"Amit tled megtanultam, nem felejtem el, amg lek s emlkezem...

" Az 5/13 nagyon sok dolgot tanulhatott meg osztlyfnktl, Rubczki Bltl. Munkja sorn minden tle telhett megtett osztlyunk tagjainak szellemi, testi, lelki fejldsrt, szemlyisgnk kibontakozsrt. Igyekezett minket nll, szabad, gondolkod emberekk nevelni. Arra trekedett, hogy a neknk megfelel legjobb nevelst, oktatst nyjtsa. Az ltalunk r bzott s tudomsra jutott titkokat megrizte. Tetteit elssorban dikjainak ignye s rdeke irnytotta. Mindig igazsgos, jszv, segtksz, trelmes volt velnk szemben. Felidzdnek az osztlykirndulsok, a kzs lmnyek, a csaldsok s az rmk. Bocsnatot krnk minden akarva s akaratlanul elkvetett csny s nehzsg miatt, amit okoztunk; nem volt bennnk rossz szndk. Ksznjk az odafigyelst, a bizalmat, a remnyt, a segtsget nem csak az iskolban, hanem a magnletben is. Ksznjk, hogy kitartott mellettnk akkor is, amikor a viselkedsnkkel nem rdemeltk ki azt. Ksznjk hibink javtst, nzeteink megvst. Ksznjk szeretett, amit Pl apostol szavaival tudnnk jellemezni. A szeretet trelmes, jsgos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem krkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bntan, nem keresi a maga hasznt, nem gerjed haragra, nem rja fel a rosszat. Nem rl a hamissgnak, de egytt rl az igazsggal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent reml, mindent eltr. A szeretet soha el nem mlik... Ilyen az szeretet, melyet felnk tanust. Valami szpet szeretnnk adni most mindezrt Tanr rnak Mg a tvolban fnyl csillagoknl is szebbet. Szebbet minden hamis csillogs drgaknl, Szebbet minden el nem rhet gynyrsgnl. Ksznetet mondunk egy tnccal s dallal Tanr rnak, Ki napjainkat vta, vdte. Fogta keznket, ha kellett, Vllunkrl levette a terhet. E tnccal s dallal ksznnk meg mindent, A homokszemek rzik emlkeinket. Adjon az Isten ert, egszsget, Minden jt, mit szeretne, ezt kvnjuk nnek!