7

1. MUNKAVEDELEM
fogalma, 1.1.A munkav6delem c6lja,alapk6rd6sei
eg6szs6ges ig6ny,hogy minden munkav6llal6kultririilt kcirnyezetben, Term6szetes 6s munk6jr{t. munkakcjmyezet a A kcizdttv6gezhesse kciriilm6nyek 6s biztons6gos valamint a 6letfelt6teleire, kihatnak a munkavdllal6eg6szs6g6re, munkafelt6telek gazdasdgieredm6nyekreis. A munkakrirnyezet emberk<izpontf kialakit6srival 6s folyamatos fejleszt6s6velaz ergon6mia foglalkozik. A szindinamika,az ergon6mia haszn6latanciveli a munkav6gz6 teljesitm6ny6t,6s a eredm6nyeinekkcivetkezetes eredm6nyez. gazdasdgi mutat6sz6mokbanis nciveked6st megteremtetthigi6nia c6lja el6segitenia munkav6llal6k A munkakcirnyezetben i{t. s6 a sz6m6rre96szs6gtik meg6rz6s6t6s az alkot6k6pes gi.ik kibontakoz6s A munkav6delemfogalma,c6lja vonatkoz6 biztons6gi 6s eg6szA munkavddelema szervezettmunkav6gz6sre intdzszervez6si, cisszessdge, amelyettiirvdnykez6si, kcivetelmdnyek s6gtigyi m6nyi el6ir6sok rendszeret6mogat. munkav6gz6 eg6szs6g6nek, munk6t v6,gz6k cdlja a szervezetten A munkavddelem humaniz6liisa. 6s meg6viisa, a munkakciriilm6nyek k6pessdgdnek hogy megel6zhessiik oly m6don kell megteremti, A szem6lyi6s tdrgyi felt6teleket Mindezek megbeteged6seket. dsszefiigg6 6s a foglalkoz6ssal a munkabaleseteket fiiggetlenek a munkav6gz6sszervezetivagy tulajdoni formiiit6l. A munkav6delem alapk6rd6sei ha 6s A balesetek a foglalkozSsiilrtalmakmegelSzhetSk, az ember amaga alkotta tudja tenni. A munkavilllal6k g6peket,berendez6seket, eszkcizciket biztonsiigossii a megszabja munkaell6tottsiiga dcjnt6en biztonsiiga, szocidlis munkakciriilm6nyei, technika,techa A kedvet6s a munka hat6konys6g6t. munkabiztons69 vesz6lytelen nol6gia alkalmazdsdvalval6sithat6 meg. A trjk6letes megold6st az automatizf.Jds a sz6leskcirfelterjed6se, technol6giaifolyamatok zdrttd t6tele biztosithatja.Ez a nem, vagy csaknagy ktilts6gr6fordftritechnika" azonbanegy6ltal6n ,,veszdlytelen

MuNr,qvpnelpv

nincs lehet6s6szerepl6inek sokkal lenne el6rhet5,amelyre a gazdas6gjelenlegi egy a munkav6delemnek alacsonyabb meg kell el6gedniink giik. Ennek tudat6ban a/" gt iokozat1val, a,, biztonsd echnikdv amelynekkett6s feladatotkell megoldania' a m6sr6szt munkav6llal6k felt6telektcjk6letesit6s6t, at6rgyi 6s szervezeti Egyr6szt egyiitt 6lni a jelen arr6l, hogyan tudnak biztons6gosan folyamatosfelvil6gosit6sdt l6v6 veszllyekkel. az tervez6s6t6l iizemeltetda A munkahelyekergon6miaitervez6se l6tesitm6nyek minden munkahullad6kelhelyez6sdig bont6s6b6lszdnmazd sen 6t, a l6tesftm6ny iigye' mert teaz eg6szt6rsadalom peri6dusrakiterjed.A munkav6delem v6,gzdsi biztositja teljesktir( megval6sul6s6t. egyiitteskezel6se ri.ileteinek

teriiletei A 1.1.1. munkav6delem

,s k6t A munkav6delemnek teriilete:munkabiztonsdg a munkaegiszsigilgy. Munkabiztons6g munka6s nem vesz6lyeztet6 biztonsdgos A munkabiztons6gazeg6szs6get betart6s6t' ill. v6gz6srevonatkoz6 szabrilyokatha,Lirozzameg, ellen6rzi azok tdmasztmind a munk6ltat6kkal, mind a A munkabiztons6golyan kcivetelm6nyeket munkavlgzl's felt6telei munkav6llal6kkal szemben, amelyekkel a balesetmentes megval6sithat6k.A szab6lyokbetart6s6valcscikkena vesz6lyforr6soksz6ma' Veszdlyfonds a munkav6gz6s sor6n vagy azzal $sszefiigg6sbenjelentkezd minden olyan t6nyez6, amely a munk{t vdgzd vagy a munkav6gz6shat6kcir6ben tart6zkod6 szemdlyekrevesz6lyt vagy i{rtalmatjelent' csoportos(thatjuk' a A vesz6lyfom6sokat ktivetkez6k6ppen Fizikai vesz6lyforriisok: . munkaeszkozok (pl. szerszdmok),jr{rmfivek, sz6llit6 6s anyagmozgat6eszkodaru), ezekr6szei,ill. mozg6suk,a term6kek 6s az anyazrtk (pl. szSllit6szalag, (pl. gok mozg6sa teheremel6s), a . szerkezetek (pl. teher elhelyez6se jiirmfiveken)' megboml6sa egyensrily6nak . csrisz6ss6 v6l6 feliiletek (pl. olajfolt a padl6n), ' 6les,sorj6s,egyenetlen feltiletek, . a norm6list6lelt6r6 l6gnyomiis, c zlj, rezgls,kiilcinf6lesug6rzSsok, . nem megfelel6vil6gft6s, . 6ramkcirivagy statikusvillamos fesziilts6g.

A rutuNrevpoElEMFocALMA.cELJA.elnprcERpgsEt

Vesz6lyes anyagok: . minden anyagvagy k6szitm6ny, 16amely fizikai, k6miai vagy biol6giai hatdsa v6n k6rosithatjaaz embert vagy kdmyezet6t.Pl. robban6,oxid6l6, gyril6kony, mrgez6,mar6, fert6z6,riikkelt6, ut6dkiirosit6stb. anyagok. sugdrz6, : B iol6giai vesz6lyforrdsok . mikroorganizmusok bakt6riumok,gombiik) 6s anyagcsereterm6kiik, (pl. . makroorganizmusok nciv6nyek, (pl. 6llatok), t6nyez6k: 6s Fiziol6giai, idegrendszeri pszich6s . pl. szinek munkahelyi kialakiti4sa, mindaz, ami fokomonoton munkav6gz6s, jelent az embemek. zott ig6nybev6telt Munkaeg6szs6giigy tev6kenys6gc6lja a munkav6gz6ssor6n a munkahigi6A munkaeg6szsdgiigyi a r6vdn a munkavdllal6 egdszsdgdnek nia, valamint a foglalkozds-eg6szsdgiigy meg6v6sa. eg6szs6gkilrosft6 | A munkahigidniafeladataa munkakcimyezetb6 szdrmaz6 drtdkeldse6s kezel6se. felismer6se, vesz6lyek 6s kockdzatok el5rel5tdsa, feladataa kiiros munkakdrny ezetokozta6s a munA foglalkoz6s-eg6szs6giigy vizsgdlatads befoill. megterheldsek, igdnybevdtelek kavdgzsbll szdrmaz6 alkalmasmunkakcirieg6szs6gi szemdlyek toviibb6a munkilt v6,9z6 lydsolilsa, ds ellen6rz6se el6segft6se. megrillapftdsa, s6g6nak foglalkozunk. az r6szletesen 1.3.alfejezetben A munkaegdszs6gtiggyel

1.L.2.A baleset6s a munkabalesetfogalma

6rt Balesetaz emberi szervezetet oiyan egyszerikiils6 hatiis, amely a s6nilt akarat6t6lftiggetlentil, hirtelen vagy ar6nylagrdvid id6 alamkoverkezik be, 6s ill. vagy m6s (testi,lelki) eg6szs6gkrirosodi{st, halllt okoz. m6rgez6st s6riil6st, munkav6gz6s amely a munkavdllal6ta szervezett et Munkabales az abaleset, 6ri, sor6n vagy azzal asszefiggdsben annak hety6t6l 6s id6pontjdt6l, valamint ak a munkavdllal6 (s6riilt) kcizrehauisiln mdrt6k6t6l fi.igget lenil l. A mindig valamilyenfolyamateredm6nye. folyamatotrendbekcivetkezdse A baleset jelenl6te el. vagy haszndlata inditja szerinta vesz6lyforr6s

10
VESZELYFONNAS

MuNrnvEoet-er\4

MUNKAVALLALO

Megfelel6en mrikiidik-e a munkaeszkciz

Biztons6gtechnikai kcivetelm6nyek feliilvizsgrilata

Amunkakciri leirdsalapjdn
v6,gzi-efeladatdt a munkavdllal6

Folyamatos munkav6gz6s

MUNKABALESET
l.l. iibra.A munkabaleset kialakulds6nak megel6z6s6nek 6s folyamatflbrdja (valamilyenel6ny 6rdek6ben) Ha a s6rtilt tudatosan k6rosidaszewezetlt,nem balesetet, hanemcincsonkitiist okoz, 6s ekkor k6rtalanit6s helyett biintet6sa kcivetkezm6ny. A . . . balesetmeghatiiroz6 elemei: g6p ki.ils6hat6s(munkakcirnyezet, szerszilm, stb.) a sdriilt akaratdt6l friggetlentil bekcivetkez6 esem6ny, pl. azesem6ny bekovetkezt6nek id6tartama, hirtelen vagyrdvid id6 alattkovetkezik be (az egdszs6gkdrosodds folyamatosan alakul ki, pl. sugdrz6s, zaj hat6,sitra). h6,

A munk6ltat6kdteles halad6ktalanul kivizsg6lni a munkak6ptelens6get okoz6 munkabalesetet.

FocALv,q, cElln, nleprcEnoEsct A rr,tuNrRveoELEM

11

fajt6i 1.1.3.A balesetek

Munkabaleset ha k<ivetkezik a baleset, a munkav6llabe iisszefiigg6sben A munkav6gz6ssel anyagkcizleked6s, v6gzett,munk6hozkapcsolSd6 l6t a foglalkozdskcjr6ben foglalkozils-eg6szs6gtigyi tizemi 6tkeztetds, mozgatds, tiszt6lkodr{sszervezett , stb. 6s szolg6ltat6s a munkdltat66ltalnyrijtott egy6bszolg6ltat6s ig6nybev6tele sor6n 6ri. (munkabekijvetkez6balesetnek cisszefiigg6sben Nem tekinthet5munkav69z6ssel a a baleset, amely a s6riilteta lak6srir6l(sz6ll6s6r6l) munkahely6re, az balesetnek) (sz6lldsi4ra) a menet6ri, kiv6ve,ha a baleset muna ill. a munkahely6rdl lak6silra szempontb6l k6ltat6 saj6t vagy b6relt j6rmiiv6vel tdrt6nt (t6rsadalombiztositiisi iizemi baleset). B6ny6szatimunkabalesetaz a baleset,amely abdnyilszati tev6kenys6gsor6n kcivetkezett be. brirmelymunk6ltat6ndl (b6nyilszati ktiziil kiemeltjelent6sgiia sflyos munkabalesetek) A munkabalesetek amely Sflyos az a munkabaleset, munkabaleset. . a s6riilr hal6l/at,magzatavagy rijszi.ilcittj6nek hal6I6t, cin6ll6 6letvezet6s6tg6tl5 az k6rosod6s6t okozta.Hal6losmunkabaleset a balesetis, amelynek maradand6 szenaponbeli.ila s6rtilt- orvosi szakv6lem6ny 90 szdmitott bekcivetkez6s6t6l - a balesettel 6let6tvesztette, risszefiigg6sben rint . valamely ,rzdkszerv el(vagy 6rz6kel6k6pess6g) a reprodukci6sk6pess6g 6s okozta, veszt6s6t, jelentdsm6rt6kiik6rosod6sdt ill. . orvosiv6lem6nyszerint6letvesz6lyes okozott, eg6szs6-ekiirosod6st s6riil6st, . . htivelykujj vagy k6z,l6b k6t vagy tiibb ujja nagyobbr6,sz6.srilyoscsonkul6st, (tov6bb6 okozta, esetek) enn6lsrilyosabb nek elveszt6s6t ill. vagy feltiin6 eltorzuliist,b6nul6st, elmezavart elvesztdsdt abesz6lSk6pess6g okozott.

Foglalkoz6simegbeteged6sek elviiltoziisokjcihetnekl6tre.A fizisor6naz ember szervezet6ben A munkav6gz6s vezethethat6saieg6szs6gk6rosod6shoz kcirnyezeti kai 6s a szellemimunkav6gz6s foglalkozik(1.az 1.3.alfejezetet). nek, amivel a munkaeg6szs6gtigy munka kcizbenktilcinf6lehatiisok6rik. Ezek lehetnck A munkavdllal6 szewezet6t 6s fokozott m6rt6kiiek. szokdsos

12

MuNrRvpnpLpv

a Foglalkoz6si megbeteged6s munkavdgzds,a foglakozds gyakorl6saktizben heveny 6s idiilt, valamint a foglalkozds gyakorl6si{tktiveolyan bekcivetkezett amely a munkav6gt6en megjelen6vagy kialakuld idtilt eg6szs6gkr{rosodds, z6ssel,a foglakozdssal kapcsolatos,a munkavdgz6s,a munkafolyamat sor6n el6fordul6 fizikai, kdmiai, bioldgiai, pszichoszoci6lis6s ergon6miai k6roki t6nyez1kre,ilI. a munkav6llal6nak az optim6lisn6l nagyobb vagy kisebb igdny: bev6tel6revezethetl vissza. sordna munkameg a munkav6gz6s Afokozott m6rt6kii hat6soksem haladhatj6k 4000 Hz-en a eset6n m6rt6ket,pl. zajterhel6s a v6llal6 szewezetlben megengedett expozici6smutat6k azok a biirmely fiilcin. A biol6giai 30 dB-es hall6scscjkken6st paramdterek, amelyekkela vegyi anyagok6s a szewezetkcjzcittikrjlcscinhat6sok jellemezhet6k. mennyis6gileg csoportokbalekSroki t6nyez6kszerint a kcjvetkezS A foglalkoz6sibetegs6geket het besorolni. Fizikai k6roki tdnyez6ktcibbekkciz<itt: . azaj okoztahall6sk6rosod6sok, . . . . a helyileghat6 vibr6ci6okoztabetegs6gek, okozott betegs6gek, az ionizll6 sug6rz6s dltal okozott betegs6gek, sug6rz6s a nem ionizllS (ultraibolya,infravcircis) i{ltal kiv6ltott betegs6gek. a tflnyom6s alatti munkav6gz6s

K6miai k6roki tdnyez6ktcjbbekkijzcitt: . az 5lom 6s vegyiiletei6ltal okozott megbeteged6sek, . . . . a higany 6s vegytiletei6ltal okozott megbeteged6sek, a kl6r 6ltal okozott megbeteged6sek, (szilik6zis), levSpor iiltal okozottmegbeteged6sek a leveg5ben a foglalkozdsi asztma.

tcjbbek ktiztitt: Biol6giaik6roki t6nyez6k . a gomb6kokoztab5rbetegs6gek, . a kullancs okoztaagyvel5gyulladrls Lyme-k6r, 6s . a foglalkozdssal (hepatitis), m6jgyullad6s keletkezett kapcsolatban . tuberkul6zis. keletkezett kapcsolatban a foglalkoz6ssal mint: k6roki t6nyez6k, ergon6miai Pszichoszociillis, . csontok,izmok stb.megbeteged6se ktivetkezt6ben, ig6nybev6tel egyoldahi ' nyom6seredet(iperif6ri6sidegk6rosodds, . okoztamegbeteged6sek. fokozott megterhel6s

A tr,tUn TAVE,UELEM FOCALNR. Cgt-:R. RLRprERogSEl

13

a a A foglalkoz6sibetegs6get, foglalkoz6siheveny 6s idiilt mdrgez6st, zaj okozta 6s az fokozott expozici6seseteket AIIami N6peg6szs6giigyi Tisztiorvosi Szolgdlat (ANTSZ) munkSltat6sz6khelyeszerinti illet6kesterLiletifeliigyel6s6ghez kell jekell venni. eset6n nyilviintartiisba lenteni,ki kell vizsg6lni6s elfogaddsuk sz6l6 rende letek meghat|rozzik a fogszs6 A foglalkoz6s-eg6 gtigyi szolgdltat6s16l lalkoz6s-eg6szs6gtigyi szolg6latmiikcid6siformilit. A rendeletszerintfoglalkozdscsak a felt6telrendszerkeretdbenorvosi tev6kenys6get egdszs6giigyi szolgilltatds nek megfelelSoryos gyakorolhat,pl. foglalkoz6s-olostani szakorvos.

6s 1.1.4. munkabaleset a foglalkoz6si A iigyvitele megbeteged6sek

be 6s A munkabalesetet afoglalkozilsimegbeteged6st kell jelenteni,ki kell vizsgdlaz, kell venni.A c6l egy6rtelmfien hogy az ok-okozaticisszeni 6s nyilv6ntart6sba felderitstik, a hasonl6 eseteketmegel6zzik Tdrekv6siink az legyen, ftigg6seket fel ljuk vesz6lyforr6st sz6mo ! vesz6lyhelyzetet, hogy az cisszes nyilv6ntartdsa6s kivizsgdkisa bejelent6se, A munkabalesetek s e A munkabalaet be.j lent( se a 6szlel6szem6lykcitelesa balesetet munkdt kcjzvetleniil A s6riilt, ill. a balesetet jelenteni.A munkiiltat6nak minden bejelentett, halad6ktalanul ir6nyit6 szemdlynek jutott balesetr6l tekinhogy munkabalesetnek mcg kell rillapitania, ill. tudom6sdra a akkor em5l 6s a jogorvoslat lehet6s6916l ti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, kell. 6rlesfteni eset6n ahozziltartoz6t s6riiltet, hal6losbaleset szem6telexen, telefaxon, a A srilyosmunkabalesetetmunk6ltat6nak telefonon, - azonnalbe kell jelenteniea rendelkez6sre adatokkozl6s6velaz Or6116 lyesen (OMMF) balesetszerintilis szitgos Munkabiztonsdgi Munkaiigyi F6J'eliigyel6slg letdkestertileti szerv6nek. A munkabaeset nyi lttdntartdsa I munkabalesetet kdis, ide6rtveab6ny6,szati A munk6ltat6mindenmunkabalesetet, nyilvilntartdsa ktjvetkez6f6bb adatovenni.A munkabaleseti telesnyilv6ntzu't6sba kaLtartalmazza: . a s6rtilt szem6lyes hely, id6, anyja neve), adatait(n6v, sztilet6si . a munkabaleset (minden6vben l-es sorsz6mmal kezdve), sz'6mirt . a s6riilt munkaktirdt, . a s6rd16s jelleg6t, helyszindt, id6pontj6t,

14
. .

MuNrnvEnEm,v

tett ell6ti4s6ra int6z.ked6st, a s6rr,ilt hogy a s6riilt folytatta-ea munkrij6tstb' az,t, vagy a munkdltat6nyilnyilvdntart6sta munk6ltat6sz6khely6n A munkabaleseti sftve6s mindentertiletilegelktil<intiltszervecjssze vdntart6stvezet6szervezet6n6l kiilcjn-kiilcinvezetnikell. A tdbb telephellyelrendelkez6munkiilz.eti egysg(n6l fgy kell vezetnie,hogy a egy6rtelmfien nyilvi{ntartdst rar6naka munkabaleseti lehetSs6g6t azonosft5siinak tiikrozze a munkabalesetek kdzponti nyilvirntart6s nyila dokumentdci6j6t munkabaleseti iddiont 6s hely szerint.A munkabaleset jegyzSktinyvcin kell ell6tni,s a munkabaleseti sorsz6mmal szcrcp16 viiniart6sban is fel kell ttintetni. gdldsa e A munkabalset kivizs tertilet6n6s idej6benfel kell t6rni a azvizsg6latirkor esem6ny A munkabaleset lehetett hatiisuk amelyeknek cselekedeteket, 6s s vesz6lye kdriilm6nyeket vesz6lyes soriinheIykivizsg6l5sa A a s6riil6stkivrllt6 folyamatbeindul6sdban. munkabaleset rdgzftenikell' A m6rt6kben a eredm6ny6t szi.iks6ges szini szeml6tkell tartani6s meg kell hallgatni'Ezek szem6lyeket rendelkez6 inform6ci6val munkabalesetrSl szemtanfkstb' okoz6 szem6ly, a s6ri.ilt, balesel.et a lehetnek a ril16 scttelcisszefiigg6sben munkaeszkcizciketBelfcildiTerm6kosztiiA munkabale megi4la feladata k6dsz6m jeldlik meg.A munkiiltatS lyoziis(BTO) k6dsziimaival eset6n. t6nyez6k kcirnyezeti term6kek, a lapit6sa g6pek,berendez6sek,
is szennta Betegslgak az lehet6s6g s m6rgez6s kUls6okok kdvetkezmdnyeit s6r'ul6s, A balesetr osztdlyoz'sa (BNO- l0) fogalmarszertnt stattsznkar kaptsolatospr,hltntdk Nentzetkozr cg,iszs(gg,el Pl' kell meghatAroznr. . . . . . . S00-S091-ejs6ri.il6sek' a S40-S49 viill 6s a felkar s6rijl6set, S60-569a csukl66s a k6z s6riil6set, s6rtils' krterJed6 T00-T07 tobb testtiiJra s T20-T3Z6gdsek mar6ddsok, (clrogok), gy6gyszelek6s brol6giaranyagokilltal okozott m6rgez6sek' T36-T50 kiibit6szerek vagy kulon k6doliis6raval6k, mig a T-k6dok a tdbbszorOs s6rLil6sernek S-k6clokegy testtii36k

Az jelbl testti:r16kokat tk' megnevezett

sordnmeg kell rillapftani kivizsg6ldsa A munkabaleset s 6llapotrit, a vobiztons6gi . a l6tesitm6nyek, szersz6mok gdpek,berenclez6sek, megl6t6t, natkoz6el6frdsok . az egyem6s a kollcktiv v6d6eszkrizcik megl6t6t,ahasznllatukravonatkoz6el5' . ir6sok 6rv6nYesiil6s6t, hat6s6t, a kcirnyezeLitenyez6k az ir6nyit6srendszer6t, ergon6mia6rv6a bels6 ellen6rz6s, a munkaszervez6s, a nyestil6s6t munkaktjrnyezetben,

A vururnvgoElEM FocALvrR. ceul. Rr-RprcERoeser ' .

15

a balesetet kivr{lt6okot, okokatmindent6nyez6 vizsg6lat6val, hat6s6nak t6teles hogyan lehetettvolna elkertilni a balesetet.

A munkabaleset vizsg6latdnak meg6llapitr{sait kell olyan 16szletess6ggel rcigziteni, hogy az igy k6sziilt dokumentumok alkalmasak legyeneka balesetokainakmegdlIapitilsara6s a meg6llapftottcisszeftiggdsek, ktirtilm6nyek t6nyszerfi al6ttdmaszt6s6ra. A munkabaleset bekcivetkeztet6l sz6mitott3 6v ut6n a munkdltat6nem kciteles a munkabalesetet venni. A munkiiltat6 bejelenteni,kivizsg6lni 6s nyilv6ntarti{sba kcitelesakivizsgSlflsbefejez6sekor, legk6s6bba tdrgyh6tkcivet6h6nap 8. napde j6ig megki.ildeni jegyzSkrinyvet a a) a s6rtiltnek,hal6laeset6n kcizvetlen a hozz6t:artoz.6jinak, b) az OMMF balesethelyszine szerint illet6kes teriileti szew6nek akkor, ha a munkabaleset hal6lt, ill. hrfu'om napotmeghalad6 keres6kdptelens6get okoz, c) kiilfcildi kikiildet6s,ktilszolgr4lat eset6na magyalorszdgiszdkhelyiimunk6ltat6 magyar munkav6llal6j6nak b) pont szerintimunkabalesetr6l OMMF tertia az leti szerv6nek, kifizet6helynek,ennekhi6ny6banaz eglszsgbiztosft6d) a t6rsadalombiztositi4si si p6nzt6rnak. A foglalkoz6simegbeteged6sek bejelent6se, nyilv6ntartdsa6s kivizsg6l6sa A.foglalkozdsi mbgbetegeddsek bejelentdse fiA bejelent6st rendszeresftett a nyomtatv6nyon(bejelent6lapon) kcivetkezSk a gyelembev6tel6vel megtenni: kell . a foglalkoz6sibetegs6g k6rism6j6tmegrillapft5 orvosnaka diagn6zisfelilllitilsit . ktivet6 24 6r'6nbel;Jl, hal6loskimenetelii, ugyanazon ill. munkahelyen vagy tcibbmunkav6llal6t dt 6rint6 azonos, egy id6benkialakult hevenyfoglalkozdsibetegsdg eset6nsz6ban azonnal6s iriisban legk6s6bb24 6rdn belnl, fokozott cx,pozfci6 csct6naz 6rintett szemdlytvizsgiilatrabektild6 foglalkozdseg6szs6gug!r szolgirlat orvosdnak lelet k6zhezv6tel6l5l a sziimftott24 6r6nbelirl, a bejelent6lapot zdrtboritdkbankell postdraadni, a bejelent6s.megtdrtdntdt keltdt a k6risme felti.intet6sdvel munkav6llal6r6l 6s a vezetetteg6szs6gdgyi nyilviintzu't6sban rcigz(teni kell, az ANTSZ tertileti feliigyel6sdge bejelent6st veszi, 6s errSl a a nyilviintart6sba bejelent5t3 naponbeliil 6r'tesiti, ha a bejelcnt6s nem a foglalkozds-eg6szsdgrigyi szolg6latorvosiit6l lrkezett, az ANTSZ tertileti fcli.igyel6sdge bejelent6lap a m6solatiltis megkiildi az 6rintett foglalkoziis-e96szsdgiigyi szolg6latnak.

. . . . .

16

MuNrnvg,pslgrr,t

bejelentettszemeg kell ism6telni,ha a kor6bbankeres5k6pesk6nt A bejelent6st vr{lt.Tanul6i,hallgat6ijogviszonybanl6v6 szem6lyeseten m6lykeres6k6ptelenn6 orvos v6gzi abejea gyakorlati k6pz6shely6n mfkrid6 foglalkoz6s-eg6szs6giigyi intdzmdnyt' Ient6st,aki ezzel egy id6ben6rtesftiaz oktat6si A foglalkozdsi ntegbetegeddseknyilvdntartdsa fokozott expozi' foglalkozasimegbeteged6sekkel, a Rz ANTSZ sz.erve bejelentett csojegyz6ktinyveketa kcivetkezS vizsg6lati lapokat, ci6s eserekkelkapcsolatos tartja nYilviin: portosit6sban ' ' . . . . . diituma' a bejelent6s diagn6zis' hal6losvagy ttimegesfoglalkoz6sibetegs6g' jr{16 keres6k6ptelens69gel foglalkoz6sibetegs6g, nem keres6k6ptelens6ggel jrir6 foglalkoz6sibetegs6g' fokozott expozici6(anyagonk6nt)' 6116 rendelkez6sre higi6n6sadat. kiv6lt6 ok, munkak<iriilm6ny,

az Az ANTSZ illet6kessdggelrendelkez6 szerveaz adatokatnegyed6venkdnt bocs6tja. OMFI rendelkezds6re az szakmaimegalapozotts6g6t,6s illetdkesminiszAz OMFI megft6li a bejelent6s jelencisszesit6 6venk6ntorsz6gos rendnekmegfelel6en el6irtjelentdsi t6rium 6ILal t6stk6szft. A fogtatkozdsi megbetegedisek kivizsgdldsa az illet66s A foglalkoz6simegbeteged6s fokoz.ottexpozici6seset kdrtilm6nyeit az 6rdekk6prendelkez6ANTSZ szerveivizsg6lj6kki. A vizsg6latokba kessJggel a A - 6s ha sztiks6gcs is m6s hat6s6gok - bevonhat6k. vizsg6latokat ktiviseletek id6n beli.ilmeg kell kezdeni,6s avizsgSrtilm6nyek6ltal lehet6vJtettlegrtividebb lati lap el6ir6sai alapj6n elvdgezni, amely a kcivetkez6kettarLalmazza: ' . . . . . . . . . azonosit6siit, a bejelent6s a munkavilllal6el6z6 munkahelyeinesetlegel6fordul6k6roki tnyez6ket, megtcirt6nt6t' a k6roki t6nyez6kmfiszeresvizsgillatSnak (mfiszakivagy egy6ni v6delem), okokat val6szinfsfthet6 vizsgdlatokat, el6zetesorvosi alkalmass6gi vizsg6latokat, alkalmass6gi id6szakosolosi kialakul6silhoz, hozz6j6ru\t-ea megbeteged6s a munkav6ltal6 magatarulsa a kivizsg6li{stkeivet6int6zked6seket, ir6nyait (pl. m6r6sekelrendeldse)' hozott int6zked6sek a kivizsg6liiSsordrt r6pzletez6s6t' a kivizs g 6l6s tapasztalatainhk .,, .1., $.rr-

A MUNKAVEDELEMFOGALMA, CELJA, ALAPKERDESEI

17

A vizsg6lati lap egy-egy p6ld6ny6tmegkapjdkaz 6rintettek.A vizsg6lati lap egy p6ld6ny6taz illet6kesszervezet 6s 6rzi meg,egy p6ld6nyta bejelent6lappal a jegyz5kcinyvvelegyiitt az OMFI-nek ktildi meg.

1.1.5.T6rsadalombiztositdsi ell6t6s
Ha ijsszehasonlitjuk tiirsadalombiztosit6sr6l a sz6l6trirv6nyben meghatdrozott iizenti balesatfogalmi{ta munkav6delmitcirv6nyben meghatarozott ntunkabaleset fogalm6val,azt l6tjuk, hogy a munk6ltat6ifelel6ss6g szempontjiibdl szfikebb,a tdr'viszonylatban amelyeta t6rsadalomsadalombiztositi4si szdlesebb az esemdny, az kell tekinteni.Az iizemi balbiztosft6sr6lsz6ld tcirv6nyszerintiizemi balesetnek szakmaiismereteket ig6nyel. A t6r'sadaesett6tdrtdn6 min5sftdsigen szerteiigaz6 (prevenci6), m6sodikaz anyalombiztosit6si a trirv6nyels6 gondolalaamegel6z6s gi ellStdshoz val6 jog. j6r6 elli{tdsokat 1997.6vi keret6ben az A munkav6llal6knak t6r'sadalombiztosft6s a (tcirv6nya t6rsadalombiztosit6sr6l) LXXX. trirv6ny szab6ly ozza. (korribbielnevez6se: A tdrv6ny szerintiizemibaleser foglalkoz6sibaleset)az abalvlgzelt munka kcizbenvagy kcir6ben eset,amely a munkav6llal6ta foglalkoz6sa megy ill. munk6bavagy onnanlak6srira azzalcisszefiigg6sben, akkor 6ri, mikcizben (iizemi, riti baleset).Azizemi baleset is, kateg6rii4ba tartozikaz az esemdny amely munkahelyi tev6kenys6g, a munkav6llal6tt6rsadalmimunka, ill. egy6b szervezetr vagy egyes ti4r'sadalombiztositdsi ellit6sok igdnybev6tele(pl. sziiks6gesorvosi vizsgdlatvagy kezel6s)sor6n6ri. a leirt okok, Nem ilzemi balesetaz a baleset, amely bizonyfthat6an kcivetkez6kben ill. azok ktizvetlenhatdsamiatt kiivetkezik be: . a s6rtilt ittass6ga, . a munkahelyifeladatokhoz nem tartoz6,engeddlyn6lkiil vgzettmunka, . olyanmunkavdgz6s, g6pamelyrea munkavdltev6kenys6g, 6s szerszdmhaszniiat, . . . . (kiveteltk6peznek baleseti a ment6si 6s munkdk), lal6 nem kapottutasit6st a j4,rmtihaszndlat (targonca,emel6g6p, sz{llit6jdrmfi stb.), engeddly n6lkiili (pl. munkahelyirendbont6s a munkakciri leirdst6lelt6r6magatartiis, tev6kenys6g), a munkahelyre, onnana lakilsraval6 utazSs ill. indokolatlanmegszakitiisa,vagy nem a legriividebb ritvonal villasztisa, rinmag6nval6 sz6nd6kos vagy az oruosi segits6gig6nybev6tesdrtil6sokozds, l6nek, ill. a balesetbejelent6s6nek szi{nd6kos set ft a baleseti gyz6kcinyvet

Az ilzemi fiti balesetnem munkabaleset, a (nem munkabaleseti), ell6t6sra,ez6rt a:rrSl kell ki6llitani.

'{o trsT

18

MuNrRvEnslEHa

ji4r. elld't6seset6n Baleseti betegs6g vagyfoglalkoz6si iizemibaleset ettdtds A baleseti 6s szolgiiltatiisok jr{rul6kokilletik meg: a (megberegedettet)kiivetkez6 k6nt a s6ri.iltet . baleser e96szs6gi.i i szolgilltatils( ingyenes gy6gyszer,gy6gy 6szatiseg6deszgy i kciz,gy6gyfiird6), . balesetitfippdnz eset6nteljes napi dtlagkereset), (keres6kdptelens6g nyugdij; ez jr{rad6k, rokkants6gi baleseti . saj6tjogri balesetinyugell6t6s (baleseti p6tl6k)' ut6bbi eset6nh6zast6rsi . a s6riilt hal6la eset6na hozz6tartoz6t baleseti nyugelldtris(baleseti ozvegyi 6s s, nyugdij, v6gkiel6gft6 6rvaell1tSs szi.il6inyugdij)' a megt6rfteni munkavdllal6nak: kciteles a trilmen6en munk6ltat6 ell6tiison A baleseti . . ' . . krir6benelmaradtjtivedelm6t' a munkaviszonya kivtil elmaradtjdvedelm6t' a munkaviszonyon dologi kdrrit, a kcizeli hozzdiartoz6kk6r6t, indokolt kcilts6geit, meriil fcil, hogy a k6rokoz6s nem vagyoni k6r6t, amely azzal iisszefiigg6sben vagy egy6bk6nt6le6letbenval6 r6szv6tele nyom6n a munkav6llal6t{rsaclalmi

megneheztil. te tart6sanvagy srilyosan j6rad6kotis meg lehet 6llapitani. K6rt6r(t6sk6nt

rendszere 1.1.6.A munkav6delemszabillyoz6si

viiltoziisok megkrivetelik a munkav6delmi el6ir6sok tartalA t6rsadalmi-gazdasdgi egyren6, kcjvetelJelent6sdgiik korszerfisit6s6t. folyamatos m6nak6s szerkezet6nek gazdasigifolyamatokban.A munkav6delemm6nyeik mindink6bb integr6l6dnaka nem oldj6k meg a probcinmagukban trirv6nyek,valamint a m6dosft6sok 16l szol,5 (l'2' 6bta)' 6rv6nyesit6s6hez a l6m6kat,de jogalapotteremtenek kcivetelm6nyek az alapvet6 szabitlyait Alkotm6nyban foglalt elvek alapj6n az A munkav6delem orszrlggyiil6s foglalta tdrv6nybe.Az 1993.6vi XC[I. tiirv6ny a munkav6de' munka6s nem temr6i(Mvt.) c6lja, hogy azeg6szs6get vesz6lyezLet6 biztons6gos felt6teleitszabdlyozza' szem6lyi,t6rgyi 6s szervezeti v6gz6s alapj6n a munkav6delemdgazatifelfelhatalmazrls A Mvt. rdszletes szab6lyait, 6ltal kiadott rendeletek,szaszerintillet6kesminiszterek adataita tev6kenys6g a kciztjttikapcsolatokban miAz b6lyzatok, szabv6nyok tartalmazzilk. ilgazatok 6s az csokkenti az 6tfeddseket egyes szakteriileteken' nisiterek egyi.ittmfikoddse a munkav6delmi szabigy a szabilyzatokbana r6szletesmfiszaki szab6.lyozdst, Az viinyosft6salapjait leher megteremteni. ir6nyit6suk6s feltigyeleti.ikalatt miiszervek,az oMMF, az ANTSZ 6s az MBH sajSt kod6 kozponri dllamigazgat|Lsi szintij jogkcirfikben l6tj5,k el a munkav6delmi feladatokat.A nemzetgazdas6gi

A tvluNxnvEoELEM FocALue.cnun. RlRpreRoesg,t

19

szabillyozds 6gazati feltigyeletijogkdrok elhat6rol6s6val az 6s egys6ges, egym6sjogszab6lyok kiad6s6t gazdS'lkod6 ra 6pi.il6,az egyes szervezetekre egy6rtelmfi teszilehet6v6. jeA Mvt. nciveltea gazd6lkod6szervezetek bels6 munkav6delmi szab5lyozdsdnak lent6s6g6t, tartalm6t. A Kollektiv szerz6d6sben kell meghatdrozni gazd6lkod6szervezetn6l munkaa a jogokat 6s kcitelezettsdgeket, gyakorldsdnak, telv6delemmelkapcsolatos ill. ezek jesft6s6nek m6dj6t, s az ezzelkapcsolatos eljr{r6s rendj6t. a A Szervezeti6s miikiid6si szabdlyzatbankell meghat6rozni munkav6delmifeljogosult szem6lyek hatdskrjr6t. adatokat ell6t6, az intdzkedsre

ALKOTMANY
Munkav6delmet 6rint6 torv6nyek: Munka tdrv6nykonyve, Kcimyezetv6delmi tdrvCny, Term6szetv6delmi tOrv6nystb.

Kcizponti szervezetek

Munkav6delmi tiirv6ny
unkavddelemr6l sz6l6 korm6nyrendeletek Munkav6delm 6s.azati i rende letek Munkav6delmifeliigyeleti utasitdsok

Kollektiv szerz6ds Szervezeti6s miikcid6si szab'llvzat M unkav6de i szab'ilv lm zat Munkakcirileirdsok

Gazdas{gi szervezetek

1.2. 6bra.A munkav6delemszab6lvoz6sa

20

MuNrnve,oelev

A Munkav6delmi szabillyzatban (MvSZ) kell meghatilrozni a gazd6lkod6 szera kcitelezetts6geit,munkav6ell6t6 szem6lyek vezetn6lmunkav6delmifeladatokat t6makcjrcjket, jogszab6lyokbanmeghatdrozott detmi iigyrendet, valamint az fugazati vizsg6latok,ellen6rz6sekstb' rendj6t' eg6szs6gtigyi pI. az iktat6s, vizsg6zrat6s, rendeletekaz iriinyad6k' Tartalmi kcjvetelm6nyeirevonatkoz6anaz Sgazati kell megrdszletesen A munkakiiri leir6sokban (az MvSZ figyelembevdtel6vel) feladatait. hati{skcjreit, kapcsolatos hatiiroznia munkav6llal6munkav6delemmel soa utasitdsokbankell meghatArozni munkav6gz6s A technol6giai, g6pkezel6si sziiks6munkav6gz6shez pl. 6 r6n ktjvetend magarat6siszab6lyokat, a biztons6gos az Tartalmi 6s alaki ktivetelm6nyeit lgazati szabv6haszn6lat6t. gesv6d6eszktizcik nyok hatiirozz6kmeg.

1.1.7.A munkav6delemhat6srigifeliigyelete
tev6keny6val,az lgazati 6s hat6s5'gi ir6nyit6s Az dltam.feladataamunkav6delem (1'3' 6bra)' megszervezdse a s6s ell6t6s6val munkavddelem
Kdzponti szervezetek

Munkav6delmi Bizottsiig

Miniszt6riumok

i Ktizponti Allami gazgatdsSzervek pr. oMMF, ANTSZ, NASH

Gazdasiigi szervezetek szervezetvezet6je Gazdasi4gi

Munkav6delmik6pvisel6k (v. bizottsSg)

1.3. 6bra.A munkav6delemir6nyit6sa,ellen6rz6se

A uuNrnvEoELEM FoGALttn. cEun. ALApKERDESEI

21

A munkav6delem ir6nyit6s6nak feladatai: . a munkavddelem orsz6gos programj6nrk kidolgoz6sa, ' az eg6szs6get nem veszlIyeztet6 biztonsiigos 6s munkav6gz6s alapvet6kcivetelm6nyeinekmeghatdrozdsaogok, kritelezetts6gek), (f . ' a munkav6delmie15fr6sok vdgrehajtdsi{nak e16segit6se, a nevel6s6s az oktatiistcriilet6na biztons6gos dletvitelre,a szakmaioktatiistertilet6naz eg4,szs6,get veszllyeztet56s biztonsdgos nem munkavgz6s szabillyaira vonatkoz6ismeretanyag meghatiir ozdsa, a nemzet gazdas'itg munkav6delmihelyzet6nek 6venk6ntiiittekint6se.

A munkav6delem gazati tev6kenysdge: d . szab{lyzatok kiadiisa, . munkav6delmikutat6s,fejleszt6s. Az Mvt. szerintaz Orsz'iggyfil6s, Korm6ny, ill. az flgazati(gazdas6gi, a n6pj6l6ti, kcirnyezetv6delmi) miniszterekiriinyitdsaalatt mfkcjdd kcizponti6llamigazgat6si szervek(OMMR ANTSZ, Br{nyafeltigyelet) saj6tjogkriri.ikben l6tj6k el a munkav6delemnemzetgazdas6gi szintf iri{nyitrisi{t. kiilcinjogszabiilyokban A meg6llapitott jog6ll6ssal6s hati{skcirrel rendelkezd munkabiztons6gi munkaiigyi feliigye6s jelleggel l6tj6k el a munkav6delemre l6s6geki4ltalilnos vonatkoz6szab5lyokmegtartiis6nakel6segft6s6t ellen6rz6s6t. feliigyeletek t{jdkoztatitssal tan6csa6s A 6s d6ssalsegitik a munka vili{giinakszerepl6it. A le lii gycI erek ellendrzdse kiterjed: . a munkdltat6k6s a munkav6llal6keg6szs6get nem veszllyeztet66s biztons6gos munkav6gz6ssel kapcsolatos feladatainak kcitelezettsdgeinek 6s teljesit6s6re, a munkahelyekl6tesit6s6re, munkaeszkcizcjk a tizemeltetdsdre, alkalmazott az vonatkoz6krivetelm6technol6gi6kra, anyagokra azegynivd6eszkozokre 6s nyek 6rv6nyesiil6s6re, . a munkabalesetek a foglalkoz6simegbeteged6sek 6s kivizsgrikisiira, bejelent6valamint megel6z6s6re int6zked6sekre. s6re,nyilviintart6s6ra, tett jogosultakfelel6ssdgre A feltigyeletek vonni azokat,akik az ellen5rz6s sor6nfelt6rt hidnyoss6gok okoz6i.Amennyiben teryez6s a idej6nhat6lyban lev5 munkav6delmi el6irdsokaz iizembehelyez6s id6pontjr4ig m6rt6kben oly szigorodtak, hogy 6rv6nyesit6si.ik ar6nytalangazdasdgi terhetjelentene,akkor az illet6kesfeli.igyelet felmentdst adhat,ha az az eg6szs6get a biztons6gos 6s munkavdgzst nem vesz6lyezteti. . A feli.igyeletek munkav6delmi bfrsdgot r6hatnak a kcivetelmdnyek ki teljesft6s6t elmulaszt6munkdltat6ra. munkav6delmi A b(rs6got illet6kesteri.iletifeliigyeleti vezeaz t6je a mulasztds szem6lyi6s tdrgyi kdriilmdnyeinek m6rlegel6s6vel szabjaki. A bfrs6gotaz OMMF szdml|jilra kell befizetni,6s kizdr6lag az eg!,szsget nem veszllyeztet6 6s biztonsdgos munkav6gz6s c6ljainaktdmogat6sdra lehetfelhaszn6lni.

22

MuNIrnv6oet-eM

Az OMMF-re vonatkoz6kiiliin szabdlyok Az OMMF els6fokrihat6siigijogkrirei a kcivetkezSk' szakdrt6kmfiEngeddlyezia vonatkoz6rendeletekszerint a munkabiztons6gi vezet' nyilv6ntarti{st kod6s6t6s az enged6lyezsr6l feliigyel6je els6fokrihat66s A tertileti munkabiztons6gi munkatigyifeli.igyel6s6g jogosult: s6gk6nt kapcsolatosakat ki. a munkabaleseteketkiv6ve a krizriti6s l6gi ktizleked6ssel . . . . . vizsg6lni, 6s nem a munk6ltat6figyelmdt felhivni az egszsget vesz6lyeztet6 biztonsiigos teljesit6s6re, kcivetelm6nyeinek munkav6gz6s beli.ilimegsztintet6s6re' hat6nd5n a fclt6rthi6nyossi{gok korelezni a munk6lrat6r fogsrilyosmegszeg6s6vel el5frrlsok vonatkoz6 munkav6gz6sre a biztonsdgos eltiltani, 6'gz6,st6I Ialkoztatottmunkaviillal6ta munkav vesz6lyeset6n fenyeget6 kcizvetleniil testi eg6szs6g6t, 6ps6g6t a munkav6llalS ill. - annakelhrfitris6ig a vesz6lyes tev6kenysdg, iizem,izemrlsz, munkaeszggeszt6s6telrendeln i, fe k riz m (kod6 s6nek, haszn6lat6nak lfi.i a ha a munkahely,az egylni v6d6eszkciz, munkaeszkciz elrenclelni, vizsgSlatot vagy munkabalvesz6lyezteti, krjzvetleniil a uugy u technol6gia munkav6llal6t be, esetkcivetkezik vagy vagy kivizsgrili{sftelrendelni,ha a bejelent6st bejelent6s6t a munkabaleset megfelejogszab6lyban foglaltaknak vagy nem a akivizsgfllflstelmulasztottiik, lSenv6gezt6k, vonarkoz6kiilcinjogszab6lyszerinteljrirni. a szab6lys6rr6sre

Az OMMF elnokehat6sdgiiigyekbenfelettesszervnekmin6siil a teriileti feltigyeA vonatkoz5s6ban' feliigyel6s6gvezet6je,ill. az OMMF 6ltal hozott hat6r'ozatok iigyekbenaz OMMF. 16felettesszervehat6sd'gi

6s A 1.1.8. munkav6delem a szabvfny

Ha a term6keinketnemcsakidehaza,de kiilfcildcinis j6 6ron akarjuk 6r'tdkesiteni, s akkor kiemelt hangsrilytkell helyeznia minfsigi munkavig,zisre az ezt tdtmogaegyik munka megszervez6s6nek A kialakitds6r'a. min6s6gi t6 min6s/gi rendszerek ortechnol6gii{k A alkalmaz6sa. termel6eszkrizdk, rendszerek az eszkcize egys6ges tesziaz el6fr6sok6s nemzeti6rdekekv6delsz6gokkcjztjtti6raml6sasztiks6gess6 megjelevonatkoz6 ig6ny minden orsz6gban munkavdgz6sre m6t. A biztons6gos l6tre, amerendszerhozhat6 kooper6ci6valolyan egys6ges nik, ez6rt nemzetkcizi 6rtelmez. egys6gesen lyet minden felhaszn6l6

104

MuNrnveogle,u

a csak 6rusit6sdra olyan[zletjelcilhet6ki, amelyrendelkezik t6anyagok A vesz6lyes csak Az 6s helyisdgekkel felszereldsekkel. 6rus(tdst sziiks6ges 6s rol6shoz drusit6shoz foglalkoz6iizletbena ve6rusft6sdval Elelmiszerek szem6lyv6gezheti. szakk6pzett elhelyezni' szabad elktilcinftetten csakaz egy6b6ruf6lesdgekt6l anyagokat sz6lyes

v6delem Szem6lyi 1.2.6.

kdrtilm6nyeit els6sorbana miiszaki munkav6gz6s 6s Az eglszsdges biztons6gos a technolSgiat A kell int6zked6sekkel megteremteni. munkaeszkcizciket, szervez6si ne balesetvesz6lyt je6s rigy kell megv6lasztani haszldlni, hogy a dolgoz6 sz6mdra biztonsiigA 6rtalmakatne okozzanak. g6pek,berendez6sek tentsenet,eg6szs6gi amelyek a bizkdvetelm6nyeket' azokat a mfszaki technik6j6n6lmeghati{roztuk nem tudjuk m(Ha sztiks6gesek. a teljesk<irfibiztons6got iizemeltet6shez tons6gos sor6nszem6lyiv6dSeszktizciszaki v6delemmelmegoldani,akkor a munkav6gz6s (1.33'6bra)' kell ket. v6d6fetszerel6seket alkalmaznunk

1.33. iibra. Szcnrdlyiv6d6eszkrizcik fi.ilv6d5sisak) megfelel6 v6delmet A szemilyi vitl6felszerellsek (pl. hegeszt6pajzs, 6s szemben a ktivetkez66lsor6na vesz6lyforr6sokkal nyfjtanak a munkav6gz6s kell tal6nosk<ivetelm6nyeket kiel6giteniiik. felt6teleit! munkav6gzds vagy 6rtalmatlan o Biztositsiika vesz6lytelen . Feleljenekmeg a mfiszaki,eszt6tikai6s ergon6miaikdvetelm6nyeknek!

MuNreerzrotlsAc
. .

105

Haszn6latuk magasv6delmi hati{sfokon a kiviil k6nyelmesis legyen! A v6d6felszere16seket fiziol6giai 6s higi6n6stulajdons6gaik, valaminthaszniilatuk alapji4n min6sitenikell. A haszn6lati utasftiisuk mindig tutalmazza a v6d6felszerelds rendeltet6s6t 6lettartam6t. 6s

A fell6p6 6rtalmak6s vesz6lyekalapj6na szem6lyiv6d6felszerel6sekr6l gonval6 doskodi{s munk6ltat6feladata. egyesmunkakcircjket a sztiks6ges a Az v6,d6esz6s (a kcizciket Munkav6delmiSzab6lyzatban a r<igzitik.Ahol szi.iks6ges munkav6gz6s felt6tele),ott a munkav1,gzds csak akkor kezdhet6meg, ha a v6d6eszkciz dolgoa zd rendelkez6sdre 6ll. A v6d6felszerel6seknek kihord6si idejiik nincs. Haszniilatukat v6dSk6pess6grik a hatirozzameg. Karbantart6sukr6l, a dolgoz6feladatais lehet,valamint a rendami gondoskodni szeres id6kcizrjnk6nti ellen6rz6stikr6l kell. A v6d6felszerel6seknek szigoni min6s6gi krivetelm6nyeket kell kieldgfteniiik. A hat6s6gok6ltal kijelcilt int6zetekv,gzikezek min6s6gvizsg6latStAz OMMF 6ltal kiadott munkav6delmimin6sft6sbiztositjaa felhaszndl6t arr6l, hogy a v6d6felszerelsaz el6irt biztonsdgikcivetelm6nyeknek megfelel,6s fgy biztonsilgosan haszniilhat6. (a A szemdlyiv6d6felszerel6seket rendeltet6siik szerintcsoportosithatjuk csoportosft6salapja6ltal6ban v6dend6testr6sz). a . Fejv6d6eszkcizcik. fejet leggyakrabban lees6trlrgyakellen kell v6deni,pl. a A a bSnyflszatban, 6pit6iparban,az anyagmozgat{ssor6n a borul6s ellen. A kiaz sebb szennyez6d6sekkel szembena fej v6delm6ta sapkaoldja meg. Ktitelez5 ha A sapka,kend5 visel6se, forg6 g6peken tcjrt6nika munkav6gz6s. mechanikai s6rtil6sek ellen haszn6lhat6 munkav6delmisisak. a r Arcv6d6 eszkciziik. h6- 6s egy6bsugiirz6sok, a mechanikai6s a vegyi haA ill. t6sokellen nyrijtanakv6delmet6s haszniilatuk sor6na munkav6llal6ta lilt6sban nem korl6tozhatj6k. szemet6s az arcot egyiittesen A v6di az fvhegeszt6-v6d6pajzs,amely lehet fejre er6sithet6 vagy kdzbentarthat6. v6d6pajzsf6nysziir6 A iivegr6sze cser6lhet6. o Szemv6d6 eszkcizcik. apr6szemcs6k, Az porok, forgiicsoki4ltalokozott szems6ri.il6seketakad{lyozz{k meg, keretiik f6m vagy mrianyag, a l6t6mezejrik iiveg vagy m(anyag. A savak,lfgok frciccsen6se ellen mindig kell v6d6szemriveget haszni4lni. Tanulm6nyaink sor6nleggyaklabban kciszciriil6sn6l hasznilr ved6a szemiiveggel tali{lkozhatunk. r Halliisv6d6 kdsziil6kek.Az egy6ni v6d6eszkcizrik haszn6latdnal zaj hallSsa cscikkent5hat6samegel6zhet6. megfelelS eszkoz kivi4lasztiisi{t mindig az A adott munkahelyenm6rhet6legnagyobbzaj 6rt6kehatlrozzameg. Zajv6d6 eszkcizcik: azajv5d6 vatta,hall6sv6d6 fi.ildug6,zajvdd6 fiiltok, vdd6sisakra szerelt zajv6d6fiiltok, zajvdd6sisakstb.

10 6
.

MuNrevEneleu

L6gz6sv6d6k6sziil6kek. Az 6rtalmas anyagok szervezetbeval6 jut6s6t akad6Friss leveg6s6s sfirit6rbenoxigdnt biztosftanak. lyozz1k meg, ill. szennyezett k6szi.il6k f6l6larc, a l6gz6sv6d6 tett leveg6sv6ltozatukismert.A legegyszerfibb v6delmeta teljes 6larc nyrijtja. Ezen k6sziil6kekfelhaszde a leghat6konyabb korl6tozott. n6lhat6s69a o A fels6 v6.gtag v6delme. munkavdgzds A sor6nszintemindighasznflljukkeziinjelent6s rszek6zsdrtil6s. vdd6eszkoz6ltaA ket, ezdrt a foglalkoz6si balesetek jellege (mechanikai, h6 l6ban b6rb6l vagy textili6b6l k6sztil, de az ilrtalmak (h56116, tenyerfi,guszegecselt stb.)eldcinti,hogy milyen tipusriv6d6keszty[ire mi) van szi.iks6g. (Nem mune A test vddelme.A v6d6ruhaaz eg6,sz testetvddi a munkav6gz6skor. v6d6ruhafomegv6lasztott helyesen szemben karuha!)A ktiltinbriz6hatiisokkal v6d6ruha,szabadellen pl. a k6tr6szes Mechanikaihat6sok kozzaa biztons6got. a tren az es1kabSt megfelel6. A l6b v6delme.A l6bbeli a leesetttdrgyak,forgiicsokstb. ellen nyrijt v6delmet 6s mindig aziglnybevdtelhezigazodik; 6s igy lehet: szand|l (saru), f6lcip6, sz6ras cip6 6s csizma. A villanyszerel6k v4d6l6bbelije a szigetel6talpri,f6mszeg izma. az mentes szdr cip6 6s villanyszerel6-v6d6cs munkaktjri(munkahelyi)6rtalmakszecsoportosit6sa Az egydnivfd6felszere16sek . rint a Mell6kletbenl6that6, Ellen6rz6 k6rd6sek k<ivetelm6nyeit! 6ltal6nos a Ismertessiik munkahelyekl6tesit6s6nek ffit6si 6s szell6zsim6dokat ismertink? Milyen fogalm6t! Hatilrozzukmeg a relatfv 6s abszo|it nedvess6gtartalom lehet6s6geit! Mutassukbe a munkahelyekmegvil6git6s6nak vannakkit6ve a munkav6llal6k? sugdrterheldsnek Milyen szerePe? Mi a zaj- 6s rezg6sv6delem fogalm6tl Hatfuozzuk meg a g6pek, berendez6sek v6delem? Mit jelent a technikai ! biztons6gtechnik6j6t Jellemezziika g6pek,berendez6sek 6s a hilztart6sokbanhaszn6It k'zrHasonlftsuk cisszea gyakorlati oktat6son szersz6mokat! hasznillat6t! biztons6gos Mutassukbe p6ld6kkala kdziszersz6mok ellen6rz6seknek? a Mi a jelent6s6ge hat6sr{gi biztons6gtechnik6j6t! a Jellemezzi.ik hegeszt6s k6zi anyagmozgat6snak? Mi a felt6tetea biztons6gos Mi a felt6tele a biztons6gosg6pi anyagmozgat6snak? Milyen felt6telekmellett t6rolhat6kaz anyagok? feladata6s hogyanval6sithat6meg? Mi a sz6llit6s

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

MuNrepcEszsEcUcy
I 8. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

107

Jellemezzik a vesz6lyesanyagok sz6llitis6t 6s tdrolilsdtl Hatirozzuk meg a szem6lyi v6d6eszk<izdk fogalm6t! Jellemezztik szem6lyiv6d6eszkrizciket! a Melyek a villamos berendez6sek l6tesit6s6nek, tizemeltetds6nek biztons6gtechnikaikrivetelm6nyei? Mi az 6rint6sv6delem feladata? Milyen 6rint6sv6delmi m6dokatismenink? Hogyan v6gezhet6 munka feszi.ilts6g alatt? Mit kell tudni a villamos berendez6sek technikaivddelm6r6l?

1.3. Munkaeg6szs6giigy
1.3.1.A munkaeg6szs6gtigy c6lja, feladata
A technikai fejl6d6s mindenhol megkdveteli a sz6leskcirfitudom6nyos ismeretek felhaszn6l6s6t. korszerfi, egdszslgetnem veszllyeztet6 biztons6gosmunkav6gA z6s felt6teleinekmegteremt6s6vel munkav6llal66let- 6s munkakiirtlm6nyei jaa vulnak, 6s meg6vhat6 a balesetekbekcivetkez6,s6t6l. Amunkaegszs6gtigyclja a munkanilienia 6s i fogtattoz6s.eg6szs6gtigy..f6v6n a dolgoz6 eg,4,sis6g6nek megdvdsa, mun\+vgzds sordn bekiivetkezd,, a

A c6lok el6r6se6rdek6bena munkaegdszs6giigy tertiletein (a munkahigi6nia 6s a foglalkoz6s-eg6szs6giigy krizdtt) szorosegyiittmfik<iddsre van sziiks6g.

n munkaeg6J#g,igl' .'u f"dA ,"tog}l *oof.*b*y"r"t t.*iiCie" tciutut . itera nem veszdlyeztetdr,,,hi2tonsdsos relteteiei1.,, munkav6gz6s ;n1fl.ff;-#zsge1
A o o o . o munkaegdszs6gtigy feladatai kciztil kiemelhet6k: a munkakrimyezeti hat6sok(l6gcsere,vil6git6s, zaj stb.) befoly6sol6sa, a munkateljesftm6nynrivel6se, javft6sa, a munkaeszkriztikr{llapotrinak a foglalkozdsi futalmak megel6z6se, megszi.intet6se, a dolgozdk eg6szs6gir{llapot6nakrendszeresvizsgdlata.

10 8

MuxrRv6oelena

zhsFoglalko eg6szs6gtigy 1.3.2.

alkalmazkodika muntcibb6-kevdsb6 sor6na dolgoz6 szervezete A munkav6gz6s Ezen 6rtalmasmunkafolyamatokis ad6dhatnak. ahol eg6szs6gre kakcirnyezethez, feladataia ktivetkez6k: ismeretekbirtokdbana foglalkozds-eg6szs6giigy o a munkakdrnyezet elemz6se, embereklegyakorolthat6s6nak felismer6se, a foglalkoziisimegbeteged6sek meghat6roz6sa, terhel6s6nek a munkavdllal6cisszes felt6teleinek meghat6roziisa, a foglalkoztathat6s6g vizsgdlatokel6ir6sa, orvosi alkalmass6gi val6 fokozott odaszemdlyekre a fiatalkoni 6s a megv6ltozottmunkakdpess6gfi figyel6s. 6ltal feltdrt adatokalapjilntud a folyaa munkahigi6nia A foglalkoz6s-eg6szs6gi.igy javaslatokat a kidolgozni.A foglalkoz{s-egdszsdgiigy munmatokbabeavatkozni, vamegterhel6seket, szdrmaz6 kakrirnyezetitdnyez6k okozta 6s a munkavEgzsbll illlapitjameg 6s ellen6rzi' alkalmass6gdt lamint a munk6t vdgz6 eg6szs6gi alapj6n afoglalkozis-eg6szs6giigy kapcsolata A dolgoz6 ds munkakdrnyezet6nek a valamint a munkakdrtilmdnyekkel, k6rd6sekkel, munkadlettani munkal6lektani, foglalkozik. 6s munkakultrirdval a munkaalkalmass6ggal szolg6lat Fogtalkoz6s-eg6szs6gtgyi A Munkav6delmi trirv6ny hatillya al6tntoz6 munkdltat6naka munkahelyekenfogkell szolg6ltat6st biztositania,amit a foglalkozds-eg6szs6glalkozi4s-eg6szs6gi.igyi szolg6latokl6tnak el. tigyi ktizpont,valamint foglalkoz6s-eg6szs6giigyi A szolg6latfoglalkoz6s-eg6szs6gi.igyi ll6t6si szolgiiltat6st nyrijtS szolgfilatform rljiiban mfikcidhet. szake kell osztdlyokba sorolni. foglalkoz6s-egdszs6gtigyi a A munkahelyen tev6kenys6geket koh6szat,sugdrz66s ismeretoszt6ly:pl. b6ny6szat, A foglalkozi4s-eg6szs6giigyi len anyaggaldolgoz6k; b6rk6oszti{ly:pl. 6pit6ipar,6lelmiszerekgyrirt6sa, B foglalkozSs-eg6szs6giigyi gy/art6sa: szit6s,gumi 6s mfianyag term6kek kutat6, sz6mit6stechnioszt6ly:pl. ipari, szolg6ltat6, C foglalkoz6s-eg6szs6giigyi kapcsolatos fizikai munkakijrdk; kai tev6kenys6ggel oszt6ly: pl. kutat6s-szelez6s,kultur6lis, oktat6si, D foglalkoz6s-eg6szs6giigyi vdgz6 dolgoz6k. egy6b adminisztrativ tev6kenys6,get A munk6ltat6k a l6tsz6madatokat6s a tev6kenys6geket,valamint a szolg6ltat6s Ha bejelenteni. a munk6ltakcitelesek mddjdt az illet6kesANTSZ helyi szerv6nek . r . . r

MuNrnBcEszsEcUcy

109

t6 nem tart fenn foglalkoz6s-egdszs6gtigyiszolg6latot,akkor a f o glalkozds -e96szs6gtigyi osztily szerint meghatiirozottt6rit6si dijat fizeti a szolg6latot nyrijt6nak. Pl. a D foglalkoz6s-eg6szs6giigyi osztilly eser6n3200 Ftlf6lv. A foglalkozds-eg6szs6gtigyi szolgdltat6s keret6benorvosi tev6kenys6ger csak az vfgezhet, aki a miniszteri rendeletbenmeghatfuozottfeltdteleknek megfelel.

1.3.3. Munkahigi6nia
Az orvostudomiiny eredm6nyeinek felhaszndh{sa mind a munk6ltat6, mind a munkavSllal66rdeke.Ennek soriin a munka vililgdtkiilcin<isen lrinti azeg6szs6g v6delme,a k6rosodi{sok megel6zs6re intzked6sek, a munkav6gz6.s tett ill. egdszs6gesebb felt6teleinek megteremtese. munkahigi6niaaz egdszsdges A munkakciriilm6nyek megteremt6s6t,a foglalkozilsi 6rtalmak tanulmdnyozds6t elhdritdsiltcinmagdban 6s nem, csaka foglalkoz6s-eg6szsdgtiggyel kcivetkezetesen egyiittmfikridve k6pesmegval6sitani, ill. a felmertil6probl6miitkezelni.A munkahigidnia feladatai kcivetkez6k: a o az egdszs6get nem kdrosft6hat6r6rt6kek kidolgoz6sa, o a munkakcirnyezeti k6roki t6nyez6ket kimutat6 m6dszerek kidolgoz6sa, o a l6tesit6sektervez6si szakaszdban vi{rhat6 eg6szs6gkr{rosit6 a kock6zatok felm6r6se, o a munkakcirnyezeti v6ltoz6sokmin6s6gi6s mennyis6gi jellemz6se, . megelfzesistratdgiakidolgoz6sa, o hat6sdgi feltigyeletelldtdsa munkahigi6nia a cdljainakmegval6suli4sa 6rdek6ben. Munkak tirn y ezeti tilny ezdk A munkakcirnyezetben dolgozdt ktilcinbriz6 hardsok6rik, amelyek befolydsoljr{k a munkak6pess6g6t. Ezek a munkav6gz1shez rendelkez6sdre6116 hely, a klimatikus felt6telek, a munkahelyek megvil6git6sa,a l6gt6r nagysdga, azajhat6sok, a rezgsek, vesz6lyes anyagokjelenl6te. A munkahigi6nia monitorozilsi rendszer (pl. leveg6szennyezls,vegyi folyamatok mdr6se) segits6g6veltudja az alapadatokatmeghatfurozni foglalkoz6s-egdszsdg_ a tjgy sz6mdra.

1.3.4. Munkal6lektan
Amunkalgrbkian az,em knek;t*ffihoi varu,rirz=onveml fakaoo,,lelektani tor-, : vnltszgrg=s6gtet;kuLp,-tjq,akedvets,b,bjmu'rlkuh."'.l i ,te.g'k ,riuruutesut*igrcn,,l, ,

MuNrcReceszsEcucY

119

+22 Az oltoz6 helyisdgdnek l6gh5m6rs6klet6t "C-ra kell tervezni. berendez6sek A kcizdttif5 kcjzleked6si sz6lcss6ge rit legal6bb 1,2 m legyen! Az.oItoz.6 el6tt betekint6st akad/aly el5teretkelI l6tesiten oz6 i. Illenthelyek Az illemhelyek szdm6t tervezettlegnagyobb a lltszdm szerint6s nemekszerintkell meghatdrozni. illemhelyekhez Az biztosftani kell a k6zmos6s lehet5s6g6t. 1lAz, lemhely,ill. a vic6 helyis6ge kcinnyen tisztithat6, fertStlenfthetS cjnrill6 6s szellSz6sf lcgyen! A munkahelyeken, 6pitm6nyekben illemhelyek sz6mi{ta kcjvetkez5k6ppen kell az meghatdrozni.l0 f6 cisszl6tsz6mig legaldbbegy kcizcis v6cdfiilk6t, l0 f6 risszl6tsz6mfelettnemekszerint ktilcinillemhelyet kell l6tesiteni. illemhelyekkialakiAz tds'6n61mozgiiskorliitozottakla a kiemelt figyelmet kell forditani. Az oltoz.6 a csoportos 6s illemhelya munkaviillal6k munkahely6t6l 6pi.itcibbs6g6nek letenbeliil legfcljebb125m, kiilcjndll6 6piileteset6n legfeljebb 200 m tdvolsiigra lehet. Egyib helltisigck Az 6ptiletekben, munkahelyekcn a 6tkez6sre helyis6get kialakitani. kell A alkalmas helyis6gnekalkalmasnak kell lennie az 6telek melegft6sdre, Az ti{rol6s6ra. eg6sz.s6gre6rtalmasmunkahelyeken fokozott figyelemmelkell az el5fri{sokat betartani, 6s az 6tkez6.sre alkalmas hclyis6get mindig el kell ktilcinfteni munkahelyt6l. a (tcirv6nyiel6ir6salapjr{n) munkaA nemdohiinyz6k egdszs6gv6delme 6rdck6ben a helyen doh4'nyzdsra alkalmashelyet kell kijelcilni elkillcjnitettl6gt6nel 6s a munkav6delmij elk6ppelell6tva. Figyeljiink a t(iz- 6s robban6sves rel z6ly

1.3.8. Alkalmass6gi vizsgdlatok

A szervezett munkav6gz6s keret6ben foglalkoztatottakra vonatkoz6orvosi vizsg6Iatok a kcivetkez6 csoportokba sorolhat6k(nem terjednekki a vizsg6latoka segit6 csal6dtagokra): munkakririalkalmassiig orvosi vizsgillata, szakmaialkalmass6g orvosi vizsgSlata, szem6lyihigi6n6salkalmassiig orvosi vizsgillata. jogszabdlyban Ki.ilcin meghatiirozott felt6telekvonatkoznaka g6pjrlrm(ivezet6kre, ahajSz6sra, lendvddelmiszervekn6l a foglalkoztatottakra, l6fegyvertart6si a enged6llyel rendelkez6klestb. A munkakcjrialkalmassi{gi vizsgillatc6lja annakmegrillapft6sa, hogy a dolgozd a munkavl,gzds a munkakdmyezet 6s Sltal okozott megterheldsnek, igny: , bevdtelnek milyen m6rt6kben k6pesmegfelelni. ,,

120

MuNrnvsoelBu

megmegkezddsdt A szakmai alkalmass6givizsgdlat a szakmaelsaj6tit6s6nak 6tde' v6lem6nyez6se az el6z6,ill. a k6pz6s ,6tk6pz6sid6szak6ban alkalmass6g : orvosi vizsgdlat. k6ben v6,gzett A szem6lyi higidnds vizsgdlat cdlja annak megdllapft{sa,hogy jr{rvrinytigyi szenrpontb6la kiemelt munkateriileten a munkav 6llal6 fe*626 megbeteged6nem m6sok egdszsdgdt kdrokoz6k hordoz6sa esetekben se, ill. meghatdrozott vesz6lyezteti. fok, a vizsg6latoknem alkalmazhat6k munkak6pess6gi a rokkantAz alkalmassi{gi jogszab6lyvonatkozik. kiiltin srlgifok 6s az elmedllapotv6lem6nyez6s6re.Ezekre soronkfid6szakos, el6zetes, eset6n 6s A vizsg6latmunkakciri szakmaialkalmass6g lehet' eset6nzdr6vizsgillat 6s alkalmassdg v6lem6nyez6s viili, valaminta munkakciri 6s el6zetes soronkivtili is lehet. eset6n A vizsg6latszem6lyihigi6n6salkalmassrig orvosi vizsg6latok El6zetes kell v6geznia munkav6llal6nak t,izsgdlatot Elfzctes munkakririalkalnrussdgi megel6z6en, r a munkav6gz4,s megkezd6s6t o a munkakdr megv6ltoztat6sa el5tt, ha fizikai munk6t vdgez vagy fiatalkoni, 6s vagy elt6r6jellegfi a megterhel6se, ha a kor6bbin6lnagyobb o k6thetes ktilfdlcli munkav6gziseset6na kiutaz6stmegel6z6en' int6zm6nybe kell v6geznia szak'k6pz5 El6zetess:akruai alkalnmssdgit,izsgdlatot tap/alyav{lasztiisi el5tt. A vizsgiilatv6,gezhet5 jelentkezStanul6naka beiskol6z-6s kdzpontkezdem6nyea eset6n munka{igyi c6lj6b6lis. A murrkan6lktiliek n6csad6s zi a vizsg/alatot. kell v6gezni.ha a dolgoz6t higi6nls alkalnnssdgit'izsgdlatot El1zetcsszenrdlyi jdrvrinyiigyi szempontb6lkiemelt teriiletenfoglalkoztatj6k.A j6rvd'nyiigyi6rdek(pl. tevdkenys6geket bolcs6de,6voda stb.) rcndelct b6l kiemelt munkakorciket, szabilyozza. vizsgiilat sordn a dolgoz6naknyilatkozatot munkakcirialkalmassirgi Az elSzetes el6tt egy h6ttel kell kitrjltenic. Tanul5knakezt a szakmaigyakorlat megkezd6se v6lem6ny a munkaviszony munkakcirialkalmassdgi kell kitrjltenitik. Az elSzctcs ez ha 6rv6nyes, a dolgoz6eg6szs6g6ben alattv6ltokcjvetS h6napig 6 megszfin6s6t foglalkoztatj6k. be, zdsncm kcivetkczett 6s ismdteltenazonosmunkakdrben Id6szakos rnunkakiiri 6s szakmai alkahnass6givizsg:{latok keretdbenfoglalkoztatottakid6szakosmunkaktjri, ill. A szervezcttmunkav6gz6s r6szt venni. A vizsg6latokgyakoris6vizsgiilatonk<itelesek szakmaialkalmasstigi

MururnecEszsEcucy

121

g6t rendeletbenhatfuozz6k meg, pl. a 18.6let6v6tbe nem tdlrdtt munkav{llal6 eset6ben6ventekell elv6gezni. Ezek az iddszakosvizsgiilatok a szakoktatiisra vonatkoznak.Eszerint 6vente is r6sztkell venni a vizsg6latona szakk6pz6 int6zm6nyvalamennyitanul6j6nak,ill. drtelemszerfien, a tanul6tolyan munkakdrben ha foglalkoztatjilk, amelybenegy 6vn6l gyakrabban kell id6szakos alkalmass6gi vizsg6laton r6szt venni. Soron kiviili munkakiiri, szakmai, ill. szem6lyihigi6n6salkalmassdgivizsg6lat A soronkiviili munkaktiri vagy szakmaialkalmassdgi vizsgi4latot kcivetkezS a esetekbenkell elv6gezni: o ha a dolgozS,a tanul6 vagy a munkandlkiilieg6szs6gi r{llapot6ban olyan v6ltoziis kcivetkezettbe.amely feltehet6enalkalmatlanndtesziaz adott munkakcir biztonsilgos ell5t6s5r a szakmaelsaj6tft6si{ra; a, c ha az Egdszs6gtigyi Nyilatkozatbanfelsorolt tiineteket6szleli mag6n; o fokozott expozfci6,hevenyfoglalkoz6simegbetegedds, ji4r6 eszm6letveszt6ssel vagy ism6tl6d6munkabalesetet kcivet6en; r ha a dolgoz6 el6re nem viirt expozici6tszenved; o ha a dolgoz6 munkav6gzdse h6napotsziinetel. 6 A soronkfviili szemdlyihigi6n6salkalmass6gi vizsg6latotakkor is el kell vdgezn| ha valaki fert6zdsi ttineteket dszlel mag6n.Az alkalmassi4gi vizsg6latokat azkezdemdnyezi,aki a tiineteket6szleli.igy pl. a foglakozds-eg6szs6gtigyi orvos, az iskolaorvos, az ANTSZ tisztiorvosa, az int6zm6ny vezetlje, a dolgoz6, a tanul6. Zir6vizsgiiat Aztr6vizsgdlat c6lja annak megdllapitisa, hogy a dolgoz6 a munkav6gz,se alatt a ki.ilcinbtiz6riikkelt6 hat6sri anyagokkal, vagy ionizdl6 sugi{rziissal,vagy a tar.t6s kiilfdldi munkav6gz6s sordn,vagy az idtilt foglalkoz6sibetegsEgveszlly1vel jr6rd munkakcirben szenvedett-e egdszs6gk6rosodi4st. A munkakdri,szakmai,ill. szemdlyihigi6n6salkalmassiigi v6lem6nyben kell meghat6rozni,hogy a vizsgillt szem6lyaz adottmunkakcirre, tanul6 eset6nuz adott szakm6raalkalmas-e vagy nem alkalmas. orvosa foglalkoztat6ssal, k6pz6ssel Az a kapcsolatbankor{i{toz6sokat irhat el6.Az orvosi v6lem6nyta dolgoz6val vagy a tanul6val ismertetni kell. Alkalmatlans6gesetdnaz oryos avizsgillt szem6lyt tdjdkoztatja az okr6l, de azt a munk6ltat6valcsak avizsgllt szem6lyhozzljdrullsrival krizrilheti. Az orvos avizsg{it szem6lyt betegs6g esetdn szaklendel6sre, gy6gykezeldsre utalja. A munk6ltat6nak frdsbanmeg kell hatdroznia munkakiiri alkalmass6gi a vizsg6latok rendjdt,a vizsg6latokkal kapcsolatos feladatokat munkak<jrciket. munkrll6s A tat6nak a munkakciri, a szakkdpz6intlzmlnynek a szakmai alkalmassi{gotvizsgii-

122

MuNTRvEnEI-Bvt

szervvelkiiztilni kell mindazonmunkahelyi6s munkakciriada166s v6lem6nyez6 Lehet6v6kell tenni az eglszsdg' sziiks6gesek. tokat, amelyek a v6lem6nyezshez helyszini tdjlkoz6disSt. Az eglszs6giigyi dokument6ci6ta munkilltatS, tigyi szerv ill. a szakk6pz6intlzmdny 6rzi meg. 6gi Az a dolgoz6,aki nem vesz r6szt az alkalmass vizsgSlatonvagy alkalmatlan miszakmaik6pzdsben n6sft6stkapott, az adottmunkaktirbennem foglalkoztathat6, nem rszesfthetS.

Els6seg6lynyfjt6s 1.3.9.
mellett m6g a szab6lyokbetart6sa sor6nmindenkit 6rhet s6ri.il6s, A munkav6gz6s folyamat,6s fgy a ami robban6sakor, el6re nem 6rz6kelhet6 is, pl. ktiszcirfkorong s6riil6sszinte elkeriilhetetlen.A legtcibbbalesetb6l szfumaz6s6riil6s nem srilyos 6s elkezelhet6.Ennek ellen6refel kell k6sziilni a komolyabb balesetek egyszerfien is, amikor az emberi 6let is vesz6lybekeriilhet. Sztiks6geset6nmindenki l1tdsara ismeretei nydjtani, ezdrt megkell szerezn az ehhezsztiks6ges els6seg6lyt kciteles ker. Ha sikeriil tudatositanunk,hogy saj6t 6lettink is m6s emberek hozzilSllSsdt6l ismeretesaj6tftjukel az els6seg6lynyrijt6si ftiggher,akkor nagyobbfelel6ss6ggel ugyanissrilyosk6rokat okozhat. beavatkoz6s ket. A szakszer6tlen a 6ltal6nosszab6lyai ktivetkez6k' Az els6seg6lynyrijt6s . 6rizzik meg nyugalmunkat, fell6p6siink legyen hatdrozott, de siets6g n6lkiil nyrijtsunksegfts6get! (h(vjunk orvost vagy a ment6ket)! o Int6zkedjtinka seg6lyk6rdsr6l vesz6lyeztetn6nk! . Tudjuk meg mi trirt6nt,an6lkiil, hogy dnmagunkat o Cselekedjiinkgyorsan,a s6riiltet6vjuk a tovdbbi vesz6lyekt6l! (fektessiikvagy iiltesstik o Biztositsuka s6riilt szdmdra megfelel6testhelyzetet a kell helyezni)! betegetoldalfekvesbe le), a friss leveg6t(eszm6letlen . Csak a legsziiks6gesebb nyfjtsuk (az er6sv6rzdst,amilyen gyorbeavatkoz6st azonnalkezelni kell)! sancsak lehet,csillapftanikell, az 6g6sis6ri.iltet o . . o . o Lehet6lega ment6l6datartalmdthaszn6ljuk! Ugyeljiink a sokk mindenjel6re! a B6njunk embers6gesen s6rtilttel! megl v6ltoztassuk A balesethelyszin6tne Mindig k6szitsiinkfeljegyzdstaz els6segdlynyrijtrisrSl! kiivet6enjuttassuka s6riiltetorvoshoz! Az els6seg6lynyrijt6st

A munkav6gz6ssor6n a leggyakoribb s6riil6seka b6rfeliileten keletkezett sebek,a anyagok6rint6sevagy bea a az az tcirsek, 6,gs, 6ramiit6s, m6rgez6s, veszdlyes

KocrAznrBLEMzEs,xocrAznrEnrErelEs

131

1.4. Ko ckdzatelemz6s,kock6zatertekel6s
ds,'a l6nyegb fiiinkavgZds a' kdriihnnyeinek muftakdi; A:kockdztaelemzds

ii'iiirtr-u*rta-*

kedvez6tlen Ha a munk6ltat6 idejekor6n felismeri, hogy melyek azok a lehets6ges esem6nyek,amelyek munkabalesetetvagy foglalkoz6si megbeteged6stokozhatnak, akkor van lehet6s6geaz adott teriileten megel6z6int6zked6sttenni, fiiggetleniil att6l, hogy van-e ara jogszab6lyi kiitelezettsdgevagy nincs. A kockflzatelemz6sfolyam 6n haszn6ltlegfontosabb fo galmak a ktivetkez6k. . Vesz6ly: valaminek (nyersanyagnak, munkafolyamatnak,m6dszemek) a tulajokozzon. hogy valamilyen kr4rosod6st dons6g6b6lad6d6 azon k6pess6ge, o Kockdzat: aveszlly megval6sul6s6nak, a azaza kdros hat6sbekcivetkez6s6nek val6szinfis6ge. o Kock6zat6rt6kel6s: annak a kock{zatnak az 6rt1kel6si folyamata, amely a 6s munkav6llal6k munkahelyi, eg6szs6gv6delmi biztonsdgi k<iriilm6nyei 6s a munkahelyi vesz6lyek el6forduldsakiiz<itt fenn6ll. A munk6ltat6k alapvet6 feladata,hogy a vesz6lyek megel6z6se,ill. kifrosit6 hat66rdek6ben : suk cscikkent6se . felderitsdk az egyes munkahelyekenjelentkez6 veszfllyforr6sokat, o biztositsilk az ellentik val6 v6dekez6s m6dj6t, az egdszslges6s biztons6gos munkav6gz6s felt6teleit, . mindezt ismertess6kaz lintett munkavdllal6kkal, mind a munkahely eg6sze, is. tekintet6ben, bele6rtveafell6p6 kockdzatokat mind az egyesmunkafolyamatok lehet6s6gei: kockiizatcscikkent6s6nek vi4rhat6 cstikkent6se, a s6riil6svagy eg6szs6gkr{rosod6s stilyoss6g6nak gyakorisdgrinak cscikkent6se, bekcivetkez6si a s6riil6svagy eg6szs6gk6rosodds cscikkcivetkezmdnyeinek a m6r bekcivetkezett balesetvagy eg6szs6gkdrosod6s kent6semegfelel6eg6szs6gi.igyi ell6t6ssal. A g6pek biztonsi4gossdg6val, baleseti kocki{zattal alapvet6en az MSZ EN a 292:93., a kockdzatdrt6kel6s elveivel az MSZ EN I 050:99. foglalkozik. f6zis6ban dcint6shozatala AzMSZ EN 1050:99. szabvdny ritmutatdst a g6pfejlesztls ad a hoz, SltaIilnos elveketrogzita kockdzat6rt6kel6s n6venismerteljdri{shoz. Osszefoglalja g6pkialakit6siira, haszn6lat6ra, valaminta g6pa azizemzavnra6sbaleseti esem6nyekre, pel tisszefiigg6sben kdroka vonatkoz6 6s az6rt,hogy a g6p l6v6 ismereteket elvdrdsokat valamennyi 6letszakaszdban megit6lhet6 kockiizatok nagys6ga. legyena vele kapcsolatos strat6gi6t, keAzMSZ EN 292:93.szabvdny c6l1a, f6 hogy a tervez6knek a gy6rt6knak 6s kerdljenek eur6az retetadjonannak6rdek6ben, hogya legc6lszerdbb m6donrisszhangba pai trirvdnyhozilssal. A o . o

132

MuNrnvEpelervt

a feloszt6sa kcivetkez6. rangsorszerintiszerkezeti A biztons6giszabvdnyok o Az,,A" tipusriszabvdnyok (biztons6gi azokataz alapfogalmaalapszabv6nyok) kat, kialakft6si alapelveket 6s 6ltal6nos szempontokat tartalmazziik, amelyek 6rv6nyesek. 6s minden gpre,k6sztil6kre berendez6sre . A ,,B" t(pustiszabv6nyok (biztonsdgi szemponta csoportszabv6nyok)biztonsdg jait vagy a biztonsdg6rdek6bensztiks6ges fajtilittirgyaljSk, olyan berendez6sek felhaszni{lhat6k. eg6szsordhoz 6s amelyeka g6pek,k6sztil6kek berendez6sek o A,,C" tipusriszabvdnyok (g6pek k<ivetelm6reszletes biztonsdgi szabvi{nyai) biztonsdgi csoportjdra. glpre vagya g6pekmeghati{rozott egy nyekettartalmaznak meghat6rozott min6s6alapul.Ezekneka dtint6seknek m6rlegeltd<int6seken A kock6zat6rt6kel6s mennyis6gieljr{r6sokamelyek kieg6szfthet6k gi eljrirdsokra kell tdmaszkodniuk, kal. A mennyis6gi elji{rdsokatakkor alkalmazzik, ha a k6r el6re l6that6 m6rtdke 6s kiterjed6senagy. Egy g6p biztons6goshaszndlati{nakellr1sdhez a kiivetkez6 folyamatot kell megvizsg6lni. A g6p mfik<iddsihat6rainakrtigzit6se * A vesz6lyekazonosft6sa

9
Kock6zatbecsl6s

I
a Biztonsdgos gdp? J Igen Nem

9
munkav6gz6s Balesetmentes

9
Kock6zatcsiikkentds

A g6p miiktid6si hat6rainak riigzit6se a ktivetkez6kbdlrfll: . a g6p dletszakaszainak meghatilrozilsa, o az iisszesel6re l6that6 alkalmaz6sitertilet (ipari, kistizemi, hdztartisi stb.) meghatdrozilsa,a kiil<inbtiz6 nemfi 6s 6letkoni, bal- vagy jobbkezes, esetlegkorl6ges s6s6gfi (l6tris-, vagy hall6sk6rosultak,sz6ls6s6 testnagy tozott f izikai k6pes griak stb.) kezel6szemllyzet figyelembe v6tel6vel, o a lehets6ges ismerete. haszni{l6kk6pzetts6giszintj6nek (hozz6rt6,s6nek) A vesz6lyekazonositisa eseveszdlyhelyzetet vesz6lyeztetdsi 6s kell venni mindenolyan szemdlyt, Sz6mba fell6phet. m6nyt, amely a g6p hasznfilatdvaldsszefiiggdsben

KocrAzATemuz6s KOCKAZATERTEKELES
Kock6zatbecsl6s

133

veszllyfajtdra el kell vgezni akockdzatA vesz6lyek azonosit6sautdn az cisszes becsl6st,amelyben meg kell hati{rozni akockdzati elemeket.

Rdgziten hatdrok: rendeltetdsszerfihaszn6lat, tdrbeli hat6sok.iddbeli korl6tozdsok

vesz6lyA veszdlyek azonosit6sa azOsszes s helvzet 6rtdkel6se: - a-g1pkezdl a g6pviszony6nak 6s ktildnbiiz6 (5.2. 4. fejezet 6s szempontjait l. szakasz), - a g6plehets6ges iizemdllapotait 5.2. szakasz (5.2.2. szakasz\, - az el6rel6that6 rendellenes haszn6latot (5.2.3. szakasz) illet6en. Ezut{nazeddieieket 5.3.-5.5. az szakaszokbanleirt vesz6lyhelyzetbe aldbbiakban az
v6zlat szerintv6erekell hai

Az l.-htizkieg6szit6leg p6tl6laa gosv6d6intdzkesziiks6gesd6sek s6g6nek alkal6s mazhat6s6g6nak avnsgdlata

Kock6zatcstikkent6s tervez6ssel (EN292-2 3. fejezet)

Kieg6szit6 vdd6intdzked6sek

intdzked6sek

Mfiszaki v6d6int6zked6sek (8N292-2 4. fejezet)

(F,N292-2
6. fejezet)

igen Haszn6lati inform6ci6k (E,N292-2 5. fejezet)

rgen

1.37. 6bra.A be6pitettbiztons6giint6zked6sek kivdlasztiisiira vonatkoztir strat6giaviizlatos 6brdzol6sa azMSZ EN 292-l:93. alapjdn

134

MuNxRvenet-eNl

Kock6zatki6rt6kel6s utdn el kell v6gezni a kock6zatki6rt6kel6st,annak eldcint6s6re, A kock6zatbecsl6s vagy milr el6rt6k a megfelel6 biztons6got' a hogy szi.iks6ges-e kock6zatcstikkent6s, akkor ki kell v6lasztania megfelel6biza Ha rovabbkell csdkkenteni kock6zatot, 6s vdgrekell hajtani azokat meg kell ism6telnia kock6zatrons6giint6zked6seket, (1.37., 1.38.6bra)' clemz6st
. A , A kezel6szem6lY

T---l
l l
t

.t)'l/@, w i rr-TT--l
.

/r'sag6ptapcsol6d6si

i l
l

Jelek Jelz6elemek Figyelmeztet6sek

i
I
I

Vez6rl6berendez6sek

l
l
Ir{rryit6rendszer

i
Adatt6rol6s 6s logikai vagy anal6g adatfeldolgoz6s

>: io .O o q

I ! ! ! ! I !
I

\o d' 6-v
N O . q.o x bI)

DE.
Teljesitm6nyvez6rl6 elemek

i
-t--! I ! -!
I

<(d
\c)

! I ! !

i I

i
Ir6nyitott renoszer
l l t

i i

i
.

Hajtds6tviteli elemek 6s munkavgz6 elemek

l l

I I ! ! !
I

V6d6burkolatok

i
I

A kezel6szem6ly6s a g6p kapcsol6disi helye

/I /

vazlatos6brSzol6sa 6ltal6nos, Egy g6pfel6pft6s6nek 1.38.6bra. I :93.alaPjan az MSZ EN 292-

KocxAzerelBuzEs. rocrAznrEnrereles

135

hogy mik6pp kell v6grehajtani egy kock6Nincsenekszab6lyokarravonatkoz6an, k6t azonban alapelv,amelyetmindig szemel6tt kell tartania zat6rt6kel6st.Ldtezlk Ezek a ktivetkez6k. kockizatdrtlkel6s megkcizelit6sekor. o A kock6zat6rt6kel6st mindig rigy kell feldpiteni,hogy az tisszesl6nyegesvesz6lyt 6s kock6zatot rtigzitjtik. r Ha egy kockdzatot meghat6roztunk,az 6rt6kel6staz els6 alapelvvel kell kezdean6lktil, a ni, azaz megvizsgiiljuk,van-e lehet6s6g kockdzatmegsziintet6s6re hogy az rijabb probldmiikat ne gener6ljon.

Ellen6rz6 k6rd6sek a l6nyeg6t! 1. Ismertessi.ik kock6zatelemz6s 2. Mi6rt fonto s a kockdzat ki6rt6kel6se?Vdlaszunkat indokol i uk szaktertiletiinkre jellemz6 p6lddkkall alapelvek? 3. Melyek a fontosabb baleset-megel6z6si

136

T1zv6oetet\4

2.TUZVEDELEM

6s sok az olyan elavult gdp, berendezds Agazdasdgi6gazatokban ahdztartdsokban nem el6giti ki, mivel 6s eszkciz,amely az alapvet1tfizbiztonsi{gikcivetelm6nyeket felrijitdsukra nem jut el6gp1nz.A lak6h6zak,kriz6ptiletekktizmfirendszereinekfelpedig sok a szakszerdtleniiljavftott fjit6sa is gyakran elmarad. A hdztart6sokban g6p.A ki4rok megel6zdse6rdek6benmindez sok odafigyeberendez6s, hdztartdsi ig6nyel. korszerf felszerel6st6s j6l kdpzett szakembereket l6st, szab6lyozdst, 1996-banaz Orszdggyfil6selfogadta a tfiz elleni v6delemr6l, a mfiszaki ment6sr6l 6.sa t(rzolt6sr6l sz6l6 tdrvenyt (1996. 6vi XXXI. Ttirvdny, a tov6bbiakban Tcirjogszab6lyokmegjelen6s6vel erdsftenikivdnja atfizv6ny), amely a vdgrehajt6si tev6v6delmi fegyelmet. A jogi szab{lyozdsc6lja, hogy el6segftseat(rzmegel6z6si megteremtsea tfizolt6s6g mfiszaki ment6si tevdkenys6g6kenys6ghat6konys6gdt, nek jogi alapjait, a hivat6sos,az tjnk6ntes6s a l6tesftmnyi ttrzolt6s6gokmfiktid66s s6nekszab6lyait.Megfogalmaztdk a mag6nszem6lyek a gazd6lkod6szervezetek trizvddelemmelkapcsolatosfeladatait. meger6siid6s6vel ardnyosanjavul. A vi{llalatok, A tfizv6delmi helyzet a gazdasdg gazdasdgi t6rsasdgokaz el1irdsok teljesftds6vel6s a tfizvddelmi eszkciztikfelhaszn6lds6valn<ivelhetika biztons6got.Kiemelt figyelmet kell fordftani a munkavdllal6k tfizv6delmi felk6szitdsdreis, hogy csiikkenjen a tfizesetek szima.

2.1. Altal6nos trizv6delmiismeretek

2.1.1.Tfiz- 6s6g6sv6delmi alapfogalmak
A tdrgyalds 6rthet6s6ge6rdek6ben a krivetkez6 fogalmak egys6ges6rtelmez6se sziiks6ges.

ArrnlANos r0zvEper-vr TSMERETEK

137

megel6zse a tflzoLtdsifeladafok ellfitdsa, a tf;zvtzsA tfizv6delem a tfizes;etek , , g6lat valamint ezek feltdteleinbk biztosit6sa. megmegel6z6se, tovdbbterjed6sdnek A tfizmegel6z6s tiizek keletkezs6nek a sori{na tfizv6delmi jogszabdlyok, szabakad(Ayozdsa, ldtesitds6s a hasznSlat a vi{nyok 6rv6nyesft6se. anyagijaelh6r(t6sa, szem6lyek. A tiizolt:is c6lja a t6zklzvetlen vesz6ly6nek megakaddlyoz6sa. vak ment6se a t(iz terjed6sdnek , amely atfizkeletAtiizvizsglrlat a tfizolt6sr{gnakazon szakmaitev6kenys6ge, kez6se idej6nek, helydnelc6$ otrdnak felderit.sdreifrfuyul. ,: csap6s, baleset, kdresetnyomi4naz emberi 6let, A miiszaki mentdstermdszeti az anyagijavak vddelme, A vszhelyZetet,elfiid{zfletitechnol6giai, miiszaki meghibdsodds vagy vesz$eSanyag kezel6ie is,, A riizv6delmi megfeleldsdgi tanrisiw 6ny glp, berendez6s,technolSgia stb. megfelel6s6g6t igazolja a jogszabdlyokban, szabv6nyokban meghatdtrozott tfizv6del,mik<ivetelmdnyekszerint. s6nekj ellemz6ivel ismerkedhettinkmeg. A krjvetkez6kbena tfiz keletkezd Eg6s Az 6.g.s lltrejottlhez hdrom tdnyez6, az 6ghet6 anyag, az oxigdn 6,saz 4gdshez szliksdges h6mlrsdklet egytittesjelenl6te sztiks6ges. e hiirom t6nyez5kciziil brlrHa melyik hiilnyzik, akkor 6g6s nem kcivetkezik be, ha pedig e hi{rom tdnyez6 koz;Jl b6rmelyiketelvonjuk, az 6gdsmegsziinik. Az 6gdsl6ngjelens6ggel kingjelens6gn6lki.ilmehetvdgbe.Ldnggal 69 pl. az osz6s szest(izvesz6lyesfolyad6k, sz6mosszillrd anyag (fa, k6n), mivel h6 hat6s6ra96zok fejl6dnek bel6liik. Ldtsz6lagl6ng n6lktil 69 a koksz, afaszln stb., merr ezek hShatds6racsak kev6s gdznem(r anyagot fejlesztenek. A gyakorlatbanaz 6g6skiildnboz6 formili fordulnak el6. Ha az 6ghet6anyag teljes el6g6s6hez elegend6oxig6n van jelen a kcirnyezetben, akkor tokdletes6gs16l beszllink, amelyet a krjvetkez6 reakci6egyenletmutat be a sz6n eset6ben: C+Or=COr. Ha az 6,ghet6 anyagteljesel6g6s6hez nincs elegend6oxig6n, akkor tokdletlen 6gdsr6l besz6ltink. Ilyenkor az 6g6sterm6km6g tartalmaz ghet1 anyagot. 2C+Or=)Qg.

13 8
Gyullad6si h6m6rs6klet

TUzvEoel-eNa

Azt ah6m&sdkletet,amelyenaz 6ghet6anyagg6zei,g6zai nemcsakellobbannak, utiin tov6bbdgnek,gyulladdsih6mirsdkletnek(gyulladdshanemmeggyulladdsuk 6lland6,addig a gyulladiispontnak)nevezziik. Amig az anyagoklobbani{spontia A az pont tdbb t6nyez6t6Iftigg6en villtozhatugyanann6l anyagnflL gyulladr{sponstb. Pl. a fa gyullad6spontja alakja,form6ja az tot befolyi4solja anyagnedvess6ge, att6l fiigg, hogy mennyireszdraz. a N6h6nyanyaggyullad6spontja krivetkez6. o Alkohol: 558 "C, 'C, o Benzin: 370...500 . . Feny6fa:280 "C, Sz6n250...550'C. :

o Papir: 363 "C. szempontj6b6l. van nagy Az anyagokgyulladdspontj6nak jelent6s6ge at(rzterjedse gyullad6spont halad. fel6 a az kcjzcitt terjed6s alacsonyabb Azonoskririilm6nyek Az az nem szabadcisszet6veszteni tingyullad6ssal. dngyulladds A gyullad6spontot az (h6termel6)k6miai folyamat, amely spontiinindul. Kedvez6tlenesetben anyag a h5m6rs6klete gyullad6sih6m6rs6kletigemelkedik,teh6t nyflt l6ng vagy szikla a a nincs a folyamatban.Ongyullad6a helytelentil6rolt bamasz6n, szna, szenya hajlamosaz olajos alum(niumpor, forgiicsstb. Ongyullad6sra nyezettffirdszpor. amicsak akkor 6szlelhet6, nagy vesz6lytjelent, mert rendszerint Az ringyullad6s vagyis majdnem69. mdr el6rtea gyullad6spontot, kor az anyagh6m6rs6klete Robbands el6. gyakorivelejdr6ja robban6s, amit k6miai6sfizikai okok id6zhetnek a A ffizesetek Kimiai robbandsbektjvetkezhetg6zok, g6zok,porok jelenl6t6t6I,6sv6gbemehet sor6nis. A gdzok,a g6zok 6s a porok foly6kony,valamint sz;l6rdanyagokel6gdse akkor robbannak,ha megfelel6ariinybankeveredneka leveg6vel.Kdmiai robbaalkot6 szil6rd anyagok, robban6elegyet akkor is, ha egym6ssal n6s bek<ivetkezhet (pl. g6zokkeverednek<issze acetil6n |J6rg6zzal). Ebben az esetben folyad6kok 6,s a vegyi folyamat indul meg, aminek robban6s vdge. Fizikai robbaruis bektivetkezhet kaz6nokn6l, tart6lyokn6l, gflzpalackokn6l vagy Legtdbb esetbenh6 hatds6ra berendez6sekn6l. nyom6s alatt lev5 k6sztil6kekn6l, jcin l6tle, amely a palackban nyom6sv6ltozdst okoz, ill. az anyagszilirds6gcstikkektivetkezhetbe akkor is, ha a bels6 t6rbena n6s6teredmnyezi. Fizikai robban6s trilt6smiatt. Fizikai robbanagyobba nyom6sa helytelenkezel6s, megengedettn6l v6ltozik meg az anyagk6miai cisszet6tele. n6skornem

AlrnlANos

t(zv6ost

tvl IsMERETEK

139

Az anyagok 6ghet6s6ge az Az anyagok lehetnek6ghet6k6s nem 6ghet6k.Az 6ghet6sdget anyag kdmiai fizikai 6llapota hat{rozza meg. risszet6tele, sorolhat6k. Az 6ghet6anyagoktovdbbi csoportokba o Nehezen6ghet6k azok az anyagok,amelyek ttiz vagy h6 hat6sr{ra l6ngra lobvagy szenesednek, atfiz vagy h6forrds eltdvolitilsa ut6n de bannak, pardzslanak megszfinik. az 6g!s, a pardzslflsvagy szenesed6s o Kcizepesen form6jukban t6zvagy 6ghet6kazokaz anyagok, amelyekfelhaszn6l{si par6zslanak vagy szenesednek,6s attrzforrds elt6voh6hatdsdra ldngralobbannak, pardzslanak vagy szenesednek. lit6sautdncscikkent m6rt6kben tovdbbldngolnak, o Kcinnyen formdjukbantfizvagy 6ghet6kazokaz anyagok, amelyekfelhaszn6l6si ut6n is tov6bb6gnek. h6 hat6s6ra meggyulladnak atfrzfondselt6volit6sa 6s Nem ighetdk azokaz anyagok,amelyektfizvagy h6hatilsaranem lobbannakl6ngra, nem par6zslanak nem szenesednek. 6s

2.1.2. tfiz jelz6se A

A gyors 6s pontos trrzjelzls 6rdek6ben kcivetkez6kre a kell nagy figyelmet forditani. o Aki tizet vagy arurakkrizvetlen vesz6ly6t6szleli, k<itelesazthaladlktalanul jelenteni a t6zolt6s6gnak.A k6svejelzett tfiz nemcsaknagyobb klrral jdr, de olt6sais nehezebb. o A tfizjelz6si kcitelezetts6g elmula sztdsaszabdlys6rt6s. o Tfiz eset6na tfrzjelzdstaz illlampolgr{rokminden rendelkezdsre6116 eszkozzel kciteleseksegiteni. o A nyilviinos t6vbesz6l 6-6llomdsdijtalanul haszn6lhat6. r A kivonul6 t6zolt6sdgaz altalavlgzett munk66rt semmif6le dijat nem szr{molfel. o A hamis tfizjelzdst a tdrv6ny btinteti.

Az egys,ges seg6lyhiv6szdm: ll2 A munkahelyi vezet6k feladata,hogy a tfizjelzds lehet1sgdtmegteremtsdk6s a dolgoz6k azt me gismerj1k. Atiizjelz6s mddjai Atfrz jelz1sdremindig a legalkalmasabbeszkciztkellvilasztani. Tcirekednikell a legkisebbid6vesztes6greTfrz eset1nvagy a tiizoltdsdgot, vagy a l6tesitm6nyenbe. liil a dolgozhkat kell riasztani.

140

T0zv6oEleu

t(tzjelz1 k6sziil6k kdzl6ssel(6l6sz6val),hangielzssel, A t6z jelezhet6szemelyes kcizv etlen hasznilatSv al. tfizjelz'st A legegyszerfibbaz 6l6sz6valttjrt6n6 t6zielz6s.A l6tesftm6nyenbeliili 6s egy6b ki6lt6ssal, a l6tesitm6nyenkiviilit (pl. tarl6 6g6se) futi'rral, ker6kp6rral riasztdseset6nf6leg hangjelz6belehet jelezni. Nagyv6llalatonbeltili eszkozzel st (harangot, szir6n6t,cseng6t stb.) haszn6lnak.A leghat6konyabb tfzjelz6 rendez6 jelzi atijzet a eszkciza kcizvetlentfzjelz6 k6sziil6k, ami automatikus6s egyszelre munkdltat6n6l 6s a tiizolt6s6gn6l. Lz fiszlelt tiiz bejelent6se nem min6s v6lthatki az egy6nekben, ez6rtbejelent6se fesztilts6get Atijz 6szlel6se a ttzol6s dig kiel6gft6.Fontos,hogy rdszletes megbizhat6inform6ci6katadjunk fel' amelyeketazdrttesznek hogy t6iagnak.Nyugodtanv6laszoljunka k6rd6sekre, kell kivonulniuk a tfiz felszerel{ssel megTlapits6k,milyen er6kkel, eszk<jztjkkel, kell v6laszolni: a 6rtesft6skor kdvetkez6k6rd6sekre ol6sAra:Az o . . o at(rz pontoshelye (teljescfm)' ttirt6nt, mi 69, milyen ki{reset (ember6let van-e vesz6lyben), mi van vesz6lyben (n6v, c(m, telefonsz6m)' a jelz6st ad6 azonosit6sa

A t$zjelz6 berendez6sellen6rz6se felisA ldtesitmdnyenbeliil elhelyezett tfizjelz6 k6sziil6kek legyenek kdnnyen piros szint merhet6k! Erre a szabv6ny el6irdsaiazirSnyad6k,amelyek az 6l6nk az el6irt rendszeressdggel jel<ilik meg. A t6zjelz6 k6sziil6k mfikcid6k6pess6g6t ellen6riztetnikell. Az 6venstb.) szakemberrel (naponta,havonta,negyed6vente napl6t kell vezetni, amelyv6gzi. Az ellen6rz6sr6l k6nti ellen6rz1,stszakv6llalat felel5se(vezejegyeznl A l6tes(tm6nytfrzv4''delmi be be minden 6szrev6telt kell kifoaz eszkciz<ik meggy6z6dni t6 vagy kijelolt szem6ly) kriteles rendszeresen g6stalan6llapot6r6l.

zat szab6lY Tfi 2.1.3. zv6delmi

sza' A Tdrv6ny a munkav6llal6k l6tsz6maalapjdn kijtelez6en el6frja a tfizv'delmi szerintez a kdvetkez6kettarLalmazza' A b6lyzatk6szit6s6t. 19.$(1)bekezd6s a folytat6 mag6nszem6lyeknek,jogi szem6lyeknek' ,,A gazd6lkod6tevdkenys6get nem rendelkez6szetvezeteinek, jogi szem6lyis6ggel a jogi 6s a mag6nszem6lyek egyutt 6tnel tdbb munkav6llal6t r6sztvev6csal6dtagokkal ha a munkavegzdsben vagy ha titvenn6l ttibb szemdly befogad6s6raalkalmas l6tesitfoglalkoztatnak,

A mresiresRE voNATKozo r1zv6onLNat szRgALyox

141

m6nyt mfktidtetnek, ill. a fokozottantfz- 6,s robban6svesz6lyes besorol6s eset6n 6s kereskedelmi sz6ll6shelyeken tilzvtdelmi szabdlyzatot kell kdsziteniiik." A munk6ltat6nak kell gondoskodnia an6l, hogy a szabllyzattartalmdta munkav6llal6k megismerj6k6s megtarts6k. A tfzv6delmi szabiiyzatnak kcivetkez6 a elemeketkell tartalmaznia: o atfizvddelmi feladatokatis ell6t6 szemdlyekfeladatait6s kritelezetts6geit, o a tfizvldelmi szervezetfeladatdra,fel6pft6s6re,mfikrid6s6re6s iriinyitdsdra vonatkoz6 szab6lyokat, o a l6tesitm6ny a helyis6gek, 6s szabad terek,veszdlyes civezetek tiizvesz6lyess6gi oszt6lybasorol6sdt, valamint az azokravonatkoz6el6frilsokat, o a tev6kenys6gekre vonatkozS tfizv6delmiel6irdsokat, o az alkalomszer[i t6zveszllyes tevdkenys6gek enged6lyez6si felt6teleit, . a munk5ltat6ra6s a munkav6llal6kra vonatkoz6tfzv6delmi feladatokat, o a munkav6llal6k tfzjelz6ssel,tfzolt6ssal, mfiszaki ment6sselkapcsolatos feladatait, o a l6tesftmnyi tfzolt6s6g szabi4lyait. Pr6baiizem eset6n el kell k6sziteni6s a pr6bai.izem is befejez6se ut6n (30 naponbeli.il) v6glegesformdbankell rcigzitenia tfizv6delmi szabilyzatot. Tfizriad6terv Meghat6rozott felt6telek eset6na tfzv6delmi szabdlyzatmell6kletekdnt tfizriad6tervet kell k6szitenipl. az A-C tfzvesz6lyess6gi osztdlybatartoz6, oktatdsistb. 16tesftm6nyeknek. A o o o . . o tfizriadSterv kialakit6sasor6nfigyelembekell venni: atiizjelz1s m6dj6t, a riaszt6srendj6t (t(rzolt6sdg,azint6zm6,nyben tart6zkod6k), a l6tesitm6ny elhagy6s6nak m6dj6t, at(rz eset6nsziiks6ges tennival6kat(ment6s,{ramtalanitds stb.), a f6 vesz6lyfomiisokat, a l6tesitnr6nyhelyszinrajzdttfizv6delmi szempontb6l(kapcsol6k, vizszerzlsi helyek, t(zolt|sra alkalmasanyagok6s berendez6sek stb.).

Atflzriad6tervben foglaltakat6venk6ntkell gyakorolni6s err'61jegyz6kcinyvet kell felvenni. Tiizv6delmi oktat6s A munk6ltat6tfizvddelmioktat6skeret6ben ismertetimeg a dolgoz6kkala tcirvdnyekben, rendeletekben, szabilyzatokban foglaltakat.Az Sltalilnos kcivetelm6nyeket alkalmazzaahelyi viszonyokra. dolgoz6kat A kritelesa munkakdriiknek, k6pz6stiknek meg-

142

T0zv6onru

felel6 oktat6sbanr6szesiteni,amir6l nyilv6ntarti4st(egyz6ktinyvet) kell vezehi. At6zv6delmi oktat6s a dolgoz6k szfimfra kcitelez6,az oktatiison val6 rdszvdtelta jegyz6igazoljak.A munkav6gz6sfelt6teleinek megvilltozSsaeseten (rij k6nyv alfuirdsdval techno16giai v 6ltoztat6sstb.) a dolgoz6t a vonatkos berendez6 haszn6latbav6tele, z6 t6zv6delmi kiivetelm6nyekkel is meg kell ismertetni' Az oktat6s tertilet6n ugyancsaknagy jelent6s6gevan a tfizvddelmi ismereteknek. A tan6v megkezd6sekora tanul6kat 6ltal6nos tfizvddelmi:oktatdsbankell 16szesiteni,amit a napl6kbankell dokumentr{lni.Fel kell hlvni a figyelmet az'tn' tdzmlny tfizvddelmi felaaataira. A szakk6pi6st foiyrat6 int6zm6nyekten a kilon a gpakarlati'helyCl<revonatkozd,tfiz' svakorlati oktatds'mtegkezddsekor

el; iimernek aliftdsukkal amita ianut6k igd"mi onuia.tkeutartani,

' "

szabdlyok vonatkozotiizv6delmi 2.2.A f6tesit6sre

A l6tesitm6nyek, 6pftm6nyek kialakitdsira, valamint a g6pek, berendez6sekstb' hasznillatira vonatkoz6 szab6lyokataz OtszdgosTfizv6delmi Szab1lyzatzllapitia alkalmaz6sac6lj6b6l a felhaszmeg6llapitdsa6,s meg. A tfizv6delmi tev6kenys6gek a technol6gi6t,aveszllyess6gitivezeteket, helyis6geket n6l6srakertil6 anyagokat, oszt6lybakell sorolni. Atlzveszllyess6gi oszt6lybasorol6sstb. tfizvesz6lyess6gi n6l ahaszndlt vagy t6rolt anyagoktfizveszllyess6gi jellemz6i szerint kell eljrimi. a Az anyagok tlzveszlyess6ge k6miai 6s fizikai tulajdonsdgukt6l ftigg.

oszt6lyok 2.2.1.T fizvesz6lyess6gi

osztdlyokatA, B, C, D, E nagybetfikkeljeliilik a kcivetkez6foAt6zvesz6lyess6gi kozatok szerint. (elzdse A) az az anyag,amelynekheves Fokozottan tiiz- 6s robban6svesz6lyes bektivetkezhet' b6rmely halmaz6llapotban indit6 gyrijtdsra robban6sa 6g6se, (elz6se B) az apor, amely a leveg6velrobban6svesz6Tfiz- lsrobban6svesz6lyes k6pez. lyes kevcrdket Tiizveszdlyes(elz6se C) az a szildrd anyag,amelynek gyullad6sih6m6rs6klete lcgfeljebb300 "C. M6rs6kelten tiizveszllyes(elz6se D) az a szildrdanyag,amelynekgyullad6sih6300 "C-nirlmagasabb. mdrs6klcte Nem tiizvesz6lyes(clz6se E) a nem 6ghet6anyag.

A mrssir6sREvoNATKoz6 rlzvEos_H,tr szesAlyor

143

T(rzveszlIyess6gi oszt6ly szempontj6bdl a vesz6lyess6gi az civezet, helyis6g,zrlrt t6r, ahol az anyagot el66llitjdk, feldolgozziik, tilroljr{k vagy forgalmazz6k. T(zveszllyessdgi oszti4lyba soroliiskor az alapterileteketaz A osztdlyb6lazE oszt6ly fel6 haladvakell tisszesiteni azt atfrzveszllyess6gi 6s osztSlytv6lasztani, amelyikn6l az cisszesftett alapteriiletek meghaladjrik 4\Vo-ot. a A t(rzveszllyess6gioszt6lyokar 6s jellemz6iket a 2.1. t6bl6zat tafialmazza, mig a 2.2. tdblilzatban mintdt l6thatunkegy 6ptilettfzvesz6lyess6gi oszt6lybasorol6siira. Tfizv eszlly ess6giosztiilyok. 2. l. tdbldzat
Trizvesz6lyessdgi A tfizveszdlyessdg jellemz6je, a halmazilllapot ha osztiilyok 6slellemz6jiik szrliird foly6kony gdznemfi A fokozottan tfiz6srobbani{sveszdlyes Robban6anyagok Robban6anyagok, als66ghet6s6gr Az (robbani{sr) z:Artt6,ri lobbandspont hatd16rt6k Iegfeljebb "C 2l Iegfeljebb 107o A zArttl,ri lobbandspont Az als66ghet6s6gi (robbandsi) 2l'C-n6l nagyobb, de hatdr6rt1k a nyilttdri l0vo-n6l nagyobb Iobbanilspont legfeljebb "C 50 A befogad6k6pessdg 500f6ndl nagyobb A befogad6k6pess69 Iegfeljebb f6, 500 feldolgoziisr h6m6rs6klet Ki.il0nleges szempontok

B tfr,z6slobban6svesz6lyes
Robbanilsvesz6lyes porok

A gyullad6si A nyiltt6ri h6m6rs6klet lobbandspont tfizvesz6lyes legfeljebb 55 "C-nr{l nagyobb, 300 de legfeljebb "c

Nem6ghet6, de azdgdst t5,pl'Alp

150 "c
D m6rs6kelten tfrzvesz6lyes A gyulladdsi h6m6rs6klet 300"C-ndl nagyobb A nyiltt6ri lobbandspont 150"C-niil nagyobb (olajtiizel6s)

Gdztiizel6s

300 "c
Nem6ghet6 anyagok feldolgoziisa 300oC-on

E nem t(tzveszllyes

Nem6ghet6 anyag

150

TUzvEonr-ev

id6szakosan a kcivetkez6kszerint- feltil kell vizsg6lni Tfuv6delmi szempontb6l a berendezdseket: legal6bb szabadt6ren az A 6s B tfizvesz6lyess6gi oszt6lybatartoz6helyis6gben, hiirom6venk6nt, . a C t(rzveszdlyess6gi legal6bbhatosztdlybatartoz6helyis6gben, szabadt6ren 6venk6nt. o a D 6s E tiizveszdlyess6gi legal6bb szabadt6ren oszt6lybatafioz6 helyis6gben, kilenc6venk6nt. Vill6m elleni v6delmet kell ki6piteni az A 6s B tiizveszllyess6gi oszti4lybatartoz6 valamint ott, ahol a szabv6ny el6irja. 6pitm6nyekn6l, Azokn6l a termel6si 6s tilroldsi 6ptiletekn6l,technol6giaifolyamatokn6l,ahol a sztatikusfeltcilt6d6stizet vagy robbandstokozhat,gondoskodnikell a megfelel6 v6delem16l. t

2.4.A trfzoltdsmodiai,oltoanyagok
Tfizvddelmi szempontb6lmrir meghati{roztukaz 6gdsfogalm6t, felt6teleit. A t(tz a majd intenzfv form6ban j6tsz6ftigg6enhosszriideig lappanghat, kciriilm6nyekt6l A dik le az 6g6sijelens6g. c6l mindig atiizoltSslegrtividebbid6n beli.ilimegkezd6vagyunk a helyzetgyors felismese,at6zolt6sa.Ezt akkor drhetjiikel, ha k6pesek p6nikot' r6s6re, ahatdrozott int6zked6sre6s elkeriiljtik a A tfizolt6s m6djai anyag,az oxignjelenldte6s a gyullad6sih6m6rMint tudjuk, az g6staz 6.ghet6 s6klet hat6rozza meg. Ha brirmelyik felt6tel hi6nyzik, 6g6s nem krivetkezik be. t Ez6rt a tfizoltds m6djdt az gdsalapfelt6tele hatfirozzdkmeg' alapul6 m6d Az tghetd anyag eltdvolitdsdn 6l ktirnyezet6b az 6ghet6anyag elt6voliTfizolt6skor els6dlegesfeladatunk az 6g1s t6sa,amit6l megszfinlkat6z. 6ly ill. cscikkenti, megakad ozza megsztintet6se anyag folytonoss6giinak Az ,ghet6 (pl. mez6gazdasi4gban 6t, a tfiz terjed,s kialakul6s6t. Ilyen m 6dszert alkalmaznak a tarl66get6sn6l). ez6rt a 96z Kiiltincisen nagy vesz6lyt jelentenek a gdzklszril6kek6s gilzvezetdkek, ktirtiltekint6en gondoskodnak' elz6r6sir6lmegfelel6 mfiszaki berendez6sekkel Az oxigtn elvondsdnalaPul1m6d akaz Ha a tfz krjzel6bencsdkkentjtik,majd megsziintetji.ik oxig6n mennyis6gdt' kor kialszik. Kisebb trirgyak 6g6sekorhaszn6lhat6a nedvespokr6ccal val6 letaka-

A r0zorrAs v6olRl. olr6nNyacox

151

r6s. Nagyobb trirgyak,helyis6gek6g6sekorazelszigeteldst vagy vizzel, vagy habbal val6 olt6ssalval6sithatjukmeg. Nem alkalmazhat6ez az oltflsi m6d, ha olyan anyag 69, amelynek boml6sa sor6n oxig6n szabadulfel. Az dghet6anyag hfimirstkletdnekcsdkkentisdn alapul6 oltdsi m6d A gyulladSsi h6m6rs6kletn6l kisebbh6m6rsdkletet hft6ssel6rhetjtikel. K6t lehet6s6gi.ink van: vagy az 696 anyagothritjtik, vagy a m6g nem 696, de t1zhatdsalatt 16.v5 anyagothfitjiik. Eredmdnyess6giinket fizkai 6s k6miai folyamatok tulajdona s6gaihatiirozzik meg. Olt6anyagok A rfz oltrisiira olyan anyagokathaszndlhatunk, amelyek a tfzfeliilete n az 6g1s felt6 teleit korliltozzdk A legfontosabb olt6anyagaviz, de a gyakorlatban haszni4lj6k mg az olt6habot,az olt6gdzokat az olt6porokatis. 6s Olr6viz Aviz a legelterjedtebb, legolcs6bb olt6anyag. mennyis6giel6ir6sokatszab6lyzaA lok tart"almazzitk. A vfz olt6hat6sa elsSdlegesen h(it6hat6s r6v6nval6sul meg. Az 6g6shely6rejuttatott viz 96zz6.aI'akul,a viztcimeg,amelynek t6rfogatamegn5, elvonja az oxig1nt az 6g6skrirnyezet,t61. StalakuIilskor piirolg6svonja el a h6mennyisget.Yigy6zAz a ni kell, hogy a feliiletre nagy erSt kifejt6 vfzsugiira tiizolt6skorne tov6bbitsaaz .g5anyagotl Ag6zkpz6d6s ncivelhet6, avizet nem sug6rban, ha hanemporlasztva juttatjuk az g5 anyagra,mert az az 6,ghet6 anyagotelboritja, a keletkez6vizg5z betakarja.Ennek kcivetkezm6nye, hogy az oxignt tartalmaz6leveg6 nem jut az 6g6.s hely6re,igy a l6ng visszaszorul. A telepiil6seken a l6tesftmdnyekben 6s meghatiirozott mennyis6gfiolt6viznek kell k6szenl6tbenlenni, amit olt6viz-intenzitdsnalneveznek.Az olt6vfz-intenzitilsL (l/m) a t(izszakaszfi.iggv6ny6ben kell meghatdrozni. olt6vizet sz6,llit5vizvezcAz tk-h6l6zatban 200.. .400 kPa kifoly6si nyom6stkell biztositani.Az 6ghet5folyad6kot feldolgoz6 finomitdkn6l, ti{rol6 tartiilyoknr{la kifoly6si nyom6s legalibb 1200 kPa. A l6tesitmdnyben tfzcsapok szdmiltaz oltdviz mennyis6ge a hatarozza meg. A tfizcsapokat szerelv6nyekkel elLitni. Nem szabadfali tfzcsapot l6tesi kell teni azokbanaz 6piiletekben, ahol a viz hasznSlata 6letvesz6lyt, tiizet, robbanilst okozhat.Olt6vizk6nt sz6mitdsba vehet6k azoka nem id6szakos term6szetes vizek (pl. foly6k, tavak)is, amelyeka v6dend6 6pftm6nyt6l 500 m6tern6l nincsenek na-

152

T0zvEonreu

valamint szerelvdnyeik gyobb tifvols6gra. Az oltdvizet szolg6ltat6berendez6sek, feliilvi zsgSlatfu gondoskodnikell. 5l karbantart6s616l, A viz szintevalamennyiszil6rdanyag(fa, papfr,mfianyag)olt6sakorfelhasznillhanagyobba vizt6. A folyad6kokkcjztilvizzel csakazok olthat6k,amelyeksfiriis6ge n6l (pl. petr6leum).A benzin vizzel nem olthat6.A viz vezeti az elektromos6raaviz alNagy h6m6rs6kleten mot, 6s igy az elektromostizekhez nem haszn6lhat6. K6miai reakci6minem haszn6lhat6. kot6elemeire bomlik, igy aluminium olt6sdra attaviz nem alkalmas,ndtrium, ill. krllium alaprianyagokolt6s6ra. Olt6habok Ttizek ol*isilra az olt6habokmechanikaivagy vegyi form6banhaszn6lhat6k. A ntechanikaihab foly6kony 6s l6gnem( anyagokkever6ke,amelybena l6gbuboritjiin jcinnekl6tre. r6kok a habk6pz6anyagleveg6velval6 kevered6se Vegyi hab egy higos s6oldat6s egy savask6mhat6sf oldat k6miai folyamatilnak jrin eredmdnyek6nt l6tre. hab sz6ttertil a feltileten 6s igy elzfuja az oxiglnt az gdshely6t6l. A k6Mindk6t miai folyam atbanviz vrilik ki, amely 96zz alakul 6s a feliileten z6r6rdtegetk6pez. jellemzi. az A hab olt6si min6s6,g6t 696 feltilet eltakar'dsa Ahaolajhoz)haszn6lj6k. folyad6kokhoz(pl. benzinhez, Az olt6habokataz6ghet5 A mint az 696 fo|yad6kok6. habokvezetik az elektromos6rabok sfirfs6gekisebb, mot, 6s igy az elektromosttizekheznem haszndlhat6k. kiiroGyakranhaszn6lj6k olyan helyekenis, ahol az olt6viz (avizsugdr er6hat6sa) kat okoz. Olr6gdzok 6s A nem ,ghet6 az gdstnem t6pl6l6 gizok alkalmasaktfizoltiisra. Az oltSg{zok j6 hatrisfokkal haszni{lhat6k t6rben.Csak a li{nggal6,96t6z sziintethezdrt nagyon t6 meg olt6gdnzal. GLzzal val6 tfizoltSskoraz 696 anyagotkrjri.ilvev6 gdztomegkiszoritja az oxigdnt a tfz f6,szkdb6l.Az olt6g6z keveredik az 6gd anyagb6l felszabadul6 g6zokkal, tesz. amelyeket6ghetetlenn6 (COr) 6s haszn6ljrlka halohaszn6ltolt6gSza szdn-dioxid-gdz A teggyakrabban g6nelemeket haszniiis. taltalmaz6sz6nhidrog6ng6zt FONTOS! A halog6nelemek - kcirnyezetikrirosit6 hat6sukmiatt - a nemzetkozigyakorlatnak megfelel6en lat6t keriilni kell, ill. meg kell sztintetni! is, A g6zokalkalmasakelektromostiizek olt6si{r'a igy f6leg nagyfesziilts6gfiberenNagynyom6sri gSzokkirlramkeletkez6 tiizek oltilsi4rahaszn6latosak. dez6sekben viszontkcinnyffdmektiil6saeset6n haszndlhat6k olt6giizok,nem alkalmasak is az zeinekolt6s6ra.

Ttzotrr.l Bszrozor EsxEszur-Expr

Olt6porok T(rz oltdsdraaz 6g6stnem t6pli{16porok haszn6lhat6k.

153

Olt6hatrisukl6nyege, hogy h6 hatilsdraelbomlanak s olt6g6zt fejlesztenek.A kivr{nt olt6hat6sakkor eredmdnyes, a tfizfeltileten a megfelel6 nyomdsonhaszn6lt ha olt6anyagb6l porfelh6 alakul ki. A porok hfit6hat6stis kifejtenek a feltiletek eltakar6sar6v6n. A leggyakrabbanhaszni{ltporok a n6trium-hidrokarbon6t,a n6trium-karbon6t6s a k6lium-hidrokarbon6t. Sz6lesktirfen felhaszn6lhat6kttizek oltdsiira, fgy alkalmasakelektromos berendez6sek,szildrd anyagok, 696 gdzok oltdsi{rais.

2,5. Tfizolto eszkcizrikes k6sztil6kek

1',,,A r6:t itai*zfoiA*'az.,epi*e4* .:iatpp*piliiia::rfizCsdA*#ru',;ie oltds&a .,,i:fr6$6re, a,Havatkafre!-tikenryr.frpdsre.' f*.tteere'lds4,,;r;Ir.,,.. ,, ,.'

El6nytik, hogy a kis tiizek terjed6segyorsan megakaddlyozhat6 dltaluk 6s mfiszaki ment6shezis felhaszndlhat6k,valamint kezel6siik egyszerfi. Ilyen eszkciz pl. a veder,a vizeshord6,avizes pokr6c stb.

A.iffi i6'ffit-itek';lffi ,eizko.zo,ame-tlruol..az,ortamlltggl..A:rgCtiit* . X6ts,., ,tf ....F$f{'{sihaT6sf'e.c]ifF?:.f.6szkreteheiifi'flx{tanij:r]...il'..:...'j:..l;

Akdzi t(rzolt6 k6sziil6kek a kezdeti (kialakul6ban lev6) ttizek gyors eloltdsdraalkalmasak azdltal, hogy a tfizeset helyszfn6n, a tfrz oltdsirra azorural rendelkez6sre ifllnak, tovdbbd egyszerfien6s gyorsan kezelhet6k. Atrtznlt6 k6sziil6kekcsoportosithat6kazolt6anyag, nagysdg a hajt6anyag a 6s szerint. A tfizolt6 k6sztil6kek alapszinea vdrtis, a hajt6anyagottartalmaz6 palack szine a gdztoltet(pl. nitrog6n eset6nztild) szin6vel egyezik meg. A bels6 nyom6s ldtrehozhat6az olt6anyaggalegytitt egy tartdlyban kdmiai reakci6k r6v6n, vagy ktilcin palackbantdrolt hajt6anyaggal. Uzemkdpesrillapotban a hordozhat6 tfrzolt6 k6sziil6kek riimege legfeljebb 2Okg, a ttiltet trimege legfeljebb 12kg. Nagy kiterjed6sfi, intenziv tiizek oltr4sdra ezpka k6sztil6kek nem alkalmasak, mivel hat6sugaruk5 m alatt van, mfikrid6si idejtik rdvid, riilteuiimegtik pedig ndhdny m2 nagysdgritfi zfeltilet elolt6sdraelegend6.

154

TrizvEoelev

A tfizolt6k6sztil6keka benniik t6rolt olt6anyagszerintv(zzcl,hahbal, pon'al , szindioxiddal6s huloqirutclolt6k lchctnck(2.1.irbra).

2.1. 6bra. T6zolt6kdszul6kek A tfizolt6 k6sziil6kek elhelyez6s6re vonatkoz6 el6ir6sok A l6tesftm6nyekben legaldbbl-l db, az ott keletkez6tfiz olt6s6raalkalmast6zolt6 a kell elhelyezni.At(rzveszdlyessdgi oszt6lyokismeret6ben krivetkez6k k6sziil6ket meg6llapftani. szerintkell a tfizolt6 k6sztil6kekszdm6t ill. tafioz6helyis6gekben, vesz6lyess6gi l. Az A 6s B tfizvesz6lyess6gi oszt6lyba megkezdett m2 alapteriiletuti{n I db. civezetekben minden 50 2. A C tiizvesz6lyess6gi osztiilybatafioz6 6pitm6nyeknekaz L pont hati4lyaali{ nem es6 rdszeinaz alapteriiletminden megkezdett200 m2-eut6n, de legallbb szintenk6nt ldb. az oszt6lybatartozS6pftm6nyeknek 1. pont hat6lya al6 3. A D tfizvesz6lyess6gi nem es6 r6szeinaz alaptertiletminden megkezdett600 m2-eut6n, de legaldbb szintenk6ntldb. 4. Az E tfizveszllyess6gi oszt6lyba tartoz6 6pftm6nyeknekaz l. pont hat6lya al6 nem es6 r6szeinsziiks6gszerint. j5l aveszllyezAtiizolt6 k6sztil6ket, eszkcizt l6that6an, kdnnyen hozz{fdrhet6en, 6llapotban kell tartani,eltetetthely krizel6ben kell elhelyezni.Mindig tizemk6pes t6volitaniideiglenesen szabad! sem A tfizolt6 k6sztil6kek vizsgflata ellen6rizni A t[izolt6 eszkozt, k6sziil6ket, felszerel6st el5iri4soknak az megfelel6en kell. Ha az idSszakos ellen6rz6st nem hajtottilkv6gre,akkor az eszkoznem tekinthet6 tizemkdpesnek. Ellen6rizni kell a trizolt6 k6sziil6kekmfkcid6si id6tartamilt (2.4. t6bl6zat),valamint a bels6 t6r nyom6s6tis. A vizsg6latoksorr{nfeltr{rrhi6nyossiigokat meg kell sztintetni. tiizolt6sut6n azonnalmeg kell kezdeni a megA hib6sodottvizkiv6teli helvek 6s szerelv6nveik karbantartds6t.

A r0z eu-ENr vEoercszEs nANyirAsn

A tfrzolt6 k6sztil6kek legki sebbm fikcid6 id 6tarram 2.4. t6bldzat si a.
Olt6anyagtciltetek, kg vagy I 3 alatt Legkisebbmf krjd6siid6tartam,
s

155

36s6
6 6 sl 0 l0 felett

9 t2 l5

2.6.A triz elleniv6dekez6sir6nyit6sa

A tiizvddelem 6s a m[iszaki mentds, valamint a tiizolt6s6g kcizponti ir6nyitilsfuta beltigyminiszter gyakorolja.El5k6szitia magasabb szintiijogszabiilyokat, Sllaaz mi ir6nyiti4s egy6bjogi eszkcizeit, valamint a nemzetkoziszerzSdl,sek tervezeteit. A t6rv6ny szerintrendeletben hatdrozzameg az Orsziigos Tiizv6delmi Szablrlyzatot (3511996.(XII. BM. r'endelet). 29.)

2.6.1. Ttizv6delmihat6sdgi feladatok

tfzv6delmi hat6s6ga kcjvetkez5k jr4r szerinr el: korI6toz66s tilt6 rendelkez6seket hoz, a t(izesettelkapcsolatoshat6sr{gibizonyitvilnyokat kirillitja, t(zvdelmi birs6got szab ki. Altal6noss6 gban t6zv6delmihat6sdgk6nt els6 fokon az cinkormiinyz jegyz6je, at a f6viirosban a f6jegyz5, m6sodfokona megyei, fSv6rosi kozigazgatdsihivatal vezet6je jdr el. Szakhat6sdgi iigyekbenaz illet6kescinkorm6nyzati tfizolt6parancsnok jrir el. Kiv6teleseserekben (olt6anyagforgalmazdsa, szabv6nyt6l val6 elt6r6s),els5 fokon az orszdgos parancsnok, m6sodfokona beltigyminiszter el. jiir Az alkalmazott anyagokt6l, szerkezetekt6l, berendez6sekt6l val6 elt6r6stfrzvstb. delmi feladatainak meg6llapit6s 6hozaz orsz6gos parancsnok egyet6rt6se sziiksdges. A tfizv izsgdlato m in dig szakem (t6zolt6sv t ber ezet6) kezcl eti meg. h A o o o

2.6.2.Tfizolt6s6g
A tiizolt6sr{g orsz6gosirdnyit6s6t orsz6gos az parancsnok, megyei tev6kenys6gea ket a megyei parancsnok l6tja el.

156

TUzvEpnt-ru

A tfizolt6s6gok a kcivetkez6 szervezetiformdkban mfikcidhetnek: r hivat6sosdllami 6s hivat6sos tfizolt6s6g, dnkorm6nyzati . t(rzolt6 egyesi.ilet tink6ntestfizolt6sdg, 6s o l6tesitm6nyitfizolt6s5g. Hivat6sos 6flami 6s hivat6sos iinkorm6nyzati tfizolt6silg rendv6delmiszerv.A hivatdsosdllami tiizoltdsdg elvek alapj6n szervezett Egys6ges Az dll, 6s orsz6gos megyei tfizolt6-parancsnoksdgb6l amelyekjogi szem6lyek. orsz66s gos parancsnoks6g hat6sdgitev6kenysdgetvdgez a ktivetkez6feladatokatli{tja el: o o r o koordini{lja a t(rzvldelmi oktat6folyamatokat, vdgez, tiizv6delmi felvildgositdst jfu szakhat6s6gk6nt el, v{gez. szak6rt6i tev6kenys6get

ill. orsz6gos, megyei parancsnok 6s Az orsz6gos megyei t(tzolt6-pnancsnoks6got ozza. v ezeti. Illet6kess6gitertilet6t rendelet szabflly Szigetszentmikl6s Pl. Hivat6sos tinkorm6n yzati tfizolt6-parancsnoks6g: Szigetszentmikl6s, Szigethalom, Hal6sztelek, teriilete:Dunaharaszti, Illet6kess6gi Taksony,Tdkdl. A hivatdsos \nkormdnyzati tiizolt6sdg az cinkormdnyzatokint6zmdnyeik6nt (metartanak6s hat6s6gifeladatokatis Ailandd k6szenl6tet gyei, f6vi4rosi)mfikcidnek. rinkorm6nyzati tfizolt6s6g polgriri 6llomi{nyri tagjai ktiztisztell6tnak. A hivat6sos visel6k vagy ktizalkalmazottak. Ttrzoltf egyestilet 6s iink6ntes tfizolt6silg Atiizolt6 egyestileta telepiil6sekena tfizmegelflzdsi,valamint a tfizolt6si 6s mfiszaA ki mentdsifeladatok ell6t6siibankcizremfikrid6tdrsadalmi szervezot. Polgdri T<irv6nyktinyv szerint mfikrid6 szervezetrdszt vehet a tfizolt6si 6s mfiszaki mentesi l6t amelyneksor6nk6szenl6tiszolgdlatot el6s <in6ll6tertilettelrenfeladatokban, delkezik. A mfiktid6si teriilet6t a sz6khelyszerinti iinkormdnyzat k6pvisel6 testtileezi te kezdemdny a beliigyminis ztem6l. 6s Az onkdntestiizolt1sdggondoskodika k6szenl6tiszolg6latmegszervez6s6r6l a rendeletekRendelkezniekell r6szt vesz a lakoss6gtfizv6delmi tdjdkoztatds6ban. ben meghatlnozott eszktiztikkel. Az tink6ntestfizolt6sdg ir6nyit6sdt a l6tesft6 <inkormiinyzatok 6s a t(rzolt6 egyestiletekv6gzk. L6tesitm6nyi tfi zolt6sig A l6tesftmdnyi tfzolt6sdg gazddkod6 szewezetekvagy m6s jogi szemdly tev6tfizolt6si6s m6s mfiszakiment6sifeladatokelliltds{ral6tdsszefiigg6 kenys6gdvel

Ar0z ELLENT vEoexnzEs rnANyirAsn

157

rehozott 6s fenntartott szervezet.Ltrehozdsdtaz illet6kes hivat6sos6nkormi{nyzati t(tzolt6s6gnakbe kell jelenteni. A jogszab6ly a gazd6lkod6szervezetet(pl. vegyi iizemet, atomer6mfivet) l6tesftm6nyi t(rzolt6s6g l6trehoz6si{rakritelezheti, amit egyszem6lyifelel5s vezet6vagy testi.ilet irdnyit. A hivatdsosdllami, a hivatdsosdnkormdnyzati, 6nk6ntes a litesitmdnyi tiizaz 6s olt1sdg atfizolt:itsi 6s a m(szaki mentdsi feladatait a Tfizolt6si 6s Mfiszaki Ment6si Szabillyzat el6irrisai szerint kdteles vdgrehajtani. Ailand6 iigyeleti szolg6latot kell mfikcidtetni: r . r r r r (BM-TOP), a BM Tfizolt6s6gOrsz6gos Parancsnoksdg6n a megyei t(rzolt6-pnancsnoks6gokon, a f6v6rosi 6s f6vilrosi kertileti tfrzolt6-parancsnoksdgokon, a k6szenl6ti szolgdlattal rendelkez6 hivati{sos <inkormdnyzati tfizolt6s6gokon, az cink6ntes tfizolt6sdgokon, a f6foglalkoziisril6tesitm6nyitfizolt6s6gokon.

Ellen6rz6 k6rd6sek l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. I l. 12. 13. 14. 15. 16. l7 . Ismertesstika tiizek elleni v6dekez6,s clljit 6s feladatait! Mutassuk be at(zvddelem szabiilyozflsdt! Jellemezztik a t(rzolt6sdgokfel6pftds6t6s feladatait! Ismertessiik a tfizvddelem, a t(rzmegel6z6,s, tfizolt6si feladat, a mfiszaki a ment6sfogalmdt! Mi az 6g6sfelt6tele? Mi a ktiliinbs6ga tcik6letes a tiikdletlen6gdsktizdtt? 6s Hatdtrozzukmeg a gyulladrisi h6m6rs6klet6s a robbandsfogalm6t! Milyen t(tzjelzdsi lehet6sdgeket ismertink? Mutassukbe aT(rzv1delmiSzab6lyzat fel6pft6sdt! Mit tartalmaz a tflzriadSterv? Mit tartalmaz a l6tesft6srevonatkoz6 tfizv6delemi szabilyozSs? Milyen t6zv eszlly ess6gioszt6lyokat ismertink? Mit tartalmaz ahasznfllatravonatkoz6 tfzv6delemi szab6lyoz6s? Mutassukbe atfrzvddelmitevdkenysdgeket! Milyen olt6anyagokat ismertink? Mutassukbe atfrzoltdsm6djait! Jellemezziika t6zolt6 k6sztildkeketl

1 66

KoRNvr,zervEoet-r,vt

felboml6sa 3.2.3.Az tikol6giai egyensrily

iitalakitja a kdmyezet6tis. A bioszf6r6n 6rdek6ben Az ember c6ljai megval6sfti{sa beliil a term6szerest6jakat kultrirt6jakkl, mez6gazdas6giteriiletekk6 alakitotta, A kiel6git6se6rdek6ben. ktimyezeti vesz6lyeket6t egyre ncivekv6tdpl6l6kig6nye oddig vezetett,hogy egyesteriilenem gondol6,fel nem ismer6rabl6gazdSlkod6s beavatkoz6s termel6s.A szakszeriitlen teken k6rokat szenvedettamez6gazdasdgi nem tudnak korliitlanul regevesz6lytjelent a bioszfdriira,mert k6sz.letei komoly ner6l6dni. valamint a foly6szabrilyofokozatoscscikkent6se, Az erd5k, mocsarakteri.ilet6nek teriiletek nijvekednek z6s azzal a kcivetkezm6nnyeljrir, hogy a mez6gazdas6gi ugyan,de sz6mosnciv6ny-6s 6llatfaj 6letterebeszfiktil. hogy biol6giai A foly6k az ipari szennyviztll gyakran annyira elszennyez6dnek, vesz6lybekertilhetnek,6s miir nem val6sul meg, az iv6vizblzisok tintisztulSsuk ezek tisztitilsa nagyon ktilts6ges. a Az ipari tizemek 6s a g6pj6rmfvek 6g6sterm6keiket kdrnyezetbejuttatj6k, 6s ntisor6n keletkez6radioaktiv felhasznSl6sa Az atomenergia velik annak terhel6s6t. nem megoldott,igy fennilll a ve(ki6gettfft6elemek) elhelyez6se mell6kterm6kek sz6ly,hogy asugarz6anyagok bekeriilnek atdpl6l6kl6ncba,aminek kijvetkezt6ben jelenhetnekmeg, (daganatok) k6ros elv6ltoz6sok az emberi szervezetben vezettek.Az energiahordoz6k Az iparviddkek megjelen6sea t6j 6trendez6d,s6hez is hat6ssalvan a bioszf6riira. Pl. a ktilkitermel6se sor6n a domborzat ltalakitilsa szfni bdnyamfvel6s nemcsak a tdj megvilltozdsSvaljdr,hanem nagym6rt6kf poris szennvez6st el6id6z.

fogalma, feladatai 3.3. A kcirnyezetv6delem

ha Az 6let a Ftildtin csak akkor lehets6ges, a bioszf6ra az ehhezsziiksdgesdsszes feltdtellel rendelkezik. Az let fejl6d6s6vel a civiliz6ci6 terjedds6velnagym6rt6k, ben viiltoztak a felt6telek. Az ember kiimyezete tdrbeli kiterjed6s6ttekintve azonos 6s az |letfeltltel ter6vel, a bioszf6r6val.Ktimyezettink 6166s 6lettelen,term6szetes alkot6elemekettartalmaz. mesters6ges etOgs6let::,,, K6rnyezervdelmi szempontb6iittmy;;tn*k azemUertittirtUvevO " '' '. ': i' nevezzuk,' iii, ,,,i, telen t6nyei6k 0sszess6g6t ,: , . A kiimyezetet ttjbbf6lek6pp csoportosfthatjuk.

KORNyszerl ARrnluar o A kcirnyezeti elemekv6delmeszerinticsoportosftiis.

167

A fdld v6delme,ami kiterjed a fcild felszine6s a felszin alatti r6tegekre, raa Iajra, a k6zetekre 6s 6sv6nyokra,a barlangokra,a domborzatra. A vizek v6delme, ami kiterjed a felszini vizekre, afelszin alatti vizekre. - A leveg6 v6delme, ami kiterjed a l6gkdr eg6sz6re. Az 6l6vil5g v6delme, ami kiterjed a nciv6nyvildgra,az 6llarvil6gra, a mikroorganizmusokra. A t6j v6delme, ami kiterjed a nemzeti parkokra, a term6szetv6delmitertiletekre, a t6jv6delmi kiirzetekre. A teleptil6si kcimyezetv6delme, ami kiterjed a lak6tertiletekre, a mez6gazdas6gi teriiletekre, az ipari parkokra. o A kcirnyezet nagysilgaszerinti csoportosft6s. Mikrokdmyezeti a helys6geken6s a l6tesitm6nyekenbeli.ili terek. Mezokcimyezet:a helys6geken,ldtesftm6nyeken kivtili, de a telepiil6s hat6r6n beliili t6r#gek. Makrokdmyezet: a teleptilds hatfuankivtil es6 terek. o A kcimyezetv6delem kcizegeszerinti csoportosft6s. Talajv6delem. A vfzmin6s6gv6delme. Leveg6v6delem. Zaj{rtalmak sugiirz6s. Hullad6kkezel6s.

Akiimyezel vddelmdt ,,, alkot6elemekkbziittktilcsCnhatr{s_ e*anyeiiit, 6sez6* megvdltozdsa (qr,ggvr{ltoaadsa) az.eg6szre. emberi : az egtes gleme-k kihat, At

.:::t:t

'

,,:

:'

::: :

:r'

:::

, , t : t t,

,:i::i,,. i

tril?hHr*;ffi ;5*??1fi ,ft ;Hff i::ts**"6"'umegvatozds6

3.4. Kdrnyezet 6rta|mak

A ktirnyezetszennyez6s szennyez6forr6sok a ki.ilcinb<iz6 kibocs6t6s6b5l(emisszi6j6b6l) indul 6s a szemyezdsterjedds6vel(transzmisszi6jr{val)jut el az emberhez. A m6rt6keit a szennyezetts6g hatdrozza meg, amely a javakba val6 behatol6s (imisszi6) kcivetkezt6ben fejti ki hatds6t. A szenny ez6forr6sok6ltal kibocs6tott szennye anyagokeredetiik 6s id6beli j elle z6 giik szerint csoportosithat6k;eredeti.ikszerint lehetnek ipari, mez6gazdasigi,koz-

168

KORNvpzervEpsl-el'4

telepiil6sistb.,jellegiik szerinthelyhezktittittek vagy mozg6k.A kibocs6leked6si, vagy id6ben v6ltozS' tiis lehet id6szakosvagy folyamatos,egyenletes higul, igy ha6ltal6ban A terjed6ssoriln figyelembekell venni, hogy a szennyez6s cstjkken, A transzmisszi6ta kcizvetit6 kozeg 6llapota 6s egy6b t6nyez6khat6t6sa rozzilk meg. Az imisszi6 a meghatiirozott helyen fell6p6 szennyezetts6gi6rt6k (koncentriici6), 6s amelyeta kibocs6t6s a terjed6sid6zel6.Hatds6taz embereknem eset6ben)' 6rz6kelikkcizvetleniil(pl. 6lomszennyez6s mindig

3.4.1.A talaj jellemz6i, a talaiszennyez6s

A talaj a fcildfelszin kiikinbciz6 vastagsdgrilegfels6 r6tege,amely fizikai, kdmiai alakult ki. Az 6l6l6nyekegyik 6lettere. kcivetkezteben 6s biol6giai m6ll5's szervezetekhat6saa fela A napsugi4rz6s, csapad6k,a kdmiai folyamatok s az 616 szinen lev6 k6zetek m6ll6s6hozvezet. A fizikai m6ll6s sor6na k6zetekmechanikai boml6samegy v6gbe, amely bekcihat6sdra. vetkezheta sz6l,a viz 6s a h6m6rs6klet-v6ltoz6s a . A k6miai m6ll6s sor6nk6miai reakci6k mennekv6gbe, amelyek els6sorban Ilyen pl. a karsztformrik l6trehoz6sa. viz old6 hat6s6nalapulnak. 6s nciv6nyek az 6lo A biol6giai m6ll6s sor6na talajban616mikroorganizmusok, jdrulnak hozz6 a talaj apr6z6ddsdhoz, humusz k6pz6a latok 6letmfikiid6si.ikkel amellyel befolydsolj6ka talaj min5s6gdt. d6s6hez, r anyagok kcizvetleniil vagy kozvetve a viz 6s a leveg6 kcizvetft6s6vel A szennyez6 juthatnak a talajba.Hat6suk mind min6s6gi, mind mennyis6gi lehet. A legtiibb a anyag amez6gazdas6gb6l,azipari berendez6sekb6l, h6ztart6sokb6l' szennyez6 jut a k<izleked6sb6l a leveg6be,majd onnan a csapaddkkalkeri.il atalajba. A talaj ok szennyezfianYagai tev6kenys6gsor6n sokf6le szennyezlanyag kertil a talajba' Ezek Amez6gazdas6gi a fizikai, kemiai 6s biol6giai folyamatokr6v6nbefoly6solj6k talaj term6k6pess6g6t. A ralajba kertil6 ki.iltinbtiz6hat6anyagf (foszfor, nitrogen) mfitr6gy6k a pozitiv hamellett egyretttbbnegatfvhat6stfejtenekki' A nijveked6se) t6s (term6seredm6nyek foszfor hat6anyagrimfitr6gya pl. megkdti a talaj cinkklszlett, amelyet igy a ndv6mfitr6gyaa ntiv6nyek nyek nem tudnak felvenni.A tfladagolt nitrogdnhat6anyagri k6rovarirt6szer A ellen6ll6ak. legt<ibb lesznek siriueteitgyengiti, igy azokkev6sb6 mint ilyen, a kiimyezet halog6nszdrmazlka,6s miailag valamelyik sz6nhidrog6n els6k6nttilv6konyitja. [igy hazdnkban k6ros, mert az6zonr6teget szitmitranagyon torr6k be az 1960-as6vek elej6n a DDT (dikl6r-difenil-trikl6r-et6n) n6ven ismert rovarirr6szerr,amely a t6pl6l6kl6ncbabe6ptilveidegm6regkdntfejtette ki hatris6tl.

KonNyezert ARrnLltRr

169

A talajok nehdzfim ls kl6rozott szinhidrogdn szennyez.se g6tolja a talajban a mikroorganizmusok6letmfikcid6s6t, a talaj rjntisztuldsifolyamati4t. neh6zipari igy A iizemek krirnyezet6ben egyeselemek,mint a cd, cu, Pb, Ni 6s Zn koncentr6ci6ja ncivekedds6nek kimutat6sfraaz egyedi megrillapfti{sok nem haszni4lhat6k, csak az cisszes elem egyiittesvizsgiilatalehets6ges. neh6zf6mek A hatiisaIrigg a talaj pH6rt6kdt5l6sa humusztartalmdt6l. nehdzfdmtcrheldsek A kiizi.il a kadmium okozta szennyez6st kell emelni. Az iparilag fejlett orszi{gokkadmiumtermel6se ki m6r olyan 6rt6ket6rt el, amelyet azEglszsdgi.igyi Vil6gszervezet veszdlyesnek is minSsit. Ennek ismeret6ben ipari civezetek az kcirny6k6n6s a teleptildseken leveg6a szennyez6si 6rt6keket6lland6anvizsgi{lni kell, 6s a szennyez6anyag-kibocsiitdst meg kell akad6lyozni,ugyanis a t6pl6l6kfelv6tellel (nciv6nyekkel6saz 6llatokt6l szdrmaz6 6s hrisfogyaszt6ssal) emberekbe tejjuthatnak.A szdl terjesz,tS az hatiisa r6v6n a szennyez6for6st6l t6volabbitertiletek,talajok is vesz6lyeztetertek. A hdztart6sokb5l kikeriil6 szennyez6anyagok a h6ztart6si hulladdkok, amelyek az6rt kiilcintisenvesz6lyesek, mert nagy mennyis6gben ellen6rizetlentilkertil6s hetnekki a talajra. Pl. a h6,ztart6si jelenleg sem keriil be a szennyvizekt6bbs6ge csatorn 616 a, igy a talaj krizvetlen szenny ah zatb ez6f orr6s lehet. a A kcizleked6sbSl sz6rmazS fljstgdzokkrizril a legvesz6lyesebbekr6kkelt6hat6suk miatt - a policiklikus szdnhidrog6nek. krizleked6s A sorilnjelent6saz 5lomsz6rmaz6kok kibocsdt6sa is. Ki.iltinbcjzS emisszi6sforri{sokb6lkertilhetnekkcizvetveatalajbaa halogdnek(fluor- 6s klSrvegyi.iletek amelyekcscikkentik talaj term6k6pess6g6t. a ), A csernobiliatomer6mlikatasztr6fdja megmutatta vili{gnak a mesters6ges a izot6pok potenci6lis vesz6ly6t is.

3.4.2.A vizek jellemz6i, a vizszennyez6s

Aviz a bioszf6riiban minden 6l6l6ny szdmdra alapvet6en fontos.Az 6l6lnyeksejtjei, szcivetei nagy mennyis6gf vizet tartalmaznak. A fdldi vizk1.szlet9SVo-atengerekben a tali4lhat6, marad6kkdpeziaz 6desvizeket. a A tengerekvize s6tartalmuk(6tlagosan 3,5o/o) miatt kcizvetlen felhaszn6ldsra nem alkalmas,a sdtartalom(n6trium-,k6lium-, klorid- 6s szulf6tionok)csrikkent6s6vel azonban felhaszniilhat6v6 tehet6. Aviz az ember sz6mfran6lkiikizhetetlen biol6giai (iv6vfz), eg6szs6gtigyi (iidiil6s, term{lviz), tisztiilkod6si, k6zleked6si,termel6si (halgazdas6g, energiatermel6s) szempontb6 ugyanakk irv izek, belvizek, talajvizek formr4j l, or 6ban vesz6lyforr6st is jelent. Avizgazdfllkod6s ez6rta vfz mennyis6gi min6s6gibiztosit6sa 6s mellett a vizkarck elhdtritd's6val foelalkozik. is

170
Vizforr6sok

KonuvezgrvEDELEM

A nem tisztavfz a term6szetben tal6lhat6. vfzbenmindig taK6miai cjsszet6telben A lrilhat6koldott gdzok,s6k 6s szefvesanyagok'valamint szennyez6dsek' hdztarkiiltinbciz5forr6sokb6lel6gitik ki 6s r6sok,az ipari felhaszn6l6k a mez6gazdas6g felszin alatti 6s felszfn feletti vfz. csapad6k, vfzig6nyiiket. Avizforrits lehet keletkezik.A hatdsiira az.6llapotv6ltozi{sok A csapad6k a levegd p6ratartalmftb6l a is hat. A csapaddkvfz de befoly6solja, a felszin alatti vizekre felszfni vizk6szletet leveg5b5l gizokat old ki, az alapglzokkriziil legjobbana sz6n-dioxid,a legkev6s(por' mikroora b6 a nitrog6n old6dik. A csapad6k levegSegy6b szennyez6d6seit egydbs6katcsakkis menyokoz66s is ganizmusok) mag6valviszi. Kem6nys6get nyis6gbentanalmaz-. ezdrriv6sra nem kifog6stalan, szempontbSl bakteriol6giai minds6ge A csapad6k Mennyis6ge viltoz6 6s egy6b ttnyez6k fi.iggv6nye, csak kezel6sut6n alkalmas. jutott csapad6kviz taa A nem kisz6mithatS. fcildfelszfnre ez6rtipar-ifelhaszn6l6sra lajba besziviirog,vagy a felszfnenelfolyik. tal6lhat6kmeg, tflnyom6ds A felszin alatti vizek alaza altalajban a k6zetekben anyagok a oxig6ntartalma szerves A csapad6kvfz k6pz6dnek. r6sztcsapad6kvizb6l s6k k6pz6dnek. 6s A oxidrici6j6t okozza. k6zeteketmegtdmadja oldott amely a vizz\rS r6tegfciltitthelyezkedik o A talajvfz,az a felszinalatti vizkdszlet, is el. A fctldk6regiiregeit 6s hasad6kait felszin alatti vizek tdltik ki. Atalajviz fiigg a Vizmin6s6genagymdrt6kben alkalmazkodika domborzathoz. vizsz-intje . ez6rtemberi fogyasztdsra. talaj 6llapot6t61, el. A r6tegviz(artdziviz) k1t vizz6r6r6teg(pl. agyag)kciztitthelyez-kedik M6lyeIs6ta franciaorszSaz Eur6p6ban fiir6ssalkialakitottart6zikritonjut a felszinre. artezivizekben frirtdk (nevdt innen kapta). Magyarorsz6g gi Artois gr6fsi{gban 1000 mg/l felett mdr 6sftiggv6ny6ben Az rendkfviil gazdag. oldott s6tartalom h6m6rs6kleAz tekinrhet6. artdzivizek ktiztil a 26 "C-ot meghalad6 v6nyvfznek t1 a ternfilvfz. r jelenti a tetm6szekcirnyezet6ben 6s iz A karsztv a m6,szk6- dolomithegys6gek azok old6 hatSsa ez6,rt a besziv6rog reped6sekbe, tes ivdvizforr6st.A csapad6k eset6na mennyis6gfcsapad6k b6viilnek.Nagy barlangokk6 miart tiregekk6, s iz ku sztv zavaros6 vdlik. vastagsiigiifiigg a r6tegekmin6s6g6t5l, vizmennyis6g A felszfnalatti kitermelhetS A m6djdt6l,sebess6g6t6l. felszin alatti vizeket 6s t6l, kiterjed6s6t5l a vizutdnp6tl6s mennyis6g6vel' a tisszeftigg csapad6k kutak termelik ki. A talajvizingadoz6sa a A m6szk6tertileteken felszin alatli viz kemdny,amit a kalcium- 6s magndziuma sor6n,pl. a kazdnokbankaz-6nk5, moFelhaszn6lils okoz.nak. hidrokarbon6tok vekrirosodiisiihoz jelentkezik,ami a berendez6sek vizkS formlldban s6g6pekben

KoRuyszptt ARrnLnanx

171

zet. Ez6rrismerniinkkell a viz kemdnys6gdt, amelyetn6metkem6nys6gi fokban ( l" NK) fejezi.ink l" NK = 0,01 g Cao, ill. 0,0179g caco, a viz egy liter6ki. ben.A viz 8" NK-ig l6gy, 12"NK-ig kcizepesen kem6ny,r 8' NK-ig meglehe t6sen kem6ny,30" NK-ig kem6ny,felettenagyonkem6ny. A felszin feletti vizek a foly5k, ravakvagy mesters6ges tavak 6s a rengerek. A foly6k a szin'azfoldeken cisszegyfjtika csapad6kvizet, majd elvezetika tengerekbe vagy a lefolyiistalantavakba(pl. Kaszpi-td).Asvrinyi 6s nciv6nyierederfianyagokat (bakt6riumok,algdk,csigr{kstb.) tartalmaznak. foly6k i{tlagosvizszStllitir A s6t mr/s-banadj6k meg. A tavak a foly6vizeket cisszegyiijtik, majd (csatornarendszeren a foly6kon ke6t) juttatjdk.A lefolyi{stalan reszttila tengerekbe tavakb6lcsakpr{rolgSs ritj6n tud aviz elkivozni. Yizszennyezds A felhaszn6ltvfz szennyez6dik krilcjnf6lemfiveleteksor6na hi{ztart6sokban, a az iparban,a mezSgazdasdgban az egydb gazdasdgi 6s dgakban.Napjainkbanegyre nagyobb vizszennyezdst okoz a krizleked6s. pl. az rittestr6llemos6cl6 igy olajfoltok. a szervizhil6zatolajtartalma a tankhaj6kkatasztr6f6i 6s mind-mind komolyan kdros r4ka kcirnyezetet. ftj Yizszennyez6s mindenolyan tev6kenys6g, amelya felszfni6s a felszinalattivizeink min6s6g6tmegvdltoztatja. rendelkez6stinkre vizmennyis6g A 6il6 korl6tozott,fgy mindenkineknagy gondotkell forditaniaa szennyez.s megllliuis6ra, elkeri.il6s6re. Ahintartilsokban felhaszndlt viz egy r6sz.e t6,pl6lkozds r6vdn be6piil a szervez.ettrnkbe,mi4sikr6szeaz 6letfelt6teinket javitja. A keletkez6kommundlisszennyvfz a vizfogyasztas fiiggv6nye,cjsszet6tel6t szerves (feh6r16k, a zsirok, mos6szerek, papir) 6s a szervetlen (ktikinf6le s6k, foszfdrok,amm6nia)anyagokoldott vagy lebed,llapotahatilrozza meg.A kommuniilisszennyvizek eg6szs6giigyi szempontok96 b6l igen vesz6lyesek. Az ipar vizfelhasznfikisa soriinkeletkez6 ipari szennyvizet avizszennyez6s fajt6i szerint jellemezhetjiik. Legnagyobb vizfelhasznill6k er6mfivek,ill. a vegyipar. er6m6vek az Az csakh6t6sre haszn6lt nemszennyez6dik, azegy6b vize de c6lra(pl. gilzmos6sra) haszis n6ltviz ta(almazhatszennyez6 anyagokat. legnagyobb A szennyvfzkibocsdt6vegyipar. a A k6olaj-feldolgozds, gy6gyszeripar, kozmetikai6s hdztartilsi a a ipar srb.dltal kibocs6tott szennyvizcisszet6tele elt6r6,mindegyiksavas vagy higosk6mhatrisri, kezel6si.ik igy n6lkiil<jzhetetlen. g6piparban A keletkez6 szennyvizek kev6sb6 vesz6lyesek, men el6ir6s szerinta vesz6lyes anyagokat technol6giai a folyamatsordnki kell vonni.Az 6lelmiszeripar szennyvizeit nagy szervesanyag-tartalom jellemzi. Ebbena kcirbena legnagyobb a szennyez6 hrisipar. konzerv-6s cukoripariszennyvizek a A (pl. tovdbbi felhasznr4ldsra iintciz6sre) alkalmasak. kcinnyfiparban is A keletkez6 szennyvizek min6s6g6t egyes az

172

KoRNvgzElvEDELEM

ta(almazS anyagot ,,feszildrd sor6n A befoly6solj6k. papirgy6rtds technol6gir4i ipar6gak keszennyvfz sordnoldott szennyez6d6,st1artalmaz6,,bama" h6r", mig a cellul6zgy6rtds A stb. mos6szerek okoznakszennyez6st. b6riparban a letkezik.A textiliparban fest6kek, anyagokat. 6s zsirokat dsvilnyi iiled6keket, tartalmaznak nagyni6rt6kben a szennyvizck vekell, 6scsakezutSn mindigtisztitani szennyvizeket keletkez6 ipar-dgakban Az egyes szennyszoci6lis keletkez5 Az kcirnyezetbe. tizemekben visszaa teryndszetes zethet6k Az hasonl5zk' ipari ahlzt:afliisiszennyvizekhez WC-haszn6lat) vizek (tisztitlkodiis, tisztitiisaaz izemek feladata. szennyvizek szinte ipari m6retevizszennyez6se a A mez1gazdas6gban nagyiizemi6llattarti{s a oblit6viz.6s kapott higtr6gyavesz6ket 6lt. Az,Sllatitiriil6ker,vizeleteteltrivolit6 mellett miatt - szigoniellen6rz6s tiipanyagtartalma nyez6.A hfgtrdgya lyesvfzszen - felhaszn6lhat6. 6s is a Ha a kommun6lis6s azipari szennyvizhez csapad6kvizet hozz6radjuk ezt a (csatorndkon)keresztiil elvezetjiik, akkor v6rosi hll6zaton szennyv(zelvezet6 szennyvizrSlbesz6ltink.Az urbanizici6 hatds6raa vizek szennyez6anyag-terhel6se n6vekszik. 61, vizzel 96. Mig a lakossrig ..9-Ja/o-akcizmiives ell6tottteriileten addiga csatorn6a szennyczi kdrnyeami 56...5-7Vc-os, jelent6scn 6l6k arinyacsup6n zott terljleten a nagy az elmaradfrs naKiilcjncisen zelel.Az 6n.,,kdzntiiolt6"tehdtkozel 407o-os. fgy gyobb v6r'osainkban, a f6vilrosbanis.

jellemz6i,a leveg6szennyez6s A 3.4.3. teveg6

A g{z.okkever6ke' 16gki'ilcjnbtiz6 kilomdtervastags6gf, ttjbb ez.er A Fdlcll6gkcirc kb. a 16cscikken, g6z'keverdk 80 km-ig nem v6lfclfe a kcir osszet6tel6ben s(ir[is6g r h toz;k. Ezi a r6tcget nevez-zljk ontoszf'ddnak. cseppfoly6s (3.1. ti1r,l6zat) mcllctt mindig tal6lhat6k A l6gkorbenlev6 alapgdzok i's sziliirdliszccskik is. ardnya aszlraz levegdben'3'l't{bI/azat Az alapgdzok
GAz Nitrog6n(N ) ( Oxis6n O) __ A r g o n( A r ) S z 6 n - d i o x i( C O ) d Hidrog6n(H ) 6s nemesgdzok Tirlbgat o/c

7 8r ,
20.93 0,93 0.03

0.0r

ve fordul6 anyagokat, gyiileteI fi.ig (ltt csakaz emberitev6kenys6gekt6l getlenii e16 el6fordul6fn' venleveg6ben ket emlftjiik.) Az alapglzokonkiviil a term6szetes

KoRNvezerr ARrnlvnr

173

jelenl6tnek oka az, hogy 6lland6 dinamikus anyagcsere d6ganyagok van a bioszflra elemeikcjzritt. legjelent6sebb A venddg anyaga vizg6z (l . . .4Va). a vizHa vagy g{znem[i leveg6-alkot6r6szeken kicsap6dik, akkor a l6gkrirben 96z szll{rd felh6,a fcildfelszinen k6pz6dik(1.a3.2.2. pontot).Avizg6z mellettel6fordul kdd m6g a l6gkcirben SO2,NO, CH4,NH1, O,, cseppfoly5s szll6rd(por,korom) 166s szecsk6k. term6szetes A cisszet6telen f6leg a vulkrinkitrjr6sek v6ltoztatnak,amelyek halog6neket, k6nvegyiileteket sziil6 hamutjuttatnaka leveg6beA leveg66,s . ben megtal6lhat6 mig sz6mos radioizot6p amelya talajb6ljut a leveg5be. leis, A veg6 term6szetes radioaktivitdsa n6hiiny Bq/mr (A radioaktivit6sm6rt6kegys6ge a bequerel,ejtsd: bekerel,jele Bq. I Bq = I boml6s/s). l6gkcirben A lev6 gdzok tart6zkod6si ideje ndh6nynapt6laki{r'6vekig terjedhet. term6szetes is A l6gszennyez6st,rin. h6tt6rszennyezdst anyagokkoncentr6ci6jahatirozza az meg, de a krirnyezetlinketterhel6leveg6szennyez6s (mestertrilnyom616szt emberitev6kenys6g az s6gesl6gszennyez6s) eredm6nye.A l6gszennyez6anyagok koncentr6ci6jaatt6l fiigg, hogy mennyi ldgszennyez6 kcriil a leveg5be, hagyjael a l6gkcirt, mekill. 6s kora leveg6tdrfogatba keri.il. A l6gszennyez6s forrdsai 6s folyamata A mesters6ges szennyez6forriisok trjbbszcjrcisen meghaladjdk a term6szetes szennyez6forr6sok dltal kibocsi{tottszennyez6anyagok mennyis6g6t. mestersdA je gesszennyez6forriisokllemz6je hogy 6ltal6ban teriiletileg koncentr6ltan helyez, kednekel. jdrrnrivagy anyag,amely l6gszennyez6st L6gszennyez6 forrdsminden berendezds, okoz. A lgszennyez6 fondsok f5 tipusai a krjvetkez6k. r Pontszerii forrSs,amelyn6la ldgszennyezS anyagokkoncentr6ci5ja a kcirnye6s zetbejut6 kiiros anyagmennyis6ge egy6rtelmiien meghatdrozhat6, k6m6ny, pl. kirt6, szell6z6. o Feltileti forr5s, amelyn6la l6gszennyez6 anyagokat kibocs6t6fehilet nagysiiga jut6 kilros anyagmennyis6g6re meghat6rozhat6, a kcilnyezetbe de csakkcizvetett m6r6sek sz6mit6sok 6s ut6nlehctk<ivetkeztetni, vasrit, pl. kcizrit, l6gifolyos6k. Az emisszi1a szennyez6forrdsok 6,ltalid6egys6galatt a kcirnyezetbe kibocsiitott szennyez6anyag mennyis6ge, amelynekkoncentr{ciSjaa l6gszennyez6 anyagoknak a hordoz5 gdz normdl trfogat|ravonatkozlatott 6rt6ke. jut6 anyagoka lcveg6term6szetes A transzmisszi6 sor'6n l6gkdrbe a cintisztul6sa 16v6n vagy elt6voznaka l6gkcirb6l vagy m6s anyaggd 6talakulnak, cscikken konill. a centr6ci6juk, tehilt felhigulnak.Utepeddsnck nevezrinkazta folyamatot,amelynek sor6na szllilrd 6s foly6kony szennyezSd,s iltalakul6sut6n tdvozik az atmoszflrilbSL FelhSk6pz5d6skorszennyez6 a anyagoka csapad6kkal egyrittkikertilnek,kimos6dnak a l6skdrb6l.

174

KoRNvpzervEDELEM

6s keriil a kcirnyezct6vel, fgy az Az.inisszi(t sor6rra talajkdzelilevegSkapcsolatba is emberisz-ervezetbcbejuthat. a rragyjelentSsdg[i tizelSanyagfajt6ja,az.ipari tetfolyamat6ban A l6gszennyez6s nagysiiga a 6s szdma m(szaki iillapota, lakossiig a mel6ssz-invonala,g6pj6rm(ivek 6s az 6ghajlat. az elsSsorban 6g6sifolyamatok okozzitk.Ilyen folyamaA leveg5 szennyczSd6s6t motoljaiban,a hiiztartiisokban. n, ak tok j6tsz6dn le az er5mfivekbe a g6pjdrm(ivek fclhaszniil6sa (fosszilis) rizel6anyagok(sz.6n, k6olaj, foldgdz,) Az 6sviinyi credetii fiistgiiza sz6noxidjainkivil vizg6zkeletkezd Az m6g mindig ncivekszik. 696skor A is b5l, k6n 6s nitrog6noxidjaib6liill, 6s n6haegy6bszdnhidrog6ncket tartalmaz. a (COr) a ndvdnyzet szdmdra fotokeletkez5 sz6n-dioxid 696sekor sz6nt<jk6letes kelctkez5 sz6n-monoxid(CO) 696sckor A sziiks6ges. sz6ntcik6letlen sz.intlzishez 6s a viszontnagyoner6sm6reg.A szdn-monoxid koncentr6ci6t6l a bellgzdsid6' k6pesa az emberiszervezetbenv6r'oxig6nmegk6t5 fiigg6encscikkenti tartamdt6l a tekintet6ben naszennyez6s A ami fullad6stis el6id6zhet. sz6n-morroxid s6g6t, id5nk6ntkritikus a hclyzet. gyobb vdlosainkf5bb csom6pontjaiban en l Az.6tsv i eredctii t rize 6any agok nagy m 6rt6k( fc lhaszn fl'isAt megel6z6 a sz6n dny mint amennyielt6vokcriilt a leveg6bc, soriinkcizelannyi sz6n-dioxid kbrforgilsa avatvolt a jellemez.6. emberebbea folyamatba Az, r{llapot zott, tehiitcgyensrilyi kozottbe. is a er5tcljesncivekcd6se glob6lisan tapasztalhat6 mennyisdg6nek A sz6n-dioxid egyik f5 okoz6ja. Ennck els5dlegesoka az, az felmeleged6s, fn. ilvegh6zhatiis (rcjvid hulliimhosszri sugarakat) hogy a l6gkciriCO, a frildre 6rkez6napsugarakat (hosszabb) 6s sz6rmaz6 visszavcr5dS 6tengedi,dc a frildfelszin felmeleged6s6b6l kfviil hasonl6anviselkedik a elnyeli. A sz6n-dioxidon sugarakat hulliimhosszri n6veni,iveghiizhaEzeketcisszefoglal6 a sz6n-monoxid, metiin,a dinitrog6n-oxid. t6srigi{zoknakhfvj6k. k6pess6gdt, m6dositjaa l6gkcirsugiirelnyel5 g6zokfeldrisul6sa Az ivegh/az,hatdsri dllapot,6s globdlisfelmeleegyensrilyi eltol6dika tcrm6szetes amelynekhatdsiira A mfu rzdkelhetS. kutaemelkeddse ged6skcivetkezik Az 6tlagosh5m6rs6klet be. haamelynek tkezhet, is emelked6s bekcive beltil akrlr3. . .5 "C t6k szerintsz6z6ven tilsfua a tengerek vizszintle a sarki j6gtdmbcik olvaddsamiatt megemelkcdik, ezlltal a m6lyebbcnfekv6 tengeryartiteriiletekviz al6 kerulnek. Nemcsaka vfzaz krivetkezik bc, hanem cscjkkena tengereks6koncentr6ci6ja szint emelked6se 6ri. k6r beli4thatatlan v6lt j6ghegyekmiatt. Emiatt a tengerek6l6v\l6g/at 6desvizz6 freon.A freon olyan sz6nhidrog6naz leveg6szennyez6 iparbanhaszndlt JelentSs amelyben egy vagy tcibb hidrog6natomhelyett kl6r- vagy fluoratom sz/armazk, illatszerekhajt6g{zai 6s a mfianyaf6leg a hfit6g6pgy6r't6sban, van. Felhasznill:lsa hasonl6 halonsz6rmaz6kok gyerkori. t(zolt6srahaszndlt A gok habositdsa eset6n

KOnNvezprtARrRlvnr

175

okoznak a sz6nhidrog6nek magasl6gkcirben A k6miai cisszet6telfek. halog6nezett (6zonpajzsot) k66zonr6teget k6,pz6d6 hat6s6ra mert a napsug6rz6s elv6ltoz6sokat, az. A rositjr4k. Napb6l 6rkez6UV (ultraibolya)sugarakhatiis6ra oxignb5l6zon kea alkot,6s ez v6d 6selnyelia tov6bbiakban k6rosUV suami 6zonr6teget letkezik, (UV-B) a halog6hat6siira rigy kdrosodik,hogy a sug6rz6s garakat.Az 6zonrdteg leviilasztkl6ratomok vdlnak le. Ezek az 6zonmolekukib6l nezerrsz6nhidrog6nb6l egyestilnek. oxig6nmolekul6vii ji{k a harmadikoxig6natomot, amelyekegymiissal szemben m6r nem k6pes a sug6rz6ssal 6zonmennyis6g Az flym6don cscjkkent csakaz ipari technol6gi6k6talakell6 v6delmetnyrijtani.A folyamat megrlllit6silra irnak el6 hat6r6rt6keket van lehet6s6g, amelyetfelismervenemzetkciz-i r6v6n kiti4sa cscikkent6s6re. felhaszn6l6s6nak a freon- 6s a halonsziirmaz6kok hogy az 6zonpajzsel6szlclt6kel6szcir, Az Antalktisz kutat6iillom6sain1985-ben v6llaltrik, hogy a a v6konyodott.Az 6zonpajzsv6delme6rdek6ben vil6g orsz5'gai betartjiik,teh6tcscikkenvalamint a BriisszeliEgyezm6.nyt Montreali Egyezm6nyt, tik a freonfelhaszniiliist. tcirt6nik foszform(ttdgya gy6rt6sakor,a Jelent6s hidrog6n-fluorid szennyez6s soriin. Kl6rtartalmf 6s az timfrjld elektrolfzisekor, i.iveggy6rt6s a zom6ncgyilrt6s is. keletkezika mfanyagok (PVC) 6get6sekor hullad6k kipufovalamint a gdpjdrm(wek Az ipari folyamatok sordnaz energiatermeldsn6l, anyagoka k6nleveg6szennyezS mellett a legkdrosabb g6g6zaiban sz6n-monoxid a A nitrog6n-oxidok. l6gkdrivizg6zzelreaosszet6tel[i dioxid (SOr)6s a kiilcjnbcjz5 amelyet k6pz5dhet, sal6tromossav sal6tromsav, k6nessav, k6nsav, g6lva,felold6dva Ennekhatis6t el6visszajuttat fcjldfelszinre. a a fn. savases6 form6j6ban csapad6k de 6s szoraz 6pi.ileteken a szobrokon6szlelt6k, ma m6r egyre nagyobberd6teriileeziltal cscikken szfntestjeiben, es5k6rt tesza nciv6nyek A tek szennyez6dtek. savas a es6 pusztitja A savas pusztul6si4hozvezel. nciv6ny ami a m6rt6ke, a fotoszint6zis jelent6s erd6teelpusztulnak is. nitrog6ngyfijt6bakt6riumokat E folyamat hat6s6ra jelentik.A k6n-dioxid kibocs6alapjdt rtletek, amelyeka l6gkririoxig6n-ut6np6tl6s eset6n. a 3.6. ibra mutatjaszil6rd6s folydkony tijzel6anyag t6sihatdrlrtdkeit kedveA k6n-dioxidok 6s a nitrog6n-oxidoknagy koncentrdci6jf felhalmoz6d6sa alakul, amely els6sorban szmoggd kcizrittfi.istkcidd6, z6tlenid6j6r6sikciriilmdnyek a fenyege A leghfresebb londoni szmogvolt ( 1952tel6n), ti. az ipari nagyv6r'osokat amelyhez hasonl6t 1984-ben Ath6nben is tapasztaltakm6r. Szmog akkor a szennyezdanyagok kedvez5tlenid5jrir'6si keletkezik,ha a levcg6bencisszegy(ilt (sz6lcsend, pi{radris leveg5)miatt nem hfgulnakfel. (llyen helyzetekkciri.ilm6nyek haszniiat6t6s az ipari termel6st.) ben korliitozzaka gdpjdrmfivek kivi.il sor6na m6r emlitett szennyez6anyagon jelent5sm6g az 6lmozott A kcjzleked6s (Ezt a vesz6lyfondst a cscikkentend6legtcibb a benzinekb6l l6gkdrbekijut6 6lomg6z. (gy vdsiirolhat6.) lizemanyag is eur6paiorszdgban, haz6nkban m6r csak6lommentes

176

KoRNvezervEDELEM

A megengedett SO krbocsiitds eset6n 7/ folydkony tilzel6anyagok \ t',...rr'

t'/

A rnegengedett krbocsiitds SO. eset6n szilard tiizel6anyagok

50

t00

200

300

400

500

600

Mw

eset6n A hatdr6rt6ke szil6rd6sfoly6konytizelSanyag 3.6.6bra. k6n-dioxidkibocsdtdsi (papirgyr{rt6s, az britoripar)ntiA mez6gazdas6g terjeszked6se, ipari felhaszn6liis kevesebb oxiveked6se erd6ilt6sokhozvezetett. erd6tertiletek cscikken6s6veI Az gdn jut a l6gkdrbe,amely a term6szetes vezet. AmezSegyensrilyfelboml6si4hoz gazdasdgillgszennyez6s kisebb,mint az ipari. Elsdsorban talajm[ivel6s a sor6nkeered6kemik6lidk okozhatnakvesz6lyt.Isletkezik por, ill. a l6gi permetezdsekb6l 6vek Los Angelesbenaz 1960-as meretesa fotok6miai szmog is, amelyetel6szcir elej6n 6szleltek.Ebben az esetbena napf6ny (h5s6g)6s a magaspiiratartalomhael. tlsira a k6miai szennyez6dlsek talaj kcizel6ben a helyezkednek A napsugiirz6s elnyelve a leveg6 alkot6r6szeivel reakci6bal6pnek, 6s trjbb l6p6sben energir4j6t Szonk6pz6ddse mellett savask6mhat6sfanyagalakul ki. Ha az 6zon koncentr6ci6ja el6ri a hatrir6rtdket, nagyv6rosokban a 6zonriad6trendelnekel. A l6gszennyez6s egyik speciiilis6s rijabbanegyretribb bajt jelent6 forrdsaia gyomokoz a 6s egy6bnrivdnyekpollenjei (vir6gporai).Kiilcinrisen sok kellemetlens6get prulagf( augusztusi-szeptemberi vir6gz6sa, amikor megn6az allergi{smegbeteged6sek (er6s n6tha, fokoz6d6 kcinnyez6s) sz6maaz effe lrzdkeny emberekn6l.A parlagfrivetirtani kell, mert csak igy szorithat6 visszaterjed6se.

modszerei, teriiletei 3.5.A kornyezetv6delem

A kcirnyezetvddelem m6dszereindl megki.ilcinbdztetjtik aktiv 6s a passzivv6deaz kez6st.Az aktiv v6dekez6ssor6ncscikkentik vagy megakad6lyozzfka kdrnyezet-

A rconNyszgrvEDELEM MoDszEREt, TERULETEI

177

szennyez6 anyagkibocsi4t6s6t. megoldhat6 Ez leheta technol6giaifolyamat helyes megv6laszt6s6val, hullad6kmentestechnol6gia alkalmazilsitval,a kcirnyezetkimlIs alapanyagokfelhaszn6l6s6val, valamint a gy 6rt'itsi folyamatbabe6pitettszfirSberendezdsekkel. A passzivv6dekez6s els6sorban abb6l6ll, hogy a kibocs6tottszennyezlanyagm6rt6ke nem l6phetit:d'l el6irt koncentr6ci6t, az amit6l azonban mennyis6ge nem cscikken. Enn6l a v6dekez6si m6dn6ljelent6sszerepet kap az cintisztuliis, higul6s. Kdrnyezetv6delmi szempontb6l el6nyciscbb aktiv v6dekez6s. az

3.5.1.Talajv6delem
A Fdld n6pess6g6nek folyamatosnciveked6se k6sztetiaz emberis6get, arra hogy a mez6gazdas6g fontos elem6vel,a talajjal kiemelten foglalkozzon,mert en6lkiil a mezSgazdas6gi termel6segyik fontos felt6telekeriil vesz6lybe. termdszetier6k A nem csak a talaj kialakftr{srdban, pusztit6s6ban r6szt vesznek.Ezzel a talaj de is jdrulnak hozzL.A talaj term5k6pess6g6t mennyis6givi4ltozds6hoz befolydsol6beavatkozd.sok talaj m i n6s6gi v Sltozds a 6hoz v ezeLnek. A talaj mennyis6gi villtozflsa A mennyis6giviiltozrlsban alapvet6szerepjut az lghajlati t6nyez6knek. h6m6rA s6klet vSltoz6sa, csapad6k. sz6l alakftja a Fcild felszin6t6s a fcildfelszinfels6 a a r6teg6t,a term5k6pes talajt. A felszfn 6talakit6si{ban kcjvetkez6 a termlszeti folyamatokvesznekr6szt. o A h6m6rs6klet v6ltoz6sdnak hatds{lra amozg6j6gtrimeg(gleccser) sziklis alja zatot megtdmadja,bar6zd6,kat v6s bele 6s sim6ra csiszolja. A gleccser a laza hordal6kotmaga el6tt tolja, 6s ktikinbriz6formdkathoz l6tre. r A tengerekhull6mver6se partok mentdnrombol6 6s 6t1pit6munk6t folytat. a Igy meredekpartok, szirtek k6pz6dnek,amelyek el6tt a homok sodri{sa ritjiin fn. sftpart alakul ki. Az 6ll6vizek f6leg a sz6l keltettehull6mz6s6,s 6r-ap6Iy az jelensdgnyomdn fejtik ki rombol6 6s 6pft5 hatiisukat. o A szflrazfcild lcpusztul6sa l6nyeg6ben gravitiici6ser6 hat6siiramegy vdgbe a (k5- 6s hegyoml6s). lejt6t borit6 laza szerkezetfanyaglecsriszik a lejt6 alA 6s j6n feldrisul, amit az er6zi6 toviibbsz6llfta vcilgy menr6n. o A foly6vizfelszint alakft6hat6s6t er6zi6naknevezziik,amelyneksor6na foly6mederben vonal ment6nvcilgyeket alakit ki. Kimos6sr6lbesz6li.ink, a sziv6rha amikor a felszinenhat. Talajer6zi6ese96 viz. atalaj felszinealatt, leciblit6srSl, tn aviz, elhordjaa term6talajt, amely a mcgm[ivelttertileteken kdrokatidz el6.

178
.

KonNvezglvEoplEtr,t

vezet.A talaj finom pora term6talajkifriv6s6hoz szler6zi6 Alaza szerkezetfi porviharoktesziktrjnkis anyagaenyhesz6leset6n elszi{ll. Aszilraztertileteken keriil 6t. igy tertiletekr-e 6s re a talaj term5r6teg6t aza nagyobbsz6lhatdsdramSs pl. keletkeznek a diin6k.

A talaj min6s6gi vflltozflsa kell tdpanyaghdztartdst biztoa sziiks6ges meg6rz6,sdhez A talaj term5k6pess6g6nek segitika talaj.A humuszk6pzdddst a felt6tele humuszos sitani.Enneklegfontosabb Az Iehullottndv6nyi r6szek. elkorhadtgytikerekhely6na viz 6s a leveg6a talaj 16lehull6 anyag6nak A tegeibetud jutni, (gy jav(tva illlagdt. tfilevel(ek 6s tcirpecserj6k Az olddsiit6s bomldsr{t. dllatok is teszika talaj finom :isvdnyainak folsavjailehet6v6 Ezt porhanyitdsban. a munkdt a talajlak6 eml5stjk a r6szt vesz-nek talajjavit6sban, (i.irge, fcildikutya,vakond,eg6r stb.) mellett a f6rgek,az atk6k,a hangy6k hcircsdg, alakitjr4k. humussz5 pedig a szerves 6svi{nyianyagokat 6s is v6gzik, a fcildigiliszt6k az kimossaa talajt,igy a finom szemcs6k h6m6rs6kleten alacsonyabb A csapad6k (a h6m6rs6kleten fokozottabbpiirolg6smiatt) als6 r{tegekbekeliilnek. Magasabb talajba. viz szivdroga kevesebb cisszeis klimatikus kcirnyezetben k6peseka nedvess6g A nciv6nyeka kiilcinbciz6 hi6nydbanelhordj6ka a gyiijt6s6re. heveses6z6sek meredeklejt6ktin nciv6nyzet A talajr6teget. A az A talaj term6k6pessdg6t ember is megvdltoztatja. szabilyozisok,a mez5gaza mind hozz646rul term5k6talajjavft6s a mesters6ges dasrigiteriiletekkialakft6sa, nincs cisszehangolva ill. pess6gjavirits6hoz, romkis6hoz.igy ha pl. a fakitermel6s be. kovetkezhet A mftr6gy/akalkalmaz6akkor atalaj kimos6sa a talajmiivel6ssel, pl. a siival ncivelhet6k talaj t6pelemei,de a szakszerftlenfelhaszniil6s a viz, szenvezethet. nyez6s6hez ki, jelent a szikestalaj.Szikestalajokott alakulnak ahol a vfzKomoly probl6m6t miatt a ben oldhat6 (f6leg n6trium tartalmf) s6k felhalmoz6dnak, higos k6mhatds 6lnek meg. A cscikken. szikestalajon csak s6tfu6 nciv6nyek a telm6kenys6g amely az er6sensavanyrit6l a tulajdonsdga k6mhat6sa, A talaj egyik legfontosabb (pH 9,5) terjedhet. higosig (pH 4,5), a semlegesen az er6sen 6i lehet befolyi{solni,de a telepftett a els6sorban mfitrdgyiz6ssal A talaj k6mhat6srit keletkezik). van (pl. feny6erd6alatt savany:dtalal nciv6nyzet hati{ssal is Talajjavitis, talajv6delem fokoill. megviiltoztatds|ra, a termSk6pess6g tulajdonsi{gainak A talaj kedvez6tlen v6geznek,ilyen pl. a meliorizirci6,a dig6ziis 6s zilsfuaagrotechnikaim(iveleteket talaj megtisztftiisa. a szennyezett

A KORNYEZETVEDELEM M6DSZEREI.TERULETEI

179

A meliorizdci6 sor6na talaj javitlsdt szelektfvgyomirtiissal,vizelvezet6ssel 6s feliltrdgy/arz6ssal 6rhetjtik el. L6nyeg6ben egy eljiirdssorozatr6l van szd, amellyel a folyamat megval6sithat6. o A dig6zftsa szikesteriiletek javitdsira alkalmaseljririis,amikor a meszes, gipszesaltalajt kiemelik, majd sz6tteritika javitand6 tertileren. r Szennyezett talaj megtisztftilsi{r'akrivetkez6lehet6s6gek a vannak, A szennyezett talajt a helyszinenhagyjdk6s elrendelikhasznillatilnak korl6tozdsdt.Ilyen lehet pl. a nciv6nytermesztds vagy 6llatteny6szt6s r6szlegcs vagy teljes megtilt6sa. - A szennyezetttalajt helyszinenvizz6r6 r6teggelfedik le, majd a mfivel6sre alkalmastalajjal befedik. - A szennyezett talajt kiemelik 6s vesz6lyeshulladdk-lerak6ba szilllirjzk. - A szennyezett talajtkiemelik,6s a vesz6lyes elemeket, vegyiileteket helya szinenkiszff rik, m ajd a vesz6lyeshullad6k-lerak6terepre sz6[ftj6k. A helyszinitalajtisztiris sorin az egyesbiol6giai tisztit6si6s mosiisielj6r6soka talaj eredetik6miai tulajdonsi4g6t megv6ltoztatjrik, talaj fizikai jellemz6iazonban a v itltozatlanok m aradnak. Ennek k civetkezt6ben m egti sztitott talaj le generdl a 6dni tud, ill. alkalmazkodika megv6lrozort kciriilm6nyekhez.

3.5.2A vizek v6delme

Magyarorszig vizkilszlete6sjellemzdi Magyarorszdg felszini vizk6szlete mind mennyis6gi, mind min6s6givonatkoz6sban akiSrnyez6 orszdgokt6lfi.igg.Felszfnivizeink kb. 5Vo-aeredhazaiforr6sb6l(Si6, zagyva, Szinva)a tribbi patakokkal, foly6kkal drkezik akomyez6 orsziigokb6l. Az id6j6rds nagym6rt6kben befoly6solja legnagyobb k6t foly6nk, a Duna 6s aTiszavizhozamitj- felszini vizek mellett kb. 10...l5%ofelszinalatti vizk6szlettel rendelA is keziink, amelyet iv6vizkdnt haszndlunk. Folydink min6s6gefokozatosanromlik. Nagym6rt6kben emelkedett Duna nitrdt-,vas- 6s mangdntartalma a foly6szabiia 6s lyozdshat6s6ra partszfir6sfi a kutak mellett az iszaprlteg.A Tisza r{llapot6ta f oszf6ttartalombefolydsolja. Sajnosk6t nagy foly6nk mell6kvizeiis szennyezettek. vfzA k6szleteloszliisdnak id6beli egyenetlens6g6t t6rbeli ardnytalansi4g sdlyosbftja. is A Tiszament6navizkl,szlet kicsi (kb. l0...l|vo), b6r itt 6l a lakossdg minregy40vo-a. Az elmrilt 6vekbensikeriilt meg6llitania Balatonvizmin6s6g6nek roml6s6t,6s igy a foszforterhel6st.Ha az algaszaporodiisnak kedvez azid6jar6s, akkor a t6 viz1ben a kis nitrog6ntartalom miatt a kdkalgrikelszaporodnak, mivel azok k6peseka leve96 nitrog6nj6tis megktitni.Ilyenkor id6szakosan megn6 a nitrog6nterhel6s. alAz fcildi term6szetes szikestavak er6teljesvizszintcs<ikken6sdhez vezeta rart6ssz6razsdg,amely az elmrilt 6vekbenbe is kcivetkezett.

18 0

KoRNvBzmvEDELEM

amelyekels6a csrjkkentik szennyezlsek, A felszin alatti vizek felhaszndlhat6sdgfit meg. mutatkoznak nitrdsod6sban kcjvetkezt6ben mfitr6gydz6s az sorban ellen6rizetlen jelentenek vesz6lyt. 6s a tcv6kenys6gck karsztvizekre gydgyforrr{sokra A bdnydszati Vizmin6s6g 6sszessig,e. g A vfzmin5s6 a viz fizikai, kintiai 6s biol6giai tula.idonsdgainak ez.irtcsa( a gyam6dszernem ismeretes, zdsdra6ltal6nos A vizmin6s6gmeghatirro igy osztiilyozdst. pl. megki.ildnbdztetiink alapjrinv6gezhetiink korlati felhaszniil6s c6llj vizet gy6gy/aszati felhaszn6l6sri, fclhaszn6lisri,mez6gazdas6gi iv6vizet, ipari utiin helyszini vagy laborat6mintav6tel szakszerfi stb. A vfzmin6s6givizsgi4latok anyagokkimutat6sasor6nisA riumi kcjriilm6nyekktjzcittv6gezhet6k. szennycz6 6s a sebess6g6t, vizhozamot a vizszintet. merni kell aviz 6raml6si Fizikai viznin1sftis a az a fizikai tulajdonsrlgai h6m6rs6klet, 6tl6tsz6s6g, villaA vizek legfonrosabb 6s mos vezet6k6pess6g a szin. fgy az jelent6sen meghatdrozzitk ,vszakok. a t6ti A felszini vizek h6m6rs6klet6t 6rt6kekfigyelhet6kmeg. A 18...24"C 1...2"C, a nyiiri h6napokban h6napokban 6s cscikkenti, ez lassitaz emelkeclise oxigln oldhat6sdg6t vizek h6m6rs6klet6nek f6leg az ipari tertileteken(h6er6miija az onrisz1uli4s folyamat6t.A h6szennyezls jclent5s. vek, atomer5miivekteri.iletdn) jelenl6teokozza.A lebeg5 anyagok 6s a A vizek zavaross6g6t szervctlen szerves bemosotttalaja anyagr6szecsk6i becs6f6nyt sz6rjrik6s elnyelik. A csapad6kkal nOvekszik' a mennyis6g6vel zavaross69 16szecsk6k az A viz fajlagosvezetdk6pess6ge oldott 6sviinyis6k 6s az ionok koncentr6ci6jdt6l haszndljdk. hatdrokfelt6rk6pez6s6re f6leg a szennyezett fiigg. A helysz(nim6r6seket A m6lys6g6t. viz szinta vizben meg a f6ny behatol6s6nak A viz szinehaLdrozza oldott anyagokokozzdk. Klniai vizmindsftds az A viz k6miai tulajdons6ga oldott szervesds a szervetlenanyagok fajt6it6l 6s is 6s fiigg. Napjainkbana mikroszennyez6kre a radioaktivit6sra kimennyisdg6t6l m6rt a terjedneka vizsg6latok.A v(zmin6s6,gmegitdl6s6hez viz mgfl egys6gben rik. hasznrilj oxig6ntartalm6t ahhoz,hogy a amely sziiks6ges Abiok1miai oxiginighy az az oxiglnmennyis6g, 5 id6 meghatdrozott (rendszerint nap) alatt v6gbemenjen. vfz szennyezert lebontiisa Ert6k6tmg/l-ben adj6k meg, 6s hfgitiisi mddszenelhatirozzik meg. A mdr6si fo6s ezdrt agyakorlatbanahlzt:NtSsok a kisebbtizemekkcinnyen lyamarid6ig6nyes, ki. terjesztett6k oldott anyagaira lebonthat6,

A ronNyezgrvEDELEM Na6oszeRsl. TERULETEI

181

A kdniai oxigdnigdnymegillapitdsaa vizminta kiilium-permanganittal va16oxid6l6sdvallehets6ges. fonali{ssordnelhasznril6dott A vegyszerrel egyen6rtdkl oxigdnaz fogyasztiis, amely a szerves anyagok gyors6s tcik6letes meghatilrozdtsiira alkalmas. Anitroginvegyr.iletekkoziil feh6rj6kbomliisakorkeletkez6 a amm6nia(NH,) a legvesz6lyesebb. Term6szetes 6llapotbanvizeink kev6s nitr6ttartalmfivegyi.iletet tartalmaznak,azonban emberi beavatkozds az nyomdn a nitr6tvegyiiletekmennyis6ge ncivekszik. f6 veszllyt a nitr6t talajvizbeval6 bejutiisajelenti (a m6trdgy6k A nitrog6ntartalm6b6l), mert a nitriit m6rge nitrittd alakul,6s ez f6Iega gyermekek z6 kering6sirendszer6ben berillt vdltoziisokmiatt l6gz6siel6gtelensdget okoz. A legttibbterm6szetes pH 6rt6ke6 6s 8,5 kiizcitt van. Ezt alapvet6en sz6n-diviz a oxid 6s a hidrog6n-karbon6t ionok kcizrittiegyensrilyhatdrozza meg. A vizek savassdgdt lilgossdgdr 6s er6sb6zissal, savval vdgzetttitrdl6ssalhatdrozzftk ill. meg. Napjainkbana felszini vizekbena hagyomi{nyos szennyezS anyagokmellett megjelentekolyan anyagok, amelyekkis mennyis6gben ki{roshatdsf Ezek az f,n. is ak. ntikroszennyezdk m6,rgez6 r6kkelt6 hat6sukmiatt kcizvetlentil 6s vesz6lyeztetik az 6l5l6nyeket. Lehetnekszervesvagy szervetlen eredetfiek, mindig emberi tev66s kenysdgek kcjvetkezm6nyei. szerves A (k6olajszilrmazdkok) mikroszennyez6k rdbb ezer f6l6k is lehetnek,6s eltfvolit/asuk kiilcindskezeldst ig6nyel.A szervetlen szennyez6kkciztila mdrgez1 tulajdonsiigri anyagok(higany, kadmium,6lom)a vesz6,lyesebbek, a vas, mang6,n a cink is kdroshat6srjak. de 6s Az aLomer6mfivek radioaktiv hulladikai6s a l6ekdri atomkfs6rletek ncivelhetika term6szetes vizek radioaktivitdsrit. B io I6giai vizminds s iti Az ivSvizklnt haszniiltvizek k5rokoz6baktdriumokat nem tartalmazhatnak. Fek6li6s szennyezdd6ssel azonbank6libakt6riumokkeriilnek a felszin alatti vizekbe.A k6libakt6riumaz emberi bdlcsatorndban jelenldv6 baktrium.Megterm6szetesen jelen6seavizben srilyos szennyez6d6snek a jele.Ilyen esetekben egy6bbetegs6geket (kolera,hastffusz) okoz6bakt6riumokat kiteny6szthernek.vizet a k6lititer is A vagy a k6liszi{m alapj6nmin6sitik. A kblitirer az a legkisebbvizmennyis6g ml-ben, amelybdla k6libakrdriumm6g kimutathatS. ha 100 ml vizben I k6libakt6riumvan, akkor a viztiszta. Pl. A k6liszdma I00 ml vizb6l kiteny6szthetd baktdriumtelepekszfrma. iv6vizre Az vonatkoz6 szabvdnya kovetkezSk6liszdm6rt6keketfria cld. o Kl6rozottvezet6kes viz:0,4. o Yezetdkes vagy ilsvdnyviz:2,0. o Ffrr kft: 6,0.

. Asotr 20.0. kfr:

182

KoRNvnzgtvEogt-Et\4

is mert azoka bakt6riumokniil nehezebokoz Kdlon pr'oblc'rrriit a virusokjelenl6te, ki, bcn muta(lurttik
l; t1 V i zt t t t rt6i.s !, r t t.r: l ri I v Lt

cit alapj6na kcivetkez6 osztdlybasorolA vizmin5sigi jcllcmz6k 6s kcivetelm6nyek hatjuka fclszinivizeket. o L oszt6ly:kiv6l6 viz. Mesters6ges mentes,tiszta,term6szennyezSanyagokt6l A 6llapotrt viz, amelyben kozel az oxig6ntelftetts6g. tiipanyagterhel6s szetes gyakorlatilag nincs. csek6ly6s szennyvizbaktdrium o II. osztiily:j6 viz. Ktils6 szennyez6anyagokkal biol6giailaghasznosfthat6 6s kevds. viz. A szennyvfzbakt6rium terhelt kism6rt6kben tiipanyagokkal id6zhet . III. osztilly tiirhet6 viz. M6rs6kelten ezettviz. Y izelszinez6d6st szenny : utal6 szag6s szin is szennyez6d6sre Esetenk6nt el6 egyesfajok elszaporoddsa. e15fordulhat. o IV. oszt6ly: szennyezettviz. Ki.ils6eredetii,szerves szervetlen anyagokkal, 6s jellemz6i t6g hat6rokkiizcjtt terhelt viz. Az oxig6nh6ztart6s ill. szennyvizekkel viiltoznak.A v iz zavaros, szinev 6ltoz66s el6fordulhatv izvi 6gz6sis. o V. oszt6ly: er6sen szennyezettviz. Kiikinfdle ercdet6,szerves6s szervetlen viz. A boml6smdrgez6 terhelt,esctenk6nt er6sen szennyvizekkel anyagokkal, igen nagy.A vizzavaros, bfizcis. term6kek6s a kdros anyagokkoncentriici6ja (Na+, a A felszin alatti vizek min5s6g6t jellemz6inekalapja,a maklokomponensek NO.- anionok)ar6nyahat/arozzameg. K+ kationok 6s Cl-, A . o o vizk6szlet: alkalmas, krizmfves ivSvfzell6t6sra ha I. oszt6lyriminSs6g(i, kcizvetleniil ig6nyel, ha min5s6gfi, egy6bkezel6st II. oszt6lyri min6s6gfvizek. a tartoznak legrosszabb III. osz.ti{lyba

vfzmin6s6gijellemz5 szabjameg az oszA min6sit6ssordn a legkedvez6tlenebb szabviinyirja el6. Az tillyba sorol6st. iv 5vizi felhaszn6l6st Szennyviztisztitirs Feladataa keletkeegyik teriiletea csatorn6z6s. A telepiil6sekinfrastruktrirdjdnak 6s eg6szsdgtigyi ds nem ipari) szenny- csapad6kvizek zett kommun6lis(lakoss6gi, megfele16 tisztit{sa, elvezet6se, kie169it6 risszegyfjtdse, m(iszakikcjvetelm6nyeket elhelyez6se. majd keriil. A szennyviza szennyviztisztft6ba 6ltal A csatornarendszerek tisszegyfijtritt meg: pl. szabadmindig a helyi ig6nyekhatdrozzdk kialakitdsdt csatornarendszerek (a vagy egyesftett kommuniilis,ipari 6s csak6nyszeriiraml6sf felszinii,dramldsos, (a kiiipari 6s csapad6kvizek pad6kvizek elvdlasztott kommun6lis, egyiitt haladnak),

A KORNYEZETVEDELEM MODSZEREI, TERULETIII

183

(pl. vegyes lcinhaladnak), rendszer[i. szennyvfutisztit6k A term6szetcs tavasszennyvfztisztit6k)vagy mesters6ges 6pft6sfiek lehetnek. A kommun6lisszennyvfztisztitdsa kcivetkez6 a szakaszokra oszthat6. o A mechanikaitisztit6ssordna szennyvizb6l kiviilasztjrika kiilcinbdzS, nagyobb m6retfianyagokat, amelyeketazutiLn r6csokat, kiilcinkezelnek. kivi{laszt6shoz A tilepftSvagy fehisztat6medenc6ket haszn6lnak. r A biol6giai tisztit6s sor6n a szennyez6 lebont6sa szervesanyagok fitalakitdsa, val6sul meg. Egyesanyagokoldott dllapotbana vizben maradnak(de m6r vesz6lytelenek), m6sokki{ilepfthet5szerves iszapformrlj6ban elv6laszthat5k. o A k6miai tisztft6ssor6nvegyszerekhozzftadds6val (derft6s)vagy tov6bb vlgzik fokozzSrk tisztiti{st(fert6tlenit6st). tisztit6ssor6n a foszfor- 6s nitrog6ntara A talom, valamint a mikroszennyez6k kivon6saa feladat. A szennyviztisztftiis csoportositiisban elsddle m6s pl. gcs,mdsodlagos,6,s harntadlagos.folyamarra bonthat6. eljdrdsok Az l6nyegirdszemegegyezrk ismertetettekkel. az A szennyviztisztit6s sor6na vfzmin6s6gioszt6lyokszerintiel6ir6sokataz izemeltetSnekbe kell taltani. A tisztitott szennyvizelhelyez6s6nek m6djai a krivetkez6k. e A leggyakoribbaz 6l6vizbeval6 visszavezet6s. 6l6vizekcintisztul6sa Az kiizismert, de a foly5k terhelhet6s6gdt iilland6anfigyelni kell. . A talajbaval6 visszavezet6st talaj befogad6k6pess6ge felszini formr{jahaa 6s t6rozzameg. Szikkaszt6sra csak p6rusostalajok alkalmasak. . Ipari felhaszn6lds (mdsodlagos) csak a magaskcivetelm6nyeket kiel6git6 tisztit6s utiin lehets6ges. A szennyvfzb6l kivdlasztott szennyviziszapottisztit6telepen a tovdbbkezelikvagy lerakjdk.A szennyviziszap kezel6se sordna boml6sifolyamatokb6l gilzokkelet6ghet6 kezhetnek. vagy t6zeges Komposztdl6s kever6sutdn a kiszifrftottiszapot- ha szennyezSanyag-tartalma haladjameg a megengedett nem 6rt6ket- a mezSgazdasdg felhaszrr6lja. nem hasznosithat6 A szennyviziszapot lerak6kban csak szabad elhelyezni. Ha a nem kellSentisztftott szennyvizet 6l6vizbevezetik vissza,akkor a benne16(pl. foszfdtok)az algdk6s vizi ndvdnyekelszaporod6sfrhoz, v6 tdpanyagok eutrofizici6hoz vezetnek.Az 6l6\6nyekelszaporod6sa krivetke^eben a vizek oxig6nk6szlete cscikken, az 6l6l6nyekegy r6szeelpusztul,rothad6maradv6nyaik igy k6nhidrog6nt6s met6nttermelnek,amelyekm6rgez6ek vizi nciv6nyekle, a halakra.

3.5.3.A leveg6v6delme
A leveg6 tisztasiig6nak v6delmeaz6rtkiilcincisen neh6zfeladat,mert egy adott orszdglevegSj6t kcinnyen befoly6soljrika hat6rokontrilr6l 6rkez6szennyez6d6sek.

184

KoRnvezgrvEDELEM

anyalev6 l6gszennyezS azaz a A leveg6min5s6g6t szennyezetts6ge, a leveg6ben gok koncentr6ci6ja hatdrozzameg. Ezek hat6r6rt6keita 3.2. titblflzat tartalmazza' 3'2' L6bl6zat mg/m3-ben. hat6r6rt6kek Lakott reriilerrevonatkozSleveg6min5s6gi 30 perces 24 6r'6s Eves anyagok Szennyez6
( K 6 n - d i o x i dS O) N N i t r o c d n - d i o x i(d O . ) Nitrog6n-oxidok, egYiitt a nitlog6n-dioxiddal por 5z6116 Olom(Pb) Fluorid(F) H F o r m a l d e h i(d C H O ) Ozon (O ) C S z 6 n - m o n o x i(d O )
-1

10 10

150 85 150

.250

r00
200 200

r00
50

r00
0.3 5 l2 100

100

2 000

5 000

r 00 0 0

tikmr' 120 hatdr6rt6ke: por' Az dleped5 6ves hatiir6rt6ke: l6 g/mr' 30 naPos az szennyez6s ipari tertiletckenkcivetkezikbe' Az orsz6ghatfuA leg6ltal6nosabb a kcizi.ila legjellemz6bbek k6n-dioxid ds a nitrookon iit terjecl6 szennyezSrllsek rak6dnaklc, vagy a csapad6kkal a g6n-oxidoi, amelyekkcizvetlentil fcjldfelszinre jelztk az erd5pusztuliisok' a visszahullanak talajra.Hat6sukat form6j6ban iauases6 a anyagokmennyis6g6t kcirnyczetv6talajok. A kibocs6tott szennyez6 a savasod6 a Az ellen6rz6sek kcirnyezetv6del6s ellen5rzik, ha kell birs6golnak. d6 hat6s6gok vagy igtnlt(te mi tcirv6ny6ltal meghatirozott kiboe'sdtdsi riileti vagytechnol6giai) a szennyeA ti,atdrtrtikek alapj6nv6gezhet6k. l6gszennyez6'shatdrdrt6kei bet,dteli mcg. jelleg(, teriileti, helyi, egyedi)hatiirozhat6k (6ltal6nos fi.igg6en zls jelleg6t6l szennyefonils 6ltal kibocsdthat6 a A tertleti hat6r6rt6k az arJottteriileten szennyez6 keru(a f6v6rosban differenci6ltan A korliltozza. telcpiil6seken z6anyagniennyis6g6t terhel6se' Ert6keatt6l fiigg, hogy milyen az adott l-eriilet lcterikdnt)hatfuozzfikmeg. korliitozanyagokmennyis6g6t A technol6giai hatSr6rt6k az egyesllgszennyez6 Ha van a technol6giaisz-invonallal' a szoroskapcsolatban za. A ieveg.6tisztas:lg tisztit6berendcz6seket eset6n (pl. cr6mfvek folyamataitkorszer(sftik techno169ia akkor a alkalmaznak t6voz6 gdzokfelfogd'srira), fel vagy szfir6bet6teket szerelnek m6rt6ke' 5 cscikkenthet a lev eg6szennyez6s nagy jelent6s6giikvan az id6j6rdsi,domborzati kialakul6s6ban A szennyezetts6g clSsemegel6z6s6t is. 6s viszonyoknak az 6pit6siaclotts6goknak A l6gszennyez6s

A KORNYEzETVEDELEM M6DSZEREI.TERULETEI

185

gitik a ktimyezetvddelemhez jogszab6lyok, rdbb jogszabllyegyezkapcsol6d6 ill. tet6se,fn. harmonizfici6ja, mint pl. a term6szet v6delme vagy az 6pit6si krjvetelm6nyek stb. M6r aberuhilzdsok megkezd6se el6tt, a tervez6ssordnbe kell tartani a l6gszennyez6 fon6sokra ellirt hatr{r6rt6keket. Tiltott pl. a n6dasok,az iirkok, a tcjlt6sek nciv6nyzet6nek 6get6se. A bels66g6sii motorok (Otto-motorok)dltal kibocsiitott szennyez6 giizokat rendszeresen ellen6rzik a hat6siigok. kritelezSen A el6frt zdld kdrtya igazoljaa sztiks6ges hati{rdrt6kek ber{llft6s6t. dizelmotorokkipufog6gizai el6,gett A sz6nhidrog6neket 6s nitrog6n-oxidottartalmaznak, Slomvegytileteket de nem. Az egyedi forr6sok 6ltal okozott l6gszennycz6s cscikkentdse krjzcis6rdek.A leveg6tisztasilg v6delm6t szabilyozdssal (orsz6gos,cinkorm6nyzati) kell megoldani. Ennek sor6naz immisszi6 6rt6keitcibbfokozatbanhatiirozhat6k meg, ami szerint az orszitgegyesteriiletei a leveg6 tisztas6g6nak v6delmeszerintkiemeltenv6dett, v6dett6s egy6bkateg6ri6kba sorolhat6k. kiemeltenv6dett6s a v6dettreriilereken A l6gszennyez6st okoz6 tev6kenysg nem folytathat6. Kienteltenvddettterillet, ahol a leveg6tisztasdg6nak megSrzdse, v6delmeels6rend( feladat. Pl. Budapesten budai-hegyek, nagyvdrosoktcirt6nelmiteriiletei, a a a Btikk-fennsft, a Velencei-t6 kcimy6kestb. 6s Avdden kateg6ri6ba tailozik minden m6s tertilet,pl. a vdrosokbel- 6s kriltertiletei, mez6gazdas6gi tertiletek,erd6k stb. Az egydbteriileteketa rendeletipari teriileteknek nevezi,ahol ipari tevdkenys6gek folytathat6k.Ilyenek pl. a fafeldolgoz6k,m6sz6get5k, 6llatteny6szt6si telepekstb. A l6gszennyez6anyagok m6r6se A m6r6ssor6na kcirnyezet leveg6min5s6g6nek helyzetdt,az emissziSthatfuozzdk meg.A m6r6sjellege szerintid6szakos (m6r6kocsi)vagy 6lland6m6r66llomdsokat l6tesftenek, amelyek m6r6h6l6zatban rizemeltethet6k. m6r6helyeken mintais A a vdtel szakaszosan, percenk6nt, 30 vagy folyamatosan246rdn6t lehets6ges. igy Az kapott mdr6sieredm6nyek 6tlag6rt6kei hatfuozzilkmeg az adott helyen a szennyez5 anyagokkoncentr6ci6jdt. m6rdshatdkonysdga A ncivelhet6, hak6zi mintav6tel helyett automatiz6ltm6rdst alkalmaznak.Hazdnkbanaz automatikusmintavev6 k6sztil6kekterjedtekel (pl. Budapesten mdr66llom6sb6l 24 6116 rendszerr iizemelrer az ANTSZ). A m6r6helyeket helyi szenny fonds mellett, att6l n6h6nyszSzm6,ter a ez6 ti{volsilgban helyezik el, mert igy az adott terriletrejellemz6 6rt6k (terhel6s)hatrirozhat6 meg. A nagyobb viirosokbankihelyezettinform6ci6s tdblilkat is alkalmaznak.A m6rt 6rt6keket az ANTSZ, az onkormdnyzatok6s az illet6kes miniszt6rium rendszeresen elemzi, 6s a sziiks6ges int6zked6seket meghozza.

186

KORNvezBrvEoelept

3.5.4.Hullad6kgazd6lkod:{s
Napjainkban a kdmyezetv6delemkiemelked6 fontoss6griteriilete a hullad6kok keo ze16 tiiro l6sa, fj rahaszn sitisa, azaz a hullad6kgazd6lkodi{s. se, -tdrol6s probl6m6ja sok ezer 6vig szinte ismeretlen volt. A hullad6kkdpz6dds6s Egyr6.sztazdrt, mert a biol6giai hullad6koknak az evolfci6 sorrln kifejl6dtek a lesor6nnagyonkev6solyan M6sr6sztaz emberi6lettev6kenys6g bont6i,hasznosit6i. anyagkeletkezett,amelyet az ember maga vagy ahflziallatok ne tudtak volna haszse nositani. Ez ki.ilcjnd n a mez6gazdasilgihullad6kokra vonatkozott. egyre nagyobb megv6ltoz6sa a Az ipari termel6smegniiveked6se, term6kszerkezet j6r. A hulladdk mennyis6g6nek ughullad6k k6pz6d6s6vel mennyis6gfi6.svilltozat:iu mutatja a kdvetkez6 p6lda, amit az ENSZ Kcimyezetvddelmi nrjveked6s6t r6sszer6 Konferenci6jaadott kdzre. Eszerint az USA-ban 1920-banegy 6tlagoshdntantdsban peEz alig I kg szil6rdhullad6kk6pz6dtitt. 1970-ben2,5kgvolt, 1980-ban naponra hat U;aUU 6v eltelt6velpedig ism6t megkdtszerez6dott. dig m6r 5 kg-ra emelkedett. A hullad6kokkal kapcsolatoskcimyezetv6delmiprobl6mdk felismer6seindftotta el idzett el6. Ennek azt a folyamatot, amely az ipari termel6sbenszeml6letv6ltozilst is. megvdltozotr az ipari term6kszerkezet A termel6si folyamatokat kcivetkezt6ben k6rd6semellett - napjainkbanmdr ddnt6 jelent6sfgfr, elemezve- a gazdasilgoss6g a sor6nhullad6kkal ne szennyezztik kcimyehogy sem a gydrtds,sem a felhaszn6l6s rosszmell6kterm6kma Afejlett orszdgokban m6r a hullad6kotnem sziiksdges zetet. tekintik. nek, hanem fj technol6giilkbevezetls6velm6s term6kek alapanyagfinak A hullad6k fogalma, tipusai kti.'6lt,,a keletkezds h.lvdn fel nem haszndlhat6, olyan feleslegeise A hullad6k, kell. , gondoskodni kezel6sdr6l 6s ldnbdt6 meruryis6gfi min6s6gfianyag,arnelynek Az ember tev6kenys6gesor6n az el66llitott 6s felhaszn6lt term6ken kivi.il mindig keletkezik valamilyen hullad6k, legyen az tmt6s fogyasztdsi cikk (pl. televiziS, biztosft6termdk (pl. 6lelaut6 stb.) vagy napi sztiks6gletet mos6g6p,sz6mit6g6p, mfiszaki fejletts6g6nek stb.). A gazdasdg miszer, tiszt6lkod6szercsomagol6anyaga szintj6t6l fiigg, hogy mit tekinttink hullad6knak. A hullad6kokat fajt6juk 6s halmaz6llapotukszerint csoportosithatjuk. . Fajt6juk szerint lehetnek: termel6si, teleptil6si 6s ktiltinleges kezel6st ig6nyl6 (vesz6lyes) hullad6kok. o Halmazilllapotuk szerint lehetnek: szilird (pl. papir, miianyag, f6m stb.), iszapcseppfoly6s(pl. gdzokmelldkterm6kei) szerd (pl. festdkiszap,szennyviziszap), 6s glznemt (pl. l6gszennyez6anyag)hullad6kok.

A KORNYEZETVEDELEM MoDSZEREI.TERULETEI

187

Atermelisi hulladdka terme16si folyamatkiikinbciz6 f6zisaiban keletkez6hulladdkfajta.A teleptil4si hulladik els6sorban hdztart6sokban akozintl.zm6nyekben a 6s keletkezik szem6tform6j6ban. Emellett kdpz6dik a kommun6lisszennyviz,ami sajnos ma m6g nem minden esetben kertil a szcnnyvizgyiijtS csatornarendszerbe. A lakoss6gi az ipari tev6kenys6gek 6s sordnmindig keletkezikvalamilyenmennyisgfiveszdlyas anyag, aminek a gyfijt6se,kezel6se kiemeltenfontos. A hullad6kok kezel6se Magyarorsz6gon 6ventekcizelll4 milli6 tonna hullad6kk6pz6dik.Ebbdl kb.24 milli6 tonnatelepiil6si hullad6k, milli6 tonnatermel6si 90 hullad6k. osszes Az hullad6kb6l6vente4,2 tonnaa vesz6lyes hullad6k.Felmdr6sek szerintaz ipari eredetri hullad6kmennyis6ge cscikken6st, kommundlis(lakossi{gi) a hullad6knciveked6stmutat. A keletkez6hullad6kokatkezelni kell, miel6tt a kcimyezetbe kertilnek.A kezel6s sor6nkiemelt figyelmet kell forditani a ktikinlegeskezel6stig6ny16(vesz6lyes) 6s a telepiildsi6s azzalegyi.ittkezelhet6hullad6kokra. A hulladdkkezel6s folyamati{nak l6p6sei:a hullad6kokcisszegyiijt6se, el6kezel6se, iitmenetit6rol6sa, elsz6llitdsa, feldolgoz6sa v6gleges 6s elhelyez6se. A hullad6kok iisszegyffjt6se sor6na hullad6koktdrolilsdtoldjrlk meg a kcirnyezetet nem szennyezS m6don. A hulladdkokata keletkez6sihelytikcin(pl. lak6sban, munkahelyen) iltmenetilegszem6tgyfijt5 vagy zs6kokbantSrolji.Jr.. Az ed6nyekben iparban6s a mez6gazdasSgbankeletkezdnagyobbmennyis6gek a miatt nagyobb tart6lyok vagy tdmcirft6kont6nerekhaszn6latosak. szabvdnyos gyiijtded6nyek A haszn6lata segiti az elsz6llit6st. A kciztertiletekre kihelyezettkiilcinf6legy(rjt6l6ddkvagykosaraklehetSs6get adnak a kultrir6ltkiimyezetkialakit6s6r'a, azokba, nem szertesz6t ha 6s sz6rjuka szemetet. A hullad6kok el6kezel6se tov6bbihulladdkfeldolgoziist a segfti.Ez els5k6nt hula jelenti, amit szelektiv lad6koksz6tv6logatott gyfjt6s6t 6s tr{rol4s6t hulladikgytijtisnek nevezink. Az ipari folyamatokbankeletkez6 veszdlyesanyagok eset6nez megoldottnaktekinthet6,a lakossiigihullad6kgyfjt6s tekintet6benazonbanm6g nem, pedig gazdas6gossdgi szilmitftsokbizonyitj6k a hasznosithat6 hullad6kok (iiveg, papfr,f6m, stb.) rijrafeldolgoz6s6nak l6tjogosultsiigdt.Ezt szelektivgy(jt6sre alkalmased6nyekkihelyez6s6vel rendszeres 6s tirit6s6vellehet el6mi. Atmeneti t6rol6sra akkor keri.il sor, amikor a hullad6k-6rtalmatlanft6s 6s hasznosft6s feltdteleinem megoldottak(pl. akkumul6torok). Ebbenaz esetben a is kcirnyezett6l6,s emberekt6lelz6rt helyenkell tdrolni a hullad6kot. az A hullad6kok elszr{llftr{srit teleptil6seken a keletkezett lakossdgi hulladikok eset6n a ktirnyezettisztasdgi szervekv6gzik.A gyfijt6ed6nyekben tdrolt hullad6kokat megha-

188

KOnNvgzBrvEPBt-st'4

vagy az lget6mfrvekbemegsema tirozott id6pontokbanelsz6tlitjrdk szem6ttelepekre mfivagy a mez6gazdasd'gi misit6s v6gett.A lerakdsraa kcizelbenlv6 bdnyagcidrtik 6s amelyekndlaz egszs,gv6delmi kcirhaszndlhat6k, vel6srealkalmatlan teriiletek 6s nyezetv6delmiel6irdsokatbe kell tartani.Az egdszsdgilgy az ipar veszllyeshulla' tcirt6nik,6s az elsz6ll(t6st dikainak gyfijt6se 6s elszdllftdsakiilcin gyfijt6ed6nyekben szervekfeladata6venteegy vdgzik. A kiimyezettisztas6gi rendszerintv6llalkoz6sok vagy a kis6rletiszelektivhullad6kgyfijt6s. lomtalanitds alkalommalaz ingyenes miatt - tcibbnyire6geA hullad6kok feldolgozilsa- a kev6shullad6klerak6-hely t6ssel tcirt6nik (pl. Budapestena XV. kertiletben). Az eglszslgiigyi intdzm6nyek hullad6kait is 6get6sseli{rtalmatlanitjik. Az 6get6ssellebonthat6 ipari hullad6kok (pl. gyakran v,gztkipari hullad6k6get6ben Dorogon). A hullad6k6rtalmatlanit6s6t (g6zokat, g6zoket,port) ktiltinboz6 sztr6be6get6sb6lkeletkez6 szennyez6dlseket az kcizel6ben megkritik ugyan, de ennek ellen6rea hullad6k6get6k rendez6sekkel szennyez6anyag'Az mutathat6ki tcibbf6le 6tlagosn6lnagyobb koncentr6ci6ban elemeketa termel6sifolyamatokba sor6n keletkez6hasznosithat6 iirtalmatlanit6s 6k, ami m6r hul Iad6khasznosi tdsnak sz6mit. v i sszajuttatj jelenti a komposztdlds. C6lja, hogy a hullaA hullad6kok r6szbenifeldolgoz6s6t lezajl6 folyamatokat meggyorsitva kciriilm6nyek kiiztitt lassan d6kban term6szetes 6llitsonel6, amelyettalajkomposzttrdgydt a hullad6kokszervesanyag-tartalm6b6l javit6 anyagk6ntlehet felhaszn6lni. az A hullad6kok v6glegeselhelyez6se 6n. rendezettlerak6s.Ebben az esetbena reriilererfeltrjltik hullad6kkal, majd fctlddelvagy 6pit6si tcirmeldkkelletakarj6k' Taamelyet salakjavagy hamuja is haszn6lhat6, sz6nttizel6s6kazfinok kar6r6tegk6nt anyagokfelhaszlerak6shdttilnya,hogy a szerves be lehet fiivesiteni.A rendezett el. n6lkiil bomlanak nr4l6s A teleptil6sekena szililrd hullad6kok elhelyez6semellett a foly6kony hullad6kokat igy is iirtalmatlanitani kell. A szennyvizcsatoma-h6l6zatfejlesztdse els6rendfi feleljuta leheta szennyvizet szennyviztisztit6kba adat,mert csak enneksegits6g6vel ahdzi szennyvizekszikkaszt6sa meghatiirozzdk,hogy engeddlyek tatni. Az 6pit6si elsz6llft6st tilos, a szennyvizetgyfijteni kell, 6s csatornahidny6bana rendszeres meg kell oldani. fokozatosfejlesztdstig6nyel a tertiletin<jveked6se A hulladdkokmennyis6g6nek kezeA lerak6kat b6viteni kell, a szennyviziszap Ieg illet6kes iinkorm6nyzatokt6l. l6s6rerij lerak6katkell l6tesiteni. Hullad6kgazd6lkod6s A hulladdkgazd6lkod6sa hullad6kok kdros hatdsai elleni v6d6 int64,eddsek d s s z e s s 6 g e . ' ' . : . . ' ' : ' . . ' ' ' '

A rcOnruyEzprvEDELEM MoDSZEREI. TERULETET

189

A hullad6kgazd6lkod6s dsszetett feladat.R6szeia kcjvetkez6k: o a hullad6kokkeletkezds6nek megel6z6se, cscikkent6se, . a keletkezetthullad6kokelkiilcinitettgyfjt6se, hasznosft6sa, . a nem hasznosfthat6 hullad6kokiitmenetiti4roli4sa, iirtalmatlanftiisa. A hullad6kok keletkez6sea korszeni technol6gi6kalkalmazdsdval cscikkenthet6. A kcimyezetbar6t term6kekel66llitr4sa felhaszni{ltanyagokhelyes megv6laszt6a s6racisztcinzi gy6rt6kat,bar az ilyen r6fordit6soka term6k 6r'r4t a emelik. A hullad6kok keletkez6s6nek cscikkentse 6rdek6bena termel6knektcirekednitikkell az rijrahasznosithar6 anyagokfelt6rk6pezdsdre m6sodanyagk6nt 6s val6 alkalmazdsra (pl. vegyipari old6anyagok).A keletkez6 hulladdk szervesanyag-tartalm6t csdkkenteni kell. A lakoss6gi fogyaszt6sbanszeml6letv6lt6sra a hangsrilyt a kell helyezni. egyszer Az haszn6latos kcirnyezetszennyez6 6s term6kek(pl. mfianyagflakonok)6s anyagokfogyaszt{sa helyetta tart6s,tcjbbszcir felhaszndlhat6 cikkeketkell el5t6rbehelyezni. A hulladdk gyiijt6se a tov6bbi feldolgozi4s alapjdtkdpezi.Ennek sor6nolyan szelektiv hullad6kgyfijt6stkell megval6sitani,amellyel az ijrahasznosithat6tev6kenys6geket fejlesztenilehet.Jelenleg haz6nkban hasznosftott a hullad6kokar6nya nem 6ri el a fejlett orsz6gokhasznosft6s6nak szintj6t.A telepiil6seken keletkezett szil6rdhulladdkot a2700 kommundlislerak6helyen helyezik el. Az 6rtalmatlanitds nagyrlszt lerak6s tcirt6nik. sal A teleptil6sek csatorn6zotts6ga meghat6roz6 foly6kony hulladdk szennyez6 a hat6s6nakcscikken6s6ben. kcizcsatom6kh6l6zata A nciveli a feldolgozottszennyvizek mennyis6g6t. szippantdsos A begyfijt6s 6ltal risszegyiijtritt szernyvizkiereszt6se nehezen ellen6rizhet6, de a foly6kony hullad6k tcibbnyirea szennyviztisztit6bavagy a kijeltilt gyfijt6medenc6be keri.il,A kcirnyezetkimll6 szennyvizszikkasztiissal haa t6konys6g ncivelhet6, m6g fgy is jelent6s azlllegillis szennyvizleereszt6s. de Az olajhullad6kokkezel6se feldolgozdsa ipari tev6kenys6gek 6s az sordnmegval6sul,de az akkumul6torok 6lomtartalm6nak rijrafeldolgoziisa haz6nkban nem teljesenmegoldott. A hullad6kok 6rtalmatlanit6sa sor6na kiiros hat6sokcscikkentdse c6l. Els5dlea ges feladata vesz6lyes hullad6kokszelektivgyfjt6s6nekmegszeruez6se. kiilciEz. ncisen mez6gazd,asdgban probl6miit,ahol pl. 14... l5 milli6 m3 higtrigya a a okoz jelenleg megoldatlan. t6rol6 tavakbanhalmoz6dik,6s szakszer(i kezel6se Az ipari vesz6lyes hullad6kok mintegyfel6t a termelSk kezclik. lgy pl. a timfcildgy6rt6s sori{nkeletkez6vcircisiszapott6rol6kban a helyezikel. A vonatkoz6rendeletek 6rtelm6ben vesz6lyes a hullad6ka termel6ndl egy 6vn6l tovdbbnem tilrolhat6. A vesz6lyes hullad6k 6rtalmatlanitrls6nak korszerf m6dja az 6.get6.s, amelyeta dorogi vesz6lyeshullad6k-6get5ben elv6gezni.Sajnos a magaskcilts6gek6s a lehet

190

KoRNvgzErvEoelgrvt

(lerak6sra) megkorlStozza folyamatot.A v6gleges e elhelyez6sre szfkcjskapacit6s vesz6lyeshullad6k-lerak6. 6tmenetit5rol6k (amelyek Az old6stje lenthetaz aszSdi megy6ben vannak)kaHeves,Borsod-Abaij-ZempIn6s Szabolcs-Szatm6r-Bereg pacitilsaim6g kihaszniilatlanok. si.illyesztik vesz6lyes a anyaKiilcincisen k6r'os, az amikor illegiilisana term6fcjldbe (pl. Gar66s kcirny6ke). gokat,hord6kat A csatorn6zatlan teriiletengondotjelent a telepiil6sifoly6kony hullad6k drtalmats eljuttatott mennyis6g ellen6rizhetetlen,a szippanlanft6sa. szennyviztisztit6ba A sem t6kocsik iirit6seis fokozott figyelmet ig6nyel.A telepiil6sihulladdkt6r'ol5k kornyezetv6delmi elSfr:isoknak. mindig felelnekmcg a radioaktivhullamennyis6g[i Kiemelt figyelmet kell fordftaniaz,egyrencivekv6 d6kra.A Mecseki ErcbilnylszatiV6llalat medd6i, a BudapestiM(szaki Egyetem a kis6rleti atomreaktora, paksi er6m[i nagy aktivit6sri hullad6kainakelhelyezdse napjainkk6rd6se. elhelyezlsazl,rtjelent ktildnlegesfeladatot,mert ezek a hulAz m6g tcibbszLz 6,vig sug/alad6kok hosszrifelez6siidejfi izotdpokattartalmaznak, s A roznak6s terhelik a kcirnyezetet. ki6gettffit5elemek fjrafeldolgoz;6sa 6rtalmatjelenlegmegoldiisra v6r. lanftiisa eszkdzrendszere A hullad6kgazd6lkod6s terhelSvesz6lyes a csdkkenthet6 kcirnyezetet A komplex hullad6kgazd6lkodrissal az Ezt 6s anyagokmennyisdge novelhetS ijrahasznositiis. a folyamatotsegftika jogi, mfiszaki, gazdasdgi a kapcsol6d6szab6lyoz6sok. 6s jogi szabiiyozils megteremtia hullad6kokkal keriil5k (termel6k,fokapcsolatba A jogait 6s kciteless6geit. krirnyezetv6delmi a hullad6kgaz6s A gyasztSk) alapvet6 drllkod6sitdrv6ny olyan szakmaielvdr6sokattartalmaz,amelyek megfelelnekaz 6s olyan informdci6A EU vagy az OECD szfnvonaldnak. termel6ket a kezcl6ket 6s hullad6kmennyis6ge a kell ell6tni,amellyelmegdllapfthat6 keletkezett bdzissal min6s6ge. A mfiszaki szabillyozitsa keletkezettszihird, foly6kony 6s vesz6lyeshullad6k ir6nyul. A hullad6kok kezel6se6s 6rtaltcirt6n6meghatfuozirsdra szabviinyokban Az megoldiisokla. 6get6s6s a rentcirekedni kell a biztonsdgos matlanftiisa sor'6n Osztddezettlerakiis,valamint az dtmenetiti{rol6snem terhelhetia kcirnyezetet. megval6s fti{siit. nciznikell a hullad6kszegdny technol6gir4k hogy az int1zkedlsekegynapjainkban, A gazdasdgiszab{lyozfs kcjvetkezm6nye (pl. ad6mentess6ggel, vissza ad6kedvezm6nyekkel, r6szt segftik a c6lok el6r6s6t tdrv6ny 6ltalbevezenem t6rftenddt6mogat6sokkal), m6sr6szt kcirnyezetv6delmi a (pl. dijak kdrnyezetterhe16si) g6toljdka megtett kiilcinbdz6 kcirnyezethaszn6lati-, oldrist.A fizetett bfrsdgokhat6r6nakfelemel6sesegithetia kcirnyezetszennyezds is A Alap - amelybea birs6gokcisszege cscikken6s6t. KcizpontiKcirnyezetvddelmi

v6nszgRr,I. TERULETEI A rcOnuye,zelvEDELEM

191

6s A beruhdz6sokat. hulladdkkezel6s a befolyik - t6mogatjaa kcirnyezetv6delmi folyaval6 felhaszn6l6siit teriilet kutat6si-fejleszt6si e m6sodanyagk6nt hullad6kok mata is segiti. kell a hullad6kok ,,termel6s6nek" A lakossdgot6s az int6zm6nyeketdsztdnctzni kell elkezdeni,6s Ezen folyamatot m6r az 6vodai nevel6munk6ban csrikkent6s6re. (rridi6, televizi6, rijs6gok)felviszintjein.A m6dia folytatni az oktatdski.ikjnbrizd segfthetebben. kigosit6 tev6kenys6ge

3.5.5.Zaj- 6s rezg6sv6delem
Zajterhel6s a munkavdgz6ssor6n a elsdsorban zajostechnol6gi6kokozz6.k. Az ipari zajterhel6st eredetfi zajfon6saik(pl. a kopott mechanikai zajkibocsrit6s6t A g6pek,berendezdsek hi6nya,a nem megfelel6alapoz6s) a acsaplgyaz6sok, kiegyensrilyoz6s alkatr6szek, (lrzdkszervimegfigyel6s, lehet m6r6s)kcivet6en iddzlkel6. Azajfon6s azonos(t6s6t lehets6gesek: megold6sai Ennek a kcivetkez6 cscikkenteni. a zajkibocs6t6st . val6 ell6t6sa(tokoz6s).Az6tt rendszer v6d6burkolattal A g6pek,berendez6sek alkalmazdsdvalnagym6rt6kti csillapftris 6rhet6 el, de a m6kcid6sb6l ad6d6 (pl. is egy6bmiiszaki kcivetelm6nyeket meleged6st) meg kell oldani. . A g6pek megfelel6 alapozfsa(gumibet6t alkalmazfsa).Ez nem csak a zajhatdst is cscikkenti, az okozottrezg6sterhel6s kisebb lesz. de (pl. o A szerkezeti helyesmegviilaszt6sa bels66g6sfmotor helyett villaelemek helyett gcirdiil6csaprigy mos motor, sikl6csap6gy ). o Az anyagokhelyes megv6laszt6sa f6m helyett mrianyagfelhaszn6l6sa). (pl.

sor6n6raml6sizajok l6pnekfel, amelyekintenAfolyadikok 6s a gdzok sz6llit6sa jelent6s lehet. igy pl. a kazdnok6g6i, a ventiliitorok, a sugrirhajt6miivek zit6sa 6pftett zajtompit6k eset6na A okoznak zajterhel6st. l6gtechnikaiberendez6sekbe amelyeta ventil6torokn6l6s zajtompftiis), h6v6 alakul 6t (abszorpci6s hangenergia meg. A kisfrekvenci6s zajok eset6nreflefigyelheti.ink a szell6z6-berendez6sekn6l amelyn6la cs6bena zajt a forrds fel6 visszavezetik alkalmazhat6, xi6s zajtomp(t6s engedik6t. 6s csak a leveg66ramot A kdrnyezet zajterhel6se A lakoss6geg6sz6tlrinti az ipari fejl6d6s6s a motoriz6ci6kedvez6tlenhat6sa,a de a Ennek f6 forr6saels5sorban kcizleked6s, a h6ztartSsok zaj- s rezg6sterhelds. ekireged6 jarm(rparkja,az, g6pesit6se fokozza a zajterhel6st. k<izritik<jzleked6s A is van utak rossz kialakit6sa6s nem kiel6git6 6llapotamiatt nagyobb zajv6delemre legyenek. A betarthat6k sziiksdgahhoz,hogy a zajv6delem6ltalel1irt hat6r6rt6kek

200

KoRNvs,zprvEoelgv

3.6.3.Az 6pitett ktirnyezet v6delme

A kcirnyezetv6delem, term6szetv6delem korldtoz6dlka talaj, a viz 6,s levegS nem a mint kcimyezetitdnyez6kvizsgillatrira meg6v6s6ra, 6s hanem az emberi kultririik iiltal hosszriid6 alatt l6trehozott, dpftett6rt6kekv6delm6velis foglalkozrk.Az 6piv6delme,meg6viisa tdszeticirciksdg kcizcis elhati4rozdson alapul6,rt6kmeg6rz6 tevikcnysdg. A tcirt6nelmi korok 6pftdszeti, tiirgyi eml6keitma vdrromok,falumfzeumok,1696(templomok, szeti leletek,szerencs6s esetben funkcion616 6pftm6nyek v6r-ak) 6rzik. Ezeknckaz lpitmlnyeknek a v6delm6tels6sorban m(ientltkvddelem a l6tja el. Mlieml4k minden trirt6nelmi, rdglszeti, miiv6szeti,tudom6nyos,t6rsadalmivagy -ipari szem m iisz-aki pontb6l kiemelked6 6pitm6ny.

3.7.A kornyezetv6delem eszkozei

A jelen 6s a jcivS gener6ci6kl6t6t,eg6szs6gdt, sz6mos fenntartSs6t, termdszel faj a harm6ni6j6t meg kell 6rizni. jogi, igazgatdsi,miiszaki,tudomdnyos, v6delme6dek6ben A kcimyezet gazdasdgi, pinziigyi, oktatdsi6s neveldsieszkozdk 6llnakrendelkez6sre, haszn6lhat6k ilI. fel. Jogi 6s igazgatisi eszkiiziik jogokat 6s ktitelezetts6geket kcimyezetv6A kdrnyezet vddelm6velcisszeftigg6 a delmi rendelkez6sek tartalmaz.zdk, amelyeknemzetkcizi norm6k figyelembev6tel6vel nemzeti szinten hatdrozzdkmeg a feladatokat.Ezek alapjait az Alkotm6nyban fektettdk le. A kdmyezet v6delm6nektervez6s6t, ir6nyft6s6t,ill. a megval6sftott eredm6nyek ellen6rz6s6t 6llam 6s a helyi cinkorm6nyzatok az l6tjrlk el. Az dl Iant kdrnyezetvddeI emi.feladatai o A krimyezetv6delemi kcivetelmdnyek meghat 6rozdsa, 6rv6nyesft6se. o A kcirnyezet ig6nybev6tel6nek, meg6vdsdnak, k6rosodr{s6nak megel6z6se. o A feladatok v6grehajt6s6t megalapoz6inform6ci6s rendszerkialakftdsa,mfikcidtet6se. o A kcimyezetv6delmi (K+F szerz6d6sek), kutatiisi-fejleszt6si szerz6d6sek feladatokmeghatiirozdsa. o A kcirnyezet 6llapot6nerk, mennyis6gi 6s min6sgi jellemz6inek biztosit6sa. o A kcirnyezetv6delemgazdasdgi-p6nziigyi alapjainak megteremt6se.

A ronNyezsrveoelev EszKOzEl

201

Az dllami szabdlyozdsalapjait az Orsziggyflds tcirv6nyalkot6i tevdkenys6g6vel lStja el. Kiemelt jelent6sdgfi 1995.6vi LI[. tcirv6nya kdrnyezetv6delm6nek az 6ltal6nosszab6lyair'61. ttirv6nnyel cisszhangban E ktiltin ttirvdnyek rendelkezneka bSnydszat6l, az energi6r6l,az erd6kr'61, teriiletfejlesztdsr6l,avizgazdillkodr{sr6l, a a hullad6kokr6l, a vesz6lyesernyagokr6l, termdszet6,sa t6j v6delm6r6l, az 6llata v6delemr6l,a mfeml6kek v6delm6r5l.Ugyancsak6llami feladat a Nemzeti Kcirnyezetv6delmi Programj6v6hagyr{sa, amely a NemzetiTerm6szetvddelmi Alaptervet is tartalmazza. A o o o Nemzeti Kcirnyezetv6delmi Programn6h6nyf6 gondolataa krivetkez6. A gazdas6gi fejl6d6s6s a kcirnyezetv6delem cisszehangol6sa. Az Eur6paiUni6val kapcsolatos integrdci6s folyamatkcimyezetv6delmi k6rd6sei. A programmegval6sft6sa nemzetitigy.

A v6grehajtdsra, a kcirnyezetv6delem ill. egyesteri.ileteire vonatkoz6krivetelm6nyeket a (gazdasdgi, kormiinyrendeletek, dgazati az frildmfivel6siigyi terilletfejleszt6si, 6s ktirnyezetvddelmi) miniszterck gazdasigra rendeletei tartalmazzdk eg1sz az kiterjed6hatr4llyal. A kdmyezetv6delemteriileti feladatait a szakigazgatdsiszervekL{tjr{k el. Ilyen tev6kenys6get folytat pl. az OrszSgos Kiimyezetv6delmi Tandcs, amely a kcimyezetv6delem sz6leskcirfit6rsadalmi 6s tudom6nyos, szakmai megalapozilsa 6rdek6ben a Korm6ny tan6csad6szervek6ntrlll6st foglal a ktiliinbiiz6 kcimyezetv6delmiprogramok elvi kdrddseiben. A hely i dnkormd nyzatok kdrny ezetv6deImi fe ladata i r A kcimyezet v6delm6tszolg6l6jogszab6lyok vdgrehajtatdsa, hatdsktir6beutalt a hat6s6gifeladatokelliit6sa. e A telepiil6sikcirnyezetvddelmi programokkidolgoz6sa. . Egytittmfikcid6sa kcimyezetv6delmifeladatokatell6t6 m6s hat6siigokkal,t6rsadalmi szervezetekkel. o A kcirnyezet fillapotilnak6rt6kel6se,elemz6seaz illet6kess6giteriilet6n. r A kcimyezetiiillapot javft6s6nak elSsegft6se. A kdmyezetv6delmifeladatokmegval6sftdsa csak akkor lehet eredm6nyes, az ha egyes6llampolg6rokis aktivan r6sztveszneka folyamatokban. egyesemberek Az k<itelesek kdrnyezeti.ikv6delme 6rdek6benminden t6ltik telhet6t megtenni, ki.il<incis tekintettel a kiirnyezetveszllyeztet6sre(hullad6kok illegdlis lerak6sa),a kcirnyezetk6rosftiisra a kcirnyezetszennyez6sre. i{llampolg6rok kcimyezetv6del6s Az mi 6rdekeik k6pviselet6reegyesi.ileteket, t6rsadalmi (politikai p6rtnak 6s m6s 6rdekv6delmiszervezetnek nem min6stil6)szervezeteket hozhatnakl6tre. Ilyen szervezet pl. a Leveg6 Munkacsoportvagy a Hullad6k Munkacsoport. A tulajdonviszonyolu'a6pi.il6 felel6ss6g a ,,szennyez6fizet" elv szabillyoz6sdval 6rhet6el.

202

Konruvpzs,rvEoelEvt

M(iszaki 6s tudom6nyos eszktiztik feladatok hatdkony megoldiisanem n6lkiiltizheti a miiszaki A krirnyezetv6delmi sor6n6rv6A felhaszn6l6s6t. kiilcjnf6leterm6kek gyilrtdsa fejl6d6seredm6nyeinek megktielv6nek.A korszer(isit6s 6s nyesiilnieketl a kcimyezetkim6l6s a megel6z6s alkalmazi{a betart6sSt, szabvdnyok el6ir'5sok kcirnyezetv6delmi veteli azegys6ges (K+F) megvalSsit6si{'t. K+F program f6 MA siit 6s a hat6konykutat6s-fejleszt6s nyai a ktivetkez6k: r felt6rdsa. Ennek 6sterhelhet6s6g6nek r{llapotvdltozds6nak Akcirnyezetiilapotinak, teamelylehet6v6 kell rendszert fel6piteni, olyan komplexinformi4ci6s drdekdben mennyis6gi6s az szi a k6rnyezet,a term6szetier6forr6sok, <ikol6giaiadottsiigok elemz6s6re' valamint alkalmasa kcimyezetirzdkenysl'g min5s6gi sz6mbav6tel6t, adatokgyfjtdse,viz- 6s talajmin6a ldgszennyez6si helyeken Ilyenekpl. forgalmas (monitoroz6s). megfigyel6se vagy a diverzit6s Sllom6sok hdl6zatok, s6g-figyel6 vdgzett m6dszerekkel szabvdnyos id6krizrjnk6nti, A monitoroz6srendszeres hogy valamilyen jelent.A monitoroz6s c6ljaannakmegdllapitdsa, megfigyel6st ismert vagy vdrhat6kcirnyezetiv6ltoz6smilyen hatr{stfejt ki a kcimyezetre' saj6toss6kiv6lasztott6l6l6nyek,6letkcizciss6gek A diverzit6smonitoroz6sa Elemezni lehet pl. azt, nyomon kcivet6se. val6 gainak hosszriid6n kereszti.il van a familyen hatiissal vagy aklimav6ltoz6s hogy a talajvizszintsiillyed6se 6s jok 6s az 6l6helyekszitmdra. Monitoroznimindentittlehetetlen 6rtelmetlen tera hazdnkban v6dett 6s vesz6lyeztetett is. Kiemelten kell kezelni viszont rlllapot6t' valamint az 6l6vil6gunk6s 6letktiziiss6geink m6szeri6rt6keket, fj r A c6lok tudom6nyosmegalapozilsa, mivel ncivekv6sz6mban tipusti szennyez6 anyagokj elennekmeg. felt6riisa. A o A kcirnyezeL,a gazdasilg6s a tiirsadalom kapcsolatrendszer6nek gazdasilgfejfenntarthat6 fejl6d6s kcjvetelm6nyeinalapul6 kcirnyezetorient6lt a fel lesztfsi lehet6s6geket kell t6rni. Ezek f6 teniletei az energiatermel6s, me69, 69, z5 gazdas a v izgazdas a kcizleked6s' tagjainakmi a feladataa kcirr Annak pontosmeghatiiroz6sa, hogy a t6rsadalom nyezetv6delemben. fela o A glob6lis vizsgdlatokkal pr{rhuzamosan region6lis6s lok6lis lehet6s6gek ismerni kell a trilter6rt6kel6s6hez szeml6letfi Egy-egy t6rs6gcikol6giai tdr6sa. Kdrteriilet tikol6giai tfir6k6pess6g6t. hel6s vesz6ly6tvagy a m6r szennyezett fokozott figyelmet ig6nyl6 teriileteinka Balaton6s szempontb6l nyezetv6delmi iparvid6k,a Saj6-vtilgye,az Alfcild, az a Velencei-t6kcirnydke, 6sz:ak-dun6ntrili . a f5v6r'osiagglomeriici6. technol6kialakfthat6kcirnyezerkim6l6 kutat6seredm6nyek6nt A ruclom6nyos Ezen ismeretekel6segitik ahazai geol6giaiadottbevezetdse. gii4k,rendszerek st. 6piil6 ktirn y ezetkim6l6energiatermel6 s6gokra

A xORNyBzsrvEopLeM ESZKOZEI

203

o Az Eur6paiUni6 el6irdsaihozigazod6 szabv6nyositrisi min6s6gtigyirendsze6s rek haszn6lataa kcimyezetgazdillkod6sunk eredm6nyess6ge 6rdek6ben.A fogyaszt6ta min6s6gtanfsftvdny biztosftja arr6l, hogy az adott term6k fogyasztSsa sor6nnem terheli kcimyezet6t. Fcildiinkn6pesed6se robbandsszerfien Bolyg6nk csak akkor k6pesa megnciven6. kedett embertdmeget eltartani,ha a kcirnyezeti6rtdkekkelel6rel6t6angazddlkodunk, pl. cstikkentji.ik a g6pjfum6vek 6ltal kibocs6tott kdmyezetszennyezl gizokat, hullad6kmentes technol6gi6kat alkalmazunk. gazdasr{gi A 6rdekekenval6 feliilemelked6s ncivelhetiaz 6letes6lveket. Gazdasdgi6s p6nziigyi eszktiztik Kcirnyezetv6delmi kiaddsokra brutt6hazaitisszterm6k, GDP l...l,5%o-ajut. Ezek a a a kiadi{sok6lland6an emelkednek. fejleszt6sek A megval6sftdsa GDP kb. 2...5Voa 6t ig6nyli, de az dllami kiaddsokat gazdasdgi a eredm6nyek nciveked6si i.iteme hat6rozzameg.Ezdrt meg kell teremteniaz elvondsok a tdmogatdsok 6s dsszhangjiit. A termel6 kcitelezhet6 (extem6lis) arra, hogy a kdmyezetv6delemmel kapcsolatos kdltsdgeket be6pitsea termel6siktilts6geibe. Agazdasdgi szabfllyozilsnak f6 csoportja van, ezek az 6ltal6nos gazdasdgiszak6t balyz6k 6s a k<izvetlengazdasSgi szab6lyz6k. Altaldnos gazdasdgiszabdlyzdk A ktimyezetv6delmihat6sokcisztcinz6s6re ad6rendszer a v6mok alkalmasak, az 6s amelyekpozitiv 6s negativcisztdnz6sfiek. fgy nyert bevdtelek6s kiaddsokaz 6lAz jelennekmeg. lami kcilts6gvet6sben Az ad6rendszeren kereszti.il kcimyezetvddelmi a beruh6zdsok kedvezm6nyei pozitiv hat6st fejtenek ki a gazdasdg szerepl6ire.A term6khez kcit6d6 ad6k jelenti a megolddst. ktimyezetetterhel6 tereset6ben ad6differencidlds az A jellegfi addkat vetnek ki. m6kekre br.intet6 - A v6mok eset6na differenci6l6s gyakorlatimegoldiis(pl. k6olaj sz6rmaz6a kok, gumiabroncsok). A t6mogati{sok vagy a kdrnyezetszennyezf,s csrikkent6s6t vagy megellzdsdtszolg6ljdk. A kcirnyezetv6delmi c6hi tdmogatdsokat kiikinbciz6 illlami alapok biztositj6k. a Kt)zvetlengazdasdgiszabdlyz6k A kcimyezet terhel6s6t, ig6nybev6tel6t cscikkent6 int6zked6sek fedezet6t kcirnyea zet hasznillatautSn fizetend6 dijak teremtik meg. Nem kertilnek a kiizponti kdlts6gvet6sbe, hanemktjzvetlentila kcimyezetv6delmi c6lokat,feladatokat t6moga6s t6sokat finanszirozz6k. Ilvenek a krivetkez6k.

204
-

KOnNvrzervEoelevt
meg6llapfa dij, Kcirnyezetterhel6si ami els6sorban termel6sitechnol6gi6kra fiiganyagokmennyis6g6t6l valamint sz6m(tottszennyez1 tott, a t6nyleges, l6gszennyezds6az gSenfizetettdij. Pl. ttirv6nyben meghat6rozott er6mfrvek nek m6rt6ke a kiiltinf6le szennyez6anyagokra vonatkoz6an. Ha szakaszos folyamatosm6rdsesetdna havi 6tlagrt6k mdr6seset6na negyed6venkdnti, birsdgotkell kivetni. 6rt6ket,ll,gszennyezdsi a meghaladja megengedett jfuul6k, amit a kcirnyezet valamely elem6nekegyesig6nybeIg6nybevdteli fizet. Ilyen pl. a vfzk6szletij6rul6k, v6teli m6dja ut6n a ktirnyezethaszniil6 amelyct az izemi vizfogyasztf fizet. vagy annak valamely elem6t a felhaszniiliisa Termdkdij, ami a kcirnyezetet kiikincisenterhel6 term6keketterheli. Pl. a vizek sor6n, vagy azt kcivet6en mcnnyis6g6nekv6delm6t szolgdlja a vizdij 6s a csatornadij' Ez a dii a fedezi 6s a teriileti vfzmfivek szedik be. A dij kcilts6geit szcnnyvfztisztftris ill. alapjaa felhaszndltiv6vizmennyis6g, a m6rt szennyvizmennyis6g, sor6n a kcirnyezet Bet6tdij, ami a termdk kiirnyezetbeval6 visszafogaddsa fizetett dij. 6rdek6ben cscikkent6se szennyez6s6nek

Oktat6 6s nevel6munka sz6l6 tcjrv6nykiemeltenkezeli az i{llampolg6rokszerep6t. A kcirnyezctv6dclemr6l Az oktatilsban6s nevel6sbenaz eredm6nyes pozitiv 6letszemldletkialakitdsa alap, srilypontik6rd6s.Az dkoldgiai szemamelybena kiirnyezetv6delem kcivetelm6ny, k6pz6sktiltingyermekkorban meg kell kezdeni6s az oktat6s, l6let kialakitiisdtm6r briz6 szintjeinmeg kell jelen(teni.Fontos,hogy a tanul6k els6k6nta sajdtktirnyezetiikben lev6 6rt6kekkel vagy a kcimyezetiiket6rint6 probl6mdkkal ismerkedjenek foglalkoznikell Az ut6n kell tiigftania k<irt. iskolai oktat6sban meg. Ezek elemz6se az fel kcivetkezmdnyeivel, kell tdtrni ok-okozatiijszktildnf6le diint6sekkcimyezeti A 6s szefiigg6seket ki kell emelni a helyesmegold6sokat. felvil6gos(t66s tdi6koza tat6 munkiibankiemelked6fontoss6griak m6dirikis.

Vflasszon a hfreko cikkek kiivetkezn t6makiirei kiiziil:

. . o . Munkatgy pdqzr.tgv Informatika Munkav6delem

Munkav6delem
Az egy6niv6ddesdriiziikhaszrdlatdnak szab6lyai
2008-06-19 Fomis: lnfoMddia Kiad6 0E:30:09, A munkavaflal6k munkahelyentiirtdn6 egrdni vdd<iesz.kdz haszr6lat6nakminim6lis biaons6gi 6s egeszsgvdelmi kdvetelnCnyeit a 6511999. (XII. 22.) EiiM rendeletszabdlyo2za rdsdetesen. A munkdltat6nakaz erydni vdd6eszJ<.6zik hasa6lat6nak feltdteleit - kiildnds tekintettel a kihordds idotartam6ra - a kock6zat mdrtke, a kockAzatnakval6 kitettsdg S/akoris6ga, az eryes munkavillal6k munkavdgzdsihelydnekjellemz6i, a vdd6esddz teljesitmdnye ds hat6sfoka, valamint a vd6es*02 viseldse6ltal okozott tobbletterheles mCrtdknekfiryelembevdtele alapj6n kell medrat ro ia. Az egydni v6d6esdriit a m]q!!!!gl!ql8 Be[ ileV_e_r|gsel bi4e.litania, v6ddesd(62helyett pnrbni megv{lt{st nem rdhrt a munkavillal6kriakTEn:ydges, hogr a vCd6eszkdz samGlyeshaszrdlatra szolgil, kihord6siidejenincs.Amennyibena munkavdgzCs kdriilmdnyei megkiv6nj6k, hogr valamely vCd6eszrkdz csak ery szemily, hanemtdbben is haszr6ljanak (pl. eS/ ldgzdsvdd6t),a ne munk6ltat6nak intCzkedniekell arra, hogr a "tdbbes" hasaiilat nejelentsen egCszse$igrivary higidnskock6zatot a haszn6l6kszim6ra. A munk6ltat6nakkell gondoskodniaaz egrdni vid6es/<tizdk szaksrcril tisdltdsd16l, kaftantart6s6r6l, a T6jdkorat6ban foglaltak alapj6n. Azokn6f az egrdni vCd6eszkdziiknil, amelyekndl a gr6Lrt6- a hasaalhat6sdgot tekintve- ko itoza a tisiit6sok sz4m6t,a munk6ltat6nak az elvgzett tiszit6sokr6l pontos nyilvdntartist kell vezetnie. A munkav5llal6t6l csakazoka kisebbtisaitisi miiveletekv6rhat6akel (pld6uleS/ vdddszemiiveg tisztit6sa), a vCd6eszl6z ami el6tt vag a munkavdgzds rendeltetsszerii hasa6latahoz munkavegzes a kdzbena vdelmikdpessCg csokkense nClkiilelvgedet6.A tisuit{si 16l, krrbrntartisd16l tiirt6n6 felel6sgondoskodds helyett nem sdhat p6ndeli juttatdst a munkdltatd r v6d6esddiz kdtelezettsge is, hory javit6s vary csereftj6n gondoskodjk az an6l, hog a kiadott vdd6esd(62 mindig munkav{llaldknsk! A munk6ltat6 higidnds haszr!!har6is megfelel6 6llapot(r legen. A munk6ltat6 tov6bbi feladata, hog rendszeresen6s igazolhat6 m6don ellen0riza az egtni v'd6eszldz6k rendeltetdsszeriihasa6lat6t a munkavdgresnI.A haszl6lat ellen6rzdsdnekrendjt a munk6ltat6nak irasbanis szab6lyoaia kell (ha kiad munkavddelmi szab6lyzatot, celszerflenabban), az ellen6rzesgakoris6ga 6s a felel6s samdlyek meghat6rozis6val. alkslmtz{s sortn Az cgydni v6ddesddidaz iizemeltet6munk6ltat6nak soron kiviil ellen6rizrie kell, ha az 8 rendeltetGssrerii munkabalesetkiivetkezettbe. Az kiizvetleniilveszdlyedette munkav{lla16eg6sa6g6ts bidonsdgdt,vagy ezel osszeliigg6sben a jellegtdl hasadlatit a munkdltat6nak meg kell tiltania. Az ellen6rzs elvdgzese a veszelyelelEs a ellendrzeselv6gz6s6ig vdddesd(dz - munkabidons6gi,illetve munka-eg6szs6giigyi min6siil. szaktev6kenys6gnek filggdn cserdj6r6l is gondoskodnia A vEdelmi k6pess6g6tveszett v6d6esd(02tordbb nm hsszl6lhst6. A munk6hat6nak az eg/Cni vCd6eszkdzdk lej6rt az 6lettartama, nem felelt megaz id6szakos feltilvizsgilaton, vagr b6rmilyenm6sokb6l kell, ha azvddelmikdpessdgdt elvesztette, meghatdrozottesetekben a alkalmatlan az adott kock6zat elleni vdelemre. Az elhaszr6l6don vd6eszl6a hulladCkkCnt, kiildn jogszabi4lyban vesz6lyes hullad6kk6nt kell kezelni! nem mondhat le. A munkav6llal6 alapvet6kdteless6ge hogt a sz6m6ra az, kiadott A munkavdllsl6 a vdd6esddzhaszr6lat{r6l 6rv6nyesen haszr6lja ds a t6le elv6rhat6 tiszitAs6r6l gondoskodjdk.A munkav6llal6 a vd6eszkda a munka eryni vCd6eszkddrendeltetsszrfien halad6ktalanul nij6kolatnia kell a munkdltat6t, ha megftdldse kdtelesellen6rizri.A munkav6llal6nak megkezdse mindenalkalommal el6tt szerint a vdd6eszlsz elveszette vddelmi kpessCgdt. -aki felel6sa kiadott vdd6eszkdz megfelel6 A munkav6llal6 vdd6esddt csrk akkor viheti et a munkahelydrdl,ha a munk6ltat6 a engeddlyeze annaklviteldt,mert 6llapot6rthelye v6ltoz6 s a munk6ltat6 m6s m6don nem tudja bizosltani a vdd6eszk6t a munkav6llal6 sz6m6rads a,)a munkavgzds 6/ a vdd6es*tiz elvitele kdzegeszsdgtiryiszb6lyokba nem iitkozik. bizosit6s6val, A munkav6delmi kdpviseld jogosult a vd6eszkdzbiaosltasdr6l, hasa6latdrol t6jdkozat66t kapni Csaz egrdni vdd6esz-kiiz is megsrtse eseten intCzleddst kezdemdnyedtet. kapcsolatos rendelkezesk hasm6lat6val Fax:Q6-l-373-0673 InfoMddiaKiad6 Kft. Tel.: 06-80-282-282 @ Copyright2003-2009

E-mail; lqbl@iub:tredlqhu

lvl ,/' L.

Az esszsdgiigyi int6zm6nyekben keletkez6 hulladdkokegy r6szea vesz6lyes hullad6kokk6r6be tartozik,melyekkdrosithatjrik embereg6szsdg6! az szennyizhetika kdmyezetet Hulladdkok: -Fert6z6 -Vesz6lyes Fert<iz6 vagy potenci6lisan fert6z6 hulladdkokels6sorban b etegereuf v6,gz6 a szemdlyek egdszsigdt veszdlyeztetik, hozzljilrulhatnaka k6rhrizibels6fert6zsek de t[huar,ftor. Ee6szs6e0eyi hullad6kok csoooftositlsa: A. Telepiildsihulladdkokkalegytin kezelhet6 hullad6kok. - HAzzrtisi jellegrihulladdkok(szelektiven gyiijwe- csomagol6anyagok, dobozok,iivegek, dlelmezdsi hulladdkok stb..; B' tC. Egdszsdgiigyben keletkez6 veszdlyes hullad6kok: Gy6gyitris, 6polas, laborat6riumi, kutat6si tevdkenys6g soriinkeletkez6anyag,eszk6z, gy6gyszer ameiyegesisegre, stb. kdmyezetrekriros hatist fejthet ki. B. Fert6z6eedszsdeiigvi hulladdkok:Amelyek a fert6zdmegbetegedds k6rokozoj6112112lynqzzil<, vagy tartalmazhatjrlk. B 1. Fert6z6 betegsdgek k6rokoz6it feltehet6en tartalmaz6 hulladdkok v6nel, v6laddkkal( L ;. pl. szennyezett anyagokkdtszer, leped6, ruhanemfl, katdterek, infuzi6ssiereldkek stb.{q_c rr.^:';i . -, ii szempontb6l kiildnlegesen vesz6lyes vagyellenrill6 mikoorganizmLiottaf /1:n:i;i !?. {arvAnFigyi feltehet6en fert6z6tthutlad6kokpl. koler4 antrax. ' ' '' " eszk<iz6k, injekci6s . trik, szike, toiott uvegeszkozdk ki.stb. !1lles 84. Feltehet6en fert6z6 k6rokoz6kattanalmazl kii6rleti rillatoktetemei, alom. C-Vegyidsszetdteliik miaftvesz6lyes hulladdkok pl. Citosztatikumokkal szennyezett.eszk6z6k, vegyihullad6kok-plhigany,formaIdehid.Gy6gyszirhu|ladkok..{.c'';';..''.i. . hr,,t.".-r,i.,,.'rl..?1.'1L,' t, . D. Emberitestrszek, ..., r, szervmaradviinyok. t,.-.. .i Hullad6kok eyiiitdse: A megadott csoportok szerint szelektiven (A,B,C,D) tartoz6 hulladdkok: A-csoporthoz jellegiiek:Keletkezdsek Hdztart6si helydn, mrianyag zsrikkal bdlelt,fedhet6 l6bped6los szemdtgytijt6 ed6nybe, vagykeretre edsitett,zirhat6megfelel6 szakit6szil6rdsigri kb.60 literes zsiikba. A helyisdgekben keletkezihulladdkokat elszriLllitrisig - megfelel6 az gyrijr6trirol6ba. 81. ORKI iiltal errea cilra engedlyezett zs6kban uugy.".eu fahi gyiijt6ed6nyben. megteltHa - dget6ben leziimi-vesz6lyeshulladdk rirtalmatlanitani. 82. ORKI- kett6sfahi a 134oC-on tdrtdn6 fert6tlenitdst kibir6 miianyag zsrikban. Megt6lt6s utan lezirni, kiviil fert6tleniteni. Fert6tlenitdst k6vet6enkommundlis vem6t6iet6. 83. ORKI- merevfali hasznrilat lefedveiarthar6 alatt dobozokba vagyeddnyekbe (max.4 napi hulladdk)hiitvg vagynapt6lvddvetrlrolni,6tszell6aethet6 - veszdlyeshuliad6k helyen. 6get6be. B4. vaz.mint a B3. B. csoport szink6dja srirga.megje16lni szrilritris csomagorrisra el6tt er6siteni. - miianyag c, old6szerek femka'na,savak, ltgok kanna, higany-hermetikusan zrir6d6 muanyag ed6ny. /o^ v\Atlt - o?,'- s ,- '.'/t-t- o<J^(rn y,-g*r-JV " u,a^, ' e y tl ^t Q - uactt* + ,.\-,'.'lilr'L4-4jr y' ,,f .r ,-.-d,-,-/(-\' "/\\ l'<''o

Hulladdkok6rtalmatlanf tdsa: A. Lerakds,kommun6lisszemCt6get6. Bl. Fert6tlenftdssel vesz6ryeshulladikvagy dget6berendezdsben. 82.-83.-B4.- l(jz.aftlagvesz6 lyeshul laddk-6git6ben.