11.

ttel A dualizmus kori magyar llam

A Bach-rendszer (1850-1859) s a Schmerling-fle provizrium (1861-1865) a
neoabszolutizmus idszaknak kt hosszabb peridusa, bebizonytotta, hogy Ausztria
Magyarorszgot nem tudja beolvasztani, jogfosztott tenni patthelyzetet eredmnyezett,
s ebbl vgl Dek Ferenc hsvti cikke (1865. pr. 16.) nyitotta meg a kiutat.
Dek kompromisszumot knlt: kszek vagyunk a birodalom biztonsgt nem veszlyeztet
mdon korltozni a 48-as trvnyek maximumt. Erre az uralkod fogkony volt, Schmerling
menesztse (1865. jl. 27.) utn I. Ferenc Jzsef sszehvta a magyar orszggylst (1865.
dec. 14.- 1868. dec. 10), s vgl ezen az orszggylsen ltrejtt a kt orszg politikai
kiegyezse.
Menetkzben vltoztak az llspontok: Ausztria pozcii meggyengltek 66 nyarn (ok: 66-
os porosz-osztrk illetve osztrk-olasz hborban Ausztria terleteket vesztett: kiszorult
Nmet Szvetsgbl + szak-Itlibl). Egy ilyen meggyenglt pozciban hossztvon csak
akkor volt eslye nagyhatalomnak maradni, ha az eddig abszolutista eszkzkkel
kormnyzott Magyarorszgot elfogadja egyenrang partnernek.
Az 1865-1868. vi ogy. n. 15-s bizottsga meghatroz politikai szerepli fogalmaztk meg
a majdani 1867:XII. tc. Ezek a meghatroz politikusok, akik vgl tet al hoztk az
uralkodval s minisztereivel folytatott (bcsi) trgyalsokon a kiegyezst: Dek Ferenc,
Andrssy Gyula, Etvs Jzsef s Lnyay Menyhrt voltak. (+osztrk klgyminiszter, majd
miniszterelnk, Friedrich Ferdinand Beust is kulcsszerepet jtszott). Dek Ferenc lassanknt
httrbe szorult, s Andrssy Gyula kerlt eltrbe, t az uralkod 67.febr. 17-n magyar
miniszterelnknek nevezte ki. Az Andrssy kormny megalakulsval (1867. febr. 20.)
Magyarorszg visszanyerte korltozott formban a korbbi alkotmnyos nllsgt. Az n.
kzs gyi trvnyjavaslatot vgl 1867. mj. 29-n szavazta meg a Dek-prti tbbsg
ogy (=ksbbi 1867:XII tc.) 1867. jn.8-n I. Ferenc Jzsefet megkoronztk, majd immr
mint megkoronzott uralkod 1867. jl. 28-n szentestette az 1 8 6 7 : XI I . t c . - e t . Ez hozta
ltre a Ferenc Jzsef ltal Osztrk Magyar Monarchinak nevezett dualista llamot, amely
(OMM) 1867. jl. 28. - 1918. nov. 16. kztt llt fenn.
Az OMM (= a dualista llam) a Pragmatica Sanctibl kiindulva teremtett a parits
(=egyenrangsg) elve alapjn llam kzssget a kt fl kztt, teht kt egyenrang fl
kztti kzjogi szerzds ez. A Pragmatica Sanctio rtelmben a kt orszgnak kzs az
uralkodja (Ferenc Jzsef), belgyekben a kt orszg kormnya egymstl fggetlen,
szuvern hatskrkkel mkdtt. Az 1867: XII. tc. kimondta, hogy a kt orszgot az
uralkod szemlyn tl sszektik az n. kzs rdek gyek, illetve az ezek mkdtetsre
szolgl kzs minisztriumok. Kzs gyek a klgyek s hadgyek, illetve az ezek anyagi
fedezsre ltestett kzs pnzgyek. Ezeknek az n. kzs minisztriumoknak a trvnyi
felgyelett a delegcik lttk el. A trvny rtelmben a magyar s az osztrk
trvnyhozsbl kikldtt, maximum. 60-60 fs delegci ellenriztk a kzs
minisztriumokat. Ezek kln lseztek, illetve k vitattk meg a kzs gyek
minisztriumainak ellenrzst. Ha nem jutottak kzs nevezre, akkor az uralkodnak
volt joga dnteni vits esetekben.
A kzs had gyekbl fakadt az a tny, hogy a kt orszgnak volt egy kzs hadserege. Ennek
ltszmt utbb a vdertrvny szablyozta, a kzs hadsereg 1868-ban 800 ezer ft
szmllt. A magyar trvnyhozs hatskrbe tartozott a Magyarorszgot rint rsz
(329632 f) jonckontingensnek megszavazsa nagysgrendben, idben. A kzs hadsereg
(1889-tl K.U.K) ltszma a balkni konfliktusok miatt a tbbszr mdostott
vdertrvnyek jelentsen nvekedett. A kzs hadsereg legfbb parancsnoka a kiegyezsi
trvny alapjn I. Ferenc Jzsef volt, t illette meg a hadsereg vezrlete, veznylete s
szervezeti kereteinek megszabsa (hadri jogkr).
A kiegyezsi trvny rtelmben Magyarorszg teljes belpolitikai nllsgot nyert el,
magyar kormny teljesen fggetlenl mkdtt az osztrk birodalmi kormnytl, de a
mindenkori magyar kormnyok vgrehajt hatalmi jogkrt kt tnyez is gyengtette:
1.) elszentestsi jog (1867. mrc. 17n fogadta el trvnyhozs) (forrs), ez azt jelentette,
hogy minden komolyabb kinevezshez uralkodi jvhagys kellett, illetve minden
trvny beterjesztse eltt a kormny kteles azt az uralkodnak elzetes jvhagys
vgett bemutatni.
2.) hadri jogkr: ezeknek rvn az abszolutisztikus felsgjogok tovbbltek a ktkzpont
dualista llamszerkezetben. Az alkotmnyos monarchia keretei kztt Ferenc Jzsefnek
tbb vgrehajti jogkre maradt, mi n t a korabeli alkotmnyos kirlysgok (pldul:
Anglia, Belgium, Svdorszg) uralkodinak.
A kt orszg kztt nem csak politikai kiegyezs jtt ltre, hanem gazdasgi kiegyezs is.
Vm- s kereskedelmi unira lpett egymssal, amelyek idtartalma 10 vre szl. Teht 10
venknt jra meg kellett ezt vitatni (ksbb vitk). A kzs pnzgyekbl addan a kvta
trvny hatrozta meg azt, hogy melyik fl mekkora sszegekkel jrul hozz a kzs
pnzgyekhez (67-ben a Magyarorszgot rint hnyados 30% volt, utbb 1907-ben ez
36,4%-ra mdosult, a gazdasgi fejlds okn, Magyarorszg slya 4 vtized alatt jelentsebb
lett a Birodalmon bell). A kzs pnzgyekbl ereden 1877. febr. 25- n megalakult az
Osztrk-Magyar Bank, bevezettk a ktnyelv bankjegyeket, egyik oldaln nmet, msik
oldaln magyar szveggel. A kzs pnzrendszer mellett az egysgestett vlt a kamatlb,
mrtk- s slyrendszer. A 67-es politikai kiegyezs lehetv tette, hogy Magyarorszg
belpolitikai fejldst, ehhez szksgesek voltak olyan tovbbi trvnyek, amelyek mg az
Andrssy-kormny fogadott el. Ilyen, a polgri llam alapjait kpez trvnyek voltak:
o a zsidsg emancipcija 67 dec.
o a nemzetisgi trvny 68-ban, amely vltozatlanul azon az alapon ll, hogy
Magyarorszgon csak egy politikai nemzet van (magyar), ugyanakkor megadta a
nemzetisgeknek a nyelvi s kulturlis jogokat egyhzban, oktatsban
o magyar-horvt kiegyezs: 68. (Hborsg oka: horvtok nllsgra trekvse)
Ugyanolyan kiegyezs jtt ltre Magyarorszg s Horvtorszg kztt, mint
Ausztrival: Horvtorszg, teljes belpolitikai nllsgot kapott, sajt trvnyhozsa
volt, sajt kormnya volt, a kzs gyek vonatkozsban rszt vett. Teht I. Ferenc
Jzsef Horvtorszg uralkodja is volt, Horvtorszg rszt vllalt a Magyarorszgra es
pnzgyi terhekbl, illetve a kzs hadsereg Magyarorszgot rint kontingensbl. A
Horvtorszgot kormnyz bni kormny fejt a magyar miniszterelnk javaslata
alapjn nevezte ki az uralkod.
A 68-as trvnyek kztt tallhat egy, politikai struktra fontos eleme: Erdly jra unit
alkotott Magyarorszggal, s gy 1868-1918 kztt a mindenkori magyar kormnyok
vgrehajt hatskre kiterjedt a 11 erdlyi vrmegyre is, illetve azok kpviseli is rszt
vettek a magyar trvnyhozs mindkt hzban.
A trvnyhatsgok (nkormnyzatok) helyzett az 1870/42 tc. felems mdon rendezte:
csak felerszben vlaszthatk a trvnyhatsgi bizottsgok tagjai, a msik felt
automatikusan azok adjk, akik a legnagyobb llami adt fizetik az adott teleplsen. Ez azrt
antidemokratikus, mert konzervlta a korbbi vagyoni elit helyzett a helyi kzigazgatsban.
A vrmegyk egy centralizlt kzigazgats rvnyeslt, azaz a vrmegyk ln a fispnok
lltak, akik a mindenkori miniszterelnk ltal volt kinevezve, teht a mindenkori vgrehajt
hatalommal szemben a vrmegye alrendelt helyzetben volt. Egy centralizlt kzigazgatsi
modell rvnyelslt.
A vlasztjog a korban egy szintn visszalpst mutat, hiszen szinte az egsz korszakot
meghatroz vlasztjogi trvny 1913-ig volt rvnyben. 48- ban a reformkori politikai elit
az 1848:V.tc.-ben a felntt (20 v fltti) frfilakossg nagyvonalan 7-9%-nak adta meg a
vlasztjogot, az 1874-es trvny visszalpst jelentett ehhez kpest, mivel csak a felntt frfi
lakossg 6.4%-nak biztostotta csak a vlasztjogot, cenzusos alapon (vagyoni vagy
rtelmisgi). A nylt vlaszts a mindenkori kormnyzat befolyst lehetv tette a 74-es
trvny bebetonozta a korbbi politikai gazdasgi elit hatalmt.
A dualizmus korban a kormnyprtok:
o 1867-75 kztt a Dek Prt adta a kormnyokat
o A legnagyobb ellenzki prt ekkor a Balkzp (Tisza Klmn) volt, amely a bihari
pontokban a kiegyezsi trvny teljes lecsupasztst kvetelte egy sima
perszonlunira (elutastottk a kzs gyeket). 73-ban egy slyos gazdasgi
vlsg rzta meg a trsget (fekete pntek), s a nagy gazdasgi krach kzepette a
Balkzp vezet politikusai feladtk a kzjogi programjukat (Tisza Klmn beszde
1875. febr. 3. a bihari pontok szgre akasztsa). Radsul a Dek Prt is elvesztette
a legfontosabb vezetit, gy (Dek, Andrssy, Etvs)
o 1875 mrcius 1-jn a fzi rvn ltrejtt a Szabadelv Prt, amelyik aztn a 75s
vlasztst elspr flnnyel nyerte, s a kvetkez 30 vben mindig biztos tbbsggel
nyerte a vlasztsokat, ln Tisza Klmn.
o '48-ban ltrejtt a Fggetlensgi Prt, ln Mocsry Lajossal. A prt kzjogi
programjban vltozatlanul a '67es trvnyek elutastst kvetelte, a jelzett
idszakban rendre a msodik helyen vgzett a vlasztsokon, legnagyobb ellenzki
prt volt a kpviselhzban.
o (A klnbz nven fut. konzervatv prtok fleg gazdasgi termszet ellenzkt
alkottk a Dek Prtnak majd a Szabadelv Prtnak.)
A Szabadelv Prt a liberlis politikt testestette meg a gazdasgban, de a belpolitikban
(vlasztjog, kzigazgats, szabadsgjogok, nemzetisgi krds) inkbb konzervatv elveket
rvnyestett. 1905 elejn a Szabadelv Prt elvesztette a vlasztsokat, s rvid idre 1906-
1910 kztt az ellenzk prtjai kormnyzati szerephez jutottak, de lnyegt tekintve nem
tudtak a kzjogi struktrn vltoztatni. Az 1910-ben vlasztsokat a Tisza Istvn ltal
ltrehozott Nemzeti Munkaprt nyerte. A Nemzeti Munkaprt ugyanazt a politikt kpviselte
a kvetkez 8 vben, mint a korbbi Szabadelv Prt.