szerződésnek
tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel
meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát is.
Az előzőekben ismertetett adómentességi szabályok akkor alkalmazhatók, ha az eladó

rendelkezik a vevő közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt
nyilatkozatával arról, hogy a termőföld értékesítése az adómentesség feltételeinek
megfelel. Az okiratnak tartalmaznia kell a vevő természetes azonosító adatait és az
adóazonosító jelét is. Az eladónak a vevő nyilatkozatát az elévülésig meg kell őriznie. A
valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkező adóhiányt a vevőnek kell megfizetnie.
101
Amennyiben a vevő a termőföldről szóló nyilatkozatában foglaltakat nem teljesíti,

termőföld átruházásából származó jövedelemként kell bevallania az átruházásról
(vásárlásról) szóló szerződésben meghatározott ellenértéket.
Abban az esetben, ha Ön az előzőek szerinti feltételeknek megfelelően értékesítette a

termőföldjét 2009-ben, erről nem kell a bevallásban nyilatkoznia. Ha a termőföld
értékesítéséből származó jövedelme adómentes és e mellett nincs más bevallásadási
kötelezettség alá eső jövedelme, a bevallást nem kell benyújtania.
Ha Ön a családi gazdasághoz tartozó termőföldet családi gazdálkodóként a közjegyző

által készített, vagy ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozat eladó részére történő átadásával
vásárolta meg 2005. január 1-jét megelőzően, és a kötelező tartási időszakon belül, 2009-
ben ezt a termőföldet elidegenítette, akkor az ezen termőföld átruházásából származó
jövedelemnek kell tekintenie az elidegenítésről szóló szerződésben megállapított összeget,
de legalább a termőföld megszerzéséről szóló szerződésben meghatározott ellenértéket.
Ebből a szempontból kötelező tartási időszaknak kell tekinteni, a termőföld vásárlásának
évét és az ezt követő öt évet.102
Nem kell ezt a szabályt alkalmaznia akkor, ha a nyilatkozattal megszerzett termőföld

értékesítéséből származó jövedelemnek megfelelő teljes összeget, az elidegenítést követő
12 hónapon belül más, a családi gazdasághoz tartozó termőföld tulajdonjogának a
megszerzésére fordítja. Abban az esetben, ha az újabb termőföld megvásárlása a 0953-as
adóbevallás benyújtásáig még nem történt meg, akkor az adót az adóbevallás benyújtásáig
nyitva álló határnapig meg kell ugyan fizetnie, de azt a 0953-as bevallás önellenőrzésként
történő ismételt benyújtása útján visszaigényelheti akkor, ha az elidegenítéstől számított
12 hónapon belül az újabb termőföldvásárlás megtörténik. Amennyiben ezt az újabb
termőföldet is elidegeníti az eredeti termőföld szerzése alapjául szolgáló szerződés
földhivatalhoz történő benyújtásának az évében vagy az azt követő öt adóéven belül, akkor
a már ismertetett jövedelemszámítási szabályt ezen termőföld elidegenítéséből származó
jövedelemre is alkalmaznia kell.
Elidegenítésnek tekintendő nem csak az adásvétel, hanem az ajándékozás is.
Ha Ön a kárpótlási eljárás során megszerzett termőföldet, erdőt értékesítette, az ebből

származó jövedelme után is 25%-os adót kell fizetnie. Ekkor a 161. sor „b” oszlopába a
teljes bevételt, a „c” oszlopba a szerzéskori forgalmi értéket (ez a vételi jog gyakorlása
során vételárként szereplő összeget jelenti), az esetleges értéknövelő beruházás költségét és
a szerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült kiadásokat együttesen kell beírnia.
Amennyiben a szerzést követő hatodik évben vagy azt követően került sor a termőföld
értékesítésére, akkor az előzőek szerint kiszámított jövedelmére is vonatkozik az évenkénti
10-10%-os jövedelemcsökkentési lehetőség. A „d” oszlopban a jövedelmet, az „e”
oszlopban pedig ennek 25%-os adóját kell feltüntetnie.
Abban az esetben, ha a kárpótlásban szerzett termőföldjét eladja és a keletkezett

jövedelmének teljes összegét az értékesítéstől számított egy éven belül mezőgazdasági
művelésű termőföld vásárlására fordítja, a befizetett adót a földhivatalhoz benyújtott
102
2004. évi CI. tv. 300. § (16) bekezdés
102
szerződés másolati példányának csatolásával visszakérheti. Amennyiben a földvásárlás az

adóbevallás benyújtásáig megtörténik, az adót nem kell befizetnie.
Ez a kedvezmény alkalmazható az olyan termőföld értékesítéséből származó jövedelemre is,

amely termőföldet az 1992. évi I. törvény alapján részarány tulajdonosként kapott, majd azt
önálló ingatlanként tulajdonjogának bejegyzése mellett Önnek kiadtak. Az erdőművelési
ágú föld esetén is a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A bevallás kitöltése ilyen esetben a következő: a 161. sor „b” oszlopba a bevételt, a
„c” oszlopba a költséget, a „d” oszlopba a jövedelmet kell beírni. Az „e” oszlopba 0, az
„a” oszlopba pedig levont adóként a „d” oszlopban feltüntetett jövedelem utáni 25%-os adó
kerül.
Abban az esetben, ha a jövedelemnek csak egy részét fordítja termőföld megvásárlására, a

teljes jövedelem után meg kell fizetnie az adót.
Ebben az esetben igazolni kell az adóhatóság felé a földvásárlást a földhivatal által iktatott
szerződés másolatával. A szerződést ne a bevallással együtt, hanem külön borítékban
(kísérőlevéllel) küldje be az adóhatósághoz.
23.4 Az ingatlan és/vagy vagyoni értékű jog 2009. évben történő átruházásából
származó jövedelem cél szerinti felhasználásának kedvezménye
2008. évtől kezdődően, az értékesített ingatlan után a korábbi években

megszokottaktól eltérően, lakásszerzési kedvezményt nem lehet igénybe venni.
A jövedelmet be kell vallania akkor is, ha az ingatlan és a vagyoni értékű jog az

adóévben történő értékesítéséből származó jövedelmét a bevallás benyújtásáig teljes
egészében (vagy részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját
maga, közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek
lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban)
biztosított férőhely (továbbiakban: cél szerinti) megszerzésére használta fel.
A jövedelem cél szerinti felhasználása során a férőhely biztosítása egyösszegű térítési díj
előre történő megfizetésével is megvalósulhat.
Fentieknek megfelelően az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó

jövedelme után megállapított adót, vagy annak a felhasznált jövedelemmel arányos részét
nem kell megfizetnie. Ebben az esetben a bevallás 161. vagy 162. sor „d” oszlopába a
számított jövedelem utáni 25%-os adóból a felhasznált összeg adóját nem az „e”
oszlopba, hanem az „a” oszlopba kell beírni. A cél szerinti felhasználás tényét a
bevallásában külön is kell közölnie a 0953-06-02-es lap 230. sorában!
A cél szerinti felhasználás igazolásához szükséges:
 a férőhely megszerzése alapjául szolgáló okirat,

103
 az összeg felhasználását igazoló okirat,

 a rokonsági fokot bizonyító közokirat,
 élettársi kapcsolat esetében az élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű
magánokirat.
A fent nevezett okiratok elévülésére és bizonylatmegőrzésére az Art. vonatkozó

szabályait kell alkalmazni.
Nem alkalmazható a jövedelem felhasználásához kapcsolódó kedvezmény akkor, ha a

férőhelyet visszavásárlási, továbbértékesítési joggal szerzi meg a magánszemély.
Adóbevallásában az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízing

meghiúsulásából) származó jövedelem felhasználás kedvezményét csak akkor
érvényesítheti, ha a cél szerinti szerzés a bevallás benyújtásáig megtörtént.
A bevallásban a kedvezményt úgy érvényesítheti, hogy a sor „e” oszlopába a felhasznált

jövedelem után kiszámított adó összegével csökkentett adót írja be. Ehhez ki kell számolnia
az értékesítésből származó jövedelme utáni és a cél szerint felhasznált jövedelem utáni adó
összegét is. A kettő különbözetét kell az „e” oszlopba beírnia. Ha a cél szerint felhasznált
jövedelem összege nagyobb, mint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem összege,
akkor az „e” oszlopba nullát kell írnia. Ha az adóját cél szerinti szerzés miatt csökkenti, a
szerzésre fordított összeg adóját – legfeljebb azonban annyit, amennyi az ingatlan
értékesítéséből származó jövedelme utáni adó összege – e sor „a” oszlopában lévő fehér
mezőbe írja be! A cél szerinti felhasználás igazolására szolgáló iratokat a bevallásban
érvényesített csökkentés esetén nem kell az adóhatóságnak megküldenie, azonban a
szükséges iratokat őrizze meg, hogy egy esetleges ellenőrzés során igazolni tudja a cél
szerinti felhasználást.
Új! Adókiegyenlítés
Amennyiben az ingatlan átruházásából származó jövedelem után az adó megfizetésre került,

az átruházást követő első vagy második adóévről szóló adóbevallásban adókiegyenlítésre
jogosult, melyet a célszerű felhasználás évéről szóló bevallásában a korábban megfizetett
adó mértékéig érvényesíthet.
Az adókiegyenlítést a következőképpen kell kiszámolni:

Ha Önnek a 2008. évben ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származott jövedelme,
a jövedelem után megállapított és megfizetett adóból le kell vonni a 2009. évben a cél
szerint felhasznált összeg adóját. Olvassa el a példatárban található példákat!
A 161. és 162. sor kitöltése előtt olvassa el és töltse ki a 0953-06-02 lap Önre vonatkozó
sorait!
104
A lakásszerzési kedvezmény érvényesítése a 2007. december 31-ig értékesített

(átruházott) ingatlanok esetében
A 2007. december 31-ig értékesített ingatlanok esetében a jövedelem lakáscélú

felhasználását az Szja-törvény továbbra is biztosítja azzal, hogy az említett időpontig
átruházott ingatlanoknál, az átruházásból származó jövedelem lakáscélú felhasználására a
2007. december 31-én hatályos előírásait rendeli el alkalmazni.
Ezek a következők:
A lakásszerzési kedvezmény az ingatlan, illetőleg a vagyoni értékű jog átruházásából

származó, a felhasznált jövedelem azon része után illeti meg a jövedelemtulajdonost,
amelyet saját maga, vagy közeli hozzátartozója (a testvér is közeli hozzátartozónak
minősül), volt házastársa részére belföldi lakótelek, lakás tulajdonjogának megszerzésére,
belföldön lévő lakás építésére vagy bővítésére fordít.
A törvény alkalmazásában lakás az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás

megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az
építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény értendő, feltéve, hogy készültségi
foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Lakásnak minősül
még az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház is.
Lakótelek alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben

meghatározott építési telek értendő akkor, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési
szabályzat szerint lakás építhető. Lakóteleknek minősül az ingatlan-nyilvántartásban a
lakással együtt nyilvántartott azon földrészlet is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati
jog terhel.
A lakótelek vásárlása csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a

lakóingatlan felépítése a törvényben meghatározott határidőn belül megtörtént. A lakótelek
vásárlása a használatbavételi engedély nélkül önmagában nem jogosít a lakáscélú
kedvezmény érvényesítésére.
Lakáscélú felhasználásnak minősül az is, ha a jövedelmet a jövedelemtulajdonos saját

maga vagy a már említett hozzátartozók részére belföldön lévő lakás használati,
haszonélvezeti vagy bérleti jogának megszerzésére fordítja. Nem minősül használati jognak
a lakóingatlan határozott időre szóló bérlete.
A belföldön lévő lakás haszonélvezetének, használatának, bérleti jogának a megszerzése

csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha annak időtartama legalább 5 évre szól.
Lakáscélú felhasználásnak minősül még az idősek otthonában, vagy a fogyatékos

személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog
nélküli megszerzése is.
A lakásszerzési kedvezmény akkor illeti meg, ha a lakáscélú felhasználás az ingatlan-, a

vagyoni értékű jog értékesítését követő 60 hónapon belül megvalósul.
105
A 25%-os adót a 0753-as adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig meg kellett
fizetnie.
Amennyiben az adó megfizetésére a szociális helyzetére, egyéni körülményeire tekintettel

pótlékmentes fizetési halasztást kért és azt az adóhatóság engedélyezte, akkor a fizetési
halasztás engedélyezéséről szóló határozatban megjelölt határnap leteltét megelőző két
hónappal korábban célszerű a megvalósult lakáscélú felhasználást igazolnia. Erre azért van
szükség, mert a lakáscélra felhasznált jövedelem utáni adó jóváírásának (törlésének) a napja
a jóváírást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. Abban az esetben, ha az
utolsó napokban igazolja a lakáscélú felhasználást, akkor a törlésre a fizetési halasztást
engedélyező határozatban kitűzött időpontot követően kerülhet csak sor, így a jóváírt adó
után a késedelmi pótlékot meg kell fizetnie.
A törvény tételesen meghatározza, hogy az egyes lakáscélú felhasználásokat hogyan,

milyen iratokkal kell igazolnia.
Lakáscélra felhasznált jövedelem esetén

 a lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz
kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzését az érvényes szerződéssel és a
földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem másolatával, az összeg felhasználását
igazoló okirattal,
 a lakás bérleti jogának megszerzését az érvényes szerződéssel, és az összeg
felhasználását igazoló okirattal,
 a lakás építését, építtetését és alapterületének növelését a jogerős használatba vételi
engedéllyel, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatba vételi engedély
kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek
teljesítésének határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított
számlával,
 az idősek otthonában, valamint a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított
férőhely megszerzését az elhelyezés alapjául szolgáló és az összeg felhasználását
igazoló okirattal,
 a hozzátartozó részére történő lakáscélú felhasználást a rokonsági fokot bizonyító
közokirattal kell igazolni.
Ha az említett határidőn belül (60 hónap) megvalósítja a lakásszerzést, akkor az
adóhatóságnak címzett kérelem, valamint a hozzá csatolt, a lakáscélú felhasználást igazoló
iratok benyújtásával igényelheti vissza a befizetett adójának azt a részét (egészét) az
adóhatóságtól, amely a lakásszerzésre fordított jövedelmére jut.
Amennyiben Ön a lakáscélú felhasználásnak minősülő célt olyan források bevonásával

valósítja meg, amely valamilyen formában államilag támogatott (adómentesség,
adókedvezmény kamattámogatás), akkor a lakásszerzési kedvezményt a jövedelmének csak
arra a részére érvényesítheti, amelyre a törvényben meghatározott források nem nyújtottak
fedezetet.
A lakásszerzési kedvezmény alapjául szolgáló jövedelem megállapítása során a következő

forrásokat kell figyelembe vennie:
 adómentes vissza nem térítendő munkáltatói támogatás;
106
 az adott ügyletben lakásszerzési kedvezmény érvényesítésével ingatlan, vagyoni

értékű jog átruházásából származó jövedelem;
 kamatkedvezménnyel nyújtott lakáscélú munkáltatói hitel;
 lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított összeg;
 a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott
közvetlen támogatás;
 a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján
kamattámogatással folyósított kölcsön;
 adókedvezmény érvényesítésével lakáscélú hitel.
A kedvezmény ideiglenes. A kedvezmény akkor válik véglegessé, ha a kedvezmény

alapjául szolgáló lakás, jog a szerződés megkötésének, a használatba vételi engedély
jogerőre emelkedésének évében vagy az azt követő 5 évben nem kerül átruházásra. Abban
az esetben, ha az átruházás az említett időszakban megtörténik, akkor a lakásszerzési
kedvezmény alapjául szolgáló összeget az átruházás évében a számított összegben
figyelembe kell venni. Az előzőekben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a
kedvezmény alapjául szolgáló jog a magánszemélyen kívülálló ok kivételével bármely más
ok miatt az említett időszakon belül megszűnik.
163. sor: Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem és adója103
Ebben a sorban kell feltüntetni az ingó vagyontárgyak nem rendszeres vagy nem üzletszerű
értékesítéséből származó jövedelem adóköteles részét és 25%-os adóját.
Amennyiben az ingó vagyontárgy értékesítése üzletszerű tevékenysége keretében történt,104

akkor az értékesítésből származó jövedelmének az adókötelezettségére az önálló
tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia
(9. sor).
Abban az esetben, ha az ingó vagyontárgy értékesítéséért a szerződéskötés időpontjában

érvényes piaci árnál nagyobb vételárat kapott, akkor a piaci árat meghaladó bevétele egyéb
összevonás alá eső jövedelem és a 22. sorban kell bevallania.
Ingó értékesítésből származó jövedelemnek minősül az önálló tevékenységet folytató

magánszemélyek (az egyéni vállalkozók is ide tartoznak ebből a szempontból) által a nem
kizárólag üzleti célt szolgáló vagyontárgyak (gép, jármű, berendezés, felszerelési tárgy)
értékesítéséből származó jövedelem is, amelyek után az értékcsökkenési leírást átalányban
számolták el. Ha kizárólag üzleti célú tárgyi eszközt értékesít az önálló tevékenységet
folytató magánszemély és annak beszerzési költségeit a tevékenységéből származó
bevételéből elszámolta, akkor az értékesítésből származó bevétel a tevékenység bevételének
része. Ha a tevékenység megszüntetését követően kerül sor az értékesítésre, akkor ingó
értékesítésről van szó, de az önálló tevékenység során elszámolt szerzési értékkel a bevétel
már nem csökkenthető.
103
104
107
Nem minősül ingó értékesítésnek a földterület tulajdonosának változása nélkül értékesített

lábon álló termés, termény. Ilyen pl. a lábon álló fa értékesítése is. Ebben az esetben önálló
tevékenység jogcímen keletkezik a jövedelem, amelyet a 9., illetőleg a 11. sorban kell
bevallani.
Nem kell adót fizetni az év során az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem után, ha
azok adója együttesen nem több 50 000 forintnál. Ez valójában azt jelenti, hogy az
ingóságok értékesítéséből származó jövedelem együttesen sem haladja meg a
200 000 forintot.
Ha az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelem a 200 000 forintot

meghaladja, akkor csak a 200 000 forint feletti rész után kell a 25%-os adót megfizetni.
Az évi 200 000 forintot el nem érő jövedelmet nem kell bevallani. Ha azonban az ingó
vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem 2009-ben meghaladta a 200 000 forintot,
akkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak adóját 50 000 forinttal csökkenteni kell.
Példa az 1. sz. mellékletben
Amennyiben az értékesített ingó vagyontárgy közös tulajdont képez, akkor – figyelemmel a

tulajdonjogi korlátozásokra is - az értékesítésből származó jövedelmet a tulajdonostársaknak
meg kell osztaniuk.
Az ingó vagyontárgy (dolog) értékesítéséből (átruházásából) származó bevétel minden

olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez.
Ilyennek minősül különösen:

 az eladási ár,
 a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos
piaci értéke,
 az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli
hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a
vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott
értéke.
A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó

bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással
kapcsolatban igazolt költségeket és a vagyontárgy értékét növelő ráfordításokat (ha azokat
korábban költségként még nem számolták el).
Értéknövelő beruházásnak tekintendő az a szokásos piaci értéket növelő ráfordítás (igazolt

kiadás), amely az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli,
javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés
szerinti bevételnek az 5%-át meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának
megőrzése, helyreállítása céljából történt.
A szerzéskori érték:
 a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény, stb. szerinti érték;
108
cserébe kapott dolog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

örökléssel szerzett ingóság esetén a hagyatéki eljárásban megállapított érték;
ajándék esetén pedig az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték;
illetékkiszabás hiányában, a szerzéskori szokásos piaci érték;
a külföldről behozott ingóságok esetében a vám megállapításánál figyelembe vett
érték (a megfizetett vám költségként levonható a bevételből);
 a vámkezelés alá nem eső ingó dolog esetében a számla szerinti, forintra átszámított
érték (az átszámítást a kifizetést megelőző hónap 15. napján érvényes, a Magyar
Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell elvégezni, de ha bizonylattal
rendelkezik a külföldi pénznemben kifizetett összegnek a pénzintézet által
alkalmazott árfolyamáról, akkor alkalmazhatja ez utóbbit a forintra történő
átszámításhoz).
Amennyiben az ingóság megszerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a
bevétel 25%-a tekinthető jövedelemnek és más összegek ez esetben nem vonhatók le. Példa
az ingó vagyontárgy értékesítésből származó jövedelem kiszámításához a példatárban
található.
Az ingó vagyonért kapott bevételt e sor „b” oszlopában, a költségeket – 25%-os

jövedelemszámítás esetén a bevétel 75%-át – a „c” oszlopban tüntesse fel. A „d” oszlopba
az adóköteles jövedelmet kell beírni.
A jövedelem 25%-os adóját 50 000 forinttal csökkentve kell az „e” oszlopba beírni.
164. sor: Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója105
Ha Önnek termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából is volt jövedelme, és ezen

jövedelme után nem kíván az összevont adóalap részeként adózni, akkor az ebből származó
jövedelmét ennek a sornak a „d” oszlopában, 25%-os adóját pedig az „e” oszlopában kell
bevallania. (Olvassa el a 9. sorhoz fűzött, a más ingatlan bérbeadásából származó
jövedelemre vonatkozó magyarázatot is!)
Akkor is választhatja 2009-re az elkülönült adózási módot, ha Ön a korábbi évek

bármelyikében a termőföldnek nem minősülő ingatlanának bérbeadásából származó
jövedelme után az összevont adóalap részeként adózott.
Abban az esetben, ha az említett ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után a 25%-os

adózási mód szerint kíván adózni, akkor a bevétel egészét jövedelemnek kell tekintenie. A
bevétel költséggel nem csökkenthető, és részét képezi a bérbeadással összefüggésben kapott
költségtérítés is.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után az adót fő szabály szerint a

tevékenységet folytató magánszemélynek kell megfizetnie. A törvény azonban lehetőséget
ad arra, hogy a tulajdonostársak a tulajdoni hányadoknak megfelelően a bevételt egymás
között megosszák. A bevallásban bevételként és egyben jövedelemként is az egy főre jutó
értéket kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha a bevételt a tulajdonostársak egymás között
105
Szja-törvény 74. § (1), (4)-(8) bekezdés
109
megosztották, akkor a kifizető által levont 25%-os adót is a tulajdoni hányadoknak

megfelelően meg lehet osztani. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem utáni
25%-os adót Ön vagy tulajdonostársa fizette be, akkor annak összege a bevétel megosztása
esetén sem osztható meg.
Amennyiben Ön a lakását magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából

önkormányzatnak106 adta bérbe, és a bérbeadás a törvényben meghatározott, feltételeknek
megfelel, akkor a bérbeadásból származó jövedelme után nem kell adót fizetnie. Ez a
lehetőség abban az esetben illeti meg, ha
 a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerződés határozott időtartamú és legalább
60 hónapra szól;
 a szerződés tartalmazza a bérlőkijelölésre a rászorultságra tekintettel meghatározott
feltételeket meghatározó önkormányzati rendelkezés számát.
Az előzőek szerinti bérbeadásból származó bevétel sem önálló, sem egyéni vállalkozói
bevételként nem vehető figyelembe, továbbá a bevétellel szemben költség sem számolható
el.
Abban az esetben, ha a bérleti szerződés az Ön érdekkörében felmerült ok miatt a

60 hónapos időtartam előtt megszűnik, akkor Önnek az adót a bérleti szerződés
megszűnésének az évéről szóló adóbevallásában kell a késedelmi pótlékkal együtt
bevallania és megfizetnie. A befizetendő adót a következők szerint kell kiszámítania:
 meg kell határozni a bérleti díj teljes összege után a kifizetés időpontjában érvényes
adómértékkel a jövedelem utáni adót;
 ki kell számítani évenként az adott adóévet követő év május 21-től a szerződés

megszűnése napjáig a késedelmi pótlékot;
 két tizedes jegyre kerekítve ki kell számítani a szerződésből nem teljesült

időtartamra eső egész hónapok számának és a 60 hónapnak a hányadosát;
 az így kapott hányadossal meg kell szorozni az adó és a késedelmi pótlék együttes
összegét.
Az így kiszámított összeget kell a bevallásban, az 52. sorban feltüntetni és megfizetni.
Változás! 2009. január 1-től a fizetővendéglátásból és a falusi vendéglátói

tevékenységből származó jövedelmekre nem alkalmazhatóak az ingatlan bérbeadásra
vonatkozó szabályok!107
Adómentes108 a falusi vendéglátásból származó jövedelméből109 az évi 400 000 forint

bevétellel arányos jövedelemrész akkor, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és
agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik. Az évi 800 000 forint bevétellel
106
Szja-törvény 74/A.
107
108
Szja-törvény 1. számú melléklet 4.12 pont
109
110
arányos jövedelmrész akkor adómentes, ha a bevétel kizárólag falusi szállásadó-

vendéglátási tevékenységből származik. Abban az esetben, ha a bevétel alkalmi falusi és
agroturisztikai szolgáltató tevékenységből és falusi szállásadó-vendéglátási tevékenységből
vegyesen származik, úgy az évi 1 200 000 forint bevétellel arányos jövedelemrész
tekinthető adómentesnek.
Alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység a magánszálláshelyek

idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott falusi
szállásadás nyújtására alkalmas településen, alkalomszerűen, látogatók részére
 a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek,
örökségek bemutatása,
 a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok,
tevékenységek bemutatása,
 falusi vendégasztal szolgáltatása,
 a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása,
 saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése,
 az előző pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvények szervezése.
A felsorolt tevékenységek nem foglalhatják magukban a szálláshely-szolgáltatást.
Amennyiben Ön a falusi vendéglátásból származó jövedelmére a 25%-os szabályt kívánja

alkalmazni, akkor a 25%-os adó alapjául szolgáló bevételnek nem része az étkeztetés és a
szabadidő-program ellenértéke. Ez utóbbi bevételeket a 9. sorban kell bevallani.
A falusi vendéglátásból származó bevételt sem lehet a tulajdonostársak és házastársak

között megosztani.
Amennyiben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme az 1 000 000 forintot

meghaladja, olvassa el az egészségügyi hozzájárulás bevallására szolgáló 0953-09-es
laphoz készült útmutatót is.
Amennyiben Ön termőföld bérbeadásából110 vagy földjáradék címén szerzett

jövedelmet, azt az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell bevallania.
A vadászati jog hasznosításából származó jövedelem adózására és bevallására a termőföld

bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
165. sor: Életjáradékból származó jövedelem és adója111
Amennyiben Ön 1996. január elsejét követően kifizetővel életjáradéki szerződést kötött, és

az életjáradékot ellenszolgáltatás nélkül kapja, akkor az életjáradék teljes összege
jövedelem, amely után az adó mértéke 35%.
A jövedelmet e sor „d” oszlopába, az adót pedig az „e” oszlopba kell beírnia a kifizető által
kiadott igazolás alapján.
110
Szja-törvény 3. § 51. pont, valamint Art. 176. § (3)-(9) bekezdés
111
111
Ezt a jövedelmet akkor is be kell vallania, ha a kifizető az adót levonta a járadék

kifizetésekor. Nem kell bevallania viszont az ilyen jövedelmét, ha annak összege az
adóévben az értékpapír-kölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből és a
vállalkozásból kivont jövedelemmel együttesen sem haladta meg a 100 000 forintot, és az
adót a kifizető levonta.
Ha Ön nyugdíjas szövetkezeti tag és a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerződést,

az ebből származó jövedelmet nem kell bevallania akkor, ha az életjáradékot a
vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze ellenértékeként kapja és a járadék
összege, évente nem haladja meg az átalakulás befejezésekor lezárt névérték 1/10-ed részét,
de havonta legfeljebb a 10 000 forintot.
Adómentes:
 a nyugdíjas magánszemély által a központi költségvetési szervvel vagy a helyi
önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján
megszerzett vagyoni érték;
 a magánszeméllyel kötött tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésből származó
jövedelem.
Nem kell bevallani, ha az életjáradékot nem magánszemélytől kapta ingatlanának, vagyoni
értékű jogának vagy ingóságának az ellenértékeként, mert ez után az életjáradékot fizető
kifizetőnek kell az adókötelezettséget teljesítenie.
166. sor: Árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelem112
Ebben a sorban az árfolyamnyereség címén megszerzett jövedelmét és a jövedelem 25%-os

adóját kell szerepeltetnie.
Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapír átruházására

tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír
megszerzésére és a járulékos költségekre fordított kiadás együttes összegét.
Ha Ön az értékpapír értékesítésekor a vevőjének részletfizetést engedélyezett, és a teljes

vételárat nem kapta meg 2009-ben, akkor a jövedelmét a részletnek a teljes vételárhoz
viszonyított arányában kell meghatároznia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljes
vételárból kiindulva meg kell határoznia a jövedelmét, majd ebből 2009-re olyan hányadot
kell jövedelemként bevallania, amilyen hányadot Ön a bevételből 2009-ben a vevőjétől
megkapott.
Amennyiben az értékpapír átruházásáért kapott ellenérték teljes összege valamely

később bekövetkező feltételtől függ, akkor úgy kell tekinteni, mintha a feltételek
megvalósultak volna, és az eladó a vételárat részletekben kapná meg. Amennyiben utóbb
valamely feltétel nem teljesül, és ezért az eladó javára adókülönbözet mutatkozik, az
önellenőrzéssel igényelhető vissza.
112
112
Abban az esetben, ha az eladót további, a fix vételárhoz az egyes jövőbeli feltételekhez

kapcsolódóan, de előre ki nem kötött juttatás is megilleti, akkor a fix vételáron felüli rész
egyéb összevonás alá eső jövedelemként kell a 22. sorban feltüntetni.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában értékpapír113 alatt minden olyan

okirat, adat értendő, amelyet a Polgári Törvénykönyv, vagy a kibocsátás helyének joga
értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül még a közkereseti társaság részére
rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre
bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy,
befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás
a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével. Értékpapírnak minősül továbbá a más, tagsági
jogot megtestesítő vagyoni részesedés is.
Amennyiben 2009. évben árfolyamnyereségből származó jövedelmet szerzett, az igazolt

szerzési érték- és járulékos költségadatok alapján megállapított jövedelmet ennek a sornak a
„d” oszlopába kell beírnia és a 25%-os adót az „e” oszlopba. A kifizető által figyelembe
nem vett (igazolt) szerzési érték és járulékos költség a bevallásban érvényesíthető. Az adót a
bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
Az értékpapír megszerzésére fordított összeg:

 tőzsdei ügylet során megszerzett értékpapírnál az ügylet szerinti, igazolt ellenérték;
 tőzsdei ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződéssel megszerzett értékpapírnál
a szerződésben foglalt ellenértékből az átruházásig igazoltan megfizetett összeg;
 társas vállalkozás alapítása útján szerzett értékpapír esetén az értékpapír
átruházásáig a társas vállalkozás részére igazoltan szolgáltatott vagyoni
hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke, feltéve, hogy a vagyoni
hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e
törvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni (ezt a
rendelkezést kell alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének, új értékpapír
kibocsátásával történő felemelésével megszerzett értékpapírra is);
 a vállalkozásból kivont jövedelem címén megszerzett értékpapír esetében az ezen a
címen megszerzett bevételként figyelembe veendő érték;
 csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása
keretében kötött egyezség révén a hitelező által megszerzett értékpapír esetében az
egyezség szerinti érték;
 az olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megállapított összeg az értékpapír
megszerzésekor jövedelemnek minősül, a jövedelemként figyelembe vett összeg,
amelyet növelni kell az átruházásig a magánszemély által teljesített ellenértékkel;
 az MRP szervezet által a magánszemély tulajdonába adott értékpapír esetében az
értékpapír átadásáig a magánszemély által saját erő címén befizetett összegből az
értékpapírra arányosan jutó rész;
 a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték
nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, részjegy esetében az átalakuláskor lezárt
113
113
névérték az eredeti szerzőnél és örökösénél, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát

képezte;
 az 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály alapján a szövetkezet által
ingyenesen juttatott értékpapír juttatáskori névértéke az eredeti szerzőnél és az
örökösénél, ez utóbbinál akkor, ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte;
 olyan értékpapír megszerzése esetében, amely illetékköteles (abban az esetben is, ha
az illeték kiszabása nem történt meg az átruházásig), az illetéktörvényben
meghatározott forgalmi érték, növelve az értékpapír átruházásáig teljesített, igazolt
ellenértékkel;
 az előzőekben nem említett esetekben a megszerzés érdekében a magánszemély által
az értékpapír átruházásáig igazoltan megfizetett összeg.
Az értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó járulékos költség:
 a befektetési szolgáltató részére a befektetési szolgáltatási, befektető szolgáltatási

tevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenység ellenértéke;
 az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértéke;
 a kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott értékpapír megszerzésére fordított
összeg vagy – ha az értékpapírt a magánszemély visszaszolgáltatni nem tudja - a
fizetett kártérítésnek a tőkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege;
 az értékpapír megszerzésekor fizetett illeték;
 az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló jegyzési, vételi jog ellenértéke;
 az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértéke.
(Az utóbbi két esetben az ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetén, ide kell
számítani a jog megszerzésekor adóköteles összeget is.)
Ha Ön belföldi illetőségű és árfolyamnyereség jövedelme után olyan országban is adót

fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a külföldön
megfizetett adóval a 25%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amely
országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval
akkor is csökkenthető a 25%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-ának megfelelő összeget
meg kell fizetnie.
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének a külföldön

megfizetett adó forintra történő átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a 170. sornál
találja.
Nem tekintendő árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az értékpapír

kölcsönzéséből, valamint az értékpapír értékesítéséből származó azon jövedelem, amelynek
egészét vagy meghatározott részét a törvényi rendelkezés alapján, más jogcímen
megszerzettnek kell tekinteni. Ilyen lehet pl. a vételi jog alapján megszerzett bevételnek az a
része, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházásakor érvényes szokásos piaci értékét,
illetőleg a bevételnek az a része is, amely az értékpapír vagy más vagyoni érték
elidegenítése során a szokásos piaci értéket meghaladja.
114
Egyéb jövedelemként adóköteles az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező

jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek
az értékpapír megszerzésére fordított összeget meghaladó része is.
Az olyan tőzsdei ügyletekre, amelyek áruval történő teljesítéssel szűnnek meg, az önálló
tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A
2006. augusztus 31-ét követően tőzsdei ügylet útján megszerzett jövedelem adóköteles. E
jövedelem bevallására a 175. sor szolgál.
Árfolyamnyereség az olyan értékpapír értékesítéséből származó jövedelem is, amelyet a

magánszemély a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a
társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerzett
meg.
Ha Ön az eredeti jogosultként – vagy az eredeti jogosult örököseként hagyatéki eljárás

keretében – megszerzett kárpótlási jegyének felhasználásával az állami tulajdon
privatizációja során szerzett részvényét, üzletrészét tőzsdén kívüli ügylet keretében
elidegenítette, akkor az ebből származó jövedelme ugyancsak árfolyamnyereségként adózik.
Amennyiben Ön a nem eredeti jogosultként megszerzett kárpótlási jegy felhasználásával

szerzett az állami tulajdon privatizációja révén részvényt, üzletrészt és azt elidegenítette
2009-ben, akkor a bevételnek arra a részére, amely meghaladja a megszerzésre fordított
összeget, az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Árfolyamnyereségből származik a kedvezményezett részesedéscsere útján a pénzben

megszerzett bevételnek az egésze, valamint az értékpapírban megszerzett bevétel egésze is,
ha a magánszemély az értékpapírban megszerzett bevétel adózására ezt választja. A
választásáról az adóbevallásában nyilatkoznia kell. E nyilatkozatát a 02-es lapon a 127.,
vagy a 128. sorban kell szerepeltetnie.
Az értékpapír átruházásából származó, árfolyamnyereségnek minősülő jövedelem nem

csökkenthető az adóévben elszenvedett árfolyamveszteség összegével.
Amennyiben az árfolyamnyereségből származó jövedelme az értékpapír-kölcsönzésből,

vállalkozásból kivont vagyonból, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból, valamint az
osztalékból származó jövedelmével együtt sem haladja meg a 100 000 forintot, akkor azt
nem kell bevallania, ha abból (azokból) a kifizető az adót levonta.
167 - 169. sorok: Osztalék címén megszerzett jövedelmek
Ha Ön osztalék címén jutott jövedelemhez 2009-ben, akkor annak összegét és adóját ezekbe
a sorokba kell beírnia a kifizető (társaság) igazolása alapján. A jövedelmet a „d” oszlopba,
az adó összegét pedig az „e” oszlopba kell beírnia az adó mértékének megfelelő sorba.
Ha Ön külföldről is kapott osztalék jövedelmet, akkor azt a 170. sorban szerepeltesse.
Amennyiben az osztalékból származó jövedelme az értékpapír-kölcsönzésből,

árfolyamnyereségből, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból származó jövedelmével
115
valamint a vállalkozásból kivont vagyonból származó jövedelmével együtt sem haladja meg
a 100 000 forintot, akkor azt bevallania nem kell, feltéve, hogy az adó levonása megtörtént.
Az osztalék után az adó mértéke 2009-ban:

 fő szabály szerint 25% (169. sor),
 a bármely EGT- államban működő, a tőkepiacról szóló törvény114 szerint elismert
(szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírból származó
eredmény felosztásakor megállapított és megszerzett, az adott állam joga szerint
osztaléknak elismert hozama (167. sor) után az adó mértéke 10%,
 a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor megállapított osztalék összegéből a
2009. május 31-ig elengedett tagi kölcsönnel összefüggő rész adója 10% (168. sor).
A törvényi változások értelmében a 2009. évtől a 35%-os osztalékadó megszűnt!
A 2008. évi adózott eredmény felosztásakor megállapított osztalékból az elengedett tagi

kölcsön alapján megállapított, bevételként igazolt osztalékról a külön igazolás alapján a
kifizető a tagi kölcsön elengedésével összefüggésben megállapított 10% adókulcsú
osztalékrészt igazolt, akkor annak összegét és 10% adóját írja be a 168. sorba. Ha a kifizető
az adót az igazolás szerint nem vonta le, nem vallotta be és nem fizette meg, akkor a 10%
adót Önnek kellett megfizetnie a kapott igazolás kiállítása napjának negyedévét követő
hónap 12-ig.
Fontos! Minden esetben vegye figyelembe az osztalék kifizetésekor a kifizetőtől kapott

igazolást. Az osztalékelőleg osztalékká válásakor keletkezik az adófizetési kötelezettség.
Osztaléknak minősül a társas vállalkozás tagja, tulajdonosa részesedése, a társaság adózás

utáni eredményéből. Osztaléknak minősül az adózott eredményből kifizetett kamatozó
részvény utáni kamat összege is. Osztaléknak minősül a kockázatitőkealap-jegy hozama és
az osztalékelőlegként kapott bevétel is. Osztalék a külföldi állam joga szerint osztaléknak
minősülő jövedelem is, ugyanakkor nem minősül osztaléknak az osztalékelőleg.
Az előzőeken túlmenően a személyi jövedelemadóban osztaléknak minősül az ügyvédi

iroda, közjegyzői iroda, valamint a végrehajtó iroda tagjának az adózott eredményből
juttatott összeg. Az adott iroda által kiállított igazolás alapján veszi figyelembe az
osztalékjövedelmet.
Ha Ön 2008-ban osztalékelőleget kapott és annak egésze, vagy egy része 2009-ben

osztalékká vált, akkor az osztalékká vált osztalékelőleget és az azt terhelő adót a kifizető
által kiadott igazolás alapján a megfelelő (167. és/vagy 169.) sorban tüntesse fel.
Az osztalékkal (osztalékelőleggel) kapcsolatos szabályok alkalmazása tekintetében

kifizető:115 a külföldről származó belföldi illetőségű hitelintézet, befektetési szolgáltató is,
ha a magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-letéti) számláján elhelyezett
értékpapírra tekintettel külföldről származó osztalékot (osztalékelőleget) fizet ki (ír jóvá).
114
2001. évi CXX. tv. (Tpt)
115
Art. 178. § 18. pont és Szja-törvény 66. § (7) bekezdés a) pont
116
Tekintettel arra, hogy az osztalékelőlegből, annak kifizetésekor (2008-ban) le kellett vonni

az azt terhelő adót, ha az előleg teljes egészében osztalékká válik, (a jóváhagyott osztalék
megegyezik a korábban kifizetett osztalékelőleg összegével) úgy az 56. és 169. sor
kitöltésén túl nincs teendője.
Előfordul olyan eset is, amikor az osztalékelőleg nem válik teljes egészében osztalékká.
Ekkor, az osztalék sorok kitöltésén túl az 56. sort kell feltételül kitöltenie ahhoz, hogy a
bevallása benyújtásával egyidejűleg visszaigényelhesse a korábban levont adó Önt
megillető részét.
Természetesen az is előfordulhat, hogy a korábban kifizetett osztalékelőleg összegét

meghaladja a jóváhagyott osztalék. Ebben az esetben az osztalékelőlegből osztalékká vált
összegre az előzőekben leírtak vonatkoznak, míg a „felettes” osztalékról csak akkor kell
jelen bevallásában számot adnia, ha azt az Ön részére ki is fizették a 2009. évben.
Abban az esetben tehát, ha az osztalékelőlegből levont adó nem nyújtott fedezetet az

osztalékká vált összeg utáni adóra és a kifizető a különbözetet nem tudta levonni, akkor azt
Önnek kellett megfizetnie a kifizető által kiállított igazolás alapján a kifizetés negyedévét
követő hónap 12-éig. Az Ön által megfizetett adót be kell vallania, ezért azt ne felejtse el a
negyedéves kötelezettség valamelyik sorának és a 64. sor kitöltésénél figyelembe venni. Ez
utóbbi esetben a kifizető levont adóként csak az Öntől ténylegesen levont adó összegét
tüntette fel. Ügyeljen arra, hogy a bevallás 56. sorának „b” oszlopába az igazoláson szereplő
levont adó összegét beírja attól függetlenül, hogy azt, vagy annak egy részét Öntől
ténylegesen nem 2009-ben vonta le a kifizető.
Ha Ön osztalékelőleget vett fel 2009-ben és ez 2009-ben nem vált osztalékká, ezt az

összeget és 25%-os, a tőzsdére bevezetett értékpapír esetén megszerzett osztalékelőleg
esetén 10%-os adóját az egyéb adatok közé, a 43. sorba írja be. Az osztalékelőleg adójának
kiszámításához példát talál a példatárban.
170. sor: A külföldön (is) adóköteles osztalék és adója
Ha Ön 2009-ben külföldről (is) kapott osztalékot, akkor ebbe a sorba a külföldről származó
osztalék teljes összegét írja be.
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett osztalékjövedelmét forintra

átszámítva kell a bevallásban szerepeltetnie. Az átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bank által
a jövedelem megszerzésének napján jegyzett devizaárfolyamot kell alkalmaznia.
Amennyiben az osztalékjövedelmét olyan külföldi pénznemben kapta meg, amely a Magyar
Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank által
közzétett, euróban megadott árfolyammal kell számolnia.
A külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem után az adó mértéke – a
kifizetés nagyságától függetlenül – 25%.
Kifizető hiányában az osztalék jövedelemadóját Önnek kellett megállapítania, és a

jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-éig megfizetnie. Ezért ne felejtse
117
el a 0953-C lapon az adott negyedév kötelezettségeként sem bevallani (60-63. sorok) és a

megfizetett összeget a 64. sorba beírni. Olvassa el ezekhez a sorokhoz írt útmutatót.
A bevallás 47. sorában ne felejtse el feltüntetni azt az osztalékjövedelmét és a külföldön

megfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáró
egyezményünk és az egyezmény alapján, az osztalék külföldön is adóztatható.
Ha az osztalék forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás

elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény
szerint levonható adó forintra átszámított összegét (47. sor „b” oszlopában szereplő összeg)
a 25%-os adóból vonja le és a különbözetként jelentkező adót írja be e sor „e” oszlopába.
Amennyiben az osztalékjövedelmét az Európai Unió tagállamának tőzsdéjére bevezetett
értékpapírból szerezte 2009. évben, akkor az adó mértéke 10%. Ha a külföldön megfizetett
adó azonos a 10, 25%-os adóval vagy annál több, akkor az „e” oszlopba nullát írjon!
Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (48. sor „b”
oszlop) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetnie
kell az ilyen osztalékjövedelem után, vagyis az „e” oszlopban adóként az osztalékjövedelem
legalább 5%-át szerepeltetnie kell.
Ne felejtse el az egyéb adatok között a 48. sorban az előzőek szerinti osztalékjövedelmét és

a külföldön megfizetett adót feltüntetni.
Figyeljen arra, hogy nem veheti figyelembe külföldön megfizetett adóként azt az összeget,
amely a nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján Önnek
az osztalék jövedelme után külföldön megfizetett adóból visszajár.
171. sor: A privatizációs lízing jövedelme és adója
Ha Önnek privatizációs lízingszerződésből volt jövedelme 2009-ben, akkor e jövedelmét és

az ez után kiszámított 25%-os adót ebben a sorban kell bevallania, amennyiben az adót a
kifizető nem vonta le.
Ilyen címen akkor keletkezik adókötelezettsége, ha az eladó által a tulajdonába adott

vagyonrészt vagy annak egy részét bármilyen módon elidegeníti, illetőleg a lízingbe vett
társaság jogutód nélkül megszűnik.
Ha Ön a tulajdonába adott vagyonrészt elidegeníti, akkor jövedelemként a lízingbe vett

társaság, privatizált tulajdonrész (részvény, üzletrész) névértékét, vagy – ha az több – az
ellenértékét kell figyelembe vennie.
Ha Ön a társaság jogutód nélküli megszűnése következtében jutott ezen a címen

jövedelemhez, akkor bevételnek és egyben jövedelemnek is az ellenérték számít akkor is, ha
az kevesebb, mint a névérték.
Nem számít jövedelemnek az az összeg, amelyet a megszerzés érdekében a saját adózott

jövedelméből lízingdíj címén fizetett.
118
Az előzőek szerint megállapított jövedelmet a 171. sor „d” oszlopába, a 25%-kal számított
adót pedig az „e” oszlopba írja be.
172. sor: Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem és adója116
Ha Ön 2009-ben értékpapír kölcsönzése címén szerzett jövedelmet, akkor azt és annak

adóját ebben a sorban kell bevallania. Az értékpapír kölcsönzése címén kapott bevétele
teljes egészében jövedelem, ezt kell e sor „d” oszlopába beírnia. A jövedelem utáni 25%-os
adó feltüntetésére ennek a sornak az „e” oszlopa szolgál.
Amennyiben az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme az árfolyamnyereségből,

osztalékból, az ellenérték nélkül kapott életjáradékból és a vállalkozásból kivont
jövedelmével együtt sem haladja meg az 100 000 forintot, akkor – feltéve természetesen,
hogy a kifizető az adót levonta – nem kell a jövedelmet bevallania.
A tőkepiacról szóló törvény117 szerint az értékpapír-kölcsönzés az értékpapír olyan

átruházása, amelynek eredményeként a kölcsönbe vevő a kölcsönbe kapott értékpapírral
sajátjaként rendelkezik, vagyis azt el is idegenítheti. A kölcsönszerződésben a kölcsönvevő
kötelezettséget vállal arra, hogy a meghatározott időpontban (a szerződés határozott időre
köthető, de a futamidő egy évnél hosszabb nem lehet) a kölcsönbe vevő köteles azonos
darabszámú, névértékű, fajtájú és sorozatú értékpapírt a kölcsönbe adónak visszaadni.
Amennyiben a lejáratkor a kölcsönbe vevő nem tudja az értékpapírt visszaadni, akkor a

tőkepiacról szóló törvény rendelkezései figyelembe vételével köteles kártérítést fizetni.
Sajátos szabályok vonatkoznak a kölcsönbe kapott értékpapír értékesítése során keletkezett
árfolyamnyereségből származó jövedelem adókötelezettségére.
Az árfolyamnyereséget vagy veszteséget a kölcsönbe vevőnek nem az értékesítéskor, hanem

az értékpapír visszaszolgáltatásakor, ha pedig visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a
szerződés megszűnésekor kell megállapítania. A kölcsönbe kapott értékpapír
elidegenítéséből származó jövedelmét nem itt, hanem az árfolyamnyereségből származó
jövedelmei között a 166. sorban kell szerepeltetnie.
173. sor: Kamatból származó külföldön (is) adóköteles jövedelem és adója118
A kamat címén megszerzett jövedelem adóköteles, amely után az adó mértéke 20%. A nem
pénzben megszerzett kamatnak minősülő jövedelem után az adó, a vagyoni érték szokásos
piaci értékének (nyereménybetét esetén a nyereményalapnak) az egynegyede.
A kifizetőtől szerzett kamatjövedelmet nem kell a bevallani, az után az adót a kifizető
állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a
rendelkezésre álló adatok alapján a kifizető több adót von le a jövedelemből, mert az Ön
nyilatkozatának hiányában, illetve nem megfelelő nyilatkozata miatt nem veszi figyelembe
teljes összegben a bevételt csökkentő tételeket, azaz az értékpapír megszerzésére fordított
116
Szja-törvény 65/A. §
117
2001. évi CXX. tv. (Tpt.)
118
119
érték és járulékos költségek összegét. A többletként levont adó miatti különbözet az

adóbevallásában vagy önellenőrzéssel rendezheti.
Önnek csak akkor van adóbevallási – és fizetési kötelezettsége, ha a kamatjövedelem nem
kifizetőtől (pl. magánszemélytől, külföldi hitelintézettől) származik.
Ha Ön 2009-ben külföldről (is) kapott kamatjövedelmet, akkor ebbe a sorba a külföldről

származó kamatjövedelme teljes összegét is írja be.
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót

ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, majd forintra átszámítva kell a
bevallásában szerepeltetnie. Az átszámításhoz a Magyar Nemzeti Bank által a jövedelem
megszerzésének napján jegyzett devizaárfolyamot kell alkalmaznia. Amennyiben a
kamatjövedelmét olyan külföldi pénznemben kapta meg, amely a Magyar Nemzeti Bank
hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,
euróban megadott árfolyammal kell számolnia.
A bevallás 49. sorában ne felejtse el feltüntetni azt a kamatjövedelmét és a külföldön

megfizetett adót, amely olyan országból származik, amellyel van kettős adóztatást kizáró
egyezményünk és az egyezmény alapján, a kamat külföldön is adóztatható.
Ha a kamat forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről

szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható
adó forintra átszámított összegét (49. sor „b” oszlopában szereplő összeg) a 20%-os adóból
vonja le, és a különbözetként jelentkező adót írja be e sor „e” oszlopába.
Az Európai Unió szabályozza a kamatjövedelmek adóztatását. A Tanács 2003. június 3-i

2003/48/EK számú, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló
Irányelve (a továbbiakban: Megtakarítási Irányelv) egy átmeneti időszakra lehetővé tette
Belgium, Luxemburg és Ausztria számára azt, hogy ezen országok ne szolgáltassanak
információt az országukban illetőséggel nem bíró haszonhúzókról.
A megszerzett kamatjövedelem külföldön megfizetett adója a Magyarországon fizetendő

adót csökkenti. A forrásadó külföldön megfizetett adónak minősül, amely a magánszemély
számára külföldön nem jár vissza, így a forrásadó csökkenti a Magyarországon fizetendő
adó összegét. A forrásadó mértéke 20%.
Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 20%-os adóval vagy annál több, akkor az „e”
oszlopba nullát írjon és értelemszerűen ekkor is a 49. sorban kell feltüntetni a
kamatjövedelmét és a külföldön megfizetett adót.
Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó (50. sor „b”
oszlop) ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is fizetnie
kell az ilyen kamatjövedelem után, vagyis az „e” oszlopban adóként a kamatjövedelem
legalább 5%-át szerepeltetnie kell.
Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, mely a nemzetközi
szerződés rendelkezése, külföldi jog (viszonosság) alapján a megfizetett adó összegéből
visszajár.
120
Ne felejtse el az egyéb adatok között az 50. sorban az előzőek szerinti kamatjövedelmét és a

külföldön megfizetett adót feltüntetni.
Csereügyletből származó jövedelem119
2008. év január 1-jétől megszerzett, csereügyletből származó jövedelemre és a

jövedelem után keletkezett adókötelezettségre az elkülönülten adózó jövedelmek
szabályait kell alkalmazni. (2008-ig összevonás alá eső egyéb jövedelemként volt
adóköteles az ilyen jövedelem).
A csereügylet fogalmát a számvitelről szóló120 törvény határozza meg. E törvény szerint:

deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet az, amely, valamely pénzügyi instrumentum
cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy
határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze, és általában
jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.
Az ügylet lényege az, hogy a magánszemély egy kötelezettségéhez (vagy jogosultságához)
kapcsolódó jövőbeni kiadást (vagy bevételt), más jövőbeni kiadásra (vagy bevételre)
cserél úgy, hogy ez a csere a résztvevő felek számára kockázatot jelent.
A megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét az előzőektől

eltérően, a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy,
valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a
szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy az
ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós kockázat nélkül – a
felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek
kikötésével ért el.
A csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget a kifizető (kifizető hiányában a

magánszemély) állapítja meg.
A kifizető a jövedelemről és/vagy veszteségről – ügyletenként – a magánszemély
számára az adóévet követő január 31-éig igazolást ad, de a kifizetőt nem terheli adó,
adóelőleg levonási kötelezettség. Az adókötelezettség teljesítése a magánszemély
feladata, azaz az adóbevallása benyújtásának határidejéig bevallja és megfizeti az adót.
Kifizető hiányában a csereügyletből származó jövedelmet Önnek kell nyilvántartania
ügyletenként.
Lehetőség van az adóéven túlnyúló (az adóévek között), ugyanazon csereügylethez

kapcsolódó veszteséget az ugyanazon csereügylet jövedelmével szemben figyelembe
venni. Ezt adókiegyenlítéssel teheti meg Ön a 2009. évtől kezdődően. Vegye elő a
2008. évi adóbevallása 0853-05-02 lapját!
174. sor: Csereügyletből származó jövedelem és adója
119
Szja-törvény 65/B. §
120
2000. évi C. törvény 3. § (8) bekezdés 7. pont
121
Abban az esetben, ha Ön 2009. évben csereügyletből származó jövedelmet vagy veszteséget

ért el, ezt a sort a 0953-06-01-es lap 207. (217.) sor „b” oszlopa alapján kell kitöltenie (az
egyes ügyletek összesített jövedelmét).
Mielőtt itt adatot tüntet fel, töltse ki a 0953-06-01-es lap 201-208. és 211-219. sorait!
A 207. és 217. sor „b” oszlopában szereplő, csereügyletből származó jövedelem együttes
összegét írja be a 174. sor „d” oszlopába, az ezt terhelő 25% adót, pedig az „e” oszlopba.
Fontos! Nem számítható össze az egyes ügyleteken elért jövedelem, a másik ügylet
veszteségével!
A csereügyletről kiállított bizonylaton, illetőleg az Ön nyilvántartásában, a külföldi

pénznemben feltüntetett adatokat az MNB hivatalos, a teljesítés időpontjában érvényes
devizaárfolyamán kell forintra átszámítva feltüntetni. Az olyan külföldi pénznem esetében,
amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett,
euróban megadott árfolyamot kell az előzőeknek a forintra történő átszámításához
figyelembe venni.
Általános tájékoztató a tőzsdei ügyletből származó jövedelem és adója megváltozott

szabályairól (175. sor)121
2008. január 1-jétől jelentősen megváltoztak a tőzsdei ügyletből származó

jövedelemhez kapcsolódó szabályok!
Legfontosabb változás, hogy az eddig csak az összetett és származtatott ügyletek, valamint

az olyan értékpapírok esetében elért árfolyamnyereség adózott e szabályok szerint, mely
nem minősült kamatnak.
2008. évtől kezdődően azonban, minden jövedelem tőzsdei ügyletből származó
jövedelemnek minősül, amelyet a magánszemély az adóévben a tőkepiacról szóló törvény
szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és
Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén – annak szabályzata által
lehetővé tett körben és módon – kötött ügylet(ek) alapján szerez meg.
A magánszemély által az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes

összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt az adóévben terhelő pénzben
elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó
része tőzsdei ügyletből származó jövedelemként adóköteles.
Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes
ügyleti nyereséget meghaladó összege.
Fontos! Fentiekből következik, hogy lezárult tőzsdei ügyletnek csak azt az ügyletet lehet
tekinteni, amely esetében megtörtént a pénzbeli elszámolás. További lényeges kérdés, a
tőzsdei ügyletek összeszámítása, azaz 2008. évtől kezdődően a jövedelem számításakor, az
összes lezárt ügyleti nyereség és az összes lezárt ügyleti veszteség összevetése alapján kell
jövedelmet vagy veszteséget számítani.
121
Szja-törvény 67./A §
122
Változott! A 2008. évtől kezdődően a tőzsdei ügyletből származó veszteség elszámolási

szabályiban is változás történt. Bevezeti a jogalkotó az adókiegyenlítés fogalmát.
Továbbra is csak az adóévben vagy az azt megelőző két évre eső ügyleti veszteség esetén
van mód a veszteség elszámolására. Az adókiegyenlítés részletes szabályait a 0953-06-01-es
lapon található, az adókiegyenlítés számítására készített tábla (191-199. sorok)
útmutatójánál találja meg.
Olvassa el a példatárban található példákat is!
175. sor: Tőzsdei ügyletből származó jövedelem és adója
Ha Ön a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban,

továbbá az OECD tagállamában működő tőzsdén kötött ügylet(ek) alapján 2009. évben elért
– pénzben elszámolt – ügyleti nyereségei együttes összege több, mint az Önt terhelő –
pénzben elszámolt – ügyleti veszteségei együttes összege, akkor e jövedelmét ennek a
sornak a „d” oszlopában, a 20%-os adót pedig az „e” oszlopában kell bevallania.
A jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell
megfizetnie, a következők alkalmazásával.
Abban az esetben, ha a 2009. évben, a pénzben elszámolt ügyleti veszteségei együttes
összege meghaladja a pénzben elszámolt ügyleti nyereségei együttes összegét, Önnek 2009.
évben a tőzsdei ügyletből vesztesége keletkezett. A veszteség összegét, e sor „a” oszlopában
kell bevallania. Az adókiegyenlítés alkalmazására a 0953-06-01-es lap 191-199. sorai
szolgálnak. Ne feledje, a 175. sort akkor is ki kell töltenie, ha adókiegyenlítést nem kíván
(vagy nem tud) igénybe venni.
A tőzsdei ügyletekről a befektetési szolgáltató bizonylatot állít ki, amely alapján Önnek kell
az értékpapírra, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogokra előírt nyilvántartást vezetnie
oly módon, hogy abból az adókötelezettségét meg tudja állapítani. A tőzsdei ügyletről
kiállított bizonylaton a külföldi pénznemben feltüntetett adatokat a kifizető a szja-törvény
szabályai szerint, forintra átszámítva is feltünteti.
A tőzsdén értékesített értékpapírokból származó jövedelem megállapítására az
árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni
(166. sor).
Abban az esetben, ha Ön a tőzsdei ügylet során árut ruházott át, az ügylet során
megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre
vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia (9. sor).
Ha a tőzsdére bevezetett értékpapírban a tőzsdére kerülés előtt, Ön társas vállalkozás
tagjaként jegyzett tőkeemelés vagy átalakulás során 2007. december 31-e után jutott
adófizetés nélkül értékpapír formájában a vagyonnövekményhez, majd az értékpapírt
tőzsdei ügylet keretében átruházta, akkor az értékpapír névértékéből, de legfeljebb a
bevételből a vagyonnövekménynek megfelelő részre, az árfolyamnyereségre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmaznia (166. sor).
Fontos átmeneti szabály vonatkozik a 2006. augusztus 31-ét megelőzően megszerzett
értékpapírok szerzési értékének a megállapítására. E szerint az olyan értékpapírok 2006.
123
augusztus 31-ét követő értékesítése esetén, amelyek az előbbi időpontban már a

tulajdonában voltak, szerzési értékként a 2006. augusztusi utolsó tőzsdei napon az adott
értékpapírra vonatkozó záró árfolyam is alkalmazható.
Ha Ön 2006. szeptember 1-je előtt megszerzett befektetési jegyét 2007. december 31-ét
követően tőzsdei ügylet keretében ruházza át, az ellenértékként megszerzett bevételre a
szja-törvény kamatra vonatkozó, 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit
alkalmazhatja.
176. sor: Cégautóadó (A magánszemélyt és az egyéni vállalkozót terhelő)
Változás! 2009. február 1-től a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb
szervezet személygépkocsijának magáncélú használata és a használattal összefüggő,
úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása adómentes természetbeni juttatás lett.
2009. február 1-től megszűnt a személyi jövedelemadó rendszerében a cégautóadó

megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó szabályozás. Amennyiben
Önnek cégautóadó bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezett, a bevallást 2009.
február 1-ét követően a 0901-es bevalláson tehette meg.
A 2009. január havi cégautóadó
A 2009. január hónapra a 2008. évben hatályos szabályok szerint, az alábbiakban leírtaknak
megfelelően kell a cégautóadót bevallani.
Ha Ön 2009. január hónapban külföldi cégtől – nem magánszemélytől –

személygépkocsinak minősülő járművet kapott használatra és azt saját céljaira is igénybe
vette vagy vehette, akkor a magáncélú használat után a cégautóadót Önnek kell
megfizetnie. Ugyancsak ezt a sort kell kitöltenie, ha Ön egyéni vállalkozóként cégautóadó
fizetésére volt kötelezett.
Az adó nagysága függ attól, hogy az Ön által használt személygépkocsi tulajdonjogát,
üzembentartói jogát, használati jogát az azt juttató mikor szerezte meg, illetve, hogy az Ön
használatában lévő járműnek mennyi volt a beszerzési ára. Ezt a használati jogot átadó
cégtől tudhatja meg.
A 2009. január havi adótételt ebben a sorban kell feltüntetnie akkor is, ha azt év közben már
megfizette. Az év közben megfizetett adót a 64. sor „b” oszlopában kell figyelembe vennie.
Az ily módon fizetendő cégautóadóhoz egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is

tartozik, ezért töltse ki a 0953-09-es lapot is a hozzá készült útmutató alapján.
A nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók az egészségügyi hozzájárulási
kötelezettségüket a 0958-as bevallásban teljesítették.
Nem kell a cégautóadót megfizetnie akkor, ha azt Ön kizárólag az azt juttató nem
magánszemély érdekében használta, vagy használta ugyan saját céljaira is, de a használati
ellenértéket megfizette. A használati ellenértéket akkor kell megtérítettnek tekinteni, ha Ön
legalább a 9 forint/km-es általános személygépkocsi normaköltség mellett az üzemanyag
124
árát is megtérítette a magáncélú kilométerekre a fogyasztási norma, valamint az

üzemanyagár (számla szerinti vagy APEH által közzétett ár) szerinti összegben. Ha az
üzemanyagot közvetlenül Ön vásárolta a saját költségére, akkor elégséges volt a
9 forint/km-es általános normaköltség megtérítése.
A magáncélú használat hiányát, a használatot biztosító erre vonatkozó írásba foglalt

kifejezett tiltó rendelkezésével és a részletes útnyilvántartással igazolhatja.
A 2009. január havi fizetési kötelezettséget ebben a sorban kell bevallani, a havi adótételt az
Útmutató mellékletében találja.
Az egyéni vállalkozó cégautóadója
Ha Ön egyéni vállalkozóként kötelezett a cégautóadó fizetésére, akkor az egyéni

vállalkozók részére készült 0953-14-es laphoz készült útmutatóban foglaltak alapján töltse
ki ezt a sort. A nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a cégautóadó
fizetési kötelezettségéhez kapcsolódó egészségügyi hozzájárulását, a 0958-as bevallásában
kellett rendeznie.
Amennyiben Önnek cégautóadó bevallási kötelezettsége volt 2009. január hónapra, a

megállapított összeget ebbe a sorba írja be.
A cégautóadó kiszámításához példát a példatárban talál.
177. sor: A vállalkozásból kivont jövedelem és adója
Ha Ön 2009-ben a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének

tőkekivonás útján történő leszállítása, illetőleg a társas vállalkozásban fennálló tagi
jogviszonyának megszűnése következtében jövedelmet szerzett, akkor annak összegét kell
ennek a sornak a „d” oszlopába beírnia a kapott igazolás alapján. Vállalkozásból kivont
vagyonként adóköteles az a jövedelme is, amelyet a társas vállalkozás cégbejegyzési
kérelmének elutasítására, a cégbejegyzési eljárás megszüntetésére tekintettel szerzett.
Ebben a sorban kell a jövedelmet szerepeltetnie akkor is, ha Ön MRP szervezet tagja volt és
a szervezet 2009-ben történő megszűnése következtében jutott jövedelemhez. A
vállalkozásból kivont vagyon adókötelezettsége szempontjából társas vállalkozásnak
tekintendő az alacsony adókulcsú államnak nem minősülő országban székhellyel rendelkező
jogi személy, egyéb szervezet is akkor, ha a társasági adónak megfelelő adó alanya.
A jövedelem utáni 25%-os adókötelezettséget, e sor „e” oszlopában kell szerepeltetnie.
Ha Ön belföldi illetőségű és a vállalkozásból kivont jövedelme után olyan országban is adót

fizetett, amely országgal van a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, akkor a külföldön
megfizetett adóval a 25%-os adó csökkenthető. Ha olyan országban fizetett adót, amely
országgal nincs a kettős adóztatást kizáró egyezményünk, a külföldön megfizetett adóval
akkor is csökkenthető a 25%-os adó, de legalább a jövedelem 5%-át meg kell fizetnie.
A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének forintra történő

átszámításával kapcsolatos tudnivalókat a 15. sornál találja. A külföldön megfizetett adó
125
forintra történő átszámítására vonatkozó szabályokat a 44. sorhoz fűzött magyarázatban

találja meg.
A megszerzésre fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó

szabályok szerint kell megállapítani.
Az MRP szervezet megszűnése esetén a bevételnek az a része minősül jövedelemnek, amely

meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába még nem került
értékpapírok együttes könyv szerinti értékét.
Ebben a sorban adatot csak akkor kell feltüntetnie, ha a vállalkozásból kivont jövedelme az
osztalékból, az árfolyamnyereségből, ellenérték nélkül kapott életjáradékból és az
értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmével együtt az 100 000 forintot meghaladta. Az
100 000 forint alatti jövedelmet is be kell vallania akkor, ha a kifizető az adót nem vonta le.
178. sor: A fizetővendéglátó tételes átalányadója122
Amennyiben Ön a fizetővendéglátásból származó jövedelmének adózására 2009-re a tételes

átalányadózást választotta, úgy ennek a sornak az „e” oszlopában az éves átalányadó
összegét kell feltüntetnie, amely kiadott szobánként évi 32 000 forint123. Az adó összegét
nem befolyásolja, ha Ön e tevékenységét nem egész évben gyakorolta. E tevékenységére
tekintettel Önnek egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell. Olvassa el a 0953-09-es
laphoz készült útmutatót is!
Nem minősül fizetővendéglátó tevékenységnek és így tételes átalányadózásra sem jogosít a

szálláshelynek vagy egy részének ugyanazon vendég számára történő, egybefüggően
30 napnál hosszabb idejű bérbeadása.
A tételes átalányadózásra csak akkor jogosult, ha a szálláshely hasznosítása a tulajdonában

vagy haszonélvezetében lévő lakásában vagy üdülőjében történik. Ha több lakással vagy
üdülővel rendelkezik, akkor tételes átalányadózás esetén közülük csak egy ingatlanában
folytathatja ezt a tevékenységet.
A tételes átalányadózást akkor választhatta, ha Ön magánszállásadási tevékenységét nem

egyéni vállalkozóként végzi, hanem az önkormányzatnál bejegyzett fizetővendéglátóként,
és az erről szóló igazolást az önkormányzat jegyzője Önnek kiadta, és ennek tényét, a
kiadást követő 15 napon belül az adóhatóságnál bejelentette. Amennyiben már korábban is
nyilvántartott fizetővendéglátó volt, és adózására a 2008-as évre nem a tételes
átalányadózást választotta, akkor 2009-re a tételes átalányadózás választásáról a 2008. évről
szóló 0853-as személyi jövedelemadó bevalláson kellett nyilatkoznia.
Abban az esetben, ha a tételes átalányadózás választása jogszerű volt, de a választást

követően az alkalmazhatóság bármely feltételének a tevékenység gyakorlása már nem felelt
meg124, akkor annak a negyedévnek az első napjától, amely negyedévben a változás
122
123
124
Szja-törvény 57/A. § (5), (6) bekezdés
126
bekövetkezett, a fizetővendéglátásból származó bevétel adókötelezettségére az önálló

tevékenységből származó jövedelmekre (9. sor) vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. A
tételes átalányadót ekkor arányosan annyi negyedévre kell megfizetnie, ahány negyedévre a
tételes átalányadózás alkalmazható volt.
Ha Ön 2009-re a tételes átalányadózást választotta ugyan, de a választás feltételei már a

választáskor sem valósultak meg, úgy e tevékenységből származó egész évi bevétel
adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelmekre (9. sor) vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmaznia.
Amennyiben Ön 2010-re is a tételes átalányadózást választja, úgy azt nem kell jelölnie. Ha
2010-re-ra nem kíván a fizetővendéglátásból származó jövedelme után tételes átalányadót
fizetni, akkor erről a 0953-02–es lap 130. sorában nyilatkozzon.
Amennyiben 2009-re nem a tételes átalányadózási módot alkalmazta, de 2010-re ezen

a módon kíván adózni, akkor a 0953-02-es lap 129. sorában kell erről nyilatkoznia.
Abban az esetben, ha a fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, az erre tekintettel az

Önt megillető, a megszűnést követően érkező bevételét és felmerülő költségét, a megszűnés
időpontját megelőzően szerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekintenie.
179. sor: Az egyéni vállalkozó átalányadója
Ha Ön egyéni vállalkozóként 2009-re (a 2008. évi adóbevallásában, illetőleg a

bejelentkezéskor) az átalányadózást választotta, akkor a 0953-13-as laphoz készült
tájékoztató alapján töltse ki ezt a sort. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni
vállalkozói tevékenységét 2009. évben megszüntette és a megszűnésig az átalányadó
szabályai szerint adózott. Ezt a sort kell kitöltenie akkor is, ha a 0953-13-02-es lap 412. sora
alapján ez szükséges.
180. sor: Az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója és vállalkozói

osztalékalap utáni adója
Amennyiben Ön egyéni vállalkozóként 2009-re a vállalkozói személyi jövedelemadózást

választotta, akkor ezt a sort szintén, a 0953-13-as laphoz készült útmutató segítségével tudja
kitölteni. Akkor is ezt a sort kell kitöltenie, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét
2009. évben megszüntette és a megszűnésig a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai
szerint adózott, illetve akkor is, ha a 2009. évben a személyi jövedelemadó hatálya alól tért
át a társasági adó hatálya alá. Ezt a sort kell kitöltenie akkor is, ha a 0953-13-02-es lap
412. sora alapján ez szükséges. Ne felejtse le, hogy a vállalkozói osztalékalap után
egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége is lehet.
181. sor: A mezőgazdasági kistermelő átalányadója
Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként 2009-re átalányadózást választott, akkor ezt a sort a

0953-12-es laphoz készült útmutatóban foglaltak alapján töltse ki!
127
182. sor: Egyéb forrásadós jövedelmek és ezek adója
Ha Önnek olyan – úgynevezett forrásadós – jövedelme is volt, amelyet azért kell bevallania,
mert abból a kifizető nem vonta le az adót és a 161-181. sorokban megjelölt jövedelmek
között külön nincs megnevezve, akkor e sor „d” oszlopában a jövedelmet, ennek adóját
pedig az „e” oszlopban tüntesse fel. A fizetendő adó összegét az adott jövedelemre érvényes
adókulcs alkalmazásával állapítsa meg. Ne felejtse el beírni az „a” oszlopban fehéren
hagyott téglalapba a jövedelem megnevezését.
Itt kell szerepeltetni pl. a csőd, felszámolás, végelszámolás keretében kifizetett jövedelmet
helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésből, az életjáradék egy összegben történő
megváltásából származó jövedelmet és 25%-os adóját is akkor, ha az adót a kifizető nem
vonta le.
Ha Ön külföldi cégtől kedvező kamatozású vagy kamatmentes hitelt kapott, akkor a

kamatkedvezmény miatti adót Önnek kell megfizetnie. A kamatkedvezmény utáni adót
évenként utólagosan kell megállapítani az adóév végén az adóévben ténylegesen
megfizetett, és a fennálló követelésre a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt
összegével, vagy ha a szokásos piaci kamat ennél bizonyítottan alacsonyabb, akkor a
szokásos piaci kamattal számított kamat különbözeteként. Ha a hitel visszafizetése év
közben megtörtént, akkor a hitel visszafizetésének napjára kell a kamatkedvezményből
származó jövedelmet megállapítani.
A kamatkedvezmény után az adó 44%. A kamatkedvezmény után 11%-os egészségügyi

hozzájárulást is fizetnie kell, ezért a 0953-09-es lapot is ki kell tölteni.
Amennyiben Ön az említett kölcsönt a nem önálló tevékenységére, vagy egyébként a nem

önálló tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel kapta, akkor a
kamatkedvezményből származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó
jövedelemnek minősül, amelyet nem itt, hanem az 1. vagy az 5. sorban kell bevallania.
Abban az esetben, ha Ön a kölcsönszerződést 2003. november 30-ig megkötötte, akkor a

futamidő végéig a kamatkedvezményből származó jövedelmének adókötelezettségére a
2003. december 31-ig hatályos rendelkezéseket kell alkalmaznia, és e jövedelme után 44%-
os adót kell fizetnie. A kamatkedvezményt ekkor évenként utólagosan kell megállapítani az
adóév végén az adóévben ténylegesen megfizetett, és a december 31-én érvényes jegybanki
alapkamat szerint számított összeg különbözeteként. Ha a hitel visszafizetése év közben
megtörtént, akkor a hitel visszafizetésekor (átvállalásakor) érvényes jegybanki alapkamattal
kell számolni.
183. sor: Alacsony adókulcsú államból származó, a Szja. tv. 28. § (12) és (13)
bekezdése, továbbá, ha a jövedelemszerzés helye külföld, a Szja. tv. 65-68. §-a szerinti
jövedelem125
Egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi

személy vagy egyéb szervezet által vagy megbízása alapján fizetett kamat, osztalék, az
125
2008. évi LXXXI. tv. 276. § (3) bekezdés
128
alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által
kibocsátott értékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír megszerzésére
fordított érteket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására az árfolyamnyereségre
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Egyéb jövedelemként adóköteles
az ilyen jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének
tőkekivonás útján történő leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennálló
tagi jogviszony megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az értékpapír vagy jog
megszerzésére fordított értéket meghaladó része.
E jövedelmek után az adó mértéke 10%. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának
feltétele, hogy a külföldi társaság az osztalék alapjául szolgáló jövedelmet legkésőbb
2009. december 31. napjáig bevételként elszámolta.
Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276. §
(3) bekezdésben foglaltak alapján abban az esetben, ha a jövedelemszerzés helye külföld, a
Szja-törvény 65-68. §-a szerinti kamatjövedelemből, értékpapír kölcsönzésből, osztalékból,
vállalkozásból kivont jövedelemből származó jövedelmek után is 10%-os kulccsal
állapítható meg az adó.
Az előzőekben felsorolt, a 65-68. § szerinti jövedelmeit – a 10%-os kulcs alkalmazása

mellett – a jövedelmeit jogcím szerint nem a 183. sorban, hanem a bevallásban erre
biztosított megfelelő sorokban kell az adózónak feltüntetnie, ha külföldön volt igazoltan
megfizetett adó, ha nem, akkor e jövedelmeket is a 183. sorban tüntesse fel.
Nem alkalmazhatja e kedvező rendelkezéseket akkor, ha olyan ellenőrzött külföldi –

alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező – társaság, egyéb szervezet juttatja a
fenti jövedelmet, amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő Andorra, Monaco, Liechtenstein államban
van.
E sor „d” oszlopába a jövedelmet, az „e” oszlopába 10% mértékkel megállapított adóját írja
be!
Mielőtt ezt a sort kitöltené, feltétlenül olvassa el a 22. sornál, az ellenőrzött külföldi
társaság, egyéb szervezet által juttatott jövedelmekkel kapcsolatos részletes
tájékoztatást!
184. sor: Az elkülönülten adózó jövedelmek és azok adója
Ebben a sorban összegezze a 161-183. sorok „d” és „e” oszlopainak jövedelem és adó
összegeit. Az „e” oszlop összesített adatát kell az 51. sornál leírtak szerint figyelembe
vennie a 2009. évi személyi jövedelemadó kötelezettség kiszámításánál.
185. sor: A 2009. évi jövedelem számításánál figyelembe veendő összeg
Ebben a sorban a 184. sor „d” oszlopába írt összegből vonja le a 161. sor „d” oszlopában
szereplő ingatlanértékesítésből származó jövedelem összegét, és adja hozzá a 180. sor „a”
129
oszlopába írt vállalkozói osztalékalap összegét. Az így kapott összeget kell az éves összes
jövedelem (26. sor) kitöltésénél számításba venni.
24. Tőzsdei126 és/vagy csereügyletből127 származó jövedelmek és adójuk részletezése
A 0953-06-os lap kitöltése
24.1 A 2009. évben képződött és 2009. december 31-éig lezárult tőzsdei ügyletből
származó jövedelem/veszteség alapján az adókiegyenlítés számítása
2008. január 1-jétől a tőzsdei ügyletből származó veszteség elszámolási szabályaiban is

változás történt. Bevezette a jogalkotó az adókiegyenlítés128 fogalmát. Továbbra is csak az
adóévben vagy az azt megelőző két évre eső ügyleti veszteség esetén van mód a veszteség
elszámolására, de 2008. évtől kezdődően nem a jövedelemnek kell fedezetet nyújtania a
veszteségre. A kiszámítását a jövedelem és a veszteség összege adókulccsal meghatározott
szorzatainak összehasonlítása alapján kell elvégezni.
2008. évtől kezdődően, adókiegyenlítés formájában van Önnek lehetősége a tőzsdei
vesztesége figyelembevételére.
Adókiegyenlítésre akkor van lehetősége, ha az adókiegyenlítésre jogosító összegnek
fedezete van, azaz rendelkezik adókiegyenlítési kerettel.
Adókiegyenlítési keretként a 2007., 2008. és a 2009. évben bevallott tőzsdei ügyletei

jövedelmének és az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával meghatározott összeg
vehető figyelembe.
Adókiegyenlítésre jogosító összegként, a 2007., 2008. és a 2009. évben bevallott tőzsdei

ügyletei veszteségei összegének és az adott év(ek)ben hatályos adókulcs szorzatával
meghatározott összeg vehető számításba.
Az egyes adóévekhez tartozó összegeket külön-külön kell meghatározni (191-193. és 195-
197. sorok).
Abban az esetben, ha a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint a 2007. évre
veszteséget vett figyelembe a 0753-as bevallásában az elért jövedelmével szemben, a tábla
sorainak kitöltésekor ezt csökkentő tételként vegye figyelembe.
Ha a 2008. évben a 0853-as bevallásában Önnek a tőzsdei ügyletből vesztesége származott,

a tábla megfelelő sorában csökkentő tételként ezt is figyelembe veheti.
Adókiegyenlítés számítása során, ha ebben az évben érvényesít adókiegyenlítést, úgy

értelemszerűen a következő évben mind a kiegyenlítésre jogosító, mind a kiegyenlítési keret
összegét csökkentenie kell majd a 2009-ben figyelembe vett összeggel.
Példák az adókiegyenlítés számítására a Példatárban találhatók.
126
127
128
Szja-törvény 67/A. § (6)-(8) bekezdés
130
191-193. sorok: Az adókiegyenlítési keret megállapítása
Ezekben a sorokban kell feltüntetni az adóévet megelőző két adóév és az adóév

megállapított jövedelme és a 20% mértékű adókulccsal meghatározott adó összegét.
Itt legyen figyelemmel arra, hogy a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint, ha
2007. évre veszteséget vett figyelembe a bevallásában az elért jövedelmével szemben, a
sorok kitöltésekor ezt csökkentő tételként vegye figyelembe, mielőtt a jövedelem és az
adókulcs szorzatát kiszámítja.
194. sor: Az adókiegyenlítési keret összesen
Az adókiegyenlítési keretet, azaz a 191-193. sorok „b” oszlopába írt adatok együttes
összegét írja be, ebbe a sorba. Ezt kell összehasonlítania a 198. sor „c” oszlopába írt
összeggel.
195-197. sorok: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg megállapítása
Ezek a sorok szolgálnak az adóévi és az adóévet megelőző két adóév vesztesége és a 20%
mértékű adókulccsal kiszámított adókiegyenlítésre jogosító összeg beírására.
Itt is legyen figyelemmel arra, hogy a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint, ha
2007. évre veszteséget vett figyelembe a bevallásában az elért jövedelmével szemben, a
sorok kitöltésekor ezt csökkentő tételként vegye figyelembe, mielőtt a veszteség és az
adókulcs szorzatát kiszámítja.
198. sor: Az adókiegyenlítésre jogosító összeg összesen
Az adókiegyenlítésre jogosító összeg a 195-197. sorok „c” oszlopába írt adatok együttes
összege. Ezt kell összehasonlítani a 194. sor „b” oszlopába írt összeggel.
199. sor: Az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg
Ez a sor szolgál az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg

feltüntetésére. Az összeget úgy számíthatja ki, hogy a 194. sor „b” oszlopában szereplő
összeget összehasonlítja a 198. sor „c” oszlopában feltüntetett összeggel. Az
adókiegyenlítés csak annyiban érvényesíthető, amennyiben a keret erre fedezetet nyújt, azaz
a 198. sor összegét, de legfeljebb a 194. sor összegét írhatja ebbe a sorba.
A 199. sor „c” oszlopában feltüntetett összeget kell átírnia a 0953-C lap 65. sorába.
24.2 A 2009. évben képződött és 2009. december 31-éig lezárult csereügyletből

származó jövedelem/veszteség megállapítása ügyletenként
Csereügylet, ha Ön egy kötelezettségéhez kapcsolódó jövőbeni kiadását cseréli el egy másik

jövőbeni kiadásra úgy, hogy ez Önre és a másik szerződő félre nézve is kockázatot jelent.
Ugyanez igaz arra az esetre is, amikor Ön a jogosultságához kapcsolódó bevételét cseréli el.
131
Csereügyletből származó jövedelem, ha Ön deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet

alapján szerzett bevételének kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő igazolt
kiadásokat meghaladó része.
A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege a csereügyleti
veszteség.
Az adott csereügylet vagy jövedelemmel, vagy veszteséggel zárul.
Ha a különbözet pozitív, úgy jövedelme keletkezett, mely után 25% mértékkel adót kell
fizetnie. Ha a különbözet negatív, akkor vesztesége keletkezett az adott ügyleten.
201-206. sorok: Az adott ügyletből származó jövedelem vagy veszteség
A sor „b” vagy „c” oszlopába írja be a jövedelemét vagy veszteségét.
207. sor: A csereügyletből származó jövedelem összesen
A sor „b” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított jövedelem összesítésére.

A 207. sor „b” oszlopában szereplő összeget kell átírnia a 0953-05-ös lap 174. sor „d”
oszlopába, az összeg 25% mértékű adóját az „e” oszlopába.
208. sor: A csereügyletből származó veszteség összesen
A sor „c” oszlopa szolgál az ügyletenként megállapított veszteség összesítésére.
A 2009. adóévben képződött és az adóéven túlnyúló csereügyletből származó

jövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítés
Az adóéven áthúzódó csereügylet esetében évente meg kell állapítania, hogy az adott
ügylete eredményes vagy veszteséges volt abban az évben.
Eredmény esetén az adót meg kell fizetnie, de ugyanezen ügyleten, egy későbbi veszteségét
adókiegyenlítés formájában elszámolhatja.
211. – 216. sorok: Az adott ügylet jövedelem vagy vesztesége
Ezekben a sorokban kell feltüntetnie az adóéven túlnyúló csereügyletből származó

ügyletenkénti jövedelmet vagy veszteséget.
Ugyanazon adóévben az adott ügylet vagy eredményes (jövedelem képződik) vagy

veszteséges. Az adott sorban tehát vagy a „b” és „c” oszlop, vagy a „d” és „e” oszlop lehet
kitöltött.
Ahhoz, hogy az adóéven túlnyúló adott csereügyleteivel kapcsolatos adókötelezettségét
követni tudja, az ügyleteiről vezetett nyilvántartásában azonosítható módon kell vezetnie az
egyes ügyletekkel kapcsolatos bevallási adatait is.
Az adókiegyenlítés, mint az elnevezéséből is következik, a jövedelem és a veszteség
adójának az összehasonlítása.
132
A göngyölített keretbe („f” oszlop) a jövedelem megfizetett adója számít bele, a

göngyölítésre jogosító összegként („g” oszlop) a veszteség számított adóját kell
figyelembe venni. A kiegyenlítés elszámolása során az előbbi összegek göngyölített adatait
vegye figyelembe.
2008. évben göngyölítésről még nem beszélhettünk, az „f” vagy a „g” oszlopba, a „c” vagy
az „e” oszlop összegét írta be. Vegye elő a 2008. évről szóló adóbevallását! Az alábbiakban
leírtaknak a levezetéséhez szüksége lesz a 0853-05-02 lap 211. – 218. soraiban feltüntetett
adatokra.
Az adókiegyenlítés elszámolásához a nyilvántartást a következők szerint kell vezetni a

csereügylet keletkezésének évéről szóló bevallásban bevallott:
 Csereügyleti jövedelmet,
 Csereügyleti jövedelem adóját (göngyölített keret összeg),
 Csereügyleti veszteséget,
 Csereügyleti veszteség adóját (göngyölítésre jogosító összeg).
A további években az adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelem/veszteség

nyilvántartása a következő a fentieken kívül:
 Az adókiegyenlítési keretet növeli az adott csereügylet jövedelmének az adója,

 Az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az
adott csereügyleti veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés.
Az ugyanazon csereügylethez tartozó göngyölített keret összeg („f” oszlop) megegyezik

az adókiegyenlítésre jogosító összeggel („g” oszlop), de legfeljebb az adókiegyenlítési
keret összeg nagyságával.
217. sor: Az ügyletekből származó jövedelem összesen

A „b” oszlopba a 2009. évben elért csereügyletből származó jövedelmei összegét írja be.
Ezt kell a 0953-05-ös lap 174. sor „d” oszlopába átírnia a 207. sor „b” oszlopába írt adatot is
figyelembe véve.
218. sor: Az ügyletekből származó veszteség összesen
Ha az áthúzódó csereügylete(i) között vannak veszteségesek, úgy a „d” oszlopba

összegezve írja be a veszteségeit.
219. sor: Adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembe vehető

összeg
Ebben a sorban az adókiegyenlítés miatt, az adóévben befizetett adóként figyelembe vehető

összeget tüntesse fel. Ezt az összeget kell a 0953-C lap 65. sorába is beírni.
Az adóéven túlnyúló csereügyletből származó jövedelmek levezetésére olvassa el a

példatárban leírt példát!
133
25. Az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmek és adójuk

levezetése
A 0953-06-02-es lap kitöltése
I. A 2008. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származó jövedelem alapján
az adókiegyenlítés kiszámítása
Amennyiben Önnek 2008. évben ingatlan értékesítéséből származott jövedelme, a

megállapított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az ingatlan átruházását követő
két évben adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a cél szerinti felhasználás évéről szóló
bevallásában megfizetett adó címén levonással érvényesíthet.
Amennyiben Ön a 2008. évben ingatlan értékesítésből származó jövedelmét a
2009. évben cél szerint felhasználta, akkor a 221. – 224. sorokat töltse ki!
A lap kitöltéséhez vegye elő a 2008. évi 0853-as bevallását!
Ha Ön a 2008. évi bevallásában is vett figyelembe adókiegyenlítést a jövedelem cél

szerinti felhasználására tekintettel, akkor erre is legyen figyelemmel!
221. sor: A 2008. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adója
A 2008. évi ingatlan értékesítés jövedelmének megfizetett adóját ebbe a sorba a 0853-05-01
lap 161. sor „e” oszlopából írja át, de csak abban az esetben, ha ezt az összeget már
megfizette.
222. sor: A 2009. évben cél szerinti felhasználás
Amennyiben 2009. évben cél szerint felhasználta a 2008. évi ingatlanértékesítés jövedelmét,
a cél szerint felhasznált résznek („a” oszlop) és a hatályos adókulccsal megállapított adóját
(„b” oszlop) írja ebbe a sorba.
223. sor: Az adókiegyenlítés miatt befizetett adóként figyelembe vehető összeg

Ebbe a sorba a 222. sor „b” oszlopába írt cél szerinti felhasználás összegét írja be, de
legfeljebb a 221. sor „b” oszlopában szereplő összeget. A felhasználás összege nem lehet
több mint az ingatlan átruházásából származó jövedelem bevallott és megfizetett adója!
Ezt az összeget kell a 0953-C lap 65. sorába is átírnia!
224. sor: A 2010. évben cél szerinti felhasználás esetén még figyelembe vehető összeg a
2008. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából
Ha a 2008. évi ingatlan értékesítés megfizetett adójából a 2010. évben még figyelembe
vehet cél szerinti felhasználást, akkor a fennmaradó összeget ebbe a sorba írja be.
II. A 2009. évi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből származó jövedelem alapján
az adókiegyenlítés kiszámítása
134
225. sor: A 2009. évi ingatlan értékesítés jövedelme
Amennyiben Önnek a 2009. évben ingatlanértékesítésből származott jövedelme, akkor az

„a” oszlopba a számított jövedelmet, a „b” oszlopba az adót írja be.
226. sor: A 2009. évben cél szerinti felhasználás
Ha a 2009-ben értékesített ingatlan jövedelmét cél szerint felhasználta, ebbe a sorba, az „a”
oszlopba a felhasználás alapját és a „b” oszlopba az adóját írja be. Ne felejtse el, hogy a
230. sorban nyilatkoznia kell a cél szerinti felhasználásról és a 161. sor „a” oszlopába is be
kell írnia a cél szerinti felhasználásra fordított összeg levont adóját.
227. sor: A 2010. évben cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető összeg
Abban az esetben, ha Ön a 2009. évben értékesített ingatlant és a számított jövedelem adóját

nem használta fel cél szerint részben vagy egészben, akkor ebbe a sorba a 2010. évben cél
szerinti felhasználásként még figyelembe vehető összeget írja be.
III. Nyilatkozat az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából (ingatlanlízing

meghiúsulásából) származó jövedelem felhasználásáról
230. sor: Abban az esetben, ha Ön, az ingatlan és a vagyoni értékű jog 2009. évben történő
értékesítéséből származó jövedelmét a bevallása benyújtásáig teljes egészében (vagy
részben) a jövedelem bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli
hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek
lakóotthonában vagy más hasonló, például ápolási intézményben (bármely EGT-államban)
biztosított férőhely (cél szerinti) megszerzésére használta fel, csak akkor élhet a 161. sor
kitöltése során a csökkentés lehetőségével, ha erről a tényről ebben a sorban nyilatkozik. Itt
kell nyilatkoznia akkor is, ha az ingatlanlízing meghiúsulásából származó jövedelemét az
előzőek szerint használta fel a bevallása benyújtásáig.
26. A 2009. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása a

magánszemélyek, a vállalkozói személyi jövedelemadó és átalány szerinti adózást
választó egyéni vállalkozók számára
A magánszemélynek a 2009. évi személyi jövedelemadó bevallásában bevallott

összevonandó jövedelmének (25. sor „d” oszlop) a nyugdíjjárulék-alap felső határát, azaz a
7 446 000 forintot meghaladó része után 4% különadót kell fizetnie.
A szja-törvény alapján összevonandó jövedelem az önálló és nem önálló tevékenységből (a
munkaviszonyból) származó jövedelem, az egyéb jogcímen adózó jövedelem, valamint az
adóterhet nem viselő járandóság címén kapott jövedelem együtt (25. sor „d” oszlopában
szereplő összeg).
135
Fontos! Az adóterhet nem viselő járandóság akkor része a különadó alapjának, ha Önnek e
jövedelme mellett más olyan jövedelme is volt, amely miatt bevallást kell adnia.
Abban az esetben, ha Ön olyan külföldön megszerzett jövedelmet is bevall, amely a

nemzetközi egyezményekből adódóan az egyezmények alapján nem adóztatható
Magyarországon, az nem lehet a különadó alapja sem. Akkor azonban, amikor az
egyezmény úgy rendelkezik, hogy ez a jövedelem az adóalap megállapításánál figyelembe
vehető (adóterhet nem viselő járandóság a 15. sor „b” oszlopa), értelemszerűen része lesz
az összevont adóalapnak. Így befolyásolja a különadó kötelezettséget is. Ebben az esetben,
ha az összevont adóalapban külföldről és belföldről származó jövedelem egyaránt van, meg
kell állapítani az összevonás alá eső jövedelem (25. sor „d” oszlopa) és a járulékfizetési
felsőhatár (7 446 000 forint) közötti különbséget. Ha a 25. sor „d” oszlopa meghaladja a
járulékfizetési felsőhatárt, de a belföldről származó jövedelemrész kisebb, mint a különbség,
akkor a különadó alapja a belföldről származó jövedelem összege. Ha a belföldi jövedelem
nagyobb, mint a különbség, a különadó alapja a két összeg (25. sor „d” oszlop és a
7 446 000 forint) közötti eltérés lesz. Értelemszerűen, ha az együttes jövedelem kisebb, mint
a járulékfizetési felsőhatár, nem keletkezik különadó fizetési kötelezettség. A sor
kitöltéséhez a Példatárban talál segítséget.
Nem alanya a különadónak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózó

magánszemély, e jogszerű jövedelmei tekintetében.
Ennek a lapnak a kitöltése előtt győződjön meg a következőkről. A kifizetőktől

(munkáltatótól) kapott igazoláson szerepel-e különadó-előleg levonás, illetve nézze meg,
hogy a bevallása 25. sorának „d” oszlopában mekkora összeg szerepel. Abban az esetben,
ha Öntől 2009. évben vontak (vagy Ön fizetett) különadó-előleget, mindenképpen töltse ki
ezt a lapot, mert ha az összevonás alá eső jövedelme nem éri el a 7 446 000 forintot, csak
így kaphatja vissza a levont (befizetett összeget). Abban az esetben, ha a 25. sor „d”
oszlopában szereplő összevonás alá eső jövedelme meghaladja a 7 446 000 forintot, azért
kell kitöltenie ezt a lapot, mert 2009. évben Ön a különadó alanya.
Az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenysége után vállalkozói különadót fizet. A

vállalkozói kivét összege, mint az összevont adóalap része, valamint a nem vállalkozóként
elért, kifizetőtől származó jövedelmeit azonban szintén terheli a magánszemélyek
különadója.
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az úgynevezett evás jövedelme után szintén nem
fizet különadót, ugyanakkor az eva alapba nem tartozó, a személyi jövedelemadó
bevallásban bevallott összevont adóadóalap 7 446 000 forint feletti része után a különadó
kötelezettsége fennáll.
I. A magánszemélyek különadója129
241. sor: A 2009. évi különadó alapjául szolgáló összevonandó jövedelmek utáni
kötelezettség összege
129
2006. évi LIX. törvény
136
Ezt a sort a magánszemélynek akkor kell kitölteni, ha a 25. sor „d” oszlopában kiszámított
összevonás alá eső jövedelme meghaladja a 2009. évi járulékfizetési felsőhatár összegét,
azaz a 7 446 000 forintot! E sor „a” oszlopába a 25. sor „d” oszlopában szereplő összeg és a
7 446 000 forint különbségét írja be. Ez lesz a 2009. évre a különadó alapja. Ennek a 4%-a a
különadó összege, melyet a „d” oszlopban tüntessen fel.
242. sor: Az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet terhelő 2009. évi különadó
4%-os összege
Ezt a sort az egyéni vállalkozó tölti ki az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét terhelő
2009. évi különadó összegéről.
Az egyéni vállalkozói tevékenységre fizetendő különadó alapjának nem része a külföldi

telephelynek betudható adóalap, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a
bevételéből le kell vonnia az elismert költségeket azzal, hogy nem része a bevételnek a
támogatások összegéből az a rész, amelyet egyébként a vállalkozói adóalap
megállapításánál figyelembe kell venni. Az ily módon kiszámított összeg lesz a különadó
alapja. (Ez azt is jelenti a gyakorlatban, hogy az előző évről áthozott veszteség összege nem
csökkenti a különadó alapját.)
Amennyiben a 2009. évben az elismert költségek összege a bevételek összegét meghaladja,

vagyis az egyéni vállalkozás a tárgyévben veszteséges, akkor adóalap hiányában vállalkozói
különadó fizetési kötelezettség sincs.
Átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó az átalányadó-alapja után fizeti a különadót.
Amennyiben a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenysége tekintetében külföldön is

rendelkezik telephellyel, akkor a külföldi telephelynek beszámító adóalapot ki kell venni a
különadó alapjának összegéből, amennyiben nemzetközi szerződés így rendelkezik.
Az előzőekben leírtak alapján kiszámított különadó alapját írja be e sor „a” oszlopába. Az
adó alapjának 4%-a a különadó, melyet a „d” oszlopban kell feltüntetni.
243. sor: Különadó kötelezettség a 2009. évben
E sor „d” oszlopában összegezze a 241. „d” és a 242. „d” oszlopaiba beírt különadó
kötelezettség összegét.
244. sor: A kifizető (munkáltató) által levont különadó előleg
A kifizetőnek (munkáltatónak) az Ön részére juttatott rendszeres bevételből, amely alapján

várható volt a 7 446 000 forintos összeghatár túllépése, különadó-előleget kellett levonni.
Ha Ön kérte írásos nyilatkozatában a különadó előleg levonását, annak levont összegét az
M30-as igazolás tartalmazza. E sor „c” oszlopába a kifizető(k)től (munkáltatótól) kapott
igazolásokon különadó-előlegként szereplő levont összegeket adja össze és írja be.
137
245-248. sorok : Az egyéni vállalkozót terhelő előleg (I.-IV. negyedév)
Ezekben a sorokban kell az egyéni vállalkozónak a különadó alapja szerinti előlegeket

bevallani. E sorok „b” oszlopaiba az adott negyedévben az egyéni vállalkozót terhelő
különadó-előleg összegeket kell negyedéves bontásban beírnia
249. sor: A magánszemély, egyéni vállalkozó által befizetett különadó előleg összege
Ebben a sorban az egyéni vállalkozó által a negyedévente befizetett adó összegeit adja össze
és írja a „c” oszlopba. Ha magánszemélyként különadó-előleget fizetett, úgy ezt is ide írja
be!
250. sor: Levont, befizetett különadó előleg összege
E sorban összegezze a 244. sor „c” oszlopában és 249. sor „c” oszlopában szereplő
befizetett és levont különadó-előlegek összegeit.
251. sor: Még fizetendő különadó
Abban az esetben, ha az Ön által kiszámított (a 243. sor „d” oszlopában szereplő) különadó
összege meghaladja a levont (befizetett) különadó-előleg (250. sor „d” oszlopában szereplő)
összegét, úgy Önnek a bevallásával egyidejűleg meg kell fizetnie a különadó különbözetet.
Ezt az összeget kell átírnia a bevallás 75. sorába.
252. sor: Visszaigényelhető különadó
Abban az esetben, ha a levont (befizetett) különadó-előleg (250. sor „d” oszlopában

szereplő) összege meghaladja az Ön által kiszámított a (a 243. sor „d” oszlopában szereplő)
különadó összeget, úgy Ön a bevallásával egyidejűleg visszaigényelheti a különadó
különbözetet. Ezt az összeget kell átírnia a bevallás 76. sorába. Olvassa el a példatárban
található példát a különadó kötelezettséggel kapcsolatban.
27. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevételek

utáni adókötelezettség részletezése és bevallása130
Ha Ön a 2009. évben hatályos 2005. évi CXX. törvény alapján valamely bevételének
adózására a kifizetőnek írásban tett nyilatkozata szerint az ekho szabályai szerint tett eleget,
akkor a 0953-08-01-es lapot kell kitöltenie, ha még az ekho megfizetését is átvállalta a
kifizetőtől, a 0953-08-02-es lapot is csatolnia kell a bevallásához.
Az ekho szerint adózott bevételeiről elsősorban azért kell a 0953-as bevallásában számot
adnia, mert a szja-törvény alapján az éves összes jövedelem megállapításához figyelembe
kell venni ezen jogcímen szerzett bevételeit is. Jogosulatlan ekho választás esetén a 0953-as
bevallás szolgál a további ekho fizetési kötelezettség közlésére is. (259-261. sorok)
130
2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (Ekho-törvény)
138
2009. évben, ha Ön teljes egészében átvállalja az ekho megfizetését, a 0953-as bevallásban

kell az ekho-ról, a bevallási kötelezettségét teljesítenie.
Ön akkor választhatta az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társas vállalkozásban
személyes közreműködésként, vállalkozási szerződés vagy megbízási szerződés alapján a
következőkben felsorolt FEOR besorolású foglalkozásúnak minősült.
Az ekho alkalmazására jogosító foglalkozások:
 2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője
 2616 Újságíró
 2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
 2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások
 2621 Író (újságíró nélkül)
 2622 Műfordító
 2623 Képzőművész
 2624 Iparművész
 2625 Zeneszerző
 2626 Rendező
 2627 Operatőr, fotóművész
 2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező,
dramaturg)
 2631 Színész, előadóművész, bábművész
 2632 Zenész, énekes
 2633 Koreográfus, táncművész
 3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs
 3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs
 3721 Segédszínész
 3722 Segédrendező
 3723 Népzenész
 3725 Cirkuszművész
 3729 Egyéb művészeti foglalkozások
 5311 Színházi fodrász
 5312 Színházi kikészítő
 5341 Fényképész, fotó-és mozgófilmlaboráns
 5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású
 5343 Díszletező, díszítő
 5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások,
feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól
elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a
fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a
hangmérnök, továbbá a népi iparművész igazolvánnyal rendelkező
magánszemély az igazolványban feltüntetett tevékenysége tekintetében
 5349 Színházi öltöztető
 7321 Színházi jelmezkészítő
 7323 Színházi fejdíszkészítő
 7335 Színházi lábbeli készítő.
139
2008. évtől kezdődően, a Magyarországon kívüli más EGT-állam polgára is jogosult az

ekho választására. Ennek feltétele, hogy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen
belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő
alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet alapján ne tartozzon a magyar
társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá, de biztosított személy legyen valamely
EGT-államban és rendelkezzen az illetékes hatóság erre vonatkozó E 101-es igazolásával.
Feltétele még az ekho választásának, hogy rendelkezzen bármilyen tevékenységgel

összefüggésben munkaviszonyból, megbízási, vállalkozási jellegű jogviszonyból származó,
társas vállalkozóként személyes közreműködés ellenértékeként, egyéni vállalkozói
kivétként megszerzett olyan jövedelemmel, amely után az adó- és járulékkötelezettséget az
általános szabályok szerint teljesítette. Pl.: a munkaviszonyban folytatott ekho választására
jogosító tevékenység esetén, csak a havi minimálbért meghaladó jövedelemre alkalmazható
a kedvezőbb szabály.
Ha Ön az adóév során legalább 183 napig nyugdíjas volt, akkor az előzőekben jelzett,
általános szabályok szerint adózott jövedelem nem volt feltétele az ekho választásának.
Az ekho 25 000 000 forintot meg nem haladó, kizárólag kifizetőtől a Magyar Köztársaság
törvényes fizetőeszközében megszerzett bevételre választható (pl.: devizában, értékpapírban
vagy természetben megszerzett vagyoni értékre nem). 25 000 000 forint a bevételi
értékhatár akkor, ha a magánszemély az adóév végéig rendelkezik a minimálbér (2009-ben
71 500 forint) tizenkétszeresének megfelelő, általános szabályok szerint adózott
jövedelemmel. Amennyiben az előzőek szerinti jövedelem nem éri el a minimálbér
tizenkétszeresét, akkor a bevételi értékhatár a 25 000 000 forint olyan hányada, amilyen
arányt e jövedelem a minimálbér tizenkétszeresében képvisel.
Nyugdíjas esetében a bevételi határ 25 000 000 forint.
Amennyiben Ön az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat,
akkor az Önre vonatkozó bevételi határt csökkenti az a bevétel, amelyet Önnek evás
bevételként kell figyelembe vennie. Nem választhatta az ekho-t arra a bevételére, amely
után az adókötelezettséget az eva szabályai szerint kellett teljesítenie. (például, ha számlát
bocsájt ki, a számla szerinti bevételére nem alkalmazhatja az egyszerűsített közteherviselés
szabályai szerinti adózási módot)
Abban az esetben, ha Ön evás társas vállalkozás tagja, akkor az Önre vonatkozó,
legfeljebb a 25 000 000 forintos bevételi határt csökkentenie kell a társas vállalkozás
bevételéből a társasági szerződésben az adózott eredményből Önt megillető résszel,
függetlenül attól, hogy a részesedést Ön felvette-e. Ennek hiányában pedig a jegyzett
tőkében való részesedése szerinti arányban Önt megillető bevétellel.
25 000 000 forint bevétel elérését követően az ekho alkalmazására már nem nyilatkozhatott.
Az ekho alapja a bevétel egésze. Ha Ön áfa fizetésére kötelezett, akkor az ekho alapjának a
megállapítása során az áfát figyelmen kívül kell hagyni. Az ekho alapjául szolgáló (254. és
271. sor „b” oszlopában szereplő) összeget az összes bevallásadási kötelezettség alá eső
jövedelem nagyságának megállapítása során (a bevallás 26. sor „d” oszlop) figyelembe
kell venni.
140
Az ekho mértéke 35%, amelyből 15% a magánszemélyt, míg 20% a kifizetőt terheli.
Az Önt terhelő ekho-t a kifizetőnek kellett megállapítania és levonnia. A 15%-os adóból
9,5% személyi jövedelemadónak, 3,9% pedig egyéni nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.
Amennyiben Ön magánnyugdíjpénztár tagja, akkor a 3,9%-os adóból 0,1% nyugdíjjárulék,
míg 3,8% magánnyugdíjpénztári tagdíjnak minősül. Ha Ön nyugdíjas, vagy a kifizetés
időpontjában a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig már megfizette és erről a
kifizetést megelőzően nyilatkozott, akkor a kifizető Öntől csak 11,1%-os ekho-t vont le.
Amennyiben a feltételek megléte ellenére nem nyilatkozott, és ezért a kifizető az Önt
terhelő ekho-t 15%-os adómértékkel vonta le, akkor a többletként levont összeget a
foglalkoztatójától visszakérheti.
Az általános szabálytól eltérően, a Magyarországon kívüli más EGT-államban
biztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt 9,5% ekho terheli,
amelyet a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia. A levont 9,5% ekho teljes egészében
a személyi jövedelemadóra számolandó el.
A kifizetőt terhelő 20%-os ekho-ból 3,3% egészségbiztosítási járuléknak, 16,7% pedig
nyugdíjbiztosítási járuléknak minősül.
Nem terheli a kifizetőt ekho a Magyarországon kívüli más EGT-államban biztosított
személynek juttatott ekhos bevétel tekintetében, illetve akkor sem, ha a magánszemély
átvállalja a 20% megfizetését.
Abban az esetben, ha Ön munkaviszony keretében folytatott ekho választására jogosító
tevékenységet, akkor a munkáltató az adott hónap első napján érvényes minimálbért
meghaladó részére vehette csak figyelembe az Ön ekhos nyilatkozatát. Ezen előírás nem
vonatkozik a nyugdíjasokra, továbbá azokra, akik a munkáltatóval fennálló más
jogviszonyukban az adott hónap első napján érvényes minimálbér közteherviselési
kötelezettségének az általános szabályoknak megfelelően eleget tettek. Nem kellett ezt az
előírást alkalmazni akkor sem, ha Ön hitelt érdemlően igazolta, hogy az adott hónapban
legalább a havi minimálbérnek megfelelő (más munkáltatóval kötött munkaviszonyból,
vállalkozási vagy megbízási jogviszonyból származó, illetve vállalkozói kivét vagy
személyes közreműködés címén) olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési
kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörtént.
A kifizetőnek az éves járulékfizetési felső határ mellett a biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszony időtartamát is figyelembe kellett vennie. Az ekho mértéke 11,1% az ekhoalap
azon része után is, amely meghaladja az adott jogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási
kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető napoknak és a kifizetés napján érvényes
járulékfizetési felső határ napi összegének a szorzatát.
Amennyiben például a biztosítás időtartama 1 nap, akkor a magánszemély nyilatkozata
hiányában legfeljebb a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig lehet
levonni a 15% mértékkel ekho-t, az e feletti rész 11,1% mértékkel lesz ekho köteles.
Amennyiben a magánszemély megbízásos jogviszonyban 100 000 forint bevételt ér el
1 napra (a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összege 2009-ben 20 400 forint),
akkor 20 400 forint lesz a 15% ekho alapja, míg a különbözet (100 000-20 400) a
79 600 forint után 11,1% ekho levonási kötelezettség keletkezik.
141
Ha a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben - minden

más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden olyan ekhoalapot képező bevételét,
amely után 15 százalék mértékű ekhot fizetett figyelembe véve - a nyugdíjjárulékot (magán-
nyugdíjpénztári tagdíjat) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény előírása
szerint a járulékfizetés felső határáig megfizette, az ekho mértéke 11,1 százalék. Ha az adott
kifizetéssel lépi át a járulékfizetés felső határát, a nyilatkozatban megjelölheti az
ekhoalapnak a járulékfizetés felső határa eléréséhez szükséges részét, ebben az esetben az
ekhoalap fennmaradó részére alkalmazható a 11,1 százalékos ekhomérték. Szintén 11,1
százalék az ekho mértéke az ekhoalap azon része után, amely meghaladja az adott
jogviszonyban a Tbj. szerint biztosítási kötelezettség időtartamaként figyelembe vehető
napok és a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felsőhatár napi összegének szorzatát.
A magánszemély által átvállalt ekho

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény rendelkezése szerint – az
egyéb feltételek megléte esetén – Ön az ekho választásáról – az Önt megillető bevétel
kifizetése előtt – a nyilatkozatával egyidejűleg nyilatkozhatott arról is, hogy a kifizetőt és az
Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől. Erre
akkor van lehetősége Önnek, ha az ekho választására jogosító tevékenységét vállalkozási
szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi.
Amennyiben Ön a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését

átvállalta a kifizetőtől, úgy az Ön által megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet
követő hó 12. napjáig meg kellett fizetnie, és az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és
fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő összegek szerint külön –
negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként most, az éves
személyi jövedelemadó bevallás 0953-08-02-es lapján be kell vallania. Ebben az esetben a
kifizető igazolása csak a bevétel összegét és azt a tényt tartalmazza, hogy átvállalta az ekho
megfizetését.
A kifizető helyett átvállalt 20% ekho mellett, 11,1% és/vagy 15% ekho-t kell megfizetnie
Önnek. A Magyarországon kívüli más EGT államban biztosított magánszemélynek a 9,5%
ekho mellett, nem kell a 20% ekho-t megfizetnie, mivel ilyen esetben a kifizetőt nem terheli
ez a kötelezettség, így átvállalásról ebben az esetben nem is lehet szó.
Fontos tudni, hogy az ekho-val adózott jövedelmére tekintettel Önt nem illeti meg pénzbeli
egészségbiztosítási ellátás, illetőleg az öregségi nyugdíja összegének meghatározásánál
nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelemként azon ekho alap 61%-át kell figyelembe
venni, amely után az Önt terhelő ekho mértéke 15%.
Amennyiben Ön valamely bevételére jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor külön,
további adó fizetésére kötelezett. Az adóév során jogosulatlanul ekho-zott bevételét a
személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó olyan bevételként kell figyelembe vennie,
amilyen jogcímen azt megszerezte. Az Önt terhelő, levont ekho-ból 9,5%-ot a kifizető által
levont személyi jövedelemadó előlegként kell elszámolnia és az 55. sor összegének
meghatározásánál figyelembe vennie.
142
253. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és levont adója
Ennek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekre

nyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte. A „c” oszlopba a 15%-kal, a „d”
oszlopba a 11,1%-kal, az „e” oszlopa pedig a 9,5%-kal levont ekho-t kell beírnia.
254. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és levont adója
Ennek a sornak a „b” oszlopában azoknak az ekho-val adózott bevételeinek az együttes

összegét kell szerepeltetnie, amelyekre jogszerűen választotta az ekho alkalmazását. A „c”-
„e” oszlopok a kifizető által levont ekho feltüntetésére szolgálnak 15, 11,1 és 9,5%-os
bontásban. Az ebben a sorban szereplő bevételét kell a bevallás 26. sorának „d” oszlopába
beírandó összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelemnél figyelembe vennie.
Annak érdekében, hogy el tudja dönteni, helyesen nyilatkozott vagy sem, az e lap
kitöltéséhez tartozó magyarázat elején található általános tájékoztatót olvassa el!
Amennyiben valamennyi bevételére jogszerűen kérte az ekho alkalmazását, akkor ebbe a
sorba a 253. sorban feltüntetett összeget kell beírnia, a további sorokat pedig nem kell
kitöltenie.
255. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító munkaviszonyból
származó bevétel és levont adója
Amennyiben Ön valamely munkaviszonyból származó jövedelmének adókötelezettségére

jogosulatlanul választotta az ekho-t, akkor e bevételét kell ennek a sornak a „b” oszlopában
szerepeltetnie. Ezt az összeget munkaviszonyból származó jövedelemként kell számításba
vennie, és fel kell tüntetnie a bevallás 1., 2., 3. vagy 5. sorában is attól függően, hogy
milyen címen (munkaviszonyból származó bérjövedelem, költségtérítés, külszolgálat,
adóköteles biztosítási díj) megszerzett bevételre nyilatkozott az ekho választásáról. A
kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba
kell beírnia.
Ne felejtse el az „a” oszlopban az erre szolgáló helyen a 9,5%-os személyi jövedelemadót is
feltüntetni, ugyanis ezt az összeget a kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként
kell figyelembe vennie (55. sor).
256. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésre
tekintettel megszerzett bevétel és levont adója
Ebben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történő
személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására Önt nem
jogosította. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az
„e” oszlopba kell beírnia.
143
Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg 6. sorában is

szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzal
összefüggő költségtérítés címén kapta.
E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt a
kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).
257. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszony
alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és levont adója
Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kell szerepeltetnie,

amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. A kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-
os mértékkel levont adót a „c”, „d”, illetőleg az „e” oszlopba kell beírnia.
E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónak
minősül, ezért azt a 9. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie.
Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető által
levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).
258. sor: A 253. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozói
jogviszonyból származó bevétel és levont adója
Ennek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származó

bevételét kell beírnia, a kifizető által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel levont adót a „c”, „d”,
illetőleg az „e” oszlopba, amelyre nem választhatta volna az ekho alkalmazását. Ezt a
bevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a 14-es laphoz készült
útmutatóban foglaltak szerint.
E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető által
levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (55. sor). Az ekho-s
jövedelem kiszámítására példa a példatárban található.
További ekho fizetési kötelezettség
259. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 18%-os további adója
Ha Ön olyan tevékenységből származó bevételére választotta a kifizetéskor az ekho szerinti
adózást, amely tevékenység nem jogosította az ekho alkalmazására, illetőleg abban az
esetben, ha az adóévben a bevétele már elérte a 25 000 000 forintot és a továbbiakban is
az ekho alkalmazását választotta, akkor Önnek 18%-os további adót kell fizetnie. Az adó
alapját (az előzőekben jelzett bevétel) e sor „b” oszlopában, míg a 18%-os adót a „c”
oszlopban szerepeltesse.
260. sor: Az ekho választására nem jogosító bevétel és 9%-os további adója
Amennyiben Önnek a 259. sornál ismertetetteken túl volt olyan bevétele, amelyre az ekho
alkalmazását kérte, de arra nem volt jogosult, akkor annak összegét írja be ennek a sornak a
„b” oszlopába, a 9%-os további adóját pedig a „c” oszlopban szerepeltesse.
144
261. sor: További adófizetési kötelezettség összesen
Ennek a sornak a „c” oszlopában összegezze a 259. és a 260. sorok „c” oszlopaiban szereplő
különadókat.
Az Önt terhelő további adót (261. sor „c” oszlopa) kell beírnia a 77. sorba, és a bevallás
benyújtására nyitva álló határnapig meg is kell fizetnie. Amennyiben személyi
jövedelemadóban, egészségügyi hozzájárulásban, nyugdíjbiztosítási járulékban vagy
különadóban Önnél visszajáró összeg mutatkozik, akkor átvezetést is kérhet, melyhez ki
kell töltenie a 11-es lapot.
A magánszemély által átvállalt, valamint saját kötelezettségeként befizetett

egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevallása
Ezt a bevallási lapot akkor kell Önnek kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselési

hozzájárulásról szóló törvény hatályos rendelkezése szerint – az egyéb feltételek megléte
esetén –, Ön élt azzal a lehetőséggel, hogy az ekho választásával egyidejűleg nyilatkozott
arról is, hogy a kifizetőt és az Önt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését
átvállalja a kifizetőtől. Erre Önnek akkor volt jogszerűen lehetősége, ha az ekho
választására jogosító tevékenységét vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés
alapján végezte.
Amennyiben Ön a kifizetőt (20%) és az Önt terhelő (15%, 11,1%, 9,5%) ekho

megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalta a kifizetőtől, úgy a megállapított ekhot
negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig meg kellett fizetnie. Az e nyilatkozat
szerinti ekho alapját és fizetendő összegét – a kifizetőtől átvállalt és az Önt terhelő
összegek szerint külön – negyedéves bontásban a negyedév utolsó hónapjának
kötelezettségeként most, az éves személyi jövedelemadó bevallás 0953-08-02-es lapján be
kell vallania. Ennek a teljesítésére szolgálnak e lap 263-266. sorai. A „b” oszlopba az ekho
alapját kell beírnia, ez az az összeg, amely után az ekhot év közben meg kellett fizetnie
(ekho kötelezettsége).
A „c” oszlopba a kifizetőt terhelő – átvállalt 20% mértékű ekho (adónem 190) beírására
szolgál. Ennek a megfizetése – a 9,5% mértékű ekho-t fizető magánszemélyeken kívül –
minden esetben terheli a magánszemélyt, mivel ez a kifizetőt terhelő ekho összege.
A „d” oszlopban kell feltüntetni a 11,1% mértékű ekho összegét (adónem 193) akkor, ha
Ön nyugdíjas, vagy az adóévben – minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint
minden ekho alapot képező bevételét figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot a Tbj. előírása
szerint a járulékfizetési felsőhatárig megfizette (megfizeti). Ebben az esetben nincs eltérés a
magánnyugdíjpénztári tag és nem magánnyugdíjpénztári tag között.
Az „e” oszlop a 15% mértékű ekho (adónem 191) beírására szolgál, feltéve, hogy Ön nem
tartozik a „d” oszlopnál leírt körbe, és nem magánnyugdíjpénztári tag.
Az „f” oszlopot akkor kell kitöltenie, ha nem felel meg a „d” oszlopnál leírt körbe, de
magánnyugdíjpénztári tagsággal rendelkezik. A 15% mértékű ekho ez esetben a 195-ös
adónembe tartozik. Ilyen esetben ne feledje el, hogy a 262. sorban az „f” oszlopban, az erre
szolgáló helyen az adónemkód jelölés alatt annak a magánnyugdíjpénztárnak az
145
adónemkódját is be kell írnia, amelynek tagja. (Az adónem kódokat az 1. sz. mellékletben
találja).
A „g” oszlopban az a magánszemély tüntethet fel adatot, aki a valamely Magyarországon
kívüli EGT államban biztosított és rendelkezik E 101-es jelű igazolással.
267. sor : Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózott bevétel és az azt terhelő
adó összesen
Ebben a sorban kell összesíteni a 263-266. sorokba írt, az ekho alkalmazására tett
nyilatkozata alapján átvállalt-adózott bevételeit és kötelezettségeit.
268. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó által megfizetett ekho
adónem szerinti bontásban
E sor megfelelő oszlopaiba kell beírnia az Ön által az adóévben az adónemek szerint

megfizetett ekho összegeit.
269. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó által további fizetendő
ekho adónem szerinti bontásban
Abban az esetben, ha a 267. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 268. sor
összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban a további fizetendő ekho összegét kell
feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t kell a bevallás benyújtásáig megfizetnie.
270. sor: Ekho alkalmazására tett nyilatkozat alapján adózó részére visszajáró ekho
adónem szerinti bontásban
Abban az esetben, ha a 268. sor megfelelő oszlopába írt összeg nagyobb, mint a 267. sor
összege, a két sor különbözetét kell ebben a sorban feltüntetnie. Ez(eke)t az összege(ke)t
bevallás benyújtásával egyidejűleg visszaigényelheti.
Fontos! Abban az esetben, ha az ekho választására nem volt jogosult, Önnek nem
keletkezik visszaigényelhető ekho összege! A jogosulatlanul ekho szerint adózott
jövedelmeiről, a 272-274. sorokban kell számot adnia.
271. sor: A 267. sorból az ekho alkalmazására jogosító bevétel és befizetett adója
Ennek a sornak a „b” oszlopában kell feltüntetnie azokat a bevételeit, amelyekre

nyilatkozatával a kifizetőtől az ekho alkalmazását kérte és egyben átvállalta a kötelezettség
teljesítését. A megfelelő oszlopokba, a bevételt terhelő, megfizetett ekho összegét kell
beírnia. Ne felejtse el az ekho alapjául szolgáló (254. és 271. sor „b” oszlopában szereplő)
összegeket az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme megállapítása során
(a bevallás 26. sor „d” oszlop) figyelembe kell venni.
272. sor: A 267. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító személyes közreműködésre
tekintettel megszerzett bevétel és megfizetett adója
146
Ebben a sorban azt a bevételt kell szerepeltetnie, amelyet társas vállalkozásban történő
személyes közreműködése ellenértékeként kapott, azonban az ekho alkalmazására Önt nem
jogosította. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megfizetett adót a „c”, „d”, „e”, „f”,
illetőleg a „g” oszlopaiba írja be.
Az ebben a sorban szereplő bevételt ne felejtse el a bevallás 5., illetőleg 6. sorában is
szerepeltetni attól függően, hogy azt a személyes közreműködése ellenértékeként vagy azzal
összefüggő költségtérítés címén kapta.
E sor „a” oszlopába írja be a levont adóból a 9,5%-os személyi jövedelemadót, mert ezt a
kifizető által levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).
273. sor: A 267. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító megbízásos jogviszony
alapján megszerzett önálló tevékenységből származó bevétel és megfizetett adója
Ebben a sorban azt a megbízásos jogviszonyból származó bevételét kell szerepeltetnie,

amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Az Ön által 15, 11,1 és 9,5%-os
mértékkel megállapított és befizetett adót a „c”, „d”, „e”, „f”, illetőleg a „g” oszlopba kell
beírnia.
E bevétele a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységből származónak
minősül, ezért azt a 9. sorban szereplő jövedelmeinél számításba kell vennie.
Az „a” oszlopban tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, melyet a kifizető által
levont személyi jövedelemadó előlegként kell figyelembe vennie (55. sor).
274. sor: A 267. sorból az ekho alkalmazására nem jogosító egyéni vállalkozói
jogviszonyból származó bevétel és megfizetett adója
Ennek a sornak a „b” oszlopában azt az egyéni vállalkozói jogviszonyból származó

bevételét kell beírnia, amelyre nyilatkozatával nem választhatta volna az ekho-t. Az Ön által
15, 11,1 és 9,5%-os mértékkel megállapított és befizetett adót írja a „c”, „d”, „e”, „f”,
illetőleg a „g” oszlopba. Ezt a bevételt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe
vennie a 14-es laphoz készült útmutatóban foglaltak szerint.
E sor „a” oszlopában tüntesse fel a 9,5%-os személyi jövedelemadót is, ezt a kifizető által
levont személyi jövedelemadó előlegként kell számításba vennie (55. sor).
Abban az esetben, ha a 263-274. sor valamelyikében adatot tüntetett fel, olvassa el a 0953-
08-01-es lap 259. és 260. soraihoz tartozó útmutatót és az abban foglaltak szerint vegye
figyelembe a 259. és 260. sorok „b” oszlopának kitöltésénél a 263-274. sorok „b”
oszlopában szereplő összegeket.
28. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség és elszámolása
Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség és elszámolása
Az egészségügyi hozzájárulás olyan százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegű

fizetési kötelezettség, melyet a személyi jövedelemadó bevallás részeként kell a fizetésre
kötelezett magánszemélynek bevallania és megfizetnie. A fizetésre kötelezettek körét, a
147
fizetési kötelezettség alapját, mértékét az Eho tv.131, a bevallásra és a kötelezettség

teljesítésére vonatkozó szabályokat az Art.132 tartalmazza.
A 0953-09-es lapot abban az esetben kell kitölteni, ha Önnek olyan jövedelme van,
amely után
 tételes egészségügyi hozzájárulást magánszemélyként kötelezett megfizetni és

bevallani,
 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettség is keletkezik,
melyet magánszemélyként kötelezett megfizetni és bevallani, illetve
 ha az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet meg kell fizetnie,
vagy
 ha visszaigénylési jogosultságát gyakorolja.
A lapon a kifizető által megfizetett egészségügyi hozzájárulás összegeket nem szabad

saját kötelezettségként és saját befizetésként feltüntetni. Ilyen adatot a saját
kötelezettség megállapításához szükséges számítások elvégzése érdekében kell
szerepeltetnie a bevallásban!
Tételes egészségügyi hozzájárulás
A tételes egészségügyi hozzájárulás összege havi 1 950 forint, naptári naponként 65 forint.
Az olyan egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély köteles tételes egészségügyi

hozzájárulásának a bevallására és megfizetésére, aki a kifizető felé elmulasztotta írásban
bejelenteni, hogy megszűnt az a jogviszonya, amelyre tekintettel utána tételes egészségügyi
hozzájárulást fizetett a kifizető, ezért a még fennálló jogviszonyára tekintettel ez a kifizető
nem tett eleget a fizetési kötelezettségének, így azt a magánszemélynek kell megfizetnie.
Abban az esetben, ha munkaviszonyban133 történő foglalkoztatás a teljes munkaidőnél
rövidebb munkaidőben történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes
munkaidő és a részmunkaidő arányában, de legfeljebb 50%-os mértékben csökkentett
összegben állapítható meg. Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege heti 20 órás
foglalkoztatás esetén 975 forint, heti 25 órás foglalkoztatás esetén 1 219 forint, heti 30 órás
foglalkoztatás esetén 1 463 forint, heti 35 órás foglalkoztatás esetén pedig 1 706 forint.
Ha a magánszemély foglalkoztatására az előzőekben ismertetett munkaidőtől eltérő

időtartam vonatkozott, a hozzájárulás összegét úgy kell megállapítani, hogy a tételes
egészségügyi hozzájárulás összegét (1 950 forint) el kell osztani a törvényes munkaidő
óraszámával (40 óra), majd az így kapott összeget meg kell szorozni azzal az óraszámmal,
amelyről a munkaszerződésben kötelező heti munkaidőként rendelkeztek.
Ha a fizetési kötelezettsége a teljes hónapban nem állt fenn, akkor az adott hónapra fennálló
kötelezettségét naptári napokra 65 forint alapulvételével kell meghatároznia. Az éves
összeget a 281. sor tartalmazza.
131
az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény
132
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
133
Eho tv. 6. § (3) bekezdés a) pont
148
Ha Ön egyéni vállalkozó, akkor a tételes egészségügyi hozzájárulás kötelezettség

bevallását nem itt, hanem a 0958-as számú bevallásban kell teljesítenie!
Nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie arra az időszakra, amely alatt
– táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat,

gyermekgondozási segélyt, illetve gyermeknevelési támogatást kapott;
– keresőképtelen (ide nem értve a betegszabadságot) volt, fizetés nélküli szabadságon
volt, vagy távolléte nem volt igazolt;
– a munkavégzési, szolgálatteljesítési kötelezettség alól mentesült, kivéve, ha a
mentesítés idejére munkabért (illetményt) vagy távolléti díjat kapott;
– ápolási díjat kapott, feltéve, hogy az ellátás folyósításának időtartama alatt munkát
nem végzett;
– háromévesnél fiatalabb gyermeke gondozása, gyermekgondozási segélyben részesülő
munkavállaló 14 évesnél fiatalabb gyermeke gondozása, vagy 12 évesnél fiatalabb
beteg gyermeke otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt;
– fogva tartásának időtartamára;
– a START Program keretében történő kártyával való foglalkoztatására tekintettel.
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
A magánszemélynek kell a százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetnie, ha olyan –

egyébként a hozzájárulás alapját képező – jövedelemhez jut, amely nem kifizetőtől
származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség134 (pl. más
magánszemélyek közötti megbízási szerződésekből, külföldi megbízótól kapott, adóköteles
jövedelem). Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem,
amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.
Adómentes az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás és

járulék alapjául szolgáló azon összeg is, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra
tekintettel járulékfizetési kötelezettség – ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is –
keletkezik.
Hozzájárulást kell fizetnie az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek, a

fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak, a tételes költségelszámolást választó, valamint
az egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek is.
Ha a magánszemély bármely bevételéből a személyi jövedelemadó előleg megállapításánál

a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség – annak 5%-nál nagyobb
mértékben – meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor – a
költségkülönbözet után fizetendő 12% adó mellett – százalékos mértékű hozzájárulást is
fizetnie kell.
134
Eho tv. 11. § (2) bekezdés
149
Az egészségügyi hozzájárulás összegének megállapításánál kerekíteni nem lehet. A

fizetésre kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást előlegként, az
adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg negyedévente állapítja meg és a fizeti
meg. Az éves személyi jövedelemadó bevallásában kell az előlegként befizetett
összeg(ek)gel elszámolni. Ha az év közben megfizetett előleg kevesebb, mint a bevallott
kötelezettség, akkor a különbözetet a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell
megfizetni.135 Ha az elszámolás során túlfizetés mutatkozik, akkor Ön a bevallásában
rendelkezhet annak sorsáról. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában, a
bevallásra előírt határidőig vallja be.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi

hozzájárulást a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg.136 Az egyéni vállalkozó az Eho
törvény alkalmazásában magánszemélynek minősül.137
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást
évente egyszer állapítja meg, az éves bevallásában vallja be és 2010. február 15-ig fizeti
meg.
I. A tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása
280. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettség
Ez a sor szolgál a magánszemélyeknek az előzőekben részletezett tételes egészségügyi

hozzájárulása havi bontású és összesített adatként történő bevallására. A havonta
megállapított és megfizetett kötelezettségeket az „a” –tól „l” oszlopokig havi bontásban
töltse ki és összegezze azt az „m” oszlopban.
281. sor: Az adózó által befizetett tételes egészségügyi hozzájárulás
Ebben a sorban egy összegben tüntesse fel a megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulás
összegét.
282. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulás
Amennyiben Ön a kötelezettségét nem vagy csak részben fizette meg, akkor ebben a sorban
kell a fizetendő összeget szerepeltetnie, amely a 280. sor „m” oszlop és a 281. sor
különbsége.
283. sor: Visszaigényelhető tételes egészségügyi hozzájárulás
135
136
137
150
Abban az esetben, ha az Ön által befizetett összeg (281.sor) meghaladja a kötelezettség

összegét (280. sor „m” oszlopát), akkor ezt a különbség adatot kell ebbe a sorba
visszaigényelhető összegként szerepeltetnie.
II. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása138
A százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 11%, de a törvényben meghatározott

külön adózó jövedelmek után 14, 15, 20, illetőleg 25%-os mértékű is lehet.
Figyelem! A kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni!139 Ez azt jelenti, hogy függetlenül az osztalék megállapításának évétől, annak
kifizetése időpontjában hatályos kulccsal kell az egészségügyi hozzájárulás összegét
megállapítani, figyelembe véve a hozzájárulás-fizetés felső határát is.
A teljesített befizetések figyelembevételével megállapított hiányt a bevallással egyidejűleg

kell megfizetni, illetve a túlfizetésként jelentkező egészségügyi hozzájárulást
visszaigényelheti, illetve a 0953-11-es lapon rendelkezhet sorsáról. A százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget fő szabályként negyedéves bontásban kell
bevallani.
284. sor: A magánszemély 11%-os hozzájárulása
Ezt a sort akkor töltse ki, ha Önnek 11%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást kell
fizetnie.
Ebben a sorban kell feltüntetnie a családi gazdaságban folytatott kiegészítő tevékenységnek

minősülő tevékenységből származó, összevont adóalapot képező jövedelmét terhelő
egészségügyi hozzájárulást. A családi gazdaságban – nem foglalkoztatottként –
közreműködő családtag is e sorban nyilatkozik kötelezettségéről.
Ha Ön egyéni vállalkozói igazolvány alapján családi gazdálkodó és a mezőgazdasági
őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik, akkor az egyéni vállalkozóként
megfizetett járulékok alapját meghaladó családi gazdálkodásból származó jövedelme után
fizetendő hozzájárulást is itt tüntesse fel.
Abban az esetben, ha Ön az őstermelői tevékenységét nem egyéni vállalkozói igazolvány

birtokában végzi, az egészségügyi hozzájárulás alapját csökkentenie kell az őstermelői
tevékenységével összefüggésben fizetett járulékok alapjával.
Ebben a sorban kell bevallania a külföldi társaságtól a 10 000 forint egyedi értéket
meghaladó értékű üzleti ajándék utáni hozzájárulást is.
11%-os egészségügyi hozzájárulás terheli az egyéb jövedelmeket is!
Ha az önálló tevékenységére tekintettel vagy a költségtérítés címén kifizetett bevétele

jövedelemtartalmának meghatározásakor a kifizetőnek tett költségnyilatkozatban 5%-kal –
138
Eho tv. 3-5. §
139
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 483. §
151
vagy annál magasabb százalékban – több költséget jelölt meg, mint amennyit az év végi
bevallásában ténylegesen érvényesíteni tud, a nyilatkozatban megjelölt és a bevallásban
elszámolt költségek közötti különbözet után kell a hozzájárulást bevallania és megfizetnie,
mely kötelezettséget egy összegben e sor „f” oszlopába kell beírnia és a „g” oszlopban is
figyelembe kell vennie.
Fontos! Abban az esetben, ha a költség különbözet az 5%-ot nem haladja meg, százalékos
mértékű hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Itt kell szerepeltetni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár – a tag kilépése, a várakozási

idő letelte utáni – adóköteles kifizetésének összege után fizetendő egészségügyi
hozzájárulást, a nyugdíj-előtakarékossági számláról a tulajdonos részére kifizetett egyéb
jövedelemnek minősülő összeg utáni kötelezettséget, valamint az önkéntes egészségpénztár
és az önkéntes önsegélyező pénztár jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatásának
összege utáni kötelezettséget is.140
Ebben a sorban kell feltüntetni a kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő

százalékos egészségügyi hozzájárulást, amelyet az adóévet követő január 12-éig kell
megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követő
hónap 12-éig kell az egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget megfizetni.
Figyelem! Ha az őstermelői igazolvány alapján folytatott őstermelői tevékenységéből

származó bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, akkor egészségügyi hozzájárulást
nem kell fizetnie!
Fontos! A magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címén megszerzett
bevételt, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott
borravalót nem terheli 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség!
A jövedelem utáni 11%-os hozzájárulást negyedéves bontásban kell megállapítani és

bevallani. Ne felejtse el a részösszegeket összesíteni a „g” oszlopban!
Ezt a sort akkor töltse ki, ha Ön mezőgazdasági kistermelőként, mezőgazdasági

kistermelőnek minősülő családi gazdálkodóként, vagy e magánszemélynek a családi
gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő, kistermelőnek minősülő tagjaként a
tételes költségelszámolást választotta, és az e tevékenységéből származó jövedelme utáni
bevallásadási kötelezettségének a nemleges bevallási nyilatkozat megtételével tett eleget (a
0953-12-01-es lap 323. sorát kitöltötte).
A hozzájárulás alapja az őstermelői tevékenységből származó, a 323. sorban feltüntetett

bevétel 5%-a, a mértéke pedig 15%.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

alapját csökkenti a járulékalappal.
140
152
Ezt a sort akkor töltse ki, ha Ön fizetővendéglátó tevékenységét nem egyéni vállalkozóként
végzi és e tevékenységéből származó jövedelmének adózására a tételes átalányadózást
választotta. Az egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20%-a. A negyedéves
kötelezettségeket a „g” oszlopban kell összesítenie!
Ha Ön fizetővendéglátóként nem a tételes átalányadózást választotta, akkor százalékos

mértékű egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie.
Figyelem! 2009. február 1-jétől változás! A cégautóadó után nincs százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az szja-törvény rendelkezésében!
Ha Ön olyan külföldi cég személygépkocsijának magáncélú használatára tekintettel jutott
jövedelemhez, amelynek Magyarországon telephelye, képviselete nincs, akkor csak a 2009.
január havi cégautóadót kellett Önnek megfizetnie (0953-05-ös lap 176. sor). A fizetendő
cégautóadó után 25% egészségügyi hozzájárulást is kellett fizetnie („b” oszlop).
Az előzőek szerinti kötelezettség terheli abban az esetben is, ha Ön kiegészítő

tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként töltötte ki a 176. sort!
Ha Ön a mezőgazdasági kistermelésből, családi gazdálkodásból származó jövedelmére az

átalányadózást választotta, akkor e jövedelme után egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie,
amely az átalányadó összegének 25%-a, és melyet negyedévenként, az átalányadó
előlegeként befizetett összege után kell megfizetnie. A biztosított mezőgazdasági őstermelő
a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenti a járulékalappal. A
negyedéves bontásban megállapított kötelezettségét a „g” oszlopban is összesítse!
A magánszemély 14%-os hozzájárulása
A következő öt sort (288-292. sorok) akkor töltse ki, ha Önnek a szja-törvény szerint külön
adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó
- vállalkozásból kivont,
- értékpapír kölcsönzésből származó,
- 25%-os adóterhet viselő osztalékból,
- vállalkozói osztalékalapból,
- árfolyamnyereségből,
- ingatlan bérbeadásból 1 millió forintot meghaladó
jövedelme származott.
Az említett jövedelmek után mindaddig meg kell fizetnie a 14%-os mértékű

egészségügyi hozzájárulást, amíg biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatót terhelő
egészségbiztosítási járulék és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló
törvény alapján a kifizető által megfizetett egészségbiztosítási járulék, a megfizetett
egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék),
153
valamint az előzőekben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos

mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000
forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). Ahhoz, hogy ezt meg tudja
állapítani, rendelkeznie kell a kifizető(k)től kapott igazolással, melye(ke)n az előzőek
szerinti jogcímek szerepelnek.
A 284-287. sorokban feltüntetett kötelezettséget az egészségügyi hozzájárulási felső határ

számításakor figyelmen kívül kell hagyni.
288. sor: A kifizető által levont 14%-os mértékű hozzájárulás
Ebben a sorban a kifizető igazolása alapján, az általa igazoltan levont 14%-os mértékű
hozzájárulás összegét szerepeltesse!
289. sor: A megfizetett egészségbiztosítási járulék összege
Ennek a sornak a kitöltése akkor indokolt, ha a 288. és/vagy a 292. sor „g” oszlop(ok)ban
szerepel adat. Ennek a sornak a kitöltéséhez rendelkeznie kell a kifizetőtől kapott
igazolással, amelyen a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék és az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján a kifizető által megfizetett
egészségbiztosítási járulék, valamint a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a
továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék) összegei szerepelnek.
290. sor: A 288. és 289. sorok összege
Az előző két sor adatát összesítse ennek a sornak a „g” mezőjében. Amennyiben ez az
összeg 450 000 forintnál nagyobb, akkor a 450 000 forintot meghaladó összeget, de
legfeljebb a kifizető által levont 14%-os hozzájárulás (288. sor összege) mértékéig, e sor „f”
mezőjében szerepeltesse.
291. sor: A hozzájárulás-fizetés felső határáig (450 000 forintig) még fennmaradó
összeg
Ha az előző 290. sor „g” mezőben szereplő adat nem éri el a 450 000 forintot, akkor ebben a
sorban a 450 000 forint és a 290. sor „g” oszlopban szereplő adat különbségét írja be. Ha a
288-290. sorokban nem szerepel adat, de van saját kötelezettsége, azaz a 292. sorban
kötelezettséget kell szerepeltetnie, akkor ebben a sorban 450 000 forintot kell feltüntetnie.
292. sor: A magánszemély 14 %-os hozzájárulása
Amennyiben Önnek negyedéves (előleg) kötelezettsége van a „b” – „e” oszlopokban a teljes
kötelezettséget kell bevallania.
A sor „f” oszlopát (az adóévet követően esedékes további kötelezettség) akkor kell
kitöltenie, ha a kifizetőnek adott nyilatkozata ellenére az egészségbiztosítási járulék összege
az adóévben nem éri el a 450 000 forintot. Ebben az esetben az egészségügyi hozzájárulást
6%-kal növelten kell e sor „f” oszlopában bevallania és a bevallás benyújtásáig megfizetnie.
154
Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a kifizetőnek nem nyilatkozott arról, hogy a több
kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból származó jövedelme a
naptári évben meghaladja az egymillió forintot, és így, nyilatkozat hiányában a kifizető nem
vonta le az Önt terhelő egészségügyi hozzájárulást.
Az egyéni vállalkozó az „f” oszlopban tünteti fel, a 25%-os adót viselő osztalékjövedelmét
terhelő 14% egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége összegét.
E sor „g” oszlopába a „b” - „c” - „d” - „e” - „f” oszlopok összesített adatát írja be, de
ez az értékadat legfeljebb a 291. sor „g” oszlop összegének erejéig terjedhet.
293. sor: A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
Ebben a sorban összesítve írja be a 2009. évre vonatkozó százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulást, azaz a 284.+285.+286.+287.+292. sorok „g” oszlopainak összegét.
294. sor: Az adózó által befizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
Az Ön által 2009. évre befizetett egészségügyi hozzájárulást itt tüntesse fel.

A 2008-as bevallás alapján befizetett cégautóadó utáni és a költségkülönbözet utáni
egészségügyi hozzájárulást figyelmen kívül kell hagynia, függetlenül attól, hogy a befizetés
2009-ben történt.
Ebben a sorban ne vegye figyelembe annak a hozzájárulásnak az összegét sem, amelyet a
kifizető vont le Öntől.
295. sor: A 14%-os mértékű hozzájárulásból a kifizető által túlvont összeg
Ebben a sorban kell szerepeltetnie – amennyiben van – a 290. sor „f” oszlopban szereplő
összeget (a kifizető által 2009. évben – 14%-os egészségügyi hozzájárulás címén – túlvont
hozzájárulás), amely lehet például a felső határt meghaladóan teljesített levonás miatt.
Túlvont hozzájárulásnak minősül az is, ha például az ingatlan bérbeadásból származó
jövedelem – a kifizetőnek adott nyilatkozat ellenére – mégsem haladja meg az egymillió
forintot.
Abban az esetben, ha nincs túlvont hozzájárulás, ebben a sorban nem kell adatot
feltüntetnie!
296. sor: Az adózó által befizetett százalékos egészségügyi hozzájárulás és a kifizető

által túlvont hozzájárulás összege
Ebben a sorban a százalékos egészségügyi hozzájárulás címén az Ön által befizetett és a

kifizető által túlvont hozzájárulás összegeket együttesen kell feltüntetnie. (A 294. és a
295. sor „g” oszlopokban szereplő összegek).
297. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még fizetendő százalékos mértékű egészségügyi

hozzájárulás
155
Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha a 296. sor adata kisebb, mint a 293. sor összege. Ebben az
esetben Önnek még fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége
van. A 293. sor összegéből vonja le a 296. sor összegét és a különbséget írja be ebbe a
sorba, amely a 291. sorban szereplő összegnél nem lehet nagyobb .
298. sor: Visszaigényelhető százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
Amennyiben a 296. sor adata meghaladja a 293. sor adatát, akkor Önnek visszaigényelhető
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulása keletkezett. A 296. sor összegéből vonja le
a 293. sor összegét, és a megmaradt összeget írja be ebbe a sorba.
III. Egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása
Az adóbevallással egyidejűleg még ténylegesen fizetendő, vagy a ténylegesen

visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás (tételes és százalékos) megállapítására szolgál
az alábbi két sor.
299. sor: Az adóbevallással egyidejűleg még ténylegesen fizetendő egészségügyi

hozzájárulás
Amennyiben a 282. sor és a 297. sor összesen adata nagyobb, mint a 283. sor és a 298. sor
összeadott összege, akkor Önnek még fizetendő egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége
van, melyet a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie. A két adat
különbségét írja be ebbe a sorba, majd ezt az összeget a bevallás 79. sorába is vezesse át.
300. sor: Visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás
Amennyiben a 283. sor és 298. sor együttes adata meghaladja a 282. sor és 297. sor együttes
összegét, akkor Önnek visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulása keletkezett. A két adat
különbségét írja be ebbe a sorba, majd ezt az összeget a bevallás 80. sorába is vezesse át. Ne
felejtsen el a visszaigényelhető összeg sorsáról rendelkezni!
Ha a visszajáró összeget, vagy annak egy részét visszakéri, akkor a bevallás első oldalán
nyilatkoznia kell erről.
Az egészségügyi hozzájárulás elszámolására több példát talál a példatárban!
29. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulék bevallása
Figyelem! A foglalkoztatótól kapott járulékigazoláson szereplő összegeket nem kell ezen a

lapon járulékkötelezettség címén bevallani!
Csak az alábbi esetben kell a lapot kitöltenie:
 A 0953-10-es lapon tesz eleget bevallási kötelezettségének a magánszemély,

amennyiben valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező
jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi
156
illetőségű más személytől szerez141 (tehát a bevallást nem a belföldi

foglalkoztatótól kapott igazolásban szereplő járulékokról kell megtenni); illetve az a
magánszemély, aki vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül
kapott borravaló után kíván járulékot fizetni.
A foglalkoztató – akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személy részére a

járulékalapot képező jövedelem juttatása történik – a természetes személlyel tett
egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék, a
nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék levonását, megfizetését és
bevallását. Az átvállalt járulékkötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított
egyetemlegesen felelnek, ebben az esetben a magánszemélynek bevallási kötelezettsége
nincs.
Általános tudnivalók
A kitöltéshez a Tbj.-t142, valamint a Tbj. R.-t143 vegye alapul.144
Figyelem! 2009. július 1-től a társadalombiztosítási járulék a minimálbér kétszeresének

összegéig 29%-ról 26%-ra csökkent. A jövedelemnek a minimálbér kétszeresét meghaladó
része után változatlanul a 29%-os társadalombiztosítási járulékot kell megállapítania és
megfizetnie!
A törvényben meghatározott természetes személy a járulékalapot képező jövedelme után a
29% illetve 26% társadalombiztosítási járulékot, 9,5% nyugdíjjárulékot
(magánnyugdíjpénztári tagság esetén 1,5% nyugdíjjárulékot és 8% tagdíjat), valamint 6%
egészségbiztosítási járulékot fizet.
A társadalombiztosítási járulékot (29% és 26%) nem lehet egy sorban bevallani, azt meg
kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét képező 24%-os nyugdíjbiztosítási, illetőleg
az Egészségbiztosítási Alap bevételét képező 5% illetve 2%-os egészségbiztosítási
járulékra. Az 5%-os mértékű egészségbiztosítási járulékból 4,5% a természetbeni és 0,5% a
pénzbeli egészségbiztosítási járulék. A 2009. július 1-től hatályos 2%-os egészségbiztosítási
járulékból 1,5% a természetbeni és 0,5% a pénzbeli egészségbiztosítási járulék.
Hasonlóan elkülönítve kell a fizetendő egyéni járulékok bevallásának is eleget tenni, ezért a
9,5% nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5% nyugdíjjárulék és 8%
tagdíj), illetve a 6% egészségbiztosítási járulék (amelyből a természetbeni
egészségbiztosítási járulék 4%, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%) egy sorban
történő bevallása nem lehetséges.
141
Tbj. 5. § (3) bekezdés
142
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény
143
Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet
144
A Tbj. fontosabb rendelkezései: Ki minősül foglalkoztatónak (4. § a) pont); biztosítottnak (5. §); kire nem terjed ki a biztosítás (11. §);
járulékalapot képező jövedelem (4. § k) pont); járulékalapot nem képező jövedelem (21. §); milyen járulék fizetésére kötelezett a
foglalkoztató és a biztosított (18. §); a járulékok fajtái és mértéke (19. § és a 26. § 2005. október 1-jétől hatályos (7)-(8) bekezdései); a
foglalkoztató társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége (20.§); a biztosítottat terhelő egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felső határa
(24., 31. §)
157
Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap

után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a
nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot, de a nyugdíjjárulékot együttesen
legfeljebb a járulékfizetési felső határig. Ez a felső határ 2009. évre naptári napi 20 400
forint, egész évre számítva (365 x 20 400 =) 7 446 000 forint.145 A biztosított mindaddig
köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetőleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot
képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a tagdíjat is)
levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulék alapot képező juttatásai
együttesen elérték a járulékfizetés felső határát. Az egészségbiztosítási járuléknak nincs
felső határa.
A biztosított nem fizet pénzbeli (2%) egészségbiztosítási járulékot a legalább heti 36 órás
munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonya mellett
egyidejűleg fennálló további jogviszonyában.
A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15%

nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is.146 A
borravaló után egészségbiztosítási járulékot és magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem kell
fizetni. Figyelem! A borravaló címén megszerzett jövedelemmel összefüggésben csak a
317-318. sor tölthető ki!
A 301-318. sorokban a jövedelem megszerzése szerinti hónap/hónapokban [(b-m) oszlopok]

kell a kötelezettséget feltüntetni. Az „n” oszlopokban az összesítést kell elvégezni.
Ezen a bevallási lapon a biztosított egyéni vállalkozó saját járulékait nem vallhatja be!
301. sor: A 29%-os társadalombiztosítási járulék alapja147
Ebben a sorban kell feltüntetni a biztosítási jogviszonnyal összefüggésben kifizetett,

juttatott – a foglalkoztató által át nem vállalt – járulék alapját képező jövedelem összegét
(„b” – „g” oszlopok) abban az esetben, ha azt 2009. július 10-ig szerezte meg, függetlenül
annak nagyságától, valamint ha annak összege meghaladta a minimálbér kétszeresét,
ideértve a természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi
jövedelemadóval növelt összegét is.
A „h” – „m” oszlopokat csak abban az esetben töltse ki, ha a járulékalapot képező
jövedelme a minimálbér kétszeresét meghaladta az adott hónapban. A minimálbér
kétszeresét meghaladó részt havi bontásban a megfelelő oszlop(ok)ba kell beírnia.
302. sor: A 26%-os társadalombiztosítási járulék alapja148
145
A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény
146
147
Tbj. 20. §
148
Tbj. 20. §
158
Figyelem! 2009. július 1-től az alábbiak szerint kell a társadalombiztosítási járulék

alapját kiszámítani!
Ebben a sorban kell feltüntetni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján, a
minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig kifizetett, juttatott – a foglalkoztató
által át nem vállalt – járulékalapot képező jövedelem összegét (71 500 x 2 = 143 000 forint).
A járulék alapját képező jövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó részét havi
bontásban a 301. sor „h” –„m” oszlopokba kell beírni!
303. sor: A magánszemélyt terhelő 29%-os társadalombiztosítási járulék összege149
Ebben a sorban kell feltüntetni – a 301. sor összegéből számítottan – a magánszemélyt

terhelő 29% mértékű társadalombiztosítási járulék összegét.
304. sor: A magánszemélyt terhelő 26%-os társadalombiztosítási járulék összege150
Ebben a sorban kell feltüntetni – a 302. sor összegéből számítottan – a magánszemélyt

terhelő 26% mértékű társadalombiztosítási járulék összegét.
305. sor: A nyugdíjbiztosítási járulék összege (24%)
Ebbe a sorba a 303.+304. sor összegéből számítottan a magánszemélyt terhelő, a biztosítási

kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem
után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni.
A nyugdíjbiztosítási járulékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-06056236
számú „Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlá”-ra kell
befizetnie.
306. sor: A 4,5%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék összege
Ebben a sorban a 303. sor összegéből számítottan a magánszemélyt terhelő, a biztosítási

kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) 29%-os járulékalapot képező
jövedelem után kiszámított természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell feltüntetni.
307. sor: A 1,5%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék összege
Ebben a sorban a 304. sor összegéből számítottan a magánszemélyt terhelő, a biztosítási

kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) 26%-os járulékalapot képező
jövedelem után kiszámított természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell feltüntetni.
Az egészségbiztosítási járulékot, a baleseti járulékot, az egészségügyi szolgáltatási

járulékot a 10032000-06056229 számú „Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek
beszedési számlá”-ra kell befizetnie.
308. sor: A pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (0,5%)
149
150
159
Ebbe a sorba (a 303.+304. sorból számított) a magánszemélyt terhelő, a biztosítási

kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem
után kiszámított pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni.
Számlaszám: 10032000-06056229 Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek

számla.
309. sor: A magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja151
A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem összegét írja ide. A
nyugdíjjárulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem azzal, hogy a
foglalkoztatott az Szja törvény 69. §-a szerinti adóköteles természetbeni juttatás adóalapként
megállapított részének a személyi jövedelemadóval növelt értéke után nyugdíjjárulékot nem
fizet.
A fizetendő nyugdíjjárulék alapjának kiszámításakor vegye figyelembe a járulékfizetési
felső határra vonatkozó szabályokat is.
310. sor: A nem magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege (9,5%)152
A nem magánnyugdíjpénztári tag biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott)

társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem – ide nem értve az szja-törvény 69. §
szerinti természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növelt adóalapként megállapított
értékének összegét – után fizetendő nyugdíjjárulék összegét írja ide.
Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek

számla.
311. sor: A magánnyugdíjpénztár tag nyugdíjjárulékának összege (1,5%)
Ebben a sorban kizárólag a magánnyugdíjpénztár tag biztosított által fizetendő

nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni.

bevételi számla.
312. sor: A magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj összege (8%)153
Ebben a sorban a 309. sorból számított tagdíj összegét kell feltüntetni.

A 8% tagdíjat az érintett magánnyugdíjpénztár részére megnyitott tagdíjbeszedési számlára
kell megfizetni. A magánnyugdíj-pénztárak adónemkódjai az 1. számú mellékletben
találhatóak.
151
Tbj. 24. §
152
153
Tbj. 33. §
160
313. sor: A magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj kiegészítés összege154
Ebben a sorban a 309. sorban feltüntetett járulékalap alapján megállapított tagdíj kiegészítés
összegét kell feltüntetni. A tagdíj és a kiegészítés összege együttesen nem haladhatja meg a
nyugdíjjárulék- alap, (tagdíjalap) 10 százalékát.
A magánnyugdíj-pénztárak adónem kódjai az 1. számú mellékletben találhatóak.
314. sor: A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapja155
A magánszemély által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem

összegét írja ide.
Az egészségbiztosítási járulék alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapját képező
jövedelem azzal, hogy a foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi
jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen
kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka
Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után, pénzbeli
egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a
különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után. Nem kell
egészségbiztosítási járulékot fizetni a foglalkoztatottnak a társadalombiztosítási
járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi
jövedelemadóval növelt összege után sem.
315. sor: A természetbeni egészségbiztosítási járulék összege (4%)156
Ebbe a sorba a magánszemélyt terhelő 4%-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási

járulék összegét írja be.

számla.
316. sor: A pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege (2%)
Ebbe a sorba a 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék összegét írja be. Ezt a
sort nem kell kitöltenie abban az esetben, ha rendelkezik további legalább heti 36 órás
munkavégzéssel járó, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonnyal.

számla.
317. sor: A borravaló összege157
154
Tbj. 51. § (9) bekezdés; 1997. évi LXXXII. törvény 26. § (5) bekezdés
155
Tbj. 24. §
156
Tbj. 19. § (3)-(6) bekezdés
157
161
Ebbe a sorba a borravaló címén kapott teljes összeget írja be akkor, ha, ezen összeg után
15%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot kíván fizetni.
318. sor: A borravalót terhelő nyugdíjbiztosítási járulék összege (15%)
Ebben a sorban - a 317. sorban feltüntetett összeg után kiszámított - 15%-os kötelezettséget
kell közölni.

bevételi számla.
319. sor: Ellenőrző szám
Ebben a sorban a 301-319. sorok „n” oszlopainak összesített adatát kell feltüntetni.
30. A bevallásban visszaigényelhető adó, járulék és egészségügyi hozzájárulás és

különadó átvezetése, részleges kiutalása
Ha Ön a bevallás 70., 76., 78., 80., vagy a 270. sorában (soraiban) visszaigényelhető
személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségügyi hozzájárulást, különadót,
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást tüntetett fel, és azok együttes teljes összegét
nem kéri vissza, akkor rendelkezhet a visszajáró összeg más adónemre történő átvezetésről,
illetve az átvezetések után fennmaradó összeg kiutalását kérheti. Abban az esetben, ha a
különbözetnek csak egy részét kéri vissza, ezen a lapon rendelkeznie kell a maradék összeg
sorsáról. Ha Ön ezt a lapot kitölti, akkor a bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen
jelölje azt.
Ha a bevallást a korábbi 0953-as bevallásának önellenőrzéssel történő helyesbítéseként

nyújtja be, és a bevallás 0953-16-01-es és/vagy 0953-16-02-es lapján az 1., 2., 3., 8., 18.,
19., 20., 21., 22. és/vagy a 31., 32., 33., 34. sorokban kötelezettség-csökkenést mutatott ki,
ugyancsak a 0953-11-es lapot kell kitöltenie akkor, ha a visszajáró adó átvezetését,
részösszegének kiutalását kéri.
Ki kell tölteni a 0953-11-es lapot akkor is, ha az önellenőrzés a korábbi megállapított
önellenőrzési pótlék önellenőrzéssel történő helyesbítése következtében az önellenőrzési
pótlék összegének csökkenését tüntette fel, és ennek az összegnek az átvezetését, részleges
kiutalását kéri.
Ha átvezetési kérelmet nyújt be és a visszajáró adó más adónemre történő átvezetése

mellett, a fennmaradó összeg kiutalását kéri, akkor a bevallás főlapjának (C) mezőjében ezt
„X”-szel kell jelölnie.
Ha a visszajáró adóról a bevallásban nem rendelkezik, de később a visszajáró adó
átvezetését, részösszegének kiutalását kéri, akkor az önálló ’17-es számú átvezetési
162
kérelmet kell kitöltenie és benyújtania.

Nincs szükség a 0953-11-es lap kitöltésére és benyújtására, ha Ön a bevallás
főlapjának (C) blokkjában a pénzforgalmi rendelkezéseknél „a teljes visszaigényelhető
összeget, összegeket visszakéri” elnevezésű kódkockában X-szel jelöli, ha a visszajáró
adó kiutalását kéri.
A 0953-11-es lap átvezetési, kiutalási adatai:
A 0953-11-es lapon az összeg-adatokat jobbra rendezve, előjel nélkül, forintban kell

feltüntetni!
Az átvezetési kérelmet a lap 01-20. soraiban az „a”-„h” oszlopokban kell kitölteni. A
kitöltött sorok között nem lehetnek kihagyott sorok, a nyomtatványt folyamatosan kell
kitölteni. A lap „Összesen” sorában a terhelendő, jóváírandó és kiutalandó adó összesített
adatait kell kitölteni.
A terhelendő adónemre vonatkozó oszlopok az „a”-„d” oszlopokban találhatók. A
jóváírandó adónem oszlopai az „e”-„g” oszlopok. A kiutalandó összeg feltüntetésére a „h”
oszlop szolgál.
Az adónem főbizonylati sorszáma az „a”, az adónem kód a „b” és a rövidített
megnevezése a „d” oszlopba a bevallásban kimutatott visszaigényelhető adó sorának
megfelelő számát, adónem kódját és rövidített nevét kell beírni az alábbiak szerint.
„a” oszlop „b” oszlop „c” oszlop

bevallás 70. sora 103 szja
bevallás 76. sora 198 különadó
bevallás 78. sora 125 nyugdíjjárulék
bevallás 80. sora 152 eho
bevallás 270. sora 190 (191,193,195,197) ekho
Önellenőrzés
Önellenőrzés esetén, az „a” oszlopba a 0953-16-01 lap kötelezettség-csökkenés sorának

számát (1., 2., 3., 8., 18., 19., 20., 21., 22.) és/vagy a 0953-16-02-es lap kötelezettség-
csökkenés sorának számát (31., 32., 33., 34.) kell beírni. Ezekben az esetekben, az adónem
kód „b” oszlopba értelemszerűen csak a sorszámhoz tartozó, a 16-01-es lap „b” oszlopában
található kódot kell beírni. A terhelendő adónem rövidített megnevezése „c” oszlopba
ugyancsak a sorszámhoz tartozó, a bevallás „a” oszlopában lévő adó megnevezésének
rövidített nevét lehet beírni. Ha az önellenőrzés korábbi önellenőrzés önellenőrzési
pótlékának helyesbítését szolgálja, akkor az „a” oszlopba a pótlék-csökkenés sorának
számát (25), a „b” oszlopba a 215 adónemkódot, a „c” oszlopba az Önellenőrzési pótlék
rövidített megnevezést kell beírni.
Ha az önellenőrzés a magánnyugdíj-pénztári befizetési kötelezettség csökkenését
eredményezi, akkor a visszajáró adó átvezetését nem a 0953-11-es lapon kell kérni,
hanem külön a ’17-es bevalláson kell kezdeményezni.
163
Azon adónem 3 jegyű kódját (az érintett sorokban megtalálhatók), amelyre az adózó akár
részben, akár egészben a visszaigényelhető adót, kötelezettség-csökkenést átvezettetni
kívánja, az „e” oszlopba, az adónem rövidített elnevezését pedig az „f” oszlopba kell
beírni. Az átvezetett összeget a „d” és „g” oszlopokban kell Ft-ban feltüntetni. Egy sorban
egy adónemről csak egy adónemre teljesíthető átvezetés. Korábbi önellenőrzési pótlék
helyesbítése esetén a 215-ös (Önellenőrzési pótlék) adónemről soronként szintén csak egy
adónemre kérhető átvezetés.
A visszaigényelhető adó azon részösszegét, amelyet nem egy másik adónemre kíván
átvezettetni, hanem a saját pénzforgalmi számlájára vagy pénzforgalmi számláról történő
készpénzfizetés kézbesítése útján (postai címére) kíván átutaltatni, a „h” kiutalandó összeg
oszlopban kell szerepeltetni. A visszajáró adó terhére kiutalandó adó összegét külön sorban
kell feltüntetni, de úgy is kitölthető a „h” oszlop, ha az oszlop sorában egyidejűleg az „e”-
„f”-„g” oszlopok a jóváírandó adóhoz tartozó adatok szerepelnek.
A terhelendő adó összegének soronként meg kell egyeznie jóváírandó, illetve kiutalni kért
adó összegével. Azaz a „d” oszlop adatának meg kell egyeznie a jóváírandó adó összegével,
ha csak átvezetést kér, és a „h” oszlopba írt összeggel, ha kiutalást kér. Ha átvezetést kér, és
a fennmaradó részösszeg kiutalását is kéri, akkor soronként és összesen [d=g+h]
összefüggésnek kell érvényesülni.
Az esetleges köztartozásokra való visszatartás és átutalás csak a „h” oszlopban szerepeltetett
kiutalandó összeg erejéig történhet.
Példa a 0953-11-es lap kitöltésre:
Visszaigényelhető adó: a 0953-C lap 70. sor „c” oszlopában 80 000 forint, amely összegből
az adózó 50.000 forintot a különadó számlára, 10 000 forintot a eho számlára kér
átvezettetni, 10 000 forintot az SZJA számlán kíván tartani, 10 000 forintot pedig kiutalni
kér.
Ssz. a b c d e f g h
01. 70 103 SZJA 50 000 198 különadó 50 000
02. 70 103 SZJA 10 000 152 EHO. 10 000
03. 70 103 SZJA 10 000 103 SZJA 10 000
04. 70 103 SZJA 10 000 10 000
Összesen 80 000 70 000 10 000
Példa a 0953-11-es lap kitöltése kötelezettség-csökkenést eredményező önellenőrzés

esetén:
Visszaigényelhető adó: 1. sor 10 000. forint, amelyet saját számláján kíván hagyni, a 22. sor
13 000 forint, amelyből 6 000 forintot önellenőrzési pótlékra kér átvezetni és a fennmaradó
7 000 forint kiutalását kéri.
Ssz. a b c d e f g h
164
01. 1. 103 SZJA 10 000 103 SZJA 10 000

02. 22 125 nyugdíj 13 000 215 Önell.pótl 6 000 7 000
Összesen 23 000 16 000 7 000
Amennyiben a hibásan benyújtott bevallás hibája csak az adózó, vagy meghatalmazottja

személyes, vagy írásos közreműködésével javítható, úgy a kiutalásra rendelkezésre álló idő
a javítás, illetve az ellenőrzés befejezését akadályozó, vagy késleltető, az adózó
érdekkörében felmerülő ok esetén az akadály megszűnésének napjával kezdődik.
Ne felejtse el a lapot aláírni!
ÚTMUTATÓ
A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK (KISTERMELŐK) 2009. ÉVI
ADÓBEVALLÁSÁHOZ
Az útmutatóban leírtak segítik Önt az egyes sorok kitöltésében, illetve a jogszabályi

hivatkozások révén könnyebben eligazodhat. Ha teheti, vegye igénybe az APEH honlapján
található JAVA programot (www.apeh.hu)! A kitöltési útmutató a törvényt nem pótolja!
A 0953-as bevallás főlapjához írt kitöltési útmutató általános tudnivalói (a bevallás

benyújtására vonatkozó határidő, az adófizetés módja és határideje, a képviselet stb.)
Önre is vonatkoznak, vegye ezeket figyelembe a kitöltésnél!
Az azonosító adatait a 0953-12-es lapokon is ki kell töltenie. A nyomtatványon csak a

fehéren hagyott részeket töltse ki nyomtatott betűkkel (tollal) vagy írógéppel.
Az útmutató tartalma:
1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség)
kiszámításához szükséges tudnivalók
1.1. Általános tudnivalók
1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok
1.3. Családi gazdaságok adózása
2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók
2.1. Támogatások elszámolása
2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján
2.3. Bevételek
2.4. A költségek elszámolásáról
2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén
2.6. Veszteség elszámolása
2.7. Veszteségelhatárolás
3. Egyéb adatok
165
1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség)

kiszámításához szükséges tudnivalók
1.1. Általános tudnivalók
A személyi jövedelemadóról szóló törvény meghatározza a mezőgazdasági őstermelő158, a

mezőgazdasági kistermelő159, valamint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység160
fogalmát. Meghatározza továbbá a saját gazdaság fogalmát, melybe beletartozik a vetőmag-
bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is, függetlenül attól,
hogy a termelés eredményének felhasználása felett ebben az esetben nem az őstermelő
rendelkezik.161
Családi gazdálkodónak162 az a személy minősül, amely a termőföldről szóló törvény szerinti
családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyezteti.
Őstermelői tevékenységük tekintetében őstermelőnek minősülnek a családi gazdálkodók, és
a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjaik.
A regisztrált mezőgazdasági termelő az a magánszemély, akit a mezőgazdasági és

vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben
mezőgazdasági termelő magánszemélyként tartanak nyilván.163
Az őstermelői igazolvány164 csak az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes.

Ha Ön az őstermelői igazolványa alapján folytatott tevékenységét 2009. január 1-jét
megelőzően kezdte meg, akkor az értékesítési betétlapot a 2009. évre legkésőbb, 2009.
március 20-áig érvényesíttetnie kellett, ellenkező esetben Ön 2009-ben csak az érvényesítés
napjától tekinthető őstermelőnek, ezért a 2009. január 1-je és az érvényesítés napja közötti
időszakban érkezett (kézhez vett) bevételét és felmerült költségét a 0953-as bevallás
9. sorába írja be.
Amennyiben a következőkben felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, úgy az

említett termékek értékesítéséből származó bevételének a teljes összegét (és az ebből
származó jövedelmét) a 0953-as bevallás 9. sorában tüntesse fel!
Az éti csiga a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint engedélyhez
kötötten gyűjthető. Amennyiben az éti csiga gyűjtése az erre vonatkozó engedély alapján
történik, akkor az, mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül.165
Az egyéni erdőgazdálkodói tevékenység akkor minősül őstermelői tevékenységnek, ha a

magánszemély a saját tulajdonában lévő és az erdészeti hatóság által önálló
erdőgazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen maga gazdálkodik. Az
158
159
160
Szja-törvény 6. sz. melléklet I. pont
161
Szja-törvény 3. § 18. a), c) pont
162
1994. évi LV. tv. 3.§ h), i) pont
163
2007. évi XVII.tv. 26.§ (1) a) pont
164
Szja-törvény 3. § 18. b) pont
165
Szja-törvény 6. sz. melléklet I. a) pont
166
erdőbirtokossági társulatokban lévő erdőtulajdonosok esetén az erdei haszonvételből

származó bevételt az őstermelői igazolvány kiváltása mellett akkor lehet az erdő
tulajdonosánál mezőgazdasági őstermelésből származó bevételként figyelembe venni, ha a
szóban forgó erdei haszonvételt a társulat alapszabálya nem a társulat, hanem az
erdőtulajdonos jogai között sorolja fel. Az erdőgazdálkodó által kiállított bizonylatok
alapján – az erdőgazdálkodótól kapott és az erdőgazdálkodónak fizetett összeg vehető
figyelembe.
Egyéni vállalkozóként kötelesek gazdálkodni azok a magánszemélyek, akik az erdőterület

megszerzésekor az árverésen kárpótlási jeggyel azonos módon mezőgazdasági utalványt is
felhasználtak az erdőterület megvásárlásától vagy kimérésétől, illetőleg birtokbavételi
lehetőségétől számított öt évig.166
Ha a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó

bevétele az évi 250 000 Ft-ot meghaladta, akkor ennek a bevételének teljes összegét (és az
ebből származó jövedelmét) a 0953-as bevallás 9. sorában kell feltüntetnie.167
A karácsonyfa értékesítéséből származó bevételre ez a szabály nem vonatkozik.
A törvényi feltételek168 megléte esetén sem tekinthető őstermelői bevételnek a

22042999 vámtarifa szám alá tartozó szőlőbor értékesítéséből származó bevétel.
Ha a saját termelői borkimérésében bármely más terméket is értékesít (pl. nem saját
előállítású őstermelői terméket, borosüveget stb.) és/vagy szolgáltatást is nyújt (pl. étkezést
biztosít), akkor az ebből származó bevételei önálló tevékenységből (vagy egyéni
vállalkozásból) származó bevételnek minősülnek. (a 0953-as bevallás 9. sora, illetve az
egyéni vállalkozók 0953-13-03-as bevallási lap 421. sora.)
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE
A mezőgazdasági őstermelő a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-, a kulturális járulék-

, az innovációs járulék-, a szakképzési hozzájárulás-, a különféle környezetvédelmi
termékdíj-fizetési, valamint a piacra-jutási támogatás visszafizetési kötelezettségét a 2010.
február 25-éig beadandó 0901-es bevallásban tudja bevallani. Ha Ön a 0901-es bevallásban
felsorolt adónemeknek alanya, de adókötelezettsége nem keletkezett, akkor ezt a bevallást
nem kell benyújtania, de erről, egy külön, az erre a célra rendszeresített NY jelzésű
Nyilatkozat lapon kell nyilatkoznia.169 Ha Ön nem kötelezett elektronikus úton történő
teljesítésre vagy nem választja ezt a lehetőséget, úgy a 0901-es bevallást kell benyújtania.
A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás kötelezettség

bevallására a 0908-as számú bevallás szolgált.
166
1991. évi XXV. törvény 24. §
167
Szja-törvény 6. sz. melléklet I. b) pont
168
Szja-törvény 6. sz. melléklet I. c) pont
169
167
1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok170
Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén az igazolványba bejegyzett minden egyes

családtagnak az őstermelésből származó jövedelmére a személyi jövedelemadóban és az
általános forgalmi adóban egyaránt azonos adózási módot kell alkalmaznia.
Amennyiben az általános forgalmi adó tekintetében az adószámmal rendelkező tagok
őstermelői tevékenység után nem azonos adózási módot választottak, akkor az
őstermelésből származó bevétel és költségek családtagok közötti egyenlő felosztására nincs
mód, a bevétel után annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta, mellyel szemben csak az
adózó nevére kiállított bizonylatok alapján, illetve az szja-törvény rendelkezései alapján
számolható el költség.
A közös őstermelői tevékenység időszakában az igazolványba bejegyzett családtagok
egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak,
a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják.
Az őstermelői tevékenységet közösen folytató családtagoknak külön-külön kell eleget
tenniük adókötelezettségüknek és külön-külön jogosultak az őstermelőket megillető
kedvezményekre.171 A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adózóknak, illetve a
családi gazdaságok tagjainak külön-külön kell regisztrációs számmal rendelkezniük,
amennyiben a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmük után adókedvezményt
kívánnak érvényesíteni.
A közös gazdálkodás időszakában a bevételekről és a költségekről elegendő egy
nyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok
között egyenlő arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett
összegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyik
családtag értékesítette, vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Ez
alól kivétel a gépjármű használattal összefüggő, számlák alapján elszámolt kiadás.
Az ilyen kiadást csak a gépjárműhasználattal összefüggő költségek elszámolására jogosult
családtag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla és a járműről vezetett
útnyilvántartás alapján lehet elszámolni.172
Útnyilvántartás vezetése nélkül, a közös őstermelői igazolványban feltüntetett személyek a
saját tulajdonú (ideértve a házastárs tulajdonát is) személygépkocsijuk üzemi célú
használata címén külön-külön havi 500 km utat számolhatnak el az üzemeltetett
személygépkocsik számától függetlenül.173
A közösen gazdálkodó családtagoknak az adóévben azonos módon kell elszámolniuk a
gépjárműhasználattal kapcsolatos kiadásaikat.
Abban az esetben, ha a korábbi adóévekben egyénileg gazdálkodó mezőgazdasági

őstermelő veszteséget határolt el, akkor az ilyen veszteséget csak az számolhatja el a közös
őstermelői tevékenységből származó jövedelmével szemben, akinél ez a veszteség a
korábban egyénileg végzett őstermelői tevékenysége során keletkezett.174
170
171
172
Szja-törvény 6. sz. melléklet III. c) pont
173
Szja-törvény 3. sz. melléklet IV/8. pont
174
Szja-törvény 22. § (2)-(5) bekezdés
168
Amennyiben a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok egyike évközben

kiválik a közös gazdálkodásból, akkor a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt – és
tételes költségelszámolás esetén a költséget – fel kell osztani a közös tevékenységet folytató
családtagok között. A közös őstermelői tevékenységet tovább folytató családtagok ezt
követően érkezett bevételét és elismert költségét a lecsökkent létszám figyelembevételével
kell felosztani. A kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és
felmerült költségek megosztásának a módjáról a családtagok megállapodhatnak. Ilyen
megállapodás hiányában a bevételt attól függően kell figyelembe venni, hogy azt ki kapta
meg ténylegesen. A közös őstermelői tevékenységből kivált családtag az őstermelői
tevékenységét önállóan tovább folytathatja, de az év hátralévő részére is csak olyan adózási
módot választhat, amilyet a közös őstermelői tevékenység idejére választott a
családtagjaival. Az adóév végén a közös gazdálkodásból kivált családtag jövedelmének a
megállapításánál figyelembe kell venni a kiválás időpontjában felosztott, őt megillető
bevételnek (és költségnek) az összegét is.
1.3. Családi gazdaságok adózása175
A termőföldről szóló törvény szerint a családi gazdaságban mezőgazdasági és kiegészítő

tevékenységek folytathatók. Mezőgazdasági tevékenységnek minősül176 a
növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporító
anyagtermesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (Az
előzőekben felsorolt – a családi gazdaságban végezhető – mezőgazdasági tevékenységek
köre nem azonos a személyi jövedelemadó törvény szerinti őstermelői tevékenységek
körével!)
Kiegészítő tevékenység177 a falusi és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a
fűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység
során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem
élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek
közvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (pl. bérszántás).
A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő
családtagjai az őstermelői bevételükből a közös őstermelői igazolvány alapján
gazdálkodó őstermelőkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kötelesek
megállapítani a jövedelmüket.
Abban az esetben, ha a közös gazdálkodást megelőzően, de az adóéven belül az önállóan
gazdálkodó családtagok között tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor – a
korábbi választásuktól függetlenül – az adóév egészére azt az adózási módot kötelesek
alkalmazni, amelyet a családi gazdaság tagjai közösen választottak. Amennyiben a
gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket adtak a családi gazdaság használatába,
amelyek után korábban az őstermelői vagy az egyéni vállalkozói tevékenységükben
értékcsökkenési leírást számoltak el, akkor a családi gazdaságban az értékcsökkenési leírás
(a teljes leírásig) folytatható.
175
1994. évi LV. törvény a termőföldről
176
1994. évi LV. törvény 3.§ (k) pont
177
1994. évi LV. törvény 3.§ (l) pont
169
A családi gazdasághoz tartozó, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök (nem anyagi
javak) beruházási költsége – értékhatártól függetlenül – az üzembe helyezés évében egy
összegben is elszámolható.
A gazdálkodó család tagjai a tételes költségelszámolás során az őstermelői tevékenységből
származó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet a
családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Adott esetben a családtagok nem
azonos nagyságú jövedelem után fognak adózni.
Ha a családi gazdálkodó, illetőleg a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként
közreműködő családtag kiegészítő tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja,
akkor a 10%-os vélelmezett költséghányad vagy tételes költségelszámolás alkalmazásával
állapíthatja meg a jövedelmét. Amennyiben a tételes költségelszámolás módszerét választja
akkor a kiegészítő tevékenységből származó bevételével szemben a költségek csak
bizonylatok alapján (tételesen) számolhatók el.
Ha a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő
családtag az őstermelői tevékenység mellett önálló tevékenységet is folytat, akkor a családi
gazdálkodói és az önálló tevékenységre az adóalap megállapítása miatt, a két tevékenység
folytatása érdekében felmerült költségeket, elkülönítve kell nyilvántartani.
Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételek
arányában kell megosztani, ha a törvény másként nem rendelkezik.
A mezőgazdasági kistermelő a törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást is
választhat.
Az adókötelezettség teljesítésének része az adózási és a jövedelemszámítási módra

vonatkozó nyilatkozattétel is. A választott adózási és jövedelemszámítási módról a 0953-12-
01-es bevallási lapon lehet nyilatkozni.
2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó

tudnivalók
2.1. Támogatások elszámolása178
A 2004. január 1-je és 2008. december 31-e között igényelt és kiutalt támogatások
elszámolása
A jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kiutalt támogatásnak azt a részét
kell az adóévben bevételként figyelembe venni, amelyet a támogatásból teljesített kiadás
címén költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt.
Amennyiben a támogatás folyósításáról szóló jogszabály szerint az adott támogatás
költségként egyébként el nem ismert kiadásokra (pl. személyes célokra) is felhasználható,
akkor az ilyen kiadásokra fordított összeg költségként érvényesíthető, de ezzel megegyező
összegű bevételt is el kell számolni.
A jogszabály alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően
utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem
kiszámításánál sem bevételként, sem költségként (sem értékcsökkenési leírásként) nem kell
figyelembe venni. Amikor a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás
178
170
összegét meghaladó kiadás az általános szabályok figyelembevételével költségként

(értékcsökkenési leírásként) érvényesíthető.
Amennyiben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított és az adóévet

megelőzően bevételként elszámolt támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni,
akkor a már elszámolt bevétel önellenőrzés benyújtásával helyesbíthető. Ilyenkor a
visszafizetési kötelezettség miatt felszámított késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más
hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás költségként nem érvényesíthető.
2008. január 1-jétől kezdődően a költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott

támogatásnak csak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen
felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett
kap.179
Amennyiben a 2009. évben olyan, a 2003. év december 31-éig megkapott (igényelt)

támogatást kellett visszafizetnie, amelyet a megelőző adóévekben bevételként már
elszámolt, akkor a visszafizetett támogatás összegével az adóévi bevételét csökkentse.
Egységes területalapú támogatás180

Az adóévben kiutalt területalapú támogatás teljes összegét, a folyósítás évében kell
bevételként figyelembe venni!
Ha a bevételként elszámolt területalapú támogatást a későbbiekben vissza kell fizetni, akkor
a visszafizetett összeggel annak az adóévnek a bevételét kell csökkenteni, amely adóévben a
visszafizetés megtörtént.
Egyéb jogcímen folyósított támogatás

Az előzőekben nem említett más, egyéb jogcímen kapott – jogszabály alapján kiutalt –
támogatást a folyósítás évében bevételként kell elszámolni, amennyiben az nem tekinthető
költségek fedezetére és/vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Ilyen támogatás
például a jövedelmet pótló támogatás erdőtelepítés esetén.
Ha az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett

mezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele nem több 600 000 Ft-nál, nem
kell bevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallás
benyújtására kötelezett. Ha azonban meghaladja a bevétele a 600 000 Ft-ot, az egész
bevételét figyelembe kell vennie.
2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján
Amennyiben az adóévben nem választotta az átalányadózást, akkor a jövedelem

megállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat.
– Az első módszer szerint a 10%- vélelmezett költséghányad levonásával a bevétel 90%-a
minősül jövedelemnek. A tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési
179
180
Szja-törvény 3. § 28. pont; 2. sz. melléklet III. pont
171
leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20%-át az adóévre elszámoltnak

kell tekintenie.
– A második módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a
törvényben költségként elismert és igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembevételével
kell a bevételéből a jövedelmét megállapítania.
Őstermelői adókedvezmény181
Ha a tételes költségelszámolást választotta és nem él a nyilatkozattételi jogával, vagy ha a

10% költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az őstermelésből
származó jövedelme után adókedvezményt érvényesíthet a 0953-as bevallás 0953-01.
lapjának 98. sorában. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az őstermelő
(közös gazdaság esetén is csak az, aki) rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs
számmal és ezt a számot a bevallásában feltünteti. Ez a kedvezmény agrár de minimis
támogatásnak minősül.
1. A mezőgazdasági őstermelők(kistermelők) nyilatkozata(i)

0953-12-01-es lap kitöltése
Ezt a bevallási lapot csak a mezőgazdasági őstermelők tölthetik ki!

A 0953-as bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen írja be, hogy a bevalláshoz a 0953-
12-01-es lapot is csatolja. A lap kitöltése előtt, a 0953-12-es lapokhoz készített kitöltési
útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el (1.1. pont), melyekből megismerheti
a támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis
támogatásokkal kapcsolatos szabályokat. Mezőgazdasági kistermelőnek azt az őstermelőt
kell tekinteni, akinek az őstermelésből származó, támogatások összege nélküli bevétele
a 8 millió Ft-ot nem haladja meg.
I. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás választásáról182

321. sor: Ha Ön mezőgazdasági kistermelőként az átalányadózást választja a 2010. évre,
jelezze ezt „X”-szel az erre szolgáló négyzetben. Ha a 2009. adóévre átalányadózást
választott és 2010-re is ezt az adózási módot kívánja fenntartani, akkor ezt a sort ne töltse
ki!
Fontos! A 2010. évtől az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági kistermelői bevételből
átalányban megállapított jövedelem, nem az elkülönülten adózó jövedelmek körébe tartozik,
hanem az összevont adóalap részét képezi.183 Az átalányadózásra vonatkozó döntésénél ezt
is vegye figyelembe.
II. A mezőgazdasági kistermelő nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről
181
182
Szja-törvény 50. § (2)-(3) bekezdések
183
2009. évi LXXVII. törvény 11. §
172
322. sor: Ha Ön a 2009. adóévre a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmének

meghatározására az átalányadót választotta, de a 2010. adóévben nem ezen a módon kíván
adózni, ezt az erre szolgáló négyzetben az „X” beírásával jelezze.
III. A mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata184

323. sor: Ez a sor a mezőgazdasági kistermelésből származó bevételt és a bevételként
figyelembe vett támogatások összegét tartalmazza, ha nyilatkozattételi jogával él.
Nyilatkozattételi jogával akkor élhet, ha az Ön bevétele a mezőgazdasági őstermelői
tevékenységéből a bevételként elszámolt támogatások összege nélkül 600 000 Ft-nál több,
de a 4 000 000 Ft-ot nem haladta meg 2009-ben és a jövedelem megállapítására tételes
költség-elszámolási módot választott, továbbá rendelkezik e bevételének 20%-át kitevő – az
őstermelői tevékenységével összefüggésben felmerült és költségként is elismert – kiadást
igazoló számlával. Ezzel a nyilatkozattal eleget tehet az őstermelői tevékenységből
származó bevételével összefüggő bevallásadási kötelezettségének. Egyéb más jövedelmei
tekintetében a személyi jövedelemadó bevallás megfelelő sorait kell kitöltenie. Ha
nyilatkozattételi jogával él, akkor olvassa el, a 0953-09-es bevallási lap 285. sorához írt
útmutatót is, mivel a bevétele 5%-a után, 15% egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége
keletkezhetett.
A jármű használattal kapcsolatos, számlával igazolt költségeit csak akkor veheti számításba
a nyilatkozat kitöltésénél, ha útnyilvántartást vezet. A tevékenységüket közös igazolvány
alapján folytató őstermelők185, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem
foglalkoztatottként közreműködő családtagok186 is élhetnek nyilatkozattételi jogukkal, de
csak külön-külön és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják.
Amennyiben nemleges bevallási nyilatkozatot tesz, akkor a tárgyi eszközeinek és a nem

anyagi javainak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a
20%-át az adóévre elszámoltnak kell tekintenie.
Amennyiben nyilatkozattételi jogával él és kizárólag olyan bevételt szerez, amely adózás
szempontjából adóterhet nem viselő járandóságnak minősül (pl. nyugdíjas), akkor e
bevételét is be kell vallania, függetlenül attól, hogy e jövedelmei után adófizetési
kötelezettsége nem keletkezik.
324. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből a költségek fedezetére és fejlesztési célra
folyósított támogatás187 bevételként figyelembe vett összegét írja be.
325. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből a 2009. évben folyósított egységes területalapú
(földalapú) támogatás összegét írja be.
326. sor: Ebbe a sorba a 323. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás
összegét írja be. Ilyen támogatás például erdőtelepítés esetén a jövedelempótló támogatás.
184
Szja-törvény 78/A. § (4), és (6) bekezdések; 23. §
185
Szja-törvény 78/A. § (2); (4) bekezdés
186
Szja-törvény 3. § 18. és 19. pont
187
173
IV. A mezőgazdasági őstermelő nyilatkozat az őstermelésből származó jövedelem

számítási módjáról
Ezek a nyilatkozatai arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a bevalláskitöltő programok
alkalmazását, valamint a bevallás feldolgozását.
A 327-329. sorok szolgálnak arra, hogy „X”-szel megjelölje a 0953-12-02 és 0953-12-03-as
pótlapok mely sorait fogja kitölteni akkor, ha tételes költségelszámolás vagy 10%-os
vélelmezett költséghányad szerinti elszámolás vagy átalányadózás szabályai szerint állapítja
meg a 2009. évi mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét. Jelölnie kell továbbá a
330. sorban, hogy kíván-e – csak tételes költségelszámolás esetén van erre lehetőség –
kistermelői költségátalányt elszámolni.
2.3. Bevételek188
A 2009. évi adóalapba beszámító bevételek

341. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben az
adóévben megszerzett (kézhez vett, jóváírt) bevételét kell feltüntetnie.
Ha Ön jogszabály alapján támogatást kapott, akkor a támogatások elszámolására vonatkozó
részt az útmutató 2.1. pontjában is olvassa el!
Bevételnek minősül különösen:

– az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt, vagy
váltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár,
az engedmény, az árkiegészítés figyelembevételével);
– a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg;
– az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos
piaci értéke, ha azokat saját célra használja fel, illetőleg részben vagy egészben
ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évben
költséget számolt el;
(Nem kell a bevételhez hozzászámítani a fentieket, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nem
számolta el költségként, vagy ha e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti,
vagy a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében
nyújtotta.)
– az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetést
az őstermelésből származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta;
– a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ilyen a
felelősségbiztosítás címén felvett összeg is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az
értéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként;
– a kapott kamat;
– a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a
fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ez
utóbbiakat korábban költségként nem számolta el;
– a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –,
nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a
188
Szja-törvény 17. §, 22. § (7) bekezdés; 2. sz. melléklet I. pont
174
szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét
bármelyik évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta;
(Ha az év során olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenített el,
amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó bevétel után a 161-
163. soroknál leírtak szerint kell eljárni.)
– az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből
származó bevétel;
(Az erdőfelújításhoz szükséges kiadások fedezetére az erdészeti hatóság határozata alapján
az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatást és az Ön által befizetett
összeg terhére visszautalt összeget – akác és lágy lombos célállomány esetén – az
erdőfelújítás kezdő évét követő 5 éven belül abban az adóévben kell bevételként figyelembe
vennie, amely évben az igazolt kiadásokat költségként elszámolja. Egyéb fafajtáknál a
rendelkezésre álló időszak az erdőfelújítás kezdő évét követő 8 év. Az előzőek szerinti
határidőkön túl visszautalt összeg teljes egészében bevételnek számít. Az erdészeti hatóság
által kiutalt összeggel szemben az igazolt kiadások költségként elszámolhatók. Ezen
túlmenően a normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül levonható a
bevételből.)
– a 100 000 Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz
ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor –, ha annak beszerzési árát egy összegben elszámolta
– a beszerzés időpontjától számított egy éven belül a beszerzési ár 100%-ával, két éven
belül a 66%-ával, három éven belül a 33%-ával kell a bevételt növelni. Ha az
ellenszolgáltatás nélküli átruházásra 3 éven túl kerül sor, akkor a bevételt nem kell növelni.
Vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői

tevékenységből származó bevételnek minősül a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó)
ára. (Költség, a termék vagy az állat kihelyezési értéke.)189
Ha az őstermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat190,

akkor őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során
előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít.
(Ez az őstermelői bevételként elszámolt érték az egyéni vállalkozói tevékenységnél
költség.)
A mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése esetén bevételként figyelembe

veendő, további tételek191
Ha az őstermelői tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységből
származó jövedelmét a megszűnés szabályai szerint kell kiszámítania.
Az őstermelői tevékenység megszüntetése esetén az előzőekben felsoroltakon túl
bevételként kell elszámolnia:
– a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag,
félkész és késztermék) leltári értékét;
– a 100 000 – 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történt
beszerzés esetén a 30 000, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően
189
Szja-törvény 3. § 18. pont c) alpont
190
191
Szja-törvény 2. sz. melléklet II. pont
175
történt beszerzés esetén az 50 000 – Ft-ot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalék
alkatrészt és a gyártó eszközt is) leltári értékét;
– a gazdasági épület, a jövedelemszerző tevékenységhez használt egyéb ingatlan használati
vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket akkor, ha a használati, vagy a bérleti
jog megszerzésére fordított kiadást korábban költségként elszámolta. (Ha ez az ellenérték a
bevallás benyújtásáig még nem ismert, akkor a használati vagy a bérleti jog megszerzésére
fordított kiadás összegét kell bevételként figyelembe venni.)
Amennyiben a tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallás benyújtását
megelőzően érkezett még bevétele az őstermelői tevékenységével összefüggésben, akkor ezt
a bevételét, még 2009. évi bevételként vegye figyelembe (pl. ha a felvásárlónak leadott
állatok, növények ellenértékét csak 2010. évben, de még a bevallásának a benyújtása előtt
kapta meg).
Ha az adóbevallásának a benyújtását követően is érkezik még az őstermelői

tevékenységével összefüggésben bevétele, akkor arra az önálló tevékenységre vonatkozó
jövedelemszámítási szabályokat kell a 2010. évről benyújtott személyi jövedelemadó
bevallásában alkalmaznia. A bevételéből levonhatja a korábbi őstermelői tevékenységével
kapcsolatosan felmerült és még el nem számolt kiadásait. Ha ennek a kiadásnak az összege
több lenne mint az utóbb megszerzett bevétele, akkor azt a kiadását, amelyet az
adóbevallásában nem tud elszámolni, a tevékenység megszüntetése évéről készített
adóbevallásának az önellenőrzésével érvényesítheti. Ha ezzel a lehetőséggel élni kíván,
akkor a 2010. évről benyújtott adóbevallásába nem írhatja be annak a kiadásnak az összegét,
amelyet az önellenőrzés benyújtásával érvényesít majd.
342. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből a 2009. évben a költségek fedezetére vagy
fejlesztési célra folyósított támogatás192 bevételként figyelembe vett részét írja be!
343. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egységes területalapú támogatás193 összegét
írja be!
344. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás
összegét írja be!
Bevételt csökkentő tételek194

Bevételt csökkentő kedvezmények érvényesítésére csak tételes költségelszámolás esetén
van lehetősége. A 345., a 346. és a 347. sorokban felsorolt kedvezményeket családi
gazdaságok esetében csak a családi gazdálkodó veheti figyelembe a jövedelemszámítás
során (nem lehet megosztani).
345. sor195: Amennyiben legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazottat

foglalkoztatott az adóévben, akkor személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel,
192
Szja-törvény 3. § 42. pont, 19.§
193
194
195
Szja-törvény 21. § (1) bekezdés a) pont
176
de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbér196 összegével csökkentheti az

őstermelésből származó bevételét.
346. sor197: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott, volt
szakképző iskolai tanuló, valamint az szja-törvény rendelkezése szerint korábban
munkanélküli198, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott
szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy
alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek
után befizetett társadalombiztosítási járulék összegével a bevételét csökkentheti amellett,
hogy ez az összeg költségként is (a 357. sorban) elszámolható.
A kedvezmény összegét e sor „b” oszlopába írja be. E sor „a” oszlopában a „b” oszlop
összegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabaduló
személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget tüntesse fel.
347. sor199: A szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott –

tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után
havonta a minimálbér 24%-ával (17 160 Ft), ha a szakképző iskolával kötött
együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap
után havonta a minimálbér 12%-ával (8 580 Ft) csökkentheti a bevételét.
348. sor200: Ebbe a sorba a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó
bevételéből az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára a jogszabályban
megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatás
értékének megfelelő összeget írja be akkor, ha az kevesebb, mint amennyit befizetett.
Ellenkező esetben a befizetett összeget szerepeltesse itt.
349. sor201: Amennyiben a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint helyi
iparűzési adó fizetésére is kötelezett, akkor a költségként elszámolt – adóévben megfizetett
– helyi iparűzési adó összegének 100%-ával csökkentheti az őstermelésből származó
bevételét, feltéve, hogy az adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzati
adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nem volt.
350. sor: A bevételt csökkentő tételek (345- 349. sorok) együttes összegét írja ide.
351. sor: Az adóalapba beszámító bevételéből (a 341. sor „b” oszlopába írt összegből)
vonja le a bevételt csökkentő tételek együttes összegét (350. sor „b” oszlopába írt összeg) és
a különbözetet írja ebbe a sorba. Ha a bevételt csökkentő tételek összege (350. sor „b”
oszlop) meghaladja a bevételét (341. sor „b” oszlopának adata), ebbe a sorba nullát írjon.
2.4. A költségek elszámolásáról202
196
197
198
199
200
201
Szja-törvény 21. § (1) b) pont
202
Szja-törvény 4. § (3)-(4) bekezdés; 18. §; 22. §; 3. sz. melléklet
177
Költséget az Szja - tv. 3. sz. melléklete szerint lehet elszámolni.

Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására
kötelezett adózótól történő vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag a számla, az
egyszerűsített számla alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni,
amely megfelel az Szja-törvényben meghatározott feltételeknek.203 (Például, ha
permetezőgépet vásárol adószámmal nem rendelkező magánszemélytől és azt kizárólag az
őstermelői tevékenységéhez használja, a vételárat akkor tudja költségként elszámolni, ha a
jogügyletre adásvételi szerződést kötnek.)
Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői tevékenységét 2009. évben kezdte meg, akkor a

legfeljebb 3 évvel korábban felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelőzően
még nem érvényesített, igazolt kiadásait ebben az évben költségként elszámolhatja, továbbá
a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti.
Az értékcsökkenési leírást időarányosan – a tevékenység megkezdésének időpontjától az
adóév végéig hátralévő napok számának figyelembevételével – lehet elszámolni.
Az értékcsökkenési leírás éves összegét teljes egészében csak akkor számolhatja el, ha az
őstermelői igazolványt 2009. március 20-a előtt kiváltotta, vagy ha az adóév utolsó napján
családi gazdaságnak a tagja.
Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint

számolható el204. (Lásd: az útmutató mellékletében) Az a magánszemély, aki az erről
szóló kormányrendelet205 szerint regisztráltatta magát, valamint az adóév utolsó napján a
termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a
családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaságba
tartozó vagy annak részét képező tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a beszerzési
(beruházási) költségét az üzembe helyezés időpontjában egy összegben is elszámolhatja.
Amennyiben a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat többféle önálló tevékenységhez
használja, akkor választhat, hogy melyik (az őstermelői vagy a vállalkozói)
tevékenységének a bevételével szemben számolja el az egyébként érvényesíthető költséget.
A költség (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző
tevékenységek között. Ha például őstermelőként a traktorjával nemcsak a saját földjét
műveli, hanem egyéni vállalkozóként bérmunkát is vállal, el kell döntenie, hogy a
költségeket mely bevételével szemben számolja el.
Az előzőekben nem említett minden más, az őstermelői és a vállalkozói tevékenységgel

összefüggésben felmerült költséget tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartani!
A mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket pedig a bevételek arányában meg
kell osztani!
A költségelszámolásnál vegye figyelembe a jogszabály alapján kapott támogatás

elszámolására vonatkozó (a 2.1. pontban leírt) szabályokat is. Az őstermelői tevékenységet
közös igazolvány alapján folytatóknak, valamint a családi gazdálkodónak és a családi
203
204
Szja-törvény 11. sz. melléklet II. pont
205
256/2007. (X. 4.) Korm. rend. 5. § (3) bekezdés f) pont
178
gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjainak a bevételhez hasonlóan

a költségeket is egy főre számítva kell a bevallásukban szerepeltetniük.
Költség
352. sor206: Ebbe a sorba kell beírnia a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi
eszközök után az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá a nem
kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását.
Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén – a személygépkocsi
kivételével – a használatbavétel évében legfeljebb a beszerzési ár 50%-a számolható el
átalányban értékcsökkenési leírás címén, de ez az összeg nem haladhatja meg az
őstermelésből származó éves bevételének (341. sor adata) az 1%-át.
Ezen túlmenően a 2009. évben vagy korábban vásárolt, de a 2009. évben használatba vett
személygépkocsi után az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési
árának a 10%-a is elszámolható.
A leírási kulcsok jegyzékét, valamint az értékcsökkenés elszámolásával kapcsolatos
fontosabb tudnivalókat a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó útmutató
mellékletében találja.
353. sor: Ebben a sorban a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak (pl. gazdasági
épületek megvásárolt bérleti joga, szoftver termékek) után elszámolt értékcsökkenési leírás
összegét kell feltüntetni.
Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok
kizárólag üzemi célt szolgálnak. A nem anyagi javak beszerzési vagy előállítási
(beruházási) költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az őstermelői
tevékenységéhez várhatóan használni fogja. Ezt az időszakot és az évenként leírandó
összeget (vagy a leírás módszerét) a használatba vétel időpontjában kell meghatározni és a
nyilvántartásokban feljegyezni.
354. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámolt
beszerzési árát írja be.
Ha Ön az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó vagy
a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja, akkor a családi
gazdaság részét képező vagy ahhoz tartozó 2009. évben használatba vett tárgyi eszközök,
nem anyagi javak beszerzési árát egy összegben is elszámolhatja. Ezt az egyösszegű
költségelszámolást, a kormányrendeletben meghatározott regisztrált termelő is választhatja.
(A beszerzési ár egy összegben elszámolható akkor is, ha a tárgyi eszközt, nem anyagi
javakat az említett személyek bármelyike részletre vásárolta.)
355. sor: Ez a sor az őstermelői tevékenységével összefüggő pénzintézeti hitelre kifizetett

kamat és kezelési költség együttes összegének a feltüntetésére szolgál. Tárgyi eszközök
részletre történő vásárlása esetén a részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés
időpontjáig része a beszerzési árnak, így az értékcsökkenési leírás alapjának is.
Az üzembe helyezés időpontját követően az adóévben fizetett kamat (kezelési költség)
összegét írja ebbe a sorba.
206
Szja-törvény 3. sz. melléklet I. fejezet
179
Az összevont adóalapjának az adóját csökkentheti az őstermelői tevékenységének folytatása

érdekében pénzintézettel 1997. január 1-je előtt kötött hitelszerződés alapján (beruházási és
forgóeszköz-finanszírozási célra felvett hitel) 2009. évben megfizetett kamatának 25%-ával.
(Ezt a kedvezményt a 0953-as bevallás 101. sorában érvényesítheti.)
356. sor: Ebben a sorban a tevékenységéhez vásárolt anyag, áru, félkész- és késztermék
beszerzési költségét tüntesse fel. A tevékenység megkezdését megelőző három éven belül
beszerzett – bizonylattal igazolt – beszerzési költséget a kezdés évében elszámolhatja, ha azt
korábban bármely tevékenységével összefüggésben még nem számolta el.
357. sor: Ebbe a sorba a 352-356. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült,
költségként is elszámolható kiadásait írja be. Költség az Szja-törvény 3. sz. melléklete
szerint érvényesíthető. Azon őstermelők esetében, akik bevallás benyújtási
kötelezettségüknek havonta kötelesek elektronikus úton eleget tenni, az Internet használatért
fizetett díj 50%-a számolható el költségként. Egyebekben az Internet használatért fizetett díj
30%-a érvényesíthető költségként.
A Tbj. rendelkezése szerint a 8 millió forint bevételt el nem érő mezőgazdasági

őstermelőnek (kistermelőknek) a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 9,5
százalék mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie, ezért a befizetett 9,5 százalék
nyugdíjjárulékból – arányosítva – annak 72%-a a költségek között elszámolható.
Ebbe a sorba írja be az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan 2009. évben költségként

elszámolható bérleti vagy lízingdíj összegét is. A lízingdíj elszámolására vonatkozó
szabályokat abban az esetben alkalmazhatja, ha annak kifizetésére 1997. január elsejét
megelőzően kötött szerződés alapján került sor. A lízingdíj címén kifizetett összegből a
lízingbe vevőnél csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak
általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés
szerinti futamidő 1 hónapjára eső összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3%-ának,
ingatlan esetén 1,1%-ának megfelelő összeg számolható el.
Személygépkocsi esetében a bérleti, illetve lízingdíj elszámolásának felső korlátja alapján -
több személygépkocsi esetében is - az őstermelésből származó éves bevétel 1%-áig
számolható el a bérleti és lízingdíj címén kifizetett összeg.
Költségként számolhatók el az őstermelői tevékenységhez használt jármű(vek)

üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is. A költségelszámolás alapja az
útnyilvántartás.207
Felhívjuk figyelmét, ha a tulajdonában álló személygépkocsi után tételes

költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számol el, akkor 2009. február
01-től cégautóadó208 fizetésére kötelezett. A cégautóadót önadózással negyedévenként,
a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani és megfizetni az állami
adóhatósághoz a naptári évben azokra a hónapokra, amelyekben az adókötelezettség
fennáll. A bevallást a 0901. számú „Bevallás az egyes adókötelezettségekről az
207
Szja-törvény 5. sz. melléklet I /7.
208
Gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/A. §
180
államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására

kötelezett adózók részére” elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni szintén
negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig.
A megfizetett cégautóadó összege a költségek között elszámolható.
Az üzemanyagköltséget a számlával igazolt üzemanyag vásárlás vagy az APEH által

havonta közzétett üzemanyagár figyelembevételével az útnyilvántartás szerint üzemi célból
megtett kilométerek után lehet elszámolni. Az elszámolt üzemanyag mennyisége nem lehet
több a fogyasztási norma mértékénél.209 Egy adott negyedéven belül vagy csak számla
alapján vagy csak az APEH által közzétett árral lehet számolni. Az APEH által a 2009. évre
közzétett üzemanyagárak a 0953-as bevallás mellékletében találhatók meg.
Az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyező magánszemély nem alkalmazhatja az
APEH által közzétett üzemanyagárat, az üzemanyag költségelszámolás csak tételesen, a
számlák alapján, nettó összegben történhet.
A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el az

útnyilvántartásban feltüntetett üzemi célú és a magáncélú utak arányában. Az említett
kiadások számlával igazolt elszámolása helyett a saját tulajdonú személygépkocsi esetén
lehetőség van kilométerenként 9 Ft210 általános személygépkocsi-normaköltség
elszámolására. Ebben az esetben viszont a normaköltségen felül más – a jármű
fenntartásával, javításával, felújításával kapcsolatosan felmerült – számlával igazolt kiadást
még részben sem lehet elszámolni.
Útnyilvántartás vezetése nélkül – a saját tulajdonban lévő személygépkocsi használata
címén (az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül) – havi 500 km út
elszámolható211 átalányban. Ilyen esetben a kormányrendeletben meghatározott norma
szerinti üzemanyag-mennyiséget is figyelembe véve az üzemanyagköltséget, továbbá
kilométerenként 9 Ft általános normaköltséget lehet elszámolni. Ezt a módszert csak a teljes
adóévre, illetve az adóéven belül az őstermelői tevékenység teljes időszakára lehet
alkalmazni. (Saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a házastárs tulajdonában
lévő személygépkocsi is.)
A nem saját tulajdonú (pl. bérelt), kizárólag üzemi célra használt jármű esetén az
üzemanyagköltség és a számla szerinti egyéb (fenntartási, javítási) költség számolható el,
amennyiben a bérleti szerződés alapján ezek a kiadások a bérbevevőt terhelik.
358. sor212: Amennyiben Ön tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági

kistermelő, akkor a számlával igazolt kiadásain felül kistermelői költségátalányt is
érvényesíthet.
Kistermelői költségátalány címén a bevételt csökkentő kedvezmények levonása után
megmaradt bevételének (351. sor adata) a 40%-át számolhatja el költségként.
Ha kistermelői költségátalányt számol el, akkor tárgyévi veszteséget nem határolhat el a
későbbi évekre.
209
60/1992. (IV. 1.) Kormányrendelet
210
Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet (3) bekezdés
211
Szja-törvény 3. sz. melléklet IV. fejezet (8) bekezdés
212
181
359. sor: Ebben a sorban a 2009. évben elszámolt költségek együttes összegét szerepeltesse
(352–358. sorok összege).
Ha Ön a 10%-os költséghányad szerinti jövedelemszámítási módszert választotta, akkor a
bevétele 10%-ának megfelelő összegű költséget írja ebbe a sorba.
(Ezt a költséget nem kell számlával, bizonylattal igazolnia.) Ha ebben a sorban a 10%-os
költséghányaddal számolt, a 352-358. és a 360., 362. sorokban nem szerepeltethet adatot!
360. sor: Ebben a sorban azt az összeget tüntesse fel, amelyet a 2008. évi 0853-12-02-es
bevallási lap 362. sorában kimutatott veszteségéből 2009. évben kíván elszámolni. A
veszteség elszámolásánál mindig a legkorábban keletkezett veszteséget vegye először
figyelembe (olvassa le a 2.6. pontnál leírtakat!).
A jövedelem megállapítása
361. sor: Ebbe a sorba a mezőgazdasági őstermelésből származó 2009. évi jövedelmét írja
be, amely a 351. sor összegének a 359. és a 360. sorok együttes összegét meghaladó része.
Ezt az összeget kell beírnia a 0953-as bevallás 11. sorának „d” oszlopába. Ezen összeg után
a 11%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is be kell vallania a 0953-09-
es lap 284. sorában, amennyiben az őstermelésből származó bevétele a támogatások összege
nélkül a 4 millió Ft-ot meghaladta a 2009. évben.
A veszteség megállapítása
362. sor: Ha a 2009. évben felmerült költségei (359. sor) meghaladják a kedvezményekkel
csökkentett éves bevételét (351. sor), akkor a tárgyévi veszteség összegét (a 359. sorba írt
összegnek a 351. sorba írt összeget meghaladó részét) ebbe a sorba írja be. Ha a 358. sorba
is írt adatot és emiatt lenne vesztesége, ebbe a sorba nullát írjon.
A 0953-12-03-as lap kitöltése
2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén213

Ha Ön a 2009. évre az átalányadózást választotta és az adóévben elszámolt jogszabály vagy
nemzetközi szerződés alapján kapott támogatás összegével csökkentett őstermelői
tevékenységből származó bevétele nem több 8 000 000 Ft-nál, akkor az átalányadózás
szabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét. De csak akkor, ha erről Ön a 2009. adóévre
a 0853-as bevallásában, illetve a tevékenység évközi megkezdésekor nyilatkozott!
Az átalányadózást megelőzően elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakában

évenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.
Az átalányadózás választására tett nyilatkozata ellenére elveszíti az átalányadózás szabályai

szerint az adózás lehetőségét, az az őstermelő, akinek az átalányadózásra jogosító
értékhatárnál több bevétele volt az adóévben.
Amennyiben az átalányadózás feltételei nem teljesültek, akkor Ön a mezőgazdasági
őstermelésből származó jövedelmét az általános jövedelemszámítási szabályok szerint,
213
182
tételes költségelszámolással vagy a 10%-os költséghányad levonásával állapíthatja meg.

Ebben az esetben a 0953-12-02-es lap 341-362. soraiban kell a jövedelmét feltüntetnie.
Az átalányadózás időszakában más önálló tevékenységből származó bevételként (9. sor)

kell elszámolni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály vagy
nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást. Nem minősül
bevételnek a célszerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a
költségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatás összege.
A területalapú és az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét viszont az őstermelői

bevételek között kell elszámolni.
Az átalányadózás választása esetén az őstermelői tevékenységéből származó bevételből, a
törvényben meghatározott költséghányadok levonásával kell kiszámítani az átalányadó
alapjául szolgáló számított jövedelmet. Ezeknek a költséghányadoknak a
figyelembevételével az állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó termék
értékesítéséből származó bevételnek a 6%-a, más, egyéb őstermelői tevékenységből
származó bevételnek (ideértve a támogatások összegét is) pedig a 15%-a a jövedelem.
Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget

elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában
beszerzett tárgyi eszközök beszerzési (előállítási) értékének az átalányadózás
időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.
363. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó, illetőleg

azzal összefüggő összes bevételét tüntesse fel. Ha Ön e tevékenységéhez költségek
fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított
vissza nem térítendő támogatást kapott, akkor ezt a bevételét és a támogatás
felhasználásával összefüggésben felmerült költségét a 0953-as bevallás 9. sorában tüntesse
fel.
364. sor214: Ennek a sornak az „a” oszlopába a 363. sorban feltüntetett bevételének azt a
részét írja be, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származott.
365. sor215: Ennek a sornak az „a” oszlopába a 363. sor összegéből a 2009. évben
folyósított területalapú (földalapú) támogatás összegét írja be.
366. sor: Ide a 363. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja
be, ha az nem tekinthető költségek fedezetére, vagy fejlesztési célból folyósított
támogatásnak.
367. sor216: Ebben a sorban az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmét és az

utána fizetendő adó összegét állapítsa meg. Ha a bevétele nem kizárólag állattenyésztésből
214
Szja-törvény 53. § (1) bekezdés e) pont
215
216
183
vagy állati termékek előállításából származik, hanem egyéb őstermelői tevékenységből is,
akkor a bevételét a jövedelemszámításkor meg kell osztania:
 állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó bevétel a 364. sor „a” oszlop
6 %-a a jövedelem;
 egyéb kistermelői tevékenységből származó bevétel 15%-a jövedelem.
A kétféle költséghányaddal kiszámított jövedelem együttes összegét kell e sor „a”

oszlopába, valamint a 0953-05-ös bevallási lap 181. sorának „d” oszlopába beírnia. A
fizetendő adó összegét a 367. sor „b” oszlopába és a 0953-05-ös bevallási lap 181. sorának
„e” oszlopába írja be.
Az átalányadó mértékét a 0953-as útmutató mellékletben található adótábla alapján
számíthatja ki.
Az átalányadó összege után egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Ezt a kötelezettségét
a 0953-09-es bevallás 287. sorában kell bevallania.
2.6. Veszteségelszámolás217
A 2004. évben vagy azt követően keletkezett és elhatárolt veszteség bármely későbbi
adóévben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének évében) az őstermelő döntése
szerinti megosztásban elszámolható.
Az elhatárolt veszteség elszámolásánál mindig a keletkezésük sorrendjét kell követni. Az
adóévben elhatárolt veszteség visszamenőlegesen a megelőző két adóévre – a bevallott,
illetve az önellenőrzés vagy adóellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben – is
elszámolható. Az átalányadózás időszakában és a 10%-os költséghányad alkalmazása
esetén, a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell
tekinteni.
A korábbi évek veszteségének továbbviteléhez az adóhatóság engedélyét kellett kérni

abban az esetben, ha az a tevékenység kezdésének évét követő negyedik adóévben vagy
később keletkezett és az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem érte el a
mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelme megállapításánál elszámolt
költség 50%-át, vagy akkor, ha az őstermelői tevékenysége alapján a megelőző két
adóévben is veszteséget határolt el.
Azt a veszteséget, amely elhatárolásához adóhatósági engedélyt kellett kérni, a kérelem
elmulasztását követően, önellenőrzés alapján az adóhatóság nem engedélyezheti.
A 2009. évi elhatárolt veszteségre már alkalmazható218 az új szabályozás, mely szerint

megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése.219
A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az
elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.
2.7. Veszteségelhatárolás220
217
218
2009. évi CXVI. törvény 144.§ (10) bekezdés
219
2010. 01.01-től hatályos Szja-törvény 22.§ (4) bekezdés
220
184
369. sor: Ebbe a sorba azt az összeget írja be, amelyet önellenőrzéssel kíván a 2009.
adóévben keletkezett veszteségéből (362. sor) 2007. és/vagy 2008. év(ek)re elszámolni.
A 2009. évben keletkezett veszteségének az összegét visszamenőleg a 2007. és a 2008.

évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt az őstermelői tevékenységéből
adóköteles jövedelme.
A veszteség visszamenőleges elszámolása esetén a 2007. és/vagy 2008. években bevallott
őstermelői tevékenységből származó jövedelmét önellenőrzéssel kell helyesbítenie. (Az
önellenőrzéshez a 2007. évre a 0753-as, a 2008. évre 0853-as nyomtatványt kell
felhasználnia.)
Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elszámolása,
akkor az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabály
érvényesítésére. Az adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás
mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak a korrekcióját.
370. sor: Ebbe a sorba a 2009. évi vesztesége (362. sor) összegét írja be, vagy ha ebből a
369. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó összeget, a 362. és a
369. sor különbözetét írja be.
371. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopában a korábbi évekről áthozott, 2009. évben el nem
számolt és továbbra is elhatárolható veszteségének az összegét szerepeltesse.
Az átalányadózás időszakában a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-
ot elszámoltnak kell tekinteni. Ezt szintén ebben a sorban vegye figyelembe!
372. sor: Ebben a sorban a 370. és 371. sorok „b” oszlopaiba írt adatok együttes összegét
tüntesse fel.
3. Egyéb adatok
374. sor: A vásárolt és a saját termelésű összes anyag, áru, félkész- és késztermék 2009.
december 31-én felvett leltár szerinti értékét írja be ebbe a sorba.
375. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak (ide nem értve a segítő
családtagot) átlagos létszámát és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem
bruttó összegét kell beírnia. A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell.
Például, ha 7 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 80 hónap, akkor az átlagos létszám:
80/12=6,66. Ez kerekítve 7, amelyet az „a” oszlopba kell beírni.
Családi gazdaságok tagjai közül csak a családi gazdálkodó írhat ebbe a sorba adatot!
(Az alkalmazott munkabéréből levont személyi jövedelemadó előleget és a foglalkoztatottra
tekintettel megállapított járulékfizetési kötelezettséget, továbbá az ahhoz kapcsolódó
adatszolgáltatási kötelezettséget a 0908-as bevallásban kellett szerepeltetni.)
376. sor: A vevők, megrendelők 2009. december 31-én fennálló tartozását tüntesse fel itt.
377. sor: A 2009. december 31-én nyilvántartott szállítói követelésnek az összegét írja ide.
185
378. sor221: Ebbe a sorba a 2009. évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra
folyósított támogatás összegét írja be.
379. sor: Ebbe a sorba a 378. sor összegéből azt az összeget írja, amelyet a költségek
fedezetére vagy fejlesztési célra utólag folyósított támogatás összegéből bevételként nem
(és költségként, értékcsökkenési leírásként sem) számolt el.
380. sor222: Ebbe a sorba a 378. sor összegéből a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra
2009. január 1-jét követően folyósított támogatatás összegének még fel nem használt részét
írja be.
381. sor: Ebbe a sorba a 2009. január elsejét megelőzően előre folyósított támogatás még
fel nem használt részét írja be.
382. sor223: Ebbe a sorba a beruházási költség címén nyilvántartott összeget írja be.
ÚTMUTATÓ
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
2009. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ
Ezeket a bevallási lapokat csak az egyéni vállalkozók tölthetik ki!
A 0953-as bevallás első oldalán az erre szolgáló helyen írja be, hogy a bevalláshoz a 0953-
13-01-es és 02-es pótlapot is csatolja.
Önnek, a 0953-13-as, a 0953-14-es pótlapokon, illetőleg bizonyos esetekben a 0953-15-ös
pótlapon, az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó jövedelméről, valamint annak
221
222
223
186
adójáról kell számot adnia, nyilatkoznia, amennyiben azt a személyi jövedelemadó törvény
rendelkezései szerint kell megállapítania.
Amennyiben lehetősége van, vegye igénybe az ÁNYK (AbevJava) program szolgáltatásait
az APEH honlapján (www.apeh.hu).
1. A BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE
E bevallási lapokat kell kitöltenie annak az egyéni vállalkozónak is,

1. aki az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette a 2009. évben;
2. aki a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól áttért a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény hatálya alá;
3. aki ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői, európai közösségi
jogászi tevékenységét átalakulás miatt ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói,
közjegyzői iroda, ügyvédi társulás tagjaként folytatja;
4. akinek a vállalkozói igazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonták;
5. aki az eva hatálya alá tartozik, de akinél az eva-s időszak előtt foglalkoztatási,
kisvállalkozói, fejlesztési tartalék címén érvényesített bevételt csökkentő kedvezmény a
feltételek hiánya miatt nem vált véglegessé és emiatt személyi jövedelemadó fizetési
kötelezettsége keletkezett;
6. aki az eva hatálya alá tartozik, de az egyszerűsített vállalkozói adóra tett nyilatkozata
nem volt jogszerű;
7. akinél az eva-s időszak előtt érvényesített kisvállalkozói adókedvezmény nem vált
véglegessé;
8. aki a 2009. évre az eva szerinti adózást választotta, de évközben a feltételek hiánya
miatt kikerült az eva törvény hatálya alól és emiatt vissza kellett térnie a személyi
jövedelemadó törvény hatálya alá, az áttérés időpontjától;
9. aki családi gazdálkodóként mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, de a
családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt kisvállalkozói kedvezményt,
kisvállalkozások adókedvezményét, foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, illetve
fejlesztési tartalék címén csökkentette a bevételét és ezek az igénybevett kedvezmények
nem váltak véglegessé.
AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓK NYILATKOZATA(I)
A 0953-13-01-ES LAP KITÖLTÉSE
A lap kitöltése előtt a 0953-13-as lapoktól, a 0953-15-ös lapokig készített kitöltési

útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el, melyekből megismerheti a
támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis és
egyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-minimum megállapításával, az egyéni
vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, az ehhez kapcsolódó
adózási mód választásával kapcsolatos szabályokat.
I. Egyéni vállalkozás esetén a jövedelemszámítás módszere a 2009. évre

187

A 401. és 402. sorban van lehetősége azt jelölni, hogy a 2009. évi egyéni vállalkozásából
származó jövedelmét a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadózás szabályai
szerint állapítja meg. Ha az átalányadózás szerinti adózás szabályai szerint állapítja meg a
jövedelmét és kizárólag a 133/2007. (VI. 13.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi
tevékenységet folytat, úgy a 403. sorban nyilatkozhat erről. Nyilatkozat esetén az erre
szolgáló helyen „X”-szel jelölje választását. Ha a 412. sorban is szerepel adat, úgy a 401-
402. sorban a 412. sor kitöltését is vegye figyelembe (ebben az esetben, mindkét
jövedelemszámítási mód jelölhető).
II. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalakulásról, tevékenysége megszüntetéséről

404. sor: Ebben a sorban „X”-szel kell jelölnie, ha a 2009. évben az egyéni vállalkozói
tevékenységét megszüntette (és az adóév folyamán nem kezdett új egyéni vállalkozói
tevékenységet) vagy vállalkozói igazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerősen
visszavonták.
405. sor: Ebben a sorban „X”-szel kell jelölnie, ha Ön a személyi jövedelemadó törvény
hatálya alól áttér a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá a 2009.
évben.
Abban az esetben tehát, annak
- aki a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű
társasággá vagy részvénytársasággá alakult át;
- aki ügyvédi irodába lép át és ott folytatja tovább az ügyvédi tevékenységét;
- aki végrehajtói irodába lép át és ott folytatja tovább végrehajtói tevékenységét;
- aki közjegyzői irodába lép át és ott folytatja tovább közjegyzői tevékenységét;
- aki szabadalmi ügyvivői irodába lép át és ott folytatja tovább ügyvivői tevékenységét;
- aki ügyvédi társulás tagjaként folytatja európai közösségi jogászi tevékenységét,
ezt a sort ki kell töltenie, mivel az egyéni vállalkozói jövedelem levezetésére az átalakulás
miatt több esetben eltérő szabályt állapít meg az szja-törvény.
III. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás választásáról224

406. sor: Ha a 2010. adóévre az idevonatkozó feltételek megléte mellett átalányadózást
választ, akkor az erre szolgáló négyzetbe beírt „X”-szel jelölje azt.
átalányban megállapított jövedelem, nem az elkülönülten adózó jövedelmek körébe tartozik,
hanem az összevont adóalap részét képezi. Az átalányadózásra vonatkozó döntésénél ezt is
vegye figyelembe.
IV. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás megszüntetéséről225
224
1995. évi CXVII. törvény (Szja) 50. § (1); (3)-(8) bekezdések
225
1995. évi CXVII. törvény (Szja) 50. § (7) bekezdés
188
407. sor: Ha az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után a 2010. adóévre nem az
átalányadózást választja, akkor ezt az erre szolgáló négyzetben az „X” beírásával jelezze.
Az átalányadózási mód megszüntetése esetén a megszűntetés évét követő négy adóév
elteltét követően választhatja ismételten az átalányadózást. Ha a jogosultsága a bevételi
értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak
- attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az szja - törvényben előírt
bevételi értékhatár növekedett. Ha Ön 2009. december 20-áig bejelentkezett az
egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá és 2009-ben átalányadózó volt, akkor ezt a sort
nem kell kitöltenie.
V. Egyéni vállalkozó nyilatkozata a jövedelem-(nyereség)-minimum alkalmazásával

kapcsolatosan
Az idevonatkozó részletes szabályokat a 0953-13-as lap 9. pont alatti útmutatójából
ismerheti meg. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói tevékenységére a vállalkozói
személyi jövedelemadózás szabályait alkalmazza, ebben a sorban nyilatkoznia kell, kivéve,
ha a 421. és 425. sorban nulla szerepel.
408. sor: Ebben a sorban a jövedelem-(nyereség)-minimum megállapításával kapcsolatos
nyilatkozatát teheti meg, az arra szolgáló helyen.
Ha Ön 2009. évben egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, nyilatkoznia kell az
adókötelezettsége megállapításakor a jövedelem-(nyereség)-minimum számítási
kötelezettségéről. A (4), (5) és (6) szám szerinti választását csak az adatok ismeretében (a
jövedelem levezetése után) tudja jelölni (kötelezett-e a jövedelem-minimum szerinti
adózásra vagy a nyilatkozattételre). E miatt a 13-03-tól kezdődő lapok kitöltése után töltse
csak ki a nyilatkozatra vonatkozó részt.
Az 1-6-ig terjedő jelölések alkalmazása:
A jövedelem-minimum megállapítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmaznom,

mivel az egyéni vállalkozói tevékenységemet 2008. január 1-jét követően kezdtem, vagy
újrakezdtem és a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban nem folytattam egyéni
vállalkozói tevékenységet (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem számolt el
bevételt). 1
Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2008. évben elemi kár sújtott. 2
Nem tartozom az 1-essel jelölt adózók körébe, de a 2009. évben elemi kár sújtott. 3
Jövedelem minimum szerinti adózásra nem vagyok kötelezett, mivel az Szja tv. 49/B. §-
ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete szerint elszámolt
költséget meghaladó része (jövedelem), azaz hasonlító adóalap eléri, az adóévben az Szja.
tv. 49/B. § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-) minimumot. (E nyilatkozata
megtételéhez segítségül szolgál a 0953-13-04-es lap 454. sora.) 4
A Szja tv. 49/B §-ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete
szerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz hasonlító adóalap nem éri
el az adóévben az Szja. tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-)
minimumot és emiatt, a jövedelem minimum szerinti adózást választom. 5
189
A Szja tv. 49/B §- ának (1)-(5) bekezdése szerinti bevételem a 4. és 11. számú melléklete
szerint elszámolt költséget meghaladó része (jövedelem), azaz a hasonlító adóalap nem éri
el az adóévben az Szja. tv. 49/B § (23) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség)-
minimumot, de a jövedelem-(nyereség)-minimum szerinti adózás helyett, bevallást
kiegészítő nyilatkozattételi jogommal élek a 0953-15-os lap kitöltésével. 6
VI. Egyéni vállalkozó nyilatkozata a támogatásokkal kapcsolatban
409. sor: Jelölje „X”-szel, ha a jelen bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe a csekély
összegű (de minimis) támogatásokról, valamint az un. csoportmentességi és az
adórendszeren kívüli támogatásokról szóló rendeletek alapján támogatást. (Olvassa el a 17.
pontnál leírtakat, mielőtt ezt a sort kitöltené.) Ha a jelölést elmulasztja, a 0953-13-08-01, 02
és 03-as lapjait be kell nyújtania.
A 0953-13-02-ES LAP KITÖLTÉSE
A lap kitöltése előtt a 0953-13-as lapoktól, a 0953-15-ös lapokig készített kitöltési

útmutatóban foglalt általános tudnivalókat is olvassa el, melyekből megismerheti a
támogatások kezelésével, az átalányadó választásával/megszüntetésével, a de minimis és
egyéb közösségi támogatásokkal, a jövedelem-minimum megállapításával, az egyéni
vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatásával, az ehhez kapcsolódó
adózási mód választásával kapcsolatos szabályokat.
VII. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő

folytatásáról, az adózási mód választásáról
Abban az esetben, ha az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét az özvegye vagy

örököse tovább folytatja, de eddig nem volt egyéni vállalkozó, a 411. sorban az erre
szolgáló helyen jelölje „1”-gyel. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásának
szándékát 90 napon belül bejelentette az adóhatóságnak226.
Ha a tevékenységet továbbfolyató özvegy vagy örökös maga is egyéni vállalkozó, de az

elhunyt által alkalmazott adózási módtól eltérő adózási mód szerint adózik, eldöntheti, hogy
az egyesített tevékenységből származó jövedelem megállapítására a továbbiakban milyen
adózási módot választ. Erre akkor van lehetősége, ha a tevékenység folytatásának
szándékán túl, 90 napon belül bejelentette az adóhatóságnak a választott adózási
módot227.
Abban az esetben, ha Ön az elhunyt egyéni vállalkozó e tevékenységét, mint az özvegye
vagy örököse tovább folytatja, de eddig is egyébként egyéni vállalkozói tevékenységet
folytatott, valamint határidőn belül eleget tett a bejelentési kötelezettségének, a 411. sorban
az erre szolgáló helyen 2-vel jelölje ezt a tényt.
226
1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/A. § (7) bekezdés
227
1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/A. § (8) bekezdés
190
Abban az esetben, ha a 411. sorba 2-est írt, úgy most, a döntése szerinti, választott adózási
módot a 412. sorban kell jelölnie a következőkben leírt lehetőségek figyelembe vételével.
Sorsz Egyesített tevékenység Elhunyt tevékenység adózási Egyesített tevékenység előtti

adózási módja módja adózási módja
2 átalányadó vállalkozói szja átalányadó
3 átalányadó átalányadó vállalkozói szja
4 vállalkozói szja átalányadó vállalkozói szja
5 eva eva vállalkozói szja
6 átalányadó eva átalányadó
7 vállalkozói szja eva vállalkozói szja
8 vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó
9 eva vállalkozói szja eva
10 eva átalányadó eva
Abban az esetben, ha azonos adózási mód szerint adózott az elhunyt egyéni vállalkozó,
illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, a 412.
sorba „1”-est kell beírni.
Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról a

választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire
vonatkozó rendelkezések.
Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások alkalmazásáról a vállalkozói

útmutató 11.2 pontjánál leírtaknál olvashat.
Például „3”-ast, azaz átalányadózást Ön akkor választhatott az egyesített tevékenységre, ha
nem állt munkaviszonyban, illetve a választás időpontjában az elhunyt és az Ön által addig
elért bevétele nem haladta meg a 15 illetve a 100 millió forint időarányos részét.
Ha Ön az egyéni vállalkozó tevékenységének gyakorlása során már korábban is adózott az
átalányadó szabályai szerint, vegye figyelembe, hogy csak akkor választhatta az egyesített
tevékenységre ezt az adózási módot, ha az átalányadózás megszüntetése évét követően
legalább négy adóév eltelt. Ez vonatkozik arra is, ha Ön a korábbi átalányadózás időszaka
alatt megszűntette a tevékenységét, majd utóbb újból egyéni vállalkozóként folytatja
tevékenységét.
Ha például a jelölés „5”-ös, azaz Ön az egyesített tevékenységre az elhunyt egyéni
vállalkozó által alkalmazott egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként történő adózást akkor
választhatta a vállalkozói személyi jövedelemadó helyett, ha megfelel annak a feltételnek,
hogy az Ön korábbi eva alanyiságának megszűnés adóévét követő négy adóévre az
adóalanyiság ismételten nem választható.
VIII. Nyilatkozat az egyéni vállalkozás megszüntetése során a pénztárgépek

elhelyezéséről
413-417. sor: Abban az esetben, ha Ön egyéni vállalkozóként rendelkezett pénztárgéppel,

akkor nyilatkoznia kell arról, – a megfelelő jelöléssel - hogy az a tevékenysége megszűnését
követően hová került.
A következő számok felhasználására van lehetősége, ha
szervíznek adta el, 1
191
szabadforgalomba bocsátotta, 2
megtartotta, 3
leselejtezte, 4
minden egyéb esetben 5.
2. ÁLTATÁNOS TUDNIVALÓK
A jövedelem megállapításakor a bevételeket és a költségeket Ft-ban kell figyelembe

venni. Ha Ön nem pénzben kapja az ellenértéket (vagyoni értéket), akkor bevételnek a Ft-
ban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekintenie.
Akkor is ezt a bevallási lapot kell kitöltenie, ha Ön más törvény szerint kettős könyvvitel
vezetésére kötelezett, a 0953-13-01 és 0953-13-02-es lapokon az adózói nyilatkozatokat kell
kitöltenie. A 0953-13-03-tól a 07-ig tartó bevallási lapokat akkor is be kell nyújtania, ha
azon nem szerepel adat. Ebben az esetben csak az összesítő (vastag keretes) sorokba
írjon nullát. (Elektronikus úton vagy 2D módon – internetes program felhasználásával
papír alapon – történő kitöltés esetén a bevétel, egyéb költség sorokba írjon nullát.)
Amennyiben Ön kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a 2009. január 1-je
és december 31-ie közötti időszakra eső egészségügyi szolgáltatási járulékát és a
nyugdíjjárulékát a 0953-14-es lapon kell bevallani.
A 2009. január hónapra vonatkozó az szja-tv. szerinti228 cégautó adót minden egyéni
vállalkozónak a 0953-05-ös lap 176. sorában kell bevallania. A kiegészítő tevékenységet
folytató egyéni vállalkozó a 0953-09-es lap 287. sorában tehet eleget a 2009. január havi
cégautó adó utáni egészségügyi hozzájárulás bevallásának.
A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozónak a saját

járulékait és a 2009. január havi, az szja-tv. szerinti cégautó adó után fizetendő
egészségügyi hozzájárulási kötelezettségét, a 2009. évben a 0958-as bevallásban kellett
közölnie.
2009. február 01-től hatályos szabályozás szerinti229 cégautó adó kötelezettségét a 0901-es
bevallásban kell bevallani. A cégautó adót 2009. február 1-jétől egészségügyi hozzájárulási
kötelezettség nem terheli.
2.1 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM

MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Többféle vállalkozói tevékenység esetén az egyéni vállalkozásból származó bevételeit és a

költségeit együttesen (összesítve) vegye figyelembe.
228
2009. január 31-én hatályos Szja-törvény 70. §.
229
1991 évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 17/A-G §,
192
Ha Ön a 2009. évben év közben vált özvegyi vagy örökösi jogon egyéni vállalkozóvá,
olvassa el a 11.1 pont alatti tájékoztatást.
Amennyiben az eva-t jogszerűtlenül választotta, akkor az adóhatóságnak kellett

megállapítania becsléssel a bevételét és a költségeit azon időpontig, amikor ennek tényét Ön
vagy az adóhatóság feltárta. Ebben az esetben a becsléssel megállapított bevételi és költség
adatokat kötelező figyelembe vennie a jövedelemszámításkor és az Szja törvény szerinti
könyvvezetési kötelezettségének a becsült időszakot követően kell eleget tennie. Az eva
választása miatt a 2008. évi bevallásában további korrekciókkal kellett számolnia.
Amennyiben a választása nem volt jogszerű a 2009. évre, akkor a korrekciós tételek miatt
a 2008. évi bevallását is módosítania célszerű (az esetleges későbbi jogkövetkezmények
elkerülése érdekében) önrevízió útján.
Ha Ön 2008-ban az átalányadó szabályai szerint adózott és az eva választása a 2009.

évre nem volt jogszerű, akkor csak a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására
vonatkozó szabályokat alkalmazhatja, mivel az átalányadózásra nem térhetett vissza.
Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, de az

adóéven belül ismételten egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett folytatni, akkor az
éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató
adatok megállapításakor a 0953-13-as bevallási lapon a mindkét időszak éves összesített
adatát szerepeltesse.
Ha Ön a 2009. évre az átalányadózást választotta, de az egyéni vállalkozói tevékenységét év
közben megszüntette, majd az adóéven belül azt újra kezdte, akkor az adóév egészére a
vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására kellett áttérnie.
A személyi jövedelemadó törvény szerint jövedelmét – a törvényben is megjelölt

feltételek figyelembevételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg:
 a vállalkozói jövedelem szerinti adózás,
 az átalányadózás.
A döntését a 0953-13-01-es lap I. táblájában kell jelölnie.
Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről a

0953-13-01-es bevallási lap III. és IV. tábláin nyilatkozhat. Az átalányadózással és annak
választásával kapcsolatos tudnivalókat a 0953-13-06-os lap útmutatójánál a 15. pont alatt
találja.
3. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM

MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TOVÁBBI TUDNIVALÓK
Az útmutató a következőket tartalmazza:

4. Az államháztartással szembeni egyéb kötelezettségek teljesítése
5. A családi gazdaságok egyéni vállalkozó tagjainak adózása
6. Az egyszerűsített vállalkozói adó 2010. évre történő választása esetére vonatkozó
szabályok
7. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetéséhez kapcsolódó különös szabályok
193
8. Az Szja-törvény hatálya alól, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya

alá áttérő egyéni vállalkozó bevallásával összefüggő szabályok
9. A Jövedelem-(nyereség)-minimum (Nyilatkozat)
10. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételei 50 millió forint alatti vállalkozói
adóalap esetén
11. Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatására vonatkozó
szabályok
11.1 Az egyéni vállalkozás özvegyi jogon vagy örökösként történő folytatása
11.2 Az egyéni vállalkozás egyesítésével összefüggő előírások, özvegyi jogon vagy
örökösként történő folytatás esetén
12. A vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítása
13. A veszteségelhatárolás
14. A vállalkozói osztalékalap (osztalékalapok különbözetének) és annak adójának
megállapítása
15. Az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalók
16. A kisvállalkozói kedvezmény részletező adatai
17. Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, valamint az un.
csoportmentességi és az adórendszeren kívüli támogatásokról
18. A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozót terhelő
járulékokról
4. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE
Az egyéni vállalkozónak a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-, a kulturális járulék-, az

innovációs járulék-, a szakképzési hozzájárulás-, a különféle környezetvédelmi termékdíj-
fizetési, valamint a piacra-jutási támogatás visszafizetési kötelezettségét és 2009. február
01-től a cégautó adó kötelezettségét a 0901-es bevallásban kell bevallania. Ha Ön a 0901-es
bevallásban felsorolt adónemeknek alanya, de adókötelezettsége nem keletkezett, akkor ezt
a bevallást nem kell benyújtania, de erről, egy külön, az erre a célra rendszeresített NY
jelzésű Nyilatkozat lapon kell nyilatkoznia.230 Ha Ön nem kötelezett elektronikus úton
történő teljesítésre vagy nem választja ezt a lehetőséget, úgy a 0901-es bevallást kell
benyújtania.
A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás kötelezettség

bevallására a 0908-as számú bevallás szolgált.
5. A CSALÁDI GAZDASÁGOK EGYÉNI VÁLLALKOZÓ TAGJAINAK ADÓZÁSA
A családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő

családtagnak mezőgazdasági őstermelői tevékenysége tekintetében adókötelezettségét a
mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie akkor is, ha a
családi gazdaság nyilvántartásba vétele egyéni vállalkozói igazolvány alapján történt, ha a
bevétele az szja-törvény 6. sz. mellékletében felsorolt őstermelői termékek előállításából,
felsorolt tevékenységek gyakorlásából származik.
230
194
A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem megállapításával kapcsolatos

tudnivalók a 0953-12-es laphoz fűzött útmutatóból ismerhetők meg.
Mindez a következőket is jelenti:
– A családi gazdaságban folytatható kiegészítő tevékenység után továbbra is az egyéni
vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, ha az egyéni vállalkozói
igazolványában fel van tüntetve.
– Egyéni vállalkozóként a mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek nem minősülő
tevékenységek tekintetében az átalányadó választásáról nyilatkozni lehet.
– Ha a családi gazdaságba befolyt összes bevétel őstermelői tevékenységből származik,
akkor a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó bevallásadási kötelezettségnek kell eleget
tenni, de az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélynek a (0953-13-
as) bevallási lapot ekkor is be kell küldenie az adóhatósághoz. Ebben az esetben a
0953-13-as bevallási lapok összesítő soraiba kell nullát beírni.
– A nem egyéni vállalkozói igazolvánnyal végzett kiegészítő tevékenységből származó
jövedelem után annak kell adóznia, aki azt az adóhatósághoz bejelentette. A
bejelentkezéskor választott adózási mód szerint kell a kiegészítő tevékenység után a
jövedelmet megállapítania.
– Egyéni vállalkozói bevétel hiányában a kötelezően fizetett saját jogú járulék összegét, és a
családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt keletkezett veszteség összegét nem lehet
megosztani a családtagokkal. A járulék összegét a bevételével szemben az a
magánszemély vonhatja le, aki annak megfizetésére kötelezett. A nyilvántartott veszteség
összegét is csak az a magánszemély érvényesítheti a jövedelmével szemben, aki a
veszteséget „hozta”.
– A bevételt csökkentő kedvezményeket az őstermelésből származó jövedelmével szemben
a családi gazdálkodó érvényesítheti.
6. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 2010. ÉVRE

231
TÖRTÉNŐ VÁLASZTÁSA ESETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Ha Ön 2009-ben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint állapítja meg

egyéni vállalkozásból származó jövedelmét, de 2009. december 21-éig bejelentkezett az
eva hatálya alá, akkor az áttéréssel kapcsolatban az alábbiakra legyen figyelemmel:
– A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor
az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint meg kell
állapítania, de a bevallásban nem kell levezetnie, a meglévő készletekkel kapcsolatos
bevételét és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, és
bevallania amíg az Eva törvény előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét vagy – ezt
meg szüntetve – a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózást alkalmazza.
– A megszűnés szabályai szerint megállapított készletek értékét az adóalanyiság 2010. évre
való választása esetén a 2009. évi bevallás 0953-13-06-os lapjának 505. sorában kell
szerepeltetni.
– Az adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói
bevételnek kell tekinteni minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel
231
2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) 10. §, 17. § (2)
195
megillető ellenértéket (422. sor adata), amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla
szerinti teljesítési időpont megelőzi az eva törvény szerinti adóalanyiság első adóévét.
– Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt,
kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, vagy fejlesztési tartalék nyilvántartása
(lekötése), foglalkoztatottak számának növekedése miatt csökkentette a bevételét, akkor a
felsorolt kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az eva-s időszak
alatt is vonatkoznak majd Önre. Ez azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezmény
alapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb. az Szja-törvényben
meghatározott időszakon belül, akkor e tárgyi eszközökre tekintettel a nyilvántartott
kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját – mely 16% – vállalkozói személyi
jövedelemadó címén meg kell fizetni.
– Ha az eva-s időszakot megelőzően fejlesztési tartalékkal csökkentette a bevételét és a
2010. évre átjelentkezett az eva törvény hatálya alá, akkor az eva hatálya alatt a fejlesztési
tartalék nem cél szerint történő feloldása esetén a feloldott összeg utáni adót késedelmi
pótlékkal növelten kell visszafizetnie (0953-13-05-ös lap 486. sor).
– Ha a tárgyi eszközt az eva-s időszakban helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezést
megelőzően az adózás utáni jövedelem csökkentésekor levont beruházási költség
összegével nem kell az adózás utáni jövedelmét növelnie, mivel e tekintetben az Szja-
törvény e rendelkezése az eva-s időszakban nem vonatkozik Önre.
– Az eva hatálya alá bejelentkezett adózót az adóévben megszerzett bevétele után nem
terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy
átalányadó. Természetesen más jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében a személyi
jövedelemadó fizetési kötelezettség fennáll.
7. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ

KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
Ha Ön az egyéni vállalkozói tevékenységét 2009. évben megszűntette vagy vállalkozói

igazolványát, vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonták, a 0953-as bevallásában,
2010. május 20-áig kell számot adnia a magánszemélyként Önt terhelő személyi
jövedelemadó, valamint vállalkozói személyi jövedelemadó vagy átalányadó, továbbá a
vállalkozói különadó kötelezettségéről is.
Nem kell a tevékenység megszűnésére irányadó rendelkezéseket alkalmazni, ha a
vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenységét
cselekvőképességének elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője
folytatja.
Amennyiben a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó e tevékenységét
halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor az özvegy, örökös esetében az egyéni
vállalkozó tevékenységet folyamatosnak kell tekinteni. Olvassa el a 11. pont alatti
tájékoztatót.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallás

benyújtása előtt a megszüntetett tevékenységgel összefüggésben az egyéni vállalkozásból
származó bevételek között figyelembe nem vett további bevétel érkezik, illetve e
bevallás benyújtására nyitva álló határidőt követően kiadás merül fel, akkor az ilyen
196
bevételekre és kiadásokra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására

előírt szabályok vonatkoznak (9. sor).
A tevékenység megszüntetésekor a vállalkozói lapok „d” oszlopai szolgálnak a

megszűnés szabályai szerinti jövedelem levezetésére, az adókötelezettség
meghatározására. A 0953-13-01 és -13-02-es lapokon az Önre vonatkozó részeket is
töltse ki!
Ne felejtse el a 0953-13-01-es lapon a 404. sorban jelölni a tevékenysége
megszűnésének tényét.
A lapok kitöltésekor további bevételnek minősül és a jövedelemszámítás során a 421.

sor „d” oszlopában figyelembe kell venni:
 a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és saját
termelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értékét (a leltár szerinti
értéket az Szja-törvény 5. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani);
 a tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltári
értékét, amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben
számolhatta el az alacsony bekerülési érték miatt;
 a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a
jövedelemszerző tevékenységhez használt- ingatlan bérleti vagy használati jogáról
való lemondás miatti ellenérték összegét – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozói
tevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg –, ha a használati jog, vagy a
bérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta.
(Amennyiben ez az összeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti,
a használati jog megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.)
 bevételnek kell tekinteni a tevékenység megszüntetése napjáig kiállított, az
általános forgalmi adó törvényben meghatározott bizonylaton feltüntetett egyéni
vállalkozói tevékenységére tekintettel - Önt megillető ellenértéket is.
Fontos tudnia, hogy a bevételeit nem csökkentheti
• a foglalkoztatási kedvezménnyel (a 429. sorban);
• kisvállalkozói kedvezmény címén (a 432. sorban), a 0953-13-07-es lapot nem töltheti
ki.
Abban az esetben, ha a 2008. évről adómegtakarítást tart nyilván, akkor a megtakarított és

nyilvántartott adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie (0953-13-05 lap 487.
sor). Az előzőekhez hasonlóan, a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg esetében is
visszafizetési kötelezettsége keletkezik (0953-13-05 lap 486. sor).
Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén Önnek, a tevékenység

megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint, a „d” oszlopokban kiszámított
vállalkozói osztalékalap után, kell az adót megfizetnie a 0953-as bevallás
benyújtásakor. Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál „Megszűnt”
címmel talál segítséget.
197
8. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY HATÁLYA ALÓL, A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ

OSZTALÉKADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ ÁTTÉRŐ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
BEVALLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK
Aki a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű

társasággá vagy részvénytársasággá alakul át, az átalakulásra tekintettel, az átalakulás
napját megelőző nappal megállapított (szja, különadó, eho) kötelezettségeiről a 0953-as
bevalláson ad számot. A bevallás benyújtási határideje 2010. május 20.
Aki a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá

vagy részvénytársasággá alakul át, illetve ügyvédi szabadalmi ügyvivői, önálló bírósági
végrehajtói, közjegyzői, az európai közösségi jogászi tevékenységét ügyvédi, szabadalmi
ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői irodában, ügyvédi társulás tagjaként folytatja, annak a
jövedelmét a megszűnés szabályai szerint is és a megszűnés szabályai nélkül is ki kell
számítania. Ebben az esetben a vállalkozói osztalékalapnak a megszűnés szabályai szerint
történő levezetésénél a vállalkozói személyi jövedelemadóként csak a 0953-13-04-es lap
462. sor „c” oszlopában kiszámított vállalkozói adóalapot terhelő adó vehető figyelembe és
a 0953-13-04-es lap 455. sor „c” oszlopában kiszámított jövedelmet kell bevallani.
A megállapított vállalkozói osztalékalap különbözetet a jogutód gazdasági társaságban

szerzett értékpapír megszerzésére fordított érték részeként nem lehet figyelembe venni.
A vállalkozói osztalékalapok különbözete, azaz a 0953-13-05-ös lap 483. sorába írt

összeg után az adót csak akkor kell megfizetni, ha - a számvitelről szóló törvény
rendelkezései szerint elkészített végleges vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár
alapján megállapítható, hogy - az átalakulás napjára elkészített leltárban feltüntetett összes
eszköz nem került a jogutód gazdasági társaság tulajdonába. Ekkor az át nem adott
eszközök együttes vagyonértékelés szerinti értékének az a része, amely nem haladja meg a
vállalkozói osztalékalapok különbözetét, az átalakulás napjával a végleges átalakulási
vagyonmérlegében, a számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevont
átértékelési különbözet az egyéni vállalkozó jövedelmének minősül és a 0953-13-03-as lap
421. sor „c” oszlopában kell számításba venni.
E jövedelem után az adó mértéke 25%, melynek összegét a 0953-13-05-ös lap 485.
sorában kell megállapítani és a jövedelem utáni adót a bevallás benyújtására előírt
határidőig kell megfizetni.
Amennyiben az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá

történő átalakulást követően, de az egyéni cégként végzett tevékenységgel összefüggésben
további bevétel érkezik, illetve kiadás merül fel, akkor ezek az összegek a (jogutód) társaság
bevételét, illetve kiadását képezik.
Az előzőekben foglaltak értelemszerűen irányadóak akkor is, ha az egyéni vállalkozó

ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői, európai közösségi jogászi
tevékenységét ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, végrehajtói, közjegyzői iroda, ügyvédi
társulás tagjaként folytatja azzal, hogy a bevallási időszak záró napja, a tagi jogviszony
keletkezését megelőző nap.
198
Ne felejtse el, hogy az adott sorok „d” oszlopaiban is lehetősége van Önnek a bevételeit
csökkenteni:
• a fejlesztés tartalék címén nyilvántartott összeggel (mértéke nem lehet több a bevétel
összegéből az elismert költségek összegét meghaladó rész 50%-ánál, de legfeljebb
adóévenként 500 millió forintnál);
• a kisvállalkozói adókedvezmény összegével (a 250 főnél kevesebb alkalmazottat
foglalkoztató egyéni vállalkozó csökkentheti a bevételét legfeljebb évi 30 millió
forinttal kisvállalkozói kedvezmény címén).
Amennyiben a társasági adó törvény hatálya alá történő áttérése előtt bevételcsökkentő (de
minimis) kedvezményt érvényesített, a társaság „jogutódnak” tekintendő, azaz az egyéni
vállalkozói jogállás ebből a szempontból nem szűnt meg.
Abban az esetben, ha a vállalkozás 2009. évben veszteséges (a 448. sor „c” oszlopába írt
összegnek a 436. sor „c” oszlopába írt összeg levonása utáni rész), vagy elhatárolt
veszteséggel is rendelkezik, akkor figyeljen arra, hogy a „jogutód” társas vállalkozásba csak
a belföldi tevékenység eredményeképpen keletkezett veszteség összegét viheti tovább.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérés esetén
Önnek, a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok mellőzésével, azaz a „c”
oszlopban feltüntetett (és levezetett) megállapított adóalap (455. vagy 456. sor „c”
oszlopa) után kell az adót megfizetnie a 0953-as bevallás benyújtásakor.
Az általánostól eltérő szabályokra az adott soroknál „Átalakuló” címmel talál
segítséget.
9. JÖVEDELEM-NYERESÉG-MINIMUM
A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói

személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt el kell döntenie, hogy a
tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelme alapulvételével megállapított
vállalkozói adóalap összege után vagy a jövedelem-(nyereség)-minimum után (ha erre
kötelezett) fizeti meg a vállalkozói személyi jövedelemadót. Élhet a nyilatkozattételi jogával
is, azaz a 0953-15-ös lap benyújtásával.
Nem kell alkalmazni a jövedelem-(nyereség)-minimum számítást:

- az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének (újrakezdésének) évére és az azt
követő adóévre, amennyiben a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban
egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebben
az időszakban nem volt bevétele);
- az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintően elemi kár következett be az
adóévben és/vagy a megelőző adóévben.
Ebből a szempontból elemi kár az elemi csapás okozta olyan kár, amely az egyéni
vállalkozó megelőző adóévi bevételének legalább a 15 százalékát eléri. A tevékenységét az
előző adóévben vagy az adóévben megkezdő egyéni vállalkozó esetében elemi kárnak a
tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének legalább a
15 százaléka minősül. Amennyiben az egyéni vállalkozó nem rendelkezik tőle független
szervezet által kiadott okmánnyal, a kár tényét tartalmazó, általa kiállított jegyzőkönyvet a
199
kár keletkezését követő 15 napon belül meg kellett küldenie a telephelye szerint illetékes
állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem
terjeszthető elő és a jövedelem-(nyereség)-minimum számítására kötelezett az egyéni
vállalkozó.
Amennyiben a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimum

számítást, úgy a 0953-13-01-es lapon a 408. sorban „1”-es vagy „2”-es vagy „3”-as
szerepel.
Ha alkalmaznia kell jövedelem-(nyereség)-minimum számítást, úgy a következők szerint

kell eljárni:
A tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó a „d”, a tevékenységet özvegyi jogon
folytató, illetve az egyesített tevékenység esetén a „c”, míg a társasági és osztalékadó
hatálya alá áttérő egyéni vállalkozó a „c” oszlopokban vezeti le a számításokat.
Ad.1 Először meg kell határozni a 0953-13-03-as és 04-es lapok sorainál leírtak alapján a
módosított vállalkozói adóalapot (455c/d).
Ad.2 Ki kell számítani az un. hasonlítási alapot. Hasonlítási alap: A bevétel és a bevételt
növelő tételek összegéből a költségek levonása után fennmaradó rész [454c/d=(421+425)-
448].
Ad.3 El kell végezni a jövedelem-(nyereség)-minimum levezetését. Jövedelem-(nyereség)-

minimumnak – a belföldi telephelyhez köthető – a tárgyévi adóalapba beszámító
bevételnek az adóévben – a belföldi telephelyhez köthető – az eladásra beszerzett áruk
beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével csökkentett
részének 2%-át kell tekinteni 456c/d=[421a/b vagy 421c/d* -[(442c/d+(443a/b vagy
443c/d)] x 0,02.
Így kell eljárni akkor is, ha külföldön is van telephelye és az adott országgal Magyarország
a kettős adóztatás elkerülésére nemzetközi egyezményt kötött.
*Amennyiben külföldi telephellyel is rendelkezik, de a kettős adóztatás elkerülésére nincs
egyezmény, akkor a 421. sor c/d oszlopába írt összegből kell kiindulnia a jövedelem-
(nyereség)-minimum meghatározásánál.
Kérjük, olvassa el a 442-443. sorokhoz fűzött magyarázatot is!
Fontos! Ha az adóévben bevétele nem volt, azaz a 421. és 425. sorba nullát írt, úgy nem
tud jövedelem-(nyereség)-minimumot számítani. Ha a bevételei és a költségei
megegyeznek (vagy a költségek meghaladják a bevételek összegét), azaz a módosított
vállalkozói adóalapja nulla, a számításokat el kell végeznie. Nem mentesíti a számítások
elvégzése alól az a körülmény sem, ha a bevétele ugyan magasabb a költségeinél, de
korábbi évről (évekről) veszteséget hoz, amit figyelembe vesz a vállalkozói adóalap
megállapítása során.
Ha elvégezte a számításokat, következő a teendője.

Hasonlítsa össze a 454c/d és 456c/d oszlopának összegeit, azaz nézze meg, hogy a
hasonlítási alap eléri-e a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét.
200
Ha a 454c/d > 456c/d, úgy a 455c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után kell a
vállalkozói személyi jövedelemadót megfizetnie.
Amennyiben a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)-minimum
számítást, úgy a 0953-13-01-es lapon a 408-as sorba „4”-est írjon.
Ha a 454c/d < 456c/d, úgy választási lehetősége van eldönteni, hogy a jövedelem-
(nyereség)-minimumot tekinti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ekkor a
0953-13-01-es lapon a 408. sorba „5”-öst írjon.
Dönthet úgy is, hogy a 455c/d szerinti módosított vállalkozói adóalap után fizeti a
vállalkozói személyi jövedelemadót. Ekkor ki kell töltenie, és csatolnia kell a bevallásához
a 0953-15-os Nyilatkozatot. Amennyiben a fentiek miatt nem alkalmazza a jövedelem-
(nyereség)-minimum számítást, úgy a 0953-13-01-es lapon a 408. sorba „6”-ost írjon.
Döntése előtt feltétlenül olvassa el a 10. pont alatt található, az 50 millió forint alatti
vállalkozói adóalapra vonatkozó rendelkezés általános magyarázatát is.
10. A KEDVEZMÉNYES ADÓKULCS ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI 50 MILLIÓ FORINT

ALATTI VÁLLALKOZÓI ADÓALAP ESETÉN
A vállalkozói személyi jövedelemadót fizető egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja azon

része után, amely nem több 50 millió forintnál – lentebb részletezett feltételek megléte
esetén –, a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 16% helyett 10% lehet. Tekintettel
arra, hogy Ön a 6% adónak megfelelő összeget csak az Szja-törvényben megjelölt céloknak
megfelelően költheti el, joga van eldönteni, hogy nem a 10% adókulcsot alkalmazza, hanem
16% mértékkel fizeti meg a vállalkozói személyi jövedelemadót. Ha Ön már előre tudja,
hogy nincs módja, vagy nem akarja a 6% mértékkel megállapított összeget az Szja-
törvényben megjelölt célok szerint elkölteni, vagy elfogyott a de minimis kerete 16%
mértékkel állapíthatja meg a vállalkozói személyi jövedelemadóját. Akkor sem tud élni az
új előírás adta lehetőséggel, ha Ön alkalmazott nélkül, kiegészítő tevékenységet folytató
egyéni vállalkozó.
Fontos! Bárhogy dönt is Ön, e döntése gazdasági döntés, így utóbb önellenőrzéssel nem
módosítható.
Visszafizetési kötelezettség
Ha Ön nem a cél szerinti felhasználásra tekintettel vezeti ki a nyilvántartásából az összeget,
akkor a kivezetést követő 30 napon belül késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie a
kivezetett résszel azonos összegű adót.
Ha a nyilvántartásba vétel adóévét követő harmadik adóév végéig nem történik meg a
nyilvántartásba vett összeg – következőkben részletezettek szerinti – felhasználása, a
nyilvántartásba vett résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten (a késedelmi
pótlékot az Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani) a
negyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említett
napot követő első adóbevallásban kell bevallani.
201
Amennyiben az Ön egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból

megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a
fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállás
megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.
Ha özvegyi jogon vagy örökösként folytatja tovább az egyéni vállalkozói tevékenységet,
úgy nem keletkezik visszafizetési kötelezettség, ha egyebekben megfelel a tevékenységet
folytató a feltételeknek.
Ha a lekötést követően áttér az Eva törvény hatálya alá, mivel az egyéni vállalkozói
jogállása nem szűnik meg, a 6%-os kedvezménnyel összefüggő rendelkezéseket az eva
hatálya alatt is alkalmaznia kell.
Figyelem! További fontos tudnivaló a kedvezményes kulcs alkalmazásához. Az Ön

vállalkozói adóalapjának el kellett érnie 2009. évben és/vagy 2008. évben a jövedelem-
(nyereség)-minimumot. Ezt a feltételt azzal is teljesítheti, ha Ön – választási lehetőségével
élve – a 0953-as adóbevallásában legalább a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak.
Amennyiben az adóévet megelőző évben, azaz 2008. évben Ön még nem volt egyéni
vállalkozó, csak az adóévre, azaz 2009. évre vonatkozik ez a feltétel.
A 2008. évről szóló adóbevallásnál már célszerű volt figyelembe venni, hogy a 10%
mértékű adókulcs 2009. évben csak akkor alkalmazható (függetlenül attól, hogy a korábbi
szabályok szerint 2008-ban már alkalmazhatták), ha a 0853-as bevallásában legalább a
jövedelem-minimumnak megfelelő adóalapot vallott be, feltéve, hogy a vállalkozói
adóalapja nem érte el a jövedelem-(nyereség)-minimum nagyságát.
Ezt a feltételt nem kell teljesítenie Önnek, a tevékenysége megkezdésének évében és az azt
követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói
tevékenységet nem folytatott, vagy ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár
sújtotta.
Önnek külön nyilvántartást kell vezetnie oly módon, hogy abból megállapítható legyen a
nyilvántartásba vétel/nyilvántartásból történő kivezetés időpontja, a nyilvántartott és a
nyilvántartásból kivezetett összeg, valamint a nyilvántartásból történő kivezetés alapjául
szolgáló kiadások teljesítésének időpontja és összege, vagy a nyilvántartásból történő
kivezetés miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege, a kötelezettség keletkezésének
időpontja.
A 10% mértékű adókulcs alkalmazásának feltételei232:
– Ön nem érvényesíti az szja-törvény 13. számú mellékletében szabályozott

kisvállalkozások adókedvezményét (a fejlesztési hitel kamatkedvezményét), a
kisvállalkozói adókedvezményt, valamint az átmeneti rendelkezések szerinti
vállalkozói adókedvezményt.
– Önnél az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottak átlagos állományi
létszáma. Az egyéni vállalkozó – kivéve, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak
minősül – önmagát is figyelembe veheti az átlagos állományi létszám
meghatározásánál.
232
Szja-tv. 49/B. § (10) bekezdés
202
– Az Ön vállalkozói adóalapja elérte az adóévben és/vagy a megelőző adóévben a

jövedelem-(nyereség)-minimumot vagy az adóbevallásában legalább a jövedelem-
minimumot veszi (vette) figyelembe a vállalkozói személyi jövedelemadó
alapjaként. Ha az adóévet megelőző évben Ön még nem volt egyéni vállalkozó, csak
az adóévre kell ennek a feltételnek megfelelnie. Olvassa el a 456. sorhoz írtakat is!
– Az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi
kapcsolatok
- általános feltételeinek történő megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző
adóévben nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozat vele szemben,
- különös feltételeinek hiánya miatt az adóévben és a megelőző adóévben jogerős és
végrehajtható, munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlő bánásmód elvének
megsértése miatt meghozott közigazgatási határozat, illetőleg - a határozat bírósági
felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási
határozat a terhére bírságot nem szabott ki, munkaügyi bíróság a terhére róható
jogsértést nem állapított meg,
- feltételeként előírt, a Munka Törvénykönyvében megfogalmazott, az érdekkép-
viseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségnek az adóévben eleget tett.
– Ön az adóévben, legalább az adóévi átlagos állományi létszám és a minimálbér
évesített összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére vall
be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Az említett szorzatként meghatározott
járulékalapot csak egyszeresen kell figyelembe vennie, ha a székhelye
jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében
van233.
A minimálbér évesített összegét az adóév első napján érvényes kötelező legkisebb
munkabér havi összegének 12-szeres szorzataként kell kiszámítani, ha az egyéni
vállalkozó jogállása az adóév egészében fennállt. Az előbbi összeg 365-öd részének
és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak a szorzatát kell figyelembe
venni, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóévben kezdte meg, vagy
szüntette meg.
– Bevallásában egyéb adatként közli a (nyilvántartott) adó összegét (0953-13-06-os
lap 511.sor).
A felsorolt feltételeknek együttesen kell megfelelni. Ebben az esetben az egyéni

vállalkozó az adóalapjának az 50 millió forintot meg nem haladó részére 10% adót fizethet,
és csak az 50 millió feletti részre kell 16% adót fizetnie.
Az adómegtakarítás összegének felhasználása
Ön a 10% mértékű kulcs alkalmazása esetén, a 6% adónak megfelelő összeget, csak

meghatározott célokra fordíthatja.
Ennek érdekében a 6% adónak megfelelő összeget köteles nyilvántartásba venni abban az
adóévben, amikor érvényesítette a kedvezményes adókulcsot (a 2009. évi bevallás
benyújtásakor 2010-ben lehet érvényesíteni, így a nyilvántartásba vétel kezdőéveként 2010.
évet kell figyelembe venni).
233
311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. számú melléklet
203
A nyilvántartott adómegtakarítás felhasználása – az Szja-törvény adta keretek között

– adózó döntése szerint történhet. Az erre vonatkozó döntés utóbb nem módosítható.
a) A vállalkozói adóalap 6% adónak megfelelő adómegtakarítási összege a 10%
adómértéket tartalmazó adóbevallás benyújtásának adóévében az állami támogatásokra
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában – az Ön döntése szerint – az adóévben igénybe
vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
b) Dönthet úgy is, hogy a 6% adónak megfelelő adómegtakarítási összeget kizárólag
beruházásra, felújításra vagy az előbbiek céljára felvett hitel törlesztésére kívánja
fordítani, választhat, hogy azt a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra
vonatkozó bizottsági - általános csoportmentességi - rendeletben234 foglaltak szerinti
támogatásnak tekinti.
c) Az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző egyéni vállalkozónál maradó összeg,

ha azt kizárólag beruházásra, felújításra vagy az előzőek céljára felvett hitel
törlesztésére használja fel, az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági
termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt
támogatásnak minősül. Ekkor csekély összegű (de minimis) támogatás nem vehető igénybe.
Az a) pont szerinti esetben, ha Ön a nyilvántartott összeget csekély összegű (de

minimis) támogatásnak tekinti, kivezetheti a nyilvántartásból
– a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév bármelyikében – akár
több részletben és évenként is – az adóévben az Ön által kizárólag üzemi célt
szolgáló, tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében
beruházási, felújítási kiadásokra tekintettel (ide nem értve az olyan beruházási,
felújítási kiadást, amelyet a nyilvántartott fejlesztési tartalékból fedez235)
– a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott és/vagy
korábban munkanélküli és/vagy pályakezdő személy foglalkoztatásával kapcsolatos
költségként elszámolt kiadására tekintettel, feltéve, hogy az említettek
foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött és a
foglalkoztatásokra a szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés a) és b) pontjában
foglaltak szerint kerül sor;
– pénzforgalmi szolgáltatóval kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi
lízinget is) fennálló kötelezettsége csökkentésére tekintettel.
A b) és c) pont szerinti esetekben, ha Ön a nyilvántartott összeget a kis- és

középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak tekinti, vagy ha elsődleges mezőgazdasági termelést is
végző egyéni vállalkozó, akkor kivezetheti a nyilvántartásból
– a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév bármelyikében – akár
több részletben és évenként is – az adóévben az Ön által kizárólag üzemi célt
szolgáló, tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében –
alapnyilvántartásban, valamint egyedi beruházási és felújítási
234
A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete, a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak
a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)
235
204
költségnyilvántartásban rögzített - beruházási, felújítási kiadásokra tekintettel

(ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyet a nyilvántartott
fejlesztési tartalékból fedez236)
– pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is)
az előbbiekben említett beruházási, felújítási kiadások miatt fennálló kötelezettsége
csökkentésére tekintettel, feltéve, hogy a nyilvántartásból kivezetett összegekkel
finanszírozott előbbi célok összhangban vannak a közösségi rendeletek előírásaival.
11. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ

237
FOLYTATÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
11.1 AZEGYÉNI VÁLLALKOZÁS ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ

FOLYTATÁSA
Ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor
– az egyéni vállalkozó tevékenységét folyamatosnak tekintve – továbbra is úgy kell eljárni,
hogy az adóévben az elhunyt egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel,
elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag az
özvegyet, az örököst illeti.
Ennek feltétele, hogy az özvegy, illetve az örökös a tevékenység folytatásának szándékát 90
napon belül bejelentse az állami adóhatóságnak.
Az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivét,

ilyenkor is kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységből származó
jövedelemnek minősül. Ezen összeg után az adóhivatal állapítja meg a végleges adót az
elhunyt magánszemélynél. Ügyelni kell arra, hogy az elhunyt által megfizetett adóelőleget
is az elhunyt adókötelezettségének megállapításánál számítsák be.
Ebben az esetben tehát, a vállalkozói kivét összegéből nem kell a 0953-as bevallás 10.
sorában figyelembe venni azt a részt, amelyet az elhunyt egyéni vállalkozó a halálát
megelőzően számolt el költségként.
Ugyanakkor, az elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt
vállalkozói kivét összegét – az Szja-törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –
az özvegy, illetve az örökös, figyelembe veszi a vállalkozói adóalap és vállalkozói
osztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhelő adó összegének megállapításánál.
Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, az elhunyt magánszemély kifizetői,

munkáltatói minőségében keletkezett adókötelezettségének teljesítésére is érteni kell.
11.2 AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ EGYESÍTETT TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ELŐÍRÁSOK,

ÖZVEGYI JOGON VAGY ÖRÖKÖSKÉNT TÖRTÉNŐ FOLYTATÁS ESETÉN
Az előzőekben leírt rendelkezésétől eltérően, ha az özvegy vagy az örökös egyébként már

egyéni vállalkozó, és az elhunyt tőle eltérő adózási mód szerint adózott, a tevékenység
236
237
Szja-törvény 49/A. § (7), (8), (9) bekezdés
205
folytatás szándékának bejelentésén túl, ugyanezen 90 napon belül bejelenthette –

amennyiben a törvényi feltételeknek megfelelt – azt is, hogy mely adózási előírás
szerint (vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadó, egyszerűsített vállalkozói adó
alanyaként) kíván adózni a folytatott egyesített tevékenység után.
Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott tevékenységre az özvegy

vagy az örökös egyéni vállalkozó az elhalálozás napjára vonatkozóan az szja-törvény
rendelkezései szerint, de a tevékenység megszüntetésére irányadó előírások figyelmen
kívül hagyásával állapítja meg a kötelezettségeket. Tehát, megállapítja a vállalkozói
adóalapot, a vállalkozói osztalékalapot, a vállalkozói személyi jövedelemadót, a
vállalkozói osztalékalap utáni adót, vagy az átalányadó alapját, annak adóját és azokat
az adóévre vonatkozó adóbevallásban (jelen esetben, a 0953-as bevallásban) bevallja,
az adót a bevallásra nyitva álló határidőig megfizeti.
Eltérő szabály vonatkozik az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaira. Ha az elhunyt

egyéni vállalkozó az eva alanya volt, függetlenül attól, hogy mely adózási mód szerint
folytatja az özvegy vagy az örökös egyéni vállalkozó az egyesített tevékenységet, az eva
alapja utáni adót az elhunyt vállalkozónál az adóhatóság állapítja meg238.
Értelemszerűen, a különadó fizetési kötelezettség is terheli az egyesítés előtti időszakra az

egyesített tevékenységet folytató egyéni vállalkozót. Ez azt jelenti, hogy az „elhagyott”
adózási mód szerint megállapított személyi jövedelemadó kötelezettségen túl a különadó
megállapítását is el kell végezni.
Az egyesített tevékenységre értelemszerűen irányadóak az alkalmazott adózási módról a

választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási mód alkalmazási feltételeire
vonatkozó rendelkezések.
Az adóhatósághoz bejelentett, egyesített tevékenység adózási módjával kapcsolatos

nyilatkozat a 0953-13-02-es lap 412. sorában található. Feltétlenül ki kell töltenie ezt a sort,
mert csak így tudja az adóhatóság a bevalláson belül az adózási mód szerinti levezetést
programmal támogatni.
Ha azonos adózási mód szerint adózott – az eva-t kivéve – az elhunyt egyéni vállalkozó,
illetve a tevékenységet tovább folytató egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös, a 412. sorba
1-est kell beírni.
A következő esetek lehetségesek az eltérő adózást követően, az egyesített tevékenység

adózási módjának választására.
Sorszám Egyesített Elhunyt Egyesített

tevékenység tevékenység tevékenység előtti
adózási módja adózási módja adózási módja
2 átalányadó vállalkozói szja átalányadó
3 átalányadó átalányadó vállalkozói szja
4 vállalkozói szja átalányadó vállalkozói szja
5 eva eva vállalkozói szja
238
Eva tv. 3. § (2)
206
6 átalányadó eva átalányadó

7 vállalkozói szja eva vállalkozói szja
8 vállalkozói szja vállalkozói szja átalányadó
9 eva vállalkozói szja eva
10 eva átalányadó eva
A választástól függően, a következőkre kell figyelni a bevallás kitöltésekor.
Ha 2-es a jelölés, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadó módszerét választotta

az egyesített tevékenység kötelezettségének megállapítására. Az elhunyt vállalkozói
adóalapját, osztalékadójának alapját, valamint adóját a 0953-13-03, -04, -05 lapokon most
Önnek kell levezetni és megállapítani. A 13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja
az elhalálozás napja.
Az átalányadó levezetésére a 0953-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak záró napja, ha
év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2009. december 31. Az átalányadó alapján
megállapított különadó fizetési kötelezettség után, a vállalkozói személyi jövedelemadóval
adózott jövedelem alapján meghatározott különadó összegével együtt írja át a 0953-07-es
lap 242. sorába.
Fontos! Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni.
Tekintettel arra, hogy az elhunyt a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de
jelenleg Ön az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, az
505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét is
ki kell számítania az elhunyt vállalkozói személyi jövedelemadó adatai alapján, és
szerepeltetnie kell. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére
vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania és a saját készletértékével együtt kell
számításba vennie.
A bevallási időszakra vonatkozóan különadó, egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget is
számolni kell.
Ha 3-as a jelölés, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi

jövedelemadózás helyett, az elhunyt által alkalmazott átalányadó módszerét választotta az
egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 0953-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell
vezetni és meg kell állapítani az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét. A 0953-13-03-
as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás napja.
Az átalányadó levezetésére a 0953-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak kezdő napja –
feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó – 2009.
január 1., míg záró napja, ha év közben Ön nem szünteti meg az egyesített a tevékenységét,
2009. december 31.
Fontos! Az átalányadózás feltételeinek az egyesített tevékenység esetén is meg kell felelni.

Tekintettel arra, hogy az Ön a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de
jelenleg az egyesített tevékenységre az átalányadózás szabályai szerint adózik, az 505.
sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét is ki
kell számítania és szerepeltetnie kell. Ne felejtse el, hogy az elhunyt előző évi (0853-13-06-
os lap 505. sor) bevallásában feltüntetett összeget is figyelembe venni az 505. sor
kitöltésénél. Az Ön készleteinek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére
vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania az elhalálozás napjára. Szintén szüksége
van az elhunyt előző évi bevallására és irataira ahhoz, hogy meg tudja állapítani (ki tudja
207
számítani) az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt

veszteségből annak 20%-át, melyet az átalányozás időszaka alatt évente elszámoltnak kell
tekintenie, és be kell írnia a saját elhatárolt vesztesége 20%-val együtt vegye figyelembe a
0953-13-04-es lap 468. sorában csökkentő tételként.
A bevallási időszakra vonatkozóan különadó, egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget is
számolni kell.
Ha a jelölés 4-es, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi

jövedelemadózás módszerét választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a
0953-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani a vállalkozói
jövedelmet. A 0953-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja, ha Ön év közben nem
szünteti meg a tevékenységét, 2009. december 31.
Az elhunyt átalányadójának levezetésére a 0953-13-06-os lap szolgál. A bevallási időszak
kezdő napja – feltéve, hogy nem év közben kezdte meg tevékenységét az elhunyt vállalkozó
– 2009. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozás napja.
Fontos! A bevételei meghatározásakor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által

nyilvántartott (0853-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletérték bevételnek minősül,
melyet a 424. sorban, a „c” oszlopban szerepeltetnie kell.
Ha a jelölés 5-ös, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott vállalkozói személyi

jövedelemadózás helyett, az elhunyt adózási módszerét az egyszerűsített vállalkozói adózást
választotta az egyesített tevékenységre. Ebben az esetben a 0953-13-03, -04, -05 lapokon
Önnek le kell vezetni és meg kell állapítani az egyesítés előtti saját vállalkozói jövedelmét.
A 0953-13-03-as lapon a bevallási időszak záró időpontja ebben az esetben is az elhalálozás
napja.
Fontos! Ne felejtse el, hogy az eva hatálya alá történő átlépéskor meglévő kintlévőségeit
még a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint kell figyelembe vennie, azaz
bevételnek kell tekintenie és a 0953-13-03-as lap 422. sorában szerepeltetnie kell minden
olyan Önt, az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről
kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti teljesítési időpontja megelőzi az eva
alanyiság kezdő időpontját.
Az 505. sorban, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték
összegét se felejtse el feltüntetni. Ezt a szabályt mindaddig alkalmaznia kell, ameddig az
eva hatálya alá tartozik. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység
megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania az elhalálozás napjára.
Ha 6-os a jelölés, Ön, az Ön által eredetileg alkalmazott átalányadó módszerét választotta

az egyesített tevékenységre is. Az átalányadó levezetésére a 0953-13-06-os lap szolgál. A
bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy Ön nem év közben kezdte meg tevékenységét
– 2009. január 1., míg záró időpontja, ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét,
2009. december 31.
Fontos! A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az eva
hatálya alatt nyilvántartott (0853-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletértéket is
szerepeltetnie kell az 505. sorban mindaddig, amíg az átalány hatálya alá tartozik.
208
Ha 7-es a jelölés, akkor Ön az egyesített tevékenységre az Ön által alkalmazott adózási

módot választotta. Ekkor a 0953-13-03, -04, -05 lapokon Önnek le kell vezetni és meg kell
állapítani a vállalkozói jövedelmet. A 0953-13-03-as lapon a bevallási időszak záró napja,
ha Ön év közben nem szünteti meg a tevékenységét, 2009. december 31. Az elhunyt
egyszerűsített vállalkozói adóját az adóhatóság állapítja meg!
Fontos! A bevallása kitöltésekor legyen figyelemmel arra, hogy az elhunyt által az eva
hatálya alatt nyilvántartott (0853-13-06-os lap 505. sorában szereplő) készletértéket is
szerepeltetnie kell a 422. sorban.
Ha a jelölés 9-es vagy 10-es, akkor Ön az egyesített tevékenységre az Ön által alkalmazott

egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózási módot választotta. Ebben az esetben a
bevallási időszak kezdő napja – feltéve, hogy az elhunyt nem év közben kezdte meg
tevékenységét – 2009. január 1., míg záró időpontja, az elhalálozása napja lesz.
Fontos! Ne felejtse el kiszámítani és a bevallás 505. sorában feltüntetni az elhunyt

tevékenységével kapcsolatosan megállapított készletértéket is.
12. VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA
A 0953-13-as lapokon a kétféle adózási módszer, csak a 0953-13-01 és 02-es lapon tett
nyilatkozat szerint alkalmazható.
Mielőtt a bevallása kitöltéséhez hozzákezdene, kérjük, jelölje meg a bevallási időszakot

az erre szolgáló helyen, mert e nélkül a bevallása hibás lesz!
Bevételek239
A 2009. évi adóalapba beszámító bevétel

421. sor: Ebben a sorban az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan az adóévben
elért (kézhez vett vagy jóváírt) bevételét kell szerepeltetnie.
Bevételnek minősülnek különösen az Szja-tv. 10. számú mellékletében meghatározottak.
Támogatások elszámolása
A támogatások kezelésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések.
Ha a támogatással összefüggő adókötelezettséget - a 2003. december 31-én hatályos
rendelkezések szerint kapott támogatás esetén - valamely ok miatt részben vagy egészben
vissza kell fizetnie, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből bevételként már
elszámolt, a visszafizetés évében levonhatja a bevételéből.
239
Szja-törvény 17. §; 49/B. §; 49/B. § (1) bekezdés, 10. sz. melléklet
209
Az egységes területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatás a személyi

jövedelemadó törvény alkalmazásában nem tekinthető a költségek fedezetére vagy
fejlesztési célra folyósított támogatásnak.
Az egységes területalapú támogatás240 összegét, a folyósítás évében kell bevételnek
tekinteni. Amennyiben az egységes területalapú támogatást köteles lesz visszafizetni, a
visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét kell csökkentenie, amely évben a
visszafizetés megtörtént.
A támogatás címén folyósított összeg kezelését az is befolyásolja, hogy azt végleges

támogatásként vagy visszafizetési kötelezettség mellett folyósították. Amennyiben
jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján vissza nem térítendő
támogatást kapott, a támogatás révén megszerzett bevételével szemben csak olyan kiadás
alapján számolhat el költséget, amelynek a támogatás felhasználásával történő teljesítését a
jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés lehetővé teszi.
Az előre folyósított támogatás összegéből az adóévben az az összeg minősül bevételnek,

amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt
költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével.
Amennyiben az előre folyósított támogatás összege költségnek nem minősülő kiadás

fedezetére is szolgál, akkor a költségként el nem ismert kiadásokra (személyes vagy családi
szükségletre) felhasznált támogatás összege az adóévben megszerzett bevételnek minősül.
Ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2009. január 1-je előtt előre folyósított,
bevételként elszámolt támogatást köteles lesz egészben vagy részben visszafizetni, akkor a
már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó szabályok szerint kell eljárni,
amennyiben a támogatás bevételként történő elszámolása a visszafizetés adóévét megelőzi.
Ebben az esetben a visszafizetés miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más
hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás sem számolható el költségként.
2008. január 1-jét követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított
támogatásnak csak az minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen
felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett
kap.241
A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás

igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési
célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe
venni, ekkor azonban a támogatás cél szerinti felhasználásának megfelelően teljesített
kiadás alapján sem számolható el költség, értékcsökkenési leírás. Amennyiben a támogatás
csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás tekintetében
költség, értékcsökkenési leírás elszámolható.
Ha Ön olyan 100 ezer Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi
eszközt adott át ellenérték nélkül 2009-ben, melynek a beszerzési árát egy összegben
240
241
210
költségként elszámolta és ez az átadás a beszerzés időpontját követő 1 éven belül történt,

akkor a beszerzési értéket teljes egészében bevételként kell figyelembe vennie. Amennyiben
az átadás a beszerzést követő 1 éven túl, de 2 éven belül történt, akkor a beszerzési érték
66%-át, ha 2 éven túl, de 3 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 33%-át kell a
bevételéhez hozzáadnia. A bevételét e címen nem kell megnövelnie 3 éven túli átadás
esetén, vagy ha azt természetbeni juttatás címén nyújtotta. (Egyes tárgyi eszközök
beszerzési árának egy összegben történő elszámolására csak akkor volt mód, ha azt
korábban még nem vették használatba és az üzembe helyezésre kiemelt térségben,
vállalkozói övezetben került sor, valamint akkor, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának
forrása bevételnek számító, kizárólag cél szerinti támogatásból történt, illetve 2006. január
elsejét követően 250 főnél kevesebb alkalmazott foglalkoztatása esetén a tárgyi eszköz
üzembe helyezésére a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében került sor.)
Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett
tárgyi eszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott
ellenérték, illetőleg ezek szokásos piaci értéke, ha ez utóbbi a több, amennyiben azok
beszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként elszámolta vagy
értékcsökkenési leírást számolt el. Ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű
jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebből származó
jövedelem adózására az ingó, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó
jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló, de az értékcsökkenési leírásból kizárt

tárgyi eszközök, nem anyagi javak eladási ára is azzal, hogy ilyen esetben a nyilvántartásba
vett beruházási költséget lehet figyelembe venni az értékesítéskor a költségek között.
Bevételnek minősül minden olyan, az egyéni vállalkozói tevékenység keretében átruházott
ingatlanból, vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházott (véglegesen átengedett),
megszüntetett ilyen jogból (a továbbiakban: ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából)
származó ellenérték, amelyet az átruházásra tekintettel az egyéni vállalkozó megszerez.
Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés
időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog
gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli
betétként) történő szolgáltatása esetén, a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más
hasonló okiratban meghatározott értéke242, megnövelve a 2007. december 31-ig hatályos
előírások alkalmazásával lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeggel, ha
egyébként ez a kötelezettség az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásából következik.243
Ha a 2009. évben a kifizetőnek tett nyilatkozatában valamely bevételére az egyszerűsített

közteherviselési hozzájárulást jogosulatlanul választotta, akkor e bevétele után a vállalkozói
személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. Ezt az
összeget a 0953-08-01-es lap 258. és/vagy a 0953-08-02-es lap 274. sor „b” oszlopából kell
átírnia a 421. sorba.
242
243
211
A táppénz244 címén folyósított összeg adózás szempontjából bérnek minősül (0953-A lap
4. sora).
Az Flt245 alapján folyósított vállalkozói járadék összege, melyet az egyéb feltételek megléte
esetén akkor folyósítanak, ha az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább
365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység
folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, szintén bér
jövedelemnek tekintendő.
Nem bevétel a személygépkocsi értékesítésekor kapott ellenérték összege még akkor sem,
ha az értékesítést megelőzően az a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgált és
megfizette utána a cégautó adót. Személygépkocsi értékesítése esetén az ingó vagyontárgy
értékesítésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat (163. sor) kell
alkalmazni, amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása nem minősül rendszeresen vagy
üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységnek.
Átalakuló
Amennyiben Ön a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tér át,
akkor bevételként kell figyelembe vennie az átalakulás napjával a végleges átalakulási
vagyonmérlegében, a számviteli törvény előírásai szerint kimutatott pozitív összevont
átértékelési különbözetet.246
Tevékenység megszüntetése
A tevékenység megszüntetésekor bevételnek minősül:
 a költségek között elszámolt és megszűnéskor meglévő összes vásárolt és saját
termelésű készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke (a leltár szerinti
értéket az Szja-tv. 5. sz. mellékletében foglaltak szerint kell megállapítani);
 a tárgyi eszközök – ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártóeszközt is – leltári értéke,
amennyiben azok beszerzési árát a költségei között egy összegben számolhatta el az
alacsony bekerülési érték miatt;
 a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a
jövedelemszerző tevékenységhez használt- ingatlan bérleti vagy használati jogáról
való lemondás miatti ellenérték összege – akkor is, ha azt az egyéni vállalkozói
tevékenység megszüntetésekor még nem kapta meg –, ha a használati jog, vagy a
bérleti jog megszerzésére fordított kiadását a költségei között elszámolta. (Ha ez az
összeg a bevallás időpontjában még nem ismert, akkor a bérleti, a használati jog
megszerzésére fordított kiadást kell további bevételnek tekinteni.)
 bevételnek kell tekinteni a tevékenység megszüntetése napjáig kiállított, az
általános forgalmi adó törvényben meghatározott bizonylaton feltüntetett egyéni
vállalkozói tevékenységére tekintettel - Önt megillető ellenértéket is.
Bevételt növelő tételek247
Eva hatálya alá történő átlépés miatt figyelembe vett további bevétel
244
Szja-törvény 3. § 21. pont b és d alpont
245
1991. évi IV. tv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 44. § (1) bekezdés
246
Szja-törvény 49/A § (2) bekezdés a) pont
247
Szja-törvény 49/B. § (4)-(5) bekezdés
212
422. sor248: Amennyiben 2009. december 21-éig első ízben jelentkezett be az eva hatálya
alá, illetőleg akkor is, ha az Szja-tv. 49/A. § (8) bekezdése alapján jelentkezett249 be az eva
hatálya alá, bevételnek kell tekintenie minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére
tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti
teljesítési időpont megelőzi az eva alanyiság első adóévét, illetőleg az Szja-tv. 49/A. § (8)
bekezdésében biztosított áttérésig kiállított számla, egyszerűsített számla szerinti bevételét.
Foglalkoztatottak számának csökkenése miatt további bevétel

423. sor: Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó által foglalkoztatottak
adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben foglalkoztatottak
átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megelőző adóév első napján érvényes
havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeg 1,2-szerese, de
legfeljebb a korábban érvényesített összes foglalkoztatási kedvezmény összegének, az
egyéb feltételek megléte esetén 1,2-szerese.250
{Az adóévi átlagos állományi létszámot a munkavállalók által az adóévben,
munkaviszonyban töltött naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóév
napjainak (a tevékenységet megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében az
adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak) számával történő elosztásával két
tizedesre kerekítve kell meghatározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül kell hagyni
aa) azt a munkavállalót, aki az egyéni vállalkozónál történő alkalmazását megelőzően az
egyéni vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt
vállalkozásnak minősülő más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jellegű
jogviszonyban, továbbá személyesen közreműködő tagsági jogviszonyban végzett munkát,
ab) a szülési szabadság, a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, a betegség miatti
30 napon túli keresőképtelenség, a büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát;
b) a havi minimálbér évesített összege:
ba) a havi minimálbér tizenkétszerese,
bb) a tevékenységét megkezdő, illetőleg megszüntető egyéni vállalkozó esetében a ba)
szerinti összeg 365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak
szorzata.251}
Átalányadózás hatálya alóli áttérés miatt további bevétel

424. sor: Ha a 2008. évben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme megállapításakor
átalányadózást alkalmazott, majd a 2009. évre áttért a vállalkozói jövedelem szerinti
adózásra, akkor a bevételének részeként kell számításba venni, az adóalapot nem érintő
bevételként nyilvántartott – a megszűnés szabályai szerint kiszámított – készlet leltári
értékét is, amelyet az átalányadózásra való áttéréskor kellett kiszámítania (0853-13-06-os
lap 505. sor).
Bevételt növelő tételek összesen

425. sor: Ebben a sorban összegezze a 422-424. sorokba írt bevételt növelő összegeket.
248
2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) 17. § (1) bekezdés
249
Vállalkozói útmutató 11.2 pont
250
251
213
Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények)252
Ha Ön olyan családi gazdálkodó, akit egyéni vállalkozói igazolvány alapján vettek

nyilvántartásba a családi gazdaság bejegyzésekor és csak őstermelői bevétele van, akkor
egyéni vállalkozói bevétel hiányában a 426–428. és a 433. sorokat ne töltse ki. E sorok
kedvezményeit az őstermelésből származó bevételéből vonja le. E kedvezmények összegét a
családi gazdaság nem foglalkoztatottként közreműködő tagjaival nem oszthatja meg a
jövedelemszámítás során.
Szakképző iskolai tanuló után igénybe vehető kedvezmény253

426. sor: A szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott –
tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után
havonta a minimálbér 24%-ával (17 160 Ft), ha a szakképző iskolával kötött
együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap
után havonta a minimálbér 12%-ával (8 580 Ft) csökkentheti a bevételét.
Megváltozott munkaképességű alkalmazott után igénybe vehető kedvezmény254

427. sor: A legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása
esetén személyenként, havonta az ilyen alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap
első napján érvényes havi minimálbérrel (71 500 Ft) csökkentheti a bevételét.
Foglalkoztatásra tekintettel levonható társadalombiztosítási járulék255

428. sor: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott volt
szakképző iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli256, továbbá a szabadulást
követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó
felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de
legfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett társadalombiztosítási járulék
összegével a bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az összeg költségként is (a 444.
sorban) elszámolható.
A kedvezmény összegét a 428. sor „c” oszlopába írja be. E sor „b” oszlopába a „c” oszlop
összegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabaduló
személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget írja be.
Foglalkoztatási kedvezmény, a létszámnövekedésre tekintettel257

429. sor: Az adóév első napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni
vállalkozó a létszámnövekedésre tekintettel csökkentheti a bevételét az adóévben
foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző adóévben foglalkoztatottak
átlagos állományi létszámát meghaladó érték és az adóév első napján érvényes havi
minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott összeggel, feltéve, hogy az
adóév végén nincs köztartozása. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó
esetében az adóévi átlagos állományi létszám és a tevékenység kezdő időpontjában érvényes
252
253
254
255
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés b) pont
256
257
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés g) pont
214
havi minimálbér és az adóévi átlagos állományi létszám az irányadó. A megállapított összeg

10 és/vagy 16%-nyi adóval számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Az alapkutatás, alkalmazotti kutatás, kísérleti fejlesztés kedvezménye258

430. sor: Csökkenthető a bevétel az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti
fejlesztés259 folytatása érdekében felmerült kiadásból az adóévben költségként elszámolt
összeggel, vagy – választás szerint – a kísérleti fejlesztésre fordított beruházási költség
alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás
összegével, feltéve, hogy az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben
történt és a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi
illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy az szja-törvény hatálya
alá tartozó egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás
igénybe vételével teljesítette. Az előzőek nem alkalmazhatók a társasági adóról és
osztalékadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó
belföldi telephelyétől vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igénybe
vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján felmerült kiadások
esetében.
Az az egyéni vállalkozó, aki felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos

Akadémiával, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézettel,
kutatóhellyel (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) írásban kötött szerződés
alapján és közösen végzett alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést, az
előzőekben meghatározott összeg háromszorosát (de legfeljebb 50 millió Ft-ot) veheti
figyelembe, amelynek a 10 és/vagy 16%-os adókulccsal számított értéke, az állami
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély
összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Szabadalom, használati és formatervezési mintaoltalom kedvezménye260

431. sor: Az adóév utolsó napján 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni
vállalkozó esetében csökkenti a bevételt a szabadalom, a használati- és formatervezési
mintaoltalom magyarországi megszerzése és fenntartása érdekében felmerült kiadásból az
adóévben költségként elszámolt összeg, amennyiben az nem minősül alapkutatás,
alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés elszámolt költségének. E sorba írt összeg 10
és/vagy 16%-os adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis)
támogatásnak minősül.
Kisvállalkozói kedvezmény261
258
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés c) pont
259
Szja-törvény 3. § 66-68. pont
260
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés h) pont
261
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés d) pont
215
432. sor: Mielőtt ezt a sort kitöltené, töltse ki a 0953-13-07-es bevallási lap 512–521. sorait,
valamint a 0953-13-05-ös lapot, és olvassa el az azokhoz fűzött magyarázatot!
A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek (421. sor adata) a
vállalkozói költséget (448. sor „c” oszlopának adata) meghaladó részénél.262
Ebbe a sorba az 521. sorban szereplő összeget kell átírnia.
Átalakuló
Aki a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól átkerül a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény hatálya alá, azt ez a kedvezmény is megilleti a jövedelem
számításakor. E sor „c” és „d” oszlopában azonos összeg szerepel.
Helyi iparűzési adó kedvezménye263

433. sor: Ha az adóév utolsó napján nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál
nyilvántartott adótartozása, a bevétel csökkenthető a helyi adókról szóló törvény
rendelkezései szerint megfizetett helyi iparűzési adó címén az adóévben elszámolt
vállalkozói költséggel.
A fejlesztési tartalék összege után érvényesített kedvezmény264

434. sor: Csökkentheti a bevételét fejlesztési tartalék címén, az e sor „b” oszlopában
tájékoztató adatként feltüntetett összeg, legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói
bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó
rész 50%-a, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint.
Nem vehető figyelembe itt, a 49/B. § (21) bekezdése szerint nyilvántartott összeg. Ebbe a
sorba, a 421. sor összegéből a 448. sor „c” oszlopába írt összeg levonása utáni rész 50%-a,
de legfeljebb 500 millió Ft írható be. (Amennyiben a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott
összeget az adóévet követően tárgyi eszköz beszerzésére fordítja, akkor a beszerzési árnak
azt a részét számolhatja el a költségei között értékcsökkenési leírás címén, amely a
nyilvántartásból kivezetett összeget meghaladja.)
Átalakuló – Tevékenységét megszüntető

A fejlesztés tartalék címén nyilvántartott összeggel a bevallás kitöltésekor a „d” oszlopban,
csak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá áttérő egyéni
vállalkozó csökkentheti a bevételét.
Bevételt csökkentő tételek (kedvezmények) összesen

435. sor: Ebben a sorban a bevételt csökkentő tételeket összesítse (a 426–434.) sorokba írt
adatok együttes összege).
Bevétel a növelő és csökkentő tételek (kedvezmények) levonása után

436. sor: Ebbe a sorba a bevételt növelő és csökkentő tételekkel módosított bevételét írja be
(a 421. és 425. sorok együttes összegének a 435. sor összegét meghaladó része vagy nulla).
Költségek265
262
263
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés e) pont
264
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés f) pont
265
Szja-törvény 4. § (3) bekezdés; 4. és 11. sz. melléklet
216
Amennyiben olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni,
amelynek értékesítője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben
meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az
általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát)
alkalmas. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely megfelel
az Szja-tv. 10. §-ában foglaltaknak és tartalmazza a költség összegének megállapításához
szükséges valamennyi adatot (így például az eladó és a vevő nevét, címét, a kiadás
megnevezését, összegét és pénznemét) is.
Külön szabály vonatkozik a kezdő vállalkozóra. A tevékenység megkezdését
megelőzően, 3 évvel korábban beszerzett és utóbb e tevékenység végzése során felhasznált
anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt
kiadások, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadások, a kezdés
évében a költségek között elszámolhatók, valamint a legfeljebb három évvel korábban
beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési leírás
elszámolása megkezdhető.
Többféle vállalkozói tevékenység esetén az elismert költségeket is együttesen kell

elszámolni.
Több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében (pl.
bérbeadás/egyéni vállalkozás, őstermelés/egyéni vállalkozás) választhat, hogy melyik
tevékenységének bevételével szemben számolja el az érvényesíthető költségeket.
A költségek (ide értve az értékcsökkenési leírást is a teljes leírásig) nem oszthatók meg a
különböző tevékenységek bevételei között.
Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői

tevékenységet is folytat (pl. családi gazdaságban), akkor
– az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értéke,
amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít (vállalkozói bevétel az ellenérték), a vállalkozói
jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén az egyéni vállalkozói tevékenység elismert
költségének minősül;
– egyéni vállalkozói és őstermelői tevékenység együttes folytatása esetén a két tevékenység
folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha a törvény
másként nem rendelkezik – a mindkét tevékenységgel összefüggő (fel nem osztható)
költségeket a bevételek arányában kell megosztani.
A vállalkozói szerződés alapján elért bevétele után ekho-t fizető egyéni vállalkozó
magánszemély az Szja-törvény költség elszámolására vonatkozó rendelkezéseit azzal az
eltéréssel alkalmazhatja, hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az
értékcsökkenési leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen arányt a
vállalkozói bevétele és a jogszerűen figyelembe vett ekho-alap adóévi együttes összegében
a vállalkozói bevétel képvisel. (Pl.: Az ekho-val adózott bevétel 5 millió; az egyéni
vállalkozás bevétele 10 millió, akkor az egyéni vállalkozói bevétellel szemben elszámolható
költségek aránya (10 m/15m) 67%.)
A költségek között 2009. január hóra elszámolt, megfizetett cégautó adó összegét az
egyéni vállalkozó a 0953-05-ös lap 176. sorába vallja be.
217
Vállalkozói kivét
437. sor266: Ebben a sorban, a vállalkozói kivét összegét szerepeltesse.
Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén
vállalkozói költségként elszámolt összeg. Ezt az összeget, valamint (az akár csak részben)
a személyes vagy családi szükséglet kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden
olyan vállalkozói költséget, amelyet a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó
rendelkezések nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként, együttvéve kell a
0953-A bevallási lap 10. sorába is beírnia.
Vállalkozói kivétnek kell tekintenie, a 2009. január hónapban a költségek között elszámolt
úthasználatra jogosító bérlet, jegy értékéből – a tételes elkülönítéssel megállapított – a
magáncélú használatra jutó részt, vagy – tételes elkülönítés hiányában – az e címen
elszámolt költség 50%-át, ha a vállalkozásához használt személygépkocsi után 2009. január
hóra az Szja - törvény szerinti cégautó adót nem fizetett. 2009. február 01-jétől a vállalkozói
kivét nem tartalmazza az úthasználatra jogosító bérlet, jegy értékéből a magáncélú
használatra jutó részt, mert ezzel kapcsolatban nem keletkezik adókötelezettség267.
Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának a
napja.
Az adóévben felvett kivét összege után – a göngyölítésre vonatkozó szabályok alkalmazása
mellett – negyedévente adóelőleget kellett fizetnie, melyről a negyedéves vállalkozói
személyi jövedelem adóelőleg kötelezettségével együtt a 0953-C bevallási lap 60–63.
soraiban kell számot adnia.
Olyan esetben, ha Ön özvegyi vagy örökösi jogon vált 2009-ben egyéni vállalkozóvá, akkor
a 437. sor „b” oszlopába az örökhagyó által felvett kivét összegét, a „c” oszlopba pedig az
örökhagyó által felvett, és a saját kivét együttes összegét írja be. Ügyeljen arra, hogy a
0953-A bevallási lap 10. sorába csak azt az összeget írja be, amelyet Ön vett fel az egyéni
vállalkozói tevékenység özvegyi, örökösi jogon való folytatása során. [A „c” oszlop
összegéből vonja le a „b” oszlopba írt összeget és a maradéknak egyeznie kell a 0953-A
bevallási lap 10. sorába írt összeggel.]
Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása

438. sor: A tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét írja ide. A leírási
kulcsok jegyzékét és alkalmazásuk szabályait a vállalkozói útmutató mellékletében találja.
Amennyiben az eva hatálya alól visszatér a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá,
a visszatérés első napjával az eva törvény 17. §-ában foglaltak szerint részletes
vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége
keretében fog használni.
A részletes vagyonleltárban kimutatott beruházási költségnek azt a részét, melyet az eva
adóalanyiságot megelőző adóév utolsó napjára – az Szja-törvény szerinti nyilvántartás
alapján – kimutatott beruházási költséget meghaladja, az Szja-törvény alapján elszámoltnak
kell tekinteni.
Az eva-s időszak alatt megszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az
adóalanyként lezárt adóévre az Szja-törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési
leírást elszámoltnak kell tekinteni. A továbbiakban értékcsökkenési leírás ezen tárgyi
266
267
Szja-törvény 1. számú melléklet 8..37. pont
218
eszközök, nem anyagi javak esetében csak akkor számolható el, ha annak alapjául más által
kiállított bizonylaton feltüntetett ellenérték – mint beruházási költség – szolgál. Az
adóalanyként lezárt eva-s adóévben teljesített valamennyi – egyébként az Szja-törvény
szerint költségnek minősülő – kiadást (juttatást) elszámoltnak kell tekinteni.
A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés, jármű –
kivéve a személygépkocsit – esetén egy évben, a használatbavétel évében az
értékcsökkenési leírás átalányban számolható el. Az átalány összege több ilyen eszköz
használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1%-áig, ezen belül is az eszköz(ök)
nyilvántartási értékének legfeljebb 50%-áig terjedhet.
2009. február 01-től a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet

folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező
személygépkocsi kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, ha az egyéni
vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen
alátámasztják. Ez azt jelenti, hogy az e tevékenységekhez használt személygépkocsi
beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében elszámolható. Minden más esetben a saját
tulajdonú nem kizárólag üzemi célú személygépkocsi használatbavétele évében az éves
bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a vehető
figyelembe értékcsökkenési leírás címén.
Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos III./2.
pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást – ha annak a rendelkezésben foglalt egyéb
feltételei fennállnak – a teljes leírásig folytathatja azzal, hogy cégautó adón a
gépjárműadóról szóló törvényben szabályozott cégautóadót kell érteni. Amennyiben az
egyéni vállalkozó az értékcsökkenés leírását e rendelkezés alapján a 2009. január 31-ét
követő időszak vonatkozásában – e rendelkezés alapján – folytatja és kizárólag emiatt a
2009. január 31-ét követő időszakra cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a
2009. február 1. és 2009. december 31. közötti időszakra eső cégautóadó-bevallási és
cégauóadó-fizetési kötelezettségét a 2010. első negyedévi bevallásával egyidejűleg – az
Art.-ban szabályozott jogkövetkezményektől mentesen – teljesítheti.
Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor gépjárművel kapcsolatos, az szja - törvény

szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számolt
el cégautó adót268 kell fizetnie.
Amennyiben a támogatás összegét bevételként kell figyelembe vennie, akkor a

támogatásból vásárolt kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz esetében a tárgyi eszköz
beszerzési ára az üzembe helyezés évében a támogatás mértékéig egy összegben, a
fennmaradó rész értékcsökkenési leírás útján számolható el azzal, hogy ilyen esetben is a
teljes beszerzési ár az értékcsökkenési leírás alapja. Abban az esetben, ha a támogatás
felhasználásával megszerzett tárgyi eszköz nem tekinthető kizárólag üzleti célt szolgáló
tárgyi eszköznek, akkor a költségek között csak a támogatás összege számolható el
értékcsökkenési leírás címén, ezen túlmenően nincs mód további értékcsökkenési leírás
elszámolására.
268
219
Nem anyagi javak értékcsökkenési leírása

439. sor: A nem anyagi javak után elszámolt értékcsökkenési leírás269 összegét írja, ebbe a
sorba. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok
kizárólag üzemi célt szolgálnak. Az értékcsökkenési leírás alapja ebben az esetben is a
beruházási költség. Évközi üzembe helyezés esetén a leírás összegét időarányosan kell
megállapítani.
Részletre történő vásárlás esetén a vállalkozói útmutató mellékletében található szabályokat
kell alkalmaznia.
Az értékcsökkenési leírás érdekében a nem anyagi javak beruházási költségét azokra az
évekre kell felosztani, amelyekben várhatóan az egyéni vállalkozói tevékenységhez
használni fogja. A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő
alatt lehet leírni. Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként
elszámolható összeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele
időpontjában kell meghatározni és az egyedi részletező nyilvántartásban feljegyezni.
Tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési ára

440. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be.
A leghátrányosabb helyzetű kistérségben270 a 250 főnél kevesebb alkalmazottat
foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett műszaki gépek,
berendezések és a – személygépkocsi kivételével – járművek között nyilvántartott tárgyi
eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe
helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni azzal, hogy az évközi
üzembe helyezés miatt az időarányos elszámolásra nem kell figyelemmel lenni.
Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összegnek 1%-a, jármű esetében a 3%-a,
ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor ez a kedvezmény az EK-
szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló
1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásnak minősül. Minden más esetben a beruházás
az egyéni vállalkozó választása szerint az adóévben igénybe vett csekély összegű (de
minimis) támogatásnak vagy a kis és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra
vonatkozó bizottsági rendeletben271 foglaltak szerinti támogatásnak minősül.
Amennyiben a 100 000 Ft egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszköz, nem anyagi javak
bekerülési értékét egy összegben számolja el, akkor ezt az összeget a 446. sorban
szerepeltesse.
Áru, anyag, göngyöleg beszerzési ára

441. sor: Ebbe a sorba az árubeszerzésre, anyagbeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére
(csökkentve a szállítónak visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra
fordított költségeit írja be. A belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett áruk
értékének összegét e sor „a/b” oszlopában kell értelemszerűen szerepeltetni.
Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (vállalkozói útmutató 7. és 8.
pontjai), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be.
269
Szja-törvény 11. sz. melléklet II./1./b) pont
270
311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet 2. számú melléklet
271
A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete, a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak
a
közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet)
220
A belföldi telephelynek betudható, eladásra beszerzett áruk értéke

442. sor: Ebbe a sorba a „c/d” oszlopba, jövedelem-(nyereség)-minimum számításához
szükséges, belföldi telephelyének betudható, eladásra beszerzett áruk értékének összegét írja
be. Figyeljen arra, hogy a 2009. évben eladásra beszerzett áruk értékébe beszámítható a
2009. évben eladásra beszerzett áru értéke akkor is, ha azok 2009. évben nem kerültek
eladásra. Ugyanakkor jövedelem-(nyereség)-minimum számításánál a 2008. évben
beszerzett áruk értéke akkor sem számítható be, ha az ellenérték kiegyenlítésére csak 2009.
évben került sor.
Eladott közvetített szolgáltatások értéke

443. sor: Ebben a sorban a „c/d” oszlopban az eladott közvetített szolgáltatások értékének
összegét272 szerepeltesse. A belföldi telephelyének betudható, eladott közvetített
szolgáltatások értékének összegét e sor „a/b” oszlopába írja be. Egy adott szolgáltatás akkor
tekinthető közvetített szolgáltatásnak, ha annak nyújtásában Ön a saját nevében, de más
javára jár el, tehát az adott szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is egyben. Ilyen lehet
a szállítás, közüzemi díjak továbbszámlázása. Ugyanakkor az alvállalkozói teljesítmény,
alvállalkozói díj nem sorolható automatikusan a közvetített szolgáltatások körébe, annak
valós tartalmáról meg kell győződni. Az csak akkor tekinthető közvetített szolgáltatásnak,
ha tartalmában megfelel az áfa- törvény 15. §-ában foglaltaknak.
Ha a megszűnés szabályai szerint vezeti le a jövedelmét (vállalkozói útmutató 7. és 8.

pontjai), akkor a belföldi telephelynek betudható összeget a „b” oszlopba írja be.
Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék címén elszámolt összeg

444. sor273: Az egyéni vállalkozó a költségként elszámolható, az adóévben megfizetett
nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összegét írja be e sorba.
A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat

összege
445. sor: Ez a sor tartalmazza a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitelre,
kölcsönre fizetett kamat összegét. A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett
pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat (kivéve az a kamat, amely a tárgyi eszköz
beszerzési árának részét képezi) költségként elszámolható.
Az összevont adóalap adóját csökkenti az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása
érdekében – pénzforgalmi szolgáltatóval 1997. január 1-je előtt kötött hitelszerződés alapján
- 1993. december 31. és 1996. január 1. napja között üzleti célra felvett hitel 2009. évben
megfizetett kamatának 25%-a. Ez a kedvezmény az 1996. évben fizetett hitel kamata után
akkor illeti meg, ha azt beruházási és forgóeszköz finanszírozási célra vette fel. A
kedvezményt a 0953-01-es bevallási lap 85. sorában érvényesítheti. Ezen a jogcímen a
2009. évben vehet igénybe utoljára adókedvezményt274.
A 2009. évben felmerült, a 437-445. sorokban fel nem sorolt minden egyéb költség
272
A 2007.évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (áfa-törvény) 15. §
273
Szja-törvény 49/B. § (10) bekezdés e) pont
274
2008. évi LXXXI. törvény 257. § (17)
221
446. sor: Ebbe a sorba a 437–445. sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült és
költségként elismert kiadásainak együttes összegét írja be. Költség – többek között – az
alkalmazott részére kifizetett bér, a megbízási díj, a munkaszerződés alapján járó – a
munkáltatót kötelezően terhelő – juttatás, kifizetés, a munkaadói járulék, az alkalmazottak
után kötelezően befizetett társadalombiztosítási járulék, a munkáltatói és kifizetői
minőségében megfizetett egészségügyi hozzájárulás, az adóévben megfizetett a legfeljebb
100 000 Ft egyedi értékű tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra fordított kiadás. (Olvassa el
a 440. sorhoz tartozó útmutatót.)
Amennyiben Ön olyan egyéni vállalkozó, akinek a családi gazdaságból és csak őstermelői

tevékenységből származik bevétele, akkor a kötelezően fizetendő járulék összegét ne itt,
hanem az őstermelésből származó jövedelme megállapításakor vegye figyelembe,
amennyiben a tételes költségelszámolást választották.
Költségei között számolhatja el a saját tulajdonában lévő, a bérelt vagy lízingelt

személygépkocsi után az Szja-törvény szerint 2009. január hóra vonatkozóan, valamint a
2009. február 1-jétől hatályos szabályozás szerint275 ténylegesen megfizetett cégautó adó
összegét is. Ha a 2009. év utolsó negyedévére vonatkozó cégautó adót 2010. január 20-ig
megfizette, akkor annak összegét a 2009. évi költségei között elszámolhatja. Az Szja-
törvény előírásai276 szerinti, a 2009. január hónapra vonatkozó cégautó adó összegét, mint
„kötelezettséget” a 0953-05-ös lap 167. sorában is szerepeltetnie kell. A 2009. február 01-je
utáni cégautó adó kötelezettséget277 negyedévente, a negyedévet követő hó 20-áig kellett
megfizetnie és bevallania a 0901. számú bevallásban.
Ha az új személygépkocsi beszerzésére tekintettel kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe,

akkor az adott személygépkocsi után a cégautó adót kötelező megfizetnie a kedvezmény
érvényesítésének évét követő négy évig. (Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha a
kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló személygépkocsit értékesítette, vagy
elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt át kellett sorolnia, illetve akkor sem, ha
az eva hatálya alá átjelentkezett).
Ne felejtse el, hogy az Szja-törvény szerinti278 2009. január havi cégautó adó után, eho
fizetési kötelezettsége keletkezik. Olvassa el a 0953-09-es laphoz írt tájékoztatót.
A járművek költségelszámolása279
A járművek üzemeltetésével kapcsolatos költségelszámolás alapja az útnyilvántartás. A
saját tulajdonú – ideértve a házastárs tulajdonában lévő járművet is – kizárólag üzemi célt
szolgáló jármű üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás
alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el,
valamint az adott jármű értékcsökkenési leírása az útmutató mellékletében ismertetett
módon. Az üzemanyagár az üzemanyag-vásárlási számla szerint vagy az APEH által
havonta közzétett áron vehető figyelembe. Az adóév során egy-egy negyedéven belül csak
275
1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
276
277
278
279
Szja-törvény 11. sz. melléklet III. pont
222
egyfajta módon – számla (számlák) alapján vagy az APEH által közzétett áron –
számolhatta el az üzemanyagköltséget az adott járműre vonatkozó norma szerinti
üzemanyag-mennyiség figyelembevételével.
Amennyiben az üzemanyag beszerzés általános forgalmi adóját levonásba helyezte, az
üzemanyag-felhasználás költségként való elszámolásánál nem alkalmazhatja az APEH
által közzétett üzemanyagárakat.
Az üzemanyagköltség elszámolásánál a 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendeletben
meghatározott fogyasztási normákat meghaladó üzemanyag-fogyasztás költsége nem
számolható el.
Saját tulajdonú személygépkocsi esetében a tételes költségelszámolás helyett az üzemi
célból megtett utakra kilométerenként 9 Ft elszámolását is választhatja, amely az
üzemanyagköltségen felül minden más költséget (így például a fenntartás, javítás, felújítás)
magában foglal.
Részletes útnyilvántartás hiányában a norma szerinti üzemanyag-mennyiség

megállapításánál korrekciós szorzók figyelembevételére – a téli üzemmód miatti további
költségek kivételével – nincs mód.
A téli üzemeltetés címén december 1-je és március 1-je közötti időszakra lehet további
költséget elszámolni, amelynek mértéke a norma szerinti üzemanyag mennyiség 3%-a lehet.
Az alapnorma mellett alkalmazható korrekciós tényezőkkel összefüggésben fontos tudnia,

hogy azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivéve a téli üzemeltetés
szorzóját, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható.
Amennyiben a téli üzemeltetés szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe
venni, az alkalmazható szorzó meghatározása úgy történik, hogy a téli üzemeltetés szorzóját
(az alapnorma 3%-a december 1-je és március 1-je közötti időszakban) a másik szorzóval
össze kell adni, és az így kapott eredménnyel kell az alapnormát növelő értéket kiszámítani.
Légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén a korrekciós szorzó az alapnorma 5%-a.

Ez a szorzó a légkondicionálóval felszerelt gépkocsi június 1-je és szeptember 1-je közötti
üzemeltetési időszakában alkalmazható azzal, hogy e korrekciós szorzó alkalmazása mellett
más korrekciós szorzó nem vehető figyelembe.
Az előzőekben ismertetett szabályok helyett a saját tulajdonában lévő személygépkocsi

esetében – az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül – havi 500 km utat
számolhat el útnyilvántartás vezetése nélkül. E költségelszámolásnál is az adott járműre
vonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiséget veheti figyelembe az APEH által
közzétett áron, vagy számla (számlák) szerinti áron, továbbá kilométerenként 9 Ft-ot
számolhat el. Ezt a módszert a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az egyéni
vállalkozói tevékenység teljes időtartamában lehet alkalmazni.
A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármű esetében elszámolható az
üzemi használatra eső bérleti díj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti díja, ahol
a bérleti díj címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetében
sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1%-át). Ezen felül elszámolható az üzemi
223
használatra eső – üzemanyag-fogyasztás, – a számla szerinti egyéb költség, amennyiben

azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik.
Járművezető gyakorlati szakoktató – akkor is, ha egyéni vállalkozás keretében gyakorolja

tevékenységét – alkalmazhatja az oktatáshoz használt saját tulajdonban lévő jármű
üzemeltetésének költségtérítéséről szóló módosított 124/1994. (IX.15.)
Kormányrendeletben meghatározott költségátalányt is. Az oktatási órákon kívüli üzleti
utakra az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános szabályokat is alkalmazhatja. Ha a
kormányrendelet szerinti költségátalányt alkalmazza, akkor a további üzleti célú utak
arányának megállapításánál figyelembe kell venni azt a futásteljesítményt is, amelyet az
oktatási órákra költségátalány keretében számolt el, de ez utóbbi futásteljesítményre
költséget újból nem számolhat el.
A 11.2 pont alatt leírt, egyesített tevékenység esetén, az egyesítés időpontjában kell
megvizsgálni a gépjármű költségelszámolásának lehetőségét az előzőek értelemszerű
alkalmazásával.
2009. január hónapban alkalmazandó szabályok

Ha a cégautó adót280 megfizette, a személygépkocsiját kizárólag üzemi célból használtnak
tekintheti a költségelszámolás során, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve az Ön
munkáltatója kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem
számító költségtérítést és/vagy saját gépjárművel történő munkába járás címén
költségtérítést fizetett. Költségként elszámolható a 20 % értékcsökkenés és az éves
úthasználati díj egy tizenketted része, valamint az üzemi használat arányában a január
hónapban felmerült kiadások. Az úthasználat díja is elszámolható a költségek között azzal,
hogy ha nem fizetett cégautó adót, akkor e díjnak 50%-a, vagy részletes útnyilvántartás
vezetése mellett a magáncélú utakra jutó arányos része a 437. sorban számolható el, a 9.
sornál leírtak szerint.
Ha a nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemeltetésére tekintettel a cégautó adót

megfizeti, akkor a bérleti díj címén kifizetett összeg elszámolható költségként. Ezen felül
elszámolható az üzemi használatra eső – üzemanyag-fogyasztás, – a számla szerinti egyéb
költség, amennyiben azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik.
2009. február 1-jétől alkalmazandó szabály

A 2009. február 1-je után felmerült kiadások az üzemi használat arányában számolhatók el,
ideértve az úthasználati díjat is. Elszámolható továbbá a 2009. évben használatba vett
személygépkocsira az átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás.
Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos III./2.
pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást – ha annak a rendelkezésben foglalt egyéb
feltételei fennállnak – a teljes leírásig folytathatja azzal, hogy cégautó adón a
gépjárműadóról szóló törvényben szabályozott cégautóadót kell érteni. Amennyiben az
egyéni vállalkozó az értékcsökkenés leírását e rendelkezés alapján a 2009. január 31-ét
követő időszak vonatkozásában – e rendelkezés alapján – folytatja és kizárólag emiatt a
2009. január 31-ét követő időszakra cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a
280
224
2009. február 1. és 2009. december 31. közötti időszakra eső cégautóadó-bevallási és

cégauóadó-fizetési kötelezettségét a 2010. első negyedévi bevallásával egyidejűleg – az
Art.-ban szabályozott jogkövetkezményektől mentesen – teljesítheti.
Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor gépjárművel kapcsolatos, az szja - törvény

szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számolt
el cégautó adót281 kell fizetnie.
Hivatali, üzleti utazás

Üzleti utazás esetén elszámolható az utazás, a szállás díja. Külföldre történő üzleti utazás
esetén elszámolható napi 15 eurónak megfelelő Ft összeg, de a költségelszámolásnak
feltétele, hogy az üzleti cél valós tartalmát bizonyítani kell.
A nemzetközi árufuvarozásban, személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként
történő részvétel esetén a napi 15 euró helyett napi 25 eurónak megfelelő Ft összeg
számolható el azzal, hogy ebben az esetben nem számít elismert költségnek a szállásra
fordított kiadás.
Alkalmazottak esetében a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni. Olvassa el a 0953-as bevallás 2. és 3. sorához fűzött magyarázatot!
Az államháztartás egyensúlyát javító különadó összege (a 0953-07-es lap) nem vehető

figyelembe költségként.
Az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében a
nyilvántartásba vett beruházási költség az értékesítéskor költségként elszámolható.
Az 1997. január 1-je előtt kötött lízingszerződés alapján, lízingdíj címén kifizetett összegből
a Szja-törvény előírása alapján számolható el költség.
A további elszámolható költségeket az Szja-törvény 11. sz. melléklete tartalmazza.
A 2009. évben felmerült összes költség

447. sor: Ennek a sornak a „c” („d”) oszlopába a 2009. évben felmerült – a 437–446.
sorokba írt – költségei együttes összegét szerepeltesse. Amennyiben egyes bevételeire az
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást jogszerűen választotta a 2009. évben, akkor a
költségeit arányosítania kell.
A 2009. évben elszámolható költség

448. sor: E sor „c” („d”) oszlopába az elismert költségeit írja be. Az idevonatkozó
szabályok a költségek elszámolására vonatkozó általános tudnivalók között ismerhető meg.
2009. évi jövedelem

449. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozásból származó 2009. évi jövedelmét kell beírnia.
A 436. sor „c/d” oszlopának összegéből vonja le a 448. sor „c/d” oszlopába írt összeget, és
ha az pozitív, vagy nulla írja e sornak a „c/d” oszlopába.
2009. évi veszteség
281
225
450. sor: A vállalkozás 2009. évi vesztesége (a 448. sor „c/d” oszlopába írt összegnek a
436. sor „c/d” összegének levonása utáni rész.)
Átalakuló
Amennyiben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tér át,
akkor ügyeljen arra, hogy a „jogutód” társas vállalkozásba csak a belföldi tevékenység
eredményeképpen keletkezett veszteség összegét viheti tovább.
Korábbi év(ek)ről áthozott veszteség címént levont összeg

451. sor: Ebben a sorban a korábbi év(ek)ről áthozott, elhatárolt veszteségének azt a részét
szerepeltesse, amelyet a 2009. évi jövedelmével szemben érvényesít. E sorba legfeljebb a
449. sor összegét lehet beírni.
Az előző év(ek) veszteségeit a korábbi adóbevallásainak megfelelő sorai tartalmazzák. A
korábbi években elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell
követni.
A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel szemben még nem

érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint
számolható el. A 2003. december 31-éig keletkezett korlátozott időtartamra elhatárolható
veszteség összege utoljára a 2008. adóévben volt elszámolható.
Amennyiben a családi gazdálkodónak vagy a családi gazdaság nem foglalkoztatottként
közreműködő tagjának olyan vesztesége van, amely a családi gazdaság nyilvántartásba
vétele előtti év(ek)ben keletkezett és azért nincs egyéni vállalkozásból származó bevétele,
mert az őstermelésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat kell
alkalmaznia, akkor az ilyen veszteség összegét az őstermelésből származó bevétellel
szemben lehet érvényesíteni.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét özvegyi vagy örökösi jogon folytatja, akkor az
örökhagyónál keletkezett veszteség összegét figyelembe veheti a vállalkozói adóalap
megállapításánál.
Abban az esetben, ha évközben a feltételek hiánya miatt kikerült az eva hatálya alól,
akkor az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból
fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Ez azt jelenti,
hogy abban az adóévben, amikor kikerül az eva hatálya alól, az elhatárolt veszteségből
20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.
Amennyiben a korábbi évek veszteségének elhatárolásához az adóhatóságtól kellett
engedélyt kérnie, akkor a korábbi évek veszteségét csak akkor veheti figyelembe a
jövedelemszámítás során, ha engedélyt kapott. Olvassa el a 0953-13-04-es laphoz tartozó
útmutatónál, a 13. pont alatt, a veszteségelhatárolás szabályait.
A 2009. évi vállalkozói adóalap

452. sor: 2009. évi vállalkozói adóalap (a 449. sor összegéből a 451. sorba írt összeg
levonása utáni rész, vagy nulla).
Nemzetközi szerződés szerint, a vállalkozói adóalap külföldön adóztatható része

453. sor: Amennyiben külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a jövedelmét
módosíthatja a jövedelmének külföldön adóztatható részével, ha nemzetközi szerződés így
226
rendelkezik. Ebbe a sorba a 452. sor összegéből a vállalkozói adóalapnak azt a részét írja
be, amely a nemzetközi szerződés alapján külföldön (is) adóztatható.
A külföldi telephelynek betudható bevételeinek és költségének figyelembevételével – a
magyar szabályok szerint – számolja ki a jövedelem külföldön adóztatható részét és ezt az
összeget írja ebbe a sorba. Azokat a kiadásokat, vagy kedvezményeket, amelyek mindkét
telephelynek betudhatók – a bevétel arányában – ossza meg!
Hasonlítási alap
454. sor: A hasonlítás alapjának meghatározása során az Szja-törvény 49/B. § (1)-(5)
bekezdéseiben meghatározott, a bevétel és a bevételt növelő tételek együttes összegéből kell
az Szja-törvény 4. és 11. számú mellékletében leírtak szerint meghatározott költségeket
levonni (421 + 425 – 448). A fennmaradó rész, a hasonlítási alap.
Módosított vállalkozói adóalap

455. sor: Módosított vállalkozói adóalap (a 452. sor összegéből a 453. sorba írt összeg
levonása utáni rész, vagy nulla). Abban az esetben, ha a külföldi tevékenysége veszteséges,
ezt nem tudhatja be a hazai jövedelemébe.
Feltétlenül olvassa el a 0953-13-01-es lap 408. sorához tartozó útmutatót! Az „a”
oszlopban akkor jelöljön „X”-szet, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót az e sorba írt
vállalkozói adóalap után fizeti meg, azaz, ha a 0953-13-01-es lap 408. sorában az (1), (2),
(3), vagy a (6)-os kódot választotta. Ne felejtse el az „a” oszlopot kitölteni!
Ha a (6)-os kódot választotta, akkor a 0953-15-os lapot is ki kell töltenie, és be kell
nyújtania a bevallásával együtt. Nem kell „X”-szet szerepeltetnie, ha a 0953-13-01-es lap
408. sorába a (4)-es vagy az (5)-ös kódot írta be.
A sor „c/d” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 456.
sor alapján fizeti meg.
A 2009. évre kiszámított jövedelem-(nyereség)-minimum

456. sor: A vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozónak a
vállalkozói személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása előtt meg kell
határoznia, a jövedelem-(nyereség)-minimumot.
Feltétlenül olvassa el az útmutató 9. pontjában leírtakat! Ha a törvény előírása alapján
jövedelem-(nyereség)-minimumot kell számítania (és a 0953-13-01-es lap 408. sorában a
(4)-es vagy az (5)-ös kódot választotta), a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét írja be
ide. Amennyiben ezt tekinti a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának, úgy e sor „a”
oszlopában jelölje „X”-szel, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-
(nyereség)-minimum után fizeti meg.
A sor „c/d” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a 455.
sor alapján fizeti meg, kivéve, ha nem kötelezett jövedelem-(nyereség)-minimumot
számítására [azaz a 408. sorban (1), (2), (3) szerepel].
A döntésénél vegye figyelembe, hogy 2009-ben a 10%-os adókulcs akkor alkalmazható, ha
2008. évben legalább a jövedelem-nyereség-minimum után megfizette az adót, ha arra
kötelezett volt. Ez azt jelenti, hogy a 2008. évi vállalkozói adóalapja a 2008. év második
227
félévére megállapított jövedelem-(nyereség)-minimumot nem érte el. (Vállalkozói útmutató

9. és 10. pontja.)
Áttérő
A személyi jövedelemadó hatálya alól áttérő egyéni vállalkozónak csak a 456. sor „c”
oszlopában kell adatot feltüntetnie!
A vállalkozói személyi jövedelemadó282
A vállalkozói személyi jövedelemadó

457. sor: A módosított vállalkozói adóalap vagy a jövedelem-(nyereség)-minimum utáni
adó összegét írja be ennek sornak a „c/d” oszlopába a 455. vagy 456. sorba írt összeg
alapulvételével. Ennek a sornak a „b” oszlopába az adó összegének a 70%-át írja be.
Az adó összege a 455. vagy 456. sor összegéből 50 millió Ft-ig 10%, 50 millió Ft felett
16%, feltéve, hogy a 10. pontnál leírtaknak megfelel és választja a lehetőséget! A 10%-os
adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6%-a az állami támogatásokra vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában – a 10. pontnál leírtak szerinti támogatásnak minősül.
Választhatja az adó 16% mértékét, az adóalap egészére is.
Ez a gyakorlatban pl. azt is jelenti, ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni

vállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor csak a 16%-os adókulcs alkalmazására jogosult.
Ha a 458. sor „b” oszlopában is van adat, akkor sem lehet az adó 10%.
Vállalkozói adókedvezmény
458. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába – az átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel –
a vállalkozói adókedvezményt írja be.
Az adókedvezmény összege de minimis támogatásnak minősül.
E sor „b” oszlopában a „c” oszlop összegéből a kisvállalkozói adókedvezmény összegét

tüntesse fel. E kedvezményt azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói
személyi jövedelemadónak legalább a 30%-át meg kell fizetnie kisvállalkozói
adókedvezmény érvényesítése esetén. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény összege
(„c/d” oszlop adata) nem lehet több a 457. sor „b” oszlopába írt összegnél.
A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó 2000. december 31-ét
követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz
beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján
adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az adóévben megfizetett
kamat 40%-a azzal, hogy az igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem
haladhatja meg a 6 000 000 Ft-ot. E kedvezmény összege az egyéni vállalkozó döntése
szerint – vagy csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak minősül, azonban ha a beruházás elsődleges
282
228
mezőgazdasági termelést szolgál az 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként

vehető igénybe.
Nemzetközi szerződés hiányában a külföldi telephelynek betudható vállalkozói

adóalap
459. sor: Amennyiben a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott,
amellyel a kettős adóztatás elkerülésére nincs nemzetközi szerződésünk, akkor ebbe a sorba
a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap összegét írja be.
A külföldön megfizetett adó

460. sor: Nemzetközi szerződés hiányában a vállalkozói adóalap utáni adót csökkenti a
külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után a külföldön igazoltan megfizetett
adó 90%-a, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó
szerint kiszámított adó.
Az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adót úgy kell kiszámítani két tizedes
jegyre kerekítve, hogy az adókedvezménnyel is csökkentett vállalkozói személyi
jövedelemadót (457–458. sorok „c/d” oszlopainak különbségét) el kell osztani a vállalkozói
adóalappal (452. sor adata). Az „a” oszlopba az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó
kulcsot, a „c/d” oszlopba a korlátok figyelembevételével megállapított levonható adó
összegét írja be.
A 2005-2008. év(ek)ben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény(ek) összege, vagy egy

része után visszafizetendő adó
461. sor: Ebbe a sorba a 2005–2008. években érvényesített kisvállalkozói kedvezmény
visszafizetendő adóját kell beírni. Olvassa el az 512–521. sorok kitöltéséhez fűzött
tájékoztatót. A kedvezmény címén levont összeg kétszeresének 16%-át kell a
visszafizetésnél számításba venni.
A kisvállalkozói kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos kötelezettség azt az egyéni
vállalkozót is terheli,
 aki bejelentkezett az eva hatálya alá és az eva-s időszakban, illetve
 aki az átalányadó szabályai szerint állapítja meg az egyéni vállalkozásból
származó jövedelmét és ezen időszakban következik be a kedvezmény
visszafizetése alapjául szolgáló körülmény.
Ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása – cselekvőképességének elvesztését vagy

halálát kivéve – megszűnik, a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg egy részét, a
jogállás megszűnésének napjára előírt adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe
venni. Olvassa el a vállalkozói útmutató 16. és 17. pontját!
Áttérő
Aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói
adó hatálya alá kerül át, annak az áttérés miatt az Szja-törvény hatálya alatt igénybevett
kisvállalkozói kedvezményt nem kell visszafizetnie.
A vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összege

229
462. sor: Ebbe a sorba a vállalkozói személyi jövedelemadó módosított összegét kell
beírnia. A 457. sor összegéből le kell vonni a 458. és a 460. sorok „c/d” oszlopaiba beírt
összegeket, majd azt növelni kell a 461. sor „c/d” oszlopába írt adattal.
A kisvállalkozói adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt visszafizetendő összege283

463. sor: Ebbe a sorba a hitelkamat alapján érvényesített kisvállalkozói adókedvezmény
késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be, amennyiben azt a tárgyi eszköz elidegenítése
miatt vagy üzembe helyezés hiányában – kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külső ok –
vissza kell fizetnie. A kedvezmény visszafizetésére Ön akkor kötelezett, ha a hitelszerződés
megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezte üzembe – kivéve, ha
annak oka elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás –, valamint akkor, ha a tárgyi
eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegenítette.
Feltétlenül olvassa el a 16. pontnál leírtakat!
A „b” oszlopba az adókedvezmény összegét, a „c/d” oszlopba a visszafizetendő
adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.
A tevékenység megszüntetése esetén, a kisvállalkozói kedvezmény egészét vagy egy

részét vissza kell fizetnie.
A 2009. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettség

464. sor: Ebben a sorban a 2009. évi vállalkozói személyi jövedelemadó kötelezettségét
szerepeltesse, mely a 462. és a 463. sorok „c/d” oszlopaiba írt adatok együttes összege.
13. VESZTESÉGELHATÁROLÁS284
A tárgyévben elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóévben (de

legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) az egyéni vállalkozásból származó
jövedelmével szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja.
A korábbi évek veszteségének továbbviteléhez az adóhatóság engedélyét kellett kérni

abban az esetben, ha az a tevékenység kezdésének évét követő negyedik adóévben vagy
később keletkezett és az egyéni vállalkozó bevétele nem érte el a vállalkozói jövedelem
megállapításánál elszámolt költség 50%-át, vagy a vállalkozói tevékenysége alapján az
egyéni vállalkozó a megelőző két adóévben is veszteséget határolt el.
Azt a veszteséget, amely elhatárolásához adóhatósági engedélyt kellett kérni, a kérelem
elmulasztását követően, önellenőrzés alapján az adóhatóság nem engedélyezheti.
A 2009. évi elhatárolt veszteségre már alkalmazható285 az új szabályozás, mely szerint

megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése.286
A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az
elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.
Az elhatárolt veszteség elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.
283
Szja-törvény 13. számú melléklet 14.pont
284
285
2009. évi CXVI. törvény 144.§ (10) bekezdés
286
2010. 01.01-től hatályos Szja- törvény 49/B (7) bekezdés d)
230
Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó veszteségelhatárolása
Eltérő szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki mezőgazdasági tevékenységet

folytat és a jövedelmét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.
Esetében az adóévben elhatárolt veszteség összege – önellenőrzés keretében – az adóévet
megelőző két évre visszamenőlegesen is elhatárolható oly módon, hogy a megelőző két év
egyikében, vagy mindkettőben megszerzett mezőgazdasági tevékenységből származó
jövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben – de a két évre együttesen is legfeljebb –
az elhatárolt veszteség összegével.
Egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában
megállapított részre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. A
mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes
vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani. A mezőgazdasági tevékenység
meghatározásánál e tekintetben az Szja-tv. 6. sz. melléklete az irányadó.
Ne feledje, hogy a veszteség visszamenőleges elszámolására a 2007. és 2008. évi

adóbevallásának önellenőrzéssel való helyesbítésével van lehetősége.
Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elhatárolása,

akkor az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabály
érvényesítésére. Az adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás
mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak az összegét.
Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó

szabályok helyett az átalányadózást vagy az eva-t választja, akkor az átalányadózás ideje,
illetve az eva hatálya alatt a nyilvántartott veszteség összegéből 20-20%-ot elszámoltnak
kell tekinteni.
Mezőgazdasági vállalkozók 2007-2008. évekre elhatárolt veszteségének összege

466. sor: Amennyiben Ön mezőgazdasági tevékenységet (is) folytató egyéni vállalkozó (de
nem családi gazdaság keretében végzi ezt a tevékenységét) és 2009-ben e tevékenysége
veszteséges (450. sor adata), úgy a 2009. évben keletkezett veszteség összegét
visszamenőleg 2007. és a 2008. évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt, e
tevékenységéből adóköteles jövedelme.
Ha az egyéni vállalkozásában nem csak mezőgazdasági tevékenységet folytat, akkor az
összes egyéni vállalkozói jövedelméből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában
megállapított részre alkalmazhatja a visszamenőleges veszteségelhatárolást. A
mezőgazdasági tevékenység arányát az ebből származó vállalkozói bevételnek az összes
vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani.
A 2009. évi veszteség összegéből a 466. sor összegének levonása után meg maradt
veszteség
467. sor: Ebbe a sorba a 450. sor összegét írja be, vagy ha ebből a 466. sorban is
figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó rész kerülhet (a 450. sor összegének a
466. sor összegét meghaladó része).
231
A korábbi év(ek)ről áthozott, még el nem számolt elhatárolható veszteség

468. sor: Ebben a sorban a korábbi évekről áthozott veszteségének azt az összegét kell
szerepeltetnie, amelyet a 2009. évi jövedelmével szemben nem számolt el. A még el nem
számolt elhatárolható veszteséget a „c” oszlopba írja be.
Ha tevékenységét 2009. évben szüntette meg, a tevékenység megszüntetése időpontjáig
elhatárolható összeget a „d” oszlopban szerepeltesse.
Amennyiben a korábbi években keletkezett veszteség elhatárolásához az adóhatóság
engedélye kellett, akkor annak összegét csak akkor írhatja be e sorba, ha az adóhatóság az
engedélyt megadta a veszteség továbbvitelére. Ha nem kért engedélyt, akkor a veszteség
összegét nem veheti figyelembe e sor kitöltésénél.
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alóli kikerüléskor azt a veszteség összeget is

vegye figyelembe ebben a sorban, melyet az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatti
időszakában (20%/év) elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó szerinti adózás
időszakában, az adóévben elszámoltnak kell tekinteni a nyilvántartásai szerinti,
elhatárolható veszteség 20% mértékkel megállapított összegét. Az előzőek levonásával
meghatározott összeget írja be e sorba.
Nyilvántartott veszteség összege

469. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopában a 467–468. sorok „c/d” oszlopaiba írt adatokat
összesítse.
Amennyiben a korábbi évek veszteségének elhatárolásához az adóhatóságtól kellett
engedélyt kérnie, de ezt nem tette meg, akkor a veszteségét nem veheti figyelembe a
jövedelemszámítás során és ez a sor sem tartalmazhatja.
14. A VÁLLALKOZÓI OSZTALÉKALAP (OSZTALÉKALAPOK KÜLÖNBÖZETÉNEK) ÉS

287
ADÓJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA
A 0953-13-05-ös lap kitöltése
Adózás utáni vállalkozói jövedelem

471. sor: E sor „c/d” oszlopába az adózás utáni vállalkozói jövedelmét írja be, amely a 455.
és a 432. sorok „c/d” oszlopainak együttes összegének a 462. sor „c/d” oszlopába írt
összeget meghaladó része, vagy nulla.
A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni jövedelemből kiindulva kell kiszámítania
azzal, hogy a módosított vállalkozói adóalapból kell kiindulnia akkor is a számítás
során, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-(nyereség)-minimum után
fizette meg.
Átalakuló
287
Szja-törvény 49/C. §
232
Aki a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá került át, annak a
megszűnés szabályai szerint és a megszűnés szabályai nélkül is le kell vezetnie a vállalkozói
osztalékalap összegét.
Ebben a sorban mind a „c”, mind a „d” oszlopban az adózás utáni jövedelem számításánál
a 462. sor „c” oszlopában szereplő vállalkozói személyi jövedelemadó összegét vegye
figyelembe.
Adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek288
Ellenszolgáltatás nélküli átruházás esetén, a tárgyi eszközök nettó értékéből, az adózás

utáni jövedelmet csökkentő tételként figyelembe vett összeg arányos része
472. sor: Ha Ön a 2007. január elsejét követően üzembe helyezett tárgyi eszköz nettó
értékével az akkori adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentette és ezt a tárgyi eszközt
2009-ben ellenszolgáltatás nélkül átadta – és az átadás nem minősül természetbeni
juttatásnak, ami után meg kellett fizetnie a személyi jövedelemadót –, akkor az akkori nettó
érték meghatározott összegével növelnie kell az adózás utáni vállalkozói jövedelmét. Ez azt
jelenti, hogy a levont összeget vagy annak meghatározott részét attól függően kell ebbe a
sorba beírnia, hogy mikor történt a jövedelem csökkentése. Ha 2009-ben, akkor a teljes
levonással, a 2008-ban történt levonás esetén az összeg 66%-ával, a 2007-ben levont
összegnek pedig a 33%-ával kell most növelnie az adózás utáni jövedelmét.
Megszűnt
Akkor is ezt a szabályt kell alkalmaznia, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét 2009.
évben megszüntette.
Tárgyi eszközök, nem anyagi javak üzembehelyezése esetén vagy határidőben történő
üzembe helyezés hiányában a korábbi év(ek)ben beruházási költség címen levont
összeg
473. sor: Amennyiben 2009-ben olyan tárgyi eszközt helyezett üzembe, amelynek a
beruházási költségével a korábbi években részben vagy egészben az adózás utáni
jövedelmét csökkentette, akkor ebbe a sorba írja be az üzembe helyezett tárgyi eszközre
tekintettel beruházási költség címén ténylegesen levont összeget.
Ha az adózás utáni jövedelem csökkentésének évét követő negyedik évben nem helyezi
üzembe a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat, akkor a beruházási és felújítási költség címén
levont összeggel az adózás utáni jövedelmét a negyedik évben növelnie kell.
Ültetvénytelepítés esetén a termőre fordulás évében kell az adózás utáni jövedelmét
növelnie a beruházási költség címén levont összeggel.
Ha a tárgyi eszköz üzembe helyezése a családi gazdasághoz tartozó tárgyi eszközként
történt és a jövedelmét az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania,
akkor a beruházási költség címén levont összeget nem kell adózás utáni jövedelmet növelő
tételként figyelembe venni. Nem kell ezt a szabályt alkalmaznia akkor sem, ha
bejelentkezett az eva hatálya alá és ezen időszak alatt került sor az üzembe helyezésre.
288
233
Megszűnt és átalakuló
A 2009. évben beszerzett, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz esetében, az üzembe
helyezés időpontjától a beszerzési árnak az elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó
részével az adózás utáni jövedelmét ugyan csökkentheti, de ezt az összeget itt növelő
tételként is figyelembe kell vennie a megszűnésre vonatkozó szabályok alkalmazása esetén
a lap kitöltésekor.
Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növelő tételek összesen

474. sor: Ebben a sorban a 472–473. sorokba írt adatokat összesítse.
Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek289

Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet és az azt növelő tételek együttes összegét legfeljebb
annak összegéig lehet csökkenteni.
Beruházási költség címén levont összeg

475. sor: Ebben a sorban a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban szereplő, a 2009.
évben felmerült beruházási költségét szerepeltetheti akkor, ha a saját tulajdonú, kizárólag
üzemi célú tárgyi eszköz, nem anyagi dolog értékcsökkenési leírását üzembe helyezés
hiányában még nem kezdte el a 2009. évben. Ha a tárgyi eszköz, nem anyagi dolog üzembe
helyezése 2009-ben megtörtént, akkor annak költségét ebben a sorban hagyja figyelmen
kívül!
Ha évközben kikerült az eva törvény hatálya alól, akkor a beruházási költségnek azt a
részét, amely az eva-s időszakban merült fel, nem veheti figyelembe az adózás utáni
jövedelmet csökkentő tételek között.
Kizárólag üzleti célt szolgáló, a 2009. évben értékcsökkenési leírás alá vont tárgyi
eszközök, nem anyagi javak nettó értéke
476. sor: A 2009. évi adózás utáni vállalkozói jövedelmét csökkentheti a kizárólag üzemi
célt szolgáló, saját tulajdonú tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékéből 2009-ben
elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeggel, amennyiben az értékcsökkenési
leírást a 2009. évben kezdte el. Az adózás utáni jövedelmet csökkenti annak a
személygépkocsi beszerzési árának nettó értéke is, amelyre a kisvállalkozói kedvezményt
érvényesítette.
Más személygépkocsi továbbra sem tekinthető ebből a szempontból kizárólag üzemi célt
szolgáló tárgyi eszköznek, még akkor sem, ha a cégautó adót megfizette.
Adórövidítéssel, egyéb jogszabálysértéssel összefüggő bírság, késedelmi pótlék

477. sor: Ebben a sorban az olyan adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével
összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összegét kell szerepeltetni, amelyet az egyéni
vállalkozói tevékenységének gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt
szabálytalanságok következményeként fizetett meg.
Adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételek összesen
289
234
478. sor: Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentő tételeket összesítse (a 475–477.
sorokba írt adatok együttes összege) ebben a sorban.
Vállalkozói osztalékalap meghatározása290

479. sor: Vállalkozói osztalékalap, a 471. és a 474. sorok együttes összegének a 478. sor
összegét meghaladó része, vagy ha az utóbbi ugyanannyi vagy több, akkor nulla. Ezt az
összeget kell beírnia a 0953-05-ös lap 180. sorának „a” oszlopába. (Ebben a sorban negatív
szám nem szerepelhet.)
A vállalkozói osztalékalap adója

480. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopba a 25%-os adót írja be.
E sor kitöltésekor, a tevékenységet megszüntető vállalkozó a „d” oszlopba írhat adatot.
Az átalakuló vállalkozó a „c” oszlopban szerepeltethet adatot.
Vállalkozói osztalékalapok különbözete

A 483-485. sorba, kizárólag a társasági és osztalékadó hatálya alá áttérő vállalkozó
írhat adatot
483. sor: Ennek a sornak a „d” oszlopába, a megszűnés szabályai nélkül (479. sor „c”
oszlop) és azzal (479. sor „d” oszlop) is kiszámított vállalkozói osztalékalapok
különbözetét írja be, ha az pozitív összeg.
Jogutód társaságba át nem adott eszközök értéke

484. sor: Ebbe a sorba akkor írjon adatot, ha a társasági és osztalékadó törvény hatálya alá
történő áttérés miatt, a számviteli törvény rendelkezési szerint elkészített végleges
vagyonmérleg és az azt alátámasztó vagyonleltár alapján megállapítható, hogy az átalakulás
napjára elkészített végleges vagyonmérlegben feltüntetett összes eszköz nem került a
jogutód társaság tulajdonába.
Vállalkozói osztalékalapok különbözete utáni adó

485. sor: Ebbe a sorba a jogutód társaságba át nem adott eszközök vagyonértékelés szerinti
értékéből a jogutód társaságba át nem adott rész utáni adót állapítsa meg, mely a 484. sor
„d” oszlop adatának a 25%-a, de legfeljebb a 483. sor „d” oszlop összegének a 25%-a.
Fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt, még fizetendő adó késedelmi
pótlékkal növelt összege291
486. sor: Ebbe a sorba a fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeg, nem célszerinti
felhasználása miatt fizetendő vállalkozási személyi jövedelemadó és vállalkozói
osztalékalap utáni adó együttes összegének késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.
E címen akkor van adófizetési kötelezettsége, ha a bevételét e címen 2009. január elsejét
megelőzően csökkentette a nyilvántartott összeggel és azt a 2009. évben a nyilvántartásból
történő kivezetést követően, nem beruházási cél szerint költötte el. Nem használható fel a
fejlesztési tartalék adó és késedelmi pótlék fizetése nélkül olyan tárgyi eszköz
290
291
235
beruházásként történő elszámolása címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem

lehet, vagy amelyhez ingyenesen jutott. Amennyiben a (lekötött) nyilvántartott összeget
annak célja szerint nem költötte el, akkor a feloldott rész után 16% vállalkozói személyi
jövedelemadót, a feloldott rész vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után
pedig 25% vállalkozói osztalékalap utáni adót kell fizetni. Az adót, a nyilvántartásból
történő kivezetést követő 30 napon belül kell megfizetni késedelmi pótlékkal növelten. E
sor „a” oszlopában az arra szolgáló mezőben töltse ki a nyilvántartott pénzösszeg
kivezetésének időpontját, amennyiben a kivezetés nem a törvényben elismert cél miatt
történt. A „b” oszlopba az adó alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopba pedig az adó,
késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntette [ekkor az „a” oszlopba az egyéni
vállalkozói tevékenység megszüntetésének időpontját], vagy ha a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérést megelőzően a nyilvántartott
összeget kivezette, de azt annak célja szerint nem költötte el [ekkor az „a” oszlopba a
nyilvántartásból történő kivezetésének időpontját írja be].
A 10%-os adókulcs alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő összeg nem célszerinti

felhasználása miatt fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összege292
487. sor: E sor kitöltése előtt feltétlenül olvassa el az útmutató 10. pontjában leírtakat!
Ha Ön a vállalkozói adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adót a 10%-os
mértékkel határozta meg, és a 6% adónak megfelelő összeget nem a cél szerinti
felhasználásra tekintettel vezette ki a nyilvántartásból, akkor a kivezetést követő 30 napon
belül késedelmi pótlékkal növelten meg kellett fizetnie a kivezetett résszel azonos összegű
adót!
Ha a nyilvántartásba vétel adóévét követő harmadik adóév végéig nem történik meg a
nyilvántartásba vett összeg – következőkben részletezettek szerinti – felhasználása, a
nyilvántartásba vett résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten (a késedelmi
pótlékot az Szja-törvény 49/B. § (16) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani) a
negyedik adóévet követő év első hónapja utolsó napjáig kell megfizetni, és az említett
napot követő első adóbevallásban kell bevallani.
Amennyiben az Ön egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból
megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a
fel nem oldott résszel azonos összegű adót késedelmi pótlékkal növelten a jogállás
megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.
E sor „a” oszlopában az arra szolgáló mezőben töltse ki a 6% adónak megfelelő összeg
kivezetésének időpontját, amennyiben a kivezetés nem a törvényben elismert cél miatt
történt. A „b” oszlopba az adó alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopba pedig az adó,
késedelmi pótlékkal növelt összegét írja be.
Vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap (valamint az

osztalékalapok különbözete) utáni adó együttes összege
488. sor: Ebben a sorban kell összesítenie a vállalkozói személyi jövedelemadó és a
vállalkozói osztalékalap utáni adó, valamint a fejlesztési tartalék nem célszerinti feloldása
miatt visszafizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegét, és a 10%-os adókulcs
alkalmazása esetén a 6% adónak megfelelő összeg nem célszerinti felhasználása miatt
292
236
fizetendő adó késedelmi pótlékkal növelt összegét. (a 464., a 480., 485-487. sorok „c/d”
oszlopaiba beírt adatok). Az összesített adatokat a 0953-05-ös lap 180. sorának „e”
oszlopába is be kell írnia.
15. AZ ÁTALÁNYADÓZÁSSAL ÉS ANNAK VÁLASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK
A 0953-13-06-os lap kitöltése
A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozói

jövedelem szerinti adózás helyett az átalányadózást akkor választhatta, ha az átalányadózás
megkezdését közvetlenül megelőzően 2008-ban az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió
Ft-ot293 nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban.
Az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett tevékenysége az
adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység294, akkor választhatta az
átalányadózást, ha az átalányadózást közvetlenül megelőzően 2008-ban vállalkozói bevétele
a 100 millió Ft-ot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.
Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi értékhatárok megemelkednek

a bevételként figyelembe vett támogatások összegével.295
Átalányadózást csak az egyéni vállalkozói tevékenység egészére lehet választani.
Ha egyéni vállalkozóként és mezőgazdasági őstermelőként is jogosult az átalányadózás

választására, akkor külön-külön és egyidejűleg is választhatja a kétféle tevékenységére az
átalányadózást.
Ha Ön a 2009. évi bevallásában a 2010. évre az átalányadózást választja és az ezt követő

adóévekben sem kíván ezen az adózási módon változtatni, akkor a választása a feltételek
megléte esetén – a visszavonásig – érvényes, és nem kell újból nyilatkoznia.
Bármely feltétel hiányában (pl. munkaviszonyt létesít) az adóév egészére a vállalkozói

jövedelem szerinti adózásra kell áttérni.
Ha átalányadózást választott, majd azt megszünteti, vagy az arra való jogosultsága

megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak feltételei fennállnak – az
átalányadózás megszűnése/megszüntetése évét követő legalább négy adóév elteltével
választhat.
Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az átalányadózás - ha
annak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely
adóévben az szja - törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.296 A 2009. július 01-
jétől hatályos előírás szerint a 2009. adóévre vonatkozóan újra választhatta az
293
294
133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi
tevékenységek végzésének feltételeiről
295
Szja-törvény 7. § (3) bekezdés Az átalányadózás ideje alatt kapott támogatások összegét a folyósítás évében bevételként kell
figyelembe venni. A költségek fedezetére és fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege nem része az egyéni vállalkozásból
származó bevételnek, azt a bevallás 9. sorában lehet figyelembe venni.
296
Szja-törvény 50.§. (7) bekezdés
237
átalányadózást, ha a 2008. évben, vagy korábban a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt
meg a jogosultsága, és ha annak egyéb feltételei fennállnak. Ezt be kellett jelentenie az
adóhatóságnak. A 2010. évre vonatkozóan a fenti okból szintén választhatja az
átalányadózást, ha annak feltételei fennállnak. Ha pl. 2008. évben a bevétele 8 millió Ft-nál
több volt, de a 15 millió Ft-ot nem haladta meg - emiatt megszűnt az átalányadózásra való
jogosultsága - 2010. évre újra választhatja az átalányadózást, mert a 2009. évben a bevételi
értékhatár 15 millió Ft-ra növekedett, feltéve, hogy az egyéb feltételeknek is megfelel.
A főállású és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó eltérő költséghányad

alkalmazásával állapíthatja meg az egyéni vállalkozásból származó bevételéből az
átalányadó alapját.
Az érvényesíthető költségátalányok a következők:

A bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint az
egyéni vállalkozásból származó bevétel 40%-a vonható le vélelmezett költséghányad címén
az egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapításakor.
Aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e

szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak
minősül, az 25% vélelmezett költséghányadot érvényesíthet.
Aki az adóév egészében kizárólag az Szja-törvény 53. §-ának (3) bekezdésében vagy
kizárólag a (3)-(4) bekezdésében felsorolt tevékenységet folytat, az a bevétel 80%-át,
kiegészítő tevékenység folytatása esetén a bevétel 75%-át vonhatja le vélelmezett
költséghányad címén. Aki ezeken kívüli tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére
a 40, illetőleg a 25%-os költséghányadot kell alkalmaznia.
Aki az adóév egészében kizárólag az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes

üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló
kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat297 (kiskereskedő), az a
bevétel 87%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, a bevétel 83%-át
tekintheti vélelmezett költséghányadnak. Akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége
keretén belül a kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenysége külön-külön, vagy
együttesen az adóév egészében kizárólag a továbbiakban felsorolt üzletek működtetésére
terjed ki, annak a bevétel 93%-át, ha kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
akkor a bevétel 91%-át lehet vélelmezett költséghányadként figyelembe venni.
Az átmeneti rendelkezések szerint, a 2006. augusztus 31-éig hatályos besorolás szerinti

üzletek üzemeltetése szerinti besorolás alapján, utoljára abban az adóévben
alkalmazhatja (választhatja) az átalányadózást adózó, amely adóévben működési
engedélyét az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül
folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet
szerint módosították.
297
133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi
tevékenységek végzésének feltételeiről
238
Ezek az üzletek a 2006. augusztus 31-éig hatályos besorolás szerint a következők [szja tv.
53. §-ának (4) bekezdése]: üzletköri jelzőszám: élelmiszer jellegű áruház 111.; élelmiszer
jellegű vegyes üzlet 113.; zöldség- és gyümölcsüzlet 121.; hús, húskészítmény, baromfiüzlet
122.; hal és halkészítmény üzlet 123.; kenyér- és pékáruüzlet 124.; gyógyhatású
készítmények szaküzlete 129.; vegyi áruk üzlete 141.; festékek és lakkok üzlete 1362.;
mezőgazdasági, méhészeti üzlet 1607.
2006. szeptember 1-jétől hatályos besorolás üzletköri jelzőszám: élelmiszer jellegű

vegyes kiskereskedelem 1111–1114.; zöldség- és gyümölcsüzlet 1210.; hús, húskészítmény,
baromfiüzlet 1220.; hal és halkészítmény üzlet 1230.; kenyér- és pékáruüzlet 1240.;
gyógyhatású készítmények szaküzlete 1290.; festékek és lakkok üzlete 1362.; vegyi áruk
üzlete 1464.; mezőgazdasági, méhészeti üzlet 1607.
2009. évben, a következő besorolás alá tartozó üzletek üzemeltetése esetén is lehetőség
van az átalányadó szabályai szerint adózni a 2008. január 1-jétől hatályos új besorolás
szerint. Ennek feltétele, hogy az egyéni vállalkozó, a működési engedélyét az üzletek
működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi
tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerint kapta. Ezek az
üzletek: Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 1111–1112.; zöldség- és gyümölcsüzlet
1210.; hús, húsáruüzlet 1220.; halüzlet 1230.; kenyér- és pékáruüzlet 1240.; közérzetjavító
és étrend-kiegészítő termékek szaküzlete 1290.; festékek és lakkok, vasáru, barkács és
építési anyagok üzlete 1363.; egyéb iparcikk-üzlet 1750.
Akinek a tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott

költséghányad már nem illeti meg, annak a változás időpontjában az év első napjától
visszamenőlegesen az összes bevételére vonatkozóan át kell térnie a tevékenységének
megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.
Amennyiben az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül (év
közben nyugdíjba megy), akkor az átalányadó alapját ebben az évben még a főfoglalkozású
vállalkozókra vonatkozó „magasabb” költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg.
Abban az esetben, ha a 2008. évben az átalányadó szabályai szerint adózott és a 2009. évre
az eva törvény szerinti adózást választotta, de a feltételek hiánya miatt év közben kikerült
e törvény hatálya alól, akkor az átalányadózást az eva-s adóévet követő négy adóévre nem
választhatja.
Ha az előzőekben ismertetett szabályok figyelembevételével a 2010. évre az
átalányadózást kívánja választani, akkor a 0953-13-01-es lapon a III. táblában a 406.
sorban ezt a döntését jelölje X-szel.
Ha a 2009. évben az átalányadó szabályai szerint adózott, de ezt az adózási módot a 2010.
évre nem kívánja továbbra is fenntartani, akkor a 0953-13-01-es lap IV. pontjánál a 407.
sorban kell nyilatkoznia erről.
Ha 2009. december 31-éig a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta és a 2010.

évre az átalányadózást választja, akkor
– 2009. december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység
megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos
239
bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell

nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz;
– az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve
a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és
előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó, a személyi jövedelemadó törvény
szerint elszámolható értékcsökkenési leírását is;
– nem vonatkozik ez a rendelkezés azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek
fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás
folyósítása történt. Ennek az az oka, hogy e támogatások összege nem az átalányadó
alapjába számít bele, hanem – amennyiben a támogatás összegét bevételként kezeli –
önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni a 0953-as bevallás 9.
soránál, mellyel szemben a költségek elszámolhatók;
– az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az
átalányadózás időszakának minden évében 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.
átalányban megállapított jövedelem, nem az elkülönülten adózó jövedelemek körébe
tartozik, hanem majd az összevont adóalap részét képezi. A 2010. évre - az átalányadózásra
- vonatkozó döntésénél ezt is vegye figyelembe.
Az átalányadó alapjának megállapítása és a fizetendő adó kiszámítása298
E lap kitöltése előtt feltétlenül írja be a bevallási időszak adatait az erre szolgáló
helyre.
Az átalányadó alapjába beszámító bevétel

491. sor: Ebbe a sorba az átalányadó alapjául szolgáló bevételt kell beírni. A bevételek
számbavétele a 421. sorhoz fűzött tájékoztatás alapján, a támogatásokra vonatkozó eltérő
szabályra is figyelemmel történhet. A támogatás összegéből az a rész, amelyet a költségei
fedezetére, vagy fejlesztési célra kapott, nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, az
adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem (9. sor) megállapítására
irányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni. A területalapú (földalapú) és az egyéb
jogcímen folyósított támogatást bevételnek kell tekintenie, amennyiben Ön a
mezőgazdasági tevékenységét egyéni vállalkozás keretében folytatja.
A támogatás összege megemeli az átalányadózás alkalmazási feltételéül rendelt bevételi
értékhatárt is. E sor „b” oszlopába a „c/d” oszlop összegéből a támogatás összegét kell
beírni.
Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét évközben kezdte el vagy szünteti meg, akkor az

átalányadó alkalmazási feltételéül megállapított bevételi értékhatárt időarányosan kell
298
240
megállapítani. Része a bevételnek a földalapú és az egyéb jogcímen kapott támogatás

összege is, ha ez utóbbit nem költségek fedezetére vagy nem fejlesztési célból folyósították.
A számított jövedelem
492. sor: Ebbe a sorba az Önre vonatkozó költséghányaddal számított jövedelmét írja be, a
491. sorba írt adat figyelembevételével.
A számított jövedelem utáni átalányadó

493. sor: Ebbe a sorba a számított jövedelme utáni átalányadó összegét írja be. Az adót, az
általános útmutató mellékletében található adótábla felhasználásával határozza meg.
Nemzetközi szerződés szerint mentesített jövedelem és adója

494. sor: Ebbe a sorba a kettős adózást kizáró egyezmény szerint mentesített, adóterhet nem
viselő jövedelmét és annak adóját írja be. Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha külföldön is
rendelkezik telephellyel. Ebben az esetben az átalányadó csökkenthető a külföldi
telephelynek betudható, külföldön adóztatható bevétel alapján számított jövedelem
adójával, feltéve, hogy nemzetközi szerződés a mentesítés módszerének alkalmazását írja
elő.
A jövedelmet úgy állapíthatja meg, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel
külföldről származó bevételéből az Önre vonatkozó költséghányadok alapulvételével
számol, amelyet a „b” oszlopba kell beírnia.
E sor „c/d” oszlopába az adóterhet nem viselő számított jövedelem utáni adó összegét írja
be. A „b” oszlopba írt összeg adóját a 493. sor szerint számítsa ki.
Nemzetközi szerződés hiányában, a külföldön is adóztatható jövedelem és a megfizetett

adója
495. sor: Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel
Magyarország a kettős adóztatás elkerülésére nem kötött nemzetközi szerződést, akkor a
493. sor összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó (507. sor adata) 90%-a, de
legfeljebb a külföldről származó bevétel számított jövedelme után az átlagos adókulcs
szerint kiszámított adó. Az átlagos adókulcs az átalányadónak a számított jövedelem
elosztásával kiszámított, két tizedesjegyre kerekített hányadosa. E sor „a” oszlopába az
átlagos adókulcsot, a „b” oszlopba a külföldön is adóztatott számított jövedelmet, a „c/d”
oszlopba az adó összegét írja be.
Az egyéni vállalkozó átalányadója

496. sor: Ebbe a sorba a ténylegesen fizetendő átalányadó összegét írja be. A 493. sor „c/d”
oszlopának összegéből vonja le a 494–495. sorok „c/d” oszlopába beírt összegeket és a
számítás eredményeként kapott pozitív különbözetet, vagy nullát írjon ebbe a sorba.
Ezt az összeget kell beírni a 0953-05-ös lap 179. „d” és „e” oszlopába.
Egyéb adatok
Nyitókészlet leltári szerinti értéke 2009. január 1-jén

497. sor: Ebben a sorban a 2009. január 1-jén rendelkezésre álló – leltár szerinti – anyag,
árukészlet, félkész és késztermék nyitó értékét kell szerepeltetni, egyezően a 2008. évi
0853-as bevallásban közölt zárókészlet összegével.
241
Zárókészlet leltári szerinti értéke 2009. december 31-én

498. sor: A 2009. december 31-én felvett leltár szerinti – vásárolt és saját termelésű –
anyag, árukészlet, félkész és késztermék értékét tartalmazza ez a sor.
Átalakuló – Tevékenységét megszüntető

Ebben a sorban a tevékenység megszüntetésének napjával, vagy a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény hatálya alá történő áttérés időpontjában felvett leltár szerinti
zárókészlet összegét kell szerepeltetnie áfa nélkül.
Az alkalmazottak átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem

499. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak átlagos létszámát és a
részükre kifizetett jövedelem bruttó összegét kell beírnia. (Az átlagos létszám úgy
állapítható meg, hogy az összes foglalkoztatási hónap számát el kell osztani 12-vel). A
számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell két tizedes jegyig. (Például, ha 3 fő
alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 20 hónap, akkor az átlagos létszám 20 : 12 = 1,66.
Ez kerekítve 2. Ezt a számot a „b” oszlopba kell beírni.)
A segítő családtagok átlagos létszáma és a részükre kifizetett jövedelem

500. sor: Ebbe a sorba a segítő családtagok átlagos létszámát és a részükre kifizetett
jövedelem bruttó összegét írja be. Az átlagos létszámot a 499. sornál leírtak szerint állapítsa
meg.
A 2009. évi adóalapba beszámító bevételből, a 2009. évben folyósított támogatások

bevételként figyelembe vett része
501. sor: Ebbe a sorba a 421. sor összegéből a 2009. évben folyósított területalapú
támogatás, az egyéb jogcímen folyósított, valamint a költségek fedezetére és fejlesztési
célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett részét írja be.
Az 502–504. sorokat a választott adózási módtól függetlenül ki kell tölteni!
A 2009. évben költségek fedezetére, fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege
502. sor: Ennek a sornak a „c/d” oszlopába a 2009. évben költségek fedezetére és fejlesztési
célra előre folyósított támogatás összegét írja be. A „b” oszlopba, a „c/d” oszlop összegéből
a fel nem használt rész összegét írja be!
A 2009. év január 1-jét megelőzően a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított

támogatás még fel nem használt összege
503. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2009. január elsejét
megelőzően folyósított támogatás összegének még fel nem használt részét kell beírni. E
sorba jellemzően akkor kerülhet adat, amennyiben a támogatás összegét előre folyósították.
A 2009. évben utólag folyósított támogatások összegéből bevételnek nem minősülő

összeg
504. sor: Ebbe a sorba a 2009. évben utólag folyósított támogatás összegét írja be,
amennyiben azt nem tekintette bevételnek. Ilyen esetben a támogatott cél szerinti
kiadásának a támogatás összegével fedezett részét költségként nem veheti figyelembe.
242
Adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték299

505. sor: Ha Ön korábban a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg
az átalányadózás szabályai szerint adózik, akkor ebbe a sorba, az adóalapba be nem
számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét szerepeltesse. Ezt a szabályt kell
alkalmaznia akkor is, ha 2009. december 20-áig bejelentkezett az eva hatálya alá. A
készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok
szerint kellett megállapítania.
Ezt a sort („d” oszlopot) nem töltheti ki a tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó.
Leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készletek beszerzési ára

506. sor: Ebbe a sorba az adóév során elszámolt leltárhiány, selejt, káresemény miatt
megsemmisült készlet beszerzési értékét írja be.
Külföldön megfizetett adó

507. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel külföldön
megfizetett adó 2009. évi összegét írja be. A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos,
az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell Ft-ra átszámítani.
Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos
devizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett,
euróban megadott árfolyamot kell a Ft-ra történő átszámításhoz figyelembe venni.
Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény,
nemzetközi szerződés rendelkezése viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után
fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
Az egyéni vállalkozói tevékenységhez felhasznált vállalkozáson kívüli forrása

508. sor: Egyéb adatként, kérjük, hogy tüntesse fel azon összeget, melyet egyéni
vállalkozói tevékenységéhez felhasznált, és amelynek forrása vállalkozáson kívüli. (Pl.:
saját adózott pénze, magánkölcsön.)
Fejlesztési tartalékként (a korábban lekötöttként kezelt) nyilvántartott összeg

509. sor : Itt tüntesse fel a fejlesztési tartalék nyilvántartott összegét. A korábban lekötött
számlakövetelés összegét is vegye figyelembe! Az adókötelezettség teljesítése során 2009-
től kezdődően, a nyilvántartásba vétel kezdő évének a bevallás benyújtásának évét kell
tekinteni.
Megszűnő
A tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók ezt a sort nem tölthetik ki!
A vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban – kisvállalkozói adókedvezmény alapjául

szolgáló – felvett hitelre, kölcsönre fizetett kamat összege
510. sor: Ebben a sorban – külön adatként is közölni kell – a költségek között, a 445.
sorban elszámolt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatosan felvett hitelre, kölcsönre
fizetett kamat összegéből azt a részt, melyet kisvállalkozói adókedvezmény alapjaként vett
figyelembe.
299
2002. évi XLIII. tv. 17. § (2); Szja-törvény 51. § (4) bekezdés
243
A 10%-os adókulcs alkalmazása miatt megtakarított (nyilvántartásba vett) összege

511. sor: E sorban az Szja-törvény 49/B. § (21) bekezdése alapján számított, 6% mértékű,
megtakarított adó összegét kell szerepeltetni. Az alacsonyabb kulcs (10%) alkalmazására
többek között akkor van lehetősége, ha a bevallásában feltünteti a megtakarított adónak
megfelelő összeget.
Megszűnő
A tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók ezt a sort nem tölthetik ki!
16. A KISVÁLLALKOZÓI KEDVEZMÉNY RÉSZLETEZŐ ADATAI
Mielőtt a 512–521. sorok adatait kitölti, olvassa el a 0953-13-08-as lapok kitöltéséhez

fűzött útmutatót a csekély összegű (de minimis) és más támogatásokra vonatkozó
tudnivalókról is. E tudnivalók ismeretében tudja megállapítani (eldönteni), hogy Ön
érvényesítheti-e, és ha igen, akkor mekkora összegben a kisvállalkozói kedvezményt.
A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének részletes szabályai300
Ha az egyéni vállalkozó 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat (vagy alkalmazott

nélkül folytatja tevékenységét), akkor az egyéni vállalkozásból származó bevételét
csökkentheti a kisvállalkozói kedvezmény címén elismert beruházások értékével, amely
nem lehet több mint a bevételek és az elismert költségek különbsége, de legfeljebb évi
30 000 000 Ft.
A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló,
korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi
javak adóévi együttes beruházási költségének (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére,
előállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói
tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás
alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költségének együttes összege lehet.
Beruházási költség nem vehető figyelembe, az e rendelkezés alkalmazásakor a hibás
teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék – ha a
cserébe visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre a kisvállalkozói kedvezményt
érvényesítette –, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és ültetvény esetén. A tárgyi
eszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazási szabályai
szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szellemi
termék vehető figyelembe.
A kisvállalkozói kedvezmény összege a tárgyévi bevételek és a tárgyévben elszámolható
költségek különbsége alapján állapítható meg. A tárgyévben elszámolható költségek részét
képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját képező, az üzembe helyezett tárgyi eszközök
után elszámolt értékcsökkenési leírás összege is. A kedvezmény érvényesítésének a
30 000 000 Ft-os korláton belül további kettős korlátja van, ugyanis a kedvezmény
összege nem lehet több a bevételek és a költségek különbségénél, és nem lehet több a
kedvezmény alapjául szolgáló beruházási költség összegénél sem. E kiadások közé kell
sorolni azokat a tárgyi eszközöket is, amelyek egyedi beszerzési ára 100 000 Ft alatt van.
300
Szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés d) pont, (12)-(14), (17) bekezdés
244
Beruházási költségnek a számla szerinti beszerzési árat kell tekinteni, függetlenül a vételár
kiegyenlítésének módjától. Ez azt jelenti, ha a bevétel például 10 000 000 Ft, a költség
7 600 000 Ft és a tárgyi eszközök beszerzési ára 2 000 000 Ft, akkor kisvállalkozói
kedvezmény címén a 2 000 000 Ft levonható, mivel a beruházás költsége kevesebb a
bevételek és a költségek (10 000 000 Ft – 7 600 000 Ft = 2 400 000 Ft) különbségénél. A
példabeli esetben a jövedelem 400 000 Ft.
[A példánknál maradva – egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor
–, ha az egyéni vállalkozónak a kisvállalkozói kedvezmény levonása után 400 000 Ft
jövedelme marad és a korábbi évről áthozott vesztesége 100 000 Ft, akkor a vállalkozói
adóalap 300 000 Ft, mely után az adó 10 és/vagy 16%. Ennek az adónak az összege
csökkenthető tovább a kisvállalkozói adókedvezménnyel.]
E kedvezmény alkalmazhatósága azt is jelenti, hogy az „első” tulajdonosok által
megvalósuló beruházásokat kedvezményezi a törvény. A mások által korábban használatba
vett üzlet, műhely, használt személygépkocsi vásárlására fordított kiadás nem képezi a
kisvállalkozói kedvezmény alapját. A korábban még használatba nem vett fordulat
teljesen új eszközt feltételez, amelynek értelemszerűen a külföldről behozott használt
gépek, berendezések sem felelnek meg.
A jármű abban az esetben szolgálja a tevékenységet közvetlenül, ha az a tevékenység

tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik és – mindkét
esetben – a vállalkozás azt a tevékenységéhez rendszeresen (nemcsak egy-egy esetben)
használja, továbbá, ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül a szokásos módon
nem folytatható.
A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek

minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is. feltéve, ha a
személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni
vállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem
használja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen alátámasztják.301
Az szja-törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kisvállalkozói kedvezmény a

többi személygépkocsira is érvényesíthető, ennek azonban az a feltétele, hogy a cégautó
adót a kedvezmény igénybevételét követően legalább négy éven át meg kell fizetni. Így
például, ha a kiskereskedő egyéni vállalkozó új személygépkocsit vásárol 2009-ben és a
kisvállalkozói kedvezményt igénybe veszi, ez egyben azt is jelenti, hogy a cégautó adót a
kedvezmény érvényesítését követő 4 adóévben meg kell fizetnie.
Amennyiben az egyéni vállalkozó kereskedelmi fuvarozás körébe tartozó tevékenységéhez
teherszállító járművet (tehergépjárművet és vagy tehergépjármű-pótkocsit) vásárol, e
beruházásra a kisvállalkozói kedvezményt nem érvényesítheti, mivel a csekély összegű (de
minimis) támogatásokra vonatkozó 1998/2006/EK Rendelet szerint a kereskedelmi
fuvarozás terén működő vállalkozások által megvásárolandó tehergépjárművek nem
támogatandók.
A telek vásárlására fordított összeg nem képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját!
301
Szja-törvény 49/B. § (13)
245
Amennyiben az egyéni vállalkozó új lakóingatlant vásárol bérbeadás céljából és az egyéni

vállalkozói tevékenységei között az ingatlan hasznosítás szerepel, a beruházási érték a
kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgálhat.
A kedvezmény alapjául szolgáló üzemkörön belüli ingatlanok körébe jellemzően az
üzlethelyiség, a műhely, a raktár sorolható. Az üzemkörön kívüli ingatlanok302 beszerzési
ára nem szolgál a kedvezmény alapjául.
A kisvállalkozói kedvezmény végleges érvényesítésének általános – időhatárhoz kötött –

korlátai vannak. Ha a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik
adóév utolsó napjáig a továbbiakban felsorolt esetek bármelyike bekövetkezik – az idevágó
rendelkezések szerint elrendelt időpontban – az eszközhöz kapcsolódó kisvállalkozói
kedvezmény címén levont összeg kétszeresének 16 %-át kell megfizetni vállalkozói
személyi jövedelemadó címén.
Amennyiben tehát:
– az eszköz üzembe helyezésére négy éven belül nem kerül sor (kivéve, ha annak oka
elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás), akkor a kisvállalkozói kedvezmény
összegéből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik
adóévre vonatkozó adókötelezettségnél kell figyelembe venni;
– az eszköz már az üzembe helyezéskor, használatba vételkor sem szolgált kizárólag üzemi
célt, vagy nem közvetlenül a vállalkozási tevékenységet szolgálta, akkor a kisvállalkozói
kedvezmény összegéből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés évének
adókötelezettségénél kell figyelembe venni;
– az eszközt az üzembe helyezést követően, de négy éven belül nem közvetlenül a
vállalkozási tevékenységhez vagy nem kizárólag üzemi célúként használják, akkor a
kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az „átsorolás” évében kell az
adókötelezettség megállapításánál figyelembe venni. Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha
az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye.
(Személygépkocsi esetében ez azt is jelenti, hogy a cégautó adó fizetési kötelezettsége is
megszűnik az egyéni vállalkozónak, ha a roncsolódás miatt a járművet kivonják a
forgalomból.)
– az eszköz – akár az üzembe helyezése, használatba vétele előtt vagy utána, – de a
kedvezmény igénybevételét követő négy éven belül – értékesítésre kerül (ideértve a
természetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást,
valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek
a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), akkor a
kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az értékesítés évében kell az
adókötelezettség megállapításánál figyelembe venni.
Az előző szabályok a következőket jelentik:

– A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésekor a részletező nyilvántartásban (pl. a tárgyi
eszköz nyilvántartásban) meg kell jelölni, hogy melyek azok a tárgyi eszközök, szellemi
termékek, amelyek tekintetében egy esetleges értékesítés, „átsorolás” eredményeképpen a
kedvezmény kétszeres összegének adóját vissza kell fizetni.
– A kedvezmény folyamatos beruházás esetén [pl. saját kivitelezésben megvalósuló
beruházás esetén (üzlethelyiség építése, építtetése)] akkor is érvényesíthető, ha az több
302
Szja-törvény 11. sz. melléklet II./1./aa) pont
246
adóévben valósul meg. Ez azt is jelenti, ha három év alatt valósul meg a beruházás és a
kisvállalkozói kedvezményt mindegyik évben érvényesíti, akkor pl. a hatodik évben történő
értékesítés esetén az első két évben igénybevett kedvezmény összegét már nem kell
visszafizetni, mivel a kedvezmény visszafizetési kötelezettséget a kedvezmény
igénybevételének időpontjától kell vizsgálni.
– A cégautó adó fizetési kötelezettségen az sem változtat, ha a következő adóévre az egyéni
vállalkozó az átalányadózást választja.
– Mivel az átalányadózó elismert költséghányad szerint állapítja meg jövedelmét, a cégautó
adó költségek közötti érvényesítésére nem lesz módja. Nem kell viszont a cégautó adót
megfizetnie a kedvezmény érvényesítését követően annak az egyéni vállalkozónak, aki
bejelentkezik az eva hatálya alá. Ha kikerül az eva hatálya alól négy éven belül, akkor a
hátralévő időszakban a cégautó adó fizetési kötelezettség fennáll.
– Ha az egyéni vállalkozó átalányadózást választ és értékesíti vagy átsorolja pl. azt az
üzlethelyiséget négy éven belül, amelyre kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe, akkor az
üzlethelyiséghez kapcsolódó kedvezmény összegének kétszeresét ebben az esetben is vissza
kell fizetnie. Ilyen esetben tehát nem csak az átalányadózás szerinti adót kell megfizetnie,
hanem meg kell fizetnie az üzlethelyiséghez kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény címén
levont bevétel kétszeresének 16 %-át is vállalkozói személyi jövedelemadó címén.
– Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel, pénzügyi lízing keretében átvett eszköznek a teljes
beszerzési ára képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját.
– Ha a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékcsökkenési leírás alá vonható, ez
még nem jelenti azt, hogy a kisvállalkozói kedvezmény alapjául is szolgál. Pl. a cukrász
esetében a hűtőszekrény nélkülözhetetlen a tevékenység folytatásához, de egy könyveléssel
foglalkozó egyéni vállalkozó esetében a tevékenység hűtőszekrény nélkül is folytatható
Az egyéni vállalkozói bevételnek a költségeket meghaladó része

512. sor: Ebben a sorban összesítse az egyéni vállalkozói bevételének az elismert
költségeket meghaladó részét. (A 421. sor „c” oszlopának összegéből vonja le a 448. sor „c”
oszlopába írt
összeget.) Ha a bevételét a költségei meghaladják, akkor a kisvállalkozói kedvezmény
érvényesítésére nincs mód, a 0953-13-07-es lap nem tölthető ki.
Az egyéni vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló, kisvállalkozói kedvezmény

alapjául szolgáló beruházások és azok bekerülési értékének részletezése
513–518. sorok: Ezekben a sorokban szerepeltesse a kisvállalkozói kedvezmény alapjául
szolgáló beruházásokra fordított kiadásait, ideértve a 100 000 Ft alatti egyedi értékű tárgyi
eszközre, szellemi termékre fordított kiadásait is, ha az a kedvezmény alapjául szolgál.
A beszerzési ár/beszerzési érték összesen

519. sor: Ebben a sorban összesítse az 513-518. sorokba írt adatokat.
Kisvállalkozói kedvezmény címén, a bevételből levonható összeg

520. sor: Ebbe a sorba – a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló összeget –
legfeljebb 30 000 000 Ft-ot írhat, de a kedvezmény összege nem lehet több a beruházási
költségnél és nem lehet több a bevételek és költségek különbségénél sem (512. sor adata).
247
Bevételt csökkentő tételek között ténylegesen figyelembe vett összeg

521. sor: Ebbe a sorba csak a ténylegesen figyelembe vehető összeget írja be! Ezt kell a
bevételt csökkentő tételek közé, a 432. sorba átírni.
17. ADATOK A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ (DE MINIMIS) TÁMOGATÁSOKRÓL, VALAMINT AZ UN.

CSOPORTMENTESSÉGI ÉS AZ ADÓRENDSZEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOKRÓL
(0953-13-08-AS BEVALLÁSI LAPOK)
A 0953-13-08-01-es lapon – 522–531. sorokban – kell feltüntetni az állami támogatásokra

vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a csekély összegű, de minimis (a továbbiakban:
de minimis) támogatásnak tekintett összegeket. A 0953-13-08-02-es lapon az 532-541.
sorokban a csoportmentességi támogatásnak (továbbiakban: kis- és közép vállalkozások)
támogatásának minősülő kedvezményeket. A 0953-13-08-03-as lapon az 542-551.
sorokban a mezőgazdasági csoportmentességi (továbbiakban: mezőgazdasági kis- és közép
vállalkozások) támogatásának minősülő kedvezményeket.
A lapokon van lehetőség a közvetlen, (pénzbeli) adórendszeren kívüli támogatás

összegének feltüntetésére is.
Amennyiben Ön a 2009. évi bevallásában nem vesz/nem vehet igénybe az Szja - tv. szerinti
(egyetlen jogcímen sem) támogatást, akkor ezt a táblát nem kell kitöltenie. Ebben az esetben
a 0953-13-01-es lapon, a 409. sorban ezt jelölje be.
17.1 De minimis támogatások
De minimis támogatások azok a csekély összegű támogatások, amelyeket jogszabály

(pályázat) ilyenként nevesít.
2007. január 1-jétől de minimis támogatások az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a de
minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK (2006. december 15-i)
bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatások.
A 2007. évtől kezdődően a de minimis támogatás303 feltételei a következők:

De minimis lehet minden támogatás, ha azt jogszabály304, jogszabályon alapuló kiírás de
minimisként nevesít. Csak az ún. transzparens támogatások esetén alkalmazható, azaz csak
akkor, ha előre meghatározható a támogatás pontos összege (pl.: ilyen az adó, illetve
adóalap kedvezmény). A de minimis támogatás bármely három adóévben, legfeljebb
200 000 eurónak megfelelő Ft- összeg lehet, kivéve a szállítási ágazatban, ahol bármely
három adóévben legfeljebb 100 000 eurónak megfelelő Ft összeg lehet. Az érvényesíthető
összes támogatási összeget az összes de minimis támogatás alapján kell meghatározni.
303
A Bizottság 1998/2006./EK-rendelete
304
A szja-törvény egyéni vállalkozókkal kapcsolatos rendelkezési közül az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában,
a következők minősülnek de minimis támogatásnak: A 49/B. § (6) bekezdésének cb) pontja 2005. évtől [az alapkutatás, az alkalmazott
kutatás vagy kísérleti fejlesztés]; d) pontja 2004. évtől [kisvállalkozói kedvezmény], összefüggésben a (9)- (10) bekezdéssel; g) pontja
2005. évtől [foglalkoztatási kedvezmény]; h) pontja 2005. évtől [szabadalom, a használati- és formatervezési mintaoltalom megszerzése,
fenntartása].
A 49/B. § (10) bekezdése 2006. évtől [a 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói adóalap 6%-a]. Ez nem azonos a 2009. január 1-jétől
hatályos rendelkezés 6%-os kedvezménnyel. A szja-törvény 11. sz. melléklete II.2/pa) pont, 13. sz. melléklet 12. pont.
248
Azonos költséghez adott de minimis támogatást, más állami támogatásokkal kumuláltan kell
figyelembe venni.
A szabályozás szerint adóévekben kell a támogatás maximálisan igénybe vehető összegét

meghatározni. A három adóév összeszámításának kiindulásánál mindig az aktuális adóév a
harmadik év. A hároméves időszakot ún. gördülő módszerrel kell megállapítani, azaz
mindig az aktuális adóévhez képest kell az előző két adóév de minimis támogatásait
összeszámítani. (Például a 2009. évben a 2008. és 2007. évről benyújtott bevallás de
minimis támogatásait kellett levonnia a 200 000 eurós határ összegből, hogy a 2009. évben
érvényesíthető de minimis összegét megkapja. A 2009. évben érvényesíthető „keret”
kiszámításakor a 2007. és 2008. évről benyújtott bevallás de minimis tábláit kell
felhasználni.) A támogatástartalmat kell egybeszámítani, ezért a táblában több
számításra van mód attól függően, hogy adóalapot érint vagy adókedvezményként lehet
figyelembe venni a támogatást. Azonos költséghez egybe kell számítani a kapott állami
támogatás és a de minimis összegét (kumuláció). Ez azt jelenti, hogy ha ilyen
beruházáshoz akar az egyéni vállalkozó de minimis támogatást igénybe venni, akkor az
állami támogatás és a de minimis összege együttesen nem haladhatja meg az adott régióra
meghatározott támogatási intenzitást. [Azaz azt a %-ot, amely megmutatja, hogy egy adott
egységnyi beruházáshoz maximum hány % támogatás vehető igénybe.]
Az EK rendeletben említett regionális támogatási térképet a módosított 85/2004 (IV.19)
Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza.305
Ha az egyéni vállalkozó az Szja. tv. szerint kisvállalkozónak minősül, úgy 2007. január 1-
jétől a támogatás intenzitás 20 százalékponttal növelt értéke a régióra meghatározott
mértéknek, kivéve, ha a kisvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik vagy nagyberuházást
valósít meg. (Például a kisvállalkozás Budapesten kíván a beszerzett gépéhez támogatást
elszámolni, úgy az állami támogatás és a de minimis együtt, azaz a támogatási intenzitás
(25+20) 45%.
A pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatások (85/2004. (IV. 19) Korm.
rendelet 23/A §) igénybevétele esetén figyelemmel kell lenni azon előírásra is, mely szerint
a 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt csekély összegű támogatás
támogatástartalma és az átmeneti támogatás együttes összege nem haladhatja meg az 500
ezer eurónak megfelelő forintösszeget306.
Figyelem! A Bizottság 1998/2006./EK-rendeletének hatálya eltér a korábbitól.307 Ez alapján

a szállítási ágazatban működő vállalkozásokat, csak korlátozza a támogatások
305
Magyarország esetében 2007. január 1-jétől a következő támogatás intenzitások érvényesek: Észak-Magyarország, Észak-alföld, Dél-
alföld és Dél-Dunántúl esetében 50%; Közép-Dunántúl esetében 40%; Nyugat-Dunántúl és Pest megye esetében 30%; Budapest esetében
25%.
306
50/2009. (III. 06.) Korm.rendelet
307
Nem terjed ki az új rendelet hatálya a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó
tevékenységet végző vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra; a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges
termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatásra; a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek
feldolgozásában és forgalmazásában tevékenykedő vállalkozásoknak nyújtott támogatásra (ha a támogatás összege az elsődleges
termelőtől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
ha a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ); az exporttal kapcsolatos tevékenységek
támogatására (exportált mennyiséggel, értékesítési hálózat kialakításával és működésével, exporttevékenységgel összefüggésben
felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások); az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás;
az 1460/2002/EK rendelet értelmében a szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott támogatásra; a kereskedelmi
fuvarozás terén működő vállalkozások számára teherszállító járművek megvásárlására nyújtott támogatásra; nehéz helyzetben lévő
vállalkozásoknak nyújtott támogatásra.
249
érvényesítését illetően (100 000 eurós maximum összeg, illetve nem vehető igénybe a
kedvezmény a teherszállító járművek megvásárlására, ha a vállalkozás a kereskedelmi
fuvarozás terén működik).
A mezőgazdaság területén az új rendelet meghatározza a mezőgazdasági termékek
feldolgozásának fogalmát. Függetlenül attól, hogy az alapanyag és a végtermék is szerepel
az EK Szerződés I. számú mellékletében, ha az nem minősül mezőgazdasági termék
elsődleges előállításának, nem vehető igénybe a de minimis támogatás.
17.2 KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA308
Ez a támogatási forma, mely a beruházásokhoz kapcsolódik, az adórendszeren belül is

érvényesíthető.
A támogatás mértéke (a támogatási intenzitás) a kisvállalkozásoknál legfeljebb 15%.
A 2008. augusztus 29-től hatályos 800/2009/EK általános csoportmentességi rendelet lépett
a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet helyébe. Az adórendszer keretében (a bevallás
benyújtásának 2009. évi napjával) igénybe vehető kedvezmények tekintetében az általános
csoportmentességi rendelet tekintendő irányadónak. A közvetlen támogatások igénybe
vétele esetén, az odaítélés napja dönti el, hogy a 800/2009/EK általános csoportmentességi
rendelet vagy a 70/2001/EK csoportmentességi rendelet szabályai alkalmazandók.
A közvetlen támogatás támogatástartalmát az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése

szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről
szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, illetve a támogatás alapjául szolgáló jogszabály
alapján kell meghatározni.
A kis- és közepes vállalkozásokról szó EK rendelet esetében is igaz, hogy az adórendszeren

belül érvényesített állami támogatás mellett adórendszeren kívüli támogatás is nyújtható a
maximális támogatási intenzitás mellett.
A rendelet alkalmazásában beruházás alatt azt a tárgyi eszközökbe és az immateriális
javakba történő következő beruházást kell érteni.
Olyan fizikai tárgyi eszközökbe történő beruházás, amely
 egy új létesítmény létrehozásával,
 egy meglévő létesítmény bővítésével, vagy
 egy meglévő létesítmény termékének vagy termelési folyamatának az alapvető
megváltozását előidéző tevékenységgel függ össze. (Ez utóbbi esetében
különösképpen az ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján történik a
változtatás.)
Amennyiben a tárgyi eszközbe történő beruházás olyan létesítmény átvételének formájában

történik, amely már bezárt vagy bezárt volna, ha nem vásárolják meg, akkor azt is tárgyi
beruházásnak kell tekinteni.
Az immateriális javakba történő beruházás körébe tarozik:
 a technológiaátadásba történő beruházás,
 a szabadalmi jogok, licencek, know-how vagy
 nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek
308
A Bizottság 70/2001 /EK-rendelete, 800/2009/EK-rendelete
250
vásárlása.
Az elszámolható költségek körébe tartoznak:

 az ingatlanok (telek, épület),
 a gépek, berendezések, felszerelések,
 a szállítási ágazatban a vasúti járművek,
 a technológia-beszerzés költségei (az immateriális javak beruházása esetén).
17.3 A MEZŐGAZDASÁGI KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA309
A mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatásáról szóló rendelet szerint a

mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és közepes vállalkozások
vehetnek igénybe támogatást beruházásaikhoz.
A támogatás három adóévben (gördülő számítás) legfeljebb 400 000 euró lehet, és a
támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 40% mértéket.
Ebből a szempontból a beruházásnak különösen a következő célok valamelyikét kell

szolgálnia:
 a termelési költségek csökkentését,
 az előállítás javulását vagy átcsoportosítását,
 a minőség javítását, a természeti környezet megóvását és minőségének javítását
vagy
 az állatjólét színvonalának javítását.
Az elszámolható költségek közé a következők tartoznak:

 az ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése,
 a gépek, berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagy
lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig,
 az olyan – nem építkezési célra szánt – föld vásárlása, amely a beruházás
elszámolható költségének legfeljebb 10%-ába kerül.
A rendelet meghatározza, mely célok nem kaphatnak támogatást. Így például a nem bővítést
szolgáló beruházások, azaz a szinten tartást céljából történő beruházások nem kaphatnak
támogatást.
A rendelet biztosítja, hogy az adórendszeren belül érvényesített állami támogatás mellett – a
maximális támogatási intenzitás keretein belül – adórendszeren kívüli támogatás is
nyújtható.
A támogatások megszerzésének időpontja:

- adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a támogatás igénybevételi jogának
a kedvezményezettre ruházásának időpontja, azaz a támogatásról szóló döntést tartalmazó
okirat kelte (a támogatás megítélése).
– az adórendszeren belüli támogatások esetén: az adóbevallás benyújtásának a napját kell
a de minimis támogatás megszerzési időpontjának tekinteni.
309
A Bizottság 1857/2006./EK-rendelete
251
A forintban megállapított támogatástartalom átszámítása euróra:

– az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a forintérték az adott támogatás
megítélése adóévében érvényes referencia rátával számított jelenértéken meghatározott
összeg, amelyet a támogatási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell euróra átszámítani,
- az adórendszeren belüli támogatások esetén: az euróra történő átszámítás alapja az
adóbevallással érintett üzleti év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által
jegyzett devizaárfolyam.
A 0953-13-08-01 – 08-03-as lapok kitöltése
Minden lapon, az oszlopok megnevezése sorban az adott lapon figyelembe vehető

adórendszeren belüli (szja-törvény) jogcímet találja.
Egy dátumhoz több adat is tartozhat, azaz egy sorban több oszlop adata is kitöltött lehet,
kivéve a „j”-„k” oszlopok, mert ha ezek kitöltöttek, úgy a „d”-„e”, „f”-„g” és a „h”-„i”
oszlopok üresen maradnak. Az egyes sorok kitöltésénél meghatározó az igénybevétel napja
szerinti tételes időrendi felsorolás. Így az egy bevallási naphoz tartozó valamennyi Szja. tv.
szerinti kedvezmény [a „d”-„k” oszlopok] egy sorban jelölendő.
„a” oszlop:
Valamennyi, 2009. évben igénybe vett támogatás időpontját fel kell tüntetni. Az
igénybevétel napjaként az szja-törvény szerinti kedvezményeknél az adóbevallás
benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a
támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás megítélését) kell
figyelembe venni.
Ezt a táblát tehát abban az esetben kell kitöltenie, ha 2009. évben érvényesít
támogatás(oka)t. Tekintettel a gördülő módszer alkalmazására, a 2007. évi (0753-15-05)
és/vagy a 2008. évi bevallása (0853-13-08-01) adatait vegye figyelembe a 2009. évben
érvényesíthető támogatás összegének kiszámításánál!
Az adórendszeren kívüli, valamint az adórendszer keretében igénybe vett támogatások
összege egy sorban (egymás mellett) nem szerepeltethető, kivéve azt a véletlenszerű esetet,
ha a kettő igénybevételének a napja egybeesik, azaz a bevallás benyújtásának a napján kap
az adózó adórendszeren kívüli támogatást is.
„b” és „c” oszlopok:

A 2009. évben kapott, közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások – a jelen bevallás
benyújtásának napjáig megítélt, igénybe vett, és a 2007. és/vagy 2008. évről benyújtott
bevallásban nem szereplő – összegeit egyenként, a támogatás igénybevételének időpontja
szerint, külön-külön sorokban a „c” oszlopban forintban, és euróban a „b” oszlopban kell
szerepeltetni.
„d” és „e” oszlopok:

Az szja-törvény szerinti, 2009. évi bevételt csökkentő tételek együttes összegének
támogatástartalma megnevezésű oszlop-párban (euró/Ft) kell feltüntetni külön-külön
sorokban a bevételt csökkentő tételek, 2009. adóévről benyújtott bevallásban szerepeltetett
252
adatok együttes összegének 16%-át, vagy – a sávos adófizetési kötelezettség alkalmazása

esetén – a 10/16%-át.
Az „e” oszlopban forintban, a „d” oszlopban az euróban meghatározott összegét.
Ne felejtse el, az igénybevétel napjaként mindig a bevallás benyújtásának a napját kell
megjelölni az „a” oszlopban.
0953-13-08-01-es lap de minimis támogatásnak minősülő bevételt csökkentő jogcímek és

azok támogatás tartalma:
„a” oszlop csökkentő jogcímek „e” oszlop
2009. adóévi bevallás benyújtásának napja
Szja tv.49/B. § (6) bek. c, da, g, h, pontj
a szerint számított összeg* x 16%
Vagy *-ból az 50 M Ft-ig x 10%

+ 50 M Ft feletti rész x 16%
0953-13-08-02-es lap kis- és közepes vállalkozások támogatásának minősülő bevételt

csökkentő jogcím
2009. adóévi bevallás benyújtásának napja Szja tv.49/B. § (6) bek. db pontja szerint
számított összeg* x 16%
0953-13-08-03-as lap mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások támogatásának

minősülő bevételt csökkentő jogcím
2009. adóévi bevallás benyújtásának napja Szja tv.49/B. § (6) bek. d pontja szerint
számított összeg* x 16%
„f” és „g” oszlopok:
Az szja-törvény szerinti kisvállalkozások adókedvezményének összege oszlop-párban,
az adott lapnak megfelelően, (euró/forint) az az adózó tüntessen fel adatot, aki az Szja -
törvény 13. számú melléklete szerint a 2009. adóévről benyújtott bevallásban (amennyiben
a szerződést 2003. december 31. után kötötték) igénybe vette a támogatásnak minősülő kis
és közepes vállalkozások adókedvezményét. Az adókedvezmény(ek) összegét a „g”
oszlopban forintban, és az euróban meghatározott összegét az „f” oszlopban kell
szerepeltetni.
„h” és „i” oszlopok:

Az szja-törvény 11. számú mellékletének II/2. (a 08-01-es lapon a pa, 08-02-es lapon pb,
a 08-03-as lapon a p) pontja szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban (euró/Ft) kell
szerepeltetetni a hivatkozott törvényhely alapján, a 2009. adóévről benyújtott bevallásban az
új tárgyi eszköznek a beszerzése adóévében 100%-os értékcsökkenésként figyelembe vett
bekerülési érték 1%-át, illetve jármű esetén 3%-át. Ennek összegét az i) oszlopban
forintban, és euróban a „h” oszlopban kell megadni. A meghatározott támogatástartalmat,
ha az szja-törvény 11. sz. mellékletének II/2. a) pontja szerint de minimisként veszik
számba a 08-01-es lapot töltse ki. Akik e jogcímen a kedvezményt a kis és közepes
vállalkozások támogatásáról szóló egyezményben foglaltakkal összhangban veszik
figyelembe, a 08-02-es lapon, akik a mezőgazdasági kis és közepes vállalkozások
253
támogatásáról szóló egyezményben foglaltakkal összhangban veszik figyelembe a 08-03-as

lapon töltsék ki ezt az oszloppárt.
„j” és „k” oszlopok:

Az szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban
szerepeltesse – a 2009. adóévről benyújtott bevallásban a 10/16%-os adófizetés választása
esetén – a kedvezményes kulcs (a vállalkozói adóalapból 50 millió Ft-ig a 10%-os adókulcs)
alkalmazása következtében kieső 6 százalék adó összegét (amely legfeljebb 3 millió Ft
lehet). Mielőtt kitöltené ezt az oszlopot, feltétlenül olvassa el az útmutató 10. pontjánál
leírtakat!
Fontos! Ha az szja-törvény 49/B. § (10) bekezdése alapján élni kíván a kedvezménnyel, úgy
figyeljen arra, hogy a kisvállalkozások adókedvezményét310 nem érvényesítheti!
18. A KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓNAK MINŐSÜLŐ EGYÉNI

VÁLLALKOZÓT TERHELŐ JÁRULÉK
Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói

tevékenységét saját jogú nyugdíjasként311 folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban
részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2009. január 1-jétől havi 4 500 forint
(napi 150 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fennállását nem befolyásolja,
hogy a vállalkozónak van-e vállalkozói kivétje, illetve átalányadózóként elért bevétele.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége:

 a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától – az egyéni vállalkozó özvegye
vagy örököse esetén az örökhagyó elhalálozása napját követő naptól – annak
visszaadása, visszavonása, a foglalkoztatás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozat
jogerőre emelkedése napjáig,
 ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak
megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától
annak törlése napjáig,
 közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak
megszűnése napjáig
tart312.
Az egyéni vállalkozó nem köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni azon
időtartamra, amely alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott,
vagy – ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként – kamarai tagságát
szünetelteti313.
310
Szja-törvény 13. sz. melléklet
311
1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és magánynyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
(Tbj) 4. § f) pont
312
Tbj. 37. § (3) bekezdés, Tbj. 10. § (1) bekezdés
313
Tbj. R. 9. § (2) bekezdés
254
Az egyéni vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett a 9,5%-os

nyugdíjjárulék megfizetésének kötelezettsége is terheli.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága
esetén tagdíjat nem, csak 9,5% nyugdíjjárulékot fizet314. A nyugdíjjárulék alapja a
vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapját képező jövedelem összege.
A kiegészítő tevékenységet folytató - nem eva alany - egyéni vállalkozó az egészségügyi

szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hó 12.
napjáig fizeti meg315.
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását kérelemre minden, 2006.
december 31-ét követően saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozóként kiegészítő
tevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi
átlagos összegének 0,5 százalékával meg kell emelni316. A 0953-as bevallás 14-es lapján a
nyugdíjjárulék kötelezettség havi bontásban történő bevallása kizárólag az esetleges
nyugdíjemeléshez szükséges adatszolgáltatás érdekében történik.
A 0953-14-es lap kitöltése317
555. sor: Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege

Ebben a sorban az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét (2009. évben havi 4 500
forint, napi 150 forint)318 kell szerepeltetni.
számla
556. sor: A nyugdíjjárulék alapja

A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó
esetén az átalányadó alapját képező jövedelem319. E a sor „a/a” oszlopában tüntesse fel a
kiegészítő tevékenységének kezdő időpontját akkor, ha 2009-ben év közben változott a Tbj.
4. § b) pontja szerinti jogállása.
557. sor: A nyugdíjjárulék összege (9,5%)

Ebben a sorban a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak a járulékalapot
képező jövedelme után fizetendő 9,5%-os mértékű nyugdíjjárulékot kell feltüntetnie. A
nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelem, legfeljebb azonban a járulékfizetési
felső határ összege után kell megfizetni.320
Számlaszám: 10032000-06056236 Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek számla
314
Tbj. 19. § (2) bekezdés b) pontja
315
Art. 2. sz. melléklet I. Határidők 5. C) b) pont
316
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.) 22/A. § (1) bekezdés
317
Tbj. 19. § (2), (4) bekezdések; 37. § (1) bekezdés
318
319
320
255
AZ SZJA TV. 49/B. § (8) BEKEZDÉS BA) PONTJA SZERINTI BEVALLÁST

KIEGÉSZÍTŐ NYILATKOZAT
A 0953-15-os lap kitöltése
Ezt a Nyilatkozatot köteles a bevallásához mellékelni az egyéni vállalkozó abban az

esetben, ha az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdésében foglaltak alapján jövedelem-(nyereség)-
minimumot kellett számítania, de az Art. 91/A. § (1) bekezdése alapján nem a jövedelem-
(nyereség)-minimumot választotta a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának. Ebben
az esetben a 0953-13-01-es lapon a 408. sorban a 6-os kód választásával ezt a szándékát
jelölte.
A Nyilatkozat 1-27. sorainak megfelelő adattartalom az egyéni vállalkozó 2009. évével,

illetőleg a 2007. és 2008. adóéveivel összefüggésben töltendő ki.
Az adatokat az egyéni vállalkozó adott adóévi nyilvántartásai felhasználásával kell kitölteni,
ugyanakkor fontos, hogy az adatok ezer Ft-ra kerekítve szerepelnek a Nyilatkozatban.
Az 1. sor kitöltésekor, ha a feltett kérdésre a válasz igen, úgy „1”-est, ha a válasz nem, úgy
„2”-est kell az arra szolgáló négyzetbe beírni.
Figyelem! A nyilatkozat minden rovatát ki kell tölteni! Amennyiben az érték nulla, akkor a
„0”-át is be kell írni.
A Nyilatkozatot az általános részben leírtak szerint, alá kell írnia.
ÖNELLENŐRZÉS321
Ezek a bevallási lapok a 0953-as és 0953E számú bevallás és a munkáltatói adómegállapítás

(09M29) helyesbítése eredményeként mutatkozó önellenőrzés bevallására, valamint a 0953-
03-as lap módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolására szolgál.
A munkáltatói adómegállapítást (09M29) akkor korrigálhatja önellenőrzéssel322, ha a
munkáltatóhoz adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna,
vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a
munkáltató nem vette figyelembe.
Önellenőrzésnek csak az az adózói javítás (helyesbítés) minősül, amely során az
adóalap, a járulékalap illetve az adó, a járulék összege változik.
Önellenőrzés esetén e bevallási nyomtatvány 16-01-es és 16-02-es lapját kell csatolni a

bevallás főlapjához.
Ha az önellenőrzés mellett az egyéb adatokban is változások vannak, ne feledkezzék el az
adatok javításáról sem! Ekkor is csak az önellenőrzést jelölje be a főlapon! Azaz, az erre
szolgáló helyre írja be az önellenőrzéssel érintett bevallás számát!
321
2003. évi XCII. törvény (Art.) 49-51. §
322
256
Ha az önellenőrzés eredményeként Önnek visszajáró összeg mutatkozik, úgy

feltétlenül töltse ki a 0953 főlap (D) tábláját.
Az önellenőrzéssel megállapított visszajáró összeget nem utaljuk ki közvetlenül, ezért

kérjük a 0953-11-es lapját (átvezetési kérelmet) is töltse ki. Ha nem kíván más
adónemre átvezetést kérni, a 11-es lap útmutatójában leírtak szerint kitöltött sor „h”
oszlopába írja be a kiutalni kért teljes összeget.
Önellenőrzés esetén az 1-22. sorokban ahol erre lehetőséget ad a nyomtatvány, az eredetileg

bevallott kötelezettség alapjának és a helyesbített kötelezettség alapjának különbségét,
továbbá az eredeti kötelezettség összegének és a helyesbített kötelezettség különbségét kell
feltüntetni. A tételes egészségügyi hozzájárulásnak (19. sor) nincs alapja, és nem
értelmezhető az önellenőrzés során a járulékfizetési felső határt meghaladó, levont
nyugdíjjárulék összegének (22. sor) alapja sem.
A magán-nyugdíjpénztárat megillető tagdíj és tagdíj-kiegészítés vonatkozásában az
adónemkódot is ki kell tölteni.
Az adónemkódokat az Ön részére kiállított M30-as igazoláson az Önre vonatkozó
magánnyugdíjpénztár adóhatósági azonosító száma segítségével az útmutató 1. sz.
mellékletében is, és az APEH honlapján (www.apeh.hu/számlaszamok) is megtalálhatja.
Ha az eredetileg benyújtott 0953-as bevallásában a helytelenül feltüntetett, például a 261-es
magán-nyugdíjpénztári adónemkódot a 263-es adónemkódra kívánja javítani, a 0953-16-01-
es lapot a következőképpen töltse ki:
A 14. és a 16. sorba beírja a jó 263-es adónemkódot, a 26. sorba pedig az ehhez az
adónemkódhoz kapcsolódó önellenőrzési pótlék adónemkódját, a 462-t. A 15. és a 17. sorba
kerül a 261-es (előzőleg helytelenül feltüntetett) adónemkód mínusz összeggel. Ha elírta a
magánszemély a magán-nyugdíjpénztár adónemkódját, úgy külön eljárást igényel az
adóhatóság részéről ennek a rendezése. Ha az összegben van a magánszemély javára
mutatkozó különbözet, azt nem kapja közvetlenül vissza, mert azt az adóhatóság ugyancsak
külön eljárásban rendezi a magán-nyugdíjpénztárral, és kiutalásra csak akkor kerülhet sor,
ha a magán-nyugdíjpénztár a magánszemély önellenőrzése során megállapított különbözetet
visszautalja az adóhatóság számlájára.
Abban az esetben, ha a 125-ös adónemkódon a 3. és a 22. sorokban egyidejűleg

kötelezettség-csökkenést mutatott ki, amelyet más adónemre kíván átvezettetni, akkor a
0953-11-es lapot (átvezetési kérelmet) a következőképpen kell kitöltenie:
Az „a” (adónem bizonylat sorszáma) oszlopba 3-as sorszámot kell beírni, a „d” (terhelendő
összeg forintban) oszlopba pedig 3. és a 22. sor adatát összevonva úgy kell beírni, hogy a
22. sor előjelét fordítottan kell figyelembe venni!
Az önellenőrzési pótlék kiszámítása
Az adózó javára mutatkozó adózói javítás (helyesbítés) esetén önellenőrzési pótlékot sem
felszámítani, sem megfizetni nem kell. Az adózó terhére mutatkozó adózói javítás
(helyesbítés) esetén az önellenőrzési pótlék alapja a kötelezettség növekedés összege. Az
257
önellenőrzési pótlék megállapításához segítséget nyújt az APEH internetes honlapján

(www.apeh.hu) található pótlékszámítási program.
Figyelem! Az önellenőrzési pótlék alapjának számításánál a különbözeteket adónemenként

(1., 2., 3., 8. sor, 14-17. sorok együttes összege, 18., 19., 20., 21., 22. sor) külön-külön kell
figyelembe venni, mert a 0953-16-01-es lap soraiban szereplő negatív előjelű különbözet
nem csökkenti a valamely más adónemben (adónemekben) feltárt kötelezettség növekedés
összegét!
Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában
érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része, illetve ugyanazon bevallás ugyanazon adatának
ismételt önellenőrzése esetén annak másfélszerese. A százalékos mértéket 3 tizedes jegy
pontossággal kell meghatározni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás
benyújtására előírt határidőt követő első naptól az önellenőrzési lap benyújtása
napjáig terjedő időszakra kell kiszámítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki
alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett
időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani. Az APEH internetes honlapján
ennek kiszámításához is segítséget talál.
A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes.
Az adónként, illetve járulékonként (kivéve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat és tagdíj-
kiegészítést) külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összevont összegét a 25. sorba
kell bejegyezni. Ez az összeg 215-ös adónemkód-megjelöléssel kerül előírásra az adózó
folyószámláján. Tekintve, hogy az önellenőrzési pótlék is adónak minősül, így annak
megállapítása során elkövetett tévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint
helyesbíthető ezen a bevalláson. Abban az esetben, ha az önellenőrzési pótlékot önellenőrzi
a magánszemély, akkor csak az önellenőrzési pótlékot módosíthatja, más – a bevallásban
szereplő, egyéb kötelezettséget nem, de a bevallást teljesen ki kell töltenie. Kivétel
természetesen az önellenőrzési melléklet, ahol csak az önellenőrzési pótlék összege
mezőben lehet adat. Ha a korábbi önellenőrzési bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék
összege annak helyesbítése miatt csökken, akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 25.
sor „c” oszlopában.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a magánnyugdíj-pénztárat megillető tagdíj és tagdíj

kiegészítés különbözeteinek (a 14. és a 16. sorok) összegét az önellenőrzési pótlék
alapjának számításánál a többi adónemtől külön kell figyelembe venni, és az ez alapján
megállapított, a magánnyugdíj-pénztárat megillető önellenőrzési pótlékot a 26. sorban kell
feltüntetni.
A magánnyugdíj-pénztárat megillető önellenőrzési pótlék megállapítása során elkövetett
tévedés ugyancsak az önellenőrzés szabályai szerint helyesbíthető ezen a bevalláson. Ebben
az esetben kizárólag a 26. sorban szerepeltethető adat. Ha a korábbi önellenőrzési
bevallásban feltüntetett önellenőrzési pótlék összege annak helyesbítése miatt csökken,
akkor a negatív előjelet is fel kell tüntetni a 26. sor „c” oszlopában.
Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert Ön az

adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette,
a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni,
de magánszemély esetében az 1 000 forintot meg nem meghaladó összeget nem kell sem
bevallani, sem megfizetni.
258
Nem keletkezik önellenőrzési pótlék-fizetési kötelezettsége akkor sem, ha a bevallását azért

kell önellenőriznie, mert a munkáltatótól, kifizetőtől hibás igazolást kapott, illetve, ha a
bevallás kitöltéséhez szükséges igazolásokat a bevallás benyújtási határidejét követően –
késve – kapta meg. Ezt feltétlenül jelezze a lap fejrészén.
Az adózó az önellenőrzéssel megállapított, helyesbített adóalap, adó, járulékalap, járulék
bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett
adó, járulék, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig
esedékes késedelmi pótlék alól.
A 0953-03-as lap vagy a 0953E bevallása módosítása következtében megállapított

különbözetek elszámolása
A 0953-03-as lapot akkor töltheti ki módosításként, ha az adókedvezmények levonása után,
az összevont adóalap adójának (36. sor „c” oszlop) összege a 0953-as, 0953E bevalláshoz és
a 09M29-es munkáltatói adómegállapításhoz képest, egyébként változatlan, de a korábban
tett rendelkező nyilatkozati adatain azért kíván változtatni, mert azokat nem a
rendelkezésekkel kapcsolatos általános tudnivalókban foglalt (azaz a személyi
jövedelemadóról szóló törvény) előírások szerint töltötte ki.
Nem módosítható a korábbi rendelkezés akkor, ha Ön gazdasági döntését változtatná meg.
Kérjük, hogy a 0953-03-as lapon vezesse le ismételten, a rendelkezés alapjául szolgáló
kedvezmény összegeit. Ezt követően vegye elő az eredeti, rendelkezéseit tartalmazó
nyilatkozat lapját (0953-03, 0953E, 09M29).
A 27. és 28. sor „c” oszlopába írja be az eredeti rendelkezéseit tartalmazó nyilatkozat 138.
és 142. sorában szereplő összegeket.
Abban az esetben, ha ismételt módosításként nyújtja be a 0953-03-as lapját, úgy ne felejtse
el a bevallás főlapján ezt a tényt az erre szolgáló helyen (ismételt önellenőrzés) X-szel
jelölni, és ilyenkor az utoljára benyújtott módosítás 27. és/vagy 28. sorának „d” oszlopaiban
szereplő összeget kell „eredeti” adatnak tekinteni.
A 27. és 28. sor „d” oszlopába, az eredetileg bevallott rendelkezés (138. és/vagy a 142. sor)
és a helyesbített kötelezettség (138. és/vagy a 142. sor) különbségét másolja át.
Abban az esetben, ha a módosított összegek nem érik el az eredeti adatok összegét, úgy a
különbözet összegét a 27. és/vagy 28. sor „e” oszlopában tüntesse fel. A 27. és/vagy 28.
sorok „e” oszlopainak összegét írja be a 29. sor „e” oszlopába.
Ebben az esetben az Ön terhére mutatkozó (befizetendő) személyi jövedelemadó különbözet

összegét (29. sor „e” oszlop) az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg, meg kell fizetnie.
Előfordulhat, hogy a módosított összegek elérik, de nem haladják meg az eredeti adatok
összegét, úgy nincs a 27. és/vagy 28. sor „c” és „d” oszlopainak kitöltésén túl további
teendője.
259
Abban az esetben, ha a módosított összegek meghaladják az eredeti adatok összegét, úgy

a különbözet összegét a 27. és/vagy 28. sor „f” oszlopában tüntesse fel. Ezen összegeket
fogja az adóhatóság az Ön által megjelölt (az eredeti bevallásában jogszerűen megjelölt)
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár bankszámlájára és/vagy befektetési szolgáltatónál
vezetett nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlájára átutalni.
Fontos! A 0953-03-as lapon csak akkor jelöljön meg más önkéntes kölcsönös pénztárat
(befektetési szolgáltatót) a 139., illetve a 143. sorban, ha korábban olyan számlát jelölt meg,
amelyre a rendelkezése nem volt jogszerű!
A 0953-08-02-es lap módosítása következtében megállapított különbözetek elszámolása
Ezt a táblát kell akkor kitöltenie, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti
adózást választotta és átvállalta a kifizető helyett is az ekho szerinti közteher megfizetését,
majd utóbb a 0953-08-02-es lapon, a 267-270. sorok bevallott kötelezettségében változás
történt.
Önellenőrzéssel nem korrigálható a jogosulatlan ekho választás miatti kötelezettség
változás, azaz a 267. és 271. sor különbözete, és nem lehet önellenőrzéssel visszaigényelni a
bevallott és megfizetett 15% ekho összegéből a nyugdíjjáruléknak megfelelő részt, ha
minden más járulékalapot képező jövedelmét, valamint minden ekho alapot képező
bevételét figyelembe véve – a nyugdíjjárulékot a Tbj. előírása szerint a járulékfizetési
felsőhatárig megfizette, de ennek ellenére nem 11,1% mértékkel állapította meg az ekho
kötelezettségét. (A túlvont nyugdíjjárulék összegét a 78. sorban van lehetőség rendezni.)
Kizárólag akkor élhet az önellenőrzés lehetőségével, ha jogszerűtlenül állapította meg az
ekho mértékét, illetve magán-nyugdíjpénztári tagság esetén téves magán-nyugdíjpénztár
adónemkódját jelölte meg bevallásában. Ennek korrigálása a 16-01-es lap 17-18. sorainál
leírtak szerint történik.
Nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alkotmányellenes vagy az Európai Unió

kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály
Ezt a lapot kell kitöltenie, ha az Art. 124/B. § figyelembevételével az önellenőrzés oka,

hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alkotmányellenes, vagy az Európai Unió
kötelező jogi aktusába ütközik, feltéve, hogy az önellenőrzést 2006. július 17. után hajtotta
végre. Ezt az „A” blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie X-szel.
A lapot csak a 0953-as bevallás részeként, a 0953-16-01-es és 0953-16-02-es lappal együtt
(egyidejűleg) lehet benyújtani! Ha a lapot önállóan nyújtja be, azt az adóhatóság nem tudja
figyelembe venni.
A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt
jelölje a 0953-16-03-as lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01).
A „B” blokkban lévő 2. sorban kell megadnia azt az adónemkódot (a 0953-16-01-es és

vagy-16-02-es lap „b” oszlopa), a 3. sorban pedig az adónem nevét, melyben végrehajtott
önellenőrzésének indoka alkotmányellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába
ütköző jogszabály.
260
Ha több ilyen adónem van, úgy több 0953-16-03-as lapot kell benyújtania, és a lap
fejlécében a lap megfelelő sorszámát jelölnie kell!
A „C” blokkban lévő 1-20. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy melyik az az
adókötelezettséget megállapító jogszabály, amellyel kapcsolatban önellenőrzését
benyújtotta, továbbá milyen okból alkotmányellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező
jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint ismeretei szerint az Alkotmánybíróság,
vagy az Európai Közösségek Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a
döntés számát.
A „C” blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell
fejtenie az előzőekben leírtakat.
ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL
Melléklet/0953
Adótábla
A 2009 évi jövedelmekre érvényes adókulcsok és adósávok
Az adó
A jövedelem nagysága
mértéke
0 – 1 900 000 Ft-ig 18 %
1 900 001 Ft-tól
36 %-a
342 000 Ft és az 1 900 000 Ft-on felüli rész
Példa a számított adó kiszámítására:
Az adózó összevont adóalapja ... 1 960 000 Ft

Az adó kiszámítása:
1 900 000 Ft adója...................... 342 000 Ft
60 000 Ft (1 960 000 – 1 900 000) 36 %-a 21 600 Ft
1 960 000 Ft adója: .................... 363 600 Ft
261
A 0953-as bevallást érintő számlaszámok

Sor- Megnevezés Költségvetési számla száma Adónemkód
szám
1. Személyi jövedelemadó 10032000-06056353 103
2. Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056229 124
3. Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 10032000-06056236 125
4. Egészségügyi hozzájárulás 10032000-06056212 152
/Megjegyzés: a 152-es csoportos adónem, ezen belül:
- százalékos egészségügyi hozzájárulás 152
- tételes egészségügyi hozzájárulás 153/
5. Vállalkozói járulék 10032000-06056339 185
6. Kifizetőt terhelő ekho 10032000-06056360 190
7. Magánszemélyt terhelő ekho 10032000-06056377 191
8. Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 10032000-06056384 192
11,1 %-os ekho
9. Nyugdíjas vagy járulékfizetési felsőhatár túllépés esetén 10032000-06056391 193
fizetendő ekho
10. Ekho különadó 10032000-06056401 194
11. Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 10032000-06057660 195
15 %-os ekho
12. EGT államban biztosított személytől levont ekho 10032000-06056425 197
13. Magánszemélyek különadója 10032000-01076105 198
Az APEH által közzétett, 2009-re alkalmazható üzemanyagárak (Ft/l) az szja-

törvény 82. § (2) bekezdése alapján
Az I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
üzemanyag
fajtája Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter Ft/liter
ESZ-95 249 229 245 253 267 269 274 306 297 306 290 299
ólmozatlan
Gázolajok 278 243 254 254 262 260 254 289 277 286 275 286
Keverék 273 253 269 277 291 293 298 333 324 333 317 326
LPG 176 159 155 157 157 156 155 166 167 166 168 170
autógáz
A cégautó adó számításához a havi adótételek a következők:

A szja-törvény 70. § (3) bekezdése alapján (utoljára 2009. január hónapra alkalmazható)
A személygépkocsi A személygépkocsi A személygépkocsi
262
beszerzési ára (Ft) beszerzésének évében beszerzésének évét

és azt követő 1.- 4. követő 5. és további
évben (Ft) években (Ft)
1 – 500 000 6 000

3 000
500 001- 1 000 000 8 000
4 000
1 000 001 –2 000 000 12 000
6 000
2 000 001 – 3 000 000 20 000
10 000
3 000 001 – 4 000 000 26 000
13 000
4 000 001 – 5 000 000 32 000
16 000
5 000 001 - 8 000 000 42 000
21 000
8 000 001 – 10 000 000 60 000
30 000
10 000 001 - 15 000 000 82 000
41 000
15 000 000 felett 112 000
56 000
Nyugdíjjárulék-fizetési felső határ
2008. évi CII. törvény
Nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a 2009. évre a Magyar Köztársaság költségvetéséről
szóló 2008. évi CII. törvény naptári napi 20 400 forintban, egész évre számítva (365 x
20 400 =) 7 446 000 forint összegben határozta meg.
A magánnyugdíj-pénztárak adóhatósági azonosítói, adónem kódjai
Pénztár Megnevezés Adónem kód Adónem kód

azonosító tagdíj önellenőrzési
pótlék
0008 Aegon Magyarország Önkéntes és 261 461
Magánnyugdíjpénztár
0016 Allianz Hungária Nyugdíjpénztár 262 462
0019 Aranykor Nyugdíjpénztár 263 463
0031 Budapest Magánnyugdíjpénztár 265 465
0001 AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 266 466
0013 Dimenzió Magánnyugdíjpénztár 267 467
263
0021 Életút Első Országos Nyugdíjpénztár 268 468

0022 Erste Bank Országos Önkéntes és 269 469
Magánnyugdíjpénztár
0006 Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár 270 470
0014 Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 271 471
0015 ING Magánnyugdíjpénztár 272 472
0025 MKB Nyugdíjpénztár 273 473
0002 OTP Magánnyugdíjpénztár 274 474
0033 Postás Magánnyugdíjpénztár 275 475
0061 Premium Magánnyugdíjpénztár 276 476
0037 Quaestor Magánnyugdíjpénztár 277 477
0048 Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 278 478
0028 VIT Nyugdíjpénztár 279 479
0062 K & H Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 280 480
0063 Generali Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 282 482
A támogatható civil szervezetek adószámáról és a felajánlásokkal kapcsolatban az

alábbi helyeken kaphat felvilágosítást:
www.nonprofit.hu
www.civil.info.hu
Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány zöld száma: 06/80/200-074
A melléklet nyomdába adásának időpontjáig technikai számot kapott egyházak, valamint a

kiemelt költségvetési előirányzat technikai számai
Sorszám Kedvezményezett Technikai

szám
1. A költségvetési törvényben az Országgyűlés által a saját
költségvetési fejezetében meghatározott kiemelt
előirányzat, melyet
 Nemzeti Tehetség Program feladatai 1823
 A parlagfű mentesítés feladatainak támogatása 1153
2. Magyar Katolikus Egyház 0011
3. Magyarországi Református Egyház 0066

264
4. Magyarországi Evangélikus Egyház 0035
5. "Igaz Béke" Egyház

1737
6. „ANHK” Az Örök Élet Egyháza
0839
7. „Igazság Oszlopa” Teljes Evangéliumi Keresztény

0918
Egyház
8. „Olajfák” Gyülekezet
0633
9. A Jövő Hídja Szabadegyház

0815
10. A Metafizikai Hagyomány Egyháza 0561
11. A Sophia Perennis Egyháza

1005
12. A Tan Kapuja Buddhista Egyház 0255
13. AGAPÉ Gyülekezet 0262
14. AKIA Egyház

1256
15. Ámen Gyülekezet

0712
16. Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza

1483
17. ATMA - A szeretet egyháza 1665

18. Az Univerzum Egyháza
0640
19. Bét Orim Reform Zsidó Hitközség

1751
20. Bibliai Szeretet Szövetség
0987
265
21. Boldog Évek Közösség 1634

22. Boldog Özséb Szeretet Egyháza
1081
23. Boldog Teréz Anya Keresztény Egyház

1744
24. Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 0420
25. Budapesti Autonom Gyülekezet

0664
26. Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet

1380
27. Budapesti Teljes Evangéliumi Gyülekezet 0475
28. Budapesti Unitárius Egyházkösség 1593

29. BUDDHISTA MISSZIÓ Magyarországi Árya
0341
Maitreya Mandala Egyházközösség
30. Calvary Chapel Egyház 1579
31. Ceglédi Gyülekezet

1160
32. Csend Hangja Egyház 0327
33. Dávid Sátora Gyülekezet 1658

34. Derű Egyház
1524
35. Dharmaling Magyarország Tibeti Buddhista Közösség
1476
36. Dzsaj Bhím Közösség

1720
37. Egyesítő Egyház
0743
38. Egyetemes Szeretet Egyháza 0413

266
39. Élet Gyülekezete

0781
40. Életenergia Közössége Független Szellemi Rend

0949
41. Élő Ige Gyülekezet 0482
42. Élő Isten Gyülekezete 1548

43. Élő Szó Gyülekezete
1414
44. Emberi Lehetőség Független Szellemi Rend 0619
45. EMIH Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

1287
(Statusquo Ante)
46. Erdélyi Gyülekezet 0334
47. Esztergomi Teljes Evangéliumi Közösség Újszövetségi

0688
Gyülekezet
48. Evangéliumi Barátság Egyház

0891
49. Evangéliumi Keresztények Gyülekezete

0860
50. Evangéliumi Pünkösdi Közösség 0138
51. Ezoterikus Tanok Egyháza 0547
52. Fehérlótusz Közösség

0932
53. Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház

1191
54. Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza

0963
267
55. Forrás Egyháza

0774
56. Forrás Keresztyén Gyülekezet 0231
57. Független Történelmi Protestáns Egyház 1531

58. Golgota Keresztény Gyülekezet 0578
59. Gyémánt Út Buddhista Közösség 0042
60. Hetednap Adventista Reformmozgalom 0451
61. Hetednapi Adventista Egyház 0248
62. Hetednapi Adventista Egyház „Reform Mozgalom”

Nemzetközi Misszióegyesület 1452
63. Hindu Vaisnava Egyház

1177
64. Hit Gyülekezete 0279
65. Holisztikus Egy-Ház 1696

66. Immánuel Gyülekezet
1421
67. Issihia Misztikus Központ 1225
68. Isten Egyháza 0190
69. Isten Gyülekezete – Egyesült Pünkösdi Egyház

0585
70. Iszlám Egyház

1407
71. Jászsági Gyülekezet

0853
268
72. KELTA-WICCA Hagyományőrzők Egyháza

1146
73. Keresztény Advent Közösség 0080
74. Keresztény Élet Központ 1342
75. Keresztény Testvéri Közösség 0169
76. Keresztyén Család Gyülekezet – Christian

Family Church 0499
77. Khyenkong Karma Tharjay Buddhista Egyházközösség 1603

78. Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus
0224
Magyarországi Orthodox Exarchátus
79. Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai Keresztény

0970
Gyülekezete
80. KOZMOSZ Univerzális Szeretet Egyház 0695
81. Közösség a Születés Méltóságáért

1122
82. Krisztus Kegyelme Gyülekezet

0901
83. Krisztus Magyarországi Egyháza

0705
84. Krisztus Szeretete Egyház 0626
85. Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet

0671
86. Kunszentmiklósi Boldog Isten Gyülekezete 1586

87. KVANUM ZEN Iskola Magyarországi Közössége
1108
88. Lélek Egyház 1335

269
89. Magyar Brahmana Misszió 1366
90. Magyar Evangéliumi Egyház

1098
91. Magyar Iszlám Közösség 0554
92. Magyar Jövőbelátók Egyháza 1641

93. Magyar Taoista Egyház
0877
94. Magyar Vaisnava Hindu Misszió

0767
95. Magyar Vallás Közössége 0516
96. Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség 0107
97. Magyarországi Bahá’i Közösség 0310
98. Magyarországi Baptista Egyház 0286
99. Magyarországi Biblia Szól Egyház 0097
100. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház 0372
101. Magyarországi Church Of God Egyház

1012
102. Magyarországi Csan Buddhista Közösség 0530
103. Magyarországi Dzogcsen Közösség

1469
104. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

0444
105. Magyarországi Jehova Tanúi Egyház

0406
270
106. Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség 0059
107. Magyarországi Keresztény Kínai-nyelvű Egyház

1775
Reménység Templom
108. Magyarországi Késői Eső Gyülekezet 0468
109. Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház

1201
110. Magyarországi Kopt Ortodox Egyház

1397
111. Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége 0389
112. Magyarországi Lectorium Rosicruciánum

0437
Vallásközösség
113. Magyarországi Metodista Egyház 0073
114. Magyarországi Muszlimok Egyháza

1050
115. Magyarországi Örmény Apostoli Egyház

0729
116. Magyarországi Pantholokatolikus Tradicionális Egyház 1689

117. Magyarországi Román Ortodox Egyház 0293
118. Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet 0217
119. Magyarországi Szcientológia Egyház 0114
120. Magyarországi Új Apostoli Egyház 0592
121. Magyarországi Unitárius Egyház 0200
122. Magyarországi Xuyun Buddhista Chan Központi Egyház

1328
123. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 0358

271
124. Mantra Magyarországi Buddhista Egyház 1706

125. Maranatha Lelkiismereti és Ideológiai Egyházközösség
1270
126. Mezőkövesdi Teljesevangéliumi Keresztény Gyülekezet

1139
127. Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház

1067
128. Nagyboldogasszony Szeretet Egyház

1782
129. Názáreti Egyház
1074
130. Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház

0884
131. Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet 0509
132. OM VISHWA GURU DEEP HINDU MANDIR 0303

Vallási Közösség és Szellemi Iskola
133. Omega Pünkösdi Gyülekezetek Hálózata 1672
134. Orosz Orthodox Egyház Magyar Egyházmegyéje
0365
(Moszkvai Patriarchátus)
135. Örmény Apostoli Ortodox Egyház

1263
136. Öskeresztyén Apostoli Egyház 0152
137. Ősmagyar Egyház

0925
138. Paksi Gyülekezet

0750
139. Paulus Evangéliumi Közösség

1555
140. Rime Buddhista Központ
1249
272
141. Sekina Gyülekezet

1232
142. SHALOM Biblia Gyülekezetek 0145
143. Sodalitas Mithraica Egyház

1115
144. Sri Sathya Sai Baba Székesegyháza 1500

145. Szabad Evangéliumi Egyház
0822
146. Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség

1184
147. Szangye Menlai Gedün, A Gyógyító Buddha Közössége 0523
148. Székesfehérvári Keresztény Közösség Egyház 1359
149. Szent Erzsébet Hívei Egyház

1610
150. Szent Kamill Keresztény Egyház 1713

151. Szent Margit Anglikán/ Episzkopális Egyház 0183
152. Szeretet-Közösség Teljes Evangéliumi Egyház

1768
153. Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség
1373
154. Szolnoki Gyülekezet

0736
155. Szőlőskert Keresztyén Közösség

0396
156. Szövetség Teljes Evangéliumi Gyülekezet

0798
157. Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség 0121

MAHANAIM Gyülekezet
273
158. Teljesség Forrásának Egyháza

1490
159. Tiszta Lelkű Emberek Egyháza

1029
160. Újszövetség Egyháza 1562

161. Újszövetség Gyülekezet
1036
162. Usui Szellemi Iskola Közösség

1799
163. Üdvhadsereg Szabadegyház-Magyarország 0176
164. Üdvösség Hirdetői Egyház

1438
165. Vishwa Nirmala Dharma Magyarországi Közössége

0956
166. Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház

1809
167. „Teremtő Lélek” Egyház

1816
168. „Szövétnek Keresztény Gyülekezet” 1830
169. „Az Örök Végtelen Egyháza” 1847
170. „Gondviselés Közösség Egyháza” 1861
171. „Élő Vizek Folyói” Keresztény Egyház 1878
172. A Tevékeny Szeretet Közössége 1885

274
173. Szivárvány Gyülekezet 1892
174. Mária Temploma Egyház 1902
175. Élő Fény Egyház 1919
176. A Keresztény Közösség Mozgalom a Vallási 1926

Megújulásért
177. „Szeretet Hídja” Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház 1933
Példák a 0953-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhez
Példa a helyesbítés - önellenőrzés megkülönböztetésére:
1. Például a korábban bevallott összevonás alá eső jövedelem kedvezményekkel

csökkentett adója (36. sor) 326 000 Ft volt, mely a helyesbítés után 346 000 Ft lett (eltérés
+20 000 Ft). Ezzel egyidejűleg helyesbíti az ingatlan bérbeadásból (164. sor) származó
jövedelmét („d” oszlop) és az azt terhelő adót („e” oszlop), ami a bevallott 120 000 Ft („e”
oszlop) helyett csak 100 000 Ft (eltérés -20 000 Ft) lesz. Ezzel a 184. sorban a különadózó
jövedelmek együttes adója 230 000 Ft-ról 210 000 Ft-ra csökkent. Amikor a bevallás 51.
sorába írandó összeget (a 2009. évi jövedelem adója) a helyesbítés után kiszámította
(346 000+210 000=556 000), azt látta, hogy az eredeti bevallásában közölt
(326 000+230 000=556 000) összeggel megegyezik. Mivel mást nem helyesbített, a
különbözet nulla lesz, vagyis az Ön adókötelezettsége nem változik. Ebből következően a
helyesbítő 0953-as bevallás nem minősül önellenőrzésnek, vagyis a 0953-16-os lapot sem
kell kitöltenie.
2. Abban az esetben azonban, ha (a korábbi példa alapján) a 164. sorban az „e” oszlopban (a
184. sorban is) 5 000 Ft-tal csökken csak az adó összege, úgy a 2009. évi jövedelem adója a
korábban bevallott 556 000 Ft helyett 571 000 Ft lesz. Ekkor Önnek a főlapon jelölnie kell
X-szel, hogy önellenőrzésről van szó, továbbá ki kell töltenie a 0953-16-os lapot is, ott a 1.
sor „d” oszlopában kell a különbözetet (NEM a 0953-as bevallás 69. sorában feltüntetett
összeget!), vagyis a példa szerint 571 000-556 000= 15 000 Ft-ot feltüntetnie.
A külszolgálatért kapott összeg adóköteles részének kiszámítása, a 0953-A lap 3.

sorához
1. A munkavállaló 10 napot töltött külszolgálatban. Napi 60 eurónak megfelelő összegű
napidíjat kapott, ami a 10 napra 600 eurónak felel meg. A 600 euró 30%-a 180 euró, de
275
mivel az több, mint a napi 15 euróval számított legmagasabb összeg – 150 euró –, csak a
150 eurónak megfelelő részt lehet költségként figyelembe venni. Ebben az esetben
jövedelemnek 600 euró - 150 euró = 450 eurónak megfelelő forintösszeg minősül.
2. Ha a 10 napos külszolgálatra napi 30 eurót kapott a munkavállaló, akkor a

jövedelemszámítás a következő.
10 x 30 euró = 300 euró, ennek 30%-a 90 euró. Ez teljes egészében levonható, mert nem
haladja meg a napi 15, vagyis a 150 eurót.
3. A dolgozó külszolgálatban töltött ideje az adóévben 270 nap volt, amelyre napi 60,
összesen 16 200 eurónak megfelelő összeget kapott. Vele volt házastársa és kiskorú
gyermeke is, és az ő külföldi tartózkodásuk nem minősült saját jogú kiküldetésnek.
A jövedelemszámítás a következő:
A 16 200 euró 30%-a =............ ........... ............. 4860 euró
A napi 15 euróval számított rész, figyelemmel a családtagokra is:
270 x 15 euró = 4050 euró
A családtagok után a 91. naptól, vagyis 180 napra személyenként és naponta figyelembe
vehető összeg
180 x (2x3) euró = 1080 euró
Összesen: 5130 euró
Tekintettel arra, hogy a külszolgálat miatt kifizetett összeg 30%-a (4860 euró) nem haladja
meg az ezen a címen legfeljebb levonható összeget (5130 eurót), ezért a kifizetett összeg
30%-ával csökkenthető a bevétel.
Jövedelem = 16 200 euró – 4860 euró = 11 340 eurónak megfelelő, forintra átszámított
összeg.
4. a költségvetési forrásból kifizetett összeg adókötelezettsége

A köztisztviselő 10 napos külszolgálatára költségvetési forrásból 200 – napi 20 – eurót
kapott. Ilyen esetben jövedelemnek a 200 euró 50%-a, vagyis 100 eurónak megfelelő összeg
minősül.
A 3. sor „b” oszlopában a teljes összeget, a „d” oszlopában az adóköteles részt tüntesse fel!
A „c” oszlopba a költségként levonható összeget kell beírnia.
A végkielégítés megosztása a 0953-A lap 7. sorához
1. Munkaviszonyból származó bérjövedelem 2009. október 31-éig (a munkaviszony is

ekkor szűnt meg) 1 000 000 Ft
A végkielégítés 5 havi (törvényben meghatározott) összege 500 000 Ft
Év végéig hátra lévő hónapok száma 2
Az 1 hónapra jutó rész 500 000 : 5 = 100 000 Ft
A 2009. évi összevont adóalap bevallása:
- az 1. sor összegébe számít 1 000 000 Ft
- a 7. sorba (2 x 100 000) 200 000 Ft
276
A végkielégítés összegéből 2010-re 300 000 Ft-ot kell átvinnie (41. sor). Ebben az esetben a
18%-os kulccsal levont 90 000 Ft személyi jövedelemadó összegét is meg kell bontania. A
2009. évre (18 000 Ft/hó) 36 000 Ft vehető figyelembe az 55. sor összegében. A
fennmaradó 54 000 Ft részt a 2010. évről benyújtandó 1053-as bevallásban kell majd, „a
korábbi végkielégítésnek a 2010. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont
adóelőlegként” sorba kell beírni.
A külföldön már adózott jövedelemre tekintettel levonható összeg kiszámítása a 0953-

B lap 29. sorához
1. A munkavállaló olyan országban dolgozik, amely országgal nincs Magyarországnak

kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye. Magyarországon megbízásos jogviszonyban
foglalkoztatták 1 hónapig, az ebből származó jövedelme 360 000 forint. A
munkaviszonyból származó, külföldön is adóköteles jövedelme 1 580 000 Ft. Az összevont
adóalapja e két jogcímen megszerzett jövedelmek összege, vagyis 1 940 000 forint. A
külföldön megfizetett adó forintra átszámított összege 354 000 forint.
1 900 000 Ft után 342 000 Ft
40 000 Ft 36%-a 14 400 Ft
1 940 000 Ft adója: 356 400 Ft
A hányados (356 400 : 1 940 000)= 0,183711, kerekítve 0,18, az átlagadókulcs pedig 18%.
A külföldön adózott jövedelemre jutó adó az átlagadókulccsal számítva:

1 580 000 Ft 18%-a = 284 400 Ft
A külföldön megfizetett adó (354 000 Ft) 90%-a = 318 600 Ft.
Tekintettel arra, hogy a külföldön megfizetett adó 90%-a az átlagadókulccsal számított

adónál több, ezért csak az átlagos adókulccsal számított összeg, vagyis a 384 400 forint
vonható le a számított adóból.
Az adójóváírás számítása, a 0953-B lap 30. sora
1. Kovács Tibor 2009-ben csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett,

melynek összege 2 815 000 Ft volt. Az adózó adójóváírást egyáltalán nem érvényesíthet,
mivel a 2009. évi összes jövedelme (26. sor) a 2 762 000 Ft-ot meghaladta.
2. Ha az első példában szereplő magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme csak

1 320 000 Ft lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volna 1 510 000 Ft jövedelmet,
adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az összes bevallott (26. sor) jövedelme
2 830 000 Ft lenne, ami a 2 762 000 Ft értékhatárt szintén meghaladná.
3. Nagy Tibor 2009-ben 1 817 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett. A

jogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévre
csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összes jövedelme (26. sor) a
2 762 000 Ft-ot nem haladta meg.
277
A csökkentett összeg kiszámítása:

Az adózót megillető összeg a bér 18%-a, de legfeljebb 136 080 Ft lenne, ez azonban
csökkentendő (1 817 000-1 250 000) a 567 000 Ft 9%-ával, azaz 51 030 Ft-tal, így a
dolgozó 2009-ben adójóváírás címén 136 080 – 51 030 = 85 050 Ft-tal csökkentheti a
számított adóját.
4. Nagy Kázmér 2009. évi bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme (26. sor)
1 160 000 Ft. Az adóévben megszerzett bérjövedelme 900 000 Ft, a jogosultsági hónapok
száma pedig 8 volt. Nagy Kázmér az őt megillető adójóváírás összegét a következők szerint
állapítja meg.
A 900 000 Ft bér 18%-a 162 000 Ft, tekintettel azonban a 8 jogosultsági hónapra 8 x
11 340 Ft/hó, vagyis 90 720 Ft adójóváírás illeti meg.
Az adóterhet nem viselő járandóságra jutó adó kiszámítása a 0953-B lap 31. sorához,
1. Az adózó belföldi munkáltatójától Németországban 2009. február 1-jétől a

külszolgálatban végzett munkájáért 2 336 000 Ft jövedelmet szerzett (0953-A lap 15. sor).
A 2009. január havi itthoni munkavégzéséért 360 000 Ft-ot kapott (0953-A lap 1. sor). Az
összevont adóalapja 2 696 000 Ft (0953-A lap 25. sor). Más jövedelme nem volt.
Az összevont adóalap adója:
1 900 000 Ft után 342 000 Ft
796 000 Ft 36%-a 286 560 Ft
2 696 000 Ft adója: 628 560 Ft (0953-B lap 27. sor)
A külföldön adóztatható 2 336 000 Ft jövedelemre eső adó kiszámítása:

1 900 000 Ft adója 342 000 Ft
436 000 Ft 36%-a 156 960 Ft
A 2 336 000 Ft-ra eső adó: 498 960 Ft (0953-B lap 31. sor)
Az adózó 2009. évi összevont adóalapját terhelő adója: 628 560 - 498 960 = 129 600 Ft. (Ez
írandó a 34. sor „b” oszlopába)
Minden adóterhet nem viselő járandóság esetén a példában bemutatottak szerint kell
megállapítani a levonható adó összegét.
Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt

külön fizetendő 12%-os adó kiszámítása a 0953-C lap 53. sorához
1. Az adózó a kifizetőnek 300 000 forint költséget jelölt meg. Ezzel szemben a számlával
igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költség csak 180 000 forint. A két összeg
különbözete 120 000 forint (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba), amely után annak
12%-át, vagyis 14 400 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell adózónak további adóként
megfizetnie.
2. A fenti példa alapján nem kellene 12%-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a
két összeg különbözete nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%-ánál), azaz a
278
ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeg
lenne.
A korábbi végkielégítésnek a 2009. évben esedékessé vált, figyelembe vehető levont

adóelőlege kiszámítása 0953-C lap 58. sorához
1. A kifizető 2008. augusztus hónapban (a munkaviszony megszűnésével egyidejűleg) 12

hónapra 1 200 000 Ft törvényben meghatározott végkielégítést fizetett (1 hónapra 100 000
Ft jut) és a 18% adóelőleget, azaz 216 000 Ft-ot levonta, amelynek egy havi összege 18 000
forint. A 2008. évi adóbevallásába a magánszemély a szabályoknak megfelelően a 4
hónapra jutó végkielégítést és annak az adóelőlegét írta be.
Ennek megfelelően a 2009. évi adóbevallásába a további 8 hónapra jutó összeget, azaz 8 x
100 000 = 800 000 forintot kell a 8. sorba beírnia. Figyelembe veheti a 2008-ban levont
adóelőlegből 8 x 18 000 = 144 000 Ft, ezt kell az 58. sorban feltüntetnie.
A járulékfizetési felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék

összegének kiszámítása a 0953-C lap 78. sora
1. Ha Ön 2009. július 1-jétől december 31-jéig állt biztosítási jogviszonyban, és ez alatt az

idő alatt kieső ideje nem volt, legfeljebb 184 x 20 400, vagyis 3 753 600 forint után
kötelezett a 9,5%-os mértékű, összesen 356 592 forint nyugdíjjárulék megfizetésére.
2. Ha Ön 2009. január 1-jétől december 31-jéig biztosítási jogviszonyban állt, de

keresőképtelensége miatt június 1-jétől június 30-áig (30 napig) táppénzt kapott, úgy a 365
x 20 400, vagyis 7 446 000 forint éves nyugdíjjárulék fizetési felső határt a 30 x 20 400,
vagyis 612 000 forinttal csökkentenie kell. Ön ebben az esetben legfeljebb a 7 446 000 –
612 000, vagyis 6 834 000 forint után kötelezett a 9,5%-os mértékű, összesen 649 230 forint
nyugdíjjárulék megfizetésére.
A 2009. évben érvényesíthető adókedvezmények kiszámítása, a 0953-01-01 lap kitöltése
Az adókedvezmény kiszámítása, a jövedelemkorlátra tekintettel:

1. Kedves Mária összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme 2009. évben
3 600 000 Ft volt. Életbiztosítás adókedvezményének alapja 500 000 Ft (96. sor), mely után
100 000 Ft adókedvezményt érvényesíthetne. A jövedelemkorlátra tekintettel csökkenteni
kell az igénybe vehető kedvezmény összegét az alábbiak szerint:
Összes jövedelem:.......... ..........................3 600 000 Ft
Jövedelem korlát: ........... ..........................3 400 000 Ft
Meghaladó rész: ............. .......................... 200 000 Ft, ennek 20%-a = 40 000 Ft.
Az igénybe vehető kedvezmény összege.. :100 000 Ft – 40 000 Ft = 60 000 Ft.
2. A fenti példából kiindulva Kedves Mária őstermelői kedvezmény igénybevételére

jogosult, (98. sor) a kedvezmény összege 50 000 Ft. A kedvezmény lap kitöltése a
következő:
A 3 600 000 Ft jövedelem mellett igénybe vehető adókedvezmény: 60 000 Ft
Őstermelői kedvezmény címén levonható kedvezmény: 50 000 Ft
279
Életbiztosítás kedvezményeként érvényesíthető összeg: 10 000 Ft.
Képzési költségként befizetett összeg halasztott kedvezményének kiszámítása,

a 0953-01-01-e lap 92. sora
1. Szép Gézának a „Tudás Egyetem” által 2006. évre vonatkozó igazolása alapján,
halasztott kedvezményként 550 000 forint befizetett tandíjat igazolt. A hallgatói
jogviszonya 2007. évben szűnt meg. Szép Géza a 2008. évi adóbevallásában 90 000 forintot
felsőoktatási tandíj halasztott kedvezményeként a 0853-as bevallás 88. sorában igénybe
vett.
A 2009. évre 3 200 000 Ft összes jövedelemmel számolva igénybe vehető kedvezmény
kiszámítása:
Igazolt, befizetett összeg:.......................... 550 000 Ft
2008-ban igénybe vett kedvezmény: ........ 90 000 Ft
A 2008. évi kedvezmény alap:..................(90 000/30)*100 = 300 000 Ft
A 2009. évben figyelembe vehető kedvezmény alap 250 000 Ft*
*Ezt az összeget kell a 0953-01-01 lap 92. sorába képzési költség halasztott kedvezményeként
beírnia.
2. Ha a fenti példából kiindulva a 2009. évre 3 600 000 Ft összes jövedelemmel számolva,
az igénybe vehető kedvezmény kiszámítása a következő:
Jövedelem korlát: ........... .......................... 3 400 000 Ft
A 200 000 Ft felettes rész 20%-a:............. 40 000 Ft
Igénybe vehető kedvezmény (100 000 – 40 000): 60 000 Ft
A halasztott kedvezmény alapja: .............. 250 000 Ft
Érvényesíthető kedvezmény alap [(60 000/30)*100]: 200 000 Ft*
*Ezt az összeget kell a 0953-01-01 lap 92. sorába beírnia.
A felnőttképzési díj halasztott kedvezményének kiszámítását is az előző két példa alapján

kell elvégezni.
A tartós adományozás kedvezményének igénybevétele
Morgó Mátyás a Magyarországon nyilvántartásba vett „Fák-Virágok” Közhasznú Szervezet

részére 2009. évben tartó adományozás címén 200 000 forintot fizetett be.
A kiállított igazolás alapján a 0953-as bevallásban a kedvezmény alapját a következők
szerint kell feltüntetni:
0953-01-01 lap 95sorába:

A tartós adományozás (200 000 Ft) összege 20%-kal növelten, azaz 240 000 Ft-t kell beírni.
Az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem és adója

0953-05-ös lap a 161. sora
Példák az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására és bevallására

280
1. Kiss József az önkormányzattól a 2005-ben megvásárolt lakását 2009-ben eladta

3 500 000 forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg)
300 000 forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint.
A jövedelem kiszámítása:
Bevétel („b” oszlop) 3 500 000 Ft
Költség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) - 500 000 Ft
Számított összeg: 3 000 000 Ft
Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 900 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 25%-a 225 000 Ft
2. Ha az 1. példa szerinti ingatlannak nem csak Kiss József, hanem a házastársa is a

tulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban
meg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjük
bevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni.
Költség („c” oszlop) - 250 000 Ft
Számított összeg 1 500 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 450 000 Ft 25%-a 112 500 Ft
3. Ha az 1. példa szerinti adózó a jövedelméből 900 000 forintot a bevallás benyújtásáig

igazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésére
fordította, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie:

Költség („c” oszlop) - 500 000 Ft
Számított összeg 3 000 000 Ft
Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 25%-a 225 000 Ft lenne,
de ebből levonandó a 900 000 Ft 25%-os adója, azaz 225 000 Ft. Az „e” oszlopba adóként
0 Ft-ot kell írnia. A levont 225 000 Ft adót az „a” oszlopba, az erre szolgáló fehéren
hagyott mezőben kell feltüntetnie. Ebben az esetben a bevallás 06-02-es lapján a 230.
sorban is nyilatkoznia kell a cél szerinti felhasználásról.
4. Kovács Kázmér 2006-ban értékesített régi lakásának bevételéből származó 3 000 000 Ft
adóköteles jövedelmét teljes egészében lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesítette
a 2006-ban 12 000 000 Ft-ért vásárolt új építésű lakásánál. Ezért nem fizetett személyi
jövedelemadót az ingatlanértékesítéséből származó jövedelme után 2006. évi bevallásában.
2009. évben az újépítésű lakását eladta 16 000 000 Ft-ért.
A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő:

Bevétel („b” oszlop)............................... 16 000 000 Ft
Költség („c” oszlop)............................... 12 000 000 Ft
Számított jövedelem............................... 4 000 000 Ft
Korábbi lakáscélú kedvezmény alapja... + 3 000 000 Ft
281
Számított összeg………………………. 7 000 000 Ft

Jövedelem a számított összeg 60%-a:.... 4 200 000 Ft
Adóköteles jövedelem („d” oszlop) ....... 4 200 000 Ft
Adó a 4 200 000 Ft 25%-a ..................... 1 050 000 Ft
5. Nagy Bálint a 2004-ben 26 000 000 Ft-ért vásárolt üdülőjét 38 000 000 Ft-ért
értékesítette 2009-ben.
A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő:

Bevétel („b” oszlop)............................... 38 000 000 Ft
Költség („c” oszlop)............................... - 26 000 000 Ft
Számított, egyben adóköteles jövedelem („d” oszlop) 12 000 000 Ft
A példa szerinti esetben, a jövedelem csak akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt 2010-
ben, illetve ennél későbbi évben értékesítené. Így a 25% mértékű adót, azaz 3 000 000 Ft-ot
kell az „e” oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni.
6. Nagy Bálint az 1996-ban 2 500 000 forintért vásárolt telkét 14 700 000 forintért adta el
2009-ben. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege 800 000 forint. Az
adó kiszámítása a következő:

Költség („c” oszlop) 2 500 000 + 800 000= - 3 300 000 Ft
Számított jövedelem 11 400 000 Ft
Levonandó a 11 400 000 Ft 80%-a - 9 120 000 Ft
Jövedelem („d”) oszlop 2 280 000 Ft
Adó („e” oszlop) 2 280 000 Ft 25%-a 570 000 Ft
Ha a példánkban szereplő adózó, az eladott telket 1994-ben vagy azt megelőzően szerezte
volna, akkor a 11 400 000 forintos számított jövedelem 100%-át levonhatná a számított
összegből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellene
bevallania.
Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítása a 0953-05-ös lap

163. sora
1. Az ingó értékesítéséből származó jövedelem 800 000 forint. Ennek 25%-os adója
200 000 forint lenne, de a 200 000 forintos mentességre tekintettel a 200 000 Ft 25%-át,
vagyis 50 000 forintot le kell vonni, ezért e sor „e” oszlopába 150 000 forintot kell az
adózónak írnia.
A 2008. évben kifizetett osztalékelőleg adójának a 2009. évben történő elszámolása a

0953-05-ös lapon
2008. évben kifizetett osztalékelőleg: 100 000

25%-os adó: 25 000
282
2009. évben realizált osztalék 100 000

1/1. Jövedelem Adó
169. sor 25%-os osztalék: 100 000 25 000
184. sor Összesen: 100 000 25 000
51. sor 2009. évi adó összege összesen: 25 000
56. sor Kifizető által 2008-ban levont adó: 25 000
69. sor Fizetési kötelezettség: 0

169. sor 25%-os osztalék: 80 000 20 000
184. sor Összesen: 80 000 20 000
70. sor Visszaigényelhető: 5 000

168. sor 25%-os osztalék: 110 000 27 500
184. sor Összesen: 110 000 27 500
57. sor Kifizető által levont adó: 2 500
61. sor Adózót terhelő adó (előleg) a II. negyedévre: 0
66. sor Levont, befizetett adó: 27 500
A tőzsdei és/vagy csereügyletből származó jövedelmek és adójuk levezetése

a 0953-06-01-es lap
A 2009. évben képződött és 2009. december 31-éig lezárult tőzsdei ügyletből származó
jövedelem/veszteség bevallása, valamint, az adókiegyenlítés számítása, 191-199. sorok
1. Adózó János a szja-törvény lehetőségével élve a 2007. évre 40 000 Ft veszteséget

vallott be (0753-as bevallás). 2008. évi bevallásában a 100 000 Ft tőzsdei ügyleti
nyereségével szemben érvényesítette az előző évi veszteségét, így 60 000 Ft jövedelem
után 12 000 Ft adót vallott és fizetett be. 2009. évben az összes ügyleti vesztesége
70 000 Ft.
A bevallás 0953-06-01-es lapjának kitöltése:

Sor száma „a” „b” „c” „d” „e”
175. 70 000 -------------- -------------- 0 0
Tekintettel arra, hogy 2008. év december 31-én hatályos szabályok alapján a tőzsdei
veszteségét a bevallásában érvényesítette, a 0953-06-01-es lap kitöltésekor erre is
figyelemmel kell lennie.
283

Sor száma Adókiegyenlítés számítása A jövedelem adója A veszteség adója
Adókiegyenlítési keret ------------------------- -------------------------
191. 2007. év 0 -------------------------
192. 2008. év 12 000 -------------------------
193. 2009. év 0 -------------------------
194. Adókiegyenlítési keret összesen 12 000 -------------------------
-
Adókiegyenlítésre jogosító összeg ------------------------- -------------------------
- -
195. 2007. év ------------------------- 0
-
196. 2008. év ------------------------- 0
-
197. 2009. év ------------------------- 14 000
-
198. Adókiegyenlítésre jogosító összeg ------------------------- 14 000
összesen -
199. Adókiegyenlítés miatt befizetett ------------------------- 12 000*
adóként a 2009. évre figyelembe -
vehető
* Ezt az összeget kell a bevallás 65. sorában feltüntetni!
2. Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakult Kovács János tőzsdei

ügyleteivel kapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2009-2012 években.
2009. év
2.1 Kovács Jánosnak 2007-ben és 2008-ban nem volt vesztesége. 2007-ben 500 000 Ft,
2008-ban 1 000 000 Ft jövedelmet ért el. A 2009. évben 1 750 000 veszteséget közölt
(0953-05-ös lap 175. sor „a” oszlopa).

191. 2007. év 100 000 -------------------------
192. 2008. év 200 000 -------------------------
193. 2009. év 0 -------------------------
-
- -
195. 2007. év ------------------------- 0
-
196. 2008. év ------------------------- 0
-
284
197. 2009. év ------------------------- 350 000

-
összesen -
adóként figyelembe vehető -
* Ezt az összeget kell a bevallás 65. sorában feltüntetni.
A bevallás 0953-05-ös lapjának kitöltése:

175. 1 750 000 -------------- -------------- 0 0
2010. év
2.2 Adózó János 2010-ben 350 000 Ft veszteséget számolt ki. Mivel 2009-ben
„elköltötte” az adókiegyenlítési keretét, így adókiegyenlítést nem vehet figyelembe a
bevallásában.

191. 2008. év 0 -------------------------
192. 2009. év 0 -------------------------
193. 2010. év 0 -------------------------
194. Adókiegyenlítési keret összesen 0 -------------------------
-
Adókiegyenlítésre jogosító összeg
------------------------- -------------------------
- -
195. 2008. év ------------------------- 0
-
196. 2009. év ------------------------- 50 000*
-
197. 2010. év ------------------------- 70 000
-
összesen -
199. Adókiegyenlítés miatt befizetett ------------------------- 0
* A 0953-as bevallás 198. és 199. sorában feltüntetett összeg különbözete.

175. 350 000 -------------- -------------- 0 0
2011. év
285
2.3 Adózó János 2011-ben 50 000 Ft összes nyereséget realizált. Tekintettel arra, hogy
a 2009. és 2010. évi vesztesége 120 000 Ft, így az adókiegyenlítésre jogosító összegből
10 000 Ft-ot érvényesíthet.

191. 2009. év 0 -------------------------
192. 2010. év 0 -------------------------
193. 2011. év 10 000 -------------------------
-
- -
195. 2009. év ------------------------- 50 000
-
196. 2010. év ------------------------- 70 000
-
197. 2011. év ------------------------- 0
-
összesen -
* Ezt az összeget kell a 1153-as bevallás 65. sorában feltüntetni.

175. 0 -------------- -------------- 50 000 10 000
2012. év
2.4 Adózó János 2012-ben 500 000 Ft összes nyereséget realizált. 2012-ben
adókiegyenlítésre jogosító összegként, már csak a 2010. év veszteségével számolhat.

191. 2010. év 0 -------------------------
192. 2011. év 0 -------------------------
193. 2012. év 100 000 -------------------------
-
- -
195. 2010. év ------------------------- 70 000
-
286
196. 2011. év ------------------------- 0

-
197. 2012. év ------------------------- 0
-
összesen -
* Ezt az összeget kell a 1253-as bevallás 65. sorában feltüntetni.

175. 0 -------------- -------------- 500 000 100 000
A 2009. évben képződött és 2009. évben lezárult csereügyletből származó

jövedelem/veszteség megállapítása és bevallása ügyletenként. 201-208. sorok
1. Kockáztató Béla a 2009. évben 4 csereügyletet kezdett el és ezen ügyletek le is

zárultak még ebben az évben.
A bevallás 0953-06-01-es lapjának kitöltése a következő:

Sor száma „a” Csereügylet jövedelme Csereügylet vesztesége
„b” „c”
201. Adott csereügylet 100 000 0
207. Csereügyletből származó 160 000* -------------------------
jövedelem összesen -
208. Csereügyletből származó ------------------------ 30 000
veszteség összesen
* Ezt az összeget kell a 0953-05-ös lap 174. sorának „d” oszlopába beírni, a 25%
mértékkel megállapított adó összegét (40 000 Ft) pedig e sor „e” oszlopában kell
feltüntetni. Nem számítható össze az egyik ügyleteken elért jövedelem, a másik
ügylet veszteségével!
Az adóévben képződött és a 2009. adóéven túlnyúló csereügyletből származó

jövedelem/veszteség ügyletenként és az adókiegyenlítés számítása és bevallása
211-219. sorok
1. Kockáztató Béla adóéven túlnyúló csereügyleteket is bonyolít. Ezek sajátossága,
hogy az azonos ügylet egyik évi veszteségét a másik év eredményével szembe állíthatja,
és az adókiegyenlítés módszerével a bevallásában elszámolhatja.
Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakul Kockáztató Béla csereügyleteivel

kapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2008-2010. években.
287
1.1 Kockáztató Béla 2008. évben három ügyletéből kettőben jövedelmet, egyben
veszteséget realizált.
A bevallás 0853-05-02-es lap kitöltése:

veszteség adó göngyölített göngyölítésre
Sor Ügylet jövedelem adó keret jogosító
száma összeg összeg
„a” „b” „c” „d” „e” „f” „g”
211. 1-es 200 000 50 000 0 0 50 000 0
212. 2-es 150 000 37 500 0 0 37 500 0
213. 3-as 0 0 70 000 17 500 0 17 500
217. Összes 350 000 ----------- ------------- ----------- ----------- -------------
jövedelem --
218 Összes ----------- ---------- 70 000 ---------- ----------- -----------
veszteség

174. --------- -------------- -------------- 350 000 87 500
1.2 Kockáztató Béla 2009. évben három ügyletéből kettőben jövedelmet, egyben
veszteséget realizált.
A bevallás 0953-06-01-es lap kitöltése:

veszteség adó göngyölített göngyölítésre Adó-
Sor Ügylet jövedelem adó keret jogosító kiegyenlítés
száma összeg összeg összege
„a” „b” „c” „d” „e” „f” „g” „h”
211. 1-es 0 0 100 000 25 000 50 000 25 000* ---------------
212. 2-es 80 000 20 000 0 0 57 500 0 ---------------
213. 3-as 50 000 12 500 0 0 12 500* 17 500 ---------------
217. Összes 130 000 -------- ----------- -------- ----------- ------------- ---------------
jövedelem
218. Összes ----------- -------- 100 000 -------- ----------- ----------- ---------------
veszteség
219. Adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg 37 500
*A bevallás 65. sorába az „f”-„g” oszlop adatait figyelembe véve megállapított összeget
kell beírni. A példabeli esetben az 1-es ügyletben a 25 000 jogosító összegre van fedezet,
így azt teljes egészében, míg a 3-as ügylet esetében csak a fedezet erejéig számolhat az
adókiegyenlítés összegével. A leírtak szerint, a 25 000+12 500= 37 500 Ft kerül a 65. sorba.

174. --------- -------------- -------------- 130 000 32 500
1.3 Kockáztató Béla 2010. évben három ügyletéből kettőben veszteséget, egyben
jövedelmet realizált.
A bevallás 1053-05-ös lap kitöltése:

veszteség adó göngyölített göngyölített Adó-
288
Sor Ügylet jövedelem adó keret jogosító kiegyenlítés

száma összeg összeg összege
„a” „b” „c” „d” „e” „f” „g” „h”
211. 1-es 0 0 250 000 62 500 25 000* 62 500 ---------------
212. 2-es 60 000 15 000 0 0 72 500 0 ---------------
213. 3-as 0 0 300 000 75 000 0 80 000 ---------------
217. Összes 60 000 -------- ----------- -------- ----------- ------------- ---------------
jövedelem
218. Összes ----------- -------- 550 000 -------- ----------- ----------- ---------------
veszteség
219. Adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg 25 000
*A bevallás 65. sorába az „f”-„g” oszlop adatait figyelembe véve megállapított összeget
kell beírni. A példabeli esetben az 1-es ügyletben a 62 500 jogosító összegre van részben
fedezet, így azt a fedezet erejéig számolhatja be az adókiegyenlítés összegébe. A leírtak
szerint, a 25 000 Ft kerül a 65. sorba, mivel a 2-es ügylet adókiegyenlítési kerete nem
vehető figyelembe a 3-as ügylet adókiegyenlítésre jogosító összegével szemben.

174. ----------- -------------- -------------- 60 000 15 000
A cégautóadó kiszámítása és bevallása a 0953-05-ös lap 176. sor
1. Az autót a magánszemély 2005-ben kapta meg magáncélú használatra egy külföldi

székhelyű gazdasági társaságtól – amely a munkáltatója is egyben. A jármű beszerzési ára
3 500 000 forint, a járművet a társaság 2003-ban vette. Az adózó a magáncélú használat
ellenértékét nem térítette meg.
Tekintettel arra, hogy 2009. február 1-től a cégautóadó a személyi jövedelemadó
rendszerében megszűnt, 2009. február 1-jét követően azt a 0901-es bevalláson kellett
bevallania.
A 2009. január hónapra a magáncélú használat után az adótételt Önnek kellett

megfizetnie, és az 05-ös lap 176. sorában feltüntetnie.
A beszerzés időpontjára és a beszerzési árra tekintettel a január havi adótétel 13 000 forint.
Az adó összegét a 176. sor „b” oszlopába kell beírnia. A 0953-C lapon a 60. sor „a”
oszlopába a 13 000 forintot is be kell írnia. A 64. sorban akkor veheti figyelembe a
cégautóadó összegét, ha azt meg is fizette.
Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése

0953-06-02 lap
1. Kis Virág 2008-ban értékesítette a tulajdonában lévő lakását, melynek a megállapított

10 000 000 forint jövedelme után a 2 500 000 forint adót megfizette.
2009-ben az édesapja részére vásárolt az idősek otthonában férőhelyet 4 000 000 forintért.
0953-06-02 lap kitöltése:

289
221. sor 2008-ban megfizetett adó 2 500 000

Ft
222. sor 2009. évi cél szerinti felhasználás alapja: 4 000 000 adója: 1 000 000
Ft
223. sor adókiegyenlítés 1 000 000
Ft*
224. sor 2010-ben még figyelembe vehető összeg 1 500 000
Ft
*Ezt az összeget kell beírnia a 0953-C lap 65. sorába.
2. Minden Áron 2009-ben értékesített ingatlanból származó jövedelme 5 000 000 forint, melynek az
adója 1 250 000 forint. 2009-ben ápolási otthonban férőhely megszerzésére fordított összeg
6 000 000 forint.
A 0953-06-02 lap kitöltése:

225. sor2009. évi ingatlanértékesítés jövedelem alapja: 5 000 000 adója: 1 250 000 Ft**
226. sor2009-ben cél szerinti felhasználás alapja: 6 000 000 adója: 1 500 000 Ft*
227. sor2010. cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető: 0 Ft
*Ez a sor csak akkor tölthető ki, ha a 230. sorban a nyilatkozaton jelölte a felhasználást!
**A 161. sor „a” oszlopában csak az 1 250 000 forintot tüntetheti fel, mivel az ingatlan értékesítés
jövedelme után megfizetett adó kisebb, mint a célszerinti felhasználás adója.
A 2009. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása a

magánszemélyek és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózást választó egyéni
vállalkozók számára a 0953-07-es lap
1. Az összevonás alá eső jövedelem (25. sor „d” oszlop) 540 000 Ft. Ez kevesebb, mint a
járulékfizetési felső határ összege (7 446 000 Ft), így nem keletkezik különadó fizetési
kötelezettség.
2. Az összevonás alá eső jövedelem 8 300 000 Ft, a kifizetők év közben levontak különadó
előleget, ez 32 300 Ft. Az év végén magas összegű jutalmat kapott, így a következők szerint
számol.
241. sor „a” (8 300 000 – 7 446 000)= 854 000 Ft
241. sor „d” (854 000 x 0,04)= 34 160 Ft
244. sor „c” = 32 300 Ft
251. sor „d” (34 160 –32 300 )= 1 860 Ft
Ezt az összeget kell a bevallás 75. sorába is beírnia és a bevallás benyújtására nyitva
álló határidőig megfizetnie.
3. A havi jövedelem és az év közben kapott jutalom (összesen 7 624 000 forint) alapján
Soltész Mária munkáltatója 7 120 forint különadót vont le (ezt is igazolta az M30-as
igazoláson). Ugyanakkor megkapta adózó a „járulék” igazolást is, amelyen
betegállománya miatt, a nyugdíjjárulék alapja 5 470 940 forint.
A különadót mindenkinek meg kell fizetnie, ha az éves összevonás alá eső jövedelme
meghaladja a 2009. évben a 7 446 000 forintot.
Ez a jövedelemhatár mindenkire egyaránt vonatkozik, és nem befolyásolja az egyéni
járulékfizetési határ nagysága. Soltész Máriának a 0953-07-es lapon a 241. sor „a”
oszlopába be kell írnia a különadó alapját, azaz (7 624 000-7 446 000=) 178 000 forintot, a
290
„d” oszlopba ennek 4%-át a 7120 forintot. Mivel a különadó előlegét levonták, a
továbbiakban csak a 244. sorban tüntesse fel a 7120 forintot, további fizetési kötelezettsége
nem keletkezett.
4. Csermák Gábor 2005. óta nyugdíjas és 2009. január 2-ától november 30-áig
munkaviszonyban állt. A munkaviszonyából 4 396 000 forint jövedelme volt, a havi
nyugdíj összege 261 000 forint. A kilépéskor kapott igazolás szerint 17 800 forint
különadó előleget vontak le tőle.
Annak a magánszemélynek, akinek az éves összevonás alá eső jövedelme meghaladja a

2009. évben a 7 446 000 forintot, különadó fizetési kötelezettsége keletkezik. Az éves
összevonás alá eső jövedelemnek a nyugdíj is része, mint adóterhet nem viselő
járandóság. A nyugdíjat csak akkor kell bevallani, ha mellette más olyan jövedelme is volt,
amely miatt bevallást kell adnia. Csermák Gábor munkaviszonyból is szerzett jövedelmet,
így a nyugdíjat is be kell vallania, és a nyugdíj éves összegét (12 havi összeget) kell
figyelembe vennie.
Összevonás alá elő jövedelem: 4 396 000+(12x261 000)= 7 516 000 Ft
241. sor „a” 7 516 000 - 7 446 000 = 70 000 Ft
241. sor „d” 2 800 Ft
244. sor „c” 17 800 Ft
252. sor „d” 15 000 Ft
A 15 000 forintot a 0953-C lap 76. sorában is fel kell tüntetni, mert ez az összeg visszajár az
adózó részére.
4/1. Adózónak az összevonás alá eső jövedelme (25. sor „d” oszlop: 8 597 150 forint. Ebből
adóterhet nem viselő járandóságként (15. sor „b” oszlop) adóköteles a Németországban
megszerzett jövedelme, melynek összege 7 528 150 forint.
A különadó számítása a következő: 8 597 150 – 7 446 000 = 1 151 150 Ft;
Belföldi jövedelem: 8 597 150 – 7 528 150 = 1 069 000 Ft;
Tekintettel arra, hogy az 1 069 000 < 1 151 150 Ft-nál, az 1 069 000 Ft lesz a különadó
alapja (241. sor „a” oszlop) és a 4%-os adója 42 760 Ft lesz (241. sor „d” oszlop).
4/2. Feltételezve, hogy a fenti példában a belföldi jövedelem nem 1 069 000 Ft, hanem
3 200 000 Ft, ez esetben a 3 200 000 > 1 151 150 Ft-nál, a különadó alapja az
1 151 150 Ft lesz (241. sor „a” oszlop) és a 4%-os adója 46 046 Ft lesz (241. sor „d”
oszlop).
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételek bevallása, a

0953-08-01-es lap sorai
1. Gábor Zsolt a 2621 FEOR- számmal jelzett tevékenységéből származó bevételére az

egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot alkalmazta. A
kifizetőnek adott nyilatkozata szerinti bevétele 1 380 000 Ft volt, ebből 593 000 Ft (4
szerződésből) megbízási szerződésből származott.
A kapott igazolások alapján, mind a négy kifizetés (80 000 Ft, 73 000 Ft, 180 000 Ft,
260 000 Ft) esetében a kifizető igazolása szerint, a biztosítás időtartama 1 nap, így a
291
járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig vonta le a 15% mértékkel
ekho-t, a fennmaradó összeg után pedig 11,1% mértéket alkalmazott.
A többi bevétel esetében már nyilatkozott, hogy elérte a járulékfizetési felsőhatárt.
A nyilatkozat szerinti bevétel: 1 380 000 Ft
15% ekho 4x(20 400x0,15)=12 240 Ft
11,1% ekho [593 000-(4x20 400)]x 0,111=56 765 Ft és
11,1%ekho (1 380 000-593 000)x0,111=87 357 Ft

Sor száma Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa
„a” „b” „c” „d”
253. ----- 1 380 000 12 240 144 122
254. ----- 1 380 000* 12 240 144 122
* Ezt az összeget kell figyelembe venni az éves összes jövedelem megállapításánál a 26. sorban
2. Előző példában leírtakból kiindulva, tételezzük fel, hogy adózó a 73 000 Ft

bevételére jogosulatlanul választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
szerinti adózási módot (tevékenységére tekintettel nem felelt meg).

Sor száma Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa Sor oszlopa
„a” „b” „c” „d”
253. ----- 1 380 000 12 240 144 122
254. ----- 1 307 000* 12 240 144 122
257. 6 935*** 73 000** 3 060 5 839
259. ----- 73 000 13 140**** -----
* Ezt az összeget kell az éves összes jövedelem megállapításánál számításba vennie a

26. sorban.
** Ezt az összeget kell a 9. sorban a bevételeihez számítani.
*** Ez az összeg vehető figyelembe levont személyi jövedelemadóként, ezért ezt az 55. sorba
feltétlenül át kell írni.
**** Ez a külön fizetendő adó összege a jogosulatlan nyilatkozat miatt, ezt a 77. sorba is át kell
írni és meg kell fizetni.
A százalékos egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a 0953-09-es lap kitöltése
1. példa
Kocsis Péter adózó 2009. évben kiadta ingatlanát egy cégnek, mely bérbeadásból
1.400.000 forint jövedelme keletkezett. Ezen kívül ugyanattól a cégtől 25%-os adókulcs alá
eső, 265.100 forint osztalék jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem után 14%-os
mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett, amely összegszerűen:
1.400.000 + 265.100 = 1.665.100 forint, ennek 14%-a 233.114 forint.
Kocsis Péter adózó után a kifizető 240 000 forint egészségbiztosítási járulékot fizetett meg.
Adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza:
- a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (233.114 forint), és
292
- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (240.000 forint).
Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e jövedelmek tekintetében további

(saját) egészségügyi kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak a saját
kötelezettségeket kell feltüntetni, a 0953-09-es lapot nem kell kitöltenie.
Ugyanakkor szintén jogszabály írja elő a következőket:

A 14%-os egészségügyi hozzájárulást mindaddig meg kell fizetni, amíg az adózó
biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatót terhelő egészségbiztosítási járulék, az
egyszerűsített közteherviselésről szóló törvény alapján a kifizető által megfizetett
egészségbiztosítási járulék, illetve a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a
továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint a 14%-os egészségügyi
szolgáltatás-köteles jövedelmek után megfizetett egészségügyi hozzájárulás együttes
összege a tárgyévben el nem éri a 450.000 forintot (hozzájárulás-fizetés felső határa).
Mivel a két tétel összege meghaladja a 450.000 forintot (233.114 + 240.000 = 473.114), az
adózónak visszaigénylési jogosultsága keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-es
lapját ki kell töltenie. A kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia:
A 288. sor „g” mezőjébe a 233.114 forintot, a 289. sor „g” mezőjébe a 240.000 forintot kell
beírni. A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 473.114 forint kerül. A 290. sor „f”
oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás, amellyel a levonások összege
meghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát. Ez összegszerűen: (473.114 – 450.000 =)
23.114 forint. A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert az adózónak egyéb
kötelezettsége, befizetett hozzájárulása nem volt. A 298. sorban, majd a 300. sorban is fel
kell tüntetni a túlvont összeget (23.114 forintot). Ez lesz az adózó által ténylegesen
visszaigényelhető összeg, amit a bevallás 80. sorába is át kell vezetni.
2. példa
Nagy Pál adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként

tartalmazza:
- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (124.358 forint).
Az adózónak saját jogon 2009. I negyedévében 3.156 forint, a II. negyedévben 4.523 forint,
a III. negyedévben 11.589 forint és a IV. negyedévben 16.987 forint (összesen 36.055
forint) 14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett.
Mivel az előzőekben felsorolt tételek együttes összege nem haladja meg a felső határt
(összesen: 284.069 forintot) ezért a 09-es lapot a következőképpen kell kitölteni.
A 288. sor „g” mezőjébe a 123.456 forintot, a 289. sor „g” mezőjében a 124.358 forintot
kell beírni. A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 247.814 forint kerül, az „f”
oszlop üresen marad, mivel a „g” oszlop összege nem éri el a 450.000 forintot. A 291. sorba
a felső határig kiszámított különbözet összegét, azaz a [450.000-(123.456+124.358)]=
202.186 forintot kell beírni. A 292. sor „b”-„e” oszlopaiban az adott negyedévre vonatkozó
összegeket (3.156 + 4.523 + 11.589 + 16.987) kell szerepeltetni, a 292. sor „g” oszlopában
az előző oszlopok összesen adatát, a 36.255 forintot kell feltüntetni. Példánkban a 14%-os
293
mértékű egészségügyi hozzájáruláson kívül az adózónak egyéb százalékos egészségügyi

hozzájárulás kötelezettsége (11%, 25%, stb.) nincs, ezért a 293. sorban is a 36.255 forintot
kell feltüntetnie. A 294. sor „g” oszlopában az adózó saját befizetését kell beírnia, ha pl.: az
adózó befizette az egyes negyedévekre bevallott hozzájárulás teljes összegét, akkor a 294.
sorba a 36.255 forintot kell beírni. A 295. sor üresen marad, mert sem túlvonásról, sem
túlfizetésről nincs szó. A 296. sorba is a 36.255 forintot kell beírni, valamint a 297. és
298.sorok is üresen maradnak, mert a kötelezettség teljes összegét az adózó pénzügyileg
rendezte.
3. példa
Kis István adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként

tartalmazza:
- a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (124.358 forint)
Az adózónak januártól októberig, összesen 10 hónapra volt saját tételes egészségügyi

hozzájárulás kötelezettsége (havonta 1.950 forint, 10 hónapra 19.500 forint), amelyből a
csak 9.500 forintot fizetett be.
Az adózó előzetes számítása szerint saját jogon 2009. I negyedévében 43.156 forint, a II.
negyedévben 44.523 forint, a III. negyedévben 51.589 forint és a IV. negyedévben
66.987 forint (összesen 206.255 forint) 14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége
keletkezett, mely összegeket az adózó be is fizetett.
A 09-es lapot a következőképpen kell kitölteni:

A 280. sor első tíz rovatába („a”-tól „l”-ig) mindenhova be kell írni az 1.950 forint, az „m”
rovatba a 19.500 forintot. A 281. sorba a befizetett 9.500 forint, a 282. sorba a még
befizetendő 10.000 forint kerül. A 288. sor „g” mezőjébe a 123.456 forintot, a 289. sor „g”
mezőjében a 124.358 forintot kell beírni. A 290. sorba az előző két sor összege,
247.814 forint kerül. A 291. sorba a felső határig kiszámított különbözet összegét, azaz a
[450.000-(123.456+124.358)] = 202.186 forintot kell beírni. A 292. sor b”-„e” oszlopaiban
az adott negyedévre vonatkozó összegeket kell szerepeltetni. Annak érdekében, hogy Ön a
törvényben meghatározott felső határig szerepeltesse a kötelezettségét, ezért a kötelezettség-
adatok között már a csökkentett összegeket kell szerepeltetnie. Tekintettel arra, hogy az
eredetileg számított, befizetett összeg és a kifizető által levont összegek együttes értéke
meghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát 4.069 forinttal, ezt az összeget a IV.
negyedév összegéből az adózó levonja. Ennek megfelelően az oszlopok tartalma a
következő: b-43.156, c-44.523, d-51.589, e-62.918. A 292. sor „g” oszlopában az előző
oszlopok összesen adatát, a 202.186 forintot kell feltüntetni. Fontos, hogy a valós
kötelezettségek kerüljenek ebbe a sorba, mert a folyószámlára innen kerülnek könyvelésre a
kötelezettség-adatok.
Példánkban a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájáruláson kívül az adózónak egyéb

egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége nincs, így a 293. sorban is a 202.186 forintot kell
feltüntetnie. A 294. sor „g” oszlopában az adózó saját befizetését kell beírnia, jelen esetben
a 206.255 forintot. A 295. sor üresen marad, tekintve, hogy kifizető által túlvont összeg nem
volt. A 296. sorba a 206.255 forintot kell feltüntetni. A 296. és a 293. sor adatai közül a 296.
294
soré a nagyobb 4.069 forinttal, ez az összeg kerül a 298. (visszaigényelhető százalékos

mértékű egészségügyi hozzájárulás) sorba.
Tekintettel arra, hogy az adózónak még 10.000 forint adótartozása van a tételes
egészségügyi hozzájárulási kötelezettség elszámolása kapcsán, ezért ezt a fizetendő
összeget csökkentheti a 4.069 forint túlfizetéssel. Így a 300. sorba (10.000 – 4.069 =) 5.931
forint kerül, mint a bevallással egyidejűleg még ténylegesen fizetendő egészségügyi
hozzájárulás, amit a bevallás 79. sorába is át kell vezetni.
Melléklet a mezőgazdasági őstermelők 0953-as bevallás útmutatójához
A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai323
a) Épületek
Az épület jellege Évi leírási kulcs%
Hosszú élettartamú szerkezetből 2,0

Közepes élettartamú szerkezetből 3,0
Rövid élettartamú szerkezetből 6,0
A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:
Csoport megnevezése Felmenő (függőleges) Kitöltő (nem teherhordó) Vízszintes teherhordó

teherhordó szerkezet szerkezet szerkezet*
Hosszú élettartamú Beton-és vasbeton, égetett Tégla, blokk, panel, öntött Előregyártott és monolit
szerkezet tégla-, kő-, kohósalak és falazat, fémlemez, vasbeton acéltartók
acélszerkezet üvegbeton és profilüveg közötti kitöltő elem,
valamint boltozott födém
Közepes élettartamú Könnyűacél és egyéb Azbeszt, műanyag és Fagerendás (borított és
szerkezet fémszerkezet, gázszilikát egyéb függőfal sűrűgerendás), mátrai
szerkezet, bauxitbeton födém, könnyű
szerkezet, tufa- és salak- acélfödém, ill. egyesített
blokk szerkezet, fűrészelt acél tetőszerkezet könnyű
faszerkezet, vályogfal kitöltő elemekkel
szigetelt alapokon
Rövid élettartamú Szerfás és Deszkafal, lemezkeretbe Szerfás tapasztott és
szerkezet deszkaszerkezet, sajtolt lapfal egyéb egyszerű falfödém
vályogvert falszerkezet,
ideiglenes téglafalazat
*(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell
meghatározni.
Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől
elkülönülve is el lehet számolni.
323
Szja-törvény 11. sz. melléklet II/3. pont
295
Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló

vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott
leírási kulcsok alapján kell megállapítani.
b) Építmények
Építménycsoportok Évi leírási kulcs %
Ipari építmények 2,0
Mezőgazdasági építmények 3,0
ebből: önálló támrendszer 15,0
Melioráció 10,0
Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni
vállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0
Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei,
ideértve az iparvágányokat is 4,0
Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak,
közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0
Vízi építmények 2,0
Hidak 4,0
Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési
hálózat vezetékeit is 8,0
Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0
Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték,
földgáz távvezeték, termálkút 10,0
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0
Egyéb, minden más vezeték 3,0
Alagutak és földalatti építmények
(a bányászati építmények kivételével) 1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0
Hulladéktároló 20,0
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0
Minden egyéb építmény
(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0
Hulladékhasznosító létesítmény 15,0
Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra,

ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett
földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell
számolni.
Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának

megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.
Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen
végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-
szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés
építménye.
c) Ültetvények
296
Ültetvénycsoportok Évi leírási kulcs%

Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy,
szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0
Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló,
gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0
Spárga, málna, szeder 15,0
Dió, gesztenye 4,0
Egyéb ültetvény 5,0
d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
– a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek,
berendezések;
– a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános
rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;
– a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok;
– a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari
különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és
vizsgáló berendezések;
– a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;
– a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;
– a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű
berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves
melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;
– a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a
hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;
– a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;
– a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló
berendezések;
– a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;
– a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi
gyógyászati laboratóriumi eszközök.
db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
– a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710,
8711 vtsz-ok.
dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
– Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.
e) Kortárs képzőművészeti alkotások

A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni.
Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt az
alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt.
Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés

(apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az
elidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét
napi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz
297
rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási

költség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni.
Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása

érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben
azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja:
– koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;
– az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés
célját szolgáló) tárgyi eszköze;
– tenyészállat;
– a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használt
tárgyi eszköz;
– a közúti személyszállításhoz használt autóbusz.
Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az

értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának
módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi
részletező nyilvántartásban rögzíteni.
Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre

fordul.
Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növények
legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és
egybefüggő területük eléri vagy meghaladja
– szőlőültetvény esetén az 500 m2-t;
– gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke,
rikő, szeder, bodza;
– 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy,
cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró.
Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is.

A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során
leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen
termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás)
hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig
szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet.
A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi
megjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy
tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.)
Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első
szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel
napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés
időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja).
A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe

állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében
választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el.
298
A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől

történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés,
vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra
fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői
igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.)
A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az

értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában
felsorolt állatok körébe tartozik.
Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást

kell vezetni a Szja tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal.
Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült
kiadások nyilvántartásba vétele alapján.
Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés
napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költség-
nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi
eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a
mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület,
építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít.
A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció
kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az
erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési
ára/előállítási költsége után.
Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell
különíteni.
A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási,

szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a
bizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételével
kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a
beszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás
alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az
értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköz-
nyilvántartásban is fel kell jegyezni.
Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában

(okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem
vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.
Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el.
Példa:
2009. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt.
– a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %) alkalmazásával a teljes adóévre
elszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft
299
– az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2009. május 11. – 2009.
december 31. között) 235 nap
– költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft.
Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg,
akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig.
A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 %-os
norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét Ön is
meghatározhatja. Ekkor azonban a leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie
azzal, hogy a leírás mértéke 50-50%. Ezt a szabályt a 2008. január 1-je után beszerzett
tárgyi eszközök esetében kell alkalmazni.
Ha 2009. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára
175 000 Ft, akkor 2009-ben és 2010-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)=
87 500 Ft/év vehető figyelembe.
Abban az esetben, ha a fentieknek megfelelő tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását 2008.

évben megkezdte, úgy az ilyen tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás mértékét
Ön meghatározhatta. (A leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie.)
A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a

33 vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi
eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére –
értékhatártól függetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe
helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell.
A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %-

értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az

élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi
eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással
kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként
elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is.
Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire

vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31.
napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.
Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996.

december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés
szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon
belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési
leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó
kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében
költségként elszámolható.
300
Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet
elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt
ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a
bérlő tulajdonába is kerül.
Személygépkocsi beszerzési ára után értékcsökkenési leírás 2009. január hóra vonatkozóan
csak akkor számolható el, ha Ön január hóra megfizette a 2009. január 31-én hatályos szja-
törvény 70. §-a szerinti cégautó adót.
A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell

tekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése
vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési
tartalék-nyilvántartásból kivezetett összeget.
Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek324
A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa

számú, rózsa oltva is – értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői
bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 000 forintot nem haladja meg. Ha
meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének,
azonban – ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az
őstermelői igazolványt kiváltotta – az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a
mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások.
A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített
szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a
magánszemély ezeket a termékeket az adott évben 0,5 litert meghaladó kiszerelésben
(kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és az
értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Ha a
bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint
történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha a
magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői
igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági
őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 7 millió forintot meghaladja. Ha a
magánszemély a saját termelői borkimérésében az előzőek mellett nem a saját őstermelői
tevékenységében előállított bármely más terméket is értékesít és/vagy szolgáltatást is nyújt,
akkor az őstermelői és más bevételeit, illetőleg azok megszerzése érdekében felmerült
költségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle
értékesítéssel is összefügg, akkor azt – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételek
arányában kell megosztania.
A) Állat, állati termék

Sor- Megnevezés Vámtarifaszám
szám
1. Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a
324
Szja-törvény 6. sz. melléklet I. b) és c) pont, valamint II/A. pont
301
méhbábot, a méhrajt is) 0101-0106-ból,

kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a 0301-ből, 0306-ból,
laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és 0307-ből
állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a
vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt
álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok
2. Tej és tejipari termék 0401-0406
3. Madártojás héjában 0407

kivéve:
a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása
4. Természetes méz 0409

(ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetes
mézet is)
5. Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari 0502-0503,
célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers a 0505-ből,
finom vagy durva állati szőr az 5101-ből, 5102
6. Nyers méhviasz és 152190 91 00-ből

feldolgozási maradék termék 152200 99 00-ből
7. Propolisz (méhszurok), 130190 90 99-ből

továbbá
Méhpempő 0410-ből
nyers virágpor 121299 80 00-ből
Méhméreg 300190 99 00-ből
máshova nem sorolt méhészeti termék 210690 98 99-ből
B) Növény, növényi termék

8. Élő növény a 0601-ből,
kivéve:
a hínár, az alga a 0602-ből
9. Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott 0603, a 0604-ből

virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész
kivéve:
a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág
10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók 0701-0714

frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy
szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt,
csumázott zöldség, burgonya
11. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja 0801-0814

étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva,
ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított,
302
hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs
12. Fűszernövények és fűszerek:

Fűszerpaprika 0904 20-ból
Borókabogyó 0909 50-ből
Sáfrány 0910 20
Kakukkfű 0910 40-ből
Ánizsmag 0909 1000
Köménymag 0909 30
Kapormag 0910 99-ből
egyéb hazai fűszernövények 0709 90-ből
1211 90-ből
13. Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, 1001-1005,

zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, 100610,
triticale és más hibrid 1007-1009
kivéve:
a malomiparban megmunkáltakat
14. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: 1201-1207

szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó,
ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag
15. Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra 1209
16. Ipari növények: 1210

- komlótoboz és lupulin, 1211-ből
- növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-,
növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga
(angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag,
bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér
és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér,
gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél,
hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin,
macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika,
nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró,
papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos
müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna,
vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai
gyógynövények
- szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és 1212-ből
szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér
- gabonaszalma és -pelyva 1213

- takarmánynövény: karórépa, marharépa, 1214
takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere,
baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny
303
17. Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy 1401, 1403
ecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző
18. Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, 2001-2009

illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és
dió
19. Szőlőbor kivéve a 22042999 220429-ből
20. Szőlőmust 2204 30
21. Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: 2309 00 40,

makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, - 2309 00 90-ből
levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb.
22. Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy 2401-ből

fermentálva, dohányhulladék
23. Szerves trágya 3101
24. Szőlővenyige 4401-ből
25. Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, 4404-ből

pózna, bot stb.
26. Len és valódi kender 5301-ből,

(Cannabis sativa L), nyersen 5302-ből
27. Karácsonyfa 0604-ből
28. Borseprő, borkő 2307-ből
29. Szőlőtörköly 2309-ból
C) Tevékenységek
1. Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékeiből
2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a

telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig
talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik
3. A külön jogszabályban meghatározott kistermelői
élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés
D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak

kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg.
A 14/2006. (II. 16.) FVM-Eüm-ICsSzEM együttes rendelet a kistermelői élelmiszer-

termelés, előállítás és értékesítés feltételeit határozza meg.
304
E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő (a

következőkben meghatározott tevékenységet végző természetes személy) az 1. számú
melléklet szerinti kis mennyiségű (a továbbiakban: kis mennyiségű),
a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő
alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy
vendéglátó egységet látja el,
b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót
látja el,
c) tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék húsával
közvetlenül a végső fogyasztót, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja
el,
d) a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján halászatra jogosító okmányok
birtokában, a halászati vízterületen általa kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót,
illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el.
A rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra

történő termelése és előállítása során.
1. számú melléklet a 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelethez
Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában
1. Kistermelő havonta legfeljebb 4 sertést vagy 1 szarvasmarhát vagy 4 juhot vagy 4

kecskét vághat, illetve vágathat le.
2. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet.
3. Kistermelő hetente levághat legfeljebb
a) 200 házi tyúkfélét, vagy
b) 100 víziszárnyast vagy pulykát, vagy
c) 50 nyúlfélét.
4. Kistermelő naponta legfeljebb 200 liter tejet, illetve abból készített, de legfeljebb 40 kg
tejterméket értékesíthet.
5. Kistermelő évente legfeljebb 5000 kg mézet értékesíthet.
6. Kistermelő hetente legfeljebb 360 db tojást értékesíthet.
7. Kistermelő évente legfeljebb 6000 kg halat értékesíthet.
8. Kistermelő évente legfeljebb 20 000 kg növényi eredetű alapterméket értékesíthet.
9. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg savanyúságot vagy 20 kg egyéb feldolgozott
növényi eredetű terméket értékesíthet.
10. Kistermelő hetente legfeljebb 50 kg vadon termő betakarított, összegyűjtött terméket
értékesíthet.
11. Kistermelő hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet.
305
Példatár
Az őstermelői kedvezmény kiszámítása 0953-01-es lap 102. sora
1. Az adózó – aki regisztrált mezőgazdasági termelő – 2009. évi összevont adóalapja

650 000 forint. Ebből az őstermelői jövedelem 400 000 forint, termőföldnek nem minősülő
ingatlan bérbeadásából származó jövedelme 250 000 forint. Ezen jövedelmének adózására,
az összevont adóalap szerinti adózást választotta. Könyvelőnek kifizetett, számlával igazolt
összeg 15 000 forint.
A kedvezmény kiszámítása a következő:
Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelemmel együtt:
650 000 Ft 18%-a 117 000 Ft
Az összevont adóalap adója az őstermelői jövedelem nélkül:
250 000 Ft 18%-a 45 000 Ft
Az összevont adóalapok adójának különbözete:
117 000 - 45 000 = 72 000 Ft.
Tekintettel arra, hogy a különbözet a 100 000 forintot nem éri el, és a magánszemély
számlával igazoltan a könyvelőnek 15 000 forintot kifizetett, könyvelői díjkedvezményt is
érvényesíthet.
A könyvelői díjkedvezmény kiszámítása:
Az őstermelői jövedelem aránya az összjövedelmen belül:
400 000 : 650 000 x 100 = 61,54 %, kerekítve 62%.
Adókedvezményként a könyvelőnek kifizetett összeg 62%-a, vagyis 15 000 x 0,62 = 9 300
forint érvényesíthető.
Az őstermelői kedvezmény címén levonható a 72 000 forint és a 9 300 forint összege,
vagyis 81 300 forint. Ez az összeg egyben agrár de minimis támogatásnak minősül.
A példabeli adózónak ezt az összeget kell a 98. sor „d” oszlopába írnia, feltéve, hogy az, az
e sorhoz készült útmutatóban jelzett jövedelem és kedvezményi korlátba belefér.
Példák a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítására az

egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező családi gazdálkodó esetében
Az egészségügyi hozzájárulás kiszámítása (0953-09-es lap)
Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja

tevékenységét, az őstermelői tevékenysége tekintetében a mezőgazdasági őstermelőkre
vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére
azonban mint vállalkozó kötelezett, amelyet ezen a bevalláson nem tüntethet fel, azt a
0958-as számú bevallásban kellett bevallania. A százalékos egészségügyi hozzájárulás
alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni
vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe
venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető
összeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes
minimálbér összege, amely 71 500 forint. 2009. január hónapra még a 2008. december
hónapban érvényes 69 000 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimum
járulékalap 2009. január hónapban 138 000 forint, 2009. február 01-től 143 000 forint.
306
1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz.

A példában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak:
Az őstermelői jövedelem havi összege 40 000 forint (évi 480 000 forint), tehát nem éri el a
tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegét. A járulékalap
2009. január hóra 69 000 forint, 2009. február 1-jétől havi 71 500 forint (évi 855 500
forint). Vállalkozóként a 0958-as bevallásban kötelezett a tételes egészségügyi hozzájárulás
megfizetésére. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem,
amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 855 500
forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem
keletkezik.
A mezőgazdasági kistermelők nyilatkozatai, a 0953-12-01-es lap kitöltése
III. A mezőgazdasági kistermelő nemleges bevallási nyilatkozata

1. Amennyiben a 2009. évi bevétele 700 000 Ft, ebből az őstermelésből származó bevétele
500 000 forint és a földalapú támogatás összege 200 000 forint, akkor nem kell
nyilatkoznia, mivel ebben az esetben a bevétele adómentes.
2. A tételes költségelszámolást választó, nyilatkozattételi jogával élő kistermelő 2009. évi

bevétele 3 000 000 Ft volt (323. sor). A 2009. évi bevételei között támogatást nem vett
figyelembe. Az egészségügyi hozzájárulás alapja 150 000 Ft (3 000 000 Ft 5%-a), a
fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege pedig 22 500 Ft lesz (150 000 Ft 15%-a),
melyet a 0953-09-es lap 285. sorában a megfelelő oszlop(ok)ba kell beírnia.
3. Előző mezőgazdasági kistermelő 893 500 Ft járulék alapot vallott be a 0958-as

bevallásában. A százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség meghatározása
ebben az esetben a két alap figyelembevételével (150 000-893 500) történik. Jelen esetben
százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség nem keletkezett.
A mezőgazdasági kistermelő átalányadó számítása a 0953-12-03-as lap 363-367. sorai
Egy négytagú család közös őstermelői igazolványt váltott ki és az átalányadózást

választották.
A család bevétele
– növénytermelés 8 000 000 Ft
– állattenyésztésből 7 600 000 Ft
Összes bevétel 15 600 000 Ft
Az egy főre jutó bevétel: 3 900 000 Ft,
ebből:
– a növénytermelés bevétele 2 000 000 Ft,
amelyből a jövedelem (15%) 300 000 Ft
– az állattenyésztés bevétele 1 900 000 Ft,
amelyből a jövedelem (6%) 114 000 Ft
Az egy főre jutó jövedelem (átalányadó alapja) 414 000 Ft,
mely után az adó (414 000 x0,18) 74 520 Ft.
307
A bevallás kitöltése:
363. sor „b” ................. ............3 900 000 Ft
364. sor „a” ................. ............1 900 000 Ft
367. sor „a” ................. ............ 414 000 Ft (300 000+114 000)
367. sor „b” ................. ............ 74 520 Ft


azonban mint vállalkozó kötelezett, amelyet ezen a bevalláson nem tüntethet fel, azt a
0958-as számú bevallásban kellett bevallania. A százalékos egészségügyi hozzájárulás
alapjának meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni
vállalkozóként járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe
venni, amelyet járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető
összeg minimuma havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes
minimálbér összege, amely 71 500 forint. 2009. január hónapra még a 2008. december
hónapban érvényes 69 000 forint összegű minimálbérrel kell számolni. A minimum
járulékalap 2009. január hónapban 138 000 forint, 2009. február 01-től 143 000 forint.
1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A

példában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak:
megfizetésére. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem,
amit csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 855 500
forint). Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem
keletkezik.
Melléklet az egyéni vállalkozók 0953-as bevallási útmutatójához
A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai325
a) Épületek
Az épület jellege Évi leírási kulcs %
325
Szja-törvény 11. sz. melléklet II/3. pont
308
Hosszú élettartamú szerkezetből 2,0

Közepes élettartamú szerkezetből 3,0
Rövid élettartamú szerkezetből 6,0
A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:
Csoport megnevezése Felmenő (függőleges) Kitöltő (nem teherhordó) Vízszintes teherhordó

teherhordó szerkezet szerkezet szerkezet*
Hosszú élettartamú Beton-és vasbeton, égetett Tégla, blokk, panel, öntött Előregyártott és monolit
szerkezet tégla-, kő-, kohósalak és falazat, fémlemez, vasbeton acéltartók
acélszerkezet üvegbeton és profilüveg közötti kitöltő elem,
valamint boltozott födém
Közepes élettartamú Könnyűacél és egyéb Azbeszt, műanyag és Fagerendás (borított és
szerkezet fémszerkezet, gázszilikát egyéb függőfal sűrűgerendás), mátrai
szerkezet, bauxitbeton födém, könnyű
szerkezet, tufa- és salak- acélfödém, ill. egyesített
blokk szerkezet, fűrészelt acél tetőszerkezet könnyű
faszerkezet, vályogfal kitöltő elemekkel
szigetelt alapokon
Rövid élettartamú Szerfás és Deszkafal, lemezkeretbe Szerfás tapasztott és
szerkezet deszkaszerkezet, sajtolt lapfal egyéb egyszerű falfödém
vályogvert faszerkezet,
ideiglenes téglafalazat
*(közbenső és tetőfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetőszerkezet)
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell
meghatározni.
Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől
elkülönülve is el lehet számolni.
Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló
vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott
leírási kulcsok alapján kell megállapítani.
b) Építmények
Építménycsoportok Évi leírási kulcs %
Ipari építmények 2,0
Mezőgazdasági építmények 3,0
ebből: önálló támrendszer 15,0
Melioráció 10,0
Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni
vállalkozónál a bekötő és üzemi út 5,0
Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei,
ideértve az iparvágányokat is 4,0
Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak,
közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0
Vízi építmények 2,0
Hidak 4,0
Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési
hálózat vezetékeit is 8,0
Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0
309
Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték,

földgáz távvezeték, termálkút 10,0
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0
Egyéb, minden más vezeték 3,0
Alagutak és földalatti építmények
(a bányászati építmények kivételével) 1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0
Hulladéktároló 20,0
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0
Minden egyéb építmény
(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0
Hulladékhasznosító létesítmény 15,0
Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra,

ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett
földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell
számolni.
Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának

megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.
Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen
végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-
szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés
építménye.
c) Ültetvények
Ültetvénycsoportok Évi leírási kulcs%
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy,
szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró 6,0
Őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló,
gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0
Spárga, málna, szeder 15,0
Dió, gesztenye 4,0
Egyéb ültetvény 5,0
d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
– a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek,
berendezések;
– a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános
rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;
– a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok;
– a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari
különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és
vizsgáló berendezések;
– a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;
310
– a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;

– a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű
berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves
melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;
– a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a
hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;
– a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;
– a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló
berendezések;
– a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;
– a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi
gyógyászati laboratóriumi eszközök.
db) 20 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
– a HR 8701 vtsz-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710,
8711 vtsz-ok.
dc) 14,5 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
– Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.
e) Kortárs képzőművészeti alkotások

A kortárs képzőművészeti alkotást 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet leírni.
Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés

(apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az
elidegenítés az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét
napi időarányosítással kell kiszámolni. Az üzembe helyezés napja a tárgyi eszköz
rendeltetésszerű használatba vételének napja. Ezt az időpontot a beruházási és felújítási
költség nyilvántartásban, illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell jegyezni.
Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának meghatározása

érdekében az eszközök beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben
azt vállalkozói tevékenységéhez várhatóan használni fogja:
– koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;
– az ipari park közműnek minősülő (út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés
célját szolgáló) tárgyi eszköze;
– tenyészállat;
– a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti fejlesztéshez használt
tárgyi eszköz;
– a közúti személyszállításhoz használt autóbusz.
Az előzőekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási időszakot és az

értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható összeget (vagy meghatározásának
módszerét) az eszköz használatbavétele időpontjában kell meghatározni és az egyedi
részletező nyilvántartásban rögzíteni.
Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termőre

fordul.
311
Ültetvénynek az olyan építmény minősül, amelynek eredményeként a telepített növények

legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és
egybefüggő területük eléri vagy meghaladja
– szőlőültetvény esetén az 500 m2-t;
– gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m2-t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke,
rikő, szeder, bodza;
– 1500 m2-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy,
cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró.
Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadás is.

A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során
leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen
termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás)
hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig
szolgálják a vállalkozási (őstermelői) tevékenységet.
A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi
megjelölésű tenyészállat és a tenyész állomány esetén. (Nem egyedi megjelölésű pl. egy
tenyésztésbe nem állított tojástermelő baromfiállomány.)
Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nőivarú állatnál az a nap, amikor az első
szaporulata megszületett, hímivarúnál az első termékenyítés, vagy az első spermalevétel
napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés
időpontjának kezdő napja (pl. a tojástermelés első napja).
A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan a tenyésztésbe

állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében
választhatja azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el.
A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó) mezőgazdasági őstermelőtől
történő tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerződés,
vagy a megállapodás az, amely bizonylatként ismerhető el. (Ilyen esetben a vásárlásra
fordított összeg hitelt érdemlő bizonyítása az eladó mezőgazdasági őstermelői
igazolványában lévő értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhető.)
A tenyészállat bekerülési értéke mezőgazdasági őstermelő esetében akkor szolgálhat az

értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában
felsorolt állatok körébe tartozik.
Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához a tárgyi eszközökről nyilvántartást

kell vezetni az Szja-tv. 5. számú mellékletében megjelölt adattartalommal.
Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség az üzembe helyezésig felmerült
kiadások nyilvántartásba vétele alapján.
Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében, az üzembe helyezés
napjáig felmerült, költségként elismert és igazolt, a beruházási és felújítási költség-
nyilvántartásban feltüntetett kiadás minősül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi
eszközök esetében a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagköltséget és a
mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. Épület,
építmény beszerzési árának a szerződésben megjelölt összeg számít.
312
A bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület, telek és a melioráció

kivételével nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az
erdő, a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) beszerzési
ára/előállítási költsége után.
Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek beszerzési költségét el kell
különíteni.
A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási,

szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a
bizományi díj, a vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételével
kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a
beszerzési ár részét képezi. A felújítási költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás
alapját, ha azt nem számolta el egy összegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi esetben az
értékcsökkenési leírás módosított alapját és a módosítás időpontját a tárgyi eszköz-
nyilvántartásban is fel kell jegyezni.
Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában
(okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem
vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.
Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás időarányosan számolható el.
Példa:
2009. május 11-én üzembe helyezett jármű beszerzési ára 3 500 000 Ft volt.
– a jármű esetében az éves leírási kulcs (20 %) alkalmazásával a teljes adóévre
elszámolható összeg: 3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft
– az időarányos elszámolás miatt figyelembe vehető napok száma (2009. május 11. – 2009.
december 31. között) 235 nap
– költségként figyelembe vehető: (700 000 x 235): 365 = 450 685 Ft.
Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már 1997. év előtt kezdte meg,
akkor annak elszámolását a megkezdett módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig.
A 200 000 Ft egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33%-os
norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma két
adóév és a leírás mértéke 50-50%. Ezen tárgyi eszközök évközi üzembe helyezése esetén az
időarányosítást nem kell alkalmazni.
Ha 2009. március 7-én történt az üzembe helyezés és a tárgyi eszköz beszerzési ára
175 000 Ft, akkor 2009-ben és 2010-ben értékcsökkenési leírás címén, (175 000 x 0,5)=
87 500 Ft/év vehető figyelembe.
A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre, a

33 vagy a 14,5 %-os norma alá besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi
eszközökre, a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált értékére –
értékhatártól függetlenül – 50 %- értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Évközi üzembe
helyezés esetén az időarányosítást ebben az esetben is alkalmazni kell.
A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében szintén 50 %-

értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
313
A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az

élettartam növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi
eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással
kapcsolatosan felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként
elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is.
Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire

vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31.
napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.
Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követően részletfizetéssel (ideértve az 1996.

december 31-ét követően kötött lízingszerződést is) történő vásárlása esetén (ha a szerződés
szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon
belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazható az értékcsökkenési
leírás, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó
kamat az üzembe helyezés időpontjától nem része a beszerzési árnak, a kifizetés évében
költségként elszámolható.
Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak felmerülése évében lehet
elszámolni a költségek között, a bekerülési érték nagyságától függetlenül. A bérelt
ingatlanon végzett beruházást akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás a
bérlő tulajdonába is kerül.
Személygépkocsi beszerzési ára után értékcsökkenési leírás 2009. január hóra csak akkor
számolható el, ha Ön erre a hóra megfizette az szja- törvény szerinti cégautó adót326.
A 2009. február 01-jétől hatályos rendelkezések szerint kizárólag üzleti célt szolgáló
személygépkocsinak a személygépkocsi-bérbeadó, vagy személyszállító tevékenységet
folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező
személygépkocsi minősül, amennyiben azt a vállalkozó más célra nem használja és üzleti
nyilvántartása ezt egyértelműen alátámasztja. Ez azt jelenti, hogy csak e tevékenységekhez
használt személygépkocsik beszerzési ára számolható el értékcsökkenési leírás (évi 20%)
keretében.
Minden más esetben a használatbavétel évében csak egy ízben - a személygépkocsi értéke
alapján - az éves bevétel 1 %-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10
%-a vehető figyelembe átalányamortizáció327 címén.
Kortárs képzőművészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása szempontjából – azt

az alkotást lehet tekinteni, amelynek alkotója a vásárlás évének első naptári napján élt. A
kortárs művészeti alkotást 5 év vagy annál hosszabb idő alatt lehet leírni.
A tárgyi eszköz üzembe helyezésének időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell

tekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése
326
327
Szja- tv. 11. sz. melléklet III. 5. pont
314
vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelően a fejlesztési

tartalék-nyilvántartásból kivezetett alapjául összeget.
Példatár
Az adójóváírás számítása, a 0953-B lap 29. sora
1. Kiss József 2009-ben egyéni vállalkozó volt egész évben. A vállalkozói kivét összege
1 192 000 Ft, a vállalkozói osztalékalap pedig 120 000 Ft volt. Június 23-tól július 4-ig
beteg volt. Erre az időre 38 000 Ft táppénzt kapott. Más jövedelme nem volt. A táppénz
bérjövedelemnek minősül, és az összes bevallás alá eső jövedelme (26. sor) 1 350 000 Ft,
azaz a 1 250 000 Ft-ot meghaladja ugyan, de a táppénz után az adójóváírást csökkentett
összegben érvényesíthetne. A jogosultsági hónapok száma 2, mivel két hónapra illette meg
a bérjövedelemnek minősülő táppénz. A számított adóból levonható összeg a 38 000 Ft
18%-a, vagyis 6 840 Ft lenne, mivel a bér 18%-a nem éri el a 2 hónapra levonható
legfeljebb (2 x 11 340=) 22 680 Ft-ot. A jogosultsági határt (1 250 000 Ft-ot) a 26. sor
jövedelme (38 000+1 192 000+120 000=1 350 000) meghaladja, így az 1 350 000 –
1 250 000 Ft különbözete, azaz 100 000 Ft 9%-ával (9000 Ft-al) csökkentenie kell az
adójóváírás összegét. Ez azonban az jelenti, hogy adójóváírást adózó nem érvényesíthet.
A 2009. évi befizetendő vagy visszajáró különadó összegének kiszámítása a

magánszemélyek és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózást választó
egyéni vállalkozók számára a 0953-07-es lap
1. Az egyéni vállalkozás bevétele a kapott támogatás nélkül 8 500 000 Ft, a vállalkozói
költségek 5 300 000 Ft.
A vállalkozó különadó alapja: 8 500 000-5 300 000=3 200 000 Ft (242. sor „a” oszlop)
A különadó összege (4%): 128 000 Ft (242. sor „d” oszlop)
Év közben fizetett különadó előleg: 102 000 Ft (249. sor „c” oszlop)
Még fizetendő (251. sor) adó: 26 000 Ft, ezt kell átírni a 75. sorba.
2. Az 1. példában szereplő egyéni vállalkozótól a kifizető önálló tevékenységéből

származó jövedelméből – nyilatkozata alapján – 18 000 Ft különadó-előleget vont le
(244. sor). A vállalkozói kivét és az önálló tevékenységből származó összevonás alá eső
jövedelme azonban nem érte el a 7 446 000 Ft-ot, így visszaigényelhető különadója lenne.
Tekintettel arra, hogy a 26 000 Ft (242. „d”) és a 18 000 Ft (244. „c”) különbözete
+8 000 Ft, azaz több a fizetendő különadó összege, mint a visszaigényelhető, a 251. sorba
8 000 Ft-ot kell beírnia. Ezt az összeget kell a 75. sorban is feltüntetnie és megfizetnie.


315
azonban mint vállalkozó kötelezett, amelyet ezen a bevalláson nem tüntethet fel, azt a 0958-
as számú bevallásban kellett bevallania. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapjának
meghatározásakor az elszámolt bevételéből annyi összeget, amennyit egyéni vállalkozóként
járulékalapként figyelembe vett, olyan jövedelemként kell figyelembe venni, amelyet
járulékfizetési kötelezettség terhel. Járulékalapként figyelembe vehető összeg minimuma
havonta a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege, amely
71 500 forint. 2009. január hónapra még a 2008. december hónapban érvényes 69 000 forint
összegű minimálbérrel kell számolni. A minimum járulékalap 2009. január hónapban
138 000 forint, 2009. február 01-től 143 000 forint.
1. Az egyéni vállalkozói igazolvány csak őstermelői tevékenységet tartalmaz. A

példában – bejelentés alapján – a minimálbér összegét tekintjük járulékalapnak:
bevallására. A százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az őstermelői jövedelem, amit
csökkenteni kell a járulékalapot képező jövedelem összegével (480 000 – 855 5000 forint).
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Az egyéni vállalkozók nyilatkozatai, jövedelem/veszteség levezetése, a 0953-13-as lapok

kitöltése
Az egyéni vállalkozó nyilatkozatai I. 0953-13-01-es lap

III. Az egyéni vállalkozó nyilatkozata az átalányadózás választásáról
Ha az egyéni vállalkozásból származó bevétele 2009-ben 14 500 000 forint volt és 1 millió
forint egységes területalapú/földalapú támogatást kapott, akkor az átalányadó
alkalmazására, választására való jogosultsága a bevételi értékhatár szempontjából
megmaradt (406. sor).
Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem/veszteség kiszámítása
a 0953-13-as lapok kitöltése
438. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása

2009. január 10-én vásárolt és 2009. január 11-én üzembe helyezett tárgyi eszköz
(berendezés) beszerzési ára 800 000 Ft volt.
Adózó 2009. szeptember 30-áig az eva hatálya alá tartozott. Az értékcsökkenési leírás
[(800 000 x 0,145)= 116 000 Ft] időarányos részét az evás időszakra elszámoltnak kell
tekinteni, ennek összege (116 000 : 365 x 263)= 83 583 Ft, így a továbbiakban a részletes
vagyonleltárban is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás keretében elszámolni
a teljes beszerzési ár (800 000 Ft) alapulvételével azzal, hogy a példabeli esetben 2009.
október 1. és december 31. közötti időszakra is időarányosan lehet elszámolni a leírás
összegét, mely a példa szerint (116 000 : 365 x 92)= 32 417 Ft.
316
Járművek költségelszámolása 2009. február 01-jétől

Amennyiben az egész futásteljesítmény hivatali (üzleti) célú használatra 25 000 km volt és a
munkaviszony mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytató adózó munkáltatója a
kiküldetési rendelvény alapján és munkába járás címén 10 000 km után fizetett
költségtérítést, akkor 15 000 km üzleti célból megtett út költségét számolhatja el az egyéni
vállalkozásból származó bevételével szemben.
Ha az egyéni vállalkozó útnyilvántartás alapján a saját tulajdonában lévő személygépkocsi

hivatali (üzleti) célú használatára tekintettel költséget számol el, akkor cégautóadó
fizetésére kötelezett.
425. sor: Az átalányadó alapjába beszámító bevétel

Példa:
– a 2009. évben a vállalkozás bevétele a területalapú támogatás nélkül 14 600 000 Ft
– 2009. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett területalapú támogatás
összege („b” oszlop adata) 800 000 Ft
2009. évi bevétel összesen („c” oszlop adata) 15 400 000 Ft
A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem szűnik meg, esetében az
átalányadózás feltételéül rendelt bevételi értékhatár a 15 400 000 Ft.

Apeh 0953 Utmutato

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Apeh 0953 Utmutato

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Útmutató

a 2009. évről szóló személyi jövedelemadó, járulék, egyszerűsített

Miről olvashat a bevallás útmutatójában?

A 2009-es évről szóló bevallási nyomtatvány:

Ha Ön magánszemélyként munkáltató és a költségvetés felé a kötelezettségeit be kell

Az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló1 törvény (továbbiakban:

A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan Öntől levont egyéni

ilyen címen visszaigényelhető túlvont járulék nem keletkezhetett. A különadó-előleg

A bevallás útmutatójának része a Példatár, mely példákkal segíti a bevallás helyes

Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők adózási tudnivalóit (kitöltési

2. Mikor nem kell Önnek a bevallást benyújtania?

– Ha Ön 2010. február 15-ig a nyilatkozatával az egyszerűsített bevallást vagy 2010.

– Ha Ön az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes

– Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján kívül más jövedelme nem volt;

– Ha Ön nyugdíjas és a nyugdíján, baleseti járadékán, jövedelempótló kártérítési

– Ha Ön a bevallás 12-18. soraihoz fűzött magyarázatnál felsorolt, adóterhet nem viselő

– Ha Ön ingatlanát, vagyoni értékű jogát értékesítette ugyan, de ebből jövedelme nem

– Ha Ön alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, és az alkalmi munkavállalás

– Ha Ön az adóévben kizárólag olyan jövedelmet szerzett, amely nemzetközi szerződés

– Ha Ön mezőgazdasági kistermelő, és az ebből származó, az őstermelők részére készült

Ha Önnek a 2009-es évről nem kell bevallást benyújtania, de az adóhatóságtól

Előfordulhat, hogy az adóhatóság által kiküldött bevallási csomag címzettje a kézbesítéskor

3. Milyen határidőkhöz kell igazodnia?

Ha Ön egyéni vállalkozó, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett

Más esetekben 2010. május 20-a az adóbevallás benyújtásának és az adótartozás

Ne feledje, hogy az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallást!

 Az adóbevallási nyomtatványt két példányban, tintával, nyomtatott betűkkel

 Az adóbevallásban csak a fehér rovatokba írjon!

 Ha a kitöltés közben hibázik, a hibás adatot húzza át, és aláírásával igazolja a

 A bevallás aláírás nélkül érvénytelen!

A bevallásához az APEH honlapjáról is „letöltheti” az ott megtalálható AbevJava

A kitöltést támogató program segít abban, hogy Ön a használat során a lehető

Fontos! A kitöltő program segít Önnek bevallása kitöltésében, de a használata az

Figyelem! Az Internetes kitöltő program segítségével elkészített bevallásban a

kell beküldeni. A kinyomtatott bevallásra utólag, kézzel beírt módosításokat a

Ha elkészült adóbevallásának kitöltésével, a kitöltött és aláírt egyik példányt az erre a célra

Az adóbevallás hitelességét Ön az aláírásával igazolja, ezért kérjük, hogy azt az előnyomott

Az adóbevallását az Art.7 szerint adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő is

 Ha tartozása van, azt a bevallás benyújtásának határidejéig fizesse meg!

 Amennyiben a tartozását nem tudja egy összegben megfizetni, részletfizetés

6. Mit tegyen a bevallás kitöltéséhez felhasznált irataival?

Ezeket nem kell a bevalláshoz csatolnia.

Ha Ön bármely évben az összevont adóalap utáni adóját az élet- és nyugdíjbiztosítási díj

7. Hogyan lehet az adótartozást megfizetni?

Tartozásait a saját belföldi fizetési számlájáról (bankszámla is annak minősül) történő

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett10 adózó, akkor befizetési

A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást,

Mértéke: a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének naptári

Amennyiben a 0953-as bevallásban visszaigényelhető összeg mutatkozik valamely

Abban az esetben, ha Ön nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett általános

A kedvezmény igénybevételének további feltételei:

 Ha az Ön által bevallott fizetendő személyi jövedelemadó meghaladja a

A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéhez a bevallás C lapján az (A) mezőben

Figyelem! Ha elmulasztotta ezt a nyilatkozatát kitölteni, az később már nem

A bevallási csomagban az Ön nevére kiállított, azonosító számmal ellátott 2 db csekket

vagy egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, akkor ügyfélszolgálataink bármelyikében

Ha Ön eddig még nem nyújtott be adóbevallást, akkor az adóhatóságtól kérjen az adó

Az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainál lehetősége van bankkártyával teljesíteni a

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy tartozásait a saját fizetési számlájáról (lakossági

A visszakért összeget pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetési kézbesítés útján

Ha a visszaigényelt összeget a fizetési számlájára kéri, akkor a bevallás főlapján található

Ha Ön pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor az Ön által visszakért összeget

Ha bármilyen ok miatt nem tudja határidőre elkészíteni a bevallását, akkor a késedelemre