P. 1
Franck Gertrud Ongyogyito Kiskert Hu

Franck Gertrud Ongyogyito Kiskert Hu

|Views: 31,179|Likes:
Published by freee75

More info:

Published by: freee75 on Mar 26, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/27/2015

pdf

text

original

Földigiliszták (Lumbricidae). A már szabad szemmel is jól látható
földigiliszta életmódja és nagy kerti haszna közismert, de csak élő,
tápdús talajban fordul elő. Itt azután fellazítja a termőföldet úgy,
hogy a víz és a levegő át tudja járni. Elsősorban a giliszta teremti
meg a talajbeli mikroszkopikus élőlények számára az életfeltétele-
ket: átkeveri a talajt, és a járatok falát tápanyagokban gazdagítja.
Talán említenünk sem kell külön, hogy a műtrágyák mint sók
a gilisztákat nagyon veszélyeztetik. Aki kertjében az eddigi gyakor-
lattól eltérően a biológiai kertművelésre kíván áttérni, legelőször
a műtrágyázással hagyjon fel.
Vakond (Talpa europaea). Alkalomadtán találkozik az ember
egy-egy vakondtúrással; a vakond jelenlétének látható és zavaró
jelével. Gyakoribb azonban az ugarterületeken, például réteken,
de csak elvétve fordul elő a zöldségesben. A füves, forgatatlan ta-
lajban érzi jól magát, annak levegőzését és szerkezetét javítja. A va-
kondtúrásban található termőföld rendkívül alkalmas a magvetés-
hez. Ha túrásai nem lennének olyan bosszantóak, akár hasznos
húsevőnek is tekinthetnénk, mert az egerek minden fajtáját üldözi,
de még a pockokat is, amik gyakorta ugyanazt a járatot használ-
ják. Visszaszorítja a cserebogárpajorokat is, pedig ezek a hetvenes
évektől kezdve szaporodóban voltak. A vakond szívesen táplálko-
zik drótférgekkel és csigákkal is.
Lótücsök vagy lótetű (Gryllotalpa grillotalpa). A nagyobb állatok-

92

hoz soroljuk a lótücsköt vagy lótetűt. Mindig a fonnyadó növények
közelében találjuk meg. Nem mindenütt fordul elő, de különösen a
szőlőtermő övezetben (Magyarországon is). Tömegesen akkor
jelenik meg, ha igényes növények éveken át tartó monokultúrás
termesztésében nagy adagú közvetlen trágyázással akarták a hoza-
mokat növelni, és a talaj elvesztette egyensúlyát. A lótücsök min-
dent eszik, a pajoroktól kezdve a drótférgekig és hernyókig; a
gyökereket és a növényeket, emiatt eléggé rettegett kártevő.
A lótücsök természetes ellenségei a seregélyek, a rigók és a cic-
kányok. Mindhárom előfordulhat kertünkben is. Ellensége a va-
kond is. Ismét látható a szoros összefüggés: a talajegyensúly javí-
tásával a lótücsök kifejezett kártevőkaraktere is megváltozik.

Csigák (Gastropodák). A csigák a kertben tulajdonképpen min-
dig kártevőként jelentkeznek, különösen a kis meztelencsigák. Ezek
szinte észrevétlenül hatalmas károkat okozhatnak. A csigák elpusz-
tításának módjáról még szólni fogunk, ugyanígy az ellenük való
ésszerű védekezésről is, éspedig a kártevő elriasztásáról, a kertre
való kölcsönhatásukkal kapcsolatban.
A csigáknak is van azonban szerepük a biológiai körforgásban.
Néhány fajuk elűzi a más fajhoz tartozó egyedeket. Csiga csigával
folytatott harcát a kerti utakon gyakran megfigyelhetjük. A kerti
meztelen csigáról tudjuk, hogy mindenevő, sőt a saját fajához tar-
tozó gyenge vagy fejletlen egyedeket is felfalja. A természet utca-
seprőjeként emlegetik. A különböző csigafajok képesek egymást
kölcsönösen sakkban tartani.
A csigák kártételét szerencsére nem minden növényen lehet meg-
figyelni, mert elsősorban azokat rágják meg, amelyeknek csökkent
az ellenállóképessége. Ilyenek a frissen ültetett, még meg sem gyö-
keresedett növények, vagy a már elöregedőben levők, amelyeknél
a sejtek nyomása, a turgor már csökkent. Nem támadják viszont
az égetően szőrös csalánt, az öregebb uborkát, sem a kerti borágót.
Ezzel szemben nagyon kedvelik a gyenge rézvirágot (Zinnia elegans),
az évelő szarkalábat, és sorolhatnánk, hogy még miket.
A csigák sok bosszúságot okoznak, de mégis szükségesek olyan
állatok táplálásához, és ezzel létfenntartásukhoz, amelyeknek a
természet bioritmusában szerepük van. Néhány, a kertben kívána-
tos madár, mint a seregély, a sárgarigó és a feketerigó táplálékát

93

alkotják, s ezzel más úton-módon még a csigák is segítséget jelente-
nek. A sündisznó, a varjak, a vakond és a varangyok is fogyasztják.
A kis, repülő szentjánosbogár is csigairtó, mert mérgező váladékát
a csigatestbe fecskendezi. Rettegett ellenségük még az aranyos
futóbogár. Ezek a kis állatkák rendkívül fontosak, mert nemcsak
a házas csigákat, de a mezteleneket is pusztítják.
Az így elpusztított, különféle fajokhoz tartozó csigák marad-
ványai többnyire helyben maradnak, és észrevétlen, mégis figye-
lemre méltó nitrogéntrágyát képeznek, vagy a madarak hordják el
és megemésztik. Így él itt is egyik élőlény a másik által.
Aranyos futóbogár (Carabus auronitens). Az egyik leginkább
szembeötlő rovar a kertben. Nemcsak a csigákat, de nagy mennyi-

ségű rovarlárvát is elpusztít. Még a hernyókat is felfalja, és az erdei
kártevőknek is nagy ellensége. Tehát egyet se tapossunk agyon,
s még a gyerekeknek is magyarázzuk meg, hogy ezek az állatok is
milyen hasznosak.
Fülbemászó (Forficula auricularia). Főleg a levél- és pajzstetveket
pusztítják. Emiatt a gyümölcsösben rendkívül hasznosak. Kártevővé
válnak, ha az állati táplálék hiányzik, vagy ha szárazság idején
szomjaznak. Ilyenkor a növényekre is ráfanyalodnak.
Itt és még sok hasonló esetben a kertész nem tudja előre befolyá-
solni a biológiai folyamatokat, mert ezek az időjárási jelenségektől
függenek. Ennek ellenére lehetséges, hogy egy kertben mindezek az
állatok együtt élnek anélkül, hogy kárt okoznának, de a különböző
állatfajok jelenlétének arányait főként az előző év (évek) időjárása
határozza meg. Többnyire a fellépő zavarok okát is az előző évek-
ben találhatjuk meg.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->