tiitr,

ilrl,!:r9tg:ii

:i:::l3:l:l:
:iiiiitiiuiiuit

. A | . f l
,

,,*

rrrltttt

Dr. Fonyo Zsolt

Dr. F6bryGyorgy

okl. vegyeszmernrik
egyetemitandr
akademikus

okl. gep,lszmernrik
ny. egyetemitandr

VEGYIPARIMUVPLETTANI
ALAPISMERETEK

NE,MZETITANKONYVKIADO.BUDAPEST

Fels6oktat6si
Tankonw

Lektor:
Dr. Tak6csIstv6n
okl. gep,lszmbrnok,
c. egyetemitandr

@ Dr. Fony6 Zsolt, Dr. F6bry Gyorgy,Nemzeti Tankonyvkiad6Rt.,

Budapest,1998,2004

ISBN 963 t9 53157

Minden jog fenntarfva.A mii eg6sz6nekvagy b6rmelyr6sz6nekmechanikus,

illetve elektronikusm6so16sa,
sokszorosit6sa,
valamint inform6ci6szolg6ltat6
rendszerben
va16t6rol6sa6s tov6bbithsa
a Kiado el6zetesir6sbelienged6ly6hez
kotott.

Tartalomjegyz6k

El6sz6
J e l o l 6 s ej ekg y z 6 k e . . . . . . .
hasonl6s6g.
I. Miivelettan,hidrodinamika,

.................13
..........21
.............33

..........35
1. Miivelettanialapfogalmak
......35
1 . 1 . A m i i v e l e t t amni b e n l 6 t e . . . . . . . . . . . . . . . .
.....37
1.2. A miiveletiegys6g.......
i.3. Amffveletiegys6getleir6fizikaimennyis6gek........................38
................
.......42
transzportja
1.4. Extenzivmennyis6gek
.....................
48
I .5. Nemnewtonifluidumok:reol6giaialapfogalmak
......50
leiro egyenletek..........
1.6. A miiveletiegys6geket
. . . . . . . . . . . . . . . .5. 3
.....
2 . A r a m l i s t aan1 a p j a i . . . . . . . . . . . . : . . . . . .
.....53
2.1. M6rlegegyenletek........
55
t6te1..............................
folytonoss6gi
2.2. Tomeg-m6rlegegyenlet:
.....59
Navier-Stokes-tdtel
2.3. Impulzus-m6rlegegyenlet:
...........65
impulzus-rn6rlegegyenletek
2.4. Egyszenisitett
.....67
2 . 5 . N e v e z e t eas1 k a 1 m a 2 6 s o k . . . . . . . . . . . . . . . .
........75
hasonl6s6g
3. Hidrodinamikai
...........75
3.1. Hasonl6s6gelm6let
.......................78
. .t. . . . . . . . . . .
3 . 2 . M o d e l l e l m 6 .l e
. . . . . . .. . . . . . . . . .8. 1.
3.3. Dimenzi6analizis..........
alkalma2dsai..............................84
hasonl6s6g
3.4. A hidrodinamikai
cs6ben.........
85
kor keresztmetszetffegyenes
3.5. Araml6siellen6ll6s
..............88
3.6. Koriil6ramlotttestek6raml6siellen6ll6sa
(toltott 6gyon) 6thalad6fluidumok
3.7. Szemcsehalmazon
..........92
6ram16si
ellen6ll6sa
.....98
3.8. Fluidiz6ci6
................102
sebess6g
Darcy-f6le
egyenlete
3.9. Sziir6si
. . . . . . .1. .0 3
3 . 1 0 . K e v e r ehsa s o n 1 6 s 6 s a . . . . . . . . . . . . . . . .

II.Hidrodinamikaiesmechanikaimiiveletek'.'......''.''
109

4. Ulepites
4.1. Ulepit6k....
4.2. Aramk6sziil6kek..........

I tJ

118

5 . S z i i r eessl 6 n y e r 6 s
5.1. Bevezetes..
5.2. Sziir6kozegek..............
5.3. Sziir6k6sziil6kek..........
5.4. Lenyer6s

.....................121
...12I
' . .1 3 1
." 135
.'....162

6 . P o r -6 sc s e p p l e v 6 l a s z t d s . . . . . . . . . .

.........."'.--.....166
....166
........'166
...168
"'r74
.'.177
....182
.....'--.I84
185
..----....

6.1.
6.2.
6.3.
6-4.
6.5.
6.6.
6.7.
6.8.

k6sztil6kei.....,....
A porlev6laszt6s
(portalanit6si)
fok
Levillaszthsi
Porsziir6k..
Porkamr6k
Ciklonok...
porlev6laszt6k.....
Elektrosztatikus
g6zmos6k
Nedvesgbztisztit6k,
csepplev6laszt6k
Cseppfogok,

7. Centritug6l6s...............
er5t6r...
7.1. A centrifug6lis
7.2. Centrifugatipusok.......
8 . Kever6s.....
8.1. Bevezet6s..
8.2. Kever6kteljesitm6nysztiks6glete
8.3. Kever6tipusok............
kever6se....
anyagok
8.4. Nagyviszkozit6sir
8.5. Dagaszt6k.
porokkever6se.'.'
anyagok,
8.6. Szil6rdszemcs6s
kever6k
8.7. Sztatikus
kever6s
6spneumatikus
8.8. Gindiszperg6l6s
g6pek...
8.9. Homogeniz6l6
6s fajthzls......'..."."'
m6retnovel6s
9 . M6retcsokkent6s,
RRSB-eloszl6s
9.1. Szemcseanalizis.
M6retcsokkent6s..........
9.2.
9.3. Porlaszt6s..
9.4. M6retnovel6s...............
es fajt6z6s
9.5. Oszt6lyoz6s

..........1
. .8. .6
." 188
....190
..............213
..213
'.....214
...'224
.....'----'....234
...235
......236
...........238
...'......--240
'..241
....244
......245
'..252
...267
...268
."278

m. H56tad6simiiveletek

...301

.......303
10.A h66tvitelelm6letialapjai
10.1. Ah66tvitelmegnyilv6nul6siform6i................. ....303
....304
10.2. H6vezet6s
........307
10.3. Konvektivh66tadils
....309
1 0 . 4 . H 6 6 t b o c s 6 t.6. .s. . . . . . . . . . .
....310
10.5. Logaritmikuskozepesh6m6rs6klet-kiilonbs6g
...312
10.6. H6-m6rlegegyenlet......
a konvektiv h66tad6skrit6riSlis
10.7. H6tani hasonl6sSg:
.....313
egyenlete
.....................318
1 0 . 8 .H 6 s u g S r z 6 s
.....................323
h66tvitel
10.9. Instacion6rius
11.Hcihordo26k.............
11.1.Bevezet6s..
6sa f6zisdiagram.............
1I.2. A f6zistorv6ny
11.3. A Clausius-Rankine-korfolyamat.......
kozeggel....
11.4. Fiitesh6kozvetit6

..................333
...333
............334
.................343
...........346

............
350
................
h66tvitel6shScser6l6k
12.H6konvekci6.
...350
................
6ttekint6se
12.1. A h6cser6lSk
.....................351
alapegyenletei...........
12.2. A h6cser6lSk
...357
1 2 . 3 .H 6 k o n v e k c i 6 . . . . . . . . . . . . . . .
...........358
12.4. H66tad6sfi.zisviitozirsn6lktil
.......360
k6nyszerkonvekci6val
12.5. H66tad6s
.........-...369
konvekci6val...............
szabad
12.6. H65tad6s
......370
12.7. H66tad6sf6zisv6ltozitskozben....
...375
h<i6tad6s
12.8. Bord6scsoves
.............378
kever6s
k6s2ti16kben................
12.9. H66tad5s
...379
12.10.HScser6l6k
..................419
13B
. ep6rl6s
...419
1 3 . 1 .B e v e z e t 6 s . .
....421
I3.2. Robert-bephr16............
...422
bep6rl6s
13.3. Tobbfokozatu
.....424
13.4. A bep6rl6stbefoly6sol6t6nyez6k
....429
................
13.5. A bep6rl6teljesitm6nye
...........431
6sh6m6r1ege.................
13.6. A bep6rl6anyag......432
k h66tvitelit6nyez6je...
13.7. A bep6rl6k6sztilkek
...435
13.8. Bep6rl6k6sztil6k-tipusok................

13.9. Ftit6g6zvezet6si
6sl6gtelenit6si
mego1d6sok..........................43
13.10.K{ils6ejt6gyiirfiskristrilyositobep6rlo.... .............440
13.11.Zsigmond-felebep6rl6
...442
13.12.Gyorsbep6rl6k.............
...442
1 3 . 1 3L. e m e z ebse p 6 r 1 6 . . . . . .
.......447
........447
I3.I{.Phravizelt6volit6sa
13.15. A bep6rl6s
kiilonleges
bep6rl6k)..............
450
esetei(Ktilonleges
1 4 .K r i s t 6 l y o s i t 6 s . . . , . . . . .

....................456

14.1. Krist6ly6llapot.............
...456
rendszerek.
..........456
14.2. Egy- 6sk6talkot6s
14.3. Akrist6lyosit6berendez6sekcsoportosit6sa.................
.. .. ...458
14.4. HidrStok,krist6lyviz.
......459
.....460
14.5. Krist6lyokk6pz6d6se
14.6. Tobbalkotos
rendszerek
....................462
krist6lyosit6k..........
14.7. Egyszertielp6rologtato
........464
14.8. Hiitcjkrist6lyositok......
....465
14.9. Bep6rlokrist6lyosit6k..............
... .....469
14.10.V5kuurnkrist6lyosit6k
....469
14.11.Szltviiaszt6s
olvad6kkrist6lyosit6ssal.....................
........... .477
15.Hiit6s
...483
15.1. Hiit6s,l6ghiit6s
esvizhiit6s
...............483
15.2. Hiitds6levek
6shiitSoldatok...........
...483
j
6
g
g
e
1
.
.
.
.
.
.
.
.
1 5 . 3 .H i i t 6 s
............485
15.4. Entalpiadiagramok
.........486
15.5. Hiitcig6pek
..487
15.6. Kompresszoros
hiit6g6pek............
....487
15.7. Abszorpci6s
hiitcig6pek
.....................515
glzsughrhiitrigep..........
15.8. GSzsugfirszivatffi,
.........519
1 5 . 9 .H i i t 6 t o r n y o k . . . . . . . . . . . . . . . .
...527
IV. Anyaghtadttsi
miive1etek................

...........
. .. ..539

16.A2anyagitadis
elmdletialapjai........
...........54I
16.1. A diffuziomegnyilv6nul6si
formrii.................
.....542
16.2. Fick-torv6nyesaz ekvimol6risellendramri
diffu2io...............543
1 6 . 3 . D i f t u z i 66 sk o n v e k c i 6 . . . . . . . . . . . . . . .
........546
16.4. Egyir6nyi diffitzi6:Stefan-egyenlet
............
........547
16.5. Konvektivanyaghtadds................
.....549
16.6. Komponens-m6rlegegyenlet..........
...551

...................553
1 6 . 7 . A n y a g i i a d i l s i h a s o n l 6. s. .6. g . . . . .
16.8. Anal6giaa konvektivanyag-,h5- 6s impulzustranszportok
...556
kozott........
.
.
.
.
....561
1 6 . 9 .A t a d 6 sei l m e l e t e k . . .
j
e
1
e
n
s
6
g
e
k
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
....563
1 6 . 1 0H. a t 6 r f e l i i l e t i
....565
..........
6s g|zabszorpci6
17. Anyaghtbocs6t6s
17.1. Azanyagiftbocs6t6simiiveletektipusai........ ........565
......................566
megval6sit6sa
mriveletek
17.2. Az anyagdtbocs6t6si
...........567
17.3. F6zisegyensrilyok
........569
egyensirlyi
egysegek
abszorpci6s
l7 .4. Egy- 6stobbfokozafu
. . . . . . . . . . . . . . .5. .8. 0
...
1 7 . 5 .A n y a g 6 t b o c s 6 t 6 s . . . . . . . . . . .
...583
..............
t6nyez6
l7 .6. Anyag6tbocs6t6si
......586
oszlopokszimit|sa
17.7. Folytonoserintkeztet6sii
...593
megval6sit6sa.........
17.8. Az abszorpci6
...................597
1 8 . Ad e s z t i l l 6 cai loa p j a i . . . . . . . . . . . . . . . . .
je11em26,se............
.....597
egyensirlyok
18.1. G6z-folyad6k
18.2. G6z-folyad6kegyensirlyoksz6rnit6sa............. .....612
.....618
m6dszerek
18.3. Egyszerii
desztill6ci6s
......626
18.4. Rektifik6l6sfogahna
1 8 . 5 . B i n e re l e g y erke k t i f i k 6 1 6 s a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3 0
639
18.6. Minimdlis 6s optim6lisrefluxar6ny,minirn6listhnyerszitm...
18.7. Az elmdleti thnylrszhm sz6mit6saempirikus
(,,Short-cut"
....644
szamit6s).............
osszefligg6ssel
650
biner elegyekrektifik6l6sdn6l....
I 8.8. H6rn6rlegfigyelembev6tele
.......654
18.9. Rektifik5looszlopokhatdsfoka...
....658
rektifik6l6s
18.10.Szakaszos
.........664
elegyekrektifikdl6sa................
l9.Tobbkomponensii
19.1. Rektifik6l6oszlopokkapcsol6sisorrendje... .........664
....670
foka.........
szabads6gi
19.2. A rektifik6loberendezes
maternatikai
Tobbkomponensii
rektifik6lAs
19.3.
....673
rnodellez6s6n
ae
l akp j a.i. . . . . . . . . . . . . . . .
kozelitl rn6dszerekk
el .......... 677
19.4. Elm6letitiny erszdmszhrrlit6,sa
modellezese.....
688
rektifik6l6smatematikai
19.5. A tobbkomponensii
1 9 . 6 . K o m p l e xe l e g y efkr a k c i o n 6 1 6 s a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 0 1
....................
708
m6dszerek
desztill6ci6s
19.7. Krilonleges
19.8. DesztillSl6oszlopok
es egy6btennikusszetv6laszt6
............720
tervez6se...
rniiveletek
energiaintegr5ci6s

""741
bels6 szetkezete
es abszorberek
20.Rektifik6looszlopok
""'742
20.1. Miikod6sielv szerinticsoportosit6s.'....."".....
jellemzli
............746
6s 6rt6kel6simodjai
20.2. A kolonnaszerkezetek
""""'751
oszlopok
20.3. TSny6ros
""""""770
20.4. T6ny6rososzlopokmiikod6sitartom6nya
--........-..771
6tmer6je
oszlopok
20.5. T6ny6ros
.........'778
20.6. Toltottoszlopszerkezetek-...'...
............'..""782
nyom6ses6se..'...'....'
20.7. A toltottoszlopfimetSje6s
.'.'.786
egyiitthatokszhmithsa...
20.8. A komponens6tad6si
.....787
toltetszerkezetek.......'..
20.9. Rendezett
konstrukci6s
6s
gy6b
tartozlkai
e
k6l6o
szlopok
fi
20.| 0. Rekti
""795
megoldSsaik................
--.--......""""'798
21.8xtrakci6...............
..'798
..'...'...'.....
csoportositds
21.1. Alapelvek,
..........798
extrakci6...
21.2. Folyad6k-folyadek
".842
extrakcio....'....'...
21.3. Szil6rd-folyadek
860
'...........'..'.'.
(Destrakci6)
extrakcio.
21.4. Szuperkritikus
. . . . . - - . . . . - .8. 6. .9. . .
..:.....-..".."..
2 2 . A d s z o r p c. .i .6. . . . . . . . . .
...869
22.1. Bevezet6s..
.'.869
22.2. A1apfogalmak..............
..'873
22.3. Adszorbensek..............
'......'......"'..878
es6ttor6s
22.4. Zonavfundod6s
...'.880
22.5. Old6szervisszanyer6s
881
.......'.'....'......
...'..........
22.6. GSzelegyekszltv|lasztftsa
884
............
szetv|laszthsa."............
22.7. Folyadekelegyek
...887
..............
szintelenit6se
22.8. Cukorlevek
23.Sziritbs
23.1. Bevezet6s..
2 3 . 2 . A n e d v e sa n y a g
23.3. A szririt6kozeg.............
folyamata
23.4. Anedvesanyagokszhtadhsi
23.5. Aszhrithsviitozatai

891
'.' 891
..'.'....."..892
'..906
......"......-922
.'.....929

'.....'..........'933
24.Sztrit6berendez6sek
...933
24.1. Bevezet6s..
.....936
s26rit6k......."'......
konvekci6s
24.2. Atmoszferikus
..'962
24.3. Atmoszferikuskontakt szhrit6k......
...967
24.4. V6kuumsz5rit6k..........

t0

sz6rit6k.
24.5. Szublirn6ci6s
24.6. Egy6bszirit6k......

...'975
.......-..979

980
(Perme6ci6)
........................"."'."
miiveletek.
25.Membr6nsz1vtiaszt6
..'.......'.."......982
25.1.Membr5nokjellernz6se
...984
A
rnembrSnmodulok....
25.2.
..'.-'-987
a
vegyiparban...............
25.3. Membr6nszepar6ci6
998
................
a vegyiparban
alkalmaz6sok
25.4. Membr6nszepar6ci6s
.....' ' ' 1000
miiveletekversenyk6pess6ge
25.5. Membr6nossztvfiaszt6
...1001
berendezesek................
25.6. Membr6nszepar6ci6s
Fiiggelek...
N6v- 6st6rgymutat6

. . ' . .1. 0 1 1
........'.1029

ELOSZO

A m6rnoki tev6kenys6gjelent6s6g6tnem lehet tulbecsiilni a modern t6rsadalomban.Gazdashgunkjelenlegi helyzetbbenrendkivtil megndtt a kreativ

miiszaki 6rtelmis6giekszerepe.Az innov6ci6sfolyamat egeszetelvegezni k6pes, kreativ miiszaki 6rtelmis6getcsak olyan felsSoktatdskepezhet,amely i)
nyitott a legkorszeriibbismeretekre,ii) szoroskapcsolatban6ll az iparral 6s iii)
m6rnoki ismeretetanitja a szertehgazo
egys6gesszeml6letben,Sttekint6s6ben
ket. Konyviink e komplex feladatmegval6sit6s6hozkiv in hozzhj6rulni.
A vegyipar6s a vele rokon iparok (pl. biok6miai technol6gi6k,elehniszeripar,kornyezetv6delemielj6r6sok) m6rnoki teend6it ell6t6 szakemberek
k6pz6s6benkozponti helyet foglal el az a tananyag,amely az ipari berendez6sek miikod6simodjSt6s tervez6sialapelveitismerteti.Az ide tartoz6ismeretvegyiszmdrnrikitudomdnynak(chemicalengineering)nekort 6ltal6noss6gban
vezhetjtik.A miiszaki tudomSnyoknakez az aga(,,akad6miaibesorol6s"szerint
igen gyorsanfejl6dott.Vil6gosanmegmtiszakikdmia)az utobbi 6vtizedekben
figyelhetd tov6bb6e t6matertiletenbeli.il a tudom6nyosabsztrakci6el6rehaladSsaes elm6lytilese.
A fejl6d6st tomoren iryy vhzolhatjuk,hogy a k6miai technol6gi6b6lamely az ide Ertoz6 ismeretkorteredetilegleir6 m6don kezelte - a huszadik
szhzade1s6fel6benkiv6lt 6s id6vel kifejl6dott a milvelettan,mint hasonlf celu
berendezisek(kdsziil6kek,gipek) dltaldnos,vagyis a konkret gydrtdsi eljdrdst6l (technologidt\Drt)ggetlenelmilete. A korai miivelettan mhr elemzSjellegti
ismeretanyagvolt, de igazhn tudorn6nyosmegalapozotts6gotcsak az 50-es
6vekben fejl6d6snek indult transzportfolyamatokelmtletbnek bevon6s6val
nyert.
A fentiekbenkonilhat6rolt ,,chemical engineering" terilet6n ugyanis a
XX. szhzadegyik alapvetl tudom6nytort6netifelismer6seaz volt, hogy a ki.ilonbozd miiveleteknekazonosfrzikai 6s k6miai alapjai vannak,nevezetesena
Ezeknekaz alapoknakaz fitalinosit6sa
komponens-,h5- 6s impulzustranszport.
t6rgya16s6t.
Tema m6r lehet6vbteszia miivelettanegys6ges
6s rendszerezEse
hht egy irjabb absztrakci6sl6p6ssel- a transzportfolyamatokehn6let6nekbemiivelettan.
von6s6val- kidolgozhat6vhv6lta tudom5nyosmegalapozotts6gri

13

A vegyipari 6s vele rokonipari miiveleteketktilonbozrjjellemz6k alapjhn

lehet csoportositani.
A legjellemzSbbazonbanaz a csoportosit6s,
amikoi azt
vizsg6ljuk, hogy a mtiveletekbenv6gbemenSfolyamatokat milyen hajt6er6k
idz1kel6 6s azokatfitalfhan milyen torv6nyszenis6gek
hathrozzitkmeg. Ezek
szerinta miiveleteknekot csoportj6tktilonboztethetji.ikmeg.
l. Hidrodinamikaimtiveletek,amelyekvdgbemenetelet
a folyad6kokes a 96zok mozghs6valfoglalkoz6 tudorn6ny, a hidrodinamikatorvenyszenis6geihathrozzhkmeg. Ilyen miiveletek, ill. folyamatok: folyad6kok 6s ghzok 6raml6sa
cs6ben,kesziil6kben6s szemcsehalmazon,
tov6bbSaz i.ilepites,a centrifug6liis,
a sz6r6s,a 16nyer6s,
a fluidiz6cio 6s folyad6kokkever6se.
2. HSdtaddsi(kalorikus)m{iveletefr,amelyekvegbemenetellta h6terjed6ssel,a
h66tad6ssalfoglalkoz6 tudom6ny,a h6tan torv6nyszenis6geihat6rozz\k meg.
Ilyen miiveletek:melegit6s,hiit6s, elp6rologtat6s,
kondenzbci6,h6csere,bep6rl6s.Ide soroljuk a kornyezetin6lalacsonyabbh6mers6kletretcirten6hiit6st is.
A h6tani miiveleteketjelent6senbefoly6soljaa folyamatokhidrodinamik6ja,
ugyanisa kozegekkoztihSfitvitel a kialakulo 6rarn16si
hat6rrdtegekftiggv6nye.
3. Anyagdtaddsi(komponensdtadasi)
m{iveletefr,amelyek legnagyobbcsoportj6t a kiinduldsi elegy komponenseinekfSzishatbronkereszhiltort6n66thaladdsa
jellemzi. E miiveletek torv6nyszenis6geitaz anyaghtad6s
elmdlete alapj6n ertelmezhetjiik.A lej6tszodofolyamatok a f6zisegyensirlyirhnyilbamennek, 6s
azok leglassribb(sebess6gmeghat6roz6)
r6szfolyamataa megoszl6komponensek diffirzi6ja. Ezelchezaz'(tn. egtensillyi mtiveletekheztarlozik a desztill6ci6,
az abszorpci6,az extrakcio,az adszorpci6es a sziritts. A krist6lyosit6sis ebbe
a csoportbasorolhat6,konyvtinkben azonbanezt amiiveletet a bep6rlo- 6s hiit6berendez6sekhez
val6 kapcsol6d6samiatt a h66tad6simiiveletekn6l tdrgyalj.rk.
Ugyancsakaz anyaghtad6simiiveletekheztartoznakaz un. nemegyensillyielvdlasztdsim{iveletek,amelyekn6l szelekiiven miikod6 membr6nokathaszn6lunk a kiilonbozd komponensekk6t fluidf6zis kozotti elviiasztirsilra.E miiveletek az irn. nemegyensulyielv6laszt6sitorv6nyszenis6gekkelertelmezhet6k,
ezekkelugyanisteljes f6zisegyensirlynem 6rhet5el. Ide tartoznaka kiilonboz6
membr6nszetviiaszt6miiveletek, mint pl. a membr6nsz'(irds,
mikro- 6s ultrasziir6s,reyetz ozm6zis,pervapor6ci6,dializis 6s elektrodializis.
Az anyagbtad6simiiveleteketjelent6senbefoly6solj6ka fdzishat6rokonkialakul6 hidrodinamikai6s h<i6tadrisi
viszonyok,ill. folyamatok.
4. Kdmiai miveletek (kdmiai reaktorok), amelyek vegbemenetellta reakci6kinetika torv6nyszenisdgeihat6rozzhkmeg.A k6miai reakciok anyag-6s energia6tvitellelj6rnak 6s a miiveletek sebess6ge
f,igg a hidrodinarnikaifelt6telekl4

folyamatok koziil mindig a

t6l is. A k6miai kolcsonhat6sok6s az anyagtfiadSsi
r6szfolyamata sebess6g-meghat5roz6.
leglassribb
a szil6rdtestekmecha5. Mechanikaimiiveletek,amelyektorv6nyszeriis6geit
szil6rdanyagokelcik6szit6s6nik6ja tfngyalja.Ezeketa miiveleteketels6sorban
valamintszil6rddarabos6spor alaku
megmunk6l6sSra,
re, szilbrdv6gterm6kek
haszn6lj6k.Ide tartozik pl. az aptitils,a fajtbzds,az osztitanyagok szf,Jlithshra
granll6l6s
a szil6rd anyagokkever6se.
6s
lyoz6s,a
Konyviinkbenels6sorbana hidrodinamikai,a h\tani 6s az anyagdtaddsi
elv6laszt6miiveleteket
miiveletekkelfoglalkozunk,bele6rtvea nemegyensrilyi
nem
foglalkozunka k6miai
is. E konyv korl6tozottterjedelmemiatt egy6ltal6n
reaktorok,6s csak 6rintdlegesena mechanikaimiiveletek t6makoreivel.Ez
ut6bbiak az egyetemeken6s f6iskol6kon fital|ban kiilon tirgyak keret6benkeriilnek el6ad6sra(pl. K6miai reaktorok,Aprit6s6s fajt6z6s,stb.)
A konyv alapvet6cdlja az,hogy az 6talakulobanl6vShazaivegyipar6s
a
ismertesse
szemlLletben
vele rokon iparok ig6nyeinekmegfeleltienegysdges
kezdve,a ham{lvelettanelmeleti ,!s gyakorlati alapiait a merlegegyenletektdl
sonlosagimodszerenkeresztiila hidrodinamikai,a hcitani 6s az anyagdtaddsi
C6lwktehbt a mifvelettanialapelvek
mtlveleteketmegval6sitoberendezdsekig.
k6rniai alapokontor16n66rtelmefizikai
6s
6s alapfogalmakegzaktmatematikai
majd ezt kovet6enaz egyesrniiveletektomor ismertetdse.
z6se6s magyarbzata,
a 2',3', 10. 6s 16. fejeze'
elm6letir6szekn6l(els6sorban
A megalapoz6
tekben) kiilonos figyelmet forditottunk arra, hogy r6mutassunka hasonl6sdgelmdletfontos es dthidalo szerepdreaz elmdlet,!s a nt,lrndki gyakorlat kdzdtt.
elm6let6b<jl
ugyanisa transzpotlfolyamatok
segits6gEvel
A hasonl6s6gelm6let
oszmennyis6gek
dimenzi6mentes
kovetkez6differenci6lism6rlegegyenleteket
sor6na helyi differenci6vissza.Ennekalkalmaz6sa
vezethetji.ik
szefiiggdseire
vezet6sies konvektivtagok, a
tagfaib6lmakroszkopikus
lis m6rlegegyenletek
az e
A hasonl6s6gelm6let
lesznek.
tagok
pedig
6tad6si
t6rbelihat6rfelt6telekbcil
tafiotagok dimenzi6mentesaritnyair6l,illetve az egyestranszportjelens6gekhez
ar6nyokkozti
dimenzi6mentes
z6 (energia-,impulzus-,komponenstranszport)
ad sz6mot.
osszefiigg6sekr6l
Fontosnaktarlottukhangsirlyozni,hogy a vegyiparifolyamatokatterwe25, fejleszt6 6s tizemeltet6 m6rnok gyakorlati munk6ja sor6n 6ltal6banm6r
6s instamegoldilsfrtv6gzi(eltekintvea szakaszos
nem differenci6legyenletek
cionSriusmiiveletekt6l,valamint a folyamatir6nyit6si6s dinamikai vizsg5latokt6l), hanem olyan elm6letilegmegalapozottdimenzi6mentesosszefi.igg6sekkel
sz6mol,melyeket kis6rleti irton meghatinozottegytitthat6-6s kitev66rt6kekkel
nemeglszitettki. Konyviinkben r6mutatunkarra is, hogy a hasonl6s6gelm6let
laborat6segitiel5
m6retnovel6s6t
csaka vegyiparifolyamatokbiztons6gosabb
6ltal6nosit6s6val
riumi m6retr6liizemire,de a kis6rletiadatok6s tapasztalatok

15

lehet6v6teszia hidrodinamikai,h6tani,anyagatad6si
6s kdrniaimiiveletekegysdgest6rgyalisft is. A vegyipari miiveletek ilyen 6rtelmti fel6pit6set v|zolja
egyszenisitvea Filggelikben tal6lhat6F. 7. tdblazat.
A konyv felepitese6s kifejtese a vegyeszm6rnokitudorn6nytort6neti kialakul6s6valosszhangban,
k6t szempontb6lis rendszerszeml2letti.
F,gyr6.szt
r6mutat arra, hogy a miivelettanalapvet6koncepciojaaz 7920-as6vekben
megsziiletettmr.tveletiegtsdg, melynek alapjhna vegyipari folyamatok sz6les
vilasztlka kev6s sz6miralapmiiveletb6lossze6llithato.Ennek keret6benolyan
viszonylagegyszertimodellek,ill. elvek bevezet6se
6s 6rtehnez6se
sziiks6ges,
mint a transzportblod6tulajdons6gokfogalma,a m6rlegegyenletek,a hasonl6leir6 anyaghtadttsielm6letek, a fokozas6gehn6let,a komponenstranszportot
tokb6l 6116berendezdsek
elmeleti tinylr vagy a folytonos erintkeztetlsiioszlopok Stviteliegys6gkoncepci6i.
M6sr6sztaz ut6bbi n6gy lvtizedben a fokoz6d6 miiszaki gazdas6gikovetelmdnyeksziiks6gess6,
a digitdlis szhmit6gepek
elterjed6sepedig lehet5v6
tette egy l.lrj,rendszerszeml|let[ivegybszmirnokitudomany kifejleszt6s6t,alkalmazva a matematikaioper6ci6kutat6s,a numerikusm6dszerek6s 6ltal6ban
a szimit6gdpeskezelesnyujtottalehetds6geket.
Ennekkeretebenlehet6v6v6lt
a folyamatokviselked6s6nek
egyrepontosabbbecsl6se,tov6bbSa kifejlesztett
(optim6lis)folyauj, egyrehat6konyabbm6dszereksegits6gevel
tok6letesebb
matoktervezdse6srizemeletet6se.
Fentieknekmegfelel6enma is n6lkrilozhetetlenklasszikusismeretek
mellett kitdnink tribb, a legutobbi k6t evtized fejl<id6s6thikrozcj eredmdnyre,
pl. nehSnyuj tipusirmiiveletre,az irj konstrukcios6s meretezesielvekre,esetenk6nt a sz6mit6g6pestervez6si elj6r6sol<ra,a matematikai modellez6sre,
energiagazd6lkod6sra,
optimaliz|l6sra6s a rendszerelm6letetalkalmaz6folyamatszintezisre.
A konyv n6gy r6szretagozodik,25 fejezetetes Friggelekettartalmaz.Az
L Resz (1 ..3 fejezetek)a mtivelettani6s aramldstanialapJbgalmakat,
valamint a hidrodinamikai hasonl1sagelmiletit 6s leggyakoribb alkalmazdsait
tartalmazza.Ebben az elsSreszbent6rgyaljuk a tcimeg-6s impulzus-merlegegyenleteketes a hidrodinarnikaihasonl6s6gfontosabbalkalmaz|sait kifejezl
kdteri6lis egyenleteket.Az iIt levezetettosszefiigg6seka IL R6szbenthrgyalt
hidrodinamikaimiiveletek alapegyenleteitk6pezik. Ugyancsakebben az I.
Reszbent6rgyaljuk a szerncsehalmazon
6thaladofluidumok 6raml6stanialapfogalmait 6s a fluidizaci6t, melyet napjainkbansz6mosvegyipari miivelet
rnegval6sitfsfn|l haszn6lnakaz intenziv anyag- 6s h66tad6sikortilm6nyek
biztosit6s6ra.
A II. R6szben(4...9. fejezetekben)
vessztiksorra a kiilonbozdhidrodinamikai miiveleteket:az ilepit6st, a por- 6s csepplevSlaszthst,
a sziir6st 6s
l6nyer6st,a centrifug6l6st
6s a folyad6kokkever6set.Enneka R6szneka vegen
I6

a 9. fejezetbenroviden ismertetjiik a legfontosabbmechanikai miiveletek

(m6retcsokkent6s,
m6retnovel6s 6s fajthzfts)alapvetdtudnivaloit i s.
A III. Resz a hddtaddsimtlveletekefismerteti(10...15. fejezetek).El<iszor a h6e&itel elmdletialapjaittekintji.ik6t, bele6rtvea h6-merlegegyenletet
6s a h6tani hasonl6s6gbevezet6s6t.Ez ut6bbi meghataroz6szerepetjitszik a
Az elmeletir6szveg6nrovik6s6bbifejezetekben.
h6tanimiiveleteketthrgyal6
kezel6sere
dimenzi6mentes
v6ltozokkal
den kiteriink az instacion6riushS6tvitel
(10. Fejezet).Eztk<ivetika h6tanimiiveleteketthrgyal6gyakorlatifejezetek,a
a bep6r16s,
a krist6lyosit6s6s a hiites.
hcihordoz6k
6s a h6cser6l6kismertet6se,
A IV. Resz az anyagdtadasim{iveletekettilrgyalja (16...25. fejezetek).
El6szor az anyagifiad6s
elm6leti alapjait ismertetjiik (16. fejezet),bele6rtveaz
6s
ekvimol6ris ellen6ramri6s az egyirhnyudiffuzi6t, a konvektiv anyagbtad6st
Ezt koveti az anyagifiad5sihasonl6s6g,rnajd
a komponens-m6rlegegyenletet.
az anaL6gi6kbemutat6saa konvektiv anyag-,h6- 6s impulzustranszportokkozott. Az elm6leti resztaz 6tad6sielm6letek6s a hat6rfeliiletijelens6gekrovid
osszefoglaloizitrjftk. Kiilon fejezetbent6rgyaljuk a ket fizis hat6rfeliilet6nkialakul6 sorba kapcsolt ket anyagfitadhsifolyamatot egyesit6anyagiltbocsdt6st
6,sa ginabszorpci6t(I7. fejezet).Az elm6leti t6ny6rok6s az iltviteli egysegek
fogalm6nakertelmezeseut6n kiilon t6rgyaljuk a folytonos erintkeztetesii6s a
fokozatokb6l 6116oszlopok szhmit6sht.A IV. R6sz tov6bbi fejezeteia desztill6ci6 alapjai, a tobbkomponensiielegyekrektifik6l6sa,a rektifik6l6oszlopok6s
az abszorberekbels6 szerkezete,az extrakcio,az adszorpci6,valamint a szhnti,s
elmelete 6s kesziil6kei. A konlv utols6, 25. fejezet6bental6lhat6 a nemmiiveletek 6s 6ltal6ban a perme6cio rovid
egyensirlyi, membr6nszetvillaszto
ismertet6se.
fejtetttikki. Azokat a
Az egyest6makoroketnem azonosr6szletess6ggel
legtobbszcircsak
megtal6lhat6k,
konyvekben
r6szeket,arnelyekmagyarnyelvii
t6r6s az |ltalwk kovetettegysegesszeml6letszernpontj6bol
osszefoglalolag
gyaltuk. Az elvi mondanivalo kifejt6se mellett, konyviink ossze6llit6sin6la
mindennapirn6rnoki gyakorlatkovetelmenyeitis hgyelembevetti.ik.Ezt a c6lt
kiv6ntuk el6rni a konyvbental6lhatosz6mp6ld6kkal,nomograrnokkal6s t6bl6zatokkalis.
A konyv szeml6lete6s mondanival6jakozos rnunka eredrn6nyekdntalakult ki, igy az - n6h6ny,a mondanival6szempontj6bollenyegtelenrnodszertani
kiveteltdl eltekintve- kozos6ll6spontottiikroz. A ,,megir6s"munk6j6tazonban
meg kellett osztanunk,igy az 1-3., 10., 16-20.fejezeteketFony6 Zsolt,a 4-9.,
irott
11-15.,2l-24. fejezeteketFdbry Gyrirg irta.A membr6nelv6laszt6sokr6l
extrak'!s
a
szuperkritikus
25. fejezetnll Hodur Cecilia Dedk Andrds docensek,
ciorol irott 21.4. alfejezetn6lpedig Simdndi.B'Lladocens6s SawinslryJanos
Ert6kes hozzhj6rul6suk6rteztilon
professzormiikodtek kozre t6rsszerz6k6nL.
mondunkh6l6skoszonetet.

17

Koszonetteltartozunk konyviink lektordnak, TakdcsIstvdn professzorminden esetbenc6lkitiz6nak, akinek t6rgyilagoskritik6ja 6s segitSk6szs6ge

siink el6r6s6nekmegvalosit6s6rairinyult. Kiilon koszonetetmondunk a Budapesti Miiszaki Egyetem Vegyipari Mfiveletek Tansz6k oktat6inak, akik
rnaguk6v6tett6k e konyv megir6s6nak6s tok6letesit6s6nek
messzemen6en
iigy6t. Els6sorbanManczingerJ6zsef,SawinslqtJanos 6s KemdnySdndor professzorok,Havas G,!za,Mizsey Pdter, Rbv Endre docensek6s RezessyGdbor
adjunktussegitetteksokat 6rt6kestan6csaikkal,a keziratok 6tnez6s6vel6s ja6s 5br6kkonyvtinkbeilleszt6sdertParti Mihdly
vit6s6val.Ert6kesszovegr6szek
docens,Pdtkai Gyr)rgyi adjunktus,valamint Baldzs Lajos, Kucsera Gyula es
illeti koszonet.Koszonetetmondunk
SzalayJulia glpbszm6rnok-kolleg6inkat
akik
tovdbb6ifi. Fdbry Gydrgy 6s Fabry Korndl g6p6szm6rnok-koll6g6inknak,
6n61,ill. j avit6sukn6lsegitettek.
bizonyos 6bravilzlatokelk6szit6s
Nem mulaszthatjukel, hogy megkoszonji.ika Nemzeti Tankonyvkiado
Rt. munkat6rsainakZsadonn,!Szilasi Mdria felel6s szerkeszt6nek6s Palojtay
Mdria f6szerkesztlnek,Gdrr)gIstvdnn,! miiszaki szerkeszt6nekodaado6s figyelrnesmunk6j6t.Danics Isndnn,it 6s Kovdcs Sdndorn,lta kezirat szakszerf
SzurdukSdndort pedig az fibraanyagszakavatottmegtechnikai elkeszit6s66rt,
rajzol6s66rtilleti koszonet.
v6gezt6velfontosnaktartjuk megemlitenitan{t6inA konyv megir6s6nak
jelen
ill. tanitvdnyainkonyv
szerz6ivel
a szakmhtmegszerettett6k,
kat, akik a
hogy a szerzSkmellett nemzetkokat, aklk megteremtett6kannak1ehet6s6g6t,
zileg is elismert kutat6csoportokjojjenek l6tre. Ezekben a szakmai
alkotomiihelyekbenfoly6 munka eredm6nyek6nt6rtett6kmeg ugyanis a vegyipari miiveletek6s folyamatokelm6let6tes gyakorlatht,6s mertek v6llalkozni e
konyv megir6sSra.Fonyo Zsolt szakmai,ill. menedzseritanit6i koztil els6sorban BenedekPdl, Ldszl| Antal, TettamantiKdroly, Frildes Pdter, Szolcsdnyi
Pdl lLl.Pallai lvan professzorokatemeli ki, munkat6rsai,ill. tanitv6nyaikoztil
jelenlegi6s a kor6bbimeghatfrozoegy6nis6geit,
els6sorpedig a kutat6csoport
Torma
Arpad,
Lestdk
Frigyes.
Istvdn,
Endre,
Miszdros
Pbter,
R,!v
ban Mizsey
TegyeyAgnes,Balog Gydrg,,,KaszdsMihdly, SemihKilrilm, Roger Kurrat es
Fdbry Gydrgy szakmaitan6rai koBenkd Norbert vegy6szm6rnok-koll6gdkat.
ziJj.lVargaJozsef6s SarkdnyGydrgltvegy1sz-,KomondyZoltdn, Heller Ldszl6,
a rn6rnoki mesterfogdsok
BassEmil 6s SzdntayBaldzs gdp6szprofesszorokat,
Kdroly, Migray Em6d,
Szdlkissy
Retzler
Ferenc,
Btla,
Tegzes
iLtad6s66rt
6s
VercsegLaszl6,Harmathy Lajos, Kompolthy Tivadar Kerbnyi Jdnos ftim6rnokoket,a pSrtfog6t6mogat6s6rtVajda)dAn, ReussEndre is Fodor Laios dek6nokat,kor6bbi munkat6rsai,tanitv6nyaikozi.il pedig Klus1czlqtImre, Heged{is Pdl, Egetd Csaba 6s Vimmer Laszl| koll6g6kat emeli ki. A szerz6k
ugyancsaksokat tanultak az egyetemeken,tov6bb6hazai es kiilfoldi iizemek-

l8

ben 6s int6zm6nyekbendolgoz6 tobb szhz korhbbi munkat6rsukt6lis, akiket

rc, bafi,fieszmecser6re.
mindig szivesenl6tnakvisszaszakmaibesz6lget6s
biom'lrntiki, kdrnyezetmdrntiki,
A kdnyv elsdsorbana vegydszmdrnr)ki,
dlelmiszermdrnriki,vegyipari g'!p'!szm'!rnoki,miszaki-menedzser6s rokon tanulmanyokatfolytat| gradualis ,!sposztgradudlisegyetemihallgat1k szdmdra
{r6dott, de arra is tdrekedtiink,hogy jol hasznalhat| legyen a gyakorlatban
dolgoz6tervezf,fejlesztci,iizemeltetries kutato szakemberekkezikonyvekdntis.
Konyvtinket olyan m6rnokkolleg6ink szitmtnais aj6nljuk, akik m6r bizonyos
gyakorlattalrendelkeznek6s szeretn6ka fejl6d6sbenl6v6 ipar probl6mSitififo96 m6don l6tni, a modern folyoiratok 6s konlvek nagyig6nyti kozlem6nyeit
meg6rteni,felhaszn6lni6s alkot6 m6dontov6bbfejleszteni.
6s
K6rjiik olvas6inkat6s hallgat6inkat,hogy esetleges6szrev6teleiket
kritikai megjegyz6seiketjuttass6k el hozzhnk a BudapestiMiiszaki Egyetem
VegyipariMiiveletekTansz6k6re.
Budapest,1998m6rciush6.
A szerzfk

El6sz6a kiinyv misodik, javitott kiadfsfhoz

A Vegyipari miivelettani alapismeretekcimii konyv els6 kiad6satobb
egyetemi6s ftSiskolaikaron aj6nlott olvasm6nylett, 6s kedvez6visszhangot
v6ltott ki ipari szakemberekkor6ben is. A m6sodik kiad6sbana konyvet sem
tartalm6ban,sem szerkezet6bennem v5ltoztattuk, csup6nn6h6ny sajtohib6t,
6rtelemzavarohib6t kijavitottunk, kiegdszit6sekettettiink, figyelembev6ve n6h6nykiv6ns6got6s kritikai megjegyz6st.
Koszoneti.ink
et fejezzik ki mindazoknak,akik elktildt6k 6szrev6teleiket,
birillataikat, javaslataikat. Meggy6z6d6si.ink,hogy az elvlgzett javit6sok
m6gink6bb f6 cllkittizlseink megval6sit6s6hozvezetnek,nevezetesena halla gyakorl6m6rnok korszeriimungat6s6gm6rnoki szemldletrenevel6s6hez,
tort6n6
haszntiat|hoz.
k6j6banpedig a mii k6zikonyvk6nt
Budapest,2004.m6rcius
A szerzfk

Jeliil6sekjegyz6ke

a
a
a
a,b
q a
a, b
A
4
A
A,B,C
A,B,C
b
b
b
B
B
B
c
co
cf
ci
cp
C
C
C
CD
d

aktivit6s
h6m6rs6klet-vezet6si
tenyezlvagyh6diffuzivitils,l:L/(p c)f,m/2s
amplitud6,mm (21. Fejezet)
6llapotegyenlet-paramdterek
gyorsul6s,m/s2
sz6less6g,
hosszris6g,
m
feliilet, m2
ir6nyitott feltilet, m2
abszorpci6s
faktor l: L/(mI)l
tridiagon6lism6trix elemei
komponensekextrakci6n6l:
anyaoldat,old6szer,c6lterm6k(21.
Fejezet)
bet6pl6l6sok
sz6ma
oldatkoncentr6ci6,
tomeg% (13. Fejezet)
Nernst-f6lemegoszl6sih6nyados,(:y/t), (21. Fejezet)
l6tsz6lagosviszkozit6siegyi.itthat6,kg/(ms)
permeabilit6siegyi.itthat6sziir6sn6l,m2
folyad6kt6rfogat6ram-siinis6g(locsol6s),m3/(m2s)
fajh6, J/(kgK)
porkoncentr6ci6(6. Fejezet)
(8. Fejezet)
ellen6ll6s-t6nyez6
koncentr6ci6i-edik komponensre,kmol/m3
fajh6 6lland6nyomdson,J/(kgK)
a komponenseksz6ma
centrifug6liser6 (7. Fejezet)
kozegsebess6g,
m/s (15.Fejezet)
kozegellen6llilsit1nyez6
6tm6r6.m

21

m
sz6lvastags6g,
szemcsem6ret,
tomegframaa fejterm6kben(Dx,r)
mol6ris
az i-edlkkomponens
m
reszecske6tmdrS,
zplrtlk (9. Fejezet)
szemcse-ko
hatArszemcse-nagys6g
6tmtr6,m
6tes6s,6thull6s(9. fejezet)
mol, v' moVs
desztill6tum(fejterm6k)mol6ristomegev. tomeg6rama,
m2ls
diffuzi6s egyiitthatoi-edik komponensre,
alapszhma
2,7| 828. . ., a termlszeteslogaritmusrendszer
(9.
rn, Fejezet)
klilpontoss6g,
excentricit6s,
folyad6k6thord6s(entrainment),mol/s
extraktumtomegevagy tomeg|rama,kg, kg/s (2l'Fejezet)
(9. Fejezet)
aprit6sienergiaigeny
defini6lva a ( 18.85) egyenletben
t6ny6rhat6sfok,
Murphree-f6le
defini6lvaa ( I 8.8a) egyenletben
6ltal6noskolonnahat6sfok,
helyi-vagy ponthatdsfok
t5nyez6
cs6sirrl6d6si
alakfaktor(9. Fejezet)
(:E/R), (21. Fejezet)
folyad6kar6ny,
frekvencia,alakfaktor,csatorna-keresztmetszet
az i-edik komponensfugacit6sa
az i-edrkkomponensmol6ristomeg6ramaa betapl6l6sban(Fx,o: Fz,)
az i-edikkomponensstandardfugacit6sa

d
di
dp
d'
)
uh

D
D
D
Di
e

E
E
E
EM
Eo
Et

f
f
f
f
f,
"f,
{o
Ji

az i-edlk tiszta komponensfugacit6sa

defini6,lvaa (19 '29)egyenletben
bet6pl6l6sioszlopvektor,

TP
Ji

f,
F
F
F

E F
FP
o

(J

on

G
G
G

22

szabads6gifokok sz6ma
faktor,defini6lvaa (20.l) egyenletben
g6zterhel6si
mol v. mol/s
bet6pl6l6smol6ristomegevagy tomeghrama,
er6, kgm/s2
6raml6sip anm1ter,defini6lva a (20.5 egyenletben)
neh6zs6gigyorsul6s,(9,8I m/s2)
szfradhsisebess6g
forr6s,mennyis6g/(m3/s)
tomeg6ram,kg/s
fitSg6z(13.Fejezet)

h
h
H
H
H
AH
HTU
HETP
i
I
j
j
J
J
k
k
k
k,,
K
K
Ki
Ko, K,
KM
I
I
I
I
1,,
L
L
L
L
L'
L'
Lo

magassSg,
m
fajlagosfolyad6kentalpia,J/mol
fajlagos gSzentalpia,
J/mol
t6ny6rt6vols6g,
magass6g,*
Henry-6llando,N/m2 vagy dimenzi6mentes
reakci6h6.J/mol
m
6witeli egys6gmagass6g,
egy elm6letit6ny6rnakmegfelel6magass6g,m
fajlagosentalpia,Jlkg
impulzus(:my_),kgm/s
centrifugaj elz6szirma
6ramsiinis6g,extenzivmennyis6g/(m2s)
|teresztdklpess6gvagy a membr6noniririramlottanyag6tlagos
sebessege,
m/s
6ltal6nositottiram, extenzivmennyis6g/s
h66tvitelit1nyez6,W(m2K)
h66tbocs6t6sitenyezS,
a bet6pl6l6sfeletti elm6leti t6ny6rokszhma
m
kiemelked6sek
6tlagosmagass6ga,
az i esj komponensekkolcsonhat6siparam6tere
egytitthat6, ar6ny
r6szesitdh6nyados(:b.J), (2I.Fejezet)
(: y/x,), az i-edlkkomponensegyensrilyiardnya
rnoVsrn2
a giLZ-6sfolyad6kfazishoztartozl
anyag6tbocsfitflsitenyez6,
(25. Fejezet)
a membr6npermeabilitdsa
fajlagosmunka,J/kg (15. Fejezet)
a bet6pl6l6salatti ehn6letit6ny6roksz6ma
hosszfs6g,m
lyukm6ret,(szitalyuk),(9. Fejezet)
az i-edikkomponensmol6risfolyad6k6ramaa n-ediktitny1ron(: Lx,n)
karakterisztikushosszm6ret,m
v. folyadk6ram,mol v. mol/s
mol6ris folyad6krnennyisdg
az oldattomege(13.Fejezet)
leveg56ram,
kg/h (23.Fejezet)
mol6risfolyad6k6ram,
a szeg6nyit6szekci6ban,
mol/s
old6szermol6ris6rama,mol/s
tomoritettmagass6g,
hezagmentes
toltetmagass|g,
[:L(l-)], (3.
Fejezet)

23

Lr
m
m
m
Mi
M
M
n
n
n
ni
n
n
n
N
N
N
N"rNTU
p

vezet6sestranszportegytitthato
vagy megoszl6sih6nyados(:yh)
egyensrilyigorbemeredeks6ge
tomeg,kg
tomeg6ram,kg/s
tridiagon6lism6trix,defini6lvaa (19.30)egyenletben
sz6ma
egyenletek(megkot6sek)
m6ltomeg,g/mol
n-ediktdny6r
fordulatsz6m.l/s
Ostwald-deWaele-modellkitev6je(1.15egyenlet)
az i-edikkomponenstomege,mol
(9. Fejezet)
egyenletess6gitlnyezS
aprit6sifok (9. Fejezet)
az i-edlkkomponensmol6ris tomeg6rama,mol/s
v6ltoz6k szhma
teljesitm6ny,W
t6ny1rsz6m
az elm6letit6ny6rokszhma
aQ7A$egyenletben
azitviteliegysegeksz6ma,defini6lva
nyom6s,Pa

pi

az i-edikkomponensgfznyomilsa,Pa
az i-edikkomponensparci6lisnyom6sa,Pa
Pa
ossznyom6s,
oldalterm6kmol6ris 6rama,mol/s
a fazisok szfima
teljesitm6ny,W
mennyis6gek
sz6ma
a bet6pl6l6sh66llapot6rajellemzl tbnyez6,defini6lvaa (18.64)
egyenletben
h6terhel6s,J/m2
h6, J/kg (15. Fejezet)
kondenz6ci6s
(15.
Fejezet)
hiit6s,J/kg
azn-ediktitny6rbet6pl6l6sientalpiairama
J
h6mennyis6g,
h66ram,W
rejtetth6, p6rolg6sh6,J/kg

pi
P
P
P
P
q
q
q
q
Qo
Qo
a
A
r
24

r
r
R
R
R
R
R
R
s
s
s
S
S
S
S,,
^S
r
t
T
LTuu

sug6rir6nyir koordin6ta
fallagosellen6ll6ssziir6snell:11Ur,*-t
sug6r,gorbtileti sugdr,m
univerz6lisghz|llando18314,5J /(K kmol)l
a(25-I)egyenlettel]
visszatart6sit6nyez6[definiSlva
refluxardnY
raffin6tum tornegevagy tomeg6tama,kg, kg/s (21' F ejezet)
(9. Fejezet)
szitamaradvinY
m
sik fal vastags6ga,
feltiletmegujul6sifaktor, s-l
fajlagosentr6Pia,J/(kgK)
teriilete,m2
a k6sziil6kkeresztmetszeti
(13. Fejezet)
(szbraz)anyag
tomege
az oldott
entr6pia,J/K
definidlvaa (19 -37a) egyenletben
szelektivit6s,
(:llA:mV/L) striPPing-faktor
id6, s
m
osztdstSvols6g,
K
h6m6rs6klet,
a (i0.20)
logaritmikuskozepesh6m6rs6klet-kiilonbseg,defini6lva

u
u,v,w
U
v
y.

K
egYenletben,
alapmennyisdgekszhma
m/s
kertileti,sziir6si,iilepeddsisebess6gek,
m2
nedvesitettkertilet,
fajt6rfogat,m3/kg
mis
line6rissebess6g,

(16' Fejezet)
molekul6k6tlagossebess6ge

;
vo
vo
vin
V
V
V
V'
V'
V

m/s
6tlagosline6rissebessdg,
m/s
tilepit6sihat6rsebess6g,
(3. Fejezet),rn/s
6raml6sisebess6g
riresoszlopravonatkoztatott
az i-edlkkomponensmol6ris g6ziramaaz n-edlkt6nyeron(: Vx,,)
gazaran,rn'/h16.Fejezet)
m6lt6rfogat,m3/mol
mol v. mol/s
moldrisgSzmennyislg,v.gdzSram,
mol/s
szekci6ban,
g6zhram
a
szeg6nyit6
mol6ris
inert 96z 6rama,mol/s
t6rfogat,m3

25

W
W
W
W
x
x,y,z
xi
xi
x
x
X
X
li
y
Y
z
z
zi
Z
Z

tlrfogathram. m3/s
(8. Fejezet)
keverdlap6tsz6less6ge
(23.Fejezet)
anedvesanyagravonatkoz6nedvess6gtartalom
(Wx,w)
mol6ristomeg6rama
a fen6kterm6kben
az i-edikkomponens
fen6kterm6k(marad6k)mol6ristomegev. tomeg6rarna,kmol v.
kmoVs
(13. Fejezet)
p6rarnennyis6g
(23.Fejezet)
nedvess6gtartalom
aszilrazanyagravonatkoz6
WK, WoC
viz6rt6k,h6kapacit6s-6ram,
munka.J
kg/kg (23. Fejezet)
abszohitnedvess6gtartalom,
line6riskoordin6ta
defini6lvaa (19.29)egyenletben
osszet6teli
oszlopvektor,
azi-edikkomponensm6ltortjeafolyadekfinisbanvagyraffin6turnban
(9. Fejezet)
szemcsem6ret
(22.Fejezet)
adszorbens
telit6s,kg adszorptivum/kg
(9. fejezet)
szemcsem6ret
szolutumlhordoz6m6larSnyafolyadlkfizisban vagy raffinStumban
az i-edikkomponensm6ltortje a gfzfhzisbanvary az extraktumban
(9. Fejezet)
gyakoris6givagy siinis6ggorbe
szolutum/hordoz6m6lar6nyaginfinisbanvaryazexhaktumban
magass6rg
v. hossz,m
kompresszibilitilsit1nyez1
? *,) az i-edik komponenskiindul6si (bet6pl6l6si)moltortje
m
toltetmagassdg,
csovekszima(l2.Fejezet)

a
d
dnd
d,
B
B
F,
F,
Ti

relativ ill6konys6g
h66tad6sitlnyezS, W(m2K)
sug6rz6sih66tad6sit6nyez5,W(m2K)
kontrakci6st5nyez6,
(13.Fejezet)
forr6spont-emelked6s
lejtdsszog
azi-edlkkomponenskomponens6tad6sit6nyez6je,mls
kobosh6t6gul6sittnyezS,K-l
az i-edlkkomponensaktivit6si egyiitthatoja

V
w
w
wi
W

26

vlv,vfL

m
falvastags6g,
vastags6g,
hat6rr6tegvastags6ga,
relativ hlzagterfogat,m3/m3
(k/d),
relativ 6rdess,g
(az abszolutfeketetest osszsugirzhshnak
emisszi6k6pess6g
h6nyad6ban)
fajlagoshiit6teljesihn6nY
tlnYez1
nyom6svesztes6g
termikus(Carnot)hat6sfok,hat6sfok(iitalihan)
dinamikaiviszkozit6s,Pa' s
(:T-273,15), oC,
h6m6rs6klet,
(2I '
p6luspont,ellen6ramfextrakci6tomeg6ram-kiilonbsdge
Fejezet)
K
defini6lvaa (10.60)egyenletben,
tobbleth6m6rseklet,
vR-in
hdvezet6sitdnYezS,W(mK)
p6rolg6sh6,
J/mol
hull6rnhossz,rn
(2l.Fejezet)
folyad6k6ram-viszony
j6g olvadrish6je
(23. Fejezet)
falsirrlod6sit6nYez6
molekul6k 6tlagosszabadirthossza
srirl6d6sitenyezS
az i-edlkkomponensrevonatkoz6sztochiometriaiegytitthato(16.
fejezel)
fugacit6siegytitthatoja(18'34,18'35)
atisztakomponensekun.

(
lt
lt
n
p
o
6
r
r
D
E
a

tcimeg%(I5. Fejezet)
oldatkoncentr6ci6,
ozm6zisnyom6s
3,l4I59...,aLudolPh-f6lesz6m
Buckingham-f6ledimenzi6mentesv6ltoz6
siiriisdg,kg/m3
feli.iletifesziilts6g,hirz6fesziilts6g,N/rn
6lland6,5,676'I0-8W(m2Ka)
sug6rz6si
6rintkez6siid5, s
N/m2
nyir6-, v. csusztat6fesziilts6g,
kinematikaiviszkozitits,m'ls
6ltal6nositottsffis6g, extenzivmennyis6g/rn3
relativ p6ratartalom(23. Fejezet),relativ telitettseg(22. Fejezet)

d
t
t

e
E
n
n
t
@
@
@
)"
L
L
),
h
L
),
p
vi

27

E
eiv, eit
@
A
@
a
a
@,
a,

relativtelitetts6g,ill. t6rkitoltlsit6nyez6(9. Fejezet)

a gSzfhzistt6s
a folyad6klilzisttfugacitasi
egytitthato,(18.30,18.31)
hengerkoordinifiaszoge
hasonl6s6giegyiitthat6
alakl6nyez6(3.44 egyenlet)
t6rficgategys6grevonatkoztatott6tad6sifeliiletvagyfajlagostoltetfehilet,nflm3
szogsebesseg,
l/s
toltelektestekfajlagostoltetfehilete,m2lm3
fajlagosh6ritad6sifeliilet, m2lm3

Indexek
a
ktilsci6rt6k
(t
szeg6nyoldaha vonatkozik
A
param6ter
i.ilepedesi
ad
adszorpci6s
A,B,C,D,E komponens
6tl
6tlag6rt6k
b
bel6p6sre
vonatkoz6,bels6
b
bord6ravonatkozik
bulk
a fluidum fcitomege
c
kezdeti 6rt1k
c
kritikus 6rt6k
c
Carnot-ciklusravonatkozik
D
fejterm6krevonatkoz6jellernz6
e
expanzi6s
e
legsziikebbkeresztmetszetre
vonatkozik (12. Fejezet)
extr
extrakturn
elm
elm6leti6rt6k
fluidumra vonatkoz6
J'
bet6pl6l6si
tfrnylnavonatkoz6 jellemzS
"f
forr6sbanlev5
f
fal
falra vonatkoz6,jellemz6 a szilird h6 6tadofeliiletn6l
F
bet6pl6l6sravonatkoz6jellemz6
F
fajlagos
g
gilzelegy
28

G
h
h
h
hv
H
H
i
i
I
l

j, j6e
k
kond
krit
KK
KNK
I, lev
L
m
max
min
n
n
na
nl
N

NK
NNK
o
p
p

p
q
r
raff
S
sz

g|zfttzis v . ghztisztit6sra
vonatkozik
h6-.h56ram
hidraulikus
vonatkoz6
hat6rszemcs6re
h6vesztes6g
horizont6lis
h6rmaspontravonatkoz66rt6k
belsci6rt6k
komponenssorsz6ma
fiaishat|r feliileti 6rt6k
iter6ci6sorsz6ma
j6grevonatkoz6
kil6p6srevonatkoz6,ki.ils6
kondenz6ci6s
kritikus ert6k
konnyii kulcskomponens
konnyii nem kulcskomponens
leveg6
folyad6kfdzis
kozepes6rt6k
maxim6lis6rt6k
minim6lis 6rt6k
t6ny6rsorsz6ma
nedves
nedvesanyag
nedveslevegd
elm6leti t6nyerokszhma
nehezkulcskomponens
neheznem kulcskomponens
osszes
6lland6nyom6son
vonatkoz6
szil5rrdr6szecsk6re
p6rusravonatkoz6
hS6tadisravonatkoz6j ellemz6
gazdagoldatravonatkozik
raffin6tum (21. F ejezet)
szilLrdfdzis
szhraz

29

szv
t
t
T
u
u
ii
v. viz
V
w
W
Z
a
a
'
'
'
"
*
'8
6
o
o
o
0

szdritobolvisszanyert
telitettsegi
tartozkod6si
teljesmennyisdg
kornyezeti6rtek
rrtohiit6s
iilepedesi
vizre vonatkoz6
glzfhzis
hideg vizre vonatkoz6
fen6kterm6krevonatkoz6jellenz1
ciklonra vonatkozik
kiindul6, kezd6 6rtk
vdgs66rt6k
vonatkoz6jellemzd
szegenyit6szakaszra
anyag(2I. Fejezet)
old6szermentes
forr6sbanl6v6 folyad6kravonatkoz66rt6k
szaraztelitett g6zrevonatkoz66rt1k
egyensirlyi6rt6k
vizgSzzeltelitett(15. Fejezet)
fdtomegbeli6rt6k
hiit6sre,hiit6teljesitm6nyre,refriger6cioravonatkoz6
bel6p6kozegrevonatkoz6
elp6rolgo(15. Fejezet)
kiindul6,kezdeti,,,nyers"

A kiinyvben hasznilt nevezetesdimenzi6mentesszimok

Hidrodinamika
vLp

R"='z=

Reynolds

"
F, =
Lg

Froude

Euler

Eu= P;

Garirei
Archimedes

[,,,.= 44]
pv')

pv'

"^=f

[=#)

Ar=sLlLP

[.=""AU]

t:'p

p )

H66tad6s
a L
]\{v-L

Nusselt

( q,,\
|-|

Pr = 9

Prandtl

L )

, ' f

P6clet

Pe-

""

(= RePr)

Grashof
Stanton

LT g Lt
6, - F,
n t

St =

a
v P cp

e pr LT Ga)
Pr)]
[= *,' / (Re

3l

Fourier

Iro--

I2

Bi=d

Biot

L
LS

gE
r.u: F'LT

Rayleigh

UA

Anyagdtadis
Sherwood

Sh= 9i

Schmidt

Sc =

Di

Lewis

Le = 1

P6clet'

P"':

stanton'

Di

st' = &

u=r
Di

t)
Di

(= Sc/ Pr)

(= Res.)

[=st l (nesc)]

(= Gr P.)

I. R6sz
//

MI.]VELETTAN,
HIDRODINAMIKA,
HASONLOSAG

1. Mffvelettani alapfogalmak

1,.L.A miivelettan mibenl6te

koh6szat,k6olaj-feldolgoz6s,
A vegyipari termel6s (fazekasmesters6g,
finomk6miai,biok6miai,
tov6bb6az 6pit6anyag-,6lelmez6si,alapanyaggyLrt6-,
petrolk6rniaiiparok stb.) gyokerei tort6nelmilegnagyon r6gre nyrilnak vissza.
Az id6k folyam6n osszegy(ijtott,rogzitett 6s bizonyos m6rt6kig 6ltal6nositott
egyik forr6s6t.M6stapasztalatokk6pezt6ka vegyiparitermel6smesters6genek
felS| az anyagi termel6sminden ter{ilet6r6l sz6rmaz6tapasztalatok6s a tudatosan v6grehajtottkis6rletek eredm6nyeialapjin, nagyfoku absztrakci6val,iiltal6nosan6rv6nyesterm6szetitorvenyeketismertek fel. Ilyen torv6nyek gyiijt6tfuriwhv6lt a matematika,a frzlka 6s a k6mia. Ezek az alaptudom6nyokk6pez(tudom6ny6nak)m6sik forrds6t.
t6k a vegyipari termel6smesters6g6nek
az embernekaz
Az im6nt emlitett rin. term6szetitorv6nyekmegs6rt6s6re
anyagitermel6ssor6nnincs m6dja, vagyis azok kiv6telt nem ismer6m6don 6rrnivel a termel6sa t6rsav6nyrejutnak a vegyipari termel6sbenis. M6sr6szr61,
dalombanfolyik 6s a t6rsadalom6let6re,fejl6d6s6remeghat6rozotttorv6nyek
hatnak,az anyagitemel6s sofin az emberneknincs m6dja - legal6bbistart6san - a t6rsadalombanuralkod6 6s az anyagitermel6sbenm6rvad6 gazdas|gi
t<irv6nyekmegs6rt6sere
sem. igy teh6t a vegyipari termel6segyik oldal6n tertorv6nyek uralkodnak. Mindkdt
m6szeti,m6sik oldal6n t6rsadalmi-gazdashgi
tipusir torv6nyek ismerete a vegyipari termel6s sor6n alapvet6 fontoss6gu.
Ezeknek a torv6nyeknekfoglalata a vegyipari termel6smesters6gevagy m5s
n6ven a vegyiszmdrnrikitudomdny(chemicalengineering,,,vegy6szm6rnoks6g"), amely ezek szerint egyidejiileg alkalmazott term6szettudomilny6s alkalmazottokon6mia.
Az iparhgi 6s a szalsnai szeml6letarbnyaszerint,vagyis a t6rgyal6skitiintetett szempontjafiiggv6ny6bena vegydszmernokitudom6nyt h6romf6lek6ppenlehet ki6piteni. Ha a kiti.intetettszemponta nyersanyagtol(vagy alap6s r6szleteinekelemzese,kdmiai
anyagt6l)a v6gterm6kigvezet6rit eg6sz6nek

35

technologidr6lbeszIlink.rHa a kitiintetettszempontaphrhuzarnosan
egym6s
rnellettletezl gyhrtd'si
fellelhet6azonosvagy hasonl6c6hi 6sjeleljrlr6sokban
g6pekmiikod6s6nekelemz6se,vegyipari m{ik6szi.il6kek,
legii berendez6sek,
velettanr6l beszehink.Ebben az ertelembena m[ivelettankesziilekek,berendez,isekdltalirnos, vagyis a konkret gy6rt6sielj6rrist6l(technol6gi6t6l)fiiggetlen
elmblete.A harmadik szemponta gybrtSsielj6r6sokgazdasdgi6s tdrsadqlmi
vonatkozSsainak(bele6rtve a biztonshg, megbizhat6s6g,energiafelhaszn5l6s,
kornyezetvedelem,stb. k6rd6skoreit)elemz,lselehet. Ilyen szeml6letenalapulo
tfngyalilstma m6r a vegyipari 6s a vele rokon iparok szhmira kepzett m6rnokok tobb t6rgy keret6benis kapnak(rendszerlan,izemgazdas6gtan,
biztons6gkornyezetbar6t
folyamattervezds
folyamatir6nyit6s
technika, energetika,
6s
stb )
A vegy6szm6rnoki
tudom6nyim6nti h6rmasbeoszt6sagyakorlatiszempontbol hasznos,de a gyakorl6 rnernok munk6j6t n6,zve6ppen az egyslg 16nyeges.B6rmelyik nezlpont is keri.ilel6t6rbe,az sohasernszorithatjah|tterbe a
m6sikkett6t.
Jelen kdnyvbena targyalds kitiintetett szempontjaaz egym6srnellett letez6 eljfrisokban fellelhet6 azonosvagy hasonlorendeltetdsiikesztil6kek,berendez6sek,vagyis a vegyipari mdiveletek
elemzbse6s ismertetdse.Celunk teh6t
a miivelettanialapelvek6s alapfogalmakegzaktmatematikaies fizikai-k6rniai
alapokontort6n66rtelmez6se
majd ezt kovet6enaz egyesmii6s magyar6zata,
veletekkompaktismertet6se.
Komnk jellegzetessdge,
hogy a gyakorlatimunkasor6na m6rnokmfivelettaniszemlelete6s a miiveletek6ttekint6jellegii ismereteegyrenagyobbszerephez jut. Ez a tendencia6ltal6nosan6ru6nyes,csaknemfiiggetleniil att6l,
hogy a rn6rnok a kutat6s,a tewezts yagy az i.izemvitelteriileten dolgozik. A
huszadik szfuad egyik alapvet1 tudomdnytdrt,lnetifelismer,lse ugyanis az,
hogy a killrinbdzri vegyipari folyamatoknak azonosfizikai ,!s k,lmiai alapjai
vannak,nevezetesen
a komponens-,hrj- 6s impulzustranszport.
Ezen alapok tltal6nosit6sa
ma m6r lehet6veteszia szerte|gazomernoki is6s rendszerez6se
meretek 6ttekint6 jellegii leir6sbt,az ipari elj6r6sok tervez6senek,kivitelez6tort6nSrnegval6sithsht,
s6nek6s ir6nyit6s6nakegysegesszemleletben
tov6bb6
az oktathsi elvek 6ltal6nositSsdvalaz innovbci6sfolyamat egbszlt elvlgezni
kepeskreativmiiszaki6rtelmisegnevel6s6t.

1 A k6miai technol6giaaz ilyen szeml6let(t6rgyal6sm6d6ltal6nosgyiijt6fogalma.Ebben a

szeml6letm6dban
szokiismdg vegyiparieljdrdstanr1lis besz6lni,amikor nem okvetleniila
teljestechnol6gi6t,csakannakegy r6sz6tvizsg6ljuk,ill. amikora konkr6teszkdzokt6l6s k6sziil6kekt6lftiggetlent6rgyal6sm6dot
kovetjiik.

36

1.2.A mffveletiegys6g
a mtivelettanpedig vertik6liA k6miai technol6giateh6thorizontAlisan,
san (azonosvagy hasonl6 rendeltetesiimiiveletek bemutat6s6val)thtgyalja a
miiszaki problem6it.Az \gazati technovegyipari elj6r6iok megval6sit6s6nak
tOg-ratiels5sorbana k6miai r6szletekkelfoglalkoznak, rnelyek egyedivl, az
teszik a konkr6t vegyipari elj6r6st. A
adott esetben(szabadalmaztathat6v6)
fizikai-k6miai elveken alapulo fital6'
miivelettanpedig ink6bb aberendezsek
teptem"n is erv6nyes)tervez6si6s iizemeltet6sielveivel foglalnos (nagyoUU
kozik. Ugyatt"tak a miivelettanikoncepciokalapj6n v6gezhet6el a teljes
vegyipari folyamat kvantitativ tervez6se, optimalizd,l6sa6s intenzifikSl6,sa
folyamatszint6zis)'
(m6retnovel6s,
h6- 6s anyagm6rleg-sz5mit6s,
elejenmegsziiletettmtlveleti
a
szhzad
koncepci6ja
A miivelettanalapvet6
elj6r6soksz6leskore vivegyipari
a
egltstig(unit operation),melynek alapj6n
rro"ytug kev6s szftm'l alapmfveletb6l ossze6llithat6.Elstj kozelitesben azt
monihatjuk, hogy az elvi folyarnatdbr6kontalfihato egyszerfik6sziil6kszimbolumok 6ltal6banegy-egymiiveletet k6pviselnek;igy egy kolonna desztilldci6t, egy reaktor reag6ltat6st,egy sziit6 sziirlst, egy kondenzhtotg6z-folyadek
fhzisviithst stb. jelent, tehhta k6sztil6k egybenrniiveleti egys6gnekis felfoghato. M6r itt szeretn6nkazonbanmegiegyezni,hogy a k6sziil6kfogalomnem
mindenesetbenazonosa,,miiveletiegys6g"fogalm6val.Eltjfordulhat,hogyaz
elvi folyamatitbrfna miiveleti egys6gneln szerepelk6szril6kk6nt(pl. el6gazts)
vagy, hogy tobb un. egyszerl rniiveleti egys6galkot egy k6sziileket(pl. reaktorkaszk6dvagy rektifi k6l6oszlop).
Ha elvontabbankozelitjiik meg a miiveleti egys6gfogahndt, azt mondhatjuk, hogy a vegyipari termel6sfolyamat6banaz alapanyag6s a v6gtennek
l6trejovOviitozbs 6ltal6bantobb, az eglszhezk6pestkicsiny 6s egyedi
UOLOtt
6ll. Minden fitalakithsfelt6te6talakit6sokeg6szsorozattnakosszegz6d6s6btjl
lezi
- a munka tirgyfinak
- a munka eszkoz6nek
- 6s az emberitevekenys6gnek
az egyiittesjelenlet6t es kolcsonhatbsitt.A h6rom tenyezoegyiittesea m{iveleti
tg,,iAg. A h6rom t1nyezSkolcsonhat6sasor6na munka tfrgya 6talakul,a lnuneltekintve nem v6ltozrk, az ember pedig haszki esikoze az elhaszn6lod6st6l
n6lati 6rt6kettennel. Ebben a definici6bankonkr6tana munka thrgya a kezelend6 anyagot, a munka eszkozea k6sziil6ket vagy berendez6st,az ernberi
jelenti.
pediga beavatkoz5st
tevekenys6g
a -

J I

A rniiveleti egys6glehet egy-, kdt vaglt tdbbfazisu.Egy ftnis az anyag

azon r6sze,amelybena kdmiai osszet6telt6s a fizikai 6llapotot leir6 fi.iggvenyekneknincs szakad6sipontjuk. Ha a bel6p66ramokcsakegyszerkeverednek
(ill. 6rintkeznek),akkor egyszertl, ha tobbszor,akkor iisszetettmilveleti egtsdgrril besz6li.ink.Az osszetettmiiveleti egys6gekegyszerfmtiveleti egys6gekb6l epithet6k fel p6rhuzamos,soros,megkeri.il6vagy recirkul6ci6s kapcsol6sokkal.
Egyensillyinaknevezziik a miiveleti egys6get,ha a ki16p6f6zisok egym6ssal tennodinamikai egyensrilybanvannak, vagyis a fiizisokban a hdmers6klet,a nyom6s6s a komponensekk6miai potenciiiljaegyenlS.A miiveleti
egys6gaz idfbeni viselked6sszempontj6bollehet szakaszosvagyfolyamatos.
Szakaszosmiikod6sr6lbeszdltink,ha a f6zisokatjellemz6 intenziv parameterek
(nyom6s,hdm6rs6klet,siiriisdg,koncentr6ci6kstb.) 6rt6ke egy rogzitett helyen
id6ben v6ltoz6. Ha a szakaszosegys6gbenaz intenziv param6terekeloszl6sa
bdrmely id6pontbanegyenletes,akkor a rniiveleti egys6g triktletesen kevert.
Folyamatosmiiveleti egys6gn6la kiindul6sianyagokategyenletessebess6ggel
t6pl6ljukbe, 6s a termdkekelvezet6se
is egyenletes.
Ha az id6egys6galatt bet6pl6lt 6ramok tomeg6nekosszegemegegyezikaz id6egys1galatt elvezetett
6ramoktomegenekrisszeg6vel,ilr:'.staciondriusdllapot alakul ki. Stacion6rius
illapotu rniiveleti egys6gbenaz intenzivparam6terekterbeli eloszl6saaz id6t6l
fiiggetlen.A stacion6rius
6llapotel6r6s6hez
sziiks6ges
felfut6si(lecseng6si,
be6s kikapcsol6si,inditdsi es le6ll6si) peri6dus alatt a rniiveleti egyseg6tmeneti
(tranziens)6llapotbanvan.

1.3.A mffveleti egysegetleir6 fizikai mennyisdgek

Az Sl-m6rt6krendszer
A miiveleti egys6gleirilsaakkor egydrtehnii,ha isrnerjiik az azt rneghat6roz6 ftzikai mennyis6geket.A fizikai rnennyis6gvalarnely fizikai tulajdons6g
m6rhet6jellemz6je.Meresenegy osszehasonlit6st
6rttink: a m6rend6mennyis6get ugyanannaka mennyis6gneka konvencion6lisegys6gnyiertek6vel hasonlitjuk ossze.A m6r6s eredrn6nyea m6ri5szhm,arnely megadjaazt, hogy a
konvencion6lism6rt6kegys6gh6nyszorvan meg a sz6banforg6 rnennyisegben.
Altal6ban:
mennyisbg : mdrflszdm' mLrt,ikegtseg .

38

(l.t)

A fizikai mennyis6gek6ltal6banegy defini6l6 egyenlettelsz6mithat6k.

Minden tudom6ny6gbanazonbanvannak kitiintetett mennyisegek,arnelyeket
m6s mennyis6greviisszavezetninem tudunk. Altal6ttosan k darab dehni6lo
egyenletiin-k.run6t ezekbenn fizlkai mennyis6gszerepel,aholn > k. Tehbt (nkl- fizlkai mennyis6g meghathrozatlan,mert nincs hozzh tartoz6 defini6l6
egyenlet.Ezt a (n-k) szimt fizikai mennyis6getmisra visszavezetninem tudnevezzik. Ezek szitmaa tudom6ny6gakegyesteriile;u[ es alapmennyisrtgnek
tein ktilonboz6.
n6lhil megemlitjiik,hogy az.itn. csoportelm6let
A t6rnakorr6szletez6se
a
vegy6szm6rnokitudom6nyban,ill' miivelettanhogy
alapj6nbebizonyithat6,
sziiks6ges[3, Il, 16,23).
bevezet6se
(vagy
alapmennyis6g)
Uanot alapegys6g
szerintelfogadottSIgenfi
konvenci6
azitn.
A tudom6nyos6Jmriszaki6letben
E szerint
haszn6latakotelez6.
m6rt6krendszer(SystdmeInternationald'Unit6s)
a
hcimers6klet
[0]
a hosszirs6glLl, az idd [f], a tcimeglM,
az alapmennyis6gek:
6s a kornpon"n.ek mennyis6gevagy fajlagos anyagmennyiseg[N]. Ha a vizsg6lataink6anaz elektromos6s f6nytani mennyis6geketis bevonjuk,tov6bbi ket
ilapmennyisegetkell figyelembe venni: az frametSss6get(amper) 6s a fenymost eltekintiink.
er6ss6get(kandela).E k6t utobbi alapmennyisegt6l
Ugyancsakbebizonyithat6,hogy a miivelettan t6makor6bennemcsak a
im. b6zisrendszer
fenti ot fizikai mennyis6gtesz eleget az alapmennyis6gek
kovetelm6nyeinek.P6ldak6ppenmegemlithetjtik,hogy haszn6lhat6lenne egy
olyan alaprendszer(mdrt6krendszer)is, amelybena fenti mennyis6gekkoztil a
tomeg lA4lhelyett az erStlFlhasznfijuk. A kor6bbanhaszn6latosirn. miiszaki
hasznilltatomeghelyett'
gtfS)
m6rtekrendszerpl. ezt az alapmennyis6get
.AzSl-m6rt6krendszeralapmennyis6geinekkonvencion6lismert6kegys6'
gei: a hosszirs6gm6rtekegysegea rneter (m), az id6 m6rt6kegys6gea szekuna kilogramm (kg), a h6m6rs6kletrnert6kegydum (s), a tomeg rn6rt6kegys6ge
m6rt6kegysege
anyagmennyiseg6nek
(K),
a
komponensek
sege a Kelvin-fok
pediga m6l (rnol).
A tobbi alapmennyis6gezekb6l szlrmaztathat6.A legfontosabbak:
a newton(N)
az er6 rn6rt6kegys6ge
1 newton(N): I kg'm/s2;
a newton . rn6tervagy joule (J)
az energia,h6 vagy munka m6rt6kegys6ge
l joule (J): 1 newton'tn(N'm): I kg'm2/s2;
a joule/s vagy watt (W):
a teljesitmenym6rt6kegys6ge

39

l joule/s(J/s): I watt (W) =1 kg.m2ls:;

a nyom6smert6kegys6ge
a newtonlmzvagypascal(Pa):
1 newton/mz(N/m2): I pascal(Pa): 1 kg/(rns2).
A standardneh6zs6gigyorsul6s(gravit6ci6)ebbena rnertekrendszerben:
1 g : 9 , 8 0 6 6 5m l s 2 .
A gyakorlati 6letbenhaszn6latosm6rt6kegys6gek
koziil megengedetta h6m6rs6kletreK helyetta Celsius-fok('C):
o ( ' c ) : T ( K ) - 2 7 3 , 7 5,
illetve a nyom6sraPa helyetta bar:
1 Pa: 10-5bar
haszn|lata. Ez ut6bbi m6rt6kegysgazlrt krizkedvelt, mert 1 bar kozelit6leg
megegyezik a kor6bban 6ltal6nosanhaszntit frzikai 6s technikai atmoszf6ra
(i bar: 0,9869atm :1,0197 at).A mert6kegys6gek
m6rt6kegys6gekkel
tov6bbi fitszhmithsithblirzataia fiig ge16kben tal6lhatok.
E,helyen megemlitjtik,hCIS/a csoportelm6letirendszerez6s
rn6sik fontos
eredm6nyea dimenzi6 fogalm6nak tisztitzilsavolt. E szerint a m6rtekegys6g
fogalrn6tol fiiggetleniil osszefiigg6sttudunk l6tesiteni az alapmennyis6gekes
az azokbollevezetettb6rmelyikmennyis6gkozcitt.Ennek az osszefiiggeineka
kifejezSje a dimenzi6. Valamely rnennyis6gdimenzi6j6naz alapmennyis6gek
olyan hatv6nyszorzati$6rtjtik, ahol a kitev6k pozitiv vagy negativ egdszszttmok vagy z6rusok.A dimenzio tehifi iiltalilnositottm6rtekegys6gk6ntfoghato
fel. A dimenzi6k jelol6s6re mindeniitt nyorntatott nagybetiit haszn6lunk 6s
azokat szogletesz6r6jelbe tessziik. P6ldak6ppenirjuk fel az er6 dimenzi6egyenlet6t:
d2x

F: me: m -

40

egyenletalapi6n:[F] : [MLT,].

(r.2)

A lefr6 mennyis6gekszfma
A fi zikai mennyis6gektfr gy alfshnakkozvetlenfolytat6sak6nt vizsg6ljuk
meg azt a kerd6st,hogy a miiveleti egys6gki- 6s belepdpontjainaz anyagfnamok 6llapot6nakegyertelmiileir6shrahinymennyis6gmegad6sasziiksdges6s
elegs6ges.
tomeg,az irnpula komponensenkenti
Mivel a miivelettanban
els6sorban
zus 6s az energiatranszportjbtvizsg6ljuk, 6s tltaltban eltekintiink a villarnos, a
m6gneseses hat6rfeltiletijelensegekfSl,igy akkor tekinthetjtik a rniiveleti egyseg leir6s6tteljesnek,ha megadunkminden be 6s kil6p6 pontra az anyag6ramokra f6zisonk6nt(C+2) adatot,rndgpedigC szhmukomponensn6l:
a kornponens6ramokat,
az impulzus6ramot6s
az energiatuamot.
Ha az energia6ramothS6rarnrakorlatozzuk6s eltekinti.inkaz 6;rarnloanyagkinetikus6s potenci6lisenergi6j6t6l,akkor az el6zdh6rorn6rarnhelyettmegadfazisonk6ntegy extenziv 6s C * 1 intenziv adatotis,
hatunk az anyagdramokra
mdgpedig:
a tomeg6ramot,
a (C-1) m6ltortet,
a h6rn6rsekletetes
a nyom6st.
Szabadsigi fok fogalma
Vizsg6ljuk :nregazt a k6rd6st,hogy egy rniiveleti egys6gvagy 6ltal6ban
egy berendezls tewez6sen6l,ill. rizemeltetes6nelh6ny pararnetervfiaszthato
meg szabadon.Ugyanis csak meghatirozottsz6mriviltoz6t v6laszthatunkrneg
tetszesszerint,a tobbi 6rt6ke ezektSlegy6rtelmiienfiigg, ezeketteh6t nem rogzithetjiik a teruez1svagy izemeltet6ssor6n szabadon,mert tilhatfrozndnk az
egys69.miikod6s6t.
matematikairnodelljenekszabadon
Altal6nos6rtelembenegy berendez6s
megv6Iaszth at6 parameterei nek szhma,azaztechnol6giai szabadsdg i fo ka
F: N-M,

(1.3)

ahol ,F a szabads6gi fok, N a v6ltoz6k szdma,M a viitoz6k kozotti cisszefiigg6seket leir6 egyenletek es egy6b megkot6sek szama.A szabads6gifok tehht mo-

41

dellfiiggd 6s annakterhereszabadonv6laszthat6param6terekert6kenekrogzi6ltal
t6sekorfigyelembekell venni a miiveletes az azt megval6sit6berendez6s
param6terek
koziil
vflaszthat6
megszabottfizlkai korl6tokat is. A szabadon
legaldbb egynek extenzivnekkell lennie, rnert a folyamat egy6rtelmii leir6sa
legal6bbegy abszohitmennyis6g(tomeg,entalpiastb.)rogzit6s6tkovetelimeg.
Osszetettmiiveleti egys6gekszabads6gifok6t az elSz6ekbenismertetett
rin. ,,koriilir6sos"m6dszerenkiviil [(1.3) egyenletfaz rin. fel6pitesesm6dszerismerni kell a rendszertalE m6dszeralkalmaz6sShoz
rel is meghat6rozhatjuk.
(egyszerii
miiveleti egys6gek)szabads6gifok6t. A fel6pit6ses
kot6 elemek
m6dszerszerintaz osszetettrendszerekszabads6gifokStrigy kapjuk meg, hogy
levonjuka kapcsol6fokSnakosszegebSl
a rendszertalkot6 elemekszabads6gi
d6 v6ltoz6k sz6mbt.A kapcsol6d6v6ltoz6katugyanisa teljesrendszerszempontjSbolmdr nem lehetfiiggetlennektekinteni.

L.4.Extenzfvmennyis6gektranszportja
legtobbMivel a vegyi 6s a vele rokon iparok k6sziil6kei(berendez6sei)
szor 6rarnl6kozegekkeldolgoznak,a miiveleti egys6gekkvantitativ leirhsirhoz
a benniik 6raml6mennyisegekter-idd fi.igg6sealapvet6jelent6s6gii.A folyad6kok 6s ghzok(g6zok) mozg6storv6nyeigyakorlatilagazonosak,ha sebess6gi.ik
Az 6raml6kozeget- halmaz|llapot6tol
ldnyegesenkisebb a hangsebess6gn6l.
friggetlentl fluidumnak nevezzik A fluidum lehet folyadlk, gitz vagy gdz,
(<isszenyomhatatlan)
6skompresszibilis(osszelehettov6bb6inkornpresszibilis
nyomhat6). A miivelettan temakorlben az anyag6ltal6nosmozg6segyenlete,
vagyis a tdmeg-mdrlegegyenletmellett tov6bbi h6rom extenziv mennyis6g
transzportji:al, azaz a komponens-,a termikus energia (hrt) es az impulzus
transzportjdvalkell foglalkoznunk.Fontosmegjegyezni,hogy az enetgi|ra fel'
irt m6rleget 6\tal6bana termikus energiAra(h6re) korlifiozzuk A miivelettanban ui. ha egy rendszerrelh6t kozlink vagy a rendszerb6lh6t vonunk el (de
nincs elektromos6s egy6b energiakozl6s,valamint munkav6gzs),a hdforgalomhoz kepesta kinetikus6s potenci6lisenergi6kv|ltozhsakicsi, 6s az entalpiav6ltoz6s mellett SItalilbanelhanyagolhat6.Ez esetben tehht a rendszerrea
h6m6rlegfelir6saelegend6.
A miiveleti egysegleirbsithoza fentieknekmegfelelSena kovetkezl h6tipusir
t6r-id6 friggv6nyismeretesziikseges(x,,y,zhelykoordindta,r iddkororn
ordin6ta):

42

- siinis6gmez6:p: p (x,y,z,t)vagy koncentrhci6mez6:

i: I...C;
c, : c,(x,y,z,t),
- hdm6rs6kletmezS:
T: T (x,y,z,t);
- sebess6gmez6'. v,: v,(x,y,z,t), vr: vr(x,!,2,t), v,: v,(x,y,z,t).
Az extenzivmennyis6gekgeometriait6rbenval6 elmozdul6s6tdramnak
nevezzik, arnely mindig valamilyen geometriaifeliileten 6t tort6nik. Az iram
(vagy 6ramer6ss6g)
skal6rismennyiseg6s dimenzi6j6ttekintve
laraml:

exrcnzwmennyweS

(1.4)

id6

A miivelettanbann6gy 6ramelegendda rendszerjellemz6s6re,ezekaz osszes

tomeg6ram(kg/s), a komponens6ram(kmoVs),a h66ratr'(J/s) es az impulzus-

aram,
' azaz
d ry! t

(kgm/s2).

Az |ramon kivijrl az drams[[rtlsdgsok esetbenjobban jellemzi az 6raml6st. Az 6ramsiinis6gvektor, melynek irhnyamegegyezikaz 6raml6sirany|val,
nagys6gapedig az extenzivmennyis6gnekaz 6raml6sirhnyilramer6legesegysdgnyi keresztmetszetiifeliileten id6egys6galatt ifil6p6 mennyisdg6vel.Dimenzi6ja:
= extenzrv
larams{ir{isegf

mennytseg

(1.s)

felillet'idd

a szint6nvektori6lis ir6nyitott feliilettel alkotott

A vektori6lis 6ramsiir(is6gnek
szorzataadjaa skal6ris6ramot.
Konvektiv 6s vezet6ses6ram
Az extenziv mennyis6gektranszportj6n6la t6r egy kijelolt hely6n egy
kotott elemi terfogatramind a makroszkopikus,mind a
koordin6ta-rendszerhez
mikroszkopikus6ramokatel kell sz6molnunk.A leir6sbane k6tfele elmozdu15stform6lisanadditivnaktekintjiik.
Ha az 6ramotktils6 behat6ssal(pl. szivattyrival)hozzuk l6tre, akkor makroszkopikusv|ltozitst idezti'nkel. Ez az'6n. konveh[v dram, ahol a cpflltalinositott
a rn6sikba(1.1. dbra). A
ehnozdula t6r egyikpon$6b61
siinisdgiir6szecskehalmaz
rp5ltal6nositottsiinis6gdimenzi6ja:

43

l/'

"

a t6rfogatelemben
l.I. dbra. Konvektiv6ramlSs:
elmozdula rcigzitettkoorl6v6 r6szecskeha\maz
din6ta-rendszerben

lvf

=
lattounositott sfir[is6g]

extenztv menny$eg

(1.6)

tdrfogat

az elemi t6rfogatu r6szecskehalmazextenziv mennyisegepedig EV. Ennek

jr: E y-;ui.
alapjhna konvektiv6ramsiinis69:
extenziv mennyisdg
.
lr.:__
-^
.idri
feliilet

- o . s e, b e s, . g e g .
extenziv mennyiseg

0.7\

terfogat

A konvektivdramsiiriisegetmegkapjuk,ha az extenz{vmennyistgs{inlsbg,ltaz
elmozduldssebess,lgtvelszorozzuk.
A konvektiv (v6ndorl6sos)6ramonkiviil van egy rnikroszkopikusjellegii
6ram is: ez a vezettsesdram. A vezet6ses6ramokfn. nem uniform rendszerekben jonnek 16tre,amelyekbenaz tntenziv |llapotlelz6k 6rt6kea geometriait6rben v6ltoz6(nemmindeniittazonos).
Mivel a nem unifonn rendszerekbenaz intenziv mennyisegek6rt6ke a
t6rbenv|ltozik, a rendszerbenolyan spont6nfolyamatokjonnek l6tre, melyek a
rendszertuniformm6 igyekeznek tenni. (Az uniform rendszerekrejellernz6,
hogy benniik az intenziv iilapotjelzSk 6rt6ke a t6rben mindeniitt ugyanaz 6s
id6ben 6llando). Alezajl6 v6ltoz6sokkozben extenzivmennyisdgekSramlanak
es ennekhaths6ra az intenziv tul ajdons6gok megv6lt oznak.
A nem uniform rendszertleiro intenziv tulajdons6gokkozott mutatkoz6
t6rbeli kiilonbs6gekettekintjtik a rendszerbenlezajlo v6ltoz6sokokainak. K6t
pont kozotti kiilonbs6giiketvagy folytonos rendszerekn6lgradiensiket hajt6erdnek nevezzik, igy besz6lhetiinkk6miai pontenci6l,hSm6rs6klet6s nyom6s
hajt6er6kr6l.A hajt6er6kfennSllSsaeset6nteh6tmindig olyan extenziv6ramok
indulnak meg, melyek a hajtoer6kkiolt6s6ratorekednek.
44

A kialakul6 vezet6ses6ramsiiriisd geket az in. fenomenol6giai egyenletek

iri6k le. Ezekiilalitnos alakia:

/,

= -L,gradE

(1.8)

A negativ elfjel azt fejezi ki, hogy az

aholL, a vezetdsestranszportegyiitthato.
extenzivmennyis6gekiilaml6saa nagyobbhajt6er6jtihelyt6l a kisebbhajtoer6jii hely fel6 ir6nyul.
6ramokatleir6 egyenleteketneveSziikebb6rtelembencsaka vezet6ses
6ltal6nos6rtelembenazonbanebbea fogalomkorzik transzportegyenleteknek,
mennyis6geket
a hely
be sorolhat6mindenolyan egyenlet,mely a transzportdlt
6s az id6 fiiggv6ny6benleirja.
Vezet6sesiramsffrff s6gek
A vezet6ses
6ramsiiriis6gekre
6rv6nyesfenomenol6giaiegyenleteketh6rorn kiilonbozd tertileten,egym6st6lfiiggetleniil fedezt6kfe1'Fourier a hdvezet6sesetdre(innen szbrmaztatjuka vezet6ses6ramelnevez6st6s 6ltal6nositjuk
(melyet diffuzionak nevezettel),
a tobbi |ramra is), Fick a komponens6ramra
Newton pedig az impulzus6rameset6reifta fel a vezet6ses6r'amokfundament6lis jelent5s6griegyenlet6t.Ezek egybena megfelelStranszpofiegyi.itthatok
kedv66rta vezet6sesframdefini6loegyenleteiis. A konnyebb6ttekinthet6s6g
siiriis6geketmost egy irdnyra irjuk fel.
a) Hdvezetes(Fourier I. trirvdnve):

(1e)
tlnyezS (h6diffirzivit6s) (m2ls),2 a hlvezetesi
ahol a a h6rn6rs6klet-vezet6si
t6nyez6 [J/(msK)]. A kett6 kozotti kapcsolata fajh6 [J/(kgK)] 6s a siiriis6g
(kg/m3)felhaszn6l5s6val
)": a p co.

(1.10)

A negativel6jelazt fejezi ki, hogy a hdvezet6si6rama rnagasabb

h6m6rs6kletii
h6m6rs6kletii
hely fele ir6nyul.
helyr6l az alacsonyabb

45

b) Komponensdffizif (Fick I. torvdnye):

d n , - - D i dr,
d-x
Adt

(mol m-2s-r),

(1.11)

ahol D, a diffuzi6s egyiitthat6 (m2ls).A negativ el6jel azt fejezi ki, hogy az
6raml6s a nagyobb koncentr6ci6jirhelyr6l a kisebb koncentr6ci6juhely fel6
ir6nyul. P6ldak6ppennzzik meg a koncentr6ci6vtitozfsht a hely fiiggv6nyea kovetkez6tkapjuk:
ben. Az (1.1I ) egyenletb6lintegr6l6ssalaz firamstinis6gre

*'!*=-D'"'ld"'
dni _ D,(c,r- c,r)
'
Adtx2-\

(r.r2)

azaz a dc/dx negativ, 6s ez az l-+2 irhnyban pozitiv 6rarnot hoz l6tre a nagyobb koncentr6ciojri pontb6l a kisebb koncentr6ci6jir pont fel6 (1.2. dbra).

x.l

Xl

6raml6s:a nagyobb
1.2.dbra. Vezet6ses
koncentr6ci6jrihelyt6l a kisebbkoncentr6ci6jri hely fel6 6ramlik a vezet6ses
(komponensdiffrizi6)
komponens6ram

c) Impulzus drams{irtis,tg (Newton surl6ddsi ttirv 6nye):

dI

T=---t)
Adt

46

d- \(rp- vx-/ )= - T l d v dz

4,
dz'

( k g m - t 5 - z= N m - 2 ) ,

(1.13)

ahol u a kinernatikusviszkozit6s(m2ls),4 a dinamikaiviszkozit6s(kg/ms). A

teh6t tulajdonk6ppenaz x irhnyi impulzusr nyir6- vagy csrisztat6fesziilts6g
z komponens66s el66llithat6a viszkozit6s6s a sebess6ggradiens
6ramsifnis6g,
jelenti,
hogy a nagyobb
(1.3.dbra).A negativel6jel itt is azt
nek szorzatak6nt.
sebess6gii6s ezert nagyobbimpulzusriretegekb6limpulzus ad6dik 5t a kisebb
impulzusrir6tegek(teh6ta fal fel6).

k6t
t 3 dbra
*#.1"i,?*:",t
ffi;?::1,T'"ii1ts6g)
teh6tarrautal, hogy az impulA negativelljel az (1.13)osszefiigg6sben
irinyfba adja 6t. A r lrtdke azonbanminzust a fluidum a sebess6gcsokken6s
dig pozitiv 6s a csirsztat6-vagy nyir6fesziilts6gann6lnagyobb,min6l nagyobb
Az un.miiszaki 6rtelmez6sszerint tehbtaz (1.13)
u Yo sebesseggradiens.
dz
egyenletjobboldal6nakelSjeldtpozitivnakveszikl1 1, 141.
Altal6nosanmondhatjuk,hogy az exlenzivmennyisegek6ramsiinisdgeia
transzportegytitthat6k6s hajt6er6k szorzatakbntfilithat6k el5. Az l.I. tdbldzatban osszefoglaltuka miivelettanbanhaszn6ltmennyis6geket,6ramokat,siiA h6- 6s impulnis6geket,valamint a konvektiv 6s vezet6ses6ramsiirfis6geket.
is megadtuk.A
zus-6ramsiirffsegek
vezet6sestagjait k6tfele reprezenthci6ban
A reprezenfels6 az irn. sffis6greprezenthci6,az als6az un. erSreprezentScio.
t6ci6 kifejezls itt arrautal, hogy milyen mennyis6grealapozzuka leir6st. Siinisiinfs6gre,
segreprezentfrci6n6la hely szerinti parci6lis differenci6lh6nyadosok
erSreprezentbci6nfipedig hajtoer6re vonatkoznak. Er6reprezent6cionSla
az'6n. kapacitiv tdnyez6kkel@c, ill. p) rn6dosulnak,igy
transzportegyiitthatok
6ll el5 a ). h6vezet1sitenyezl 6s az 11dinamikai viszkozit6saz eredetiegyiitthatokbol(a-b6l6so-bdl).

47

1.1.tdbldzat
Mennyis6gek,6ramok,siinis6gek,6ramsfiriis6gek
Mennyis6g

Aram

Aramsiirfs6g

Sririis6g

Konvektiv
vt

Altal6nositott

'

Komponens
H6 (entalpia)

Impulzus

In, 1
, l' ; - - l t l r u r l
A T L

,l
J

O : m cP ' T l' l -l

.
-l =

lte ml
s l

m -vL
lLl

kg
s

ni

mol

m lkel

Tcimeg

*l

mcrT
t
mv
T

nl
v

'

n;
- t

kem-l

- l

s ' l

rr

PcpT

Vezet6ses
-L,, grad E

Q v

tel
e

pv-

tt'

-r l t
m-l

Ike.]
'-lm2sl

-D gradp

m"sl

m-J
mol

K g l

c,v

mol-l

*kl
t r l
Pcrl!l
py

, I
Lrn'SI
,
t
K g t

r n s 2l
- - -

-D, gradc,
-a grad(pcrT)
-)" grad T

-u div (p y)
-4 divy

1.5. Nemnewtoni fluidumok: reol6giai alapfogalmak

A newtoni fluidumok jellemzfje,hogy a nyir6feszrilts6g6s a sebesseggradienskozotti risszefi.iggds
az (1.13) egyenletnekmegfelelS,egyszerffar6nyoss6g.Az arinyossdgitlnyez6 a dinamikus viszkozit6s es ennek 6rt6ke a
9L-tot fiiggetlenanyagidllando.
dz

/- dv' \

\ o v l

1.4.dbra. Newtoni6snemnewtonifluidumokfoly6si gcirb6i

48

Az (1.13) egyenletet nem kovet6 fluidumok osszefoglal6 neve:

nemnewtoni fluidurn. r lefutdsa ezel<rea fluidumokra nem line6ris az orig6n
kereszti.il.Vannak a nyirofesziilts6ghat6idej6t6lfiiggetlen 6s a hatoid6tdl fiig96 nemnewtoni fluidumok. Leggyakoribbak az idSfuggetlen (stacion6rius)
nemnewtonifluidumok (1.4.dbra).
Bingham-f6le plasztikus fluidumok
A nyir6fesziilts6glefut6saa newtoni fluidumhoz hasonl6anitt is line5ris,
de az nemmegy ifi az origon Egy v6ges ronyir6fesztilts6gsztiks6gesaz iram:
l6s (foly6s) beindul6s6hoz
(1.14)
ahol zo a foly6si hathr,B a l6tsz6lagosvagy plasztikusviszkozit6siegytitthato.
Bizonyos Bingham-fluidumok nyirofesziilts6g-lefut6safelfel6 vagy lefel6 kis
m6rt6kbenelgorbiil. Siirii szuszpenzi6k,pasztik 6s zagyok kovetik a Binghamfluidumok(1.14)modellj6t.

Pszeudoplasztikus fluidumok
fluidumok a newtoni folyad6kokhozhasonl6anm6r
A pszeudoplasztikus
eg6szkis r 6rt1k esetdnfolynak. Ezekndl a fluidumokn6l azonbana nyir6feB' un. l6tsz6lagos
arhnyafiigg r nagys6g6t6l.
sziilts6g6s a sebesseggradiens
/ .lt,

cscikken.A gorbejol kozeviszkozit6s6rt6keI :L I eft6k6neknoveked6s6vel

\dz)
lithet6az Ostwald-deWaele-modellel:

r =B,f-gr.)'
,
d')

(n<r).

( 1 .s1)

A legtobb nernnewtonifluidum ehheza csoporthoztartozik, pl. polirner oldafest6kek.

tok, olvad6kok,kem6nyit6szuszpenzi6,

49

Dilatfl6 fluidumok
Dilat6lofolyadekokrais 6rv6nyesaz (1.15)Ostwald-deWaele-modell,
de
g
itt n >I, ami aztjelenti,hogy ezekn6l B' ertekef
I 6rt6k6neknoveked6se-

\dt )
vel n6. Nagy mennyis6gii szil6rd szuszpenzi6ttartalmazo folyad6kok tartoznak
ide, pl. tengerparti homok, n6trium-szilik6t vizben, porok vizben.

Tixotrop fluidumok
A legfontosabb id6frigg6 newtoni fluidum a tixotrop folyad6k. A l6tsz6lagos viszkozit6s itt mtr nerncsak a sebess6ggradienst6l,
hanem a nyir6s id6tartamht6l is fi.igg.
A tixotrop folyad6kok eset6ben az filando nyirofesziiltseg idritartalma
alatt a szerkezet felbornlik 6s a foly6konys6g n5. A fesziilts6g rnegsziin6seut6n
azonban a folyad6k szerkezetefokozatosan helyre6ll6s a foly6s megsziinik. Ide
tartozik sok fest6kfajta, a kefir 6s a tejterm6kek.

Maxwelli fluidumok
lde tartoznaka sziv6s, rugalmasfolyad6kok,amelyek r nyir6fesztiltsdg
hathshrafolynak, de a fesziilts6grnegsziinese
ut6n r6szbenfelveszika szil6rdtest
alakjbt.Ilyeneka miigyantiik,bitumenek6s a t6sztakonzisztenci|jfanyagok.

leir6 egyenletek
1.6.A miiveleti egys6geket
A miivelettanban negy transzport6lodo mennyis6gre szok6s m6rleget k6sziteni. Ezek az cisszestomeg, a k6miai komponensek tomege, a hd 6s az impulzus (mozg6smennyis6g).Altal6ban a geometriai t6r egy konilhat6rolt t6rfogatelem6re sz6rnoljuk el az osszes makroszkopikurs es mikroszkopikurs
6rarnl6st.
Az 1.4 alfejezetbenismertetett konvektiv es vezet6ses6ramokat leir6 tagok mellett tov6bbi h6rom tagot ktilonbciztethettink meg a leir6 egyenletekben.
Ezek az dtaddst dramok, a forrdsok es a lokdlis megvdltozasok, azaz a siirffsegek egy rogzitett helyen vett id6 szerinti parci6lis differenci6lh6nyadosai.

50

Atadrisi 6ramok
csak a ftnis
A konvektiv 6s vezet6ses6ramokralevezetettosszeftiggesek
6llaaz
intenziv
ugyanis
flzis-hatdrfeliileteken
A
hat6rfeliilet6ig6rv6nyesek.
is.
szakad6st
rendszerint
a
koncentr6ci6
sdt
potjelz6k(c,7, v) tor6strnutatnak,
alakj6ban
fiiggv6ny
folytonos
A Lat6rfeliileti viitozitsokat teh6t nem tudjuk
el66llitani.
Ebb6l kovetkezdena folytonos fiiggvenyekhelyett olyan 6tad6si6ramokat defini6lunk,melyek 6rt6kear6nyosa f6zisokkozotti 6rintkezesifeli.iletteles
a ffnisok belsejebenl6v5 rntenziv parameterekkiilonbsegeivel.Ar6nyoss6gi
egyiitthatokazin. qtadasit',nyezrik.Az i$adbsi6ramkifejez6sepl.:
komponensre:J, : BAA'c,

(1.7
1)

J,: AALT,

h6re:

ahol B a komponens6tad6sitbnyez1

rl m o l I

ml

l - - - = -

I r rnrmol sl'

L
.

(1.16)

"

. . l tt 1

tenyezf
a h66tad6si
L; *

L",

akoncentrdciokiilonbs6g,

LT
A

ah6m6rs6klet-kiilonbs6g,
6tad6sifeliilet.

'

J l

=;IK

I,

Forrisok 6s a lok6lis megviltozis

Az 6raml6 rendszerekbena nem megmarad6 extenziv mennyis6gekre
azaz.novekeel66llo 6rarntobblet,
A t6rfogatelernben
forr6sokis lehets6gesek.
Altal6nobesz6ltink.
nyekirdl
eseten
"ikk"rr"r
azaz
Aramlhi6ny,
aforras.
is
differenci6lh6nyadosa:
szerinti
sana forr6s az ilramterfogat
d(iA)

[rnennyiseg-l

r r - - - - T r

d V L m ' s l

( 1 . 18 )

51

A lokdlis megvdltozdstag a mennyisegid6beli megv|ltozhs6tadja a koMatematikailagez a siiriisegid6 szerinti parci6lis

riilhat6roltt6rfogatelemre.
P6ld6ul:
differenci6lh6nyadosa.
d c,

Kolnponensr",

d,

d(Pc,T)

bofer -

(1.1e)

M6rlegek 6ltal6nos alakja

alapj6na miiveleti egys6geketleir6 m6rlegAz el6z6 meggondolSsok
alakja:
egyenletek61tal6nos
(umtit megvattozds
\ ..
|
. . , . .. .
\vagy tdoDelt vqltozas )

Minden merlegegyenlettulajdonk6ppenazt a megfrgyel6stirja le analitikus

form6ban,hogy adott rendszerbenvalamely extenzivmennyis6gb6lbizonyos
id6 alatt annyi gyiilik ossze(akkumul6l6dik),arnennyiveltobb Sramlikbe mint
pluszamennyitermel6dika rendszerben.
ki a rendszerhat6rfeliiletein,
A rniivelettanbana m6rlegekmozg6sjellegevan elSt6rben,ezertaz osztomeg6re,a h6re es az impulzusrafelirt
szestomegre,a k6miai komponensek
is nevezziik.K<izti.ikalapvetSszerem6rlegegyenleteket
mozgdsegltenleteknek
pe van az cisszestomegrefelirt m6rlegnek.Az cisszestomegremegmarad6si
t6tel vonatkozik, ez6rt az 6raml6 rendszerekrefelirt tomegmegmarad6si
egy enletetfo lytonossagi t6teInek, a matematikaileir6stpedigkonti nuitdsi egyenletnekhivjuk.
a hidrodinamika
A folytonossrigit6telt 6s az impulzus-m6rlegegyenletet
alapjait ismertetd 2. fejezetbenreszletezziik.E ket rn6rlegegyenletes az tn.
v6lnak a hidroalapj6n(3. fejezet)6rtehnezhet6v6
hidrodinamikaihasonl6s6g
dinamikai miiveletek. A h6re vonatkoz6merlegegyenleteta h6tani miiveletek
el6tt,a 10. fejezetben,a k6miai komponsekrevonatkoz6un. komponens-m6rlegegyenletetpedig az anyagdtad6simiiveletek el6tt, a 16. fejezetbenismertetjiik.

52

2. Aramlfstan alapjai

2.1.M6rlegegyenletek
A modem tenndszettudomdny
egyik alapvet6felismerlse az, hogy els6sorban LovtoNoszov, Levotsmn, MAYER6s Jouls megfigyelesei alapjhn az
anyagi vil6g olyan tulajdons6gaitsikeriilt neg5,llapitani(tomeg 6s energia),
amelyekre un. megmaradasitdrv,inyekerv6nyesek.Ezek,heza tulajdons6gok6llandokmaradhoz rendeltmennyis6gekui. a v6ltoz6soksor6nosszegtikben
nak.
tr)rvenyeegyszertienazt mondla ki, hogy a tomeg
A tdmegmegmaradds
egy rendszerbe
nem teremthet6el6 6snem is ttintethet6el. EnnekmegfelelSen,
bel6p6tomegegyenl6a kil6p6 es a felhalmozod6tomegekosszegevel:
bemenet: kimenet + felhalmoz6dds.

(2.r)

Azokat a folyamatokat, amelyekn6l nincs felhalmozod6s,stacion6rius

Ezekn6laz osszesbel6p6tomeg6ramegyenl6az oszfolyamatoknaknevezzik.
szeskil6p6 tomeg6rammal.
Hasonl6 m6don fogalmazhat6meg az energiamegmaraddstcirvdnye.
Eszerinta rendszerbe
belepdosszesenergiaegyenl6a kimen6es felhalmoz6do
osszesenergi6k osszeg6vel.Az energrftnakazonbanszdmosmegjelen6siform6ja ismert,legfital|nosabbak a kovetkez6k:az entalpia,az elektromosenergia, a kinetikusenergia,a potenci6lisenergia,a tnunka6s a h56ramok.A rnrivelettanbana fizlkai 6s k6miai folyamatokatleggyakrabban61land6nyom6son
hajtjuk v6gre,6s olyan felt6telekmellett,amelyekn6laz elektromos,kinetikus,
potenci6lis energi6k,valamint a munkav6gz1s,vagy nem jhtszanakszerepet,
6s a h66raml6sokhozk6pest.
vagy elhanyagolhat6akaz entalpiav5ltozSsokhoz
6s igy csak a reakci6Ezekbenaz esetekbena h6m6rlegekfelv6teleelegendci
entalpi6kat6s a h66ramokatkell elsz6molnunk.
Mivel az anyaglegf6bb jellemzSje a mozghs,a miiveleti egys6gekrnaternatikai leirbsbraa benniik szerepetjffisz6mennyis6gekter-id6 fiigg6s6tkell
hogy az 5raml6rendszemegadnunk.Az el5z6 fejezetbenm6r rnegemlitetti.ik,
rekn6l celszerfia folyad6koknak,g6zoknak6s g6zoknekkozos elnevez6stadni,
ez afluidum. Fluidumok olyan anyagok,amelyeknem 6llnak ellen az 6rarnl6si

53

f
ir6ny megvfltozishnak, felveszik a vezet6k,k6sztil6k stb. alakj6t. A fluidurnokkal ellrasztott geometriaiter tehhtfolytonosanki van toltve; ebbenaz 6rtelembenszok6s,,kontinuumr6l"is beszelni.Az ilyen kontinuumbana legkisebbterfogatelemis rendelkezika fluidum 6tlagosmakroszkopikustulajdon(siinis6g,viszkozit6s,nyorn6sstb.)
s6,gaival
foglalkozo merncikitudom6nyokegy tov6bbi
A fluidumok 6ram16s6val
alapvet6felismer6sea transzportalodotulaidonsdgok(vagy rnennyis6gek)fogalm6nak tiszthzdsavolt. Az 1950-es6vekt6l kezdSenugyanis tobbek kozott
nyomin 14,5, 11, 13] nyilv6nval6BIRD,SrBwennes LtcHtpoor munk6sshga
vh v6lt, hogy a fluidumok 6raml6sival alapvet6enh6rom mennyis6g transz'
port6lodik, nevezetessna tdmeg,a termikusenergia (hr;) 6s az impulzus.M6s
szavakkalez aztjelenti, hogy a fluidum minden transzporthltelemi r6szecsk6j6nek meghathrozotttomege,termikus energi(4a6s impulzusavan. Ha a tulajdons6gokhozhrtoz6 intenziv param6terekkiilonbs6gefenn6ll a geometriait6r
pontb6l az extenzivmennyis6g
k6t pontja kozott, a nagyobb,,koncentr6ci6jir"
pont
ir6inydba.
Az igy kialakul6
6rarnl6saindul rnega kisebb,,koncentr6ci6ju"
vagy vezetdses6ramokata konvektiv (v6nrnolekul6ristranszportjelens6geket
dorl6sos)Srammalegyiitt mhr az 1.4 alfejezetbenismertetttik.
A miivelettan temakordbennegyf6le m6rleget szoktunk felirni, ezek a
tomeg,a kerniaikomponensektcimege,a h6 6s az imkovetkez6k:az <isszes
pulzus. Ezekre a mennyis6gekrefelirt m6rlegeket6ltal6banmdrlegegyenleteknevezzik.
nek vagy mozgdsegyenleteknek
6s az
meg kell jegyezniink,hogy bfx az ossztomegre
Ezzel kapcsolatban
tomege,
tetelmindig ervenyes,a komponensek
cisszes
energi6raa megmarad6si
a h6 6s az imptilzls mennyis6geia vizsg|lt folyamatn6llehetnekmegmarad6k
vagy nem megmarad6k.Az ut6bbi esetbenforr6sokvagy nyel6k is szerepet
j |tszanaka folyamatban.
Term6szetesen
m6rlegeketnemcsaka fenti transzporl6l6d6mennyiseis felirgekre,de rn6smegmarad6es nem megmarad6extenzivmennyisegekre
hatunk(pl. mechanikaienergia,bels6energia,entr6pia).
is sz6molunk,mindegyik egy megkot6st
B6rmelyik m6rlegegyenlettel
jelent, teh6t egy ismeretlenkiszhmiths|t teszi lehetdv6.Ha a merlegegyenletnek minden egyestagShtel6re szhmitjukvagy rn6rjiik, akkor az egyenletfelvimanipul6ci6sanyag-,energia-,ill.
l6gosit6stad a folyamatsor6nbekovetkezett
igen fontosadat.
Ez a m6rnokszitmhra
impulzusvesztesegre.

54

I
f

gegyenlet: folytonoss6gi t6tel

2.2. T omeg-m6rle
A vegyipari, biokemiai es 6lelmiszeriparimiiveletek tobbnyire draml6
torvenyet 6ramlo rendszerekre
rendszerekkeldolgoznak.A tomegmegmarad6s
ki.
fejezi
t6tel
az,6n.folytonoss6givagy kontinuit6si
jellemzl
mennyis6gekid6t5l 6s helyt6l val6 fiiggese ket
Az firamlfsra
egym5st6lelt6r6m6dszerszerint, aLagrange-vagy az Euler-fdlet6rgyal6sm6d
veszi alapul,6s annakterszerint irhat6le. LaCnaNCEa mozg6 r6szecsk6ket
szerint az 6raml6sra
t6rgyal6sm6dja
EurBn
figyelemmel.
beli mozg6s6tkiseri
jellemzl mennyis6geketa t6r egy kijelolt pontj6banaz id6 fiiggv6nyebenvizsg6ljuk, fiiggetleniil att6l, hogy a kijelolt pontba m6s 6s m5s r6szecsk6kkeriila gyorsul6ststb. teh5;ta hely 6s az id6 fiiggvdnek. A siirfs6get, a sebess6get,
ny6benadjuk meg. Eulnn t6rgyal6sim6dszereegyszerfibbes c6ljainknakmegfelel6bb, igy a tov6bbiakbanaz 6raml6rendszerekalaptorv6nyeineklevezetesen6laz 6ltaIa alkalm azott elifr f,stkovetjtik.
kotott
Hat6roljunkel a t6r egy kijelolt hely6negy koordindta-rendszerhez
dV: dxdydzt6rfogatelemet6s irjuk fel a dt id5 alatt fitramlott tomegmennyis,get(2.1. abra). A terfogatelem(control volume) dydz teriJlettibal oldali lapp v".Ebb6l az
jin az;ckoordin6tatengellyel
p6rhuzamosan
bel6p66ramsiinis6g
p
A
t6rfogatelemb6l
dy
dz
dt.
v,
tomegmennyisdg:
alatt
belep6
dt
id6
x ir6nyb6l
ugyancsakaz x irftnybanett6l dx t6vols6grallvSjobb oldali dydz teruletllapon
g illtalitbanm6r m6s 6rtekii,igy ott a
a siinis6g6s a sebess6

2.I . dbra. Fluidum6raml6s-x ir6nyban (a folytonoss6gi t6tel levezets1hez)

55

d(pv").\.
*';"
dx
dz dt
[o*
)$t
tomegmennyis6g
6ramlikki. Az id6egys6galatt ki- 6s belep6tomegmennyis6g
kiilonbs6geaz x ir6pyb6lkil6p6 tobblet:
o(p r.)
0x

dxdvdz.

A m6sik k6t tengely irbnybbanki6raml6 tomegmennyis6g{obbletethasonl6

m6don fejezhetjiikki a jelol6sekalkalmasfelcser6l6s6vel.
Az igy nyert h6rom
kifejez6sosszege- azaz a t6rfogatelemb6lid6egys6galatt ki- 6s bel6p6 tomegmennyis6gktilonbs6ge- egyenl6a t6rfogatelembenlev6 tomegmennyisdg
id6egys6grees6csokkeneslveI,azaz

-9^-La*dya" - vel.
ot

A tomegmegmarad6s t6tele tehSt 6ltal6nosan a koriilhat6rolt t6rfogatelemre:

> m-bel6p6
L *=-!a"ara",
Ot

(2.2)

kilp6

jelenti. Az egyenletjobb oldala

ahol m a kil6p6, ill. bel6p6tomeg6ramokat
pedig a t6rfogatelembenl6v6 tomegmennyis6gid6beli v6ltozhs6tadja meg.Az
el6z6 eszmefuttatSsalapjin:
(atl,rfoeatelemb6lki-esbel6p6)
: Iutdrfogatelernbenlevcitomegmennyis6g)
(csokkenese
\tomegmennyis6gkiilonbs6ge
/
)

*urg,,,* at?",)ldrdydz= _+ dxdydz

lurr^",)
ay
0z
At

10"

6s egyszenisit6sut6n

\P*a(?,) *\P=-y .
Ax
0y
0z
At
56

(2.3)

Vektoranalitikusir6sm6dszerint:
div(p v) = _Ap

(2.3a)

At

Ha az (2.3) egyenletbenszerepll differenci6l6simiiveleteketelv6gezzrik

6s az egyenletetrigy rendezzik ft, hogy a siinisegparcirilis differenci6lh6nyadosai egy oldalra kertiljenek,a

ar- ar,
_ _ j _ = - D l, + ' +

oo
P*,.!*,,?*,,
^Ax 'Ay
Az
At

\6"

Ay

du- )l
0t)

(2.4)

egyenletetkapluk.Az (2.4) egyenletbal oldalaa siinisegteljesv6ltozds6tadja,

az llyen teljes viiltozist kifejezS differenciflh6nyadosta szakirodalorntot6lis
nevezi 6s rnegki.ilonboztetes6re
a
vagy szubsztanciiiisdifferenci6lh6nyadosnak
I
i.toter,haszndlia:
Dtdo
dt

Do
Dt

0o
0t

Ap,

v..

ox

Ap,

+ v .y . L 4+ v -z

oy

Ap
^

oz

(2.s)

a (2.4) mozg6segyenletet
A (2.5) szubsztanci6lis
deriv6ltbevezet6s6vel
amely az 6raml6 fluidum tomegkoz6tirhatjuk olyan koordin6ta-rendszerbe,
pontj6val egyiitt mozog. Ebben a konvektiv 6ramok(a bal oldal m6sodik, harmadik es negyedik tagSa,azazv gradp) eltiinnek, mivel az egtilttmozgi koordindta-rendszerbenkortilhat6rolt kontrollfel{ileten (ellen6rz6 feliileten) konvektiv 6ramnem l6p ffi.
A vektoranalitikusir6sm6dbanszint6nhaszn6latosnabla oper6torsegits6g6vela Q.$ egyenletjobb oldalonnull6ra rendezetttomor alakja:

2 2 - * p V . v= o
D1

Q.aa)

A folytonoss6git6tel (2.3a) egyenlettel kifejezett alakja iisszenyomhat6

(kornpresszibilis)6s srirl6d6soskozegreis ervenyes,tekintetn6llail arra,hogy a
siinis6g v6ltozds6tmilyen ok (pl. nyorn6sv6ltozfsvagy h6mers6klet-v6ltoz6s)

57

idezi e15.Ha az 6ram[6sid6ben 6lland6sult(stacion6rius),akkor

0p = 0 , 6 s
a
At

folytonoss6git6tel az alilbbi alal<raegyszenisodik:

div(p v) = Q

(2.3b)

TovSbbi fontos speci6liseset,ha az 6;ramlilsstacion6rius6s az 6raml6 kozeg

(inkornpresszibilis),ebbenaz esetbenp : konstans6s igy
osszenyomhatatlan
az (2.4) egyenletbal oldala 26rus.A folytonoss6git6tel ebbenaz esetbenaz
(2.4) egyenletalapj6n:
dv.

ov,,

Av-

0x

0y

0z

(2.6)

vagy
d i vy : 0 .
A m6rnoki gyakorlat szempontj6b6la folytonossSgit6telt celszerf az 6thalad6
kedv66rtmost egyir6nyu (x ir6nyft)
furamrais megfogalmazni.Az egyszer6s6g
6raml6stvizsg6lunkes az |ramsiirffs6ghelyett az A keresztmetszeten 6thalad6
firamotirjuk fel a(2.3) egyenletalapjhn:

o (pr") t * !
0x

ot

A=0,

0 (pv")
tr=g.
0x

(2.7)

(2.8)

azaz,p v"A: konst.

igy p : konstans,a folytonosHa az 6raml6kozeg osszenyomhatatlan,6s
s6gi t6tel az alibbi egyszerT6s leggyakrabbanhaszn|lt alakot olti (6s elhagyva
index6t):
x irhnyi komponens6nek
a sebess6g
vl : konstans,

58

(2.e)

zetn6l:
pl. k6t ki.ilonboztjkeresztmets
v t A t : v zA z .

(2.9a)

A folytonoss6gitetelnek ez az alakja azt a j6l ismert tapasztalatitenyt

nagyobbsebess6gtartozik 6s
fejeziki, amely szerintkisebb keresztmetszethez
szorzata6llando.
6s a line6rissebess6g
megforditva,azaza keresztmetszet
A (2.6) 6s (2.9) egyenletekszigoruanveve csak az osszenyomhatatlan
(inkompresszibilis)fluidumokra 6rvenyesek.A val6sirybat azonbanezek az
egyenletekminden olyan 6raml6sraalkalmazhatok,ahol a siiruis6g-6s a sebesa pY'y.taghozk6pest
olyanok,hogy aDp/Dt tag elhanyagolhato
seggradiensek
a (2.4a)egyenletben.A folyad6kokmellett a legtobbghz is koveti a miiveletta(pl. h6cser6l6k,toltott oszlopok)a folytonoss6gitetel ezenegyni k6sz{il6kben
zatait.
i
tett
v
6lto
szenis
foglalkozJelenalfejezetbena tomegrefelirt glob6lism6rlegegyenlettel
tunk. A vegydszm6rnokotazonbanezen tulmenSenaz egyes komponensekre
felirt fajlagostomegm6rlegekis erdeklik; ezeketa fajlagostomegmerlegeket
a 16. fejeaz egyenletalakj6tr6szletesen
komponens-merlegekneknevezzik6s
zetbenismertetiiik

Navier-Stokes-t6tel
2.3.Impulzus-m6rlegegyenlet:
azaz mv -re felirt m6rlegegyenlet
Az irnpulzusra(mozgSsmennyis6gre),
(momentumprinciple,momentumtheorem)tulajdonk6ppenNewton m6sodik
tetelenektraml6 rendszerekegy kortilhat6roltt6rfogatelem6refelirt fonntil6z6kepest azonbanannyiban
sa. Ez a fotmul6z6s az eredeti megfoga\mazhshoz
teljesebb,hogy az erdk es a (tdmeg)'(gyorsulds)rnellett figyelembevessziik az
impulzus6ramokterfogatelemre,valamint a t6rfogatelemkornyezetdregyakorolt hat6sStis. AltalSnosanNewton mdsodikt6tele szerinta t6rfogatelemm tomegerehat6 er6k osszegeegyenl6 az impulzttsid5 szerinti teljes differenci6lh6nyados6val:
r{. E - d(mY)
4f - t dr

(2.10)

59

ill. konstansz eset6n:

rl.t

!F=
H -

( 2 . 1l )

m"!
dr

A sebess6gtotrilis differenciflhinyadosa
A 2.2. dbra jelollseivelvizsg6ljukmeg a sebesseg
teljesdifferenci6lh6nyados6t.A sebess6gvektor
megad6s6h
oz hhrom n6gyvtitoz6s skal6rfiiggv6ny
sziksdges,azaz'.
v,: f (x,Y,z,t),
vr: f (x,lt,z,t)

(2.12)

v,: f (x,y,z,t).
z
P;

",*3{a,

,',/rt|'
P

P;
'/

q+

Yr

i,:t# ot
dx

'#o'
o, *H.
dx+arL
dx

,/",/

,/

2.2. dbra. A sebess6g

-r irdnyrikomponenseinekv.5ltozhsa
P pontteljesdifferenci6lh6nyados6nak
b6l P' pontba(a sebess6g
6rtelmez6s1hez).

60

Az x irdny'6komponensv,v|ltozhsa dx,dy6s dz t6vols5gban:

,,^ +!a*,
A

v*r0930,
y , n,
^ ,, 0*4o4r.
2

A sebess6gv" komponenseaz id6 fi.iggvdny6bendt id6 alatt

(2.r3)
0v.
^ dt
erAt

t6kkelv6ltozikmes. Mivel

(2.r4)

dx : v*dt, dy : v, dt 6s dz : vdt

dr id6 alattP pontb6lP'pontba mozdulel, ahol a seavizsg|ltkozegrszecske

bess6gx ir6nyirkomponense

,,*(yd,+lLoy*lto,),
^
dz
dy

ldr

(2.r5)

vagyis a hely fi.iggveny6ben bekovetkezl viitozils a z6r6jelben l6v6 kifejezessel egyenl6. A tot6lis v6ltoz6s:

dr,= *l at+!d* * + ay+!oz a,

oy
ox
ot

(2.16)

fela (2.14) osszefiigg6sek

differenci6lh6nyados
6s a totAlis (szubsztanci6lis)
haszn6l6sdval:
dv,

Dv,

Ar.

dt

Dt

0t

. . . . . . . . . . ' . ' . . . . _ = . . . . . . . . . . . ' .=. -' .- '--y _ - - T - y . . -

0r,
^0x

,. 0v, , -. 0v,
'0y
0z
|

v,-.

(2.r7)

is.
y 6sz ir|nyi komponensdre
Hasonl6egyenletekirhatokfel a sebess6g
kifejez6
v|ltozisSt
hely
szerinti
id6
6s
teh6t
a
sebess6gvektor
Altal6nosao
deriv6lt:
szubsztanci6lis

d v= D l = ! + ( , , 2 * r , , ! * " , g l y = y +
0.v)y. (2.18)
'02)'Av
|.'dx
0t
D/
dt

0t

6l

A t6rfogatelem m tiimeg6re hatri er6k

Az elemi tlrfogatra hato er6k egyrtszt a kornyezethat6s6bol,m6sr6szt
ktilsS er6terekb6lad6dnak.A kornyezet hat6s6tk6t er6 jellemzi: a feliiletre
mer6legesenhat6 nyomoer6 (fr) es a feltilettel p6rhuzamosanhat6 rin. belsd
surl6dSsier6 ({,). A 1ci1s6er5terekokoztatorneger6ta vegyipari rniiveleteknEl
legtobbszora neh6zs6gier6 (F") j elenti.

(r.#oz)oxov

bal 6sjobb oldal6rahat6nyom6er6k,va2.3. dbra. A t6rfogatelem

lamint a fels6 6s als6 lapokonhat6 srirl6d6sier6k

a) A feli.iletrerner6legesenhat6 nyom6erri(Ft) v|ltozhsht a 2.3. dbrdn

szeml6ltetjiik.A x tengelyremer6legesbal oldali lapra(a fluidum 6raml6s6val
azonosir6nyban)hat6 nyom6erS:pdydz.A jobb oldali lapra (a fluidurn framl6s6valellent6tesir6nyban)hat6nyom6er6:
/

| " * 9 L a r l a ,a " .

'

Az eredSnyom6er6azx irhnyhban:
Ap
f , ,= -=dx
a

ox

62

dy dt.

Altaldnosan
A mSsikk6t koordinbtatfnyfhan anal6gegyenletek6rv6nyesek.

=(-vp)drdydz.( 2 . 1 e )
=[-[,t9-r-oy
dydz
i!. t!['l*or*=(-gradp)crr
tr
ot)
L l

_)

b) A feltilettel pArhuzamosanhat6 bels6 silrl6ddsi er6 F,, v|ltozisht

ugyancsaka 2.3. dbra jelol6seivelmagyarinzuk.Ez esetbena nyom6shelyett
(vagy csirsztat6fesziilts6ggel)
kell szfmolnunk:
azonbana z nyir6fesztilts6ggel
adja. Ha fluidum
nyir6fesziilts6g
a
feliilet
szorzata
6s
akozeg srirl6d6sierejdta
:
6raml6samost is x irhnyu, az elemi t6rfogatz 0 als6 lapj6n (a cs6 faldhozkozelebb)kisebb,a z + dz fels6 lapj6n(a cs6 fal6t6lt6volabb)nagyobbsebess6g
alakulki (a 2.3. dbranakmegfelel6en).Az als6 laprahat6 sfrl6d6sier6: -z dx
irhnyhbakifel6 tart a
dy; elSjelenegativ,mert az impulzusa kisebbsebess6g
t6rfogatelemb6l.
A felsSlaprahat6srirl6d6sier6:
(

"

I t + : - d z l d ; rd v :
\ d r ) '
helyr6l a t6rfogatelembe
el6jelepozitiv, mertaz impulzusa nagyobbsebess6gii
lassihogy alul a sebess6get
tart.Az el6jelek viitoz6s6tirgy is drtelmezhetji.ik,
gyorsit6hat6s611fenn.Az ered6sirrl6d6sier6 a z koordit6, feli.ila sebessdget
nhta irSnyhban:
F ' - =o u "z d x d v d z .
/

'

(2.20)

Newton sirrlod6sitorv6nye6rtelm6ben[(1.13) egyenlet(miiszaki 6rtelmez6s

szerintpozitiv el6jellel)l:
dv' d z '

L -

' t - .

(2.2r)

6sigy:
r l - r - ' l

F' . = i _ l n + l d x d yd z .
l

ozL oz)

(2.22)

63

Ha a viszkozitfs a helyt6l fiiggetleni.ilrllland6, a differenciSlh6nyadosele kiemelhet6:

^ 1- l t

(2.23)

Fr,=
" 4?oz' dx dYdz .

A valos6gban nemcsak a z koordinhta irhnyhban, hanem mindh6rom ir6nyban

fell6p a nyir6erS:

or*
, ,=r(44.***l*
oz'
oroy'

(2.24)

Altal6nosan
A m6sikk6t koordin6tairilnyilbanhasonl6egyenletek6rv6nyesek.
a belscisrirl6ddsier6:

t)]ax dvdz= (nY'v)dxdvdz.

4t:ln grad(div

(2-2s)

c) Az elemit6rfogatra,rir6nybanhat6 tomegerd(ma: pa dx dy dz):

Fo,,= p a,& dy d, .

(2.26)

azy esz irilnybanis.Altal6nosan:

Hasonl6egyenletek6rv6nyesek

(2.27)

F,=qpdxdydz,

m5r felirhatjuk Newton m6sodik

d) Alevezetett irjabb osszefliggesekkel
azaz
t6telealapj6naz impulzus-m6rlegegyenletet, az (2.11)egyenletbehelyetAz igy kapottimpulzustesithetjtikaz (2.18,2.19.,2.256s 2.27)egyenleteket.
nevezi. A
Navier-Stokes-egtenleteknek
a
szakirodalom
m6rleg-egyenleteket
:
tomeggel,azaz m pdxdydz-velosztva 6s bevezetveaz izotrop (konstanses
helyt6l fi.iggetlen)kinematikaiviszkozit(.t [, = 1l'
P)
\

=-!?*"(+.+*+l*,,
+*,,+*,,
* *,.+
At

64

Ax

'

0y

"

Az

p)x

[d"'

Ay'

0r' )

Av.,

Ov,,

;*"

a,

*',

Av,,

Or,

I Op

( A'r,

Atr,

d'u"

')

* "
*" =-i
ut ui )*"'
ar*"lx
ay a,

=-;y. " (#.#.#)+ a,(228)

* *,.*.,,* *,,*
Vektoranalitikusir6smoddal:

D y= o y + ( y . V ) v =
- 1 grudp +o grad(div u)+ a ,
\/p
Dt 0t

(2.2e)

nablaoper6torral:

(2.30)
Foldi kortilm6nyekkozott, ha egy6bkiils6 er6tdrnem hat, az 6ltal6nosa gyorsul6s helyett konstansg nehlzslgi gyorsul6s irhat6 a fenti Navier-Stokesegyenletekbe.Nemnewtoni fluidurnok eset6na belsd srirlod6stkifejezl tag a
megfelel6nemnewtonimodellelhelyettesithet6.
Az 2.28-2.30 egyenletekdimenzi6ja gyorsul6s.Szok6sosazonban a
mdrlegegyenletekett6rfogategys6grevonatkoztatottmennyis6g,azaz 6ramsiijelent:
is felirni. Ez p-valtort6n6szorz6st
nis6g-dimenzi6ban

Ps'
e# = -YP+4v(v'Y-)+

(2.3r)

2.4. Egyszerffsitett impulzus-m6rlegegyenletek

A Navier-Stokes-egyenletekm6s merlegegyenletekkelegytitt tort6nci
z6rt analitikusmegold6saiitalilban nern lehets6ges,vagyis egyszeriisit6sekalkalmazilsac6lszer6.K6t l6pesbenszok6sosegyszenisiteni:
ez az un. EulerI. Strl6d6smentesrin. ide6lis kozeg felt6telez6s6vel,
egyenlethezvezet,

65

II. az igy kapott egyenletstacion6rius6raml6srafelirt, konstansgyorsuAz ut6bbiegyenlet

l6s melletti integr6ltalakj|val,ez az un.Bernoulli-egyenlet.
az egyszeriibb6raml6siprobl6m6k megold6s6raki.ilonosensokoldaliranhaszn6lhatoeszkoz.
(amikor a nyir6- vagy
1. Bels6 srirl6d6st6lmentes k<izegfelt6telez6s6n6l
az
2.28-2.3
7
egyenletekben
szerepl5a semindeni.ittz6rus)
csirsztat6fesziilts6g
bess6gm6sodrendiihely szerinti deriv6ltat tartalmaz6tagok z6rusok lesznek.
Igy kapjuk az Euler-egyenletet:

-Yp+
ps
,#=rl}.*0v)rl=

(2.32)

Stacion6rius6raml6s eset6naz egydimenzi6sEuler-egyenlet alakja (z irfnyra):

dv,
dp
tPa,.
Pv,-l---;
az
az

(2.33)

2. Ha konstansneh6zs6gigyorsul6st,tov6bb6a stacion6rius6s a loldi gyorsul6s ellen ir6nyul6 6raml6stfelt6teleziinkte,: * g, majd a (2.33) differenci6lintegr6ljuk:
egyenletetdh magasshgra
v

lpvdv:- lp Sdh-ldp
vt

v4 -vf

Ot

hr

Pt

= _ p s/ 7( h zh_, ) _ ( p rp_, )

(2.34)

Atrendezve:
egyenletetkapjuk.Ez a j6l ismertBernoulli-egyenlet.
v?
v?
p z + P E h z =P ; + P r + P g h t= k o n s t .
,;*

(2.3s)

formuldzdsai
:
legfontosabb
A Bernoulli-egyenlet
(nyom6sdimenzi6jir):
a) azfn. nyomdsformula

4*a

66

- pu].
prn*
p = konst, [Jrn-3
-

(2.36)

(mv2\

Az egyenleltagsaia terfogattalszorozvarendrea kinetikus energi6t l - L a

\ 2 )

(p't4 adiik;
potenci6lisenergidt(*Sh) es a nyom6senergidt
magassdgiformula,rnelyeta rndrnokokel6nybenr6szesitenek:
b) az11n.

P
!* n* pg =konst, [*]
29

(2.36a)

(rtDg), a m6sodika helyi (geodetikus

aholaz els6 tag a sebessdgmagass6got
ot (p/pg) reprezentfija'
(h), aharmadika nyom6smagass6g
magass6got
amelya fajlagosenergi6ra(1 kg-ra vonatkoz6c) azin. energiaformula,
an) irja fel az egyenletet:
v
2
p
-+
g n +:- - konst.
/
.
p

Ir.l

LCI

(2.37)

pl. a nyom6s-vagy az energiaformula, folyaG6zkompresszorokszhmiths5rnhl

d6kszivatbrun6lpedig a magass6giformula alkalmazisac6lszenibb.

alkalmazfsok
2.5.Nevezetes
Laminfris 6ramlSs kiir keresztmetszetff cs6'ben
Tapasztalatszerint kor keresztmetszetiiegyenescs6bentort6nS kis seaz egyespontokban\a1y bessegiiitacion6rius6raml6sn6la sebessegvektorok
s6g 6s ir6ny szerint id6ben 61land6k,azaz lamindris (r,!teges)aramlds alakul
kil Ilyen 6iarnl6sndlturbulencianincs, kevered6stcsak molekul6rismozg6s
novel6s6velakozegbraml6sazonbangomolyg6v6v6idlzhet el6. A sebessdg
dramlds.A turbulenciajelens6geazt jelenti,
turbulens
un.
az
kialakul
lik, 6s
egy id6beli 6tlag6rt6kkori.il
hogy az 6raml6sit6r pontjaibana sebess6gvektor
Az 6raml6snakezt
ingadozlk.
rendezetleniil
nagys6g6s ir6ny szerintgyorsan6s
kis6rlet
r61a
elnevezett
u tet tip,s6t IinvNol-os m6r 1883-banismertettea
alapjhnlZl. abra1.Hamarosanaz is nyilv6nval6v6v5lt, hogy turbulens6ram'
L jellemz6hosszm6ret6vel
lds-akkoralakulhatki, ha az 6ratnl6sv sebess6g6vel,
k6pviszkozit6ssal
kinematikai
u
a
6s
5tm6r6vel)
bels6
(kor keresztmetszetn6l
zett'.
67

D" ' 2goo

2.4. dbra. Reynolds kisdrlete

R. =I! ='LP
D

( 2.38)

dimenzi6 n6lkiili kifejez6s,az urn.Reynolds-szdmegy bizonyos kritikus 6fiekn6l nagyobb. Ez a kritikus 6rt1k az 6raml6si t6r geometriai tulajdons6gait6l
ftigg6en m6s 6s m6s lehet, geometriailaghasonl6koriilm6nyek k<izottlezajl6
iiraml6sokraazonbanazonos.(A legtobbszakkonyvRe : 2300 kritikus ert6ket
ad meg,a val6s6gban
az |tmenetitartom6nyRe : 2100...10000-ig
terjedhet).
Kor keresztmetszetf,egyenescs6bentorten6 lamin6ris 6s stacion6rius
6raml6seset6nfeltehet6,hogy a cs6beoml6keresztmetszet1tll
elegend6t5vols6gban kialakul egy 6lland6 sebess6gprofil,vagyis x irinyl 6raml6sn6l:
v,: v,(y,z).A hengeresszimmetriiib6lkovetkez6envr: v,:0. (Fentieketa sughr:talv*: v*(r) ill. v, : 0 form6banis irhatjuk).
Ha tehht a sebessegvektorid6 es hely szerintt vfitozhsifi kifelezl
szubstanciSlis
deriv6lt z6rus 6s a tomeger6ketis elhanyagoljuk,az 6ltal6nos
jobb oldalaz6rus6s a bal oldalon is csak ket
(2.10) impulzus-m6rlegegyenlet
er6vel kell sz6rnolunk:a feliileke mer6legesen
hat6nyom6erdvel(fJ 6s a felii-

68

hat6 bels6 surlettel p6rhuzamosan

lod6si erdvel (Fr). Az analizishez
kiv6lasztott r sugani / hosszus6gri
elemi hengerta 2.5. dbra szemlllteti. Mechanikai egyensrilyn6la k6t
er6 ered6jezlras:
Fr+Fir:0

(2.39\

Lp(n 12)+ r (2 n rl) : 0 . (2.40)

elemihen2.5.abra. Egy r sugarri/ hosszris6gir
levezet6s6hez
Behelyettesitve a nyi16fesziilts6g ger a Hagen-Poiseuille-egyenlet
Newton-fele(2.2I) srirl6dSsitorv6ny6t,a kapotter6 merlegegyenlete:

,{.,

rl)=9,

Lp(r rz)+n:?Qr
' d r
du* _ _Lp,
2nl
dr

(2.4r)
(2.42)

Az el(5iilt differenci6legyenletetszepar6l6suthn az r : R, v-,: 0 peremfelt6tel

integr6lva:
fi gyelembev6tel6vel

-#,['o''
=
iu'.

(2.43)

a kovetkezd egyenletet kapjuk:

ry!(r-4]
,=-g(t--^') = LP(R-",)=
' 4 n l \ R ' ),
2nll2 2)

4nl'

e.44)

amely megadja a kialakulo sebess6gprofiltlarnin6ris 6raml6sn6l.A v,,u*maximSlis sebess6gr: 0 6rteknel (a henger koz6ptengely6ben)alakul ki:

LpR'

vtnax -

lrtl

(2.4s)

r sug6m6l
tetsz6leges
es6ltal6ban
(

,2\

v=v'*[1- ^.J'

(2.46)

69

turbuleng

uotl'+

V(r) *

:J"

egyenescs6ben
kor keresztmetszetii
2.6. abra. Sebess6gprofilok
a - lamin6ris6s turbulens6raml6sn6l,b - nemnewtonifluidumokra

Az igy kapott v : v(r2) tipusir osszefiigg6sszolg|ltatja a lamin6ris 6raml6sra

jellemzdjol ismertrot6ci6sparabolSt(2.6.adbra).
Az elemi dr vastags5gtdA hengerfeltiletenkeresztiil kil6p6 folyad6kmennyis6g:

Iat = JrdA,
v

(2.47)

majd a (2.44)egyenlet6sa dA: 2rcrdr behelyeffesit6s6vel:

Y

R n^

I ar = Jv Q r rdr) = IZ
o

o+nl

n rdr),
G' - 12)(2

(2.48)

integr6lvakapjuk a Hagen-Poiseuille-egyenletet'.

V=M rRa
8nl

(2.4e)

E szerint az idlegystg alatt 6thraml6t6rfogat6ramar6nyosa hosszegys6gre

jut6 nyom6ses6ssel
negyedikhatvinydval; forditva arAnyos
6s a cs6 sugar6nak
a dinamikai viszkozitfrssal.Az 6tlagost6rfogat6ram1fr =i,17 figyelembev6te:
l6vel az 6tlagsebess69

70

Lo
-

8nl

nRo
-LpRt

(2.s0)

8nl

nR2

l6that6,hogy lamin6ris6raml6sn6laz
A,2.45 6s 2.50egyenletekosszevet6s6b6l
fele:
a maxim6lissebess6g
6tlagsebess6g
-''
-

(2.sr)

vtu*

hogy a QA\ egyenlettelkapott t6rfogat6ramcsak newV6gtil megsegyezziik,

toni fluidumra 6rv6nyes.Az Ostwald-deWaele-modellB' lStsz6lagosviszkozit6si egyiitthat6j|val6s n kitevdj6vel a nemnewtoni folyad6kokra kifejezett
t6rfosatiiram:

lnR+'"[rnv=(n+3)
ll'.]]l
2(n+3)

(2.s2a)

A nemnewtoni folyad6kokra 6rvenyessebessegprofilokatn fiiggv6ny6ben a

2.6.bdbra szeml6lteti.
Turbulens6raml6sn6la 2.46 egyenlettelmegadottlaminSrissebess6gprofil m6r nem erv6nyes.Erre az esettejo kozelit6st szolg6ltat a Nikuradzeosszffigg,ls:

,= u-".(o^'),

n=6.'.10.

(2.szb)

teh5tnemcsaka hengerkoa maxim6lissebess6g

Turbulenssebessdgprofiln6l
213
rlszeben kozelit6leg 6rzep1n,hanerna kor keresztmetszetlcs6 mintegy
venyes(2.6.adbra).
Kifolyis tartflybrfl
A feladat a tartiiy alj6n 1ev6nyil6son a kil6p5 folyad6k 6raml6sisebes(2.7.adbra). Ha az (l)
a meghatftrozbsa
s6g6nek6s a kioml6 t6rfogat6ramnak
6s (2) pontokra felirjuk a Bernoulli-egyenletmagass6giformul6j6t (2.37),
figyelembeveve,hogy
71

\V2

\\\'/,//

%\\(@
hidrod. -+l
gcom. --l

,
I
a)

F--

keresztm.
l.-- keresztm.

b)

2.7.dbra. Kifoly6start6lyb6la - krir keresztmetszetfi

nyil6s6sa folyad6kszint,
b - a hidrodinamikus
6s seometriaikeresztmetszet
A t > > A 2 , v 1 z 0 6 sp r : p ,

v ? D , v:I ] . D
L+
=
l\ {-.:--.rhrI-

"

2 9 p g 2 9 ' p g

ill. a t6rfogathram

,= Jzilh-h) = ^l2ga,h
,

(2.s3)

V : v A, A: r2r, V : r2r Jrg\h .

(2.s4)

Az (2.53) osszefiigg6sToRrucnlrt-tfl szhrmazik.A kioml6 terfogat6rarnot a val6s6gbanegy d kontrakci6s(osszehriz6dfsitlnyezSvelkonig6ljuk, ui.

a kialakul6 hidrodinamikuskeresztmetszet(1") kisebb, mint a geometriai keresztmetszet(A) (2.7.b dbra). (a 6rt6kea kioml6si keresztmetszetgeometriai
kialakit6s6valbefoly6solhat6.
)
V uon: o rto .ligLh

(2.ss)

o =4=0.6r...054.

(2.s6)

72

Tdrfogatfram m6r6se a keresztmetszet csiikkent6s6vel

A m6mok gyakran alkalmazzaa cs6 keresztmetszet6nek
sziikit6s6tt6rfogatiram rn6r6s6re(rner6perem,m6r6torok,Venturi-cs6).Ha ui. egy konstans
siinis6gii folyad6knyom6s6ta sziikit6sel6tt 6s ut6n is m6rjtik, 6s a keresztmetszeteketismerjiik, az 6raml6sisebess6ges igy a tlrfogathram is szhmithat6.
(2.8.dbra).

--l.->---

j- 2-

vl m/a

2.8. dbra. Sziikit6ses6raml6sm6r6kparam6-

A Bernoulli-egyenlet
nyom6sformul|jaaz l. 6s2. pontokra:

p r = * 4 +p s h + p z
*2r l ' * p E h t +
2 majd figyelembev6ve,hogy hr: h,

Lp=p,-Pz=i@-t)

(2.s7)

A folytonoss6gitetel (2.9a)egyenleteb6lvrt kifejezve6,sfigyelembev6ve a

kontrakci6st6nyez6t
v, = vrA, I (a Ar)

(2.58)

(2.57)6s (2.58)egyenletekb6l:

2Ap=rll:+)-,il=
,"tll"",)-']
f,

12

f,

12

1a

t)

vl=

,l(o*)")

(vr) hasonl6m6don kifejezhet6.EzA sebessega szhkitettkeresztmetszetben

tbrfogathramm6r6s6hezc6lszeni jo
vrAr.
A
utdn a tlrfogatlram V: vrAr:
kontrakci6stlnyezSjim6r6peremethaszn6lni(a 6rt6kekozel legyen 1-hez).

3. Hidrodinamikai hasonl6sfg

3.1.Hasonl6srigelm6let
fontos6thidaloszerepettolt be az elmllet 6s a m6rA hasonl6s6gelm6let
noki gyakorlat kozott. A miivelettan bonyolult jelensdgeit leiro differenci6legyenletek(mint pl. az el6z5 fejezetbenismertetettNavier-Stokes-egyenletek)
6s
esetekrelehets6ges,
analitikusmegold6saui. csak speci6lis,egyszeriisitett
igy a kapott eredmdnyekcsakbizonyos korl6toz6sokkal(hathr- es peremfelt6telekkel) haszn6lhat6k.A komponens-,h6- 6s impulzusmerlegekegyidejti fibonyolults6gapedig oly m6rtekgyelembev6televelfelirt egyenletrendszerek
ben megn5,hogy azoknakaz analitikusmegold6samfr legtobbszorsz6basem
johet.
dirnenl6nyegeaz, hogy a differenci6legyenleteket
A hasonl6s6gelm6let
vezetivissza.E m6dszerta m6rnokok
zi6mentesmennyis6gekosszefiigg6seire
m6r tobb mint szfu 6ve sikerrel haszfiijitk a bonyolult miiveleti feladatok
A hasonlos6gim6dszerugyannem k6pesa differenci5legyenlemegold6s6ra.
tek matematikailag egzakt megold6s6tszolg6ltatni,m6gis nagy jelentSs6gii,
vezet, m6sreszt
ugyanis egyrsztgyakorlatilaghaszniihat6 osszefiigg6sekhez
fizikai
6s
lrtelmezemennyis6gek
bevezet6s6t
lehet6v6teszia dimenzi6mentes
fonemcsak
a
vegyipari
s6t. Altalfban mondhat6,hogy a hasonl6s6gelm6let
segiti el6 laborat6riumimeretr6l tizemeretnovel6s6t
lyamatok biztons6gosabb
mire, de a kisdrleti adatok es tapasztalatok6ltal6nosit6s6vallehetdv6 teszi a
esk6miai miiveletekegys6gestargyal6s6tis.
hidrodinamikai,h6tani, anyagittadilsi
k6t vfitozo kozott.Ha pl.
transzform6cio
line6ris
A hasonl1saghomogbn
k6t h6romszog egymhshozgeometriailaghasonl6, a h6rom oldaldra irhat6,
hogy
e'_b'_r'_rv_,

T= U"=7=Z=konst,

(3.1)

ahol az egy es k6t vessz6veljelzett rendszeroldalainak arinya A egy dimenzi6menteshasonl6s6giegyiitthato, az un. l,iptek, melynek erteke 6llando. A
rnernoki gyakorlatban azonbana hasonl6sSgnakolyan alakir kifejez6sei terjedtek el, ahol a k6t rendszerhasonl6s6gikrit6riuma nem a v6ltoz6k arhnyai75

mennyisdgek,lrtikeinak, hanema rendszerekenbeliil klpzett dimenzi6mentes

A h6romszogp6ldej6n6lmaradva ilyen dimenzi6mentes
nek egyenlcisdge.
beliil k6pzettoldallap
az egy h6romszogon
mennyis6gek(irn. ,,saj6tm6rt6kek")
ar6nyai,pl.:
a'

a"

b'

b"

= 2 : konst.

( 3.2)

Az ilyen hasonl6s6giinvari6nsokat,amelyeketk6t egyfajta frzikai menynyi seg ar6ny6b6l k6peziink,szi mp Iexeknek nevezzik.
A miivelettanbankiilonboz6 rnennyis6gekarhny6val klpzett dimenzi 6menteshasonl6sagikritdriumokat is haszn6lunk;ezeketkomplexekneknevezzik. Az els6 ilyen krit6riurnot,a (2.38) egyenletteldefini6lt un. Reynoldsv6gbemen66raml6sokhakritdriumot rn6r ismerjiik. Ez a cs6vezet6kekben
a tehetetlensegi
er6 es a srirl6d6sier6 viszosonl6sig6tfejezi ki, pontosabban
nyi$.
Altal6banmondhatjuk,hogy az 1.6 alfejezetbenismertetett,a miiveleti
egys6geketleir6 egyenletekot tagb6l 6llnak: 1) konvekci6,2) vezetes,3) 6tad6s,4) forr6s 6s v6gil 5) lok6lis v|ltozts (felhalmozod6s).Ha most nem az
egyestagokat tekintjiik, hanem a tagok arhnyht,akkor olyan dimenzi6mentes
komplexeket kapunk, amelyek a kbt tagnak megfelel6 hat6sok (er5k vagy
viszony6tfejezikki.
mennyis6gek)
Nezziik p6ldak6ppen az elSzd fejezetben levezetetl Navier-Stokesg" neh6zsegi
egyenletetstacion6risesetre,az x irdnyf sebess6gkomponensre,
gyorsul6ssal:
Av..
oy

Av.
y . .- - - - - A +y . ,- - - - r - + y ,
ox

A v' . .= - - - -I! -A p
+U
p ox
oz

(A'r-

A 2 v - d 2 v -)
l+.9".
oy'
oz' )

| -:+----:I+----:

\ or-

(J.j)

Az egyes tagok dimenzi6ja Ef-21 es minden tagnak kiilon j6l ismert frzikai
jelentdse van. Ha a konnyebb 6ttekinthet6segkedv66rt 6tirjuk az egyenletet
Z hosszrn6v sebess6ggel
6s egyetlenkarakterisztikus
egyetlenkarakterisztikus
rettel:

l+]=-l*].[;]+rgl

(3.4)

m6r nefil nulnerikusegyenl6seget,

Az igy kapott egyenletterm6szetesen
fejez
ki.
A bal oldal a tehetetlensegi
er6t
hanemdirnenzion6lismegfeleltetdst
76

reprezenttija,a jobb oldali tagok pedig sorrendbena nyom6er6t,a bels6 surlod6sier6t es a nehezsegierSt(v. gravit6ci6ser6t) fejezik ki. Alf/Ll tehetetlensegi er6nekmegfelelcitaggalv6gigosztvaa kovetkez6dirnenzi6mentes
v6ltoz6katv agyreciprok 6rt6ktiketkapjuk:
tehetetlensegi erci
nehtzsbgi erci

= !-:Fr
gL

nyom6erd

(Froude-szitm)

= P; =Eu (Euler-szhm)
pv'
tehetetlensdgi er6

lv' tr]

fuvrr]l

tehetetlensegi erd

belsd surl6dasi erci

-'L

(3.s)

(3.6)

_ Re (Reynolds-szam). ( 3.7)

Hi drodinamikailaghasonl6naknevezzik azokata geometriailag hasonl6

staciondriusrendszereket,melyekn6laz el6bbi dimenzi6mentessz6mokert6ke
egyenl6.A viszonyit6sel6bbi m6dszerenemcsaka differenci6legyenletek
tagjainak h6nyados6tkepezi, de a kapott dimenzi6menteskomplexeknekkonkr6t
frzikai 6rtelmez6s6tis szolg6ltatja.A benniik szerepl6vfitozok (hossz,sebess6gstb.)6rtelmez6se
is feladatspecifikuss6
v6lik. (P61d6ul
a hosszmeretleheta
cs66tmtr5,r6szecske6,tmdrS,
a sik lap hosszastb.).A hidrodinamikaihasonl6s6gotm6retnovel6sekn6l
k<izvetlentilis haszn|ljhk, ahol kisebb m6retfi berendez6sekbenkapott kis6rleti eredmdnyeketnagyobbm6retiirekell 6tiiltetni.
Meg kell emlitentink,hogy az Euler-kriterium(3.6) alakj6t a gyakorlatban kiss6 |talakitva haszn6ljuk,rigy, hogy ap nyom6shelyett a kontinuum valamely k6t pontja kozotti Ap nyom6skiilonbs6get
helyettesitjiikbe 6rtelemszeriien.
A hasonl6s6gelmelet
keret6nbehil k6t kiilonboz6m6dszertkell megkiilonboztetniink.Az egyik az in. modellelmdlet,amikor a hasonl6s6gikrit6riumok k6pz6sea felirt differenci6legyenletek
alapjhntort6nik.Az el6z6p6ld6nkban egy ilyen elemz6strnutattunkbe. A m6sik m6dszerhez,melyet dimenzioanal[zisnekneveziink,nincs sztiks6giinka differenci6legyenletekfelir6s6ra,itt
csup6na fi.iggv6nykapcsolatilltal6nos form6ja, teh6t a fliggetlen 6s a ftigg6
vfitoz6k ismeretesziiks6ges.
E m6dszeravfiltoz6k dimenzi6inakismeret6ben
tilitja el6 a dimenzi6mentes
sz6mokates azokfi.iggv6nykapcsolat6t.
Vizsg6ljuk
mes e k6t rn6dszert6ltal6nosabban
6sr6szletesebben.

77

3.2.Modellelm6let
A hasonl6srigfelt6telei
Ha a miiveletekbenlej6tszodofizrkai 6s kemiai folyarnatokalapvetddifhomog6n,akismert,tov6bb6az teljes 6s dimenzion5lisan
ferenci6legyenlete
kor konnyen 6talakithat6dimenzi6mentesalakra, 6s igy bevezethetdka hakrit6riumok.
son16s6gi
(2.30) vizsg6ljuk, geometP6ldak6ntism6t az impulzus-merlegegyenletet
(") rendszerekhidrodina(')
a
6s
vizsg6ljuk
rialiag hasonl6stacion6riusesetre,es
krit6riumait:
mikai hasonl6s6g6nak
( y ' . V ' ) v ' =D i V 2 ' y ' - +Y ' p ' + g '
p

(3.8)

(v".vtt)vil= rrry2"urr-

r . _y , p , , + g , ,

(3.9)

Bevezetvea mennyis6gekre6s operStorokra6rv6nyesZ hasonl6s6giegyiitthat6kat:

v'=Arv"

Y'=OvY"

P'=ao7'

Yz'=aiY2"

p'=app
g,=a

ng
(3.10)

D=AJ)"
es mivel a dimenzi6kszempontjdb6l
1

A,' = lAt

n z
6s Ay- = ;;
a'L

kapjuk:
(3.10)6s(3.11) behelyettesit6s6n6l
a (3.8)egyenletb6l

78

(3.11)

=(u;"
o]:
ftn'

r z \
,V2"v"-l( _:*_lYs_
-ta.s
6=

laoat) P

(312)

A (3.9)6s (3.12)egyenletekazonoss6g6nak
kovetelm6ny6b6l:
ar

a l _ r . _a_ ,= a_ _u1 ._ r .

_ _ 1 .

aL

a ra '

_ _ t .

a"

_ r . u. ^- _ r _. 1

'

(3.3
1)

majda csoportokat
t6vekapjuka hasonl6s6gi
krit6riumokat:
egyenl6v6

a ?= a , a u
)
aL o',
al = ap
aL ara'

al=e..
ar,

6'

l
l
l
anol'--azaz-=-,
Re' Re"'
Re

, azaz Eu'= Eu",

l
azaz -=-,
Fr'

l
Fr"'

ahol: Eu =

ahol:

u
Lv

p
pv2

1 =gL
Fr v2

(3.14)

(3.1s)
( 3 . 16 )

A stacion6riusrendszer ek hi drodinamikai hasonl 6sagdnak feltltele tehSt

a Re-, Eu- 6s Fr-sz6mokazonoss6ga.
hosszm6ret(I) megA karakterisztikus
vtiaszt|sa fiigg a miiszaki feladattol.A leggyakoribbesetek:cs6n6la bels6 6tm6r6,toltott oszlopn6la toltel6kr6szecske6tm6r6je.
A hidrodinamikaihasonl6s6gteljesiilds6heza hdrom dimenzi6mentes
sz6mkoziil a legtobbmiiveletiprob16m6n6l
kett6 azonoss6ga
elegend6.Ugy is
mondhatjuk,hogy a hidrodinamikaihasonl6s6gel6gs6gesfelt6telek6t ki.ilonboz6 stacion6riusrendszerre,hogy a h6rornkoziil b6rmelyik k6t sz6megyenl6
legyen.Bizonyos hidrodinamikaimiiveletekn6la neh6zs6gier6, m6soknSla
nyom6er6dont6 a k6t alapvet6hat6s(tehetetlens6g
6s srirl6d6s)mellett. Igy a
leggyakoribba Re-Fr-, ill. a Re-Eu-osszefiigg6sek
haszn|lata.Tapasztalatok
szerintcsak kiv6telesesetekben(p1.amikor a kever6leveg6tdiszperg6la folyad6kba)kell mindh6romkrit6riumot egyidejiilegfi gyelembevenniink.
Megemlitjtik,hogy instacion6rius
rendszerekre
m6g egy dimenzi6mentes
szam,az un. homokronit6si(egyidejiis6gi)krit6rium azonoss6g6t
is ekj kell irni. Ennekdefinici6ja:

lHo=lL
L

(3.r7)
79

Szirmaztatott krit6riu mo k
j6r valamelyfizikai mennyisegmegneh6zs6gekkel
Bizonyosesetekben
k6t vagy tobb hasonlos6gi
mennyis6get
a
Ekkor
ezt
ill. kisz6mit6sa.
hatfurozilsa,
kriteriumokkal
un.
szarmaztatott
hagyj6k el, 6s
krit6rium osszekapcsol6s6val
dolgoznak.A hidrodinamik6banaz egyik leggyakrabbanhaszn6ltszhrmaztatott
a Re- 6s Fr-sz6mokosszekapcsol6krit6rium a Galilei-sz6m,ahol a sebesseget
s6valiktatjukki:

(s\'

Ga:R"'trl
Fr
(r'')

=Dg

( 3 . 18 )

D2

la)

Ha a Galilei-sz6mota fluidum kiilonboz6 pontjaiban6szlelt siirfis6gkiilonbseg

oka) relativ mdrt6k6velszorozzuk,egy rn6(a felhajto hat6sokkeletkez6s6nek
sik haszn6latossz6rmaztatottkrit6riumot az Archimedes-sz6motkapjuk :

A r = G a l r - P "l .
\

(3.19)

6'g iddzie16,irhat6,hogy
Ha a siinisegkiilonbs6geth6m6rs6klet-kiilonbs
P -Po=BrLT,
p

(3.20)

aholB, a kobosh6tigul6sitenyez6[K-t] 6segyrijabbm6dositottkrit6riumk6sz6m:

p ezhetS,
az iln. GrashofGr = Ga (F, Lf).

(3.2r)

A Grashof-sz6motazun. szabadkonvektiv 6raml6seset6nhaszn6ljuka

h6tanihasonl6s6gjellemz6s6re.Szabadkonvektiv 6raml6sn6la fluidumot kiz6okoztasiinis6gkiilonbs6ghozzamozg6sba.
r6lag a h6mdrs6klet-kiilonbs6gek

80

3.3. Dim enzifianalizis

v6ltozotisnem, de az cisszes
Ha a rendszert1eir6differenci6legyenletet
kaphatjuk meg. A dimerjiik, a hasonl6s6gkrit6riurnait a dimenzi6anal{zissel
nern 6rmenzi6analizisalaplaaz, hogy ktilonnemii mennyis6gekosszegez6se
minden tag
telmezhetl, teh6t a korrekt ftzlkai 6s k6miai osszeftigg6sekben
dimenzioj6nakazonosnakkell lennie. A dimenzi6analizislehet5ve teszi a
kifejez6s6tminim6lis sz6rnirftiggetlen dimenzi6rendszertulajdons6gainak
teh6t csokkentenitudmentescsoportsegits6gevel.A rn6dszeralkalmazfts6val
juk a v6ltoz6kszhmht6s egyszerfibbosszefiigg6seket
kapunk,rneg tudjuk 6llapitani a meretv|ltozSstrirv6nyeit 6s fel tudjuk ismerni ismeretlenvagy eddig
tekintetbenem vett v6ltoz6kszerep6t.Alkalmatlan azonbana numerikus6lland6k meghat6rozbsdra,ugyanis azokatkis6rleti riton kell meghat6roznunk.
A m6dszeralapt6teleaz in. Buckingham-feleII t1tel. E szerintq meny6t lehetalakitahomogenosszefiigg6st
nyis6gkozott fenn6llodirnenziondlisan
ni (q - a) fiiggetlen dimenzi6menteshatv6nyszorzatkozotti osszefiigg6ss6,
ahol u az eredetitisszefiiggesbenel6fordul6 alapmennyis6gekszhma.(Tulajszerepl6ftzikai mennyisegekbdlkepdonk6ppenu az ercdetiosszefiigg6sben
zett dimenzi6m6trixrangja. Ennek maxim6lis 6rtekeazonosaz alapmennyis6gek szdmixal,de ez a legtobbesetbenfenn6ll.Bucrtucuav ll-vel jelolte a
teh6tenneksemmi
v6ltoz6kat,innenereda ll-t6tel elnevez6s,
dimenzi6mentes
koze nincs a n-szitnhoz).
A dimenzi6analizisseltehifi az eredeti
t y ( x 1 , x 2 r x 3 , . . . x r )= 0

(3.22)

|//'(il,,fI2,fI3,...1I.) = o

(3.23)

osszefiigg6st6talakiduk

m szimu dimenzi6n6lkiili v5ltoz6kb6l6116fiiggvenny6,ahol m: q - u, u pedig az el6fordulo alapmennyis6gekszhma.Konyviinkben csak a rn6dszeralkalmaztshtmutatjuk be, a r6szletektekintetebenaz irodalomrautalunk [24].
vizsg6ljuk.Befoly6solo
ismeta hidrodinamikaihasonl6s6got
P6ld6nkban
ttnyezlk:1) a fluidum tulajdons6gai:p siinis6g, 4 dinamikai viszkozitfls, 2)
v sebess6g,
a gyorsul6s,L karakterisztimiiveleti param6terek:Ap nyom6ses6s,
(ahol
kialakuD.A 3.1. tdbldAp
nyom6seses
a
hossza
kus hossz,I aberendez6s
zat mutatjaa befoly6solot6nyez6kdimenzi6ites az Sl-m6rt6kegys6geket.

8l

3.1. tdbldzat

Hidrodinamikaivdltoz6k
Dimenzi6k

Jeloiesek

V6ltoz6k
suruseq

dinamikai viszkozitds
nvomas

SI-m6rt6kegys6gek

ML.J
ML-IT-I
ML.IT-2

LT-'

sebess6s
svorsulds
hosszm6ret
karakterisztikus
hossza
berendez6s

LT-L

L
L

L
I

ke m-r
Pa.s
N m-r:Pa

msm s-'
m
m

A t6nvez6k hatv 6nv szorzata:

(3.24)
a dimenzi6kbeir6s6val:

s = [vrrrr-z]".[rr-r]' [t]' .[vr'r-']u .lrurt']".[rt-']- .[r]", e.2s)

szerintrendezve:
majd alaprnennyis6gek
n = [l]-"

*' - v- 5-3e+q+r .

*' -'
[M]"

- -a-z'
.l7l-2" A

(3.26)

kitev6inekosszelegyen,az alapmennyis6gek
Ahhoz,hogy lI dimenzi6mentes
gez6ruskell hogylegyen,vagyis:
L-re:

- a + p + y - A - 3 e+ E * r = 0

M-re:

a*5*e=0

T-re:

-b-B-5-2E=9.

(3.27)

alulhat6roMivel a 7 vSltozora3 egyenleti.inkvan, az egyenletrendszer

:4
hatv6nydimenzi6mentes
zott. M6sr6szta Buckingham-t6telszerint1-3
tudjuk fttalakitaniaz eredetiosszefiigg6st,mivel
szorzatkozotti osszefiigg6ss6
7 vfitoz6jfhSl a
van (L,M,T). A (3.27) egyenletrenszer
3 alapmennyis6giink
p)
(P,
y
(v,L
a tobbi mennyikitev6j
6t
6s
e)
mennyis
69
6s
h6romlegjelent6sebb
(a,6,rp,x).
s6gkitev6jevelkifejezve,milrcsaka kiv6nt n6gykitev6 marad

82

T -b6l:
M- b61:
ezeketbeirvaL-be:

-6 -2E
F = -2a
e = -a -5
T = -5 +E -K

( 3.28)

EzekkelaQ.2$ egyenletrijalakja:
il=

l)a-6-r .16 .
L p " . r - 2 a - 6 - 2 t. p
r-a-\

(3.2e)

.aa .l* ,

majd a kitev6k szerintirendez6sut6n:

"=(-*)"
(*)'(9r(;l=1nu)".(*")-u.(r.)-'[7]
(l)"

. (3.30)

A dimenzi6analizisselnyert hidrodinamikaihasonl6s6gifliggv6nykapcsolatteh6t (stacion6rius6raml6sra,|ltalimosn, m 6s ft kitev6kkel):

(Fr)',
"": /[r*e)n,
tr"]

(3.31)

van a Buckingham-tetellel,vagyis negy

A kapott eredm6nyosszhangban
Euler-, a Froude-,a Reynolds-6s a
az
nevezetesefl
dimenzi6mentessz6m,
geometriai szhm kozotti osszefiigg6ss6alakitotfirk 6t az eredetihtt vilItoz6t
tartalmaz6egyenletet.
Lhthat6,hogy itt a kiindul6st befolySsolot1nyez6knekmegfelel6enm6r
megjelenikaz (l/L) geometriaisz6m is. A modellelm6letn6lez nincs, de ott
alapfelt6teliink volt a geometriaihasonl6s6g.
p6ldak6ntaz
ismertet6s6nel
A 3.1-3.3alfejezetbena hasonl6s6gelm6let
szerepelt.Teljesenhasonl6elj6r6ssallehet a
dinamikaihasonlos6g
6raml6rstani
miivelettan egy6b teriileteinek hasonl6s6gitorv6nyszenis6g6tis felepiteni. A
kes6bbiekbenpl. (a 10. 6s 16. fejezetekben)rneg fogunk ismerkedni a
hasonl6s6gifelteteleivel
konvektiv h66tad s 6s a konveltiv komponens6tad6s
6raml6s6valkapcsolafluidumok
is
a
ajelens6gek
ezek
is. Minthogy azonban
j6tszanak.
is
szerepet
ott
tosak,a hidrodinamikaihasonl6s6gkrit6riumai

83

3.4.L hidrodinamikaihasonl6sdgalkalmazfsai
krit6rium6tstacion6rius|ramlfsra a (3.31)
A hidrodinamikaihasonl6s6g
A fiiggegyenletteldefini6ltuk. Ez a sz6banforg6 6ram15salaposszefiigg6se.
v6ny konkret alakjhtesetenkdntkis6rleti uton kell meghatLrozni.A kiilonboz6
miiveletekre 6rv6nyesdimenzi6mentesv6ltozokkal felirt 6ltal6nositottegyennevezi.
leteketa szakirodalomlcrit'iridlis egtenletelcnek
geometriai
dinamikai
hasonl6s6gosszesfelt6tele
6s
A valos6gbana
azonbannem teljesithetS.Ezert a hasonl6s6gialapkrit6riumokatrendszerint,a
fizikai-kdmiai k6pnek megfelel6,jdrul4kos dimenzi6 ndlkiili vdltoz1kkal kell
kieg6sziteni.Ilyen j6rul6kos dirnenzi6nelkiiT szimplex a fluidumok cs6ben
val6 framlits6n6la relativ erdess6g, = L = L, aholcl a cs6bels66trn6r5je,k
Ennek figyelernbe6tlagosmagass6,ga.
a cs6 belsSpal6stj6na kiemelked6sek
kiilonboz6
v6telereazert van sziiks6g,rnert a cscivekfehileti egyenetlensegei
megmunk6l6sim6dszerekkelk6sziilt csrivekrenem azonosak,6s ez bizonyos
(turbulens6raml6s)befoly6soljaa kialakul6 hidrodinamikai
Re-sz6,mokn6l
jellemzSket.
a rniivelettan6raml6siproblem6inakjelent6sreM6sr6szrdlszerencs6re
kriteriumbefoly6sasokszoroszeolyan,hogy az egyik vagy m6sikhasonl6s6gi
sa a tobbinek,ilyenkorelegendScsakazokatfrgyelembevenni,rnelyeknekszerepedont6.
Ahogy ezt mhr a 3.2 alfejezetbenemlitetttik bizonyos hidrodinamikai
rniiveletekn6l az Eu-szbm, m6sokn6l a Fr-sz6m hagyhato el a krit6ri6lis
A geometriaiszirnplexsz6mszerepeis hasonlo:bizonyosmiiegyenletekb6l.
veletek kriteri6lis egyenleteitartalmazz|k azt, m6s miiveletek6 nem. Neh6ny
hidrodinamikai miiveletre bemutatjuk a dimenzi6mentessz6mok figyelembev6tel6ta 3.2. tdbldzatban.
A dimenzi6mentessz6mokfigyelembev6telea kiilonboz6 hidrodinamitui -tirr"lf.i" iXllOt"

2
3
4
6
7

84

Eu

Re

\raml6scs6ben
ileoed6s
lentrifus6l6s
\raml6stoltott cs6ben
rluidiz6ci6

lziir6s
ieve16s

Fr

UL
x

x
X

x
x

{x)

n6h6ny,a miiveletA fejezethf*ra\evSr6sz6bena hidrodinamikaihasonl6s6g

tanbanel6fordul6gyakorlati alkalnazhsilal foglalkozunk.Amint ez a k6s5ba hidrodinamikaimiivelebiekbenl6thatolesz,az itt levezetettosszefiigg6sek
tek alapegyenleteit
k6pezik.

egyenescsdben
3.5.Araml6si ellenfllfs kiir keresztmetszetii
Vegyipari k6sziil6kekn6lgyakran haszn6ltszerkezetielem a kor keresztmetszetfiegyenescs6. Az 6ram16sir6ny6bantapasztaltnyom6scsokken6s
a (2.28) Navier-Stokes-dffirencidlegyenletekmegoldt,siwalszdmithat6.Lamin6ris 6raml6sn6laz egyszerfisitettmegold6st a (2.50) Hagen-Poiseuilleegyenlet szolgfitatja; 6ltal6nosan pedig a csdsirrl6d6si t1nyezS defini6l6
egyenleteaz un. F anning-egyenIet haszn6lhato.
Az f cs6s'itrl6d6sitbtyezS defini6l6 egyenletea sirrl6d6s lekiizd6s6re
szolg6l6er6
szolg6l6er6 kifejez6s6b6ladodik.E szerinta sirrl6d5slekiizd6s6re
(a
t6rfogategys6gre
voar6nyosa strrl6d6feli.ilettel cs6 bels6 feliilet6vel)6s a
t6nyeAz arhnyoss6gi
natkoztatottkinetikai energi6val(dinamikainyom6ssal).
egynegyede.
z6 azf az irn. csdsrirl6dhsit6nyez6

o , : I ( dr t I [ 1 o , , ]
T

\ L

(3.32)

Ugyaneztaz er6t az 6raml6sirhnyhbaes6 nyom6skiilonbs6g6s a csd keresztmetszet6nekszorzatdval m6rhetiiik :

F l, , =Fl r, = 4L r d "

( 3.33)

A k6t egyenletj obb oldal6nak egyenl6s6g6b6lkovetk ezik a F anni ng- egy enl et
L,p= |

ov2 I
A

'

(3.34)

t6rryez6a Reynolds-sz6mnak
Tudjuk azt is, hogy a cs6surl6d6si
6s a relativ 6rdessegneka fiiggv6nye. Lamin6ris tartom6nybanf 6rtek6t analitikusan
is ki lehet fejezni.A (3.34) Fanning-egyenletet
6s a (2.50) Hagen-Poiseuilleegyenletetegym6ssalegyenl6v6t6ve:

85

, Pv'
t 2

I
d

32 lvrl

(3.3
s)

d'

t -- a w---;A n -- 64
J
Re
dvp

Turbulenstartom6nyban(Re > 4000) az f 6rt6k mhr a relativ 6rdess6g

fiiggvenyeis, Re kitev6jepedig nem -1. Sima csovekrepl. jo kozelit6stszolgilltatBlast u s k6plete:
^ = -0.3164

r|

(3.36)

p"0,25

A cs6surl6dhsitenyezlrin. Moody-f6lediagramjaa 3.1. dbrdn tanulm6nyozhat6. Nagy Re-sz6mokn6laz in.6rdess6gi z6nhnbeliil (a szaggatottvonal fofiiggvenye.
t1nyezSm6r csak arelativ6rdess6g
lott) a csdsurl6d6si
Fentiek alapjdnbel6that6,hogy a (3.34)egyenletbal oldal6nklpezve az
Euler-sz5mot(Lp/pf), az egyenletjobboldal6nmarad6t6nyez6k:egy 6lland6
(ll2), a geometriaisz6m(l/d) az els6hatv6nyon6s az 6raml6sjelleget6l frigg6 f
fiiggveny, amely a Re-sz6m6s a relativ 6rdess6g(k/d) fi;'ggvlnye.

Eu=

Lp-1 f1) r [n..4)

p v 2 2 \ d )

(3.37)

\ ' d )

vannak a hidrodinamikaihasonl6s6g
osszhangban
Mindezek term6szetesen
(3.31)alapegyenletlvel,
6ramazzal akieglszitlssel,hogy itt a cs6ben1.rlrt6n6
j6rul6kos
dimenzio n6lki.ili kifejezls, az
16sfizikai k6p6nek rnegfelel6 plusz
t = \ relativ 6rdess6gis megjelenika krit6ri6lis egyenletben.Ugyanakkor,
d
elhanyagolhat6an
mivel a neh6zsegier6 szerepea cs6bentort6n66raml6sn5:l
nem szerepela fiiggvenykapcsolatban.
kicsi, a Froude-sz6m

86

Egii+i??FFF
I

qt

o'lP
>l

tl
o
t

o
F

E
{

H
c

'

'

'
E

K
a

- o - l '
c
x
o
<
G
a

a
{t

a
a
a
c
!

o
o

'

+
Y
^
b0

3
D

\c)

.o

lt

bo
i-

!t

N
a
I
e.

'o

tR
C)

>'
'g
a
.c

E
6
a

O
0

'cl

\
ei

' a

O a t I 6

d-

qd

9o

-o

O O !

oo

'9ze{u91lsgPglrnsgsc -

o
q
o

3.6.Kiiriilframlott testek6raml6siellenfllfsa
Kiizegellenill6si t6nyez6
Sz6mosmriveletv6grehajt6saszilSrdtestekfluidumbanval6 mozg6sdval
Ilyen miiveletpl. a szil6rdr6szecsk6k
iileped6seszuszpenzi6kb6l,
kapcsolatos.
porok tilepeddsea nehlzsbgi er5, ill. centrifug6liser5 hat6s6ravary a szil6;rd
r6szecskekszuszpenzi6kban
tort6n6mechanikuskever6se.A fluidum a benne
mozgotesttelszembenF"ellentililsi erStfejt ki, melyet az fin. kozegellen6ll6si
torv6ny egyenlet6velfejezhetiinkki. E szerintaz ellen6ll6sier6 ar6nyosa mevonatkoztatottkinetikai enerr6leges(norm6l) fehilettel es a t6rfogategys6gre
siSval:
p t

"n()r"),

(3.38)

ahol Co a kozegellen6llisi t6nyez6(drag coefficient),A akorulfiramlott testnek

amozgis khnyhravett mer6leges(norm6l)feliilete,m2.A (3.38)egyenletegyben a kozegellen6llilsitlnyez<jdefini6lo egyenlete.Bhr ez az egyenletformailag megfelel az f cs6sirrlod6sittnyezS (3.32) definici6j6nak,a frzikai k6p
m6gism6s,ui. C, nemcsaka surlod6siellen6ll6shat6s6thikrozi, hanema helyi
ellendll6sokatis, igy els6sorbanaz eliils6 torl6nyom6st6s a helyi orvdnyek
okozta ellen6ll6sokat6.2. dbrd.
Turbulenstartom6nybanazonban
hatArr6teg
egyrenagyobbjelent6s6giieklesznek a tehetetlensdgier5k. Ezek
hathsinaa lamin6rishat6rr6teglev6lik a test fehilet6r6l,es ez helyi
------_------\
orv6nyekkialakul6s6hoz
vezet.Bizonyos Re-sz6mokt6l kezdve az
eliilsd torl6ellen6ll6sszerepev6lik
pont
Ponr
dont6v6,arnelyhezk6pesta surloelhanyagolhatok.
3.2.dbra. Kririil5ramlottsdmb k<iriili6ramvonalak drlsiellen6ll6sok

88

Az F,/A arhnytulajdonk6ppena moz86test 6ltal legy6zend6Ap [N/m2]

jelenti 6s igy Co az igy 6rtelmezettBu-szimt6lcsakaz Il2 6llannyom6ses6st
d6val t6r el.

3F ^+l A

L,p

pv'

pv"

= E u = 1) C o .
z

(3.3e)

A 3.3. abrdn Cokozegellen6ll6sit'nyezS Re-sz6mt6lvalo frigg6s6t6br6A kis6rleti adatokbolnyert fiiggvenyn6lhSrom

zoltuk gomb alaku r6szecsk6re.
ktilonboz6 6raml6sitartom6nytkell megktilonboztetntink.Ha Re < l, larnin6besz6liink6s
ris, fn. Stokes-tartom6nyr6l
1.4
C "n -R'

(3.40)

6s
besz6ltink
fn. Newton-tartom6nyrol
HaRe > 800turbulens,
Cr:0,44 '

(3.41)

Az 6tmenetitartom6nyra(1 < Re < 800) tobb kozelit6 osszefiigg6sis ismert,pl.

Ar-lBN szerint:
vD

18,5

(3.42)

Reo'6

vagy BoHNer szerint

12
v D -

(3.42.a)

Reo,s'

A Cr-gorbeRe = 4 .105kritikus 6rt6kn6lhirtelenlecsokken(Co= 0,075),ez az

az okozza,hogy a gomb
rin. ,,Rittinger-6rok'.A hirtelenellen6ll6scsokken6st
vilt 6tturbulensbe
hat6rr6teg
lamin6ris
az
eddigi
homlokfeliiletln
nagyobb
6s nemcsaka
Gombt6l elt1r6alaku testekellen6ll6sitlnyez1je
Re-sz6m,hanema A ahktlnyezS (formafaktor)6rt6k6t6lis figg, azaz:
Cr: Cr(Re,O).

Itt

(v -

Aeo'ob

(3.43)
(3.44)

89

go

_ l

"-lN
-l
!
I

to

tl

o
tr

II

I
I

r-l
o_l

(t

co
L o-

>.

ro

bo

tr
N
q

ll

('i
c--'1
3--1
E

o
\a)

>.

\c)

(J

o
bo

()
N

-TI

f l l

o
/
/

o
o
o
o

o
o
o

o
o

1.1O+_

o
q
o

*;
*;

ahol,,4"n-^annaka gombneka feli.ilete,melynekt6rfogataazonosa sz6banforgo ,a 1iiiiletii test t6rfogatSval.A A alaktlnyezS6rt6k6tkiserletileg lehet meghat6rozni.
kapott
Megjegyezziik,hogy a (3.39)6s (3.a3)egyenletekosszevet6sevel

,"=Icr(Re,a)

(3.4s)

van a hidrodinamikai
ebbenaz esetbenis osszhangban
krit6ri6lis osszefi.igg6s
hogy itt az alaktenyez6
azzala kieg6szit6ssel,
hasonl6s6g(3.31)egyenlet6vel,
jelenik
meg a kifejez6sben,6s
j6rul6kos
szimplex
n6lkiili
dimenzio
mint plusi
j6tszik
szerepet.
a geometriaiszftmnem
Uleped6si hatirsebess6g
vizsg6ljuk meg egy tilepedS,gomb alaku szil6rd r6szecskefluidumban
val6 mozgis6t 6116kozegben,neh6zs6gie6 hathsira.A d 6tm6r6jtigomb 16szecsk6rehat6 mozgat6er6taz irn. tomeger6t(F.) a srilyer6 es a felhajtoer6
jelenti:
kiilonbs6ge
(Archimedes-felhajt5s)

o-=*r

@ o -p ) .

(3.46)

kezdetbenaz idfvel n6. Ez

Ha a rbszecskestillyedni kezd, mozg6sisebess6ge
er6:
ellenhat a (3.38)egyenletteldefini6ltkozegellen6ll6si

F"=cpA(+)=r,+(+) (3.47)
^
A kett6kiilonbs6ge

ir6nyra):
lok6lisimpulzusv6ltozts(egy

ry

d(mv\

dzn ( pv2\
r -

"

v n - t - t - i - A

d t

4 \ 2 )

dto

6 -

@ o -p r ) .

(3.48)

Egy kis id5 ut6n (0,1s< / < ls) a tomeger6egyenlSv6v61ika kozegellen6ll6si

er6vel,' ry=
d t

0 stacion6rius6llapot 611el6 6s a r6szecsk6kel6rik az ilepe-

(vo).
d6sihatiirsebessegiiket
91

a) Laminbristartom6nyban,
amikorCo: 24lRe,a kozegellen6ll6si
er5:

=3r1vdx

F n =2 4
h+to

(3.4e)

az r;rn.Stokes-tdrvinynek felel meg 6s ez egyenlSv6 v6lik a tomegerSvel (v"

tilepedesihat6rsebess69
beir6s6val):
d3n
3 1 1v o d r = - f , 5

@o - p , ) .

( 3.50)

(v"):
ebb6l az i.ileped6sihat6rsebess6g

d'g(p,-Pr)

v"^ = - '

l8n

(3.51)

A (3.51) egyenleteta szakirodalomStokes-jile illeped,lsi tdrvdnyneknevezi.

b) Altal|nosan (nem korlStozva az egyenletet lamindris tartomSnyra) a
(3.48) <isszefligg6sb6l
a stacion6rius(gyorsul6smentes)es6ssebess6gk6plete:
h

,"" = .i /+ l ? p - P t l r r
1 3 c , IP r ) "

(352)

Az rileped6stov6bbi miiveleti k6rdeseivela 4. fejezetbenfoglalkozunk.

(tiiltiitt rlgyon)6thalad6fluidumok
3.7.Szemcsehalmazon
6raml6siellen6ll6sa
Az iparban gyakran alkalmazunkolyan keszril6keket,amelyeknekbelsej6t golyokkal, toltel6ktestekkel,ktilonlegesalaku vagy szabfiytalanr6szecsk6kkel, ill. nagy feliiletf testekkeltoltjtik ki. A toltott csovek,oszlopokvagy
6gyak feladata illtalilftl,an
az, hogy novelje a f6zisok 6rintkez6sifeliiletet, de a
szemcsehalmazlehet
a sziirls kozbenkialakul6 iszaplep6nyis. A leggyakoribb
ilyen k6sziil6kek a toltetes oszlopokkal 6s 6gyakkal izerr.el6 adszorpci6s,
desztill6cios,abszorpci6s,
extrakci6sberendez6sek
6s a heterogenkatalitikus
92

reaktorok.A szemcsekvagy tolteldktestekkozott hezagok,iiregek, kis csatorn6k, kapill6risokvannak.Ezekbendramlik a fluidum. A szemcs6k61ta16ban

nernmozognak,ill. ha az framlo kozegmegmozditjaahalmazt, azrnarboly'
gatott, azaz lazitott 6gy, majd fluidiztit 6gy es v6gtil pneumatikusan sztilitott
halmazlesz.
nagyobbaz
A toltetesk6sztil6kekhidraulikaiellen6ll6saterm6szetesen
feltdtelezik,
meggondol6sok
kovetkez6
Az
itt
tires kesziil6kek ellen6ll6s6n6l.
a
csatornak6pzcid6s
hogy a toltethalmazmindeniiff uniform 6s igy nern 6ll el6
(channelling).Ugyancsakfelt6telezzik,hogyfalhat6ssincs,6s ennekelkeriil6Mindea toltel6ktest6tmer6j6neklegal6bb8-10-szerese.
s6rea kolonnadtm6r6
sztiks6ges:
bevezet6se
fogalom
uj
nekel6tta toltott 6gyak'ran6h6ny
porozit6s):
1. e relativ hlzagterfogat(h6zagoss5g,
LT
/

- / t

L'

hdzagterfogat

teliesagytedogat(hezag+ szilardterJbgat)

(3.s3)

osszesnett6terfogata;
(r6szecsk6k,
szemcs6k)
aholV,toltetl6ktestek
jelolni):
2. cofajlagostoltetfeliilet(szok6sa-val is
A
5 1= l - ! - =

tiilteliktestek dsszes feliilete

teljes agtterfogat

(3.54)

3. alptoltel6ktestek(r6szecsk6k,szemcs6k)faj lagos toltetfeliilete:

,_=L_
'
V,

toltelLktestekosszes.felillete
.
tdlteliktestek osszestirfogata

(3.55)

Ezek alapjitn levezethetjik az a - @o osszefiigg6st.A (3.53-3.54) es (3.55)

alapj6,nugyanis:

, _V,
6se=I_L=t

ap

@o

(3.56)

a =a"(l-e).
ugyancsakfelirhatjuk,hogy a toltel6ktestekfajlagos
Gomb alakf r6szecsk6re
toltetfeliilete:

93

ndz^x
6
=t,=---!.
*0 P
nd3rnl6 do'

(3.57)

ahol do a toltel6ktest (r6szecske,szemcse) 6tmer6je, /z a toltelektestek szdma.

Nyomrises6slaminfris dramlfsndl
formailagtolA sima cs6relevezetett(2.50)Hagen*Poiseuille-egyenlet
tott oszloprais 6rtelmezhet6:

,'= Dl!M.,
32nl'

(3.58)

Ez
6t kell irni V iitlagsebessdgre.
de itt a 7' p6rusokbankialakul6 sebess6get
Duputr szerint:
t

(3.5e)

V : - ,

a fluidum ugyanis csak p6rusokban6ramolhat,azaz csak a relativ hezagterfohogy a

gaton keresztril,6s ez lle -nal noveli a sebess6get.
Figyelembev6ve,
tov6bb6
sugdr
ndgyszerese.
beegyendrtel&i
dtuArd
a
hidraulikus
Kozeny-f6le
(3.56)
helyettesitvea
egyenletet:
Du=4ro=4

dramlasi keresztmetszetnedvesltett keriilet

=4L=
a

hizagterfogat

nedvesitett felillel

(3.60)

t
a ,(l- e)

kifejezzik 6s behelyettesitjiika (3.57,

Ha a (3.58)egyenletb6lAp nyom6ses6st
a B lake-Kozeny-egyenletetkapjuk:
3.59 6s 3.60) osszefiigg6seket,
Lp=L

( l - c ) 2^ v4
'

I
.

(3.61)

ap

Kis6rleti adatok alapjhnK Slland66rt6ke: 150. Az egyenlet6rvenyess6gitartom6nya:e < 0,5esRe, < 10.
94

Nyomrises6sturbulens 6raml6snfl
indulunkki es ha ugyanEbbenaz esetbena (3.34)Fanning-egyenletbdl
a Burke-Plummerpontban
elj6r6st,
bemutatott
az
el5z6
igy elv6gezzik
egyenletetkapjuk:
Lp=1,75

l-e

I
v'p -.

_1

(3.62)

ap

Re, > 1000.

Ervenyess6ge:
toltott cs6re:
A Re-sz6m6rtelmez6se

R'r=

(4rr)i'p

4edo np

_
=

,(r*);i=

drf;P

6(r-r) n

ERcuNa Rer-sz6mota 4166lland6n6lkiil defini6ltatiiltott cs6re.Konyvi.inkben

ot a 4166llando6s az (I- e ) t1nyezSn6lktil haszn6ljuk:
azonbana Reo-sz6m

'

R a r =

dP
- v' o

( 3.63)

Ergun-k6plet
A lamin6rises turbulenstartom6nyralevezetett(3.61) e:sQ.62) nyom6ses6sosszefiigg6seket6tirhatjuk egyetlen kifejezess6, ez az 6ltal6nos CarmanKozeny-egyenlet un.Ergun-hbplete:
-a ( t ) t-"
^
^p --v'p l;
| a\d'

[,.r,* rso(r-c)-l
R ' o l

(3.64)

a bal oldalon is dimenzi6mentesszfrmotk6pezheti.ink:

Tov6bbi 6trendez6ssel

(r- e).],
E,,= AP=f r) frrg) [,.r,* rso
R"o
p,2 [d,J\t')l'

(3.65)

95

rnegfelel6:
igy a toltott oszlopokrais a hidrodinamikaihasonl6s6gnak

Ea=r
f(*.)',
f\ +l-l
"/ l
L
kifejez6shezjutottunk. Ebbenaz esetbena j6rul6kosdimenzi6mentesszhmaz e
relativ hl,zagterfogattalkapcsolatos.Az e3 a kolcsonhat6srautal (a r6szecsk6k
fajlagosfeliilet6tkonig6lja a t6nyleges
6rintkeznek),(1-e) pedig a reszecsk6k
fajlagosfeli.iletre.
toltrittagyon
3.1. pelda: Nyomdseses
311 K hdrn6rs6kletifleveg6 6rarnlik 6t gomb alakir r6szecsk6kkeltoltott
6gyon. A r6szecsk6k6tmer6je 12,7 mm, a relativ hezagterfogat0,38, az 6gy
Pa nyom62,44 rn. A leveg61,1atm : 1,115'105
0,61m, magass6ga
iltmerSje
Sz6mitsukki a toltott 6gy nyom6ses6s6t,
sonlep be, 0,358kg/s tomeg6rammal.
dinamikusviszkozit6sa311 K hcjha a leveg66tlagosmolekulatomege2S,gT,
'
Pa
s.
11: 1,9'10-s
rn6rsdkleten:
Megoldds
A: D2 x/4: (0,61)2nl4 : 0,2922n2. Ebb6l a
Az 6gykeresztmetszete
p 7 = 0,358I 0,2922= 1,225kg / m2s.Adott dr: 0,0127m,
tomeg6ramsiinis6g:
Pa.
p t : 1,115'105
I : 2,44m 6sa belep6nyom6s:
A (3.63)egyenletalapj6n:
Re-P=

dr7i - o,ol27(1,225) g19.

=
( 1 , 9l .0 - 5)
n

a siiriis6geta be- 6s ki16p6nyom6sok6tlagos6rt6k6nkell

A (3.64)egyenletben
figyelembevenni. Mivel a kil6p6 nyom6sm6g nem ismert,ennekkisz6mit6sa
Pa
Pa,a kil6p6nyom6sp,: 1,065'105
Ap : 0,05'105
iter6ci6tig6nyel.Felt6telezve
p^:
ittlagnyomfts

Pa.Az 6tlagossiinis6g:
1,090'10s

_
rt ,m

96

2 8 , 9 7 ( 1 . 0 9 0 . 1=0L52)2 1
M
ks/m3.
,, _
RT"
8314.34(31l)

m/s.
, : P! =:'??1 = 1,003
Az6tlagsebess6g:
p
I,22I
sz6mit6s6ta:
haszn6ljuka nyom6ses6s
A (3.64)Ergun-k6pletet
^ ^^ t'-0,38-lf
, n. , l5o(l-0,38)-l
l l l .' 7 s + #
L p = ( r , 2 2 /1\)-(>-1-,-0' 0 :3*)l2
|
819
o , o r 2 7L ( 0 , 3 8 )_3L
.l
l
'105Pa
LP = 0,0497
a felvett 6rt6kkelj6l egyezik,rn6sodikpr6b6lkoMivel a szdmitottnyorn6ses6s
z6snem sziiks6ges.
Alakt6nyez6
alakir.
szerncse)speci6lisvagy szabdlytalan
Sok toltel6ktest(r6szecske,
Ezeknekaz egyenlrt6kri6tm6r6j6ta r6szecsk6velazonost6rfogafugomb 6tm6r6j6vel helyettesitjiik.A (3.44) egyenletteldefini6lt alaktbnyezStehifi:
)2*

A =:p': ,

(3.66)

ahol
Aa r6szecskefeltilete, drpedi3^ "Jr"azonos t6rfogatirgomb 6tm6r6je.A
toltel6ktestek
fajlagosfeliiletea (3.55) egyenletfi gyelembev6teldvel:
dJtlZ
A
(-P
D^=T=-?=d3rtr
16
16 d3pr

6
drT'

(3.67\

6s innena (3.56)egyenletalapl6naz a fajlagostoltetfeli.ilet:

, = &6 ( 1 - e ) .

(3.68)

AA abkt1nyez6(v. szfericit6s)6rt6kesok apritott anyagra0,6...0,7koZ 6*6k: gomb: l, kocka:0,81,henget(dr: h): 0,87,

zotti.N6h6nynevezetes
Berl-nyereg6s Raschig-gytir(i:0,3, sz6npor,homok: 0,73 . . .0,75, apritotti.iveg:
0,65. Kevert r6szecskehalmazn|la t6rfogatarSnyszerinti 6tlagol6ssalszdmithatjuk ki az aktu|lis szfericit6st.

3.8. Fluidizhcifi
Ha egy toltott cs6ben 6raml6 fluidurn iires oszlopra vonatkoztatott
(u.) novelji.ik6s kozbenm6rjiik a toltet nyom6ses6s6t,
akSraml6sisebesseg6t
kor a 3.4. dbrdn l6that6gorb6tkapjuk. Az ordinifiitna LplL" -t ilbrinoltuk, ahol
Zo a tomoritettmagasshg,
azazahlzagmentestoltetmagass6g.

ap

T;

-v!
vo

laminerir turbubnr
nyugv6 t0ltet

lluktlzdci6

tiL
p*ur"tiru"
I

cz6llit6c

3.4. dbra. Tttltdttcsdveknyom6ses6se

ds a fluidiz6ci6

A toltott csoveken6t |ramlo fluidum nyom6ses6se

a toltott csovekrealkalmazott (3.64) Ergun-k6plet6rtelm6benelSszora sebessdggel
ar6nyosan,
rnajd nagyobbRe-sz6mn6l(nagyobbsebess6gn6l)
a sebess6g
negyzet6veln6
(A pont). Ez az osszefi.igg6s
felfel6 ir6nyul6 fluidumdrambanazonbancsak addig 6rv6nyes,mig az igy szfimitottsrirl6d6sinyom6ses6sel nem 6ri a toltetnek
az Imz r6csfeliiletrees6 archimedesisirlyft (B pont). E pillanatbana r6szecsk6k megmozdulnak6s kezdenekelrendez6dnia legkisebbellen6llSsiritnyhban:
fellazulnak.A sebesseg
ncivel6s6vel
az ellenhll6stov6bbis n6, de kisebbm6rt6kben, sdt egy maximum (C pont) ut6n kiss6 csokkenis, mivel az elrendez6des,fellazul6sjobbancsokkentiaz ellen6ll6st,mint ahogya sebess6g
noveli azt.
noveles6vela r6szecsk6kelv6lnak
Igy egy D pont ut6n m6r a sebess6g
egymfstol 6s a fluidumbanegyenkentlebegnek.Ez a szabilytalanreszeknll az
j6r, ui. a szabadonlebegdr6szekigyeellen6ll6sujabb kisebbemelked6s6vel
keznek a legnagyobbellen6ll6stnyrijtani az ,,ilepedesi" irfnyra. Ez a pont a
fluidriciokezd6ponda.
Tov6bbisebessdgnovel6sre
semkezd6dikm6g el a pneumatikusszdllit6s,
nem 6ri el a r6szecsk6k
mivel ez a sebess6g
iilepedesisebess6g6t,
hanemcsak
98

lok6lisan,un. dugohat6sfolyt6nkialakulomozg6svan. Ebbena sebessegtartomanybanaz egyesreszecsk6k6llando mozg6sbanvannak: vertik6lisan felfel6

a toltet forr6sbanvan'
mozognak,majd visszaesnek:
plridiralt 6llapotbanteh6t a nyom6ses6sa relativ h'zagt'rfogat (e) folyamatosnoveked6semiatt 6llandomindaddig, mig a fellazul6sel nem ei azt a
m6rt6ket,melyn6l mhr az egyesr6szecsk6koly t6vol vannak egym6st6l,hogy
nem befoly6solj6kegym6st6s r6juk n6zve m6r 6rvenyesaz egyedi test iilepeE pillanatban(E pont) megkezd6dika toltet pneumatikus
d6si v6gsebess6ge.
6lland6s6kisz6llit6sa(,,kihord6s").A fluidizdci6startom|nybana nyom6ses6s
6s az
hbzagterfogat-novekedes
a
hogy
(3.61
osszefiigg6s),
g6bol kovetkezik
3/2
611fenn'
dsszefiigg6s
kozott vo= t
sebess6g
iires oszlopravonatkoztatott
Folyad6kkaltorten6 fluidiz6l6seset6na sebessdgnovekedesevelegytitt
jhr
6s a r6szecsk6kturbulensmozg6sa.A folyad6k 6s a r6szecsk6k
fellantl6s
a
-egyiittes
mozghsamintegy homogen flzist kepez,eztt ezt homogdnfluidizdlasnak nevezzik. Ez az 6llapot sokbanhasonlit a klasszikus gfvtilapothoz'. a
r6szecsk6kolyan szabadonmozognaka homogenkozegben,mint a ghzmolekul6k a ghzfhzisban.
Homog6n fluidizSci6t ginoknSl azonban ritk6n lehet megval6sitani.
Ilyenkor tobbnyireinhornog6nfluidizSci6sr6tegkeletkezik.A homogen6s inhomogen fluidiz6ci6smiikodesitartom6nyokala 3.5. dbr a szeml'lteti.
Az inhomogbnftuidizdcio jellemzcimiikod6sitartom6nyaia cgatornak6pzldbs, a bubor6kosfluidiz6ci6 6s a dugattyur6tegkialakul6sa.
(p1.nedvesaz anyagvagy
hajlamosszemcs6ken
I.) Ha osszetapad6sra
a retegbencsatorndkkdphelyenkdntmegolvad)kereszttilgfnt furamoltatunk,
a
zddnek 6s a ghz csak ezekenkeresztiil 6rarnlik. Fokozva a g6zsebessbget,
fluidizSci6sponton sem indul meg a szemcs6kmozghsa.Ha a r6tegmagass6g
ha a retegmagass6got
alacsony,a csatorn6kkialakul6s6tmegakaddlyozhatjuk,
olyan nagy,
nedvess6gtartalom
kezdeti
ha
a
anyagokn6l,
noveljiik. Nedves
bizonyos
egy
anyaghoz
nedves
a
akkor
nem fluidiz6l,
hogy a reteg osszetapad,
v6id6t
olyannak
mennyis6giisz\raz anyagotkeveri.ink,vagy a tart6zkod6si
megfelel6legyen'
lasztjuk,hogy a r6tegbenl6v6 szemcseknedvessbgtartalma
Kis izemcsetrretlattut6ban60 pm alatt) a csatornaklpzldlsjelens6gemindig
fell6p.
II.) Gtzzal tort6n6 fluidiz6cio eset6na leggyakoribbeset,hogy a ghz V,tsebb-nagyobbbubordkokformhjihan halad 6t a rltegen A bubor6kok,amikor
es a magukkalvitt
a r6tegen6thaladtak6s annaka tetej6re6rnek, szetpatlannak
szllhrdanyagot sztsz6rjhka r6teg felett. A felszin hasonl6anmozog, mint a
6s nagy szemcsem6ret
folyad6kok iorrSskor. Kiilonosen nagy gbzsebess6gek
igen er6sek,ha a
jelensdggel.
A
rendelleness6gek
a
ezzel
"r"i"t tal6lkozunk
kialakul6sa
A
bubor6kok
joval
reteg
6tm1r6je.
a
mint
nagyobb,
retegrnagassdg
99

f-t
homog6n
lluidizAci6

allo ral.e

bubor6kkOpzOd6r

,,dugattyrir6teg"kialakuldsa

kialrkulira

@
cSatornek6pzdd6s

gejzlr

3.5. dbra. Fluidizlci6 (homog6n, inhomogdn)

reaktorokn6ligen k6ros,rnivel a bubor6kokbanlevcigfn es a szemcs6knem

csokebbenaz esetbena g6zsebess6g
6rintkeznekintenziven.A homogenit6st
kent6s6vel,szab6lyosginelosztilssallehetjavitani. Ezenkiviil, ha a nagy szemcs6khez kisebb |tmerSji szemcs6ketadagolunk, az igy keletkez6 kever6k
lesz.
fluidiz6ci6jaegyenletesebb
III.) Ha a retegtfl magas,akkora buborekokannyiramegn6nek,hogy az
kitoltik. A ghz a szemcs6sr6teget,mintegy ,,dugattyirt"
eg6szkeresztmetszetet
magael6tt tolja.Ez a ,,dugattytirdteg"a szemcsdk6s a fal kozotti surl6d6shatbsfualassansz6tesik.Ilyen lok6sszerfip:ulzhl6skeskenycsovekben(D < 80100 mm) tapasztalhat6,tehhtnagyobbk6sziil6k6tm6r6alkalmazdstxalel lehet
keriilni.

100

IY.) Gfnzal fluidiz6lt r6tegrnindig k6t r6szrekiiloniil, a k6sziil6kalj6n

ekelhelyezked6siini 6s a felettel6vcihig retegre.A hig f6zislehetegyenletes,
oszlik el a szil6rdanyag.
ment6nj6 kozelitesselar6nyosan
kor a keresztmetszet
ment6nnem egyenletes,a hig
a keresztmetszet
Ha a 96z 6raml6sisebess6ge
nevezi.
is v|ltozik.Ezt az esetetaz irodalomgejzirjelens,lgnek
r6tegmagass6ga
a szemcse6rtmerd
6s a
Az inhomog6nfluidiz6ci6tartom6nyaitels6sorban
befoly6solja:
r6tegmagass69
d szemcsedtmtrtihatdsa:
1. Finornporokatfluidizfltatva (pl. d : 10 pm) csatorn6kalakulnakki. A giv
6s a szil6rd anyagnem keveredik.
tor 6t a r6tegen,a bu2. Szemcsehtmlrld:0,t ... 1 mm. A 96zbubor6kokban
bor6kok a r6tegbennovekednek.
D:.10
fluidiz6cio.(Oszlop6tm6r5:
d:1 ... 3 mm. Lok6sszeni
3. Szerncse6tmer6
cm).
hatdsa:
b) r,\tegmagassdg
(Zo: 1,4 cm). Igen sok, finom csatorna,melyek v6ndo1. Kis r6tegmagassdg
novelvea csatorn6krogzit6dnek.
rolnak. Az 6raml6sisebess6get
Bubor6kokk6pzddnek.A r6teg tetejen erupciok
2. K<izepesr6tegmagass6g.
fokoz6s6valezeknovekednek.
A g6zsebess6g
keletkeznek.
3. Ha a r6tegmagasabb25 cm-n61,lok6sjelens6ge16pfel. (OszlophtmlrS:D :
10cm.)
szadameg'
A k6t fluidiz6ciostipuskozti hatitrta Froude-sz6m
F, =

uo'
g -d

Ha

Fr
Fr

Folyadekn6lrendszerinta pneumatikussz5llit6sigsemeri el a Fr-sz6maz l-es

6rt6ket,ezbrta folyad6kokfluidiz6ci6jarnindighomog6nmarad.
A fluidiz6ci6 jelens6geakkor kezd6dik,amikor a toltet ellen6ll6s6bol
szhrmaz6er6 megegyezlka toltet archimedesisuly6val,azazegys6gnyifeli.iletEzt haszn6ljuk
egyenl6a r6csnyom6ssal.
a toltet nyom6ses6se
re vonatkoztafrra
fel a fluidiz6ci6s sebessleszhmitirsila.

101

A r6csnyom6:s:
Lp=

srtQ _ v ( p r - p r ) s
archimedesi
_ L ( t - e) A
keresztmetszet

(pr-pr)s

= L ( l - E ) ( p p - p t ) I = L o@ r - o 1 ) s

(3.68a)

Az ut6bbi 6vtizedekbenmind sz6lesebbkorben alkalmaznaka vegyiparban6s

rokon ipar6gakbanolyan miiveleteket,amelyek g6zok(ritk6bban folyad6kok)
6s fluidiz6lt kis m6retii szll|rd r6szecskekhalmazfwaldolgoznak.A fluidiz6cio
segits6g6velintenziv anyag-6s h66tad6sikoriilm6nyekbiztosithat6k,igy a sz6novelhet6.Fluidiz6ciosk6sziil6kekethaszban forg6 miivelet termel6kenys6ge
fluidiz6lo porkolesre,h6csere,szdrin6lnakpl. por alakiranyagokkeveres6re,
Altal6banmondhat6,
t6s, adszorpci66s katalitikusfolyamatokv6grehajt6sSra.
hogy a fluidiz6lt r6tegekhidrodinamikai ellen6llisa kisebb, fajlagos feliileti.ik
nagyobb, mint az 6116retegek6.A fluid 6gyakn6la szll\rd-gftz kolcsonhat6sor6tegekhezk6pestl6nyegesencsokkenkat ghtl6 diffuzi6s ellen6ll6sokaz 6116
megn6.
folyamatoksebess6ge
nek es igy ah6- es anyagi$ad6si
A katalitikus k6miai folyamatok megval6sit6sSvalirj irSnyt nyitott a
fluidiz6ci6skrakkoloelj6r6s(Fluid CataliticCracking),mely hatalmasm6rt6kmiatt
ben fellenditettea krakkolo ipart. Nagy e16nye,hogy a kokszr6rak6d6s
reakti6s
cser6lhet6k
folyamatosan
kataliz6torszemcsek
vesztett
aktivit6sukat
v6lhatok.A koksz le6get6seahaszniitkatalizdtorr6l szint6nfluidiz6lt r6tegben
megyv6gbe.
a fluidregener6l6ban

Darcy-f6leegyenlete
3.9.Sziir6sisebess6g
vezetjiik keSz[ir6sn6la szuszpenzi6tp6rusos szemcsehalmazrltegen
pedig 6ta
folyadekot
visszatartja,
reszecsk6ket
szil6rd
a
lebeg6
resztiil,arnely
p6rusokban
m6rete,
valamint
e
p6rusainak
kis
engedi.A sz(ir6r1te9es az iszap
miatt az 6raml6slamin6risnaktekinthet6.
kialakul6 kis sebess6gek
Dancy m6r 1830-bantanulm6nyoztaa viz homokr6tegenkeresztiilkialakulo sziir6si sebesseg6t6s m6r6seiazt igazoltitk, hogy a sziir6si sebess6g
de forditva ar6nyosa folyaddkf6zis
egyenesenar6nyosa nyom6skiilonbs6ggel,
viszkozit6s6val6s az iszap,valamint a sziirlrlteg vastagsdgSval.
van az el5z5 alfejezetbenismertetettszemcsehalmazon
Ez osszhangban
a (3.61) Blakekeresztriltort6n6lamin6risSraml6selm6let6vel,pontosabban
Kifejezve ui. abb61az tfilagossebess6get
Kozeny-egyenlettel.

r02

tdv [
"'
)n,
A d r l t c t t - e 1 2 a) r' ,t I
=

(3.6e)

ad6dik, amelyb6l a zdr6jeleskifejez6s osszevon6s6valkapjuk a Darcy-fdle

egyenletet'.
v

^Lp

b--,,

(3.70)

nt
ahol V a fluidum terfogata,A a teljeskeresztmetszetifeliilet 6s B a sziir6rdteg
fn. permeabit6si(6tereszt6si)egyi.itthatoja[m2]. Szok6s ennek reciprok6t is
haszn6lni,
ezazr fajlagosellen6ll6s
[m-z].
A sziir6smiiveleti k6rd6seitaz 5. fejezetbenthrgyaljuk. Itt csup6narra
kivSnunkr6mutatni,hogy a (3.69) Darcy-egyenletis konnyen |talakithato ahaA (3.57) kifeiezes, azaz
sonl6s6gikritdriumnak megfelel6 osszefligg6ss6.
:
seI osztva kapjuk;
6vel,valamintptP I<tfejez6s
a o 6Id, behelyettesit6s

Lp - ronrt[ ry )l'r]

pvz

(3.7r)

ldrov)ld,)

3.10.Kever6shasonl6srlga
Az iparban leggyakrabbanelterjedt mechanikusfolyad6kkever6shason1os6g6ta teljesitm6nysziiks6glet
sz6mit6sakapcs6na 8. fejezetbenket m6don
is bemutatjuk:egy hatlaposkever6 p6ld6j6n6s 6ltal6nosana dimenzi6analizis
segits6g6vel.
Itt a hidrodinamikaihasonl6s6g6ltal6nost6rgyal6s6n6lazonbanr5mutatunk arra, hogy a kever6srea tobbi hidromechanikaimiiveletekhezkepestm6sz6mokkifejez6seit.Az 6ltal6nosline6ris fodositanikell a dimenzi6mentes
vessztik
lyad6ksebess6g
helyett a kever6 v6g6n kialakul6 keriileti sebesseget
f.rgyelembe,
azazv: dlTn,ahold a keverd 6tmer5je,n akeverd fordulatsz6ma.
Igy az risszesdimenzi6mentessz6mbana mechanikuskever6s miiveletdnek
jellemz6je a d kever66tm6r6lesz.
A kever6srem6dositottdimenzi6mentessz6mok:

103

nddP =nd'P
Reo=

Fro =

(3.72)

n2d2

nzd

(3.73)

gd

Eu,=

oo

( 3.74)

p (nd)'

AzEuler-sz6mbanAp a kever6elemeliils6 6s h6ts6 sikja kozti nyom6sktilonbs6g.Ezkifejezhet6 a kever6elemrekifejtett F er6vel,arnely a folyad6kmeg.Figyelembev6ve,hogy

ba bevitt Nhasznosteljesitm6nnyelhathrozhato
N:

F
F v : F d n n e sA' p .
A '
l/

t)

hat,ez ar6nyosdz -tel [ ryl

aholA az a felilet melyre Ap nyorn6sktilonbs6g
[ 4 )
kapjuk:
A konstansokatelhagyva,a kovetkez6arhnyoss6got
.

-Ar r : = A

Nldn
d2

(3.7
s)

d3n'

6rt6k6t:
beirva,kapjukEuohaszn6latos
Ezt (3.74) egyenletbe

Eu/.=

( 3.76)
p n3ds

Az elhagyottkonstansokata krit6ri6lis egyenletek6lland6ibavonjuk be. A kever6s 6ltal6noskriteri6lis egyenleteaz igy lrtelmezett m6dositottkrit6riumokkal:

E u o = r [ { * . - ),(' nto) '

r04

(;).]

( 3.77)

Irodalom az l. rfiszhez
1961
Budapest,
1.Bass E.: VegyipariG6pekI. Tankonyvkiad6,
2. BntaN,A.: ConvectionHeatTransfer.Wiley, New York, 1995
3. BrNBoer P.-LAszr-oA.: A vegy6szm6rnokitudom6ny alapjai. Miiszaki
Konyvkiad6,Budapest,1964
4. BnxNerr, C. O-MvBRs, J. E.: MomentumHeatandMassTransfer.McGrawHill, New York, 1982(3. kiad6s)
5. BtRn,R. B.-SIBwARD,W. E.-LIcurroot, E. N.: Transport Phenomena.
Wiley, New York, 1960
6. Br-rcrI-sT.: A fluidiz6ci6selj6r6skesztilekei,alkalmaz6sa6s sz6mit6sa.
Akad6rniaiKiad6,Budapest,1963
J. F.: ChemicalEngineering,1. 6s 3. kotet,
7. Cout-soN,J. M.-RIcHARDSoN,
Wiley,New York, 1991
6s matematikaimodellezesI. Tan8. FoNvo Zs.: Vegyiparirendszertechnika
kiinyvkiado,Budapest,1982
L. A.-Ct-uMP,C. W.-Maus, L.-ANopnseN,L. B.:
9. Fousr, A. S.-WpNzEt-,
Wiley, New York, 1980(2. kiad6s)
Principlesof Unit Operations.
10.FOr-opsP.-FoNvoZs.: Rektifik6l6s.MiiszakiKonyvkiad6,Budapest,1978
and Unit Operation.PrenticeHall,
11.GpaNroplls, C. J.: TransportProcesses
New Jersey,1993
12.GnueEnJ.-BlnHo M.: Folyadekokmechanik6ja.Tankonyvkiad6,Budapest,1971
VCH-Verlag,Weinheim,l99 l
Verfahrenstechnik.
13. JeruetrH, M. : Chemische
14.KeszerKIN,A. G.: Alapmiiveletek,gepek 6s k6sztl6kek a vegyiparban.
MiiszakiKonyvkiad6,Budapest,1976
15.LavBNsptEL,
O.: EngineeringFlow andHeatExchange.PlenumPress,New
York, 1984
J.-RADNAIGY.: Vegyipari miiveletekI. MiiegyetemiKiad6,
16.MaNczTNGER
1995
Budapest,
J.: Vegyipari miiveletekI, Abrafi.izet.Mtiegye17.MeNcztNcpnJ-SawINSKY
temi Kiado,Budapest,1995
18.McCeet, W.-SnlnH, J. C.-HeRRIorr,P.: Unit Operations of Chemical
Engineering.McGraw Hill, New York, 1993
19.Par-r-atI.-FoNvo Zs. (szerk.):Studiesin Computer-AidedModelling, Design andOperation.Elsevier,Amsterdam,1992

105

20. SarrlER, K.: Termikuselv6laszt6sim6dszerek.Miiszaki Konyvkiado,Budapest,i983

Tankonyv2 1. SzrNrcyORcyrS.-Mot-NAnK.-Panl M. : Transzportfolyamatok.
1986
kiad6,Budapest,
Tankonyvkiado,Budapest,.1972
22. SzotcsANvtP.: Transzportfolyamatok.
23. Vnnce K.-Fr:rs P.: A vegyipari miiveletek alapjai. JATE Konyvkiad6,
1987
Szeged,
24.ZrortwNIK, M.: DimensionalAnalysis and Scale-upin Chemical Engineering.Springer,
Berlin,1991

II. R6sz

HIDRODINAMIKAI
ES MECHANIKAI
MIJVELETEK
/

/r

4. tilepit6s

A floldi neh6zs6gier6 hat6s6raszllfrd szemcs6kginban vagy folyad6kban lefel6 esnek.Hasonl6k6ppenrnegfigyelhet6egy folyad6kcseppmozgilsa

ghzban,illetve nem elegyed6folyad6kban.(G6zbubor6kvagy g6zbuborekviszontfelfelemozogfolyad6kban!)
Ha nem foldi neh6zs6gi
er6,hanemropit6 er6 (centrifug6liser6) hat a reszecsk6re,
akkor aztkell figyelembevenni (l6sdciklonok,hidrociklonok,centrifug6k).Ha a reszecske(szemcse)
m6retekicsi, akkor az es6skezdetigyorsul6si szakasza
rovid, 6spillanatokonbeliil be6ll a gyorsul6smentes
egyensrily.A
szemcse6llandosebess6ggel,
iileped6sisebess6ggel
esik. Hat 16 a sirlyerS,a
kozegnekamelybenesik (96zvagy folyad6k)a felhajt6 erejees az 6raml6sikozegellen6l16s.
Az tileped6sisebess6g:
v m/s

ahol d
CD
p,
p
g

a gcimbalakir(vagyannakgondolt)r6szecske
6tm6r6jem,
a kozegellen6ll6si
t1nyez6,
a r6szecske
siinisegekg/m3,
a kozeg(folyad6k, gdz)siir6s6gekg/m3,
9,81m/s2 foldi gyorsul6s.

A Co kozegellen6ll6sit6nyez6az es5 szemcseReynolds-szbm|t6lfiigg. Az

es6siRe-szhma reszecske6tmer6i6t6l6s a kozes.kinematikai viszkozit6s6t6l
fligg6en:
Re:vdP=

ahol rl

vd
t-)

a kozegdinamikaiviszkozit6sa
Pa.s
109

akozegkinematikaiviszkozitdsam2ls
u
Az tilepit6k szimitishnitI bevezett6kaz Archimedes-sz6mot
Lr=d3.9..p,-p
p
es a Ljascsenko-sz6mot
.r3

Lj:

t)g P,-P

Egy p6lda kereteben mutatjuk be az i.ilepeddsisebesseg szilmithsht.

Ehhez sziiksegiink van a W - D. diagramrais (4.1. dbra)

10
8
6
1

6 s1b2

o'
4.1.dbra.Ulepit6sidiagram

110

o s1o3

Itt

l o

D = d't^l+.-'
U
D'
I

- n

'

dirnenzi6
n6lki.ili
r6szecskenagys6g

O
t

rI/*=v.rEL

dimenzi6n6lkrili es6sisebess6s

1'g P,-P

D. = VAr

itt

ES

'54r.
= r,,lLi

A diagrambaberajzoltgorbe a Re-sz6motmutatja. A diagram vizszintestengelye 6s fiigg6legestengelyeegyarhntlogaritmikusbeoszt6sri.

4.1. pblda
Nyugalombanl6v6 vizben egy 1 mm i./rmerSjtiac6lgolyo esik. Mekkora a v
tileped6sisebess6g?
Haszn6ljukaW - D. diagramot!
Az ac6lgoly6siinis6ge
a viz siir6s6ge

p,:7850 kg/m3
p: 1000kg/m3

avizviszkozithsa
(szobah6m6rs6kletfi viz).

D: 10 6 m2ls

Megoldds
Sz6mitsuk ki a D. szhmot

A r = d 3. 8 a. P ' P = 6 , 7 2 . 1 0 a
p
t)'
D - = t" ,1
6 ,7 2 'l o a=40,7.
Olvassuk le a diagram vizszintes tengely6n fekv6 D. : 40,7 6rt6l*tez mekkora
Re-sz6mtartozika gorb6n:Re:350. AW (a fiigg6legestengelyrevetitve): 8,5.
Innen
1

v:w* ( t ---l-l
\ug p,-p)

111

ut6n:
A kisz6mitott 6rt6k a helyettesitdsek
v:0,34 mls
vagy aRe-sz6mb6l

v=Re9=0,35 m/s.
d
avizben'
Ekkora leszaz acelgolyoiileped6sisebess6ge
Az tileped6 szemtartorn6nyokrol.
(iileped6si)
es6si
N6h6ny rnondat-az
mindig lamin6ris
rnajdnem
"iu""pen"i6kban
cs6k kortil a folyad6k mozgilsaa
tartom6nybana
jelenti,
a
lamin6ris
hogy
jellegii.
Ez azt is
(nyugodt,r6teges)
Re-sz6megyn6lkisebb(de legal6bbisRe < 4).
Itt ai on.Stokes-f6leiileped6s6rvenyesiil.Nagy Re-sz5rnokn6lturbulenaz es6s,ill' az iileped6s
cia l6p fel. Ha Re > 800,akkoia Newton-tartom6nyban
teljesenturbulens.
Mi van akkor. ha az es6r6szecskenem gomb?
Akkor a Co faktort egy alakt6nyez6vel kell szorozni,amely:

Alakt6nyez6

ACr6*eke gombeset6nlamin6ristartom6nyban:
"'-

)4

R"'

6tmenetitartom6nYban:

l2

L n" = - - ,

r/Re

:
turbulenstartomdnYban
Co:0,44.

tt2

4.1.Ulepitdk
A szil6rd-folyad6krendszerekelviiaszthsftnakh6rom legfontosabbalaprniivelete az idilepitls,a sz6r6s6s a centrifug6l6s.Mindhfuon ellilrhsnSldiszperz heterog6nrendszertkell kezelni.
novel6se6s lehet6lega
Cel lehet a snrszpenzi6(zagy) iszaptartalm6nak
tom6nyit6se,de c6l lehet a tiszta folyadek kinyereseis.
szllfurdanyag-tartalom
A zagys'iiritesa hig finorniszap viztartalmitnakcsokkentes6reir6nyul, mikozben a vizet (oldatot) elt6volitjuk. Derit6sr<il(dekant6ciorol)besz6li.ink,ha a
tiszta folyad6k kinyer6sea f6c616s a szil6rd r1sz az elt6volitand6,,mel16kes"
tiszta(viz) tulfoly6stgyakrancsakkoagul6ci6(osszecsoterm6k.Iszapmentes
r6szecsmosit6s)biztosit. Azagysiiitci, ill. derit6 i.ilepit6kmiikod6sea szil6Lrd
elv6nalapszik.
k6k siillyed6sisebess6ge
Az iszaposviz derit6se,ill. a zagysiritds- a neh6zs6gier6t6rben- derigirla-, kup- vagy hengeralaku (Don-khd) tart|lyokban tortent6medenc6kben,
het. Centrifug6liser6t6rreldolgoznaka hidrociklonok es a centrifug6k.Az iilepit6s a legegyszeriibb6s sokszor a legc6lszenibbszetv|laszt6 elj6r6s. Egy
sz(ir5izemi kolts6gekb. otszoroseegy ugyanolyankonilm6nyekkozott dolgoz6 iilepit6nek.
Diszperz heterog6nrendszerek6ttekintes6ta 4.1. tdblazat mutatja. A
szetoszlatott(diszperg6lt: A finis az osszefiigg6folytonos (continuus: c) f siinis6gep,,,amely I 6s 2 indeEgy diszperzrendszer
zisbanvan diszpergirlva.
xii f6zisokbol6ll.
4.1. tabldzat

c kiils6 f6zis

d bels5frizis
szil6rd
szil6rd
cseoofolv6s

cseppfoly6s

(szemcsekever6k,
porkever6k) szuszpenzi6, zagy
emulzi6
paszta,plp

(A krils6 f6zison azrlfijik,

ghz
poros gdz, ftist
kcid, permet

amib6l tobb van).

p 'r = L
'
,,pr+(l-c,)p1
ahol p kg/m3 siinis6g,

kg/kg tomegkoncentr6ci6.

113

Fhzis alatta szomszedos

kozegektSlhatirozotthat6rfeliilettelelv6lasztott
anyagoterti.ink.A finishatitrt 6tl6pveaz anyagtrellemz6k
(siinis6g,viszkozit6s,
vezet6k6pess6gstb.) ugr6sszenien v |ltoznak.
Az emulzi6k egym6sbannem oldodo folyaddkok (pl. a viz 6s az olq),
ahol az egyik a mdsikbancseppekform6j6banoszlik el. Sz6tv6laszt6sukra
szolg6lotilepit6 kdsztildkeka Florenci-ed6nyek.
A kolloid rendszerekkel
kapcsolatban15,17,32, 48,57] utalunka szakirodalomra.
Ugyancsakitt eml6keztetrink a Brown-f61emozg6sra(6s a Tyndall-effektusra)^Az iilepit6s szelnpontj6bolkritikus szemcsem6ret
mintegy 0,5 prn. Ennel kisebb r6szecsk6ka
folyadekrnolekul6k
Brown-mozg6sa
kovetkezteben
lebeg6dllapotuak.Segitsegiil osszecsorn6sit6
(koagul6lo),ill. pelyhesit6(flokkul6l6) szereketkell adagolni.
Az tilepedesitorvenyekszigorfan v6ve csakaz egltediszemcsemozgis6ra 6rvdnyesek.Arnint a szemcsdkkozelebenm6s szemcs6kis vannak,akkor
tobbfele kolcsonhat6slep fel. Ilyenkor gatolt tileped6sr6lbesz6ltink.Ha a
szemcserajnem tul siirii, akkor legfeljebb csakaz egyik szemcse6ltal el5id6zett folyad6kmozg6shat potlolag a kozeli szemcs6kmozgitsira. Siinibb zagyokndlfell6pheta szemcs6kkozotti sirrl6d6s6siitkoz6s.
Pehelyszeniszemcsdkossze6llnak,
tileped6sisebess6giik
n6. Az iszapsiirit6 medencekn6la fenek fel6 haladvaa folyad6k szilSrdanyag-tartalma
egyre
n5. Ez az iilepedesisebess6g
progresszivcsokken6s6tokozza.EmsrnrNa hig
t6rfogatkoncentr6ci6jrizagyok dinarnikaiviszkozithsft:
?'ugv:n0+2,5'c,)
k6pletteladjarneg,
ahol n
a tisztafolyad6kdinamikai viszkozithsa,
ctl
a szllitrdanyag
terfogatkoncentr6ci6ja
szil6rd anyaglm3sntszperzio.

Dorr-sffrft6k6d,
A folytonos tizemii iilepit6berendezdsekkoziJl a legink6bb haszniit a
Dorr-siirit6k6d.Hengeres,nagy 6tm6r6jtitart|ly (ffimerf akhr 200 rn is lehet).
A fendkrelerilepedettiszapotlassanforg6 (percenk6nt0,02 fordulat) radi6lis
karokra er6sitett terelSlap6toka kozponti also tiritSnyil6shoz sziilitjitk, ahol
(membr6nszivattyirakapcsolt) cs6vezet6kbekeriil. A deritett tiszta folyadek
koros-koriilatartiiy felsdperem6nornlik 6t (4.2.,4.3. ,is 4.4.abra).

n4

4.2. dbra. Don-k6d vdzlata

ragYttlad63

I'""0
4.3. dbr a. Dorr-k6diilepit6si-siirit6siv Lzlata

Le6ll6skora gerebly6taz iiledek fol6 kell emelni, hogy be ne iszapolodj6k. Eg6sz nagy (i 60 m) 6tm6r(5jiiDorr-sririt6kon nem a centr6lis tengelyt
hajtjhi, hanem-aterel6lap6tokathordo radialis kart a 13rttiy pefemen lassan
kOrbej6rokocsi forgatja.A Don- siiritdbenegym6sfolott elhelyezked6z6nirkat
a 4.3. dbra mutatia.

115

4.4.dbra. Don-k6d
a- zagybevezet6s,
b - tirlfoly6, c - siirffiszapelvezet6se,d g - gerebly6s
gerendatart6,
e - csigahajt6s,f - emel6szerkezet,
h -bevezet1henger,i - kimen6kfp
kar iszapkapar6val,

Ferdelapos iilepit6
ferde paralel lapoknaka zagybanval6 elheAz iszapdenil6si sebessdge
lyez6s6velnovelhet6. A ferde lapok kozotti r6tegek aljhn ugyanis az iszapszemcsdki.ileped6sekovetkezt6benmegnSa zagystiriiseg.Ugyanekkor e r6tegek tetej6n viszont cscikken.A siinis6gktilonbs6gkiv6ltja a zagyhraml6st:a
tiszta folyad6k felfel6, a siinibb iszaposr6teg lefele torekszik.Ferdeparalel lapok vagy kupt6nyerok behelyez6senoveli a zagysiirit6-derit6berendez6sek
teljesitmenyet.
116

olaj + viz

k6d
4.5. dbra. MWB olajelv6laszt6-olajmentesitd

Ha a siirit6 ll magass6gitban
n szimi ferde t6ny6rt behelyezrink(egym6st6l H/n tinolsitgban),a siiitS teljesitm6ny6telvileg n-szeresrendveljiik a
thnyerbetetn6lkiilihez k6pest. A 4.5. dbra olaj-viz emulzi6 szefr|lasztilsfira
szolg6l6 i.ilepit6tmutat, amelyet az MW Buchs cdg dolgozottki p6rhuzamos,
A 4.6. dbra 611oelenyh6nhull6mositottferdelemezes
szekr6nybeepit6s6vel.
rendez6sii emulzi6bont6 ed6ny (rin.
Florenci-edEny).Az egym6ssalnem
elegyed6p, siirhslgti neh6z6s po siinis6gii konnyebb folyad6k sz6tiilepit6s6re szolg6l. Az edlnyt a nehlz f6zis sz|mhra szifonnal l6tt6k el. A
fhzishathrniv6t 6s a kiv ezetScsonkok
magass6g6t
lzP,= ltP,t

(jt-!)P*

egyenletirja le. A (6) kever6kbevezet6

yo) valamivel alacsonk (magass6ga
csonyabbrahelyezend6mint y, niv6magass6g.

4.6. dbra. Florenci-ed6ny

t17

4.2. Aramk6sziil6kek
R6szbenaz iileped6selve szerint miikodnek az firamklsztildkek.Ezek
egyik legels6tipusaa Rittinger-f6lecsircsk6d(4.7.dbra).

#tl V

\7

4.7. dbra. Rittinger-csricsk6d

Az firamkesziil6keka fajthzfistaz egyitttieped6s elve alapjSn v6gz1k.

P6ld6ul vizben tort6nd iilepit6s eset6na Newton-k6pletszerint k6t ki.ilonboz6
siiriis6gii6s 6trn6r6jiiszemcseegytitt tilepedik,ha
d , ( p ,- l ) : d z @ z - l )
(pui,: r),
ha Srorss k6plete6rv6nyes,akkor egyiithileped6sre
d?(p,-I)=d](pr-r)
hig szuszpenzio(zagyok)eset6re6rv6nyes.
adodik.Ez az osszefi.igges
4.2.pelda
Szlnfajthzhseset6n6s vizben tort6n<jiilepit6sn6l
d r : ( 1 , 5- 1 ) : d , ( 2 , 2 5- l )
118

d, _5
d2
a k6pletbenp,,an: I,25, a rnedd6siirfis6gep,:2,25 6s Newton-k6plettelsz6moltunk.
16...80mm,
szemcsehatarok
a be6llitand6
Ha dr:80 mm, d2: 16mm ez esetben
egyiitttilepedika 16 mm-esmedd6vel.A 16.'.80
azaza 80 mm-essz6nszemcse
ezekndl lassabban,minden
es6 minden sz6nszemcse
mm-es szemcsekozbe
ezekn6lgyorsabbaniilepedik.
medd6szemcse
Az 6ramk6szi.il6keklegegyszerfibbfajt6z6, sztv6laszt6mtiveletbt az
aranyrnos6kalkalmazzilk:irn. aranymos6padsegits6g6vel.Az aranylel6helyen
az aranyszemcs6ka patakok hordaldk6banjelentkeznek. A lev6lasztSsugy
tort6nik, hogy a patakviz6t lassitottmelldk6rambandeszkafelett 6ramoltatj6k.
A konnyebbhomokszemcs6ka deszkafelett elirsznak,a nehezaranyszemcs6k
a deszkhra(padra)iilepednek.
csokkent6sec6lj6bol a nagyobb siilyAz framkesziil6khosszm6ret6nek
fokozatolyed6sisebess6giiszemcs6kkiejt6seut6n a csatornakeresztmetszetet
r6gebbenhaszn|lt
san bdvitik. Ilyen rnegold6stmutat az 6rcel6keszit6sben
F6b6l vagy vaslemezbSlklszitett egyre bdviil5, csircs6val
Rittinger-csircsk6d.
lefele forditott gfla alaku tart6lyokbol (k5dakbol) 6ll, arnelyeketcsatornakot
(feliil) ossze.A zagyiram a k6dak folott 6tfolyva az ileped6si sebessegszerint
oszt|lyozvaejti ki az egyesk6dakbaa megfelel6szemcs6ket.

4.8.abra.Rheo-mos6

elterjedta Rheo-mos6(4.8.dbra). F6b6lvagy vasA sz6nel6k6szit6sben

lemezbll k6sziil 300x300 vagy 400x400 rnm szelvlnyii, feliil nyitott, enyhe
lejt6sii csatornSkfen6kdeszk6j5nkb. m6sf61m6terenk6nta legnagyobbszenszemcsemeret6tmeghalad6r6s van, amely alatt a Rheo-k6sziil6kekethelyezik

r19

el. Az ezekenkereszttilbevezetett,a csatom6baalulr6l betord viz|ram sebesmegfelelSrelativ sebesseggel

s6geakkora,hogy az iileped6sisebess6gnek
lefe16mozgo szemcs6kkoziil a medddabszolirtsebess6ge
lefe16,a szen6pedig
felfel6 ir6rnyuljon.Egyetlen Rheo-k6sztileknem ad 6les szltviiasztitst. Rheosorozatotkell alkalmazni,es szok6sszerintkb. 20 m hosszircsatorn6kn6l3
vagy 4 darabothelyeznekegym6sal5 6s mindegyikenm6sf6lrn6terrevannak a
Rheo-k6szii16kek.
A 4.9. dbra llyen elrendez6st
mutat.A legfels6csatornaels6
cell|i neh6zmedd6t ejtenekki, ugyanezencsatornaveg6n mind konnyebb 6s
konnyebbterm6k keriil kiejt6sre.Az els6 csatornavalamennyik6sziil6k6ntulhaladt anyagm|r tisztasz6nnekmin6sithet6.A m6sodikcsatornaaz elsd csatorn6b6l kiejtett kozepterm6kmeg egyszeri6tmos6s6valtov6bbi sz6nrnennyis6getvSlasztki. A harmadikcsatornatermdkeikozi.il el6l van a medd6,az
ut6bbiak a gyenge kazinszln 6s a koz6pterm6k.A sz6nmos6kfriss vizfogyasztdsa

ii'#"
vv
'1.mosott sz6n

4.9. dbra. Rheo-telep

0,2...0,8
mtlt

nyerssz6n(azapr6sz6nn6l)

0,2...0,5m3lt

nyerssz6n(a durvasz6nn6l)[3].

ES

A hidrociklonokatrnint iilepit6-, zagysiirit6-6s derit6k6sztildkeketa 9. fejezetben ismertetjiik.

r20

5. Szffr6s6sl6nver6s
5.1.Bevezetfis

A sziir6s nyom6skiilonbs6g,mint hajt6er6

hathsira v6gbemen6,mechanikaisz6tv6las
zt6 mfivelet. C6lja a folyad6k-szil6rdrendszerek(szuszpenziok) vagy g6z-szil6rdrendszerek(poros leveg6), i Iletve gbz-foly ad6krendszerek sztvLlasztirsa.
(zagyok)sztiE fejezetbena folyad6kszuszpenzi6k
r6s6velfoglalkozunk(5.1.dbra). Aszfr6 centrifug6l6sta 7. fejezetbenismertetjiik.
A nyom6skiilonbs6gldtrehozhat6
:
* gravit6ci6val,
- szivattyfval,
- v6kuumszivattyival

5.1.dbra. A sziir6selvivdzlata
I - szuszpenzi6,2 - tszaplep6ny, 3 - sziirSkozeg(sziir6kend6),4 - tart6r6cs,5 sziirlet (filtr6turn)

A sziirend6kozegetegy por6zusr6tegen- a sziirSkozegen* vezetik keresztiil,amely a lev|lasztand6szil6rd reszecskekjelent6s

rlszlt visszatartja,a tisztitand6folyad6k-halmaz|llapot| kozegetpedig 6tengedi.
m6ret6t6l6s a sz6r6p6rusainakm6ret6t6lfi.igg6en:
A lev6lasztottr6szecsk6k
- melys6gi,illetve
- feliileti sziir6sr6lbesz6liink.
Felilleti sziiris eset6na lev6lasztottr6szecsk6knem hatolnak a szir6kozeg belsej6be,hanemannakfeliilet6nosszefiigg6r6tegetalkotnak,amely a tov6bbiakbanszint6n sztir6kentviselkedik. Feltileti (vagy ,,1ep6ny")sziir6s esevagy folyarnatosan
t6n, att6l fiigg6en,hogy a kiv6lt (iszap)r6tegetszakaszosan
t6volitj6k-eel:
- szakaszos
6s
- folytonos szfir6stkiilonbozteti.inkmeg.
Mdlys|gi sztirdseset6na r6szecsk6ka szemcs6svagy sz|las sz6r6kozegbelsej6be hatolnak 6s ott, annak szab|lytalanalakir, de a lev6lasztand6r6szecsk6k121

n6l nagyobbkeresztmetszetticsatorn6iban,iiregeibena tehetetlens6gi6s a feliileti er6k hat6s6rakiv6lnak. lerak6dnak.

newtoni kozeg iramlilsfira, ha a kozeg teljesen
Az osszenyomhatatlan,
kitolti az 6raml6sikeresztrnetszetet,
az al6bbikrit6ri6lis egyenlet6rv6nyes:
Eu: f (Re),
Br=t

ahol

az}uler-szam,

pv'

aRevnolds-szbm.

R"=udP

a sziir6ketoldal kozott m6rhet6nyom6ski.ilonbs6g,

ahol Ap lPal
v [m/s]
a sziirdsrejellemz66raml6sisebess6g,
d [m]
a jellemzSm6ret,
p fkg/m3l az 6raml6kozegsiiriisdge,
ry [Pa.s] azhraml6kozegdinamikaiviszkozit6sa.
A szil6rd r6szecsk6kporozithsht6s szfericit6s6tis figyelembev6ve felirhat6 a
sziir6sinyom6ski.ilonbs
6g.
amely megmutatja,hogy egys6gnyi
A sziir6kjellemz6je a sziir6sisebess6g,
feli.ileten,egys6gnyiidl alattmilyen t6rfogatirsziirlet (filtr6tum) keletkezik.
Im3 *l
l^;^ =-^-l

ldV
A dt

lm's

s I

(5.1)

A sziir6smiivelete sor6na sziirlet |tixamlflsbhozh6rom ellen6ll6st6nyez6tkell

legydzni:
- aszirSberendez6s
Lp",;
vezet6kei6s szerelv6nyei
ellen6ll6s6t
- a szulrSkozeg
elleniilils|t Lpo, gyakorlatbatert aket 6rt6ketosszevonjuk:
LP*:

LPrr* LPp,

- az iszaplepdny
ellen6ll6s6t,
Ap,.
nyomasA sziir6sosszesnyomises6s6rt6ke
egyenlSezenh6romellen6ll6s6rt6k
<isszes6vel
es6senek
Lp: Lp,,+ Lp*+ Lpt

t22

(s.2)

Iszaplep6ny ellenfllisa
Szakaszossziirfs eset6na keletkezeffsziirletterfogatnoveked6s6velaz
iszapr6tegvastags6gais n6, vagyis az iszaprdtegvastagshght,igy ellen6ll6s6ta
sztirlett6rfogatbefoly6solja. Az iszaplep6nyn6lkialakul6 nyom6ses6s6rteke
osszef ii gg6sbe hozhat6 a sz6t6s tlt fo gathram6val.
.
ancV
Lpt=-F-

ahol a

rl
L

v
t

(dVtr

l.al'

(s.3)

fajlagoslep6nyellen6ll6s
fm/kgl
sz1rletviszkozit6sa
[Pa's]
egysegnyit6rfogatuszfirletbcilfelhalmoz6d6r6szecsk6ktomege[kdm']
sziir6feliilet
[mt]
sziirletmennyis6g
[m3]
sziir6siid6
Is]

ert6ke az iszaplep6nytalkoto r6szecsk6ktulajdonA fajlagos lep6nyellen61l6s

s6gaitolfi.igg:
a =

k(I-e)a2
t3 pr,

(5.4)

porozitils
szilSrdreszecsk6kfajlagosfeliilete lm2I m3l
0)
P,, szilitrd r6szecsk6ksiinis6ge [kg/m3]
k dllando.

ahol e

Arnennyibena lepenybenmerev, nem deform6lhat6r6szecsk6khalmoz6dnak

fel, irgy a lrteke fiiggetlen a nyomSst6les nem v|ltozik a lep6ny keresztmetiszaplep6nyneknevezziik.
szeteben.Az ilyen tipusri lep6nytosszenyomhatatlan
Sz6mos iszap azonbandeform6lhat6,nem merev szll|rd r6szecsk6ket
v agy ezen16szecsk6k agglomer6tumait tattalmazza.Az i lyen lep6nyek 6t aml6ment6nis; az
si eilen6ll6saa nyom6stolfiigg 6s v6ltozik a lep6nyvastags6ga
lep6nyeket
Az
ilyen
ellen6ll6s 6rt6ke a szirlkozeg felszinen a legnagyobb'
iszaplepdnynekneveznik.
osszenyomhat6

t23

Mivel a rt6ke v|ltozlk a lep6ny keresztmetszetementenis, ez6rt egy

6tlagos a -6rtekkel sz6molunk,melyet az adotl iszapravonatkoz6ankis6rleti
riton hat6rozunkmeg:
d : a'Lp',
ahol a'
s

(5.5)

jellemzdfajlagoslep6nyellenrill6s
i bar nyom6sktilonbs6gnel
< s < 1.
kompresszibilit6sitenyezS,0

Sztir 6l<ozegellen rill 6sa

Az (5.3) egyenletanal6gi|jira a szfir6kozegellen6ll6s6tmeghatbrozhatjuk az al6bbiegyenletsegitsdg6vel:

-Lp*=!'r(Y),
rm
A Iar,/'

(56)

ahol R, asztir6kozeg ellen6ll6sa[l/rn]

=
ap= Lpt
* Lp.,
,i* o.)
+(#)("

(s7)

A szffr6s alapegyenlete
Az (5.7) osszefiigg6stfitrendezvea Carman-fdlesztir6egyenletet
kapjuk:
dV _
LpA
=-T-v-

dt

:\'

n[acj**,)

Ezt az egyenletetalkalmazzltrk
kiilonboz6 sziir6sifelt6telekeset6n:
- 6llandonyom6sonv6grehajtottsziir6sn6l,
- 6llandosebessdggel
v6grehajtottsziir6sn6l.

124

(s'8)

Szffr6s6lland6nyomison
.6gyaz(5.8)egyenlet
MivelAp 6rt6ke6lland6nak
tekinthet6,
integr6lhat6:

i o=, A '4 p ([ A" '

'o

^^i^4

!r art+
0

(s.e)

vagyls

t=-!-l+p";'
.^^(nl

(s.1
0)

Az egyenletbcila sziir6siid6 6rt6ke hat6rozhat6 meg, amennyiben a

sziir6sinyom6s6llando.L6that6,hogy
a szakaszossziir1sideje a sztirletn6gyzetlvel ar6nyos, vagyis a sziir6si id6
noveked6s6velaz id6egys6g alatt 6t6ram16sztirlet mennyis6gefolyamatosan csokken, mivel az iszaplep6nyn6.
ellen6ll6sfokozatosan
V
A Carman-fdlesziir6si egyenletben (5.8) szereplSsziir6si6lland6k: a 5.2.dbra. A tlV: f(lJ friggv6ny6s a szffrdsi
6s R- kisdrleti irton hatArozhat6kmeg
rilland6kmeghathrozAsir a
(5.2.dbra). Az (5.8) egyenletaz alfibbi
form6banis felirhat6:
dt
= 2 a V- t b ,
dV

(s1
. 1)

ahol
d,cn
a = --------=2A'Lp

b=R^4
ALp

az egyenesmeredeks6ge,

az egyenestengelymetszete.

(s.r2)
(5.13)

125

Szakaszosszffr6seset6naz rszapelt6volit6s6ra6s a szirS tisztitfsfra szolg6,lo

a snir6siteljesitm6nyt:
id6, azun.6ll6siddis befoly6Lsolja

1 '.,=L t

ahol J,
t,,
ta

sziir6siteljesitm6ny
snir6si id6
6ll6sid5

v
t",+td

[m 3/s]

(s.14)

[m3/s]
[s]
[s]

Felirhat6teh6t:
d t _ I -_

dv

Id a

Lsz

Jv

(s.I s)

Ismeretes,hogy a fiiggv6nynekakkor van minimuma,ha az els6 deriv6lt

ert6kenulla 6s a m6sodikderivSltpozitiv. Ennek alapj6n:
2aV+b=0=td+t'z

(s.1
6)

eset6nvan a fiiggv6nynekminimuma, azaza sziir6siteljesitm6nyekkor maxim6lis. Kovetkez6sk6ppen,a sziir6si teljesitm6ny akkor maxim6lis, amikor a
sziir6siidd megegyezlkaz 6ll6sid6ve1.Ebb5l ad6d6ana szakaszossziir6soptim6lis idStartalmaaz 6ll6sid6velazonos,a maxim6lis sziir6siteljesitm6nypedig
ekkor:
Jr^*

=-,

(s.17)

) t

Teh6t az 5.3. dbran a to kr0;ls6pontb6l a V : f(r) fiiggvenyhez hitzott

6rint6 kijeloli a maxim6lis sziir6si teljesitmdnyt.

r26

5.3. dbra. Az ootim6lissziir6siid5 6s a maxim6lissziir6teljesitm6ny

Alandti sebess6gffszffr6s
Amennyibena szrir6sisebess6g
6lland6,vagyis:
_d=
dt

V
V
const.=_.
t

(s.18)

akkor az (5.8) egyenletaz alfibbiformdbanirhat6 fel:

'M
- a -= ( r o = ' v ) , * r '
At
| ,qt, )

o^
.)

(s.1e)

illetve:
aP: o'Y+ b''
jutunk a Lp 6s a szfirletmennyis6gekozott.
vagyis egy line6risosszefiigg6shez
Os szenyom hat6 sztir 6lep6ny
Osszenyomh
at6 szfuSlep6nyeset6bena sztirlegyenletetm6dositanunk
kell, ugyanis ebbenaz esetbenaz iszaplep6nyellen6ll6sais fiiggv6nye a nyom6snak,nemcsaka szfirletmennyis6ge,s6t bizonyosesetbena kozegellen6ll6s
is fi.iggheta nyom6st6l.A gyakorlatban,ha csakkiilonos okunk nincs r5, a sziirSkozegnyom6sfiigg6s6telhanyagolhatjuk.

r27

R r : k r vL f ,

Lepenyellen6ll6s:

(5.20)

ahol ft, ar6nyossbgitlnyezl

s lep6nykompresszibilit6sa.
Ezen 6rt6keketbehelyettesitveaz eredetiegyenletbe,majd integr6lva 6s
szfi |lasztva 6lland6 nvom6s6rtekekre:

LptA=K,LLp,.
' A
V

(s.21)

Az 6lland6kk6t ktilonboz6 nyomhsonv6gzett sziir6si kiserletb6l meghathroz'

6brilzoljluka
hat6k. Ehhezkoordin6ta-rendszerben
L p tA -_rr ( v \
l |
V
\A)

(s.22)

fiiggv6ny k6t kiilonboz6 nyomhslrt6kenm6rt adatait.

az 5llandokkia felirt egyenlet(5.21) segits6g6vel
A meredeks6gekb6l
jo
irj6k le a
kozelit6ssel
csak
azonban
esetek
sz6mithat6k.A fentiekbenvilzolt
pl.
ugyanis
A
valos6gban
tok6letesen.
val6s6gossziiresi miiveletet, de nem
v6ltoa
sebess6g
mind a nyom6s,mind
centrifug6lisszivatt5rualkalmazilsirn6l
zik, dugittyris szivaffyrik eset6benpedig a kezdeti szakaszbana sebess6g,a
sziiresv6g6npedig a nyom6s6lland6 efi6k6'
Folytonos sz{ir6s
Folytonos szurls eset6bena nyom6sktilonbs6g6s a sziir6 feliilet6n az
iszaprlteg vastags6ga6llando es az hat|rozza meg a sziir6si teljesitm6nyt'
Gyakran alkalmazottfolytonos sztirT a v6kuurndobszful (5.4. dbra), ahol a
sz(ir6siid6:
1-

ahol D

v
n

T28

a dob 6tm6r6je
a bemertilesszoge
a dob fordulatszhma

Dn T
3 6 03 6 0n '
Dn n

Im]
[1/s].

(s.22)

A t rd6 alatt ittitramlott sziirlet t6rfogata:

(s.23)
ahol C sziirlsi 6lland6 [m-z] CenvnN
6s KozPNYszerint.
dobsztir6eset6n:
Z hosszris6gu
A=Dn L v ,
360

(5.24)'

ahol A a miikod6 sziir6feliilet [m2].

A dob sziir6siteljesitm6nyeaz el6zSekbdl adodoan:

1 ". . = tL = 3
D nL6 Y 0 @

lcnT

5.4.dbra. Folytonosmiik<id6sii
v6kuumdobsziir6

=Dtr,J;
E E

(s2s)

Azanyagtrellemz6kismeret6benmeghathrozhat6aziszapretegvastags6gais.
Az 5.1. idbldzat a szakaszos6s folytonos tizemm6dbanrniik6d6 berendez6sekhez iartoz6 ir6ny6rt6kekettartalmazza.
5.1. pdlda
Hattrozzvkmeg egy v6kuumdobsz6t6sztirlsi teljesitmlnylt, amely D : 1200
szogey:120" ' A percenmm 6tm6r6ji 6,sL: 1000mm hosszti.A bemeri.iles
Az iszaposszenyomhaata.
0,6
nyom6ses6s
k6nti fordulatszim:1,5. A sziir6si
tatlan, a sz(ir6kozegellen6ll6saelhanyagolhat6.A sziir6feli.ilet
A , : D r L : 1 , 2' 3 , 7 4' l : 3 , 7 7 m 2

J,=D.TL.l;ffi8,

m3ls

:
k6plettelsz6molunk,ahol esetiinkbena sztirletdinamikaivrszkozithsa4:2 cP
dimenzi6he: ) mpa. s 6s a sziiresi6lland6 C : 9 . I 010m-2.A szhmadatokat
lyesenbeirva:

r29

\i

b0
.d
a
bI)

> F
\o

cj

-;

r;

a{

vl

1n

r;

r;

el

C.l

C.l

bo
\o
.o
v

- v x

cl

rl

ri

rct

' d -

6i ci

f-

r-

:
(\ (\

c)

, ? dL

.a)
h > ,

r;

li,

cn

. = N

N
a

c\

\a) ^
N o
: v

\o

.1

ri

l r U
N

\o
a

d)

p
_o
a A
E N
r A

C)

09

:: :

v
S

!2 ll
* x

c.l

i
A

c.l
c.l

c.l

\()
\C

E
N

rD

\c)

.:(
\() ()

c)

N
4

o
o
o
4

o
o
o

z' z z

G
Fl

N
\c6

\o
\6

()
!

\a)
N

k
N

d)

\c

\qJ

o
k
.d

\o

O
-14

z s z z

4
.cO

q
cg
N

N
\c.)

J , = I , 2' 3 , 1 4' 1 '

1,5
60

0 , 6 . 9 , 8 1 . 1 0 4 120 =
6,216. 10-'m3/s,
g . 7 0 t .02 .
360

vagyis22,378m3/ha sziir6siteljesitm6ny.

5.2. Sziirdkiizegek
Ricsok
Az 5.5. dbrdn vilzolt f6rnrudak p6rhuzamosanelrendezvesziir6r6sesr6csot alkotnak. Az 5.6. dbra a sziirSrlsekkialakit6s6t6s
a sziir6si(a ihraresz)6s visszaoblit6si(b 6brar6,sz)izemm6dot szeml6lteti.Lyukasztott lemezek 6s dr6th6lok durva sziir6sre haszn6lhat6k (0,5 mm-n6l nagyobbszil6rdszemcs6k
visszatart6s6ra).
Val6j6banfolyad6kszit6k.A
r6csokat,rost6katm6s sziir6kozeg al|tdmasztfs|ra is haszn6lj6k.Szemcs6sanyagoklaza
halmazak6ntkavicsot6s homokothaszn6lnak
sziir6kozegk6nt.

5.5.abra. Sziir6r6cs

5.6. dbra. Sziir6rdcsmiikcid6sivivlata

a - sziir6s,b - visszoblit6s

l3l

Szffr6sziivetek
term6szetes
textilsz6lakb6l,iivegsz6lb6l,ill. miisz6lakbol
F6msz6lakb6l,
szov6sselel65llitott szirSszovetekkiterjedten haszn6ltlegfontosabbsziir6kozegek.Az 5.7.,B.dbra n6h6nyilyen szovetetmutat.
ct

ffiffiffi
alapkot6smint6k
5.7. dbra. SzfirSszovet
b - s6volykot6s,c - atlaszk<itds
a - v6szonkot6s,
c)
J14
--r-r----1

1F-

l---T--f

..-----l-r.T-

i | + i l -

I r-T-r_1 f

@
5.8.dbra. M6dositottkot6sek
c - f6mszovetekn6l
alkalmazottm6dositottv6szonkot6s,
a - panamakcit6s,
b - har6ntripszkot6s,
d tobbszciros
f6mszcivet
s6volykrit6s

bevitt vehalad6l6ncfonalakkoz6 rner6legesen

A szovethosszir6nyban
ti.il6kfonalakszovedeke.A h6rom alapformaa viszonkotes,a s6volykot6s6s az
alapvet6en
A szov6sforma6s a fonalvastags6ga sziir6k6pess6get
atlaszszoves.
meghatdrozzhk(5.2. tdbldzat).
5.2. tdbldzat
Szov6sforma

V6szon
S6vo1v
Atlasz

t32

Folyad6kStereszt6s

Szemcsevisszatart6
k6oess6s

rOSSZ

lo

kcjzepes
to

k<izeoes

rossz

Iszaplep6ny
Eltcim5d6si
Iszaplep6ny
visszamarad6 L ^ ; t - , rrdJr4rrl
elt6volit6sa
nedvess6se
nagv
neh6z
nasv
krizepes
kozeoes
kcizepes
kicsi
konnvii
kicsi

A szov6simint6kat az 5.7. dbra mutatja.A fiigg6legeseka l6ncfonalat,a

vizszinteseka vettil6ketjelentik. Az 5.8. dbra m6dositottkot6smintdjit.Az a
a b ilbrarlszhar6ntripszkot6s.
ftbrarlszpanamakot6,s,
A szovetkdsztilhet:
pamutbol: j6l moshat66s lirg6llo,olcs6.Nem h66l1o,nem savdll6;
gyapjirb6l: rugalmas,kop6s6l16,de nem hig6llo 6s pen6szedik,forro
vizeskezel6srezsugorodik;
jol
6llja a savakat,vegyszereket,kop6s6l16,mechanikai
miisz6lb6l:
szllfirdshganagY.
A f|mszfiakb6l sz6tt szoveteketdurva sziir6sremir rbg6ta haszn6lj6k.
Ma m6r 2 1tm nyilftsit szovetetis gy6rtanak.A f6mszovetekn6lgyakran haszn6lnak olyan v6szonkotest,amelyn6la lfnc vastagabbsziib6l van, mint a vef6mszovetnela
Dutch Weawe).Ugyancsakhaszn6latos
tiilek (Tressengewebe,
tobbszoross6volykotes(5.8c6sd dbra).
Szffrdpapfrok, szffrdlapok (szffr6r6tegek)
A szlrllapokat prdselik cellul6zsz6lakb6l.Finom 6s csir6tlanit6sztir6sre
hasznhljhk.A D,6teresztcik6pess6g:tiszta 20"C-osviz mennyis6geliterben,
hattsfira
amely id6egys6galatt a sziir6feliiletegys6genadott nyom6ski.ilonbseg
fthalad.Igy a (Filtrox gyir adataiszerint)I D, =t

li"t , I bar nyomfs alkal-

mln.m-

mazhsa mellett, eszerint:

Tipus
igen durva sziir6s
durva sziir6s
finom sziir6s
igen finom sz1res
steril sziir6s

D,
1200...1600
350...600
50...200
25...40
6...20

Sziir6lapokat(r6tegeket)6lesreszfir6sn6lhaszn6lnak50 pm-n61 kisebb

A szirlmassz6t(pog6okozo anyagokelt6volit6s6ru.
szemcs6k,zavarosodSst
pl. sor sziires6re
finom
sziir6sre
cs6t),amelyetfoszlatottcel1ul6zb6lsajtolnak,
haszn6lj6k.

133

Porrizus szfirdtestek, merev nemszilas anyagok

Ide hrtoznak a kiilonbozd miikovek, ker6mi6k,tov6bb6f6mporb6l szinterezetttestek, ill. p6rusosmiianyagok.Lehetnek lapok vagy hengerestestek
(,,gyerfy5k").Porcel6nszurlgyefiilkalkalmaz6s6tel6szorL. Pesreun aj6nlotta.
sz6lunk'
a25. fejezetben
A membr6nokr6l6s a membr6nsziir6srdl
ELOISZAPOLAS
a sz0rdsi seg6danyag
el6iszapol6sa

a felr6tegzskialakul

l r l l
t l l i
rvsr-ffi\__/l\_/l\_-/1"1"
v l t l

V V V V
6tvAltdssz0r6sre

SZORES

etve[6s dblit6sre
(mos6s)
VISSZAOBLITES
a
vissza6bllt6s,
a lep6ny visszasz0r6s vge
6blitdse

"r,f'"r;f:
ll; "t3,

:tix^ll
upvvit/

oloiol.p
atvaltdse16iszaPolAsra

5.9.abra. Sziir6simiiktid6siv6zlatok

134

Szffr6si seg6danyagok
Ide tartoznaka kovafoldek (diatomaftildek),a perlitek 6s kisebb r6szben
vagy a szffr1sel6tt alakitanakki a sziia cellul6zrostospepek.A segedanyagok
(felr1tegz6s),amelynekigenjo szffr6situlajdonr6feli.iletenegy el6iszapr6teget
s6gai vannak, vagy a szuszpenzi6valkeverik ossze6s egytitt szffrik az alapa sziir6s6s
anyaggal.Az 5.9. dbra sematlkusmiikodlsi vinlat az el6iszapol6rs,
a visszaoblit6s(mos6s)fhzisair6l.

5.3. Sz{ir6k6sziil6kek
Folyad6kszitik
Ezek a k6sztil6kekdurv6n sziirnek, az tlr;'.feliileti sztir6stlehet megval6sitaniveliik. A nyil6saikn6l a nagyobbszemcs6kettartj6k vissza.Erre a c6lra
szinlkozegklnt lyrkasztott lemezt, durva r6csot
vagy f6mszovetethaszn6lunk.
Folyad6kszittrthelyeznek el a folyad6ktart6lyokba, hogy kitirit6skor a tart|lyba beleesettdurTechnologiai
visszamaradjanak.
v6bb szennyez6d6sek
csSvezet6kekbeis szok6s folyad6kszit6t beiktatni,
hogy az er6sen koptat6 hat6sri 6s a cs6vezettket
konnyen eldugito tiszt6talans6gotkisztirj6k. Ilyen
szerkezetetl6thatunkaz 5.10. abrdn. A kisziirt tiszt6talans6g a szitakos6rba gyfilik ossze, arnelyet
id6nk6ntkiemelvekitiritenek [50].

5.I 0. dbra. Cs6vezet6kbe

iktathat6folyad6kszita
1 -szitakos6r,2-fed6l

Szffr6'k6dak
Ezek a legegyszerffbb sz6r6k6szil6kek,benniik a sz6r5kozeget vi zszintes
siklapk6nt alkalmazzhk K6dszeni alakjuk van, ez1rt nevezik sziir6k6daknak.
Uzemi.ikszakaszos.A sziirSkozegfeletti reszt megtoltik a sziirendcifolyadekut6n elt6volitjfk a kisziirt iszapot. Szhrdkozegkdntleggyakkal 6s 6tszffr6des
amelyetperfor6lt lemezbll vagy esetlegmiikdbSl
haszn6lnak,
rabbanszovetet
aI6lI 3,27,501.
tamasztanak
k6sziilt irn. hamis fen6kkel

135

A legegyszenibbesetbena sz(irlshez
sztiks6gesnyom6st a k6dban lev<i folyad6k
sirlya szolgfitatja (5.1I . dbra). Az llyen szitextil
r5t ejt6sztitSneknevezik. Sziir6s kozben a
lyukacsos folyad6k mennyis6gefogy a kddbanes emilemez
att a nyom6scsokken.
A vegyiparban gyakran haszn|ljhk a
sz0rlet
v6kuummal
miikodS sztirSk|dakat. Ezeket
I
nuccsoknaknevezik. A sziir6shezszi.iks6ges
5.1L dbra. Sziir6k6d
nyom6skiilonbs6getngy ilJlitjfl/r^el5, hogy a
sziir6r6teg alatti teret v6kuumszivattyuval
megszivj6k.Ezen a rn6don nagyobb nyom6sktilonbs6gettudnak el66llitani. A nagyobb v 6kuumnuccsokat lail on sziirletgytijtS
tartfilyal l6tj6k el. A sziir6kridlefolyonyil6s6t a gffit5ed6nnyel osszekotik.A gyiitSedeny egyittal folyad6klev6laszt6k6ntmiikodik. Fent v6kuumszivatt5ruszivja el a
leveg6t,lent pediga sziirletett6volitj6kel. A
folyad6k folytonos elt6volitSsatort6nhet folyad6kszivattlruval,de lehet magasanelhelyezett g1'tijt6ed6nyb6lbarometrikus ejtcicsovon lefolyatni a folyad6kot.Az ejt6cs6
hossza- azaza k6t folyad6kszintkiilonbs6ge
- legfeljebb 10 m. Mivel a v6kuum sosern
lO0olo-os,hanem kisebb, ezbrt az ejt6cs6
hosszaennekmegfelel6enrovidebbis lehet.
Az ejtScsl es a barometrikuszir rlven tehht
folyad6kszivatbrun6lhil is biztosithatjuk a
sz(irt folyad6k 6llando kifoly6s6t, ha kell6
5. I 2. dbra. Sziv6sossziir6k6d
m6lys6g6ll rendelkez6stinkre
a gytljtllartfiy
I - nuccs,2 - gyiijtied|ny
(5.I 2. dbra).
alatt(6piiletmagass6g)
A sziir6sbefejezdsett6n az iszapot a
sziir6k6dbolkilap6tolj6k vagy a sziir6szovettelegytitt kiemelik. A kilap6toldst
6vatosankell v6gezni,hogy a szhrlkozegetmeg ne serts6k.Erre a c6lra fakanalat haszn|lnak.Kisebb mdretii szfirlkhdakatbuktat6 kivitelben is k6szitenek,
az iszapkonnyebbelt6volit6sa6rdek6ben.
Az 5.13.dbrdn alsoi.irit6siikorszeriiv6kuumnuccsotmutatunkbe. A sziir6k6sziil6kmiikod6s6tnegy |bravhzlatonszeml6ltetjiik.Az a fdzis sziireq amikor az iszaplazit6kar 6s a kihord6 cs6 fels6 helyzetbenvan 6s ell. A b f|zisban
az iszaplep6nytoblit6folyad6kkalmossuk,az iszaplazit6lejjebb helyezkedikel
iszapigy

136

A karos szerkezetethidra6s a lazit6kar k6sei bem6lyednekaz iszaplepenybe.

ulikusan miikodtetik. A c fbzisokbanaz iszaplazit6kar feljebb, a kihord6 cs6
karja lejjebb keriil es a forgdsirany megvdltozik,A d f6zisokbana sziirletkifoly6s megsziinik,a k6dat l6gtelenitik 6s a forg6sir6nyisrnet vlltozik, a kihordo
karban levd csiga miikod6sbel6p, az iszapaz alul elhelyezked6iirit6nyil6sba
keriil [56, 57].

( pr6s16g
)
nyom6gez

nyom6g6z

l69telenit6s

kihord6
c$iga

5.I 3. dbra. Nuccs- miik<id6sivhzl,ata

137

vizszir6
5.14.dbra. Kavics6gyas

Kavicsos 6s homoksziir 6k
Ott haszn6lj6k,ahol nagy mennyis6gii,kis
folyad6kot kell feldolgozni,
szftrazanyag-tartalmir
els6sorbanpl. a viztrsztit6sn6l.A legegyszeriibb
ilyen k6sziil6keknyitott, rendszerintbetonb6lk6sziilt medenc6k,amelybenkavics-6s homokrdteg
(5.1a.dbra) A be6raml66s az elfoa sztirSkozeg
lyo viz szintjekozti ki.ilonbs6gadja a szixlshez
L6nyegeskovesztiks6gesnyom6ski.ilonbs6get.
telm6ny,hogy az erkezSviz ne v6jjon 6rkokata
homokban,hanem nyugodtan,egyenletesenteriiljon el. Ezek a nyitott sztx6klassanszffmek:ez
is egyik elSnyik, mert biol6giai folyamatokis lej6tsz6dnakbenniik,arnelyeka k6rosbakt6riumo0,1 m/h koriil
kat elpusztitj6k.A szrir6sisebessdg
szokottlenni. Ritk6n kell tisztitani,a bennelev6
homoksok6vig haszn6lhat6
6scsaka felscir6teget
kell 6tlap6tolni.H6tr6nya:a kis szrir6siteljesif
6s a nagy bern6nymelletta nagyhelysziiksdglet
5.I 5. dbra. Zrirt homoksziir6
ruhhzisikolts6g.
1 - fen6klemez,2- szirendl viz
Sokkal el6nyosebbnektiinik a z6rt ho3 - homok-6skavicsbevezet6se,
(5.15. dbra), az un. ,,gyorsszfir6".
moksziir6
rdteg,4- sziir6gomba,5 - a tiszta
(sziirt) viz elvezet6se,6 - kezel6- Rendszerintzhrt tart6ly, melynek a szitafenek6re van elhelyezvea kavics- 6s hornokr6teg.
nyil6s

138

1,2...3 m kozott van 6s

vastags6ga
A sz6r6reteg
van a
6ltal6banbizonyos m6rt6kig osszefligg6sben
7...15 m/h' A
szitrS6tn6r5j6vel.A sztir6sisebess6g
homok- 6s kavicstciltetetid6nk6nt6t kell mosni.Az
egyenletesmos6s6rdek6ben6shogy a csatornak6pzldlst elkeri.ilj6k,a mos6vizeta fen6kenl6v6 sapk6s fuvok6kon(5.I 6. dbra) keresztil nyomjrlkbe. A
mos6sel6tt ugyanezenfuv6k6konkereszttilleveg6A gyorssztit6elSnyea
vel fellazitjakasz(ir5r6teget.
hogy
sokkal kisebb helyet
szemben,
lassriszrfr6vel
5.16.dbra. Homoksziir6be6pifoglal el, teh6t olcs6bb,viszont nincs bakl6riumtett gomba metszetralza
pusztit6hatSsa
[13,50].
Sziir6pr6sek
kapcsoltsziir6elemb6l6116,szakaszosan
A sz6r6prtstobb p6rhuzamosan
rniikod6 szfulkbsz:dlek6.17. dbra). A szfr6s folyamata alatt az elemeket,a
koz6jiik helyezelt sz6r6kend6kkelegytitt er6teljesenegym6shozszoritva kell
tartani.A sziirend6folyad6kotaz elemekkoz6 nyomj6k be. Az iszaplepnyaz
elemek kozotti iires teret tolti ki, mig az elemekrehelyezett sztirSkozegen6tsztir<jdottfolyad6k, a sziirlet,az elemekbord6i kozott folyik el a kifolyonyil6s-

5.17.dbra. Keretessziir6Pr6s
1-szfir6lap,2-6tmos6sztir6lap,3-keret,4-6116fejr6sz,5-mozg6fejr6sz,6-z6r6szerkezet,7 - 6l[vdny,8- tart6nid, 9 - anya,l0 - a sziirend6kozeg,ill. a mos6folyad6kbevezet6se
ll -leereszt6(csaP)

t39

hoz. Az (4) iLLl6fejr6sz6s az (7) |Llviny apadl6hozvan er6sifve.EzekbenvanAz (1, 2, 3 sztir6nak feler6sitvea (8) tart6rudakaz (9) anyirksegits6g6vel.
elemek 6s a (5) mozgo fejr6,szaz oldalukon kikepzett fiileken keresztiil a
tart6rudakrat6maszkodnakes azokon eltolhatok.A nagyobbm6reffi 6s nehezebb sztirSelemekfiileit gorg6lJ<el16tj6kel a konnyebbmozgathat6s6gc6lj6b6l. Az 6llo fejr6szenlev6 csonkokonvezetik be a sziirend6folyad6kot 6s a
mos6folyadekot.A sziirletetki lehet ereszteniminden egyes lapn5l kiilon a
ellen6rz6sec61j6bol.Amennyibena folyad6kot zfrt rendsziirlet tisztashghnak
szerbenkell kezelni,a szlrletetis zfrrtcsatorn6nkeresztiilt6volitj6k el. Az (7)
nyomj6k
amelyneksegits6g6vel
6llv6nyonvan elhelyezvea (6) zhroszerkezet,
A sziiresfolyamatifta(5.18.6s 5.19.dbra) szeml6lteti.
cjsszea sziir6elemeket.

5.I8. dbra. Kamr6ssziir6pr6svLzlata

1 - 6116
fejr6sz,2*mozg6 fejr6sz,3 * sziir6lapok,4-a
5 - a szffrletkivezet6se,6 bevezet6se,
szuszpenzi6
iszao.T - sziir6kend6

t40

A szir6pr1s a vegyiparban6s az llelmiszeriparbana legjobbanelterjedt

iizemii sziir6tipus.Az elsd
6s m6g ma is sz6leskorben alkalmazottszakaszos
szabadalmata XIX. szizad elej6nnyirjtott6kbe Angli6banolyan k6sziil6kre,
amely m6r hasonlitotta mai 6rtelembenvett sziir6pr6sre.ElSnyei:nagyfokri
ar6nylag kis helyizembiztons6ga,igen sz6leskorii alkalmazbsiLehet6s6ge,
neh6zkes
iszapelt6volitSs.
miikodds
6s
a
sziiks6glete.H|trdnya a szakaszos
Egyszeriifel6pit6seellen6rerengetegid6t 6s neh6zkesk6zimunk6tig6nyel a
kiszolg616sa.
Osztiiyozisuk az elemek szerkezeteszerint tort6nik. A sziircipr6sekk6t
f6 fajt|ja az rszapterkialakit6s6banktilonbozik egym6st6l.A kamr6ssziir6pr6s
(5.18.dbra) elemeifgy vannakkialakitva,hogy a kozottiik lev6 iires teret,az
fn. ,,kamr6"-ttudja kitolteni az iszap.Szerkezetiokokb6la kamr6kvastagsAgi
mdretekorl6tozott.Kis szitrazanyag-tartalmiszuszpenzi6ksziir6s6realkalmas.
A keretessziir6pr6sn6l(5.19.abra) teli sziirSlapok6s iires keretek v6ltakoznak.Az rszapaz {ireskeretekettolti ki. Eltinye a kamr6ssalszembena szii6s a nar6kenddhosszabb6lettartama,konnyebbfeler6sit6se,cser6lhet6s6ge
gyobb iszapiirtartalom.A keret 6s ezzel az iszaptervastags6gaeg6sz150 mmig is felmehet. Ez utobbi f6leg akkor el6nyos,ha nagy szbrazanyag-tartalmir
hosszabblezagyotkell szfirni.Az egyessziirdsiciklusokidejeigy l6nyegesen
A sz6konnyen
6rthet6.
het. A kamr6ssziir6pr6smiikod6seaz 5.18. dbrab6l
rend6folyad6kotaz til6 fejreszkozep6nl6v6 csonkonvezetikbe. A folyad6k
tov6bbi ixja az ihrbn szaggatottvonallal van bejelolve.A bevezet6csatorniita
sziir6lapokkoz6ps6nyil6sai alkotj6k.Innen az elemekkozotti iires t6rbe, az
egyeskamr6kbajut, majd az elemekrefelhelyezettsziirtikenddnhalad5t a folyad6k.A szrirleta lapok bord6ikozott az als6rlszen elhelyezettkifoly6nyil6s
Amint a kamr6kmegteltekiszappal,a sziir6sfolyamatiitmegfel6 csorgedezik.
sztntetik. Ekkor kovetkezik az iszap kimos6sa,ha ugyan sziiks6g van effe.
A mos6folyad6kirtja
mos6slehets6ges.
csakegyen6ramir
Kamr6ssziir6pr6sn6l
ugyanaz,mint a sziir6sn61.
(5.19.dbra) az iszapteretnem kamrakialakit6s6A keretessziir6pr6sben
val, hanemktilon6ll6 iires sziir6elemekkel,a kerettelval6sitj6k rneg. Ennek
megfelel6enaz 5116
6s mozg6 fejr6szkozott keretek6s sziirSlapokv6ltakozva
helyezkednek
el a tart6rudakon.
A szirllapok bord6zat6ta legkiilonf6l6bbm6don alakitj6k ki: ezek lecsonkagirlaalakirbord6k.A
hetnekfiiggdleges,ferdehosszantivagy esetleges
a sz[ir6kenlapok bord6zottkialakit6s6nakc61jamindig az, hogy alfititmassztrk
dcjt 6s lehet6v6tegy6k, hogy az itszurSdottfolyad6k, a sziirlet a bordfzat kojusson a kifoly6nyil6shoz.Rendzotti csatorn6konmin6l kisebb ellen6ll6ssal
a
sziir6kenddt.
Ilyenkor lyukasztottlemezt
nem
igy
aldt|masztani
szerint
el6g
er6sitenekfe| abordfnott lapokra6s erre mint al6t6trefektetik a kendSt.

t4l

5.I 9. abra. Keretessziir6pr6svSzlata

fejr1sz,2-mozg6fejr6sz,3 - sziir6lap,4- mos6lap,5- ke1 - 6116
ret, 6 - sziir6kend6,7 - rszapleplny,8 - sziirletkifoly6s,9 a szusz'
11 - a mos6fobevezet6se,
penzi6bevezet6se,
10 - a mos6folyad6k
lyad6kkivezet6se

itis|r a majdnem kizdr6lag

Korszerii sziirdpr6sekn6laz elemek osszeszor
haszn6lnak.A sziir6pres
hidraulikus vagy elektrohidraulikuszhr6szerkezetet
anyagkorr6zi6s
A
sziirend6
k6szitik.
f6b6l
ontottvasb6l
6s
elemeit els6sorban
k6sziilhetnek
szerint
kiv6nalmak
tulajdons6gai,valamint a fiithet6s6gi6s egy6b

r42

m6s femb6l (pl. bronzb6l vagy konnyiifembdl), vagy pedig kem6nygumi es

mfianyagbevonattalis. Legirjabbangyfrtanakm6r miianyagbol(polietil6nb6l)
v agy acelvfrzzal er lsitett gumib6I sziir6eIemeket.
a k6t oldalonlevcifogantyriksegits6g6velklzzel
A sziir5pr6stisztithsfrlrLill
tolj6k az elemeket a tart6rudakon.Nagyobb m6retfi k6sziil6kekn6laz egyes
elemek,els6sorbana mozg6 fejr6sz sirlya m5r igen nagy lehet. Ezert a frzikai
munka csokkentdsere
a fi.ilekregorgdketszerelnek.Tov6bbi konnyitdstjelent a
sziir6pr6sfolott hosszir6nybanelhelyezetttart6gerenddnmozgathat6racsnis
A korszeni sziirSprdseket
m6r teljesen automatiziithk.A szfiemel6szerkezet.
r6elemektov6bbitAs6t
mechaniz6lt6k.
Elterjedtmegoldbsaz, amelyiknelv6gtelenitett gorgSl6ncraszerelnekkiilonlegeskialakit6sirkilincseket. Ezek mindig csak az utols6 elemet ragadj6kmeg, 6s addig viszik magukkal,amig a
kiv6nt helyzetbekeriilnek. Egy m6sik szok6sosmegold6sn6laz elemekl6ncokkal vagy elbillenthet6 szemekkelvannak osszekapcsolva.Nyit6skor csak a
mozg6 fejr6szt kell mozgatni.A tobbi elem a l6ncok r6v6n mozdul, es vegtil
egym6st6la l6nc 6ItaImegszabottt6vols6gbanhelyezkednekel.
vagy tapado
Kozepesen6s nehezensz6rhet6anyagokn6l,ftnomszemcs6s
nedvess6giiszbr6leplnyekndla szefrilIasztds6s a szfir6 teljesitm6ny6neknove16se6rdek6bensz5mosmegold6stal6lhat6.Ezek mind megegyeznekabban,
hogy a szfir6sbefejez6seut6n nyom6stgyakorolnakaz iszaplep6nyre6s ezzel
igyekeznek a nedvess6gtartalmht
csokkenteni.Legtobbszora lepdny konnyri
eltfvolit6sais megold6dikez6ltal.Az ilyen megold6sokkozott takiljuk a magyar szabadalmazottA JKO-rendszer616gtfnk6s szfir5pr6st [ 13] .
Nyomt6szffr6'k
Tdskdssz[frdk
A nyom6s6ll6hhzbanegym6smellett helyezkednekel a p6rhuzamosan
kapcsolt sziir6elemek.A sztir6szovettelbevont sziirdelemekt6skaszenikialakit6suak. A sziirSprlshezhasonl6annagy sziir6feliiletet lehet igy elhelyezni,
arinylag kis alapteriileten.Els6sorbana kis iszaptartalmufolyad6kok sziir6s6re
haszniiljitk.A sziirendSfolyad6kota kesziil6k 1art|lybbavezetikbe. A folyadek
a sziirlkozegen6t a t6skabelsejebenyomul es a sziirletelvezetScsovon folyik
el. Az iszapa t6sk6kki.ils6feliilet6rerak6dik le.
A korszeni t6sk6s siurSk hengeresnyomiis6llo hi'zbban a sziir6elemek
vizszintesenvagy fiiggSlegesenhelyezkednekel. A vizszintesenelhelyezett
sziir6elemekegyik, fels6 oldal6n a fiigg6legesenelhelyezettsziirSelemeknek
pedig mindk6t oldal6n f6mb5l k6sziilt finom szitaszovetvan kifeszitve. A szi-

r43

.o
d
N

F
.G
t)

mar6d6siilloacelbol kdszitik a sokoldalir

taszovetetrendszerintrozsdamentes,
felhasznitlitsv6gett. Erre a c6lra kb. 60 pm lyukbcisegiiszovetethaszn6lnak.
Huzalh6l6val thmasztjitkal6, hogy ez5'ltala szirlet konnyen t6vozhass6kel a
szrirSelemkozep6nvagy a kertiletenelhelyezked6gytijt6csSbe.A szir6 tart6lya vizszintesvagy fliggdlegestengelyii, henger alaku nyom6s6ll6 ed6ny. A
maxim6lis iizemnyom6sa ki.ilonf6le gyhrtmhnyokes a felhaszndl6sitechnol6giSk szerint iitalilban 2. . . l0 bar kozott van.
A vizszintestart6lyban fiigg6legessiKi t6ska alaki sz{irSelemekethelyeznek el (5.20. dbra). A task6k lehetnekkor, hiAnyoskor vagy lekerekitett
tdglalapalakuak.Az elemek felenisit6sek6tf61e.Az egyik megold6sn6Ia sziir6elemeket k6toldalt tartoszerkezettelkotik ossze 6s
mint egy egys6geta tart|ly fedel6vel egyiitt lehet kihuzni. A kihirzfs megkonnyit6seregorg6ket 6s k6zi
alkalmaznak.
vagy motoroscsorl6szerkezetet
Az 5.21. dbra a szfrdelemetmetszetben6btinolja. A 16a k6toldali szitaszovetenhaladkereszt[il,majd a
sziir6elemkeriilet6n l6v6 gyljtScsatom6bajut, ahonnan
kea t6sk6kalatt elhelyezked6sziirletlefoly6-vezet6kbe
gyiijt6csatorn6j6nak
becsatlakoz6sa
rtil. A sziir6elem
k6sztilhet hollandiany6skot6sselvagy pedig az itbrhn
Ifrtha1negyszeriibbmegold6ssal,O; gyfini segitseg6veL
A sztirlelemekmSsik feler6sit6simodja a konyc6lj6b6lalakultki. Enn6l a rn6dnyebbiszapelt6volitris
szern6l az elemeket cs6tengelyrehizzik fel 6s ut6na
6k (5.22.dbra). A sziir6elemkeriiletennincs
osszeszoritj
l6gyq6 csatorna, helyette a cs6tengelyt haszn6ljSk
gyiijt6- 6s szfirletelvezet6cs6nek.
A t6sk6s szirSknl is, mint minden szakaszos
izemii sziir6n6l, a legnagyobbprobl6mit az iszaplep6ny elt6volitisa okozza.Az ertekesiszap szhraz elt6- 5.2L dbra. T6sk6sszii16elem
volit6sac6lj6bolaz egyiklegiobbanbev6ltmegold6saz,
- al|tflmaszt6dr6th6l6,
1
hogy a sziir6elemeketosszefogi6kegy egys6gbe.Az
2 - finom szitaszovet,
eg6szszfulcsomagota fed6llel egyiitt kihirzz6k. A ki- 3 - szfrletgytijt6 csatorkonnyiti meg.Az 5.20.dbra p6l- na,4 - csatlakoz6darab,
htzist csorl6szerkezet
dak6nt ilyen megold6stmutat be. Kihirzott Sllapotban 5 - O-gyiirti, 6 - sziirletv ezet6k,7 - iszaplep6ny
rn6r konnyii az iszapotelt6volitania sziirdthsk6kr6l.

145

5.22.dbra. T6sk6siszapol6szir6cs6tengelyes
tipusa
1 * t6sk6ssziir6elem,2 - cs6tengely,
3 - csap|gyaz|s,4 - nyithat6
fed6l,5- iszaplemos6
friv6k6k,6-iszap,7- a lemosottiszap
eltdvolit6sa,8 - a sziirletelvezet6se

Korszerfibb megold6ssaltal6lkozunk
az r;rn.centrifug6listisztit5sir sz6r6kn6l.Az
5.23. dbra sz\raz iszap elt|volitilshra alkalmas sztir1 v6zlat6t 6br6zolja.A sziir6s
befejez6se
ut6n elSszorleveg6velvagy m6s
semlegesgdzzalkinyornl6k a tartiiyban levci folyad6kot. Ezzel egyuttal az iszapot
sziritjhk is. Ezut6naz eglsz sziir6csomagot
gyors forg6sba hozzLk mikozben siiritett
leveg6t fujnak 16 ferd6n a sztirffeliJJetre.A
leveg6sug6rel6segitiaz iszaplepenylev 616sifi a sztir(ifel{iletr6l.A levee6friv6kahelvzete vfitoztathat6.igy mind6gylk sziir6tisk6t egyfonn6nlehet lefiivatni. Egy rn6sik, a
szrir6t6sk6kkalegytitt forg6 frrv6k6val a
sziir1taskflk6s a tart6lyfal koz1 juttatnak
er6s leveg6sugarata tafiiily falilra tapadt
iszap levdlasztilsbra.
Ha az iszapot cs6ve5.23.dbra. Szdraziszapelt6volit6s6ra
zetlken keresztiil akarj6k sziilitani, egy
alkalmasFunda-szii16
1 - sziir6elemek,
harmadik fuv6k6t helyeznekel a tartfiy al2 - hajt6motor,
3 - leveg6firv6ka,4 - 6llit6dugattyri, j6ban.
5 - forg6 levegdfiiv6ka6 - kihord6Ha nem sztiksegesaz iszapot szhrainjektor,7 - alevegdbevezet6se,
8- a
zon
elt6volitani,
er6s vizsugimal rnoss6kle
szuszpenzi6bevezet6se,
9 - a sziirlet
kivezet6se,10- az iszapelt6volit6sa a t6skbkr6l az iszaplep6nyt. A nedves

t46

iszapelt6volit6stellen6ramrioblitdssellehet el6segiteni.Az iszaplemos6sv6gezhetSfixen be6pitettvagy elforgathat6,esetlegide-odamozgathat6firvokavillamosmotorralforgatj6ka firv6sorral.Az 5.22.abrdnlifthat6megold6sn6l

kasort.Kozbenegy vagy k6t sor fuvok6val az iszapotlemoss6k.
A centrifug6listisztit6si szfir6kb6la centrifug6liser6 segits6gevelt6volitj5k el az iszapot,a mos6folyad6kegyidejii felhasznfiflshval.A cs6tengelyre
felhuzott elemeketegy egys6gk6ntszoritj6k ossze.Az 5.23. dbrdn I that6 sziigyors forg6sr6ndl pl. a tisztititsideje alatt, amig az osszeszereltsz6rSegys6g
be. A visszavezetnek
ban van, a cs6tengelyenkereszttiltisztamosofolyad6kot
oblit6s 6s a centrifug6liser6 egyiitteshat6s6rarovid idcj (1...2 perc) alatt
megtisztula sziirSfeli.ilet.
Gyertydssz{irrik
A gyerty6ssziirT 6116,zfrt hengerestart6ly, amelybencs6kotegszenien
hosszri,cs6 alaku sziir6elemek,a sziirlgyerty6k foglalnak helyet (5.24. dbra).
A sziir6sugyanolyanir6nybanmegy v6gbe,mint a t6sk6ssziir6kben,azaz: kivannaker6sitve.A cs6kotegfales
cs6kotegfalba
viilr6l befel6.A sziirSgyerty6k
az ed6nyfenekekozotti t6rbengyiijtik osszea sziirletet.A folyad6k irtja a cs6
alaki sziirSelemfal6n kereszttilvezet a sz'ffrSgyertyabelsej6be,majd az egyes gyertyAkb6I a szlrletgyiljtl r 6szbe113,26,27,4I).
A sziirSgyefittk anyaga6s kivitele tekintet6benigen nagy a v6laszt6k.Az anyaguk lehet lyrkacsos ker6mia,m'6szen6s miianyag) lyukacsos zsugoritott f6m, f6mszita
vagy textilia rnegfelel6al5t6tcs6vel.A szrir6gyefi6kat meghat6rozott- rendszerint1 rr
- hosszirs6gban gy 6rtj6k.
A k6pz6dottiszap elt6volit6s6racsaknem mindig ellen6ramir oblitdst alkalmaza sziiresifolyarnatellenkenak. Obliteskor
'v6gbe.
A sziirlet o1dal6r6l a
zSje megy
sz(irdgyertya belsejebe tiszta folyaddkot,
rendszerintvizet nyomnak 6s ez a kiviil levS
iszapotlemossa.A viz es az iszapkever6k6t
az altl elhelyezett leiirit6csonkonkereszttil
t6volitj6k el. Az ellen6ramf rnos6stlehet
5.24. dbra. Gyerty6s sziir6
kombin6lni,amelyeta | - sziir6gyerty6k,2 - a sziirend5 forneglevegSnyom6ssal
rnos6sel6tt az iszap lazitbsSravagy pedig a lyad6k bevezet6se, 3 - az iszap elt(tvolit6sa, 4 - a szfrlet elvezet6se
mos6sut6ni ut6ntisztitdsraalkalmaznak.

t47

A sztirSgyety|kattart6 cstjkotegfal6s a sziirletgytijtSr6sz elhelyezs&e

k6tf6le megold6svan. Az 5.24. dbrdn l6that6sziir6bena csrikotegfala sztirS
zirthSzhbanalul helyezkedikel. El6nye,hogy a sziir6siciklus v6g6nasz1rSt
nenrkell lei.iriteni,hanema zavaroslevet teljesen6t lehet sziirni.A szivattyir
le6llit6saut6nugyanisleveg6tvagy m6ssemlegesgdzt nyomnakbe a tart|lyba
6s azzal szoritjdk ki a sziirend6anyagot.Az iszapelt6volit6smegkonnyit6s6rea
feneketc6lszeriienlejt6srek6pezikki. A cs6kotegfalals6 elhelyezdsdnek
h6trdnya,hogy a sz'6r6gyerty6k
nehezenhozzbflrhet6k.
Az irjabbkonstrukci6kban
a cs6kotegfalat
feliil helyezikel a ket karima
kozott. Nagyobb tisztit6s,pl. savaz6salkalm6vala fed6l elt6volit6saut6n az
j6r6 sok munka
egszsziirSkoteg
egyiittkiemelhetl.Ez f6leg a nagytisztit6ssal
jelenti,
kiiszkod6iizemekben.
kiilonosena munkaer6hi6nnyal
megtakarit6s6t
Folyto nos sziir 6k6sziil6kek
kozi.ila legelterjedtebbek
a forg6doA folytonosijzemtisziir6kdsziil6kek
bos sziir6k,ezekkoztil is a v6kuummalmiikod6k.A XIX. szdzadv6g6nk6szitett6k az els6,a mai 6rtelembenvett cell6sv6kuumdobsziir6t.
Az 5.25.dbrdn
lev6 v6zlatb6lj6l l6that6az elvi fel6pit6se6s miikod6se.A v6lyirbanlassan
forgo dob kopenye lyukasztott,k6t v6ge teli lemezzelvan lezhwa. A kopeny
sziir6szovettelvan boritva. A dob belsei6benv6kuum van. ennekhatbsdraa
A metszet

5.25. dbra. V6kuumdobsziir6

- iszapleszed6
1 - sziir6dob,
2 -vflyi,3 - e1oszt6fej,4
k6s,5- sziv6csatlako26s,6 siiritett1eveg6csatlakozfis,T szuszpenzi6
bevezet6se,
8 - tulfoly6

148

5t a dob belsej6be.A v6lyirban

a sz(ir6szoveten
folyadek 6tszivodik a v61ytrb61
hogy a sziir6st elSid21
kell
tartani,
6llandonak
szintjlt
folyad6k
a szirendl
a
nyomfskiilonbs6gne vhltozzbk.Az 6llando szintet tulfolyo szabfiyozza.A
bet6pl6l6 szivatty'lvaltobb folyad6kotnyomnakbe, mint amennyi a dobon 6tsz(ir6dik.A feleslega tulfolyonyil6sonfolyik el.
A dob k<ipenyenekkiils5 feli.ilet6rerak6dik a ktszfirt iszap,amelyet althvolit el folyamatosan.A leszekalmas helyen megfelel6leszed6szerkezet
a sziirSszovethezeg6szen
k6s,
amelyet
dSszerkezeta legegyszerlbb esetben
kozel illlitanak.A szovetreteljesenodanyornninem szabad,mert azt igen haegy
mar tonkretenn6.Hogy a kis h6zagmiatt m6gsemaradjona sz1rdszoveten
v6kony iszapreteg,a leszed6snelbehilr6l kife16levegStvagy gSzt nyomnak 6t
a szoveten.A levegdfelemeli az iszapot,igy a k6s m6r konnyenle tudja szedni
azt.
A ket ellent6teskovetelm6ny(sziv6ses nyom6s)miatt a dob belsej6trekeszekre,fn. cellAkraosztott6k.Az egyescell6katcsovekkelkotik osszea tengely v6g6nlev6 6s azzal egyitt forg6 nyakresszel.Itt az elosztofejgondoskodik
kertil6 cella tulnyom6soslevegdt kapjon. A
arrol, hogy az iszapleszedeshez
tobbi cella pedig a szfirletgy$t6 eddnnyelvan kapcsolatban.A nyakr6szhomlokfeliilet6n korgyrini alakfr,cser6lhet6bet6t van, amelybena cell6k sz|mhval
megegyez6szhmunyil6s van. Vele szembena gep tart6irllvhnyhraer6sitettvekorgyffni alaku a nyil6sa (5.25. dbra A metszet).Ezt a nyilist a
zerl6thrcsbnak
legegyszenibbesetbenk6t r6szreosztj6k.A vezerlStitrcs6trendszerintrugoval
szoritj6k a forg6 nyal<reszhez.
A dobnak a folyad6kbamenil6 reszdntort6nik a tulajdonk6ppenisziir6s.
Amint a dob kiemelkedik a folyad6kb6les a leveg6vel6rintkezik, az iszapban
egy r6szemellett leveg6sziv6dik5t az iszapon6s azt
lev6 marad6knedvess6g
szhritja.
Ezen a r6szentortdnik az iszapkimos6sapermetez6csoveksegits6g6vel.
Az iszapv6glegessziritasacsaka mos6sut6ni r6szenkovetkezik.A mos6z6nhnii tttsziir6dSmos6folyad6kterm6szetesenkisebb torndnys6giioldat, rnint
magaa sziirlet.Hogy a sziirlet ne higuljon, a mos6folyad6kotktilon v6kuumedenybenszok6sgyiijteni. E c6lbol az elosztlfej vezlrlStircs6j6t kiilon rekeszszel lftif;jfl&
eI (5.26. dbra b kep). A sz'iir6szovetaz iszapleszeddseut6n kimoshat6, ha az eloszt6fej rijabb rekesz6nkeresztril vizet, ill. oblit6folyadekot
ut6n (c k6p)' Az 5.26. dbra
nyomunk be a sziir6szovetal6, az rszapleszed6s
mutatja a feIsorolt eIoszt6fej -szerkezeteksemhj6t.
A kiilonbozc!elosztofej-szerkezetek6ltal6banmegegyeznekabban,hogy
a tnozgo-6s az fil6resz koszonilt homlokfeltiletiikkel csatlakoznak.Van olyan
megold6sis, amelyn6l a mozg6-6s az iil6rsz kozotti erintkez6shengeresfeliileten tort6nik. Az eintkez6 feliilet sz6l6negy-egytomoritSgyiirlt alkalmaznak.

t49

BH
/ I

f'/-,

b)

cr

1-^,.iidJ.:f
;,il;:^ur'"-'3:i:{,,iff
:i"T:'*,"6se.3-

mos6folyad6kelsziv6sa,4 - az ob1it6fiyad6kbevezet6se

Az iszap frzikai tulajdons6gaihozkell alkalmazkodnia leszedSszerkezel

kialakit6s6nSl.
Fontos,hogy az iszapleszed6se
folytonosan6s teljeseg6sz6ben,
marad6kn6lkiil tort6nj6kmeg. Szemcses,
kristdlyos,nern osszenyomhat6
lep6ny eset6njol bev6lt az el6z6ekben
m6r emlitettkesesiszapleszedes.
Osszefligg6 iszaplep6nyreel6nyosenalkalmazhat6a zsin6rosleszed6szerkezet
(5.27.
dbra c ke6p).A sztirSszovetfelett v6gtelenitett zsin6rok vannak egym6stol
6...25 mm t6vols6gbankifeszitve,amelyeketk6t vezet6hengeren
5t vezetnek
vissza a sziirldobra. Zsin6rok helyett haszn6lnakm6g l6ncot, dr6tfonatotvagy
kend6t.A v6gtelenitettzsin6ros,illetve b6rmelym6sik leszed5szerkezet,
mivel
a sz1rSszovetfelett helyezkedikel es a dobbal egyiitt mozog, ak1pz6d6 iszaplep6nybebe6gyaz6dik.
A leszeddshely6nelnem kell levegdbefuv6s6valfelemelni az iszapot,
elegend6a szivast megsziintetni.Az iszaplepenya v6gtelenitett zsin6rokkal
egyiitt elemelkedika dobr6l 6s egyi.itthalada kis hengerig,ahol lehull. A tok6letesebbelt6volit6s6rdek6benitt m6g festiszerkezetet
is lehet alkalmazni.El6nye m6g ezen leszed6szerkezetnek,
hogy az iszapotlegtobb esetbenkozvetleniil, kiilon sz|llitoberendez6sn6lkiil lehet a tov6bbi feldolgoz6sra,pl. sziritoberendez6sbe
iuttatni.

5.27. dbra. Iszapleszed6si

megold6sok
a - k6ses,b - hengeres,c - zsin6ros,1 - sz6r6dob,2 - iszapleszedd

150

Kis koncentr6ci6ju, apr6szemcs6sszil|tdanyag-tartalmri 6s nehezen

sziirhet6 szuszpenzi6kv6kony, de m6g atinylag tomor iszaplep6nytadnak.
gumihengertalkalmaznak(5.27.dbra). A
Ebbenaz esetbenaz iszapleszeddsn6l
az 5.28.dbranl6that6.A sziirlet,ill.
kapcsol6sivhzlata
cell6sv6kuurndobsziir6
ed6nytalkalmazunk.A 16,
vizlevSlaszto
16,
ill.
egy-egy
elszivdshndl
a mos6viz
ejt6tart6lyokon
elhelyezett
melyebben
m-rel
kb.
6...8
ill. mos6vizrendszerint
phrifi
A
lev|lasztott
felhasznillilsra.
kereszttilbarometrikusanfolyik el tov6bbi
169kereszttil
6s a nemkondenzii6 glzokat barometrikuskever5kondenz6toron
iigyelni kell arra, hogy
szivatylval t6volid6k el. A kondenzfrtorm6retez6s6n6l
hanem
a meleg g6zokat is le
ptrhkat
lecsapatni,
kell
az
elszivott
itt nemcsak
kell hiiteni.

kondenz6tor

mos6vlz

suritettlevego
iszaplazitasra

szOrletbvelasztd

sz016dob

169sziva$y0

lasztd eddny

kapcsol6sivLzlata
5.28.dbra. Cell6sv6kuumdobsziir6

A sziirSteljesitm6ny6revonatkoz6anjelentds a sziirdfeliilet kihaszn6lSsi

feliilet viszonyaaz cisszessziir6feltilethez).A kihaszfoka (a v6kuum alatt 6116
n6l6si fok novelesec61j6b6la nem sziir6sreforditott feliileteketcsokkenteni
kell, amennyirecsak lehet. A nem sziir6srefelhaszn6ltfeliiletek az iszapeltir
volito es az ob\it6z6na.valamintaz oblitls 6s a sziireskezdetekozotti z6nhnak
megfelel6 feliiletr6szek.A dobsziir6 izemtani jellernz6ire vonatkozlk az 5.3.
tdbldzat lI3l.
attol fligg,
A dobsziir6rdl lekeri.il6 lep6ny marad6k nedvess6gtartalma
hogy a szhritoz6nilbanmennyi nedvess6getsikertil elt6volitani. Kezdetben a
lep6ny telitett, azaz a p6rusok folyad6kkal telitettek. Teh6t a kezdeti nedvessegtartaloma lepeny porozititsitt6lfiigg.A bels6 sz1r1siisziir6dob(5.29. dbra)
vizszintestengelyii fekv6 henger,amelyneksziir6pal6stj6nazonbannem kiviil-

151

5.3. tiibliizat
A sziir6sselkapcsoiatost6nyez6kvfitozitsdnakhat6saa sziir6skciriilm6nyeire
T6nyez66s a v61toz6s
irfnya

R6tegvastags69

A szuszpenzi6siinibb n<iveksz1 ,
A szil6rd anyag szem- ncivekszik
csemdretenovekszik

A dob menil6sim61y- novekszik

s6sendvekszik
A dob fordulatsz|ma cscikken
ncivekszik

Iszapnedvess69tartalma

Zagyteljesit6ny

marad vasv novekszik nrivekszik vasv marad

csokken
ncivekszik

novekszik

novekszik

ncivekszik

maradvagy novekszik

A v6kuum ncivekszik novekszik vasv marad csokken

A leveg6 h6m6rs6klet< marad
csokken
emelkedik

novekszik vagy marad

marad

16l befel6 tort6nik a sziir6s.A sziirend6folyad6kota dob belsej6bet6pl6lj6k

egy oda benyfl6 csovon.A sziv6salatt 6116kamr6k a szirSpalitstonkiviil helyezkednekel egy koncentrikusnagyobbhengerben.
Az ilyen sziir6berendez6s
eloszt6fejenagyobb,nagyobbakaz egym6sonehnozdul6tornitend6feltiletek,
amelyeknekmegrnunk6l6sa6ppenez6rt dr6ga,tehf$az ilyen bels6 sziir6siik6sziil6k koltsdge is nagyobb. F6leg akkor haszn|ljdk, ha a sziirend6folyad6k
gyorsaniileped6,nagyobbszemcs6ket
is tartalmaz,amelyekkever6szerkezetek
egyik6velsemtarlhat6kszuszpen
zioban127l.

5.29.dbra. Bels6sziir6siisziirddob
1 - sziircjdob,2 - cellitk,3 - t6maszt6gorg5,
4 - a szirend6 anyagbevezet6se
5 - sz611it6csiga

152

Az iszapa szovettelbevontbels6 sziir6kopenyrerilepszik,s a kamr6kban

uralkodo v6kuum hat6s6raannyiraa sztirlszovetretapad,hogy m6g a gyorsabban tileped6,nagyobbszemcs6kis feljutnak a legmagasabbhelyzetbe.Ezutbn
megsziinika kamr6kbana depresszi6,helytnpneumatikusnyom6sjelentkezik,
s az iszapa kihord6 szerkezetrehull. Ez lehet az 6br6nis v|zolt sz6llit6csiga,
de lehet a dob belsejebebeny(r16sz6,llit6szalag
is. H6tr6nyaaz ilyen sziir6dobnak, hogy az iszapkimos6samagdbana szrir6dobbannem val6sithat6meg.
A vizszintes helyzetii, folytonos
t6ny6ros sziir6 tobb m6ter ffim6r5jii,
fiigg6legestengelyekoriil lassanforg6,
kor alakri sziir6feliiletl (5.30. dbra).
Alkalmas a szinte m6r nem is 6raml6,
eg6szen siini iszapok nedvessegtartalm6nak kisziiresdreis. Az ilyen iszapok
- pl. a krist6lyoss6k - semmilyendobsztirSn nem sziirhetrik. A sz6r6thrcsa
sug6rir6nyri vfiaszt6falakkal feli.il nyitott, korcikk alaku kamr6kravan osztva,
amelyek alulr6l sziv6, illetve nyom6
vezetekkelvannak osszekottet6sben.
A
kamr6k etetesecsriszd6r6lvagy garatrol
tort6nik egy meghathrozotthelyen. A
kamr6k lyukasztott feneken6t sziv6dik
el a folyad6k az anyagszemcs6k
kozi.il,s
mire a lassu forg6s kozben egy kamra
ism6t az etetdhelyre6r, a benne lev6
5.30.dbra. T6ny6rossziir6
anyag kiszhrad. Az etetlhely e16r6se
A - bet6pl616s.
B- iirit6s
el6tt a kamr6t vagy buktat6ssal,vagy
kan6lszeriienbeny0lo lemez segitsdg6veliiritik. Az iirit6st siiritett leveg5 al5firvat6saelSzhetirneg. A k6sztil6keloszt6fejeugyanolyanjellegii, mint a vizszintestengelyiidobsziir6k6.
A Prayon elnevez6siit6ny6ros sziirdnll a szfir6feliletet alkot6 tSlcfkat
billenthetSenk6pezikki. Miikodesielvet az 5.31.dbra mutatja.A legnagyobb
m6reffisziirS 6tmer6je20,5m, a sztirlfeliilet kb. 160m2.
A folytonos tizemii szalagsztirSvizszinteselrendez6sii.Elvi v6zlat6t az
5.32.dbra rnutatja.Tulajdonk6ppen
vegtelenitetthevederes
sz6llit6berendezds,
sziir6srealkalmaskivitelben. A v6gtelenitett(2) sztir6kozegeta szint6nv6gtelenitett (1) folyad6kbtercsztSheveder thmasztja al6. A halad6si sebessegi.ik
azonos.A hevederaz (8) 6116v6kuumkamraels6 resz6ncsriszik.A v6kuurnkamra - ugyanrigy,mint a dobszfirf eloszt6feje- tobb rlszre oszthat6,hogy
krilon kezelhess6ka sztirletet6s a mos6folyadekot.A v6kuum hathshraa folya153

5.3I. dbra, Prayon-f6let6ny6rossziir6 miikod6se

I - eloszt6fej,2 - a szuszpenzi6
bevezet6se,
3 - sziirlet,4 - a m6sodikmos6folyad6ksziirlete,5 - az iszapmos6sa,6 - az elsSmos6folyad6ksziirlete,T - mos6folyadek,8 - az iszapviztelenit6se,
9 - siiritettleveg5,10- az iszapeit6volit6sa,
I 1 * a sziir6kend6
mos6sa,l2 - a kend6 szdtitdsa

5.32. dbra. Szalagsztir6

heveder,2 * sz6r6kozeg,
3 - hajt6dob,4 - a sziiI - v6gtelenitett
rend6anyafelad6sa,5 - mos6viz,6 - az iszapeltlvolitdsa,T - a
sztr6kozeg(heveder)mos6sa,8 - v6kuumkamra,9- elsziv6sa
gyiijt6ed6nybe

dek 6tsziir6dik a sztir6kozegen,6s a hevederenkereszti.ila v6kuumkamr6ba

haladel6re.
folyik. Kozben az iszaplepenyfolytonos anyag6ramban
Szuszpenziokfolytonos iizemfi sziires6rehaszn6lj6ka t6rcs6sv6kuumteri.ileteazonosa dobsziirSlvelAz 5.33.dbrdnl6that6az
sz'6rSt.Felhasznfiftsi
elvi v6zlata. Minden t6rcsatobb korcikkb6l6ll. Ezek ac6lb6l,esetlegontottvasb6l k6sztilnek.A t6rcsdk mindk6t oldal6n kialakul a sziir6reteg.A sztir6
a t6rcsfk cikkei 6s
miikod6s6tenn6la sziir6tipusn6lis eloszt6fejszab6lyozza,
154

az eloszt6fejcsatom6kkalvannakosszekotve.A kett6skupalaku t6rcsdkfeltilet6t lyukasztott lemezb6l vagy rov6tkolt csatorn6slemezbdl alakitj6k ki. A
lemezb6lk6sziilt teknSbenkever6t helyeznekel a szuszpenzi6kiiileped6s6nek
megakad6lyozhshra.

5.33.dbra. T6rcs6svdkuumsziir6
k6sek,4 - iszapcsator1 - sziir6elemek,
2 - v6lyit,3 - iszapleszed6
n6k,5 - eloszt6fei

Elesre sziirf berendez6sek

feladataaz,hogy az ertekesfolyadekbol az
Az elesresziir6 berendezdsek
kisziirje. Ez kozons6ges(szo1...50 pm nagys6griszennyezlst,zavaross6got
k6sos)sziir1velalig vagy nernteljesithet6.Az okok: rosszhat6sfoka kis szema rniatt.
csem6ret,1ll.a szrir6feliilet (sziir6pog6csa)elny6lkdsod6s
A masszasziir5k,a reteges(kett6s sziir6elemes)sztircikes az el6r6tegz6
iszapol6sz6r5k az llesre szir5k f6bb tipusai [ 13].
Mqsszasziirdk
Az tn. masszasz'6r6k
a kamr6ssziir6pr6sekrehasonlitanak.A sziirdpr6shelyett
cellul6zb6lpreseltmassz6thaszntinak amely
n61szok6sossziir6kend6
az egyessziir6elemekkozti teret kitoltve kdpez sztir6reteget.A sziirSmassza
elsdsorbanmechanikaitisztit6stv\gez az6ltal,hogy ,,durv6bb"r6szeket- pl.
teket- visszatart.
6lesztdsej
A feliil 6salul levd ,,szemek"mint a szfuend6levetbevezetS6s a sz(irtlevet
elvezet6csatorn6katk6peznek.A 16a csatorn6b6lr6senkeresztiil az elem bord6A megtiszhrlt16a szflrlefrezetScsazaLa,1ll.eloszt6r6csaikdzottjut a masszhhoz.
kimertildsut6nhideges melegvizzel moss6k,majd
tomSbakeriil. A sz1r6masszht
:utbna
a masszapresben
irjra a kereteknekmegfelel6alakrasajtolj6k.

i55

megnemszurtsdr
-----sz0rt s6r

5.34.dbra. Sorsziir6vdzlala
3 - e1oszt6nyil6s,
I - csatornam6gnem sziirtsorhriz,2 - csatornasziirtscirh<iz,
4 * eloszt6borda,
5 * tart6ftil

izemi funkci6sv6zhaszn6ltmasszasziir6
Az 5.34.abra a sorsziir6sn6l
lata. A folytonos vonal a sziiretlensor irtja, a szaggatotta sziirt sor6.Az 5.-3J.
dbra a soripari masszaszirl szerkezetifel6pit6s6tmutatja. Itt is jeloltiik a sziiretlen (folytonosvonal) 6s a sziirt sor (szaggatottvonal) irtjfu.Az a es b jel a
k6tfele szitSlemezt jelzi. A tov6bbijelek: (1)- a sziiretlensor csatornhja,(2) (5) a tartoelemek,
(4) -eloszt6v6jatok,
a sziirt sor csatorn6ja,(3)- eloszt6nyil6s,
(6\ - sztir6massza.

156

6smiikod6se
5.35.dbra. Sorsziir6r1,szletrajza
- eloszt6bor2 - csatornasziirtsorhdz,3 - eloszt6nyi15s,4
csatornamgnemsziirts<irhriz,
da. 5 - tart6fiil.6 - sziir6massza

R6teges sziir6l<
Az el6z6 tipushozhasonl6ana klasszikussziirdpr6sbdlalakultakki. Az
6llo 6s mozg6 fejrlsz kozritt levS sziirSelemekaz 6116fejr6szre6s az iilvbnyra
er6sitett tart6rudrat6maszkodnak.A tulajdonkdppenisziir6stvegzS sziir6retegekaz egyesszirSelemekkozott helyezkednek
el (5.36.abra). A sziir6elemeszoritket a mozg6 fejrlszhezkozpontosanilleszked6csavarors6segits6gevel
j6k ossze.A v6glegesszorit6ses a z6rvatart6s
nagyobbtipusoknSlhidraulikus
az osszezhnal van megoldva.A r6gebbi,ma m6r nem gyhrtottk6szril6kekn6l
n6gy
csavarors6val
v
6gezt6k.
szorit6st
A retegessziirlben k6tf6le sziir6elemettal6lunk. Ezek a sziirdelernek
felv6ltva helyezkednekel. P6rhuzamoskapcsol6sukkalkapjuk a sztirS egeszet.
(,,F"
Az egyik falta sz'6r5elemfeladataa sziirSreteghordozftsa,alf-|5maszt6:sa
szolg6l(,,T"
lap). A m6sik fajta szfir1elema sziirendSfolyad6kbevezet6s6re
lap) A k6tf6le sziirSelemkiviteldbenteljesenazonos,csakaz elhelyezstikben,
ill. ennek megfelel6ena rniikod6siikbenkiilonboznekegymdstol.Altal6ban

r57

ftiggeszt6r0d

fell0ggesztdse
a lapsz0r6elemek

csiretlanitO
(utOszLires)

5.36.dbra. R6tegessziir6
I - 6116
fejr6sz,2-mozg6fejr6sz,3- F-lap,4-T-lap,5 -v6lt6kamra,
6 - szfirendl folyad6k bevezet6se,
7 * sziirt folyad6k elvezet6se,8 - szii-

konnyiif6m otvozetbdl k6sztilnek miigyantalakkalbevonva vagy elox6lva. A

sziir6lapok feliilet6t bordbzattall6t16kel, amely a sz1rendS16, ill. a sziirlet
egyenleteseloszt6sStcelozza. Minden sziirSlap nyirlv6nyokkal van ell6tva,
amelyek azthn gumitomit6sekkozbeiktaths6val6s az elemek osszeszorit6s6val
csatorn6talkotnak.A ,,T" lapokon levS ny0lv6nyok a l6bevezet6csatorn6talkotj6k. A nyrilvSnyokabord|zott koz6ps6rdsszelbeontottr6sselvannakosz158

szekcitve.Ezekenkeresztriltud a 16az egyeslapok bord6zottrlszehezvagy viszontfolyni. Az ,,F' lapokonlev6 nyirlv6nyokata szfrlet elvezet6sere,
ill. a leereszt6srehasznfij i-k.
Ha a sziirend6folyad6k szbrazanyag-tartalma
nagy - rnint pl. a kovafol-,
des sziir6sn6l a,,T" lapok helyett a szfirdprlsekn6lszok6soskeretethaszn6llaK.

A r6tegessziir6 fontosr6szea vitlt6kamra,amely ezen sziirStipusuniverz6lis alkalmazhshtteszi lehetdv6.A v6lt6karffa a sztir1tkett6osztja.Ez|ltal egy
munkamenetbenk6tf6le sziir6stlehet megoldani.A szokisosn6gyf6le kapcsol6sim6d:
1. Derit6 szfuesvagy csir6tlanit6sziires, az alkalmazottsz6r6retegt6lfi.igg6en.
CsaknormSlis,,T" 6s ,,F" sztir6lapokathaszn|lnakfelv6ltva.
2. Kovafoldessziirdseset6na ,,T" lapokhelyetttireskeretekethaszn6lnak.
3. KettSsszffr6sv6lt6kamrabekapcsol6s6val,
csaknorm6lis,,T" 6s ,,F" sziir6lapok alkalmaz|shval.K6tf6lek6ppenlehet haszn6lni:csak deritd sziir6sre,
mint el5- 6s ut6sziir6t, vagy pedig derit6 6s csir6tlanit6sziir6sre,egy munkamenetbenosszekapcsolva.
Az 5.36. dbra ilyen kapcsol6stiltlrrd;zol.
4. Kett6ssziir6sv6lt6kamrabekapcsol6sinal
az a es b esetkombinrlcioja.K6tf6lek6ppenlehet haszn6lni:kovafoldes6s csir6tlanit6sziir6sre,vagy pedig
derit6 6s kovafoldessziir6sre,egy munkamenetben
<isszekapcsolva.
Iszapol1 (elSrdteges)sz6reshezelterjedten haszn6lj6k a zhrt nyom6sziir6ket (t6sk6s6s gyerty6s szffr6ket),valamint rdtegessziir6ket sztir6si seg6danyaggal.Sziirdsiseg6danyaggal
torttnS sziir6stterm6szetesen
meg lehet val6sitani egy6bszfir6kkel is. A sziir6si seg6danyagokat
kezdetbensziir6pr6sekn6l
6s a z\rt t6sk6s sziirSknll hasznilltbkfel. A fejl6d6s sorSnezek haszn6lat6ta
speci6lis sziir6keszil6kek kiszoritj|k. Dobsziir6n6l a segedanyagossziir6s
technol6gi6j
a eltera tobbi, szakaszos
sztir6et6l.A sziir6skezdet6n30...60 mm
vastagel6r6tegetkdpezneka szok6sosm6don.A seg6danyag-bekeverS
tart6,ly
t6rfogat6nak valamivel nagyobbnakkell lennie a v6lyi tifiartalmhn6l. Az
el5r6teg feliszapol6saa szok6sosmeretek mellett kb. 50...60 percet vesz
igenybe.Yigyhzni kell a helyesfeliszapol6sisebess6gre,
mert ha tul gyorsan
vgzik, az elSreteglaza lesz 6s a sziir6sn6lneh6zs6gekjelentkezhetnek.Az
iszapol6selvdgzesetthn a sziir1re6vatosanr6kapcsolj6ka sziirend6folyad6kot
az iszapol6folyad6khelyett.
A tulajdonk6ppenisziir6st a dobra felhordott sztir6si seg6danyagreteg
vegzi. A sziiresfolyarn6nkiszrirt zavarossiigot
6lland6anel kell trivolitani.E
c6lb6l leszed6k6ssel
az elSretegfeltllet6r5l egbszenkeveset6llandoanleh6rnoznak,hogy a legkozelebbibemeri.ileskorismet tiszta reteg Slljon a sziir6s
rendelkez6sere.
A leszed6k6s
szok6sos
el6tolSsi6rt6ke1/10mm 1...3 fordulatra.

159

Kis6rlettel kell meg6llapitaniaz alkalmazand6sziir6sisegedanyagminSlehet6leg6lland6marads6get,hogy a sziiresfolyam6na sziirletteljesitmeny

jon. Finomszemcs6s
kovafoldeset6nkezdetbena r6tegm6g vastag,ellen6ll6sa
az ellen6lliis
csokkenesevel
is nagy es a teljesitm6nykicsi. A r6tegvastagsAg
csokken6s a teljesitm6nyn6. Nagyobbszemcsejtikovafoldb6l6116reteg sokaz ellen6ll6sais kisebb6s a sziirdteljesitm6nyenagy.A r6tegkal por6zusabb,
vastags6gcsokken6s6velnovekv6 teljesitmenytv6rna az embet. Azonban az
okoz6 kisziirend6szerncs6kbehatolnaka viigen kis m6retii, zavarossdgot
p6rusokba
6s ezzel arlteg ellen6llSsanovekszik.Teh6t
iltmerSjii
nagy
szonylag
csokkenheta szfrletteljesitm6nyis'
csokken6s6vel
a r6tegvastags6g
A sziirS kifogSstalanmiikod6se erdek6bentigyelni kell arra, hogy a
6leslegyen.A kovafolda kes 616tkoptatja,ugyhogy1...2 naponleszed6k6s
rigy kell elk6sziteni,
k6nt rijra kell azt koszoriilni. Ez|rt a befog6szerkezet5t
hogy a k6skonnyencserelhet6legyen.

Kivdlasztf si szempontok
tobb tenyez6tis figyelernbekell venA sziir6k6sziil6kekkivSlaszt6sSnSl
jellege,a teljesitm6ny,az iizemi kori.ihn6a sztszpenzi6
ni. A legfontosabbak:
nyek, a kiv6natos min6s6g, a szerkezetianyag. A szuszpenzi6kata sz6r1s
ot csoportbasoroljuk:
szempontj6b6l
je1lemz6,hogy az rszapkepzldls igen gyors,
1. J6l szirhet6 szuszpenzi6kra
Nagy mennyis6gekeset6nfolytonos
cm nagys6grendii.
mSsodpercenkent
v6kuumsziir6ket,kis mennyis6gekn6lszakaszosszirlket haszn6lnak.Meg a
jellemzl, hogy er6sen
khdsz'6r6k(nuccsok)is megfelelnek.A szuszpen:zi6ra
hajlamos sz6tv6l6sra(iileped6sre),ezerta szfir1 tdpl6l6sit gondosankell v6gezni.
jellemz6, hogy az tszapkdpzSdes
v62. Kozepesensziirhet6 szuszpenzi6kra
tartkonnyen
lebeg6sben
A
szerncs6k
szil6rd
kuum hathsfua1...5 crn/min.
hatok kever6ssel.Nagyobb mennyis6gekeset6na folytonos v6kuumsziir6k,
kisebb mennyis6gekn6lszakaszossziirdk (sziir6pr6s,t6sk6s szfirf) ezekn6l
is j6l hasznSlhatok.
a percenk6ntiiszapklpzSd6si cm alatti.
3. Lassan szikhetl szuszpenziokn6l
JellemzSr6juk az arhnylagkis (10% alatti) koncentr6ci6.Folytonosiizemii
5k legtobbszorm6g hasznfrlhat6k,kiilonosen a sztszpenzi6
v6kuumdobsz:dlr
e16siirit6sevel.
mir
a koncentr6ci6kicsi (5o/oalatti), az'.iszapkepz1des
4. Hig sznszpenzi6kn6l
szakaszos
oly kicsi, hogy v6kuumszir6 m6r nern haszn6lhat6.Altal6ban
dolgoz6 iszapolo sziirfk alkalmaz|izemii sztir6kes sziir6siseg6danyaggal
sa indokolt.
160

5.4. tdbldzat
Sziir6k kiv6laszt6sithblilzata
Szuszpenzi6minds6g

J6l
szfirhetd

Iszapk6pz6ds

2,5 cm/s

Norm6lis
koncenf6ci6

20%

LIleped6sjellege

gyors,neh6z
szuszpenzi6ban tadani

Iszapteljesitm6ny
laborvizsgilattal
ks/ft2min)

2s00

Sziir6sisebessg
(fajlagosszfirletteljesitrn6ny)
lit/ft2min)

200

KOzpesen
szfirhetd

Lassan
sziirhetd

Hfg

2,5 cm/min

1,3...6,5
mrn/min

1,3
mrr/min

t0...20%

| ... l0 o/o

5%

Jo

lassir

254...2s00 2s...2s0

10...200

0,4...0,8

Nagyon
his

0,1yo

lassri

2s
0,4...80

0,4...80

Sztir6tipusok

Sziir6prs
Nyom6sziir6k
(tdskris,Syerty6s)
Vikuum
dobszrir6

Cell6s
Cella
n6lkiil

T6'rcs6ssziir6
T6nv6rosszrir6
Szalagsziir6
Elesresziir6
berendez6sek
(iszaool6-r6teses)

161

koncentr6ciojaigen kicsi (0,1% alatti), gazda5. A nagyonhig szuszpenzi6k

s6gosanlegtobbszorcsakaz iszapol66sr6tegessziir6kkel,valaminthomokszrir6kkelsziirhet6k.
A szuszpenzi6knlhiny jellegzetestulajdons6g6tes az alkahnazhatosziir6tipttsokataz 5.4.tdbldzatbanfilitottuk ossze110,13, 56,57).

5.4.L6nyer6s
A lenyer6svagy l6nyer6 sajtol6sjelent6s miivelet az llelmiszer-feldolgozhs tobb iryazat|ban.Gondoljunk a sz6l5l6, almal6, napraforg6olaj vagy
pr6sel6sn6la rostosledirs szil6rd anyagvhztokmagolajel6|llitilsitra.A 16nyer<5
porus6b6l
sajtolj6kki a nedvess6get
szerkezetdnek
18,10,23,26,33,531.
mai
napig
sz6mospresttal6ltakfel 6s
A legr6gibbid6kt6l fogva mind a
jellegzetes
tipust ismertetiink
vettek alkalmaz6sba.Ezek kozril csak n6h6ny
erint6legesen.Az 5.37. dbrdn egy
etSzspr6spreshenger6tv6zo1tuk. A
kell6 osszenyom6
er6thidraulikusvagy
mechanikusszerkezetmiikodtetese biztositja. A vilaszt6lemezekkoz6 kenil
kipresea szfirSkend6be,,csomagolt"
'
lend6 anyag.Igy az egyescsomagokterjed. A
ban a nyom6segyenletesen
beltil bord|zott hengerben a pal6stsirrl6d6sviszonylagkicsi, a kisajtolt
folyad6ka hornyokon6t kifolyik.
A csig6spr6sek egyszenitipusvdzlata a 5.38. dbra. A pr6sel6shez
a menettdrfogat
sziiksegesossznyom6st
csokkent6sevel
6rik eI. Az 6bra- vizszintestenge$i csig6spr6s-, voltakeppen olyan sz6llit6csiga,amely felsd
tolt6garatonbeadottanyagotfolytonosanszriktil6t6rbek6nyszeriti.A 16a perfor6ltkuplemeznyil6sainifi til ozlk.
5.37.dbra. Et6zspr6s

162

5.38.dbra.Csig6spr6s

Csig6spr6sekn6la folytonossziikit6stobbfelelehet.Egyszenipr6sekn6l
csigaaz anyaghalad6s6nakirhnyi"},an
az illlando 6tmer6jii6s menetemelked6sii
M6s
kiviteln6l a csigahengerest6rbenfohelyezkedik
el.
sziiktil6 kripost6rben
rog, az ors65tm6r6azonbann6. Adott esetbena csigamenetekkoz6 6llo
forg5s6taka,,feltart6" rudakat,l6cekethelyeznekel'.ez az anyagszi.iks6gtelen
A folyad6k
fi.igg6legeselrendez6'sti.
dfiyozza meg. A cukorgy6,rir6paszeletpr6s
(,,prdsviz") elt6volit6s6nakrnegkonnyit6s6renemcsaka hengereskopenyr6sz
kdsziil perfor6lt lemezb6l,hanem a csigaors6is lyukasztott (6s szitalamezzel
boritott).
kozi.ila Flottweg-feletmutatja a 5.39.
A sokf6lemegold6sriszalagpr6s
abra. A v6gtelenitett letieresztS szalag a rithelyezett pr6selendSanyaggal
fut vdgig es lefog6 thlchkrakeriil a kisajtolt folyad6k.
egytitt tobb pr6shengeren

5.39. dbra. Flofweg-f6le szalagospr6s

1 - kisajtoiand6 anyag (ztzal6k) felad6sa,2 - v6gtelenitett tart6heveder-szalag, 3 kiill6s nyom6henger, 4 * fels6 nyom6heveder-szalag,5- vezet6 hengerek, 6 - mos6folyad6k

r63

Az 5.40. dbra vizszinteselrendez6siihidraulikus miikodtet6sii kosaras

prestmutat.Az (I) pr6skosdrzd;rtkivitelti,mar6d6s6ll6ac6lbolk6sziil.A presbe a ztzallkot szivattyf szhllitja (5) csonkonkeresztiil.A pr6snyom6sthidraulikusan miikodtetett nyom6lap adja. A g6p kiilonlegess6gea l6elvezet6ses a
torkoly fellazit|sa (6tforgat6sa).

5.40.dbra. HP 5000Buchertipusirhidraulikusmiikcidtet6s[l
kosaraspr6s
I * kos6r,2 - hidraulikushengerek,3 * vez5rlSpult,4-l6kivezet6 csonk,
5 - ztzallkbevezet6se,6 - v6glap,7 -l6gyiijt6kamra

A nyom6lap 6s a v6glap koz6 bord6stengelyhezhasonl6profihi hajl6kony

gumirudak vannak beszerelve.A gumirudakrahrizott siirfi szov6sti miianyag
sziirdtomlSta gumiruddalegyiitt kotik be a v6glapba.A profilos gumirudak5tkever6 szerepettoltenek be, a hornyok egyuttal lekivezet6csatorn6kis. Eltomcjd6sellen a r6juk hrizott sziirdtoml6 v6d. A nyom6lap visszaj|rathsakora
preshengerforog, kiegyenesedese
6s a forg6s kovetkezt6bena torkoly rltkeveresehat6kony.A le ritja r<ivid,a fajlagosl6nyer6feliiletnagy, a sajtol6si,,menetrend" szab6lyo zhat6.
kiA le a v6glapbanlev6 kamr6bangyiilik rissze,ahonnancs6vezet6ken
folyathat6.A pr6sel6sbefejez6sekora hidraulikusmunkahengereka kosarat(a
164

hengert) visszahuzzilk a nyom6ten6l. A torkoly a gep alatti gyijt6edenybe

hullik, innen csiga sziilitjaki. A l6vezetdgumirudakonl6v6 sziirltomlS sziir6hat6stfejt ki: a nyert le jo minds6giilesz.A (4) csonk allelvezetesreszolgSl.A
gep (3) vezdrllszeh6nnyel,,menetrend"szerintir6nyithato.A rendszerrniikod6s6t,amunkaflzisokat5.41.dbra mutatja.
A nov6nyolajiparipr6sekhazaitipusainakfejleszt6s6tVill6nyi Mikl6s
irdnyit6s6vala KOVAC vlgezte[8, 33].

al tdltsi helYzet

cl fellazit6s

b) preselesihelyzet

dl tdrkdly0rits

miikodesif6zisai
5.41. abra.A pr6skos6r

6. Por- 6scsepplevflasztis
6.1.A porlevflasztfsk6sziil6kei

Fiistg6zokb6l,portartalmt v6gg6zokb61,levegdb6l a port sok esetben

c1lszerf 6s fontos lev6lasztani.Egyrlszt kiirnyezetv6delmi (6s ffizv6dehni)
okokb6l, m6sr6sztpedig, mert sokszorpor alakbannyeriink ki 6rt6kesterm6ket
(6rlesn6l,porlaszt6sz6rit6sn6l
stb.).
A porlev6laszt6slehet nedvess sztraz. Nedvesirton tisztithatjuk a leveg5t, gdzokatg6zmos6k6szril6kekkel.Szhrazriton miikridnek a ponilepit6k, a
ciklonok 6s a porsziir6k,valamint az in. Cottrell-klsziil6kek (elektrosztatikus
porlev6laszt6k).
Itt hivjuk fel a figyelmet a sokszoralattomosanes v5ratlanulbekovetkez6 porrobban6sokra.
Megfelel6biztons6gi-berendez6sek,
elj6rSsokalkalmaz|shvalezektobbnyirekiv6dhet6k.

(portalanitrisi)fok
6.2.Lev 6tlaszt6si
Megki.ilcinbciztet[ink
teljes (osszesitett)levrilaszt6sifokot 6s frakci6portalanitilst.
Az osszesitettgtntisztit6silevdlaszt6sihat6sfok4" a teljes lev6lasztott
pormennyis6ga nyersghzszilirdanyag-trimeg6hez
viszonyitva.A frakciohat6sfok 4r egy meghatbrozottlev6lasztottszemcseoszt6ly
viszonyitva a nyersghzban lev6 vgy anezenszemcseosz
t6lyhoz.
Ha pl. egy gSztisztit6berendezlsa l0 mikrom6teresszemcs6kre
vonatkoztatva80 '%-osportalanitdsi fokkal rendelkezik,akkor ez aztjelenti, hogy a
portomegbenel6fordulo 10 pm nagys6griszemcs6k80 %-6t aberendezeslev |lasztja, 20 %-ifi ifiereszti(tov6bbengedi).
Hathrszemcseaz a legkisebbm6retii szemcse,amelyn6l nagyobbakata
porlev6laszt6kesziil6k elm6letileg 100 %o-ban(gyakorlatilag 99,5 Yo-ban)levilaszt.

r66

"
j ellernz6s6re'
e a porlevilIasztits
m6g,,50,%-os hatdrszemcs
Haszn6latos
Ez a mlret az 50 %-os frakci6hat6sfokhoztartoz6szemcsenagysdg.
Az F.2. tdblazat lev6laszt6-gitztisztitok6sztil6kekr6lad 6ttekintest,teere'.
v ftlasztlsnagys6grendj
kintettel a szemcsele
Egyrlrttalneh6nyporfajta, ill. aerodiszpetzrendszerszemcsem6ret-tartom6ny6tis feltiinteti.
k6sztil6krevonatkoz6laga d szemcsem6ret
A 6.1.abra egyporlev6laszto
es az R-gorb6ketmutatja:Ro a nyersg6z
fiiggveny6ben az r1o'fiakciohat6sfokot
R, a tisztitott g/uportartalmaraes R, a lev6iasztottporra vonatportartalm6ra,
koz6 maradv6ny(residuum)'
t

roo
90

80

-*
c

ao
3o
20

ro
o
i

'o

20

8lo

oolmloo

d.*

frakci6hat6sfok6s R-gorb6k
6.I . abra. Porlev6lasztdsi
diagramja
tome gmerle g alapjin irhato :

\ o =

/t12 _ffiT-ffit

100% mo

mo

'lo =ffi'l111o
co

ahol m
f/

V.co-V'c,

v 'co
'

a szllilrdpor tomeg6ramakg/h,
llttramlo 96z (leveg6)m3/h,
a por (szil6rdanyag)koncentrdciokg/m3.

l.: fuggereK

r67

A frakci6hat6sfok
LR^'c^- AD
no=3ffi.100o/o,

ahol AR a rnaradv6nyegyLd szemcseoszthlyra

(szemcseanalizisalapj6n).
Felirhatotov6bb5

nc=L(\ r A&)
A 6.1. dbrdn az 4r:
(kozel= 11 prn).

50 o/o-hoztartoz6 d, hatfurszemcse
is leolvashat6

6.3.Porsziirflk
Megfelel6 szovetanyagbolkeszitetttornlSkon iltvezetvea 96z j6l tisztithat6. A por a sztir6szovetbels6 feliilet6n felgyiilemlik, a tisztitoit giz pedig a
szovetkis nyilisain ftthvozik.
A toml6s gitzszfirlk (vagy m6sik ismertebbnevi.ikon:porsziir6k) kivrllasztirsi hat6sfokaigen j6 (r7 = 0,99) 6s a hat6rszemcseis kedvez6enkicsi
d^= 0,5 1lm.
Gyakori tapasztalat,hogy a porsz(ir6km6g olyan kis szemcs6ketis viszszatartanak,amelyeka nyildsok m6ret6n6lkisebbek.
Tekintve, hogy a szovet sz6,laikozott a ginnakir6nytor6sselkell 6thaladnia, ez a jelens6gis hozziisegita porlev6laszttshoz.
A rdszecsk6ketegy6bk6ntmechanikai6s elektromoser6k kotik a szovet
sziiaihoz. A szovetszillakhoztapad6r6szecsk6khez
rijabbak tapadnakes a 16rakodo r6tegekmaguk ishozzSjilrulnaka porsziirdshez.

168

Sziv6tiimlfls sziir6
A 6.2. dbrdn sziv6toml6ssztir6tmutatunkbe.
A szfir6elemekhengeresszcivettoml6k.Ezeketzhrt hhzban(szekr6nyben)
helyezzik el. A poros gi,zalul lep be a toml5k als6 sz6jnyil6s6n6t. A por a
tornl6k bels6 pal6stfeltiletenkiv6lik. A toml6 felijJzdrt: a leveg6 a szciveinyil6sain keresztiilhalad6s a toml6sszekr6nyb6la gy(4tlcsatornhbajutportalanitott, tisztitott fonn6ban.
Tobbnyirea ventil6torta tomlSk ut6n kapcsolj6k,vagyis a porsziir6megsziv6sosrendszerfi(sziv6tomltis sziir6). lgy a ventil6tort a por abrhzi6jiltol
(koptatohat6sdt6l)megkim6ljiik.
A kiv6lt porr6tegvastags6gdnak
noveked6s6vel(azonosAp nyom6ses6st
felt6telezve)az 6thalad6l6gmennyis6gcsokken.Egy bizonyosrdtegvastags6gn6l a sztir6stmegsziintetjiik:a (7) jelti pillang6szelepet
z6rjuk.A 6.2. dbrabal

6.2.dbra. Sziv6t<im16s
sziir6
I - poros96zbel6p6se,
2,3 - a poros96zbevezet6se
az aIs6szekr6nybe,
4- tisztit6leveg6
als6 tdml6tart6keret, 5 - a tcimlSkfelsd tart6szerkezete,6
bevezet6se(szeleppel),7-pillang6szelep,8-atisztitottleveg6gyiijt6csatorn6ja,9 - szcivettciml6,
10 - rlz6szerkezet

169

zhttttk le a pillang6szelepet.A
oldali rajzdn a harmadik (B) szekr6nyr6szben
jobb oldali rajzon ezlftszik (B szekr6ny).
A poreltSvolit6segyszeniena feliil kifeszitett keretszerkezeterdteljes
(megfeszit6s,elernyeszt6s)611.A fels6 keret tehdt
iitoget6s6b6I,rhzogatds6.b6l
csatlakozik.A rhz6kdsziil6kv6ltakozvarovid id6re megfesziti
r6z6keszt:l6khez
a tomlSket,majd pedigelernyeszti,amikora toml6k,,behorpadnak"'
fokozz6k [(6)
A mechanikaihat6stkiils6 tisztit6leveg6bevezet6s6vel
jelii szelep]. Ez a leveg6ellent6tesir6nybanhalada poroslevegdhozkepest'a
tornlSkktilscipal6stj6naknyil6sain6t 16pbe a toml6kbe.
A por igy a r6zis 6s fuv6s r6v6n leesik az als6szekr6nybe,amelynekalj6n
csiga aberendezlsb6lelt6volitja. Mivel tobb szekrdnyt6pitenek
a
kihord6
-,!rrre,
egy-egyszekr6nytegym6sut6n ki lehet iktatni a por lerhzhsac6lj6b6l. A
tobbi ezalattzavartalanulmiikodik, azizem folytonos.
Zsfkos tiiml6s sztirfi
Van olyan porsziirl, ahol r6zogat6shelyett a tisztit6leveglt pulzhlva vezetik be (liiktet66tfirv6s)6s a pal6stfeliiletleng6seita leveg6nyom6singadoz6s6valkis6rlik rneg el6id,zn|Ilyenporsziit6tmutatbea 6.3' dbra.
jol l6tszik,hogy itt
Ha az el6z5 porsziir6vel(6.2.abra) osszehasonlitjuk,
a poros leveg6nem beli.ilr6lkifel6 halad a toml6k nyil6sain6t, hanem6ppen
fordiwa, kiviilrSl befele.
A tisztitoleveg6(presleveg6)viszont beliilr6l kifel6 dolgozik. A por a
toml6 ktils<ifeliilet6n rak6dik le. A toml6k itt alul zbrtak,ezertezt zs6kossziiHa a porretegvasr6nek is nevezik.A toml6kethengeresrhcsozat,,mereviti".
tisztull6p a (2) jelti fuvok6konptilz|lo nagysebessEgti
tags6gabizonyosha1mart
titoleveg6t fujnak feltilr6l a zsak belsej6be(mintegy 0,1 m6sodpercre).A
toml6k ilyenkor megfesziilnek(a r6csozat szabtakorl6tok kozott kidudorodnak) es teaoUiatu ktilr6 porr6teget.Mindez tizem kozbentort6nik,le6ll6s,6t6116snincsen. El5ny, hogy nincsen forg6, mozgo alkatrlsz; hffirimy, hogy a
tisztit6saz el6z6 porsz1r6n1lkisebbhat6konysAgf'
A sziir6szovetetr6gebbengyapjri- vaw pamutszovetbSl,rijabban miisz6lasvagy iivegsziilasszovetb6lis k6szitik. A gyapjrifonalb6lk6sziilt tornl6k
kiv5lo sziir6k6pess6giiek.
A miisz6lakel6nyea nagyobbfajlagosszakit6siszil6rds6g,a jobb kop6s(nedves,gSzoslevegcinel)
A miisz6laknedvsziv6sa
6llos6ges korr6zi66llos6g.
szempontj5b6l
Az
6lelmiszeripat
szfiak6.
a
tenn6szetes
mint
sokkal kisebb,
ellen6ll6ak.
szemben
hat6sSval
igen fontos,hogy a mikroorganizmusok
Meleg, forr6, porosg5zok6s tul nedves(g5zos)ghzokesetennem haszn6lhatoka toml6sporsziir6k.
170

6.3.dbra. Zs6kostciml5ssziir6

!u,u..
,.,J;,"1?llPl#;T;*lAlT:i#':i:'f
tit6 pr6sleveg6,5- a tisztitottleveg6elvezet6se

Meleg, poros g6zok sziir6s6re ujabban szilikonnal kezelt iivegsz6lszovetesszfir6ket alkalmaznak.Ezek a tobbiekhezk6pest igen 6rz6kenyeka
mechanikaii genybev6telre.
A porsziir6knyom6ses6se
Ap : 500...1400
Pakoriili 6ftek@h: 1, illetve
jo esetben
dr:0,5 pm mellett).
Az egysegnyi sziir6feliiletre vonatkoz6 szffrtleveg66ramot:
V
A

csakkis6rletileglehet meg|llapitani.A k6pletben

t7l

V
A
vF

abevezetettporos gdz 6tiraml6 mennyis6gem3/perc,

a szfrSszovetekosszesfeliilete m2,
m/perc.
a fajlagossziirdsebess6g

T apasztalaliadatok alapjLn v, 6rt6ke:

iivegsz6las
sziirdszovetn6l
miisz6las szfir5 szovetnel
gyapjf es pamut szffrSszovetnll

0,6...0,8,

r...2,
3

m/perc.

Az ivegszfrlas szfirSszovetn6la bel6p6 96z h6rn6rs6klete250"C (max.

300'C) lehet.Nagyonfontos,hogy a ghz ne hiiljon le a k6sziil6kbenoly m6rk6rositja6s a szffr6stlerontja.
t6kben,ami a berendezest
Ha a ghz h6m6rs6klete
a harmatpontal6 csokken,rgy u p6ragdzokkonporreteg,
illetve a toml6 feliilet6n.
denz6l6dnaka lev6lt

Nyom6tiimlfs szffr6k
A malmok, vet6magtisztit6telepek,csokol6d6gy6rakgyakran alkalmaznak nyorn6toml6sporsziir6keta 6.4. dbra szerintikivitelben. Ket fab6l k6sziilt
szekr6nykozott fiigg6legesenfeszitik ki a tomlciket. Ezeknek mindk6t v6ge
nyitott. A tomlSket a szekr6nyekmegfelel6fed6lapj6nl6v5 nyil6sokhozer6sitik. A toml6k 6tm6r5je80...150mm, hosszuk2...3m. A toml6k szbrnaa legnagyobb k6sztil6keknelmintegy 240. A fels6 szekr6nybeventil6tor (firvo) nyom-

6.4. dbra. Nyom6tciml

6s leveg6sztr6keretesporelt6volit6val
- toml6,2 - porgyiijtS,3 - porkihord6csiga,4 - keretf6mh6l6l6nc
val, 5 - keretmozgat6

172

jabe a poros leveglt 6s az a toml6 nyil6sain 6t a szabadbatfnozlk. A por a

az alsoszekr6nybe,
toml6k bels6pal6stj6nv6lik le. Hogy a por lekertilhessen
aztegy elm6s,tin. ,,massziroz6"szerkezetbiztositja.Egy erdsfakeretreac6lhuzalokb6l f6mh6lot feszitenekki. Minden egyes kor keresztmetszetiitoml6 a
f6mh6lo egy-egy negyzetalaku nyil6s6bavan behizva. Ily m6don itt a tornl5
,,n6gyzet" keresztmetszetiivlkeskenyedika hSlo sikj6ban. Az als6 6s fels6
szekr6nyreszerelt l6nckerekekreer6sitett l6nc lassanmozog. A l6ncok egyik
6gfra megfelelSm6don rovid szijdarabkasegits6g6velkapcsol6dik a f6mh51o
kerete. Ahogy a f6mh6lo le-fel v6ndorol, rigy pergeti le a port a toml6 belsd
pal6stj6rol,
1501.
hordjaki.
A lehullottport az als6szekr6nyb6lsz6llit6csiga
Term6szetesena femh6l6stisztit6su toml6s szfir1t zhrt h|zban nyorn6rendszerhelyett sziv6rendszeniv6is 6t lehet alakitani (6.5.dbra).

k66.5.dbra. Sziv6t6ml6sleveg6sziir6
sziil6k keretesporelt6volit6val
I - tdml6,2 -keret f6mh616val,
3 - szitlircsa

173

6.4.Porkamrdk
A leveg6 (vagy egy6b ghz) portartalm6nakegy reszetll megtisztithat6
rin. nyugtat6vagy iilepit6 kamr6knaka llgvezetekbetort6nd beiktat6sar6ven.
A 6.6. dbrdn ilyen vezet6kbedpitett nagyobbt6rfogatuiilepit6 kamrht, a 6.7.
abrdn pedig rin. Howard-fele porkamr6t mutatunk be. A porkamrfkat a gdz
(leveg6) elStisztithshra
(elSzetes,durv6bblev5'laszthsra)haszn|ljhk,
ll3, 171.
A hat6rszemcs6re
felirhat6, hogy a lei.ileped6siid6 (rr) egyenlSa tart6zkod6siid6vel (r,)
t i i -

t t '

A 6.7. dbra rnbretadataival

L

Lt -

wH

Lii -

W t

6s az iileped6sisebessdg
H'wu

'

v v t - -

+t'l
Y

lb-

6. 6. dbra. Poriileoit6 kamra v 6zl,ata

174

6.7. dbra. Howard-kamra v Azlata

1 - ac6llemezt|lcitk,2 - szab|lyz6tolattyrika
poros96zbevezet6s6n6l,
3 - eloszt6csatorna,
4 - gyiijtlcsatorna,5 - kiv ezet6csatorna,6 ;zab6lyz6tolattyf a tisztitott 96z kiv ezet6s6n61,
7 - tisztit6nyil6s

iilepedik:
irhat6,ha a r6szecskea Stokes-tartom6nyban
A dohatfirszemcse-6tm6r6re

,"

Ew-H.*,

Q , - = l -

1 Lps'L

A k6pletben

n
H
f

L
{t
o

a leveg6 (96z) dinamikai viszkozit6sa

a kamra magass6ga
a kamra hossza
foldi neh6zs6gigyorsul6s

Pa' s
m
m
m/s2

175

wH

vizszintesg6zsebess6g

rr/s

Lp

a por 6s a ghz s.firfislgkiilonbsege

Lp=pp-p=pp

kglm3,

mivel a ginsiirftsegelhanyagolhat6an
kicsi a porszemcse(particula) siiniseg6hez kepest.
A d,, hathrszemcse
a neh6zs6gier6t6rhatbsit haszn6l6iilepit6 kamr6ban
ann6lkisebb,min6l kisebba porkamramagass6ga
6smin6l hosszabba porkamra.
A porkamraabszolirt(osszesitett)portalanitrisifoka
n.:

L wA .rc}%.
H.*,

jellemzS,ftl. az R0:50 yoA wn-6rt6kagfnbanl6v6por kozepesszemcsem6ret6re

hoz tartozo szemcsenagys6gra).
Hasonlok6ppenhatirozhat6 meg a frakciohat6sfok (relativ portalanit6sifok).
6.1pelda
Egy Howard-f1Ieporkamr6banV: 10000m3lhporos ghzlep be (pl. ftistg6z).
A Howard-kamraegym6sfolott z : 20 jhratb6l6ll, egyenkentH: 0,2 m bels6
magass6ggal.
A j6ratokhossza
L: 6 m 6sa sz6less6g
B : 1,5m.
A ftistg6zadatai:
5 a' s
n :7,5' 10-P
pr:3700 kg/m3
Pga,:1 kg/ml'
A porkoncentr6ci6
abel6p6ghzbanco: 1000Elm3: I kg/m:.
Sz6mitsukki ahathrszemcse
i.ileped6sisebess6g6t
6s ahatirszemcse6tm1r6jdt.
L A vizszintess6zsebess6s
:
v
wn, , = -t
l7

A= z. H . B = 20.0,2.1,5= 6 m2
,i," = -!0ooq= 0,463m/s
6.3600

t76

sebess6g:
2. Az iJleped6si
H'wu
,u = __L-

W t

- o ' 2 ' 0 ' 4 6 3 = 0 , 0 1 5 4m / s .

6

m6rete:
3. A hatilrszemcse

18.n.wn
Lp'g

dt=

Ft, ",^

l%*

l g . 7 , 5 .l 0 - 5 .0 , 0 1 5 4=

2 . 3 g 51. 0 _ 5m .

3.7.103.9.81

do= 24 ltm.
vagyis ahathrszemcse
4. Ellenlizzik
nyes-e!

a Reynolds-sz6mot,hogy a Stokes-ileped6sitartom6ny erv6-

p"-w,E'dt'Psa, T1

2 . 4 . 1 0.-rs
0 . 0 1 5. 4
=
7,5.10-s

0,0049,

vagyis a Stokes-tartom6ny rv6nyes.

6.5.Ciklonok
A ciklonok vagy m6sk6ppenaerociklonok, rll. ghzciklonok a roperSt
lev6laszthsira6s
(centrifugriliser6t) hasznillj(k ghzok(leveg6)porszemcs6inek
igy a gfv (leveg6) tisrtilasfra. A hidrociklonok folyad6kszuszpenzi6kszemszolg6lnak6s igy a folyadlktisztithshra is - ugyancsak
cs6inek alevhlasztirs6ra
a roper6tkihaszn6lva13,13,171.(V.o.: 9. fejezet,hidrociklon.)
A ciklonok 6s a hidrociklonok alakilag,szerkezetileghasonl6,forg6 g6palkatrlszn6lktili k6sziil6kek.Egy ciklont a 6.8. dbrdn mutatunkbe v6zlatosan.

177

A ciklon fiigg6leges,feliil hengeres,alul kr,rpos k6sztilek.A koz6ptengelyben

feliil kisebb 6tm6rcijiics6 nyrilik be, ez azun. drvdnykeresdcsri.
(erinA fels6 hengeresreszbetangenci6lisan
t6legesen)vezetikbe a nyersporosg6zt a n6gyszog
(esetleg kor) keresztmetsze(ibelep6 cs6csonkon.
Az 6brtn megadtuka legfontosabbmeretadatokat.
A bel6p6gdz V m3lh 6ramu6s co porkoncentr6cioval (g/m3 vagy kg/m') l6p be. Az orv6nykeres6
tfxozlk.
csovonc, porkoncentr6ci6val
A poros ghz itj6t (kering6si spir6lp6ly6j6t)
berajzoltukaz 6br6ba.A roperSa szemcs6ket
a henger-,ill. kuppal6stfel6 sodorja6s azok a krippalSston
lecsiszvaaz als6poriirit6 csonkon|ttdvoznak.
A ciklonok itzemtanbttobbek kozott BARTU,
MuscnplrNAUTZesBRtntNpnirta le. Ez ameretezlsi
modszerazalftbbifdbbelvekettarlahnazzallTl.
L Az z, kering6sisebesseg
a ciklonbanegy olyan
hengerfeli.iletenl6p fel, amelynek 6trn6r6jeaz orv6nykeres6csdd,6trn6r6j6nekfelel meg.
6.8.dbra.Ciklon
cs* a belepdporos96zportartalma,c, - akil6p(5tiszta
gdzportartalmu

2' Ha r' a ciklon sugara 6s r' az orvenykeres6 cs6

sugara, ugy az osszes sirrl6d6s - els6sorban a fal(k6pzelt) sugarfi es F1
sirr16d6s- egy ,*:"!4.r,

rnagassSgir,,srirl6dSsi
cilinderre" vonhat6 cissze.
3. A ciklon nyom6svesztesegltv, orv6nykeres6cs6belisebess6gdrevonatkoza ciklon m6rtani mdreteit6l fiigg. A m6retaduk. A nyom6svesztes6g-t6nyez6
tezes bizony os mere tb eli v i szony szhmokat feltdtelez

-lo-: g,5...i,g
Al

4=10...25
\

178

.c
- = J
I1

"h - o ?

05

I0

ES
r

z = 3 . . . 4'
I1

Barth-felem6dszertismertettink[17].
Ciklonok mbretezeslreegy egyszer1sitett
a sebess6g:
u, mls. Az orv6nykeres6cs6ben
1. A kering6si(keriileti)sebesseg:
v, m/s.
Ezekviszonya:
ut-

' a ',4,
T

vt

ahol An :
ro :
At :

,,

* L.!

a.b abel6p5csonkkeresztmetszetem2,
m,
a bel6p6sikoz6psug6r
(6tmer6je:dr).
keresztmetszete
az owdnykeres6cs6
A'="'n =dio
4

H: a ciklon (teljes)magassdgam,
tov6bb6a esL egytitthat6k.
egyiitthat6ja.A szokisos cikAz a t1nyezSa bel6p6 l6gsug6rosszehirz6d6si
lonkialakit6sokn6la : 0,75. A falsrirlodisi t6nyez1
kozottiert6krevehetSfel.
/": 0,005...0,01
2. Anyomitsvesztesdg:

179

L
v' ,=A l ^ 1 r .

ahol

A 6.9. dbra alapjfinvehetjiik fel (nyom6svesztes6g-t

6nyez6t u rlv, fiiggv6ny6ben6s:

6 =1,2'6r
0

ur/Y,+

3. A dhhat6rszemcsem6ret:

6.9.dbra. Ciklon nyom6svesztes6gt6nyezSje

,
"

A r =

f"n -,r,,
1 u?'^p
I -

4. A centrifug6lis
er6t6rii.ileped6si
sebess6g
w'=

V
_d z ' A ^ p . u l
2 . 7ttr h = t t t ;

6.2.pdlda
EgyciklonbanV : 1800m3/hporosleveg6tkiv6nunktisztitani.A leveg6siiriisegep: 1,25kg/m:.A ciklonftj m6retei(l6sda 6.8.dbrdtis):
dr:250 mm;
1 1 : 3 0 0 0m m ;

d , : 1 5 0 0m m ;
a:500 mm;

Mekkoraa nyom6svesztes6g?
Megoldds
1. A bel6pci6ski16p6keresztmetszetek
viszonyszbma:
AolAl
h = o . b = 0 , 5 .0 , 1= 0 , 0 5 m 2
A,' =

qL -0,252t
4
4 = 0,049 m2
A s lA t = l

180

ro:350 mm
b : 1 0 0m m

viszonYszhma:
2. A sebess6gek
ul =
v,
'|

rr , ., H

At

ro

_ r
+0,005'24 0.387
0,75't'0,357

(I .i.i+L.-

rl

igv
u rl vr=2 ,5 8 .4
3. A 6.9.dbrdrolleolvasottnyom6svesztesbg-tlnyez6:
Cr: 15.
Eszerint:
6 =l,2.Ct=1,2.15=18.
a sebesseg:
4. Az owbnykeres6cs6ben
1800
v
v',= - = - = 1 0 , 2
A, 0,049.3600

mlS.

5. A nyom6svesztesdg:
^

Lp = 6 |

l')<
= 1171,5Pa,
,l = 18'":' '104,12

(azaznintegy I20 v.o. mm).

Multiciklon
A portalanit6sifok javithato tobbekkozott
- a ginmennyis6g,valamint
- a ciklon m6ret6nek(6tmer6j6nek)novel6s6vel'
Mindk6t esetbenazonbana ciklon ellen6ll5sa,vagyis nyomSsvesztes6ge,
teh6ttizemkolts6gen6.

181

6.I 0. dbra. Cikloncsoport

Lehetsegesa hatfrszemcsem6retenekcsokkentese6s ez|ltal a portalanit6si fok javit6sa az ellenSllfismegnrivel6sen6llail is. A ciklon m6reteit ar6nyosancsokkentveaz adottporosg6zmennyis6get
tobb p6rhuzamosan
kapcsoltkisebbciklonraosztjuk el. Az igy kialakult ciklontelepetmulticiklonnaknevezzitk 6.10. dbrd.
Ha a hat6rszemcse
m1ret1tfelereakarnink csokkenteni,akkor egy ciklon
helyett 16 kis ciklont kellene alkalmazni6,sIl3 hathrszemcsem6rethez
m6r 81
kis ciklon kell!
Ilyen cikloncsoportok67...97o/oportalanit6sifokkal dolgoznak.Altal6ban 6 vagy 12 kis cik1onb6l6116
csoportokat6pitenekbe.

6.6. Elektr osztatikusporlevf laszt6k

Az elsSvillamos (elektrosztatikus)porlevflaszt6t FnnoezucKCoTTRELL
6pitette1908-ban.
A k6szi.il6kelvi rniikod6s6ta 6.I l. dbra mutatja.A Cottrell-elv az tn. koronahat6son
alapul[13].
A hfi6zati villamos 6ramot transzformdljdk,majd egyenir6nyitjdk.Az
(1) nagyfeszillts6griegyeniiramu6ramforr6snegativ polus6t a (3) ioniz6l6
elektr6dra,a pozitiv p6lust a (2) porgyiit6 elektr6drakapcsolj6k.Mind a pozitiv p6lust, mind a porgyfijt6 elektr6dot foldelik. Az elektr6dokrakapcsolt fesziilts6gkovetkezt6benkozottiik villamos ter keletkezik.
A gdzbanmindigjelen lev6 g6zionoka villamos terer6hathshra
felgyorsulnak 6s iitkoznek a semlegesg6zmolekul6kkal.Az iitkoz6s kovetkezt6ben
182

uiabb f6zisok 6s szabadelektronok keletkeznlt<. Utt or tsi gitzioniz6ciojon 16tre.Ha a k6sziil6kre kapcsolt fesziiltsegeleg nagy, akkor
a negativtoltesUionok a pozitiv elektr6d fel6
v6ndorolnakes ott elvesztiktolt6siiket'A porszemcs6ktulnyom6rdsztnegativ tolt6st kapnak 6s a pozitiv porgyiijt6 elektr6d fel6 vdndorolnak.
EzenCottrell-elv alapjfrnmiikod6 elektrosztatikusporlev6laszt6eglfokozatu, azaz a
r6szecsk6kfeltolt6se6s lev6lasztdsaazonos
t6rben megy v6gbe. A koronahat6skovetkezt6bensok 6zonkbpz6dik' (A ketfukozatuPenkisebb
ney-f6lekesziildkbenaz 6zonk1pz6d6s
Iti az e\s6fokozatbantort6nik az ionizhcio, a
reszecsk6kpozitiv toltest kapnak' A gitz-

\t
'

6rarnl6s szfiJitja 6ket a m6sodik fokozatba 6s 6'tl' dbra'villamosporlev6laszt6

elvtvhzlata
ottazaluminiumlemezekre csap6dnak' Azioporgvfjt6
niz6l6 elektrod volframsz6l' Klimaberendeze- ,],:-ig)11'-11lvit6'2sekn6l ez ut6bbit haszn6lj6k.)
6-tisztirottgaz
ros'g6Zbel6p6se,
Az iilepedesi sebess6gelm6letileg ara- porelt6volit6s
7
kil6p6se'
egyenbgyzetevel,
nyos a villamos t6rer5ss6g
n...tt ar6nyos a leviiasztand6 szemcse 6tm6(ar6nyoss6gi t6nyerrijevel 6s iorditva arinyos a gitz dinamikai viszkozit6s6val

z6:1,5...2,5).
A foldelt elektr6dokra kicsap6dott por nagytlszt mag6tol is -lehullik'
id6Jobb elt6volit6s 6rdek6benid5nk6oi kikupitoljhk az Sramot6s szabdlyos
kozokbenkopogtatj6k(rhzzhk)a porgyiijt6 elektr6dot'
A villam6s porlev6lasziOtit "eht sak ,,szhtaz"iizemben (szhrazqoPfkodok 6s
n6l), hanern,,nedves"iizembenis lehet 6pitg-ni:Ez utobbiakatsavas
a ghzohaszndlj6k.P6ld6ula k6nsavgy6rt6sban
tatiany"r"ppek lev6laszthshra
kat a savko&616s a finom eloszl6sir atzln- 6s szelenport6lnedvesvillamos
gitztisztitovaI mentesitik.
eset6n,valamint nedveslev6laszt6knii csoveskiKis gdLzmennyis6gek
6ramlik 6t a k6sztil6ken'
tiisznfinak. A 96z alulr6l fe1fe16
alakit6subErendez6s
porgyiijt6 lecsap6elekta
sziraz gttztiszlittsrahasznfitb.-erendez6seknel
rod
- tobb phrhuzamoslemezbSlfil'
acelA porgyrijt6 t6raz eleldr6dokalatt van.Az ionizfi6 elektrodokatftileg
ki.
feszitik
.
huzalb6lvafri "iOUOff.eszitik.Ezeketfelfiiggesztik6salul ellensullyal
> 0,1pm) 16(d
finom
alkalmaznak
el6nyosen
porlevdlaszt6kat
Villailos
szecsk6kkivillasztitsitraigen j6, tobbnyire 99,9 % hatSsfokkal.NyornSsveszte-

183

s6gekicsi (mintegy5...10mm v.o. azaz50...100Pa);kisebbmint a ciklontelepek6. A lev6laszt6senergiasztiks6glete

kicsi: 0,08...0,5kwh ezer m3 gftzra
szftmitva.Aberuhilzirsikolts6gviszontrendkivtl nagy.

6.7. Nedves girztisztitfik, gfzmos6k

Kisebb mennyis6giigitzt gyak'ranoly m6don deritenek,hogy valamely
cseppfolyos anyagon nyomj6k 6t. A porszemek nagy r6sze a cseppfoly6i
anyagbanmarad 6s abban letilepedik. J6l bevrllt k6sziil6ketti.intet tet a O.tZ.
dbry rtt a cseppfoly6sanyagot- tobbnyire vizet - orv6nyl6mozg6srak6nyszeriti az etint6 ir6nybanferd6n a folyad6k felszine al6 erkezSghzirarr^.A letileped6 piszok egy tcilcseralahi fen6kencsriszikle az als6 kamr6ba,amelyb6l
id6nk6nt elt6volithat6.A 96z, miut6n a por egy resz6t6lm6r megszabadult,
sz(ir6n rlt hatol rendeltet6sihely6re. A sziir6testtobbnyire porcel6ngyiinikkel
van toltve [50].
poros 96z
mos6lolyaddk
Venturi-f0v6ka
'-csepp 6rintkezs
6s bvalas
diff0zor
lapdtkoszor!

ciklonkamra
6.I 2. dbra. Gdzsziir6kdszi.il6k
el5tisztit6val
| - tart|ly,2 - iilepit6tcilcs6r,
3 - cs6
a tisztitand6 ghzbevezetlslre, 4 g6zsziir5,5- tcilt6nyil6s,6- iszapelt6volit6nyil6s

184

-->tiszta gaz
iszap
6.I 3. dbra. Venturi-gdzmos6

A Venturi-gdzmosok
egyik (Lurgr-f6le)tipus6trnutatjabe a 6.I 3. dbra. A
poros 96z (aerodiszperzi6)
a venturi-cs6ben50...i50 m/s sebess6gre
gyorsul
fel. A legsnikebbkeresztmetszetben
a Venturi-cs6befolyad6kotvezetnekbe
frivok6n kereszttil.A diffuzorban (b6vril6 cs6toldatban)a porr6szecsk6ker6s
orv6nyl6ssela cseppekretapadnak.A poros folyad6kcseppeklap6tkoszor[rniit
als6 ciklonszeriikamrhbajutnak 6s a por lev6lik. Az iszap alul t|vozlk El6nye
a kis helyszi.iks6glet.
Ahatirszemcsem6ret0,7...0,4pm 6s a lev|lasztlsi fok
96...98o/o.Aviz/gbzar6ny0,5...5liter/m3.

6.8. Cseppfog6k,csepplev6laszt6k
Csepplev6laszt6kat,cseppfog6katgyakran dpitenek be egyes kesztil6kekbe a gLzban (levegriben)1ev6vagy 96z (pira) 6ltal elragadottfolyad6kcseppekvisszatart6s6ra.
N6h6ny egyszerlbbcseppfogoszerkezetet
a 6.14. dbrdnvinoltmk.
Miikod6siik az 6raml6sisebess6gcsokkent6s6n,ritkoztet6sen,ir6nyelt6rit6senalapul.
A bet6tescseppfogokkoziil p6ldakdntk6tfele csepplev6laszt6t
mutat a
6.15.dbra.A betetlehetmiianyagvagy femlemez.A meghajlitottlemezgorbri1et6n6lcseppfelfog6kis kamr6kathelyeznekel. A grirbiiletekenaz irfnyelt6rit6st
a cseppekegyr6szenem tudjakovetni.Ezekazttn osszegyiilvelecsurognak.
B izonyosk6sziil6kekfejr6sz6befi nom huzalhhl6szovetb6l
rin. demisztert
(huzalszovetes
lev6laszt6t)6pitenekbe.

--r-- 'li+
*$$fi
t[
'
V
V
-

-L

il-\

II Llil.ftIJI
!g
6.14.dbra. Egyszerii,ir6nyelt6rit6sescseppfog6k

ip
a)

r\rr.
(

b)

6.I 5. dbra. Csepplev6laszt6k

185

7. Centrifugflfs

A centrifugitkat a legktilonbozlbb iparilgakbanelterjedten haszn|ljik

i.ilepitesre,illetve derit6sre.FBIBSszerinta centrifug6kalkalmasak:
sz'6r6sre,
a (emulzi6bont6s),
1. nemelegyed6folyad6koksz6tv6lasztfsfir
elt6volit6s6ra(kinyer6sre)
anyag
szllSrd
2. folyadekbanlev6 eloszlatott
folyad6k elt6volit6shta(viza
mel161
3. nedves szil6rd anyag
,,fe1esleges"
telenit6s),
4. az l-3. b6rmelykombin6cioj6ra
1111.
Gytimolcsl6kinyer6s6remdr az 6korban a kinaiak is alkalmaztakolyan
amelyn6la gytimolcsosed6nytgyorskorforg6sbahozt6k.
eljfurlst,
A centrifug6liser5, illetve a centrifugfl6smechanikaielm6let6ta holland
CHn. HuvceNs (1629-1695)dolgoztaki (1669).A centritugafeltal|l6jhnaka
n6met Orro voN Gusrucrc (1602-1686)magdeburgifizikust tartj6k. Az els6
folytonos tejfoloz6 centrifuga tewezlje 6s kivitelez6je Gusrav DE LAVAL
(1845-1913),svedmernok volt. 1883-bank6szitettfoloz1gpe282 mm dobpercenk6ntifordulatszttmfvolt 6s 450...650kg tejet
iltmerSjii,n: 6000...7000
tudott folozni.
A szeparbtortbnyerokat(mint bet6teket) Clptr,tsNs FREIHSRRVoN
n6metmernok(1888,DRP 48165)tal6ltafel.
BEcHroI-sHBtv
A centrifugftk f6 rdszeegy saj6t tengely koriil forgo dob, amely vagy
telipaldstu, vagyperfordlt paldstil. A dob hengeresvagy kupos, ebbe toltik a
sz*6lasztand6anyagot.A bet6pl6l6slehet szakaszosvagy folytonos.Ha nemcsak a bet6pl6l6s,hanema szbtvfiasztottanyagokmindegyik6nekelvezet6seis
fo lytonos, a centrifug6t folytonosiizemiinektekintjiik.
A centrifuga lehet fiigg6leges vagy vizszintes tengelyii. A nehezs6gi
erdt6rbenval6 sz6tv6lasztishozkepest a centrifug6lis er6t6r haszndlatatobb
szhzszorvagy tobb ezerszergyorsabb.
forog r sugarukoHa m tomegii test tengelyekoriil ar sziigsebess6ggel
ron, akkor a cenhifug6liser6
C: mraz =
ahol a v a keriileti sebess6g[m/s].
186

v2

//I-;

(7.r)

A centrifugajelzriszdmaegy in. szefu6,lasztdsit6nyezS,

a centrifug6lis6s
gyorsul6s
a g nehdzsegi
viszonya:
ra2 _

v2
'r

(7.2)

. oq

A fordulatsz6motrnegadhatjuk n" fl/ sl, i llefve n lLlminl egys6gben.i gy

.

A-2

atL

J=-n.;r=4n:r,

( 7.3)

illetve
,12
"'
= 0.00107rn2
.
"i =
900

(7.4)

A norm6l fordulatszdmri
centrifug6kn|lj :200...400, a nagy fordulatsz6mfakn6lj:4000...50000.
A centrifug6kcsoportosit6sa
a szakirodalomban
nem egyseges.
A sokf6les6gre jellemzS,hogy az Alfa-Laval c6g tobb mint 200-fele tipust gy6rt 6s
ezeket6 fSoszttiybasorolja.FBresGAson 4 fScsoportotismertet:
a) szakaszos
iizemii (sz6r5-6siilepitS-) centrifugdk,
b) folytonos izemti sziir6centrifug6k,
c) folytonos ijzemfi iilepit6centrifug6k,
d) derit6- 6s emulzi6bont6centrifug6k.
Megjegyzes
L A centrifug6l6skapcsSnmegemlitend6a hidrociklonozds.
E c6lra a portala+
nitdsra haszn|lt (ghz kev6s,apr6 szemii szil6rrdanyag) ciklonokra eml6keztetd hidrociklonokathasznilljhk.Forg6 alkatr6sziiknincs! (A 9. fejezetbenl6sd
b6vebben.)
2. Ginok, pontosabbanghzelegyeksz6tv6laszthshra
gdzcentrifugdkatlpitettek,
arnelyeketaz atomenergia-iparelSkeszit6izotopszetv|lasztoelj6r6sain6lhaszn61nak.Rendkiviili gtpszerkezettaniprobl6m6katkellett megoldani, hiszen a
szltvfiasztirs ellen hat a gbzkomponensek
szimult6n diffhzi6ja. Ezekkel nem
foslalkozunk.

t87

7.1.A centrifugriliserft6r
Centrifug6liser6terettengely koriil forg6 rendszerreltudunk el66llitani.
El6szor vizsg6ljukmeg a fiigg6legestengelykoriili forgSsta 7.1. dbra kap(n
cs6n!A korhengeralakued6nya tengelykortil 6lland6ar szogsebess6ggel
fordulatsz6mmal)forog. Igy kapjuk a forg6 rendszert.Ha az ed6nybetoltott
bet6tekkel),
folyad6k egyiittforgSs6tbiztositjuk (megfe1e16
osszenyomhatatlan
akkor a folyad6k relative nyugalomban van. A folyadek felszine forgdsi
paraboloidonhelyezkedikel. Ez a felszin nivofeliilet 6ppenrigy, mint ahogyaz
6116t6rben, a nehdzsegier6t6rbennyugalombanlev6 viz vizszintesfeliilete is
niv6feli.ilet.A forgo eddnnyelolyan er6teret6llitunk el5, amelybena t6rer6 a
neh6zs6gier6 (srily)6s a centrifug6liserd ered6je[1, 11, 19].

irirlii

ffiiiiiilliii

elve
7.1.dbra. A folyad6kcentrifug6lds

a kertileti
a szogsebess6ggel,
Az R sugaruforg6siparaboloidmagass6ga
sebess6ggel 6s a fordulatszitmmalki fejezve:

"-

R2.tt2

- r vf2-

R 2. n z

1800'

(7.s)

paraboloidt6rfogata:
6s a H magass6gir
K=R2nH

188

(7.6)

azaz fllakora, mint az ugyanolyan 6tm1r6jii 6s magass6gf korhengerd.A

nyugvo folyad6k felszinehezk6pesta koz6ppontlesiillyed6se6s a keriilet felemelked6seegyenlSegym6ssal.A gyakorlatbana fiigg6legestengelyii centrifug5k fordulatsz6maakkora,hogy a ttrer6 vizszintesosszetev6jesokszorosaa
(7.2. dbra). Ilyenkor a centrifug6liser6 nagysdga
fiigg6legesosszetevSnek
mellett a srilyer6 figyelmen kivtil hagyhat6.A paraboloidalakri folyad6kszint
m6r n6h6nyszorosvizszintes t6rer6 eset6nis kis nyil6sri kup palSstj6valhelyettesithet6.M6g nagyobb fordulatsz6meset6bena szintfeliilet f[iggfleges
hengerpal6stta
fajul el U3= 90'C).

alakul6sa
folyaddkfelszJn
f0ggdlegestengely0centrifug6ban

a folyad6kfelszin
gyakorlatilagf 0gg6leges
7.2.dbra. Fiigg6leges
tengelyiidobbankialakul6 folyad6kfelszincentrifug616skor

189

i:

l0-szerest6rer6eset6n(r.a2 =l0g; tg B:
A srilyer6elhanyagol6sa
10) alig},SYo-oshibdt okoz.Ugyanis

sinB=

toR

@-

---- 1 0

=U'99)'

",/1+100

l0;

(7.7)

kisebb az ered6n6LUgyanigy
azaz a vizszintes C tlrerl mindossze0,5o/o-ka1,
lO0-szorost6rer6 esetdn ami kb. a legkisebbszok6soscentrifuga-jelz6sz6mnak,azazj: 100-nakfelel meg - a hiba csupdn0,005ohlesz.A centrifugbknd'lalkalmazott jelz6szhmok100-n6lnagyobb6rt6kiiek, a hiba teh6t mdg
kisebb 6rt6kii lesz. Ezert a gyakorlatbana centrifugdkn|l a sirlyer6tmindig figyelmenkivi.il hagyhatjuk.
A centrifug6kmiikod6seszempontj6b6l
drdekesm6g a nyomSs6rt6kea
forg6 rendszerben.A nyom6s a rendszertetszdlegespontj6n a hidraulikus
tev6dikossze.
nyom6sb6l6s a forg6sokoztatobbletnyom6sb6l

E gyen6rt6kff derft6feliilet
A derit6centrifug6krin. egyen6rtdkiiderit6feliilet6renem t6riink ki.
Haszn|lathran1zveaz irodalomv6lem6nyemegoszlik[ 11, 13, 19] .

7.2. C entrifugatipusok
Szakaszosiizemff centrifugik
Az elsdcentrifug6kszakaszos
tizemiiekvoltak.Mind sziir6,mind iilepit6
kivitelben gySrtott6k ezeket. A szfir6centrifug6kdobja perfor6lt lemezes,
(vagy v60,5...7mm lyukakkal.Szuszpenzi6ksz1tv|lasztils6nSl
szitaszovetb6l
kony lyukasztottlemezbdl)betdtethelyeznekel a dobkopenybels6oldal6n.A
perfor6lt lemezbet6tetdroth6l6val thmasztjik al6. A huzalh6l6 lyukb6s6ge
4...10mm, a huzalvastags6g
1...2mm. A sziir6kend6n
rakodikle aziszaplepbny(7.3.dbra).

190

A legels6 szakaszos:drzem6sziir6centrifug6kat
merev tengellyel, als6 hajthssalkdszitetttk' Ezt kovettek az iltkozd (puffer) centrifug6k,majd az ingacentrifr4dk.Az ilyen centrifugah6rompontoncsukl6sanvan
felf,iggesztve,a dob a1s6meghajt6sir,a tengely fels6
kuposveg6revan felhrizva.
Ingacentrijilga
Az ingacentrifugdkfi.igg6legestengely6taz alapkeretbe
ilgyazzttk6s a hajtomotoris effe van szerelve(7.4. dbra). A rendszerf6 tomegei alul helyezkednekel. Az
alaplemezhSromponton gombcsukl6srudakra (ing6kra) van felfi.iggesztve,igy a leng6sekkozvetleniil nem
terhelik teljes m6rt6kbena g6palapot.Az inghk lengeset 7.3.dbra. Sziir6centrifuga-dob16szlete
rug6val csillapitj6k. A perfor6lt falu peremesforg6r6szt
a centrifugdlt folyad6kot gyiatl kopeny veszi kortil' A I - perfor6ltlemez,23 - sziicentrifuga fedel6tbiztonsrigiokokbol a motorkapcsol6- al6t6thrzalhdl6,
- iszaplep6ny,
4
r6kend6,
val 6s a f6kszerkezettelrcteszelik.A reteszeldsl6nyege
5 - folyad6k
az, hogy a hajt6motort csak 26rt fedel es fellazitott f6k

O M N Rl 0 t i p u s
Jelz6szam:450
Egyszerit6[es: 2OOkg

felf0ggeszt6inga
3db

7.4.abra. Ingacentrifuga

t91

es a
eset6nlehetmeginditani,ill. a centrifugafedel6tcsaka motor kikapcsol6sa
Az
iszapelt6volit6s
k6zi
er6vel
nehezlehet
kinyitni.
rneg6ll6sa
ut6n
forg6r6sz
kes. Ezert kialakitottak olyan mozgathat6k6sesszerkezetet,amely csrikkentett
fordulatsz6mmellett a lerak6dottiszapota dobfalr6l lehhmozza.Also iiritesn6l
az igy lehdmozottiszapa dob alj6n hullik ki. Az rizemmeneta kcivetkez6:feltoltes,felporget6s,centrifug5l5s,sziir6s,mosds,szfriths,f6kez6s,iszapelt6rvo1it6s,v6szonregener6l6s.
Az ingacentrifug6kalkalmaz6sikore sz6les,a szerkezetianyagaigazodik
(a dob k6sziilhetsz6nac6lb6l,sav6llo ac6lb6l,
a korr6zi6skovetelm6nyekhez
fokozatszevorosr6zb6lstb.),hajt6salnilonbcizcirobban6si
kemenygumiztssal,
Sziiks6g
rinti v6detts6giivillamosmotorral,de vizturbin6valis megval6sithato.
eset6nindifferenssemlegesgLzzal(nitrog6nnel)inertiz6lhat6kivitelbenis keszitikesiizemeltetik
A centrifugafels6 (k6zi) tiritesii. Korszerfibbkiviteliiek az also (automatikus) iirit6sii centrifus6k.

7.5.dbra. Weston-f6lefiigg6 centrifuga

192

Ftiggcicentrifugdk
Afr47r; centrfugdt az amerikaiWnsrou taliita fel, 6s a mirlt szdzadotvenes6veitcjlkezdve alkalmazzhka cukoriparban.A centrifugatengelye fels6
veg6n6lfogva, csukl6sanvan felfiiggesztveaz acllszerkezeti|llvbnyra. Rendnaszerintals6riritesii.A dob a1s6r6szekupos(7.5.dbra). A kup hajl6sszoge
tlzsiszoge.A g6p le6llit6saut5na kigyobb,mint a szilSrdanyagtermdszetes
centrifug6lt anyag sirly5n6l fogva kicsirszik a dobb6l. A centrifug6lando
anyagotlassirforg6skozbentoltik a tengelyenlev6 eloszt6t6rcsdra.
A cukorgy6rt6ssor6n a legfontosabbszbViiasztasi feladatot, a cukorkrist6lyok elv|Iaszt|shta szirupt6l, ma m6r krzdr6lagcentriJugaksegitseg6vel
oldj6k meg. A bep5rlo6llom6sr6lkapott siini 16b61a fSzl|Ilombson viz elp6rologtatSs6valkristdlyositj6k ki a cukrot. A fSzlkesziilekekszakaszosiizemiiek. Az itt elS6llitott irn. tolt6anyagot,amely cukorkrist6lyokes szirup kever6eresztik.Innen
c6lj6bolkavar6k6sziilekbe
6s egys6gesit6s
ke, ut6krist6lyosit6s
elosztotekn6nkereszttilkeriil a toltSanyaga centrifug6kba.A centrifug6kbana
krist6lyokat elvtiasztjirkaz anyaszirupt6l.Az igy kapott cukoroldatotszok6sos
zoldszorpneknevezni.Ezutirna krist6lyok feliiletdn levd szirupot t6volid6k el
vizzel vagy gdzzelval6 mos6ssal.F,zta miiveletetfed6sneknevezik.Az elfoly6 szorpot nevezzik feherszorpnek.A miivelet eredmenyek6ntnyerik a krist6lycukrot, arnely szitritfts6s hiit6s ut6n t6rolhat6 vagy sz6llithato. A mos6si
rniiveletet (affin6ciot) k6tf6lekeppenlehet megval6sitani.Az els6 esetben
ugyanabbana centrifug6bantort6nik a mos6rs.Ilyenkor a k6tfele tisztas6gir
celj6bol.A m6sikmodszorpotlegtobbszorlnilon vezetikel tov6bbfeldolgoz6s
szer szerint a nyerscukrotsziruppalvagy vizzel bekeverik(bernajsolj6k),es
egy m6sik centrifugSbanirjra kicentrifug6ljfk. Az ut6termekp6p centrifug6l6s6t mindig k6t centrifugfbanv1gzrk.Az els6bent6volitj6k el a melaszt,a m6'
sodikbanpedigaz affin6ci6sfeh6rszorpot.
egy idtidiagramszeml6lteti(7.6. dbA fiigg6 centrifug6kiizemeltet6s6t
ra). Egy ilyen diagrambolkovetkeztetnilehet a centrifugahaltitsirhozsziiks6gesenergiaigenyre6s annakid<jbelivtitozirsira. Az energiaigdnycsircs6rtekea
jelentkezik.Az 6Lland6fordulattoltes,illetve a feltoltott dob felporgetesekor
jelent fogyaszt6stkozegellen6llds
a
6s
csak
a
csapsurl6d6s
mivel
szitmtartds
alig ig6nyelenergi6t.A rovid felporgetesiid6 erdek6bena centrifug6katnagytelj esitm6nyiimotorok hajtj 6k.
Hdmozocentrifugdk
A vegy- 6s 6lelmiszeriparban6ltal6nosanhaszn|lt centrifugatipvsa hdmoz6centrfuSo.

t93

1/perc
t000
800

coo
aoo
200

t6lt6s

0zemels f6kez6s
mos6s szAritAs

0rit6s
r80 s

r20

7.6. dbra. Fiigg6 centrifuga fordulatsz6mprogramja

Minden reszmiivelet az izemi porgetesifordulatsz6montortenik. Uritesn6l nem 6llit16kmeg,s6t m6g csakle semlassitj6k.Teh6ta centrifug6kjellernz6je az 6llando forg6s. M6gis szakaszosi.izemiinektekintik, mert az egyes
munkaciklusokreszmiiveletei(tolt6s, porget6s,mos6s,szdritds,iirites) ugyanugy kovetkeznekegym6sut5n, mint a tobbi szakaszosijrzemticentrifug6n6l.A
korszer[i hilmozo centrifugdk f6lig vagy teljesen automatiz|ltak.A centrifuga
lehet sztirri vagy iilep[td kivitelii. A bels6 dobkopenyrelerak6dottszil6rd anyagot (iszapot)h6mozok6ssel
szedikle, teljesiizernifordulatsz6mon.

a)

b,

7.7.dbra. Sziir6kivitelii hdmoz6centrifuga

-tolt6s 6ssz1tviiasztiis:
I -cs6,2-sziirlet,3 -kihord6 csiga,4-k6s;b -aziszaplep6nyelt6volit6sa

r94

A sziir6centrifug6katjol sziirhet6 krist6lyos anyagokn6l,az ilepit6ket

nehezebbensziirhetl, de j6l iilepithet6 anyagokn6lalkalmazzhk.A 7.7. dbra a
sztirdkivite \ii hhmoz6centrifuga v fvlata.
A sziir6dobperforAlthenger,a szinSkozegf6m- vagy rniisz6l szovet.A
szuszpenzi6t(l) csovonvezetik be a dobba. A (2) szirlet - az itbrbnnem v6zolt -hbzba 6ramlik ki. Az adagol6cs6a sztxzpenzi6tegyenletesenosztja el a
dobpal6ston.A tolt6st befejezvea porget6sa marad6kfolyad6kotis kicentriflig6ljaaz iszapb6l.Ha sziiks6ges,ezuithnkovetkezhetaz iszapkimos6saes sz6rithsa.Majd a lerak6dottiszapotelt6volitj6k,6s az a (3) kihord6csig6ni$ tbvozik. A leszedesk6ssel(4) tort6nik. A k6st feltolva 6s ide-odamozgatvaaz iszap
leszedhet6.
A 7.8. dbrdn vhzolt tilepit6 centrifuga
teli pal6studobbalk6sziil.Ezt a tipust roszszul sziirhet5 es lassabbaniilepedl anya'
gokhoz- esetlegemulzi6 szetviiasztbs6ra
haszn|ljfk. A szuszpenzilt rtt is az (1) csovon vezetika (2) dobba.A dobotaddigtoltik, amig meg nem telik. Megfelel6porget6si id6 utSn elSszora folyad6kotvezetik el a
(3) h6mozocs6vel.Ezuthn a kessel (4) az
iszapothdmozzilkle, amely surranton(5) 6t
t6vozlk.A h6moz6stolajhidraulikavez6rli.
A 7.7. abran a centrifugakonzolos
megold6sri (a dob a kett6s csaphgyazfsi
tengelyv6grevan feler6sitve).A 7.8. dbrdn
a dob a csap|gyak kozott helyezkedik el.
Ezt a kivitelt nagyobb dob6tm6r6k eset6n 7.8. abra. H6moz6-iilepit6centrifuga
2bevezet6s6re,
I - cs5a szuszpenzi6
hasznilljhk.
k6s,
5
4
h6moz6cs6,
dob,
3
mm
Hitmoz6 centrifug6k 300...2600
surrant6
dobdtm6riivelkeszi.ilnek.
Folytonos iizemff centrifugdk
Pulzdlo vagy tol6 centrfugdk
A 7.9. abrdn vbzoltpulzdl6 vagy tolo centrifugavizszintestengelyii sziicsatlakozlk.A cs6tengelybelsej6rdcentrifuga.A dob forgatottcs6tengelyhez
ben ide-odamozoga vele egyiittforg6 tengely.Ennekegyik v6ge(a dobban)a
A tol6lap axi6lis ide-oda
tol6lap, a m6sik vege a (hengerben1ev6)dugatt1ru.
mozg6s6t(pulz6l5s6t) hidraulikus szerkezetbiztositj a.

195

7.9.dbra. Pulz6l6(tol6) centrifuga

a - meghajt6s,
b - csap6gy,c - szuszpenzi6bevezet6
cs6,d perfordltdob,e - szitabet6t,
f- tengely,g - a szilird (iszap)
h * eloszt6kfp (tolcs6r),i - hidraulikushenanyagelvezet6se,
ger,j - h6z,k -tol6lap, I - mos6cs6,m - iszaplep6ny

A dob bels6 pal6stjfina szilfird anyagota tol6lap el6rehaladvaeltolja a

szitafeliileten.Visszafel6mozg6skora kozel6benlevd dobreszmegtelik anyaggal, amely azutbna legkozelebbiel6remozghsn|laz el6bbivel egyiitt tov6bbjut.
akkormos6folyadekotis be lehetjuttatni a dob belsej6be.
Ha mos6sis sztiks6ges,
k6sziilnek.
A jelzrisz6m:250...800.
A dobok160...1400
mm 6tm6r6vel
A tololap percenkentiloketsz6rna:20...80. Az iszapretegvastags6ga
20...40mm (max.120mm).
Kupos centrifugdk
A kuposcentrifugaelnevez6s6t
a dob alakjdr6lnyerte.
A 7.10.adbra mutatjaa fi.igg6legestengelytikrfiposcentrifuga szerkezeti
vhzlat\t 6s az iszaplepenyegyensrilydta forg6 kupos dobban,a 7.10.babra pedig a csigrlssziirdcentrifuga vinlata.
A szuszpenzi6a dob kisebb |tmrSjiirdszdrefolyik be. A szililrd anyaga
kupos dob fels6 perernenin tivozlk, a folyad6kpedig a szitabet6ten6t.

196

f,' sincr

/ , F . = m . 7 ., z

I r ;_iqrrti

li{llrt
7.10. dbra. Kirpos6s csig6ssziir6centrifuga
a - kfpos centrifugavdzlata6s az iszaplep6nyegyensirlyaa kipon,
b - csig6ssziir6centrifuga,I - csiga,2 - sztszpenzi6,3 - mos6folyad6k,
4 - sziirlet,5- mos6sisziirlet,6 - szil5'rdanyag

hat az
iszaplep6nyvalamelyszemcs6j6re
F, = mr0)2

197

er6 kupir6nyukomponenseaz
nagys6guer6 (a strlyerdelhanyagolhat6).Ezen
a sirrl6d6s
er6komponens
mer6leges
segitiel5; a kuppal6stra
iszapfelcsriszitsitt
ifijhn flkezi ezt a mozgitst.Egyensulyeset6n(7' 10.adbra):
F"sina = [IFccosu
tga=P,
is fiiggd anyagi fiahol pr a sirrlod6sitenyezS(amely a nedvess6gtartalomt6l
le nem mozog.Vifel,
sem
sem
a
dobpallston
a
szemcse
Egyensrilyban
lando).
(el6re),
a
centrifug6l6smiiigy
viszi
mag6val
szont a tov6bbi anyagadagol6s
tdnyez66s
A
sirrlod6si
meg.
szabja
mennyisege
velet6t a beadagoltszuszpenzi6
irfnyir
er6komponens
alkot6
Ha
az
a krrpszogigy kolcsonosenfiigg egym6st6l.
nagyobba sfrl6d6 erSndl,azaza > arc tg lt, itgy a szemcsea dobpal6stonlnozog a nagyobbkup6tmer6fel6, az fithaladfrsier6 igen rovid. Ha a sirlod6si er<i
domin6l, a szemcsenem mozog el6re. Ilyenkor vagy be6pitettsz6llitocsig6t
kell alkalmazniaz 6thalad6sc6lj6b61vagy pediga surlodoer6t kell csokkenteni.
A csigSssziirScentrifughkvizszintes6s fiigg6leges tengelyii v|ltozata
A 7.10.babra vizszintestengelyficsig5ssziir6centrifuga
egyarhnthaszn6latos.
v6zlata.A kupos dob hajl6sszogedont6
(forgor6sz6nek)
be1s6koz6pr6sz6nek
megfelel6nyil6sokbefolydsu.A dob bels6r6sz6nbeadagol6krip koz6pr6sz6n
dob fordulatszrla
ktilsd
A
csiga
el.
helyezkedik
krip
csigaleveles
kal ell5tott
hajl6sszoge10o.
A
dobalkoto
m6tol elterSfordulatu6s c6lja aziszapkihord6s.
biztosit.Ha a kupszog20o a
A sz6llit6csigaegyenletesiszapr6teg-vastags6got
tart6zkod6siidcj rovidebb.Ezt a tipust j6l sz6rhet6krist6lyosanyagoknSlhaszigen kis 6rt6ktilesz. Itt mos6folyan61j6k6s a keszterm6knedvess6gtartalma
nincs
sztiks6g.
ddkra
A 7.10.bdbra l}o-os kupszogiicentrifuga6s itt mos6folyad6kis bevezethetS.
csak a sz6llit6Ha hengeresdobot haszn6lunkaz anyagelcjrehaladds6t
a sirrl6disi
ahol
alkalmazzbk,
tipust
olyanzagyokn6l
utobbi
biztositja.Ez
csiga
alkalrostos
anyagokn6l
Fdleg
finom
kis
siinis6gii.
t1nyez6kicsi vagy a zagy
a
legkieset6n
konilm6nyek
azonostizemi
mazzhk.A teljesitm6nysztiks6glet
A csi6s legnagyobba hengeresn6l.
sebba 20o-osdobn6l,nagyobba l0o-osn61
ki [11, 26].
ghsszfirlcentrifug6ta Siebtechnikc6gfejlesztette
Dekantdl6k
A vizszintescsig6stilepit6 centrifug6katvagy dekant6l6katsokoldaliran
es kitejedten alkalmazzaaz 6lehniszeipar (italgyhrths,|llati 6s nov6nyi olajok

198

a csiga halesa
a dob haitasa

szarit626na

folyaddkosz6na

ktizeg
bevezeteso

loliaddk-

kiroryas
a)

t0lnyomAsoskifolyAs0dekanter
(rdszlete)

kdzeg

9at
b)

dekanter
r6szlete
a- szabad
kiroty6sri
d"k^ l;1,';16i,1"ii*?::"Jkirory6sri
6s zsirok, feh6rj6k,kemenyitcikkinyer6se,k6v6- 6s teakivonatok,tejcukor, sor6sboripar)(7.1I . dbra).
A dekant6l6ka szepar6torokteljesitmdny6tfeliilmrilj6k olyan feldolgozand6 szuszpenzi6kn6l,
ahol nagy a szll|rdanyag-tartalom.Alkalmasak folyad6kok derit6s6re6s szil6rd r6szecsk6kkiporget6s6re,ahol a szll|rdanyagtartalomel6rhetiakfira 60Yo-otis. A 7.I La dbra {rilnyorn6snelktili, szabadkifoly6sirdekantertmutat be. A centrifug6landoanyagotegykozbpponti(hosszri)
199

dobbavezetjrik.A szil5rdr6szecsk6ka dob

bevezet6csovon
a kupos-hengeres
belscipal6stj6rarakodnak.Egy forgocsigaa szil|rd anyagota deritSz6n6bola
kupos szfnit6z6nitn6t a kimeneti nyil6sig sziilitja. A bels6bbr6tegekbena deritett folyad6kellenkez6irhnyban6ramlika dobban.A 7.11.bdbrdnvLzoltki5t, nyom6s alatt thvozik a fovitelii dekent6lobollev6laszt6-(h6moz6)t6rcs6n
jobb
(a
lyad6k 7.11.a dbra
oldali r6sz6nekm6dosit6sa!).
A dobbalazonosir6nybanforog a sz6llit6csiga,
de kiss6m6ssebess6ggel.
a g6poldal6nelhelyezettdifferenci6lA csigaes a dob lailonboz6fordulatsz6mdt
miivel biztositj6k.A fordulatsz6m-kiil<inbseg
6rteke a dobfordulat0,5...1 %o-a
(krilonlegesesetben0,05%-a).
A folytonos tizemii dekanterj6form6n minden 3 o/o-osn6,l
nagyobbkoncentr6ci6jrisztrszpenzio
derit6s6realkalmas,ha a folyad6kram6rs6kelttisztas6gi
kovetelm6nyeket
irnak el6. A dob (nagyobb)Stmer6je150...1400
rnrn.A kisebb
m6retfekn6la jelz1szhmmintegy3000,nagyobbcentrifug6kn6lennelkisebb.
P6ld6ul szennyviztisztittsnii a jelz6szdm c6lszerfien 700...1500 kozotti.
A dekantereketirjabbanparadicsomfeldolgozis|ra is haszn6lj6k,els6sorban
ott, ahol a nyersanyagg6pi betakarit6sraalkalmas,mechanikais6riil6sekrekev6sb6 6rz6keny6s rosttartalmanagy. A dekanterrelvoltakeppenfokozott rostszegenyit6s6rhet5 el, a l6tsz6lagosviszkoziths cscikken,6s a rostanyagokkal
r6szek(homok) is jelent6senjavitj6k a v6gegyi.ittlev6lasztottegy6b szil5Lrd
termdkmin6s6g6t.
A dekanterekegyik ij vfltozata a Flottweg c6g 6ltal szabadalmaztatott
,,trikanter" (7.12. dbra). Ez a dekanterh6rom reszrevtlasztla szeta zagyot. A
szll|rd rtsz az 6braszerintibal oldalon thvozik (a kuposcsig6ssziritoz6nhb6I):
szerit0zOna

tolyadekzOna
neheztazis t0lkive

zetese

mo26tArcsa

7.I 2. abra. Flottweg-f6le- ,,trikanter"

200

a folyaddkk6t reszrev|laszthato(tulfolyo g6tk6ntmiikod6 gyiirfit beiktawa).A

konnyii folyad6k tulnyom6sn6lktil, szabadontfxozik, a nehezebbfolyadekf66t (az thra szerintijobb oldalon).
hdmozotitrcshn
zis tirlnyom6,ssal,
dekanter6nekegyszeriisitettfunkA francia Guinard c6g ,,egyendram'6"
mttatja
ciosvLzlathta 7.I 3. dbra
[36].

za9l-rbetAp.

folyadk

dekanter
7.I 3. dbra. Guinard-f6le,,egyen6ramir"

Sz{ir5karmantyuscentrifuga
A n6met Heinkel c6g egy szfirlkarmantyusvizszintestengelyfi centrifug6t fejlesztettki, amelyneks6m6j6ta 7.14.dbrdnmutatjukbe.
A centrifugadobosszetettszerkezetu.A szffrlr6szesdobon beliil fiiggcilegeskort6rcsfthozerdsitett szurlkarmantybhelyezkedikel. Az thr6n a bal oldali nyil6son be6raml6 sztszpenzi6szil6rd anyagaa sz{irSkarmantyrirarak66s a dob
dik, a sziir6folyad6kviszont 6t6ramlik a sztirS-(szovet-)karmantlrun

'anYal0g (Oblito)
ffi
l-_l -szit6rd anyag(iszaplepny)
7.I 4. abra. Heinkel-f6le sziir6karmantyirs centrifuga
a - szffr6s,b - iszap (szil6rd anyag) elt6volit6sa

20r

sziir6r6sein.A sztir6karmantlrua kortdrcs6val6s a dobbal egytitt forog. A szilird anyagelt6volitdsaa kort6rcsavizszintesirSnyir (hidraulikus) eltol6s6val
tortenik. A kort6rcsamagfval htnza a szir6karmantylt, amely kifordul (mint
egy feltiirt ruhaujj) A kdt munkaf6zista 7.14.dbra jobb es bal oldala mutatja.
Kiforditott 6llapotbanis 26rta g6p 6s a bels6 szerkezetforg6sbanvan.
vez6rlik. A szil6rd anyag szemcs6i
A toltest program6ra-szerkezetlel
nem szenvednek,
hiszenitt nem
semmilyenkdrosod6st(krist6lyroncsol6d6st)
mechanikai szerkezet(h6moz6k6s)dolgozik. A Heinkel-centrifuganem ig66s ember
nyel k6zi munk6t, nincs g6pnyit6s,nincs esetlegesinersg6zveszteseg
nem 6rintkezrk az anyaggal. Toxikus, tixotrop, lrzlkeny, finom kristSlyos
A ceg 300...1300mm dob6tmer6vel6s ehheztartoanyagokis feldolgozhatok.
gybrtJa.Aszrirdfeliilet0,1...2m2.A legkiz6an110...500mm dobszeless6ggel
sebb centrifuga fordulatszhtnapercenk6nt 3400, a legnagyobb6percenk6nt
3...90kW.
1000.Teljesihndnyig6nye
A sziir6karmantlruscentrifug6kata ctg tobbek kozott az al6,bbigy6rt6si
ilgahta ajinlja: lakt6z, sztearifi,szorbinsav,femszappanok,koffein, vitaminok,
komlo [10].
doh6nyextrakt,
Derft6- 6s emulzi6bont6 centrifugik
A deritci-6s emulzi6bont6centrifug6ka centrifug6lisi.ilepit6smiivelet6nek elv6gz6s6reszolg6lnak.Fcialkatr6sztik,a gyorsanforgo dob kopenyenincs
lyukasztva.A c6l a nem elegyeddfolyad6kok szetviiasztitsa(emulzi6bont6s)
vagy a folyadekbanlev6 diszperzszil6rd anyagelt6volit6sa(derit6s),vagy peaz tn. szepadig ezenmiiveletekkombin6ci6ja.A folyad6koksz6tv6laszt6shra
r6ci6s dobot haszn|llfik. A folyad6kbandiszpergillt szllfird f6zis elt6volitflshra
szolg6l6centrifugadobokatderit6doboknaknevezziik.
Jellemzl a jelzSszim nagy 6rt6kea min6l tok6letesebbsz6tv6laszths6rdek6ben.E c6lbol novelik a fordulatszhmot.Az 6tm1r6a tobbi centrifug6khoz
a folyad6k r6tegvastagshga
k6pest arhnylagkicsi. A dob6tm6r6csokkent6s6vel
csokken,ami az iilepit6s szempontj6bolel6nyos.A folyad6k tart6zkod6siideje
a dobbanigen kicsi, azaz nagy az 6thraml6sisebess6g.Ez viszont h6tr6nyosa
szltvillaszthsszempontj6b6l.A helyzeteta gyakorlatbanh6romf6lek6ppenlehet javitani. A dob hossz6tjelent6senmegnovelik.Ezt a m6dot alkalmazzhka
A tart6zkod6siid6 ncivel6set
csovestipusri centrifug6kn6l(szupercentrifug6k).
el lehet erni rigy is, hogy a folyad6ktobb koncentrikusdobr6szenhalad in. Ez a
csokhelyzet a kamr6scentrifug6kn6l.A harmadikesetbena r6tegvastags6got
kentik eg6szkis 6rt6kre,tehhtaz tileped6siutat 6s ezzel az iilepit6s idej6t csokkentik. Ezt az elvet a t6ny6roscentrifugakban(szepafifiorokban)alkalmazzhk.

202

Szupercentrifus"k

A legegyszeriibbkialakit6sri a cstives tipusri

necentrifuga, amelyet iitalilban szupercentrifug6nak
veznek.A centrifugamiikod6s6ta 7.I5. dbrdn l6thato
elvi vilzlat alapjdntanulm6nyozhatjuk.A hosszf, karcsri, cs6 alaku dobot feltil a csatlakoz6tengelyen6l
fogva fiiggesztik fel. A feldolgozandofolyad6kot a
dob also rlszln lev6 csStoldatonkeresztiilvezetik be'
Az anyagot az eloszt6szerkezetegyenletesen szetA dob hoszosztja6s felgyorsitjaa do! sebess6g6re.
a sz6tvitmeg
tort6nik
szilbanval6 6tdraml6skozben
laszt6s.
Emulzi6bont6seseten- az 6bra B oldala ezt
mutatja* a nagyobbsiinis6giifolyad6kkivi.il, a kisebb
siinis6giibeliil helyezkedikel. A ket folyad6k elt6volit6sa folytonosan tortenik. Kiilonbozd szlttriiasztfsi
feladatokeset6na nehtzfolyad6k-elt6volit6nyil6s m6retet v illtoztatjhk.Ez6rt cserlhetcjbetetekkelsz6llitj6k a centrifugadobokat.
A szupercentrifug6tfelhaszn6ljdk 0,2oh alatti
folyad6kok derit6s6reis (7.15'
szfurazanyag-tartalmi
dbra A oldala). A folyad6kn6lnehezebbszemcs6kaz
6thalad6skozben, a centrifug6liserij hat6s6raa dobkopenyre iilepszenek. A kicsapodo tiled6k szitmbra
csakkis hely van a dobban.Ha ez az iszaptlr megtelt,
a centrifug6tmeg kell 6llitani 6s az iiled6ketel kell
tdvolitani.
Folyad6kokderiteseeset6ntehffta szupercentri- 7.I 5. dbra. Szupercentrtfuga dobja
fuga szakaszosiizemii. A szil6rd anyag elt6volit6sa
- derit6fejr6sszel,
BA
lehet,
id6t
csokkenteni
Az
fillilsi
tort6nik.
szakaszosan
fejr6sszel,
emulzi6bont6
ha egy centrifug6hozketdobothaszn6lnak.
2 - a deri1 - bet6pl6l6s,
gyfirtjbk,
A szupercentrifug6totfele m6retben
tett folyad6kelt6voz6sa,
44...150mm 6tm6r6jii dobbal. A hosszris6glftm6r6 3 - a konnyiifolyad6kki'
arhnyaaki.ilonboz6tipusokn6l3,45 : 1 6s 7,1 : 1 ko- l6p6se,4 - a neh6,zfolyazott van. A laborat6riumi m6retii szupercentrifuga d6k kil6p6se,5 - eloszt6
fordulatsz6ma50000/min-igis felmehet,aminek kb'
62000jelzlszhmfelel meg. Azipari centrifug6kbola 106'..110mm 6tm6rdjii a
kozott van) a megfelegismertebb.Maxim6lis fordulatsz6muk15000...17000
pedig 131856s I7 670 kozott.
lel6 jelzSsz6mok

203

A hosszir,cs6 alakir dobot a felhasznirl6siteriiletnek rnegfelelSenalakitj6k ki. A legegyszenibbesetben,ha a feldolgozand6folyad6knem m6rgez6,

nem tiizvesz6lyes6s nem p6rolg6, nyitott kivitelii szupercentrifug6thaszniinak. (Ilyen alkallmazbsiteriilet pl. vizeltivolit6s zsirokbol 6s olajokbol, gytirnolcslevekderit6sestb.) Konnyenp5rolg6folyad6kokeset6nglztorrriir kivitelt
alkalmaznak.M6rgez5,gyirl6konyanyagokfeldolgoz6saeset6nvagy ha a centrifuga sterilez6sesziiks6ges,zhrt kivitelii szupercentrifug6thasznllnak. Ez
ut6bbinSla dob koriil flit6s vagy hiit6s c6lj6bol cs6kigy6t helyeznekel. Bizonyos esetekbenhordozhat6kivitelben is k6szitik.
Kamrds centrifugdk
A kamr6scentrifuganagyobb fitmflrSjti,mint a szupercentrifuga.Miikod6sea 7.16.dbra elvivhzlathb6l konnyen6rthet6.Az iilepit6si irt roviditese6rdek6bena dob tobb (2...6)koncentrikushengerrevan felosztva.Az eI5z5 tipusn6l tobb iszapot kepes befogadni. Kb. 0,5o szhrazanyag-tartalmri
szuszpenzi6k derit6s6realkalmazhat6.A centrifugakozepdnbeadottszuszpenzi6kereszttildramlikaz egyeskamr6kon.A nagyobbszemcs6jiiiszapa bels6 hengerekte, a kisebb szemcs6jtipedig a ktilsd hengerekfeliilet6re rak6dik. A centrifug6lis er6 term6szetesen
a nagyobb5;tmdrSjti
kamr6kn6lnagyobb 6rtdI<6,igy a
legktils6kamr6n6lm6g a finomabbszemcs6kis kiilepedhetnek.A belsd dobr6szek,kamr6kjelentdsentehermentesitika legkiilsd kamr6t, ez|ltal az sokkal
eredmdnyesebbendolgozhat,mintha el6tte nem iilepedett volna ki a szllfird
anyagnagy resze.
A dob felosztasakamr6krajelent6senmegnoveli a folyad6ktart6zkodasiidej6t, 6s ezzel nagyobb lehet6s6get
nyujt a szemcs6kkii.ileped6s6re.
BLr az egyik kamrar6szblla m6sikbavalo 6tmenetn6l, a forduloban a mhr majdnem kitilepedett 16szecskea legkedvez6tlenebb
helyzetbekeriil.
Az 6t6ramlfts6s az fileped6siirt szempontj6b6l nem szabada dob teljes iirtartalmifi figyelembe
venni,hanemaz iszapteret
le kell vonni bel6le.
A kamr6scentrifugamindaddigkiel6git6en
derit, amig az iszapterekteljesenmeg nem teltek.
Ha ez az esetbekovetkezeff,hirtelen lecsokkena
deritShathsa,aki6raml6 folyad6k zavaroslesz.
A felhaszn6l6sic6lnak megfelel6ena be7.16.dbra. Kamr6scentrifuga tetek szhmhnakv|ltozhs6val a dobot 2, 4 vagy 6
'
vinlata
kamrhraoszti6k.

204

A folyad6k be- 6s elvezet6s6tillet6en h6romfele v6ltozatr6l besz6lhetiink: nyitott, zhrt 6s hermetikusanzhrtkivitelr6l.

Ha a hozzafoly6snyitott, a tisztitand6folyad6k fels6, nyitott tart6lybol
folyik a centrifug6ba.Ahozzitfolyo tart6lybanrendszerintrisz6sszintszab4lyoz6thelyeznekel. A feldolgozand6folyad6kleveg6vel6rintkezik a tart6lyban6s
a bevezetdsn6lis. Nyitott elvezet6sn6la centrifug6b6lkikenilt tisztitott 16kozvetleniil egy gyuni alaku gyfijttttrbe keriil. Itt levegdvel keveredhet,emiatt
habklpzt5d,slehets6ges.
A zfnthozztvezet6s6s elvezet6seset6na folyad6k m6g mindig 6rintkezhetleveg6vel,de nincshabklpz1dls.A megtisztitottfolyad6kirn. h5moz6t6rcs6n
(Greifer, paring disc) kereszttiltSvozik.A hdmoz6tdrcsdtmutatja a 7.17.dbra.
Kialakit6sa 6s miikod6sm6djaa centrifugfllszivatty.hforg6r6sz6reeml6keztet.
A szivattJruj6r6kereke az 6116h|zban forog 6s beliilr6l kifel6 sz6llit. A
hhmoz6tircsdnii forditott a helyzet,
magaa t6rcsa6116s belemeri.ila centritugadobbal egyiitt forgo folyad6kba.
Teh6t kiviilr<il befele sziilit. Mivel a
t6rcs6ba be6raml6 folyad6k energi6ja
elegnagy,60...I20m sz6llit6magass6gra is sz6llithat.A folyad6k igy nyom6s
alatt l6p ki a centrifug6b6l,legtobbszor
nincs szriksegktilon szivattytra.
A h6moz6t6,rcs6ban
a sebess6g
r6szbennyom6ss6alakul ifi, ez a nyomfn aztst|nhozzhad6dika dobbanm6r
meglev6hoz.
A h6moz6t6rcsacsak akkor miikodik kifog6stalanul,csak akkor biztoir=.$;;\
sit habmentesfolyad6kelvdtelt,
ha el6g
m6lyen nyulik be a forg6 folyad6kgfirfbe. Eztrt megfelel6ellennyom6stkell
alkahnazni,amit az elfoly6vezet6kben
alkalmazott fojt6ssal lehet el6rni. Az
ellennyomAsals6 hat6r6rt6ke alatt a
hitmozlthrcsa annyira kitiriti a dobot,
hogy m6r csak 6rinti a forg6 folyadek7.I 7. dbra. H6moz6t6rcsa
gytirht 6s levegdt fog sz|llitan| Az
ilmer1je, rt - a forg6
D1,- ah6moz6t6rcsa
ellennyorn6sfels6 hathrlrtlke felett a folyad6kgyiinifelszin6neksugara,r, - a t'6lfofolyad6k a tulfolyon kereszttilt6vozik.
ly6 sugara

205

A hermetikusanz6rt szepar6torokn6la folyad6k nem 6rintkezik a kiilsd

levegdvel.A hermetikuslez6r6shozmegfelel6tomitest alkalmaznak.A dobot,
valamint a hozztt- 6s elvezet6 cs6vezet6keketbizonyos tulnyom6s alatt 6116,
osszefiigg6folyad6ktomegtolti ki. Sztiksdgesetdna folyad6kbe- 6s kil6p6sen6l nyom6sfokoz6szivattyfitlehetbe6piteni.
A kamr6scentrifug6kalkalmaz6sitertilete:legfeljebb0,5o/oszinazanyagtartalmir szlszpenzilk derit6se.Ilyen pl. a gytimolcsl6,a sorl6, a scir,a bor, az
old6szerek,a lakk 6s ktilonf6le fest6kekstb. tisztit6sa,derit6se.A hermetikusan
z6rt kivitelt ghztartalmrifolyad6kok,pl. sor derit6sn6lhaszn|liSk, ahol az elnyelt g6zoknaknem szabadfelszabadulniuk.
Tdnyeroscentrifugdk(szepardtorok)
szepar6tornakneA t6ny6roscentrifug6ban- amelyet 6ltal6noss6gban
szoveznek- az ilepitsi irthosszata minimumra csokkentik.A szeparStordob
a 7.18.abranmutatjukbe. A dob belsej6k6soskialakit6s6t6s miikod6smodj6t

7. I 8. dbra. T6ny6ros centrifuga (szepariltor)

a - szdtv'laszt6 kivitel, b - derit6 kivitel

206

ben kfpos, v6kony lemezbll k6sztilt bet6tekethelyeznekel. A folyad6ka t6ny6rbet6tekkozott v6kony

r6tegben6ramlik. Ezzel nemcsakaz tileped6siutat
sikertil lecs<ikkenteni,hanem az 6raml6stis stabiliz6lni lehet.Az framl|s lamin6rislesz.
Alemezthny6rok(7.19.dbra) f6lkupszoge35"
6s 60" kozott v|ltozik. A 200...400 mm 6tmdr6jti
dobba 40...120darabilyen thnylrt epitenekbe. A t6ny6rokat r6gebben 6nozott lernezb5l, a harmincas
6vekt6l azonbanmajdnem h,tzhr6lagrozsdamentes
ac6lbolkdszitik.A lemezvastags6ga
I mm kortili. A
t6nyerokkozotti 0,4...1,5mm-es (n6ha 10 mm-es)
7.I 9. dbra. T6ny6rkoteg
rest a felhegesztettt6vols6gtart6rudakkal 6llitj6k be.
A hajl6sszogmeg6llapititshniilaz egyik legfontosabb
szempont,hogy a kiv6lt szllfirdszemcs6ka t6ny6rokals6 o1da16n
rn6g le tudjanak csfszni az iszapttrbe. A szepar6torokn6la dob fordulatszhmatitalihan
6000/minkoriili. A maxim6lisjelz\szim 6rt6ke40006s 8000koz6esik.
A szepar6torokatfelhaszn6l6sitertileti.iknekmegfelel6enk6tfele dobbal
keszitik.A 7.18.dbrabal oldala mutatjaa szetv|laszto-,jobb oldala pedig a
ddrit6dobmetszetdt.A folyad6kok szetv|lasztishrahaszn|ltdobot szokdsm6g
purifikdtornak, mig a m6sikat klarifikdtornak nevezn| Az 6brhn a berajzolt
nyilak rnutatj6ka folyad6kftj6t.
A szepar6torthnylrjaikoz6, az emulzi6t a t6ny6rokonlev6 lyukakon keresztiil vezetik be (7.20. dbra, a k6p). A lyukak helyzetlre a diszperz6s a
folytonos fazis siiriis6gea meghatfuoz6.Altal6ban,ha a diszperzfilzis siirfis6ge
nagyobb,a lyukak a tengelyt6lt6volabb,ha kisebb, a lyukak kozelebbvannak
elhelyezve.P6ld6ul olajtisztit6sn6la diszperz fhzis a viz, amelynek siinis6ge
nagyobb mint az olaj6. Ekkor az 6toml6 lyukak a tengelytSltrivol vannak. A
nagyobbfajsulyu diszperzf6zis hosszabbriton biztosabbanv6lik el a folytonos
fhzist6l. Ellenkezl esetben,(pl. a tejszepar6torn6l)a diszperzf6zis konnyebb,
itt az ifiomlrilyukakkrizel vannaka tengelyhez,a folytonosf6zis szhmhrahoszszabbtfi 6s ezzel nagyobbtart6zkod6siid6 611rendelkez6sre,igy teh6t a sz6tv iiaszthstokeletesebblesz.
A kioml6nyil6soksugar6trigy kell megvillasztani,hogy az 6toml6lyukak
a semlegesz6nilbaessenek.Ha az emulzi6 osszet6telel6nyegesenmegv6ltozik,
elt6r a tewezettSl,a nehezebbf6zis kiomlSnyil6s6nakvilltoztathsi:al lehet rijra
a j6 szdtviiaszt6sihat6sfokote16mi.
(7.20. dbra. b k6p) a szilflrd anyag a forg6r6sz
A derit6szepar6torban
sz6l6nhalmoz6dik fel. Az tirit6s alkalm6val le kell 5,llitania g6pet.Ez az id6
azonbana bonyolultabb fel6pit6smiatt m5r sokkal hosszabb,mint a szuper-

207

centrifug6nel.(A szakaszosiritest az
6sv6nyolajiparban
a nehtz old6szerek bevezet6s6velktiszoboltek ki.)
Mint derit6centrifug6nak
a hatdsfoka
arhnylagkicsi. Ennek egyik oka az,
hogy a dob kiils6 rlszbn leiilepedett
iszapb6la felfel6 halad6folyad6kirjra
mag6valragad szllfirdr6szecsk6ket.
A szeparbtorteljesitmenye a
viszkozit6s noveked6s6vele16sen
cs<ikken.A szeparftor legfontosabb
alkalmaz6siteriilete a tej foloz6se6s
egy6b emulzi6k sz6tv6lasrt6sa.Ezenkiviil hermetikus kivitelben k6nyes
anyagokderit6s6reis haszn6lj6k.A
kamr6s
centrifug6hozhasonl6anitt is
miik<id6se
7.20.dbra. A szepar|tort6ny6rok
kivitel szok6sos:nyitott,
h6romf6le
1 - kcinnyiifhzis,2- a tena - emulzi6bont6s,
zhrt es hermetikusan26t1.Az ott elgely fel6 6raml6kcinnyfffhzis,3 a kifel6
riraml6 neh6zfdzis6s iszap,4 - a semlegesz6- mondottak erv6nyesek a szepafir
lyukak,5 - iszap6sneh6z torokra is. Emulzi6bont6sn6la k6t
n6banelhelyezked6
f6zis, b - derit6s,6 - iszaptr,7 - a kifel6
folyaddk zhrt elvezet6sem6r bonyolezdrva,
6raml6iszap,8 - folyad6kbel6p6se
lultabb
megold6stjelent. Ezefi leg9 - a tengelyfel6 6raml6tisztitottfolyad6k
tobbszor csak az egyik folyad6kot
vezetik el zftrtan,hhmoz6tircsasegits6g6vel.A folyad6kot alulr6l is be lehet
vezetnia szeparhtordobj6ba.Ezt a megold6sta hermetikusanz6rt kiviteln6l alkalmazz|k.
Oniirtt ri szepardtorok
A t6ny6ros centrifuga kis hosszris6gl6tm&6arfnya miatt a forg6r6sz
megfelelS|talakithshvalalkalmass6tehet6 a szilfrd anyagautomatikuselt6volithsina. E c6lbol a dobot kett6s kup alakura keszitik. A kivdlasztott szil6rd
anyaga h6romszrigkeresztmetszet(i,gprii alakb iszapt6rbengyiilik ossze.A
keriilet6n,a kettSskrip tal6lkozhsin6l,nyil6sokattal6lunk, amelyekenkeresztiil
az iszap elthvozhat.
Kisebb, legfeljebb 6%oszilfirdanyag-tartalomigoniiritS szepar6torokat
haszn6lnak.Az iszapelt6volit6nyil6sokatiizem kozben ztr6szerkezetzdrja el.
Iszapelt6volit6skor
a nyil6sokat- rendszerinthidraulikusszerkezetsegits6g6vel szabadd6
teszi.
Az iszapirit6 nyil6sok a leggyakoribbesetbenhosszirk6salalciak,sz6hosszaa keriilet 40...75%-6tszoktakimuk rendszerint8. A nyil6sok cisszes
208

tenni.A Tit6n c6gCS 630 tipusa360"-osnyit6ssalk6sziil.Ezfital el tudj6k kertilni, hogy a rostok 6s a ragad6sszil6rd anyagoka r6sek kozotti dobreszeken
osszepr6se16djenek.
A dob j6lezhrisa 6rdek6bena mozgathat6zirlszerkezetettomit6gyiininek nyomj6k neki. A tomites megold6salehet olyan, hogy k6t, rendszerint
ac61b6lkesziilt tomit6gyiinit alkalmaznak.A m5sik, szok6sosabb
rozsdamentes
megold6sn6lhoronybanhelyeznekel gurni vagy miianyag(pl. poliamid) tomit6y6rfit 6s a ztr6szerkezetetszotitjhkr|.
A zhr6 szerkezetkralakitlis6n6l ketf6Ie alapmegold6st tal 6lunk. Az egyik
m6d szerint a mozgathat6ziroszerkezetkupos fedelkent(Schieberboden)van
kialakitva es egyfti'al a dob egy rlszetklpezi (7.21. dbra, a k6p)' Urit6sn6l a
mozgathat6fen6k lefel6, majd entthnfelfel6 mozog,6s ez|ltal az iszaplep9nya
dobbol valo kiporget6sel6tt sz6ttorik.Ez akkor el6nyos,ha az iszaplep6nykem6ny vagy foldes alkatreszttartalmaz.Tov6bbi el6nye meg az is, hogy u dg9
folyad6kkal6rintkez6,'6n.,,holtsarkok",
nincseneka feldolgozando
UerceleUen
amelyekbena mikroorganizmusokkonnyen osszegyiilhetnek6s infekciohoz
alkalmatteremthetn6nek.

7.21. abra. Onririt6szepar6tordobok

kripos,b - gyiinis tolattyris,c - szelepeskivia - a mozgathat6zdrszetkezet
2 - a deritettfolyad6kelt6voz6sa,3 - besiitelii, I - a folyad6kbevezet6se,
ritett iszap,4 kirposfen6k,5 - gyiiriis (dugattyris)tolattyri, 6 - szelep,
7-dob

A mSsik v6ltozatn6la zbroszerkezetgyiiriis tolattyirs (Ringschieber)kivagy dugatty(rstolattyrinakis nevezik.

alakit6sir.Ezt az alkatr6sztdugatt5runak
A gyrtnis tolattyfnak biztosabba vezet6sea dobtestben(7.21. dbra, b kbp).
(7.21.dbra c k6p).
is az tiritSnyil6soklez:6r6s6ra
Haszn6lnakszelepeket
Urit6s c6lj6bola dobotszab6lyosid6kozokbennyitj6k. A feldolgozand6
nyersanyag6s a kiv6nt technol6giaszabjameg, hogy az iszaptalanit6stmilyen
id6kozokbenc6lszerfielv6gezni.

209

A periodikusr6szleges
iszapiirit6sn6l
csakolyanrovid ideig nyitj6k a dobot, hogy a bennelev6 szil6rdanyagokkis r6szem6g visszamaradjon.
Eziiltal
meg,hogy folyad6kis kil6pjenvele.Az ert6kesfolyad6kveszteakadLlyozz6k
s6g6telkertilik, 6s arttnylagszhrazszllttrd anyagott6volitanak el. A r6szleges
iszapiirit6snela feldolgozand5folyad6k hozz|folyhsa nyitva marad, igy a folyamat vezerlesearinylag egyszerI.A nyit6si id6 iitalfiban n6h6nym6sodperc
vagy tized rn6sodperc.
A r6szlegesi.iritstcsak plasztikusiszap eset6nlehet alkalmazni, amely
nernk6pezkem6nylep6nyta dobban.Ha az anyaghajlamosa gyorsiilepedesre
6s kem6ny,monolitikus masszav|611osszevagy hozztragada f6mb6l k6szi.ilt
dobhoz,szint6nnem alkalmazhat6.
A periodikusteljesiszapiirit6sndl
a dob teljestolt6seta nyil6sokon6t elt6volitjuk. Ekkor a feldolgozand6folyadlkhozzivezetestmindenk6ppenz6rni
kell, hogy az iszapkiint6sn6l az ertekes folyad6k vesztes6g6ta minimumra
csokkents6k.A folyaddkvesztes6g
csokkent6se
6rdek6bena dob folyadektartalmifi - amennyirelehets6ges* m6g azirites el6tt oblit6folyadekkalkiszoritjtk. Az oblit6folyadekbevezet6se
azrtis sziiksdges
lehet,hogy az esetlegkem6ny iszapotkonnyebben6s teljesenki lehesseni.iriteni.Lehetseges,
hogy az
iirit6s ut6n m6g egyszermegtoltika dobotoblit6folyad6kkal,6s igy a m6sodik
tirit6stmint oblit6tirit6stalkalmazz6k.
A kombin6ltr6szleges6s teljesririt6seset6ben
a dobotperiodikusid6kozokbenr6szlegesen
iiritik, amelyetaztbnnagyobbid6kozokbenmegszakitanak.
Az onririt6szepar6torokat
lehetkbzzelis vez6relni.Ekkor rnegfelel6sorrendbenes id<jkozokben
kell a szelepeketkezelni.R6szlegestiritesn6Lcsak a
hidraulika vezerllszerkezetetkell kezelni, arbnylag rovid id6kozokben. Ez
termdszetesen
mindeniiritesn6lmegism6tl6dik.Teljes vagy kombin6lt iirit6sn6l sokkaltobb r6szmiiveletelvegz6sesziiks6ges.
Mivel ez a folyamatugyanazonritmusbanism6tl6dik, c6lszeriiprogramvez1rlestalkalmazni.Mindezzel a
szepar6tortizemeteljesenautomatikuss6
v6lik. Nem fordulhatel5 hiba, a term6k min6s6ge6llandolesz. Az egyesmunkaf6zisokkonnyenellendrizhet6k,
6rt6kesmunkaer6tlehet megtakaritani.Eztltal ezen szepar6torokelSnyeiteljes
mertekbenkihaszn6lhat6k.
Az automatikusvezerl6skapcsol6satenn6szetesena kiv6natosprogram
szerint vtitozik. A ket iszapiiriteskozotti id6 konnyen meghat6rozhat6adott
iszapterf centrifug6n6la feldolgozand6folyad6k iszaptartalm6nak6s teljesitmeny6nekismeret6ben.Iszaptartahnonminden esetbena nedvesiszap t6rfogatsz6zalekfierfJnk.Ez meghatftrozhat6laborcentrifug|val. Ha gyakorlatllag
nem lehetseges
az iszaptartalmat
ilyen m6donmeghatdrozni,
a legalkalmasabb
id6tartamotaz izemben kis6rletekkelkell meg6llapitani.
Az on:jirit6szepar6tor7.21.bdbra szerinti tipus6n6la dob falai helyben
maradnak6s a zdrofehiletetgyunis tolattyirk6ntalakitj6k ki.
210

Filv6kdsszeparatorok
Ha a tisztitand6 folyad6k iszaptartalma
nagyobb, fuv6k6s szeparbtortalkalmaznak.A
kertiletenelhelyezettfuv6k6konkeresztiiltort6nik a szil6rdanyagi.irit6se,besiiritettiszapform5j6ban. Ezzel a centrifuga iizerte teljesen
folytonos lesz. Az iszapelt6volit6shely6n viszonylagnagy nyom6suralkodik (70 bar vagy
m6g tobb), ez6rtkis m6retii,1 mm korrili 6tm6rrijri nyil6sokatalkalmaznak,nehogysok folyad6k is elthvozzek.A legels6firv6k6s szeparbtorokat az 1900-as 6vek elej6n keszitettlk az
lleszt6gySrak sztrmftra.A 7.22. dbra a k1pe
mutatja az elvi megoldSst.Az iszaptlrben ciszaz elesztStejet,
szegyiilt 6leszt6koncentr6tumot,
keresztiilvea ferd6nelhelyezettcsovecsk6ken
zetlk a cser6lhet6fuvok6khoz.A firv6k6k sz6m6t 6s m6ret6ta feldolgozand6cefre6s a siiritrn6ny koncentr6ci6j6t6l fiigg6en vSlasztjbk
meg.
A legtobb firvok6s szepar6tom6la fuv6k6t a dob legnagyobb6tm6r5j6n6l,a h6rornszog
iszapt6rcsfics6n6lhelyezik el.
keresztmetszetii
Ilyen dobotvhzol a 7.22.dbra b k6pe.A fttv6k6kat tangenci6lisan,forg6sir6nybanh6trafel6
irdnyulva helyezik el. A sz6rnuk 6, 12, 18 vagy 7.22.dbra.Ffiv6k6s
szepar6tordo24, a besiritett iszap mennyis6g6t6l fiigg6en.
bok
b - csricsfuAz anyaguk 6lelmiszeripari term6kekn6l sav6llo a - ferdecsovecsk6s,
v6kds,c-keringet6s
ac6l,koptat6anyagokfeldolgoz6s6n6lkop6s6ll6

anyag,pl. zaftr vagy volfr6rnkarbid.

leheta sfiritrn6nymos6sa(p1.a kem6nyit6gy6n6sn6l).
Sokszorsziiks6ges
adj6khozzha mos6vizet.
Ilyen esetbenalkahnasfuv6k6kkala dob belsej6ben
A min6l tomenyebbsiiritm6nyel6r6se6rdek6bena fuv6k6konelt6voz6
iszapegy reszdtkeringetik.A 7.22.abra c k6pemutatja az elvt megold6st.
forgofelfi.rggesztett
A nagyobbteljesitm6nyiifiiv6k6s szepar6torokat
r6sszel,fels6 hajt6ssalgy6rtj6k. Ezzel a nagy, nehtz forg6r6szeknyugodtj 616siit is biztositanitudj6k.Tov6bbiel6nyeenneka kialakit6snak,hogy a nyom6s6116kivitel igy arhnylagegyszeriienoldhat6meg. A forgo tengely 6s a hdz
kozotti tomit6sreteflonb6l k6sztilt O gyririiket alkalmaznak.Az iizemkozbeni
ellen6rz6s,valaminta fuv6k6kcser6jestb. 6rdek6benhidraulikusszerkezetse-

2rr

gits6gevellehet az egeszforg6reszt,a hin felsSr6szeveles a hajt6ssalegyiitt

felemelni.
A centrifugatipusokn6h5nvir6nv6rt6k6ta 7.1. tdbldzatbanrnutatiuk be
[11,56,57).
Centrifug6kf6bb ir6nysz6mai
(SZ: szakaszos,
F : folyamatos)
Tipus

Uzemm6cRotor6tm6rt

lml

Ielz6szhm
razlg

7.1. tdbldzat

Szil6rdanyag
t6rfogatr6sz
m6rettartom6ny
%
Szemcse
(16szecske)
luml

Szii16centrifuga
H6moz6
Inga
Tol6
Csig6s
Ulepit6 centrifuga
Szuper
T6ny6ros
Oniirit6 tiiny6ros
Ftiv6k6st6ny6ros
Dekanter

SZ
SZ
F
F

SZ
SZ
(F)
F
F

0,3...2,0
0,3...2,0
0,2...1,5
0,2...1,0

3500...400
3500...300
1500...250
3000...300

0,03 . . . 0 , 1 240000...
I 0000
0,1 5 . . . 0 , 810000...4000
0,t 5 . . . 0 , 8 10000...4000
0, 1 5 . . . 0 , 810000...4000
0.
6000...300

2...500
1 . .I .0
10...5000
20...5000

5...50
5...50
20...80
20...60

0,r...200
0,5...500
0,s...500
0,5...500
4...10000

0...1
0...3
2...10
8...25
2...60

8. Kever6s
8.1.Bevezet6s

A. keverdsntlklt vagy tobb (egymSstolelt6r6tulajdons6gu)anyagotk6nyszeritett 6raml6ssalegyesitiink azert,hogy az egyesalkot6r6szekeloszl6saa meghatArozottlegkisebb terfogatelemekbena kiv6nt kever6si arhnyilnakfeleljen
meg. Els6dlegescelunk az, hogy az alkot6reszeketa rendelkez6sre6116k6sztil6kben egyenleteseneloszlassuk6sfinomdiszperzrendszerthozzunk l6tre. A
rendszerl6trehoz6saegy m6sik c6l 6rdek6benis tort6nhet,ilyen c61lehet pl. a
hdritvitel lslvagy anyag6tvitelmeggyorsit6sa,valamint a k6miai reakci6 el6segit6se.
Egyf6zisu folyad6k eset6na kever6sldnyege az, hogy a nagyobb koncentr6ci6jirt6r egyestdrfogatelemeita kever6ssell6trehozott 6raml6ssalhelyhozzunk l6tre. A
cser6rek6nyszeritsiik6s ez6ltal koncentr6ci6kiegyenlit6d6st
k6tf6zisrifolyadek-folyad6kextrakci6n6lpedig a kever6sa miivelet els6 r6szfolyamata,ahol a nehezebbfolyaddkff,zista konnyebbfolyad6kf6zisbanemulge6ltaduker6s vertik6lis 6,raml6ssal
es ezzel a folyad6k-folyad6kf6zisegyensirly tok6letesebbkialakul6s6tbiztosiduk. Vertikdlis folyad6k6raml6sa szil6rd
r6szecsk6ketis mag6val ragadja6s igy szuszpenzi6t6llithatunk e16.56 old6si
ideje is csokkenthet6kever6ssel.A kever6sselel6id6zetter6sfolyad6k6ramelszilllitja ui. a s6 feliilet6n lev6 telitett oldatot,lecsokkentia larnindrishat6rr6teget, melyenkereszttilaz oldott anyagcsakkomponensdiffuzi6valhalad 6t.
Homog6n anyagok eset6nvertik6lis 6raml6stnem sztiks6gesl6trehozhorizont6lisk6nyszenunk.Er6senviszk6zushomog6nfolyad6kmelegit6s6n6l
ritett 6raml6sraazdrtvan sztiks6g,hogy egyeskomponensekoda ne stiljenek a
tart|ly fal6ra. Szok6saz ilyen f6leg horizont6lis k6nyszeritett6raml6stkavardsnaknevezni,megkiilonboztetvea vertik6lis 6raml6stis el6id6z6kever6st6l.
A kever6kesztil6kekkialakit6saa keverenddanyagokhalmaz6llapot6t6l,
rlllag6t6lfugg[2, 6, 12, 13,27,47, 52,56,57].
A kever6sifeladatlehet:
old6do alkot6r6szekegyenleteseloszlat6l. Homogeniz|lils,azaz egyrnitsban
kiilonbsegekkiegyenlitese.
sa,cisszet6teli,
illetve h6rners6kleti
azaz szemcs6sanyagokegyenleteseloszlat6safolyad6k2. Szuszpend6ltat6s,
folyaban (pl. felold6sc6lj5b6l),tov6bb6a cukoriparbanaktiv sz6neloszlat6sa

213

bekever6sesziirend6foc6lj6bol vagy sziirlsi segedanyag

d6k szintelenit6se
lyad6kba.
folyadekban(levek,szorpoksz6n3. Diszpergiitaths,vagyisgfn szetoszlat6sa
dioxiddal val6 dirsit6sa, g6z-folyad6kreag6ltaths,levegdztetes).
(szolvensextrakciondl).
nem oldodofolyad6kokemulge6l6sa
4. Egym6sban
5. H6csere(fiit6svagy hiites)intenzifik6l6sa.
kialakit6saszernpontjSb6ldont6 jelent6segii az,
A keverdkeszi.il6kek
hogy a keverend6anyagokkozi.ila legnagyobbtomegii(t6rfogatu)legtobbszor
t6rgyaljuk.
a folyadekkever6ket
folyad6k6llapotu,
ezertels6sorban
(finomszemcs6s,
porszeni)anyagokat
Sok esetbencsakszil6rdszemcsds
kevenink. Ezek a szbraz-vagy porkever6k.
anyagokkever6Kozbiils6eseta nedvesporok,nedvesszll|rd szemcs6s
pasztaszerff
kever6se.
Ilyenek a
p6pes,
anyagok
nagy
viszkozit6sri
se, illetve a
g6pek.
gyrir6k.Ide sorolhat6kaz8n. homogeniz6lo
dagaszt6kvagy
Altal6bana kevemi kiv6nt anyagotbefoglaloedenydll es a benneelhelyezett szerkezetielem, a keverd mozog: forg6 vagy koptilS mozg6st vdgez.
Egyesg6peknelaz eddnymozog:(pl. porok keveresekeverddobban).
Pneumatikuskever6sn6lbefuvatott leveg6- (ghz- vagy g6z-)6ran id6,zi
el6 a kever6hatbst.Ujabb keverdtipusa sztatikus(vagy 6116)kever6: ez cs6szeell6tott 6116szerkezet.Neh6nyana
ni, beltil ujra meg ujra eloszt6elemekkel
tekintik
m6sokon61l6alapmiiveletkent
is
kever6snek
[56],
folyadekporlasztdst
t6riinkki a porlaszt6sra.
thrgyaljik [13]. Konyviinkbena9. fejezetben

8.2. Kever6k telj esftm6nysziiks6glete

Hatlapos lap6tos keverd p6ldija
laVizsg6ljuk meg el6szorp6ldak6ppena 8.1. dbrdn vfnolt hatlapost6:rcs6s,
p6toskever6(m6sn6venturbinakever6)
teljesitrn6nysztiks6glet6t
[56].
A keverS vizszintes thrcsbj5;n6 kever6lapdthelyezkedik el. A folyad6kban
megforgatva6raml6siellen6ll6sierllep fel a lap6tokon:

F =, t*r?A,,
ahol cf
p
214

:
:

az ellenirllilsi t6nyez6,
a folyad6ksiirtis6ge,

(8 1)

vk :
A/ :

alapdtkozepes(6tlagos)keriiletisebess6ge,
alapbtfeliilete.

Ha a 8.1. iibra mereteitfigyelembevessziik,ugy az 6tlagoskeriileti sebess6g

vk: x'a'

( 8.2)

8. I. abra. Hatlapos t6rcs6s,lap6tos kever6

a

Legyen

I - - U -

,3

Vk:d-A:d-In,

a = 2ftn,

mivel
ahol

,3

(8.3)
(8.4)

sz<igsebess6g,
fordulatsz6m.

215

A lap6tfeltiletaz itbrinvhzoltak szerint:

t

,l

ol

7 )

a a a =-.-=-

4 5

( 8.5)

2 0

Fentiek alapjhn
F =0,1388c1pn2d4

(8 6)

Ha a tfurcsitra6s a tengelyrehat6 ellen6ll6stelhanyagoljuk,akkor a forgat6nyomat6ka6 elleniililser66s azxkar szorzata:

M = 6.F . x = ar ]a = o,3r23c
rpnzd}.
8

(8.7)

szorzata:
6s a szogsebess6g
a forgat6nyomat6k
A kever<jteljesitm6nysztiks6glete
P = M'a,

azaz

P = M . 2nn = 1,962c,pn3ds = (pn3ds .

(8.8)

a fordulatszirm
Ez a fontos k6p1etaztmondja ki, hogy a teljesitm6nysztiks6glet
harmadik 6s a kever66tm&6otodik hafufinyiwalar6nyos.A c, ismeretlen.5z6mit6ssalnem, csak m6r6sselhat6rozhat6meg. Minden kever6tipusra(6s a viitoz6 mlretar6nyokatis figyelembev6ve) kis6rletilegmeg kell hathrozni.
Az ellen6ll6si t6nyez6 6 lfieket a szakirodalomtobbf6lek6ppenjelzi.
nevezik (Eu : : 1,962c), de pl. Zocc
Altalitbankever6siEuler-sz6mnak
=
: -[56] szerintez akeveresiNewton-sz6m(Ne Eu 1,962c). Eu azonban
mindenkeppegy dimenzi6n6lkiili kever6sijelz6sz6m(krit6rium). Az 6ltal6nos
formula teh6t:
P =Eupn3ds6sigy Eu =

(8.e)

pdt nt

fuggvdnye.Esetiinkben
Az Eu 6rt6kea keverbsiReynolds-szdm
ndz
P,"- P'dt -

216

( 8 . 10 )

Kever6skozben a tengely kozeKiilon kell szolni a tolcs6rk6pz6d6sr6l.

l6benforg6 (szivo) tolcs6rkeletkezhetik.Ilyenkor
Eu = f(Re)
nu = f(Re,Fr)

helyett
6rv6nyesiil.

( 8 . 11 )

Itt a Fr a keverdsiFroude-szitm.
If=-.

) ,
n-a

(8.12)

<,

A tolcserk6pzdddst6raml6stor6k(fligg6leges torl6lapok a kever6s k6sziil6k

pal6sdament6n)be6pites6velkorlStozzuk.
A 8.2. dbrdn bemutatottkeverdsedenyekbal oldali k6pe 6raml6storcibe6pit6s6tmutatja,a jobb oldali k6p 6raml6stor6n6lktili kivitel. A jobb oldali 6bA Froude-szbmot6raml6srar6szekenj6l l6tszik a folyad6k tolcs6rk6pz6d6se.
tor6 n6lktili esetbenkell figyelembevenni. Avinolt k6tf6letipus:

8.2. dbra. A torl6lap hat6sapropeller-(l) 6s lap6tost6rcs6s(II)

kever6n6l
a - torl6lappal,b - torl6lap n6lkiil

I. propellerkever6
II. lapdtoskever6
A kever6skora folyad6kbankialakulo meridi6n 6ramvonalakm6sk6ppalakulnak torl6lappal,ill. torl6lapn6lkiil.

217

Dimenzi6analizis
A kever6k teljesitm6nysziiks6glete
a hasonl6s6gehn6let
segits6g6vel,
pontosabban a dimenzio analizisalkalmazisi: al 6ltal6nosani s t6rgyalhato.
Kis6rleti tapasztalatokszerint a kever6 teljesitm6nysziiks6glete
a kever6
m6reteit6l,a kever6fordulatsz6mdt6l,
a kevertfolyad6ksiiriis6g6t6l
6s a tar151y
keletkezik- akkor
folyad6ktolcs6r
6sviszkozit6s6tol
6s- ha a kever6tart6lyban
m6g a neh6zs6gierdt6lis fiigg.
P = E ( d , w , DH
. ,n,p,n.g).
ahol P
d
w

D
H
n

p
r1
(,

( 8 .13 )

a teljesitm6nysziiks6glet
[ML2/T3]
a kever6 6tm6r6je[L]
a kever6lap6tsz6less6ge
[L]
alart|ly 6tm6rrije[L]
a folyad6kniv6magass6ga
[L]
a kever6fordulatsz6ma
[1/T]
a folyad6ksiiriis6ge[M/L3]
a folyad6kviszkozit6sa[M/LT]
gyorsul6s,az egyslgnyitomegrehat6neh6zs6gi
er6 lLlTtl
a neh6zs6gi

A (8.13) osszefi.rgg6s
felirhatohatv6nyfiiggvdny
form6j6ban
:
P = A . d o . w ' . D " . H j . n h. p ' . n * . g "

(8.14)

Helyettesitstikbe az egyenletmindk6toldal6nszerepl6mennyis6gekhelyett a
megfelel6dimenzi6kat

t!' =u u * r, (!)'f{l'f-l()-fl)'
rr
\r/ \u/ \Lrl \r,/

(8.1
5)

Az osszefi.igg6s
homogenit5sa
megkovetelia jobb 6s bal oldali dimenzight.
azonoss
E
kovetelm6ny
alapj
6k
6
tn meghatbrozhaguk a hatv6nykitev6ket.
Irjuk fel az azoflosmennyis6gek
kitev6inekegyenl6s6g6t:
tomeg(M)
(L)
hosszirs6g
id6 (r)

2r8

7:i+m
2:a+c+e+f-3i-m*n
-3:-h-m-2n

H6rom egyenletiinkvan, amely 8 isrneretlenttartalmaz.Teh6t 5 hatv6nykitev6

6rt6kdtcsakmer6siadatokb6ltudjuk kisz6mitani.Fejezzink ki az egyenletbdl
5 hatv6nykitevS(c, e,.f, nt, n)
3 hatv6nykitev6ta kis6rleti itton rneghatdrozand6
segits6g6vel:
a:5-c-e-.f-2m-n
h:3 -m-2n
i: | *m.
a kifejez6staz isHelyettesitsiika kapott (8.14) egyenletbe6s csoportositsuk
meretlenkitev6k szerint:

p: A.4,,,0(,l"p)-'f
44)-'f+l' (+)"(+\'
\

\ g

\ d )

\ d )

(8r6)

\ d )

ra

vr: d r n,igy az egyenletbenszerepl6

A keverdkeriileti sebess6ge

a'nP

ki-

fejez6s
d'np _7 dvop_Re,

( 8 .l 7 )

n f t r |

a keveresiReynolds-sz6m.
. d
-"n - - . ^ .
kifejezesaz egys|gnyitornegrehat6centrifug6lis,illetve nehezs6gierci
A
g
viszonv6tfeieziki:

dn,
_+t= Fr,
g
7t' dg

(8.1
8)

ez a keverdsiFroude-sz5rn.
Ha az iizemi k6sziil6kgeometriailaghasonl6a kis6rleti berendez6shez,
w D H
ar6nyokmindk6t esetbenugyanakkor6k,akkor a (8.16)
tehdt a ., -,d d d
egyenletegyszenibbalakotolt:
P = A . d s - n 3 . p . R e - " ' 'F r - " ,

(8.1e)
219

- l.R:s-m.Pr-n

(8.20)

dtntp
A P / (atnt p) kifejez6s a dimenzi6 n6lktili kever6si Euler-sz6m 6s igy

Eu = A.Re-' .Fr-'

(8.21)

Az m, n kitev6k, valamint 6s az A konstansmeghathroz6sa

kis6rleti riton lehets6ges.A m6r6si adatokatlog Eu - log Re diagrambanszok6s6br6zolni.A kis6rleti adatok szerint, ha a tolcs6r nem 6ri el a kever6t 6s igy a kever6 nem
diszperg6lleveg6ta folyad6kba,a Froude-szhmkitev6je n: 0. Ezt figyelembe
v6ve a (8.21) egyenleta k<ivetkez6form6raegyszerfisodik

(8.22)

Eu= A.Re-'

Ha az Eu-sz6mot a Re-sz6m fiiggv6ny6ben log-1og koordin6tarendszerben6br6zoljuka g<irbdnekRe-sz6mt6lfiigg6 h6rom szakaszfitktilonboztetjiik meg (8.3.dbra).
a) A lamindris tartomdnybanaRe-sz6mkitev6je minden keverdrem: l.
Ekkor a rendszera Re-sz6mranzveonmodellez6

E u -- A .Re- .'

(8.23)

Eu
too

Re
8.3.dbra.A kever6si
Eu - Rediasram

220

ill.
P,
6 se b b 6 P
l = A . d t .n ' . n .
E u . R e= . ,
d"'n''n

(8.24)

A lamin6ristartom6nyhathra:Re: 10...60a kever6tipust6lfiigg6en.Tea fluidum viszh6t a lamin6ristartom6nybana kever6 teljesitmenysztks6glete

kozit6s6valegyenesenar6nyos6s fiiggetlen a folyad6k siinis6g6t6l.Az A t6nyezS6rt6kea kever6tipus6nak6s a geometriaiarrinyoknaka fiiggv6nye.
b) Az dtmenetitartomdnyban
10...60<Re<103...104
lehet.Az Eu - Re osszefiigg6stkis6rleti diagramokb6lolvashatjukle (nincs 16
,,k6plet").
c) A turbulenstartomdnyban
Re> 103...104.
A Re-sz6mkitevcijetorl6lemezn6lkiili kever6sed6nybenkozelit6legm =0,2.
Torl6lemezekkel ell6tott tartrlly eset6n a kever6 teljesitm6nyfelv6telemegemelkedik 6s turbulens tartomdnybanaz Eu-sz6m fiiggetlenn6 v6lik a Resz5mt6l,
azazm=0.
Ez esetben:

Err: A,

(8.2s)

P: A.dt.rt .p.

(8.26)

ebb6l

Pinaa norm6l iizemi P teljesitm6nyn6lnaAz indit6si teljesitm6nysziiks6glet

gyobb,6s KeszarrlN szerinta viszonysz6m:

= 0,134.P.0'22
41.

(8.27)

221

M6retniivel6s
Ha a kever6si kis6rletet kismint5val (modellkeverdvel)v6geztiik 6s ipari
(iizerni) m6retrekiv6nunk 6ttdrni,k6tf6le szempontszerintj6rhatunk el.
vonatkoztatottteljesitrneny1. Az elsrj szempontaz, hogy a t6rfogategys6gre
ig6ny azonoslegyen,azaz
D

L=
V

6ll,

ahol V az aktiv kever6eddny-t6rfogat [rn3,.

E felteves azon a felismerdsen alapszik, hogy a hatekony kever6shez
sztiks6ges iddtartam kozelitdleg ar6nyos N/V 6rt6ld<el.
Lamindris tartom6ny eset6n
P = A . d 3 . n z n.
V arftnyos D3-nal6s D3 arbnyos d3-nal
ugyanis
Eu=

P
-', :,4Re-l
ntdtp

ES

P = A R e - t n 3 d' s=pA

4 : ; n 3 d t p= A n 2 d 3 .r 1
pnd2

Teh6t az ipari meretii k6sziil6krees a kismintdra(ut6bbi km indexii):

An2d3n_ An?^d3^r\,",
r2

a'

t1

ain,

a nevez6bend3 a V terfogathelyett6ll.
Innen
.
nze= n?^1lrn

222

K6t esetlehetseges:
a) Ha
4 = I7k,n,

vagyis a dinamikai viszkozit6sok azonosak(a keverend6kozeg azonos)

6s igy
n: nkm,
teh6t a fordulatsz6mok is azonosak.
b) Ha
4> 4m,
irgy
ft 1flkr,

Turbulenstartom6nyeset6ben
An3dsp=Ani*di^p
)
d3k-

d3

igv
n3dz= d^dt^,
ebbdl

k-1=rr,,(+)'''
, =,r-(+)'''=ro^.
ahol
k : m6retar6ny: ipari/kisminta
legyen tiland6. Ez
2. A masodikszempontszerinta kever5k keriileti sebessege
a keriileti sebess6ggel
a feltev6scsak akkor helyes,ha a kever6shat6soss6ga
ar6nyos.
dont6jelent6segti.
Gdzok(leveg6)diszpergaldsanala kertileti sebess6g
Ilyenkor:
nxd = no.rdo^
es igy

( a,-\

n=l\ a

lfl*r=-;nkn,.
K
)

zz5

8.3.Keverdtfpusok
A legtobb kever6sk6sziilek fi.igg6legestengelyreszerelt,forg6 mozg6sirkever6elemesszerkezet.
A lassir,vagyis kisebb fordulatsz6mrisiklap6toskeverSka legegyszenibszogac6lb6lvagy cs6b6l
bek. A kever6elemlapiltjai lemezb6l,laposac6lb6l,
k6sziilnek. Zomincozott k6sztil6kekndla kever6elemzomhncozottcs5. A fordulatsz6m20...40percenk6nt(demindenk6pp100alattvan).

8.4.dbra. Lap6toskever6tipusok
a - lapkever6,b - karoskever6,d - tribbkarirkaroskever6,e - horgony(anker-)kever6,f- rijjkever6,g - kalod6skever6sik fenekii ed6nyben,h kalod6skever6

224

A 8.4. dbra lapdtoskever6ket mutat be. A vhzolt kever6s keszi.il6kek

korhengeresed6nyeksik- vagy kos6rgorbefenekkel (ez ut6bbira pelda az e, f
6s h jelii ed6ny).
A forg6tengely majdnem mindig kozlptengelyes (centrikus) elhelyez6sii.A 8.5.
dbra fuggSlegeskiilpontos 6s ferde kiilpontos
(excentrikus) kever6szerkezetetmutat. Az
edeny 6s a kever6 egym6shozviszonyitott
egyesm6retadataitsok tapasztalatalapjhnc6lszerienadj6k meg a szakirodalmban.
A f6bb m6retekaz edety bels6 6tm6r6je: D, a kever6elem(kiils6) legnagyobb6tm6r6je: d. Az edenybenlev6 folyad6k (nyugalmi) magass|ga:H. A fenekt6l a kever6elem
alj6ig m6rt t6vols6g:h. Akever6elemmagassdga:hr 6s a tobb tipusn6lmegadottsz6less6g:
w. (A lapkever6n6l
h:w.)
A B.1. tabldzat n6h6nylap6toskever6 adatait
Iartalmazza.A 8.4. abrdn vhzoh.keverdkkoziil
t6bbsikfenelai edlnvbenis iol hasznillhato'

8.5. abra. Kever6elrendezsi v Szlatok

a - kiilpontos, b - ferde elhelyez6s

8.I . tdbliizal
N6h6nylapStoskever6adatai

Elnevez6s

d/D

w/d

h/d

H/d

hld

0,1...0,2 1 5 ?
I
0,4...0,5 0,9...
Lapkever6
0,J...0,90,05...0,10,1...0,2 1 . . . 7 , 4
Karoskeverd
0 , 0 5 5 . . . 00,,10 1 . . . 0 , 016, 1 . . . 1 , 4n 4 0 R
0,9...0,98
HorgonykeverS
Kalod6skever66s
o.'7 I
0 , 0 5 5 . . . 00,,10r . . . 0 , 0 6 1 . 1
kalod6sankerkever5 0,9...0,98

Max.
dinam.
viszkozitrir
(Pa. s)

20
l0
20...(50)
20...(50)

A horgonykever66s az ujjkevercja k6sziil6k alakj'hoz idomul. A keverdelem kfils6 6iei a k6sziil6kbels6 falfeliilet6hezkozel helyezkednekel. Az
ujjkever6knll az 6brin vfnolt, benyirlo 6raml6stor6kkelfokozzhk a keveres
hat6soss696t.
A propellerkever6k szbmylapStjaimertani csavarfeliiletek.Alakilag a
viszonylagnagy. Altalfiban I Pa ' shasonl6k.Fordulatsz6muk
hai6csavarokhoz

225

k6t tipus6ta
ig, (kiv6telesen2 Pa . s-ig) hasznflhat6k[12]. A propellerkever6k
(h6romsz6rnyri
8.6. abra mutatja
6s hatsz6rnyr).
A propellerkever6erds axi6lis (vertik6lis v. tengelyir6nyir)6raml6sthoz
l6tre. Ott alkalmazzfrk,ahol nagy folyad6ktomegetkell mozgatni. Kisebb tart6lyoknSl hordozhat6kivitelii, konnyen felszerelhet6propellerkever6kethaszn5lnak. Az edlnybe ferd6n nyirlnak be. Nagyobb tart6lyokn6l egy vagy tobb,
v izszintestengelyii propeIIerkeverdj 6I alkalmazhat6.
A 8.7. dbra egyszeres,illetve k6tszeresbeoml6sii,zdrt turb6kever6tmutat. Ezek gyorskever6k.T6rcs6sturb6kever6ketegyenes6s ivelt lapokkal k6szitenek.

al

a - h6romsz6myri,
b - hatsz6myir
8.6. dbra.Propellerkever6

8.7. dbra. ZArtturb6keverS

a - egyszeres
beciml6sii,
b - kett6sbeciml6sii

z/.o

3 a56 8rO

3.a56 gro' "

" 156aro3

g15a8o4

g+568to5

313

Re
ktiionboz6keverSkEu - Re diagramla
8.8.abra. Torl6lapn6lkiili ed6nybenelhelyezett

mutatunkbe 6ram16sA 8.8. abranjellegzetesEu - Re osszefiigg6seket

tor6 n6lkiili tart6lyban a centrifug6l kever6kre 16,16,441.F6leg zomhncozott,
alkalmazottkiilonboz6 keverStipusokravonatkozik a
Lampart-k6sztil6kekben
8.9.abra12,6, 71,27,521.
A (8.22) egyenletkonstansait6s hatv6nykitev6itfoglalja cisszea 8.2. tabldzat
folyadekokkeveres6rekiilonboz6kever6tipusokra.
nagyviszkozitits.is
8.2. tdbldzat
tn egyenlet
Az Euler-szlmot meghat6roz6 Eu : A ' Re
hatv6nykitevOr
konstansai6s

Kever6k

d/D

Sz6mylap6tos

0,70

Kalod6s

0,9r

Csiga(vezet6csSvel)

0,40

N'T

85,0
15,0
190
88,0
230

1,0
0,46
1,0
0 , 75
1,0
0.82

r30

Reynoldsintervallum

1...25
25...120
1...20
20...t20
1...20
20...60

227

8.2. tdbldzat.folyt
Keve16k

d/D

n6lkril)
Csiga(vezet6cs6

0,40

Szalag

0q5

Szal,ag

0,90

Csig6sszalag

0.94

120
51,0
330
r30
2s0
96,0
280
108

Reynoldsintervallum

1,0
0,69
1,0
0,75
1,0
0,75
1,0
0,7s

1...16
16...50
1...45
45...140
1...45
45...t40
1...45
45...140

rot
50

30
20

10

1 .

o,5
o,3
o,2

o,t.

8.9. dbra. Kiilonbciz6kever6kEu - Re diagramja(a 6-jelii gcirbetorl6lapospropellerkever6)

228

(a 8.2. tdbld8.10.dbra. Kiil<jnbrjz6

kever6tipusok
zathoz magyar|zat)
a - szdmylapStostcibbkarri,b - szalag,c - v ezet6csrivescsiga,d - csig6sszalagkever6

v6zoltuk.
A 8.10.dbrdn a 8.2 tdbldzatbanszerepl6kever6tipusokat
jelii
gorbe kiilonosena zombncozottk6sziil6A 8.9. dbrdn feltiintetett 5
keknelj61 bev6lt impellerkeverSrevonatkozik.
A kever6s k6sziil6kek sokszor k6miai reaktorkdnt is haszn6latosak.
Ilyenkor 6s egy6b esetekbenis gyakran sztiks6gesh6elvon6sr6lvagy h6kozl6sr6l gondoskodni.A 8.11. dbra sik feneKi kever6sed6nytmutat be6pitett
fitS vagy hiit6 cs6kigy6val.Az edbnyfalfira kiviil r66pitett h6cser6l6elem a
duplikatrira: f6t5- vagy hiit6kopeny.

229

A kever6s ed6nyekhci6tad6sit6nyez5j6t a 12. fejezetbenismertetji.ik.

8.1. pdlda
Hathrozz,tkmeg egy olyan horgony(anker-)kever6 kever6si teljesitm6nysziikn :24 fors6glet6t,melynekfordulatszSrra
dulat percenk6nt.A k6sziil6k 6s a kever6
f6bb meretei:
D : 1560mm a k6sziilek (ed6nY)6tm6'
rdje
:
1860mm a folyad6kszintmagassSH
ga

8.1I. iibra.Cs6kigy6s(fiit6sii-hiitesii)
kever5sk6sziil6k

d :

1430mm
129mn

ft

143mrn

a k6sziil6k (edenY)es a
kever6 also Pontjakozotti
t6vols6g

a kever6 6tm6r5je
a horgonYkarsz6less6ge

Ervenyes-ea fenti kever6rea 8.9.dbra (2) jelti ellen6ll6sgorb6je?

Ellen6rizziik a geometriai hasonl6s6gotbiztosito n6gy m6retar6nyerteketa p6ldaszerintikever6n6l:

D _1560:
1,0g
d 1 4 30
h = 1 43=oJ
d 1430
w
t

H
d

- 129= o.o9
1430

1860 1.
-)-'
1430

a 8.9. abra rnegfelel6adataivalmegegyeznek,

vagyis a meretarfunyok
jeln
gorbe
haszn6lhat6.
(2)
teh6ta

230

Ankerkeverlnel a Frode-sz6mbefoly6saelhanyagolhat6,(a kever6 kis

fordulatsz6mri),igy az Euler- es a Reynolds-sz6megy6rtelmii ftigg6sbenvan
egym6ssal.
A kever6siRe-sz6mota keverend6folyad6k siinis6ge6s dinarnikai viszkozit6sadetermin6lja.A folyad6ksiinis6ge:p :950 kglm36s dinamikaiviszkozitbsa:4:6000 mPa. s.
A Reynolds-sz|m:
d 2n p

^"=;=

1 , 4 3.22 4. 9 5 0= 1^ n ,
tLY)l
69"69*-

A 8.9.dbra (2) gorb6j6b6lleolvasottEuler-sz6m:

Eu: 1,65.
A kever6siteljesitm6nyig6ny:
P = E u . d s. n 3. p J l s ,
- ( -td\3
'
P = 1 . 6 5 ' 1 . 4 3 5 ' l| ' 9 5 0 = 6 0 1J / s .
\60/

is:
Sz6mitsukki a kever6elemkeriileti sebesseg6t
v: dftn:1,43'3J4
+:
60

1 , 8m / s .

ir6nyelveketad a
Bizonyosfokig eligazit6sulszolgSl6s a kivdlaszt6shoz
8.3 tablazat,aholkilenc kever6tipusjellemztiitfoglaljukossze.

231

8. I 2. dbr a. Ankerkever6s ffit6k<ipenyesk6sztil6k fel s6 hait6miivel

LJZ

8.3. tdbldzat
KeverSkkiv6laszt6siirSnvelvei

Kever6tipus

H66tad6s
Gdz
Keriileti
Szuszpen- Emul- diszper- falon
sebess6g Torl6lap Kever6s
d6ltat6s ge616s g6l6s
6t
m/s

Propellerkever5 3 . . . 1 0
Ferdelap6tos
keverS

2...5

Lap6tos(t6rcs5s)
keve16

3...6

A tiircs6ncsak
alul lap6tozott

3...6

lgen

?*

nem

rgen

.f

nem

3*

lgen

nem

2
3*

3
2

nem

3
2

0,5...10

lgen

0,s...3

lgen

igen

A*

0
0

2
2

keverS
lmpeller(ivelt)
keverS
Lapkever6

nem

Horgonykevero
Ujjkever6
Szalagkever6

Csig6s
(vezet6cs6
n6lkiili) kever6

o 5 ' l

1...3
n{ I

A*

nem

nem

nem
4

lgen
nem

alkalmas,I nem alkalmas,0nincsadat,* csakkis

Magyarizat:5kiv6l6,4 j6,3 megfelel,2 korl6tozottan
szildrdanyagtartalomig

A 8.12. dbra egy duplik6toros (flit6kopenyes)kever6s kdsziilek teljes

szerkezetifel6pit6s6tmutatja villtoztathat6fordulatsz6mri(fels6) hajt6rniivel.

^ 1 4

ZJJ

8.4.Nagy viszkozitfsri anyagokkever6se

sol-toolmin
n-r3O-35/min

8.I 3. abra. K6tkever6sf6z6iist

234

A dagasztokmellett a nagy viszkozit6sir

anyagokkever6s6rea tobbmozg6si,tobbtengelyii kever6gepektobb fajtrlj6t is alkalmazzbk. Ilyen, tobbtengelyii kever6t
mutat a 8.13.dbra (dupIlkatur6sftiz6tist).
A kever6sfdz6iist (A) tetej6n elhelyezett (B) hajtomrfhoz(C) tengelykapcsol6kon keresztiil csatlakozik a
centr6lis (D) horgonykever66s az (E)
(F), a h5lapkever6.A leeresztSnyil6s:
m6rdtok:(G).
A lassir fordulatu kever6 3..35
percenkentifordulatsz6mi, az oldalkeve16 90...100fordulat/perccelforog. A kever6re az odasiil6selkeriilesemiatt kapar6lap6tokat helyeznek el. A pal6st
rnelletti anyagrbtegekigy befell framlanak, ahol a lapkever6 hat6sugar6bakeri.ilnek.A kozegiraml6s ir6ny6t (a kever6k forg6sirfnyit figyelembe v6ve) az
6br6nbejelolttik.
A 8.14. dbra kever6v|Ilozatokat
rnutat.A (1) nagylyuku lapkever6,amely
nagy viszkozitdsttanyagokhozktilonosen
alkalmas.A (2) kalitk6s korac6l kavar6
a (3) 6s (4) felfel6 6s
fdleg habosithshoz,
lefel6 ir6nyu16kavar6hat6su.

8.5.Dagaszt6k
kever6g6pekethaszn6!Nagy viszkozithdt, nyril6s, siirii masszttkdagasztfts6ra
rLui.-At ilyen, fekv6 elrendez6sii,k6tv6lyirsg6p k6t munkav6gz6eleme,a gyilr6szercz6m,a hornlokfalakban csapigyazva vatr, 6s a ket elem egym6ssal
a, 1876).
szembenforog (P. FRrvsuRcpRszabadalm
elemeinek fordulatsz6malehet
dagaszt6
k6tkaru
vlzolt
A 8.15. abrdn
2
:
I
at6ny0.A percenk6ntifordulatazonos,de tobbnyire elt6r<jpl. 3 : 1 vagy
s z 6 m1 0 . . . 3 0 .
e16gaz egyrkkart hajtani,a m6sikkalfogaskeKisebbteljesitm6nyekn6l
teljesitm6nyekn6lmindk6t tengelyt (kiilon)
Nagyobb
kapcsoiod6s.
rekes a
a 8.16. abran vdzoljuk. A v6lyfkat a
tipus6t
tobb
hajtj6k. A dagaszt6elemek
Z karos dagasztokathaszn6lnaka
keszitik.
ioUU tirites c61j6b61billenthet6re
sz6k osszegyfr6s6ra.
kekszteszt6k,csokoI6demas

8. I 4. dbra. Kever5v6itozatok

8.15.abra. K6tkarridagaszr6

23s

.,fnrSU'Sf

@
L I6. dbra. Dagaszt6elemek
aszigmakever6,
b - diszpezi6s
kever6,c - haluszonyos
keverS,
d - fogazottlap6trikever6,e egy6lii csavartlapdtri
keverd

anvagok,porok kever6se
8.6.Szilfrd szemcs6s
A szil6rd szemcs6sanyagok,porok kever6s6n6lis tal6lkozunkolyan kever6g6pekkel,amelyeketnagy viszkozit6srianyagokkever6s6re(is) haszn6lnak. Ilyenek pl. a csig6s6s a szalagoskeverdk.Egy6bk6nta porok, illetve a
szil6rd szemcs6sanyagokkever6se|ltalihan ,,szhraz"elj5r6s,b6r egyesesetekbenel6fordul folyad6koksz6nd6koshozzikever6se(,,bekever6se")is. A zsirok, olajok porokba (pl. lisztbe) val6 bekever6s6reszolgii a szalagoskever6g6p.
A csig6skever6krep6lda a tobbmozgfisriferde csig6skeverS(Nauta-kever6) (8.17.dbra).
236

A kever6 tartfiya kripos,benneegy

ferdenelhelyezettcsiga felfel6 sziillitja 6s
egyben (kisebb mert6kben) keveri is az
anyagot.Ekozbena csiga a tartiiy tengelye koriil a fal ment6n korbe mozog
(kering). A csiga fordulatsz6ma60...80
percenk6nt, a kering6si fordulatsz6m
2,2...2,8percenk6nt.Ily m6don az afiyag
6lland6an egym6st keresztez6vizszintes
6s fiigg6legesmozg6stv|gez. A felsz6llitott anyag ezutfn.saj6t sfly6n6l fogva a
tart|ly kozep6nlefel6 halad. A fajlagos
teljesitmdnyigeny
1,5...7,5
kWm3.
A legegyszenibbszerkezetiikevercig6peka forg6tart6lyos vagy dobkevercik. Ilyen g6pekb6l mutat nyolcf6l6t a
8.18.abra.Ezekjol omleszthet6,
cisszetapad6sranem hajlamosanyagokkever6s6- a
re alkalmasak.A szemcser6tegek
sirrlod6skovetkezt6ben a dobbal egyiitt
mozognak,majd lev6lnaka dobpal6str6l,
lecsfsznak,gordi.ilneka szemcsehalmaz
ferde csig6s
8.I 7. dbra. Tcibbmozg6sri
felszin6n.Ekozbenaz egyesrdtegekosz(Nauta-)kever6
szekeverednek.
A dobkever6ktolt6sfoka
40...65%.A fordulatszdmukkicsi (sz6z
fordulat/percn6l
kisebb),lassanforognak.A kever6siid6 n6h6nyperct6lak6r I
6r6ig is terjedhet.A 8.18. dbrahengeresdobkever6tmutat6(a) k6pe az anyag
(kaszk6dmozgis).
helyzet6t mutatja lassf forg6sn6l a dobkeresztrnetszetben
Egy kritikus fordulatsz6m(no,= 30.,,/R
) el6r6seut6n a kertiletenelhelyezked6
szemcs6kegyiittmozognaka dobbal.
J6l keverhetSszbraz anyagokn6lkiterjedten haszn6lj6ka kett6s kripos
kever6ket(d) 6s (e) k6p. UgyancsakgyakoriV- vagy Y- kever6(,,cs6nadr6g"),
amelyeta (g) k6p rnutat.A k6t cs6 6ltal bezilrtszog80...90".A toltSnyilflsaz
helyezkedikel.
egyik cs6darabv6g6n,azijritSnyfl6sa tal6lkoz6sicsricsponton
A cikcakkkeverdfolytonostizemii g6p, tulajdonk6ppentobb V- kever6
osszekapcsoldsa
[(h) k6p].
A ferd6nelhelyezetthengereskever6 [(c) k6p] az anyagotide-odaveti,
6smintegy,,t6molyg6"
mozg6stvegez.

237

tu/
-\

a)

ffi
kever6k
8.t 8. abra. Forg6tart6lyos
c - 6tl6sanelhelyezetthengeres'
b - hatsztigletii,
a - hengeres,
f- tetra6derkever6,g d - kett6skirpos,e - kett6skirposferdenelhelyezett,
kever6,h cikkcakkkever5
nadr6gcs<ives

8.7.Sztatikuskever6'k
is felhaszn6lhatjuk.Ha pl. k6t reszdramot
Folyad6kokkever6s6rea cs66ramlSst
a tlsz,lramok elkeverednek'
tSvolsdgban
egybefolyatunk, akkor bizonyos
folyad6kokelkeveredes6t
siiriis6gii
Hlnruuc es Hrev vizszintescs<jbenazonos
6rtekel, ha
Kiel6git6homogenit6st
tartom6nyban.
vizsgfiltaRe: 3000...17000
A legkedvecs6hosszbanbiztositott6k.
(100-szoros6t)
50-szeres6t
a cs66tm6r6
az
elkevered6s
:
A
siirLis6gkiilonbs6g
6szleltek.
z6bb esetetRe 8000 erteknel
(kb.
akkor a
0,01),
kicsi
viszonylag
ellen hat. Ha a relativ siinis6gkiilonbseg
300mintegy
6rt6kn61
nagyobb
sziiksdgescs6hossza cs66tmer6l00-szorosa,
szoroshosszkell [15].
238

A sztatikus(6llo) kever6k forgo-mozgo alkatreszn6llnili cs6besorozatban bedpitett,merev terelSlemezesszerkezetek.A bevezetettket reszhramota

k6t vagy tobb r,szre
osztj6k.Az elernekkialakit6saolyan,hogy
terel6lemezek
tlabb rbszhramokosszefolySsukut6n v6koa feloszt6skovetkezt6bene1<j6l1o
nyod6 r6tegbenegymdsmellettmaradnak.Az elemekszhmhtnovelveelm6let6rfogatieloszl6stlehetel6mi.
tileg tetszSleges
A sztatikuskever6ketf<ilegviszk6zusfolyaddkokkevereslrehaszniijbk,
de porkeveresreis alkalmazhat6k.
A legismertebbek
a Kenics-6s a Sulzer-felesztatikuskever6k.A Kenicshelyeznek
kever6cs6belsej6benfelv6ltvajobb- 6s balmenetiicsavarfeli.ileteket
el. A kapcsol6do61ek90"-kal el vannakforgatva.Egy elem hosszakb. a cs6ii:f:merf
mSsfelszerese
6.19. dbrd.

elemek sz6ma
3

b%MWWWM
2-21

4=2'

8-23
retegek szama

16-2a

g2'2s

8.I 9. dbra. Sztatikus(Kenics-)kever6 a - miik<id6sielvi v6zlat,b - elkever6sretegei

Mivel itt a kialakul6 csatorn6kszhmakett6, igy minden qgyeskever6elemfelezi a rltegvastags6got,

a r6tegekszitmhtpedig dupl6zza.lgypl. k6t bevezetett
anyaghram
eset6n40 mm bels66tm6r6jiics6benelm6letileghat elem ut6n s :
0,31 mm vastags6gir,
128 db rdteg,tizenegyelem ut6n s:9,8 ptrnvastags6gri,
4 194 304 db
4096db r6teges huszonk6telem ut6n s : 0,01 pm vastagsitgit,
r6tegalakulki!
A 8.20. dbra a Sulzer-felesztatikuskeverd kialakit6sdnakvdzlata.Ha
hull6mos lemezeketrigy helyeziink egym6sra,hogy a kialakulo hull6mhegyek
egym6stkeresztezik,6s az igy kialakult lemezkotegeketfelv6ltva vizszintes,
helyezzik be egym6sut6n a csdbe, el66ll a
illetve fiigg6legeselrendezdsben
Sulzer-kever1.A 8.20.a dbrarisz a k6t bevezetettkozes rlszhramainak(r6tegeinek)kialakul6s6tszernl6lteti.

239

vertikirlis
lamellAk

horizontAlis
tame[ek
Sulzer-keverd

vertikAlis
lamelldk

horizontAlis
lamelldk

8.20.dbra. Sulzer-f6lesztatikuskever6 a - elvi

rajz
vdz\a|b - axonometrikus

8.8.Gdzdiszpergrilfs6spneumatikuskever6s
folyad6kokbangyakran haszn6lnakkiiGfnok (1eveg6)sz6toszlat6s6ra
k6sziil6keket.
lonbozdkeverdszerkezetes
mechanikuskeverdszerkezetn6lkiil is, ez
lehets6ges
A ghzdiszpergillils
az trn. pneumatikuskever6s.Ut6bbi, mivel mozg6 alkattlszt nem tartaImaz6
kever6s,igy erozives korr6ziv kozegekn6ljobban alkalmazhat6.
is keverni lehet, ezt perfordlt
Ha iolyad6kot egyszenibubor6koltat6ssal
csrivekkelis el6rhetjiik.
6s pneumatikuskever6ketmutat. Az a) 6bA 8.21. dbra g6zdiszperg6l6
rarlszen lap6tost6rcs6stuibokever6 al|belpitett gftz-(g6z-vagy leveg6-) bevezetl perfor6lt cscivesgizdiszperg6lok6sziil6ketv6zoltunk. A b) 6s c) 6braresz egyszeriipneumatikuskever6ketmutat. A b) 6brar6szena tatt|ly aljSban
elhelyelett peifor6lt cs6 lyukaibol kil6p6 buborekok (leveg6, ghz vagy 96z)

240

lewco+

perfogi2diszperg6l6
kever6s,a- turbokeverS
6spneumatikus
8.21.dbra. Gazdisryergilllis
kever6
pneumatikus
kever6,c - vezet6cscives
pneumatikus
ralt cs6vel,b - perfoniltcs<ives

keverik atartiiybanlev6 folyad6kot.Intenzivebbkever6s6rhet6el a c) vazlaton

6s ezt koriilolel6 nyitott vezet6csovesszerbemutatottkozponti bevezet6csoves
keringet6mozgdstvlgez126l'
kezettel.Ez amamutszivaffvrihathshhozhasonlo

8.9.Homogenizfl6g6pek
Gyakransziiks6gesolyan anyagokategyrn6ssalfinoman elkeverni, amelyek egym6stnern vagy csak r6szbenoldj6k. Ilyenkor homogenizSlog6peket
ukuhLrnk. Az ilyen kever5g6pekfeladatakett6s. Egyrlszt egeszenfinom
aprit1sravansziiks6g,m6sr6sztegyontetii(homog6n)kever6ketkell el66llitani.
Vagyis folyad6kokuifino* ernulziokk6kell eloszlatni,illetve szllird szemcs6ket kell folyad6kbanfinoman eloszlatni,diszperg6ltatni.
el6nyosen haszn6lhatoka korundSzil5rd szemcs6k diszperg6l6s6n6l
t6rcs6smalmok (kolloidmalmok). A feldolgozand6anyagtolcserenkereszttil
kertil a k6t, kb. 200...300mm-est6rcsakoz6 (8.22.abra). A fels6 t6rcsa6lI, az
also 3000 percenkentifordulatsz6mmalforog. A centrifug6liser5 az anyagota
koz6ppontiola keriilet fel6 k6nyszeriti.A k6t t6rcsakozotti hezagbana fell6p6
oyirOeiOt hatisbraaz anyagbanlev6 agglomer6tumok(,,csom6k")sz6tdorzso0,2...0,4mm r6spl. zsirokhomogeniz6l6s6ra,
l6dnek.El6nyosenhaszndlhatok
vazolds6glevek,
6s
gyiimolcski.ilonboz6
haszn6latosak
iov6bb6
be6l1it6ssa1.
231
iz6l6sbra
homogen
122,
lamint siiritm6nyek

24r

vizlata
a) a kolloidmalom
6rl6reszenek

torg6r6sz
b) az apritast vegz6 korundszemcs6kkinagyltottreszbte
8.22.dbra. Kolloidmalom a - 5rl5r1sz,b - kinagyitottr6szlet

Nagy nyom6sirhornogeniziio gep a Gaulin-f6le g6p. L6nyege a nagy

nyom6sf szivatbru6s a homogenrzfio fej kombinici6ja. A homogeniziio fej
voltakeppenegy szelep.A nagy nyom6sirfolyad6k |thalad a szelep 6s a szeleptil6skozti kis r6sen,mikozbensebess6ge
ak6r300 m/s 6rteketis felvehet.
A dugattyirshomogenizhtorok k6t f6 r Eszb
616llnak:
- anagy nyom6sudugattps szivattyub6l6s
- az apritftstvegz6homogeniz6l6fejb6l.
A k6tfokozatu homogenizfiofej metszet6ta 8.23. abra szeml6lteti.A
folyad6kot a szivattyit az els6 fokozat szelepril6seal6 nyomja. A szelepiilest
hidraulikus terhel6sii dugattyir zhrja \e. A folyad6knyomSsa dugattyrit kiss6
megemelvenagy sebesseggel|ramlik
a m5sodikfokozatszelepiil6se
al6.A rds
242

aprito hat6s6tnoveli az irhnyterell aprit6gytir6.A m6sodik fokozat szelepiil6s6t is hidraulikus terhelesiiszelepzhrja le, igy a folyad6k ennek rnegemel6se
ut6n l6phetki. Itt a rostr6szekvagy a nem oldod6 folyad6kcseppektov6bb apritodnak. A folyad6knyomiisa lezht6szelepeketcsak n6h6ny szazad mm-re
a resekenmegkozelitia 300 rn/s 6rt6ket.
emeli meg, ezerta folyad6ksebess6ge
valamint az itkozcifeliileteknagy kem6nyA szelepiil6sek6s a szeleptfuny6rok,
s6gii,kopSs6lloanyagb6lk6sziilnek1231.

a mdsodikfokozat

lezaroszelepe

a m6sodikfokozat
hidraulikus
munkahengere

a m6sodikfokozat
szelep0l6se
irAnyterel6
aprit6gy0r0

terhel6s0dugattyu
hidraulikus
iz els6 fokozatszelepUlese
8.23. abra. K6tfokozatri homogeniz6l6 fe1 metszetrajza

243

m6retniivel6s
6sfajtizas
9. M6retcsiikkent6s,

A k6t- 6s tobbfazisi anyagi rendszereketvizsg6lhatjvk az osszefligg6

(folytonos, kiils6) alapfhzisbaneloszl6 sz6toszlatott(diszperg6lt,bels6) fazis
es ez ut6bbitdrbelieloszl6saszerint.
diszperzit6sifoka (sz6moss6ga)
Az a mfivelet,amellyel a diszperzitdsifokot nrivelji)k:ctmdretcsrikkent,ls.
apritds, rirl4s,szeletel6s. (Ily enkor
Szil6rd,darabosanyagokm6retcsokkent6se:
is heterog6na rendszer,hiszena kiils6 fhzis a kornyez6leveg6maga.)
Folyad6k diszperzitiisifok6nak novel6seis m6retcsokkent6s.Ilyen rniivelet folyaddkokporlasztdsaapr6bb cseppekre,leveg6bevagy gdzba.Folyad6kok m6s nem elegyed6folyad6kbanva16eloszlathsa:emulgedlds.Ez a r,szfolyamatpl. a folyad6k-folyad6k
extrakci6nSll6p fel.
Ghz vagy 96z folyad1kbaval6 bubor6koltat6satobb miiveletn6l el6fordul6 16szfolyamat.
A diszperzit6sifok csokkent6sea m6retcsokkentessel
ellent6tesmiivelet,
tehift: meretnrivelLs.Kis m6retii szilfud szemcs6sanyagokat,porokat novelhetrink alakos darabokra, nagyobb szemcsem6retiirogokre, granulumokra
(ragasztoanyaggal
vagy an6lkiil) pl. risszesajtol6ssal.
E rniivelet tobbf6le n6ven
ismert: tornorit6s,brikett6l6s,granul6l6s,tablettSzils,kompaktSl6s,pellettez6s,
drazsirozbs.
Szemcsehalmazokszltv|lasztbsa szemcsem6retiikszerint: osztdlyozds,
alapj6n:faj tdzds.
egyeb(fi zikai)jellemz6ik,tulajdons6gaik
A m6retcsokkends
spont6nis v6gbemehet.
P6ld6ul
6s a m6retnoveked6s
nern kell6en osszetart6szilfird anyagoktoredezhetnek,m6ll6s :ltjin apr6z6dhatnak.
A folyadekemulzi6kcseppjeiosszeolvadhatnak,
egyesi.ilhetnek,
ez a jeP61d6ulnem kell6enkevertfolyad6k-folyad6kemulzilens6ga koaleszcencia.
rogtonelkezdcjdika cseppekegybeolvad6okn6l vagy a kever6skimarad6s6n6l
sa. (Ez r,szbenrossz, r6szbenviszont j6 pl. az extrakcio sz6tiilepedesi
16szmiivelet6nel).
Abszorpci6,ill. desztill6ci6esetdna ghz-, ill. g6zbubor6kokegyesiil6se
nem kell5 helyen vagy id6ben az lrintkezS feliiletet csokkenti,a hat6konys6g
romlik.
244

Itt kell sz6lniv6gi.ila diszperzitasidllapot vdltoztatdsitr1l.Yoltakeppenide

lr:lrtozlkminden diszperz rendszerszefi iiasztasi miiveIete 6s homogeneztse.
A homog6nsz6t itt magyarfnnikell. Nem arr6l van sz6 a homoglnezesn6l, hogy val6bansikenil mindig a heterog6n6llapotb6lhomog6nbe6tvinni a
rendszert.
Ha s6szemcs6ket
sz6runk folyad6kba(vizbe), az oldhat6sfgi hat6ron
beliil a s6krist6lyokkellS kever6ssel
bizonyosid6n beltil oldodnak6s termodinamikai 6rtelernbenis valodi homog6nrendszer6ll elci az eredetiheterog6n
anyagot,zagyotelkerendszerhelyett.Nem (kell<ien)oldodo szilfirdszemcs6s
verhettink keverds ed6nybenrigy, hogy lehettlleg min6l kisebb szemcs6ket
kapjunk az ed1ny tdrfogat6nakb6rmely elerni r6sz6n egyenletesen,vagyis
teh6t rnindl kimintegyhomogeniz6lva.Miivelettanilagaz in. homog6nez6s
finom eloszlat6sa
a kiils6 fllzisban,rn6g
sebbbels6f6zis terbelilegegyenletes,
akkor is, ha a rendszertov6bbrais heterogdnrnarad(termodinamikaiertelemben).

RRSB-eloszlfs
9.1. Szemcseanalfzis.
bonthat6k. A
A szemcs6shalmazok szit6l6ssalszemcseoszt6lyokra
kozotti tartoszemcseoszt6lyok
egy bizonyos a1s66s fels6 szemcsenagys6g
6rmilnyt foglalnakmagukban.Mindez szorosanosszefligga szemcsenagyshg
az
anyaghaltelmez6s6vel6s meghat|rozbsfnal.Egy szemcseoszt|lyegyuttal
maz tomeglnek egy r6sze(tomegr6sz).
modja a szitaelemzds.Erre szabA szemcsenagys6g
meghathroz6s6nak
v6nyositoffvizsgfi6 szitasorozatszolg6l.
visszavezetanalizis(es6sisebessegre
Egy6bm6dszerek:szediment6ci6s
ve), 16gsz6re16s,
optikaielemz6sstb.
grafikus |brdzolilsdrah6romfele diagrarn szolg6I: a
A szemcseeloszl6s
gyakoris6gigorbe,a szitamaradv6ny-gorbe
6s a szithnval6 6thulkis gorb6je [3,
13,t7l.
A h6rornjellegzetesdiagramota 9.1. dbrdn mutatjukbe. A szitamaradvirny (6t nem eseff) resztR betiivel (R : Rtickstand),az ifteslstD betiivel (D :
az abszcissz6nvissztik
Durchgang)jelolve az ordinfitftn6s d szemcsern6retet
fel a diagramokba.A gyakoristtg- vagy siiriis6ggorbetO) szinten d fugg'
v6nyben trft:.rhzolju,k:

24s

t-

"-tE
q,
.(D

o
:5
a
ct!
{g

.2
X
(!

o)

E
g,
o
N
q

o
:o
c
.(E
E

E
E

I
I
I
I
I

I
I
I

o)
o
N

o
o
'o
6

.0)
o
|l,
.(U

dr
dr

d2
d2

Cd mm

9. I. dbra. Szemcseanalizis-diagramok
a - gyakoris6g siiriisge, b - maradv6nysumma,
c - 6tes6ssumma

246

Lr

-y =a- . d
ahol Ld - d2 - dr egy szemcseosztaly
sz6less6gis6vja.
Ha a AR szitamaradvdnyokat
folytat6lagosanosszeadjuk(summ6zzuk)R
summafelvihet6 d szemcsenagys6g
fiiggv6nyeben
d

R(d)=>^R
Ugyanigy az 6thull6sra

D ( d ) =1 o o -R =

I^R,
d.u*

Itt

R
D
AR

(summa)%,
szitamaradv6ny-cisszeg
6thull6si<isszeg(summa)%0,
egy szitamaradv6ny.

Sz6lsd6rt6kek:
d:

d^i,

. 1- )
u - u-a*

eset6n

R:100%

ES

D:0 %

eset6n

R:0 %

CS

D: 100%.

A legfels6 y - d gyakoris6givagy siiruis6gidiagram integr6lgorb6jea

szitamaradv6ny-summa
diagram.
Ez a (koz6ps6)6bra minden egyesd szemcsemdrethez
megadjah6ny R
o/o-aa szemcs6kneknagtobb, mint az adott (kiszemelt)d m6ret.A gyakoris6gi
gorb6n taliihat6 maximumpont 6s a szitamaradv6ny-summa
gorb6n tal6lhat6
"
,,fordul6 -pont ugyanazon szemcsem1tetheztartozik.
Mivel az 6thull6s6s a rnaradvSnyegym6st 100 o/o-raeglszitik ki, a D
gorbe az R gorbetrikorkdpe.Az 6thull6si summagorbeminden egyesd szemcsem6rethezmegadja,hogy a szemcs6khhny D o/o-akisebb. mint az adott d
szemcsem6ret.
A szemcseeloszl6st
valamilyen kozelit6 fiiggv6nnyelj ellernezhetjrik.igy
pl. egy apritott szemcsehalmazeloszlfls6nakegyik lehets6gesmatematikai leirhsaa RostN6s Ravvrsn 6ltal el6szoriavasolt6s SppnuNGes BBNNET6ltal

247

Ez a tapasztalatieloszl6sifi.iggvenyegy
finomitott RRSB-eloszl6sfriggv6ny.
ad:
summagorb6t
(a\"
D ( d ) = 1 o o . el d / ,

itt
R
d
e
n 6sd'

a maradv6nysumma
7o,
mm-benvagy pm-benmegadva),
abszcissz6n
szemcsem6ret(az
2,718a term6szeteslogaritmusalapszhma,
szemcseparam6terek.

A d' szemcseparam6ter
egy statisztikus (medi6n) szemcsembretkoz'ip,6rtelc,
az RRSB-fiiggv6nyszerint
d: d,
eset6n
^

lf=-

100% 1000/^
2,718
e

.o
D = 1 0 0 o h -R = 6 3 , 2 %
A d' szemcsem6ret-koz
ep6rtdk,n a szemcsehalmazfinoms6g6nakm6rt6ke.
sz6r6daAz n parameteraz egyenletesslgitlnyezS.Ez a szemcsehalmaz
oszlik el.
sat adla meg. Ha n kicsi: az anyag zomesztles szemnagys6gkozon
Ha n nagt: az anyagzomesz[ik m6rethat6rokkoz6van szoritva,vagyis minel
nagyobb n, annti ink6bb kozel azonosszemcsem6retffa halmaz. Tobbnyire
n : 0,8...2,06rt1k.
fenn611:
Az RRSB k6tszereslosaritm6l6s6valfelirhat6
I
r"\,
n f r" n - ! - ) ="\t n "[ t n
]=r.led+
R,/
1- D,/
aholaz 6lland6: - nlgd'+ lg(lge).

248

6llando.

ordin6takent'{''*)
Ez formailagegy egyenesegyenlete.Az 5br6zol6s

""*'

'r \
(
egyenestad'
lgl
" \te-i- r - D |)es abszcisszagyanintlgd az RRSB-diagramban
Az RRSB-diagramhozklszitett h6l6zatos papir szakkeresked6sekben
hozzhfdrhetf.A 9.2. dbra is ilyet mutat.
A diagrambanp6ldak6ppenberajzoltunkegy jellemz5 tapasztalatiegyed' :0,48 mm (folytonosvovizszinteshez
nest,ez R:36,80/o,lll. D: 63,20/o
ad.
nal) szemcsem6ret-koz6p6rt6ket
sz6m is leolvashat6,ha az egyenestp6rhuzamosan
Az n egyenletessegi
eltoljuk a P p6luspontba(szaggatottvonal). A diagram sz6l6nkiilon sk5l6n lep6ldak6ppen
n: 1,7.
esetiinkben
olvashat6n: tg cr egyenletess6g,
Ez apeldakeppenianyaghalmazviszonylagdurva szemcs6kb6l6ll es kozel azonosszemcsem6r etfi halmaztj elent.
Az RRSB-eloszlSsfiiggv6nyen kivtil haszn6latosm6g a GGS (GatesGaudin- Schuhman-) 6s a Kolmogor o v-Rbnyi - eloszl6sis'
A gyakorlatbansokszortal6lkozunk egy adott D dthullds, iLI. adott R
kozl6s6vel.Ebb6l - ha a szemcseeloszl5szitamaradvdnyszemcsenagys6g6nak
si fiiggv6ny 6rv6nyes- n ismeret6benb6rmely mas D-hezvagy R-hez tattoz6
(p1.a d paramdter)vagy akhra teljes granulometriais kisz6szemcsenagys6g
mithato. P6ld6ulha a Rosin-Rammler-figgv6ny6rv6nyes

(aY
R = 1 0 0 e\ d ' l
l , l \ n

100 l;l
R
tovdbb6

,l g 1- o o ( a \ ' l g e ,
"

\d')
1 g 1 0/0R
0,4343

249

IuelpBJeul

53-..9:Fg33 3 :P 3 S

.d

bo
c6

U)

*.

ri
L
Ai

0.
aco o oEo o c o c
j o o c c a a F a . a t i i t

a
d

t
o
d d

N
d

ahol

lge=0,4343.

Hasonlok6ppenfontos jellemzl az anyaghalmazfajlagos feli.ilete.Ha a

tlrfogatra vonatkoztatjukm2lm3(ill. crn2lcm3),ha pedig a tcimegre,irgy m2lkg
(ill. cm2lg).
Anyaghalmazokniimegkiilonboztetrinkkiilsd 6s belsd feliiletet. A kiils6t
m6rtani felszine ad1a,a belsdbebesz5mitanaka szemcs6k
az anyagszemcs6k
p6rusai,reped6sei,
iiregei.
H6rom m6dszer is van ezek szftmititsira az adszorpcils (Brunaueres az RRSB-fiiggv6nysegitEmmet-Teller-m6dszer),a gdzifiereszt6k6pess6gi
sdgeveltort6n6 szfimitbs.
Ez ut6bbi az osszesreszecsk6tgomb alakunakk6pzeli el, melynek 5tm6r6je az adott szitanyil6snakfelel meg. Ha a t6rfogatraszhmitottkiils6 fajlagos
t6nyez6fiigges az n egyenletess6gi
feltilet S,, i,gy ez a d'szemcsekoz6p6rt6k
v6nye:

5,=f(n,d').
- leol- a p6lusponttal
osszefiigg6sben
Az RRSB-diagramokki.ils6 sk6lSj6n
vashat6

(s,a'.l

\ r)
dimenzi6n6lki.ilij ellernzci.
F,za jelzlszhm d' : 1 crn gombrevonatkozikf : I alakfaktorral.
A fajlagosfeltilet teh6t meghatfrozhato,ha a sk6l6nleolvasott szhmotd'
kozlplrtlLkel osztjuk 6s a megfelellf alakfaktorralszorozzuk
/

rz\

s:rs"d') f
-v
l, r Jr.oru.
d'
ti$lkoztata Fiiggel1kF2. tdbldzat.
A r6szecsk6knagys6grendj616l

251

9.2.Milretcsiikkent6s
Apritfs
A szilSrdegyedi darabok,ill. ezek halmazhnakaprithsa,6rl6semint rniivelet: megfelel6enkisebb szemcs6k,ill. szemcsehalmazok
el1|lliti,sht c6lozza.
A meretcsokken6steh6t egyrittal feliiletnovekeddstjelent. Sokszor a tov6bbfeldolgoz6selengedhetetlen
felt6tele.Az apriths,5rl6s mechanikaimiivelet. Az
aprit6si fok az eredeti kiindul6 szemcsem6ret6s a megkiv6nt szemcsem6ret
(apritott v6gm6ret)arinya:
n -

Xo
X,

ahol az a index a kiindul6, qz o index a v6gm6reheutal.

A p6lda kedv66rt egyXo 6lm6retiikock6t v6gjunk fel tobb kis egyforma
m6retfikiskock6ra.Ezek6lhosszaX,.Keletkezikn3 danb kiskocka.
Akezdl kockafeliilete: 6Xl , a megnovekedett
feliilet: 6n3Xl, vagyis
v3

v3

6+ X:,= 6+ =6nXl.
xii.
Az el66llitott ilj feliJlet(feliilettobblet):

A= 6nx3- 6x: --6x:("-t)

Az aprititselm6let6velel6szora Selmecb6nyai
F6iskol6nScHnro Jozsar 6s
RtrrtNcBnPnrsn foglalkozott( 1830-t6lkezdve).
RtrnNcBR szerint az apntis E energiasziiks6glete
az A felilettobblettel
ar6nyos(fbli)leti elmdlet)1351.
A terfogategys6gre(vagy tomegegys6gre)vonatkoz6 fajlagos aprit6si
munka:

,(f-= t ),
w = a = c "o ' - l = r"\x,,
x:
xo

ahol C^ a Rittinger-6lland6.
252

x" )

A Rittinger-torv6ny szerint az aprititsi munka 6s a vegterm6k szemcsem6retszorzata

6lland6.Az apritfrsimunka ar6nyosa keletkez6uj feltilettel.
KtRrtcsov (1874) 6s Ktcr (1885) az apritirstirfogati elm6let6tdolgozt6kki.
Szerinttika fajlagosaprit6munkaa feltorenddtest tlrfogathval ar6nyos:

=,.("t*- t"*+),
w=c xtosn
ahol C* a Kick-6lland6.
A ket elm6let szembetiin6elt6r6sea kovetkez6. Ha valamely anyagot
tobb egym6sut6nil6p6sbenpl. 1000mm-r6l 100,majd 10, v6giil 1 mm-re apritunk, ugy Rnrwctn szerintaz egymilstkovet6 l6p6sekenergiaig6nyerendre
tizszereseaz elSz6nekmig a Kirpicsov-Kick-egyenletszerint (t6rfogati ehn6let) vdltozatlanmaradlEz utobbi 6llit6s nincs osszhangban
a tapasztalattal.
Az urn.,,harmadik" elm6let vagy Bond-fele elmelet szerint az aprititsi
munka ar6nyosa keletkez6reped6sekhossz6val:

w=c^(L"['/a 1 l

E),

ahol C, a Bond-f1le6lland6.
A tov6bbapritis az egym6stkovet6 l6pcsdnk6ntazonosn aprititsifokkal
Klct< szerint vhltozatlan,RItrtNGnR szerint n-szereses Boruo szerint Ji szeresaprit6simunk6tig6nyel.
HurKt, R.T. tobb aprit6si kis6rletet vlgzett es meg6llapitottaa fajlagos
(tomegegys6gre
vonatkoz6)tor6si munk6t: W Jkg.
A kis6rletekeredm6ny6tn : I0 eset6na 9.3. dbra mutada.Hurrt a hrlromfele elm6letburkol6gorb6jtt r ajzoltameg [20] .
Az aprit6g6pekrendkiviil nagy energiafogyaszt6k.
Az aprithsokraforditott energiaa vil6gonaz 6vi 500milli6rd kwh-t is meghaladj
a. Ez az 6vi <isszes
villamosenergia-tenneles
mintegy 6o/o-a,amib6l csak a cement6rl6s2Yo-nyira
tehet6!
Az elftrires gepei
A legnagyobbmeretii darabokaprtthsfitaz elltores g6peiv6gzik. Ezek a
pof6stor6k,a kortor6k 6s a kupostor6k,ritk6bbana ropit6 6s kalap6csostor6k

13,13,261.
253

II
m

,'tr,

{n

ro5

l:l
nt

9.3.dbra.Hukki apritdsikis6rletein : 10 eset6n

6s az altem6l6mozg6stv6gApffistr)rrik lefeldsziiktilStor6ter6taz 6116

z6 mozgopofahatfrolja. A mozg6pofaminden loket alkalm6vala gepszdjnyi'
l6s6n(garathn)az ek alakritorSt6rbenesd6s a strrl6d6sSltalmegfogottanyagdarabotnyom6ssalapritja(rigy, mint pl. ahhztart6sidiotord). A pofa nyit6sakor
a gravitSciohatfshraaz anyaglefel6 csriszik,majd rijra torik. A r6sn6l kisebb
meretffszemcsekalul kihullanak. A lok6sszeniigenybev6teltnagytomegiilendit5kerekekteszikegyenletesebbe.
A pof6katkop6s6ll6cser6lhet6elemekkelboritj6k.Az egyik tol6lap6tot
a szerkezetleggyengebbpontj6nakk6pezikki.
A pof6stor6kkoztil az i:r,ri.k6ting6stipus miikod6s6ta 9.4. dbrdn kovethetjiik nyomon.Az excenterfitalmozgatott hajt6rudaz (A) csukl6pontotfel-le
kortili iven mozdulhatel. Ennek
mozgatia.A csukl6ponta (B) t6,maszt6csukl6
nyit6-zfr6 alternii6
kovetkezt6bena mozg6pofaa (D) pontbeli felfriggeszt6sen
mozg6stv6gez. A pofa nyit6s6t a rug6feszit6siivon6rud segiti. A (B) csukl6
helyzetenekv iitoztatfs twal a 16smer et v 6ltoztathat6.
Az (A) csukl6ponttulajdonk6ppener6sokszoroz6hat6sirkdnyokemelty{i.
A hajt6rudon alkalmazotthuz6-, ill. nyom6er6 es a tololap6tok irhnyhba esl
er5 kozotti kapcsolata csukl6pontrafelirt er6egyensrilybol:
t : -=

'

A T

254

FH
- ,

2 c osB

,- _ ____
\

garal

londit6t ?ak

\
I

hritor0d

tol0lapok

N*o.
Nto

vonorud
,16s

u--.
eco-o-

s: r6sm6ret, l: ldketm6rst
9.4.dbra. K6ting6spof6storS

Teh6t a konyokemeltli teljes behizilsa eset6n,amikor B tart a 90o-os

6rt6l<hez,
a sz1tfeszit6er6 egyrenagyobblesz.Eszrekell azonbanazt is venni,
hogy a szetfeszit6er6 irinyhban az elmozdulilsez alatt egyre kisebb lesz. Tov6bbi erdnovel6hat6savan a felfiiggesztettpof6nak,mivel irgy miikodik, mint
egy egykaru emel5. Ebb6l kovetkezik, hogy a mozg6pofa garathozkozelebb
es6r6sz6nnagyobbaz er(5hat6s,
mint t6volabb6s itt kisebba pofa elmozdul6,sa.
Ez a mtikod6si m6d nem szerencs6s,mivel a nagyobb er6hat6sraalul lenne
sziiks6g,mert hiszena mar elapr6zottanyaga tor5er6remer6legesennagyobb
feliiletet mutat. A nagyobbloket a nagyobbanyagdaraboknagyobbalakv6ltozbsa miatl viszont feltil lenne el5nyos.Az als6 nagyobbloket a r6smeretetis
nagyonv|ltoztatla, igy a keletkezSszemnagys6g
is egyenetlen.
Az ing6spof6stordkmikri dds,!nekfe It,!teIe, hogy az osszeszorito
tt anyag
a pof6k kriziil ne csrissz6kki (9.5. abra). Ha az anyagdarabonsirly6toleltekintiink, akkor a k6t felfekv6si pont kozotti -F* osszeroppant6er6 felbonthat6 a
pofa sikjSbanfelfeldmutat6F* sin al2 nagysbgl6sa pof6ramer6legesF* cosal2
nagys6girer6komponensekre.
A felfeld ir6nyul6 er6 igyekszik az anyagdarabot
kicsrisztatni,enneka srirlod6siert 6ll ellen. A tor6sneka feltetele:
a
,lfpcos-

> -lknsln-,

"

25s

l,-m.t!d1
lz=m'lg&z
I
m=tge,+tgd2
/Lt-FA-cosdl2

b .m

l r ,
ha)

fr ,
cos d2

9.5. dbra. A tor6sfelt6tele6s az iirit6s pof6stor6ben

p>w+,
6s a mozg6pof6k iltal bezhrt szog fel6nek tg-ertekene legyen
vagyis az 6116=
:
nagyobb a sirlod6si t6nyez6n6l.Ha a srirl6d6sit'nyezS Lt a,3, akkor a
(a
33620'.Haaz a 'rtlketkicsire v6lasztjuk,akkor kicsi lesz a gep apritflsifoka
a
ill. nagyraadodik a g6p szerkezetrmagass6ga,
garat 6s a r6s m6retarhnya),
pof6k
a
hogy
novelik,
irgy
t6nyez6t
l6p neh6z6s koltsegeslenne.A sirrlod6si
k6sztil.
feltilete rov6tkoz6ssal, bordhzbssal
A pof6stor6kcsak egy meghatfuozottfordulatszam (loketszhm)mellett
dolgoznakkiel6git6en.A g6p egy fordulataalatt a tor6pof6k egyszernyitnak es
egyiret zhmak.A nyit6si idrj alatt a kinyitott pofa (s +_l)-nagysSgirr6sen az
(9.5.dbra). Ha a fordulatszhmkicsi, akaiyagnak szabadesesselthvozniakell
toi mar a r6s teljes nyit6sa el6tt t|vozlk az anyag,a tot6 nincs kihasznfiva, a
teljesitm6nye"sokken, a toret szerkezetenem v6ltozik, az energiafogyaszths
..6kk n. Fia a fordulatszfumnagyobb az optim|lis 6rt6knel, a teljesitm6ny
novekszik.
szint6ncsokken6s a tulaprit6smiatt az energiafogyasztils
alatt kihull6 anyag
pof6n
id6egys6g
anyitott
A pofastoni teljesitmeny,lt
t6rfogat6bolszSmithatjuk(a 9.5. dbrdn pontozott t6rfogat) figyelembe v6ve a
siinis6get(p.,):
t6rkitoltesitlnyezSt(E : 0,3...0,5)6s a szllfndanyag

ugr',
n.= ul,* !-f*np,,E
aholb a g6p sz61ess6ge.
256

n
A
4

2
egyingest6ro

als6 megtAmasztas0

ivelt Pofes

9.6.dbra. Pof6stor6tipusok

Pofastor6keta k6ting6stipusonkiviil keszitenekegying6s,als6 csukl6s

6s ivelt pof6s kivitelben is (9.6. dbra). Az eg,,ingd,skonnyebb szerkezet,olcsobbkivitel 6s helyesforg6sir6nyeset6na pofa az anyagotlefeld is tereli, via garatszontcsakkisebber6hat6sok6rhetdk el. Az a/sd csukl6smegtamasztas
az
ad;
viszont
term6ket
6s
egyenletesebb
n6l biztosit nagyobb elmozdul6st,
pffikat
azlrt
alkalmazanyagnehezebbentiriil igy r6sfojt6sl6phet fel. Az ivelt
zbk,hogy az anyaga res korny6k6ngyorsabbanhaladjon6t.
A krirttirri (9.7. iibra) l6nyeg6benfelfoghat6 irgy, mint egy fi.igg6leges
tengely koriil korforgtst v6gzd pof6storS.Az 5116gyiiniben keringetjiik korbe
,,e" excentrit6ssala kirpos mozg6pof6t, amely a sajftttengelyekoriil elforoghat. A mozgopofa teh6t- ha anyagdarabkeriil a
gepbe* kering66s forg6 mozg6stvlgez. A tor6s
felt6tele; az optim|lis fordulatszhm; a teljesitm6ny hasonl6 m6don hatfrozhat6 meg, mint az
ing6strir6knel.
El6nyei: a folyamatos tizem 6s az ebb6l
ered6 nagyobb teljesitm6ny, a kisebb rhzk6dts,
igy nern sziiks6geslendit6ker6ksem. Az anyagszemcs6kelsdsorbannyorn6ssal,a nagyobbdarabok hajlit6ssal is tomek. A pofastor6kkel
szernbenteli pof6valis indithat6,6s az iiresj6r6s
kedvez6, mivel a teljes terenergiafogyaszthsa
hel6snekcsakkb. 30Yo-a.
H6tr6nyk6nt emlithetjiik meg az er6sokszoroz6hat6shi6ny6t, a bonyolultabbfelepitest,
ebb6l ered6ena nehlzkesebbszerel6st,az ig69.7. abra. K<irtcirS
6sjavit6sifeladatokat.
nyesebbiizemellen6rz6si

257

A kiiz6ptiirds g6pei
A koz6ptoresg6peia hengerestor5k, a ropitStor6k es alengS,ill. merev
iit<jtestrikalap6csostor6k. Ezek miikod6si elve egym6st6lalapvetdenelt6r. A
a ropit6 tor6k iitkohengerestor6k nyom6ssal(esetlegkisebbnyir6hat6ssal),
iit6sselapritanak.
tor6k pedigels6sorban
z6ssel,a kalap6csos
garat

tArcsAkb6l dsszeAllltott
tr,lsk6s henger
9.8.dbra. Hengerestcir6

A hengerestor6 k6t egym6ssalszembenforgo hengerkozott aprit (9.8.

abra). Llteznek egyhengereskiviteliiek, valamint a finomabb aprit6steniletdn
anyagok
alkalmazottsirna hengerfeliiletii,ill. a durvAbb6s a nedves-csrisz6s
kivitelek.
Ha a
feldolgoz6sasor6n alkalmazottrov6tkolt vagy tiisk6s feliiletii
forgatjuk,dorzsol6hat6sis fel16p.
k6t hengertkiilonbozcikeriileti sebess6ggel
nagyobb szemcs6ktulternehezen
behirzhat6
Uzemeltet6skozben a kem6ny,
hel6st okozhatnak,ill. korbefuto barhzd6katmarhatnak a feliiletre, amelyek
gyorsankim6lytilnek es a r6s nagys6g6tis meghaladonyil6sok k6pz6dnek.
Ez6rt az egyik henger csaphgyirtrug6val thmasztjhkmeg. A r6s m6retea hengerek t6vols6g6val6llithat6.A hengerektor6feliiletetcser6lhetdmang6nac6l

2s8

beh'1zzika
felt6tele,hogy a hengereksirrl6d6ssal
pal6sttalfedik. A mr"ikod6s
A szemcsdksirly6b6lszinnazo Frtftmasztoer6fiigg6legesfelfel6
szemcs6ket.
mutat6komponensenem haladjameg a sfrl6dSsier6 lefel6mutatokomponens6t.
A 9.9. dbra ielollseivel:

cosd=z

* T

-DT *d

tor6n6l
hengeres
er6alakui6sa
9.9.abra.A behriz6
Frsina- < LtFr cosa ,
p > tga.
Az a szog cosinusakifejezhet6 a henger6tmerS,a felad6si szemcsem6ret
6s a r6sm6retsegits6gdvel.Atrendezdsut6n:
"^-

dncosa - d,
l-a*

9.1.ptlda: Malmi hengerszdk

Dara6rl6shezd,:0,I mm 6rl6r6stbeSllitva6s matt ontottvashengereket
haszn|lva mennyi a hengersz6k rninim6lis henger6tmfr6je? A dara szemcsem6rete dn: I,5 mm. Tapasztalatszerinta sirrl6d5sikirpszog 15'.

D_

1,5cos15c- 0,1=
39,55mm.
1- cos15o

Gyakorlatilagmindig nagyobba henger6tm6rci.

t6rfbgatsegits6g6A hengerestor6 teljesitm6ny6ta r6sfeltileten6t6ram16
meg:
vel hat6rozhatjuk

259

q^= Ld,v*p,,E kgls,

aholL a hengerekhossza6s E a t6rkitolt6si t1nyez6.
novel6s6veljavithaA teljesitmdnya hengerekv" keriileti sebess6genek
t6. A fels6 hathrt az szabjameg, hogy a hengereknekerre a sebessdgreaz
anyagotfel kell gyorsitani.Kedvez6bbahelyzet, ha a felad6ssorhnaz anyagot
sz6rjuk16a hengerre.
kezd6sebesseggel
A hengerestor6kn6l a r6snelkisebbszemcs6kazonnalkiesnek,igy tulaprit6si vesz6lynincs,a term6kpormentes.
A rr)pitd tor6k rigy miikodnek, hogy a feladott anyagszeilrcs6ketegy
tor6p6nc6lnak.
gyorsanforg6 feliilet (rotor vagy tSnyer)nekidobjaaz 6116
A legsz6lesebbkorben alkalmazottapritog6pa kalapdcsostor6. A korben forgo leng6 vagymerevaprit6elemekels6sorbaniit6ssel,kisebb m6rtekben
iitkoz6sseltiirik az anyagot.
Igen sok konstrukci6s vfitozat alakult kr. Llteznek egy- 6s k6trotoros
6sfelfele ilt6 gepek,valamint nyitott ttjrdteg6pek,tov6bb6lefel6, vfzszintesen
rti (9.10. dbra), rost,lllyal lezdrt teni 6s zdrthazfig6pek.Ez ut6bbibol a megfele16kismerettlszemcstketl|gdram szdllltja ki.
q - 7 0r / h
1/min

rost6lynyilAs
l9&ol

,/'T\

fql 'l
| --r

[ |
I

rt

r.ensyerKarapacs

9. I 0. dbra. Kalap6csos ttirdk

260

lemezkal.pacr

befoly6soljaakalapftcsokes
A termekmin6s6get6s a gep teljesitmeny6t
a pdncellemez,ill. a rilcsozatkozotti tdvols6g.Ezdrt az 6116r6szeketfllithat6ra
k6szitik.
A kalap6csokatdurvdbb aprit6sniilnagyobbtomegii kengtel form6jina, a
.finomabbaprit6sg6pein6llemezalakurak6szitik. A g6pkialakit6sn6lldnyeges
szempont,hogy a kalapScsokne csak az 6leikkel, sarkaikkaliitkozzeneka tokopSsok6s
rend6 anyagnak,hanema teljes feliilettikkel. Ezt az egyenletesebb
az energetikailagkedvezSbbcentr|lis titkozesindokolja. A kalap6csokkop6s6t
felfiiggeszt6siik
felcser6l6s6vel
teszikegyenletesebb6.
A kalap6csostor6k csak iiresen es fokozatos terhel6sselindithatok. A
kalapricsokat6s a felfiiggeszt6csapokathavontakell vizsg6lni, a torott kalap6csokat azonnalkell cser6lni.Lhgy 6s koz6pkem6nyanyagokaprit6s6hozszlles
szemcsem6ret-tartom6nyban
alkalmazhat6k.
A merev tit6testii verficsaposmalmokbanaz anyagotkorbefuto csapok,
p6lc6k iit6ssel-i.itkoz6ssel
darabolj6k.A miikod6svhzlathta 9.1l. dbra mutatja.
Az iitesek sebessdge
novelhet6,ha a csapokegym6ssalszembeforognak.A
termdk finoms6gaa keriileti sebess6gt6lfligg. Egy meghattrozottkertileti sebess6galattaz anyagotcsakkeveri, mivel azitkozbsekb6l sz5rmaz6hat6snem
Egy forgovezet akkora er6hoz,amely az anyagszemcse
tor6s6hezszi.ikseges.
(6s
mindk6tver6csapos
t6rcsa
lircs6s
egy 6[ot6rcs6s)g6p:a diszmembrator,ha
forog, ugy a g6p neve'.dezintegrdtorl3ll.

az anyag otia
a l6r6t6rben

Fffi
@6'd
egy forgoresszel
diszmembrator

k6t forg6r6sszel
dezintegr6tor

aprit6g6pek
9.1I. dbra. VerScsapos

261

Az 6rl6s g6pei
Az 6rlesg6peivelfinom szemcs6zetii,1 mm alatti 6tlagosm6retuiterm6ket 6llitanak e16.Ebbe a csoportbatartoznakaz aprit|si technol6gi6kbanleggyakrabbanalkalmazoffgoly6smalon tipusok. Kem6ny es l6gy anyagok,sz6g6pek13,14,261.
raz 6s nedvesdrlesreegyarbntalkalmas,nagyteljesitm6nyii
Az Srlster vizszintes tengely koriil forgo hengeres6s lupos r6szekb6l
6llo ac6lkopeny,amelyetbelilrSl pfinclIzattalvddeneka kop6st61.Az apritdst
szabadonmozg6 Srl6testek(rudak,goly6k, hengerescilpebszek)vegzik iitesA 9.12.abra egy egyszertigoly6smalmotmutat.
sel, nyom6ssal,dorzsol6ssel.
6t hajtj6k.
felt6masztottmalomtestetfogasker6k-koszorun
A nyakcsap6gyakon
finoms6g
igy
az
6rlesi
Az 6tl6teret gyakran v6laszfalakkalkamr6kra osztjilk,
a legmegfelel6bbnagys6gri6salakuSrl5testeketalkalmazhatlftk.
el6rehaladt6val

9.12. dbra. Goly6smalom

Az Srlemdnyneka malomterhossz6banval6 elSrehaladis|t az 5rlsi folyamat id6zi ell. A fellazitott szemcs6sr6teg folyad6kszeriien6ramlik a bet6pl6l6stola kil6p6sfel6. Ebb6l kovetkezik,hogy az afryagszintjea beornl6si
oldalon rnagasabb.Az Srl6testek(goly6k) mozg|sht a toltesi fok, a szogsebesseges a srirl6d6sit6nyez6hathrozzameg.
Adott 6tmer6jfi,tolt6sifokri 6s surl6d6sitenyezdjiimalmokn6la fordulathat6s6tmutatjabe a 9.I3. dbra.
sz6m-novel6s
Kis fordulatszirmnilla pal6st kozel6benelhelyezked6goly6k a dobbal
majd a felszinena srirl6d6siszognekrnegfelelc5
egyiitt forogvafelemelkednek,
a lelejtr5nlegordtilnek.Az 6rl6testekkozott elhelyezkeddanyagszemcs6ket
gordi.il6golyok i.itik, a srirl6d6skovetkezt6bendorzsolik 6s nyirj6k. A fordulatsz6mnovelesevela goly6mozgdsegyreintenzivebb6v6lik. Egy meghathrozott
felett a ktils6 zonitbanelhelyezked6goly6k olyan magasraemelszogsebess6g
262

leg6rdtil6sihat6r
( logaritmikus
spirilis ) \

_\\

,"'

lt
'
,"t

/:|

,'if
''1--T | .-\

1,,

'/a-/

---\

{*/;'/

r',

TI,

/ /t.:.'/

7
n-26 'llmin

n-12 l/min
CD:2000 mm
t0lt6si fok 4006

hatrisagoly6smalomesetdn
9.I 3. dbra. Fordulatsz6m-n<ivel6s

kednek,hogy a faltol elv6lva, roppilyitt leirva esnekvissza a toltetre. Ezek a

goly6k i.itdsselapritanak.A goly6k mozgflsbta fel16p6er6k hat6rozz|kmeg.
A goly6becsap6d6s
optimdliskezd6sebess6g6t,
ill. az ehheztartoz6fordulatsz6mota kovetkezSosszefi.igg6s
alapj6nhatfirozhatjukrneg:
1a

"

n : -

)z

JD

limin.

A golyosmalmoknakl6tezik olyan kritikusfordulatszdma,amely felett a toltet

a dobbalegyuttforog:
4)7
n "'
r" = -f
l/min.

^ln

V6geredm6nyben,ha a megtoltott rnalmot lassanmeginditjuk, a toltet lassri

emelkeddse6s a surl6drisifeltileten va16legordi.il6sefil el5. Ez a finomdrl6s
modja. A fordulat novel6s6vela golyok ropptiyira keriilnek. A becsap6d6go1y6kenergi6jaa duwa6rl6srehasznosithat6.
teljesitm6A gyakorlatb6lismeretes,
hogy a szLrazon6116berendezesek
gyorsan
1ll. az
novekedes6vel
cscikken,
nye az anyag nedvess6gtartalmiinak

263

elm6letiaprit6munka

q6%
t

l"'"

t a
= o

466kvr -\ r6o
E T
r o o % at,
o

gi
Og

t>4p%
,,

6rlem6ny lelmelegod6sr
46,6%

gepsurl6desok

levogd tolms,.*O"""\

3r%

fi%F.--.
=5\\va*
egy6b 2

6.4% dob h6leaddsa

9. I 4. dbra. Goly6smalom energiam6rlege

- r Ti)
do..r-

25 mm

P -9l(|v
a 96196 kertileti
sebessoge

a tanyer keruleti
sebessege
egy tdltes 200 kg
9.I 5. dbra. Gcirg6j6rat

kb. 3%-osnedvess6gtartalom
5rl6shezsziiks6gesid6 n6. A goly6smalmokn6l
teljesitm6nyaz tiresgoly6smalom
forgat6s6hoz
sziiks6ges
A
engedhet6rneg.
j6r6stol a teljes terheldsiggyakorlatilagv|ltozatlan. 2,2 m 6tm6r5jii 6s 13 m
mutatja a 9.14.
hosszrih6romkamr6sklinker6rl6 golyosmalomenergiam6rleg6t
dbra. Lhthat6,hogy az energianagyrlsze az SrlStesteksaz anyagmozgatisirh6v6 alakul.
ra, srirl6d6sokraforditodik 6s v6geredm6nyben
be. A kor alaku vizszintes
dbrdn
mutatjuk
gdrgdjdrat
vhzlatilt
a
9.15.
A
gorg6k
az anyagot;
sirlyaosszeroppdntja
forgo t6ny6ronk6t hengergordtil le. A
264

kiilonbs6gerniattjelent6sdorzsol6hat6s
a legordril6s6s a t6ny6rsebess6g6nek
gorg6k
rug6terhel6sselvagy centrifug6lis
sily6t
is fellep. Mris tipusokn6l a
meghatirozzaaz a feltttel,
erSvelnovelik. A feladfs maxim6lisszemnagys6g6t
ne tolj6k magukel6tt.
hogy a gorg6ka szemcs6ket
szembenforg6 fiigg6legesvagy vizszintes
Egym6ssalnagy sebess6ggel
tengelyii t6rcs6k kozott nyir6ssal apritanak az Srl6tdrcsdk (9.16.a dbra). Az
6rl6feltiletek cser6lhet6,kop6s6lloanyagb6l(p1.korundbol) k6sziilnek.Az 6rviitoztathat6. A nagyfinomsSgir6rl6sre
lemeny finoms6gaa t6rcsat6vols6ggal
akalmazotlv|ltozata a kolloidmalom, amelyetpl. kiilonbozSken6csok,fest6kek, p6pek el6ilIIithshrais alkalmaznak.

9.16.dbra. Orl6g6pek
b - sug6rmalom,
a * 6r16t6rcsa,
als6ki1 - anyagbevezetls,2-6rl6t1r,3- finom szemcs6k
4 - friv6ka
vezet6se,

265

A finomrirltis lnilonleges g6pei a sugdrmalmok. A sug6rmalmokban

(300...500m/s) leveg6tvagy tulhevitettg6zt vezetnekbe az
nagysebessegri
SrlSterbefhv6k6kon kereszttil.A sug5rbanaz egymhsoniitkozd 6s dorzs<il5dd
szemcs6kfinorn6rl6sekovetkezikbe. HelyessugSrir6nyit6s
rev6n a szemcs6k
egyrn6ssalval6 iitkoz6se tulsirlyba keriil a fallal val6 iitkoz6shezk6pest. Az
6rlesheza Magnus-effektus
is hozzhjLruL
A sug6nnalmokbannagy finoms6g (pl. zomdben5pm) 6rhet5 el, de az
is igen nagy,akhr100...1000
energiasztkseglet
kWh az 6rlend6anyagtonn6j6ra vonatkoztatva.
A 9.16.bdbra egysugdrmalomvhzlata.A centr6lis anyagkivezetdr6szbe
csak a legfinomabbszemcs6kkeriilnek, melyeketaz iramlils kihord. A tobbi a
ciklonhat6sr6v6na kertilet fel6 sodrodik.A sue6rmahnokfelhaszn|lilsiteriilete
f6leg a gy6gyszeripar.

Vrig6g6pek
Kepl6keny 6s rostos anyagok apnths|ra vhg6- 6s foszlat6g6peketalkalmaznak.Ilyenanyagokpl. a rniianyaghullad6k,gumi hullad6k,b6r, fa, papir.
F,gyk,isesv6g6g6pvizlatht mutatjaa 9.17.dbra. A forg6r6szkeriilet6negyen16 oszt6ssalugy helyezkednekel a k6sek, hogy az 6ll6reszk6seivel szernben
v6gjanak.A term6ketrost6nengedik6t.
A fogazott frlStfrcsfiban,a forg6r6szekszembenelhelyezked6homloklapjain 1ev6,egym6sbanyrilo fogazatdarabolja,apritja,foszlatja szetaz anyasot.

266

cl

porlaszt6
megsziv6sos

pr6sl6gporlttzto
p16sl6g
porlerzt6

fejek
9.I 8. dbra. Folyad6kporlaszt6
- perdit6kamrds
porlaszt6k,
b - forg6t6rcsSs
porlaszt66sjelleggorb6je,
permetporlaszt6
6sbels6kever6siiprsl6gporlaszt6
c - megsziv6sos

9.3.PorlasztSs
Ghz atapfbzisbanfolyad6k (paszta, p6p, stb.)cseppeket,permetfelh6t
porlaszt6kkalklpezhefink. A porlaszt6stmind a vegyipar,mind a rokon ipar6gak teriileten igen elterjedtenalkalmazzilk,pl. porlaszto sz6rit6kban,abszor-

261

berekben, folyad6k-g6z reaktorokban,tov6bb6 a tiizel6stechnikSbanyagy a

tisztit6- 6s mos6berendez6sekben.
Porlasztdskorfeliilettobblet k6pz6dik. A
sziiksegesenergia egy rlsze ezzel a feltilettobblettel ar6nyos,m6sik r6sze a
srirlod6sokes az ellenhll6soklegy6zts6refordit6dik. A cseppkepz6dfsta feliileti fesziilts6gbefoly6solja.Azok az anyagokporlaszthat6kjobban, amelyeknek a feltileti fesziiltsdgekisebb.Ez az anyagtrellemz6
a h6m6rs6kletnovekedes6vel,ill. a feliileti fesziiltsegetcsokkent6anyagokadagol6s6valcsokkenthet6.
A cseppekrebont6sta kovetkezder6hat6sokkalid6zik el6:
- folyad6ksug6rlitkoz6se,
- folyad6ksug6rsrirl6d6saa kornyezetfvel,
- folyad6ksug6rbels6 orv6nyl6se.
A folyad6kporlaszt6fejek miikod6s6ttekintve hfrom fd csoportbasorolhatok0.18. dbrd:
- folyad6knyom6sos
porlaszt6k(pl. perdit6kamr6sporlaszt6),
- rnechanikusforg6t6rcs6sporlaszt6k,
- pneumatikus (l6gnyom6sos) porlaszt6k (pl. megsziviisos pennetporlaszt6,ill. bels6kever6siipr6s16gporlaszt6)lI 3, 261.

9.4. M6retniivel6s
Tiimiirft6s
A kompakt6l6svagy tomorit6s miivelet6t a szakirodalomcsoportositja.
C6lszenienk6t f6 csoportotkiilonboztet{inkmeg:
granul5l6st6s
1. a fel6pit6ses
2. a sajtol6sos
tomorit6st(pr6sagglomer6l6s).
Az els6'elj6r6sn5l,a fel6pit6sesgranul6l6sn6l,
nem a ktils6 mechanikai
ercik(ktils6 nyom6s),hanema r6szecsk6kegymiiskozotti tapad6situlajdons6gai, a rdszecsk6kmozgathsa,gordiil6se,valamint ktils6 segddanyagok
(nedvess6g) 6s seg6dmiiveletek(sz6rit6s) jhtszanakszerepet.A nyom6st csak a 16szecsk6konsrilyak6pviseli. A l6trejov6 termdk gombgranul6tum(drazsdvagy
granulavagy pellett).
A m6sodik elj6r6sn6la r6szecsk6kegym6shoztapadhshtktils6 mechanikai erdkkel (ktils6 nyom6ssal,pr6sel6ssel)fokozzuk. A kezelend6(tomoritend6) anyagota pr6sszerszhmok
olyan er6senosszenyomj6k(tomoritik), hogy az

268

kiel6git6 alaktart6szil6rds6ggalbir. A l6trejov5 term6k neve brikett vagy tabletta(illetveitt is haszn6latos

a pellett6s a granul6tumn6v) 18,45,461.
A sajtoldsostrimrir{tds(pr,6sagglomerdlds)
mibenl6t6ta sikt6rcs6smatric6val es korbenj6rogorgSkkelelldtott k6sziil6k elvi miikodlsi vhzlattxal mutatjuk be (9.19.dbra). A 9.19. dbrdn j6l l6tszik,hogy a vizszintessikt6rcsa
mint matrica megfelelS,egyformanyil6sokkal van ell6tva, 6s a sik t6rcsSnbizonyos vastags6gban
helyezkedik el a tomoritend6 apro szemcsdsanyag (pl.
gabonamagh6j).

- Ir!"I:!#:"j;tilffi?:HT #95"ffi:folotti
a- miik<id6si
v6ztat,b
erharad6sa
k<izben
A gorg6k a pr6scsatornanyil6sba
nyomj6k az anyagot,mikozben korbej6rva gordiilnek 6s tomoritenek.Az igy nyert rudszeri| osszepr6seltanyagokat
(dug6kat)a matrica alatt elhelyezkedS,6llithatok6s egyformahosszridarabokta vagtra.
A 9.19. dbra a gorg6nekaz 6tgordil6sfolyam6nkialakitott nyom6 hat6s6t is mutatja,amelyeta tomoritendSanyagrakifejt (az 6brhna), b), c), d) jelti
gorbe).
A matricat6rcsatetej6na t6rcsa6s a gorgd (koller) kozott marad egy v6konyabb el6tomoritett r6teg. Ez arra is jo, hogy a f6m ne a f6men j64'on
(kozotttik maradegy koztesanyagr6teg).
Minden pr6snyil6scsatorna
tobbszoris ,,dolgozik" .gy milsodpercalatt.
Ez azt jelenti,hogy a miikod6s,,szakaszolt"(szakaszos),
vagyis nem folytonos,
mint pl. az extrudereknel.A pellettekily m6donval6 el56llit6s6tsz6most6nyez6 befoly6solja,igy elsSsorban:

269

(felapritotts6ga),
1. a preselendiianyagszemcsem6rete
kever6kosszet6tele,
2. a pr6selendS
3. a nedvess6g,
seg6danyagok,
kotSanyagok,
4. esetleges
gorg6k
szhma,
5. a gorg6 m6rete,a
6. a matricatdrcsa6tmr6je,a nyil6sok szhma,
hossza,6tmer6je,geometriaialakja.
7. a pr6scsatornanyil6sok
mutatja,tov6bb6az 6bttn a legA 9.20. abra a pr6st axonometrikusan
et6st szemI6ltetjiik.
(
a
d
any
aghozzfx
I
s
z
ab
gys
fe
1tilr6
va16
e zenibb
)

9.20.abra. Sik matric6spr6s

a - f6 r6szek(h6zn6lkril):I - hidraulikusg<irg6fej6Ilit6,2- gorg6k,3 - sik matrica,
anyagbeadagol6sa
b - a pr6selendd
4 - kir6lytengely,5 - csigaker6k-hajt6mii,

A Kahl-f|le pr6sekn6la legnagyobbmatrica6tmdrl1250mm. E pr6seket

nemcsaka kiilonboz6 kever6ktakarm6nyokgyirtfis|nfi. hanem a hullad6ktomorit6sn6l6segy6b |gazatokbanis haszn6lj6k.(P6ld6ulkukoricacsutka,szalma,
tomoritdsi arhnytizenot
fiir6szpor,fahullad6k,papirhullad6kesetena szi.iks6ges
m3 nyersanyagotige30
pellett
mintegy
tonna
elSfilitfsa
az egyhez,vagyis egy
nyel.)
A gor6s a gorg6kkelegy egys6getkepez.
A gorg6feja gorg6tengellyel
form6ja(hengervagy csonkakup) 6s feliileti kik6pzese
g6kszbma,sz6less6ge,
anyagn6lkea term6khezkell,hogy igazodjek.A kis halmazt6rfogat-siinis6gii
270

vesebbgorg6t es igy nagyobbbefogad6teretalkalmaznak.A gorg6k

mintegy 2,5 mls,
kertileti sebess6ge
azazviszonylagkicsi. A 9.21. dbrdn
a hidraulikus gorg5fej6llit6st szeml6ltetjiik.
Ami a matric6katilleti, igen
fontos a t6rcsa vastags6ga,tehilt a
pr6snyil6scsatom6k
hossza.Tril hoszszir csatorn6k eltom6d6shez(blokkol6shoz)vezethetnek.
Az 6lelmiszeriparjellegzetes
granulSl6sielj6r6sapl. a kever6ktakarm6ny-gy6rt6s,tobb t6sztaf6leelf9.21. dbra. Hidraulikusgorg6fej6llit6s
6,llitdsa,kockacukomid pr6sel6se6s bal oldali ,,nemdolgoz6"61lapotban,
jobb oldali
miikcid6skcizben
keszit6se.
csokol6d6drazs6
A granul6l6ssor6n a kiindulo
kot6sthozunk l6tre.
szllfird anyagr6szecsk6ikozott k6nyszerkapcsolatot,
tobbfel6k.L6trejohetnekszil6rdkot6hidak(termiA kot6si lehet6segek
krist6lyosokus diffuzi6, vegyi reakci6,plasztikusdeform6ci6,cisszeolvad6s,
hidak
adh6zi6s6s
a granul6ci6a folyad6k-kot6anyag
d6s folyt6n), lehets6ges
koh6zi6serejer6ven is, ha a folyad6knem mozoghatszabadon.A szemcs6k
egy folyadekot tartahnaz6
kozott szabadonelmozdul6folyad6k is <isszetarthat
Szemcsekkokozvetit6sevel.
fell6p6
erSk
a
hat6rfeliileteken
szemcsehalmazt
(molekulbris
van der
zott akhr kot6anyag n6lkiil is miikodnek vonz6er6k
is:
bizoIlaals-er6k).V6gtil l6trejohetkot6sa szemcs6kalakjdb6lkifolyolag
Ezt a
megfelel6helyzetbenhajlamosakaz osszeakaszkod6sra.
nyosr6szecsk6k
esetlegtomorit6ser6v6nm6g fokozhatjukis.
r6szecsk6kmozgathsa,
A granul6tumokj ellemz6i Y illfnyi szerint[ 8] :
* szemcsen
szemcseeloszlds,
agyshg,szemcseforma,
- sz6tes6k6pess6g,
sz6tes6sihajlam (p1.kockacukorn6lmekkora az az
id6tartam,amely kiilonboz6 folyadekbanval6 r6szecsk6krees6s6hez
sziikseges),
- szil6rds6g(pl. anyagmozgaths,
sz6llit6skozben a granul6turnokh6ny
o/o-atorlk),
- siinis6g,t6rfogattomeg.
A kever6ktakarm6nyokn6l(gabonanemiiek)a kiindul6 nyersanyaghalmaz terfogattomege350...600 kg/m3, a granul6tumhalmazt6rfogattomege
kg/m3.
siinis6ge1000.'.1200
700...800kg/m3esaz egyedigranul6tum(szemcse)

271

Jobbangranul6lhat6az az anyag, amely kisebb tomoritl er5 (kisebb t6rfogatv6ltoz6s)mellett

ugyanolyanvagy meg nagyobb szil6rds6guterm6ket ad.
Kisebb volumenii termel6s6s kisebb sz116rds5gir granul6tum eI66lI ithshra haszn|lj 6k a fo g askerekesgranuldl6kat (9.22. dbra). A gyiinis matric6s
gdrgds granuldlot (9.23. dbra) gyakran haszn6lj6k
ar|nylag egyszerii szerkezete 6s viszonylag kis
energiafelhasznLlisamiatt. A gpr6 alaku matrica
palSstjSnradi6lis ir6nyir furatok vannakelhelyezve.
A matrica forog 6s a fell6p6 sirrl6d6shatfs6rameghaltja a gorg6ket,amelyeka terel6lap6tok6ltal - a
rnatricabels6 pal6stjhn- szltteritett anyagot a furatokon6t kipr6selik.Az dtnyomott- most mhr sz6l
gra- alaku - anyagotegy 6llithat6 kesszerkezetegyenl6
9.22.dbra. Fogaskerekes
nul5l6
hosszis6grihengerk6kredarabolja.A g6p jo miikodont6befoly6ssalbir a matrica
d6seszempontj6b6l
nyil6sainakkik6pz6se:
- biztositanikell az anyagkedvezSbel6p6s6ta nyil6sokba6s az elStotolcs6rszenikialakit6s6val
morit6st,amelyeta bel6p6-keresztmetszet
eriink el,
- a sziiks6gesnyom6se16r6se
v6gett a furatot az |tmerShozviszonyitva
kell m6retezni,
kell6 hosszris6grira
- az arryaghramitjht,,sim6ra" kell k6sziteni,
- kedvezSkil6p6siviszonyokbiaosit6s6raa nyil6sok furathtb6vitjiik,
- v6gtil az alakithshozid6re van sztiksdg,amelyet az anyag reol6giai
melletta matricageometriaijellemzdi szabnakmeg.
tulajdons6gai
A kisajtolt sz|lak (rudak) lev6g6saa kil6pd oldalon adja rneg a granul6tum v6glegesalakj6t. A k6sszerkezettelszembentimasztott f6bb kovetelmenyek a kovetkez6k:
- a matricaktils6 feliilete 6s a k6s6lkozotti t6vols6g6llithat6legyen,
- a kes6l 6s a frrv6kafurat-tengely6ltal bez|rt szogaz optim6lis 6rt6kre
be6llithat6legyen,
- a helyesk6s6lkik6pzes,
- a k6start6szerkezet6llithat6 legyena matricakeriiletement6n.

272

9.23.dbra. Gorg6sgranul6l6
- gyiirfis matrica,2 - ftw6ka, 3 - gtirg6, 4 - terel6,5 - k6s,6 - meghajt6s

273

A 9.24. abra szen toj6sbrikett-gydrtopr6s v inlatrajza.

A cukorgy6rt6sbana Pzillasrendszeriiforg6asztalospr6st haszn|ljhk kockacukorrudak pr6sel6sere.
A pr6sa kockalisztet188mm
hosszu rudakra preseli. A forgoasztalban negy formanyil6s van.
Ezekbe kertilnek a pr6sformitk az
als6 pr6sdugatty'itfeletti pr6sfejjel.
(9.25.aabra) A pr6sform6ta hoszpr6svLzlata
9.24.dbra. Toj6sbrikett-gy6rt6
3-4 rnm
szabboldaldnphrhuzamosan
rlszre osztjek,6sezek egyrittesenalvastagfiigg6legesv6laszt6lemezek7-71
kotj6k az :ian.matricht.A matrica nyilAsaitftigg6legesir6nybanfel-le mozgathat6 presfej zfujale.
TJzemkozben az asztalkorbeforog,6s minden negyedfordulatn6l rovid
a 9.25.b.dbra mutatla.Az I. helyideig meg6ll.A pr6sel6smunkafolyamatffi
zetbena presfej a legm6lyebbhelyzetbenvan 6s a presfej,valamint av|laszfalak 6ltal alkotott has6balaku nyil6sok a legnagyobbak.Ez a tolt6st el6k1szitS
helyzet.A II. helyzetbena pr6sfej helyzetev|ltozatlan marad,ugyanakkorfea matricanyil6saimegtelnekkockaliszttel.
lld,Ir6laz adagol6tolcserenkereszti.il
Az adagol6tolcserbea garatb6lkeri.il a kockaliszt.A garatbanh6rrom,hisk6kkel ell6totthengeradagoljaa kockaliszteta tolcs6rbe.A IlL helyzetbenujabb
negyed fordulat utin az asztallapj6val p6rhuzamospr6slap feliilrdl bezfrja a
matrica nyil6sait, 6s a pr6sfej felemelkedik.A kockalisztetaz ijtkozllemezhez
Igy alakul ki a kockarud.A IV. helyzetbena pr6sfej
nyomja 6s osszepr6seli.
annyira felemelkedik,hogy fels6 sikja az asztallapj|val egy sikba keriil, 6s ezzel a matrrc6b6lkinyomja a klsz kockarudat. En;i:6negy mozg6karosk6sztil6k
a rudakatletolja az asztallapr6|az el6re odak6szitettfa-vagy f6mlemeztfichra.
Azutin az asztaltov6bbfordulesirjra kezd6dika ciklus.
A kockapr6sasztalapercenk6nt5-6 fordulatottesz 6s igy 20..24 alkalommal ad ki 7 . 0,12kg sirlyirkockarudat.Percenk6ntteh6tegy g6p 140...168
kg-ot(9.25.c.dbra).
db nrdattemel, azaz16,8...20,16

274

kockacukorliszt

prsfej
rucl

eme16kar
b0ty6k
vezertengely

lesrillyed
t.

t6lt
b)
forg6asztaloskockacukornid pr6s
9.25.dbra. Pzillas-rendszerii
a - pr6sforma6spr6sfej,b - a pr6sel6sn6gyhelyzete,c - a kitol6stv6gz6
elemek

275

Fel6pit6sesgranul6l6s
m6dozatStisrnertetjtik.Az
Az im. fel6pit6sesgranul6l6sk6t lehets6ges
egyik a pellettezls vagy drazsiroz|s,amely forgot6ny6roselj6r6s, a m6sik a
fluidiz6ci6sagglomer6lds.
A forg6t6ny6rosgranul6l6t(9.26.abra) szirazon6snedvesenlehetj6ratni.

termek

9.26. dbra. Forg6t6ny6rosgranul616

anyaggorget6sesor6nrogokk6,golyokk6tapadossze.
A finomszemcs6s
nyirkosan
Koromfest6kekszirazon6llnak gobokke.Miitr6gy6k grant;J6,lfsfrn6l
jobb eredmeny6rhet6el. A szemcs6kkozott
(mintegy 10...20%nedvess6ggel)
jelentkez6kapill6ris er6k rniatt szil6rdabbrogok k6szithet6knyirkosan.A feranyagotfolytod6n (pl. 55' alatt) elhelyezettforgo t6nyerraa finomszemcs6s
a
a d6l6sszogt6l,
nos 5rambant5pl6ljdk6spermetezik.A nedvesitettr6szecsk6k
felemelkednek,majd a t6fordulatsz6mt6l6s a sirrl6d6stolftiggSmagass5gig
nyera (a t6ny6r aljfra) gordiilnek.Ekozbena tftnylron a r6szecsk6knovekednek, kozel gomb alakotvesznekfel es a rog belsej6bena szemcs6ktomoritve
rendez6dnek.A novekv6 szemcs6kminden fordulatnSla tfnylr sz6lefe16sod2...5m, a d6l6sszogv6lr6dnak,majd tulornl6sselkihullanak.A thny6rhtm6r6
toztathat6.A thny1r::6llekeriil6 friss rogok beporz6ssalvagy szirit6ssal ut6kezelhet6k.
Az edesiparban6s a gylgyszeriparbanhaszn6lt drazsitoz6g6pek(9.27.
abra) kozel hasonl6felepitesfiek.A drazsetistgombolydedkeresztmetszetii.A
drazstglpek tisde buktathat6,igy el6nyosaz irites 6s a d6ldsszogvfitozhslehet6sege.Az iistben forgatottkorpusztobbir6nyrimozghsaegyenletesr6tegfelcel el6re elk6szitettkorpuszok,porkolt
rak6sttesz lehet6v6.Az 6desiparban
Az i.istanyagagyakranvorosmagvakburkolattalval6 bevon6sa,f6nyesitese.
r|z. A r6teg felhord6salehet meleg 6s hideg elj6r6sos.Meleg eljfrhsn5"laz ijst276

be helyezettkorpuszrav6kony sugSrbancukoroldatotfolyatunk vagy porlasztunk. R6tegfelhord6sn6lmeleg leveg6t fuvatunk be, A f6nyez6sm6sik iistben
tort6nik. Hideg elj6r6sn6la feliiletet kemenyit6-szorposcukoroldattalmegnedvesitji.ikes a burkot cukorpor szltsz6rhsilalklpezzik ki. A drazs6iistfordulatszilma6s d6lesszoge szab|lyozhato.
A fluidiz6ci6 mint 6raml5stanim6dszersok miiveletn6l igy az agglomeAzonosvagy kozel azonosszemcs6kcs6ben,
r6ci6n6lis hasznossegddeszkoz.
helyes megviiaszt6s6valfellazited6nybenallghram megfelelSsebess6g6nek
eset6n
tarthat6k.Enn6l nagyobbsebess6gek
bolyong6sban
hat6k, lebeg6sben,
az apr6bbszemcs6ket(port) m6r mag6valrugadjaaleghram,s6t a sebessegfokozfshvalpneumatikusansz|llitjaaszemcsehalmazt.
A Schugic6g fluidiz6ci6sagglomer6l6berendezes'ta 9.28. dbrdn rnuhogy a fluid 6llapototmechanikuskever6 n6lktil
tatjuk be. Jellegzetess6ge,
val6sitja meg, tov6bb6hogy a fluidizhciosl6g6ramonkivtil a perfor6lt als6 le(pr6slevegtis)fhvok6t is alkahnaz.A
mezen tobb (pl. 4...6) kett(5skozeges
leveg5 kombin6cioja 6wenagynyorn6sir
a
kises
tehftt
fluidizdci6s kamr6ban
(expanzios)
tlrrbszbe zsdknyesiil. A fluidiz6ci6s kamr6hozcsatlakoz6fels6
sziir6stoml6ket dpitenek.

6llvAnyzat
9.27.abra. Drazsiroz6glp

277

lJ

1J

iilli

iil-.
r l l ! i
! r l l l
! l r l

berendez6s
9. 28.abra. Fluidiz6ci6saggiomer6l6
3 - folyad6kbevezet6s,
I - fluidiz6l6leveg6,2 - granul6tumkivezet6s,
4 -leveg6hozzivezet6se,5 - kett6sfuv6ka, 6 - fluidiz6l6 kamra,T 9 - sziv6ventil5tor,10- nyom6ventil6tor
toml6ssziir6,8 - beadagolSs,
A fluidiz6ci6ra

kev6sb6 hajlamos szemcs6s anyagok eset6n keverdmti

lehet valamelyestsegiteni.Ilyen kever6sfluidiz6ci6sagglomer6beepit6s6vet

loknak sz6mosvtifaja terjedt el, tobbek kozott az elelmiszeriparbanis (9.29.
dbra).

9.5. Osztirlyozfs 6s fajtinils

mechanikaiszetv6Az oszt|lyozhs6s fajtfnhs szil6rd szemcsehalmazok
lasztl rniivelete.
Apritott halmazokszintekiv6tel n6lkiil oszt|lyozisrakertilnek.
A legegyszenibb6s leggyakoribboszthlyozhsa nagys6g,m6ret (szemcsenagys6g)szerintirost6l6svagy szit6l6s.
278

g.2g.dbra.Kever6sfluidiz6ci6sporlaszt6sosgranul616berendez6s
615,5 - h6cser6l5,
I - fluidiz6ci6sk6sztil6ktest
, 2 - l6gszir6,3- szelep,4 6raml5sm
1
0
c
i
k
l
o
n
,1 i - t c i m i 6 s s z i i r 6 ,
6-kondenzed6ny,8-mechanikuskever6,g-hajt6mii,
16-szivattyir,
l5-szelep,
14-folyad6ktart6ly,
13-porlaszt6,
12-ventil6tor,
.l 7 kompresszor,I 8 - l6gtart6ly,I 9 - nyom6sm616,20 portarl6ly

A fajtinhs ktilonboz6 fajtdjn anyagok

sa. Ennek egyszerfi modja a k1zi v6logat6s'

vagy arryaghalmazok

sz1tv6laszt6'

A fujlizbsndl az inyaghalmazok egyes darabjainakelt6r6 fizikai tulaja szinfehaszn6lhatjuk.Ilyenek: amag1esezhet6s6g,

messzemen6en
dons6,gait
elt6alakbeli
az
(rnyaiat,a rugalmass6g,
a feliileti nedvesithet6s6g,
a sirrl6d6's,
r6s.

279

Szitdk 6srostik
Perfor6ltlemezeket
6smegfelel6szitanyililsri
keretbefoglaltszoveteket
a
szitag6pekbe
6s a rostaszerkezetekbe
6pitvenagys6gszerintiszemcseoszt6lyzhstvlgezhettinkf7, 8, 13,37, 381.

A rostalemezeknyil6saikcir, negyzetvagyt6glalapalakuak.
A szitrik lehetnek f6mhuzalb6l (ac6l, foszforbronz) vagy selyem-, ill.
mtianyag sz6lb6I sz6ttek.
Ha a lyukvastags6gI 6s a htzal(szill)vastags6gd, ak,kora fonaloszt6st6vols6gr. A nett6 lyukfeliilet: 12,abrutt6 feliilet:

Q+a)'.
A hasznos
szitafeli.ilet
arhnva:
t 2 _ ( i ) ' _ f -/ ) '
tth-'------------:'
_
| -t
|
(t+a\'

\t+d)

\t)

A durv6bb6s finornabbszit6k szabv6nyositottak.

P6ld6ul lisztek szit6l6shrahasznftltselyemszit6kn6h6nyadata(lisztselyemXX min6s6g):
szita,jelz6szhm"
5
10
15

szitanyiliis
Grm)
265
t25
75

sz6lvastags6g
(pm)
120
105
95

Az fu;n.daraselymekhaszn6latahazhnkb6lindult ki, ezeketmalmi daratisztitokn6l alkalmazzitk.A lisztselyemhezhasonl6ak, de lyukmdrettik nagyobb:230...1350

prn.
Rdzirostdk es rdz6szitdk
A r in6rosthk6s r 6z6szithkaltern6l6mozg6stv69z6g6pek(9.30. dbra).
Viszonylag kis r sugaru6s ar sz<igsebess6gii
forgattlrukaraz lhosszris6gri
hajt6ruddalmozgatjaa szitht.Az r I I ar6nymintegy 1:40...I : 100.
A szitrlnl6v6 anyagmodellje legyen ely, a szitanyil6sn6lnagyobbszerncse.
Jelol6sek: m : aszemcsetomege[kg],
g : f,oldigyorsul6sfmls2l,
F : a szitalejt6s6nekszoge,
280

s0rldd6 cr6

9.30. dbra. Rhz6szitamiikcid6sivdzlara

p
d,
a
r
n

:
:
:
:
:

nyugv6srirl6d6siegytitthat6,
a tart6rudaknakaszita
mer6leges6vel
alkotottszoge,
(a
gyorsul6s rendszergyorsul6sa)[m/s2],
a forgattyrikarsugara(excentricit6s)[m],
a forgattyirpercenk6ntifordulatsz6ma.

A szemcsea szitbvalegyrittmozog egy bizonyoshat6rig.Hanyagoljukel

a mozghsiv6nek gorbiilet6t 6s tltelezzik fel az egyenesmozghstt.
A szemcs6remg silyer6 6s ma inerciaerShat. Az erdketa szitixal p6rhuzamos6s mer6legeskomponensekre
bontjuk. Az egyensulyfelt6tele,hogy a
p6rhuzamoser6k eredSjeegyenl6legyena srirl6doer6vel:
mg sinB + macosd,= p(mg cosB + masina];.
lnnen:

o-

s(Pcos0- sina)
cosa+g sina

Az egyensrilynyilv6n a gyorsul6smaxim6lis ert6k6n6l,,borul fel". Ez forgatyty0s hajt6mtivekndl (ha llr > 20)
a^u* = ra2 ,

-sinB)
..-,2
-s(ucosB
'

'UJ

cosa +prsina

281

tov6bb6
A=-

_2-2

nft

e sr o 2= 4 ,
30'
30

tov6bb6
a

7t"=g

(kozelitf v6letlen egyez6s)egyenleteketfi gyelembeVCVE a minimdlisfordulatszdm

ltcosB- sinB
r(cosa+prsina)
koIlyenkor m6r van elcsirsz6s(relativ elmozdul6s)a szita6s az anyagszemcse
akkor
a
szita
vizszintes,
rneg.
Ha
adja
fordulatsz6mot
zott.E k6plet a minim6lis
(o=F), u
v61ik.Ha a tart6rudakfligg6legesek,
F:0, a k6pletegyszenibbd
k6plet:

n,oin= 30

te(p-a)

itta p asiul6d6siszog,azaz
tgp = p.
A maximalis fordulats zdm ts kiszitmithat6.
A fordulatsz6m novel6s6ve1 el6rhetji.ik, hogy a gyorsan mozg6 szita
ad a szemcs6knek,hogy azokeltdvolodnak aszitaolyannagy kezd6sebess6get
felii1ett6l. Az elv6l6s felt6tele

masina) mgcos7,
vagyis

o2E!9!L,
slna

282

es lgy

cosf

n*u" = 30

r.sina

Ha a szitavizszintes (f = O), tenat

Ha a tart6rudak fiigg6legesek (o = F) , irgy

n = 3 0
'"max
J;ng"
Altern6lo mozg6sirr ivoszita meghajto tengely6nekn fordulatszttmatehht
h*u*)

fl)

hmrn

felt6tellelmiikodj6k.
szerinta leskedvez6bbfordulatszitm
A malomszak6rtcik
, = (0,0...0,8).
n.u*.
gyakorlatilagaz alkalmazhato
szemcsevastagA r6z6rost6kteljesit6k6pess6g6t
meg.
szabja
sdg6sa szit6land6anyagkozepeshalad6si-sebess6ge
Sikszitdk
Az els6 sikszit6tHeccpNtrlacspnKARot-v,kiv6l6 magyarmalomszakI887-ben.Ez m6g irn. als6,forgattyitshajt6sf ,,bakos"szita
6rt6 szerkesztette
volt. A mai sikszit6kirn. szabadonleng6(kering6)szithkU,371.
A szabadonleng5, felfiiggesztett,sz6lvasasing6s szerkezetfejlettebb
megold6s.Ilyet mutatv6zlatosana 9.3l. abra.

283

9.3I. dbra. Sikszita

31 - f6keret,2 - szitaszekr6nyek,
csap6gy,4 fels6(g<imbcsukl6s)
sz6lvas,5 - szijtdrcsa,6- ellensfly,
7 - szitacsap,8- als6 (gcimbcsukl6s)
csap6gy

A szit6k k6t nagy, szimmetrikusszekr6nybenfoglalnak helyet. A negy

pontosan felfiiggesztett f<ikeret egyetlen ingarendszertalkot. Ez itgy kiv6n
,,be6llni",hogy sirlypontjaa legm6lyebbhelyzetbekeriiljon.A rendszerl6nyegesr6szea sz6lvas.Ez egymeghajtottleng6tengely.
Amig a forgattyirssikszita p6lybj6nakm6ret6t a forgattlrukarhatdrozza
vdgez a szabadonleng6 sikszit6kn6la pfiya a
meg 6s a szitak6nyszermozghst
l6tre.
szitatest6s az ellensrilykolcsonhat6s6rajon
mindenpontja kort ir le. (Ez1rt nevezik
A sikszitaminden szitakeret6nek
keringdszit6nak).A sz6lvas 6s a szitacsapp6rhuzamos6s r t|volshgra van
egym6st6l.Ez az r a szitakonnozg6s6naksugara.
A szerkezetikialakit6sn6lsztks6ges,hogy a szita6s az ellensrilyoksrilyponda,valaminta ft5csap6gy
egyazonvizszintessikbaess6k.
gabonamalmok
terel6lap6tnelktrli sikszit6kathaszn6lnak.
A korszeni
Nyugvo lapon a szemcsehalmazrlzsiiszog6nekrnegfelel6enkirpszeni
alakzatotvesz fel. Ha a lapot mozg5sbahozzuk az alakzatrnegbomlik es a
halmaz sz6tteriil.A 9.32. dbra aterel6lapbtn6lkrili sikszita rniikod6sielv6nek
vhzlata.A szita lyukain a kisebb szemcs6k6tesnek(dteses),a tovSbbhalad66t
nem esettrbsztdtmenetneknevezlk.

284

szemcgehalmaz

nyugv6 lap
be6ml6 rdsz

6rlemnY-

6rlem6ny

etmenet
9.32.dbra. Lap6tn6lktili sikszitamiikcid6sielve
1 - nyugv6 lap, 2 - mozg6lap, a - axonometrikusv6zlat,b - nyugv6 szita,
c - mozsoszlta

Tridriik
Alak szerinti 6s sirlod6s szerinti szlfr|Iaszths azaz.fajtdzdskiilonboz6
lehets6ges
tri6rok segitseg6vel
13,371.
6s a gyomhosszrik6sform6jfak, a tort gabonaszemek
Ep gabonaszemek
gombolydedek.
miikod6si
(konkoly)
A
hengeres
tri6r
elvet a
viszont
magvak
9.33.a. abra szemlelteti.

285

lar

/--l-\
I

tri6r
9.33.tibra.Hengeres
a - m f f k o d 6 s i v S z l a1t '-.h e n g e r , 2 - , , s e j t " , 3 - h o s s a i k 6 s s z e m , 4 - v 6 \ y u , b - k i n e t i k u s v 6 z l a t ,
c - szerkezelivhzlat

HengerestriSr
Egy forgo henger(1) belsej6benakkorasejtek(2) vannak,hogy a hoszszuk6sszemek(3) kb. f6lig beiilhetnek.Az oszt|lyozand6szemcsehalmaza
hengeralj6banhelyezkedikel. A hengerviszonylaglassanforog irgy, hogy a
286

centrifugriliser5 nem nagy.Konnyenbel6that6,hogy a hosszirk6sszemekhamarabb fognak az iiregekbSl kiesni, mint a gombolydedek.Ez ut6bbiakat a
vrilyriban( ) gyrijtik.
a 9.33.bdbra alapjirnvizsgSlhatok.A forgo
A kinetikai osszefiiggdsek
a C centrifug6liser6 6s a G sulyer6hat, erehengersejtj6ben16v6S szemcs6re
d6jrik P er6. A P er5 hat6svonalaa hengerO kozlppontjdban6thaladofligg6alapjan:
hasonl6s6ga
legestazA pontbanmetszi.A h6romszogek

OA_G= *8
r
ahol m
(J
d

:
:
:
:

mra2'

a szemcsetomeg[kg],
a gravit6ci6s gyorsulds [m/s2],
a henger sugara[m],
a hengerszogsebess6ge
Ii/s].

Ebb6l

O A : + vagy a

0)t

(J
o

OA

Az A ponthelyzeteaz elSbbibizonyit6s alapjfn csaka hengerszogsebesalapj6n:

hasonl6s6ga
fiigg. Tov6bb6a h6romszogek
s6g6t6l(fordulatsz6m6t6l)
- P= - C

r'

ahol 9 = konstans
ertek:k,
P = k'AS.
A hengerrelegyritt forg6 szemcseolyan er6t6rbenmozog, amelybenaz
er6 irhnyfita szemcs6tes az A pontot osszekiit6egyeneshatirozza meg, az er6
e es azA pont kozotti tdvols6ggal.
nagys6gapedig arrinyosa szemcs
A fenti osszefiiggesekalapj6ngrafikusankonnyen meg6llapithat6,hogy
milyen fordulatsz6mmalkell a hengert jiratni, hogy a gombolyii szemcs6kaz
Sltalunkkiv6nt helyen hagyj6k el a sejtet.A 9.33.c.dbrdn bemutatottszerkeszt6sa szemcsesrirl6d6s6tis figyelembeveszi. A gombolyii szemcsdkott
287

hagyjhk el a sejtet,ahol a P er6 irhnyaa sejtfal n norm5'lishvalp surlod6siszohelye is: ez ottlesz,

getz6r be. Meg6llapithat6a hosszirk6s
szemekkies6senek
meghat6rozhat6
az A
a sejt 6letmetszi.Szerkesztessel
ahol a P er6 hat6svonala
pont helyzete,6s igy kisz6mithatoa sztiks6gesfordulatszhm.A fordulatsz6m,
ismeret6ben
meg6llapithat6
a sejtekb6lkies6szemek
illetve a kertiletisebess6g
ford./perc,
a nagyobb 6rt6kek
ropp6ly6jais. A szok6sosfordulatszhm30..A5
ki sebb f$m6r6khoz tartoznak.
A sejtekm6retea szetv|lasztand6anyagt6lfiigg, btlzhn|l Z 5...5,25mm
cllszerfi.
A tri6rok teljesit6k6pess6ge
a sejtekkelell6tott hengerfeltiletevelar6tri6rokn6l
600
kg/m2fajlagosteljesitm6nynelm6gjo osznyos.A szokvSnyos
t6lyozdsv6rhat6.
Csigatririr
gordiil6ellen6ll6sa(silrl6ddsa)nagyobb,
A szogletes,
tort gabonaszemek
mint a gombolyded gyommagvak6.A hengerestri6rok - mint l6ttuk - a
gyommagvakat6s trirt szemeketegyi.ittvfiasztjik ki. A tovribbi szltviiaszths
csigatri6rrel v egezhetl.
A csigatricirmiikodesielv6t a 9.34. dbra vLzlataszeml6lteti.Egy hengerhez(1) csavarfeliiletet(2) er6sitiink. Az igy kialakult v6lyirba engedik az
oszlalyozand6szemeket.A csavarfeliiletlejt6se a henger kozelebena legnagyobb,itt a szemcs6kfelgyorsulnak.A spir6lisp6lya kovetkezt6ben
hat6 centrifug6liser6 a szemcs6ket
a hengert6lt6volabbipSly|rasodorja.A ktils6 r6szen
kisebba csavarfeli.ilet
lejtese,a szemcs6klelassulnak,amikor a szemcsea csavarfeliilettengely6tdl6llandot6vols6gban
csirszikle. A kisebbsirrl6d6sit6nyez6jti szemcs6kgyorsabbanhaladnak,igy a kozeppontt6lt6volabbip6ly6krakertilnek. Megjegyezziik, hogy a sirrl6d6si t1nyez6k nem annyira a szemcs6k
anyaga,hanem alakjuk miatt ki.ilonboznek.A tort gabonaszemekszogletesebbek, ink6bb csisznak, mint gordrilnek.A gyommagvakgombolydedek,6s ink6bb gordtilnek,mint csrisznak.Ezdrt szokt6ka csigatri6rtaz alak szerint oszt6lyoz6 (fajt|z6) gepekkoz6 sorolni.
A bels6csavarfeliileteket
irgy keszitik,hogy a nagyobbsrirlod6sitenyez6jii tort szemekrajtuk maradjanak,de a gordiil6kenygyommagvakata centrifug6lis er6 kiropitse a bels6 csavarfeliiletekr6l.Ez utobbi szemeka nagyobb
ifim6r6jti csavarfeliiletreesnek,6,sezen surl6d6sit6nyez6jiikt6l fiigg6en t6volabbi vagy kozelebbi piiyfin haladnaktov6bb.A csigatri6rb6lkiilon vezetik ki
a belsd 6s kiils6 csavarfeli.iletek
tennek6t,ez ut6bbit rendszerintk6t r6szben(4,
5,6,7)csoveken.

288

a)

b)

,n-l"n
{uu[!^,'^ii!ff
Jh - ki's6csaI - henger,
varfeliilet,4, 5, 6,7 - csijvek

A csigatri6rrelehet6legpormentesanyagotkell vezetni,mert kiilonben a

por a csigav6lyukbels6 r6sz6benleiilepedik, osszetapad6s ghtolja a tri6r miikodeset.
n.
450...500mm, magasshga2...2,5
A csigatri6rok6tm6rcije
80...120 kg/h.
Teljesit6k6pess6gtik

Paddy-asztal
nagys6g,lebeg6sisebess6g,
Vannak esetek,amikor egy szemcsehalmazt
alak vagy srirl6d6sitdnyezSszerintnem tudtunk m6r szetv|lasztani.Ekkor tov6bbi lehet6s6getad azitkozlsitlnyez6k ktilonbs6gealapjin val6 oszt6lyoz6s.
Hfntolt 6s h6ntolatlan rizs szltv|lasztbsira hasznitlatos g6p a Paddy-asztal
(v6logat6 asztal).Munkafeltiletlt a 9.35.dbrdn mutatjuk be. A lejt6s ,,asztalon"
(1) kiilonlegesalaku csatorn6k(2) vannak(az 6br6nfeliiln6zetbenaz asztalnak
csakegy rdszel6that6).Az asztala nyil irdnyhbanide-odamozog.Az oszt|lyozand6anyaga rdsen(3) esik a csatorn6kba;minden csatorn6n6legy kis to16k6289

val (4) szab|lyozhatoa 1ehul16anyagmennyisdge.Az asztalmozg6sakovetkezt6bena szemcs6ka csatornaoldalaihoziitkoznek.A csatorn6kalakja,az

asztal mozgfshnakamplitud6ja 6s sebess6geirgy van osszehangolva,hogy a
rugalmasabb szemek nagyobb val6sziniis6ggeliitkozzenek a felfel6 terelS
mint a rugalmatlanok17,371.
csatornaoldalfalaknak,

rugalmas

- .,uo
- ::;i",:::i':xlll1
"
,- ^oul,'r'
A szemekp|lybjitt a sirrl6drisitenyezSis befoly6solja:a kisebb srirlod6si
lejt6j6njobbancsitsznaklefel6.
tbnyez6jiiszemcs6ka munkaasztal
Szillfajtitzf s, sz6losztirly ozhs
A szllfajthz6k vagy szeloszt6lyoz6kszllird szemcs6sanyaghalmazok
fajthzilshravagy oszt|lyozhsira haszn6lt l6g6ramk6sztil6kek.Elnevez6siik is
mutatja, hogy a kiindulo anyaghalmazmilyens6gea dont6. Vagyis, hogy
szetv6(kozel) hasonloanyagokatkell k6t (esetleghSrom)szelncseoszt|lyra
tisztitSs6r6l
szepar6l6sitr6l,
lasztanivagy ktilonboz6 anyagoksz6tv6laszthsbrol,
Nagyon sok tipusukvan. A
elnevez6sis haszn6latos.
van sz6.A sz6lszekr6ny
szok6sostipus azon az elven alapszik,hogy a durv6bb (nagyobb,srilyosabb)
kevesb6tudj6k kovetni, mint a finomabb
szemek a leg|ran rc6nyv6ltoz6s6t
szernek,illetve azonos irfnyv|ltoz6skor nagyobbroper6 hat r6juk, mint a finomabbszemekre.

290

levegci 6s finom szemcsdk

h6rom alapvet6m6dA szeLfajtilz6s
szerea lebegtet6s,a (terel6lap6tos)ir6nyelt6rit6ses a t6gul6kamr6kalkalmaz6sa.A
szemcsek
lebegtet6scsak egy meghatarozottm6retfi,
alaku 6s siinis6gii szemcs6re6,rv1nyes,az
enn6l durv6bbakata fiiggSlegesl6g6ram
nem tudja fenntartani,azok leesnek,az enfinom szemcs6k
nel finomabbakatviszont a llgfuam mag6valragadja[33].
l6g0rvnY
Az thnyelt6rit6sn6l a nehtz szemcsek a terel6lapraiitkozve veszteneksebess6gi.ikb6l,6s nem tudnak fjra felgyorsulni,
rnig a konnyebbszemcsdktov6bbhaladnak
a levegdvel.A hirtelen megnciveltt6rfo9.36.abra. Cikkcakkoszt6lYz6
csoka l6gsebess6g
gatu t6gutokamr6ban
nem k6ken, 6s igy a durv6bbszemcs6ket
pesmag6valvinni.
A 9.36. dbra a cikcakk (zegzug)
sz6loszt6lyoz6 v |zlatrajza.
A csatornSk zegzugos fi.iggSleges
elhelyez6se kovetkezteben 16gorvenyek
keletkeznek,amelyek a finom szemcs6ket
magukkal ragadj6k 6s azok a levegdvel
egyritt felfel6 t|voznak. A durv6bb szema l6gorv6nyeksz6l6re,a
cs6kkicsap6dnak,
felsSfal6hozcsap6dnak,6s az ir6nyv6ltozSsokmiatt is lefelemozognak.
Egy szokfsos forg6t6nY6ros szelosztiiyozot a 9.3 7. dbra mutat.
kozostengelyA szeparSl6ventil6tor
161 kapja a meghajt6sta forg6 sz6r6tinyerral. A hengeresfels6 kamr6banfehil
helyezkedikel az adagol6tolcs6r.
A szor6t6nydralatt van a l6g6ram- 9.3 7. abra. Forg6t6ny6rossz6loszt6lyoz6
'6t16t
kelt6 nyom6ventil6tor. A leghran
halad6lefolytonosvonal jelzi, ninyht anyihrhny mutatja.A kivLilr<il.befele
A
lap6tjai.
u"gOt red6nyzeien (zsaltzifn) 6t szivjbk be a nyomoventil6tor
zsihtziiln 6tl-Ep6llghramnem k6pesfelkapni es mag6valvinni a durv6bb szemeket, azok egy belsOtnpon leesnek6s a kivezet6 csonkon6t kicsrisznak.A
zsaltzliln 6t fefel6 halad6legtram a ventil6toron6t a finomabbr6szeketa ki.ilsii gyiiriis t6rbeviszi, es azok a kiils6 als6kupon 6t thvoznak.A szllfajthz6st6s

291

9.38. dbra. MIAG gabonaipari16gsz6r

szloszt|lyozilst szitirhkal, illetve rost6kkal is kombindljrlk. E k6sziil6kek

csoportj6batartoznaka gabonaiparitar6rok 6s daratisztit6k.
F. KaIsen kozli egy gabonaipari
MIAG llgszr (sz6lfqt6z6, sz6loszt6lyoz6) adatait(9.38.dbra).
A felad6s az 6116hengeresr6sz
fels6 r6sz6ntortenik. A feladott term6k
egy kozponticsovonesik le es egy als6
titkoz6kupon csuszik a korgyffi alaku
hengeresr6sz fel6. Az alul bevezetett
fajthz6leveg6a kozepftnom6s a finom
r6szeketfelfel6 viszi mag6vaI,a neh6z
r6szekviszontlecsirsznak6s legalul kir6szbeepivezethet6k.A fels6-koz6psd
tett csriszd6n
a koz6pfinomszemcsdk(a
keresztmetszet-b5viil6sokozta sebess6gcsokken6s
kovetkezteben)lev6lnak
6s cell6sadagol6n6t kivezethet6k.A finomterm6ka kil6p6 l6g6rammalegyiitt
feliil tavozik[48].

A v 6zolt sz6lfajtiz6 adatai:

K6szi.il6kek
legkisebb
legnagyobb

FeladSs
(t/h)
I

1 5

12,5...20

Ktils6 6tm1r5
(m)

Teljesitm6nyszi.iks6glet

0,35
1,35

1
7

(kw)

Nedves osztiiyozfs 6s fajtfzris

Eddig az oszt|lyoz6ssal6s fajt6z6ssaltulnyom6r6sztmint ,,szhraz"elj6r6ssal foglalkoztunk. Ez azt jelenti, hogy a kiilonboz6 mtret6, illetve fajthjit
szilird anyagokatt)nmagukbankezelttlk, az 6ket koriilvev6 leveg6 kozombos
(indifferens) szerepetjhtszott, vagy mint a llgszepar6torokn6l(l6gsz6rekn6l,
szeloszt|lyoz6kn|l, sz6lfajt6z6l<n6lstb.) a levegSfiraml6stis felhaszn6ltuk a
fajtdzhsra v agy osztillyozhsra.
292

Ha a szemcsdt,szil6rdanyagotfolyaddkkal(vizzel,l6vel) egytitt kezelji.ik, akkor besz6li.ink,,nedves"(folyadek6ramos)oszttiyozhsrol,illetve fajt6zfsr6l. H6rom k6sztil6kfajt6tmutatunk be a nedveselj6r6sp6ld5'jakent:az ivszititt,a hidrociklont 6s a Mogensen-szitdt[48].
ivszita
Azivszita vagy ivr6cs aszffr6k (folyad6kszit6k)egyik fajthjaklnt is felfoghat6.A vizes szemcs6shalmazt mint zagyot(szuszpenzi6t)egy lefel6 gorbtil6 ivfeltiletre vissztik, amelyet egym6s mell6 r6sekkel elhelyezettprofilos
jobb lenne.)K6sziilhetaz
(idomacel)r6csrudakk6peznek.(Az ivrdcselnevez6s
ivfeltilet perfor6lt lemezbSl(erreviszontjobban illene az ivrosta elnevezes).
A miikod6s l6nyege,hogy a r6sekena folyad6kkal egyiitt a finomabb
szemcs6k6ramlanak6t 6s osszegyffjtveaz egyik frakci6t k6pezik. A m6sik
frakcio: a legordtil6nagyobbszemcs6khalmaza.A frakcion6l6sfelfoghat6 szffr6snek, derit6snek, viztelenit6snek 6s oszt|lyozitsnakis. Bizonyos fokig a
roper6 is szerepetj 6tsz1k.
A 9.39.abra az ivr6csv6zIat6trnutatja.A r6s m6rete0,05...2mm lehet.
el6siirit6s6re6s mint ilyen a centrifliAz ivszitaj6l alkalmazhatoszttszpenzi6k
gdl6svagy szhrithsel5t6t fokozatais lehet.
A feltileti terhel6s(vagy 6tsziir6sisebess6g)a ,,szita" feltiletere vonat200 prn 6s 2 mm kozotti
kozva mintegy 300 in3l(m2h).A hat6rszemcsem6ret
lehet.A ..szita"feliilete0.1...3m2.

marad6k

a,
9.39. dbra. ivszita
a-ivszitavdzlata, 1- szuszpenzi6,2- 6thull6s,3 - marad6k, b - ivszita miikod6se

293

Hidrociklon
A hidrociklon eset6bena roperSmeg nagyobbszerepetjhtszik, mint az
ivszita eset6ben.
A ciklonhoz (porciklon, aerociklon)alakilaghasonl6szerkezet'
teszia hidrociklont,6m amig
is osszevethetSv
A roperSa centrifugSkkal
forg6dofolyad6kszuszpenzi6-szetv|laszt6,
fordulatsz6rnri
nagy
centrifugftk
a
hengeres
feliil
A
forg6
alkatr6sze.
nincs
hidrociklonnak
a
bos szerkezetek,
reszbenagy sebesseggelv ezetikbe a folyad6kszuszpenzi6t.(9.40. dbra).

L :3dr i sdr
i ,;T ;,ro "
d,= *d,
9.40.abra. Hidrociklonvhzlata

zaBY,
'r"rro.?li,?i$t--siirii
Qi- hig16
Q;- bel6p6
A kozeg lefele gorbtl6 hengerp6lyfinfiramLlk6s kett6v61ik.A folyad6k
siiniseg6nelnagyobb stinisdgriszemcseketa hidrociklon pal6stj6radobja ki a
roper6,es az als6nyil6sonilttf:oznak. A,,tiszta" folyad6ka fels6orvenykeres6 cs6befordul6s feliil t6vozlk.
telepetpl. a ker6miaipar,
Hidrociklontes hidrociklonokbol<isszekapcsolt
sz6*fiasztfrs6ra,illetve
folyad6kszuszpenzio
alkalmaz
soripar
a
a cukoripar,
letisztit6sra.
a fels6 henseresresz h6romszorosa-otszordse.
A hidrociklonmagass6ga
Az als6kup f6lkupszoge12"...20".
294

9.41.abra. Soriparihidrociklon
2 - apex,3 - gritpot,4 1 - betrip1616s,
tisztafolyad6k,5 - szelep

A 9.41. abra egysoriparihidrociklont mutat.

295

1#
| | t.l
T_T-T_T

l t t l
rffi
-t-+--+-+-+-[

+++1-++
durva

ffffirrt

+-t-t+-.{+++
ffi
+h+H+flff+
++H-++]+.{-t+
Irh!{#s*Hat*
ffiffi

9.42. abra.Mogensen-szita

Mogensen-szita
A Mogensen-szitanedves 6s sz\raz osztillyzilsraegyar6nt alkalmas (9.42. dbra).
A Mogensen-szita az |tesls val6sziniis6g6nek a relativ szemcsenagys6gt6l 6s a ferde r6es6st6l val6 fiigges6t hasznositja. Kozos keretben egym6s
alatt novekv6 hajlisszoggel elhelyezett azonos, a sz6nd6kolt osztillyozirs szemnagy shgfn|l 2. ..5 -szor nagyobb lyukb6s6gii rovid szital apok r ezegn ek.

FlotiLis
a feltileten elhelyezkeddmolekul6k vonAz anyagoknedvesithet6s6ge
(szil6rdanyagra6s folyad6kra)
anyagpitna
6s
az
z6erej6nekkovetkezm6nye
jellemzS.Vannak anyagok,amelyeketadott folyadtkpl. viz nedvesit(hidrofil
anyagok), m6s anyagokat nem nedvesit (hidrof6b anyagok). A nedvesedd
szemcsdka folyad6kbanleiilepszenek,a nem nedvesed6szemcs6ka feliilettikhoz tapad6 l|gbuborekofr kovetkezt6benfelirsznak. A flot6lo berendezesek
a leveg6bubor6kokkalval6 teolyan tart6lyok, amelyekbena sz'rszpenzi6nak
v6gbemegy.
lit6se 6s a leveg6hoz,lll. avizhez tapad6szemcs6kelki.iloni.il6se
Altal6ban tobb celtdt kapcsolnaksorbaugy, hogy az el5z6 cellihan habtalanitott zagykertil a kovetkez6fokozatba.Legelterjedtebbaz als6leveg6s,keverdlap6toskialakit6s, amelynek egy cell6ja egy kever6startilybol es egy csticsk6db6l 6ll (9.43.dbra).

296

- - ' - - .
o-

= - " _ - "-/
/
l-, " /
t f -/ /
_rJ
-_/

berendez6s
9.43.dbra.Flot6l6
un. reagenseketalktilonboz6 segedanyagokat
A flot6l6s el6segites6hez
kalmaznak:
a) a habkepzdadal6kokfeladataakdpzSdShab stabilit6s6nakbiztosit6sa.
Ezek a folyad6kok feliileti fesziiltseg6t csokkentik. (Ilyenek pl. a
alkoholok 6s a vizben
fenolsz6rmazlkok,a nagyobb szdnatomsz6mir
oldod6olajok).
b) a gytijtcireagensek
az anyagfeliileti hidrof6bi6j6t fokozzhk,az fisz6kepess6get
novelik (pl. zsirsavak,xant6tok,aminok).
rendeltet6sea szemcs6knedvesithet6s6g6nek
c) a modositoreagensefr
novelese.
gyakran alkalmazottfqtfn6 miivelet a flot6l6s. A
Az 6rcel6k6szit6sben
gy6gyszeralapanyag
anyarozs(Clavicepspurpurea)feldolgozdsasor6nis hasznriltak flot6l6kat.

297

Irodalom a II. r6szhez

1. Bass E.: M. KemikusokLapja 14 (1959) 4, l7l-177; 6, 242-246; 15
( 1 9 6 0 t), 4 0 4 6
Budapest,1961
2. Bess E.: Vegyiparig6pekI. Tankonyvkiad6,
Tankonyvkiad6,
Budapest,1969
3. Bprp B.: Aprit6s6s oszt6lyoz6s.
4. BRcunR,H.: Grundlagen der Einphasen-und Mehrphasenstromungen.
Aarau,1981
Sauerliinder,
ftir den Maschinenbau.
Springer,Berlin. 1997 (19.
5. Dubbel'sTaschenbuch
kiad6s)
6. BuncenJ.: M. K6mikusokLapjalg (1964)9,481485
Kiado, Budapest,
7. Fenres J.: Malomipar,szakmaig6pek.Mez6gazdas6gi
1978
8. Fnnxes L.-Kovncs I.-KOvBsJ.-Vrlr-ANvrM.: Elelmiszeripari g6pek I.
Tankonyvkiad6,Budapest,I 970
9. FAenv Gv.: Altaliinos6s vegyiparig6ptanIL Miiszaki Konyvkiad6,Budapest,1975
Mez6gazdaKiad6,
10.FAenv Gv.: Elelmiszeriparielj6r6sok6s berendez6sek.
Budapest.
1995
11. FBrBsG.: Centrifug6l6s.
MtiszakiKonyvkiad6,Budapest,1967
MiiszakiKonyvkiad6,Budapest,1970
12.FsDs G.: Ipari keverdberendezdsek.
13.FetBsG.-TnniANG.: Vegyipari gdpek6s miiveletek.Tankonyvkiad6,Budapest,1979(2. kiad6s).
1 (1960)1,46*52
14.HanotNGE,
H.: Aufbereitungstechnik
15.HanruNc,K. H.-Hmy, J. W.: Chem.- Ing. - Techn.44 (1972) 12, l05l10 5 6
16.Heves G.-SawtusKyJ.-DEAKA.: M. KdmikusokLapja 3l (1976)7. 341343
Vogel,Wtirzburg,1975
17.HBtvtvtNG,
W.: Verfahrenstechnik.
18.Hopp,E.-LeNcsnER,E.: Grundlagender Mtillerei.H. MatthaesV. Stuttgart
19 5 5
31 (1969)3l*74
19.HonANvtR.: K6rniaikozlemdnyek.
20.Hurct, R. T.: Trans.Amer. Inst. Min. Met. PetrolEng 220 (1961),403408
11 (1970)11,662-668
21.KatsBn,F.: Aufbereitungstechnik
22. KensNvtJ.-Muut- J.: Konzerviparig6pek. Mez6gazdas6giKiad6, Budapest,1969
23. KsnrNvt J.: Konzerv- es hiit6ipari gepekI. Mez1gazdas6gi
Kiad6, Budapest,1987
24. Ktss L.: Vegyiparig6pekL 1. P6ldat6r,Tankonyvkiad6,
Budapest,1969
298

25.Kos,q.L.-LurpNtcS J.-VERBAA.: Vegyipan geptanII. MiiegyeterniKiado,

1997
Budapest,
A.: Altal6nos 6s vegyipari g6ptan I. Miiszaki
26. KucsenAGv.-ODRoBINA
Konyvkiad6,Budapest,1975
27. LrpNsnrHA.-KISSL.: Vegyiparig6pekL Tankonyvkiado,Budapest,1966
I. Salle- Sauerliinder,Aarau,
28. MU1lsn, E.: MechanischeTrennverfahren,
1980
Aarau,
II. Salle- Sauerliinder,
29. MUlr-Bn,E.: MechanischeTrennverfahren,
19 8 3
3 0 . O r - o s H u t , J . YI.n: d .E n g .C h e m . 5 8( 1 9 6 6 )1 1 , 5 0 - 5 7 ; 5 9( i 9 6 6 ) 1 1 , 5 8 6 3 ; 6 0( 1 9 6 8 r) 1 , 2 4 - 3 s
ll (1977)5,270-276
31.PerrvnNN,H.:Verfahrenstechnik
H.: Einfiihrung in die Verfahrenstechnik.Salle - Sauerldnder,
32. PHu-tpp,
Aarau,1980
33. PoncsaLMYZ: Nov6nyolajipariszakg6ptat.MezlgazdasbgiKiad6' Budapest,1969
E.-BAHn,A.: Chem.Tech.24 (1972)12,738-743
34.Ra,rvrrr,rr-ER,
Berlin 1867
35. RtrrtNcen P.: Lehrbuchder Aufbereitungskunde.
Paris,1978
36. Roe,{ret-,M.: Centriftigation,
B.-Kot-oSroRYJ.: Malomipariszakmaigepek.MezSgazdasSgi
37. ScHurr,ttrpn
1966
Kiad6,Budapest,
Kiado, BuB.: Malornipariszakmaig6pekIL MezSgazdashgt'
38. ScHurvrvsR
dapest,1968
I. Springet,Berlin, 1992
Verfahrenstechnik
39. Srtsss,M. : Mechanische
II. Springer,Berlin, 1993
Verfahrenstechnik
40. Srtsss,M.: Mechanische
41. SzeeOZ.-Csunv L-Htopcrurt Gy.: Elelmiszeriparimiiveletek 6s g6pek.
Kiad6, Budapest,i 987
MezSgazdas6gi
Tankonyvkiad6.Buda42. SzeNiav B.: Vegyipari k6sziil6kekszerkeszt6se.
pest,1969
Sulzer2 (1913),151-16l
43.lauscHER,V.-ScHirz, G.: Techn.Rundschau
44.TerrevANrl A. K.-Hnves J.-SawtNsryJ.: Acta Chim. Acad. Sci. Hung.
6 0 ,( 1 9 6 9 )1 9 1
45. Torr-rA.: Kis6rletiigyiKozlem6nyek.Budapest,(1968).1-3.
46.TorH A.: G6p.2l (1969)6.226-233
47.IJut,V. W.-GneY, J. B.: Mixing, Theorie and PracticeI', IL Academic
Press.New York, 1966,1967
48. UllrnannsEncyklopddie2. kotet. Verlag Chemie,Weinheim, 1972(4. kiadSs)
Springer,Berlin, 1967
Verfahrenstechnik.
49. UllnrcH, H.: Mechanische
Tov5bbk6pzdInt. BuM6rnoki
a
sziir6k6sziil6kek.
6s
A
sziirds
Vnloe
O.:
50.
dapest,1947

chemischerVerfahren51. Vaucr, W. R. A.-Mut-lnn, H. A.: Grundoperationen

(10.
Leipzig-Stuttgart,1994
stechnik.DeutscherVerlagflir Grundstoffindushie,
kiad6s)
L.: M. K6mikusokLapja15 (1960)10,463473
52.Vttr,tNaen
MiiszakiKonyvkiad6,Budapest,1965
53. WsnrnN P.: Cukorgybrths.
54.ZrorcrxNtK,M.: Chem. Ing.- Techn.39 (1967)9110.539-548
55.ZlorcenNlK,M.: DimensionalAnalysis and Scale-upin Chemical Engineering.Springer,Berlin, 1991
L HallwagVerlag,Bem-Stuttgart,1977
56.Zocc, M.: Verfahrenstechnik
57.Zocc,M.: Einfiihrung in die MechanischeVerfahrenstechnik.Teubner,
Stuttgart,1987

III. t6sz
//

HOATADASI
MIJVELETEK
/,

10.A h66tvitelelm6letialapjai

Az ipan k6sziil6kekbenvegbemendh6cser6l6d6sifolyamatokat osszeilletve h66tvitelneknevezziik.A hS6tvitel

foglalo n6ven h6irtszilrmaztathsnak,
kozotti
energia6tviteltjelent h6energiaform6ktilonboz6 h6m6rs6kletiitestek
h6m6rs6kleffitest
j6ban.A hS6tvitelhajtoerejea magasabb6s az alacsonyabb
A termodinamikam6sodikf6t6tele 6rtelm6ben
kozotti hdm6rsdklet-ktilonbseg.
ennek hathsiraa magasabbh6m6rs6kletiitest hdjenekegy r6szet ffiadjaaz alacsonyabbh6m6rsekletiitestnek.A m6sodik ftit6tel irgy is rnegfogalmazhat6,
hogy a h6 spont6nsohasemk6peshidegebbtestr6l melegebbtestre 6tmenni,
(ktils6 munk6ra,potlolagosfiit6sre
ennekel6r6s6hezkiilsS energiabefektet6sre
stb.)van sziiks6g.
A jelen fejezetben tirgyalt hS6witeli torv6nyek k6pezik a h6ifiadhsi
(hci6tviteli,kalorikus) miiveletek- flit6s, hiit6s, kondenz6l6s,kiforral6s, bep6rmiiveletek (pl. deszl6s - alapjait 6s l6nyegeshat6ssalvannakaz anyaghtad6si
6s hrjbevitellel kis6rt k6miai reaktill6ci6, szhrit6s),valamint ahSelvezetdssel
is 17, 11, 13, 18, 25, 3l , 371.
ciok lefoly6s6ra

10.1.A h66tvitelmegnyilvfnukisiformai
A h66tvitelnek h6rom alapvetl megnyilvilnul6si form|ja (mechanizmusa) vafl: ahfvezetes, ahSfiramlis(konvekci6,h6sz6lliths)6s a h6sughrzhs.
A hrivezetesnblahSimitel az anyagonbehil a fluidum vagy test r6szecsk6inek helyv6ltoztat6san6lkiil megy v6gbe.A szil6rd testekbenah6 6ltal6ban
hdvezet6sritj6n te4ed,bfr ez a h66tvitelimechanizmusfolyad6kokban6s 96zokban is fell6p. AhSvezetlsnel a test egym6ssalkozvetleniil 6rintkez6 elemi
reszecsk6ih6mozg6sukkovetkezm6nyek6ntadjhk 6t egyrn6snaka hdt. A
lehetneka molekul6k(ghzoknirl6s folyad6h6rnozg6stvegz6elemi r6szecsk6k
kokn6l). az atomok kzlllrd testek krist6lyrdcsaiban)6s a szabadelektronok
(femekben).Altal6ban azt mondhatjuk,hogy a magasabbh6m6rs6kletiielemi

303

reszecsk6knagyobb kinetikai energi6juk egy reszlt |tadjik az alacsonyabb

hrim6rs6kletffelemi r6szecsk6knek.
Folyad6kokban6s g6zokbanahSvezetesthat6s6banfeliilmirlj a a konvekci6, melyn1l a h6 a fluidum makroszkopikusr6szeinek6raml6sakovetkezt6ben
ugyaniscsakvekony (1 mm-n6l kisebb)
terjed.Folyadekokes g6zokeset6ben
retegekben6rv6nyesiil zavartalanulah6vezet6s.Nagyobb r6tegvastagshgn|la
folyad6kok 6s g|zok belsej6benterm6szetesSramlis indul meg. A melegebb
fluidumok siiriis6geugyanis kisebb mint a hidegebbfluidumok6, ez pedig az
Archimedes-f6lefelhajtoerSalapjbna melegebbr6szecsk6kfelsz6llo 6raml6s6t
iddzi el5. Ezt a hlmbrs6klefktilonbs6g okozta h66rarnl6sttermdszetes(vagy
szabad)konvekci 6nak nevezzik.
A term6szeteskonvekci6n6l 6ltal6bannagyobbjelent6s6gii a mdrnoki
gyakorlatbanaz a h65ram16s,
amikor a fluidum mozg6s6tki.i1s6behat6ssal(pl.
szivattyfival,kompresszonal,kever6vel)hozzukl6tre. Ez a k,lnyszerkonvekci6,
r6szecsk6re
terjed,hanema r6szecsk6ket
melynel teh6ta h6 nem r6szecsk6r6l
(,,utaztatja").
egy konvektiv 6ram16sragadjamag6val
Ha egy hideg 6s egy forro test kozott l6giirest6r van, akkor is tapasztahull6mok
Ez a hS6tvitelelektrom6gneses
lunk h6merseklet-kiegyenlit6d6st.
sug6rz6st
bocs6tki, amelyet
tortenik:a forr6 testelektrom6gneses
segits6g6vel
elnyelvea m6siktestfelmelegszik.Ez a h6sugdrzds.
A h6sug6rz6stehdt a l6that6 f6ny sughrz6sis5vja mellett helyet foglal6
A Foldrea Nap
un. infravor<issug6rz6s0,8 pm-t meghalad6hull6mhosszokon.
energi6jais ezen az'ltonjut el. Nemcsakszil|rd testekkozott megy v6gbeh6sugirz6s, bizonyos fluidumok is k6pesekr6szlegesen(sSvokban)h6sugarakat
elnyelni, ill. kisugdrozm.A ginokjelent6s rbszea 16that6feny sugarait6tbocs6tja,azaz6tl5tsz6.Sz6mos96z (COr, HrO stb.) azonbannem engedi6t ah5sugarakjelentds reszet,rigy viselkedik, mintha ezel<rea h6sugarakra,,nem 6tl6tsz6" lenne.

10.2.H6vezet6s
H6vezet6si t6nyez6
A hSvezetesalaptorv6nyeaz (1.9) egyenletteldefini6lt Fourier I. torv6ny. Ennek 6rtelm6benaz A feltiletre merSlegesirhnyi, h6vezet6sseldtvitt
az A felilettel es a
hdinamegyenesenar6nyos
' du { x nfi^erseklet-gradienssel,
), h6v ezetlsi tenyez6vel:
304

O=4" A{

dx

( 10 . 1)

a negativelSjelarrautal, hogy ah6 a h6m6rs6kletA (10.1)egyenletben

csokken6sirhnyhbaterjed.A )"h6vezet1sit6nyez6[J/(msK)] pedig aztmutatia,
hogy egys6gnyih66tad6feliileten id6egys6galatt 1 IVm h6rn6rs6klet-gradiens
hat6s6ramennyi h6 6ramlik 6t a feli.iletremer6legesir6nybanh6vezet6sutjhn.
A f6rnek j6 hSvezet6k.A folyaddkok egy rlsze 6s a ghzok (ha benntik az
iiraml6st megakad6lyozzuk),valamint a lerak6d6sok(vizk6, olajh6rtya stb.)
rosszh6vezetcik.Olyan anyag azonban,amelynek),-6rt1kez6rusvagy negativ,
nem l6tezik. Thjlkoztat6suln6h6nyanyagh6vezet6sitlnyezlje [W(mK)]-ben:
vcirosrez394, szlnacel50, sav6l16ac6l25, vizk6 0,4...2,4, olajhdrtya0,1, folyad6kok0,1. . .0,7,levegd6svizg6z0,02. ..0,055,ghzok0,006. . .0,I 6.

Stacionfrius h6vezet6ssfk 6s hengeres falon keresztiil

sik falra. A fal egyik olIntegr6ljuka (10.1)egyenletetegy s vastags6gir
dal6nT, m6sik oldal6nZ a h6rn6rseklet:

o=-r#,

i?=-t'j,ar
( 10.2)

Legyena sik fal tobbretegil.A 10.1.adbrdnakmegfelel6jelol6sekkela h6romrltegti sik falon vezet6sselterjedSh66ramsfinis6g:

Tt-To
OA sr +r- +s- r s r
),1

L2

(10.3)

L3

A fal hrirom r6tegetehit sorbakapcsoltellen6ll6skentmiikodik. Az egyesr6tegek hlzagmenteserintkez6s6tfelt6telezveaz 6intkez6si sikokban a h6m6rsekletek:

305

6ramlik
a)

bt

I 0. I . dbra. Stacion6riush6vezet6s a - tobbr6tegii sik falon, b - hengeres

falon kereszttil

(i : I,2,3).

( 10.4)

h6vezet6sta I0.Lb dbstacion6rius

Hengeresfalon keresztiilv6gbernen6
hengerkiteritettpalSstj6nak
rc jelol6seivel6rtelmezzik.Mivel az I hosszirs6gti
kapjuk:
feliilete:A: 2nrl, a (10.1)egyenletintegr6l6s6val

Q= 4'(2rcrt)t,
U

oiv
;,r

T"

= -2).rl IdT
Ti

(10.5)

Ha a (10.5)egyenlethelyetta sik falra 6rv6nyes(10.2)kdpletethaszn6ljuk,

kism6rl6Ki hib6t elkovettink ugyan, de a szhmititsegyszeriibb6v61ik.Mivel a
geometri6n6l
s: ro- riegy V, 6tlagossug6rbevezet6s6vel
hengeres
a (10.2)
egyenlet:
,
Q=

' )"
r - r '. I

' a

306

2rrl(7,-7")

(10.6)

a logaritmikusrildruszdefinicioja
A (10.5)6s (10.6)egyenletekosszevet6sdb6l
adodik:
,

r^-n

(10.7)

ln -a
ri

Ha r drteketszlmtani fitlaggalkozelitjiik ro / r,: 2-n6l4oh-os,ro / r,: 1,4-nel

l%-os hib6t kovetiink el: a sik falra 6rv6nyesk6plet hasznfiatateh|t iLltal ban
megengedett.

10.3.Konvektiv h66tadfs
szerint(1.4 alfejezet)a konvektiv
A konvektiv 6ramokeredetidrtehnezese
szorzata:p coT v.
h66ramsiinis6ga h6siiniseg6s az elmozdul6ssebess6genek
Az ilyen modon szhmithat66ramstirfisega v6ndorlSsosh66raml5stadja meg,
arnelytulajdonk6ppena tomeg 6raml6s5valegyidejiilegl6p fel.
A m6rnoki gyakorlatban azonbanegy m6sik konvekci6val kapcsolatos
t6makor vizsgalatais fontos: az un. konvektiv hcidtaddselm6leti es kis6rleti
elemzdse,rnelynek vizsg|lata csaknemk6t evszinadosmirltra tekint vissza.A
konvektfvhdatadaselmtlete valamilyens{k vag,tgr)rbilltfal mentdndramlo kdzeg hddtaddsdt vizsgdf a.
J6l ismertt6ny, hogy egy forr6 test vagy folyad6kgyorsabbanhiil le, ha
azt konvektiv leveglSrammalhiitjiik. Ugyancsakkozismertaz is, hogy a f6zis'
v6ltoz6ssalkis6rt h6cserehat6sosabb,mint a fhzisvtitozbs n6lktili. Altal6ban
egy faltol eltfivoz6vagy egy falhoz 6raml6 h66tad6sh6ftamht az un. Newtonf,! Ie Iehrilesi torv ennyeI fej ezzik ki:
Q=-a A(Tooru-4"r),

(10.8)

ahol a a h66tad6sitenyez' [w(rn2K)] , zou,ka fluidum f6tomeg6nek(bulk)

T ru,a falh6m6rs6klet.
hcjm6rs6klete,
Az a hStfiadhsit'nyez6 (heat transfer coefficient) azt a hSmennyis6get
mellettid6egys6galatt
jelenti,
arnit 1 m2fehileten1 fok h6m6rs6klet-kiilonbs6g
-az
f|zisv|ltozhson kimhr
a
emlitett
lead.
Ert6ke
vagy
6raml6fluidum felvesz
az
tulajdons6gait6l,
anyagi
a
fluidum
vtil, sz6mosm6s paramebrtll is fiigg:

307

6raml6sifelt6telektril6s a rendszergeometri|jht6l. Forr6,sbanl6vd folyad6kok

6s kondenz6l6d6g6zok a 6rt6kein6lpedig feltiinden kedvezS,nagy 6rt6keket
tapasztalhatunk.
A konvektiv h66tad6sleirilsira k[ilonosen gyrimolcsoz6nekbizonyult
PRaNorl 1904-benismertetetthatdrr,lteg- vagy filmelmdlete, amely szerint
egy,a fal rnent6nkialakul6hat6rr6teg(film) a h66tad6sosszesellen6ll6s6tmagitbanfoglalja (lokaliz6lja). A faln6l kialakulo v6kony molekul5ris hidrodinarnikai hatdrr6tegetmutatja a 10.2.adbra. Feltltelezzik, hogy h6 a szil6rd feliiletr61,ill. szil6rd feliiletre csakezena hatrlrr6tegenkereszttiljuthat el a fluidum
f6tomeg6be,ill. f6tomegebSl,
megpedigcsakisvezet6ses
transzportritj6n. Mivel a hat6rr6tegfeltdtelezestinkszerintaz cisszesellen6ll6stmag|ban foglalja, a
h55tad6smeghathroz6sebessege
is itt alakul ki. A val6s6goses a filmelmeleti
mutatjaa 10.2.bdbra.
modell szerintvett hdmdrs6kletprofrlt

val6sag
filmelm6leti
modell

I.r
Tor,.

I
t li

lt I
I

h'at6rr6tegvagy lilm
10.2.dbra. Konvektivh66tad6s
filmelm6letea - hatdrr3teg
vagy film, b
- a val6s6gos
6s a filmelm6letih6fokprofil

A 5 vastags6grifrlm vagy hat6n6tegirgy is felfoghat6,mint egy 5 vastagsdgfiL hdvezet6sitdnyezdjiih6szigetel6(h6vezet6)r6teg,azazfelirhat6 erre is

FourierI. torv6nye:
Q = _ L A(Toru- T^r)
6

(10.e)

(10.8) 6s (i0.9) egyenletekosszevet6seb6l

ad6dika hridtaddsitinyezd filmelm6leti 6rtelmez6se:
L
6 '

u=-.

308

lL

-=-

d
1

( 10 . 10 )

E szerinta filmnek vagy hatdn6tegneka h6ellen6ll6saaz a h6ffiaddsit6,nyezSreciproka,amely maghbanfoglalja a lamin6ris, az |tmeneti es a turbulens reteg egytittesellen5ll6s6t.Mivel a hS|tadhsitenyezSa h6ellen6ll6stmag6ban foglalo filmre vonatkozik, m6sn6venfilmegyiltthat6nak vagy filmkoefficiensnekis szok6snevezni.

10.4.H66tbocsritfs
Ha szil6rd fal Sltalelv6lasztottkltkozeg kozott h66tvitel megy v6gbe, a
hcineka falon 6s a fal k6t oldal6nelhelyezked6hatdrretegenkell f$hatolnia.Az
ilyen k6toldali hlifiadirsb6l es (egy vagy tobbr6tegii)falon 6t tort6n6 hdvezenevezzik. A 10.3.
tdsbcil6116osszetetth66tviteli miiveleteth66tbocs6t6snak
dbrdnl that6jelol6sekkela kiv6lasztottelemi feli.ileten6thalad6h6mennyiseget a Newton-f6lelehiil6si trirvdnyhezhasonl6andefini6lhatjuk.Most azonban
a helyett, ft h66tbocs6t6sit6nyez6t (overall heat transfer coeff,rcient)irunk,
amely a k6toldali h66tadhst6s a fal h6vezetes1tis figyelembeveszi:

dQ=k (r^ -r^) a't,

( 1 0 .1 )

k a hcj6tbocs6t6si
t6ahol T*6s T^a meleg 6s a hideg fluidum h6mers6klete,
nyezS[W(m2K)]:

10.3.dbra. H66tbocs6t6s
a fal elemi feliilet6re

309

-=

( 1 0l.2 )

T i - .

am

a,h

A k6t hathneteg6s a szil6rd fal teh6t mint sorbakapcsoltellen6ll6smiikodik.

Ha a szlllrd fal tobbretegii,vagy ha a falon valarnilyen 1erak6d6svagy k6reg
valaminth6anyag6nak,
van, a kepletbenmindenr6tegetsajiltvastagsfrg|val6s
venni. A
figyelembe
kell
tbnyezlvel
fok6nak megfelel6 h6vezet6si
t6nyezSn sz5;mur6tegeset6n:
hcj6tbocs6t6si
1
I

1
Qo,

sL

- f - -

)"i

( 10 . 1 3 )

dt

Ilyen lerak6d6sokatk6pez a h6cser6l5feliilet6n a kaz6nk5,az cjsszetcimor6d6

por, a hamu,a r6sril6anyagstb.
A h66tbocs6t6sfolyamata kozben a kozegek h6m6rsekletea feliilet
eset6na (10.11) egyenletet
mentdnv6ltozik. Yfitoz6 hSm6rs6klet-ktilonbsdg
6ltal6bana teljes feliiletre vonatkoz6 h66tvitelre irjuk fel, 6s 6tlagos h6m6rszdmolunk:
s6klet-ki.ilonbseggel
Q=kALT511,

( 10 . 1 4 )

ahol ATuualogaritmikus kozepes(6tlagos)h6m6rs6klet-kiilonbseg.

10.5.Logaritmikus kiizepesh6m6rs6klet-kiiliinbs6g
Integr6ljuka (10.11)egyenleteta teljes h5cser6l6feliiletre a kovetkezd
feltetelek mellett: 1) k 6lland6, 2) a ket fluidurn fajh6je 5lland6, 3) a
4) az 6raml6smindk6tfluidum oldal6nstaciondrius.
elhanyagolhat6,
hSvesztes6g
A 10.4.abrdn egy ellen6ramirhdcserercT-g diagramj6t6br6zoltuk.A
2) 6s a) feltetelekmiatt ezek a fiiggv6nyekegyeneseketadnak. Ugyancsak
egyenestszolgSltataAT - Q ftiggvenyis:

d(AZ) - LT2-LTl

r0----d='
310

(10.1s)

I
I
T.r

h6cser6l5T - Q fuggv6nyei(a 1o10.4.abra. Ellen6ramir

levezet6s6hez)
garitmikusk6zepesh6m6rs6klet-ktilcinbs69

(temperature
ahol At 6s AZ, a hdcser6lSk6t veg6na h6m6rs6klet-kozelitesek
:
approaches),
Qraz ittvittteljesh66ram.A (10.11)es (10.15)egyenletekbcil
dQ -t aAZfiiggv6ny6b6lkifejezvekapjuk:

d Q=frA T d A

.^

d Q--

d(ar.)o-

( 10 . 16 )
( 10 . 17 )

LT2- LTl

A k6t kifejezdstegyenl6v6tessziik,LT -re,ill. A-ra szepar6ljukes kijeloljiik az

intesr6l6sihat6rokat:
LT,

LT,

d(Ar) _ k ( L T 2- n 4 l AT
IdA
AT
0

a,

LT., k (LT2- AI)

r l l - : - . = T .

LTt

(10.18)

( 10 . 1e )

Qr

311

a (10.14)szerintdefini6ltuk:
Mivel az fitlagosh6m6rs6klet-kiilonbs6get
Q : bALT*,, a (10.19)egyenletb6lerreaz ittlagraa logaritmikuskozepesh6adodik:
m6rs6klet-ktilonbs6g
A . r -_ L T 2 - L T l
Ariirl
LZ|
,
l n -

(10.20)

Lrl

jelol6se:LMTD (logarithrnicmean
szok6sos
Az angolszakirodalomban
temperaturedifference). Egyen6ramrih5cser6166tlagos h6m6rs6klet-kiilonbs6g6reu;ryanezaz osszefiigg6svezethet6le. A kereszt6ramir6s a tobbszoros6tfut6sir h6cserel6k eset6n az egyszerf ellen- 6s egyenSrarnuh6cser6lSkrea
(10.20) egyenletteldefini6lt logaritrnikuskozepesh6m6rs6klet-ki.ilonbseget
valamilyen konig6lo tnyez6velmodositjuk (tov6bbi r6szleteka 12. fejezetben).

10.6. Hd-m6rlegegyenlet
Ahhoz, hogy a konvektiv h66tad6sfilmbeli ellen6ll6s6tkifejez6 a h56tadSsit6nyez6t egzaktm6don kisz6rnitsuk,egyidejiileg kellene megoldani ot
mdrlegegyenletet(parciSlisdifferenci6legyenletek)a fafua6s a f6tomegre vonatkoz6 peremfelt6telekmellett. A 2. fejezetbenmegismerttomegmerlegrnellett teh6t otodikkdnt fel kell
egyenlet6s a h6rom impulzus-m6rlegegyenlet
irnunk a h5-mdrlegegyenletet.
H6re, mint transzporthlod6mennyisdgre,az 1.6 alfejezetbenleirtaknak
megfelel6en m6rlegegyenlet irhat6 fel a megismert ot taggal: ezek a
konvekci6, a vezetls, az ittadis, a forr6s 6s a lok6lis megviitozhs. KiindulSsi
osszefii ggeskenta (2.3a) tomeg-m6rlegegyenlet 6ltal6nosiths6val kapott

a q= A t

d i v ( 7 0+ j , ) + G

(10.20a)

6ltal6nositottkontinuit6siegyenletethaszn6ljukfel, ahol rpaz 6ltal6nositottsiinis6g, /o a konvektiv 6ramsiinisg,_/ua vezet6ses6ramsiinis6g6s G a forr6s.

pcoT,a konvektiv5ramsiinis6g:
Az I.l. tdbldzatnakmegfelel6ena h6siirfisEg:

312

pcpTy 6s a vezetlses6ramsiinis6g:-a grad ( pcpn : - L grad T. Az 5rtadhsi

dramot6ppena (10.8) Newton-f6lelehiil6sitorv6ny egys6gnyit6rfogatravodefinifija, azazaarLT, ahol rt, az egyslgnyi t6rfonatkoz6h66ram-kifejez6se
gatravonatkoz6irn. fajlagosh56tad6sifeliilet,AZpedig a f6tomeg6s a fal hcim6rseklet-kiilonbs6ge.
K6rniai reakci6k eset6n mindig van a rendszerbenh6forr6s (vagy
vagy h6elnyel6ssel
h6nyel6),mert minden k6miai reakci6hdfelszabadul6ssal
j6r egyiitt. Ha LH a reakci6h6[J/mol], r a terfogatravonatkoztatottreakci6sebesseg[rnol/(m3s)],a h6forr6s:G: r MI.Ha egyebh6forr6sis van a rendszerkell venni.
ben.azt is sz6mit6sba
otodik tagtra(a lok6lis megv6lhogy a merlegegyenlet
Figyelembev6ve,
felirhatjuk a h6 merlegtozds)a h5siinis6gid6 szerinti differenci5lh6nyadosa,
(1.20)
szerint:
6ltal6nosegyenlet
egyenlet6taz
O(pc,T)
--?=0t

-.r
,,r
d r v( p c p Ty ) + d i v[ a g r a (dp c u T ) ) + u a , ,L T + r L H ( 1 0 ' 2 1 )

Mivel jelen konyviink a k6miai reaktorokkalnem foglalkozik, a forrdstagtol most eltekinti.ink.Ebben az esetben,pl. egy dimenzi6ra,(x irSnyban)a
hdm6rlegegyenlet:
0 ( p c r T ) _ * 0 ( p c r T v * ) . a 2( p r , T )
+aa,,LT.
+a
^ "
oxA x
0 t

(10.22)

10.7. Hdtani hasonl6srig:

a konvektiv hflStaddskrit6ri6lis egyenlete
Modellelm6let
A konvektiv h66tad6sproblem6j6ta (2.3), (2.28) 6s (10.22)egyenletek
jelenten6rit ismeretlenre(v*, v, vz,p, T) a megfelelSpeszimultiinrnegold6sa
analitikus
remfelt6telekmellett. Az elmirlt ketszdz6v alatt az egyenletrendszer
6s numerikusmegold6s6rasz6mospr6b|lkozftstort6nt,ktilonboz6 egyszertisitS
felt6telek rnellett [7]. Minden pr6b|lkozils ellen6re azonbanaz egyenletrendszertmetematikailagegzaktm6don nernsiker{ilt megoldani.A konvektiv h66t-

313

alkalmazdsavezetette
addsgyakorlati rnegoldds|hozitt is a hasonl6sSgelmelet
el a m6rnokoket.Ennek l6nyegeaz (3.1 alfejezet),hogy a differenci6legyenlevezetjiikvissza.
mennyis6gek
kozti osszefligg6sekre
tet dimenzi6mentes
indulunkki. StaA modellelm6letszerinta (10.22)h6m6rlegegyenletb5l
cionSriusesetben:

YP:"t##2+aat,Lr

(10.23)

Az egyestagok dimenzi6ja [Ivtt-t 1 -:1. Ha az egyenleteta konnyebbettekintv sebesseggel,

Z h6m6rs6klettel
het6seg6rdek6benegyetlenkarakterisztikus
6s
iriuk 5t. a kovetkezdtkapiuk:
Z hosszm6rettel
r

^-1

lpc,Tvl lapc,Tl, l ar I

L r i L u , -L7l

(10.24)

A (I0.24) egyenletterm6szetesen
m6r nem nurnerikusegyenl5s6get,
hanem
jelent. A bal oldal a konvekci6t,a jobb oldal els6
dirnenzion6lisrnegfeleltet6st
tagtraa hfvezetlst, m6sodik tagtraa h66tad6streprezent|lja. A hlvezet6snek
megfelelcitaggalvdgigosztvaa kovetkez6dimenzi6mentes
v6ltozokatkapjuk:
|

,-t

vtrl
lPc,,t
_rL_ro

F;;7r4-;-"
farrr]
lor"rrll])

oL =o-Z=No
a p cp
h

(Peclet-szdm),

(10.2s)

(Nusselrszhm). (10.26)

A Pe-sz6rna konvektiv6s vezetdses

hS6ramokviszony6t,a Nu-szdmpedig az 6tad6s6s vezet6ses
hS6ramokviszonydtfejezi ki. Az L karakterisztikus
pl. cs6benval6 6raml6sn5l
hosszm6ret
a cs6vezet6k
bels66tmer6je(d), sik fal
menti 6ramliisn6lpedig a siklap sz6less6ge
stb. A Nu-sz6mbanszerepll )" az
6raml6 fluidum h6vezetesitdnyezSje,melyet nem szabadosszeteveszteni
a
szil6rd fal hlv ezetesit6nyezcij6ve1.
A stacion6riush6 mdrlegegyenlet6bcjl
teh6t k6t dimenzi6mentessz6mot
kapunk, ezek azonbannem fejezik ki teljess6ggela konvektiv h66tadhsfrzlkar
kepet,ugyanisaz 6raml6sjellemz6seezekbfl a dimenzi6mentesszSmokb6lhi6nyzlk.Az 6raml6srajellemzl addicion6lisdimenzi6mentessz6maz impulzus-

3r4

merlegegyenletekb6ladodik. Amint ez a kovetkezd alfejezetbenleirt dimenzioanalizisb6ll6thato, k6nyszerkonvekci6nfla kieg6szitd dimenziomentes

is haszn6ltRe-sz6mleszszhma hidrodinamikaihasonl6s6gn6l
A mdrnokigyakorlatbana Pe-sz6mhelyettsokszora PelRe h6nyadossal
dolgozunk,ez a Prandtl-sz6m(Pr):
vL

Pr=

P"
Re

-u - ;
a

= \'o

(r0.27)

l-)

hogy a ket fizikai tulajdonsiryar6nya,teh6t az

A Pr-sz6m jellegzetessege,
A Pr-sz6m ertek6tkezikonyvekben
frzikaijellemz6je.
n6lktili
anyagdimenzi6
0,67es 1 kozottmozog6s
Ghzoknil6rt6ke
bizonyosanyagokra.
megtal6lhatjuk
kev6ss6v6ltozik a h6m6rs6klet,valamint a nyom6s fiiggv6ny6ben;folyad6kokndl nagyoner6senvfiltoz6 6rt1k.
Dimenzi6analizis
Tapasztalatokszerint a konvektiv h66tad6shasonl6s6g6nakfelt6teleit a
kovetkez6tenyezSkbefoly6solj5k:1) a fluidum anyagitulajdons6gai:p s6r6'
s6g,4 dinamikai viszkozit6s, u hS|tadftsit6nyez6,)" h6vezettsit1nyez6,co faihri, tov6bb6(Frg Lf) a t6rfogati(kobos)h6t6gul6s,a gravit6ci6sgyorsulSses a
L aka'
szorzata;2)miiveleti param6terek:v a sebesseg,
hcim6rs6klet-ktilonbs6g
hossza.
rakterisztikushossz,I aberendez6s
A 10.1. tdblazat mutatja a konvektiv h66tadhstbefoly6solotenyezlk dirnenzi6it es az SI-m6rt6kegys6geket.
A befoly6sol6tlnyezSkkoztil kiilon ernlitestkell tenniink a Fr g LT szorzatrol.
h6m6rs6klefki.ilonbs6g
Tapasztalatokszerintugyanis,ha a siinis6gktilonbseget
idezi el6, a relativ sfinis6gv6ltoz6s:
P-Po=FrLT,
p

(3.20)

vonatkoztatottfelhajtoerSar6nyosa Fr I LT -szotzattal.
6s a terfogategysdgre
Szabadkonvektiv 6rarnl5sn6lugyanis a fluidumot kizirolag a h6m6rseklef
kiilonbs6g okozta siinis6gkiilonbs6ghozza mozg6sba6s az igy kialakulo felhajtoer6alakitja ki a fluidum mozghsht,ill. sebess6g6t.

315

10.1.tdbldzat
Konvektivh66tad6s
befolv6sol6t6nvez6t
Y6ltoz6k

Jelol6sek

Dimenziok

SI-rn6rt6kegys6gek

siiriis6g

dinamikai viszkozit6s

ML-lT-l

Pa.s

h66tad6sit6nyez6
h6vezet6si
t1nyezS

ke s-3K-1
kgms-36-l

fajh6

co

MT-3e-l
MLT-3e-l
y2 7-2 g-t

F r EL T

LT-2

ms-2

LT-I
L

tns-l
m

(kobrish5t6gul6sx
x gravit6ci6sgyorsul6s'
x h6m6rs6klet-krilcinbs6s)
sebess6g

L
I

karakterisztikus hossz

berendez6shossz

ML-3

ksm-3

tTr

A Buckingham-f6lell - tetel szerint (3.3. alfejezet)a 9 viitozora 4

dimenzi6homogenit6si-egyenlet
irhat6 fel (4 alapmennyisegiink
van) 6s igy
osszesen
a konvektivhS|tadishasonl6s6g6ra
5 dimenzi6mentes
sz6motdefini5lhatunk. A tenyez6k hatv6nyszoruata:
lI= p' n' a' )"dci @r g Lf)' vt' E lk ,

(10.28)

a dimenzi6kbeir6s6val:

n=[*l' [*]' [*| [gl' [*]" [:l' [:l' L,L*,(,02e)

L L ' l L L r l L r ' e l L r ' e JL r ' e l L r ' l L r I
mald az alapmennyisdgek
szerintrendezve:
, , = [ r ] - , , , - r + d + 2 e + . 1 + h + i * 0 . [ r ] ' * r * " +. 1r tr ; r - : c - 3 t t - 2 e - 2 j - h . [ r ] - " - r - " . ( 1 0 . 3 0 )

Ahhoz, hogy ll dimenzi6mentes

legyen,az alapmennyis6gek
kitev6inekoszszegez6rustkell hogy adjon,vagyis:

316

L-re:-3a-b+d+2e+f +h+i*k=0
M-re: a+b+c*d=0
T-re: - b-3c-3d -2e-2f - h=0
0-re: -c-d-e=0

(10.31)

v6ltoz6ikozril megtartvaot mennyis6gkitevtijet(c,

A (10.31)egyenletrendszer
e,.f,h, f) 6s a tobbi mennyis6gkitev6j6tezekkelkifejezve,kapjuk:

(r0.32)

0-bol:

d:-c-e

T-b6l:

b = - 3 c - 3 ( - c - e )- 2 e - 2 f - h

(10.33)

e b b 6 lb: : e - 2 f - h
M*b6l:

c:-a-b-d

("-2f-h)-(-c-e):

e+2.f+h*c*e

( 10.34)

e b b c ja
l :: 2 . f + h

behelyettesit6s6vel:
L - b<jl:a (10.32),(10.33)6s(10.34)egyenletek
- 3 ( 2 f + h ) - ( e- 2 f -

h ) + ( - c - e )+ 2 e + f + h + i + k : 0

(10.35)

e b b 6 il : 3 f + h + c * k
irva:
a (10.28)egyenletbe
a (10.32)- (10.35)kifejezeseket
-ha c
L - c - er ; ( F ,
fl= p"*o rl "-z /

g Lf)'

vh L) | +h+c-k tk, (10.36)

majd a kitev6k szerintirendez6sut6n kapjuk a konvektiv h66tad6s(vagy h6tani

hasonl6s6g)
6ltal6noskifejez6set:

n=(+)"
(+)'("#*)'(+)'(+)r

(10.37)

n = (Nu)"(p.)"(c.), ("")r[;)
317

kifejez6sekkoziil a Nu-, Pr-, Re- 6s az

A levezetettdimenzi6mentes
(l lL)- sz6mokatm6r kor6bban lrtelmeztiik (Pr : ula : n c/L) A Grashofes6felhajt6er66s a bels6sirrlod6sierii viszony6tfejeszhma terfogategysegre
zi ki. 6s a Re-. valaminta Fr-sz6mokkalkifeiezve:
Gr:

(vL I o)2 e A . r _ I l g F r L T
Re2
B, LT :
P T u t )
t)Fr
v2lgL

(r0.38)

Term6szetesvagy szabadkonvekci6n6l,ahol a fluidum 6raml6sit kiz6r6lag a h6m6rsdklet-ktilonbsegokoztasiinisegktilonbs6gid6,zi el6, a felhajtoerSt reprezent6l6Gr-sz6m mellett a Re-sz6m elhagyhato.K6nyszerkonveker6ici6n6l viszont a Re-sz6mreprezent|ljaaz framlils tehetetlensegiisrirlodSsi
(l/L)
geomet'
nek h6nyados6t,igy ebbenaz esetbena Gr-szhmhagyhat6el. Az
kisebb a szerepe,mint a hidrodiidai szbmnak6ltaI6bana hdtani hasonl6s6gn6l
Ennekmegfelel6ensok konvektivhS6tad6sikriteri6lis
namikaihasonl6s6gn6l.
egyenletbena geometriai szdmnem szerepel.Az a h66tadhsitenyezS(filma fentieknekmegfelel6ena
alkalmazottosszefliggesek
egyritthato)szbmitbsftra
a kovetkezdalakotoltik:
leggyakrabban
k6nyszerkonvekci6ra:

Ql =

-'

L
)

konst(Re) '(Pr)''

. k ,

term6szetes
konvekci6ra:a = 1. konst{Gr)'{Pr)
\ / \ )
L

( t\'

li)

'

(10.3e)

( 1 04 0 )

A konkr6t fizlkai k6pnek megfelel6en,a h6tani hasonl6s6gkrit6ri6lis

j6ru16kosdimenzi6n6lkiili kifejezesek.Ezek
egyenleteibenis szerepelhetnek
kozril a leggyakoribb a viszk6zus fluidumok eset6n haszn6latos (n/nn)
viszkozit6sardny,amely a f6tomeg es fal melletti viszkozitfs6rtekek ar|nyht
jelenti. A hcjtanihasonl6s6gkrit6ri6lis egyenleteinekleggyakrabbanhaszniiatos kifejez6seita 12.fejezetbent6rgyaljuk.

10.8.Hfsugrirzfs
hull6mokirtj6n tort6n6
voltakeppena hd elektrom6gneses
A h6sug6rz6s
helyet
foglalo irn. infravoros
terjed6se.A l6thatof6ny sug6rz6sis6vjamellett
csakakkor alakul 6t r6szben
sug6rz6s(0,8 prn-t meghalad6hull6mhosszokon)
318

vagy eg6szbenh6energi6v6,ha valamilyen anyagbaiitkozik. Tapasztalatit6ny,

sokatnyel el, az er6senis sug6roz.A
hogy az a test,amelya r5es6sug6rz6sb6l
hrisug6rz6stleir6 Kirchofftdrv,lny szerint: egy tetsz6legestest 61talid6egys6genkentkibocs6tott,ill. elnyelt sug6rzdsienergiaazonos,6s nagys6gacsak a
hcim6rsdklet
6s a hull6mhosszfiiggvenye.
Abszohit fekete test 6s sziirke test fogalma
Az .frn.
abszolutfekete test minden sugaratelnyel, a benne felhalmoz6Ilyen ide6listest a val6s6gbannincs,jol
dott h6t viszontteljesenVjs:ugitrozza
kozeliti azonbanaz abszolit feketetestetegy bels6 feliilet6n kormozott doboz
fal6n l6v6 kis lyuk. A lyukon bees6sughtzlsa kormozott falu tiregbena tobbszoroside-odaver6d6ssor6ngyakorlatilagteljesenelnyel6dik(10.5 dbra). A
lyuk azonbannemcsakelnyeli a sugarakat,hanemaz tiregbenkialakulo sug6rzils egy reszea lyukon ffi elthvozrk az iregb6l, ami olyan, mintha a lyuk onmagais suginozna.
Az abszolit feketetest 6ltal kibocs6tott
sug6rz6ser6ssegea hull6mhosszfiiggvenyeben v6ltozik 6s fiigg a sug6rforr6sh6m6ralaptorvenyea Steseklet6t6l.A htlsug6rz6s
.fan-Boltzmann-torviny kis6rletileg kimutathato 6s termodinamikailagis igazolhat6.E
szerint az abszolutfekete test 6ltal kibocs6tott h66ramar6nyosa feliilettel 6s az abszo- 10.5. abra. Az abszohit fekete test a
sugarakatteljesen elnyeli
lirt h6m6rsekletnegyedikhatvSny6val:
Q=o AT4,

(10.41)

ahol Q ah66ramlWl, A a testfeliilete[m2],o konstansaz'6n.abszolirtfekete

6lland6ja:5,676.1Q-a
[K].
testsugdrz6si
$//(m2Ka)1,T az abszoluth6m6rs6klet
magyar6zzaazt, hogy a
A kisug6rzottenergiaer6sh6rn6rs6kletfliggese
ez6rtnevezikgyakrana
szSmottev5,
h6m6rs6kleten
hdsughrzils
csakmagasabb
A sug6rz6sintenzit6sa(W/cm3)mah6m6rs6kletisug6rzdsnak.
test sug6rz6s6t
ximumgorbeszerint vfitozika hull6mhossz(pm) fiiggv6ny6ben(10.6.dbra). A
hdmers6kletnovekedesevela gorb6k maximuma a kisebb hull6mhosszakfel6
6s Z forditott arSnybandllnak egym6stolodik el. A maximumhoztartoz6,2.*u*
sal. Ezt fejezi ki a Wien-fdleeltolodasitr)rvdny,amely szerint:

319

rooo

Tooo

I
I
I
o

tooo

looo

.ooo

rooo

.g
2000
1000

hullemhossz+

intenzit6s6nak
I 0.6.dbra. Az abszolirtfeketefehiletsug6rz6si
v .6ltozdsa
kiil onbciz6h6m6rs6kleteken,
a hull6rnhossz friggv6nyeDen

L ^ u * T : k o n s t . : 2 , 8 9 6 . 1 03 [ m K ]

(r0.42)

Egy test,amelyiknem abszoliltfekete,e < 1,0 emisszi6k6pess6ggel

rendelkezik,igy a kibocs6totth66ram:
Q:eoATa

( 10.43)

Az e emissziok6pess6get
az abszolirtfeketetest osszsugirzisinak h6nyad6ban
E 1I,6s ezeketa testeket
adjuk rneg.Minden val6di anyagemisszi6kdpess6ge
szilr ke testeknek nevezzik.
A Kirchoff-torv6ny szerint a sziirke testek abszorpci6-6s emisszi6k6pess6geaz anyagt6l,az abszolitth6m6rs6klett6l6s a sughrzisfrekvenci6j6t6l
fiigg. A hdsugarakata ktilonbozS anyagimin6s6giival6s6gostestek teh6t kiilonboz6k6ppen
nyelik el, ill. verik vissza.A vil6gos,sima feliiletekj6l visszaverik a h6t 6s rosszulsuginozzitkki.A sot6t,6rdesfeliiletii testekjo h6elnyel6k
6s j6l is sug6roznak.A legtobb ipari nem f6mesfeliilet vagy festett f6mfeliilet
e = 0,9 -nek, a ttikorsima aluminium vagy rezfeliilet
emisszi6kdpessege
pedige = 0,03-nekvehet6.
emisszi6kepess6ge
320

Hdsugirzis a kiirnyezet 6s egy kism6retff test kiiziitt

Ha a kornyezet h6mers6kletemagasabbmint a vizsg6lt kismdretii test
16pfel a kism6retiitest fel6. A m6rnoki gyakorlatban
hcim6rs6klete,h6sughrz6s
k6t kiilonboz6 h6m6rs6kle6s emisszi6k6pess6g6t
test
abszorpci6kism6retii
a
:
test sug6rz6ssalfelvett
(e,
a
kism6ret(i
"r),
igy
venni
ten azonosnakszok6s
h<ijea (10.43)alapjfitt:
Q,^d=Aeo(Tra-Tro)

(10.44)

ahol Z, a kism6retfitest,Tra kornyezeth6m6rs6klete.

10.1.pdlda
Sz6mitsukki egy 0,0254m ktils6 fttmdrSjti6s 0,61 m hosszirvizszintesacdlcsS
588
ha a cs6 feli.iletih<jm6rs6klete
h6felv6tel6tegy cs6kemenc6ben,
sug6rz6sos
K, a cs6kemencetereben l6v6 h6m6rs6kletpedig 1088 K' Az ac6lcs6
e : 0,6.
emisszi6k6pess6ge
Megoldds
A : tt D L: x ' 0,0254'0,61: 0,0487fiP,
- (10s8)4]=-2130w .
-Tro)=0,0487
(0,6)(5,676'10-{)[(5s8)4
Q= As o (7,4

Hflsugirzhs 6s konvektiv h66tadds

V6kuum kiv6tel6vel, a h6sughrz6sa konvektiv h6ritadissal egytittesen
l6p fel. A konvektiv h66tad6slehet term6szetesvagy kenyszerttett.Uniform
haszniihat6 a h5sufeliileti h6m6rs6kletn6litt is a Stefon-Boltzmann-ttirv,lny
ghrzfusszhmitilshra.Az osszesh66tvitelt a sug6rz6si-6s a konvektiv h66ramok
osszegeadja.
A konvektivh66ram:
Q o o n= a A ( T r - T r ) '

(10'45)

h66rama,^osugbrzhsih66tad6sit6nyez6form6lis bevezet6s6vel:
A sug6rz6sos
Q^a = d , a d A ( T t - f r ) .

(10.46)

32r

Az osszeshSiram:
-t
Q = Quon,* Q^a= (a a,ua)A Q, f)

00.47)

ct.uo
kifejez6se:
A (10.44)6s(10.46)egyenletekbSl
e o (T,a- Ti ) _ e (5,676)[t4 z too)' (Trl 100)41
. (10.48)
d,ud=T=
10.2.pdlda
Sz6moljukijra a'10.1.peldabanismertetettfeladatotah6stgdrz6s6s a term6szetes konvektiv h56tad6segl.tittes figyelembevetelevel.Az a h66tad6si
konvekci6raaj6nlott
a vizszintescs6reterm6szetes
egyiitthato szitmithsSra
u = 1 , 3 2 ( L TI D ) o ' z s

(10.49)

kozelitesthaszn6ljuk.
Megoldds
/ , ^^^

-^^ \0,25

''lo
4 /(rn2K).
a=1,32[
,''ooI =15,6w
\ 0,0254)
A ( 10.4 8) osszefi.igg6salkalmazhshval:

( 1 0 8 8 / 1 0 1 0- 1L1l 8 - s1/ 0 0 ) 4
= 87,3 w/(rnr K) .
d , u d= ( 0 , 6 )( 5 . 6 7 6 )
r 0 8 8- 5 8 8
a (10.47)egyenletbe:
Behelyettesitve
(588- 1088)= - 2507W .
Q = (a *o,oa) A (Tr- Tr)= (15,64+87,3)(0,0487)
A tiszt6n hSsugirzissalkapott hdfelvetel(10.1.pdlda) 0 : - 2130 W
konvekci6figyelembevetel6vel.
csup6nO : - 2507 W-ra n6tt a termdszetes
miatt a hlsughrzfs a
Enn6l a feladatn|l ugyanisa nagy h6m6rs6klet-kiilonbseg
hS6tvitelimechanizmus.
legfontosabb
322

Gfzok hdsugirzfsa
GinokhSstghrzfsa a szil6rrdtestekhlsughrzirsitt6lelt6r, ugyanis sok h6rom- 6s tobbatomosghz egyeshull6ms6vokbana hSsugarakatelnyeli, ill.
ugyanezens6vokbanemisszi6rais kepes.A miiszaki gyakorlatbanfontosabb
ilyen g6zokaHrO, aCOt esa SOr.
A g6zok szelektiv (parci6lis) h6sttgtnzilsaaz abszolitth6m6rs6klett6l,a gtn
fiigg. Olyan ghzelegyeksug6rz6s6parci6lisnyom6srlt6l6s a retegvastags6gt6l
n6l, amelyekvizg6zt 6s szdn-dioxidotegyarfmttafialmaznak(pl. fiistg6zok), a
kolcsonosabszorpci6miatt a kisug6rzottrnelegmintegy 2...5% -kal kisebb,
osszege122,561.
egyedisug6rz6sok
mint az egyi.ittes

10.9. Instacionririush66tvitel
h66tvitelr6lbeszeltinkakkor,amikor a h66tvitelifolyamat
Instacion6rius
iddbenpontr6l-pontraviitozlk Ha egy testet- pl. egy konzelet, egy vajashord6t vagy egy tart|lyban lev6 folyad6kot- felmelegitiink, ill. lehiitrink, ezek
id6ben pontr6l-pontra vfitoz6 h<jm6rs6kletii(nem6lland6sult,azaz instacion6rius)h66tviteli folyamatokateredrn6nyeznek.
hci6tvitela test r6szecskeiSzil6rdtestenbeliil az idSbennern6lland6sult
nek helyv6ltoztatilsan6lkiil rnegy v6gbe,ez azttn. instaciondriushdvezetbs.A
szakirodalomI. NpwroN (1700) 6s J. B. FourueR(1822)6ta behat6anfoglalFolyad6kok6s gdzokeset6n
hdvezet6s6vel.
kozik a szll|rdtestekinstacion6rius
P6ld6ulegy tartSlyban
is
fellep.
a h6vezetesrnellett instacionariuskonvekcid
6rarnl6sis l6tkiviil term6szetes
a h6vezetesen
lev6 folyad6kfelmelegitesekor
rejon, ha pedig atartiiyban l6v6 folyadekotmeg keverjiik (vagy szivattyizztk)
is fell6p. Bonyolultabbesetekbena h6sug6rz6sis
is, akkor kenyszerkonvekci6
befo1y6solh atja a h5 ffir itelt.
A folyarnatosrniikod6sii ipari h66tviteli keszril6keknel 6ltal6bannem
szriks6gesaz instaciondriush66tvitelr6szletesvizsg|lata: ezeketa k6sziil6keket
teh6t stacion6.rius6llapotram6retezik.Azokn6l a k6sziil6kekn6lazonban,melyekn6l a felmelegit6sivagy a lehiit6si szakasza stacion6riusszakaszidejlhez
(6s igy a stacion6rius
vagy a keszi.ildkmiikoddseszakaszos
k6pestsz6mottev6,
hS6tvitel
az
instacionArius
6llapot nem tud be6llni), mindig szAmolnunkkell
folyamat6val.
az id6beli
6s az Stvitth6rnennyisegnek
Szil6rdtestekhdm6rs6klet6nek
vfitozhsa a legiitalfnosabb form6bana h6-m6rlegegyenletmegold6sdvalhat6'
J /.3

analitikusmegold6sa- m6g egyszenisit6

rozhat6meg. A h6-mdrlegegyenlet
feltetelekbevezet6sevel
is annyirabonyolult, hogy azok a gyakorlati szfmititalkalmaz6saazonbannagysokhoz nem haszn6lhat6k.A hasonl6s6gelm6let
m6rt6kbenel6segiti az instacion6riush66witeI gyakorlati szinniths|t.
Az instaciondrius h6ritvitel dimenzirimentes v 6ltoz6i
Az instacion6rius
h66witeln6la h6-m6rlegegyenlet
vezet6ses
6s a lok6lis
megviltozftstagjai mellett legtobbszoraz 6tad6sitag figyelernbev6teleis sztiks6ges. Sok gyakorlati problemhn|l ugyanis a hSvezetessela test felszinere
keriil akomyezSfluidumba. A hd merlegsz6llitott h6 |tadi,si mechanizmussal
egyenletea forr6ses a konvektivtagokelhagy6s6val
a (10.22)egyenletb6legy
dimenzi6ra(x ir6nyban):
)(oc-T\
-A+( o c . . T =\ a A
--#+aap,T
0t

)xt

(10.50)

Ha az egyenletet egyetlen Z h6m6rseklettel 6s Z hosszmerettel a szok6sos

dimenzion6lis kifejez6ssealakitjuk 6t, a kovetkezdt kapjuk:

lpr,rl lopr"rl l"rl

r : r = r -

I t I L L 2I L L )

(10.51)

Az egyenletet a h6vezetdsnek megfelel6 taggal v6gigosztvaa kovetkez6dimenzi6 n6lktili viitozlkat (vagy reciprok 6rt6k60 kapjuk:

LoorrrlL' l a l
lor,,rttl I]

=Fo

farrr]

a L

lorrrrlL' l

aPcp

(Fourier-szhm), (10.52)

(Biot-szhm).

(10.s3)

A Fourier-szim a h6diffirzivit6s (h6m6rs6klet-vezet6si

tenyez6)es a lehiil6si,
ill. felmelegedesiid6 szorzataosztva a vizsg|lt testrejellemzl mertani rneret
nfgyzet9vel.A Fo-sz6mtulajdonkdppen
egy dirnenzi6n6lktili id6t jelent es tojellemz6je,
v6bbi
hogy nem tartalmazzaa hdm6rs6kletet.Az instacion6rius
324

h66tvitelm6sik hasonl6s6gikriteriuma a Biot-szirml6tsz6lagazonosa Nusseltsz6mmal,de rnig a Nusselt-sz\mnevezljebenaz 6raml6 kozeg h6vezet6sitenyezSjeszerepel,addiga Bi-sz6mbana lehiil6,ill. fehnelegeddszil6rdtest h6(L:a p c,).
vezet6si
t6nyez6je
A h6vezet6sdifferenci6legyenlet6nek hat6rfelt6telei 6s 6ltal6nos
megoldisa
Az instacion6riush66tvitel torvenyszenis6geinekvizsgtiatfin|l a hSveindulhatunk
(ttn. Fourier-differenci6legyenlet)
zet6s differenci6legyenleteb6l
ki, mely a h6-m6rlegegyenletvezet6sies lok6lis megv|ltozhsi tagjait tartal(nyugv6kozegre,belmazza.Ennekalakjaderekszogiikoordin6ta-rendszerben
n6lkiil):
scih6fon6s6sh66tad6s

ar

--

At

( a r r a 2 T a 2 r ):

al ----*--------*-------

[d*'

0y'

0r' )

tenyez6(a=
ahol a : a h6m6rseklet-vezetesi

aYzT,

!-).
crP

( 10.54)

IJgyaneza differenci6l-

:
egyenlethengerkoordin6t6kkal

ar

-:st

0t

(atr
------:-T

I d"'

1 dzT a'l)

1 ar
r 0r

T---:

------=T------l-

r' 0O'

rr

0r' )

(10.ss)

ahol r : a sugbr(a hengersugara),$ : a szog,z : ahengerhossztengelye.

Az |tad6;si tagot |ltalihan hat6rfeltetelekbenveszik figyelembe a
Fourier-differenci6legyenletmegoldhsinfi. A hat6rfeltetelek- azaz a kezdeti
- tobbf6lek6ppen
megadhat6k.A kezdeti felt6tel azt jees a peremfelt6telek
:
lenti, hogy t 0 kezdeti id6pillanatbana vizsgillt test valamennyi pontj6nak
egyik esete:a vizsg5,lt
h6mers6kleteismert. A peremfeltetelekmegad6s6nak
test felszinenekh6m6rs6kleteismert (I. faju feltetel). Ez a hSm6rs6kletvagy
6l1and6,vagy csak az id6 fi.iggvdnye.M6sik eset:a feliileten 6tmen6melegmennyis6g,hSitramismert (II. fajf felt6tel).
A harmadikfeltetel,hogy a test felszin6resz6llitott h5 6tad6simechanizmussalkeriil a kornyez6 fluidumba. Ilyenkor a komyezSkozeg h6m6rseklet6t, valamint ezen kozeg 6s a vizsg6lt test falfeltilete kozotti a h66tadisi t6nyezStadjuk meg (III. fajf felt6tel).A hSromf6leeseteta 10.7.dbrdn mutatjuk
be.

325

I 0.7. abra. A h6vezet6speremfelt6teleinekh6rom esete a - a test felszini h6m6rs6klete ismert, b - a feliileten itt6raml6 h6mennyis6g ismert, c - akornyezS
kozeg h6 |tadhsi t6nyez6j e 6s h6m6rs6klete i smert

Az elsSesetbenT,felszini h6m6rs6kletismert.Az itmend dQ h6mennyis6gviszont(es ezzelegyutt@o)szogismeretlen.(A /o szogjelk6pezi ah6mttItt

s6kletvonalbehatol6siir6nyszog6t.)
[E@n:

AT

(10.s6)

ox

ugyanis
i .rr

( 10.s7)

do=-Aut dA.
Ax

alatt ifimenl elemi h6, d,4 : elemi falfeltilet, ), : a vizsahol dQ: idrSegyseg
g6lt szrl|rd test h6vezet6sit6nyez6je.
de /o igen (aat I
A m6sodikesetbenQ nem ismeretes,

isrnert).

valamint a kozeg
A harmadikesetbenakornyezSkozeg { htSm6rs6klete,
6s vizsg6lt test fehilete kozotti a hSfitadsi t5nyez1ismert. Erre az esetrefelirdQ=a(7"-T,,)dA, tov6bb6irhat6:
hat6a Newton-egyenlet:

a(r,-7,)=

326

"( ar.r
\0, )

(10.s8)

A Qoszogtangense(a hirr 6s az erintd m6rtani hasonl6s6gaalapjbn):

A'11

tE{o

u t

T _ T
'u

.- . * _ x a

'

0x

(10.se)

Bevezetve
az'6n...tobbleth6rn6rs6kletet":

( 10.60)

@=T-Tu,

ahol T, a kornyezetih6m6rs6klet,6s figyelembev6ve,hogy akezdetiidcipontban @"-7"-7,, alehfil6skozbenpedig @ =T-Tu,6ltal5ban mondhat6,

hogy az instacion6rius
h66tviteldifferenci6legyenletdnek
6ltal6nosrnegold5sa
a
kcivetkezS:
@

( "

_ = f l _ , F o , B iL
@" [x
)

(10.6i)

ahol _ dimenzi6n6lktili geometriaiszam,x tetsz6legeshelyi pont 6s X kaX

rakterisztikus
hosszm6ret.

Testek leh{il6se6s felmeleged6se

A h6vezet6sdifferenci6legyenlet6vel
analitikai m6don legel6szorJ.
FouRrpRfoglalkozott,1822-ben.Egyszertigeornetriaitestekrea XX. szdzadban tobbenis kidolgoztaka test felmeleged6s6t
6s lehiil6s6treprezentiiodiagramokat,illetve tftbl|zatokat.
a) 2X vastagsdgils{k lemez
Vizsg6ljuk ket oldalAnhiitott, 2X vastagsirgrisik lemezt (10.8. dbra). Az
I, hcim6rs6kletii
t6rbe.'Teh6il: 0
eredetileg{ hr5m6rs6kletiilemezthelyezziik
7", a kornyezeth6m6rs6klete
pedig v6ltoid6pillanatbanalemezhcim6rs6klete
zatlanul{, (rnindeniddpontban).T vSltozo6rt6k,6s alemez bSrmelypontj6ban
jelenti. A @ eszerintr id6 6sx hely fiiggv6nye.
a h6m6rs6kletet

327

+x

+X

br

a)

10.8.abra. A 2Xvastags6gflemezlehiil6se a - nagyh66tad6sitlnyezS eset6n,b - kis

h66tad6sit6nyez6eset6n

Vegytik fel kezdetifeltetelk6nta kovetkezdket:

@ =@r,

ha

t:0

(r0.62)

ha

x:*X.

( 10.63)

es peremfelt6telk6nt

-Lry=d,@,
0x

Szimmetriaokokmiatt (mivel mindk6t feloldal lehiil6s6tazonosnak feltltelezznk)

Y
=0,
ox

ha

x:0.

( 10.64)

egyre inkSbb
A lemez pontjainakh6m6rs6kletea t id6 el6rehalad6s6val
megkozeliti a kornyezetT,h6m6rs6klet6t.Eszerintaz id6 el6rehaladisixal @
,,tulh6mers6klet"a zlrus fe16halad.
A 10.8. dbrdn bejeloltiik a lemez feliileti { h6m6rs6klet6nekmegfelel6
@, tulhdfokot, valamint a kriz6ptengely(szimmetriasik)@o tulh6rn6rs6klet6t
6s a t :0 id6ponthoztaftozl @" t0lh6fokot.(Ez ut6bbit r : 0 idSpontbana lemez mindenpontj6ran1zveugyanaz.)

328

0,24 eset6n lYo-n6l

A @ h6fokra levezethetSkozelitSmegolddsFo=+>
xt
kisebbhib6val[14]:
"or[u +)
@ =@, Q s-tt2at/X2

=@,.Cs-/2F o.o r[r ,+ ]

I x)

\ x)

(10.65)

ahol C 6s p konstansoka Bi-sz6m fiiggv6nyei, a kovetkez6 thblinat szerint:

Bi

l0

0,5

0,2

0,1

0,01

1 , 0 3I1 1 , 0 1 6 1 , 0 0 1 7
1
1 ,26201,2402t,1 7 8 41 . 1 1 91,0701
1,2732

0,86030,65330,43280 , 3 1I I 0,0998
8
1 , 5 7 0 18,42891 , 3 1 31,0769

F o =tatD2

rr or.

: H l D = 1-=

i,yr'

/'

FIDz

//
y''t /

/,4
// ",/

7 / ,/
' /"/,
//

/',,/

,'z

- l '

F ort
r

'-:-;tr
I

- o'2
T

F- qr

d/h=o? I

,/'

F 0'6

o,0t

F
F

t,a

F ,,o
F

F
t'o
l-

l- .'o
',o
F
L
G,O
20

ro

to

qlt

o,to

F.
F r.O

rO
6
Bi=e O/l

o,20

r
l- o''

F
tr

F o,"
F o'r
F_

B/D=d/h

,U
1

o,2a

/l

//

Ftr
L

_i

dth=t
3 _

qto

tro,ro

3/h=1,5

,/

=-'-=

q/o"

h o,or

o,o6
o,ol
opt
0,oro
opo6
0.oo,

100d

I 0.9. dbra. Baehr-nomogram

329

b) A lehil1s egyszeriisltettszdmftdsa
Kiilonboz6 alakir 6s m6retii testekn6la lehiil6s sebess6ge,
azaz a l<tegyenlitcid6si
folyamatm6s 6s miis. A lehiil6sidStartam6nak
sz6mit6sdt
H. D.
BeeHRleegyszeriisitette
[3].
A (10.65)egyenletnem oldhat6meg t id6reexplicit formdban.Az elhanyagoldsbizonyosnagyobbidSszakaszt
el6felt6telez.Az egyszeriisit6s
el6felt6tele:
To-Tu
T" -Tu

< 113

(10.66)

A H. D. Baehr-m6dszer
r6szletesmatematikaiismertetdse
helyettaz ugyancsak
6ltalakidol gozottnomogramraszoritkozunk.
A 10.9.dbrahenger6s gomb alakritesteklehiil6s6nekgrafikus szdmit6shra szolgitl.A nomogram abszcissziija:Bi=+,

a koz6ps6 vonalsereg

(ordindta)pedig no=*

D2
csatlakozika 10.10.dbra.

. A 10.g.nomogramhoz
magyarbz6seg6d6brak6nt

Magyardzat
valamely testet, amely { (eredeti) konstans hdrn6rs6kletii, helyezzrik el z,
h6m6rs6kletii kozegbe (pl. hiit6kamr6ba),vagyis: T") Tu.
Keressiik azt a t id6t, amely alatt To koz6pponti (tengelyvonali, ,,mag"-) h6m6rs6kletig lehiil. A nomogram ennek a / lehiil6si id6nek a meghat6rozlshra
szolg6l, m6sr6szt adott t lehiil6si id5 esetena Zomaghdm6rs6kletszdmithato.

rD-t

Wf f i @

H/D:1
a)

B / D: 1
br

c)

10.10.dbra. Seg6d6bra
a Baehrnomogramhoza- l.rosszri
henger,b r6vidhenger,c-gornb

330

Jelol6sek:a a test hdm6rs6kletvezet6si

t6h,
nyezoje(h6diffuziviths),
a=
m2ls,
cr.P
@,=7,-7,
a kezdSid6pontbana lehiitend6 test 6s a kornyezet-h6m6rs6klet
kiilonbs6ge,
@o = To- Tu a lehiit6s utrini h6rn6rs6klet-kiilonbs6g.
A nomogramhosszir(H > D) 6s rovid (ft <
d) hengerce,valamint gombrevonatkozik.

10.4.pdlda
Szdrnitsukki egy vajashord6lehiilesiidej6t. A hordo ifimetSjeD:0,36.m,
9,: 22oC.A hiitSkamra,9,-: -1"9
H:0,6 rn, kezdetih6m6rs6klete
magass6,ga
A vaj adatai:), : 0,12kcal/(m'h''C) azaz)": 0,14J/(s'm'K),
h6mers6kletii.
c, : 0,55kcal/(kg''C)azazcr: 2,3J/(kg'K),6sp : 950kg/m3'
.9 : +3'C? A h66tad6si
Mekkoraa r lehiitdsiid5, ha a kiv6nt rnagh6m6rs6klet
:
azaz9,3J/(s'm2'K)6rteknekvessziik'
tenyezdta 8 kcaV(m2'h'oC),
Megoldds

Bi =
A Biot-szitm:

= 24,a geometriai
ar6ny, t,ur.
#=

@ o= 9 0 - 5 , = 3 - ( - 1 ) = 4 " C
@ , = s , - 9 , = 2 2- ( - 1 ) = 2 3 " C
@o o,ri4
@,.

Induljunk ki a nomogramBi :24 vizszintessk6lapontj6rol6s hirzzunk fiigg6legestH/D : 1,67 gorbig.Innen vizszintesenhaladunka nomoglamjobb oldali hattrhig.E pontotkossiikosszea jobb sz6lsdsk6l6nu !

=0,1 74 ponttal.

@,

kimetszi a
A szerkeszt6vonal

,o:#:

A h6diftuzivit6s;

o=

Innena hfitesiid6:

o , lp o n t o t .
=0,00023m2lh,

co'P
F o - D z _ 0 , 1 - 0 3 6=
2

0,00023

56h.

c) Vekonyfa tu .fotyad6H ar tdly Iehtil 6se 6sfelm eIeged6se

Az iparbangyakori esetv6kony falu tart6lybant6rolt folyad6k felfiit6se,
illetve lehiit6se.Ezt a problemifi illtalihan k6t egyszenisit6feltev6sselsz6molhatjuk:
a tartl\yban allandoankiegyenlit6dik,
1. a folyad6k-h6m6rseklet
elhanyagolhat6.
2. a fal h6t6ro16kapacit6sa

331

Az elsd felt6tel pl. keveresr6v6nkonnyenteljesithet6;v6kony fal6 tart|lynfi a

m6sodikfelt6telis fenn6ll.
Legyen a tart|lyfolyad6k hrimers6kleter : 0 id6pontban7,. A komyezS
ter h6rn6rs6klete
a tart|lyon kiviil 2,. A tulh6m6rs6kletr: 0 id6pontban:@,.
Elemi dl id5 alatt a tart|ly A feliJletln ft h66tviteli tenyez6rnellett t6voz6 h5mennyis6g
- Gc
= -Gc
= -Wd@ .
rdT
rd@

(10.67)

W : Gcoa tart|ly + folyad6k h5kapacit6sa(,,viz6rt6ke").V6kony falir lart|lyn6l el6g a folyad6k h6kapacit6s6valszbmolni.Itt c, a fajhd es G a tartiiyfolyadek tomege.igy:
-Wd@ = kA@dt.

(10.68)

A differenci6legyenletvfitoz6it szetvfiasztvaes az integr6l6stkijelolve

\ot =-4'[a,,
d . @ WL

( 10.6e)

integr5l6sut6n
(10.70)
Teh6t a hiit6si id5

. w, o,

/--ln--!-;-ln-

KA

w, T,-7,
KA

T_TU

(10.71)

A tart6lyfolyad6kh6mers6kleteteh6t exponenci6lisan
kozeliti meg a 7,, kornyezetih6mers6kletet.

5JZ

11.H6hordoz6k

A vegyipar 6s rokon iparok sok elj6r6s6banfliteni vagy hiiteni kell. E

celra szolg6lnaka flit6kozegek,lll. ahiitSkozegekes a hozzdjuktartoz6berendezesek.E fejezetbenels6sorbana fiitlkozegekrSlbesz6liink.

11.1.Bevezet6s
A vegyipar6s rokon iparok sz6rnosfolyamataig6nyel fiit6st vagy hiit6st.
A vegyi reakci6k hlszinezet szempontj6b6lexotermekvagy endotermek
lehetnek.Az Arrhenius-torv6nyeligazithstnyfjt bizonyosreakci6k c6lszenibb
a mtiszakllag,gazdaslgilagmegfeleltjbbh6m6rsekletmegmegval6sit6sirhoz,
vilaszt|shhoz.
Sz6mos miivelet elk6pzelhetetlena kornyezeti h6m6rs6klett6lval6 sokszorel6gjelent6s- pozitiv vagy negativ6rtelmiielt6r6sn6lktil.
Az alkimistAk6s a r6gebbiid6k vegy6szeiflitesre lombik vagy tist alatti
tiizelest, lfinggal val6 melegitlst hasznbltak.Manaps6gis tobbfele kemence
a forg6dobossz6rit6k,a forg6dobos
haszn6latos:
a k6olajipari cs6kemenc6k,
stb. Hiitesre a hidegebblevegci
kemenc6k
a
kenyersiitd
cementiparikemenc6k,
j6g,
k6s6bbbizonyoshiit6kever6kek(ho vagy
frrv6sa,hidegvizeslocsol6svagy
jeg 6s szalmi6ks6stb.)szolg6ltak.
Mikor a g6zkazfinokatfeltalSlt6k 6s haszn|latbavett6k, megsztiletetta
m6ig is legjobbfit6kozeg:avizgSz.
feltal6l6s6val6s a kornpA hiites korszerfimegold6saa hiitSgeprendszer
kezdSgy6rt6s6val
es
iizembe6llit6s6val
hiit6g6pek
resszoros,ill. abszorpcios
dott kb. az 1860-as6vekben.
a vizg6z6s ezenbeliil is els6sorban
E fejezetbenf6leg a futSkozegekkel
zel foglalkozunk6s itt csak 6rint6legesent6rgyaljuk a hiitSkozegeket.A hiit6skiilon fejezetben(15. fejezet)sz6lunk.
r<jl6shiitdberendez6sekr6l

a a 1
JJJ

Itt ismertetjtik a sz6n-dioxidjeg es h6 halmazfllapoth viitozatbt, amelyszarazjdges sz6nsavho.Eztreszbendielnevezese

nek pongyolakereskedehni
daktikai okokbol tessziik,aztrt, hogy egyidejiileg bemutathassuka HrO 6s a
r6szbenpedigazert,mert aCO, szil6rd
f6zisv6ltozhsait,
CO, f6zisdiagramjht6s
v|ltozatht kozvetlen hiit6kozegk6ntsokszorhaszn6ljukegyes ipari, ill. kereskedelmi c6lokra.(Ilyen pl. a m6lnahiitdvagonokbanval6 sz6llitdsa.)
Megfegyzend6,hogy aHrO-962,a vizgSzis gyakrankenil kozvetlen,di6sra(pl. v izgdz-desztill6cio).
rekt felhaszn6l

11.2.A ffzisttirv6ny 6s a f6zisdiagram

Termodinamikairendszeralattaz anyagivil6g egy valos6gosvagy kepzeletbeli fallal koriilhatSroltr6,szdt6rtjiik. A rendszerkomponensekb6ltev6dik
cissze.Komponensalatt k6miai elemetvagy k6miai vegytiletet6rtiink.A kommegjelenesiform6ja ahalmaz|llapotuk.F6zis alatt
ponensvagy komponensek
a szok6sosertelembenvett gbz, folyad6k vagy szlltrd haLmaz|llapotot6rtjiik,
kiemelve, hogy minden szllilrd kristrilymodosulatis ktilon f6zisnaktekintend6.
Ha k6t kerniai vegyiilet nem elegyedik rninden arbnyban,akkor a korl6tozott
kbt folyadekf6zisvan
elegyed6sazt"jelenti,hogy bizonyoskoncentr6ci6s6vban
mindig.
G6zokmindenar6nybanelegyednek,
a rendszerben.
A Gibbs-felefiizistorv6nykimondja,hogy a rendszerkomponensei6s f6zisaia rendszertermodinamikaiszabads6gifok6t meghathrozzilk:
C + 2 =P + F .
ahol C
P
F

akomponenseksz6ma
a f6zisok szhma
fok6nakszhma.
a rendszerszabads6gi

Egykomponensiirendszer(melyet ,,tiszta anyag" n6ven is neveznek)

egyidejtilegjelenlev6h6rom fiizissalnulla szabads6gifokir. Ez
egyensrilyban
az ran.h6rmaspont.Minden tiszta anyagnakvan legal6bb egy h6nnaspontja.
Tobb is lehet,ha az lllet5 anyagnaktobb szil6rdkrist6lymodosulatavan.
a h6m6rseklet,az ordin6taa nyom6s(ez
A f6zisdiagrambanaz abszcissza
sk6l6zva).
utobbi celszerfenlogaritrnikusan
A 11.1.dbra a CO, es a HrO fhzisdiagramja
1501.

334

rol

cq
tot
to2

slartt
j6l , t

,o'

|
I
p

;(

r'

H-2O

bar

/
to-l

to-2

to-!

a
ro-'
-roo

'tt

too

oc

I I .l. dbra. A CO2 6s a H2O fdzisdiagramja

A 11.2.abrdn a nyorn6s- h6m6rs6klet - fajt6rfogat h6rmasrendszertszeml6ltetjrik v6zlatosanegy tiszta anyagra.1521.

H pont a hdrmaspontot,C pont Pedig
P
a kritikus pontotjeloli.
Vegyuk szemiigyreaz ll.l. abrdt. A
kornyezetil6gkori nyom6s1 bar. Ha ezena
p : 1 bar vizszintesenv6gigmegytink,l6thato, hogy az a szen-dioxidnakcsak egyetlen gorb6j6t (H-a) metszi, a H pont alatt (S
pon). A viz (HrO) eset6nket metsz6spontot
kapunk.Az egylk a (H-b) gorb6naz O pont,
a m6sik a (H-c) gorb6n az F pont. Ezek a
pontok a l6gkori nyom6shoztartoz6normdl
I l. 2. dbra. Egykomponensii anyag T fazisvdltozdsipontok, espedig^9pont a norp - V rendszere
m6l szublim6ci6spont, O pont a norm6l olvad6si(dermed6si)pont es F pont a norm6l
forr6spont.
Kimondhatjuk, hogy a tiszta anyagok k6t ftt csoportra oszthatok' Az
egyikneknorm6l szublim6ci6spontja van, ilyen a COr. A rn6sik csoportraa
norm6l olvad6si6s normSlforr6sponta jellemzl.

335

ugyanis:
A CO2h6rmaspontja
p r:

5,I8 bar6sSu : -56,6oC.

Teh6tl6gkorinyom6sonnem l6tezikcseppfoly6ssz6n-dioxid.
A normAlszublim6cios(,$pont:
Ss: -78'9oC'
A f6zisdiagramokmark6nspontja a kritikus pont. Definicioja: a kritikus
pontbana forr6sbanlev6 folyadlk es g6ztnek siiriis6geazonos6s a p6rolg6sh6
26rus.
A CO2kritikus pontja:
p " : 7 3 , 8b a re s9 " : 3 1 , 3 o C .
A rn6sikfti csoportjellegzetesk6pvisel6jea viz.
A h6rmaspont:
po: 610,8Pa6s 9o: 0oC.
A cseppfoly6sviznorm6l fagy6spontja,
vagyisavizj|g norm6l olvad6spontja 9o : OoC6s a HrO norm6lforr6spontjaS/: 100'C.
A H2Okritikuspontja:
p " : 2 2 1 , 1b
5 a r6 sS " : 3 7 4 , 1 2 o C .
gorbe,a H-b gorbe
A I 1.1. dbran a H-C gorbea g6znyom6s-forrSspont
gorbe
gorbe
a szublim6ci6sgorbe.
az olvad6spont-fagy5spont 6s a H-a
A hrimdrsdklet- entrLpiadiagram
Megkiilonboztetiinknedvesg6zt, sz\raz g6zt 6s tulhevitett g6zt(gizt).
P6ldakeppen
a CO, h6m6rs6klet- entr6piadiagramban(11.3.dbra) i,}'r|zolhatjuk a h6romfele gSziilapotot. A nedves 96z tartomhnya az I - C - m
pontokkal jelzett,,harang"-gtirbealatti tertilet. Itt az egykomponensiirendszer
a gSzminlsegi gorb6k
ket fazisir: folyad6k 6s g5z. A g5z nedvessegtartalmht
(x) jelzik. P6ld6ulx: 0,8 azt jelenti,hogy a folyad6ktartalom20Yo,
a glztartalom 80% anedvesg6zben.
336

r s e t Ee F i Fq $ $ F ?
lY

?l o
-ylr

o
-o
@_

a;
q,

do

6t
6

q.

La

'

'

o
I

z
\o
k
'9

,r
A

O
c i

--

e i F F F

*i

Az I - C gorbeszakasza folyad6k kezdS forrSspontjaitjelzi, neve alsd

hatdrgorbe,itt x : 0 a gcizminds6g.
a tulhevitett g(5zbfl (gi-zb6l) szhraztelitett gSzze
A C - m gorbeszakasz
azazkondenz6ci6ja.
v6l6s hat6rpontjaitjelzi. Itt kezd6dika 96z lecsap6d6sa,
:
1.
itt
n
Nevefelsrihatdrgdrbe,
A k - B - / gorbealattiteriiletis k6tf6zisri:szil6rd+ folyadekolvadek.
M6g egy kdtfazisirz6navan,ahol szilSrd+ gbz a heterog6nrendszer'.ez a
szublim6l6steriilete.Ak- I - /??egyenesalattitartominy a 11.3.dbran.A k- I - nt
vonalais.
egyenesegyittal a h6rmaspont
K6t jelEgyf6zisuteriiletek a szll6rd-,a folyad6k- es a ghztartorn6nyok.
jelzi
pontban
a T,
a nedves96z tartomdnyt:feliil a C
legzeteshathrh6m1rs6klet
(azaz
Trhirmasponti
h6m6rs6kaz
I
m
vizszintes
kritikus h6m6rs6klet,alul
let). Ahol a nedvesg6zb6lteljesenelfiinik a folyad6kf6zis,az az ttn. fels6 hat6rgorbe,itt a g5z: szaraztelitett g5z. Az als6 hat6rgorbea kezdSforr6spontok
gyiijtc5helye.Also hatrirgorbe/ ponttol C pontig tart. A felsS hat6rgorbe C
pontt6l m pontig tart. A sziraz g6zontuli tertilet a tulhevitettgdz l.artomhnya.
F,zis egyfitzisires voltakeppengdz-halmaz6llapotur.
A diagrambaberajzoltunkneh6ny izobbr (p : 6ll. nyorn6sir)vonalat, tovhbbhneh6nyi: 5lland6,azaziiland6 h6tartalmugorbet.
A kritikus pontr6l tudjuk, hogy itt a forr6 folyad6k siinis6gemegegyezik
szriks6gesrejtett h6 (a
a szaraztelitett 96z sirislgevel 6s az elgSzologtet6shez
p6rolg6sh6)z6russ6zsugorodik.
A h6rmaspontbanmeghat6rozottpo nyom6son 6s Tn hdm6rs6kleten
egyensrilybanvan h6rom fizis a szil6rd-,a folyadek- es a ghzf6zis.HrO eset6n
a h6nnaspont:
9 s : 0 ' C e sp u : 6 1 0 , 8 P a .
A rejtett h<i vagy ffnisvfitozftsi h6 egykomponensiirendszerforraldsa,
illetve kondenz6ci6jaeset6nleolvashat6a T - s diagrarnb6laz als6 es felsci
hat6rgorb6tosszekot6vizszintesvonal (izoterm-izobhregyenes)alatti teriilet
fonn6jdban.
Megjegyz,ls
A rejtett (latens)h6, pl. ebbenaz esetbena p6rolg6sh6elvileg a forr6si
abszolirth6rners6kletnek6s a fhzisv|ltozhshoztartoz6 entropiakiilonbs6gneka
szorzata.A miiszaki gyakorlatbanviszont a vizg1z eset6bena p6rolg6shd
(onk6nyesenalkalmazott)szdrnszerii6rt6ke a oC-banmegadottforr6si h6m6rs6kletes a f6zisvdltozhsientr6piakiilonbsdgszorzara.
338

tglalapteriilete.
A p6rolg6sh6tehtfiegy
Elvileg:

4 = 4(si'-si)
Gyakorlatilag:

I =9r(si'-si)
Itt T, a for6sponti h6m6rsekletlK], 9r a forrSspontih6m6rs6klet['C], tov6bb6
s', a sziraz 96z 6s s' a kezd6 forr6sponti folyad6k fajlagos entr6pi6ja
[kJ/(kgK)].
r,
novelvePl. Sz nagyobbh6m6rs6kleten'.
A nyomast(6s h6m6rsekletet)
< r, 6s v6giil 9. hcim6rs6kleten,
a Ckritikus pontbanr,:0lesz, hiszenat6gvonall6zsugorodik.
lalaptertiletegyetlenfiigg<ileges
A m6rnoki gyakorlatbanmind az entalpiamindaz entropiafajlagos(azaz
1 kg anyagra vonatkoz6) 6rt1k6Ionk6nyesalapponttalveszik fel. P6ld6ul a
HrO eset6n T : 273,t6 K-hez tartozo forr6sban lev6 viz entalpi6ja ifi = 0
fkJ/kgl 6s si = 0 [kJ/(kgK)]az alappont.
(5r(51
hogy harmadrendiiparabola.
j6 kozelit6sselelmondhat6,
A p6rolg6sh
Mex Jaroe szerintpl. aviz pirolg6sh6je
^- I
r = 347'"1374

[kJ/kg],

oC az aktuahol374"C a viz kritikus h6m6rs6klete,347ernpirikus6llandoes I

oc forrSspontfiiggv66lis forr6spont.A 11.4.abra a Hro p6rolg6sh6jer a s
nyeben.
a viz for'
k6plet (ha 6ppennincs g6zt6bl6zatunk)
Hasonl6becsl6sszeni
r6spontj6ra 6s g6znyom6shra:

S =1001n,lp
,
ahol I "C 6sp [bar].
A T - s diagramrendkiviil szeml6letes,de mivel a h6mennyis|gekteriilet formhjhbanolvashat6k le, celszetti az entalpiadiagramokbevezet6se6s
haszn|lata.

339

'Ii

Nso t' oc

*r,
,. ou*)"o"ro o*",rurnu;"" nu-*ru""a rr*"*r*""

Az entalpia ds az entalpiadiagramok
Az entalpiaviitozhsh6tartalom-vfitozitsa m6rnoki gyakorlatbanaz un.
entalpiadiagramokban
egyenesvonalszakaszok
form6j6banolvashat6le.
Az entalpiavilltozbslehet 6rz6kelhet6,szenzibilish6, amely a h6m6rs6klet-v|ltozhs 6s a fajh6 szorzata.Vagyis 1 kg kozegre vonatkoztatottfajlagos
entalpiav6ltozSs(ha nincs f6zisv6Itozhs)
:
Li=cpLT [kJ/kg].
P6ld6ul
i1- i, = ,r(f, - fr) ,
ahol c, kozepes(6tlagos)fajh6 [kJ/kgK].
A miisik fajta entalpiaviitozhsa fhzisv|ltozftsivagy rejtett, latensh5. Az
im6nt bevezetettfajlagosp6rolg6shS
is latensh6:
r= i" -i'
Itt i" a szhraz96z es i' a forr:6folyad6kentalpi6ja[kJ/kg].
340

A viznek egy alacsonyabbh6m6rs6k1etr6lforr6spontigtort6nd felmelegit6seszenzibilish6. Ugyancsakszenzibilish<jamely sziiks6gesa szhraztelitett g6znekb izonyostulhevit6sih6mers6kletel6r6s6hez.

Els6 kozelit6sbenaz entalpianem fiigg a nyom6st6lcsak a hSrners6kletaz entalpianyom6sfiigges6tis figyelemt6l. (Nagyobbnyom6skiilonbs6geknel
be veszik.)
A miiszaki gyakorlatbangyakran alkalmazott,,tiszta" (egykomponensii)
anyagokraelkdszitett6kaz itn. gSztthlfnatokat.Ezek a forr6snakindulo folyafiiggv6ny6ben
ill. h6m6rs6klet6nek
d6k 6s a szhraztelitett g5z g6znyom6s6nak,
p6rolg6sh66rtekeket.
A Filggel4k'
fajterfogat6s
kozlik az entalpia-,entr6pia-,
kozoljtik.
ben aHrO 6s az NH, g6ztitbl6zat6t
A m6rnoki gyakorlatbanh6rom fontos entalpiadiagrarnhaszn6latos(egy:
komponens
i,,tiszta" rendszerekn6l)
i-s
i- T
i -p

entalpia-entr6piadiagram
entalpia-h6m6rs6kletdiagrarn
entalpia-nyom6sdiagram
A 11.5.dbra a viz 6,sa vizg1z i - p diagramja.Ezen a v6zlatos 6brhn
feltiintetti.ikaz also (x : 0) 6s a fels6 (, : 1) hat6rgorb6t,valamint az |ltaluk
Vizgoz i-p diagram

to

15

I 1.5.dbra. A HrO entalpia- nyom6sdiagramja

341

neh6nyg6zmin6s6gigorb6t(pl.t : 0,7, azaz

bezht nedves96ztartomttnyban
70% g5z 6s 30% viz gorb6t).Felttintetttika I izoterm6kat6s n6h6nyizentrop
(s : ell) gorb6t (utobbit szaggatottvonallal). Az ordin|titn leolvashat6pl. egy
h6tartalom.
adottnyom6shoztartoz6i' ,i" , r, i 6s q,urn.
I
A vegyipari es 6lehniszeripari miivelettan k6tkomponensiirendszerekn6
c6lszeriienhasznfija az entalpia- osszet6teldiagrarnokatis.
nyomas
250
210
220
200
180
160
110
120
r00
80
60
50

ot
Y 2500

'A

o)
x
.)

2.too

o
.o
E

2000
8,4

entropia
tkv(kg.K)l
Vizg6z i-s

diagramja

I 1.6. abra. A H?O entalpia - entr6pia diagramja

342

A bep6r16s,
krist6lyosit6s,1ep6rl6s,valamint az abszorpcioshiitds miiveletr szhmitirsaiban(szerkesztdm6dszerekkel)j6l alkalmazhat6kaz entalpia rendszerben
az egyik kom(i - b) diagramok.Itt b a k6tkomponensii
osszet6tel
ponenstomegtortje[10].
Mollier-fele diagramokathasznfijfk
A szbrithsszhmitisaiviszont az :iurn.
ismera nedvesleveg6re(vagyisa vizg1zosleveg6re).Ez utobbit r6szletesen
tetjiik a,,Sz6riths"c. fejezetben.
Az i - s diagramjol haszn6lhat6gSznxbin6k6s glzsughrszivattyitksz6mit6s6n6l.A vizgSz i - s diagramj6naka miiszaki gyakorlatbanfontos reszteniletet a I 1.6.dbrdnmutadukbe.
Az i - p (,oagyle p - i) diagramokatpl. hiittig6pekhiit<ifolyamatain|lalkalmazzhkel6nyosen.(L. m6g: 15.fejezetbenaz NH, lgp - i diagramjht.)
Az i - Tdiagramokatsz6moshdtanifeladatn6l,pI. ghzokcseppfoly6sit6si sz6mit6sain6l,k6olajipari lep6rl6k,hiit6tornyok sz6mit6sdnhlhaszn|ljhk.

11.3.A Clausius-Rankine-kiirfolyamat
A legegyszenibbgSzkazin-g6ztwbinak<irfolyarnatota 11.6.es a 11.7.
abranvhzoLtak(kapcsol6sivSzlat6s Z-s diagrarn).A munkakozegvizgSz.A
kinyerhet6Z munk6t a gSzturbin6bakeriil6 i, entalpi6jirnagynyorn6sfi(Z' h6mers6kletii)tulhevitett gSzneka turbinalap6tokontort6n6 h6es6seszolg6ltatja.
A lap6tker6krotorgyors forg6sSt(tengelyen)villamos generStorhasznositja:
folyamatosanvillamos dramottermel.A hdesesvegpontja2 pont, itt az ental'
pia i,, a nyom6spz : po 6s a h6m6rsekletT, : To.A munk6tv6gz5(2) kisnyomhsugSzt le kell csapatni,ezt feliileti kondenz6torv6,gzi(rendszerintvizhiitlsii). A rendelkez6sre6116hitSviz h6foka megszabjaa kondenz6tornyom6:st
(po).(Joesetbenrn6lyebbv6kuumtartom6nyba
esik,pl. po: 0,03bar : 30 hPa).
A kondenz6lt( io entalpi|jtt) vizet t6pszivattyirnyomja a kazhnba.A kazinban
felmelegitik (7" forr6sponti h6m6rs6kletre),elg6zologtetik, rnajd a kazhnba
epitett g6ztilhevitl a sz\raz telitett g6zt trilhevitr 71,p,, i, jellemz6jti(1) pontig, innen keri.ila gSzturbiniha.
Ha a gSzfirbin6bana h5es6svegpontja(2) pont nem esik a nedvesgdz
nyom6sn6lnagyobb(pl. 4
az atmoszferikus
ill. a p, gSznyomils
tartom6ny6ba,
:
bebar 0,4 MPa abszolirtnyom5s),irgy ellennyom6sug5zturbinarendszerr6l
szeliink. Ezt a p, nyombsi gSzt a vegyi ij;zem g6zvezet6k-h6l6zatibavepl. lepdrl6k,bep6rl6kfiites6re.
zet(het)ji.ik,

343

Lehets6ges
tov6bb6olyan kapcsol6sirendszeris, ahol a g6zturbin6tpl.
k6t fokozatra osztjuk 6s kozbensSgSzelvltel c6lj6b61megcsapoljuka rendszert.
Mivel a legtobb vegyipari 6s 6lelmiszeriparitizem jelentls gfzfelhaszn616,r6gebbensaj6t kazLnhLzzalrendelkezett,ahol a gyhri f6t6g6z-h6l6zatot
megfelel6nyomSsrig6zzel (esetlegtobbf6le nyomSsrig6zh6l6zatki6pit6s6vel)
lfittfik el. A sajritkazdniizemhezcsatlakozhatottg6zg!p, ill. g6zturbina.Manaps6g sok vegyi iizem kiilon er6miit6l kapja a g6zt (6s term6szetesen
a villamos
6ramotis).

generetor

kondenz6tor
tApszivatty0

T3

munka (teljesitmeny)

h6 (h6Aram)

To'Tz

OK=-273

oc

I 1.7.dbra. A Clausius-Rankine-k<irfolyamat
a - kapcsol6si
v6zlat,b- Z- s diagram

344

elm6letihat6sfoka
A Clausius-Rankine-korfolvamat
ir-i,
,lth-

'

rt-lo

Az elm6letihat6sfokugyanis
L

4*r=
n,
g6pi teljesitmeny 6s a befektetett Q
a kinyert munka L, 1ll. vesztes6gmentes
viszonya.
osszesh6, ill. hdiram
Eml6keztetiinka Carnot-korfolyamatra,amelyneka legjobb az elmleti
hatasfoka:
4,=

Tr-7,
,

gmentesg1zkorfolyamattaldolgoz6 g6zkazbn-g6zbxbinabeA vesztes6

rendez6selmeleti hat6sfok6ta tulhevitett nagynyom6sitg6zpr nyornSsafi.iggvenyebena I 1.8. dbrdn v6zoljuk.A gorb6kparam6terea tulhevit6sih6mers6klet
I i 3 , 1 4 ,15] .

II

szaraz telitett gdz

'lh

u2-25"C
Ttor 32 hPa

ao
lLt

t t .8. abra. A g6zkcirfolyamatelm6letihat6sfoka,a g6znyom6st

6s 96ztrilhevit6stfigyelembev6ve

345

11.4.Ffft6sh6'kiizvetitdkiizeggel
A vegyipar legfontosabbh6kozvetit6 kozege (ffitSkozege)a vizgriz. A
vizgtz (vagy egyszerlena g5z) f6bb el6nyei a kovetkezdk:
- a kondenzii6d6 g6znekkedvez6ennagyaz a"hSfitadhsitlnyezSje;
- a ftitcjfeliiletment6nkozel egyenletesa kiv6nt h6m6rs6klet;
- igen nagy p6rolg6sh6,ill. kondenzdci6s
h6 (r :2260 kJ/kg I bar g5znyom6son);
- egyszeriinyom6sszabfiy oz6s(6sennekr6v6nhSmerseklet-be6llit6s
);
* viszonylagkis mennyis6giikondenz|ftm;
- a korr6zi6vesz6ly
igen csekely;
- olcs6.
Az izemekben 6ltal6bank6t gfzvezetlk-h|l6zatot epitenekki: egy kis(15...20bar,
nyom6sut(1,5...3bar, azaz110...135'C)
6s egy koz6pnyom6sit
a2a2200...215"C).
A viz is jelentSs mint hdkozvetitdkozeg. Egyr6szt rnint meleg viz
(melegitesre),miisr6sztmint hitSviz vagy hideg viz. Nagyobbh6m6rs6kleteken
nem el6nyosa naglrnyom6sit96z hasznitlata(nagyobb falvastags6gucs6 kell

tc
aoo
x
<l)
E

o
t
.o

!t
d

aoo

o
o
o
o

=
AI

o^

100

O N

.!'t
t6l6

o O
; >
< N
a(t
--Y

-o

dtc

I 1.9. dbra. H6k<izvetit6kozegek h6m6rs6klettartom6nya

346

a szervesh6kozvetit6k,a s6olvad6kokes a foly6kony

stb.),e tartom6nyokban
(11.9.dbra) ll9,6Il.
f6mekalkalmasabbak
Az fhrfnmegtal6lhatok a hideg kozvetit6kozegekis, amelyekels6sorban
vizes hiit6oldatok, ill. s6levek. A h6kozvetitS kozeggel szembent6masztott
ftibb kovetelm6nyeka kovetkez6k:
- kis g6znyom6s;
nagy
- j6 h66tad6siegyiitthato (kis viszkozit6s,j6 hSvezetSk6pess6g,
h6kapacit6s)
fajlagos
;
- kedvezSals6 6s fels6 h6m6rs6klethat6r,
azaz sz6leshaszn6lhatos6gi
h6m6rseklet-tartom6ny
;
- szivattlruzhat6shg;
- csek6lykorr6zi6svesz6lY;
- h6mers6klet-stabilit6s;
- nagylobban6s-6sgyullad6sPont;
- t6rolhat6s6g;
- regenerdlhatosdg
stb.
A szervesh6kozvetit6 kozegek rbszint e c6lra finomitott 6sv6nyolajok,
reszint egyszerfiszeryesk6rniaivegyiiletek(11.1.6s 11.2.tdbldzat).A s6olvadekokkoziil jelent5saz az eutektikuselegy,amely53% KNO3, 40o NaNO' es
KereskedelmiforgalombaHTS vagy HITEC n6venke7% NaNO, osszet6telii.
rtil, NaNO, hozziadis|val regeneriihat6.
Az atomenergia-iparfoly6kony alkflif6meket is haszn6lhijkozvetit6 kozegklnt (Li, Na, K, Rb, Cs).

5+l

In

b0
.o
OI

*;

()

\cd

rrl

fr

B
.i

()
Q

c)

!)

c'l

.if

o
(A

(r.l
m

c1
m

c\
c'I

at

(..l

ca

co

ca
ca c.l

o.l

c.l

X
c)
F

.d

;,6
\

No - vv

ca

a.t v
ca

.{

a.l
o

a.l C.l

a.l

ca

a-.1

oo

F-

ol

.F 3Osd
b0
()

N o

ca v
c.)

co

o.l
I

c-.1

c.l

$
a-q

<-v

rc

oo
o.l

.o,\

()o

.'l
I

tr

c.l
I

m
a.l

t-r

(-.l

c.l

c..l

lT1

Eh,
v

.1 +.

E oeoc - t i i

. o

..1

O
o
I

r;

Frl

+,

-i

a-.1

N
o

>

C6

Cd

a 4
o ..)Y

N X
@ . 6

,o

\6

e &

\cd

J Z p
\c

.d

\(_)

o
r.l

Fl.

o
6)
V

\6

($

c)
fr
6J
J

ri
N

. O X

i.ri -:

+
:

r
c)

- - ()
c)

0)

b
C

(n

E
c
r'l

>'

Fr-

ai
o =

-cx
a l )

tr
o
F 1 6

9 6

at)

cl
ca

tr

tr
tr
(.)

X
X

()

n
()
d
L

{
- . O

9 F

\o
F

o
\o
o

>

al
N

^ r O
- N

'G

.^

N C d
6

!
O !3'o
.a
J! JJ j, .YO - . !: { t r . :
N 6

2 ,E

>-'V

' ;

= . d
,

N
d

>,

v t r
.CO

!:

+ + +

6
-

#'3
'
' E , b t c..,
fi
$

Q
-'

v-c
q

_ .

f - O

rrm
a.l a.l

--

o
r - r6

<'Hfv

'

bo
a)
N

'

! ?! - vo ' IF

n
d

t
a
-v 'tr
C)
N

i o . =
(, =

6
L

-.

o
v

E g

' =
8"u

>'
\<6

\()

.x
.o .v
.o

= =

'<.6

bo b0
I

\ o . ^
r 9 : E u

^ . G

a )

@ N
1 6

a.l
\f,

= - l

Y
z

o
N

Z
R

*\,/ a 7t

Eo

'

\r
z
:

6
o

.E
-:

=u=- o

\ lc>

.<

s s : n6'o t
ii Fi :? *id i E
r; + F i(s o b

o..r 6
E Zu

ho

.$ e 'd

'q'O

o
.o

'o

-t r , F *

= F
= =- E S
= 649
*
,
E
.! .G.6 6 : F

> zuz'JT,

a
tr

=> .' <c

"
.* = P

o3

'a
7 >

x6 i.,Fed

.O.d

e
F'=

-.'
c
<> \ <
>'6
.+'R ;

03.<

.d

12.Hflkonvekci6. h66tvitel 6s hdcser6l6k

Sfitekint6se
12.1.A h6cser616l<
Melegebb kozeg entalpi6j6nakegy meghatbrozottr6szet |tadhatja ntia
a h6cser6l6.
hidegebbkozegnek.E h66tvitelcelszerlberendez6se
A vegyiparbanrendkivtil nagy szereptikvan, 6s szinte l6pten-nyomon
el6fordulnaka kiilonbozd tipusir h6cser6l6k.Feloszt6suktobbf6le szempont
pl.
szerintlehetseges"
- kozvetlen kozegerintkeztetlsii,azaz direkt hficserekik,ilyen pl. a kever6kondenz6tor;
- kozvetett,azazindirekt h6cser6l5k,ahol a kozegekkozvetleni.ilnem
6rintkeznekegym6ssal.A kozegeketegymSst6lfal v|lasztja el. Ezek
az fin.fe lil Ieti h6cser 6I6k v agyr ekuper ator ok.
A hdcser6l6k iitalihan folytonos iizembenmiikodnek, azaz rendszerint
6s folytonosan
egyidejiilegmindk6tkozegetfolytonosanvezetika h6cserelSbe
vezetikel.
Ha id6szakonk6nteltolva vezetik be hol az egyik, hol a m6sik kozeget
egy kiilonlegesenkikdpzett berendez6s-tlnlszbe,akkor v|lt6ijzemfi h6cser6l6kr61,azaz regeneretokr6lbesz6liink.Az egyidejiis6gitt is megvan,csakhogy
peri6dusonkdntfelcser6l6dik(vdltozik) az 6t6raml6siszakasz.Ezeketa regenei6torokat ki.ilonosena nagyon nagy 6s a nagyon kicsi h6m6rs6kletekenalkalmazzitk, teh6t pl. az iivegolvasztokSdkemenc6knel6s a leveg6- vagy gitzberendez6sekben.
cseppfoly6sit6
Besz6lhettnktov6bb6olyan h6cser6l6kr6l,ahol az egyik vagy mindk6t
kozeg filzisviitozbsonmegy keresztiil.Ilyenek pl. a vizhtitdsii vagy l6ghiit6sii
kondenzStorok,a levegdhiit6vagy folyad6khiit6elpSrologtat6k,a g5zfut6siielg6zologtetlk vagy m6sk6ppenbep6r16k.Besz6lhettinkterm6szetesena r6sztvev6 kozegeketfigyelembev6ve folyad6k-folyad6k,folyad6k-g6z6s gttz-gbz
h6cser6l6kr61.
Kiilonlegesenritka esetnek szftmitanaka h6romkozegeshScser616k.
A h6cser6lSkszerkezetianyaguk szerint is csoportosithat6k,igy f6m,
V6giil, de nernutols6sorban,
iiveg, miisz6n,teflon h6cser6l6kr6lbesz6lhetiink.

350

lemezes,spir6la szerkezetkiviteli m6dja szerintvannakcscives,cs6koteges,

lemezes6sbord6zotth6cser6ltik.
K6ts6gtelen,hogy a legink6bbelterjedtes a legfontosabbtipus a cs6kotekintvea tov6bbiakbana cs6ko6s elterjedts6g6t
tegesh6cser6l5.Fontoss6g6t
foglalkozunk.
r6szletesebben
tegesh6cser6lSkkel

12.2.A h6cser6l6kalapegyenletei
alapegyenlete:
A feltiletihScser6l6k
Q= kAATur,
ahol O
k
A
Ltur,

(r2.1)

W: J/s;
az ffirnen6h6rnennyiseg,
a hcj6fviteliegytitthat6,W(m2 K);
a h6cserel6feliilete.m2:
a kozepesh5rners6klet-ktilonbs6g.

A h6cserelSben
6tfolyomelegebbkozeg6ltal leadotthcj
Q= Gc(T, Tr);

(r2.2)

az ififoly6 hidegebb kozeg Sltal felvett h6

Q'=G'c'(Tr'-T;),
ahol '
G
c
Tt
T2

(12.3)

a felmelegeddhidegebbkozegetjeloli;
az 6tfoly6kozeg,kg/s;
J/(kg ' K);
a kozegfajlagosh6kapacit6sa,
K vagy "C;
a belep6h6m6rs6klet,
K vagy oC.
a kil6p6h6m6rs6klet,

Az egyenleteka kovetkezl alakbanis irhatok:

Q=w(r'-rr)

Q2.4)

6s

351

L::T

;'-

egyenAram

)'-

ellen6ram

/
{,-LJ:J
keresztaram

12.t. dbra. Egyendram,ellen6ram,kereszt6rarn

12.2.dbra. Egyen6ramri
h6cser6l6h6foklefutiisa

Q'=w'(rr'-Ti),

(12.s)

ahol Il = Gc 6s W' = G'c' vizlrtlk.

A hScser6l6kkozeg6ramaia szerkezetiital meghatbrozottm6don alkothatnak ellen6ramu,egyen6ramri6s keresztiram'l rendszert (12.1. dbra), lll.
rendszert).
ezekvalamilyen kombinhci6jirt(pl. kereszt-ellen6ramri
A feliileti hcicserEl<ikhcim6rs6klet-lefut6sigorb6i a T-A (h6m6rs6kleth6cserelS-feliilet)diagrambanszeml6ltethet6k.A 12.2. dbrdn az egyenhramtt
h6m6rs6kleth6cser6l6,a 12.3. dbrdn pedig h6romfeleellen6ramfh6cser6l<i
lefut6sa l6thato. A 12.4. dbrdn az egyik vagy mindkltkozeghalmazilllapota
villtozik. J6l l6that6, hogy egyen6rameset6na felmeleged6hideg kozeg h6rn6rs6kletelegjobb esetbenis csak megkozeliti a lehiilS meleg kozeg hcim6rs6klet6t,de el6rni csakA: coeset6ntudnh(12.2.dbra).

352

ht

w>w'

H*
Fl+

W=W'

^9
-2
a l

"z
b)

F*

bl

w<w'

cl

R*
12.3.dbra. Ellen6ramth6cser616
h6foklefutrlsa

c.

"1
"1

4'2t

q.t
-1

a'l

-z

H-*

c)

12.4.dbra. H6foklefut6sesetei
finisv6ltozisn6l

A 12.4.adbrdn l6that6 a homog6n(egykomponensii)96zlecsapddbsaT

: 6lland6h6m6rs6kleten,6s a lecsapat6sTr' kezdetih6m6rs6kletiihideg vizzel
v1gezhet|,a b dbra a homog6n(egykomponensii)folyad6k forral6sritszeml6lteti T = 6l1and6hSm6rsdkleten.Ezesetbena h6egyenleg

g' -- G'Lh,

(r2.6)

aholA,ha forral6sientalpiaviltoz6s.Teljeselg6zolg6seset6nLh: r p6rolg6sh6.

353

h6m6rs6
^ Q: kA^:^,ffij:::;:HHT::,epes

ki.ilonbs69.
A h6cser6l6egyik 6s m6sik oldal6na kozegekh6m6rsdklet-lailonbsege
egym6st6leltdrS.Besz6liinkLTr: An nagyobb6s ATt: Ak kisebbhdrners6ka vizlrtdkek egyenllk W Ha az ellen6ramuh6cser6l6ben
let-ktilonbs6916l.
I4/0, atkor a hdm6rs6klet-ktilonbslgLT: 61land6(12.3b dbra). Tov6bb6
ugyancsakLT : 6lland6a g5zfut6siielgdzologtet6kn6lrs (12.4c dbra). E ket
kiilonlegesesetetleszbmifra,a
LTart=

Ln- Ak -_ LT1, L LT2

T '

n!!

Lk

ln

(r2.7)

LTr.

irn. kozepeslogaritmikush6m6rs6klet-kiilonbs6ggel szbmolunk.

Ha Ln ,!s A,k csak kev6ss6ter el egym6st6l,akkor megengedhetda
szhmtanikozbp haszn|lata, azaz
LTuu

Ln+ A,k_ LT,+ AT,

(12.8)

gyors szhmitbshra
A 12.5. abrdn a logaritmikus hdrn6rseklet-ktilonbs6g
alkalmasnomogramotl6tunk.
A kereszt6rarnir6s a tobbj6ratuh6cserelSknllaz igy kiszdmitott kozepes
egy { konekcios tenyez6vel szorozvahelyesbiteni
hdm6rs6klet-kiilonbs6get
(a j|ratszfrmt6l6,s
az
kell. Ez az F,tdnyez6 a ktilonboz6h6cser6l5rendszerekre
6ramir6nyokt6l fiiggSen) m6s 6s m6s. Sz6mos diagramot szerkesztettek
(elm6leti alapon)F " meghatfuoz|shra.
Az 6ltalunk bernutatottegyetlen(p6ldak6ppeni)esetcs6oldalonk6tjhratir, kopenyoldalonegyj|rath h6cser6l5,amint azt a I2.6. dbra szenlflteti.

354

F[fi
F
'"l l l i
F'"l

roo
ao
ao
fo
ao
to
ao

L].

'_l

g
t 2.5 abra. Kozepesh5m6rs6klet-ktilonbs6
nomogram

u'

o,7

g
o

0,6

o,5

ucr ll
faktor
I 2.6.dbra.F" korrekci6s

355

Az abszcissza

p=AJ_,

02.s)

Tr-7,''
a gorb6k param6tere

(12.10)

n=H.,

Ti-Tt''

i1l.

(r2.u)

R=Y-.
W

A k h66tviteli egyiitthatr6
A k h66tviteli egyi.itthat6

r, = , - - ;

w/(m2.K),

(r2.r2)

^*u*a
ahol at

a h6cser6l6egyik oldal6n6raml6kozegh66tad6siegyiitthat6ja,

W(m2'K);
d,z a h6cser6l5m6sik oldal6n6ramlokozeghlifiadisi egyiitthat6ja;
,s
a feliileti hdcser6l6(szil6rd)elv6laszt6fal6nakvastags6ga,
m2;
Lru, ugyanezenfal anyagbnakhlvezetesiegyi.itthat6ja,
W(n.K).
Ezt a sikfahi h6cser6l6revonatkoz6k6pletet csovesh6cser6l6eset6nfinomitani lehet,teh6t
L _
nc -

r do+ dk
dt, dr,

356

2Ltu,

lndk*
db

1
dk

'

(r2.r3)

ahol

db

a csovonbeltili kozegh66tad6siegytitthat6ja;

Qk

a csovonkiviili kozeghtj6tad6siegyiitthat6ja;
a csd belsd i,tmfrSje;
a cs5ki.ilsci6tni6r6je;

db
d,.

a ielol6seka 12.7.dbrdnl6that6k.

kiviili
k<izeg6s cscivcin
I 2.7. dbra. H66tad6scs6ben6ram16
kozeskdzdtt

12.3.H6'konvekci6
A konvekci6s a h66tad6si egyiitthato 6rt6ke a szerkezetikialakit6st6l, az
6raml6 kozeg sebess6g6t6l
6s fizikai jellemz6itSl{iigg. Ily m6don geometriai,
iizemtani 6s fizikai jellernz6k a m6rt6kad6k.Eleinte (a XX. szLzadelej6n)
rnegel6gedtekempirikus a-k6pletekkel,amelyeketn6h6ny fontos anyagrakiilon-kiilon kim6rtek. Ilyen fontosabbanyagok:a viz, a vizgSz,a leveg6,az etllkozelitdstadnak.A hasonl6s6gi
alkohol stb. A k6pletekma is j6l haszn6lhat6
elmeletkidolgoziisakapcs6na h66tad6sihasonl6s6gikrit6riumok 6ltal6nosan
hasznrilhat6k6pletekhezvezettek.
Kiilon kell vizsg6lniazokataz eseteket,arnikora h66tad6sterm6szetes
(mesters6ges
(szabad)6raml6sb6lered, 6s ktilon, amikor k6nyszerkonvekci6
(Ugyancsakkiilon kell figyelembevenni a h6sug6rz6s
6ramoltat6s)
eredm6nye.
kapcs6nfell6p6 %u*egyiitthat6kat.)
A hdkonvekcio,ill. az ahSiiad6siegyiitthat6sz6mit6sivalkapcsolatban
utalunka kiterjedtirodalomraU ,22,26, 29, 56).

357

12.4.H66tadirsfizisvf ltozis n6lkiil

Az u h6ftad6siegyiitthat6
4

a = Nu ! wi (m' K),
X

02.14)

ill.

*u: #,
ahol Nu
X
h

02:^s)

a Nusselt-szam,a Nusselt-f6lehasonl6s6gikrit6rium, dimenzio

n6lhili (teh6tdirnenzi6ja1),
jellemzl geometriaim6ret;csovonbeliil 6raml6kozegre:X: d a
cs6bels66tm6r5je,m;
az 6raml6kozeghdvezet6siegyiitthatoja, W(m ' K).

krit6riumokbolfel6pitett
Ez a Nu-sz5mmegadhat6mint miis hasonlos6gi
hatv6nyfiiggv6ny.Az 6ltal6nosalak kenyszerkonvekci6eset6n
Nu: C, Re'Prn,

(12.16)

Nu: C, GrpPrs,

(12.17)

konvekci6ra
term6szetes

ahol Cr,Cr 6llandok;

m, n, p es q akis6rlettelrneg6llapitotthatv6nykitevtik'
csovonbeliili Sraml6sra
is ismertReynolds-szirmpl.
Re az 6raml6stanb6l
d,
R. =
U

ahol v
d
D

358

a cs6ben,m/s;
sebess6g
a kozepeskozeghraml5si
rn:
a bels6cs66tm6r6.
az 6raml6kozes kinematikaiviszkozitftsa,tn2ls'

(12.1g)

dimenzi6n6lktili anyagijellemz6:
A Pr Prandtl-sz6m

p.: 9,

(r2.lg)

ahola a kozeg h6m6rs6klet-vezetEsi egyiitthat6ja (difff zivit6sa), m2ls,

o- I ,

(rz.zo)

cp

ahol c
p

J/(kg ' K);

a kozegfajlagosh6kapacit6sa,
akozegsiiriis6ge,kgAn3.

A Gr Grashof-sz6m

,r-*#H,
ahol p
(T - Tr^)

(r2.21)

a kobosh6t6gul6siegyiitthat6,K-r;
akozeg 6s a fal hcim6rs6klet-ki.ilonbs6ge.

a Re- 6s a Pr-sz6mokszorFontostudni, hogy a Pe-, azazP6clet-sz6m

zata,tehbt
'X
Pe: Re P, =

(12.22)

Vdgril pediga Gr- 6sPr-sz6rnszorzataazRa Rayleigh-sz6m:

Ra: Gr Pr.

02.23)

12.5.H66ta'ditsk6nyszerkonvekci6val
H66tadfs csdben
Lamindris dramlds esetdn

Re< 2300;
Z ,\0,5

N u : C P e o ' " l oI
\L)
ahol L

(r2.24)

a cs6hossza,m;
felflit6sn6lC: 15;
lehiit6snel
C:11,5.

Ha
rl

Pe:- ( 0,1,
L
akkor

Nu::,oo[*)'''',

(r2.25)

a kozeg dinamikai viszkozit6saa kozeg kozepeshdm6rs6klet6n

szhmitva;
rlrur akozeg dinamikaiviszkozit6saa fal h6m6rs6klet1nszhmitva.

ahol n

Pe{ -e -, 6s itt
Nagyonrovid cstivef<re
L

Nu:r,oz(ry)"
Hausenk6plete6ltal6noslamin6riscs66raml6sra:

360

(r2.26)

o,r{r.f)'''
7

1+0,117[Peg.,}
Atmeneti aramlds esetd:n
i

ft*)"

(r2.27)

,.110,467

, ,rzr:l

/ _- \0.r4

N u : 0 , 0 3 7 1 . 1 ! I f ( * . 0 ' " - 1 8' 0 ) P r 0 ' 4 '|[,a

|. \ri j'

Q2.28)

\'r*,/

k6plet,6s6rv6nyesa0,6 < Pr < 500 6s a 2300 < Re < 10s

ez a Hausen-fele
tartom6nyban.
Turbulensaramldsesetin

(r2.2e)

Nu= 0,023{r.
[f)"']Reo,8Pro'4r.

a 0,6( Pr < 1006sa2' l}a < Re < 2' 106

es6rv6nyes
ez aKutateladze-kdplet,
A k6pletbenszerepl6
tartom6nyban.
f, hSmltslkletfiiggSkorrekci6stdnyezS,
tal6lhato.
6rt6kea 12.1.tdbldzatban
12.1.tdbldzat

Az /rt6nyez6 lrttkei
Kozeg

Gdz, fiitls

G6z, hiit6s

Folyad6k,fiit6s

Folyad6k,hiit6s

,JT

l,t '

')-o'tt

(.7J
r.27-o:d !tu)

\r)

(p,

)0'06

(p,

)o'25

I p.r,J
Irt*r)

36r

akozeg I kozepesh6m6rsekletet,ill. a Ttut

Azfrttnyez6k 6rlelemsz,eriien
jelolik, tov6bb6Pr a kozegkozepesh6m6rsdklet6n
sz6mitott
falhrjm6rs6kletet
Pr-sz6m,v6giil Prru,a kozegneka fal h6m6rs6klet6re|rszimitottPr-szfima.
Turbulensvizdrantlasesetdn,cs6ben
sz6rnithat6,
6spedig
Viz eset6ncr egyszeriibben

a = 2 0 4 0 ( r + o , o/ 1 5 g ') r o ' 8 ? ,

(n3o)

d0,t6

(12.31)

S : 0 , 9 S u r ,0+, 1 9 i u 1 ,

ahol
d
v
a
,9

a cs6bels6 6tm1r5je,m;
m/s;
a viz sebess6ge,
egyiitthat6,W(rn2 ' K): W(rn2 ' "C);
a hcj6tad6si
a h6m6rs6kletoC.

tiinteti fel n6h6ny,a gyakorlatban

A 12.2. tdblazata C szorz6tdnyez6t
avizre
kisz6rnitott
6rt6ketszoroznikell.
amellyel
fontosabbfolyad6kra,
I 2'2' tdbldzat
A C t6nyez66rt6kei
Folyad6k

0,31
0,31
0,03

Alkohol
Benzol
Glicerin
Higany
Nov6nyolaj
Petr6leum
5616(.o- 1,25ke/l)

'7)

0,05
0,23
0.72

A hidraulikus d 6tm6r6
akkor az el5z5 k6pletekbea d
Ha a cs6 (csatorna)nern kor keresztmetszetii,
d, 6tmer& kell hehidraulikus
vagy
helyett
az
egyenert6kti
bels6 cs56tm6r6
lyettesiteni,amely

362

, = 4J'
d,
i,
ahol .f
U

0232)

a csatornakeresztmetszele,m2;
a ,,nedvesitett"keri.ilet,m.

P6ld6ul vegytink egy korgyfirii keresztmetszetiicsatorn6t.A ki.ils6 cs6

bels6 6tm6rcijelegyeno, es a bels6 cs6 kiils6 6tmerSjed.. igy a korgyiinicsatorn6ra

+r(o' - d?\
D-d,,.
d", . = _ 4 =

(12.33)

an(D+d")

zet6 csatotnira
A negyszogkeresztmets
,

"=

u t

4ab

-----;.----'-----=

-.

2ab

2la+b) a+b

(r2.34)

Egy D bels6 Stm6riijii kopenycsovonbeltil p6rhuzamosanhelyezkedikel

p6rhuZ darabd,kilsS fftmdrljii cs5.Ha az lramlas a csovekhossztengelydvel
ZAMOS:

+r(o2 - zd:) _ d2- zd:

---

-n----l-7-^----iu'

4n(D+Zd")

(r2.3s)

D+2d,,

Cs6kanyar
Ha a csSkanyar(cs6kigy6) a t|nyezSjbt keressiik, akkor az egyenes cs6re kapott a 6rt6ket

(r+rflar n)

(r236)

kell figyelembevenni. Itt R a gorbiileti sug6r.Megjegyezztik,

szorzotenyez6vel
az egyenescs6re kapott ertek
(cs6kigyo) nyom6ses6s6t
a
cs6kanyar
hogy
adjameg (JescHrEszerint)[13].
(l + 1,87d/R)tlnyezdvelval6szorz6sa

363

H66tadf s cs6'kiitegesh6cser6l6 kiipenyter6ben

A cscikotegesh6cser6l6kkopenyter6benaz iramlilst a terelSlemezekis befoly6solj6k.az 6ltal6nosk6plet a csovekkozotti t6rben6raml6kozegre:
Nu = CReS''*rt'"[*)",

(12.37)

a hidraulikus 6tm6r6 fiiggv6nye, a terelSlemezekkialakit5s6tol is

fiigg;
),,
-o"^
doa cslkotegegyescsoveinekkiils6 6trner6je;
kifejez6sben
Re^:

ahol C

t)

a kozepessebesseg;ha az ifia legsziikebbkeresztmetszetben

An,m2,akkor
6ram16kozeg V, m3lses a legsziikebbkeresztmetszet

vm

V
A"

v^--'

( 12.38)

Terelrilemezndlkilli hdcserel6
/

\,1

Az | -:L- | kifejez6skitev6je n : 0, ha a hidegebbkozeg 6ramlik a Z darab

In",/

vannaka kopenybels6
cs6ben,6s a cs6koteglails6 cscjveia lehet6 legkozelebb
palflstjhhoz, ily m6don

C =I,I5dl,'6

(r2.3e)

ES

/ t nc-

(o, - zal)n

A k6plet 6rvenyess6gitartom6nya:
R e u : 2 0 0. . . 2 00 0 0 ,
d r : 0 , 0 1 2 . . .0 , 0 5m .
364

(r2.40)

Az 6raml6sir|nya a kopenyt6rbena csovekkelp6rhuzamos.

H ricser 6Ici ktir tdr csa es korgt {lrri tereI6IemezekkeI
El6szor a korgyfrf 6s kort6rcsav6ltakoz6be6pit6s6velfelszerelth6cserel6vel
(Erv6nyess6g:
Reu: 3 ... 20 000,dr: 0,015... 0,05n.) Az alapfoglalkozunk.
k6pletbenszerepl66llando

C = 2,08d1'6

(r2.4r)

A"=JTl

(r2.42)

a lesszfikebbkeresztmetszet

A hosszir6nyir6raml6stI, keresztmetszet,a keresztir6nyit A, keresztmetszet

jelzi.
Amagyar|zatul szoIg6l612.8. dbra jelollseivel a hosszir6nyu6ram16si
keresztmetszetegyrdszta korgyiini 6ltal szabadonhagyottteriilet

terel6leI 2.8. dbra. Cs6kciteges

h6cser6l6krirtdrcsa-kcirgyiini
mezekkel

D?o
. minusz a keresztmetszetbe
es6csovekteriilete
4

(r2.43)

m6sr6szta kort6rcsa6ltal szabadonhagyottteriilet

(o'nl\,,
'/
\
4

minusz a keresztmetszetbees6 csovek teriilete. (12.44)

365

ismerni kell az s terel6lemez-tbvols|got,6s ki

Az An keresztmetszethez
kell sz6mitani

,,,=n?

(12.4s)

kozepes 6tm6r6t.A D^ kozepes6tmr6hozlegkozelebbfekvci csovek kozotti

)a osszesnyil6st kell ezut6nszhmittsbavenni, ahola az ily modon kijelolt k6t
szomszedcscikozotti szabadnyil6s,eszerint
An = sDa.

(r2.46)

H ricsertlri szegmensterekilemezekkel
=
Az alapktpletbena kitev6 n: 0,14; az 6lland6C : 0,23 (egyesszetzSknelC
dh:0,0075." 0,05m 6sReu:4 ...
m6rttartom6ny
0,22...0,25);a kis6rletileg
50 000.A m6rt6kad6A.keresztmetszet

A"= ,[74,
ahol A,

(r2.47)

hosszir6nyban,
a szabad6trlrarnl6sikeresztmetszet
a I 2.9.dbra ielol6seivel

terel6lemezekkel
szegmens
h6cser616
I 2.9.abra. Cs6ktiteges

D ( b\- s/) + 2 s f r

n/ r -| - -

es6csovekteriilete.
minusz a keresztmetszetbe
366

(12.48)

cs6 kozotti
Ha a k6t terei6lemezkozotti t6vols6gs 6s k6t szomsz6dos
csovekre
szabadnyil6sa, vagyisaz cisszesszabadnyil6s2a, al<korkeresztir6nyur
A, = sLa'

(12.49)

12.1.pdlda
csovekkozotti kopenyt6rben
h6cser616
Terel6lemeznelkiili cs6kciteges
G : 36,1kgl(mz. s) leveg66ramlik.
Mekkora az o'hSfrtad6siegyiitthat6,ha a kopenybelsci6tm6r6je
D : 600 mm, 6s egy-egycs6 ktilsd 6tndr6je d,: 38 mm. A csovek szhma
185'C.
Z: 121.A leveg6fitlagh6mlrseklete
E h6m6rsekleten
a leveg6tulajdons6gai:
:0,235' 10-+Pa' s;
dinamikaiviszkozit6s
hdvezetesiegytitthato: 0,0382W(m' K);
c: 1030J/(kg' K).
fajiagosh6kapacit6s
A Re-sz5m
3 6 , 10 . 0 3 8= 5 4 2 0 0 .
R"=rdo _Gdo_
q
D
0,253.10-4
A Pr-szdm
1 0 3 0 ' 0 ' 2 5 3 ' 1=
00
- 4. 6 8 .
Pr=9 -cn a )"
0,0382
A d,,egyenefiekiivagy hidraulikai 6tm1r5

d' =a{'
U

ahol

-121.0,0382)
- zd:)= 0,785(0,62
= aJ46m2
l'" = 1(o'
4 \

ES

+121.0,038)= 16,3m;
U = (o + Zd,) = 3,14(0,6

367

= 0,036
m.
d," = 4L = +o'1,4!
16,3
u
A Nu-szfm
Nu : 1,16dro,6Reao,6Pro'33'
5 '4 2 0 0 ; o '' o0 , 6 8 0 ' :: 9: S '
Nu: 1,16(0,036
A keresetth56tad6siegyiitthato

o = 4No =o=Y oe= 96,5w/ (rn,.K).

0,038

do

h66tad6sn6hiny egy6besete
A k6nyszerkonvekci6s
Cs6re vagy hengerre mer6legesen (har6nt-)
SHurcnusrnsszerint

6raml6

kozeg

h66tadhsa

*t
N u =cR e 'rr "[
]o' ",
I Ptt'' /

(12.50)

ahol C m 6s n ert6keta 12.3.tdblazatb6lvehetjiik.

12.3.tdbldzat
A C, m 6s n t6nyez6k6rt6kei
n

5...103

0,5

||\

0,38

1 0 3 . . . 2l 0. 5

n ?5

0,6

0,38

0,023

0,8

0,37

Re

2-10s...2.106

a Pr: 0,5 ... 1000tartom6nyban

A k6plet6rv6nyes
[19]'
ferd6n 6ramlik,
szogben
hanem
mer6legesen,
nem
a
cs6re
a
kozeg
Ha
@
zzuk'.
szot
o
el
gyiitth
t6t
tlny
ezSv
a
ie
akkor az a h6 6tad6s
f

368

Ha akozeg egym6smogott lev6 tiz vagy tobb cs6sorb6l6116cscinyal6bra

rner6legesen6ramlik, akkor becsl6sreUI-sRunnk6pleteaj6nlhato:
Nu : 0,27Re0,61Pr0,33.

( 1 2 .1s)

A
A k6pletRe : 2000... 40 0006s Pr : 0,5 ... 500kozott6rv6nyes'
do a cs6ktils6 6tmer6je.Siklap hossza
k6pletekbena je\lemzShosszm6ret
ment6n6raml6kozegrea lamin6ristartomdnyban
Nu : 0,663Re0.5Pr0,33

(r2.s2)

haRe< 60006sPr : 0,6...500,

6rv6nyes,
a turbulenstartom6nyban
Nu : 0,037Re0,8Pr0,43,

(r2.s3)

ahoR
l e : 5 . l O s. . . 1 0 76 sP r : 0 , 6 . . .5 0 0 .
A jellemzd m6reta siklap hosszaa megfirv6sment6n.
Egyetlengomb kortil6raml6saeset6n
Nu:0,37Re0,6pr0,33.

(12.54)

Kis gombokkel (azaz goly6kkal) tdltott 6gyon kereszti.ili6raml6sh66tad6siegytitthat6ja

Nu : 0,58Re0,7Pr0,3.

(12.55)

Mindk6t esetbena jellemzShosszm6reta d gombhtm1r6.

12.6.}J:66tadirsszabadkonvekci6val
Szabad konvekci6s 6raml6s h66tad6sit a GrPr szorzat, azaz a Ra-sz6m
(Rayleigh-szdm) hathrozza meg Ftigg6leges fal ment6n tort6n6 term6szetes
6raml6sn6l, ahol H a falmagass|g a jellemz6 m6ret

369

(r2.s6)

Nu: 0,55Ra0,24,

R a : 1 7 0 0. . .1 0 8

(12.s7)

Nu:0, 13Rao'33,
108-n6lnagyobb.
ahol a Rayleigh-sz6m
Vizszintescsd szabadkonvekci6sa egyiitthatoszhmithsithoz

(12.58)

Nu:0,53Ra0'2s,
ahol a jellemzSm6reta cs6 dokiJlsd6tm6r6je6sRa : 103... 10e.

12.7. H66tad6s ffzisvfltozfs kiizben

A vegyiparban kiemelked6 fontosshgavan a kondenziilo g6znek es a forr6sban lev6 folyad6knak.

G6z kondenzhci6ja
A96zanfla hidegebbfalon lecsap6dik.Fiigg6legesfalon (rragycsovon)lecsap6do 6s larnin6risanlefoly6, kondenzh6rtyhtkepezl 96zh56tad6siegyi.itthatoj6t W. Nussrlr l9l6-banvezettele 146l:

w/(m,.r),
u=0,e43ffi
ahol

(t2.se)

@ = Sga,- $iur a 96z es a fal h6rn6rs6klet-ktilonbsege; (12.60)

)",p 6s 11 a lecsap6do folyad6k (kondenz6tum) h6vezet6si
egyiitthat6ja,sfinis6ge6s dinamikaiviszkozit6sa;
9uo,=*(n*u, +9,r,) 6rEzeketaz anyagtrellemzdket
L

r
H

370

t6kenkell venni.
a kondenz6ci6s
h6;
a fiigg6legesfal vagy a csdhossza.

A k6plet u kinematikaiviszkozit6ssalis felirhat6:

a =o.e43r@

(r2.6r)

laminlrig hArtya

\ oH@

kb. Re:350-n6l turbulenci6ba

A laminarit6s
megy6t (12.10.dbra).
A kritikus magass6giert6k

Hu,=r*r#(o)'.

(r2.62)

turbulensh6rtYa

Ha H> /{,, akkor

H

a : 0 , 0 0 3 Wsp'H@

,t'

(12.63)

12.10.abra. H6rlyrisgozkondenzillils
friggcilegesfalorr

vagy

""^ FsH@
a = 0,003"1
ll Pu3r

(r2.64)

Vizszintes csovon kondenz6l6d6g6zte

trp+s

a = ""
0-728
-" 4l-

(12.65)

! nd"@

ahol do acs6 ktils6 6tm6rcije.

Egym6s alatt lev6 Z szbmi vizszintes cs6 eset6n

^'!:'r
a =0.728^l

(r2.66)

I4Z''rdo@
Ha a g5z vizszintes cs6 belsej6ben kondenz|l6dlk, rovid cs6 vagy viszonylag keves kondenzStum eset6n

37r

&
roo

a =0.575^W.
1l nd@

aoo
too
aoo

too

roo
roo
o
o

P r.t
9s6z
12.1I. dbra. Leveg6
hat6sa g6zkondenz6-

16sn6l

(r2.67)

ahol d acs55tm6r6je.
Nem kondenz6l6d6gin jelenlet6bena kondenz6ci6s
a lrtlke erdsenleromlik. Ezt szemleltetia I2.1 l. dbra. Az
arhnyavan
a leveg66s a 96z r6sznyom6sfinak
abszcisszSn
feltiintetve.
Olyan h6cser6l6n6l,ahol a kiindul6 gfn-g6z elegy
osszetev6iegym6st k<ivet6en,ill. r6szben egyidejiileg
kondenz6l6dnak,a h66tad6si egyiitthat6 sz6mit6sa bonyolult. Ugyancsak6vatoselemz6stigdnyel a nem kondenz616d6gbzokjelenl6tekondenz6l6d696z mellett. Ezutalunkaz irodalomra[6 I ].
zel kapcsolatban
A h6rtyrls kondenzfci6nrllj6val (4-szer...8-szor)
h6cser6l6kbenritk6n sihat6sosabbcsepp-kondenzdciot
gdzokn6l).
(kiilonosen
szerves
keriil el6rni

12.2.pdlda
H: 4 m hosszir,d: 25120mm 6trn6r6jiicsoBenzolgSzkondenz6l6dik
von. Mennyi a kondenzhci6sh66tadhsiegyiitthat6, ha a csovet vizszintesen
helyezziJkel.
A kondenz6ciosh6m6rs6klet82,8oC6s a fal h6m6rs6klete77,2"C. A
( 80'C) :
fi ziko-k6miai jellemz6kkozepesh<jrn6rs6kleten
dinamikai viszkozit6s
hSvezet6siegyiitthato
sfnis6g
prlrolgrlshd

1 1: 3 , 3 7 ' 1 0 4P a' s ;
).: 0,131W(m ' K);
p:8I4 kg/m3;
r : 3 , 9 4 .1 0 sJ / k g .

Vizszintescs6re

9,81
a = 0 . 7- 2 g . 0 / _ 0 , 1 3 1 3 . 8 1 4 2 . 3 , 9 4 . 1=0254 3 0 w / ( \m 2 K /) .

1l(sz,s-77,2).3,31.10-4'o,ozs

372

Folyad6kok forraldsa
Aforrdsban levrifolyadikok ahS6;tadbsiegytitthat6jaa forro folyad6k 91 6s a
niiim|l melegebbfal 9r"rh6mers6kletek @kiilonbs6g6tril frigg.

-sr)= r(o)
a = f(9,n,

12.68

A h6m6rs6klet-kiilonbsegnagys6g6t6lfi.iggdenn6gy tartom6ny figyelhetSmeg (12.12.dbra).

rot
ot

ouoore't<oto
t,r,net,n"l,l"ti

szabad
konvekcid

forrAr

forr6s

I/ B Y I :
la h6su;gArzes
lhatasa/
'to!

(^
r o 2L
ot

G filmfo116s
roo

U,T

I 2.12. dbra. Forral6sih56tad6si

tnyez6viz forr6s6n6l

A kisebb @ ertlkhez szabadkonvekci6s (nyugodt) forr6s (az tr&rrinA

pontig), enn6l nagyobb@ 6rt6kekhezbubor6koloforr6s tartozik. Az ihrdnbejelolt B maximumpontegy, a folyad6kra jellemzSkritikus @ 6rtekn6lkovetkezik be (v izn6l 25oC, toluoln6l 42' C).
Ha @ a kritikus 6rt6kndl nagyobb,el6bb egy 6tmeneti (labilis) h|rtyfs
forrSs,rnajd egy stabilish6rfySsforr6skovetkezikbe.
Az ipari gyakorlatbana bubor6kol6forrSsmegval6sit6sSra
torekszenek.
,
Altal6nosbecsl6sa viz buborekoloforr6si h66tadhshra
a:

ahol

@=.9s4-91,
p a nyom6s, bar (abszohit).

g0@2p0,6,

(r2.6e)
(r2.70)

1na
J I J

Egy6b folyad6kok eset6nC helyesbitStenyezlvel szorzunk, amelyet a

12.4.tablazatbantal6lunkmeg.
12.4.tdbldzat
A forr6sih66tad6sC t6nvez6ie
Forr6 folyad6k

Vizesoldatok
I 0% konyhas6
20% konyhas6
24'Yokonyhas6
10o/on|tritm-szulfdt
20o/ocukor
30%cukor
50%cukor
25Yoglicerin
55% glicerin

0,96
0,81
0,61
0,94
0,88
0,80
0,64
0,83
0,75

Egyeb/blyadtkok
izopropanol
metanol
petr6leum
toluol
sz6n-tetraklorid
n-butanol
amm6nia
(R I 2)
difluor-dikl6r-met6n
metil-klorid
k6n-dioxid

0,7
o {1
0,52
0,36
0,35
0,32
1 4

0,8
l
I

A q Wlm2 h6terhel6sfirggv6ny6ben- zomhncozottbels6 feliiletii autokl6vban- forro vizh6itadhs6raLtBNpRrn

a:

0,8q0.7ss

(r2.71)

6rt6ketm6rteq > 17 000 eseten,6s

d:90q0:8

(12.72)

6rt6ketq < 17 000 Wm2 tartom6nyban

[38].
FRtrz szerintvizszintesffitSlaprafort6 v izre l24l:
a : 4,9@3.

374

(12.73)

Megjegyzes
A forr6si hS6tad6siegyiitthatotrendszerintk6tfele alak valamelyik6ben
adj6krneg,6spedig
(12.74)

a: B@',

(r2.7s)

o=n*n*
A Fritz-kepleteszerint(mivel z:3)
.
u =r,48q0,7s

(12.76)

Erdemesmegemliteni,hogy a kiilonfdle folyad6kokforral6s6n6lvegzett

kis6rletekszerintz: 1,4...3,4 lrtekekkozdttmozog.
is figyelembeveGBt-psRtN
k6pletefolyadekokforral6s6n6la cs6hosszat
szi:
/

tt \0'2

"=c,non^l+)
,
ahol H
d
Co

(12.77)

a forral6cs6hossza.m:
az 6tmer6.m:
a tlnyezS 6rt6kekiilonbozSfolyad6kokforr6s6n6l:vizre 3,88; eta1,12.
nolra 1,995;i-propanolra
1,745;sz6n-tetrakloridra

12.8.Bord6scstivesh66tad6s
B ord6zottfeltiletii csovekh66tad6sa
Ao A-r")

a = a o" l( l, 4 ; . ahol ct,

az ercdetllegbordhzatlan,teh|t
hat6ja;

o" ),

(12.78)

sima cs6 (kiils6) hS|tadhsi egytitt-

375

A
AR

a teljesbord6zottcs6feliilet,rn2;
a bord6kfeliilete,m2;

(r2.7e)

E= t - 0 , , { * ) " ' ,
ahol h
tR

abordamagass6ga,
a bord6kkozottir6st6vols6g.

A k6pletben(12.78)szerepl6buborditzitsihat6sfokot(,,bordahat6sfok")a
12.I 3. abrdn tiintetti.ikfel X fiiggvdny6ben.
I

II '
bl o,t

o,2 o,a o,a o,r

1,2 l,a I,t

x

r,!

h6cser6l6bu - X diagram
I2.l 3. dbra. Bord6scsdves

is)
(6ssiklemezen
bord6kra
elhelyezett
Spir6lbord6kra
r).qd.o
X=hl'
'
1 2o6o

( 12' 80)

6slamell6kra(H 6sR bordam6retek)

ill. korbord6l<ra,nlgyzetbord6kra
376

Rlr

- Rlr
h6cser616
12.t4. dbra. Bord6scs<ives
/

r-X = rd
ltSoo
'.
'
11*5*
ahol r

E
hR
6R

diagram

(12.81)

a cs6sugara,
a 12.14.dbrdr6l leolvashat6tenyez6,
a borda anyag6nakh6vezet6siegyiitthat6ja,
a bordakozepesvastags6ga.

A K h66tviteli egytitthatosz6mit6s6hoz(a bord6scs6h66tad6siegytitf

hat6val)

r=r*A[q.r],
k
ahol A,
d1

6
L

At\L at)

(r2.82)

a bels6cs6feltilet,
a belsd h66tad6siegyiitthat6,
a csdvastags6ga,
a cs6 anyag6nakhlv ezet6siegyi.itthatoja.
377

12.9.H,66tadhskeverfs k6sztil6kben
Kever6skesziil6kbena folyad6koldalih66tad6siegytitthatot- f6zisv6ltoz6sn6lkrili h66tad6seset6n- a kovetkez6egyenlettelsz6molhatjuk:
7

10,14

_t_l
N u :C R e 2 n pr lnl
\ 4r^r/

ahol

( n.$)

Nr:f ;

(12.84)

Re:ndz :

(12.85)

pr:ry,
ahol d
D
L
cp

(n . B 6 )

a kevert folyad6khci6tad6siegytitthatoja,
a kesziil6kbelsd 6rm6r6je,
a folyadekh6vezet6siegytitthat6ja,
a folyad6kfajlagosh6kapacit6sa,
a folyadek6tlagosdinamikaiviszkozit6sa,
n
Tlm a folyaddk dinamikai viszkozit6saa h6cser6l<j
falfeliileti h6rn6rs6klet6n,
n
fordulatsz6ma;
a keverdm6sodpercenk6nti
d
a kever6 6tm6r5je,
u
afolyad6kkinematikaiviszkozithsa,
C
az6lland66rt6ken6h6nyf6bb kiviteli esetben
bels6cs6kigyosk6sztilekre
0,87,
tov6bb6flit6kopenyesk6sztil6kre(duplik6tor):
turbinakever6vel
es 6raml6storcivel
0,73...0,76,
propellerkeverdvel6rarnl6st<ir6
nelki.il
0,54...0,58,
horgonykever6vel
0,38...0,52,
lapkeverdvel
0,36...0,51.

378

12.10.H6cser6l6k
A h6cser6l5tervezfsekora szhmithsv6gc6ljaahlStado feliilet es a h5iizemi jellernz6ineka meg6llacserel6f6bb geometriai,valamintlegfontosabb
a h6m6rs6kletek.
6s
anyag1ramok
az
isrnertek
pit6sa.Rendsierint
6tlagoshSm6rs6kleten'
kozegek
a
megilllapitjuk
Az anyagjellemzSket
h6mers6klet-ki.ilonbseget.
(kozepes)
Kisz6rnitjuk a hS6ramokat6s a m6rt6kad6
Itt m6r eidontjtik, hogy egyen- vagy ellen6ramot,esetlegkereszt6ramothaszn6lnnk-e.fOb-bj6ratuh<jcser6l6keset6ntgyekezzink minel jobban megkozelikiv6lasztjuk
teni azellen6ramot.Atewezesels6f6zis6banm6r hallgat6lagosan
es
a
vegyiparban
hogy
van,
segits6giinkre
a h6cser6l6tipus6t.A kiv6laszt6sban
m6retei
f6
h6cser6l6k
igy
a
kesziil6kek,
a rokon ipar6gakbanaz alkalmazhat6
vannaktogzitve,vagy legal6bbiskiis orsz6gosvigy iparSgiszabv6nyokban
alakultaf megfiiel6 szoku6tryostipusok 6s nagys6gok,valarnintkialakit6sok'
A kovetkez6l6peslennea (12.1)alapkiplettel ahSittadofeliilet meghaes a k h66tviteli tenyezStazonbancsak a k6sziil6k
A hcjellen6llasokat
t1roztrsa.
tudjuk sz6molni.Ezett'6gyj6runk el, hogy
geometriaim6reteinekismeret6ben
lapasztalati6tlag6rt6kekalapj6n felvessziik a k h6fttviteli egytitthato v6rhato
erietet 6s kisz6mitjuka h66tad6feliiletet.N6h6nyilyen tapasztalati6rt6ktal6lfeliilet alapj6nkiv6hat6 a 12.5.tdbldiatban. Azigykozelitlen meghat6rozott
a kapott
ellen6rizzik
pontosabb
sz6mit6sokkal
lasztjuk a h5cser6l5t.Ezutfn
adatokat.
12.5. tdbldzat
A h66tviteli egyiitthat6 tapasztalati 6tlag6rt6kei
Cs6oldali

Kripenyoldali
kozeg
Yiz
G6z
G5z
G5z
Szervesold6szer

G5z
Yiz
Benzin
Prop6n vagy butdn
KenSolai
Benzin
C|zolai

v12
tel

"Bx
cukorl6 kb. i5

cukorl6.> 60 "Bx
vlz

20 "Be
alumindtlue.
20'B6
alumin6tlirg,
vtz
phzolat
viz
phz.olai

sLz,olai

/r h66tviteli egyiitthat6
W/(m2.K)

1300...2800
1000...1200
550...850
350...700
250...850

500...800
350...550
3s0...600
420...s00
r0 0 . . . 5 0 0
290...400

250...350

379

I 2.5. tribldzat/blytatasa
K<ipenyoldali

Cs6oldali
kozeg

Ffft6olai
Konnvfibenzin

ft h6Atviteliegyiitthat6
w(m2.t<)

siLzolai
vtz

200...300
250...400

Kcinnviibenzin

olai

Neh6zola

neh6zolai

FritSola
FiitSola

vlz

olai

130...200
s0...250
80...150
s0...800

Szervesold6szer

szervesold6szer

r00...3s0

Adott hScserelS
eset6nazt is el kell donteni,hogy pl. cs6koteges
h6cserel6knelmelyik kozegetvezessiika csovekenbeliil, 6s melyiket a csovekenkiviil, a kopenyoldalon.Altaliinosan6rv6nyesszab6lyerre nincs.Term6szetesen
els6sorbanaz alkalmazand6szakteriiletspeci6lisig6nyeit kell figyelembevenni. Ezekenfeliil a helyes vilasztbst elSsegit5neh6nyszempontotemlittink. Ha
a k6t kozeg koziil az egyik l6nyegesennagyobbnyom6sira m6sikn6l, akkor a
nagyobbnyom6sirtvezessiika csovekenbeliil.
Kondenz6torokbana 96z kondenzfi6dhsalehet6lega csovekenkivril legyen.N6ha,pl. forral6knii, az ellenkezSje
a szok6sos.
G6z (leveg6)hiit6sekorvagy hevit6sekora ghzt legtobbszora csriveken
kiviil vezetjrik,6s iitalfiban lails6 bord6zottcsovekethaszn6lunk.
A nagyobb m6rt6kii 6s kellemetlen lerak6d6sokrnindig a konnyebben
1jsrtithat6oldalon (a cs6 belsej6ben)keletkezzenek.
A geometriaim6retek ismeretebenkiszdmitjuk a h65tad6 feltilet egyik
oldal6n (p1.a csovekbelsejeben)6ram16kozeg 6raml6sisebesseg6t,
ebb6l a
Re-sz6mot.A m6sik kozegrevonatkoz6sz6mitiisokatcelszertibizonyos fokig
phrhuzamosanv6gezni.A Re-sz6rnismeret6benm6r tudjuk, hogy az 6rarnl6s
lamin6ris,6tmenetivagy turbulensjellegii, aminek alapl|n m6r kiv6laszthatjuk
a rnegfelelSm6retez6sik6pletet(vagy diagramot).A h<j6tviteliegytitthatokiszhmitbsakorel6szorfeltetelezettfalh6m6rs6kletrekiszdmitjuk az a h66tadisi
egyiitthat6kat.Ezuthn ellen1rizziika felvett falh6m6rs6kletet.A szdmitilstaddig ism6teljtik,amig a k6t 6rt6kel6gj6l egyezik.
Vekony fal esetdnlegtobbszorelegend6a fal kozepeshdmers6kletevel
sz6molni.Ugy sz6molunk,minthaa falnaknem lennev6gesvastags6ga.
A h66tad6si egyiitthat6k ismeret6bensz6mitjuk a teljes hridtmenetet.
Term6szetesen
az azonosvonatkoztat6sifeltiletre |tszbmitott 6rt6kekkeldolgozunk. A h6cser6l6nekbizonyos mertekig szennyezettSllapotban is 5t kell
szhrmaztatnia kiv6nt h6mennyis6get.
380

az R,, szennyezldesih6ellen6ll6ssalvessztik
A v6rhat6 szennyez6desl.
figyelembe:
1

;*R.,

=;-,

(12.87)

K"t

6s a szennyezettfeltiletff h6cser6l6h66tviteti egytitthatoja

t - =
n",

(12.88)

t|* 4 "
L

h6ellen6ll6saa lerak6d6svastags6g6b6l
es h6vezet6A szennyez6des
kepesseg6bSl
szitmithat6.HScser6l6krn6retez6sekorazonbancsak a legritk6bb
esetbenszdmitjuk.Altal6ban elegend6tapasztalati6rt6kkel dolgozni. Ezek koziJJ,lnehfnyat
a 12.6.tdbldzatbanfoglaltunk cissze.
I2.6. tdbldzat
A szennyez6d6sih6ellen6ll6s tapasztalati6rt6kei

R.r,(rn2'K)/w

Kozeg

Csciktiteseshdcserdl5k
Desztill6lt viz
Tenperviz
Foly6viz
Szennvviz
Benzin

Kcinnviis6zolai
Neh6zs6zolai
Neh62fiit6olai
Tiszta vizeSz
F6radts6z
Fcildeilz.levee6

Gazolin
Abszorpci6solai

s616
Kvencsolai

0.8.

0 +

( 0 . 8 . . . 2 ) 0+
( 3 , 6 . . . 9 ) 0-4
I L . . 1 5. 0+
1 . 7- 0-4
0-4
5 . 0-+
( 8 . 43) 0-4
4

0-4

(26...s2)0+
( 1 7 . . . 2 7, )
8 . 6.
( 8 . . . 4 3.)
8.6
5?\

0-4
0-4
0-4
0+
0-4

381

I 2. 6. tablazat /b lytatdstt

Rrr,(m2 K)/w

Kozeg
Lemezes hdcser,ll5k

( 0 . 9 . . . 1 . 7 )0 c

Szennvviz

Cukorl6, prlsviz

s6le
Folv6viz.szervesfolvad6kok
Ttsztaviz

Fermentl6
Sor,tei, sorl6

r.7)

04

0 . 8 6. 0-4

(0,4 0,e)

0--4

( 0 . 7r . . . 0 , 4 30) 4
0,43. 0 +

( 0 . 1 . . . 0 , 30) 4

Meglegyezztik,hogy olyan esetben,amikor a h66tad6siegyiitthat6ka

dontSh6ellen6ll6sa
feliilet rnindk6toldal6nnagyok,a fal 6s a szennyezld6sek
en befoly6solja a h6etviteli egyiitthat6 errcket.Ugyanakkora szennyez6dlsi
h6ellen6ll6srnindig nagyobbrn6rt6kbenrontja a k erteket,rnint kisebb h66tad6siegyi.itthat6knSl.
A cs6kiitegeshdcser6l6'kalkalmzzhsai 6s tfpusai
h6cseA vegyiparban,a petrolk6miai6s egy6bipar6gakbanhasznalatos
Nagy
alkalmazz6k.
hdcser6l6ket
a
cs6koteges
r6l6tipusokkoztil leggyakrabban
Noha
a
hcimennyis6gek6tad6s6raezek a berendezeseka legalkahnasabbak.
helyig6nyiik kicsi, nagy hSirtad6feliilet 6rhet6 el veliik, tisztit6suk tobbnyire
egyszerfi.
lehet6llo vagy fekv6.
A h6cser6l6kelrendez6se
ahol nagyonkicsi 6tm6rdjii6s hosszircsotechnikilban,
A nagynyom6sir
johet sz6ba,mert a kis 6trrevek alkoddka cs6koteget,csakis5l1oelrendez6s
lennesziikslg, ez
r6jii csovekneknagy a behajl6suk6s igy sok al6t6masztisra
nagy (500"C
Ha a kozegh6rnerseklet
pedig az 6rarnl6siellen6ll6stmegnoveln6.
felett), ugyancsak6116elrendez6stkell alkalmazni,mert nagy h6mers6kletena
csovekanyagam6r nem eleggeellen6ll6es a csdvekkonnyenbehajlanak.
A bep6rlok6sziil6kekforral6i 6s a lep6rl6tornyoktennoszifonelvenmiiHa a h6cser6visszafonal6iis tobbnyire6116elrendezesiiek.
kod6 cs6koteges
ben resztvevcimindk6t kozeg folyad6k, akkor mind az 6llo, mind a fekvS h6cser6l6 egyarint haszn6latos,att6l fiigg6en, hogy telepitesi.ikrernekkora hely
van. '4.116
elrendez6seset6na k6sziil6ktisztitfsa 6ltal6banneh6zkes.
Kondenz6torokn6la fekvd elrendezdsa gyakoribb,mert 61loelrendezesfolyad6kn6l a lecsap6dottphraa csovekenv6gigfolyik 6s a megvastagodott
382

hintya rontja a h66tvitelt.A vizszinteselrendez6sii

kondenz6torokn6l
a cs6eloszt6stobbf6lem6donis c6lszeriienelrendezhetS,
eziital a csciveken
keletkez6
csapad6kr6teg
folytonoss6ga6s vastags6gaa legkisebbm6rl6kre szorithat6.
Fekvcih6cser6l6ketszoktakegym6sfol6 helyezniirgy, hogy a kopenyiikrehegesztettnyergekenegym6srat6maszkodnak.
A cs6koteges
h6cser6l6kszerkezeti kialakit6sukszerintlehetnekmerev csSkoteges,
irsz6fejes,U-csoves(hajtiicsoves)6s cs5a cs6ben(kett6scsoves)
tipusitak.
1

bedml0kamra

k6penyt6r

fordulOkamra

B
G

P
H

c
S
J

N
K

12.I 5. dbra. Cscikciteges

h5cser6l5k
TEMA-tipusai

383

A kiilonbozS szerkezetikialakit6sokraaz amerikaicsdkotegesh6cser6l<jgyhrtlkegyesiilet6nekszabv6nyaiban(TEMA) egys6gestipusmegjelol6stdoljol

es alkalmazott, 6s a
f,oztak ki-i601. Ez a nemzetkozigyakorlatban ismert
6s ahozzt$uktartokialakitAsokat
A
kiilonboz6
iazai gyakorlatbanis elterjedt.
h6rombeh6cser6l6tipusok
Az
egyes
z6betttjeleketa 12.15.dbra szernl6lteti.
tiivel jellemezhet6k.
A szerkezetikialakit6sokt6lszinte fiiggetlen,m6gis a hdcser6lS-tervezds
egyik legfontosabbszempontja,hogy a k6t kiilonboz6 tomegi 6s h6m6rs6kletii
aiam tOZtl melyiket metyit t6rbevizetjiik. Altal6bana cs6t6rbekell vezetni
- a vegyesfhzisitkozeget,hogy 16gzs6kne keletkezzek;
- a v6iirat6annagyobb lerak6d6stokoz6 kozeget,mert a cs6t6r konynyebbentisztithat6;
- a korroziv kozeget,hogy ne kelljen az eg6,szh6cser6l6tkorrozio6ll6
anyagb6lgy|rtani;
- a nagynyom6sirkozeget,igy a kopenyv6konyabb,olcs6bblehet;
- azt a kozeget,amelyetforralni akarunk.
A kopenyt6rbekell vezetni g6zf6tseset6na kondenz6land6g6zt.
Ha J felsorolt koriilm6nyek alapj6n egyidejiileg tobb szempontotis figyelernbekell venni, akkor az iizerrbiztons6gkori.ilmenyeia dont6k, az olcsobbkivitel m6sodrendiik6rd6s.
Sohanem az olcs6bb,hanemmindig az izembiztosanmiikod6 kesztil6k
a gazdasfgosabb.
egy-,
kopenyt6rben
merevcsSktiteges,
A tZ.tO. dbrdn fekv6 elrendez6sii,
Ez
alegegyszeriibb
BEM).
(TEMA-tipus,
l6thato
kialakit6s
k6tj6ratir
cs6t6rben
kialakit6s csal akkor haszn6lhat6,ha a cs6 6s a kopeny falh6m6rs6kletekozotti
kiilonbs6gkisebb,mint 50oC.
A isdkoteg sok p6rhuzamoscsdb6l 6ll, amelyeknekv6gei tornorenilleszkedneka csSktitegfalba.

h6cser6l5(k6tj6ratf,fekv6)
12.16.dbra. Merevcs6k<jteges

384

A csovekkozotti teret kiilsd kopenylemezzhtja le. A kopeny k6t v6g6t

oldhato kotessel csatlakoz6fedelek (kamr6k) ziqhk Ie, ezek a be-(ki-)oml6
kamra, ill. a fordul6kamra.A terel6lemezekacs6kotegettimasztjhkmeg es a
6raml6stszabillyozzLk.
kopenyt6ri
minA cs6kotegesh6cser6l6kn6la kopenyt6r6tilraml6sikeresztmetszete
irgy
6raml6s5t
kozegek
6raml6
h6cser6lSkben
A
a
cs6t6re.
mint
nagyobb,
dig
jobb
elegend6
c6l1-6b61
h66tvitel
min6l
a
sebess6giik
hogy
tett migszabnunk,
nagy legyen. A sebessegnovel6s6nekazonbanhathrai vannak, mert novekv6
rohamoa h6cser6l6ellen6ll6sa,lll.az 6raml6kozegnyom6ses6se
sebessegn6l
nlgyzetesar6nyban),ami nagyobbszisan novikszik (irltalihan a sebessbggel
A konstrukciotirgy kell megv6lasztani,
igenyel.
frrv6si
energi6t
vattyinfisivagy
a cs6t6rben6s a kopenyterben
eset6ben
folyadekok
hogy az 6raml6sisebess6g
...2 m/s legyen.
egyarhnt0,5
celszeninagys6ga6000 ... 80 000
Ghzok eset6bena tomegsebesseg
kg/(rn2.h).Ha az anyagfnamoksebess6genagyon kiilonboz6, akkor a j6ratok
a k6t h6csesz6m6naknovel6s6velosszhangbahozhat6k
uigy u terelSlemezek
r6lrit6rbenaz fnamlisi koriilm6nyek.
rendszerintcsak a kiindul6si felt6A h6cser6l6technol6giaim6retez6se
telek ism6telt ellen6rz6szfimiths|valoldhat6meg. A k6sztil6kszerkezetikialakit6sa (cs6szhm,cs6m6ret,cs6oszt6s,terelSm6retstb.) adott terhel6siviszonyok eseten meghat6rozzaa k6sziil6k k hsfLtviteli egytitthatoj6nak6rt6ket,
a felt6telezettkiindul6sift 6rt6kkel,a szdmol6staddig
amelyetosszehasonlitva
kell folytatni, amig a k6t ert6k kozotti kiilonbs6gbizonyos hat6ronbeliil nem
lesz.
az egyj|ratl.
kis ellen6ll6suh6cser616
Altal6bana legkedvez6bb
az egyrk fejen lep
kozeg
6ramlo
ha
a
csovekben
Egyjfuratfia h6cser6l6,
egyik v6g6n ela
kopeny
a
kopenyt6rben
be 6s a m-6sikontbvozrk.Ugyanugy
csonkon16p
lev6
v6gen
helyezettcsonkonl6p be a megfelel6kozeg6s a m6sik
okbol korlStozotthosszirs6girki. Mivel azonbana csovekgy6rtrlstechnol6giai
ak, nagyobbh<jcserel6-feliiletl6trehoztsftrak6nyteleneka cs6kotegettobb pdrk6t-, n6gy-,hat-,
h6cser616
huzamoscsoportra- jhratra- osztani.Csdkoteges
j6ratok
ne novellehet6leg
szbmht
A
qyolc-, valamint tobbjfratura is 6pithet5.
a
fordul6kamrSkban
a
jiik, mert az egyikj6ratbol a m6sikba val6 6tfordul6s
j elent6sennoveli.
nyom6svesztes6get
M erev,!s Iencsekompenzdtoros hricser,!15k
A h6cser6l6kkialakit6si modja es 6pit6si rendszerea h6leado es
is fiigg.
h6felvev6kozegekkozotti h6m6rs6klet-ki.ilonbs6gt6l
A merev cs6kotegeshdcser6l6knem kepeseknagyobbh6t6gulSsikiilonbs6getelviselni, mert ha a k6t t6rben az ataml6 kozegek h6merseklet-

385

kiilonbsegenagy, a kopeny es a cs6koteg

h6t6gul6s-kiilonbs6g6b6l
keletkezri h6fesziilts6g hat6s6raa csovek a csSkotegfalb6lkilazulnak.Ugyaneza k6rosjelens6g16pfel, ha a
cs6kotegfal6s a csovekelt6r6anyagmin6s6ge
rniatt nagy a h6t6gul6siegyiitthat6kkdlonbsege. A nemkiv6natos
hdfesziilts6gek
kialakul6I 2. I 7. dbra. Lencsekomnenz6tor
s6nak elkertil6sereolyan kialakit6st kell alkalmazni, amely a h6t6gul6si kiilonbsegek
6thrdal6sira alkalm as.
A I 2.I 7. dbrdn a kopenybeepithet6lencsekompenzhtortv6zoltunk.
U-cscives,!susz6fejes hdcserblcik
A kopenyt6r6s cs6t6rkrizotti nagy hdmers6klet-kiilonbsdgn6l,
6ltal6ban10 bar
feletti nyom6sndlhaszn|ljhk az U-csoves(hajtficsoves)6s az uszofejesszerkezeti kialakit6sokat.U-csoves(hajtiicsoves)h6cser6l5l|thatb a 12.18. abran
(TEMA-tipusCGU).
K6ros h6fesztiltsegek
nem keletkezhetnek,
mert az U alakbanhajlitott
csovek h6t6gul6seset6na kopenyt6rbenszabadonmozoghatnak.Abban az
esetben,ha azU-alaku ivet az 6ltal6nosgyakorlatnakmegfelelSenirgy keszitik,
hogy az iv lails6 sugar6n6la cs6falelvekonyodik,akkor a hajlitott szakaszona
legkisebbcs6falvastags6g
a hajlit6sel6tt

lo=rtlr,.*l

12.18.dbra"U-cs<ives
h6cser6l6

386

ahol yo
lt
dk
R

tnm,
a kiindulo cs6falvastags6g,
mm'
cs6sniks6geslegkisebbfalvastagsdga'
az egyenes
a cs6 ktils6 6tm6r6je,mm,
az iv {tlagossugara,lnm.

A csovekmindket vlge egyazoncs6kotegfalbavan er6sitve,igy a h6cse1616konnyenszerelhet6.A cs6kotegtisztit6sa* k{ilonosenbeliil a 180o-os

A hajttihaszn6lni.
lehet
kanyarok miatt neh6zkes,ez6rt csak tiszta kozegekre
csovesh<jcser6l6k6ltal6bata cs6t6rbenk6tj6ratuak,a k<ipenyteriikegyj6ratu.
Kozdpen hosszterel6alkalmazhshvalmegvalosithatoaz ellenhramri h6csere.Gyakran alkalmazzuknyom6startoed6nybe6pitve vagy g5zfut6siiforralok6nt. Tizellolaj- 6s egy6b nagyobb viszkozit6sri folyad6kt6rol6khozalkalmazhato.
Az ,6sz6fejesh5cserel6kn6la fordul6kamra olyan megold6sir,hogy a
csovek h6t6gul6saeset6na mozgo cs6kotegfal6s a fordul6karnraegytittesen
szabadonelmozdulhata ki.i1s66116fejen, igy oldva meg a h6kompenz6ci6t.
Uszofejesh6cser6l6\6that6a 12.19.dbran (TEMA-tipus:A ES)' A kiils6 fej
az eg'sz h5cser6l5
az uszofejfordulokamr6jais leszerelhetd,
leszerel{se .Ultbn
igy a csovekmind kiviilr6l, mind beliilr6l tisztithat6k.
szerkezetsz6tszedhet6,

h6cser616
I 2.19.dbra.Usz6fejes
kamra,4- fen6koldaiikamra,5- k61 - kripeny,2-fen1k,3 - eloszt6fejoldali
7 -'6sz6fej,8- az risz6fejkarim6ja,
penyoldalicsonk,6 - risz6fej-cs6kotegfal,
beoml6)kamra,
1I - eloszt6-(vagy
cs6kcitegfal,
gyiir6,
merev
10
9 k6tr6szes
6raml6kozeg16csonkja(a csovekben
fedele,13- eloszt6kamra
l2 - eloszt6kamra
16-v6d6terud6st6vtart6hiively,
sz6re),14-terel6lemez,15-terel5lemez-tart6
kopenyoldali
20
19
cs6,
csonk,
l6gtelenit6
I8
rel6lemez,l7 eloszt6lemez,
csonk,2l - tart6l6b

387

Ahhoz,hogy a h6cser6l6megfelel6teljesitmenydtbiztositsuk,a h66tad6

feliileteket elfogadhat6antiszta 6llapotbankell tartani. A h6cser6lSketrnind
rnechanikus,mind vegyi riton lehet tisztitani. N6h6ny, lehets6gestisztit6si
m6dszer:
- melegviz cirl<rrl6,ltatilsa
n6h6nys6fajtalerak6d6s6nak
kimosiis6ra;
- meleg mos6olaj vagy konnyfi pfrlat nagy sebesseggel
va16dt6ramoltat6sa kii Ionboz6 laza ler ak6d6sok elt6voliths6ra;
- nagynyom6sfvizsugaras
tisztit6s;
- lerak6d6s-vagy vizkS-elti:olit6s vegyszenel;
- csdgor6nyek,forg6 drotkefek6s egy6bmechanikuseszkozokalkalmaz6sakemdnyvizk6-,koksz-vagy egy6blerak6d6sok
elt6volit6s6ra.
A ti sztit6ssal kapcsolatos el6vigy ilzatoss
6gi int6zkedeseka kovetkez6k:
- az egyescsoveketnem szabadtgy tisztitani, hogy g6zt fuvatunk kereszttil rajtuk, mivel ez a csl tulhevtil6sdt6s komoly h6fesziilts6get
okoz;
- mechanikustisztit6skor koriiltekint<jenkell elj6mi, hogy elkertiljrik a
csoveks6riil6s6t1I9,451.
Azon iparhgakban,ahol az esetektobbs6g6bena h6cser6l6kbenr6szt vev6 kozegeklerak6d6sokoztah6ellen6ll6sameghaladj
a az Eveikenti 0,0002
rn2' K/W 6rt6ket,ott szintekiv6tel n6lkiil irsz6fejesh6cser6lStalkalmaznak.
Gyakorlati tapasztalatokszerint a h6cser6l5k6sziil6kekbena kozegek6raml6sa, er6zi6s,korr6zi6shat5sokmiatt els6sorbana cs6kotegekszennyezcidnek,
ill. haszn6lodnak
el. Nem ritka, hogy ket-h6romcs6kotegelhaszn6l6d6sa
ut6n
is a kopenyenl6nyegesv6ltoz6sm6g nem tapasztalhat6.
Az OLAJTERV 6ltal kifejlesztett risz6fejes modulh6cser6l6kkel a
csSkotegtartal6koksz6maminim6lisra cscikkenthetStrgy, hogy rninden helyre
az adottcdlnaklegjobbanmegfelel6h6cser6l6talkalmazzuk.
Tr)bbjaratu hricserekik
A hScser6l6k
kopenytereegy-,ill. k6tj6ratu,a cs6t6regy-, ill. tobbj6ratu.
A cs6t6rbena j6ratok szbmiltelvileg oly mert6kbennovelhetik, ah6ny cs6sor
van a kopenyt6rben,de nyolcn6l nagyobbjiratszfimfi h6cser6lSt6ltal6bannern
alkalmaznak.
Az ellenirarn megval6sithat6rigy, hogy a kcipenyt6r6s a cs6t6ris egyj6ratu. Ebben az esetbenaz isz6fejb6l a kozeg a 12.20. abra szerint tcimszelenc6svagy kompenz6toros
rnegold6ssalvezethetl el. A kompenz6torkiv6lasztiisakorrigyelni kell arra,hogy a terhel6s:kiils6 nyom bs,Es fitalilban egy

388

nyom6sfokozattalnagyobb kompenzhtortkell v6lasztani, mint ugyanakkora

bels6nyom6seset6n,
A h6cser6lSketugy kell gySrtani,hogy az osszeszerelth6cser6l6kiils6
tiir6sei ferndreteinek,valamint a csonkok 6,sa thmaszokelhelyezked6s6nek
ossze.
leljenekmeg a 12.21.dbrdnkozolteknek.A tiir6seknem ad6dhatnak

I 2.2 0. dbra. Usz6fejcsonk-kivezet6s

b - kompenz6toros
a - trimszelenc6s,

nevlegoEcsonkmeret,
D N( N A }
50...100
| 50.. .300
350...900
naovobb. mint 9OO

Gr., , mm
1,5
2.O
4,5
6.0

m6gjegyz6s:ez a tAblezatcaak a
kulsd csovezotdkrecsatlakozo csonk
ra vonatkozik

t
val0sAgos
kdzdpvonal

t
a k0z6ovonal
megongdelt
ellordulAsa

(gy6rtdsitiir6sekkel)
I 2.2I . abra. Cs6kciteges
hcicserelci

389

A karirnahomlokigmen5osszesm6reta tomit6feliiletig6rtend5.Az ihra

szerinti G*u* csak azok,raa csonkokravonatkozik, amelyekhezk{ilsd csdvezeirgy kell a k6sztil6khezkapcsol6dnia,
t6k kapcsol6dik.A kiilsd csdvezet6knek
ne
ad6djon
6t.
terhel6s
hogy a kdsziil6kcsonkokra
CscikdtegeskdszillLkekcs6osztdsa
A csovek a cs6k<itegfalban
egyenl6 oldahi h6romszogvagy negyzetcsticsain
megfelel6en(12.22.6s
helyezkednekel a 12.7. tdbldzatszeinti cs6oszt6snak
12.23.dbrd.
12.7. tdbldzat

Cs6oszt6s
A cs6 ktils6 ftmerfie. d

t6

20

25

38

57

Cs6oszt6s,
I

21

zo

JZ

48

't0

b)
I 2.22.dbra. Cs6elrendez6s
b - ntgyzetosztds
a - h6romszcigosztds,

390

tuffi
= 2 z - 1d b c s 6

?w

h6cser6l6ben,
I 2.23. abra. Cs5kioszt6s
cs6koteges
csdsz6m

A DIN 28182szerinta cs6oszt6sa cs6 ki.i1s66tmer6j1nkivril a cs6kotegfalbaval6 rogzitesmodj6t6lis fiigg.

A csovekelrendez6se
olyan legyen,hogy minimumracsokkentsea cs6koteg kikertil6si lehet<is6g6t.
Sziiks6geset6na terelSlernezeken
kiviil egy6b megfelel<iszerkezeteket
kell alkalmazni annak6rdekeben,hogy tul nagy mennyis6grifolyad6k ne haladjon a cs6koteg kortil vagy azon keresztul. Ezek a szerkezeteklehetnek
zhr6szalagok,6llithato osszekotdrudak,rirescsovekvagy ezekkombin6ci6i.
A h6cser6l6csoveka csSkotegfalban
besajtol6ssal,
hegesztessel
vagy besajtoldssal
rogzithet6k.
6s hegeszt6ssel
A hegesztettvagy besajtolt es hegesztettcsSrogzitdseknyom6s- 6s h6m6rs6klet-korl|tozhsn6lkiil alkalmazhat6k,mig besajtoltcs6rogzit6sakkor, ha
legfeljebb400"C.
a nyom6slegfeljebb80 bar 6s a cs6kotegfalh6m6rseklete
A cs6furatokbels6 feltiletei sorjamentesek,
sim6k legyeneka csovek
bernar6dSs6nak
elkeri.ildse6rdekeben.
Minden besajtoltkot6s cs6furatdtlegalilbb k6t horonnyal kell megmunk6lni, amelyekmindegyikemegkozelitlleg4 mm sz6leses 0,4 ... 0,8 mm m6ly
legyen. Plattirozott vagy burkolt cs6kotegfalakn6lmindegyik horony az alapanyagbanlegyen.
A csoveksajtol6sihosszirs6ga
50 mm vagya cs6kotegfalvastags6g6n6l
5
mm-rel kisebblegyen,attol fiigg6en,hogy melyik 6rt6ka kisebb.A sajtoltr6sz
sernmilyen kortilm6nyek kozott nern nyrilhat tul a csdkotegfalkopenyoldali
homloklapj6n.

39r

A sajtol6 elj6r6s olyan legyen,hogy a cs6 teljes sajtolt rlsz1n a thgittts

legyena sajtol6sn6lkiili rdszbevalo hirtelen6tmenetn6lkiil.
egyenletes
egy sikbanlegyenekvagy legA csoveka cs6kotegfalhomlokfeltilet6vel
feljebb a csSifimlrdfelevel nyfljanak tril. Fiigg6legeshdcser6l6kn6la letirit6s
lehet6v6t6telev6gett a csoveketa fels6 cs6kotegfallalegy sikba kell hozni.
Sajtol6ssalrogzitettcsovekeset6na cs6 kem6nys6gemindig kisebb legyen,
ha ez m6sk6ntnem 6rhet6el, a cs6v6geket
mint a csSkotegfalkem6nys6ge,
l6gyit6snakkell al6vetni.
revementes
A tobbj6ratirh6cser6l6knelalkalmazottsik- vagy domborufenekekeset6ben a behnelys6gakkora legyen,hogy az egym6stkovetcjcs6j6ratokkozotti
egyenl6legyenaz egyesj6ratokcsoveinke6raml6slegkisebbkeresztmetszete
A sik- 6s domborrifenekek
legalSbb1,3-szeres6vel.
resztiilhalad6folyad6kSram
jhratxiiaszfal-lemezeinek
mint a 12.8. tdbldlehet
kevesebb,
nem
vastags6ga
zatban megadott6rtekek.A viilaszfallernezekaz lrintkezesi feltiletekndl a tolev6konvithat6k.
mit6ssz6less6sere

12.8. tdbldzat
J5r atv6l aszf al-v astags6gok

n6vleges6tm6r6je
A h6cser615
DN (NA)
600-ig
600-t6l1500-is

A jdratv llaszf al legkisebb vastags6ga

sz6nac6l

otv<izcittac6l

l0
t2

6
10

DN(NA) 500-ig I db 6 rnm 6trn6r6jfi,mig

A jhratvillaszfal-lemezekben
DN(NA) 600 6s enn6l nagyobbkopeny6tm6r6keset6n1 db 10 mm 6tmer6jii
furatot kell alkalmaznileijritts c6lj6b6lrigy, hogy a leiirit6furat nem kertilhet a
beoml6csonkvetiilet6be.
Aramldsterel6k
Az altalilbanalkalmazottkeresztir6nyfiterel6lernezekv|ltozatai a 12.24.dbrdn
terel6lemeztszeml6ltet.
l6that6k.Az itbrafiigg6legesmetsz6kiimulti szegmens
rnetsz6kiiek
is.
elforsatott
lehetnekvizszintes6s
de ezeka terel6lemezek

392

o
v izszinte!

.]

f0gg0legPs

o lforgatott

(-E -tI
ft+",{
r
a
'fl
al

bt

T:T}.-",
?:il':I;.lT"l:f
^-"',1;!1i!{l;ff
szegmens

Az 6raml6sterel6klegkisebb oszt6st6volshgaa h6cser6l6kopenybels6

6tm6r5j6nek1/5-e,i11.50 mm koziil a nagyobb6rt6k.
A legnagyobboszt6st6vols6gotirgy kell meg6llapitani,hogy az alifiirmasztitsnelktili cs6hosszne haladjameg a 12.9.tdbldzatbankozolt 6rtekeket.
I 2.9. tdbldzat
n6lkiili csShosszris6gok
Az al6t6maszt6s
A cs6 kiils6 6tm6nije
d.,.
)n

25
30
38
57

Al6t6maszt6sn6lkiili legnagyobbcs6hosszirs6g
aluminium 6s <!tv<izetei,
nikkel,
ac6l,nikkel-162,
tit6n.
16z6s <itv<izetei.
kr6m-nikkel-vas
cirkon cs6anyaendl
cs6anyagn6l

1500
I 800
2200
2500
3100

1300
I 600

r900
2200
2800

A terel6lemezeketnormSl kori.ilm6nyek kozott a cs6hossz ment6n

az ivekkel
egyenleteskioszt6ssalkell elhelyeznl Az U-csovesh6cserelcikben
hogy
a hajlit6s
kell
elhelyezni,
irgy
terel6lemezeket
szomsz6dostart6- vagy
terjea
hajlit6sig
alilthmaszthst6l
az
ffimlrljlbll 6s a rnindk6t egyenessz6rnak
6rt6kein6l.
12.9.
tdbldzat
d6 hossz6bolk$pzeffosszegne legyennagyobba

393

Abban az esetben,ha a r6s nincsjelentSshat6ssala kopenyoldalh66tad6a h6zag legnagyobb

si egyiitthat6jhravagy az |tlaghSmers6klet-kiilonbs6gre,
lehet.
atibld;zati
k6tszerese
6rt6ke
6rt6kek
A terel6kbena h6cser6l5csovekr6sz6resz{iks6gesfuratok 6trn6r6je900
kiilsS 6tmer6jenagyobb,
vagy ha a h6cserel6cs6
mm terel6oszt6s-t6volshgig,
vagy ha a cs6
mint32 mm, akkor0,8 mm-rel,enn6lnagyobboszt6st6vols6gnrll,
kii1s66tm6r5je32 mm vagy enndl kisebb, akkor 0,4 mm-rel lehetneknagyobbak, mint a h6cser6l6cs6kiilsd 6tm1r5je.A sorjamentes,sima furatok legnagyobb pozitiv tiirese0,25 mm.
A terel6k t6vols6gtartisbra,valamint a cs6kotegkopenybetort6ndbeszeill. tiwtart6 rudakatkell alkalmazni.
rel6s6nekmegkonnyit6s6recsrisz6leceket,
E csrisz6l6cek,il. tSvtart6rudak csonkokvetiilet6benem keriilhetnek.A csrlsz6l6cek6s t6vtart6rudak egyik vlglt az 6116cs6kotegfalhozkell rogziteni.
kapcsolj6kossze.A csirsz6A terel6ket6s csrisz6l6ceket
hegeszt6ssel
l6cek, ill. t6vtarto rudak legkevesebbszhmtt 6s legkisebbkeresztmetszeteta
I 2.10. tdblazat tartalmazza.
12.10.tdbldzat
ill. t6vtart6rudaksz6ma6skeresztmetszete
A csirsz6l6cek,

DN (NA)
-/00
s00...800
r000...1400

Mennyis69
db
i

o
8

keresztmetszet
mm2
800
1200
I 600

pontj6n Minden h6cser6l6kopenyter6nek

6s cs6ter6neklegmagasabb
amennyibenegyebcsonkott nincs 1 1 dbM24x2 menetmdretfi,
dug6vallezbrt llgtelenit6csonkotkell alkalmazni.Minden h6cser6l5kopeny- 6s cs6terepontj6n- egy6bcsonk\ia" - 1 - I db M24x2 menetm6nek legalacsonyabb
retii dug6val lezhrt vagy 1 - 1 db DN(NA) 25 meretii vakkarim6val lezirt
csonkotkell alkalmaznileiritls c6lj6bol.
A csdkotegesh6cser6lSkszerkezetikialakit6s6nak,m6retez6s6nek,h6tipusv6ltozatainak
b6vebbmegismer6s6t
illetSenaz irodalomra
szigetel6senek,
utalunkU, 7, 13, 14, 19,22,26, 29, 561.
Duplikftorok,

kiils6- 6s belsdcsiiveshdcser6l6k

A vegyipari k6sziil6kekn6lvalamilyen frzikai vagy k6miai miivelet - reakcio, higit6s, old6s stb. - sor6n az 6lland6 h6m6rs6kletfenntart6shra,viszonylag kis rnennyis6giianyagok egyszeni felmelegitdsdrevagy szakaszos
394

rizemviteldregyakran haszn6latosaka h6cser1hezbebpitettvagy t66pitett h5cser616

elemek.
A r66pitett h6cser6l6elem egyik megold6sa,amikor a k6sziil6kfal kor6
egy kiils6 burkololemezzelkopenyteret(duplikatur6t)ldtesitiink (12.25.dbra).
Az igy keletkezettkopenyterbea technologiaikiv6nalmaknakmegfelelSenflit6- vagy hitSkozeg vezethet6.A h66tadofeliilet az eddnyf6 m6retei 6ltal kotott, a h66tadhsel6g rossz (ugyanis f6leg hiftdsn6la duplikatur6bannehezen
alakithat6ki kellciturbulencia).

ffiw
d
a,

b)

c)

gM&
t)

gl

hr

12.25.abra. Kcipeny-6s cs6kigy6megoldSsok

cs6kic - teljesfelhegesztett
a - duplik6tor,b - Samka-kopeny,

h
*t:?:i,?:ll#""t1?.lal;i,"
9- f6lcs5kigv6'
cv6'd- ar6t6tter
A kopenyfiitesesk6sziil6keketa technol6giaifolyamat - kever6s,old6s,
polimerizillils,melegit6sstb. - gyorsitds6ra,ah66temulge6l6s,abszorbedlSs,
vitel fokoz6s6ratobbnyirekever6vell6tj6k el.
A kever6s turbulenci6j6nak mertdk6rejellernzd m6dositott Reynoldssz6mota kevert folyad6k siinis6ge,viszkozit6sa,a keverSlapht6tm6r6je6s fordulatsz6rnahathrozza meg.
A k6sziilekekl6bakonvagy pat6kont6maszthat6kmeg. A kiils6 kopenyben levd nyom6smiatt a belsSkopenytktils6 nyom6srakell m6retezni.
Nagyobb nyom6sok eset6n a falat mereviteni kell, arnelyre p6ld6k a
legyen.
lehet6legndgyzetes
oszt6sa
12.25.bdbrdnl6thatok.A kit6maszt6sok
A teljes cs6b6lk6sziilt cs6kigyoka 12.2.c6s d dbra szerinter6sithet6k
nyom6shatitozfel. A fitt6kozeglegnagyobbnyom6s6ta cs6benmegengedhet6
zameg.
A cs6kigy6t a kiv6nt fiit6feliilet 6s a fiit6kozeg mennyis6geszerint m6retezik. Fiit6feliiletnek csak a k6sziil6k fal|val 6rintkez6 feliilet szfitnithato,
is. Az c) megold6sn6la h66tbocs6t6s
varrat sz6lesseg6t
bele6rtvea hegeszt6si

39s

e16ggyenge,mert a cs6 6s az ed6nyfala kozotti r6szt leveg6tolti ki, 6s ez mint rosszhlvezetS - rontja a h66tvitelt. Ezert cllszerti a cs6 6s a kopeny koz6
megfelelri alifietet,pl. rez alifiltgyfiriit helyezni. A rdz j6 h5vezetl, a melegen
r6hajlitottcsd 6s a hegeszt6si
varratzsugorod6sa
a csoveterdsenbefeszitia viszonylagl6gy rlz aliltetbe,6s ez|ltal a joh6vezet6sr6v6n a jo h66tbocs6t6sis
biztositott(12.25.d dbra).
A k6sziil6k ki.ils6 feliilet6n f6l csovekb6l 6s kiilonbozl idomacllokb6l
frit6csatorn6kat
(12.25.",f, S dbra).
k6pezhetnek
A ktils6 cs6kigy6valell6tott k6szril6keketa hdvesztes6gek
elkertil6s6re
mindenesetbenh6szigetelnikell.
Be6pitetth6cser6l6elemk6ntleggyakoribba bels6 cs<5kigyo.
A csdkigy6kona h66tadfsjobb, mint a kopenyfiit6ses
k6szi.il6kekn6l,
ezenkiviila fiit6(hitt6-) feliilet szabadabban
vdlaszthat6.
A meriil6 cscikigyoegyszerfi,konnyen gyhrthat6,a legolcs6bbh66tad6
fehilet.Ha a helyzetmegkiv6nja,tobb csdkigy6tkell p6rhuzalnosan
alkahnazni.
A cs6kanyar okozta nagyobb turbulencia kovetkezt6benugyanolyan
jobb, mint azonosm6retfiegyeilraml6sisebess6gn6l
ah66tadisa cs6kigy6ban

12.26.dbra. Cs6kigy6kirpos elrendez6sben

I - fiit6g6zcsonk,
2 - kondenz6torcsonk,
3 - ed6nyfolyad6kbevezet6se,
4 - ed6nyfolyad6ktirit6se

396

I 2.27.dbra. Cs6kigy6(vizszintes)
I 2.28.dbra. K6tmenetii
sikban
hengeres
elrendez6sii
csdkigv6

nes csdben.A turbulenciafokoz6hat6sforditva ar6nyosa spir6l gorbtileti sugarinal.

A csdkigy6hhtrhnya,hogy a kigy6t krirtilvevd folyad6k nagy t6rbenoszlik el, az 6raml6sigen lassii, igy a htSittbocsiitds
el6g kicsi. Az itramlisi sebess6getkeverSalkalmazhs6vallehet novelni, de a h65tbocs6t6sitenyezl m6g igy
is a korszeriics6kotegesk6sziil6kekn6lszokrisosh66tviteli 6rtek alatt marad.
H6tr6nyukm6g, hogy a csd beliil nehezentisztithat6,a flit6fehilethez viszonyitvaarhnylagnagya helysztiksdgletiik,m6gis el6szeretettelhasznrilj6kpl.
hft6k, kisebbkondenz6torokeset6ben.
A csdkigyok6ltal6banh6romf6lealakbanrendezhet6kel (12.26.,27. 6s
28. dbra). A 12.27. dbra szerinti csdkigyot direktfiit6si rendszerekbenis igen
gyakranhaszn|ljhk, amikor a csovetfeliil vagy alul megfelel6t6vols6gbanlyukakkal l6tj6kel.
Locsolt hcicserikik
A 12.29.dbrdn locsolt(vagy permetezett)
cs6kigyosh6cser6ldldthat6t6ll. A
v6gtikon cs6ivekkel csatlakoz6 vizszintes csoveket megfelelS felsS eloszt6szerkezettelfehilrdl hideg vizzel locsolj6k. F5leg hiit6g1p (hiit6berendez6s)
kondenz6tor a gy anint hasznfill6k.

viz

I 2.29.dbra.Locsoltcs6kigy6s
h6cser6l6
Kettds csdves hcicserel1k
Gyakran haszn6lnak a vegyiparban kett6scsoves(,,cs6 a cs6ben") h6cser6l6t,
amely a cs6kotegesh6cser6l6k hat6resete,ugyanis a cs6koteget egyetlen cs6
alkotja, ahogy eza 12.30.dbrdnl\thato.

397

h6cser615
(cs6a cs6ben)
12.30.abra.Kett6scsoves
3 - konyokcs6,4 - kil6p6 csonk,5
I - be16p6csonk,2 - egyenescs5szakasz,
- a krils<jgyfinist6rbebe16p5
kozeg,6 - 6sszekrit6cs6,7- kiils5 k6penyt6rkozegkil6P6se
ben 6ram16

e1v6tval6sithatjukmeg, igy
Ezzel a h6cser6l6vela tok6letesellen6rram
gazdashgos,
ugyanisaz adott
igy
csak
intenziv h66tad6s6rhet6el. Haszn6latuk
az
feliiletre vonatkoztatottsaj6ttomegi.iktobb, mint k6tszerese egybbcs6kotegeshdcser6l6k6nek.
igy mind a kopenyt6r,mind a cs6A h6cser6l6tobbnyiresz6tszerelhetS,
t6r tisztithato. Az alkalmazottcs6bord6ka hlftadistj avitj6k.
Kapartfalu hricsertl6
Pasztaszerl.viszk6zusanyagokmelegit6s6revagy hiit6s6re,rlI. h66tz6keny anyagok feldolgozisfn|l kapartfalir h6cser6l6ketalalmaznak(12.31 dbK6sziilnekvizszinra). Az ilyin hO.r.r6l6k kiils6 fit6- vagyhiit6kopenyesek.
kivitelben.
tes6s fiigg6leges

398

ffi

kapar6kdsek

h6Atad6 felrilet
hciAtad6kdzeg
h6szigetel6s
burkolat

I 2.3I. dbra. Kapartfalirh6cser6l6

A feldolgozand6anyag a kapar6l6ceket(kaparokeseket)is hordoz6 tengely 6s a cs6 kozotti gyrinis t6rben6ramlik folytonosan.A forg6 tengelyreszerelt k6seka lerakod6vdkony r6teget6lland6anelt6volitj6k. Ilyen k6szril6keket
haszn6lnak pl. a konzerviparban (paradicsompiir6)6s krist6lyosit6kent is
(hiitcik6nt i s). Paraffinv iasz- 6s margaringy6rt6sban alkalmazzhk.
A tengely fordulatsz6rna300...2000percenk6nt.A hd6tviteli t6nyez6
850...3700W(m2K) G. Merz szerint.A k6sziil6kh66tad6feliilete:0,1...6nf .
Onvos MAnta 6s FpnenKrNcn ah5{iadhstr6szletesen
vizsg6ltaft71. Az
6ltaluk javasolt k6plet megkiilonbozteti az axi6lis 6s a rot6ci6s Reynoldssz6mot

(n,- n,)vp
R", -

R"* =

D?n^P

399

Nusselt-sz6m:

Nu = 3,0Re?"R.?'u*.t'"
[*)t'"
A keplet6rv6nyess6ge
Re, = 80...2506s Reo= 1000."2500
tov6bb6

Re$.a
Nu= 0,523Re)'rsz
" pro':rIolt't
\Tr",/
A k6plet 6rv6nyessege
6 s R e ^= 1 0 4 . . . 1 0 s .
Re, = 2.I03..104
kii1s6,vagyis a kapartfahi cs5 (bels6)
A k6pletbenD, a gyfinikeresztmetszet
ifimlrlje 6sDra tengely 6tm1r6je.
Field-csovesh6cserdlcik
A 12.32.dbra aField-f6lebenyfl6csovesh6cser6l6elvi vhzlata.Enn6la hScsecsovekkozotti kopenyt6rr6l6nel az egyikkozeg a ktils6 (nagyobb6trn6r<5jii)
jelzett
futja be' El6bb a bels6
utat
a
nyilakkal
kozeg
ben 6ramlik, mig a m6sik
6s bels6 csd 6ltal
a
kiilsd
kilepve
cs6ben szaladv6gig, 6s annaknyitott veg6n
kepzettgyiinis r6szben6ramlik vissza.

h6cser6l6
I 2.32. dbra. Field-f6lebenyfil6cs<ives
(16szlet)

400

k
B orddscsriveshricserdlS

ffi

A h6ritviteln6l gyakran el6fordulo

eset,hogy a k6t kozeg koztil az egyrkhSitadesi egytitthatoja(a mdsikhoz k6pest)
rendkivtil kis 6rt6Ki. P6ld6ula cs6 belsej6ben 6raml6 kozeg ao h66tadhsiegyiitthatoja nagy, a kiilsci oldali ao h66tadisi
egytitthatokicsi. A cs6benpl. 96z 6ramlik
vagy viz, a ktils6 oldalon leveg6 vagy
ghz.Ilyenkor cllszerii a csovekktils6
misrs
feltiletdt bordhzattalmegn<ivelni.A feliiletnoveked6sak6r l0 ... 20-szorosis lehet. Ktils<i borddzatot fitalfiban akkor c6lszeni alkalmazni,ha

--sf--=-l----N

,,-s|
-4

|
:

NFN:

W
ffi
d
lI t W
*F

N+_"

d,

I^

ao
I-

+R,
>)

+R^

d,h

ahol R*
Rb

a ktils6 oldali szennyezSd6s

h6ellen6ll6sa,
a bels6 oldali szennyez6d6s
h6ellen6ll6sa.

A bordinhs f6bb tipusai: egyreszt

kiils6 6s (a csov<inbeliili) bels6bord6z6s,
h6cser6l6
m6sr6szt hosszbord6zAses har6ntbord6- I 2.33. dbra. Borddzottcstives
elem
zhs.
a - rStekercseltborda,b - horonybateA borddzat elk6szitesi m6dja is
kercseltborda,c - cs6rehrizottborda,
tobbfele lehet (12.33.dbra).
d - csSfalbahengereltborda(Integron-cs6)
A 12.34. dbra propelleresleveg6r v 6zlata.
hiit6sii kondenz6to
10 mm, a m6terenk6ntibor18 mm, a bordamagass6g
A magcs66tm6r6
rfilm.
feliilete
0.72
h6cser6l6
d6scs6
Ahazai kutat6s6s fejlesztdskiemelkedSteljesitm6nyea Heller-Forg6(12.35.dbra).
h6cser(,16
fele apr6bord6s

40r

Tr--T-l

konbord6scsoves
I 2.34.abra. Leveg6hiit6sii
denz6tor(propelleres)

rr-----T-l

I 2.35.dbra. Heller-Forg6-f6leapr6bord6sh6cser6l6eleme

Hampson-hcicserdlSk
technik6bana csek6lyh6merA rn6lyh6mers6kletii(g6zcseppfoly6sit6si)
dolgoz6 h6cser6l6kn6la min6l kompaktabbkesztil6k
s6klet-krilonbseggel
technikSban
rendkivi.ilfontos krivetelm6ny.LrNor ezt a leveg6cseppfolyositdsi
csSkigy6valoldottarneg.A bels6cs6bena nagynyom6sir
el6szorkett6scscives
leveg6t hiitotte, a kiilsS cs6 6s a bels6 cs6 kozotti gyiinis t6rben ellen6ramban
vezettea kisnyom6srihideghiit6levegSt(12.36.adbra). HavpsoN ezzel szemhasznfit (12.36.b
ben egy bels6 kozponti csdre tekercseltcs6kigyorendszert
dbra).
A mai korszerff h6cser6l6k a m6lyh6mdrs6kletiitechnikiban elvileg
6ramlik,
A nagyobbnyom6sir96z a cs6kiey6rendszerben
Hampson-hdcser6l6k.
tobbszorosen
tekercselt
6s
A
cstikigy6
a
kopenyben
a kisebb nyom6su
l2ll.
pbszmttkbarendezett (12.36.c dbra). Az firamlirs a kereszthramhozkozeli
felel meg.A cs56tm6r610 ... 25 mm.
keresztellen6ramnak
P6ld6ul19 mm ifimerSjii,175db 87,5m hosszucs6bdl915 m2h6cser6l5
metanolfeliiletfi k6sziil6ketkeszitetta LINDE-c6g egy Rectisol-berendez6s
htitrijekent.

402

I 2.36. abra. Linde-Hampson-h6cser6l6

h6cser615,
a - Linde-f6le,,cs6-a cs6ben"cs6spir6l,b - Hampson-f6le
tekercseltcs6spir6l
c - korszeriit<ibbszcircisen

403

Ram6n-hdcser6l6'k
A Ramen-h5cser6l6h6ifiad6 feltilet6t kiilonlegesen kik6pzett lemezekbdl
(lamell6kb6l)alakitjdk ki (12.37.dbra). Ezeketa lemezeketp6ronk6ntosszehegesztik.Azigy kialakul6lemezcsatornhkata
cs6koteghez
hasonl6ankotegbe
fogi6k ossze6s hengereskopenybenhelyezikel. A lamellakoteg6s a kopeny
kiilonboz6 h6t6gul6s6ttomszelenc
e alkalmaz6s6valkompenz6lj6k. A Ramenh6cser6l6ket1 ... 1000rrt h66tad6feliilettel (max. 3,5 MPa iizemi nyom6sig)
gy 6rtjik. T6rkihaszn6l6siegyiitthatojukkb. 170 rrt Im3.

12.37.dbra. Lamell6s,Ram6nf6le h6cser6l6lemezcsatorn6i

Lemezes hdcser6l6k
A lemezesh6cser6l6kh66tadisittels6k kozott BoBHv vizsgdlta[9]. A
Nu- 6s Re-sz6mbanszerepl6jellemzSm6rtani m6ret a lemezekkozotti r6s (s).
Bopuu szerint:
Nu = 0.273.Reo'65. '.'
[;)"'

A Pr-sz6mkitevdje0,3 (esetleg0,4).
A hdcser6l6t rendszerint tlglalap alakf, azonosan hull6mositott
(red6zott) lemezekalkotj6k. Ezeket a lemezeketket tart6n helyezik el. A k6tk6t szomszddos
lemezkozott kialakuloneh6ny(1,6 ... 6) mrn vastagcsatorn5404

ban 6ramlanaka kozegek.(Az elsd ilyen jellegii h5cser6l5szabadalma1878b6lszhrmazlk.)

AltaIilbanrin. szabad6raml6sirlemezesh6cser6lSkethaszniinak.A lemezeketsajtol6ssalhull6mositj6k.A hull6mosfeliiletrea 12.38.adbra szeml6ltet n6h5ny p6ld6t [22]. A lemezek n6gy sark6n helyezik el az ifioml5nyil6sokat. ezekb6lalakulnakki a csatorn6k,amelyeken6tvezetik a kozegeket
lemezrll lemezre.A folyad6kutaka12.38.bdbrdnj6l kovethet6k.A hull6mos
hSittad6feliiletet legtdbbszorttjbb s6vra osztjirk, hogy a folyad6k lehet6leg
egyenletesen,holtt6r k6pz6d6sen6lkiil haladjon v6gig rajta. Az ifioml5nyil6sokn6l6s a lemezekazonr6szein6l,ahol a folyad6kv6gighalad,tomit6serigy helyezik el a tomit6seket,hogy
ket helyeznekel. Az 6toml6csatornriknril
legyen
osszekottet6sben
egym6ssal.Ilyen
csak rninden m6sodik kamrardsz
m6don akadiilyozz6kmeg a kozegekkevered6s6t.

R
(

\\
))

!'
a)

lemetsorsz6m

kozeo ki

a
a
a
\ a

o o )

k6zeg be
2 csatfakozesa nyom6fed6llapon6s 2 az 6llvinyon

12.38.dbra.Lemezes
h6cser6l6
(csatorn6k),
vdzlat
b - elvi miik<id6si
a - lemezkialakit6sok

405

,nT4

fel6pit6se(robbantott6bI 2.39.dbra. Lemezesh5cser6l6szerkezeti

ra)
1 - tart6rud,2 - |llviny 6tmen6nyil6sa,3 - 6llv6nylap,4 - feszit6
7 - h6cser6l5lemez,8
csavar,5 - h6cser6l6\emez,6- lemezcsomag,
- nyom6fed6l

6llapotbana 12.39.abramutat.
Egy lemezesh6cser6l6tszltszerclt
... 1,2mm. A hull6mositottlemezek
0,5
titalilban
A lemezekvastags6ga
lehetnek.A 12.40.dbrdn lifi'
egym6shozviszonyitvah6romfeleelrendezesben
hatoka ktilonf6lemesold6sok.

446

cl

betetlemoz
I 2.40.dbra. Lemezesh6cser6l6kcsatornatipusai

2;;r':;r,v,;):f
[,'J1"i;i^;:]in1xx[i'Jf
?ix11;
perfor6ltbet6tlemezes
kivitel

Spirfllemezes hdcser6l6k
A spir6llernezes
h6cser6l6ben
a h5t$ad6feliiletetcsigavonalakban
meghajlitott femlemezekalkotj6k (12.41.dbra). Az igy kialakitott teglalap keresztmetszetri
csatorn6kat
ketoldaltfed6llel zhrjikle. Az egyik,pl. a melegebb
kozegbel6p az egyik fedel csonkj6na k6sziilek kozepdbe.A spir6lcsatorn6n
(az 6brhntiresenhagyott,teh6t feh6r r6szen)a keri.iletfele halad, majd a kenileten lev6 csonkon6t thvozlk. A m6sik, pl. a hidegebbkozeg viszont a keriileti
csonkonlep be,6s ugyancsakspir6lp6ly6nhalad,de az elSbbivelellent6tesen
befe16.Majd kozepen,a m6sik fed6lenlev6 csonkon6t thvozik.A csatorn6k
sz6less6ge
5 ...20 mm. A h66tad6feliileteketalkot6 lemezeksz6less6ge
0,1 ...
1,5tn, igy az Sraml6sikeresztmetszet
kicsi, akozegsebess6ge
viszonylagnagy.
A spir6llernezesh6cser6l6kaz egyszert 6raml6si csatornakialakit6s
folyt6niszaposfolyad6kokvagy iszapokhiit6s6re,ill. flit6s6rejol haszn6lhatok.
Ilyenkor a spir6lban0,6 m/s-n61kisebb sebesseggel
dolgoznak.Ugyanolyan
koriilm6nyek kozott kisebb mew6lerak6d6svhrhat6,mint a cs6kritegeshScser6l6kben.A turbulens6raml6skezdetea Re-sz6mkisebb ert6k6nelvan, mint a
csdkotegn6l.JellemzSgeometriaim6retk6ntmindig az egyenert6kiics66tm6r5t
helyettesitjtikbe. Ez az 6rteka k6tszerescsatornasz6less6ggel
egyenlS.A h56t407

ad6si egytitthat6bizonyos fokig fiigg u csatornahoss/sz6less6gar6ny6t6l.A

legnagyobbtizemi nyomSs5'ltalaban10 bar. A szerkezetkdnyes rlszei a csatorn6k vegein levd tomit6sek.A nem kielegit6 tomit6s eseten6tsziv6rg6sok6s
l6pnekfel. A h6cser6l6egy6bk6ntjoltisztithat6.
kevered6sek

h5cser616
I 2.4I . dbra. Spirdllemezes

408

Impregnrilt grafi t h6cser6l6'k

A 12.42.dbrdn a grafrth6cser6l6szerkezetifel6pit6s6nekelve l6that6.A
grafittombbenv6ltakozva harhntir6nyir furatsorokhelyezkednekel.
Az impregn6ltgrafitbol k6sziilt h6cser6l6ketf6k6ppenkl6rhoz 6s klorozott anyagokhozhaszn6lj6k.
A grafitot miigyant6valimpregnSljilk.Az
impregn6l6 anyagkitolti a p6rusokat,noveli a
A legnaszilrirds6got6s a h6vezet1ktpess6get.
gyobb megengedettfalh6m6rs6kletI65"C. Az
100 ... 150
impregn6ltgrafith6vezet6k6pess6ge
W(m.,K).
Grafit h6cser6l6klehetnekcsovesk6szii- o o o o o
l6kek, sik- vagy profilos lemezek, ill. egy
tombb6l kimunk6lt (megfelel6 furatokkal ell6o o o o o
tott) k6sziil6kek.
Az elerhet6 h<i6tviteli egytitthat6 ft : 800
... 2200 w(mu . K).

elem(a
12.42.dbra.Grafith6cser6l6
t<imbben
hanlntifiinyrituratsorok)

Miianyag (tefl ontiimlfs) hdcser6l6k

Kiilonleges korr6zi6s hat6sokeset6nc6lszeriienhaszn6lhat6ka fluorozottmianyag (teflon) hajl6konycsoves(toml6s) hdcser6l6k.A cs6 bels6 6tmer6je 10 mm, falvastagsdga1 mm. A tefloncsovetspir6l alakbanfeltekercselve
(tobb sorban)2 ... 8 m2h6cser6l6feltilet alakithatoki.

elem
h6cser616
12.43.dbra. Tefloncs6p6szm6s

409

2,5 nm |tm5rSjii v6kony hajl6A duPont c6g 0,25 mm falvastagsSgir,

(toml6kb6l)tobbp6szm6s
bemenil6hdcser6lSelekony teflon FEP-csovekb6l
meket k6szit.P6ld6ul 160 cs<isz6lb6l(h6romp6szm6val)a m6terenkentifeliilet
1,2 m2.A cs6vegeketosszefog6gytiniberendezik.A 12.43.dbrdn feltiintetett
hossza9l ... 102 mm lehet. U alakban
r6szletekszerinta cs6v6gcsatlakozbs
eset6naz U-elrendezls ajhnlottlegkisebb(vizszintesir6berneriilScs6p6szmSk
0,14...0,19W(m ' K).
460mm.A teflonh6vezetSkepess6ge
nyi) szhrtf:ols6ga

Regenerdtorok
. FSlega nagyon
vSlt6tizemiih6cser6l6k14,21,22,29,56f
A regener6torok
fel6pitesi.ik
a I2.44. dbrdn
haszn6latosak.
Elvi
nagy 6s a m6ly h6m6rsdkleteken
l6that6.
A regener6torrendszerintk6t kamr6b6l(testbdl)611.A regener6torkamra
vagy hideghalmoz6toltettelvan ellSfva.Az ihbeliil h6halmoz6r6cst6gl6kkal
rbn abal oldali kamr6ba,,meleg"A ghz lep be 6s ott a kamratoltethat6s6ralehiil, mikozben |tadjahStartalmaegyr1sz1ta toltetnek.Ugyanezent id6szakasz
alatt ajobb oldali karnr6ba,,hideg" B g6zt vezetnek,amely az el6z5 szakaszban fehnelegedetttoltet r6v6n felmelegszik.Ha a kamr6k alatt 6s felett elhelyezked6tolattpkat, ill. szelepeket6tv6,Iti6kakkor azfijabb / id6szakaszbana
bal oldali kamr5nB gbz, a jobb oldalon pedig A gin Lramlik ifi (az 6brajobb
oldal6nkinagyitva).A regener6toroktehifivdlt6iizem{ih6cseftl6k.
F6leg nagy 6thraml6 g6zmennyis6gekn6l
el6nyosek.A leveg6 6s 96z cseppfoly6sithshhoz
Al
alkalmazott regener6torok (Fr?inkl-regener6tor)
toltete olyan elemekb6l6ll, amelyeketket bord6zott aluminiumszalagfeltekercsel6s6velkapnak.
fa
egyrn6stkeresztezi.
A k6t szalagbordhzata
technik6A leveg6-6s gAzcseppfolyosit6si
ban manaps6gkvarcitkS zuzallkot is haszn6lnak,
a Philips-kriogener6torbanpedig finom huzalszitaszovetet.A regener6torokkompakts6g6nak
jelzlszirma a (nagy) fajlagos h6cserel6 fehilet.
1000 m2lm3.
I 2.44. dbra. Regener6torkamr6k P6ld6ul a Fr2inkl-regener6torokn6l
Jellemzdjiikm6g a kis nyom6svesztes6g.
6s kapcsol6suk

s*

410

N
.G

\o

a.l
m

*;
' 6 t s -1 2

'-.O

^i

>

e.l

;9n>
4

d ) -

.d

i-^

Y
$

'i

F-

p f ; R

6 X

to.b S
N o
:(),.)

ij

F-

O.(D6

h
6

c?

x i:
Y^tit.
F.=.CJ
F

'
o

E
G h tr
9 v ;

Cd
6

n
l

i
{

a
\d

c\

ol

(c
\0)

.E
C)
o

()

oo

,f

cd

bo
\o

tr
()

\o

\6

bo
:i

C)

\o

.t
\c.)

\()
k

a)
o

'

. b H
t r ^
o
C)
N

ir

'!
:
=

N
6

N
cd

\o

'

.()

-=
x
F.
c

>

=
N
=

A nagy h5m6rs6kletfiregener6torokatkoho- 6s ac6lmiivekben,valamint

i.iveghut6kbanalkalmazzik (l6ghevit6k 6s regenerativkemenc6k).A kozepes
h6m6rs6klet-tartom6nyban(gfzkazilnok fristghzarn6,l)haszniit Ljungstromregener6tortoltete lassanforg6 dobbanhelyezkedikel. A toltet hull6mos lemezekhalmaza,a dob szegmensekre
van osztva(12.45.dbra).

I 2. 4 5. dbr a. Ljungstrrim-re gener6tor elv i v |zlata

A regener6torok6s tdltetek n6h6nyjellemzSadatffia 12.11. tdbldzat tartalmazza.A m6lyh6m6rs6kletiiregener6torokr6lfontos megemliteni,hogy toltetiik a lehiitend6leveg6benlevd kis rnennyis6gffHrO 6s CO, kifagyasztilshra
(deszublimhci6jhra)k6pes.Ez a HrO 6s CO, a leveglszlMillasztob6l szhrmazo
nitrog1nghzhr
amba szublim6l,igy a toltet,,tisztuI".
A regeneriitoroknakezt az anyagszlfufllaszt6
k6pess6g6tezentulmen5en
(pl. koh6torokg|z sz6tv6laszths6hoz)
is ki lehethaszniilni.
A kvarcitkSzizallk-toltet eset6na regener6torbam6g h6cser6l6cs6kigyo-(cs6nyal6b-)rendszert
is be lehet 6piteni. E cs6rendszerkiilon feliileti h5cser6l6k6ntmiikodik, vagyis az egtsz berendez6sregener6tor6s feliileti h6cse1616kombinilci6ja (12.46.dbra)

4t2

tdltetes
I 2.46. dbra. Bels6csiives
regener6tor

12.47. dbra. Revex (reversing exchenger) kompakt

h6cse16l6
a - fel6pit6s, b - kereszt6ram, c * ellen6ram

Revexek
A revex vagy pontosabbanreversing exchangera leveg6- es g6zcseppfoly6sit6sitechnik6banbevezetettrendkivtil kompakt (lemezes)h6cser6l6.
A 12.47.dbra a revexelemi fel6pit6s6tszeml6lteti.
Az a) dbran l6that6az als66s fels6 siklemez,a belsShull6mlemezek6s a
ket oldalzfiro l6c. A b) dbra akeresztiramf, a c) pedig az elleniramu elrendez6stszemlllteti. Tobbnyirealuminiumbolk6sziil.
A hulldmlemezek0,2 mm, av|laszlemezek0,8 ... 1,2 mm vastagok.Az
osszedpitett6s el6melegitetth6cser6l6ts6fiirddbe meritik, ahol a plattirozhs

413

,,megolvad"6s az egeszszerkezetegyetlenegys6ggd,,forr" cissze,vagyis l6trejon az egyes r6szelemekforraszkotese.A s6marad6kotelt6volitj6k. A revexek miikod6smodjaktilonleges.A f6j6ratok (vagy v6lt6jdratok)felv6ltva hol
sz6rmaz6hideg kifuvato nitrog6nt
a leveg6t hiitik, hol pedig a szetv6laszt6b6l
vezetik 6t. A regener6torokv6lt6izemi h6cser6l6k,a revexek v6lt6jhrati h6a levegd 6s a
cser6l6k"Ugyanis amig a (m6lyh6m6rs6kletii)regener6torokban
kifirvat6 nitrog6nperiodikusan ism,ltl1dvefut 6thol az egyik, hol a mdsik regener6tortesten,
addig a revex fdjiratalban egymdsmellett egyidejiileghalad tn
a leveg66s a kifirvat6g6z.
H6cs6. h6csiivesszerkezetek
A h6cs6 egyszerT,j6 hlvezetSk6pess6giik6sziil6k, mindk6t v6gen zhrt
csddarabbels6munkakozeggeles a folyad6k6raml6stbiztosit6 por6zustoltettel
(12.48.dbra).
A h5cs6 sok vonatkoz6sbanhasonl6anrniikodik, mint az un. termoszifonhbz,amelynekmiikod6se6s alkalmaz6sarn6rj6val kor6bbanismert volt.
A terrnoszifon6s a h6cs6 elvi vbzlatal6that6 a 12.49.dbrdn. A termoszifonis
egy rnindk6t v6gen zhrt csfidarab,amelybekis mennyisegiifolyad6kot (tobbnyire vizet) helyeztek,6s a cs6 lezhrhsael6tt a leveg6t kiszivatt5ruzt6k.A cs6
als6 r6sz6tmelegitvea munkafolyad6kelp6rolog,a 96z a cs6 hideg v6g6be
6ramlik, ahol kondenz6l6dik6s f6zisv6ltozisi h5j6t ifiad1a.A kondenz6lodott
folyad6k a gravithci6kovetkezt6benvisszacsoroga cs6 aljdra.(Ezeketa csciveket gravit6ci6sh6cs6neknevezik.)E m6dszerreljelentSshdmennyisegsz6llitfolyad6kvissza6raml5s

a por6zuskdzegle

ordzus kdzeg

o
6

isdiebetikus
I rzaklrrz

{
^ N
.= g,

o.!
!
d
I+N
@ o
'!!>

g6ztr

o
l

E5i

c 6g l
Or|

.!10

12.48.dbra. H6cs6elvi vhzlata

414

mellett, emiatt a k6hat6 a k6t cs6v6gkozotti igen kis h6m6rs6klet-ktilonbs6g

igen nagy. A termoszifonh6tr6nya6ppen
sztil6k tenylegeshSvezet6k6pess6ge
miikodik a gravit6ci6ser6t6rben
az, hogy csak az 6brhnrajzolt elrendezsben
miatt. Eppen ezt a hhtrhnyt kiiszobolik ki a
tort6n6 folyadekvisszacsorg6s
h6csovek,amelyekn6la cs6 bels6 feliilet6re (vagy a hosszment6nkoncentr6ltan) egy kapill6rpor6zustoltetethelyeznekel, 6s igy a kapill6riser6kjuttatjfk
vissza a kondenz6l6dottmunkafolyadlkot az elp6rologtat6szakaszba.Ily m6don az elp6rologtat6helyzetenern korl6tozott 6s b6rmilyen helyzetbenhaszcentriftigflis t6rer6velsegitik
n6lhat6.A kondenz6turnfolyad6kvissza6raml6s6t
el6 az rin. rot6ci6shScsovekeset6n.
h0t6s

kondonzAlt
folyad6k

f 0t6s

12.49.dbra. Termoszifon6sh6cs6elve
a * termoszifon,b - h6cs6

A hcicscih6energi6tsziilit6 k6pess6geigen nagy, pl. litiumtoltetii h6cs6

1500"C-onI . 108...2.108W1m2 szhllitflsfira
alkalmas.Atafiiiyanyag 6s a
4 ... 2300 K h6m6rs6klet-tartomunkafolyad6kalkalmasmegvSlaszt6s6val
m6nybanleheth6csoveketk6sziteni.
Napjainkban igen sz6leskonie
n alkalmazzhkpl. elektronikusrendszerek
hfiteslhez,presont6shez,
froccsontdshez,
h6visszanyerlshez
es mds energiatakarekoss6gimegold6sokhoz,fSzbshez,telepek htitlslhez, h6m6rseklet-szabiiyzashoz,fluid6gyakb6l h6elvon6shozstb. A h6csovekelmelete 6s alkalmaz6si
megtalSlhat6.
kor6nekismertet6se
a [15] irodalombanr6szletesen

415

leveo6elszivds
------E->

Keverdkondenzitorok

A vegyiparbana feli.ileti 6s a
kever6kondenz6torokegyarilnt haszn6latosak.
A nagy t6rfogatu, kisnyom6sri g6zoket kever6kondenz6torokban cseppfoly6sitj6k (lecsapat6s,
kondenz6l6s)a k6sziil6kbe beadott
hit6vizzel. A cseppfoly6sit6sjej6r, igy
lent6s t6rfogatcsokken6ssel
a kondenz6torban kisebb lesz a
nyom6s,vSkuumkeletkezik.
A barometrikus (vagy ,,s26p2") kgndenzhtora keverflkondenzdtorok (a g5z kozvetleni.il6rintkezlk a hiitfvizzel) egyik fajtala,
amelyben a viz 6s a kondenz6tum
egyiitt folyik el a k6sziilek alj6n, a
nem kondenz6l6d6 ghzokat pedig
szbraz v6kuumszivattyfval t6volitparag6z
j6k
>
el (12.s0.dbra).
G
Ahit6viz es a gSzok intenziL
vebb 6rintkez6s6nek el6r6s6re a
hit6vizet bepermetezik vagy befecskendezika g6zbe. A barometrikus kondenz6torok 5ltal6ban el| "j,uu'.
len6ramf, t6ny6ros (leggyakrabban
szegmens-,gyunis vagy szitatinyfrok) szerkezetek,a kondenz6tumot
I 2.50.dbra. T6lc6skever6kondenz6tor
rnegfelel6enmlretezett ejt6csd vezetiel 02.5i,. dbra).
A kondenz6ci6sberendez6sm6retezlslhez felt6tleniil ismerni kell a hiit6viz 6s az elszivand696z mennyis6g6t.
A hiit6vizfogyaszt6sa kondenz6torh6m6rleg6b6ladodik:

tv*

Gi + Lc,9 ,o +VucrS,6 = V1,c,S

,1,+ Lc,S ,0.

4r6

I 2.5 l. dbra. Barometrikuskever6kondenzhtor

I - t6lc6skondenz6tor,2 - cseppfog6,3 ejt6cs6(110: l0 m, h:0,5 m, s : 0,5m),
4 - fen6kmedence

Az ejtSvizmennyis6g6t(Vr: Vr,+ G) behelyettesitve,

valamint a bep6rl6kn6l 6ltal6banmegtehet6egyszenisitls,az L levegdmennyis6g6nekelhanyagol6saut6n a sziiks6geshtitlviz mennyisdge
V,_
'

G(i - c,S,u)

',(s ,o- '9",)

A kondenz6ci6sberendezls szitmit6sakorfitalitban ismert a pitrag1z G

mennyis6ge6s i h6tartalma,valamint a hiit6viz h6m1rs6klete.Az ejtSviz h6-

417

j6 kondenz6ci6n6l
vehetjiik
szerintS*: Sc- 1OoC-ra
atapasztalat
m6rs6k1et6t
fel. (Itt So piragSzh6m6rs6klete.)
a, a bep6rlo6llom6sok
Az elszivandogbz mennyis6g6nekmeghat6rozhshr
javasoljuk:
k6pletet
tapasztalatr
szirmhraa kovetkez6
7,,.

L,

t='tfr
ahol Cr:
Trr
ptr

^t leveg6/kg
Parag6z'

szerint,
9,18 ' l}-s Znamenszkij
szerint;
6,67 '10 sNesvadba
az elszivand6leveg6abszohith6mers6klete,K,
az elszivand6levegdparci6lisnyom6sa,bar.

Tov6bb6
L'

m3/h,

illetve

S,

kg/h
kg/h
kJ/kg
kJ/(kg.K)
kg/h
kg/h
oC

gbz);
leveg6(nemkondenz6l6d6
p6ragSz;
lecsapand6
aphrag6z enlalpi|ja;
a leveg6fajh6je;
htitfviz;
ejt6viz;
a leveg6h6m6rseklete;

9u

oC

avizh6mlrseklete;

L
G
i
cL
Vh
Vk

b index bel6p5,a k indexkil6p6 ilramotjelez.

13.Bepirlfs

13.1.Bevezet6s
A bep6rl6sa legr6gebbenalkalmazottmiiveletekkoz6 tartozik. Tennikus
tom6nyit6 (koncentr6ci6novel6)miivelet, amelynekkiindul6 elegye folyad6koldat (16).
szerepetj6tszika szervetlens6k 6s lirgok technol6A bep6rl6selsSrangri
gi6j6ban,az l\eLmiszeripartobb 6gazat6ban(cukorl6, paradicsoml6),az enyvsok esetbental6lkozunk
gy6rt6sbanstb.A vegyiparbanes az 6lelmiszeriparban
olyan oldatokkal,melyekb6l az oldott anyagot(cukrot, kiilonboz6 s6kat)az olritj6n nyerjiik ki. Az old6szertobbnyireviz, de a gyogyd6szerelp6rologtatSsa
szeriparm6s old6szereketis haszn6l.
Egyszerf esetekbenaz old6szer a kornyezeti hat6sok kovetkezt6ben
(napsugdrzfis)lassanelp6rolog.Ilyen tipikus eseta s6svizek (tengerviz,s6st6)
laposmeun. s6kertekbeval6 terel6se.A s6kertekcsek6lyfolyad6kmagass6gir
llgmozghs
hatbs|ra
a
a
term6szetes
denc6k. Ezekb6l a viz a napsughrzis6s
komyezll6gt6rbe p6rolog (diffund61).A visszamarad6s6banegyretom6nyebb
oldat v6giil sokrist6lyokk6form6lodik. E r6gi m6dszernelhat6sosabba nyitott
serpeny6haszniiata.Eleinte al6ttizel6sselmajd g6zkopenyalkalmaz|s6valoldott6k meg az oldat besiirit6set.M6g korszeriibb a zhrt bep6rl6keszi.il6kek
haszn|lata.A fiitSkozeg |ltali.ftan vizg6z. Az, hogy a zdrt bep6rlob6l tbvoz6
phragSzoketnem engedikki a szabadba, hanernegy m6sodikbep6rl6testindirekt ffiesere haszn|ljitk, majd az itt keletkezSphragSzoketegy harmadik test
fiit6s6re,korszakalkototal6lm6ny.F,za a ttibbszordselgdzoldgtetdselve (az in.
Rillieux-elv,1840).
sz6tv6laszt6sakomponenA folyad6kelegyek forral6sos-kondenzhci6s
sekrea lepdrlds vagy desztilldci6miivelet6nekis alapelve"Mi a ktilonbs6gbepdrlds 6s lepdrlds kozott? Eredend6ktilonbsegrr''agaa kiindulo elegy. Ugyanis,ha az elegy komponenseikozel azonosh6m6rs6kletitartom6nybanforrnak,
akkor lepdrldsr6l besz6liink.Ilyenkor a komponensekillekonys6gaegym6shoz
kozeli. P6ld6ulvegyi.ika viz - etanolelegyet.A viz l6gkori (norm6l) forrdsmozognak.A viz pontja 100"C,az etanole78,3oC:azonosnagys6grendben
konyhas6oldatbana viz fonfspontja 100"C 6s fagy6spontja,vagyis a vizjeg

4t9

800'C. Ez azt je'

viszontaz olvad6spontja
0"C. A konyhasonak
olvad6spontja
lenti, hogy a s6oldatbana s6 egy6ltal6nnem ill6kony. A s6sviz fortalilsakora
gSztdrbecsakHrO-molekul6kjutnak. Ez teh6tbepdrlds. A bep6rl6snii csakaz
old6szerill6kony,az oldott anyagnem.
Az elglzologtet6sc6ljaa hig oldatbol min6l tom6nyebboldat el66llit6sa,
adott esetbenkrist6lypepigval6 f6z6s,vagy kolloid oldat gell6 dermeszt6se
(zselatin-,csontenyvbep6rl6s)
154,62).
6ci6j6naknovel6se,vagyis
6s c6lj a oldatok oldottanyag-koncentr
A bep611
de legfeljebb a
koncentr6ci6,
oldattom6nyitls, elgSzologtetestfijfn a kiv6nt
megfelel6telitettsegrhatitrel6r6s6ig.A bep6rl6stelforral6sh6m6rs6klet6nek
glzologtetSk6sztil6kbenhajtj6k v6gre, amely rendszerintvizgSzflitflsii.Igy a
bepSrlok6sziil6kekzome g5z{it6sfi elg6zologtet6. Az oldat bep6rl6sakora
glzterbe csakaz old6szermolekul6i jutnak, az oldott anyagnern illekony' A
bep6rl6s folyarn6n keletkez6 gSzi - megkiilonboztet6siila flitesre haszniit
gSztol* piraglznek vagy egyszenienp6r6nakhivj6k. Az old6szer6s az oldat
forr6spontjaugyanazonnyom6smellett is elt6r<j.Az oldat forr6spontjamaganevezztik.
sabb: ezt a j elensdgetforr6spont-emelked6snek
kozott egyertelmiiosszefiigg6s
forr5spontja
g6ztenzioja
6s
A folyad6kok
t6rb6l kisebb nyom6sir
nyom6sri
nagyobb
6ll fenn. Eszerint, ha a folyad6kot
forr6spontot,
megfelelS
glztenzi6nak
t6rbe vezetjiik, el6rhetji.ikaz alacsonyabb
vagyis a folyad6k forr6snakindul. Az igy keletkezl phragSztsatjtgSznek(is)
r6v6nbekovetkez6onelpdrolg6snevezik,ajelens6getpedignyom6scsokken6s
nak vagy ut6np6rolg6snak.
A keletkezS sarjig6z a kisebb nyom6snakmegfelel6 telitett 96z. A folyad6k h6m6rs6kleteugyanezennyom6snakmegfelel6telitdsi hdmers6klet.A
h6mennyisegegyenl6 a folyaddk lehiil6s6vel
sarjtglz fejl6d6s6hezszi.ikseges
L, fajh6jec es a le""ibadd6v6lo h6vel.Ha abevezetettfolyad6krnennyisege
satjfgSz menya
keletkez6
akkor
(h6m6rs6klet-ktilonbseg),
hiil6s rn6rtekeAS
nyis6ge
tra:-

LcA'9

'

ahol r a kisebbnyom6sues alacsonyabbh6m6rs6kletiigdz pfutolghshcije.

tobbf6le fonn6ban
Az onetp6rolg6sjelens6g6ta bep6rldstechnik6ban
az expanziosbep6rlokn6l,az
hasznositj5kpl. a kondenzvizekkig6zolg6s6n6l,
egyen5rarnirtobbfokozatitrendszerekben.
hiit6snekis alapelve.
Az onelpdrolg6sa g6zsugilrszivattyris

420

13.2.Robert-bepfrl6
A m6r ismertetettduplik6tork6sziil6kekbep6rl6k6ntis haszn6lhatok.
A legismertebb 6s nagym6rt6kbenelterjedt Robert-bep'rl6t Roennl
morvaorsz6gi(Seelovitz) cukorgy6rostal6lta fel. Hengerestestii, alul feliil
ed6nyfen6kkelell6tott zhrt k6,szil6k.Also harmad6banftigg6legescsovescs6koteges fhtSkamrhjhnakcsoveibenforr a bep6rlandole, a csovek kozotti teret
ftt6g6zzel melegitik. A k6sziil6k tetej6n g5zd6mtal6lhato cseppfogoszerkezettil. A fit6tdr megfelel6hely6n l6gtelenit6csonkothelyeznek el. A ff'tdgSz
bevezet6s6re6s helyes szltosztbshra
tobbfele megoldSsismeretes.A csapad6k- vagy kondenzvizetals6 cs5kotegfal6hoz legkozelebb kell alul
elvezetni.A bep6rlando16bevezet6se 6s a bep6rolt16elvezet6seis tobbf61elehet. A mai Robert-bep6rloaz
eredetitdla kozponti nagyobb 6tm6r6jii ejt6cs6bent6r el - a r6gibenez
hifunyzott. A kozponti ejt6csovet
el6szor Ka,szelovszrt alkalmazott
(lj.l. dbra). A fiigg6legescs6koteg
mind a mai napig 6ltal6nosanhasznfitszerkezetielem.
A Robert-bep6rl6fiit6kamr6j6ba (1) csonkon 6t vezetjiik be a
f6t6g6zt.Ez a csovekkozotti tdrben
a p6rolg6sh6tleadvakondenz6l6dik.
A csapad6kviza (2) levezetScsovon
ooo oo \
./
6t t6vozlk. A j6 h56tad6sbiztosit6/ o o o o o o o o \
/ooooooooooo\
s6raa fritdkamr6b6la nem kondenf/ oo oo oo oo oo oo oo oo ooooooooo\ \
z6l6d6 ghzokat,igy els6sorbana leOOOOOO',---TOOOOOO
oooo / | \ oooo
veg6t el kell tdvolitani, erre va16a
ooooot-t-,ooooo
o
o o o \ | , / o o o o
a
leveg6t
(3) ldgtelenitSvezetlk A
oooooovoooooo
i
o
oooooooo oooo/
futSkamraals6 r6sz6b6lvezetik el,
\ o o o o o o o o o o o o /
\ooooooooooo/
iigyelve a csapad6kvizrftegmagas\oooooooo//
\ooooo-/
s6ghra.A l6gtelenitls az itbra szerinti megold6sn6la leveg6neka p6I 3.I . dbra. Robert-beP6rl6
6ll. A hig 1- fft6giiz bevezetlse,2 - csapad6kvizkiv ezet6se,
rat6rbe val6 6tvezet6s6b6l
16a (4) csonkon6rkezik a bep6rl6- 3 - 165elenit6s,4-hig 16(tdltes),5 - besiiritett16
(i.irit6s),
6 * visszafoly6cs6,7 - p6racsonk
ba, a tom6nyitett oldat az (5) cson-

421

gls vSzlata
I 3.2. dbra. Folyad6kkerin

kon 6t titvozhat. A bep6rlo tetej6n a

,,g5zd6mban" a pfiritk 6ltal elragadott folev6lasztjuk6s az osszelyad6kcseppeket
gyrilt folyad6kot a (6) visszafoly6nkereszttil visszavezetjik. A fejl6dott glzpdrhk a
(7) p6racsonkon6t thvoznak.
A 13.1.dbra als6,metszetireszebll
j6l lStszanaka kis 6tm6r6jii forrcsovek es a
koz6pponti, nagyobb tfim6r5jti ejt6cs6. A
forrcsovekbena felszirll6 g6zphritker6sen
felfel6 mozgatjhk az oldatot, mig a kozlpponti ejt6cs6bena folyad6k lefel6 6ramlik,
igy meghathrozottcirkulSci6 (kering6s)jon
l6tre a bep6rl6ban.A cirkul6ci6tjol szeml6lteti elviles a 13.2.dbra.

13.3. Tiibbfok ozltir bepf rl6s

A tobbfokozatlbepfrl6s l6nyeg6ta 13.3.dbra szeml6lteti.Az L bep6rl6t
,,friss" f6t6g6zzel flitjtik. Az oldat az L bepSrl6testbenbizonyos m6rt6kig
tom6nyedik,mikcizbena bel6le fejlSdott vizg1z - amelyet iitalihanpiragSznek vagy egyszeriienphrhnakneveznek- elthvozik a g5zd6mb6l.Ezt a phrag6zt azonbangazdas6gtalan
a szabadbakiengedni,sokkal c6lszerffbb- p6rolghshlj6t kihaszn6lva- hasznositaniegy rij abbbep6rl6k6s
zril6kben.

I 3.3.dbra. K6ttestes
beo6rl6

422

A pirirt a IL bep6rl6testbevezetjiik (mint fiit6g5zt). Ezbrt elm6letileg

1 kg friss gSzzelkozel 1 kgviz elp6rologtathato.Az igy nyert p6ra ism6t kozel
1 kg vizet k6pes elg6zologtetni,teh6t 1 kg friss gSzzelketfokozatu bep6rlocsaknem2 kg vizet glzologtetheti.inkel - elm6letileg.
berendezesben
A phrag6znyom6sakisebb a friss fit6g6zn6l, igy az egym6st kovetS
bep6rl6testekbenegyre kisebb a phratdri nyom6s. A tobbfokozatl bephrl6k
utols6 fokozataiv6kuumban(l6gkorin6lkisebbnyom6son)mtikodnek.
Az utols6 fokozatbannyert pbragSztfel{ileti vagy keverdkondenz6torba
vezetik. A tobbszoroselp6rologtatdsitt is elSnyos:a kondenz6torbaviszonylag
kevesebbpitra jut, igy a kondenziltorhiitlvizfogyaszthsais kisebb'
Az el6bbtett meg5llapit6sainkcsak elm6leti kozelitdsek.A h6sug6rzSsi
kondenz6ci6svesztes6geistb. rniatt 1 kg viz
vesztesegek,a pbrag6zvezetdkek
elgdzologteteslhezgyakorlatilag
-

egytestesbep6rl6ndl
k6ttestesbep6rlon6l
hfromtestesbep6rl6n6l
negytestesbep6rlon6l
ottestesbep6rlon6l

1,1
0,57
0,4
0,3
0,27

kg,
kg,
kg,
kg,
kg friss fit6gSz szi.iks6ges.

Ottestesbep6rl6telepetm6r igen ritk6n alkalmaznak,6s 6-7 testestelep ugysz6lv6nnincsis.

bep6rlotelepkapcsol6sivhzlata.
h6romtestes
A 13.4.abra szokitsos,

bep6rl6telep
I 3.4.abra. H6romtestes
-6raml6sm6r6,4-szivattyri,5-l6el6melegit5,
1-hig16 tart|lya,2-adagol6tartilly,3
6,76s8*bep6rl6testek,9*barometrikuskever6kondenz6tor,l0-cseppfog6,11-gyfi1I6tar'
l6 - friss
t6ly, 12- forrcsrivesflit6kamra,13- pdrat1r,14- g6zd6m,15* a hig 16bevezet6se,
l8 - l6csonk,l9 - p6racsonk
fft6g6z, I 7 - kondenzed6ny,

423

A hig 16 az (l) tart6lyb6l keriil a (2) adagol6tartiiyba, ahonnan (3)

6raml6sm6rdnkereszti.ila (4) szivattyh az (5) l6elSmelegit6benyomja. A
bep6rl6telepf6 r6szeia (6), (7) 6s (8) bep6rlotestek.A III. bep6rlofokozatb6l,
azaz a (8) testb6l elvezetett phrilt a (9) barometrikuskever6kondenzifiorban
csapatjukle. A barometrikuskondenz6tor(10) cseppfogojSbol
szivjuk el v6(leveg6t).
kuumszivattyirsegitseg6vela nem kondenz6l6d6ghzokat
A besiiritett oldatot a (11) gy6jt6art6lybanyomatjuk.A bep6rl6testf6bb r6szeia (6) els6 fokozati k6sztil6kenvannak megjelolve:(12) forrcsovesflit6kamra, (13)
(16) friss ffi5gdz bevezet6se.
pfiratlr, (14) g6zd6m.(15) hig 16bevezetflse,
A
ffi6kamr6kban lecsap6dottg6zt (17) kondenzed6nyekenkereszttil kondenzhtumvezet6kbevissziik. A besiiritett oldatot a bep6rl6testalj6n elhelyezett
(18) csonkon 6t vezetjik a kovetkez6bepirl6testbe,mig a (19) pSracsonka
g6zd6monhelyezkedikel.
A 13.4. dbra egyenfiramfibep6rl6telep,vagyis rnind a 96z- es phravezetbs,mind a l6vezet6sirfnya egyezik.Ritk6bban alkalmaznakellen6ramir,
ill. vegyes6ramri
bep6rl6telepet.

13.4.A beprflrlfstbefolyfsol6 tfinyezfll<

Koncentr{cirf, siirff s6g
A bep6rl6slefolytatSs6nn1zveaz oldat frzikai 6s k6miai saj6ts6gaimeghathroz6jellegiiek.
Az oldatot els6sorbanjellemzl tenyezl a koncentrdci6vagy tom6nys6g.
A tcim6nys6ges a siirfis6gtobbnyire ar6nyosegym6ssal,igy gyakori, hogy az
iparban minden m6s tulajdons6gotaz oldat siiniseg6revonatkoztatvaadnak
meg.Koncentr6ci6na bep6rl6stechnikiiban
a

. s

ff=-

(13.1)

viszonysz6mot6rtjtik.
Itt

S: az oldott (sziraz) anyagtomege[kg],

L: az oldattcimege[kg],
b tort szhzszorosa
tomegszhzal6kban
adjameg a koncentr6ci6t.

A bep6rl6sfolyam6n az oldott anyagtomege(a ,,szhrazanyag")nyilv6n

vfltozatlan, hiszen csakaz old6szer(a viz) g6zologel. A kezdeti 6llapot (hig
424

oldat) k bet6ve| a koncentr6lt (v6gs6) 6llapotu oldatot v betiivel jelolve, az

iddkozbenelg6zologtetettphramennyis6ge:
V[/= L1,-Lu,

03'2)

itt W: a termelt pdramennyis6g.

6l1and6(ugyanaza bep6rl6sel6tt 6s ut6n)
Mivel a szhrazanyag-tartalom
S = btLt = brL,,

(13.3)

innen
boLr

t, , = - f ,

(13.4)

igy tehbt

w = L"t- h ! L = r r" [( t - q )

b,)

b,

( 1 35 )

Ut6bbi k6ptetz6r6jeleskifejez6seaztmutatja,hogy 1 kg kezdeti oldatbol h6ny

kgvizthvozott:
. b,
w =7-;=

b"-b,

kg viz&g oldat.

(13.6)

T
13.1.pdlda
koncentr6ci6jab* =ljYo. Mennyi vizet
1000kg kezdetihigl6mennyiseg
kell elp6rologtatni,hogy a bep6rl6sveg6na koncentrdci6b,,= 50%olegyen?
1 kg-os kezdetioldatbol
b' - bo - 50- 10 =
0,8 kg viz/kg oldat
* bu
50
g6zologtetenddel, igy az adottmennyis6gb6l:
= 800 kg
W = Lrw = 1000'0,8
vizet kell elp6rologtatni.
A koncentr6ci66s az oldatp siinis6geigenj6 kozelit6sselar6nyos.A stiriis6get
adj6k meg.
kg/m3,illetve kg/l m6rt6kegys6gben

425

A siinis6gm6r6s6realul sor6ttelell6tott, risz6s,fokbeoszt6sirsiinisegm6rdket haszn|lnak, az un. areom6tereket.Ezek az Archimedes-f|le felhajtoerS

elv6n alapulnak.R6genteezeket az aercmetereketonk6nyessiir[is6gsk6l6val
Ittfiilk el. Ezek a ,,fokbeoszt6sok"n6h6nyipar6gbanm6g ma is haszn6latosak,
igy p1..a Balling-fok (Bg"), a Brix-fok (Bx') 6s a Baum1-fok(olvasd:b6m6;
B6'). Atsz6mitdsuk:
:
Baume-fok( I 5"C hdm6rs6kleten)
P=

144,3

(r6.7)

l44J-Be"

:
Balling-fok (17,5"C hdm6rs6kleten)
p
' =

200
200- Bs"

(13.8)

400
4 0 0 - Bx'

(13.e)

Brix-fok( 15,6'C h6m6rs6kleten):

'

Viszkozitris
A bep6rl6st igen nagy m6rt6kben befoly6solja az oldat viszkozit6sa
(belscisurl6d6sa).
A viszk6zus,nyirl6soldatokhajlamosakarra,hogy abepht'
l6k6sziil6kcsoveirelerak6djanak,a r6siilSk6regegyrevastagabblesz 6s sokszor eldugitja a kisebb 6tmbr6jiicsoveket.

cuk "/

t*, to"

/
=

glicerin

)o

'yry 4 ?
-z

bP +

.t d
d
*

NaC

Nl2 2

9 >
-c

JA *

o
o

1o

T
20

_<

Na NO.

KCI
30

10

50

60

70

80

90

oldatkoncentrAci6%
1i .5. dbra. Oldatokvizhez viszonyitottviszkozit6sa

426

lo0

Viszk6zus, nyfilos anyagokn6la be1s6folyad6kcirkul6ci6lelassul 6s a

bep6rloteljesitmenyeis lecsokken.
A 13.5.abrdn n6h6nyvizes oldat vizhez viszonyitottviszkozitds6tttinfiiggv6ny6ben.Jol lithat6, hogy a viszkozithsa
tetttik fel az oldatkoncentr6cio
emelkedik.
koncentr6ci6noveles6velegyremeredekebben

Forrf spont-emelked6s
A bep6rl6sn6l fell6p6 egyik legsaj6tosabbjelens6g a forr6spontemelked6s.Amig a tisztaviz atmoszfbtlkus(azaz 1013 hPa)nyom6son100'Con forr, addig a vizes oldatok forrSspontjaenn6lmindig nagyobb,pI. a 2lo/o-os
teh6tB:5"C'
105'C-onforr, a forr6spont-emelkedds
konyhas6oldat
6rt6kea koncentr6ciofiiggv6nye:min6l nagyobb
A forr6spont-emelked6s
a koncentr6ci6,ann6lnagyobba forr6spont-emelked6s.
A viszonyokata 13.6.dbra szeml|Iteti.

.o
o
6
6'

20

o
(L
E

- t 5

.o
o
b
E

Itc
o
o

I 3.6. dbra. Oldatok forr6spont-emelked6se

ia1
+Lt

fiziko-k6miai jelens6g,6s noveli a bepSrl6sneA forr6spont-emelked6s

hdzs6geit.A B fon6spont-emelked6smiatt nagyobb h5m6rs6kleIu,tehifi nagyobb nyom6sriglztkell a fi,ttdkamrfiba
bevezetni.A fon6 oldat h6m6rs6klete:

9 o= 9 * F ,
ahol B :

s-

(13.10)

a forr6spont-emelked6s,[oC],
a keletkez6 phragSzh6m6rs6klete,['C].

eset6n:
P6ld6ul2lYo-oskonyhasooldat
F:5"C;.9 : 100oC6s So : 105"C.
Nyilv6nval6an a ftt6g6z h6m6rs6kletenagyobbkell hogy legyen, mint
legal5bb110"C(de ink6bb 120'C).
azoldatforr6spontja,teh6t
Ez a fonbspont-ernelkedfls
az oldat fizikai-k6miai saj6tossdgaitolfligg6
h6m6rs6klet azonban a folyad6koszlop
A
folyad6kt6ri
anyagi tulajdons6g.
nyom6s6t6lis f,igg, ugyanis a forrcsovekbena folyad6kranemcsaka phrateri
nyom6s, hanem a folyad6koszlopsrily6bol sztrmaz6 nyom6s is hat: min6l
hosszabbaka forrcsovek,ann6l nagyobbnyom6s hat az alsobb folyadekrdtegekre, tehhta forr6spontotitt a folyaddkhidrosztatikainyom6sais noveli.
Eszerint,ha a folyad6kfelszinena folyad6k forr6spontja9s, akkor a felszint6l lefel6 haladvaa forr6si z6na aljhig - a nagyobbnyom6smiatt - a forr6spontis n6 9o helyett .9, 6rt6kre.A keletkez6p6raelvileg S oC h6mers6klete is csokkena piravezet6kben,amig - tobbtestesbep6rlon6l- a kovetkez6
test frit6kamri$iha bel6p. Ezt a csokkent6sta vezetlk sirrl6d6si ellen6ll6sa
kb. 0,5...1,5"Ca gyakorlatokozza,teh6thidraulikusveszteslg.Ez a vesztes6g
ban.
1'C 6s a hidraulikus veszteHa pl. a hidrosztatikaiforr6spont-emelked6s
s6g 0,5oC,akkor az ellbbi konyhas6oldateset6naz oldat forr6spontjaa forr6si
zona aljhn 9r : 106oC,a felszinen9o : l05oC, api.nat'ri hSrn6rs.kletI :
100oC,de a kovetkezl test flit6ter6bevezetveez a phragSzmhr csak 99,5"C
h6m6rs6kletii.

428

13.5.A bepfrl6 teljesitm6nYe

Mhr az im6nt 16ttuk,hogy a besiirit6shezmeghatfrozottmennyis6giiold6szert,tobbnyire vizet kell elp6rologtatnunk.Ehhezaz elpiltologtat6shozforr6sban16v6oldat esetdn
Q=Wr

[J/s]

( 1 3 .1 )

kell (megkozelit<ileg).
h6mennyis6g
viz 6sr: vizpbrolghsh6je'
A k6pletbenW: az elp6rologtatand6
az oldat, akkor m6g nagyobb h6forrasban
nincs
Term6szetesen,ha
'
m6g
az
el6melegit6sre
mennyis6gkell a bep6rl6shoz,hiszen

Q"= -Lc(so.-9r)

(13.12)

sziiks6ges.
h6mennyis6g
L : a bet6pl6ltteljes l6mennYis6g
c : az oldat fajh6je,
90" : a bet5pl6ltoldath6m6rs6klete,
Sr - a forr6 oldat h6m6rs6klete'
TbtelezziJkfelaz egyszenibbesetet,azt,hogy az oldat m5r el6rnelegitve
l6p be a bep6rl6ba.Mivel barmilyenh66tviteleseten- igy a bep6rl6sn6lis a
f5 egyenlet:
Q= kAtS
ahol k
A
Ag :

[J/s],

(13.13)

a h66tviteli tlnyezS [W(m2 ' fok)],

a bep6rloflit6feliilete [m2],
61loh6fokki.ilonbseg
a rendelkez6sre
['C].

get
A h6m6rs6klet-ki.ilonbse
Ag = gs -g r

(13.14)

kiilonbs6g szabjameg, ahol

9" : a f6t6g6zh6m6rseklete[oC],
S r : a forro folyad6kh6rn6rs6klete['C].
429

M6r l6ttuk,hogy 9, 6rtdk6n6la p fonfspont-ernelked6st

6s a hidrosztatikai fondspont-emelked6st
felt6tleniilsz6mit6sba
kell venni. Ez a k1t tenyez6
,9, 6rt6k6tnoveli, 6s igy a rendelkez6sre
6116AS hdfokkiilonbs6g
csrikken.
A kh66tvitelitlnyez6 min6l nagyobb6rt6k6tkell biztositaniahhoz,hogy
a bep6rl6A fiit6felilete ne legyentril nagy. Ha nagy a fiitdfeliilet, nagyobbk6sziil6k sziiks6ges,ami pedig nagyobbberuh6z6sikolts6getjelent. Tobbtestes
bep6rl6telepn6larra torekszenek,hogy minden test egyformafiit6feliiletii legyen.Ha mindentestm6s-m6sfiit6feliiletiilenne,ez indokolatlanulmegnovelnt a gyfffiirsineh6zs6geket,
a kolts6geket,
megnehezitene
az alkatr6szekcser6lhet6s696t.
Nem el6g azonbanarra torekedni,hogy a bep6rl6testek
azonosfiit6feliiletiiek legyenek.Meg az is kell, hogy a fiit6fehiletekcisszege,
vagyisaz cisszes
fiit6feliilet minim6lis legyen; ugyanazonbep6rl6teljesitm6nyt
a lehet6 legkisebbosszesfiitdfeliilet alkalmaz|sf:al6rjiik el a tobbfokozatibephrlSsn6l.
Ha pl. h6romtestes
bep6rl6telepet
terveziink6s a fiit6feltiletekegyenlcis6g6tel6irjuk:
At=Az=43=A,

(13.rs)

akkor a f6egyenletb6lkovetkezik,hogy
A _

o
kLS

( 13 . 16 )

6s

A,9,:A9S
r : ,A= q , 9 2 - , 9 ! .

(13.17)

\ k z k 4
Ez azt jelenti, hogy az egyesbep6rl6testekben
a fiitSg6z6s a forr6 folyad6k
kozti h6fokkiilonbs6gek arf nyosak QIk torttel.

430

13.6.A bepfrl6 anyag-6shfm6rlege

Lobevezetett16egy rbszeelg6zolog6s llrpbrag'z form6jSbanthvozik, a
le L, lesz.
tomenyebb
Jeloljiik a friss g5zt, amelyeta fiit6kamrhbavezettink,G jellel. Ugyanez
a mennyis6g lecsapitva t|vozik mint kondenzviz. Az anyagm6rlegteh6t
l6oldalonegttestesbep6rl6ban:

(13.18)

L o= W ' + L 1 '
6s innen

L t = L o- W '

n6lkiil):
A h6m6rleg(a h6vesztes6g
G. i, + Lo. i ro = G' ir,+W1i
rt * (Zo W,)irr,
afitfgSzhftartalma,

ahol is

a kondenzvizhftartalma,
a bep6rland616h6tartalma,
aPfraglz h6tartalma,

ik
iro
ipt
in

( 13 . 1e )

at6voz616hStartalma'

Tekintsiik 6t egyh6romtestesbep6rl6telepv6zlat6t(13.7. dbra), es ennek

kapcs6nirjuk fel egy h6romtestesbep6rlotelepegyes fokozatairaa h6merleget
n6lktil)|
(h6vesztes6gek
, ipz

Lf

il-l,bl

L2' iL2'b2

L3'iL3'b3

jeltjl6seia m6rlegsz6mit6shoz
bep6116telep
t 3.7.dbra. Hdromtestes

431

L test:
= G.i o r+W Jpt+( tr - W r ) tr ,
G'i r + L o i ro

( 13.20)

II. test:
V .i p r* (zo- W)i rr=V .i t z +w2ir z*( 4 - V - wr ) tr r .

( t3.zt)

IIL test:
v [ / 2 . i r z(*zo- rrr-w r)i u =l l /r.i o r+\.ir t* ( zo- w,- wr - wr ) ir T ( 13.22)
Az anyagmfirleg:

13.7. A bep6rl6k6sziil6kek /r h66tviteli t6ny ez6je

A kh66tvitelitlnyezl 6rt6kea kovetkez6k6plet szerint szhmithatl:
I
t,^--I--l--

'
_+_+_ I
ds

ahol es

d,/
),

(r3.24)

d,/

a kondenz6l6d696z h66tad6sitlnyezfje,
a forr6 oldat h66tadbsit6nyez6je,

az elv6laszt6cs6falvastags6ga,
a cs6fal dnyag6nakh6vezet6sit5nyezSje.

A h66tviteli tlnyezl szhmititsinhlfigyelembe kell venni, hogy a cs6fal

nem mindig tiszta, azon lerak6d6sok,k6rgesed6s,(kaz6nk6) keletkezik, ami
er6senlerontjaa k 6rt6kt.
A k6pletbenteh6t(adott esetbenmindk6t oldalon)

432

Sr.

T
tagot is frgyelembekell venni.
Itt
.sk :
a lerak6dottk6regvastags6ga,
Lk
a lerak6dottklreghSvezet6sit6nyez6je.

A k t6nyezfi kozelitfi szilmithsa

Mivel mind a kondenz6l696z mind a forr6sbanlev6 folyad6k h6mers6kletea bepirl6ban 6lland6,igy AS h6fokktilonbs6gis 6lland66rt6Ki.
A h6rom r6sztagb6losszetev6d6AS h6m6rs6kletkiilonbs6getrajzoljuk
fel a h6ellen6ll6sokfliggv6ny6ben.Az igy kapott 13.8.dbrdn a ferde egyenes
hajl6sszog6nek
tangensea feltileti q h6terhel6stadjameg:

13.8.dbra.A h6m6rs6klet-kiikinbs6g
6s a
h6ellen6ll6sok

L .
tgv = c*A9" = -A,S pt =a ,A,S, - kA,$= Q.
J

A g6zkondenz6ci6sNusselrklpletben 6s a bubor6kosforr6si h66tad6s

k6plet6benszerepela A9" ill. A.9, :
ar=CrA,S[
ES

433

a r = C 1 L S l,
ahol u: -ll4

6s

v:2.

A C 6lland6k a kozeg tulajdons6gait6l6s a geometriaim6retekt6les elad6dik:

rendez6st6lfiiggenek.Rendez6sutin az egyesh6m6rs6kletes6sekre
1

( ras)F

A , 9 ^= l -

" t c , |, )
\

= lms
A9"^,
a

CS
I

Ae.
' =[4q]o
lc, )
A'9 = A.9s+ A9rur+ AS /
:
egyenletbebehelyettesitve
l

o.f4qlo k;,,
^s=f4qlo o*+l^s
^
[c_J

\c,)

jutottunk'
vagyis k 6s AS kozotti osszefiiggesre
A k = I03X3 , lll. X = 0,lkr/3 transzform6ci6tclszertienbevezefrie,az
u = -l I 4 6s v = 2 haMfinvkitev6ketbeirva
LS=AXa+BX3+DX

434

alakir egyenletrejutunk, ahol A a gSzreB a falra, D a forr6 oldatra vonatkozo

kepzett dlland6k, X pedrg transz6s a param6terekmegfelelSosszevon6s6b6l
form6lt h66tviteli tenyez5.
AS = E jeloldstbevezetve
AXa+BX3+DX-E=0
negyedfoku hi6nyos egyenletrejutunk. Itt ugyanis a negyzetestag 26rus. A
gSzkondenz6ci6s
6s fonal6si a kepletekb6lA es D kiszbmithat6,tov6bbhB a
falra vonatkoztafura
szint6nad6dik.A pozitiv valos gyok az egyenletb6lkisz6:
mozog,az els6kozelitestcelmithat6.A gyok X 0,5 esX: 1,5 6rt6ks6vban
szer{iX: 1 6rt6kkelkezdeni.Iter6ci6val(pl. Horner-Newton-m6dszerrel)a keresettgyok meghatilrozhat6.
ily modonk hci6tbocsdt6si
tenyezci:k=1000X3,
eszerintfr: 1506s 3300W(m2fok)kozti sdvbanvan [16].

13.8.Bepf rk6k6sztil6k-tipusok
A term6szetes
kering6siiegyszerff
6s osztottllterti bep6rl6kata 13.9.dbra a es b r6sze rnutatja. A 13.9.a dbra kilon fritdkamrSs,kiilon p6rakarnr6s
rnegold6s.A cirkul6ci6s6rama p6rakamraaljhr6lvezetivisszaa folyadekota
flit6kamra alatti 16t6rbe.A lebevezet6shasonlokeppalul tor16nik.A l6elvezetesi csonkot a pirakamra als6 oldal6n helyezik el. P6raelvezetbsa pfuakamra
tetej6ntortenik. Ap6;rhka felfrocskol6 fon6 16velegyiitt tangenci6lis6tvezet6
csonkon6t erkezneka p6rakamr6baoldalt. A 13.9.bdbra az osztott l6teni bep6rlot mutatja. A p6rakamraa flitdkamra folott helyezkedik el, benne a foncsrivek lolott vizszintesterel6lap.Az Ince-fenekesp6rakamraegyik oldal6n a
leelvezetScsonk,rn6sik oldaldn ldvisszavezet6cirkul6ci6s cs6 van. A bethp1,6l6s 6s l6visszathpl6l6s
az als6l6terbevezet.A l6t6r alul 6s feliil, vagyis az als6
csdkotegfalalatta fen6klapig6s a fels5 csdkotegfalfolott a vizszintesterel6lapig kett6 van osztva.
Az egyszerf kering6siibep6rlo a hSlrzekeny folyad6kok (mint pl. enyv
6s zselatin)bep6rl6s6raa legr6gebbenalkalmazottk6szrilek.
(rnintegy3...4 tlh
kisebb6skozepesbep6rloteljesitm6nyrikn6l
A k6szi.il6k
telepn6lj6l haszndlhato.
6rt6kig)egy-,k6t- 6s h6romtestes
Uzerneegyszerii6s
beruh6z6si
koltsdgeviszonylagkicsi.

435

t 3.9.dbra. GEA-Wiegand-felebep6rl6tipusok
a - term6szeteskering6siikiils6 frit6kamr6sbep6rl6,b - osztottl6terii bep6rl6,c
beflit6kamr6s
lemezes
e
bep6r16,
k6nyszercirkul6ci6s
kirsz66ramirbep6rl6,d
bep6rl6,g - cs6kigy6sbep6rl6
p6rl6,f- es66ramri

436

A bep6rlok6sztil6k(13.9.b.dbra) egytestesbep6rl6k6ntvagy tobbfokozatu telep utols6 testek6ntalkalmazhat6c6lszenien.(Ez ut6bbi esetbenel6rhet6

akhr50Yoos csontenyv-koncentr6cio.)
A khsz66ramir(feltal6loj6r6l Kestner-bep6rl6nakis nevezett) bep6rlo
k6pes.A forr6sban1ev616a
hosszriforrcsoves6s ak6r 10...15t/h teljesitm6nyre
csovekbenkusz66ramotkpez(I 3.9.c. dbra).
cirkul6ci6nern el6g. A 13.9.d.dbra
Viszk6zusleveknela termdszetes
vagy kenyszercirkulicios
kiilonlegeskeringet6szivatt5ruval
ell6tott mesters6ges
bep6116.
A cs6kotegesflit6kamrithoza frissen bet6pl6lt 16t6s a vissza6raml6l6t
alul elhelyezettowlnyszivatbru viszi fel. A vhzolt Wiegand-GEA-k6sziil6kalkit6pl6l6 szivatfp csatlakozika besiiritett 16
s6 hosszabbitottcs6vezet6k6hez
kivezet6sec6lj6bol.C6lszenienkapcsolhat6tobbtestestelep utols6 fokozatak6nt. A fit6karrra frit6s6recs6kotegesbep6rlon6lphrag6z(vagy frissgdz)szolgiihat.
A mesters6ges
kering6siibep6rl6kozel hasonl6viltozatitt a 13.9.e.dbran
vbzolntk.Itt a cs6kotegeskamra helyett kiilon6llo lemezeshdcser6l6talkalmas) flitesnel.
zunk. Ut6bbi megold6shaszn6lha
t6 melegvizes(melegfolyad6ko
'
'
(:
3000 mPa s) viszkozit6sujo
Ilyen bep6rl6kkalpl. el6rhet63 Pa s
min6s6giizselatin.
Az es66ramirbep6rlo csoveibenlefel6 ir6nyul a folyadek es phrag1z
egyiittes irama. A fels6 llbevezetS 6s l6eloszt6elem kiilonleges szerkesztesi
feladatotjelent a konstruktdrsz6m6ra(13.9.f.dbra). A 166s p6ra t6glalapkeresztmetszetiicsatorn6njut 6t a ktilon6ll6 elviiaszt6 kamr6ba,ahol a p6r6k felfel6 a 16lefeld t6vozik.
E bepdrlofajtdvalkiilonosen rovid tart6zkodSsiid6 garant|lhato, ezert
kimdletesbep6rl6stteszlehetdv6.
A 13.9.d.6sf. dbrajdn v|zolt kenyszercirkul6ci6sktilsd szivatt5rusbeprirloihozhasonl6,de vizszintesflitSkamr6sk6sztil6ketmutata I 3.I0. dbra.
nagy rnennyisegiivizet
A korszeniipari iizemekbengyakransziiks6gesek
elp6rologtat6,nagyfiit6feli.iletiibep6rloberendez6sek.
Itt 6s sok m6s egy6bhelyen(mint pl. er6senviszk6zus,tom6ny,h56rz6keny oldatokn6l)mesters6ges,
rin. kenyszercirkul6ci6s
bep6rlokathasznSlnak.
A cirkul6ci6s sebess6gezekbena k6sziildkekbenmintegy 2 mls ertekii,
pontosabban1,5 6s 3,5 m/s 6rtekekkozottmozog.Az 1 rnls-n6lkisebbsebess6gekhasznfiatac6lszenitlen:itt a kdnyszercirkul6ci6sbep6rl6salig kiilonbozik a termlszetescirkul6ciost6l.Viszont nagyobb,teh|t 4 rn/s 6rt6ketmeghalado cirkul6ci6s sebessegekn6l
a hS|tsz|rmazhsrnhr nem javul tov6bb. A kiils5
szivattyris,kenyszercirkul6ci6sk6sziil6kekkoziil emlitjiJk a B uflovak-f,!Ie bepirl6t (13.10. dbra). Ennek elki.ilonitettfiitStereketjbratu, vizszintescs6koteges.A csovekencentrifug6lszivattyihajtja ffi az oldatot.Az oldat csak a fiit5-

437

t6r felsrj rcszlhez csatlakoz6fiigg6legescsdbenforr fel, miel6tt kozvetleniil a

pfratlrbejutna. Itt a folyad6k-phraelegy kiilonlegesenkik6pzett terel6 cseppfogoba ritkozik, a folyad6kcseppeklehullanakes visszajutnaka szivatty[r sziv6vezet6k6be.

bep6r16
13.10.dbra. VizszintesfiitSkamr6s

438

13.9.Fiit6g6zvezet6si6sl6gtelenft6simegoldisok
A bep6rlokonstrukci6knakegyik lenyegespontja a futltbr kialakit6sa6s
valamint a ldgtelenit6smegold6sa.A flit6t6rben 1ev6leveg6
a f(tt6g6zvezet6s,
6s nem kondenz6l6d6ghzokk6rroshat6saismeretes:rontj6k a h6kozl6st 6s a
csovekmar6d6s6tokozhatj6k.A nem kondenz6l6d6gbzoka f6t6g6z lecsap6d6sakora csapad6kvizfolott vekony hfirlyifi alkotnak.Ha a gSz|ramel6g sebes,
eztahhtyht lesodorja,ez6rtaj6 gilzelthvolit6segyik legfontosabbkovetelmdnye
valamint a g6zbevezet66s l6gtelenitdnyil6sokolyan elhea nagy gSzsebess6g,
forral6csovetegyformdn6rje 162].
lyezese,hogy a sebesg6z6ramaz cisszes
megoldbs(13.11.dbJ6 l6gtelenit6stmutat a Webre-flleterel6lemezes
ra).Ittafitltlrbe benyirl6,perfor6ltfiigg6legescsovonafht6tetb6legyenletesent6volithat6 el a leveg66s a nem kondenz6l6d6gbzok.A terel6lemezekirgy
mindig kisebb6v6lik.
keresztmetszet
szabjikmeg a gSztttjfrt,hogyaz 6,ram16si
A ginokat a kozponti ejt6csdmellett, koz6pt6jonvezetik el. A l6gtelenit6cs6ne
legyen nagy ifimbr6jii,csak annyi g6zt vigyen el, amennyia gfnzal egytitt mindenk6ppent6vozlk. A legtelenit6cs6b6rmeLy,a ffitSternyom6s6n6lkisebb t6rbe vezethet.(Trilnyom6ssaldolgoz6 fht6t1m6lpl. a szabadba.)A t6vozo leve96-96z-96zkever6kmennyis6g6tfojt6szeleppelszab6lyozhatjuk.Adott esetben
trltO962

I 3. I I. dbra. Fiitiig6zvezetls 6s l6gtelenitls v|zlata

(keresztmetszet)

439

a l6gtelenit6cs6visszacsatolhat6a kesziil6k p6rater6be,a p6rrattrinyomSskisebbl6v6na fiit6t6rin6l(13.11.dbra).

A 13.II. dbrdn l6thatomegold6sszerinta l6gtelenit6nyil6sta ffitltlr fealkalmazzik. Ez annyib6l helyes, hogy a
neke folott nem nagy rnagass6gban
leveg6 t6rfogatsulyaa vizg6zn6l nagyobbl6v6n, a kever6k kevesebbgSzt tartalmaz itt, mint magasabban.Term6szetesenolyan m6lyen nem szabad a
bele.
l6gtelenit6nyil6stelhelyezni, hogy kondenzvizcsoroghasson
jelen
gilzok
is
lehetnek,pl. a cum6s
nem
kondenz6l6
A leveg6 mellett
koripari bep6rl6kn6lNH3.

13.10. Kiils 6 ejtfigyiirff s kristf lyosit6 bep6116

(roviden ktils6 ejt6gyrinis)
A ktils6 fal melletti, korgyiini keresztmetszetii
ejt6t6r kik6pz6se olyan fiit6testet kiv6n, amelyet tart6karokra 6llithatunk.
(Esetleg fiiggesztvebelogathatunk.)Ilyen, kiils6 ejt5gyfirus (Swenson)bephrlok6sziil6kl6thatoa 13.12.dbrdn.
feliilr6l, kozlpen
A flit6test tart6karokonnyugszik (a). A g1zbevezet6s
tort6nik (b). A csapad6kvizetalulkoz1pr6l vezetik el (c). A flit6test l6gtelenit6vezet6kea fels6 cs6falhozcsatlakozik(d). A folyad6kot a korgyffni keresztegyik koz6pmagaspond6nvezetji.ikbe (e) 6s tom6nyitve a k6metszetii ej1ijl.rur
sztil6k aljinvezetjtik el (f). A p6rat6rbena g6zcs6revan 6pitve a habfogo(g), a
pirhk feliil t6voznak(h).
A k6sztl6k alkalmaskrist6lyosod6oldatok bephrl6s6ra:a lcipos fenekes
r6sz6n
a krist6lyok lecsriszhatnak.Az als6 kiiirit6nyil6s alatt kbt zirt
als6
(sosziir6)
szolg6l a kristSlyrnasszabefogadbshra.Ezekbe felv6ltva
s6gyiijt6
iiritik a krist6lymasszht,igy a bep6rl6valfolyamatosandolgozhatunk,6s nem
kell a v6kuumotmegsztintetni.A sofogok sziir6k6dk6ntvannakkik6pezve.Ha
az egyik megtelt, a bep6rlo also tirit6nyililsirt zhrjuk illetve a m6sik s6fog6t
kapcsoljuk vele ossze.A sziir6rost6lyon6t az oldat lecsorog, ezt megfelel6
helyre vezetjiik, a krist6lyokatpedig a sztirSfolott 1ev6ajt6n6t kilap6toljuk.
A szerkezetel6nyei: az on6ll6 flitStestegyszenibbenszerelhet6ki 6s kiszerelvekonnyebbentisztithat6,javithat6,mint a szokdsosRobert-kesztil6kn6l
alkahnazottflit5test.

440

I 3.I 2. dbra. Kiils6 ejt6gyiirfisbep6r16

a-tart6kar,b-g6zbevezet6s,c-kondenz6tum,d-l6gtelenit6s,e-l6bevezet6s,f-l6elv6tel,
g - habfog6,h - piraelvezet6s

441

13.11. Zsigmond-f6lebepfrl6
A magyar cukor- 6s konzervgy6rakbanalkalmazotlZsigmond-flebep6rl6bana forrcsovekbena kisebb folyaddktartalmat irgy hozzhk l6tre, hogy a csovekbelsej6bent6rkitolt6 bet6teket helyeznekel. A bet6tmegfelel6kialakit6sSvalel6rhet6a
folyad6kcs6 eg6szhosszament6na kozel 6lland6vastags6gir
6ltaljavasoltbet6tkialar6teg(-film). A 13.13.abra Zsrcr,toND
kit6sdtmutatja,amelyetegyarhntlehet haszn6lniemelkedS-6s
es66ramirkesziil6kben.A bet6tals6r6sz6na cs6keresztmetszekik6pzett elem van.
tet majdnem kitolt6, csavannenetszeriien
tolti ki
Felfel6 haladvaa betetegyrecsokken6keresztrnetszettel
a csovet. A csavarvonalalaku bet6tnekperdit6 hatbsavan. A
nagyobb,mint a szok6sos,term6folyad6keffektiv sebess6ge
Megfelel6 kialakit6s 6s iizeszeteskering6siik6sztil6kekben.
jar,ul
a h<i6tad6s
6s rovidebblesz a
meltet6seset6nl6nyegesen
hlartlzkodbsiid6. Legfontosabb alkalmazhsiteriilete a cukorgyhrtfls122).
Az fitlagoshS6tvitelitenyez6re3500...4500W/(m2 . K)
6rt6keketm6rtek abepdrl6|IlomdsI. fokozatilban.Ez a gyakorjelent. A tart6zkod6siid6
latban 20% fittSfeliilet-megtakarit6st
6tlagosank6t perc, szembena Robert-bep6rlon6lnbrt 12,5
perccel.

I 3.13. dbra.
Zsigmondbep6116
bet6tes
csrive

13.12.Gyorsbepirl6k

A gyorsbepdrloklegktilonboz6bbtipusai legirjabbanfejl6dtekkihSlrz1keny szervesoldatok(tej, gyogyszerekstb.)bephrl6s6ra.F,zekbizonyosr6szeak6nyszer6raml6sri

bepdrlokkozott t6rgyalhat6,
oly m6don adott,hogy b6r lefel6 csorg6foez esetbenui. a folyad6k6raml6s
mesters6gesen
szabjukmeg egy
lyadekh6rty6r6lvan sz6, ah6fia vastags6g6t
gyorsan forg6, tobblap6toskever6szerkezettel.
A folyadekfihn rendkiviil vekony, esetleg tizedmm nagys6grendii.
K6t rokontipust ismertehink:a Luwa c6g bep6rlojht 6s az tn. Sambayf61ebepdrlot. Osszehasonlit6sul
a k6t bepdrl6 keresztmetszetltegy 6br6n kozoljiik (13.14.dbra).
442

"': : !K:iili;i'TgTHffi
"TJY:Hil?'"*

f- k6sziid- lapht,e - folyad6kh6rtya,

c - forg6stengely,
a- g6zttr,b - fiit6kcipeny,
l6kfal

A bal oldali A k6p a Luwa-k'szilek, a jobb oldali B k6p a sambay-f'le

k6sziil6kkeresztmetszete.
A Luwa-klsztil6k lapfttjai merevek, ezert a folyad6kszint vastags6ga
6l1and6a falt6l valo 61land6t6vols6gar6v6n.A Sambay-felebemegszabottan
p6rlo lap6tjai (lengdlap6tok)csuklosanmeger6sitettekl6ven, a folyad6kh|rtyhn
mintegyvegigcsirsznak.
a I3.15. abrdn l6that6.A fiigg61ebep6r16hosszmetszete
A Sambay-fele
ges k6sztil6k(1) testehengeres.Tobb rovid (2) flit6kopennyelvan ellStvaa
hosszment6n.A hig oldata (3) csonkonlep be es a (4) eloszt6cseppfog6ttic6ra kertil. A gyorsanforg6 tengelyreer6sitettlap6tokata centrifugdlis er5 a fal
fofel6 tolja, 6s igy a fal mentenigen v6kony (n6h6nytized mm vastags6gir)
lyad6kr6tegcsofog lefel6 gomolyg6 firamlftsban.Az (5) lap6tok a (6) tengelyhez kapcsol6dnak.A tom6ny folyad6ka (7) kil(:p6csonkon,a pithk feliil, oldalt
(8) t6voznak.
Centri-Therm-bepfrl6
A kiilonosen h66rz'keny anyagok (gy6gyszerek,vitamintartalmir oldatok) bep6rlisilhozvekony rltegii, gyors 6tfutdsi idejii bep6rlok tobb v|ltozatii
fejlesztett6kki az utobbi 6vekben.A Centri-Therm-bepLrI6ktobb vSltozata
mutatbe.
koziil a I3.16. dbra egy egyszenibbet

443

totyaoer
ri
iI
I 3.I 5. dbra. Sambay-bep6rl6
I - bep6rl6test,2 - ftitfkopeny, 3 - a folyad6k bel6p6se,4 - eloszt6,5 -lapht,6 - tengely,7 *kil6p6csonk,8 - p6racsonk

444

oroar
tom6ny
|

nisoroat
|

k0p

I 3.I 6. dbra. Centri-Therm-bep6rl6

A bep6rl6sn6litt a centrifug6l6selvet is alkalmazz\k. Az als6 konzolos

tengelymo?orhajt6sfitinyert6s k6nuszt(kupot) tart, illetve forgat. A bep6rl115116etet6csovontdpl|llilJr.
aOlig oldatot a k6nusz iels6 sz6jr6szebebevezetett
be; ai oldata forg6 k6nuszbels6 pal6stj6nszltterul 6s ott mintegy 0,1 mm v6kony filmet (foliadekhifiyilr) kt:pez.A lecsorg6 folyad6kh6rtyatart6zkodbsi
idejl a k6nusiban 1 m6sodpercn6lrovidebb! A forgo k6nusztkoriilvevlhhzba
oldatt fit6gSzt vezetnekbe, amely lecsap6dvaalul mint kondenzviz kivezethet6. A ko-ncentr6ltoldatot a forg6 k6nusz szhjrlszbn fitsrezetett6llo hhmoz6csovon vezetik el. A bep6rl6skorkbpz6d6 g6zok a forg6 k6nusz szhir'sz'hez
p6rakivezet6csonkon 6t tfl oznak.
illeszked6,611o
A Centri-Therm-bephrloalkalmaz6siteriilete: inzulin, antibiotikumok,
dextran,enzimes,proteines6s vitaminosoldatokbep6rl6sa'
ag-tartalmu.Bep6rolhatoker6A t6voz6 oldat legfeljebb 85% szfurazany
sen viszk6zusoldatokii (eg6szen20 Pa s viszkozit6sig).A bep6rl6kteljesitm6nye50...2500kglh vizelp6rologtatds.

445

zArolap
g6z

Il - -

'-t
I

I
I
I

i
I

II

I
hig E

-->'

._L-

J_

--t
I
I
I

tI

_L_

konde
<-.
koncentr6tum
6s pAra

I
r- --{I
I
I

I
I

I
I

I
-L-

-L-

a)

96zbevezet6s
a kondenzvlz
kilepese r

--'
a hig 16

bevezetese

pdra6s koncentratum
D)

I 3.I 7. abra. Lemezesbep6rl6egyszerfis6m6ja

6llapot
a - vhzlat,b - szEtszerelt
- gSzlemez,4
- l6leenged6
-l6bevezet6lemez,3
lemez
| - gSzlemez,2

446

13.13.Lemezesbep6rl6
miikod6s6t6s felepit6s6ta I 3.17.6s I 3.I8. dbra szemlllte'
A berendez6s
bepdrlorais.
a
ti. Utalunktov6bb6 I3.9.e.abran vhzoltlernezesfritdszekrdnyes
l6thatjuk. A
sorrendjet
osszekapcsol6si
lemezek
a
dbrdn
A 13.17.a.
(6s
ez a negy
kovetkezik
funkcioj'blemez
kiilonboz6
n6gy,
zhr6lapotkovet6en
gfelel6en).
me
felt6teleknek
lemezkoveti egym6sta miiszaki
feltil, oldalt, a kondenzittumkivezetese:alul, olA. f6t6g6z-bevezet6s:
dalt. A besiiritenddoldatot k6toldaltvezetikbe a lemezsorozatelejen,es a koncentr6lt 16a p6r6kka1egyiitt t|vozlk, teh6t a pftrhkatel kell v|lasztani a koncentr6tumt6l.Erre ac6baval6 a hengeresdob (16sda 13.18.dbrat).
6llapotbanl6that6ka lemezek,amelyekk6t
A .l3.17.b.dbrdn sz6tszedett
tomit6 gumiszalagok
6skiilon-kiilonvezet6set
lapj6na 96z 6s a le elv6laszthsht
a vizszintes,kidomboritott l6cek a t6vols6gtart6st
biztositj6l. A g6zlemezeken
szolg6lj6k.
kapcsol6sirajza.A
A 13.18.dbra a lemezesbepfrl6 6s a p6raelv6laszt6
elv6t alkalbep6rl6s
rltegii
vekony
lemezesbep6rlo az egyszeres6tfut6sir,
Kiilotisztithat6k.
6s
sz6tszedhet6k
mazza.A lemezekkonnyenosszerakhat6k,
lemezek
A
besiirit6s6n6l.
nrisen cllszerfi hig6nikusankezelend6folyad6kok
szhmht(bizonyoskorl6tok kozott) novelni lehet.A bep6rl6lehet egy, ket vagy
vagy an6lktil. A berendez6sek
h6rom fokozatu, miikodhet p6rakompresszorral
kozott6llithatokossze.
teljesitm6nyhatSrok
300 6s20000kglhvizelp6rolgAsi

13.l 4. P6r nviz eltivolitf sa

egyik el6felt6tele,hogy a pfravizet gyorsan
A bep6rl6jo iizemeles6nek
de irgy, hogy kozbeng5z ne szokj6kel. Erre a c6lra
elvezessiika fiit<jkamr6b61,
vagy pftraviz-elvezetdautomat6kondenzedenyt(nevezlk ezt uszoszekr6nynek
nak is) v agyN i essner kdszill 6ket haszn|lunk [65]'
(13.19.dbra) l'nyeges eleme aztszogoly6 6ltalvezeA kondenzed6ny
relt szelep.Ha a fit6kamr6b6l pdraviz ilrarnlik az ed6nybe,az usz6 felemelkedik, nyitj-aa szelepet6s lefolyik a viz. Ha viszont az edlnyben siillyed a vizlesiilll 6s z6rjaa szelepet.Igy a fbt6kamr6bolnem szokhetel a
szint,'az",ilszO
96z.Ha a szelepesetlegfennakad,kiviilr6l meg lehet mozgatni.Tilos azonban
iizemeltetni' F,z nagy 96zi kondenzed6nytteljesenfelemelt ttsz6szerkezettel
6t a magasabbnyoszokik
n6lkiil
munkav1gzds
a
mert
okoz,
vesztes6get
96z
az illetd fokocsokkenti
ez|ltal
t6rbe,
6s
nyomSsir
alacsonyabb
az
m6sut6r66l
miatl
Fontoss6ga
jelens6get
nevezzik.
r<ividz6rlatnak
a
Ezt
zat teljesitm6nyet.
keriilendS!
mindig
rrividzdrlat
a
hogy
hangsrilyozzuk,
447

.=
I

o
{

o
.2

N N

ato
E-c
.v.
{!

N
q)
E

,4j;----'-:: !,"

f=-.T,=i--ti

6E

':i s
'...-;.1

r$$
: r .t

t'!.t

"r+;l

s1.,:+

0)
C)

\G

()
N
0)

C)
J
R

o<t
-i

o'
N

o
o

E
CL
E

o
,v,
o

E
o

.l{r\;

lt+"'

il1r
:j rlt
ic'L

.!
o
o

{,
q)

o
o

.Cl

o
E
o

"

O . t
C D E =

,
O

P- E
- s E
Y C - Y

HHNH

szell6zs

I 3. I 9. dbra. Kondenzed6ny

I 3.2 0. dbra. Niessner-k6sziil6k

A kondenzed6nyeslevezet6 rendszern6laz a j6 megold6s, amlkor az

azonosnyom6sirfiit6kamr6k phravizeitel6bb egy kozos gyrijt6ed6nybevezetji.ik, majd ebb6l engedjtika kondenzed6nyre.
A Niessner-flle pfiraviz-elvezet6
(13.20. dbra) k6t egym6sbahelyezettcs6b5l 6ll. A p5rravizeta bels6 cs6 als6
r6sz6bevezetjiik, a viz felfel| 6ramlik, rnajd a fels6 tcilcs6rb6l6tbukik a kiilsd
cs6 sz6les fej6be. Itt a nyom6s kisebb, ezlrt a viz egy r6sze elp6rolog
(one1p6rolg6s)
6s lehtil az alacsonyabbnyom6snakmegfelel6h6m6rs6kletre.A
phrht
keletkezett
a pfiraviz szfrmazisi hely6n6leggyel alacsonyabbnyorn6sfokozatbavezetji.ik,pl. azl. fokozat ftit6kamrrij6b6lszhrmaz6phraviz eset6na II.
f okozatffitSkamrhjiha.
A n6h6nyCo-kal lehiilt viz egyr6szekil6p a Niessner-elvezet6bfl,m6sik
rlsze a ktils6 csovonlefel6 6ramolvavisszakering6s az alul lev6 nyil6sokonirjra a bels6 cs6bejut. Mivel a Niessner-elvezetfk6t nyom6sfokozattal6ll kap-

449

cukorgy6ribep6rl6telepen
I 3.2I. dbra. P6ravizs6ma
T - tdpkazhn
I, II, III 6s IV * bepdrl6testek,R - retrir-Niessner,1, 2 6s 3 - Niessner-k6sziil6kek,

csolatban,a benne 1ev6vizoszlopnakolyan magasnakkell lenni, amely biztos

vizzfrat l6tesit es megakad|lyozzaa rovidzirlatot, vagyis azt,hogy a Niessner
6tfujjon. A k6sztil6k magassSgaaz el6fordulhatolegnagyobbnyom6skiilonbs6gt5lftiggSen6...8m.
mutatja.A
egyszenisitettpSravizs6m6j6t
A 13.21.abra abep6rl6rendszer
bep6rl6 4 fokozatl, mindegyik ut6n kiilon Niessner-elvezetfvel.A ffiradt 96z
p{ravize az els6testb6l az R-Niessneren(retur-Niessner)6t a ttrykaz6nbafolyik. Ugyanidekeriil a m6sodiktestb6lazI. piraviz. A feleslegesthpviz az l.
Niessnerbejut. Innen a viz a 2. 6s a 3. Niessnerenkeresztril tovd'bbfolyik a
pfuravizszivattyira,amely a felhasznSl6sihelyre nyomja. Az ihrhb6l ltfihat6,
fokozatbavan kotve.
eggyelalacsonyabb
hogy mindenNiessneronelp6rolg6sa
aziiltal,hogy a vizek
hasznosithat6
h6tartalma
pbravizek
a
rendszerrel
Ez\el a
kertilnek.
t6rbe
fokozatosanalacsonyabbnyom6sf
El6nye,hogy mozg6 alkatr6szenincs 6s semmifeliigyeletetnem ig6nyel.

13.15.A bepfrlfs kiiliinlegesesetei(Kiitiinlegesbepdrl6k)

A bep6rl6s kiilonleges esetei, azaz a ktilonleges beparlok koztil a
rneriil66g6sbep6rl6st,az expanzi6sbep6rl6st(tengewiz-, ill' s6sviz s6talanit6st)es a kompressziosbep6rl6stismertetjtikroviden.

450

Meriil66gds bepdrlds
Er6senkorr6ziv anyagok(foszforsav,k6nsav)bep6rl6s6raa fiistg6zok 6s
a folyad6k k<izvetlenlrintkeztetls6vel miik<id6meriil56g6sbep6rlok (is) alkalmazhat6k.A meriil6,6g6ta folyad6kbabeny616vezet5csSveszi koriil. A p6nglzok a lehiilt fiistg6zokkal egytitt thvoznak.A {trtflanyag olaj vagy 96z.
A 13.22.dbra olyan meriil66g6sbep6rl6,amely s6tartalmri24Yo-osk6nsavat 65...68%-osrak6pes besiiriteni. Az 6get6kamr6b6lkil6p6 mintegy
1600'C-osfi,tstgitza meriil6csovonjut a bep6rlandofolyad6kba.A meriil6csovetvezet6cs6veszi koriil. Ezlehet6v1 teszi a folyad6k irdnyitott mozgathsht
(keveres6t).
A folyad6kh6m6rs6kleteI45...148"C,athvozo fiistg6z6150'C. A
phrag1za lehfilt fistgSzzal egyritt thvozik.

13.22.dbra. Mertl66g6sbep6r16
I - 696,2 - meriil6cs6,3 - vezet6cs6,4 - fustgin 6s
p6rag6zcsonk,
6 - savtulfoly6s
5 - savbevezet6se,

451

Expanzi6s bepfrlfs
Az expanziosbep6rl6slenyegileg abban6ll, hogy a bepSrland6oldatot
elSmelegit6skorolyan nagy nyomhsra hozzuk, hogy a folyamatban fellep6
legmagasabbh6m6rs6kletenm6g ne 6rje el a forr6spontj6t.A ke116hSmers6kletre hevitett oldatotkisebbnyom6sirterbevezetjiik fojtjuk. Itt az onelp6rolg6s
kovetkezt6ben96z fejl6dik 6s az oldat a t6rreszbenuralkod6 nyomdsnakmegfelel5 h6m6rs6kletetvesz fel. Alkalmaz6sas6levek bep6rlSsa,tengewiz bepfrlasa,6desviz nyer6se(ivoviz elS6llit6sa)tengewizbSl.A bep6rl6smindig
tobbfokozatu.A sokf6lemegold6skoztil a keverd kondenz6ciovalmiikodS szivattyirs6s szivattyirnelki.iliexpanzi6sbep6rl6tmutatjuk be (13.23.dbra).
tngerviz

lengerviz
I

htdeg s6l6 |

niaee 6desviz

forro
3616
_t
=:l

forrd sdl6

a)

b)

I 3.23.abra. Expanzi6sbep6rl6
a - kever6kondenz6ci6val6s szivattyrikkal,b - kever6kondenzilci6valszivattyirkn6lkiil'
3 - 6desvizhiit6se
2 - ldesvizmelegit6se,
1 - h6cser6l6,

452

A miikod6sl6nyege:a fokozatok piragSzeitaz ellenhrambanfoly6 hidegebb6desvizir am kondenz6lja.

A felmelegitett forr6 tengewizet (sol6t) a legfelsci fokozatba vezetik,
ahol a legnagyobba nyom6s6s legmagasabba h6m6rseklet.A keletkezettpftragdz a t6r m6sik (szomsz6d)r6sz6benlev6 hidegebb 6desvizzel lrintkezve
kereszttilfokozatr6l fokokondenz6l6dik.A marad6ks616fojtoberendezeseken
csokken.
zatrafolyik lefel6, ekozbenaz egyesfokozatoknyom6safentr6l 1efe16
Ellen6rambankb. azonosnagys6griedesviztramhalad, fokozatr6l fokozatra
szivattpk emelik felfell 1221.
nincs sztiks6gemel6szivatyA 13.23.b.6brar6szszerintikapcsol6sban
tyitkta. A forr6 s616ta legals6fokozatbavezetik,a g6znyonirsokalulr6l felfel6
csokkennek6s a s6le6ramotnem kell fojtani. Az itbrhnvhzolt berendezdshez
s6l6- edesvizh6cserel6(1), 6desvizmelegitS(2) es edesvizhiit6 (3) h6cserdlS
szorosancsatlakozik.

Pf rakompresszorosbepdrl6s
Tobbfokozatubep6rlorendszerhelyett esetlegdrdemesegyfokozatuh6bep6rlot alkalmazni.A phrag6z egyszeni tulszivattyis (p6rakompresszoros)
nem oldhat6meg a bep6rl6s.
hevit6s6vel6s a fiit6kamr6bavisszavezet6s6vel
Erre ket ft kin6lkozik:
elengedhetetlen.
ApiragSzok nyom6sfokozhsa
a) turb6kompresszor alkalmazilsa, azazmechanikus nyom6sfokoz6s,
b) g6zstgfirkompresszoralkalmazdsa,ha rendelkez6sre611megfelel6
nyom6srihajt6g6z.
a villamos6rarn6ra, ahiitdviz
eldont6sdhez
Az elsdesetrentabilit5s6nak
paramlter.
6ra 6s a 96z 6ra a mert6kad6cisszehasonlit6
A m6sodikesetbena 96z 6s ahtitSviz 6rarn6rt6kad6.
szempontj6bolaz 6thiMindk6t esetbenmeghat6roz6a gazdas6goss6g
Ennekr6sztagfaia h66tvitelihdm6rs6klet-kiilonbs6g,
dalandoh6m6rs6kletes6s.
6s az elg6zologtetend6folyad6k forr6sponta glzrendszernyom6svesztes6ge
emelked6se.
elemeztlk egy 6vi 500000t s6beKoNoonossv 6s Welrnn r6szletesen
pirl6 izem gazdas6goss6gi
hat6rvonalaitabb6l a szempontb6l,hogy tobbfokozati telepet vagy villamos motorral hajtott g6zkompresszoros(turb6kompalkalmazni.Eztmutatjaa 13.24.
resszoros)
htiszivattyris
bep6rlot6rdemesebb-e
dbra. A diagrammagyarfnata(az 6raksv6jci frankban6rtendc5k):

4s3

motor

2 turbokomPlettzor
3 hig 16
l0tdg6z
5 pArag6z
6 kondenzviz
7 besoritett 16

o,15

orl2t
E

o,1

,t

lt
6
6

o,ott

s
E
tE
.(!

opt

-;
(t
J

a 96z era sFr/t

param6tera Ylzera sFrlms
bepdrl66s s6bep6rl6
13.24.abra. Turb6kompresszoros
gazdas6goss6gi
hat6rvonalai

454

13.25. dbra.
bep6rl6
G6zsug6rkompresszoros
2- eloszt6,31 - l6be16p6s,
forrcs<ivek,4 - l6t6r 6s p6raelv6laszt6t6r,5 - besiiritett16ki16p6se,
7 -p66- gSzstgSrkompresszor,
raelvezet6s,8 - kondenz6tum

Legyen

0,075sFr/kWh
a) villamos 6ram6ra
0,05sFr/m3
ahtit6viz 6ra
72,5sFrlt
a 96zhra(limit)
kedvez6bb
ugyanis,ha a g5z 6ra> 12,5sFr/t a termokompresszi6
ha a 96z 6ra< 12,5 sFrlt az otfokozatutelep kedvez6bb,
avagy
b) avillamos 6ram6ra

0,075sFr/kWh

12,5sFrlt
a 96z ira
0,05sFr/m3
ahiit6viz 6ra (limit)
kedvez6bb,
ugyanis,haahiit6viz6ra > 0,05sFr/m3,a termokompresszi6
ln a hiit6viz 6ra < 0,05 sFr/m3,az otfokozathtelep kedvez6bb

1641.
Sok esetben- igy hazhnkbanis - egyszerffbb6s olcs6bb megold6rsa
h6szivattytis(13.25.dbra) bepbrl6,ha ki6pitettkell6en
g6zsug6rkompresszoros
nagy nyomist 96z a hhl6zatb6l hozz6ferhet6.Ebben az esetbengdzfelesleg
keletkezik,amelyet extraglzkdntmds fogyaszt6hozvezethetiink,de indit6shoz
frissg6z bet6pl6l6sais sztiks6ges.A r6szleteketillet6leg utalunk a szakirodalomra [10, 39, 41,62,64], tov6bb6konyvi.ink15. fejezet|bena g6zsug6rkompis.
resszorokalfejezet6re

14.Kristflvosftds

14.1.Kristrilyrillapot
A kozismert szervetlenanyagoknagy r6sze 6s igen sok szerves anyag
szllfird krist6lyos halmaz|llapotu, l6gkori nyom6son 6s kozons6ges(szoba)
h6m6rs6kleten.Krist6lyon olyan szil|rd testet 6rttink, amelynek elemi 6pit6fn. t6rr6csalakanyagai(ionjai, atomjai, molekul5i) bizonyos rendezetts6get,
zatot mutatnak.A teljesenrendezetlen6s rendszertelenfel6pit6siiszil6rd anyagok a krist6lyokkal ellent6tbenamorf anyagok.A krist6lyosit6sfeladata,hogy
a nem krist6lyosanyagot(olvad6kot,oldatot)krist6lyos6llapotbavigye 6t.
Olvaddk6s oldat
KristSlyositanilehet folyadlkf|zisb6l 6s ghzfflzisb6l(deszublim6ci6)kiindulva. A folyad6kf6zisb6lkiindul6 krist6lyosit6slehet oldatkrist6lyosit6s6s
olvaddkkrist6lyosit6s.Egykomponensiirendszereset6bena folyad6k voltak6ppen ,,olvad6k"6s igy pl. a viz j1gl<rist6lyokk6fagyasztilsais olvad6kkrist6lyosit6s.Ipari-miiszakinyelvhaszntiatszerintaz olvad6kkrist6lyosit6sonfitali'ftan
nagyobbh6m6rs6kletiifolyad6kb6ltorten6 krist6lyosit6stert{ink. Kis rnennyisegii cukor.vizbenoldva az oldat. Ha viszont 80 - 90% cukor yan az elegyben,
viOldatbolval6 krist6lyosod6s,
cukorpepr6lbesz6lnek,ami ,,olvad6kszerii".
tort6nik.
zesoldat eset6n.kb. 10. . .80oChSfoktartorn6nvban

14.2.Egy- 6sk6talkot6srendszerek
Egykomponensiiegyszerii rendszerbena krist6lyosod6sa cseppfolyos
6llapotb6l a fagy6sgorbe6tl6p6sekor,ghznemiihalmaz|llapotbolpedig a szubindul meg.A viszonyokat,ill. a jelens6geketa I l.l
lim6ci6sgorbe6tl6p6sekor
dbra vllilgitja meg. A fagy6sgorbet6l,ill. szublim6ci6sgorbetSlbalra alg p - T
(nyom6s- h6m6rs6klet)diagrambanhelyezkedikel a szilfird krist6lyos f6zis.
Ha a rendszerbentobbfele krist6lyrnodosulatis elSfordulhat,akkor az egyik
m6dosulatb6la m6sikbaval6 6tmenetaz 6tkist6lvosod6s.
456

Az tn. miijlggytrt6s teh6t

"c
a cseppfoly6sviz jegg6 fagyaszthsa,az egyik legjelentSsebb
egykomponensii rendszerbeli krist6lyosit6si feladat. Ezzel most itt
nem foglalkozunlgutalunk a szak..
irodalomra[35]
A k6tkomponensiies tobbkomponensiirendszerekkoztil a
{e
krist6lyosit6si feladatok sor6ban
kiemelked6helyet foglal el a vizes oldatb6l tort6n6 krist6lyosirot
50
60
0 r o 2 0 9 0 4 0
+
t6s. E16gitt, ha a cukor vagy a 100%
.konyhas6 krist6lyosit6s6ragonvlz
cukor
dolunk. Nem kev6sb6fontosaka
.'
a h6m6rs6klet
tengerviz-feldolgoz6s
egyes vo- I 4.I . dbra.A cukor- viz rendszer
pont
dsszetetel
diagramban,
E - eutektikus
natkozSsaisem.Itt egyr6szts6kat
(pl. NaCl), m6sr6szttiszta vizet
(6desviz) lehet krist6lyosit6ssala tengewizb6l kinyemi. Vizsg6ljuk meg egy
k6tkornponensiirendszeroldhat6s|gbt6s a krist6lyositbst(14.1. dbra). P6ldak6ppenvegytik aviz-cukor rendszert.A diagramabszcissz6jaa cukorszhzallk
az oldatban,tehi$ a kezd6pont0% cukor, azaz I00Yoviz. Az ordrnhtaa h6m6rs6klet. A diagram k6t jellegzetes gorb6t tartalmaz: az egyik j6gvonal (Epontig),a m6sik a cukorvonal(az E-pontt6ljobbra felfel6).E vonalak:az un.
oldhat6s6gigorb6k.E vonalakfelett a cukoroldatcseppfoly6sSllapotu.
Induljunk ki pl. +15'C hdm6rs6klet635Yo-oscukoroldatbol 6s kezdjiik
meg ezt lehiiteni. Ez ahtitls egy fiigg6leges,lefel6 tart6 vonalatjelent. A fiigg6leges4,I"C h6mers6kletnel
tal6lkozika jegvonallal.Ez aztjelenti, hogy az
oldatb6l innen kezdvetisztaHrO j6gkrist6lyok kezdenekkiv6lni.
Hiitstik tov6bba rendszertpl. -8 "C-ig. Egyre tobbj6gkrist6ly v6lik ki, de
ugyanakkoraz oldat cukortartalmais n6. Igy pl. -8 oC-ona telitett oldat4go/oos. Az E-pont az un. eutektikuspont vagy m6skeppenkriohidr6t.Ez -14,5"C
h6m6rs6kletfi6,s62,50/ocukortartalmirpont. Egyittal a legkisebbhSm6rsdkletii
pont, ahol m6g folyad6k6llapotua rendszer.Eddig a pontig mindig tiszta IJ.'O
jdgkrist6lyok v6lnak ki. Ezen a ponton tul viszont m6r nem j6gkrist6ly, hanem
cukorkrist6ly-kiv6l5svan. Vagyis ahhoz,hogy cukrot krist6lyositsunk,62,5Yon6l tom6nyebbcukortartalmiroldat sziiks6ges.
t

R.Plank:Handbuchder KliltetechnikXI. (Berlin,Springer1962)

457

csoportositrlsa
14.3.A krist6lyosit6berendez6sek
Ir6nyitsuk a figyelmiinket a vegyipar 6s n6h6ny, vele szorosanrokon
ipardg (gyogyszeripar,cukoripar) ipari m6retii, teh6t gy6rt6si c61t szolg6l6
olyan nyitott vagy zirt
A krist6lyosit6berendez6s
kristdlyosit6berendez6s6re.
krist6lyok
t6rs6g,amely keletkezdg6cok vagy beoltottkrist6lyoksegits6gdvel
k6pes.
noveszt6s6re
A krist6lyositokk6t ftibb csopofija:
1. oldatkrist6lyosit6k,
2. olvad6kkristflyosit6k.
A krist6lyosit6ut6n
onmagukban.
sohasem611nak
A krist6lyosit6berendez6sek
vagy centrifug6katkapcsolnak,ill. oszt|lyoz6kat,nuccsokat,
sziir6berendez6st
sz|ritokat 6s szit6kat.
Az oldatkristdlyositashdromfci irdnya
Az ipafi gyakorlatbanrendszerinta kovetkez6a feladat: adott vizes o1datbolki kell krist6lyositaniegy anyagot.A 14.2.dbra a telitetts6gigorbeh5mutatja.Az
romf6leelhelyezked6s6t
s
osszet6gorbe
a
telitetts6gi
a
szerint
tOOgHrO
tel alig v6ltozik a hdm6rs6kletcsok\p
(vagyemelked6s6nek)
haken6s6nek
tdsitra.A b gorbe,,lank6sabb".A c
gorbe a h6m6rs6klet-v|ltozils hat6s6ra igen komoly v6ltoz6st mutat az
osszet6telben.
Vizsg6ljuk m9, mekkora a
krist6lykiv6l6svalamilyen a tipusir
6s valamilyenc tipusirgorbeeset6n.
Konkr6t eset vizsg6lat6rarajzoljuk
fel az NaCl-viz rendszer 6s a
KNOr-viz rendszertelitetts6gi(oldNaCl
(bepdrlAs)
hat6s6gi)gorb6j6t.A diagramfelrajzol6;shhozkozoljiik az oldhat6s6gi
adatokat.
A megadottsz6mokazt jelzik,
gramm so oldodik 100 g
h6ny
hogy
g<irb6ktipusai
14.2.dbra. Az oldhat6s6gi
tiszta vizben (I 4.1. tdbldzat).
a - NaCl, b - KCl, c - KNO.,,d - NarSOo

458

14.1. tdbldzat

vizben
A NaCl, a KNO3 6s a KCI oldhat6s6ga
OC

NaCl
KNO3
KCI

t0

+O)
J)-t)

20

25

40

30

60

50

36.72 37.05
63,90 8 5 . 7 0 1 0 9 , 9 0
45.6
4t.3
40.3

35.70 35 . 8 5 36.00 36 , 1 5
3 1 , 5 0 39,20 45,60
3t,3
34.35 1 S q R
29.75 J I . J
35.65

)o.+z

21.0

A felrajzolt diagramjol mutatja,hogy az NaCl telitettsegivonalaa esetbena

nyil az elp6rologtat6st,(a viztartalom6lland6csokken6s6t)jelzi. A c eset6bena
jelzi.
nyil a hiit6st(a h6m6rs6klet-csokken6st)
(pl. k6lium-kloridvizesoldata)a
gorbe
b
tipusir
gorb6kn6l,
a
ahol
Olyan
neh6z.Itt elp6rologtat6hiit6st(v6kuumhiitest,v6krist6lyositdsmeglehet6sen
szoktakalkalmazni.
kuumelp6rologtat6st)

L4.4.Hidritok, kristrilyviz
A 14.3. dbra a NaCl - HrO
rendszerf6zisdiagramja.A cseppfolyos f6zis az AEPKM liquidus gorbe
feletti mez6.Ez gyakorlatilagcsakK
pontig kovethetditt ugyanisel6ri forAz A pont
r6spontj6ta folyad6kelegy.
aviz, M pont a konyhas6fagy6s-ol- p
vad6spontja.Az AE gorbe ment6n g 400
hiit6s kozben tiszta vizj6,gkrist6lyo- {.)
'9 3oo
sodik ki (AB vonalszakasz).E pont
az eutektikus pont m5s n6ven
kriohidr6t. Az ehhez tartoz6 h6m6rs6klet -21,2"C 6s az osszet6tele
N
vizjlg.
J
23,3o/o
vizmentess6 + 76,70/o
A
BE szakaszalatt a szllfird ffrzis vizj6gb6l 6s kriohidr6tb6l611.A diagraJ
mon P tor6spont rin. peritektikus
O
pont. A G pont fn. rejtett maximurn,

tia2te
H^O

I
t
I
I
I

- -rlt!

l,o

F
D

E
0.2

O,,l

0,6

lirrta
N. Cl

08

1,0

sOtartalom
14.3.dbra. NaCl - HrO rendszer

459

amelyhez k6t vizrnolekul6val krist6lyosod6 konyhas6, azaz n6trium-kloriddihidr6t(NaCl . 2H2O)tartozik.EP gorbea dihidrdtoldhatosdgigorbtje.ED
szakaszalatti szil6rd fitzisdihidr6tb6l6s kriohidr6tbol6ll. A PK gorbea vizmentess6 oldhat6s6gigorb6je.Itt m5r vizmentess6 krist6lyosodik,arnelyet
ZC vonalszakaszjelez.Az FC szakaszalatti szllfird f6zis dihidr6tb6l es vizmentes sob6l 611.A G rejtett maximumnakmegfelel6 dihidrdt osszet6tele:
0,619s6tartalom,a P peritektikurn6pedig:0,263 s6tartalom.Az 6tkrist6lyoso+ 0,2"C.
d6si(vizveszt6si)
P ponti h6m6rs6klet:
A krist6lyviz nemcsaka krist6lyok alakj6n l6tszik meg, hanemtulajdons6gainkereszttilis 6rvenyestil.P6ld6ula r6,z-szulfirt(r1zg6lic)vizmentesenk6kesfeh6rpor, ot molekula krist|Iyvizzel nagy k6k krist6lyokatk6pez.A krist6j6r (old6shri).Ez a
lyok vizben val6 oldrisaa legtobb esetbenhSfogyaszthssal
h6 a krist6lyosod6skorfelszabadul.Ennek az elvezet6,s6r6l
hiitdsselvagy m5s
m6dongondoskodnikell.
Mig az old6slegtobbszorh6fogyaszt6ssal,
a krist6lyosod6s
hrik6pz6desselj6r, addiga hidrat6ci6sh6 6s a krist6lyhidrht-kpzld1si
h6 lehetpozitiv is 6s
negativis. Ezt mindenesetbenkiilon figyelembekell venni.

14.5.Kristflyok k6pzfd6se
Ahhoz,hogy a krist6lyk6pz6d6smeginduljon,nem elegend6a telitett oldat. Az oldatot tultelitette kell tenni. Mdsrdszta krist6lyosod6shozigen apr6
megin,,krist6lymagokra",
,,g6cokra"van sziiks6g.Ez a krist6lyrnagk6pz6d6s
dithato az oldat tulhiit6s6vel,kever6ssel,rinhssal,de legegyszenibbenneh6ny
(,,beolt6s"-sal).
szemapr6krist6lybesz6r6s6val
A goc nagysilgaszacharozn6l
mintegy 60 Angstrom, a tal6lkoz6 moleku16kszamakb. 200. A krist6lyoknoveked6se
a magok kortil indul meg. Ha
(lemez vagy tii alasok mag van az oldatban,akkor rendszerintapr6szemcs6s
kir) krist6ly kpz6dik.A krist6lyokalakjaes nagys6gal6nyegesen
befoly6solja
tov6bbi feldolgoz6sukat.Ha pl. sziir6simiivelet kovetkezik a krist6lyositis
ut6n, akkor celszerl, hogy kifejletl,hat|rozott alakir, nagyszemcses
krist6lyok
k6pz6djenek.
Ezeketui. konnyebblesziirni.

460

Az oldatok krist6lyosod6si
foly amatfra az oldat tultelitetts6ge jellemz6. A telit6si gorbe feletti r6sz k6t tartom6nyra,m6g- o
pedig a metastabiles a labilis
tartom6nyraoszthat6fel a 14.4. i "
dbra szennt.Az egyensulyiteli- p f"'
t6si gorbe alatti stabil tartbm6ny -g
a telitetlenoldat mezeje.Itt sem
krist6lymagk6pzSd6s,sem krist6lynoveked6snincs. A rnetastabil tartom6nyban, amelYet a
14.4.abra. Telit6si6s tfltelitesi gdrbe
telitesi 6s tultelitesi gorbe hat6nem va16rol, a krist6lyk6pzSdes
szini, viszont a meglev6krist6lyszemcs6ktov6bb novekednek.Amint a labilis
kell sz6rnolnunk,itt a
tartom6nyba6tl6ptink, spont6nkristdlymagk6pz6dessel
hirtelen ugr6sszeriiennovekszik.El6g nagy tirltelitettmagkdpzidessebess6ge
s6g-eseten a magk6pz6d6slegtobbszor robban6sszeriienkovetkezik be. A
metastabiltartom6nyfels6 hat6r6tjelz6 tfltelitesi gorbe(kozelit6leg)a telit6si
gorb6vel pfnhuzamas.A helyzete 6s ezzel a metastabiltartom6ny sz6less6ge
igen sok tenyez6tSlfigg, ez6rtpontoshelyzetenekmeg|llapitirsarneglehet6sen
iehtz.Itt a tultelitetts6gstabilit6sajelent6senftigg szervetlensokn6l az ionok
vegy6rtekiis6g6t5l.A kever6scsokkenti a metastabiltartom6nyt, a hiit6si sebeis6gnovel6s6velszelesedika tertilet.Csokkena tertileta kis krist6lymagok
beolt6s6val,viszont iitalilban kisebb koncentr6ci6eset6n sz6lesebba tatto'
m6ny, mint nagyobbkoncentr6ci6n6l.A krist6lyok novekedesektizben tomegiik jobban novekszik, mint a feliiletik. P6ld6ul a legegyszeriibbesetben,a
a tomeg (t6rfogat) nyolcszoros
[ock6n6l, k6tszeres6lhosszirs6g-noveked6sn6l
jelent,
hogy a folyamatban- id6annyit
Ez
n6gyszeres.
csak
lesz,mig a feliilet
vonatkoztatottkris6s elv6tel eset6n- a tomegegys6gre
ben 6llandobet6p16l6s
t6lyfeliilet krist6lyok novekeddsekozben6lland6ankisebb lesz.
Ha a kristSlyosit6sifeladatolyan, hogy nem l6nyegesa term6k szemkicsi lehet, akkor dolgozhatunkvinagysSga,azaz a szemcsenagys6gindex
a termekmennyisegrevonatkoztaIlyenkor
tultelitettseggel.
nagyobb
szonylag
nagy fajlagosfeliilet(iek.
krist6lyok
kism6retii
f6k6nt
A
tott szemcsiszirmnagy.
Ha nagyobb m6retii krist6lyokat akarunk el66llitani, akkor a tultelitettseget
szab1lyoznikell. Mindenk6ppena metastabiltartom6nyban,kis tultelitetts6ggel
szabadcsak dolgozni.A kever6ser6ss6genem lehet tul nagy. A krist6lyok
megfelel6 hizlalisa id6t veszig6nybe,ezrt eleghosszritart6zkodSsiiddt kell
biziositani. A korszerff,folytonos iizr;mii k6szril6kekilyen m6dszenel dolgoznak.

461

14.6.Tiibbalkot6srendszerek
(pl. vizben)egyidejiilegk6t vagy tobb anyagvan oldHa az old6szerben
Ilyenkor a feladatrendszerintaz egylk
rendszer
tobbkomponensii.
akkor
a
va,
Ezzel a miivelettel szltv|lasztani
tiszta
kikrist6lyosit6sa.
oldott anyaglehet6leg
kivSnjuk a tobbfdle oldott anyagot.Az egylk anyagkikrist6lyosodik a tobbi (a
m6sik) az oldatbanmarad.Az ilyen frakcion6lt krist6lyosit6sa s6k kiilonboz6
alapszik.A viszonyokperszeitt m6r er6senbonyol6dnak.
oldhatos6g6n
A KCI NaCl - HrO rendszeregyensrilyoldhat6s6gi(telit6si)viszonyait
n6h6ny hdrnersekletena 14.5. dbra mttatja der6kszogiikoordin6ta-rendszerben. A diagramszilvinitoldat feldolgoz|shhozad ir6nyrnutat6st.
A vizszintestengelyena KCl, a fiigg6legestengelyena NaCl-oldat koncentrhci6jhtvissz{ikfel g s6/100gviz egysfgben.A tiszta s6knakmegfelel6
van, atisztaviz az orig6ban.
pont mindk6ttengelyena v6gtelenben
Az a pont olyan konyhas6oldat,amely 100"C h6m6rs6kletentelitesi
pont: 39,2 9/100 g viz. A b pont olyan k6lis6oldat,amely ugyanezenh6m6rs6kletentelit6sipont: 56,29/100gviz. A h6rmas(NaCl - KCI - HrO) rendszer
nbzvea - Croovonal,a k6liso vonatkotelitesivonalai 100"C-n6la konyhas6ra
zisirbanb - C,oovonal.A C,oopontbana ket oldhatos6givonal metsz6spontj6ban az oldat mindket s6ra telftett, ez az '6n. eutonikus pont, az ilyen oldat
eutonikum,azaz eutonikusoldat. A diagramI. jelii tartom6nyaazaz 700"C-ona
0 - a * C,on- b tertileten fekv6 minden pont tel{tetlenoldat. A II. jelii tartomhny a konyhas6,a III. jelii tartomdnya k6lis6 krist6lyosod6sitenilete, mig a
IV. jelii tartom6nybanmindk6t s6 egyiittesenkrist6lyosodik.A C pontok oszszekotdgorb6jeaz eutonikusgorbe.
amikor az oldat rn6g telitetlen, a viz elg6'
A bep6rl6sels6 szakaszhban,
zolgesekovetkezt6bena s6k koncentr6ci6inovekednek,de a k6t so mennyis6gi
arhnyanem v6ltozik.
Legyena kiindul6sioldat P ponttal jelzett.A figur5lispont oP egyenes
ment6nhalad.A P pontbelioldatotpl. p6roljukbe 60"C-on.A P' pontbanel6rjiik a 60"C izoterm6t6s itt az oldat KCI-ban telitett6 v6lik. Tov6bbi vizelp6terolg6skork6liso fog kiv6lni az oldatb6les a telitett oldat osszet6teleffi
litetts6gigorbement6nv|ltozik.
Ha ugyanilyenP osszet6teliioldatot 1lOoC-onp6rolunkbe, irgy u OP
EkkorviszontNaCl krist6lyosodikki.
parl6sisug6ronP, pontigkell tov6bbmenni.

462

o
N

--ct

-t
o

;-

?
7

o
o

)
'

(,

v
L

.G
b;

9'H 699176 13eN

Legyen a kovetkez6feladatmindk6t s6val telitett 100oC-osoldat lehiit6se 10oC h6m6rs6kletre.A C,oopontb6l vizszintes vonalat hirzunk. Az oldat
osszet6tel6rejellemzl figur6lis pont a C,oopontb6l a KCI tengellyel phrhuzamosanhtzott krist6lyosod6sisug6ronhalad.A v6gs6oldat osszetebletez a su9616s a 10"C-osizotermametsz6spontja(a14.5.dbrdnn pont) adja.A hiit6s
miatt bekovetkezSvSltoz6sokcsak a KCI mennyis6g6nekvhltozhshvalkapcsolatosak.
V6gtil vizsgSljukmeg egy az ilbritnz ponttal jelzett oldat lehiit6s6tI 0'Cn. A z pont a konyhas6telitettsegimezejdbenvan, teh6ta hiit6s hathsfiraaz olv6ltoz6sbta z pontdatb6l (el6szor)NaCl fog kiv6lni. Az oldat osszet6tel6nek
(fiigg6legesen)
hirzott krist6lyosod6sisub6l az NaCl tengellyelp6rhuzamosan
96r ment6nkapjuk meg, amig el nem drjtik az eutonikusgorb6t.A metsz6spont
Cnoeutonikuspontot adja meg. Ezuthnaz oldat osszet6teleaz eutonikusgorbe
ment6n viitozrk. Ekozbenk6liso v6lik ki 6s az el6z6ekbenkivAlt konyhas6fopontj6trigy kapjuk meg, hogy
kozatosanvisszaold6dik.A teljesvisszaold6d6s
a z pontb6l a KCI tengellyel pirhuzamost(vizszintest)hrizunk,ez az eutonikus
gorb6tmetszi.Esettinkbena metsz6spont:Cuopont. Tov6bbi hiit6snelmost m6r
KCI fog kivdlni 6llando konyhas6tartalommellett, mig el nem 6rjiik a 10oC
izotermht(esettinkbenez azf pontlesz).
Ha a zC^ irtszakaszment6nkiv6lo NaCl-ot elv6lasztjukaz oldatt6l, akkor a tov6bbi hiit6skoraz oldatosszet6teleavizszintesenhrizott krist6lyosod6si
sug6rment6nv6ltozik egeszena 10oC-osizotermhvalval6 rnetsz6spontig.
A tobbalkot6srendszerekoldhat6s6gitelitetts6giviszonyait 6s krist6lyosit6si v6ltozataita szakirodalomr6szletesenthrgyalja142,44, 6l).

14.7. Egyszerffelpirologtat6 kristflyosit6k

Az old6szeregy reszlnekelt6volit6s6tt6bbfelek6ppenoldhatjuk meg:
a) forralilsn6lktili elp6rologtat6ssal,
b) forral6ssal(bep6rl6ssal).
Az ut6bbit megoldhatjuk atmoszf6rikusan(esetleg tulnyom6ssal) vagy v6kuumban.A forral6soselp6rologtat6s,vagyis bep6rl6selvileg semmibensem

464

kiilonbozik a mhr tirgyalt bep6rl6st6l.Az oldatokb6l az old6szer(viz) elg6zologtet6s6t,az oldat besiirites6tegeszena krist6lykepzcid6sig
lehet v6ghezvinni.
Mint emlitetfrJk,az old6szerelt6volitSsi
m6dszertakkor haszn6ljukkrist6lyositdsn6l,ha a krist6lyositand6arryagoldhat6s6gaa h6m6rs6klet-csokkenes
hat6s6raalig vtltozik (in. a tipusir telitetts6gigorbe).
A bep5rl6soskrist6lyosit6se16gg6gyors lefolyrlsri6s tobbnyire apr6szemcsdskrist6lyk6s6t eredmenyez.A forral6s n6lktili elp6rologtat6strnSr a
,,Bep6rl6s"c. fejezet elej6n is ismertettiik. Igy krist6lyositjrik ki a ktilonbozS
s6stavak6s tengereks6it (,,s6skertekben").
Iparilag kisebbrnedenc6kben,
k6dakban,szakaszosiizemben krist6lyositanakforral6s n6lkiil. Az old6szer egy
r6szelassanakornyez6leveg6be
prlrolog.Ez a m6dszerigen lassf, a krist6lyok
lassannovekednek.A k6dakbalemezeket,huzalokatl6gatnakvagy srillyesztenek. Ezekretapada krist6lyok fti tcimegear|nylagtiszthn, mig a szennyezddesek a k6d fenek6restillyednek.R6gebbenszok6sbanvolt a krist6lyosit6 torony
haszniiata.Ez nagy, tobbnyire fagerenda6pitm6ny.Az ellzetesenlehiitott oldatot a toronybaporlasztj6kkiilonlegesporlaszt6ksegits6gevel.
A krils6 leveg6bena porlasztottcseppekelp6rolognakes a krist6lyok(a tom6nyitettoldattal) egytitt lehullanaka kozponti tekn6be.

I 4.8.Hfft6kristflvosft6k
Leng6 kristdlyosit6
A leng6 krist6lyosit6nyitott tipusir, folytonos ijzemfi irn. ,,bcilcs6".Ez a
bolcs6 kiss6 lejt6senelhelyezked6,gorg6kreszereltfolytonos ide-oda lengd
(l6sd.a 14.6adbrdt). A krist6lyositand6meleg olmozgirstv1gz6berendez6s
datot a btilcs6fels6 v6genelfolyatj6kbe es az vegigcsuroga sziinteleniilhimb6l6dz6 k6sziil6ken.Az oldat a feliileti p6rolg6s6s a falon keresztiili leveg6,,htit6s" kovetkezt6benlehtil. A himb6l6dz6slebeg6sbentartja a krist6lyokat,
keveri az oldatot 6s el6segiti a kristdlyok noveked6s6t.Az ilyen leng5, irn.
Bock-fdlekrist6lyosit6ksz6less6ge
1,5m, hossza15 m. Kisdrletiadatokszerint
a sz6less6g,
hosszus6gc6lszer6ar6nya:1:10,a krist6lyosit6ilyenkor miikodik
a legjobban.

465

I 4.6. abra. Hiit6krist6lyosit6k

hiit6v6lyri
leng6 krist6lyosit6,b - kever6szalagos

Keverdszalagos kristdlyosft6
A 14.6.b dbrdn hosszfk6s, szalagkeverSskristSlyosit6 lffihat6. Ezek a
hiit6-krist6lyosit6 berendezdsekiitalilban 3 m hosszri6s kb. 0,6 m drtmtrSjti
teknS alalai k6sztil6kek(v6lyuk). Alul 6s oldalt tobb szakaszraosztotthiit6kopennyel vannak ell6wa. A hiit6kopenybenhideg vizet vagy hiitSs6l6tkeringettink. A v6lyriban igen lassrititemben lemezszalagoskever6t forgatunk. Ha a
466

krist6lyosithshoznagy feliilet sziiks6ges,akkor tobb kesziil6ket6llitanak egym6s utiin vagy egymhsal6,hogy az oldat egyik keszrildkbSla m6sikbafolyhasson.
A kever6smegakadrilyozza,hogya krist6lyok a hiit6fehiletre tapadjanak.
A kever6 fellazitja a fen6kretapadt krist6lyr6tegeket,azoka v6lyriban egyenletesennovekednek6s lebeg6tomegk6nta kioml6s fel6 terel6dnek.Az ismertetett k6sziilek az fn. Swenson-Walker-feleszalagkever6shiit6k<ipenyeskrist6lyosit6 csoport tipikus p6ld6nya.A lassirkever6slerak6d6sellen v6d. A
berendez6sfeltil nyitott (felhengeradottesetbenfed6llel is lefedhet6).
Alka lmaz6si teril ete: a cukoriparban haszn|lj itk a v6kuumf5z5 ke sz:iJl6kb6l leeresztettkrist6lyosmassza,a cukorp6putokrist6lyosit6s6ra,
kiilonosen az
ut6term6kn6l.Sokszora kever6elemekolyan kialakit6sirak,hogy belseji.ikben
is hiit6folyad6kot(vizet) lehet6t6ramoltatni.Ezzel a hiit6s intenzivebblesz.

I 4.7. dbra. Hiit6t6rcs6skrist6lyosit6elemeinekrisszekapcsol6sa

A 14.7. dbrdn p6ldak6nt ahiit6thrcshskrist6lyosit6 ket hiit6elemet mutatjuk be. A korcikk alakuelemeketegymdshozk6pest180'-kal elforditvaszerelik a tengelyre.A hiitSt6skfibanviilaszfalakhat6rozzitkmeg a htit6viz fitjfit.
Az egym6smelletti elemeketcsovekkotik ossze,igy a htit6viz v6gig6ramlik
rajtuk. Az osszekotestikolyan, hogy az egyik t6sk6banahiit6viz beltilr6l kife16,a kovetkezSbenkiviilnil befel6halad.

O sztfily oz6 h iit 6kris trilyo sitri

A I 4.8. dbrdn v 6zoltberendezdsKrystal-rendszerf lebegtet6(fluidiz6lo)
krist6lyosito. A tultelit6st k6t, elvSlasztotttenlsz szolg6lja.A tultelit6s a htit6
cs<jveinbeliil kezd6dik meg, 6s egy nagyobbt6rfogatu szuszpenzi6s
kamr6ban
megy vegbe, amelynek sek6ly domborit6sued6nyfenekeegy enyh6n kfipos

467

hut6-

folyadk

I 4.8. abra. OsztLlyz6 hiit6krist6lyosit6

reszhezcsatlakozik. A :art|ly fels6 r6sz6b6l vezetlk el az anyalitgot(szivattyir

6ramlikkereszszivjael), 6s az ahfitl csovein6t mintegy l-2 mls sebess6ggel
ti.il, alulr6l felfel6. Itt a nagy hiit6feliilet kovetkezt6benkiss6 tultelit6dik, 6s a
szivattyizdsa szuszpenzi6start|ly kozponti ejt6csov6bek6nyszeriti,arnelynek
als6 sz6jnyfli;shn6t keriil atart|lyba.
A kiindulo nyersoldatot atartilly fels6 reszeb6lkivezetettnagyobbcs6be
vezetSkisebbcsovonthplilljhkbe. Bevezeteselehets6geskozvetleni.ila szivatytyu sziv6csonkjael6tt is. Az 1 t6rfogatr6szkiindul6 nyersoldatramintegy 50250 teffogatr6szcirkul616anyalirgesik.
Ez akeverek a hiit6ben csak egy fok tored6krlszlre hiil le (alig htil). A
hiit6kozeg 6s a s6l6 (anyaghig)kozott 2"C-n6l kisebb az fltlagoshdm6rs6kletkiilonbseg. 120...150iizem6ra lehetsegesa tisztit6sig.A h66tviteli tenyezS
mintegy 900 W(m2 fok). Nem minden anyagalkalmas oszt|Iyozo krist6lyosit6sra. Ez a k6sziil6k haszn6lhat6pl. AgNOr, NaClOr, CUSO.'5HrO 6s
Mg SOo.TH'O stb.krist6lyositds6ra.

468

14.9.Bep6rl6kristilyosit6k
Az oldott komponenstelitetts6gealigv|ltozik a h6mers6kletfiiggv6ny6(pl.
NaCl vizben),avagycsokken(NarSOo).A bepfrl6 6s a v6kuumkrist6ben
lyosit6 kozos jellegzetessege:az elp6rolg6s.Az el6z6nelktilsd flit6s hat6s6ra
(fit6g6z, bemertil6 696, forr6 leveg6, fiistghz, villamos flit6s), az ut6bbin6l
adiabatikusexpanzi6selp6rolg6smegyvegbe.
A nagyteljesitmenyiikrist6lyosit6kat nagyjttb6l ugyanazonelvek szerint
szerkesztik,mint a nagyteljesitrn6nyiibep6rl6kat.F6 ktilonbs6g: a keletkez6
krist6lyok ne akad6lyozzhka kering6st,a kristrilyok a k6sziil6kbenj6l iilepedhessenek6s a k6sziil6kalj6n elt6volithat6klegyenek.A kering6snemcsaka
h6kozl6s miatt fontos, hanem mert a rnozg6 oldatban gyorsabbann6nek a
krist6lyok. A keringesmind lomhhbb| v6hk, amint a k6sziil6kbenl6v6 oldat
tobb krist6lyt tartalmaz. (A cukoriparbannern ritk6k az 50 tonna krist6lyos
halmaztbefogad6k6sztil6kek).
Krist6lyosit6bep6rlokn6l,ahol a bep6rl6sc6lja eppena krist6lyosanyag
kiilon kell gondoskodni.E
kiv6laszt6sa,a kiv6l6 krist6lyok osszegyiijt6s6r6l
c6lt szolgSlj6ka s6lev6laszt6k.
Ezeketa k6sztil6klegm6lyebbpontj6nkell elhelyezni, iirit6stik a folyamatos miikod6sii bep6rl6kn6lrs szakaszos.Ha sok
s6lev6laszt6ssal
kell sz6molnunk,rigy folyamatosijzerrriikesziil6kekeseteben
k6t solev6laszt6thelyeziinkel. Az egyik i.izembenvan, a m6sikatpedig ez idl
alattiiritik, (l6sd:,,Bep6rl6k"13.12.dbra).

I 4.10. Vrlkuumkristf lvosit6k

Orv6nyigyaskristilyosit6
A vdkuumkrist6lyosit6sbizonyos6tmeneti,jelenseget" k6pez a hiit5- 6s
telitetts6gigorbeeset6n
a bepSrl6krist6lyosit6skozott.M6rs6keltmeredeks6gii
(3) kever6s (axi6114.9.
dbra
keingetS
KCI
haszn6latos.
A
vizben)
fuI.
propeller) orv6nySgyaskrist6lyosit6.A tultelit6s, a Listfiyz6na 6s a rnagkep6lyozott".
z6 des,,szab
A k6sziil6k v6kuumban miikodik. V6kuumcsatlakoztat6pfiraelszivhs
alulr6l benyul6csovon6t tort6nik
feliil tal6lhat6(10). A so (krist6ly)leenged6s
(7).A kever6kortil (2) vezetScstvan. A vezet6cs6konil feli.il6s alul kiilonleges injektorcs6helyezkedikel. Csonkakup alaku terel6lemezalatt a belsd pa469

l6sthoz tulfolyos gpr6 tartozik

(oldatelvezet6si
csonk is ide torkollik). A csonka kitp alaku
inj ektorcs6hengerbenfolytatodik,
amely als6k6nusszal6rveget.Az
als6 k6nusz 6s a vezet6cs6korgpr6 alaku r6se a lefel6 halado
l66ramot felgyorsitja, ami szivo
hat6st fejt ki az also injektorcsd
tolcs6r6be,a feliilr<jl bel6p<5m6sodlagosfolyad6kcirkul6ci6ra.
A nyers oldatot alul koz6ppontbatart6 felfel6 ir6nyul6 6ramban t6pl6lj6k be (1). Az oldatelv6tel (5) feliil oldalt tortenik. A
l6kering6skiilon is emlit6st 6rdemel. Az els6 cirkul6cio felfel6
annakfels6
halada vezet6cs6ben,
tolcs6r6b6lkil6pve, a fels6 nagyk6nuszosterel6lappallezLrt t6rben
mint (12) magktpzfdlsi z6nhban
tov6bb halad, itt a pal6sthoz6we
lefeld fordul, bel6p a felsS injektorcs6be 6s itt lefel6 felgyorsul

1221.

krist,ryosit6 "rr,'fi#ii"r1'28i7;#:ir:i|-,::
r4.e.
dbra.orv6ny6gyas

3 - keringet6
I - bet6pl6l6s,
2 - bels6vezet6cs6,
propeller,
4 - injektorcs6,
5 - friv6kar6sz,
8 - de6 -'gyur6alakrinyii6s,7 - term6kelv6tel,
rit6-0lepit6
kamra,9 - oldatelv6tel,
11-oszt6lyz6
10-v6kuumcsatlakoz6s,
z6na
(krist6lyncivel6)
z6na,12- magk6pz6d6si

als6 rn6sodik injektorcs6ben pedig

lefel6 halad. A durv6bb krist6lyok
lefel6, a finornabbak pedig a le6ram 6ltalelrasadva felfel$ haladnak. Igen kis lleped6si sebess6gnel ez a fajta krist6lyosit6 nern
haszn6lhat6. A 14.9. dbrdn v|zolt k6szril6k, mint orvnyhgyas oszt6lyoz6 krist6lyosit6 korszerii irhnyzatot k6pvisel. Bep6rlo v6kuurnkrist6lyosit6k6nt egyarhnthaszn6lhat6.
Elpiirologtat6-hiit6 v6kuumkrist6lyosito elp6rolg6ssal 6s hiit6ssel egyidejiileg megval6sitott plldhjht a 14.10. qbrdn mutatjuk be. A lehiitend6 (l) oldat az els6 (fels5) expanzi6s ed6nybe l6p be (85'C h6m6rsekleten). Egym6s
ut6n h6rom (A jehi) expanzi6s edenyen folyik 6t az oldat es azok aljhn (70'C,

470

I 4.I 0. dbra. GEA-elp6rologtat6-hiit6v6kuumkrist6lyosit6

1 - lehiitend6oldat, 2 - krist6lykivezetts,3 - lehiitritt krist6lymentesoldat, 4 - felmeiegedettoldat,5-hiit6vizbel6p6s,6-hiit6vizkil6p6s,7-kondenz6tum,8-hajt6g5z,
A - expanzi6sed6ny,B - centrifuga,C - barometrikusk6tfokozatukever6kondenzdtor,
D-feliiletikondenziltor,E-g6zsug6rszivattyii,F-vizgyiinisv6kuumszivattyir

471

6t ti:ozlk. A legutols6ed6nyb6llefolyo kris55"C 6s 35'C hSm6rs6kleten)

jelti)
(B
centrifug6baviszik, ahonnana krist6lytomeg(2) fogadoed6tiilypepet
nyen ifi szfllitoszalagrakeri.il.A megfelel6enmegszivottels6 6s m6sodik expanzi6s ed6nyb6l a keletkezS piraglzok k6tr6szes (C jelfi) barometrikus
Az els6 edeny phragSzeiaz als6rekeszbe,a m6kever6kondenzhtorbajutnak.
sodik edenygSzeia fels6bejutnak, ahol nagyobbv6kuum uralkodik. A harmadik ed6ny phraglzei m6g nagyobbv6kuurnmala (D jehi) feltileti kondenz6torban csap6dnakle.
als6 rekeszlben v izgyfuiis
A v6kuum fenntart6s6r6la kever6kondenz6tor
(F jelii) v6kuumszivattlrugondoskodik.A fels6 rekeszhez6s a feliileti kondenz|torhoz glzslghrszivatt5rucsatlakozik. A keverSkondenz6torbarometrikr"rs
ejtdcsovdn(mintegy 11 m hosszban)az ejt6folyad6k (4) tart6lyba keriil rnint
felmelegedett(65'C h6mdrs6kletii)oldat. A barometrikuskondenz6torbakeru16 phraglzok lecsapatilsira maga a kristSlymenteslehiitott oldat szolg6l,
amely a centrifug6b6lfolyik ki mint 166s a (3) tart6lybol szivatt5ruemel fel a
kever6kondenzhtortetej6re.A (D jelti) feliileti kondenz6torhiit6s6re20'C h5m6rs6kletii (5) hiit1vizet haszn6lnak.Ez felmelegedvea feltileti kondenz5tor
felsS(6) csonkj6nt|vozlk, rnintegy25oC-on.A csapad6k(7) tart|lyba keriil. A
glzsugbrszivattyik miikod6s6ta 15. fejezetbenismertetji.ikr6szletesebben.
Cukorf6z6 vikuu mkristilyos ft6 k
A cukorfdzlsnll az oldat, illetve a kristiilylnasszaviszkozit6sa nagy,
emiatt az anyagnehezebbenmozgathatoa k6sztil6kbelsej6ben,csokkenneka
sebess6gek.
Az oldattultelitetts6ge
kovetkezt6ben
lerak6d6sokkeletkezhetnek
rn6gkedvezis a lerak6d6soknak.
a flit6feliileten, 6s a kisebb 6raml6sisebess6g
Mindezen okok rniatt a Robert-rendszenibep6rl6 krist6lyosit6kn6l kezdik a
fritdcsovekhossz6tcsokkenteni6s 6tmer6ji.iketnovelni.
A Robert-rendszerl bep6r16krist6lyositok legjellegzetesebbalkalmaz6si
teriiletea cukoripar.Itt abepSrlo6llom6sr6lkapott 60-65Bxo -os siini levet a
vdkaumf6z6k6sztilekbensiiritik tov6bb 6s kristrilyositj6k.A kapott tenn6k, a
pep, a cukorkrist6lyok6s a szorp kever6ke.A cukorp6polyan siini 6s viszk62s, hogy a bep6rl6bannem lehetel6Sllitani.A krist6lyositokesziil6kbenaz rin.
cukorfdzdskora forr6spontemelked6s
a 20oC-otis el6ri, valamint a hosszirf6zes alatt a h5 okoztacukorboml6sis jelent6s lehet, ezert az atmoszferikusn6l
kisebbnyomdson,75-80oC-ontort6nikaf5z6,s.

472

A 14.I I . es a 14.I 2. dbrdn k6t, jellegzetescukorf6z6 v6kuumk6sziil6ket

mig a 14.12.dbra
mutatunkbe.*A 14.11.dbrakeverdn6lktili,hagyom6nyos,
m6r keverdvel felszerelt kesziil6k rajza. Kialakit6suk megfelel a kiilonleges
kovetelm6nyeknek.Bep6rl6skor(a f5z6sideje alatt) j6 cirkul6ciot kell biztositani a pepnek,ez1rt a forrcsoveka bep6rl6kn6lmegszokottn6lnagyobb ifimer6jiiek 6s rovidebbek,valamint az ejt6cs6lehet6legnagy 6tm1r6jii.A k6szi.il6k
als6,kupos fenek6tkonnyennyithato ajt6 zhrjale. Az iirit<inyil6snagym6ret[ia
gyors leiiritds 6rdek6ben.
kialakit6sukn6lfogva nem tartoznaka szabfiyozott
Ezek a berendez6sek
k6sztil6kekkoz6, megfelel6kezel6sselazonbanel lehet, s6t el is kell 6rni a
Mivel a cukoroldatokbana spont6nrnagk6pztid6stultelitetts6g szab6lyoz6s6t.
hez igen nagy tultelitettsegrevan sziiks6g,a krist6lymagokatcukorpor aIaL16'
631.
ban viszik be a k6sztil6kbe.Eza szemklpzfls.12,22,
Miikod6siik n6gy szakaszrabonthato. El6szor telitetlen cukoroldatot
(siini levet vagy szirupot)eresztenek(hirznak)be a k6sziil6kbe,6s olyan, tultelitett oldatotkeszitenek,amely alkalmaskrist6lygocokel66llit6s6ra.Ezt a mfiveletet nevezik besiirit6snek.Ezutin kovetkezik a szemkepz6s,cukorpor hoz'
zhadhshval.A harmadik szakaszbantort6nik a krist6lyok novelese. Ismet
,,l6behuz6ssal"(rhhinhssal)6s besiirit6ssela krist6lygocokata kiv6nt rn6retii
krist6lyokk6 novelik. Kozben a 16tultelitetts6gneka rnetastabiltartorn6nyba
kell esni, azaz csakolyan tultelitetts6getszabadtartani,amely csak a krist6lyok
novel6s6realkalmas.Ha kezel6sihiba kovetkeztlbenenn6l nagyobbtilltelitettseg fordulna el5, akkor a keletkezettkrist6lymagokapro kristSlyokk6ndnek, a
k6sz cukor ,,poros" lesz. Ekkor m6r a fSzls kozben el kell ttintetni a porosoa p6p teljesbesiirit6se(szdrit6s),
d6st,pl. felold6ssal.A f6z6sutols6 szakasza
behirz6sn6lkiil. A besiirit6snekhatdrt szabegyr6sztaz a t6ny, hogy nagy kon6s erniatt a bep6rl6snagyon lecentr6ci6eset6nnagy a forr6spont-emelked6s
lassul,m6sr6szta besiirit6sv6g6na krist6lyosp6petm6g le kell tudni ereszteni
a k6szi.il6kbdl.

Bp. (1975)
Vegyiparig6pek6smiiveletekII. Tankcinyvkiad6,
Fejes-F6bry:

473

l4.l L dbra. Robert-rendszerii

cs6kciteges
cukorfl6z6v6kuumk6sziil6k

474

I 4. I 2. dbra. Kever6scukorf6z6vrikuumk6sziil6k.
A forrcscjvek
v6geim6hsejtalakbancisszevannakhegesztve

475

Cukorfriz6fo lytonos kr istdlyos[t6 tor ony

Az AusrvEyER 6s munkat6rsai fital Braunschweig-bentervezett 6s a
BMA glpgyirban kivitelezett elsd folytonos cukorftjzd krist6lyositot 1982-ben
egy n6metcukorgy6rban6llitott6ktizembel2l, 14. I3. dbra.
A torony n6gy egym6ssalkapcsolatban6116egym6sfeleff elhelyezett
kamr6b61(testb6l) 511.A cukorp6paz egyik kamr6b6l a mSsikbagravitSci6val,
leeresztSvezet6ken 6t folyik. A
kamr6bana flit6testekbels6 nagymdretii kozponti ejtricsov6ben(pl.
A 7,7...2,2m) kavar6t miikodtetnek. A f6t5g6z nyom6sa,a I6gritkit6s 6s a kavarSsisebess6gkamr6nkent viitoz6 es szab|lyozhat6
(autornatikusan
6s k6zi vez6rlessel
is). A k6t fels6 kamra kavar6ja
nagyobb, az als6 k6t kamra kavaroja kisebb fordulatsz6mmalforog,
ugyanisaz als6bbkamr6bana p6p
siinis6ge6sviszkozit6sanagyobb.
A fels6 kamra kapja a siini
levet (szuszpenzi6t)6s arhnyszab6lyz(: segitseg6vela kiilon keszitett,,krist6lyltrbat"(IftistallfuB).A
2. 6s 3. kamr6bavezetik a siini le
kisebb mell6k6ramait.A 4. kamr6ban van ak6szref6z6s,innen a p6pet szivattSruval
t6volitj6k el. Egy
kamra kiiktat6sa tisztit6s c6lj6bol
kozbens6tartSlysegitseg6velmegoldhat6(A, B).
A folytonos cukorf6z6 krist6lyositotorony el6nyeirev6negyre
ink6bb t6rt nyert,iW pl a Szolnoki
I 4.I 3. dbra. Folytonoscukorf6z6torony
- szuszpenzi6
(siinil6),2 -,,krist6ly16b",3 - fe- (Eridania)Cukorgy6rbanis ilyen toh6rcukorp6p
ronyiizemel[63].

476

s olvad6kkristf lyositf ssal

l4.ll. Szfitvi,/rasztf
els6Az olvad6k-vagy frakcion6ltkrist6lyosit6sszerepe6s jelentcis6ge
jelent5s
meg
n6tt
vegyiparban
sorbana vegyiparbanl azonbeliil is a szerves
m6rt6kben,ugyanisezzel a m6dszerrellehet az egyesvegyi anyagokatmegfelel6en nagy tisztas6gbane166llitani.
Az olvad6kkrlst6lyosit6sa rektifik6lilshoz, az extrakci6hozes az oldatokbol val6 krist6lyosit6smiivelet6hezhasonl6an,termikus szetvfiaszt6 miivelet. Ezzel a m6dszerrel old6szet hozzhad6san61kii1lehets6gesk6t- vagy
tobbkomponensiiolvad6kokbol a kiv6nt tiszta komponenstel66llitani, krist6lyos, szil6rdf6zisalakj6ban.
El6nyosenalkalmazhat6a frakcion6lt krist6lyosit6solyan anyagoksz6tvitlasztttsiia,amelyeknekforr6spontjaegymrishozkozeli,valarnint h66rz1keny
anyagok6s azeotropelegyekeseteben.Kiilonos el6nye a rektifrk6l6ssalszemamely abb6l ad6dik, hogy az
ben,i gyakrannagyoncsek6lyenergiasziiks6glet,
a
olvad6Jpont6s az olvad6sientalpiaalacsonyabb fondspontin6,l,illetve a p6rolg6sh6n6l
l2I, 49, 591.
semvizre, sem old6szerrenincs sztikMivel az olvad6kkrist6lyosit6shoz
elkeriilhet6,
6val a tov6bbi viz- 6s leveg6szennyezls
seg, vagyis alkalmazSs
m6
d
szer.
eiett ei kO^yezetv6delm i szempontb6I i s kedvez5 szetv6laszt6
az olvadek h6m6rs6klet6nekrnegfelel6 m6rt6Ki
A krisi6lygock6pzcid6s
rejtett h6 lead6sakocsokken6seeset6nindul meg, az ltalalpilfrshozszi.iks6ges
nagyobbak 6s rnin6l
min6l
neh6zkesebb,
gock6pzSd6s
ann61
A
vetkezt6ben.
be6piilnek'
a
krist6lyokba
amelyek
molekul6k,
a
szerkezetiiek
bonyolultabb
1/cm3

lmlmin
ct
o
o
o
$ zoo
o
g,

eock6oz6d6c
f

II

l-

20|,

{N

dt

o
!t
o
.Y
o
o
c

o
E

krirtAll n6vekcdt'E

roo

roo

.>
d
g,
!

o
v
o
o
<,
o

.>
6

lt
E

v,

)
'2o

-e

-ro

-!o

tc

al6htit6s +

fiigg6seaz
6s a krist6lynciveked6s
14.14.abra. A krist6lyg6ck6pz6d6s
m6rt6k6t6l
al6hiit6s
All

Elm6letileg a krist6lygock6pz6d6s
akkor maximillis sebess6gii,ha az olvad6k hSm6rs6kletea dermed6spontiabszohith5m6rs6kletegyharmada:To/3.
A gyakorlatbansok szervesanyageset6benelegend6a dermed6sihdm6rs6klet
60-90%-6tel6rni. A krist6lyk6pz6d6s6s a krist6lynovekedesktilonboz6h6m6rs6klet-tartom6nyban
megy v6gbe,amint ez a I4.I4. dbrdn l6that6.
Az olvaddkkristSlyosit6st6s a kristSlyok elv6laszthsifik6t kiilonbozd
m6dszerrellehet elv6gezni,amelyeknll az eg6szfolyamat old6szerfelhaszn6l6s
n6lkiil zajlikle:
1. Hiitott feltileten,az osszefiigg6r6tegbenkiv6l6 krist6lyok mellSl a marad6k
folyad6k tov6bbi szltv ilasztftsn6lktil elvezethet6,
2. Az egesz olvad6ktomeglehiit6s6velkeletkez6 krist6lyos szuszpenzi6b6l,
6ltal6banmechanikaiszltv|laszthssalktilonithet6 el a szllird anyaga fo1y6kony olvad6kt6l.
Az els6 elj6r5st,amelyeta Sulzer6s a Hoechslc6g is alkalmaz,dinamikuseljrlr6snak nevezik. Ebben az esetbenaz olvad6k fiigg6leges,hiithet6 6s flithet6
kopennyelell6tott csovekbels6 fal6n filmszeriien folyik lefel6 6s a hiites kovetkeztdbenretegesenkrist6lyosodik.
A m5sodikeljdr6st,amelyetAsorRHlLosN szabadahnaztatott,
PROABD
rendszerfistatikuskrist6lyositilsnaknevezik (a PROc6d6ABDerhaldenrovidit6sek6ppen).Az eljfuilsta BEFS Prokemfrancia c6g alkalmazzavllhgszerte.A
kristrilyosit6sfolyam6na tisztitando,,szennyezett"folyad6kelegyetegy tart6Iyb6l tiryl6li6k be a krist6lyosit6ba,ahol a hiitott feliileten foly6kony frlzisban
megindul a krist6lymagk6pz6dds.
A lassri- kontroll6lt - hiit6s eredmenyek6ppen egyenleteskrist6lynovekedes6rhet6 el. A keletkezettkrist6lyok szennyez6d1stnem tartalmaznak6s m6retiik sokkal nagyobblesz a dinamikus kristSlyosit6bankeletkez6krist6lyok6n6l.A krist6lyosit6sv6g6n a krist6lyos szildrd
fazist elv6lasztjitka szennyezld6seket
koncenhdltantartalmazofolyadlkfhzist6l. A krist6lyok feli.ilet6n azonbanegy v6kony filmr6tegben rnegtapad a
szennyezett foly adlkfhzi s, amit eI keII t6voIitani.
A krist6lytomeg felmelegit6s6vel- (egy kisebb mennyis6giikrist6lytorneg felolvaszthshval)6s ezzelegyutt a szennyezettfilmr6teg elt6volit6s6val- a
maraddk szllflrd anyagtiszt6bblesz.Ezt a miiveletet izzasztilsnakvagy parci6lis olvaszt6snak
nevezik.Bizonyosritka esetekben
nem lehetegy fokozatbana
megfelel6 tisztas6gri szilfrd komponenst el66llitani, ilyenkor tobbfokozatu
rniivelettelv6,gzika krist6lyositdst,mindigatiszta anyagkertil a kovetkez6fokozatba(14.15.dbra).

478

betApl6lAg

l.fokozal

tiszta term6k
a
I 4.I 5. dbra. A tisztit6sfolyamat6br6j

A fokozatok szhm|t azonbanminim6lis 6rt6kenkell tartani, mert a tobberedm6nyez.(Osszehasonliszoroslehiit6s 6s felflit6s nagy energiafogyasztilst
t6sk6ppenmeg kell jegyezni, hogy a statikus krist6lyosit6 els6 fokozatilban
mint a tobbfokozatudinamikus krisolyan tiszta krist6lyokat lehet e166l1itani,
a technol6gia javitilsixal az esetek
A
PRoABD-krist6lyosit6s
t6lyosit6ban).
dontd tobbs6g6benegy fokozattalel6ri akivhnt tisztasdgot.
A 14.16.abrqn vilzolt krist6lyosithsn|la kiindulo h6m6rs6kletiielegy xo
koncentr6ci6juszennyez6dlsttartalmaz.A hiites hat6s6ranovekszik a szil6rrd
anyag tomege, de elSfordulhat,hogy a gorbe alatti tertileten nem indul meg
azonnala krist6lyk6pz6d6s:ezt metastabil,triltelitett zonhnaknevezik (az 6brhn
a szaggatottvonal jeloli). Ilyen metastabiltartom6nybana kristdlyosit6svagy
vagy hirtelen,nagy teljesitm6nyiihiit6sselinditkristrilygocokbeadagol6sdval,
hat6meg.

479

7r,

oc

---l

t,

A ( 1 o O %)

xo

rllil z6na

--

X.'

B (10006)

- dsszet6tel
diaga h6m6rs6klet
14.16.dbra.A krist6lyosit6s
ramban\brfuolva

Az 6braszerinta kiindulo h6m6rs6kleffifolyad6kelegyethiitve, abb6l kb.

50o/oszililrd fazis 6s 50%oszennyezettoldat keletkezik,amely oldat szennyez6utSn a fox,. A szil6rd-folyad6krendszerszbtvf'laszthsa
anyag--koncentr6ci6ja
lyad6knakl<b. 10%-amarad a krist6lyok feliilet6n. A PRoABD-krist6lyosit6s
szakaszos,automatikusanvez6reltelj6r6s,melyet a h6terhel6sselszab6lyoznak,
mellett.
nagyonkis h6m6rs6klet-kiilonbs6gek
A krist6lyosit6smin6seg1ta krist6lyositand6anyag tulajdons6gaihat6rozzhkmeg,mint pl.:
az tilapotbbra(eutektikumj elenl6te),
a krist6lystruktur6k,
egyesesetekbenaz elegykrist6lyokk6pz6d6se.
A PROABD technol6giaimegold6saia tiszt6bbkrist6lyos anyagel1|llititsira a
kovetkezSk:
l. Tultriltis: c6lja az adottberendezesterfogatfinakjobbkihaszn6l6sa,a szilfird
frakci6 mennyis6g6nekmegnovel6sea kristi{lyosit6ban,tobb fokozatban
(14.17.dbra).A fels6gorbea krist6lyosit6ban
lev6 anyagtomeg6nekv6ltozis6t mtttatja az id6 fiiggv6ny6ben,az als6 gorbe pedig a krist6lyos szllird
A beadagol6snSla fels6 gorbe
anyag arhnyhtmutatja az cissztomegben.
emelkedik, az als6 6lland6 6rt6ken marad. A krist6lyosit6salatt az ossztomeg 6lland6,a krist6lytomegn6. A folyaddkf6zisiirit6sekor az ossztomeg
480

csokken,a krist6lytomegviitozatlan marad.Az izzaszt6sn6lrnindk6t tomeg

csokken,majd kovetkezlk a,,tultolt6s", azaz egy kovetkeztj fokozatu 6rintkeztet6s.A ,,tultolt6s"-korbetoltott folyad6k osszet6telea krist6lyok feltilet6n megtapadtfolyad6kfilm6velazonos.

roo
eo
lo
,o
e,e a o
ct
o to
E
o ao
to
ao
10
o
It

!o

id6 (6ra)
o t6lt6ttimeg
o s z i l A r d( k r i s t 6 l y ) t 6 m e g
1-1'-1"
2-2'-2'
3-3'-3"
4-4'

beadagol6s
kristAlyosites
lolyad6klAzisl6v6lasztesa
izzasztesv. parciAlisolvasztAs

l6v6 tdlt6tdmeg6s kristSlyttimegv6ltoz614.17.dbra.A krist6lyosit6ban

sa az id6 fiiggv6ny6ben

azt,hogy
A 14.17.dbra alapjilnvez6reltparci6lisolvaszt6smegakad6lyozza
tul sok krist6ly olvadjon fel, mert ez veszteslgetjelent. El6nye, hogy a
krist6lyos anyagotnem kell teljesenfelolvasztani6s a lehiitott krist6lyosit6t
toltik fel friss folyad6kkal.
2. Mosds: a krist6lyos szilfird anyagfeliilet6r6l a rajta megtapadtfolyad6kfiltartalmaz6- folyad6kkal lemet egy - a filmn6l kevesebbszennyez6d6st
moss6k.A 14.18.dbrdn l6that6,hogy mosdstalkalmazvarovidebbid6 alatt
lehet azonostomegii 6s tisztas6girtermdket el66llitani, mint mosfs nelkiili
parci6lisolvaszt6ssal.

481

Kiindulo olvad6k
100%

Kiindulo 0lvad6k
1000a

Izzaszt6s ideje: 7 6ra

MosAs idje:
2 x1,5=36ra
I 4.I 8. dbra.Az izzasztds
6sa mos5scisszehasonlit6sa

Hogy adott krist6lyszerkezetel6r6s6hezmelyik technol6giaimegold6sa kedv ez6bb,csakkis6rletez6sse

I lehetmeg6llapitani.
Az ismertetettmiivelet alkalmazishraaz alfibbip6ld6katemlithetji.ikmeg:
- szeryesvegyiparbana tisztakomponensekel66llit6s6ra(pl. naftalin,
organikussavak,kl6rozott 6snitr6lt arom6sok),
- fi nomvegyszerekel66llit6srin61,gy6gy szeriparban,
- izomerek szttv |laszthshnii,
- antracdnel66llitilsdn6l,
- k6tr6nydesztill6ci6ndl.
Megjegltzds
A kristalyositSsegyeb vtiltozatait (kicsapdsos,reaktiv, adduktiv, kifagyasztlsos,
deszublim6cios
krist6lyositas)
illet5ena szakirodalomra
utalunk142,44,55,6If.

482

15.Hfft6s

15.1.Hiit6s, t6ghfft6s6svizhfit6s
A vegyiparbansok technol6giaielj6r6shiitdstigenyel.Bizonyosesetekben a l6gkori levegdhShaths\thaszn6ljukki. Ilyen fontoseseta felmelegedett
viz visszahiit6sehiit6toronyban.
egyszerl hiit6kozeg a viz. A viz az 6vszakszerint
A legterm6szetesebb
v6ltoz6h6mersfkletfi.Ktttviz 6s vizvezet|ki viz i6 esetbenl0 ...12'C h6m6rs6kletii.

15.2.Hiit6s6levek6shfit6oldatok
haszn6lYizet - cseppfoly6salakban- csak 0"C folotti h6m6rs6kleten
hatunk htit6kozegk6nt.
Ha aramoltathat6(cs6vezet6kbenvezethetd)folyad6kkal kiv6nunk OoC
alatt hiiteni, ugy s6leveketvagy egyeb hiit6oldatokathaszn6lunk.Amig ui. a
tiszta viz 0"C-n6l j6gg1 fagy, a s6levekbSls6tartalmukt6lfliggSen csak 0"C
fagy ki a viz j6g form6j6ban.Azt a legm6lyebbh6m6ralatti h6mers6kleten
s6kletet,ahol m6g cseppfolyos6llapotu a s616,eutektikuspontnak nevezik.Az
e ponthoz tartoz6s6-viz osszet6telaz eutektikumvagy kriohidr6t.
A hiit6stechnik6bana leggyakrabbanalkalmazotts6leveketaz I 5.1. tdbldzat mutatia.
I 5. I " tdbldzat

s6r6
NaCl
CaClt
MgCl,

A kriohidr6ts6tartaima
(tomeg%)

Az eutektikuspont

('c)

))4

)1 )

10C)

1 \

t l

20,6

483

A viszonyokatpl. a NaCl - HrO rendszerben

az l5.l.a dbra szeml6lteti.
Tltelezzik fel, hogy 10 % NaCl-tartalmris6levet+1OoChdm6rs6kletr6llehiitiink. Az cisszet6telnem v|ltozik hiil6s kozben6s b6r 6thaladunka 0oC-on,fagy6st nem 6szleli.ink.-7"C h6mlrsdkletenmegindul a j6gkrist6lyok kifagy6sa.
Az ihriln a lehiitdst ABvonal,a jegkristdlyokkifagyds6L
BD vizszintesvonal
jelzi. Ett6l kezdve a s6oldattom6nyedik,s6tartalman6 (hiszen viztartalmajeg
form6bankifagy). A tov6bbiakbunu BE g<irbevonal jelzi ahiil6st.
.
.I
|

o
-ro

\.

-ro

:erin

\glit

-to

-ao

-to
-ao

rY

rt i16ngl
ikol

$"c
-ro
+to

met

-to

-100

-tto

/t/

-r20
o

ro

20

a)

so t6meg%,NaCl

o,2

o,a

op

o,!

t-

Hro
b)

I 5.L dbra. Hiitds6l66s vizeshiitSoldatokfagydsgcirb6i

a - NaCl - viz rendszer,b - szervesanyagokvizes oldat6nakfagy6sgorb6i

Ez a gorbe(C pontt6lE pontig)a s6l6j6gkifagy6sivonala.Az E pont az

a legm6lyebbh6m6rs6klet,ahol m6g cseppfoly6sa s61e.Ha tehilt folyad6kcirkul6cios soleh{it,ist alkahnazunk,azt csak a CBE gorbefeletti tartom6nyban tehetjiik. A hfit6stechnik6ban
eutektikusosszetdteliis6levet(22,4Yo)haszn6lnak,mert a jdgkiv6l6svesz6lyeitt a legkisebb.Az eutektikush6m6rs6klet:27,2"C.

484

A solet korrozi66ll6 szivattyi cirkul6ltatja a hiitds6l6-vezet6krendkell ell6tni, olyan vastags6gban,

szerben.A csoveketviztomor szigeteldssel
el.
vagy d6r ne lephesse
hogy a levegdb6lvizlecsap6d6s
A vaskorr6zi6 g6tl6siraa s6levekhezkis mennyisegbenb6zikus anyagokat adagolunk(pl. NaOH, NarCO3,Mg(OH)r, CaCOr)vagy kromatokat.Haszn6latosakm6g v6d6kolloidokvagy szervesadal6kokis.
MgClr 6s CaCl, elegyev6d6kolloiddal,-52"C h6'
A Rheinhartin-s616
m6rs6kletig alkalmazhat6.
Manaps6gink6bb szervesfolyad6kok vizes oldatait haszn6ll6khiit6folyad6kkent(pl. etil6nglikolvizesoldat6t).Ezeketa I5.1b abrdn isrnertetjiik.
sok c6ghoz forgalombakiilonboz6,poralakukever6keket,amelyekvizben oldva ugyancsakhiit6folyad6kotk6peznek.Ilyen ahazarMinus-solpor. A
port 50...60"Ch5m6rs6kletivizbe kell folyamatosankeverni.Az oldatot iilepiteni kell.

15.3.Hfit6sj6ggel
(ro: 333
Sok esetbenj6ggel hiittink.A jeg viszonylagnagy olvad6sh<ije
kJ/kg) 0oC-oner6s hiitShatfstbiztosit. Ujabbanjeges-vizeshiitdket is alkalmaznak.
Egyes esetekbena j1g kozvetleniil keverhet6 a kezelend6 tenn6khez
(reakcioelegyhez).
15.1.pelda
Valamely m (kg tomegii folyad6kelegyet'9, hdmers6kletrllS, h<jmers6kletrekiv6nunk hiiteni. A folyad6kelegyfajh6je legyen:c kJ/(kgfok).
Mennyi j6g kell a kiv6nt htitlshez?
A hidegrnennyis6g
O=mc(S,-9")kJ.
ro:333 kJ/kg,haa j6g elolvad,ugy viz'
A fagypontona j6g olvad6shcije
kent hiithet tov6bb 0"C-r6l Sz"C hdm6rs6kletig(cu,,:4,19 kJ/kg fajhcivel),
igv

485

Q - n x j e s ' ( r oc+u r ,S r ) ,
Q = * t u r ' 3 3 3+ m , u "4' , 1 9Sr .
jegmennyis6gteh6t:
A szrikseges
mc(S,- Sr)
m jee

3 3 3 +4,I9S,

(Itt 92 term6szetesen
fagypontfeletti h6m6rs6kletl)

15.4.Entalpiadiagramok
A h6technika,hiitdstechnikaes rniivelettantewez1 6s ellen6rz6 szhmititaz egyesfontos kozegek(HrO, CO', NH3)
sainakigen fontos seg6deszkozei
fogva igen kedvelt a h6mertennodinamikaidiagramjai.Szeml6letess6gdnel
(Z-s)
h6mennyis6geket
teriilet jelkepezi.
diagram. Ebben a
s6klet-entr6pia
Azok a diagramok, ahol a hdtartalom (entalpia) egyenesvonalszakaszokkal
ink6bb alkalmalem6rhet6,ill. leolvashatoa kozvetlenmdrnoki sz6mit6sokra
sak.Itt h6romf6lediagramterjedtel
L
2.
3.

i - p (vagy le p - i) diagrarn,
i-sdiagram,
i-Tdiagram.

Mig az i - p vagy lg p - i diagramot az fitalfinos hiit6stechnikiiban

(kompresszoroshiit6gepekn6l),addigazi - s diagramota g6zstgSr-hiit6g6pek,
g6zturbinhkmunkafolyamataindlalkalmazz|k.Az i - T diagramothaszn6lj6k
pl. a hiitftornyok, a ghzcseppfoly6sitds
6s a kSolajipari desztill6l6kolonn6k
szhmithshn6'l.
Az entalpiadiagramoknemcsak,,tiszta" egykomponensiirendszerek
(HrO, COr, NH3) eset6n,de k6tkomponensiirendszerekn6lis j6 szolg6latot
tesznek.
igy abepfurlok,krist6lyosit6k,abszorpci6shiitlglpek, desztill6l6ktewezes6n6laz irn. Ponchon-vagy Merkel-diagramok,mig a szhritilsi6s l6gkondicion6l6si technikbbanazirn. Mollier-diagramszhmitj6 memoki seg6deszkoznek.
486

15.5.Hfiitfg6pek
Ha a folytonosiizembenvagy hosszriidcin6t +10'c-n61kisebbhcim6rhiit6s hes6kletiihiit6stig6nyelvalamilyentechnol6giaielj6rds,a tenn6szetes
belegfontosabb
Ennek
folyamodnunk.
lyett mesters6ges,g6pi hiit6shezkell
a hiit6g6pek.
rendez6sei
Az ipari gyakorlatbana hiit6g6pekh6romf6 fajtdjaterjedt el:
hiit6g6pek,
1. kompresszoros
hiitdg6pek,
2. abszorpci6s
3. gSzsugixhiit6g6pek.

15.6.Kompresszoroshfft6g6Pek
Az eszm6nyihfftdg6p6sa Carnot-ciklus
tobbnyireamm6nia(NHr)' Ez
hfit6g6p,,munkakozege"
A kompresszoros
Az eszmenyihiit6g6pnekn6gy
keringa hiitcig6pben.
kozegzhrt rendszerben

I| o I| EH'"'"9
o"l

f-t--l
-

I5.2. dbra. Eszm6nyihiit6g6p

487

szerkezetifSreszevan, ennekmegfelel6ena korfolyamat is n6gy 6llapotvdltoztsb6ltev6dik ossze(15.2.dbrd:

l-2
a a
L-J

3-4
4-1

kompresszi6
kondenz6ci6
expanzi6
elp6rolg6s

K kompresszor
C kondenz6tor
E expanzi6sg6p
R refriger6tor
(elp6rologtat6)

A kornyezetb6lelvont h6, a tulajdonk6ppenihiit6s

Q, = To(s,- so).

( 15 . 1 )

A kondenz6torbanhiit6vizzel elvonand6h6
Q= T(tr- "r)'

(is.2)

A befektetend6munka a k6t h6mennyis6gktilonbs6ge(a T - s diagrambana h6

terillettel jelk6pezhet6)
:
Q-Qo=w.

(1s.3)

Ez a munka a Woadiabatikuskompresszi6es a W, adiabatikusexpanzi6 ktiIonbs6se

W =Wt-W"

( 1s.4)

A Wuaz expanzi6sgdpbenmunkanyereseg:visszanyertenergia,amelynek 16v6n a Wokompresszi6s

munkaegy r6szevisszat6rtil.
A korfolyamatbans, : s, 6ss3: s4az izentroplkusv6ltozrisokr6v6n.
A vhzolt korfolyarnata hiitdsi Carnot-ciklus(15.3.dbra). (Ha a korfolyamat
irhnyht megforditjuk az az ,,energiatennel6"h6er6g1pciklusa, ez ut6bbin6l a
sorrend az 6ramttat6 j6;rhshvalegyezSirhnyl. A hiit6ciklusbanaz 6ramutat6
j 616s6val ellent6tes.
)
A Carnot-f6le hiit6ciklus fajlagoshiit6teljesitmenye:
or, -

488

O,

-Qo
Q- Qo W

(1s.s)

a hiit6si h6mennyis6g6s a befektetettmunka arhnya.

Mivel irhat6
4(s1 so)
T(tr-sr)- 4(s, - so)

ot

To
T To'

(15.6)

(rs.7)

egyszenisithetiink.
ugyanissr : s26ss, : somiatt (t, - t) ki.ilonbs6ggel
A Carnot-ciklusn6ljobb hat6sfokriciklus nincs. Ez6rt minden kcirfolyamatn6l
i gyeksziink,,carnotiz6lni".
A hcier6g6pekCarnot-hat6sfoka
:

o,-o. T,-T.
N

vr

T
Ir

L
Tt r

(1s.8)

Az 1-2 6llapotv5ltozhs:izoterma (elgfzolges T,

p, nyom6son),majd adiabatikus2h6m6rs6kleten,
3 munkanyerts ,,g6zgdpben",3-4 izoterma (kondenzirci6alacsonyabbp, nyomtrsgnf2 hSmers6kleten). A folyaddkot (vizet) szivattlru nyomja a
gSzkazbnba6s kezd6dik a folyamat el6lr6l (15.3.
dbra).
3z
31
Term6szetesen
a ,,g6zg6p"(h6er6g6p)Carnot-ciklusais az el6rhet6legjobbhat6sfoku.
I 5.3. dbra. Camot-ciklus
A hiitd Carnot-ciklusb6nnennyireis a legjobb hat6sfok6, ahiit6g6pben az expanziosg6pet
(szerkezeti6s iizemtani neh6zsdgekmiatt) egyszerf fojt6szeleppel(irn. szabLIyz6szeleppel)helyettesitik(l 5.4.dbra).
A fojt6s izentalpiflsfolyamat, teh6t a kondenz6torbolkifolyo hfitSkozeg
entalpi6jafojt6s el6tt (ir) 6s ut6n (ir) vryanaz
iz: is'
csak az F fojt6szelepaz ij szerkezetielem. A Z - s
Az eg6szberendez6sben
diagramb6lrogton l6tszik,hogy Qohiit6smost kisebb,mint a Carnot-ciklusban,

489

sas,

sr=sz

I 5.4.dbra. Fojt6soshiit6ciklusa Z - s diagramban

hiszen elesi.inka Wn visszanyertmunkareszt6l.igy a W munka is nagyobb,

lesz W: l4/0.
most a kompresszi6munka
A kondenz6ci6shcimost ugyanannyimint az elfbb. Mivel a kompresszor
az I ponttal jelzett nedveshiitSkozeggSzt sziv be, ezt a korfolyamatotnedves
6s fojt6soshiitdciklusnaknevezik.Ha az 1 pont helyzetlt megvdltoztatjukes a
kompresszorszdraz g6zt sziv be, akkor szhrazciklusr6l beszehink.A szhraz
ciklusri hiit6korfolyamatota nyom6s- entalpiadiagrambanismertetjiik.
az 15.5.dbrakapcshn.
Vizsg6ljukmeg a hiit6korfolyamatot
pontot.
Az 15.5.adbra a kompresszoros
n,lgt
6br6n
bejelolti.ink
Mindket
elvi kapcsol6sivbzlata.Az 15.5.bdbra a korfolyarnattermodihiitdberendez6s
namikai 6,llapotihrbja.Ennek fligg6legestengely6nap nyom6s,vizszintestengely6n ahiitlkozeg i entalpi6jalfthat6. (Erre az |llapotihrhra m6g visszat6rtink.)
N6zziik a n1gy v |ltozhst:
Yiitozirs
1
|

'L '

2-3
3-4
4-1

a berendez6sben
kompresszor
kondenz6tor
szab6lyoz6 (fojt6-)szelep
elp6rologtato(refriger6tor)

az 6lla tbrhn
adiabatikuskornpresszio
ghzhiits6s kondenz6ci6
foj t6sosnyom6scsokkenes
elp6rolg6s(htit6s)

Az l. pontbeli sziraz telitett hirt6kozegglz kis nyom6sir (pt, bat). Ezt

6s adabatikusanosszenyoqa Pt
szivjabe a kompresszor(tobbnyiredugatt5rus)
nyom6sr6lp, nagtobb nyomdsra.(Adiabatikus vagy izentropikus az az filapotv6ltoz6s,ahol kuls6h6felv6telvagyh6lead6snincs.)

490

b - korfohiit6berendez6s,
I 5.5.dbra. a - kompresszoros
lyamattermodinamikaiilllapotdbrija

A 2. pontban ahitlkozeg tirlhevitett g5z, azaz gfv-halmaz|llapoti 6spt

nyorn6sir.Ez a tilhevitett 96z a kondenz6torbajut, ahol e15bb6llando nyom6son lehiil 6s tulhevit6sihrij6t leadva elSbbszbraztelitett 95zz6alakul (g pont),
majd ugyancsakpr: 6lland6nyom6son(izobhr)lecsapodik.
v6g6na 3. pontbanahitSkozegp, nyom6sri,forr6sbanlev6
A lecsap6d6s
vezetjiik kefolyadek. Ezt a folyad6kot fojtoszelepen(szab6lyoz6szelepen)
resztiil,ahol nyom6sapr-r6lp,-re csokken.Ekozbenaz entalpi6ja6llandomarad 6s munk6t nemv6sez.

491

A fojtoszelepb6lkil6p6 hiitSkozegkis gSztartalmukis nyom6stt hideg

folyaddk. Ez most a refrigerffiorbanelpSrolog6s kozben h{it. Yoltakeppen itt
hiitiink, a tobbi hiirom szerkezetcsakezt szolg6ljaki.
A nyomfs - entalpia diagram
A hiitestechnik5bana tewez6 6s az ellen1rzS szhmit6sokleefontosabb
anyom|s - entalpiadiagram.
seg6deszkoze

sl

."

hdtartalom

15.6.dbra. Algp - I diagramvdzlata

Az 15.6.dbrdn a diagramv6zlatosfel6pit6s6tismertetjiik,az 15.7.dbra

egy fontos hiitSkozeg,az NH, nyom6s- entalpiadiagramja.
logaritrniAz 15.6.abrdn es az 15.7.abran az ordinffia(a nyom6ssk6la)
kus beoszt6sir.Ez6rt hivj6k a diagramotlg p - i diagramnak.A nyom6segysege bar. Avizszintestengely ahiti6kozeg 1 kg tomegenekh6tartalma:i kJ/kg.
A legfontosabbhiit6kozeg az amm6nia.A fluor-kl6r-szdnhidrog6nhtit6kozegeket(az un. freonokat)- mivel az 6zonr1tegetvesz6lyeztetik- fokozatosankivonj6k a forgalomb6l.
Az s gorb6k az entr6piavonalak,az adiabatbk.E gorb6k az adiabatikus
kompressziot(vagy adiabatikusexpanzi6t) jelzik. Az adiabatament6n ktils6
h6felvetelvagy h6lead6snincs (h6szigeteltrendszerviitozhsa).
Az 15.6.dbrdn esaz 15.7.abrdn i6l l6thatoka balr6l iobbra ferd6nfelivel6s: 6ll. gorb6k.
492

q
d

O_
N

O 6-F-o-s- ' o o o o

t6

oo

.o ll
R l
^ c D

E;
.Y

o'--

3
o
o

cg
r
cd
I
a_
bt)

sL
'(s
Fh)

O O,F-O-o; o o o o o

edn'd

l-

Oo

No

Fo

Az eg6szdiagramotfeltiincientobb r6szreosztja a hatSrgorbe.Ennek bal

oldali 6gaa forr6sbanlev6folyadekotjelzi. Ez az alsd hat6rgorbe,amely a kritikus pontig lat'rAz als6 hat6rgorb6tdlbalra ahft6kozeg cseppfolyis.A kitikus pontt6l jobbra lefele gorbiil afelsS hatdrgorbe.Ennekpontjaibana hiit6kozeg szaraz telitett griz. A g6zgorbtt6ljobbra (6s fel) a hiit1kozeg tulhevitett
96z, teh6tgitz. A k6t hat6rgorbekozott nedvesgriz van. A g6zmin6s6getr gorb6k jelzik (x : 0,1-t6lx : 0,9-ig).Ha pl. x : 0,3, akkorez aztjelenti,hogy a
kozeg7}o/o-afolyad6k,30o/o-a
96z.
Enyhdnemelked6gorbeav 6Iland6fajt6rfogatm3lkg.
jelz6 vonalakk6tszermegtornek:
A hrimdrsekletet
a folyad6kmez6ben feliilr6 l- lefell halad6fli gg 5Ieg esek (igenj 6 kozelit6ssel);
(pl. f es g pont kozott);
a nedves96z mez6benvizszintesegyenesek
ut6najobbra lefel6gorbiilnek.

Az amm6nialg p - i diagramja
Minden termodinamikai diagramnak van egy alappontja, ezt sokszor
konvenci6valveszikfel.
,,onk6nyesen",
Az alappontotfigyelembekell venni a m6rnoki sz6mitiisokkezdet6n6l.
SokszorgSztitbltnatot6sdiagramotegyidejiileg,kapcsoltanhaszn6lunk.Sirlyos
zavart okozhat6s hib6s,t6vessz6mokhozvezet,ha nem ugyanazatitbl|zat es a
diagramalappontja,vagy ha legaldbbisezt nem korrig6ljuk.(Egy6bk6ntis k6!).
nyelmetlenigy szSmolni
A regi mernoki sz6mit5sokm6g a kcal h6egys6gethaszn6lt6k,igy kesziiltek a r6gebbitermodinamikaidiagramokis. Mivel az |tszhmit6soknem kerek sz6mok(4,1868,ill. 1,163),sajnosa diagramok6s tthlinatok f"irszdmithsa
egym6st6l,,elcsfszott".A glztibl|zatokatkerekit6s n6lhil |tszhmoltik, a diagramokatpedig - nem egys6gesm6don- kerekitve rajzolthk6t.
(1.:
6s g6zthbl6zat6nak
Az amm6nia6ltalunkkozolt lep - i diagramjfinak
=
0'C h5mers6kletenforrdsnakindul6 folyad6k. EnFiiggeldk) alappontjaa I
nek fajlagosentalpi6jai0 : 400 kJ/kg 6s fajlagosentropi5jaso : 4 kJ/(kg.K),
(felvett 6rt6kek).
amm6ni6ra:R 717.
Megemlitjtik,hogy a nemzetkozihiitSkozeg-jelzes

494

Nedves hfitdciklus 6s sziraz hfftdciklus ut6hfft6ssel

Az I5.8.a dbran nedveshiit6ciklustmost a lg p - i diagrambanis v6zoljuk. A 15.8.bdbra szarazhiit6ciklusut1htitdssel.
A 15.8.babran a 1. pontbelihiitlkozegszdraz96z, a 15.8.adbrdn az lpontbeli hiit6kozegnedves96z. A szhrazciklusban ahiit6kozeg teljesenelp6szhraztelitettgSzt szivbe; a nedvesciklusbannem teliolog 6s a kompresszor
jes az elp6rolg6s.
Az I 5.8.aabrabana 2. ponthelyzete6ppena fels6hat6rgorb6nva\ a p2
nyom6sirkomprim6lt 96z eppenszAraz.A kondenz6tomakir. - ir: r entalpia'
h6t kell kg-onkentelvonnia.
azaz6ppenakondenzdci6s
ktilonbs6g6t,
elSszorir.- irtirlhevit6sih6t vonjuk el,
A 15.8.babran a kondenz6torban
h6t.
maldir- it: r kondenz6ci6s
hideg vfz segitseg6veloldA kondenz6torbanahitSkozeg lecsap6d6s6t
juk meg, feliileti h6cser6l6vel.A kondenzittorvtln egy irjabb feltileti h6cser6l6t, utohtitcitiktatunk be. Ezt (ha lehet)szint6nhideg vfzzelhiitjiik.
Azt6hiit6 ut6n kapcsoljuka fojtoszelepet,majd a refriger6tort.Az elp6rologtat6nak- az ut6hiit6ssegits6g6vel- igy nagyobba hiit6teljesitmenye.
lgP

iu

t^
b)

G)

15.8.dbra. Nedves hiit6ciklus 6s szdrazut6hiit6sesciklus

a - nedves ciklus, b * szdraz ut6hiit6ses ciklus, c - ut6hiit6ses hft1gep

495

A kondenz6cio,az utohiit6ses az elp6rologtat6sh6mers6kletea kiv6naligazodik. Szok6sos6rt6kei: .9 : +30oC, I u :

makhoz 6s a lehet6s6gekhez
+ 2 5 " C6 s I o : - 1 5 o C .
Faj lagos hfftdtelj esftm6ny
siiridtik osszea hiit6kozeget.(Ez
munkabefektet6ssel
A kompresszorban
az egyetlenmunkabefektet6saz eg6szciklus sor6n.)Legyen 1 kg hiitdkozegre
vonatkoztatvaa munka: / kJ/ke. Eszerint
l:

i2- il.

(1s.e)

aholqo: it- iovagyisaz

c6lj6boltizemeltetji.ik,
A hiit6g6pet4ohidegfejleszt6s
elp6rologtat6b6ltbvoz66s oda bel6p6 hitSkozeg entalpiakiilonbs6ge.A fajlagos hiit6teljesitm6nyvagy hiit6hat6sfoke (gorog epszilon)mindig a nyert hideg 6s a munkaviszonya.

-_eo
I

( 1s . 10 )

A hiitdgdphiitciteljesitm6nye:
Qo=QoG,

( 1 s .11)

kJ/kg; G az id6egys6galatti hiit6entalpiaktilonbs6g,

ahol qo az elpfurologtat6si
kgls; QoeszerintkW: kJ/s dimenziojf
kozeg-cirkulirci6a hiitSberendez6sben,
hiit6teljesitm6ny.
15.2.ptlda
Sz6mitsukki egy Qo: 100kW hiit6teljesitm6ny[iarnm6niakozegiikomph6m6rs6kleteI o: -10oC 6s a
az elpftrologtato
resszoroshiit6g6p alapadatait,ha
kondenz6torh6rn6rseklete,9 : *30oC. Legyen a korfolyamat sziraz ciklus
fl5.9. dbrd,
A g6zt6bl6zatbolkigyiij thet6 adatok:
kompresszi6),
sr : s"r : sz:8,758 kJ/(kgK) (adiabatikus

496

lgP
4

,/

\s

A,
il5
i. =iu

s 1= S ; = s 2

i,

tz

15.9.dbra. Sziraz,fojt6sosciklus

beszivottszhraztelitettNHr-g6z entalir: 1650,9kJ/kg (kompresszorba

praJa),
i+: is:54l,6kJlkg(fojt6s el6ttiesut6nientalpia).
Az 1. pontbolkiindulva alg p - i diagramonkeressiik,9 : 30oC-oskondenzhtorhlmdrs6kletheztartoz6nyom6s(p: 11,68bar) vizszintesvonal6nak6s az
a metsz6spontj6t.
sr : 5lland6entropiagorb6nek
Ehhez2. ponthoztartoz6entalpia6rt6kiz: 1847,1(kompressziout6n tulhevitett NHr-96z).
Sz6mitsukki a fajlagosqohiit6st (elp6rolg6sientalpiav6ltozilst):
Qo= it- is = 1650,9 541,6=1109,3kJ/kg'
A sztiks6gesfajlagoskompresszormunka:
I = iz - is = 1847,7-1650,9= 196,2kJ/kg.
A fajlagoshiitdteljesitm6ny:
1 1 0 9 '=
3
5 , 6 5 .4
, = bI
T96,2
Ha Carnot-hiit6ciklussalsz6molunk:
" .".=

263 :6.575
To T -To 303-263

(ugyanisT:273 + .9 ).

497

j6s6gfok
Az elm6leticisszehasonlito
c
rl=-=

5.654
A*=U,6b.

Sz6rnitsukki q 6rt6ketis.
Az elvonand6q h6 a kb. 9, : 85"C tirlhevit6sih6m6rs6kletr6lindulo g|zlehiit6s (,.9 : 30oC-osszfraz gSzhathrgorb6ig)
6s az r kondenzSci6s
hd osszege.
M6sr6szta refriger6cio(elpfrologtat6sih6) es a kompresszi6s
munkaosszege:
+ 196,2= 1305,5 kJ/kg.
Q= Qo* I = 1109,3
UgyaneztszhmithatlukazentalpiavSltoz6sb6l:
Q= iz - iq = 1847,1-541,6= 1305,5kJ/kg.
Sz6mitsukki a zhrt rendszerbencirkul6lo hiitlkozeg mennyis6get:

c = %: . ]99^ = o,o9o
l5 kg/s: 324,5
kglh'
1
1
0
9
,
3
Qo
Mennyi a kondenzhtorhtitlv izfogy aszthsa,
ha a hiitSviz felmeleged6se
:
A.9 10"C(pl. 15"C-r6l25oC-ramelegszikahiit6viz)?
W' .=.

G'Q - 0,09015'1305,5
cu,,.l0
4 , 1 8 6 81.0

lV, = 2'8ll kg/s'

|tszhmitva kereken
: | 0,12 m3Ih hiitlv iz sziiks6ges.
Tiibbfokozatf hfftfg6p ek
Ha nagyonalacsonyh6m6rs6kletet
kell hiitdg6ppelelS|llitani,akkorez
egyfttalaztis jelenti,hogyap 6sponyom6sok
koztikiilonbsdg
esap/pnnyom6sviszonynagymert6kbenmegn6.
498

(szhrazciklusban)a kompreszIlyenkor az egyfokozatukompresszion6l

ami tobb m6s
szi6 vegenigen nagy lesz a kozeg 9, tulhevit6sihcim6rseklete,
problem6val(kenes,k6rost6rhat6sstb.)egytittjelentkezik'
Ha a nyomiisviszonyp/po : 7 (vagy 8) akkor k6tfokozatu, ha pedrgp/p o :
30 akkor hSromfokozathhiitd glp az el6nyosebb.
v6ltozati$mv'
A 15.10.dbrdn a k6tfokozatuhiit6gepegyik lehets6ges
tatjuk be.
Ez a rendszercsup6naz also fokozatbanvegez htit6st. HStechnikailag
kedvez6, ha az als6 fokozat kompresszorilbolkil6p6 tulhevitett gSzt egy, a
rendszerbebekapcsolt(A jelii) 6tbubor6koltat6kozbens6ed6nyben(direkt kever6 h6cser6vel)a telitesi h6rners6kletrehtitik le.
A hiitesrefelhaszn6lhat6elvont h6
Qo=is-il

(ts.r2)

gek
A kerin96 hfitdkozeg-mennyisd
n
Gr =;E9,l

kg/s

( 15 . 13 )

,l I

ES
i

_ ;

Gr= Gt-l---z kg/s.

(15.14)

rl

A t6rfogat6ramok
Vt = Gt ' v' m3/s

(1s.1s)

Vz= Gz 'v' m3/s

( 1 5 1. 6 )

6s

ahol v a fajterfogat.
K6tfokozatu g6pekn6l a kozbiils6 nyom6st tobbnyire

p^ = ,fp7o

( 1s . 17 )

espo a refrigerStornyom6s.
keplettel veszik fel aholp a kondenzStornyomdLs

499

G2

\,

lr..t J

-txF_-1

k-l-lA
'.
f
I

I
qiI

Iv

Kl

q- r-r
1

l z = l g

bt

iro= i'|.,

I 5.I 0. dbra. K6tfokozatuhiit6ciklus

a - k6tfokozatrihiit6gep,bg- k6tfokozatirhiit6s alg p - i di-

500

A hfftftelj esitm6ny v hltozhsa

hiit6g6pn6ladott h6merHa a hiitSteljesitm6nytvalamelykompresszoros
h6m6rs6kletet(9ooC) megsdkletekrekisz6mitottukes pl. az elpilrologtatSsi
v6ltoztatjuk,rigy a hiitdteljesitm6nyis megv6ltozik(15.2.tdbldzat).
15.2.tdbldzat
h6m6r
Az elpdrolg6s
s6kleteavlltozis
ut6n
"C

Az elp6rolg6sh6m6rs6kletea v|ltozhs el6ti

OC

0
10
20
30
40

-10
| \x

0,64
0,38
o))
0,12

1,0
0,61
0,34
0 , 18

-20
2,60
1,65
1,0
0,57
0,30

--Jt,

-40

4 \X

R55

ron

\4)
??R

1 n

1,86

A<A

t n

Du gattYf s hfftdg6Pkompresszorok
A dugattyirskompresszoroklehetnek:
a) fekv5,

b) 6tr6
elrendez6siiek.
Ez utobbiak lehetnek:
egyen6ramfakvagy
v6ltakoz66ramriak.
A fekv6 g6peka glzglpek minthjira 6piiltek. Ma rn6r teljesenkirnentek
a divatb6l tobb h6trSnyukmiatt.
H6tr6nyaik: az ide-odamozg6tomegeknagy tomeger6imiatt csakkis fordulatszhmmalepithetdk,a hengerm6retekemiatt nagyok, a g1p driga. A dugatt5rurud surl6dis6bol eredSensirrl6d6sivesztesegiiknagy, hajt6suknagyobb teljesitrnenytig6nyel.
iV ittA gepekn6lgyorsabbj6r6s biztosithat6,a keresztfejelmarad,a tengelytomit6ssurl6d6sivesztes6gszempontj6bol is kedvezdbb.
Az I 5.I I . dbrdn az iil6 kompresszorokh6romtipikus v Lzlatal6that6.

501

I 5.I I . abra. Dugattyriskompresszortipusok

a - egyendrarnir,
b - egyen6ramir,olajlehriz6-gyir6s,c - vdltakozodramri

dugattyriskompresszor.
Itt a) 6s b) egyen6ramir,c) pedig v6ltakoz66ram'6
a
hengerben
val6 6tfut6sLravtal.
Az ,,6rarn"kifejez6sitt a hiit6kozegnek
DV nyom6szelep.
Az i-FrhnSV sziv6szelep,
Az fripusnill abesTvitsa forgattylhitzbanalultort6nik.A sziv6szelepa
Az |tfutirs
6pitett,a nyom6szelepa hengerrin. harnisfedel6be.
dugattyirfed6lbe
kozbena hitSkozeg nemv6ltoztaLir 6nyt:,,egyen6,ramit".
A c) tipusn6lviszontmind a sziv6-,mind a nyom6szelepa hamisfed6lben,hely,ezkedikel. Az 6tfutrlsa hiit6kozeg irinyv|ltoztat6s5valj6r: ,,v6ltakozo atamv
Az i\abb modernszerkezetekv6ltakoz66rarnirak.
A besziv6sa hengeroldalcsonkj6n6s a duA b) tipus olajlehirz6-gytirtis.
gattyri,,ablak6n"6t tofi6nik.Ez is egyeniramt.
Vizsg6ljuk meg a I 5.I 2. dbra kapcsin - mint elvi vhzlaton- egy egyszerti egy enaramirdugattyriskompresszor miikod6s6t.
mozg6(2) dugaqru6ppenfels6holtpontihelyzetbenvan.
Az(I) hengerben
E pillanatbanmind asziv6-, mind a nyom6szelepzarvavan.
A (2) dugattyrilefel6 mozogv6n,az (1) hengerbenritkit6s 16pfel, a hena
gerbena nyom6skisebblesz,mint a sziv6oldalinyom6s.A nyom6ski.ilonbs6g
(3)
gdz
sziv6szelepetfelemeli,
dugattyir fels6 r6sz6n (tetej6n) elhelyezett
amig
Mindaddigtart a gdz be6rami6sa,
5ramlik a dugattyirfolotti hengerl6rbe.
a dugattyriaz alsohelyzetet(als6 holtpont) el nem 6ri. Ilyenkor teh6t a henger
beszivottg|zzal van toltve, amely 96z nyombsavalamivelkisebb,mint a sziv6vezet6kinyom5s.Ugyanisa sziv6szelepellendll6sakiss6fojtotta a ghznaka
hengert6rbe
val6 6rarn16s6t.
502

I 5.I 2. abra. Egyen6ramirdugattyirs,hiit6g6pkompresszor

-dugattyricsapszeg,6-hajt6kar,
I -henger, 2_ 6tgatty6,3- sziv6szelep,4-nyom6szelep,5
szelep,
9 - biztons6giszelep,10- tehermentesit6
7 - forgattyristengely,8 - trimszelence,
11 - a nyom6vezetlkfselzirlszelepe, 12- asziv6vezetbkf6elz6r6szelepe

Ezutbn a dugattyri felfel6 mozdulva indul el. A hengert6rbenlev6 kisnyom6sir g6zt osszenyomja.Amely id<lpillanatbana hengert6ri gdznyomhs
nyom6st,a (4) nyom6szelepkinyilik. A
tirllepi a nyom6t6ri(nyom6vezeteki)
6t6ramlika nyom6vezet6kbe.
mostm6r
ghz
a
hengerbdl
nagynyom6stt
csaknemteljesen6ttolt minden gtnt a
a
dugattyir
A legfels6 helyzetben
nyom6t6rbe,a (4) nyom6szelepa hely6recsuk6dik,z6r. E z6r5strug6 segiti
el6.
Megjegyzend5,hogy a nyom6loket alatt a szivoszelep6llandoanzhrva
van. A hengert6rbenlevd nagyobbnyom6sirgin szotitja a hely6re a (3) szivoszelepet.
Amikor a dugattyri lefel6 mozog, ez a sziv6loket, amikor pedig felfel6,
(kompresszi6)6s g6zkitol6s.
ez a ghzs'6rit6s
A 15.12.dbrdnbeielolt{ika kovetkez6r6szeket:

503

(5) dugatqrucsapszeg,
(6) hajt6rud,(7) fi6tengely,(8) tomszelence,
(9) biztons6gi szelep,(10) tehermentesitd
szelep,(11) nyomovezetlk f6elzin6 szelep,
(12) sziv6v ezetlk f5elz\r 6 szelep.
R6gebbenkupostildsii tdnyerszeIepeket hasznhltak(kr6m-nikkel ac6lbol).
j6 nyil6si 6s z6El6nyevolt: kis k6rost6r,tov6bb6kis fordulatsz6mok
eset6ben
r6si tulajdons6gok.Nagyobb fordulatsz6mokmellett a konnyii lemezszelepelc
terjedtekel.
A dugattyirs hiit6g6p kompresszorszelepeinem vezdrelr (onmiikod6)
szelepek.Durva hasonlattal6lve: automatavisszacsap6
szelepek.A lemezszelepekre jellemz1 a kis srily, a kis srirl6d6s,a viszonylag kis rug6nyom6s.A
szerkezetikialakit6sn6l:kis szelepemelked6s,
valamint gyors nyit6s 6s z6r6sa
m6rvad6.
A szeleplapokfinom kiilonleges aclllemezbSl k6sziilnek, vastagsSguk
0,2 ...2mm kozottvan.A szelepemelked6s:
kb. 0,8 ...2,5mm.
gepekn6l
gyrirffs
Nagyobb
fn.
szelepethaszn6lnak.
A 15.12.dbran a kompresszorfelsd rtszet vegytik szemiigyre:a (4)
nyom6szelepegy bels6rin. biztons6gifejben,m6s elnevez6ssel:
hamisfedelben
helyezkedikel.
A hamisfedelet ktilonosenamm6ni6sg6pekn6| alkalmazz6k.Megtort6nhet ugyanis, hogy helytelen iizemviteln6l a kompresszorhenger6behirteleniil
nagyobbmennyis6giicseppfoly6shtitSkozegkeriil vagy tobb olaj csap6dikfel.
A folyaddk nem tud iltbramlania ghzra mlretezett szelepnyil6sokon,folyad6kiit6skovetkezikbe, ami tor6stokozhat.
Ilyenkor a hamisfed6l6sa val6di fed6lkozotti er6srug6 miikod6sbel6p:
a hamisfed6l(biztons6gifej) meg tud emelkednia hirtelen tulnyom6snakengedve.Ha ez bekovetkezik,a kompresszorer6scsattog6hanggalj6r.

T6rfogatkiszoritdsos kompresszorok
(Csavarkompres
szorok,rotdciis- 6s turb1kompres
szorok)
(100 ... 4000 kW hiit6teljesitm6ny)
A nagyteljesitm6nyii
hiit6berendez6sekn6legyre ink6bb csavarkompresszorokat
haszndlnaka dugattyriskompreszszorokhelyett16,12, 501.
A csavarkompresszor
elvi fel6pit6s6t6sszerkezett
a 15.13.dbra mutatja.
A siirit6st k6t, egym6ssalszembenforg6 speci6lis fogazisu rotor v6gzi.
A f6- 6s mell6krotorok fogh6zagaikozotti teret a hdzagokbabehatol6 fogak
csokkentik, igy komprim|ljilk a benniik lev6 kozeget. A kompresszi6akkor
kezd6dik, amikor a rotorok foghdzagaikozotti teret a fogak es a h6z fala bezfrjik.
504

kil6pOnyllas

., !o

besziv6s

r'O
o.o

bb

beszivds

6- 6E

O E
.(!

//
kit0vas

vez6rlotolattyU

kifovas

vegpont

vezr16tolattyu

sz iv6 oldalhoz

a)
I 5.I 3. dbra. Csavarkompresszor
c - teljes 6s r6szlegesterhel6s
a - nlzeti k6p, b - vez6rl6sescsavarkompresszor,
(A - f6rotor, B - mell6krotor)

505

rL<omPresszor
I5t4 dbra
5::'""';l,TY:?H:f
:l iifl
A foghbzagokkozotti tr bezhrds6nakk6sleltetdsevel(egy tolattlruval)
val6sithat6meg.
100 ... l0%okozottisz6llitok6pesseg-m6dosit6s
ig6nyel,
amely a tomit6st, a hiiintenziv
olajoz6st
A csavarkompresszor
is biztositja.
t6st6s a seg6denergi6t
A legrijabbfejleszteseredm6nyeaz egycsavaroskompresszor.L6nyeges
szerkezetielemea hatbekezdesiiforgor6sz,amelyhezoldalr6l csatlakozika k6t,
egyenk6nttizenegyfogf csillagker6k(APV-Hall gy6rtrn6ny).
miikod6s6tszemlelteti.
A 15.14.dbra az APV-Hall kompresszor
A beszivottgtnt a forg6r6szhornyaibaa csillagkerekekfogai bezfxjdk.A
fogak feltiletei a g6zt addig komprimdljik, amig a horony fala el nem 6ri a kil6p6nyil6st,amelyenaz osszesiiritettgfiz titvozik. A kil6p6nyil6s m6retehat6rozza meg,hogy mekkoraa siiritesm6rt6ke.

s06

Elprirologtat6k
Az elp6rologtat6kbanvagy refriger6torokbana kisnyomfsir hiit6kozeg
cseppfoly6s(,ragy zom6bencseppfoly6s)5llapotb6l glzfilapotba kertil. E h6cserel6kvagy levegci,vagy egy alkalmasanv6lasztottfolyad,!ft (pl. sole) lehiit1s6tv1gzik (I 5.I 5. dbra).
elp6rologtat6

kompresszor

legh0to
(elpdrologtat6)
fojtoszelep

b)

"-'i:l,J,i!#,f;?LE::xll,'

ktjzvetlenl6ghiit6s
b - hiit6s a hiit6kozegelp6r-ologtatrls6vaimint

Az elp6rologtat6vagy kozvetlentil csatlakozika hiitend6 terhez(a hrit6kamra legter6th(it6), vagy kozvetve.Ilyenkor a rnAsodlagoshiit6kozegethiiti,
amelyet szivattlru segits6g6vel,keringet6sselcs6vezet6kenvisznek a hiitend6
t6rhez, anyaghoz.A m6sodlagoshiitdkozeg s6l6 vagy ujabban valamilyen
egy6b hiit6folyad6k(pl. etil6nglikol vizes oldata).A kozvetlenhiit6rendszer
azazl6gventil6torn6lkiili, ahol a leveg6a kamr6bancsaka siiriivagy ,,csendes",
cirkul6l, vagypedigventil6torosllghiitS (I5.16. abra).
s6gkiilonbseghathshra

507

I 5.I 6. abra. Ventil6torosl6ghiitd egys6g(Unit Cooler)

2 - hiit6kozegkil6p6se,3 - leolvaszt6vezet6k,
I - hfft6kozegbevezet6se,
6 - olvad6kelvezetds
4 - ventil6tor,5 - cseppt6lca,

K:K"
a)

b)

I 5.I 7. abra. Elp6rologtat6ktipusv6zlatai

a - ,,sz6raz"
,b - ,,el6rasztott"rendszer,e - cs6kigy6,f f ojt6(szab6lyz6)szeIep,
K - ktizeg6ram,K'- mdsodlagos
V - folyad6klev6laszt6,
kozeghram

A I5.17. dbra ar6sze a,,szhraz"6s b rlsze az,,el6tasztott"elp6rologtat6

elvi vhzlata.
A sz\raz elp6rologtatoegy (e) cs6kigy6,ennekegyik v6g6n(f) fojtoszelep beadagoljaa hiitdkozeget;a m6sik v6g6n gSz|llapotbana kompresszorelszivja.
(Termdszetesen
tobb phrhuzamos6gb6l is 6llhat.)
nem el6nyos.
H66tviteliszempontb6la sz6razelp6rologtat6
A fojt6szelepbenfojt6s kozben 96z is k6pzddik. Ez a g6zmennyis6g
srilyra igen kicsi, viszont t6rfogatilagelegnagy.

s08

el kell p6rolognia.A sz6folyad6kresznek

az <isszes
Az elp6rologtat6ban
kis sz6zal6kfolyad6k
viszonylag
igen
igy
terfogatdban
bels6
raz elpftrologtatok
jelen.
van
nagyonneh6zaz elphrologtatocs6rendMivel e kis folyad6krnennyiseget
jesz6tteriteni,igy minden idcipillanatban
szer6nekbels6 feliilet6n egyenletesen
lent6s a feliiletnagysbg:,,g5zos"(szdrazrafutott). Ezert hivjuk ,,szhrazelp6rologtat6"-nak.A h66tviteli tlnyezl a nem kiel6git6 el6raszt6s(szhrazrafuths)
sokkalkedvez6bb.
elpArologtato
miatt nem tul kedvez66rteKi.Az elfurasrtitsos
adagoljaa hiit6koAz (f) fojt6szelepmost egy (V) folyad6klevdlaszt6ba
zegetttgy, hogy ott a folyad6kszint6lland6legyen.A fojt6skor keletkezl gSzt
innen a kompresszor kozvetleniilelszivja.
A folyad6klevllaszt6alatti folyaddkoszlop6s az (e) elp6rologtat6banlehathshram6sodlagos6rarnl6sinvd folyad6k-96z elegy siiriis6gkiilonbs6g6nek
dul meg.
A folyad6klev6laszt6tnem cdlszeri tul magasrahelyezni a j6 el|rasztfs
kedv66rt.Inkdbb rigy j6runk el, hogy az 6raml6siellen6ll6stlecsokkentjik az
6graosztdsarev6n.
csovektobb p6rhuzamos
elp6rologtat6
elp6rologtat6.
Ilyen rendszer6az irn. meredekcsoves
(cirkul6cio)gravit6ci6selvti. Ujabbanegyre
kozeg6raml6s
A m6sodlagos
jobban terjed a szivaffyirsrendszer.
a helyezetrmeredekcsoveselp6rologtat6.
A 15.18. dbra: s6l6tart6lyb
A sol6t a tartfiyba meri.il6kever6keringeti.

I 5.I 8. dbra. S6l6tart6lybahelyezettmeredekcscjveselpdrologtat6

1 - sziv6vezetek,2- folyad6klev6laszt6,3- be4- g6zgyiijt6cs6,
5 - g5zcs6,6- ejt6vezet6cs6,
8 - h6szigetelttart1ly,
cs6,7- folyad6kgyiijt6csS,
9 - olaimentesit6s

509

ll-ll

i l t l

Il I r

tr_I
I 5. I 9. dbr a. Stein-f6le spir6lcsoveselpdrologtat6
a - fels6 gyffjt6cs6, b - als6 gyiijt5csS, c - folyad6klev6laszt6,d - folyad6kcs6, e - m6gnesesfolyad6kszint-mutat6,f - olajleereszt6

rokon un. Stein-f6le

A 15.I9.dbra az el5z5(Linde-f6le)elp6rologtat6val
k6t egyspir6lcsoves
elp6rologtat6tmutada. ltt az (a) 6s a (b) gyiijtScstiveket
rugalmasvolta kikiiszom6sbahelyezettcsdspir6liskoti ossze.A cs6spir6lisok
boli a hcit6gul6sokoztak6ros fesziilts6geket.A felsz6llo g1z-folyadekkever6k
folytonos irSnyvfitoztatlsar6v6n a h66tad6sjavul. Helysztisegletekicsi, olcs6
(d) folyad6kcs6;(e) m6gTov6bbi reszek(c) folyad6klev6laszt6;
berendez6s.
(f) olajleereszt6.
nesesfolyadekszint-mutat6;
Leggyakrabbanalkalmazott elpbrologtat6:a csrikdtegeshdcserdki (6116
vagy felsdelrendez6sben).

Kondenzdtorok
A htit6kozeg glzeit a kondenz6torbancsapatjukle. A kondenzitorban
(rejtett
hdt
h5t) vonunk el ahtitSkozegtfl.
A kondenz6hor
Q : QuhSjeaz elpirologtat6Qo: Qarh1jendl nagYobb,
ezt a I 5.20.dbra, minttdjdkoztat6diagramis mutatja.

510

200

-6rl - +l l
ls'c

ah

12!

_o 140
o

apo

-4{o

-30

-20

-10

-O

O^
lv

elparolgdsih6fok
hShoz
h6 viszonyaaz elp6rologtat6si
15.20.dbra.A kondenz6ci6s
(9,, : +15"C ut6hiit6stfelt6telezve)

E diagram szhzalekosl6pt6kbenmutatja Q*/Q"rcviszonysz6mhtaz elp6(param6ter)

A
fliggvdny6ben.
rolg6sihdfok (abszcissza)
6s a kondenz6torh6fok
diagram+ 15'C utohiit6stfeltltelez.
Kondenz6torok lehetnek vizh.drtlsrjek6s leghiitesiiek, valamint a k6t
rendszerkombin6ci6jakent:permetezettek.
A v izhiitesiikondenz6torok16gi form6ja a hfit6vizbe mertilS spir6lcsoves
irn. meritett kondenz6tor.A h66tad6sel6gg6 kedvez6tlen.Ilyen kondenz6tor
legfeljebbott indokolt,ahol a viz iszapos.
Elterjedt vizhtitesiikondenz6tortipusa ,,cs6a cs6ben"vagy kett6scstivii
kondenzdtor.
A kozegekellen6ramban
futnakv6gig.A bels6cs6benahiitSviz,
a kopenyben(gyiinikeresztmetszet)a hiit6kozeg firamlik Az egyescs6elemeket igen enyhelejt6sselszerelik.
A vizhtitesii kondenz6torokrn6sik csoportjaa tobbszoros6tfut6srifekvti
(,,torony"-)kondenz6tor.
kondenz6tor,
illetve az6116cs6koteges
csSkoteges
megfelel6mennyis6rendelkez6sre
Nagy berendez6sekhez,
ahol nem 6ll
gii hft6v iz, permetezettkondenz6torokat6pitenek.

511

221-\

i':{J-/.'
+))

,ffi|fi[wwi

I 5.2I. dbra. Permetezett

(locsolt)kondenz6tor
A - a kondenz6torcstivek
feliilete,Aut - acsoveken kialakul6vizf|ty ol
feltilete,,{.u - leveg6
Sui"- viz
h6m6rs6kiete,
h6m6rsdklete,Wr- az elp6rolg6viz mennyis6ge

I 5.22. abra.Evaporativkondenz6tor
2 - ventil6tor,
I - leveg6kil6p6s,
4 porlaszt6frrv6k6k,
3 cseppfog6,
5 - hiit6vizcs6,6 - p6tviz,7 -'6s26,
8 - folyad6ktart|ly,9 - ieveg6bel6p6s,
cs6kigy6
10- kondenz6tor

Ilyen permetezettkondenz|tor elvi vinlat\t a I 5.2I . dbrdn mutatjuk be.

feliilet6refeli.ilr6lvizet csurgatunk.A vizfhtyol a
A kondenz6torcsovek.4
csovekenA,,"feliletetklpez. A S,,,htjm6rs6kletfihtitfviz6s a ,9r.uh5m6rs6kletii levegri taliikozhsakor a viz egy r6,szeelp6rolog(W, mentyis6gben)ekozosszeA lecsurg6vizet alul egy medenc6ben
ben h6t von el a kondenz6torbol.
gyiijtik 6s egy irn. visszafordit6szivattyrivalirjra a kondenz6torfo16vezetik.
kelltj friss viz potl6sr6lis. Egy ilyen permetezettkonKozben gondoskodnak
denziltorvizsziiks6gleteegy ellen6ramirkondenz6tor6nakmintegy ll6-od t6sze.Az ilyen permetezettkondenz6torokatszabadban(6piilet tetej6n,udvaron)
helyezziikel.
Ujabb er6s fejl6d6st mutat az evaporativkondenz6tor,m5s sz6val elp6(I 5.22. dbra).
rologtat6kondenzStor

5t2

Vizszi.iks6gleteviszonylagkicsi. Elvileg egy permetezettkondenzfitor6s

egy vizvisszah6t6kombin6cioj6naktekinthet6.
Ahtitlvrzet finom cseppekreporlasztj6ka fuv6k6k, igy keriil a kondenleveg66ram. A vizelpirolg6st 6s ezzel a hiitShat6stmesters6ges
z6torcsovekre
:
*,
2... 3 nls.
szitmitottl6gsebess6g
l6ssalnoveljiik.A szabadkeresztmetszetre
Friss vizfogyasztis(p6tviz) 2...4literlh, keringdviz 80...130literlh, lkW hiitdteljesitm6nyrevonatkoztafua.
Simacsovekesetenk: 350... 650 W(m2fok) a h66tvitelitnyezt.
A l6ghiit6siikondenz6torokcsoveita leveg6oldalonbord6zattal16tj6kel.
A levegd mozgatilshtaxi6lventilitorokkal szokl6k biztositani. Viszonylag terjedelmes,nagy helyet foglal el. A szabadban
keriil fel6llit6sra.El6nye, hogy
nem fogyasztvizet.

Szabillyzirszelepek
(Fojt6szelepek)
feladataegyr6sztap nyom6sr6lponyom6srava16fojt6sos
Aszab|lyz6szelepek
expanzi6biztosit6sa,m6sfel6l a htit6kozeg6ramolyan mervii adagol6sa,hogy
az elpirologtat6baannyi kozegjusson,amennyiott el is p6rolog.
Norm6lis tizembena fojt6szelepszabadkeresztmetszetea hozz66rkezd
1/10 ... llIl-rbsze. A szerkezetikialakit6sjellegzetescs6 keresztmetszet6nek
lehetSv6t6tele.
s6gea finom szabhlyozhs
m6r kimentek a divatb6l, irgysz6lv6n
Manaps6gaklzi szab|lyz6szelepek
mindeniittonmiikod6szab|lyz6szelepeketalkalmaznak.
Az el|rasztott rendszeni elp6rologtat6khozszintszabiiyoz6kat (nivoszabiiy o z6kat) alkalm aznak.
A szhrazrendszerffelp6rologtat6khoza termosztatikusexpanzi6sszelepethaszn|lj6k. EnnekhSlrztkelljet a j6 h6vezet6stbiztositva,az elp6rologtat6
utSni cs6vezeteheszerelikfel.
A termosztatikusszelepmembr6nj6rafeliilr6l h66rzekel6kozeg hSfokt6l
fligg6 nyomdsahat.
A termosztatikusszelepar6nyos,kozvetlen szabiiyoz6.

Ken6olaj ii zemi hfft6rendszer

A 15.23.dbra olyan Borsig-hiit6rendszertmutat be, amelyet ken6olaj
gy 6rt6shoz,i ll. motorolaj paraffinmentesitdshez
dolgoztakki.

513

-7
.\t

--l

--l

:r

?@llt - - l+@tri
i@Llt t@|]
'-4'r
J-'-4-L
-+

j-+J

:---<-----'---+-

l\n3-lulya(

--

NH.-9ciz
NH;gciz
NH3-g6z

.-'-

hUtdviz

pararfinmentesites6hez
6sken6, r rr o'rr',)r,"*,;"r;,,-:t"-laj
olaj gy6rt6shoz
ed6ny,
4 - fo2 - NH3-gyiijt6,
3 - kcizbens6
I - NHr-kondenz6tor,

- kapartfahih6cser6l5(kiils5 gyiiriister6beneip6lyad6klev6laszt6,5
rologtat6),5 - k6tfokozatriNH,-kompresszor

N6gy darab k6tfokozatuNH3-hiit6kompresszor(ebb6l egy tartal6k) keresztfejesfel6pitesii.A NH3 elp6rolg6sakapartfalirhiitS-h6cser6l6kiils6 gyfnis

ter6benmegyv6gbe.A h6cserdl6rendszerbels6csoveikapartfalirak(a cs6 bels6 pal6stj6radennedtparaffin eltSvolit6s6tcelozzhk).

5r4

15.7. Abszorpci6shiit6g6pek
Az abszorpci6shiit6g6pek a hideget nem mechanikai munka, hanetn
melegbefektetesefn6n iilitjbk el5.
Els6 pillanatbanmeglep6nektiinik, hogyan lehet ,,rneleggelhideget csin6lni". Gondoljunkazonbanana,hogya hiit6korfolyamatbanszerepl6Zkondenzftciosh6mers6kletrenerncsakahiit6kozegkompresszi6ja(ktilsSrnunkabefektet6se) 6ltal emelhetjiik a kozeget,hanem fehnelegit6sselis. Igy a kondenzffiorbanaz elptrologlato iital Zo kis h6m6rs6kletena kornyezettSl felvett hcimennyiseget(pluszaz egybbfelvetth5t) a hfitlviznekadjuk 6t 7h6m6rs6kleten.
hiit6g6pkapcsolS,egyszerfikompresszoros
A 15.5.dbra a fojt6szelepes
meg: a kondenkiilonboztethetiink
s6t mutatja, ahol 4 fontos szerkezetielernet
(elplrologtatot)
6s v6giil a
zatort, a fojt6 (szabiiyz6-)szelepet,a refrigerdtort
kompresszort.
Hagyjuk el a kompresszort6s tegytink hely6be olyan kisziilekcsoportot,
amelybenmegfelel6kapcsol6ssalhft (meleget,flitdst) visztink a rendszerbe6s
eI66llaz egyszerTabszorpci6shiit6g6p.
kondenzator

J h0t6vizelvezetese

r--lt

I
(7
fojt6szeleP
{

,,szegeny"oldat

oldatszivattyri

I 5.24. dbra. Abszorpci6shiit6g6p elvi v |zlata

515

N6zzi.ikmeg a 15.24.dbrdt. A kondenziltorbanhitSviz segitsdg6vel

cseppfoly6sitlukaz NHr-g5zt. A p nyom6sriNHr-folyaddkot a szabiiyz6szelep
po nyom6srafojtja. Ezutinakozeg a refriger6torbakertil, elvlgzikitlziStthiit6si feladat6t6s elp6rologv6nmint kisnyom6sirNHr-g6z az abszorberbe
kenil.
Az abszorberbenaz amm6niahig vizes oldat6ban(amm6niaszegdnyoldat)az NHr-g6z elnyel6dik.Hogy az oldrish6telvezessiik6s az oldiistel6segitsiik az abszorberthtitSvizzelhiitji.ik. Az old6s eredm6nyek6ppen
amm6ni6ban
tomenyebb(6azdag,dris) oldat 5ll el6, amit az abszorberb6legy viszonylag
kism6retiioldatszivatf5ru
segits6g6vela kaz6nbanyomunk.
A ,,kazhn" (nem 6ppen szerencsdselnevez6s)a gazdagoldatbol egyr1sztkifurralja azNHr-g6zoket,m6sr6sztezlltal szeg,lnyitiaz oldatot.Mindezt
fiites (nagyh6m6rs6kleten
bevezetetth6mennyis6g)
segits6gevelvgzi.
Akazhn
(m6snevenf6z6,krforral6, kihajto) tetejenirn. rektifik6l6 felt6tet alkalmaznak,
hogy az NH,-gcizokrnindl ,,tiszt6bban",azaz vizmentesent6vozhassanak
a
kondenz6torfel6.
Akazhnb6l nyert szeglny oldat :iutjhba
kozbens6h6cserel6tis szok6siktatni, ez h6technikailagjavitja ahiitSg5phat6sfok6t.
Az abszorberben
po nyom6s (elp6rologtat6nyom6s),a kazhnbanp nyo(kondenz6tornyom6s)
m6s
uralkodik. Ez1rt van szriks6gaz oldatszivattyira,
amely a gazdagoldatotfelemeli,ill. a szeg6nyoldat nyom6s6tcsokkentia reduk6l6szelep
e16tt.
Az abszorpcioshiit6g6pbenket kozeget,ill. ezek elegy6t hasznilljuk. A
hiit6kozeg:az amm6nia(NH:), az oldokozegpedig a viz (HrO).
Ennek megfelel6enk6t cirkul6ci6r6lis beszdhink,a nagycirkul6ci6ban
az NH, veszr6szt (r6szbentisztin, r6szbenoldat form6ban),a kiscirkul6ci6ban
pedig a v iz- amm6niafolyad6kelegy.
Az abszorpci6shiit6g6pet 1859-benFpRowaNDCARREfrancia m6rnok
talfita fel. Sz6mosnagy ipari abszorpci6shiit6gep miikodik ma is l6nyeg6ben
aziitala feltal6lt szerkezetielvek szerint. Ahfntart6si abszorpciosg6p PlarpN
6s MuNrens sved m6rnokok talllmhnya.A fejleszt6kkrizott megemlitend6:
MAruRr,ALreNKncH,ETNSTETN
6s SzrlAno LEo, valarnintHELLER
LAszlo 6s
Fanaco Gyur-R.
A vegyiparban es a klimaberendez6sekn6labszorpci6s hiit6kozegp5rk6nta viz-litium-brornidelegyetis hasznillj6k(f6leg a +5o...+10"Chrit6si
tartom6nvban).

516

Az NHr-HrO abszorpci6shiit6gepektervez6sthezvagy a Mrmsl

kidolgozottentalpia- osszet6teldiagramot,vagy a lg p - I

6ltal

diugrumothasz-

n6lj6k.
A forr6spont- gdztetzio
Azlgp - : diagramvegy6szekszhmhrakozismert.
T
irja le. Ebb6l az egyenletb6lkoosszefiigg6st
a Clapeyron- Clausius-egyenlet
I

az :T - lg p diagrambankivetkezik, hogy a forr6spont- gSztenzi6gorb6k

egyenesithet6k.
A H2O 6s az NH, llyen g6znyom6s- h6m6rs6klet,,egyenes6t"felrajzolva az NH, - HrO oldat tobb osszetftelehezis megrajzolj6k a ({ tomegtort)
(15.25.dbra),U3,14,35,501.
egyeneseket
a szegenyoldatot do6s
Az NH, - Hro lg p - 1 diugru*j ifi felhasznitlva,
I

a gazdagoldatot (, jelleljeloljrik. A kondenz6torpes az elpirologtat6po nyorn6sak<izottmegrajzoljuk(vastagvonallal) a kis cirkul6ci6t es (szaggatottvonallal) a nagy cirkul6ci6nakazt a reszet,ahol az NH, tiszt6n6ramlik (15.25.
dbra). (P6ld6nkban
az (l) pont 70oC,a (2) pont pedig 100"ChSrn6rsekletii.)
q,, fiit6s a gazdagoldatb6l kiiizi az
Az (l-2) szeg6nyit6s:a fSzSkazhnban
amm6niag6zt.
az abszorberbekenil. Itt
A szeg6nyoldat a (3r3) nyom6scsokkent6ssel
(3-4) oldofolyamatbandirs oldatt6 v6llk. Az abszorberbenq. h5t hfitSvizzel
vonj6k el. (P6ld6nkban
a (3) pont49oC,a (4) pontpedig20'C hc5mdrsekletff.)
A kazhnbanfejl6dott NHr-g6zt kondenz5torbaviszik (5-6), ahol a 4o
(6). A (6kondenz6ci6s
hdt hiitSvizzelvonj6k el. Az NHr-gdz cseppfolyosodik
7) fojtds utin az elp6rologtat6bolnyerjtik a qo ,,hideget"(7-8 folyarnatban),ez
az amilrt ah(it6g1petiizemeltetik.(A refriger6ci6sh6m6rs6klet:10"C.)
(o= 0,286s ,= 0,44kozotti az adotthiit6g6pn6l.
A { koncentr6ci6s6v
p/po: 8,58/1,9.
A nyom6sviszony:
Az abszorpci6shiitdg6pekhiit6sijos6gfokaa z hlviszony
,-Qo.
Q,'

05.18)

azaza hiit6teljesitm6ny6s a befektetettQlffrtesiteljesitm6nyviszonya.

517

10

bar

-E:l

,5!-

/,

t /

9/

"/

II

t 3

I /fl

P=1,

vD

8/,

/
1

-30

12r'l

-20

-1()

38

ro

36

2 0 3 0 a o 5 0 GO70 80 90rOO r20

oc
2*+
34

32

2G

to-o 1/K

- 1

a)

T
kondenzator

2{7f
LJ

:6

r'-JD<F'.,
7

o) elpdrologtato

3
abszorher

| 5.25.dbra. Abszorpci6shiit(jilO#|;O6r"

alsp - 1/T diag-

b - abszorpcia - az NH, - H,O rendszer1gp - llT diagramja,

vhzlata
6s hiit6g6pkapcsol6si
1 -akazinbabel6p6 dts oldat,2-akaz6nb6l kil6p6 szeg6ny
oldat, 3 - az abszorberbe
bel6p6szeg6nyoldat, 4 * az abszorberb6lkil6p6drisoldat,5 - akaz6nb6lkil6p6NH3-g62,6 - a
kil6p6NHr-folyad6k,7- a fojt6szelepet
elhakondenzdtorb6l
gy6 6s az elp6rologtat6ba
bel6p6hiit6kozeg,8 - az elp6rologtat6telhagy6NH1-g6z

518

A 15.3.tdbldzatir6nysz6mokattartalmazipari abszorpci6shiitSgbpelchez.
15.3.tdbliizat

Hiit6kozegp6r

Elp6rolg6s
$o"c

H6viszony
Qo/Qi

Fogyaszt6s
9o : i 00 kW-hoz
96z
kgih

NH3-HrO

+5...-5
- 5 . . .- 1 0
-40... -45

0 , 4. . .0 , 5 5
0 , 2 8. . . 0 , 3 2

+ 5 . . .+ 1 0

0 , 7. . . 4 , 7 5

-l)... -lu

HrO-LiBr

0,5...0,65
0 , 4 5. . . 0 , 6

vlz

vill.energia

m"/n

kw

300...350
3 3 0. . .4 5 0
350... 470

2 5. . . 4 0

2 5 0. . . 2 8 0

t 5. . . 2 9

t 2. . . 2 5
l 5 . . .3 0

1 , 5. . .3 , 0

-0

15.8.Gfzsugf rszivattyti, gfzsug6rhtit6g6p

A viz es a vizgSz kompresszoroshiit6g6p hiitSkozegegyanint alig alkalmas. B6r rejtett hSje az NHr-6nak mintegy k6tszerese,a t6rfogataviszont
Ez azt jelenti, hogy egy 350-szernagyobbvizgdzos du'
kereken700-szorosa.
gaffyirskompresszorteljesiteneannyit,mint egy NH3-hiit6g6pl
Alkalmatlans6gotjelent a vizg6z igen kis g6ztenzioja6s a fagyvesz6ly
(egdug6k).
viszont gyakran 6s el6nyosenalkalmazAz urn. g6zsug6rhtit6g6peknel
hatokozega HrO.
zivattyir.
gep,,lelke" a g6zsughrs
A gSzsugfurhutci
a vegyipar sz6mosteriileten a[Tekintve, hogy a gSzsvgfirszivatt5rukat
kalmazza,igy sz6bajon mint v6kuumszivattyi,hSszivattyti,tov6bb6bep6rlokesziil6kn6l mint p6rakompresszor6s a most ismertetend6 alkalmaz6s6ban
fitcigep.
lnint gcizsugdrh
A vegy6szhallgat6kjol ismerik a laboratoriumokvizcsapia*a szerelhet6
vizsugarszivattyirt.Ott a hajt6kozega megfelel<inyom6sirvizsugfr, kepes leveg6t szivni pl. sziir6nuccsvagy exszikk6tored6nybcil.A g6zsugfirszivatfruk
hajtokozegemegfelel6 nyom6sri
(vagy helyesebbeng6zsug6rkornpresszolok)
vizg6z. Megjegyezziik,hogy adott esetbennemcsakvizg6zsugbthaszn6lhat6,
old6szer)- is alkalmaznak'
vegyi technologi6kmhsgSzt- (sz6nhidrog6n,

519

f0vdka
hajtdgOz
G,

--:-D

nyomisn6veked6s

diffrizorban
I 5.26. dbra. A gizsug1rszivattyf(g6zsugdrkompresszor)
elvi vLzlata

(gSzsugfrszivatgi) elvi fel6pit6s6t6s a benne

A g6zsug6rkompresszor
lejitsz6donyom6s-6s sebess6gv6ltoz6sokat
a I5.26. dbrdnv6zoljuk.
A hajt6g(52p, nagyobb (pl. 8 bar) nyomiison l6p be a koz6ptengelyben
fekvS Laval-fuv6k6ba,majd onnannagy sebesseggel
l6p ki a kever6t6rbe,ahov6
beszivjapo kis nyom6sirphragfzt. A kever6t6rbena k6t 96z elegyedik,egyiitt
l6pnek a sziikebbkeresztmetszetiinyalrJagba.
A nyaktag a konfrrzor (sziikiilS)
kialakit6sir keverSteret6s a b<jvtil6cs6toldatot(diffuzort) osszekot6hengeres
6tmenetielem. Adott esetbenitt bekovetkezika siirit6si lok6shull6rn6ltal eI6iddzett hirtelen nyom6sn<iveked6s.
A diffuzorban pedig a sebess6gienergia
nyom6si energi6v6alakul vissza6s a hajtog6z-phrag6zelegyp nyomdsont6vozik. A kell6 kever6sebess6get
ap/ponyom6sar6ny
befoly6solja.
Ahqt6gt5zhramG, teh6t k6pes Gokisnyom6srikozegetbeszivni, 6s annakp o ny omfsdtp kito l6-ellennyom6ss6 fokozni.
A viszonyokatazi - s (entalpia- entropia)diagramonleheta legjobban
szemldltetni.Az i - s diagramnakazt a rlszletdt haszn6ljuk,arnely a szhraztelitett g6zt jelklpezS fels6 hat6rgorb6nfekszik, illetve annakkozel6benteriil el
(I5.27.dbrd.

s20

miikcid6sivizlata az i - s di15.27.dbra. A g6zsug6rszivattyri

agramban

lej6tszod6 keveredbsrefelirhat6 (A 6s B
A gSzsughrkompresszorban
pontok kozott) az impulnrsegyenlet
Cro.G, t Coa.Go= C,(G, + Go)
ahol Gt
G0
Crn
Cou
CB

a
a
a
a
a

hajt6gSzttimeg6rama
beszivottkozegtomeg6rama
hajt6g6zsebess6ge
A-ban
A-ban
beszivottkozegsebess6ge
kever6ksebess6ge
B-ben

( 15 . 1e )

kg/s
kg/s
m/s
m/s
m/s.

kicsi (Co, = Q),

Mivel Con elhanyagolhat6an
felirhat6
C r n= G r + G o
.
CB
Gr

(1s.20)

521

Ide6lis esetbena fajlagos sz6llit6s:

.
-'
- s -,,
A 1,.,
l - r 0_

llt-12

(1s.21)

Itt az i - s diagramot is figyelembe v6ve

Ain= 4- i,

az expanzio

=io-i3
A'i1,

a komPresszi6

6s

adiabatikusreszfolyamatai.
vesztes6gmentes
Az 11,flvoka- es az 11ndiff|zorhatdsfok szorzata

L = n rn ,

(rs.22)

sz|llithsi fok. Ezt figyelembev6ve

Go= ff&-1.
Gt 1l Lio

(ls.23)

kapjuk a val6s6gosfajlagos sz|llithst.

h6ny kg pinag6ztk6'
Ez a sz6mmegadja,hogy a g6zsug6rkornpresszor
(kitolni)
egy kg hajt6gSz
pesbeszivni 6s a sziv6sn6lnagyobbnyom6sonkifujni
ig6nybev6tel6vel.
6rt6k[50].
A ),6rtel<re
0,6 ...0,7 sz|m a szok6sos
15.3.pelda
Sz6mitsuk ki egy 96zsugfirszivattyu faj lagos sz6llit6s6t.
6ll pt: 6 bar nyom6si szfnaztelitett vizg6z (x : 1). EnnekenRendelkez6sre
talpi|ja(gSzthbl|zatb6l6s/vagyi -s diagramb6lleolvasva)ir :2755,5 kJ/kg.
p6ragciznyomhsapo:
(Hcimers6klete
0,01bar.A
A beszivando
9, : 158,8oC).
15.27.dbravazlatoris felhaszniivaaz adiabatikusexpanzi61 pontbol2 pontig
tart. A 96z itt nedves gfz|llapotit (x : 0,75). Az i - s diagram szerint:
ir: 1897,5.A A,i"h6tartalomes6s:
522

Ain= i, - iz = 864 kJ/kg'

A diffuzorban e166llonyom6snovekedespo-rolp nyom6sraemeli a kever6k
kil6p6 ellennyom6srit.A 4 pont - a kever6k veg6llapota- iital|ban az x : I
fels6 hat6rgorb6n(vagy ahhoz kozel) van. A 34 adiabatikuskompresszi6
io :2561,5 kJkg
pontjaiily m6donp : 0,05bar (9 : 32,9"C)ellennyorn6ssal
x : 0,935).A h6tartalom-noveked6s
6s i, : 2359kJlkg (a gSzmin6seg
L i o = i o - 4 = 2 0 2 , 5'
Tdtelezzikfel )": 0,65 szfilitbsi fokot, igy

Go= ff&-, = [*
Gt l

u9

Lio

'91-- 1=0.665

202,5

e n e tp e d i s:1 .5 0 3 7 .

Gn

Ez ut6bbi eftek 9 (a sz6llit6si reciprok) sz6moshasonlo g6zsugfrGo

kompresszort6tlagolvaaz al|bbikozelitS k6plettelis sz6mithat6:

4r) * re[4r)
9L=o"2s
+r.ol,
Go

[Ar"J

(rs.24)

[Ai,/

Fentip6ldaadataival:

9L= o.2s
.
rc(202's
* rc( 202's\*
I = r,so3
G,

\864)

\864i

Vagyis akozelitSk6pletis j6l haszn6lhato.

523

haitog0z

ts "c

leh0t0tt
tolyadek
6

o
'3o
-c ru
o =

p6tviz

v-Y

E '6

E N
E >

I528 dbraEgvf,fi:*f#il?xtJii,:'J;'t6cs<ives
A g6zsug6rhiitSg6p
egyfokozatfivhzlati$a I5.28. dbrdn mutatjuk be. F.z
kivitelii berendez6s.Az elp6barometrikusejt6csoves,keverdkondenz6toros
rologtat6vagy expanziosedenybepl. 20"C-osvizet vezetiinkbe, amelyet le
akarunk hiiteni 10"C hdm6rs6kletfire.Az expanziosedenyben a g6zsughrhoz ltre, az expanzi6sed6nybenuralkod6
szivaffi er6s nyom6scscikkent6st
nyom6st61land6I2,3 mbar : 12,3hPa abszolirt6rteken1'artJ5'k.
Mivel a 20"Cos viz gSztenzi6ja23,4 hPa, igy az expanzi6azonnalbe6ll,ezzel egyitt a viz
egy r6szeelp6rolog (elg6zolog),m6sr6sztleh:il az uralkodo nyom6snakmegAz expanzi6sed6nytbarometrikusejt6felel6 *10'C-os kiv6nt h6m6rs6kletre.
csdvel l6tjuk el. A lehiilt vizet az also ejt6tart6lyb6lszivatt5ruviszi a fogyaszt6hoz (elen esetben feliileti h5cserel6be,ahol pl. egy 25"C hlmers6kletii
folyad6kotkell i5oC-ra lehiiteni). Az igy felmelegedettvizet folyamatosan
vissziik az expanzi6sed6nybe.A g6zsugbrhtitfglp egyetlen g6zsug6rkornp524

resszorral- egy fokozatban- miikodik. Az elp6rolgott6s elszivottp|rag6zt 6s

a miikodtet(5hajt6g6ztegytitt mint kever6ketbarometrikuskever6kondenzhtorba vissztik 6s off kondenz6ltaduk (p1. 25"C hSm6rs6kletiihiit6vizzel). A
barometrikuskondenz6tor53,2hPa abszohitnyom6s6th6rom fokozatu ejektor
g6zsughrszivattp csoport biztositja (az ejtlcsovon kivtil). Az ejektorok a
gSzokat(leveg6t) szivjbk el. Az ejttviz 33'C h6m6rs6kletii.Ez
nemkondenz616
is ktilon qt6:art6lyba folyik. Az elS|llitando (10'C) hidegviz tart|lyhba p6tvizetkell folyatni az elphrolg6vizp6tl6sdra.
A g5 zsuginhtit(5gdpsiiritesi aritnya (a kompresszi 6vi szony):
K =L-53'2 =4.33.
po 12,3
IJgyanezt a feladatot a 15.29. abrdn vbzolt ketfokozatu gfzsugdrhiit6g6ppelis megoldhatjuk.
hrit6viz
25'C

leh0tend6 viz

20 "c

i
- t l
U

tZ f,P"
15"C

--Tr-U
rz,shpa

leh0t6tt viz
qc
10

haitogOz

iners 96z

!
42 hPa

29'c

I
t---{
t---------4-( n I

l---{u
t

tl -

n
t l

iners 96z

53 hPa

felmelegedetthtit6viz
33 0C

525

7000

cooo
pcooo
.$ rooo
.9
.$ rooo
q,

2000
1000

o
8

ra

12

hideg viz

18

t6

"C

20

700
ll=1

aoo
500
c

aoo

.o)
.9

300

.N
!o

200
100

hideg viz
'l a' r o 6'

'

'

'

'

'

*ro6

cto6

tt"C

t : l

2ro6

h0toteljesitmenyQ kJ/h

hiihajt6g6z-felhaszn6l6sa,
I 5.30. dbra. G6zsughrhiit6g1p
tlv izf ogyaszt6sa6s hiit6teljesitm6nye

Az thra jelol6seivelazI. fokozatkompresszi6viszonya:

K' r =
1 573= 3 , 1 2 ,
a IL fokozat6
4)

K-r : - - ' - - = 3 , 4 2 .

r2,3

526

A ketfokozaturendszeraz egyfokozatlhozk6pestmintegy 25o/o-oshajjelent.

t6glz-megtakarithst6smintegyZ2Yo-oshiitSviz-megtakarit6st
gSzsugfrhiitSglpek
a
eltekintve
(lehritott)
viz
szivattyirj6t6l
A hideg
mozg6 alkatrlsz n6lkiili egyszerTk6sziil6kek.A vegyiparbanpl. s6levek lehiit6s6re,vdkuumkrist6lyosit6sifeladatokmegold6s6ra j 6l hasznhlhatok.
A GEA-Wiegandceg k6t kapcsolt diagraurj6b6lleolvashat6a hajt6gSzfelhasznfiils(kg/h) es ahitSvizfogyaszt6s(m3/h).A kiindulo adat 100 m3lhviz
az el66llitand6hideg viz
hiit6se,20'C-r6l val6 hiit6s. A diagram abszcisszhja
:
(9*'C). A gorbesereg
n I,2 ... 6 fokozatl gSzsugfrhitcig6pet
h6mers6klete
jelent(15.30.dbra).
A legals6sk6laQnhiitSteljesitm6ny(kJ/h).
15.4.pdlda
100m3lhvizet kell 2}oC-rol.9,: 10"C-ralehiiteni.A leolvasott6rt6kek
n : 2 fokozatr"r g6pre: hajtoglzfogyasztfts 1600 kg/h, hiitSvizfogyasztts
200 m3lhes Qo= 4,2'106kIlh.

15.9.Hiitdtornyok
Az erlm'iivek es vegyimiivek fehnelegedettvizeinek visszahiites6re
tobbnyire hiit6tornyokat, kisebb reszben vizpermetez6seshiit6medenc6ket
vagy h'ltStavakathaszn6lnak.Mind tobb vizet rgenyelnekaz ipari gyfrl6si 6s
az energellkaifolyamatok (p1. kondenz6torok,reaktorok hiit6se) 6s ezt friss
elkertilheujrafelhaszn6l6s
vizzel m6r alig lehet fedezni.A vizvisszaforgat6s,
(6s entalpi6ja)rnenet
h6m6rs6klete
okoz, hogy ah:ditSvizek
tetlen.Nehezs6get
kozben rnegn6.A fehnelegedetthiit6vizeket kornyezeti leveg6vel (annak 6rahiitik vissza.
moltatdsdval)
Avizet kell6en szltporlasztva,cseppekrebontva, vagy nagy feliiletff sugarakra,pdszmt*,ra6s h6rty6kra szakitvakell a kornyezeti leveg6vel erintkez6sbehozni.
Aviz lehiilesetegyidejiilegk6t r6szfolyamateredmenyez|.a konvekcios
hrjataddses az elpdrolgas.Dont6 szerepetaz elpdrolgdsj6tszik.
szerinta konvekci6sh56tad6st6len
Avizlehiil6sehezK. SpaNcrvAcHER
j6rul
hozza, vagyis az elp6rolgSs
mintegy 3\o/o-kal,ny6ron pedig 10%-kal
70...9lo/o-os
157,6ll.

527

Ny6ron egy6bk6ntaz a ktilonlegeshelyzet is el6fordulhat,hogy nagy leveg6itraml6sn6l6s szbraz,meleg leveg6 eset6naz elpirolg6s a h6elvon6sban
100%-osvagy m6gnagyobb!Ilyenkornemcsakaviz, de a leveg6is lehiil.
A hiit6tornyok tobbf6le szerkezetikialakit6sban6s m6retbenk6sziilnek.
Att6l fiigg6en, hogy a torony statikushuzata (k6m6nyhat6s)tartja fenn a 1696raml6st,vagy arr6l kiilon ventil6tor gondoskodik,besz6li.ink:term6szeteshuzatir, mesters6geshuzath 6s vegyes rendszer(ihiit6tornyokr6l (6s hiit6cell6krol).
,,Nedves" hiit6toronynak nevezik a tornyot, ha a leveg6 kozvetleniil
6rintkezik a vizzel (a leveg6 ,,nedvesedik").E az |ltalitnos eset. A ,,szhraz"
hiit6toronyban a viz z\rt rendszerbencirkuHl. A lehiil6s itt indirekt m6don
(mint feltileti hdcser6l6nkeresztiil)megy v6gbe.Ebbe az utobbi tipusba sorolhat6 a Heller-Forg6-f6le aprobord6sh6cser6l6velmiikod6 hiit6torony. A hiia 15.31.dbrdnv6zoljuk.
t6tornyoktipusait
huzati hiit6torony vhzlata.
A 15.32.dbra ventil6toros,azaz mesters6ges
vezetjiik be a torony vizeloszt6szerkeA felmelegedettvizet 9, hSm6rs6kleten
Az m, fthraml6leveg6 hiiti le
zetlbe (ez lehet rogzitett6s lehet Segner-ker6k).

mesterseqeshuzatu
szivOventllalor
nyom6ventilator

termeszetes
huzatu

veoves huzatU

nyom6venlilator szivoventilator

nedves
keresztaram0

ellenaramu

szaraz

\-f-7

F1#=
--r;*l- t -

nedves
+ szaraz

kereszteramuellefr aramU
H ventiletor
@ nedvesbete
:
bordescs6
f--- vizetoszt6
t- y12gyg;16

I 5.3 l. dbra. Hiit6torony tipusok

528

huzatrihiit6toronyv(nlata
I5.32. dbra. Mesters6ges
L - leveg6,Y - viz, r - hiit6bet6tr6cs

az m, vizmennyis6get.A lehiitott viz h6m6rs6klete9r, mennyisbgemr. Az elp6rolg6viz mo,

m0=ml -m2.

(rs.2s)

Q = m r c ( S r - S r ).

(rs.26)

Avizb6l elvonth6

Az elpbrolg6viz
m,c(g,- 9"\

^o=-L\iaE,

(rs.27)

A,
szerintE : 1,0L..1,04.
ahol E korrekci6segyiitthat6SpRNcpnvacHER
vonatkoznak,a tr6pusokon1,06...1,07
(Ezekaz 6rt6kekKoz6p-Eur6p6ra
is el6fordulhat.Gyakorlatilagel(:gE: 1,06rt6kkelsz6molni.)
Li _ ir-\
A.x xz - xt

529

A nevez6benszereplSh6nyadosa Mollier-diagrarnb6lis leolvashat6(1.

c. fejezet).
,.Szaritds"
it a torony alj6n bel6pcileveg6(fajlagos) entalpi|ja,
i, a toronytetejenkil6p6 leveg5(fajlagos)entalpi6ja,
x, a bel6p6leveg6vizpfratartalma,
;c, a kilep6 leveg6vizpflratarlalma.
Az 6rintkez6sa nedves hiit6toronybankozvetlen. A vizet frrvok6kon,
porlaszt6kon,permetezd rbzsitkon, t6lc6kon (esetleg Segner-ker6kenkisebb
hiitScell6kban)vezetikbe. A lecsopog6,lecsurg6es6szeriien
lehullo vizet leceken,r6csokon,sik- vagy hull6moslemezekenvezetikle (ezeklehetnekf6b6l,
iivegb6l, miianyagb6l,ill. esetlegaluminiumb6lvagy horganyzottb6dogb6l).
Nagyon fontos,hogy a r6sek,huzamokel6g t6gasaklegyenek,mert a nyorn6sveszteseget
a lehetdlegkisebb6rt6kenkell tartani.
A p6tvizsziiks6glet
a szok6sos10oC-oslehiildsis6vban
:10'C)
(9, 9,
(0,85...I,4%).
kb.1,2...zyo.
T6lenenn6lis kevesebb
Az elmen6leveg6vizcseppeket
is kihord, ez egy (esetlegk6t) nagysSgrenddelkisebb mint az elp6rolg6viz. Yesztes6grn6g az elfoly6 vagy a szel 6ltal elhordottviz.
Ah6ny 9y6rt6c6g,annyifelesz6mit6sielv ,,6rv6nyesiil"a hiit6toronym6retezes6n6l.Az amerikai gyakorlat ink6bb ernpirikus k6pletekb6l, az e:ur6pai
f6leg a Merkel-feleelm6letb6lindul ki.
Hiitdtornyokelm6let6nekalapjaitF. MBmpl fektettele (1925-ben).Szerinte a konvekci6sh66tad6s:

d Q x= o { s r r - s r ) d A : a ( s - s L ) d A ,

(15.28)

az elp6rolg6sos
anyag6tad6s
:
dQn= \r(xr - r)a e = \r(x. - *)a e,

(rs.2e)

aholg index (9r" esx") jelenti a levegS6llapotot

a viz felszinen.
grr
=
i1y
I vagyis a vizfelszini levegrih6mers6kletegyakorlatllag a viz
felszinenekhdm6rs6klet6vel
egyenl6nekvehetcj.A fels6 csillag * index azt jelenti, hogy a ieveg6vizpirdval telitett az adottvizh6mdrsekleten.
A k6pletben
A viz-leveg6 erintkez6sifeliilete m2
a h66tadbsitdnyez1W(m2K)
6 anyaghtadhsielp6rolg6si tenyez1kg/(m2s).
530

kozel 6lland6,
hogy E: 1 es m vizmennyis6g
Felt6telezve,
mt=m2=m

(15.30)

hogy
levezethet6en,
es felt6telezvea Lewis-sz6mb61
Le-

a -1,
5 .r,

(15.31)

(coa nedvesleveg6fajh6je).
Ezekbll kovetkezika M er kel-egyenlet
A ( ; .- i ) a l = m c d S ,

(15.32)

ahol i. avizphrhvaltelitettleveg6fajlagosentalpiija'
Innen
1a a,q

nl"d,9

IT=]ft

(1s33)

oldalaM. Jeros szerinta Merkel-szitm

az egyenletbal
M" =4.

(15.34)

5 :0,85...3,3 kg/(m2s)6s venhuzatuhiitrStornyokn61

term6szetes
A 6 tenyezcj
kg/(m2s).
6 : 0,9...5,6
til6torosn6l
A
Q = *"(s r- 9r) = mr(i, ir),
illetve
Q= mcA,S= mLLi

(1s.3s)

egyenletb6l
^

cL'S

tL=-.

(1s.36)

Li

s31

(-rbcsozatra)kis6rletileg megM6r6sekszerint minden hiit6torony-szerkezetre

hat6rozhat6egy
N4e=Koil

(1s.37)

k6plet, ahol Ko 6s n tapasztalati6lland6k,6sKo a Merkel szbm)": 1 eset6n.

vizsg6lataiszerint(adottkis6rletihiit6toronyn|l) K0: I,49 6,s
SpRNceI\4Rcuen
n:0,V; Raepr GEzeKo:1,4456sn:0,651 6rteketad meg153,571.
A 15.33.dbra termeszeteshuzat| nedves hiit6torony vhzlata. A legnagyobbm6ret[iilyen tornyokbetonb6ldpiilnek6s el6rik a 100...115 m magass6got. A foldkozeli 6tmbr6 73...80 1n. A legsziikebb torony6trn6r6pl.
77 n rnagass6gban40 m. Az alapteriletre vonatkoztatott locsol6ssiinis6g
5...10m3l(m2h).A torony all6nvizmedencefogja fel a lehiilt viztomeget.

IFgE??FEEEFF?9I

I 5.33.dbra. Term6szetes
huzatuhiit6toronvvLzlata

532

A legnagyobb m6retii ilyen tornyok maxim6lis 6tmen6 vizirama

70 ezerm3lh.
szerelikfel.
huzatuhiit6tornyokatftileg axiAlventil6torokkal
A mesterseges
m3/h.A
350
kozepesek6
rn3/h,
Kisebbegysdgek6tmendvizhrama5...100
legnagyobbventil6toroshiit6tornyok61500...6000m3/h.
A I 5.34. dbra axiiiventil5toroshiit6cella(Sulzer-Escher-Wyss tipus).

leveg6beszivas
leh0t6tt viz

:;;:#::,Tl:$;l:-., 4 htir- ^*iar"

"!,lila!.:,t;?
t6bet6t(t<iltet)

A sz\raz hiit6tomyok tipuspeld6jaa Heller*Forgo-fele zhrt vizcirkul|kapcsoltrendszer(15.35,dbra). A torony alj6n heci6s,kever6kondenz6torral

lyezkednekel az apr6bord6sh6cser6l6egys6gek,ezekhzagain6t |tamllk a
leveg6 a toronyba.A g6zturbinafhradt gSzeta torony lehiitott vize csapatjale
Az ejtSvizegy r6szea g6zkazhnbamegy rnint tirpviz, a
kever6kondenzhtorban.
m6sik r6sze a hiit6torony lemezbord6sh6cser6l6jebelehtit6s c6lj6bol. A
vizszegdnyvid6Hsr,r.sRLeszto professzorfital feltal5,lthiitStoronyrendszert
keken vil6gszerteelterjedtenalkalmazzitk.

533

I 5.35. dbr a. HelIer-Forg6-f6le szbraz hiit6toronyrendszer

1 - g5zkazhn,2- g6zttrbina,3 - kever6kondenz6tor,
4- szitaz
hiit6torony,5 - apr6bordrish6cser616,
P-t - Pelton-turbina,
Sz, - kaz6ntitpszivattyri,
Sz, - keringet6szivattyri

Irodalom a III. rilszhez

1. AnNolo, W.: H66tad6son alapul6 k6sziil6kek szerkeszt6se.Miiszaki
Konyvkiad6,Budapest,1965
u. Verfahrenstechnik
2. AusrtrpvBn, K. E.: ZFL ItX. Z. fiir Lebensmittel-techn.
37 (19807.474480
3. BapuR,H.: Kiiltetechnik5 (1953),255-259
4. BeRrScH,A.: Regeneratorender Tieftemperaturtechnik.VEB Verlag
Technik.Berlin, 1963
Budapest,1961
5. Bess E.: VegyiparigdpekI. Tankonyvkiad6,
E.: Kliltetechnik'V. Braun, Karlsruhe,
E. H. M.-Err,lsLIK,
6. BticrsrnOrvr,
1965
7. BntaN,A.: ConvectionHeatTransfer.Wiley, New York, 1995
8. BENEosrP.-LAszlo A.: A vegyfszm6mokitudom6ny alapjai. Miiszaki
Konyvkiad6,Budapest,1964
9. Borunr,J.: Kiiltetechnik7 (1955) 12,358*362;Chem.- Ing' - Techn.29
( l 9 s 7 )9 . 6 2 4 - 6 2 s
10.BoSN:aKovte,F.: TechnischeThermodynamik.I., II. Steinkopff,Dresden,
1972,1971
J. F.: Chemical Engineering.Wiley, New
t 1. Cour-soN,J. M.-RICHARDS9N,
York, 1960(3. kiad6s)
12.Dnnes, H.: Kiihlanlagen.VerlagTechnik,Berlin, 1966
I., [. Springer,Berlin, 1953
fir den Maschinenbau
13.Dubbel'sTaschenbuch
(11.kiad6s)
fiir den Maschinenbau. Springer, Berlin, 1997 (19.
14.Dubbel'sTaschenbuch
kiad6s)
15.DUNN,P. G.-Rsev,D. A.: H6csovek. Miiszaki Konyvkiad6, Budapest,

r982
10 (1964),105-127
16.FAenvGv.: NME Kozlem6nyek
Budapest,1972
17.FAenv Gv.: Hfit6g6pek.Mez6gazdasilgiKiad6,
18.FAenv Gv.: Altal6nos6s vegyiparig6ptanII. Miiszaki Konyvkiad6,Budapest,1975
19.FAenv Gv.: Vegyipari g6p6szekk6zikonyve.Miiszaki Konyvkiad6,Budapest,1987
MezSgazdaKiado,
20. FAsnv Gv: Elelmiszeriparielj6r6sok6s berendez6sek.
1995
Budapest,
21. FAenv Gv: Vegyipari g6pek6s miiveletekIII. Tankonyvkiad6,Budapest,
I 989
22.FptpsG.-FAenv Gv: Vegyipari g6pek es miiveletek II' Tankonyvkiad6,
Budapest,1975

s35

23. Fousr, A. S.-WeNZEL,L.A.-CLulvrp,C. W.-Mnus, L.-ANDERseN,

L. B.:
Principlesof Unit Operations.
Wiley, New York, 1980
24.Fxnz,W.: Chem.- Ing.- Techn.35(1963)11,753-764
25. GBnNropLIS,
C. J.: TransportProcessesand Unit Operation.Englewood
Cliffs, N. J., PrenticeHall, 1993
26. Gnpconrc,R.: Cambiadores
de calor.lJrmo,Bilbao, 1968
27. GnnszI. : M. K6mikusokLapja.24 (1969)4, 449453
28. HeusrN,H.: Kiiltetechnik23 (1971)3, 86-89
29. HauseN,H.: Wiirmeiibertragung im Gegenstrom, Gleichstrom urrd
Kreuzstrom.Spinger,Berlin. 1976
30. Holtcs L.: Fizika.MiiszakiKonyvkiad6,Budapest,1986
31. JaruetrH, M.: ChemischeVerfahrenstechnik.VCH Verlag, Weinheim,

t99r

32. KaszerKIN,A. G.: Alapmiiveletek,g6pek 6s k6sziil6keka vegyiparban.

MiiszakiKonyvkiad6,Budapest,1976
33. KrneNyt J.: Konzerv-6s hiit6iparig6pek.ILMezSgazdashgiKiad6, Budapest,1988.
34.KrrNrce,K.: Brennstoff-Wiinne-Kraft,
18 (1966)3.97-105
35. KoHaoN
ov Z.-Htt-Asz L. : Hiit6g6pek.Tankonyvkiad6,Budapest,1970
36.KnaussolD,H.: Technik3 (1949)205*213;257-261
37. LEvBNSpIEL,
O.: EngineeringFlow and Heat Exchange.Plenum. Press,
New York, 1984
38.LtsNpnrsA.: PeriodicaPolytechnica
3 (1959)1,51-64
39. LtsNEnrH,A. : VDl-BerichteVerfahrenstechnik
290.(1976), 357-365
40. MaNczINGER
J.-ReoNerGv.: Vegyipari miiveletekI. MiiegyetemiKiad6,
Budapest,1995
41. MeNcztNcERJ.-SewNsrcvJ.: Vegyipari miiveletek I. Abrafiizet. MiiegyetemiKiad6,Budapest,1995
42.Metz, G.: Kristallisation.
Springer,
Berlin,1969.
43. McCnes, W.-Svnru, J. C.-HaRRrorr,P.: Unit Operations of Chemical
Engineering,McGraw Hill, New York, 1993
44. Mucsret L.: Krist6lyosit6s.
MiiszakiKcinyvkiad6.Budapest,I971.
45. NoworNy C.: Kalorikuskdsztil6kek.Tankonyvkiad6,
Budapest,1963.
46.Nusssr-r,W.: VDl-Zeitschrift60 (1916)27. 541-546,29.569-575
47. Onv6s.M.-B. FeuenK.-BelAzs T.-Csunv I.: PeriodicaPolyrechnica38
(1994),123-138
48. Pallat, I.-FoNvo, Zs.: Studiesin Computer-AidedModelling, Designand
Operation.Elsevier,Amsterdam,1992
49. Pepp,A.-SAxtR,K.: Verfahrenstechnik
15 (1981)3,195-196
50.Pleur,R.: Handbuchder Kiiltetechnik1.-12. kotet. Springer,Berlin,
t953-t990
536

5 1. Pt-pvaL. : Vegyiparig6pekizemtanaII. Veszpr6m

, 1966.
52. Qunr, K.: TechnischesWissen, Wiirme und Kraft. Fachbuchverlag,
Leipzig,1955
t6rmicas.Univ. Centralde Venezuela,1982
53. RAeBr,G.: Instalaciones
54. ReNr, Z.:Yerdampfenin Theorieund Praxis.Steinkopff,Dresden,1959
K.: Termikus elv6laszthsim6dszerek.Miiszaki Konyvkiad6, Bu55. S.q.rrLsR,
dapest,1983
56. ScHecrc,A.: Der industrielleWiinneiibergang.Verlag Stahleisen.Diisseldorf, 1962
I 6 (1964),5. 241246
57. SpaucsMACHER,
K. : Brennstoff-Wiirme-Kraft
F. C.: Chern.Engng,70 (1963)25,158-176
58. SraNotFoRD,
59. Szerev J.-FAenvGv.: M. K6mikusokLapja,521997.4.186-190
60. TEMA Standarsof Tubular ExchangerManufacturersAssoc. (6. kiad6s),
New-York, 1978
61. UllmannsEncyklopadie2. kotet. Verlag Chemie,Weinheim, 1972 (4. kiad6s)
M6m. Tov6bbk.Int. Budapest,1947
62. Varoa O.: G6zfit6stielgcizologtet6k.
(1989)
42
2,3,4.
63.VicH A.: Cukoripar
4 (1975)3.
P.: Chemie-Technik
64.Werrun, R. O.-KoNDoRossy,
MiiszakiKonyvkiad6,Budapest,1965
65. WenraN P.: Cukorgyhrths.
66. WoNc, H. Y.: H66tad6sizsebkonyv.MiiszakiKonyvkiad6,Budapest,1983
67. Zt orcnr.NK,M.: Dimensional Analysis and Scale-up in Chemical
Engineering.Springer,Berlin, 1991
Aarau,
68.Zocc,M.: Wiirme- und Stofftransportprozesse.
Salle-Sauerliinder,
19 8 3

IV. R6sz

ANYAGATADASI
//

MIJVtrLtrTEK

16.Az anyaghtadfselm6letialapjai

A vegyipari 6s 6lelmiszeriparitechnol6gi6kmiiveletei kozott gyakoriak

6s fontosak az anyagifiad6simiiveletek. E miiveletekjellemzSje, hogy v6grehajt6suk sor6n k6t egym6ssal 6rintkez6 fSzis kozott anyagStvitel(anyag6tbocs6t6s)megy v6gbe.Az anyagirwiteltulajdonkeppenegy vagy tobb komponens 6tmenet6tjelenti az egyik f6zisbol egy m6sik f6zisba.Ilyen 6rtelemben
ezeketa miiveleteketkomponensftad6simiiveleteknekis nevezhetjiik.A komponens6tad6s
v6gbemehet:a) k6t egym6ssalnem elegyedtifflzis kozott, ezeka
hagyom6nyosanyag6tad6simiiveletek, b) szelektivenmiikod6 membr6nokkal
elv6lasztottelegyeddf6zisok koz<itt, ezekaz fn. nemegyensirlyivagy membr5nrniiveletek.
miiveletek c6lja 6ItaI6bana kiindul6si elegy, oldat stb.
Az anyaghtad6si
szepar6l6sa,ennek megfelel6en szok6s elv6laszt6si
szerinti
komponensek
(vagy szltv|lasztitsi) miiveletekrdl is besz6lni. A 17. fejezetbenbemutatjuk,
hogy az anyag6witelmeghat6roz6jellemz6jea k6t ft-zishathrfeliiletenkialaKeku16sorbakapcsoltk1t anyagiltad6sifolyamatotegyesit6anyag6tbocs6t6s.
mifveletekr6lbesz6lni.Az anyaghtadilsi
zenfekv6lenneteh6t anyag6tbocs6t6si
haszn6lataazonbanm6gis 5ltal6nosabb,ezzelugyanis azt
miivelet rnegnevez6s
hangsirlyozzuk,hogy a miivelet sebess6g6tmeghathroz6r6szfolyamat az
pontosabbana hathrfeliileti r6tegekbenkialakulo diffuzio. Eppen
anyagittadhs,
ebb6l a meggondol6sbola kor6bbi szakkonyvekbenaz anyagifiaditsimfiveleteket diffuzios miiveleteknekis neveztlk; ezt azonbannem tartjuk tilzottan szerencs6snek..

Jelen fejezet egy tetsz6leges (962, folyad6k vagy szil6rd) f6zison beliil, de a f1zisltat|r kozel6ben lej6tsz6d6 folyamattal, az ,,anyag6tad6ssal"foglalkozik. Az egyik fazisb6l a m6sikba
tort6n6, a f6zishat6ron kereszhil v6gbemen6 anyag6tvitelt, az ,,anyag|tbocs6t6st" a 17. fejezet
t6rgyalja.

541

16.1.A diffiizi6 megnyilvfnulfsi formfi

hasonl6an(10. fejezet),osszetett
a hS6tbocs6t6shoz
Az anyagitbocs6t6s,
folyamat, mely mag6bafoglalja az egyesf6zisokonbeliil, a fhzishatfufele ir66s a komponensek6tnyul6 vagy azzal ellent6tesir6nyri komponens6ramokat
a h6cserelSko16p6seta fbzishathronkeresztiil.L6ttuk, hogy a h66tbocsdtSsn6l
zegeket 6ltal6ban szilird szerkezeti fal viiasztja el egym6st6l. Az anyagitbocsdt6sviszont szllird szerkezetifal ndlkiil az enntkez6f6zisok hatirhn kialakul6 ket hat6rretegen(filmen) keresztiil megy vegbe. Mivel az anyagitadils
legtobbszor6raml6 f6zisok kozott j6tsz6dik le, ezek a hathnetegek6ltal6ban
mozg6sban
vannak.
r6sztvevdkornponensek6ramsiinis6gea f6zisok
Az anyag6tbocs6t6sban
fiigg. Anyag6tad6srol
6tad6simechanizmus6t6l
kozott megoszl6komponensek
fogalma
alatt tulajdonk6pcsak egyetlen f6zisbanbesz6ltink.Az anyagdtad6s
pen egy vagy tobb komponensillrvitellt 6rtjtik a fluidum fdtomegebSla fi"zishat6r-feliiletigvagy ellent6tesir6nyban.Ha a f6zisok nyugalombanvannak,az
anyaghtadhscsak rnolekul6ris diffuzio eredm6nye.Aram16 rendszerekn6laz
defini6lhatunk:7) vezete6raml6sk6p6nekmegfelel6enk6tfelemechanizrnust
(difftiziot)
lamin6ris
hathndtegen
6t mer6legesena konmechanizmust
a
ses
vektiv 6ram[6sra,2) .,turbulensdiffuzi6"-t, melyet a szakirodalomkonvektiv
nevez 6s amelyneknagys6ganemcsaka f|zist alkot6 kompoanyaghtadfisnak
nensek ftzikai tulajdons6gait6l,hanem jelent<ism6rt6kben a hidrodinamikai
(sebess6g,
is fiigg 111,36,39,50, 53,711.
feltetelekt6l
turbulencia)
A molekul6ris diffuzi6nak is tov6bbi k6t krilonboz6 megnyilv6nul6si
form6ja van. Az un. ekvimolarisellenaramudffizi6ndl (vagy ekvimol6ris
szembediffirzi6n|l)az egyik fhzis ir6nyhb6ldiffund6lo komponensekkelszemben az ellent6tesir6nybanm6s kornponensek
diffund6lnak ekvimol6ris 6ramsiiniseggel.
ozt.
N H 3( 1)
Tipikusan ilyen ekvimol6ris szembedifflrnl
teveg6(2)
zi6val tal6lkozunk a desztill6cio miivelet6A
n6l,
ahol ide6lis elegyek eset6n,a kompoz
II n ^
nensekmoliiris p6ro1g6sh6i
azonoss6ga
ko;=o
|
vetkezt6bena gSzfhzisb6la folyad6kf6zisba
fitvitt anyagmennyis6g kondenz6cioj 6n6l fel_]szabadul6h6mennyis6gekvimol6ris menynyisegrifolyaddkotp6rologtatel.
Az trn. egyirdnyrtdffizi1ndl viszont

T-

%))zrrr%

I6. t. abra.Egyir6nyfi
difftzi6:amm6niateveg6b6l
tort6n6,ffi;i";;;"
vizzel
542

"Fy' vagy csak bizonyos komponensek

:::5
diffund6lnak 6s csak egyetlen ir6nyban'
Ilyen szelektiv egyirhnyri diffirzi6 pl. az

vizzel (16.1dbra).A leveg6vizbenbeamm6nialeveg6b6ltcirt6n6elnyelet6se

kovetkezdelnyeletdsegyakorlatilag zerus,a viz leveglbe tort6n6p6rolg6sapeA legtobb anyag6tad6si
dig kornyezetikortilmdnyekkozott elhanyagolhato.
miivelet ezt az egyir6nyirdiffuzi6s mechanizmustkoveti; tipikusan ilyen miivelet az abszorpci6,az adszorpcio,az extrakci6vagy a szfiritits.Az egyiriny'l
diff0zi6n6l ahhoz,hogy a komponensekosszeskoncentr6cioja v|ltozatlan makialakul6sa,
radjon,sziiksegszeni
egy addicion6liskonvektivkomponens6rarn
amely a nem diffund6lod6komponenseketa diffizi6val ellent6tesiriinyba, vagyis a f6tomegbevisszasz6llitja.

16.2. Fick-tiirv6nv 6s az ekvimolfris ellenframri diffrizi6

E veletlenszerfmozg6st
A molekul6kmozg6sadiffuziovalv6letlenszeni.
mutatjasematikusan
a I6.2 dbra.A tipusirrnolekulaB tipusrimolekul6kerint6tobbA tiptrs6veljut el (1) pontb6la (2) pontba.Ha az (1) pont komyezeteben
sir molekula van mint a (2) pont kornyezet6ben,akkor t<ibbmolekula mozog az
(1) -+ (2) irton, mint az ellent6tesir6nyban.Azt mondhatjuk,hogy a nagyobb
koncentr6ci6ju(1) pontb6l diffuzio megy v6gbe a kisebb koncentr6ci,6jn
Q)
pont fel6.
Ha pl. egy k6k szinii fest6ketcseppentiinkegy poh6r vizbe, az lassaneloszlik a poh6rban,vagyis molekul6ris difftzilt hozunk l6tre. Ha viszont meggyorsitjuka keveredest,pl. egy kan6llalmegkeverjiik a poh6r tartalmht,akkor m6r nem dif(2)r\A,'
fizi6val van dolgunk, hanem konvektiv
anyagtranszportr6lbeszdliink. E k6t tipusir
--', /,.-r(BX
anyaghtvitelim6dozatanal6gamhr j6l isrnert
h56tviteli m6dozatokkal,a hlvezetessel6s a
\_-/
konvektivh56tad6ssal.
A rnolekul6k vezetdsestranszportj6t,a
diff1zi6t leiro iitalinos egyenletFtcr nev6hez
f1zldik (1855). Egy ir6nyban (z ir6nyban)
Fick empirikus dsszffiggdse azt mondja ki,
hogy a diffuzioval atvitt komponensiramsiiriisdg ardnyosaz 6raml6sramerdlegesA f6- 16.2.dbra. A molekul6risdiffrizi6
zishat6r-feli.ilettel,
6s a koncentr6ci6gradiens- mint v6letlenszeriimozg|s a nasel, az ar6nyoss6gitlnyezS pedig a diffuzi6s gyobbkoncentr6ci6jri(1) pontb6la
(2) pont fe16
kisebbkoncentr6ci6jir
egyritthat6:

@K",@ @
v
( t q^ ^" @
@
(1)
(t

543

dr,-Adt

kmoV(m2s).

D,E

(16.1)

A (16.1)egyenletben
a negativel6jel arrautal, hogy a i-edik komponens
irdny6ban megy v6gbe. A D, diffuzi6s
diffhzi6ja a koncentrSci6csokken6s
g
egyi.itthato[rn2ls]azt mutatja, hogy egys6gnyi anyaghtad6sifeltiletenidSegys6
alatt I kmol/ma koncentr6ci6gradiens
hatilsira mennyi feli.iletremer6legesir6ny(r i komponens6ramlik 6t diffuzi6val. Ghzohraa diffuzios egyiitthato statisztikus meggondol6sokkala kinetikus g6zelm6let szerint 6rtelmezhet6:
I

D,' = 1),
3 n . ahol /" a molekul6k 6tlasosszabadirthossza.v a molekul|k 6tlagos sebessdge.
Az ipari gyakorlatbana gdzokes a folyad6kokdiffuziosegytitthat6ja t(hl|zatos form6banrendelkezdsiinkre611,ill. f6lempirikus osszefiiggdsekkel szftmithat6.
Vizsg6ljuk meg kit gdzfdzisukomponensekvimol6ris ellendramridifflizi6jht (ekvimol6ris szembediff6zi6).A Fick-torvenyt |tirhatju,kaz ide|lis gitztorv6ny figyelembev6tel6velparci6lisnyom6sokra:
(16.2)

piV=n,RT,

aholp, az 1. komponensparci6lisnyorn6sa,
niaz 1. kornponens
m6lsz6ma,R az
6ltal6nosgirziiland6:8314(Kkmol). A (16.2)egyenletb6la c, koncentrfrci6:

I 6.3. dbra. A nyom6sa t6vols6gftiggv6ny6bena gazfLzisi

ekvimol6risszembe-diffirzi6n6l

544

n;

P;

(16.3)

, V R T

L :

- -

Mivel a f|zishatfx-feli.iletmindk6t komponensre6tereszt6,a 16.3dbrajelol6seivela (16.1)egyenletb6l:

h r _- D . t d P t
RT dz
A
tov6bb6

es

flt

--!-;

11

-Dor.dP,
Kl dz'

(16.4)

(16.5)

ht=hz,6sDot: Dc2.

az l. komponensparvflasztottekvimol6risszembediffuzi6n6l
A p6ldak6ppen
ci6lis nyorn6saa f6tomegt6Ia f|zishatir-feltiletig cscikken,a 2. komponensrea
v|ltozls forditott ir6nyf. Az osszesnyom6s6l1and6,az hrlA 6rarnsiiriis6gir6nya a fiuishathr,az nrlA |ramsiiriis6girfinyapedig a f6zis f6tomege.
Jeloljik * -als6 indexszela f6tomeg,, -als6 indexszela fhzishat|r-feliilet
(Interface)parci6lisnyom6s6t,6s integr6ljuka (16.4)egyenletet:
L

= =(ht?t ?A)' , ' , , ' i ' n o ,

J d z - -RT
I

;,_

h, - D"', Pw - Pt - p.,

h r _ D o , p z t - p z -*- u_c n1

cw-cr

Lar

La^^

(16.6)

(r6.7)

A (16.6) 6s (16.7) egyenletek6rtehn6bennrlA |ramsiirfis6gjon l6tre a

f|zishat|r-feliilet ir6ny6banbalr6l jobbra 6s nrlA 6ramsiiriis6gjon l6tre a ftitornegirhnyhbanjobbrolbalra, azaza nagyobbkoncentr6ciojfi(parci6lisnyom6sri)pontokb6la kisebbkoncentr6ci6jfpontokfel6.

545

16.3.Diffr[zi66skonvekci6
Vizsg6ljuk meg 6raml6 rendszerekn6l a konvekci6 6s a diffuzio egyi.ittes
hathsift.Feltdtelezve,hogy a 16.3 dbrdnak megfelel6en l6trejon nrlA komponens-Srarnsiirhslg 6s ennek megfelel vro diffizi6s 6raml6si sebess6g.Ha ezen
trilmen6en a fdtomeg v- sebess6ggel konvektiv is, 6rarnlik ugyanebben az
ir6nyban balroljobbra, a k6t sebess6gosszege:

vr: v** vro.

(16.8)

Ha a (16.8) egyenleteta c, koncentr6ci6valszorozzuk,h6rom komponens6ramsiirffs6set defini6lunk:

ct vt: c, v*l
nrlA:ctv*+

c, vrn
i\dlA

(16.e)
(16.10)

A bal oldali kifejez6saz 1. komponensteljes5rarnsiinis6ge,

a jobb oldali elsd
tag a mozdulatlanponthoz viszonyitott konvektiv komponens-6ramsiiriis6g,
a
g a mozg6fluidumhoz k6pest.
m6sodiktag pedig a relativ diffuzi6s 6ramsiinis6
Legyen n az osszeskonvektiv 6ramsiinis6ga mozdulatlanrendszerhez
k6pest
h l A = ( n ,+ n r )I A = c v * ,

( 1 6 .1 )

ebb6l
., ._=
_ (-hf rf+, n r )

(t6.t2)

(cr+ cr) .
koncentr6ci6
aholc az osszes
A (16.12)egyenletet(16.10)-be helyettesiMeaz osszeskonvektiv framsiirffs6grekapjuk:

hltA=7g?+

n1,ttA,

(16.13)

ill. a Fick-torv6nybehelyettesitds6vel:
n 1 lA =

546

c t h t t - h z - p , d",
C
A
dz

(16.14)

6rvenyesaz hrll
Hasonl6osszefi.igg6s

osszesdramsrin"isegre:

itztA=!ry-D,*

(16.1s)

n, I A 6s h, I A egy'
egyiittesmegold6s6hoz
A (16.14)6s (16.15)egyenletek
mSshozval6 viszonySt kell ismerntink. Ekvimol6ris ellenSramf diffhzi6nti
hrl A : -h, I A, igy a konvektiv tag z6ruslesz 6s az eredetiFick I. torv6nyt
nyerjiik vissza.

16.4.Egyirrfnyri diffifizi6: Stefan-egyenlet

Ha csup6naz i. komponensdiffund61,de a2. komponensnem, egyir66br6zoljaegy
nyri diffuzi6r6l besz6liink.A 16.4aabra benzol elg6zologtet1sbt
k6mcs6ben,mely felett leveg66ram1ik.A benzol diffuzi6ja a levegSbentlA
diffuzi6s6ramsiffis6gethozl6tre.A levegdbenzolbanoldhatatlan,tehilt n2lA : 0.

f- i
z

;"Er'

o,-l
I
I
I
I

i_,
n1

benzol
(1)

I
+Z
b)

16.4. dbra. Benzol leveg6be tort6n6 el96ztiltigtet6se

a- egyirlnyb difftrzi6, b * nyomdsok a hely fiiggv6ny6ben

547

Az egyirbnyirdiffuzi6 6ltal6nososszefiigges6nek
levezet6s6hez
a (16.14)
egyenletb6lindulunk ki. Figyelembev6ve,
hogy a 2. komponensteljes transzportjaz6rus,nrl A:0 , kapjuk:
h, _ ",. (n, + 0) _
dc,
D,
A
c
A
d
z

Mivelide6lisgitzra6rv6nyes:
cr= 3R

er a = 4
T c P

ht _ pr ir, _ D, 9!t
A PA
RTdz
h,( ,

pr)-

D, dp,

r\

P)

Ktdz

- l

h, tf ^- lwz

AL

D, 'F
|

dpt

M;,, t-p,tP

itr_D,Pr^P-prlll

KfZ

-.

P-pu

( 16 . 16 )

(16.r7)
( 16 . 18 )

( 16 . 1e )

(16.20)

(16.21)

Bevezetvea nemdiffund6loinert sdzra a loearitmikuskoncentr6cioktilonbs6get:

rr | azt a
l lt

Pz* - Pzr
/

Pv - Pw

t" |.&l
\Pu)

(16.22)

," ["-o'-]
lP-P,,)

a (16.21)6s (16.22)egyenletekbSl
az l. komponens6ramsiiriis6ge:
hr=Dr. P .(ptr-pw)
A Kf pzatt
Z

548

(16.23)

l6that6,hogy az egyir6A (16.23)6s a (16.6)egyenletekosszevetes6b6l

noveknagyobb
szorz6ttnyez6vel
potlolagos
P/pzarregyn6l
egy
nyu diffuzi6n6l
szik a diff0zi6 6ramsiinis6ge.Azt is mondhatjuk,hogy egyir6nlr diffuzi6n6l a
P/pzertQll. c/crurr)tenyezSvelintenzifikdl6dika diff6zi6.
A (16.23) egyenletet,valamint a differenci6lisform6banfelirt (16.19)
egyenIet fitalakitott form6j6t:
h r __ D t
A

P dpt

RT pz dz

(16.24)

neveztekel (1871)6s azintenzifftil6 (P/prurr,ill.

felfedezqerll Stefan-egtenletnek
ez6t Stefon-faktornak hivjhk A vezet6seskomponensSrarnok
P/pr) szorz6t6ny
intenzifik6lod6s6tegyir6nyri diffuzion6l fizlkallag rigy foghatjuk fel, hogy a
6llandos6gamiatt sziiks6gszeriiegy
komponensekosszeskoncentr6ci6j6nak
addicion6liskonvektiv 6ramkialakuldsa,amely a nemdiffund6l6d6komponenseketa diffuzioval ellent6tesirinyba, vagyis a ftitomegbevisszasz6llitja.Ez az
addicion6liskonvektiv 6ram megnoveli a diffund616d6komponensek6ramsiinis6g6t is. A kialakul6 parci6lis nyom6sokatmutatja a 16.4b dbra. Altal|ban
akkor kell haszn6lni,
mondhat6,hogy az egyir6nyridiffuzio Stefan-egyenlet6t
ha a diffund6lod6komponensparci6lisnyom6sam6r nem elhanyagolhato,azaz
p,/P > 0,1. Enn6l kisebbparci6lisnyom6sokn6lnem kovetiinkel nagy hrbf,ta
F i ckt drv eny alkalmazhshvaI.
ez az elkepzel6sazt
A 16.4 dbrdn bemutatottbenzol'elgrizologtet6sn6l
jelenti, hogy a p6rolg6ssebess6ge
annyivalnagyobba Fick-torvlnyhezkepest,
amennyivela leveg6molekul6k,,visszatol6dnak"a fhzishatbrt6la f6tomeg fel6.
Hasonl6az ekepzel6sa nedvesanyagokszirithsaeset6benis.

16.5.Konvektiv anyagitadfs
f6k6nt a molekul6risdiffuzi6 megjelen6siforAz el6z5 alfejezetekben
6llapotra vagy a konvektiv |ramlfsra mer6lenyugalmi
rn6it tanulmfnyozfik
ges ir6nyri vezet6sestranszportraa lamin6ris hatirrltegen kereszttil.Az ilyen
m6don kialakul6 diffuzi6 a legtobbesetbenlassir,ez6rt a fluidumok sebess6g6t
alakuljonki.
olyan m6rt6kigmegnoveljiik,hogy turbulensanyaghtadfrs
a viszk6zushathrreteg,melyben lamiAz utn.turbulens anyaghtadhsbnll
n6ris 6raml6sval6sulmeg, nem tolti ki a teljes teret,mellettemegtal6lhat6a
turbulens6raml6sirr6teg,s e kett6 kozott az fitmenetiz6na.A viszk6zushathr-

s49

r6tegbena transzportmolekul6ris vezet6ssel tortenik. A turbulensmagbanviszont a

molekul6ris transzporthat6sa6ltal6ban elhanyagolhat6a turbulenstranszportrnellett.
Itt a turbulensvezet6sitbnyezdktobb nagys6grenddelfeliilmulj6k a rnolekulSris vecl
zet6si ttnyezlket. Az |tmeneti r6tegben
ci
mindk6t hat6stfigyelembekell venni, mivel
z
a turbulens6s a molekul6risvezet6sit6nye"
t6vols6ga
nagys6girak.
z6k
osszem6rhet6
fiizishatdr-felU
lett6l
tipikus konA turbulens anyaghtadirs
16.5. dbra. Turbulensanyag6tad6s16.5
dbra. A
mutatja a
centr6ciolefut6s6t
koncentr6ci6lefut6sa
finishat|r f eltilet rneIlett nagy a koncentrS6rteke
611el6.Az 6tlagkoncentr6cio
ci6es6s,majd egy fokozatoskiegyenlit6des
(c,
egy kicsit nagyobb,mint a minim6liskoncentr6ci6 n.,in).
A hrbulens anyag6tad6sleir6s6t a m6rnoki gyakorlat rigy oldja meg,
hogy a molekul6ris diffuzios t1nyezSthozegy turbulensvezet6si(kevered6si)
t1nyez6thozz|ad.A (16.1)egyenletb6l6llandoc tisszeskoncentr6ci6n6l:
n,
n

,1

91.
(n,* D.\
I/

(16.2s)

dz'

ahol D, a turbulensdiffuzios egytitthato(m2ls).Ha D,6tlagos 6rt6ket haszn6lunk 6s integr6ljuk az I 6s a oopontok kozott

"t ,
h . _ " rD , + D
'"t

(C,,_Ci*),

(16.26)

aholZa ftitomeges a hat6rfeliiletkozti t6vols6g.A (D, + D) I Z : F, akis6rleti

t|nyezS (mol/s m2) I (mollm3),azaz (m/s) egys6gben.A
komponens6tad5si
konvektiv anyagifiadilsdefini6lo egyenleteteh6t:
n,
=
' Fi (cir c,*),

(r6.27)

ahol c, - a koncentr|ci6 a ftitomegben,6s ez rendszerintaz 6tlagkoncentr6ciot

jelenti. A F, - komponens6tad6si
coefficent)reciprokaa
tlnyez1 (mass-transfer
ered6ellen6ll6sak6ntfoghatofel (a hajtoerS6s az 6ramkomponens-transzport
siiriis6gh6nyadosa).

s50

A (16.27) egyenlet szerint a konvektiv anyag|tad6ssal(komponens6tadrissal)frtvitt anyagmennyisegar6nyos a fdzishatbr-feliilettel,valamint a

A
fluidum ftitornege 6s a f6zishat6r-feltiletk<izti koncentrAci6ki.ilonbseggel.
tenyekapjuk a komponens6tad6si
(16.6)i:s (16.27)egyenletekosszevet6s6vel
z6 fimelmbleti definici6i6t:
^

lJ,=-

D , + D , - D,,,,
Z
Z

(16.28)

E szerintB, az effektiv vezetdsiegy{itthat6(effektiv diffuzios egyiitthato) 6s a

fi lm (hat6rr6teg)vastagsilghnakh6nyadosa.
A (16.27) anyaghtadhsiegyenletbendefini6lt F, - komponens6tad6si
tenyezTmegfelel ah66tadisn6lmegismertah66tadisi tenyezl fogalm6nak.A
B, tenyezSazonbanaz a t6nyez6n6ll6nyegesennehezebbenbecsiilhet6,mivel
l) az A ffnishathr-feltilet6ltal6bannem m6rhet62) az effektiv diffuzios egyutthato komponens-6s 6ramldsfligg63) a fihn vastagshga6ltal6bannehezenm6rhet6, tov6bbh4) a c,,,- fhzishat6r-feliiletikoncentr6ci6nem m6rhet6.Ezek koprobl6mhktewezes5hogy B, becsl6sea gyakorlatianyagStviteli
vetkezm6nye,
n6l iitalfiban nehez.

16.6.Komponens-m6rlegegyenlet
problemhjhnakmegold5saiital|ban megkoveA konvektiv anyag6tad6s
a h6-merlegteln6 a kontinuit6siegyenlet,a h5rom impulzus-m6rlegegyenlet,
A konmegold6s6t.
egyidejii
komponens-m6rlegegyenlet
egyenlet6s a C db
+
parci6lis
differenci6legyenletvektiv h66witelhezhasonl6anenneka C 5 db
nek a szimult6nmegoldilsaa hozzfttartoz6peremfelt6telekkel6ltal6nosannem
m6r
sz6mokbevezet6s6vel
a dimenziomentes
A hasonl6s6gelm6let
lehets6ges.
ha6ttekinthet6bbk6pet nyirjt a probl6ma kezeleslhez A komponens6tad6si
sonl6s6gbevezet6s6hezazonbanelSszorfel kell irnunk az 6ltal6noskompoa (2.3a) tomeg-m6rlegA kiindul6si osszefiigg6skent
nens-m6rlegegyenletet.
egyenlet fitalfino sitits6val kapott
(16.28a)

551

dltaldnoskontinuitdsidsszef[iggesr
haszn6ljukfel, ahol E az iltalilnositott siinij,avezet6ses6ramsiin"iseg
seg,ha konvektiv6ramsiinis6g,
es G a forr6s.
Az |.6 alfejezet,ill. az I .I tdbldzat szerintaz i-edlk komponenssiinis6g6neka koncentr6ci6felel meg: c,:n,/2. A komponenskonvektiv 6ramsiiriis6ge'.ciy, a vezetdses6ramstiriis6ge
pedig: * D, gradc,. Az 6tad6si6rama (16.27)
egyenletszerintF, A (", r - ci,) : 9, A Lc,; tlrfogategys6grevonatkoztatvapedig B,.a Ac,, ahol ar a fajlagos anyagdtadflsi
feliilet.
Az id6 6s t6rfogategysegben
k6pz6d6komponensmennyis6geheza kemiai reakci6sebess6g
definici6egyenlet6t
hasznrlljukfel:
7 | dn, (rnol)
f

= -

I -

viV dt

(16.2e)

[m:s;'

Az i komponensrea forr6s,vagyis az i komponens6rarn

t6rfogat szerinti differenci6lh6nyadosa
a reakci6sebess6g
v,
6s a sztochiometriaiegytitthat6szorzata'.
dc,
'=;;=vir'

Az (1.20) egyenletnek megfelelSen az i-edlk komponensre felirt komponensm 6r I eg egy en I et a fentiekben 6rtelmezett tagokkal :

4",- div(c,v)+ div(D, gradc,) + Pi o Lci + vi r

0t
(lok6lismegv6ltoz6s)

(konvekci6)

(vezet6s)

(6tadris)

(16.30)

(forr6s)

Mivel a k6miai reakciokkal konyviinkben nem foglalkozunk a forr6s

tagtol a tov6bbiakbaneltekinttink. Term6szetesen
minden egyesk6miai komponensrefelirhat6a (16.30)egyenletvagyis,ha a komponenseksz6maC, oszszesenC db komponens-m6rlegegyenletiink
van.

552

16.7. Anyagitad{si hasonl6srig

Modellelm6let
Az el6z5 alfejezetben ismertetett konvektiv anyagi$adils probl6m6j6t a
hasonlos6gehneletalapjhn a megfelel6 dimenzi6mentessz6mok bevezetesevel
kezelhetjiik. A modellelm6let szerint a (16.30) komponens-m6rlegegyenletb6l
indulunk ki. Egy dirnenzi6ra, staciondrius es folr6s n6lkiili rendszerre:
0 (c,vr) _ n A2c,
-ui-l
t + B , r c o o A r. ' ,
o x
o x-

(16.31)

rnol/(m3's).Ha az egyenleteta konnyebb6tteAz egyestagok rn6rt6kegys6ge

v sebess6ggel,
c, koncentr6cikinthetSsdg6rdek6benegyetlenkarakterisztikus
irjuk 6t, a kovetkez6tkapjuk:
6val 6sI hosszm6rettel

[ " , u l_ l D , r , .,l [ f , " , ]

L , l - l L ') - L l . l

(16.32)

hanem
m6r nem numerikusegyenl6s6get,
A (16.32) egyenletterm6szetesen
jelent. A bal oldal a konvekci6t,a jobb oldal els6
dimenzion6lismegfeleltetest
A diffuziotagtraa diffuzi6t, a rnSsodiktagSaa komponensdtadistreprezent|lja.
kapjuk:
v6ltoz6kat
a
kovetkez6
dimenzi6mentes
taggalv6gigosztva

lB,c,lL]=F,L=sh
D,c,lt

(Peclet'-sz6m),

(16.33)

(Sherwood-szdm).

( r 6.34)

D,

viszony6t,a
A Pe' -szitma konvektiv es vezetdseskomponensdramok
viszony6tfejezi ki.
komponens6ramok
6s vezet6ses
Sh-sz6mpedigaz 6tad6sos
Az 6raml6srajellemz6addicionSlisdimenziomentessz6maz rmpulzus-merlegegyenletb6ladodik.A kovetkez6alfejezetbenl6that6lesz,hogy ez a p6tlolagos
v6gbemen6anyagitad6sn6l(a
sz6m a k6nyszerkonvekci6val
dimenzi6mentes
hasonl6an)a Re-sz6m.(Term6szetes
hidrodinarnikai6s h6tani hasonl6s6ghoz
is az egyenletbe).
konvekci6nflJa Gr-szhrnkenil be az anyag6tad6sn6l

553

A rn6rnoki gyakorlatban |ltaliban a Pe' -sz6m helyett a Pe'/Re h6nyadossal dolgozunk, ez a Schmidt-szdm(Sc) :

Pe'
Re

vLlD,
vLplrl

\n:.........'...-:-=

Tl _t)
Di
PDi

(i6.3s)

hogy csakfizikai tulajdons5gokt6l

fiigg, teh6t
A Sc-sz6mjellegzetessdge,
anyagi jellemzf. A kinematikusviszkozit6s6s a difflizi6s egytitthat6 aftnyakent tulajdonk6ppena fluidum hidrodinamikaidiffuzivit6s6nak6s anyag6:tad6si
diffuzivit6sfnak arhnyhtfejezi ki. A kinetikus g6zelm6letszerint a Schrnidtszhm ertlke ghzokraegys6gnyi.
Dimenzi6analizis
A konvektiv anyaghtad6s
hasonl6s6g6tbefoly6sol6tenyez6k a tapasztalatok szerinta kovetkez6k: 1) a fluidum anyagitulajdons6gai:p siir[is6g,4 dinamikai viszkozitSs,B, komponens6tad6si
tlnyez6, D, diffhzios egytitthato;2)
mfiveletijellemzSk:v sebess6g,
Z karakterisztikus
hosszm6ret.
A 16.1 tablazat
rnutatja a konvektiv anyaghtadhst
befoly6sol6t6nyez6kdimenzi6it 6s Sl-rn6rt6kegys6geit.
I6.l . tdbldzat
Konvektivanyag6tad6s
befolydsol6t1nyez1i
V6ltoz6k

Jelcil6sek

Dimenzi6

SI-mert6kegys6gek

ML-3

Dinamikaiviszkozit6s

ML-l T-l

Komponens6taddsitlny ezo

IJ,

LT-I

Difftzi6s egyiitthat6

Di

L2T-l

) - 1
lTl-s

Sebess6g

LT-I

_ l
lns '

Karakterisztikus
hossz

ln

Sffriis6g

KSm "

P a s

ms'

A Buckingharn-f6len-tetel szerint (3.3 alfejezet)a 6 v|ltozora 3 alapmennyis6gn6losszesenhSromfn. dimenzi6homogenitiisi

egyenletirhato fel,
igy 6-3:3 dimenzi6mentes
sz6motdefini6lhatunk.A befoly6solotenyezSkhatvLnyszorzata:
fl:

554

po qh pi" Did vn Ll

(16.36)

a dimenzi6kbeir6s6val:

y\"(v)^r!)'
, =(
r4)o
sL|,,,
\ . t , /\ L r ) \ r ) \ r ) \ r )

( 16.37)

szerintrendezve:
az alapmennyis6gek
II:

h . ( T ) - h - c - d ' e.

(l)-ta-b+ c+ 2d+ e+f . (M),*

(16.38)

kitev6inek osszeAhhoz, hogy lI dimenzi6menteslegyen az alapmennyis6gek

ge z6ruskell hogy legyen,vagyis

L - r e : - 3 a- b + c + 2 d * e * " / : 0 l

M - r e :a + b : O

T - re:- b - c - d -e : 0

(16.3e)

H6rom alapmennyis6gkitevcij6t(b, c, e) megtarfva, a tobbi mennyis6g kitev6je:

M-b51:

a: -b

(16.40)

T-b51:

d:-b-c-e

(16.4r)

L-b6l:

f:-3b+

b-c+2b+ 2c* 2e-e: c* e. (16'42)

a (16.36)kifejezesbeirva, rnajdkitev6k szerint

A (16.40- 16.42)egyenleteket
rendezve:

( n \ u( B , r ) ' ( r r Y
.
n=l ---rI I r5 | I + | =(s")'(srr)'(ne')"

(t6.43)

[RD, ) \ D, ) \D, )

mellett szerepl6Pe'-sz6mtulaj6s a Sherwood-szam

A Schmidt-szdrn
jellemz6
dimenzi6mentessz6m.Kepezvea Pe'/Sc h6donkdppenaz 6raml6sra
nyadostui. a Re- sz6motkaPjuk,
Pe'lSc='Lln
Di

pDi

-'LP=R"

(16.44)

rj

s55

EnnekmegfelelSena (16.43)osszefligges
m6dosit6s6val
a konvektiv anyag6tadhs6'ltalinoskdt6ri 6lis egyenlete(k6nyszerkonvekc
ion6l):
Sh: konst(Sc),(Re),.

(r6.4s)

A komponens6tad6si t6nyez1 kiszhmitfs 6ra haszn|latos <isszefi.igg6s ebb6I :

F'-

D,' .Konst
(sc)'(ne)'
L

(16.46)

Az 6lland6k 6s kitev6k 6rtekeit kis6rleti riton hat6rozzhkmeg; a kitevdk jellemz66rt6kei:0,3<n ( 0,5,es0,5<m <0,8.

16.8.Anal6giaa konvektiv anyag-,h66simpulzustranszportok kozott

Az extenziv mennyis6gekvezet6ses6s 6tad6sosilramainakp6rhuzamos
thrgyalilsnhlm6r kcinyvtinkelsd rlszlben (1.4. alfejezet)r5mutathrnka molekul6ris komponens-,h6- 6s az impulzustranszportok
kozotti hasonl6s6gra.Az
irn. turbulensvezetesiegyi.itthatokbevezetesdvela transzport6lodomennyisegek turbulenstranszportj6ra
is fenn6llez a hasonl6s6g.
A (16.25) egyenletbenm6r lSttuk a Fick I. tdrvdnykiterjeszt6s6ta turbulens anyag6tad6sra.
Hasonl6m6don felirhato a turbulensh65tad6s6s turbulens
imptrlzusStad6s
is a Fourier L (1.9) 6s a Newton-f,ilesurl6ddsifttelek (i.13)
alapjin, az un. turbulensvezet6siegyiitthat6kfigyelembev6tel6vel.Az itn. t.:rbulens diffuzivit6sokat a molekul6ris diffuzivit6sokhoz a tapasztalattalosszhangbanegyszenienhozzindjuk A h6rom transzportitl6d6mennyisdgturbulenstranszportegyenlete,vagy
m6sn6vena konvektiv anyag-,h6- 6s impulzus6tad6siegyenleteka k<ivetkez6k:

- ' oD)+,
z
7 - (D,*
n,

a =_- l a /+_a ,t )_
1
A

556

r d ( p c o .T )
^

O Z

(16.2s)

(16.47)

i
i

-(,* u)!J#,

(16.48)

ahol D, a turbulens diffuzivit6si, a, a turbulensh6diffuzivit6si, u, a turbulens

impulzusdiffuzivit6siegyritthat6k.Nemcsaka fenti egyenletekhasonl6ak,de a
(konvektiv transzport6l6d6mennyis6gekre)
furbulens transzportjelens6gekre
haszn|lt legtobbempirikuskonel6ci6 is hasonl6egym6shoz.Ezek a hasonl6s6gok azonbansem matematikailagsem pedig frzikailag nem megfelel6en
megalapozottak6s nem egzaktak,tehAt a fenti form6ban alkalmatlanok a
transzportjelens6gek egym6shozva16vi szony itilsirhoz.
A szakirodalomjelent6s terjedelembenfoglalkozik a h6rom transzport|hasonl6s6g6val.
Az ide vol6d6 extenzivmennyis6gturbulenstranszportj6nak
natkoz6kutat6sokcelja minden esetbenaz,hogy anal|gidkat dolgozzanakki a
melyek kovetkezteteseket
tesznek
komponens-,h5- 6s impulzustranszportokra,
a m6sikkett6re.Olyan osszefiigg6seket
lehet6v6az egyiktranszportjelens6gbdl
prob6ltak kidolgozni teh6t, melyek lehetdv6teszik az egylk konvektiv transzport ismeret6bena m6sik kett6re sz|mszerl, teh6tkvantitativ adatokbecsleset.
A komponens-,h6- 6s az impulzustranszportokkozotti kapcsolatottehht
anal6gianak nevezziJk,mivel a hasonl6sSgsz6t lefoglaltuk ket valtoz6 homo(x" : Kx').
g6n line6risosszefiiggesenek
kifejez6s6re.

Reynolds-analtfgia
ReyNot-osgondolt el6szorarra, hogy kapcsolatvan az impulzus-6s a
h6transzportkozott. Ma m6r tudjuk, hogy a kapcsolatmindh6rom transzport
kozott fenn6ll.Az anal6giSta (16.25,16.47,16.48)egyenletekb6lvezetjiik le.
Fluidum 6ramlis6ntrl,feltetelezve,hogy a hStranszporta fluidumb6l a fal fe16
tart(z a falt6l valo t6vols6g):

o
.dr
t r = - p c p \ a * od, ),

(r6.4e)

Hasonl6meggondol6ssalaz impulzustranszport:
.

'dv-

r=-P(u+u,)i;

(16.s0)

557

Feltetelezve,hogy a molekul6ris egyiitthat6k,teh6t a 6s D 6rt6kei a turbulens

kicsik 6s a turbulensegyiitthatokegyenegyiitthat6krnellett elhanyagolhat6an
(16.50)
adodik:
(16.49)
egyenletekb6l
6s
llk, azazet: t)t,a

( 1 6 .1s )

6s a r impulzus-SramsiirfiHa hasonl6nakt6tezzikfel a Q lA hSinamsiiriis6get

seget, azok arfnya minden sug6rir6nyupozici6ban6llandonaktekinthet6. Ina faltol (ahol 7: Z*' 6s v:0) egy tetsz6leges
tegr6tjuka (16.51)egyenletet
kozbi.ils6pontig (ahol Z 6s v 6rtekea f6tomegnekfelel meg).A z6r6jeleskifeiezbsta falra vonatkoztatva:

(;r),^,'u(r

-2,^')=
v- o

(r6.s2)

Behelyettesitvea h56tad6sitlnyezd (10.8) definici6egyenlet6bdlQ lA

szolg6l6er6 (3.32) definici6egyena (T - Zr"r),ill. a cs6sirl6d6sleki.izd6s6re
kapjuk a h6- es impulzustranszportok
1et6b6lr : f p v2l2 osszefrigg6seket,
anal6grhjft
- f: p- +v 2 l 2 , (^_ lt lr - l rr ; r\ -_, . ,
H\
alT-T^,)

f = o

=st.

pcrv

(16.s3)

A jobb oldali kifejez6s a h66tadis / hSkonvekci6 arilnyt kifejez6 dimenzi6mentesszbmaz irn. Stanton-szhm.
a (16'25)
a D,: D/ egyenl6s6gfelt6telezes6vel
Hasonlolevezet6ssel
kapjuk a
egyenletb6lill. a (16.27) nlA=Fk,-c,r
)figyelembev6tel6vel
anal6giSj6t:
komponens-6s impulzustranszportok

I-:F =st,
2

558

(r6.s4)

Ez a
A jobb oldali kifejez6s a komponensrevonatkoz6 Stanton-vesszS-szftm.
i komponenskonvekci6arfinyhtfejedimenzi6mentessz6ma komponensdtad6s
zi ki. Mindh6rom transzporlra vonatkoz6 osszefi.lggesta szakirodalom
ReynoIds-anaI6gi dnak nevezi'.

'f - s t - s t '

( 16 . 5 5 a )

f
;z

- =d
o c_v

(16.s5b)

A kis6rleti adatok ghziramol<rakozelitflegigazoljhka (16.55) osszefiiggest, amikor a Schmidt-6s a Prandtl-szdmokkozel egysegnyiek,es igy csak a
Folyad6kokn6l6s
srirlod6slenyeges(az un. alakellen6ll6sok
elhanyagolhatok).
l6nyegesek,
az analogiam6r nem
olyan esetekben,
amikor az alakellen6ll6sok
6rv6nyes.
Egy6b anal6gitik
A Reynolds-anal6giafelt6telezi a D, a, es v, turbulens diffuzivit6sok
egyenlSs6gdt,tov6bb6 azt, hogy a molekul6ris diffuzivit6sok ezek.hezk6pest
kicsik.Ha a Pr: 1, o = a 6s Sc: I, D: Di akkor(o + u,)
elhanyagolhat6an
: (a + a,) : (Di+ D,), tehhtaz anal6giaa molekul6ristagokkalegyiitt is erv6nyes. Az anal6gia azonban 6rv6nyesseg6tveszti, ha a viszk6zus
fdzishatimtteglenyegess6v6lik. Ebben az esetbena turbulenshat6rretegv6lik
elhanyagolhat6v6
6s a molekul6risdiffuzivit6shat6sadomin6l.
PRaNorl m6dositotta a Reynolds-anal6gifitmindk6t hattmlteg figyeA Prandtl-anal6gia 16lembev6tel6vel,a k6t diffuzivit6s sorbakapcsol6s6val.
nyegeaz a feltevls, hogy a bels6 turbulensmagbana Reynolds-anal6gia6rv6nyes, de az 6raml6s szelln l6v6 hathn6tegbennem. E hathrr6teg miatt a
Reynolds-feltev6skieg6szitesreszorul, megpedig olyan form6ban, hogy a
Prandtl-anal6gia
esea h56ramesetena Pr- 6s a Re-sz6mota komponens6ram
t6n a Sc- 6s a Re-sz6mot.is tafialmazza'.

#:/

(Re,Pr)

(16.s6)

559

f','=/(Re,Sc).
St

(r6.s7)

Tooon tov6bb m6dositottaa Prandtl-analogi6ta turbulensmag

KAnrraAN
6s a hat6rr6tegkozotti kozbiils6 reteg (pufferr6gio)bevon6s6val.Az igy kapott
jobban megkoa kis6rleti adatokata Prandtl-anal6giSndl
Kdrmdn-c)sszefigges
zelitette.
korben haszntit anal6giaCHnroN 6s CoLeunN un. 7A legsz6lesebb
vezetettbe,
sz6,mokat
6s Colburnuj dimenziomentes
Chilton
faktor-anal6giaja.
a h6transzportra:
nevezetesen

"
, / s = s t ( P r ) " ' =c[p v l [ t ] )" ' ,

(16.s8)

)\a

\p

ill. a komponenstranszportra:

(16.se)

"'
/D = Str (S")

alaki fenntartbsatetszSLelehet6v6v6lta Reynolds-anal6gia

Ezek segits6gdvel
is. Chilton 6s Colburnui. a
ges,teh6tegyt6l elt6r6Pr- 6s Sc- sz6rnokeset6ben
posztul6lta:
j o j o es azf /2 dimenzi6mentes
sz6mokegyenl6s6g6t
, ' - , ' - { n

JH-

JD-

J/L.

(16.60)

Az osszeftigg6seredetileglamin6ris6s turbulenskisdrleti eredm6nyek6ltal6nosit6s6valsziiletett, azonbansik lap menti lamin6ris6raml6sraanalitikusanis levezethetS.

A (16.60) anal6giarendkiviil hasznosnakbizonyult impulzus-,h6- 6s
a surl6d6si
Az impulzus6tad6sn6l
feladatokkorrel6cioj6n6l.
komponens6tad6si
egyiitthat6mag6banfoglalja a sirrl6dSsos6s az alaki ellen6ll6sokat.Ha az
alakellen6ll6sokjelent6sek(pl. toltott 6gyak),.f12nagyobbmint i, ,si, de 6ltalibanjr=jo.
A szakirodalornh66tad6si6s anyag|tadftsit6nyez6ketkorrel6l6 egyenleteket ajr 6s7, faktorok segits6geveladj6k meg.A jr 6s7, faktorok a Nu- 6s a
Sh-sz6mokfiiggv6ny6benis megadhat6k:

560

=(*)(;)"'=
in=st(P.),,,
*Hr
,to = St'( sc)

zr: =

(B , \ (, ) " ' =
\.'/[4]

t - i l - l

Sh
Re(Sc)1/3

(16.61)

(16.62)

A (i6.61 - 16.62) h6- 6s komponens|tadisiegyenleteketa szakirodalom

Chilton-Colburn (vagy csak Colburn) tipusuaknaknevezi, megkiilonb<iztetve
ill. a (16.46)tn. Nusselttfpusriegtenletektdl.
azokata(10.39-10.40),

16.9.Ataofsi elm6letek
A hatdrr6tegb6rmely r6sz6ben(larnin6ris,6tmeneti6s turbulens) vezemet6sselval6sulmeg a transzport.Azeglszhathrl6tegenAttoftenfvezet6ses
chanizmusirtranszportfolyamatotdtaddsnakvagy draml| rendszerekndlkonAhogy ezt a (16.27)egyenletnell6ttuk, az ifivektiv anyagdtaddsnaknevezziik.
tlnyezSt defini6lunk. A F,
komponens6tad6si
tilrgyalisithoz
ad6si folyamat
gyakorlatban
empirikus korrel6ciokkomponens6tad6sitenyezlket a m6rnoki
kal sztmitjuk. Sz6mosprlb|lkozits tortent az empirikus egyenletekelm6leti
megalapozirshra,ezek az tn. dtaddsi elmiletek. Hangsulyoznunkkell, hogy
ezekaz irn. 6tad6simodellek m6g mindig egyetlen f6zison beliili folyamattal
foslalkoznak.
Filmelm6let
A filmmodell a legegyszenibb6tad6sielm6let: egy lamin6ris 6raml6sir
filmet tltelez fel, melyben a transzportmolekul6ris vezet6sselval6sul meg
(WurrvaN (1923)).A film vastags6g6tugyhatirozzarlteg, hogy a fihnen kiviil
a hajt6er6 z6rus legyen. A 10.3 alfejezetbenah66tadhsralrtelmezetthathneteghezhasonl6an,itt is felteteleznJktehht azt, hogy a hathrrlteg az osszesellen6ll6stmagibafoglalja(16.6dbra).

- ",.*)=2+L (cir - ci).

(c,,,
+='8,

(16.63)

561

A film vastags6ga:
Fi : (Di + Dt) I 6 = D"jj I 6,
tenyezSa fihnelvagyis a komponens6tad6si
mdleti 6rtelmez6sszerint az effektiv diffuzios
ar6nyos.
egyiitthat6els6hatv6ny6rval
A tapasztalat azonban egy6rtehniien azt
mutatja,hogy ajr 6rt6kea (: /D,)2t3kifejezessel
c,I 6.6. dbra. Film-modell

ar6nyos(16.59),igy F,n D"r?''.Afilmelmdlet

tehdt nem korrekt. Ekinye azonbanaz egyszeriisege, f6kent komplex esetekn6l,mint pl.
egyidejiidiffuzio es kemiaireakci6.

Behatolisi- 6s feliiletmegrijuk{si elm6let

iln.
A behatolasielmdletetHtcetn vezettele (1935),majd DnwcKWERTS
(1951).
az
A
behatol6si
elm6let
szerint
modositotta
elmelettd
feliiletmegujuldsi
egymSssalkomponenstcser6l6fazisok elemeinek6rintkez6siideje rovid, az
anyaghtadbsa hat6rr6teg61land6megirjulSsakozben megy vegbe (behatol6s,
nem alakulhatki.
penetr6ci6),igy a filmben 6lland6sultkoncentr6ci6gradiens
A folyad6kelemek6rintkez6siideje azonos6s az tttadbse szerintfelv6ltva lej6r
sz6dokonvektiv 6rarnl6s6s vezetdsestranszport.Az ehn6letszerint

O,=W,

(16.64)

ahol z az rintkezesiid5.
DRNct<wpnrsm6dosit6saszerint [13] a faziselemeknem azonosideig
erintkeznekegym6ssal,hanemaz erintkezbsiid5 statisztrkaiertelembenv6letfaktort (s-r),amely az idSegylen eloszl6sri.Bevezetveaz s feltiletmegrijul6si
segrejut6 megirjitottfehilet/ osszfeliiletarinyht jelenti,a kapottosszefligg6s:

B, = ,[n",rs

(16.6s)

Mindk6t ehn6letszerinttehirtB,- D"'f't . Btr ez a modell nem felel meg

a tapasztalatiB * D";'t osszefiigg6snek,bizonyos rendszerekn6lkiel6git6
eredm6nytszolg|ltat.Ilyen eset az 6lland6fehiletmegujul6ssalmiikod6 folya562

Altaldbana D"r,kitev6jdnektapasztalati6rteke
toltott oszlopokban.
dek6raml6s
0.5 ... 1.0koztittvan.
elmeletek
Tovdbbi elm6leteksziiletteka film- 6s a feli.iletmegujul6si
informdci6t.
l6nyeges
rijabb
kombin6ciojftb6l, ezek azonbannem szolg6ltattak
Az urn.hatdrr,lteg-elm,lletszerinta fluidumok szllfrd feliileten tort6n6 6ram16s6n6l, elm6leti irton is levezethet6a tapasztalatnaklegink6bb megfelel6 B *
Dl/r3osszefrigg6s.

16.10.Hatfrfeliileti jelens6gek
tnyezTnem fizikai 6lland6,hanema folyamat
A B, komponens6tad6si
kinetik6j6tjellemzi. EzertB 6rt6kesok v6ltoz6 fiiggv6nye, amraz anyagitad6si
megneheziti.ErtenyezSk6rt6kenekszimitilsfit vagy kiserleti meghat6rozdsat
(siinis6g,viszkozit6sstb.)6s
t6ke ftigg a fSzisokfizikai-k6miaitulajdons6gaitol
a hidrodinamikaifelt6telekt6l(laminiris, 6tmenetivagy turbulens6raml6s).
a nyom6s,az osszetltel,valaminta beMindezeketbefolydsoljaa h6m6rs6klet,
rendez6skonstrukcioja,m6rete,geometri6ja6s az un.hat6rfehiletijelensegek'
A hatarJeliiletijelensegekketfluidumf6ziskozott a hat6rfeliiletenfell6p6
l6nyegesintenzifik6lod6sdt
befoly6sol6folyamatok,melyek az anyagfftad6s
eljelens6gek
az anyag6tad6s
kovetkezt6ben
A
hat6rfeltileti
eredmpnyezhetik.
penetr6civagy
a
a
fihnalapj6nmegh6romszoroz6dhat
m6leti meggondol6sok
6s modell aLapjinszilmitott 6rt6ldtezk6pest.E jelens6gf6 kivAlto oka a feliileti
fesziilts6ggradiense,azazAo /O x1, de befoly6ssalvan rh aket fhzis viszkozit6s-egytitthat6- 6s diffuzios egytitthat6-ar6nyai s.
K6t folyadekkozotti hat6rfeltiletifolyamatokrairn. instabilit6sokraelcjszorCaRr-oManeNcoNrfigyelt fel, (1865,1871),ezett ajelensdgetiital6,bana
szakirodalomMarangoni-f,lleinstabilitasnaknevez| A jelens6g alapja az,
sz6tteriilnek
hogy a kisebbfeltileti fesziilts6giifolyad6kok,,robban6sszenien"
nagyobb feli.ileti fesztilts6g{ifolyad6kokon,de forditva ez nem kovetkezik be.
A feli.ileti feszriltsegui. az az er6, amely a hat6rfeltiletlltrehozbsShozszriks6drvenyekkiaz'6n. 'fbrgorekeszes
gesmunka ellen hat. Ennekkovetkezm6flye
be.
rnutatunk
alakuldsa.melveta 16.7abran

563

el@l@lc
-

...............-

1.fAzis
fdzishat6r
2.tezis

<

fo196rekeszes
cirv6nyekkialakul6sa
I 6.7. dbra. Marangoni-instabilit6s:

A f6zishathr-feliilet0 pontj6ban, ahol a feltileti fesziilts6g kicsi, azaz

A c

r-r- 4 0, a folyad6k megprob6lsz6tteriilni.A folyad6khi6nyp6tl6s6raa fbzioci

sok belsej6b6lfolyad6k6raml6sindul rneg 6s ez a forg6rekeszesorv6nyek kialakul6s6hozvezet. A kes6bbivizsg6latokkimutatt6k, hogy a hatirfeltileti jelens6geketn6gy tenyez6 befoly6solja: 1) az anyagifiad6sir6nya, 2) a feliileti
fesziilts6ggradiensnagys6ga6s el6jele, 3) a diffuzi6s egyiitthat6k arbnya,4) a
kinernatikai viszkozithsokar6nya.Ezen tlnyezlk alapjhndefiniSlhat6kaz un.
stabilit6sikrit6riumok.
Altal6nosanmondhat6,hogy az anyagtttadhsintenzifik6lod6saehn6letileg jelent6s lehet (157 ...316 %-os),de ezek az ertlkek csak viszonylagkis
m6retii berendez6sekn6l
6szlelhetdk.Kis m6retekn6lui. kis kontakt id6k alakulnak ki, melyek kedveznek a Marangoni-instabilit6skialakul6s6nak.Na-, melyek a vegy6szm6rnokigyakorlatban6lgyobb m6retii berendez6sekn6l
tal6nosabbak a hosszabbkontakt id6k 6s az erlteljes kevered6seknem
kedvezneka Marangoni-instabilit6skialakul6s6nak.

17.Anyagitbocsftfs6s ghzabszorpci6

17.1.Az tnyag6tadfsi m{iveletektipusai

miiveletekn6legy vagy tobb komponensszelektiv 6tviAz anyaghtad6si
tel6t hajtjuk vdgreaz egyik fhzisb6l a m6sikba.E miiveletek c6lja 6ltal6bana
Az elv6laszt6smegval6sit6kiindul6si elegy komponensekszerinti szepar6l6sa.
s6hoza kiindul6si elegyetegy m6sik nem, vagy csak alig elegyed6f6zissal
hozzuk6rintkez6sbeaz'rt,hogy bizonyoskomponens(ek)az eredetif6zisbol a
m6sik ffnisba keriiljenek 6t, A f6zisp6rlehet a 96z (vagy g6z)-folyad6k,96z
(vagy g6z)-szllird, folyad6k-folyad6k6s folyad6k-szi16rd.A k6t nem, vagy
6rintkeztet6skozben a komponencsak alig elegyed6fhzis kozotti bensdseges
sek a f6zisok kozott a mindenkori fizikai koriilm6nyeknekmegfelel6enmegoszlanak. A f6zisokat ezutbn egyszerl fizikai modszerekkelszepar6ljuk.A
biztositjuk,hogy bizonyos
megfelel6koriilm6nyek6s f6zisokmegv6laszt6s6val
fel'
drisuljanak
komponensekaz egyik, mSsoka m6sik f6zisban
A k6t egym6ssalnem elegyedSfhzis kozott v6grehajtott anyag6tad6si
miiveleteket hagltomdnyosnaknevezzik. E miiveleteket szok6seg,'ensillyiaknakis nevezni,ui. ezekrejellemzl, hogy a kbtfhzis kozotttobb6kev6sbebe6ll
a fhzisegyensrily.Ezzel ellent6tbena szelektivenmfikod6 mernbr6nokkalelkiiloniteit elegyed6 fSzisok kozott vegrehajtott miiveleteket nemegyensulyi
nevezzik. Ezek az irn. nemhagyom6nyosanyagttvagy membrdnmtiveleteknek
ad6simiiveletek.
Az iparbana leggyakrabbana kovetkezSfontosabbhagyom6nyosanyag6tad6sirniiveletekkeltal6lkozunk:
l. Abszorpci6ndlbizonyos kiv6lasztott kornponensekkinyer6se tortlnrk ghzA forditott miisegits6g6vel.
elegye[b6],megfelelSfolyaddWlzisirabszorbens
az
vagy deszorpci6naknevezink,
veletnel,amelyetkihajtasnak(sztrippel6snek)
folyad6kb6I ginffuisbavitelemegyv6gbe'
ill6konyabbkomponensek
(vagy
homog6nfolyadekelegyekkomponensek
lep6r16sn6l)
2. Desztilldci1ndl
6s annak rdszlegeselg6zofolyad6kfazis
szerinti szetvilaszthsatort6nik a
Az eredetielegy
logtet6s6velletrejov6 g6zf6ziskozotti anyag|tvitel alap16n.
ill6konyabb komponenseia g6zben,a kev6sb6ill6konyak a folyad6kban
dirsulnakfel.

565

a
J .

Extrakci6ndla kiinduldsifolyad6k-vagy szil6rdf6zis egyik (vagy n6h6ny)

osszetevdj6nek
szelektivkiold6s6thajduk vtgre az eredetikiindul6si f6zissal nenr,vagy csakreszbenelegyedcifolyadekfinisuoldoszenel.Folyad6kfolyad6kextrakci6n6la kiindul6sianyagfolyad6k,szil6rd-folyad6kextrakci 6n6I a ki in dul6si anyag szll|r d halmazillap otu.
+ . Adszorpci6ndlginok, g6zok vagy folyad6kokbizonyoskomponenseit
nyeletjtik eI szil6rdp6rusosanyagokkal(adszorbensekkel).
Itt teh6t az anyag6tmeneta szllfrd fdzis irinyirba tort6nik, ellent6tbena forditott ir6nyu deszorpci6val,ahol fitalfrbanaz adszorbedlt
anyagvisszanyerese
megyvegbe.
5 . Ioncsereaz adszorpciosaj6tosform6ja.Egyesszildrd anyagok(ioncser6l6
anyagok)k6pesekmozg6konyionjaikatelektrolitoldatokionjairakicserelni.
6 . Szdr[tdsndlcdlunk a szilSrdanyagoknedvessegtartalm6nak
elt6volit6sa.A
szllircdanyagb6la folyad6kelt6volit6saelp6rologtatAssal
tort6nik,amelyhez
a sztiks6gespdrolg6sh6t6ltal6bana meleg leveg6 konvektiv 6raml6ssal
sziilitja.
7 . Kristdlyosftdsndlszllfrd krist6lyos f6ziskiviiasztisaj6tszodik le oldatokbol
vagy olvadekokb6l.E miivelet az oldatok (olvad6kok)tultelit6s6vel6s pl.
h6elvon6ssal,
ill. az oldatokh6m6rs6kletenek
v6ltoztat6s6val
hajthat6v6gre;
j eIlemzdje a folyadekf6zisb6l a szilSrd fhzisba tortlnS anyag6tmenet.
A

17.2. Az anyagftadf si mffveletekmegval6sftfsa

A fentiekbcilnyilv6nval6,hogy az anyagbtadSsi
miiveletekmegval6sit6sa
ket fhzis letrehozbsbtig6nyli. Att6l fi.iggrien,hogy ak6t f6.zista homog6nkiin(vagy energiaelvon6ssal),
dul6sielegyb6lenergiakozl6ssel
ill. segedanyaghozz|adisdv al hozzuk I6tre rnegkiil onboztetiink
l. hrivel,mint elv6laszt6hat6stkiv6lt6 t6nyezdveles
2. segedanyaggal,
mint elv6laszt6hat6stkiv6lt6 tenyez6veldolgoz6szepar6ci6srniiveleteket.
Az el1bbit az angol szakirodalomESA- (energy separatingagent ) rntiveletnek,az ut6bbitMSA- (massseparatingagent)miiveletneknevezi[ 1, 36,
39, 58, 7Il. ESA- mtiveletrep6lda a desztill6ciovagy a krist6lyositis,MSAmiiveletre pedigaz abszorpci6,adszorpci6,extrakci6vagy a sziritits.
A seg6danyaga ki.ilonbozSmiiveletekn6lm5s 6s m6s nevet kaphat ( old6szer,entrainer,abszorbens,
munkakozeg,mos6folyaddk,szoladszorbens,
vens,ill. angolulsolvent,stb.),de rnindenk6ppen
az eredetif6zisbolelvonand6
(solute: szolutum)rij hordoz6jak6ntl6p fel. Ez aztjelenti, hogy
komponensek
a seg6danyaggal
dolgoz6 elvflaszt6simiiveleteknelcsak a szolutumklpezi a
566

teh6t a ket fizis f6tomeg6taz

megoszl6komponenst,(vagy komponenseket),
eredeti6s az uj hordoz6kk6pezik.Peld6ulaz amm6nialevegcibdltort6ndvizes
aviz es a leveg6az amm6niahordozoi.A leveg6egybena kiinelnyeletesdnel
az tq f6zis
dul6si gtrzelegyf6tomeget,a viz pedig a miivelet seg6danyagakent
(ESA)
mii'
h6vel
dolgozo
fdtomeg6tklpezi. A fentiekkelellent6tbena csup6n
juto
is
reszt
kozvetleniil
komponensek
veletekn6laz egyik f6zisbola m6sikba
teh6tnem tekinthet6khordoz6knak.
vesznekaz anyaghtad6sban,
A f6zisok 6rintkeztetdsetort6nhetfokozatszeriienesfolytonosan. Folytoes kenos erintkeztetesn6lnem ki.iloniil el fokozatonk6nta flzikai szetvalasztits
jutnak
teh6t
minegyensulyba,
ver6s.A f6zisoka k6sztil6kenbeliil seholsem
-kiilonb
s6g.
deniitt fenn6ll a k6miai potenci6lbanki fejezhet6hajtoerS
Ha k6t egym6ssalnern elegyedS fizist egyszerhozzttk erintkez6sbe
l6trejojjon,majd a fSzisokat
megoszl6sa
egym6ssalaz6rt,hogya komponensek
besz6ltink'Ha az egy
m[lveletr1l
eg,,fokozatil
mechanikai iton szetvillasztjuk,
tobbszortrjra
fdzisokat
a
m6rtek nem elegendS,
fokozattal elert szetvblaszt6si
6rintkeztethetjtik, ez esetben tdbbfokozatfi miiveletrril van sz6. A f6zisok
miivelet6s lehetellenez az egyendramu
ir6nyaiehetmegegyezS,
6raml6s6nak
az ellenitramitmiive6ltal6ban
miiveletben
A
mrivelet
kezl, ez az ellenaramu
biztosithato.
hajtoer6-eloszlSs
leteket preferfljuk, ui. ezekn6l egyenletesebb
V6giil megis
alkalmazunk.
Kiilonleges esetekbenkereszt6ramff|zisvezet6st
6s
szakaszos
miiveleteketis megval6sithatjtrk
ernlitjiik, hogy az anyaghtadfrsi
folyamatos i.izemm6dban.A folyamatosmiiveletek sz6rnoselcinyeellen6re a
els6sorbankis mennyisegii
miiveletekis meg6rizt6kjelentdsdgiiket,
szakaszos
a berendez6snagy rugalahol
gy6rt6sokn6l,
term6kek el66Ilit6shn6les olyan
koltsegekmellett.
mass6gotigenyela kis beruh6z6si
elm6letenekkifejtdsemellett a ginJelenfejezetbenaz anyag6tbocsSt6s
a desztillAci6
abszorpciomiivelet6velfoglalkozunk.A 18. 6s 19. fejezetekben
elmdleti 6s gyakorlatit6makoreitt6rgyaljuk,rnajd a 20. fejezetbena k6t rniialaptipusaitismertetjiik.A 21. fejezetbenthtgyalj:ukaz
velet berendez6seinek
extrakci6t,a 22. fejezetbenaz adszorpci6t
, a 23. es a 24. fejezetbenpedig a
Az utols6, 25. fejezetbent6rgyaljuk a nemszaritdst,sz6rit6berendez6seket.
egyensulyimembr6nszetv6laszt6miiveleteket.

17.3. Ffzisegyensrilyok
Gin-folyad6k 6s folyadek-folyadekegyensulyokata h5m6rs6klet,a nyom6s es az osszetltelekbefoly5soljSk.KEt fhzis kozti egyensirlykialakul6sdta
Gibbs-f6le fizisszab|Iy korliltozza.

567

F:C+2-P

(17.1)

ahol C akomponenseksz6ma,
P fazisok szhma
F a rendszerszabads6gifoka.
Ha pl. a COr-leveg6-viz gdz-folyadlk egyensfly6t vizsg6juk, k1t fdzisunk 6s h6romkomponensinkvan, azaz
F:3 * 2-2:3.
E szerinta szabadsiryifok: 3. Ha rogzitve van az ossznyomSs
6s a h6rners6klet,
csakegyetlentov6bbiv6ltoz6el6ir6samegengedett.
Ha adotta CO2(A) folyad6kf6zisrimoltortje (to), a fhzisszab|lyszerintm6r meghathrozotta CO, g6zf6zisbeli moltortje 0) uagy parci6lis nyom6sa(p) a gtnfdzisban.Az yp 1ll.pn
6rt6keikis6rleti uton hat6rozhat6kmeg.
A folyad6k-ghzegyensrilyletrehozilsaes a mint6k analizisealapj6n felvehet6a p,q- xA.osszefiigg6s.Ilyen egyensrilyiosszeftigg6st
mutat a I7.I dbra a
SO, - leveg6- viz rendszene293 K h6m6rs6kleten.A pn-x, osszefliggls (az o
als6 index itt a SO2-ra vonatkozik), gyalcranegyenesselfejezhet6ki
pn: Hx*

(r7.2)

ahol H a Henry-6llando[N/m2]. Ha mindket oldalt P ossznyorn6ssal

osztjuk,
kapjuk

pA

(1osPa)

t 7.t.dbra.
sor-r"
"rui,,)11y",,,,'yi
-J: ;;r Jr.
m6rs6kleten(p1 az SO2 parci6lis nyom6saa gdzfdzisban,
x1 az SO2 m6ltrirtje a folyad6kf;izisban)

568

(17.3)

H'x,q

!t:

Henry-dlland6.Erahol H' : H/P - m6dositottdimenzi6mentes

osszefliggdst,
demes megjegyezni,hogy H' lrteke a nyom6st6l fiigg6, H ertlke viszont a
nyomdst6lfliggetlen.
A 17.1dbrdn l6that6,hogy a m6r6siadatokxn = 0,005ert6kigkovetik a
Henry-torv6nyt,ahol H :29,6. Altal6banmondhat6,hogy 5'10s Pa ossznyom6sigH 6rtkefi.iggetlena nyom6st6l.

17.4.Egy- 6stiibbfokozatfi abszorpci6segyensrilyiegys6gek

6skomponensm6rlegek
Teljestiimegm6rlegek
a kbt ktilonbozcjfhzist elSszorbensSseges
Eg,,fokozatu
erintkeztetesntl
eintkeztetesbe hozzuk, majd fizlkailag szltv|lasztjuk. Az erintkeztetls ideje
a fdzidiffuzi6ja,ill. ujraeloszl6sa
alatt v6g6emegya kiilonboz6komponensek
sok kozott, es ha elegenddtart6zkod6siid6 6ll rendelkez1sre,be6ll a f6zisok
kozotti egyensuly.Ilyen ide6lis esetbenegyfokozatuegyensillyiegysdgrrilbesz6ltink.Az egyensrilyiegys6geketelmbletitdnydroknakis nevezzilk.
Az egyfokozatl egyslgrea 17.2.adbra jelollseivel felirhatjuk a teljes
t<imegm6rleget:
v2

Yt

r'

Lo

l
Ll

rl

1
Lo

2
L
br

(b) egyensirlyiegys6gek
17.2.dbra. Egyfokozatir(a) 6stdbbfokozatri
ellen6ramir

569

(17.4)

Lo+ V2: Lr+ V,

(b6rmelyiki-edik komponensre):
6s a komponensm6rlegeket
L o x , o *V z ! n : L r x , r * V r y , r ,

(i:1,...q

(1 7 . 5 )

(kg, ill. kg/s).,

aholL 6s V a folyad6k6sgSzfbzistomegevagy tomeghrama
x,6,sy,pedig azi-edikkomponensfolyad6k-6s glzf|zisbeli tomegtorlje.
(i11.tomeg6ramokazonbannemcsaktomegekkel
A (11.4)6s (17.5)egyenletek
kal) 6s tomegtortekkel,hanemm6lokkal (ill. rn6l6ramokkal)6s m6ltortekkelis
felirhatok.
Tdbbfokozatuegyensulyiegysegnelaz egyfokozat:6egysegeketegym6s
ut6n kapcsoljuk,azaz a fSzisokattobbszorirjra6rintkeztetjiik.Ily m6don az
egyfokozatiregys6ggelel6rhetcjszltviiaszthsim6rt6knovelhetS.A seg6danyag
6rdek6benellen6ramirtobbfoterm6kelS6llit6s
csokkent6se
6s a koncentr6ltabb
jelollseivel
az 1/ fokozatriellen6rakozatl egys6gethaszn6lunk.A 17.2bdbra
mir egyensirlyiegys6gteljestomegm6rlege:

(r7.6)

L o + V N +r : L * + V ,
6s a komponensm6rlege(b6rmely i-edik komponensre):
L o x , o * V n * r ! i u + r :L u x , w +V r / r .

(i:1,...Q

(r1.7)

m6lokkal 6s m6lAz egyenletekitt is felirhat6ktornegekkel,tomeg6ramokkal,

tornegtorlek
szerint
megfelel6en
6rtelem
ennek
6ramokkal.A koncentr6ci6k
vagy rn6ltortek.
az elsSn foA 17.2 dbra alapltrna tomegm6rleg6s a komponensm6rleg
kozatis:

L o +V , *r : L , + V ,

(17.8)

L o x , o * V n + t ! t r + 1 :L n x i r t V t ! n .

(17.e)

mriveletekt6rgyal6s6n6la mol6ris tomeg6ramokataz egyszerisit6s6rdek6Az anyagirtadiisi

ben ,,feliilpont" n6lkriljeloljiik.

570

Ebb6l
L"

7 - - - - ! . ! - v" t n
!i n+t
vr
n+1

V r! i t - L o x i o

( 17 . 10 )

I/

Vn + 1

nevezink- megadjaaz egyesfoA (17.10)egyenlet- melyetmunkavonalnak

kozatokkozott egym6smellettelhaladoV 6sL fitamoky,n+1esxin osszetartoz6
(de nem egyensrilyi)koncentrdci6it.
Az egyensflyi egys6gekszima nem elegyed6 6ramokn6l
a) Ha a folyad6k6ramcsaka kinyerend6,4komponensttartalmazzaahotdoz6
B komponensmellett, tov6bb6a gitzttramis csak az A komponensttartalmazza
mellett, nemelegyeddaramolcrdlbesz6lhettink.
a hordozoC komponens
-egyenletet
y - x egyensirlyidiagramon6br6zolva,gyakran
A (17.10)
L/V,*, fokozatonkentv6ltozik.
gorb6tkapunk,ui. a munkavonalmeredeksege
Az elvillasztilshozsziiks6gesegyensilyi (vagy elm6leti) fokozatok sz6maaz y
- x diagramongrafikus uton meghathtozhatoa munkavonal6s az egyensflyi
(17.3dbra). Az l. fokozatbolkiindulvay, 6s xo a
gorbekozti ,,lel6pcs6z6ssel"
elhagyva)'Az
munkavonalonl6v5 kiindul6sipontotjelenti (komponensindexet
y, esx, az egyensirlyivonalontaliihatok.Ez1. fokozatotelhagy6osszet6telek

xr

2
\z

3
1

N=4
Yx+

+ X

I 7.3. dbra. Elm6leti fokozatok szdmbnakgrafikus meghatiltoz{sa

571

utdnaz I. 6s 2. fokozatokkozotti koncentr6ciokaz yr 6s x, ism6t a munkavonalon tal6lhat6k,majd az egyenstlyi gorbekovetkezik!2 6s xr-vel 6s igy tov6bb.A lel6pcs6z6s
a kiv 6nty n*r osszet6telig
folytatodik.
b) Ha az L es V ilramok a kinyerend6I komponenstkis mennyis6gbentartalmazzLka munkavonalLo/V,*, meredeks6ge
kozel 6lland6.Ha az egyensflyi
vonal is egyenesavizsgillt koncentr6ci6tartomdnybananalitikus
dsszefiggesis
levezethet6a g|zabszorpci66s a forditott miivelet a kihajt6s (sztrippel6s)koncentrdci6v6ltoz6s6nak
szfimit|sinatetsz6legesN elm6leti thny1rralrendelkez6
ellen6ramrikaszk6deset6n.A kiindul6si koncentr6ci6k6s az elmeleti fokozatok sz6maalapjhna kil6p6 osszet6telek,
a kiindul6sikoncentr6ci6k6s az el6irt
gtn-, ill. folyad6kkoncentr6ci6alapjfinpedig az elm6leti fokozatok szbmaszArnithat6.Az egyenleteketa szakirodalomKremser-egyenletelcnek
nevezi6s a
kovetkezdform6kbanirhat6k fel:
A) Abszorpci6(A szolutumVfdzisb6lL-be tart):
-YN+l

fl

!x*t-mxo

_A
= -A N + t
A N + t_ I

( 1 7 .1 )

, n l r N * t - m x o [ , __11)- l
*- -lYt-mxo\

A) AJ

lea

(r7.r2)

B) Kihajtds vagy sztrippeles (A szolutum az L fazisb6l V-be tart):

_(tt ,l)'rt 0t ,q,)

+t
"o- (y" *, I *)
0t A)N -r
x o- r f f

N_

xo-(Yr*r/m)
(I-A)+A
x* - (y**rl m)

ts(1tA)

(17.13)

(r7.r4)

aholm az egyensirlyivonal meredeks6ge

vagy megoszl6sih6nyados(m: y/x),
A az abszorpci6s
faktor lA=L/(mV)),a munkavonal6s az egyensflyivonal meredeks6genek
h6nyadosa.Szok6sennek reciprok6tis haszn6lni6s stipping-

572

(
"
*.' \
kiss6v6ltofaktornaknevezniI S = t I A =
l, nu,nert6ke az abszorberben
L )
\
zik, megengedetta miiveleti egys6gk6t v6gensz6rnolt6rt6kekm6rtani f.Jlag6'
val sz6molni.

Kremser-egyenletlevezettseabszorpci6ra
Az l. thnyerkomponensm6rlege:
v (Yz- !)= L(xr- xo)
6s
m

''=L
m

L =A
V

v (vz- vt)= L(o - .")

\m

.)

ebb6l:
,r=M-(A-l)Y'+A(A-l)mxo.
A2-I
l+A

(a)

a2.tiny1na:
Hasonl6an
Vt

Y,*AV,

(b)

l+A

Ha (a) egyenletet(b)-behelyettesitj{ik6s 6trendezziik

!_-:p__
-. _ (1+ A)Zl
!r=-42+A+1

(A2 - l) yt + Az (A-1) m xo
A3-l

' r.c\
\\"'

A t6ny6rokon tov6bbhaladvaaz egyenletekrekurziv alakja nyilv6nval6an

folvtat6dik. N t6nv6r eset6n
(Ar *t)y**t + AN(A -r)mxo
lN=7

(d)

573

A komponensm6rleg N t6ny6rra
L(xN - xo)=V (yu*r --lir )
vagy
A(yu - m xs)= !N*t - !t.

(e)

A (d) 6s (e) egyenletekbcilyr-t kikiiszobolve es 6trendezve

l u *r - l t
lN*t-

mxo

= o*,1',- A
A N + 1- 7 '

( f)

abszorpci6ra.
a (17.11)Kremser-egyenlet
Az (t) iisszefiigges
17.1.pblda
leveg6b6laz aceton90%-6tkivfnjuk kinyerni
I mol o/o-os acetontartalmri
Az cisszesghz|ram 30 krnol/h,
ellen6ramirtobbfokozatuvizes abszorpci6val.
izoterm, az
az osszesvizhram 90 kmol/h. A miivelet 300 K h6rn6rs6kleten
yA
ossznyom6s101,3kPa. A gbz-folyadekegyensflyi osszefriggbsaz acetonra'.
: 2,53 xu.Hatarozzukmeg a szriks6geselm6leti t6ny6rok szfimhtgrafikusan6s
is.
segits6g6vel
a Kremser-egyenlet
Megoldas
EI6irt 6skiindul6siert6kek:!,qu + t : 0,01,x,to : 0, Vu * t : 30 kmolih, Lo
: 90 krnol/h. K6szitsi.inkkomponensm6rleget
acetonra:
bel6pdaceton: lt N* t Vu* t: (0,01)(30): 0,3kmolih,
V,-bena kilep6aceton:(0,1)(0,3): 0,03kmol/h,
L* -bena kilep6 aceton:(0,9)(0,3): 0,27lanol/h.
A bel6pcileveg6mennyisege:
:
:
0 -yu r*,) Vr*r (1 - 0,01)(30) 29,7kmol leveg6/h
V-29,7 + 0,03=29,73 kmol leveg66s aceton/h

574

u,,=9=o,oolor
29.73

L* =90 + 0,21=90,2J kmol viz 6s acetonih

xzn::4:o,oo3
90,27

Mivel a folyad6k- es a gizhramokcsaknagyonkevesetviitoznak, a munkagyakorlatilag6lland6.A munkavonalat(,'1p xo)

meredeks6ge
vonalL,/Vn* ,,,,,
pontbol kiindulva megszerkesztjiik6s hozzhrajzoljukaz egyensirlyivonalat
(17.4abra).. A lepcs6z6st
is az (Yt,, xo)pontbolinditva,a grafikusszer5,2.
elm6letithnyerszbm:
kapottsziiksdges
keszt6ssel

Yrn+rmunkavonll

o,oot

o,ooa

Y e ro
o

o , oo l

o , o0 2

o , o0 3

o,ooa

I
I

Xlr

Xlo

e1m6leti
abszorpci6
t<jbbfokozatri
t 7.4. abra. Ellendramri
t|ny6rsz|ma (17.1. ptlda)

2. A (17.12) Kremser-egyenletalkalmazils|hozkiszfimitluk az abszorpci6s

faktor 6rt6k6taz egysegk6t v6gen:
A ,r =

_ L o
M V
mVt

90

-1')

(2,s3)(2e,73)

575

90,27 = I , I 9
L^,
/Y
-_
.
(30)
m V ^,,, (2,53)

A
_
.aant -

"

a (17.I2) egyenletbe:
A m6rtani 6tlag:A = ,lA, A* = 1,195.Behelyettesitve

. t o . o 1 - 2 . s 3 r c( .\
"

l n l

M_

'

'

'

'

l l - -

I )

l r - l

I I

(o)\ 1,195' 1,1951

_ 5.04 elm6letit6nver.
Lo,oolol-2,53
lg (1,195)

Az igy kapott tbnyerszbmj6 egyez6stmutat a grafikus m6dszerrelnyert 5,2

6rt6kke1.
Szolutummentes mol6ris tiimegiiramok 6s m6larrinyok
Abszorpci6n|l bizonyos komponensek(szolutum) kinyer6se tort6nik
g6zelegyb6lfolyad6k-halmaz|llapotuabszorbenssel.Ennek kovetkezt6bena
mol6ristomeg6ramok
ill. cisszes
fokozatonk6ntkialakul6osszestomeg6ramok,
6ltal6bannem azonosak.Ezt ugy fejezzik ki, hogy |ltalfhan nem 6rv6nyesa
fokozatonk6nti mol6ris tomeg6ramok azonoss6ga.(Hasonlo a helyzet az
extrakci6n6l.A desztillfrci6nii azonban- legal6bbiside6lis elegyekn6l* tobb6tetele).
kev6sb6erv6nyesa fokozatonk6ntimol6ristomegdramokazonossfg6nak
Mivel abszorpci6n|la fokozatonk6ntiosszesanyagbramokvdltoznak,de
dramaijo kozelit6ssel6lland6ak,a mernoki
a semlegeshordoz6komponensek
gyakorlatbanirn. szolutummentesmol6rristomeg6ramokkalszok6sdolgozni. A
hordoz6 inert 96z rn6l6ram6nak6s a hordoz6 abszorbensrn6l6rarn6nak6llaneredmenyezi.
dos6gaegyirttala munkavonalegyeness6g6t
A szolutummentesm6l6ramok rnellett azonban koncentr6ciokdnt a
m6ltortekhelyetta szolutumnaka hordoz6inert gizhoz, ill. oldoszerhezviszonyitott m6larinyffi kell haszn6lnunk. A szolutummentesm6l6ram 6s a
rn6lar6ny szorzataui. igy a szolutumkiv6nt m6l6ram6tadja meg lhasonl6ana
szok6sos(m6l6ram). (moltort)felir6shozl..

felelnek meg 6s ha azokata nevez6benszeA m6lar6nyokui. egyfttal m6l6ramarSnyoknak

repl6 hordoz6m6l6rammalszorozzuk,a szdnl6l6banszerepl6szolutumm6l6ramotkapjuk.

576

Jeloljiik az A szolutumhordoz6hozviszonyitottm6lar6ny6tYn-vala gdzf6zisban6s Xu-val a folyad6kf6zisban.Ezek a m6ltortekkel a kovetkezl rel6ci6kbanvannak:

*n

x ,^ -

v t -- ^

l- rn

le
l- yt

( 17 . 15 a )

ill:
xA=

XA

l+ Xn

IA
V r = - .
1 , 1 /
l-f r..l

(1" 15b)

Stirfelirt ko, ,ronensm6rlegek

Fentieknekmegfelel6enaz abszorpci6ra
inert
gdz's
L'
a
krnol
6s
V'akrnol
inert
Jelolje
b6zisra.
hat6k szolutummentes
elhaold6szer/sm6l6ramokat,a (17.7)egyenletirj form6ja(a l<c,ntp,rnensindex
gy6s6val):

,,(-:,_-\*r,(Y*-')= L'( *r I ,"i ,' I

Il-"oj

Ir-!N*t)

I,t-y')

[l-"r/

vagy
L' Xo+V'Yr*r=L' Xx +V'Yt.

(r7.16)

ha szolutummentesSramokkal6s m6lar6nyokkaldolgoTermeszetesen,
-is 6t kell alakitanunk,teh6tazy n x osszezunkaz egyensirlyiosszefi.igg6st
fiigg6sbril

X
1+X

=m -

l+Y

6ll el5.

(r7.r7)

Ez egy:fttalazt is eredm6nyezi,hogy az egyensirlyiosszefiigg6sa szolutummentestomeg6ramokhaszn6lat|fii m6r a Henry-torv6ny 6rvenyess6ge(rz :

eset6nsemleszegyenes.
6l1and6)
valamint a
A 17. fejezetbenkor6bban felirt komponensm6rlegeket,
Kremser-egyenletet6t lehet irni szolutummentesm6lar6nyok. Tov6bbi konynyit6stjelent az,hogy hig oldatokn6la moltortek6s m6lar6nyok6rt6keij6 kozelit6sselazonosak.Ebb6l kovetkezik,hogy ilyen rendszereknlla kozelit6
m6l6ramok6s m6ltortekkombin6ci6jdvalis elsz6mit6sokatszolutummentes
v6gezhetjiik.

577

Az abszorpci6 minimilis folyad6kirama

els6dlegesa munkaMind t6ny6ros,mind toltott oszlopoktervezesen6l
Az ehneleti tinytrszbm me$vonal es az egyensrilyivonal megszerkesztese.
hatirozhsa ezt;i:|na kor6bbi alfejezetbenismertetettrn6dontort6nhet.Az el6z6
a szolutummentes
mo16azt is lSttuk,hogyabszorpci6n6l6ltal6nos
alfejezetben
ris tomeg6rarnok6s m6lar6nyokhaszn|lata.Fontosr6mutatnunkarra is, hogy
mindenabszorpci6s
feladathozrneghatirozhat6egy minim6lis abszorbensmennyiseg,
melynelkisebbfoYz,Yz
lyad6k6rammal a miivelet nem
val6sithat6meg. A minim6lis folyad6k6rarn6telmez1s6ttoltott oszlopra mutatjuk be, de az 6rtelemszer1en t6ny6ros berendez6sreis
T
6rv6nyes.
I
I
Irjuk fel a 17.5dbrdn l5thato
I
toltott
abszorberkomponensmerleI
I
g6t a szolutumra (szolutummentes
trimegdramokkales m6lar6nyokkal
felirva, tov6bb6a szolutumindexet
I 7.5. abra. Tdltott abszorpci6s
oszlopkompoelhagyva) a szaggatott vonallal
nensmdrleg6hez
hatSroltkolonnar6szre:
L

( toronyalia)

agyenstlyi

I 7"6. dbra. Munkavonalhelyzetea) abszorpci6n6l

b) sztrippel6sn6l

578

Ha az oldat hig, (1 - x) 6s (1 -y) 6rt6keikozelit6legl-nek vehet6kes a munkavonaly -x diagramonegyenestad (17.6adbra).

L' x +V' yr = L' xr +V' y

( 17 .i 8 b )

r,
'v - _r/,x +
v

( 17 .18 c )

I)

v'yr- L'x,
v

Ha a szolutumaz L-b5l a V-be transzportitl6dik,sztrippel6sr6lvagy kihajt6sr6l

besz6ltink6s a munkavonalaz egyensrilyigorbea16kertil (17.6bdbra)
y,. A
Altal6ban adott a bel6p6 ghzhrammennyis6geZ' 6s osszet6tele
folyaa
bel6p6
el6irt,
gyakorlatifeladatokn6l5ltal6bana kil6pcighz osszetetele
pediga folyamatel6ir6sairogzitik.Egyediilaz L, folyad6k6ram
d6k-osszet6telt
mennyis696t v fiaszthatjukrneg.
A 17.7dbra jeloleseivel,ha a munkavonalaz y, bel6p6koncentr6ci6nak
megfelel6P pontot metszi, a munkavonalmeredeksdgea minim6lis folyadEWghzarinynak felel meg.Ekkor vdgtelenmagasoszlopralenneszriksegtink,
v6gtelensok elm6letittnyert kapndnk.
azaza lel6pcs6z6sn6l
aktuAlis

im6lis folyad6k-

eram

egyens0lyigOrbe

x2

xi

xr,.,

17.7.dbra. Minim6lis folyadlklgiz ar6nyabszorpci6n6l

(L/I) novel6sdvelm6r v6ges szfrmi elm6leti tdnylrt kapunk; az aktr-r6lis

azonbanoptirnaliz6l6sifeladat.Nagy folyafolyadek/g6zariny megv6laszt6sa
ui. noveli a regenerfl6sikolts6getes novelheti a
d6kmennyis6gtizemeltet6se
sziiksegestoronyftm6rdtis. Az optim6lisfolyad6karhnytitalitbana minim6lis
(L/V) arhnykb. 1,5-szorose.

519

hogy a t6ny6rososzlopokhat6sfokagyakran alaV6gii1 megtregyezzitk,

sokszorcsak 30...40% koriil van. A hat6sfokok
csony: fizikai abszorpci6nSl
r6szletesebbmagyarhzatival a desztill6cion6lfoglalkozunk.

17.5.Anyagftbocsftds
csak az egy f6zisonbeli.il kialaA 16. fejezetbenismertetettanyagittad6s
jelentette.
fogalma alatt teh6t egy
anyagfitadits
Az
kul6 komponenstranszportot
a f6zishat6rfStomeg6b6l
vagy tobb komponens6tvitel6t 6rtjtik a fluidum
feliiletig vagy ellent6tesir6nyban.
A 17.1 alfejezetbenismertetett anyaghtadbsimfiveletekre azonbanaz
anyag6tvitelmeghat6rozojellemzlje a k6t 6rintkez6fhzishathrfeliilet6nkialaegyesit6folyamat az'in. anyagdtbocsdkul6 sorbakapcsolt k6t anyagbtad6st
hasonl6an,osszetettfolyamat
h66tbocs6t6shoz
teh6t a
tas. Az anyaghtbocs6t6s
(transzportot)az egyik f6zisonbeliil, az ifies mag6bafoglalja az anyaghtad6st
(transzportot)a m6sik fdzison
l6p6sta fbzishathronkereszti.il6s az anyagfitadhst
beltil.
A hS6tbocshthsn|la h6cser6l6kozeget 6ltal6banszilfird fal v|lasztja el
viszont (legal6bbisa hagyom6nyosanyag6tegym6st6l. Az anyagfitbocs6t6s
ad6si miiveletekn6l)a kozvetleni.illrintkezS f6zisok hatirfin kialakulo rin. hat6rr6tegen(uagy filmen) keresztiil rnegy v6gbe. Ez a hatSn1tegkialakulhat
viitoz6 geometriaifeliilet ment6n (nem elegyed6fluidumok r6szv6tel6vel)6s
kialakulhattobbekev6sb66lland6geometriaifeliilet ment6n(szil6rd f6zis rtszv6tel6vel).
Az anyag|tbocs6t6s v izsg6latin6I a koncentr6ci 6lefut6sok (koncentr6ci 6profilok) meghathroztsithozfontos az egyensrilyi osszeftigg6sekismerete.A
gtn-folyadlk rendszerekre6rv6nyesHenry-torv6nyt a 17.3 alfejezetbentht-

a)

Dl

c)

alakul6sakiilonboz6K: ct, /cal egyensirlyi

I 7.8.dbra. F6zishat6r-koncentr6ci6k
ar6nyokn6l
elhagy6s6val).
a) K:1, b) K> 1, c) K< I (a komponensindex

580

gyaltuk. K6t nem elegyed6fhzis kozott kialakul6 egyensirlyta komponensf6zishatilr-koncentr6cioinakh6nyadosaaz'6n.egyensrilyiar6ny(vagy egyensirlyi

a 17.8 abran a folyad6k-szil6rd
megoszl6siegyutthat6)jellernzi.P6tdak6ppen
:
f6zisegyensulyjellemz6 koncentr6ci6profiljait mutatja be kiilonbozS K
adszorpci6ra,ahol az i-edik komponensa
cr,/c* egyensrilyiar6ny-6rtekekn6l
folyad6kb6l a szil6rd fhzisbatart. L6that6,hogy K * I 6rt6kekn6la koncentr6ci6profiloknak szakadlsavan, ui. az egyensirlybannem a koncentr6ci6k,ha6rv6nyes.
nem a kdmiaipotencidlokegyenl6s6ge
Az any agittbocs6tis koncentrdci6profilj a
Ha a ghz- 6s folyad6kflzistkozvetleniil drintkeztetjiik,pl. toltott, thny6'
ros vagy permetezSoszlopban,a kialakul6 fhzishatin-feliiletet6ltal6bannem
tudjuk meghathrozni.Az egyes f6zisokbanazonbankoncentr6ci6gradiens6ll
elcj6sj6 kozelit6sselfelt6telezhetjtika fhzishatilronaz egyensrilybe6ll6sdt.
Tekintsi.ik a gilzabszorpcio
gaz
folyad6k
eset6t,ahol egy ghz- es folyad6kfilzis kozotti anyaghtvitel megy
v6gbe. Feltetelezve,hogy az A
Yer
szolutuma G ghzfitzisf6tomeg6xet
xA L
nb6l az Z folyad6kfhzisba tart, anA
nak 6t kell l6pnie a ffvishatiron,
\ezishatar
I
majd az tttjfrt az L folyad6kA

filzisban folytatja. A fbzishathr

kornyezet6ben fel16p5 koncentr6ciogradienst (m6ltciaekkel) mu-

t6volstg e l6zishetArtol
17.9.abra.l komponenskoncentr6ci6profilia
(A komponens
abszorpciojai
anyagdtbocsdtitsnitl

tatja a 17.9 dbra. Az ,4 komponens96z f6tomegbelimoltortje:!a c: pe/P,a folyad6kbelipedigxu r. L6that6,

hogy az yu o koncentr6ci6a fhzishatbrn|lyo,-ig csokken.A folyad6kf6zisban
pedig az xArkoncentrSci6csokken6sej6tsz6dik le xur-6tt6kig.A f6zishat6ron
egyensirlyalakul ki, melyet az !.u lll x, m6donjelolhetiink.Kemiai reakci6k
n6tktili abszorpci6n6ljo kozelit6sselfelt6telezhetjtik,hogy maga a filzishattr
nem fejt ki ellen6ll6st,ill. annakm6rt6kea hatfmtegekellen6[l6s6hozk6pest
elhanyagolhat6.

581

Koncentr6ci6-hajt6erdk 6s ffzishathr-koncentrdci6k
A moltortben kifejezett koncentr6ci6kat 6brdzoltuk ekvirnol6ris
szembediffuzi6eset6rey - x diagramon(17.10 dbra). P pont a ftSttimeg(1,,0,
es
koncentr6ci6kat$,,uo6s xor),M pont pedig a f|zishathr-koncentr6ci6kat
xo) rcprezent|lja. Ha ,4 komponensa ghzb6La folyaddkbatart, B komponens
a folyadekb6la ghzba,
ekvimol6risszembediffuzioval

Yrr

Y^'
Xla

Xer

xi

alakul6saaz anvas.6t1 7. I 0. abra. Koncentr6ci6-hait6er6k

bocs6t6sn6l

= Fc (/ac - ltt)

= F r ,( x t - x , t t ) ,
r

(r7.re)

t6nyez6(filmegytitthat6)krnol/(srnZ)m6rtekaholBoes B, a komponens6tad6si
Atrendezve
egys6gben.
-Fr:
Fc

!,qc

-!'qr

xlr-*or'

(t7.20)

vagyis a koncentr6ci6-hajtoenik
h6nyadosa,azaz a PM vonal meredeks6ge
egyenl6-F/Fo-6rtekkel. Ez aztjelenti,hogy ha a k6t filmegyritthat6ismert,a
fdzishatir-koncentr6ci6kmeghat6rozhatok a PM v onal -BrtB" meredeks6ggel
tort6ndmegszerkeszt6sevel.
A P pontb6lhtzott egyeneses az egyensulyigorbe metsz6spontja
ugyanisa f6zishatilr-koncentr|ci6
M pontj6tadja rneg.A f6tomeg-koncentrdci6ka folyadek- 6s gLzfLzismint6inak analiziseb6lnyerhetdk.
582

Konnyii bel6tni, hogy egyirftnyi diffttzi6n|l a 17.10 dhrdn v'zoltkonkvalitativ form6janem v6ltozik' csupSna PM vonal merecentr6ci6-diagram
deks6gelesz m6s. Ha I komponensdiffund6l a stagn6loB folyad6kban,a
-J-,
ill' I
I . azaza PM
B-6rtekeka Sle4an-Jakrorokkalszorzodnak
|,
l n , e r)t
Iro.uu'
vonal meredeks6ge:
- ltr
- Ftl(,o,ui -!tc
Fo I (yu.ar) xtL xtr

(r7.2r)

6s yr,ur,6rt6keikozel egysegnyiek,teh6t ekkor

Hig oldatoknill azonbanxn.arr
(17.20)egyenletkozelit6legaz egyirhnyldiffuzi6rais ervenyes'

i tEnYez6
17.6. Anyagf tb ocsr{t6s
A B komponens6tad6sitenyezlket (vagy filmegyiitthatokat) iltald:ban
t6neh6zkis6rletileg meghatarozni.Ezert vezettekbe az un. anyag6tbocs6t6si
ghzfhzista.
mrnd
folyad6k-,
mind
nyezSket(overall mass-transfercoefficient)
Ezek defini6lo egyenleteiaz A komponensanyaghtbocs6t6s6ra:
h t

= Kc (yac - !",t)

it,
;n

Kr(x.e-x11),

(r7.22)
(17.23)

ahol Ko 6s Kra gftz- 6s a folyad6kf6zishoztartoz6 teljes hajtoer6kre vonatkoz6

anyag6tbocs6t6sit6nyezdk (krnol/smz); y) az xAL - koncentr6ci6val egyensulyban lev5, x) pedig az !,qc_ koncentr6ci6val egyensulyban l6vci 6rt6keket
j e l e n t i ,a z a zy * o l l l x o , e s r ) l l l y n " .
Ekvimol6ris szembedifftzi6ta vagy hig oldatok eset6n az egyitdnyir diffiziora is ervdnyes a (I7.19) osszefrigg6s,ahol a komponensStad6sit6nyez6k-

s83

kel 6s a rdszleges(f6zishat6rigfelirt) hajtoerdkkel irtuk fel az I komponens

6ramsiiriis6g6t.A 17.10.dbra alapjitnugyanakkorfelirhat6:
! t c - y ) = ( y t c - ! e r ) t ( y , s r- f i )

(r7.24)

Az E 6sMpontok kozotti rneredeks6g

,

let-!)

(17.2s)

xet - xtL

A (17.24)6s (17.25)egyenletekb6l
!,tc

- y) = (y,qc /tt ) + m' (xn, - x,qr).

(r7.26)

Ha a (17.26)m6ltortki.ilonbs6geit
a (17.22)6s a (17.19)egyenletek
felhaszniiilsi:al a K6-, Fo- 6t Br-lrtlkelckel helyettesitjiik 6s U

-val egyszerl-

sittink, a kovetkez6tkapjuk:

'
_ 1= _ l+ _ m
.
KG Fc Ft

(17.27)

A (17.27)egyenletbal oldala az anyagbtbocs6t6s

teljes ellen|llilsft reprezent6lja a teljesg6zoldalihajt6er6alapjin,6sez egyenl6a ginoldalifilmellen6ll6s

[+l

\F")

-----'
(.F') orrr.g6vel.

ur a folyadekoldali
filmellendll6s
[+]

Hasonl6m6dona 17.10.abrdb6l
x) - xt t = @i - xar) t (xtt - x,qr)
,,

!,qG

llt

)
x) - x,st

(17.28)

(r7.2e)

maj d hasonl6 |talakitirsokkal :

_ 1=
KL

584

1
m"Fc

1
Fr

(17.30)

Konnyen bel6that6,hogy a (17.27) 6s (17.30) egyenletekanyag6tbocs6t6sra

haszntit (10.12) egyenletnek.H66tviteln6la B
megfelelneka hci6tbocs6t6sra
tlnyezSkhelyett ah6trtad6sitlnyezSkszerepelnek,6s nincs
komponens6tad6si
-r korrekci6jht vegzS egyensirlyi gorbe meredeks6gre.HStrJ"sztiks6g a y
bocsSt6segyenlet6benviszont harmadik osszetev6k6ntszerepela szil6rd fal
/^\
//r \
ellen6ll6sa
| : l.
\1)
A (17.27)6s (17.30)egyenletekket speci6liseset6temlitjtik meg:
l. Ha m'kicsi, vagyis az egyensirlyigorbe majdnem vizszintes,akkor kis yn a
ghzbannagy egyensrilyi x) -ot ad. Ebben az esetben(*' I I t) krcsi, az A
szolutuma folyad6kbannagyonjol old6dik6sigy
l = l
Ko- Fo'

(17.31)

(Az M pont az E kozellbe

a gdzfhzisegyediil szabillyozzaaz anyaghtbocs6t6st.
esik).
2. Ha m" nagyon nagy, akkor A nagyon rosszul old6dik a folyad6kban
1I ( m" Bo ) v6lik kicsiv6
1 _ l
KL Ft

(r7.32)

Ilyen eset 6ll el6 pl.

Ekkor a folyad6kf6zisszabiiyozza az anyag6tbocsdt6st.
levegdb6lvizzel.
CO, abszorci6j6n6l
V6gtil megemlitjiik,hogy a (17.27)6s (17.30)egyenletekegyirdnyudiffuzi1ra is kiterjeszthet6k.A Fo, 9r,ill. KG, Ktegyitthat6kat azonbanott a megfelel6 Stefan-faktorokkalszoroznunkkell. Bo 6s Br-n6l a logaritmikus 6t1agkoncentr6ci6kata ftitomeg 6s a f6zishat6rkozott kell k6pezniink,K" Kt-n6l
viszonta teljeskoncentr6ci6viitozima(xu, ,!sx*8, 1ll.!*a eslBc kozott).

585

l7 .7. F olytonos 6rintke ztetfisffoszlopok sz6mit6sa

Atviteti egys6gfogalma
Az anyaghtad6simiiveletek berendezeseinel |ltali.l:,an ninc s I ehetdsdgiink
annak meghatSrozhsara,hogy rnilyen hat6rfeltilet 6ll rendelkez6sre a kornponens6trnenet szftm|ra. Emiatt a kis6rletileg megfigyelt anyagftbocs6t6st a k6szi.il6k egysegnyi terfogatftra vonatkoztatott 6tbocs6tbsi tdnyezdvel m6rji.ik. Ennek az rin. terfogati (vagy volumetrikus) anyag6tbocs6t6si tenyezSnek a
bevezet6s6hezjelolje a az egysegnyi t6rfogatra vonatkoztatott 6rintkeztetdsi
feliiletet (m2 feltilet / m3 toltott t6rfogat), S a k6sziil6k keresztmetszeti teriiletet
6s dz a vizsg|lt toltetmagassSgot.Ekkor a dz differenci6lis toltetmagass6gnak
megfelel6 dA lrintkeztetesi fehilet (17.5 dbra):

(r7.33)

M=atSdz

egytitthat6kpedig a Kc, ill. K, tenyezlk 6s a;

es a t6rfogati anyaghtbocs6t6si
szorzatai,azaz
I krnolI

.,,

-]
I krnol

^ " ' [ " , * _ ] ' r r rn' t ' L r . , " l _ l

(Megjegyezzrik,hogy ar helyett a haszn|latagyakoribb e teriileten az egys6gnyi t6rfogatra vonatkoztatolt lrintkeztetesi feliilet jelol6sere. Konyvi.inkben
azonbaneffe a fogalomraaz ot -t haszn6ljuk,igy itt is ez szerepel).
el6nye,hogy ezek a terfogati egyiitthaA Ko a, ill. KL cobevezetes6nek
t6k kozvetleni.ilm6rhet6k6s magukbanfoglalj6k a Ko, 1lI.Kr ds a a; 6rt6keinek
ftt (6raml6si sebess6g, toltettipusstb.)
egyiittesv 6,ltozbs
Az A komponens6tmenet6refelirt (17.22)6s (17.23)egyenletekdiffekapjuk:
renci6lisalakjaib6l a (17.33)behelyettesit6sevel
d i ' t A = K " ( y o c- y ) ) d A = K o a

S (yo" -y))dz

d h A =K r ( * * o - x t r ) d A = K " a S ( r ) -

x,tt)d

(r7.34)

tartoz6l kornponens6tAz oszlopdifferenci6lisdz toltetmagass6g6hoz

(V-b6lZ-be):
menete
586

d i x A = d ( V Y a c) = d ( Z x a t ) .

(17.3s)

Ekvimol6risdiffuzion6lvagy hig oldatokbanv6gbemendegyir6nyridifflizi6nfl

hogy Z : konst.,ill. L : konst 6s igy a (17.34)6s (17.35)
felt6telezhet6,
egyenletekb6l:
K " c oS ( y u c - y ) ) d z = V d y o "
Kra S(r)-xar)dz=Ldxo,

07.36)

Az A, G esL indexeketelhagyva,a v6ltoz6katszepar|lvairhatjuk:

t,.
'i
dy
v
u--=Z= f' n
|
KrrSl, y_y
zf

t u ; = z - = -

t,

'l
I

KaoSr',

dx

- - -

(17.37)

x*-x

Fenti egyenletekszerint a folytonos 6rintkeztetlsii anyaghtad6siberendezesek

kapjuk.
69) k6t tenyez6 szorzatakent
s5g6t(toltetrnagass
oszlopmagas
z=(HTU) c.(NTU)c
z=(H TU) t.(NTU)1,

(1 7 . 3
8)

es NTU az |tviteli egys6gekszhma.Az

aholHTU az fttviteli egys6gmagass6ga
(vagy
fogalm6tCHtlroN 6s ColeuRN ve6tad6si
egysegek)
6tviteli egysegek
hazettebe (1935) 6s ez a fogalom folytonos6rintkeztetesiberendezdsekn6l
sonl6 szerepettolt be, mint az elmeleti thnyer vagy az egyensulyiegys6gfogalmat6ny6roskeszril6kekn6l.
Az atviteli egysegmagassdga(heightof transf'erunit) HTU haszn|lata
krnol/l -:,r,
)o==L^[
g A z f a z i s r(aH-: T- (-J' u
I
KootS[(kmot/s.m3)rn2 )

587

*ot'!
f o l y a d 6 k f 6 z i s(rH
a :T U ) L = = J
. = *)
^[,'
K . a - l S[ 1 k m o l / s . m 2 ) m r

07.3s)

azt a t6nyt tiikrozi, hogy a Ko a 6s K, a tbrfogati atyaghtad6siegytilthatok6rt6kei a komponens6ramsiinis6g6velolyan nagymdrt6kbenv6ltoznak,hogy az

egytitthat6kataz firamsiinisegekkelosztva 6llandobb6s a toltetre jellemz6bb
6rt6ket nyerhettink,mint maga az egytitthat6.L6that6, hogy a HTU egyetlen
fejezi ki egy irn. 6tviteli egys6gmegval6sitflsithozsnikhosszus6gdimenzi6val
s6gestoltetmagass6got..
Az dniteli egts,igekszama(numberof transferunits), melyetaz
'i

dv
(NTU)G = | ----'.,
.y)

"v

ill. az

(NTU)L:

4rx -x

07 40)

az'6n.hajtoer6-integr6lokfejeznekki, megadj6kazt,hogy a hajtoer6(y - y.),

kiilonbs6g6ben.
ill. (x. - x)hhnyszorvan meg a be- 6skil6pd koncentr6ciok
jelent6se
az integr|lszitmithskozep6rt6kt6telesegits6g6velv6lik
Az NTU
6rthet6bbe.E szerint egyhathrozottintegr6l osztvaaz integr6l6startom6ny6nak
I egyen16:
hossz6val, az itte gr illandof li ggv6ny kozep6rt6k6ve

'i

dy

[r,-1r,,, y- y, j, , j

(v,- v,)f-+l
\!-!

= ''i o' , =(Nr(r)c

yz l-!
)ar

(r7.4r)

(17.42)

Az NTU integr6l teh6t megadja,hogy valamelyik f6zisbanel6rni kivAnt

v6ges v6ltoz6sh6nyszorosae v6ges v6ltoz6ssor6n kialakul6 hajtoerl 6tlag6nak.

Szok6s a fajlagos feltiletet nedvesit6s n6lkiil 6rtelmezni 6s ot mellett egy rp nedvesit6si t6nyez5t is bevezetni. Jelen krinyvben ett6l eltekintiink 6s a.rm6r a nedvesitett fajlagos feliiletet jelenti.

588

Atviteti egys6g6rtelmez6se
Altal6ban mondhatjuk,hogy a (17.38) egyenletekket tdnyez6j'bSLa
HTIJ a szttvfiaszt6 toltet (kolonnabels6szerkezet)hatekonys6g6tmutatja. MiA mdsiktnyez1az
a toltet ann6lhat6konyabb.
n6l kisebbaz egys6gmagass6g,
m6rt6ke.Neh6z szltsr|laszthsifelNTU a szetv|lasztftsifeladat nehezs6g6nek
adatokn6l6s nagyontiszta term6kel6ir6sokn6lsok 6tad6siegys6gre,teh6,tmagasoszlopokravan sziiksegiink.
Sokszora folytonos 6rintkeztetdsii(toltott) oszlopok sztrmithsitis az elm6leti thnylr (egyensrilyiegys6g)koncepcioj6valv6gzik. Ennek magyarhzata
ezeka proglamok a ktiaz,hogy a professzion6lisfolyamatszimul6torokban
lonboz6 anyaghtadilsimiiveletekre rendelkez6sre5llnak. Erre az esetre a
kolonnatoltethat6konysdghtc6lszer6az egy elm6leti t6ny6rnakmegfelel6 magass6ggaljellemezni. Ezt a nemzetkozi szakirodalomHETP-vel (height
equivalent to a theoretical plate) vagy HETS-sel (height equivalent to a
theoretical stage)jeloli. A HETP-(vagy HET$ ert6kek a kiilonbozd toltetek
sz6m.
j6ljellemzik. A HETP reciproka(n,) az rin.hatekonys6gi
hat6konys6gtlt
kompoa
6s
(HTU)'
egys6gmagassfgokat
(HT(.DG
6tviteli
6s
A
B,
Bo
is sz6rnithatjuk.Ha
egyiitthatok alaplfina HTU r6szmagass6gokbol
nensStad6si
ugyanisK" 6s KrhelyettFc6s Fr6rt6kekethaszn6lunk,a
a (17.37)egyenletben
kapjuk. Ezek osszegeadja a
ghz- s folyad6koldali HTU r6szmagass6gokat
tenneszetesenkorrigSlni
teljes (HT())"- 6s (HTQL- erftket. Az osszegz6sn6l
es a V/L mol6ris 6rakell a megfelel6tagokata m munkavonal-meredeks6ggel
mok ar6ny6val.
Vegiil megemlitjiik, hogy egyirhny'itdifftui6n6l a (17.37) egyenletek6rtelem szerintm6dosulnak. Ghzfinisra pl.

'=l;^B]^,,'i,#'

(r7.43)

aholaz (l - I ertaz (l - y) 6s az (l - y.) logaritmikuskozep6rt6ke.Nyilv6nvalo,

(1- / )atr
@nyezdaz egyirhnyhdiffuziora jellemzl Stefan-faktorr
hogy az
1-v
,,hozzabe" az ritviteli egysdgegyenlet6be.Ennek 6rt6ke azonbangyakran(hig
oldatokn6l)jo kozelitdsselegys6gnyi.

589

Atviteli egys6gek szirmithsa

Az (NTQ" es (NTQ, integr6lokatviitoz6 hajtoerciknel6ltal6bangrafikusan lehet meghathrozni.A sz6mit6segyszenisodik,ha mind a rnunkavonal,
mind az egyensirlyi vonal egyenes(hig oldatokn6l). Ebben az esetbenui. a
(17.40) egyenletbenkijelolt integr6l6sanalitikusanelvegezhetl azttSn,hogy a
x, ill. y-t kiktiszoboljiik6s az
rnunkavonalboles az egyensirlyiosszefliggesbdl

(NTUlrc

II
1 2 1
22

20

1a

1a

ra
12

ro
o'3
q2
O'l

.*

Yr-mx2
Y 2- m x 2

t 7.I I . dbra.Atviteli egys6geksz6maabszorpci6n6l

590

Az integr6l6selv6gzeseut6n ka_v*,ill. x.-6rt6keketirjuk be az integranduszba.

pott analitikuskifejez6s,pl. a gdzfhzisra:

(Nru-:

r
I-(mVtL)

r " [ ( r_ * r \ ( y , _ * * , ) . r y ]
L\

L )\yt-ffixz)

L )

(n.44)

a 17.11abrdn kozolt nomogramis rnegkonyA (I7.44) egyenletalkalmazhsftt

nyiti. Ha a folyad6kdramkoncentrilciojitnakvfitozfsajelent6sebb mrnt a gdzhaszarame(pl. kihajtdsn6l),c6lszenibba (NTQr-re vonatkozoosszefiigg6st
n6lni:
.

f,

(Nru)L=wir
_n'"[['ilE#A.#]

(n4s)

Az elmeleti t6nyerok lel6pcs6zeses

hasonL6anaz (NTL|. 6s
szerkeszt6s6hez
azy -;r diag(NT(D, grafikusmeghatflrozhsa
A Bersn-t6l szdrmaz6
rarnonis e1v6gezhet6.
elj6r6sszerint(1931),el6szora munka-6s
az egyensulyi vonalak kozott, egy az ordindtirkat felezS vonaiat szerkesztiink(17.12
abra). A munkavonaltol ezutan ugy hat6rozzuk meg a C pontot, hogy az AB szakasz
x
egyenl6legyenBC -vel.A munkavonalonC
pont
D
igy elhelyezkedd
folott fiiggtilegesen
17.I 2. dbra. Anyag6tviteliegys6gsz6m
grafikusanBakerszerint
(az A ponttol) egy 6tviteli egysegnekfelel meghat6roz6sa
l6pcsci
az
ifilaACD
meg, ui. a szerkesztett
eppen a
gos.FE hajtoer6velegyezikmeg. (A gfnfhzis koncentr6ciov|ltozhsa
l6pcs6 6tlagoshajtoerej6velazonos).A l6pcsdz6sta kiv6nt yz -iE folytatva
megkapjnkaz |tviteli egys6gekszimdt.
Az (NTQ, grafikus meghathroz|shn|la szerkesztestellenkez6ir6nyban
kell elvegezni,a szaggatottvonal az abszcissz6kfelezotflols6g6nhelyezkedik
el a munka- 6s egyensulyivonal kozott.

59r

17.2.pblda
Acetont abszorbe6lunkleveg6b6ltiszta vizzel ^S: 0,186 m2 keresztmet6s 101,32kPa
szetiiRaschig-gyiinivel toltott oszlopban293 K h6m6rs6kleten
nyom6son. A bel6pd leveg6 acetontartalma2,6 mol%q a kil6p6 leveg6
0,5 molo/uA ghzmol6ristomeg6rama:13,65ksnolghzlh.Aviz
acetontartalma
t6rfogatianyag6tbocs6t6si
kmol vizlh. A berendez6s
mol6ristomeg6rama45,36
:
.
egytitthat6ja'.Koa 2,183 10-2kmol/(s m3).Az egyensrilyiosszefiigg6segyenes/: mx:1,186 x.Hathrozzukmega toltottoszlopmagass6g6t.
Megoldds
m6l6ramokkalsz6rnolunk:
Hig oldatr6l 16v6nsz6,m6ltortekkel6s <isszes
V-

13'65=
3.8. 1o-3 kmol/s
3600

L-

4 5 ' 3 6= 1 . 2 6 . 1 0 - 2
kmol/s.
3600

Egyenesegyensrilyivonaln6l

'i

dy

!r-rz

i, r-i
U'- Yi)-0r- Yi)
tn[0or- y;) t (t, - fi)]

(y - y')a,r=

yr: 0,026;

y,r:0,005;

xz:0;

y; :0

A teljeskomponensm6rlegb6l:

o'oos
qs.so(0 )+ n.osI o,ozo) = 45.36[-:-)+13.6s
I
)
Il-0/

[-0,026)

\.1-",/

rr = 0,00648

592

\l-0,005/

li =1,186x, = 0,0077
=0,01025

(Y-Y.)urr=

(Hru)G=#=ffi=0,e36
(NTU).
\
/u

lt - lz - 0'026--q'905= 2,05,tviteliegyseg'
(Y-Y-)uu
0,01025

Az oszlopmagass6ga:
= 1,92m
Z = (H T U ). '(N T U )G= 0 ,9 36' 2,05
Megjegyztis
is szSmithat6
A sz6mit6sa 17.1I . dbra nomogramj6val
-3
| _ m V _ 1 , 1 8 63., 8 . 1 0 =
0.35g
L
r,26-t0-2
A
l t - m x z = 0 , 0 2 6= 5 - 2
0,005
lz-mxz
(NTU)Ga nomogramalapjin 2 koriili 6rt6k.

17.8.Az abszorpci6megval6sitSsa
Az abszorpci6a vegyipar sz6leskorben alkalmazottmiivelete. N6h6ny
feladatpl. a CO, 6s a CO elt6voabszorpci6valdolgoz6fontos g|zelv|Laszt6si
HCI elnyea k6nsavgy6rt6sn6l,
SO, elnyelet6se
lithsaaz amrn6niaszint6zisndl,
nitrog6n-oxidokvizes elnyelet6sesal6tromsavel5let6ses6savel56llit6s6ni;J,

593

NH, elnyeletbse
vizzel, CuHu6s HrS kinyerdse,kiilonboz6sz6nhidiLllit6s6n6l,
gSzeinek
rog6nek
elnyelet6seaz k6olaj-feldolgozoiparban,old6szerek(pl. alkohol, aceton)visszanyer6sestb. Az utobbi iddben az abszorpci6sfolyamatok
fdszerepetkapnak a kdrnyezetkdzpontu
folyamattervezdsntl,az atmoszferhba
tor16n6megtisztiths6n6l.
kiengedetthullad6kgSzokrnergez5szennyezSddsektdl
Ilyen folyamat pl. a hullad1kghzokszervesvegyriletekt6ltort6n6mentesit6se,a
flistgdzok SOr-mentesit6se,
a mfitrbgyagyhrtdsniikeletkez6 g|zok tisztithsaa
fluorvegyiiletektdl stb. Ugyancsakjelent6s teriilete az abszorpci6naka ghzok
szhrit6savizelvon6 folyad6kokkal,rendszerintk6nsavval.
Az old6szerkivdlasztdsf6bb iitalfinos szempontjaia kovetkezSk: I) j6
oldhat6s6ges szelektivelnyeletes,2) kis gSznyom6ses ezzel elhanyagolhato
rn6rt6kiigSzzalthvoz6 vesztes6g,3) kis viszkozit6s,rnely gyors abszorpci6t
teszlehet6v6,kis nyom6ses6ssel
4) ne legyenkorcoziv,tfzveszelyes6s m6rge26, 5) legyenolcs6.

Az abszorpci6 tfpusai 6s hdjelens6gei

A gyakorlat szempontj6b6l az abszorpci6nakk6t tipus6t kiilonboztetjtik rneg:
1. Azfin. fizikai abszorpci6nalk1miai
reakci6nem megy v6gbe,csakfizikai elnyelet6sifolyamat.A komponensteljeselnyel6selehetetlen,azaza ftzlkai abszorpcioaddig tart, ameddigaz elnyelt komponensparci6lis nyom6sa
az oldatfelett egyenl6v6v6lik a komponensbel6p6gLzban1ev6parci6lisnyom6s6val.
2. Ha az elnyeletesnelkemiai reakci6 j6tszodik le, kemoszorpciorfl
(vagy kemiszorpci6r6l)besz6hink,ilyen pl. CO, elnyelet6seNaOH-oldatban.
Ha a keletkezettvegyiilet nern illekony, azazaz oldat felett az elnyelt alkatresz
g6znyom6sa
akkor elm6letilegteljeselnyeletestlehetel6rni.A
elhanyagolhat6,
kemoszorpci6reszfolyamatai
:
a) a gfn alakir komponensdiffuzioja a gizfLzis belsej6b6la fhzishatfufeliilet tbnyhba,
&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&&)
old6d6sa:
a folyad6koldali
fhzisreteg
e komponens
koncenthci6ja
a

Henry-torvenynek
megfelelSen
611be,
c) az oldott komponensdiffuzi6ja a fhzishathr-feliilett6la reakci6z6na
fel6,
d) kdmiai reakci6a folyaddkbanl6v6 reakci6partnerrel,
594

e) az oldott reakci6partnerek6s a reakci6tennekekdifftni6ja, az elSiil6

megfelelSen.
koncentr6ci6gradienseknek
A kemoszorpci6tdrgyaldsaa vegyiparireaktorokternakordheztartozlk
113].
Fel kiv6njuk hivni a figyelmetarrais, hogy az abszorpci6th6jelens6gkih6, az old6sh6es a higit6sh6osszege,
seri. Az abszorpcioshci a kondenzhci6s
azonbana higit6sh6tkicsinys6gemiatt a mrisikk6t h6mennyis6grnellettelhanyagolhatjuk.
Hdszinezet szemponddb6lismeriink kozel izoterm abszorpci6t, ahol
a folyamat kozben.Izoterm abszorpcioa gyanincs h6mers6klet-emelked6s
korlatbanpl. a sz6nhidrogenek
abszorpci6jaolajokban,ahol kicsiny az abszorpci6sh6. Izotermnektekinthetcjtov6bb6a CO, abszorpci6ja vizben, ahol
az abszorpci6s
h6 el6gjelent6sugyan,de kev6sold6dik a gbzb6l,es igy a h6rn6rs6kletalig v|Ltozlk. Adiabatikus abszorpciindl viszont a k6sztil6k elvileg
h<ifelmelegitiaz oldatotes ez behdszigetelt,ez6rtaz abszorpci6s
tok6letesen
foly6soljaaz oldhat6s6got.
Olyan gfnok eset6ben,amelyekaz oldathSm6rs6kletenkondenzSl6dhath6 is jelentkezik.Ktilonosenfbntos
nak, az abszorpci6s
h6bena kondenz6ci6s
van sz6 6s a ghzbeleez olyanesetben,amikornedvesg|z vizeselnyelet6s6r6l
p6si h6m6rs6klete
l6nyegesen
magasabb,
mint a torony tetejdnadagoltviz h6rnersdklete,amelyeta kil6p6 gbzh6m6rs6kletevel
egyenl6nektekinttink. Ekkor
hidegebb
viz
hattsira
a
bel6p6,
vizg6zzel telitett ghza torony tetej6n adagolt
ginbekil6p6si
h6rn6rs6klete
koes
b6l annyi viz fog kicsap6dni,amennyia
jelent6s
kondenz6ci6s
hcijenoveli
zotti ki.ilonbs6gnek
megfelel.A vizgSzigen
az oldath6m6rs6kletbt6,sezerthigabboldat nyerhetS.
ugyanisa folyadekokbaner6senh6m6rA ktilonbozSgdzokoldhat6sriga
sekletfligg5.Az oldhat6s6gnovekv6 h6m6rs6klettelcsokken,6spediga fizikai
ghznyornint a kemiai kot6snel,kiilonosenaz alacsonyabb
old6sn6ler6sebben
nyilik lehet6s6gaz elnyelt ghzokattartalmaz6
m6sokn6l.Ezzel osszefrigg6sben
oldat melegitdsseltorten6regener6l6silra.
Megforditvais 6rvenyes:csokken6
lehet6v6v6lik az abszorpci6s
elnyelet6sfokoz6sa.
hrjm6rs6klettel
Altal6banaz is megfilapithat6,hogy a k6miai abszorpci6tkis6r6entalpiav|ltozits nagyobb(az old6shri6s a reakci6h6osszege),mint a ftzlkai abszorpci o entalpiav altozAsa.
Old6szerregenerdlis
Az abszorpci6tkovet6enaz elnyelt gitzt 6hal6banvissza kell nyerniink
az abszorbensb6l6s regener6lnunkkell az abszorbenst(old6szert)az isrn6telt
felhaszn|lilsel5tt. Ez deszorpci6val tortenik, mely megval6si that6:
f . inert ginzal v agyv izgSzzelvegzettkihajt6ssal;

595

(17.13.dbra);
melegit6sevel
2 . az abszorbens
a
J.

6snyom6scsokkentessel.
tiEzlt 96z

abrzorber
deszorber

szennyez6tt

gaz

vissraforra16

rnelegit6ssel
I 7. I 3. dbra.Abszorpci66s deszorpci6

a torony teteAz inert gdzzal tort6n6 kihajt6sn6laz abszorbe6turnoldat

jen, az inert girz pedig a torony aljSn l6p be. Inert gfnktnt fital|ban levegdt
haszn6lnak,amellyel a deszorbe6l6d6gbz elegyetalkot. EbbSl a ghz kinyer6se
|ltalihannehbz, ezertezt a m6dszertcsak akkor alkalmazz|k,amikor a deszorbe6lt glzkomponenstnem kiv6nj6k tov6bb felhaszn6lni.Vizben nem old6d6
gizok (g6zok) eset6benv{zgrizt alkalmazhahrnk,6s a vizgSz kondenzillilsautSn
a vizet fhzisszltvillasztitsut6n tisztdnkaphatjukmeg.Ezt a m6dszertkiilonosen
a k6olaj-feldolgoz6 ipar alkalmazza.
komponensenkivi.il
i6nill a deszorbe6lando
M eIeg[t6sseI tortenl deszorpc
az abszorbensegy r6sze is elp6rolog.A keletkez6 elegyet rektifik6l6ssal v6lasztjhkszdt.
akkor a legegyszevegzett old6szerregenerSl6s
A nyomascsdkkentdssel
rfbb, ha az abszorpci6az atmoszf6rikusn6lnagyobb nyom6sonmegy v6gbe.
Ebben az esetbena regener6l6sm6:ra nyom6satmoszf6rikusracsokkent6sevel
megval6sithat6.Atmoszf6rikusabszorpci6tkovet6ena deszorpciotv6kuumban
kell v6grehajtani.A deszorpciomind teljesebbmegval6sit6sa6rdek6bena
gyakrana h6kozl6ses
kihajt6ssalkombin6lj6k.
nyom6scsokkent6st
"
Az abszorpci6selj6r6sokmegval6sit6shrahasznhltk6sztil6kekalaptipusainakkonstrukci6inem sokbankiilonbozneka megfelel6desztilldci6sberendezesektSl.Az abszorpci6s6s desztilldci6sk6sztil6kkonstrukci6katkoz<lsena
20. fej ezetbenismertetjtik.
596

18.A desztillfci6alapjai

A folyad6kelegyekszltv|lasztfts6nakleggyakoribb6s sz6leskorben alkalmazottmiiveletea desztill6ci6,ill. az ism6teltdesztill6cio:a rektifik6l6s.

Mindk6t miivelet a komponensekill6konys6g6nakkiilonboz6s6g6nalapul. A
folyad6kkal erintkez66s vele termodinamikaiegyensrilybanlevS glzfhzisban
k6t vagy tobb, elterd ill6konys6guvegyiiletet tartalmaz6rendszereset6na nagyobb tenzi6jfi (kisebb forr6spontri)komponens(ek)koncentr6ci6janagyobb,
hasznositjuka desztill6ci6,ill. a
mint a folyad6kban.Ezta drisul6silehet6s6get
rektifik6l6smiiveletesor6n,laborat6riumi6s ipari m6retekbenegyarbnt16,II,
37,36,37,39,58,78,79, 117,1271.
A desztill6ci6(valamintmagyarszinonim6jaa lepSrl6s)a mtivelet 61tal6nos gyiijtSfogalmai,ennekmegfelel6enaz egyensulyidesztill6ci66s az ism6telt desztill6cio (rektifik6l6s) megnevezeslreegyarhnthasznfihat6k.Mivel
azonbanaz egyensrilyi desztill6ci6valkonyvtinkben csak az elmlleti alapok
ismertet6sesordnfoglalkozunk- amelyetkiilon jelztink -, a desztill6ciokifejezes is 6ltal6ban a tobb fokozatu miiveletre vonatkozik. Ez a sz6hasznSlat
egy6bk6ntmegfelel ahazai 6s angolnyelvii miiszaki gyakorlatnak.

18.1.Gdz-folyad6kegyensflyokjellemz6se
Forrisponti 6s egyensrilyi giirb6k
A l7.3 alfejezetbenbemutattuk,hogy a f|zisegyensirlyokra6rv6nyesa
Gibbs-f6lef6zistorvdny.E szerinta f6zisok 6s szabadsigifokok szhmhnakoszszegeegyenlSa komponensekkett6vel megnoveltszhmhval.P6ld6ulamm6niaviz g5z-folyad6kegyensrilyn6lk6t komponensiink6s k6t f6zisunk van, igy a
Ez
fok:2. Ha a nyom6sadott,csakegyetlentov6bbi adatrogzithetS.
szabads6gi
(egy adatui. xu* xn- l),vagy a gfzosszetbtel,
lehetvagy a folyad6kosszetetel
vagy a h6mers6klet.B6rmely k6t adat rogzit6s6vela m6sik kett6 kotelez6en
mes.hatiffozott
lesz.

597

Ide6liselegyekre6rvenyesa Raoult-tdrvbny
Pt

(r8.1)

= Polxt,

aholpo az A komponensparci6lisnyom6sa,p2 a tisztaA komponensg6znyomSsa6sxo az A kornponensfolyadlkfbzisf m6ltortje.

A g6z-folyad6kegyensirlyokegylk Sbrhzol6sirn6dja azin. forrdspontdimutatjaP : I0I,32l<Pa
agram. Benzol (l) - toluol (B) forr6spontdiagramjht
a 18.1.dbra. A fels6 gorbe a telftettgdz-vagy harmatpontossznyom6sn6l
gr)rbe; az als6 gorbe a tel[tettfulyadek-vagy bubor,ikpontgorbe.A ket gorbe
folyad6kelegyet
kozotti teriilet akltfhzistt r6gio.Ha pl. xr, : 0,318<isszet6telii
"C-on),
a folyad6kkalegyensirlybanl6v6 g6zf6zisosszeforr6sbantarhrnk (98
:
teteleyn, 0,532lesz.
4(!)

rro

96r

II

telitettg62(harmatpont-)
grirbe

lro

-folyad6k

e,

folyad6k(bubo16kpont-)
gdrbe
I

I
qr

o,r

r,o

4x^6ly^
18.1.dbra. Benzol(A) -toluol (B) fon6spontdiagrarn
P : 101,32 kPanyom6son

A forrSspontgorbeide6lis elegyekrea glznyom6sadatokb6lsz6molhat6.Ha ui.

a ( 18.1) Raoult-trirvbnyta Dalton-torv6nnyel kombin6ljuk:

(18.2)

P.q= P!.a,

"

p')(s\xo

!a=---p

'

ahol P az cissznyomhs,yoal komponens gSzfhzisum6ltortje.

598

(18.3)

y r,o

tI o'.
o-og

egyenes

o,2

o,a

o,t

o,l

r,o

+ X

18.2.abra. Benzol(A) -toluol(B) egyensflyi

gorb6jeP: 101,32 kPanyom6son

( p=konst.)

x
ar

12 IA
x

b,

c)

dl

18.3.abra. Kiilcinbciz6tipusf biner rendszerekforr6spont- 6s egyensirlyi gorb6i

a - regul6ris vagy norm6lis elegy, b - rninim6lis forr6spontri azeotrop elegy,
c - maxim6lis forr6spontf azeotrop elegy, d - minimrilis forr6spontir heterog6n
azeotrop elegy

599

A g5z-folyad6kegyensulyokm6sik 6brhzol6sim6dja y - x vagy egyensulyi diagram (18.2.dbra). Ez a diagrambiner elegyre aztmutatja,hogy az rll6konyabbkomponensgSzm6ltortjehogyanfiigg ugyanezenkomponensfolyad6km6ltortj6t5I 6lland6nyomSson.Ezt az ilbrinollsmodot az ipari rniivelettanban az6rt r6szesitji.ike16nyben,mert ez kozvetleni.il6s 6ttekinthet6enszeml6lteti a folyad6k- 6s g6zfAzis osszet6telekozotti osszefiigg6staz illlkonyabb
komponensre.A 45"-os egyenesmeghtrz6sa6rz6kelteti,hogy az yn az A komponensbengazdagabb
mint xu. A 18.1.6s 18.2.dbrak regul6risvagy norm6lis
elegyre jellemzl forr6spont- es egyensirlyi gorb6kre jellemzrlk. Nemide6lis
elegyekrejellemzSforr6spont-6s egyensirlyigorb6ketilbrhzolhtka 18.3abrdn.
a/ regul6risvagy norm6lisrendszerre,
b) ninim|lis forr6spontuhornog6nazeotrop
rendszerre,
c) maxim6lis forr6sponhrhomog6nazeotrop
rendszerre,
d) minim|lis forr6spontuheterog6n azeotrop
rendszerre(ebbenaz esetbenaz azeotrop
h6m6rs6kletalatt k6t folvad6kfazis van
jelen).

I 8.4. dbra. Biner rendszerek

forr6spontgcirb6inek
v6ltoz5saa
nyom6snciveked6s6vel

600

Minirn6lis forr6spontuelegyndl az azeotroposzszetetela minim6lis h6rn6rsekletn6l,

rnaxim6lis
forr6spontuelegyn6laz azeotrop<isszet6tel
a nlaxim6lis h6mers6kletn6ll6p fel. Az egyensulyi
gorbeaz azeotroprendszerekn6lrnetszi a 45"-os
egyenest.A minim6lis forr6spontuelegyrep6lda
az etanol-viz,a maxim6lisforrSspontuelegyre az
aceton-kloroformbiner rendszer.A nyom6s n<iveked6s6vel a forr6spontdiagramket fdzisnak
megfelel6 tertilete fokozatosanosszesziiktiles a
kritikus h6mdrs6kleten
6s nyom6sonelf.:lnik(18.4
dbrd.

Egyensrilyiarfny (If- 6rt6k) 6srelativ ill6konysig (cr)

A

hajlam6t
K, egyensulyiariny az i-edik komponenselgSzcilogtetesi

rnutatja:
az i- edik komponens g4zfdzisu m6ltcjrtie
K,' = L ,,
az i - edik komponens folyaddkftzisil m6ltdrtje

(18.4)

Ha K,6rt6ke nagy,az l-edik komponensa g6zben,ha kicsi a folyad6kbankoncentr6l6dik. Ha K, : I a komponensa 96z- es folyaddkfdzis kozott azonos
mdrtekbenoszlik meg. A K-erftk a h6mdrs6klet,nyom6s6s az osszet6telfi.iggvenye. Egyensrilybanb6rmely kettS rogzit6s6n6la harmadik is meghat6rozott
lesz.
A komponensekill6konys6g6nakktilonbozSs1get- 6s ezzel a komponensek kozotti sztwiiaszthat6s6gihajlamot - szdmszeriienaz a relativ ill6konys6gjellemzi:
!i

x;

K,

!.i

K.,

d,, z*=-.

"

(18.s)

xi

Az ij index arra utal, hogy az i-edik komponensneka 7-edik kornponensrevonatkoztatottill6konys6gi arhnybr6lvan sz6. (Biner elegyn6l az index elhagyhat6). a erteklt konvenci6 szerint a konnyebb komponensneka nehezebb
komponensrevonatkoztatottill6konys6gi arhnyakentdefini6ljuk, tehit 6ltal6b a na > 7 .
Az a relativ ill6konys6g (ket egyensirlyi ar6ny h6nyadosa),tehht azt
mutatja, hogy adott h6m6rs6kleten6s nyom6sonaz elegy egyik komponense
h6nyszorill6konyabba rn6sikn6l.Ide6liselegyekn6la relativ ill6konys6gannSl
nagyobb, min6l nagyobb m6rt6kbenktilonbozik egym6st6la k6t komponens
g6znyom6satiszta6llapotban.A relativ ill6konys6gkozel ide6liselegyekeset6n kev6ssev|ltozik a hdmdrs6klettel6s ezt a tulajdons6g6taz egyszeriisitett
(kozelit6)desztill6ci6ssz6mit6soksor6ngyakrankihaszn6ljuk.
elegym6ltortj6tindex ndlkiil irva
Biner elegyrea nagyobbgSznyom6su
x
!
=o
l-x
l- y

(18.6)
601

adodik,ahonnanaz egyensirlyigorbeegyenlete:
y=

a x

(18.7)

l+(a-l)x'

amely regul6risrendszerekrekiilonbozSa- 6rt1kekn6legyenl6 szhrh hiperbohogy a 96z- 6s folyad6kkoncentl5k egyenlete(18.5abra).Az 6brbb6ll6that6,

(vagyis
a szttv|laszt6sann6lkonnyebb),rnir6ci6k krilonbsegeann6lnagyobb
nel nagyobba ertlke.
y

t'o

tI o''
o'C

o'2

o''

t'o

o't
__3,

elegyek
I8.5. dbra. Kiilcjnboz6relativill6konys6gir
egyensrilyigrirb6iregul6risrendszerekre

ide6liseleV6giil megemlitjtik,hogy gyakorlatikozelitSsz6mit6sokhoz,

gyekre a relativ ill6konys6g6rtekeaz ttn. Rose-f,6leosszffiggdsselbecsiilhetS,
norm6lfon6spontj6t(101,325kPanyom6sn6l)ig6nyli:
arnelya komponensek
T _ T' r

ls.a:8.9'2

Tr+7,

(18.7a)

ahol Z,' 6s T, az ill6konyabb es kev6sb6ill6kony komponensabszolutnorm6l

fon6spontja(K).

602

A g6z-folyad6k ff zisegyensrilykifej ez6sei

A k6miai termodinamik6b6lismeretes,hogy a g5z-folyadekf6zisegyenszerint:
srily 6ltal6noskifejez6se az iital|nositottRaoult-Dalton-tr)rvtny
y,f,P=xiTifio,

(18.8)

tartozSfugacit6sa;y, az iaholaz .f,' ut i -edik komponensP ossznyom6shoz

edik komponensaktivit6siegyiitthat6ja,amely a folyad6kelegyide6listolval6
elt6r6s6tveszi figyelembe(:s ff az ttt. standardfugacit6s,amelyet |Ltalitban
definiSlunkaz elegy hSrn6rs6klet6n
az i-edik tiszta komponensfugacit6sak6nt
6snyom6s6n.Bevezetvea
r P

(18.e)

YI
P

i6n. g6zf6zisir fugacit6si egyi.itthatot(vagy g6zkonekci6s t6nyezdt), amely a

g6zelegyide6listol val6 elt6r6s6tveszi figyelembe, az
lt ei P = xiT i ff

(i =7,2,...,C)

( 18 . 10 )

kapjuk, ahol P az elegy osszesnyom6sa.

osszefi.igg6st
Ha a nyom6s nem trilsSgosan nagy, a gozf|zis ide6lisnak tekinthet6
(tov6bb6 nem asszoci6l6d6komponensekettartalmaz), Qi = 1, 6s a (18.8)
egyenletbenfugacit6sok helyett nyom6sok, az .fio ttnyezSk helyett pedig g5znyomfsok irhat6k:
y i P = x i Ti p i

( i = 7 , 2 , . . . C ).

( l 8 . 11 )

rnindk6tkomponensrefelirAz a relativ ill6konys6g6ltal6noskifejez6s6hez

hat6 a ( 18.10) alak6 fitalilnositottRaoult-Dalton-tdrv,lny:
hPQt=xrTtftu,
lzPQz=xzTzff

603

A k6t egyenleth6nyadosa:
l t Q t = , , f r oY ,
lzQz " .ff Y,

(I 8.12)

Ebb6l a relativ ill6konys6g:

- f , o y , q -t l t x z - K ,

-n

J! yrE,- .r,.

( 18 . 1 3 )

Nem tulsdgosan nagy nyom6sok eset6n akifejez6se egyszenisodik:

( 18 . 1 4 )

d =

(yr: yz: 1) pedig

Idedliselegyekn6l

O :p;4 ,

( 18 . 1s )

vagyis a relativ ill6konys6gegyszenienaz adotthrimers6kletheztartoz6 tiszta

komponens-gdznyomitsokar6nyak6nt szhmithato.
A komponensek g6zny omisa
Egy komponensg6znyom6saj6 kozelit6sselexponenci6lisan
n5 a h5rn6rs6klettel.A szakirodalombolnagyszinnt empirikus 6s f6lempirikus gciznyom6segyenletismert. Ezek kozi.il a leggyakrabbanhaszn|lt az ANrorNB-t6l
szhrmaz6,h6rom rllland6t tartalmaz6egyenlet:
l s p o =A -

B
C+T

-Ac+9("C)

( 18 . 16 )

ahol A, B 6s C 6rt6kei viszonylag sziik (6ltal6ban100 oC-n6l kisebb) h6rn6rs6klet-tartom6nyban

6lland6k.
Az alifhs sz6nhidrog6nekhomol6g sor6ra Cox kimutatta, hogy a 96znyom6soklogaritmusaitegy nem egyenletes,
speci6lish6m6rs6kletsk6la
fi.igg604

venyeben Sbrhzolvaolyan egyenesekad6dnak,arnelyek kozos p6luspontban

eset6nis, de
tal6lkoznak.Hasonl6k6pet kapunkrn6sszervesanyagcsoportok
CaltNcesRr
p6luspontok
tartoznak.
ktilonboz6
sorokhoz
kiilonbozd hornolog
az
h6m6rs6kletsk6la
vtlasztott
ls Davrs megAllapitott6k,hogy a Cox iital
6lland6t
ll( S +230) fi.iggvennyelkiel6git6enkozelithetl. Az igy kapott ket
tartalmaz6g6znyom6segyenIet:
B

IgPo=A-

9("C)+230'

( 18 . 17 )

A Coxamelynekdiagramj6ta 18.6.dbrdn kozoljtik paraffn-szenhidrog6nekre.

|ltalirl:,an
anyagokra
h6mers6kletfi
forr6si
alatti
diagram alkalmazlsa 20'C
a ( 18.16) egyenlettelegyen6rt6ktipontoss6git.
Tiibbkomponensff rendszerek ffzisegyensrilya
Az rgbnyesebbdesztill6ci6s sz6mit6sok sor6n a t6ny6rokra ism6telt
kell v6gezniink.Mivel azonbanaz a relativ ill6konys6g
egyensirlyszAmithsokat
kozel 6lland6naktekinthet6, igy gyakran kisziik h<jm6rs6klet-tartom6nyban
ellgitS pontoss6gotkapunk, ha az egym6s ut6ni kozelit6sek hosszadalmas
munk6ja helyett az a-6rt6kekkel sz6molunk irgy, hogy a h6m6rs6klettartom6nyk6t v6g6re6rv6nyesa-lrttkm6rtani kozepetvessziik:
( 18 . 18 )

o-= r@o, .

valamely nehezebbkornponenstszok6s
Tobbkomponensiirendszerekben
a relativ ill6konys6galapj6ul vllasztani. A vonatkoztat6sikomponenseknelnehezebbkomponensekrelativ illekonys6ga1-n6l kisebb,a konnyebbeke1-n6l
nagyobb.
Vonatkoztat6si(referencia)komponensnekaz r-edlk komponenstvSlasztvaithat6,hogy

( r8 . 1 e )
-)r'r

.)r'r

!,

!,

.)r'r

rnivel a komponensekg6zf6zisirmoltortjeinekosszegeegysegnyi.A relativ ill6konysdgdefinici6j6bol:

V; X"
di, = -,
xi l,

(18.20)

605

o
T
tN

1l

zlE
rr
d
(

6_
E

o
o

o
0

?l

o-

o-

!t

a'

r. fl xa

I t

o
o

to

l
,

'

bo
b0

o
o
!

o
o

!\c)
a

!
\O

"o
3

O
O
6

o
r

'
t

E
F
6
q

o
|o

F
r

tr

0
C,
I
]L
o

.g

=
F

e
= . 9
- o ' o

;
o
f n l
o
F
;
o
:
I

6
C

^{)

O
D

C
c

a
L

.',

o : .
t r \ J

b
d

I
o
o

H
\0

!
9

=
\O
N

tr
o

'

i.
\c
od

o
|o

Ege R e"
<__

* - 3 ' ss F
3 3 3 B Bg 3
'sgu,roAuzgo

urle

ahonnan
/,

!L.

_61
,

l,

xr

A kapott kifejez6st a (18.19) egyenletbehelyettesitve,

1 c
I
LL
o,,xi=-'
X, i=t

(18.21)

!,

AZAZ

ad6dik,

y,=*

l,,a"x'
ill. a tobbi komponensgSzfinisbelimoltortj6re a (18.20) egyenlet felhaszn6l6s6valkapjuk:
dirxi

!,=#

(i=1,2,...C).

(18.22)

>ro" "'

a (i 8.7)egyenlet6ltal6noskifejez6se.
tulajdonk6ppen
A kapottosszefiigges
egyensilyi koncentrdcihogy a folyad6kfSzisbeli
Hasonl6m6don levezethet6,
6k az
!i
x.=-

di,

(i: r,2...c)

(18.23)

iL / ,

i=1 dir

kifejez6sselsz6mithat6k.
ide6list6lval6 elt6res6taz aktivit6sikoefficienssel(y),
Folyad6kelegyek
ide6lis elegyet6lvett elt6resetpedig a
ghzelegyektok6letesg6zkomponensek
fu gacit6sikoefficienssel(E) m6rhetjtik.
Mivel a rektifikdl6s miivelete a gyakorlatban SltaIirbankozel iillando
nyom6sonj 6tsz6dikle, a tervez1shezizob6r adatokravan sztiks6giink.

607

Gyakorlati sz6mit6sok
jellemzik:
a kovetkez6param6terek
lev6 rendszereket
A frizisegyensrilyban
*
-

nyom6s,
h6m6rs6klet
f6zisokosszetetele
f6zisokrelativmennyis6ge.

Ennek megfelelSena tobbkornponensiielegyek g6z-folyadtk egyensirlyi

leirhshraa m6rnoki gyakorlatbanel6fordul6 jelent6sebbfeladatok a kovetkez6k:
l. Bubor,llqont-szdmitdsadott nyomdsndl.Az ilyen feladatok eset6benazt a
h6m6rsekletetkeressiik,amelyheztartoz6K, 6rt6kekkiel6gitik az
K, x,=l

LY,=\
i

egYenletet'

(18'24)

2. Harmatpontszdmitds adott nyomdsndl. Ilyen feladatok eseteben azt a h6m6rs6kletet keressiik, amelyhez tartoz6 K,-6rt6kek kiel6gitik a

'

3. Adott risszeteteliikiinduldssielegy egyensulyiJiizisai relatlv mennyis,lgenek

szamitdsa.A z, osszet6teliikiindul6si elegy egyensirlyi f6zisainak rnol6ris
L + V: F esetena
adottnyom6son6s h6m6rs6kleten,
relativrnennyis6g6t
F z , : L x i * Vl i :

@ - V )x , + V K , x ,

ut6nkapjuk,hogy
osszefiigg6salaplin sz6mithatjukki. Algebrai |talal<rths

v
z i = xl-.
i L ' * F -.
( , K..-l
,-l)j,
6s ebb6l
xi=

608

v:il+'(K,-l)
F '

(1g.26)

A ( 18.26) egyenletalapjfinkereshetjiik
- adotth6m6rs6kleten6s nyom6sonaz elgSzologtet6s
m6rt6k6t,vagy
- adott elgdzologtettsiszinal5khoz6s nyom6shoztartoz6h6m6rsekletet.
Megemlitjiik, hogy a m6rnoki gyakorlatbanbizonyos apol6rosrendszerekese(homolog sorokn6l) 6s kisebb nyom6sokon
t6n, elsdsorbansz6nhidrog6nekn6l
(P < 10 bar, azaz< 106Pa)jo kozelit6sseleltekinthettinkaz osszet1telhat6s6t6l, vagyis a ghzfhzistre6lis g6zok ide6liselegy6nek,a folyad6kf6zistideSlis
konnyri sz6nhidroelegynektekinthetjiik. Tobb szerz6kozolt diagramsorozatot
genek egyensirlyi ariny lrtdkeinek meghatirozistra a nyom6s 6s h6rn6rs6klet
fiiggv6ny6ben. P6ldakeppen az egyszeriien kezelhet6 Scheibel-Jenny(.18.7.dbra). A hdm6rs6klet
diagramot rnutatjuk be konnyii szenhidrog6nekre
kapott egyenesK,-6rt6keitmetsziki.
6s nyom6sosszekot6s6vel
18.1.pelda
= 0,5 6s zcrH,,= 0,2 osszet6teliikiHatbrozzukmeg a zrrnr = 0,3; zcoH,,,
induldsi elegy bubor6kpontj6t,harmatpontj6t,valamint a 40o/omol6ris g6zh6nyadhoz tartoz6 h6m6rsekletet1,013'106Pa nyom6son a Scheibel-Jenny(I 8.7. dbra).
diagram felhaszn6l6shval
Megoldds
Iter6ci6val.A sz6mit6sr6szleteia 18.1.tdbldzatbantal6lhat6k.
18.I . tdbldzat

a) Bubor6kpontsz6mit6sa
l.felt6telez6s

p: l0 atm

cs

Ki

0,30
0,50
0,20
1,00

3.felt6telez6s

70"c

50'c

( 1 , 0 1 3' 1 0 6P a )

c3
c4

felt6telez6s

Kiti

Ki

!i:

64'C
Kix,

Ki

1 5 ,

0,456

2,08

0,624

1,90

0,5s

o )1\

0,74

0,21

0,042

0,83
0,34

0,415

0,068

0,30

0,773

I,107

!i

Ki xr

0,570
0,370
0.060
1,000

Az elegybubor6kpontjateh ti 64 "C.

609

nyomas
plla

6lm.

50O-p
f30

10o
J
soof ao
zso{
+
zoof
'r801
1 6 0 --1l

r r o l erO
reofa

I
o
0.

{q

o
o.
o'2l

a
J

c,
qr

q3
. - qtll

" " c

"aJ

{ ^"t/-

/1o",{

r"
c

^s
/."

too-F,

sofs
80 -E

tof u
uo{"
-F

uof
*s

30

25
20

I
no
o,8
o,7
o,6
o,5
o.4

18.7.abra. Konnyii sz6nhidrog6nekegyensflyi ar6nyai (Scheibel-Jenny-diagram)

I a t m - 1 0 1, 3 2 5k P a

610

I 8.I. tdbldzat(/blytatdsa)
b) Harmatpontsz6mit6sa
l.felt6telez6s
P : 1 0a t m

fe1t6te1ez6s

90"c

( 1, 0 13 . 1 0 bP a )

_r\i

vA

c5

3.fe1t6telez6s

80"c
V
,ti

Kt

85"C
t,=lt

Ki

Kt

0,30

2,70

0,111

2,38

0.126

2,480

0,121

0,50
0,20
1.00

1,20

0,417
0,310

1,00

0,500

r,090

o41

0,465

0,415

0,459
0,420
1.000

o\4

0.898

1.091

tehiit:85 "C.
Az elegyharmatpontja
(VlF :0,4) tartoz6hcjm6rs6klet
c) A 40 %-oselg6zologtet6shez
szdmitdsa
i.felt6telez6s
69 'C

p : 1 0a t m
( 1 , 0 1 .31 0 6P a )

Ki

zi

t*L(x, - t

2. felt6telez6s
71 'C
xi

Kt

V
l+-(K, -l

xi

c3

0,30

2,05

| 4)O

0.211

2,10

1,440

0,208

c4

0,50

0,81

0,924

0,541

0,84

0,534

cs

0,20
1.00

o tl

0,732

0,213

o ?5

0,936
0,740

0,210

t.0r2

1.025
3. felt6telez6s
73 "C

P: l0 atm

cl
Cn

cs

zi

0,30
0,50
0,20

l\i

" =r'

xi

l1: K;x,

l,:0,6 x, v,:0,4Y,

2 , 18 0

I,4'72

0,1224

0,1776

0,948

0,204
0.528

0,444

0,870
0,365

0,458

0.3168

0,746

0,268

0,098

0,r 608

0 , 18 3 2
0,0392

1.000

1.000

0.6000

0.4000

40 oh-elgdzologtet6shez
tafi.oz6hdrn6rs6klet:73 "C.

611

18.2.G6z-folyad6kegyensflyok szimitf sa
z megbizhat6f6zisegyensriAz ip ari desztillici6s miiveletek tervezds6he
lyi adatokra van szi.iks6g.Biner 6s tobbkomponensiielegyek g5z-folyad6k
egyensirly6tki.ilonboz6nyom6sokonkis6rletilegmintegy ketsz|z 6ve tanulm6nyozzhk.Az ut6bbi 6vtizedekbena kis6rleti adatok rendszerezlse6s 6ltal6nositrisaritj6n lehet6v6v6lt 6ltal6nossz6mit6sielj6r6sokkidolgoz6sa,termodinarnikai alapokon.
nem kaphatjuk meg a terveCsup6na termodinamika<isszefiigg6seivel
zeshezsziiks6gesadatokat,teh6t bizonyos m6rt6Ki kis6rleti munka minden
A termodinamikaugyanakkorhasznoseszkoz,haaz iitalfiban
esetbensztiks6ges.
nyom6sra6s osszekorl6tozott sz6mi kis6rleti adatot a kiv6nt h6m6rs6k1etre,
tov6bb6,
ha
a
tobbkomponensii
eletdtelre interpol6ljuk vagy extrapol6ljuk,
gyek tulajdons6gaitbiner adatokbolkiv6njuk becsiilni. Az elektronikusdigit6lis sz6mitogepeksz6les koni elterjed6senekkoszonhet6ena szimit6sok
vlgzeseolcs6bb6s gyorsabb,mint kis6rleteklefolytat6sa,ez6rta termodinamika alkalrnazilsinak celja ezen a tertileten a tervez6siadatok szolgfitatfntthoz
sztiks6geskis6rletivizsg6latokminimaliz6l6sa.
A korszerii professzion6lisfolyamatszimuldtorokma mbr a legtobb 96zfolyad6kegyensirlymegbizhatoszhmitilsbttesziklehet6v6.A m6gishi6nyz6g5zolyan k6sziilekek alkalfolyad6k egyensirlyiadatok kis6rleti meghathroz6s6ra
masak, amelyek lehet6v6 teszlk az
g6z
egyensrilykialakulas6t6s az egyensflyi koriilrn6nyek(fazisok osszet6tele,
nyom6s es h6m6rs6klet)meg6llapit6sht. A g6z-folyad6k egyensirly
meghathroz6s6ra Iegelterjedtebbena
folyamatos miikod6sii cirkul6cios
k6sziilekekethaszniijitk. Ezek mti
kod6si elve az, hogy a folyad6kbol
hathsfuakeletkezd gfzoket
eloktromos forral6s
elvezetik,
cseppfoly6sitj6k,majd a
f0t6s
kondenz6tumot(vagy folyad6k vagy
rijabb elp6rologtat6sut6n g5z form6j6ban)folyamatosanvisszavezetik a folyad6kf6zisba.A kesztilek
elvivinlatht mutatjaa 18.8dbra. A
962
folyad6kbol elp6rolgo g6z ossze18.8.abra. G6z-folyad6kegyensrilym6r6segy- t6tele fokozatosan megkozeliti az
egyensirlyi 6rt6ket. Az egyensrily
szeriisitettvhzlata

612

be6llta tthn az egym6ssalegyensirlyban16v6fazisok osszet6tel6ta folyad6kfSzisbol es a cseppioly6sitottgSzfhzisb6lvett mint6k elemz6s6b6llehet meghat6rozni.

Az egyensrilyi arinyok kifejez6sei
A K,:- y/x, egyensulyiar6nyt a konvencion6listermodinarnikaimennyis6gekkel alapvet5enn6gy ktilonboz6 rnodon lehet kifejezni' A kifejez6sek
alapjaa fugacit6sok(termodinamikainyom6sok)egyenl6s6gea g5z- 6s folyad6kf6zisban:
(18.27)
f,r=f,1.
A fugacit6,sokataz y, es x, fiiggveny6benk6tf61em6don fejezhetjtik kt. Az
egyik mod:
fiv =T iv lt f,'v
fir=Tir

x, f,I,

(18.28)

(r8.2e)

ahol f,", 6s .f,., a tisztakomponensekfugacit6saa 96z- es folyad6kftnisban,

fiiggci
T,v6s Tt az aktivitlsi egyiitthatok,melyek a re6lis elegyek osszet6telt6l
veszikfigyelembe.A m6sikm6d:
nemidealit6s6t
fiv =Qiv li P

(18.30)

fir=QirxiP,

(18.31)

ahol E,, es Qit a g6zfttzistt6s folyadekf'zisi fugacit6si egyitthat6, P az

(A gir 6s eiL fugacit6siegyiitthat6ka re6liselegyekosszet6telt6l
ossznyom6s.
es a nyom6st6lva16elt6r6setveszikfigyelembe)'
alapj6na K, egyensflyiar6nyk6t szimA (18.28) (18.31)egyenletek
rnetrikuses k6t aszimmetrikusformul6zhsavfiik lehet6v6.A szimmetrikusak:

*,' =(ar)(lt\

(18.32)

lr,, )\f:, )

*, =(9n)

(18.33)

\Air )

613

figyelmet a gfz-folyadek
Ezek koziil a (18.33) v6ltott ki megkiilonboztetett
egyensfly sz6rnit6si m6dszereinekkifejleszt6sen6l(BnNEotcr, Weee,!s
RuerN,SraRuNc ls HnN, Soavr stb.).
formul6z6s:
A k6t aszimmetrikus
K ', -

r/

, ^' ;=
f

'

ahol v ,l , . = ! ' n
, -,

(0,,,
"' P - Qir
T , u . f f v T iv vlv
y ,, f,",

Q , nP

y ,, v"
iL

=-,

(1 8 . 3 4 )

(18.35)

Q;v

v l , : l j LP
P

A yiv -6s yir-6rt6kek a fugacit6soknyom6stolvalo fiigg6s6tveszik figyelembetisztakornponensekre.

Az aszimmetrikusformul6z6sokkoztil a (18.35)
v6ltott ki megkiilonboztetettfigyehnet a g5z-folyadekegyensrilyravonatkozo
szhmitSsim6dszerekkifejlesztes6n6l(Cuao-SEAneR,
GnavsoN-STREED,
RoBTNSoN
esCuao stb.).

Ailapotegyenletek 6s aktivitrisi egyiitthat6 modellek

A g6z-folyad6k
sz5mit6sielj6r6sokkifejleszt6s6n6l
a (18.33)6s (18.35)
prefer6lts6ga
gdzfbzis
azt mutatja,hogy a
modellezeslheza termiegyenletek
kus dllapotegyenletekb6l
kifejezettq,, ghzfLzisrifugacit6siegytitthat6katszok6s haszn6lni,mert ezekalkalmasakarra,hogy a m6lterfogatvagy m6lsiinis6g
v|ltozhs|tak hat6s6tleirj6k, 6s mert a viszonylag kis siir[is1gi g1zfinisban a
kolcsonosrendezettseg6nek
komponensek
hat6saehhezk6pestelhanyagolhat6.
A folyad6kf6zismodellez6s6n6l
viszontrnindketalakothaszn6lhatjuk.
Az aktivit6si modellek azonbanalkalmasabbakarra, hogy a folyadlkfhzisban a komponensekkolcsonosrendezetts6g6nek
m6rtek6r6lszhmotadjanak,6s a t6rfogati
hat6soka viszonylag6lland6 t6rfogatrniatt kozons6geskonilm6nyekkozott
legtobbszorelhanyagolhat6k.
Ez magyardzzaa (18.35)egyenletfokozott n6pszeriis6g6t
a tobbi fonnul6z6ssal
szemben.*

-/i m6dszereknek,
A szakirodalom
a (18.33)egyenletalapjfinsz6mol6elj6r6sokatszokta./i.
a
(18.35)egyenletalapjhnsz6mol6elj6r6sokatgamma-.fi
m6dszereknek
is nevezni.

614

A (18.35)egyenletbenszerepl6h6rommennyisegszinithsa |ltalitbana
kovetkez6: vi, tiszta komponensekfolyad6kfinisit fugacit6si egyiitthatoja a
elm6lete alapjhnsz6mithat6;y,, ertlkei
megfelelSfllapotok h6romparameteres
az gln.aktivit6si egyiitthatomodellekkel szdmithato;a E,r g6zf6zisitfugacit6si
egyiitthat6 pedig 6llapotegyenletekkela tennodinamikailag egzakt Beattieegyenlet alapj6n sz6mithato:

1
1,n)
- otl dv -tnz,
t n r , = T [1a
l
l
.
l
o't
Rri
)r,,,tr.n, v )

(18.36)

L\

ahol n, az i-edik komponensm6lsz6ma, V a gilzelegymolterfogata.z a gini t6nyez6jeelegykompresszibilit6s

a
Asszoci6l6molekul6k(f6leg savak6s eszterek)esetebena gSzfLzisban
figyeis
monomer 6s polimer komponensekkozotti kvhzlkdmiai egyensulyt
lembekell venni.
Az aktivittrsok szok6sos(6s k6nyehnes)referencia6llapotaaz azorros
h6rners6kletii6s nyom6sutiszta komponensaktivit6sa a folyad6kf6zisban'Ha
azonbanvalamelyik komponenskritikus h6m6rs6kletekisebb az aktu6lis h5mersekletnel,akkor az lllet6 komponensnekaz adott h6fokon nincs tiszta folyadek6llapota.(Ez f6leg konnyti g6zokfolyad6kbeliold6d6s6n6lfordul el5.)
a vegtelenhigit6sufolyad6kotvessziik,,sa pi Q)
Ekkor referencia6llapotnak
tenzi6helyett azin. Henry-dlland6thaszn\ljuk.Ilyenkor 6ltal6banaz old6szerre ndzveide6liselegyett6teleziinkfel, vagyisnem sz6molunkaktivitSsiegyiitthatoval:
y, P = fiv = .fit = xi Hi.

(18.37)

es aktivit6si
A gyakorlatbanlegink6bbhaszn6latos6llapotegyenleteket
Az iilapotcissze.
foglaljuk
egyiitthatomodelleketa 18.2.6s/8.3. tdbldzatban
egyenleteknekegyik nagy csoportjaa van der Waals-feledllapotegyenlettoA sfiniseg
u6bbf"3l.ttt6s6velkapott kobos (harmadfoku)6llapotegyenletek.
tov6bbfejannak
6s
szerinti sorfejt6ssela sokparam6teresviri6legyenlethez
lesztett v1ltozatalhozjutunk. Elegyek eset6benaz adottosszeteteliielegy 6llaa,,,bii, "'param6tereibSi
az anyagpftrok
a, b,... parametereit
potegyenletenek
6llitjuk ossze.Pflddul a-ra aztn. elegyitbsiszabdlya kovetkezS:
a:|,L

1!i! 1ai1.

(18.3
8a)

615

rio

2-i

()

ci
od

\o
N

()
's
o

Y.3.cd

5 $* E'e,ci
E 9 : 6 - ! i

a ' ;
. O ' -

F D E

.( ln

,^I

F:l

(,)

c)

o l\

bo
o

()

c
U

t-ll

d
|

+ \-.l

Is
'

n
rr)

o<

l
-

tl

:
.v .l 1\ -

>\r

>

I l^

x le

\|\

Hl
q l

ct

- r

tl

t l -

N l

ql:
tl

c)
o

()
C)

>'

bo

s B ' s -J Er

#.ii3r -f I

o
E

,i 'l -oE

tr s=

"r r oA- d

ll

c)

>'

ho
()

r c.t

io< Il Pprr

9 a .- 9 d g = j "

(J

(d

il

;3

()

rrl

'x .?
- . =Y
G

()
x
bo

J
l r
l \

rrlr

- b o
^lt o

---9-.

oa'lEl* r,lS

r
l
F : l \
o/lF\

\()

ll

*li

" f l l sE l \ * l r '

'r

ul

-r
r

F.r
v r

i,

F:l
\l

ql l , - ' d
I

^;]

- b D

SG

lt'.\
---->

vl
x l t

. C >

'

= lxs." :

+
\

()

'l

r-' - ' , F

^r

. !

; s $ ; * t t $ t
FH.;P
Z
* * s f icgo * F E , 5
,3 =9

- .d'6
F ^ 5o
E-q. f.gfr E E E E.HH N ft
o:
o boo }1'
; 9 i
-F !
E . 6 z

,.q;G
{"Efr;i

\cn
k

tr
o

G - 2
*i
od

- i >
50il
J a

-v

.: JA
q ( )
H >
r o
b

trJ O
li()oo
X >'o

F -q_g
().o

i;

rr)

I
q)

tl

'

'

r
.

v
.d

R
|

^I

,i-

c)
r

\()

tl
loo

*! ill t - _

Tr

a
tl

R '

* l
*v s l N

-lAl.

i -

\---:r--l

,^l \
i

tl
\

r\

.-l
k l F s

R
6l

l<

-l-l
\ t \ r
t

.*l {
*l <.
\ l
F
,irl k

-ln'

\c)

r\

i
R

ti

[e.l *

t-

[e.l s

,9
\CJ

o
J<
6

i'rl *
t-

tl

* l\./. s

:5

r \'l:'t

<X

>-

i'

T-

I
tl
>.

l
J- .NI
-E- * lN*
c.l

ln

>l x

',i|-

.:<

N
@

.\

4
N

tl
'1
F.

l:,-

t,',

C)
\a)

tl

+
\

::.

,il Fbolq

- \
t,^I-ll^'l

n'

. - l
t

v
--

)+

(.)
tr

\l

l:

\)
'r '-l*r':

l I

()
*
()

r\

,sl F.
r la<
I

f/
l,d.-

I
I rh

x
t-

rd

\(J
0)
N
JU

'l

a\

\c)

l a
- lIr^I

tr z
D

!o

tl
\
d

J
r()

( ) a

o c )
; i -

c)

&

a E

J 9

1
A
':'

.cd

JZ

t iE

-.68

U
;)

z7
f,

Az anyagpftroka,,, b,,paramltereita tiszta komponenseka,,,b,,parametereibcjl

kapjuk, a kombindci'sszaparam6terekfelhaszn6l6s6val
az gln.kolcsonhat6si
P6ld6ul
bdlyok segits6g6vel.
(18.38b)
Tobbfdlekombin6cios
parametere.
kolcsonhat6si
aholk,,az i 6sj kornponensek
szab|ly haszn6latos.
kolcsonhatAsi
Az aktivitfisi egyttthat6 rn6dszerekkomponensp6ronkenti
hogy a p6teszik,
lehet6v6
modellek
alkalmaznak.A fejlettebb
param6tereket
elegyek
tobbkomponensii
ionkent meghatfrozott param6terekethaszn6ljuk
2
iltalilban
p6ronk6nt
sz5ma
egyensirly6nik sz6rnit6s6rais. A param6terek
tenzi6fliggv6nyeinek
komponensek
vigy 3, izonban ez kiegesziil rn6g a tiszta
param6tereivel.
Az Urn.,,csoportjdrul,6k"modelleka molekul6katfel6pit6 atomcsoporbecsl6stads ezek segitsdgevel
tokhoz, gyokokioz rendelnekparam6tereket,
nak a moiekulap6rokparametereire.igy konkr6t m6r6sek6s parameterillesztes
n6lki.ilis becsiilhetjiik az egyensirlyiviselkeddsiiket.
Az al<tivitilsiegytitthat6modellek alakjSnak,m6s esetbencsak numeri6pit6s6velolyan modellek is lltrehozkus eredmeny6nekaz illlapotegyenletbe
6r6n)egyesitik'
hat6k,rnelyei<a k6t szeml6letel6nyeit(n6mikompromisszum
A professzion6lisfolyamatszimul6torok6ltal ban a g6z-folyad6kegyensirly sz6mithsbraa fent emlitett m6dszerekcsaknemteljes vSlasztdk|t tartalmazzak.A kiilonbozS szi:mulirtorkezikonyvek a m6dszerekkiv6laszt6s6hoz
sz6rnostapasztalatiszabiiyt is aj6nlanakaz elegyek tipus6tol es a koriilmenyekt6lftigg6en.

18.3.Egyszerffdesztillici6sm6dszerek
Az egyszer(i.egyfokozatureflux n6lkiili desztill6ci6n6laz elv6laszt6s
rn6rl6keteh6t a komegyetlenegyensirlyifokozatnakfelel meg. Az elvhlasztSs
korl6tozott.FontosrnegemliteponensekegyensirlyiviszonyainakmegfelelSen
ni, hogy a desztill6ci6n6lrnindenkomponensmindket ffvisbanjelen van, de
megrelativ ill6konys6g6nak
hanema komponensek
nern aionos eloszl6sban,
az
olcsak
(A
ezzelellent6tben
bep6rl6sn6l
felel6,kiilonboz6koncentr6cioban.
d6szerkertil a g\zfdzisba,az oldottszil6rdanyagnem')
Az egyfokozat6,egyensirlyidesztill6ci6nakh6rom megval6sit6simodja
van:afolyanxatosegyensulyi(vagyflash) desztilldcio,az egyensillyiszakaszos
(dffirencialis) desztilldci66s az egyszen'ivizg1z-desztilldcio'
618

Folyamatosegyensflyi desztilldci6
m6dot,amelyAzta desztrlldcios
nek sor6nk6t vagy tobb komponenst
tartalmaz6 folyad6kelegyet felmelegit6s ut6n 6llando fuamban bet6pl6lunk egy lep6rl6 rendszerbe6s a
keletkezettegyensrilyi96z- 6s folyadekfazisokatfolyamatosanktilon-kiilon elvezetjiJk,
folyamatos egyensuL,X
lyi desztillacifnak vagyflash lepdrIdsnak nevezzik. Ezzel a m6dszerrel 18.9.dbra. Folyarnatosegyensirlyi (flash)
desztill6ci6 s6m6ja
k6t egym6ssalegyensirlybanlev6 f6zist 6llitunk ell (18.9.dbra).
A folytonosegyensrilyilep6rl6sn6ltehifia folyad6k-es gSzffnisosszet6tele
az id6 fiiggv6ny6ber',azaza lep6rl6sfolyam5nvfitozatlan osszet6teliimarad,6s az
eg6szrendszerben
azonosa h<im6rs6klet
6s a nyom6s.(Megemlitjiik,hogy a flites
tortenheta sz1|.rfllaszt6(flash) kamr6banis.) Ket komponens(A (:sB) esetdnaz F
el6szora melegit6ben(pl. cs6kemenc6ben)
reszlegesen
elgcizoQnollh)betapl6lSs
log, majd a szeftfilaszt6kamr6banbeill az egyensrily.Az A komponensrea tcimegmerleg:
Fx, =Vy + Lx
L: F-V
.

L
F
VX+-X,.
V

(18.3e)
(18.40)
(18.41)

A (18.41)egyenletet*
a 18.10.dbrdn az egyensrilyigorb6velegyiitt 6br6osszet6tel)
6sterm6kekmennyis6ge
zoltuk.Altal6bana bet6pl6l6s(tomeg6ram,
adott,igy az (L/I) ir6nytangensiiegyeneses az egyensirlyigorbemetsz6spontja
repreadja rneg a ,,flash"karnr6banel66l16es a thvoz6termdkekosszetetel6t
zentii6 P(r,y) pontot. Az egyik hat6resetbena bet5pl5lt folyad6kor annak az
adott nyomlshoz tartoz6 forr6spontj6nteljes egesz6benelp6rologtatjtk, azaz
L = 0,

li

;v

= l. Ekkor az anyagaz eredetiosszet6telben

jelenik meg a gdzf6-

Itt 6s a tov6bbiakban, a biner rendszerek tfugyal|sakor elhagyhatjuk az i tndexet, mivel valamennyi koncentrdci6 az egyetlen iil6konyabb komponensrevonatkozik.

619

Y-l{x

-f"f'^

(#7r'':'

v
Y-xr

m.gr.l 6.ll hrtorati

trrtomany

-l--!
t /
? - - -

I 8.I 0. dbra. Folyamatosegyensirlyidesztilldci6

egyensilyidiagramja

amikor egy6ltal6nnemkdpzldik g6zf6zisban,| : xr A rn6sik hat6resetben,

F a bet6pl6ltfolyad6kv6ltozatlanul
zis,
' V: 0 es V *. Ekkor term6szetesen
hagyjael a rendszert,vagyisx: xF.Folyamatosegyensulyidesztill6ci6sor6na
a h6nyadhtaz el6bbi hat6rokonbeltil
k(:pz6d696z 6s folyad6k rnennyiseg6nek
:
:
0) a flit6s, azaz az elp6rologtatSsm6rt6k6nekv6ltoztatds|val
(V
0 6s Z
a (18.39-18.40)egyenletekb6l:
tudjuk befoly6solni.A term6kekmennyis6ge

v -xo-x,
y-x
F

ill. L:F-v.

(r8.42)

Tobbkornponensiielegyekeset6benaz (18.39) egyenletneka kovetkez6kifejez6sekfelelnekmeg:

v yi=

F x,,
", : t
+l
K,V
F xo,

L x.' = --;;-I\,/
'

620

.
+ l

(18.43)

(t 8.44)

kifejez6st,,kiforralasi" tinyezcineft(stripping factor), a reciprok6tpeA {+

L
dig ,,abszorpci6s" tdnyezdnefr(absorptionfactor) szok6snevezni. A moltortegyenl6s6gek:
osszegez6si
C

I vy,=v,

(18.4s)

(18.46)

Lx,- 1

az egyensulyi
felhaszn6lhat6k
6s a (18.43),(18.44)egyensirlyiosszefriggdsek
bet6p16osszetetelii
mennyis6gii
6s
96z- es folyad6k6ramoksz6mit6sina,adott
l6s eset6na kiv6nt 96z- 6s folyad6kkoncentr5ci6kmeghatdrozhsira.A szdrnit6st iter6ci6valvlgezzik, ahogyezt a 18.1.alfejezetben16ttuk,a h6m6rseklet
es az L/V arhny kezdeti felt6telezlstvel. Az adott nyom6shoztartozo h6m6rs6kleteta bubor6kpont6sa harmatpontilltalhatfirolttartom6nybankell felvenni.
Egyensrilyi szakaszos(differencirilis) desztillfci6
Ha a forr6spontj6n1ev6folyadekelegyetut6npotl6sn6lktil elg6zologtetji.ik 6s a ktpzldott, a folyad6kkal egyensrilybanlevS gdzt teljesenkondenz6legyensrilyidesztill6ci6rolbesz6ltink(18.1I . dbra). SzokSsezt
tatjuk,szakaszos
m6g ,,differenci6lis"-nakis nevezni,utalva ezzel arra,hogy mindk1t f6zis oszszet6teleiilland6an v|Itozik 6s b6rmely id6pontbancsak egy differenci6lisan
kis desztill6tummennyis6gvan egyensirlybanazzal a folyad6kkal, amelyb6l
6ppen k6pz6dott. A fon6spont 6lland6ann6, mivel az ill6konyabb komponens(ek) koncentr6ci6jaaz i.istbencsokken.Az osszegyiilt desztill6tum 6s a
maradekosszet6teleia folyamat ellrehaladils6tolfiigg6 m6rt6kbenkiilonboz6ek, de eg6sz6bennem egyensrilyiak,mivel az eglsz phrlattalkapcsolatbancsak
6tlagoskoncentr6ci6r6lbesz6lhetiink.
Ha a I8.lL abra szerintii.istbeZ, m6lnyi kiindulisi biner elegyet(A s
B) tolttink, A-nakkezdeti koncentr6ci6jax1, L pedig az iistben lev6 folyad6kmennyis6g(m6lokban),b6rmely iddpillanatbana differenci6lis anyagmlrlegaz
I komponensredI mennyis6gelparologtat6sakor:
/

621

V mol
Y

egyensilyi (differencidlis)desztill6ci6
I 8.I L dbra. Szakaszos

(L-dL) (**d*)

ydL,

(18.47)

a g6zbe

az i.istben

eredetileg
az iistbenlev6

maradt

eltivoz6

mennyis6g

memryis6g

mennyisg

ahol:r 6sy egyensirlyifolyad6k-,ill. g6zkoncentr6ci6k.

A differenci6lok m6sodrendiienkicsiny szorzatdnak(drd") elhanyagol6s6val,
6trendezesut6n a kovetkez6differenci6legyenlethezj utunk:
dL

dx

(18.48)

A folyarnatkezdeti6s vdg6llapot6nakmegfelel6hat6rokkozott integrdlva:

'|
dL , L,
l-=lnl=t
L.
i t

D2

"l
i

-2

dx
'

v-x

aholaz 1 index akezdeti,a 2 indexpediga v6g6llapotravonatkozik.

622

(i8.49)

1
y-x

I
o

o.a

o.t

+X
I

xz= O'2

xr = 0'5

grafikusintegr6lisa
18.12.dbra. A Raygleigh-egyenlet

nevental6lhatoaz irodalomban.A
Rayleigh-egyenlet
Ez az osszefiigg6s
az IIQ-x)-x diagramfelv6teleut6n.
(18.49)integr6l6sgrafikusanelv6,gezhet6
Tulajdonk6ppenaz xr ts x, koncentrdci6kkozott a gorbe alatti teriiletetkell
A 18.12.abran a grafikusintegr6l6stillusztr6ljukxr:0,5 kezmeghatfnozni.
a komponensA prirlat 6tlagosszetetel6t
deti 6s x, : 0,2 vegkoncentr6ci6n6l.
m6rleg szolg|ltatja

(18.s0)

L t x r : L r x r * ( L r - L r . )y u u .

A (18.49) Rayleigh-egyenletbea (18.7) osszefi.igg6stbeirva, konstans a

relativ illekonys6g eset6n az integr6l6s analitikusan is elv6gezhet6:

tnL=
L2

Pdlda.

(rn..--+o
h

CI-1\

x2

- - \

it -- 'xzt 1 .

(18.51)

Zr : 1000kmol:r, :0,8
L z : 4 4 k m o l :a : 2 , 0
Eredm6ny:xr= 0,36

Tc)bbkomponens{i eI egy ek eset6ben az alapegy enletek lenye geben azonosak a biner esetre vonatkoz6kkal, de m6s megold6sra van sziiks6g, mivel az
integr6l6snem v6gezhet6el az el6z6 modon. Jeloljiik az a, b, c stb. komponensek rn6lsz6rn6t,ill. m6ltortjeik indexeit a rnegfelel6 betiikkel. Igy

623

Lxo=a;

Lxu-b,"',

da=Ldxo+xodL=yodL,
db=Ldxu+xudL=y6dL,
da_y,dL _yr _Ko *o _n

xa

db tt,dL yn-lri-vah

xb

da

--dnh
xo

db
xb

Az egyenletmindk6t oldal6n L-lel oszfra:

da

-=dob

db
h

Integr6lva akezdeti 6s v6gdllapot kozott (1, ill. 2 index), aoo -t 6lland6nak feltltelezve:
,

cl,

InJ=do6

a2

tnL.

( 18.52)

b2

Az el6z6 meggondol6sokalapjdnhasonl6osszefiigg6sek6rv6nyesektetsz6leges komponensekre.Miut6n 6llando nyom6sona desztill6cio folyamrln a h6m6rs6kletnovekszik,a relativ ill6konys6gokkozepes6rt6keivelkell sz6molni.

E gyszerfi v izg6z- desztillfici6t

Magas forr6spontu h6rzekeny folyad6kok atmoszf6rikus nyom6son
desztillrici6valnem v6laszthat6ksz6t,ui. a nagy h6m6rs6klet6,ltalfhana k6miai komponenseknem kivrint boml6s6teredm6nyezi.Mivel azonbana szlban
forgo magasforr6spontuanyagokiitalihanvizzel nem elegyednek,az rin. egyszer6 vizgSz-desztillilci6miivelet6vel alacsonyabbh6m6rs6kletfi (kirn6letesebb) sz6tvillaszthst6rhettink el. Gyakran alkalmazzuk a miiveletet magas forr6spontuoldatokbanl6v5 kis mennyis6giiszervesill6kony komponenselt6volithshra.
624

Yiz (A) es vizzel nem elegyed6magas forr6spontf anyag (.8) egyiittes

forr6s6n6l,adottnyom6sona fhzisszabfiyszerint[(17.1)egyenlet](h6romf6zis
fok:
6s k6t komponenseset6n)a szabadsiigi
F:2 +2-3: L
Igy, ha az cissznyom6s
adott, a rendszeris meghat6rozott,6saz cisszesg5znyom6s az elegy folott a tiszta komponensek gSznyomdsainak<isszeg6vel
egyenlS:
P2+P'B=P'

(18.53)

ha k6t egym6sbannem old6d6 folyad6k elegyet

Ennek kovetkezrn6nyek6ppen,
melegitjiik, akkor a telitett 96z parci|lis nyom6sanem fligg az elegy osszet6tel6t5l, csak a hrim6rs6klett6l6s egyenlSa tiszta komponensekadott hcirn6rs6kletheztartoz6 g6ztenzi6jilal. Az ilyen rendszergSznyom6saa komponensek forr6spontj6n6lalacsonyabbhdm6rs6kleten6ri a kiils6 nyorndst, tehdt
forr6spontjaalacsonyabb,rnint kornponensek66s fiiggetlen a foly6kony f6zis
sem f,igg a folyaddkfazist6l
osszet6teletfl.Az egyensrilyig6zfinis osszetetele
6s rninden folyadekosszetttelnll(legal6bbisamig mindk6t egymrisbannem old6d6 folyadekjelen van) 6lland66rt6k.
A 96z risszet6tele:
!e= pi I P, ill. la= poaI P. Az elpdrologtatott96ilyen osszet6tellel
kondenz6l6dnak
6s k6t nernelegyed6
zok a kondenz6torban
folyad6kf6zist k6peznek. Ennek kovetkezmenye zz, hogy a miivelet
gletej elent6s.A ledesztill5'ltB/A komponens-m6lar6ny
:
h6szi.iks6
nn - Pta

nA

(18.s4)

Pi

avizglz-desztill6ciogSzszikA (18.54)egyenletsegits6gevel
meghat6rozhat6
A k6sziil6kb6lthvoz6vizg1z 6ltal6banles6glete6s a desztill6tumosszet6tele.
veg6tis tartalmaz,ez6rta g1zszikslgletetE : 0,75...0,8telitettsegitenyez6vel
osztanikell.
Altal6ban rnondhatjuk,hogy a vizgSz-desztill6ci6- a v6kuurndesztilklci6hoz hasonl6an- kim6leteselj6r6s,amelyettobbek kozott h66rz6kenyanyagok feldolgoz6sasor6n alkalmaznak(pl. 6lelmiszerek,k6olajpdrlatokdesztill6ci6jrin6l).Elvileg hasonl6a helyzetegy6binert anyag(pl. nitrog6n)jelenl6te
valositj6k
eset6n.A folyamatota gdznekkozvetlenaz iistbe val6 bevezet6s6vel
meg.

625

18.4.Rektifikflfs fogalma
Az elSz|ekbenbemutatottegyensulyi desztill 6ci6 eredm6nyekentkapott
terrn6kek osszetetelfneka bet6plillSshoztartozS glz-folyadek f6zisegyensirly
szabotthathrt.Az ill6konyabbkomponenskoncentrhcilj|t azonbantov6rbbnoelvelhetjiik,ha az eddigi egyetleniin. egyensirlyifokozat(eg16bhaszn6latos
is
alkalmatov6bbiakat
helyett
t6ny6r)
ehn6leti
fokozat,
elmfleti
nevez6sek:
ztnk. Ez irgy valosithat6meg, hogy az els6 fokozatbol kapott gSzt a m6sodik
fokozatbaUitaptatuutov6bbdusitjuk,6s az ellfr6;sttobbszoris megism6teljiik.
tetsz6leges
megism6telve
Ilyen m6donai egy"nsirlyidesztill6ci6ttobbszorosen
juthatunkel. Gyakorlatilagez aztjelenti,hogy a k6pz6d5g5zkoncentr6cioig
kondenz6ltatjuk.
6ramokathiitdsselr6szlegesen

t,

X' X,

\rr=Y,

Yt

1 x'y

elpa6s r6szleges
kondenz6ltat6s
I 8.I 3. abra. R6szleses
rologtat5selve

Hasonl6k6ppenj6rhatunk el az els6 egyensirlyiegysegb1l.t6voz6 folyadekkal is, amelyet az illdkonyabbkomponensbenval6 tov6bbi szeg6nyites

6s az igy kapott 96z koncentr6ciojakielp6rologtatunk,
c6lj6bol r6szlegesen
Az ily m6donmegval6sitottr6szleges
ti:oz6enfi.
egys6gb6l
*.bb l.t, az eli6
a 18.13.
a forr6spontdiagramon,
es r6szlegeselp6rologtat6st
kondenz6ltat6st
abrdn mutatjukbe.

626

desztlllAtum,D

botedeles

kig6z0l6s

tut6s
marad6k. W
18.14.
dbra.Rektifikdl6s
elve

nagym6rtekbenkorl6tozza az,
Az eljir 6s gyakorlati alkalmazhat6s6gdt
hogy minden egyesfokozatlailon hiit6st,ill. fiftest ig6nyeles kozbensS96z-,
term6ket ad.Kezenfekv6a gondolat,hogy ezeket
ill. folyad6k-halmazdllapotu
az |ramokat az el6z6, i11.ut6na kovetkez6fokozatbavisszavezetjtik6s azt ily
megval6sit6s6nak
elvet a 18.14.abra
m6don hiitjiik, ill. flitjrik. Az elkepzel6s
egy egyensirlyikaszk6drendszert
mutatja.Lifihat6,hogy az eg6szberendezes,
alkot, amelycsakegy helyenig6nyelfiitdst6segy helyenhrit6st.A kaszk6dket
dirs,g5z-halmazv6g6nk6t term6ketkapunk:egy ill6konyabbkomponensben
szegenyfolyadek-halmaz6llapotir
6llapotu,6s egy ill6konyabbkomponensben
term6ket.A gSztermlketrendszerintkondenz|ltatjfrk,s6t sokszortulhiitik. A
visszavezetettdrisitottfolyaddkotrefluxnak (visszafoly6snak),a dirsitott tenn6ket desztilldtumnak(fejterm6knek),az elszeg6nyedettals6 folyadektenneket
pedig marad,lknafr(fen6kterm6knek)nevezik. A h6energi6t flitessel az itn.
vagy visszaforral6tistben(reboilerben)viszik be. Az ilyen
visszaforral6ban
miiveletet, vagyis a tobbfokozatudesztill6ci6trektifikdldsnakvagyfrakciondlt
m6g a roviditett frakcionil6smegjeloldsis.
desztilldcionaknevezikHaszn6latos
Konyviinkben a k6s6bbi fejezetekben- az angol nyelvii szakirodalorn
nyom6n - a desztill6ci6 kifejezest |ltal5;nos gyiijt6fogalornk6nt, vagyis az
627

egyensrilyi desztill6cio 6s a rektifik6l6s megnevez6s6reegyarhnthaszn6ljuk.

Mivel konyviinkben- n6hdnykiv6telt6l eltekintve, amelyetktilon jelztink - a
rektifik6l6ssalfoglalkozunk, a desztill6ci66s a rektifik6l6s szavakszinonimakent val6 hasznillatanem okoz fogalmi kevered6st.
kondonzalor
rslluxtarlAly

r t t

D
desztllldtum

visszatorralAs
visszalorral0
f0t6gdz

lolyad6k

w
marad6k
anyagforgalmi
I 8.I 5. dbra. Egy perfor6lt t|nYtrosudesztill6l6oszlop

rendszerintegy fiigg61eA gyakorlatbana folyamatotegyetlenberendez6sben,

ges elrendez6sfi
hengeresk6sztil6kbenval6sitjuk meg. Ez a rektifikdl6oszlop
vagy kolonna, amely a felfel6 sz6ll6 96z 6s lefel6 csurgo folyad6k intenziv
lintkeztetlse c6lj6b6l rendszerintvizszintes t6lcaszer6,rin. t6ny6rokattartalmaz. P6ldak6ppenegy perforrilt t6ny6ros (szitatfnylros) kolonna sematikus
kedv66rt
anyagforgalmivhzlathtmutatjukbe a 18.15.dbrdn. (Az egyszenis6g
csak h6rom thnyert6br6zoltunk,a val6s6gbana tfnytrok sz6ma6ltal6bansokkal tobb.) Azt a thnylrt, amelyr6la thvoz6 gdz 6s folyad6kegym6ssalf6zisvan, egyensrilyivagy elm6letit6ny6rnaknevezik (18.16.dbra).
egyensrilyban
628

l x

18.16.dbra. Az elm6letit6ny6r

A fogalmat 6ltal6nositva,ezt az elnevezesthaszn6lj6ka szerkezetikivitelt6l

fiiggetleniil minden olyan t6nylegesvagy elk6pzeltk6sziil6kelemmegjelol6s6re, amelyb6l at6voz6 fhzishramokegyensrilybanvannak.
mellett a leggyakrabbanalkalmazott
A tdny,iros rektifikdloszerkezetek
vagt ti)ltetesoszlopok.A toltet viitn.
tdltdtt
az
faziserintkeztetSberendez6sek
szonylag nagy fajlagos feliiletii r6szecsk6kb6l6ll a26rt,hogy a folyad6k es a
96z nagy f6zisfeliileten lintkezzen.
ismertetettszbmithsielj6r6sokelA t6ny6roskolonn6kraa kes<jbbiekben
ve 6rtelemszerlena toltott oszlopokrais kiterjeszthet6.Mivel a toltott oszloinkSbbdifferenci6lisanv6ltozik (es nem
pokban a folyad6k-6s g6zosszet6tel
a sziiks6geselv6laszt6sm6rl6ket
mint a t6ny6rososzlopokban),
l6pcs6zetesen,
cllszerii a 17.7 alfejezetbenismertetettfogalommal,az fitviteli egys6geksz6m6valkifejezni.
A tovdbbiakbanaz elmeleti tinylr lesz szhmit6sainkalapja6s ezt tekintji.ik a berendezls sz1tv|laszt6k6pessege,lll. az adott szltv|laszt6si ig6ny nealapul. A kiv6nt szltvilaszto k6pesseh6zs6g6nekm6rt6kdtil,osszehasonlit6si
gii t6ny6roskolonna szimithshnakmenetev6zlatosana kovetkez6:
1. A sztiksegeselm6leti t6nyerokszhmhnaka meghat6rozhsa.
2. A thnylrkonstrukci6 megv6lasztilsauthn a thnydrhat6sfokfigyelernbev6tel6vel a t6nylegest6ny6rokszdminaka meg6llapit6sa.
3. Az anyag6ramokalapj6n a kolonna 6tm6r6j6nek,a t|nydrthvols6gnak6s a
t6nyerelemekneka szfimitbsa.
szeml6let
van egym6ssal,
amelyreaz egys6ges
A 2. 6s 3. lep6skrilcsonhat6sban
jegy6ben hangsirlyozottanfelhivjuk a figyelmet. Az emlitettekentulmendena
tewezeshez tartoznak az automatiz|lils, az energia- es htitSvizigny, a fontoop(h6cser6l6k,szivattyrikstb.),a teljesberendez6s
sabbegyebberendez6sek

629

k6rd6sei.Ezek egyiittesenegy
es gazdasfryossdg6nak
tirn6lismegval6sit6s6nak
osszefiigg6temakortk6peznek.
az egyensitlyiviA kolonnamiikod6s6taz anyag-6s energiam6rlegek,
figyelembevetel6vel
t6ny6rszfm
egyittes
ill.
t6nyleges
szonyok, az elmlletr.
sz6mir
lehet6v6teszi,hogy el6gseges
t6rgyaljuk.Ezek kolcsonososszefi.iggese
(a szabads6gifoknak megfelelSsz6mir)jellemz6 adatrogzitls6vel a folyarnatot
Ezzel kapkiszdmithassuk.
teljesenleirhassuk,ill. a hi6nyz6 mennyis6geket
csolatban 6ltal6ban k6tf6le m6moki feladat ad6dhat:
L Tervez,ls,amelyneksor6na rogzitettrnennyis6gi6s sz6tv6laszt6siig6nyeket
(pl. elciirt mennyisegii6s min6segiidesztill6tumot)kielegit6 elmdleti, ill.
t6nylegestinylrszilmot 6s az ahhoztartoz6bels6 anyag6ramokat6s energiafelhaszn|lilstkell meghat6roznunk.
2. Adott elm6leti vagy tdnylegest6nyerszfimmaljellemzett (tobbnyire l6tez5)
ellendrzdsekikolonna rniikod6s6nekleir6sa6s szdndlaszt6kepessbgenek
lonboz6koriihnenyekkozott.
A k6t celkitiizescsak ugyanannakaz elvileg egysdgesprobl6makornekm6sjelenti, ami azonbanesetenkentl6nyeges
m6s oldalr6l valo rnegkozelit6s6t
elt6r6seketokozhat.
szbmithstechnikai

18.5.Biner elegyekrektifikflfsa
A tobbfokozafhdesztlll|ci6 thrgyali:shta biner (k6tkomponensii)elegyek
rektifik6l6s6valkezdji.ik.Ennek oka els6sorbana t6makor bevezeteseszelnEmellettrA kell mutatnunkarpontj6bolfontosegyszenis6g
6s szeml6letess6g.
ra a konilm6nyre, hogy k6tkomponensiielegyek szttviilasztfrsaaz ipari gyakorlatban is el6fordul6 feladat, tov6bb6 a biner sz6mit6sim6dszereksok
A kovetkez6elemelegyekeset6reis kiterjeszthet6k.
esetbentobbkomponensii
valamint
szeml6leti
bevezetesdnek,
feladatok
elvi
6s
bonyolultabb
z6st tehdta
szSnjuk.
kozvetlentilis alkahnazhat6ismeretanyagnak
molfris anyagiramok, munkavonalak
Az S,J.landfl
Vizsg6ljuk meg el6szor a biner rendszertszltv|laszto rektifik6l6berenrdezes18.17.dbran l6that6fels6,dirsit6r6szeneka miikod6s6t.A tetszdleges
edik t6nydrn6l elhat6rolt,vonallal elki.ilonitettkolonnar6sz(kondenz6torral6s
refluxelosztotart|llyal egyiitt) teljes anyagrndrlege:
630

I TF;TL;
--Tt;'T';l-n+1 F4--r--

dusito
(rektifik6l0)
zOna

'l-rv;;;lql
t

I
b;,1-I-,84---I
I
I

szeg6nyit6
( xigozoto)
zOna

I N
I

I
I

L-___.-:----:-l

x[

D: desztill6tum
t8.17. dbra. Rektifik6l6oszlop
[F: bet6pl6liis,
(fejterm6k),W : maradlk (fen6kterm6k)l
V n +t :

Ln+ D,

(18.ss)

illetve egy komponensre:

V r + t l n * t : L n x , r *D x p ,

(18.56)

ha a ttmylrokat feliilr6l lefel6 szdmozztk. (Az anyag6rarnok m6rt6kegysege

mol/h).

631

A tov6bbi thrgyal|s egyszenisit6s6re

vezessiikbe a kovetkez6 felt6telezlst: a 96z 6s folyad6k m6l6ramaia teljes dfsit6 kolonnar6szmagass6gamentln v|ltozatlanok:
T : TL n * l

un

: TL )

Vn:V,r*i:...:V.

(18.s7)
(18.58)

Ez az tln. dlland| moldris tillfolyds tLtele, amelyet Lewis-feltdtelnekis

neveznek.Konyvi.inkbenlegtobbszoraz 6lland6 mol6ris anyaghramvagy 6Iland6 mol6ris anyagforgalomkifej ezesthaszn6ljuk.
A (18.57)6s (18.58)egyenletekrigy drtehnezhet6k,
hogy minden egyes
rn6l kondenz6l6d6g5z a tinylron egy mol ill6konyabbkornponensbendirsabb
gdz k1pz6d6s6teredrnlnyezi. Az 6lland6 mol6ris trilfoly6s t6tele feltetelezi,
hogy:
1. a k6t komponensmol6risp6rolg6shdje
azonos,
2. a szenzibilish6v5ltoz6soka p6rolg6sh6l$ozviszonyitvaelhanyagolhat6k,
3. nincselegyed6si
h6effektus,
4. a h6vesztes6gelhanyagolhat6.
A (18.57)6s (18.58)Lewis-feltttelfelhaszndl6sdval
a (18.56)osszeftigg6s(a tetsz6leges
n-edik tinyemiil tort6ntelhat6rol6sn6l):
L

ln+l

--r'-r-t^,

V , ' V

(18.5e)

A (18.59)anyagm6rlegkozvetlenosszefi.igg6stfejez
ki egy tetszdlegestimydr16Itinozo 96z 6s arra csurg6 folyad6k osszet6telekozott. Ez az x - y diagramon egy egyenessel,
az un. munkavonallal6brizolhat6(18.18.abra), amely:
nek az y
x, azaz a 45o-os egyenesselalkotott metsz6spontj
irhoz tartoz6
abszcissza6rt6ke:
x : xo.
A munkavonal teh6t a t6ny6rok kozott egym6s rnellett elhalad6 nem
egyensirlybanlevd f6zisok komponensmdrleg6lta1rneghat|rozottkoncentr6ci6it mutatja,migaz egyensrilyigorbe azelmlleti t6ny6rr61thvozo egyensilyban
lev6 f6zisokkoncentr6ci6i kozotti osszefligg6sttiikrozi.
Ha bevezetjiik a desztilklci6 miivelet6re fontos jellemz6t az irn.
refluxardnvt

632

I
+

Yn +t

X*

X,

Xr

Xn

18.18.dbra.FelsS6s als6munkavonal

n=L,
D

(18.60)

amely tehffi a visszavezetettmol6ris folyad6k6ram6s a rnol6ris desztilldtum

fia ( 18.59)egyenletb6la V = L + D teljesanyagrn6rleg
inamfnakh6nyadosa,
gyelembevetelevel
kapjuk

(18.61)
azt jelenti,hogyaz egyensirlyidiagramon6lland6
A (18.61)<isszefiigg6s
R refluxar6nymellett, a fels6 (dtsit6) oszloprdszmunkavonal-egyenlet6nek
pedig xrl(R+l). A (18.59) egyenletet,
meredeksege
R/(R+l), tengelymetszete
ill. annaktfialakitott(18.61)formhjbtfelsdmunkavonal-egyenletneknevezzik.
Az 6lland6mol6ris anyag6ramokfelt6telez6s6velhasonl6 meggondol6sok 6rv6nyesek
a kolonnaals6,szeglnyitlrlszlre is (kisda 18.17dbrdt).A tet:
sz6legeskolonnar6szanyagmdrlege

633

L'x.: V'y-*r+ Wx*.

(18.62)

Ebb6laz als6r6szmunkavonal-egyenlete:
L , W
!n,+t=V*^ 7'*

(18.63)

W *,,
6s x : 0 -nii y = - 't./,
Ez is egy egyenesegyenleteL'/W meredeks6ggel
v

tengelymetszettel. Az y : -x egyenessel alkotott metsz6spont abszcissz6ja

nevezx: xw Q8.IS dbra). A (18.63)egyenletetals6 munkavonal-egtenletnek
zij.k.

Az elm6letitriny6rszSmgrafikus meghathrozhsaMcCabe 6sThiele

m6dszer6vel
Az (18.59)6s (18.63)egyenletek6ltalleirt munkavonalaksegits6gevel
lehet6v6 v6lik az adott sz6tv|laszthshozsziiks6gesehn6leti t6ny6rok (fokozatok) szhmhnakigen egyszerfigrafikus meghat|roz6sa.A 18.19.dbran k6t
(n-edik es n-1- edik ) elm6leti fokozatara6rkez56s onnantixozo
szornszedos
szeml6ltetji.ik.A diagramona munkaanyagbramokkoncentr6ci6viszonyait
megfelel6enaz A pont ordin6ta6rteke$t, * ,) adja az
vonal 6rtelmezes6nek
az abszcisz+
(n l)-edik t6nyerrol az n-edik t|nyena 6raml6 96z osszetetelet,
+
szdja(x,,) pedig az n-edik thnylrt elhagy6 6s az (n l)-edik thnylrra csurg6
folyad6k koncentr6ci6j6t.Eml6keztetiink16,hogy a munkavonalaz egym6ssal
szembenhalad6,k6t t6nyer kozotti t6rben tal6lhat6f6zisok koncentr6ci6ikozotti (nem egyensirlyi)kapcsolatottiikrozi.
A B pont az n-edrkelm6leti t6ny6ronkialakulo egyensirlyt |brhzolja, a
hozz|tartoz6 x,, 6s y,, egyensitlyif6ziskoncentrhci6-lrt6keka t6nyerrol ttnoz6
iiramok osszet6teletadjhk (az elm6leti thnylr definici6j6nakrnegfelel1en).Az
n-edlk t6ny6n6l tdvoz696z 6s az vgyanaffaa tfmyerrafoly6, az (n - 1) -edik
ttnytrr6l lecsurg6folyad6k, rnint egym6ssaltal6lkozSffnisok yn s x,,-, osszetetele kozott a kapcsolatota rnunkavonalonlev6 C pont adja.Az eddigiekhez
hasonl6,tov6bbi lep6sk6nteljutunk az (n - 1) -edik ehn6leti tfinyert jellemzl D
ponthoz, majd az ugyaneffe a thnylnajuto folyad6k x, , osszet6tellhez(E
pont). Az eljhrhstrnindaddig folytatjuk, arnig a kiv6nt koncentr6ci6tel nem
m6dszertMcCaep ds Tsteln dolgoztdkki. A
6rjiik Ezt az un. ,,le16pcs6z6ses"
634

Y
Yn-r
yn

Yn+r

xn

Xn-r

\n_2

szerkeszt6se
16pcs6k
I 8.I 9.dbra. Egyensrilyi
lel6pcs6z6st a fels6 6s az als6 munkavonalak csatlakoz6sin|l a betSpl6l6s
h66llapota befoly6solja.

Betipl6l6s h66llapota
Nyilv6nval6, hogy a bet6pl6l6s glzhhnyada a drisit6 z6na g6zbrambt, a
bet6pl6l6s folyadekh6nyada a szeg1nyit6 z6na folyad6k6ram5t noveli (18.20.
dbra). A bet6pl6l6s tetsz6leges h66llapot6t jellemezzik q -val, melynek
definici6ia:

18.20.dbra. G5z-6s folyad6k6ramok bet6pl616sn6l

635

_ I m6l bet6pl6lSstelitett 96zz6alakit6s6hozsziiks6gesh6mennyis6g(1g.64)

betSpl6l6smol6ris p6rolg6shrije

H--hQ=--f,

(18.6s)

LF

aholHo a bet6pl6l6sikoncentr6ci6jirtelitett 96z molfiris entalpi6ja;h, a tetsz6legesh66llapotubetripl6lismoldris entalpi6ja;)"0 a bet6pl6l6smol6ris p6rolg6sh6je.q tehifi a tetszSleges
h66llapotubet6pl6l6snaktelitett 96zz! alakit6s6hoz sztiks6gesh6mennyis6gviszonya a p6rolg6sh6hoz.Ennek a dimenzi6
n6lkiili mennyisegnekazlrteke a ktilonboz6esetekben:
Abet6pl6l6shideg folyad6k
16vd)
Abetbpl6l6stelitettfolyad6k(bubor6kponton
A bet6pl6l6sg5z 6s folyadekelegye
l6vd)
A bet6pl6l6stelitettgdz (harmatponton
Abet6pl6l6stulhevitett 96z
AltalSban:

q> 1
q:1
0<q< 1
q:0
q<0

L'--L+qF,

(18.66)

V: It +(t_q)F.

(18.67)

Ezek az osszefiiggeseka h6merlegenalapul6 megfontol6sokbolkovetkeznek.Jobb oldali m6sodiktagjaik azokata ,,tobblet" anyag6ramokatjelentik

az als6 kolonnar6szbena fels6hozk6pest,arnelyeketaz adott h66llapotu betdpl6l6s eredm6nyez(lehetneknegativok is). Fizikailag fgy 6rtehnezhet6k,
sziiks6ges
h6t a
hogy pl. hidegbet6pl6l6sa forrSspontig
val6 felmeleged6s6hez
gSzhramot
kondenzbci6ja
irtj6n
veszi
fel,
a
a
fels6
kolonnar6szben
ez|ltal
96z
csokkenti,a folyad6kiramot pedig az als6kolonnar6szbennoveli. G6ztartalmi
bet6pl6l6sa dirsito rsz g6zhramhta szegbnyitl szakasz6hozk6pest noveli
(V - V') stb.
Vegyes fdzisitbet6pl6l6sn6l( 0 < q < l) a q frzlkailag abethpl6l6sfolyad6kh6nyadak6ntis 6rtelmezhetri.Vizsg6ljuk meg, hol lesz iitalSnos esetben,
tehht q tetsz6leges6rt6k6n6l az als6 es fels<jmunkavonal metsz6spontja.A
(18.66)6s (18.67)egyenletekfelhaszn6l6sinal
az als6munkavonal-egyenlet:
Vy + (q - I ) Fy : (L +q F) x - Wx,,.

636

(18.68)

(a metsz6spontotmindkett6 kiEbb6l kivonva a fels6 rnunkavonal-egyenletet

r6szben),
6s a teljeskolonnaanyagrn6rlemindk6t
6sy
azonosak
el6giti, tehhtx
g6t figyelembev6ve, rendezve'.
ctFx* (q - I)Fy: Dxnl

'

xF

q-l

q-l

Ez az :frn.,,q- vonal" egyenlete,

amely a k6t munkavonallehets6ges
metsz6spontjainakm6rtani helyet
jelent6 egyenestadla az y - x koAz egyenes
ordin6ta-rendszerben.
helyzete q 6s x, 6rt6keitdl fiigg,
-3-.
i16nytangense:

Wxw: Fxr

( 18.6e)
(18.70)

O.q=1

tengelymet-

ct- |

xr
. A viszonyokata
q-1
l8.2L dbrdn szeml6ltetjtik.LAthat6, hogy a telitett folyad6k betiryl6l6saspeci6liseset,q: I eset
*
X
r
X
o
x
t6ben a q -vonal egy fi.iggdleges 0
egyenes,6s a munkavonalakmetI 8.2 I . dbra. A 4-vonalakhelyzetea bet6pl6l6s
x: xr.
abszcisszija
sz6spontj6nak
kiilcinboz6h66llapot6n5l
A 18.22.dbrdn a teljes rektifikSlokolonna elm6leti tiny1rszhma meghatftrozhshnakel6bb ismertetett
modj6t szeml6ltetjiikadott osszet6telii,fon6sponti (q : l, tehi$ a rnunkavonat : *r) bet6pl6l6s,rogzitett anyag6ramok,
lak rnetsz6spontj6nakabszcisszhja
azaz meghatirozott helyzeti munkavonalak,valamint term6kosszet6telek(x,
egyik munkavonalrola m6sikra
6s x*) eset6n.Az 6brdna l6pcs6szerkeszt6ssel
jelenti,
hogy a bet6pl6l6sosszet6telernega metsz6spontut6n t6rtink 6t. Ez azt
kozeliti a bet6pl6l6siy'edikttnylrdt (x):
szete: -

x t,- . rt ) x r| l x , .|

(18.71)

637

Xw

XtXr

Xr_.|

Xo X

I 8.22. dbra. Elm6leti t6ny6rszfimmeghat6roz6sa

I6pcs5szerkeszt6ssel

A betripkikis optimflis helye

Konnyen bel6that6,hogy a
(18.71) feltetel teljesiil6seesetdn
van sziiks6g az adott koriihndnyek
kozott a legkevesebbehn6leti t6nylna, vagyisa bet6p1616s
optim6lis hely6ta (18.71)osszefiigg6s
segits6gevelkereshetjiikmeg. Ennek
belfitfnfuanezzikmesa 18.23.dbrdt.
Ez olyan eseteketszeml6ltet,
amikor a munkavonalakranem az
el6z6 m6don tertiink 6t, hanem az
egyikn6l a fels6, a m6sikn6laz als6
munkavonalhoz szerkesztetttinka
X
*
X
r
X
o
X
sziiks6gesn6ltobb thnyert. Ltfthat6,
hogy az igy kapott l6pcs6k szbma
x1:1) xp) x1
18"23.
dbra.Optim6lisbet6pl6l6s:
tobb, mint az optim|lis esetben,
amikor a metsz6spontut6n 6tt6rtiink a rnegfelel6munkavonalra.Ez a probl6maa tervezlsenkivril az izemeltet6s sor6n is felvetddhet,amikor v|ltozo osszetetelifbet6pl6lt elegyeketkell
638

toill. term6ktisztas6gra
feldolgozni,es ilyenkor a maxim6lissz6tv6laszthsra,
celszerii
tervez6sekor
kolonna
reksziink, adott sz6mu tinyer eset6n.Ezbrt a
tobb bet6pl6l6silehet6s6getbiztositani,melyek koziil mindig csak egyet, a
haszn6liuk.
mindenkorileekedvez6bbet

18.6.Minimflis 6soptimflisrefluxarfny,minimflis
thnyfirszim
Az eddigiekb6l kovetkezlk, hogy adott szltv|laszthsi kovetelmenyek
(fej- 6s fen6kkoncentr6ci6),valamint bet6pl6l6si osszet6tel6s h6511apoteset6n
(
a refluxar6ny
' l . n=

L'l noveked6s6vel,azaz a munkavonalnak az egyensulyi

D )
gorb6t6l val6 t6volitlshval a sziiksegeselm6leti t6ny6rok szhma csokken. A
termel5kolonna kdt, gyakorlatilag nem alkalmazhat6 hataresetet jelent6
iizemmod kozott miikodhet, ezek

*,!=-4-tl, amely
- ' ' l in=
.
refluxardnyl
'v
l. a teliesreflux(v6gtelen
R+l )
rninim6lis tfny ersz6mot,ill.
2. minimdlis reflux, amelyv6gtelentinybrszitmotjelent'
Minim6lis tinyfirszhm
Teljesreflux (vcgtelenrefluxar6ny)eseten(18.24.dbra) a kolonnanem
(s6t bet6pl6l6ssem),ez6rt ez az itzetermel, hiszennincs desztill6tumelv6tel
haszntit
jelent6s6gii
6s csup6nkis6rletivizsg6latokhoz
meltetdsim6d csakelvi
minim5listhnybrszilmfogalmaadjameg,
Fontoss6gStahozzhtartozl
hat6reset.
illet6en 6s tov6bbi sz6mit6sok
neh6zs6g6r6l
az
elviilaszt6s
tdjlkoztat
amely
kiindul6sialapj6ulszolg5l.Amint a 18.24abramutatju,
" !=1,
V

vagyisR: -

esik egybe,mivel D:0

esetena munkavona|azy: x egyenessel

a
eset6ben

= I . Az egym6ssal
tal6lkoz6(nemegyeni
y n* 1: x,.
rnegegyezik:
osszetetele
sirlyi) 96z- 6s folyad6k6ramok
""
ir6nytangen
(18.59)osszefiiggds

639

A minim6lis t6ny1rsz6m biner

elegy eset6ben,az Sllandonakfelt6telezett relativ ill6konys6g ismeret6bena
kovetkez6rn6don hattrozhato meg. Induljunk ki a visszaforraloboles azt is
tekintsiik egy egyensirlyi egys6gnek
(elm6letit6ny6rnak):
!w

=d,L,

l_ yw

Xur

r- x*

vagy
X

'

!w: lN es xw: xN

'

jelol6ssel(a visszaforral6most az N edik t6ny6r):

18.24.dbra. Minim6listinylrszdm

lN :s -!-N- .
1-lN
1-",
A kovetkez6(N- l) -edik elm6leti thnyeregyensirlyiviszonyaithasonl6kdppen
irhatjuk le:
rnr-t

lu *t

t -rr-,=-- I -rr-,
Figyelembev6ve,
hogyteljesrefluxeset6n
xN:: Iu
lN-t

=d

l-y*_t

!N

_g2

1-yu

xN

l-**

Az eljhrist a legfels6(1.) t6ny6rigfolytatvaaz N^,nminim6liselv6telit6ny6rok

szhmhrairhatjuk:
ll

1- yt

640

=4Nu'in

xN

l- **

(1- xrv)
1 oY r
--'(l-yr)xu
-M . mln
lgrl

O.t6ny6r

eI 6tiwa:
ill. term6kosszet6telekk
,' o
N-tn _

xo (l - x*)
( 1- x o ) x w

(18.72)

egyenlethezjutunk.
azttn.FensA kapottosszefiigg6s
ke-egtenlet. Nem 6llando relativ ill6konys6g eset6benjo kozelit6sk6nt a
k6t sz6ls66rt6k m6rtanikozep6velsz6molhatunk.
A visszaforral66s a parci6lis
kondenz6torelm6leti fokozatnak sz6mit; a tot6l kondenzhtorviszont nem.
A k6tf6le kondenz6tor elrendezese
k<iztikiilonbs6geta 18.25.dbra szeml6lteti.
Minimilis

'l.t6ny6r

refluxariny

A visszat6pl6ltfolyad6k meny- t8.25.

(b)kondendbra.Tot6l(a)6sparci6lis
nyis6gi aritnyfinakmegv6lasztiis6tkorzhtor
l6toz6 m6sik hatfreset a minimdlis
reflux. Enn6l a fizlkallag nem realizill'
hat6 iizemeltetesim6dn6l az adott m6rt6lni szeffillaszthshozv6gtelen sz6mir
feltfunylna lenne sztiks6g.Altal6ban a szefrillaszthsmegval6sithat6s6g6nak
tteleaz, hogy a munkavonalakaz egyensrilyigorbe alatt metssz6kegym6st.A
18.26.dbrdn h6rom esetetmutatunkitn. ,,norm6l"egyensulyigorbeeset6n:
tdnylegeslehets6gesfolyamat;
b) rnegval6sithatatlan;
jelent6 minim6lis refluxar6ny.
c) az el6z6 kett6 kozotti hat6resetet
a)

641

xw

xD x

Xr

18.27.dbra. Minimdlisrefluxardny
esetben
,,rendhagy6"

18.26.dbra. Minim6lis refluxar6ny

az egyensulyigorbdn
Az ut6bbi esetbena munkavonalakmetsz6spontja
van. Ez a definici6 azonbanmegt6veszt6lehet,ha az egyensirlyigorbe inflexi6val rendelkez6(nem ,,nonn6l")(pl. aceton-vizelegye).Amint a 18.27.abrdbol kithnik ilyenkor a munkavonal egy szakaszaaz egyensirlyi gorbe alatti
metsz6spontesetenis az egyensrilyi gorbe fo16 keriilhet 6s igy a ,,negativ"
anyagi*adfrsihajtoeni mratt az adott koncentr6ci6kkala szetvfiaszt6smegvalosithatatlan.A t6nylegesminim5lis refluxar6nynakaz 6bra szerinti 6rint6 munkavonalfelel meg.
Biner elegyekeset6ben6ltal6bana minim6lis refluxar6ny(R.i") bemutatott egyszerfi geometriai meghat6roz|saa clszerii m6dszer. A megfelel6
-4ul-.
munkavonalir6nytange6s;
,,Norm6l" egyensrilyigorbe esetdnez az
4ri'*1
6rt6k a gorbe es a q-vonal metsz6spontikoordinft|inak (x*, y) segits6gdvel
szftmithat6(I 8.28. dbra):

tga =

4rln

&.rn*l

642

xn - !u
xo-x,

(18.73)

18.28.dbra. A minim6lisrefluxar6nygeometriai meghat6rozdsa

ebb6l:
R-,n=

xn-lu

(r8.74)

lu-xu

eset6nebb6l,valaA relativ ill6konys6ggalleirhat6egyensrilyiosszefligg6sek

(18.70)6s a (18.7)egyenletegyi.ittesfrgyelembevetemint a q-vonal-egyenlet
l6vel a minim6lis refluxar6ny tisztin szfimitbsirtj6n meghathtozhato.A levezet6seredm6nye:

Rr=-f
a - l

t-I

Lt)

l:
Lxm

- a ( 1-xr)l
t-.. I

(18.75)

Ha q : I, xu : xr. A (18.74) 6s (18.75) egyenleteketa szakirodalom

Underwood-egyenleteknek nevezi.

643

18.7.Az elm6letitfny6rszf;m szimitfsa empirikus

(,,Short-cut" szdmftfs)
iisszefiigg6ssel
Az optimilis refluxariny
A t6nylegesrefluxarSnymegmeg6llapitasakorgazdasSgoss6gi
fontol6sokb6l indulunk ki. Ennek
l6nyegea kovetkez6.
A refluxar6ny novel6s6vel
o
csokkenaz adott felt6telek eset6n
l!
r o gzitett, szlfv|laszthshoz sztiks6ri
oc,
ges t6ny6rok sz6ma, viszont no=
a h6sztikseglet(nagyobb
vekszik
o
.v,
mennyis6gii gSzI kell forgalmazel66lnunk, ill. elp6rologtat6ssal
litani, azonos term6kmennyis6g
eset6n).Ez k6t ellent6tesenhat6
R: ratluxsrAny
Qn,n B*,
kolts6gt6nyez6bennyilv6nul meg:
a kolonna beruh6z6si kolts6ge
18.29.dbra. Optim6lisrefluxar6ny
csrikken a tfinylrszfim (6s ezzel
ugyanakkora nagyobbrefluxar6nya
csokken6s6vel,
egyutt az oszlopmagass6g)
flit6si energia6s a h(it6viz mennyis6g6nektobbletig6nyemiatt noveli az izemeltetdsikolts6geket.Megjegyezzij,k,hogy nagyobbrefluxar6nyeset6n,annak
novel6segyakrana berendez6sberuh6z6s6tis dr6gitja, mivel a nagyobbterhel6sek nagyobb kolonnahtmtrSket,h6cser6l6ketstb. igenyelnek.Az a refluxar6ny optirn6lis (Roo,),amelyn6l a term6kegys6grevonatkoztatottosszkoltsdg
minim6lis. Az elmondottakl6nyeg6t a 18.29.elvi dbrdn szeml6ltetjtik.
Az optirn6lis refluxar6nyt minden esetbenaz id5t6l 6s helyt6l fligg6
konkr6t 6rviszonyokonalapul6sz6mit6sokkalhatlrozhatjukmeg. Ert6kej6 kitzelitdssel,6ltal6banaz R^rn6rt6k6nek1,I ...2,0-szerese.

Gilliland-korrel6ci6
A minim6lis reflux6ramok es a minim6lis thnybrszhmismerete megszabjaa miivelet tervez6si6s tizemeltet6sihat6rait.Ezek a minim6lis hatbrlrt|esetdre,a desztill6loalapjai,kiv6nt szltv6'laszths
kek empirikusosszefligg6sek
644

oszlopok elm6leti thnylrszhm- 6s refluxariny-lrtkeinek meghatLrozishhoz.

Az ilyen nagys6grendibecsl{sekheztobb refluxarfny - tbny6tsz6m-osszefiigg6s - is sztiletett,az elSzlekbenismertetettrn6don szhmithat6minim6lis
miiveleti hat6rert6kekalapj6n.
A legsz6lesebbkorben a GnlrleNo 6ltal javasolt empirikus osszefiigg6s
terjedt el, amely tobb mint 50 kiilonbozlbiner 6s tobbkomponensiirektifik6l6sziiletett.Az oszoszlop thnyln6l-tfunyerrasz6mit6s6nak6ltal6nosit6sak6ppen
is kozoljiik (18.30.dbszefiigg6staritmetikus6s logaritmikussk6labeoszt6ssal
ra). Az el6bbin6l az eredetianalizispontjait is berajzoltuk,a sz6r6slrzlkeltet6s6re.
(p1.a bet6pl6l6s
Kimutathat6,hogy a kiilonboz6 v6ltoz6parameterekhez
h66llapot6nakv6ltoz6s6hoz)ktilonboz6 gorbek kaphat6k. Mivel azonbanaz
csakakkor alkalmazzhk,ha
ilyen tipusri osszefiigg6seket
- gyors kozelitS(elSzetes)becsl6stv6geznek,
- kiindul6si adatokatkiv6nnak adni a pontosabbthnylrr.6l-titnydrraszitmit6sokhoz(az iter6ci6selj6r6sokidej6nekcsokkent6s6re),
nem indokolla a jirul6el6rhet6pontoss6gnoveked6s
az ilyen gorbeseregekkel
kos bonyodalmakat.
A teljess6gkedve6rta Gilliland-dsszefigg,isegy numerikusv6ltozat6tis
kozoljtik:

Y=F(X),
(18.76)
R+1

r, r -- NJ -] N1. i n
ha
ha
ha

1 0 - 4 < X <0 , 0 5 ,
0 , 0 5< X < 0 , 1 5 ,
0 , 1 5< X < 0 , 9 ,

akkor
akkor
akkor

'
lg Y: - 0,3397- 0,0906lg X;
Y: 4,166X - 1,75X+ 0,6733;
Y: 0,251G* 0,85X + 0,6.

A Giltitand-korreldci6val brt6n6,,short cut" szhmit6smenete: 1) N*i"

(18.72)egyenlettel;
2) R.in 08.74) vagy (18.75)egyenleffel3) R : @'R*in ,
R.in, R) az elN: f (N,oin,
ahol @: 1,1 . ..2,0;4) A Gilliland-korrelaci6val
m6leti thnylrszhm meghatilrozina (18.30. dbra).

645

1_
sl

q.
il:
' l*

;l=

o,a

o,2

O'

O,t

(L/D)-(L/D)-in

(L/D)+1

.l

li
go2 op3 op. op6

qlo

q2

o,3 o,.

(L /D) _(L/D)min

(L/D)+1
I 8.30. dbra. Gilliland-<isszefiigg6s

646

18.2.pdlda
30 mol% n-pent6n(A) 6s l0 molo/on-heptSn(B) elegy6bcil98%-ospentSnt kiv6nunk el56llitani. A bet6pl6l6sbanlevS n-pentitn96%-6t nyerjtik ki a
iil (18.31.dbra).
A g6z-folyadekegyensulyrendelkezesiinkre
desztill6tumban.
ha a betinyerszdmot,
elm6leti
Hatbrozzukmeg a szltvhlaszt6shozsziiks6ges
:
ha
a
rninirn6lis
(q
1)
6s
tiryl6l6s forr6sponti (bubor6kponti) folyadek
vessziikfel aktu6lisrefluxar6nynak(@: 1,5).
rehuxar6ny1,5-szoroset

'lI
o,ra

o'.

Xr= Xu

rninim6lis
I B.3t. abra. McCabe-Thiele-le16pcs6z6s
refluxn6l

Megoldds
a) McCabe-Thiele-m6dszer
1 kmol/h bet6pl6l6stvesztnk alapul.A mol6ris6ramok:
Fejterm6k

du: Dxo: 0,3' 0,96:0,288 kmol/hPent6n

n = L-

xD

0'288=
0,294krnol/h
0,98

ds: D - da:0,294 - 0,288:0,006 kmol/hheptdn'

647

Fen6kterm6k
wt: f,q- dt:0,3 - 0,288: 0,012kmol/hpent6n
wB: fn- da:0,7 - 0,006: 0,694kmol/hhept6n.
A rn6ltortek

x,=o,gg;,, =

o,ol7.
opffi,oga=

A minimdlis tdnydrszdmot a 45"-os egyenes 6s az egyensirlyi gorbe kozti lel6pcsdz6sselnyerjiik: N,,n: 5 (lB.3I. dbra).
A minimdlis refluxardny meghathrozflshhoz az xD: 0,98 -pontb6l megszerkesztjiik a q-vonal6s az egyensrilyi gorbe metszespontjiba tart6 fels6 munkavonalat. Ez az y-tengelyt 0,58-n6l metszi. A tengelymetszet:

=*o

| = 0,58 6s ebb6la minirn6lisrefluxar6ny:

4rin * 1

Rt'n:0'69'
Az aktu6lisrefluxar6nv:
R : 1 , 5. 0 , 6 9 : 1 , 0 3 5 ,
a fels6 munkavonaltengelymetszete:

*o _ 0,98 =o.4gz.
R+1 1,035+1
A fels6 munkavonal 6s a 4-vonal metsz6spontj6b6lmegszerkesztjik az als6
munkavonalatx u-be, majd elv6geznJk a lepcs6szerkeszt6st.
A Mccabe-Thi elem6dszerrelkapottelm6letifokozatokszhma(18.32.dbra);
l/:

10.

Mivel a visszaforral6|ltalaban egy fokozatotjelent, az oszlopban9 egyensrilyi

fokozatravan sziiks6e.
648

xw

x'

+x

aktu6lis refluxn6l
I 8.32. dbra. McCabe-Thiele-le16pcs6z6s
b) N^nls

R,o,nszdmftdsa a Fenske- 6s Underwood-egyenletekkel

a (18.7a)Rose-fdledsszffiggdsrhaszn6ljuk
Itt a relativ ill6konys6gbecsl6s6hez
( 7 1 : 3 0 9 , 3K ; T z : 3 7 1 , 4K ) .
lsa {.9

T
t 2 -- Tr t

Tr+7,

= o . 8 l1 4

a,:614

alapjhn(xo: 0,98, x*:

A minim6lis t6nyersz6ma (18.72)Fenske-egyenlet
0 , 0 1 7u, : 6 , 4 ) :
, 0.98 0,983
tg
-

AI
' 'mln

0,02.0,017
-47
1g6,4

649

:
A minirn6lisrefluxar6nya (I8.7\ Underwood-osszefiiggessel

xo- lu = oinj--o,l=o,i.
4,in=
0,7-0,3
!u-xu

megfelelneka McCabe-Thiele-midszerrel
Az igy kapottN-,,- 6t R,n,n-6rt6kek
kapott eredm6nyeknek,a kozelit6s szintj6n. A kovetkez6 ,,Short Cttt"-sz6vissziiktov6bb.
kapotteredrn6nyeket
mit6sokhoza McCabe-Thiele-modszerrel
c) Short-cut-mddszer
Az elSz6ekapl6n:{oin: 5 i R*in: 0,69;@: 1,5.
R : 1 , 5. 0 , 6 9 : 1 , 0 3 5
abszcissz6ja:
A Gilliland-osszefiigg6s
- 0,69
R - &"," _ 1.035
= 0.17.
1,035+l
R+l
A (18.30)diagramr6l
N-N,'in =0.46
1/+1
N: 10,1.
6s ebb6laz elmlletr thnybrszhm:
Az igy szitmitott ehn6leti tinyerczftmjol egyezik a McCabe-Thiele-grafikus
m6dszerrelnyerterl6kkel(10).

biner elegyek
18.8.H6m6rlegfigyelembev6tele
rektifikdl6sfnfl
mel6s az anyagrn6rlegek
Az eddigiekbenaz egyensrilyiosszefiigg6sek
lett sokszor megengedhetl egyszer6sit6sk6nt elhanyagoltukaz entalpiament6n.Nem ide6liselegyekrektifik6l6s6v6ltoz6sokata kolonnamagass6ga
n6l ez a feltltelezds nem helyt6llo 6s ezlrt hib6s, vagy kedvezdbb esetben
650

pontatlaneredm6nyh
ez vezet.Ilyenkor az anyaghramokviszonyhnakv iitozhsa
miatt a munkavonalakir6nytangenseiaz oszlopmagass6gament6nnern 6lland6ak,azazg<irbemunkavonalaktiikrozik csakpontosana kolonnamiikoddset.
M6s megfogalmazbsbanazt is mondhatjuk, hogy az eddig ismertetett
egyszeriisitettm6dszerekn6l(McCabe-Thiele- 6s a ,,Short CuI"-elj|rhsokn6l)
az dlland6 molaris trilfulyds tetele (vagy Lewis-feltetef helyettesitettea rektifik6looszloph6m6rleg6t.
Az entalpiaviszonyokat6s a hdm6rlegeta legegyszenibben,szeml6letesen 6s ugyanakkorkellti pontoss6ggalgrafikus szhmithsielj6r6ssal,az un. envehediikfigyelembe.Ennekelvi felsegits6g6vel
talpia-koncentr6ci6-diagrarn
Mivel
a rektifik6l6s gyakorlatilag6llando
epit6s6t a 18.33.dbra mutada.
nyom6sonvegbemen6folyarnat, az entalpiadiagramokizobin kciriihnenyekre
vonatkoznak.A rajzb6l leolvashat6a tetszSlegesosszetetelii6s h6m6rsekleffi
biner rendszerentalpit$a,az egyensirlyivonalakpedig az egyensirlyiizoterm6kat mutatj6k.

al

b)

szerkeszt6seforr6sfontgorb6b6l (a) 6s
18.33.dbra. Entalpiacisszet6tel-diagram
egyensflyi g<irb6b61(b)

651

irjuk fel az adiabatikusmiikod6sii,biner elegyet sztv6laszt6,egy bet6pl6l6sir6s k6tterm6kesrekfitik6l6kolonnamerlegegyenleteit:

F=D+W.
Frr=Dxo+Wxy,

(r8.77)

Qr+Fhr=Dho+l(hw*Qp,
ahol Qoakondenzitorbanelvont hSiram. Bevezetvea
h'o = hn

o^

T - r

h'w = hw _ Q w

(18.78)
(18.7e)

ahol: Qo az egy m6l desztillStumrajut6, a kondenz6torbola

mennyis6geket,
D

g; + az egym6l maradekravonatkoztatott,
hiit6kozeggelelvont hcimennyise
W
a visszaforral6iistbe tiryliit flit6energia,a h5merlegm6dositottalakja:
F h F= D h ' o + W h ' r .

(18.80)

a C ( h'o , x, ) pontb6l
hogy a biner elegyentalpiadiagramj6n
Bebizonyithat6,
htzott egyenesek(munkavonalak)metsz6spontjaiaz entalpiagorb6kkela fels6
oszlopr6szrevonatkoz6x, y ertlkeket adj6k (18.34. dbra). Hasonl6k6ppenaz
A(h'* ,x*) pontb6l hirzott egyenesek(munkavonalak)metsz6spontjaiaz
entalpiagorbllckelaz als6 oszloprtszrevonatkoz6x ,y ertlkeket szolg6ltatj6k.
A munkavonalpontokkozottpedig az egyensrilyiizotenn6k alapjhnszerkeszthetjtikmeg az egyensirlyit6ny6ronkoegziszt|l6 (x,,,!n) 6rt6keket.A szermegtakeszt6sr6szletesleir6sa (Ponchon-Savarit-eljdras)a szakk<inyvekben
liilhat6[19,31, 59].
sz|mitisa azonbanaz iiland6 mol6rA rektifik6l6s energiasztiks6gletenek
ris tulfoly6s felt6telezeseesetdnis gyakran sztiks6ges.A visszaforralorafelirt
h6merleg:
L'h' + Qw=V'H'+Whya,,

652

(18.81)

t
,,nl

X*

X, xt

Xr-,

Xn*rXn-iYn+rYn xr xd=Yr1
<

x,Y

entalpiaosszetetel18.34.abra. Elm6leti t6ny6rszdm.graf,rkusmeghat6roz6sa

L'=V'+W
6s a teljesanyagrn6rleg:
visszaforral6 h6szill<segletet:

h':
alapjfnfelt6telezve

h*, kapjuk a

Q w= V ' ( H , - t , ) = l V + ( q - 1 ) r ] r ,= [ ( R+ I ) D + ( q - 1 ) F v , , ( 1 8 . 8 2 )
ahol)" az elegyp6rolg6sh6je.
hiit6siigdnye:
a kondenz6tor
Hasonl6meggondol6ssal
VH:Dho+Lh+Qo
L=V-D

6 sh = h o

(18.83)

e o = V ( H- h ) = ( R + t ) D) " .
A kolonna h6terhel6sea bet6pl6l6sh66llapot6nakmegv6lasrtflshvalv6ltoztathat6.P6ld6ul g6z6llapot6bet6pl6l6sn6l(q < 1) a dirsito z6na g1zhramht
kozolt h6t csokkentji.ik.
noveljtik 6s a kolonnavisszaforral6j6ban

653

18.9.Rektifik6l6oszlopokhatfsfoka
Hatf sfok-definici6k 6sa hatdsfokfi gyelemebev6tele
magasArnint ez az el5z6alfejezetb6ll6that6volt, a rektifikSl6oszlopok
adott
felt6telek
melalkalmazott
m6dszer
az
szhmitilsdn|l
6ltal6nosan
s6g6nak
letti elv6lasztilshozsziiks6geselmeleti t6nyerok sz6m6nakmeghathrozfsa.Az
elm6leti thnydrfogalma azona felt6telezdsenalapszik,hogy a tinyen6l lefolyo
folyad6k f,izisegyensrilybanvan a thny1rr6l eltixoz6 g6zzel. Ez a hrpotezis
egyfittal kozvetve azt is feltltelezi, hogy a folyad6k az eg6szt6ny6ronazonos
koncentr6ci6ji, azaz tok6letesenkeveredik, valamint a thnylrra 6rkez5 96z
zet5ben.
szint6n6lland6koncentr6ci6jri a kolonna eg6szkeresztmets
Ezek a feltetelez6seka gyakorlatbannem helyt6ll6ak. A folyad6k koncentr6ciojaa tok6letlenkevered6smiatt nem mindig azonosa kolonna eg6sz
keresztmetszetlben(kiilonosena nagy ffimdrljii tornyokndl);a g1zfinis szinten
nem mindig tok6letesenkeveredik, b6r az esetektobbs6g6bengyakorlatilag
tekinthetS.Az anyaghtvitelid6benlej6tsz6d6,intenazonoskoncentr6ci6junak
ziv fbziserintkezdstig6nyki folyamat, ez6rt gyakorlatilagiitalirftan nem alakul
ki egyensulyi6llapot.
A fentiek kovetkezt6benaz elm6leti es t6nylegest6ny6roksz6makiilonboz1, az ut6bbi az ipari gyakorlatban fitalfhan nagyobb. Ennek ellenere az
oz6s6nalapul6 kolonnatervez6sim6dszert egyelmeleti tiny erszftmmeghathr
miatt igen elterjedtenalkalmazzitk.A re6lis felszen"is6ge
6s szeml6letess6ge
t6telekt6lval6 elt6res6taz'6n. hat6sfokkalveszik figyelernbe,amineksegits6g6vel 6tt6rhetiinkaz elmlleti t6ny6rokszhm6r6la t6nylegest6ny6rokszilmira.
A kovetkez6 hatdsfok-fogalmakatszokt6kalkalmazni:
l. Az dltaldnos vagl kolonnahatdsfokaz adott kortihn6nyek kozotti sztvirlaszthshozsziiks6geselm6leti t6ny6rok szitminak ($ a viszonya a megval6sitilshozszriks6gest6nylegest6ny6rokszbmhhoz(N) :
"Et )' _ N
N,'

(18.84)

2. A Murp hr ee-fele tdny4rhatdsfok(egyedi tdnyLrhatdsfok)

-)r'n
^
I1 M =--;-!n

654

-Yn+l
,
!r+t

(18.8s)

aholy, az n-edikt6ny6rr61tiwozo 96z koncentrhci6ja,!n + t zz n-edik ttnyerra

jut6, (n+1)-edikt6ny6rcolthvoz6 96z koncentr6ci6ja;y; az n-edik tdny6rr6l
thvoz6 xo osszet6teliifolyaddkkal egyensulybanlev6 96z koncentr6ci6ja
( 1 8 . 3 5d. b r d .
y'-l(x)

n-sdik t6ny6r

(n+l)-edik tAny6f

t6ny6rhat6sfok
18.35.abra. A Murphree-f6le

Az E, teh6t az egyensirlymegkozelit6s6nekm6rt6ke az adott t6nyeron.

hat6sfokotadja,hasonl6kifejez6ssel
A (18.85)definici6a g6zrevonatkoztatott
azonos.
A kett6 6rtekenem sztiksegszenien
a folyad6khat6sfokot.
6rtelmezhetji.ik
jellemzi
6s a
A t6ny6rhat6sfokaz adott thnyer sz6fr6laszt6k6pess6g6t
osszehavalamint azon koncentr6ci6v6ltoz6s
tenylegeskoncentr6ci6v6ltozhs,
sonlit6s6nakm6rt6k6i.ilszolg6l, amely az elmlleti t6ny6rnakmegfelel6 koriilmdnyekkozott jonne letre.
A (18.84)definici6teljesebbk6petnyrijt az eg6szoszlopmiikod6s6r6l6s
gyakorlati sz6mit6sokrakonnyen haszn6lhat6.Ezlrt a miiszaki 6letben 6Ital6ban ezt a mennyiseget haszn|ljitk, annfi is ink6bb, mert a k6t hat6sfokkrilonboz6 v6ltoz6ktolvalo fiigg6seazonostendenci6jri,6s kozothik egy6rtelmiioszszefiigg6svan (felt6telezve,hogy a munkavonales az egyensulyivonal is
egyenes):

lnlt+er(s-l)]
, _
: -"o
lnJ-'
ahol ^S= ry

(18.86)

faktor").
rin.kihajt6sitenyez6(,,stripping

655

3. Az anyagittvitelifolyamatok m6lyrehat6bbelemztstshezhaszn6lj6km6g a
helyi, vagy ,,pont"-hatdsfokot(Er), melynek definicioja hasonlit a (18.85)
de ittatfinylr egy adottpond6nlev6 folyad6k 6s a folotte lev6
osszefiigg6shez,
-t61,ha a folyad6k nem
96z osszetbteleitveszi alapul. Ez akkor ki.ilonbozikEM
keverediktok6letesena thnyflron.
A t6ny6rhat6sfokegyrlszt fiigg a helyi hat6sfokt6l(teh6t az egyensrily
megkozelit6s6nekmertek6t6l,illetve az anyagilfritelt6l),m5sr6szta folyad6kkevered6sfok6t6l is. Azonos egy6b felt6telek rnellett a kevered6smert6k6nek
csokken6s6vela t6ny6rhat6sfokn5. Ha az elmlleti tfuylr szdtv|laszt6kepess6get (yI - !n+1) -et a t6nyrmiikod6side6lis fels6 hat6rdnaktekintjiik, Er lrteke
kovetkezt5benazonban
nem lehet nagyobb 1- n61.A kevered6scs<ikken6s6nek
az egys6get. Ipari
meghaladhatja
E, lrtlke bizonyos felt6telek mellett
desztillfl6kolonn6kbanaz 6ltal6nos6s a t6ny6rhat6sfok6ltal6ban0,5 6s 0,85
kozott v6ltozik. (Abszorberekn6l, frzlkai abszorpci6n6l kisebb, 6tlagban
0,1...0,5kozott).
Megemlitjiik, hogy a hatisfok adott iizemeltet6sifelt6telek eset6nsern
Ez6rt c6lszer6a ttr
hathrozzameg egy6rtelmiiena kolonna teljes magass6g6t.
ny6rt6vols6g6s a hatdsfok h6nyados6t,yzgy az ezzel egy6rtelmii 6s toltott
oszlopokhoz is alkalmazhat6 ,,egy elmeleti tdnyernak megfelelci kolonnamagassdg"(HEf\ fogalmat haszn6lni.Megjegyezziik,hogy a t6ny6rt6vols6g
novel6sel,ltaliban a hat6sfok6s a kapacit6snovel6s1hezvezet,ami a t6ny6rok
szhmht 6s a kolonna 6tm6r5j6t
csokkenti. Ugyanakkor viszont a
v
t6vols6gnovelhetia teljes kolonnamagass6got,a kopeny 6rht, az
Yn'
szivatyalapoz6si,vasszerkezeti.
yn
ffizdsi stb. kolts6geket.Az optiYn.t
csak ezek
m6lis t6ny6rtrivols6got
figyelembev6tel6vellehet meghatfirozni.
V6giil r6mutatunkarra, hogy
az E, t6ny6rhat6sfokfigyelernbev6tel6vel a McCabe-Thiele-m6dszer alkalmazflshvala val6di (aktu6lis) thnylrsz|m is meghat6rozxr
X*
xo
hat6. A 18.36.dbrdn az acd h6+X
romszog az elmlleti t6nyert, az
18.36. dbra. A t6ny6rhat6sfok figyelembev6tele a
abe a val6di (aktu6lis) thnyrt

McCabe-Thiele-m6dszem6l

6s6

reprezent6lja.A szaggatottanrajzolt m6dositott egyensirlyigorbe ui. rigy lett

hogy az eredetiegyensrilyigorb6ta 9'q = Eu Aeirctleg0,6)
megszerkesztve,
ca
m6dszereegy6bk6ntazonos
A lel6pcs6z6s
transzform6ltuk.
t6ny6rhat6sfokkal
maiad.Megjegyezztik,hogy a visszaforral6titt is 100%-oshat6sfokkalvettiik
szerintaz adott szetv|lasztilsifeladatmegva16sit6s5figyelembe.A szerkeszt6s
hoz 6 val6ditbnylr plusza visszaforral6sziiks6ges.
Lz anyaghtvitel - tiny6rhatisfok

iisszefiigg6se6s a folyad6kithordfs

Ebbenaz alfejezetbenr6mutatunkarra,hogy a helyi hatasfok6s ezenkejellemz6 t6ny6rhat6sfokfitgg a

resztiil az egeszt6ty6r szltviilaszt6k6pess6g6re
a t6ny6rhat6rkoncentr6ci6ira
ha
azt
sz6,mt61,
6tviteli
17. fejezet{enismertetett
a felszdllo g5z es folyad6k
hely6n
lrtelmezzik. Az n-edrk thnyet valamely
kozti anyag6tviteltleir6 egyenlet:
(18.87)

VdY=Kr(Y.-Y)dA'
A differenci6legyenletet tfitendezve 6s integr6lva:
v,
WfU)

tinylr=

J
ln+l

dy
y*-y

_Kni uu
v t

V1_ yn+l

( N T U ) r e n y=elrn T =
v, - ln

K,A

( l 8.88)

Ebbdl a helyi hat6sfok definici6j6t figyelembev6vekapjuk az anyag6tvitel

m6rt6ke(NTLDrun
e,6sa helyi hat6sfokkozotti fontos,egy6rtelmiiosszefiigg6st:
/

=tn{t- Er,)=ry
Y,-!n+r)

r"Ir-#]

Eut=1-e-

-[vv

- 1 - " { N T U ) ' r " r ; ''

(18.8e)

( 18.e0)

657

Igy a helyi t6ny6rhat6sfok- legalibbis

elvileg - az anyag6tviteli tlnyezS, az
fuaml6 gSztomeghram
6s a f6zis6rintke.T
E;
z6si feliilet fliggv6ny6benmeghat6rozhat6. Az igy ertelmezett hat6sfok anyag6tvitel kapcsolat 6rtelem szerint
o,a
m6s anyag6tad6si
(pl. abszorpci6,ext-.o,al
rakci6)
miiveletekre
is 6ltal6nosithat6.
t,2
A helyi hat6sfok 6rt6ket els6sorbanaz
elS6llo kevered6sek6s a folyadek6thord6s m6dositja. A t6ny6rok sz1hr6,laszt6
!,o
ol
k6pess6g6ta folyadekdthordas(6tfrocs"/Lko16s,cseppelragad6s,,,entrainment")
a
18.37.abra. Athord6sbefoly6saa hat6sfokra fels6bbthnylna rontja, a CoLsunN 6ltal
lev ezetettosszefiigg6sszerint:

l_

$t
o'l

E , - - ----------FE M
up1

(i8.el)

l+'"M

ahol E'* az ifihordhs6ltal csokkentett,fn, ,,nedves"t6nyerhat6sfok,e az bthord6sm6rteke,krnol/svagy m6s,L-6vel azonosm6rt6kegys6g.

Az tthordfrsm6rt6ken5 a gSzsebess6ggel,
a nyom6ssal,csokken atfmybrok kozotti t6vols6ggal,es fiigg egy6b szerkezeti6s hidrodinamikai tnyezdkt5l, valamintaz anyagisaj6ts6gokt6l
is. A (18.91)osszefiigg6s
haszn6lat6tsegiti a (18.3 7.) dbrdn l6that6grafikon.

18.10.Szakaszos
rektifikflfs
Amikor viszonylagkev6s anyagvan 6s azt ,,6lesen"akarjuk szetvhlasztani, vagy gyakran v|ltozik a feldolgozand6folyadek osszetdtele,a szakaszos
rektifik6lds miiveletdhezfolyamodunk.Ennek l6nyegeaz, hogy - a szakaszos
desztill6ci6hozhasonl6an* az elegyetiistbe toltve folyad6kut6npotl6s
6s -elvezetesn6lkiil elp6rologtatjukirgy, hogy a k6pz6dott glzoket a lecsap6dott
anyagb6lvisszavezetettrefluxszalellen6rarnbanegy dirsito szakaszonkereszttil
juttatjuk akondenz|torba.Igy aberendezlsegy szeg6nyit6r\sz n6lkiili oszlopnak is tekinthet6(18.38.dbra). K6tfele alapvet6kittintetett,sz6ls6esetetjelent6rnegold6stv6laszthatunk:
658

iizemii rektifik6l6berendez6s
I B.38. abra. Szakaszos

L A refluxardny dltand| es a desztilldtumt)sszetetele(x) v.altozik,m6gpedig

csokken,mivel az ill6konyabb kornponenskoncentthcioja(x) az iistben a
kisebblesz'
szint6n61land6an
folyamatel6rehalad6s6val
amit csak a marad6kkonc6lul,
thzziJkki
rJesztilldtumcisszetetelt
2 . Az-dllando
ndvekvri refluxfolyamatosan
kompenzllo,
centr6ci6j6nak csokken6s6t
ardnnyal6rhetiinkel.
A ket esetetbiner elegyrea 18.39.abrdn szemleltetjtik,figyelembev6ve,
hogy az oszlop villtozatlan szeV|lasztok6pess6g6tjellemz6 elmeleti t6ty1r'
szhm 6lland6 (N",.: 3). Egyeb m6dokon is elj6rhatunk,amikor a refluxar6ny

vlI

' Il

xi

y=f(x)

Xo
.+x

a)
b - 6lland6
rektifikdl6sa- 6lland6refluxar6ny6sv6ltoz66sszetetel
1g.39.dbra. Szakaszos
refluxar6ny
v6ltoz6
6s
desztill5tumcisszet6tel

659

6s az osszetetelis egyidejiilegv6ltozik. A mennyis6giosszefiigg6seket

a tov6bbiakbanazzal a felt6telez6ssel
t6rgyaljuk,hogy az oszlopban6s a kondenzfrtorbanlev6 folyad6k mennyis6ge(,,hold up") elhanyagolhat6az iist tartalmhhoz k6pest. A differenci6lis anyagm6rlegbdl,a szakaszosdesztill6ci6hoz
hasonl6an,
biner elegyeset6nkapjuk,hogy
_dW
=

d,x

xo- x

(18.e2)
dx

W=^h:!,
xo-x

( 18.e3)

ahol W az iistben levrl folyad6k mindenkori mennyisdge,mol; D az adott id6pontig k6pz6dottdesztill6tummindenkorimennyis6ge,mol; x a pillanatnyi
koncentr6ci6az iistben;xoaklpzSdott differenci6lismennyis6giidesztilldtum
pillanatnyikoncentr6ci6ja;az I 6s 2 indexeka kezdeti6s v6g6llapotravonatkoznak.
Az l. esetben,arnikor a refluxardnydllando 6s a desztillStumosszet6tel
viitoz6, a differenci6legyenletjobb oldala |ltalfhan grafikusanintegr6lhat6a
rogzitett refluxar6ny6s elm6leti tiny6rsz6m,az egyensirlyigorbe 6s eziiltal az
osszetartozo
xo - x 6rt6kp6rokismeret6ben.
Az adott koncentr6ci6el6r6shez
szriksdges
teljeselp6rologtatott
g6zmennyiseg
(l) Wrismeretlbenkonnyenkiszftmithat6:

D =W,-Wz,
- %).
V = (R+ 1)D= (R+ 7\W",
A fejtenndk6tlagos(nernpillanatnyi)
koncentr6ci6ja
(rr) az anyagm6rlegbdl:

*o
" =w!:-Yl*,

ry-w,

(18.e4)

A 2. esetben,amikor a desztilldtumosszetitelealland6, a refluxar6ny v|ltozlk,

juthatunk el m6rnoki sz6mit6sokhoz
a kovetkezdlevezet6ssegits6gdvel
kozvetleni.ilhaszn6lhat6
osszefiigg6shez
:
dV =dL + dD, ahol Z a reflux folyad6k6ram"

660

dL.
dD'

dl,=RdD

=Jav=J1n+1)dD.

(18.e5)

Az anyagm6rleg:

Wx =Wtx,- (W -W)*o,
gt =W(rt- *)
x-xo

6s D =wt

xt- x
xn-x

(1g.96)

Figyelembev6ve,hogy
dD -r,

- - / / 1 - .

dx

xt-xn
'(*o-*)"

( 18.e7)

g6zrnennyis6g:
a teljeselp6rologtatott
a (18.95)6s (18.97)egyenletekb6l

=Tt^* r)w1-::+dx
v =16*1)dD
,
- x)'
o

rr

\xo

" ' -R- +-1, dJ

V =\(xo-r,)J ,
" (xP- x)"

(18.9s)

A miiveletet iitalihan teljes refluxszalszok6skezdeniabb6l a c6lb6l, hogy a

rendszerte16szor egyensirlyi6llapotbahozzuk.
pdlda
18.3.
Hatin ozzuk meg az 6llando desztill6turnosszetdtelfiszakaszosrektifikarendszerben:
ha a sz6banforg6
l6sn6la lehajtott96z mennyis6g6t,

66r

az elv|lasztand6elegy mennyis6ge
az elv6lasztand6elegy osszetetele
a fejtermekosszet6tele
az elmeleti thnylrszdm tisttel egyiitt
akezdeti refluxar6ny
a v6gs6refluxar6ny

Ll
x1
xo
N
Rr
R,

:29,0 kmol,
: 0,886,
:0,960,
:7,
:2,
:11.

megfelel6pontb6l a 18.39.b
Az elegyx- y diagramj6na phrlatosszet6tel6nek
dbrdn linhato m6don akezdeti 6s v6gs6refluxar6nykoze es6,onk6nyesenfelvett refluxar6nyoknakmegfelel6 munkavonalakatszerkesztiink.A p6rlat oszszet6tel6b6lkiindulva az egyesmunkavonalak6s az egyensrilyigorbekozott az
ismert m6don a 7 elm6leti tSny6rnakmegfelel6en7-7 l6pcs6tszerkeszttink.Az
utols6 l6pcs6khoztartoz6r-ert6kekjelentik a megfelel6refluxar6nynillaz ist("). A kezdeti6svegs6refluxar6nyon
ben lev6 folyad6kpillanatnyiosszetetel6t
kiviil felvessziikm6g a 3, 4 6s 5 refluxarinyhoz tartoz6x-6rt6keketis. A szerkesztesekeredm6nye:
7 elm6letit6ny1rral
Refluxardny

Rz: 3
Rt:

Rq:

("r)
el6rhet6ristdsszet6tel

0,821
0.778
0,741
0,700
0,616

Megoldds
A desztill6ci6indul6sit6l sz|mitjuk a (18.96) egyenlettelD 6s L - D
rnennyis6geket:
Rt: 2

D , : 1 3 , 5 5k m o l

Rz: 3

Dr: t7,20kmol

Rt:

D . : 1 9 , 0 5k m o l

Rd:

Do:20,70 kmol

Lr- Dt: 15,45

krnol
L t D z : I 1 , 8 0k m o l
Lt - Dt: 9,95kmol
L t - D q : 8 , 3 0k m o l

Dr:22,77 kmol

Lt - Ds:

6 , 2 3k r n o l

(R + 1)
Ha D-nek a fenti t6bl6zatb6lkivett kiilonboz6 6rt6keitaz abszcissztm,
megfelel6 6rt6keit az ordinhtbn |brhzoljuk, a 18.40.dbrdn I6that6 sorb6hez
662

jutunk.A gorbe,valaminta D :0 6sa D :22,77 pontokban

emeltordin6t6k
tertilet.
fital bez6rt"
v-

f n + 1 ) d D = 8 8 , 4 4k m o l .

D=0

Ez aztjelenti,hogy a desztill6ciornegindul6sa6taaz xr: 0,616marad6koszkmol gtiz haladt6t.

szet6telel6r6s6iga kolonnakeresztmetszetenSS,44

2
0
+ D

1 8 . 4 0dbra Az (R + l) - D diagrama 18.3.p6ld6hoz

19.Tiibbkomponensffelegyekrektifikflfsa

A 18. fejezetben- a g6z-folyad6kegyenstilykiv6tel6vel- biner elegyek

foglalkoztunk. Azipari folyarnatoktobbs6g6n6lazonbannem
szdtvillaszths6val
kell megval6sitanunk.
biner, hanem tobbkomponensiielegyek sz1tv6laszt6s6t
A tobbkomponensiielegyekrektifik6l6shnaktewez6se6s iizemeltetesea biner
k6pestbonyolultabbm6moki feladatotjelent. A fokozod6boszetvillaszthshoz
nyolults6gotmindenekelStta tobbfokozatuelegyekrektifik6l6s6rajellernz6 ket
rij probl6makonelfogjuk illusztr6lni,ezek
1. a kolonnakapcsol6sok
6s
2. a szabads6sifok k6rd6sei.

19.1.Rektifikfl6oszlopokkapcsolfsisorrendje
kapcsol6simodn6l(egy
Fontosalapszabiiyaz,hogy azin. hagyom6nyos
bet6pl6l6sirk6t term6keskolonn6kkal) egyetlen rektifik6l6berendez6segynel
tobb komponenstnem tud tiszt6n elv6lasztania tobbkomponensiielegybcil.A
tisztdn el66llitott komponenscsak a legkonnyebbvagy legnehezebbkomponens lehet. A hagyom6nyoskapcsolilsoknSltehifi a C komponensiirendszer
Els6 pillanatra azt gondolteljes szetv|lasztflshhozC-l berendez6sszi.iks6ges.
hatn6nk, hogy pl. A, B, C komponensekb6l611oelegy eset6n a kozepes
ill6konys6griB komponensaz e1s6torony koz6psSr6sz6benmegfelel6 trsztas6gbanigyekszik koncentr6l6dni,6s azt onnanmegcsapol6sk6nt
el lehetnevezetni. Ez egyrittal lehet6v6tenn6 a tisztaA es tiszta C komponensekdesztill6tumkent, ill. marad6kk6ntval6 elv6tel6t.Ez azonbannem lehets6ges.Az elsd
oszlop bet6pl6l6sit6ny&ja ui. sztiksdgk6ppenmindh6rom komponensttartalmazza,a betfryId,ltanyagehozigen kozel6ll6 ar6nyban.Kozvetlentil a bet6p16l6s feletti t6ny6rokonl6v6 folyad6k,ennekmegfelel6en,jelent6smennyisegben tartalmazza mindhSrom kornponenst,6s a C arbnya csak fokozatosan
cscikken,a bethpl6l6sfeletti szakaszbanfelfel6 haladva.Hasonl6keppen,koz664

vetleniil a betilplfiits alatti t6ny6rok jelent6s koncentrdci6bantartahnazzhk

rnindh6romkomponenst,6sazl mennyis6gecsakfokozatosancsokkena szevezetiink el
g1nyit6 szakaszban
lefel6 haladva.Ha rn6gisoldalmegcsapoldssal
kompoha
annak
kezelntink,
kell
tovdbb
term6ket a rektifik6l6toronyb6l,ezt
akarjukel66llitani.
nenseitkell6 tisztas6ggal
kapcsol6soksz6maa komponenseksz6m6naknovel6sevel
A lehets6ges
ugr6sszeriienn6. A kapcsol6sokszbmaC komponenseset6n,ha minden komponensttiszthnakarunkkinyerni:

c - t ) ]!

',"\ rt _- cl z! f( c J ) !

(1e.1)

sz6maez alapjhn1...11 komponensre:

A kapcsol6silehet6segek
Komponens
sz6ma
Kapcsol6sok

5
14

A1

t3z

429

I 430

10
4862

ll
16796

desztill5ci6
elegykapcsol6silehet6s6gei
19.I. dbra. H6romkomponensii
eset6na - egyenessorrend;b - forditott sorrend

Abban az esetben,amikor a komponenseketa relativ illdkonys6guksorrendj6benegym6sut6nv|lasztjuk le, egyenes(direkt) sorrendr6lbesz6ltink.Az

egy6b kapcsol6sokatforditott sorrendneknevezzL\k.Az egyenes6s a forditott
sorrendfogalm6t 3 komponensiielegy szltv|laszthsbraa 19.1. dbrdn mutatjuk
be. N6gykomponensiielegy otfele hagyomiinyoskapcsol6s6tmutatja a 19.2.
dbra.

665

egysnos sorrnd

I 9.2.dbra.N6gykomponensii
elegyhagyom6nyos
kapcsol6sisorrendjei

A feladatotegy ipari p6ld6val szeml6ltetjiik.Tekintsiik a pirolizisg6zok

szltviiaszttts6nakkolonnakapcsoldsilehet6s6geit.A pirolizisghzokat hat term6kre vhlasztjdksz|t, ehhez6ltal6banot kolonn6t haszn6lnak.Az ot kolonna
42-f6lek6ppenkapcsolhat6,amelyb6l a k6t leggyakoribbtechnologiffi a 19.3.
dbrdn mutatjuk be. A kapcsol6sisorrendfrigg a kimen6 6s a bemenSparameterekt6l, az energia-6s a beruh6zrisikrilts6gekt6lstb. Megfigyelhet6,hogy egyes
vil6gc6gek(pl. a Lummus 6s Kellog) a nagynyom6sirelj6r6st,m6sok (pl. a
Linde) a kisnyom6suelj6r6str6szesitikel6nyben.

666

( 3 3 . . . a Ob . r l

c;,c;,c;,q,c:

c:
c;

k6tf6lekapcsol6sa
19.3.dbra. A desztill6l6kolonn6k
a - nagynyom6sfelj6r6s;b pirolizisg6zokszltvSlasztdsakor
kisnyom6sri
elj6r6s

kombinat6rikailehet6s6geiaz un.
A val6s6gbana kolonnakapcsol6sok
tov6bb n6nek. Terner elegyek
figyelembev6tel6vel
alternativ konfigur6ci6k
n6h6ny altemativkapcsol6s6tillusztr6lja a 19.4.dbra. Feladatunkaz optirn6lis
technol6giai kapcsol6smeghatirozAsaadott kirnend 6s bemen6 param6terek
eset6n.

667

19.4.abra. H6romkomponensii
elegyn6h6nyaltemativkapcsol6silehet6s6ge

A tervezSi gyakorlatbana tobbkomponensiielegyek elvfiasztils|nfi a

kapcsol6sisorrendkialakit6s6ran6,gyheurisztikusszab6lytfogalmaztakmeg:
relativ illekony1. kolonn6nk6ntkozel azonosnagys6grikomponens6ramok,
s6gok 6s szetv6lasztftsiiglnyek eset6niitalihan az egyenessorrenda kedvezSbb;
2. ha a szbfv|lasztitssor6naz egyik nehezebbkomponensrnennyis6getulsrilyban van a tobbihezk6pest,akkor a forditott sorrendv|laszthsalehet celszenibb (ekvimol6rissz6tv|laszths);
3. ha k6t egymilstkovet6 komponensrelativ ill6konys6gakozel egys6gnyi
(kozeli forr6spontukomponensek),a forditott sorrendviiasztisa kedvez6bb
c6lszeriia folyamat v6g6rehagyni;
lehet,mert a,,neh6z" szdtvhlasztdsokat
amelyrenagy tisztas6gifokot irunk
4. annaka komponensnekaz elvitlaszt6s6t,
el6, celszertia folyamat v6g6rehagyni. Ez is indokolhatja teh6t a forditott
sorrend v |lasztitsirt.
Konnyfi bel6tni, hogy az egyesheurisztikusszab6lyoksokszoregyrn6snak ellentrnondanak6s ervenyess6gikoriik v6ltoz6.Ennek megfelel6ena v6g668

legesdont6scsak az eryes kiv6lasztottkapcsol6sisorrendekr6szletesmiiszaki

gazdasSgi
elemz6seialwpjhnlehets6ges.
Vegtil megSegyezziik,
hogy a lehetsdgesfolyamatstruktur6kszdma tov6bb n6 az energiahramokismdtelt hasznosit6srlnak
figyelembev6tel6vel.P6l(19.5.
dak6ppenegy energiaintegr6ci6s
kapcsolSst
dbra) 6s h6rom hdszivattyris
kapcsol6stmutatunkbe (19.6.dbra).Az el6bbin6lvalamelykolonnavisszaforral6j6t egy m6sik kolonna fejterm6kdvelflitjtik, az fi6bbin61 a kolonna fejen
elvonand6h6t alkalmass6tessztika kolonna alj6n kozlend6h6 szolg|ltat|sfra.
A h6 ilyen transzformirci6jifia term6kek vagy rin. rnunkakozegnyomis- es

q o,o5
i-G.

o,15

n-c. o,25
l- c" o,20
n-C, o,35

19.5. dbra. Adott risszet6telii ritkomponensii elegy kolonnarendszer6nek optim6lis kapcsol6sa

b)

19.6.dbra. H6szivatt1rus
desztill6ci6skapcsol6sok.a * kozvetetth6szivattyir,hiit6krizeg alkalmaz4s
6val, b - fen6kterm6kexpanzi6j6val, c - fejterm6k g6zrikvisszakomprim6l6s6val

669

halmazitllapot-v6ltozhsilaltesszi.iklehet6v6.A-strukturaszintezisprobl6m6j6t
rov6bbbonyolitja az a teny,hogy a nagyipa4'-aG\rban k6olaj- 6s petrolk6nemcsaka
miai iparbanhaszn6lt- desztill6loiizemektechnol6giaitervezesekor
kolonndk,hanema h6cser6l6rendszerkapcsol6s6tis optimaliz6lnunkkell'

19.2.A rektifikfl6berendez6sszabads6gifoka
sor6n
tervez6se,iizemeltet6sees szab6lyoz6sa
Desztill6loberendez6sek
szabadsdgi
amit
szhm6t,
param6terek
v|ltoztathat6
szabadon
ismerni kell a
foknak neveziink. Csak meghatilrozott szhm'6v6ltoz6t v6laszthatunktetsz6s
szerint, a tobbi ert6ke ezektll egy6rtelmiienfiigg es ezbrt ez ut6bbiakat nem
rogzithetjiik a tewezls vagy az iizemeltet6ssor6n szabadon,mert thlhattrozn6nk a k6sziil6kmiikod6s6t.
foka (fl:
Amint ezt az 1. fejezetbenl6ttuk,egy rendszerszabadsdgi
F: N-M,

(T.2)

ahol N a v6ltoz6k szhma,M a vfitozok kozotti osszefiigg6seketkifejez6

egyenletek6s egy6bmegkot6seksz6ma.
Az N v6ltoz6 szhmfnakmeg|llapitbsakor a m5r eleve rogzitett jellemzfket nem kell figyelembevenni. Egy folyamat mindenrekiterjed6 teljes leir6sa
lehetetlen,elegend6csupSna sz6banforg6
gyakorlatilagaz esetektobbs6g6ben
probl6maszempontj6b6l l6nyegesv 6ltoz6katfi gyelembevenni'
kovetkez6k6ppcsoporA rektifik6l6s miivelet6t leiro torv6nyszeriis6gek
tosithat6k:
1.
2.
3.
4.

elve alapj6n;
a tornegmegmaradAs
anyagmerlegek,
elve alapj6n;
az
energiamegmarad6s
energiamerlegek,
leirbsfira;
torvenyszer1s6gek
afhzisegyensrilyi
fizikai-k6miai osszefiigg6sek
izemeltet6si6s bels6miikod6siosszefiigg6sek.

Ez utobbiak aztjelentik, hogy aszabadsilgifok terh6reszabadonvfiaszt'

hat6 param6terek6rt6k6nekrogzit6sekorfigyelembe kell venni a folyamat es
u" uit megval6sit6berendez6s?ltalmegszibott fizrkai korl6tokat is. igy pl. a
- a nagymert6Kicsepp6thordhs
es az ellrasztilsjelens6gemiatt g6zsebess6g
nem novelhet6bizonyoskritikus 6rt6kentul; a refluxar6nynaka minim6lis 6rt6kn6l nagyobbnakkell lenni.

670

A tervez6skora szabadsrigifoknak megfelelSszitmfiadatotrogzitheti.ink

a feladat megold6siihozelSirt ert6ken.A tobbi adata rendszermodellj6b6l kisz6mithat6,ezek ert6k6tel6re nem krithetjiik ki, mert akkor a feladatottulhat6roznfnk. A berendez6sekir6nyit6sakorpedig csak a szabllyoz6siszabads6gi
foknak megfelelS szhmi beavatkozilstlehet megval6sitani.A szabadonv6laszthat6paramdterekkoziil legal6bbegynek extenzivnekkell lennie, mert a
folyarnategy6rtelmiileir6saegy abszolutmennyis6g(tomeg,entalpiastb.)rogzitlsetkoveteli meg.
Vizsgdljuk meg a szabads6gifokok szhmttttobbkomponensiielegyek
rektifik6l6s6t vegzSberendez6seknel.
a) Egltbetdpldldsu,kdxermekesberendezes
Amennyiben a nyom6st az egeszrendszerbena fejnyorn6s6s az egy6b
v6ltoz6k ftiggveny6nek tekintjtik, valamint a kolonna 6s a refluxtart6ly
h6vesztes6gdtrogzitettnekvessztik,C komponensiielegy eset6na folyamatra
jellemzSvfitoz6kat a 19.1.tabldzatbanfoglalhatjukossze.
19.1.tdbldzat
Rektifi k6l6berendez6sv 6ltoz6i

V6ltoz6kmesnevez6se

Yttltoz6k szlma

Bet6pl6l6smennyis6ge
Marad6kmennyis6ge
Desztill6tummennyis6ge
Bet6pl616s
<isszet6tele
Marad6kdsszetetele
Desztill6tum6sszet6tele

(,

Tiiptiiny6ron lev6 folyad6k dsszet6tele

Betaplil6sentalpiS.ja
Marad6kentalpi6ia
Desztill6tumentalpi6ja
Fiitt5g6z 6ltal a forral6iistben k<izcilt h6mennyis6e
Kondenz6torb6l elvont h6mennyis6g
A kolonna tinyercz|ma

A bet6pl6kishelye
F6zisegyensirlyi vi szonyokat iellemzl 6rt6kek
NyomSsa kolonnatetej6n
H6m6rs6kleta kolonnatetei6n

c-l

Osszesen:

5C+7

671

A vSltoz6kkozott a 19.2.tabldzatbankozolt megkot6sek6rv6nyesek.A

kapjuk a szabads6gifokot:
v 6ltoz6k szitm|b6l levonva a megkot6sekszitmftt,
19.2.tdbldzat
v ftltoz6ikozotti megkiitesek
A rektifi k616berendez6s
MegkotEseksz6ma

M egkcit6sekmegnevez6se

Teliesanyagm6rleg
Komponensm6rlegek
H6m6rleg
F6zisesyensilyiosszefiigg6sek
A rn"""d6k "tt"tpt5ja, tisszet6tele6s forr6spontih6m6rs6klete
kozritti<isszefiigg6s
l(hr,1: / (x* 1' t)1
k6ztitti
A d"rztitl6tr- 6s a t6pt6ny6rfolyad6k<isszetetele
d)f
n,
L/V,
cisszefiigg6sek
lxp ;./'(xi 1,
kozotti
e. atilpthnylr folyad6ktisszet6tele
e. r**a.t
osszefiigg6seklxsat; f (x, p n, L/V, a))
kozcitti
nyom6s6s<isszet6tel
A h6m6rs6klet,
(P,
x,)l
<isszefiigg6s
f(t: /

c-1
L-l

c-1

c-1
I

Osszesen

F : 5 C + 7- 4 C : C * 7 .

4C

(1e.3)

A rendszer szabiiyozfisivagy iizemeltetdsiszabads6gifoka enn6l eggyel kisebb, mivel ilyen esetbenJkolonna thnyerszhm6tadottnakkell tekinteniink.
Ha a nyombstaz egyest6ny6rokon,a visszaforral6ban,a kondenz6torban6s a
refluxtart6lyban (l'r-+ 2 adat), valamint a h6vesztes6geta t6ny6rokon es a
refluxtart6lyban(,rf adat)vtltoz6nak tekinten6nk,a v6ltoz6k szhma2N + 2-vel
fok (C + 2 N+ 9) lenne.E 2 N + 2 adaszabads6gi
novekedne6s igy azosszes
+
tot azonban-iid"n jelentdsebbsz6rnit6sielj6r6ssor6nrogzitik; a tovdbbi C
7 specifik6lhatovttltoz6rogziteslbenviszont az elj6rrisokki.ilonboznek'
b) Tobb betdptdtasil,t(;bboldalterm,lkesberendezis
tobb bet6pl6l6sri6s tobb oldaltermekesberendezesre
El6z6 meggondol6sainkat
jeis 6ltal6nJs]thaduk.Minden egyes6et6pl6l6sihely C + 2 szabads6gifokot
sz6elv6telek
Az
hely).
I
lent (C- I konientrhci6,l enialpia,1 mennyis6g6s
-u u ko-ponensek szhmt6lfiiggetlen m6rt6kbenbefoly6soljaa szabads6gifokot, mivel az elv6teli koncentr6ciot az elveteli hely egyertelmiien
meghatilrozza.Minden egyes oldalelv6tel k6t tov6bbi jellemz6 (a hely 6s
. Ezek alapjhnC-komponenmeinyis6g) megv6lasztfsira ad elvileg lehet6s6get
672

eset6na szabadsilgi
sii rendszerekeset6benoldalelv6telek6s tobb bet6p1616s
fok kifeiez6se:

F:5+(C+2)b+2s,

( 19 . 3 a )

ahol 6 a bet6pl6l6soksz6ma,s az oldalterm6kekszama(a fej- es fen6kterm6k

kifejezese,amely
fok leg6ltal6nosabb
n6lkiil). A (19.3a)egyenleta szabads6gi
(b : 1)
konnyenbel6that6anmag6bafoglalja speci6lisesetk6ntaz egybet6pl6l6su
vonatkoz6(19.2) oszberendezesre
6s oldalelv6telnelktili (s:0) k6tterm6kes
szefiigg6stis.
A rektifik6l6berendez6smatematikai modellez6sekornern a bet6pl6l6s
helyet szok6sel6irni, hanem az optimillis bet6p16l6sfeltetelet. B6rmelyiket is
fokotjelent.
helyeegyetlenszabads6gi
irjuk azonbanel6, abethpl6l6s
A szabads6gifok terh6re viiaszthat6 v6ltoz6kat iigy kell megv6lasztanunk, hogy azok ne okozzanaktllhatftrozottsdgot;igy pl. ketterm6kes,egybekolonn6ranem rogzithetjiiktetszesszerinta bet6pl6l6s.a desztill6tum
t6p16l6su
6s a marad6kanyag6ramaitegytittesen.

I 9.3. T iibbkomponensti rektifikf l6s matematikai

alapjai
modellez6s6nek
K6t- 6stiibbkomponensffrektifiki$s kiiliinbiiz6s6gea matematikai
modellez6sszelhpontj6b6l
6s x* megadds6val,rogzitettbeBiner elegy szetviiasztisa esete:r1xro
t6p16l6sifelt6telekkela v6gtenn6kekmennyis6gees osszetetelea kovetkezS
egyszenienkisz6mithat6:
k6tismeretlenesegyenletrendszerbdl
xtn : I- xzD ,
x2w =I

- xyy ,

F ,ro = (D + W) ,zr = D *2o +Wxr* .

(1e.4)

(1e.s)
(1e.6)

673

Az adatok ismeret6bena szabadshgifoknak megfelel6 szimt vifitoz6

rogzit6seut6n az ekn6leti tinyerszim grafikus vagy numerikusfton egy6rtel(1.a 18.fejezetet).
miien meghatirozhato
rendszer6s egy bet6pl6l6sesetenmindenegyesujabb
Tobbkomponensii
fokot jelent, amelynekterhereaz
komponenscsup6negyetlenrijabbszabads6gi
uj komponens bet6pl6l6si koncentrdci6jhtrogzithetjtik. A m6retez6sszernpontj6boltehhtaz rij komponensmegjelendse
nemjelent ijabb rogzitesileherendszerekesetdna k6t tert6seget.Ebb6l kovetkezik,hogy tobbkomponensii
m6k kulcskomponensekre
vonatkoz6kinyer6si elSirdsaia desztill6tumes a
rnarad6kmennyis6g6t,ill. osszet6tel6tnem hat6rozz6kmeg egy6rtelmtien.
Ezeknekaz adatoknaka becsl6s6vela szbmitts megbizhatatlann6v6lik, igy a
tobbkornponensiirendszereket6ltal6bana biner rendszerekreismertetettsz6nyugv6m6dszerekkel
mit6sielj6r6sokt6lelt6r6alapelveken
sz6mitjuk.

A rektifikilis

matematikai modellez6s6neklehetfs6gei

A tobbkornponenstirektifik6l6s matematikai rnodellezdsdrehaszn6lt

sz5mit6sielj6r6sokk6t csoportraoszthatok.
Az elscicsoportbatartoznakazoka m6dszerek,amelyekkela ketkomponensii desztill6ci6 minthjilra, adott tisztas6gikovetehn6nyekhezsziiksdgeselm6leti tdnyerszhmothathroznakmeg. Az elm6leti tilnylrszhmot meghathroz6
elj6r6soktov6bbih6rorncsoportraoszthat6k.Az adottdesztill6ciosfeladathoz
szi.ikseges tiny 6rszfimotui . sz6rnithatjuk :
I . z6rt kozelitl osszefliggesekkel,
2. a minim6lis anyagdramok6s minimSlis elmeleti tfinylrszhm alapjin, empirikus korrel6ci6kkal,
felirhatoegyenletrendszer
megold6s6telm6leti tinye3. a desztill6l6oszlopra
ronkentkeres6un. t6ny6rrol-t6ny6rraszhmitfisa.
Az empirikusosszefiiggdsek
mindegyike,a zirt k6pletetrnegad6m6dszerek6s a t6ny6rr6l-t6nyerra
sz6mol6elj6r6sokegy r6szea kulcskomponensek
feltetelez6sdvel
dolgozik,azaza feladatotketkornponensii
problemhvi egyszenisiti irgy, hogy a szltvd'lasztitsmin6s6g6t,az elegy k6t tetszesszerint vfilasztott (6ltal6banegym6shozkozeliill6konys6gir)komponense
kozotti elv6laszt6s
rndrtekdveldefini6lja.
Konyviink terjedelmenekkorl6tozotts6ga
miatt a modellez6selsd csoportj6ba tartoz6,itt felsorolt m6dszerekkoziil csak a 2. pontbanemlitett eljhr6sok egy v|Itozatift ismertetjiik,melyet a m6rnoki gyakorlatbana leggyakrabban
alkalmaznak.

674

A mdsik csoportba tartozo m6dszerek:az egyenlettipusonkdntvegzett

iter6ci6smatematikaimodellez6sm6dszerei,adott oszlop szetvalaszt6k6pess6g6nek szilmitfsfna. Kidolgoz6sukat az elsS csoportba tartozo m6dszerek
ugyanisfeltdtelezika kulcsindokolta.A kozelit6osszefiigg6sek
el6gtelensege
vagylls az 61land6mol6ris tirlfoly6s, Iovttbb| az
komponensmegv6laszthsht,
a t6ny6rr6l-ttnyena
6llandorelativ ill6konys6gfeltetel6nekelfogadhat6shg6t;
fel, lassirak6s alprobl6m6t
vetnek
pedig
sz6mit6stechnikai
szhmit6elj6rdsok
6ltal6bannem
az
osszetetelek
v6gein
kalrnaz6sukneh6zkes,mivel a kolonna
becsiilhet6kkell5 pontoss6ggal.
I 9.3. tdbkizat
A szabads6gifok terh6rerogzitettv6ltoz6k
A rogzitett v6ltoz6k sz|ma (C komponensii
elegyre)

Adott t6riy6rsz6m[r
Elm6leti tinylrszim
rektifik6l6oszlopsz6tv6m6dmeghat6roz6s6nak
laszt6k6pess696nek
szereieset6n
eset6n
meghat6rozSrsa

Megnevez6s

Bet6pl616smennyis6ge 6s <isszet6tele
Betdpldkisentalpi6ia

helyevagy optimdlisbet6pl616s
Bet6plSl6s
Felt6tele
Nyom6s
A refluxar6ny6s minim6lis refluxar6nyh6nyadosa

I
I

A kondenz6torral elvont h6 vagy a reflux

h6m6rs6klete
Anehbz (kulcs) komponens m6lt<irtjeaz
esvik teml6keben

A kdnnyii(kulcs)komponensm6ltorjeaz
esvik tenn6kben

A desztilldtummennyis6ge

Elm6letit6nv6r
Osszesen

c+7

c+1

A k6tf61ematematikairnodellez6silehet6segkiilonboz6s6g6ta szabadC komponensiielegy szets6gi fok terhere rogzithetSv6ltoz6k szernpontj6b6l.

6s k6ttenn6kesoszlopra)a 19.3.titblavillasztishnakp6ld6j6n(egybet6pl6l6sir
zatban szeml6ltetjiik.Az elmeleti tdnylrszhm meghatiroz6s6nakmodszerein6l
v6gzett iter6ci6s
a tisztas6giel6ir6sokspecifik6ltak;az egyenlettipusonk6nt
675

matematikai modellez6seset6benpedig az elmlleti tinylrszitm 6s az egyik

term6k mennyis6gerogzitett, 6s az adott berendez6sselel6rhetd szltvdlaszt6
k6pesseget
sz6mitjuk.
A kolonnanyomfs kivilasztrlsa
B6rmelyik szirmitbsim6dszert kovetjiik a tervezls sor6n, sztiks6gesa
kolonna nyomils6nak el6zetes megviiaszthsa.Ezert r<ividen 6ttekintjiik a
kolonnanyom6skiv6laszthsnakszempondait.
Adott szetv|lasztdsel6res6heznagyobbnyom6seset6n6ltal6bantobb t6mivel eltal6bana relativ ilnydrravan szriks6g,rnint kisebbnyom6sesetdben,
Ebb6l a szempontb6lteh5t a
lekonysilgoka nyom6snovelsekorcscikkennek.
kolonn6tcllszeriia lehet6legkisebbnyom6soniizemeltetni.A nyom6scsokkenes6velazonbannovekszika g6zt6rfogat6s ezzel egytitt a sziiksegeskolonna6tmer5is. A kisebbnyom6sokalkalnaz|sitnakm6gis az alegkenyesebbpontja,
csokkena forr6spontis es igy ahhoz, hogy
hogy a nyom6s csokken6sevel
folyaddkrefluxot t6pl6ljunk vissza az oszlopba,sok ghzelegyet(pl. konnyi
sz6nhidrog6neket)csakm6lyhiitessel lehetkondenzhltatni.
Norm6lis koriilm6nyekkozcitta kolonna fej6n t6voz6 g6zokkondenz6l66116
si hdm6rs6kletet(6s igy a rektifik6l6oszlopnyom6s6tis) a rendelkez6sre
hiitSkozeg h6m6rs6kleteszabja meg. Az oszlop nyom6s6t mindig a ,,legtewezzik.
rosszabb"konilmenyekre(a legmelegebbhiit6kozeg-h6m6rs6kletre)
A rendszernyom6sa att6l fligg6en ki.ilonboz6,hogy tot6lkondenziiort
vagy parciirliskondenzhtorthaszn|lunk(18.25. 6bra).A kondenz6tortipus6nak
szempontjaia kovetkez6k:
kiv6Llaszt6si
a) Parcifiis kondenz6torcsak akkor johet sz6ba,ha a fejtermeketg5z alakban
haszn6ljukfel vagy adjuk tov6bb. A fejtermek utolagoskondenz6ltat6sa
ugyanis fitalftban kolts6gesebb.
b) Tot6lkondenzbtoralkalmazfsakora kolonna bels6 reflux6ramaa reflux tulhiiteseveI szab6lyo zhat6,p arcidtliskondenzdtoreset6ben azonban nern.
c) Parcid,Iiskondenz6torthaszn6lvaa kolonnanyom6s(az elegy hannatpontj6hoz tartoz6 nyom6s) kisebb, tot6lkondenzbtoralkalmazhsakora kolonnanyom6s(az elegybuborekpontj|hoztartoz6nyom6s)nagyobb.Ennek rnegfelel6en rn6rlegelniinkkell a k6tf6le kondenz6tortipusberuh6z6sies ilzerneltet6sikolts6genekviitozilsfi az egyesmiiveleti jellemz6k szempontjdb6l, amelyekrovidena 19.4.tdbldzatszerintfoglalhatokossze.

676

19.4.tablazat

cisszehasonlit6sa
Parci6lis 6stot6lkondenz6tor
Kondenz6tor
tipusa
Y6ltoz6

Parci6lis

Tot6l

Fejtermek

goz

folvad6k

Nvomds

kisebb
azonos
kisebb
kisebb
kisebb

nagyobb

A hiit6viz h6m6rs6klete
T6nv6rsz6rn
Kolonna falvastags6sa
Kapacit6s a g6zsebess6galapi6n

azonos
nagyobb
nagyobb
nagyobb

A kiv6laszt6siszempontokfelsorol6saalapj6nkonnyenbel6thatjuk,hogy
az ipari gyakorlatbana legtobb kolonn6t tot6lkondenziftonalcelszerf iizemeltetni, a parci6liskondenz6torokalkalmazhsaritkfhb.

19.4. EI m 6leti tfinv6r szhmszfmitf sa kozelitf m 6dszerekkel

Az elrn6leti tiny 6rsztm szimithshra kidolgozott kozelitci osszefiig gesek
alkalmaz6s6valelkeriilhetda sokszordivergenstfnylrrol-tftnyerra sz6mit6s,de
e m6dszerekkelcsaka feladatoksokkalkorl6tozottabbcsoportj6nakrnegold6s6ra kapunk pontos eredm6nyt.Ennek oka az, hogy a kozelitl osszefiiggdsek
szigorfancsakide6lisrendszerekes a szekci6ban6lland6mol6risanyagforgalom, valamrntaz dllandorelativ ill6konys6gfelt6teleinekteljesril6seeset6n6rvenyesek.Ezek a felt6teleka rendszert6lfiigg6en tobb6-kev6sb6elegi.ilnek
csakki. Nemide6lisrendszerekeset6bena kozelitSm6dszereknem haszndlhatok. Kozel ide6lis,de nagy relativ illekonys6girelegy eset6na relativ hiba viszonylagnagy lehet, de ilyenkor az elegy konnyen szltvLlaszthat6,igy a
timy1rsz|msziiks6gletkicsi 6s a hiba gyakorlati szempontb6lnem jelentds. A
kozelit1 m6dszerekalkalmaz6saa nehezensz6tv6laszthat66s kozel ide6lis
rendszerekrea legc6lszenibb.Ilyen esetbennagyszftmirelmdleti t6nyerra van
sztiksdg,es a szbtvitlaszthshoz
sz6mitott elm6leti fokozatok szfimanakrelativ
hib6jakicsi.
jelenleg- a
Felmeri.ila kerd6s,hogy a kozelitSsz6rnit6sim6dszereknek
szhmit6gpekalkalmazhshnakkorszak6ban van-e l6tjogosults6guk.Erre a
k6rd6srefeltetlentil igenl6 vilaszt kell adnunk.Ezeket a rn6dszereketjelenleg
is vil6gszertealkalmazzhktdj6koztat66s el6zetesbecsldsekhez(pl. beruhhzbsi

677

javaslatok), kiilonosen nagy thnyersz|m'l oszlopok eset6ben.Sokszor - ha

j6runk el - a kozelitS osszefrigg6sekkel
vegzett szhmimegfelel6ovatossdggal
t6sokkiviteli tervez6salapj6ulis felhaszn6lhat6k.
A kulcskomponensek6s az rilland6 koncentrfci6k z6n6i
A tobbkomponensiielegyek szetviiaszthsdnakkozelitl szhmittrsirhozbe
kell vezetiink a kulcskomponensekfogalm6t. A kulcskomponensekbevezetes6vel ugyanisa sz6mit6sifeladatokjelentdsr6szepszeudobiner elv6laszt6si
a mindk6t term6kben|ltalihan jefeladatthegyszenisodrk.Kulcskomponensek
lentds rnennyis6gbenel6fordul6 komponenesek;koncentrdci|juk mindket termdkbenelcjfrt.Az ill6konyabba konnyii kulcskomponens,a kev6sb6ill6kony a
viszontrnajdnemegesz6ben
A nem kulcskomponensek
neh1zkulcskomponens.
meg.
csakaz egyik vagya m6sikterm6kbental6lhat6k
Egy tobbkomponensfidesztill6ciosrendszerjellegzeteskoncentrSci6eloszl6s6tg5z- es folyadekfbzisbanaz EotvttsrnR6ltal bernutatottprop6nmentesit6 oszlop peld6j6nszeml6ltetjiik.A komponensekC1 ...C6, a kulcskomponensekpediga prop6n6s a but6n.

Es

!o G3 t
6 5

gE'

g E

g6z
lolyad6k
lolyad6k

goz

s-E
n E9

o R

fen6k

r s r a r S 1 2 t l r g

tinY6rsz6m

te1

oszlopmol6ris96z-6s folyad6k19.7.dbra. Prop6nmentesit6

iramat

(19.7.dbra) l6that6,hogy
Az oszloprnol6ris96z- es folyad6k6ramaibol
jo
p6ld5nkbanaz filando mol6ris anyagaramfeltetele kozelit6ssel6rv6nyes.A
szeml6ltetjika19.8.6s 19.9.dbran.
96z-es folyadlkfhziskoncentr6ci6eloszl6s6t
felett, a konnyfi nem
Lhthat6,hogy a neheznem kulcskomponeseka bet6p16l6s
a bet6pl6l5salatt ,,tiinnekel" Megfigyelhet6tov6bb6,hogy
kulcskomponensek
a konnyii nem kulcskomponenseka betdpl5l6sfelett, a neheznem kulcskomponensekabet|pl6l6s alatt egyjelent6s z6n6bankozel 6llandokoncentr6ci6ban
678

vannakjelen (6lland6koncentr6ciok
z6nhja: ,,pinch zone") 6s l6nyeges
f
koncentr6ci6novekedescsak a koI
lonna legfels6 6s legalso tdnylrjain
/
,
kovetkezik be. Tobbkomponensii
I
I
elegyekn6l teh6t k6t ,,6lland6 koncentr6ci6k z6nhja" alakul ki a bet6pl6l6sit6ny6r felett 6s alatt. Megemlidiik tov6bb5,hogy a nem kulcskomponenseke kolonnaszakaszokban
\c,
6lland6 eri'r.kiifn.,,hat6rkoncentr6ci6i" viszonylag egyszeri egyenletekkel becsiilhet6k. Fontos megfigyelni.inkazt is, hogy a nehdzkulcso h ' r s " r " g ' t z ' t r ' r o ' a ' ! ' 7 ' c ' r ' ra' ' l r ' K
tAnyersz6m
komponensek az anyagm6rlegb<il
kovetkezden - nem csokkenhetnek I 9.8.dbra. Prop6nmentesit6
oszlopg6ztisszez6rus koncentr6ci6ra a bet6pl6l6si
t6tel-eloszl6sa
z6na alatt, a konnyff komponensek
pediga bet6pl6lSsiz6nafelett.

\
\
\

\
4 3 2 t
s a
r ri r o t !I 7 rt 5
o R r 1s5r rr ai t23t 1t 2r o

t6ny6rsz6m
I 9.9.dbra. Prop6nmentesit6
folyad6kcisszet6tel-eloszl6sa

679

Az elm6leti triny6rszrim kiizelitf szimitisa

minim6lis t6Adott szltv|lasztitst megval6sit6 rektif,rk6loberendez6s
jelleminim6lis
folyad6k-anyag6ramokkal
es
t6ny6rsz6mmal
nyerkozi 96z- s
mezhet6.A minim6lis tinylrszhmn6l, ill. minim6lis anyaghramokn6lkisebb
6rt6kek eset6na l<whnt6less6giiszltvblaszthstnem lehet el6rni. Ezek a minim6lis hat6r6rt6kektobbkomponensiielegyekn6lis lehet6v6teszik az elmlleti
6t empirikusosszefi.ig96sekkel.
tiny erszfim szhmitbs
Minimdlis refluxardny
Az UNneRwooD-t6I szhrmaz6,tobbkomponensiielegyekre 6ltal6nositott
egyenlet szerint a rektifik6l6s minimdlis g6zdrama (es igy minim6lis
reflux6ramais) a kovetkez6 egyenletekv6ltakoz6 alkalmazbshvalhathrozhat6
meg:
C

LVt.=F(I-q)=

V
' m t.n

-Y

Z-J

/-r

a, F 2,,
" - @ '

a, D x,o
a,-@

(le,7)

(1e.8)

jo kozelitessel
Ha a bet6pl6l6sh66llapota6s a desztill6tumcisszetetele
megbecstilhetf,a (19.7) egyenletb6legyetlen@-gyok(a kulcskomponensek
relativ ill6konys6gaikozotti @-gyok)iter6ci6smegold6saelegend6.Ezzel a @
-6rtekkela (19.8)alapj6nV^rnkiszflmithato.
Ha a desztill6turn<isszet6tele
nem becsiilhet6rnegmegfelel6pontoss6ggal, a (I9.7) egyenletetminden @-remegoldjuk.Az elSz6ekbenismertetett
szempontokszerint a nem eloszl6komponensekrevonatkoz6egyenleteket(az
irre6lis@-gyokkelfelirt egyenleteket)
elhagyjuk6s a megmarad6re6lis @ -vel
meghat6rozzuka minim6lis 96zfelirt egyenletekb6l6llo egyenletrendszerrel
kulcskomponensek
moltortjeit.
6ram 6rt6ket,ill. az eloszl6nern
19.1.pelda
Egy tobbkomponensiielegy bet6pl6l6siosszet6telees a komponensek
forr6sponti(telitett)
relativ ill6konys6gaa19.5.tdbldzatbanadott.A bet6p1616s
az al6,bbikifolyad6k (q : 1). Az ellirt szetv|laszthsa kulcskomponensekre
:
nyer6sitortekkelj ellemezhet6
680

+ = 0,9

6s

n
-;o
=

0,1

Jn

Jc

relativ uruo.ll;i;!utot"'
6sa komponensek
<isszet6tele
A bet6pl6l6s
(a 19.1.p6ld6hoz)

Komponens
A

c6n
D (NIO

E
Osszesen

F*o

ct,

0,05
0,10
0,30
0,50
0,05
1 ,0 0

n
J

2,7
2
I

0,8

Hathrozzvkmeg a minirn6lis folyad6k6ram(reflux6ram)6rt6ket 1 mol bet6pl616sravonatkoztatva.

Megoldds
n6gy egyenletetkapunk.
A (19.8)egyenletb6la 4 ktilonbozl (D-6rt6hkel
A (19.7)egyenletetkiel6gitri@-gyokok:
Q.:2.8788
@z:2,07485
@r: I,3857
Qo:0,81179.
megold6s6vala nem eloszl6
A n6gy egyenletb6l6116egyenletrendszer
komponensekDx,o-ertekeireirre6lis 6rt6kekad6dnak.Az A 6s E komponensek
Dx,o-ert1keireirre6lis ertekeketkaphatunk(az els6esetbennagyobbat,mint a
a @,- 6s
bet6pl6l6si6rt6k,m6sodikesetbennegativ6rt6ket).Ennekrnegfelel5en
felirt (19.8) egyenletekkiesnek.
@o-gyokokkel

681

A megmarad6k6t egyenletb6l61lok6tismeretlenes
egyenletrendszer:
v/ m i n-

3.0,05 , 2,7D*u,
31,0?4g5- ,,r-,or*

L
r i n'm

-,

2.0,27 , 1.0,05
21,074g5- llpr*'

3.0,05 , 2,lDxuo
3- rJg57' 2,-r,t*-

2.0,27
2-r,t*'

1.0,05
r- tr-'

Megoldva:
V^in: 1,132moUmolbet6pl6l6s,
ill.
Dxnn: du:0,0986.
Ebb6l a B komponenskinyer6sitortje:
dB _0,0986
= 0.9g6.
o,l
fu
a minim6lisreflux6ram:
L^in: V,nin-D:1,I32 - 0,468:0,664 mol/molbet6pl6l5s,
a rninim6lisrefluxar6nv:
n

L*i

01664

, ^^

0.486

Minimdlis elmbletitdnydrszdm
Adott szftv|laszt|st megval6sit6rektifikSl6berendez6s
egyensiilyi egy(elm6letitiny6,rszSma)
s6gsz6ma
minim6lis,ha teljesrefluxszaldolgozunk,teh6t nincs term6kelv6tel6s nincs bet6pl6l6s,ennekmegfelel6ena refluxariiny
grafikusana 18. fejev6gtelen.A minim6lis elm6leti tdny1rszirm
6rtelmez6s6t
zetbena 18.24. dbrdn mutattukbe, biner elegy sz6tvSlaszthsina.
Az ott levezetett Fenske-egyenleta tobbkomponensiiszltv|Iasztdshozszi.iks6ges
rninirn6lis
elm6leti tdnyerszhmmeghatiroz6s6rais alkalmas,ha azt a kulcskomponensekre irjuk fel:

682

fr

r,

./

\ I

r e l I k l/ [ r * l I
\xNx)w)

" m l n -

(1e.e)

l\xNx)o/

lg (a xr , rr)au

A visszaforralo6s a parciSliskondenz6torelm6letifokozatnakszfmit. A
teljesreflux esetdnszint6na
term6kekbelirnegoszl6sa
nem kulcskomponensek
sz6mithato,felhaszn|lvaa rn6r
val6 visszahelyettesit6ssel
Fenske-egyenletbe
neghatfxozottminim6lis elm6leti tdnyerszitmot6s valamelyik kulcskomponens
ismertterm6kekbelieloszl6siarhnyit.Az egyenletugyanis- a 18. fejezetben
ismertetettfelt6telek teljesiil6seeset6n- b6rmely k6t komponensreerv6nyes
(nemcsaka kulcskomponensekre).
A Fenske- egyenletszigor(rancsak 6lland6relativ ill6konys6geseten6rv6nyes,a viszont vfltozik a hdm6rs6klettel.Az ellentmond6stWINN prob6lta
Ha az egyensitlyi6llan61tal6nositotta.
6thidalnirigy, hogy az alaposszeftiggest
do kifejezese:

Kxx = F K!u*

( 1e . 10 )

d r r , N N = P K i v K ,'

( 1 e .11)

vagyK*tsval elosztva:

ahol p es b Slland6 nyom6shoz tartoz6 empirikus 6lland6k, a m6dositott

egyenlet:

l('/t-)
M

n]ill

IW\\

ll:;n)

IeF

(re.r2)

Empirikuskorceldcio
A minim6lis reflux6ramok 6s a minim6lis thny1rszirmismerete megszabjaa miivelet tervez6si6s iizemeltet6sihat6rait.Mivel a pontososszefliggeseken alapul6 kolonnamodellezesviszonylagosanbonyolult, nagys6grendi
osszffigg,is sziletett, az
becsl6sekheztobb empirikus refluxdram-tdnydrszdm
el6z6ekben ismertetett m6don szitmithat6minim6lis miiveleti hat6r6rtdkek
683

alapjfn. Bfu ezeketaz osszefi.igg6seket

eredetilegbiner elegy rektifik6l6sra 6s
6llandorelativ ill6konys5gesetdredolgozt6kki, a k6s6bbiekbentobbkornponensii rektifik6l6sra is kiterjesztett6k.A legszelesebbkorben a Gilliland-riszszffiggesterjedteI (18.30.dbra).
A nemkulcskomponensek
eloszldsa
A 19.2 alfejezetbenrdmutattunkarra, hogy a tobbkomponensiirektifik6l6oszlopoktervezesekora rogzithet<if,iggetlen vfitoz6k szdmakorlftozott,
6s igy a nem kulcsomponensre
vonatkozokinyer6sitortek"

at,uUUurt
[+l
\J, )
nem ismerjrik. Az empirikus korrel6ci6k alkalmazhsithozteh6t a nem kulcskomponensekmoltortj eit utolag kell megbecsiilniink.
Altal6ban az cisszeskomponensterm6kbeli koncentr6ci6iviszonylag
egyszenienbecsi.ilhetdkaz izemeltet6s extr6m eseteiben:minim6lis refluxar6ny6s minim6lis thny1rszim(teljesreflux) eset6n.Sokszora teljes refluxhoz
tartoz6komponenseloszl6s
megfele16
k<izelit6snek
tekinthet6.
Hp,NcsrpescK6s GEDDES
az egyeskomponensek
term6kekbelieloszl6si
tortjeinek kiszfimit5shraegyszerTrn6dszertjavasoltak.A m6dszerszerint minden kornponenseloszllsi tortj6neklogaritrnusa,
lg (d,lw,)a lg a, fiiggv6ny6ben
egy egyenesen
fekszik:

,r(!')=" I g a , , + b ,

( 1e . 13 )

\*, )

ahol a az egyenesir6nytangensevagy a szerzSk elnevez6se szerint a

index". Yizsg|lataik szerint az egyenesekk6t hat6resetkoze es,,frakcion6l6si
nek:
a) teljesre.fluxesetin I I 9.9] Fenske-egyenletbSl:

a:

N^in

6s

a,\
b:lgl - l;

(te.r4)

\w.i )

b) eg,tetlenelmdletitdnyir esetin:
a: I 6sb:lgK,

684

( 1e . 1
s)

ahol K, a vonatkoztat6sikomponensegyen- I
I
a 19.10.dbsirlyi 6llandoja.A k6t hat6resetet
I
rdnmutatjukbe.
f
SruptN6s LocrueRT kutat6saiszerinta 3komponensekeloszlSs6nakk6rd6se bonyo- <t
6ltal belultabb. Szerintiinka HeNcsrpBECK
vezetett koordin6t6kn6la teljes reflux eset6nek egyenes,a minim6lis reflux eset6nek
gorbefelel meg (19.11.dbra).Nagyobb@:
lge, +
MR^ineset6n(@ = 5) a gorbeelSszorelt6volodik a teljes reflux egyenes6b6l6s csak ki- 19.10. dbra. A komponensek eloszsebb@-n6l(@ = I,1...1,5)t6r visszaa mini- l6sa a refluxar6ny ftiggv6ny6ben 1 teljes reflux (meredeks6g:N*in), 2
m6lis reflux gorbejekozel6be.
egy elm6leti t6ny6r (meredeks6g: 1)

II
II

3
C!

19c, +
SruprN6s
eloszl6sa
I 9.I I . dbra. A komponensek
LocKHARTszerirfiKK - ktinnyii kulcskompo1 - teljes
nens,ly',K- neh6zkulcskomponens,
reflux, 2 - nagyLID (= 5&,i" ), 3 -kts LID
(= l,lR-m ), 4 - minim6lisreflux

685

19.2.pdlda
Egy but6n-pent6nsz1tv|laszt6oszlopbaforr6spontifolyad6kot t6pl6lunk
(i-Ca,n-Ca,i-C5,n-Cr) sorrendben
moltortekkel(0,06;
be, melynekosszetetele:
A,I7; 0,32;0,45).Az elv|lasztfista n-Co(KK) 6s i-C5 (NK) kozott a kovetkez6
el6ir6sokkalhajtjukv6gre:
aKK
=t**

.fro

=0.g5.

frr

Hathrozntk meg a nern kulcskomponensekeloszl6s6ta desztill6tumban6s a

marad6kba
n, H engstebeck- 6s Geddes-m6dszerevel, ha az elegy buborekpontja
relativ ill6konys6gai(2,58;
az oszlop7,Tbar nyom6s6n87oC6sa komponensek
2 , 0 4 ;1 , 0 ; 0 , 8 3 9 ) .
Megoldds
A kulcskomponensek
9lYo-oskinyer6sekor(F:1 mol/id6)
o ' 1 6 1=5
l s r 9 = r . 2 7 9.
l"n d ' - ' o = 1" n
*,-co
0,0085

rg
"

d'-''
!'019=
= - r,279
= 19
.
rgo,o526
"

w,-c,

0,304

tl a'

i-C.

cr

G I
9

o
-t
-2
.-3

- ql

o,o

o,i

o'2
lgdt

o'.

o,t

o,5

| 9. I 2. dbra. A komponensek eloszl6saa

fej- 6s fen6kterm6k k<izcjtt

686

A Hengstebeck-diagramon
igy k6t pontotrajzolhatunkbe, ami egy egye(19.12.
a tobbi kornponens
meg
dbra).
Az
fhrih6lmeghatarozhat6
nesthat6roz
is:
eloszl6sa
lg

d' -. '-o
wi-co

d ' ,- L- 4

=2,r :

1)59

wi-co

i - Cna
vonatkoztatott
6s az 1m6l bet6pl6l6sra
desztill6tumban:

0,05952mol,

marad6kban:

mol.
0,00048

lgd'-sL=- 1,89;
wf l - L 5

d'-c'
w, 1 - L s

= r,289. ro-2

es az I m6l bet6pl6l6sravonatkoztatottn-C" a

desztill6tumban:

0,0059mol,

rnarad6kban:

0,444I moL

teljeseloszl6saa 19.6.tdbldzatbanadott.
A komponensek
19.6. tablazat

(a 19.2.p6ld6hoz)
A komponensek
eloszl6sa

Bet6p1615s

Komponens

Desztill6tum
mol

mol

xD

,-Cq

0,r7

0,r7

0 , 16 15

0,6650

i-cs

nlt

0,32

0,0160

0,0659

,-Cs

045

045

0,0059

o o)4)

0,44411

0,5860

Osszesen

1.00

1.00

0.2490

1.0001

0.15109

1.0000

0,06

0,06

0,2450

mol

0,00048
0,00850
0,30400

i-Cn

0,0595

Marad6k

0,0006
0,0112

0,4022

687

Optimdlis betdpldldsi tdnY6r

Mivel a kozelitS sz6mit6sokn6la thnylrok osszet6teleitnem sz6moljuk,
dusito 6s szeg6nyit6szekciobelirnegoszsziiks6gtinklehet az osszt6ny6rsz6m
KtmentoE javasolt
l6s6nalibecsl6se.A bet5pl6l6sit6ny6rhely6nekbecsl6s6re
empirikusosszeftigg6st:

,,+ 0,206,glf(X),[X)'( i 8 . 16 )
]
feletti elm6leti t6ny6rok szbma,l abetbpl6l6salatti ehndleti
ahol k a bet6pl616s
szhma.
t6ny6rok

19.5.A tiibbkomponensiirektifikilfs matematikai

modellez6se
A digit6l6s szhmit6gepekelterjedds6vellehet6v6v6lt a tobbkomponensii
A fokozatoskozelitesi
rutin m6dszerekkel.
rektifikalofolyamatokmodellez6se
kiiter6ci6smodizerek hat6konys6ganagymertdkbena konvergenciaelj6r6sok
iter6ci6smegoldAsasorhnaz
v1lasztisht6lfiigg. Egy implicit egyenletrendszer
olyan 6rt6keketnern tal6arneddig
v6ltoztatjtk,
addig
ismeretlen v6ltoz6kat
- kiel6gitik.
pontoss6ggal
a
sztiks6ges
lunk, amelyekaz egyenleteket
A megfelel6konvergenciam6dszer:
- tobb gyok eset6nis elvezeta keresettgyok megold6s6hoz,
- stabilis, vagyis a gyokot aszimptotikusankozeliti (nem oszcill6l a
megold6skornyezet6ben),
- gyorsanelvezeta megold6shoz.
Szerencsfrema m6r a m6rnokok rendelkezds6re6llnak olyan professzion6lis
szimul6torok,amelyeka fokozatoskozelit6snumerikusmodszereithat6konyan
kezelik 6s alkalmasak a tobbkomponensiiszetv|laszt6miiveletek ,,szigoril"
matematikaimodellez6s6re.

688

Rektifikdl6oszlop matematikai modellje

A rektifik6l6oszlopmatematikaimodellje az ismeretlen v iiltozok (miivefoknak megfeleliisz6mf paleti jellemz6k) rnegoldhsbtc6lozza,a szabads6gi
sz6mol6
ram6terrogzitlse ut6n.Mivel jelen fejezetbena termdkosszet6teleket
elj6r6sokatelemezzik,egy bet6pl6l6s6s k6t term6keset6negy kolonnaC + 7
lehet6s6rogzitend6viitoz6ja a ,,A rektifik6l6smatematikairnodellez6s6nek
gei" cimsz6alattleirtak szerint:
a bet6pl6l6smennyis6ge6s osszetdtele(O
(1)
a bet6plil6sentalpiaiirama
(1)
a bet6pl6l6s
helye
(1)
a nyom6s
(l)
a refluxar6ny
( 1)
a reflux h6rn6rs6klete
(l)
a desztill6tummennyis6ge
(l)
az elmlletitbnylrszhm
Term6szetesen
ezekt6l elt6rrj param6tereketis rogzithetiinka feladat
a kolonna i.izeterm6szeteszerint;igy pl. kiv6nt tenn6kosszet6tel
el6r6sehez
Minden egyesirjabbbetripl6l6stov6bbiC + 2
meltet6sijellemz6it kereshetji.ik.
fok (C - 1 koncentr6ci6,1 mennyis6g,1 entalpia6s t hely),minden
szabads6gi
fokot (mennyis6g,hely)jelent.
egyesoldalterm6ktov6bbik6t szabads6gi
rogzitdseut6n a rektifik6l6oszlopismeretlenv6ltoz6inak
E pararn6terek
irhat6 fel. Az egyenletekegy rektifindgy osszefi.igg6srendszer
megold6s6hoz
n-edik tdnylrjira (a 19.13.dbra jelollseivel):
k6l6oszloptetsz6leges
(NC db egyenlet):
a)fdzisegyensulyidsszefilggesek
!ir=

Ki,{in,

( 1e . 1
7)

Npedig az elm6letit6ny6rokszima;
aholn a t6ny6rsorszam,
anyagmdrlegdnek
egyenletei(NC db egyenlet):
b) komponensek
(L,, + Pu)x* t (V, -f Pr,,Di, - Ln_tx,-t -Vn+lfn*t - F,,x,r,,=0,

(19.18)

ahol Pr,6s Pr,,az n-edik t6ny6n6l tdvoz6 folyad6k- 6s gSztilapotir oldalterm6k;

c) ent alp i a nt,6rl eg- egt enl etek (N db egyenlet) :
( L , ,+ P r , , )h , + ( V , ,t P r , , )H n - L , _ t h , _ t - V n + r H n + t - Q , - - 0 ,

(19.19)

689

f 'f.
t-1
I
f+1

m-1
m
m+1
N-2
N-1
N

L--L

u-roronnu,f-1'-":Ii:"?;:lii'ffi1[ili:'j'j'ui,.,uro,.uro
entalpiairama;
aholq, az n-ediktinyer bet6pl6l6s6nak
d) m|ltortdsszegez,isiegtenletek(2N db egyenlet):

4 ' " = t'

(te.20)

Z lin=l '

(re.2r)

fiiggv6nye
A Kio , ho6sH, iitalirbana h6m6rs6klet6s a klt ftuis osszet6tel6nek
+
2N:N(2C+
3)
sz6mirnemline6ris
igy NC+ NC N+
6lland6nyom6son.
van
egyenletb6l6116egyenletrendszeriink

690

NC
NC
N

!i,t
^in

Ln
V

T ftmolicite)

osszesen:

N
...

N (2C + 3) sz6mriismeretlennel.

megoldfsa
Az egyenletrendszer
I. TribbvaltozosNewton-m\dszeralkalmazdsa
megold6s6ra
a tobbv6ltoL vdltozat.A (19.17- 19.21)egyenletrendszer
k6zenfekl6tszik
alkalmazhsa
z6s Newton-fele szimult6nkonvergenciaelj6r6s
haszn6lunk.
v6nek, ahol minden egyenletetkonvergenciafi.iggv6nyk6nt
6nakprobl6m6ja, hogy p
A Newton-f6le konvergenci aformula alkalmaz5s
szhmi ismeretlen6sp szbmuegyenletesetdna Jakobi-f61edetermin6nsert6k6p2 deriv6lt kiszbmitilshtig6nyli. Esehinkbenp : N (2C + 3).
nek meghathrozhsa
Egyenletrendszeriinkmegold6s6hozpl. 10 komponens6s 30 elmeleti thnylt
eset6nmdg a z6rus6rt6Kieklesz6mit6s6valis 10770parci6lis derivSlt kisz6mitdnhralenne sziiks6giter6ci6nk6nt.Ebb6l a p6ld6b6l is egy6rtelmiienlifihatl,
c6lszer6a feladategyszenisit6se.
megval6sit6s6hoz
hogy a sztmititsgazdas6gos
2. vdltozat. Ha K,,6rt6k6t az osszetbtelt6lfi.iggetlennektekintjiik, (ill.
att6l val6 fiigg6s6getcsakaz utols6 iter6ci6k sor6n vesszi.ikf,rgyelembe),feladatunkegyszenisodik.
Jeloljiik az n-ediktfinyfina 6s az n-ediktinytr alatt be16p66s kil6p6 mol6ris anyag6,ramokosszegdtL Fu , -nel, akkor a glob6lis anyagrn6rlega
( 19.18) egyenletekrisszegek6nt:
V n * L n _1 - Z F o . r : 0 .

(re.22)

Ennek felhaszn6l6shvalaz Z-6rt6kek,a (I9.17) egyenletekkelpedig a g6zkonjon

centr6ci6k ktiszobolhetdkki 6s igy m6r csak h6rom osszefiiggdsrendszer
16tre.
a) Komponensm,irleg-vagyM-egtenletek(NC db egyenlet):
M r , ( r r n - 1 , x i n , x r n n l , V r q , V n ; V n * t , T r - t r T n; T n * r ) = 0

(19'23)

691

vagy r6szletezxe:
- L F o . r * 1 + V n + 1+ I / n K,n

- " r - , * [

-\
V n + tK r r + t

Fo.n +Vn

F o . o+ V n

xi r+1

Fnxi F n

-\

",,
I

(re.24)

-0

F o . n+ V n

b) Entalpiamerleg-vagyH-egtenletek(N db egyenlet):
H, (r,,

t; xin; xir* ti Vn,r; Vu;Vrn r; Tn_t; Tr; Tr* ):0

(19.25)

ami megfelela (19.19)egyenletnek.

c) Osszegezdsivagt S-egyenletelrQnoltort-normaliztiitsi felt6telek) (N db
egyenlet):
S n ( r , n ,V * T n ) : 0 .

(le.26)

beheami megfelela (19.20)6s (19.21)egyenleteknek.

[A (19.22)egyenletek
(19.20)
(19.21)
lyettesit6s6vel
a
6s
egyenletekm6r nem ftiggetlenekegym6st6l,
marad.l
igy csakNdb S-egyenlettink
Az igy kapott egyenletrendszer
NC + N + //: N (C + 2) egyenletettartalmaz,
xi,
V

osszesen:

NC
n

w lC * 2) szhmfismeretlennel.

Ebben az esetbenaz el6z6 p6ld6nkn6lmaradva(10 komponens,30 t6ny6r) a Newton-Raphson-formulaalkalmaz6sa3540 parci6lis deriv6lt kisz6mi t6s6t i genyli i ter6ci 6nk6nt, a z6rus6rt6Kiek Ieszimithshval.
II. A .fokozato
s krizelit,ls iterdcii s m6dszerei
Az elSz6ekbenleirt egyenletrendszer
megold6s6telmdleti t6nyeronk6nt
vagy egyenlettipusonkentkereshetjiik.Ha az elmdleti tdnydronkhzli keres6st
v6lasztjuk, a Lewis-Matheson-f6le ,,t6ny6rr6l-thny6na"sz6mit6shozjutr-rnk,
amely a komponensekhat6rol6 osszet6teleinek
teljes ismeretdttltelezi fel. Ha
a hat6rol6osszetdtelek
nem teljesenrogzitettek(vagy kell6 pontoss6ggal
nem
becstilhet6k),az alapv|ltozat nagyonlassan(vagy egyiitalfin nem) konverg6l6
692

iter6ci6sm6dosit6saitkell kihaszn6lni.Ennekkcivetkeztebenez a tinyen6l-titny6rra szilmithsa m6rnoki gyakorlatbannem terjedt el.

megold6s6tiltal|ban
Ha az iter6ci6 elkeriilhetetlen,az egyenletrendszer
gazdas6gosabb
keresni.A fokozatoskozelit6si m6dszer
egyenlett[pusonkdnr
szerint a szabads6gifoknak rnegfelel6 szirmfiv6ltoz6 rogzit6seut6n bizonyos
v6ltoz6kert6keit feltltelezzik (els6dlegesfelt6telek),amelyekkela tobbi ismeretlen v6ltoz6t kisz6mitjuk. A kapott 6rt6keket ellen6rz6 egyenletekkelpr6a kovetkezS iterici6hoz a viitozok
b6ljuk ki, majd konvergenciaelj6r6sokkal
egy csoportj6nakolyan irj 6rt6keketadunk, arnely kozelebb visz az egyenletrendszermegold6s6hoz.A szbmit6stmindaddig ism6teljiik, amig az elterbsaz
el6irt hibakorl6tn6lnagyobb.
A) 2N Newton-m1dszer
megold6s6ra
A rektifik6l6oszlopegyenletrendszerdnek
elvileg k6t utunk
van:
- A Vn-6s a T,-6rtekekfelt6telez6s6vel
(pl. 6llandomol6ris anyag
kapott line6;risM6rammal6s line6rish6rn6rs6klet-eloszl6ssal)
megoldisax, n-6rt6kekre,
majd ellen6rzesa (19.25)
egyenletrendszer
6s (19.26)egyenletekkel;
az x,,-6rt1kekfelt6telezlse; (19.24)egyenletmegold6saVo-6,sT,6rt6kekre6s ellen6rz6sa (19.25)6s a (19.26)egyenletekkel.
A val6s6gbanazonbannincsv6laszt6silehet6segiink,
ui. a m6sodikesetben a felt6telezett6s konverg6ltatottv6ltoz6k sz|rna nagyobb (NC a 2N helyett) 6s a rnegold6segy6bkentis neh6zkes,
mert a (19.25)6s a (19.26)ellen6r-re
z6 egyenletekTn nem line6risak.
Ennek rnegfelel6ena professzionrilisszimul6ci6sprogramcsornagok
kolonnasz6mit6m6dszereia tdnyirszdm 6s a V,,, 7,,profilok Jblvdtel|t kovet6en konvergSltatjik a v6ltoz6kat. Ennek iter6ci6s sorrendj6t rnutatjuk be a
19.14. dbrdn. L6that6,hogy a (19.25) ellenSrzSegyenletalkahnaz6sacsak
azut|nre6lis,ha azx, n-6rt6keket
ellzSlega (19.26)egyenletekkelnormaliz6ltuk.
megold6sa6s a kapottx,,-6rt6keknorHa a komponensm6rleg-egyenlet
maliz6l6saut6n a tobbv6ltoz6sNewton-Raphson-f6lekonvergenciaelj6r6stalkalmazzrk, az eljitri,saz el6bb ernlitett p6ld6ra 10 komponens6s 30 ehndleti
t6nyer eset6nm6r csak pl. 240 parci6lis deriv6lt kiszdmitistrt ig6nyli iter6ci6k6nt.
B) Szekvencidlis vagy felbontdsos szdmitdsi eljdrdsok
Az eljhrflsok eset6ben kiilon konverg6ltatjuk a Z, 6s ki.ilon a V , viitozokat. Alapvet6en fontos annak a k6rd6snek az eldont6se, hogy az adott v6ltoz5

693

T";{s V. o-6rt6kok
fell6telez6Ee

t omponcnen6rlcg -cgy.nletck (19.24) megoldlee

x, ;6rt6kek normrlizAlAsl
cJ' H-egyenletk(19-25)
kisz6mitAse

( T n , V n6)s H ( f , , V " )

konvergoncieliAressrl0j
1..,*, 6s Vnl*r

I 9.I 4. dbra. 2N-Newton-m6dszer

konvergenci6j6tmelyik e\len6rz6fiiggvdny hatirozza rneg. Altal6nos szab6lynak tekinthet6,hogy a v6ltoz6 fj 6rt6ketazon ellen6rz6fitggvltty szerint kell
v|ltoztatni, amelyre6rz6kenyebb.Ennek alapjin k6tf6le szekvenci6lissz6mit6si elj6r6stki.ilonboztettinkmeg.
a) Ha a tiny1rh6m6rs6kletetfizlkailag els6sorbanaz osszetltel (2 y,,=
=V*,,=1)6s

az anyaghramotelsSsorbanaz entalpram6rleghathrozza

meg, a BP- 1: bubbtepoint : bubordlqont)m1dszeralkalmazilsacelszerf

(19.15. dbra). Ebbenaz esetbena rejtett h6 hat6sadont<jaz lrzbkelhetcjh6vel szembena sz1tv|laszt6smiivelet6ben(pl. kozeli forr6spontukomponensekettartalmaz6 elegydesztill6cioja).Allando mol6ris anyagixamfelt6telez6sekoraz entalpiam6rlegetellen6tz62. hurok (I) elhagyhat6.
b) Ha a glob6lis anyagdramotels6sorbanaz osszetltel,a h6m6rs6kletetpedig
az entalpiamerleghat6rozza meg, a V hurok megelSzia Z hurkot. Ez az in.
694

SR - 1: sum of rates: t\rtdsszegezd)m6dszer(19.16.dbra). Alkalmazfsa

aj6nlatos,ha az 6rz6kelhet6h6 hat6sadont6 az entalpiam6rlegre(p1.t6voli
forr6spontukomponensekettartalmaz6 elegy desztill6cioja, abszorpci6).A
folyad6k-folyad6kextrakci6is ennek alapjhnmodellezhet6;az rzotetm miivelet miatt azonbana m6sodikhurok (I) elmarad.
T" o-Cl

Vn.-6rl6kek

teltatolez6se

komporrfi r -marlrocgycn lctck

(19.24)mcgoldtst xr
n-rc

ez S-cAycnlct (19.26)

'

minden

s(T.,v"):tol?

Tnpr 6rt6keinek
meghat6rozisakonvergenciaeljSr6ssal

x, n-6rt6keknormaliz6l6aa6s
H-egyenletek(19.25)kiszemitAsa

H ( T , , V ^ )= t o l ?

t+r 0j 6rt6keinek meghatArozesa

losikai vhzlata
19.15.abra. BP-m6dszer

695

Tn o 6E Vno 6rt6keinek

teltateloz6se

(19.24)rmgoldllr

xrn- rc

az S-ceucnlot(19.26)
sz6mitlss

S ( T " , % ) :t o l ?

xr^-6rt6kek normalizel.sa 6s
H-gyenletek(19.25) kiszAmitAsa

H ( T n , V n ft:o l ?

logikaivilzlata
19.16.dbra. SR-m6dszer

kozott a FRtpeY6s a SvnH

Desztill6ci6esetdbena BP - 6s az ^lR-m6dszerek
6ltal bevezetett Lro krit6rium ert6ke alapj6n v|laszthatttnk.Aru a bet6pl6l6s
Lrr.100 "F : 55 oCeset6n
ki.ilonbsege.
harmatpontj6nak
6s bubordkpontj6nak
esetenpedig az SR-m6dszerrelgyors a
a -BP-modszerrel,nagyobb LDB-eri'sk
konvergencia.Legnehezebbaz 6tmenetitartom6ny szhrnithsa,ahol az alapv6ltozatok,,csillapitottvagy erSsitett" m6dosit6sainakalkalmazils|ravan sztiks6g.
Hangsrilyoznikiv6njuk, hogy ak6r a 2N Newton-rn6dszert,ak6r a szekvenci6lis elj6r6sokatkovetji.ik,a nagyval6sziniis6giikonvergenciael6r6s6heza
696

Teh6t a professziondlisszimuldtorok
V, 6s Tn 6rt6keinekrogzitbseszi.iks6ges.
alkalmazdsandltermiktisztasdgiel5frdsokkalcsak azutan cdlszeriiprobdlkozni, amikor mdr Vnes Tnrogzltds,ivelkonvergdltmegolddsunkvan, 6s meggy6zddtilnk a tisztasdgik{vdnalmunkrealitdsar6l. El\enkez6esetbennagy val6sziniis6ggeldivergenssz|mitSshozjutunk.
A komponens-m6rlegegyenlet megoldisa
N elm6leti tfinytr
Az 6ltal6nos(19.23) komponens-rn6rlegegyenlet-rendszer,
eset6naz i-edlk komponensreegy bet6pl6l6ssal6s oldaltermekn6lki.il a kovetkez6 form6banirhat6 fel:
- V t x i o+ V t K i l J i l = 0 ,

(Vt - D ) x , o- ( V z - D + 4 K , r ) * , 1 + V 2K i 2 x r z = 0
(Vz - D ) x , t - ( \ - D + V , K , r ) * , 2 + V 3 K i 3r i : = 0

(v,-

D ) x , , - t - ( V n * t- D + V n K , , ) * , n l V n + t K i , , * 1 x i r a l = 0 ,

(19.27)

( V r - D ) x i t - r - ( V r * , + W + V , K , r ) r , r + V s + rK , f * , x i / * r * F x , , = 0 ,
:
( V u - t + W ) * , u - z - ( V u+ W + V r - , K , * - , ) " , " - r * V N K i Nx i N : 0 ,
( V u+ W ) t , u - t - ( W + V * K , * ) x , , v= 0 .
A b ethpliililsi t5nyer azf- e dik, ezlrt v an azf- e dik tbny6r egyenlet6ben Fx,, .
tomorebbm6trixosir6sm6ddal:
Az egyenletrendszer

M,x,: f;,

(1e.28)

ahol x, a kolonna (N + 1) elemii osszetdtelioszlopvektora; f, a kolonna (N + 1)

elemii bet6pl5l6sioszlopvektora; alakjuk:

697

0
0
0

xto
xit
xt2

(te.2e)

f.= 0

xi=

'-

xi,

F *,,
*r,*
;
MieEy (N+ 1) -edrendiitridiagon6lis m6trix, alakja:
Bo Co
At

81

C1

A2

82

C2

ll,f . -

(1e.30)
An

Bn

Cn

A*t

BH
AN

C*,
BN

6s elemei:
Bo: - (() (tot6lkondenz6tor),
Bo : - V, - (K, o- D D (parci6liskondenz6tor),
Bn: -(Vn*r-D+ VoK,n)
:-(Vn*

1+ W+ VnK,,)

Bw: - Of/+ V,Ki)

698

l<n<f-I,
f <n<N- l,

(1e.31)

I3n3f,

A r : V n -D
: vnt LY
Cn:

f+I<n3N,
0 1 n < N -1 .

V r * 1K r n * 7

megold6sii az
A komponens-m6rlegegyenlet-rendszer

(re.32)

xi= M iI fi

m6trixegyenletform6j6bankaphatjuk meg, ha az egyensrilyi5llandok ert6kei

valamilyen form6banismertek.
Altal6nos esetben(tetsz6legesszhm'6bet6pl6l6ssal6s oldalterm6kkel)a
komponensm6rleg(19.28) m6trixegyenletetovi{bbrais 6rv6nyes,csup6n a
tridiagonAlism6trix es azf,oszlopvektoralakjav6ltozik' Azf,vektor 6ltal6nos
alakja:
-

Jio
.C

Jit

_ f
Ji2

f=

(1e.33)

:
-f.
J

I N

jelenti' Az.f,,
ahol f,, = F, x i 1,,az n-edik tiny1nabel6p<!komponens6ramot
term6szetesen csak a bet6pl6l5si t6ny6rokn6l ki.ilonbozik zerust6l' A
tridiagon6lism6trix elemeia kovetkez6k:
An: L,

I<n<N,

Bo: -Vt
B,: -lLn+ PLn* K,o(V,+ Pv)l

| < n < N- 1'

(19.34)

699

B N : - l w + K i N ( v N +P v i l ,
01n<N-1,

Cn : K , n * , V n * ,

ahol Prn az n-edik thnyerl6l elvett folyad6kdllapotuoldalterm6k, P r, az n-edik

tfny6rr6l elvett gSzfilapotuoldalterm6k.

Tiny6rhatfsfok

figyelembev6tele, a reilis t6ny6rmodell

El5z5meg6llapit6saink
elm6letit6ny6rokravonatkoztak.Ha az un. ,,6tlagos kolonnahat6sfokkal"dolgozunk(az iltlagoskolonnahat6sfokotirgy kapjuk
meg, hogy az elmlleti t6nyerok szfimit osztjuk a val6di t6ny6rok sz6mixal), a
szh;mitbs
v|ltozatlan, mivel az egyensirlyt6lvalo elt6r6stegyetlenparam6terrel
vesszi.ikfigyelembe,ami a sz6mit6sutols6 rniiveletelehet.
A Murp hree-fi Ie egy edi tbnyerhatirs
fok-definici6 haszn6latam6r N( C- 1)
jelent.
tov6bbi mennyis6get
Figyelembev6ve azonbanazt,hogy a komponensenk6ntithnylrhatdsfokot61ta16ban
azonosnakveszik az cjsszestfnylna, a param6terekszhma(C-l)-re csokken6s a szhmitis egyszer[sodik.A Murphreeegyenlet6b6l
ui.
f,lle g6zhat6sfok-definici6
V
' n

vl .n - v . t
r

n + l

lin-lin+l

,,* - ,,

-)/in

-)/in+1

K,,V, ,
Ln

oin

V ,t^

V
-

(1e.3s)

1'

"itr+l
I/

n+l

6s /,, kifejez6se:

*;z#,,.
t,,=K,3;('
n+,
+)vi

(le36)

E kifejez6st a (19.18) egyenletbehelyettesitveismet tridiagon6lism6trixegyenletetkapunkkomponens-m6rlegegyenlet-rendszerk6nt:

700

Lr-t
" i n - l -'l -

t,

K r , _ t V , _ tE r w n _ ,

L..

.
['.
f

+1

(t- =l-|]l "," *

- --',,-,-*-t
Er
K , , _ , K , , _ r V n(

K,nVn Ernn

L"

(Is 37)

r , , _ ,) )

Il--------lll lv,,*,-f,n=0

I K''v'*'l E"'')

(6sL, V feltetelez6sdvel)
az ismertetettrn6dszeamely Err, 6sK, ismeretdben
rekkel megoldhat6.
Az ismertetettrnegold6sim6dszerekrnellett sz6mosegy6b megold6,si
megkozelitds6s m6dszerl|tott napvil6got. Ezek koziil rnegkrilonboztetettfrgyelmet 6rdemelaz ut6bbi id6ben egyre ink6bb elterjed6redlis tdnydrntodell,
ahol a modellez,lsalapja mdr nent az elmdleti tdnytr. Az'hn. ,,rate-based"
rnegkozelit6sn6la g5z- 6s folyadekfbzisiranyag6tad6si6s h66tadesiegyritthaEzzel lehet6v6v6lik a ret6k kozvetleniil,,6prilnekbe" a m6rlegegyenletekbe.
6lis t6ny6rmegkozelitdsaz elm6leti t6ny6r6shat6sfokszfimithsan6lkiil.

19.6.Komplex elegyekfrakcionrikisa
Desztill6ci6s szempontb6lkomplexnek nevezziik azokat az elegyeket,
6llnak,hogy azoknaksem sz6ma,sem
amelyekolyan nagyszbmuosszetev6b6l
egyedi rnennyis6genem hat6rozhat6meg, ez6rt a rendszer,ill. a rendszerrel
vdgzett rektifik6l6si miivelet a tiszta komponensektulajdons6gaialapj6n nern
jellemezhet6.A legfontosabb
ipari komplexrendszereka k6olajokes p6rlataik.
A k6olajok 6s a bel6ltik szbrmaz6term6keka rektifik6l6ssalfeldolgozottfolyad6kelegyektobb, rnint 80%-6t teszik ki. Komplex elegyek desztlllilci6jfna
m6s p6ld6katis tal6lunk,tobbekkozott az elelmiszer-6s a miianyagiparban.
Komplex elegyek frakcion6l6sa iltalilban csak ernpirikus rn6dszerekkel
jelentSs
A sz6tv6laszt6
k6pess6gbecsl6s6re
felhaszn6ltrn6dszerek
szftmithato.
r,1szeaz rin. pszeudokomponensek
feltetelezlsvelsz6mol.E szerintaz elegyet
fiktiv osszetev6krebontjuk, amelyeket6tlagosfrzikai tulajdonsdgokkaljellemziink; pl. 6tlagossiiriis6ggel,6tlagosmolekulasirllyal,6tlagoskritikus es molekul6ris tulajdons6gokkal.
E tulajdons6gok,
tov6bb6a 96z- folyadekegyensirlyi
koncentr6ciokh6rn6rs6kletes nyom6sfiigg6s6nek
ismeret6ben
a kornplexele-

70r

gyek rektifikrll6s6nak szfimithsttrais a tobbkomponensiirektifik6l5s m6r ismertetett m6dszerei alkalmazhat6k.A szbmithsim6dszerek6s f6k6nt a 96z- iltaldnositott jellegtikb6l kovetkez6enfolyad6k egyensrilyiosszefi.igg6sek
kiv6laszthsa6s 6tlagostulajdons6gaik
nem egzaktak,a pszeudokomponensek
onk6nyes.
fokig
mindig
bizonyos
becsl6seugyanis
A komplex elegy desztill6ci6selv|laszthsfinakspeci6lissaj6ts6gai,a teljess6gig6nyen6lktil a kovetkez6k:
- a legtobb esetbennem egyedi alkot6rdszekkiv6laszthsaa c61unk,hanem bizonyos forr6sponthat6rup6rlatok (benzin, gtnolaj stb.) vagy
m6s fizikai saj6ts6gri,pl. viszkozitSsfterm6kekkinyer6se,
- a tenn6kekrevonatkoz6laborat6riumivizsg6latokaltalfibanempirikus
m6dszerekenalapulnak, amelyekb6l a frakcion6l6s pontosan nern
szhmithat6,
- a term6kekrevonatkoz6laboratoriumielemz6sekszakaszostipusirak,
pedig 6ltal6ban folyamatosak,
az ipari rektifik6loberendez6sek
- esetenk6ntegy vagy tobb oldalterm6ketis elvesziink,
- esetenk6ntvisszaforral6sn6lki.il dolgozunk (a teljes h6sziiks6gleteta
bet6pl6l6sfedezi),
- a szllrvillaszths
min6s6g6tsok esetbenaz empirikus ,,forr6sponth6zag"
6s a,, forr6spont-6tlapolSs"fogalmakkalj ellemezzik,
- azin. kiforral6oszlopokba(stripperekbe)gyakrant6pl6lt kiforralo 96z
g6zterhel6s6t,
rnegvfltoztatjaa kolonnaszakaszok
- a thnyer- 6s kolonnahat5sfokbecsl6seneh6zkes.
Laborat6riumi vizsgflatok
A kciolajterm6kekrevonatkoz6 laborat6riumi vizsg6latok empirikus
rn6dszerekenalapulnak. A laboratoriumi desztill6cios elemzesekh6rornf6le
desztill6ciosgorb6tvizsgdlnak.
I. valodiforudsgorbe(,,tmeboiling point" : TBP),
2. ASTM vagyEngler-desztilldci6sgdrbe,
3. Egtensillyi forraspontgdrbe (,,equilibriumfl ashvaporisation": EFV).
Mivel az EFV- 6s ZBP-gorb6kkis6rleti meghatfiroz6said6igdnyes es
drhga,ezert ezek szhmithsiraaz ASTM (Engler)-gorb6kb6lkiindulo empirikus
m6dszereketdolgoztak ki. Az ASTM- vagy Engler-desztill6ci6tmagyar szab'
a 19.17. 6s
v6ny is elSirja(MSz 11737).Az egyesgorb6k osszehasonlitisilt
j6
laborhathsfokri
analitikai
meg.
A
TBP-gofuhez
19.18. dbrakon adtuk
100:1).
(kb. 100egyensirlyil6pcs6;a refluxar6ny
kolonnasziikseges
702

o -

+tl.%

Atdesztillalttt.%

cl

a)

19.17.dbra.Val6di forr6spont(ZBP)-g<irb6k
elegy,c - komplex elegy
a - biner elegy,b - tcibbkomponensii

.9

o(J

-{-Engler
(ASTM)
100
+tf.%

roo
+tl.%

!oo

-rtf.%
b)

ct

I 9.I 8. dbra. Desztill6ci6sgorb6k<isszehasonlit6sa

a - terner-elegyTBP- 6sASTM-gorb6i,b - komplex elegy TBP- 6sASTM-gcirb6i'
c - komplex elegyTBP-ASTM- 6s egyensrilyiforr6spont(EFV)-gorbEi

A 19.17.dbrdn az a) r6sz30 t9/oA es 70 tP/oB osszet6teliik6tkomponensii elegy TBP-gorb6je.A l6pcsds,,gorbe" az elm6leti, az inflexi6s gorbe a
m6rt 6rt6k. A b) r6sz tobbkomponensiielegyre,a c) r1szkomplex elegyre vonatkozik. Ez utobbi esetbena komponenseksz6marendkiviil nagy (m6r l6pcs6k sincsenek),vagyis az egyesalkotok tfllo-ososszet6telekicsi. Mivel a forr6spontgorbeaz egyeskomponensekforrdspontih6m6rs6klet6tjelenti az elegy
ossznyom6s6n,a gorbe birmely pontja valamely pszeudokomponensg6znyornSsgorbdj6nek
egy pontjak6ntfoghato fel. Igy a ktil<inboz5nyom6soldtoztarvagyis a forr6spontgorbern6s nyom6sraval6
toz6 hsmlrs6kletek becsl6s6hez,
a Cox-diagram tenzi6vonalaihaszn6lhat6k.
lrtszitmithsdhoz
A legelterjedtebbdesztill6ci6sgorbe az Engler-f6le (ASTM) desztill6ci6s
gorbe. Ez reflux n6lkiili fokozatos elg6zologtet6stjelent, szabv6nyos(MSz

703

el6irt m6don.A lep6rl6siproba sorhnaz 5, 10, 20,30,

11737)berendez6sben
valaminta kezd6htim6rs6kleteket,
40, 50, 60,70,80, 90 6s 95 tfDlo-hoztartoz6
h6romkornponensii
a)
r6sze
egy
dbra
A
19.18.
fel.
veszik
forr6spontot
es v6gsd
elegy tipikus Engler-gorblje, az ihrtn a TBP- gorbeis leolvashato.A b) 6braegy komprtsz egykomplex elegy Engeler-6s TBP- gotblje, mig c) 6brar,sz
lex elegy TBP-, Engler- @STIO 6s egyensrilyi(EFI) forr6spontgorb6i.A tervezlshezfontost6mponta komplex elegy egyensirlyiforrdspontgorbeje@Fn.
hogy adoff nyom6sones ki.ilonboz6hdm6rsekleteken
Ez arr6l ad fe1vil6gosit6s,
alal<trl5t a folyad6kkalegyensrilybanl6v6 96zz6.
tP/o-a
h6ny
a kiindul6si elegy
Az EFV-gorbe folytonoscirkul6ci6srendszenik6sziil6kkelm6rhet6.Az
elegyet 6llando nyom6son,de a bubor6k- 6s harmatpontokkozott ki.ilonboz6
kapj6kaz EFV-gorbeLA 19.18.dbra c) r6sz6elg6zologtetve
h6mers6kleteken
kisebb,mint az
16lj6l l6that6,hogy az EFV-gorbe10...70 7o-osmeredeks6ge
Engler-gorbeje,amely viszont kisebb mint a TBP-gotb6j6.(Az EFV-gorbe
eset6nnincs rektifik6l6s,a TBP-gorbepedig az el6thet6legjobbfrakcion6l6st
adja).
id6igenyes6s
Mivel az EFV- es a TBP-gorb6kkis6rleti meghatfnoz6sa
dr6ga,ezertkiszhmit6sukrasz6mosempirikusosszefiigg6stkozoltek az ASTMhogy az igenyesebbszftmitit(Engler-) gorbek adataib6l.V6giil megtregyezziik,
rneg a sziiks6gesdesztill5hathrozzhk
ghzkromatogr6fi6s
elemz6ssel
sokhoz a
g6z-folyad6k
egyensirlyiviszonyokat.
ci6s gorb6ket(TBP- vagy Engler-) 6s a
Komplex elegyet feldolgoz6 kdolajipari desztill{l6iizemek
A k6olaj atmoszferikus desztill6ci6jbhoz a sz6tv6lasztand6kiindul6
anyagota termekek6s az un. cirkul6ciosrefluxok h6j6t hasznositoh6cser6l6
hevitik fel 6s onnan jut az atel6melegitik,majd cs6kemenc6ben
rendszerben
moszferikus oszlop als6 koz6ps6rin. evapor6ci6sr6szebe.Az oszlop mellett
oldalkig6zolS oszlopok sorakoznak, ahol a term6keket vizg6zbefiv6ssal
,,strippelik"(I 9,I 9. dbra).
Az oldalphrlatokaz osszesfelfel6 halado konnyebb komponenseketis
tartalmazzdk,amelyek a term6kek kezdeti forr6spontj6tcsokkentenlk. Ez6rt
kombin6lj6k 6ltal6ban az oldalterm6keskolonnhkat a nemkiv6natoskonnyii
komponensekelt6volithshrakiglzol6kkel(strippel6oszlopokkal),amelyekben
a pdrlatokatkiforral6satortenik. A toronyfen6kbees az oldaloszlopokbatulhevitettvizglzt firvatnakbe. Az elv6lasztiis6s a kolonnah6gazdfikod6s6nakjavit6sa rniatt szok6sa bet6pl6l6ses a kolonna teteje kozti z6nbkbancirkul6cios
refluxokatalkalmazni.

704

kdnnydbenzin
k6olai
n6hezbenzln
petrOleum
gAzolaj

I 9.I 9. dbr a. Atmoszferikusdesztill616iizemegyszenisitefi v Azlata

-kig6zolloszlop,3 - refluxtart6ly
1 - csSkemence,2

A kSolajipari atmoszferikus6s v6kuumdesztill6l6izem (AV-iizem)ftszletesebbtechnol6giai folyamatilbrhjftta 19.20. dbran mutatjuk be' A k6olaj
el6melegit6sut6n az elSleplrl6oszlopba(K') keriil, fejterm6kkent konnyuibenzinpirlatot kapunk.A fejterm6kb6la stabiliz6l6oszlopba"(Kj) leviiasztji*^
a crlCo frakci6t, amely fot6gtnk6nt 6rt6kesithet6.A stabiliz|lfls a benzin
szempontjdb6lis fontos,a g6znyom6skivant 6rt6kenekbeSllithshra.
a bet6pl6l6sih6m6rAz el6lephrl6oszlop fen6ktermek6tcs6kemenceben
nehbz(Kr)
fejterm6kkent
oszlopban
s6kletremelegitik, majd az atmoszferikus
benzinpfrlatot,oldalterm6kk6ntpedig petroleumot(uagy turbina-hajt6anyagot)
6s esetleg klt glzolaj-p6rlatotkapunk. Az atmoszferikusoszlop maradekaa
pakura, amelyet csdkemenc6benfelmelegitenek,majd a v6kuumdesztill6l6
oszlopba(K) kertil, ahol a fejterm6k ginolai, az oldalterm6kekpedig a konyny6-, a kozep- es a nehez paraffinos p6rlatok (esetleg4 phrlat). A v6kuummarad6kaa gudronfrit6olajk6nt haszn6lhat6fel.
deszti11616-oszlop
A t g.20. abr an v 6zoltAV- desztlllfi6izem technol6giai kapcso16sa 6s param6tereicsak t6j6koztat6jellegtiek.Az ipari gyakorlatban- az alapanyagbol
es hasz6s a term6kekt6lfiigg6en- sz6mostechnol6giaikapcsol6slehets6ges
is
parameterek
a
technol6giai
es
a
konstrukci6s
n6latos. Ebb6l kovetkez6en
sz6lestartom6nybanv6ltoznak.

705

Iililii
iiiiililiiiiiii
d

I
f

.E
N

()
't ltlrtd',f

'c rtrrtd'^
.Z t.trrar
l' tttrta a
Lrprr.
-urnnlg^

,l T
:?
\cd U
= :i
F :E

rrnlrd

()
Y
H

O
d
){'6:
I N

un.ro,r.d e 5 -U
Ittozr6
*
i ;
> l 9
o \ '6:
.x
q)a

H
C

'tr;()
V

. ! ) o t r
N . Y
4 *
:
t
tr)
.:
{

;
-

Ar

mqil

^'x

. i o

ilillillriiiiriti

O
F r
;

\
Q

N
@

i-

*1

itiliiitii
I

Tov6bbifontoskomplexelegyetfrakcion6l6technol6giaa k6olaj stabiliAz ut6bbi esetbenazin. alapbenzinttov6bbi

zii6sa6sa benzin-redesztill6ci6.
frakciokra bontj6k azert,hogy a reform6l6tizemeketa kiv6nt sziikebb forr6spontu p5rlatokkalell6ss6k.
Szekci6nk6nti tfny6rszfm 6s refluxar6ny
technologiai
desztill6lokolonn6k
A kSolajiparbanhasznilt oldalterm6kes
szftmit1saa k6tterm6keskolonn6khozk6pestbonyolultabb,mert az elvbteli t6ny6rokr6l elvitt folyad6kkal az alafftk lev6 t6ny6rokfolyad6k- 6s gdzterhel6se
csokken.
A komplex elegyek rektifikSl6saesetebena be1s6refluxar6ny es a t6'
rnivel a pirnyerszbmkozott nem 6llapithatunkmeg egy6rtelmiiosszefi.igg6st,
viszony6val
mennyis6gi
min6s6gi6s
litokat nem a benntik1ev6komponensek
j ellemezztik,hanemaz Engler (ASTM- v agyM SZ-).for6spontgorb6k,,ifilapo'
kozotti ,h1zaggal" (19.21.abra). Ha valai6s6val" vagy a forr6spontgorb6k
mint az ut6na kovetkezSnehezebb
magasabb,
mely p6rlat v6gs6 forr6spontja
phr[at-kezdetiforr6spontja,forraspontatlapoldsr6l,ha a pitlat v6gsd forr6spontja alacsonyabb,mint az tt6na kovetkez6nehezebbphrlat kezdeti forr6sp ontja,fo r r dsp onth6zagr 6I besz6link.
A kezdeti es a vegforr6spontokmeghatfroz6sibizonytalans6gaimiatt a
kiilonbs6gevelszogyakorlatbanaz 5, ill. a 95%-ospontok h6m6rs6kleteinek
jellemezni-A
(overlap)
(gap)6s a forr6spont6tlapol6st
[bs a forr6sponth6zagot
19.21.abra j6l szeml6lteti,hogy a gyakorlatbanhaszn6ltASTM- (Engler-)forr1sponthezag6s -6tlapol6soka TBP- forr6sponthlzag6s -6tlapol6si 6rtekn6l

I 9.2t. dbra. Forr6sponth6zag(gap) 6s forr6spont6tlapol6s(overlap) szeml6ltet6se

VF - vlgforrpont, KF - kezd6forrpont. Bal oldalon: a, b h|zag,jobb oldalon: a, b
6tlaool6s

707

kedvez6bbek.A tapasztalatokszerinta thnybrszitm6s a refluxardny6rt6keinek

vfiltoztathsaibizonyoskritikus ert6kekenfeli.il a kornplex elegyek sz6tv6laszt6sakor nem okoznak jelent<ism6rt6Ki fon6spontgorbehlzag-,ill. forr6spontgorbe6tlapol6s-v6ltozdst".
Ezek a megfigyel6sekarra a kovetkeztet6srevezetnek, hogy a k6olaj els6dlegesdesztill6ci6jakora kiv6nt min6s6giip6rlatok
arfnylag kev6ssz6mf (5 . . .8) thnydrlal is elS6llithat6k,tov6bb6 az elviiaszthshoz sziiksdgesrefluxar6ny 6ltal6bankisebb ann6laz 6rt6kn6l,amelyeta kolonna h6egyensrilyaamugy is ig6nyel. Ennek megfelel6enaz egyes szetv|laszthsi
z6n|kt|nydrszftmhttapasrtalatiadatok alapjhnszok6sfelvenni 6s a technol6giai tervez6sfd szempontjai:a hdmdrlegr6szletesszhmitisa,valamint a forr6spont-6tlapol6sok
empirikuskorrel6ciokkal.
ellen6rz6se
I gdnyesebb thnyerszhmbels6refl uxar6ny- szLmit6sokat a ghzl<romatogv6gezhetiinka 19.5
r6ffal identifrk6lt,ill. kozelitettpszeudokomponensekkel
ismertetettszigorumatematikaimodellez6ssel.
alfejezetben

19.7. Kiiltinlegesdesztilkici6sm6dszerek
nagyon kiHa a lep6rland6elegy komponenseinekforr6spontktilonbs6ge
csi, a desztill6ci6s sz6tv6lasztis a sziiks6gesnagy thnybrszhm6s a nagy
A relativ ill6konys6gotv6ve alapul ez korefluxar6nymiatt nem gazdas6gos.
zelitlleg a < I,04 6rt6kn61kovetkezikbe. Ha pl. etil-benzoltkell egy kolonn699oh-oskell le6s a termektisztashg
ban rr-xilol 6sp-xilol mell6l elv6lasztani,
gyen, akkor 350 elm6leti thnylna (szehr6laszt6fokozatra) van sziiks6g.
Tov6bbdhasonl6tisztasdgirm-xilol6s a p-xilol szftv|laszt6sa800 fokozatot
desztill6ci6selv6lasztilstleigenyel. Az ilyen nagy thnyerszhma gazdashgos
hetetlenn6teszi.
rin. ki.ilonlegesdesztilIlyen esetekben6s azeotropelegyeknll5'lta1.a,ban
(anyag6tbocs6t6si)
miiveletetv6lasztunka
l6ci6seljdr6stvagy m6selv6laszt6si
feladatrnegval6sit6s6ra.
K6tnyomrlsos rektifikdl6s
szetv6Azeotropelegyetegyetlenkolonn6bannem lehetkomponenseire
lasztani.Ilyen elegyekn6la kolonna egyik termekelehet az egyik komponens,
a rnisik az azeotropelegy. Az in. k6tnyom6soselj6r6s azon alapul, hogy az
azeotroppont a nyorn6s v|ltoztathshval eltol6dlk (19.22a dbra). A nyom6scsokkeneshatisira az azeotroppont 6ltal6banaz egyensrilyidiagramjobb ol708

xtz

x^'

+X

a)

elj6rds
./9.22.abra. K6tnyom6sos
a - y - xdiagram,b - elvi folyamat6bra

dali ir6ny6batolodik el, ahol az azeotropelegybennagyobb ar6nybanvannak

jelen a konnyebbenill6 komponensek.
K6t ktilonboz6 nyomhsrioszloppal,igy lehetSvev6lik olyan homog6n
azeotropelegyek szdtviiaszthsaadal6kanyagn6lktil, amelyekb6l egy6bkent
csakaz egyik komponensvolt tiszt6nkinyerhetS(19.22babra).Az els6kisebb
nyom6siroszlopbanszltvillasztluka magasabbforr6spontu,Bkomponenst6s az
;^ minim6lis azeotropelegyet.A kapott azeotropelegyeta nagyobbnyom6son
rizemel6 oszlopbanaz azeotropelegyn6l magasabbforrpontir I komponensre
6s xu, osszet6teliiazeotropelegyrev6lasztjuk sz6t.Az azeottopelegyet a m6sodikoszlopb6laz els6oszlopmegfelel6thnylrjfuat6pllljuk vissza.
ha a k6t oszlopenergetiA k6tnyom6soselj6r6sktilonosengazdas6gos,
kailag integr6lhato,vagyis az els6 oszlop visszaforral6jbta m6sodik oszlop
kombin6ljuk.Ez aztjelenti iri., hogy a m6sodik oszlop h6kondenz6tor6val
tetm6szeteAz energiaintegr6ci6
energi6j6taz els6benism6teltenhasznositjuk.
ha a k6t kolonna nyom6skilonbs6geelegend6en
sen csak akkor lehets6ges,
nagy 6s a ket komponensforr6spontjael6gkozeli.
Azeotrop rektifikilis
6llo kiindul6sielegyAzeotroprektifik6l6snhlazA 6sB komponensekbdl
hez C azeotropk6pzdkomponenstadnak. A C komponensa kiindul5si elegy
minim6lisforr6spontuelegyetkepez.A keletkezett,a
valamelykomponens6vel

709

kiindul6sinrllil l6konyabbazeotropelegyet kihajtj 6k, ez ktp ezi a desztill6tumot,

komponensa marad6kbolvonhatoki.
migam6sik, gyakorlatilagtiszta
rigy, hogy a komponenEsetenk6nta szetx|lasztokozeg megvblaszthat6
sek egyik6vel olyan azeotropelegyet klpezzen, amelynek forr6spontjamaxim61is.Ebbenaz esetbenaz'(4 azeotropelegy t|vozik a marad6kba,mig az oszlopban feli.il elvezethet6desztill6tumgyakorlatilag csup6na kiindul6si elegy
mSsik komponensethrtalmazza. Lehet az azeotroprektifik6l6st olyan szetv6Iaszt6kozeggelis v6gezni,amely mindk6t komponensselazeotropelegyetk6pez. Ebben az esetbenaz A 6s ,B komponensekar6nya a h6rmas azeotrop
elegybenm6s,mint a kiindul6si elegyben,amelyet szttv|laszthsrabet6plSlnak.
A folyamat ilyenv|ltozathban az oszlopb6lelvezetettdesztill6tum(minim6lis
forr6spontriazeotr6pelegyn6l)a h6rom komponensb6l6116azeotropelegyet,a
marad6kpedig a kiindulSsi elegy valamelyik komponens6ttartahnazzatiszta
form6ban.
Az egym6sbannem, vagy csak korl6toltan elegyed6irn. heteroazeotrop
elegyek kondenz6tumak6t kiilon fhzisra viilk sz6t. Ezt haszn6lj6k ki a
heteroazeotropelegtek rektifikdldsandl. Ilyen rendszertmutat a 19.23. dbra
etanol-viz elegy benzollal tort6n6 heteroazeotropdesztill6.ci6jhra.A benzol
(mint entrainer)ugyanis olyan terner minirn6lis forr6spontuazeotr6potkepez
az etanollal 6s a vizzel, amelybena viz arinya az etanolhozviszonyitva nagyobb, mint az etanol-vizbiner azeotropbanvolt.
69$ E
ltA V

22t E
7at I
atv

bduolpotlC!
19$ E
tl$ v

35t E
atl
Glt v

dekantA16

-1OO%stanol

-1OO%viz

19.23. dbra. Etanol abszoltliz|lilsa benzollal (E: etanol, V: viz, B : benzol, H : htir1s,
F : fiit6s; az cisszet6telekmololo-ban6rtend6k)

7t0

Az A oszlopba96Yo-osetanolt adagolunk(mol%-ban:89%oos), melyet kozons6gesdesztill6cioval nyerhettink. A terner

azeotropebbenaz oszlopbanfejphrlat, az abszolit etanol Pedig
fen6kterm6k.A fejterm6k g6zok
kondenzhlilsut6n az elvllaszt6ba
(dekanter)jutnak, ahol k6t folyad6kretegalakul ki. A fels6 benzoldris r6teget refluxklnt az A
oszlopbavezetjiik vissza,az aIs6
r6teget pedig a .B oszloPbatov6bbitjuk' Ennek a fejtermeke.,is r 9.24.dbra.n-butanol
- viz eregy
sz6tvilasztitsa
a terner azeolropelegy, a f-enekterm6ke pedig 6enzohnentesvizes etanol. Ez utobbi term6ket a C oszlqpba
t5pl6ljuk be, mely kozonsegesdesztill6cioval96%-os (89 mol%-os) etanolt
termel. A fen6kterm6kcsaknemtisztaviz. A C oszlopfejterm6k6taz A oszlopba t6pl6ljuk visszaaz azeotroposszet6teliietanolirjrafeldolgoz6shta.Megjegyzend6,hbgy rnindh6romoszlop tetejdn azeotropelegy t6vozik, 6s a benzolt a
rendszerbenfolyamatosan korforgalomban tartjuk. Az A oszlop tehht az
azeotropdesztill6ciot,a B oszlopa benzol visszanyer6st6s vdgiil a C oszlop a
v iz elvfiaszt6stvegzi.
magais az oldhatos6gilyukba esik, vaHa a bet6pliit anyagosszet6tele
k6t
nemelegyed6folyad6kb6l6ll, rigy rn6s
gyis olyan brutt6 osszet6telii,amely
tup.roiart alkalmazunk. A bet6pl6land6anyagot kozvetleniil az elv6laszt6
ed6nybe vezetjiik. A k6t frakcion6l6 oszlop ily rn6don csak szeg6nyit6
(kihajt6) szakaszttafialmaz.A 19.24.dbrdnn-butanol- viz elegy szftv|lasztit'
s6t v6zoltuk. A heteroazeotroppont 1013 hPa nyom6son: 57,6 tomego/o
o/o
butanol, azaz42,4 o/oviz. A forr6spont92,5 oC, a vizes fi:zis 92,0 vizet, a
butanolospedig 30,5oAvrzet tartalmaz
Extraktiv desztillfci6
desztill6ciHa valamelyelegya kis relativ ill6konys6gmiatt kozons6ges
prob6lkozdesztill6cioval
gazdas6gosan,
extraktiv
6val nem v6laszthat6szet
(oldoszert)
kozeget
elvhlaszt6
hatunk.Enn6l az eljhrdsnftla desztill6l6oszlopba
ill6konys6relativ
elegy komponens6nek
adunk az6rt,hogy a sz6tv6lasztand6
g6t megnoveljiik.

71r

Extraktiv desztill6ci6n6la kis ill6konys6griold6szertaz oszlopfels6 16szebevezetjiik.Az old6szertrendszerintnagy mennyis6gbenkell alkalmaznies

emiatt az eljhris az oszlop6tm6r6j1t6s h6terhelesetmegnoveli.A kolonna als6
rbszebll t|voz6 elegy az old6szert6s az |ltala mintegy kiextrah6lt kevesb6ilc6lj6bol egy m6sik
l6kony komponensttartalmazza.Az old6szerregener6l6sa
oszlopothaszn6lunk,amelynekfen6kterm6k1t,az old6szertfolyamatosanviszszavezetjilka f6oszlopba.Ennek fejterm6keold6szert gyakorlatilag nem tartalmaz.
Egy jellegzetesextraktiv desztill6ci6t mutatunk be a 19.25. dbrdn. A
benzol-ciklohex6nelegyetaz A kolonna kozep6n,a fenolt az A kolonna fels6
rlszln, n6h6nythnydrralaz oszlopteteje alatt t6pl6ljuk be. A fenol l6nyegesen
kevesb6illekony mint a ciklohex6n6s a benzol.A benzol6s a fenol kozott fellepd rnolekul6riskolcsonhat6sok
miatt a benzol ill6konys6gacsokken,igy a
ciklohex6nrelativ ill6konys6gan6. A B kolonn6bana fenolt a benzolt6lkozonsegesdesztill5ci6valv6lasztjuksz6t.
Az extraktivdesztill6cioold6szer6tfgy kell kiv6lasztani,hogy ne okozzonkon6zi6t, ne reag6ljona kiindul6sielegykomponenseivel,
h6ell6 6s olcs6
legyen,ne legyen m6rgez66s forr6spontjal6nyegesenmagasabblegyen,mint a
desztillAland6
forr6spontja.Az old6szerkiv5lasztrls
legelegykomponenseinek
f6bb szempontja azonban m6gis a szelektivitds. Szelektivit6son a relativ ill6konys6gokv6ltoz6s6nakm6rt6k6trtjik, azaz

ciklohexAn

fenol
(old0szer)

bctiplilAs
( benzol-cikloh)drt

benzol+
fenol

p6tl6s
19.25.dbra. Benzol 6s ciklohex6n elvfllasztdsafenolos extraktiv desztill6ci6val (H
: hiit6s. F: fiit6s)

712

,t,J

(d;i)

otd6srerret

(19.37a)

(0 i7)olaoszer
n6lktrl

Minel nagyobb,S,,6rt6ke, ann6l jobban 6rv6nyesiilaz old6szer hathsa az

extraktiv desztill6ci6ra.

Molekul6ris desztillfci6
Sok h66rz6kenyszervesanyagot(pl. vitaminok,k6olaj- 6s novenyolajszdrmazlkok,l6gyitok) nem lehet boml6s vagy k6rosod6sn6lki.il norm6l forrSspontjukramelegiteni.Ezenanyagokdesztill6ciojakora nyom6st6s a h6m6rs6kletetigen kis 6rt6kenkell tartanunk.Erre iiltalilbana v6kuumdesztill6ci6alkalmas,aminek kiilonleges eseteaz rin. molekul6risdesztill6cio.E rntiveletn6l
torr, a molekul6kszabadrithosszanagy, cfit nagys6grena nyom6s10-4...10-2
dii. A miivelet elvileg is kiilonbozik a desztill6ci6tobbi v6ltozattt6I. Az elp6rologtat6 feltiletet elhagyo ill6konyabb molekul6k kozvetleniil a szabadifihosszn6lkisebbt6volsdgralev6 kondenzhci6sfeliiletrejutnak.
Az ill6konyabb anyagokatelSz6leggondosanel kell tSvolitani. Az egym6ssalp6rhuzamoselp6rologtat66s kondenz6l6feltiletek kozotti h6mersekletktilonbs6gviszonylagnagy (kb. 100"C).Az elpirolg6s 6ramsiinis6geta folyad6k feliileterll a Langmuir-egyenleradjameg:
n,
konst.p,
A -

(1e.38)

ahol fu,I A az elp6rolgott i-edik komponens6ramsiiriis6ge,mol/(rn2s),p,, ill.

R g6ziiland6,
M, azi-edik komponensparciSlisnyom6sa,ill. molekulatomege,
Z abszolirth6m6rs6klet(K).
sokkalkisebbenn6l,mert az
nyom6sona p6rolg6ssebess6ge
Kozonseges
elp6rolgott rnolekul6kata g6zbenv6gbemen6iitkoz6sek visszaverik a folyad6kba. Ha az abszolirtnyom6st a molekulSrislep6rl6sbanhaszn6lt6rt6kekre
nagy, I cm nagys6gcsokkentjtik,a molekul6kszabadrithosszameglehet6sen
folyad6kfeliilettSl
csakn6h6ny
rendii lesz.Ha a kondenz6lofeli.iletaz elpfrolg6
centimdtert6vols6gravan,nagyonkev6smolekulat6r visszaa folyad6kba,6s a
k6tkomponensiielegy mindegyik komponens6nekelpiirolg6si sebessegemegvagy a
6rteket.A g5zosszet6tel
kozeliti a (19.38) egyenlettelmeghathrozott
egyensirlyielp6rologtatdselter att6l, amit kozons6ges
desztill6tumosszet6tele
713

sal kapunk6s a desztill6tumalkotor6szeinekarfinyaa kovetkezd arhnytkozeliti

meg:
n , _ m o l i _ P, I M!'t
iti molT P i l M o i ' s '

(1e.3e)

Ha ezt az arhnyt taftani akarjuk, akkor a folyad6k feltilet6t gyorsanmeg kell

rijitani, mivel m6skeppena feliileten az alkot6rbszekarhnyamegv6ltozik,mikozbenaz elpbrolgbstovSbbhalad.A kozonsegeslep6rl6sfolyamin v6gbemend
forr6svagy er6teljeskever6sa molekul6risleprirl6skoriilm6nyei kozott ui. nem
kovetkezik be, 6s a tegtobbk6sziil6kbena folyad6kot v6kony filmk6nt folyatj6k le egy szilfird feliileten. Ilyen m6don a feliilet folytonosan megrijul, de
tartunk a k6sztil6kben.
egyidejiilegcsakkis folyad6kmennyis6get
mutatunkbe, amelyetmolek6sz0l6ket
p6ldak6ppen
egy
dbran
A 19.26.
A
desztill6landofolyad6kot
haszn|lnak
kul6ris lep6rl6s ipari v6grehajtilstra
folyamatosanvezetik be a forgor6szbels6 feltilet6nek aljhta,egy forg6 k6nusz
forog, a lep5rlanalaku feliiletre. A forg6r6sz400 ... 500 ford/percsebess6ggel
do folyaddkv6kony,csup6n0,05 ... 0,1 mm vastagrtegesz6tteriila bels6 fe-

deeztillAtum
ki

/httt6Ytz

v6kuum+
sugArzO
f0t68
h6szigetel6t
betiplAl6s
marad6k

molekul6risdesztill616k6sziil6k
rendszerff
19.26.dbra. Hickman-f6lecentrifug6lis

714

liileten,6s a centrifug6liser6 hatilsira gyorsana felstj keriiletig halad; teljesitmenytik max. t t/h. A folyad6kot a forg6r6szenkeresztiil melegitik, sttghrzo
villamos flit6testekkel,6s az elp6rolgottanyagotvizzel hiitott zsaluszeriikondenz6toronkondenz6lj6k.A maraddka forgor6sztetejenlevd gyiijt6csatorn6ba
jut, a desztillStumota kondenz6toronlev6 gy6jt6v6lynkb6lvezetik el. Mindk6t
termeket elszivattyizzhk a k6sziil6kb<il,amelybena molekul6ris lep6rl6shoz
sziiks6geskis nyom6sttartanak fenn. Az anyagoktart6zkod6siideje a k6sziivagy m6g enn6lis kevesebblehet'
,l6kbencsup6nn6h6nym6sodperc
a (19.39) egyenlettel
Az ilyen molekul6ris desztill6loberendez6sben
o/o
-htlehet
e16rni.Tobbfokozatuelsz6mithat6elv6laszt6siar6nykb. 80 ... 95
v6grehajt5sa
desztill6cio
molekul6ris
tobbszori
megval6sitdshhoz
viiaszt6s
m6dszer,
dr6ga
elv5,lasztisi
igen
desztill6ci6
molekul6ris
sziiksdges.Mivel a
(vitaminok,
hormonok
stb.
el66lel
mindenekel6tta gylgyszeriparbanterjedt
lit6sa).

Reaktiv desztillfcirf
Reaktiv desztillSci6naknevezzik azt az eljdrhst,amelyndl a lep6rl6ssor6n kemiai folyamatok is lej6tszodnak.A reaktiv desztill6ci6t leggyakrabban
|szterezesitechnol6gi6khozalkalmazzukrigy, hogy desztill6lotstbe vezetjtik
a reakci6sor6nkeletkezettvizetrektifik6l6ssalelt6vobe a reakci6elegyet,6s
litjuk. Az eljhrhsel6nye, hogy a term6k elt6volit6sakovetkezt6bena reakci6
egyensirlyaa kiv6nt (kitermel6stnove16)irhnybatolhato el.
P6ldak6nt a metil-acetht gy6rt6s5n61alkalmazott reaktiv desztill6ci6t
rnutatjuk be, melyet az extraktivdesztill6ci6valegyiitt egyetlenoszlopbanval6sitott meg az EastmanChemicalCo. 1983-ban.A k6t miivelet irn. hibrid elj6r6ss6tort6n6 egyesit6s6tmutatja a 19.27.elvi abra. Eredetilegaz elsSreaktiv
desztill6looszlopbanfejterm6kk6ntkapott alkohol * acetifielegyet a m6sodik
oszlopbanextraktiv desztill6ciovalv6lasztottik sz6t.Ha old6szerk6nta reaktiv
desztill6ci6 egyik komponens6t(ecetsavat)alkalmazzhk,a k6t oszlop osszevonhat6:a kolonnafels6r6sz6nextraktivdesztill6ci6,als6r6sz6nreaktiv desztill6ci6 j6tszodik le. A val6sirybana folyamatannyivalbonyolultabb,hogy a
katalizhtor(H2SO4)6s az ecetsavbetbpl6l6sakozott szennyezlanyagokattartalmaz6 frakci6t vesznekel, 6s a szennyezld6selt6volitdsaut6n megmarad6
6rt6keskomponenseketa katalizfitor6s a metanolbet6pl6l6sihelye kozott vezetik vissza.
Igen kicsiny egyensulyikonverziojukbmiaifolyamatok Stalakul6sifok6t
l6nyegesenmegnovelhetjtiks igy ipari m6retekbenis megval6sithatjukreaktiv
desztill6ci6val. P6ld6ul a n6tronlirg-metil-alkohol rendszerbena n6trium-

715

:
"_:Tff
:Jl;il:,:1"
ffJ::.;i*1f;:,i..L1;,
I 9.27.dbra. Metil-acet6tel66llit6sa

metil6t olyan kicsiny konverzi6val keletkezik, amely gyakorlatilag nem is

szitmottevS.Ha viszont benzol jelenl6t6bendesztill6ljuk a rendszerts a kis
konverzi6valkeletkezett vizet azonnalelt6volitjuk, a nStrium-metil6tel66llit6s6t gyakorlatim6rt6kbenis megoldhatjuk.
Izomerizaciosfolyamatok konverzi6ja is novelhet6reaktiv desztill6ci6val. Az elt6r6 forr6spontuizomerek a desztill6tumbanvagy a fen6kterm6kben
elt6volithat6k a reakcioelegyb6l6s igy a reakcio egyensirly6ta ki611and6an
vhrf:d6talalarl6sirhnyirbatolhatjuk el.
V6gril megemlitjiik, hogy a kiilonboz6 reverzibilis kbmiai reakci6k felhaszn|lilshval t6g lehet6s6geknyilnak egy6bk6nt nehezen sz6tv6laszthat6
komponensekelkiilonit6s6re.A reakci6termdk6ltal6bankonnyenelv6laszthat6
az eredetikomponensekt6l.Ezeknelaz ellirilsokn6l a reagensvisszanyer6sbhez
a reakci6t forditott ir6nvbanis le kell iirtszatni.

716

Alacsony h6m6rs6kletii rektifi k6l6s

A cseppfoly6sitott ghzelegyekszlMiiasztfrsa rektifik6l6ssal igen ala(80 ... 100 K), tulnyomi{salatt miik<id6,a kozons6gest6l
csonyh<jm6rs6kleten
bizonyos m6rtekbenelt6r6 k6sziil6kekbenlehets6ges.A szetv|laszthseredmenyek6nt a term6keket teljesen vagy r6szlegeseng6zfflzisbankapjuk meg.
Ugyanakkora szetv|lasztilsieljfnitsalapvet6torv6nyszeruis6gei
6s a rektifik6lokeszi.il6kekszfimithsahasonl6a kor6bbanismertetetthez.
A g|zelegyeketsz6tv6laszt6ilyen berendez6sek
speci6lisjelleg6t a rn6lyhiit6sselel66llitott foly6kony levegdrektifik6ldsfnakp6ldhj6nmutatjuk be. Az
oxig6n, a nitrog6n 6s a nemesghzokszerepea vegyiparban,a ghzhegeszt6snel,
a koh6szatban,a gy6gyhszatban,a rak6tatechnik6ban,a mfianyagiparban,a
mikroelektronik6banes az dlelmiszerhiit6sbenis felbecstilhetetlen.A leveg6t
vagy egyoszlopos szeFiiaszt6 berendez6sben,azaz egyszeresrektifikSl6oszlopban vagy k6t egym6srahelyezett tn. kett6s rektifik6looszlopbanviilasztjSksz6t1191.
Az egyszeresrektifikdl1oszlopota 19.28.dbra mutatja.A komprim6lt leveg6 a term6kekkeltortenShiit6sut6n a desztlll|l6oszlopforral6j6bankondenz6l6dik 6s kozbenh6energi6tad 6t a forr6sbanl6v6 oxigennek.A cs6kigy6bol
a r6szlegesenkondenz6lodottleveg6 fojt6szelepenkeresztrilhaladvam6g fokozottabbm6rtekbenlehiil. A foly6kony- 6s g6z-halmaz6llapot6leveg6elegye a

folt6szelsP

19.28.dbra. Foly6konylevegSszltvSlaszt6sa
egyszeres
rektifik6l6oszlooban

717

rektifik6looszlop fels6 thny6qhrakeriil. Az oszlop t6ny6rjain a hagyom6nyos

rektifik6l6s megy v6gbe: a 1efe16csurg6 folyad6k 6s a felfel6 framl6 gSzok
tobbszorikolcsonhat6saazt eredm6nyezi,hogy az utobbibol kondenz6lodikaz
forr6 komponens),mig a folyad6kbolelp6oxig6n (a magasabbh<jm6rs6kleten
forr6 komponens.Kovetkez6sk6ppenaz
alacsonyabban
az
rolog a nitrog6n,
amely az oszlopbabetiryl|lt levegdvel
a
nitrog6n,
oszlop fels6 r6sz6b6lthvozlk
kozef egyensrilyttart, ezefi oxig6nszennyezlsttartalmaz(nern tobb 7 ...10%nitl). Az oszlopokforral6j6bakeril az oxig6n. Vdgtil az oxigln 6s a technikai
keriil a siiritett leveg6hiit6s6re.
nitrog6n a h<jcser6l6be
A rektifik6lok6sziil6kkiilonlegess6geaz, hogy nincs deflegm6toraes ugy
miikodik, mint az oszlop szeg3nyitSszakasza.Ez azzal magyarhzhat6'hogy
gyakorlatilagnem lehet a desztill5tum glzeinek (nitrog6n)hiit6s6rehiit6kozefettal6lni, mivel elre a c6lra olyan folyad6kralennesziiks6g,amelynekh6m6ralacsonyabb.
s6kletea foly6kony nikog6n h6m6rs6klet6nel
Az egyszeresrektifik6l6oszlop legfontosabbhiSnyossrlgaa nitrog6nnel
kozel113 -atfnozlk a nitrogennel,igy
elvesztettoxig6n.Az oxigdnmennyis6g
ezt szennyezvekapjuk. A nitrog6n tisztasbghnak6s az oxrgenklhozatal|nak
novel6s6reelvileg lehetsegesm6dszerl6nyegeaz, hogy a leveg6 sz1tv6Iaszt6sakor a rektifik6looszlopbakiindulSsi elegyk6ntbet6pl6lt elegy gazdagabbleleveg6.Ezt az elvet hasznositjaa kett6s
gyen nitrog6nben,mint a kozons6ges
reklifik6looszlop.
A kettrisrektifikdlooszlop,melyet a Linde c6g 1908-banszabadalmaztatott, voltak6ppenk6t, egymfssalkapcsoltktilonboz6nyom6siroszlop (19.29.
abra). Az als6 oszlop a leveg6 elSzetesnitrog6nbentort6n6 dirsit6s6raszolgdl
az als6
6s a fels6oszlopn6lnagyobbnyom6sondolgozik.Ennekkovetkezteben
egybena fels6oszlopvisszaforral6ja.
oszlopkondenzStora
A tisztitott es el6hiitott 7 bar nyom6surakomprim6lt levegdt az als6
oszlop fonal6j6ban1ev6cs6kigy6bavezetik. A forralobanlev6 folyad6k forr6s6hozsziiksegesh6energi6tittadva,a leveg6kondenz6l6dik.A cseppfolyositott
leveg6 keresztiilhaladegy fojt6szelepen6s m6g jobban lehiilve, az aIs6oszlop
bet6pl6l6sitfunyerjbrakeriil.Itt a nyomds6 bar. Ennek eredmdnyek6ntebbenaz
forr6 komponensben(oxig6n) dirsabbfolyadek gyiilik
oszlopbana magasabban
ossze.ltt az oxigdntartalom35...400. A forral6bolez a folyad6kr6szlegesen
l6pneka leelp5rolog.A keletkezettglzokfelfel6 6ramlanakes kolcsonhat6sba
fel6 csurg6folyad6kkal,amely nitrogdnbendusul. A 94...96% Nr- tartahnri
gSzoka kondenz6torcsoveibekertilnek, ahol teljes m6rt6kbenkondenzSl6dnak, hSenergi6jukatittadjhka foly6kony oxig6nnek,amely a fels6 oszlopb6l
kozotti t6rbenforr'
folyik vissza6s a kondenz6torcsovek
Ahhoz, hogy az alacsonyabbh6m6rs6kletenforr6 nitrog6n h6m6rs6klete
magasabblegyen,mint a fels6 oszlopforraloj6banl6v6 oxig6nforr6spontja,a
fels6oszlopotkisebbnyom6sontizemeltetik(- 1,5bar).
718

Uszta
nitrog6n

csepplolyde

leveg6dery
35...40%
oxB6nnel

csopplolY6s
1eY6g6

19.29.dbra. Kett6sLinde-oszlop

Az oxig6nbendusult folyad6k az als6 oszlop forraloj6bol fojt6szelepen

keresztiil (nyom6saekozbenkozel 1,5 barra csokken)a fels6 oszlop tbpl6l6
thnylrjhra keriil. A kondenz6torbankondenz6l6dottfoly6kony nitrog6n (98%os) ket rlszre oszlik. Kozel fel6t visszavezetikrefluxk6nt az als6 oszlopba,az
oxig6nneka nitrog6nt6lva16teljesebbsz6tv6laszttsa6rdek6ben,miga fennmarad6 mennyis6ga fojt6szelepenkereszttilrefluxk6nt a fels6 oszlopbakeriil.
A keletkez6nitrog6n6s oxigdn tartalmazbizonyosmennyis6giiargont 6s
egy6b nemesg6zokat,amelyeket a kiindul6si leveg6elegyis tartalmazott.A
v6gtermdkektisztasilghnak
noveldslre a ghzok egy r1szlt az oszlopnakarrol a
t6ny6rj6r6lkell elvezetni, amelyena legnagyobbmennyisdgbengyiilik fel az
argon.A nemesg6zoktov6bbi sz6tv6laszt6s6t
ktilon oszlopokbanalacsonyh6m6rs6kletii rektifik6l6ssalv6gzik. A fels6 oszlop tetej6rdl vezetik el a
99,8...99,9o/oNr-tartalmrighztes az aljhr6la technikaimin<is6gii
oxig6nt(99,3
%-os).
A Linde-f61e kett6s rektifik6l6oszlop megalkot6saaz eljhrhstechnika
fejl6d6s6nekjelent6s m6rfoldkove volt, ui. els6 izben teremtetttermikus kapcsolatot k6t ktilonboz6 nyomdsf desztill6l6oszlopkozott kondenz6tor/vissza-

7T9

6s alkalmaz6sa(6s
megtal6l6sa
forral6val.Az ilyen jellegii energiaintegr6ciok
csokkent6se)ma m6r a kiilonboz6 vegyi- 6s ro6ltal6banaz energiaszi.iks6glet
jelent6s c6lpontj6v6v61t (1.
konipari folyamatok technol6giaitervez6s6nek
19.4.dbra\.

19.8.Desztitldl6oszlopok6segy6btermikus sz6tv6lnszt6
m{iveletekenergiaintegrici6stervez6se
A desztill6ci6s miiveletek energiakolts6geitetemesek,egyes i.izemek
kb. harmadifiteszikki. Term6szetesteh5t,hogy a deszenergiasziiks6glet6nek
tin66 rendszeiek(6s 6ltal6bana termikus sz6tv6laszt6miiveletek) az energiatakar6koss6gitorekv6sekels6rendiic6lpontjai'
A desztillici6 mint csatolt folyamat
vagyis a bet6pl6lt
A desztill6ci6 c6lja a komponenseksz6tv6laszt6sa,
elegy kett6osztilsa(vagy tobbfeld oszt6sa)irgy, hogy az egyesterm6kekben
komponensekdrisuljanak.A komponensekszetvfiftsaneln spontdn
tctitonUozO
a koncentriciokiegyenlit5d6ssel,
(szembenaz elegyedessel,
mtivelet
lej6tszodo
munk6tkell befektetni.Ez
c6lj6bol
s igy v6gbemenetele
vigy pl. a hScser6vel),
tennodinamikai6rtelembenirgy fogalmazhat6meg, hogy a komponensszW|j6r6 folyamat,s mint ilyen a II. F6t6tel 6rtelm6ben
l6s entr6piacsokken6ssel
csak olyan osszetettfolyamat r6szfolyamatak6ntval6sulhatmeg, melyben legj616m6sik r6szfolyamatis lejStszodik.
al6bbugyanakkoraentr6piatermel6ssel
biztosit6 r6szfolyamathaaz
entr6piatermeldst
A desztill6ci6 eset6ben
gyom6nyosana forral6 6s a kondenzStorkozti h66tmenet,vagyis bizonyos
mennyis6giih6energi6nakfen6kterm6k-(fonal6si) h6m6rs6kletr6lfejterm6k(kondenz6l6si)h6mers6kletreval6 el6rt6ktelenedese.
A hagyom6nyosdesztill6l6oszlopeset6bena komponensszltv|laszths
(ami ar6nyosbefektetettmunk6val):
c6lj6bol befektetettentr6piatermel6s

AS, = A' -0,

TD

(1e.40)

TW

a konfigur6ci6sentr6pi6k
Ugyanakkora hasznosfolyamat entr6piafogyaszthsa
kiilonbs6gekentsz6mithat6:
720

AS, :
--R

' = l

x, rln (y , o x, o)+W \rx,* ln ( T i w x i w ) - F I " , o l n ( y , o "rt r]

lDr

i - l

(1e.41)

nem lehetnegativ,6s csak a hipoteA teljesfolyamatentr6piatermelese

tikus reverzibilis folyamat esetebenlenne6rt6kez6rus:

AS,=ASr-A,Sr>0.

(re.42)

Azt mondhatjuk,hogy a desztill|ci6csatoltfolyamat 125,26,31], mert a A,S,

befektet6stbiztosit6reszfolyamat,,hajtjameg" a ,,hozz| csatolt",AS, fogyaszlenne
t6su c6lfolyamatot.Energetikaiszempontb6laz a desztill6l6berendez6s
6phogy a AS, entropiatermeles
ide6lis,melybencsakannyi h6 degrad6l6dna,
A
pen fedeznea AS, fogyaszt6st,ez lenne a reverzibllisdesztill6l6berendez6s.
pozitiv A,S"osszegzettentr6piatermel6staz energetikaiszempontbolk6ros fotekinthetjiik'
azazv esztes6gnek
lyamatokkovetkezm6ny6nek,
Ennekmegfelel6ena desztill6l6miiveletenergetikaihat6sfok6taz
,t -

AS'

AS,

(re.43)

rnutat6rn6ri (mint csatol6sihat6sfok[31]), aminek6rt6kereverzibilisfolyamat

eset6nlenneeppen1.
Reverzibilis desztilkilti modell
ot lenyegesfelt6telt kellene egyiA reverzibllisdesztillSci6el6r6s6hez
kovetkez6k:
a
dejiilegbiztositani,ezek
elegyreverz[bilisdesztilldciojaesettn afejtermdkbdl csak
l. Tdbbkomponenstl
a legkevesbi illekony, a .fendktermbkbrilcsak a legillekonyabbkomponens
tdvolithatd el maradiktalanul. Min6l nagyobbrn6rt6kbenkiv6njuk ugyanis
a fejtenn6keta neh6z,a fen6kterm6keta konnyii komponensekt6lrnegtisztitani, annSlnagyobbbels6 anyagforgalomra,s igy h6forgalomravan sztika fen6ktennekA legilldkonyabbkomponensnek
s6ga desztill6l6oszlopban.
b6l tortenS elforral6s6hozsztiksegesminirn6lis fonal6s az ill6konys6gi

121

sorrendbenm6sodikkomponensteljes elt6volithshhoz
nem elegendS,ill. a
ge
ga
mdsodik komponenseltdvoll tdsdhoz szi)ks6 s hdfor lomfe Ieslegesen nagl
az elscikomponenskifurraldsdhoz,vagyis termodinamikai6rtelembenirreverzibilis vesztes6geketokoz. Ugyanez a helyzet a fejterm6k eset6bena
legnehezebben
illo komponensttekintve.(Az e felt6teltteljesit6desztill6ci6s miiveleteketels6 osztSlyit,vagyis potenci6lisanreverzibllis desztill6cionak nevezik,az e felteteltnem teljesit6esetekben
mdsodoszt6lyri
desztillSci6161beszdlnek.)
2. A tdbbkomponensr,i
elegyetszdtvdlaszt6reverzibilis desztilldlooszlopanyagdramait az oszlop magassdgamentin pontrol pontra hdelvondssal,iU.
hrikozl\sselvdltoitatni Eell. Levezethet6ugyanis[25], hogy a dusito szekcio
b6rmely keresztmets
zetbrefenn6ll a
s

DK2

"r --

xi

r-&'

(re.44)

ill. a szeg6nyit6szekci6b6rmelykeresztrnetszetdre
fenn6ll

w-K YL
li

[/t -

K,-7

(re.4s)

osszefi.igg6sa legnehezebbes legkonnyebb komponensekeset6ben;rendszerint

dr=0,
wt=0

(re.46)

6s igy L, ill. V'csak a K"6s K, egyensirlyitlnyezSkfi.iggv6nyei.

Az egyensrilyi
t6nyez6k fitalfiban er6senh6m6rs6kletfiigg6k,s igy az oszlop bels6 anyag6ramainak is v6ltozniukkell a magass6g
ment6n,rnegpediga bet6pl6l6st6la term6kek fel6 csokkenl irhnyban.
3. A reverzibilis desztilldci6hozegtensulyirefluxot es kiforraldst kellenebiztosltani.

722

4. A minimalisbelsdanyagdramokmiatt,
ill. a vegtelenill kicsiny hajt\erdk biztos{tdsairdehlben vigteleniil sok egtensulyifokozatra lennesziiltsdg,
5. A reverzibilisfolyamat megvalfsftdsdhoz nulla vagt vegteleniilkicsiny nyomasesdstkellene biztos{taniaz oszlop
mentdn.
A 2. feltetelt teljesitS desztill6looszlopotaz 19.30. abra mutatja,ahol a
keresztmetszeteta be1s6 anyag6rammal
ar6nyosan rajzoltuk fol. A vegteleniil
zetlben
hosszrioszlopminden keresztmets
kicsiny
(teh6t folytonosan) v6gteleniil
biztositunk;a dirsit6
nagys6gfhdcser6ket
szakaszbanh6elvon6sokat, a szeglnyit5
szakaszbanfiit6seket.
A tobbkomponensiielegYek sz6to
vllaszthshtpedig a 1. felt6telnek megfelel6en olyan kapcsol6sielrendezbstidesz- uo
till616 rendszerbenlehetne reverzibilisen cn
d
amit a 19.31.dbra mutat. t
megval6sitani,
A 19.31.dbran az egyesoszlopszekci6k
v6gtelentilhosszriak(4. feltetel),az oszlopok kozti irn. ,,termikuscsatol6sok'kovetkezt6ben(az utols6 oszlopot kiv6ve
Keresztmetszet
egyensulyia reflux 6s az elg6zol6s(3.
I 9.30. dbra. Reverzibilis
felt6tel), 6s v6gteleniil kicsinynek k6p(K
anyag6ram-eloszl6sa
desztill616oszlop
A
(5.
felt6tel).
zeljiik a nyom6ses6st
- kondenz6tor,R - visszafonal6,az osz19.31.dbran a nyilak a 2. feltdtelnek
lop v6gtelenrnagas)
jelk6pezik.
rnegfelelSfokozatoshcikozl6st

A ro,os,""-,i:,",ffi;.::':::;eg6ben

csoh6,rom

portba sorolhatjuk126l, ezeket6bt6zollaa 19.32.dbra (az iibra nem mdretat|haszn6lhat6!).

nyos,csakszeml6ltet6sre
A B --> A szakaszmutatja a c6lkent kithzott szdtv|lasztits entr6piafogyaszthsht.Az oszlopbanf6kent a bet6pl6l6sokn5les elv6teleknel,de m6s
-^a

tzJ

AB

-I

------H

((---*--1

-r}+l

l_F I

1_H
tF1
\f.'
I
-----]_
\\+_t

"t:":"i:ir#il[:il1""",'ffi
"","'"x,',',"##"','ff
i'*
helyeken is fell6p6 irreverzibilis keveredesekmiatt azonbana szetv|lasztitsi
munka val6j6bannagyobb,ezt mutatjaa C -+ B, ill. egytiffesena C -+-A szakasz. A hdenergiadegrad6ci6jasor6n els5sorbanezeket az entr6piafogyaszt6sokatkell entr6piatermel6ssel
kompenz|lni (A -+ C szakasz),ez a termel6s
azonbanaz oszlopbelsej6benfell6pd v6geshajtoer6k6s hidraulikai ellen6ll6sok (strrlod6s)miatt jelentSsennagyobb (C -+ D szakasz).Az A + D bels6
entr6piatennel6shez
ktils6 vesztes6gekis hozzflad6dnak(D -->E szakasz),s
v6gi.ila teljes addicion6lisentr6piav6ltoz6sta B -->E szakasz,a teljes r6fordit6st pedig az A -> E szakaszmutatja.Reverzibilisesetbena B -+ E szakaszeltiinik.

724

Kiitsci
------

-D

Veqes
ho]toercik

+
Hidrqutikus
vesztesegek

------ c

Entr6piafogyasztis

Bels<i
entr6piatermel6s

Teljes
entropiatermel6s

19.32. dbra. Az entr6piatermel6s

forr6sainakcsoportosit6sa

Az ener gi afogy aszths csii kkent6 s6nek m6dszerei egyedi

desztill6l6oszlopok eset6ben
Az energiatakar6kos
megold6sokata 19.32. dbra felosztds6nakmegfelel6en aszerint csoportosithatjuk,hogy els6dlegesvagy domin6lo hatAsukat
az irreverzibilis kevered6sekcsokkent6se,a hajt6er6k egyenletesebb6t6tele
vagy a kiils6 vesztes6gekcsokkent6ser6v6n fejtik ki. Az al6bbi m6dszereket
t6rgyaljuk:
I. csoport:Az irreverz{biliskevered,lsek
cscikkentdse
- T6ny6rokvagy toltetp6tlolagosfelszerel6se.
- A bet6pl6l6shely6nek6sh66llapot6nak
optimaliz6l6sa.
- A nyom6seses
csokkent6se
r6v6na h6mdrs6klet-krilonbseg
csokkent6se.
- Tobb bet6pl6l6s6s tobb elvetel alkalmazilsa.
* Termikusancsatoltdesztill6l6rendszerekalkalmazbsa.
- Osztottkolonn6k alkalmazisa.

725

el4rdse
2. csoport:Egtsegesebbhajt1erS-eloszlds
- Kozbensrihdforgalmaz6s.
- Kozbens5 hSszivattyukalkalmaz6sa.
- Speci6lis ellen6ramrikesziilekekalkalmazisa.
3. csoport:A kiils6 vesztesdgek
csrikkentdse
- Energiaintegrhci6.
- A csatlakoz6h6cser6l6rendszeroptim6liskialakit6sa.
- Az anyag6ramoktizemekkozti kozvetlen6tvezet6se.
- H6szivatty0kalkalmazbsa.
jol kialakitott
Az els6 csoportbasorolhatjukmdg az energiamegtakarit6st
szab6lyoz6rendszerrel,a harmadikcsoportbapedig megfelel6szigetel6salkalmazhsht;ezek a m6dszerekazonban- b6rmennyirefontosak 6s tekintetbe
veenddk- nem szigoniana desztill6ci6miiveleti megold6s6nakrn6dozatai,
eztrt ezeketitt nem t6rgyaljuk.
Az itt kovetett besorol6snem kizir6 jellegii, az egyik csoportbasorolt
m6dszernektobbnyireolyan hat6sais van, aminek alapjdna m6sik csoportbais
sorolhatn6nk,ez a hat6slehet pozitiv 6s negativ.P6ld6ula kozbensdhSszivatytyrik alkalmazhsa(2. csoport) tekinthet6 a 3. csoport szerinti javit6snak is
(h6szivattyri),rn6gisa 2. csoportbant6rgyaljuka kozbens6h6kozl6smegval6sit6samiatt; vagy a termikusancsatoltrendszerkialakit6sa(1. csoport)negativ
(2. csoport) A besorol6sn6,l
a v6lern6nytink
hat6sira hajtoerdkszemszogebcil
szerintlenyegesebbhat6stvettrik fi gyelembe.
Az energiatakar6kosm6dszerekr6szletesleir6sa 6s elemzesekor6bbi
munk6inkbanmegtal|lhat6[26,31]. Jelen alfejezettov6bbi rdszebencsup6n
azokat a meggondol6sokatismertetjtik, melyek a desztillilci6srniivelet 6s a
hozz6 kapcsol6d6energiaszolg6ltat6
6s visszanyerSrendszerkolcsonhathshra
csokkenthet6a desztill6lo rendszereket
vonatkoznak,s f,rgyelembev6teliikkel
Ennek c6lja, hogy a
tartalmazonagyobbvegyipari iizemek energiafogyaszthsa.
pontosabban
folyamat
tervez6se,
annak optim6lis
desztillilo miiveletet a teljes
g6lj
megval6sit6sa c6lj 6b6l az energraintegr6ci6 szempontj6bol vizs uk.
Vegyipari 6s kfolajipari i.izemek tervez6se 6s feliilvizsgiiata
az energiaintegrici6 szempontj 6b6l
A javasolt6s 6ltalunkkiprob6ltstrat6giaot pontbanfoglalhat6ossze:
1. Hrikaszkad-elemzds.
A folyamat (tewv6ltozat, miikod6 rizem) mtiveleti jellemz6inek (h6mers6klet,entalpia) ismeret6benelk6szitjiik a h6kaszk6dot.Kisz6mitjuk a minim6lis h6forgalmat6s a sziiktileti h6m6rs6kletet.Att6rtink a 2.
pontra.
726

2. ErtdkelLs.Az L pontbankapottminim6lish6forgalom6rt6ketosszevetjtikaz
Tov6bbienergetikaijavic6lokkal6s lehet6s6gekkel.
energetikaies gazdasdgi
esetena 3. pontra,az osszeslehet6s6gkimerit6seeset6na 4.
t6si lehet6segek
pontratdrtiink 5t.
i. Desztittalooszlopokds egydb termikus m[iveletekmodosttasa.Heurisztikus
(mernoki tapasztalatokonalapul6) meggondol6sokalapj6n m6dositjuk a szlt'
v6laszt6 miiveletek jellemz6it, ezlltal megvfitoztatjuk a sziikiileti h6mersekletetes a rninim6lish6forgalmat.Visszal6piinkaz 1. pontra.
4. Hricser6I5rendszertervezdse.Az'6n. sztikiileti pont rn6dszetealapj|n 192]
megtewezztika kiv6lasztott folyarnat optim6lis (pontosabban:racion6lis) h6cserel6h6l6zatht.Attertink az 5. pontra'
5. Koordindci6. Ha az ercdrnlnytil kapott folyamat magasabbhierarchiaszintii
a 3. vagy 4.
c6lokkal valamilyenszempontb6lnem esik egybe,visszat6ri.ink
pontra az energetikai6s/vagygazdasbgic6lok szigorit6savagy enyhit6seut6n'
a) A ntinimdlis hriforgalomszdm{tasaa hdkaszkadsegitstgevel
Az irn. h6kaszk6dfelir6sakor arra az egyszer{it6nyre t6maszkodunk,
is adott h6m6rs6kleten
technon6giaifolyamateset6na hS6tad6sok
adott
hogy
es lehiil6seeset6negy bizonyo,th6j6tJzodnakle. Anyagok fehneleged6se
kozottlep 6t egyik kozegb6la rn6sikba.
mennyis6gadotthdmers6klethat6rok
A h6kaszk6dfelir6s6taz 19.7.tdbldzatmintaadatainmutatjukbe. Ket lehiitendd (meleg) 6s ket felmelegitend<i(hideg) 6ram kiindul6si 6s v6gh6mer6s lejellemzik e feladatot.A felmelegit6shez
sekletei6s 6lland6h6kapacit6sai
a
meleg
lenne
c6lszeni
de
is
haszn6lhatunk,
hiit6shez fhtSglzt 6s hiit6vizet
6ramok 6s a hideg 6ramokkozti h6cserdvelf6t5g6zt 6s htit6vrzet megtakaritani. A maxirnSlis rnegtakaritSst,ill. a minim6lis g6zlvizfeLhasznSl|sla
h6kaszk6dsegits6g6velhathrozhatjukmeg.
A h6kaszk6dot valamilyen v6ges minim6lis h6m6rs6klet-kiilonbseg
fiiggvenydbenirhatjuk fel (sz61s6esetbenez nulla is lehet, de akkor a sz6molt
miatt irre6lislesz).P6lminim6lisflites/hiitesa v6gtelennagyh6cser6l5-feliilet
ezlegyen20"C.
d6nkban
Els6 lepesk6nta meleg 6ramok(h6forr6sok)h5m6rs6kleteita minirn6lis
kiilonbs6ggelcsokkentjtik.Az igy m6dositott6rtekeketis tartahnazzaaz 19.7.
tdblazat.E csokkent6snekaz az 6rtelme,hogy ut6naa meleg 6s hideg 6ramok
kozti h6cserenekegyik felteteleaz, hogy a meleg 6ram m6dositotth6rn6rs6kletene legyenkisebba hidegSramh6m6rs6klet6n6l.
M6iodik l6p6sk6nta m6dositotth5m6rs6kleteketnagysitgszerintrendeza s o r r e n d1: 3 0 ' C , 1 2 5 ' C , 1 0 0 " C , 7 0 o C , 4 0 " C , 2 5 " C ,
z t i k . J e l e ne s e t b e n
jelolnek ki.
un. h6m6rs6klet-intervallurnokat
20" C. E jellemz6 hdm6rs6kletek
Jeleneseibenaz I. intervallum130'C 6s I25"C kozott,2. intervallurn125"C
6s 100'C kozottstb.

727

19.7.tablazat

A mintap6ldaadatai

H5kapacit6ssb. oc
KW/OC

Aram

9tt oc

9i" oC

9iioc

tipus

rneleg

meleg

150

2.
3.

meleg

90
20

A
a.

hidee
hidee

H6kin6latkW

A9*;n:20oC

t)

60
60
125

100

130
70
20
./.>

40
40

hideg

180

240

125

_)6)

100

-225,0

s _

420

-487.5

Harmadik lep6sk6nt 6br6zoljtk a hS|tadilsokat hdm6rs6klet-intervallumonkent. Mivel az azonosrn6dositotth6m6rs6kletii6ramok kozti h6cser6t

csak a h6m6rlegkorl|tozza, osszegezhetjtika h6kin6latokat6s a h6ig6nyeket.
P6ld6nkbanaz 19.33.dbrdn rajzolhrk fel az 6ramokat,6s az 6brajobb oldali
oszlop6bangyrijtotttik osszea h6rn6rlegb6ladodohdkin6latokat.
h6kaszk6dotkepeNegyedik l6p6sk6nta hdm6rs6klet-intervallunokb6l
ziink. A magasabbh6rners6kletiiintervallumok energiafeleslegtiket|tadhatjhk
az alacsonyabbh6m6rsdkletiieknek.El6szor azokata h66tad6sokatsz6mitjuk
ki, rnelyek nulla flit6shez tartoznak.A 19.34. dbra a) oszlop6bana kor6:bban
kisz6molth6kin6latokszerepelnek,
a negativsz6mokfrit6siig6nytkdpviselnek.
A b) oszlopbana nulla frit6sheztartozokaszk6dotrajzoltuk fel. A b) oszlopot
irgy kell elkepzelni,hogy ha a benneszerepl6h66tad6sokmegval6suln6nak,
akkor az egyes intervallumok h6kin6lata 6ppen nulla lenne (teljesi.ilne a
h6m6rleg).
a rendOto0it<l6p6sk6nta b) oszlop hSffiadhsaialapjhnrneghathrozhat6
szerminimdlisflitese6s htit6se(minim6liskiils6 h6forgalma).A b) oszlopnegativ hS6tad6saiugyanis 6rtelemszenienforditott ir6ny0 hS|tadistjelentenek.
Ez a II. F6tetel alapj6nlehetetlen.Kiv6lasztva azonbana legnegativabbfiktiv
h66tadilst,6s ennek megfelel6 energi6t kozolve a rendszerrel,megalkothat6
olyan kaszk6d,melynek hS6tad6sai
re6lisak119.34.dbra, c) oszlopl. Az igy
ad6doflit6s es hiit6s biztosana rendszerminim6lis flit6se 6s hiitese,mert kevesebbkiils6 hdforgalomeset6na kaszk5dbanvalahol negativh6ritad6stkapndnk.
Azt a h6m6rs6kletet,melyn6l ez a negativ 6rt6k fell6pne,sztilciiletihrimersLkIetnek (vagy p i nch-hrimer s6kl etnek) nevezzik.
728

cr (kwt

ct ( tw.c )
)

I 9.33. dbra. H5fokintervallumok

6sh6kin6lat-sz6mit6s
HK

o;
91

' . 1' . 1
92

, .l - * r l

HA
Qi

+
l

t -'r'I

^Y
MF

-e
l r07,5l

107,5

( r 0 7 . 5+ x ) ( 1 0 7 . 5+ x )

tr
{}

$.

, [ .o;l

..F, I
'. I -".'I
.l-*l

107.5

40

40

dJ

f.)

ry'

( 4 0+ x )
g')

o.)

(pinch-h6m6rs6klet)
19.34.dbra. A minim6lish6forgalom6s a sziiktleti h6m6rs6klet
meghatriroz6sa6s 6rtelmez6se

729

jelentfsige
b) A sztikilleti hcimdrsdklet
A szuikiiletih6m6rs6kletl6tez6sealapjfinmegadhat6h6rorn olyan egyszeri szab6ly,mely a minim6lis energiaforgalmrirendszertervezes6neksziikfeltetele.A szab6lyokata19.34.dbra d), e), f),6s g) oszlos6ges6s el6gseges
pai illusztr6lj6k. A 19.34. dbra d) oszlopa mutatja a helyesen tewezett
rendszert.
dtfeddsdvelnemszqbadh6dtaddsttervezni.
l. Szabdly:A sztikilleti hcimdrs'1klet
Ugyanis, mint az e) oszlopmutatja ez ugyanannyifeleslegesfiit6shezes hiit6shezvezet.
2. Szabdly:A meleg oldalon nem szabadh[ltbst tervezni.Ugyanis, mint az f)
oszlopmutatja, ezxgyanannyifeleslegesflit6shezvezet.
3. Szabdly:A hideg oldalon nem szabadftitest tervezni. Ugyanis, mint a g)
oszlopmutatja, ez ugyanannyifeleslegeshiit6shezvezet.
A sziikiileti hdm6rs6klet letezlse 6s ismerete alapjhn minim6lis kiils6
h6forgalmri h6cser616rendszer tewezhetf. A tervez6si m6dszereketsz6mos
kozlem6nyismertette(pl.: t 17,92,1001).
Jelenalfejezettov6bbi r6sz6bencsup6na javasolt tervez6sistrat6gia3.
val6 kapcsolapontj6val azaza termikus szetvllaszt6miiveletekhcikaszk6ddal
t6val foglalkozunk.Bemutatjuk,hogy a miiveleti param6terek6s a folyarnatok
struktur6jSnak villtoztatSsamilyen m6don csokkentheti a folyamat kiils6
hlforgalmazilsht.

Termikus folyamatok kapcsolataa h6kaszkr[ddal

a hSkaszkddban6s az elhelyezked,ls
a) Termikusfolyamatok elhelyezked,lse
hatdsaa hriforgalomra
A termikusfolyamatok,vagyisazok,melyekh6kozlessel6s h6elvon6ssal
j6rnak, a hSkaszk6dr6szek6nttekintend6k.A technol6giaiparameterekel6irj6k
a h6teljesitrn6nyeknagys6g6tes a h6kozl6sh6rn6rs6klet6t,s ily m6don hat6ssal
vannaka snikiileti h6m6rs6kletre6s a minim6lis ki.ils6h6forgalomra.
Ezt a hathstlegvil6gosabban,ugy vizsg6lhatjuk,ha a kiv6lasztott tennikus folyamatot gondolatbanelkiilonitjtik a hlkaszkhd tobbi elem6t6l.A megmarad6 h6kaszkhdhozis tartozik valamilyen minimdlis h6forgalom, s megvizsg6lhat6,hogyan vtitozlk ez az 6rt6k, ha a kaszk6dbaktilonboz6k6ppen
ktilonboz6 szintekre6pitjtik be a termikusfolyamatot.
A termikus folyamatok 6s a h6kaszk6dkapcsolatit a desztill6looszlopok
p6ldi46n mutatjuk be. Az oszlopot saj6t c6ljainknak megfelel6en6br6zoljuk
(19.35. dbra). Az al|bbiak azonban5'ltalSban6rv6nyeseka hasonl6 folyamatokra is, mint pl. folyamatos krist6lyosit6s,abszorpci6,extrakci6, extraktiv

730

Qxotto.

6talakit6saa
op 6.brizolilshnak
I 9.35. abr a. Hagyom6nyosdesztill6l6oszl
illeszt6shez
h6kaszk5dba

dolgoz6folyamatokat
desztill6ci6,abszorpci6.(Az ilyen, rin. seg6danyagokkal
egytitt tekintjiik.)
regener6l6s6val
azonbanenergetikailagmindig a seg6danyag
A hagyom6nyosdesztillfl6oszlopbank6t helyen van h6kozl6s'.az oszlop
h6energi6tvesz fel a visszaforral6ban6s h6t ad le a kondenz6torban.E k6t
h6teljesitm6nyfitalfhan kiilonbozik egym6st6l,m6gis, 6rt6kiik a gyakorlatban
kinagysSgrendileg
kozelitcilegmegegyezik.Ez aztjelenti,hogy kiilonbs6gi.ik
sebba h6teljesitm6nytikabszolut6rt6k6n6l.
Mindk6t h6kozl6stort6nheta szljk keresztmetszetfolott vagy alatt. Az
energiaintegrbci6szempontj6b6lket esetetkell megki.ilonboztetniink:
l. A kdt hSluizl\sa szikilleti pont kbt killtinbrizdoldaldn trirtenik. (19.36.dbra)
Az eredeti minim6lis h6forgalom a reboiler htimers6klete folott (a
hdm6rlegnekmegfelel6en)pnBs-6rt6kkelmegn6,ugyanigy Z.o*o alatt Q*o"o dal megn6.Ennekmegfelel6ena minim6lisfiit6s p*r" -bel, a minim6lis hiit6s
Q*o.uo-dal n6 meg, vagyis az oszlopotrigy integr6ltuka folyamatba,hogy nem
6rttink el megtakarit6st fiitf -, ill. hiit5anyagban.
A megtakarit6shiAnya azonnalmegdrthetdaz el5z5 feiezet l. szabiiya
alapj6n: az oszlop ilyen be6pit6s6velvoltakEppenh6transzportotval6situnk
meleg6s hideg oldalakozott.
meg a sziik keresztmetszet

73r

^ M F-,U^R E B .
*

ql

Q*ea.

-Qz

Q3

6
I

Q* o * o

^q M H

o.1 H6koszt<ddoz oszlopt6l

fuggellenul

MH

r vKoNo.

b . 1A t f e d o

kcpcsolql

I 9.3 6. abra. Sziikiilet 6tfed6sedesztill6l6oszloppal

QHF* (Qrrr-

Q^o*;l

'tvREB
. t K o N D\ l

!16

2+(QREB-QKOi'o)

q4

*KoND.

( Q*ori9tee.
)

Q M H + { Q ^ o * ; o r . u)

o.) Oszlop o sz,lkillei

(olott

b,) Oszlop o sz,itrltet

olott

elhelyez6se
a sziikiiletegyik oldal6n
19.37.dbra. Desztill6l6oszlop
1a^
IJL

2. A kdt h1krizldsa sz[lkilletipont azonosoldaldn trirtdnik (19.37.dbra)

(ha megval6sithat6)
Az ilyen elhelyez6ssel
radik6lismegtakaritdstlehet
el6rni fiit6-, ill. hiitlanyagban.A h6m6rlegb6lkovetkez6enugyanis a) ha meleg oldalra helyezttik az oszlopot akkor a minim6lis flit6s b) ha hideg oldalra
helyeztiik az oszlopot,akkor a minim6lis hfit6s megv|ltozitsa a k6t h6teljesitm6ny ki.ilonbs6ge,ami nagysrigrendileg
kisebb a megtakaritottpREB,ill.
p*oNo 6rtekn61.(Az oszlop 6ltal !*u" h6m6rsekletena kaszk6dbolfelvett QpBe
h6 a kaszkftdbanrijra felhaszn6lhat67*o*o hdmdrs6kleten).
jol integr6ltuka hdkaszk6dba,
Teh6t,ha a desztill6l6oszlopot
akkor iizemeltetds6hezplusz hdenergianem sziiksdges,az csup6nel6rt6kteleniti a h6energi6t,vagyis magasabbh6mers6kletr6lalacsonyabbh6mersdkletretranszportdlja.
A fenti k6t esetalapvetSaz energiaintegr6ci6
megval6sit6saszempontj6b6L Az al6bbiakbanazonbank6t tov6bbi tenyez6rehivjuk fel a figyehnet.
b) R,lszlegesintegrdlds
El6fordulnak olyan helyzetek,melyekbena k6t h6cser6l5koziil csakaz
egyiket tudjuk integr6lni ahSkaszkhdba.Ez esetbenis van ,,sziiktilet6tfed6"6s
,,sziikiiletet6t nem fed6" elrendez6s.A 19.35.dbra a helyes elrendez6seket
mutatja. Az a) esetbena kondenzhtortintegr6ljuk a szik keresztmetszetfolott,
ennekkovetkezt6bena minim6lis frit6s Q*o o-dal csokken,es osszess6g6ben
ugyanazahelyzet fil el6, mint a teljes integr6lls eset6ben(19.37aabra). Ana169a helyzet a b) esetbenis. A 19.39.dbra helytelenelrendez6seket
mutat,
melyek a 19.36bdbrdval anal6ghelyzethezvezetnek,6s megtakarit6snem 6rhet6 el veliik.
c) Jdrul2kos szfild)letihdmdrsdkletek
Ha a desztill6l6oszlopot
a sziikiiletih6m6rs6kletalatt vagy felett integr6ffuk a hlkaszkfrdba,akkor is el6fordulhat,hogy a minim6lis h6forgalom lenyegesenmegnovekszik.Ez abbanaz esetbenlehets6ges,
ha a forral6 es kondenzhtorkoz6zdrt h66tadSsok
kicsik. Ezta 19.37.dbrdn lehetnyomonkovetni.
Ha a Q, vagy Qq h56tad6skisebb Q*o*o-n61,ill.Qr, vagy Q, kisebb
-nel,
akkor az Sbr|n vizolt integr6ci6olyan kaszkddhozvezet, melyben
Q*ou
helyeken
ezekena
negativh6itadhs l6p fel. Ezert Q.,6s Q rninimuma, rll. Qrn
6s Q' minimuma korl|tozza az integr|lhat6 h6teljesitmenyeknagys6g6t.Ha
Qs vagy Qo ertlke, ill. Qrc vagy Qr ert6kenulla lenne, akkor az integrillhat6
h6teljesitmdnyis nulla lenne.Mivel Q: vagy Q4, ill. Qrc vagy Q,, 6rt6kekki-

733

Qn e a .

Qx o H o .

'MH

':

Qnee.

o.)

t 9.38abra. R6szlegesintegr6l6shelyeselrendez6sben
MF
V 'YREB.

Oszlop

I
lus

n
*

o,)

+ nY K O N O .
b.)

integr6l6s
helytelenelrendez6sben
I 9.39. dbra.R6szleges

csinys6geokozza ezt a korlfitozist, ilyen esetbenj6rul6kos sziikiileti hdm6rs6kletrcilbesz6liinkes azt rnondjuk, hogy az oszlopj6rul6kos sziikiileti pontot
fed 6t.
A j6rul6kos sziikiileti h6m6rs6kletr6szlegesintegr6l6sn6lis fell6phet. A
19.38a dbran a kondenz6torhSm6rs6kletefolott az osszesh66tad6snaklegal6bb Q*o*o-6rt6krinek,a 19.38bdbrdn a visszaforral6h6rn6rs6kletealatt az
734

osszesh66tadisnak legal6bb Q*ur-6rt6lainekkell lennie, hogy az integr6l6s

megval6sithat6legyen.Ha ez nem teljestil,a megfelelShelyenj6rul6kossziiki.ileti pont alakul ki, 6s az egyiittes rendszerminim6lis hSforgalma Q*o g*o*o + p*."-n61,ill. guu - porn + p*o*o-n61nagyobblesz.
A kiils6 h6forgalom csiikkent6se a termikus folyamatok mffveleti
param6tereinek 6s struktrirfjinak megvilasztdsival
Ha a termikus folyamat, pl. desztill6l6sh6kozl6senem fed 6t szfkiileti
pontot (6tfed6snektekintve a 19.39.dbra elrendezeseit
is), akkor a vizsg6lt
egys6gettekintve tov6bbi energiaintegr6ci6sjavithsranincs lehet6s6g.Ha viszont a h6kozl6sszffktiletiv. mell6ksziiktiletih6m6rs6kletetfed 6t, akkor a miivelet alkalmasrn6dosit6s6val
csokkenthetjtika minim6lisktilsd hcjforgalmat.
A sziiktilet 6tfed6s6nekmegszi.intet6s6t
tobbf6le v|ltoztat6ssal is el6rlegkezenfekv6bbeket
hetjiik. A
vizsgdljuk az alilbbiakban,a desztill6loberendez6sekplldhjin.
l. A nyomdsvdltoztatdsa
A sziikiileti pont 6tfed6s6veltizemel6kolonnanyom6s6naknovel6sevela
kondenz6torh6m6rs6klet6ta szriktiletfbl6, ill. a nyom6scsokkent6s6vela viszszaforral6h6m6rs6kleteta sziikiilet al6 tolhatjuk.
Ez a legegyszenibbm6dja a kiv6nt hatrisel6r6s6nek,eg6szenaddig, mig
technikaikorl6toknernl6pnekfel. Ilyen korl6t pl. egy miikod6 oszlopmegengedett max. nyom6sa(biztons6gi6rt6k), vagy a kondenz6torolyan laiszobhSm6rs6klete,amely alatt m6lyhdmdrs6kletiihiit6srevan sziiks6g.E korl6tok 5tl6p6s6vela v 6ltoztatflskoltsegeiugr6sszerfi
en megn6nek.
2. A betdpldldskett4osztdsa
A bet6pl6l6skett6oszt6s6val
6s a k6t oszlopbanktilonbozSnyomirsokkal
el6rhet6a sztikiileti h6m6rs6klet6tfed6s6nekelkertil6se.A desztill6l6oszlopok
6s a h6kaszk6dkapcsolathta 19.40.dbra mutatja.Ezt a rendszertakkor c6lszer6haszn6lni,ha csakaz egylk oldalra nem lehet az eg6szhdteljesihnenytintegr5lni. Term6szetesen
k6t oszlopm6sszempontb6l
koltsdgesebb,
rnint egy.
3. Multiffikt elv
A betiryliiirs kett6oszt6sa6s a nyorn6sok szttv|laszthsa sokban ernl6keztet az irodalomb6l ismert multieffekt elv alkalmazhshhoz,annak is p6rhujelent. Abban
zamosv6ltozat6hoz.A multieffekt elv val6banenergiaintegr6ci6t
az esetbenazonban,mikor a bet5p1615s
kett6oszt5s6nak
c6lja a szfik pont 6tfed6s6nekelkeriil6se,a multieffekt elv kozvetlenalkalmazilsahhtrhnyosintegr6735

oo*tQ*, -Q*rt

Qnz

F;

tizlop

l e

L[ x2

QR

I t . o sa r o p
t ^

t oxr

e u t + { Q * ,- Q . ,)

kettdosztott kopcsotds

o.) a t& oglop 6s o

n6toszt<<id

I 9.40. dbra. A t6p16l6kkett6oszt6sa

MF

Q +onz

^MH. ^
fsKl
v

a.) Multieffektelv p6rhuzamos

kapcsol6ssal

b.) Multieffektelv 6s
h6kaszk6d

19.41. dbra. A multieffekt elv helytelen alkalmazdsa

736

ci6hoz vezet.Ezt mutatjaa 19.41.dbra. Eppenaz integrhci6valmegtakaritani

kiv6nt Qrh6mennyis6ga sziiktileti ponton keresztiil6ramlik 6s ez noveli a minim6lis kiils6 hdforgalmat.
4. Termikuscsatolds
Ha az integr6ci6t a h6teljesitrndnynagys6gaakad|lyozza, a termikus
csatol6ssalcsokkenthetjtika h6teljesitm6nyt,6s lehet6v6v6lhat az rntegrhci6.
A termikus csatol6stsem szabadazonbanahlkaszkfidt6l fiiggetleniil tervezni.
A hib6s tervez6sremutat p6ld6t 19.42.dbraXYZ ternerrendszerszltv|laszthsa
eset6n.

x o g y o m d n y o sk o p c s o l & s

b.)Termikus csclol6s

19.42.dbra. A termikuscsatol6shelytelenalkalmaz6sa

I) l

A termikus csatol6s alkalmazhsaeset6n, esetenkenta h6teljesitm6ny

csokkent6s6b6lszhrmaz6ellnyt elveszthetjiika nyomdsokazonoss6g6bolkor6v6n. (A hagyom6nyoskapcsol6sn6la k6t oszlop
vetkezl rugahnatlans6g
nyom6s6trugalmasanv6ltoztatjuk 6s elkeriilhetjiik a sziilaileti h6m6rseklet6tfedes6t,mig termikuscsatol6sn6la k6t oszlopbankozel azonosnyom6snakkell
lenni). Ennek azlehet a kovetkezm6nye,hogy h6t transzportSlunka sziikLileti
pont h6m6rseklet6nkereszttil.
5. Kdzbensdhdforgalmazds
Ha a fej- 6s fen6kterm6kforrdspontjakozti ki.ilonbs6gnagy, 6s mindk6t
h6merseklett6volesik a sziikiileti h6mers6klett6l,akkor kozbens6kiforral6val
vagy cirkul6ciosrefluxszal a hdteljesitrndnyekegy r1szbtintegr6lni lehet a
az6ltal,hogy a h6kozlesa sziikiiletipont m6sikoldalSrakertil. ErhSkaszk6dba
p.* r6sz6tsire mutat peld6ta 19.43.abra, ahola QroNnh6teljesitm6nyenek
keri.iltintegr6lni.
Ha viszont az oszloperedetilegnem fed 6t sziiktileti h6m6rs6kletet,ak(exergi6ban)
mutatkozik,gyakorlatilag
csaka pontenci6lban
kor a megtakarit6s
vagy htitSeszkoz.
ftt6611
olcs6bb
rendelkez6siinkre
ha
val6ban
csakakkor,
MF

+ 0^-^- Q^-

ox^E-o^.
o.)

H o g y o m d n y o so e s z t i l < i t d s

b ) Cirku ldcicis ret lux

sl ko tmozo so

ktizbens6
egy r6sz6nekintegr6l5sa
19.43.dbra. A h6teljesitm6nyek
hSforsalmaz6ssal

738

6. Hdszivattyualkalmazasa
H6szivattyrisdesztill6l6salkalmazitsaaz integr6ci6javit6shraa nagy beruhhzttsikoltsegek 6s bonyolult tizemeltet6smiatt csak akkor indokolt, ha az
el6z6ekbenismertetettegyszenibbeszkozokkelnem lehet megsziintetnia sz(ikiileti pont 6tfed6s1t.Ez esetbena h6szivatt5rube6pit6s6tugyanolyan elvek
alapjhnit6lhetjiik meg, mint egyediil6llo oszlop eset6n.Aital6ban mondhat6,
hogy a h6szivattyrisdesztill6ci6csak akkorjohet sz6ba,ha a kolonna sziikiileti
hdm6rs6kletetfed tfi. Ha az oszlop k6t v6gpontja kozott a hdm6rs6kletkulonbsegkicsi, akkor a fenti m6dszerekegyike (p1.a nyomfsviitoztattts)nagy
ha viszont a hSmers6kval6sziniis6ggelalkalmasaz 6tfed6smegsziintetes6re,
let-kiilonbseg nagy, akkor mhr a hdszivatt5rualkalmazhsanem gazdas6gos.
Ez|rt, a h6kaszkid-e1m6letkovetkezetesalkalmazhsaalapjin 6ltal6ban csak
keves esetbentalSljuk el6nyosnekkomplex folyamatoknii a h1szivattyis termikus miiveleteket.(19.44.abra)
cnes.)]
o"t- [* +(eKoNo( QK0\0.)

.*REB,

6s a hdkaszk6d
I9.44. dbra. H6szivattyrialkalmaz6sa

Tovdbbi megoldisok
Ugy tffnhet, hogy n6h6ny meg|llapititsunkellentmond a kor6bbanjavasolt elj6rrisok (pl. h6szivattyrisdesztill6ci6) alkalmazisdnak.Yal6ji$an az a
helyzet,hogy
a) ha a termikus miivelet egy nagyobb (komplex) folyamat, rendszer,izem
hSkaszk6djamellett miikodik s ahhoz gyakorlatilagis kapcsolodo(pl.
stb.),akkor
messze,nincsenekbiztons6gikorlStoz6sok
nincst6le tuls6gosan

739

integr6l6stc6lszenivizsg6lni6s ilyenkorpl. a h6a h6kaszk6dba

els6sorban
olcs6bbmegold6sokis rendelkez6sre6llnak;
helyett
alkalmazhsa
szivattp
b) ha vrszonta termikus miivelet valamilyen okn6l fogva (t6vols6g,biztons6gi
el6ir6sok)elszigetelten611,nincs rnelleffeh6kaszk6d,akkor gyakrangazdavizsg6latais.
s6gosaz emlitettbonyolultabbelrendezesek
Ugyancsakkiilonboznek az egyediil6ll6 (elszigetelt)6s a hdkaszk6dhozkapcsol6d6desztill6lorendszerekoptim6lismiiveleti param6tereiis. Az elszigetelten 6116oszlop optim6lis refluxar6nyatapasztalatszerint a minim6lis reflux
1,05-1,2-szerese,ahol az optimalizfit kolts6gfiiggv6nybenaberuhhzhsikoltseg mellett a fft6- 6s hiit6anyag kolts6ge a m6sodik fontos osszetev6.Ha
desztill6l6oszlop,(ill. hasonlo termikus miivelet) integr6lhat6a h6kaszk6dba,
akkor a desztill6l6smiivelete nem j|r a fit6- 6s hiit6anyag felhaszn|lSshnak
noveked6s6vel(a hlkaszkhd kor6bbi illlapothhozk6pest),es ez1rt az optimaliziil6sn6lez a tag nem szelepela c6lfiiggvdnyben.Ebb6l kovetkez6enaz optrm6lis refluxarhny j6val nagyobblehet 6s az optimum koriil a cdlfiiggv6ny nem
reagfl6rz6kenyen a refluxar6ny vfitozitshra (19.45. dbra). Ez egybenazt is
iizemviteli, biztons6giszempontval6sziniisiti, hogy a h6kaszkhdba-integr6l6s
bol is el6nyos.

l(oltseg

+
I

Rmin *i,

pT.

Refluxordny

op(

19.45.dbra. Az optim6lisrefluxar6ny .(zo, : optimum elszigeteltrendszern6l Rjo, : optim6listartom6nyintegrdltrendszern6l

740

20. Rektifikfl6oszlopok6sabszorberekbelsd
szerkezete

A vegyipares vele rokon iparrlgakfejleszt6se,

ill. intenzifik6lSsa
es ezzel
osszefiigg6sbena kornyezetv6delmiszempontokel6t6rbekeriil6se, az anyag6s energiatakardkos
megold6sokir6nti ig6ny egyiittesenarra cisztonzia tewezS
6s tizemeltet6m6rnokoket,hogy egyre hatekonyabb6s kisebb energia-6s t6rig6nyri berendez6seket
alkalmazzanak.A desztill6ci6 6s az abszorpci6miivelet6nekmegval6sititsiraalapvet6enoszlop(torony, kolonna)tipusir szerkezeteket alkalmaznak.
Ebben a fejezetbenel6szor a rektifik6l6oszlopok 6s abszorberekbe1s6
szerkezetikialakit6s6ttekintjtik 6t, a f6bb miikod6si 6s konstrukci6selvek ismertet6s6vel.Ezuthn6rzkeltetji.ika fejl6d6sirSnyvonal6t6s r6mutatunka miiszaki kovetelm6nyekre,az ert1kel6si,osszehasonlit6si
6s v6laszt6siszempontokra. A r6szletektekintet6bennem torekedtrinkteljess6gre,ink6bb a t6rgykorre
vonatkoz66tfogoirodalomrautalunkI I 1, 19, 3I, 36, 37, 39, 58, I I 8, | 19, 720,
1251.Egytltal6n nem tekintetttik konyvtink feladatSnakaz olyan fontos, de
nem szorosanmunk6nkc6lkitiiz6seiheztartoz6t6makoroktirgyali:sht,mint pl.
a geptszeti,szll|rdshgtanim6retez1s,alapozbs,6pit6sstb. Ezek r6szbenaz emlitett miivekbenmegtalSlhatok.
A desztill6ci6s6s abszorpci6sberendez6sek
6ttekint6ismertet6se:utin az
oszlopok6raml6staniviszonyairamutatunk16,melyek a hat6konyiizerneltet6s
szempond6bolmeghathroz6jelentds6giiek.A hidrodinamikaikortilmenyek ui.
nem egyszerfiencsak a szbtv|laszt6k6pess6grehatnak,hanem ezekbetartis|val tudjuk biztositani azokata miikodesi felt6teleket,amelyekhi6ny6bana kolonna iizemk6ptelen.
Az 6raml6siviszonfok a szerkezetikialakitSst6lfiiggnek, ez6rt a k6sziil6kek 6tm6r6jenekes bels6 szerkezellnekm6retezese,ill. ellen6rz6sehidraulikai szfimithsokonalapszik. E sz|mititsok nem onc61uak,hanem a kolonn6k
legmegfelel6bbmereteinekkialakitilsfra ir5nyulnak.A hidrodinamikaim6rete(terhelhetSs6gezdsselbiztositjuk a sztiksegesg5z- 6s folyad6kkapacit6sokat
ket) 6s ellen6rizzik, hogy az ellzetesenkialakitott bels6 szerkezetielemek 6s
azok elrendez6selehet6v6teszi-eaz ellirI szltvd,lasztits
mesval6siths6t.

74r

20.1.Miikiid6si elv szerinti csoportositfs

A rektifrk6l6oszlopok6s abszorberekbelsS szerkezeteiaz 6raml6sim6d
szerintket f6 csoportraoszthat6k:
1. tutfotyovalrendelkezritdnydrososzlopok,melyek l6pcs6zetesfbziserintkeztetestval6sitanakrneg;
2. triltetesoszlopokvag) a tillfuly6 nilkilli tdny,lrososzlopok,melyek tobb6
vagy kev6sb6 folytonos (differenci6lis) f6ziserintkeztet6sthoznak letre a
kolonn6bahelyezetttoltettestek,rendezetttolteth6l6k vagy tfnylrszerkezetek segitseg6vel.
jellernz6 6raml6simodelleketmutatja a 20.1.
A k6tf6le kolonnatipusra
ctbra.Az a) modell a kereszthramf,a b) modell az ellenhramu6ramlSstval6sitja rneg.A g5z- vagy g|zfhzis 6raml6sarnindkett6n6lvertik6lisanfelfeld tort6nik, a folyad6k 6raml6saazonbancsakaz ellen6ramirb) modelln6l vertik6lis
(lefel6 ir6nyulo), az a) modell esetdbena folyadek framlilsa a g5z |ramlilsfthoz
kepestkeresztir6nyri.
9,6z
-

t6z
I

I
I
I

I
lolyad6k

lolyad6k

rAloly6
teriilet

2 0. I . a b r a. G 6z(gdz)-folyad6k 6rintkeztet6s iiraml 6si model lj ei

a - keresztdram,b - ellen6ram (tciltetesvagy t6ny6ros)

742

A keresztir6nyir6ram16saz iparbangyakran alkalnazotttm. tillfoly6s tdnyiros oszlopokbanlepfel, ahol a gfz-folyadlk 6rintkez6scsak a t6ny6ronval6sul meg.Ahogy ez a 20.l.a dbrdn l6that6ezekbenaz oszlopokbana g(526s a
folyad6k a t6ny6rokkozott kiilon terekben6ramlik. A 20.2. dbra ntgy jellomzd
folyad6kvezetbstmutat be. Az a) rdszdbrfina folyad6k a r6folyot6l a lefolyoig
egy U alaku kanyart tesz meg a tdnydron.Ehhez a thnylr koz6pvonal6banelhelyezettterel6lemezbe6pit6seszriks6ges.
Az cisszes6br6nfeketes6v jelzi a
lefoly6st (tulfolyo akn6t).A b) 6bra az egyszeres5tfoly6su tdnyer,a c) itbra a
k6tszeres6tfoly6sir t|nylr (a v|zolt frbraft,szben
a tulfoly6 eppenkoz6penhelyezkedik el). A nagy 6tmer6jiitornyokn6l a folyad6kgradienscsokkent6s6rea
thnyer aktiv feli.iletetkisebb l6pcs6z6ssel(kozbensdghttal)6pitik, igy a d) 6br6n vhzolt k6tszeres6tfoly6sri ifrrarlszen is l6that6, ez a kozbens6g6tlemez
(szaggatottvonal j elzi).

(D

-l

k6zbenso
odt

,d I ih\

(|ilil)
\ l t l : t , /
\-I,v

c)

d)

":":?6t,,.,..6r
u-uutuui,tr!tl^t!{i"::u':,yT#L"l3';,*ffi
g6ttal
vezet6s,
d k6tszeres
6tvezet6s
kcizbensS

A ghz(g5z)-folyadekellen6ramnemcsaka kiilonboz1 triltetesoszlopokban alakulki, de a tulfoly6 ndlkiili tdnybrososzlopokrais jellernzS.Jellegzetes

ellen6ramirghz(g6z)-folyad6klrintkeztetS k6sziilekeketmutatunk be a 20.3.
dbrdn.A legegyszenibb
k6sztil6kaz a) tirescsSoszlop,
amelynekbels6pal6stj6n csorgedeztetjikle a folyad6kot(filmkolonna).A b) jelii k6szi.il6ktoltott
oszlop (omlesztett,szab6lyosanrakott toltetdarabokkalvagy rendezettcsomagtriltettel).Ezen |brasorozategyetlennem torony jellegii keszi.ilekea c) az
irn. feliileti abszorber(vizszintescs6sorozat).
A d) 6s az e) k6sziilekgyakorlatilag iires oszlop (csak als6 6s fels6 eloszt6kkalrendelkezik) A d) k6szrilek
permetezdoszlop (folyad6kcseppekghzhramban
eloszlatva).Az I tinyeros torony, a rajzon tflfolyo n6lktili, szitavagy r6cs.A g) oszlop (szint6n szita vagy
r6cs) tilny6rokkalvan ell6tva, ahol azGrintkeztet6st
pl. konnyfi (beliil rires) goly6k mozg6sa segiti, vagyis ez ut6bbi k6sztil6k ellendramir folyadek-gitz
,,fluidiz6lo" oszlopk6ntis felfoghat6.

tlJ

e)

;*'+tol'adok

ffi

20.i. dbra. G6z-folyad6kellen6ramri6rintkeztet6k6sziil6k

a - iires csSoszlop(folyad6kfilmes),b - tdltdtt oszlop,c - feliileti abszorber,d - permetez6oszlop,e - bubor6koltat6oszlop,f- trilfoly6
n6lktili t6ny6rososzlop,g - trilfoly6 n6lkiili t6ny6rososzlop,a tiny6rok k<izottszabadonmozg6 goly6kkal
,1

tutu
+---Jl-'

ilY

-+-

-,J'l-'

t - _ --- - ---:l
t

t----l

l=

l:--:-l
r::--{+

l:--:---{--

b,

d,
c,
20.4A dbra. G6z-folyad6knem toronyszeni,egyen6ramri6rintkeztel6k6szi.il6keka - Venturi -mos6,b - sug6rfirv6k6smos6 v.
sugSrfuv6k6sabszorber,d- g6zbrtabszorber,c - vezet6cstives
bor6koskever6sabszorber

6s jellemzSit a
Az iparban leggyakrabbanalkalmazott oszlopszerkezeteket
20.1.tabldzatbanfoglaltukossze[19].
20.1.tdbldzat
Gyakoribboszlopszerkezetek
Be6pitm6ny,szerkezel

Jellemz6

H, m t6ny6rt6vols6g
g6z-folyad6k6rintkez6scsaka tSny6ron;a
96z 6s a folyad6k a t6ny6rokk<izcittkiilon
terekben6ramlik
,I/, m t6ny6rt6vo1s6g
Tirlfoly6 n6lki.ili(ellen6ramf)t6ny6rok
g6z-folyad6k6rintkez6snemcsaka t6nyron, hanemk6t t6ny6rk<izcittit6rbenis
(g6zbubor6kdiszerg6lvaa folyad6kban6s
folvad6kcseppekdiszerg6lvaa g6zben)
Hagyom6nyostoltel6ktestdarabttiltettim- G6z- folyad6k6rintkez6sa teljes tcilt<itt
hosszban
lesztetthalmazban
Hagyom6nyostoltel6ktestdarabtoltetsza- G6z- folyad6k6rintkez6sa teljes t6ltdtt
hosszban
b6lvosanrakott halmazban
A j6ratok ferd6k,szitasztlvettelvagy perfoRendezettcsomagtdltetek
r6lt lemezzel,esetlegteli hull6mlemezzel.
J6ratokkeresztezikegym6st.Szab6lyosan
gnek.
<isszefiig
<issze6rnek,
vannaka
diszperg6lva
folyad6kcseppek
A
PermetezettoszloP
p6zt6rben.

t6ny6rok
Trilfoly6s (kereszt6ramri)

2.

-f.

4.
5.

6.
7.

Bubor6kol6oszlop

A g6zbubor6kok diszperg6lva vannak a

folvad6kt6rben.

A g6z-folyad6k6rintkeztet6k1szil6kekteh6ttulnyom6r6sztoszlopok(tornyok,
kol-onn6kj,de l6teznekegy6bnem toronyszenikdsziil6kekis. Ezek a kdsziildmiikodnek6s gyakrank6miai reakci6valkis6rt abkek 6ltal6banegyen6ramban
szorpci6t(kemoszorpci6tv. kemiszorpciot)val6sitanakmeg' Ilyen k6sziil6keket mutatunk be petaarcppen a 20.4A abrdn. A gbzhramot,,iires" nyil, a
folyad6karamot ,,fekete" nyil jelzi. Az a) b) 6s c) rin. sug6rfrrv6k6svagy
Venturi-kesziilekegy-egymegold6sa.Itt a) a Venturi-mos6,b) sug6rfirv6k6s
mos6 vagy abszorber,c) vezet6csovessug5rfuv6k6sabszorber6s d) leveg6zkever6s)k6sziil6k.
tet6 (ginbubor6kos,
'
Nenany speci6lis(els6sorbanabszorpci6raalkalmazott)nem toronyszerii
k6sziil6ketmutitunk be a 20.48 dbrdn. Az a) a feltileti (turill) abszorberjol olvizben).A b) a lemezes
szolg6l(pl. s6savelnyeletese
d6dog6zokelnyeletesere

745

IG

c)

[G

d)

20.48 dbra. Speci6lisnemtoronyszeriiabszorberek

a- feliileti, b - lemezes,c - lemezeses6filmes,d - krisz6filmesabszorberek
(H:htitlkozeg,
G: eM,Z: folyaddk)

ellen6ramukesziil6k,c) a lemezeses6fihnesabszorber,d) a kriszofilmesabszorber.Ez utobbin6laz ilramlogbz magiwalragadjaa folyad6kot6s filmet kepez,azaza k6sziil6kemelked6egyen6ramban
dolgozik.

20.2.A kolonnilszerkezetekjellemzfii 6s 6rt6kel6sim6djai

A rektifik6l6berendez6stipusdnak 6s kialakit6s6nakmegvSlaszt6,sakor
egyidejiilegtobb miiszaki 6s gazdas6gikovetehnenytkell szernel6tt tartanunk
az izemeltetdsi 6s k6sziil6kgy6rt6siszernpontokegyi.ittesfigyelembevetel6vel.
Altal6nos trirekvds,hogy a mttoatetesi kSltsdgekei,itt. u koionndknakaz adott
feladatokmegold6s6hoz
sztiks6ges
t6rfogat6t(6s ezzelegyritttomegdtis) rni746

nim6lis 6rt6krecstikkentsiik,azaz fokozzuk a berendezlsegysdgnyimagass6g6nakmegfelelS szbtvillaszt6k6pesseg6t(az anyagftFitelm6rt6ket, ill', az azt

lireiezo m'iiszakijellemzSket,mint pl. t6ny6rhat6sfokot)6s nagy f6zis6rarnl6si
r6v6na k6sziil6kkapacit6s6t.
sebess6gek
{zzel egyidejiileggyakori ig6ny, hogy a kolonna rugalmasaniizemeltethetd legyen, vigyii haidkonys6galehet6legkism6rt6kbenvii.ltozzdka f6zisok
esetleges
Fontosiizemeltet6sikovetelm6nya szennyezesekkel,
sebess6g6vel.
vekifagy6s)
(pl'
polimeriz.6ci6,
keletkez6s6nek
f6zis
lebeg6idszekkel, szrlfurd
eseteben
k6sziil6kek
dolgoz6
sz6lf6vel szembeni6rzeketlens6g.V6kuumban
kiilonosenfontos, hogy a torony 6raml6siellen6ll6sanagy terhel6sekeset6nis
kicsi legyen.
A ierendez6skialakit6s6nakfontos szempontjaaz egyszetf konstrukci6,
tov6b6s egyszeriiszerelhet6seg,
a konnyff gyhrthat6shg
ezzel osszefi.iggesben
v6gEzek
anyagig6ny.
kis
a
eset6n
b6 ktilono.* d.6gu szerkezetianyagok
elhanyagolhat6
Nem
meg.
s6 sorona kolonnab eruhfabsikolts6geithathtozzftk
szeriikarbantartirs,ti sztit6skovetelmenyesem'
szemp
-kiv6natos,
- ont az egy
hogy az oszlopb6l 1e61l6svagy iizemzavar eset'|n
Gyakran
gyorsani.iriiljon le a folyad6k. Az automatizillt izemir6nyit6s 6s esetlegesk6iliui k6roroda. 6t. polimerizitci6)szempontj6b6lfontos a folyadektartalom,a
is.
.,hold-up"nagysdga
[fehorolt ig6nyekegyidejii,teljeskiel6git6secsakide6liscelkentkozelithetcjmeg, sdt n616nyankoztiliik a legtobb konstrukcioeset6benegym6snak
is ellentmondanak.
Az ismertetett miiszaki-gazdasilgikovetelm6nyekkoziil neh6nynak a
tobb mutat6t haszn6lunk.A kolonnatipusokalkalszitmszer|meghatiroz6sSra
rnass6g6nakmegit6l6sekoraz adott feladatbol kiindulva e krit6riumok koziil
neh6nyels6dlegislehet,mig m6soka celkitfiz6sszempontj6b6lh6tt6rbeszon"rlhatnak.
A tov6bbiakbana fontosabbkovetelm6nyeket6s 6rt6kel6simodokat ismertetjtik.
Ilat6konys6g, kapacitris 6s kolonnakiilts6g
A t6ny6rososzlopokhat6konys6g6t,azaz szltvillaszt6 k'pesseg't a.hatdsfokkat jeilemezzik. Ahogy ezt a 18.9alfejezetbenkifejtetttik, ez a fogalom
meghattroz|shhozdefinih6iom form6banis haszn6latos.A kolonnamagass6g
6Ltukaz egy elm\leti tdnyirnak megfelekimagassdgot@4rP), ami tulajdonk6ppen alinylrthvols6g 6s a kolonnahat6sfokh6nyadosa.Erdekesmegemlite6ltal6bana hatSsfok6s a kapacit6snovel6se"1, hogy t6ny6rt6volsfgnovel6se
hezvJiet, ami a t6ny6iok szhmht6s a kolonna 6tm5t6j1tcsokkenti.Ugyanak-

741

kor viszont a t6vols6gnovelheti a teljes kolonnamagass6got,

a kopeny 6rifi, az
alapozhsi,vasszerkezeti,szivatt5ruz6si
stb. kolts6geket.
Toltott oszlopokeset6benaz elmlleti thnylr helyett, elm6letilegmegalapozottabbaz dtviteli egystigszdm,
az NTU (numberof transferunits) haszn6lata,
amelyet a 17.7 alfejezetbenismertetttink.Ebben az esetbenaz oszlop hatejut6 6tviteli egys6gszfmttikrozi. Ennek a
konys6g6taz egyslgnyi magass6gra
reciprok 6rtekeaz egy dtviteli egysdgnekmegfelekimagassdg@fq. A hat6sfok 6s az NTU kozti egyertelmtiosszefliggessel
a 18.9alfejezetbenfoglalkoztunk.
A kolonna kapacitdsdtegy kiel6git6 hat6konys6gotad6, de az elinaszt|sin6l felt6tleniil kisebb maxim6lisgSzsebess6ggel
6s a megengedhetd
legnagyobb folyadekterhel6sseljellemezzrJrk.
Ezzel integr6lisanes komplexen irjuk
le a miikod6k6pess6get,
hiszenm6s fontos t6nyez6k,pl. 6thorddshatilsais ezen
kereszttil6rv6nyestil.
A legtobb esetbena kolonna az izem tobbi berendez6seivelegyi.itt,
azokkal kolcsonhat6sban
miikodik 6s igy tervezettkapacit6sdnakmegdllapit6sakor a teljes termel6smennyiseg6b6l6s v6rhato ingadozbsfib6l,valarnint a
tobbi k6sztil6kteljesitm6ny6b6lkell kiindulni. Altaldban celszerl az oszlopota
n6vlegestizemi kapacit6shoz
k6pest20...25%-kaltulm6reteznies ezzel elkeriilni, hogy az oszloplegyenazizem ,,szik keresztmetszete".
Az ennel nagyobb arhny| tilmeretezls a beruhdz6sikoltseg novel6s6n
*
kivtil lailonosena rugalmatlantfnyerszerkezeteset6ben* azzal a vesz6llyel
is jdr, hogy norm6l termel6simennyis6ggela kolonnaaz alulterheltrniikod6s
miatt nem nyrijtja a kiv5nt szetv|laszt6k6pess6get.
A kolonna kapacit6s6tnagy
beruhtnilsi kolts6gar6nyeset6ncsak 6vatosanszabadncivelni,rnig olcs6bb es
kisebb oszlopok(amennyibenrugalmass6gukezt Iehet6v6teszi) nagyobbrnert6kri tulm6retezbseis megengedhet6.
Megjegyezziik,hogy a ki.ilonboz6berendez6sek
osszehasonlit6sakor
a
maxim6lis kapacit6s70...85%-fttszokt6k figyelembevenni. R6gi t<irekv6s,
hogy az adott feladatokell6t6s6rahaszniit kolonn6katgazdas6goss6guk
alapj6n hasonlitsuk<issze.
A teljesmegit6l6shezaberuhhzSsi,
karbantart6si
6s iizerneltet6sikolts6gekegyiittesfi gyelembev6telesziiksdges.
Rugalmassfg, nyom6ses6s6s a,hfrmas diagramcsoport"
A miikod6si rugalmassdgot,a m6g kielegit6 rninim6lis hat6sfokot(vagy
jellemz6t) biztosit6 maxim6lis 6s minim6lis g6zsemis szttvhlaszt6k6pess6gi
bessegekh6nyadosiival(,,turndownratio") szoktSkszhmszerlenjellemezni.

748

A 20.5.dbran a hat6sfoknaka
g6zsebess6gt6l(r) val6 ftigg6s6t
mutat6 tipikus jelleggorbe l6that6. Eo..,
Ezena maxim6lishat6sfokot(Eo,,,u*), Eo min
az ennek megfelelS g6zsebess6get
(u'), a maxim6lis(u,,'u,)6s minimflis
l6thatjuk,adott
(v-,n) g6zsebess6get
refluxar6nyeset6n.A gdzsebess6get
a kolonna teljes keresztmetszet6re
Y
Y-.r
v'
Ymtn
vonatkoztatjuk(rendszerintm/s-ban).
kedv66rta
Az osszehasonlithat6s6g
jelleggorbe
20.5.dbra. Hat6sfok- g6zsebess6g
g6zterhel6st az tn. F-faktorral is
szok6sjellemezni:

r=rJn

( ^
[ ;

E;)
1*'J'

(20.r)

kg/m3.a Jrlel arfny ak6t el6bbi mutat6valegytittesen

ahol pra 96z siirfusege,
'min

m6r kozel teljesenjellemzi a kolonnamiikod6s6t'

A terhel6sijelleggorbe alapjin meghat|rozhatjuk& Vlnin6s a v-u* 6ltal
hat6rolt teljes miikod6si tartomlny irtegrhlis 6tlaghat6sfok6tis fne t6vessztik
osszeaz 6tlagos (5ltal6nos)kolonnahat6sfokkal].V6kuumkolonndk eset6ben
igen l6nyeges,de egy6bkentis az oszlop miikod6s6nekfontos mutat6ja a nyom6ses6s(Ap), ill. annakftigg6sea terheldstdl.C6lszenienenneka mennyis6gnek az egy elm6leti tbnYlnarvonatkoz66rt6k6veljellemzik az egyesszerkezetek 6raml6si ellen6ll6s6t I

op

l, aminek a minimalizillilshra toreksziink.

I N.* ].

Emlit6srem6lto t6ny, hogy 6ltal6bana k6sztil6kkapacitSs6tmeghathrozofels6

terhel6sihat6r kornyezetebena szeVillasztok6pess6groml6sa mellett a nyom6ses6snagym6rt6kbenn6.
/ ^
Op
kombin6lvahaszn6lni6s igy az
Szok6smes a I
lkifeiezestaz elSzfteld<el
\. N"l'n )

1 m oszlopmagassSgraes6 nyomSses6ssel6s egy hat6sfok jellegii mennyis6ggel egyiittesen ilbritzolni. igy alakult ki a kolonnaszerkezetek jellemzes6re

749

(f6leg toltetesoszlopokra)azin. hdrmasdiagramcsoport.Mindhhrom diagram

az F-faktor (20.1egyenlet).Az els6diagrama Eo hat6sfokvagy a
abszcisszdja
= j6srigfok) fhrinolja az
hat6sfbkes a t6rnyert6vols6g
h6nyados6t( i = =|;
HETP
F-faktor friggv6ny6ben.A m6sodik diagram az egy thny6na,vagy egy m6ter
(toltetre)vonatkoz6val6s6gosnyom6ses6s:
Ap,, (ill. &,,). V6oszlophosszra
giil a harmadikdiagramaz egy elmeletithnylrra esd(illetve esetlegegy elm6leti 6tviteli egys6grees6)nyom6ses6s.
E h6rmasdiagramcsoport
igen komoly
eligazititstnyrijt a kivAlaszt6shoz
6,saz 6rt6kel6shez.
a)

1
.i - H E T P

.
5

6lm6loti terry6rszAm
aktlv tdltethossz 1

Irrml

')'-"

I
-l

2
t

b)

'

ogr
lm tottet
nyomesvoszleg6go
lnparml

,
,

12
I

to

c
a
2
o

AP.,,r: aP/nr IhPal

I
t

l elmAleti t6ny6rra t
es6 nyom6Svesztes6gr

2
o

:'---o,5

l6m Pall-gyfir$5Ox5O
fm ---- Pall-gyur035x35
l 6 m " " " " " P a l l - g y 0 r 01 5 x 1 5

1,o

f,s

2,O

2F

2,C

IL

F : v Y f , ,, P a '

20.6.dbra.,,H6rmasdiagramcsoport"
h6romf6lePall-gyiiriistdltetesoszlopra
(Metanol- etanolteljesrefluxoslep6rl6sa):
a -7-j6s6gfok,b - 1 m tdltetnyom6svesztes6ge,
c - egy elm6letit6ny6navonatkoztatott
nyom6ses6s

750

mutatunkbe p6ldaA 20.6. dbran egy ilyen ,,h6rmasdiagramcsoportot"

:0,5 6trnekeppenh6romf6lemeretii f6m Pall-gttir{ivel toltott oszlopra'lltt D
oszlopbanmetanol - etanol elegy teljes
r6jti 6s Z : 2 rn toltetmagass6gri
vegezt6kl.J6lleheta legjobbT-6rtekkel
refluxos(L/V: I, azazR: -) lep6rl6s6t
t6nyleges6s az elm6leti nyomdsvesza
gpr6k
rendelkeznek,
a kisebb m6retii
tes6giikis a legnagyobb.Ennekmegfelel6enc6lszenibb(kiilonosenv6kuumlep5rl6sn5l)a nagyobb gwflkhasznfiata. Ezt mind a Lpp mind a Ap",- diagram
en bizonyitja.
szeml6letes

20.3.Tfny6ros oszlopok
A t6ny6rososzlopoklegftibbjellemzSje,hogy ezekbena kolonn6kban
300...800mrn-re)rendszerint
egym6stolmegfelel6t6vols6gra(leggyakrabban
el. Ezekena t6ny6rotllcikhelyezkednek
vagy
viiszintes elemekun. t6ny6rok
rin. g6z-folyad6k
megval6sit6,
kon a 96z 6s folyad6k intenziv 6rintkeztet6s6t
g5z
a
ezen r6tegen kisebbdiszpeizrendszert tartalmaz6r6teg alakul ki. A
nagyobbbubor6kok,vagy osszefiiggSglzhram form6j6ban6thalad6s igy jut a
kovetkez6,feljebb l6v6 t6ny6na, mig a folyad6k a lejjebb levS tbnyltra t6:voz1k.
m6s 6s m6s m6don val6sul
Ez a folyamat a ktilonboz6 szerkezeteken
meg. Altal6bank6t f6 konstrukci6stipust ki.ilonboztetiinkmeg
keresztril
l. Folyadektulfuly6vatelldtott tdnyer.Ezekenegy krilon szerkezeten
egy
rendszerint
fogad6s6ra
jut a folyad6k az als6 t6ny6na es annak
vonatkoztabeoml6g6tatis beepitenek(20.7.dbra). A tulfolyok keri.iletere
Ez
kialakitani.
6tomlest
tobbszoros
celszeni
eset6n
folyad6k6ram
tott nagy
nagy
terhel6sii
6s
berendez6sek
miikod6
alatt
ut6bbi a helyzet nyom6s
(viszonylag nagy 6tm6r6jii)kolonn6k eset6ben,tekintettel arra, hogy a 96ztehhtaz 6tm6t5negy6s ezzelegyiitt a folyaddkterhelesa keresztmetszettel,
ann6l kisebb
zetevelar6nyosan,mig a tulfolyo m6rete,ill. a gSthosszirs6g
m6rt6kbennovekszik.Nyom6s alatt miikod6 kolonn6k eset6naz egysegnyi
vonatkoztatott folyadek6ram n6. Neh6ny gyakori
t6ny6rkeresztmetszetre
tulfolyoelrendez6sta 20.2. abrdn m6r l6ttunk.

751

h-harang,orlooki.,!#rull'1TfitrfifJ1"ioro,,nurop.
g- g62,tg - trilfoly6g6t,f - folyad6k

2. Tilfoly| nilkilli (m6sn6ven6tcsopog6,ritk6bban,,zuhanyoz6"tipusnaknevezett) tdnytrok , amelyekennem biztositjuk a folyaddk 6s a 96z kiilon

6raml6siitjait, aklt f6zisugyanazokona nyil6sokonhalad 6t, id6ben v6ltakoz6, statisztikuseloszl6stmutat6intenzit6ssal.

Tflfoly6s szerkezetek
a) H arangsapkds tdny,6rok
A harangsapk6s,
m5s n6venbubor6ksapk6s
t6lca a legr6gebbi,klasszikus
t6ny6rtipus.Az rijonnan 6piil5 berendez6sekb6lkezd kiszorulni, korszerffbb
konstrukci6kv6ltj6k fel. Y|zlatht a 20.7. dbrdn l6tjuk. A felszAllo96z az'6n.
k6m6nyeken6thaladvaa harangokonbeliil a folyaddk al6 jut, majd azon 6tbubor6kol. Legf6bb el6nye a nagy iizembiztons6g6s a vele kapcsolatbanfelhalmoz6dott igen sok tapasztalat.Viszonylag rugalmasmiikod6sii, hat6sfokajo.
Hhtrbnyaa bonyolult konstrukci6,a nagy szerkezetianyagig6ny,korl6tolt ka752

pacit6s6s ebbSlkovetkez6ena nagy beruhhzilsikolts6g.Nyom6ses6seis sz6mottev6, ez6rt v6kuumoszlopokbanszinte mhr egy6ltal6nnem haszn6lj6k.A
20.8. dbra a kis ellen6ll6sri"6s
modern vhltozatiltk6pvisel6fn. ,,eserny6thny6r"
tipust mutatja.

20.8. dbra. Harangsapk6s

t6ny6rkorszenikivitele: az
,,eserny6t6ny6r".
h - harang,g- g62,k - k6m6ny

A hagyominyos harangsapkdstdnyer tipus m6g el6fordulo haszni\ata

vinhat6ancsakakkor sziinik meg teljesen,amikor azijabb tdny6rszerkezetekamelyekneksok el6nytik van, els6sorbana gazdasiigoskonstrukci6- nffitani
tudj6k a bubordksapk6st6lca minden biztons6ght.A vililgszerteerre ir6nyul6
kutatfs, a miiszaki fejleszt6sr6v6nez a fokozatoskiszorit6sfolyamatbanvan.
Miikod6si m6djukat tekintve a harangsapk6s
t6ny6rokhozsorolhat6k az
alagftsapk6s konstrukci6k kiilonboz6 v|ltozatai, melyek koziil egyet, a
Thormann-file megoldhsta 20.9. dbrdn mutatjuk be. Enn6l az elrendez6sn6la
folyad6k6raml6saz alagirtsapkahosszir6ny6ra
mer6leges.

20.9. dbra. Thormann-rendszerii

alagitsapk6st6ny6r
a -,,alagl6t", t - tulfoly6cs6

753

A Thormann-felealagutsapknk hasitlkai kiilonlegesek: a bemetsz6segyik oldal6ra 6tl6sanferdere kihajtjik. Az igy k1pz6dott

,,fiilecsk6k" (pontosabbana mellettiik kilep6 g6zsugarak)a folyad6kot hat6rozottan terelik, megszabva annak utjilt, az 6raml6s
ill. gyorsul6s6t.
lassul6s6t,
A 20.10. dbra a Kiihni-fele
ran. kdralagutsapkds tdnytrt m-utat1a.A tulfolyo gyiijt6karnr6jako2 0. I 0. a b ra. Kijhni-f6le kciralagutsapkrist6ny6r
zepenvan, melynek alj6b6l 6 cs6
vezet ki (szimmetrikusanelrendezve) az oszloppal6stjafel6. A csovek a folyad6kotaz als6bbtfmyerra
csorgatj6k.A koncentrikusan(korkorosen) elhelyezett kiirt6k osz50 mm.
t6st6vols6ga
Lenyegdbena harangsapk6s
t6ny6rok csoportj6ba tartozik, de
konstrukci6s szempontb6l sokkal
egyszeriibbaz S alaku elemekb6l
6116,rin. ,,uniflux" tdnybr (20.11.
dbra). Ennek a tipusnakaz olcs6s6gon kivtil el6nye, hogy a 96z
6raml6sienergidj6nakegy rszta
20.I l. dbra.,,S" vagy ,,uniflux"t6ny6r
I - kolonnak<ipeny,2 - t6ny6r, 3 - r6f oly6, 4 - le- folyad6k megfelel6 ir6nyba val6
foly6, 5 -,,S"-elemek
terel6serehasznositja.Nyom6ses6seviszonylagnagy.
b) Szitatanydrok
A hagyom6nyostulfoly6s szitat6ny6r(a szakirodalombana perfor6lt t6nyer, lyuggatottt6ny6r elnevez6sis ismeretes)szintdnr6genismert 6s elterjed6s cseppfoly6sithat6g6zok(pl. leveg6,
ten haszn6lj6k,els6sorbana szesziparban
(20.12.
abra). Nagy elSnye egyszett konstet6n-etilen) szlttrfiaszths6hoz
j6
rukci6ja,ebb6lkovetkez6olcs6s6ga, hat6sfoka.Kapacit6sakiel6git6,miikod6seviszont kev6ss6rugalmas.A szerkezetlrzlkeny az alulterhelesre,ami abb6l a miikod6smodj6bolkovetkezik,hogy a t6ny6rlemezlyukjaib6lkll6p6 96z

754

dinamikusnyom6satartja fenn a meg- tolyad6k

Ehhez
felel6 folyad6k-,ill. habr6teget.
gdzsebess6g
viszont egy minimSlis
sziiksdges.Enn6l kisebb terhel6seset6n a folyad6k 6tcsopoga lyukakon,
nagy reszenem a tulfoly6kon thvozlk
6s nem alakul ki az anyagiltadhshoz
sztiks6ges,megfelel6 fhzisdrintkeztet6st lehet6v6tev6 feli.ilet,es a hat6sfok
nagym6rt6kbenromlik.
Az utobbi id6ben ez a tipus rijb6l terjed, korszerfi v|ltozatai is meg20.I 2. dbra. Trilfoly6s szttathny1r
jelentek, pl. a ki.ilonbozSmlreti vagy
kizdrolag nagy 6tm6r6jti nyil6ssal k6szitetttipusok. Tov6bbi eredm6nyek6rhet6kel atbnylr gy6rt6sitechnol6gi6j6Igy a t6ny6rstabilit6sanonak finomithsbval,k6nuszosnyil{sok k6szit6s6vel.
velhet6.
L6nyeg6bena szitathnylrjavitott v|ltozatbnaktekinthet6 a buktat6-, terelsgdrtalrkales 6tfolyonyil6sokkalellStott tipus, amelynek egyik v|ltozata a
f6mszit6b6lk6sztiltun. ,,perform"-tdny,ir.Ez a megoldhs(20.13.dbra) el6segiti a folyad6k 6raml6s6t,ami jo hat6sfokot6s nagy kapacit6steredm6nyez.

20.I 3. dbra. Perform-t6ny6r

755

Nagy folyad6kterhel6sekeset6neredm6nyesenhaszn6lhat6a speci6lis

kivitelii, ioUUmifoty6sirn. MD+dnydr (,,multidowncomer").Ez esetben(20.14.
dbra) a lefolyog6taknagy osszeshosszfs6gaviszonylagkis feliiletet vesz el a
g6z-.folyad6k 6rintkeztet6st6l6s ugyanakkor nagy folyad6kmennyis6gek6tiramlilshtteszi lehet6v6.Ezta tipust els6sorbana petrolk6miai6s m6s korszerfi
technol6gi5kbanhaszn6lj6k,cseppfolyositottghzoknyom6s alattr sz6tv6laszt6shhoz.

20.14.dbra. MD-t6nyer
sz - szitalemez, tf - tllfoly 6 gdt

20.15.dbra.R6seltszitat6ny6r 16szlete
tf- terel6r6s,f- furat,f6 folyad6k6raml6sir6nya

eredmenyeza 20.15. dbrdn

Emlitesrem61t66s kis nyom6svesztes6get
lifihat6 Linde-felefilles tdnyir vagy m6s n6venrbselt szitatdnyir' Ez az elrendez6s egy vizszintes irfunybg6zkil6pesteredm6nyez6,folyad6kterel6 hatfsri
nyil6sokkalellStotttSny6rkonstrukci6.
A t6ny6rok rugalmass6g6ratorekedve a
harangsapkhsthnylrtipusok 6s a szitathnylrok
is kis6rleteztek.Ilyenpl' az APVegyesit6sevel
West-tdnybr:ez az alagritsapk6s6s a szitathnylr
kombin6cioja. A 96z a sapkfk alol kijutva a peri:3:t:l
for6lt lemez al6 keri.il6s azok nyil6sain 6t 6tamlik, 6s a szitalemezfolott klpez bubor6koshabot. A thnylr alja teli lemez, nincs lecsorg6s
(mint pl. szitathnylrokn6l),de nyom6ses6senagyobb mint pl. a bubor6k-vagy alagitsapk6st6(20.16.dbra).
nv6r6
Ujabban i.ivegsz6lbolkesztilt finom szitasikeriilt nagy rugalmasszovet felhaszn6l6s6val
s6got 6s j6 hatSsfokot el6rni. P6ldiul a Hy"
F Iex tdny 6r a hagyom6nyos szitathny6rhoz k6'
20.I 6. dbra. APV-West-t6ny6r

756

pest nagy hat6konys6gotmutat, de a szennyezettfolyad6kokrarendkivtil k6nyes 6s ez6rt alkalmatlan.

c) Szelepestdnyerok
tSnydrkonstrukciA kiilonboz6 tipusri szelepest6ny6roka legkorszerLibb
6s elveket val6sitj6k meg. Alkalmaz6sukhozaz a torekv6svezetett,hogy a t6'
ny6rok miikod6si tartomhnyhnakb6vit6sec6lj6bol a mindenkori v6ltoz6 terhelev6 6toml6siszabadkeresztmetszetet
l6shezalkalmazkod6,azzalosszhangban
a szelepekfelemelked6se
keresztmetszetv6ltozhs6t
alakitsanakl<t.Az 6toml6si
k6t
egy szelepelemet
dbrdn
v6zolunk
biztositja.A 20.17.
6s visszasiillyed6se
A
mai,
felvetett6k.
sz6ls6helyzetben.Az otletet m6r tobb mint f6l lvszhzada
elterjedtenhasznilltszelepest6ny6rokataz 1950-es6vekbenkezdt6k ipari m6retekbengyhrtani6s haszn6lni.
a 20.18.dbrdn l6tjuk. Itt a
Az els6tipust,az tn. Nutter-flle tdnydrszelepet
g6zkilep6snekvizszintes irdnyf komponenseis van, ami folyad6kterelShatast
villtozataa20.l9.dbrdnl6that6.EzutobEnnekatipusnakegyrijabb
eredm6nyez.
bi megoidaseset6bena fen6 mozg6skorliltozoelemekhelyett a szelepek,,l bal"
hataroijaka megfelelSm6rt6kfi emelked6st.A lemez aljdn levd ,,dudor"-ok r6v6n
ferde a felfekv6s, amih'rziqa a tinylralaphoz val6 teljes tapad6st6s egybena folyad6kterel6stis el6segiti.A szeleplemezl6b6nakhajl6konynakkell lenni, hogy a
lemezbeszerelhet6legyen.

t6ny6regy ele20.17.dbra. Szelepes

me
a- alaphelyzet,b - miikcjd6sk<izbeni
fels6helyzet

20.I L dbra. Nutter-t6ny6rszelep

sz- szelep,tl - t6ny6rlemez,mgmozg6sg6tl6elem

757

f6 ----+

irjabb v irltozata
20.I 9. abra. Nutter-t6ny6rszelep
6s
f6- folyadlklramlas ir6nya,sz- szelep,mv - mozgasvezet6
-g6tl6elem(,,16b'),d - ,dudor",tl - tiiny6rlemez,
ny - nyilis

6s hasonl6nyil6sok felett helyezMig a Nutter-szelepekn6gyszogletfuek

kednek el, addig a Koch 6s a Glitsch c6gek 6ltal gyhrtottszelepekl6nyeg6ben
korongra eml6keztetnek6s kor alakh nyililsokatz6rnak.Ezek jelenleg a leg6ltal6nosabban
elterjedttipusok.Miikoddsim6djukata 20.20.dbrdn szeml6ltetji.ik, egy Glitsch-szelepnezetik6pepedig a 20.2I. dbrdn l6that6.

20.20.dbra. Korongalakirt6ny6rszelepmiik<id6se
g- 962,f- folyad6k,tl - t6ny6rmv 7emez,sz - szelept6ny6r,
mozg6sgdtl66s vezet6elern(,,16b"),
te - t6maszt6elem

758

n6zetik6pe
20.21.dbra. Glitsch-szelep

A 20.22. dbrdn p6ldak6ppena kiilonboz6 Koch-szelepekkonstrukci6s

megold6s6tmutatjuk be. Az a) v|ltozat eset6bena szelepvezet6I6,bakal,vavan ell6tva. A
lamint a leragad6selkertil6setlehet6vetev6 thmaszt6elemekkel
rnig
a hasonl6c)
tartalmaz,
(Flexitray)
hat6rol6elemet
rogzitett
egy
v6ltozat
b)
rev6n
kicsi
a nyom6scsokkent6se
megold6seset6benaz tramlir;i ellen6ll6sok
es6s6s igy v6kuumkolonn6kbaaj6nlhato.

-d.
I

rT---l

l"6l\_L

l\+/ I
I

a)

20.22.dbra.Korongalakf t6ny6rszelepek
A szelepek izem kozben mozognak. Kis gSzsebess6gekeset6n a folyad6k egy r6sze 6tcsorog a nyil6sokon, ami a hat6sfokot rontja. A szelepek sflya,
mozg6suk stabilit6sa igen l6nyeges k6rdds, amelyet a tervez6skor figyelernbe
kell venni. Lbtezrk olyan szelep is, amelyik tobb reszb6l611,ezeknel a l6pcs5zetes emelked6s r6v6n egyenletesebbmiikod6s v6lik lehetdv6.
A szelepek tok6letesit6s6re rijabban lefele irSnyulo k6nuszos kik6pzesii
mozg6 elemeket haszn6lnak, amelyekkel az 6raml6si viszonyok javulnak. A
folyad6k-6tfrocskol6s m6rt6k6nek, ez|ltal a thnylrthvols6gnak a csokkentesdre
megpr6b6ltakvizszintes kil6p6si ir6nyri g6zsugarakat eredm6nyez6 tangenci|lis nyilisokat is kialakitani a szelep feliilet6n.

759

A szelepek6ltal le nem fedett t6ny6rfeltiletet- a szitatfinylrokhozhasonl6an- furatokkal van ell6wa, novelhet6a kapacit6s6s csokkenthetda nyom6ses6s.
d) Egydbnilfolyhs tdnydrtipusok
Emlit6srem6lto a ,,jet" (sugdr)+dny,!r,amelyena g6zk;tl6p6s
kozel vizszintesir6nyi 6s ez6,ltalatfunylr folyad6kterel6hat6sri(20.23.dbra). A 96z itt
teh6t ferddnl6p ki a fuv6kak6ntmiikod6 terel6nyillsokon.Ugyelni kell, hogy a
g6zhram minim6lis 6rt6ke al6 nem menjen, ktilonben a folyad6k 6tes6z6se
megkezd6dik.
/

? - 9
r 'l +++ ui ++l l +
l l l l
+ l l + ' - +
-

',a+

20.23. dbra.,,I et"-t6ny1r

+ ll l l + l r |
' +
r l + '
7 -

r l : l f l|

.+. . .l . .l. -+Y l

+l
Il l +
U + ' r r + l l +

I r------l

1r-

20.24. dbra. Leva-thny5r

A v6kuumdesztill6ci6ig6nyeinekkiel6git6s6reajrinlhatoa kis ellen6ll6sri

Leva-tdnyir, amely vhzlatosana 20.24.dbrdn l6that6.Ez a megold6sl6nyeg6ben a nedvesitefffahi csovekkel6s szabflyostoltetekkelanal6gt6ny6rosv6ltozat; ezt - miikod6sm6dj6rautalva - szok6sfilmt6ny6rnak is nevezni. A 96z
nem bubor6kol 6t ellen6ll6stokoz6 folyad6kr6tegen,hanem ak6tfhzis egymfs
mellett haladva6rintkezik egym6ssal.A t6ny6rtipusellen6llSsakicsi, egy tilca
nyom6ses6se
kb. 100 Pa, athnyrok kozotti t6vols6g40...50 mm, a lefoly6csrivek!fim6r6je50...70 mm. Kis folyad6kterheldseset6nis hat6konymiikod6k6sziil6k. Ktilonosen v6sii, kompakt elrendez6sii,nem nagy gSzkapacitrisri
miatt.
kuumiizemrej avasolj6k, i gen kis nyomSsvesztes6ge
Az ut6bbi 6vtizedben tobb olyan t6ny6rkonstrukci6t szabadalmaztattak,
melyek a hagyom6nyosszita- vagy szelepest6ny6rok kapacitis6t jelent6sen
(15-30 %-kal) tiilszirmyaltftk.EzeketiltaLthannagynyom6srikolonn6kba6pitik
be, 6s vagy a lefoly6 alatti teriilet ,,aldiv6lits6val"(Nye-tdnyer,Max-Fractdnyer), vagy a lefoly6nyil6sok irj elrendez6s6vel6s novel6s6vel(ECMD :
EnhancedCapacityMuhiple Downcomer)6rik el a nagyobbkapacit6st.P6ldak6ppena Nye-tdnydrelv6tmutatjuk be a 20.25.dbrdn.

760

tLl l
fTiTi
soz
I
al hagyomAnyoa

I f t fI
b) Nye-teny6r

20.25. dbra. Nye-t6ny6relve

/l
tl-

| |
|

L_---------+

r-T--;
--f

' G -

))

Jr---1--l
20.26.dbra. Trutna-tdny6relve

76r

Eg6szenrij trend a hagyomSnyoskeresztirami t6ny6rok felvdlt6saegyirhnyfi folyad6k6raml6ssal

iizemel6 irjabb szerkezetekkel.Ezekn6l az elrendez6sekn6la felfel6 6raml5g5z folyadekotragad magival, majd a folyad6k kitilepit6se 6s lefoly6n val6 tov6bbit6sakovetkezik. Ezekkel 40...50%-os
kapacit6snovel6s
6rhet6 el kb. 2A...50% nyom6svesztes6g-n<ivekedes
5r6n.
Ilyen elrendez1sazin. Ultra-Frac-tdnydr6s a Trutna-tdnydr(20.26.dbra).
Trilfoly6 n6lkiili tiny6rok
Ezt a thnylrtipust - a tulfolyok hi6nya miatt - megnoveltnagy 6raml6si
6s 6rintkeztet6sikeresztmetszetjellemzi,ami nagy kapacit6st6s kis nyom6ses6steredmenyez.Az igen egyszert kivitel 6s kis szerkezetianyag-igeny
olcs6v6 6s konnyen kezelhet6v6,tisztithat6vt teszi. Szildrd szennyez6sekkel
szemben viszonylag 6rzdketlen. Az eredeti szelep n6lkiili konstrukci6k tal6n
egyetlen,de nagyonfontos 6s sok esetbenkizbr6 koriihn6nytjelent6 hftrhnya a
miikod6si rugalmatlans6g.A szelepesmegold6ssalez ahftrhny is megsztintethet6.

20.2 7. dbra. R6cst6ny6r

(rost6lyt6ny6r)

762

a) Szelepnblkiili tdnydrok
A legelterjedtebb
6s a legr6gebben
haszn6latos a tulfolyo ndlktili rfrcsthnyer,amelyet ,,Turbogrid" n6ven a Shell-cbghonositottmeg. A hoszszantir6seketmariissalvagy kisebb fitmerii eseten
l6cek feler6sit6s6vellehet megval6sitani(20.27.
dbra). Athnylr tobb r6szb6lis osszeszerelhet6.
L5tezik a rhcsthny1rnakvagy rostelyt6ny6rnak olyan viitozata, ahol a r6csot csovek alkotj6k,
illetve a rost6ly siklemezb6l k6szi.il (a hlzagokat
marog6ppelkimaratj6k stb.). A phrhuzamoscsovekbdl vagy spirilis cs6b6lk6szitettcs6 r6cstiiny6r
egyeskieg6szit6s6vjai pl. perfor6lt lemezesek.A
cs6 alkalmas lehet melegit6 (vagy hiit6) kozeg
6ramoltat6s6ra,
vagyis a thnylron a h6kozl6s(vagy
h6elvon6s)is megoldhat6.P6ld6ul abszorpci6nfiaz
abszorpci6sh6 elvezethet6,lepirlitsn6l pedig koz(20.28.dbra).
btils6kiforral6slehets6ges

20.28.dbra. Cs6r6cst6ny6r

Szakirodalmiadatokszerint athnylrt|vols5g c6lszenien0,45 m vagy enn6l nagyobb 6s semmik6ppennem aj6nlott 0,3 m t6nyert6volsdgal6 menni.
D :2 m, s6t
osszerakva)
oszlopokat(pl. stancoltlemezelemekb6l
R6cst6ny6ros
D:4 m 6tm6r6velis 6pitik.
Miikod6smodj6ttekinwe a tulfolyo n6lkiili r6cst6nyerhozhasonl6 a tulndlkilli
szitatdnybr.Mindkettd eset6bena folyad6k norm6lis iizembenis a
foly6
r6seken,ill. a lyukakon csopog irt; igy ti:ozik az als6 thnyena a t6ny6rok kozotti t6rben is, mintegy ellen6ramban,folytonosanerintkezvea g6zzeLEbben
az lrtelembena tulfolyo n6lkiili tipus 6tmenetetjelent a toltott oszlopokhoz.
A Ripple-tdny,lr olyan tulfoly6 ndlhili szitatSnyer,amely kozel szinusz
alakrhhull6mositott perfor6lt lemezb6l, hasit6kolt expanddlt (szethuzott) lemezbll vagy szitalapb6lk6sziil. A jobb eloszlat6sc6lj6b6l az egymhstkovet6
t6ny6rok hullSmai egym6shozk6pest90"kal el vannak forgatva. A g5z 6s a folyadek itt is ellen6rambanhalad.A hull6mvolgyekbentobb folyad6k helyezkedikel,
mint a hull5mhegyeken.Ez mind ? 96z-,
kihat. Ugyelni
mind a folyad6k6ramlSsra
6s a locsol6s kell6
kell a g6zsebess6g
m6rt6kii be6llit6s6ra,mert kiilonben a folyad6k nagyrlszt a hull6mvolgyi lyukakon
csopogit, mig a g5z (gin) ritszokika huil6mhegyi lyukakon (20.29. dbra). A kozons6gesszitathny1rhozk6pest a Rippletdny,lrnaknagyobba miikod6si rugalmass6sa.
20.29. dbra. Ripple-t6ny6r
763

A Kittel-tdnytrok speci6lis perfor6ci6juk r6v6n a folyad6kot terelik. Jellegzetess6giik,hogy a hasit6kelrendez6s

alapt6nY6r
r6v6n a g6zthatfirozottankifel6, ill. befed6tAny6r
fe16terelik, a leaidul6 folyad6kot alteralapt6ny6r
n6lva az egym6stkovet6 tfinyfirokon.Ez
a tipus kiilonosennagy folyad6k6ramokn6l aj6nlott,ellen6ll6saviszonylagkicsi
20.30. dbrd.
A r6cst6ny6roknyom6svesztes6g6t
a g6zsebess6g
fiiggv6ny6bena 20.31.dbra
elvileg
vLzolja.
Az a jelii a ,,szhraz",
ebpteny6r
azaz locsol6sn6lkiili tinylr nyom6ses6se. Itt a gLz (g6z,leveg6)m6rt nyom6sfiigg a g6zsebess6gt6l.
es6sen6gyzetesen
jel{i
gorbe valamely konstanslocsoA b
lsd0t6ny6r
l6shoz tartozlk. Ezen nlgy jellegzetestor6spont6szlelhetS.A tor6spontoka nyom6ses6svonal6t vonalszakaszokrabontj6k, mindegyik szakaszm6s-m6s6llapo20.30. dbra. Kittel-t6ny6r
(az
tot ttikroz. Kisebb g6zsebess6gekn6l
1. tor6spontig)a szhraznyom6ses6s
6s a
locsolt nyom6ses6skozel p6rhuzamosak.
A t6ny6ron szfimottevl folyad6k-, ill.
habr6tegnem alakul l<1.Az 1. tor6spontn6l a nyom6svesztes6g
hirtelen megn5, a
t6ny6ron a g5z bizonyos folyad6kmenynyis6getfenntart.A 2. pontt6l kezd6d6en
a folyad6kr6tegfels6 r6sze apr6bubor6kos habb6 alakul, az als6, viszonylag
,,tisztitbb" folyad6kr6teg egyre kisebb
lesz, v6giil is az eg6szfenntartott folyalgv
d6k er6teljesenhaboss5v6lik. E jelens6g
20. 3 I. dbra. R6cst6ny6r nyom6svesztes6ge a (nem mindig pontosan 6szlelhet6) 3.
pontndl kovetkezik be. A g6zsebess6get
novelve a 3. 6s a 4. pontok kozott a nyom6svesztesdg
alig n6. A 4. pontt6l kezdve ism6t hirtelen n6 a nyomSsvesztes6g,6szlelhet6a folyad6kcseppekfelhord6sa6s 6tfrocskollse az also t6ny6rr6l
a fels6bbre,6sbekovetkezikaz el6raszt6dhs.
Ha a tbnylr nyil6sainakosszeske(szabad
resztmetszetlt
nyil6skeresztmetszet)
noveljiik, a nyom6svesztes6g
kinagyobbg6zsebess6gn6l
kovetkezikbe.
sebb6rt6kfi6s az elfiraszt6dhs
tad6t6ny6r

764

A r6cst6ny6ros kolonn6k
hat6sfokaa g6zsebess6gfiiggv6ny6ben jellegzetes,,hegycstics"
alakh (20.32. dbra). Ez eg5r(ntal
azt jelenti, hogy egy meghat6ro6s anzott g6z-(g6z)sebess6gn6l
nak szffk kornyezet6benjol miikddik, de hat6sfoka a terhel6si
v |ltoztathsokkal szembennagyon
lrzekeny. Kim6rt6k, hogy a szanovel6s6vel(a
bad keresztmetszet
hasit6kok sz6less6g6t,a lyukak
6lrner6jet vagy ezek szfimht novelve) a hat6sfokgorb6kjellege
nemviitozik, csaka csircstol6dik
el.

aooo 6000 aoooro@o l2ooolaooo roooo G,

ks/(rf 'h)
hat6sfoka
20.32.dbra.R6cst6ny6r

b) Szelepesrdcstdnydrok
A tulfoly6 n6lkiili t6ny6rok f6 hi6nyosshgdnak,rugalmatlans6g6naka
megsziintet6sdreir6nyul6 torekv6s eredm6nyeztea szelepestulfoly6 n6lktili
r6cst6ny6rokkialakit6sht.A szelepesrdcstdnydrolcndla szelepest6ny6rok onbe6ll6 mozghsfinakkedvezT iizemtani tulajdons6gai: a kozel 6l1and6nyom6sfiiggetlentil,szdlestartom6nyrijo hat6sfokstb. szees6sa g6z-(g6z)sebess6gt<il
rencsdsenotvoz6dnek a rhcstfinylr jo tulajdons6gaival:egyszerfis6g,szilfurd
A szelepesr6cst6ny6rokmegfelelS
szennyez6sekkelszembeni 6rz6ketlens6g.
(25...35%) r6v6n nagy kapacit6sirak,ellen5ll6suk6lszabadkeresztmetszentk
talilban kiss6 nagyobb, mint a tobbi tulfoly6 n6lkiili szerkezetl. Az fin. gyiiniszelepesrdcstdny,ir(magyarszabadalom154.070,1966)kedvez6 ixamlilsi k6pet ado konstrukci6jar6v6n (20.33.dbra) viszonylagkis nyom6ses6sii6s nagy
kapacit6sri.Egyszerf 6s olcs6,iizembiztosanmiikodik, a terhel6singadoz6sokra
alig 6rz6keny.Kiilon emlit6st 6rdemelaz az el6nye,hogy a gytffik - kedvez6
geometri6juk folytSn - tetsz6leges,a c61naklegink6bb megfelel6 szerkezetl
anyagb6l (f6mb6l, ker6mi6b6l,tivegbdl, miianyagb6l stb.) k6sztilhetnek,ami
els6sorbankorroziv kortilm6nyekkozott fontos.

765

o
o-o
o-

Q o

oO
- o

o-

0 -"-"

20.33. dbra. Gyiiriiszelepes(F6bry-f6le)r6cst6ny6r

t - t6ny6rlemez,gy - gytirt,. tp - tart6p6lca,r - r6s

Ezen szerkezetetektov6bbi el6nye,hogy 6ltal6ban<intisztitotulajdons6jelenl6te, ill. k6pz6deseeset6nis haszn6lgirak 6s ez6rt szilfird szennyez6sek
hat6k. Elsdsorbankornyezetkozpont| ghzabszorpci6mind hatdkonyabbmeg766

vai6sit6sa motivdlta az '6n. rezgfnyelves

tdnytrok kifejleszt6s6t (magyar szabadaA rezg6nyelvek
lorn 163.342,1975,11101).
v6kony, megfelel6en rugalmas miianyag
lemezb6l k6sziilnek, flirdszfog alakri bemetsz6ssel 6s a fireszalakra szlthizott
keskenyr6ssel.A rezg6nyelveketmiikod6s
kozben mutatja a 20.34. dbra. A lemez
annyira kis falvastags6gri,hogy c6lszeni
megthmasztani.A tirlfolyo n6lkiili kivitelben a 96z 6s a folyaddkugyanazonr6seken
6ramlik 6t, tulfoly6s kivitelben csaka g5z
t
,
r
\
\
\
/
(irl. gdz).
Az 6raml6kozegeka rugalmasnyelt6ny6rmii20.34.dbra. Rezg6nyelves
veket viszonylag kis amplitudojf szapota
kod6sielve
rczgesrek6nyszeritik. A r6sek a nyelvek
felnyil6s6val(t6rben)nagyobbkeresztmetAz egeszthnybt
szetetnyitnak, ez magyarlzzaa tbnyerkis nyom6svesztes6g6t.
igy
az
anyaghtad6st,
liiktet6s
a
hogy
rendkivtil konnyii. Erdemesmegjegyezni,
V6giil
mega thnylrhatlisfokotnoveli (a feliiletmegirjul6skovetkezm6nyek6nt).
emlitjiik, hogy a gy1rlszelepesr6cst6ny6rokates a rezglnyelves t6ny6rokat
eredetilegtulfolyo ndlki.ili szerkezetk6nthaszn6lt6k,rij abban azonbanelterjetulfolyos tiny6nal torten6 alkalmaz|sa.
d6benvan ezekneka szerkezeteknek
c) Billenrielemestillfoly6 nblkilli tdny,ir
Az in. billen6elemestulfoly6 n6lkiili t6ny6rt (KEresztir5nyirBlllen6elemes ZtJhanyT6ny6r : KEBIZUTA, magyar szabadalom184.408,165l) az
JellemzSkialakit6saa 20.35. dbran I6t1970-esevekbenszabadalmaztatthk.
helyen vizszintesp6lc6ka szerkezetb6l,
hifnyzik
teljesen
A
t6ny6rlemez
hato.
A kb. 7 mm sz6leslahelyettesitik.
ra csaposanfelflzott egyoldalaslapocsk6k
jobb
es bal billencjelemekm6dj6ra
pocsk6kellent6tesir6nyit6ssalaltern6lva
vannak aphlcfkrafelfitzve. Egy rijabb v6ltozatn6la beillen6elemgyiinis rlszen
fiigg6legesellensirlyokathelyeztekel.
6rintA berendez6sfeladata96z-, 96z- 6s folyadekf6zisokbens6s6ges
a
valamint
kemoszorpci6t,
a
bele6rtve
c6ljribol,
h66tad6s
keztet6se,anyag-6s
tort6n6
mofolyad6kkal
(6s
folyad6k) reszecsk6k
g6zok6ltal hordozottszil6rd
i6s6t is. Kis6rletekkeligazoltf,ix,hogy azanyag-6s h66tad6sdont6 tobbs6g6ben
a t6ny6rok folott kialakul6 habf6zisbanj6tszodik le, mig pormos6sn6la k6t
i s j elent6s6ge van.
habf6zis kozotti szakasznak

767

hat6ro16
paba
mokdd6
lapocska

tart6pelca
20.35. dbra. Kebizuta-t6nv6r

A tiny6rszerkezetek iisszehasonlit66rt6kel6se
A 20.2. tdbldzata teljess6gig6nyen6lkiil tartalmazzan6h6nythny9rszercsak kozelitf jellegiiek
kezet legfontosabbmutatoit. Az adatokterm6szetesen
6s els6sorbanthj1koztat6becsl6srealkalmasak.Nem tudtuk figyelembe venni
az olyan fontos, de sz6mszer(ilegnem (vagy csak nagyon nehezen)jellemezhet6 tulajdonsigokat,mint pl. azizembiztonsSg,a gyhrthsi,a karbantart6si6s a
miikodtet6si tapasztalat, a miiszaki ismeretek 6s hagyomrlnyok. Ugyancsak
nincs a t6bl6zatbanirtmutat6sakon6zi6 6ltal okozott vdltoz6sokkalszembeni
6rz6kenys6grevonatkoz6lag.M6gis rigy v6ljtik, hogy mindez egytittesen,az
adott cdlt 6s k<irtilm6nyeketis m6rlegelve,el6segithetia megfelel6szerkezetek
6s kiv6laszt5s6t.
6rt6ke16s6t

768

itE.*

H ' =

3
o? f
d t

6l

-:

. t 9 , 9
\R

o]

N
c\

o
N

nt

t ' Fa

<

'F:O

;.6

X . o
N t r
i:.c

d -

.i

.'

bO
v

. d >

F:E
gr'9c
' ,Ei ,o G
tr:Y.: E
E .@
O.= o'i tr
^
< q

(d
G)
N

C.)

()
N

o
,X

()
L

\()
x
F

<.

:
A

*oo

E ' g
3 6

'

2 '

X S
\ o
d
! o \

E s ! '

s s

^
Y

{: n

oq

t.-

i :

.==f
E Fc
Fa
R U

R s
A A

(\

c1

-i

at

al

a.l

vl
c.l .1

al

g:.['8"'

vr.r.o*s

eiE
! Er

P E E
r

.r

r+

s9 !E Ig N. k

*9G

oq o\
-i

r;

a
@

v
t -'3'E

co o\

E E E: {
< " e g
6

A . d
>

al

ci

:
N

a.l

-i

. o d o

G
3 E
d
- ' o
! : . b .
F

E
o
N
o

d
d
6

(h

u1

!o

!o

. o O

!o

OI

r
!t

a
o

o
o
a

D F aN aN

o
o
N

o
o
N

o o : :
N

F ;='F

N
o

(a

;'I\

.rJ.

o . d

ii -v '!9

t >

.cd

o
N

O N
J-|z

N
q

E
A

o
N

v) v)
i 6 *

20.4.Tfny6ros oszlopokmffkiid6sitartominya
Trilfolyos t6ny6roskolonn6kmiikodesi tartombnytrtaz tn. Young-fdledi- folyadeksebess6g
agram szeml6lteti(20.36.dbra).A g6zsebess6g
diagramon
a megengedhet6
maxim6lis6s minim6listerhel6sekbehat6rolj6kaz oszlopkiel6sit6miikod6s6t.
lele6 g6ztcrhl6ti hdtr.

'/./

T-r

cao9p-elragadic
6

o,l

:
a

o,t

tz//4

7" 7

,./

6ininiatis

'

Itul maga!

l-Ki'l
folyad*-l
feltdrl6.lAr

az akn6ban_

//t //,/./,/,/,L/,////. '/./ //

alcO o6ztcrhel6ri
hal

o
N

t _ l t l

- a k l ItfAzlgu dteg

(ontr8iilnnt
t

L]I

EII

tr

O.a

CI

ro-!

t o-3

to-r

t o-2

folyad6kterhel6s, (mrs)

20.36.dbra. Tirlfoly6sszitat6ny6ros
(Young-diagram)
oszlopmunkadiagramja

A folyad6k legkisebbmegengedhetri
dramdt a minim6lis g6tterhel6sadja.
Kis folyad6kterhelesn6lui. a folyad6k egyenlStleniil6ramlik a tilnyeron,a tartozkoddsiideje megn6,az oszlophat6sfokacsokken.Gyakorlatimegfontol6sokb6l c6lszer6a gitat legal6bb5 mm-re mlretezni 6s legal6bb2 m3l(mh) ghtterhel6stbiztositani.
A tulfolyos tSny6rokn6la legnag,,obb
folyaddkterhel,lsszempontj6b6la lefolyocscivagy lefoly6aknaj6tsszaa kulcsszerepet.
Az akn6bannorm6l miikod6sn6l ui. mindig van egy bizonyos folyad6kmennyis6g.
Rendszerintaz al<nhban
nincstisztafolyadek,hanemgfn-folyadlk elegy,ugyanisa (felsri)t6nyenol t6vozokltffvrzisitelegynem tud tok6letesenmegszabadulni
a giz (g5z-)bubor6koktol.
A lefolyo tdvoz6folyad6kghz (g5z-)bubor6kokat
is mag6valvisz.Az akn6ban
a ghzbubor6kokfelsz6llnak es legfeljebb csak a legapr6bbakkenilhetnek az
alanti tbny6rra a folyadekkal.
770

Ha nagy a folyad6kterhel6s,]f;gya g5z nem tud tbvoznl az ay'namegtelik

a giz-folyad6k eleggyel.A legnagyobbfolyadekterhel6sgyakorlati meg6llapitishhoznegy szempontotvehettinkfigyelembe:
1.
2.
3.
4.

a g6tterheles,azazLvll erftket 60 m3/mhalatt kell tattani,

a sebesslgaz aknhbanne 16pjettrl a 0,1 m/s erteket,
a folyadlktart6zkod6siidejenagyobbkell legyen5 s-n61,
ne l6pjetirl a lefolyo (akna,cs6)fel6t.
magass6ga
atisztafolyad6krdteg

hat6rolja,mely rosszf6A minimdlisgdzterhelLsta folyad6kdtcsopog6s

ziserintkeztet6st6s kicsi kolonnahat6sfokoteredm6nyez.A maximdlisgcizterhel,lst 6ltal6bannem a kolonnaszerkezetfeIsS gfnterhel6sihat|ra szabjameg,
hanem akbtfilzist 5raml6snemkiel6git6miikod6sdtjellemz6k6t jelens6g:
lep fel,
1. a cseppelragadds(entrainmenr),mely alacsonyfolyad6kterhel6sn6l
16pfel.
2. az eldrasztds(Iooding), mely nagy folyaddkterheldsndl
pedig kifejekicsi kolonnahat6sfokotkapunk, az elaraszttrs
Cseppelragad6sn6l
zetteniizemkeptelenn6teszi az oszlopot.El6raszt6sn6lis cseppelragad6sl6p
fel, azaz a g6zben1ev6cseppeknem tudnak kitilepedni a t6nyerok kozott, es
az,hogy a folyad6ka fels6
A v6geredm6ny
ezttetezia nagy folyad6kterhel6s.
v6lik. Ilyen esetbennamiikod6k6ptelenne
kolonna
t6nyerokonfeltorlodik 6s a
gyobb kolonna6tmer6sziiks6ges.Ennek kovetkezm6nye,hogy a kolonna6tm6Tapasztalatokalapj6na megenr6t az el|raszthsalapj6nszok6smeghatSrozni.
70.. .85 o/o-tfiveszsebess6g
az el6raszt6si
gedhet6maxirnSlisg6zsebess6gnek
sziik fel es ez alapjitnbecsiiljiik meg a sztiks6geskolonna6tm6r5t.
Minden egyes tbnylrszerkezetrekis6rletileg kim6rhetci(es bizonyos felt6telez6sselkozelit6leg sz6molhat6)a miikodesi (terhelhet6s6gi)diagram. A
kihat a rniikodesi
szerkezetrejellemz6paramdterekv|ltoztatftsaterm6szetesen
diagramra, a vonalak eltol6dhatnak(vagy elgorbiilhetnek)es a munkatartom6nym6dosulhat.

20.5.Tfny6ros oszlopok6tm6rdje
maxirn6lisg5zsebess6g
A t6nyerososzlopok|tmerdjbta megengedhet6
alapl|n hatfuozhatlukmeg. A legrdgebben6s legelterjedtebbenhaszn6latosa
A szerz1kipari oszlopokalapj6nkonel6lt6k
Souders-Brown-flleosszefiigg6s.
egyiitthatoj6t, amely a
az tileped6selm6leti fton levezethet6osszefligges6nek
hat6 tovonatkozik.E szerint a folyad6kcseppre
kiiileped6 folyaddkcseppre

771

meger6 (neh6zsdgier6 minusz felhajt6er6) egyensirlyttart a kozegellen6ll6si

er6vel(l6sda 3.48osszefiigg6st):
Pv

'2-u*

(20.2)

v s@t-pv)-Co-A=o
Gomb alaku folyad6kcseppreV = d3"n l6

6s

A: d'o/t I 4, behelyettesit-

ve 6s u.u*kifejezve:

(,,.-r,1"',..,,
%,*=(++g)"
nd
p,
C
o
(
[3
)
)

(203)

aholaz elsd zlrojeleskifejez6sa Souders-Brown-f1leun. kapacit6spararndter:

c,,u*=
(:T)",.,,

(20.4)

ismeret6benC,nu*o fenti osszefligg6sselszhmithat6,a val6A reszecske6tm6r6

s6gban azonban C,nu*drteket empirikus korrel6ciokkal hathrozhatjuk meg.
Fair-f6le terhelhetds6gi diagram
Souosns 6s BnowN eredetilegC,ou^6rteket csak a thnyertinols6ges a
feltileti fesziilts6gfiiggv6ny6benadta meg. K6s6bbFnn r6:mutatottarra, hogy
az ran.6raml6siparamdteris l6nyegesenbefoly6soljaC,u" 6rteket.Az 6raml6s|
parameter(FP : flow parameter)a folyad6k- 6s glzterhel6sekviszonyht, lll. a
96z- 6s folyadeksiinis6g viszony6t v eszifi gyelembe:

FP=L
V

772

f.v

pL

(20.s)

c..t

fn'
l

tAny6rl wolsdg m

-*ffi

o,1

o,ot

\.
\

o,ol

o,o2

qor

o'2
'

o'l

o,t
f-Ti

F P- i t i t -

iir,,
I

oszlopokra
diagramharangt6ny6ros
2 0.3 7. dbra. Fair-f6leterhelhet6s6gi

diagram(20.37.- 20.38.dbra) az e16:raszt6snak

A Fair-f6leterhelhet6segi
tartoz6C*u*-6rt6ketadja meg a kolonn6naka tirlfomegfelel6 g6zsebess6ghez
6s a kovetkez6 feltetelek
ly6k tertilet6vel csokkentettteljes keresztmetszetere
kieset6nhaszn6lhat6:1. a folyad6knem habzlk;2. a tiifoly6g6t magass6ga
g5zkozotti
6s
tulfoly6gatak
3.
be<iml5sebb a thnytrtilolshg l5%-ftn6l;
teriiletrnaxim6lis;4. a feltileti fesziiltsdgo:0,02 Jlmz.
folyad6kerintkeztet6si
/

\v.,

Az utobbit6lval6 elt6reshatds6t, I i= | tlnyezlvel lehetfigyelembevenni.

\ 0,02/
Az eliraszthshoz tartoz6 maxim6lis g6zsebess6g szhmithsa tehht a
:
Souders-Brown-Fair-m6dszerrel

=.."-(ufu)'''
v-u*
C , n u , .f = ( F P ' H ) ,

(20.6)

(20.7)

ahol FP az 6raml6siparam6ter(20.5 egyenlet),

H
6

atSny6rt6vols6g(m)
a feli.iletifesziilts6g(J/m2).

n-1
I t J

o'2

vmtt

m
s

i* - --tiny6rtAvols6g m

r0,915

o,1

:0,/f57.
I
J,
),229 'n'rs

ll-il'i:).
\

opa

o,r

ra-

re:f 1j.r
t6ny6ros
diagramszita-6sszelepes
20.38.abra. Fair-f6leterhelhet6s6gi
oszlopra

minim6lis leA tinyertdvols6gotirgy kell megv6lasztani,hogy cseppelragad6s

:
H 0,3 ...0,8 m thnylrthvols6gotv6gyen. KozelitS szfimithsokn6lSltali-ft:.an
laszthatunk.Kozepeses nagy nyom6si oszlopokn6lH : 0,3...0,4m tinyert|H:0,4....0,6 m; v6kuumoszlopokoszlopoknfLl
atmoszf6rkus
volsdgelegend6;
m.
H:0,6...0,8
t6vols6g
nagyobb:
n6l a
F-faktor-mridszer
faktor alapjhnis lehets6gesa
A (20.1) egyenletteldefini6lt F gSzterhel6si
kolonna6tm615kozelitcibecsl6se.Mivel az el6raszt(rsn61
{.,'u*= v,u* J p n , u

pedigv,*
(20.3)egyenletbdl
,F;
rt m

= C*u*J; tf
ILu^

a- x- f f ;

lPt-

,
(20.8)

Pv

C-u* kapacitdspavagyis ,F*u*megfeleltethet<ja Souders-Brown-risszefilggis

ram6ter6nek.Egy- es k6tj6ratut6ny6rok6tm6r6j6nekbecsl6s6rehaszn6lhat6a
Enn6la korrel6ci6n6l
20.39.dbrdn koz<iltun.Frank-feleF^u*faktorkorrel6cio.
g6zsebess6get
kapjuk (nem az el6raszt6si
mhr a csokkentettun. megengedhetd
g6zsebess6get).
774

--|
a
--lF
\lQ'mtr

f*

korrekcl6 nagy'entralnment" eset6re

2'a

irsrt"?%tt
''o
|
I
I

t'.
t,a
t.a
l,a
I,O

loo

tlo

l rto

pEla
kolonnanyomAs'kPa
6s a t6ny6rt6vols6g
20.39.dbra. F,nu*terhel6sifaktora kolonnanyom6s
fiiggv6ny6ben

Atrendezveaz F-faktor defini6lo egyenlet6tkapjuk a t|nyer gSziramlfszet6t:

ra -.szabad"keresztmets
,

ta"-

t - - --'---"-------m v

(20.e)

f
^l/-!
rmaxlJV

Ez utobbit
ahol m, a g5z tomegarama,A., a tlnylr ,,szabad"keresztmetszete.
irgy nyerjiik, hogy a teljes keresztmetszetblllevonjuk a lefolyok terriletet,ami
5...20Yo-a.
a teljeskeresztmetszet
Thj6koztat6adatk6ntaz ipari gyakorlatbanszok6sosneh6ny gdzsebess6g-ert6ketkozliink:
K6olaj- 6sbenzindesztill6ci6
atmoszferikus
v6kuum
nyom6salatti
Szeszfinomit6s

g6zsebess6g,
m/s
0,4...0,9
) o

? 5

0,1...0,3
0,3. ..0,7

cm
t6ny6rt6vols69,
50...80
50...70
50...80
20...40

775

(k6m6nyekben)a megengedhet6g6zsebess6g
A harangokalatti pitracsovekben
30.. .60 m/s ert6kek
an 12. . .20 m/s,v6kuumoszlopban
oszlopokb
atmoszferikus
kozott viitozhat. A 96z iramllsfira rendelkez6sre6116k6m6nyekkeresztmetkb. 10...15o/o-alehet.
szetea kolonnateljeskeresztmetszetlnek
20.1. pdlda
Feladatunk egy. atmoszferikusk6olaj-desztill6l6oszlop 6tm6rcijenek
becsl6se.Az anyagforgalmisz6mit6sokszerinta maxim6lis g6zterhel6siit6ny6r
adatai:
G6z

Folyad6k
Tcimeg6ram

mL : 152 tttt

hr:186 t/h

Siiriis6g

PL: 610kglm3

py:3,39 kglm3

T6rfogat6ram

Vr:0,0692'm3ls

Vr:tS,Z^3tt

Feltileti fesziilts6g

o:0,012 Ilm2

Megoldds
| . Souders-Brown-F air-m6dszer
h?q
L
v 0v 9v .2 '
"t r p-- V l pltP- u = P ! ^ l Y z = 0 v. 0) 6
1 8 61 6 1 0
Felvett thnylrthvolshg:H:60 cm
: 0,11
oszlopra,(C,ou*
20.37.6s 20.38.diagramb6lr C,u*: 0,14harangt6ny6ros
oszlopra).Av'nu*a (20.6) egyenlettel(harangt6nydrralsz6molva
szelept6ny6ros
tov6bb):

V'max = 1 - ,

,
. or o,ol2
)"

|
max l ( o,o2 )

610- 3,39

v,nu*: 1,68m/s
70 Yo-6valsz6molva:v:0,7
A flooding-sebess6g

' 1,68: 1,18m/s.

=!2' m2
Aanva=*fr#:
776

sz6molva:
A lefoly6k teriilet6re1,2-szeres,,r6hagy6ssal"
A l a n y=eI ,2 , 9 . I , 2 = 1 5 , 5 m 2 .
Ebb6l az oszlopiltmlrf:
1 5 , 54. =
4,45 m.
2. F-faktor-m6dszer
100kPanyom6sn6l6sH:0,6 m-n6l a 20.39.dbra alapjin:
I

n
'lanyer

tt
max-

-14
L)L

I 86000kg/ h
3 6 0 0 s t h . 2 , z ( k g / m s 2 ) r /J' * g

(kg/m3)ri2

rrt.
At6ny6r:12,76
A tertilet1,2szeres6vel
az oszlopitmdr6:

1 2 , 7 6 . 1 4, 2=.

4,42m.

A k6t modszenelkapottkolonna6tm6r6j6l egyezik.

Trilfoly6 n6lkiili tiny6rok

A tulfoly6 ndlkiili t6ny6rokkozos jellemzfje, hogy viszonylag sziik intervallumbanmiikodnek stabilan,6s ez1rt a maxim6lis 6s a minim6lis g6ztersz6mithsiraki.ilonbozd
hel6sekviszonya arhnylagkicsi. Mindkdt hat6rsebess6g
konstrukci6keset6nhaszniihat6a kovetkezd6ltal6nosk6plet:
vlPr -.( L\.
- L t - t
F
\V)

'

( 20.10)

777

Igy pl.R.q,vut l90l tulfoly6 n6lkiili szitathnylrokeset6rea (20.10) egyenlet

a k<ivetkez6
risszefiiggdst
6llapitottameg a maxim6listerhel6sre
m6dosit6s6val
vonatkoz6an:
vrnt*

p ,

Pv
't)
-)-

= r 1 , 6( L \ - 0 " '

\v)

(20.1 )

sz6mit6sinaFOt-oEs6s EvaNcplrDr a
R6cst6ny6rokoptim6lis sebess6gdnek
j avasolt6k:
kovetkez6osszefiigg6st
vopt
F

_ 6,9

1,2( r \ * o ' t o
Pv

lv)

(20.12)

A hat6sfokszempontj6bollegkedvez6bbterhel6sekkozel vannak a hidrodinamikailagmaxim6lisakhoz,

amelyekrea nyom6ses6s
hirtelenn<iveked6se
a jellemzl (el6raszt6sel6tti 6llapot).
Hasonl6osszefiiggdsek
ervenyeseka gyiiniszelepesrScst6ny6rok
maximiilis terhelesereis. A tulfolyo n6lkiili t6ny6rokszabadkeresztmetszeteiital6ban a teljes t6ny6rfeliilet 10.. .30 oh-akozott viltozik, a leggyakrabbana 20 o/o
kortili 6rt6kekethasznillj6k.
ill. a lyuk6tm6r62. . .15 mm kozott viitakozrk; a leggyaA r6ssz6less6g,
koribb r6sszeless6g
kb. 10 mm. A r6ssz6less6g
adottegy6bkortilm6nyekkozott
viszonylagkev6ss6hat a szltvhlaszt6k6pess6gre
6s a fels6 terhel6sihathrra,az
als6 terhel6sihat6r azonbanfiigg ett6l a m6rett6l. A t6ny6rok kialakit6s6ra6s
az optimillis m6retezestikrevonatkoz6 b6vebb ismereteketa magyar nyelvii
irodalombantal6lhatunkI I 9,31,37,1061.

20.6.Tiiltiitt oszlopszerkezetek
A toltott oszlopokatk6t nagy csoportraoszthatjuk.Az els6 csoportbaaz
rjmlesztetttrjltetes(darabos,egyedi osszetetttolt6testekhalmazSb6l611o)oszlopokat soroljuk, ezeket 5,ltalihanrendezetlenttiltetes oszlopnaknevezziik. A
m6sik csoportota rendezetttriltettel toltott oszlopokk6pezik, ezeket csomagtciltetes(packing) oszlopnakis szok6snevezni.Az el6bbiek <irnlesztettfonn6ban r6g6tahaszn6latosak,az ut6bbiak pedig az utobbi h6rom lvtized jelent6s
tal|lmbnyainaktekinthet6k,melyeketegyregyakrabbanalkalmaznakirj kolonn6k epites6n6l6s megl6v5 kolonn6kintenzifi k6l 6shn6l(retrofitting).
778

A k6t csoport kozott 6tmenetetk6pezneka szab6lyosanrakott (ugyancsak egyedi toltetekb6l 6116)toltetek. A toltetes oszlopokatkezdeti fonn6ban
szabllytalan, esetlegesalaKr 6rolt 6rcdarabok,tort kokszdarabokomlesztett
halmazakbpezte.Ezuthn el6szorporcel6ngolyokathaszn6ltak6s RescHtc alkalmazott el6szor ker6miagyiiniket. A gy6r6 alaku toltel6ktestet (Raschiggy6r6k1ntis kozismert)manaps6gf6mb6l6s miianyagb6lis keszitik. A n6vlex
ges m6ret megad6sialakja: (eprti ktils6 6tm6r6je)x (eprti rnagass6ga)
ki.
fejlesztettek
gyunis
sz6rnos
vtitozatot
alakbol
(falvastags6g).Az egyszerfi
N6h6nytoltettesteta 20.40.abra mutat Altal6banh6rom f6 tipusbasorolhatjuk
az egyeditoltettesteket,geometriaialakjuk szerint:gdmb, nyereg6sgy{irfi alaku testekre.
Szerkezetianyagukszerint ker6miai anyagb6l(porcel6n,kdagyag stb.),
f6mbrjl(ac6l,sav6ll6ac6l,16zstb.)vagy miianyagbolfpoli(vini1-klorid),polietilen, polipropil6nstb.l k6sztilnek.

ke16miagolyd

Raschig-gYUr0

rekeszesgyUr0

Lessing-gytirU

ry ffiffi
Pall-gy0rri

20.40. dbra. T<iltettipusok

779

A tolteldktestekszab6lytalanomlesztetthalmazt k6peznekaz oszlopban.A

halmazrajellemzSfti adatok a geometriaifajlagosfeliilet (a sziraz toltet t6rfogatdravonatkoztatottfajlagosfeliilet: a: a) es a toltet relativ htzagtlrfogata(e).
A fajlagos toltetfeltilet 6s a relativ hdzagttrfogatfogalm6t, valamint az
figyelembev6tel6vel
sz6mithat6nyom6,ses6st
a 3.7 alfejezetbent6rgyalezek
tuk. A haszn6latos
darabostoltelektestek6ltal6ban10...50 mrn n6vlegesm6retiiek,de egyestipusokat200 rnm n6vleges6tm6rdigis k6szitenek.A gy6rto
cegek r6szletesenmegadj6ka tciltet6kekar 6s a adatait.P6ldakeppenn6h6ny
omlesztetttoltet adataitkozolitika 20.3.tdbldzatban.
20.3.tdbldzat
Omlesztetttdltetek
M6ret

e,m2lm3

fajl.tcimeg, kg/m3

305

0.13

130

190
95
64

0,81
0,19

0,7|

575
451
714

192500
49000
6000
r 840

220
t52

0.69
0.75

102

n70

710
640
565

55000
I 8000
5800

225
160
110

0,91

6)

0.90

90

51000
19000

0.93

68

6400

a,^21m3

darab/m3

Raschig-gviirii. porcel6n

16x16x2

25x25x2,4
50x50
75x75x9,5
Pall- sviirii. porcel6n
23x25x2.5
35x25x4
50x50x5
Pall- sviini. oo iorooil6n
25x25x ,0
35x35x A
iux)(rx .5
Pall- sviirii. f6m
25x25x0.6
35x35x0.8

I .0
50x50x
Berl-nveres.ker6mia
25
38
51

114

na?

500

t52

0.95

4J)

108

0.90

415

52000
l 8200
6400

250

0.68
0 . 7|
o'7)

720
640
625

77000
22800
8800

0.77

700

0.80
0.79

670

84200
25000
9350

150
105

lntalox-nveres. ker6mia

25

38
51

255
194
118

670

A toltott torony fontosabbreszeia 20.41.dbrdn l6that6k.Nem szok6saz

oszlopotteljesmagass6gSban
tolteni. C6lszer63 m magass6gn6l
nem nagyobb
rdtegszelv6nyeket
kialakitani. A toltet toltettart6r6csonnyugszik.A folyad6kot
780

kell a toltet tetej6rejuttatni (,,sokpontos"folyadekr6vemin6l egyenletesebben

zet6s).Erre eloszt6 r6zsitk,eloszt6t6ny6rok,ill. egy6bszerkezetekszolg6lnak.
A folyad6k a toltetr6tegenlefel6 haladt6banaz oszlopbels6pal6stjafel6 igyekszik,ha ez tllzott m6rt6Ki,akkor a 96z,lll. ghz a toltet bels6,,magj6ban"nem
el6ggenedvesitetttoltettel talillkozik (,,sz6razra"fut). Ez a jelens6ga ,,peremjhrhs", amely rontja az anyaghtad6st.
A toltetek tobb szelv6nyreoszt6sa6s a
javitja.
csonkakup
a folyad6keloszt6st
alattelhelyezett
retegszelv6nyek
Itt szeretn6nkr6mutatni arra, hogy a t6ny6ros6s toltott
6rdekesp6rhuzamokfi gyelhettik
oszlopokfejl6destort6net6ben
t6nyer m6r
meg. Az alaptipusok,a klasszikusbubor6ksapk6rs
pedig
m6r
sok 6vtia
Berl-nyereg
es
1706ve,a Raschig-gyfirff
zede elvben csekely v6ltoztat6ssalmiikodnek. A t6ny6rosk6szi.il6kekn6lmiikod6stechnikaielvi ujdonsSgotjelentett a szitamajd az ezekterhel6sirugalmat6s r6cst6ny6rokmegjelen6se,
lans6g6t kiktisz<ibo16szelepes t6nyerkonstrukci6k (Glitsch,
Nutter, gyiiniszelepes,rezg6nyelves)elterjed6se.A toltetesk6sztil6kekn6laz els6 rninSsdgirijdons6gota felhasitottgyiini- 6s
jelentette.A fejlesztesa vil6g kiinyeregtoltetekmegjelen6se
lonboz6 ,,miihelyeiben"f6k6nt ezen tipusok javit6s6val,tofoglalkozott.
v6bbfejleszt6s6vel
fejleszt6sel6pesTekintve, hogy a t6ny6rszerkezetek
el6nybenvolt a toltetek fejl6des6hezk6pest,s a toltetek fejleszt6s6ben
a 60-as6vekig lenyegesel6rel6p6snem tort6nt,a
szakirodalombanaz a felfog6s v6lt uralkod6v6,hogy a toltott
szerep6t
tornyok ebbena technikai 6gbancsaka m6sodhegediis
jitszhatjhk Ennek magyarhzata,hogy a toltetestornyok haszn6lhatos6
96t ugyszolvfin csak a hagyom6nyos Raschig-gytir{lk
vagy Berl-nyergek kozismert miikod6si tulajdons6gaialapjSn
2 0 . 4 1d. b r a .
it6ltek meg. Ma m6r tudjuk, hogy az egyrehat6sosabbfj toltetek a tinyerkonstrukci6k e16ny6tkiegyenlitett6k, s6t az eg6- Toltcitttorony
megtrele- fel6pit6se6s
szenfijszerj, osszefiigg6enrendezetttrjltetszerkezetek
fontosabb16szei
el6tt min6s6gileg I - oszloppan6sevela toltetesoszlopoktov6bbfejleszt6se
uj lehet6s6gekt6rultak fel.
l6st,2 - tdltet6s 16teg-szeiv6ny,
A kolonn6k bels6 szerkezetlnekalkalmazhstechnikai
fejlesztdsisrilypontjatehifi az ut6bbi id6ben a rendezetttoltet- 3 * t6ltettart6
szerkezetekirhnybbatol6dott el. Olyan hagyom6nyos6sj6 ne- r6cs,4 - folya(16vii ,,tinyergyhrt6"c6gek,mint a Kilhni, a Montz, a Koch 6s a d6keloszt6
zsa) 5 - (irjra)Glitsch, valamint atoltetgyfirt6k, mint pl. a Raschzgcdg, mind eloszt6szerkemegjelenteka piacon egy-egyrendezetttoltetszerkezet-konst- z e t , 6 - a p e rukci6val.A teriileten6lenj5roSulzerclgmhr tobb mint 1500 remjdr6stkiipari, rendezett toltetszerkezetteltdltott oszlopot 6llitott fel. egyenlit6kirp

781

val6 betetcsere
Megfigyelhet6tendenciaatiny&os oszlopoktoltetszerkezettel
irtj6n tort6n6intenzifik6ldsais.
Termeszetesen
az utobbiakbanelmondottaknem azt jelentik, hogy a t6ny6ros 6s a klasszikustoltetes szerkezeteketm6r nem haszn6Ijhk,cslpim azt,
hogy alkalmazbsuka legrijabb bels6 szerkezetekmegjelen6sekora korszerii
szempontokszerint konilhat6rolt tertiletre korl6toz6dott. Azt mindenk6ppleszogezhetjiik,hogy az abszorpci6s6s rektifik6cios feladatok megold6s6hoz
6les szetvdlaszt6kepessdgti,nagy kapacitdsu6s egybencsekdlynyomdsvesztesegtl szerkezetektevan sziiks6g.
A toltott oszlopszerkezetek
f6bb csoportjainakismertet6seut6n megemlitjtik a toltott kolonn6kegy kiil<inlegesfalthjht,melyet a BME Vegyipari es Elelrniszeripari Gepek Tansz6k6nfejlesztettekki (magyar szabadalom,187.187,
deszorpci6ra,valal75l). Ez egy mozg6 tdltetii berendezbsghzabszorpci6ra,
mint ghz- es porlev6lasztilsra.
Ebben a k6sziil6kbenk6t szomsz6dosvizszintessiku perfor|lt t6lca kozott konnyii, (kis siiriis6gii) tolteldktestekethelyeznekel lazbn, kell<iennagy
h6zagoss6ggal.
Ez a toltethalmazc6lszer6enkis ifimdr6jtigombokb6l(pl. beliil
iireges, mfianyaggolyokb6l) 6ll, melyet az ififraml6 kozegek(96z196z,ill. folyad6k) kepesekfellazitani (mintegy ,,fluidiz6lni"). A" llyen fellazitott orv6ny6gyashalmazfeltilete a 96z-, ill. girziram felhajtoerejekovetkezt6ben6lland6mint a merev, ,all6"
an ,,szabad",a locsol6folyadekkaljobban nedvesithet6,
halmaz. A tov6bbi el6nyuk a kevesebbdarabszbmitoltet 6s igy a kisebb elfoglalt toltel6kterfogat,valamint az illand6 feliiletmegrijul6s6s az eltom6d6s
vesz6ly6nekkiktiszobolese(20.3.gdbra). Jellegzetesalkalmaz6sitertiletea fi.istgdztisztiths,
ahol a tisztitand6por pernye,aszennyezt ghzpedigkdn-dioxid.

20.7.A tiiltiitt oszlop6tm6r6je6snyomfsesdse

A hat6konymiikod6s hidrodinamikai felt6tele a toltet fehilet6nekmegfelel6 nedvesit6se6s a g5z-, ill. a folyad6kf6zisokegymSsmelletti zavartalan
6raml6shnak
biztosit6sa.A toltott oszlop 6tm1r6j1ta locsolt oszlop fels6 terhepont, flooding)szabjameg.Nyilvfinval6,hogy enn6lkil6si hat6ra(el6raszt6si
sebbterhelesselkellj6ratni az oszlopot.A terhel6sihathr- egyiitalitn az oszlop
ge - a locsolt es ghzzallg6zzel|tjfirt toltet hidrodinamikaiviselketerhelhetds6
d6s6t51
fiigg.

782

A toltott oszlopokegyjellegzetes
elvi nyom6ses6s(Ap) diagramj|t a 96z
(v, I) fiiggv6es a folyadekterhel6sek
ny6bena 20.42.dbrdn mutatjukbe. A
folyad6kkalterhelt oszlop gorb6ink6t ct
jellegzetestrir6spontvan. Az I pontok ct
az als6terhelesihat6rnakf'elelnekmeg,
mig a C fels6 tor6spontoka fels6 terhel6si haffrrt,az elfxasztfrstvagy ,,flooding"-ot jelentik. A sz\raz toltet eset6ben hat6r6llapotoknem l6teznek.A gorbeseregZ locsol6s- param6terii,melylgv
nek 6rtdk6t iiltalihan rn3/m2hegys6g- 20.42. dbra. Toltott oszlop nyom6ses6se
ben adj6k meg, ahol a nevezlben a rrt
a belsd6tmerdj6velsz6molttiresoszlopkeresztmetszet
6sa m3/ha folyad6k6ram.
Adott giizsebess6g
a 96z nyom6svesztes6ge
eset6na locsol6snovel6s6vel
is n6, ugyanisa folyad6khdrty6knovekv6vastags6ga,
a zugokbanl6v<ifolyag5zgbzhtbramlilsra
d6kmennyislg ,,hizhsa"miatt a
rendelkez6sre6llo sza6s
bad keresztmetszetcsokken. A visszatarlottfolyad6kmennyis6g(hold up)
nagyjSb6l6lland6, majd a gSzsebess6g
novel6s6velel6szorlassabban,majd
hirtelengyorsabban
n6.

fols6 elArEsztAsi

to

20.43.dbra. Sherwood-Lobo
terhel6sidiaeram

783

1938-banSunRwooo6smtsai,majd t945-benLoeo 6s ZnNz sokfeletoltetnek 15 kiilonboz6 folyad6kkal 6s 3 ginzalvtgzett osszehasonlit6vizsg|lata

tttjhn iitalitnos terheldsi (el6raszt6si)diagramot szerkesztettek.Ezt mutatja a
20.43. dbra. Az abszcisszaaz 6raml6siparam6ter(20.5 egyenlet),az ordin6ta
bonyolultabbkifejezds,amely tobbekkozott a keresettel6raszt6sighz-, ill. 96z(v*^-ot) is tntalmazza'.
sebesseget
,,2

Er='^

.t\

\t - V - t ! - . n ? ' ' ,

(20.r3)

Pt

(az tires oszlopkeresztmetszetre

vonatahol v,,,u*az eltrasztitsi96zlghzsebess6g
koztatva)m/s,
yr = P,i" viszonyszfm,
PL

pur,aviz siinis6ge,
cP: mPa ' s egysdgben.
4. a locsol6folyad6kdinamikaiviszkozit6sa
Ugyanezena diagramonfelttintetttika miikod6sihat6rokatis. A fels6 k6t gorbe
a szab6lyosanrakott 6s az omlesztetttoltetel6raszt6si6llapot6tjellemti
V..t

(m/s)r,r
. 1,4

t,a
1,2
t,o
o,a
o't
o'l
o,2
o

to

to
, ltlt

'F-n
a locsol6sfiigg20.44.dbra. AzelfirasztilsihatSrsebess6g
"
v6ny6ben314"6s l m6retiiIntalox-(I) 6sBerl-(B) nyergekre, valamintRaschig-(R) gyiiriikre

784

A 314" 6s 1" m6ret6 Intalox- (t6rusz) s Berl-nyeregre, valamint Raa

schig-g,,tiriire viz - leveg<jrendszerben6rv6nyesel6raszt6sihat6rsebess6g
A
keresett
is
leolvashat6.
abrdr6l
a
20.44.
fiiggv6nydben
L m3lm2hlocsol6s
-os biztons69gal sz6molva:
kolonna6tmer5, a hatarsebess6 get70o/o
|

D=l

*' '
^

rl

r t/2
\

(20.r4)

I (rnl,

'
[ 0 , 7 ' z v , n u) *

aholt m3lsg5z-,lll. ginhram.

20.4. tdbldzat

Toltetek iellemz6 adataiLp szimitdshhoz

Tdltet
Raschig-gyiirii
ker6mia

M6ret,mm

Jres t6rfogatih6nyad
%

76
5l

75
'75

0,74
I

25

73

)')

64
94

oq5

65

19

74
75
73

1,1
z

0,031
0,03
0,045
0,1
0,03
0,04
0,043
0,025
0,033
0,03
0,03
0.035
0.04
0,03
0,033
0,035

13

t)

4 ?

0,04

I J

Raschig-gyffriiac6l

Pall-gyiirii ker6mia

5l
38
25
51
35
25

Berl-nyereg

38
25
I J

Intalox-nyereg

38
25

94
93
78
95
94
15

't0

10

1,2
1,7
D \'\

0,4
0,6

0,6
t

Toltott oszlopok nyom6ses6s6neksz6mitirsht a 3.7. alfejezetben az

Ergun-k,lplet alkalmaz6s6valt6rgyaltuk. A kereskedelmitoltetek nyom6seseegyenletet:
Lsve tilitott fel egyszeni61ta16nos
s6nekmeghathroz6s6ra
G2
Lp = o 'l}PL
,
Pv

(20.1s)
785

torr/m toltet; L 6s G a folyad6k, ill. a ghz keresztmetahol Lp a nyom6ses6s,

vonatkoztatotttomeghrarnai,kg/(m2's);a es B 6llandok,ameszet-egysegre
lveknek ktilonbozdtoltetekrevonatkoz66rt6keita 20.4. t(tbl{tzattartalmazza.

20.8. A komp onens6tadf si egyiitthatt6k szfmithsa

elmeletkapcs6nr6mutattunkarA I7 .6. alfejezetbenaz anyag6tbocs6t6si
sztiksegtinkvan a Boes
egyiitthat6kszftmithshnhl
ra, hogy az anyag6tbocs6t6si
egyiitthat6kismeretdre.A 16.8. alfejezetbenpedig a
B, komponens6tad6si
Chilton-Colburn-felej-faktor anal6gi6tismertettiik,amely tobbek kozott a j,
posztul6lta6s ezzelaz anal6giiwal
sz6mokegyenl6seg6t
es7, dimenziomentes
kozott. Ezek alaplitnlehet6s6kapcsolatotteremtetta h6- 6s komponens6tad6s
a abszorpci6ra.
giink van F c esFr tnyezSk szhmitdsfir
js: jo eset6n:
kozottiosszeftigg6s
A transzportegyiitthat6k
'B=

o [lr),,,

p c, \Sc/

(20.16)

Toltott 6gyal<ra kis6rletileg nyert osszefiigges:

j H : 1 , 0 7 6j D .

(20.r7)

egytitthat6k szarnitdsaa
A kis6rleti eredm6nyekalapjdna komponens6tad6si
kovetkez6[9]:
tartomdny:10 < Re <104,es 10 < d < 50 mm):
a) Gazfazisra(ervenyess6gi
a )

S h,\ , :D' 1 "i = c R e ! ; s eS c ! ' 3 3

ahol c:0,69
c: 0,86

786

toltetrees
Raschig-gyiinis
Berl-nyergestciltetre.

( 20.1
8)

tartom6ny:3 < Re < 300,es 10 < d < 50 mm):

b) Fotyad'lcfdzisra(ewenyessegi

=c Ref5qS""o'tnGu"o'tt

Shr.=

(20.re)

T
ahol

c:0,32

Raschig-gyiinistoltetre 6s

c:0,25

Berl-nyergestciltetre,
Gar: #glo2

(20.20)

a Galilei-szam,mely a lecsorg6folyadekfilmvastagshghtveszifigyelembe.
A komponens6tad6sitenyez6k szhmszerl6rtekeinagysfgrendileg :
Fv = o,r"' 10

k*ol
m2.h'bar

B t = 0 , 0 1 " ' 1 m / h'

szttmitlsinhl sziiks6glenne az anyaghtadbsifeliilet
Az anyagfttbocs6t6s
azonban
ismeret6reis. A val6s6goses geometriaifeli.iletekkozti osszefiiggest
elrndletifton nem lehetmegadni.Ide lartozokapcsolod6fogahnak:a kereszt6s a
a visszatafi6:s
a nyom6svesztes6g'
metszetieloszl6s,a visszakevered6s,
A sz6mosjavasoltsz6mit6si6s m6resim6dszerellen6resem
toltetnedvesed6s.
lehets6gesaz anyagfitad6sifeliilet megbizhat6becslese.Az effektiv fajlagos
helyezkedikel'
feliilet tobbnyirean= 10 . . . 100 trf lm3nagys6grendben
A mernoki gyakorlat iitalilban azt a m6dszerlkoveti, hogy a kimefi Ktrtta korrel6ltKr- es Kc- 6fiel<b6l
6s Koa- 6rt6kekkeldolgozik, ill. ha sziiksdges,
6t6sifeliiletet.
prob6lja megbecsiilniaz effektiv fajlagos anyag6tbocs

20.9.Rendezetttiiltetszerkezetek
vagy huzalszovetb6l
vekony alaklemezekb6l
A rendezetttoltetszerkezet
szab6lyosgeometriaiism6tl6d6stmutat6azonosvagy egym6stkeossze6llitott,
j6ratcsatorna-rendszert
kpez6csornagszeriibet6tszerkezet.A renderesztezl
haszndlhat6k
kiviil eredm6nyesen
abszorpci6n
es
desztill6ci6n
zett toltetek a
i
s.
grehaj
tds
6ra
ve
extrakci6
folyadek
reaktorbet6tk6nt6s folyad6k-

787

A rendezett tiiltetszerkezetek jellemz6se

A dont6 kiilonbseg az omlesztetttoltelektestekkelell6tott tornyokhoz
kepest az, hogy mig azokbana j6ratcsatorn6km6rete, alakla 6s irSnya rendszerteleniil v6ltoz6, a rendezetttoltetekbena j6ratcsatorn6km6rete, alakja 6s
irinya szab6lyosgeometriaiism6tl6d6stmutat,melyb6l kovetkez6enaz 6raml6
f6zisok terhel6sea rendezetltoltet geometri|ja 6ltal meghathrozottrendben
tort6nik. Ez mind a ghz, mind pedig a folyad6kfazisra6rv6nyes.A fenti geometriai t6nyek a kovetkez6 6raml6siekinydkhdzvezetnek.A rendezetttoltetekbenaz omlesztetttoltel6ktestteltoltott oszlophozk6pest
o iltalilban kedvez6bb- az oszlopteljes keresztmetszetlben
vizsg6lvaaz idekozeli az |ramlo folyad6k sebesseg
Slisnaktekinthetd dugattyirszer(ihoz
(vagyisnincsenekpang6folyad6kr6szek,
(6skoncentr6cio)eloszlSsa,
kisebb
a peremjhrhs,csek6lyebbmert6kuia falhat6s,nem jelentkezik lok6lis el6rad6s),
o fitalfrban nagyobb a toltetfeli.ilethat6sosnedvesit6senekm6rt6ke, (azaz a
fajlagos f6zis6rintkezdsihatinfeliilet azonos be6pitett geometriai feliilet
eset6nnagyobb),
. azonosgeometriaifeliilet eset6nkisebb a gbzfhzis6raml6shvalszembentanirsitottellen6ll6s.
a kovetkez6alapvetdmi[veA felsorolt6raml6situlajdons6gokosszefoglal6an
leti elSnydkerbiztositjfk :
1. Nagy szdtvillasztftsi
hat6konys6g,vagyis az elmeletrelvtiasztflsifokozatonk6nti toltetmagass6g
csek6ly.
nyom6svesztes6g.
2. Alacsonymagass6gm6terenk6nti
(Az el5z5 k6t pontban
nyorn6svesztesdg.
Kisebb
fokozatonk6nti
3.
elm6leti
hat6sak6nt).
leirtak el6nyos osszegz6d6
4. Nagy kapacitds,azaznagyfolyad6k-6s gflzterhelhet6s6g.
5. Kis hold-up.
A felsorolt alapvetSmiiveleti el6nyok gyakorlati kovetkezm6nyek6ntemlitr6v6n:
hetji.ik,hogy a rendezetttoltetek alkalmazhsa
o a term6ktisztashggalszembenthmasztottkovetelm6nyekfokozott m6rt6kben kielegithet6k,
o a refluxarfny a miivelet v6grehajt6s6n6l
ami jelent6s energiacs<ikkenthet6,
mestakarit6steredm6nvezhet.

788

.
.
o

o
.

.
o

az oszlopok mind term6k, mind terhel6s szempontj6bolrugalmasanrnti

kodtethet6ek,
az azonoselviiasztirsifeladatmind alapteriilet,rnind pedig rnagassdgszempontj6b6I csokkentettm6retii oszloppal v6grehajthat6,
koszonhet6en
az alacsonyelm6leti fokozatonk6ntinyom6svesztesdgeknek
iisthdm6rs6klet
csokken,
az azonosfejnyom6shozviszonyitottiistnyom6s6s
j6r,
ami amellett,hogy energiamegtakarit6ssal esetenkentolcs6bban,egyszenibbenel6rhet6fittSkozeg(96z) alkalmazhshtis lehet6v6teszi,
esetenkentlehet6ve6s gazdas6goss6
a csokkentm6rt6Ki nyom6svesztes6g
miikodd h6szivattyti alkalmap6rakompresszi6s,
m6s
m6don
illet6leg
teszi
zhs6t,ily m6donpotlolagosenergiamegtakarit6st,
miivelet v6kuumdesztlllilci6banval6 v6grehajt6safelt6telei
a szet;uillasztitsi
kedvez6bb6v6lnak,
az alacsonytizemi hSmers6klet,valamint az alacsonyhold-up kovetkezteben a feldolgozandoelegy h6boml6sa,degrad6ci6ja,polimerizici6ja es
csokkenthetdek,
egy6bhSk6rosoddsa
miiveletv6grehajt6s6nak
6ltal6nosfelt6teleijavulnak (a terhel6a szakaszos
si rugalmass6g6s a csokkentetLszabiiyoz6si6s miiveleti idd egyiitteshat6sa
kovetkezt6benapdrlat mennyis6gecsokken,s igy 6lesebbelv|lasztttsv6lik
lehet6v6),
a kapacit6sb6vit6sesetenkentaz oszlopbetetcserejevelintenzifik6l5s ritj6n
vdgrehajthat6,
a modellezes6s a m6retnovel6s
a vegyiparimiivelettanegyik kulcsk6rd6se,
problemakore, eppen a homog6n Sraml6si tulajdons6gok kovetkezteben
egyszeriienkezelhetSv6v6lik.
20.5.tdbldzat

r6nv6ros't-:lrfi
I::['ji":::"ff 1,""T,?tortetszerkezetter
P6lda

T6ny6rostorony
szitatdnyEr

F-faktor IPao'5.l

) 4

HETP lml
AP//V",,''[Pa]
HETP:

0,635
3 8 0 . .I .0 0 0

Omlesztetttciltettel
ell6tott torony
PaU 2
) 4

Rendezett
tciltet-szerkezettel
ell6totttorony,
SulzerBX
) 4

I...0,5

0,2...0,16

80. . .400

10...s0

elm6leti thnybrral egyen6rt6kff triltetmagassdg(Height Equivalent to a Theoretical Plate)

789

A fentiek alaghn 6rthet6v6v5lik, hogy a rendezetttoltetek h6rom legiellernz6bb felhaszn|lisi kore a kovetkezS:
- v5kuumdesztill6ci6,
- betetcsere
irtj6ntort6n6intenzifik6l6s,
- energiafelhasznfl6s
cscikkentese.
A 20.5. tirbldzatbanl6that6,hogy milyen nagys5grendiielSnyoketnyrijthat a
alkalmazbsa.
r endezettt<iltetszerkezetek
emlitdst kell tenniink
A felsorolt kedvez6tulajdons6gokmellett term6szetesen
a hatranyostulajdonsdgolcr|lis:
|. A rendezetttoltetek szil6rd szennyezldesre6rz6kenyek,mechanikusangyakorlatilag tisztithatatlanok.Amennyibena kozeg feldolgoz6shn6la lerak6d6s vagy k6regkepz6svesz6lyefenn6ll, elSzetesvizsg|lattal meg kell gy6elt6volithatos6g6r6l.
z6dnia keregold6szeres
6s a nagy kapacit6sfolyamatosbiztosit6siinak
2. A nagy elv6laszt6k6pesseg
kovetkezmenye l6nyegesennagyobb kortiltekint6st ig6nyel a kolonnamiikod6stbiztosit6 bels6 szerkezetielemek tewezlslnfl. Viszonylag finom
de emellettig6ny szerintrugalmasanmiikodtethetS,pl.
eloszt6k6pess6gii,
A folyabe6pit6sesztiks6ges.
tobbl6pcs6sun. ,,kapill6ris"folyad6keloszt6
kell tervezni.
d6k kozbens6osszegyfijt6elemetcsek6lyellen6lldsrira
3. A rendezetttoltetek nem olcs6 szerkezetek.Tlrfogatftruk, azaz az egy rn3
t6rfogaf6 kolonnabet6t ira rendszerint l6nyegesen magasabb a tobbi
(tfnydros vagy toltott) oszlophasonl6adatinflJ.
A rendezetttoltetek magast6rfogat6rukellen6remutatott piaci versenyk6pestoronym6retmagyardzza.Az tizemviteli
s6g6ta lenyegesenkisebbszi.iks6ges
(ftik6nt energia)kolts6gekcsek6lyebbvolta tov6bbi 6rvet jelentenek a rendemegit6l6s6ben.A kolonna betltszerkezetlzett toltetek versenyk6pessegdnek
nek kiv6laszthshnfi rnindig az adott feladatb6l kiindulva, a beruh6z6si 6s
tizemviteli kolts6g, valamint a miiveleti param6terekegys6geselemz6seut6n
lehetcsakdontdsrejutni.
F6bb tipusok
Anyagi min6s6g szempontj6b6lalapvetSenh6rom oszthlyt kiilonboztetiink meg:fem, kerdmia ,!s mtianyagtolteteket.A f6m toltetek szinte kiv6tel
n6lktil korrozi66llo citvozetekb6lk6sziilnek,de egyesesetekbenaz aluminium
6s a foszforbronzis sz6mit6sbajon. A f6m lehet lemez (lyuggatott,r6selt,
rov6tk6lt,hull6mosito tt, huzalszovet),i llet6leg expandSltlemez.

790

A kerAmia rendezetttoltetek alapanyaga|ltalfban aluminium-oxid keritmia.Kiilonlegeskorr6zi6shat6soknakis ellen6llnak,pl: kl6rozottszdnhidrog6nek szetviiasztfts6n6lis haszniihatok.A miianyag rendezetttoltetek a legki.ilonboziibbh6re l6gyu16miianyagb6lk6sziilnek,pl.: PP, PVC, PE stb. A
miianyaghuzalszovetis hasonl6anyagokb6lkesziilhet,de ismert kevert PP es
PAN sz6lakb6l sz6tt alapanyagis. Tekintve, hogy h6hat6snaka miianyag kev6ss6ellen6116,ezek alkalmazhs6tels6sorbanabszorpci6sfeladatok v6grehajtilsfnhl lehet sz6mit6sbavenni.
A 20.6. tdbldzatban 6ttekint6st adunk az ismertebb rendezett toltetek
jellemz6 adatair6l.A felsorol6sb6lkitiinik, hogy a huzalszovetrendezetttoltetek fajlagos geometriaifeli.ilet tartom6nyaa legszelesebb(ar : 100...700
m2lm3),ugyanakkorrelativ htzagt1rfogatuka legmagasabb6rtek (a > 85 %).
(60...450
A kerdmia rendezetttoltetek geornetriaifeliilete a legalacsonyabb,
alacsony
koszonhet6en
anyagvastags6gnak
m2lrn3),htzagterfogatuka nagyobb
s6votfoglalj6kel,
tolteteka kozbensS
(e:0,75...0,87). A miianyagrendezett
mind geometriaifeltilet, mind pe dig hezagt6rfogat tekintet6ben.
20.6.tdblazat
N6h6nv rendezetttciltet iellemzS adatai

Toltet

anyag
Szerkezeti

Impuls-toltet
ker6mia
50x50
75x75
ker6mia

100x100

kerilmia

Fajlagos
fehilet,

Fajl.hzagttrfogat,

Hidrodin.

m2lm3

m"/m"

mm

t02
74

60

0,83
0,86
0,87

6tmer6,

49
70
87

Fajlagos
tomeg,
kg/m3

430
340
315

Sulzertciltetek

AX
BX

f6m huzalszdvet
f6m huzalszrivet

CY
BX

f6m huzalszcivet
miianvaq szitaszdvet
f6m (vagy miianyag)

Mellapak

250
500
700
450
250

0.95
0,90

LJ

u
7
1i

125

250
350

0,85
0,85
0,97

ZJ

0,7s

t0

s20

0,96
0,98
0,97

16
34

300

180

200

250Y
KerapakBX
PyrapakF
Pvraoak G

VM 350

ker6mia
exoanddlt f6mlemez
exoand6lt f6mlemez
f6m huzalszrivet

450
350
175
350

l l

150
230

791

Az elsd Sulzer-triltetek0,16 mm fem huzalbolk6szi.iltekes alakitott dr6tszovetekvoltak (20.45.dbra). A f6m huzalsz<ivetbdl

k6szitettrendezettSulzerttiltetet 1963-banszabadalmaztatt|k,az els6ipari oszlop 1967-benkezdettmii(P < 100 hPa) alkalmazzhk
kodni. Elsdsorbana finomv6kuum-tartom6nyban
g6zterhel6s
olyan esetekben,amikor nagy
mellett a magasszetv|laszt|si fokozatszhm6s a csek6ly nyom6svesztes6g
ig6nye l6p fel. A sz6tv6laszthsitulajdons6gokcsaknemfiiggetlenekaz 6tmeftt5l, a nyom6st6l6s az anyagelegyt6l.
A f6mszovethhtrhny4 hogy drhga,vizes elegyekkelkev6sbenedvesithet6,illet6leg ak1regkepz6d6sre6rz6keny.A Sulzer cegezenhi6nyoss6gokkiki.iszobol6s6refejlesztetteki a miianyag szovetb6l,ker6mi6bol (Kerapafr),porcell5nbol (Melladur), szensziibol(Mellacarbon)es a femlemezbll (Mellapak) k6szitettcsomastdlteteket.

D)

a)
20.45. dbra. Sulzer-toltetek
a- Ax-tiiltet,b - Mellapak-toltet

A Mellapak-triltethull|mositott fem- vagy miianyag lemezekb6lk6sziil,

itt a ferde 61ekegym6stkeresztezika szomsz6dosszalagokn6l.A Mellapaktriltetet (20.45.bdbra) mintegy 20 6ve alkahnazzLk6s ma mir 1l m 6tmer6jii
kolonn6kat (v6kuurnkolonn6kat)is 6pitenek ezzel a kolonnatoltettel. A c6g
legujabb fejleszteseaz Optiflow-tdhet,amely a kor6bbi konstrukci6kn6ljobbT
: 1/HETP nyom6ses6s-ertekekkel
rendelkezik(20.46. abra).

792

folvaddkdramldsi

1t

- ----

Qpliflery
Mellapak 250. Y
t'Ring

to
t

^ c
E

; .
'
2

t'"

3 '
o'.
E o'i
a

0,r
or!
o'2

b)

F-faktor - ""{-f"

-Optiflow
- - Mellapak250.Y
-.-. Mellapak250.X
3'5

E
F=

O E
O{Dtr

g d

3
z,c
2

" s

.-5
6 E r

o
E d o , 5
6 o
o
1,5

c)

F-laktor: uo

rendezetlengyiiriis 6s hagyom6nyos
20.46.dbra. Optiflow-tiSltetrisszehasonlit6sa
100mbar
rendezett(Mellapak)tdltetekkel(1000mm kolonna6tm6r6n6l,
kolonnafejnyom6sn6l)
a - tdltet az 6raml6sndgy irilnydtmutat6sz6lakkal,b - m6terenk6ntinyom6ses6s,
c - m6terenk6ntielm6leti tlny|rszdm

793

A BME Vegyipari Miiveletek Tansz6k6nirjabbankifejlesztett VM rendenagy kapacit6saes nagy

zett triltetszerkezetl23lalacsonynyom6svesztes6ge,
hat6konys6gar6v6n az abszorpcio6s desztill6ciokedvezSmegval6sit6s6tteszi
lehetdv6.Egy toltetcsomagv6ltott felperiodusbanegym6smell6 helyezettspeci6lis alaku huzalszovet-lamell6kb6l6ll. A lamell6k kozotti j6ratcsatorn6kfos oldallyamatosanv6ltoz6 alak mellett Slland66raml6sikeresztmetszet(iek,
irSnybana szomsz6doscsatorn6kkalfolyamatos6trnenetbenegyestilnek,illet6leg azokt6lelv6lnak.
A speci6liskialakit6saz firamlof6zisokkedvez6kevered6s6tsegiti el6, s
s hold-up -ot, ugyana miivelet v6grehajt6s6n6lalacsonynyom6svesztes6get
akkor nagy fbzisrintkez6sihat6rfeliiletet,azazegyiittesenhatdkony6s gazdas6gosmiikodtet6stbiztosit. A VM-350 rcndezettcsomagtoltetf6bb adatai:
Fajlagosgeometriaifeliilet
Relativ htzagtlrfogat
Hidraulikus 6tmtr6
T6rfogattomeg
Szerkezetianyag

350nflm3,
97%
1l mm,
230kglm3
KO 36 huzalszovet.

20.47.dbra. VM- rendezett

toltetszerkezet
(ifl . F6bry-Manczinger-f6le)

(1ocso16sF :2,0 gSzterhel6sn6l

6s .B: 10 m3l(m2h)folyad6k6ram-siinis6gn6l
o/o,
n61)a nyom6sveszteseg
P < t hPahn,a hold-upkisebbmint 5
az ehn6leti
thnydrszbm
N,) 2,5 thnyerlm.A VM-toltetfel6pit6seta 20.47.dbra mutatja.A
szabadalmaztatottVM tipusit tciltetszerkezetekalapj6n, ktilonboz6 vegyipari
iizemekbenmhr tiz ipari m6retfireferenciakolonnaldtesiilt.
794

20.10. Rektifikfl6oszlopok egy6btartoz6ka'i

6skonstrukci6smegoldisaik
A rektifikSl6oszlopokfontos tartozlkar a h6cser616k:forral6k, kondenzdtorok,deflegm6torok,hiit6k, el6melegit6k.Ezek leggyakrabbanfeltileti h6kiilonf6levisszaforral6itmutatjukbe a 20.48'
cser6l5k.A desztill6l6kolonn6k
dhrdn.
a kolonna drisito r6sz6benhideg, meleg
A rektifik6l6s megval6sithshhoz
A refluxadagoldsm6dozatailehets6ges.
alkalmazAsa
6s cirkul6ci6s refluxok
be.
mutatjuk
a 20.49.dbrdn
nak elvi kapcsol6sait

w
a)

D)

cl)

c)

20.48.abra. H6kozl6sim6dozatoka kolonn6kalj6n

a - kolonn6babe6pitettv|ltozat, b 6s c - kiils6 visszaforral6(reboiler)alkalma(elsSsorban
a k6olajiparban)
zhsa,d- cs6kemencealkalmazhsa

a)

b)

c)

m6dozatai
20.49.dbra.A refluxadagol6s
a - melegreflux, parci6liskondenz6torral,b - hideg reflux, tot6lkondenz6torral,
c - cirkul6ci6sreflux

795

A kolonn6banbel6p6 g6zokes g6z-folyad6kelegyek sebess6gesokszor

el6ri a 100 m/s 6rt6ket.Az ilyen nagy sebess6gek
esetdnaz framlils ereje er6zi6t id1z el6 a kolonnafalon,amely ellen ktilonboz6kialakithsi terel6lemezekkel vedekezi.ink.
A 20.50.adbra szeint pl. a nyersanyagtangenci6lisanl6p be a
kolonndbaa 4 ...6 mm-es lyukakkal ell6tott perfor6lt Iemezment6n.Nagyobb
6tm&6jii kolonndkbaa 20.50.b6s c dbrdk szerint kialakitott reclzett terel6lemezeket6pitenekbe. A vizg1zt (f6leg a k6olajiparidesztill6l6kolonn6k
eset6ben) - az egyenleteseloszt6sv6gett- alulr6l sok nyil6ssalell6tott g6zeloszt6n
keresztiil juttatjhka kolonnal<tg6zol6ter6be(20.50.ddbra).

ffi@$
20.50.dbra. A nyersanyag
(a,b,c)
bevezet6se
6s avizgSzbevezet6se
(d) az oszlopba

A v6kuumdesztill6l6oszlopok jellegzetes tartozlka a v6kuumel66llit6

berendez6s(20.51.dbra). A fejtermdket altalihan feltileti, a vizglzoket pedig
barometrikus kondenzatorbankondenz6ltatj6k.A hiit6viz 6s a kondenzdtm
egyiittesenthvozrk el a kb. 10 m magasbarometrikusejt6csov<inkereszttil.A
nem kondenzti6d6 g|zokat g6zsug6rejektorokkalvagy vilkuumszivattpkkal
(dugatfyris,rot6ci6s vagy vizgy6r6stipusok) t6volitj6k el. A grizsugdrejektorok
legizembiztosabbak.A k6olajipari v6kuumdesztill6l6berendezesekben
a megfelel6 v6kuumot(20...40 torr) 6ltal6bank6t sorbakapcsolt
ejektorrallehetelerni. A cirkul6ci6s refluxot 6s az oldalelvdtelt folyaddkzdrb6lvezetik el. Ezt
mutatjuk a 20.52.dbrdn, egy-, k6t- 6sn6gy6ramrit6ny6rokeset6ben.
barometrlkus
kondenz6tor

962
962'
ejektor
962

leiterm6k
szabadba
ejtocto
20.51.dbra. V6kuumel66llit6berendez6s
elvi kapcsol6sa

796

J-'tilli-.htti
l250...3OOmn

a)

b)
20.52.dbra. Folyad6kelvezet6s
a tdny6n6l
a - egyhramt4b - k6tSramri,c - ntgyhram'h

21.Extrakci6
21.1.Alapelvek,csoportosftSs
Az extrakcio (:Lluotrutol6s) sz6tvhlasztoanyag6tvitelimiivelet. Az eredeti kiindul6 anyag (elegy, kever6k)valamelyik osszetevdjdt(komponens6t)
szelektiv m6don kioldjuk (kilirgozzuk) old1szer segits6g6vel.A kiindul6
anyagt6les az old6szertSlfligg6enh6romf6 csoportraoszthatjukaz extrakci6s
miiveleteket:
1. A kiindul6 elegyfolyad6k-6s az old6szeris folyaddkfdzisl,ez az'6n.folyadek-folyadefrextrakci 6 (szolvens extrakci 6).
2. A kiindul6 anyagosszetettszilSrdanyag,az old6szerfolyad6k.Ez az'6n.
szilard-folyaddk extrakci6(dffizi6s extrakci6).
3. A kiindul6 anyagosszetettszil6rdanyag(esetlegfolyad6kelegy)az old6szer
nagynyom6st gbz.Ez az un. destrakci6(szuperkritikusgdzosextrakci6).

extrakci6
2L2. Folvad6k-folyad6k
rendszert(2l.I.dbra), amelyVizsgSljunkmeg egy hSromkomponensii
Legyen a rendszer6lland6nyom6sri
nek minden komponensefolyad6kf6zisir.
valamilyeneleA kiindul6 anyagA+C-komponensek
6s 6llandoh6m6rs6kletri.
gye, pl. F. Az A-anyagaz anyaoldat,a C-anyaga e6lterm6k.Feladat'.a Ckomponensbenmin6l dirsabbanyagkinyer6se.Ehhez az F kiindul6 elegyhez
6ltalunkc6lszeriienkiv6lasztottB folyad6kotadunk(egyeskonyvekbenSjellel
is jelolik, eml6keztetvearra,hogy ez a szolvens,az old6-, kivonatol6-vagy
lehet6legegySltal6nnem vagy csakkorl6mos6folyad6k).A -B-komponenssel
toltan elegyedik.Ugyanisaz, hogy A 6s B nem vagy csakkorl6toltanelegyedj6k, elengedhetetlen
felt6teleaz extrakci6nak.A v|zolt 21.1.dbrdnA-anyag6s
a rendB-komponensek
korl6toltanold6dnak,a 6s b pontokkozotti szakaszon
szer k6t (heterog6n)folyadlkf|zisra bomlik, ezek stiriis6geki.ilonbozik egym6st6l.

798

Kiterjesztvevizsg6latainkata h6romkomponensiirendszerre:a hSrornszogk6t

Artomitnyra oszlik. Az a - P - b pontokkal ielzett gorbe alatti teriilet
(heterog6n)ketfbzisl, k6t folyad6kfhzisraoszlik. A felette levd tertilet homogtn, azazegyetlen foly adlkfhzi ssal j eIlem ezhetS.

2 1.1. dbra. Hdromszcigdiagram

.Bmos6folyad6kotadnak el56ll (az elegyitesi

Ha F kiindul6 folyad6L-hoz
arinyt6l fiigg6en) pl. M kever6k(mixfira) pont. Fz - mivel a k1tfhzisumez6'
ben van -, ket nem elegyed6folyadekfdzisraoszlik: pl. R 6sE f6zisra.Az R f6zis a yaffrn6tutn,az E fhzis az gxtraktum. Az a-P gorbevonalszakasza
az extraktumgorbe.Mivel ezek a
raffin6tumgorbe,a P-b gorbevonalszakasz
(csorn6pontot:
nodus-t)kotnek osszeaz a - P * b gorbe
gorbek k'4t vegpontot
neve: bin6da (,,k6t csom6pont"),oldhatos6giizoterma (binod6lis gorbe). Az
osszekotd
osszekot6R-E egyensirlyiegyenesneve: konoda(a csom6pontokat
vonal: hilr). Minden M mixthra ponthoz tartozlk egy R-E kon6da. A konod6k
t6ltink ftiggetlen,onk6nyesenbe nem rujzolhat6egyenesek,amelyekaz A-, C6s B-komponensekt6l, azok egym6srahat6s6t6l, pontosabbana folyaddkfolyad6k egyensirlyt6lfiiggenek.Extrakci6 tervez6s6n6lkiilonosen fontos a B
old6szer kiv|laszthstrnakk6rd6se,amely viszont a mi rneggondol6sunkt6les
dont6siinkt6lfiigg.
A konod6kat vagy ki kell m6rni, vagy megfelel6 folyad6kegyensrilyi
kialakulo M mixthra es a
modellekkel sz6molhat6k.Az egyszerihozzfiontessel
(rileped6s)
raffin6tum
6s extraktum egyirttal a
keletkez6
utj6n
fhzisszetv|l6s

799

mint egys6grevomiivelet kovetkezSl6pcs<ij6thatirozza meg. A berendez6sre

natkoztafrraezek egyfffal k6t alegys6get:a keverd(mixer) 6s az illep{td alegys6get (settler) alkotj6k. Az extraktumf6zisold6szerben6s a kioldando Cesetben6s helyes izemkomponensbendirsabb,a raffin6tumfhzis- szerencs6s
szemeglehetSsen
vezet6ssel- old6szerben6s a kioldandoC-komponensben
g6ny. Minden esetbencelszerfi6s fontos az extraktumfhzis szltv|laszthsa:min6l nagyobb celterm6ktartalmir(C-komponensbenel6irt tomeny) old6szert6l
6s ,,tiszta"B old6szerre.
mentesE'extraktumra(,,c6lterm6kre")
meg, vagyis az extraktorut6n egy
oldhat6
Ez rendszerintdesztilldci6val
lep6rl6- oszlopot kell kapcsolni.Ha az oldoszerkiilonosen drhga vagy a ter'
m6kel6ir6sokezt megkovetelik,a raffin6tumf6zistis sz6t kell v6lasztani,old6szermentes(R) raffin6tumra 6s ,,tiszta" .B old6szerre(az old6szertvissza kell
nyerni). Az egyszerl extraktor kapcsol6s6ta 21.2. dbra mtfiatja. Az old6szer
I is fontos.
miiszaki- gazdas|giszempontb6
regener6l6sa
visszanyerese,

21.2.dbra. Extrakci6sberendez6s

Figyelembev6ve, hogy a miivelet lefolytat6s6hoz,azaza kiindul6 elegy

szltv|laszthsbhoznemcsak a szoros Ertelembevett extraktorra, hanem egy
(vagy k6t) desztill6l6oszloprais sztiks6gvan, felmeriil a k6rd6s: mi6rt kell
ilyen bonyolult m6don sz6tv6lasztania kiindulo folyad6kelegyet.Mi6rt nem
lehet egyszeriien: lep6rl6ssalszetviiasztani a komponenseket?
Mikor hasznSlunkm6gisextrakci6sberendezdst?
Els5sorbanakkor, amikor
1. a desztill6ci6nemj<ihetsz6ba,mert
a/ a kiindul6 komponensekazeotropelegyetk6peznek,
800

b) az llllkonys6gi ktilonbs6giikkicsi,
c) h5 hathshrabomlanak(h66rz6kenyek),
domin6lnak,pl., ha az eremeggondol6sok
6s takar6koss6gi
2. h(5gazd6lkod6si
detl folyad6kelegylep6rl6sikolts6geinagyobbakmint az extrah6l6s6,belekolts6geitis. Ez ut6bbit
6rtve azold6szervisszanyer6s
a) a komponensekforr6spontj6nakkozels6gevagy
b) a celterm6kkis koncentr6ci6jaokozhatla'
A 21.1. dbrdn olYan h6romalkot6s
metil-cikloPentan
rendszert6br6zoltunkegyenoldahih6romC-vel
ahol r4-komponens
szogdiagramban,
6s ,B-komponensC-vel minden ar6nyban
elegyedik, mig l-komponens B-kompooCt.t1
nensselcsakkorl6tozottan.
25
A 21.3.dbrdn bemutatunkegYolYan
konkr6t h6romalkot6srendszert(hex6n +
anilin + rnetil-ciklopent6n),amely 45oC
h6m6rs6kletenilyen viselked6stmutat, viszont 25 oC h6m6rs6kletena metil-ciklopent6nm6r csak a hex6nnalk6pezteljes hexan
elegyedesi sort, az anilinnal csak korl62I .3. dbra. Hexan- anilin - metiltoltan elegyedik.
ciklopent6nrendszer
Ez azt jelenti, hogY a h6m6rs6klet
villtoztaths|val egytitt a bin6d6k 6s a kom6dosulnak.Amig 45"C h6m6rs6kletena
nod6k is jelentdGn ,,elcsirsznak",
addiga 25oC-osbinodaket teljepontban<isszefut,
binodak6i gorbeszakaszaP
jelent.
(Az i.}:ltdna 25 "C h6mers6ksen kiilon6ll6, seholosszenem er6 gorb6t
letii konod6kat szaggatva,a 45oC-osizoterm kon6d6katfolytonos vonallal rajzoltuk).
A25"C izotermasika h6romszogbenk6t ktilon6llo homog6n(egyf6zisir)
folyad6kmezSttartalmaz,amelyekkozrefogj6k a heterog6n(k6tf6zisir) mez6t'
A h6romalkot6srendszertaxonometrikusanh6romszogalapsikra(onk6nyesen
felvett alaph6m6rs6kletiizotermasikra) mer6leges pizmdval 6br6zolhatjuk,
ahol a fiigg6legestengely(ek)Zh6mdrs6kletszerint sk6l6zhat6(k)(21.4. dbra).
Az A-B homloklaponjol l6tszik, hogy a korl6tolt elegyed6snovekv6 h6mers6kletn6lcsokken(6sP, pont felett korl6tlanul old6dik l- 6s,B-kornponens).

801

2 L4. dbra. Izotermasikok

h6romalkot6s
folyad6krendszerben

Az extrakci6 miivelet6t rendszerint atmoszferikus (l6gkori) nyorn6son 6s

hajtjuk v6gre.F,zdrtgyakorlatilagelegend6a 2OoC-on
,,szobah6m6rs6kleten"
(vagy ahhozkozeli hdrners6kleten)
mert h6romszogdiagram,
mint izotermasik,
a binod6vales a kon6d6kkal.Sokszorsziiksegvan az egyensirlyihrir (konoda)
interpol6lt (kozbiils6) 6rt6k6re.Ehhez elegend6 szitmukirn6rt kon6da eseten
egyszer6seg6dvonalasszerkeszt6s
r6v6njuthatunk.
Az ismert kon6d6k bin6dapontjaib6lcdlszer(ientetszSlegespdrhuzamosokathrizunka 21.5.dbran szemldletettm6don.E seg6dvonalak
metsz6spontjait osszekot6korrel6ci6sgcirbesegits6g6vel
az interpol6ci6elvegezhet6.

802

ti, tt

tit

2 I. 5. dbra. Interpol6ci6s
kon6daszerkeszt6s

Az extrakci6 legfontosabbmffveletiiizemtanijellemz6i
A hSromkomponensii folyad6krendszerek fontos fizikai-kdmiai jellemz6je a Nernst-f61emegoszl6sih6nyados.A 21.6. dbran vhzoltak szerint j6l 16that6, hogy az E extraktum C ert6kes celanyagtattalma:

(
"v

- t -

)|

(2r.r)

\l + B+C ),*t

6s az R raffin6tumban marad6 C anyagtartalom:

^. .- \_7(+ B f t c ) ), ^ , , '

(21.2)

a h6romszogben fiigg6leges magass6gi szakaszokkal jelezhet6. A Nernst-Jble

megoszldsi hdnyados:

803

2 l. 6. dbra. Szelektivit6s

(2r.3)

b=L,
x

egyesesetekbenj6 kozelit6ssela teljes k6tf6zisrimez6ben6lland6,vagy kozel

6lland6 (A b megoszlilsihhnyados6lland6shgaa miiveleti sz6mit6sokatleegyszenisiti).
Ugyancsakfontos fizikai-k6miai jellemzl a szelehivitds, mhsk6ppszlw|lasztdmitenyezS.Ennek felirbshhoza 21.6. dbrdn vilzoltak szerint defini6ljuk a Ckomponensmegoszl6sih6nyadosanal6gi|jdraaz A-komponensmegoszl6sih6nvados6tis:
-

V t

(2r.4)

bA=2,
X,I

ahol

( ' q , )
V " = l - l

\A+ B+C )"*r,'

(2r.s)

az E extraktumA anyagtartalma
6s
A ' )
^- n_- (
\A* B+c ),^,,'
az R raffrnbtttm A-tartalma.
804

(2r.6)

A ke6tmegoszl6sih6nyadosarinya:
b

y'xo

(2r.7)

d = - = -

bA

x'!t

mutatja. Min6l
m6rt6k6t,,,nehzsg6t"
a szelektivitds,nagys6gaa szbtvillaszt6s
a desztillSu
megfelel
Egy6bk6nt
nagyobba, ann6lkonnyebba szltviiaszt6s.
ci6 fqezetlben bevezetettrelativ ill6konys6gnak.(Ugyanirgymint b 6s bn a leprirl6sif6zisegyensrilyi6llandonak).Min6l nagyobby 6sx, 6rt6ke, ann6l,jobb"
(ann6lnagyobba).
a sz6V6laszt6s
Fontosiizemtani iellemzSafolyadbkardny:

^ - - ,E

"I

(21.8)

aholE extraktum 6s R raffin6tum tomege(mennyis6ge)[kg], ill. tomegSrama

[kg/s] a k6sziil6kben.
Ar6szesit6 hdnyadosvagy extrakci6sfaktor a megoszl6sih6nyados6s a folyad6kar6ny szorzata:

v E
K=tl . | =:-.-=-,
x R

Y
X

(2r.e)

ahol I : yE a C komponens tomege, illetve tomeg6rama az extraktumban

X: xR a C komponens tomege, ill. tomegframa a raffin6turnban'

A folyad6k-folyad6k extrakciris berendez6sfokozatszhmfnak

szfmitisa
Bevezet6sorainkbanm6r bemutattukaz egyszerfi(egyszerikevered6ssel
mtfkodS) extraktort. Amikor a fokozatszhmot szhmitjuk, h6rom esetet ki.ilonboztethettinkmeg:
t)
b)
4

"f : 6ll.
f:6lJ.
f*6t1.

6s
6s
6s

b: til.
b + til.
b* 6ll.

a) esetben a szhmithsokat analitikusan elv6gezhetji.ik,

805

grafikusan
b) esetbena szimititst celszeriiderekszogiikoordin6ta-rendszerben
v6gezni,
c) esetbena szhmititsta h6romkomponensiirendszerhdrornszogdiagramj6ban
grafikusanvlgezzik.
Megernlitend6t6ny, hogy az a) 6s b) esetszerinti m6dszerekegyszenisitdfeltev6sekenalapulnak,a c) esetszerinti m6dszerminden esetbenhaszn6lhat6,
6ltal6noserv6nyii.
Egyszer[l egyszeri extrakci6
6s
b: 6ll.
a) f : 6ll.
Az extrakci6 anyagmerlege:

(21.10)

F+ B: M: R+E
6s a C-komponensreszanyagmdrlege:
Fxo* Byo: Mxu:

(2r.rt)

Rx + Ey

vagyis xo: xFa bet6pl6l6si6sx, a keverdkponti(mixtura)osszet6tel.

Ha a B old6szerttisztfn (egy6bkomponensekt6lmentesen)vezetjiik be, akkor
!r,:0'

Xo=x,

2 I .7. dbra. Egyszeriegyszeriiextrakci6h6romszcigdiagramban

806

transzform|ltvkaz egyenoldalir
A 21.7. dbran derekszrigiih6rornszogg6
h6romszoget(sok esetbenk6nyelmesebb6s c6lszenibba hasznalata,ugyanis
AC fuggSleges6sAB vizszintestengelynyrijthat66s zsugorithat6).
irhat6 tov6bb6:
Fxo*Byo: Mxu: Rx+ Ey

(2L12)

6s ha
lo:0
az x, ordinhta:
Fx,
F
,, =:ff= xr p g;
a

(21.13)

glet:
az old6szersztikse
u_F(xr-xr)

(2t.14)

xM

Bevezetjiikmegaz al6bbijelol6seket:
| =
n
717
K

-= = q
l+K
Azy:

br, ".f : {R ", xf

^ _ ,
a raffin6tumreszesit6hhnyada,

azextraktumrtszesit6hinyada.

xoosszefi.iggdsek
alapjdna raffin6tumkoncentr6ci6ja

x=x,

'
* f r=xn 1qK=xnP

(21'15)

(marad6ka)
Az extrakci6,,vesztes6ge"

807

x=xot*n=xo'

(21.16)

Az extrakci6 nyered6ke

Y = XoJ-:
"

1+K

( 2 r . r.7)

Xoq.

Altal6ban
( 2 1. 18 )

Xo: X*Y

(2r.re)

Y: KX
b)

f:611.

6s

b*!il.

Ha a megoszl6sih6nyadosv6ltozik, a raffin6tum- 6s extraktumf6zisok

egyensirly6ty:g(x) fiiggv6nnyel irhatjuk le 6s ilbrSzolhatjuky-x der6kszogii
(21.8. dbra).
koordin6ta-rendszerben
Az anyagm6rlegb6l,
hayo: 0

t .
1
l
!=7\xo-x)=--x+-xo.

(2r.20)

21.8.dbra. Egyszefi extrakci6y - -r diagramban

808

Ugyanishig oldatokn6l,kiilonosen,ha a raffin6tumgorber6fekszlk vagy kozeledik AC oldal6lhez,irhatoF: Ro: R 6s igy

(2r.2r)

Rxo: Rxr Ey.

c)

f + 6ll.

6s

b* 6ll.

Ezt az eseteta 21.1. 6s 21.7. dbra kapcs6nmhr tilrgyaltuk.Egyenoldahi

h6romszogetvagyder6kszogiih6romszogethaszn6lunka grafikus szhmithshoz.
Az M pont helyzeteaz a-P-b oldhat6s6gigorbe alatti k6tf6zisritertiletenbeltil
kell, hogy maradjon.
Tdbbfokozatilkeresztdramilextrakci6
Az iparbankev6ss6,
a laborat6riumokbangyakrabbanhaszniitextrakci6s
m6dszer.Tobb elnevez6seismert: ha szakaszos,rigy egyszerfftobbszori (egym6s ut6n megisrn6telt)extrakci6,amely a raffin6tumot veszi ism6telt kezel6sbe, ha folytonos, rigy tobbfokozat| (egym6s ut6n kapcsolt) berendezdsben
ugyancsaka raffin6tumot viszi tov6bb rijabb extrakcio c6lj6b6l. Ezlrt nevezik
tobbfokozatu egyen6ramir extrakci6nak. Rovid elnevez6se: kereszt6ramir
extrakci6.
a)

f:

all.

es

b: 6ll.

(marad6k6t)
Az egyszer6egyszeriextrakci6,,vesztes6g6t"

Xr=Xo+

= Xopr

(2r.22)

egyenletb6lszrimithaduk.
A tobbszori egyszer(iextrakci6 mrisodik extrakci6j6hoza kiindul6si anyagmennyis6gXo helyett X, lesz 6s a maradek(vesztes6g)a m6sodik extrakci6
ut6n

X z =X t - + =
l+ K,

(2r.23)

Xtpz.

Mivell : .fz: 6ll,igyKr: Kz: K espr: pz: p 6s X, = *,

- Xop' .
O*J*y

Ezt a gondolatmenetet n-szeri extrakci6ig folytatva a tobbszori extrakci6 rin.

vesztes6gk6plet6hezjutunk

809

(21.24)
Az egyenletekbenszerepl6K az egyesextrakci6sl6p6sekr6szesit6h6nyadosa,
teh6t a bel6le szhmithat6old6szermennyis6ge(B') csak az egy ldpesbenfeladja meg. A tobbszori egyszerf extrakci6 teljes
haszn|lt old6szermennyis6get
teh6t:
old6szersziikseglete
n

B =}Bi - nBr.

(2r.2s)

;-l

b)

f:

6tl

6s

b*611

folytatjuktov6bb.Ha az old6szeradaAz 21.8. dbrdn vlzolt szerkeszt6st

a negyl6pcs6s
extrakciotaz
gok egyformhk,azazpl.Br: Bz: Bz: Bo,akckor
hajl6sszoge
a
A szerkesztS
egyenesek
21.9.dbrdn tanulm6nyozhatjuk.
E: 611.,
esztSegyenesekp6rhuzamosak.
szel<r

c)

f+ 6ll.

6s

b+ 6ll.

Ha az old6szereadagok nem azonosak, rigy minden szerkesztS egyenes,

ill. azok hajlSsszogekiilon-kiilon sz6mitand6.

y2
y3
y4

XaXa x,

x,

xo

kereszt6ramir
extrakci6y -;r di21.9.abra. Tcibbfokozatir
agramban

810

A 2 1.10. 6s 21.1I . abra mutatjaa kercsztfiramirextrakci6skapcsol6st,ill. fokozatszbm-szerkesztest.

E = Er+ E2+ E3

extraktorkapcsol6sa
2 I . I 0. dbr a. Ttibbfokozatu,kereszt6ram'(t

2 l .l I . dbra. Tcibbfokozatri, keresztiiramri extraktor h6romszcigdiagramban

811

Tr)bbfokozatil ellendramu extrakci6

minden
Egym6sut6n kapcsoltextrakci6segys6gekbdl6ll (term6szetesen
egys6g keverd 6s iilepit6 alegys6getfoglal mag6ban) az a ttibbfokozatl
extrakci6s telep (berendez6s),amelynek kapcsol6si v5;zlattfia 21.12. dbrdn
mutatjuk be.
E.
yr

E n * '( = B )
Y n * . (, = O )

2 I .I 2. dbra. T<ibbfokozatuellen6ramriextraktorkapcsol6sa

6s
b: 6ll.
a) f: ill.
tiszta old6szerrel(E,*r:B es
Az egyesl6pcs6krefelirhat6anyagm6rlegb6l
levezethet6:
!n*f 0) vegzettextrakci6,,vesztes6g6re"

xn=xo#+

(2r.26)

osszefiigg6s.
Az extrakci6 nyered6ke:
= -u-^
-Y,
| -XnK

K' -l

(2r.27)

yn+t _l

K rlszesitSh6nyadosmellett az n fokozatszhmis kisz6mithato:

',1*r-').'l
-l

lgl

(2r.28)

egyenletteI (ez az itn. Kr emser-Souders-B r own- osszefrigges)

[66] .
Ha adott extrakci6svesztes6g6s adott fokozatszfim(l6pcs6sz6m)eset6n
ez nehlzsfgbe titkoki kellene sz6mitanunka sziiks6gesold6szermennyisdget
zik. Ugyanis:
812

X, - K-l
xo K n +l -r

(2r.2e)

egyenletb6lK explicite nem fejezhet6ki. Erre vonalseregesnornogramhaszn6lhat6.A 21.13.dbra nomogramj6b6lX,l X0 6s n a sk616kon

leolvashat6,a
K rlszesitd h6nyados(extrakci6sfaktor) 6rt6kea gdrbeseregen.
Ily m6don m6r
B sztiks6gesold6szermennyis6g
is sz6mithat6.Az igy szhmoltB a teljes oldoszermennyis6get
adja (ugyanazaz old6szerhaladv6gig minden egyeslepcs6n).
*-;

x^

'

o
{d
N

o
o
N
o

o
o
E
o

- elm6leti
21.13.
dbra.Kinyer6s
fokozatsz6m
nomogram
Pdlda a nomogramhaszndlatdra
Legyen a Nernst-f6le megoszl6si h6nyados b : 20; az extrak:0 ,5. Igy az extrakci6sfaktorK:
tlulmlraffrnhtum
f6zisaritny"f
f b: 10.
Az l , 2 6s 3 elm6letil6pcsdhoztartoz6kihozatal9lo , 99,Iyo Es99,9Yo.(Teh6t
X' -0.001
a 3 elm. fokozathoz
tartozik).

xo

813

6s
b *i i r.
f:611.
y-x koordinfta-rendszerthasza 21.12.dbrdrais hivatkozva
A szerkesztesben
n6ljuk(2l.l4.dbra).
b)

y=s(x)

Yn., = O

Xn_r

xn

xr

xo

(x r )
2 I .I 4. dbra. Trjbbfokozatirellen6ramriextrakci67 - x diagramban

irhatjukpl.:
&

.to r EJt = Enln+ Rn_rxn_,

( 21.30)

f : 6tt&=&-r=R
Et= En- E

T .
l, = )(x,4.l

814

x)* Yr-

(21.3r)

A munkavonalegyenes,amelynekir6nytangenseE -

I
^ es atmegyxn,lt

(kezd6)ponton.Ha tisztaold6szerthaszn6lunk
y,* t : 0 ( 6 sE , * r : B ) .
, :iagy

")

.f * 6ll.

6s

b + 6ll.

A l6pcs6sz6motszerkesztessel
hatirozzuk meg egyenoldaluvagy der6kszogii
(2
h6romszogb
en. 1.I 5.dbra).

2 I. I 5. dbra. Tcibbfokozatu elleniiramri extrakci6 h6romszcigdiagramban

A folytonos ellenSrarnritobbfokozatuextrakci6 vizsg|lathhozhaszn|ljuk

a 2L15 dbrdt. A fokozatokitt is magukbanfoglalhatnak"gy kever6ed6nyt6s
egy tilepit6t.(Egy6bk6ntaz extrakciotfolytonosellen6ramrioszlopbanis lej6tszathatjuk).
Az 1. fokozatbabethplilljukaz F nyersanyagot6s 2. fokozatb6l erkez6E,
extraktumot.Az L fokozatb6l kil6p R, raffin6tum 6s E, extraktum (ez a leggazdagabbC-komponensben).

815

A 2. fokozatbanbel6p R, es most ezt extrahhljukE, (oldoszerbendris)

extraktummal.Kil6p6 6ramokE, extraktum6s .R, raffin6tum. A fokozatokban
id6egysegalatt 6lland6folytonos framok haladnak6t.Az utolso el6tti (n-1 sorsz6mri)extraktumfokozatb6lkil6p6 Rn-, raffin6tumotaz utols6 n-edik fokozatba vissztik. Ugyanide t6pl6ljuk a tiszta (friss) .B old6szertis, 6lland6 6tamban.
A n-edik fokozatb6lkil6p E" extraktum6s a v6gs6raffin6tumRn'
Hogy rnekkoralegyenvegtil is az elmen1Rnraffin6tumbana C-tartalom,
ezt a technologiaielSir6sszabjameg.
Adva van a technol6giaiel6ir6sokbanteh6t R, 6rteke,tov6bb6 ismert F
(x), amit a 21.15.dbra ordifeldolgozand6mennyis6ge(kg/h) 6s tisszet6tele
Meg kellhatbrozni az
nilti$hnleolvashatunk,ez a C-tartaloma nyersanyagban.
E, extraktumot
mennyis6g
(kg/h).
Ez
ahhrom
B
alkalmazand6old6szer6ramot:
is megadja.A f6 anyagm6rlegteh6t:

(2r.32)

F+B=M=Rn+Er.

jelk6pezi.Akever6kpont:
a21.15.dbrdnk6tszaggatottvonal
Eztazegyenletet
C-tartalmaaz ordipontja.
Ennek
mixtura
l6tsz6lagos
berendezls
M itt a teljes
xr.
n6t6nleolvashato
A C-komponensanyagm6rlegeis felirhat6. Ha F pontot.B-vel osszekodtik,M
pont ezenaz egyenesenfekszik:

(2r.33)

F+B:M.

ha atiszta old6szer(B) nem tattalmazCirjuk ezt fel C rdszanyagm6rleg6ben,

komponenst:

(2r.34)

Fr, = Mr, .
is felirjuka rlszanyagm6rleget
Ha azegeszberendez6sre
Fx, = Rnxrl Et/t = M",

(21.3s)

Az xrordin6tametsz6k6s ezzel egyitt M pont is meghatSrozhat6:

Fx,

Fx,

F+B

X^t =-=-

kepletb6l.
816

(2r.36)

A diagramonM pont osszegpont.Ha -F-et6s ,B-t osszekotjiik,ez az M pont az

beliil azF 6s a.Bpont kozottfoglal helyet.
osszekot6egyenesen
A berendez6inekvan azonbanegy 6rdekeslStsz6lagoskiilonbsegpontjais' A
berendezesk6t v6gen kil6p6 folyad6k6ramokktilonbs6ge6lland6. Ez minden
egyesfokozaton ii igaz. Teh6t az egym6ssalszembenhalado Sramokkiikinbv1gig dlland6.
segeaz eg6szberendez6sben
Egyenletben:
F-Er- Rl- Ez:...- R, B:6lland6:@

(2r.37)

A kiilonbs6gpont@pont: a szerkesztlsip6luspont'
A poluspontolyan kiils6 pont, amelyenminden munkavonal6tmegy.A munaz Et
kavonalaksorban:E, 6s.trpontokatosszekot6egyenesmeghosszabbithsa,
stb.,v6giil az Ro 6s a B
6s az R, pontokatosszekot6egyenesmeghosszabbit6sa
pontokatosszekot6egyenesmeghosszabbit6sa'
A @ p6luspontnem vehet6 fel tetsz6sszerint. A munkavonalakatui' a
poluspontbOtt tf huznunk.A konod6khelyzetltviszont semmik6ppennem mi
dontjtikel, adottold6szern6lezmhr elevemegszabott.
A sziiks6gesfokozatsz6mota kon6d6k 6s a munkavonalakegytittesen
@ p6luspontrasztiksdgtinkvan' A p6luspontot
szabjhkmeg. A szerkeszt6shez
c6lszer6fgy kijelolni, hogy a -BcsircspontotosszekotjiikR, ponttal 6s ezt az
egyenestkell6enmeghosszabbiduk'
A @poluspontrajta fog fekiidni ezeflaz egyenesen.Ezekuthn az ismert
fekvdsii kon6d6katsorra meghosszabbitjuk.Ezek a @-Rn-Begyenestkiilonboz6 pontokban metszik. A legkiils6
metsz6spontt6lbalra vessziik fel a
p6luspontot(21.16.dbra). (Ha valamelyik kon6da a @p6lusponttolbalra metsz6dne, k6ptelenek lenn6nk
v6ges szhmfifokozattalextrah6lni).
menete:
A szerkeszt6s
az F pontot osszekotjiik p6lusponttal. E vonal meghosszabbithsaaz
oldhatos6gigorb6n kimetszi Et extraktumot. Az E, ponthoz tartoz6 kon6da kimetszi R, raffin6tumot. Kossiink osszeRr pontot a @ p6lusponttal 6s hosszabbitsukmeg az egyeelj6r6s
p6luspontszerkeszt6si
21.16.dbra.A

817

nest.Az oldhatos6gigorb6n ezkimetszi Erpontot. Az ErR, kon6da adott.Az

rijabb munkavonal:- R, meghosszabbit6sa.
Ezt kimetsziE, pontot stb.
Az oldoszermentes
v6gs6 exhaktumu An, egyenesmeghosszabbitds6n
fekszik: E =Vpont.

Uzemtan
A folyad6k-folyad6kextrakci6 legfontosabbkiviteli 6s i.izemm6djaaz
ellenSramiroszlop.Az oszlop alj6n a konnyebb(kisebb siirfis6gii) folyad6kot,
tetej6n a nagyobb siinis6gii (nehezebb)folyad6kot vezetjiik be. A konnyebb
folyad6k lehet ak6r az old6szer(B) 6s lehet akdr a kiindul6 (F:*q
anyag6s
ugyanigy drtelemszeniena nehezebbfolyad6k is lehet az F, ill. a B. Az oszlop
tetej6nvezetjtik el a konnyebbf6zist (ez lehetaz E 6s lehet az R), az alj6n a nehezebb fhzist.
A ket bevezetettfolyadekfhziskoztil az egylk az <isszefiigg6folytonos
(continuus) f6zis, a m6sik a benne eloszlatott diszperg|lt fhzis lesz. A
diszperg6ltfhzis cseppekformhjhbanoszlik sz6t a diszperzilban.A folyad6kfolyad6k rendszerigy emulzi6tkepez.A folytonos f6zist c index-szel,a szdtoszlatottfhzistd index-szeljeloljik. A cseppekrendszerintnem teljesenazonos m6retiiek 6s alakuak.Az ide6lis az lenne, ha minden csepp gomb alakri
lenne 6s azonos 6tm1r6jii. Adott tlrfogatra (t6rfogatr6szre)vonatkoztatvaa
cseppek szhma,ezen cseppcsoportmdreteloszl6sanagyban befoly6solja az
extrakci6t. Tenn6szetesenrnindk6t fhzis mozog, 6raml6si sebess6giiketvizsg6lhatjuk6tlagolva(kozepessebess6g)
6s vizsg6lhatjukaz egyescseppekmozg6s6t(bizonyoscseppcsoportokmozghsbt)kiilon is.
Folyad6kcseppek
i.ilepedds6t
els6 kozelit6sbena Stokes-torru6nnyel
sz6mithatjuk:
(po - p,)cd2

u'=--16--=

Lpsd2

t8;.

Lm/sj'

(21.38)

ahol p siiniseg
d cseppdtmer6
4 dinarnikaiviszkozit6s.
Az indexek: d diszperg6ltes c folytonos fbzis (c index a latin continuussz6ra
utal).

818

A folyadekcseppeknekegy m6sik folyad6kban val6 mozghs6n6la folytonos

kozegviszkozitis6n kiviil a diszperg6ltf zis viszkozit6s6tis figyelembe veszi
a Rvbczynski-Hadamard-tow6nY:

+1n'
u. [m/s].
u R H= 1 q a
3nd+ zn.

(2r.3e)

Alapvet6enk6t egym6st6lerSsenkiilonboz6 reszmiiveletjhtszodil<le uz

(elemeiben).Az els6,
megfelel6terr6szeiben
extraktorban,illetve az extral<tor
. Az anyagift(emulzi6k6pz6s)
risszekeverdse
akdt fhziser6teljes6rintkeztet6se,
a diszperg6lt
hogy
az,
alapkovetelm6nye
ad6s (tomegbtai6s: mass transfer)
a folytogyorsan
erintkezzenek
fazis cseppjii lehet6legnagy osszfeliileten6s
legyen.
hozzbflrhetd
nos f6zisiii. A kivonni kivdnt C-komponensmin6l ink6bb
ellent6tes,a diszperzio
A m6sodikr6szmfiveletaz emulzi6k6pz6d6ssel
osszekell olvadniuk.
tal6lniuk,
kell
egym6sra
A
cseppeknek
c6l.
a
sz6trilepedese
eloszlatott
az
egym6sban
hogy
a
c6l,
Vagyis az
Ez a jelens69 a koaleszcencia.
f6zisok kiilon-kiil on terr6szbe,,vonuljanak", szdtr6te9z6djenek'
Az ellenfurarnfkorszerfioszlopokbanez a k6t reszfolyamategy-egy oszlopreszben(t6rfogatiegys6gben)megy vegbe,mikozbenrnindk6t bevezetett
an)az oszlopban.
folyadekv6gigmegy (ellen6ramb
Old6szerek
A miiveletettewezl 6s iizemeltetdrn6rnok szttm|raels6rendiifeladat a
kiindul6 anyag6rt6keskomponens6nek(komponenseinek)kinyer6s6remiiszalegjobboldoszerkiv6laszt6sa.
kilag es gazdashgrlag
E. MU1Lsnszerintaz old6szertnem a szervesvegyiiletekk6zikonyveihaszn6lni
c6gek oldoszer-katalogusait
ben kell keresni,hanemjobb a gydr1r6
a feli.ileti
viszkozitds,
a
a
siirfis6g,
forrdspont,
a
adatok
legfontosabb
A
ill3].
(vagyis
a
stabilit6s
tennikurs
A
hozzdferhetcis6g.
a
i.rrt-ittreg 6s term6szetesen
szempont.
fontos
boml6selkeriil6se)szint6n
h6hatdsrabekovetkez6
Az eredetikiindul6 anyag fizikai tulajdons6gaiadottak,azon v |ltoztatni
nerncsaka fizikai-kdmiaistatikus
nem tudunk.Am az old6szerkiv6laszt6s6nSl
hanerna fizlkai jellemz6ketis figyelembekell
(megoszl6si)tulajdons6gokat,
venniink.
amely az F krinhogy olyanB old6szertkell v6lasztanunk,
Termeszetes,
ne old-egy6ltal6n
dul6 anyag
- C-komponensetoldja, viszont az A-komponenst
az ft
6s
ja, vagy csak liorl6toltan. A kialakulo E extraktumf6zist
megoszl6sih6nyados6s a szelekramnatumfazisttehhtnemcsaka Nernst-f61e
(6s
Ap stiriisegktilonbs6ge),tov6bb6
igy
siinis6ge
klt
fhzis
a
hanem
tivit6s,
feszriltsdgis jellemzi.
hat6rfeliileti
a
vegiil
6s
tenyezlje
viszkozit6sa,diffuzi6s
819

Ez ut6bbiak a szerkezetre6s az tizemm6drais kihatnak. A szakirodalomegys6gesabban,hogy a Ap siinis6glailonbs6glegyenmin6l nagyobb,a viszkozit|sok lehet6legkis 6rt6kiiek legyenek.A o feliileti fesziiltsegmegit6l6s6bena
szakirodalomnem egys6ges.
R. E. TnsveeL szerinta nagy feli.ileti fesztilts6gmegkonnyiti az emtlzi6k sz66r6laszthsht,
viszont megnehezitiaz egyik fhzisnaka m6sikbaval6 diszperg616s6t.
Rendszerinta sz6tv6l6sa fontosabbszempont,ezert a feliileti fesztiltseglehetSlegnagy legyen.
RosevRnm BnRcER6s munkat6rsaiszerintviszont nagy feltileti feszrilts6gii rendszerszembena kis feliileti fesztilts6giivel,ak6r l0-szer, I2-szer nagyobb oszlopmagass
6got i g6nyel vgy anazonelm6leti fokozatszitmmegval6sithsbhoz.Ehhez tartozik, hogy az old6szer kiv6laszt6sanemcsak a feltileti
feszi.ilts6get,hanem az el6bb emlitett tobbi fizikai 61land6tis meghat6rozza,
vagyis kiilon6ll6an csak a feltileti fesziilts6getmegv6lasztania tobbit6l fiiggetleni.ilnem lehet.
BsRcrn kis6rletdbenugyanazonszerkezetloszlopokathaszntit toluol -viz aceton(o : 36,1 rnJlm2feliileti feszi.ilts6g)
6s butanol- viz - borosty6nkSsav
(o : 1,8 mJlmzfeltileti fesziilts6g)extrakci6srendszerekben.
A 2}-szor nagyobb feli.iletifesziilts6gl2-szer hosszabboszlopotjelent. Beruh6z6siszernpontokb6l teh6t a kis feltileti fesziilts6getbiztosit6 old6szert celszerfibbv6lasztani.

Szerkezetek 6ttekint6se
A folyad6k-folyadek extraktorokat szerkezettik 6s miikodestik alapj6n
n6gy f6csoportbalehetsorolni:
1. extrakci6soszlopok
2. centrifug6lisextraktorok
3. Graesser-extraktor
4.kever6-iilepitri alegysegekbdl fel6pitett mixer-settler k6sztil6kek
(szekr6nyek).
EzekkoziJl a leginkdbbelterjedtek6s legtobbtipusba6s altipusbasorolhat6k az extrakci6soszlopok.
Az extrakci6soszlopokf6bb tipusai:
a) kilsS mechanikaienergia hozzhvezet6sendlktili egyszerti oszlopok,
b)forg6 elemes(kever6szerkezetes)
oszlopok,
c) altern6l6mozgisri elemekkelell6tott lengetettvagy kopi.il6 extrakci6s
oszlopok,
d)pulzdci6svagy folyad6kliiktetdsesoszlopok.
820

Egyszerii extrakci6s oszlopok

n6lktili extrakciososzlopok naA mechanikai(ktils6) energiabevezet6s
A cseppeloszl6sra6s a
hat6konyak.
de
kev6ss6
ugyan,
gyon egyszerlek
rendelkez6s6re.
tizemeltet6
6ll
az
feltiletmegirjul6sel6segit6s6rekev6s eszkoz
E csoportbasorolhat6apermetezS,a terel6lemezes,a szitathnylros6s a toltott
oszlop.
A permetezl oszlop onmag6ban,,iires" fiigg6leges cs6, ahol a neh6z
lslvagy konnyti folyad6k bevezet6s6reszolg6lo cseppk6pz6szerkezet,ill. eloszt6 izerkezet talin az egyetlen,amellyel rigy ahogy ,,k6zbentatthat6" a m.d=
kodtet6s.A k6t folyad6k (szltvfiasztand6elegy 6s old6szer)bevezet6senkiviil
gondoskodnikell a ,,tisztult", azaz szltilepedett nehez6s konnyii folyadek kivezet6ser6lis.Az oszlop nagy rlsz1t a diszperg6ltf6zis6s az osszefuggSfhzis
6rintkeztet6s6rehaszn6lj6k,mig az oszlopfels6 vagy als6 r6sz6ngondoskodhat6rfelszin6nek(koaleszcensinterfaci6lis
nak a klt fSzis szttr6tegz6d6s6nek,
s6v)kialakit6s6r6l.
A 21.17.dbra a rlszlnvdzolt oszlopbananeh1zfolyad6klesz6llosebess6ge kisebb kell, hogy legyen, mint a konnyii folyadek cseppjeinekfelsz6llo
k6nny0
folyadek

kdnny0
lolyad6k

f o

neh6z

i fotyadek

nehdz+
folyad6k

neh6z
folyaddk

nehez
folyad6k

al

Dy

2 I .I 7. dbra. Egyszerl permetezSextraktorok

a - a kcinnyiifolyad6k a diszperg6ltf6zis,b - aneh1zfolyad6k a
diszperg6ltfazis

821

Ellenkez6esetbena konnyii folyad6k cseppjeita nehezfolyad6k

sebess6ge.
magfwal ragadjaes elviszi.
A konnyri folyad6k (amely a siinis6gt<ilftigg6enlehet akdr old6szer,ak6r
kiindul6 elegy) alul megfelel6enkik6pzett eloszlato(diszperg6lo)nyil6sokkal
ellStottszerkezetenkereszfiil16pbe az oszlopba.A cseppeka lefeld 6rarn16neSramlanakellen6ramban.
h6z (folytonos) f6zissalszembenfe1fe16
tobbe-kev6sb6elveEz a diszperg|lt fbzis (az extrakci6sanyag6tmenetet
megtortenik
a sz6hilektilontl
a
m6sik
fhzist6l,
gezve)az oszloplegtetej6n
el
konnyfi fi,zishelyezke'
pedes,a cseppekosszeolvadnak
6s fent m6r osszefi.igg6
dik el, amelyetaz oszloptetejenelvezetiink.Anehlz folyad6k az oszlopaljhr6l
6t tbvozlk (21.17.dbra . rtsz). A
a ftigg6legescsatlakoz6cs6 A jeliile5,gazhsdn
nehdz folyad6k ossznyom6saa cs6 tetej6n, a Iehgaz6sn6legyensflyt brt az
oszlopbanlev6 nehez6s konnyfi folyad6k6ltal k6pviseltnyom6ssal.
Ez azt jelenti, hogy a fhzisokatsz1fuhlasrt6B jelti hat6rfeliilet a 2 l .l7.a
dbrdn vhzolt, kiv6nt helyzetftlesz.A hat6rfeltiletivonal (s6v)helyzete alehgazo A cs6 feljebbvitel6vel (is) szabiiyozhat6,de kiel6gittibben oldhat6 meg a
szabilyozirsa C jelii szelepsegits6gevel,amelyeta hat6rfeli.iletivonalat (s6vot)
6rz1kel6szintszabillyozomtikodtet.Az oszlop tetej6nl6v5 D jelti csapotiddnkent ki kell nyitni, hogy a hat6rfeliileti sdvbanfelgyiilS, a diszpergitltcseppek
tomcinil6s6t(koaleszcenci|j|t) akad6lyoz6habot 6s/vagyporszemeketelt6volitsuk.
Az 21.17. dbra b riszdn olyan a permetezSoszlop,ahol a lehgaz6A cs6
lejjebb van 6s a C szelepmegfelel6 nyit6sa r6v6n mind a D csap, mind a
fSzishatfnfeliletaz oszlop alj6n van. Ebbenaz esetbena feltil bevezetettneh1z
folyad6k lesz a diszperg6lt fdzis, igy az eloszlat6szerkezetetfehil kell elhelyezni.
A permetez6oszlopb6rmennyireegyszerii6s olcs6, a hat6sfokanagyon
kicsi. A folytonos fhzis igysz6lvbn szabadonbolyonghat az oszlopban.Nagyobb tttmlrSjti oszlopbana visszakevered6s
es vissza6ramliis,a val6di ellenarinyt novelni,
6ram torzul, a hat6sfokcsokken.Celszerua magass6gl6,tmdrS
kapcsoltkarcsiroszlopotvagy fiigg6legesbels6rekeszfalatobb p6rhuzamosan
kat alkalmazni.
Terelflemezesoszlopok
A 21.18.dbra a reszln terelllemezesoszlopotmutat be, amely jobbos-balos
egyforma szegmensekettartalmaz.Az egyszerii,iires permetezl oszlopokn6l
a terel6lemezes
szerkezetcsokkenti.Hat6sfokakifell6p6folyad6k-bolyong6st
csi (< 0,1 ehn6leti fokozat lemezkozonk6nt).A lemezek kozti t6vols6g
0 . 1 . . . 0 . 1m5.

822

.1>
-

II
-tl
.:-tE

-=l=-

w
#

e)

l
el
t
eF
l

eF

- l
I

#
f)
-<t

I l l

ffi
@

lJ-["

[J

IUIU

l+l
UII.J

l*L I
t - Il - l
--\

a;':t.i:-,:i-:5:;:?'-1flT:15-o,,rop,
a- te,en"!n!#,
f RZE-oszlop
Ktihni-oszlop,
e EC-oszlop,

Szitatdnydrososzlopok
(perfor6lt lemezes)oszlopoke16gg6elterjedtek,de megit6l6siik
A szitatirny6ros
nem egys6ges.
Ahogy a desztill6l6 (lep6rlo-,rektifik6lo-) oszlopokn6ll6ttuk, itt is lehet
tillfuly6s 6s tillfoly| nilkilli t6nyerososzlopokat alkalmazni.A k6tf61ethny1r
szerkezetet6smiikod6smodj6t(tizemmodj6t) vilzoljuk a 2 L I9. d.brdn.
A tulfolyos szitathnylrososzlopbana konnyebbfolyadek cseppjei(a t6ny6r furatain 6tl6pve) szltoszlanaka nehezebbfolyadek lefel6 halad6 ossze-

823

fiiggd tramftban. A folytonos f6zist a tulfolyoban vezetjiik feliilr6l

lefel6, t6ny6rr6l ttnylrra. A kony) "5oJ:JsB
nyebb fiizis cseppjei <isszeolvadnak 6s a tdnydr alatt kitisztult oszszefiggl retegetk6peznek.
HtRscnveNN szerint kis fevd lv"
Itileti fesziilts6gfielegyekn6la tulfoly6s szitat6ny6rososzlopot nem
cdlszerf alkalmazni,e celrajobb a
tulfolyo n6lkiili t6ny6ros oszlop.
A tulfolyo n6lkiili szitat6ny6ros
oszloppalHtRscHvaNNbehat6an
foglalkozott. Kis6rleteinel 6 mm
";""r,"i;.."i"*:""lyuk6tmerSt6s 54o/oszabadnyil6s
"r'
o^\_2.
,o"oo^o
keresztmetszetiidual-flow t6nyeros oszlopothaszn|lt. Megfi gyelesei szerint k6t tinyr kozotti t6rvc lV.
ben er6s gomolyg6srikonvekci6s
t0lfoly6s
tulfoly6 nelk0li
,,ce1l6k"keletkeznek.A diszperszitatenyer
szitatenyer
g61t6s osszefligg6f6zis felv6ltva
6ramlik 6t a lyukakon.
2 l, I 9. dbra. Szitat6ny6rok
extrakci6hoz

fssii!s!E

riiiiittitiis)

,,,-OOO

O\

,/ooooooo\
oo
'/ oooooooo oo oo o
o o\
oooooooooo
ooooooooo
oooooooooo
ooooooooo
\ o o o o o o oo /
\ooooooo/
\ oooo -/

q'uig""ry

;:(7:"";;;::
ooo"oooooooo-ooo

a - tirlfoly6, b - tirlfoly6 n6lkiili

Triltritt oszlopok

Toltott oszlopokatnemcsaka lep6rl6s6s az abszorpci6rniiveletein6l,hanem a folyad6k-folyad6kextrakci6n6lis gyakranhaszn6lnak.A hagyom6nyos

toltel6kek mellett irjabbana Sulzer cbgbevezettea rendezettsztatikuskever6elemesoszlopokatis. (V.o.: 8. fejezet)

Forg6elemes (keverds) extrakciris oszlopok

Legtobb esetbenkoz6ppontbahelyezett fiigg6leges tengelyiiek. Ezt a
tengelyt feliilr6l (motorral/hajt6miivel)forgatj6k. A tengelyreegym6st6lmeghatirozott t6volsiigra tobb sik korongot, vagy lap6tos kever6t, vagy
turbokeverStszerelnek.A kever6 (rotor) a fix, merev st6torlemezek6ltal hat6rolt rin. kamr6k(vagycell6k)kozep6n,f6ltSvols6gban
helyezkedikel.

824

f6zishat6rkontroll
neh6z ki
21.20.dbra. RDC-oszlop

A st6tor 6ltal6banmelev (fix) gyiini, bels6 nyil6sameghat6rozzaaz oszA legegyszenibbforgoelemesk6sziil6k

lop szabad5toml6 keresztmetszetet.
gontactor).
Tobbnyire egyszenienszerelhet6a kever6s
RDC, (lotating disc
tengely (a forgot6rcsa 6tm6rcijekisebb mint a st6torgyiini bels6 6tm6r6je)
21.20.dbra.
Mixco-($, Kiihni-(O, EC-(g)6s
A 21.18.dbrdn v6zoltuka Scheibel-(b),
az SHE-oszlop.Itt a 6brar6sza
dbra
A
21.21.
RZE-($ kever6sextraktorokat.
kriposterel6kkel,a b irbratlszena cseppk6pfelmetszettoszlopr6szszerkezete,
zSdbst6s a koaleszcencilt magyarhzzuk.A keverSs extraktorok ki.ilonleges
csoportjaaz ARD-extraktor, ahol a fiigg6legestengely nem centrikus,hanem
kiilpontos (aszimmetrikus)helyzetfi. A st6tor h6rom r6szes:egy nagyobb es
egy kisebb gall6rszer6vizszintessiklemez,melyek koziil a kisebb gall6r a forg6t6rcs6valazonossikbanhelyezkedikel. A harmadikrnerevelem a k6t galldtt
elv6laszt6kisebb ivff fiigg6legeslemez (21.22'dbra).

825

lu"

'/{/{'4\

ill l l i l i l
l
| "
lu,

o oo
o

o
o
o o
o
^- o o
o
o
o

2 1.21. dbra. SHE-oszlop

a- szerkezet,b - miikrid6siv6zlat

rotorkorongok

2 I. 22. dbra.ARD-oszloo

826

k6nnyt! f6zis

nehez fAzis

"A" reszlet
(neh6z fazis)

o -<
-.
;_
=
l o

E
o
E

n'ehez

6 a-_
- O

,-

! _

l-

neh6zf6zis
(BTC) oszlop
2l .23.dbra. Bels6terel6cscives

Tak6cs-f6leextraktoregy jellegA BTC bels6lerel6csovesforg6t6rcs6s

zetes forg6elemes tipus [21]. Az oszlopot cellSkra, fokozatokra osztja a
st6torgyiini. Ezt az iil6 gy6mt tobb helyen koncentrikuskor rnent6n furattal
Iati|k el (kism6rteIp,ttrthatolSsilehet6s6gmindket fhzis szirmitra).A gy1riihoz
rovid bels6terel6cs6csatlakozik(21.23.dbra).
K6t st6torgy6r6kozott koz6penaz oszlopforg6 fiiggdlegestengely6reszerelt
t6rcsa(rotor) biztositjaa folyaddkoker6teljeskever6s6t6s a cseppkdpzlst.

Lengetett lemezesoszlop
A Karr-f6le oszlop fiiggdlegesrtdj|ra tobb azonosm6retfi (a belsd osz1op5tm6r6n6l
valamivel kisebb 6tm1r6jii)perfor6lt siklemezt(szitat6ny6rt)szerelnek. Elvileg ez is tulfoly6 n6lkiili szitatfinylrososzlop. Itt viszont az eg5sz

827

kdrhagy6s
mechanikus
lengetes

pSE

PFK
a)

b)

Karr
c)

a-pFK(,J"ii^i!:;;i'::1hl:i':';lT';:1*lo.l1fu'un,u
oszlop), c

Karr (lengetett lemezesoszlop)

t6nydrkotegetfel-le mozgatjitk:lengetik egy feliil kivtil elhelyezettkorhagy6s

(excentert6rcs6s)
hajtomrivel.A t6ny6rokona szok6soslyukm6ret8...16mrn
(Otto York adata),(21.24.dbra c rdsz)
P ulziit (liiktet6ses) oszlopok
A pulzillt oszlopok f6 tipusa a tulfoly6 n6lkti1i szitatinylrokkal szerelt folyad6kli.iktet6ses
extraktor (21.24.dbra b rdsz).
A forg6elemes(keverds)extraktorok egyik h|trhnya az, hogy a rotor kever6
hatbsaa periferi6n lenyegesennagyobb,mint a kozepen(centrumban).Ez kiilonosen nagyobb 6hn6r6kn6l erv6nyesiil: nem egys6gesa kevered6s 6s a
cseppmozgfls.Ezt a hhtrfinyt a puJzhci6kikiiszoboli 6s az 6raml6sokat,folyateszi.A pulz|lt szitathnylrososzlopokizemtad6kmozg6sokategyenletesebbd
jellemzSi
ni
alig tdrnek el a lengetettlemezesKarr-f61eoszlopok jellemz6rt6l.
Nemcsak szitathnylrososzlopokn6l,de toltott oszlopokn6lis lehet az egyik
folyad6k6ramraltiktet6st r6vinni (21.24 dbra a rdsz). lgy tobbek kozott a
Sulzer ceg ajimllaa pulziit sztatikuskever6elemestoltel6kesoszlopokat.

828

Pulzici6s rezgdnyelvesoszlop
A legrijabb magyar extraktortipusa pulzSci6srezgdnyelves(PULSEX)
oszlop [4]. Ennek thnylrjai merev 6s rezg1nyelvk6ntkialakitott rugalmas fiir6szfogaslemezszerkezetek.
Az oszlopbana folyad6kok ellendrambanhaladnak 6s a folyaddkra ktils6 ptrlz|tor beiktat6sa r6ven ltiktet6 mozg6s
szuperpon6l6dik.Apulzhci6hathshraa rugalmasrezg(inyelvekszaporalengdst
v6geznek,ezLltal az egyik folyadlkfinisnak a m6sikba (a folytonos fazisba)
tort6nd diszpergiitts6thatilsosanel6mozditjik. Az intenziv 6rintkez6skovetkezt6bena kozegekkozotti anyagbtadits
igen hat6kony.
A pulz6ci6srezg6nyelvesextraktor vhzlataa 21. 25. dbra a resze.A merev 6s rugalmaslemezbll osszetettt6ny6rta 2I. 25. dbra b r6szemutatja. A 2I .
25. dbra c rlsze a rezglnyelvek miikodesetv6zolja.A pulzhci6srezg6nyelves
extraktornemcsaka hagyom6nyos,,tiszta"folyad6k-folyadekextrakcio eset6n,
hanem a szll|rd anyaggal,,szennyezett"folyad6kokn6l, illetve a natur, biomassz6thrtalmaz6 fermentlevekn6lis eredm6nyesen
alkalmazhat6.A Richter
Gedeon gyirban kifejlesztettPUlSEX-oszlopokkal sikeriilt a nagys6grendileg
drhgbbbextrakci6scentrifug6katkiv6ltani.
Centrifugflis extraktor
A centrifug6lisextraktorokk<iziil a Podbielniak,a Qunadronic,a Robatel
6s a Westfaliac6g k6sztil6keit(g6peit)emlidiik. W. J. PooerELNrAK
eredeti
centrifug6lis extraktoravizszintes(forgo) tengelyreszerelt olyan forg6reszbll
6llt, amely tobb helyen lyukasztott,spir6lisantekercseltlemezbdl k6szrilt. A
spirdlis 6ltal rneghatdrozottcsigavonalj6ratokban
halad a ket folyad6k ellendramban. Els6 ipari alkalmaz6siteri.ileteantibiotikumok extrakci6ja volt. Az
alkalmazilsitertilet k6s6bbkib6viilt.A 21.26. dbra a Podbielniak-extraktor
leegyszenisitett
elvi vizlata. Az
itj abb Podbielniak-extraktorn6lspir6lis helyett koncentrikusgyiiniket haszntinak. Egy adott Podbielniak-gep18 koncentrikusgyrinit tartalmaz.(Kisebb k6sztil6kekn6la forg6r6sztket osszeill6tiircs6b6lmunk6lj6k ki). A gyiinipal6stokon 180o-onk6nt
1...3mm m6retiinyil6sokvannak.Az egymhsut6n kovetkez6
gyiiriikon a nyil6sok 90"-ra elforgatva helyezkednekel egyrnishoz k6pest.A
nehezfolyad6k tomszelenc6nkereszttiljut be a forg6r6szbe6s a tengelyhezkozelllpbe az extrakci6st6rbe.

FejesG6bor:Centrifug6l6s,
MiiszakiK<inyvkiad6,
Budapest,1967.(105p.)
Barson-Beyer:
Characteristics
of a PodbielniakCentrifugalExtractor
Chem.Eng.
Progr.49 (1953)5.,
243-252p.

829

lermentor

pulzAltatottrezg6elemes
exlrakci6s oszlop
rafinatum

o'

c)

2 l .25. dbra. Pulsex-extraktor

6s merevfiir6szfogastdnylr, c - miiktid6si v6z1at
a - az extraktorkapcsol6sa,b- rezgSnyelves
I - merev \emez,2- rezg1nyelv,3- hatrirol6pSlca

830

Hasonl6keppena konnyfi folyad6k is tomszelencenjut be, de ezt az

extrakci6st6r ktils6 sz6lere(a forg6r6szktils6 gytinir6sz6be)vezetik. A centrifug6lis er6 kovetkeztebenanehlzfolyad6kradi6lisankifel6 halad.
Abban a r6szben,ahol tulnyom6ana neh6zfolyadek van jelen, minden
egyes gpr6 ktils6 fehilet6n a konnyfi folyad6kb6legy reteg alakul ki eg6szen
addig, amig a folyad6kb6lkellS szint l6tesi.ilahhoz,hogy a nyil6sokonkeresztiil tudjon torni.
A forg6r6sztengelyhez
kozelebbir6szben- ahol a konnyii folyad6k van
tulnyom6 mennyis6gben- a neh6zfolyad6kkepezrEtegetminden egyes g.nvlim
bels6feltilet6n.

nt:]
D
n[--l

kdnnyu
be

kOnnyri
ki

nehdz
ki

2 I .2 6. dbra. Podbielniak-extrakci6s centrifuea

831

mindossze2%-6tteszik ki a pateljeshengerfeliilet6nek
A hengerpal6st
teszneklehetdve.Amint
ilramlitst
(lyukak).
Ezekkbtirhnyi
l6stonlevri nyil6sok
k,!pez,
amelyek av|laszfal
aneh1zfolyad6k 6tjut egy adottnyil6son,cseppeket
ki.ilsSoldal6n lev6 osszefiiggSkonnyfi folyad6kb6l 6llo r6tegbena diszpergdlt
fdzist k6pezik. A cseppek kis perdiilettdl eltekintve radi6lis f6ir6nybanhaladnak mindaddig,amig egybenem olvadnak a kovetkezl gy6r6 bels6 feliilet6n elhelyezked1 nehbz folyad6kbol all6 r6teggel. Ugyanez a helyzet a
nyilAsokon6s a neh6zfolyad6kb6l 6116r6tegenkeresztiilhalad6konnyti folyad6k cseppjeieset6benis. A cseppekfeltilet6nmegy v6gbeaz anyagiiadhs.
Az extrahhl6centrifugilkberuhhz6sikolts6genagy, igy csak ktilonlegesen6rt6kescdlanyagokeset6njonnek sz6mit6sbamint extraktorok17, I9l.
bemen6
nehez

bemend
kcinny0
folyad6k

nehez
fdzis

2 L 2 7. dbra. Extrakci6sLurgi-torony

832

Kever6-iil epit6 extr aktorok

A mixer-settler (kever6-iilepit6)kiilon ed6nyekb<il6llo extraktorok toilletve egybe6pit6se
vdbbfejlesztettvfitozatai, azoktelepszeni<isszekapcsolifsa,
koztil a Lurgitornyok
szekr6ny-,ill. toronyszer[ikivitelben. A mixer-settler
extraktortv6zoljuka 2I .27.dbrdn.
A torony minden egyesemeleteket ktilon kamr6b6l611.A nagyobb6tm6r6jii az iilepit6 alegys6g,a kisebba keverdalegys6g.Lurgi-tornyokmaxim6lis
m3lh,a maxim6listorony6tm6r68 m-t is el6tmen5t6rfogatteljesitm6nyel500
B^u*:
30 [rn3/(m2h)].
fajlagos
6ramsiiriis6E
6rheti 6s a
A kever6kamr6kbabe6pitettkever6elemek(propellerek)nemcsakdiszperg6lnak,hanem az ;Jlepitlkamrhbais sz6llitj6k a folyad6kkever6ket.Az 5tmen6 csovekmindegyik6tfojtoszabfiyz6valis ell6tj6k.

Graesser-extraktor
1958-bana CoI.esv fltalfeltalitlt vizszinteshengeres(dobos)elrendezesii extraktort az angolGraesserceghozta forgalomba.Lassanforg6 vizszintes
tengelyenfi.iggdlegestSrcs6khelyezkednekel, rajtuk (keriiletiikon) serlegsorral
(kanalakkal).A berendez6skiilonlegessege:az alsodobf6lbenlev6, a folytonos
f6zist k6pez6 folyad1kot a merit6kanalakfelhordj6k es az a fels6 dobf6lben
diszperg6lodikes megforditva.Vagyis a bercndezlsbencser6l6dika k6t f6zis.
A hat6sfokjo, ha a fajlagoskapacit6skicsi. Nem alkalmastul nagy siiriis6gkiilonbseg6s nagy feli.iletifesziiltsegeset6n(21.28.dbra).

o oo

!;Zt":

2 I .28. dbra. Graesser-extraktor

b - szerkezetivdzlat
a - keresztmetszet,

833

Uzemtani diagramok
Az oszlopok <isszehasonlitirsira
6s tizemtanijellemz6s6reolyan diagramok szolgdlnak,amelyekbenh6rornfd jellemz6szerepel:
L n, elmlleti fokozatsz6mfoly6rn6terenk6nt[m-1],(ill. ennekreciprokaHETS
lm], azazmeterbenszSmolvaegy ehn6letifokozatnakmegfelel6magass6g);
2. a B osszesfajlagos6ram(siinis6g)
[m3l(m2h)];
Az extrakci6s technik6ban:

v,*va: B

(2r.40)

risszes 6tmen6 |ramot vesznek figyelembe, vagyis a V, folytonos es a Vn

diszpergSltfazisok fajlagos lrambt (6ramsiiriis6g6t)osszeadjhk:B [rn3l(m2h)].
A nevez6benaz oszlopkeresztmets
zet szerepel;
3. a mechanikai energiabevitelrejellemz6 szam,amely forg6elemesextraktorn6l n* fmin-'] rotorfordulatszitmliiktetdsesvagy lengetdsesextraktorrrttlf
frekvencia [min-1], illetve a f amplitud6-frekvencia szorzat [mm./min] .
Term6szetesenaz osszehasonlitilshoz
azonosanyagh6nnasrendszerthasznillnak. Az extrakci6stechnik6banleggyakrabbanalkalmazotttesztelegyeket a 21.1. tdbldzatbanfiintettiik fel.
A 21.29. dbra pulzil6s n6lktili 6s folyad6kpulzhciostoltott extrakci6s
oszlopok osszehasonlit6diagramja. ordinhta n, elm6leti fokozatok szttma
(toltetmagass6g
folyom6terenk6nt).
Abszcissza
B m3l(m2h).
A vizsg6ltrendszer
viz - aceton- toluol. A parameteraz a.f (amplitud6-frekvenciaszorzat).Esetiinkben a : 6 mm 6s a f : 576 mm/min. A gorb6kv6gpontja:Fp fullad6si
(flooding) pont. A folytonos vonal pulzirl6sn6lkiili, a szaggatottpdzfit toltott
oszlop.Mindentoltet egys6gesen
15x15mm. Az oszlopittmerSje72 mn.Megfigyelhet6, hogy a pulzfiils noveli a hat6konys6got,de a maximnmpont nem
tol6dikel, kb. B:20 m3/(m2h)
marad.
A 21.30.dbra viz - aceton- butil-acet6trendszerrevonatkozik,itt B a
param5ter6s a f az abszcissza.Az oszlop 6tm1r6je72 mm, a toltet fem 15x 15
mm-esInterpack,FP a fulladdsipont.
AzRZB-tipusir extraklorjellemz6s6rea B - no diagramotmutatjuk be" A
szabadkeresztmetszet
E :10,8, ill. 21,8%. K6tf6le anyaghirmasszerepela
21.31.dbrdn.

834

21.1.tdbldzar
Extrakci6svizs96latirendszerek
Rendszer

A (I. f6zis)

Yiz

Yiz

Yiz

B (ll. f6zis)

Toluol

n-Butanol

Butil-acet6t

czHs

c4Hloo

C6HlrOr

Forr6spont(l bar-n6l)

"C
110,4

I10,4'c

11 0 , 4" c

Aceton

(6tmen6komponens)

c3H60

(t

tomeg%,

"

mJlm2

tonegYo

t
kg1n3

tomeg%

u
kg/m3

l_tr

tomegoh

mpa s

ptl

tomegYo

mpa s

3s,4
2 7, 0

tls

14,t

3,87

1,0

3,81

11,7

J, 6 1

19,3

6,58

0.7

7,86

9,6

997,8

985,6

997,6

3,13

993,7

3,56

995,6

3,03

993,3

1,67

987,8

6,25

1 0 0 3i,

8,11

986,4

866,5

846,0

882,r

3,13

864,5

3,56

866,5

1 0't

879,4

7,67

862,6

6,25

8 8 1, 4

8,1I

873.6

1,006

1,426

1,0237

3,13

3,56

1,536

? 0l

1,1I

7,67

1,078
1,2

6,25

I,61

8 , 1r

1,28

0,586

0,7345

3,13

0,575

7'7Lq

3,03

0,12

0,560

? c)?{

8,1I

0,6821

0oh<x<8o/o

x tcimeg o/o

= 0,61...0,83
Dl

.l
03 mm2/s

x torneg7o
103mm2ls

Du

c3H6o

c4H6o4

0
3,l3

7,61

Aceton

Borosty6nk6sav

0o/o<x<6.5o
= 1, 3 . . .,11 2

0o/o<x<8tt/o

= 0,9...0,98

0,59

1,14

0,69

0,57

0,03

1,093

3,45

1,01

3,66

0,52

3r , 8 6

0,598

5,96

1,01

5,21

0,4'7

14,15

i,68

0,72

2,7

0,43

0,24

n)5

3,26

2,66

3,71

0,23

41,92

2,196

4,37

2,51

5,56

4,21

79,76

2,506

))

835

viz-aceton-toluol rendszer
1-o- VA Interpack 15 x 15 mm
nem pulz6lttdltdttoszlop {*
VA Pall
15x 15 mm
t'-a- Por".-nyereg 15x15mm
- - * - ' V A I n t e r p a c k 1 5 x 1 5m m
nr pulzalt t6lt6tt oszlop --+-- VA Pall
15x 15 mm
1lm
--+'-,Porc.-nyereg

15x15 mm
a x f= 6 x 9 6 = 5 7 6 m m / m i n
FP = f ullad6si

10

o '

10

rs

20

2s

go

gs

iro

B=Vc*%, m3/(m2h)
21.29. dbra. nr- B diagram toltdtt extrakci6s oszlopokra

pufz6lttdltOttoszlop 72mm 6tm6r6

15x 15mm Interpack
viz- aceton- butilacetAt
V"*Vo= B
-.-1s m3l(m2h)
-^-20 m3/(m2h)
-*--25 m3/(m2h)
...'...90
m3/(m2h)

F P = fu l t a d d s i
pont
..---1_---I
I

aFP

500

700

900

1100

1300

a . f, mm/min
2I .30. dbra. n, - a.f diagrampulz6lt toltritt oszlopra

836

RZE-extraktor
oszlopetmer6150mm
20

B
m3
iltF tu

l-r

iz-eceton-toluol

/""!*- butil-acet6t

-r

L ro,e"r

---f121'8"/"

120

160

200

210

n* .,
perc
B - npdiagramja
21.31.abra. RZE-extraktor

N6hdny 6ltal6nos szempont

A leggyakoribbextaktortipust: az exftakciososzlopotszemel5tt tartva pr66stizemtanikiv6lasztasszempontjait[83, 84].
b6ljukmegkori.ilj6miaszerkezetlani
A f6zistranszportotneh6zs6gi6s felhajt6 er6k hat6rozzhkmeg (a centrifug6lis
vonatkoztatott
extraktorokn6la centrifug6liserdk). C6lszer6a tdrfogategys6gre
rnin6l nagyobbanyag6ramot(tomeg6ramot)biztositani.
Az anyaghram:

N=k4u,

(2r.4r)

ahol N
k
-4
V
Lc

anyaghram[kmol/(m3h)]
anyag6tvitelitlnyez6[kmoV(m2h)]
a t6rfogatravonatkoz6fajlagosf6zis6rintkez6sifeliilet lm2lm3l
kozepeskoncentr6ci6kiilonbs6g
fkmoVkmol],

mint hajt6er6.

837

Ha k6miai reakci6nem l6p fel, a k tlnyezd els6 kozelit6sbenaz anyagtiland6kt6l fugg. Az A 6rintkez6,sifeltilet [m2] 6s a V tlrfogat [m3] h6nyadosa:
A
v
ahol

=6to .
dp

a diszper gitlt fizis r 6szar6nya [m3lm3],

dt'

a csepp6tm6r6[m].

(2r.42)

celszerff,bizonyoshatbrig.A csepp6tm6r6csokA d, cseppittmerS

cscikkent6se
kentesetktils6 mechanikaienergiabevezet6s6vel
segitjiik el5, azaz forg6elemes vagy lengetettelemes,ill. pulz6ci6sszerkezetetc6lszeriienhaszn6lhatunk.
A rendkiviil kis cseppm6retaz emulzi6 nehbzmegtor6s6tokozhatja,stabil ernulzi6 iil eltl, a sz1hiepit6srigysz6lv6nlehetetlen(ilyenkor fordulunk inkfhb az extrakci6scentrifug6kfel6).
A Ac hajt6er6 a keszi.il6kbenlej6tsz6d6framlSsi viszonyokt6l er6sen
fiigg. A legjobb eset a ,,tiszta" eszm6nyiellen6ram,amikor is minden fdzis a
k6sziil6kbenazonosideig tart6zkodik.
A gyakorlatbansajnosez ritkhn 6rv6nyesiil.P61d6ula folytonos fhzis egy
r1sz1t fnamlilskozben a cseppekegy rdszemag6val viszi. Eziital a folytonos
fhzisra n6,zv
e a hrt6zko d6siid6 m6dosul(,,elcsriszik").
Ellentetesp6lda: a folytonosf6zissalszembe6raml6
cseppeknem egyforma 6tm6rdjiiek,6s a felfsz6si sebess6gtik
elt6r5. Ilyenkor csokkena A,chajt6er5.
A kolonnaifimer6 csokkent6se(az oszlopkeresztmetszet
sziikitese), a
javitja
a Ac 6rt6ket(nem
szabadetoml6 keresztmetszetreduk6l6sabizonyilra
engedik6sz6lni a folyad6kelernekegy reszlt), de ugyanakkora kolonna terhelhet6s6ge(6tmen6arama,,,nyel5k6pess6ge")
csrikken.
A kiilsri mechanikaienergiabevitele egyrlszt noveli, sz6lesiti atafi6zkod6si id6 eloszl6s6t6s ezzelcsokkentia A,certlket, m6sr6sztviszont noveli az A
f6zis6rintkez6sifeltiletet, ami kiv6natos.Minden oszloptipusn6lkompromiszszumeredmlnyea j6 miikod6s.
Azok az oszlopok, ahol nincs semmilyen ktils6 mechanikai er6bevitel
sokkal,,sebezhet6bbek":kevdsbe alkalmasak az optirnrllis miikodtet6sre
(kisebb a szabadsdgifokuk). Ezdrt a r6gebbengyakorta alkahnazott egyszerl
,,statikus"kolonn6katcsakktilonlegesesetbenhaszn6lj6k.
Az extraktorokszerkezetikialakit6s6naksokf6les6gemutatja,hogy nincs
minden szltv|laszthsi feladathozegyarint alkalmassz6lesmunkatartom6nyban
kivSlo hat6sfokkalmiikod6extraktor[84, 111,lI2].
838

Kiv6lasztisi szempontok
Az old6szerkivillasztfrsaa kezdeti feladat.Ez meghatitrozsz6mosfizikokemiai es fizikai jellemzSt(oldhat6s6g,megoszl6sih6nyados,szelektivit6s,siirendelkez6sre6ll
Osszehasonlit6sul
nis6g, viszkozit6s,feliileti feszrilts6g...).
h6rom, negy (vagy ot) olyan h6romkomponensiitesztrendszer,amelynekkomponensei purum (esetleg purissimum) minds6giiek, 6s szinte kiz6t6lag
mm iltmbrSjtilabor (i11.f6ltizemi)k6sziil6krevonatkoznak.Az
50...100...(150)
nem ,,tiszta" anyagokra'nagyon neeredmenyek6tvitele m6s anyagh6rmasra,
h6z 6s a l6pt6khat6s,m6retnovel6seddig alig felt6rt. Sncsrv.qlR nyom6n a
rigy foglalhat6kossze,hogy [105]
problem6kneh6zs6geit
a ful1ad6sipontot,
1. nem ismerjiik a munkatartom6nyhathrait,s6vsz6less6g6t,
=
megv6l/,
folyadek6ram-viszony
2. nem tudjuk felm6rni el5re, hogy )" l/aI
toztatbsamilyen hat6stv61tki,
3. a m6retnovel6shat6s6ta k6sziil6khat6konys6gfiraelSrebecsiilni ugysz6lv6n
lehetetlen.
kutat6siprojekt foglalkozik a t6m6va1.Pulzillt szitatinylros oszlopokra
Sz6,mos
erv6nyes(az el6z6 Stichlmair-f6leprobl6makor2. pontj6ravonatkoz6)diagramot mutatunkbe, amelyet PtluoppRdolgozottki, a 21.32.dbrdn A relativ terhelhet6s6geta ), =V,r lV, folyad6k6ram-viszonyfi.iggv6nyeben6br5zolluk.A
erftUhezrendelt6ka relativ 100%-osmaxirnillisterhelest.
diagramban)":l

o-P
g;

o
o 100

t
o

.:
.o
g s o

l- = Vo/V"
2 1.32.dbra. Extraktorrelativterhel6sidiagramja

839

Vagyis csokken6/. (csokken6tlrfogathram viszony) a relativ terhelhet6s6get

noveli. A,l.-viszony nevez6jeaz osszefliggSffnisfnamot,szilml6lojaa cseppekre diszperg6lt6ramotjelenti. A diagramhozcsatlakozvakvalitative kimondhat6, hogy novekv6 (relativ) terhel6sselcsokkena sz6fr6laszt6shatekonys6ga(es
megfordiwa).
Nagyobb kolonn6nak 6rtelemszerfien100 mm-nel nagyobb 6tm6r6jii
kolonna szbmit.Gondoljunk ana, hogy RDC-extraktortm6r 8 m 6trn6r6velis
6s pulz|lt szitathnylrososzlopot3 m |tmflrSvelis iizemeltetnek!Az elSbbinela
rnaxim6lisfajlagosterhel6sB*u* [m3lm2h]: 40, azutobbinitl: 60.
Fdzisvdlasztds
Visszat6rveL:L

folyaddk6ram-viszonyra,
l6ttuk, hogy 2<1 eset6na

v"
jeterhelhet6s6g
nd es 2>1 eset6ncsokken.(/.:1 6ppenfele-felemennyis6get
lol). A f6zisokkoziil melyik legyena diszperg6lt:ez fontos v6laszt6siszempont. K.-H. BRU\rNgn
szerintha af6zisar6nytul kicsi vagy tul nagy (2 <<1 ill.
h>>I), az extraktorbana visszakeveredlsaz oszlop hossz6bana hajt6er6t (Ac
6rtek60csokkenti6s k6rosanhat az anyagfitadilsra.
A diszpergiitf|zis hold-up-ja 6ltal ban kisebb, mint a folytonos6.Ezen
az alapon el6nyos a drhghbb,ill. a konnyebben6ghet6 folyadekot vfiasztani
diszpergdltfazisnak.A nedvesit6sit6nyez6is szempontlehet.Bnuuuen javasolja, hogy szitat|nylros 6s toltott extraktorokndla nedvesitdfolyad6kot vrilasszukfolytonos f6zisnak.
Vannak egy6b meggondol6sok,
melyek r6szbenellentmondok.igy pl.
Brunnerrel ellentdtbenaz RDC-oszlopokn6lkedvez6bbnektekintik, ha a folytonos6rama nagyobb,mint a diszperg6lt.Ugyancsakkedvez6bb,ha \,< r1a,zzaz a folytonosf6zis viszkozit6sakisebb. AltaIilbankedvez6bbn
ek tartjitk, ha az
anyaghtadbs
a cseppekb6la folytonos fazis fele ir6nyul.
A 21.33.dbra az elm6letilepcs6ksz6m6tB fajlagosterhel6sfiiggv6ny6ben adjameg otf6leextraktortipusra
[21].
A kiv5laszt6stel6segitia21.1.6s21.2.tdbldzattanulm6nyoz6sa.

840

21.2.tdbldzat
K6sziil6kkiv6laszt6siszempontok
Extrakci6
Extraktor
V

'8"'

Rrividtart6zkodsi
id6 sziiks6ges

> centrifug6lextraktor

tgett
Emufzi6k6pz6d6sihajlam
>Graesser-extraktor
sz6tv6lasztilsi
neh6zs6g
centrifugdlextraktor

I
*
kis fokozatsziim elegend6

tgen

kis alapteriilet
6ll rendelkezdsre

kevdsa rendelkez6sre
rill6maeassde
-l
I

V
permetez6-;

ttrltcitt-;
szitatiiny6ros
oszlop

*
mixer-settler
szek16ny

nagyfokozatsz6m
sziiksdges
kis alaptertilet
iill rendelkez6sre
nagy6tmen6
t6rfogatteljesitm6ny

sziikebb
faj lagos
terhel6ss6v

pulz. szitatiiny6r-oszlop;
Kiihni-oszlop;
Lurgi-torony;

kis ritmen6
t6rfogatteljesitmdny

sz6les
fajlagos
terhel6ss6v

II

Y
RDC;
ARD;
RZE;
BTC;
PULSEX

sziikebb
fajlagos
terhel6ss6v

pulz. tolt<itt
oszlop;
Karr-oszlop;

kev6sa rendelkez6sre
6llo magassrig

mixer-settler
szek16ny:
Graesserextraktor
sz6les
fajlagos
terhe16ss6v

i
Scheibel-oszlop;
MIXCO-oszlop

841

o,5

t Perc

o,2

PULSEX)
)

x",

*lc
o
o
o
o
9

E
2
o

--z-T:.

erc

.NP9
\

)
3

'S

2 1.33.dbra. Osszehasonlit6
diagramdtfeleextraktortipushoz
SE - szitat5nydros,PSE- pulz6lt szitat6ny6ros,RDC - forg6korongos,
pulz6ci6sextraktor
BTC - bels6terel6cs<ives,
Pulsex- rezg5nyelves

21.3.Szilfrd-folvad6k extrakcid
A szil6rd-folyad6kextrakci6vagy rovidenkihigoz6s,igen r6gi 6s a legktilonbozdbb ipar6gakbanhaszniiatosmiivelet. Igen sok term6szetesszeryes
anyagot nyertink igy ki. Ilyen pl. a cukor kihigoz6sa a cukorrep6b6lmeleg
(fon6) vizzel. Ezt a miiveleteta cukoriparbandiffuzi6nak nevezik, ttalva arra,
hogy a r6paszeletekb6la cukor a vizbe diffund61.A diffhzi6 voltak6ppenminden extrakci6smiiveletn6lel6fordul, de ann6ldltal6nosabbftzikaijelensdg.
A napraforg6magbolextrah6l6ssalnyerik ki a nov6nyolajat.Itt old6szepl.
riil
benzintalkalmaznak.
Hasonl6kilugozo miivelet a cserzlanyagok(tannin)kivon6saegyescsersavtartalmrifak6rgekbSl(cserszomorc6b6l)
vizzel. Sok gy6gyszerkilirgoz6ssal
k6sztil a dr og - okb6l (gyogynov6nyekleveleib6l, szhr6b61,gyokereb6l).

842

A femkoh6szatban(metallurgi6ban)is r6gi gyakori miivelet a kilirgoz6s.

A legegyszenibbkihigoz6stmagunk is gyakran vlgezzik: a tealevelekb6lte6t
keszitjiika megSrolt,porfon6 vizzel,,extrah6lunk",a k6v6tis kivonatol6ssal
kolt babk6v6bol.
Az 5rl6s, az apriths, a szeleteles 6ltal6ban haszn6latos el6keszit6
miivelet. Ugyanis az old6szemekmin6l jobban be kell hatolnia a szlI|rd anyag
sejtjeikoz6.
r6szecsk6i,
Szeleteleskor6s 6rleskor azonbannem kiv6natos,hogy a kivonand6
anyagot tartalmazo sejtek megs6riiljenek,ezefi nem kell felt6tleniil finom
aprit6sratorekedni.Mivel nagyobbh6m6rs6kletenaz old6s rendszenntkonynyebbenmegy v6gbe,az old6konys6gnagyobb6s a kidiffund6l6s is gyorsabb
(a diffirzios tenyezSnagyobb). C6lszer6melegebbold6szerreldolgozni. Vigyhzni kell viszont arra, hogy magasabbh6m6rs6kletensok szervesanyag
boml6snakindul, vagy pedig olyan anyagis old6dik, amire nincs sztiksegiink,
ami k6ros.
A kivont 6s a kilugozott anyagaz oldoszerbev6ndorol 6s vele folyad6kelegyet vagy folyad6kkever6ket(emulzi6, szuszpenzi6)alkot. P61d6ula tep6b6l vizes cukoroldatotextrah6lunk.
Ebb6l az oldatb6l egy kovetkez6 munkafokozatbanki kell nyerniink a
cukrot. A cukoroldatotbep6roljuk,a besiiritettcukorl6t pedig krist6lyositjuk, a
pl. centrifug6l6ssal
t6volitjuk el. M6s
a marad6knedvess6get
krist6lymasszhb6l
esetekbennemcsaka kivont anyagotszeretn6nktiszta 6llapotbanrnegkapni,de
az old6szertis visszakell nyerniink (kiilonosendr6g6bbold6szerekn6l).
abenzin 6ltal kivont olaj a benzinnelfoigy pl. a napraforgomagokb6l
(lep6rl6ssal)
v6lasztunksz6t:a lelyaddkelegyetklpez,amelyetdesztill6l6ssal
p6rl6torony alj6n fen6kterm6kk6nta nov6nyi olajat, tetej6n fejtermekk6nt a
benzintkapjuk [51].
Szilird-folyad6k extrakcitis berendez6sek
A legegyszenibbextrakci6sberendez6svhzlata a 21.34. dbrdn lithat6.
Ez a berendez6segyfokozatu,szakaszosizemii.
A feldolgozand6anyagot(kevereket)berakjdkaz (l) extraktorba.A k6sztil6ket lezhrjbk 6s tiszta old6szertfolyatnak hozz6.Az old6szer|tjhrja a kever6khalmazt6s kioldja akivhnt komponenst.Bizonyosid6 eltelt6velaz oldatot leeresztika (2) lepSrloiistbe.
A (2) lep6rl6iist gSzfitlsii. Az oldatbol kip6rolognakaz old6szerg6zok
6ramlanak.
6s a (3) hiit6kondenzhtorba
A (3) feliileti kondenziitorbanahfit6viz kondenz6ltatjaaz old6szergSzoism6ttisztacseppfolyosold6szergyLilikossze.
ket 6s igy a (4) szed6ed6nyben
Innen meghatbrozottideig ismet tiszta old6szertfolyaturnkaz (l) extraktorba.
Ez a kivonatol6stfolytatja6sigy tov6bb.

843

A tiszta old6szertannyiszor
folyatjuk a kever6kre,amig el6irt
mennyis6gig kivonand6 komponenst sikertilt extrah6lni.Ezuthn a
szil6rd marad6kot gSzzel vagy
m6sk6ppenfelmelegitik az extraktorban,hogy az ottrekedt old6szer
kip6rologjon.Ilyenkor a kip6rolg6
gSzoketaz (5) vezet6kenengedjtik
6t a (6) szelepnyit6s6val6s a (7)
szelepzhrbs|val
A sziliird anyagrnarad6kot
ezutin az (I) extraktorb6l kilap6tolj6k, vagy valamilyen m6s m6don elt6volitjAk. Az (l) extraktorba ezutitnrij, friss kever6k tolthet6 6s az egesz folyamatot az
el6bbi sorrendbenism6tlik.
Ez, amint 16tjuk, egyszerl,
szakaszosiizem.
Ilyen tobbszori old6szenel
val6 kivonatol6skorcsak az els6
r6ereszt6sn6l
nyertink koncentr6lt,
kell6 tom6nys6giioldatot.M6sod21.34.dbra.Szil6rd-folyad6k
szakaszos
extrakci6sszorra m6r nvilv6n kevesebb kiberendez6s
oldhat6 komponensmarad 6s igy
tov6bb.
Az llyen m6dszerkezdetleges,hosszadalmas6s afinylag sok old6szert
kiv6n, nem is besz6lvea viszonylagnagy t6rfogatuberendez6sr6l.
C6lszenitehit az extrakci6sberendez6seksorbakapcsolfsa,tobbfokozatu(tobbtestes)telephaszniiata.
A 21.35.dbrdn ellen6ramrihattestes
extrakci6stelepelvi vinlata l6thato.
A (6) edeny tires. Ebbe 6ppen friss szil6rd anyagot toltenek. Az (l-5)
ed6nyektizembenvannak.A sorsz6moz6ssorrendjebentoltcitt6kmeg ezeket,
teh6tlegfrissebben(legut6bb)
az(5) ed6nyt,legrdgebbenpedig
az(l) ed6nyt.
Az (1) ed6nybeeppenmost kezdik a tiszta,friss old6szertbeereszteni.
Az (1-5) ed6nym6r eddigis kilirgoz5salatt6llt. Nyilv6nval6ana legtom6nyebb
oldat az (5) ed6nyb6lfolyik ki. Ugyanisez mir v6gigmentaz (1-2-3-4)ed6nyeken, azokbanis kihigozott bizonyosmennyis6get6s most 6ppenfriss szil6rd
anyaggal6rintkezik az (5) ed6nyben.
844

folyadkszivat6s
irdnya

2l .35.dbra. Ellen6ramri
extrakci6stelepkapcsol6si
elve
a - friss szil.5rdanyagbetcilt6sea 6. k6sziil6kbe
b - kilirgozottszil6rdanyagelt6volit6sa
az 1. k6sziil6kb6l

A tom6ny oldatot az (5) ed6nyb6lengedjiikki. A friss old6szertaz (l)

eddnybeeresztjiik, az old6szer-,ill. oldatvezet6s(szivat6s) irhnya az 6brfn
nyillal van bejelolve:(1)-b6l (Z)-be,(2)-b6l (3)-ba, (3)-b6l (a)-be 6s (4)-b6l
(5)-be.
Mi6rt ellenSramria rendszer?Az6rt,mert a friss, tiszta old6szertmindig
a legr6gebbenbentlevd szilfird anyagrafolyatjuk, 6s a legtom6nyebboldatot a
legfrissebbenberakott szilfirdanyagr6lfolyatjuk le.

845

(Akkor lenne egyenixamt, ha a friss, tiszta old6szert6ppenfrissenberakott anyaggal&intkeztetn6k6s azonosir6nybanvezetn6nkv6gig.)

T6rjrink 6t a 21.35. dbra b r6szdre.
A feldolgozott,mbr kilirgozott
Az (l) ed6nytkikapcsoljuka rendszerb6l.
szllfud anyag maradlkht kiiiritjiik az (l) ed6nyb6l.A (6) frissen megrakott
Most m6r a friss old6szerta (2) ed6nykapja
ed6nytbekapcsoljuka rendszerbe.
6s az (5) ed6nyb6la (6)-bavezetjtikazoldatot.
A miiveletettov6bb folytatjuk. Egy ed6nymindig 6ppenkii.irites alatt 6ll,
a tobbi ot tizembenvan, miikodlk. Az edenyeketnem kell feltetleniil kor alakban elhelyezni,ezt az itbrin csak egyszenis6gkedvlert rajzolitk igy fel. Sokszor egy sorba helyezlk az ed6nyeket,egym6s ut6n alacsonyabban,hogy a
szintkiilonbsegr6v6n a folyad6k egyikb6l a m6sikbafolyhasson,igy a szivatytyizilsi munka egy ftszlt megtakaritj6k. Az extrakci6t legtobbszorz\rt edenyekbenfolytatj6k le, nyitott eddnytritk6n haszn6lnak.
n6gytestes
telepvhzlataa 21.36.dbrdnlfthat6. Az a) itbrareSorkapcsolt
miikodik,
a negyediket6ppeniiritik. A b) 6brar6szenaz elsSh6rom k6sztil6k
szenaz els6 k6sziil6kettiritik, a tobbi iizembenvan. Az 6br6nfeketetelt korok
a zhrt csapokat,az iires korok a nyitott csapokatjelentik.

jelolesek:
. zert csap
o nyitottcsap

extrakci6stelep
2l.36. abra. Sorbakapcsolt
n6gytestes
a - 6s b - k6t krilonb<iz\ izem|llapot

846

Folytonos izemti szilird-folyad6k

extraktorok

Hazfnkban nagy jelent6s6gfia napraforg6olajkinyer6se.M6s orsz6gokban a sz6ja,a gyapotmag,a lenmag,a foldimogyor6, a ricinusmagexhah6l6sa
jelentds.
Az el6keszit6sleheth6ntol6s,hajal6s,dar6l6s.
Sokszor- pl. a napraforg6n6lis - extrah6l6sel6tt az olaj egy r6szt iit6ssel
(r6gebbenhaszniilatosak
voltak az tn. ,,olajiit6k")vagy sajtol6ssal(pl. csig6s
pr6sek)nyerik ki. Az old6szertobbnyire benzin (hex6n),de haszn6lnakklorozott szenhidrog6neket(trikl6r-eti16n)es alkoholokatis.
Az olajtartalmuold6szert (,,oldatot"), amely tobbnyire kis mennyisegii
finom eloszldst szuszpend6ltszillrd anyagottartalmaz,miszcelldnak(magyarul,,kever6koldat")nevezik.
N6h6nyfolytonos rJ,zemti
extraktortipusta k<ivetkez6irbrhkonmutatunkbe.
A 21.37. dbra a Rotocell-extraktortmutatja be. Ez nagyon hasonlit a
21.35. elvi dbrdn vLzolt rendszerre.Itt azonbanakllugoz6 ed6nyeknekrekeszek(,,cell6k") felelnekmeg 6s ezekitt korbenmozognak.
kilugozand6anyag

2I .3 7. dbra. Rotocell-extraktor

A kor alaku forg6r6sztobb rekeszt tartalmaz.Mindegyik rekeszbenbillen5 szitalemeztartja a szll|rd anyagot.A forg6r6szlassanforog egy ugyancsakrekeszekreosztott 6ll6tart6lyfelett. A forg6r6szfelett permetezl perforiit
csovek vannak. A forg6r6szforg6sasor6n egym6sut6n mindegyik kamra az
el6keszitetlmagvakatbet6pl5l6kiilonlegesberendez6s,rnajd a permetez6ksorozataal6 jut. Nern eg6szenegy teljes fordulatot leirva, a rekeszeka kilirgozott

847

marad6kszilird anyagotaz als66llorekeszekegyik6beiiritik. Innen ezt folytonosanelsz6llitj6k. Az old6szera permetezdrll a szil6rd anyagr6tegen6s a szijut. Innen egy szivattyti a
talemezen6t az als6 tartilly megfelel66ll6rekesz6be
sz6llitja. Az extrakci6elleniramit: a legtom6nyebb
kovetkez5 permetez6cs6be
oldat a legfrissebbenmegrakott szitalemezrll csurogle. Az old6szerveszteslg
elkeriil6sec6lj6bol az eglszberendez6szhrt,,hLz"-banfoglal helyet.
Az eg6szbefn. Hildebrandl-extraktor.
A 21.38.dbra a sz6llit6csig6s,
perfor6lt
benniik
jellegzetes
cs6b6l
6s
h6rom
A
berendez6s
U alakf.
rendez6s
forognak
(kiss6)
sebess6ggel
kiilonboz6
levelii csig6kb6l6ll. A sz6llit6csig6k
rigy, hogy a szlllrd anyagkiilonosen az U als6,vizszintes szhrhbantornortil
<issze.A csovekenbeliil ktilonlegesvezet6sinekakadillyozz6kmeg a szilflrd
anyagot abban,hogy tov6bbjut6sasor6n foroghasson.A friss old6szertaz U
jobb oldali szilrhbafeliil vezetik be. Ellen6rambanhaladv6gig a szilfird anyagsal szemben.

kil0gozottdara
miszcella

old6szer

szOr6rAcs

szAllitdcsiga

2 I .38. dbra. Hildebrandt-extraktor

A rniszcell6thengereslemezekb6l ill6 szfulritcson keresztiil t6volitjSk

el; ezen tobb, fiiggcilegesr6s van, amelyekbels6 nyil6sa kisebb, mint a kiils6.
A sziirlrilcsrl| a szilllit6csigakaparo hatdsatis*itjale a szll6rd'anyagot'

848

A DeSmet-rendszeriiextraktort sok ipar6gban haszn6lj6k. Yhzlatht a

21.39.dbrdn l6thatjuk.Az (l) szilird anyagota (2) forg6rekeszes
adagol6n6t a
(3) t6rol6bavissztik. A t6rolo als6 r6sze mir a @) zhrthbzbanhelyezkedik el
(ez a tulajdonk6ppeniextraktor).A szil6rd anyagadagol6s6taz (5) szerkezet
v6gzi, hogy egyenletes(6) anyagfiramrltegjusson a (7) szitalemezessz6llit6szalagra.A (8) kiadagol6szerkezeten6t thvozik a (9) kihigozott anyag.A friss
old6szera (10) vezet6kenit lrkezik 6s a (11) permetez6csov6n
keresztiil16csorog a kilrigozand6 anyagra.Az egyretom6nyebboldat a (I2) permetezlcsoveken6t jut az anyaghramra.A szalagfels6 6ga alatt a (13) gyiijtdtekndk
helyezkednekel.
Ezeh,b6la Q\ szivattlruknyomj6k az old6szer-oldatelegyet a (12) permetez6k,hoz.
A folyad6k6ramota (15) szelepeksegitseg6velszab|lyozzuk.Az
als6 szalaghgata (16) mos6-permetezS
r6zsa tisztitja. Ennek a folyad6knak a

2 I .39. dbra. De-Smet-extraktor

1 -extrah6land6szil6rdanyagbevezetlse,2forg6rekeszesadagol6,3-t6rol6,4-zdrthhz,
- anyag|ramr|teg,T- szitalemezessz6llit6szalag,8 - kiadagol6szerke5 - adagol6szerkezet,6
zet,9 - kilirgozottszil6rdanyag,10- friss old6szer,I I 6s l2 - permetezScs6,
l3 * gyiijt6tekn6,
permetezS,
14 szivattyl, l5 szelep,l6 mos6-permetez6
r6zsa,17 szivattyi1l8
19 miszcella(extraktfolyad6k)

849

(i8) permetezShozval6 sziilithsht a (17) szivattyribiztositja. A miszcell6t a

(19) vezet6kenvezetjiikel.
A legink6bb elterjedt a hazai nov6nyolajiparbana Bollmann-extraktor
h|zban elhelye(m6sn6venHansa-Miihle).EzfiiggSleges,magas,szekr6nyes
zett, perfor6ltserleges,l6nckerekeskesziil6k(2I .40. dbra).

adagoldgarat

16lmiszcella

friss
old6szer

serleg

old6szer

a--l

U
(f
n

I
{

telmiszcella
l6gtelenit6
benzinelvAlaszt6rdl

---,,-i==l---li.-.
rie ll"

merotart6lyb6l
benzinszivatty0hoz

2l .40^dbra. Bollmann-extraktor

kibillentest6leltekintvernindig vizA serlegeka fels<jk6nyszerp6ly6s

szintesen6llnak, tehifi szhjnyil5sukmindig felfel6 n6z. Az egyik serleg6gbanaz
old6szer 6s a serlegekellen6rambantal6lkoznak,az ezen serleg6galatti
f6ltekn6bengl.rilik osszeaz irn. fehniszcella,amelyet egy szivattyu felemel a
rn6sik serleg6gtetej6re,rdpermeteza frissen beadagoltszil6rd anyagra.A
850

felmiszcella egyen6rambanhalad a kJl'6gozand6anyagot vivd serlegekkel.

Ezen 69 aljdn 16v6felteknSb6lvezetikel a miszcell6t.
billen6szerkeA 21.41.dbra a felsdr6sztmutatja,ahol a k6nyszerp6ly6s
zet kiboritja a kilirgozottszil6rdanyagot,amelyetah6zb6lk6t csigasz6llit ki.
Az extraktor30 serlegettartalmaz.Egy serlegtlrfogata 270...450liter. A koriilfordul6siid6 60...150perc[85].
tolt6szerkezet

fels6r6sz6nekszerkezete
2 I .41. dbra. Bollmann-extraktor

A cukorgy6rt6sbanis sz6mosdiffiz6rt fejlesztettekki. A d5n cukorgydrak DDS-diffizlre enyh6n 1ejt6s, fedett k6d, k6t szemben forgo csig6val
(21.42.abra). Az edesszeleteta beadagol6szalag
az als6khdresztetejenlev6
garatbadobja. A friss nyom6vizeta fels6 k6dr6szbevezetik. DDS-diffuzort alkalmaz pl. a Szolnoki (Eridania)Cukorgy6r.A DDS-diffhz6fi almal6 kinyer6s6reis haszn|ljtk l1 41.

851

f| /,/ b6desszelet
4

""at"*,a-{
'
----D{---------\

nyers16

b - 6des::r::,J:{?^?:;;:;51L,,
a- rrissnyom6viz,

d - szemben
rorg6csig6k

telepekethaszn6ltaka cukorgy6rak.
Hazfuikbanr6gebbenRobert-difffu6rokb6l6116
Oprarca Gv. 6s munkat6rsaiaz T950-es6vekbenrin. .I-diffuzlrt dol'
goztakki. Nev6t JbetTre emllkeztetS,zhrth6zas alakj6rol nyerte. A cukorr6n6gyszogkereteka kilirgoz6 rnelegvizzel
paszeletekettarto, f1mhuzalszovetes
ellen6rambanmozogtak.Ezek kisebb m6retekbenj61 dolgoztak,a m6retnoveles azonbansz6mosproblem6tvetettfel.
Manaps6ga BMA (BraunschweigiG6pgyiir)toronydiffhz6reit hasznhlia
tobb hazaicukorgyAr.
A nriv6nyi drogok kivonatol6stra a Klbitnyai Gy6gyszergyirbanSzdsz
K., TakacsL 6s munkat6rsaiknagy hat6konys6girU-extrakfortfejlesztettekki.
A nev6t az U-bet6s,hhzt6l" kapta (21.43.6s 21.44. dbra). Az U-extraktorellen6rambanmiikod6, szil6rd,apritott 6rlem6nyekhat6anyaghnakkivonatol6s6s 12I,l 07l.
ra alkalmas,folyamatostizemviteliiberendez6
miiAz (J-extraktorlegirjabb tipusa redler rendszerii anyagmozgatiissal
kod6, folyamatosiizemvitelii, ellen6ramt, pulzirci6sszil6rd-folyad6kextraktor
(21.43.6s21.44.dbra).
Az extraktortestU-alakbanmeghajlitott (1) duplik5lt cs6, amelyben
vegtelenitett(2) von6l6ncra,egyenletest6vols6grarogzitett,(13) szit6val femozognak. A
dett, gall6rral elldtott (3) torlolapok egyenletessebess6ggel
torl6lapokkal hat6rolt ,,mozg5 cell6ba" csig6s adagol6 (4) berendez6sselfo(16)
k6miailagkezelt,szll|rd szemcs6s
lyamatosanadagolj6ka mechanikailag,
anyagot.Az extrahitlofolyad6kot az U-tesbe, a szil6rd anyagbet6pl6l6s6val
ellent6tes(5) helyenbeadagolj6k,es a szll|rd anyaggalszembenhaladvaa hat6anyagotellen6rambankivonatolj6k, rnajd a hat6anyagottartalmaz6 extrak6s elvezetesekotum a (10) sziir6nkereszttilthvozik.A folyad6kbet6pl6lSsa
zotti szakaszontort6nik a kivonatolils.Ezen az extrakcrosuthosszonbeliili X-X

8s2

szakasz ilztatbsos extrakci6val jellemezhet6. Az extrakci6s folyamat

intenzifik6lilshhozalkalmazzhkaz U-testals6 r6sz6refelszerelt(6) pulz6tort.A
l6v6 szilfird anyagszemcs6k
folyad6k pulztitatilsa r6v6n, az extral<tortestben

\#,
extrahA16
tolyad6k

kiextrahalt
szildrd anyag

szilard anyag
mozgasa

extraktum

,,8"reszlet

,,A'r6szlet

2 1.43. dbra. U-extraktor

1 -duplik6lt cs6,2- tov6bbit6l6nc,3 - sz6llit6torl6lap,4-extrah66 - prilzfltor,7 land6 anyagcsig6sadagol6ja,5 - old6szerbevezet6se,
h6z,
gorgS
l0
sziir6r6csos
tisztit6,9 t6rcsatisztit6,
fels6hdzrdsz,8
1I - sziir6elem,12- l|nctovdbbit6 csillagker6k,13 * szita,14 - sz6lI 5 - von6l6nc9o196,16- szil6rd
lit6 torl6lapgall6rostcimit6se,
(szemcs6s)
anyag

8s3

t;
21 44 dbra u-ii..#:;X";[::;ri

(aszrrreszrete)

ertek el. A cell6kn6l a szllfird

kori.il vr* : 600 (cm/min) folyaddksebessdget
6tmos6s6ta 21.44. dbra szerintkialakitott t6rcsatoanyagvisszakevered6s6t,
mit6si megold6ssal,azaz (14) ,,mozgotomit6ssel" biztositjttk. Az [/-test felsziil6 |gfnak (7) belsd h|zhnii (8) gorgS- es (9) tircsatisztit6 szerkezetekvannak.
speci6lis,rintisztit6, cs6irSnybanreselt (10)
Az extraktum elvezetes6n6l
szfir1t alkalmaznak.A (10) szitr1 fugglleges ir6nybanirgy r6selt, hogy a cs6
bels6r6sz6n6ll6v6 nyil6sokjelent6senkisebbek,mint a k{ils6keriiletenkik6p854

zett nyil6sok. A sziirSelernontisztul6sairgy kovetkezik be, hogy az egyenletesenlefelehaladomozg6tomit6sa rdseket6lland6antisztitja,6sa r6sen6thull6

szllfurdanyag,a kifel6 b6viil6 nyil6s rniatt, a folyad6kkal egytitt kisodr6dik, 6s
igy eltom6d6snem kovetkezhetbe.
A kiextrah6lt szil6rd anyagfolyarnatosiizemvitelii old6szervisszanyer6
rendszerbejut. A visszanyertold6szeraz extrakci6srendszerbekertil vissza.
Az extrakci6sg6pcsoportmag6banfoglalja a zdrt 6s folyamatosiizemvitelhez
sztiks6gestart6lyokat,a szilfurdanyagotes a folyad6kotmozgatoberendezeseket 01.45.dbrd.
Az U-extraktorteh6t l6nyeg6benfolyamat6banis zirt rendszer1,szil6rdfolyad6k extrakci6sg6pcsoport,amely nemcsaka szil6rd-folyad6kextrakci6t,
is mag6ban
6s hulladekkezell berendez6seket
hanem az old6szewisszanyer6
foglalja.

U extnkcios berendezesdiagramF

-...._
##tr

szilard anyag
lolyaddk
extraktum

21.45.dbra. U-extraktorberendez6s
l-U-extraktor-hdz,2-tov6bbit616nc,3-sz611it6tdrcsa,4-csillagker6k,5-kopeny,6-extalegys6rahillt anyagkivezet6 jdrata,T - kivezet6csiga,8 - extrah6ltanyagold6szer-mentesit6
ge,9-forg6rekeszesadagol6,l0-tov6bbit6csiga,ll-kig6zoltold6szerkever6k,l2-ed6ny,
garata,l5-bevezet6csiga,16-elev6l3-tart6lyok, 14-extrahlland6anyagals6bevezet6
ed6ny,
anyagadagol6tart|lya,l8 - beadagol6csiga,I9 * sziir6elemes
tor,17 - extrah6land6
P- szivattyri,
20 - old6szertart6Iy,E- extraktoldat(kivonat)l.art|lya,F - extraktoldated6ny,
R - rotam6ter,S - tart6ly

855

A berendez6sel6nye a szakaszoskivonatol6berendez6sekkel
szemben
az,hogy jobb az extrakci6shatdsfoka(90..95%),kisebba fajlagosold6szer-,
valamint munkaerS-sztiks6glet,
tov6bbd hogy zirt rendszeremiatt nincs 169szennyezfls.Sok esetbena rendszerbll kikeri.ilci,kiextrah6lt szilind anyag a
mez6gazdas6gban
6rtdkesithet6,teh6t nincs hulladek. A berendez6skiilonlegess6geaz U-bet6legals6 reszln elhelyezettfolyad6kpulzilltat6szerkezet.A
folyad6k pulz|ltathshvalfokozhat6a kilirgoz6seredm6nyess6ge
(nagyobba kivon6sisebess69).
Az extraktoroklegnagyobbr6sz6hezszervesenkapcsol6dikaz old6szermaradv6nyokata kilfgozott szllfird anyagb6leltdvolito 6s visszanyer6berendezts,valamint a miszcellasziir6se,finomsziir6se,tov6bb6az oldatb6l az 6rtekes anyag kiv6laszt6sa,vagyis old6szermentesextraktum el66llithsa 6s az
(bep6r15s
old6szervisszanyer6se
6s lep6rl6sr6v6n).
A legtobb ipari kilirgozhsi folyamat nagyonosszetett.Tervezdse,szirmit6sa annyira bonyolult, hogy a legtobb ipar|gban saj6t, empirikus adatokb6l
kiindulva rn6retezik a k6szrilekeket,6s a technol6giai utasitilsok is az ipari
gyakorlatb6lindulnakki.

Old6szerek
Az extrakci6sold6szernekels6sorbanszelektiv oldok6pess6ggel
kell
rendelkeznie.A viztll eltekintve az egy6bold6szerekn6l,tov6bbi szempontok
az alfhbiak:
a) konnyenelp6rologtathat6legyen,
b) fonbspontjane legyensemtul kicsi, semtul nagy,
c) j6,,6thatol6kepess6gii"
legyen,
d) az extraktumrane hassonk6rosan,
e) melegitls, viz 6s gSzhatisSrane bomolj6k,
fl vas-6s f6mfeltiletetne t6madjonmeg,
g) vizben gyakorlatilagoldhatatlanlegyen,
h) fajhlje 6s p6rolg6sh6jene legyennagyonnagy,
y' siirffs6ge6s viszkozit6sane legyennagy,
j) g6zene legyen6rtalmasaz egtszsegre.
k) ne legyen t{iz-, illetve robban6svesz6lyes,
l) vegyileg 6s termikusanstabil legyen,
m) olcs6legyen.
Adott feladatn6legy6b szempontokis felmeriilhetnek(fagyrispontjalehet6leg
min6l alacsonyabb,g6znyom6sa
kicsi legyenstb.)
856

N
\R

*i

C-l

o,l

a.l
I

c.l
I

c.l
I

i-n )1

..1
ca
c\|

oo
FJ

t-tr-

c.l
00

C-l

o.l

c\

(-N

c.l

od
c.l

Q
ro

S.l.

rif

t,-

( 3 W

t-.
.t"
C-l

00
00

c.{

c{
c\
c.l

c.l

c\

oo
d

.v

(-)

OJ
N

Y:O
cr

>'

F-

oo

co
c-

oo
c-.1
dI

$
@

t--

C-l

$
c.l

r5 !2
a =

.o

.8v
t -

oo

.1
oo
t--

vl
$

t-.
oo

aoo

c{
v

..!

oo

tr-

oo

f&

()
\()

(-)
N

(-)
F

O
Frr.

ts
N

F
d

L)

ti
O

a
O

N
C)

o
O

N
o

\o

\o

X
()

O
rri

O
N

\c)

\c)

o
\o

0)

\o

O
O
.T

'tr

\o

-$

U)

o
.o
N

U)

Nagyon nehbzminden szempontb6ltok6letesold6szerttal6lni, legtobbszor kompromisszumrakenyszertiliink.Az elterjedtebbold6szereket21.3.

tdbldzatfoglaljaossze[51].
SziL[rd-folyad6k extrakciri szhmitis a
A szil6rd-folyad6k extrakci6 kozelit6 sz6mit6s6hozis haszn6lhatunk
olyan h6romsz<igdiagramot,
illetve szerkeszt6sim6dszert,amelyet a folyad6kfolyaddkextrakci6ndlalkalmaznak[93]. A 21.46.abrdn a csircspontokban
Aa
kozombos(hordoz6)szllfird anyag,B az old6szer6s C az 6rtekesoldhato anyag
(folyadek). Oldhat6s6gi gorbe (binoda) itt nincs, mint a folyad6k-folyad6k
extrakci6nfl, hanem csak egy tapasztalativisszatart6sigorbe. Ennek pontjai
jelentik az R (raffin6tumvagy retencios)fhzist.Az E extrakfitmota CB h6romszogoldalpontjaijelolik ki. Az extraktum6s a retenci6sf6zis egyensrilyivonalai R 6s E pontok kozott ervenyesiilnek,amely vonal meghosszabbih,a
az A
csircspontb6l
indulki.
Az egyfokozatl extrakci6a K kiindulo anyagnakmeghatirozottmennyis1giiB old6szerrelval6 osszehozatal6b6l
(permetez6s,
bemerit6s)i;Jl,az el66ll5
M miszcella(kever6k)kell6 idd ut6n R 6s
E fhzisokrav6lik sz6t.
Val6di egyensrilyi 6llapotot gyakorlatilag sohasemlehet el6rni, mivel a
szll|rd anyagkapill6risaibanmindig tartalmaz kioldatlan 6s kiilonbozS koncentr6ciojri ertdkesanyago| a ktilonboz6 koncentr6ci6jir6rt6kesanyag-tartalmri
old6szer
pedig 6rintkezlk a szilfird anyagfehilet6vel. Egyensulyakkor 611be, ha a kapill6risokbanlev6 oldat koncentr6ciojaugyanaz, mint a szabadoldate. Ezen egyensirly
A
E
visszatartesi
be6llris6nak
id6tartamadontden a szil|rd
(retencios)vonal
anyag fajthjht6l, szemcsenagys6gStol
6s
szil5rdanyag
A - k<izdmbds
por6zuss6ght6l,
az
old6szer
kiold6
tulajB - old6szer
dons6g6t6l6s a h6m6rs6klett6lfiigg. A
C - oldhat6anyag
(kezdeti
ar6ny)
C/A
anyag
K kiindul6
h6m6rs6klet-emelked6s
szintemindeneset(kever6k)
M - mixtura(miszcella)pont
kedvez
ben
a
szil6rd-folyadek
extrakR - raffin6tum
ci6nak.
Az
oldat
egy
resze
6hatatlanul
a
E extraktum
szil6rd anyagdarabokfeliileten kotve ma2 I .46. dbra. Szil6rd-folyad6k
rendszer
rad, pl. adherencia(tapad6s)vagy adhiiromsz<igdiagramja
szorpci6(megkot6d6s)
r6v6n.
858

Ha tobbfokozatu,egyen6ramria rendszer,akkor az anyagotfokozatonhozzttk6rintkez6sbe.Igy pl. a

k6nt vagy ,,l6pesenk6nt"friss old6szeradagokkal
wo kezdeti koncentr6ci6ju6s K tilapottal jellemzett szilfitd anyagot az eIsS
extrakci6sl6pcs6bentiszta old6szenelhozzhk6rintkez6sbe(21.47.dbra). Az
Mkeverekponta l{Begyenesenfekszik,egyittal u I<B egyrnes6s a CP vonal
felel meg.
metsz6spontjais. A CP vonal a v : B/A vfilasztottold6szerar6nynak
keletkezik.
szerinti
extraktumf6zis
Az els6 extrakci6slepcs6benE, 6llapotpont
A mdsodik extrakci6slepcs5ben az,R, pont szerinti szllilrd anyagot ismet tiszta old6szerrel hozzuk
6rintkez6sbe.Az ebbSl keletkezSMt
6llapotpont szerinti elegyb6l adodik
az R, szerintinedvesmarad6k anyag
6s az E, extraktumf6zis.A m6sodik
l6pcs<i nedves marad6k anyaght a
harmadikl6pcs6benfriss old6szerrel
kezelik 6s igy tov6bb. Az extrah6l6s
folyamat6banvegiil is egy Rn szerinti
nedves marad6k anyagot nyertink,
amelybena m6g jelen lev6 old6szer 21.47.abra. Szil6rd- folyad6kkereszt6ramri
extrakci6
elt6volit6sa utfn az old6szermentes
Rj v6gs6raffinStum6llihatoel6. Ily
m6don w vegsS6rt6kekell6 szftmul6p6sben,illetve fokozattalaz el6ir6soknak
megfelel6enbe6llithato.
A 21.48. dbra szerintitobbfokozatl, ellenfram'(teljfrhs eset6na szilfird
anyagot ellendrambanel6szor friss, k6s5bb pedig koncentr6ltabbold6szerrel
szembenvezetjiik. Felrajzoljukaz extrakci6s @ p6luspontot,arnely E,K
egyenesmetsz6spontja.
egyenes6s R,B meghosszabbitott
meghosszabbitott
Ha felt6telezzik,hogymindenextrakci6sl6pcs6benegyensuly611be - ami a
szabad6s kotott oldat koncentrhci6jinakkiegyenlit6d6se* akkor a 21.48. dbellen6ramuextrakci6 esetdreaz ,{
rdn l6that6elj6r6sszerint meghathrozhatjuk
az Et,
elv6laszt6fokozatoksztiks6gesszhmht.Az N,-t a CB hhromsz<igoldalon
szSmak6ntnyerjiik.
E, E, extraktum-6llapotpontok

859

2 1.48.dbra. Szil6rd-folyad6k
ellen6ramir
extrakci6

A szil6rd-folyadekextrah6l6sm6rleg6nekfel6llit6saa folyad6k-folyaddk
extrah6lilssalanal6gm6don vtgezhetl, ezzel meghatirozhat6az old6szersziiks6glet, az extraktumklhozatal6s a l6pcs6sz6m.

21.4.Szuperkritikus extrakci6. (Destrakci6)

Noha egyes nagynyom6su(szuperkritikus) g|zok old6si tulajdons6gai
m6r tobb mint 100 6ve ismeretesek,az rpari gyakorlat csak mintegy 30 6ve
kezdte hasznillatbavenni a nagynyom6srigdzokat mint ,,old6szereket"az
extrakci6s(kivonatol6si)technik6ban[48].
Zosu- (aki 1963-banszabadalmatkapott egy ilyen elj6r6sra)a nagynyom6sri
gitzos kivonatol6st a desztill6cioval rokonitoffa, 6s javasolta a miiveletre a
destrakci6 elnevez6st.A rniivelet egy6b elnevez6senagynyom6sirextrakci6
(NNyE, azaz nlmetiil HDE:I/ochdruck-Extraktion, ill. angolul HPE (ftigh
pressureextraktion).M6s elnevez6s
gasextractionfl9,20,99l.
SCGE:supercritical
Az extrakci6 ezen v|ltozatiban szil6rd vagy foly6kony halmaz6llapotir
anyagokb6lszuperkritikusold6szerrelvonj6k ki az oldhat6komponenseket.Az
oldott anyagotnyom6scscikkent6ssel
vagy valamilyenrn6smiivelettel (abszorpci6, adszorpcio)v6lasztjitk el az old6szert6l.A szuperkritikusextrakci6ma m6r
tobbf6le tertiletenalkalmazottelv6laszt6miivelet. A k6v6 6s a tea koffeinmentesit6se,a koml6 extrakci6ja,a doh6nynikotintartalm6nakcsokkentdse,fld;szer
kivonatok, gy6gynoveny-hat6anyagok
6s kozmetikum alapanyagokel66llit6sa

860

a legfontosabbipari p6ld6k.A kciolajfeldolgoz6sinii a desztill6ci6smaraddk

szuperkritikusextrakcioja nagyiparim6retekbenis megval6sult'
old6anyag(old6ghz)a szen-dioxid.(V.o.: I 1.3.dbra)
A legfontosabb
Fizikai-k6miai alapfogalmak
A CO2 nyom6s - h6m6rs6klet6llapotdiagramon(21.49. dbra) az egyes
halmaziilapotoknak(szil6rd, folyad6k, ghz) megfelel6tertileteketaz olvad6si,
forr6si 6s szublim6ci6sgorbe v|lasztja el. Cjeloli a kritikus pontot. A kritikus
h6m6rs6klet6s kritikus nyom6s vonalai (szaggatottegyenesek)hat6rolj6k a
fluid6llapotnakmegfelel6tertiletet.A szaggatottvonalakon6tl6pvenern tort6fizisilllapot-vLltozbs,teh6t nincs 6les ugr6sszer6v|ltozits a frzinik els6rend.u,
-80

12o

-10

oc

P, bar
6000

4,J^oL"Ju,lu
(faqvAsqdrbe)

rl0O0

2000
ro00
600
,tO0

\\\
\N rtirio
S '.\
l.
t\
\ I

200

roo
60
40

^ \ '

l-'0,*r)j
I

blyatJ6kfo116s4cirbe
20

I
16z

to
6

IH -(harmaspont)

1
2

,| J

LLrl"'.",u"
---f--1---f--f-T-r---T-- ni'ol

0.6
o,4
o.2
-1oo

-80

-20

20

60

too

"c

f6zisdiagramja
2 1.49.dbra.Sz6n-dioxid

861

kai tulajdons6gokban.J6l megfigyelhet6ez a siiriisdgvonalakn6l(p), ahol a

fluid6llapotbana 96z siinis6get6la folyad6k siiniseg6igfolytonos a v|ltozhs
(21.50.dbrd.
C \ l o

G r O

or- o. @ @
o o o o

@ t c . J O @
t - F - \ F - @

@-

777?d^-pksldm3
o

o,20
0,15

ro

20

30

ao

50

60

70

1t "c
2 I .50. dbra. Sz6n-dioxidsiinis6g(izochor)vonalai
c - kritikus pont

862

Az old6konys6gpedig nagy mertekbenfi.igga fluid6llapotir old6szersiiniseg6t6l.A g5z-folyad6k6tmenetnela siinis6g v|ltozhsa ugr6sszerii,a fluidftnisban a siinis6g folyamatosann6 a nyom6snovel6s6vel.A siinisegnekez a
folyamatosvilltoztsa ad lehet6s6geta szelektivextrakci6,illetve szelektiv szepar6ci6megval6sit6sina.
A szuperkritikusSllapotu old6szer m6s fizikai-kemiai tulajdonsagai a
gdz- es folyaddk6llapotkozotti dtmenetetmutatj6k(21.4.tdbldzaA.A viszkoiitfts egy nagys6grenddelkisebb, a diffuzi6s egyiitthato egy nagys6grenddel
nagyobb, mint a folyadlkfhzisban.Ennek kovetkezt6benaz anyag6tad6s(pl.
kedvezdbblesz,mint a folyadekn6l.
szil6rd-fluidrendszerben)
21.4. tdbldzat
A fizikai-k6miai jellemz6k osszehasonlit6sakiilcinb<iz6halmaz6llapotban

G6z

Fizikai-k6miaiiellemz6
,'

1.

Juruseg(Kg/m".)

I 0-r
I 0-s

Diffrizi6s 6lland6(cm'ls)
Viszkozit6s(Pas)

Fluid

Folyad6k

200...700

1000

l0-3 l0-4

l0*5

10-4

103

Az old6szerkivdlasztdsa
Az extrakcio kortilm6nyeit (nyom6s,h6m6rs6klet)az old6szer kritikus
adataihathrozzftkmeg. A 21.5. tdbldzatbanfoglaltuk cisszeaz eddigi gyakorlatban hasznflt old6szereket.A ti$lfnatb6l l6that6, hogy sz6lesh6rn6rseklettartom6nybandolgozhatunk.
21.5. tdblitzat

old6s6zokkritikusadatai
Destrakci6s
old6giz
Destrakci6s

P rbar

P,kgiliter

coz

7?R

0,466

Nzo

72,6

0.46

34,0

0,31

1qo

0 , 58

48,8
50,8

N2

cF3cl

9roC

-147,1
28,8

43,0
41,6

0,26

Amm6nia

96.8
320,8
133,0

0,26
n))
0,225

Ir3,0

o ??5

Metanol

240,0

80,9

Et6n
Etil6n
Prop6n
Toluol

0,272

863

A hagyom6nyosextrakci6 old6szerv |lasztilshnak6ltal6nosszempontjai

iff is erv6nyesek.Az old6szerlegyenj6 oldhatos6gir,konnyenhozzhflrhetS6s
olcs6. Viszont ne legyen mrgezl a term6krevagy a kornyezetrek6ros hatdsri
6s tiizveszelyes.Vizsg6ljuk meg az egyesold6szercsoportokat
ilyen szempontok alapj6n:
freonok: (pl. CFrCI): kiv6lo old6szerek,mert nagy a siinis6giik,de dr6g6k,k6rosak a kornyezetre,hasznillatukattorv6nyekti ltj 6k;
amm6nia'.k6miailagnem indifferens,szennyezia komyezetet;
telitett es tel[tetlenkdnny{isz,lnhidrogdnek
(pl. et6n,etilen): kis kritikus h6m6rs6kletiiek,old6k6pessegiikkicsi, gyril6konyak6s leveg6velrobban6elegyetalkotnak, nagyobb sz6natomsz6mrik6pvisel6iket (prop6n, pent6n, hex6n) a
k6olajfeldoI9oz6 iparban alkalmazzhk;
aromds szdnhidrogenek(benzol, toluol): nagy kritikus h6m6rs6kletiik miatt
csaksz6nhidrog6nipari
elv6laszt6sokn6l
haszn6lj6k;
szdn-dioxid:el6ny<istulajdons6gaimiatt a leggyakrabbanalkalmazottold6szer
destrakci6eseten.
A sz6n-dioxidot a kovetkez6j6 tulajdons|gai alapjhn haszndljhkszivesena
szuperkritikusextrakci6banold6szernek:
nem k6ros az eglszslgre, igy jol haszn6lhat66lelmiszerek,gy6gyszerek
6s elvezeticikkek el66llithsin6l;
viszonylag nagy a siinis6ge,igy ,,nagymennyis6gii" anyagottud oldani
(21.s0.dbra);
nagy mennyis6gben6ll rendelkez6stinkre,
viszonylagkonnyen beszerezhet6ak6r6lelmiszeripari
tisztas6gban
is;
kicsiny a kritikus hdm6rs6klete(31,3"C), ez6rtkozel szobah6m6rs6kleten
lehet vele dolgozni, igy nernk6rosodik akezelt anyagds nem kell h6szigetel6sa k6sztil6kre;
nem lep reakci6baakezelt anyaggal;
6lelmiszeriparbanr6g6ta haszniijhk (v 6d(5g62,
bakteriosztatikushat6s);
nem szennyezia kornyezetet(t6lzott m6rt6kben).
A szen-dioxidmint villasztottold6szercsak az apol6roskomponenseket
oldja megfelel6m6rtekben.Az old6k6pesseg
javithatokever6kold6szer
(pl. sz6ndioxid + prop6n) vagy kisegitd old6szer alkalmazbshval.A kisegit6 old6szerek
tobbnyire szobah6m6rs6kleten
foly6kony szervesold6szerek(alkoholo( 6szterek,
ketonolgsz6nhidrog6nek),
amelyekn6h6ny% koncenhdci6ban
is jelent6senrnegnovelika poldroskomponensek
old6konystlg6t.
Az old6 alapghzhozegy vagy tobb egy6bkomponenstadagolvaegyrlszt
a kritikus param6tereketlehet m6dositani, m6sr6sztaz old6k6pess6get,ill.
szelektivit6stfokozni.
864

P
bar
250

2 I .5L dbra. Sz6n-dioxid- nitrog6nrendszerek

harmatpontgorb6i

p :'t38 bar
oc
e} :360

ot 18
o

E
:o

: 1 6
'q)
N

o
\ 1 4
,x
GI

x 1 2
c,

metanol t6meg %
toluol
21.52.dbra. Szdnextrakci6
metanol- toluol
gineleggyel

865

nitrogentkevervea harA 21.51.dbra mutatja,hogy a szen-dioxidhoz

Nagyon
erdekesa 138 bar nyokezdete)eltolodik.
matpont(cseppfolyosod6s
:
-on
arnelyetmetanol- toluol
lefolytatottsz6nextrakci6,
360'C
m6son6s I
glzeleggyelvegeztek.Mintegy 5Yometanol/toluolarhnyn|l a legkedvezSbbaz
extrakci6(21.52. dbra).
m6rt6ka koffein oldhat6sdg6t
(koffeinmentesit6sn6l)
A kSv6extrakci6n6l
(21.53. dbra) A
szdn-dioxid-g|zban
h6m6rs6kletfi
ill.
ki.ilonboz6nyom6sir,
m.utatja.
koffeinextrakci6tporkolt k6v6b61a 21.54.dbra

F.-300 bar
Po= 55 bar

60

2t . 5 3 abra.

CO? kg7lg

Koffein oldhat6s6ga sz6ndioxid-e6zban

21.54.dbra. Koffein extrakci6japcirkcilt

k6v6b6l

E - index: extrakci6,A - index: szetv6,lasztes

A destrakci6mfivelete6sk6sziil6kei
Vizsg6ljukel6szora szllfirdfazisbolva16extrakci6t.A szil|rd anyagot
a megfe1el6szemcsernegfelel6enel6 kell k6szitenia rniivelethez.Szi.ikseges
kedvez5
szempontj6b6l
6raml6s
6s
az
anyaghtadhs
hogy
az
m6ret kialakit6sa,
granul6lporokat
6rlik,
a
toltetet kapjunk. A nagym6ret1abpanyagotapritjhk,
j6k. Amikor a kinyerend6 anyag nemextrah6lhatoform6ban van jelen, akkor
enzimmel vagy k6miai fton elSz6legfel kell szabaditani.Az el6k6szitett szil6rd anyagottoltik az extraktorba.
A destrakci6sberendeztsta 21.55.dbrdn mutatjuk be. Ez egyfokozatu
a C extrakci6s
Az extrah|land6nyersanyagot
COr-ghzos(kis6rleti)berendez6s.
866

2 I .55 . dbra. Destrakci6sberendez6s

hlart|lybatoltott6k. Ennek zirilsafiin a berendez6stCOr-ginzal kell 6tfuvatni

(leveg6kii.izese).
A D jelii cseppfolyosCOr-gyiijt6tart6lyb6l
folyadekotsziv a szivattyu6s
eztkb.300 bar nyom6sranyomja.A szivatt5ru
utSnkapcsoltE, h6cser6l6ben
a
h6m6rs6kletet90"C-ranoveljiik. igy a CO.,fluid6llapotbakeriil: tull6pi a kriti(3i'C). Ilyen rlllapotbankekus nyom6st(73,8bar) es a kritikus hcjm6rs6kletet
rula C extrakci6startiiyba, ahol a nyersanyagb6lkioldja a kivfnt extraktumot.
Az oldat az extraktorut6n nyomiiscsokkentdszelepenkereszttila szeparhtorba(S) jut. A szepar6torhdm6rs6klet6n(() 6s nyom6s6n(P. ) az anyagkiv6lik (nemold6dik),igy az old6szert6lelv6laszthat6.
Az extrakcif (TE, P) 6s szeparflils (4, P.) param6tereit az anyag
jrin l6tre szetvaold6konys6gaszabjameg. Rendszerintrlyorndscsokkent6ssel
l6s. A szepar6torb6ltiwoz6
oldoszergSz
kondenz6toron
keresztrilvisszakenila
(D) oldoszertSrol6tartiiyba. A ,,regener6lt"extrah6l6szertaddig keringetik a
rendszerben,mig a szil6;rdanyagbana kinyerend6kornponenskoncentrilci6jaa
kiv6nt 6rt6kre nem csokken. Ekkor a keszi.il6ketnyom6smentesitik6s az
extraktortkiiiritik.
Gyakran el6fordul, hogy a szil|rd anyagb6ltobb komponenstkiv6nnak
kinyerni es azokatkiilon-ktilon el<i6llitani.A 21.55.dbrdn bemutatottk6sztildkben ilyenkor T, es P, paramlterekkelextrah6lj6kaz l-es komponenst.Az
extrakci6v6g6nkiiiritik a szeparhtortes 762,P urh6m6rs6klet6s nyornis6rt6kek
mellettkinyerik a 2. kornponenst.

867

szeparetorok

frakcion6l62 l. 56. dbra. Destrakci6s

ed6nnyel
berendez6s
tdbb szetv6laszt6

abberendez6s
21.57.dbra. Destrakci6s
sz6tv6laszt6val
szorpci6svagy adszorpci6s

egy m6sik m6dj6t a 21.56. dbra m.utatja.Egyszerre

A frakcion6l6snak
oldhat6komponenst(PE,T), majd a nyom6st6s h6m6rextrah6lj6kaz cisszes
gffitik az egyeskomsdkletetfokozatonkdntviitoztatva kiilon szepar6torban
ponenseket.
Bizonyos anyagok (p1. koffein) eset6benaz oldekonysdgnem vSltozlk
6lesena nyom6scsokkent6s6vel.Ezert,hogyaz old6szertttszthnnyerjrik visznagyonkis nyom6stkell v6lasztani.A recirkul6ltatott olsza, a szepar6torban
d6szerirjrakomprim6l6saviszontnagy energi6tig6nyelne.Ilyen esetbengazdas6gosabbm6s elv6laszt6simiiveletettelregener6lniaz old6szert.A 21.57.
abrdn izoterm-izob6rextrakci6 es szepar6ci6folyamatibrhja l6thato. Az extraktumot egy toltott oszlopon(RO) vezetlkkereszti.il,ahol az oldott anyagotfizikai m6dszerrel(adszorpci6vagy abszorpcio)elv6lasztjdkes a megtisztitott
(K) visszasz6llitjbkazextraktorba.A ciklus v6genaz
old6szertkompresszorral
adszorbenst(pl. aktiv sz6n)regener6lj6k,illetve abszorpci6eset6n,az oldatb6l
nyerik ki az extrah6ltanyagot.
(pl. vizesoldat)lep6rl6ssal,
krist6lyosit6ssal
iizem es a nagy nyom6ski.ilonlegesgyorszhr6es -nyito keA szakaszos
szi.ilekeketigdnyel.
nagy h6tr6nya,hogy
Az ismertetettszilArd-fluidextrakciosberendez6sek
iizemelnek.Nagy mennyis6giinyersanyag(p1.olajmagvak)feldolszakaszosan
gozitsiramindenk6ppen
c6lszeriilennea folytonostechnol6gi6tmegval6sitani.
A szil6rd anyagnaka nagynyom6sirextraktorbaadagol6s6rah6rom m6dszerisrneretes:
cell6s adagol6s,az anyagnem deform6l6dik,a miikod6s adagszer(i;ezt a megold6sthasznelj6kpl. a kfw extrakcioj6nSl(Maxwell House,USA);
csigapreses extruder,az anyagdeform6lodik6s felmelegszik,a
miikod6sfolytonos;
szuszpenzi6adagol6sazagyszivattyrival(p1.nyerslecitin) t99].
868

22. Adszorpcio

22.1.Bevezet6s
Az adszorpci6mint fizikai-k6miai folyamat 6s mint vegyipari miivelet
jelent6s6gees gyakorisdgaegyreink6bbn6 p7l.
6s rektifik6ci6ssz6tFigyelemrem6lt6,hogy a levegScseppfoly6sit6sa
villaszthsa(oxig6n, nitrog6n,nemesg6zok)mellett sikeriilt rnegoldanimoiekua tiszta
laszitilk, mint adszorbensekalkalmazhsbvala leveg6 sz6tv6laszthsht,
nitrog6n,ill. oxig6n elfiilithsf.i'
A LtNos iital 1902 6ta hasznilt es az6tatobbszortok6letesitettleveg6szlfrflaszthsn6l is haszn6ltakadszorpci6t.ltt az adszorberazt a c6lt szolg6lja,
a sz6n-dioxidot6s az igen komoly robbandsveszelyt
hogy lekosse,visszatartsa
jelent6 acetil6nt.
6s segedmiiveletvolt, az ma veteked6
Ami fontos seg6dberendez6s
(konkurens)rniivelett6n6tteki magifi.
Az adszorpciofizikai- k6mi6j6banjelent6s szerepetjtfiszottak magyar
RICHARD(kapill6rkondenzdci6),Pot-ANvt
tud6sok: a Nobel-dijas ZstcrraoNDY
BRuNeusRIsrvnN 6s TeLLsn EoE
MrsAt-v (adszorpci6spotenci6lelm6let),
(BET-ehn6let).

22.2.Alapfogalmak
G6zelegyekegyeskomponenseitbizonyosaktiv szilfirdnagy belsSp6rusos feltiletii anyagok feltilettikon k6pesekmegkotni. Ezeket a szil6rd aktiv
anyagokatadszorbensekneknevezzik.
A gfnelegyily m6don tort6n6 szdtviiaszlits6t,bizonyoskomponensszeegyr6sztfiziAz adszorpci6megnevez6s
lektiv kiold6s6tpedig adszorpciLnak.
kai-k6miai,egy spont6nfolyamatot,jelens6get,m6sr6sztegy miiveletetjelol,
vagyis azt jelenti, hogy fudatosan6s celszerfienkihaszn6ljuki.izemiviszonyok
kozott a fentijelenseget.

869

A rnegkotend6girz- vagy g6zkomponensneve adszorbendum(a megkoszilikatott pedig adszorptivum).A leveg6vagy egyesginok vizgSztartalm6t
vizelektroli(a
P6lda
elre
a
gbzt
lehetmegkotni
,,sz6ritani")
96l adszorbenssel
z6rb5l kil6pd hidrog6n szhrit|sa,vagyis HrO-tartalm6nakmegkotlse adszorkesziil6kben.
berben, adszorpci6s
Az adszorpci6m6sik nagy felhaszn|lfsi teriilete old6szer levdlasztdsa
leveg6b6l, majd az adszorbensijrahasznfihat6v6tetele, regenerdldsa6s ezzel
egytitt az old6szerkinyerese.Ez utobbi megforditottfolyamat a deszorpci1.
A deszorpci6krilonlegesfajtbjbnaktekintjiik a nedves anyagszdr{tasdt,
noha itt a nedvesanyagnem(felt6tleni.il)aktiv anyag.
fizikai jellemz6s6reaz ilr,;r.szorpci6sizoterm6kszolAz adszorpci6-deszorpci6
g6lnak.
A szorpci6sizoterma |brSzoIilshraa E - X (vagyX - d diagrama legalkahnatartoz6
arelativtelitetts6gesXapparci6lis nyom6shoz
sabb,ahol E=+
p''
egyensirlyikoncentr6ci6kg adszorptivum/kgadszorbens,ez a telltes. Megemg adszorbens
t6rfogatitelit6sis
litjtik, hogyXhelyett V cm3g6zkomponens/l00
haszn6latos.p a megkotenddkomponensparci6lis nyom6sa a g|zelegyben
adott konstansZ h6m6rs6kleten6s p0 tgyanezenkomponenstelitetts6gi nyom6sa,gdztenziija.
Nyilv6n p < p0 es igy E S 1. Ha a relativ telitetts6g eleri az egys6geta
g6zkomponenskondenzdl6dnikezd. Nagyon finom p6rusrikapill6ris rendszerii
aktiv anyageset6n mdr E = 1-n6l kisebb esetbenis sz6molhatunkkapilldr'
kondenzdci6vctl.
zta ellszor szilikag6lkapill6r-kondenZsrcvoNny RrcHAnntanulm6nyo
zhci6jftt1126l.
A szorpci6sizotermakis6rletikimer6sekorelsdk6ntZsigmondyRich6rd
eszlelte, hogy az izotermagorbehiszter,lzistmutat, att6l fiigg<ien,hogy adA 22.1.dbra aktiv
szorpci6tvagy deszorpciothaszn6lunka kis6rletimer6sn61.
20'C-on
HrO-szorpci6n6l
szen6s zeolithiszterdzise
A 22.2. abra otfele izotermatipustmutat.
A szorpci6s izotennaegyenletetels6nek empirikusan Bononcren 6s
FRpLNoLrcsirta le:
X=aeh,

ahoLa 6s b empirikus61land6k.

870

(22.r)

ot
o

CD
!;
{D
g

o,a

P =.y'*
po

22.I . abr a. Adszorpci6s hiszter6zi

s. Y izgSzizotermdk
20'C h6m6rs6kleten

'm l./l

X5ax

I . X x - . r ' , , X X . " ' I I L

I

,--1

ry.x

x.rt

v.

l
xr"t

22.2. dbra. Izotermatipusok

LeNcvtutR az adszorbensfeli.ilet6nmonomolekul6risboritottsdgot(egy molekul6nyi fed6st) tltelez fel. Abb6l indult ki, hogy az adszorbensfeli.iletdnegvreteg[f adszorpci6 kovetkezik be. A Langmuir-f61e egyensrilyi izotermaegyenlet:

871

X = Xn,jL=

t+ c{p

X*

kp
1 *k , p '

(22.2)

ahol c, es k, az adszorpci6sh6t maghbafogado konstansok,X^ az adszorbe6lt

mennyis6ga teljestelitettsdgn6l.
A szorpci6s izoterma leirhshra (6s egyittal a nagy fajlagos feliiletii szllfrd
anyagokfajlagos feltilet6nekm6r6s6re6s sz6mit6sira)szolgii6 BET-elm6letet
1938-banpublikdltaBRUNaUBR
IsrvAN,Peul EuvtBTT6s TELLER
EDE18,9].
Bnt-rNluBn IsrvAu 6s Tsrlnn Eoe kiv6l6 magyar szirmazisit kutatok.
(Brunauer Budapestentett kitiintet6ses6retts6git,Teller Ede tanulmhnyait a
budapestiJ6zsefMiiegyetemenkezdte).
A BET-egyenlet

x(t-q)

-t\P
. (c

x^r- x*,

'

(22.3)

aholX az adszorbedlttomeg (telit6s),X^ a monomolekul6sadszorbe6lttcimeg,

c a BET-5lland6,az adszorpci6s
6s a kondenzhci6s
h6velkapcsolatos:
Q^u Qu",o).
, = , " "*o(
'\,
RT
)

(22.4)

A Quaintegr6lisadszorpci6sh6re vonatkoz6n6h6nyadatot a 22.1. tdbldzat

tartahnaz.
22.1. tdbldzat

Inte916lis
adszorpci6s
hd
kJ/ke

Szervesanyag

Forr6spont

G6z)

OC

Rejtetth6
kJ/kg

cSz

46,2

351

cH3oH

64,6

1118

703
t790

ccl4

76,7

194

461

80,1

389

866

394

I 040

coHo
C'H,

_to?q

Adszorpci6sh6m6rs6klet:
25"C;
g adszorbens
1 cmr foly.adszorbatum/l0
aktiv sz6nrevonatkoz6adatsor

872

Por-ANyIMIHALv is foglalkozott(1916Megernlitjiik,hogy az adszorpci6val

ban), elm6leteszerint a feli.iletetfedS rnolekular6tegek- r6szbena vonz6er6k
hatashra,r6szbena tobbi reteghatilsina- kompresszi6alatt 6llnak.
ZsigmondyRich6rd a szilikag6l p6russzerkezetlnekultramikroszk6postanulminyozhsa kapcs6n felt6telezte,hogy az aktiv anyag kapill6risainak falain
vdgbemen6frzikai adszorpci6mellett a szik kapill6risokbanlej6tszod6kondenzhci6ugyancsakfontos szerepetjhtszikaz egyensrilykialakul6siban1126l.
AzI. jelii izoterrnatipusa Freundlich-,Langmuir- 6s BET-egyenletszerint leirhat6.A II. 6s III. tipustcsaka BET-egyenletirja le, A IL tipusn6laz adszorpcios h6 a kondenz6ci6s
h6n61nagyobb,a III. tipusn6lkisebb.
Bevezetdben gfnelegyek bizonyos komponens6nekmegkot6s6t, kinyeres6t
emlitetttik. Az adszorbensekfolyad6kok egyes szennyez6inek lekotdsere
(nyerscukoroldatokszintelenit6sere,
tisztithshra,vizkezelesre,bor-deritdsre)is
alkalmazhat6k.

22.3.Adszorbensek
A leggyakrabbanhasznllt adszorbensek:
aktiv sz6n
molekulaszit6k
(zeolitok)
szilikag6l
aktiv6lt aluminium-oxid

(380milli6 doll6r)
(100milli6 doll6r)
(27 milli6 dolkir)
(26 mllli6 doll6r)

(a sz6moka Chem.Eng. Progress1995okt. adatai:a viliigon eladottmennyis6gek6rai 155,621.)

Az adszorbensek
n6h6nyfontosabbjellemz6it a 22.2. tdbldzat tartalmazza.
Az adszorbens
feliileti megkot6kapacit6saannak(bels6)porozit6s6tolftigg. Ez
szabjameg a p6rusfeliiletnagyshgifi,az adszorbens
fajlagos feliiletet. A p6rus6tn1r6 6s az adszorbensmolekulaStm6r6jetehhtkolcsonosenmeghat6rozo6rt6kek.
A p6rusnagys6gszerintimegktilonboztets:
makrop6rusok
mezop6rusok
mikrop6rusok
szubrnikrop6rusok

do>50nm
2. d, < 50 nrn
| . dr<Z nm
d< 1nm

873

an

.
s
I
- s - ?

^i
^i

c-.t

:
oo

t&

ci

oo

v
oo

aj

@
a-l

H'q3
B-

E'E

:
(--

a
bo . (b0
)

'-

o
R
' Eo S
q t=
-y,

F.
tr-

-l

d
d
N
\6

5 $S

;
H

t-.
A

al

\6

h
- . v

a.t

'x'H*qtr

6)

a.l

a.l

t--

aa

.d
c,)

()

c,, .^
a ' Y

t r F \ :
(
N

)
E
.cd

N
q)

bo Jl

bo

.26
{r

a- ^->

tr

<

n\o

i i

-i

-i

ca

c.)

6-:z
= .,
oo

rc
-i

A
k

(D

E.36

E D

FE E . .
R 9 3 -y

N 6
'F Eo
6

c.-

9G

\ s 6
_
y a
I ; N

h . o

D d,5

(i)

; >

9 ( )
V L
N

\()

\0)
N

bo

C)

q\O
N

>'
bo

'a
o

v6gzik 6s az adszorpA nagyobb(makrop6rusok)a molekul6k hozzhvezet6s6t

gethathrozz6kmeg.
ci6 sebess6
Az adszorpci6skapacit6stdont6 m6don a mezo- 6s mikroporusok szabj6k meg.
Az adszorbensekfajlagos feliilet6t tobbnyire alacsony h6m6rs6kletii
hat6rozz6kmeg.
BET-m6dszerrel
nitrog6nadszorpci6val
Az adszorbensek fajai
vegyi osszet6tel6s a szllilrd vinszerkezetszerintk6t ftjAz adszorbensek
csoportbasorolhat6k
adszorbensek
| . szenbhzisri
2 . oxidblzisir adszorbensek
A sz|nbinisit adszorbensekkoziil legfontosabbakaz al<tivszenek.Ide sorolhat6
m6g az aktiv koksz 6s aktiv sz6n molekulaszita. Alapanyaguk 90o/o-aszdn
(karbonium).
Az aktiv szenek kapacit6s6tbenzol (vagy sz6n-tetraklorid)adszorpci6j6val
jellemzik. Az adszorpciot6tfnaml6soskesziil6kbena E: !-

tel' telitettseg

glI0,lll0,1/100, 1/10006rt6k6n6l
m6rikki.
Milyen rn6retffa feliileti megkotesadszorpci6n6l?
Leveg6benlev6 benzol96z legyenpl. 3,2 g/m3koncentr6ciojri(ez a Z}oC-hoz
W
felel meg) -hozzuk osszeSupersorbon
tartozo1/100telitetts6ginyomSsnak
jelii aktiv sz6nnel.Az aktiv sz1nsajdttomegenek3l,2o/o-6tkepesa benzolb6l
adszorbe6lni.
Legyen tnost a benzolgSzennek 1/10-e,azaz 0,32 glm3 (a 2OoC-os
m6g mindig jegSztenzio1/1000r6sze);ebbenaz esetbena benzolmegkotes
lent6s:a sajhttomeg 20%-a!
390 g/liter, ugy 20'C-os
Ha az aktiv szenhalmaztomege(t6rfogattomege)
arfny'.2720: l,
t6rfogatcsokken6si
a
eset6n
kondenzdci6ja
telitettsegibenzolglz
:
1,
37800
az
ariny:
adszorpci6ndlllrc} telitettsegtibenzolg6zbSl
:
esetenaz arhny:250000I (!).
adszorpci6
6svegiil 1/1000telitettsegii
Az oxrdbhzisiradszorbensekkapacit6s6tfitalitban a vizgSzadszorpci6alapjin
tomego/o-os
rnin6sitik.Thjlkoztathsulkozoljiik a 22.3.dbrdt. Ez az adszorbens
n6h6ny
oxidbSzistr
mutatja
osszefiigg6s6t
telit6se 6s a vizg6z-(r6sz-)nyom6s
20"C 6s 70"C h6mers6kleten.
adszorbensre

875

Az oxidbdzisuadszorbensekalapanyag|/:
nak tobb mint90oh-aSiO, es/vagyAlrO,.
s
o)
Ide sorolhat6k: a szilikag6l, az aluminiE
-d
'9,
zo
(aktiv timfold) 6s a zeolit-moleum-oxid
-e
.0)
kulaszit6k.
E
b
A szdnbdzisuadszorbensekalapanyagafa,
o
csont, t6zeg, ffttflszpor,sz6n, k6kuszdi6I
o
o
r
o
2
0
h6j, petrolkoksz.Szil6rd v6zuk amorf, a
Hro g6znYomdshPa
mikrokristalyok grafitrlcsot mutatnak.Hida - szilikag6l20"C;b- szilikag6l70'C;
rofob (viztaszito)j ellegiiek.
c - aktiv Al-oxid 20"C; d- molekulaszita
Ktilonosen j6k szerves g6zok 6s
SA ZO'C;e - molekulaszita5 jr70"C
m6snempolaros
vegyiiletekadszorpciojhra.
22.3.dbra.Avizg6z-r1sznyom6s
6sateFajtSiksokas6gamiatt csakn6h6ny
lit6scisszefiigg6se
n6h6ny
oxidb6z.isri
ad- jellegzetesebbetisrnertetiink.A viz tiszszorbensen
20"c6s70'c h6m6rs6kleten
iitarku szolg6l6aktiv szenekadszorpci6s
kapacitirsitt fenoltelit6s, illetve tetrapro.
pil6n-benzol-szulfon6t-telit6s
ut6nimarad6kkoncentr6ci6j6val
mindsitik.
A szintelenitf-derit6 aktiv szeneket(por alakban)fdleg a cukoriparban
haszniijbk, ennek min6sit6s6rerin. melaszfaktorszolg6l. Az orvosi szeneket
(carboactivatusmedicinalis)metil6nk6ktiterreljellemzik.
A g|ztechnikaiszenekcsaknemmindegyikeI,2...4 mm m6retii kis hengeresszemcse.K6ntelenit6sreaktiv sz6nporhasznfiatos.A gtrzfiarcokbanirn.
G-szenetalkalmaznak.
A szemcs6saktiv kokszot fiistgitz kentelenit6slrehaszn6lj6k,valamint
el6sz6r6kdnt v 6,ggfiz- 6s v iztisztit6sn6l.
Az oxidbdzisuadszorbensek
er6senhidrofil (vizmegkot6)jellegiiek 6s elSnyosenhaszn6lhatokpol6rosanyagokadszorbe|lfsira.
A szilikag6l aktiv kovasavb6les vizbSl filo szll|rd anyag.Sziikp6rusries
t6gporusuvfitozatban keriil forgalornba.Kobalt indik6torral szinezvetelitve
r6zsaszin,regener6lvakek (Blaugel).F6leg viz megkot6srehaszn6lj6k.
Az aktiv|lt timf,old(aktiv aluminium-oxid)porusosszil6rd 700 - 800"Con e166lIitott A l, O, -v 6ltozat. Szir ithsra haszn6lhat6.
A term6szetes6s mesters6ges
zeolitok: molekulaszithk,-szfir6k.Tetraederekb6l 6116szabfiyos,azonos 6tm6r5jticsatorn6si.iregiikrist6lyr6csosszerkezetiiekQ2.4. dbrd.
Tobb tizezer zeohtftles6g ldtezhetik 60-fele krist6lyszerkezettel,de
ezekbSlaz ipar csak 10...11fel6t hasznilLAz USA-banegy 1988-asadatszerint (az akkori 6vekben) mintegy ezer szabadalmatadtak ki ki.ilonboz6
zeolitokra6vente.
ao

876

z
Z

Az tiregcsatorna6tm6r6je0,3...1,2nm
(azaz3...12 47. nz az egyszerffmolekul6kkal
azonos m6rettartom6ny. Hazfrnkban Tokaj
kornyek6n b6nylsznak termdszetes zeolittartalmri 6sv6nyokat(k6zeteket).
A term6szeteszeolitok (mint pl. morjobb
denit,klinoptilolit) mechanikaiszil6rds6ga
mint a mestersegesek6.
A molekulaszit6k p6russzerkezetea
krist6lyviz kiiiz6s6velalakul ki.
A csatorn6ka benyomul6idegenmole- 22.4. abra. Egy molekulaszita-elem
kul6kra szir6szitakenthatnak. F6k6nt A jelii
t6rbelik6pe
(krist6lyos rendszeni) 6s X jelii zeolitokat
haszn6lnak.
'
Az A tipusu nStrium-zeolit4 A f,l.cmtrljiip6rusokkalrendelkezik' Ha Nato
Al2O3. xSiO, . yHzO alapk6pletettekintjiik itt x 6s y tltalfhan egeszszftm,de
nem felt6tlenil az. Az x:2 eset6nez a zeolit+ A Stmlrdjiip6rusos.Az NarO
helyett K2o, ill. cao be6pit6sevela p6rus 3 A, ill. 5 A'.Az X tipusir zeolit
(fauyazit:NarO'Al2O3' 2,8SiO2'YHzO)p6rusait0 A atm6rc;jiiek'
A molekulaszithkatgbztisztithsra,leveg6b6l nitrog6n, ill. oxigen kinyeresere,
k6ntelenit6sre,sz6nhidrog6nek szltviiasztits6rastb. haszn6lj6k fel.
A leggyakoribbiparilaghasznilt rnolekulaszitilka 3A, 4A,54, 10X 6s
jeliiek,
i11.tipusirak.
13X
4. kiad6s2. kotet6ben,itt
H. Wrnrn t6bl6zatotkozolaz Ullmann-enciklop6dia
rendelhet6 cllszeri
a
hozzit
6s
egyes fontos molekul6k kdtikus iLtm&Tiet
zeolitotismerteti(22.3.tdbldzat)ll24l.
22.3.tdbldzat

Molekula

Kritikus
6tmer6
o

Adszorbens

3A

4A

5A

1 0 xr-3 x

X
X
X

X
X

Ar

3,8

H2

) 4

o)

2,8

X
X

N?

? o

X
X

x
x

coz

2,8

cH+

4,0

877

22.3. tdbldzatlolytatdsa
Moiekula

czHo

Kritikus
6tm'r6
4,4

Adszorbens
X

X
X

X
X

CrH, 6s magasabb
n-parafftn

4 q

C"H,

4 7

t l

c:Ho
c+Hs
i-but6n 6s magasabb
i-paraffin
ciklohex6n

ccl4

5 6

6,1
6,9

X
X
X
X
X

t2.4. Zilnavfndorkis 6s6ttiir6s

Az adszorpci6dinamikus tanulm inyozisa az im. adszorpci6shull6m
(zona-v6ndorl6s)es 6ttrir6sipontjelens6g6velfiigg ossze.
Ezeketa jelens6geketaz iparbanleggyakrabbanalkalmazottun. nyugvordtegesadszorberekn6l
vizsg6ljukmeg.
A nyugv6r6tegesadszorberekn6la koncentrSci6pontr6l-pontrav 6ltozik,
nincs6lland6sult6llapot.
Az 6lland6sult 6llapotu (stacion6rius)miivelet sziiksegesel6felt6tele,
hogy a szililrd adszorbensszemcs6ket
folytonos 6ramlSsbantartsuk, egyenletes
sz6llit6sukr6lgondoskodjunk.
Ezt a probllmbt a hiperszorberfeltalslilsi:al oldott6k meg (1950). Kezdetbennagy rem6nyeketfaztek a hiperszorberesgbzsz|tvillasztlshoz,ma m6r
j elent6s6ge er6sencsokkent,alkalmazhs
a rigysz6lv6nmegsziint.
A szildrd r6szecsk6kfolyamatossz|llithsaneh6zkes,k6nyelmetlen6s viszonylag dr6ga.Gyakran gazdasiigosabb
a sz6tv|lasztandoginelegyet,ill. folyad6koldatotnyugv6retegesadszorberenfitfuramoltatni.
A zonavindorl6ses az itbttlsi (6ttoresi)pont 6rtelmezlsbt a 22.5. abra
kapcs6nadjuk meg.K6pzeljiikel, hogy egy nyugv6r6teges
szilikag6lesadszorbert levegdnedvess6
g6nekelt6volithsac6lj6b6liizemeltettink.

878

MTZ= mlikdd6 telit6 z6na

nedvos gez

Ho

Ho

l,

f,

lFl

fNt

i l .t - | _ l

t F = l

tr-t I
,rt-1
|I

v/t

szhraz gAz

t'

Hb

I
c!
.o

.A
o
c,
E
o
c
o
ct

E
J

ett6resi pont

id6

6s 6ttcir6sipont 6rtelmez6se
22.5. dbra. Adszorpci6sz6nav6ndotl6s

Az 6brabal oldali rlszln l6thato az adszorbervtnlata. A nedvesgdz fel:ijl l6p

be 6s a ,,szbraz"96z alultbvozik. Egy adott ijzemi id6pillanatbana szilikag6lreteg teteje egyensirlyitelitettsegbenvan a bel6p6 ghzzal (I), a koz6pental6lhat6 a miikod6 telit6 z6na(II) 6s a reteg alja megnernmiikodik, de miikod6k6pes,aktiv (III). Az 6brajobb oldali rbsz1nn6gyki.ilonbozSid6pontbanv6zoltuk
ahelyzetet6s a kot6d6salakul5s6t.A be16p6koncentr6ci6mindig Ho, akil6p6
eleintekissev6ltozik (H" 61110);de m6gis kozel,,sz6raz"96z l6p ki. A miikod6
telit6z6na(MTZ) feliilr6l lefele v6ndorol. Ez az un. adszorpcioshull6m: a z6nav6ndorl6s.A fl" pont az 6ttor6sivagy 6tiit6sipont. AzL z6nacsaknema teljes adszorbens
r6tegrekiterjed.M6g miikodik ugyan aII. zona,de aIIL z6na

819

m6r elfogy6banvan. Ett6l kezdve az MTZ a miikod6 z6na egyrekisebb s6vra

korlStozodik6s v6gi.ilel is fogy. A teljesr6tegkimertilt.A Hdpontm6r azonos
a bel6p<iHr-val.Az adszorbernem kepesa nedvesghzt szinitani.

22.5.Old6szervisszanver6s
A 22.6. dbran v6;zoltberendez6saktivszenesadszorbertelepoldoszerg6zos levegd tisztit6s6ra (old6szervisszanyeresre)
alkalmas.
A miiveleti l6pcs6k:(a)telites az adszorberben
az 6ttor6sipontig. A szab6lyz6smodja lehet koncentr6ci6srn6r6sselegybekotott6s lehet iddvezerl6ses.
(b) a telit6s Sraml6sirhnySvalellentett 6rtelmii kig6zol6s. Az osszes g6zfelhaszn6l6sb6lmintegy l0o/oaz aktivszln-ilgy es az adszorber-ed6ny
felflit6s6re
tisztitott
leveg6

22.6.dbra. K6ttestes
old6szervisszanyer6
berendez6s.
I - old6szerg6zcis
leveg6flrv6,2-fekv6 elrendez6sii
adszorber,
3 - kondenz6tor,
4
- ut6hiit6,5 - kcizbens6
ed6ny,6 - sz6tiilepitded1ny,T- szivattyri,8 - kihajt6
oszlop(strippkolonna),
9 - frissleveg6fuv6,
10 -l6ghiit6 h6cser6l6,I I - csepplev6laszt6 ed6ny(g6zszdrit6)

880

jut. Enn6l l6nyegesen

old6szer6s a viz elg6zoaz adszorbe6lt
tobb (30...40%o)
mintegy fele
A
vizglzmennyis6gnek
l6s6re,vagyis a deszorpci6rafordit6dik.
jut a deszorpciosh6m6rs6kletfenntart6shra6s az adszorbens-6gy
oblit6s6re.
HozzinetSleg2,5 kg g6zt kell szdmolniminden kg deszorbe6ltold6szerre.A
vizzel nem elegyed6old6szereset6na hiitdst 6s a kondenzhci6tegyszerf fhzisszlvillaszths koveti. Sok esetbena vizes f6zist strippel6sselut6tisztitj6k, (a
betart6samiatt). A kihajt6 (stripp) levegd
szennyvizel6irt old6szertaftalmilnak
a m6sodik adszorbertelit6si leveg1j1hezkeverhet6. Olyan old6szer eset6n,
befejezll6p6sk6nt.(c) melegleamelyvizzel elegyedikdesztilliiciosziiks6ges
veg6vel szhritjhk az adszorbereket,hogy a vizg1z kondenz6ci6jht 6s az
elkeriilj6k. (d) leveg6velhiitenek. Ez az elj6r6sl6paktivsz6ntulnedvesed6s6t
esetdna (c) l6pcs6velkombin6lhatoU 141.
cs6 a rendszerkiel6git6h6kapacit6s
A 22.7. qbrdn egy n6gytestesadszorpci6stelep kapcsol6siid6szakasz-terve
l6thato.

a-adszorpci6
sz-szarites

g-96z0Es
h- hutes

terve
telepid6kapcsol6si
22.7.dbra.N6gytestes
adszorpci6s

22.6.G ilzelegyeksz6tvflasztis a
Adszorpci6s mtiveleti megold6sokatnemcsak leveg6tisztithsra, v e gginok
kezeles6re, ill. v iztisztit6srahaszn6lnak, hanem ghzelegyek szltv |lasztbs6ra i s.
Az elmflt mintegy 25 6vben a molekulaszithk(szintetikus zeolitok es sz6n
molekulaszfir6k) ipari alkalmaz6sa 6s a .nyom6sv6lt6s,nyom6slengeteses
(pressureswing, PSA) adszorpciokidol gozilsafigyelemrem6lt6fejl6d6s.
Ghzelegy
ek (6s folyad6kelegyek)adszorpci6ssz6* iiasztftsaszerkezeti,
egyensrilyi6s kinetikai hat6sokonalapul.
mikroporusaibacsak azok m6ret6n6lkiSzerkezetihat6s:az adszorbens
jelent.
sebb6tm6r6jiimolekul6ktudnakbehatolni.Ez szitahathst,szrir6hat6st
Az egyensflyi hat6s6rvnyesiil,ha az elegyegyik komponensea rn6sikn6l er6sebbenkot6dik az adszorbenshez.
881

Kinetikai hat6s:a mozg6konyabbmolekul6k gyorsabbandiffund6lnak a

j6
p6rusokba.Ily m6don az adszorpciostelit6s adott id6ponti megszakitttshval
sz6tviiaszthsv6lik lehet6v6.
1. A szint6zisgitzgy6rt6snhla hidrogent rendszerintnitrogdn, sz6n-monoxid,
met6ns sz6n-dioxid,,szennyez6k"
kiserik.Ezeka komponensek
molekulaszithn (zeolit) a hidrog6nhezk6pestj61 adszorbe6lodnak.
A nyers g6zt adszorbensoszloponft*ezetvetisztahidrog6nnyerhetS.Azizemnyomils2...4
MPa, a regener6l6s
0,1 MPa nyom6sonoblit6sselmegyvegbe.
A 22.8. dbra nl,gytestesadszorbertelepkapcsol6sivhzlata. Mialatt l-adszorberben a nyers gbz nagy nyom6son |frezetve ,,tisztul", a (2) adszorberbcila
szennyez5 komponenseketnyom6scsokkent6ssel
r6szbendeszorbe6lj
6k. Egyidejiileg a (3) adszorbertoblitik (tov6bb regener6lj6k).A (4) testet nyomhs alir
helyezik (feltoltik) a kovetkez6ciklushoz.Az 6bta als6 v6zlatr6szea nyom6slengetestmutatja.A folyamat ciklikusanism6tl6dik.
tiszta H,

expanzi6-6bllt6s.

c3'

33;
bet6pEEs

nyomesaz adszorberben

= F F
l = F F :?- =
-,olil-22.8. dbra. Nyom6sv6lt6sadszorpci6hidrog6ntisztitis|ra

2. Kornyezetivagy 40...60'C h6m6rs6klet(ileveg6b6ltobbf6lenyom6slenget6s adszorpci6selj6r6ssalsikeriilt 80...95Yooxigdntartalmirghzelegyetel6|Ilitani.Itt nitrog6nszelektivmolekulaszit6t(zeolitot, szln molekulasziirdt)

haszn6lnak.Az emlitett elj6r6sokegyik csoportjak6peskozel atmoszferikus
882

nyom6sonadszorbe6lni.E l6p6sbenoxig6ndirsghz a kinyerhet6 term6k. A

nitrogen deszorpcioj6tellentett irdnyban v6kuum l6tesit6s6velvegzlk. Az
elj6r6sokm6sik csoportj6n6laz adszotpcio(0,5 MPa) tulnyour6sos,a deA deszorpciotoxig6ndirsg6zosoblit6skoveti.
siorpci6 kozel atmoszferikus.
Az Air Productsand Chemicals,Inc. fj PSA oxig6n adszorpciostelepe4A teljesciklusid6 10 perc.
testes6s egy ciklus nyolc rniiveleti16pcs6b6l6lI.
A berendez6sid5vez6reltautomatikusir6nyit6sit.
Megjegyzend6,hogy az oxig6nel66llit6sklasszikusm6dszere:az atrnoszferikus leveg6komprim6l6sa,rekuperativvagyregenerativh6cser6l6sfojt6sos
(Linde-elj6r6s),
illetve el6bbiekes expanziosg6p
rendszeriicseppfolyosit6sa
(detander)kombin6ci6ja(Claude-,ill. Kapica- elj6rSs)es a cseppfoly6sleveg6 rektifik6ci6s szbMllaszthsa.Eza m6dszerkozel 100 6ve tonnasz6mra
kiilonboz6
k6pes96z alaki vagy cseppfolyosoxig6nt 6s kiegeszitesk6ppen
(V.o.:
fejezet)
20'
tisztas6gifoku nitrogentis el66llitani.
(cseppfolyoemlitett klasszikusl<riog,lnm6dszere
A levegd sz|tvitlaszthsSnak
6s tiszta
dirsitott
az
erdsen
megjelent
sit6s6s rektifik6ci6s szev|laszths)rnellett
fea25.
elj6r6sis.Ez utobbi elj6r6st
nitrog6ntel56llit6 a membr6nszepar5ci6s
jezetbentaglaljuk.
adszorpci6,a
Mdr itt is 6rdemesmegemliteni,hogy a nyom6slenget6ses
a Chemical
munkatartom6nyait
ipari
membr6nszepar6ci6
a
6s
kriog6nm6dszer
631.
kozh
s
W'J.
Koro
Progressfoly6iratban
162,
Engineering
Legirjabbanaz Air chemicals c6g (usA) olyan oxig6nelnyel6elj6r6st
elnyel6k6pess6gii
meretfi - nagy elnyel6kepessegu
dolgozott ki, amely - b6r m6g nem ipari meretti
.Z(CHr)rNCO] .
kett6ssO
alkalmaz. Az adszorbens
adszorber6gyat
[fiCo(CN),
oxig6ntnyel el' 17
leveg6bdl10 perc alattT tomeg%o
E krist6lyosadszorbens
ciklus
nyom6sejt6ses
napon kereszttil folytatott 545 adszorpci6s-deszorpci6s
Az oxig6nnyel6s
ut6n is csak 15%-ot vesztettaz oxig6nnyel6k6pess6g6b61.
elj6r6ss6fogj6k
ipari
bizonySra
9\o/o-os;
reverzibilis, a deszorpciof6l ora alatt
fejlesztenil102, 1031.
folyoirat 1975 6vi 5. szhmitbanH. LUllvexN
A Chemie-Anlagen+Verfahren
teszaz adc. cikkiikbenosszehasonlitdst
on-site"
6s B. FneNZ,,Gasversorgung
(kriog6n)
nitrog6nelS6llit6si
klasszikus
es a
szorpci6s,a membr6nszepar6ci6s
kozott [68].
rendszerek
adszorpci6srendsz6nmolekulaszit6s
Szerintiika PSA (nyom6slenget6s)
o/otisztas|gir10."1500rn3/h
t6rfogat
a
95...99,9
mindenekel6tt
cllszeni
szer
nitrog6nel66llit6sn6l.
A sz6nmolekulaszitaalkalmasleveg6oxig6nj6ta p6rusaibanmegkotni.
A ciklusid6 - 1 perc, a vezlrlls folytonosanrn6ri 6s feliigyeli a nitrog6n termlkghzbanaz oxigln (marad6k)koncentr6ci6t.
883

A zeolit molekulaszitaalkalmasa nitrog6nmegkot6s6rees igy oxig6n

termlkghz el1iilIitirsirra rendszerben.Itt viszont c6lszer6v6kuumtartom6nyban
miikod6 nyomdslenget6ses
adszorpci6t(VPSA) alkalmazni.
A membrdnszepar6ci6s
rendszerel6nyosenhaszn6lhat6egy fokozatban
95 terf. %onitroglntisztas6gig.Viszonylag kisebbkompresszoris eleg, az energiakolts6gm6rs6kelt,a hozam 55 %-os. 99 tlrf. o/otisztashgifok eset6nm6r
kdtfokozaturendszersziiks6ges.
Oxig6n el66llit6shozmflr 45 t6rf. %otisztasign6l is k6tfokozatu membr inszepariftortkell haszn6lni.
A nyolc kilencestisztas6gri(99,999999)nitrogentcsakklasszikusmodszer tudja biztositani,effe a cka a nitrog6ntfolytonostizembenel66llito irn.
CryogenGeneratoregys6galkalmas(300...3000m3lh). Ez cseppfoly6snitrog6nt 6s gbz alakrt egyarhntgy Art.

22.7. Folyad6kelegyeksz6tv6laszt6st
Folyad6kelegyek adszorpc
i6s szdtv|laszths6nakegyik lehetsegesrn6dja a
gdzJiizisuelj6r6s.Isosiv-eljardsndl az i.izemih6m6rs6klet3 I 5...343"Cpetr6leumfrakci66s 315...398'Cginolajfrakci6
eset6n,a nyorn6s0,2...0,42
MPa. C6l
n-paraffinokkinyer6se.Az adszorbens
5A tipusirszintetikuszeolit.A zeolit 0,5 nm
6tm6r5jiip6rusaibaa 0,48 nm 6tm6r6jiiparaffin-szenhidrog6n
molekLrl6kk6pesek behatolnies ott adszorbe6l6dni.
A nagyobb6tm6r5jtielSgaz6l6ncu,naften6s arom6ssz6nhidrog6nek
nem tudnakbehatolni6s nem abszorbe6l6dnak.
Az
e1v6lasztSsszerkezetihat6sonalapul,a zeolit sz6r6szitak6ntvi selkedik.
Az Isosiv-elj6r6s
k6tadszorberes
6s nyom6slengeteses.
Az izemi hdmers6kletre el6rnelegitettnyersanyagotiizemi nyom6sonaz elsSadszorbertestbe
vezetik. A nem adszorbe6l6dott(el6gaz6es gyiiriis) vegyi.ileteketa testb6l kil6pve kondenzffioron6s hiitdn vezetik ifi. Ezalatt a m6sodik testb6l a norm61sz6nhidrog6neketellenhrambankihajtj6k. A deszorpciotnyomascsrikken,lssel
(expanzi6val)es rnagasabbforriispontupetr6leum,ill. ghzolajeset6nn-hexdnos
dbl{tdsseloldj6kmeg.
Az adszotpci6s6s deszorpci6sl6pcs6ketciklikusan ism6tlik, a nyersanyagbevezet6sees a term6kelv6telfolytonos.
Az Isosiv-eljfris ghzfhzisbankozel izoterm (340"C...350"C)koriilm6nyek kozottj6tsz6dik le, az Union Carbide c6gszabadahnai
szerint.
Az n-paraffrnokmintegy 98%-igkinyerhet6k95...98%tisztas5gifokkal.

884

Ugyancsakghzfhzisfielj6r6sa British Petr6leumc6g,350"Cizotennelj6rdsa ahol n-pentdn-t haszn6lnakkihajt6 kozeg gyanbnt.Az Esso-elj6r6sis

izoterm,itt NH3 a kihajt6kozeg.
deA ghzolajfrakci6molekulaszit6sizo- 6s norm6lparaffin-szdtvdlaszt6s
szorpci6s(kihajt6) kozegei lehetnek olyan n-paraffinok,ahol sz6tv6lasztand6
komponensekn6lmintegy 5...8 sz1natomsz6mmalrovidebb l6nchosszirs6gir
komponenseket
haszn6lunk.
A 22.9. dbra mutatja a kiilonbozS deszorbe6l6(kihajt6) kozegeket
C,0...C,,ru-paraffinokhoz.
d

=N
= ?

a f riss molekulaszita
6ttdr6sikapacitdsa

3E
O

o c D

X o
x o

t t :
CD
c
F o

;{)
:

q';
r
C

c
O

E
o

Perc

a deszorpcioid6tarma
22.9.dbra. Deszorbe6l6
krizegekCr+ ... Crs n-paraffinokhoz

A molekulaszita5A jelti,a h6m6rs6klet380oC,a nyom6satmoszferikus.

Folyad6kelegyekadszorpci6ssz1tviiasztfts6nakmilsik lehets6gesm6dja
afo lyad6kft zisu eljir 6s.
Az UniversalOil Productsc6g (UOP) Sorbexn6venegy sor elj6r6stszazeolit.
badalmaztatottrin. szirnul6ltmozg66gyasrendszerrel.Az adszorbens
A legismertebbilyen folyadekfbzisirelj6r6sokaz UOP Parex-6s Molexa 22. 4. tdbldzatadfelvll|gosit6st.
elj6r6s.A Sorbex-elj6r6s-csal6dr6l
A Sorbex-elj6r6s
alapelvei:
komponensek
folytonosmolekulaszit6selj6r6sszelektivenadszorbe6land6
pen dIIo
Voltak6p
kinyer6s6reellen6ramirszimul6lt mozg66gyas adszorpci6.
(fi x, stacion6rius)adszorbens6gyonktilonboz6folyad6k6ramok(nyerselegy
es deszorbe6l6anyag) be- 6s kil6p6si helydnek periodikus v6ltoztat6sa.
(Teh6taz 6gynem mozog!)

885

22.4.tdblazat

Az elj6r6sneve

Sz6tvAlaszt6s

A kivitelezettiizemeksz6ma
[1995-ie]

Parex

p-xilol - C*-arom6sok

53

Molex

n-paraffinok - izooaraffinok

c r o- c r +
cq- co

24

olefin - paraffin

Olex
Cresex

p-krezol, - m-krezol

Sarex

frukt6z - eluk6z

5
t:

98

tobb elj6r6sismert.Ezek kop-xilol kinyer6s6reCr-arom6sokelegy6b<51

terjedt el.
ziil legink6bba Parex-e1j6r6s
F6bb ismervei:
ap-xilol szelektivadszorpcifolytonossz6tv6laszths,
zeolit molekulaszit6s
0,86
MPa nyom6son.A kinyer6s
177"C
hdm6rs6kleten,
6jafolyadikfazisban
99,5Yo.
94%o-os,p-xilol-tisztashg
Az eljbrhskapcsol6sivhzlataa 22. 10.dbrdnli$hat6.
szakaszb6l6ll.
toltott oszlop sok egym6ssalosszekapcsolt
Az adszorbenssel
pedig
kozos
eloszt6miihoz
Minden szakaszhozcs6vezet6kcsatlakozik, ezek
(forg6szelep,eloszt6csap).A forg6 eloszt6csapa cirkul6lo folyad6k6ramot
megfelel6helyre ir6nyitja.
egyirSnyfi Sramot szolA keringet6 szivaffi az adszorbensoszlopban
g|ltat.
k6t frakcion6looszlopcsatlakozik.Ezekbenaz adszorA berendez6shez
beroszlopb6lelvezetettp-xilol + deszorbe6l6kozeg elegyet(un. extraktumot:
kivonatot, nyered6ket) egyr6szt 6s a nernadszorbe6ltbethplLlt anyag +
deszorbe6l6kozeg elegy6t (irn. raffin6tumot : maradv6nyt) frakcion6lj6k a
c6lj6b6l.Ezt pedig visszavezetikaz eloszt6deszorbe6l6anyagvisszanyer6se
miivon 6t a rendszerbe.
A deszorbeii6 anyag folyad6k6llapotusz6nhidrog6n,amelynekadszorpci6s affinit6sakisebbmint a p-xilol6, de nagyobbmint a tobbi Cr-arom6s6.A
legink6bbhaszniit deszorbe6l6folyad6ka toluol (ill. a dietil-benzol).

886

adszorber
oszlop
extraktum
2
3
a
I
t

deszorbeel6 k6zeg

f
6
e
10

raffinatum

!t
t2

betep.

deszorbedl6k6zeg

v6zlat
22.10.dbra. SorbexkaocsolSsi

22.8.Cukorlevek szintelenit6se
Klerek szintelenitdse
A cukoroldatokat (klereket) szinteleniteni 6s tisztitani, sz6mi kell. A
klerek tisztitftsbraa cukoriparbana szintelenit6szerekh6rom tajt6ji$ haszniij6k:
csontszenet(sp6diumot),
vegyi elj6r6ssal aktiv6lt (felt6rt) miiszenet,
v izgtzzel v agyghzzalaktiv5lt miiszenetU22, 1231.
A csontszdn
A csontsz6n(spodium)6llati csontokb6lszfraz lep6rl6ssalk6sztil.A2...3 cmkb. I m 6tm6r6jti,7...8m makokszhozhasonl6csontszenet
es darabnagys6gri,
gas sziirStornyokbanhasznilljhk cukorlevek szintelenitesdre.A sziir66llom6s
tetsz6ssze14...18sziirStoronyb6l6ll, ezek megfelel6szerelv6nyrendszerrel
rinti sorrendbenkothet6k.A sziir6sfolyam6nkimertilt sp6diumotkemenc6ben
tisztitjhk.
hevit6sselregener6lj6k (fri ssitik), majd savaz6ssal

887

Aktiv szenek
A sp6dium helyett cukoroldatoksziir6s6rema m6r mindentitt aktiv szeneket
haszn6lnak.Ezek egyik fajtbja a vegyi titon aktiv6lt karboraffin tipusri miiszln, a m6sik pedig a vizg1zzel vagy ghzzal aktiv6lt norit tipusri miisz6n. A
a norit6pedig7,0...9,0.
karboraffinpH-ja 6,3...6,8,
A karboraffin alapanyagflirdszporvagy cellul6z (gyapot,vatta), amelyet
tom6ny cink-klorid-oldattal itatnak 6t. A cink-klorid a s6savnak cinkkel
(horgannyal)k6pzettsoja.A cink-kloridos ftir6szportmegsz6ritj6k,majd addig
hevitik, amig a kever6kb6lcink-klorid-g1zoknem t6voznak.Ezutin az anyagot
lehiitik, felapritjik, majd poritj6k 6s forro vizzel keverik el, kev6s s6savatadnak hozz| 6s sziir6pr6sen leszririk. A pr6sben visszamaradt anyag a
karboraffin, amelyetb6 vizzel kimosnak.
A friss karboraffinbanmindig van egy kev6ss6sav,amelyet lfggal (hig
m6sztejjel)kell semlegesiteni,miel6tt a cukoroldathozkeverik. A karboraffin
szintelenit6hat6saahaszn|lattal fokozatosangyengtil, regener6l6sanem fizet6dik ki, mert a karboraffin olcs6.
A norit alapanyagafa, amelyettulhevitett vizgtzzel t6rnak fel, majd retort6banaddig hevitenek,amig finom porr6 nem szenesedik.A norit szintelenit6 hat6sanagyonj6. A kimeriilt noritot zhrt edlnyben 600oC-rahevitve frissitik fel, ekozbena norit feltilet6n sz6nv6lik ki, amely szintelenit6k6pess6get
csokkenti.
Az aldiv szenekszintelenit6hat6saabban rlll, hogy a finom eloszl6sir,
6s a nemcukrokegy 16nagy feltiletu anyagaz oldatbanlevSszinez6anyagokat
sz6t feltilet6n osszesiiriti,megkoti, Min6l nagyobbaz aktiv szenfeli.ilete,teh6t
min6l finomabb porozit6sri,ann6ltobb idegenanyagotkot meg; ekozbenfeliilete ,,eltorn6dik"6s szintelenit6hat6sacsokken,az aLdivsz6nkimertil.
A szintelenitl mtiszenekar6nylagkis mennyis6gbenfejtik ki l6tisztit6
hat6sukat.igy a karboraffinbol0,1oh,a noritb6l 0,5...1,0o/omennyis6gethaszn6lnak(a cukor tomeg6reszhmitva).

Szintelenft6s 6s szffr6s aktfv sz6nnel

A szintelenit6szerek alkalmazisitnakk6t m6dja terjedt el a cukoriparban: a bekever6elj6r6ss a r6tegz6elj6r6s.
A bekever6 elj6rrishozaz al<tivszenet sntszpenzi6alakj6ban haszniijfk.
A szuszpenziotkiil<inkis
A sz6nszuszpenzi6
kb. 15...20%omiiszenettartalmaz.
kever6benkeszitjiik, amelybena lem6rt mennyis6giiaktiv szenetmeleg vizzel
alaposanelkeverjiik. A nagyon finom eloszl6sirmiisz1na viz felilet6n helyezkedik el 6s nehezennedvesedik.Ez6rt a keverdt addig kell jhratni, amig a mii888

el nem oszlik. Ez;utfna cukoroldatot

egyenletesen
szena vizben 6tnedvesedve,
ell6tott tart6lybanaz aktiv szenesszuszpenzi6valelegyitjiik
kavar6szerkezettel
6s kb. 80oC-rafelmelegitve15...20percigkavarjuk.Ennyi idd alatt fejtrki az
aktiv sz6nszintelenit6hat6s6t.
A r6tegz6elj6rrlshoz20 o/oaktiv sz6nb61fon6 vizzel szuszpenzi6tk6szittink, amelyetlassiregyenletes6rambankb. f6l6ra leforg6saalatt a zs6kossziir6re engediink.Az aktiv sz6n a sziirSkkend6in 5...10 mm vastag,egyenletes
osszefiiggdsz6r6r6tegetk1pez,a viz pedig a sziirlszovetenkeresztiil t6vozik.
Fontos,hogy az aktiv sz6n lassanrak6dj6k a szirSszovetre,rnert a szir6r6teg
Az igy el6k6szitettsztfuSreengedjiikrh a szintelecsak igy lesz reped6smentes.
nitend6 cukoroldatot.A sziir6szovetrerltegezett aktiv sz6nhatoidejekb. 5...6
perc,teh6tj6valrovidebbabekevertaktiv sz6nhat6idej6n6l.
A norit tipusir aktiv szeneketrendszerinta cukoroldattal egyiitt alkalmazzttk,mert szintelenit6hat6sukatlassabbanfejtik ki, amire ink6bb a bekeve16 eljirils nyrijt m6dot.

-_railEtr -

szintelenit56s
22.1l. dbra. Cukorgy6riaktivszenes
sziir6 berendez6s

889

A karboraffint tobbnyire rttegene hasznfrljitk,mert a benne lev5 igen

konnyen6tmenneka szfirlszovetnyil6sain 6s szenyapr6 finom sz6nszemcs6k
nyezn6ka szfirt cukoroldatot,ha vele egyiitt szivaffiznirka sziirSre.A retege6tmenneka sziir1szoveten6s a szuszpenz5 elj6rhsn6la finom szdnszemcs6k
d6l6 vizzel tbvoznak, miel6tt meg a cukoroldat sziir6s6rekeriilne sor. A
cukorleveketa k6tf61eaktiv sz6nnelk6t l6pcs6benis szintelenithetjiik.Ilyenkor
elSszcira karboraffint, utdna pedig a noritot alkalmazzuk,ut6bbit j6 szintelenitS hathsamiatt eredm6nyesenhaszntijhk nagyon tiszta klerek sziir6s6re.A
hat6sfokot6rhetiinkeL A 22.11.dbk6tl6pcsdseljdr6ssal90%-osszintelenit6si
mutat.
ra atkorgyini aktivszenesszintelenitS6s sztirSberendez6st

A folyad6kderit6s 6s szfntelenit6segy6b alkalmazisai

Kiterjedten alkalmaznakaktiv szenetviztrsztitisra.Itt kombin6cioselj6r6sr6l van sz6. Iv6viztisztit6sn6la szerncs6s(vagy por alaku) aktiv szenaz oldott szervesanyagokelt6volitris6raszolg6l,amelyek rossz izt vagy szagotjelentenek,illetve mikroorganizmusokthptalajailehetnek.
Szennyviztisztitisn|l is sz6bajohet pl. ipari szennyvizekn6laz aktiv
sz6n.F6legbiol6giailagnehezenlebonthat6vagy toxikusanyagokeset6n.
is haszndlnakaktiv szeKondenzvizek, kazbnthpvizekolajmentesit6s6re
net. Az aktiv sz6nsaj6ttomeg6nek15-szoros6tis k6pesaz olaj adszorpci6j6val
megkotni.A kondenzvizolaltartalma1 mg/liter al6 szorithat6.
derit6se6s tisztit|Kiilonboz6 oldatok, levek, folyad6kok szintelenitbse,
a r6szletekmell5z6s6Csakfelsorol6sszerfien
sa is megoldhat6adszorpci6val.
gyiimolcslevekderit6se,sorok
vel aktivszenes
elj6r6sok:glicerinszintelenit6se,
izkorrekcioja,must es bor iz- 6s szinkorrekci6ja,sellak 6s gyant6k szintelenitfse 1113,1241.

23. Szfriths

23.1.Bevezet6s
az 6lelmiszeripar,a kerSmiaiipar,
A sz6rit6sa vegyipar,a gy6gyszerrpar,
m6s technologiaegyik legsok
egy6b
es
mezlgazdas6g
a
a
faipar,
a b6ipar,
fontosabbmiivelete.
Sz6rit6sonolyan miiveletet 6rtiink, amikor valamilyen nedves szilSrd
csokkentjtik vagy elt6volitjuk elp6rologtat6svagy
anyag nedvess6gtartalmbt
kig6zologtet6sr6v6n.Ehhezkiils6 h6bevitel sztiks6ges,amit rendszerintkiviilmechanikaiuton is eltivolit16l vezettinkbe a nedvesanyagba.A nedvess6get
a sziir6s.Ezt a mechanikai
a
centrifug6l6s,
hatjuk. Ilyen m6dszera kisajtol6s,
nem itt t6rgyaljuk.
nedvessegelt6volit6st
Egyeseknagyon t6g 6rtelembensz6rit6snaknevezik g6zok nedvess6gtartalm6nakelt6volit6s6t(pl. vizelektrolizisbSl szhrmaz6hidrog6ng6zviztartalm6nak szilikag6llel tort6n6 lekot6seilyennek tekinthetS,de szerintiink ez
adszorpcio).M6Jok rn6g t6gabb 6rtelembenfolyad6kok ,,szfttiths6t6l"is besz6lnek.Ez utobbi k6t miiveletetitt nem t6rgyaljuk.
A szhritfs tehht h6kozl6sselegybekotott anyagittadhsimiivelet, ahol a
mind a nedvesszdrad6anyagonbeliil, mind annak feltilenedvess6gv6ndorl6s
t6n 6s akomyezl kozegben(leveg6,fiistg6z)is lej6tsz6dik.
A sz6rit6si miiveletek szfrmszerl vizsgillata, a szftit6berendez6sekm6retez6se(vizsg6lata)tobb szempontbolis neh6zs6ggelj6r. Mindenekel6tt emlitend6 a szhritand6anyagokrendkiviili sokfeles6ge.Ezen anyagoktulajdons6gait, viselkedds6tnagyon nehdz szhmszerfienleirni. Ezek koztil az anyagok
t oztit sok term6szeteseredetfi, amelyek a h6kezel6sre6rz6kenyek,pl. a fa
gyors 6s egyenlStlenszhrithsn|lrepedezik.
A nedves anyagkezdeti illlapota,tehhtaz, hogy alaktart6anszilSrdvagy
p6pszer6,pasztaszerlvagy ak6r folyadlkzagy igen er6senbefoly6solja a sz6kell6 villtozathnak,ill. tipusrlnakkivSlaszt6sSt.
iites 6s a szirit6berendez6s
tobb
Egy m6sik neh6zs6g6ppenaz,hogy az egyideii h5- 6s anyaghtadfrs
kell
t6volitaj6tsz6dik
el
amelyet
A
nedvess6g,
le.
m6don
osszetett
l6pcs6ben,
nunk a legtobb esetbenviz. Sokszorel6fordul, hogy (megel6z6 technologiai
nem viz, hanemold6szeraz elthvolitand6nedvesfolyamatokb6l szbrmaz6an)

891

seg.(P6ld6ula gy6gyszeriparban
metanol-vagy toluoltartahniranyagokatkell
sz6ritanunk).
Ha a nedvessegsziliird anyagbanvan kotve, azaz jeg formdban, irgy
szublimiiciossz6rit6sr6lbesz6liink(rn6selnevez6ssel:fagyasztvasziritils).
A hrikozl6sretobbnyire meleg leveg6t haszniilunk6s ez a szfirtt6kozeg
egyirttal az akornyez6 ghz, amibe a nedvess6gkip6rolog (konvekci6svagy direkt sz6rit6s).
Itt kell emliteni a kontakt szfnithst.A nedvesanyagotpl. melegitett femlapon (t6lc6n) helyezik el, amely vezet6sselkozli a sziiksdgeshlt a szitrad6
anyaggal.A nedvess6g
a komyezSgivba kig<izolog.
Erzlkeny anyagokat csokkentettnyom6son(vSkuumban) szdritanak.
Ktilonlegesm6dszera sug6rz6sos
sziirit6s,ahol a h6bevitelr6lh6sug6rz6sforlr"ri1.ji.ftl.an
(pl. infravoros sugilrz6l6mp6kkal)gondoskodunk.Ugyancsakkiilonlegesm6dszera bels6h6kelt6sdielektromosirton (nagyfrekvenci6s
sz6rit6s).
E sokfeles6gis mutatja,hogy sem egy6rtehniikiv6laszt6sim6dszerrel,
sem egysegestervezesikoncepci6valmind ez ideig a szbritistechnik6bannem
rendelkeztink.

23.2.A nedvesanyag
A folyad6k tiszta viz, tiszta old6szervagy valamilyen oldat form6j6ban
kot6dik az anyagban.A term6szetesanyagoksejtleverendszerints6oldatvagy
cukoroldat(pl. cukon6pa).
A szinitand6anyaghozkot6dd folyad6k lehet:
1. Tapad6folyad6k:
h|rtyaszertienkoriilveszi, burkolja az anyag(anyagszemcse)
felszin6t a folyad6k. A hftfia lolott a nedvess6ggSznyomd.sa
minden hdm6rs6kleten
megfelela telitetts6ginyomiisnak.
2. Kaplllflris folyad6k:
a por6zus,azazlyukacsosszil6rd anyagbelsdp6rusaibantal6lhat6folyad6k.
Ezt a sziradisi folyamatbankapill6ris er6k viszik a felszinre. Az un.
makrokapill6risanyagokeset6n,ahol a p6rus6trn6rci
nagyobb,mint 0,1 pm a
g6znyom6skozel azonos6rt6lni a telitetts6gi nyom6ssal.Mikrokapill6ris
anyagokn6l,ahol a p6rus6tmdrdkisebb,mint 0,1 Fm, a gSznyomdsa telitetts6ginyom6sn6lkisebb.
Ez utobbi anyagokn6la sz6rit6sifolyamat sor6na g6znyom6stov6bb cs<jkken, mivel a nedvess6g
rogziil a kapill5risokban.
Az ilyen szil6rdanyaghig892

roszk6pos(nedvsziv6),amely a kornyezetdb6lmindaddignedvess6get
vesz
g6znyomSsa
megnem felel a telitettseginyomdsnak.
fel, amig a nedvess6g
3. Duzzado(vagy dtzzaszt6)folyad6k:
a duzzad| folyad6kval6s6gosalkot6r6szeaz anyagnak,szinteteljesen6titatja. Mint l6ttuk a tapad6folyad6ka felszint burkolja, a kapill6ris folyad6k
a bels6 p6rusokbanvan, de a duzzad6folyad6k val6s6ggal|tjirja az anyagot; tobbnyirekolloid m6donkot6dik hozz6.A dtzzad6 folyadeknev6tonj6r
nan nyerte,hogy az anyagotduzzasztja,az anyagt6rfogatnoveked6s6vel
egyiitt. A duzzadofolyad6k elt6volit6s6nakkovetkezmlnyeaz anyagzsugorod6sa.
4. Vegyilegkotott folyadek:
a vegyileg kotott folyad6kaz un. kristdlyviz.Ez a nedvess6gszil6rd alak
meghathroz6szerepetj|tszik (m6s 6s m6s krist6lyvizzel a krist6lyforma is
m6s).A krist6lyviz elt6volit6sa- a viz kil6p6se- csak az llIet6 krist6lyra
jellernzdboml6sihtjm6rs6kletet
Ez a h6mers6klet6ltulhaladvalehets6ges.
talilbanolyan magas,amit a szhrithssor6nnem 6riink el.
A nedvesanyagok6s viselked6siikVa"rtn 6oOn szerint[ 16] a kovetkezdk6ppencsoportosithat6k:
1. Olyan testek,amelyeksima felszin6retapada folyad6k.Ezek a kozonseges
,,nedves"testek.Ilyenekpl. a nedvesfemt6rgyak,nedvesrivegt6rgyak.
2. Por6zus,lyukacsostestek. Ezek szilind r6szei osszeftigg6vinat alkotnak,
arnelynekiiregrendszerefolyadekotk6pest6rolni. Ilyenek pl. a szen,a tegla.
3. Osszefriggestelenszllfird szemcs6klaza nedveshalmaza.A szemcs6kkozotti hezagt6rfogatokata folyad6k r6szben vagy teljesen kitolti. Ezek
,,masszbt"alkotnak. Ilyen pl. a cukor vagy a s6 krist6lyosit6sakork6pz6d6
nedvesp6pestomeg.
4. Kolloid g6lek6s kolloid gdleketv{zszerhentartalmaz6
anyagok.Ilyenekpl.
a vizes a9ya9,a t6sztaf6l6kstb.
5. SejtszovetekbSl
6116testek.A folyad6kr6szben,mint sejtl6tolti ki a testeket. M6sr6szta kolloid sejtfalak6s a sejtekbenlev6 m6s kolloid g6lek tartalmazzLka folyad6kot.Ilyenek az |llati 6s a nov6nyi testek r6,szei,pl. a fa,
a gytirnolcsok,a b6r stb.

A sz6radrf nedves anyag illapotjelz6i

Az anyagoknedvess6gtartalmbt
a nedvesvagy a szhraz anyagravonatkoztafriaadhatjukmeg.

893

A nedvesanyagravonatkoztatottnedvessegtartalom:
* -

ahol w
mn
ffi",

*'

nedvesanyag,
, kg nedvess6g/kg

(23'I)

msz+mn

anedves anyagravonatkoztatottnedvess6gtartalom,
a nedvess6gtomege kg,
aszixazanyagtomegekg.

A szhraz anyagra vonatkoztatott nedvess6gtartalom :

W=

ffi,
ffir,

=:-,

kg nedvess6glkgszhraz anyag,

(23.2)

l-w'

ahol W a szitrazanyagravonatkoztatottnedvess6gtartalom.
A gyakorlatban cllszer(fuba nedves anyagravonatkoztatottw nedvess6gtartalomhaszn|lata,mivel 0...1 kozott villtozlk, es sz6zal6kbanis kifejezhet6. Sz6mit6sic6lokra azonbana szhraz arryagravonatkoztatott lT nedvess6gtartalom alkalmasabb.Az m"- (szhrazanyagtomeg)vonatkoztat6si alap,
ugyanis a sztritits sor6nnem viitozlk.
A nedves afiyag h6tartalmatulajdonk6ppen1 kg szfraz anyagot tartalmazl
nedvesanyagentalpifija,az I kg sz\raz anyag6s a bennel6v5 Wkg nedvess6g
h6tartalm6t adja meg:
io = c,,So +wc ro9o + Li,o, kJlkg szhrazanyag'
ahol c,,
9o
W
c,F
[i,"

(23 '3)

a szhrazanyagfajh6je kJ(kgK),
az anyagh6m6rs6klete"C
kg/kg,
a szhrazanyagravonatkoztatottnedvessegtartalom
a nedvess6g6lland6nyomfson m6rhet<ifajhdje kJ/(kgK),
az tn. adszorpci6s(integr6lis), hidrat6ci6s vagy old6sh6, amely
kotott nedvess6geset6nl6p fel kJ/kg.

Az adszorpci6sh6 6rt6k6revonatkoz6 adatok hi6nyosak(gabon6knrila

pl. a rejtetth6 5...10%-a).
szok6sosszitrititsitartom6nyban
A nedvesanyagfajh6je:
894

cro: crrl Wco, kJl(kEK),

ahol c,o a nedves anyag fajh6je, melynek 6rt6ke a szfradhs folyam6n v6ltozik.

Szorpci6s izotermdk, az egyensflyi g - W diagram

A E jelent6sea nedvesanyaggallrintkezS kozeg (levegd)relativ telitetts6ge,azazrelativ piratartalma:

(23.4)

Q= b ,
Pt

aholp, az aktu6lis (m6rt) parci6lis g1znyomhqp, a telitetts6ghez1'artoz696znyom6s,azaz adotth6m6rs6kletena g6ztenzio.Az esetektobbs6g6bena nedvess6gviz, kiphrolghsvizg6z, vagyis a szhrad6nedvesanyagokn6la szilfird
ad le, teh6t a deszorpci6egy ki.ilonlegesfaj6val van dolanyagviznedvess6get
gunk.
A szilrit6stechnik6ban
tobbnyireE: E(W) diagramokkaldolgozunk,ahol
lenne g: E(9 / diagramokatis
a h6m6rs6kleta param6ter.(Elvileg lehets6ges
param6haszn6lni akhr W, akhrp
B
C
terrel,ezekkelazonbannagyonrito',o
k6n tal6lkozunk). A szorpci6s t=i 'l,t
alma
izoterma kis6rleti felv6tele tort6nhet ak6r adszorpci6s,ak6r deszorpci6s m6don (nedvesit6ssel,
0,6 4,1 D
ill. nedvess6gelvon6ssal).
A szorpci6s hurok avagy hiszo..
terzisbizonyos esetekbenfell6p,
de kev6ss6jelent6s, a k6t gorbe
o'2
tobbnyireegybeesik.
A 23.1.6s 23.2.dbrdn a B

'7

rt

ll

pontot higroszk6pos pontnak is

nevezik(W^).

o.r

o,2

o,3

o,r w o,s

diagram
23.1.dbra.Egyensrilyi

895

k6tott

egygn- ,/
sulyi

,/

kdtetlnnsdv.

szabac nedv.

23.2. dbra. A nedvess6gtartalom szabatos elnevez6sei

Az anyagok 6ltal a (kornyez6 g6zt1rb6l)maxim6lisanfelvehet6nedvess6g rnennyis6gea higroszk6posnedvess6g.Enn6l tobbet az anyagcsak a nedvesit6 kozegfolyad6k6baval6 merit6s6velvehetfel (,,csuromvizess6g").
csakakkor kovetkezikbe, ha a szirad6 anyagb6la nedvess6g
A szhradhs
k6pesa kornyez6leveg6be(ghzba)kigdzologni.Ha ugyanisa kornyezl g|zban
tobb a vizg6ztartalom, mint a szhritand6anyagban,akkor ez ut6bbi ahelyett,
hogy kisz6radna- 6ppenellenkezdleg - vizet veszfel, azaznedvesebblesz.
Ak6r szfrad6s,ak6r nedvesed6skovetkezik be, ez mindaddig tart, amig
az egyensflyi 6llapot be nem 611.Egyensrilybana szfirad6anyag vizlnek 96znyom6saegyenl6 az 6t kori.ilvev6levegl vizglztartalm6nakparci6lis nyom6s6val.
Ekkor a szhrad| anyag6s a leveg6 (96z) nedvess6geegyensrilybanvan.
egyensirlyi
A szhrad6 arryag ezen |llapotnak megfelel6 nedvess6gtartalm6t
nedvess6gtartalomnaknevezzik.
A szhrad6anyagokjellemz6s6rekis6rleti vizsg6latokalapjAnfelvett nedadnak konnyen fttekinthet6 adatokat.Ilyen egyenvess6gtartalom-diagramok
sirlyi diagram l6that6 a 23.1. dbrdn. A vizszintestengelyena szhritand| anyag
tal6lhat6. A W 6rtelmez6se:ennyi sirlyrlsz vizet tartalII/ nedvessdgtartalma
maz I kg szbrazanyag.
azazq
A diagramordinSt6jaakdmyezlleveg6 (ghz) relativ nedvess6g6t,
jelenti
jelenti.
az anyag
A diagramoneg6szenpontosana I
telitetts6gi fok6t
folott 6szlelhet6g6znyom6sviszonyit a telitett vizglznyomishoz (ugyanazon
h<im6rs6kleten).
egyensirlyiviszonyait szemA 23.1. dbra a fa 6s az alma szhrad6s6nak
l6lteti. Egy p6lda kapcs6nvil6gitsuk meg a viszonyokat.Legyen pl. a fa nedag. Ez igen nedves, nagy viztarvess6gtartalma:W = 0,35 kg vizkg szfurazany
talmir f6t jelent (az ilbrirn C pont). Hozntk ossze ezt a fht - folytonosan
896

6rintkeztetve- olyan leveg6vel,amelynektelitettsegifoka 60%-os (E : 0,6

Ilyenkor a viztartalom a fab6l kip6rolog 6s v6giil
relativ leveg6nedvess6g).
annyira lecsokken,hogy el6ri az A pontnakmegfelel6egyensirlyikoncentr6ciot. (Itt: W =0,085 kgvizlkgszfrazanyag.)
Ha ezt e : 0,6 telitettsegiileveg6vel- akilr v6gtelenhosszriideig is tobb6 nem v6ltozik. Ha azonban
6rintkez6sbentartjuk, a fa nedvess6gtartalma
:
0,4) leveg6vel hozzuk erintkezdsbea fi$,
kisebb relativ nedvess6gii(p1. e
akkor annakviztartalmatovSbbcsokkenthet6.
A f6t teljesen kiszhritani csak tok6letesensz6raz levegSvel lehetne (a
gorbekiindul6 pontja0-hozesik).
A kiindul6 pontt6l B pontig terjed6 szakaszta fa kritott nedvess6genek
nevezik. Ez lehet a sejtfalakonbeli.ili nedvess6gvagy a r6szekbenrnegiil6,
vagy a feliileten lev6 nedvess6g.
Ha a fftt vizg6zzel telitett leveg6 hat6s6naktessztikki, akkor nedvess6gtartalmanagyobblesz,mint W: 0,27 kgvizlkg szhrazanyag(az ihrdn B pont).
az '6n.kritetlennedvesseg.
6rt6kenfeliili nedvessEg
A.B ponthoz1lartoz6
elnevez6seket.
A 23.2. abrdn feltiintetttik a szabatosnedvessegtartalom
(telitettsegi
foka).
(leveg6)
nedvessege
ghz
relativ
q
a
Az 6bra ordinirthja
szLrazanyag.
W
kg
vizlkg
Az abszcisszaa sz6rad6anyag nedvess6gtartalma
Az egyensrilyigorbe 0 es B kozott a kotott nedvess6get,azon tul (vizszintes
jelenti. A gorbe0 sA kozotti r6szea mindenegyenes)a kotetlennedvess6get
kori (.4-nakmegfelelS)egyensrilyinedvess6g.Azon tirl pedig a szabadnedvess6g kovetkezik. Csakis ezt a szabad,elvonhat6nedvess6gettudjuk elp6rologtatni.
Higroszk6pos anyagok
N6h6nynedvesanyagfolott kisebba vizg'z nyom6sa,mint a h6m6rsekletnek megfelel6 telitetts6gi vizglznydmhs. Az ilyen anyagokathigroszkfpos
Ahigroszkopos (elfoly6sod6,nedvsziv6)anyagraa vele
anyagoknaknevezzidrk.
azonosh6m6rs6kletiileveg6n6lis csap6dhatlevizgSz.Ez akkorkovetkezikbe,
ha az anyagfolott a vizg6z nyom6sakisebb,mint a leveg6benlev6 vizgSz
rnindaddig,amig el nem 6r
nyom6sa.Ilyenkor n6 az anyagnedvess6gtartalma
jelent6
6llapotot.
I4gszdraz
in.
egy egyensrilyt
Ez aztjelenti, hogy a leveg6 vizgSztartalmitol is fiigg a higroszk6pos
anyagl6gsz6raz6llapot6nakviztartalma.Az anyagokatcsak legfeljebb l6gszttruz illlapotukig 6rdemeskisz6ritani. Ha enn6l jobban kisz6ritjuk 6ket, akkor
csak levegdt6l elzhrvat6rolhat6k,ui. leveg6velosszehozva6ket ujra nedvesednek.
897

Ha a szhrad6anyaghigroszk6pos,akkor a szdradisv6gen a kiegyenlit6melegszikfel. F,za felvalamivelnagyobbh6m6rs6kletre

d6si hcjm6rsekletnel
nemjelent ki.ilonosebb
hdigdnyt.
melegedes

Pszichrom6ter
A pszichrom6terek
6s a higrom6tereka leveg6(g6zok)nedvessegtartalrnSt merik. A legegyszeriibbezekkoziJl az August-file pszichrom6ter.F,z ket
finom fokbeoszt6sii,tivegburkolatuhiganyos h6m6r6. Az egyiken 5lland6an
nedvesitett96z vagymuszlin van,ez az itn.,,nedves"h6m6r6.A m6sik csupaaz a pont, ahol
szon611:az a ,,szaraz"h6m6r6.A nedveshcim6r6h6mdrseklete
lehiilve
a
telitettsegi
nedves
levegS
Slland6
h6tartalom
mellett
el6ri
6llapotot
a
:
pszichrom6ter
1).A
segely6vela
@
nedvess6gtartalommeghathrozhat6.
Az aspir6ci6s pszichrom6ter a
(pontosabban
legnedvess6g
a leveg6relativ p6ratartalm6nak)meghathrozhshra
szolg|L Az August-f,lle pszichrom6tert6l abban kiilonbozik, hogy l6gifisziv6
kis ventil6torszerkezettel
is fel van szerelve. E pszichrometert iitalfhan Assmann-file pszichrom6ternek
is nevezik.
Y|zlatos fel6pit6sta 23.3dbramutatja.
t",- 4
Mind a szbraz h5mer6, mind a
nedves h6m6rd mellett szabadl6gkori
t"
leveg6t szivat 6t a fehil elhelyezkedett
ventil6tor (l6gsebess6g
kb. 2...3 mls).
modon
nedves
Ily
a
h5rn6r5 felveszi az
irn. hiil6si hathrhfmersdkletet.
A k6t h6m6r6n leolvasott hcim6rs6klet-kiilonbseg(pszichrometrikusdifferencia)segitseg6vela relativ nedvess6g tapasztalatik6pletekb6l,ill. t6bl6zatokb6I meshat|r ozhat6.
23.3. dbra. Aspir6ci6spszichrom6ter

898

(pilratattalom%) a meteorol6gusokiital haszA E relativ l6gnedvess6g

n6lt Sp r ung- formul 6boI szitmithato.
s"-9'
p (,9.-)6u
I 500
(D=-

'

/?? 5'l

p(s",)

itt p a v izgSztelitetts6gi tenzi6ja 6s b, a barometrikusmagass6gformula.

b u - -D o . * p
[

u )

( 23.6)

2 g . 2 s h) ,

ahol b,:1,01325 bar: 760torr

a tengerszintfeletti magassdg
es H
[m],
TH H magassbgraaz abszolirth6m6rs6klet[K]
S ,,, a szhrazh6m6r6h6m6rs6klete["C]
9 n a nedvesh5ntr6 h6mers6klete["C]
23.1.pelda
Sz6mitsukki a leveg6 relativ pftralartalmS|ha a szatazh6m6rd hdm6rS,, : 36,5oC' A b,r: bo
s6kleteS ",: 42 oC 6s a nedvesh6mer6h6m6rs6klete
: 1,01325bar felv6tel6vel6s a g6znyomhsokatg6zthbl6zatb6l
kikeresve:
9,, - 9, .
1,01325
n ( g". .' \l5o0
,^="
'
p ( 9' = )
42- 39'5.
l,ot325
0.06l071
5
0
0
:0,6996,
=
q
0,08198
vagyis kereken E : 70o/o,amely 6rt6k a pszichromettraitihlfnatokkal rnegegyezlk.

368-369p
t6rmicas(1982.)Caracas.,
R6bek,G.: Instalaciones

899

Mennyi lesz a relativ p|ratartalom, ha a nedvesh6rn6r6 h6rners6klete

S ,: 25 "C (6s az egy6b 6rt6kek vfitozatlanokf A Sprung-formulaszerint
q:25 %).
sz6molvaq:24,6 % (titbl|zatban

AszSradfs sebess6ge
g az anyaghoz6ltal6bankdtfelek6ppenkapcsol6dik: szabadon
A nedvess6
vagy higroszkopikusan.
Minden anyagcsakazegyensirlyinedvess6gigkepessziradnt.A nedvessegaz anyagfelszinlrSl,feliilet6r6lp6rolog.A sz6rad6testbelsej6benes a test
felszin6nm6s a nedvess6gtartalom.
Az anyagbelsej6b6la viz a felszin fele
v6ndorol. Ezt a jelens6getdffizi6nak nevezzik. A felszini p6rolg6ses az
anyagbelsej6bena viz diffund6l6saegyszeffej6tsz6dik le, de sebessdgtikkiilonboz6lehet.
Gyors sz6rad6skorel6fordulhat,hogy a szirad6 test felszine m6r el6gg6
kisz|radt, belsejepedig rnegmindig tul nagy viztartalmi. P6ld6ulegy adott test
felszinen mhr kozel vizmenteskrist6lyok kepz6dnekvagy a kolloid anyagok
m6r megdermednek,
amikora bels6r6tegek,,csdpdgneV'
avizt6l. El6fordulhat
a k6rgestest er6sfelmeleged6se,
esetlegolyannyira,hogy a testbelsejebenlev6 viz a bels6 iiregekbenelg6zolog.Ilyenkor az anyagbelsej6benkeletkez6
g6zbubor6koka k6rget 6ttorik, megrepesztikn6h6nyhelyen, 6s ott a reped6svonalakon6t gyorsantiwoznak.Tobb sz6rad6sifolyamatbanelSfordul, hogy a
g6zbubor6kokfelduzzasztjitk,esetlegfelpukkasztj6ka k6rget. Ilyen jelens6g a
kes6bb ismertetend6porlaszt6 szilritfsn|l is el6fordul. A finom porlaszt6ssal
szhritott szemcs6knagyit6 alatt n1zve kis holyagocskSknakl|tszanak. Bizonyos anyagoksz6rad6skozbenmegtartjSkalakjukat,m6sokzsugorodnak.
A szhradilssebessege:
a szhritand6anyag1 m2 feli.ilet6r611 6ra alatt elpdrolg6kg nedvess6gmennyis6g:
gn.
A szhradhsid6tartamaa szhradi.sisebessegismeret6benmeghathrozhato
volna, itm a sz6rad6sisebess6gsajnosnem iilland6, hanema folyamat tartama
lassul a
alatt is folytonosanv|ltozik. Ha csokkenaz anyagnedvess6gtartalma,
szfritds is. A legtobb nedvesanyag viztartalmdnak- 90%-6t a sz6rit6steljes
idltartalmftnak e1s6fel6benelveszti,a marad6k- l}o/o-raviszont fjabb f61id6
kell.
A sz6rad6s
igen osszetett,
bonyolultjelens6g.Sajnostobbnyirenem tudjuk a szbrad6sisebesslget,a sziradis idej6t sz6mit6ssalmeghatirozni. Ez6rt
legtobbszorlaborat6riumi el6kisdrleteketkell folytatni es bizonyos esetekben
,,felilzemi"kis6rletekreis sziiksdgvan.

900

c
o

bs

7o

. G o

o 50
CD
o(a a o

20mm
15mm\

't.o
r o
o
c

10

F o
c
c
N
d

F;;\
\I

to 20 30 /ro 50 60 70 80 90 10()r10120 1lo1/o 1501co170rto r90 200

t idO (ora)
23.4. dbra. Enyvt6bl6ksz6rit6sig<irb6i

A 23.4. dbran ktilonboz6vastags6grienyvt6bl6kszdrithsigorb6i l6thatok.

Avizszintes tengelyenaszilritisid6tartama (6r6kban),a fiigg6legestengelyen
o%-osan
van felti.intetve.
az anyagnedvess6gtartalma
Az ihrir6l leolvashat6,hogy pl. 10 mm vastag50%-osadott kiindul6si
nedvess6gtartalmirenyvt6bla szhrithsa10%-os v6gnedvess6gigkb. 40 6rhig
tart. Eleinte a szhradflsgyors, majd lelassul6s a v6gs6 nedvess6gigen vontatottan 6ll be.
A szakaszossz6rit6ssebess6g6tarhnylagegyszenienm6rhetji.ikkis6rletileg. A kis6rlet nemcsakszakaszossziritdsnSl,de folytonosn6lis j6l haszn6lhat6 felvil6gosit6sokatad. Az anyagmintaszhradisi sebess6g6titgy hathrozhatjuk meg, hogy azt mlrlegre fiiggesztve kamr6ba vagy cs6csatorn6ba
helyezzijrk6s kell6 l6gframr6l gondoskodunk.Ezut6nm6rjiik a szirad6 anyag
sirly6t az idf fiiggv6ny6ben.
szerelt (8)
A kis6rleti berendez6sta 23.5. dbra tinteti fel. A szflrit6szel,;renyre
m6rleg (9) serpeny6j6behelyezzik a szfnitand6vizsgiiati anyagot.A serpeny6
k6tkarum6rlegjobb oldala,amellyela mutat6valell6tottbal oldal tart egyensirlyt. Az 6bra szerinti kivitelndl a skdlakozvetleniil a sirlyveszteseg7o-otmuflithet6. A h6fokot a (10)
tatja. A szdritoszekr6nyvillamos-ellen6ll6s-frit6ssel
a szbrit6szekkontakth6merlm1r| amely a (11) kapcsol6rellnifi szabLlyozza
r6ny h6m6rs6klet6t.A h6m6rs6kleteta (4) h6m6r5nellen6rizhetjiik.A l6gcserlt a (2) l6gszivatf5rubiztositja. Az fitszivatottleveg6 mennyiseg6taz (5) szeleppel szabtiyozhatjuk, az 6t6rarnlott levegd mennyis6g6t a (3) ghz6rhval
m6rjiik.

901

23.5. dbra. A szhritilssebess6g6t

m6r6 kis6rleti berendez6s
1 - szekr6ny,2 - v6kuumszivattyri,3 - gin6ra, 4 - h6m6,r5,5 - szelep,
7 - szdraz6snedvesh6m6r6,8 - m6rleg,
6 - August-pszichrom6ter,
I 1 - kapcsol6rel6
9 - serpeny6,10 - kontakthSmEr6,

CD
C'

c
(u
N
(!

.o

kritikus

o
CD

.v,

CD
o
o
o
0,
o
o
c
cD

egyens0lyi 6rt6k

t id6 (6ra)
23.6.dbra. Aszhrad|sid6g<irb6je

902

(tel{tetts,igtfokdt) a (6) pszichrom6terrel

A leveg6 nedvessegtartalmfit
(7)
hdmer6k (szdraz'!s nedves[tett)szerepe
(nedvess6gm6r6vel)
m6rjiik. Itt a
m6r ismert. Cllszerti elt6r5vastags6grimint6kkal tobb kis6rletetelv6gezni.
A k6t
A kis6rletbSla sziradfisid6gorb6je6s ebbcila sebess6gmeghathrozhato.
diagramot egyiittesenvizsg6ljuk meg. A szhradbsisebess6gk6t fd szakaszra
oszthat6,egy 6llandosebess6gii6s egy csokken6sebessdgiiszakaszra.
A-B szakaszutbniB-C
A 23.6.6s 23.7.dbrdn akezdeti(kiegyenlitcid6si)
6llando.
szakaszona szhradbsifelt6telekv|ltozatlanok,az elphrolg6ssebess6ge

9n
kg
m2.h

kg nedvess6g
kg szdraz anYag
sebess6gg<irb6je
23.7.dbra.A sz6rad6s

A kezdeti szakaszf'ltaliban annyira rovid, hogy a k6s6bbi szhrithsiid6

mellettelhanyagolhat6.
el6ri a ,,kritikus" W" efteket (C
Ha az anyagdtlagosnedvess6gtartalma
pont) a feltileti nedvess6ghftfiaaz elp6rolg6srvtn annyira cscikken,hogy tovhbbi szirit6shat6s6raaz anyagfelszinenmhr szhrazfoltok jelennekmeg.
A sebess6glecsokken,a szarazfoltok egyre nagyobbteriiletre terjednek
gii szakasze1s6r6sze(C-D) az itn. telitetlen feli.iletsz6ki. A csokkendsebess6
pontt6l
a folyamatot a diff6zi6 sebess6geszabjameg, vakezdve
radisa. A D

903

gyis a nedvessdgnek
a testbels6r6szeib6la felszinfel6 ir6nyul6v6ndorl6sisebess6ge.
Az E pontbanaz anyagnedvess6gtartalma
el6ri a kornyezSlevegd vizg6ztartalmhnakmegfelel6 egyensirlyi W 6rt6ket. A szhradhsgyakorlatilag itt
meg6ll.
sz6rit6k ranmt'rl*,i:Tr
At6raml6sos,ill. kereszt6ramri

Anyag

23.I . tdbldzat
nedvess6gtartalomo/o
a sz\raz anyagra

Vastags69
mm

Ansol oorcel6n asvas

)\4

16.0

B6rium-nitrit (krist6lvok t6lc5nsz|rttva\

)54

7,0

Homok. 105...291trm szemcsem6ret[l

Homok.44...77um szemcsem6retii
Homok. 44 um -n6l kisebbszemcsem6retii
Iszaooltkr6ta
K6lisal6trom(finom, t,6lchnsz{ritva)

50,8

{n

Kaolin
K6pl6kenv t6sla-anyas kever6k

K6s6(t6lc6nsz6ritva)
Kr6mcserz6siib6r
Ny6rfa
Olomfeh6r
On-tetraklorid szuszDenzro
Papir (famentes kcinyvparir)

50,8
50,8
6,35...38,I

r0,0
21,0
6,9

r6,0
50,8
25,4

14,0
19,0

7,0

1,02

12s.0

4,19

t20,0

)\4

180,0

1r,0
0,127

Papirp6p(140'Y'kezdetiviztartalmir)
Poroszk6k
Pr6seltlitpon (t6lc6nszdritva)
R6z-karbon6t(tdlcin szilrirtva)
Rostlemez
Szulfitcellul6zp6p
Szulfitcellulozp6p(lemezelt)
TalpbSr
T6elaasvas
T iizS\16t6ela-anvas
kever6k
Vas-oxid pigmens(t6lcdn szdntva)

50
6,35...19,05

Zselalin (40Yokezdeti viztartalmri)

2,54...5,08

Kritikus nedvess69
%

??o
1 5 0

6,35
25,4...38,1
4 ] t R

6,35...19,05
0,991
6 1{

15,75

40,0
6,4
60,0
120
60...80
11 0 , 0
14,0

t4,0

r3,0
110,0
300,0

6s UllmannII. kotet(4.kiad6s)706.o1d.
2.t6b1.alapj6n]
[PerryII. kdtet l320.old. 15-15.t6b1.

904

Az elsd 6s m6sodik szhrithsiszakasz6tmenet6n6legy tor6spontfigyelhet6 meg a szbradtsisebess6ggorbtn.

Az e ponthoz tartoz6nedvess6g6rt6k
az
jeloli
fn. kritikus IZ" nedvess6g.
A C tor6spont
ezt a kritikus nedvess6getaz tbirj6k le, a tor6n. Mivel azL EsII. sz6rad6siszakasztm6s torv6nyszenis6gek
r6spontismeretegyakorlati fontoss6ggalbir (23.I . tdbldzat).

9nS

mkg
m2h

kg/kg
23.8.dbra. A kritikus trir6spontg<irbe

gn

kg

;t.rr

W kg/kg
23.9. dbra. A m6sodik6s a harmadiksz6rad6siszakasz

905

A torespontgorb6tugyanazonanyagazonoskoriilm6nyekkozotti szhritirel6szorKRrscueRhatfrozta meg (23.8.

s6ra kiilonboz6 s rbtegvastagsSgokkal
dbra). A torespontot,azaz a kritikus W"-6tt6ketmeghaladva(az in. m6sodik
kiilonbs6gekmutatkoznaka higroszk6pos6s a nemhigszhradisi szakaszban)
kozott.
Ugyanis a nemhigroszk6posanyagokn6lcsak k6t
roszk6posanyagok
szhradhsiszakasz6szlelhet6,mig a higroszk6posanyagoknfi egy harmadik
szakaszis(23.9.dbra)
A m6sodik szhradfsiszakasztehfit ilbrhnkonC-D gorbe a higroszk6pos
6,sC-F gorbea nemhigroszk6posanyagokra.
A higroszk6posanyagokrii D pont egy irn. m6sodik kritikus pont (tdr,lspont)
6s innen kezdvebesz6li.inkD -E harmadik szhradhsiszakaszr6l'

23.3.A szilritilkiizeg
Szhrithssor6n a 1eveg6,egyes esetekbentulhevitett 96z, fistgilz vagy
kozeg.A szhrad6anyagfeliileter6l
inercghz (pl. nitrog6n) a nedvess6gfelvev6
kozegbe,igy ennek
nedvess6gfelvevS
elp6rolgofolyad6k g5z alakbanbekeriil a
gfelvevd kozegre vonatkoz6sz6mit6sok
gt artalmamegn6. A nedvess6
nedvess6
alapvet6 fontoss6giraka szttrit6k tervez6sees tizemvitele szempontj6b6l.E
sz6mit6sokhozismemi kell, illetve az ismeretekfiiggvdnyebenmeg kell hat6rozni a szhrit6kozegjellemz6it.
A nedves levegd
A benniinket koriilvev6 leveg6benmindig van bizonyos mennyisdgii
vizg6z. Amig ez a vizg6ztartalomel nem 6ri a leveg6 hdm6rs6klet6nekmegfelel6 telitetts6gi gdznyom6st,addig tulhevitett g5z, azaz gtn-halnaz6llapotir.
(parci6lisnyom6sa)el6ri a leveg6hdmers6kleAmikor avizg1z resznyom6sa
t6nek megfelel6 g6znyom6st,akkor vizgSzzeltelitett leveg6r6l beszeltink.Ha
vizcseppekkicsapedig a vizg6znyom6sanagyobbenn6l,akkora ,,felesleges"
jelens6g
ismeretes:
kod- 6s
is
meteorol6giSbol
a
Ez
a
podnak6s kod k6pz6dik.
felh6k6pz6d6s.
atisztavizg1z
ill. pontosabban
Atiszta viz forr6spontja6s g6znyom6sa,
kondenz6ci6sh6m6rs6klete6s g6znyom6sakozotti egy6rtelmii osszefiigg6s
(1.: F iigg eIek F 4. tdbIdzat).
megtal6lhat6 a v izg6zt6bl6zatban

906

A nedvesleveg6reDalton-ttirvdnye6w1nyes:
P=p1*p,.,

(23.7)

(a kornyezetileveg6bennorm6l 6llapotvagyisa nedvesleveg6ossznyom6sSt

6s a telitett vizg6z p, parcitlis
nyom6s6nak
ban) a szhrazleveg6p, parciillis
osszegeadjameg.
nyom6s6nak
A szirit6kiizeg jellemzdi
a kritikus
A g6z-gdzelegyekreaz az jellemzS,hogy a g1zkomponensi.ik
g6zkomponensiik
a
jelen,
kondenzfihat6,
teh6tkonnyen
alatt van
h6m6rs6li1ete
viszont j6val a kritikus h6m6rsekletf,olott van, tehht nem cseppfoly6sodika
vele v6gzendcjmiiveleteksor6n.
kovetkezikaz a saj6ts6gis,
Abb6l, hogy a 96z konnyenkondenz6l6dhat,
g5z-ghz
elegyben.A g5z parcia
nem lehettetsz6leges
hogy a gcizrnennyis6ge
6lii nyom6salegfeljebb akkora lehet, mint az elegy h6m6rs6klet1heztartozo
g6ztenzi6.Haa g5z parci6lisnyom6saez a maxim6lisert6k, a gdz a gSzren!zve telitett. Amennyibena glzkomponensmennyis6g6ta telitett gdzbantov6bb
akarn6nknovelni (fiiltelitett 96z),a g5z folyadek alakbankiv6lik az elegybfl
Ha a g5z parci6lis nyom6skisebb a telit6si 6rtekn61,a gin a g6zte nezve tel[tetlen(a gciztulhevitett).
A g6z-girzelegyeketSltaIilbanttikdletesgdzoknaklehet tekinteni: a gtn'
komponensta26rt,mert j6val a kritikus h6m6rs6kletftilott van, a g6zkomponensi pedig az6rt, mert a glzhathrgorbehezkozel - legal6bbisnem tul nagy
tryorn6.on- a glzoktok6letes ghznaktekinthet6k.(Meg a nonn6l forrpontonis
i tenyezlje 6tlag0,95, a vizgdzepl. 0,984;alaa telitett g5z z kompresszibilit6s
csonyabbh6fokon vagy telitetlen6llapotban z kozeledlkaz l-hezt)
A sziiks6ges6llapothathroz6ksz6mht:a g6z-gitzelegyek 6llapot6nakleir1shhozsziiks6gesv6ltoz6k szhmhta Gibbs-felefhzisszab|lyb6lsz6mithatjukki.
Alkalmazzuk ezt a g6z-ghz rendszerekre.Amennyiben a g6zkomponenscsak
glz-halmaz6llapotbanvan jelen, akkor csak egyetlenegyf6zisunk van, 6s ha a
feveg6t egykomponensiinektekintjtik, a 96z-9|z elegy 6llapotSt3 v6ltoz6val
teljesen meghatirozzuk.A 3 intenziv v|ltozo kozij,l az egyik rendszerinta P
ossznyomSs,a m6sik kett6 pl. a h6m6rs6klet,az osszet6telvagy rn6s intenziv
mennyis6glehet.
A nedvesleveg6vel vegzettmiiveletek sor6n gyakran el6fordul, hogy a
kondenz6lhat6kornponensfoly6kony halmazdllapotbanis jelen van. Ebben az
esetbena szabads|gifokok sz6ma: 2, vagyisa rendszerf-Jlapotitt2 adat,pl. az

907

ossznyom6ses a h6m6rs6klet,vagy az ossznyom6s6s a koncentr6ci6teljesen

meghatitrozza.Ugyanis teljesenbiztos, hogy a ginffnis g1zzel telitett, teh6t a
telit6si h6m6rs6kletmdr meghatirozzaa gizfhzis telit6si g6ztartalmfrt(azaz
is. Nem adja meg azonbana ffnisszab|ly az extenziv vfitoz6kat,
<jsszetetel6t)
vagyis ak6t fhzis: a g6zzeltelitett gbz6s a folyad6kmennyis6g6t.
a bennelev6 vizg6z parciSlisnyom6s6val,
A leveg6nedvess6gtartalmht
adhatjukmeg.
azitn. fajlagos,abszohitvagy relativnedvess6gtartalommal
A fajlagos abszolrttnedvessigtartalom(x). I kg szhraz levegdben l6vt5 g5z
mennyis6g6tadjameg:
y=

vizgSz
= Y y P , = 0 , 6 2 2_ P v ,
(kg)
M L pL
Pa- pr
leveg6
szilraz

(23.g)

( M v = 1 8 , 0 1 6M
; t = 2 8 , 9 6 6 ; M v I M L = 0 , 6 2 1 9 7= 0 , 6 2 2 )
ahol p,
pv
Mv
ML
P6

a levegdr6sznyom6sa(az elegyben)
a nedvesleveg6benl6v6 g5: parci6lisnyom6sa
a g6zm6ltomege
a leveg6m6ltomege
a nedvesleveg6<issznyom6sa.

(d) I m3 nedvesleveg6benl6v6 vizgSz mennyiA terfogati nedvessegtartalom

g-ban:
gvizg6zlm3
nedvesleveg5.
s6ge
Ennek 6rt6kea leveg6h6t6gul6samiatt hdm6rs6kletfiigg6.
A relat{v nedvesstgtartalom(d. A nedves leveg6benl6v5 parci|lis nyom6s
(pr) es a telitetts6gi gSznyomhs(p) hhnyadosa:

E=P,
Pt

Megadja a levegd telitetlens6g6nekrn6rt6k6t.(Hajszdlhigrom6terrelkozvetlentil 6s gyorsan,b6r nem tul pontosanm6rhet6).

Sziiks6gvan m6g E-nekpitdefin{ci|jdra is a kovetkezlk miatt. Ha pl. 1
bar ossznyom6sondolgozunk,a vizg6z parci6lis nyom6sasem lehet enn6l az
597 glmznagyobb,sempedig a maxim6lisnedvessdgtartalma
ossznyom6sn6l
n6l nagyobbm6g akkor sem,ha nedvesleveg6nk120 oC-os(ezena h6fokon a
telitett 96zny omhs2 b ar). P6tdefi ni ci 6nk teh6t:

908

D,r

(23.e)

Q = L ,

Prnu*

ahol p*u* jelent6se: az adott h6m6rs6kletheztartoz6 p, vagy ha ez az

nagyobblenne, akkor az tissznyomSs.Teh6t pl. 1 bar nyom6<issznyom6sndl
son:
n-.

1 0 0 'C -i g

Q - t '

Pt

100'Cfolott

,' :

P'
lbar

hogy pl. a n6rnetirodalom 100'C felett is megtartjaa definiciot.

MegtregyeznJk,
Atszdm{tdsx,is E ktizrjttdefinici6 szerint
es ,p= P'
x = 0,622=P'
Pa-Pv
Pt
Ezekbril
Q Pt
,
P 6 - QP ,

(23.r0)

P'x

(23.rr)

x=0,622

es mnen
q=

p, (0,622+x)

A fenti osszefiigg6sekaz x, q, S, Po mennyis6gekkozti fontos fiiggfejezikki. Ezekszerint,ha 6lland6x nedvessegtartalmir

leveg6
v6nykapcsolatot
(ezzel
p,lrtbke v6ltozik), meg kell villtoznia a
hSrn6rs6klet6tmegv6ltoztatjuk
is. Hasonl6k6ppen,
ha 6llandor nedvess6glartarelativ nedvess6gtartalomnak
is
lorn mellett megv|ltozlk a Po ossznyom6s,a relativ nedvessdgtartalomnak
v6ltozniakell.

909

"C
Abbanaz esetbenviszont,ha Po< p, ( 100 felett)
QPa -Mv. E
*=Mr.
M L Po-e Po ML I-E

e3.12)

vagyis E lrteke fiiggetlena h6mers6klett6l6s csakx-tdl fiigg.

jellemzf. Ha 61land6
A harmatpontszint6na leveg6nedvess6gtartalmina
oC h6fokf telitet6s 6lland6nyom6smellett a I ,
abszolirtnedvess6gtartalom
oC hSm6rs6kletet,
len leveg6t lehiitjiik, egyszer csak el6rtink "gy olyan t
amelyhez tartoz6 vizgSztenzi6megegyezika leveg6benlev6 vizgSz parci6lis
a 96zvizcseppalakj6bankezdkiv6lni. Ez
a t h6m6rs6kleten
nyom6s6val.Ezen
egynyom6sonaz x nedvess6gtartalom
adott
harmatpont
az un. harmatpont.A
6fielmii fiiggv6nye,teh6tnem frigg a ghz-g5zelegy kezdetihtjm6rs6kletetdl.
A nedvesleveg6siinis6gemindig kisebb,mint a szhrazleveg6siinis6ge:
O=Dr

ahol MrlM,
p
pr

l+x
l + 1 . 6 0x8

:1,608
a nedvesleveg6siinis6gekg/m3,
a szhrazleveg6siinis6gekg/m3.

A nedves levegd h6tartalma

A nedvesleveg6 hdtartalmfita sziraz leveg6 6s a benne levS 96z hStaradja meg, amelyet 1 kg sziraz levegSrevonatkoztatunk(ill.
talmhnak<isszege
1 + ;r kg nedveslevegSre):
i: xir kJlkg szbrazlevegS
ahol i
ir
x

910

anedvesleveg6h6tartalmakJlkgszirazlevegf,
a leveg6benlevS g6zhStartalmakJ/kg,
kg/kg.
a leveg6nedvess6gtartalma

(23.14)

A szLrazleveg6h6tartalma:
i,=cotS kJ/kg,
ahol cpt
9

(23.15)

nyorn6sonm6rt fajh6je kJ/(kgK),

a szarazleveg6611and6
oC.
a szbrazleves6
h6m6rs6klete

A g5z h6tartalma:
ir=crFSr, +r+cor(S -Ss,) kJ/kg,
cpr'S gt
r
cor(S -S ,)

(23.16)

a folyaddkhSkJlkg,
p6rolg6sh6kJ/kg,
a Sr,oC-hoztartozo
a gSztllhevitesih6je kJ/kg.

6riink el, ha a 0 oC-hoztarfoA gyakorlatszhmhrakiel6git6pontoss6got

6s az ettSlszfimitotttrilhevit6sih6vel sz6molunk.Teh6t
zo p6rolg6sh6ve1,
ir: ,o* "or9 kJ/kg.

(23.17)

irhaduk teh6t, hogy I kg szfraz leveg6t tartalmazo(1 + x) kg nedvesleveg6

entalpiSja:
i: "r,$+ x (r"* ,orS)

(23.18)

t = (cort ,, ur)S+ ,r",

(23.19)

vagy 6talakitottform6ban

vagyisazi entalpia1 kg sz6razleveg6re,ill. (1 +x) kg nedveslevegdrevonatkozli:

al6bbisz6m6rt6keket
kozik. A szakirodalom(kisebbelt6r6sekkel)
cof 1,0
r.:250I
cor: 1,864

kJ/(kgK)
kJ/kg
kJ/(kgK)

a leveg6fajh6je
p6rolg6shd
a tirlhevitettvizgSzfajh6je

igv,
i: 19+ x(2501+1,864,9).

(23.20)
911

Entalpia - iisszet6teldiagramok
A leveg6 6llapotv6ltozhsaivalosszefi.igg6szirmitirsifeladat igen gyakori.
R6szbenez a teny, r6szbenpedig az az igbny, hogy a leveg6 6llapotjelz6inek
egyiittesv|ltozhsait szeml6ltetnilehessen,vezetettarraa kovetkeztetdsre,hogy
a Iegfontosabb 6llapotj eI z6ket diagrambanibr 6zolj6k.
Ha minden egyes6llapotrakiilon-ki.ilonkellene a h6tartalmatsz6rnolni,
munka lenne.Ezt kiiszoboli ki
akkor ez sok f6rads6gotig6nyl6, hosszadalmas
az i-x diagram hasznillata.
Az i-x diagram a nedvesleveg6 h6tartalom-diagramja.Els6k6nt, egym6stol fiiggetleniil Reuzru 6s Mot-LIBnk6szitett6kel.
A diagramokvizg6z-Ieveg6 rendszerre6rvenyesek.A kiindul6s az volt,
hogy bSrmely Sllapotv6ltozdskora szilrazleveg6 mennyis6gev|ltozatlan ma'
rad, a leveg6-vizg6z elegy mennyis6geazonbanv|ltozik a vizfelvltel 6s a
vizleadhsmiatt, igy c6lszer6a diagramot6s az azzal kapcsolatossz6mit6sokat
1 kgszhrazlevegdrevonatkoztatni(vagyis1+x kg nedvesleveg6re).
Az i- x diagramfe r deszdgtl koor din6ta-rendszerben k6sztil. A fi.iggdleges
(i) tengelyena nedvesleveg6hdtartalm|t kJ/kg-ban,a vizszintes(x) tengelyen
6brSzoltukkg/kgpedig a nedvesleveg6 fajlagos abszohitnedvessdgtartalmht
ban, vagy g/kg-ban(23.I O.dbra).
A meredekenjobbra lefel6 fut6 pSrhuzamos egyenesek:i kJ/kg h6tartalom6rt6kek
szerintsorakoznak.
A diagrambanmegtal6lhat6kaz i kfplet
els6 tagj6t kpez5(1+1,864r)3 egyenesekis.
Ezek a ,9 h6m6rs6kletszerint kovetkeznek6s
nemp drhuzamosak egtmdssal.
A diagramelvi fel6pit6seta 23.10.dbra
mutatja, mig a r6szletesi-x diagramota 23.1l.
6s 23,12.dbra tartalmazza.J6ll6that6,hogy az
6lland6 h6m6rs6kletenv6gbernen66llapotv6ltozhst jellemzl vonalak, az izotermavonalak a
h6m6rs6klet emelkedds6vel legyez6szerfien
szlttartanak, (nemp drhuzamosak!) .
egyeneA20"C,30 "C stb.h6m6rs6kleti
sek csak a telitetts6gigorb6ig szaladnak:ez az
utols6 hat6rol6 gorbe. Alatta tultelitett a leve96, itt l6p fel a koddllapot.Hogy a I egyenesekb6l az i lrtlket megkapjuk,meg hozzhkell
2 3 . 1 0d. b r a .A z i - x d i a g r a m f e l adni (minden egyes,r-n6l) a 2501x tagot. Ezt a
6pit6siv6zlata
viszintestengelyal6 vitttik fel.

9t2

ai/ax

\.1
ai /ax

23.1L dbra. A nedvesleveg6Mollier-diagramja

A 23.11.6s 23.12.dbrdn megtal6lhat6meg n6h6nyrp (telitetts6gifokot

jelz6) gorbeis. Az izoterm6kcsaka telit6si 6rt6kig 6rv6nyesek.Ha teh6t a nedosszeftigves leveg6parci6lisnyom6ssalkifejezett abszohitnedvess6gtartalom
6s 6rt6k6taz
g6s6b6lmeghatbrozzukaz x telitesi nedvess6gtartalmat
i = c o r S! r ( r " + c o r S )
k6pletbehelyettesitjiik,a telitett leveg6i" h6tartalm6tkapjuk meg.
Az x.-i.6rt6kp6rokat 6br6zolvamegrajzolhat6a telit6si illapotokat jellemz6gorbe,E: thathrgorbe.
Felettea leveg6 nedvess6geglzhalmazhllapotbanvan, eztrt ez a terilet
az .frn.g6zmez5.A benne ralzolhat6 g gorb6ket a relativ nedvess6gtartalom
gorbeinek nevezz:d,k.
Alatta az x>x- a leveg6tultelitett, tehit az ("-r, ) nedvess6gtartalomfolyaddk-halmazilllapotL,6s a leveg6benkodot k6pez. Ezert e teriiletet k<idmezSnek
nevezziik.

913

ilAX

i''

-6
'%
40

4
P.
d
o
oo
,o
o

23.12.dbra. A nedvesleveg6Mollier-diagramja
(nagyobbh6m6rs6kleten)

Az entalpraa kodmez6ben(9 > 0"C)

i = crr.9+ x,,(ro+ crr S) + xoc^5,
ahol x.

xk: x-x"
cp,: 4,217

(23.2r)

a telit6sinedvess6gtartalom
a kod alakj6banjelenlev6
nedvess6g
avizfajhSje kJ/(kgK).

A kod-izotermavonalak
meredeks6ge:
c*S .
(Azizotermavonalakrp: I hat6rgorb6n6lmegtornek).
A S < 0 oC eset6ben
h6kod mezibejutunk: a leveg6benszil|rdj6gkod, zvzmarav5lik a nedvess6gb6l. Ekkor a levegSentalpirija:
i = cor.9+ ;r" (ro+ c* S) + x.,(cr,S - )"),
ahol co,: 1,926 kJ/(kgK)
x.j: x-xs
)": 333,4 kJ/kg
9t4

(23.22)

ajdgfaJhlje
a h6kodalahi nedvess6g
fi6gkod)
avizhhrmaspontifagy6sh6jefi6g-olvad6sh6)

(cr, S -1).
A j6gizotermameredeks6ge:
A Mollier-diagram entalpia ferde vonalait ro 6r16kehatarozza meg.
haszn6l.Ramzinndla S : Oo-os
Rarraznegyszeriien45o-osentalpiavonaLat
vonal nem vizszintes(kicsit emelkedik).A Mollier-diagramn6lkb. 50o-osaka
ferde entalpiavonalak6s a ,9: Oo-osvonal vizsszintes.Egy6bk6ntismdtelten
r6mutatunkarra,hogy a I izoterm6knem p6rhuzamosak.
A leveg6-vizg6z rendszerfital|nosan haszn6lti^x dtagramj6nkiviil sok
rendszerekdiagramjaira
leveg6-old6szerg6z
van a ki.ilonbozS
esetbenszi.iks6g
gyiijtem6nyeScurtt-tNcA. munk6ja[95].
is. Ezeklegteljesebb
Egy6b levegS-gdzdiagramok(pl. az USA-banhaszn6ltpszichrometriai
diagramvagy a Vits-diagram)Iuna L. k6zikonyv6bental5lhat6k[49].
L6gdllapot-viltozdsok
v6gbemen6l6gSlla6s klimaberendez6sekben
A sz6rit6berendez6sekben
ill.
nyomonkovethetjiik.
pot-v|ltozttsokata Mollier-diagrambanilbr|zolhatjuk,
mutatunkbe:az 61land6I
A 23.13.abrdn n6gy ktilonbozl Llgfilapot-virltoz6st
6s
entalpia,az 6lland6I h5m6rs6klet,az 6llandox abszolirtnedvess6gtartalom
az 6lIand6cprelativ p6ratartalomment6nbekovetkez6v6ltoz6sokat.A kiindulo
i = c o n s t . * 2 0 , 6k J / k g

z/ -const.- 8 'C

x - c o n s t .- 4 g / k g

g -const.- 0,6

otv6ltoz6sok
23. 13. itbr a. A M oIIi er - diasrambanihr 6zolhat6fdbb 611ap

915

pontot minden esetbenA ponttal jeloltiik, a v|ltozits vegpontj6t B, illetve C

pontjelzi.
rnutatjuk
A 23.14.dbrdn k6tf6le (1 6s 2 jelii) leveg6tomegkevered6s6t
<
pont
lesz,
helyzetlt
a
be a telitetlen (azaz A I) mez6ben.A kever6kpontm
adjameg.
m6rlegszab6ly

1,

//

e>

I,O

g/kg

23.14. dbra. L6gkever6sa telitetlen mez6ben

A 23.15.dbra azt a kevered6si6llapototmutatja,amikor m ponl a kodmezSbe(E > 1) esik.

A 23.16.dbrdn egyr6szta telitetlennedvesleveg6melegit6s6t,m6sr6szt
a telitetlen nedvesleveg6 lehiil6s6tmutatjuk be. A leveg6t a sz6rit6berendez6sben(vagy elStte)flit6test (kalorifer) r6v6nfelmelegitjiik. Ez az 6llapotv6ltozhs az i - x diagrambanx : 6lland6 fligg6legesenfelfel6 halad6 egyenes.Az
jelzi ( x : 4,7 g/kg eset6n).
ihrfn | - 2 fiagg6leges
A lehiil6s egyszerl eset6bennincs semmilyencsapad6kkiv6l6s,alehiilS
leveg6nem 6ri el a harmatpontot,vagyis a relativ p6ratartaloma lehiil6s v6g6n
isrp<1.

916

1,

x=O r,s

+ X

X'x.='11,/

18,4g/kg

23.I 5. dbra. L6gkever6s

a kcidmez6ben

Ha a levegd sajht h6m6rsdklet6n6lhidegebb, de a harmatpontn6lnagyobb h6m6rs6kleti t6rgy mellett 6ramlik, h6t ad ft es khil, de nedvess6get
sem fel nernvesz, sem le nem ad, akkor a folyamat ugyanirgyx : 6ll. fiiggdlegesvonalonhalad,mint a kaloriferesfelmelegit6seset6n,csak6ppenellenkez6
irSnyban.Ez az 6llapotv6ltoz6skovetkezikbe nedvess6gv|ltozhsn6lki.il, ha a
levegdpl. hidegebbfallal, vagy a szirrtt6-berendez6sbe
betolt hidegebbrakattal
6rintkezik.
A lehtilespfirafelvltel kozbena szhrithstipikus esete.
Ha a levegl a szfirit6berendez6sben
a rn6:rfllando h6m6rs6kletiirefelmelegitett szhradoanyagrakatonkereszttil6ramlik,annakhdt ad 6t, ezzela hripdrologtat el es ezt a phrht magbbafelveszi, al<korez az
vel abbol nedvessbget
tn. ,,adiabatikussz6rit6s".Ebbenaz esetbena l6g6llapot-vfitozfs o S, : 6lland6 nedvesh6m6rs6kletvonal6nfog a diagrambanjobbra lefel6 haladni.
A nedves9, h6m6rs6kletvonala helyett (abbanaz esetben,ha a leveg6
szbritdsiirthossza,illetve nedvess6gfelv6tele
nem tul nagy: vagyis rigysz6lv6n
917

mindig) az illand6 entalpiai : 6lland6ferde egyenestjo kozelit6sk6ntvehetjtik

szitmba.Az elt6r6sugyanisigen kis m6rt6kii.
A 23.16.dbrdn bemutatjukazt az esetetis, amikor az xrnedvessegtartalmfi (x, : 12 g/kg) 6s ('91: 40'C) meleg,nedvesleveg6(1. pont) harmatpontja al6,hiil le' A vbltozhsa E: 1 gorb6ig- elvileg - lefel6 tart6 fiiggSleges,majd a tov6bbihiil6s sor6na leveg6b6lcsapad6k(folyad6k,viz) v6lik ki.
hrites

melegit6s
oc

&o

tlr

,o?u

ao

1,

tI

^ o19

91

| .r,"

f'

\
\

-oot/

.$r .,\.
;."n

.r.d- -5d

7,

i.ot'

\\
rdu

)K'
,x- 4,0
/
r=o

t,,t

12

S/kS

+ X

?4,-17 "c , 9.,:o,4

?|r:4OoC,

92-o,'l
ir : 29'3
ir: 52,75

ai-ZS,as kJ/kg

"C,
V'-0,26
%-4O
"
tz:1l C , 9r-1,O
\ :71 ,1
ir:31,4
ai-39,7 kJ/kg

23.16.dbra. Melegit6s6shiit6saz i - x diagramban

918

kiilonvillasztva6s elvezetveeriink a 2. pontba,E: | 6llando

Ezt a csapad6kot
vonalon.KozbenAr nedvessegvtitki (;r, : 12 glkg, x2: 8 glkg, tehffieseti.inkbenAr:agkg).
A valos6gbalaz egyenesszakaszokhelyett a pont-vonalas,ill. a szagA v6gpontokv6ltozatlanok'
gatott gorbe6rv6nyesii1.
A levegripdratartalmdnakndvelLse
(96z b eflv at6sa vagy v iz beporlaszt6sa)
lehet
al vagy viz beporlaszt6s6val
A leveg6pSratartalmfrt96z befirvat6s6v
a remind
az
abszolirt,
mind
annak
g6zt
levegSbe,.akkor
fuvatunk
novelni. Ha
is.
az
entalpi6ja
6s
h6m6rseklete
a
n6ni fog, valamint
lativ nedvessdgtartalma
meg az
A Mollier-diagrambanegyszerielegyit6skentnem szerkeszthetS
6llapotv6ltoz6s.Sziiks6gesolyan Mollier-diagram, amelyhezseg6dsk6laformhjhban(a diagrammellett) a
Li
Lx
is csatlakoznak.
ir6nyegyenesek
Yizgdzzel val6 nedvesit6skoraz anyagmlrleg
Lxr+ 6: Lxo,
az entalpiam6rleg

Li'+ Gir: 1iu'

ahol G

L
il

;
L

is

a nedvesit6skorbefrrvott vizgSzkg
a szhrazleveg6kg
a leveg6ben
a kiindul6 abszolftnedvess6gtartalom
a kiindul6 pont entalpi6ja
az elegyedls(befrrv6s)ut6ni abszohitnedvess6g
az elegyedls(befirv6s)utrini leveg6hStartalma
leolvasva).
a befirvott g5z entalpi|ja $i. gSztihl5Lzatbll

919

Az ir-6rttk:
.

lc

lt

xE - xl

egyeEszerinta l6g6llapotir, x, pontonkereszttilmen6 i" ir6nytangensii

nesment6nv|ltozlk. Az elegy illlapotjelzli az anyagm6rlegszerintixu ertel<hez
Az adott ir6nytangensiiegyetartoznak,fenti egyenesselval6 metsz6spontban.
megkeressiikir gSzentalPi6nak
nestfgy kapjuk meg, hogy a Li/Lx seg6dsk6l6n
megfelel6sk6lavon6st.
(Pl p : 1 bar nyomhsuszLraztelitettvizg1zrei' : is: 2675klkg).
Ezeka 4l sk6lavonalaka diagrambanfelttintetettP p6luspontbolindulLx
pdrhuzamosan
eltofuk a
egyenes6t
leolvasottsk6lavon6s
nak ki. A seg6dsk6l6n
vonalat.
kiindul6 i,, x, pontban6s igy kapjuka keresettg5zbefrrv6si
hasonl6m6dszerrelfibrfnolhatjuk.Yiz
A folyad6k (viz) bepermetezeset
csokken.A segedn6, de a leveg6h6m6rs6klete
permetez6sekor
a nedvesseg
siini oszt6sf(aviz entalpi6jaa g6zhozk6pestcsek6ly).
sk6laitt meglehet6sen
a kodmezS-izotenn6tis felhaszn6lhatjuk,
Itt az irfinytangensszerkeszt6s6hez
ugyanisviz eset6ncp,i,: 4,217kJ/kgK 6s
iuir=coriz'Srir,

ahol

.
'v17-

.i F _ i r l

xt-xt

egyenlet6rv6nyes.
peld6n kereszttil
A 23.17. dbran a hideg- 6s rnelegvizesbeporlasztttst
rnutatjukbe.
Egyfittal berajzoltuk az atmoszferikussz6raz telitett gtzzel 6s k6tf61e
tirlhevitett g6zzelaz ir 6nye gyeneseket.

920

nedvesit6s
g6zzel v. meleg vizzel
l t g t x g ; 2 1 5 6k J / k g )

hideg vizzel

(4,5s/ks)
oc

.i{
1t

'dl

l a x

lr-

II

1 A l

nl"'\

-\

i"

Ir

.o,l I

tli r.-g
r66

l z z

7{$
\>b?'

.te

s'
09
,l;

ar= t.o -

.?

2-'

<

- T -lzsts
I

I t6o1

6
-----

1,5

!5

\
+

1=zt"C,{=ol
og, /, =QB

Srkg

+X

\1,

*z=95

Fe
Je!iteqJz'991r

\
Oeremskalaj|

o " ,1 = o , o
4 = z soC
tt"= 22

, Y. =0,9

23.17. dbra. L6gnedvesit6saz i - x diagramban

921

23.4.A nedvesanyagoksz:iradfsifolyamata
A szhtitirs gyakorlati k6rd6seivel, illetve alkalmazt.silal foglalkoz6
id6beli alakul6sa,6s
szakembertrendszerinta W integritlisnedvess6gtartalom
ezen tirlmen6enaz 6rdekli, hogy milyen tizemeltet6sikoriilm6nyek kozott
kapacit6ssal
stb.) tudja a nedvestermlket az
(milyen energiafelhaszn6l6ssal,
el6irt nedvessdgtartalomraszhritani. A sz6rad6sifolyamatot e szempontb6l
M. nyom6n[33].
vizsg6ljukFRaNcsrcsP, 6s P,A.nrt
E c6lb6l egy folyamatos ijzemrj,
sz6ritob6la 23.18.dbra alapegyen6ramir
I.
I
i+di
j6n elemi magass6gri(dl 6rintkez6 feliilex
x +dx
tet tartalmaz6)rlszt kiv6gunk s erre eleve
konvekci6sszfiritbstfelt6telezve,- nedves4+d\\
irunk fel.
6sh6m6rlegeket
s6grn6rlegeket
w+dw
6s a nedhogy a h66ramsiirfis6g
Ismeretes,
JA
(a sz6rad6si
vess6g tomeg6ram-siiriis6ge
sebess6g):
folytonos
23.I 8. dbra. EgyenSramri,
;jzemrj szSrit6vdzlata
Qr,=a *, (9 -9,) kJ/(m2h), (23'23)
gn=o (rn-*)
ahol Qn
dxv
o

6n

kg/(m2h),

(23.24)

kJ/(m2h),
a hS6ramsiiriis6g
tlnyezS kJ/(m2hK),
a konvekci6sh<j6tad6si
kg/(m2h),
a tomeg6ram-siiriis6g
a p6rolg6sitlnyez1 kJ/(m2h),
a nedves anyag feltlet6vel eintkezf leveg6 nedvess6gtartalma,
amelyeta szorpci6sizotermahat|rozmeg kg/kg.

a leveg6re:
Nedvess6gmdrleg
Ldx : gn dA : dA.o(xn- x ) kg/h,
ahol L
A

(23.2s)

aleveg66ramkg/h
a leveg6vel6rintkez6szfuad6anyagnf.

a szfirad6anyagm:
Nedvesss6gm6rleg
-m,, dW : gn dA : o( xn - x )dA kglh,

922

(23.26)

ffi,"
W

a sz|rad6 anyagtomegSramakglh
kgikg.
a szitrazanyagravonatkoztatottnedvess6gtartalom

Hcfin6rlega leveg<ire:
Ldi = (s,i, - on)al- qo, kJlh,

(23.27)

amikor
i
is

az 6raml6leveg6hltartalma kJ/kg,
a g6zhStartalmakJ/kg,
kJ(m2h),
h6iiramsiiriis6ge
Qn, a h6vesztes6g
F
a ktils6 feliilet rn2.

K6pletiink a leveg6 h6tartalm6nakosszefiigg6s6t,valamint a leveg6re

alakul:
fi gyelembev6vea kovetkez6k6ppen
nedvess6gm6rleget
vonatkoztatoff
L c , d S : - ( Q n * g nc p ) ( S - S " ) - q r d F k l l h ,
ahol c,t

(23.28)

a nedves leveg6 fajh6je kJ/(kg/K) ,

cps a g5z fajhlie 6lland6nyom6sonkJ/(kgK)

A szhradoanyagravonatkoztatotth6rn6rlega nedvesalyag h6tartalma6s
vonatkoz6nedvess6gmlrlegalapjbna kovetfajh<ije,illetve a sz6rad6arLyagra
irhat6fel:
kez6k6ppen
ffi,,coodSr: ( qo- g,rn)

ffi,,
c,o

dA kJlh,

(23.2e)

a szitrad6anyagtomeg6ramakglh,
a nedvesalyag fajh6je kJ/(kgK).

vettiik figyelembe.K6pleteinka
a levegdh6m6rleg6ben
A h6vesztes6get
jellemzik,6s
6llapotjelz6inek
a nedvesar:lyag
a
leveg6
6s
sz6rad6sifolyarnatot
v6ltoz6shtadj6k meg a feliilet, illetve ahrt6zkod6si id6 fliggv6ny6ben.
A sz\raz anyagra vonatkoztatott nedvess6gm6rlegosszefiigg6sdb6la
az anyagsz6rad6sigorb6jehataszorpci6s6s a leveg66llapot6nakismeretdben
jellemezhetS.
rozhat6meg, amely a W(A),illetve aW(9 fiiggv6nykapcsolattal
gorb6it
a 23.20. dbsz|radisi
23.19.
abran,
A kukorica szorpci6sizotermSita
r dn mttatjuk be, 6lland6leveg6h6rn6rs6kleten.

923

9=1

fl

o,8

//zs.c
50"c,/

o,a

75 0C ,r/

o,a

//t

o,2

/
o,1

o,3

o,2

w kg/kg

23.19.dbra.Kukoricaszorpci6sizotermdi

A leveg6re vonatkoztatott nedvess6gmdrlega leveg6 nedvess6gtartalm6nak vtitozi,sht adja meg. A sz6rad6anyagravonatkoztatotth6m6rlegb6l,

illetve a h56ram-6s a nedvess6g-tomeg6ram
osszefiigg6seib6l
n6mi kozelitessel a kovetkezl 6llapithat6meg: a nedvesanyagot,,kell6en"kis h6m6rs6klettel
meleg g6z6ranbahelyezve a q, hdiramsiiriis6g pozitiv 6rt6k (teh6t a nedves
anyag fel6 ir6nyul), de az xu, valamint a gn szhradSsisebessegkicsi, igy a p6rologtat6sraforditott g,,r,oh66ramsiinis6g
is kicsi. Ezert az
ffir, cnodO, : ( qn- grr,)

(23.30)

jobb oldala pozitiv mennyiseg,igy a pirolg6 nedvesanyagh6m6rosszefiigg6s

s6kletenovekszik.Ezzel viszont csokkena h66ramsiinis6g,s novekszik a p6rologtat6sraforditott r6sz. Teh6t a nedves anyagh6m6rs6kletenovekszik, novekedesi sebess6geazonbancscikken,zlrushoz tart, az anyag h6m6rs6klete
pedig egy jellegzeteshat6r6rt6l<hez,
az :iurn.
nedvesh6m6r6 hdmers6klet6hez
(S ) tart. Ert6ket a levegd itllapotjelzSi,h6m6rs6kletees nedvess6gtartahna
egy6rtelmiienmeghat6r ozzik. (Vo.: pszichromdter.
)
A folyamat akkor alakul a leirt m6don, ha az anyag .9okezdetih6m6rs6kletekisebba nedvesh6m6r6h6m6rs6klet6n6l.
Ha azonbanSo)S,,,azanyag
hiilve kozeliti a nedvesh6m6r6 h6m6rs6klet6t,mig So:9, esetbenhcim6rs6klete 6llando. A szirad6 anyagh6m6rs6klete9, el6r6s6tkovet6en,6lland6 rnarad - 6s 6lland6marada p6rolgrisisebess6g
is - mindaddig,amig az anyagfelszin6vel 6rintkez6leve96 x, nedvess6gtartalma
telit6si eft6hi.
Ha xornhr kisebb,mint az anyagh6m6rsekletehez
tartoz6;r, telitesi nedvess6gtartalom,
az anyagh6m6rs6kletenovekszik6s kozeledik a levegl h6924

m6rs6kletehez.Ekkor 6ll el6 az tln. csokkendp6rolg6sisebess6giisztradhs.A

szemesterm6nyekragy resze(sokszorteljesmennyis6ge)e szakaszbansz6rad.
A leveg6refelirt hcim6rlega nedvesanyagh6m6rlegevela kovetkezllesz:
Ldi: gncopsdA- m--c,od9o- qrdF kJlh.

(23.3r)

A konvekci6ssz6rit6ssor6n a p6rolg6s6s az anyag meleged6s6nek

h6sziikseglet6t,valamint a h6veszteslgeta leveg6 fedez| A nedves h6m6rci
h6mers6klet6nekel6r6seut6n 6s adiabatikusesetben(vagyis h6vesztes6gn6lsegits6g6ktil) az el6bbi 6s a nedvesleveg6revonatkoztatottnedvess6gm6rleg
vel az 6llapotv6ltoz6s
egyenlete:
d i A
-c.",9
kJ/kg
P'
dx

ami viszont a kodizotermameredeks6ge.

A leveg6 ekkor teh6t adiabatikusantelitrjdik, 6,saz |llapotviitozfs vonaadja rneg. Ahol e
l t a kodizoterm6knaka g6zmez6beva16meghosszabitdsa
vonal metszia q: 1 grirb6t,ott van az adiabatikustelit6d6sih6m6rseklet.Leveg6 - vizg1z rendszerbena nedvesh6m6r6 h6m6rs6klete6s az adiabatikus
telit5d6si hcim6rs6kletszhmlrtel<temegegyezik(fizikai meghat|roz6sukelt6r:
kozelit az adiabatikustelit6si h6m6rseklethez,a
a telit6d6levegShcim6rs6klete
p6roIgo nedvesanyag h6m6rs6kletetart a nedveshSm1r5 h6m6rs6kletdhez).
A levegSbep6rolg6 96z creS kJ/kg folyad6kn6jea teljes hltartalmhhoz
k6pest ehJ;:al
ban csek6ly.Alacsony h6m6rs6klet6szfirithsrollev6n sz6, csupdn
nbhhnyszhzallkaaz ut6bbinak,ez6rt az adiabatikustelit6d6si vonal j6 kozelit6ssel az |llando h6tartalomvonallalvehetd azonosnak.A leves6 h6tartalma
teh6tjo kozelit6ssel6lland6.

H6- 6s nedYess6gm6rleg
A szinit6 sematikusvhzlat6rta be- 6s kil6p6 anyaghramokkal6s 6llapotjelzSkkel a 23.21. dbra szeml6lteti,amelyben a hSkozl6 berendezest6s a
g a szhrit6ra 133l :
h6visszanyer6stis felttintettiik.Nedvess6gm6rle
L (xo- xr) : LLx: ffi,, (Wt - Wo): m-"A,Wkglh

(23.32)

(Osszeftigg6siinkdimenzi6it m6r ismerjtik. Csup6nk6t indexre hivjuk fel a figyelmet: b-bel6p6t,fr- ki16p6tjelent).

925

50

t min

gcirbe
,t.ro|)u* o;t -", utl"r,." sz6raddsi
a kornyezetix, nedvessdgA sz6rit6balep6 leveg6x,, nedvess6gtartalma
mOaiatOtfiigg. Kozvetlen 96z- vagy olajtiizel6st,
tartalomt6l 6s az elSmelegit6s
alkalmazvdxn ) x,, eryebkentx, : xoilletve nedvesleveg6 visszakever6st
HSm6rlega sz6rtt6ra:
*,, ( rnooSok- c,ohS or) Q,kJ4l,

(23.33)

m , , ( c n o * 9o k - c n o h So s ) + Q , , r + Q , k l l h

(23.34)

L (it,- io):

illetve
L (io- it ):

a szhrit6bal6pd leveg66ramkg/h
ahol L
io,6sio a be- 6skil6p6 leveg6h6tartalmakJlkg,
a szhrad6anyagtomeg6ramakglh,
ffi,,
a kil6p6 szhrad6anyagfajh6je k(kgK),
c,ok
a bel6p6 szhradoanyagfajh6je kJ/(kgK)
cnob
oC,
9
a kil6p6 szbrad6anyagh6m6rs6klete
o*
oC,
S
a be16p6szhrad6anyagh6m6rs6klete
or,
avesztes6gk6ntjelentkezlh66tamkJlh,
Q"
visszanyerthS6ramkllh
a szh1rtob6l
Q,,,
HdQ,,,t:

926

0, akkor I ob: S oo.

Az eg6szrendszerrevonatkoz6h6m6rleg:
Q , : L ( i t - i . ) + m " , ( c r o tI o k - c r o bI o , ) + Q , - Q " r , k l l h

(23.3s)

illetve:

(23.36)

8-L(ir;i)-Q,,2kI[h,
ahol
Q, a

megval6sitoh66ramkJ/h
(9, * 9o) h6m6rs6kletnoveked6st
Qrru:

Qrrr't*

Qrrrz*

Qrrrz*

Qrrr+

(23.37)

a szilrit6bol(a sz6ritokozegbSlvagya szitritottanyagbol)a 23.2L dbra szetint

visszanyert,s a komyezeti |llapotb levegdtYagya hideg szemcs6sanyagmelejelenti.
git6s6rehasznositotthdmennyis6get

ha.

wo
4o

Q"r"t

Ldo
xb

Q".e

szAritO

Ir.

w|.

r t".t
Q"." a

L
1Z

X.
--)

Q"t"o

23.21.dbra.Egyen6ramtsz6rit6kapcsol6saa
h6m6rlesfelir6s6hoz

927

A sziritfs hat6konysdga
j ellemz6s6rektilonbozd mutat6kat haszn6lhat6konys6g6nak
A szi,r:rths
illetve a sz\raz term6kre
hatunk, igy a fqlagos hdfelhaszn|lilst(nedvess6gre,
6s a tennikus, illetve a nedvess6gvonatkoztatva),a fajlagoslevegSfogyaszthst
felv6telrevonatkoz6hat6sfokot[33, 81].
:
A szhrit6sfajlagosh6felhaszn6l6sa
,-=

Q' = r h - l o
m-,LW xr - xb

QU,

L(xo - xu)

kJ/kgnedvess6g,

(23.38)

kg nedvesslglkg
ahol Ll/ a sz|raz anyagravonatkoztatottnedvess6gtartalom
szhrazanyag
Ertek6t tehilt a leveg6 el6melegit6s6nek6s telit6d6s6nekm6rt6ke,valamint az esetlegesh6visszanyerdshathrozzameg.Osszef,iggdsiinkb6lkozvetleniil l6thato, hogy a h6visszanyer6scsokkenti a fajlagos h6felhaszn6l6st.
Hdvisszanyer6sn6lkiil 6s a leveg6 adiabatikustelit6d6seeset6n,(arnikor a leforditodilg valamint iu= io):
veg6 6ltalleadotth6mennyis6gcsak apfurologlatAsra
^_

lb-lo

- =

x*-xt

lk-ln

kJ/kg,

(23.3e)

xk-xo

H6visszanyer6sn6lkiil - val6s kortilm6nyekkozott - a leadott h6menya val6s fajlagos

kovetkez6sk6ppen
nyis6g 60...80%-aforditodikp6rologtatdsra,
q,nn-6rt6kn6l
semmiA
van.
a 3600...5700kJ/kg tartom6nyban
h6felhaszn6l6s
(kiv6ve,
ha
a
telitett
lyen koriilm6nyek kozott nem drhettinkel kisebb 6rt6ket
ezt csak megkozelitnedvesleveg6b6lnyeriink visszah<it),h6visszanyer6ssel
hetjiik. A fajlagosleveg6felhaszn6lds:
t = --J:
mrr(Wt-Wt,

xk - xt

kg leveg6/kgnedvess6g
,

(23.40)

meghat6roz6k6pletiink a kovetkeamellyel a szhritbsfajlagosh6felhaszn6l6s6t

zSkdppenalakul:
q = I(i, - i,)- : .Q"' : kJ/kgnedvess6g,
L(x 1,- xu)

928

(23.4r)

ahol I
L
ffi,,
wu 6s wo
xobsxo
iuesio
Q,"u

kg leveg6/kgnedvess6g,
afajlagoslevegrifelhaszn6l6s
kg/h,
levegci6ram
l6p6
a szirit6ba
aszirad6 anyagtorneg6ramakglh,
a sz\raz anyagravonatkoztatottbe- es kilepcSnedvess6gtartalom kg nedvess6gkgsziraz anyag'
kg/kg,
a ki- 6sbel6p6nedvess6gtartalom
a bel6p66skornyezetih6tartalomkJ/kg,
a sztrit6b6lvisszanyerth66ramHlh.

A sz6rit6s- mint m6r hangsulyoztuk- energiaig6nyes,s igy koltsegig6nyes

miivelet. Alapvet6 celunk viszont a szhrithsfajlagoskolts6geinekcsokkentese,
arnelynekigenjelent6sr6sz6taz enetgiita kell forditanunk.
A sz6rit6sfajlagosenergiakolts6ge:
K

ffi=kfl*k,h^oFVkgnedvess6g,(23'42)
ahol \
k2
p
n
Lp

a termikusenergiafajlagoskoltsegeFVkJ
a villamos energiafajlagoskolts6geFt/kWh
a leveg6siinis6gekg/m3
a ventil6torhat6sfoka,
a nyom6ses6s.

K6plettink szerint a szhritbsenergiakoltsegea fajlagos h6- 6s a fajlagos

m6rs6kelhet5.
csokkent6s6vel
leves6felhaszn6l6s

23.5.A szfritits vriltozatai

Visszakeverds
kil6p6 lehiilt, kozel
N6mely esetbenelSnyos,ha a sziritoberendez6sbdl
telitetts6gi6llapotu ,,faradt" leveg6 egy tlszdt visszavezetjiik6s a friss telitetlen leveg6hozkeverjiik.
Ez a ,,bekever6s"lehetsegesa mht felmelegitett friss leveg6be,Yagy a
a kevert levegStkell felmeg friss hideg leveg6beis. Ilyenkor term6szetesen
a szinitand| anyaglassu
amikor
akkor
alkalmazzuk,
melegiteni.Ezt a m6dszert

929

szhrithstkiv6n (b6r, fa enyv, agyaghr6).

Ezeknela viznek m6g ott sem szabad
gyorsan p6rolognia,ahol a leveg6 a
szhrit6babe6ramlik, azaz a friss leveg6nek is ,,kell6" mennyis6giivizg6zt
kell tartalmaznia.
Neha az6rt keverik a f6radt leveg5 egyr1sz|t a friss leveg6hoz,hogy a
ktils6 kornyezeti leveg6 v6ltoz6saitol
fiiggetlentil,mindig egyforma vizgSztartalmrilevegSvelinduljon a szhritts.
Kiilonf6le h6rn6rsekletii6s 96ztartalmrileveg6mennyis6gek
keveredese
az i-x diagramonegyszeniennyomon
kovethet6,ill. elv6gezhet6szerkeszt6si
feladat.
Ha az i-x diagramonkrjeloljrik
az osszekever6sre
keri.ilSlevegdreszek
jellemzSpontjait 6s ezeketegyenesvonallal osszekotjrik,
akkor a keverdkjelX. X XKev , '
lemz6 pontja (M) ezen az egyenesen
X'
fog fektidni. A pont helyzetet az egye23.22. dbra. Sz6rit6leves6
visszakever6se nesen a kever6si arhny szabja rneg
23.22.dbra.
Ha a szbritoba6rkez6 1 kg teljesenszLrazleveg6hoza szhrit6bavisszavezetettn kg fhradtlevegdtadunk,akkor a keverekh6tartalma:
.

-l kcv

i+ni

t+n

a nedvess6gtartalom:
^kcv -

x'+nx"
l+ t7

Ut6bbi osszefligg6sbdl:

930

N6zziik meg a kever6k6llapot6t jelz6M pontot' Ennek helyzetlI (23'22' dbra)

a kovetkez6viszonYokszabj6kmeg:

AM

DE

y.
-Yt
"Kev

MC

EC

x"-xk",

Tiibbfokozatf melegit6s
H66rz6kenyanyagokn6lgyakori m6dszer a tobbfokozatl melegit6s.A
leveg6t a szhrit6birendezeselibenigen gyakran g6zfitesi h6kicserel6k
melegithetjiikfel. Mivel a rendelkez6skaloriferek)segits6g6vel
(borl6scsoves
ie 6llo fht6g6zrendszerintneln nagy nyom6su(fhradt 96z, megcsapolt96z) 6s
a leveg6t
igy nem tit nugy h6m6rs6klet6,c6lszer6a szSrit6berendez6sben
a mtr
tS|bszorosenirjra melegiteni.Ez azt jelenti,hogy a szititoberendez6sben
az
lehet
Igy
felmelegitjtik.
irjra
lehiil6 levegStegy-"gy kotbens6 kalorifenel
Enalkalmazni.
eredetikatoiiferen kivtil m6g tobb ktilonboz6 leveg6melegit6t
(a fokozatoksz6m6nakv6gs6 novelese)a teljes
nek v6gs6 tov6bbfejleszt6se
bels5 meleg itlsti szfirit6.
hanem a szbrit6
Ilyenlor nemcsakegy-egy keresztmetszetiszakaszban,
melefokozatban
tobb
Min6l
el.
helyeziink
teljes hosszamentdn flit6testeket

melegit6s
23.23. abra. T<jbbfokozatf

931

gitjtik a leveg6t,ann6lnagyobba szinititsiddtartalma,a leghosszabbteh6t bels6 melegitdseset6n.A sz6rit6sidStartamfnaknovel6s6vela folyamatot igen

kimeletess6
tehedtik.
Olyan fittSgSz 6ll rendelkez6stinkre,amivel a leveg6t legfeljebb 80.C
h6rn6rs6kletretudjuk csak felmelegiteni.Oldjuk meg a szbrithsifeladatot k6t
kozbensdmelegit6sseli,gy, hogy a ffuadt leveg6 a szdrit6b6l40oc h6m6rs6kletentfvozzek.
Az egyszer{is6g
kedv66rtazt az ehndletiesetetvizsg6ljuk, amikor a leve96 telitett 6llapotbanl6p ki a szhrit6b6l.A 23.23.dbrdn vhzoltakszerintaz i-x
diagrarnsegits6g6vel
oldjuk meg a k6rd6st.A feladatnakiri. v6gtelensok lehets6gesmegold6sa
van.
A v|zolt megold6sszerintaz eredetileg80'C felmelegitettleveg6tsz6rit6s kozben50oc-rahagyjukcsaklehiilni.Az els6melegit6saz AB fiigg6leges
ment6n, a mSsodikmelegit6sCD vonal mentdn, a hannadik pedig EF vonal
ment6nmegy v6gbe.A szhrithstG pontbanfejezzikbe.

ek
24. Szhrit6berendez6s

24.1.Bevezet6s
tort6n6 termikus miiveletet 6rtve a szhriSztriths alatt csakh6behat6ssal
Keigen sok szempontszerintcsoportosithat6k.
t6s elj6r6sai6s berendez6sei
zenfekv6nektiinik az iparhgakszerinti csoportosit6s,de tankonyviink szellemet6l 6s thrgyalitsmodj6t6lez idegen. Az anyagok hasonl6 tulajdons6gai
szerint is csoportosithatunk(pl. beszelheti.inkszil6rd szemcs6sanyagokr6l,
magvakr6l, pasztaszeriianyagok6l, iszapokr6l6s iszaplepenyekrdl,zagyok'r6l
6s folyad6koktol). Egy harmadik csoportosit6sa hasonl6 iizem- 6s miikod6smod. Mi ez ut6bbit el6nybenr6szesitjtik,6s ebb6l kiindulva a kovetkezSr6szo sztillyoz6sielveketvehetjiik fi gyelembe:
ij;zeminyom6s,
iizemi h6m6rs6klet-tartom6ny,
es mozg6saa szirit6ban,
a sz|ritando anyagelhelyezked6se
(energia6talakul6s)
m6dja a szfritand6 anyagban,vaaz energiakozlds
gyis a h6behat6s,111.
ah6kezel6s,a kiglzolgti phrhkes az Sketkis6r6 kozeg (leveg6,ghz, fistghz, iners gilz) 6raml6sa6s elt6volitdsa,
el6kbszit6anyagkezel6s,
a szhritilstel6segit6mechanikaihat6sok6s eszkozok,
a fit6kozeg (direkt olaj vagy gitzttizells,kozvetettflitds fiistg6zzal,vagy
g1zzelvagy hcihordozo
egy6bkozeggel,villamosfiit6s,melegvizesflit6s
stb.[33, 49,53,54,61,96].
KnRBNvtJ. 4 f6 rendezesielv szerintcsoportosit[56]:
1. A berendezlsizeme szerint:
a) szakaszos,
b) folytonosi.izemii;
2. A szSritobanuralkod6nyomSsszerint:
a) atmoszferikus,
b) v6kuumszhrit6k;
3. A hdkozl6sm6djaszerint:
c) h66raml6sos.
b) h6sughrz6s,

933

c) hSvezetflses,
d) dielektromos;
4. A szhrit6kozeges az anyagegym6shozviszonyitottmozg6saszerint:
a) egyenhramt,
b) ellen|rami,
c) kereszthramf.
fton, tobbnyfueszhrit6kozeghozValamennyi tipusn6l a szbrithsmesters6ges
tort6nik.
zt; ezetesevel
egy-egy konkr6t
Nyilv6nval6, hogy a felsoroltakfigyelembev6televel
-berendezes
Altal|ban a legis
beilleszthet6.
csoportba
tobb
6s
szirit6eljhr6s
modj6t tartj6k,
nedvess6gfelv6tel
6s
a
a
h6kozles
szempontnak
rneghatbroz6bb
igazodik.
is
az egy6bszempontokszerinticsoportosit6s ehhez
A vegyiparbana konvekci6ssz6rit6sa legelterjedtebb,akbr a feldolgoakir az alkalmazottberendez6sekszhmhttekintjiik.
zott anyagmennyisegeket,
m6g az is fokozza,hogy gyakran a tobbi szbritoeljfr6smellett,
Jelent<is6g6t
mintegy j6rul6kosan a konvekci6 is el6fordul. Egyes, f6leg szivattyizhat6
anyagok koreben 6s a v6kuumsziritilsnii gyakori a kontakt (vagyis falon kevalamint a dielektromossz|ritfs az
reszttil tort6nci)h6kozl6s.A h6sug6rz6sos,
z k6pestritka.
el6z5l<ho
Minden szhrit6keszilekbena komyezet fe16 is t6vozik bizonyos h6h6szigecelszerTa szhrit6k6szril6ket
csokken6s6re
mennyiseg.A h6vesztes6g
6s
szakaszosan
v6grehajthatjuk
miiveleteit
A
szhritis
burkolni.
anyaggal
tel6
azok
sz6rit6berendezesekrSl,
folytonosan. A szakaszos6s folytonos iJrzemri
szerkezetikialakit6s6rola k6s6bbileiro r6szbenfogunk besz6lni.
Egyel6reazt jegyezziikrneg,hogy:
1. a szakaszosizemii szfirit6kesziil6ketmegtoltik a szbritand6anyaggal,meghatitrozott rdeig szhritj6k, majd kitiritik a kesztil6ket,kiszedik a szhradt
anyagot;
2. a folytonos tizemii sztrit6klsnJlekben folyarnatosanv6ndorol vdgig az
anyag6s ekozbensz6rad.
elhesz6rit6barendszerintk6zimunk6valkell berakosgatni,
A szakaszos
folytonos
sz6A
kell
kiszedni.
ugyancsakklzzel
6s
anyagot
lyezni a szfritand6
es
tirithet6.
rito 6llandoan6s onmiikod6entdpl6lhat6
A szakaszossz6rit6banaz anyagsziradfisatobbnyireegyenl6tlen.Ahol a
,,friss" szirito levegd bedramlik, hamarabb 6s konnyebben megszhrad az
anyag,ugyanakkora fitradt,elhaszn6ltnedvesleveg6 ki6raml6srln6lm6g mindig nern szbradtmeg ke116k6ppen.

934

Ezen szoktakneha irgy segiteni,hogy sz6rad6skcizben6trakj6k, 6tlap6tolj6k az anyagot.Ez pedigtov6bbi k6zi munk6tjelent, rijabb kolts6getemeszt
fel.
A j61 szerkesztett6s helyeseniizemeltetettfolytonos szhrit6egyenletes,
szbraz term6ketszolg6ltat.
berendefejl6d6sesor5nsok esetbena szakaszos
A sz6rit6berendez6sek
z6sekb6lkiindulva alakultak ki a folyamatostizemiiek.A folytonos rizernrn6d
volt a tennel6snovel6s6hez.
alkalmazhsaigen sok esetbenelengedhetetlen
sem lehet egyenl6segielet
hogy sernmik6ppen
Meg kell azonbanjegyezntink,
koz6. Vannak ugyanisipariizemm6d6s a korszerfitlens6g
tenni a szakaszos
6gak,melyekbena termel6skis volumenevagy egyebszempontokmiatt nincs
lehet6s6ga folyamatostizemm6dbevezet6s6re.
A vegyiparbanmind a szemcs6sszil6rd,mind pedig a foly6kony vagy
pasztaszerlanyagok szhritfsael6fordul, az el6bbi azonbannagyobb gyakoris6ggal.
mint
tort6n6elt6volitfsakoltsegesebb,
sz6rit6ssal
Mivel a nedvessegnek
torekedsor6n
arra
l6p6sek
technol6giai
a
megel6zd
6ltal6ban
m6s elj6r6ssal,
szemcs6sszil6rrdanyagotvezesseneka
nek, hogy kisebb nedvess6gtartalmri,
szirit6ba, folydkony vagy pasztaszer6anyaghelyett.
A vegyipari sz6rit6kbannagyobbmennyisdgbentdvolitanak el vizet,
rnint old6szert.Azut6bbinakazonbanigen nagyjelent6s6gevan, mert a beren6rtalmas
illetve az old6szerekegdszsdgre
dez6seka tiiz- es robbandsvesz6ly,
nagy
ertdktiek'
anyagok
feldolgozott
volta miatt vesz6lyeslj;zemiiek6s a
nyom6sir.A kolts6gelegnagyobbr6szeatmoszferikus
A sz6rit6elj6r6sok
sebb v6kuumszbrit6katritk5bban, 6ltal6bana term6k min6s6g6nekmeg6v6sa
haszn6lj6k.
6rdek6ben
mindig figyelembekell venni egy esetleges
A sz6rit6berendezesekn6l
A sziritand6anyag,a sz6rit6kozeg,a
1ehet6s6g6t.
robban6sbekovetkez6s6nek
a
sziritfts kortilm6nyei es nem utols6sorbanmag6rnaka szhrit6berendez6snek
konstrukci6skialakit6sa,mind kiilon-ktilon 6s egyrittesenis hatSssallehet egy
robban6skialakul6s6ra.
esetleges
leveA veszelynemcsakold6szeresanyagokn6l6ll fenn (oldoszerg6zSs
anyakozons6ges
hanem
gyulladSsa,
robban6sa),
,,viznedves"
belobban6sa,
96
gokn6l is a szfnadftsel6rehaladt6val.
A por-1eveg6 kever6k irn. porrobban6sokhozvezethet, (pl. cukorA robban6sfelt6telea por, az oxig6n6s
porrobban6s,
kem6nyit6por-robban6s.)
ill. intenzit6sban.A por
gyujt6si energiajelenl6te megfelel6mennyis6gben,
es a
kiviil igen fontos szerepevan a szemcs6zetts6gnek
kemiai osszet6tel6n
el5id6z6
legvesz6lyesebb
az
egyik
feltolt6d6s
A
statikus
nedvessegtartalomnak.
jelens6g.A reszleteket
utalunk[19].
illet6lega szakirodalomra

935

A szigoru oszthlyozhsielvek rnellSz6s6velgyakorlati szempontokatkomutatunkbe a teljess6gig6nye

vefve egy-egyfontosabbsztnt6berendez6s-tipust
ismertet6stal6lhatoImre L: Szdrltdsihlziki)nyviben149].
n6lktil. R6szletesebb
Sqifi thrgy al6sisorrendiink:
a) Atmoszferikuskonvekci6ssz6rit6k,
b) Atmoszferikuskontakt sz6rit6k,
c) V6kuumszhrit6k,
d) Szubhmbci6ssz6rit6k,
e)Egytb szirit6k.

24.2.Atmoszferikuskonvekci6sszirit6k
Amikor kiteregetjiik a kimosott ruhht szhradnia szabadleveg6re,akkor
ez alegegyszenibbszakaszosizemii szinitits.Hasonlok6ppegyszeriiszakaszos
izem6 atmoszferikussz6rit6sa gytimolcsok(pl. alma, szilva) aszalflsa,gomba
szhritina.Faronkoketis szabadleveg6nszhitanak.

24.1. dbra. Sz6rit6szekr6ny

I - szekr6ny,2 - ventilitor, 3 - l6ghevit6,4 - t6lcdk,5 - l6gbevezet6s,
6 - f6radtleveg6elvezetlse,T- leveg6visszayezetdse

936

Szilritfiszekr6ny 6s szirit6kamra
egymiisSzakaszosizemii, h66raml6sosrendszerffsz6rit6berendezesek,
t6l csak m6retbenktilonboznek,a szekr6nykisebb, a kamra nagyobb m6retii
(24.1.,24.2.dbra).
a szlritoszehlny. F5b6l k6szitett
A legegyszerfibbsz6rit6berendez1s
(1). A szhtit6leveg6 mozszekr6ny
flmvhzas
boritott
vagy szigetelllemezzel
(3) vannak be6pitve.
pedig
l6ghevit6k
gatistra ventil6tor (2), felmelegit6s6re
AszSritand6nyersanyagott6lc6kra (4) terit-.refi6kszenien lehet behelyezni.

\
:.\

24.2.dbra. Sz6rit6kamra
- cser6nyek,
1 -kamra,2- ventil6tor,3- l6ghevit6,4-ajt6,5 - terel6lemezek,6
ktirt6
9
frissleveg6nyilSs,
7 sz|llit6kocsi, 8

937

A friss leveg6ta ventiliitor bevezetfnyil6son(5) szivja be, majd a l6ghevit6kon

(6)
kereszttilatticfkkoze nyomja.Innena levegdegy r6szea kivezet6nyil6son
kereszttil a szabadbailramlik, egy reszepedig a vhltoztathat6keresztmetszetii
(7) 6t, a beszivottfriss leveg6velkeverve,tjra a szhrit6visszavezet6nyil6son
t6rbe keri.il.A meleg leveg6egy r6sz6nekvisszacirkulf,Jtathshval
a szhrit6szekjelentkezik(24.1.
r6ny hat6sfokaemelkedik,jelent6sflit6energia-megtakarit6s
dbra).
A szbrit6kamravhzlathta 24.2. dbra mutatja.A kamra (1) fels6 r6szeben
van be6piwea ventil6tor(2) 6s a l6ghevit6(3). A homlokr6szeneltolhat6ajt6
(4), a levegl 6raml6shnakterel6s6repedig a rogzitett 6s mozgathat6terel6lemezek(5) vannak.
A szhrithsrakeriilS anyagot(gy{imolcs,zolds6gstb.) a k6sziil6kenkivtil a
dr6tfonat vagy perforillt lemez fen6kr6sziikeretekbe (szer6nyekre)(6) kell
egyenletesr6tegbenfelteriteni,majd sz6llit6kocsira(7) raha a szekrenybetolni.
A ventil6tor a zsaluval szab|lyozhat6frissleveg6nyilSson(8) keresztiil
szivja be a leveg6t,majd a l6ghevitdre6tnyomja.A felmelegedettleveg6t a terel6lemezeka kocsinlev6 cserdnyekkozevezetik.
A megnovekedettnedvess6gtartalmri
leveg6 egy rcsze a ktirt6n (9) kepedig
resztiil a szabadbativozlk, egy r1szlt
a ventil6tor, a beszivott frisslevegdvel egytitt, irjra a leghevitSnkereszttila k6sziil6kbenyomja. A beszivott, a
thvoz66s visszacirkul6ltatott
leveg6mennyis6gek
a terel6lapok6l1it6s6val
v6ltoztathat6k.
A szekrdnyszirrtt6val
szembena legnagyobbel6nye,hogy a t|lchk kocsira rakva, egyszerfajtonyit6ssala k6sziil6kbehelyezhet6k.
Favorit akndsszdrlt6
A konzerviparbankorSbbanaz egyik leggyakrabbanalkalmazottsz6rit6berendez6s
156l(24.3.dbra).
Szakaszos izemt ellen6ramirk6szi.il6k,elsdsorbanzolds6gfel6k sziritits6raalkalmas.
Femkeretszerkezetfhtn (l), melyet szigetel6lapok boritanak.Homlokr6sz6nn6gykeskenyajt6(2) van,a cserdnyek(3) beadSs6ra
6skiszedes6re.
A k6(5) 6s a
sziil6k tetej6n van a sziv6ventil6tor(4). A g6p h6tsoszekr6nyr6szeben
sz|nt6tbrbenvannaka l6ghevit6frit6testek(6). A szinit6terakozlpreszbe szerelt flitdtestekkelel6- 6s ut6szhit6r1szrevan osztva.A k6sziil6k homlokr6sze
elStt felvon6szerkezetv an (7) a cser6nyekfelemel6s6re.
A szhritando anyaggalrakott cser6nyt az emellszerkezetre helyezve, a
legfels6 ajt6ig emelve,a k6sziil6kbekell tolni. Meghathrozottid6 ut6n mechanikus szerkezeta cserlnyt egy oszt6ssallejjebb engedi.A fels6 ajt6n keresztiil
rijabb cserdnytlehet behelyezni.Az elf- es ut6sz6ritokozott lev6 flit6testekki938

r"rdrtbtt I I

@ @ @ @ @ @ p @I@ I

24.3.abra. Favoritakn6ssz6rit6
1 - f6mhhz,2 - ajt6,3 - cser6nyek,4 - sziv6ventil6tor,5 6s 6 - fiit6regiszter,
8 - ktrt6, 9 - l6gvisszavezet6s
7 - felvon6szerkezet,

kertil6s6reaz ott lev6 cser6nytki kell hinni, es a flit6testekalatt a k6sziil6kbe

visszakell tolni. A cser6nyeklefel6 halad6s6valszembena flit6testekenfelrnelegedettlevegdt a ventil6tor felfeld szivja. Az 6ramlo,meleg 1eveg6a k6sziil6k also feldbena mAr ellszhritott anyagr6szekkozott halad ii, az :ut6szirithst elvlgzi, majd a koz6ps6flit6testekentov6bb melegedvea fels6 r6szben
1ev6friss anyagot el6sz6ritja.A phrhvaltelt leveg6 egy reszea ktirt6n (8) keresztiil thvozlk, egy reszepedig a visszakeringetSvezeteken(9) 5t, a bel6p5
friss leveg6vel egyiitt a k6sztil6kbejut. Az ut6szhrit6legals6 szakaszhbajut6
cser6nyta homlokajt6nkereszttillehet a k6sziil6kb6lkihfzni.
el. Faj6r6nk6nt290...350kgviz p6rologtathato
A szaritoberendez6ssel
viz'
kglkg
1,9...2,2
lagosgdzfogyaszthsa:

939

Alagfitszhrit6
Az alagtfiszinit6(vagy szhrit6 alagirt) a folytonos .jLzemiiatmoszferikus
szir it6k csoportj6ba tartozik.
Az alagtfihosszikiis,vizszinteskamra.Ebbenhaladnakvlgig az egym6s
utdn kapcsoltkocsik. A szhritand6anyagotpolcos-t6lc6skocsikra helyezik.
Az egyszert alagitszhrit6ta 24.4.dbra lunteti fel.
kifuvas-

l
24.4. dbra. Alagitszhrit6

Az 6brfn v|zolt megold6sn6la leveg6mozgat|staz alagtt tetej6n elhelyezett ventildtor biztositja. A ventil6tor nyom6csonkjakibdvitve a leveg6flit6
regiszterbetorkollik. Innen 16pbe a meleg friss leveg6az a\agittba.V6gighalad
az alagit hosszament6n,koriil6ramolja a szhntand6anyagot.A fhradt leveg6
egyr1szlt kivezedi.ik,m6sik resztvisszavezetjiika friss leveglhoz.
Az 6br6nvhzolt kiviteln6l a leveg6 es az anyaghramirimya p6rhuzamos
6s akilr egyen-,ak6r ellen6ramt lehet.A 24.5. dbra olyan alagitszilrit6t mutat,
amelybetobbfokozatuleveg6melegitSrendszert6pitetttink6s a leveg6kereszt6rami a szhrad6anyag mozgat6siirfnyfihoz k6pest.Az itbra felsS rdszenaz
A-B hosszmetszeti
szelv6nytl6thatjuk.A friss leveg6az (l\ nyil6son6t a f(it6csovekkozott l6p be a szhnt6alagitba,majd lthalad a kocsi polcai kozott, a (2)
ventil6torsziv6 hat6s6ra.
A ventil6tornyom6csonkj6b6l
kil6pve a (3) flitdcsovek kozott 6ramlik 6t 6s felmelegszik.A (4) terel6leme.zekh6rom reszre valasztvavezetik 16 a levegStism6t a szhritandoanyagra.Igy halad tov6bb a levegSaz ihribaberajzolt nyilak irinya szerint.Az utols6 (5 ) ventil6tor sz|llitja
ki a f6radt nedveslehiilt levesdt aszdritobol.

940

24.5. dbra. T<ibbfokozatirI6ghevit6se

s alagttszirit6
l-frissleveg6,2-ventil|tor,3-fiit6cscivek,4-terel6lemezek,5-kifriv6ventil6tor

Szalagos szhritil
Szemcs6s6s sz6las anyagokat gyakran szhritanak szalagos szhrit6arnelyeka folytonos atmoszferikusiizemii szhrit6k csoportberendez6sekben,
jitbatartoznak.
A sz6rit6lehet egyetlenv6gtelenitettszalag6s 6llhat tobb egym6salatt
elhelyezettv6gtelenitettszalagb6l.
Az egyszalagossz6rit6trendszerintcsukl6sanegym6shozilleszteff keretes t6lc6k k6pezik. A t6lc6kat tobbnyire perfor6lt femlernezb5lvagy dr6tszovetbdl k6szitik.
A ker6miaipari szalagsz6rit6kegy- vagy tobbszalagosberendez6seklehetnek.A 24.6.dbrdn l6that6rin. egyszalagos
sz6rit6baaz (5) feladonyil6son6t
adagoltanyag(2) v6gtelenitettac6lszovetszalagonhalade16re.A szalagalatti
t6r egym6stolelkiilonitettszakaszokra
oszlik.Ezekbenmegfelel6teljesitm6nyfl
(3) axi6lventil6toroknyomj6k 5t a meleg leveg6taz acelszoveten,
ill. a rajta elhelyezettdarabosanyagon.A nedvesleveg6a szalagfelett lev6 burkolaton kialakitott (4 )leveg6elsziv6nyil6sokon thvozik. A szalagsz6rit6klegvezetdse
ellenkez6irfinyu is lehet [49].

941

3 . r

@ 1

/*",

w-1

_ed

sz6rit6
24.6.dbra. Ker6miaipariegyszalagos
4 - elsziv6nyil6s,
krir, 2 - f6mszovetszalag,3 - axi6lventilStor,
I - leveg6keringet6
kibocs6tiisa
anyag
szdritott
6
felad6
nyil6s,
ill.
5 becjml5,

A szalagos szhrit6k teljesitmenyeugyanazonberendez6sesetennagym6rtekbenfiigg.a szhntand6anyagmin6seg6ttil,jellemz6meretet6les nedvesk6szitenek,amelyeknek

berendez6seket
an 1...4szalagos
segtartalm6t6i.-Altahb
4200...5050
sz6ritofeliilete2...50m2 kozott v6ltozik. H6energiafelhaszn6lSsuk
a teljesitm6nyig6nyt6lfriggden
kJ/kg elp6rologtatottviz. A szalagszeless6g
mm.
500...2600

/ / l \ \ \

\
3 -

't)'

sz6rit6
24.7.dbra.Tcibbszalagos
-hajt6dobok,4- gorg6k'
szalagok,3
I -kamra,2 - v6gtelenitett
5 - g6zkalorifer,6 - adagol6nyil|s,7 - leveg6bevezet6se,8 - f6radt
leveg66sP6r6kelvezet6se

942

k6pe a 24.7. dbran

A tobbszalagos
sz6rit6k egy vinlatos hosszmetszeti
l6that6.
Az (1) kamr6banegym6salatt(2)v6gtelenitettszalagokhelyezkednek
el.
Ezek meghathrozottsebess6ggel
viszik a rajtuk lev6 (fels6 szalaghgon,,utazo")
szitritand6anyagot.A szalagokat(3) hajtodobokmozgatjttk,amelyeketa sz6hajtanakmeg.
rit6kamr6nkiviilr6l (transzmisszi6val,fogasker6k-sorozattal)
A sz6llitoszalagokat(4) gorg6k thmasztjhk al6. A kamra aljhn az (5)
g6zkalonfert,tetej6na (6) adagol6nyil6stl6thatjuka hosszmetszeti6brhn.
A leveg6mozgds
sebessege
kb. 3 m/s, a szalagokdpedigkb. 0,3...0,5m/s.
A tobbszalagossz6rit6kbana legfelsSszalagraetetettszhritand6anyaga szalag
v1ger6l az alatta c6lszeriienelhelyezked6ellentett ir6nyban halad6 szalagra
esik. Igy asz|rithsrakertil6 anyagttjaszalagr6lszalagrav|ltakozo ir6nyir.

24.8. dbra. Toronysz6rit6l6gvezet6kelrendezese

a - h6romsz<ig
keresztmetszetl,b- ,,hhztet6"keresztmetszetfi,
1 a term6ny,,csrisz6si"
ttja,2 - a szSit6kozeg6raml6sa,3 bevezet6l6gvezet6k,4 - elvezet6l6gvezet6k,5 - a sz6nt6 o1dalfalai,6 - nyitott oldal, 7 - z^rt oldal,

943

Az alulrol felfel6 emelked6leveg6 '(ttirfnyht terel6lemezekkelis megszabjbk.A szalagosszfirtl'okhitrhnya,hogy az als6 szalag6gnem haszn6lhat6
ki, iiresenfut.
Gravitici6s (cstirgedez6) toronyszhrit6
ipari sziritir(kukorica,napraforgo)mez1gazdas6gi
A szemesterm6nyek
silnak cllszerii berendez6seia fligg6legestoronyszfirit6k.Ezekben a szfirit6,
(ill. hiit6) levegS6s a term6ny szemcs6ikozvetleniil 6rintkeznek.A szemcsehalmaz lassancsorgedezvecsriszikle a toronyban.Legf6bb vtitozata a sakktorony.
thblaszerienelrendezettvizszintesl6gvezet6kes
A llgvezetlkek alul nyitott h6romszogalaku lemezek,j6ratok. A l6gvezet6kekbe6pit6s6nekelvi vhzlataa 24.8.dbrdn l6that6.
A toronyszhit6 egyikvilltozatffi (MIAG-szdr{t6)a 24.9. dbra mutatia.Ez
irn. 6tl6s6ramri
sz6rito[54].
A torony fels6 r6sz6beenn6l a megold6sn6l(b jelii) kontakt el6melegit6
regisztert 6pitettek. Ez ki.ilonosennagyobb kezdeti nedvess6gfiterm6nyekn6l
c6lszer6.
A tobbf6le egy6b villtozat koztil megemlitjiik a b6bolnai 81-15 tipusti
termlnyszitrit6t,amely haz6nkbanrendkivtil elterjedt tipus. R6szletesismerteteseaz rijabb javitottviitozatokkal egytitt FnlNcstcs 6s Pnnrt konyv6bental6lhato[33].
Forg6tiny6ros vagy turbinaszirit6
A forg6t6ny6rosvagy turbinasz6rit6gyirtit6'lc6semeletesvagy m6sk6pp
szegmenstfny6roset6zsosk6sziil6k, a folytonos iizemii konvekci6s sz|rit6k
csoportj6batartozlk.
Tobbfele kivitelben kesziil, ezek egyik v|ltozata kozponti reszen elheamidrt e v|ltozat a turbinasz6lyezett fiigg6legestengelyii ventil6torcsoportos,
vi,zlataa 24.10.dbrdn l6thato.
rit6 vagyturb6sz6rit6nevetviseli.A turbinasz6rito

944

0400000

0000000

Ann/

A-B fietszet
24.9.dbra.Atl6s 6ramir6nyirMIAG'
toronysz6rit6
b - el6melegitriregisza - term6nybevezet6s,
ter, c - hiutetl alakri l6gvezetek,d - szdritott
term6nykibocs6t6sa,e - l6ghevit6,f - f6radt
leveg6ventil5tora,g - porlev6laszt6

945

feradt levegd

l.

{-

il.

+
++

+'
f

t6lc6k

f-

bels6 ftites

friss

24.I 0. dbra. Forg6t6ny6ros

(turbina-)sz6rit6

946

I.

I
il.
-1

Olyan nedvesanYagok,amelYe(porsz6-ritanak
t6lc6kon
L4luarluu bz4rrl4uoA
ket allaraoall
Kg[
61ta16ban
\Pvr-

anyagok,iszapok,
szeni6s szemcs6s
^a^.1,
folvtnnosan
krist6lyszemcs6k)folytonosan
p6pek, L-iof4lrrczpmnc6L\

.^
II .^

/**fi
F

I
l'
,3
dd3-{ .--$ +{i

t'ft

--rfq,t-g
#t'---di

t5*'frt*l-

i*1*\

szirit6iz6rithatok szegmenst6ny6ros
ban. A szhrit6l6nyegesr6szei tobb 24.ll.dbra.Forg6t6ny6rossz6rit6szegmense
2 - lekotr6
anyagfeladasa'
1- asz6rttand6
emeletbenaz filo oszlopszeriihilzban
lemez,4 t|nvbrszeglemez,3egyenget6
elhelyezettvizszintes gYlrii alakt t6l5
mens' r6snvilSs
chk. Ezek rr.gro.nttrin"iek' A tficfkirel vannak l6tva nYililsokkal 6s un'
gerebly6kkel,tov6bb6rin. lekotr6 lappal. Az anyagota szatit6
szintegyenget<i
tetej(:i'tfryi6lj6kbe, amelyetaz egyengetSszerkezeta legfels6 t5lc6negyenleterit szet.A t6lca lassuforg6sakora lekotro lap a szegtes ietegvastags6gban
mensekiozti iyil-6son 6t az anyagotaz als6 t1lcdrasopri. Az anyag igy L6lc6tol
tfic(ra jut 6s szfrad. A sziriti ievegdt a turb6ventil6torok a t6lc6k folott
nyomjai., ill. szivj6k Ar.A friss levegdalul l6p be a berendezlsbe6s feliil koz6'
flit6szerkezettelis rendelkezik.
'pentivozik a ffridtleveg6. A sztritl bels6
villtozat|ban a levegd mozgatashta
rn6sik
egy
A gyffnist6lc 6s szirit6nak
szlmylapStosventil6torok v6gtengelyii
h6z falftioz kozeli (belsd) vizszinies
lap elhelyezeslta sz6rtt6lekotr6
6s
zik. A 24.11.dbra mutatjaaz egyengetd
ban. A gytinis-t6lc6ssz6iitok n6h6ny adataa kovetkez<i:t6lca6tmetS2...9 m,
emeletef,-szima10...20,osszest6lcafeliiletrnintegy20...1000m2. A t6lca for1,5..4m/s. A fajlagos
A l6gsebesstg
fordulatpercenk6nt.
0,1....0,4
dulatsz6ma
lig
it f"lto.het. Atlagos
k;/(m2h)
10
3,5...4kg/(m2h),ami esetleg
vizelphrolghs
fajlagosh6ig6ny5000kJ/kgviz.
. r , i - - r A r n c c o A r i l A - 5 - - - - * 4

Vibrici6s sPirilsz6ritr6
egy gyakran haszn6lt
A 24.12. dbrdn a vibr6,ci6ssz6:rit6berendez6sek
beadottnedves
(2)
adagoloval
csig6s
a
e
Kovdts-filletipusal6that6.A rendszerb
6rintkeleveg6vel
sz|rito
a
anyagaz (l) spir6lp6ly6nfelfel6 halad,mikozben
es a
Az
anyag
kenil.
zik. A sz1raz inyug a fels6 spir6lp6ly6rolgyiijt6ed6nybe
a
leveg6 6rintkez6si modja haionlo az eddig ismertetettberendez6sekhez;
^oig(t szil6rd anyagr6tegefolott halad el a szirit6leveg6. Ez a reteg azonban
osszefligg6l6s imechanikus vibr6ltat6sb6ladod6ana szerncs6kegyteve"sUe
Az anyag
m6shozk6pestis elmozdulnak,ami a szhtitilsszempond6bol_e1<5nyos.
rezglsszhm'l
(megfelelS
felfel6 tralidasat a k6sziil6k gondosankikis6rletezett
6s amplitudojir) vibr6ltathshvil erik el, ehhezmechanikusvagy elektromlgleMegjegyezzilk,hogya k6sziil6kbena szemcs6khalasesvibr6torthaszn6lnak.
elleneresemsz6mottevda porlod6s.
d6 es egym1shozviszonyitoti-elmozdulasa

947

24.I 2. dbra.Vibr5ci6sspir6lsz6rit6
1 - spir6lp6lya,2 - nedvesanyagbevezet6se,
3 - sz\raz anyag
elvezet6se,
4- (hideg)leveg6bevezet6se,
5 fiit6test,6 - l6gelsziv6s,7 - elektrom6gneses
vibr6ltat6 szerkezet

A szhrit6levegSa (4) nyil6sonkeresztiill6p a k6sziil6kbelsejebenelhelyezett

kaloriferbe,majd a korgyiini alaki p|lyhn az anyaggalellen6rambanhaladva,a
sug6rir6nyrifuratokon6s a (6) ventil6toronkereszttilt|vozik164l.
Dobszfrftrf
A szemcs6sanyagok sz6rit6shragyakran haszn6lnak dobszhrit6kat.
A dobsz6rit6khosszriforg6hengeres(forg6dobos)k6sziil6kek,amelyeknek a
belsej6benszhritjuk az anyagot.A dobok folytonos izemii atmoszferikussz6rit6berendez6sek,
6s h6rom fti csoportbaoszthat6k:
948

a) kozvetlen, direkt szirit6k, ahol a szhntand6anyagkozvetleniil 6rintkezik a

szinitbkozeggel;
b) kozvetett indirekt szhritlk, ahol a sz6ritand6anyaga szhrito kozeggel kozvetleniil nern drintkezlk, 6s a sztiks6geshdmennyis6getszil6rd elv6laszt6
falfeliileten kereszttilkozoljiik;
c) vegyesmiikod6siiek,azazmindket el6bbi m6dszertalkalmazzuka berendez6segy-egyszakaszfin1541.
A dobszfritok igen sokf6le alakban, viitozatban 6s tobbfele miikodesi
elwel k6sziilnek, lehetnekkonvekci6s,kontakt 6s vegyes miikoddsi elvii berendez6sek.Sok dobsz6nt6kozvetlenfrit6sii, ami aztjelenti, hogy a fi.istgdzok
a konvekci6sh66tad6st
szhritanak.Ebbenaz esetbennagyobbh6m6rs6kleteken
a hlsug|rzhs is t6mogatja.A dobbanaz anyags a szhtit6kozeg(fi.istg6z,ill.
vagy ellen6ramban.
leveg66s fiistgdz)haladhategyen6ramban
ill. 6llando
A darabosanyagnaka szfiit6dobbanval6 jobb el6rehaladhsht,
segitik elf. A sz6'
mozgisftt ezeka ktilonfelekik6pz6siibels6tereltjbet6t-idomok
fordulatszhmfit6lfugg'
ritandoanyag6thalad6siideje a dob hajl6sszoget6l6s
A sz6rit6dobhossz6nak6s |tmerSjtnekviszonyaa kovetkez6:

L=3.5....7.
D
A dob fordulatsz6ma1...8 fordulat percenk6nt,hajl6sszoge0,5'-t6l (vagyis
mintegy6"-ig terjed.
csaknemvizszinteselrendez6stdl)
A dob forg6sa6s a csek6lylejt6s biztositja, hogy az anyagaz etetSnyihaszn6lttipus
l6sto1kiindulva lassanv6gighaladjona dobon.A leggyakrabban
a kozvetlen,direkt fiistg6zosdobsz6rit6.Bizonyos esetekbenk<izvetlenmiikod6sii,de forr6leveg6sdobot haszn6lnak(pl. amm6nium-szulf6tsz6rit6sa).
N6mely anyag(pl. feh6rpigmens)kibirja ugyan a nagy h6m6rs6kletet,de
kozvetleniil nem 6rintkeztethetSfustgitzokkal,ezeknlkozvetett (indirekt) fiit6sii dobsz6rit6thaszn6lnak.
felemel6senek
6s visszahull6sSA dobok belsej6benaz aflyagszemcs6k
A 24.13.dbra n1hhnyilyen bels6
un. bet6teketalkalmaznak.
nak el6segit6s6re
betetet tiintet fel. Az a- emel6l6ces(emelSlapdtos)6s a b - nagycell6s
(szimplex)bet6t ftileg nagyobbdarabosanyagokn6lhaszn6lhat6c6lszer[ien.
konnyii anyaghozc- keresztalakirbet6tekj6k.
Finomszemcs6s
Az anyaghalmazsok kisebb reszhalmazratagol6dik a d-, ill. e- bet6tekr6v6n.
j6form6n egym6stol elzbrt tobb r6szre osztj6k.
Ezek a dobkeresztmetszetet
kitolt6 anyagviszonya a teljes
A terkitolt6si t6nyez6 (a dob keresztmetszetet
ily m6don is ncivelhetS.Ut6bbi bet6tekn6lnehezebben
dobkeresztmetszethez)
tisztithatoa dob belseje,ami tapad6sanyagokn6lh6tr6nyos.
949

arakr,
iJ,:,f-'!"ii;i,Jli;;;::'ffi:r kereszt
a- emer6rap6
d -,,kvadr6s",e - ce116s

A ker6rniaipari dobszfnit6katels6sorbandarabos,omlesztett anyagok

A ker6miaiparidobsz6rit6kat
(darabosb6nyaagyagstb.) szhntdsbrahasznhlj6k.
gydrtjhk.Ezek teljehosszirs6gban
m
6s
8...
30
m
6tmer6vel
0,8...3,2
6ltal6ban
1%onedves20"/o-t6l
amely
6r6nkent,
viz
t
elp6rologtatott
sitmenye0,14...8,5
kepess6get
anyagbtbocs6t6
tlh
0,6L..36,5
eset6n
s6gtartalomrava16 szhriths
jelent t491. A Buckau-Wolf ceg, 1ll. a BMA -c6g forgodoboscukorszhrit6kat
gyitrt.A cukorszAritota 24.14. dbra mutatjabe. A A jelii beszivott leveg6t (4)
jelii l6gmelegit6heviti. A berendez6s
kombin|lt szirit6 6s hiit6. A hiit6 leveg6
B ir6nyb6l ker;Jlaz (1) dobba.A (12) ventil6tor a szbritoleveg6t a (2) szhrit6ahiit6leveg6t pedig a (3)
z6nhn5t, a cukor halad6siirdnyhvalegyen6ramban,
szivja.A nedvescukrot(10) adagol6csigaa
hitlz6nfnkeresztiil ellen6ramban
Az
(6) nedvescukorfelad6kamrasurrant6j6n6t adjaa dob (2) szhrit6z6nhj6ba.
(1) dobba beepitett t6skarendszera dob forg6sa kcivetkezt6bena cukrot az
erintkezika teljesdobkeegyik t6sk6bola rn6sikbaonti 5t. Ekozbener6teljesen
szfirad.
leveg6vel
6s
ezalatt
meleg
elosztott
reiztmetszeten
kozben a cukor a (9) cukorhtvezet6z6na (fitmenetiresz) fel6
A szht'rtbs
(5)
szab|lyozzhka szirad6siid6t. Az 6tmeneti
torlaszt6 szhrnyak,kal
halad. Az
megy
6t a cukor a (3) hiit6z6ntha. Ezalatt a clur6sz csavarszerffcsatorn6iban
korbol elp6rolg6viz iital nedvess6v6lt szint6leveg6t a (12) ventil6tora dobkopeny (9) fttvezetl r6sein keresztiil fltszivja.A (3) hiit6z6n6bana cukor hasonlok6pp halad t6sk6r6l t6sk6ra a dob v6ge fele. Ezalatt az ellentramban
furamlohiit6leveg6h(iti a cukrot. Az elhaszn|lthfit(5leveg6a sziit6leveg6vel
azonosuton t6vozik. Az ebagadottcukorport(13) ciklonban lev|lasztjbk a tovbbbsz6ll6finom por nedveslev6laszt6bakeriil. A szbraz(hiitot| cukor a (7)
hilzbajut ahonnan(11) kihord6csigaviszi el.
950

18

24.14.dbra. Cukorsz6rit6
6s -hiit6 dob
1 - dob, 2 * sz|rit6z6na,3 -hiit5z6na,4 -leveg6melegit6,5 * torlaszt6szitmyak,6- nedves
anyagfelad6sa,T- szdritottanyagkihord6hdza,8-filradt leveg6elvezet1hLza,9- 6tmeneta
k6t dobr6szkcizott,i 0 - nedvesanyagadagol6csig5ja,I I - sz6ritottanyagkihord6csig6ja,
1 2 * v e n t i l 6 t o r1, 3 - c i k l o n , l 4 - n e d v e s p o r l e v 6 l a s z1t 65,* 9 5 2 , l 6 - k o n d e n z v i z . 1 7 - p o r ,
18 - f6radtleveg6k6m6nye,19- vizpermet,20* tflfoly6, 27 - iszap,22- nedvesanyag,
23 * szdntott anyag

Roto-Louvre-szhritf
A forgosz6ritokkiilonleges fontos tipusa a Roto-Louvre-szhrit6.A beA
rendezesegyesitiaz 6thraml6sos
6s a forg6dobossz6ritokjellegzetessdgeit.
kisebb
6tm6r6jfi
az
szhrit6f6 r6szeegy lassanforgo kripos dob. A csonkakrip
anyagbeadagol6stnii(24.15.dbra). A dobpal6stkik6pz6seolyan, hogy megfelel6 forg6sir6nyes fordulatszim esetena 1eveg6(fiistg6z)6thatolhassonrajta,
a szemcs6sszllfird anyagazonbannem. A dob zsaluszenibet6telemekkelvan
elliftva, ezek egyr6szthordozzhka sz6rad6anyagot,m6sr6szttort alakzatu16seiken6t lehet6v6teszik a forr6 levegdbe- 6s 6tfiraml6s6t.Az anyaga dob forg6sar6v6n lassanmozog 6s az anyagrlteg 6ltal (egy keresztmetszetszelv6nyben) fedett zsaluk az osszeszsaluk mintegy 30%-6t k6pezik. Az anyagrlteg
6llando 6tgordtil6sekedvezl h6- es anyag6tad6stbiztosit. A dobtolt6s

9s1

24.I 5. dbra. Roto-Louvre-sz6rit6

a-beadagol6csiga,b-kiils6k<ipeny,c-levegSbevezetds,d-radi6lisbevezet6l6cek,
l6gr6sek,g - kibocs6t6nyi16s,h - torlaszt6,
fed6lemezek,
f- tangenci6lis
e - tangenci6lis
i-kidob6h6z,k-kiirt6

13...15%-os[49]. A Roto-Louvre-sz\rit1kolyan durv6bb szemcs6sanyagok

sz6rtt6s6raalkalmasak,amelyek kev6s port tartalmaznak.HasznSlj6kcukor,
A berendez6s6tmekoh6koksz,ontodeihomok szhrithshra.
amm6nium-szu,lfifi,
m, hossza2,4...l1m. A nagyobbszhnt6k5500kgih viz elphrorSje0,75...3,5
logtat6s6rak6pesek.A forgodobszarit6kr6l6ttekint6stada 24.1. tdbldzat.
24.1.tdbldzdt
Forg6dobossz6rit6k
Tipus
Forg6dobosdirekt fiit6sii
Forg6dobosindirekt fiit6sii
Forg6dobosg6zcstives
Forg6dobos
direkVindirekt
Roto-Louvre

H6krizl6s
konvekci6s
kontakt
kontakt
kontakt
konvekci6s
konvekci6s

Fluidizici

Vizelp6rolg6s
kg/(m3h)

3 . . .r1
0
15...200
15...200
r 50
50...
5...240

its szhritit

anyag
Az eddig ismertetett szirit6k dontci tobbs6g6bena szitrt1.and6
nyugv6 rltegti vagy a felfekv6 szerkezetifeliilettel egyutt tnozg6 (v6ndorlo)
volt. Megismerti.ikaz anyagism6telt |tadhshvalmiikodS tobbszalagos,tobbt6ny6ros szinitokat,valamint az anyagsodr6domozgathsbvalrniikod6 dobsz6ri952

t6kat. Nyilv6nval6, hogy az anyag szhradflskozbeni egyoldahi ,,6rny6kolts6g6t"a felfekv6si feliiletek viitoztatlsixal, az anyagidSnk6ntivagy 6llanmeg lehet sztintetni.A nyugvo halmazuszhrit6l<hoz
do kever6s6velr6szlegesen
k6pest e szfirit6k nagy r6sz6benaz anyae,,6rny6kolt" felfekv6si feli.ileteinek
viszont ezen,,6rny6kolt"feliiletr6szekv6lnagys6gal6nyegesennem csclrkken,
a sziradilsalatt 6s a sz6rad6s
tozhsafoly6n az anyagbe1s6nedvess6geloszl6sa
v6lik.
v6g6negyenletesebb6
C6lszeni tovrlbb6 a szhrititsidStartamincsokkenteni.ehhez az effektiv
szhradisifel{iletetnovelni kell. Erre lehet6s6gnyilik szemcs6s,laza szerkezet(i
fokozatosnovel6sea nyugv6 halmazt anyaganyagok eset6n.A l6gsebess6g
r6tegetfellazitja, fluidizillja,lebegteti,v6giil pedig pneumatikusansz6llitja.
Az egyenletesebbszemcseeloszl6sri
anyagok fluidiz6lhat6k 6s lefoly66gyas (aer6ci6s),fluid6gyas vagy gejziressz6rit6kbanleveg6vel (fiistghzzal)
szririthat6k.A nehezebben
erdteljesen6toblitve gyorsabban6s egyenletesebben
fluidiz6lhato anyagokat kever6s, vibriilt, orv6nylok6sesvagy mikrogejzires
fluidiz6cios sz6rit6kbanlehet sz6ritani.
Kever6mivesfluidizdciis szdr{t6
Sok anyag szemcseeloszl6sa,
szhrithskozbeni viselkeddsernegneheziti
az egyszerffluidiz6ci6 alkalmazilsttt.Ilyen esetpl. az anyagosszecsom6sod6si,
gobosod6sihajlama.A fluidiz6ci6ssz6rit6tvalamilyenmechanikaiseg6dberendez6sselkell ell6tni, ill. egy6b megold6sokkalkell (szuperpozici6selven)
kombin6lni. Egy lehets6gesjavit6 cllzati megold6s a fluidr6tegbe benyrilo
p6lcasoros,fiigg6legestengelyfi kiils6 meghajt6srikever6mii be6pit6se.Bizo-'

24. I 6. dbra. T<ibbkamr6s

kever6miivesfluidiz6ci6ssz6rit6
c - fluidiz6ci6sperfoa- anyagbeadagol6sa,
b - szdrazanyagkibocs6t6sa,
r6lt l6geloszt6lemez,d -l6gszfri5, e - friv6, f - l6ghevit6,g - kever6,
h - f6radtleveg6

953

oly rossz,hogy kozons6genyos sz6ritand6anyagokkezdetinedvess6gtartalma

sen nem, vagy alig fluidiz6lhat6k. A 24.16. dbrdn v|zo\t kever6miives
fluidiz6ci6s szitrit6ilyen esetekbensegitheta gondon.A kever6scsak a be6rkez6 anyagn6lsziiks6ges.
Gejziresszdrlt6
A fluidiz6ci6s6s pneumatikussz6rit6kkozott 6tmenetet
k6pezneka gejzires-,ill. szok6Krt szhrit6k.A gejzires szirit6
6s cikkei
elve 30 6veismert(MerHun 6s GtsHlBnszabadalma
r6v6n).
Az els6dlegesc6l az egyenletesfluidiz6ci6sszemcsemozghshozm6r tul nagy szemcs6k6rintkezesbehozhsaa 16tegen 6tiraml6 leveg6vel.Egyik f6 alkalmaz6sitertilet gabonamagvak sziritflsa. Az elj6r6ssal hazinHoan ki.ilonosen
NBusrH J. es Pru-lam foglalkoztakl49l.
A fluidiz6ci6s 6s a gejzirese1j6r6s(spoutedbed) alapvet6en a leveg6 (gilz) bethpl6l6s6nakmodjdban kiilonbozik.
Amig a fluidiz6ci6n6l ghzeloszt6kalkalmazhs|vala teljes keresztmetszetment6n a lehet6 legegyenletesebbg|zelosztbsra
24.17.dbra. Gejtorekszenek,addig a jellegzetesgejzires ghz- 6s szemcseelzires sz.6rit6
1 - h 6 2 , 2 - g e y oszl6sa kupos k6sziil6kalj szikitett (fitv6ka) nyilds6n bevezires ghzcsatoma, zetett gitzsughrralalakithatoki (24.17. dbra). A legtobb gej3 - kiils6 h6jeyo- zirktszilek alul kripos,feliil hengeres.
rii, 4 - friv6ka
A gejzinlteget a hengeresrbsz vizszinteskeresztrnetszete ment6n k6t ktilonboz6 6raml6si forma egyidejii kialakurl6sajellemzi: a fiigg6legeskoz6pvonalbanes korny6kenpneumatikusszemvalamint a szemcs6ktomocsesz6llit6sfelfel6 (ez az irn. gejzires gfrzcsatorna),
rebb, csirszor6tegiilefel6 mozghsaaz un. ktils6 hejgyiiniben.
bonyolitanakle. A gtncsatornilbanfelfele
igy a szemcs6k,,korforgalmat"
6s a h6jel6rvevisszakanyarodnak
6raml6szemcsdkegy bizonyosmagass6got
gyfiniben lefel6 6ramlanak.Folytonos iizemeltet6seset6n az 6lland6 bels6
hozz|j ftrul a frissenbeadagolt szemcs6kin amaszemcsecirkulilci6hoz
Mikr ogejzfres-fluidizdci6s szdr[t6
A mikrogejziresfluidizhci6s szirit6 magyar taliiminy [109]' A berendezes alapelv6t 24.I 8. dbra m.utatja.A szirit6 es egyirttalfluidiz6l6 leveg6 az (l)
lemez (2) nyililsain 6tjutva, az (l) lemezrer6fekv6 (3) v6kony rugalmasnyelveketfelemeliesrezs6sbehozza.

954

a szil6rdszemcsek
adagol6siir6nya

b)
24.I 8. dbra. M ikrogejziresfl uidiz6ci6sszSrit6
a - elvi v6zlat,b - miik<jd6sialapelv,
I - alaplemez,2-nyil6s,3 - rugalmasnyelv,4 - fluidiz6l6
g5z(leveg5),5- als6j6rat,6 - fels6j6rat,7 - szemcs6s
anyag,8 - kis r6sa nyelv alatt

Az (I) lemez egyrittalrnint v6laszfalk6t rlszre osztjaa berendezlst.Az

als6 oldalon helyezkedikel a (4) fluidiz6lo kozeg (leveg6,gLz) (5) jelfi jdrata,
mig feliil lev6 (6) jelii jhrat a (7) jelti szetncs6svagy porszerf szll|rd anyag
fl uidiz6l6s6t szolgillja.
A nyelvek egyik v6gtikonaz (l) lemezhezrogzitettek(befogottak),nyugalmi helyzetbenteljesenfedik a (2) nyil6sokat.Levegd (gin) bevezet6s6nek
hatilsitraa nyelvek megemelkednek6s a leveg6alattuk vizszintessikban 6rarnlik ki az igy el66ll6 vfitoz6 keresztmetszetf,de l6nyeg6benkis (8 jelti) reseken
6t. A megemelked6nyelv visszarug6zik,a (8) jelfi res csokken;ezt a rbsen
A
gftzvisszasziv6hat6sais segiti(Bernoulli-szivds).
nagy sebessEggel6thraml6
ghz
l6tre.
Amikor
a
a
hozza
ily
m6don
csak
a
be6raml6
rezglslt
nyelvek
96z
955

r6senkil6p - vizszintesir6nyban- rogton szembetalAlkozika szomszld 16sen kil6p6 ginsugilrcaLE ket ellentettdrtelmii gfvsughrer6shelyi turbulenci6egyesiilvefelfel6 tor 6s mozg6sbahozzaa szildrdszemcs6val (nyir6hat6ssal)
ket, fellazif.a a szemcsehalmazt.A nyelvek kozotti feltorekv6 ghziram
mikrogejzir gyan6ntfoghatofel.
(a rajzon nyilakkal jelolt) egym6ssalszembeforg6
A szemcsehalmazban
liiktetve sodkeletkeznek,
6s ezekbena szemcsecsoportok
6ramok
cirkul6ci6s
jelii
(3)
folott
mintegy
visszakanyelvek kozepvonala
rodnak felfel6, majd a
nyarodvalefel6 haladnak.
is szeml6laxonometrikusan
A 24.18.dbra az im6nt vdzoltjelens6geket
nem maradnakegyetlenfi.igg6legesf6sikban,hanem
teti. A szemcsecsoportok
ak6r csek6ly mertekii szil6rd anyagbeadagol6shatbshra,ltiktet6sseltov6bbkever6ketalkot.
ezsg6" ghzszemcse
hompolyognek.A halmaz,,sodr6d6-p
jobb
6s bal csavarp6ly6jaegym6smellett heA cirkul6ci6s6raml6sok
lyezkedik el es osszefonodik.A berendez6sbenteh6t hiktetve el5resodr6do
jelentkeznek,amelyekment6na szemcsecsoportok
(szagcsavarvonalp6ly6k
gatottrezgessel)
elSrehaladnak.
A nyelvek is felv6ltva, szaggatottanrniikodnek. A csavarp6ly6kona
nyelv zirilshnak pillanat6bana liiktet6s elernyed, az el6rehalad6slelassul, a
csavarvonalelmos6dik, szettetil, de a gizhram 6s a szemcs6kkevered6se,tov61ik.
er6teljess6
rijracsoportosul6sa
v6bbha szemcs6k
egyedicsatorn6kk6pezhet6kki, minA nyelvsorokalatt leveg6bevezetS
ktilon pillang6szeleppel.
den csatorn6ban
Kiilon emlit6st6rdemel,hogy sz6nd6kosvagy v6letlen le6ll6s(1eveg6kimarad6s)esetensemhullik por az als6j6ratba.Az elv szakaszos6s folytonos
A fluidiz6lo 6s szhrit6leveg66rarnl6rsegyar6ntalkahnazhato.
berendez6sben
neh6za legtobbegy6btipusitberendez6sben
tani 6s technol6giaiegyeztet6se
ez nemjelentproblem6t.A nyelvekalatti
s6getokoz. Itt enn6la berendez6snel
6raml6 gin (levegS)lehet6v6teszi a rendkiviil gazr6szbennagy sebess6ggel
das6gos iizemeltet6st, amit k6t t|blfnatban is bemutatunk.
24.2.tdblazat
Sz6ritand6anyagok jellemz6i
(fl uidiz6ci6s sz6rit6k <isszehasonlit6s6n6l)

Anyag
szemcs6s,
darabos
K-aszparagin6t
darabos
M g-aszparagin6t
szemcs6s,
krist6lyos
Fenil-butazon

956

KezdetinedvesAtlagos
Halmazsiiriis6g
;6g(viz+old6szer
szemcsem6ret
kg/dm3
%
mm
0,68
I,06
0,65

0,71
0,81
n?4

21
8
J I

A 24.2. tdbldzatazonh6romf6leanyagjellemz6it tartalmazza.arnelyeket

mint kis6rleti anyagot,az osszehasonlitotth6rom fluidiz6ci6s sz6rit6tipusban
haszn6ltunk.A 24.3. tdbldzat a szhrito jellemzS adataitkozli egy egyszeni(I)
fluidizrici6s szhritoban,kevert6gyas (II) fluidizhci6s sz6rit6ban 6s a (IID
mikrogejziresfluidiz6ci6ssz6rit6ban.
24'3' tdbldzat
Fluidiz6ci6sszdrit6k<isszehasonlit6sa
G6zfogyaszt5smint LevegSfelhaszn6l6s
Atlagos
Szidt6h6hasznosit6si
m3 leveg6/
iizemi
berendez6sjellemzlkg
g6zlkg
m3
elp6rolg6
folyaleve96sebess6g
tipus*
elp6rol96folyad6k
d6k
m/s
I.
0,42
28,0
580
K-aszparaginit
II.
0,40
9,0
It0
III
0.12
t.12
38
I.
0,48
6,0
640
Mg-aszparaginiit
II.
0,41
0,0
r90
III
0.t3
.15
50
I.
0,22
300
Fenil-butazon
II
0,21
5,0
120
III
0.08
1.1
55
Anyag

* Meglegyz6s: I. - egyszeriifluidiz6ci6ssz6rit6
II. - kever6mfives
fluidiz6ci6ssz6rit6
III. * mikrogejziresfluidiz6ci6sszdrit6

Pneumatikus sz6rft6
Ha a sziritand6 anyagszemcsenagys6ga
6s szemcseeloszl6sa
ezt \ehet6v6 teszi, a pneumatikussz6llitiissalegybekotiitt szhrititssok esetbenel6nyos.
Ezt a szitrtt6simodot ,,6raml6sos"uugy pneumatikussz6rit6snaknevezik. A
szhrit6kozegmelegleveg6vagymeleg96zl49l.
A szerkezetfd reszei: (a) l6ghevit6, (b) a szhrit6cs6,(c) a ciklon, (d) a
szivo- (nyorn6) ventil6tor, (e) a k6m6ny, (0 a szbritand6anyagbeadagol6sa,
(g) aszhrazanyagkivezet6sea ciklon alj6n(24.19.abra).

957

A finom szerncs6jiiker6miai nyersanyagok(pl.

kvarchomok, agyagpor ) sz5rit6s6raelterjedten alkalmaznak lebegtet6 szhrit6kat.Ezek kozos jellemz6je,hogy szhritilskozbenaz apr6szemcs6jiianyaga
leveg6ben lebegve, tobbnyire v6ltoz6 irhnyh mozg6sbanvan. Ezilltal a szfint6kozeggelval6 6trntkez6se teljes feliilet6n tok6letes, s a szhtitits hat6sfoka
igen j6. A lebegtet<isz6rtt6katgyakran 5116-,6s apeg6szitik ki, b6r az anyagot moz'
rit6berendez6ssel
is v6geznekbizonyos
gato hajito-, ropit6szerkezetek
foku apritSst.
Porlaszt6szhritil
A porlaszt6szifit6k nagyobbkamr6k, amelyekkiv6nt oldatot, folyad6kot, zagyot,iszaa
szlritani
be
pot, pepet stb. valamilyen szerkezettelbefuvatjuk,
ekozben az frnom szemcs6kk6aproz6dik (,,atomihatds6ra
24.I 9. abra. Pneumatikus z6l6dik") 6s a kamr6bavezetettszdntSkozeg
ezek a folyad6kszemcs6knedvessegiiketelvesztik,
szhrit6
b - sz\rit6- bel6liik a nedvess6gkip6rolog. A porlaszt6szetkea - l6ghevit6.
cs6,c - ciklon,d - ventil6- zettel itt r6szletesebben
nem foglalkozunk. Utalunk
tor, e - k6m6ny.f - szAritankonyviink 9.3. fejezetlre, valamint a szakirodatand6nedvesanyag,gporlasztfssalhaz6nkbanf6leg V0nos I. proszlritotl anyagkivezet6se lomra.A
fesszor,NevrrH J. 6s TunsA'J. foglalkozott ll9 , 491.
Ujabban oldatok, zagyok, p6pek szhritbsiln|l
eset6benel6terbekeriiltek a porlaszt6szhianyagok
ktilonosen hSre erzlkeny
t6k. A porlaszt6szhrit6katel6szeretettelalkalmazzttktej, paradicsom,toj6s,
6s egy6bmos6szerekszh1rtirihnil,a finomker6miaiiparzsiralkoholszulfon6tok
ban es sz6mosm6steriileten.
A porlasztoszilrititsl6nyege az, hogy a szitritand6anyag valamilyen
"agysreru vagy p6pesoldat6t cseppekreoszlatvaforr6 leveg66ramhat5s6nak
tes-#tt ki. A iz6iad6s olyannyiragyorc,hogy a szfiritand6anyagarinylag nagy
h6m6rs6kletiileveg6vel 6rintkezvenem k6rosodik,nem melegsziktul. A sz6ritott anyagot por alakj6ban kapjuk, teh6t esetlegestov6bbi aprit6sra nincs
sztiks69.
A porlaszt6sosszSrit6srntenzithsaigen nagy m6rt6kbenfiigg u keletkezett folyiddkcseppekm6reteit6l(els6sorbanfeliilet6t6l) vagyis a szltoszlatbs,a
diszperzit6sfotZiOt. A folyad6kot lehetdleg finom cseppek hahnazfra kell
sz1tporlasztani.

9s8

Bizonyos esetekbenazonbanatllzottan apr6 cseppekrebont6sk6ros (pl.

akkor, ha ezilJtalamegsziritott por t6rfogattomegenagyonkicsi lesz).
A folyaddkcseppekszetoszlattstna,aporlasztisrah6romm6dszerhaszn6latos:
a) centrifag6lis-mechanikus
m6dszer;
b/ hidraulikus-mechanikus
m6dszer;
c) pneumatikusm6dszer.
A centrifugi{l6simodszemdlgyorsanforg6 t6rcs6t(,,sz6r6centrifug6t"),a
hidraulikusn6lnagynyom6sriszivatt5rut6s porlaszt6fuv6k6t,a pneumatikusn6l
pedig siiritett leveg6sporlaszt6fuv6k6talkalmaznakporlaszt6sra.
A ker6miai iszapok,ill. szuszpenziokviztelenit6s6reis igen hat6sos
m6dszera porlaszt6szhriths.
A nyersanyagiszapvagy sztszpenzi6
szltporlaszthsfra sz6mos megold6st dolgoztakki. Ezek koztil ki kell emelni a k6t
legfontosabbat:a t6ny6rosvagy t6rcs6s6s a
f0v6k6sporlaszt6berendez6seket.
A t6ny6ros iszapporlaszt6szhrit6berendez6sta 24.20. dbrdn l6thatjuk.A ker6miai iszapot(1) vezet6kenkereszttiljuttatjfk el a berendez6sfels6 r6sz6benelhelyezetl (2) porlaszt6thnylna,amelyet a (8)
hajt6mii a kivfint sebessegiiforg6sbantart
(6000...20000ford/min).A nagy sebess6ggel forg6 t|nylr az iszapotcseppekk6porlasztja s ezek a (3) alulr6l befuvott 6s a (4)
eloszt6fejenbeomlcj forro g6zokkal 6rintkez6sbekeriilnek.A leveg66rama cseppeket a sz6rtt6fala ir6ny6batovhbbitja,intenziv
szhrithst eredmlnyezve. A szAraz nyersanyagszemcs6k
a berendez6s
fels5, hengeres r6sz6b6laz als6 (6) tolcs6rszeriirlszbe
20. dbra. T6ny6rosporlaszt6sz|rit6
hullanak. A sz6;rt1'rlft
port az als6 kupos 24.
| - iszapbevezetScs6, 2 -porlaszt6t6rbszbSlcell6s kerekes(7) zsilippel t6volit- nylr,3 - szhrit6kozegbevezet6cs6ve,
j6k el. A ghzokata szhrithsv6g6n a beren- 4 - eloszt6fej,5 - f6radtleveg6 6s p6dez6sals6 harmad6b6la csiivezetlkenkerik,6 - anyagfelfog6krip, 7 - cell6s
adagol6,8 - forg6 porlaszt6hajt6miive
resztiilszivi6kle.

959

Filtermat-sziritri

hilonleges helyet foglal el a FiltermatA porlaszt6szhrit6kcsoportjeban

szhrit6.
A szint6 16A 24.2t . dbra mutatjaa Filtermat-szhrit6thosszmetszetben.
kompakt
r6sz
MindhSrom
511.
hfit6z6n6b6l
egy
6s
nyeg6benk6t sz6rit6z6n5b61
tobbsoros
belogo
fiigg6legesen
tetej6n
berendez6s
A
m6don egybevan 6pitve.
a nyersanyagot.
nagynyom6sirfuv6kasorozatporlasztja be az L szhnt1kamr6ba
szhrit6levea
meleg
Umaen egyesfuv6ka kortil ktilon gyiiriiscsonkon6rkezik
"C).
kiviili fels6 t6r finom huzalszovetA gyiirffscsonkokon
96 (150...180
leveg6tfujnak 6t. Ez
sebess6ggel
csokkentett
kereszttil
amelyen
izitfival fedeff,
6raml6stbiztonyugodt
viszonylag
kivtili
t6rben
al6gvezet6sa porlaszt6z6nhn
elkeriilhet6.
lerak6d6s
sit. ennekr6v6na hhzbelsl fal6n a
A berendez6sals6 rbszln v6gtelenitett szalagmozog, olyan htzalszitaszovetb6l,amely a f6lig szirttott anyagotmegtartanik6pes6s egyirttal a szalag
r6seinkereszttila filradt leveg6 irtszivhat6.A szalagfels6 6ga alatti l6gelvezet6

24.21. dbra. Filtermat-sz6rit6

a - nyersanyagbet6pl6l6sa,b - melegprimer leveg6,c - porlaszt6frrv6ka sorozat,d - I. sz6rit6kamra,e -mozg6szalag,f- szalagonsz6l6tszivottlevegSelvezet6se,h fitott anyagr6teg,g- szalagr6seken
i - II. szdrit6kamra,j - hiitSz6kamrar6sz,
agglomer6l66s instantizil6
le1- z6*h62, m - melegszekunder
na,k - sziraz anyagkiadagol6sa,
veg6,n -szilraz hidegleveg6

960

csatorn6kporlev6laszt6ciklonokbaviszik a ffradt leveg6t.A szalagonosszegyiij tott anyag mintegy 15...25%viztartalmir.

Azl. szhrit6kamr6telhagyolevegSrelativ pdratartalmaviszonylagnagy,
viszonylagalacsony(60...80"C).Eza t6ny aszhrito gazdas66s hSmers6klete
noveli.
goss6g6t
nagym6rtekben
A primer szhrit6leveg6iital elvitt por az tisszespormennyis6gnekmintegy Zo/o-a.E viszonylag kis pormennyisegegyilltalin nem jelent ciklonoz6si
neh6zseget.
Az l. szhrit6zoniftelhagy6 porr6teg viztartalma 5...15%. A kovetkezci
rdszkamra- az anyagtulajdons6gaitolfi.igg6en- agglomerizii6, instantiz6l6,
ill. nyugtat6z6na.
A II. sz6rit6z6nhbana por a kiv6nt v6gs6 viztartalomraszhrithat6.E kimeleglevegdt(75'...100'C)fuvatnakfehilsebbt6rfogatl z6nhbam6sodlagos
rdl. A sziritott v6gtermdkitt m6r nem finorn por, hanemkivdnt meretii agglokisebb hiitSz6nixal kieg6sziteni,ahol feltilr6l
mer6tum.Cllszeru a berendez6st
sziraz hideg leveg5tfuvatnakaz afiyagon6s a szalagon6t.
A Filtermat-szhrit6taz USA-ban elSszortejipari (tejpor) c6lokra haszn6lthk, gazdashgi6s higi6niai szempontb6lj6 eredm6nnyel.A berendezessikesz6ritoval.A beaz ifiszivdsosl6g6t6raml6sos
resenegyesitia porlaszt6szhrithst
rendez6seket230...2730kg/h vizelpirolghsra 7-fEIe m6retben gyhrtjik (DEC
Damrow Company).Napjainkbantobb rnint 100-f6le anyag szfiritilsfirahaszntijtk (kaka6por, aszpirin, ciklam5tok, gyiimolcskoncentr6tumok,melasz,
dextr62, lakt6z, zselatinstb.).
A legkisebb6s legnagyobbberendezesm6retei: 5x6x610 m, ill. 23x14x16
(hosszx sz6lesseg
x magass6g).
Porlaszt6 6s fluidizfci6s iisszetett szhritil
A d6n Niro-c6g MSD (Multi-StageDryer) nev6 sztrit6ja osszetettszfrit6, amelybena fTuidizhci6tporlaszt6ssalkombin6lt6k.A fuvok6s folyad6kporlaszt6 a kupos kamra tetej6n helyezkedikel, ide csatlakozikaz els6 (primer)
A kup aljiba szervesenbeepitettkisebb (nem vibr6lt)
rnelegleveg6-bevezetes.
fluidiz616fen6k elosztolapjaal6vezetik a rn6sodik(szekunder)rneleg leveg6t.
Az itt lev6 forgorekeszes6tadagol6n6t jut a ,,f61"-szbrazterm6k a vibrdci6s
fluidiz6cios szfiritoba,ahol annak els6 rekesz6behannadik (tercier) rneleg leveg6t, a mdsodik rlszlbe hiit6leveg6tvezetnekbe. A tejporgy6rt6sn6la levepl.: L :280 oC,IL : 140oC,esIIL : 100"C.
g6h6m6rs6kletek
A rendszerhezkltciklon is tartozik.Az els6ciklon aljSbolforg6rekeszes
6tadagol6na porlaszt6szhrit6kamr6j6bavezetik a port vissza,mig a m6sodik

96r

ciklon
l6radtleveg6

sz|raz term6k
sz6rit6
24.22.abra. Porlaszt6-6s fluidiz6ci6stisszetett
toronyhoz,II * melegleI - meleg1eveg6a porlaszt6sz6rit6
veg6 a torony a1j6ba6pitett flnidrziiohoz, III - leveg5vibrdci6s fl uidiz6l6 szitit6hoz

ribciklonb6la vibrofluid szfuit6ba.A rendszervhzlataa 24.22.axonometrikus

ra. A clg az irj osszetettszbritotk6v6, maltodextrin,b6bi6telek,tej, pesztiaj 6r:|r1a.
cidek, szulfitszennylirgstb. szdritbsSra

24.3.Atmoszferikuskontakt szSritilk
A kontakt szdritdssor6na szhritand6anyaga nedvess6gelp6rologtat6s6hoz sziiks6gesh6t a vele lrintkezS fiitott feli.ilett6lkapja. Az anyagegyik feltterjed az anyagonkeresztiila p6rolgo feli.iletfel6,
leten felvett h6 vezet,ssel
amely levegdvelvagy m6s,p6rafelv6telre6s a pfrf,k elsz|llithsfra alkalmaskokontaktm6don vegzlk, tiszta
zeggel6rintkezik.Ha a h6kozl6stkiz6r6lagosan
kontakt szhritdsr6lbeszdliink.Ez az eseta gyakorlatbanritk5n fordul el5, mert
a p6rolg6 feliilet h6mdrs6klete6ltal6banelt6r a kornyez6 kozeg6t6l6s igy
konvekci6valis l6trejoheth6transzport.
962

A kontakt szfrit6k |ltalfhan flit6lapos szbritok,ahol a melegkozl6srendszerint sik vagy hengeresflitott falon 6t tort6nik. A flitott fal: zdtt kopenytdr
egyik fala, esetlegmindket fala 96z, melegviz, ftistghz,h6hordoz6kozeg stb.
flitessel. A szhitand6 anyag kozvetlentil 6rintkezik a ff:.tflappal. Szemcses
anyagot viszonylag v6kony r6tegbenvizszintes siklapon, pasztaszerfi(iszap1ep6ny,sziir6lepeny)anyagokatlassanforg6 hengeresszSritokiils6 feltilet6n,
nedvesb6roket- felragasztva- fiigg6legessiklapon sz|ritanak.

Hengeres szhritil
A hengeresszhrit6kp6pesvagy foly6kony anyagok szhritisira alkahnas
A sz6ritand6anyagotv6kony rdtegben,fiitott f6mfeltiletre viszberendez6sek.
elt6volitjuk.
sztik fel, majd a szhradilsut6n kapar6szerkezettel
Folyamatosizem'6,h6vezet6sesszftritoka hengeresszdrit6kl54l. Asz6ritand6 anyagot nagy 6tmtr6jii, vizszintestenge$i, tiregeshengerpal6stfeltilet6re vissziik fel v6kony r6tegben.A hengerbeliilr6l flithet5, igy a ktils<ipal6stfeliilet6nlevS anyaglassriforgat6skozbenrf-szhrad.
A hengeresszdrit6kegy- 6s kethengereskivitelben k6sziilnek.A szhrieltand6 anyagotvagy a hengerfolott elhelyezetttart|lybolval6 adagol6ssal,
felhord6hengerekkelvissztikfel.
vagy a hengeralatti ed6nyb61,
oszt6hengerrel,
a szembeforg6
kethengeresszhritonii a r6tegvastags6got
Fels6adagol6sri,
hengerekkozotti t6vols6g hatarozzameg. Ez a t6vols6g az egyik henger elmozditisixal vSltoztathat6.A forg6 hengerekbels6 ter6be a f1ISkozeg(962,
lev6 furatonkereszttiltort6nik.
a hengertengely6ben
viz vagyolaj) bevezet6se
igen
A sziradtanyagnaka pal6stfehiletr6lval6 eltSvolit6sa(lekapar6sa)
rontja,
6s a
nagym6rt6kben
h66tadist
marad6
r6teg
a
feli.ileten
fontos, mert a
rniatt
a
konnyebb
elt6volithat6s6g
kovetkez6 fordulat alatt a feli.iletrerbeg.A
pedig
hengerpal6stjakr6mozottes tiikorfenyesrepolirozott feli.ilet,a kapar6kes
ellensrillyal,rug6val vagy csavarors6valszorithat6a pal6stfeltilethez.
A hengerfeliiletr6llekapart,kisz6ritott anyagot|ltalihan sz6llit6csigat6volitja el, a szilrtthskorfelszabadul6p6r6t pedig ventil|tor szivja el a k6sztil6k
folott.
A szhntandoanyag 6llaght6I(higan foly6s, siinin folyos, pep, iszaplep6ny,paszta)fiiggciena hengeresszhrit6etetesees a megsz6radtanyagelt6vosz6ritokat.Mindegyikn6l
6s k6thengeres
lit6samiis-rn6s.Epitenekegyhengeres
A 24.23. dbrakethengeres
cllszerii apttrilkatelsziv6 ernyd 6s kiirt<jhasznSlata.
szhrit6vhzlata.

963

sz6raz anyag

16s2- roro,r,,l,liii.,it!";3-55,t":',il
-f:: p6r6k
elsziv6
erny6je, 4 - kiirt6, 5 - anyagporlaszt6,6 - leszed6k6sszerkezet,
7 - llgzuhany (r6firv6s),8 - l6gfiiv6, 9 - l6ghevit6

Az (l) 6s (2) hengerekfolott (3) elszivo emy6 6s (a) kiirtd gondoskodika

pbrhkelsziv6sdr6l.A higan foly6s szhntand6anyagot(5)porlaszt6kpermetezik
16 a hengerekre6s a szhritottanyagot(6) k6sekszedik le a hengerekr6l.A leszeddshely6n(7) l,gzuhanyfirv6st
is szoktakalkalmazni.
Adott esetbencllszerii lehet a gSzzelflitott kontakt szdrit6hengereksz6rit6teljesitmeny6tfelil koz6pen r6firvott meleg leveg6vel (rnintegy konvekpl.: 50 m3lperc6s 169ci6val is) novelni.Ez a vhzoltEscher-Wyss-szdrft6ndl
"C.Egy
(tejsav6)
pl. a forr6 leveg6
hevitesut6n 100
adott anyagszhrithshn5,l
hozziffivhsa a szhrazanyagravonatkoz6 teljesitm6nyt 9,7-16114,5-re n<ivelte
pedig23-rol26-ra fugyancsakkg/(m2h)
, a vizelphrolg6st
[kg/(m2h)egys6gben]
egys6gbenl.

'i

--l--

henger
24.24.dbra. Sz6rit6hengerg6zfiit1si6s kondenzelv6telimegold6sa
d - kondenzviz
a - henger,b - 96z,c - szifoncsS,

964

A 24.24. abra egyszertivhzlat, ahol a sz6'

rit6henger belsejenek g6zfitts1t 6s a kondenzelvezetl cs6 elhelyez6s6tszeml6ltetltik.A 24.25.
dbra olyan k6thengeresszirit6t rnutat, amely j6
viszonylagsiinin foly6s anyatapad6k6pess6gii,
gokat egyenletesenlehet felvinni a hengerekre,a
rnegfelel6 fordulatsziimirsz6r6kef6kkel.A sz6rokef6k az als6 folyad6ktart6lyb6lszorj6k a fok6tlren24.25.dbra. Sz6r6etetds
lyad6kota hengerekre.
geressz6rit6
Az egy- 6s kdthengereskontakt szitit6k
egyebetet6si6s elszed6sim6djait a 24.26.dbra
mutatja.
A henseresszinit6kn6h6nviellemz6 adata'.
0 , 6 . . . 1 ,m
5,
0 , 8 . . . 3 ,m
6,
(H.Fnrrzo szerint6...18 forpercenkent
2...10
dulaVpercis lehet).
faj lagos v izelphrolg6s: 15...35 kg/(m2h) (nagyobb f6t6g6znyom6sn6l
enn6ltobb),
4...30s,
szhritdsiid6tartam:
0,1...1mm.
a r6tegvastags6g:

henger6tm6r6:
hengersz6less6g:
fordulatsz6m:

Drall-csiives szirit6
A szhrit66116elrendez6sii,cs6 alakir. KiviilrSl duplikatura (f,it6kopeny)
flithet6(24.27.dbra).
segitsdg6vel
A drall-csoves(perdit6) szirit6 a pneumatikusrendszeni 6s a kontakt
p6pesporosanyagok sz|ritistna
szilritbskombin6cioja.Nedvesfinomszemcs6s,
alkalmas,ha azokpneumatikusan sz6llithatok.
A szixitils,sa sz|lliths gyuni alaku hengerestdrbenmegy vegbe.A bel(kiszorit6test)pal6stj6nrovid csigavonalasterel6lernezekgondoshenger
s6
kodnak aleveg66raml6sterel6ser6l,es el6segitika szfritandSanyagfelfele ir6nyul6 spir6lismozg6s6tis.
A bels<jhengerpercenkentifordulatsz6ma:1...10. A szhritomiikod6s6re
jellemzS,hogy pl. karboxi-celluI6zszfrit6s6raalkalmazottmintegy 30 ln mabel6p6anyagot5-10% v6gnedgas berendezes
az 50-60%nedvess6gtartahnir
vess6gigsz|rttja.

965

\ t . /
Y

\\]=-,1 . ,

i "

_+ _\,,,

'i-i--. 'r-i{
I

sz6rit6
24.27.dbra. Drall-csoves
etet6se
24.2 6. abra. Szdrit6henger
3 1 - hajt6motor6s hajt6mii, 2 - fejrs2,3- a szdrazter1 - tekn6s,2 - als6felken6hengeres,
- fels6nyom6hengeres,
m6k kivezet6csonkja,4 - kiszorit6henger,5 - l6gtemegold6s rel6 lemez,6 - kiils6 kcipeny,7 - anyagftlmgyiiriis
koz6pr6ses
4 ikerhengeres
csatorna,8 - gyiiriis | 6gcsatorna,9 - fiit6ktipeny,
12 - i6br6sz
10 - nedvesanyag,1I - sz6llit6leveg6,
(zsomp)

966

24.4.Vrikuumszririt6k
Az atrnoszferikusnyom6sn6lkisebb nyom6sonmiikod6 sz6rit6berendez6seketk6t nagy csoportbasorolhatjuk.Az egyik miikod6si tartom6nyaaz atmoszferikusnyom6st6l(1013 hPa) a vizhilrmasponti nyom6s6ig(6,11 hPa)
ez a 6,11 hPa,
terjed,a m6sik6ez alatti.Tekintve,hogy vegyiparivonatkozilsban
illetve enn6lkisebb abszolirtnyom6sm6r nagyvftkuumotjelent 6s e tartom6nyban a nedvessegolyan jeg form6j6banvan jelen a szfrad6 anyagban,amely a
komyezSigen kis abszohitnyom6sriterbe szublimii. Ez utobbi tartom6nyban
szublimirciossz6rit6knaknevezzik es lctilon alfejezetmiikod6 berendezdseket
ben t6rgyaljuk.
anyagokat(iners g6zobliV6kuumban c6lszer6szfiritaniold6szernedves
lehetSvdtevSzhrt korrel. V6kuumbanolyan
tessel)az old6szervisszanyer6s6t
atmoszferikussz6rit6stvalarnianyagokatis sz6ritunk,amelyeka kozons6ges
lyen ok miatt nem birn6k ki, 6rt6keshat6anyagaikboml6st, k6rosod6stszenvedn6nek(gyogyszerek,vitaminok, 6rt6kesgytimolcsokstb.).
A v6kuumsziritlsnfi ktilonos gonddalkell a sztniland6anyagb6la thvoz6 nedvess6geta ,,kcirnyezetbe"6tvinni. Ez alatta p6rolgfs 6s a p6raelt6volit6s
megold6s6t6rtjiik. A p6raelt6volit6sels6rendii
koriilm6nyeites rendszerenek
kornyezeteben
a g5z parciflis nyom6s6nak
anyag
feliilet6nek
c61ja,hogy az
phr
a konvekci6s atmoszfeA
aeltbvolit6s
megakad|lyozzuk.
megnoveked6s6t
rikus (6s annfi nagyobb nyomdsir) sz6rit6kban neul jelent probllmfft, ezt
oz6 szinit6kozegvegzi (a pirf,/r.a f|radt leveg6vel
ugyanis magaaz energiahord
egyutt thvoznak).
V6kuumbana sziriths h6m6rs6kletekisebb,az ellpirologtat6s sebess6ge
nagyobb,mint atmoszferikusszirithsn5'l.
A vSkuumszhrit6klehetnekszakaszoses folytonosiizemiiek.
A szakaszosi.izemii v6kuumsz6rit6kbant6sk6s rendszerff ftit6elemek
feliiletere, vagy
vannak. A szhritand6anyagotvagy k<izvetlentila fhtSl.'askfrk
ki.ilonbehelyezhetl flmt6,lcbkrakenik fel. A sz|ritis alatta kesziil6k l6gmentesenzhrt, a szhrithsbefejezt6vel,a l6gritkit6stmegsziintetve,a ttictkat kiszedik.
A folyamatos v6kuumszhrit6k tobbs6giikben hengeresrendszeriiek, ezek
tulajdonk6ppenl6gritkitott tdrbenrmikod6hengersz6rit6k.
vagy folyamatosantort6nhet,a
A szilritott anyagelt6volit6saszakaszosan
fel.
szivja
pbrifi
v6kuurnszivatlyi
a
keletkez6
sz6rit6skor
pl.
ugy, hogy a v6rnegoldhat6
elt6volit6sa
A szhritottanyagszakaszos
v|ltakozva
lev6
tartfiykocsik
kuumt6rbenket gyiijt6kamra van, s a benntik
a legritkitott t6rtdl
tolthet6k. M:ig az egyik tolt6dik, a m6sik zhr6szerkezettel
elzhrhat6 6s elt6volithat6. A folyamatos anyagelt6volit6sta kondenzdtorrendszerv6gz| (Szublirndci6ssz6rit6sn6lez a j6gkondenz6v6kuumszivatt5ru
tor-v6kuumszivatfyirrendszerfeladata).
967

V i ku u m- sz6r it6 szekr 6ny

A 24.2I . abr a kontakt t6lc6s (szekr6nyes)v6kuum-szfrit6berendez6sfel6pit6sielv6t mutatja 1961.
haszn6lnak,ha
V6kuum-sz6rit6szekr6nyt
-

sz6ritani,
kell kirn6letesen
nagy6rt6kiitenn6ketkis h6m6rs6kleten
az anyagform6j6n6l6s 6llag6n6lfogva nem tiiri amozgathst,
kell szfirilani,
konnyengyullado anyagotbiztons6gosan
higroszk6posanyagotkell vizteleniteni,
elj6r6ssalel66llitottgyhtmbny,
a term6kkis mennyis6gii,szakaszos
a term6kekgyakranvfitoz6ak (pl. gy6gyszeripar).

3...80rn2,a fiitdlapokegyrn6skozti
sz6rit6osszfiit6feliilete
A szekr6nyes
h6hordoz6olaj lehet.
vizg6z,melegviz,
t6vols6gakb. 100mm. A fiit6kozeg

24.28. dbra. Kontakt t61c6sv6kuum-szArit6szekr6ny

| - szhrad6anyag,2- fiitott t61c6k(lapok), 3 - szekr 6nyhhz,4 - f itt6kozeg $nt6 96z) bevezet6se, 5 - f66 - l6gktiri
radt fiit6kdzegkil6p6se(kondenzviz),
kondenz6rtor,
csatlakoz6,7 elsziv6 vezet6k,8
ki16p6se,
9 - hiitdkrizegbel6p6se,I 0 - hiit6k<izeg
l2 - csapad6k
11- v6kuumszivattytt,

968

Forg6tartilyos

szhrit6 (himb 616 szhrit6)

A v6kuumszdrit6kegyik csoportjazfrt hengeresed6ny vagy zhrt kettdshipos ed6ny.A forgat6shengeresed6nyn6la test6tl6 koriil, kett6skirposn6la
koriil tort6nik(24.29.dbra).
k6t hip tal6lkoz6sikoz6ptengelye
ed6nyjellegzeteshimb6l6 vagy 16test6tl6
kortl
forgatott
A hengeres
molygo mozg6stv1gez, ezerthimb|l6 sztnit6nakis nevezik. HimbSl6 sztrit6kat 0,15...36m3iirtartalommalgyfirta BSH-cdg.
omlesztettszemcs6s anyagok szinit|s|r a c elszeOlyan csorgedeztethetS,
rii alkalmazni,amelyekn6lminden sarzsj6l, gyorsan 6s marad6ktalanultirithet6. A hengerekk6t v6ge ed6nyfen6kkelz6r6dik.A tartiily duplikatfra fiit6sii.
A nedvesanyagb6ltivoz6 pirikat a tart6lyb6lval6 elsziv6sel6tt sziir6gyertyfin
vezetjiik keresztiil. Rendszerintfelszerelnekegy benyirl6 h6mdrs6klet-6r26kel6tis.

24.29. abra. Forg6tart6lyosv6kuumsz6rit6

e - fiit6ktizegbevezet6se,
d - meghajt6s,
c - betolt6nyil6s,
a-tartiiy,b - fiit6k<ipeny,
g - szifoncs6,h - h5fok6rz6kel6
f - p6r6kkivezet6se,

Keverf-kapar6lap6tos vikuum szilrit6

konkever6-kapar6lap6tos
A Lodige-c6gDruvathermfekv6 elrendez6sii
nyo6ltal
aj6nlott
be.
A
c6g
dbrdn
mutatjuk
takt v6kuumsz6rit6jifia 24.30.
m6startom6ny27...200hPa abszohitnyom6s.Fiit6sr6lktls6 fiit6kopenygonfiiggcien
doskodik, ftit6si h6m6rs6kleta term6ktdl, ill. nedvess6gtartalm6t6l
a lap6tokfordulatsz6ma
50 "C...300"C kozott mozog. A szfuritfsszakaszos,
szabiiyozhat6.A kever6lapitok v6ge ekeszeriikik6pz6sii,hogy kaparnitudja a
pasztaszerfszhritandoanyagot.Mivel a pasztirk6s szuszpenziokegy bizonyos
hajlamosak,a fekv6hengedarabosod6sra
ut6n gobosod6sre,
nedvess6gveszt6s
969

24.30. dbra. Druvatherm-f6lekever6-kapar6lap6tos

sziirit6
I - kever6-kapar6lapht,2 - trjbbk6sesk6sfej,3 - fiit6kcipeny

k6sfejeketis beepitetteka goboksz6tveres dobbakiils6 meghajtisirtobbk6ses

r6s6re.A kesfejbedpitesea szhritfsi idrit leroviditi 6s a kell6en porszeriiterm6k
szolgfitatils6hozis hozzbjflrul.A szhrit6mintegy 20...30kg/(m2h)viz elphroIogtathshrak6pes.A 24.3L dbra a Druvatherm-f6lev6kuumszilrit6kapcsol6si
vhzlata.
A nedvesanyagbeadagol6saut6n a beadagol6csonkot tol6zhrrallezdrj6k. Egyidejiileg forg6karok az anyagotegyenletesensz6toszlatj6ka dobban.
A berendez6stevaku6lj6k.A szfrad6 anyagb6ltfxoz6 ptrikat a d6mszenien
kikepzett porsziir6nvezetik kereszti.il.A p6r6k a kondenzdtorbanlecsapodnak.
A sziritbs menet6ta term6k h6m6rs6kletenek
m6r6s6velvezerlik. Ha a szfnitfts
befejez6dott,6s ha sziiks6ges,a fiit6kopenybehiit6kozegetlehet bevezetni a
v6gterm6khiit6sec6lj6bol.Az irit6nyil6s a dob aljinhelyezkedik el, a kapar6karok r6ven1...6perc alatta dob teljesenkiiirithet6.
A 24.31.bdbra olyan anyagoksz|rttaberendezes6nek
kapcsol6s6tmutatjabe, amelyekold6szernedvess6get
tartalmaznak.A sz6rit6n6t6ramlooblit(5gtngy6l6konyold6szerekesetdninersgitz, ebbeaz oblit6gizba pfrologbe az
old6szernedvess6g,
eza giz viszi el apfu|kat a kondenz6torba,
ahol lecsap6dnak. Az elvitt finom port ciklonban lehet megfogni. Az oblit6g6zta szitit6ba
val6 bevezetdsel6tt h6cser6l6bena szhrithsih6m6rs6kletrehevitjiik. A sz6rit6s
ideje alatt a g|zkor zirt. Az 6br6npont-vonaljelzi az oblit(ig|zkort
970

irrll
llltl
llltl
l l l l l

---lz-\
7 ^ \

'&

| - - 4 . - . -

X
i

24.3L abra. Druvatherm-f6levdkuumsz6rit6kapcsol6si v Lzlata

a*egyszerikivitel 1 _ sz|nt6,2- sz6r6,3 kondenz6tor,4 v6kuumkiadagol6
anyag
szSraz
B
csonk,
szlvattyir,A anyagbeadagol6
L * leveg6csatlakozhs,
csonk,D- fiit6g6z,F- viz,K - kondenz6tum'
-hiib * old6szeresaiyaghozalkalmaskivitel I - Atoblit6sessz6rit6,2
tart6ly,
befogad6
anyag
sziltaz
tSbunker,3 kivezet6csig6ssz6llit6,4
5 - kever6s.lrrrtilly,6 - ciklon, 7 - p6rakondenzitot,8 old6szertart6ly'
g - oblit6glz-hevit6,10 - fiiv6, D - fiit6g5z,F - viz, K - kondenz6tum,
L - leveg6csatlakoz6s

971

Attrit6ny6ros
szdrit6
A t6ny6rosszhntl szerncs6sszil6rd anyagok szfrithsbra,ill. szublim6ci6jfua haszn6lhatoberendez6s.Mint szhrit6 els6sorbankontakt berendezeses
ak6r v6kuumban,ak6r atmoszferikusnyom6sontizemeltethetd(a c6lnak megfele16kivitelben). Erdekess6g,hogy meghatilrozottoblit6g6z-mennyis6ggel
ak6r konvekci6ssz6rit6 is lehet. A berendezdstv6kuumtomorhSzbahelyezve
15 Pa abszolutnyom6sonis tizemeltethet6.
anyagokn6lis haszn6lhat6a berenszil6rdszerncs6s
Az old6szemedves
dezes.A fix t6ny6rokonelhelyezked6szemcs6sanyagotkapar6lapfitokterelik,
ill. ejtik egyik t6ny6n6l a rn6sikra.Minden thnyrkiilon flithet6 6s h6rn6rs6klete kiilon is be6llithat6.A t6ny6rokv6ltakozvakisebb,ill. nagyobbStmer6jiiek.
A 24.32.abrdn vdzolt tSnyerosszirit6bana nedvesszhrad6anyagtfijht1...5- nyilszalagmutatja(elv6ben!).A belep6anyag(1) 6s a szhrazanyag(5)
jelii. A legfels6(2) thny6n6llassankorbeforg6(3) kaparolapdtok
terelik a szil6rd anyagot a thnyr (4) peremeig,ahol ez az alatta levci t6ny6rra esik. A
kip6rolg6s6b6lsz6rvhzlata.A nedvess6g
24.32.bdbra egy kaparolap6t-elem
(leveg5,
oblit1ghzzal
ill. iners96z)
pirbkatvagy
vagy
az
6raml6
elszivj6k
maz6
viszik el.
A t6ny6rokatg6zzelvagymelegvizzel,ill. egy6bh6kozl6folyad6kkalflitik.
Ha az oblitfg|zokat el6melegitik,rigy a berendezesegyar6nttekinthet6
kontakt 6s konvektiv sz6rit6nak.
A t6ny6r6tmer62,0...5,0m, a t|nyerok sz6ma10...40db. A kever6tengely percenk6nt0,5...3fordulatottesz meg. Az anyaga t6ny6ronkb. 10...20
2 mls, a h6m6rs6klet400'Chelyezkedikel" A l6gsebess6g
mm vastags6gban
4...15kg/(m2h).Kontakt szbrit6n6lI kg
ig is felmehet.A fajlagosvizelp6rolg6s
viz elp|rologtat6sa3000...3800kJ h6t igenyel,mig konvekci6ssz6rit6n6lez
4400...5000kJ. T6nyerossz6rit6aj6nlhat6kiilonboz6miianyagokpl. polietil6n,
nov6nyv6d6szerek,fum6rsav, glukom6t, stb.
valamint cellul6zszitrmazdkok,
szirititsira. A t6ny6rosszdrit6zirthhzaskivitele old6szertartalmrianyagoksz6rithsira is alkalmas.
Hengeres vdkuumszrirft6
A hengeresv6kuumsz6rit6ka m6r thrgyalt atmoszferikushengeressz6rit6khoz hasonlofel6pitesiiek.
Itt is alkalmaznakegy-, ill. kdthengeresszirit6kat l6grnentesz\rhsihhzfenn6llugyan,de egyesszerkezetir6szletekkiilonlegeshozban.A hasonl6s6g
z66rt6stigdnyelnek. Ilyenek: a k6sesvagy egy6b leszed6 szerkezet,a csap6gyazhs,a meghajt6s.Mindezeket a v6kuumiizem fenntart6samellett kell
be6llitani,ill. szab6lyoznitudni.
972

24.32.dbra. All6t6ny6rossz6rit6(fiitritt t6ny6ros)

- kLils6t6ny6rI - nedvesanyag,2* szhrit6thny1r,3 - kapar6szerkezet,4
szeg6ly,5 - sziraz anyag, 6 - hhz,7 * f0t6kozeg(fiit6g6z)
a - szerkezet,b - lapiitelem

973

is meg kell akad6lyozni,

A piragSzokneka h6zon beliili lecsap6d6's6t
ezert celszertiahinat kiviil g6zftitdkopennyelvagy gSzfitt6kigyovalell6tni. A
konnyen foly6 anyagok (kolloid oldatok, tej, v6r stb.) mintegy 15 %
szfrazanyagtartalomigpl. egyhengeresv6kuumszditlban j6l szhtilhat6k. A
sz6rit6hengert j6rathatjuk a folyad6ktekn6vel kozvetleniil 6rintkeztetve
(bemertil6skivitel) vagy felken6hengerrelvagy sz6r6hengerrel.
Siinin folyos anyagok(lfrgy paszt6k,p6pek) szfirttilshrac6lszenienk6tmutat.
hengeresv6kuumsz6rit6talkalmaznak.A 24.33.dbra rlyenberendez6st
nedves
a
fol6
etetni
r6s
lolotti
k6t
henger
a
lehet
PasztaszivattSruval
nyom6azaz
anyagot.Siinibb paszthkegyenletesterit6s6reeloszt6hengereket,
hengerekethaszn6lnak.A r6s a k6t hengerkozott 0,6...1mm, (kiv6telesen2
mm vagy nagyobbis lehet).A hengerfelilet2...20m2kozotti.A 24.33.dbrdn a
szhrazanyagalul bejSrathat6tart|lykocsikbahullik.

als6tart6lykov6kuumsz6rit6
24.33.dbra. K6thengeres
csikkal
d - leszed6
c - p6padagol6s,
hdz,b - hengerek,
a - 16gzhr6
k6sesszerkezet,e szivattyfk f- tart6lykocsik,g -kezel6nyil6sok ntz6ijveggel,h - p6raelsziv6s

974

24.5.Szublimrlci6sszfrft6k
vagyis pl. a roml6s
Egyesnedvesanyagokszirithshnakceljaa tart6sit6rs,
tart6sit6si mod
(zolds6gekn6l,
gyiimiilcsokn6l).
Ugyanilyen
megakad6lyozbsa
kombin6lni.
celszerii
lehet a fagyaszthsis. E k6t miiveletetbizonyosesetekben
Az egyik kombin6cioa szhritvafagyasztits.A m6sik a fagyaszttrasz|rittts
(m6selnevez6ssel
liofilez6s),ill. szublimhci6sszhrit6s[61].
Szfiritva fagyasztds
hbtr6nya, hogy er6senenergiaigeAz 6lelmiszerekgyorsfagy aszt6s6nak
nyes (a sz|lliths, t6rol6s is m6lyhiit6st ig6nyel). Azt is 6rdemesfigyelernbe
venni, hogy kiindul6si anyagsrilya6s a gyorsfagyasztott6ruemegegyezlk.
A meleglevegSsszitiths kolts6gesokkalkisebb,mint a gyorsfagyaszthse.
A szfritott tenn6k srilyais kisebb,pl. a kiindul6 anyagsirly6nak10...20%-a.
Hffirhnya viszont, hogy a szfritott elelmiszer kor6ntsemolyan jo min6s6gii
mint a gyorsfagyasztott.A szhritbsfolyam6nnemcsakaz llelniszerekben levd
szabadvizet, hanema kotott vizegy r1sz1tis el kell tSvolitani.(A szSrit6sfolyam6npl. a C-vitamin-tartalomer6sencsokken).
C6lszer6 tehfrt a szititftst fagyasztdssalkombin6lni. Ezt az eljirist gyimolcsokre6s zolds6gekredolgozt6kki. A gytimolcsokb6l,ill. zolds6gekb6l
sz6rit6ssalcsaka szabadviz egyr1sz1tt6volitj6k el, pl. ugy, hogy viztartalmuk
kb. felere csokkenjen.A kotott viz teljes m6rtekbenmegmarad,a szhritmhny
vizfelvev6 k6pess6geis majdnem teljes, 6s a szhrithste hat6rig vezetve az
elelmiszerekert6kesanyagaiis kozel villtozatlanokmaradnak.E ,,felig" szhri'
tott 6lelmiszer azonbannorm6lis h6m6rs6kletennem t6rolhat6, ezert megfa'
gyasztjik 6s fagyasztott6llapotbanraktfrozzilk. Aviztartalom tetemesreszenek el6zeteselt6volit6sar6v6n afagyasztilsenergiaig6nyeis csokken.
Fagyasztva szfritits
A fagyasztvaszitritds,ill. szublimhci6sszfnit6sa term6k nedvessegtartalm6nakkombin6ltelt6volit6sa.El6szora kiindul5sianyagotfagyasztanikell,
szublim6lni.A liomajd a fagyasztott6rub61a j6g iilapotban lev6 nedvesseget
konnyenfelveszi
hogy
tulajdons6g6ra:utal,
a
k6sztermekazon
filez6s elnevez6s
alkalmazta
lipcsei
anat6mus
a vizet. A fagyaszffa sziritbst elSszorAr-rveN
6s Bonnes bemutatj6k
1890-ben.1906-bana franciaAkad6mi6nD'ARSoNVATliofi1ez6kdsziil6ktiket.A II. vil6gh6borualatt nagy mennyis6giiliofilezett ver-

975

plaznht 6llitottak el6. HazhnkbanSzRrhPa

cseiplol'
jee
MARv alkalmazta el6szor (Phylaxia)
t6s
-a
sz6rumok,vakcin6kgy irthsbn|l.
-1 ,"
K6v6, gyiimolcsok, hirsk6szitm6-4
nyek, gy6gyszerextraktumok,szinez6kek stb. gyhrtflsbnillma m6r folytonos
is haszn6latosak.Ha
ipari berendez6sek
l /
4Y
a cseppfoly6smez6b6l kiindulva (pl.
az
ak6r csokkentett nyom6son, akhr atmoszferikusvagy nagyobbnyorn6son)a
o,ot
fagy6sgorbdt6tl6pjiik hiit6s r6v6n,ugy a
jeeee fagy. Vagyis 6tl6piink
nedvess6g
o,oor
-60 -aO -2O
(krist6lyos)
mez6bea f6zisdi,
szllfird
a
"c
agramon.A nyom6stcsokkentve,pl. 0,2
- 36,6oClesz
24.34.dbra. Szublim6ci6sszilnthsalapelvea hPa6rt6krea h6m6rs6klet
j6gvizgSzz6
viz finisdiagramjhban
szublim6l(el6rtiika
6s itt a
I - cseppfoly6sviz, 2 - fagy6spont,3 - vizszublim6ci6sgorb6t). E folyamatokat a
j1g, 4 - szublim6ci6spont, H - hdrmaspont
24.34. dbrdn az (I-2-3), illetve (3-4)
vonalak ilbrizoljhk. A viz (2) pontban
jeg(q
kereken:6,1 hPa6s 0 oC.
A
h6rmaspont
pontban
szublim6l.
a
megfagy,
mind apparitiv, mind ij,zem'
A liofilez6 elj6r6sokipari megval6sit5s6nak
tani szempontb6lsz6mosneh6zs6gevan, ezek kozott tal6n a legfontosabba
h6 kereken2840kJlkg.
szublim6ciosh6 kozl6se.A szublimdcios
ill. a
AfagyasztvaszhritirskezdSl6p6seafagyaszttts.A fagyaszt6berendez6st,
6s
6llaga
alakja,
merete
kiindulo
term6k
a
els6sorban
m6dszer6t
fagyasztils
donti el, vagyis pl. az, hogy szemcs6s,darabos,ill. folyos vagy pasztaszerf-e.
Tobbf6le fagyaszthsim6dszer, ill. berendezls kozott v6laszthatunk(a
kiindulo anyaghozigazodva), igy pl.
rooo

,4,

a) fluidizirci6s,azazorv6ny6gyasfagyaszt6(hideg leveg6vel),
(a szhrit6hengerhez
hasonl6,de ez beliilr6l hiit6s6l6b) fagyaszt6henger
vel vagy hiitlkozeggel hiit),
c) fagyaszt6szalag(hiit6s6level),
d) fagyaszt6t6lca(hideg leveg6vel).
A fagyasztftsa szublim6tort6lelktilonitett k6sziildkben(kamr6ban)j6tszodik le.

976

Fiigg6leges vibrricit6s szublim6l6 szhritit

A 24.35. dbrdn fiigg6leges(6116elrendez6sii)vibr6ci6s szublim6lo
LeyboId-H eraeus-sz6rit6elvi v Lzlatal6that6. A vibr6ci os sziilit6 szerkezetet itt
csakjeloljiik, de r6szleteiben
nemrajzoltukbe.
j6l omleszthet6szilird finomszemcs6s
A szerkezetgranul6tumok,
anyagok
szublim6l6sraalkalmas.A szublim6ci6kedvez6 fajlagos 6rteKi: 5 kg/Qn2h).
Az anyagkozvetleniil 6rintkez6sbekeriil a frit6feliilettel, amely egyrittal vibr6-

I
i

t--

' 1

-l

i
iI

_l
4

2 4. 3 5 . dbr a. Szublim6ci6s vibr6ci 6s kaszkildszdrit6

| - fagyaszt6kamra, 2 - anyaghtv ezet6s, 3 - hiitott
zsilipkamr6k, 4- szublim6ci6s sz6rit6tart6ly,5 - vibnlci6s kaszk6d, 6 -j6gkondenz{tor (lefagyaszt6 lecsapat6),7 - v6kuum-szivattyf telep, 8 - zsilipelt fogad6tart6ly a szfrazany aghoz

977

ci6s sz6llito is. A mikrodob6sokaz anyagotfolyamatosantov6bbitj6k.A tartozkod6siid6t a rezg6siamplitud6v|ltoztatisilal lehet szabiiyozm.

A futlgdzt tobb kiilon6llo korben vezediik a kesziilekbe,igy a kiv6nt
h6m6rs6kletprofil,,be6ll".
Az (1) fagyaszt6tlrbsl \tvezetett fagyott 6ru felv6ltva (3) jelii hiitott
zsilipel6 kamr6k egyikdbekeriil, majd innen a (4) szublim6lokesziil6kbe.Ebben van a vibr6ci6skaszk6d.
0,5...2mm, (kezd6 40% szll|tdanyagtartalommal)
A szemcsenagys6g
6tlagosan6..9perc alattszfrad(szublim6l).
6s ennekmegfelel6igen kis
Kozismert,hogy a hideg vegh6m6rs6kleten
abszolutnyom6sn6la szublirn6lovizg6z rendkiviil nagy fajt6rfogatu.P6ld6ul I
-60,57 oC
g HzO, ha a tenzi6 I Pa, kb. 100 000 liter t6rfogatu.(Pontosabban
szublim6ci6sh6rners6kleten,azaz I Pa vizg6ztenzi6n6la faitlrfogat: 98 110
m3/kg).
csak nagyon
Ennek elszivattylz6sa(a szok6sosvdkuumszivattSrukkal)
A j6gkondenzbtorbeiktat6saellehet gazdasSgos.
kism6retii berendez6sekndl
engedhetetlen.A kondenz6torfeliiletnekoly hdmersekletiinek kell lennie,
megfelel6j6gh6m6rs6klet.
amely alacsonyabb,mint a gSztenzi6nak
jdgkondenz6tor
megfelel6 abszolutnyom6s6r6l(a
A szublim6l6es a
kellS v6kuumr6l),ill. a leveg66s egy6biners g6zok elsziv6s6r6lv6kuurnszivattlr (telep), pl. k6tfokozatu v6kuurnszivattyu-kombin6ciogondoskodik.
A sziikA szublim6l6szdritils-40...-60oC-onkomoly hiit6energia-fagyaszt6.
hiit6g6p
vagy
csavarkompresszoros
turb6dugattytis,
segeshtit6teljesitm6nyt
szolg6ltatja.
Ujabban egyrejobban el6t6rbekeri.il az abszorpci6shiitlgep is' Az amel6nye tobbek kom6nia-viz kozegphnalmiikod6 abszorpci6shiit6berendez6s
zott az, hogy csak az oldat-(ill. hrit6kozeg-)szivattyutkell meghajtani,rnozg6,
100 6s l0o/ohiit6teljeforg6, teh6tkopo alkatrtsznincs m6s, szab|lyozhat6sdga
fel6llithato.
a
szabadban
vesztes6gmentes,
sitm6nykozottrigysz6lv6n
a szublimfil6 szhrit6skolts6gesebbmint a kozons6gessz6Term6szetesen
ut6ni hiitvesz6llit6si6s
a gyorsfagyasztirs
rit6s vagy mint a gyorsfagyaszths.Ha
energiaig6nem sz6mitjuk,a gyorsfogyaszt6s
hiitvet6rol6sienergiakolts6geket
sz6rit6s6.
a
szublirn6ci6s
nagyobb
1O-szer
ny6n6lkb.
kb. k6t 6s f6lszeres
IJgyaneza kozons6gessz6rit6ssalosszehasonlitva
GANcpn6s At-vtAstr6gebbisz6mit6sai(1966) szerint.Ezek az adatokj6val
kedvez6bbek,ha a rnai nagyteljesitm6nyiiipari szublim6ci6sszhrit6kattanulmfnyozzuk.
Mind a fajlagos beruhhzhsi,mind a fajlagos v6gterm6kkolts6ger6sen
cscikken,ha az 6vi term6kmennyis6g(teh6t aberendezlskapacit6sa)n6.

978

24.6.Egy6bsziritilk
csak megAz egy6b szfirithsielj6r6sokat,illetve sz6rit6berendezeseket
(sot6t
szirit6kat,
valainfravoros
6s
vil6gos
sug6rz6)
Ide
soroljuk
az
ernlitji.ik.
(mikrohull6mir
szhrit6kat.
6s kondenz6torteres)
mint a dielektromos
Egyebekbena szakirodalomra
utalunk149,53, 54, 6ll.

25. Membr6nsz6tv 6laszt6mffveletek.

(Permefci6)

foglaltuk ossze,amelyekkoE fejezetbenazokata membr6nmiiveleteket

zos jellemzcije,hogy valamely hajt6er6 eredmenyek6ntszelektiv transzport
megy v6gbeegy membr6nonkereszti.il.
A miivelet l6nyeg6tjelent6 membr6n(latin eredetl sz6,jelenteseh6fia,
fogva az anyagok
hej), olyan viiaszfal, amely szelektiv t*eresztSklpesseg6n6l
lehet6v6.
Az Europai
teszi
n6lkiil
6talakul6s
k6miai
szetvtiaszths6ttobbnyire
(ESMST)
szeterminol6gi|ja
Membr6ntudom6nyi6s Technol6giaiT6rsas6g
es/vagy
rint: a membr6nkozbens6fSzisk6ntszolg6lket f|zis elv6laszt6sakor,
aktiv vagy passziv v|laszfalklnt r6sztvev6jea vele 6rintkez6sbenl6v6 f6zisok
kozotti anyag6tvitelnek.A membr6noknakazt a tulajdonsdght,hogy a kiilonboz6 anyagokatktilonboz6 m6rtekbenengedik6t, permszelektivitasnaknevez'
szemzi.ik.A permszelektivkifejez6s rnag6banfoglalja a membr6nszepatbci6
(az
permeabilitdst
6tereszt6pontj6bol fontos legjellernz6bbtulajdons6gokata
k6pess6get)s a szelektivitdst.
miiveletek6ltal6noselve a kovetkez6136,73,77,
A rnembr6nszepar6ci6s
a membr6negyik, rin. bet6pl6l6sioldal6ra
elegyet
A
91, 981: sz6tv6lasztand6
hozunk l6tre a membrdnonkeresztiil.
potenci6lkiilonbs6get
vezetjiik 6s k6miai
mint hajt6er6hatishraaz elegykomponenseikeA kerniai potenci6lki.ilonbs6g,
keriilresztiilhaladnaka rnembr6non6s annakiitellenesun. permedtumoldal6ra
nek. Ha az elegy komponenseinekpermeabilit6saaz adott membr6nrakiilonAz 6ltal6nos
elt6r6 a betdpl6l6siosszet6teltSl.
boz6, a perme6tumosszet6tele
keresztiil,
a
membrdnon
potenci6lkiilonbs6ge
hajt6ercia komponensekkemiai
jhtssza
a rneghat6roz6szetepeta k6miai
de att6l fi.igg6en,hogy rnelyikviitoz6
potenci6lkiilonbs6gl6trehozds6ban,beszelhetiinknyom6s-, koncentr6ci6-,
6ltal l6trehozottmembr6nelektrok6miaipotencidl-6s h6m6rseklet-ktilonbs6g
miiveletr6l.
szepar6ci6s
A legfontosabbmembrfnszeparhci6smiiveleteket 6s jelent6sebb alkala 25.I . tdbldzatbanfoglaltukossze[36, 63,73, 77, 9 I, 98]'
mazilsaikat

980

25.1. tdbldzat

miiveletek
membr6nszepar6ci6s
A legfontosabb
Mffvelet

Membrintipus

Hajtrie16

Hidrosztatikus
nyom6skiikinbs6g,
10...500kPa
Aszimmetrikus Hidrosztatikus
Ultraszii16s
mikrop6rusos, nyom6stUF]
ktil<inbs6g,
5...500nm
0.1...1MPa
Aszimmetrikus Hidrosztatikus
Nanosziir6s
nyom6sb6r tipusir,
INF]
kiilonbs6g,
1...1Onm
0.6...4MPa
Forditottozm6zis Aszimmetrikus Hidrosztatikus
nyom6sb6r tipusri
tRol
kiilonbs6g,
2...l0MPa
Koncentr6ci6Szimmetrikus
Dializis
mikrop6rusos, gradiens
0 , 0 1. . . 1 p m
Mikrosziir6s
[MF]

Szimmetrikus
mikrop6rusos,
0,1...1Opm

Mechanizmus
Sziir6si mechanizmus

Alkalmazfsi
teriilet
Steril sziir6s

Sziir6simechanizmus

MakrornolekulSk
elv6laszt6sa
oldatban

Sziir6si mechanlzmLls

Siirit6s,betom6nyit6s

Old6d6s6s diffri- S6k,rnikro16szecsk6k

elv6zi6
laszt|saoldatban
S6k 6s kism6retii
Difffzi6
konvekci6mentesmolekul6k elv6laszt6samakrokrizegben
molekul6kt6l

Elektrodializis

Kation-6s
anioncse16l6
memb16n

G6zpermedci6
IGP]

Aszimmetrikus
homog6npolimer
memb16n
Aszimmetrikus
homogdnpolimer
memb16n

Pervapor6ci6
IPV]

Tolt6sselrendel- Ionosoldatok
Elektromospotenci6l-gradiens kez6r6szecsk6k s6mentesit6se
(ionok)v6ndorl6sa
Hidrosztatikus Old6d6s6s difff- G6zelegyek elv6laszt6sa
nyom6s-6skon- zi6
centr6ci6gradiens
Old6d6s6s diffii- Azeotr6pelegyek
G6znyom6sgradiens
elv6laszt6sa
zi6
(nyom6s6sh6m6rs6klet)
G6znyom6s-kii- Vizes oldatok
Gdznyom6ss6mentesit6se
gradiens
lonbs69

hid
Membr6ndesz- Szimmetrikus
rof6b p6rusos
till6ci6
membr6n
Koncentr6ci6Folyad6kFolyad6kgradiens
membr6nokon memb16n
alaoul6eli616sok

Old6d6s6s difffzi6 afolyadlkfilmben

F6mionokszelektiv elt6volit6sa,
shzszepardci6

A mernbr6nszepar6ci6s miiveletek sor6n a hagyom6nyos sziiresi (deadend) elj6r6ssal ellentetben a bet6pl6lt fluidumot (folyad6kot vagy gdzt) a
membr6nfeliilettel p6rhuzamosan6ramoltatj6k, mikozben az elegy kornponenseinek egy resze a hajtoer6 hathsira keresztiilhalad a mernbr6non es a penne-

981

6tumoldalonti,.ozik (crossflow). A membr6n6ltal visszatartottkomponensek

(retent6t)feldirsulnak.
a bet6pl6[6sioldalt elhagyo anyaghramban
miiveletetNor-lsr ABBE,franciaszerzetes
Az elsd membr6nszepar6ci6s
vegezteel i748-ban,aki megfigyelte,hogy ha a sert6shfgyh6lyagi6bant6rolt
bort vizbe helyezik,akkor a borbaviz keriil. A difftizi6 jelens6genekels6 kuhalakusz6h6lyagjSt,
membr6nokat(tehenekpericardiumdt,
tat6i is tenn6szetes
bekek bfret, hagyma hilrly6j6t) hasznfltdk a dializis 6s az ozmozis tanulm6nyozfLsithoz.
adta meg a
membr6nsikeresel66llit6s6hozScHoENeTIN
A mesters6ges
szintetisikertilt
nitrocellul6zt
kezdS l6p6st 1846-ban,amikor is ,,v6letleniil"
membr6nt.
z|lnia 6s ebb6l keszitetteel FIcr (1855-ben)az els6mesters6ges
Nitrocellul6z volt tehifi az elsd mesters6gesmembr6nok alapanyaga,s ez az
hiszena kozelmriltigcellul6zanyagjelent6s6getszintenapjainkigmegtartotta,
k6sztilt membr6nok
nitr6tb6l, illetve mds,szubsztitu6ltcellul6zszfirmaz6kokb6l
keriiltek legnagyobbmennyis6gbena kereskedelmiforgalomba.
A kereskedelmigy6rt6salapjaitmegteremt6szabadalmibejelentes1918k6miai Nobel-dijas,ZslcMoNov RtcuAno nevehez
ban, a magyar szdrrmazasl
fhz6dik. A membr6nok,a membrentechnikafejlcid6s6nekfelgyorsul6saa II.
vil6gh6borutkovet6 hidegh6borusiddszakbantcirt6nt,a bakteriol6giai fegyvep6rhuzamosan.
rek kifej leszt6sevel

25.1.Membrdnokj ellemz6se
sokf6lek6pel66llitottmembr6nokcsoportositdsa
A biologiai 6s rnesters6gesen
pen, sok szempontszerinttort6nhet.A 25.1.dbra a membr6nokegyik lehets6gescsoportositasat
mutatjabe.
miialapanyagok,melyeket a membranszeparhci6s
Az els6 mesters6ges
a
cellul6z
eszamint
azt
mfir
emlitetti.ik
veletekhezsikeresenfelhaszn6ltak
(3...7)
6s h6rn6rterei voltak. J6llehetezeka membr6nokviszonylagsziik pH
valamintmikrobi6sekleti(maximum35...40"C)intervallumbanhaszn|lhat6k,
rn6gissz6lesk<irbenellis 6s enzimatikusreakci6knakis alapulszolg6lhattak,
terjedtek, mert az adott feladathozsziiksdgesp6rusm6retteltudt6k elS6llitani
azokat.A k6sdbbiekbenazonbanh6trSnyostulajdons6gaikrniatt kiszorultak a
piacr6l a sokkalel<inyosebb
hdmdrseklet-6s pH-tiir6,poliszulfonalapanyagbol
k6szitettmembr6nokmegjelen6s6vel.
Az els6,kereskedelmiforgalombanmegjelentmembr6nokszimmetrikus
(izotrop) p6rusosmembr6nokvoltak, melyekn6l a p6rusnyil6soka membr6n
mindket oldal6n azonos m6retiiek. Kds6bb rnegjelentek az aszimrnetrikus
982

Membr6nok

\
\

Biol6giai
./"tt"o6*\

,
/
Term6szetes

\
Szintetikus
--\-\

Szildrd
\
/

,/

Szervetlen

Szerves

.
Semleges
"\

----\
Folyaddkmembr6n
Folyadekmembran
/

Szervetlen

\
loncser6l6

ll

\
Szerves

ll

,,Z\
Emurzios
Riigzite-tt
/
/\
SzimrnetrikusAszimmetrikus/\/-t-----..-

/
/

,/l\

\\
/
/Al \
\
/
/
l\
Nemp6rusosP6rusos
| \
86rtipus0

---'-

NemP6rusosP6rusos
Nemp6rusosP6irsos

\ \
/
Nemp6rusosP6rusos

\
Kompozit

25.1. dbra. Membr6nokcsoportosit6sa

6tm6rcijea penne6tumoldalfe16novek(anizotrop)membr6nok,p6rusnyi16suk
veszely6t,6s a
szrk.Ez i szerkezetifel6pitescsokkentia p6rus eltomcjd6s6nek
rdvennoveli a membr6nifieresztSkepess6g6t.
p6rusellen6ll6s6nakcsokkenese
A legrijabb technol6giai fejleszt6sekeredm6nyekentnehany speci6lis
UF- membr6nn6l,az RO- es PV- membr6nokn6lpedig Sltal6nosanjellemz6 a
membr6nokr6tegesfel6pit6se.A b6r tipusir vagy un. Loeb-Sourirajantipusir
membr6noknagyonv6kony (0,1...0,2pm) szelektivpolimer retegetl,'rtalmaznak, az azonos polimerb6l, vele egyidejiileg kialakitott er6sen p6rusos,
100...200pm vastags|gt t|teg feliilet6n.Az er6senpor6zusreteg nem befocsup6nt6maszulszolg6l. A thmaszly6solja a membr6nelv6laszt6k6pess6g6t,
t6teg ilkul- azhsitvala szelektiv r6teg vdkonyabblehet, 6s ennek kovetkezt6rendelbeni b5r tipusir rnembr6noklenyegesennagyobb ilteresztlk5pess6ggel
keznek, miit az azonosszelektivit6sriszimmetrikusszerkezetiimembrS:nok.

983

A kompozitmembr6nokis aszimmetrikus szerkezetiiek.A kompozitmembr6nokszelektiv 6s t6maszt6retege6ltal6banktilonboz6 anyagbol6s nem

egyidejrilegk6sziil, ellent6tbena bdr tipusri membr6nokkal,melyeknel a szelektiv 6s atfimaszt6retegazonosanyagb6lfil es az e1<j6llit6s
sor6negyidejiileg
alakul ki. A kompozitmembr6noknagy el6nye a b6r tipusri membr6nokkal
szembenaz, hogy a thmaszrdteg6s a szelektiv r6teg anyaga,vastags6ga6s
szerkezeteaz el66llit6s sor6n kiilon-ktilon szab|lyozhat6, ezilltal a membr6n
telj esitrn6nyej obban optimaliz5,lhat6.
A szervetlenalapanyagrihordoz6 anyagokfeliilet6n kialakitott aktiv 16teggel (eztist,ac61,iiveg, cirk6nium-oxid) rendelkez6kompozitmembr6nokkifejleszt6s6vel
tov6bbsz6lesedett
a membriinszepar6ci6s
elj6r6sokfelhaszn6l6si
teriilete,hiszenmind mechanikaiszil6rds6gukat,
mind sav-,lug- es h6m6rs6klet-6ll6s6gukattekintverendkiviil sok felt6telnektesznekeleget.
A teljess6gkedv66rtmeg kell emlitentinka folyad6kmembr6nokat
is. A
folyad6kmembr6nokmiikod6si elve tobbf6le csoportjuk ellen6re azonos, a
transzportitl6d6anyagnaka k6t ktilonboz6 folyaddkf|zisrajellemzcj,elterd diffirzios es megoszl6sih6nyados6nalapul. Ismeriink duzzasztott-,hordoz6s es
feliileti folyad6kmembr6nokat.
A membr6nokel6rillitdsi modja 6ppen olyan vSltozatos,mint az alapanyagaik.A membr6nokk6sztilhetnekont6sselolvad6kukb6lvagy oldatukb6l,
extrud6l6ssal,
sajtol6ssal,kiltgozhssal,
termikuskicsap6ssal,
l6zersug6rral
vagy
elemi r6szecsk6kkel
torten6bomb6z6ssal.

25.2.A membrrlnmodulok
Lapmembrdnok(plate andframe): A m6retre6s fonn6ra szabottmembr6nlapokat por6zus lapok 6s t6vtart6k viilasztjdk el egym6st6l (25.2. abra).
Ezek kiilonleges bord6zataes kik6pz6seteszi lehet6v1 az optim6lis 6rarnl6si
viszonyok kialakit6s6t.A lapmembr6nokel6nye, hogy a keretes sziirSprlshez
hasonl6ankonnyen v|ltoztathat6 a feli.ilet,konnyensz6tszedhet6,
tisztithat6.A
membr6nmiiveletekkolts6g6nekjelent6s r6sze a 2-3 6venk6nt cser6lend6
membr6nmodulkolts6ge.Lapmembr6nesetenez a k<ilts6gkisebb rnint a tobbi
moduln6l,hiszencsak a membr6ntkell cser6lni,az tfi membr6na modulszerkezetbena r6gi hely6re keriil. Ugyanakkor a lapmembr6nmodulokhifiranya,
hogy a modulok koziil itt a legkisebbaz egysegnyit6rfogatbabe6pithetdfeltilet. Ez a konstrukci6mind a keresztdramti(cross-flow),mind a hagyom6nyos
(dead-end) sziireshezalkalmas.

984

l| r+1
-

+-l
l

-+retentAt

(nem l6th8t6)
25.2.dbra. Lapmembr6n

-retentetum
---prmOAtUm

_'--retant6tum

betAp.--7
permetum

tevtart6
msmbren

betep.F

tevhrto

dren6zsr6tsg

25.3.dbra.Spir6ltekercsmodul
Spirdltekercsmodul:a lapmembr6nnak,a nagyobb fajlagos szfirdfeltilet
el6r6se 6rdek6ben tov6bbfejlesztett v|ltozata (25.3. dbra). A
permeAtumelvezetSgffi t<ics6furatsor6hozket sikmernbr6nb6l6s folyadekelvezetl r6tegb6l kialakitott ,,t6ska" csatlakozik.A sikmembrSnoksz6le ossze
van ragasztva,igy a t6skabelsej6becsak a membr6nonkeresztiiljuthat folyad6k, amit a ,drenhzsrlteg" a gyiijt6csovonelhelyezettfuratokhozvezet. A t6ska ktils6 feltilet6hezthvtart6t(spacer)helyezve,a,,t6skht" szorosanfeltekerik a
cs6re6s rogzitik. Az igy kialakitott spir6ltekercsethengereshhzbahelyezik. A
pal6stt6rbevezetik a sztfuend6
anyagot,ahol az a thvtart6k6ltal biztositott r6s985

ben 6ramlik hosszantiir6nyban.A nyom6sktilonbs6ghatis|ra a thvtart6 z6n6j6bol a folyad6k egy resze a membr6nonkereszttil a ,,t6ska" belsej6bejut
(perme6tum),ahol spir6lis p6,lyhnhalad a kozponti gyiijt6cs6 irfnyitba, rnajd a
perme6tumelvezet6s6reszolg6l6csovon6tthvozlk. Mivel a konstrukci6relative nagy kereszthramtr6raml6si sebess6gkialakul6s6tteszi lehet6v6, ezert a
membr6nokeltom6d6sihajlamakozepes.
a membr6nokatI2...20 mm 6tm6Csfimembrdn-(tubular)modulokban
(25.4.
helyezik el
dbra). A cs6membr6nmodulok
nagy
r6jti hordoz6csdvekben
el6nye, hogy kozel turbulens 6raml6s hozhat6 l6tre, igy nagy szhrazanyagtartalmri6s viszk6zusfolyad6koksziir6s6reis alkalmasak,konnyentisztithat6k.
H6tr6nyukviszont a kisebbfajlagossziir6feliilet, anagy helyig6ny.
Ureges szdl (hollow fiber) vagy kapilldrmodulok: a cs6membr6nokt6l
6tm1r6j6ben
ki.ilonboznek.Ittaz 6tm6r60,8...1,5
alapvet6ena membr6ncsovek
falvastagsdga
120...180pm kozotti 6rt6k
mm-ig villtozhat.A sz6lmembr6nok
parmo6lum
sz0rend6

25.4.dbra. Cs6membr6nmodul
Osrm6Atum
permeAtum

relentilum
25.5.dbra. Kapill6rmodul

986

biz6s kb. 250...1000db alkot egy-egymodult (25.5.dbra). Ez az elrendezes

feliiletet.
fajlagos
a
legnagyobb
tositja
A cs6- 6s iiregessz6l modulok nem tartalmaznaktarto vagy hordoz6 16teget, hanem a speciSlisankialakitott cs6fal struktur6ja adja a sztiks6gesmechanikaistabilit6st.

a vegyiparban
25.3.Membrfnszeparfci6
figyelembe v6ve konyA vegyipari elterjedts6getes alkalmazhat6shgot
nanosztirlst
6s a forditott
a
vi.inkbena membr6nszfulsivagyisa mikro-, azultra-,
gy
i 6t 6s a ghzpermehci6tthr aljuk b6vebben.
ozm6zist,valamint a pervaporSc

Membrinszffr6s
Az egyesmembr6nsziir6sitipusokat az 6ltaluk lev|lasztott r6szecsk6k,ill. az
alkalmazottnyom6s alaplfinoszt6lyozhatjuk.
Az elviiaszt6sitartom6nyok6tfedik egym6st.Ez arraengedkovetkeztetni, hogy nem egyszenimechanikusszitahat6s6rv6nyesiil,hanemm6s mechanizmusok is 6rv6nyesitikhat6sukate folyamatban.Ezen m6s mechanizmusok
felt6telez6seann6l is inkribb re6lis, hiszen a 10-aprn m6r a molekul6k rn6retjelenti. (V.o.: FilggelLkF. 2. tdbldzat)
h1rrrtomtnybt
A mikroszfirdsr(MF) egy6rtelmiiena klasszikussziir6si miiveletekhez
kell sorolnunk,hiszen ez olyan 6rarnlSstanimiivelet, amelyn6l a szeff|Iasztbs
ha6r6rt6k6ta p6rusm6retszabjameg, hajt6er6kdntpedig a nyom6skiilonbs6ga
domin6nsan meghathroz6 t6nyezt.
Az ultrasztlris (UF) 6s a nanosz#rls (NF) olyan anyag6tad6simiivelet,
amelyet az alkalmazottnyom6smellett jelentSsenbefoly6solhatnakaz anyagszolo 16. femeghathroz6param6terek(1.az anyagbtadSsr6l
5tad6ssebess6get
jezetet).A rniivelet vdgrehajt6s6nak
koriilm6nyei hat6rozzirkmeg, hogy melyik
hat6sdrvenyesiilels6sorban.
revetz ozmozis) tiszthn anyaghtA forditott ozmozis(RO) (hipersz'6r1s,
adrisifolyamatnaktekinthetS,melybena diffuzio, a k6miai potenci6lkiilonbs6g,
j 6tssz6ka meghat6ro
z6 szerepet.
az elektrosztatikuskolcsonhat6sok
a bet6palkahnasmembr6nokelv6laszt6k6pess6get
A membr6nsziir6sre
l6lt elegy egy adott komponens6reaz R visszatart6sit6nyez6 jellemzi
(membranrejection coefficient):

987

R-1--"

(2s.r)

Ll

ahol c, koncentrhci6a membr6nbet6pl6l6sioldal6n

c, koncentrhcioa membr6nperme6toldal6n
jellemz6s6rea vagdsi
Ultrasziireseset6na membr6nokp6rusm6ret6nek
drtdket (cut off) alkalmazzfrk.A v6g6si 6rt6k olyan globul6ris feh64e mdltrimegdrtik, amelyet a membr6naz anyagtranszportsoriln 9}oh-banvisszatart
(R : 0,90). Nagy v6g6si 6rt6kekhelyett elterjedtenalkalmazz|k a p6msrn6ret
prn-reltort6n6megad6s6t
is.
a) Mikroszilrts
Klasszikus sziir6si miivelet, a szitahat6s6rv6nyestil,mechanikuslev6laszt6s
tort6nik. A membrSnp6rusm6retea meghatiiroz6szeparSci6s
faktor.
Abban az esetben alkalmaznakdead-end mikroszfir6st, ha a szll6rdanyag-taftalomkicsi 6s ak1pz6d6 ,,leptny" ellen6ll6sam6g elfogadhat66rarn(termel6kenys6get)
l6si sebess6get
teszlehet6v6(pl. bakteriurnoksziir6se).Ellenkezl esetbena kereszthramirsziir6st(cross-fl ow) kell alkalmazni.
A rnembr6non6t6ramlottanyagritlagossebess6g6t
(7), melyet a szakirodalom tobbsdge-r-vel jelol 6s 6tereszt6k6pess6gneknevez, egy egyszerii
kapilldris aramldsimodellsegits6g6vel
irhatjukle, amelymodell a kapill6risokon kereszti.iltort6nSlarnin6ris6raml6sHagen-Poiseuille-egyenlettel
leirhato
<isszefiigg6s6n
alapul.
J

, = - - l= d v
Adt

ahol

Ap
r 1 ( R ,+ a c V I A ) '

(2s.2)

V sziirletmennyis6g,m3
/ id5, s
Ap nyom6s,Pa
A sziir6feltilet.m2
R, kozegellendll6s
a fajlagoslepenyellenrlll5s
c szuszpenzi6koncentrdci6ja

A(25.2) osszefiigg6s
megfelela Sziirdsc. fejezetbentfugyalt
(5.8) Carman-f6le
sztir1egyenletnek.
Ezt a modellt a por6zusmembr6noktobbseg6n6lhaszn6lhatjuk kiel6git6megkozelit6ssel,
kiiloncisenazokn6laz esetekn6l,ahol a sztirS
vagy a szitahat6saz alapvet1enmeghat6roz6szeffhlaszt6sielv.
988

Turbulens tartom6nyn|l azonbanpontosabbha az al6bbi osszefiigg6sekkel

sz6molunk:
-

",

ldv

LP

A dt

\(Ru + a(VI A)b)

IdV

LP

A dt nfn,+*o(%))'

(2s.3)

(2s.4)

ahol a eltom6desikoefficiens
b eltom6desihatv6nykitev6.
b) Ultraszrir,ls ,!s nanosz{irds
modellje a 25.6.
A kereszt6ramri(cross-flow) membrAnsziir6s61ta16nos
dbrdn l6thato.A hajtoer6a membr6nk6t oldalakozotti nyom6sktilonbs6ge.A
membr6n az old6szene nezve 6tjhrhat6,az oldott anyag molekul6inak csak
elenyesz6r6szejuthat fit. igy c1<c1,vagyisa perme6tumkoncentr6ciojal6nyegesenkisebb a betilplSlt oldat koncentr6ci6j6n6l.A mernbr6negy pontiLn az
drn3/(rn'nup)az alilbbi
l, arnelynekszok6sosmert6kegysege
6tereszt6kpess6g
adhat6meg:
osszefligg6ssel

J = K*f(p,- pr)-(",-"r)],

(2s.s)

ahol KM a membr6npermeabilit6sa
bet6pl6lSsoldalinyom6s
h
betiplilis

Pr>Pz
cr) Er.
permealum

(cross-flow)membr6n25.6.dbra.A kereszt6ramir
sziir6s6ltal6nosmodellie

989

Pz

perme6tumoldalinyom6s

,'1

a betapl6l6soldaliin(koncentr6ci6:c,)
az oldatozm6zisnyom6sa
(koncentr6ci6: cr)
a perme6tumozm6zisnyom6sa

It2

Ha a modulbana membr6nmindk6t oldal6ntok6leteskevered6sttetelezrinkfel,

akkor a fenti osszefiigvalamint eltekintiink az 6raml6sinyom6svesztes6gt6l,
g6sselszfimithatoa teljesmembr6nfeliiletrevonatkoz66tlagos6tereszt6k6pess6g.
Most vizsg6ljuk meg azt az esetet,amikor az oldott anyag 1000 D vagy
rendelkez6,tolt6sn6lktili molekula.Ebbenaz
m6g nagyobbmolekulatomeggel
kicsi, a
anyagokmol6riskoncentr6ci6ja
esetben,rnivel a nagymolekulatomegii
sz6mottev6mol6ris koncentr6ci6jirkis molekulatomegiikomponensekren6zve
pedig a rnembr6nszabadon6tjhrhat6,a membr6nk6t oldal6n m6rt ozrnotikus
kicsi az alkalmazottnyom6s6rt6k6hezk6nyom6skiilonbsegelhanyagolhat6an
pest:
J = Ku(P,- Pr)'

(2s.6)

r6g6taismert a kutat6k el6tt,6m ha az oldott anyagkoncentEz az osszefiigg6s

ellent6tbenazt tapasztaljuk,hogy a
rhciojht novelji.ik,a (25.6) osszeftigg6ssel
nyom6s novel6sdvellegfeljebb csak az igen kis nyomSskiilonbseg-ert6kekn6l
n6 line6risan az 6tbocs6tott anyag mennyis6ge,rnajd a noveked6sm6rt6ke
csokken,s6t bizonyos anyagok(pl. proteinek) sziir6s6nelaz |teresztettt6rfogatilramfiiggetlenn6v6lik a nyom6skiilonbs6gt6l.A t6rfogat6rarn6rt6ke minden esetbenkisebb lesz, mint az azonosnyom6sktilonbs6ggel6ramoltatott
tiszta old6szernll m6rt 6rt6k.
A fentiekb6lk6t meg6llapithsttehettink:
minden esetbenkisebb,mint
UF eset6benaz oldatokt6rfogat6ram-6rt6ke
a tiszta old6szerekkelm6rt 6rt6kek, 6s a sziirendl anyagt6l fiigg5en az ttteresztett t6rfogat6ram fliggetlen lehet az alkalmazott nyom6skiilonbsegt6l,
ez6rtmhsmechanizmusokhat6s6tis fel kell t6telezniink.
G. TaNnv m6r6sei alapjbn kimondhatjuk, hogy minden kereszt6ramri
szfir6si folyarnatn6l, amelynel kolloidok vagy makromolekul6k szerepelnek
egy un. rn6sodik membr6n (dinamikus rnembr6n) k6pz6dik az elsddleges
membr6nfelszin6n.Ezek a k6pz6d6 membr6nokh6romcsoportraoszthat6k:
I. tipus
A membr6n fel6 halado t6rfogat6rammagiwal ragadja a makromolekul6kat
(25.7.adbra).Jelentse
(Jcr).Ezekegyrlsze6tjuthatamembr6non(Jcr)
J"azta

990

ami a membr6nfel6 halad, de nem jut rlt a membr6non.A

komponensdramot,
j
kor6bbi eloleseket alkalmazva:
J,=J(c,-rr).

(25.7)

Az old6szermembr6nonkeresztiil tortenS 6thraml6samiatt a faln6l megn6 az

oldat koncentrdcioja(c,*) es folyamatosannovekszikmindaddig,amig el nem
eri a g6lk6pzlddsi (g6lkialakul6si)koncentrirci6szintiet@,r). Az oldat belsej6ben m6rhetd koncentr6ci66rt6ke'.cru. Az a koncentrdci|ktildnbsig, mely a
membrSnfeli.iletees az oldat belsejekozott ily rnodonkialakul, egy ellentdtes
stacion6rius6llapotban a
irdnyu dffizi6nak lesz a hajt1ereje. Termeszetesen
k6t 6raml6skiegyenliti egym6st:

g". , *dp f ux t = g .

(25.8)

k6pess6gre:
a J 6tereszt6
megold6sa
6ltal6nos
A fentidifferenci6legyenlet
1-D1n\*-cz.

e5.9)

cilr-cz.

amely uthn a membr6nnSlm6rt

o azt a t6vols6gotjeloli (hat6rreteg-vastags6g),
jellemzS
c,o koncentrilci6t(25.7. dbra). Az
koncentr6ci66rt6kel6ri az oldatra
nevezik.
itt leirt jelenslget koncentrdci6polarizdci6nak
Olyan membr6ntfelt6telezve,ahol rendkiviil lesaz elv6laszt6s,azaz a
perme6tumbanm6rhet6c, koncentr6ci6zdrusnaktekinthetf, a (25.9) osszefiigg6segyszenisodik:
J-D1nct'.
6

(25.10)

hat6rr6tegvasTurbulens6raml6sn6lo{ defini5lhatjuk, mint az anyagifiadfrsi

koeffi ciens: B.
tags5g6t 6sD/ o 6rt6keaz anyagiltad6si(komponens6tad6si)
J = F.lnc,*

(25.11)

ctt,

99r

betfpl6l6s

permeftum

-Jct
-D(dc,/dx)
-----

c..
ID

membr6nhatAntteg
a)
betipkil6s

permeatum

-+_
;

crr

-",{oru" },

hat6rr6teg
b)

a) nincsg6lk6pz6d6s;
25.7.abra. Koncentr6ci6polarizhci6:
b) g6lk6pz6d6s

Az UF miivelet6re alkalmazvaaz egyenletet,olyan speci6lis esettel 6llunk

szemben,ahol a miiveletre jellemz6 6tereszt6k6pess6g(..I)6s anyag6tad6sit6eredm6nyezS (B) 6rt6kekegy viszonylagnagy efiekf koncentr6ci6h6nyadost
nyeznek.Megfelel6ennagy t6rfogat6ram6s kis anyaghtadilsitenyezS6rt6kn6l
a membr6nfeliiletdn6lkialakult koncentr6ci66rtekel6ri azt a hat6r6rt6ket(c,*),
ahol az oldott anyag kiiilepedik a membr6non 6s gllszerkezetethoz l6tre
(25.7.bdbra).

992

Ilyen koriilm6nyekkozott c1,,: cts, aterfogatilrarnt6lfiiggetlen6lland6

6rt6k. Mivel 6lland6sultviszonyok eset6nc," 6s az i:r amlilsiviszonyok 6llankoefficiens is 6lland6,vagyis atltfogathtam 5lland6,
d6k, igy az anyagiltad6si
az alkalmazottnyom6sert6kekt6I fii ggetlen 6rt6k.
Tekintettel arra, hogy a 96l k6pz5d6s6rejellernz6 hat6rkoncentrbci6a
makromolekul6rajellemzl (konstans)6rt6k,adott koncentr6ciojrioldat sziirese
eseten a J 6tereszt6k6pess6g6rt6k6t az anyagifiad6sikoefficiens (B) fogia
meghatdrozni.Ebb6l kovetkezik,hogy az otdattulajdons6gai6s az 6raml6sivigel rendelkeznekaz ultr asziiresmiiveletenel.
szonyoknagyj e1ent6s6g
koefficiens6s az el6bbemlitett parameteIsmert ugyanisaz anyagittad6si
eseten6rv6nyesa (16.45)ossze6raml6s
P6ld6ulturbulens
rek osszefiigg6se.
fiigg6s:

S h= 0 ' d = const'ScoReb,
D
ahol d
Sc

(2s.r2)

az 6raml6sjellenz6 m6rete,
Schmidt-sz6mpedig a kinernatikai viszkozit6s es a diffuzi6s
egyiitthatoh6nyadosa.

Ezzel magyarhzhatoteh6t az oldatok ultrasziiresimiivelet6n6l a magast6rfogatfiram-ert6kekn6ltapasztalhat6nyom6stol fiiggetlen 6lland6 terfogatdram6rt6k,valamint az ir aml6si viszonyokbefoly6soI6 szerepe.
2. tipus
A 2. tipusri dinamikusmembr6nkialakul6saels6sorbanolyan esetekbenfordul
el6, amikor kolloid6lis szuszpenzi6katsziiriink olyan mernbliinou keresztiil,
is nagyobba lev6lasztando
amelynela p6rusm6retesetlegegy nagys6grenddel
anyagokm6ret6n6l.M6g nincs tisztivva,hogy a kolloidot alkot6 anyagokhogyanhalmoz6dnakfel a p6rusokfolott a nagyrn6retbelikiilonbsdgellen6re,de
t6ny, hogy a p6rusokflolott egy kolloidr6tegk6pz6dik.Ez olyan sf[rfi lehet,
amely m6r befolyrlsolhatjaaz oldott molekul6kmembr6nonkeresztiiltortentj
vagyis visszatartja azokat.
6thalad6s6t,
kialakul6s6tbizonyitjaaz a tdnyis, hogy ilyen esetekben
Ezensztir5r1teg
is v6ltozik az id6ben,rniga sztirls miiveletetleir6 matematikaiosszefiigg6s
nem el6rjtik az iszaplep6nysziir6sn6lmegismert klasszikLrssziir6egyenletet
(5.8):

993

dV

LpA

dt nfnr,
+or(%))

(2s.r3)

3. tipus
Ez a tipus akkor alakulki, amikor kozel esik egym6shoza membrdnpon"rsrn6komponensm6rete.Amennyibena molekula
rete 6s valamelyiklevdlasztand6
eleg flexibilis, behatolhata p6rusbelsej6be,6m ott valamilyeninterakci6shat6s eredm6nyekentmegakad,nem 6ramlik keresztiil. Ahogy novekszik az elfoglalt p6rusok szama,'igyv iitozlk a perme6tumt6rfogat6ram-ert6ke.
Kereszt6ramrisziir6s eset6benritk6n tal6lkozunk a 3. tipusir dinamikus
r6tegk6pz6d6s6vel.
c) Forditott ozmfzis
A forditott ozm6zisnfi (hipersziir6sn6l)az alkalmazottmembr6nolyan szelektiv h6rtyak6ntrntikodik,arnelycsak a vizet engedi6thaladni,az ionokatviszszatartja.A RO-n61(az UF- 6s MF-vel szemben)a rn6ret, az adszorpci6s,
old6konys6gi6s diffuzi6s tulajdons6gokegyarint szerepetjhtszanaka szetv6laszt6sban.
A forditott ozm6zis(RO) 6s bizonyosnanosziir6siQ'{F)mtiveletek leir6s6rakdt modelltis tal6lhatunka szakirodalomban.
Az els6, az un. old1ddsos-diffizi1smodell (solution-dffision model),
amely szerint az oldoszeres az oldott anyagoldodik a membr6nban,rnajd az
oldott komponensek6tdiffrrnd6lnaka membr6non.Az anyagtranszporthajt6ami a membr6nket oldal5nl6v6 nyom6s
erejea k6miai potenci6lkrilonbs6ge,
6s koncentr6cio(aktivitSs)kiilonbs6gemiatt l6p fel. Az ifiercsztettt6rfogatdram
nrodellnek megfelel6 szhmititsi osszefi.igg6srnegegyezik az tltrasz(iresn6l
az RO-n6l azonbana membr6nKr permemegismert(25.5) osszeftigg6ssel,
abilit6sal6nyegesenkisebb, rnint ultrasziresnel.Mivel nind az oldhat6s6g,
mind a kiilonboz6molekuldkdifflrzios 6llandojaelt6rcjkiilonbozSkozegekre
vonatkoztatva,igy ez a modelljol magyarhzzaaz RO- es NF- membr6noknak
vonatkoz6szelektivitds6t.
az oldatkrilonboz6komponenseire
old6ddsos
A m6sodikmodell a Souruna:aN5ltal felSllitottkedvezmdnyes
(sorption-capillary
membr6nlcapilldraramlasimodell
flow model), amely a
k6t mechanizmustfeltdtelez.Feltetelezi,hogy a p6transzportlej6tsz6d6s6n6l
rusos rlembrilnok olyan k6miai tulajdons6ggalrendelkeznek,hogy vagy
el6nybenr6szesitika viz szorpci6jht,vagy az oldott anyagtaszitdsbt.Egy prefer6lt rnultimolekulSrishathrretegalakul ki a membr6n- oldat erintkezes6n6l.
alkot6 viz, nyomhshat6s6ra6t6ramlika membr6nokkapillSriA hat6rreteget
sain.
994

a membrSnn|l,
A maxirn6liselv6laszt6s6s permeabilit6sbiztositds6hoz
a kir6tegeben,
v6kony
infinitezim6lis
fihn
l6vcj
feliilet6n
az o\dattallrinIkezS
jellemezhetS
porusm6reklitikus
k6tszeres6vel
alakult vizrtteg vastags6g6nak
tet kell fenntartani.A film - oldat6rintkez6sipontt6lt6volabb,a rnernbr6nbelsejebenkapill6ris6raml6sjelentkezik.A kapcsolodop6rusoketm6r6jeitt rn6r
ellen6ll6sakisebb.Ezen mechanizmusbol
nagyobb,igy a perme6tum6rraml6si
hogy a mffveletet a feltileti folyamat
kovetkeztetes,
levonhato legfontosabb
szabitlyozza,vagyis a forditott ozmozismeghatiroz6parameterea k6miai kola feliilet 6s az oldatkozott'
csonhat6s
el1nyei:
A mentbransztirds
o jo rninSs6giiavtgterm6k;
. L membrhnszeparilcio
kitiin6en elt6volitjaaz olyankolloidokat 6s r6szecskeket,amelyekpotenci 6lis zavarosit6tenyez6k;
o nincs h6boml6s,hdk6rosod6s,a folyamat a term6k szitm|ra a legkedvezdbb
mehetvegbe;
h<jrndrs6kleten
rntiveletekkel(bep6rl6s,
. energiamegtakarit6s,
hiszena tennikuselv6laszt6si
energiaigenyel6nyegesenkisebb,
deszii[6cio) szernbena membr6nsziires
energiatobbszorose
szi.iks6ges
(elg6zologteteshez)
ffnis|tmenethez
mivel a
ges
energi6nak.
az 5ramoltatilshozszi.ikse
sztikseg;
van adal6kanyagra
o nincs,vagy csakcsokkentettmennyis6gben
. gyorsiizemm6d,kicsiny t6rol6sikapacit6stig6nyel.
A membr6nsziir6sitt t6rgyalt valamennyi miivelet6ndl a membr6nfehilet
(fouling) kovetkezt6beniizemeltet6ssor6n 6llandoancsokken
szennyez6d6se
Ezert meghatfxozottid<ikozonk6nta sztir6si rniiveletet
az 6tereszt6kepess6g.
tisztit6si (mosfsi) ciklusnakkell kovetnie,amikor megfelel6kezelessel(viz,
tisztitlszer, hig HNO.,, 1%-osNaOCl-oldat,stb.) az elleniil|snovekedestokoelt6volitjuk.A membrdnmodul6lettartarnanagy mdrtekben
zo lerakod6sokat
fugg az alkalmazotttisztit6sitechnol6gi6t6l.Helyesenkidolgozott6s alkahna6ltal6ban2. . '3 ev'
zott tisztithsielj6r6sesetena jelenlegirnodulok6lettartama
Pervaporfci6
membranmiiveletekfoly6kony eleA pervapor6cioes a gSzperme6ci6
gyek, viztaLtairnirszerves old6szerelegyek,jellemzSen azeotroposelegyek
iLetvitlasztits6raszolg6lnak.Az alkalmazottmembr6nnem p6rusosszerkezetui
hidrofil vagy organofilkaraktenipolimer.A folyamathajtoerejea transzportrilt
ktilonbsege.
parci6lisnyom6s6nak
kornponens
995

A pervapor6ci6es a g6zperme6ci6ellent6tbena tobbi itt tirgyalt miivelettel nem 6lland6 h6m6rs6kletenzajlik, mivel a perme6tumh5m6rs6kletekiA perme6tumelp6rologtatishhozsztiks6gesh6energi6ta
sebba bet6pl6l6s6n6l.
modul elcitt kell kozolni a folyad6k6rammal, igy a rnodulban nyerhet6
perme6tum/betiparhnyt(abetfiplSlilsih6mers6klet6rt6k6t)a membr6nh66ll6s6gahathrozzameg. Altaldban egy modulbana bet6plSlt6ram 10%-6tszokt6k
perme6tumkentel6Sllitani.Nagyobbpenne6tumlbethparhnyttobb h6cserel6es
rnodul sorbakapcsol6s6valkapunk.
Az ipari m6retekbenis alkalmazhat6pervapor6ci6smembr6nok 6s berendez6seka kozelmrilt fejleszt6sdnekeredm6nyei.Rendkiviil j6 rizemi eredm6nyek mutatkoznaka pervapor6ci6stechnika alkalmazhsamellett az etanol
viztartalmfi 6llithato
viztelenit6s6n6l,pl. 5%-os viztartalmu etanolb6l0,50%-os
e16.
A p ervaporirci6 mechanizmusa
A pervapor6cioeset6bena membr6n a folyadekeleggyel, g6zperme6cion6l az elegy gSzevel6rintkezik,a betripl6ltelegy komponenseiadszorbe6megfelelSena hidl6dnak a membr6nfeliileten.A membr6nszelektivit6s6nak
rofil vagy organofil komponens6tdiffund6l a rnembr6nanyaghn6s a folyadekgSzhalmazhllapotv6ltoz6sis a membr6nbelsej6benj6tsz6dik le. A membr6n
perme6turnoldal6n
kompodeszorpci6valgSzkdnttilozik a transzport6lodott
nens. A membr6nelviilaszthsifolyamat ebben az esetben egy szorpci6s-diffi)ziosmodellelkozelithet6meg.
A membr6ntranszport
hajtoerej6t,vagyis a komponensparci6lis nyom6skiilonbs6g6ta membrfn k6t oldala k<izottrigy biztosithatjuk,hogy a membr6n
perme6tumoldal6n
a komponensparci6lis nyom6s6tv6kuum letrehoz6s6val
(vagy inert 96zbevezet6ssel)
csokpermeitum
kentjtik.
betipl{l6s
A pervapor6ci6 riltal6nos
Pr
P, (v6kuum)
modelljet a 25.8. dbrdn rnutatjuk
be.A bet6pl6ltfolyad6kelegy,,A"
komponenslren1zve a membr6n
Pe.r,
szelektiv,azaza komponenstranszportj6naksebess6ge
tobbszorosea
folyaddk
Beold6dva
tobbi komponens6nek.
a rnembr6nba,a komponensdifPnp
fhzi6val jut 6t a membr6n rn6sik
oldal6ra.A membr6nbana diffir-

;:Tdl?:%ff::ilTJ#:*imoderje
258dbrao
n..;0";::lfu*u,no.
996

ci6jht6l, ami a transzportir6ny6baner6teljesenv6ltozik. Az ibrhn bemutatott

koncentr6ci6profilakkor jon l6tre, ha a komponensmembr6nbelikoncentr6cia
diffuzios6lland6jais novekszik.A permeritumoldalon
oj6naknoveked6s6vel
a
kommembr6nban
kicsi
a
kovetkeillben
v6kunmbantorten6 elgcizologtet6s
ponenskoncentr6ci6ja,igy a diffuzi6s 6llando6rt6keis kicsi, ennekkovetkez6rtekenagy. A perme6tumoldalipouparci6t6benpedig a koncentr5ci6gradiens
lis nyom6sl6nyegesenkisebb ugyan a pnubetiryl6l6soldali6rteknel, azonbana
permeAtumoldalonalkalmazottv6kuum kovetkezt6bena komponensm6ltortje
a perme6tumbanl-hez kozeli 6rt6k is lehet.
Pervapordci6seljdrds elfnyei:
jelent a hao energiatakar6kosmiivelet, kb. otszoros energiamegtakarit6st
gyorn6nyosazeotrop desztill6ci6val szemben
;
o kornyezetbarhtmiivelet, nem ig6nyli idegen szervesvegyiilet, rnint segedanyag alkalmazbsht.

G6zpermedci6
Ghzokmembr6nosszltv|lasztftsa,a gfnpermehcid,p6rusos6s nem p6rusos membr6nokalkalmazilsixal egyarhntlehets6ges,de az elvilIaszthsmechanizmusaa k6t esetbenelt6r6.
P6rusos(tobbnyire szervetlenalapri) membr6nok eset6bena g|zelegy
mint hajtoer6
osszetev6ia membr6nket oldal6n l6trehozottnyom6sktil<inbs6g,
hathshraa membrSnv6kony p6rusainkereszttil6tdiffund6lnak.Ha a p6rus m6rete kisebb, mint a kozepesszabadirthossza ghzfhzisban,a diffizi6s 6llando
egyenesenar6nyosa p6rus m6ret6vel,az abszolit hdm6rs6kletn6gyzetgyoke(Knudsen-diffizio).
vel6s forditottanar6nyosa molekulatomegn6gyzetgyok6vel
m6retktilonbs6ge.
Az elvilaszt6salapjatehifia ginelegykomponenseinek
Nemp6rusospolimerfilm (p1., szilikon-polikarbon6t,cellu16z-acet6t)
old6dnaka membr6nban,majd a membmembr6nokeset6na gilzkomponensek
rhn fal6n 6tdiffund6lnak(old6d6sos-diffuzi6smechanizmus).A hajtoer6 a parci6lis nyom6skiilonbs6g.A membr6nszelektivit6saa giz olddkonys6g6nak6s
diffuzo-kepess6g6nekfiiggv6nye. A tapasztalatszerint a j6 szelektivit6su
csek6ly,a szelektiviths6s az ilteresztSkepess6g
membr6nokifieresztSklpess6ge
kozott forditott arSnyoss6g6ll fenn. Az alkalmazottbethplitl6soldalinyom6s
a 100bar ert6ketis. Membr6nkenttobbretegiimembigen nagy,meghaladhatja
r6nokat alkalmaznak.Az aktiv r6tegneka kisebb ellen6ll6s 6rdek6benrnin6l
ellen6ll6 rnechanikai
v6konyabbnakkell lennie, a nagy nyom6ski.ilonbsegnek
szil6rds6gotpedig a por6zustitmaszt6rltegbiztositja.
997

napjainkbannagy jelentdsegevan a petrolkerniai

A ghzperme6ci6nak
keletkez6hidiparban,valarnintaz amm6nia-,metanol-6s m6s szint6ziseknel
A jelenlekinyerese
eset6ben.
hidrog6n
l6v6
hullad6kg6zokban
rog6ntartahnir
gin6l jobb szelektivit6srimembr6nokkifejleszt6sesziiks6gesahhoz,hogy a
gbzpermedci6
a nagyipari Or- 6s Nr- gyirths rendkiviil energiaig6nyes,leveg6cseppfoly6sitSson6s az alacsonyhdrn6rs6kletiilep6rl6sonalapulo el6tilitbs6nak alternativ6ja lehessen.
nagyjelenttisdgiiaz ill6kony szervesolszernpontb6l
Kcirnyezetv6delmi
d6szerekg6zeinek(VOC: volatile organiccompound)elt6volit6saleveg6bcil.
megold6s6rasikerrelalkalmazhat6a ghz-, illetve gdzA feladat gazdas6gos
jobban old6dnaka popenne6ci6.A permanensg6zokn6lugyanislenyegesen
lirner membr6nbanaz old6szergfzok,ezert a VOC 6s a pennanensghzkozti
nagyobba gdz-g6zkozottin6l.P6ld6ulPoRreR
szelektivit6snagys6grendekkel
viszont221 (poliimid
szerintaz OrlN, szelektivit6skb. 2..3, a metanol/leveg6
xilol/leveg<i
eset6npedig400...500([86]).
rnembr6n),

25.4.Membrfnszeparfci6s alkalmazisok a vegyiparban

elj6r6sokrendkivril sokfele, szerte|gazoes egyre b6A membr6nszepardci6s
vtl6 felhaszn|Iilsi lehet6s6si koziil n6h6nyatfelsorolunk:
Mikroszirds
o oldatoksterilez6se
hcikozl6sn6lktil;
r oldatok szil|rdanyag-mentesit6se.
Ultrasz{iris, nanosz[lr6s
r elektroforetikusfemfest6kekvisszanyerese,
(a primer festekekvizes diszperzi6b6ltort6n6visszanyer6se)
;
o olE-viz emulzi6k kezel6se,(hasznilltfirr6olajok, hiit6- 6s ken6ernulziokbejelent6sencsokken);
siiritese,igy a keletkezSszennyvizmennyis6ge
. biotechnologiaifelhaszniiftsok,(sejtek,enzimek szeparalasa,
visszanyer6se
fennentl6b6l,pirog6nanyagokelt6volit6sa,rogzitettenzimesfennent6ciok);
o viz- 6s szennyvizkezells,
lehet6sege
(ipari, technol6giaiviz visszaforgat6si
a technol69i6ba);
o latex emulzi6k kezel6se(koncentr6l6sa porlaszt6sosszaritirsel5tt, visszas6k elt6volit6sa);
tornenyit6s6svisszaforgatisa technol6gi6ba,
998

o textilipari szennyvizek kezel,se, (detergensek, szinezfanyagok, festekek

elt6volit6sa);
o papiripari szennyvizek,szulfitos lfgok kezel6se(irjrahasznosit6sa).
Forditott ozm6zis
o
o
o
o
o

f6ms6szepar6l6s;
w6viz nitr6tmentesitese;
brackviz, bhnyaviz s6talanit6sa;
ultratisz ta vizek (elektronikai ipar, gyogyszerip at szhmir a);
kazim- es hiitdvizek kezel6se.

Pervapordci6
o alkohol * viz szftvitlaszthsa;
. szervesold6szer viztelenit6se;
o ecetsav-viztelenitds.
Gazperntedciri
.
.
.
.

Hz elv6laszt6sakiilonbozci szuperkritikus 6llapotir komponensekt6l;

savas gdzok (CO, es HrS) 6s viz elt|volit6sa foldg6zbol;
leveg6 oxig6n- vagy nitrog6ntartalm6nakdirsit6sa;
szervesoldoszerg6zokvisszanyer6seleveg6b6l.

25.5.Membr6n os sz6tv6laszt6mtiveletekversenyk6pess6ge
(tisztit6si)feladatbanaz el6irtkovetelmdnyeket
tobb
Sz6moselvdlaszt6si
verseng6"elj6r6sokkoziil
etj6r6ssalis teljesitenilehet.Ilyenkor az ,,egymassal
azt kell vllasztani, amelynek legkisebb a teljes (i.izemeltet6si+ beruhdz|sl)
koltsegig6nye.A szervesold6szerg6zok(VOC : volatile organic compound)
alkalmaselv6laszt6sielj6r6sokraHuvpHRrY
leveg6b6ltort6nSvisszanyerdsdre
vizsgiiatot([45], p330),melynek
6s mnnkat6rsaiv6geztekilyen cisszehasonlito
a 25.9.dbrdn mutatjukbe.
eredrndny6t
(%) az ordin6t6n,a
Az 6brhna tisztitand6leveg6 acetonkoncentr6ci6ja
szetepel
pedig az abszcisszan
feldolgozottleveg66ramNm3lminegys6gekben
tartom6nya vizsg6latszerint ot teriiletA vizsgrilt koncentr6ci6-leveg66ram
annak
az
e\jhrisnaka neve szerepel,arnellyelaz
r|szre oszthat6fel, melyekben
a legkisebbkoltseggelnyerhet6vissza.
aceton9Soh-ka
999

acetono/o

40

ABSZORPCIO I.
MEMBR/IN1)

:
i 2;

(membren.ha a kinyer6s<< 957o)

MEMBRAN, PSA,

esszoRPcr6,mszonpdd
3

i
:

ABSZORPCIO II.

i
l
(adszorpci6,ha a

0.3

kinyer6s>> 95o/")

PSA**

s)
2.8

4)

28

56
280
leveg6inam,Nm3/min

PSA : pressureswing adsorption

* tisztaleveg6el6rlllitrisrlhoz
PSA-Iviilasszunk
** amembr6nmiiveletversenyk6pes
2,8...5,6Nmr/minleveg66ram
tartom6nyban
miiveletkiv6laszt6sa
leveg6
25.9.dbra. A legkisebbk<ilts6gig6nyii
elv6laszt6si
acetontartalm6nak
95%-os cscikkent6s6re
1. Ha a leveg6 acetontartalma>2o/o es a leveg66rarn kisebb mint 28 Nm3/min,
a membr6ntechnika alkalmazbsa a legink6bb gazdashgos. Ha tiszta leveg6

adszorpci6:pressure-swing
el66llit6saa c6l, akkor a PSA (nyom6slenget6ses
adsorption)eljrir6sa megfelelSviiaszths.
2 Ha a leveg6 acetontartalma >2o/o 6s a leveg66ram nagyobb mint
28 Nm3Anin,az abszorpci6az alkalmazandoelj6r6s.El6nye csokken(vagy
rendszerintalkalmaelv6sz),ha az elthvolitandoold6szeraz abszorbensk6nt
zottvizzel homog6nazeotropotkpez(az aceton*viz nern azeotropelegy!),
regenerSl6s6nak
kolts6g6t(l6sd azeotrop
rnivel ez megnriveliaz abszorbens
Ha
leveg6
acetontartalm6nak
nem sziiksdgesa
elegyek desztill6cioja). a
95% ilt visszanyerni,a membr6n-szeparfrci6is versenyk6peselj6r6s.
3 A harmadiktartom6nyban(0,3%...2Yo6s leveg66rarn<56Nrn3/min)nincs
egy6rtehntienprefer6land6elj6r6s.A rnembr6nmiiveletetink6bb a nagyobb
celszerl alkalacetonkoncentr6ci66s a kisebb leveg66ram-tartorn6nyban
mazni. A PSA-elj6rts villaszthsakis leveg56ram(111.95% feletti acetonvisszanyer6s)eset6n aj6nlott. Nagy leveg66ram 6s reszleges acetonvisszanyer6seset6naz abszorpci6a rnegfelel1 v6laszt6s,mig kis aceton1000

eset6na szerz6kink6bb
koncentr6ci6(6scsaknemteljes acetonvisszanyer6s)
az adszorpci6taj6nlj6k.
4. A negyedik r6sz az 56 Nm3/min leveg66ramhoz6s 2Yo alatti acetonkoncentr6ci 6hoz tartoz6 tartorn6.ny.Ekkor az abszorpcio alkalmazisa aj fnlott, de tiszta levegl el66llithsaeset6na feladat kozel azonoskolts6ggel
is.
megoldhat6adszorpci6val
5. Ha a leveg6 acetontartalma{ 0,3Yo6s a leveg66ramkisebb mint 56
b6r kis leveg66rameseNm3/min, a PSA alkalmazhsaa leggazdas6gosabb,
elj6r6slehet.
is versenyk6pes
t6n a membrhn-szeparhci6
gazdas6goss6ga
meg6llapithat6,hogy a membr6nmiiveletek
Altal6noss6gban
nagymert6kbenfiigg az alkalmazottmembr6nszelektivit6s6tol6s 6teresztdk6pess6g6t6l.A tiszta v6gterm6kkovetelm6nyeeset6na szelektivit5s,nagy
anyagbramfeldolgoz6saesetdnpedig az |teresztSklpess6ghathrozzameg a
tnakkorl6tait.
rnembr6nmiiveletekalkalmazflsf

berendez6sek
25.6.Membrf nszepar6ci6s
A membr6nsziirdberendez6seklegegyszenibbelvi felepit6s6tmutatja a
25.10.dbra. F6bb elerneia tirol6tart6ly (1), abetfryl6l6szivatfru (2), a nyom6st szab6lyoz6szelepek(3), sziirlet- (a) 6s koncentr6tumelvezetf,keringtet6
szivattyit(6), illetve sorbanvagy p6rhuzamosanelhelyezettrnodulok (7) es a
rnegtal6lhat6
legtobb esetben,a membr6nv6delme6rdek6ben,a berendez6sen
egy kb. 100pm-esel6sziirdis.

elvi felberendez6s
25. I 0. dbra. Membr6nsziirS
6pit6se
1 - t6rol6tart6ly,2 - bethpl6l6szivattyti,3 - sza5 - kon4 - szlrletelvezet6se,
b6lyoz6szelepek,
keringet6
szivattyl,
centr6tumelvezet6se,6
7 - sziir6modulok

1001

(MF,UF, NF,
Lenyegeselt6resta modult alkot6 membr6nmin6s6g6ben
(siklap,spir6ltekercs,
csrives,kapill6r) taRO) es a modul konfigur6ci6j6ban
pasztalhatunk.
Mi kr osztir ri berendez,!sek
A rnikrosziird berendez6sektulnyomo tobbs6geirn. gyerty6s (patronos,cartridge) sziir6rnodult tartalmaz. A jobb helykihaszn6l6smiatt ugyanis a sik
membr6nokathajtogatva (plisszirozva)helyezik el egy perfor6lt mag koriil,
is szolg6l.Ezekn6la berendezesekn6l
a
amely egybena szfrlet elvezet6sere
hagyom6nyossztir6sielvet (dead-end)alkalmazzik: a sziirend6anyagkiviilr6l
befel6 6ramlik a patronban.TalSlkozhatunktiregessziil, illetve cs6membr6rn6gnem
nokb6l fel6pitettmodulokkalis a mikrosztirfkkozott,de elterjed6stik
6ltalSnos.
Ultrasz{irri berendez,!sek
Az ultraszfr6 berendez6s
ekn6l valamennyimembr6nkonfigur6ci6 megtal61hav6ltozik a berendez6s
felepitese.A kereszt6ramu
t6, ennekmegfelelSen
sziirds
rniatt egy be6pitett keringetS szivatty[r juttatja vissza a sziirSn 6t5ramlott
a bet5pl5l6vezet6kbe.A modulok be- es kivezet6oldalain
,,koncentr6tumot"
elhelyezettszelepeksegits6g6velszabiiyozhat6a membr6nk6t oldala kozott
kialakulo nyorn6sktilonbseg.
Forditott ozm6zisberendezdsei
A forditott ozmozisberendez6seindl
is megtal6lhadukaz osszeskonfigur6ci6t.
A modulbanfelldpd 6raml6sienergiavesztes6g
kovetkeztebensz6mitanunkkell
ami k6roshatdsokateredmenyezhet.
Ezen boml6si,
az anyagfelmelegedes6re,
nrin6s6gcsokkent6
v6ltoz6sokelkeriilese6rdek6bena berendezlsekn6laz ROmodulokeleh6cser6l6t6pitenekbe.
P ervapordci6s kiszillekek
A pervapor6ci6sberendezesekfontos elemei a membr6nttartalmazomodulokon kiviil a h6cser6l5k,rnelyeka bet6plSltoldat megfelel6h6mers6kletre
tor(25.1
t6n6 felf6t6s6t,illetve a t6voz6 g6zperme6tumkondenz|lflshtvlgzik el
1.
is, hiszena parci6lisnyom6sban
dbra) Lenyegeselem m6g a v6kuumszivattyir
kifejezett membrAnonkeresztiili hajt6ercitirgy tartj6k fenn, hogy a penne6turn
reszb6l(a 96z kondenz|lftsaut6n) az cisszesrnerrghzt v6kuumszivattyirvalt6volitjrikel.

1002

k6sziil6kelvi
25.1I. abra. Pervapor6ci6s
fel6pit6se
I * h6cser6l5,2 - bet|pl|ltold6szeranyag,
elegy,3 - visszamaradt
5 - permedtum
4 - membr6nmodul.
7 - vdkuumszi6- kondenzdtor,
196z),
vattyir, 8 perme6tum(folYad6k)

G dzp erm edcio s berendezs ek

els6sorbaniiregessz6lakbol6llo moberendezesekben
Azipari gfnpermehci6s
dult-haszn6lnak,b6r kisebb egys6gekbensikmembr6nokattartalmazo,un' t6ny6rosmodulokatis alkahnaznak.Altal6bantobb modul megfelelSkapcsol6sival tudj6k biztositani az el6irt elv6laszt6st.A berendezls tervezls6nek
az opkombindci6inakkolts6gelemz6se,
lenyegesr6szea modulok lehets6ges
kapacit6sa
gazdas6goss6ga
Az
eljhrbs
meghathrozisa.
modulkapcsol6s
tirn6lis
a fiiggv6nye.
nak 6s a kivdnt term6ktisztas6gnak

Irodalom a IV. rflszhez

1. BalAzsL.: ABorsodi Vegyi Kombin6t thvlati fejleszt6sikoncepci6ja.
Miskolc,1981
2. BBrB J.*VAnroNvt J.-Vls A: Mezfgazdas|gi term6nyeksz6rit6sa.Mez6gazdashgi
Kiad6,Budapest.1985
3. BsNeoBr P.-LAszlo A.: A vegy6szm6rnokitudom|ny alaplai. Miiszaki
K<inyvkiad6,
Budapest,1964
4. BpszporcsGy.-TAKAcsI.-RuooLFP.-FABRvGy.: 209.706. magyal
(1989)
szabadalom,
5. BEcLsn, L. T.-GnossMANN, L E.-WrsIERBERG,A. W.: Systematic
Methods of Chemical ProcessDesign. Prentice Hall, Upper Saddle
River,1997
6. BnLpr, R.: IndustrielleDestillation.VerlagChemie,Weinheirn,1973
7. Bnuxxsn, K-H.: Separatorenu. Dekanterfiir die kontinuierlicheExtraktion. WestfaliaSeparator,
Techn.-Wiss.Dok. 4(1982)Oelde
8. BnuNeuER,S.-EMMETT,
P. H.-TprlrR, E.: Am. Chem. Soc. 60(1983)
309
9. BunroN,H. D.-HerAsz J.:M. KemikusokLapja48 (1993)7.268293
10. Cttoppy,N. P.: Handbookof ChemicalEngineeringCalculations.McGrawHill, New York, 1994(2. kiad6s)
11. Cout soN,J. M.-RIcHARDSoN,
J. F.: ChemicalEngineering,1., 2., ,s6.,
kotet,New York, Wiley, 1991
12. CnevBR,F.: Chem.-Ing.-Techn.27
(1955)819,10*22
13 DeNc<wERrs,P. V.: G6z-folyadkeljSr6sok.Miiszaki Konyvkiad6,Budapest.1976
14. DDs-Diffuseur zur Extraktion. De danskeSukkerfabrikker,Kopenhagen
6.n.
15. DpAr A.*Fowo Zs.-FOlopsP.-HuNpr J.-KpvrpNyS.-LANcP.-Rpv E.:
Elv6laszt6si
miiveletek.Tud. Szervez6si
Int. , Budapest,1985
16. Dtelen, K. Grundziigeder Verfahrenstechnik.
Carl HanserVerlag, Miinchen,1986
17. Douct-AS,J. M.: ConceptualDesign of Chemical Processes.McGrawHill, New York, 1988
18. EnrtZs.-BusnCs.-KonnaB.: M. K6mikusokLapja 49 (1994) 12., 4
89493
19. FAnnv Gv.: Vegyipari g6pek 6s miiveletekIII. Tankcinyvkiad6,Budap e s t . 1. 9 8 9
20. FAenv Gv. (szerk): Elelmiszeriparielj6r6sok6s berendez6sek.
Mez6gazda Kiad6, Budapest.1995
I 004

a vegyipar21. FAsnv Gv.-TerAcs I.: Korszerii elj6r6sok6s berendez6sek

ban.Budapest.1995
(1971)
22. FAsnv Gv.-Terecs I.-KIszELvGv.: 163.343magyarszabadalom,
(1986)
1.,:I97.220,magyarszabadalom,
Gv.-MeNczINGER
z ) . rFJ.FABRY
L. B.:
C. W.-lvlqus,L.-ANDERSEN,
L. A.-CLUMP,
24. Fousr,A. S.-WeNzEL,
(2.
kiad6s)
1980
York,
New
Principlesof Unit Operations.Wiley,
2 5 .FoNvoZs.:Int.ChemicalEngng.,14,(1974),(1) 18;14,(1974),(2)203
26. FoNv6 Zs.-RBv E.: Cherr. Eng. World Congress,Montreal, Canada,
Vol. II. p.298-302
1981Oct.4-9,paper6.9.4.proceedings,
Y.:
H.-YAMASHITA AIChE Joumal,29, (1983)38
2 7 . FoNvoZs.*NtsurlauRA
28. FoNvOZs.-Mtzssv P.: Heat RecoverySytems& CHP, 14, (1994) 249263
D. W. T.-MpszAnoSI.: ComputersChem.
29. FoNvoZs.-Kunner R.-RIPPIN
Engng.19,(1995)S1-56
30. FoNvoZs.-BpNr6N.: TransIChemE,76,PartA, March 1988,348
3 1. FOr-orsP.-FoNvOZs.: Rektifik6l6s.MiiszakiKonyvkiado,Budapest,1978
32. Fzuoev,I. R.-SvtttH,B. D.: AIChE J. 10, (1964)698
6,ny-szhtit6s.Meszemesterm
M. : Energiatakardkos
P.-PARTT
33. FneNCstCS
1987
Kiad6,Budapest.
z6gazdas6gi
P.-FoNvoZs.-Fot-opsP.:
W.-PtcHr,H. P.-SzolcsANYI
34. FnerzscHER,
DeutscheVerlag
EnergetischeAnalysevon Stofflibertragungsprozessen.
fiir Grundstoffindustrie,Leipzig,1980
P,: Physikalische Grundlagen der Chemie-Ingeniur35. GnassrraANN,
Aarau,1961
Technik.Sauerldnder,
36. GpaNropLIS,C. J.: TransportProcessand Unit Operations.PrenticeHall,
New Jersey,1993(3. Kiad6s)
Miiszaki Konyvkiad6,
37. GvOrnEcYIL. (szerk).:Desztill6loberendez6sek.
Budapest,1970
R. J.: Distillation.Reinhold,New York, 1961
38. HpNcsrEBECK,
SeparationOperationsin
39. HpNr-nv,E. J.-Ssannn,J. D.: Equilibrium-Stage
ChemicalEngineering.JohnWiley, New York, 1981
40. HrNes,A. L.-MeoDox, R. N.: MassTransfer.EnglewoodCliffs, Prentice
Hall,New Jersey,1985
41. HoounC.: Membr6nsziir6simiiveletek a bor6szatban.Ph.D. t6zisek,
KEE. t997
42. HottltND, C. D.: MulticomponentDistillation.PrenticeHall, Englewood
Cliffs, i963
and Modeling of SeparationProcesses.
43. Hor-leND,C. D.: Fundarnentals
PrenticeHall, EnglewoodCliffs, 1975
44. Hoppe,K.-MtrrnlsrttAss, M.: Grundlagender Dimensionierungvon
Steinkopff,Dresden,I 967
Kolonnenboden.

1005

45. HuH.rpHREy,
K. L.-Kplr-en II, G. E.: Separation Process Technology.
McGraw-Hill,New York, 1997
56 (1984)7., 548-549
46. HusuNc,G.: Chem.-Ing.*Teehn.
47. hlrrflsV.: MagyarK6mikusokLapja45 (1990)8-9., I |. es 12. szhm
48. Irr-psV.-Orro A.: MagyarK6rnikusokLapja47 (1992)4. 6s 617. sztm
49. Ivnp L: Szhrithsikezikonyv.MiiszakiKonyvkiad6,Budapest.1974
VCH-Verlag, Weinheim,
50. JarustrH, M.: ChemischeVerfahrenstechnik.
r991
51. JArv M.: Ncivenyizsirosolajok k6mi6jaes ipari el66llit6sa.Athenaeum.
Budapest.1946
52. Kapanov, V. Y.: Az anyag|taditsalapjai. Miiszaki Konyvkiad6, Budapest,1967
53. KeszerKtN,A. G.: Alapmiiveletek,gepek6s k6sztilekeka vegyiparban.
Budapest,MfiszakiKonyvkiad6,1976
Grundlagen
54. KAST,W.-KntscsBn,O.-KnOLL,K.: Die wissenschaftliche
L, II. 6s IIL kotet.Springer,Berlin 1978189
der Trocknungstechnik
91 (1995)10.,56*67
55. Krrlsn, G. E.: Chern.Engng.Progress
56. KrnrNvt J.: Konzervipariszakg6ptan.Miiszaki Konyvkiad6, Budapest.
1964
Kessler, Miinchen57. KsssLeR,H. G.: Lebensmittel-Verfahrenstechnik.
Weihenstephan.
1976
Processes.
McGraw-Hill,New York, 1980(2. ki58. KtNc, C. J.: Separation
ad6s)
E.: Destillier-und Rektifiziertechnik.
Springer,Berlin,1960
59. KtnscsBAUM,
McGraw-Hill,New York,7992
60. Ktsren,H. Z.: Distillation-Design.
Aarau.I975
61. KNBUI-g,
F.: DasTrocknen.Sauerliinder,
91 (1995)10.,77-78
62. Konos,W. .I.:Chem.Eng.Progress
Progress
91 (1995)10.,
68-81
63. Konos,W. J.: ChernicalEngineering
64. KovArs F.-VancHrZs.: M. K6mikusokLapja22 (1967)456460
65. KnenAcsS.-LAroRCAl
J.-PALprZ.:Oll andGasJoumal(1984)1., 16
66. KnsvsER,A.: Nat.Petroleum
News,22 (1930),21
67. KUnUvS.-FoNvoZs: Chem.Eng.Comm.,13616l-176,(1995)
(1997) 5., 188B.: Chernie-Anlagen*Verfahren
68. LUlluANN, H.-FRANZ,
190
46 (1974)207
69. Mann, R.-MosER,F.-HusuNc,G.: Chem.-Ing.-Techn.
49 (1977) 20370. Menn, R.-Mosen,F.-HusuNc,G.: Chem.-Ing.-Techn.
212
71. McCaeE,W-SMrrH,J. C.-HnnRrorr, P.: Unit Operationsof Chernical
Engineering.McGrawHill, New York, 1993
72" MtzspvP.-FoNvoZs.: Comp.andChem.Engng.14l2l3 (1990).

I 006

73. Moun, CH.E. et a1.:Membraneapplicationsand researchin food processing.NoyesPubl.,ParkRidge,1989

74. Morunn, R.: Z.-VDL 73 (1929)1009
J.: 187.187 magyar
S.-SzneoL.-At-tr,tAst
K.-SzENTGyoRGyt
75. Mor-NAR
szabadalom
76. Nnvprs J.: M. K6mikusokLapja41 (1986)7-8.,293195
77. Noelr, R. D.-SrsRN,S. A. (ed.): Membrane SeparationsTechnology.
Principlesand Applications.MembraneScienceand TechnologySeries,
2. Elsevier,Amsterdam,1995
78. Nvur- Gv. (szerk.):Lep6rl6s.MiiszakiKonyvkiad6,Budapest,1955
Modelling,De79. Peller I.-FoNvo Zs.(szerk.):Studiesin Cornputer-Aided
signand Operation.Elsevier,Amsterdarn,1992
103(1996).1.,21
Engineering.
G.: Chemical
80. PenrctNsoN,
81. Pnnrt M.-DucveNICSI.: Energiaes Atomtechnika,40 (1987) 5., 2112t8
k6zikonyve.Miiszaki Konyvkiad6,Bu82. PeRRv,J. H.: Vegy6szm6rnokok
dapest.1969
48 (1976)237
T u.: Chem.-Ing.-Techn.
83 PILHorEn,
J.: Chem.- Ing.- Techn.56 (1984)283-890
T H.-ScHROrER,
84. Ptt-HorER,
Mezlgazdas6giKiado, Bu85. PoncsaLMYZ: Nov6nyolajipariszakg6ptan.
dapest.1969
86. Ponrsn, M. C.: Handbookof IndustrialMernbraneTechnology.Noyes
Publications,ParkRidge,New Jersey,1990
87. PnptstcHM. (szerk.):Vegyeszekzsebkonyve.Miiszaki Konyvkiad6,Budapest,1963
88. PnptstcuM. (szerk.):Vegyipari tennekek.Miiszaki Konyvkiad6,Budapest,1974
89. Quar, K.: TechnischesWissen, Wdrme und Kraft. Fachbuchverlag,
Leipzig,1955
90. RRHav,V. M.: Abszorpci6selj6r6soka vegyiparban.Akad6miai Kiad6,
1953
Budapest,
M. H.: Application of Ultrafiltration in the
91. RpNNen,E.-Aeo EL-SALAM,
Dairy Industry.Chapmann& Hall, London,1991
46 (1991)1623*1634
92. Rpv E.-Fonvo Zs.: Chem.Eng.Sci.
93. Sl.rrlsR K.: Termikus elv6laszt6sim6dszerek.Miiszaki Konyvkiado,
1983
Budapest.
Univ. Karlsruhe,1983
94. Scspcr, J. R.: Dissertation.
A.: G6z-ghzrendszerek|llapotjelzfi. Miiszaki Konyvkiad6,
95. Scuptt-tNG
1966
Budapest.
A.: Szbriths.MiiszakiKonyvkiad6,Budapest.1967
96. ScHptt-tNc

I 007

E. U.-THuRNrn,F.: Destillation, Absorption, Extraction.

97. Scnr.UNDER,
GeorgThiemeVerlag,Stuttgart,1986
Elsevier,London,1995
98. Scorr, K.: Handbookof IndustrialMembranes.
kozmetika.
45 (1996) kiilonB.-SAwtNSKyJ.: Olaj, szappan,
99. SrlaANpr
szfitn
100. Srvrrrn,R.: ChemicalProcessDesign.McGrawHill, New York, 1995
Budapest.1974
101. Sovt-o Gv.: Vegyiparielj6r6sok.Tankonyvkiad6,
102. Sovt-oGv.: M. K6mikusokLapja45 (1990)8.,366
103. Sovtt-oGy.: M. KdmikusokLapja51 (1996)12.,500
104. SouosRS,
M.-BRowN,G. G.: Ind. Engng.Chem.26 (1934)98
105. SncsLMAIR,
J.: Chem.- Ing.- Techn.52 (1982)253-255
Tankonyvkiad6,BudaB.: Vegyipari k6sziil6kekszerkeszt6se.
106. SzANTAY
pest,1963
(1960);
107. SzAszK.-TnrAcs I.-Femns J.: 148.662magyarszabadalom
(1967) 6s Tarncs I. etal:212.779 magyar
I59.977 magyarszabadalorn
(1991)
szabadalom
P.: Vegyipari miiveleti egys6gekenergetikaianalizise.Mii108. Szor-csANyt
szakiKonyvkiad6,Budapest,1972
109. TarAcs I.-FAsny Gy.-PApL.-Ktszet-v Gy.: 172.289 rnagyar szabadalom"(1975)
J.-L6RINCZ
Cs.-RunolpP.:i75.821
110. TerAcs I.-BeszporcsGy.-FOLDESI
(I97 7)
magyar szabadalom
J.: M. K6mikusok Lapla 23
111. TprreMArrr A. K.-UsrcBRrA.-SAWINSKv
(1968)140-1516s 213-220
112. TnpveAL,R. E.: Diffuzos vegyipari miiveletek. Miiszaki K<inyvkiad6,
1961
Budapest.
113. UllmannsEncyklopiidie2. kotet,VerlagChemie,Weinheim1972(4.kiadSs)
114. UmwelttechnikSelasKirchnerGmbH:Abluflreinigung- prospektus(1997)
1 1 5 .U S * P a t .1: 8 9 6 9 1 6 ( 1 9 2 8 \
116. Vnton O.: Sz6ritok6sztil6kek
szhmitisa.M6rn. Tov6bbk6pzSInt. Budapest.1947
117. VnN WTNKLE,
M.: Distillation.McGraw-Hill, New York, 1967
chemischerVerfa118. Veucr, W. R. A.-Mut Len,H. A.: Grundoperationen
Leipzig - Stuttgart, 1994
renstechnik.D.Verlag fiir Grundstoff,rndustrie
(10.kiadris)
119. Wer-eS,S. M.: ChemicalProcessEquipment.Butterworths,Boston,1988
PrenticeHall, Engle120. WaNrAr, P. C.: Equilibrium StagedSeparations.
wood Cliffs, 1988
121. Wprss,S.-MIr-nzER,K. E.-Gnq.ultcH,K.: ThermischeVerfahrenstechnik. DeutscheVerlag fiir Grundstoffindustrie,Leipzig-Stuttgart,I993
122. WenrANP.: Cukoriparizsebkonyv.Miiszaki Konyvkiad6,Budapest,1961
1008

MiiszakiKonyvkiad6,Budapest.1965
123. WenrANP.: Cukorgy6rt6s.
124. WrnrH, H.: Adsorptionin Ullmanns Encyklopiidie(4. kiad6s) 2. kotet
(1972),Verl. Chemie,Weinheim
125. WurrHlER,P.: Raffinageet g6niechimique.Technip,Paris,1965
R.: Z. Anorg.Allgem. Chem.7l (l9ll) 356
126. ZsrcrvroNDy

Friggel6k

F.I . tdbldzat
(SI) n6h6nyfontosabb
A nemzetkcizi
m6rt6krendszer
kulcsa
iitsz6mitdsi
Hossz

rA
lnm
ipm
lmm
lcm
1 inch
I ft (16b)

: 1 0 - ' 0m
: 10'em
= 10-6m
:10rm

: 0 , 0 1m
:0,0254m
: 0 , 3 0 4 8m

Felillet
I sqft
1 sqin

:0,0929m2
:0,0006452
m2

Tdrfogat
1 cuin
I cuft
I imp gallon
I USA gallon

:
:
:

Siiriisdg
1 lb/cuft

: 1 6 , 0 1 8k5g i m 3

\6,387. 10'6m3
0 , 0 2 8 3 1m
73
m3
0,004546
0,003785
m3

Erd
I dyn
1kp
I lb force
Nyomds
I Pascal
I dyn/cm2
lkplcmz:lata
I bar
1 millibar: I hPa
I lb force/sqin
linofHg
1 vizoszlopmm
I ton: 1 Hg mm
760torr: I atm

:10rN
: 9,8066N
5
:4,45 N

: I Nim2
:0,1 N/m2
: 9 8 0 6 6 , 5N / m '
: 100000N/m2= 105N/m2
- 100N/rn'
:6895 N/m'
:3390 N/m2
:9,819 N/m2
: 133,2N/m2
: 101325N/m'

I013

F. I. tdbldzat I. /blvtatdsa
Munka, energia,h5
lNm=lWs
I erg
I kwh
I PS h (l6er66ra)
1 kpm
1 kcal
I lit.atm
1 ft.lb
I BTU
I HPh

= l J
: 10-7
J
: 3 , 6 . 1 0 6J
: 2648000J
: 0,80665J
: 4 l 8 6 , 8J
: l 0 l , 3 3J
: 1 , 3 5 5 J8
: 1 0 5 5J
: 2684000J

Teljes[tminy
1 Nm/s: I J/s
.l
ergls
I kpm/s
I PS(16er6)
1 kcal/s
I kcal/h
l BTU/h
1HP
I USA standardcommercialton of refrigeration

: 1 W
: l0-'W
: 9 , 8 0 6 6 5W
: 7 3 5 , 5W
: 4186,8
W
: 1 , 1 6 3W
:0,293rW
: 7 4 5 , 7W
:35r7W

Hdvezettsi tinyezd
,

kcal
m.h.fok

I BTU'in
sqft.h.oF
I BTU
ft. h.oF

1 , 1 6 3w
m.fok

: 0,144 W
m.fok

w
m'fok

H6dtaddsi ,!s hSdtviteli tdnyez6

1014

kcal
m2.h.fok

:1,163 w
m2'fok

F.l. tdbldzat
2.lblytatdsa
= 5,68 W

1 BTU

m2'fok

sqft.h.oF
D in am ik a i v iszko zi ttis

.kg -,
l

ms

Ns

:lPa.s

m2

ldekapoise:1daP=1Ns
m2

:1Pa.s

I p o i s e :1 P : 0 , 1 N s

: 1 0 0m P a ' s

m2

I centipoise:I cP - 0,001 Ns
m2

=1mPa.s

I kp . s/m': 0,80665Ns

= 0,80665
mPa's

m2

I r b / f t . h : 0 , 4 1. 3r 0 ' N s

= 0, 4l3 mPa s

m2
I l b / f t ' s : 1 , 4 9N s

: 1 , 4 9P a . s

m2
Kin ema t i kai v iszkoz i t ds

I sqft/tr

:0,258,0"*

I sqft/s

:0,0929m2

I c S t : l 0 - , ,m 2
s

:1 mm2
s

1015

N]
.G

I
j r
l .

^i

a a

it l1
9 3
:o - o!

,z

E
I

IE

-:
l:
;.
te

E
r
I
I

I
E-

to

3i

a
a
t

a
C

rI

g
\

l
L

5s
G

E
to

a
o

!
E

E -

r !

.!

3 T

.5
E a

:I II

f l r

,r :9 l i
', ! ;' i(

a
c

!
a

l i , i
l

c)
c)

o
I

-()
E
o
()

N
\c,)

E
r(-

>
i
E

to !a

E
F
,o

E
o

o
o
l

l
T

is_
ct8

E
a

'

t
?

o
o

:---To

t
c

:.

rt

ia i t
g

II

,l
t

_ 3
II

.
l
t
l
; J

tr

t
9

i
!

iE

=
!
o

9to
E
i

!
t
6 o

E : 9
.:,6 t
;- a

&

: 5
?

r 9

o
o

o
;

i
<

!
!
z

E
o
9

3 i
8 a
,5t

l .t ai

I
l

l
l
t
t

a
r
.
o

o
l
l
l
l

I
it ll

t l
It lI

_l:

P EE !:
r1 i 4 So 9*

I J

8 9 5
-

* o - -

a
a

t 9

sr i l; i
i

J A : . I

.E
'o

il

II

II

"E
Eil;

_--

I
I

-r-r
E
i i|
| 6 :

lrr

o
i
t
g
i
l
=
l
t
.
1
a
= 4 l I
c
l
t
l
l

g 8 ;

E :

a
I

r 4 i
-_:
.n ,3

r sl l l l
:I l,l I I
i'ilEi,l

: - l
l

o l _

2 0
i !
o

b -

-i
&

s
..j
v

)o a.)

ca)

\t

C\

F-

cA
00

00 0\
sr
n oo 00 00

cl

a.)

oo

<l ca

00 oo

\r

<<

'=^
>.Q
.(D .tr bt)
Nr '!l

c.l

|,-

a
vi

:a

NCO
:QV

t-t

c.)

aa
N
ctl

ta) o.l
c\ c.)

\o 00
O\ O\

c\

vco
O\ r-.

a..l

ooo
$ s

c.t c\

(\

-i

oo
|'-. t-\o^9

, X :
N-o

co

ool
c.l

F- o \ @ a.) v-) an
<. vl \ o ^ \ co oo o9 \ \
c{ O o o
o
v C.l o o ral
lr)s
\o
n

:.) 31 vt)

cO

(\

c.l \o

o\

sr

a.l a.l
-i

a)
N

q s

<f,
$

c\
$

|r)
.v

oo

\O@

- v

(-t

C-l

t--

N -

a)

.)o\ @
)O \O
N cn
\ c-l ca ca ao ca

)o )O t-- v
c)o )o oo oo oo tt- t--

-i

\o*

sf
)o

N Y
> =
.a) N

...l

a1 N

oo

R rc

a.l

c'.l (-.1 c.t c.l c.l

q oo .l
* c..l

n
N

oo

^i

r-

r)o\

cJ
w

ca
lrl

!i-

* +
rn
\o

(-. ao

!$
ta)

-O\

c.)
rif

V'l
t'- Fc..t
at c.l s Fc.l an c.l $ c o
o1 !f, F- a.l

ra) - C \
lif

cO

ca
t.-

c..l

c.)

I-t

cO

an 00

s t-- O s

-iO

c{

c7)

Sr)

o\ 00

ra) !)

aa

c\

-\O

|.- \o

t-

oo

6l

c.l ao sf,

F-

co v t r )

c-

Fc\

vl
(..l

q
'<s

(\

co co
v
oo. s
c.l
c.)
00
t'- ta) ao
an ca ca cA N o.l N N

F-

@
h

c- .'l
$

c\

00 t-- tt-'

r-.

an

|.*

co a.l

*i
r.

c.t N

'+

cO

a..l co

cr)

s v

til

r\

v
N
C.l

ca)

\f
00
oo oo oo @

aa
N )o
oo
$ <r
oo. )o oo 00
j

oo

a.l cO

oo
a\

@.
a.)

r<r

t--

co

ci

s(-l

t-

's<
N

oo
r'l

Eo;

.<

oo c-

F-

@
aO cO

aO
$

r
$

\r
a
v

ra) c'l
ta) c.l
c- 00 oo

t-.

tr)
tr) rn

>\ .o

|.-

F-

)o

co

5 N
a a
N ,gl

fl

r v o

F-

.<

oo
$

aa

@
N

oo

c.)

c-.

oo
tr)

aa a
c.l
vl

Fc.)

N
@

R s -q

ao

)o
<l

oo
c.)
N

+:=
N,9J
bo -v
)
'=N . (>,
a ) c ) v

Ntr
v
cO

r--

c'f--

oo
o9 cl

a
r= r--

\co

FN

$
@

v
$
co

t-t
N

AI

F-

co

c.)

F-

c.-

Fc.)
N

lir

c.l N

ta)

(-r

r-

ca
oo oo

. E N
fq i; ?

a
N

(x ) c

6\
>.o

cO

()=

.if
H

t--

F-

t-t

oi

@
t.t

co

c- v
F-

ca F-. c.l
a-'l c..l c.) co

C.l
C-l
rv

lr)

FC.l

s
w ,ai n
t-t

00

cn

ro

00
a.l v

oo 3\

tr>\
x : 3
-i:
?

<f,
F-

@
a'l

c\
c.l
6l

9'y
, v o

x( )( >)

u
.()
U

c..l

(\

co \f
a-.1 N

c\

c\|

|.- oo
C.l e.l

N
N

aa .d|
c.)

:s
r- r-

co ca ca ca

o
'il
c.)

N
.\S
F-.

a!

c.l c..l

09 \
oo oo @

|..

cal

F|.v')

v
N

N
N

c.) @
N

co cl
@

t-@

(r-

c.l

c.l

|.-

r)
n

Ir-

\co

F-

tr-

F-

c-l

Fa.l c\
c.)
co
ca
Gl a.l 6
cn co

ca

ca

t-t-- t--

cn

tr-

oo @ xi n

oo

c-

t*a-l N

F-

Ir-

F\

=q

.<r

oo

co ca
r- F-

n
r-

@
A

cl

Fo.l

t-- F-

in

s oo
q

c-l c.) cO
O

L >

v
oo

lif

F-

co

tr)
t l
c.l co co .$

a.l 6l

(-.1

c.l

.<r s
6l

c..l

*c.l

c..l c.l a.l N

c!
v

C.l cO rv
rir
ao
@
00

sr ca) co

F<ir

ca a.l
v t
v w
a.l N c.t c.I

.if

|r)

(\

C.l

<at

\r

rif
oo
@
ca ca
co oo
c.l v
r- F$
co tv
cal
cO :n co cal a.l c{ N c-l C.l a.l
ca ar) co
N
c..l N C\ C.l a{ (-.l N N
N
.J a-l a.l c.]
f\

[.-

a.l
@
ar
ra)
c.l c.l c{ c-.1 N
(-t

oo

@
la)
c.l

c{

c.t

:7)

sr

c..l N

C-l

\l

.$

c1

\l

\l

\l

\l

'{
N

c.)
@

c-

Fc\

a.l

o.l

:al

-it

a{
c1

rd.

6l

a.l
v-)
co @
t-- co

s"

oo
c-

trl

c.l a.)

ca
co
v
cn m ca)
F-

F-

c{

ci
cn c\

a.l
F.'l

oo" @

f.@
c..l

trv
co ar) c.) co aa

\r
R c.l
o\
tr- oo
C.l aa rir
\r v w $ \-

ca

trr

c.l
v

t-oo

r-

op

A
t-t

\l

o.l

.{- $

oo
c..l c..l

aa)
ca

cal

co
tr)

<-

tr-

oo 00 co

t-r

+
(\

(-- a.l
ca

c\

c.l a-l

c..l

rn

00

cl
a.l

tr-

oo C.l
c.l cal

t1'

F-

co

cn
v

v
00 v

\f,

N v
c.l
ot ct

F-

oo

c{

F-

...l
N

cn

cl

(-.1

..i

oi
c.l a.l
s

oo

6l C.l c..l c\
cn
Fca r) oo
.if
.<r
.if
d
c-.1 c.) ca c.)

co
oo r.)

<r

a..t $ ca
co c.)
cO
cJ

F-

(-.1

ao

t-- 00

00

F-

.ri
@

\r

vl
ao

f-

c1

.1
(\

w
t.-

c-

c.t ca)

>.
q

(\

co o.l
o.l
c{ q

l--

F-

ca
ca ra)
$ $ v

F-

cf)

r-

f-

oi

t-- t-

$
t'-

F-

F-

c-

rs

t,- lr)

c..l rv
cn

t'-

r-

m 00 t-

,.i

ci
a.l

:a)

aa t'00

s|r)

c.l
N

v') tr)

r)
v

s <r

V
N
'c
ca)

bo N
- \i 4 ca
a]

AI

c!
ca

(\

cn tr) oo
o\ oo t-. F=

c\
c.I c.l N
N
ol N

N
C.l

co

--

a.l c{

o.l

vl a.l
oo F-

ca c.l

FN

(\

t'6l

F-

r-.

oo

c.) r) r- N
ca
ar r-. F- 00 oo

.tr
v

cO

ca
ca C.l

oo

C.l

a.l

t-r
N

rf,
r)
@ $
C.l C.l c.) ca c.) ao v s
t-. t-. F- t-- r- r-- F- c- c-.
N
c.l e.t C-l N
N
N

e.l c\

c.l c\l c{

ra)
FN

c- a

c.l
F-

(\

(\

c.l

F-

.rf

C.J

(\

cl c1
c..l
c.l c..l N a.l a{ ci

.+

co f..

t-oo

co

t'-

c.)
c\

lif

c-.1 c.l e.t C\l C..l

c\ tf,
lr)
t-'
FN a.l

|,-

tr)
$ oo
t.- a-- oo 00
t-. c- a- ac.l a-l c\

oo
t-co t'c{

N
Fc\

bo

f\

t-v v

cn
t-

09 oq
sr
c.{N
r) u) r)

.+ oo

r--

aa
c'I

bo
e

FN
r

cr (J

a.l
co

@
c-)

c.l r)
v t-r)

ao
cn

(r)

c\

t--

ca

ry
co

C.l
c.l

rr)

ta)
co
ca ral 00

t-t

.<r C-l +

co F-

c.l

\
\ <1'

<J-

\
oo
(\

r-

$
(-.1 v')
c.)

c!

oo

'tr

c.)

:tr
ca
N

c.t

I-t

v.

tir

r\

(-l

c\

F-

c\l v
F.
C.l cO
@

F-

co c.)
@

a.l <i'
00
c.) cn co ao

ao

ca v')

oo
t--

aa

t'-

F-

F00 F-

(--

oo
+ v
F- $
r"l ca c.l c{ cl

N
.if
F-

t-t

c\ r<r .f,
oo oo.
@
ts
ra)
$

og

ca \r
F- r-ca
cn tr) Fca 00 N
t.- F- c- t - oo 00 oo

C.l

00 6

c.l
$.

r-

oo

r-

a{

FN

t.r

c-

F-

ca v
co @

c.l
ca

c..l

rn

+
oo oo
f-

F.-

F--

(\

Fc-l

ao oo c.)
ca ao + $

@
cal

ao

oo

c'l
@

c.)

.+

(\
ai

cO co co ao c.l

o.l
t-

c-

6l

C.l

s
q

cn
N

cr)

|r) c.l c.l

t-' v
co a.l c.t

c.l

cn

tr- <t

t-t

cA
6

c.l

09

r;

t-t

N
.<S

s
s

..)

c-

c'l

cat

c.l
a.t $ m
o\
an r$ tt-- t-- @
t'vl v')
c.l c\l a.l o1 C':l N N
c.l
c.l

r-. c\ cc..l s
.'l s. n
c..l N

s
\

a
(\

b0
ca C.l
co c..l

. J
L \

co

ca

F-

rc oo oo oo

J1

a= r- t-. t'c\l c.l N c'l

rc
c-

co

F-

c.-

s
tr-

oo

c.]
F- t--

aa co <l co aa N (\
oo oo )o 00 oc 00 oo
c.t N an N (..l 6 (\ N

00 @

(\

sr +
rc t )o
N
\i \t

C-l 00 c.) oo .<r

00

c.t
t-t
N

)o

(\

F-

o\

00 t-- t-'
N N 6l

s
t'r(-.1

F-

ca{

..J

(\
c.)

00 v')
c- .f,
t- c.)

00.
c1

trs

c..l

F.
N

t-c.l

.f,

*@

aa

t'- tFa\

ca\

t,a.l

cal

c.n

bo

..i
@

ra) Foo 00

00

oo F-

n
<f,

co
a oo

F.

<r

GI

co

I-r

ao

co co

co

F- v
c.-

ao co
oo

(\

s oo
+
c.)
oo t.- r-

..I I c-t
v r cnl*
00

c..l
...l

ilc.l

c!

<.

c-.1

a.)

F-

cO

|.- s

oo

t-- c.) oo oo

C-l
F-

(\
N

r|

tr-

00

oo
c{

t-- C.l oo
rir t'c.)
trc..l
$ s s v

-i

-i

A A

00
ca aa $
c1 N N

C-l

&
s
oo tr) C.l

ct

Ft\

c.)

s
cl

ca
N

c.t

rif

V
$
o\
6

.d
c.)

co
.if
6l
c.)

v
N

r-

F- Fc"l 6l

r-

ca)
ttC-l

(\

cn
a.l

c-

cn

('- oo

c.l @

r-

c-

c.l
@

t-t

ca
C.l C-l co ra co co co

olo

o^lc
A

d.O

OIO

co c- v ctr- ca cl \
trv t-.
c.l
c! a.l a{ 6l (\ c{ N

F-

c.]

c.l

aa
N

n,

c'l v

*
oo

ca
an
c.l

t'c.l v
c.l

r<r c.)

cn

(\

c.!

c6

('l

*
!f,

F-$
N N

co an

.(r

cn

\
|r)

C-l a.l 6l

c.l
+ v

<f,

cal

cA
F--

a.l c..l c-.| N

oo.
$ rn

09

oo m o\
C-l

tr- r-

lr) $ *

tr)r

oo oo tr) cn N N
t-- $ - r.t O\.o
r

F- t-- F- F- 0o co *
$ F- O cl N O O,

a.l o
t-- -

\o^ \o^ \o- v] q q.'1

..f o{ a-i

rn r) lr)r.)t.r) V'r rnin

o^ q, oo^v}

|.l r.lratWr++
co

\r
\tr

@ @ tt- $
O W cO N
.{.\
c\..r
an ca co cq

O
\O
d}
ca

O
cO
q
c.l

\O
O\
q
co

*
\O
v}
ao

ca
61
\o^
c.l

$
0O
\o^
ca

\O
*
\
cn

t-- * oO
O t--.n
oo^ oo^ q
co co ci

rn
#
os

oO
O
a
:f

c.)
O
c'I
*

()
a

bo * o O c . ) $ O $ r ) o O O \ H O c i a . t
L >

-.+ q, O, oO t\ in cO O \O *
O F- <1' * \r) O\ ca \O O
:f $ cn ca cO N * * O O

N oO oO O .q cO C-l
c.t ta) t\ cl\ OO <i- r)
or\ OO F- \O rr) <- -

.^
k

()
- a.r
tl..{t-- F-.
..1 ...1

oo
trl
F..1

$
cA
Fr
N

ra)
Cil
rc.l

(.r
O
F.
c..l

r.)
oO
\O
..1

c\l oo
\O.O
\O \O
a.l (\

\O
c.I

N 00 o
oO $ F
lr) (r)'a
N c't N

\o
\O
S
N

o
i
<C\

\o
cO
N
N

V)

00
\O
r
c.l

,lz

a.l

OoOF-O\tr-c..l-r)co
r]dc.iviFJdJ--ldo

c.r

$
c.r

\O
c.)

oO O
a.) v

r
v

O\
$

cO t\
r
\n

cl o N \o tr- oo \o

\o

n
\o

01
\o

co
t--

F|.-

c-l
oo

OO 0o o

(,)
6l
tn
V')
(:'

N OO O\ cO cO \O t-- \O
O\ * - O O\ N t-- $
+ O ct\ @ r + c.l lc.lc.l

r.)
ci
O
-O

@
*
cr)
O\
Or

c-.1
0O r+ oO tr) oO FcA O \O oO O\ \O
oO rr) \O lr) <-.n
\OOOO

.(.)
k

9 9 u a v 9 9 9

OO{
cO O
oO O
co $

\f
t-$

l \

rr$ N O, tt- t-- - oO O 0o t-- ca tn oO N rO - l.) * \O c.) C.l $ r

.{' * * t r h \O \O t-- F- oo o.\ O (\

;
=
O

..r
t'*

! N
Yro

.? ii

E'5

, v =

op

rc
O\
.{O\
c\

<f
6l
O\
O\
c.l

a1
ca
cO
O
co

c,
Ol
FO
ao

t\o
O\
O
a.)

sr.)O \O
0O S
- c{
aa co

aoiN\o\
0O \O *
O \O N
ca co $
ci a.r an

o+-o\
ca N o|\ $
t-_ N \O $ v'r tr)\O
aa co ci c.)
^

(n
Fv1
\O
aa
^

I-- t'O\..}
\O t:.c.r co
^

:i()
*

ii")

>'s
- \:

*
O I N O h O O O O O O O O O O O O O
oo oO o|\ o\\ O - 6l cO <r t \O F- oO or\ O * c\l
- C'l Ol 6.'l

a..ii
- N

C ' I

ct'l
c\
O

f,l

F. 5. tdbldzat
Tiilhevitett vizg1z
fajlagost6rfogata,entalpi6ja6s entr6pi6ja
p,

MPa

"C

0,1

100
200
300
400
500

m'/kg

t,

s,

kJ/kg

kJi(kg.K)

1,696

)6'76 \

) 11' )

2815,1
3074,1
3278,0
3487,9

2,639
3,103
? s65

7,3628
7,8348
8,2162
R 54lg

8,8346
6,8654
7,0602
'7,4606

160
200
300
400
500

0,3836
0,4250

2767,3

o 5?56

3064,2
3271,8
3483,01

220
300
400
500
600

0,1021
0,1255
0,1512
0 , 1 57 6
0,1995

)9,)O 4

270
300
400
500
600

0,04053
0,04532
0,05780
0,06853
0,07864

)RlR 4

3665,4

6 , 0 18 4
6,2104
6,6486
6,9768
7,2586

l0

320
400
500
600

0,01924
0,02641
0,03217
0,03833

2782,0
3098,5
3374,1
3624,0

5,7120
6,2158
6,5984
6,9025

15

350
400
500
600

0 , 0 1418
0,016
56
0,02019
0,02489

2693,8
2977,6
3309,7
3581,2

5,4450
5,8851
6,3471
6,6776

20

310
400
500
600

0,00695
0,00995
77
0,014
0,01816

? 5 1 1?

5,1112

2820,1
3240,2

6,1440

tt \

0,6172
0,1109

? R 5 55

3024,0
3248,1
3467,4
3689,5

2925,4
3196,9
14?? R

7,7944
8,0877
6,3842
6 , 76 7 9
I,1285
1

Aal<

7,7024

6 5055

r023

F. 6. tdbldzat
NH.' g6zthblLzata
9
"C
-76
*74
1a

*70
-68
-66
-64
-62
-60
*58
-56
-54
-50
*48
-46
-44
A '

40
-38
-36
-J+

-32
-30
*28
-26

1024

p
bar
0,0696
0,0812
0,0946
0,1097
0,1268
0,1461
0,1679
0,1923
0.2t96
0,2501
0,2840
0,3217
0,3635
0,4096
0,4605
0,5165
0,5780
0,6453
0,7190
0,7993
0,8868
0,9820
I,085
1,r97
1,3r8
t,449

m3

1,3668
1,3709
r,3751
1,3794
1,3837
1,3881
1,3925
1,3969
I ,401s
1,4060
I,4106
1,4153
1,4200
1,4248
1,4296
1,4345
1,4394
1,4444
1,4495
|,4546
I ,4598
1,4651
1,4104
1,4758
r,4813
I,4868

13,78
r r,9r
10,33
8,991
7,849
6,872
6,036
5,316
4,69s
4,158
3,691
3,286
2,932
2,622
2,351
2,112
1,901
1,715
1,55I
1,404
1, 2 75
I ,l 59
I ,055
0,9628
0,8798

59,3
68,1
76 , 9
85,1
94,5
103,3
1,12,1
120,9
129,7
138,6
147,4
156,2
165,0
173,9
182,1
191,6
200,5
209,4
218,3
227,2
236,1
245,1
254,1
263,0
272,0
281,1

1543,8
1541,6
1 5 5I , 3
1555,0
1558,7
1562,4
1566,0
1569,6
1573,2
1576,8
1580,3
1583,8
1581
,3
1s90,8
1594,2
1s9'7,6
1600,9
1604,2
1607,5
\610,7
1613,9
1617,1
1620,2
1623,2
1626,2
1629

1484
1479
1474
1469
1464
1459
14s3
1448
1443
I 438
1433
1427
1421
1416
t 4 t1
1406

r400
1394
I 389

r3 8 3
1377
1372
1366
I 360
I J)4

I 348

.s'
s"
kJ/(ke.K) kJ/(kg.K
2,543
10,073
2 , 5 8 8 1 0 , 06
r
2,632
9,961
2,675
9,908
2 , 7t 8
9,855
2,761
9,804
2,803
9,754
2,845
9,706
2,886
9,659
2,928
9,612
2,968
9,567
3,009
9,523
3,049
9,480
3,089
9,438
3,128
9,397
3,167 9,357
3,206
9,3r 8
3,24s
9,279
9,242
3,283
3,321
9,205
3,359
9,169
3,397
9,133
3,434
9,099
3,471
9,065
3,508
9,032
544
8.999

F. 6. tabldzat I . lolvtutdsu

I
OC
.A
.ta

-20
-18
-16
- t IT A

-tz

-10
-8
-6
A

-2
0
2
4
6
8
t0
12
14
t6
18
20
22
24
26

p
v
'
bar
L/ke
#
1,590 1,4924
1,742 I,4981
1,905 1,5039
2,080
1,5097
2 , 2 6 7 I , 51 5 6
1,52t7
2,468
1,5278
2,683
2,912 1,5339
3,156 1,5402
3,416 1,5466
3,693 r,553r
3,987 l,5596
4,299
1,5663
1,5731
4,630
4 , 9 8t
1,5800
I ,5870
5,351
1,5941
5,743
t
6 , 1 5 7 1 , 6 03
6,593 r.6087
1,6162
7,053
7,537 1,6238
8,046 1,6315
8 , 5 8 1 1, 6 3 9 4
9,144 1,6474
9,734 1,6s56
10,35 t,6640

s'

m3/ks
0,7382
0,6778
0,6232
0,5739
0,5291
0,4886
0,4517
0,4181
0,3875
0,3596
0,3341
0,3107
0,2892
0,2696
0,2515
0,2349
0,2196
0,2054
0,1924
0,I 803
0,1691
0,1588
0,1492
0,1403
0,1320
0,1243

290,1
299,2
308,2
317,3
326,4
335,6
344,7
353,9
363,1
372,3
381,5
390,7
400,0
409,3
4t 8,6
427,9
437,3
446,6
456,0
465,4
474,9
484,3
493,8
503,3
512,8
522"4

kJ/k
1632,1
1634,9
1637,8
1640,5
1643,2
1645,8
t648,4
1650,9
1653,4
1655,8
1658,1
1660,3
1662,5
1664,7
t666,7
1668,1
1670,6
1672,4
1674,2
1675,8
1671,4
1679,0
1680,4
1681,7
1683,0
1684.2

1342
I 335
1329
1J./.3

I 316
1310
I 303
1297
1290
1283
t2't6
1269
1262
1255
1248
1240
1233
t225
1218
t210
120l
t94
186
178
t70
161

J"'

t/(kg.K) kJ/(kg.K
8,967
3 , 58 l
3,617
8,935
3,653
8,904
3,688
8,874
8,844
3,724
3 , 75 9
8 , 815
8,786
3,794
3,829
8,758
8,730
3,863
8,702
3,898
3,932
8,675
8,648
3,966
4,000
8,622
4,034
8,596
4,067
8 , 5 7r
4,100
8,545
4,134
8,520
4,167
8,496
4,199
8 , 4 7|
4,232
8,447
4,264
8,424
4,297
8,400
4,329
8,377
4,361
8,354
4,393
8,331
4.424
8,308

1,025

rt

OC

p
bar

I
?

l.

LlKS

28
30

r 1 , 0 0 1 , 6 7 2 4 0 , 1 t 7 t 532,0 1685,2
r 1 , 6 8 t , 6 8 1 1 0 , 1 1 0 5 541,6 1686,2

JZ

12,39

oz

)'t 4R

64
66
68
70
l2

28,82
30,22
31,67
33,17
14'7)

t.9172 0,03599 7

z+o

48
50
52

1 1 1 1
| ? al
14' 7)
1 55 6

16,44
17,36
18,32
10 1'

20,35
)l a7

)) \\
56
58
60

r026

zJ)t

)A A)

26,18

0,1042
0,09839
0,09294
0,08785
0,08308
0,07862
0,01442
0,07049
0,06680
0,06332
0,06006
0,05698
0,05408
0,05135
0,0487' 7
0,04633
0,04403
0,041
85
0,03979
0,03784

55t ?

1,6899
1,6960
1,7082
1, 1 1 75
1, 1 2 7 1
|,7369
|,7470
1,7572
|,7677
|,7784
t,789s
1,8007
I , 8 12 3
1,8242
1,8363
1,8489
|,8617
r,8750
t,8886
t,9027

34
36
38
40
42
44

s60,9
570,6
580,3
590,I
<ooa
609,7
619,6
629,s
639,4
649,5

659,s
669,6
679,8
690,0
700,3
710;7
721,1
731,7
'74)

1687,1
1687,9
1688,6
1689,2
1686,7
1690,0
1690,3
1690,5
1690,5
t690,4
1690,2
1689,9
r689,5
1688,9

r688,
r
t687,3
1686,3
I 6 8 5r,
1683,8
t682,3
1680,6

F. 6. tdbldzat2. fblvtatdsa
.r'
r/(kg.K) kJ/(ke.K
4,456
153
8,286
4,487
144
8,26j
135
4,519
8,241
12'l
4,s50
8,2t9
118
4 , 58 r
8,191
108
4,612 8,176
4,643
I 099
8,154
4,673
8,133
1090
4,704
8 , rr 1
I 080
4,734
I 070
8,090
4,765
8,069
10 6 1
4,795
8,048
1 0 5I
4,826
I 040
8,026
10 3 0
4,856
8,005
4,886
l0l9
7,984
r009 4 , 9 1 6 7 , 9 6 3
4,946
998
7,942
'7,921
4,976
986
'7,900
5,006
975
964
5,037
7,879
5,067
952
7,858
5,091
1,836
940
927
5.127 7,815

F.7. tdbldzat
A miiveletekfelepit6se
Folytonossdgititel
dt\

div(ov)aJr-=Q
OT
ill, inkompresszibilis ktizegre
divv=0

Komponens, h6' 6s itnpulzusm'!rleg

99. = -div
OI

y!
A

ry

+
[c,1]+div F, grua,',f+u,r, B rllLt',

= -div bc,,Tyl+ div [.t grad?n]+ (L^H)r, + a, uLr

E
'
r

--p(1 .V)v+grad[4 divuf-Erad

n +oa

I mpulzustranszport
Hidrodinamikaihasonl6s69

(F.):
eu=
rlrn"r''
f+lI
L

\' / .1

H6transzport
Hdtanihasonl6s6g

r , rol

Nu=/l-(Re)l
rn.'r
[ZJ]

Komponenstranszport
Komponens6tadAsi
hasonl6sAg

srr= 7 [ne;l lscy' ]

Anyagitadisi
miiveletek

1027

2rO
1
1

'l12
1;1
1iO
O'9
org

Amm6nianyomas-entalpiadiagramja

O'7
O'6

o,5
O'4

tI

or35

II

o'3

O,25

I
(\l

o,2
O,1I
o,1 6
o r14

li
.o

E
o
c

O,12
O'1
O,Og
O,O8

6 o,ot

N
o o,o6
lt
(! o,o5

o,o4
o,o3
o,o25
o,o2
o,o18
o,o16
o , o l4
o,o12

.E
o

o,o1
o,o09
o,oo8
o,oo7
300

400

500

fa j l agos entalpia, kJ/ kg - - - ' >

600

:o,r mllo5so
2,O
1,7
1,5
1.3
1,1
1,O

o,9
o,8
o,7
o,6
o,5
o,4
o,35
o,3

0,r5
o,2
o,18
o,16

o,r4
oJ2

ot

0,1

tr

o,o9 Z

o,o8>
o,o7 u;

0,06E
o,o5 9,
o,o45
o
N

o
o,o3

o,25
O,O2

o,o18
o,o16
o,o14
o,12
O,ol
o,oo9
o,oo8
o,oo7

N6v-6st6rgymutat6

N6vmutat6
Abderhalden478
Allen 89
Alm6si978
Altenkirch516
Altman 975
Antoine604
Austmeyer476
Baehr330
Baker591
Barth 178
Benedict614
Bennet247
Berger820
Bird 54
870
Boedecker
Boehm404
Bohnet89
Bond253
Bordas975
Brown772
Brunauer869,872
Brunner178,840
Buckingharn81
Calingaert605
Cannan 129
Carl 516
Chao 614
Chilton560,587
Colburn560,587

Coleby833
Cottrell182
Cox 604,605
d'Arsonval975
Danckwerts562
Darcy102
Davis605
de Laval 186
Einsteinll4,516
Emrnett872
Euler55
Evangelidi778
Fair 772
Farag6516
Fehr399
Fejes187,192
Fick 45, 543,982
Fourier45,323,327
Foldes778
922,944
Francsics
Franz883
Freundlich870
Freyburger235
Friday 696
Fritz374
Fritze 965
Giinger978

t029

Geddes684
Gelperin375
Gilliland 645
Gishler954
Grayson614
Guericke186
283
Haggenmacher
Hampson402
Han 614
Hartung238
Hausen360
Heller516,533
Hengstebeck
684,685
Hiby 238
Higbie562
Hirschmann824
Hukki 253
Humphrey1000
Huygens186
hnre915,936
Jakob339,531
Joule53
Kaiser 292
K6rm6n560
Kaszalovszki42I
Kaszatkin22T
Ker6nyi933
Kick 253
Kirkbride 688
Kirpicsov253
Kondorossy453
Koros883
Kozeny 129
Lagrange55
Langmuir871
Lavoisier53
1030

Leva785
Lienerth314
Lightfoot 54
Linde 402,869
Lobo 784
Lockhart685
Lomonoszov53
Lrillmann883
Maiuri 516
Marangoni563
Mathur954
Matz399
Mayer53
McCabe634
Merkel530
Mollier912
Munters516
Muschelknautz178
Miiller 819
Ndmeth954,958
Nesvadba
418
Newton45,59,323
Nollet 982
Nusselt370
Oplatka852
Orvos399
Pallain6954
Parti922,944
Pasteur134
Pilhofer839
Platen516
Podbielniak
830
Pol6nyi869,873
Porter998
Prandtl308,559
Rabek532

Ramm778
Rammler247
Ramzin9I2,915
Raschig779
Reynolds67, 557
Rittinger252
Robert421
Robinson614
Rosin247
Rubin614
Scheiling915
Schitk6252
982
Schoenbein
Seader614
Sherwood784
368
Shukauskas
Smith696
Soave614
772
Souders
Sourirajan994
527,529,532
Spangemacher
Sperling247
Starling614
Steward54
Stichlmair839
Stokes118
Streed614
Stupin685
Szal<rnitry976
Szdsz852

Szil6rd516
Tak6cs852
Tanny991
Teller869,872
Thiele634
Torricelli 72
Treybal820
Turba958
Ulsamer369
Underwood680
Vajda893
Vill6nyi 165,271
186
von Bechtolsheim
Voros958
Walter453
Webb614
Weston193
Whitman561,658
Winn 683
Wirth 877
Zenz784
Znamenszkij418
Zogg216
Zosel860
Zsigmond442
869,870,873,982
Zsigm<rndy

1031

Tfrgymutat6
abszolirtfeketetest3 19
abszopci6minim6lisfolyadek6ram a5 7 8
abszorberekT4l
abszorpci6
565,593
abszorpci6s
h6 595
abszorpci6s
hcijelens6gek
594
abszorpcios
htit6gdp515
adszorbensek
872
adszorpci6
566,868,869
aktiv sz6n875
aktivit6siegyritthato603
alacsonyh6mers6kletri
rektifik6l6s717
alagftsapka
753
alagfitszirit6 940
alaktenyez697
6llandokoncentr6ci
6k z6n6ja679
6llandornol6ristiilfoly6sfttele 632
6llapotegyenletek
6s aktivit6si
modellek
egytitthat6
6 l4
6ll6t6ny6rszarit6972
amrn6nialg p -i diagramja494
analogia556
anal6giaa transzportok
kozott556
Antoine-egyenlet
604
anyag6tbocs6t6s
koncentr6ci6profilja 581
anyagffiaditselmelete54I
anyaghtaditsihasonl6s6g553
anyag6tbocs6t6s
565,580
anyag6tbocs6t6si
t6nyez6583
anyag6tvitel- t6ny6rhat6sfok
osszeftigg6s657
apritits252
6rarnk6sziil6k
118
6raml6skor keresztmetszeti
cs6D e no /

1032

6raml6siellen6ll6s
85.88.92
6raml6siellen6ll6sszemcsehalmazban92
6raml6siellen6ll6stoltott Sgyon92
6rarnl6stan
alapjai53
6ramstinis6g44
Archimedes-sz6m
80
ASTM 702
Stad6si
6ramok50.51
6tad6siehn6let561
atmoszferikuskontakt sz|rito 962
atmoszferikus
konvekci6ssz6rit6k 936
6tviteliegys6g586,589
6tviteliegysegrnagass6ga
587
6tviteliegys6gekszSrna588
azeotropelegy599
azeotroprektifik6l6s709
Baehr-m6dszer
330
Baehr-nomogram
329
Beattie-egyenlet
615
behatol6siehnelet562
419
bep6rl6s
bep6rl6stbefoly6sol6tenyezSk424
bepdrloanyag-6sh<im6rlege
431
bep6rl6kh66Viteli tenyezdje432
bep6rl6kesztilekek
435
bep6rl6krist6lyosito469
Berl-nyereg97
Bernoulli-egyenlet
66
bet6pl6l6s
h66llapota635
bet6pl6l6s
ketteosztSsa
735
BET-elmelet872
binerelegyrektifik6l6sa630
Bingharn-plasztikus
fluidum 49
Biot-sz|m324
Blake-Kozeny-egyenlet
94, 102

850
Bollmann-extraktor
Bond-bhnelet253
375
hti6tad6s
bord6scso\es
hdcser6l6401
bord6scsovds
694
BP-rn6dszer
brrkettprls 274
598
bubor6kpontgorbe
608
bubor6kpont-sz6mit6s
8
Buckingharn-ll-tetel 1, 554
gyenlet95
Burke-Plurnrner-e
95
Carman-Kozeny-egyenlet
hat6sfoka345,
Carnot-korfolyamat
488
centriftigajelzdszhna187
centrifugatipusok190
186
centrifug6l6s
830
extraktor
centrifugdlis
Centri-Therm-bephrl6443
ciklon 177
anat 343
Clausius-Rankine-korfoly
diagCO, h6rn6rs6klet-entr6pia
ram337
182
Cottrell-szii16
606
Cox-diagram
cukorflzes472
cukorf6z6torony 476
886
cukorl6szintelenit6se
cukor-viz rendszer457
505
csavarkornpresszor
185
cseppfog6
csigdscentrifuga197
csig6spr6s163
39
csoportelm6let
h6cser6lci
397
cscia cs6ben
363,366
cs6kanyar
396
cscikigy6k
hdcserel6k382
cs6koteges
cs6osztiis
390
h6cserel6409
cs6p6szm6s

tenyez5 86, 87
cs6sirrl6d6si
dagasztok235
Dalton-torveny598
102
Darcy-egyenlet
851
DDS-extraktor
849
de Srnet-extraktor
dekant6l6198
derit6 centrifuga202
derit66s emulziobont6centriftrgbk202
destrakci6859
594,595
deszorpci6
596
deszorpciornelegit6ssel
565,597
desztill6ci6
desztill6ci6rnint csatoltfolyamat720
dezintegrffior261
szadifferenci6lis(vagyegyensirlyi
618,621
desztill6ci6
kaszos)
diffbzio 542
diffuzio 6skonvekcio546
dilatrilofluidum 50
dimenzio40
(kever6sn6l)
2I 8
dimenzioanalizis
1,
85,
2l
8,
77, 8
dimenzi6analizis
3r5.554
sz6mok31, 32
dimenzi6rnentes
261
diszrnembr6tor
dobsztrit6 948
Don-k6dI l5
Drall-csovesszfrit6 965
drazsiroz6g6p277
Druvatherm-szirit6969
50 1
dugattyrishtit6g6pkompresszor
duplik6torok394
EFV 702
ellen6ram,keresztegyendram,
6ram352,355
egyen6ramrisztrito 922

l 033

egyen6rt6kii6tndr5 94
egyensirlyiE - l4rdiagrarn895
ardny601
egyenslrlyi
egyensrilyifazisokrelativmennyisz6mit6sa
608
seg6nek
forr6spontg
orbe702
egyensulyi
.'
y
egyensirlyivagy ;cdiagram600
egyfokozatiregyensirlyiegys6g569
egyir6nyirdiffuzio 542,547
726
hajt6er6-eloszlits
egysdgesebb
egyszeii desztill6ci66 18
ekvimol6risellen6ramirdiffhzi6 543
zi6 542,
ekvirnol6risszembediffu
543
cs6ellen6lhiskrir keresztmetszetii
ben 85
extrakci6812.859
ellen6ramir
elmeleti fokozat 577
elmeletithnyer629
ekn6letit6ny6rnakrnegfelelSkolonnamagasshg
656
elnr6letithnyerszfm644
elrneleti thnyerszitmkozelitS szitmit6sa677,680
elrn6leti thny6rsztnnshort-cutsz6mithsa644
el6tords253
elp6rologtato507
elp6rologtat6krist6lyosit6 464
320
emisszi6kepess69
energiaforrnula67
energiafogyasztbscsokkentesim6dszerei725
terr ezes720
energiaintegrdci6s
Engler-desztill6ci6 702
diagram651
entalpia- osszetetel
340,486
entalpiadiagramok
Ergun-keplet95
ESA-miivelet566
Euler-egyenlet
65,66
EulerszdmTT
t034

expanzi6sbepirl6 452
extenzivmennyiseg42
transzportextenzivmennyisegek
ja 42
extrakci6565.798
extrakci6soszlopok823
820
extrakci6sszerkezetek
extraktivdesztillScio711
F6bry-f6lerircstiny61766
Fair-felediagram773,774
fajlagoshiit6teljesitm6ny496
fajlagostoltetfeliilet 93
fajtdzils278,290
Fanning-egyenlet
85
Favoritakn6ssz6rito939
frlzisdiagram
335
567
f6zisegyenstily
gr
felepit6ses anil6l5s 276
elmelet562
feliiletmegujul6si
egyenlet45
fenomenol6giai
Fenske-egyenlet
641
tilepitd I I6
ferdelapos
Fick-torv6ny546
Fick-torv6ny46, 543,549
hdcserel6400
Field-csoves
fi-fi modszer614
flmbephrl6 442
fihnelmdlet561
960
Filtermat-szbrit6
ftzikai abszorpci6594
flash(vagyfolyarnatosegyensirlyi)
desztilldci6
618,619
florenci ed6nyll7
flot616s296
Flottweg-f6letrikanter200
fluidiz6cio98
278
fluidiziici6sagglomer616
fl uidiz6ci6sszhrit6952
fluidum 42
foit6soshtit6ciklus490

iter6ci6sm6dfokozatosk<lzelites
szerei692
folyadekforralfs373
657
folyad6k6thord6s
889
folyadekderit6s
883
folyad6kelegysz6tv6laszt6sa
folyad6k-folyadekextraktorfoko805
zatsz6rna
fo ly ad6kporlasztfs 267
foly6kony leveg6 szetv|laszthsa7 l7
folytonoserintkeztetdsiioszlop586
folytonossziires128
tetel55
folytonoss6gi
forditott ozn6zis 994
forg6rekeszesorv6nyek564
forr6sok50
707
for6spont6tlapol6s
for6spontdiagram598
427
forr6spont-emelked6s
forr6sponthezag707
forr6sponti6s egyensulyigorbek597
Fourier-torveny 45, 325
325
Fourier-egyenlet
Fourier-s26m324
frakcion6lt desztillilci6627
77
Froude-sz6m
fugacit6siegyi.itthato603
frrv6k6sszeparator2ll
fritesh6kozvetitcikozeggel346
80
Galilei-sz6m
garnma-firn6dszer614
ghzabszorpci6
563, 565,593
g|zcentrifaga 187
ghzdiszpergti|s 240
880
gfvelegy- szetv6laszt6s
g6zmos6184
ghzokhfsug|rztsa 323
gbzpermeflcio997

GEA-Wiegand-f6lebep6rl6tipusok436
gejziressz6rit6954
83
geornetriaihasonl6s6g
Gibbs-felef6zistorv6ny334
Gibbs-f61efdzisszabSly334, 568
644-646
Gilli land-korrel6ci6
golyosmalom262
g5z-folyadekegyensirly597,612
524
gcizsug6rhftSgep
gSzstgirszivattyu519
409
grafit h6cse1616
granulii6 272
80,318
Grashof-sz6m
dakenter201
Guinardegyen6ramri
gyfiniszelepesr6cst6nyer(F6bryf6le tilnylr) 766
gyiirfisze\epest6rny61766
341,342
HrO entalpiadiagramok
70, 85
Hagen-Poiseuille-egyenlet
hajt6erS44
hitmoz6centrifuga193
hhnoz6thrcsa205
402
Hampson-h6cser6l6
753
harangsapka
598
harmatpontgorbe
608
harmatpontsz6mit6s
hdrornszogdiagranT99
75,553
hasonl6s6g
75
hasonl6s6gelmelet
krit6rium76
hasonl6s6gi
hat6rfeltiletijelensegek563
hatbrreteg- elmelet563
Heller-Forgo-fdlehiit6torony534
hengeressz|rito 963
tor6 258
hengeres
568,615
Henry-6lland6
569,577
Henry-torv6ny
elegy 599
azeotrop
heterogen
H E T P6 5 6 . 7 4 7 . 7 8 9

1035

h6zagoss6g
93
Hickrnan-k6szil6k7l4
hidr6tok,l<ristilyviz 459
hidraulikus 6tmer6362
hidrociklon294
hidrodinamikai
hasonl6s|g75,84
higroszkopos
anyag896
hipersziires994
homogenizfiogepekZ4l
homokronit6sikrit6rium 79
hornoksziir6138
hSfltadils
cs6ben360
h66tad6scs6koteges
h6cser6l6kopenyt6rben364
h66tad6sf|zisviitoz|s kozben370
h66tad6sfhzisvtitozitsn6lkiil 358
hSfitadilskever6sk6szi.ilekben
378
hci6tad6si
t6nyez6308
h56tbocs6t6s
309
hS6tbocs6tdsi
t6nyezd309
h66tvitel350
h66tvitelelmelete303
hcicser6l6k
379
h6cser6lSk
alapegyenletei
351
h6cs6414
h6hordozok333
h6kaszk6d
elemzesTLT
hSkin6lat-szhmitirs729
h6konvekci6350,357
hci-rn6rlegegyenlet3T2
h6sugrirz6s
318
h6szivattyiralkalmazdsaT39
h6tanidimenzi6analizis
315
h6tanihasonl6s6g
313
h6vezet6s303,304
h6vezet6st1nyezS304
HTU 587
hiit6s483
hrit6sjeggel
485
hiit6 Carnot-ciklus487,489
htit6gepek487
1036

htitSkozegentalpiadiagrarn
486
hiitSkrist6lyosit6
465
hiit6s6l6,hritSoldat483
hiit6torony527
i - x diagram91I
ifi. F6bry-Manczinger-fele
toltet794
i!. F6bry-Manczinger-fele
toltet (a
konyvborito lapj6n)
ill6konys6g601
irnpulzus-m6rlegegyenlet
59,64,65,
69
ingacentrifugal9l
instaciondrius
hS6tvitel323
instacion6rius
hSvezet6s
323
ioncsere566
ineverzibiliskevered6sek
csokkent6se725
iszaplepeny123
ivszitaL93
izzasztits
esrnos6s482
7-faktor560
j-faktor-anal6gia560
kh66tvitelegyiitthato356
kalap6csos
tor6260
kamr6scentrifiiga2}Z
kamr6ssziircipr6s
140
kapartfalirhcicser6l<i
398
K6rm6n-osszefiigg6s
560
k6rosentr6piatennelesfor::hsai723,
725
Karr-feleoszlop828
KCl-NaCl-H,O rendszer463
(Krek6cs-felet6Kebizuta-t6nyer
ny6r)768
kemoszorpci6594
k6nyszerkonvekci6
304,360,363
kereszt6rarnir
extrakci6809,858
keretessziir6pr6s139

kdtnyomdsos
rektifik6l6s708
kettrjsLinde-oszlop7 19
keverds213
103
kever6shasonl6s6ga
2I 4
keverd teljesitrn6nysztikseglete
416
kever5kondenzdtor
kever6tipus
ok 224
kever6-iilepit6extraktor831
kifolyds tart6lyb6lTl
kihajt6s572,573
Kirchhoff-torv6ny320
Kirpicsov-Kick-ehn6let253
kolonna628
kiv6lasztisa 676
kolonnanyom6s
koIonnaszerkezetek746
komplex76
701
kornplexelegyfrakcion6l6sa
t6nyez655 I
komponens6tad6si
55 1
komponens-rn6rlegegyenlet
megolkomponens-m6rlegegyenlet
disa 697
kompresszoros
htit6g6p487
koncentr6ci6-hajtoer6
582
kondenz6tor
510
kondenzedeny
449
kon6da803
kontinuit6sitetel 55
konvekcio546
konvektiv anyagifiadfs549
konvektiv tram 43
konvektiv h1tfiadis 307
Kov6ts-feleszirit6 947
k6olajiparidesztillSl6iizem
704,706
kortililramlotttestellen6ll6sa88
kozbens6h6forgalmazhs
738
kozegellen6ll6si
tenyez688, 90
kozepesh6mdrs6klet-ktilonbs6g
354
Kremser-egyenlet
572
krist6lykdpz6d6s460
krist6lyositAs
456,566
krist6lyosit6 bep6rl6440

krit6rium 76
kritikusReynolds-szim68
kulcskornponens
678
kirposcentrifuga196
m6dszekiilonlegesdesztilldcios
rek 708
kiils6 h6forgalomcsokkentese
735
lamin6ris 6ranl6s67
713
Langmuir-egyenlet
l6tsz6lagosv iszkozitds7 I
1696llapot-v6ltozdsok
9 15
legsz1r292
439
l6gtelenit6s
6s ftitSgtzvezet6,s
571
lel6pcs6z6s
lernezesbepfrlo 447
404
lemezesh6cser616
l6nyer6s162
lepdrl6s597
llpttk75
Lewis-feltetel632
logaritmikuskozepeshcim6rs6kletkiilonbs6g310
lokdlis megvtitozhsok50, 51
Itikteteses
oszlop828
magass6gi
forrnula67
Marangoni-f6leinstabilitris563
rnatric6spres269
maxwellifluidurn50
McCabe-Thiek-rnodsz
er 634
Mc Cabe-Thiele-f61ethny6rszirl.nsz6rnit6s630
megmarad6si
torvenyek53
membr6nmodulok
984
jellemz6se982
rnembr6nok
membr6nszeparhci6
987
membr6nszepar6ci6s
alkahnazdsok
998
membr6nszepar6ci6s
berendez6s e k1 0 0 1

t037

miivelemembrilnszetv6laszt6
tek 980
987
membr6nsziires
244, 252
rneretcsokkent6,s
(keverdkn
eD222
meretnovel6s
(tomorites)268
rn6retnovel6s
Merkel-f6leelm6let530
53, 55,59,65
rnerlegegyenlet
53
m6rlegegyenletek
mdrlegek5ltal6nosalakla52
rner6sz6m38
38
rnertekegys6g
rneriil66g6sbep6rl645I
mikrogejzires-fluidiz6ci6ssz6rit6 954
rnikrosziir6s987
rninirn6liselrneletitiny erszin 682
minirn6lisrefluxar6ny641,680
minirnrllis thnylrszhm 640
77, 78, 313,553
modellelm6let
296
Mogensen-szita
rnolekul6risdesztill6cio7 13
872
rnolekulaszita
Moody-diagram87
MSA-miivelet566
multieffekt elv 735
rnunkavonal630
655,
Murphree-f6let6nyerhat6sfok
700
miiszaki m6rt6krendszer39
miiveletiegyseg37
rniivelettanalapfogalmai35
nagy viszkozithsitanyagokkever6se234
nanosziir6s
989
59,64
Navier-Stokes-tetel
folyamanedvesanyagoksz6rad6si
ta921
nedves6s szilrazhiit5ciklus495
nedvesfajthzhs292
1038

nedveslevegri905
nedvesleveg6,Mollier-diagram912
nedvesitesi
t6nyez6588
nem elegyed66ramok571
eloszldnernkulcskomponensek
sa684
nemnewtonifluidum 48
Nernst-f6lemegoszl6sih6nyados803
Newton surlodisi torv6nye46
Newton-f6lelehtil6sitorv6ny307
Niessner-k6szijl5k449
71
Nikuradze-osszefligges
NTU 588
nuccs137
314
Nusselt-sz6m
Nusselt-kondenzhci6370
nyorn6s- entalpiadiagram492
nyomiis v |ltoztathsa 735
deszorpci6596
nyom6scsokkent6ses
lamin6ris 6raml6snii94
nyom6ses6s
turbulens6raml6sn6l95
nyom6ses6s
nyomdsformula66
nyom6er662
nyorn6sziirS143
gorb6k458
oldhatosrigi
819,855,862
old6szerek
595
old6szer-regenerql6s
61594
old6szerv6lasztftsabszorpci6n
879
old6szer-visszanyer6s
olvad6kkrist6lyosiths477
optim6lisbet6pl6l6s638
t6nyer688
optim6lisbet6pl6l6si
optim6lisr efluxariny 644
optim6lisrefluxar6nyintegr6ltrendszernel740
Ostwald-deWaele-modell49
osztiiyozhs278

289
Paddy-asztal
453
p6rakompresszi6
p6rolg6shS
339
314,553
P6clet-sz6m
permerlci6980
pervapor6cil996
728,729
pinch-h6m6rs6klet
pneumatikussz6llitds98
pneurnatikus szhrit6 957
extrakci6scentriPodbielniak-f6le
fuga831
pofilstorS 254
Ponchon-Savarit-eljiri,s 652
ponthat6sfok656
porkamra174
porlaszt6sz6rito958
166
porlev6laszt6s
porok kever6se236
porsziir6168
559
Prandtl-anal6gia
Parndtlfilmelm6lete308
315
Parndtl-sz6m
PRoABD-kist6lyosito rcndszer479
pszeudoplasztikus
fluidum 49
pszichrorn6ter897
830
Pulsex-extraktor
pulz6l6centrifuga 195
Pzillas-prds275
q-vonal637

rhz6szita28l
RDC-oszlop825
reaktivdesztill6cio7 15
refluxarSny639
410
regener6torok
rektifik6l6s626, 630,664
rektifik6l6oszlop 628,74l
rektifik6l6oszlophat6sfoka654
szabads69i
rektifik6loberendez6sek
foka 670
650
rektifik6l6oszlop-h6m6rleg
664
kapcsol6sa
rektifik6l6oszlopok
relativ ill6konys6g601
rendezetttoltetek787
48
reo16gia
r6tegesszurd157
reverz ozm6zis994
reverzibilisdesztill6lomodell721
revex413
Reynolds-anal6gia557
68
Reynolds-kis6rlet
Reynolds-szhm77
rezgSnyelves thny61767
119
Rheo-mos6
8I 9
Ribczynski-Hadamard-torv6ny
Rittinger-6rok89
118
Rittinger-csricsk6d
Rittinger-elm6let252
Robert-bephrl6421
602
Rose-f6leosszefiigg6s
rosta280
846
Rotocell-extraktor
Roto-Louvr e- szhtit695|
250
RRSB-eloszl6s

ricsthnydr762
404
Ram6n-h6cser6l6
Raoult-Dalton-torv6ny602
598
Raoult-t<irvdny
Raschig-gyiirti97
623
Rayleigh-egyenlet

sarjtry1z420
6 10
Scheibel-Jenny-diagram
554
Schmidt-szhm
783
Sherwood-Lobo-diagram
553
Sherwood-szdm
short-cut szitmitils 644

dmlesztetttoltetek780
208
ontiritdszepar6tor
6rl6s265
sziir6lep1nyI27
osszenyomhat6

1039

sikszita283
38
Sl-rn6rt6krendszer
Sorbex-elj6r6s
886
459
s6-vizrendszer
407
h6cser615
spir6llemezes
Sprung-fonnula898
695
SR-rnodszer
stacion6rius
h6vezet6s
305
Stanton-sz6m
558
Stefan-Boltzmann-tor Env3 | 9. 321
547
Stefan-egyenlet
Stefan-faktor549,585
rileped6sitorv6ny92,
Stokes-f61e
818
Sulzer-toltet792
sirrl6ddsierd 63
szabadkonvekcio396
fok4l,670
szabads6gi
szakaszos
rektifik6l6s658
szalagosszSrit6941
899
sziradilssebess6ge
sztnad6nedvesanyag891
szaritas566.890.891
933
sz6ritoberendez6sek
szdritokamra93T
Szdsz-Takhcs(U)-extraktor852
t6ny6rsz6rn
szekcionk6nti
6s
reflixariny 707
szekvenci6lis
vagy felbontdsos
sz6rnitds693
szelektivit6s
712,804
szelepest6nyEr757
szelfajthzits290
szerncseanalizis
245
szeparhtor206
szfericit|s 97
szil6rd-folyad6k
extraktor 843
szlllkagll872
szimplex76
szita 280
1040

szitathnylr754
szoluturn566
rnol6ristomegszolutummentes
6ram576
szorpci6sizoterma870,895
sztatikuskeverSk238
sztrippells572
szublirn6ci6
s szhrit6975
203
szupercentrifuga
szuperkritikusextraktor859
szfikrilet6tfed6se
731
sziikiiletih6rners6klet
728- 729
szirs l2I
sztir6siegyenletl24
sziirketest319
(Heinkel) centrisziirSkarmantyris
tuga201
135
sztir6k6sziil6kek
131
sztirSkozegek
szrir5pr6s139
t6ny6rhat6sfok
700
t6ny6rososzlop629,74I
t6ny6rososzlopok751
tbnydrszhn639,644
TBP 702
technol6giai
fok 41, 670
szabads6gi
teljesreflux 639
terel6lemezek
365,392
I6rfogatanm m6r6se sziikit6ses
6raml6smerSvel73
konvekci6304
term6szetes
termikuscsatol6s737
termikusfolyamatokkapcsolataa
hdkaszkrlddal
T30
tervezds6s feliilvizs gfiata az energiaintegr6ci6szernpontj
ih6l 726
testlehiil6sees felmelesedese
327
tixotropfluidum 50
tol6 centrifuga195
toronysz6rit6943

tobbf6zisirhiftes 499
tobbfokozati bepfnl|s 422
tobbfokozatiregyensulyiegyseg570
tobbfokozatfrnelegit6s931
tobbkomponensti
elegyekrektifik6l6sa664
rektifik6l6smatetobbkomponensii
matikaimodellezese
673,688
tobbv6ltozos
Newton-modszer
69I
toltetesoszlop629,74I
toltettipusok779
toltottoszlopok778
tonegerl 64
tomeg-merlegegyenlet
55
triSr 285
tirlfoly6 n6lkrili t|nylr 762
tirIfoly6s szerkezetekJ52
hrlfoly6stinylrok743
turbinasz6rit6
944
turbulensanyag6tad6s
550
turbulens6ranl6s67

vAgogepek
266
v6,kuumdobszfirS
148
v6kuumkrist6lyosit6
469
v6kuumsz6rit6
967
val6di fom6sgorbe
702
vanderWaals-egyenlet
615
v6kony falir folyaddktart6lylehiilese
es felmeleged6se
331
vezetdses
fram 43,44
vezetdses
6rarnstinises
45
viszkozitilsar6ny318
visszakeverds
929
vizertek332,352
v izgSz-desztill6cio
618, 624
v izgSzzelv egzettkihajt6s 595
VM-rendezett toltet 794
VM-toltet (i{. FAbry-Manczingerfele) 794
Weston-f6leftigg6centrifirga192
Wien-f6leeltol6d6sitorveny319

U-extraktor853
ultrasziir6s989
Underwood-egyenlet
643

Young-f6lediagramTT0

iileped6sihat6rsebess6g
91
rilepit6s109
rilepit6I 13

Zsigrnond-f6lebep6116
442

z6nav6ndorl6s
6s 6ttor6s877

2N Newton-m6dszer
693