Az abszolutizmus problematikja

Ksztette: Horvth kos

Az abszolutizmus, mint kifejezs

Ulpianus: Princeps legibus solutus est Nem ltezett a korajkorban -> abszolt monarchia Mr keletkezse idejn negatv rtktlet 1796-ban indul el a sz karrierje A XIX. szzad elejn nyer politikai jelent sget

Az abszolutista mintallam 1.
A XIV. Lajos korabeli Franciaorszg a mintallam -> tvhit Az abszolt monarchia, mint politikai rendszer nem valsult meg -> nem lehet mintallam Az elmlet ett l fggetlenl ltezett, de nem valsult meg

Az abszolutista mintallam 2.
Egyes francia tartomnyokban fennmaradtak az admegajnls jogt gyakorl rendi gy lsek A prizsi parlament szerepe nem sz nt meg a trvnyhozs tern Kirlyi trvnyjavaslat -> parlament -> vt joga -> tartomnyi parlamentek Nincs abszolt kirlyi hatalom

Kronolgiai hibk
A sztereotpia miatt a francia kronolgia = az eurpai kronolgia (1614-1789) XVI. szzad -> spanyol, Tudor s Valois abszolutizmus Ma: XVII. szzad kzepe s 1789 kztti id szak: az abszolutizmus kora

Az abszolt monarchia elmlete

XVI. szzad vgt l Franciaorszgban XVII. szzadtl ltalnos a nyugati keresztny kultrkr llamaiban Rendi dualizmus <-> uralkodi teljhatalom Termszetjog, Tzparancsolat, egyb alaptrvnyek (pl.: primogenitura, kirlyi trvny) Orosz cr abszolutista VI. Jakab (I. Jakab): Szabad monarchik igaz trvnye (1598) M vszet: uralkodi lovasport, lovasszobor -> a l az uralom trgya

Az abszolt monarchia gyakorlata 1.

A XVII. szzadban jn ltre, mint politikai rendszer A rendi gy lsek httrbe szorulsa, megsz nse (Kasztlia: 1665, Portuglia: 1697, Franciaorszg: 1789) Dnia, Svdorszg: a rendi gy ls nknt mond le korbbi jogairl Brandenburgi Vlasztfejedelemsg: az uralkod magas adt szavaztat meg a rendi gy lssel, amib l hatalmas hadsereget llt fel

Az abszolt monarchia gyakorlata 2.

Svdorszg: 1680-as vek s 1718 kztt abszolutista -> alkotmnyos monarchia Dn Kirlysg -> abszolutista mintallam, 1848-ig abszolt monarchia, mlyrehat talakulsok Sem Angliban, sem Franciaorszgban nem jtt ltre abszolt monarchia -> mindkett fisklis-katonai llam volt (Dnia is)

Fisklis-katonai llam
Kialakulsnak okai: a hbork szmnak s kltsgeinek a nvekedse Jellemz i: nagy ltszm hadsereg vagy hadiflotta, hivatalvisel k ltszma megn tt, nvekedtek az adterhek, nha klcsnk felvtele s az egyhz megadztatsa, a gazdasgba val er teljesebb beavatkozs Denis Richet: Az abszolutizmus az adztats gyermeke Egy-egy fisklis katonai llam sokban klnbzhetett egymstl