Zs6mboki K6rolyn6

VILAGOf TANUL BENCE

6vonAsox MATEMATTxA.II

Sopron

2001

Lektor6lta: Szabados Liszl6 a soproniOv6ncikdpzri Int6zetny.ugalmazott tanam

ISBN9639364 053

K6sziilt: A ReproLANKft. nyomdijdban. Sopron Fele[6s vezet6:TdlgyesiZolt6niigyvezet6

TARTALOM
:t gondolatok Bevezet6 7 sajitossigai A matematikai nevel6shelye,szerepe, "" 11 tev6kenys6gformiis tartalmai .............'. A matematikai nevel6slegjellemz6bb 17 ............"""' neveldshen a maternatikai lehet6s6gei A projekt m6dszeralkalmazisi

Az 6szmatcmatikij
Az 6votlai befogadfs 6s berendezked6s matematikfja

20 20

Az 6szi id6jirds 6s a term6szetmatematikija

28

Az fllatviLlg mennyis6gi6sformai drdekess6gei Sziiretek,betakarit6sok matematikdia

A sdtdk, kirindul6sok 6s a kiizleked6smatematikfja A t6l matematikija

52
f,/

A tavaszmatematikija

105 Testiink, mint matmatikai tapasztalatforr{s 105 " " " ...... . . . . . . . . . . . . . ......... . . a A k 6 zm a t e m a t i k 6.j . . " " '109 - cip6k,zoknikmatematikaja .. .......... Lfbraval6k " .. "111 " " . . . . . . . . . . . " ............. a t e m a t i k i j. a s A t e s t n e v e lm " 114 jit6kok matematikdja mozg6sos Az 6nekes-mond6k6s 177 A jit6kokban rejl6 matematikai tartalmak 117 " """ matematik6Ja A szerepj6t6kok 127 "" rejlo matematika dramatiz6l6sokban A mes6kben, """""""""" "" " 129 alkotdsok Epit6sek, 136 " "" matematikija A bark6csol6s " ' 139 " j6t6kok matematik6ja A tanul6s Keressiik tovibb kiirnyezetiink, 6ltiink matematikai tartalmait! """""""""""" Orientil6 szakirodalom """""""""""""""""' 145 146

BEVEZETO GONDOLATOK

is hozzij|rult Mi6rt pont Bence?- mert 6 az els66vod6skoru unok5m,aki akaratlanul e kdn).vmegsziiletesehez. 6s 6vod6s t6rMi6rt a viligot rismi6rt nem a matematikdt tanulja? mert sz6m6ra a vi16g,6s csak a magateljessegeben irthet6. sai sziimiirais mg egy 6s oszthatatlan jrit6k-munl<a{anul6s, mese6sva16s6g,6s miilaj ndlkiili a sz6ps69. Egybefon6dik kiiliintisen J6l tudta ezt Garai Gibor is, aki csod6latos nagyapa volt. ,,Unokaversei" kedvesek a szd,nomra. Z^por ts asz|ly (Sz6pirodalmi Krinyvkiad61989)cimii k6tet6nek ezt a cimet kapta:Divid viligot tanul. egyik versciklusa D6vid volt az cls6 unok6ja.Az ri m6sodikunok6ja6s az 6n elsriunokdrr pedig Bence n6vrehallgat.igy m6r 6rthet6 tal6na kcinlwem kiiltrii cime:BENCE VILAGOT TANUL. Es term6szetesen a vil6got tanuljamindenhasonl6koru t6rsukis, akiket most 6ppentik kpviselnek. is biiszkevagyok. Unok6inkndvrokons6g6n tril, 6rzelmi6s gondolati hasonl6s6gainkra Erzelmidsszetartozdsunkat ielkdoezikezeka verssorok: gondolsz naponta ,,- Te h6nyszor - k6rdeziDrivid. Benc6re - mondom-,ki tudja - Sokszor h6nyszor? Ki szdrnolja aztmeg? - De gondoljte re dtsziirmutatja az ujjrin. - S terridis dtszdr? - Nem, r6m csakegyszer mutatja. - R6d nemtdbbsziir? - R6m nem,el6gcsakegyszer! S mondja,mutatja,Bencemily cseppm6g. De arcapirj6n kiiit m6r a leplezett f6lt6kenys6g." - r6szlet) (GaraiGibor: A f61t6kenys6g

gondolkodunk titjair6l is. Hasonl6an az 6vod6sgyermekek vil6got felfedezci gyerrnek milyen benA k<jvetkez6 idzetb6lkider0l,hogy a kapcsolata a term6szettel 6sa fans6s6ges, hogya gyermekilogikaformdlis6sdialektikus egyszerre, hogy a va16s6g t6ziakdzcis szilem6nyemit var6zsoleki k6lt6bdl 6sunokrijrib6l.

A fecskelii - Milyen vir6g ez, GSborl - Fecskefii. - Kecskefti? - Mondom,D6vid, fecskefli. - A fecskeis legel? - De hogy legel, a virigjit nzd,esnem felejtedel: fecskefii,na 16tod, v6rehullat6 ritka vir6gok sergalevetereszt, ilyenek... az - Igen, de mi6rt fecske? - Azt n setudom! - Mi6rt tiregedsz meg te, ha ezt se tudod? - Mert fiatalon valahogynem ad6dottalkalom, hogy megtanuuam. - Se fecsk6t, se kecsk6t, a v6re? se azt,hogy mi6rt 6pp s6rga piros! Az eny6m - fcdd szdPcn helYire a kapAt! az 6s6t,a gereblyt, - Jiin majd a fecske,6s ldthatsz csod6t: legeli a v6rt meg a fiivet. - Nekedilzent,D6vid? - Nekemiizent. a lirai realizmusit tartja sz6mon az iroGarai G6bor legfdbb kdltdi 6rdemekdnt volt befel6 egyszerre vil6g irdnti vonzalma alkotta a term6szet Az embers dalomtiirtnet. t6rgyilagos. meleg6s emberien 6skifel6 fordul6,otthonosan nevel6s is ilyen?Igen.A l6gkiire lehet otthonosanmeleg,a tarLehet-eamatematikai talma pedig emberientirgyilagos. - Csakakkor,ha ugyanaz ennyirekbzel keriilhetegym6shoz? Kiilt6szet6smatematika hatja 6t. a szellemis6g

A MATEI\LATIKAI NB\TLf,S

fs sa.rArossAcar

HELYE, SZEREPE

A sz6mol6s 6s a m6r6snagyonrisi tudom6nya az emberis6gnek. Id<iszdmit6sunk el6tti harmadik 6vezredb6lvannak olyan dokumentumaink, amelyek azt mutatjdk, hogy az jeldltek a szimokat.A szeml6letes egyiptomiak m6r 100-000-ig geonetria n.regalkot6i is 6k voltak. Ezert tekintik Egyiptomot a matematikatlshaz6jrinak. A papinszok anol tanirskodnak, hogy emberisziiks6gletek kielegitesdre sziiletettmeg a sz6msor, 6s a Nilus 6rad6s6nak kciszijnhetoek az elsrigeometriai sz6mit6sok. Teh6taz emberisdget rz ELET nevelte szimolisra, mdr6sre.A matenatikai probl6m6keg6szen h6tk6znapisziiksdgj elentkeztek. letekben Pl. a loldteriiletkim6r6se, gabonat6rol6k a tenlelt gabona eloszt6sa, m6retez6se, a keny6r vagy a siir k6szitesdhez sziiks6ges anyagokn.reghat6rozisa stb. A megold6skdzben sziiletettgyakorlati tapasztalatokb6l pr6bdltaktanulsAgokat levolrili, ilalenositani, ami a ksribbiekfolyam6n helyesnekvagy helytelennek bizonyult. igy sziilettekpontosvagy kozelitrisz6mit6sok teriiletehe,t6rfogatoka,6s a szdnok egyszeriibb lejegyz6se 6rdekeben taialtakki az alaki 6shelyi 6rtekes rendszert. A 10-cs,l2-es ris 60-assz6mrendszer volt a leggyakoribb. Csakaz6korbana gorogokr6sz6rril volt arraig6ry, hogy az akkormdr tiibb mint hdron 6vezredestapasztalati irton szerzett tudfst a bizonyitis igenyvel feldolgozzrik. Axi6m6kra 6pitve, deduktiv logikai kdvetkeztet6sekkel a t6r- 6s sz6nismerctbrjl idrisz6n.rit6sunk el6tt a bamadik szazadban megalkottak egy rij tudomdnyt, amelyct matemaiikinak kereszteltekel. A latin nyelvktlzvetit6s6vel nagyon hasonl6hangziisban keriilt beleminden eur'6pai nyelvbe.A magyarnyelvnek- az etimoi6giaisz6tdrszeril)t 1604 6tarsze. A matematika tudomd.nynak az az 6rdekess6ge, hogy az embermegalkotta, 6s szinte ugyanakkor el is veszitette uralm6t flolotte, 6s az ujabb harmadik 6vezredbenis 6nttirv6nyfien fejlcidikez a tudom6ny a magalogikaiirtj6n.A tud6soknem gy6zik feltirni es bizonyitaniaz rijabb 6s rijabb6sszeliiggdseket, amelyekegy rdszeelm6leti,mis r6sze gyakorlatiprobl6m6k megold6s6ra ir6nyul. Ez a tcirt6neti rit az6rt6rdekes, n.rert felmeriil a k6r.d6s, hogy a gyermkeknekezt az jirniuk rtat kell-e a matematika elsajititfsakor, vagy egyszenien a tudomdnyeddig feldolgozottr6szeib6la pedag6gusok 6ltal kijelolt isrreretanyagot kell elsajaititaniuk. A l6rd6sre a v6lasztakkor tudjuk megadni,ha figyelemmelkis6rjiik a gyermekekrin6l16 ftlfedezrlritjait,6sismerjilka fejl6dspszichol6gia 6sa pedag6gia legirjabb megdllapit6sait e 6vod6sgyermek6letkorisaj6toss6gair6l. A matematika tudom6nyfejl6dsben tehAtket egymdst6l nagyonkiiliinbrizoszakasz Az els5, a gyakorlati probl6mikra adott szeml6letenalapul6 rnegoldSsok a tdr-6s szinmennyisdgek tudom6ny6t eredm6nyezte, 6s csak a miisodik sziiletettmeg az axi6mrikb6lemberigondolkod6ssal, absztrakci6val, dedukfel6pitettmatematika tudom6ny. A gyermekeknek ez ut6bbit val6bank6szenlehet teljesen fi)ldsleges lenneaz axi6miikb6l levezetni, hogy 6+4 azmiert 10.De az els6 j6miuk bizony v6gig kell ahhoz,hogy meg tudjak 6llapitanik6t mennyisgr61

hogy melyik tobb,melyik kevesebb, vagy mire j6 a kcirforma, milyen r6szeivarulak,stb. Ez nem azt jelenti, hogy a mai gyerekeknek a Nilus 6ltal elarasztott tertiletekm6r6s6ve1 keil foglalkozni, hanem az oketkciriilvev6 kozvetlen 6st6gabb vii6g sz6mukra is probl6mrit jelentrihelyzeteivel. Ezekneka gyermekek kiir6benfelmeriil6probl6mahelyzeteknek az az {rdekess6ge, hogyjobbankezelhet6k kezdetleges m6dszerekkel", pdr.ositassal, ,,egyiptomi rdcsos felosztir.sokkctl, hdzagmentes lefedtsekkel, illesztget'lsekkel, rakosgatasokkal, nftrtsekkel,mint az altalukmeg ismeretlen Euklideszi geometri6val, vagy Pein6 axi6m6ira 6piil6 aritmetikrival. Teh6t nekik nem a matmatika tudominyra van sziiksdgiik, hanem cgy aktiv interakci6ra az 6ket kdriilvevri emberi,termszeti 6s t6rgyi vildggal, nelynek sordn fell6pti sz6mukrais izgalmas probl6rn6kk6sztetik 6ket a megold6s keres6s6re. Ettril m6g nem fontos az 6si ter-, forma- 6smennyisegtan elnevez6ssel illetni azovodaimatematikdt! A ket elnevz6s koziitt ldnyeges a kiikinbs6g, denem olyan ir6nyban, hogy az egyik egy alacsonyabb jelent. A szitrtet,a rnrisikpedig egy magasabbat matematika egy iisszefoglal6 n6n amely a tudominynak minden szintj6t 6s minden dgdt magribanfoglalja. Amikor a 70-es6vekben a magyariskoldkban saz6vodrikban is bevezett6k a matematika elnevez6st. a sziil6k nagyonn.regijedtek. Pedig csakarr6l volt sz6,hogy a tudom6ny jitekos fejezetei tjabb kcletti,egyszeni, nem fdrtekbelea szdmtan-merlan elnevez6sii r6gi tudonranyteriiletekbe. Ilyen yolt a halmezehnileL a logika, q konbiflstorika, a wl1szhi.istgszitm[tlis, a topo16gia, a grdfehnilet.Az ide tartoz6probl6makiir6knek az ekifordultisa oiyannyilv6nval66stern.r6szetes a gyermekek vil6g6ban, hogym6g a kisbablLknak is vannakilyenjellegritapasztalatai, tetrit helyiik van az 6vodai6siskolaimatematikai nevel6sben isi Az 6vodai neveldsorszigos alapprogramja 1999.szepiember i. 6ta idrvenyerejri rendeletben hal|rozzalneg a magyar6voddkneveisi alapelveit, tev6kenys6gi fomdit 6s m6s fontos miikodEsikereteit. A ttiw6ny nagyon gyermekkozpontu, szellemis6g6ben cliiremutat6, rugalmasan kezelhetri, nagyfokririn6ll6sdgot biztositaz 6vodiiksziimdraHa keressiik, hogy vajonmit ir a matematikai nevelsrol, akkorseholsemtal6lunkilyen rregnevez6st. tev6kenys6gi On6l16 formakdnt nerr szerepei a matemarika. Tdbbenis agg6dva j6 fogadtrlk ezt a tenlt, mert az 6v6n6k induldstszeretn6nek biztositaniaz iskol6bamen6 sverekeiknek, 6s ebbena matematikai nevelds szerep6t fontosnak tartjrik.Ez igy is van. A i6n'6nyis biztositjaezt, de sokkalgyermekkcizpontubb szeml6lettel, mint ahogyezt eddig az 6v6n6k.Ugyanismegtalilhat6 csin6ltdk a matematikai nevels, de a kiimyezetinevel6ssel cisszefon6dva cimsz6alatt.Id6zn6mbekile a ,,A kiils6 vilig tevdkenymegismer6se" matematikai nevel6sre vonatkoz6gondolatokat: gyennek aktivit6sa6s 6rdekl6d6se ,,A sorentapasztalatokat szereza krjzvetlen6s a t6gabbtermeszetiemberi-targyi kdmyezet formai,n.rennyis6gi viszonyair6l...A kdrnyezet megismer6se soriinmatematikai tartalmil jut a gyennek.Felismeria mennyis6gi, tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokdba alaki. nagys6gbeli 6s tdri viszonyokat,alakul it6l6k6pess6ge, fejl6dik t6r- sik- 6s mennyisegszemldlete." Az orsz6gos alapprogiam teh6tazt f-eiezi ki, hogy nem ilnmagiban fontos a matematika fudominya, hanem a VU-AG rdszek6nt.6s nempasszivan befogadva, hanemcseI

- elk6pzelve gondolkodva - eml6kezve - megfigyelve - 6szlelve lekvoen6rz6kelve hogyegy nagyon absztrakt saj6tossriga, nevel6s A matematikai tev6kenykedve. alkot6an Ez 6pil6 tudom6nytkiv6n nagyonkicsi kort6l kezdven.regalapozni fogalomrendszerre es na6letkorisajdtossdgait' hogy figyelembevessziika gyermekek cs;k rigy lehetseges, a tapasztalatszerzesre' biztositunk szintenlehettls6get gyon konkr6t, motoros-percepci6s vilaghirii tanites6nak matematika a Tam6st6l, Varga elnevez6s A ,,babamatmatika" mozgdsa 6s professzorit6l sz6rmazlk A l6nyege, hogy a kisbaba 6rzkszerveivel' kis6gydvat' csalddjival' ker 6ltl 6s t6rgyi kiimyezet6vel, rv6n kapcsolatba hangaddsa atneis vannak' olyanelemei interakci6inak j6t6kaival,6st6j6koz6d6s6nak, saj6ikezeivel, mondatailogikai egyszavas halmazalkot6k, mondhat6kElsri szavai lyek matematikainak 6s kombinatorik6val form6l, iieletek, ismer rel6ci6kat,sz6j6valtopol6giai alakzatokat dolgoktal tal61hat6 a kisdgy6ban P61d6ul is vannak. 6hn6nyei kapcsolatos val6sziniis6ggel val6tev6s-vev6sgyakorlatilagismerked6sat6rgyakmintis6gi,mcnnyis6gi6sforrr]aitula.lstb Ezckhez az sinw-szdgletes puha- keminy, kicsi-nagt' kdnnyfr+tehiz, dons6gaival: eilstra(kepcn' tiibb a mi nyelvi inform6ci6ink Pl ha gyakrankapcsol6dnak 6lmnyeihez a loty6k balmazdt' r6mon juk, hogy kutya, akkor megnevezztik val6srigban) sz<irm6ben, arui ri1litr)alqmit. egyr6szt akkor hogy kutya, valamire, magais r6mondja Ha a babak6srjbb Az is halmaz6ba a kutyirk sorolt egy elemet, vagt igaz,vagt hamis, mlsrtszt halmazba A kisligy kdriil van vagy j6r6k6j6b61' gyuto.i "t"t, hogy kidob6ljaj6t6kait a kis6gyeb6l es valamelyiket, felvessziik vagy an6lkiil Ha k6r6s6re a',leesett"tdigyqkhalmazdval. iave nagy pillanatban de a ktlvetkezcl a halmaznak, neki, akkor m6rnem leszeleme visszaadjuk elvezetettal6l a baba ebbena nagy mert tartozni, ismit bele mlr val6sziniisggel fog j6jAtsz6t6rsra akadt' jelent6st tulajdonithatunk: j 6t6kban. sokf6le Interakci6j6nak gyakorl6 gtu'uldsa a koppan6ltang, 6rdekes a dob6l6dz6s, nem akarja,hogy elmenjiink,6lvezetes q ledobotttllrgy' Ag gLu'ul vagt nem gurul vqgy messzire kdzelre a tir sal,,bem,irhet6" nagyreszeta kez6vel6s a szijival tapasztalatainak t6bb legten a fdldr)n stb.Geometriai elemeispontiin m6don nyilmatematikai formikb6l meriti. A tev6kenys6g letapogatott mert drdmtelivolt a jri'tdklelyzet' meg,m6gismeg6rzia babaaz eml6kezet6ben, vdnulnak Iegyen'rnertrnindenkitrnyzetmin6l gazdagabb hogy a gyermeketkiiri.ilYev6 Fontos, a baba,az anlukejatudtan6lkiil is. b61tanul,tapasztal Yagyunk'"egybonyolult 6selkipriztat6 vilig felfedez6i pillanatAt6l ,,sziilet6siink hogy is tudjuk, m6r azt vizsgrllataib6l Piaget mondtaGerald Durell a term6szettud6s. 6s is- gyiijtjiik a tapasztalatainkat, ezek tal6nm6g ezt megekiztien pillanat6t6lsziilet6siink vrilnak.Ennekkdszcirr el, haneminteriorizil6dnak, belsclv6 nem vesznek a felfedez6sek etz6kszervi-mozgasos gyermek rninden het6en fel6rt6kel6dika kisbaba 6s az 6vod6s kifematematik6ja" 6saz ,,6vod6sok a ,,babamatematika" Ez6rtvan 6rtelme tev6kenys6ge. de a gtenneki tevikettystgek csinehi az 6vod6b6l, jez6seknek. Senkisemakaregyetemet pedig segitenikell e az 6von6knek illik ismerni, tartalmdt d szakemberehtek matematikai gnyilvdnuIdsat ! tartalmakme magiba szivja a VILAGOT' s kiizben ,,A gyermek mindent elnyel6 k6pess6g6vel ki6piti idegi s6m{it." (J. Piaget) 6letet.'' John Holt ,,Az 6vottis gyermk m6g kinyril a tapasztalatok6rt,{tiileli az 9

meg, hogy a gyermek az lletbol alapozzzmeg tudisd't refompedagdgns i.gy fogalmazlra logalmai is sem a tudom6nyb6l, matematikai Az a j6,ha az 6vod6skoru gyermekek Nzziik meg egy egyszerii plldinl A kar a hanem az 6t kiiriilvev6 vil6gb6l sz6rmaznak. amelyekegy adottponttudomdnya szerintolyan sikbeli pontokiisszessege, matematika Ez egyabsztrakt t6vols|gravanr'ak. egyenlo t6l, a kcirkoz6ppontjAt6l fogalon, amelysokBennevan a Nap jelensig mogdba. siirlti kdzdslinyeget elvonatkoztatva file konkret targy, korbenj6r6sa,a t6ny6rkarim6ja a gyerekek korongja,a bicikli kereke,az aut6korm6nya, vil6gb6lsz6ra va16 gyermek 6t6lt 6lmnyeib6l, a komyezet6bi!1, Ezek a konkretumok stb. c6lb6l ktirzrivel demonstr6ci6s maznak,6s sokkal t6bbet mondanaka kiirr6l, mint egy a gyerekek.Hiriba szab6megtapogathatnak megrajzoltkdrlap. amelyetmegn6zhetnek, lyosabbez a megrajzoltkdr m6g a t6ny6rkarim6j6niilis, m6gis csakform6lis ismeretet vele a bicikli kereke semj6. Ellent6tben hiszensemmire nyijt a kdrrril,r6addsul tinc6hian, j6l mutatjaa kdr l6nyeg6t. kiemelik a tengelykdriili forg6st'Ha A hill6k, mint sugarak fontos,vagy vagy a gurul6sa valami6rtolyan dologralesz sziiks6glnk,amineka forg6sa kell hogy legyen.Ez egy sz6pkerekform6rav6gyunk,akkor fogiuk tudni,hogy ktir alakf gyermek a foniosegy 6vod6s gondolatiteY6knys6g a val6sigbdl sz{rmaz6 szeml6letes van snqli' fogalma.Ebbena gondolatmenetben sz6mdra, nem pedig a kcir matematikai zuias, elvonatkoztatds,eltqlanosltds, vagtis bizonyosszintfr abszlrokci6, de ez mtg nem m6g nernk6pes. Ara egy 6vod6s elvontgondolkoddsl A matematikai nevel6snekaz a legfdbb 6rt6ke, hogy olyan m6don iutnak a hogy kiizben a gondolkod{suk is fejl6dik' M6r gyerekek matematikai ismeretekhez, Comdnius is meg6llapitotta, hogy a matematikaaz 6szcsiszoloia, a bdlcsessig kulcsa, a hanem megtanuld'sa, De csakakkol ha a c6lja nem k6sz ismeretek tehexig kdszririkdve. a fetfedez6s, a probl6mamegoldis! a felderit6s,a kutatris-keres6s,

10

A MATEMATIKAI NEVELfS LEGJELLEMZoBB TEWI(ENYSf GFORMAI ES TARTAIMAI

A matematikai nevelsaz ovodainevelismindenrertiletivelkdlcscinhatdsban vunl A j6t6k, a mozg6s, a meseJ a vers,a mond6ka,az 6nek6s azene,a yizt|lis tev6kenys6gek, vagy pl. az rinkiszolg6l6sakarva akaratlanul is gazdagilrik az 6vod6sgyermek matematikai jellegii tapasztalatait. A nap szintemindenperc6ben, nemcsak hetente 20-30 egyszer percben! Elethetyzetekbril, a gyereket 6rint6 minden dologb6l tanulhat6 a matematika. Hogy jobban r6taliiljwrk, hogy felismerjiik, hrdnunkkell, hogy mit is keresiink?! Vegyiik Efshet szembaaz 6vodai matematikai nevel6s legfontosabbtevdkenysdgformeit6s tartalmait! Most csak rcivideniisszefoglalva, elsrisorban a fogalmak6rtelmez6se miatt, hogy gondoljunka ktinywolvas6sa ugyanarra ktizben.Ha az egyestevekenys6gform6k tartalmi r6szletez6se is 6rdekelvalakit, akkor olvassael a ,,Matematika k6zzel,fejjel, szirwel,' cimii kitnyvemet.

l. Az iisszehasonlitris jelens6gekkdzotti A tev6kenys6g l6nyege,hogy a gyermekekt6rgyak, szem6lyek, minclsgi s mennyis6giktildnbs6geket 6s azonoss6gokat t6rnak fel. Kezdetben6rz6kszerveikkel tapasztalva, majd k6s6bbszemlEletes k6pszeni szinten is kpesek cisszehasonlitisokat v6gezni. T6liink tanultverbelismeg6llapit6sokkal kis6rik tapasztalataikat, vagyis bgikai rillit6sokat k6peznek: ezhosszabb, az riividebb,ez kisebb,aznagyobbstb.Nagyon okszor elhangzik az 6v6nrisz6j6b61: a gyermekek rin6l,,Mit vesztek6szre?"A v6laszok felfedez6seit tiikdzik. 16 Ilyenkor spont6n m6don val6sul meg az dsszehasonlit6s. k6rhetjiik is a gyerekekt6l, hogy hasonlitsik iisszea sz6ban forg6 tArszem6lyeket. Az risszehasonlitds a kognitiv gondolkod{s6sa fogalomalkot{sfontoseleme. Pdld6ul p6r cipti eset6ben ez aztjelenti, hogy ha a sziniikszerinthasonlitjii.k 6ket dssze, akkor kell vonatkoztatni a nagys6gukt6l,a form6jukt6l, az anyagukt6l, stb. Vagy ha m6retiik hasoniitj6k6ket dssze, akkor a szin, amely el6bb m6g l6nyeges tulajdons6g volt, l6nyegtelenn6 v6lik. Ha v6lasztaniuk kell, hogy nekik p6ld6ulmelyik tetszik,akkor m6stulajdons6gok bizonytlnak l6nyegesnek. Az dsszehssonl{td.s sordn a tapasztalatokijqbb szintdzisbenrendezddve, tlminyekkel,
gazdagodva helyezkednek el az emldkezet sikjan, ds egtre rendezexebb formdt

kipzeteket alkotnqk. Otthon p6ld6ul eklkeriilhetnek a cip6k eml6kk6pei, mert a gyermek, ha neki is olyat venn6nek,mint az 6vod6s tiirs6nak van. Ilyenkor a szemldleteskpe van csak a gyerek ekitt, 6s igy a kdpzelet sikj6n v6gzi el az a konkretiz6l6stvagy elvonatkoztat6st, aszerint,hogy az an)'ukamire kivrincsi a tulajdons6gai koztj'l. A kdpzetekkel vdgzett mfiveletek hiegdszitik, dformdljdk, a szemliletes kdpeket,is a kipzetekbil lassanfogalmak lesznek,amelyekben
sok a szemlileti tartalom, de a tdbbsziiri anql[zis-szinttzis, elvonatkoztatds ts 11

dltaldnositds kdvetkeztiben egyre tdbb linyeges jegyet tartalmaznak. A folyamat folytat6dik - az 6vod6ntul- a val6di fogalmi gonrlolkod6s szintj6ig. A matematikai fogalmakis ilyen m6donform6l6dnak. Volt m6r sz6 a kiir fogaln6r6l. gyermek Ha egy rdszt vesz egy kiirj6t6kban, akkor mozg6s6s l6tdsritj6n 6t61,meg1rezegy form6t.Rriaddsul hallja is, hogy ,,huzzuk ki a k<irt".Ha hallgadaa mes6t a kereksajtr6l,6s jut r6la a sziiletdsnapi esz6be tort6ja,vagy ha rajzol6s kdzbenfelfedezia Nap, a l6ggiimb vagy az emberifej ktiz6tti hasonl6s6got, akkor sok-sokelvonatkoztatassal mfu eljutott a kdr eltalanositott kdDehez. - a tdbbi gondolkoddsimiivelettel egyiitt a matemaigy jfnlhozziL iz 6sszehasonlit6s tikai fogalmakkialakul6s6hoz. Milyen gyakorlati tev6kenysegekben ny venul meg az iisszehasonlitis? jelens6gek Az iisszehasonlitis cselekveses kifejezdsim6djai t6rgyak,szem6lyek, csoportositesa, osrtilyoz,s,a,sorba61lit6sa, elrendez6se. A tev6kenysgek soksziniiseget az adja,hogy sokf6ledolgot,sokf6letulajdons6g szerintlehetcsoportositani vagy sorbarendezniEl6 6s 6lettelenl6nyek,jelens6gek rnintis6gitulajdonsdgok alapj6nt6rt6n6 oszt6lyoz'sit szftvd'logt6snak, mennyisegitulajdons6galapjAntiirtdn6 sorba 6llit6sukatsorbarendez6snek nevezzik. Az egyiknek a matematikai alapla az ekvivalencia relaci6, a misikl a rendezdsi reldci6. T|rgyakat sziniik, alakjuk, anyaguk,haszndlatuk, iziik, szaguk, tapint6suk, hangjuk,mozg6suk stb.szerintsz6tv6logatunk, magassiiguk, hosszts6guk, sz6less6giik, trimegiik, t6rfogatuk 6s mas m6retes tulajdons6guk szerint sorbarendeziink. Szem6lyeketnemiik, ruh6zatuk, hajuk, munt6juk, viselkeddstik stb. alapj6n sz6tv6logatunk,testmagass6guk, sflyuk, veik sz6ma, m6rhet6teljesitm6nyeik stb. alapj6npedig sorbarendeztink. Allatokat,niiv6nyeket 6l6helynk, t6plilkoz6suk, 6letm6djuk, tesriikkiils6 tulajdonsrigai stb. szerintsz6tvelogathatjuk, m6retekkel rendelkez6 tulajdons6gaik szerint sorbarendezhetjiik. Ezekre sok-sokp6ld6t olvashatunka kdnyrr h6tral6v6r6sz6ben. A tev6kenys6geknek kiildnbtizri neh6zs6gifokozatai vannak.A legegyszeriibba gyermek 6ltal spont6n kezdem6nyezettszdtv6logatiisvagy sorbarendez6s. Nehezebb, ha az 6v6n6k6r6s6nek vagy m6s elv6r6snak megfelel6en kell v6grehajtani. A legnehezebb, ha misok gondolatit kital6lva kell foly.tatni egy megkezdettszew6logatest, vagy sorbarendez6st. Ilyenekreis letunk majd p6ldrit.Erdekes tanulsdgokkal szolg6legy-egyelrontott szetv6logates, vagy sorbarendez6s. A,,kakukktoj6s" megtal6l6sa 6s a velej6r6,,ah6" 6lm6nysokatsegit egy-egytulajdonsag felfedez6s6ben 6s megjegyz6s6ben. A sorbarenjelensd dezettt6rgyak,szem6lyek, gekhely5tsorszdmokkal meg is nevezhetjiik, hogyjobban eligazodjunk a szinhiz sztkei, a h6napnapjai, az utc,l,khinai stb. kriztitt. A soralkotisnemcsakmennyisgi, hanemmin6s6gitulajdons 69 alapl|n is tijrt6nhet. Ebbenaz esetben kombinatorikai sorbarendez6sr6l besz6liint.H6romki.ilcinbiiztl szinii aut6t h6nf6lek6ppen tudunk parkoltatni egym6smellett vagy mOgiitt?A gyitngyfitz1shez, a virigiiltet6shez,a zdszl6szineztshez is kapcsol6dhat ilyen tipusri sorbarendez6s, M6r egyetlenp6ld6b6l is l6tszik, hogy a kombinatorikqisorbarendezis milyen j6 fejleszt6 12

a kreativitasnak. a gondolkoddsrugalmassdgdnalc, eszkoze merl az 6 Az 6v6n6reszer6lnagyonfontos a kombinatorikai helyzetekfelismerse, a gyerekek, fiigg, hogy tdbb lehet6seg sz6mbav6tel6re is gondolnak-e kerd6sfeltev6s6t6l hogy vagyaz elsok6nt talalt el6elitrssalmegel6gszenek. P6ld6ul, ha aztk6ri a gyerekektril, a k6rd6st, iitdt azujjaitokkalsokf6lekppen, akkorazutols6sz6teszi6rtekess6 mutassatok mert eg).mdsutAnz6sahelyett ink6bb ana dszttinzi a gyerekekei,hogy m6sokt6l kiilonirAnyul6kerdes 6tijt. Minden dsszehasonlit6sra biiztl, rij 6s erdekesm6don mutassanak biztatjaa gyerekeket. akkorj6, ha sokf6leszempontb6ltiirtnd elemz6sre

alapozisa,6pit6se 2. A szrimfogalom pszichol6giai, logikai 6s kapcsanm6r leirtam a fogalornalkot6s Az iisszehasonlit6s is, mert a sz6mfogalomra pedag6giai vonatkoz6sait. Ugyanezek fokozottan6w6nyesek mint az 6vodibantiirt6n6kiatakir6sar6l, nagyonabszffakt fogalomr6lvan sz6,amelynek befejezett miivelehcilm6g kis szdmokeset6n sembesz6lhetiink. A fogalom alapozisa halamazok 6s mennyis6gek ktizvetlen iisszemdr6sdvel kezdfdik. Akkor keriil erre sor,amikor olyan prtiblmahelyzet l el6, hogy nem tudjuk hogy valami tobb vagy kevesebb, dsszehasonlitani, becsl6ssel meg6llapitani, ,,r6n6z6sre" hosszabb vagyriividebb stb. m6dja halmazokeset6na pirositis, amely mennyis6gek A k6zvetlen tisszem6r6s eset6negymdsmell, egymisra, eglmasba stb. helyez6stjelent. A ktizvetlen iisszem6r6shez kapcsol6dikaz ugyanannyi, ugyanakkora el66llitdsa.Ttirt6nhethozzAtevbs, Az,,ugyantold6s,v6g6s,darabol6s, risszerak6s, ki-s rittcilt6s stb. segitseg6vel. elvev6s, annyi" a legfontosabb rel6ci6a sz6mfogalom alapoziisriban, hiszena halmazokelemeinek megfogjuk v6giil egy term6szetes sz6mmal ezt a sokszor el6fordul6,kiizdstulajdons6g6t nevezni. A jellegzetesdarabsz{mok (k6t keziink, k6t l6bunk, a h6rom kismalac, a n6gy a domin6piittyei, a keziinkcin 6vszak...),a gyakan eltifordul6iisszk6pek(a dob6kocka, az asztalok,sz6kek,611atok 16bai...)felismerdse 6s szdml6l6s mutatott szimossAgok, j6l Ugyanilyen n6lkiili megnevez6se formdlja a memyisdgekr6lalkotott k6pzeteket. az 1 kg keny6rnek, az 1l tejnek, a zsebszerepiikvan a jellegzetesmennyis6geknek, mert mindemapieletiink kend6nyihelynek,a 3 l6p6st6vols6gnak stb.Az6rtjellegzetesek, mert sziml6lis n6lkiil, form6ci6jukalapj6n r6nz6sre felismervelej6r6i.Az6rt tisszk6pek, jiik a sz6moss6gukat. sz6molgatjik a A kutya n6gy l6b6t, az aut6 kerekeit sohasem gyerekek, mert tudj6k, hogy mennyi. Mint ahogy megjegyzik a m6rk6jdt vagy a szinet. az egyikkereke, mert az dsszkdp csorbetszenvedett. Azonnal6szrevesztk,bahifuyzik j6 alapotjelenta sz6mfogalom alapjAn tiirt6n6felismer6se A kis sz6moss6gok dsszkep m6don keriil be a mert a mennyis6gszdmn6l'velpirosulva, szeml6letes 6pit6sehez, gyerekek dpiil<i szdmfogalmdba. jelent a sz6mfogalom a ktizvetett tisszem6r6s. Ha nem 6pit6s6ben Ujabb l6pcs6fokot probl6m6j6tkdzvetett akkor a ,,t<ibb-kevesebb" hajthat6vegre a kcizvetlen dsszem6r6s, 13

iisszem6rdssel, vagyism6r6eszktizdk segitsg6vel oldjuk meg. R6gi,j6l bevilt m6dszera darabsziim megrlllapitdsrira a szimldlds.A sz6m16l6s tulajdonkppen egyj6l ismert,,mond6ka", p6rositjuka halmazelemeivel. amelynek szavait A gyerekekm6r kicsi korukban elsaj6titj6k,mert a sziilok szeretikerre tanitgatni oket. K6s6bbfelfedezikbenneaz ismtkidri elemeket, 6slogikusgondolkodfsukat tiikrcizi,ha 19 utan a tizenlfsz ktivetkezikn6luk.Nemcsaka logikusgondolkod6st, hanema sz6ml6liis mechanikus volt6t is jelzik ezeka ,,nyelvbotl6sok". Ez6rtnem ajinlatosa korai szdml6l6s, mertmemyis6g6zetn6lkiili iires sz6mfogalomhoz vezethet. Nem a szavak teszika fogalmakat! Kaizvetett iisszem6r6sr6l besz6liink akkor is, amikor p{lcik:ikat, korongokat haszn6lunk, karikikat, pontokat ill. piittyiiket rajzolunk,nyitogalhatjukaz ujjainkat. igy kiizvetito eszkdzdkkel lek6pezziik az risszem6rendri halmazokatk6t egym6ssal kcizvetleniilis osszen.r6rhet6, azazparosithat6 tirgyak halmaz|ra.A kezilnk hasznilata azert cel'szerli, mert olyan lek6pez6s sziiletik, amely az ujjak jellegzetes,,all6s6b61" cisszk6p6b6lnemcsak probl6mamegold6srit, a tobb-kevesebb hanema sz6mossig azonn a l ir n e g d l l a p i t r i s d le rhercjv reszi. Memryis6gek mdrs6re haszndlt leggyakoribb m6r6eszktiztik: karunk,16bunk, keziink, m6rleg,poharak, rudak,lapok,kock6kstb.A kapottm6rt6kszim ugyanviszonylagos, az egys6gtril fiigg6,mgisszrim6rtdkkel kifejezettjellemzoje a mennyis6geknekA m6rrisziim egyar6nt szolgdlja a m6r6ss a sz6mfogalom alapozdsdt. Amikor m6rnemcsak az a k6rd6s, hogy rnelyika tiibb, melyik a kevesebb, hanemaz is, hogy hiny elemevan a halmaznak, vagy h6nyszorosa az egys6gnek a m6rt mennyis6g, akkormeg kell nevezniinka sziimoss6got. Ez mir egy nagy l6p6saz absztrah6l6s fel6, de m6g konkr6t mennyis6galapf szAmfogalomr6l van sz6. Elvont, absztrakt sz6mr6lakkor besz6lhetiink, amikor a gyerek m6r dsszetartoz6nak tekinti azokata halmazokat, amelyeknek ugyanannyielemiik van, fliggetleniil aft61,hogy mik ezek az elemek, 6s az ugyanannyit, mint kdzdstulajdons6got egyetlen kdziisn6r,wel, egy term6szetes szimmal jel6li meg.Az aj6, ha ilyenkor deriil ki a gyereksz6miira, hogy ez azonos a sz6ml6liiskor utols6k6nt kiejtettsz6va1. Ekkor m6r van 6rtelmea szimlil6snakis, hiszenrendezett haljeliiljiik meg.igy kapjuka sorszimokat. mazokelemeinek nev6tsz6ml6l6ssal A sz6mfogalom6pit6s6tnagyon j61 szolgdlj6k a bontdsok. Ezek olyan jellegii tevkenysegek, amelyeksor6na gyerekek a halmazelemeitk6t-h6rom, esetleg tdbb csoporta bontj6k,6trendezik, mik6zben6t6lik,hogy ugyanamyimarad.P6ld6ul9 sz6l vir6got 2-3-4 v6z6bat<ibbf6lekppen is bele lehet tenni. Legtobbszdr az igazs6gos eloszt6st pr6b6lj6k megval6sitani gyerekek, a de r6jiinnek, hogy ez a legnagyobb igyekezetiik ellen6resemmindig sikertil. A tevdkenys6gek sorrinkideriil, hogy varurak p aros ill. pdratlan szdmok. Minden bont6sfontos tudnival6t tartalmaza rtsz dsegsz, valamint a rtszek egtmdshoz val6 viszonydr|l. A felsorolt tapasztalatokmiatt fontos azokrak az dlethelyzetekneka ktizeppontba6llitAsa,amelyek termeszetes kihiv6skent tartalmazzik abont|st. P6ld tl az jit6kp6nzekkel rgazi. vagy val6 fizet6s. Hogyan fizethetek6 Ft-ot? 6: =5+l; =2+2+2; -112+l+1; =l+l+1+1+2; =l+1+l+l+1+1; Ha pdld6ul gombokkal fizetiink, 6s a lrrkak
14

jelenti a gomb 6rteket, sz6ma akkor 4 Ft-osunkis lesz.A ,,bankban" fel is lehetvdltania penziinketl Az ilyen jellegii bontdsokkal nagyonsok nindent megtudnak a gyerekek a 6_ 161, beleldmak az ,dsszet6te16be". Term6szetesen nemcsaka 6-161, harren.r lO_ig(esetleg loldtte is) b6rmelyik sz6mr6l.A j61 ismert szinesrudakkalval6 ,,szcinyegez6s,,, vagy a goly6ssz6mol6gpek, kciztiika szorob6n is bevonhat6 a gyerekek tev6kenys6gi kor6be. I{a szabad tev6kenys6gv6lasztris van, akkor tgyis a gyerekdiinti el, hogy szetetne-e ilyesmi, vel j6tszani. A darabszimokkal, mennyis6gekkelv6gzett miiveletek kijzil az 6vod6banaz dsszeaddssal, a kivondssal, az egtenlf riszeLte oszttissttl,nirisn1l a bennfuglal| osztds_ sal tal'lkozhatnak a gyerekek. Ezekr6l a miiveletekrdl sz6l6 t6rt6netekkel 6s tev6kenysgekkel is fog tal6lkozni a kedvesolvas6. Drilt betiivet e'reltem ki minde' matematikai tartalmat6smiiveletetaz eltifordul6suk helv6n.

3, A geometriaitapasztalatszerzes Az 6vod6sgyermeksziimiira a geometri6b6l annyi ismerhetri meg, amennyiaz 6rzekszerveivel felfoghat6. fszlel6sekezdetben tagolaflan,6ltal6banglobdlis,nhaviszontaz apr6 r6szletekre is kite{ed. Ez ut6bbi 6rzelmibe6llit6d6s6nak is fiiggvdnye.A fom6k eg6sz6r6l szenett benyomesok dominanciaja miatt ertelmetlen a geometriaitapasztalatszetzestaz analizisre 6piteni. Nem az elkiiliinitett r6szletekbril,az elemzett, majd eltal6nositott tulajdons6gokb6lismeri fel a nr.,gyzetet vagy a t6glalapot, hanem az eg6sz alakzat iisszk6p6b6l. Ebbdl az ktivetkezik,hogy forditott riton kell jri,rni,mint ahogya sziimfogalom alapozesAn6l tettiik. Most a szintdzist6l kell haladni az analizis fel6. A sikeres geometriai tapasztalatszetzes 6rdek6benels6sorban az 6vod6s gyermek pszichikus tulajdons6gait,megismertifolyamatait, vizudlisfejl,dds6t, alakllttdsitt, tapintttsos, kinesztitikus formadszlel1sit, tdrbeli tdjdkoz6d6 kipess6g6t 6s u keresztcsatorndk kisdmi. Ezek a megismer6si fejUdesetkell figyelemrnel funkcidk els6sorban mozgdsban, tev6kenyked6sben miiktidnek,6s valamennyit 6rdemes verb6liskifejez6sekkel kis6mi. A geometriai tapasztalltszerzfls az 6vodfban h6rom nagy tey6kenys6gi kiirre oszthat6: -fpii6sek, alkotisok szabadon6s/vagy misolissal -Tev6kenys6gek tiiktirrel -Trij6koz6d6sa t6rben, 6s a sikban fbrizolt viligban Igyekszemmajd megmutatni,hogy milyen geometriai elemekben gazdagtapasztalat_ gyiijt6sre van lehet6sdge 6vod6sainknak, ha sz6lesre t6rjuk az 6voda kapuj6t, 6s engedjiik, hogy a villg kit6rulkozzon a gyermekek el6tt. A k6myezetiink olyan gazdag sik_ 6s t6r_ formiikban, hogy szinte lehetetlenminden t6mrin6lkimeriteni az cisszes tapasztalatszerz6si lehet6s6 set. '15

Megpr6b6ltam felhivni a figyelmet a tev6kenys6gek sor6nel6fordui6,felhaszn6ldsra keriilti anyagok, eszkiizdk,jellegzetes linedris, sikbeli, terbeli fomtacioira, a ldztiik fenn_ 6116 sik- 6s ttrbeli relsci6k:rq, kiterjedisel,re. Ugyeltem, tiogy ne maradjanak rejtve az |rdekesszabdlyos ds nem szabdlyos alakzatok. Megpr6b6ltam odafigyelniaz ekifordul6 geometriai miiveletekre, az egybevdg6sagi t,anszformdci'kra (tiikroz6s, forgatds, eltol6s), es az igy letejott szimmetrikus alqkzatoh.q, a fuxonl6sirgi (kicsiryit6s, nagyit6s) s a topol6gikus(nyijt6s, osszenyomes, torzit6s,deform6l6s) transzfornrdciokrq. N6ha csak jeleztem,hogy kimondatlanul z6r6jelben ugyan,de ott brijik a matematika. Nekiink szak_ embereknekfontos tudni a spontin tapasztalatokdl is, mert ezek is hozz6jlrulnak az ismeretszerz6shez. Ekihivhat6k,felid6zhet6k, 6s megfelel6kcizegben tudattartalmakk6 is vdlhatnak.

16

A PROJEKT MoDSZER ALKALMAZASI LEHEToSEGEI A MATE MATIKA-I N EVELIiSBEN John filoz6fus 6s pedag6gus Ttibb mint szin 6vvel ezel6ttegy amerikaipragmatista keativ viselked6sformdkhoz cselekvdskdzpontu, Dewey azt 6llitotta, hogy 6ntev6keny, Pedigaz 6let sokszinii sztereotip viselked6sformdkkal. nem lehet eljutni begyakoroltatott j6zan paraszt6szre,sok-soksajet tapasztalatra, probl6mahelyzeteiben tal6l6konys6gra, vil6got,6spedag6giai hire bejrirta az egesz Kis6rletiiskoldinak mobil tud6sra van sziiks6g. is tetszett a gonpedag6gusoknak Az eur6pai projekt m6dszerk6ntvrilt ismertt6. elm6lete eur6pai iskol{k id6z6 porosz kasziimy6k szellemEt volt a kiiltinbsEg a de olyannagy do1at, hogy volt it6lve.A gondolat, elevekudarcra 6saz amerikaiak ktizdtt,hogy a megval6sulis folyamat6t, a megismer6s viliry, az llettapasztalatb6l va16kiinduldsvez6relje a va16s6gos form6ban ugyan,de ma miir 6l 6sv6ltozatosabb A m6dszer szelidebb m6gma is hely't6116is. iskoldkban s6vodikban az europai Az 6vodai 6let matematik6j{nlk Lz ^ feldolgozisa,amit a kiinyvemben kiivetek, is rokonsigot mutat a projekt m6dszrrel. tiibb szernpontb6l talan idegeniil hangzik, frileg az 6vod6k vil6g6ban,de A projekt sz6 haszn6lata 6lmdnykdrdkol,tem6k6l, tevdkenyis. Besz6lhetiink helyettesithet6 m6s kifejez6sekkel tanl6nyeg, hogy ne a tudomdnyteriiletek tudnival6kr6l stb. A s6gekh6l6j6r6l,komplex az meg a mert szellemitripl6l6kot, az 6vod6soknak m6retezett anyagaikiiziil v6logassuk j6t6koss6g Az 6vodrisgyermekek megemeszthet6. m6z6valledntvesem lesz ttjk6letesen dlm6nyvel a teljess6g kerek eg6sz a vil6g, ad6d6an m6g letkori sajritoss6gukb6l sz6m6ra fogadnak be mindent. Olyan, mintha archaikuskorban 6ln6nek. Pldriul egy hiz a sz6mukra valakiknek az otthona,ahol zajlk az 6let, de ugyanakkor egy jellegzetes pitm6ny kel6s egy6bkiegszit6 rajta egy hilromsziig egy t6glalap, is, amit ha lerajzol,leszbel<ile is izgatj4 l6kek,ajt6, ablakstb. Van amikor,,6t lehetl6tni" a falakon,mert a csaled6lete 6s szeretn6megonikiteni, hogy mi tdrt6nik a hdzonbeliil. Erre a teljessegrekell gondolni az 6\odai nevel6sben,6s az ilyen jellegii konkr6t 6lethelyzetekbiil szfrmaz6 komplex 6s kell sokasitani,sz6lesktirben feldolgozni, majd pedig tisszefogni.A egyedi tapasztalatokat megismertetni6smegkedveltetni. matematikainevelsnekezt a form6jrlt szeretnem A tantervszeml6letii 6vodai matematikai neveles helyett pr6b6ljuk meg a gyermek alapul6 6letszerii feladategys6gek,projektek formijriban bevinni a mate6rdekl6d6s6n matikai tudnival6kat a gyermek szellemi Lit6ktir6be. A matematikaijellegii tudnival6kat nemcsakheti egy alkalommal megtartott matematikai foglalkoz6s form6j6ban kin6lhaluk fel a gyerekeknek az 6vod6ban,hanem olyan m6don is, ahogy a gyermek tal6lkozik vele a mindennapi6let6ben,az 6t kiiriilvev6 6vodai, 6piil6 konkr6t, cselekvdsre otthoni, utcai, jdtsz6t6ri stb. kiirnyezetben.Vagyis termeszetes, j6t6kaiban, lmEnyeiben, kapszemlyes az 6 saj6tos,egy6ni vil6g6ban, 6lethelyzetekben, is lehet keresni a matematikai nevel6s csoiataiban,mindennapi tevdkenys6geiben lehete^egeit. nem vilaszthat6szet rendszerben azonban 6piil6 nevelsi Egy ilyen projekt m6dszene a matematikainevel6s,pl. a kiimyezeti, a miiv6szeti vagy a testi nevel6st6l. De sorolhat17

a tmakiir6k az 6lm6nykcirok, teriiletetis. Az 6lethelyzetek, tdbbi nevel6si n6m az dsszes mindig term6szeteskomplexsdgiikben kinfljik t tenniYal6kat' tudniYal6kat. A nembiol6giai inditat6sjelleg abbanfog megnyilv6nulni, hogypl. az a1mdr61 matematikai jellemz6it helyezzilk a hanem mennfs6gi s formai sal emeliink ki tulajdons6gokat, jelleget. igy kapnakprojektjeinkmatematikai kdz6ppontba. soksziniis6g6btil 6s az osszelon6d6sok hogy a vil6g teljess6gb6l Tapasztalhatjuk, mert a gyerkeriilovel, a kivint c6lokhozN6ha ezena ,,m6s"riton is eljuthatunk ad6d6an ir6nybankanyarodika t6ma. elt6r<i teret adva,eredetisz6nd6kunkt6l meki Erdeklcld6snek vagy dsszerogtcinz6sek a projektm6dszer hogy teveds ara kcivetkeztetni, Mindebb6l egyvelege. Ez is tudatos tervez6stig6nyel. A t6m6k <isszefiiz6se' visszacsapong6sok egymdsmell6 illeszt6seazonbannem kiv6n szigoru s metev rendszert.A gyerekek Egy-egyt6makibonhat6s6ra. maguk is ,,opithetik az utat", gyakan 6v6n6i inspir6ci6k j6 mert itt is tudatos6v6n<iisegitseg, 16nco1at, szabadasszoci6ci6s t6sa sem egeszn el6gazisaeirijijjjon a kel1 ahhoz,hogy a t6ma sok-sokvonatkoz6sa, kdrd6seksorozata fa-hasongyemrekekfej6bc5l. Valahogyrigy, ahogy N6meth Liszl6, az ir6-pedag6gus gyok6rzet6vel, kapcsolatai azta'.,,Az ember is rlgy n6, mint a fa, latdbanmegfogalm szivja a vil6got, ann6l rragasabb rostjaival.Min6l tdbb, 6pebbkapcsolattal szerteigaz6 ." lombotvethet.. Baritkozzunk meg az al6bbi fogalmakkal:a levelek, a frik, a virfgok, a termesek matematikija; a ziilds6gek,a gyiimiilcsiik, a kertek, a piac matematik{ja; az iddj:iris' az iiltiizkiids, a s6tik, a kirindulisok matematikija; a homok, a viz, a kavics, a papir, a fa, a textil, a fonal matematikdja; a gombok, a ceruzik, a kpeslapok,a j6tkeszkiiziik matematikija; a testiink' a keziink, a mozgisformiiink, az 6nekl6s,a a szab{lyjrtdkok stb. matematikdja. kttrj6t6kok, a szerepj6t6kok, rel6vdlnakhalmazok, hasonl6t6mikb6l kiindulva kiimyen 6t61het6vd llyen 6s ehhez pontok,vonalak,feliiletek,sik- 6st6rmfiani sorozatok, szdmfogalmak, ci6k, fiiggv6nyek, hosszus6g, Ne a magass6g, 6s sz6ps6g6ben. term6szetes egys6g6ben form6k a maguk viszoa trbeli formektulajdons6gai, a sikm6rtani tdmeg,iifiartalom,tertiletstb.m6rtdke, legyen a matematikai sz6moss6ga nyok vagy a halmazok k6pz6se,6sszehasonlit6sa, jelentenek,6s mestervil6got t6m6k szfk a matematikai Ezek nevelds,,vez6reszm6je". jdtdkokra, dsztonzik az 6v6n6ket-A ,,Mi v6ltozott tevdkenys6gekre kiagyalt s6gesen a sort!", ,'K6szitsszammeg a p64ittl",,,Folytasd meg?",,,Mi van a zsdkban?", ,,Keresd stb.j6t6kok (feladakevesebbet!" tiibbet, mutass ugyanannyit, tapsolj, l6pcs6t!",,,Rajzolj, A matematikai ismert, 6vek 6ta bevalt m6dszerek. orsz6gszerte tok? tev6kenys6gek?) tal6lta'kki oket, 6s sok f61em6don vanrilhat6k.De csak akkor nevel6stananyag6hoz jelenitenek meg matematikai kiragadva ha nem a va16s6gb61 veszitikel feladat-jellegiiket, 6s nem az 6v6n6 6ltal e c6lra Ha a s6lainkktizdtt keressiika leghosszabbat, fogalmakat. csikoka v6gott papirok vagy textilek kiiziitt, vagy ha p6ld6ul nem ,,sz6ml6pcscit" l6pcstit. vagy egyszertien k6szitiink,hanemorgonasipokat, a matematikai Meg kellenepr6bdlni a gyermekvalosigos lm6nyeibolszermaztatni szewezett nem egy vagy k6t ilyen c611al tapasztalatok szerzett A hosszrisigr6l fogalmakatj6t6kban,foglalkoz6sban 6rnek meg, hanem a zsir6f nyaka, a kigy6uborka,a csukl6s 1B

M6s a mesehosszak6zvetiti ezt a fogalmat a gyerekeksz6m6ra. aut6busz,a nadrlg sziLra, gyenneket fogaln6t. A a hosszirs6g megktizeliteni ilyen sokoldaliran fon6sb6l lehetetlen tanulnival6k,hanem r6adisulnem f6radts6gos hosszirs6gai" kiiriilvevri vi16g,jellegzetes 61m6nyek. eml6kezetes ,,A matematikit el6sziir AT KELL fLNI, ahogy magit6l felbukkan az 6letritmusunkhoz. hozz ta;rtozikmindennapi tev6kenys6geinkhez, 6letiinkben, a,hogy m6dszere."- irta CelestinFreinet 40 6ves Ez a matematika tanulisinak term6szetes a XX. sz6zadels<jfe16ben. n6ptanit6i tapasztalatknt egy r6szem6gma fel, amelyeknek vegyakat elevenitettek r6gi gondolatokaL Id6zeteim jelent az 1999-ben l6pdst nagy azonban 61om. A megval6sul6shoz is beteljesiiletlen alapprogramja". orszegos 6w6nybeldpetttdrv6ny,az ,,6vodainevel6s Engedjiik, hogy a val6sigosvilig maternatikdjin n6ienekfel 6vodisaink! Ne csak Divid 6s Bence,hanem rninden gyermek a Yiligot tanulhassa,hogy elig^zodjek benne! Ahory Tamdsi Aron Ab"1e is tette.

19

^2652 MAfEt4AfII(AJA Az 6vodoibef ogdddsasberendezkeds rnotehotkqio

A szeptember az 6vod6ba ekjszdrbel6poksz6m6ra m6stjelent,mint a ny6ri vak6ci6r6l visszat6rtik sz6m6ra. Az isrrerked6s. a berendezkedes. a beilleszkeds elsrisorban 6rzelmi megnyilvdnulisokat v6lt ki a gyermekekbol. Kimondatlanulazonban 6t61ikan a utgy mennyisigi kiildnbseget is, amely az 6vodei ds o csaladi kdrnyezetetolyan mdss6teszi. A bdlcstid6btil 6rkeztigyerekekn6l nem olyan nagy csodaa sok gyerek,a sok asztal,a sok j6t6k. M6gis dszreveszik, szdk6s a rengeteg hogy magasabb az asztal,a sz6k,s bizony tcibba j6tsz6t6rsis! M6s az 6piilet, az udvar,meg kell tanulni t6jekoz6dniebbenaz tj k6myezetben. A szeptemberi ismtelttal6lkozisoknril is mindig ktiriiln6zneka gyerekek, hogy v6ltozott-evalami? Eszreveszika ny6ri nagytakarites vagy karbantart6lataroz6 munk6latok ut6ni apr6v6Ltoztat6sokat is! Sz6mba veszikaz 6v6nriket, dadusr iket 6saz 6vodaszemelyzet6hez tartoz6kat.

A csoportszoboi let rnoternotik{l o

A csoportszoba az a szint6r, ahol a gyermeka legtiibbidejdtt6lti, 6ssz6mtalan mennyis6gi 6s lormai tapasztahival6viir rd ebbena helyisgben. Tergyi biztons6grzetet az alakitja,ha a szobriban szabadon kOzlekedve bejirhatjaannak mindenzeg-zrig6t, Lit6s,hal16s, tapint6s, kineszt6zis 6sm6s6rz6kel6s form6jAban tapasztalatot szerezht az asztalok, a szdkek,a szekr6nyek,a polcok, a sz6nyegek6s mis berendeztsitdrgtak mdreteirfl, forjelent6 mdirdl. Tirbeli tdjikoz6ddsdt segiti, ha kialakulhat egy sz6m6rabiztons6got ahonnan szeml16dhet, s amikorkedvetartjalelfedezd utaka indulhata pol,,tiirzshely", cok, kuck6k, sarkok fe16. Van aki tiibb hetig csakiil egy szdkenaz asztalmellett, vagy 6rrikig icsorog az ablak mellett a fiiggdnybe kapaszkodva,mert igy 6rzi biztons6gban mag6t.Erdekesazonban,hogy mindent l6t es hall, mindent tud 6s ,,mag6basziv", ami kdriiliitte tiirt6nik.Mi ebbena matematika? MAr a ,J6rzshely"kivilaszt6sa rinmag6ban is hordoz matematikai tartalmat, hiszen a gyermek megkiilcinbiizteti a csoportszobatdbbi hely|t6l, viszonyitdsi, tdjikoz6ddsi ponbt es talfibanj6 ldtLsztiget jelerfi. Tetsz6sisorrendbenniLlafeltehetfen az elsd szdml hely, hiszen ezefi v|laszlotta. A bitrabbaktermszetesen miir ktiriilneztekmindenpolcon,mindenfi6kban,hiszena j6t6keszkiiziikvonz6s6nak j6t j6tneh6zellen6llni. Leveszika nekik tetsz6t a po1cr61, szanak vele,de vajon visszais tudj6k tenni?Probl1mahelyzetek vSmakmegold6sra a nap perc6ben. szinteminden Belef6r?Odaval6? Elegendri? R6f6r?Led6l?Osszehasonlitdsok, pr6b6lkoz6sok becslisek,dsszemirisek, 6s t6ved6sek segits6g6vel vdlasztkaphatnak s tapasztalatokkal gazdagodhatnak az eszkozdkterjedelmir6l, darabszdrndril 6s formdjdrdl, m6smatematikai tartalmritulajdons iigokr6l. Nemcsak a csoportszob6val ismerkednek a gyerekek, hanema mell6khelyis6gek labirintus6bal is el kell igazodniuk.Otthon kdnnld volt megtal6lnia f6siit, a fogkeft, a 20

toriilkozcit, a cipcit,a papucsot, a kesztfiit, de itt mindenbolnagyonsok van, 6s r6ad6su1 - segitenek abbalr, hogy egyfomrik is lehetnek. Az 6vodis jelek - a pdrositdseszkrjzei egym6sra taliiljon egy-egyhaszn6lati tfugy 6s a gazd6ja. Ez a jelekkel va.l6hrjlcsrinrisen egydtelmflmegfeleltetis, hozzdrendelis olyanmaradand6 6lm6nyszokottlenni,hogym6g felnott fejjel is visszaeml6keziink 6vodis jeliinke. Ez6rt is fortos, hogy kedves figum legyen,6saz6vod6slehetcileg magav6laszthasson n6hiinyhgurakdziil. Az is fortos szempont,hogyegtszeriivonalqlakzatokb6l lemdsolva ncg 6lljon,hogysajit magais ut6nozva, tudjajelenirenirajzain,munkdin. Az els6 napoknaktcibbnyireilyen 6s ehhezhasonl6tartalmrispont6nn6don 6telt jellegii 6lm6nyei matematikai vannak. Akik nem eloszrir l6pt6k 5t az 6voda kiiszcjb6t,szdmukraaz ,,ijra egyiitt az j6tsz6helycket, 6shoz6vodfban" 6lm6nye a meghatiroz6. Keresika tavalyr6lm6r ismert zikezdenek a ,,f6szekrak6shoz",mint a tavasszal visszat6rci v;indonnadarak. Fontos Berendezked6siik lehettis6geit kutatva kipr6b6lnak kiilonbiizri elhelyezdseket. tttrgyaktcimegtr6l, tapasztalatokat szereznek az asztalok, a szdkek6s mds berendez6si alakjdr6l, miretErdl. Szdrnbcweszik az asztalt6rsakat, a bariitokat,a firikat, a ldnyokat. j6tkaikat,6s eml6kezve Orrimmelkeresika r6gi kedves a polcokonuralkod6rendre- a sztndlogatdses a sorbarendezis szempontjairq meg is taldljrikazokat. j6t6k ktiz6, A ut6ni rendrakis azonban nem tartozika gyerekek kedvelttev6kenys6gei tartalmamiatt rdemes ak6rhriny 6veis jrirnak m6r az 6vod6ba. Pediggazdag matematikai egysze16 tdbb figyelmet szentelni. V6ltozatosabbri, drdekesebbi vagy egyesekszdmdra riien elviselhet6bb6 tehetjiika tev6kenys6get, ha bizonyostulajdonsigok megnevez6sdvel el6szdrmegkerestetjiik, majd elrakatjuk a haszn6laton kiviili, fiilcisleges helyetfoglal6tirgyakat.Ha kihiv6st dremeka keresgdl6sben, akkorm6g 6lvezikis a rakod6st. Kicsikn6l a szin szerintikeresg6l6s is 6rdekes. K6rdezziikmeg,hogy ki meffiyit ta16lt? Ki tal6lt tobbet? A versenylehet6sege ntiveli a lelkesed6st, mi pedig megtudhatjuk, hogy a ntennfisdgekdsszem'lrese, megnevez'lse kinek hogy sikeriilt. Krizben a szindmyalatok 6s a tcibbp6ld6ul probl4mdjdt is megvitathatjuk. szinii j6t6kok osztdlyozdsi Megrillapodhatunk van benneTiifi6Dlet az abban, hogy azokhoza sziniiekhez kertljdn, amelyikb6la legt6bb elrakod6s ajdftkok anyqgq(fa, miianyag,textil, papft...),fotmrija (szdgletes, kerek,csir(6pit6-, csos. ..), felhaszndldsi m6dja rajzol6-,babaszobai-, konyhaieszkciz, szerszrim. ..) szerint. De j6lehet6segetad a ftri tdj6koz6ddsrq, a ttrbeli kiterjedtsek dsszelrusonlitcistire, sorba rendeztsekgtakorldsdra az al6bbi szempont:Eloszrir a nagtobb jitlkokat keressetek, melyek a polcon legh6tr6bbkeriilnek, el6jiik pedig sz6pensorba a kisebbekl Hasm6lhatnnka polcok, fi6kok megnevez6stre sorszdtnokat is: Tegy6tek alub'61a - ha r66rosek mdsodik (feli)h'61 a harmadik...) polcra! Megtr6filhatjuk a gyerekeket -hogy vagyrnk valamilyennem odaill6 t6rgyat,,,kah*ktojast" tesziinkaz egyik poicra. Megindokoljrik-ehogy mi6rt nem odaval6?Ilyenkor Vajon magukt6l 6szreveszik-e? felm6rhetjiik a gyermekekneka halmazokr6l, reldci6kr6l szerzelttapasztalatait:tudjAk-e, fi6kbanvagy polcon. hogy milyentulajdonsegil dolgokdsszess6ge van abbana dobozban, Ezt a napontaismetl6dri tevdkenys6gkrirt rigy is lehetnenevemi, hogy a ,,rakoddsmaternatikdja". Az elemzlsbril kideriilt, hogy egy ilyen egyszeni,nagyon h6tkdznapitev6kenys6g

I I
I
I

I
t

gazdag mil-ven tapasztalatszerz6si 6s gyakorl6si lehet6sgeket kinril. Az elso napok6lm6nyeikiiz6 tartozik,hogy a tal6lkoz6s orom6ben az 6v6nokrdcsod6:lkoznak a gyerekekre, hogy mennyit n6ttek! FIavan mivel iisszehasonlitani az irj mdreteiket, akkor meggydz6bb ez a meg6i1apit6s. jelcil6seihez P61diu1 az elrizo6vbenkszi.J'lt magassdgmerdk adatalhoz, viszonyitva, vagy keziik l6buk nyomatdLt 6rzo agyag vagy fest1kfeliiletbhez ntrve, vagy csomagol6 papironteljes6letnagys6gban elteriilve6sismetelten korberajzolva a gyerekek is bizonyir va l6tjfk az 6v6n6k meg6llapitdsait egy 6v vagy f6l 6v v6ltoz6sainak tilkr6ben.Errril jut eszembe,lrogy ndzziink tiiktjrbe! Ott eglmrissal m6rhetik tissze magukat, melyikiik mennyivelrnagasabb. A kiil6nbs6gmegnevez6s6re hagy tal6ljanak ki maguk a gyerekek elnevezeseket. Tem6szetesen mi is tehetiinkilyen megjegyzesekt, hogy csakeg hajszdllul alacsorryabb,vagy f6l fejjel, esetleg egy fejjel magosctbbstb. Mirtikszdmokctt ts nirtikegtsigeket is mondhahrnk a magass6guk6l 6s a sirl).ukr6t. Nem a megtanitiis 6s ig6ny6velmondunkilyen dolgokat,hanemtermeszetes, sz6monkdr6s dletszeriiinform6ci6k6nt.Semmibaj nem sz6rmazik abb6l,ha a gyermekegy bizonyosm6r6shez kapcsolod6anhallja,hogy sziizhrisz centim6ter magas, vagy tizennyolckil6. Lesz aki megjegyzi, jobbanmeg6rintett leszaki nem.Akit az 6tlagosn6l a dolog,az lehethogy hozzaabab|jtl, 6s megldri vagy megmeretiveliink. Ilyenkor kiilijnbtjzri rjsszehasonlit6sokat tehetiink. Mewtyivel vagt hanyszor magasabbak a gyerekeka bab6jukn6l,vagy egyik baba a nrisikn6l?Hdtrybabii kell a m6rlegre tenni, hogy annyit mutasson, mint 6k? ,,H6zi feladatk6nt" megk6rdezhetik a sziileiket,testvereiket, hogy milyen magasak,6s mennyi a silyrk? Ezekcsakerdekessgek a gyerekek sz6m6ra, 6scsakarraval6k, hogy megtudj6k, eszik vagy issziik az ilyen fogalmakat, hogy m6ter,centimetel kilogramm. A mrt6kjeliilhetnek, amelyekr6l nincs fogalmuk a szdn.rokpedig olyan sz6moss6gokat gyerekeknek. Az 6letbrilvett p61d6k azonban segitikoket t6jdkoz6dni a vil6gban. A csoportszoba berendez6sekor tdrekedjiink arra, hogy min6l tiibb olyan eszkdz, haszn6latit6rgy vegyektiriil a gyerekeket, amelya gyakorlatiletiinkben, a mindennapjainkbanhaszn6latos. Legyenpldiul a csopodszobeban miikcid6fali6ra, napt6r,kiselejtezett telefon, zsebszdmol6g6p, esetleg ir6g6p, idldgdmb, t6rk6p Magyarorszdgr6l, bev6sdrl6 kos6r,h6tizsik, b6riind kiiliinbtiz6 m6retekben. A babakonyh6ban haszn6lhat6 m6rleg, dar6l6, sokf6le ed6ny.Itt t6rolhat6-a gyerekekszilmdraugyan nem el6rhet6 - a gyiimdlcscentrifuga, magassiigban a kever6g6p s m6s elektromos sitri-frizrj eszkriz, amit az 6vodalehetris6gei, gazdag megenged. A kiirnyezef, a kiilvil6ggal ,B6nzt6rc6ja" jrit6k6ban szembeninyitottsig a gyermekek megmutatkozik, kepess6geikben l6tv6nyos juttatja a fejl6d6st eredm6nyez,6s nagyon sok matematikaijellegii tapasztalathoz gyerekeket. Az ilyen term6szetes m6don, saj6tb6rtin szenell lapasnalatktil6ndsenaz 6vod6s 6letkorbanfontos, mert az elvont, absztraktmatematikas a verbflis irton kdzvetitettismeretmdg megemeszthetetlen a sziimukra. Ha k6pesek is memoriz6lniverbdlis megnevez6seket, azok saj6t, 6letkdzeli tapasztalatokn6lkil1 csak form6lis ismeretekhez vezetnek. Az emlitetthaszn6lati tdrgyakkiiziil plddula fa1i6ra, a telefon,a zsebszrimol6g6p, a naptiir haszn6lat kdzben mutatja a sz6mjegyek funkci6j6t. Ha sta kdzbenleolvassuk 6ket az aut6buszok6l, a rendsz6mt6bl6k6l, vagy. a h6zakfal6r61, akkor 22

munkafiizetekleszveliik taldlkozniaz iskola t6blij6n vagy a matematikai bar6tsigosabb formdja. plld ttl ez egy term6szetes ben.A szdmjegtekkelvel6 ismerkdisnek az 6zelmi tal6l6s,a megm6rettetes, az egymlsra a berendezkedes, Miutan megtdrt6nt mes6lni lgk6rejelzi. A gyerekek o1d6d6s az otthonos kialakul6s6t 6s szoci6lisbiztons6g sokEnnek nagyon t6rtenesekbe. minketotthoni kezdenek ny6ri 6lm6nyeikr6l,beavatnak a 6s iisszepakolj6k h6tizs6kokat, f6le form6jalehet.Vannak,akik eloveszika b6nindtiket, Mit mibe cilszerii tenni?Beleflr-e? Nehiz tagy kell6keket. sziiks6ges nyaralris-j6tdkhoz k\nnyii lett a hdtizsdk, a bdr6nd? J6t6kukminden perc6benszembesiilneknewryisdgi bs jellegii tapasztalathoz matematikai amelyekmind hasznos Jbrmai probl\mahelyzetel:kel, juttatj6k riket. Vannak,akik ink6bb mes6lneka ny6ri 6lmdnyeikrcil.Ilyenkor odamehetiink a t6rk6phezvagy a fiildg6mbhiiz, 6s egyiitt bej6rjuk azt az utat, amit megtetteka gyerekek' iranyokr1l, tdvolsagokrol,id6tartamr6l, a kiizleked6sieszk6zdkjelBesz6lgethetiink legzetes formdirol, gtorsasdgukr6l. A t6ma komplex, mint minden 6lm6nyktir, de most csak a matematikainak mondhat6 elemeket emeltem ki. A gyerekek sz|mSra az a tera kapott a hull6mz6Balatonr6l, azunokatestv6rr6l, a nagymam6r6l, m6szetes, ha mes6lhet lm6nyrril.Mi pedig ezt is 6rdekl6d6ssel felejthetetlen vizipisztolyr6l 6s m6s sz6m6ra f6ltve frziitt perceit rabolia el foglalkozis hiszennem ery matematika meghallgatjuk, a bizalm6val,kdzben felt6rulnak el6ttiink t6liink a mes6j6vel,hanem megaj6nd6koz Ha hasonl6an! mi is viselkedjiink Cser6be beavatistnyeriink gondolatvil6griba. ismeretei, rcldciik a rokont csaliLdszerkezet6ben, vil6g bonyolult kell, segitsiinkeligazodnia mai vil6g6ban. f,letkort6l 6s egy6ni saj6tos helyzetektril fiiggri'en ez a tema kiiltinbijzti hogy beszdlget6s, megtehetjiik, kdrd6seinkkel Kiv6ncsiskod6 t6rgyalhat6. mlysEgekben a gyermekek r6ir6nyithatjuk vagy a v6g6n rajzolis, fest6s kdzben f6nyk6pnzeget6s, figyelnrnetolyan dolgoka, amdryekmegfig)elisre, dsszehusonlitltsokra')sszemireseh'e' szdmldltisra, ittletqlkotdsra, iisszefiiggisek feltardsdra, ismereteik rendszerezdsbre k1sztetikiiket. a vagyis6ppideje leszmegbesz6lni ker6kv6g6sba, a szok6sos visszaziikkeniink Lassan napirendet, hetirendet,esetlegtdvolabbi terveket.Ahdny h6z' annyi szok6s,de minbomlik egy-egynap. (Mdg s bennejellegzetestev6kenys6geke denkppnapszakokra egyid6ben 6snemmindenkire szabottar is, csakakkoregy6nre napirend eset6n folyamatos v6ltoz6sa.) vonatkozika tev6kenys6gek otthon kezd6dik, de az itltdzktid6sb6l, az 6tkez6sb6l,a A nap termeszetesen jut bel<ile is. Alig hogyfelkelt 6s feldltbzdtta az 6vod6ba b6venk6scibbre, tisztrilkodasb6l gyermek, m6ris vetkdz6s 6s 6ltiiz6s k6vetkezik az 6vod6ban.Afien az udvarra menet es a lefekv6sig m6g ki jiivet szint6n,a d6lut6ni alv6skor ism6t, majd az 6vodai hazamenett6l szeretni?Pedig a matematikai tapasztucljahrinyszor!Ezek ut6n lehet ezt a tev6kenys6get szelesk<jriitirh|za. A mh6nak van eleie, hdtulia,6s van rajta tdbb nyilas rs, talatszerues kdzben elhangz6 j6tan6csok: A hosszi uijti ami nem kis gondot okoz. Az <iltiizk<jd6s pul6veredet vedd fel, a rdvid ujji p6l6 maradjon alattal El6g b6 a nadrigod, fel tudod venni a/ri a harisny6tl Hossz znadr god, tiird fel a sz6r6t!Meg fogsz f6zni abbana rijvid szokny6ban!Keresd meg a cip6dpdrjatl A. bal vag ajobb veszeltel? Ennek a gombnak mint nincs hova biijni? Tdbb a gomb,mint a lyuk? Nha egyszeriibba ruh6t dsszehajtani,
ZJ

I I

tal6l a k6t ujja, a k6t sziira. felvenni! Akkor legahbb kettthajtva sz6penegym6sra pedig abbanis sok a tanulnival6.Van ahol a tev6kenys6g, Az 6tkez6skellemesebb terit6s, a kiszolg6l6s a naposok dolga. Az6rt nem 6rt mindnyijunknak ellentirizni, hogy kerilt-e az asztalra,6smegfelelShelyen,a tdnyir megfelelf szdmrttd.nytr:pohdt ev6eszkdz mellett, mdgdtt van-e. Otthon minden egyszeriibb. Az 6vod6ban mindenb6l sok van, a reggeb vary a tiz6tai, nehezebb elosztani,hogy mindenkinekjusson beltlle. Erdekesebb a f6lbev6gott ha az 6v6nrivel maguk a gyerekek k6szitik el. A nagy keny6r szeletel6se, gimbdlyti vagt Elvesziti hengeres kifli mind irj form6t dlt. zsemlye, formdjdt Lehet kisebb, nagobb, vastagabb,vikonyabb. A r6val6val sz6pendiszithetik, azt6n kicsit vagy nagyot haraphatnakbel6le a gyerekek. A poharakba kiildnbdzl mennyistgii innival6t kerheblek. jelziseft segitenekeligaA tisztifkodist aviz szercteteteszi vonz6v6. A hideg-meleg ardnydban v|Ttozik A vizcsap tekerdsdnek zodri a viz hrim'lrstklettnek szabdlyozasdban. val6 a viz tulajdons6gaival a mosd6ban va16j6ban a vizsugarer6ssige,A ,,rosszalkod6s" tanulja a M6rt6kkelelviselhet6. Gondoljunt arra,hogy ilyenkor is a vil6got ismerked6s. cim6n gongyermek esetlegfelmos6ronggyal a kez6ben.Matematikai tapasztalatszez6s letekeredistnek hengeres doljunk m6g a WC papir tekercs6reisl Vastagsdga, formdja, eredminye, a papircsik hosszisdga... mind-mind fontos matematikai tudnival6t elevenit sordn. meghaszndlata sorErdekes alvrishoz k6sziil6dve kis6gyakkal Eb6dutdn ,,teritjiikbe" a csoportszobdt. Itt is el kell igazodni a gyerekeknek.r(I, ,o/ oszlop lStvimyl nyt4t az 6gyak elrendezdse. qlszik? Ki mellett? Az 6gyak m6rete az 6vodai 6vek alatt 6ltal6bannem vdltozik, eztrt a gyerekekniivekedisinek mtr'lsire rs felhaszn6lhat6k.

Az rrdvorlj dtkok rnoternotlkdl o

nyerra emlkeztstS napokatki kell haszndlni.Az udvar A szeptemberisz6p,napsiit6ses j6tsz6helye, a matemagyerekek 6segyben a kedvenc 6ssze1, hanem eg6sz 6vben nemcsak gazdagtitrhlza. Talajdt tekintve 6ltal6banilyen r6szekretagol6dik: trkzi tapaszlz,Iatszerzbs kin6l a beton vagy aszfalt, kavics, fii, homok, fijld. Minden anyag m6sf6le lehettis6geket gyerekekj6t6k6hoz. Vannak irgynevezettjitsz6t6ri 6pitm6nyek - 6ltal6bana fiives, foldes, kavicsos - hint6k,m6sz6k6k, amelyekforakalmaseszktiziik, csriszd6k, egyensilyoz6sra rdszeken juttatjek a m6jukkal 6s haszn6latukkiizben 6rdekesmatematikaijellegii taPasztalatokhoz gyerek tapasdalatal6l fel' mozg6sos gyerekeket.P6ld6ul a kitrhintft tol6 vagy benneii16 erositi a kdr ldtvanyat. A periodikussdg, a forgdsszimmetria m6g jobban 6t6lhetti, ha az 6s a pdrgrl gyerekekmeg6rinthetika kitartott kez6t. A ktirhint6n iilti 6v6nri egy helyben 611, ,!s elhelyezkedislvel is 6rdemesfoglalkozni. A lengdhinta 6s a gyerekekszdmosstigrival m6rleghinta mes-m6s tirirdnyokat irzikeltet, Esazut6bbi tiimegekdsszem,lrisire is szol96l. A m{sz6kik formii v6ltozatosak: hip, gdmb, henger, hasdb egyarint el6fordul kaphat.A bdtorsdg,,fokm6r6je" lehet. kozti;,k Afokok szimossdgasokf6lem6don szerepet 24

formiban 6s nem tinc6luana taritas szllndckiiYal termeszetes haszn6latet A sorszitmok a sorszdmokon. eligazodni Ha kiiliinb6z6szintek a fokok, akkork<innyebb haszn6lhatjuk. a kiilonbijzo eljitszhat.l6k btiviileteben mesk a Ha van kedvea gyerekeknek ,,kirdlyos,' adoma ldPl : szerep6t. ,,Flozz6d legkisebbkir6lyfi vagy szeg6nylegny pr6b6katki6116 miszokaneg'edik fokltra' nyomat,ha ki6llszh6rompr6bit! Az elsti:Mdsszfel a hengeres x harkijrbnt legszilesebb mdszoka gi)ntb alakti a 6s ugorj le! A m6sodik:Menj ktirbe a Kiltlltad aranycipoj6t! tetejir6l hozd le a kiralykisasszony mdszoka madik: A csucsos szcretikaz olyai k6sztikigycrekek Az iskol6ba pr6b6t,tied a linyom 6sfele kir6lys6goml" sz|nita hatodik Milyen PI': mesebe dltiiztetve. jellegii ,,kihiv6sokat'' nincsnek is, amelyek a tizedik fokt a? Hdn-t fol? Hany fokra kell r6l6pni,hogy a harnatlik fotrril feljussunk megoldhatoa felafokkal ke lejjebb jiinniink, hogy dz otodikfokra Erjink? Term6szetescn is. gondolkodis szintj6n 6s a k6pszerii dat a cselekv6 pl. kiizleked6sijitkokat jltszhatunk valodt teriileteken, A betonozott,aszfaltozoft (eg)enes 6sgc)rbe).lbrgalLltltdl'zatottajzolhat]J.t:tk' vagy k6pzelteszkdziiksegitsegevel. geomettiai hiltinbdzti l6tre, 6s hozhatunk Jbrntdjti (eldgazasok szima) mi csom\pontokdt De a forgalmat is ir6nyithatjuk segits6g6vel jelziseket haszn6lhatunk. Karjelzsek rajzos tulajdonsiga A gdnb ',gttr.tt16s" a labda is ezen a terepenpattog, grrul a legiobban. gyerekeknek' a kell dlniiik is 6t Ezt j6t6kokban hitr6ny. bizonyosakban e16ny, bizonyos a magasl tio'olsdg, a kiil6nb6z6labdaj6t6kokhoz zsin6rt,karik6tis haszn6lhatunk Hri16t, jitnlnak hozz6 ezek a jdt6kok. sdg becslLs,lhez Azugr6jit6kokszinhelyeegykicsitazidojrir6s|riggv6nyeis.Amatematikaitartaln-ruk ugr6iskol6t el6szoraz pedig fajt6nk6ntv ltozlk A keresztqlaki, vagt ntgyzetrdcsos van o szamldlaskiviil szelepe A formriLj6n rajzolj6kmeg a gyerekek. 6v6n<i segits6g6vel ktirebenvan j6tszott a l6,nyok foleg ugr6j6t6knak nak Esa sorsztimolirakA kiirgurnival tigk ap leggyafuabban kifesziti a gumit, akkor sikere. Ha k6t gyermek terpesz6ll6sban elrr.rozditja ez a gumi, ha az 6v6n6 6rdekess6gk6ppen formtijti lesz.De deform6l6dhat beltjle' lesz t6glalap" Paralelogt"amrna, ,,ferde helyzetb6l a gyerekeket. szemben6ll6 gunink' a lesz alaku Kett6nel t6bb gyerek is berlllhat,hogy kipr6b6ljukvajon milyen a kdrben oldalait, dsszehasonlithatjtrk csticsuit, a keletkez6sokszdgek Megsz6molhatjuk vagy teipeszallesban 26fihogy mindegy, nem Yigylzat, szdmossdgatal. rill6 gyerekek hogy ruiril tdbbgyerckall be' coutiljobM6g azt is megfigyelhetjiik, vannaka gyerekek! hogy a 6rdekess6g, banfog lmsonlitania kt)rre (vagy a toj6sra)a gumink.(Matematikai csak kifel6 gumi nem A 6korban!) meg az illapitottik kdr keriilet6tpont ilyen m6dszerrel gurr:!: 51,6s gyerek a kil6p is tolhat6.Ha mindenm6sodik hanemkiviilr6l befeL6 hirzhat6, matematikai amelynek akkor sz6pcsillagformatkaphatunk, befel6nyomjaa p6ros15b6val, l6he. hoztunk szdgekel hogy ftonvexis konkdv rdekess6ge, az udvaron 6nekehil Az Enekesjft6kok gyakan a szabadban Milyen egdszs6ges nyerik el igazi ttrformdjukat, hiszen a termek sziikciskis hely6n nem tekeredhetkedv6rea a kecsk6tstb. Az ,,Adj kirily katon6t" kigy6, a farkashamarutol6ri a b6rrlnf, a gazda jltszani. Kdt ht ldmvonal' eg)'e ewotlal' j6t6kot pedig nem is lehet a csoportszobebar mozgtisosat,lltse mastjelent, mint a rajzos ldtvdtrya.De ezekneka j|tlkoknakfogfi vagt a tapasztalatokat gtarapod6 jellege is van, teh6tmennyis^givdltozdsokrolis szerezhetnek

gyereKeK. Kedvelt j6tek az udvaron a ,,Kelj fel Jancsi!"A ,,Jancsik"egy vonalban6llnak, az sorszamdt, a bpesekszdmdtis a gyerekek nekik h6tta1. O az aki megmondja, ,,6breszt6" nagtsagdt az lsszekiit<isziiveg k6rdseire.De az Eszterldncis ,,kdsziilhet" v61toz6szab6hdrom lyok szerint.Pl. minden masodikgterek forduljon ki, vagy mindig a lujvetkezd tarmtlik, hogymilyen 6smennyimatematikai guereft forduljonki. Az 6v6noiitletess6g6n (Mely kirtbatekintek;M6l'asok, a gyerekek sz6mdra. ki egy-egyj6t6kb61 tatombontakozik haza lirdaim!) c6pa; Gyertek ki a h6zb6l;Szines koriilvett tlglqlap alakit, de Nincs udvaq homokoz6 n6lkiill Altal6ban betonszegellyel sok 6voda tdvzrin kiil6nbdz6 vastagsagi 6s magassdgi fardnktikkel kdtiiltett ktjrhdz is dsszemirisre hasonlit6 alalru a homokoz6. Az ilyen szeg6ly sokflle dsszehasonl[tdsrq r6la. korbes6tilnak rajta, leugr6lnak Szivesen 6llnak fel r6juk a gyerekek, ad lehet6s6get. gyerek,egy riinkiin egy magasabb Ha pl. olyan helyzet ad6dik,hogy egy alacsonyabb hogy ki a maga' el megkdrdezni, egy alacsonyabb 611, akkor ne mulasszuk magasabbra 6s mutatja, 6rz6kenyseget az6v6noszakmai 6szrevetele sabb?Azllyenprobl6mahelyzetek gondolkodAsan, k6rd6sfeltev6m6don az ilyen szellemil6gkdrben6lti 6vod6sok 6rdekes 6szrevesznek ilyen .jokat" kerdezni, 6k is rudnak l6tszikaz 6v6n6hatdsa. seinhamarosan volna.Nem iinmagiban a mateelszaladtak olyan dolgokat,amelyekmellett egy6bkdnt matika, hanem a nevel6sldgkiire nvel gondolkod{sra! (C. Nem6nyi Esztert6lsziirrnazika gondolat.) a homokoz6sz6l6nnem rillnak meg a gyerekek,hiszen a lnyeg,a Termeszetesen amelyekazt hiszema vil6g 6sszes Vannaktipikus tev6kenys6gek, homok beliil tal6lhat6. homokoz6j6banhasonl6an zajlanak. Ilyen a vfr6pit6s 6s a siitemdnyes jit6kok. ezekhez sokf6le kiegszitti tev6kenys6g kapcsol6dhat, 6s sokf6le Term6szetesen tarmatematikai A vizre is gondoltam!Ett6l bdviilheta tev6kenys6gek eszkozhaszn6lat. takrr.. T()meg,ftrfoga4 iirtartalorn, ktikjnbdzd kiterjeddsek, szdp szimmetrikusfonndk jellegii tapasztalatszezesek A homok lehetm6g a tivolforrris6t. kepezika matematikai - ami a gyerekek jel6t is ttizdtt kis z6szl6val Hurkapilc6raragasztott, ugriis szinhelye. - jeliiljiik meg az ugr6snagys6g6t. m6g nagyobbteljesitigy az dsszenrdris 6brrizolhatja m6nyredsztiinzia gyerekket kiil6nfeliiletreldbunk vagy m6s tirgyak nyomit otthag)'va A sz6pen elgerebly6zett bdz6 mintAzatokathozhatunkl6tre egy r6sze,de maga a kavics Az udvar kavicsosr6sz6nszokott lenni a jrit6kszerek A gyerekek (gydngykavics) v6logat6sais j6 alkalomegy kis besz6lget6sre. szedegetese, Ha irj kavicssz6lkavicsokat. nagysagi, szlrrl mindig tal6lnak szimuksa 4rdekes fot'mdji, hiszen kagyl6a keresg6l6s, akkor mg izgalmasabb linn6ny 6rkezikaz 6vodaudvar6ra, kezebe. Ezek (esetleg is akadhatnak a gyerekek nyomatokkal) kozetdarabok maradvdnyok, a kincskeresEsekszitvdlogatasoba, sorbarendeziseh'e, szdnrossttgokmegdllapitdsdra is helyen6pit6- alkot6 jftk, sikbeliibrfzolis eszkozei Arra alkalmas adnak1ehet6s6get. lehetnek.(Pontszeti targyakkint mint a ,,Pittyi" j6tek kezelik a gyerekekijket.) 6rziinkpl. egy kavicsot,mert nyaralisunkeml6ket Gyakan feln6ttkentis ,,kincskent" t6rgy,amit eldughatunkazudvar is kincs-6rt6kii lehetegy-egy sz6m6ra id6zi.A gyerekek 26

nyomozni, 6sperszekincsettal6lni. Taiikoz6d6 kdpessdgket valamelyik r6sz6n.Szeretnek sikba),majd ha kiiz6sent6rk6pet k6szitiink az udvarr6l(a t6r lek6pez6se fejleszthetjiik, tdrbeli vil6g, (A ibr6zolt sikban kincs megtal6l6s6hoz. a ezt a t6rk6pet haszn6ljuk jeldljnk be a jellegzetes pontjait' helyeit, tiintessiikfel az 6voda A t6rk6pen 6rtelmezese.) Kes6bbnehezit utat is megtervezhetjiik. kdzdseneldugottkincs hely6t,6s az odavezetti j6t6k 6s 6k a kincs fel6b61, a e1s6 kizirjuk hogy a kincskerestiket hetjiik a feladatotirgy, val6 vilsgbdn dbrdzolt elhelyez6seut6n a terk6p segitseg6velkutathatnak. A sikban keriildm a ,,feladat" sz6 tajikoz6dds m6r igazi nagycsoportospr6batetel. Sz;i:rd6kosan feladatk6nt6lj6k gyerekek ne matematikai a l6nyeg, hogy pontosan az a hasmAlat6t,mert legyen a probl6mahelyzet at a helyzetet,hanemj6t6kos kihiv6s 6s 6letszerfr,term6szetes sz6mulra. nem felRitkabbanlehet 16tniaz 6vod6kudvar6nteke- vagy golfptlyft' Termeszetesen ezeket megmutaqa-e fiigg, hogy gondolok.Az 6v6ntibe6llit6d6s6t6l n<ittversenyprilyAka a labdajrit6kokata gyerekeknek.Van aki a homokoz6bav6jt lyukakkal imit6lja a golfoz6st a kilencesszdmkijrbenval6 t6j6koz6d6s a gyerekeksz6mira. Tek6n6la bdbukszdmossdga, adja aj6t6k matematikaitartalmsl. Az irany- ds tdvolsdgbecslisis fontos mindlehetris6ge ket labdajet6knel. a Labda Sz6llhat a fitld6n,hanema l6gt6rbenis 6lvezhet6. nemcsak Az udvartigass6ga k6szitett a magasbais. De riipterhettink hajtogatott repiiltiket 6s kiiliinbdz<j technik6kkal s6rk6nyokat.Az dramvonalasformdkr6l, a tdmegr1l, a hosszisdgr6l' a magassdgr6l okdsszemdrisek, tapasztalatokata gyerekek.Becslisek, risszehasonlitdsok, szerezhetnek jelentenek gyerekek szim6ra. a okozati dsszefi)ggdsek feltdrdsai agytom6t helyszinekent Az udvar lehet6s6geiszintekimerithetetlenek A tov6bbi tev6kenys6gek a kiskertek matemaa term6szet, idi5j|t|s, hiszen az majd az udvar, is gyakran szerepel is' A 6ppen az udvar 6seinkszinhde lehet ,,zdld<ivezete" tapasztalatszerz tik6ja kapcs6n t6l 6s a tavaszkapcs6nis visszatriinkmajd az udvarra.

27

Az d:zi ldQldrdss o lerrnszei tndtetnoilkqld

oh dicstiterm6szet! ,,Ohterm6szet, v6led?" versenyezni Mely nyelv merne ,iPettifi S6ndor/ is, hogy meggyermekeink sz6mara 6s tegyiik lehet6ve6vod6s Higgyiink a kOlt6nek, sz6pktimyezetmeret 6s fomagazdags6g6t, az <jketkiiriilvev6 termeszeti csod6lhass6k szab6rmely az 6v parkok, ligetek elrhet6 s6takkal az utcai segeit.A term6szetj6resok, a meg figyelhess6k egyiitt6l6siikben adnak arra, hogy termeszets k6ban lehettiseget akkor az udvari kijmyezetis Ha nemjutunk messzebbre, niiv6ny-s 6llatvil6gtiirtneseit. n6h6ny megismerkedjenek is n6v szerint esetleg lehetarra,hogy kiizelebbr6l alkalmas j6l tulajdons66rz6kelhet6 ve1toz6, 6lland6an a termeszet fa, bokor,virdg k6pviselet6ben vid6k, az gaival. De egy erdti, egy v:v;pafi,egy r6t, egy tisztes,egy dimbes-dombos p6tolhat6k! sem semmivel 6lm6nyei a lejt6k hangulatos emelkedtik, melyeketmatematikaolyan elemeiis lesznek, kir6ndul6soknak Ezekneka sdt6knak, Gyiijtsiik dsszea kiildnrjsenszines6s gazdag. Az 6szi termeszet iaknak is mondhatunk. kincseket,melyeketsokf6ledolograhaszn6lhatunk l6baink elott heverd..term6szetadta" sor6n. A f6k, bokok, levelek, term6sek6lm6ny- 6s majd az 6vodai tev6kenys6gek hogy rdemesegyenkentis olyan gazdag matematikaitartalomban, tev6kenys6gk6re foglalkoznivele. kbzelithetjiik.Az id6jar6s,majd ennek Az rjsz matematik6jit sokf6le szempontb6l Vegyiik sona a legjeljelzi sz6munkra az 6sz bek<iszont6s6t. a term6szet krivetkezt6ben a matematikai 6s elemezziik 6lm6nykbr6ket 6szi ovodai tevekenysegeket, legzetesebb lehet6sgeket. tapasztalatszerz6si

Az ldqjdr6s
Az id6j6r6s nap mint nap rsze 6letiinknek. Elemeivel sajAt tapasztalahnk eltal erej6t, az es6 itnedvesiti ruh6nkat, cip6nket ismerkediink. Erezziik a Nap melegt,a sz61 tartalmilyen matematikai vajonmost6sszel elmenyeinknek stb.Kellemes6skellemetlen mai vannak? sugaraival6vszakt6lfiiggetleniil ott ga kdrformdidval 6s szertedgaz6 A Nap a maga s6r A,,Siiss fel Nap" kezdetiidalt ragyogmindengyermekajzjobb vagy bal fels6 sark6ban. hiven a felh6ket eldbb- ut6bb elviszi a szI, minden gyermekismeri, 6sbizik is 6nek6ben, sval6ra v6lik a kiv6nsig t6len 6s ny6ron egyar6nt.De azt is 6rzik, hogy v6ge van a meleg ny6ri napoknak, s hi6ba stt a nap, m6gsem 6raszt olyan meleget, mint nyaron' El6keriilnek a melegebb ruh6k, 6s egyre szaporodnaka felveendri ruhadarabok A Nap csiikken6 erej6t a gyerekek sz6m6raels6sorbanaz iilttizkbd6s m6rt6kejelzi, de sokan azt is tudjrik, hogy c tr'ap melegit-h6mir,vel pontosLn mirni lehet. Sokattanulnak a r6di6 6s Megie gyztk,hogy hdnyfokos h;mtrsdkletr6l besz6lnek A TV meteorol6giaijelent6seib<!1. 28

j6t6k 6s igazi h6mer6ttartani Akit 6rdekel'tanulmenyozhassa' 6rdemes csoportszob6ban mutat a Lesz aki le tudja olvasni, hogy 20 fokos melegetvagy 6ppen2 fokos hideget A h6m6r6. igy szer"mek tapasztalatota gyermekek a pozitiv ds a negativ szdmob6l' szeml6lteti. mii:veletlt kivoncts 6s a az dsszeadas vagy csiikken6se hrim6rs6kletemelkedese ktpljeleniri meg saj6tosform6ban' szdmegtenes pedig a t6j6koz6d6s va16 A hcim6r6n vagy k6s6 tavasszalk6szithetiink ,,nap6ret" A foldbeszurt bot Az udvaron kora 6ssze1 helyen 6my6k6t egyenl6id6kitzdnkentbejeldljiik valamivel Az epiilet fal6n, egy alkalmas az becsldsare, i, prouanozhutoot vele. Az 6rny6kkalval6 j6t6kj6 lehettis6ga hosszisdgok idfimtris egsLgeivel val6 ismerked6sre. ha A sz6l honnan ftj2 Mekkora ereje van? Egyszeriienvdlaszolhatunka k6rddseke' az de a legjobban' kimegyiink a szabadla, 6s fordulunk erre' arra- Az arcunkon 1rezzik Ha eg6siiesttinket is 6q6rja. Ha hitat forditunk neki kdnnyeddnmegyiink, visz benniinket is hunyoritjuk' siembe megy0nk vele nekid6liink, nehezenhaladunk, m6g a szemiinket gyerek 6rkezsekor Fnjhat eli;i61, hdtulrol, de mlg oldalrol is! Minden reggel minden f zott-e Yagysem, filjt-e a sz6l' beszrimolhataz 6v6ntinek, hogy hogyanjdtt az 6vod,6ba, hallott " A sajat b6riinkiin l6tott, 6s menol, melegenvagy hidegenfujt, 6s mit 6rzett, jelensgetfigyelhetiink meg a sz6l "munkrij6r6l" mellett sok 6rdekes szerzetttapasztalalok az utca a faleveleket' vagy 6ppensz6thordja Mi mindentmozdit meg a sz6l?Osszesiipri, hajlitgatja a kalapot' fejnnk6l lekapja kikapja keziinkbtil a papir zsebkencl6t, szemet6t, is 6pit Van 6st6lennagyh6torlaszokat a tet6 cserepeit, a l6k egait,lesodorja letiiri/ /n6ha pusztit' amikor hasznosmunk6t v6gez, kdpes meghajtaniegy malomkereket'van amikor fuvallatnak csak akkor gltenge' Amikor tetej6t. fakat csavarki t6vestiil, lerepiti a hdzak nevezvagy szell6nekbec6zziik, amikor erds, akor ork6nnak,tom6d6nak, sz6lvihamak ziik. gazdag Hogtan gurulnak, mozognakaz elftljt tdryyak? Egyszerumegfigyel6seinknekis gdmb alahr vag" tartalmalehet. Nemcsaka nehiz 6sa kdnnyfi, hanemahenger geometriai -6s k6zcitt is kiil6nbsegettesz a sz6l' A forg6sz6lspirdlja is a szdgletestdtgyak mozgat6sa Kavarja' megemeli' az utcai poros szemettel' hoz l6tre leggyakrabban mozg6siorm6kat a gyerekek felhivhatjuk felkJpja. Nem tul felemel6 a l6w6ny a szem6tmiatt, de legalSbb ajt6vagy erej6tmutatjaa becsap6dott A sz61 fontoss6gira figyeimtazutc6ktisztas6g6nak ablak, a fliggdny mozg6sa. nincs .L szetereieies iranyat ktilbnbiiz6 eszktjzrjkkellehetm6mi. Bonyohrlt miiszerekre kdszithetiink, 6s kitehetjiik a csoportsziiks6g az 6vod6ban,de sz6lforg6t vagy sz6lzs6kot a v6rosban vagy a faluban iddjelzc! Ha van szoba ablakp6rkiny 6ra vagy az udvarra. 6llom6s, vagy rlgi hdzak tetej6n sz6lkakas,akkor 6rdenes arra s6t61nia gyermekekkel' Besz6lhetibk 'iszttki, keleti, ddli 6s nyugati szilrdl hogy megfigyel6seiket megtehessek. vagy k6szitnylonzacsk6t, papir zsebkend6t, Rdptethefiink uoeikiit,hogy megtanitanank. a sz6l ut6nozhatjuk jat6kainkban karjaintkal, testiinkkel Mozgesos hetiink papirs6rk6ny. Flijhatunk tollat' is gyakorolhatjuk' forgat6 erejet,s kijzben az irdnyok megnevez6s6t sz6lcsin6ping-ponglabd6t,kis papt vagy nylon darabotE mesters6ges krrioricatorzs6t, l6ssiigyess6gij6tkkdzbenatdvolsagokdsszehasonlit(tsclraiscjsszemtrisireissor keriilhet.

lehet6s6gekkel A A papirs6rkiiny k6szi6s iinmagebanis tele van tapasztalatszerz6si a k6z6ppontba A keriil rdptets6vela madzag hosszais a magassdgokdsszehasonlitdsa 6sa sz6lhangvitorldshaj6k 6srepiikik mozg6sform6i sz6lmalmok, sz6lerej6thasznosit6 j6t6kaink tdm6ja. llyettkor a ttrbeli tiijiktz6dds-irdnyszavait' aha'lk ja is lehet ut6nz6sos formebansaj6titjSkel a gyermekek' hangosfokozatait term6szetes csepereghet' meg' Szemerk6lhet' frgyelhetjiik a csoportszob6b6l Az es6tleggyakrabban ideig' egbsz hosszi ideig, rdvid Eshet stb. eshet,zuhoghat,szakadhat,iimiilhet csendesen lett hogy siittebb a szob6ban' nap, ttibb napon6t. Megfigyelhediika fethdk nagysagdt, Uthatj,:t, hogy odakinn vizes, f6nyes, csillog6 a hi.ztetii, az tittest' Az es6csatomlkb6l folyik vagy iimlik a viz, esetleghtimp6lytig az fton Nemcsak a szemiinkkel, hanem a fiiliinkkef is meg tudjuk llapitari az es6 mtrtikdt' Mennyisigit azonbanmdrhetj k az rt'gasztotl beosztdudvarra kihelyezett l6basbanvagy faz6kban'Mtrfiruddal vagy fazelt;:a jellemezziJ,k leesett csapad6k a mdrdszdmmal soikal lehettis6gtink van arra is, hogy mennyis6get. Kis6rletez6kedviinkbenaztismegtehetjiik,hogykiil<inbdz6helyeketessziika a csatornakifoly6 cstiv6hezstb' fa al6, ablakp6rk6'nyra' m6r<ied6nyeinket: is/. A gyerekekizgalommalv6Ijik, hogy melyikezekpl. homokoz6ed6nyek ,4-ehetnek Midrt ti)bb az egtik' mint a mdsik?Az ben mennyi viz gyiilik 6ssze.Vajon ki mit gorrdol? adott v6laszokb6l sok mindent megtudhatunka ilyen jellegii probl1mahelyzetekre logikdjdr6l' o\' gondolkodasuk kdvetkezteteseikr ismereteir6l, gyerekek eddigszerzett vizet dntsiik a vir6gokral Elmondhatjuk,hogy a vizcsapb6l loly6 vizet Az <isszegyiijtdtt nem szeretika niivenyek,mert az keminy viz, az es6pedig ldgt Nem baj, ha nem 6rtik is, 6s tartalm6t,de legal6bbhallanaka viz ilyen tulajdons6g6r6l pontosan a kifejez6sek gondosan6l, hogy mi6rt 6r ,,aranyaf' az es6 a novenyek szhmsra Az es6az 6l1atok6l is kodik. De j6b6l is meg6rta sok! Az erej6tbizonyitja,hogy milyen mily medretv|j az M6g 6rkot is hrd esni! Az 6wiz is aktu6listema lehet,ha van udvaron.a homokoz6ban. az 6v6nonekvagy a gyerekeknek ilyen 61m6nye Nagy 6s maradand66lm6ny a gyermekek sz6m6ta,ln egy kisebb ny6ri z6port6l nem hanem az udvari fdk, bokok tdv6ben be az 6vod6ba, ijediink meg, 6s nem szaladunk Ha ,,lyukas" a fa, akkor keresnikell egy ,,tiimiittebbet"' keresiink mened6ket. sz6mdraNem is a gyermekek tal6n a legizgalmasabbak Az es6ut6ni vizes 61mnyek ha az 6v6n6kis lenne, J6 hogy belel6pne! az, aki kiker0li a t6cs6t,ahelyett, igazi gyerek Bele lehetn6zni, benne!Mit is lehetcsin6lniegy t6cs6val? leln6nek io iatektetretosegetet h6thu letonk benne valami 6rdekeset.Napsiitds esetEnp6ld6ul a t kdrkepiinket! Kiirbej6rhatjuk, hogy h6ny kakasl6p6sselsiker0l. Megpr6b6lhatjuk 6tugomi, 6tl6pni' melyik t6csamilyenalakti, nereii' Es teri, ho"rribon. Osszehasonlithatjuk keres)tben belel6pve a cip6talpunk nyom6t is szemiigyrevehetjiik Melyik a bal' melytk m6szetesen ajobb,kinekmilyenmint6zatu?Egykisfadarabbalbelenyrilvaat6cs6b6lkihlizottvizsugarakkaltovribb form6lhatl'uk a t6csa alakjal Ha e16gsz6p k<iralakuvolt, akkor lehet fejeket' farkat a t6csa,akkor 16bakat, beirile napocska,nluszi- vagy cicafej. Ha hosszirk6s az aszfaltr6l akkor fuj a szI, a Nap 6s ,,raizolva;'b6rmilyen 6llat k6sziilhet be16le.Ha siit hamar elillannak ezek a kis vizes foltok. 30

)+

tula16s a homori felfrlelefrl6nyeges arra is, hogy & s{k, Q domborrt alkalmas Az es<i a lapostetejiih6zak6s a gtidrtik' 6rkokj6 "szeml6lmegisme{6k.Az esemy<ik, dons6gait tet<ieszkilztik"!

A f6k, bokrok rnotemotik{lo

Hdnyan 6rji)k kdrbeq tdrzsit? Melyik va*agabb? Hdny Melyikfa, bokor magasabb? Anrytkq mekkora? Melyik a tegszebb? Mire hqsonlita formdja? Szabalyos-e? ives tehet? alatta? Milyen alaki? S[irii vagt ritka a lombkorondia?Metyiki nagyobb?Megazunk-e vannuk?Fdl ndndnk-e mdsznira? Melyikenttan tiibb levdl? Terntse Milyen eldgazdsai a kirge? Egtenesvag't fetde tdrzsii? uor-", *"inyi, milyenformdji? Melyikneklegstmabb elhangozirhet a gtdkerc? Ezeka k6rd6sek Milyen messzire Hogtan dll a domboldalon? ol|suk becsldst' rjsszehusottlftdst' ha;ak set6ink, kir6ndulisaink sor6n. Megvdlasz t igdnyel 6sszemirtst,Jomm- ds mennyisdgdszlel1s a k6my6k fdi, bokai kbziil A gyerekek Iekedvencet egy magunknak Vilaszthatunk 6t megfigyel6snek is' A folyamatos tisszel,t6len 6s tavasszal rajzolhatjik, megfesthetik fa a csupasz 6s a termdses leveles, felt6tleniillegyen:a rugyezl, aviritgz6'a ,,ugr6ponda" is' tay f"t". Mireseket is v6gezhetiink,melyeket ir6sos, rajzos form6banriigzithetiink igy biztosithatjuk' lehet6seget A k6s6bbiiisszehasonlit6s szoktukm6m| Hdny gtermektttcliakdrm6dszer6vel A fik vastagsig6t az ,,6ttilel6s" haszn|lJnnk zsin6rt! E kiSz\etito eszkoz 6rdek6ben m6r6s,iisszem6r6s befogni? Pontosabb vastag-ea v6lasztott ellenririzziik Vajon ugyanolyan uliuLu. uou, hogy becsl6seinket kottitt csom6val tavolsigokra f6k6?A zsin6naegyenletes f6nk tbrzse,mint a szomsz6dos is mdrt\l<szdmokkal jelezhetjiik az vagy m6s jelz6sekkel,esetlegmer6rudsegits6g6vel egyesmereteket. adnakaz ivgtfrrtik Megpr6b6lkozhaj6 t6j6koz6d6si lehet6s6get Kivegott t6k eset6n is, nem nagy baj, ha nem jutunk pontos eredm6nyreA tunl a torOk sz6ml6l6s6val az 6vgytirf fogalma,m int az tletkor m'lrisi m6dja, t's sz1pkdrkdriisfor' gyerekekszirmhta ismeretk6ntrakt6roz6dik el' maja bizonylra maradand6 egy is gondotjelenthet m6ga becslEse hanem a m6r6se, A fik magassiginak nemcsak magas6vod6s sziimara.A la6ri6sok mellett t6rp6knek erezziik magunka,6s el6rhetetlen bele a f6r n6zve tAvolabb "nem kicsit sem s6gbanvan a csricsuk.Ha sem a fa a161, vagy tetej6q helyet keresni Pl a csilszda szemiinkbe"egy fa, akkor pr6b6ljunk magasabb stb Egy kicsit magasabbki16t6t vagy egy dombtettit, 6piilet/6voda/ablak6t, egy em"letes 16l n6zvemindj6rtmes a l6tv6ny! ktizelisl A fik arryika el6rhet6 a Nap segits6gevel a probl6m6t megoldhatjuk Persze vagy ket bot segitk6t krsgyermek, s6gbena loldiin zsin6ral m6rhet6!ErdemeseL6tte / rlmy6khnakkiikjnbotok vagy gyermekek / s6!6vel megmutatni a kiildnbdzii magass6gir a,dnyossdgdt bdzdsdgit. j6t6kokban 6s tevdkenysea csoportszobai megismerve A fiik sokfeletulajdons6gdt form6jebanlehetnek K6pzeletj6t6k gekbenis felhaszn6lhatjuka gyermekektapasztalatait

egyrnismdg6 miigdtt/de an6lkiilis/ szorosan erd6tis. Arnyparav6n 6k is f6k, alkothatnak 6llva 2-4-6-8 kari ,,6ri6sfdf is formizhatnak a gyerekek kiil<inh)26 ferdes6gii kartart61-3-5-7 Hogyanlehetne a 2-4-6-8stb. 69 l6trehoz6srihoz? sokkal.H6ny gyereksziiks6ges is 6gak szimmetridjdra tartja fol. Az csak egyik ka{6t P61d6ul az eltil 6116 .igt fet akotni? figyelhetiinkl fellelhet6motil'um a fa. Hol csakdiszitti rajzain az egyik leggyakrabban A gyerekek r6luk, kezdenek rajzaikat,6smes6lni pedig Ha megmutatj6k hol f6szerepl6kdnt. elemk6nt, miretekre,forakkor 6rdekltidti k6rd6seinkkelr6ir6nyithatjuk figyelmiiket-szdmossdgokra' nem szabad! makra.Yigyizat, az alkot6sgydnyiir6tcsorbitani 6smozgti6rz6kszervi 6seml6kezetes gazdags6ga, ihlet6 erejeolyanm61y A term6szet er6ltetci, bev6s6sre hogy a pedag6gus sz6m6ra, ad az 6vod6sgyermekek soslm6nyeket juttatja a gyer ismeretekhez teszi.Maradand6 teljesenfeleslegess6 iranyul6 tbrkveseit tudatan6lktil isl mekeket a sz6ad6koss6g maga a termeszet ,,Az 6let legtisibb,legigazibbfoglalata a term6szet'A feil6d6shez adja meg a megfelel6alapokat 6sfelt6teleket."/O. Declory/

A levelek tnoternotik{l o
,,H6nyujja van a gesztenyelev6lnek? Ot ujja van,mint a gyerekkeznek. Ot ujja van?Nem mind olyan. h6t ujja van. N6melyiknek Ot uiia, net ujia, hozzi meg aht$tlja..." iSarkady S6ndor/ Az 6sz szinpompij6ta f6k levelei adj6k.Egy ideig a f6kon viritanak,aztin e16rhet6 Ilyenkor sor kertilhet a levelek gerebly6z6s6re' kiizels6gben a foldijn is megtal6lhat6k. az avarban, ugrdlnakvagy hemperegnek Munka ktizbena gyerekekszivesen sdpr6s6re. mert ha elesnek,puha lev6l6gy v6!a tiket. Vdgiil az6rt sikeriil kupacokba,kosarakba gyiijteni a leveleket-A kupacok form6ja, m6rete att6l lesz izgalmas,ha ,,brigAdok' hogy ki hdny fontos lesz megsz6molni, egym6ssal. Ebben az esetben versenyezhetnek kupac. gy$jtdtt, vagy ki6 a legngtobb kosarral .. halomba,kos6rba. a levelek gyiijt6se csokorba, A gyerekek kedvenctev6kenys6ge szinii vagy form6jrilemilyen kiiltinleges hogy megmutathass6k az 6v6n6hdz, Szaladnak matematikai k6rd6seivel gyermekek kihasmSlva a 6rdekkid6s6t Az 6v6nci velet taleltak. is. tartalmat adhatenneka tev6kenysdgnek Nekedmelyik tetszika legiobban?Nekemezafirtszes sztlfi, kicsisarga! Erzed' nilyen levelet?Bele sem kt)nnyii?Melyik szinbdl van tdbb?Ki g)iiitdxe ezta nag) tadgesztenyefa Vaionmelyikna' vqn? /5-9/ jlr a tenyerembe, pedig hqsonlitra! Hdny ,,u1ja"/levLlkije/ sztp kerekformiiii leveleket! levele?Keressetek gobb a plattinfa vagy a vadgesztenyefa

'!s sorban qz Ez q hosszi, keskeny forma is irdekes! Gondoliatok valakire, tdpegessk le akdclev kis levtlkiit: szeret,nem, sz[vb6l, igazdn..' Hdny lev'llke van a tieden? Ntzz k Az ereimihezhasonMelyik oldalaa simdbb? mega levblhdtuljdt/fondkjdt/!Mas a szine? lltenak? kivasalni' mert sokf6le leprdselni,megsziritani, esetleg A gyiijtbtt leveleketerdemes felhaszn6lhatjuk6ket. tev6kenys6ghez A levelek sz,ltvdlogatdsatdrtenhet sajet iitlet szelint vagy az 6v6n6 Kv6ns6ga szennt. rajzlapra fesit6lt leveleket teszi,ha azugyanolyannak szemleletesebbe Az iisszetartozast a a sz6tv6logatisnak szempontja leggyakoribb A tett vagy igazi faigakra helyezhetik. gyermek figyelm6t' a levelek szine 6s alakja. Ha m6s rulajdons6grais fel akarjuk hivni ahkora,,kaLlklaojds,,m6dszerhezisfolyamodhatr:nk.P6ld6ulcsupafiir6szessz6liilev6l erezettit,vagy kdz6 betesziinkegy 6psz6liit,vagy fdereslevelekkoz6 egy p6rhuzamos levelet ziilds6gf6le pr6seltekkiiz6 egy nem pr6seltet.A falevelek kriz6 keverhetiinkn6hiny elrontott level6t'i A szdnd6kosan siirgarepa petrezselyem, is. /Pl. s6ska,spen6t,sa16ta, tulajdonsAg' egy-egy v6lik eml6kezetesebb6 javites6vala gyerekeksz6m6ra v6logat6s a pr6seltlevet6rt6nik.P61d6ul tiibbf6leerz6kszerwel Kiildndsen,ha az iisszehasonlitas leknek nemcsaka l6tv6nya,hanem a tapht6sa, a szttrazs|gt6lzizeg6 hangla is 6rdekes A h6romf6le 6rz6kel6ssoksziniienmutatja a sz6raz6s a fiiss levelek ktiztitti kiiliinbseget Az tapasztalatszerz6snek' 6rz6kszerviv6ltozatossfgfontoselve a matematikai gakat felhaszn6lhatjuk fa ,,bontdsra" is' A szdmfoga' az igazi v agy festett A rajzlapra el tudj6k helyezni az adott m6don gyerekek sokf6le lom meger6sittisit szolg lja, ha a megadottkett6, h6rom esetlegn6gy fln' Az egtenl1 16-12l levelet a lehet6s6gk6nt szimrmr riszekre osztdstis gyakoroltathatjuk. Kitalalhatunk kiiltinbdz6 tbrteneteketa darsbszdmokvdltozasdr6l. Ezek els6sorbana bizonyos darabsz6mrilev6l lehulkivon6s miiveletet keszitik eld, hiszen ertelemszeriien l6s6r6lsz6lnak. Egy kerekdedalakri ffir6szes Rajzlapraragasztva6lhettink a k6palkotis lehettisgdvel' sz6lii lev6l lehet p6ld6ul egy hal teste.M6r csak n6h6nykisebb lev6l kell a h6tera,hasara, fark6ra 6s uszonyokkal felszerelkezve v6rja t6rsait az els6 halacskdnk' Ha eg1 egsz akv6riumot akarunk berendezniakkor hin6r is kigy6zhat kiizttik sok kis egym6shozcsatlakoztatott akacfa lev6lk6b6l. Termeszetesenazakerekdedalakulev6legymad6rkatest6reishasonlithat|Megfelelri a fark6nak 6s a l6binak Ha a farka m6retii 6s form6jir lev6l kell a fej6nek, a cs<ir6nek, lev6lb6l k6sztl, alcir p6v6nakis n6zhetjiik! vadgesztenyefa ievlemberkdnk is j6 tenyeres-talpaslesz, ha kezel6ba a plat6nfa level6b6l k6sziil' k6szithetjiik. Fej6t nyirfa vagy nySrfalevlmell6 ragasztasaval Torzst t6bb lev6l egymdLs ragasztotthetyke bajusszal f6rfiass6 var6b6l k6sziilt frizur6val n6iess6,fiizfa 1eve16b6l zsolhatjuk. a levelek nem kepviselnek szigoru mertani formakat, m6gis sok tanulTerm6szetesen haszn6lhatunkoll6t is. A f6lbev6s ggal j6r a kivdlasztdsuk,qz illeszttsrlk! Ha sziiks6ges gott lev61 fontos lehet a k6palkot6shoz,de a szimmetridra is rairA'nyithatjaa gyermek figyelmet. Ha k6zn 6lvan egt tik6r, al&or azt is felhaszn6lhatjrika gyermekekn6zel6d6sre. 33

A nagtito is kiemeli a formiik bizonyos elemeit, 6s a gyerekekfigyelm6t r6ir6nyitja olyan tulajdons6gokra,amelyek egy6bk6ntelkeriila6k a figyelmiiket' diszitrjfiiz6reket foa csoportszobat a levelekb<jl k6szitenek szinteminden6vod6ban bel6le, vagy tet6cserep hurkapalciraflizve s6tork6sz0lhet nalra, dr6tra.Bark6csol6sn6l funkci6t tiilthet be hriaik6 k6szit6sn61. Gyakan k6sziilnek szines nyonatok papirm, textilre Sz6plev6lmotirumok keriilhetterit6k, fiiggiiny6k is szpen levlpapina,borit6kra.Szeg6lyrnint6s nek papirszalv6t6ra, mutatnak a babaszob6ban.A piramis-formdr6l sem feledkezziink meg! Tanuls6gos nyomat ker0l Nem fontos mindig miivelet, hogy minden sorbaeggyel tdbb vagy kevesebb vagy a lev6len kiadja a form6jdtakkor is' ha a kdrvonal6t, mag6ta leveietfesteni,sz6pen is tirili tel.lesfeliiletet szinezziik be, art1n felemeljiik a levelet. A satiroz6stechnik6j6t ceruziLpapirlapon tett a fonekj6ra ha alkalnazhaljuk. Sz6penfog l6tszani a lev6l erezete, a gyerekek val satiroznikezdiink' Ezek a technik6k a levelekformdidt teszik eml6kezetess6 sz mtra. Haalev6lmindk6toldal6tanyel6n6lfogvafest6kbemartjuk,6skett6hajtottrajzlap kdz6 tessziik,akkor ,,ikreink" sz6pszimmetrikusroizolatol fognakmutatni Feh6rfest6kkel fekete kartonra is k6sziilhetnek a nyomatok. lehetrileg elozze meg vdlogatds, csoportositiis' rendezis' Ezeket a tev6kenysEgeket nagy/' hosszris6ga' /kicsi, kdzepes, lehet a levelek szine,form6ja,terjedelme Szempont a tetvagy als6 fele /fonikja/ vagy egyszeriien simavagy 6rdesfeliilete,fels<i sz6less6ge, sz6sfokozata.Amignemfiizhikfelaleveleket,addigak6sziilosorozattalelj6tszhatjuka sorozatot'igy hivjuk ntjub a szabalyos e/ro ,,Mi vdltozottmeg? j6t6kot,Felcserl6sekkel ami lehethogy eddigelkem6ss6gdra, fonakjdnak figyelm6tp6ldiul a lev61 fel a gyerekek riilte a figyelmiiket. a ritakkor a szepsegeL S"abiiyos ismitl6diseket is vihetiink a sorbarendez6sekbe, mikussd.gircsod lva az eltoldsosszimmetridval tali,konnk a gyerekekHaugyanolyanlev6l-k6szletb6lirjabbn6Iijabbwridci6kbankdszitjiikafiiz6reketvagy u oyolnutokut, akkor a tevekenysegmatematikai ta'i;almakombinatorikai sorbarendezis lesz. gyerekek Nagy plat6nJev6lbril puzzle jit6kot k6szithetiink,ha oll6val feldaraboljuk A is troztratiat a magut 6ltal feldarabolt leveleket: 6v6nni ezt rakd ki! ha kis k6rtyalapokadsszemagunknak, Pirkeres6 mem6ria-iit6kot is k6szithetiink technik6val domir' Hasonl6 ragaszhrnk tartoz6 lev6lformrikat rajzolunk, festiink vagy j6t6k is k6sziilhet. KilLlijnb6z6szab6lyokkalkital6lt t6rsasj 6t6k t6bl6j6nakelemei is lehetnek levelek. lefedsh6zagmentes levelihk, akkor viszonylagosan Ha van sok egyformanagys6gir selaklrrteriiletmarasreisfelhaszrrilhatjuk6ket.Nemfontosteriiletmeresnekhivni'mond. felhasznilt a lefed6shez hatjuk azt is, hogy mozaik-j{t6kot j6tszunk.Ha megsz6ml6ljuk M6g egystggel tediletet. jellemezhetjiik beboritott a leveleket, alkor mirttkszdmnal szemletomast tartahet, ha nagyj6b6l' tdrtdnT mirishlnt is 6rtelrnezhetjiik a tev6kenys6g a levelek. m6ret[ek voltak egl4orma 34

ertnesek, rhostvdktnolehotikql d
gyiijtenival6kat S6t6ink kir6naz drdekes ontja a gyerekek sz6m6ra Az 6szi term6szet sokszorarra ir6nylLnak, hogy dsszegyiijtsiika tiilgyf6k, biikkf6k, mogyor6bokmakkterm6s6t,szilf6k, kririsek,juharfak lepend6kvagy ikerlepend6kterm6s6t,az ak6a vadgeszteny6t. els6szimi kedvenc6t, vagy a gyerekek zdrgri,hosszir hiivelJterm6s6t a galagony6nakaz almalemeset vagy vetjiik meg irtunk sor6na mad6rberkenydnek, ktikny csonth6jasbogy6j6t sem. Hazavissztik a plat6nfa term6sg6mbjt,a h6bogy6 fth6r, a tiiztitvis piros bogy6it. Igazi kincsnek sz6mit,ha csipkebogy6ttalelunk M6r a lelrihelyiikdn megk6rdezhetjiik a gyerekeket,hogy nekik melyik tetszik,mitrt, makkterm6sekre serinti.ik mire hasonlit, mi jut roluk az esziikbe.A hengerszimmetrikus a tulajdonkppen a nudli, de hogy olyan mint is sziilettek, m6g olyan vicces hasonlatok eledele, tirt6rudira is hasonlit, csak kisebb ndla. Ha ana gondolunk, hogy a vaddiszn6k akkor nem is olyan rosszak ezek a k6pzett6rsithsok-A gdmbszitnmetrikustermeseket is, de meg A vadgeszteryet gomb6choz, goly6hozhasonlitott6k. kislabd6hoz, 6ltal6ban hogy nem szoktdkjegyezni, hogy egy kicsit lapos. Tehdt a gyerekekis 6szreveszik, tiklletes gdmbformdr6l, vag szab6lyoshengerrfl van sz6, hanemitt-ott hosszfkes, csircsos vagy lapos. Az ikerlepend6k term6s sz6myai viszont mintha ti)ktirbe nizve n6$ek volna, olyan egyform6k! Fajtenk6ntmes-m6sszt)gbendllnak, lrdemes hasonlitgatni 6ket. A feny6tobozokatis nagyon szivesengyiijtik a gyerekek, 6s sokat tudnak gybnyitrkddni benniik. Atulr6l is rdemes megnezni ciket, mert a pikkelyek csigavonalhoz hasonl6, spirdlis alvkzatot mutatnak. Forgatva nyijtassal lehet geometriailag l6trehozni ilyen ez a geometriai transzformdci6,de mlg a tengelyes-,aforgdalakzatokat.Termeszetesen dolgdmbsemtartozik a nev6n nevezend6 tagt a hengerszimmetria sos-,az eltoldsos-,a magvak, gok kdz6, hiszenelvont matematikaifogalmak.Viszont megjelenneka termsek, 6s gyiinyiirkiid6siink tirgyit k6pezik. A magh6zaksz6p form6inak tulajdons6gakEnt, geometriai tulajdons6gai az 6v6ndk szdmdra tudnival6k, a gyer' szimmetridk, a formrik pedig l6tni 6stapintani-va16k, vagy kell6kek, eszktiziikj6t6khoz, bark6csomekek sz6m6ra teszi lehet<is6ge vagy a felhaszn6l6s Az 6t6lt l6tvAny szeps6ge lrlshoz, diszit6shez. A szakkifejez6sek geometriai tulajdons6gok l6nyeget. gyermek a a szim6ra emlEkezetess6 hasznfladt lehet6leg melltizziik, az 6lm6nyeketpedig sokasitsuk! A gyiijtittt term6sekkel ismerked6s c6ljib6l drdemes el6sztir kiil6nb<iz6 6rz6kel6 pl. a l6taskikapcsojit6kokatj6tszani. Ilyenkoraz a lnyeg,hogyvalamelyik6rz6kszerv, tapasztalatota gyermekek a termdsek l6sdval szerezzenek formdir6l, mennyis'lgeirfl. A igy <iriimmel tapogatjdk csukott szemmer iinmag6banis izgalrnasa gyermekekszdm6ra. alakj6t 6s sz6rn6ttermesek a markukba dugott egy borit6kba, esetleg a zs|kba vagy hallds itjdn szezett tapasztalatokb6lis Erdemes guritisokkal vagy doboz cs6rget6s6vel kitalaltatni a l6thatatlanterm6st.A forma - kiizvetetten- a guritasban, a mozgdsbanadoll hogy szerinjellegzetes a gyermekeket, K<izben megk6rdezhetjiik hangj6b6lfelismerhet6. asszoci6ci6k, tiik a ktapintott forma, vagy a hallott hang mhe hasonlit. Ezek az k6pzettiirsitAsokalkalmasakarra, hogy a gyermekeklcfil6nb6zd formdk linyegi tulaidon' l6nyegtelen/ tulajdonsegt6l tdbbi /most 6ppen mikiizben a absztahdljdk, sdgait kiemeljtk, 35

mellelt a gondolkodds 6s az ttzik' elvonatkoztassanak. A geometriai tapasztalatszerzes szervifejleszt'is is nagy szerepetkap. A gytijtittt term6seketkiiltinbtizti c|lokb6l szdndlogathatjuk, fizCrekbe sorba ren' meg a gyermekek. dezhetjiik,6s igy egre ttlbb tulajdons6gukkalismerkedhetnek a barkicsol{s, a ligurrilis 6br{zol6s. Tiizdel6ssel, A leggyakoribbtev6kenys6g ragaszt6ssal k6sziilhetnek emberi alakzatok /GesztenyePalk6, Makk Marci/, vagy n6ha meset6rgyak, egyszerii csak fejek, rillatfigur6k/malac,kecske,zsirif stb.l, mesealakok, j6t6kok. Az apr6 magvakb6l ragaszt6ssal, vagy g1urm6ba,agyagbanyom6ssalsz6p mozaikk6pekis sziilethetnek. A tev6kenys6gekneka matematikai tartalma nemcsak geometriai term6szetii lehet, vagy a makk lehet megallap[tasdrais ir6nlulhat. A vadgesztenye hanema szdmossagok fizet6szkiiz is, vagy k6tkaru m6rlegen m6rt6kegys6g. Lehet veliik gurit6s, iiryess6gi, mezitl6bas tomdn6la talpizmokat erdsiteni igy c6lbadob6jit6kokat j6tszani,esetleg a giimbr6l, a hengerr6l. szerezvegeometriaitapasztalatokat A babakonyhai f6z6csk6n6l etdnttigetesekkelaz firtartalmak dsszetn,lrise, vend6gvdr6snil,telitesnel az eg/enl6 rbszekreosztqsval6sul meg. van tevekenyseget kin6lunk, 6s egy-egygyermeknek10-12 geszteny6re Ha 6rdekes sziiks6ge, akkor nagy l6tszdmir 6rdekl6d6 eset6nk6lh6romsziz databra is sziiks6giink volnal Ez6rt a lehet.B6rmilyent6rgyb6lemyit el66llitanibizony nagyonmunkaig6nyes kapcsolatostevkenys6gekn61 a MINIMAT k6szletmiianyag sz6mfogalomalapozas6val Akirmilyen nagy helyett- hasmiljuk inkibb az tisz,,kincseit"! sf6m 6llatai,gyiim<ilcsei a csoport, kiinnyengyiijthet6bel6leelegend6. l6tsz6mri

36