01 - Anyagok És Viselkedésük

Miskolci Egyetem Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet
Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, GEMTT014M
1. ELŐADÁS
Bevezetés. A hegeszthetőség fogalma és tényezői. Anyagok csoportosítása
és jelölési rendszere. A hegesztőeljárások energiamérlege.
Dr. Török Imre, c. egyetemi tanár

Gáspár Marcell, tanársegéd
Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 1 Miskolc, 2016. február 8.

Követelmények
A tantárgy órakimérete: 2 ea + 1 gy, a - k

A félév elismerésének (aláírás, gyakorlati jegy) feltételei:
 előadások rendszeres látogatása, katalógusonként 1-1 pont szerezhető
 az évközi zárthelyik (7. és 13. hét) sikeres teljesítése az alábbiak szerint
 a két zárthelyi dolgozaton megszerzett pontszámok összege érje el a
dolgozatok összegzett össz pontszámának 40%-át, vagy
 a pótzárthelyi dolgozaton megszerzett pontszám érje el a dolgozat össz
pontszámának 40%-át
Nem pótolható az aláírás (végleges aláírás megtagadás)
a HKR 50. §-ának (5) bekezdése szerint, a hiányzások igazolása az Anyag-
szerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet általános rendjének megfelelően
történik
A félévközi teljesítmény alapján megajánlott írásbeli vizsgazárthelyi (≥3,5).

Kötelező és ajánlott irodalom
Kötelező irodalom
Előadás anyag (Dr. Komócsin Mihály előadásai alapján) MOODLE
Béres, L., Komócsin, M.: Acélok, öntöttvasak javító- és felrakó hegesztése, O Pont-Nemes
Kft., Budapest, 1995, pp. 122-166.
Ajánlott irodalom:
Easterling, K.: Introduction to the Physical Metallurgy of Welding, London, Butterworths, 1983.
pp. 1-104.
Granjon, H.: Fundamentals of Welding Metallurgy, Abington Publishing, Cambridge, 1991. pp.
18-57., pp. 97-178.
Szunyogh, L. (főszerkesztő): Hegesztés és rokon technológiák (kézikönyv), Gépipari Tu-
dományos Egyesület, Budapest, 2007, p.: 1-895 ISBN 978-963-420-910-2
Lizák, J.: Hőkezelés, Gyakorlati segédlet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. p. 157
Gáti, J.: Hegesztési zsebkönyv, Cokom Kft. Mérnökiroda, Miskolc, 2003. p. 822

Tematika I.
1. hét A hegeszthetőség fogalma és tényezői. Anyagok csoportosítása és jelölési rendszere. A
hegesztőeljárások energiamérlege. (GM)
2. hét A varratfém kristályosodása, a gáz- és salakzárványok képződése, makro- és
mikroinhomogenitások kialakulása. Oxigén, nitrogén és hidrogén szerepe hegesztéskor. Az
anyag alakváltozó képessége a kristályosodás során. A kristályosodási repedések
keletkezésének mechanizmusa.(TI)
3. hét A hegesztett kötés hőmérsékletmezeje. A hegesztés hőciklusa és hatása a
fázisátalakulásokra. A kritikus hűlési sebesség és hűlési idő. A hegfürdő ki-alakulása, profilja,
létideje. A varratfém másodlagos kristályosodása, a hegesztett kötés hőhatásövezetében. A
hőhatásövezetet alkotó egyes övezetek tulajdonságai, mérete. (GM)
4. hét Hidegrepedések keletkezésének mechanizmusa. A diffúzióképes hidrogén-tartalom
csökkentését szolgáló hőkezelés. Teraszos repedések. Utóhevítés okozta repedések.
Előmelegítési hőmérséklet meghatározásának módszerei. (GM)
5. hét Az alumínium és ötvözeteinek hegesztése. (TI)
6. hét Oktatási szünet
7. hét Ötvözetlen szénacélok és a karbon-mangán ötvözésű normalizált szerkezeti acélok
hegesztése. 1. zárthelyi dolgozat. (GM)

Tematika II.
8. hét Oktatási szünet

9. hét Nemesített, termomechanikus és kiválásosan keményített szerkezeti acélok
hegesztése. (GM)
10. hét A réz nikkel és a titán, valamint ötvözeteik hegesztése. (TI)
11. hét Kis hőmérsékletű alkalmazásokra szánt és kúszásálló (melegszilárd) acélok
hegesztése. (GM)
12. hét A korrózió- és revésedésálló acélok hegesztése. (GM)
13. hét Önöttvasak hegesztése, javító és felrakóhegesztés. 2. zárthelyi dolgozat. (GM)
14. hét Félévzárás. Pótzárthelyi dolgozat.

A hegeszthetőség fogalma és tényezői I.
Fogalma: hegesztéstechnológiától függő alkalmasság olyan hegesztett kötés

létrehozására, amely helyi tulajdonságai és a szerkezetre gyakorolt hatása
szempontjából megfelel a követelményeknek.
 Helyi tulajdonságai: szívósság, szilárdság, repedésmentesség stb.
 Szerkezetre gyakorolt hatás: méretek változása, korrózióállóság változása,
ridegtörési biztonság változás, stabilitás változása stb.
 Követelmények: a hegesztett szerkezet jellemzői és a felhasználás
körülményei (igénybevétel).

A hegeszthetőség fogalma és tényezői II.

A hegeszthetőség fogalma és tényezői III.
Anyag: Technológia:
- vegyi összetétel, - hegesztő eljárás
- szennyező tartalom, - hegesztési paraméterek,
- előkészítés, - előmelegítés,
- hőkezeltségi állapot, - felületelőkészítés
- stb. - utókezelés
Szerkezet: - stb.
- szerkezeti kialakítás (lemez, cső),
- falvastagság,
- kötéskialakítás,
- varratalak.
- utókezelés
- stb.

Anyagok jelölési rendszere
Az acélminőségek megadására rövid- és számjelet alkalmaznak.

rövid jel: az anyagminőség előírására szolgál,
számjel: a gépi adatfeldolgozásra alkalmasabb arab számjegyekből áll -
kizárólag a pontos, kereskedelmi és műszaki specifikációra és az anyagok
összehasonlítására szolgál.
Az acélokat felhasználási céljuk szerint két csoportra osztják.
- az első csoportba azokat sorolják, amelyeknél a felhasználó számára
valamilyen fizikai-, mechanikai tulajdonság garantálása a legfontosabb.
- a másik csoportot azok az acélok alkotják, amelyeknek a vegyi
összetétele garantált.

Acélok jelölési rendszere
Mechanikai tulajdonságra garantált acélok:

Acélok megnevezésében a főjelek értelmezése [MSZ EN 10027-1]
Főjel Leírás Fő tulajdonságjel

S szerkezeti acélok garantált folyáshatár, MPa
P acélok nyomástartó berendezés gyártására garantált folyáshatár, MPa
L csőacélok garantált folyáshatár, MPa
E gépacélok garantált folyáshatár, MPa
B betonacélok garantált folyáshatár, MPa
Y acélok előfeszített betonszerkezetekhez garantált szakítószilárdság, MPa
R sínacélok garantált szakítószilárdság, MPa
garantált folyáshatár, vagy
H hidegen hengerelt lapos termék húzásra
szakítószilárdság, MPa

Acélok megnevezésében az ütőmunkára utaló kiegészítő tulajdonságjel

értelmezése [MSZ EN 10025-2]
Jel Leírás Jel Vizsgálati hőmérséklet, ºC
J 27 J garantált ütőmunka adott hőmérsékleten R +20
K 40 J garantált ütőmunka adott hőmérsékleten 0 0
L 60 J garantált ütőmunka adott hőmérsékleten 2 -20
3 -30
4 -40
5 -50
6 -60

Acélok megnevezésében a felhasználási területre utaló kiegészítő jel

értelmezése [ECISS IC 10]
Jel Leírás
B acél gázpalackok gyártásához
C különleges hidegalakíthatóságú
D tűzi-mártó eljárással bevont
E zománcozott
F kovácsolt
H nagy hőmérsékletű alkalmazásokhoz
L kis hőmérsékletű alkalmazásokhoz
M termomechanikusan hengerelt
N normalizált, vagy szabályozott hőmérsékleten hengerelt

Acélok megnevezésében a felhasználási területre utaló kiegészítő jel

értelmezése [ECISS IC 10]
Jel Leírás
P szádlemez
Q nemesített
R nyomástartó berendezések számára, szobahőmérsékletre
S hajóépítéshez
T csőgyártáshoz
X nagy- és kis hőmérsékletre
W légköri korrózióval szemben fokozottan ellenálló
## valamely elem vegyjele, amelyet a tartalom tízszeresének
megfelelő szám követ

Vegyi összetételre garantált acéloknál:

Acélok jelölési rendszeres
Számjegyes jelölés:

Acélok számjegyes jelrendszerében az acélcsoportokra utaló jel

értelmezése kivonatosan [MSZ EN 10027-2]
Jel Leírás
00 alapacélok
11 szerkezeti-, nyomástartó edény és gépacélok, C<0,50%
40-45 korrózióálló acélok
46 vegyileg ellenálló és nagy hőszilárdságú Ni acélok
47-49 hőálló acélok
50 Mn-Si-Cu ötvözésű szerkezeti acélok
51 Mn-Si, Mn-Cr ötvözésű szerkezeti acélok
52 Mn-Cu, Mn-V, Si-V, Mn-Si-V ötvözésű szerkezeti acélok
53 Mn-Ti, Si-Ti ötvözésű szerkezeti acélok
54 Mo, Nb, Ti, V, W ötvözésű szerkezeti acélok
55 B, Mn-B ötvözésű szerkezeti acélok

Acélok számjegyes jelrendszerében az acélcsoportokra utaló jel

értelmezése kivonatosan [MSZ EN 10027-2]
Jel Leírás
56 Ni ötvözésű szerkezeti acélok
57-60 Cr-Ni ötvözésű szerkezeti acélok
62 Ni-Si, Ni-Mn, Ni-Cu ötvözésű szerkezeti acélok
63-64 Ni-Mo, Ni-Mo-Mn, Ni-Mo.Cu, Ni-Mo-V, Ni-Mn-V ötvözésű szerkezeti acélok
65-67 Cr-Ni-Mo ötvözésű szerkezeti acélok
68 Cr-Ni-V, Cr-Ni-W, Cr-Ni-V-W ötvözésű szerkezeti acélok
69 Cr-Ni ötvözésű szerkezeti acélok (kivéve 57…59 csoport)
70 Cr és Cr-B ötvözésű szerkezeti acélok
71 Cr-Si, Cr-Mn, Cr-Mn-B, Cr-Si-Mn ötvözésű szerkezeti acélok
72 Cr-Mo-B ötvözésű szerkezeti acélok
73 Cr-Mo ötvözésű szerkezeti acélok

Acélok csoportosítása
Vasalapú ötvözetek MSZ CR ISO 15608 szerinti csoportosítása
Főcsoport Alcsoport Típus
ReH ≤460 MPa, C≤0,25%, Si≤0,60%, Mn≤1,7%, Mo≤0,70%, S≤0,045%, P≤0,045%,
Cu≤0,40%, Ni≤0,50%, Cr≤0,30% (öntvényre Cr≤0,40%), Nb≤0,05%, V≤0,12%, Ti≤0,05%,
1.1 Acélok, amelyek folyáshatára: ReH≤275 MPa
1. 1.2 Acélok, amelyek folyáshatára: 275 MPa < ReH ≤ 360 MPa
1.3 Normalizált, finomszemcsés acélok, amelyek folyáshatára: ReH>360 MPa
1.4 Légköri korrózióval szemben fokozottan ellenálló acélok
Termomechanikusan kezelt, finomszemcsés acélok, amelynek folyáshatára: ReH>360 MPa
2. 2.1 Termomechanikusan kezelt, finomszemcsés acélok: 360 MPa < ReH≤460 MPa
2.2 Termomechanikusan kezelt, finomszemcsés acélok: ReH>460 MPa
Nemesített és/vagy kiválással keményedő, nem korrózióálló acélok, amelynek: ReH>360 MPa
3.1 Nemesített, nem korrózióálló acélok: 360<ReH≤690 MPa
3.
3.2 Nemesített, nem korrózióálló acélok: ReH> 690 MPa
3.3 Kiválással keményedő, nem korrózióálló acélok, ReH>690 MPa


Vanádiummal kissé ötvözött Cr-Mo-(Ni) acélok, amelyeknél: Mo≤0,70%, V≤0,10%
4. 4.1 Acélok Cr≤0,30% és Ni≤0,70% ötvözőtartalommal,
4.2 Acélok Cr≤0,70% és Ni≤1,50% ötvözőtartalommal,
Vanádium mentes Cr-Mo acélok C≤0,35% karbontartalommal
5.1 Acélok 0,75%<Cr≤1,5% és Mo≤0,70% tartalommal
5. 5.2 Acélok 1,5%<Cr≤3,5% és 0,7%<Mo≤1,2% tartalommal
5.3 Acélok 3,5%<Cr≤7,0% és 0,4%<Mo≤0,7% tartalommal
5.4 Acélok 7,0%<Cr≤10% és 0,7%<Mo≤1,2% tartalommal
Vanádiummal ötvözött Cr-Mo-(Ni) acélok
6.1 Acélok 0,3%< Cr≤0,75%, Mo≤0,7% és V≤0,35% tartalommal
6. 6.2 Acélok 0,75%< Cr≤3,5%, 0,7%<Mo≤1,2% és V≤0,35% tartalommal
6.3 Acélok 3,5%<Cr≤7,0%, Mo≤0,7% és 0,45%<V≤0,55% tartalommal
6.4 Acélok 7,0%<Cr≤12,5%, 0,7%<Mo≤1,2% és V≤0,35% tartalommal


Ferrites, martenzites vagy kiválásásosan keményedő korrózióálló acélok
C≤0,35% és 10,5< Cr≤30% tartalommal.
7. 7.1 Ferrites korrózióálló acél
7.2 Martenzites korrózióálló acél
7.3 Kiválásosan keményedő korrózióálló acél
Ausztenites korrózióálló acélok
8.1 Ausztenites korrózióálló acél Cr≤19% tartalommal
8.
8.2 Ausztenites korrózióálló acél Cr>19% tartalommal
8.3 Ausztenites korrózióálló acél 4,0< Mn≤12,0% tartalommal


Nikkellel ötvözött acél Ni≤10,0% tartalommal
9.1 Nikkellel ötvözött acél Ni≤3,0% tartalommal
9.
9.2 Nikkellel ötvözött acél 3,0%<Ni≤8,0% tartalommal
9.3 Nikkellel ötvözött acél 8,0%<Ni≤10,0% tartalommal
Ausztenit-ferrites (duplex) korrózióálló acél
10. 10.1 Ausztenit-ferrites (duplex) korrózióálló acél Cr≤24% tartalommal
10.2 Ausztenit-ferrites (duplex) korrózióálló acél Cr>24% tartalommal
Az 1-es csoportba tartozó acélok, de 0,25<C≤0,5% tartalommal
11. 11.1 Az 1-es csoportba tartozó acélok, de 0,25<C≤0,35% tartalommal
11.2 Az 1-es csoportba tartozó acélok, de 0,35<C≤0,5% tartalommal

Hibák az acélban
A különböző csillapítottságú acéltuskó keresztmetszete:

a) csillapítatlan acél,
b) félig csillapított acél,
c) csillapított acél.
A különböző mértékben csillapított acélok tuskóinak

jellegzetes pórus és zárvány eloszlása is látható. A
tuskófej, valamennyi jellegzetes tuskóhibát tartalmazza
úgy mint:
⇒ szívódási üreg (csövesség),

⇒ porozitás,
⇒ zárványosság,
⇒ dúsulás,
⇒ irányított, durvaszemcsés szerkezet. a b c

A hegesztő eljárások energiamérlege
Az ömlesztő hegesztő eljárásoknál a hegfürdő létrehozásához és a hozaganyag

megolvasztásához szükséges hőenergiát alapvetően kémiai, vagy villamos energiából
állítják elő.
A primer energia hővé alakításának módszere, valamint a képződő hőnek a munkadarabba,
illetve a hozaganyagba juttatásának módja jelentősen befolyásolja az energia
hasznosításának mértékét, a hegesztő eljárás termelékenységét, a hőforrás
energiasűrűségét és ezen keresztül a varrat geometriáját, a varraton belül az alapanyag-
hozaganyag részarányát, a varrat hígulását.
A hegesztő hőforrás koncentráltságának növelésével ugrásszerűen növelhető a hevítés
sebessége: jelentősen csökken a megolvasztásig eltelt időtartam. Nő a hegesztési sebesség,
s mindez együttvéve az egységnyi hosszon egységnyi időtartam alatt bevezetett
hőmennyiség lényeges csökkenéséhez, azaz a vonalenergia csökkenéséhez vezet.
A kisebb hőmérsékletű és kisebb energiasűrűségű hőforrások hosszan tartó hőhatása
közben bevezetett nagyobb hőmennyiség elvezetésére hosszabb idő áll rendelkezésre, ezért
nagyobb tömegű alapanyagot melegít fel, így azonos vastagságú szerkezetek
lánghegesztése után nagyobb a vetemedés, mint bevont elektródás hegesztés után.

Termikus hatásfok
Hegesztés során a felhasznált primer energia egyrészt veszteségként a környezetbe távozik,

másrészt közvetlenül, illetve a hegfürdőbe jutó hozaganyag révén közvetetten a hegesztett
tárgyba jut. A hegesztéskor a munkadarabban elnyelődő hőmennyiség aránya a teljes
felhasznált energiához viszonyítva adja a termikus hatásfokot:
t  Ea / E
ahol:
ηt...termikus hatásfok,
Ea…az alapanyagban elnyelt hőmennyiség, J,
E…a hegesztéshez felhasznált energia, J.

Leolvasztási hatásfok
A hozaganyag leolvasztására fordított hőmennyiség aránya a teljes felhasznált energiához.
le  E h / E
ahol:
ηle...leolvasztási hatásfok,
Eh…a hozaganyagban elnyelt hőmennyiség, J,

Beolvasztási hatásfok
Ömlesztő hegesztéskor a hozaganyag, így hőtartalma is, döntő részben fémcseppek

formájában a hegfürdőbe, ebből következően a hegesztett kötésbe jut. A fémcseppek
közvetített hőenergia aránya a teljes felhasznált energiához adja a beolvasztási hatásfokot:
be  Ecs / E
ahol:
ηbe...beolvasztási hatásfok,
Ecs…a fémcseppek hőtartalma, J,
A leolvasztási és a beolvasztási hatásfok közötti különbség egyrészt abból ered, hogy egyes
hegesztő hozaganyagok, mint a bevont elektródák, a porbeles elektródahuzalok és –szalagok
nemfémes salakalkotókat is tartalmaznak, amelyek hasonlóan a fröcskölés során keletkező
cseppekhez, nem képzik a varrat anyagát és hőtartalmuk jelentős része a környezetbe
távozik.

Lánghegesztés
Primer energia: égő gáz
Leggyakrabban acetilén:
- Tmax= 3000 ºC
- Nagy égési sebesség, nagy égési intenzitás
=> 0,1 kW/mm2-t meghaladó energiasűrűség
lángmag: C H  O  2CO  H
2 2 2 2
lángnyelv: 2CO  H 2  1,5O2  2CO2  H 2 O
A lánghegesztéskor a felhasznált teljes energia, állandó lángteljesítményt feltételezve:
ahol: E  P t  V Hc
P… lángteljesítmény, W,
t… a hegesztés időtartama, s,
V… a felhasznált égőgáz mennyisége, m3
Hc…a gáz égéshője, J/m3

Lánghegesztés
A lángmag hőenergiája lényegében hősugárzás révén jut az alap- és hozaganyagba. Ezért a
lángmag és a hevítendő tárgy közötti távolság a hőhasznosítás szempontjából meghatározó
jelentőségű. A lángmag energiájának a hozaganyagban, illetve alapanyagban el nem
nyelődő hányada, társulva a lángnyelv hőenergiájához, hőveszteségként a környezetbe
távozik. Ennek nagysága a szokásos hegesztési körülmények között a teljes energiának
65…85%-a. Ennek megfelelően a teljes energia 13…31%-a az alapanyagban, míg 2…4%-a
hozaganyagban nyelődik el. Így az eljárás leolvasztási hatásfoka, ηle=0,02…0,04.

A hegesztőeljárások energiamérlege
Semleges védőgázas volfrámelektródos ívhegesztés (SWI)

Az ívhegesztő eljárásoknál a primer energiaforrásként használt villamos energia a szilárd és
folyékony állapotú vezetőben és a részben ionizált állapotú gázban, az ívközben alakul át
hővé. A folyékony és szilárd állapotú vezetőben kiváló hőteljesítmény:
ahol: l
Pell…a kiváló hőteljesítmény, W, Pell  I  R  I  
2 2
I… az áramerősség, A,
A
R… a vezető ellenállása, Ohm,
l… a vezető hossza, mm,
A… a vezető fajlagos keresztmetszete, mm2
ρ… a fajlagos ellenállás, Ohm mm
Ionizáció => Hő- és fénysugárzás => A látható és nem látható fénysugárzás nyílt ívű
hegesztésekkor lényegében eltávozik a hegesztési hely környezetéből, energia veszteséget
okozva. A hősugárzás egy része az ívtér hőmérsékletét emeli, más része a hegesztendő
munkadarabban és a hozaganyagban nyelődik el, de meghatározó hányada a környezetbe
távozik.

Semleges védőgázas volfrámelektródos ívhegesztés (SWI)

Semleges védőgázas hegesztéskor az ívteret döntő mértékben a semleges védőgáz atomjai
és kisebb arányban fémgőzök alkotják. Ebből következően csaknem kizárólag pozitív
ionok képződnek. A katódba csapódó ionok elektronokat ütnek ki a felületből, ezáltal
mozgási energiájuk egy része elektronemisszióval hasznosul energiájuk másik része,
továbbá a rekombinációval felszabaduló ionizációs energia a katód fűtésére fordítódik.
Egyenes polaritású volfrámelektródás ívhegesztéskor, amikor volfrámszál a katód, a teljes
energia mintegy 10…15%-a nyelődik el az elektródban, a becsapódó pozitív ionok, a nagy
hőmérsékletű ívtér hőátadása és sugárzása révén.

Védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés energiamérlege (VFI)

Az SWI-hez képest az alapvető különbséget energetikai vonatkozásban az adja, hogy a
fogyóelektródás ívhegesztéskor a hozaganyag, a folyamatosan előtolt huzal maga is része az
áramkörnek, az ív egyik pólusa. Ebből következően a hozaganyagban képződő Joule-hő,
illetve a huzal végén az ívből elnyelt energia teljes egészében hasznosul a hozaganyag
leolvasztásában.


A huzal leolvasztásához szükséges hőteljesítmény:
ahol:
Ple… a huzal leolvasztásához szükséges hőteljesítmény, W,
Mle… a leolvasztási teljesítmény
Q… a leolvadó huzal fajlagos hőtartalma, J/g
Qolv… az olvadási hő, J/g,
cp… a fajhő, J/gK
To… a környezeti hőmérséklet, K,
Tcs… a huzalról leolvadó cseppek hőmérséklete, K.
 Tmax

Ple  M le  Q  M le Qolv   c p (T)dt 
 T0 


A huzal leolvasztásához szükséges hőteljesítmény két forrásból származik:
- huzal ellenállásán képződő hőteljesítmény (Pell),
- a polaritástól függően az anódon, illetve a katódon kiváló hőteljesítmény.
Az anódként is funkcionáló huzal hevítésére a Joule hőn kívül az anódon kiváló hő
(10…20%) is szolgál. A huzal leolvasztására a teljes bevezetett teljesítmény 15…30%-a
fordítódik. Ez az arány három-négyszerese az SWI leolvasztási hatásfokának és akár
tízszerese is lehet a lánghegesztésének.
A kisátmérőjű huzal egyben kisebb átmérőjű, vagyis koncentráltabb, nagyobb
energiasűrűségű ívet eredményez. Az energiakoncentráció növelése egy kedvező és egy
kedvezőtlen következménnyel jár. Kedvezőtlen hatása, hogy a huzal végén lévő cseppek
nagyobb mértékben túlhevülnek, így megnő a párolgási, és az aktív védőgázok (CO2, O2)
esetén a fröcskölési veszteség (1…5%). Az eljárás beolvasztási hatásfoka, amely a
leolvasztási hatásfok fröcskölési, párolgási veszteséggel csökkentett értéke, még így is
többszörösen meghaladja mind a volfrámelektródos, mind a lánghegesztésre jellemző
értékeket.

Fedettívű hegesztés (FH)

Alapvető különbség: az ív és a varrat is salakkal, fedőporral van burkolva.
 A vastag salaktakaró megakadályozza a párolgás és fröcskölés eltávozását. Kisebb
sugárzási és hőátadási veszteség.
 Csak a meleg salakkal eltávozó energia rontja a termikus hatásfokot.
 ηt=90…98%
Huzal hevítése:
- huzal ellenállás (Joule hő)
- ív talppontján képződő hő
Különbség VFI-hez képest:
- nagyobb átmérőjű huzal => kisebb ellenálláshevítés,
- némileg kisebb leolvasztási hatásfok (ηle=0,13..0,20),
- beolvasztási hatásfok közel azonos (salakburok felfogja az elpárolgott fémet és fröccsöket.

Fedettívű hegesztés (FH)

Bevontelektródás kézi ívhegesztés (BKI)

Energetikai vonatkozásban sok hasonlóság a fedettívű eljáráshoz, azonban a BKI nyíltívű
eljárás, így közvetlenül érintkezik a környező gáztérrel.
 Veszteség az ív sugárzása és hőátadása miatt.
 ηt=0,75…0,80%

Hegesztő eljárások beolvasztási, leolvasztási és termikus hatásfoka
EN 1011-2 szerinti
Beolvasztási Leolvasztási Termikus
Hegesztő eljárás termikus
hatásfok, ηbe hatásfok, ηle hatásfok, ηt
hatásfok, k
Lánghegesztés 0,02…0,04 0,02…0,04 0,15…0,35 -
Volfrámelektródos ívhegesztés 0,03…0,07 0,03…0,08 0,42…0,68 0,6
Bevontelektródás kézi
0,10…0,21 0,14…0,28 0,73…0,80 0,8
ívhegesztés
Védőgázas fogyóelektródás
0,14…0,25 0,15…0,30 0,75…0,87 0,8
ívhegesztés
Fedettívű hegesztés 0,13…0,20 0,13…0,20 0,90…0,98 1,0


Felhasznált irodalom
[1] Tisza, M. (szerk.): Anyagvizsgálat, Miskolci Egyetem, 2001. ISBN: 9636614520
[2] Lukács, J.: Technológiai vizsgálatok (előadás anyag), 2014
[2] Komócsin, M.: Gépipari anyagismeret, Cokom Mérnökiroda Kft. ISBN: 9789630646871
[3] Komócsin, M.: Anyagok és viselkedésük hegesztéskor (előadás anyag), 2010

Köszönöm a figyelmet!
e-mail: gasparm@uni-miskolc.hu
A/4 fsz. 42. szoba
tel: 46 565-111 18-44

01 - Anyagok És Viselkedésük

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

01 - Anyagok És Viselkedésük

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Miskolci Egyetem Anyagszerkezettani és Anyagtechnológiai Intézet

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, GEMTT014M

Dr. Török Imre, c. egyetemi tanár

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 1 Miskolc, 2016. február 8.

A tantárgy órakimérete: 2 ea + 1 gy, a - k

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 2 Miskolc, 2016. február 8.

Kötelező és ajánlott irodalom

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 3 Miskolc, 2016. február 8.

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 4 Miskolc, 2016. február 8.

8. hét Oktatási szünet

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 5 Miskolc, 2016. február 8.

A hegeszthetőség fogalma és tényezői I.

Fogalma: hegesztéstechnológiától függő alkalmasság olyan hegesztett kötés

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 6 Miskolc, 2016. február 8.

A hegeszthetőség fogalma és tényezői II.

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 7 Miskolc, 2016. február 8.

A hegeszthetőség fogalma és tényezői III.

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 8 Miskolc, 2016. február 8.

Anyagok jelölési rendszere

Az acélminőségek megadására rövid- és számjelet alkalmaznak.

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 9 Miskolc, 2016. február 8.

Acélok jelölési rendszere

Mechanikai tulajdonságra garantált acélok:

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 10 Miskolc, 2016. február 8.

Acélok jelölési rendszere

Acélok megnevezésében a főjelek értelmezése [MSZ EN 10027-1]

Főjel Leírás Fő tulajdonságjel

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 11 Miskolc, 2016. február 8.

Acélok jelölési rendszere

Acélok megnevezésében az ütőmunkára utaló kiegészítő tulajdonságjel

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 12 Miskolc, 2016. február 8.

Acélok jelölési rendszere

Acélok megnevezésében a felhasználási területre utaló kiegészítő jel

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 13 Miskolc, 2016. február 8.

Acélok jelölési rendszere

Acélok megnevezésében a felhasználási területre utaló kiegészítő jel

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 14 Miskolc, 2016. február 8.

Acélok jelölési rendszere

Vegyi összetételre garantált acéloknál:

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 15 Miskolc, 2016. február 8.

Acélok jelölési rendszeres

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 16 Miskolc, 2016. február 8.

Acélok jelölési rendszere

Acélok számjegyes jelrendszerében az acélcsoportokra utaló jel

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 17 Miskolc, 2016. február 8.

Acélok jelölési rendszere

Acélok számjegyes jelrendszerében az acélcsoportokra utaló jel

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 18 Miskolc, 2016. február 8.

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 19 Miskolc, 2016. február 8.

Főcsoport Alcsoport Típus

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 20 Miskolc, 2016. február 8.

Főcsoport Alcsoport Típus

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 21 Miskolc, 2016. február 8.

Főcsoport Alcsoport Típus

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 22 Miskolc, 2016. február 8.

A különböző csillapítottságú acéltuskó keresztmetszete:

A különböző mértékben csillapított acélok tuskóinak

⇒ szívódási üreg (csövesség),

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 23 Miskolc, 2016. február 8.

A hegesztő eljárások energiamérlege

Az ömlesztő hegesztő eljárásoknál a hegfürdő létrehozásához és a hozaganyag

Anyagok és viselkedésük hegesztéskor, 1. előadás 24 Miskolc, 2016. február 8.

A hegesztő eljárások energiamérlege