TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK

A Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed c. munkához

Felhasznált szótárak, és rövidítésük

R TSEPAK RIGZIN: Tibetan-English Dictionary of Buddhist Terminology Dharamsala, Library of Tibetan
Works and Archives, 1986
B Bod-rgja chig-mdzod cshen-mo Peking, Mi-rigsz dpe-szkrun-khang, 1993
H HOPKINS, JEFFREY (Formular and Editor): Tibetan-Sanskrit-English Dictionary The University of Virginia,
Charlottesville (1992)
D DAS, SARAT CHANDRA: Tibetan-English Dictionary Delhi, Motilal Banarsidass, 1998 (reprint)
Bb LODEN SHENRAP DAGYAB: Bod-brda'i chig-mdzod Delhi, Library of Tibetan Works and Archives, 1989
J JÄSKE, H.: A Tibetan-English Dictionary (reprint) Delhi, Motilal Banarsidass Publishers, 1992
K KŐRÖSI CSOMA, S.: Sanskrit-Tibetan-English Vocabulary (Mahāvyutpatti) (ed. J. Terjék): Collected Works
of Alexander Csoma de Körös, vol. 3) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984
T TERJÉK JÓZSEF: Tibeti-magyar szótár Budapest, Kőrösi Csoma Sándor Keleti Nyelvek Kollégiuma, 1988
S GESHE LHUNDUP SOPA: Lectures on Tibetan Religious Culture Dharamsala, Library of Tibetan Works &
Archives, 1983

ka krel-med (fol. 12a3) szégyentelenség R 129, B 289, H 29; a 20

ku-mud-ta-ji ’dab brgja (fol. 13a) a holdfényre kinyíló
vízililiom száz szirma; → ku-mu-da lótusz (fehér
virágait éjjel nyitja) T 1; ku-mud: a Holdra nyíló vízi
liliom D 17
kun-mkhjen (fol. 13a3) mindentudó, mindentudás R 2, B 16,
H 1, J 4
kun-’gro (kun-’gro lnga) (fol. 11b3) mindig jelenlévő
tudattényezők H 1; mindig funkcionáló tudattényezők
R 2 →szemsz-bjung
kun-’dusz (fol. 1) kompendium (=kun-btusz) D27, J 4, H 3, B
18
kun-rdzob sesz-pa (fol. 4a) konvencionális tudatosság B 24,
→kun-rdzob R 5-7, H 5
kun-szlong (fol. 12a4) motiváció; elsődleges tudatosság, mely
egy cél felé irányul R 8, valamely megteendő
megvalósítására vágyó tudat képzeleti vagy
gondolkodási módja B 26, H 6
rkjen (fol. 2b2) feltétel; itt a tapasztalás, tapasztalati folyamat
valamely feltétele →rkjen-bzsi R 17, B 101, H 10
lkog-gjur (fol. 4b2) rejtőzködő, homályos, megbúvó jelenség R
17, B 102, H 10
szkad-csig (=szkad-csig-ma) (fol. 3a4) 1. itt: tudatpillanat,
pillanat; egy tudatfolyamat elemi időegysége R 17, H
11, B 106; 2. az állandótlanság (pillanatnyiság
definíciója) R 17
szkabsz ’dir bsztan (fol. 3a2) ez alkalommal tanított,
bemutatott; erre a témára tanítva H 11; →szkabsz di-la
D85
szkjor-dpon (fol. 12b3-4) a recitációt vezető mester S 383, a
tanulók vezetője egy kolostori részlegben R 23
bszkul (fol. 12b2) ösztönöz, buzdít, bátorít R 25, T 11, D 92
kha
kha-phjir ltasz-kji ’grosz (fol. 3b1) a kifelé irányuló (szemlélet,
nézés) típusa H 21; →kha-phjir lta-ba B 201, D 131
kha-nang ltasz-kji ’grosz (fol. 3b2) a befelé irányuló
(szemlélés, nézés) típusa H 21; →kha-nang lta-ba B
200, D 130
khjab (fol. 4b3) maga után von, vmilyen feladatot betölt, vele
jár; áthat R 30, H 26
khrimsz (fol. 4b4) etika, törvény D 171, B 283, H 28
másodlagos (nye-nyon) szennyeződés egyike →szemsz-
bjung→nye-nyon nyi-su
mkhjen (fol. 4a2) tudás, bölcsesség R 36, B 306, H 30
’khod (fol. 12b3) itt: alkot, lejegyez, könyvben lefektet B 312
’khon-’dzin (fol. 12a3) ellenségeskedés, rosszakarat; a 20
másodlagos szennyeződés (nye-nyon nyi-su) egyike B
313-14, H 30 →szemsz-bjung→nye-nyon nyi-su;
’khor-gji szemsz-bjung (fol. 10b2) kísérő tudattényezők; ’khor-
szemsz-bjung B 320: „a fő tudatból (gco-szemsz)
származó és a tudat környezetéhez tartozó vagy
nyomában fellépő elme-tudatosság (jid-sesz)
’khor-gji chor-ba (fol. 11a4) kísérő érzés; chor-ba R 339, H
367, B 2300
’khrul (fol. 2a3) téves, hibás H 32, B 332
’khrul-rgju-csan (fol. 9b1) a hiba okát bírja, a téves tudat
létrejöttének okával rendelkezik; ’khrul-rgju B 331,
’khrul-gji rgju H 33
’khrul-sesz (fol. 10a2) téves (hamis) tudat; olyan tudat, mely
téves számára megjelenő tárgy tekintetében (→sznang-
jul) R 40; téves (hamis) képzetű tudat B 332
’khro-ba (fol. 12a3) harag, ellenszenv, düh; a 20 másodlagos
szennyeződés (nye-nyon nyi-su) egyike R 129-130, B
291-92, H 29 szemsz-bjung →nye-nyon nyi-su;
ga
gang-zag-gi bdag-med (fol. 8b4) a személy(iség) én-nélkülisége
R 41-42, B 342, H 36
gang-zag-gi bdag-’dzin (fol. 7a3) a személyiség énjét
megragadó, a személyt énnek megragadó, a személyt
énnek felfogó (felfogás) R 43
gangsz-ri (fol. 7a4) havas hegy D 212, T 31
go dgosz (fol. 3b4) kell megértenünk
go-ba értés, megértés R 45, B 366, S 386
go szla (fol. 6a4) könnyű megérteni
grva-chang (fol. 13b3) kolostori kollégium, iskola, fakultás S
386
gragsz-pa’i rdzsesz-dpag (fol. 4b3) hallomás jele (rtagsz) általi
következtető megismerés B 390, H 41; a közfelfogásból
eredő konvención keresztüli következtető megismerés R
122; a következtető megismerés egyik típusa →blo-rig
dbun-du dbje-ba→rdzsesz-dpag gszum R 122
grangsz ngesz-pa (fol. 7b4-8a1) számban meghatározott,
számában meghatározott, határozott számú H 41

’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed
TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK
2
grub-pa dang bde-ba (fol. 5b2) (=grub-bde) megalapozás és
fennállás; →grub-bde gcsig H 42, →grub-bde rdzasz-
gcsig B 404
dge dang mi dge lung ma bsztan (fol. 12a4) erényes, nem
erényes és semleges fajtájú (tudattényezők); →lung ma
bsztan=dge mi dge gang jang ma jin-pa’i cshosz (nem
jellemzett, azaz se nem erényes, se nem erénytelen
dharma), Bb 737, B 2789, R 411, H 462
dge-ba bcsu-gcsig (fol. 11b3) a 11 nem-erényes tudattényező R
54; =dge-ba’ szemsz-bjung bcsu-gcsig B 451→B452;
→szemsz-bjung
dge-rca gszum (fol. 12a1) a három gyökérerény, az erény három
gyökere (’dod-cshagsz med-pa: vágytalanság; zse-
szdang med-pa: gyűlölet mentesség; gti-mug med-pa
:ostobaság nélküliség) R 55, H 48
’gjod (fol. 11b4) megbánás, bűnbánat B 508; a négy változó
tudattényező (gzsan-’gjur bzsi) egyike; →szemsz-
bjung→gzsan-’gjur bzsi R 354; B 2411
’grosz gszum-par szkje-ba (fol. 3a3) három típusban való
létrejövés, a →jid-mngon egyik állításmódja,
magyarázata a fol. 3a4-4a2; H 56
rgod (fol. 12a3) izgatottság, ziláltság; a 20 másodlagos
tudattényező egyike R 130, B 526, H 56→szemsz-
bjung→nye-nyon nyis-su
mgrin gcsig-tu (fol. 13a1) egyhangúan, egyhangúlag D 287
Rgjang-’phen-pa (fol. 7a2) =Rgjan-phan-pa v. Rgjan-pheng-pa:
(a hindu Lokájáta követője) Nihilista, Materialista D30,
H 57, B 543
rgju-mchan med-pa (fol. 5b3) ok, alap, indíték nélküli →rgju-
mchan ok, indíték H 60, R 72
rgjud (fol. 4a2) =rgjun tudatfolytonosság, tudat-folyam R 72, B
573, H 61
rgjun-mtha’ kho-nar szkje-ba (fol. 3a3) csupán a
tudatfolyamat végén jön létre H 62; a →jid-mngon
egyik állításmódja; magyarázata: fol. 3b2
szgo du-ma-nasz (fol. 8a3) sok okból kifolyólag, sok
szempontból; …i’ szgo-nasz valamilyen szempontból,
valaminek a szempontjából H 63, B 591, T 47
szgom-bjung-gi mjong-ba (fol. 6a4) →szgom meditáció R 75; a
tudat művelése, meditáció H 63; →szgom-bjung
meditációból származó, meditációból felmerülő H 64
szgju (fol. 12a3) csalás, megtévesztés, ámítás, becsapás H 64, R
78; a 20 másodlagos szennyeződés egyike→szemsz-
bjung→nye-nyon nyi-su R 130, H 64, B 600
szgra-don (fol. 10a1) itt: a szgra-szpji és don-szpji egy
szóösszetételben: hang-általánosság és jelentés-
általánosság →szgra-szpji hang általánosság; egy szó
jelentése R 79, B 607, H 66; →don-szpji jelentés
általánosság, egy képmás (elképzelés), mely csak
utánozza a tárgyat, de nem az maga R 198, H 205
szgra-don ’dresz rung-du ’dzin-pa’i zsen-rig-dang bral-ba’i
rig-pa (fol. 10a1) tudat, mely mentes a hang
általánosságot és jelentés általánosságot összekeverésre
alkalmasként megragadó meghatározott (vagyis
fogalmi) tudattól; a nem-fogalmi tudat meghatározása H
65 →szgra-szpji, don-szpji
szgra-bjung gragsz-pa (fol. 5a1) a szóbeli kifejezésre alkalmas,
megfelelő H 66
szgrasz-brdzsod rigsz-kji szgo-nasz dbje-na (fol. 9a1) „ha
terminológiailag osztályozzuk, akkor…” H 67; =
szgrasz rigsz-kji szgo-nasz dbje-na (fol. 9a4-b1)
szgrub-’dzsug-gi blo (fol. 7b3) a (minden tulajdonságot együtt,
azaz az egész tárgyat) közösen befogadó tudat H 68;
saját tárgyát részek megkülönböztetése nélkül befogadó
tudat; a nem-fogalmi tudat egyik meghatározása B 616,
H 68; →blo-rig gnyisz-szu dbje-ba→szgrub-’dzsug R
81, H 68, R 615
szgro-’dogsz (fol. 9b3) ráfogás, tulajdonítás; hamis, nem létező
alaptalan tulajdonságok, jellemzők ráfogása egy tárgyra,
ill. hamis jellemzők neki való tulajdonítása R 83, B 621,
H 69
’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed
nga
nga-rgjal (fol. 12a2) önhittség, büszkeség, beképzeltség B 638,
H 73, R 85; a 6 gyökérszennyeződés (rca-nyon) egyik
fajtája →szemsz-bjung→rca-nyon
ngesz-pa (fol. 5b1) biztos, bizonyított; B 655, H 75
ngesz-pa ’dren (fol. 6b) bizonyosságot előidézni, bizonyítani H
75, B 657
ngesz-sesz (fol. 5b1) biztos tudás, bizonyított tudás; B 659, R
89, H 77
ngo-cha-med (fol. 12a3) szégyenkezés v. szégyenérzet hiánya H
78; a 20 másodlagos szennyeződés egyike; R 130, H 78,
B 665 →szemsz-bjung→nye-nyon nyi-su
dngosz sztobsz rdzsesz-dpag (fol. 4b3) a tárgy (dolog) ereje
révén nyert következtetés R 91, H 79, B 676; a
következtető megismerés egyik fajtája →rdzsesz-dpag
gszumR 122, B 916
mngon-pa’i gzsung (fol. 12b1) az Abhidharma szövege;
→mngon-pa Abhidharma; R 94, S 393
mngon-sesz tisztánlátás, rendkívüli képesség, mágikus képesség
mngon-szum (fol. 2a2) közvetlen felfogás, közvetlen
tapasztalás, közvetlen megismerés; R 96-97, B 691, H
87, meghatározás fol. 2a3; fajtái→blo-rig dbzn-du dbje-
ba
mngon-szum bcsad-sesz (fol. 5a4) egy közvetlen felfogást
követő megismerés, egy közvetlen felfogásra következő
megismerő; a →bcsad-sesz: rákövetkező megismerés
egyik fajtája; meghatározása: R 97, B 691-92, H
87→blo-rig bdun-du dbje-ba / bcsad-sesz R 101-102, B
749, H 96 →bcsad-sesz
mngon-szum-gjisz drangsz-pa’i rtog-pa bcsad-sesz (fol. 5a4)
egy közvetlen megismerés indukálta fogalmi
rákövetkező megismerés; egy közvetlen megismerés
előidézte fogalmi megismerés H 87; a blo-rig bdun-du
dbje-be →bcsad-sesz R 101-102 egyik fajtája
mngon-szum-gji chad-ma (fol. 2b1) közvetlen felfogáson,
tapasztaláson alapuló hiteles megismerés R 334, H 87,
B ; →blo rig bdun-du dbje-ba→mngon-szum; →chad-ma
B 2257, R 334, H 359
szngo-’dzin (fol. 5a4) kéket megragadó, kéket tapasztaló…
csa
csig-cshar-du (fol. 3b2) egy időben , egyszerre H 94, B 730
gcsig-pa (fol. 5b) azonosság, egység H 95, B 740, D 387, Bb
199
bcsad-don ma thob-pa (fol. 5b3) nem fér hozzá egy tárgyhoz a
már megszüntetett ráfogások tekintetében H 96
bcsad-sesz (fol. 5a) rákövetkező megismerés; meghatározás és
fajtái fol.5a3-4 →blo-rig bdun-du dbje-ba →bcsad-sesz
R 101-102, B 749, H 96
bcsingsz (fol. 13a1) bilincs, kötelék H 97, B 752
csha
csha (fol. 10a3) rész, tényező R 102, H 99, B 772
’cshab (fol. 12a3) elrejtés, titkolózás, rejtegetés R 113, H 114,
B 860; a 20 másodlagos szennyeződés egyike→szemsz-
bjung→nye-nyon nyi-su R 129
dzsa
mdzsug-thogsz közvetlenül utána, közvetlenül vmit követően
H119
’dzsug-jul (fol. 5b2) a befogadás tárgya, figyelem tárgya,
összpontosítás tárgya R 120, H 123, B 905
TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK
3
’dzsog (fol. 8a2) meghatároz, állít, elrendez, alapít H 123, B
907-908
rdszesz-dpag (fol. 4b2) következtető megismerés,
következtetés; meghatározása fol. 4b2; R 122-123, B
915, H 125 →blo-rig bdun-du dbje-ba→rdzsesz-dpag
három fajtája R 122, B 916:
→gragsz-pa’i rdzsesz-dpag (fol. 4b3) a hallomás útján
nyert következtetés
→dngosz-sztobsz rdzsesz-dpag (fol. 4b3) a dolog
(tárgy) hatalma által elnyert következtetés
→jid-cshesz rdzsesz-dpag (fol. 4b3) a hiteles (szent)
szövegekben való meggyőződés által elnyert
következtető megismerés
rdzsesz-szu dpag-pa (fol. 4a4) =rdzsesz-dpag
rdzsesz-dpag-gisz drangsz-pa’i rtog-pa bcsad-sesz (fol. 5a4)
következtetés által létrejött (indukált) fogalmi
rákövetkező megismerő H 125, B 915 →blo-rig bdun-
du dbje-ba →bcsad-sesz
rdzse-jab szrasz (fol. 3b2) az „Úr-Atya és szellemi fia,” azaz
Cong-kha-pa és két fő tanítványa B 911
brdzsed-ngesz (fol. 12a3) feledékenység R 124, H 128; a 20
másodlagos (kísérő) szennyeződés egyike R 130, H
128 →szemsz-bjung→nye-nyon nyi-su
nya
nyan-thosz (fol. 4a2) hallgató (srávaka), a hinajána követője R
126, B 933, H 131, D 475
nyamsz-szu mjong-ba (fol. 3b1) tapasztalás, tapasztalat,
tapasztaló H 134, B 941
nyer-mkho (fol. 1) fontos pont, fontos rész H 138, B 965,
nye-nyon nyi-su (fol. 11b) =nye-ba’i nyon-mongsz-pa nyi-su; a
20 másodlagos szennyeződés R 129-130, B 961, H 136
→szemsz-bjung
nyon (fol. 11b) szennyeződések, tudati szennyeződések;
szenvedélyek; a →nyon-mongsz rövidítése H 139, B
970, R 133, a szöveg két fajtáját említi meg:
→rca-nyon drug— a 6 gyökérszennyeződés→szemsz-
bjung
→nye-nyon nyi-su — a 20 másodlagos szennyeződések
→szemsz-bjung
nyon-mongsz (ugyanaz, mint a nyon) (fol. 12a) szennyeződések,
tudati szennyeződések; szenvedélyek H 139, B 970,
R 133
gnyid (fol. 12a4) álom, alvás R 134, B 978, H 141; az egyik
változó tudattényező (gzsan-’gjur) →szemsz-
bjung→gzsan-’gjur R 354, B 2411, H 387
mnyam-du szkje (fol. 3b1) egyszerre jön létre, egyszerre
keletkezik; mnyam-du ’bjung-ba egyszerre merül fel,
keletkezik H 143
sznying-rdzse cshen-po (fol. 6a4) nagy részvét, nagy
együttérzés H 147 →sznying-rdzse B 1002, R 140
ta
ting-nge-’dzin (fol. 6a4) koncentráció, meditatív stabilizáció,
elmélyedés R 145, B 1027, H 151
btang-snyomsz (fol. 12a1) neutralitás, semlegesség R 147, B
1053, H 154
btagsz-pa (M) (fol. 9a4) tulajdonítás, megjelölés, ráfogása egy
nem létező tulajdonságnak vimre
’dogsz megjelöl, tulajdonít (vmit, vmnek), megnevez,
ráfog egy nem létező tulajdonságot vmire
btagsz-pa R 147, B 1052, H 154, D 529
rtagsz (fol. 4b3) jel, (logikai) érv, ismérv, vagy a logikai
érvelések lépései R 148, B 1065, H 156
rtagsz jang-dag (fol. 4b3) tökéletes jel, jellemvonás, érv,
bizonyíték R 149, B 1069, H 156
’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed
rtog (fol. 12a4) vizsgálódás, vizsgálás; a négy változó
tudattényező (gzsan-’gjur bzsi) egyike R 152, B 1077,
H 158, →szemsz-bjung→gzsan-’gjur bzsi R 354, B
2411, H 387
rtog-pa (fol. 2a3) fogalmiság, fogalmi gondolkodás v. tudat R
152, B 1077, H 158
rtog-pa-dang bral-ba (fol. 2a3) fogalmiságtól szabad, nem-
fogalmi, fogalmiságtól mentes gondolkodás v. tudat; H
159, B 1078 (rtog-bral), azonos jelentésű a →rtog-med
szóval
rtog-med (fol. 4b1) (rtog-pa med-pa) nem-fogalmi tudat v.
gondolkodás R 153, B 1077, H 159
rtogsz (fol. 4b4) megvalósít, megért, megismer, belát R 153-54,
B 1079, H 160
ltar-sznang (fol. 4a3) hasonmás, képmás B 1087, H 163
tha
tha-sznyad-pa (fol. 8b1-2) konvenció R 167; konvencionális,
szóbeli konvenció H 171; névleges elnevezések,
terminusok R 167
tha-sznyad-pa’i chad-ma (fol. 8b1-2) konvencionális hiteles
megismerés
tha-ma’i mdzsug-thogsz kho-nar (fol. 3b2) csupán közvetlenül
utána
tha mi dad-pa (fol. 5b2) nem különböző, nem eltérő H 172;
nem egyedi B 1135
thabsz (fol. 6a4) módszer R 167, B 1148, H 173; célravezető
eszköz H 173
the-chom (fol. 6b1) 1. kételkedés, kétkedés R 174; 2. a hét fajta
tudat és megismerő közül a kétkedő megismerés v.
tudat (fol. 6b1) B 1179, H 178 →blo-rig bdun-du dbje-
ba→the-chom; 3. a hat gyökérszennyeződés→rca-nyon
drug egyike (fol. 12a2) H 352, B 2207
mtha’ gcsig-tu zsen (fol. 5b3) egy-pontú megragadás H 185;
egy-pontúan ragadja meg (a tárgyát); a →jid-dpjod H
415, R 381, B 2574 → mtha’-gcsig B 1202,
’Thad-ldan (fol. 5b) Dharmottara Pramána-viniscsaja-tíká
(Chad-ma rnam-par ngesz-pa’i ’grel-bsad) című műve,
mely Dharmakírti Pramána-viniscsaja című művét
kommentálja H 189
the-chom-za (fol. 9a3) kételkedik H 178, B 1179, D 584
the-chom-za dusz (fol. 9a3) a kételkedéskor (→the-chom-za
dusz-nasz H 178)
theg-cshen (fol. 4a2) Nagy kocsi, Nagy hordozó (mahájána) H
178, D 585-86→theg-pa cshen-po, „A bódhiszattva
kocsija, a hallgatók és az önfelébredettek alacsonyabb
rendű kocsiját hét hatalmassággal felülmúlja, ezáltal a
„nagy” elnevezés.” B 1183
da
dam-bcsa’-cam jin the-chom ’gjur (fol. 6a1) puszta tézis
(tétel), mely kétkedéssé válik →dam-bcsa’ tétel, állítás,
ígéret H 193
desz ’og-ma-rnamsz-la rigsz ’gre / (fol. 2b4) ezt az (előbbi)
érvelést alkalmazzuk az alábbi (azaz többi) X-ekre;
→’gre kiterjeszt, alkalmaz H55; (azonos) érvelés,
okfejtés alkalmazása B 513; ~ „A korábbi érvelést kell
alkalmaznotok az érzékszervi közvetlen felfogások
többi fajtájára.” H 55
dusz-mtha’ szkad-csig-ma (fol. 3b3) a legkisebb pillanat,
végtelenül kis pillanat H 196, →dusz-mtha’i szkad-
csig-ma, egy erős egészséges ember egy ujj
csettintéséig tartó időtartam 1/64-ed része (1/64,5-ed
része) B 1272
don-gomsz-pa-csan (fol. 8b2) egy ismerős, vagy jól megszokott
tárgyat birtokló H 202,
don-gomsz-pa-csan-gji dbang-mngon-szum (fol. 8b2) a
közvetlen felfogás (mngon-szum) egyik típusa, mely
önmagától nyeri el bizonyosságát H 202, B 1300
TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK
4
don-gcsig (fol. 2a1) azonos jelentés, ugyanaz a jelentés,
kölcsönösen egymásnak megfelelő(ek), szinonim R
196, H 203
don-szpji (fol. 6a3) jelentés-általánosság, általános kép R 198,
B 1305
don-bjed (fol. 8b2) egy funkciót teljesít, egy funkciót betölt H
206; nusz-pa ’don-pa B 1306
don-bjed sznang-csan-gji dbang-mngon-gji chad-ma (fol.
8b2) érzékszervi közvetlen felfogás, mely egy funkció
betöltésének aspektusát birtokolja H 206; „megragadva
a tüzet észleli (felméri), hogy a tűz a főzés és sütés
funkcióját teljesíteni képes” B 1306, ill. maga a szöveg
fol. 8b4; azon közvetlen felfogások (mngon-szum)
egyik típusa, melyek bizonyosságukat önmaguktól
nyerik el H 205 →rang-lasz ngesz-kji chad-ma
don-rig (fol. 9a1) tárgy megismerő H 207; a blo-rig egyik
kettős felosztásának tagja→rang-rig, ill. →gzsan-rig
drangsz-pa (fol. 5a4) előidézett, okozott H 208, B 1428
dran(-pa) (fol. 4a4) éberség, éber jelenlét, ill. emlékezet R
200-01, B 1321, H 208
bdag-rkjen (fol. 2b2) érzékszervi feltétel, tkp.alanyi
feltétel→rkjen-bzsi a tapasztalás négy feltétele R 17,
érzékszervi hatalmi (azaz érzékszervi erő) feltétel H 10,
B 1355; alapvető feltétel, valami, ami egy eredmény fő
létrehozója, de nem változik át egy azzal való
szubsztanciális folytonosságba, mint pl. a szem-
érzékszervi hatalom (erő), mely megteremti a szem-
tudatosságot R 205
bdag-rkjen dbang-po gzugsz-csan-pa (fol. 2b2) alanyi feltétel,
mint formát felfogó érzékszervi erő
bdag-med (fol. 8b4) én nélküliség, önvalótlanság R 206, B
1358; két fajtája: →gang-zag-gi bdag-med: a személyek
én nélkülisége és a cshosz-kji bdag-med: a dharmák én
nélkülisége B 1358, H 215
bdag-’dzin (fol. 7a3) az én, önvaló megragadása, felfogása R
207; az önvaló fogalma, felfogni, mint önvalót H 214;
az öt szkadha bármelyikére támaszkodva (azokat)
énként felfogó tudat vagy „Én” gondolat B 1359
→gang-zag-gi bdag-’dzin
bden-pa (fol. 9a2) itt a bizonyítás, bizonyított igazsága
mdo-szde-pa (fol. 4a3) a Szautrántika irányzat, a Hinajána egyik
bölcseleti rendszere, mely elfogadja az ön-tudat (ön-
megismerő, rang-rig) és a külső tárgyak létezését R sznod-bcsud (fol. 12b4) körülmény és lények H 260, a lelkes és
212, B 1383
mdo-szde-pa’i dbang-du bjasz szemsz-cam-pa (fol. 4a3) a
Szautrántika terminológiával kifejezett Csitta-mátra=a
Szautrántika terminológiát használó Csitta-mátra
→szemsz-cam-pa;
dbang-du bjasz-pa vminek a kifejezésébe, vmiben kifejezni, vmi
szövegösszefüggésében H 307
mdor-na (fol. 3b1) tömören, röviden H 221
’dod-cshagsz (fol. 12a1) vágy, sóvárgás, sóvárgó vágy; az erény
három gyökere közül az egyik →dge-rca-gszum; a hat
gyökérszennyeződés →rca-nyon egyike B 1415, R 329
’du-sesz (fol. 11b3) képzet, képzetalkotás, itt: az öt mindig
jelenlévő tudattényező egyike →kun-’gro
’dod (fol. 3a4) itt: állítani, tételezni H 226, D 690
’dod-chul (fol. 3a3) állításmód, az állítás módja, ahogyan
állítják B 1419,
’dren (6b3) előidéz, vezet, rábír, rávesz H 229 (tkp. okoz); húz,
von, irányít D 698
szde-chan (fol. 11b2) rész, kategória, osztály, osztályozás R
223; csoport H 234
szdom (fol. 12b3) összegzés D 721, összekapcsolás B 1479
na
rnam (rnam-pa) (fol. 3b3) fajta, típus B 1567, H 247
nam-bzsag (fol. 1a2) bemutatás, alapvető nézet(ek) R 242, H
256
rnam-grva (fol. 13b3) iskola, tanintézet
’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed
Rnam-’grel rca-ba (fol. 4b1) Dharmakírti kommentárjának
alapszövege Dignága Pramánavarttika című művéhez
rnam-’che (fol. 12a3) (rnam-par ’che) ártalmasság,
kártékonyság H 256 ; a húsz másodlagos szennyeződés
→nye-nyon nyi-su egyike
rnam-g.jeng (fol. 12a) ziláltság, szétszórtság, szórakozottság
→szemsz-bjung→nye-nyon nyi-su R 130, B 961
rnam-sesz (fol. 11a3) (rnam-par sesz-pa) tudatosság, tudat R
242, 1572, hat fajtája van →rnam-sesz-chogsz drug: az
öt érzékeszervi tudatosság (szem-tudatosság stb.) és az
elme-tudatosság (jid-kji rnam-sesz) B1577
rnam-rig-pa’i lugsz (fol. 10a4) a Vidzsnyaptika rendszer; rnam-
rig-pa-cam „Csak-elképzelés” H 255, a Csitta-mátra
rendszer másik elnevezése B 1575
rnal-’bjor mngon-szum (fol. 4a2) jógikus közvetlen felfogás R
244, B 1578, H 257; a négyfajta közvetlen felfogás
egyik fajtája →blo-rig bdun-du dbje-ba →mngon-szum
bzsi B 694, R 97, H 87
rnal-’bjor mngon-szum bcsad-sesz (fol. 5a3) a rákövetkező
megismerés egyik fajtája →blo-rig bdun-du dbje-ba→
bcsad-sesz
rnal-’bjor szpjod-pa (fol. 4a3) a Jógácsára irányzat H 257
rnal-’bjor szpjod-pa’i dbu-ma-pa (fol. 4a3) a Jógácsára-
szvátantrika-mádhjamika irányzat, a Szvátantrika-
mádhjamika irányzaton belüli irányzat B 1579, H 257
rnam-par mi ’che (fol. 12a1) ártalmatlanság R 237, B 1570; a
11 erényes tudattényező egyike →szemsz-bjung→dge-
ba bcsu-csig (dge-ba’i szemsz-bjung bcsu-csig) R 54,
B 452, H 47
rnam-dpjod (fol. 13a4) megkülönböztet, elemez H 255;
bölcsesség (a tárgyak lényegét és tulajdonságait
megkülönböztető értelem) B 1573
sznang (fol. 6b3) megjelenés, észlelés →sznang-ba
sznang-ba (fol. 7a4) megjelenés, észlelés; a látott, megjelent,
észlelt (tárgy) R 245, H 259
sznang-jul (fol.10a2) megjelenő tárgy H 259; szemmel
látható,világos tárgy R 382
sznang-la ma ngesz-pa’i blo (fol. 6b3) megjelenésben /
észlelésben bizonytalan tudat; olyan tudat, mely
számára a tárgy megjelenik, de nem bizonyított (azt
nem megismerő); definíció H 259, B 1592→blo-rig
bdun-du dbje-ba
nem lelkes jelenségek R 246, B 1601
pa
par-bszkrun (fol. 13b4) kiadás, megjelenés B 1614,
dpjod (fol. 12a4) elemzés; a négy változó tudattényező egyike
B 1646, R 253, H 263 →szemsz-bjung→gzsan-’gjur
bzsi R 354, B 2411, H 387
szpel-mar szkje-ba (fol.3a3) váltakozó létrejövés H 264;
szpel-ma fokozatos, egymás utáni B 1662
pha
phung-szum (fol. 8a1) phung-gszum lehetőség, bármely más
lehetőség, másik kategória H 275; a két véglet nélküli
másik (vagyis harmadik) B 1717
phjogsz gcsig-rnamsz (fol. 10a1) néhány típus, néhány H 282
phrag-dog (fol. 12a3) féltékenység R 270, B 1769, H 283; a 20
másodlagos (kísérő) szennyeződés egyike →szemsz-
bjung→nye-nyon nyi-su
’phagsz-rgjud-kji mkhjen (fol. 4a2) az árják
tudatfolytonosságának a bölcsessége (tudása)→rgjud;
→mkhjen
ba
 TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK
5
bag-cshagsz (fol. 4a3) karmikus benyomások, lappangó
tendenciák R 274, B 1805; hajlamok, tendenciák H 289
bag-med (fol. 12a3) lekiismeretlenség, erkölcstelenség R 274,
B 1807, H 289; a 20 másodlagos szennyeződés egyike
→szemsz-bjung→nye-nyon nyi-su R 130, B 961, H
136
bje-bra-pa (fol. 11b4) részleges, sajátos, különböző B 1891, H
300
brdar-cshad (fol. 10b4) terminológiai magyarázat; brdar
terminológia H 235
blo (fol. 1) megismerés, értelem, tudatosság, bölcsesség R 286,
B 1918 saját tárgyi megjelenését megértő (tapasztaló); a
megismerő értelem, a megismerés képessége
blo dang rig-pa sesz-pa gszum don-gcsig (fol. 1-2a1) a tudat, a
megismerő, és a tudó (tapasztaló) azonos jelentésű

blo-rig (fol. 1) tudás és tudatosság, vagy a tudat és a megismerés, illetve a tudatok és megismerések;
többfajta osztályozása található a szövegben, a legjellemzőbb és a legjobban részletezett a
hetes felosztás (a), ezt követi a hármas felosztás (b), majd a kettős felosztás (c)
(a) blo-rig bdun-du dbje-ba (fol. 2a) a tudat és a megismerés hét főcsoportba és további alcsoportokba való osztályozása:

1. mngon-szum közvetlen felfogás (tapasztalás)

1.1. dbang-mngon érzékszervi közvetlen felfogás

1.1.1. gzugsz-’dzin dbang-mngon formát megragadó ~

1.1.2. szgra-’dzin dbang-mngon hangot megragadó ~
1.1.3. dri-’dzin dbang-mngon illatot megragadó ~
1.1.4. ro-’dzin dbang-mngon ízt megragadó ~
1.1.5. reg-bjed-’dzin dbang-mngon tapintási tárgyat megragadó ~

1.2. jid-mngon elmebeli (elme-tudatosságon alapuló) közvetlen felfogás

1.2.1. gzugsz-’dzin jid-mngon formát megragadó ~

1.2.2. szgra-’dzin jid-mngon hangot megragadó ~

1.2.3. dri-’dzin jid-mngon illatot megragadó ~

1.2.4. ro-’dzin jid-mngon ízt megragadó ~

1.2.5. reg-bja-’dzin jid-mngon tapintási tárgyat megragadó ~

1.3. rang-rig mngon-szum önmegismerő közvetlen felfogás

1.3.1. der gjur-pa’i chad-ma mely elsődleges megismerés

1.3.2. der gjur-pa’i bcsad-sesz mely későbbi (rákövetkező) megismerés

1.3.3. der gjur-pa’i sznang ma ngesz mely megjelenésben bizonytalan tudat

1.4. rnal-’bjor mngon-szum jógikus közvetlen felfogás

2. rdzsesz-dpag következtetés, következtető megértés

2.1. jid-cshesz rdzsesz-dpag hiten keresztüli következtetés

2.2. gragsz-pa’i rdzsesz-dpag hallomás alapján (hírből való) következtetés

2.3. dngosz-sztobsz rdzsesz-dpag a dolog, tény erején keresztüli következtetés

3. bcsad-sesz későbbi (rákövetkező) megismerés

3.1. mngon-szum bcsad-sesz egy közvetlen felfogást követő megismerés; egy közvetlen felfogásra
következő megismerő

3.1.1. dbang-mngon bcsad-sesz érzékszervi közvetlen felfogást ~

3.1.2. jid-mngon bcsad-sesz elmebeli közvetlen felfogást ~

’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed
TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK
6

3.1.3. rang-rig bcsad-sesz önmegismerő tudatot ~

3.1.4. rnal-’bjor bcsad-sesz jógikus megismerést ~

3.2. rtog-pa bcsad-sesz fogalmi megismerést (gondolkodást) követő megismerés

3.2.1. mngon-szum-gjisz drangsz-pa’i rtog-pa bcsad-sesz egy közvetlen megismerés indukálta

fogalmi rákövetkező megismerés; egy közvetlen megismerés előidézte fogalmi
megismerés

3.2.2. rdzsesz-dpag-gisz drangsz-pa’i rtog-pa bcsad-sesz következtetés indukálta fogalmi

megismerést követő megismerés

4. jid-dpjod feltételező tudás; tökéletes hit (hitbeli előfeltételezése alapuló tudás)

5. sznang-la ma ngesz-pa olyan tudat, mely számára a tárgy megjelenik, de nem bizonyított (azt nem
biztosan megismerő)

5.1. der gjur-pa’i dbang-mngon azzá váló / akként működő érzékszervi közvetlen
felfogás

5.2. (der gjur-pa’i) jid-mngon azzá váló / akként működő elmebeli közvetlen felfogás

5.3. (der gjur-pa’i) rang-rig azzá váló / akként működő önmegismerő tudat

6. the-chom kételkés
6.1. don-’gjur-gji the chom a tény felé irányuló kételkedés
6.2. don mi ’gjur-gji the-chom a tény felé nem irányuló kételkedés
6.3. csha-mnyam-pa’i the-chom egyaránt az előbbi kettő
7. log-sesz hamis (kifordult) tudat
7.1. rtog-pa log-sesz fogalmi hamis tudat
7.2. rtog-med log-sesz nem fogalmi hamis tudat

(b) blo-rig gszum-du dbje-ba (fol. 7a4-b2) a tudat és a megismerés három csoportba való osztályozása:

1. don-szpji bzung-jul-du bjed-pa’i rtog-pa a jelentés általánosságot tárgyként megragadó fogalmi

gondolkodás — azonos jelentésű a fogalmi tudatossággal→rtog-pa

2. rang-mchan bzung-jul-du bjed-pa’i rtog-med ma ’khrul-pa’i sesz egy sajátosan jellemzett jelenséget
tárgyként megragadó nem-fogalmi, s nem téves tudatosság — azonos jelentésű a közvetlen
felfogással→mngon-szum

3. med-pa gszal sznang-csan bzung-jul-du bjed-pa’i rtog-med ’khrul-sesz a tisztán megjelenő nem-
létezést, mint tárgyát megragadó nem-fogalmi téves tudat — azonos jelentésű a nem-fogalmi téves
tudatossággal→rtog-med log-sesz
illetve Sza-szkja Pandita Chad-ma rigsz-pa’i gter alapján (fol. 9b1) egy másik felosztás

(1) mngon-szum dang-po kezdeti (először való) közvetlen felfogás

(2) jid-ma gtad figyelmetlen, hanyag tudat

(3) ’khrul-rgju-csan a tévedés (hiba) okát birtokló tudat

(c) blo-rig gnyisz-szu dbje-ba (fol. 7b2-4) a tudat és a megismerés kettős osztályozása többféle szempont alapján
lehetséges:
A megismerés hitelessége szempontjából:
1. chad-ma hiteles (elsődleges) megismerés, ennek további kettős felosztásai:

’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed
TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK
7
(a) mngon-szum-gji chad-ma közvetlen felfogáson alapuló hiteles megismerés

(b)rdzsesz-szu dpag-pa’i chad-ma következtetésen alapuló hiteles megismerés

(a) rang-lasz ngesz-kji chad-ma olyan hiteles megismerés, mely önmagából hoz létre
bizonyosságot, ennek fajtái:

(1) don-gomsz-pa-csan-gji dbang-mngon-gji chad-ma egy

megszokott (ismert) tárgyat birtokló érzékszervi közvetlen felfogású hiteles megismerés

(2) don-bjed sznang-csan-gji dbang-mngon-gji chad-ma egy

funkciót betöltő megjelenést birtokló érzékszervi közvetlen felfogású hiteles megismerés

(3) rang-rig mngon-szum-gji chad-ma önmegismerő

közvetlen felfogású hiteles megismerés

(4) rnal-’bjor mngon-szum-gji chad-ma jógikus közvetlen

felfogású hiteles megismerés

(5) rdzsesz-szu dpag-pa’i chad-ma következtetés útján nyert

hiteles megismerés

(b) gzsan-lasz ngesz-kji chad-ma hiteles megismerés, mely másból (nem önmagából) nyeri el
bizonyosságát

(1) sznang-ba rang-lasz ngesz-sing bden-pa gzsan-lasz ngesz-pa olyan tudat, mely a
megjelenésben önmagából nyeri el bizonyosságát, (viszont) az igazságra (valóságra)
vonatkozólag másból nyeri el bizonyosságát

(2) szpjir rang-lasz ngesz-sing khjad-par gzsan-lasz ngesz-pa olyan tudat, mely az
általánosság szempontjából önmagából nyeri el bizonyosságát, a sajátosságok
tekintetében mástl nyeri el bizonyosságát

(3) sznag-ba-nyid kjang gzsan-lasz ngesz-pa olyan tudat, mely számára még maga a
megjelenés is mástól nyeri el bizonyosságát

2. chad-min nem hiteles (nem elsődleges) megismerés

ide tartozik a mngon-szum- és rdzsesz-dpag-on kívüli többi öt blo-rig, a definíció szerint: gszar-du mi
szlu-ba ma jin-pa’i rig-pa chad-min-gji sesz-pa’i mchan-nyid / (fol. 9b) „a nem hiteles megismerő
tudatosság meghatározása: egy olyan megismerő, mely nem új és nem megdönthetetlen”

illetve más, egyéb szempontok alapján:

1. rtog-pa’i sesz fogalmi tudatosság
2. rtog-med-kji sesz nem fogalmi tudatosság
vagy:
1. ’khrul-sesz téves tudatosság
2. ma ’khrul-sesz nem téves tudatosság
vagy:
1. jid-sesz elme-tudatosság
2. dbang-sesz érzékszervi tudatosság
vagy:

1. szel-’dzsug-gi blo kiválsztó, kiküszöbölő tudat

2. szgrub-’dzsug-gi blo (minden tulajdonságot együtt, azaz) közösen befogadó tudat

vagy:

’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed
 TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK
8
1. szemsz tudat
2. szemsz-bjung tudattényezők
dbang-mngon (fol. 2b1) érzékszervi közvetlen felfogás,
tapasztalás H 307, B 1930; öt fajtája van az öt
érzékszervnek megfelelően:
gzugsz-’dzin dbang-mngon
szgra-’dzin dbang-mngon
dri-’dzin dbang-mngon
ro-’dzin dbang-mngon
reg-bjed-’dzin dbang-mngon B 1930, H 307
→blo-rig bdun-du→mngon-szum
dbang-po (fol. 2b2) megismerő erő, képesség R 288, érzékszerv,
érzékszervi képesség, erő H 307, B 1932; öt fajtája
van, az öt érzékszervnek megfelelően
dbang-sesz (fol. 7a4) érzékszervi tudatosság R 291, érzéki
megismerés H 308; „a formát bíró érzékszervet alpul
vevő tudat” B 1936
dbje-ba (fol. 1) osztályozás, rész, fejezet H 311, B 1959
szbjor (fol. 11b2) itt: állít összesít, alkalmaz (valamely példát
valamire), tételez H 318
ma
ma ’khrul-ba (fol. 2a3) nem téves H 321, „saját tárgyát
tökéletesen (valóságnak megfelelően) megismerő,
vagyis a megjelenő tárgy szempontjából nem téves
tudat” B 2038
ma ’khrul-ba’i rig-pa (fol. 2a3) nem-téves tudat H 321,
jelentése tulajdonképpen azonos a ma ’khrul-pa szóéval
ma ngesz-pa (fol. 5b4) nem, bizonyos, nem bizonyított H 321,
B 2040
mi ltosz (fol. 6a1) nem figyel, nem tekint vmre; nem
kapcsolódik, független, kapcsolat nélküli →ltosz-pa
figyelni, tekinteni vmre D 546; függeni vmtől,
támaszkodni vmre, hagyatkozni vmre H164
ma dad-pa (fol. 12a3) hitetlenség; a 20 másodlagos
szennyeződés egyike R 308, B 2042, H 323 →szemsz-
bjung→nye-nyon-nyi su R 130, B 961
ma szlad-pa (fol. 6b1) nem összekevert, nem elrontott, nem
befolyásolt; szlad összekever vmi rossz minőségű
dologgal, megront tönkretesz D 1298; szennyzett,
bepiszkolt H 327
mi szlu-ba (fol. 2b1) kétségbevonhatatlan, tagadhatatlan,
megdönthetetlen, cáfolhatatlan H 335; mi bszlu-ba igaz
és valóságos B 2084
mi szlu-ba’i rig-pa (fol. 2b1) kétségbevonhatatlan,
tagadhatatlan, megdönthetetlen, cáfolhatatlan tudat;
igaz és valódi tudat; vagy a valóságnak megfelelő
(tapasztalattal rendelkező) tudat
mu bzsi (fol. 10b1) a négy lehetséges kombináció (logikai)
R319:
1. Az, ami X, de nem Y.
2. Az, ami Y, de nem X.
3. Az, ami mindkettő.
4. Az, ami egyik sem.
vagy: a négy permutáció H 338; B 2103
mjong-ba thon-pa (fol. 13a3) haladott tapasztalat, haladott
gyakorló H 343; mjong-ba tapasztalás R 321, tapasztal,
megízlel H 343
dmigsz-rkjen (fol. 2b3) tárgyi feltétel, a tapasztalás tárgyi
feltétele, azaz egy tapasztalási folyamathoz szükséges
négy feltétel közül →rkjen-bzsi R 17, B 101, H 10 a
tapasztalás tárgya, mint pl.: dmigsz-rkjen gzugsz a
forma (mint) tárgyi feltétel
dmar lam-pa (fol. 9a3) ’od dmar-po bkra lam me-ba
rmi-lam (fol. 7a4) álom D 986, H 346
’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed
rmugsz (fol. 12a3) közöny; a 20 másodlagos szennyeződés
egyike →szemsz-bjumg→nye-nyon nyi-su R 130,
B961
rmongsz-pa (fol. 12b2) tudatlanság B 2157; homályosság
elhomályosodás H 346
szmig-rgju (fol. 9b3) káprázat, tükörkép (vízben) T 195,
délibáb R 324
ca
ca-ri-ka-pa (fol. 8a2) a hindu ortodox Vaisésika bölcseleti
rendszer egyik alirányzata
gco-bo (fol. 5b3) alapvető, fő, vezető H 351, B 2195-96;
alapvető tényező, fő tényező R 327
gco-szemsz (fol. 11b3-4) elsődleges tudat, elme, tudatosság R
326; fő tudat H 351, B 2196
rcom-pa-po (fol. 13b3) szerző, író T 202, B 2234
rca-nyon drug (fol. 11b3) a hat gyökérszennyeződés R 329, B
2207, H 352; →szemsz-bjung
brcon-’grusz (fol. 12a1) erényes törekvés R 351; törekvés H
355; itt: a 11 erényes tudattényező egyike →szemsz-
bjung→dge-ba bcsu-csig R 54, B 452,
cha
chad-ma (fol. 5a2) hiteles megismerés, elsődleges megismerés;
új és nem téves tudatosság (mint pl. a „sóságot”
tapasztaló nyelv-tudatosság első (tudat)pillanata) R 331;
valódi és kétségbevonhatatlan (→ma szlu-ba), „saját
tárgya szempontjából kétségbevonhatatlan
megismerés(ek): saját tárgyaikat világosan megértő
valóságos közvetlen tapasztaló tudatok és a valóságos
következtetések” B 2257
→blo-rig bdun-du dbje-be→chad-ma
a szöveg két fajtáját említi meg (fol. 7b4):
mngon-szum-gji chad-ma (mngon-szum chad-ma)
közvetlen felfogáson alapuló hiteles
(elsődleges) megismerés
rdzsesz-szu dpag-gi chad-ma (rdzsesz-dpag chad-
ma) következető megismerésen alapuló hiteles
megismerés
chad-min (fol. 5a3) nem hiteles megismerés, nem elsődleges
megismerés →chad-min-gji sesz-pa nem új és nem
kétségbevonhatatlan tudat H 361; saját tárgyát nem
újonnan megértő tudat B 2258; öt típus tartozik ide:
bcsad-sesz, jid-dpjod, log-sesz, the-chom, sznang-
la ma ngesz-pa →blo-rig bdun-du dbje-be
chad-min-gji rig-pa (fol. 5a3) nem hitelesen megismerő tudat
→chad-min
chig =’chig-pa (fol. 12a3) rosszakarat, rosszindulat R 344, B
2325 →szemsz-bjung →nye-nyon nyi-su R 130, B 961
chig-szkjon (fol. 11b2) hibás beszéd, szóbeli hiba H 361, B
2266
chur mthong-gi rgjud (fol. 3b3) a közönséges ember
tudatfolyamata H 363; chur-mthong: közönséges
ember
chor-ba (fol. 11b3) érzés, érzet R 339, B 2300, H 367; a mindig
jelenlévő tudattényezők →kun-’gro lnga egyike R 2, B
17, H 1
mchan-nyid (fol. 1) meghatározás, definíció, jellemzés
mchan-nyid (fol. 1) meghatározás, értelmezés (jellemvonás,
jegy) H 368, R 340
mchan-gzsi (fol. 4b4) példa, illusztráció R 341, H 370, B 2309
TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK
9
mchamsz-szbjar (fol. 13b3) összeállítás H 370 (ajánlani,
hitelesíteni — pl. a szerző ajánlja a művét )
mchungsz-par ldan-pa (fol. 11a3) hasonlóságot birtokló,
hasonló B 2313; (=mchungsz-ldan rnam-pa lnga
mchungsz) a tudatok (szemsz) és tudattényezők
(szemsz-bjung) öt hasonlóságot birtokolnak, azaz öt
dologban hasonlóak: ugyanaz az alapjuk (rten),
ugyanazt a tárgyat (dmigsz-pa) vizsgálják, ugyanazon
aspektusban (rnam-pa) jönnek létre, ugyanazon időben
(dusz) jelennek meg, ugyanazon szubsztanciális
entitások (rdzasz) B 2314, R 343
mchon bja (fol. 11b2) meghatározandó tárgy R 344;
definiendum, (logikai) jegy H 371
dza
’dzin-sztangsz (fol. 11a4) megragadott tárgy, a felfogás módja
R 347; „az a mód ahogyan a tárgy-birtokló (azaz a
felfogó tudat) a tárgyat felfogja” B 2344
’dzin-rnam (fol. 3b4) a felfogó aspektust birtokló, az ön-
megismerő tudat meghatározása; olyan tudat mely egy
felfogó tudat-aspektust birtokol H 374; egy másik
tudatosságot megismerő tudat; mint pl. a szem-
tudatosságot tapasztaló ön-megismerő tudat B 2344
’dzin-rnam rang-rig (fol. 3b4) fel fogó(szubjektív) aspektust
birtokló önmegismerő =’dzin-rnam →rang-rig
’dzin-pa (fol. 2b3) a felfogás szubjektív aspektusa, felfogó,
megragadó; szubjektív tudat, tárgy-birtokló R 347
rdzasz (fol. 11b1) szubsztancia, szubsztanciális entitás R 347,
H375
zsa
zsar-bjung (fol. 4a1) mellérendelt, alárendelt H 381,
zsi-lhag (fol. 4a1) a zsi-gnasz dang lhag-mthong rövidítése; zsi-
gnasz: nyugodt időzés (mentális nyugalom) és lhag-
mthong: intuitív belátás H 382, B 2387
zsi-lhag zung-’brel ting-nge-’dzin (fol. 4a1) meditatív
stabilizáció (elmélyedés), mely a nyugodt időzés
(mentális nyugalom) és az intuitív belátás egysége H
382 (zsi-lhag zung-’brel R 353)
zsen-rig (fol. 4b4) meghatározott, fogalmi megismerő H 385;
fogalmi tudatosság, fogalmi gondolkodás R 354;
gzsan-’gjur bzsi (fol. 11b3, felsorolásuk 12a4) a négy változó
tudattényező R 354, H 387, B 2411 →szemsz-bjung
gzsan-szde-rnamsz (fol. 8a3) más iskola, más szekta, más
irányzat H 387; phji-rol-pa B 2412
gzsan-rig (fol. 3a2) „más megismerő, a tárgy-birtokló (azaz a
tudat) önmagától más külső formák stb. felé forduló
befogadó tudat” B 2414; a más-megismerő olyan
tudatosság, mely más tárgyakat fogad be (azaz más
tárgyakat, mint a belső tudatosságok) H 388
gzsan-lasz ngesz-kji chad-ma (fol. 8b2) olyan hiteles
megismerés, mely másból (nem önmagából) nyeri el
bizonyosságát, bizonyítékát R 355; fajtái →blo-rig
bdun-du dbje-ba H 388; „valamely hiteles megismerés,
mely saját maga, mint nem hiteles megismerés, más
(tényezők) ereje által nyeri el bizonyosságát (idéz elő
bizonyosságot)” B 2414 vagyis más tényezők hatására
lesz az eredetileg nem hiteles megismerés hiteles
megismeréssé
gzsal-bja (fol. 4b2) megismerhető dolgok; szin. a tudás
tárgyával (sesz-bja), a létezéssel (jod-pa) és a
jelenséggel (cshosz) R 356; az értelem tárgya, a
felfogóképesség tárgya H 389
za
gzugsz-’dzin dbang-mngon (fol. 2b2) formát megragadó
közvetlen érzékszervi felfogás (tapasztalás) R 368, H
398; →blo-rig bdun-du dbje-ba→mngon-szum→dbang-
mngon
’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed
gzugsz-’dzin jid-mngon (fol. 7a2) formát megragadó elmebeli
közvetlen felfogás R 386, H 398, B 2505→blo-rig
bdun-du→mngon-szum→jid-mngon
gzugsz sesz-pa (fol. 3b3) a forma tudata (tudatossága)
bzung-jul (fol. 7b1) felfogott tárgy, megértett tárgy H 400, R
371;a megismerés négy tárgyának egyike→jul bzsi R
382
ja
jig-csha (fol. 3b3) szövegkönyv; minden kolostori egyetemnek
van ilyen saját összeállítású könyve, mely a
tanulmányozandó alapvető tananyagot tartalmazza S
36, R 379
jid-mngon (fol. 2b1-3a3) elme-tudatosság közvetlen felfogás
jid-cshesz (fol. 13 a1) meggyőződés, (erős) hit H 414, D 1135
jid-gnyisz (fol. 6b2) kétség, kételkedés H 414, B 2573
jid-dpjod (fol. 2a2) feltételező tudás; tökéletes hit;
meghatározás fol. 5b2-4; egy olyan új tudatosság, mely
megérti a tökéletes tárgyat, anélkül, hogy tapasztalatra
vagy tökéletes okfejtésre támaszkodna” R 381; →blo-rig
bdun-du dbje-ba
jid ma gtad (fol. 9b1) hanyag, figyelmetlen tudat, szétszórt tudat
H 415
jid-la bjed (fol. 11b) figyelem R 381; mentális befogadás H
416; mentális figyelem; a négy változó tudattényező
egyike →szemsz-bjung→gzsan-’gjur bzsi
jid-sesz (jid-kji rnam-par sesz-pa) (fol. 7b3) elme-tudatosság
R382, H 416, B 2578
jid-sesz ’khor-gji szemsz-bjung (10b1) az elme-tudatosságot
kísérő tudattényező(k)
jul-ngesz (fol. 11b4) meghatározó (tudat) tényező R 383, H 418
→szemsz-bjung
jul-szteng (fol. 8b1) tárgyiasítás (jul-ngesz-nasz H418)
je-sesz (fol. 8b4) bölcsesség, primordiális tudatosság R 384, B
2593; magasrendű bölcsesség H 419; meghatározás B
2593
g.jo (fol. 12a3) tettetés, színlelés
ra
rang-rgjal (fol. 4a2) Ön-legyőző, azaz Ön-buddha
(Pratyekabuddha) R 389 (=rang-szangsz-rgjasz)
rang-gi ’dzsug-jul (fol. 5b2) az ő figyelme tárgya; a saját
figyelme, összpontosítása tárgya; a ő (saját)
középpontba állított tárgya H 434, →’dzsug-jul
rang-gi rten (fol. 4b2) saját támasz, alap; az ő támasza, alapja
H 434
rang-gi thun-mong ma jin-pa’i bdag-rkjen (fol. 2b3) a saját
egyedi (nem általános ,sajátos) érzékszervi feltétele… H
434 →bdag-rkjen
rang-gi sznang-jul-la ma ’khrul-ba’i rig-pa (fol. 10a2) saját
tapasztalati tárgyában nem téves tudat, …tárgya
szempontjából nem téves tudat
rang sztobsz-kjisz mtha’-gnyisz-szu dogsz-pa’i rig-pa (fol.
6b1) kétirányú (végletű) kételkedő megismerés
rang-’dren (fol. 5a2) saját maga által előidézett, okozott
(megteremtett); rang-’dren bjed-kji amely előidézi azt
H 437
rang-’dren-bjed-kji chad-ma (fol. 5a2) saját maga által
előidézett, okozott (megteremtett) hiteles
megismerés
rang-mchan (fol. 7b1) saját jellemvonás R 391; sajátosan
jellemzett jelenség H 438; jelenség, mely végső
értelemben egy funkciót képes betölteni R 391; saját
jellemvonás által megalapozott (funkcionáló) dolog B
2652
rang-jul (fol. 6b4) saját tárgy H 440, B 2657
rang-rig (fol. 3b1) önmegismerő, elme tudatosság; nem-fogalmi
értelem, mely csak belső jelenségeket ért (ismer) meg R
TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK
10
392; a felfogó aspektust (’dzin-rnam) birtokló
tudatosság B 2657;
rang-rig mngon-szum (fol. 3b1) önmegismerő közvetlen
felfogás, tapasztalás; a közvetlen felfogások egyike
→blo-rig bdun-du dbje-ba→mngon-szum
rang-lasz ngesz-kji chad-ma (fol. 8b1) olyan hiteles
megismerés, mely önmaga által nyeri el bizonyosságát
(bizonyítékát) H 441; „valamely hiteles megismerés,
mely önmaga, mint hitelese megismerés, saját ereje
révén idéz elő bizonyosságott” B 2658; a chad-ma egy
szempontból való egyik fajtája→blo-rig kettős
osztályozása→chad-ma
rab-rib (fol. 4a4) elhomályosodás, a szem betegsége: hályog;
mint ahogyan az elhomályosodott látás hajszálat lát B
2665; átvitt értelemben az értelem elhomályosodása
Rva-sztod (fol. 4b) a négy kolostori kollégium egyike a Bkra-
sisz lhun-po kolostorban
ri-bong-csan-la zla-ba zsesz-pa’i szgrasz brdzsod (fol. 5a1) a
„nyúllal bíróra (nyulasra) a „Hold” szóval való
kifejezés…/ magyarázat: a régi indiai elképzelés szerint
a hold tányérjában egy nyúl látható, ezért hívják a
holdat „nyulasnak”(ri-bong-csan nyúl birtokló, nyúl
hordozó, azaz a Hold H 446, R 394).
’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed
rig (=rig-pa) rig-pa egyféle felosztása: don-rig tárgy
megismerő tudat (→gzsan-rig)
rang-rig
önmegismerő tudat
rig-pa (fol. 1) tudat, megismerő, megismerés R 396; H 447,
megértés, tudatosság, tudás B 2682; blo-rig bdun-du
dbje-ba
Rig-gter (fol. 6a1) =Sza-szkja Pandita Chad-ma rigsz-pa’i gter
(→B 2258) című munkája H 447
Rigsz-pa’i dbang-phjug (fol. 8a3) A logika Ura, Dharmakírti
reg-pa (fol. 11b3) érintés, érintkezés R 401, H 453, B 2718; a
mindig jelenlévő tudattényezők →szemsz-
bjung→kun-’gro egyike
la
log-rtog (fol. 8a1) hibás, kifordult fogalmiság R 416, H 466
log-sesz (fol. 7a2) téves vagy kifordult tudat; olyan tudat, mely a
megismerése tárgyát helytelenül fogja fel
R 418; megismerő, mely e befogadása tárgyának a
tekintetében téves H 467→blo-rig bdun-du dbje-ba
fajtái: →rtog-pa log-sesz (fol. 7a3)
→rtog-med log-sesz (fol. 7a3)
lung (fol. 13a1) szövegek, szentszövegek, szóbeli átadás H461,
R 411
lung ma bsztan (fol. 12a) itt: semleges, nem mérvadó
tudattényezők lung-du ma bsztan semleges, vagyis se
nem erényes se nem nem-erényes H 462; „nem
jellemzett dharma, valami, amit a Buddha nem
jellemzett erényesnek vagy nem-erényesnek” R 411
(→dge dang mi dge lung ma bsztan)
le-lo (fol. 12a) lustaság R 414, H 464; a 20 másodlagos
szennyeződés egyike →szemsz-bjung→nye-nyon nyi-su
sa
sa-pa (fol. 9a3) asókafa H 469; sa-pa-sing: a-ka-ru B 2824; a-ka-
ru: aga-ru fa=aloe-fa D 1342, aloe vera H 511
sin-szbjang (fol. 12a1) rugalmasság, alkalmazkodóképesség R
421, H 472; a 11 erényes tudattényező egyike →szemsz-
bjung→dge-ba bcsu-csig R 54, B 452
sesz-pa (fol. 1) tudatosság, tudat R 423, H 473; meghatározás:
„világos és megismerő” H 473; világos és megismerés
vagy tudat B 2861→rnam-par sesz-pa (rnam-sesz)
sesz-bzsin ma jin (fol. 12a3) nem betekintés, nem szemlélődés
R 130, H 475; a 20 másodlagos szennyeződés egyike
→szemsz-bjung→nye-nyon nyi-su
sesz-rab (fol. 11b4) bölcsesség R 424, B 2863, H 475; az 5
meghatározó tudattényező egyike →szemsz-bjung→jul-
ngesz
sza
szemsz (fol. 7b3) tudat, elsődleges tudatosság; azonos jelentésű
a →jid és a →rnam-sesz szavakkal R 439,
H 485
szemsz dang / jid dang / rnam-sesz gszum don-gcsig / (fol.
11a2) „ez a három: a tudat, elme és a tudatosság egy
jelentésű” →szemsz, jid, rnam-sesz
szemsz-pa (fol. 11b3) szándék, akarati ösztönzés H 490; az öt
mindig jelenlévő tudattényező egyike R 2, B 17, H 1
→szemsz-bjung →kun-’gro lnga
TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK
11
szemsz-bjung (fol. 7b3) tudattényező, egy fő tudattal együtt járó valamely tudat(tényező), mely a tapasztalt tárgy sajátosságait fogja fel R
443, H 491, B 2945; 51 fajtáját különbözetik meg a szöveg: szemsz-bjung nga-gcsig az 51 tudattényező, és további hat csoportba
osztja őket (fol. 11b2)
(1) kun-’gro lnga az 5 mindig jelenlevő tudattényező (fol. 11b3)
(1) chor-ba, érzés
(2) ’du-sesz képzetalkotás
(3) szemsz-pa, gondolati ösztönzés
(4) jid-la bjed, figyelem
(5) reg-pa, érintkezés

(2) jul-ngesz lnga az 5 meghatározó tudattényező (fol. 11b4) R 383, B 2589, H 418

(1) ’dun-pa, törekvés

(2) mosz-pa, döntés
(3) dran-pa, éberség,
(4) tin-nge-’dzin, elmélyedés
(5) sesz-rab, bölcsesség

(3) dge-ba bcsu-csig a 11 erényes tudattényező (fol. 11b4-12a1)

(1) dad-pa (hit),
(2) ngo-cha sesz-pa (szégyenkezés, lelkiismeretesség),
(3) khrel-jod (szégyenkezés, visszafogottság),
(4.6) ’dod-cshagsz dang zse-sznang dang gti-mug med-pa’i dge-rca gszum
(a vágy-, a gyülölet-, és az ostobaság mentesség három gyökérerénye)
(7) brcon-’grusz (törekvés),
(8) sin-szbjangsz (hajlékonyság, rugalmasság),
(9) bag-jod (lelkiismeretesség, erkölcsösség),
(10) btang-sznyom (egyensúly, egykedvűség)
(11) rnam-par mi ’che-ba (nem-ártás, ártalmatlanság)

(4) rca-nyon drug a 6 gyökér (fő) szennyeződés (fol. 12a2)

(1) ’dod-cshagsz, vágy

(2) khong-khro, düh, harag
(3) nga-rgjal, önhittség
(4) ma-rig, nem-tudás
(5) the-chom, kételkedés
(6) lta-ba nyon-mongsz-csan, szennyezett nézet
(5) nye-nyon nyi-su a 20 másodlagos (kísérő) szennyeződés (fol. 12a3-4)
(1) khro-ba, düh, harag
(2) ’khon-’dzin, ellenségeskedés, rosszakarat
(3) ’cshab-pa, titkolózás, rejtegetés
(4) ’chig-pa, gyalázkodás, bántalmazás
(5) phrag-dog, féltékenység
(6) szer-szna, irígység
(7) szgju, megtévesztés, csalás
(8) g.jo, tisztességtelenség, csalás
(9) rgjagsz-pa,gőg, dölyf, büszkeség
(10) rnam-par ’che, vihimszá, ártás
(11) ngo-cha-med-pa, szégyentelenség
(12) khrel-med-pa, meggondolatlanság
(13) ma dad-pa, hitetlenség
(14) le-lo, lustaság
(15) bag-med-pa, lelkiismeretlenség, erkölcstelenség*
(16) brdzsed-ngesz, feledékenység
(17) sesz-bzsin mi jin-pa, önelemzés hiánya, betekintés hiánya
(18) bjing-ba, tompaság, unalom
(19) rgod-pa, izgatottság, nyugtalanság
(20) rnam-g.jeng, a tudat elkalandozása
(6) gzsan-’gjur bzsi a 4 változó tudattényező (fol. 12a4)
(1) gnyid, alvás, álom
(2) ’gjod-pa, megbánás
(3) rtog-pa, vizsgálódás
(4) dpjod, elemzés

’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed
TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉK
12
szemsz-bjung-dang mchungsz-par ldan-pa szemsz (fol. 11a3)
tudattényezőkkel való azonosság birtoklója: a tudat
(elme)
szer-szna (fol. 12a) irigység R 444, B 2949; a 20 mádoslagos
szennyeződés egyike →szemsz-bjung→nye-nyon nyi-su
szel-’dzsug-gi blo (fol. 7b3) kiküszöbölő, kiválasztó,
megkülönböztető befogadó; szubjektív tudatosság, mely
a tárgyát nem összességében fogja fel, vagyis fogadja
be annak minden tényezőjével és jellegzetességével
együtt (mint a szgrub-’dzsug), hanem egy általános,
elvonatkoztatott képet, elképzelést ragad meg a tárgyról
R 444, B 2951, H 492
szel-ba (fol. 8a1) kiküszöbölés, megszüntetés, kiválasztás
(~jelenség); megkülönböztető tudat R 444
szo-szo’i ngo-bo (fol. 12b1) egyedi, sajátos lényeg, ~entitás,
~természet →ngo-bo R 89, B 663
szo-szkje = szo-szo szkje-bo (fol. 7a2) közönséges, átlagos
ember R 445; az árja ösvényt nem elérő ember
B 2958
szom-nyi (fol. 6b3) kétség, kételkedés H 494, B 2963;
bizonytalanság, hezitálás H 494;
szrid-mcho (fol. 13b1) =szrid-pa’i mcho a létesülés óceánja
(tengere) D 1289
szrid-pa zsi (fol. 12b4) szrid-pa ’khor-ba dang zsi-ba
mjang-’dasz : a létesülés kereke és a nyugalom, azaz a
nirvána Bb 793, B 2978
szlob-gnyer-ba (fol. 13b3) tanuló, hallgató R 450, D 1302
gszar-du mi szlu-ba (fol. 2b1) új és cáfolhatatlan
(megdönthetetlen) →mi szlu-ba
gszal (fol. 3b3) állítás; állítás a logikai szillogizmusban R 452;
megvilágító, világos (fol. 1) a tudat meghatározásában
gszal-bar sznang (fol. 6b3) tiszta észlelés, világos észlelés,
tiszta megjelenés =gszal-sznang R 452, B 3010
gszal-mjong (fol. 6a3) tiszta átélés, tiszta tapasztalás →mjong-
ba tapasztalás R 321, tapasztal, megízlel H 343
bszil-zer (fol. 13a4) holdsugár, holdfény B 3047
bszer-bu (fol. 13b1) szelíd szél, nyugodt szél B 3050

ha
lhag-par cshagsz (fol. 9b2) szokatlanul ragaszkodik, erősen
ragaszkodik, különösen ragaszkodik H 508
a
utpala (fol. 9b2) kék vízi liliom D 1350; kék lótusz H 511;
ud-pa-la világoskék lótusz T 282

’DZSAM-DPAL BSZAM-’PHEL
Blo-rig-gi rnam-bzsag nyer-mkho kun-’dusz blo-gszar mig-’bjed