Valószínűségszámítás

2004.03.01.

Készítette: Dr. Toledo Rodolfo

1. Kombinatorika
1.1. Tétel. Ha n darab különböző elemet az összes lehetséges módon sorba
rendezünk, akkor ezt n! := n · (n − 1) · (n − 2) · · · · · 2 · 1-féle módon tehetjük
meg. (0! = 1). Ha az n elem közül van k1 darab egyforma, k2 darab egyforma
és így tovább, végül további kr darab is egyforma, akkor minden elem összes
lehetséges sorrendje:
n!
.
k1 ! · k2 ! · . . . · kr !

1.2. Tétel. Ha n darab különböző elemet tartalmazó urnából k darabot szeret-

nénk kihúzni, akkor ez annyiféleképpen lehetséges, mint azt az alábbi táblázat
mutatja:

Sorrend számít Sorrend nem számít

µ ¶
n! n
Visszatevés nélkül
(n − k)! k
µ ¶
n+k−1
Visszatevéssel nk
k
µ ¶
p
Az számot binomiális együtthatónak nevezzük és a következő módon ér-
q
telmezzük: µ ¶
p p!
:= (p > q, p, q ∈ N).
q (p − q)! · q!

Feladatok
1.1. Egy kockával hatszor dobunk egymás után. Hányféle olyan dobássorozat
van, amelyben nincs azonos pontszámú dobás?

1.2. Hány nem feltétlenül értelmes szót lehet készíteni a KOMBINATORIKA

szó betűiből?

1.3. Hány különböző hatjegyű számot készíthetünk a 2, 4, 4, 5, 5, 9 számjegyek

egyszeri felhasználásával? Ezek közül hány lesz páratlan? Hány olyan szám lesz,
amely 24-gyel kezdődik?

1
1.4. Hány különböző tízjegyű számot készíthetünk a 0, 2, 2, 2, 4, 4, 5, 5, 5,
9 számjegyek egyszeri felhasználásával? Ezek közül hány lesz páratlan? Hány
olyan szám lesz, amely 24-gyel kezdődik?

1.5. Hány különböző tízjegyű számot készíthetünk a 0, 0, 0, 2, 2, 4, 5, 5, 5,

9 számjegyek egyszeri felhasználásával? Ezek közül hány lesz páratlan? Hány
olyan szám lesz, amely 24-gyel kezdődik?

1.6. Az 1-es és a 2-es számjegyek segítségével hány olyan hatjegyű szám írható
fel, amelyben az 1-esek száma egyenlő a 2-esek számával?

1.7. Az 1, 2, 3, 4, 5 számjegyek kétszeri felhasználásával 10 jegyű számot

készítünk. Hány olyan szám van, amely 245-tel kezdődik?

1.8. Hány olyan tízjegyű szám van, amelyben minden számjegy csak egyszer
fordul elő?

1.9. Az 1, 2, . . . , 9 számjegyekből hány olyan tízjegyű szám hozható létre,

amelyben a jegyek mindegyike előfordul?

1.10. Hány különböző nyolcjegyű számot készíthetünk az 1, 2, . . . , 8 számjegyek

egyszeri felhasználásával, ha az első három helyen az 1, 2, 3 számjegyek foglalnak
helyett és a végén az 5-ös áll?

1.11. Egy dobozban 15 alkatrész van, amiből 3 selejtes. Hányféleképpen vehet-

jük ki mind a 15 darabot, ha a selejteseket utoljára vesszük ki?

1.12. Hányféleképpen rendezhető sorba 9 nő és 10 férfi, ha a nők elől állnak?

Mit tudunk mondani abban az esetben, ha a nők és a férfiak felváltva követik
egymást?

1.13. Hányféleképpen rendezhető sorba 5 nő és 5 férfi, ha a nők és a férfiak

felváltva követik egymást?

1.14. Egy biliárd asztalon már csak 4 számozott golyó maradt, valamint a fehér
és a fekete golyó. A fehér golyóval lökünk. Hányféleképpen tudjuk letakarítani
az asztalt, ha egy lökéskor csak egy golyó mehet be, és a fekete golyónak szabad
utoljára bemennie?

1.15. Egy négyes bobcsapat indulni akar a versenyen és a négy versenyző közül
csak ketten képesek irányítani a bobot. Hányféleképpen ülhetnek a bobba?

2
1.16. Egy műszakban 6 munkás 6 gépen dolgozik, de van egy olyan gép, amelyet
csak 3 munkás képes kezelni. Hányféleképpen osztható el a munka?

1.17. Hányféleképpen juthatunk el 13 lépésben a számegyenesen a 0-tól a 3-asig,

ha csak balra egyet vagy jobbra egyet tudunk lépni?

1.18. Hányféleképpen juthatunk el 13 lépésben a számegyenesen a 0-tól a 2-esig,

ha egy lépésben balra egyet vagy jobbra kettőt lehet csak haladni?

1.19. Hányféleképpen lehet a sakktáblán 8 bástyát elhelyezni úgy, hogy egyike

se üsse a másikat? Mit tudunk mondani abban az esetben, ha a bástyákat
megkülönböztetjük?

1.20. Hányféle sorrendben ülhet egy 10 tagú társaság egy kerek asztal mellett,
ha csak az számít, hogy ki ki mellett ül?

1.21. Egy csoportos foglalkozású rajzórán 5 diák egy nagy kerek asztalnál ül.
Péter szeretne Erika mellett ülni. Hány olyan sorrend van, amely Péternek
kedvez?

1.22. Hányféle karkötőt készíthetünk 13-féle gyöngyből?

1.23. Mutassuk meg, hogy minden n ≥ 1 pozitív egész szám esetén igazak az

(a) (n!)2 = (n − 1)! · ((n + 1)! − n!),

µ ¶µ ¶
1 3 3 1 (2n)!
(b) n− n− · . . . · · = 2n ,
2 2 2 2 2 n!

(c) n! = (n − 1)(n − 1)! + (n − 2)(n − 2)! + · · · + 1 · 1! + 1

egyenlőségek.

1.24. Legyen n ≤ 9 pozitív egész szám. Mekkora az 1, 2, . . . , n számjegyek

egyszeri felhasználásával alkotott számok összege?

1.25. Ha az adott elemek számát 2-vel csökkentjük, akkor a lehetséges sorba

rendezésük száma 12-ed részére csökken. Menyi volt az elemek száma?

1.26. Egy sietős postás megérkezik egy 20 postáládás lépcsőházba. 10 külön-

böző címzésű levelet kell kézbesítenie, de nincs ideje vesződni azzal, hogy melyik
levélnek ki a címzettje. Ezért találomra beledobja azokat, de arra ügyel, hogy
több levél ne kerüljön ugyanabba a postaládába. Hányféleképpen teheti ezt?

3
Oldja meg a feladatot arra az esetre is, ha több levél is kerülhet ugyanabba a
postaládába vagy egyforma reklámújságokat kézbesít?

1.27. Hány darab háromszínű zászlót lehet 7 színből készíteni?

1.28. Hat sportrepülő felváltva gyakorlatozik egy kétszemélyes gépen. Hányfé-

leképpen gyakorolhatnak?

1.29. Hányféleképpen lehet szétosztani 8 versenyző között 3 különböző díjat?

1.30. Egy gólyabálon 10 fiú és 7 lány jelenkezett a nyítótáncra. Hányféleképpen

alakulhat belőlük 7 egyszerre táncoló pár?

1.31. A foci Európa Bajnokság egyik selejtező csoportjában 5 csapat mérkőzik,

minden csapat minden csapat ellen kétszer játszik, egyszer otthon, másodszor
idegenben. Összesen hány mérkőzést rendeznek ebben a csoportban?

1.32. Mekkora lehet az olyan ország lakossága, ahol nincs két olyan ember,
akiknek pontosan ugyanazok a fogai hiányoznak? (Egy embernek legfeljebb 32
foga lehet.)

1.33. Magyarországon az autórendszám készítéshez 25 betűt és 10 számjegyet

használnak. Régen a rendszámtáblán 2 betű és 4 számjegy szerepelt, de ez
megváltozott és most 3 betű és 3 számjegy szerepel. Melyik rendszerrel lehet
több rendszámtáblát előállítani?

1.34. Összesen hány négyjegyű szám van? Hány négyjegyű hárommal osztható
szám van?

1.35. Hány ötjegyű szám van, amelynek minden számjegye különbözik?

1.36. Hány különböző háromjegyű számot készíthetünk a 2, 3, 4, 5, 7, 9 szám-

jegyek egyszeri felhasználásával? Ezek közül hány lesz páratlan? Hány olyan
szám lesz, amely 24-gyel kezdődik? Válaszoljon az előző kérdésekre abban az
esetben, hogy a számjegyek többször is felhasználhatók!

1.37. Hány különböző ötjegyű számot készíthetünk a 0, 2, 4, 5, 6, 8, 9 számje-

gyek egyszeri felhasználásával? Ezek közül hány lesz páros? Hány olyan szám
lesz, amely 24-gyel kezdődik? Válaszoljon az előző kérdésekre abban az esetben,
hogy a számjegyek többször is felhasználhatók!

1.38. Hány különböző hatjegyű számot készíthetünk az 1, 2, . . . , 8 számjegyek

egyszeri felhasználásával, ha az első három helyen az 1, 2, 3 számjegyek foglalnak

4
helyett és a végén az 5-ös áll?

1.39. Hány olyan ötjegyű szám van, amelyekben 3 páros és 2 páratlan szám-
jegy szerepel? Oldja meg az előző feladatot arra az esetre, ha a számjegyek
különbözőek!

1.40. Hány ötjegyű szám írható fel a 0, 1, 2 számjegyek felhasználásával?

1.41. Csupa páros számjegyből hány hatjegyű szám írható fel?

1.42. Legalább hány különböző számjegyre van szükségünk ahhoz, hogy 243
darab ötjegyű számot írhassunk fel ezen számjegyek egyszeri felhasználásával?

1.43. Pontból és vonásból hány legfeljebb 5 elemű morzejel állítható össze?

1.44. Hányféleképpen ültethetünk egy padra 7 férfi és 5 nő közül 5 személyt

úgy, hogy két azonos nemű ne kerüljön egymás mellé? Oldja meg a feladatot,
ha a pad helyett egy kerek asztalhoz ültetjük a személyeket!

1.45. Egy műszakban 6 munkás 6 gépen dolgozik, de van két olyan gép, amelyet
csak 4 munkás képes kezelni. Hányféleképpen osztható el a munka?

1.46. Mekkora az 1, 2 számjegyekkel felírható ötjegyű számok összege?

1.47. Egy vállalat 3 szakmunkást és 4 irodai dolgozót keres felvételére. A felvé-

telre 17 ember jelenkezik, 7 a szakmunkás és 10 az irodai állásra. Hányféleképpen
választható ki a kívánt létszám?

1.48. Adott a síkban 12 általános helyzetű pont. Hány olyan egyenes van, amely
az adott pontok közül kettőn átmegy?

1.49. Hány átlója van egy konvex n-szögnek?

1.50. Egy fogadás előtt mindenki mindenkivel kezet fog. Összesen 66 kézfogás
történt. Hányan voltak?

1.51. Hányféleképpen tudunk 14 különböző féle ízből egy három gömbös fagy-
laltot kérni az eladótól?

1.52. Egy pályázatra 14 pálymunka érkezett és 3 egyenlő díjat osztanak szét

úgy, hogy a díjak felezése vagy megosztása nem lehetséges. Hányféleképpen
lehet a díjakat odaítélni?

5
1.53. Hányféleképpen tudjuk szétosztani a 32 lapos magyar kartyacsomagot 4
ember között, ha mindenki ugyanannyi lapot kap?

1.54. Egy biliárd aztalon 4 piros, 5 kék és 3 sárga számozott golyó van. Hány-
féleképpen lehet egyszerre bejuttatni a lyukakba két-két golyót minden színből?

1.55. Egy magyar kartyacsomagból 8 lapot húzunk. Hány olyan eset van, ami-
kor a lapok egyik fele piros és a másik fele zöld? Hány olyan eset van, amikor
minden ász nálunk van, valamint két tizes és két király?

1.56. Tizenkét tanuló három csónakot bérel. Az egyik csónak 3 üléses, a másik
4, a harmadik pedig 5 üléses.
(a) Hányféleképpen foglalhatnak helyet a csónakokban?
(b) Hányféleképpen foglalhatnak helyet, ha két tanuló feltétlenül egy csónakba
akar kerülni?

1.57. Az 1, 2, 3, 4, 5 számjegyekből hány négyjegyű számot állíthatunk elő

(a) egy számjegy felhasználásával;
(b) két különböző számjegy felhasználásával;
(c) három különböző számjegy felhasználásával;

(d) négy különböző számjegy felhasználásával?

1.58. Egy szervizüzem 12 dolgozója közül 4 munkahelyre kell küldeni két-két

dolgozót. Hányféleképpen lehetséges ez?

1.59. Három egyforma kockával dobunk egyszerrel. Hány féle eredmény adód-
hat?

1.60. Egy 10 tagú társaságban van 4 ember, akik állandóan összeveznek egy-
mással. Hányféleképpen tudjuk az egész társaságot egy hosszú asztalhoz ültetni
úgy, hogy az említett személyek ne kerüljenek egymás mellé?

1.61. Egy könyves polcon 12 könyv áll. Hányféleképpen lehet egyszerre kivá-
lasztani közölük ötöt úgy, hogy ezek között ne legyen egymás mellett álló?

1.62. Almaszedéskor 3 gyerek nagyon megéhezett, ezért szétosztottak egymás

között 20 egyforma almát. Mindegyik kapott az almából. Hányféleképpen oszt-
hatták el az almákat egymás között? Hányféleképpen oszthatták el az almákat
egymás között úgy, hogy mindegyiknek legalább kettő jutott?

6
2. A Kolmogorov féle valószínűségi mező
2.1. Definició. Kolmogorov féle valószínűségi mezőnek nevezzük azt a (Ω, A, P )
modellt, ahol
1. Ω egy nem üres halmaz, ami egy jelenségre vonatkozó kísérlet lehetséges kime-
neteleinek halmaza. Az Ω halmazt eseménytérnek, egy elemű részhalmazait
pedig elemi eseménynek nevezzük.
2. A elemei Ω részhalmazaiból áll, és ezeket a részhalmazokat eseményeknek
nevezzük. A elemeinek a következő feltételeknek kell eleget tennie:
(i) ∅ ∈ A,
(ii) ha A ∈ A, akkor A := Ω \ A ∈ A,
(iii) ha A1 , A2 , . . . ∈ A, akkor ∪∞
n=1 An ∈ A.

A fenti feltételeknek eleget tevő halmazrendszert σ-algebrának is szokás ne-

vezni, vagy jelen esetben eseményalgebrának. Az ∅-t lehetetlen eseménynek,
Ω-t biztos eseménynek, míg minden, legalább két elemű eseményt összetett
eseménynek nevezzük.
3. P a valószínűség, azaz P : A → [0, 1]) olyan függvény, amely minden ese-
ményhez rendel egy 1-nél kisebb vagy egyenlő nem negatív számot és kielégíti
a következőket:
(i) P (∅) = 0, P (Ω) = 1
(ii) ha A1 , A2 , . . . ∈ A páronként diszjunkt halmazok, akkor
∞
[ ∞
X
P( An ) = P (An )
n=1 n=1

Az adott kísérletnek akkor lesz jó a modell, ha az egyes eseményekhez olyan

valószínűséget rendelünk, amely körül ingadozik a kísérlet többszöri megis-
métlése után kapott gyakoriság (az esemény bekövetkezéseinek száma) és a
kísérletek száma hányadosa. Az előbbi arányt relatív gyakoriságnak nevez-
zük.

2.2. Definició. Legyen A és B két esemény.

(a) Az A ⊆ B reláció azt jelenti, hogy az A esemény bekövetkezése egyúttal
a B esemény bekövetkezését vonja magával. (Megfelel a halmazelméleti
tartalmazási relációnak.)
(b) Két A és B esemény egyenlő, ha egyszerre teljesül, hogy A ⊆ B és B ⊆ A.
(Megfelel a halmazelméleti egyenlőségi relációnak.)
(c) Két esemény A + B összege (egyesítése) az az esemény, ami azt fejezi ki,
hogy a két esemény közül legalább az egyik bekövetkezik. (Megfelel a hal-
mazelméleti unió műveletnek.)

7
(d) Két esemény AB szorzata (metszete) az az esemény, ami azt fejezi ki, hogy
mindkét esemény egyszerre következik be. (Megfelel a halmazelméleti met-
szet műveletnek.)
(e) Két esemény A − B különbsége az az esemény, ami azt fejezi ki, hogy az
A esemény bekövetkezik, de a B esemény nem következik be. (Megfelel a
halmazelméleti különbség műveletnek.)
(f) Egy A esemény ellentétes eseménye az az esemény, ami azt fejezi ki, hogy
az A esemény nem következik be. (Megfelel a halmazelméleti komplementer
műveletnek.)
(g) Azt mondjuk, hogy A és B egymást kizáró esemény, ha AB = ∅. (Megfelel
a halmazelméleti diszjunkt halmazok fogalmának.)
(h) Az A1 , A2 , . . . , An események teljes eseméyrendszert alkotnak, ha összegük
a biztos esemény és közülük bármely kettő egymást kizáró esemény.
A műveletekben szereplő események létezését az A elemeinek tulajdonságai és
a De Morgan azonosságok biztosítják.

2.3. Tétel. A fenti módon értelmezett események öszzegére és szorzatára ér-

vényesek a halmazelméletből jól ismert konmutatív, asszociatív, disztributív és
elnyelési tulajdonságok. Továbbá, A − B = AB és érvényesek a De Morgan
azonosságok azzaz:
∞
[ ∞
\ ∞
\ ∞
[
An = An , An = An .
n=1 n=1 n=1 n=1

2.4. Tétel. Minden A, B és C esemény esetén, a valószínűség a következő

tulajdonságoknak tesz eleget:

(a) P (A) = 1 − P (A),

(b) Ha A ⊆ B, akkor P (A) ≤ P (B), (monotonitás)

(c) Ha A ⊆ B, akkor P (A − B) = P (A) − P (B),

(d) P (A + B) = P (A) + P (B) − P (AB).

2.5. Tétel. Legyen A1 , A2 , . . . , An egy teljes eseméyrendszer. Ekkor:

(a) P (A1 ) + P (A2 ) + · · · + P (An ) = 1,

(b) P (A ∩ A1 ) + P (A ∩ A2 ) + · · · + P (A ∩ An ) = P (A),

minden A esemény esetén.

8
Feladatok
2.1. Jelentse A azt az eseményt, hogy 6 egymás utáni pénzfeldobásból egyszer
sem kaptunk írást. Mit jelent az A?

2.2. Milyen kapcsolat áll fenn az események között, ha igaz

(a) AB = A,
(b) A + B = A,
(c) A + B = A,

(d) AB = A,
(e) A + B = AB ?

2.3. Legyen A az az esemény, hogy egy játékkockával dobva páros számot

dobunk, B az, hogy 4-nél kevesebbet dobunk, és C hogy 2-nél többet dobunk.
Mit jelenthet az
[A − (BC)] + [(A − B) − C]
esemény?

2.4. Igazoljuk, hogy minden A és B eseményre igazak a következő összefüggé-

sek
(a) A + B = A + AB;
(b) A − B = B − A;

(c) AB A B = AB BA !

2.5. Legyen A, B és C három tetszőleges esemény. Igazoljuk a következő

összefüggéseket:
(a) AB − C = (A − C)(B − C);

(b) A − BC = (A − B) + (A − C);
(c) (A − B) − C = A − (B + C);

(d) (A − B) − C = (A − C) − (B − C);
(e) (A − B) + C = [(A + C) − B] + BC !

2.6. Egy üzemben három gép dolgozik. Jelentse Ai azt az eseményt, hogy egy
adott napon az i-dik gép elromlik (i = 1, 2, 3). Fejezzük ki az Ai eseményekkel
a következőket:

9
(a) csak az első romlik el;
(b) mindhárom elromlik;
(c) egyik sem romlik el;
(d) az első és a második nem romlik el;
(e) az első és a második elromlik, de a harmadik nem;
(f) csak egy gép romlik el;
(g) legfeljebb egy gép romlik el;
(h) legfeljebb két gép romlik el;
(i) legalább egy gép elromlik.

2.7. Mutassuk meg, hogy ha P (A) ≥ 0, 7 és P (B) ≥ 0, 9, akkor P (AB) ≥ 0, 6!

2.8. Mennyi az A és B esemény valószínűsége, ha tudjuk, hogy 10P (A−B) = 7,

2P (B − A) = 1 és 45P (A + B) = 17?

1
2.9. Ha tudjuk, hogy P (A) = P (A − B) = 2P (B − A) = , akkor mennyi az
4
A + B esemény valószínűsége?

2.10. Mutassuk meg, hogy minden A és B esemény esetén:

1
|P (AB) − P (A)P (B)| ≤ !
4

3. A klasszikus úton megoldható feladatok

3.1. Tétel. Ha az Ω eseménytér véges sok elemből áll és minden elemi esemény
egyforma valószínűségű, akkor egy tetszőleges A esemény valószínűsége:
kedvező esetek száma
P (A) = .
összes esetek száma
Az összes esetek száma az elemi események számát jelenti, ezekből ahány az A
esemény bekövetkezését vonja magával, az a kedvező esetek számát jelenti.
Érdemes azokkal az speciális feladatokkal is külön foglalkozni, amikor mintavé-
telről beszélünk.

3.2. Tétel. Tegyük fel, hogy egy sokaság N különböző elemet tartalmaz, de
ezek közül van s darab kitüntetett elem (pl. selejtes). Egy n elemű mintát
veszünk ki a sokaságból. Annak a valószínűsége, hogy pontosan k darab ki-
tüntetett elem van a mintában pk -val jelöljük és a következő módon számítjuk
ki:

10
(a) Visszatevés nélküli minta esetén
¡ s ¢¡N −s¢
k
pk = ¡Nn−k
¢ .
n

(b) Visszatevéses minta esetén, ha a kitüntetett elemek arányát a sokaságban

s
p= módon jelöljük és q = 1 − p, akkor
N
µ ¶
n k n−k
pk = p q .
k

Ez utóbbi eset akkor is használható, ha n-szer egymástól függetlenül isméte-

lünk meg egy kísérletet és egy p valószínűségű A esemény gyakoriságára vagyuk
kiváncsiak. Ha q az ellentétes esemény valószínűsége, vagyis q = 1 − p, akkor
annak valószínűsége, hogy az A esemény gyakorisága pontosan k lesz a
µ ¶
n k n−k
pk = p q
k

módon számítható ki. Visszatevés nélküli minta esetén közelítőleg is alkalmaz-

ható az előző képlet, ha az N sokaság elemszáma nagyon nagy, vagy amikor
annyira nagy, hogy nem adják meg és csak a p kitüntetett elemek arányát is-
merjük.

3.3. Tétel. Tegyük fel, hogy véletlenszerűen helyezünk egy pontot egy (a, b)
intervallumba. Jelölje A azt az eseményt, hogy a pont beleesik egy az (a, b) in-
tervallumban található (c, d) intervallumba. Ekkor az A esemény valószínűsége:

d−c
P (A) = .
b−a

3.4. Tétel. Tegyük fel, hogy véletlenszerűen helyezünk egy pontot egy T te-
rületű síktartományba. Jelölje A azt az eseményt, hogy a pont beleesik egy a
T területű síktartományban található K területű síktartományba. Ekkor az A
esemény valószínűsége:
K
P (A) = .
T
Az előbbi két esetben geometriai valószínűségről beszélunk.

Feladatok
3.1. 5 különböző szakasz hossza rendre 1, 3, 5, 7, 9 egység. Mennyi a valószí-
nűsége annak, hogy 3 szakaszból háromszög szerkeszthető?

11
 3.2. Egy gyerek, aki még nem ismeri a betűket, olyan kockákkal játszik, ame-
lyekre az AABIIKKMNOORT betűk vannak festve (a kocka minden lapján
ugyanaz a betű áll). Mennyi annak a valószínűsége, hogy a kockákat sorba
téve épp a KOMBINATORIKA szót rakja ki?

3.3. Mennyi annak a valószínűsége, hogy pont a magyar zászlót készítjük el,
amikor véletlenszerűen egy háromszínű zászlót 9 féle színből készítünk és a piros,
fehér és zöld szín szerepel a színek között?

3.4. Mennyi a valószínűsége annak, hogy hatjegyű páratlan számot készítünk

a 2, 4, 4, 5, 5, 9 számjegyek egyszeri véletlenszerű sorbarendezésével?

3.5. Mennyi a valószínűsége annak, hogy öttel osztható tízjegyű számot készí-
tünk a 0, 2, 2, 2, 4, 4, 5, 5, 5, 9 számjegyek egyszeri véletlenszerű sorbaren-
dezésével? Mennyi a valószínűsége annak, hogy a szám öttel osztható és 45-tel
kezdődik?

3.6. Valaki négy számjegyet ír le találomra egymás mellé. Mennyi annak a

valószínűsége, hogy a 2004-es számot írja le?

3.7. Tíz darab egyforintost feldobunk. Mennyi annak a valószínűsége, hogy

mindegyiken írást vagy mindegyiken címert dobunk?

3.8. 10 lapra felírjuk a tíz számjegyet. Határozzuk meg annak a valószínűségét,

hogy 2 lapot kihúzva, egymás mellé téve a kapott szám osztható 18-cal!

3.9. Tíz különböző minőségű terméket egymás mellé helyezünk. Ha bármelyik

sorrend egyenlő valószínűséggel fordulhat elő, mennyi annak a valószínűsége,
hogy
(a) a legjobb a sor első helyére és ugyanakkor a legrosszabb a sor utolsó helyére
kerül;

(b) a legjobb és a legrosszabb egymás mellé kerül?

3.10. Egy kör alakú asztal mellet tízen vacsoráznak. Mennyi a valószínűsége
annak, hogy két nő nem kerül egymás mellé, ha az asztalnál 5 férfi, és 5 nő volt?

3.11. Egy kerek asztalhoz 12 különböző magasságú ember ül le. Mennyi annak
a valószínűsége, hogy a legnagyobb és a legkisebb egymás mellé kerül?

3.12. Az 1-es és a 2-es számjegyek segítségével egy hatjegyű számot felírunk.

Mennyi a valószínűsége annak, hogy kétszer annyi 1-es lesz benne mint 2-es?

12
3.13. Az 1, 2, 3, 4, 5 számjegyek kétszeri felhasználásával 10 jegyű számot
készítünk. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a szám 453-mal kezdődik?

3.14. Ha tíz könyvet helyezünk el tetszőleges sorrendben egy könyvespolcon és

hármat előre megjelölünk, akkor mennyi a valószínűsége annak, hogy az elhe-
lyezés során a megjelölt könyvek egymás mellé kerülnek?

3.15. Egy kockát feldobunk. Mennyi annak a valószínűsége, hogy

(a) 6-ost dobunk;
(b) páros számot dobunk;
(c) 5-nél nem dobunk nagyobbat;
(d) legfeljebb 4-et dobunk;
(e) legalább 4-et dobunk?

3.16. Dobjunk fel 2 kockát egyszerre. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a

dobott számok összege 9?

3.17. Két kockával dobunk. Mennyi annak a valószínűsége, hogy

(a) legalább az egyik kockán 6-ost dobunk;
(b) két egyenlő számot dobunk;
(c) két különböző számot dobunk;
(d) a két dobott szám összege 7 és az egyik dobás eredménye 6-os?

3.18. Egy kockával 2-szer egymás után dobunk. Mennyi a valószínűsége annak,
hogy az első dobás eredménye nagyobb, mint a másodiké?

3.19. Mennyi annak a valószínűsége, hogy 3 kockával 17-et dobunk? Mennyi

annak a valószínűsége, hogy 16-ot vagy 17-et dobunk?

3.20. Egy kockát hatszor egymás után feldobunk. Mennyi annak a valószínű-
sége, hogy
(a) az 1, 2, 3, 4, 5, 6 számok mindegyike szerepelni fog;
(b) az első dobás eredménye 6-os, a többi pedig ettől különböző;
(c) az első két dobás eredménye 6-os, a többi pedig a 6-tól is és egymástól is
különböző;
(d) két dobás eredménye 6-os, a többi pedig ettől különböző;

13
(e) a dobások összege 7?

3.21. A számegyenesen 15 lépést teszünk a 0-tól kiindulva úgy, hogy csak balra
egyet vagy jobbra egyet tudunk lépni. Mennyi annak a valószínűsége, hogy az
5-ös számnál fejezzük be lépéssorozatunkat?

3.22. Egy gólyabálon 10 fiú és 7 lány jelenkezett a nyítótáncra. Mennyi annak

a valószínűsége, hogy Péter Marikával táncol, ha véletlenszerűen alakítunk 7
egyszerre táncoló párt?

3.23. Mennyi annak a valószínűsége, hogy egy 4 tagú társaságban legyen 2

ember, akiknek azonos napra esik a születésnapjuk? (365 napot veszünk alapul)

3.24. Mennyi a valószínűsége, hogy

(a) 12 ember,
(b) k ember (k < 12)
születésnapja különböző hónapban legyen (minden hónap egyformán valószínű)!

3.25. Egy iskola 16 tagú sakk-körében találomra két egyenlő létszámú csapa-
tot alakítunk. Mennyi a valószínűsége annak, hogy a két legjobb játékos egy
csapatba kerül?

3.26. Egy dobozban n golyó van, 1, 2, . . . , n számokkal jelölve. Egyenként

kihúzzuk az összes golyót. Mennyi a valószínűsége, hogy

(a) minden alkalommal nagyobb számú golyót húzunk ki, mint az előző volt,
(b) a k-val jelölt golyót éppen a k-adiknak húzzuk ki?

3.27. Két sakkcsapat körmérkőzést rendezett. Mindkét csapat 2-nél több já-
tékossal rendelkezett. Mindenki mindenkivel játszott 1 játszmát. A mérkőzés
során 163 játszmára került sor. A mérkőzésre való felkészülés során háziversenyt
is rendezett mindkét csapat, ezekben is mindenki 1 játszmát játszott le minden-
kivel a saját csapatából. A két csapatban így összesen 66 játszmára került sor.
A mérkőzések befejezése utáni banketten, amin minden játékos részt vett, vélet-
lenszerűen 2 játékossal beszélgetett a riporter. Mennyi annak a valószínűsége,
hogy mindkét játékos a nagyobb létszámú csapat tagja volt?

3.28. 10 telefonvezeték közül 4 beázás miatt elromlik. Ezután 4 vonalon kísé-

relnek meg hívást. Mekkora annak a valószínűsége, hogy a hívások fele a beázás
miatt nem lesz sikeres?

14
3.29. A magyar kártyacsomagból egyszerre 3 lapot kihúzva mekkora a valószí-
nűsége annak, hogy közülük legalább 1 zöld?

3.30. Egy sötét helyiségben 4 egyforma pár cipő össze van keveredve. 4 darabot
kiválasztva mennyi a valószínűsége annak, hogy a cipők között van legalább 1
pár?

3.31. 20 db 40 W-os és 30 db 60 W-os égőből kiveszünk 2 darabot anélkül, hogy

az elsőt visszatennénk. Mennyi annak a valószínűsége, hogy
(a) mindkettő 40 W-os lesz,

(b) egyik sem 40 W-os,

(c) csak az egyik 40 W-os?

Oldjuk meg a feladatot úgy is, hogy a mintavétel visszatevésével végezzük!

3.32. 100 alma közül 10 férges. Kiveszünk az almák közül válogatás nélkül ötöt.
Mennyi a valószínűsége, hogy lesz közötte férges?

3.33. A fiúk és a lányok születési valószínűségeit 0,4 és 0,6-nak tekintve mennyi

annak a valószínűsége, hogy egy hatgyermekes családban 3 fiú és 3 lány van?

3.34. Egy urnában 6 piros, több fehér és fekete golyó van. Annak valószínűsége,
3 2
hogy egy golyót kihúzva az fehér vagy fekete , piros vagy fekete . Hány fehér
5 3
és fekete golyó van az urnában?

3.35. Egy urnában 6 golyó van, 4 fehér és 2 piros. A golyók számozottak, az

5-ös és 6-os számú piros. Két golyót húzunk ki egymás után. Mennyi annak a
valószínűsége, hogy
(a) mindkettő fehér lesz;

(b) mindkettő egyező színű;

(c) legalább az egyik golyó fehér lesz?

3.36. Egy dobozban 50 db 8mm-es és 50 db 6 mm-es anyáscsavar van. Talá-

romra kiveszünk 20 csavart, visszatevés nélkül. Mennyi annak a valószínűsége,
hogy ezek között több lesz a 6 mm-es csavar, mint a 8 mm-es?

3.37. Egy dobozban 6 hibátlan és 4 selejtes termék van összekeverve. Ha egymás

után vesszük ki mind a tíz terméket, mennyi annak a valószínűsége, hogy a
selejtes darabokat utoljára vesszük ki?

15
3.38. Egy dobozban 5 piros golyó van. Hány fehér golyót kell hozzátenni, hogy
fehér golyó húzásának valószínűsége nagyobb legyen 0.9-nél?

3.39. Egy hallgató 40 tétel közül 20-at úgy megtanult, hogy abból jelesre tud
vizsgázni, a másik 20-ból csak jóra. A vizsgatétel kiválasztásakor a hallgató
kihúz 2 tételt, és választhat, hogy ezek közül melyikből felel. Mennyi a valószí-
nűsége, hogy jelest kap?

3.40. A 32 lapos kártyacsomagból 5 lapot húzunk ki egymás után, visszatevés

nélkül. Mennyi annak a valószínűsége, hogy
(a) a harmadik húzás eredménye piros lap lesz,
(b) az első és utolsó húzás eredménye piros lap?

3.41. 9 golyót helyezünk el véletlenszerűen 4 dobozban. Mekkora annak a való-

színűsége, hogy minden dobozba legalább 2 golyó kerül, ha a golyók egyformák?

3.42. 10 ember utazik egy vonaton, egymástól függetlenül szállnak be összesen

4 vagonba. Mi a legvalószínűbb elhelyezkedése a 4 vagonban a 10 utasnak?

3.43. Egy urnában 3 piros, 3 fehér és 3 zöld golyó van. Ezek közül hatot vé-
letlenszerűen kiválasztva, mennyi annak a valószínűsége, hogy legyen köztük
mindhárom színű?

3.44. Egy vendéglő egyik asztalánál 9 vendég ül. Összesen rendelnek 3 üveg
sört, 4 süteményt és 2 kávét. (Minden vendég csak egy ételt vagy italt rendel.)
Pincérünk emlékszik arra, hogy miből mennyit kell hoznia, de teljesen elfelej-
tette, hogy kinek mit kell adnia. Taláromra szétosztja amit hozott. Mennyi
annak a valószínűsége, hogy mindenki azt kapja, amit rendelt?

3.45. Egy dobozban 20 db törékeny tárgy van elcsomagolva. A tárgyak közül

5 darabnak az értéke egyenként 100 Ft, 4 darabé 200 Ft, 7 darabé 500 Ft és
4 darabé egyenként 1000 Ft. Valaki leejti a csomagot, és így néhány tárgyat
összetör. Mennyi annak a valószínűsége, hogy az összetört darabok értékeinek
összege 1000 Ft lesz?

3.46. A 32 lapos kártyacsomagból kihúzunk 6 lapot. Mennyi annak a valószí-

nűsége, hogy e hat lap között mind a négy szín előfordul?

3.47. Egy urnában 5 piros és 8 fehér golyó van. Egymás után húzunk az urná-
ból visszatevés nélkül. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a 3-adik húzásnál
kapunk először piros golyót?

16
3.48. Egy szervízüzem 10 olyan szerelővel dolgozik, aki a szükséges javításokat
a javítandó egység helyszínén végzi el. Egy javítás egy napig tart. Az egyik
napon 14 hibajelentés érkezik. Ha szerelők elosztása véletlenszerű (mindenhová
csak egy szerelőt küldenek), mennyi annak a valószínűsége, hogy a másodikként
és harmadikként bejelentett helyre aznap nem mennek el? (Az természetesen
mindegy, hogy melyik helyre melyik szerelő megy.)

3.49. Egy dobozban 10 db alkatrész van. Taláromra kiveszünk néhányat. Mennyi

annak a valószínűsége, hogy a kivett alkatrészek száma páros?

3.50. Egy ember elfelejtette felhúzni az óráját, és így az megállt. Mennyi a

valószínűsége annak, hogy a nagymutató a hármas és a hatos között áll meg?
Tételezzük fel, hogy annak a valószínűsége, hogy a nagymutató a számlap ke-
rületének valamely ívén áll meg az illető ív hosszával arányos!

3.51. Az A és B helyiségek 5 km hosszú telefonvezeték köti össze. A vezeték

valahol meghibásodik. A meghibásodások véletlenszerűen történnek az egész
vonalon. Mekkora a valószínűsége, hogy a hiba A-tól 3 km-nél távolabb követ-
kezett be?

3.52. Válasszunk ki a (0,1) intervallumon találomra egy pontot! Jelöljük e

pontnak a 0-tól vett távolságát x-szel. Mennyi annak a valószínűsége, hogy az
x, 1 − x és 1 hosszúságú szakaszból háromszöget lehet szerkeszteni?

3.53. Mennyi a valószínűsége annak, hogy valamely, találomra kiválasztott, az

egységnél rövidebb élhosszúságú téglatest testátlója az egységnél kisebb?

3.54. Egy rádióállomás minden órában pontos időt közöl. Valaki találomra meg-
nézi az óráját, de az áll. Bekapcsolja a rádiót. Mekkora annak a valószínűsége,
hogy legalább 10 percet kell várnia az időjelzésre?

3.55. A darts tábla teljes átmérője 453 mm. Feltesszük, hogy annak a valóság-
szerűsége, hogy a rádobott dart valamely tartományába esik, arányos e tarto-
mány területével. Mekkora annak a valószínűsége, hogy 50 pontot érő dabást
érunk el, ha a belső piros kör átmérője 12,7 mm?

3.56. Egy gyerek egy futball-labdát találomra nekirúg egy háznak, amely 10 m
hosszú és 5 m magas. A házon 1, 8×1, 5 m-es ablak van. Mennyi a valószínűsége,
hogy a labda eltalálja az ablakot?

3.57. Az egységnyi oldalhosszúságú, négyzet alakú céltáblára egy 1 egységnyi

sugarú kört rajzolunk. Mennyi a valószínűsége, hogy a találat ezen kívül éri a
céltáblát, ha a találatok véletlenszerűen történnek a céltáblán?

17
3.58. Egységsugarú, kör alakú céltáblára véletlenszerűen lövünk. A céltáblát
koncentrikus körökkel 10 részre akarjuk osztani úgy, hogy minden részbe egyenlő
valószínűséggel essen a találat. Mekkorák legyenek a körsugarak?

3.59. Munkahelyünkre két villamossal tudunk bejárni. Az egyik villamos 5 per-

cenként közlekedik, a másik 12 percenként. Az első villamos mindkét viszony-
latban reggel 5 órakor indul. Reggel 7 és fél 8 között véletlenszerűen érkezünk
a megállóba. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a megállóban nem kell két
percnél többet várakoznunk?

3.60. Egy egységnyi hosszúságú szakaszon taláromra kijelölünk két pontot. Mek-
kora a valószínűsége annak, hogy a köztük lévő távolság kisebb, mint egy előre
megadott h hossz? (0 < h < 1).

3.61. Egy egységnyi hosszúságú szakaszon válasszunk ki taláromra két pontot!

Mennyi a valószínűsége annak, hogy a keletkezett szakaszokból háromszög szer-
keszthető?

3.62. A (0,1) intervallumra véletlenszerűen elhelyezünk két pontot. Mennyi

annak a valószínűsége, hogy a keletkezett szakaszok hossza
(a) kisebb, mint 1,
(b) nagyobb, mint 1?

3.63. Két személy megbeszéli, hogy délután 10 és 11 óra között találkoznak egy
adott helyen. Érkezésük az adott időn belül véletlenszerű. Mennyi a valószínű-
sége annak, hogy a korábban jövőnek nem kell egy negyedóránál többet várnia
a másikra?

3.64. Egy üzembe a munkanap során két tehergépkocsi érkezik. Az érkezés

időpontja a nap folyamán egyenletes eloszlású. A rakodási idő mindkét gépkocsi
esetében 1/3 munkanap. Rakodás után a kész kocsi rögtön elmegy. Mennyi
annak a valószínűsége, hogy a két gépkocsi az üzemben találkozik?

3.65. Vásárosnaményból Nyíregyházán átszállva Budapestre szeretnénk utazni.

A vásárosnaményi vonat 10-től 10:30-ig véletlenszerűen érkezik a nyíregyházi ál-
lomásra. A budapesti vonat menetrendszerint 10:15-kor indul, de a gyakorlatban
véletlenszerűen indul az ezt követő 10 perces időintervallumban. Mennyi annak
a valószínűsége, hogy nem késsük le a csatlakozást?

3.66. Véletlenszerűen felírunk két, 1-nél kisebb, pozitív számot. Mekkora a

valószínűsége hogy
(a) összegük kisebb 1-nél,

18
 2
(b) szorzatuk kisebb -nél,
9
2
(c) összegük kisebb 1-nél és szorzatuk kisebb -nél?
9

3.67. Egy egységnyi oldalú négyzet két átellenes oldalán találomra választunk
egy-egy pontot. Mekkora
√ annak a valószínűsége, hogy ezek távolsága α-nál
kisebb lesz? (1 ≤ α ≤ 2)

3.68. A (0, a) szakaszon véletlenszerűen elhelyezünk két pontot. Mennyi a va-

lószínűsége, hogy ezen pontok 0-tól vett távolságainak négyzetösszege a2 -nél
nagyobb lesz?

3.69. Egy egyenlő oldalú háromszög kerületén véletlenszerűen válasszunk ki há-

rom pontot! E három véletlen pont egy háromszöget határoz meg. Mennyi
annak a valószínűsége, hogy a kis véletlen háromszög lefedi az eredeti három-
szög súlypontját? Mutassuk meg, hogy ez a valószínűség tetszőleges háromszög
esetén is ugyanannyi!

3.70. Válasszunk három pontot találomra a (0, a) szakaszon. Legyen ezeknek a

0 pontból mért távolsága x, y és z. Mekkora a valószínűsége, hogy a P (x, y, z)
pont a térbeli, derékszögű koordináta-rendszer kezdőpontjától nem lesz a egy-
ségnél távolabb?

4. Feltételes valószínűség, a teljes valószínűség té-

tele és a Bayes-tétel
4.1. Definició. Az A esemény a B eseményre vonatkozó feltételes valószínű-
ségén a
P (AB)
P (A|B) =
P (B)
hányadost értjük, amennyiben P (B) 6= 0.
P (A|B) azt fejezi ki, hogy mennyi lesz az A esemény valószínűsége, ha tudjuk,
hogy a B esemény biztosan bekövetkezik, tehát valamilyen oknál fogva az olyan
kimenetelekkel, amelyek nem tartoznak a B eseményhez, már nem kell számolni.

4.2. Tétel. (Teljes valószínűség tétele) Ha a B1 , B2 ,. . . , Bn pozitív való-

színűségű események egy teljes eseményrendszert alkotnak, akkor bármely A
esemény valószínűsége:
n
X
P (A) = P (A|Bk )P (Bk ).
k=1

19
4.3. Tétel. (Bayes tétele) Ha a B1 , B2 ,. . . , Bn pozitív valószínűségű esemé-
nyek egy teljes eseményrendszert alkotnak, akkor barmely pozitív valószínűségű
A esemény és 1 ≤ i ≤ n egész szám esetén érvényes a
P (A|Bi )P (Bi )
P (Bi |A) = Pn
k=1 P (A|Bk )P (Bk )

összefüggés.

Feladatok
4.1. Bizonyítsuk be, hogy minden A és B eseményre igaz a következő egyen-
lőség, ha P (B) > 0!
P (A|B) = 1 − P (A|B)

4.2. Bizonyítsuk be, hogy ha P (B) > 0, akkor

P (A)
a) ha A ⊆ B, akkor P (A|B) = ,
P (B)
b) ha B ⊆ A, akkor P (A|B) = 1!

4.3. Igaz-e, hogy minden A és B esemény esetén teljesül a P (A|B) = 1 −

P (A|B) egyenlőség? Indokolja válaszát!

4.4. Ismertek a következő valószínűségek: P (A|B) = 0, 7, P (A|B) = 0, 3 és

P (A|B) = 0, 6. Mivel egyenlő P (A)?

1 1
4.5. Ismertek a következő valószínűségek: P (A) = , P (A|B) = és P (B|A) =
4 4
1
. Mivel egyenlő P (A + B) és P (A|B)?
2

7 1 1
4.6. Mennyi P (A) és P (B), ha P (A|B) = , P (B|A) = és P (A|B) = ?
10 2 5

4.7. Bizonyítsuk be, hogy ha P (A) = 0, 7 és P (B) = 0, 8, akkor P (A|B) ≥

0, 625!

4 9
4.8. Igazoljuk, hogy ha P (A) = és P (B) = , akkor
5 10
7 8
≤ P (A|B) ≤ !
9 9

4.9. Igazoljuk, hogy ha P (BC) > 0, akkor

P (AB|C) = P (A|BC)P (B|C)!

20
4.10. Ha egy kétgyermekes családnál tudjuk, hogy legalább az egyik gyerek lány,
akkor mi a valószínűsége, hogy van fiú is a családban?

4.11. Két kockával dobunk. Mennyi a valószínűsége, hogy a dobott számok

összege 7, feltéve, hogy
a) a dobott számok összege páratlan,

b) az egyik dobott szám páratlan?

4.12. Három kockával dobunk.

a) Mennyi a valószínűsége, hogy a dobott számok összege 10, feltéve, hogy az

egyik kockán a 6-os szám áll?
b) Mekkora a valószínűsége, hogy az egyik kockával 6-ost dobunk, feltéve, hogy
a dobott számok összege 10?

4.13. A 32 lapos magyar kártyából egyszerre kihúzunk négy lapot. Ha az egyik

lap ász , mennyi a valószínűsége annak, hogy
a) mind a négy lap piros,

b) mind a négy lap ász,

c) a piros alsó, felső, király és ász
van a kezünkben?

4.14. Egy asztalnál négyen kártyáznak. A 32 lapos magyar kártyát egyenlően

szétosztják egymás között. Ha az egyik kiválasztott játékosnak nem jut ász,
mennyi a valószínűsége annak, hogy az utána következőnek sem jut?

4.15. Egy 32 lapos kártyacsomagból 4 lapot húzunk ki egymás után visszatevés

nélkül. Mennyi a valószínűsége annak, hogy az első 2 kártya király, a harmadik
felső, a negyedik pedig ász?

4.16. Egységnyi hosszúságú szakaszon találomra két pontot választunk. Mennyi

a valószínűsége annak, hogy mindkét pont a szakasznak egyik előre kijelölt vég-
pontjához van közelebb, feltéve, hogy a választott pontok távolsága kisebb, mint
1/3?

4.17. Annak valószínűsége, hogy egy adott üzembe az esedékes nyersanyagszál-

lítmány 8 és 12 óra között megérkezik: 0,8. A szállítmány 11 óráig nem érkezett
meg. Mennyi a valószínűsége, hogy 11 és 12 között még megérkezik? Feltételez-
zük, hogy a megérkezés időpontja egyenletes eloszlású a (8, 12) intervallumban.

21
4.18. Valamilyen vegyszerrel szúnyogirtást végeztek. Azt tapasztalták, hogy
az első permetezésnél a szúnyogok 80%-a elpusztult, az életben maradottakban
azonban annyi ellenálló képesség fejlődött ki, hogy a második permetezés során
már csak a szúnyogok 40%-a pusztult el. A harmadik irtás során, már csak a
szúnyogok 20% pusztult el.
a) Mennyi a valószínűsége, hogy egy szúnyog három irtószer-alkalmazást túl él?
b) Mekkora annak a valószínűsége, hogy egy szúnyog még két irtószer-alkalma-
zást túl él, feltéve, hogy az elsőt túlélte?

4.19. Valakit keresünk az egyetemen. A keresett személy egyforma valószínű-

séggel lehet adott öt terem valamelyikében, és annak a valószínűsége, hogy az
öt terem valamelyikében jelen van: p. Már négy termet megnéztünk, és a kere-
sett személyt nem találtuk. Mennyi a valószínűsége, hogy az ötödik teremben
megtaláljuk?

4.20. Ha l0 számú újszülött közül lk számú éri meg a k-adik életévét (k =

1, 2, . . .), akkor
a) mennyi annak a valószínűsége, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott ember
megéri az 50. életévét?
b) mennyi a valószínűsége, hogy egy 50 évet megért ember a 60. évét is megéri?

4.21. Két doboz mindegyikében 100 db csavar van. Az első dobozban 10 db,
a másodikban 6 db selejtes. Találomra kiveszünk egy csavart valamelyik do-
bozból. A dobozok közül egyenlő valószínűséggel választunk. Mennyi annak a
valószínűsége, hogy a kivett csavar jó?

4.22. Egy háromfiókos szekrényben tollak vannak. A felső fiókban van 3 piros
és 2 kék. A középső fiókban van 2 piros és 2 kék. Az alsó fiókban van 1 piros
és 5 kék. Dolgozatjavításkor kihúzunk egy fiókot és abból kiveszünk egy tollat.
1 1
Mivel a fiókok nincsenek egyforma magasságban a fesőt , a középsőt és az
2 3
1
alsót valószínűséggel húzzuk ki.
6
a) Mennyi annak a valószínűsége, hogy az így húzott toll színe piros?
b) Ha az így húzott toll színe piros, mennyi annak a valószínűsége, hogy a
legfelső fiókból húztuk ki?

4.23. Egy gyárigazgató jutalmat szeretne adni valamely dolgozójának úgy, hogy
három osztályból találomra egyet választ és abból egy dolgozót. Az első osz-
tály létszáma 30, a második 20 és a harmadik 10. Melyik osztályhoz érdemes
tartozni?

22
4.24. Egy gyárban három gép gyárt csavarokat. A termékek 25%-át az A-gép,
35%-át a B-gép, a többit a C-gép gyártja. Az A-gép 5%-ban, a B-gép 4%-ban,
a C-gép 2%-ban termel selejteket. Ha egy találomra kiválasztott csavar selejtes,
mennyi a valószínűsége, hogy azt az A-gép gyártotta?

4.25. Tegyük fel, hogy valamely üzemből kikerülő áru 75% valószínűséggel első
osztályú. A kikerült termékeket vizsgálatnak vetik alá. Annak a valószínűsége,
hogy a vizsgálat során egy első osztályú terméket nem első osztályúnak minő-
sítenek, 0,02. Annak a valószínűsége viszont, hogy egy nem első osztályút első
osztályúnak minősítenek, 0,05. Mennyi annak a valószínűsége, hogy egy olyan
termék, amely első osztályú minősítést kapott, valóban első osztályú?

4.26. Két urnában golyók vannak. Az egyikben 5 fehér és 4 piros, a másikban

5 piros és 7 fehér. Az egyik urnából kiveszünk két golyót. Feltételezve, hogy a
két urna közül egyenlő valószínűséggel választunk, mennyi a valószínűsége, hogy
a) mindkét golyó fehér lesz;
b) a kihúzott két golyó közül legalább az egyik fehér lesz?

4.27. Egy egyetemi vizsgán az A-szakos hallgatók 60%-a, B-szakos hallgatók

80%-a szerepel sikeresen. Az A-szakos hallgatók az évfolyam 15%-át teszik
ki. Mennyi a valószínűsége annak, hogy egy találomra kiválasztott hallgató
sikeresen vizsgázott?

4.28. Egy üzemben 10 gépen gyártanak egyforma alkatrészeket, mindegyiken

egyenlő számút. Az első két gép együttvéve 3% selejtet termel; a következő öt
gépnél együttvéve 1,5% a selejt, s végül a többi gépnél együttvéve 1%. A kész
darabokat egy helyen gyűjtik. Ha mindegyik alkatrészt egyenlő valószínűséggel
vehetjük ki a kész alkatrészek közül, mennyi annak a valószínűsége, hogy egy
darabot kivéve, az selejtes lesz?

4.29. Bizonyos fajta búzavetőmag összetételének vizsgálatakor megállapították,

hogy négyféle magot tartalmaz, mégpedig 96%-a az I-es fajtából, 1% a II-esből,
2%-a a III-asból és 1%-a a IV-esből tevődik össze. Annak a valószínűsége,
hogy egy I-es fajta szemből legalább 50 szemet tartalmazó kalász fejlődik, 0,5.
Ugyanennek a valószínűsége a többi fajtánál a következő: 0,15; 0,2 és 0,05.
Mennyi a valószínűsége, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott kalászból legalább
50 szemet termő kalász lesz?

4.30. Egy céllövöldében három rekeszben vannak puskák. Az első rekeszben 3

puska, a másodikban 1, a harmadikban 2. Ezekkel rendre 0,5; 0,7; 0,8 valószínű-
séggel találunk célba. Mennyi a találat valószínűsége, ha találomra választunk
puskát?

23
 2 1
4.31. A és B egymástól függetlenül hazudnak ill. mondanak igazat ill.
3 3
valószínűséggel. Feltéve, hogy A azt állítja, hogy B hazudik, mennyi a valószí-
nűsége, hogy B igazat mond?

4.32. Egy dobozban 5 fehér és 2 piros golyó van. 2 golyót húzunk a dobozból
visszatevés nélkül, majd egy harmadikat. Mennyi a valószínűsége annak, hogy
a harmadik kivett golyó piros?

4.33. Egy dobozban 4 fehér, 5 piros és 6 kék golyó van. Először egyet húzunk
a dobozból és zsebre tesszük, majd további két golyót. Ha mind két golyó színe
piros, mennyi a valószínűsége annak, hogy a zsebünkben is piros golyó van?

4.34. Tegyük fel, hogy a férfiak 5%-a és a nők 0,25%-a színvak. Egy 20 nőből és
5 férfiből álló csoportból egy személyt találomra kiválasztunk. Megállapítjuk,
hogy színvak. Mennyi a valószínűsége, hogy nőt választottunk ki?

4.35. Két játékos, A és B a következő játékszabályok alapján játszik. A feldob

egy kockát, aztán két érmét annyiszor dob fel, ahányat a kockával dobott. Ha e
dobások során legalább egyszer két fejet dobott, akkor B fizet A-nak 100 Ft-ot,
ellenkező esetben A fizet B-nek 100 Ft-ot. Melyiküknek előnyös a játék?

4.36. n doboz mindegyikében n számú golyó van, az i-edikben i db piros,

i = 1, . . . , n, a többi fehér. Véletlenszerűen kiválasztunk egy dobozt, és ab-
ból kihúzunk egy golyót. Ez piros lett. Mennyi annak a valószínűsége, hogy azt
az utolsó két dobozból húztuk?

4.37. Egy egyetemi évfolyamon végzett felmérésből tudjuk, hogy a női hallga-
tók 60%-a, a férfi hallgatók 40%-a dohányzik. Valaki így okoskodik: „Ha egy
személyt véletlenszerűen kiválasztunk az a személy vagy nő, vagy férfi. A két
esemény egymást kizárja. Annak valószínűsége tehát, hogy a kiválasztott sze-
mély dohányzik, egyenlő a 0,6 és a 0,4 valószínűségek összegével, tehát 1-gyel.”
Hol a hiba?

5. Események függetlensége
5.1. Definició. Azt mondjuk, hogy az A és B események függetlenek ha

P (AB) = P (A)P (B).

5.2. Definició. Több, mint két eseményt teljesen függetlennek nevezünk, ha

bárhogyan is választunk közülük néhányat, ezek szorzatának valószínűsége egyenlő
az egyes események valószínűségének szorzatával.

24
Feladatok
5.1. Mikor lehet két, egymást kizáró esemény független?

5.2. Igazoljuk, hogy ha az A és B események függetlenek, akkor az A és B

események szintén függetlenek!

5.3. Igazoljuk, hogy ha az A, B és C események páronként függetlenek és A

független B + C-től, akkor az A, B és C események teljesen függetlenek!

5.4. Bizonyítsuk be, hogy ha az A és a B események függetlenek, és az A be-

következése a B bekövetkezését vonja maga után, akkor P(B)=1, vagy P(A)=0 !

5.5. Ketten felváltva lőnek egy céltáblára és aki először talál, az nyer. A
kezdőjátékos 0,2 valószínűséggel talál, a második 0,3 valószínűséggel. Mennyi a
valószínűsége annak, hogy a kezdőjátékos nyer?

5.6. Egy pénzdarabot egymás után 5-ször feldobva, mind az ötször írást dob-
tunk. Mennyi a valószínűsége, hogy hatodszor is írást dobunk?

5.7. Két csomag magyar kártyát helyezünk egymás mellé, és mindkettőből

kihúzunk egy lapot. Mennyi a valószínűsége, hogy mindkét lap piros lesz?

5.8. Egy kockát, és két pénzdarabot dobunk fel egyszerre. Mennyi a valószí-
nűsége, hogy a kockán 6-ost, az egyik pénzen írást s a másikon fejet dobunk?

5.9. Mekkora annak a valószínűsége, hogy két kockával négyszer egymás után
dobva, legalább egyszer 10 lesz a dobott számok összege?

5.10. Egy dobozba 2 selejtes és 4 jó csavar van. Visszatevés nélkül veszünk ki

négy csavart. Jelentse A azt az eseményt, hogy az első kihúzott csavar jó. A
B esemény jelentse azt, hogy az utolsónak kihúzott csavar jó. Állapítsuk meg,
független-e ez a két esemény! Oldjuk meg a feladatot annak feltételezésével is,
hogy a csavarokat visszatevéssel húzzák ki!

5.11. Egy urnában 4 egyforma papírlap található. Mindegyikre három szám-

jegy van írva egymás mellé, mégpedig az elsőre: 0 0 0, a másodikra: 0 1 1, a
harmadikra: 1 0 1, és a negyedikre: 1 1 0. Húzzunk ki egy lapot! Feltételezzük,
hogy mindegyik papírlap egyenlő valószínűséggel húzható. Jelentse Ai azt az
eseményt, hogy olyan lapot húztunk, amelynek i-edik jegye 1-es (i = 1, 2, 3).
Mutassuk meg, hogy az Ai események páronként függetlenek, de nem teljesen
függetlenek!

25
5.12. Háromszor dobunk fel egy szabályos pénzdarabot. Jelentse A azt az ese-
ményt, hogy a dobások között fej és írás is előfordul, B pedig azt az eseményt,
hogy legfeljebb egy írás fordul elő. Állapítsuk meg, független-e a két esemény?

5.13. Egy helyiséget két úton lehet megközelíteni. Két gépkocsi különböző úton
indul el. Annak a valószínűsége, hogy az első úton induló gépkocsi időben célhoz
ér: 0,80; hogy a másikon induló nem késik: 0,85. Mekkora a valószínűsége, hogy
legalább az egyik gépkocsi időben célhoz ér?

5.14. Egy üzemben két gépsor dolgozik egymástól függetlenül. A tapasztalatok

alapján az egyik gépsor hetenként 0,20, a másik 0,15 valószínűséggel esik ki a
termelésből. Mennyi annak a valószínűsége, hogy legalább az egyik kiesik a hét
folyamán?

5.15. Addig dobunk egy érmével, amig fejet nem kapunk. Legyen k egy pozitív
egész szám. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a dobások száma nem több
mint k?

26