Gebrabook 4

Bevezets a
Geogebrba
Szerzk:
Judith Hohenwarter, judith@geogebra.org
Markus Hohenwarter, markus@geogebra.org
Fordtotta:
Rvai Nra
2
A m eredeti cme: Introduction to GeoGebra

A kzirat utols mdostsa: 2008. jlius 19.
Kszlt a GeoGebra 3.0-hoz
Az eredeti m szerzi: Judith Hohenwarter, Markus Hohenwarter

Fordtotta: Rvai Nra
Lektorlta: Papp Varga Zsuzsanna
Judith Hohenwarter, Markus Hohenwarter, 2008

Hungarian translation Rvai Nra, 2011
Mszaki Knyvkiad Kft., 2011
ISBN 978-963-16-4529-3
Azonosit szm: MK-4529-3
Kiadja a Mszaki Knyvkiad Kft.

Felels kiad: Orgovn Katalin gyvezet igazgat
Szerkesztsgvezet: Hedvig Olga
Felels szerkeszt: Csk Zoltn
Mszaki szerkeszt: Hasz Anik
Trdelszerkeszts s knyvterv: Weep Bt.
1. magyar nyelv kiads
e-mail: vevoszolg@muszakikiado.hu
www.muszakikiado.hu
3
KSZNETNYILVNTS
Szeretnnk ksznetet mondani a Florida Atlantic University s Broward megye iskolasz-
knek a Standards Mapped Graduate Education and Mentoring (Kzoktatsi kvetel-
mnyrendszerhez igazod egyetemi tanrkpzs s mentorls) cm, NSF Matematikai s
termszettudomnyi partnersgi projekt tagjainak, klnskppen a projekt vezetinek
Heinz-Otto Peitgennek s Richard Vossnak, akik sztnztk munknkat, valamint Broward
megye tanrainak Guy Barmoha, Paul Beaulieu, James Duke Chin, Ana Escuder, Edward M.
Knote, Athena Matherly, Barbara A. Perez, Lewis Prisco, Jeffrey Rosen s Megan Yanes a
knyv rsa kzben nyjtott folyamatos tmogatsukrt s egyttmkdskrt.
Jelen anyag a National Science Foundation EHR-0412342 szm plyzata, Standards
Mapped Graduate Education and Mentoring (Kzoktatsi kvetelmnyrendszerhez igazod
egyetemi tanrkpzs s mentorls) elnevezs NSF Matematikai s termszettudomnyi
partnersgnek keretben tmogatott munkn alapul. Az alkotsban szerepl vlemnyeket,
megllaptsokat, kvetkeztetseket s ajnlsokat a szerzk fogalmaztk meg, gy ezek
nem felttlenl tkrzik a National Science Foundation nzeteit.
4
HOGYAN HASZNLJUK A KNYVET?

A Bevezets a Geogebrba a GeoGebra nev dinamikus matematikai szoftver minden alap-
vet funkcijt bemutatja, gy egyrszt egy, a GeoGebrt jl ismer elad hasznlhatja be-
vezet tanfolyamokhoz, msrszt az olvas a szoftver hasznlatt a knyv segtsgvel
egyedl is megtanulhatja.
A knyv pldit vgigcsinlva megismerheted a GeoGebra mkdst, amely az ltalnos
iskola fels tagozattl (10 ves kortl) az egyetemig mind matematikatantsra, mind annak
tanulsra alkalmas. A feladatok bevezetst nyjtanak a geometriai eszkzk, az algebrai
kifejezsek bevitelnek, a parancsok, valamint a GeoGebra klnbz funkciinak hasznla-
tba. Ahhoz, hogy minl alaposabban megismerkedhess ezzel a sokoldal szoftverrel, s
hogy mdszertani tleteket kapj a GeoGebra mindennapi tantsban val alkalmazsra, ez
a bevezets a matematikai tmk egy szles skljt fedi le. A knyv gyakorlblokkjai a ko-
rbban megtanult kszsgek gyakorlsra s a szoftver egyni felfedezsre nyjtanak le-
hetsget.
A knyv minden szerkesztsi fjlja s a kiegszt fjlok (GeoGebra-fjlok, dinamikus mun-
kalapok, kpfjlok) elrhetk online a http://www.geogebra.org/book/intro-en.zip oldalon.
J szrakozst s sikeres feladatmegoldst kvnunk a GeoGebrval!
Judith & Markus

5
T A R TA LO M J E G Y Z K
1. Telepts, bevezets a GeoGebrba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

1. Feladat: A GeoGebra teleptse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
2. Feladat: A kiegszt fjlok elmentse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Bevezets: Mi is az a GeoGebra s hogy mkdik? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
2. Rajzols kontra geometriai szerkeszts . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
3. Feladat: Geometriai s egyb alakzatok rajzolsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
4. Feladat: GeoGebra-fjlok mentse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
5. Feladat: Rajzok, Szerkesztsek s Mozgats-teszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
6. Feladat: Tglalap szerkesztse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
7. Feladat: Szablyos hromszg szerkesztse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
3. I. Gyakorlblokk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
Tippek s trkkk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
I. a) Feladat: Ngyzet szerkesztse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
I. b) Feladat: Szablyos hatszg szerkesztse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
I. c) Feladat: Hromszg kr rt kre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
I. d) Feladat: Thales ttelnek szemlltetse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
4. Alapvet algebrai adatok bevitele, parancsok s fggvnyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Tippek s trkkk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
8. a) Feladat: Egy kr rintinek megszerkesztse (1. Rsz) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
8. b) Feladat: Egy kr rintinek megszerkesztse (2. Rsz) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
9. Feladat: Egy msodfok polinom paramtereinek felfedezse . . . . . . . . . . . . . . . . 25
10. Feladat: Csszkk hasznlata a paramterek vltoztatshoz . . . . . . . . . . . . . . . . 26
11. Feladat: Fggvnyknyvtrak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
5. Kpek exportlsa a vglapra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
12. a) Feladat: Kpek exportlsa a vglapra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
12. b) Feladat: Kpek beszrsa szveges dokumentumba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
6. II. Gyakorlblokk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Tippek s trkkk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
II. a) Feladat: Elsfok egyenlet paramterei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
II. b) Feladat: A derivlt bevezetse a derivltfggvny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
II. c) Feladat: Fggvnydomin-jtk ksztse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
II. d) Feladat: Geometriai alakzatokkal kapcsolatos memriajtk ksztse . . . . . . . . 36
7. Kp beszrsa a geometria ablakba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
13. Feladat: Szimmetrikus brk ksztsre szolgl rajzeszkz . . . . . . . . . . . . . . . . 37
14. a) Feladat: Kp tmretezse s tkrzse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
14. b) Feladat: Kp torztsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
14. c) Feladat: A tkrzs tulajdonsgainak felfedezse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
6
8. Szveg beszrsa a geometria ablakba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

15. Feladat: Tkrkppontok koordinti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
16. Feladat: Sokszg forgatsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
9. III. Gyakorlblokk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Tippek s trkkk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
III. a) Feladat: Egyenletrendszer szemlltetse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
III. b) Feladat: Kpek eltolsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
III. c) Feladat: Egyenes meredeksgnek szemlltetse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
III. d) Feladat: A Louvre piramis felfedezse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
10. Statikus feladatlapok ksztse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
17. a) Feladat: Kpek elmentse fjlknt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
17. b) Feladat: Kp beszrsa Wordbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
11. Dinamikus munkalapok ksztse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Bevezets: A GeoGebraWiki s a Felhasznli frum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
18. a) Feladat: Dinamikus munkalap ltrehozsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
18. b) Feladat: Dinamikus munkalapok tovbbfejlesztse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
18. c) Feladat: Dinamikus munkalapok tanulknak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
12. IV. Gyakorlblokk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Tippek s trkkk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
IV. a) Feladat: Hasonl mrtani alakzatok terletei kztti sszefggsek . . . . . . . . . 64
IV. b) Feladat: Egy hromszg bels szgsszegnek szemlltetse . . . . . . . . . . . . . . 66
IV. c) Feladat: Egsz szmok sszeadsnak szemlltetse a szmegyenesen . . . . . . 67
IV. d) Feladat: Tangram kirak ksztse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
7
1. T E L E P T S , BEVEZETS A GEOGEBRBA
1. Feladat: A GeoGebra teleptse
Elkszts
Hozz ltre egy GeoGebra_Bevezetes nev mappt az Asztalon.
tmutats: Minden fjlt ebbe a mappba ments, hogy a ksbbiekben is knnyen megtalld
ket.
Telepts internet-hozzfrssel
Teleptsd a GeoGebra Webstartot
Nyisd meg a bngszt s menj a www.geogebra.org/webstart oldalra.
Kattints a GeoGebra Webstart gombra.
Megjegyzs: A szoftver teleptse automatikus, minden megjelen zenetnl kattints az
OK vagy a Tovbb gombokra.
tmutats: Ha van internet-hozzfrsed, a GeoGebra Webstartnak j nhny elnye van
teleptskor:
Nem kell klnbz fjlokkal dolgozni, mert a GeoGebra automatikusan telepl a szm-
tgpre.
A GeoGebra Webstart hasznlathoz nem szksges specilis felhasznli jogokkal ren-
delkezni, ami klnsen iskolai szmtgplaborok s laptopok esetben hasznos.
A GeoGebra Webstart telepts utn ofine is hasznlhat.
Ha a telepts utn is van internet-hozzfrsed, a GeoGebra Webstart rendszeresen el-
lenrzi, hogy vannak-e frisstsek, s azokat automatikusan telepti, gy mindig a leg-
frissebb GeoGebrval dolgozhatsz.
Internetkapcsolat nlkli telepts

A tanfolyam vezetjtl pendrive-on vagy CD-n megkapod a teleptshez szksges fj-
lokat.
Msold a fjlokat az adattrolrl a szmtgp GeoGebra_Bevezetes mappjba.
tmutats: Ellenrizd, hogy az opercis rendszerednek megfelel-e a fjl.
Plda: MS Windows: GeoGebra_3_0_0_0.exe
Macintosh: GeoGebra_3_0_0_0.zip
Kattints dupln a GeoGebra teleptfjlra s kvesd a teleptvarzsl utastsait.
8
2. Feladat: A kiegszt fjlok elmentse
Tltsd le a kiegszt fjlokat, s mentsd el a szmtgpre.

A tanfolyam vezetjtl pendrive-on vagy CD-n megkapod a kiegszt fjlokat, msold
az adattrolrl a GeoGebra_Bevezetes_Fajlok (GeoGebra_Introduction_Files) mappt a
szmtgpen lv GeoGebra_Bevezetes mappba.
VAGY
Tltsd le a tmrtett (zip) fjlt a www.geogebra.org/book/intro-en.zip oldalrl,
mentsd el a zip fjlt a GeoGebra_Bevezetes mappba, majd
bontsd ki a fjlokat a szmtgpre. Az opercis rendszertl fggen ezt a kvetke-
zkppen teheted meg:
MS Windows XP esetn jobb egrgombbal kattints a tmrtett fjlra, s kvesd a va-
rzsl utastsait.
Macintosh esetben dupln kattints a fjlra.
Bevezets: Mi is az a GeoGebra s hogy mkdik?

Mi ll a GeoGebra htterben?
A GeoGebra egy iskolk szmra kszlt dinamikus matematikai szoftver, mely tvzi a geo-
metrit, az algebrt s az analzist.
A GeoGebra egyrszt egy dinamikus geometriai program, segtsgvel pontokkal, vekto-
rokkal, szakaszokkal, egyenesekkel s kpszeletekkel, valamint fggvnyekkel lehet szer-
kesztseket vgezni, mikzben az egyes elemek dinamikusan vltoztathatk. Msrszt
egyenletek s koordintk kzvetlenl is megadhatk, a GeoGebra szmokat, vektorokat s
pontokat mint vltozkat is tud kezelni. Meg tudja hatrozni fggvnyek derivltjait s in-
tegrljait, illetve olyan parancsok adhatk, melyekkel pldul gykket vagy cscspontokat
lehet megkeresni.
A GeoGebrt kt nzet jellemzi: az algebra ablakban megjelen kifejezs megfelel egy, a
geometria ablakban lv alakzatnak s fordtva.
A GeoGebra felhasznli fellete

A GeoGebra felhasznli fellete egy geometriai s egy algebra ablakbl ll. Egyrszrl a
rendelkezsre ll geometriai eszkzket kezelheted az egrrel, gy a geometria ablak rajz-
lapjra lehet geometriai szerkesztseket kszteni. Ugyanakkor a billentyzettel a parancs-
sorba kzvetlenl is bevihetk algebrai adatok, parancsok s fggvnyek. Mg az alakzatok
grakai kpe a geometria ablakban, az algebrai, numerikus formjuk az algebra ablakban lt-
hat.
A GeoGebra fellet rugalmas, s tantvnyaid ignyeinek megfelelen adaptlhat. Ha a
szoftvert ltalnos iskolban szeretnd hasznlni, az algebra ablakot, a parancssort s a ko-
ordintatengelyeket elrejtheted, s dolgozhatsz csak a rajzlappal s a geometriai eszkzk-
9
kel. Ksbb, a koordinta-rendszer bevezetsnl az egsz koordintkkal val munka sz-

tnzsre hasznlhatsz rcsot. A kzpiskolban az algebrai adatok bevitelt is hasznlha-
tod, ha tantvnyaidat az algebrn t a koordinta-geometriba, analzisbe szeretnd
bevezetni.
Az eszkzk hasznlatnak alapjai

A megfelel ikonra val kattintssal aktivlhatod a klnbz eszkzket.
Az ikonok jobb als sarkban lv nylra kattintva nyisd meg az eszkzkszletet, s vlassz
ki egy msik eszkzt.
tmutats: Nem kell minden alkalommal megnyitni az eszkzkszletet, amikor aktivlni
szeretnl egy eszkzt; ha a gombon a hasznlni kvnt eszkz ikonja lthat,
akkor az eszkzt a gombra kattintva kzvetlenl is aktivlhatod.
tmutats: Egy eszkzkszlet hasonl jelleg eszkzket tartalmaz, illetve olyanokat, me-
lyek ugyanolyan jelleg alakzatokat hoznak ltre.
Az eszkztron lthat, hogy melyik eszkz aktv, s hogyan hasznlhat.
10
2. R A J Z O L S KONTRA GEOMETRIAI SZERKESZTS
3. Feladat: Geometriai s egyb alakzatok rajzolsa
Elkszts
Rejtsd el az algebra ablakot s a koordintatengelyeket (Nzet men).
Jelentsd meg a koordintarcsot (Nzet men).
Kprajzols a GeoGebrval
Az egr segtsgvel hasznld az albbi eszkzket, s rajzolj klnbz alakzatokat a rajz-
lapra (pl. ngyzetet, tglalapot, hzat, ft stb.).
j pont j!
Mozgats j!
Egyenes kt ponton keresztl j!
Szakasz j!
Alakzatok trlse j!
Visszavons / jra gombok j!
Rajzlap mozgatsa j!
Nagyts / Kicsinyts j!
Mit gyakoroljunk?
Hogyan vlaszthatunk ki egy mr meglv alakzatot?
tmutats: Amikor a kurzor egy alakzaton tmegy, a kereszt nyll vltozik, s az alakzat
kiemeldik. Az alakzat ekkor kattintssal vlaszthat ki.
Hogyan hozhatunk ltre egy pontot egy adott alakzaton?
tmutats: A ltrehozott pont vilgoskk szn. Az egr mozgatsval mindig ellenrizd,
hogy a pont valban az alakzaton helyezkedik-e el.
11
Hogyan javthatjuk a hibkat lpsrl lpsre a Visszavons s az jra gombokkal?

tmutats: J nhny eszkz hoz ltre automatikusan pontokat, ezrt ahhoz, hogy ezeket
a gombokat hasznljuk, nincs szksg ltrehozott alakzatra.
Plda: A Szakasz pldul alkalmazhat mr kt meglv pontra, de hasznlhatjuk az res
rajzlapon is. A rajzlapra kattintva jnnek ltre a pontok, s megjelenik az ezeket
sszekt szakasz.
4. Feladat: GeoGebra-fjlok mentse

Mentsd el a rajzaidat!
Nyisd meg a Fjl ment, s vlaszd ki a Mentst.
A felugr prbeszdablakban vlaszd ki a GeoGebra_Bevezetes mappt.
rj be egy fjlnevet.
A mvelet befejezshez kattints a Ments gombra.
tmutats: A mentssel egy .ggb kiterjeszts fjl jn ltre. Ez a kiterjeszts azonostja a
GeoGebra fjlokat, s jelzi, hogy ezek csak a GeoGebra programmal nyithatk
meg.
tmutats: Megfelel nevet vlassz a fjloknak: kerld a szkzket s a specilis karakte-
reket a fjlnevekben, mert felesleges problmkat okozhatnak, amikor egy msik
szmtgpre msolod a fjlokat. Hasznlhatsz viszont alhzsjelet s nagy-
betket a fjlnevekben (pl.: Elso_Rajz.ggb).
Mit gyakoroljunk?
Hogyan nyithat j GeoGebra-ablak? (Fjl men j ablak)
Hogyan nyithat res GeoGebra-fellet ugyanazon ablakban? (Fjl men j)
tmutats: Ha mg nem mentetted el a szerkesztsedet, a GeoGebra ezt krni fogja,
mieltt az res kpernyt megnyitja.
Hogyan nyithat meg egy mr ltez GeoGebra-fjl? (Fjl men Megnyits)
A felugr ablakban bngssz a mappk kztt.
Vlassz ki egy GeoGebra-(.ggb kiterjeszts) fjlt.
Kattints a Megnyits gombra.
12
5. Feladat: Rajzok, Szerkesztsek s Mozgats-teszt
Nyisd meg az F05_Rajzolas_szerkesztes_negyzetek.html nev dinamikus munkalapot. A di-

namikus brn klnbzkppen szerkesztett ngyzeteket lthatunk.
Ngyzetek, ngyzetek, ngyzetek...
Az albbi brn 6 ngyzet lthat, vagy csak annak nznek ki?

1. Mozgasd a ngyzetek cscspontjait az egrrel, s rd le meggyelseidet.
2. Prblj meg megfogalmazni egy-egy sejtst arrl, hogy hogyan kszltek a
ngyzetek, s rd le ezeket.
Vizsgld meg a ngyzeteket gy, hogy minden cscsukat mozgasd az egrrel.

Talld meg a ngyszgek kztt a valdi ngyzeteket, s llaptsd meg, hogy melyek azok,
amik csupn ltszatra ngyzetek.
Prbld meg kitallni, hogy az egyes ngyzeteket hogyan hoztk ltre, s rd le sejtsei-
det.
Megbeszls
Mi a klnbsg egy rajz s egy szerkeszts kztt?
Mi az a Mozgats-teszt s mirt fontos?
Mirt fontos szerkeszteni az brkat rajzols helyett egy interaktv geometriai programban?
Mit kell tudni egy geometriai brrl ahhoz, hogy egy dinamikus matematikai program-
mal meg tudjuk szerkeszteni?
6. Feladat: Tglalap szerkesztse

Elkszts
A szerkeszts megkezdse eltt tekintsd t a tglalap tulajdonsgait.
tmutats: Ha nem ismered a tglalap szerkesztshez szksges lpseket, nyisd meg
az F06_Teglalap_szerkesztes.ggb fjlt, s hasznld a navigcis eszkztr
gombjait a szerkesztsi lpsek rekonstrulshoz.
Nyiss meg egy j GeoGebra-fjlt.
Rejtsd el az algebra ablakot, a parancssort s a koordintatengelyeket. (Nzet men)
lltsd a Feliratozst Csak j pontok-ra. (Belltsok men Feliratozs)
13
j eszkzk bevezetse
Merleges s Prhuzamos egyenesek
tmutats: Kattints egy mr meglv egyenesre s egy pontra, gy ltrejn a ponton t-
men, az egyenesre merleges, illetve az egyenessel prhuzamos egyenes.
Kt alakzat metszspontja
tmutats: Kattints kt alakzat metszspontjra, hogy megjelenjen az a metszspont.
Ahhoz, hogy minden metszspontot megkapj, egyms utn kattints a kt alak-
zatra.
Sokszg
tmutats: A sokszg cscsainak ltrehozshoz kattints a rajzlapra vagy mr meglv
pontokra. Az utols s az els cscs sszektsvel tudod bezrni a soksz-
get. A cscsokat mindig az ramutat jrsval ellenkez irnyban ksd ssze.
tmutats: Ne felejtsd el elolvasni az eszkztr sgjt, ha nem tudod, hogy hogyan kell
hasznlni egy eszkzt.
tmutats: Prblj ki minden j eszkzt mieltt elkezdenl egy szerkesztst.
A szerkeszts menete
1 AB szakasz
2 B ponton tmen, AB szakaszra merleges egyenes
3 j, C pont a merleges egyenesen
4 C ponton tmen, AB szakasszal prhuzamos egyenes
5 A ponton tmen, AB szakaszra merleges egyenes
6 D metszspont
7 ABCD sokszg (tmutats: A sokszg bezrshoz kattints jra az els cscsra.)
8 Mentsd el a szerkesztst.
14
Ellenrizd a szerkesztst
1. Alkalmazd a mozgats-tesztet a szerkeszts helyessgnek ellenrzshez.
2. Jelentsd meg a navigcis eszkztrat (Nzet men), hogy szerkesztsedet a nyilakra kat-
tintva lpsrl lpsre tnzhesd.
3. Jelentsd meg a szerkeszt protokollt (Nzet men), s segtsgvel nzd t a tglalap
szerkesztsnek lpseit.
Egy sor mozgatsval prbld meg a szerkeszts lpseinek sorrendjt megvltoztatni.
Mirt NEM mkdik ez mindig?
Trspontok megadsval csoportostsd a szerkeszts lpseit:
Jelentsd meg a Trspont oszlopot (a szerkeszt protokoll ablak Nzet menjben).
Csoportostsd a szerkeszts lpseit gy, hogy a Trspont oszlopban a csoport
utols elemnek megfelel ngyzetet bejelld.
Vltoztasd meg a belltst gy, hogy csak a trspontok ltszdjanak (a szerkeszt
protokoll ablak Nzet menjben).
A szerkeszts lpsrl lpsre val ttekintshez hasznld a navigcis eszkzt-
rat. Jl lltottad be a trspontokat?
7. Feladat: Szablyos hromszg szerkesztse

Elkszts
A szerkeszts megkezdse eltt tekintsd t a szablyos hromszg tulajdonsgait.
tmutats: Ha nem ismered a szablyos hromszg szerkesztshez szksges lpseket,
nyisd meg az F07_Szabalyos_haromszog_szerkesztes.ggb fjlt, s hasznld a
navigcis eszkztr gombjait a szerkesztsi lpsek rekonstrulshoz.
Rejtsd el az algebra ablakot, a parancssort s a koordintatengelyeket. (Nzet men)
lltsd a Feliratozst Csak j pontok-ra. (Belltsok men Feliratozs)
j eszkzk bevezetse
Kr kzpponttal s kerleti ponttal
tmutats: Az els kattints hozza ltre a kzppontot, a
msodik hatrozza meg a kr sugart.
Alakzat mutatsa / elrejtse
tmutats: Emeld ki azokat az alakzatokat, melyeket el sze-
retnl rejteni, majd a lthatsgi vltozsok al-
kalmazshoz kattints egy msik eszkzre.
Szg
tmutats: Kattints a pontokra az ramutat jrsval ellenttes sorrendben. A GeoGebra
mindig a matematikai pozitv irnyban hozza ltre a szgeket.
tmutats: Ne felejtsd el elolvasni az eszkztr sgjt, ha nem tudod, hogy hogyan kell
hasznlni egy eszkzt.
tmutats: Prblj ki minden j eszkzt, mieltt elkezdenl egy szerkesztst.
15
1 AB szakasz
A kzppont, B-n tmen kr
2 tmutats: Az A s B pontok mozgatsval ellenrizd, hogy a kr valban
ezekhez van-e ktve.
B kzppont, A-n tmen kr
3 tmutats: A pontok mozgatsval ellenrizd, hogy a kr valban ezekhez
van-e ktve.
4 A kt kr metszspontja adja meg a C pontot.
5 ABC sokszg az ramutat jrsval ellenkez irnyban
6 Rejtsd el a krket.
Jelentsd meg a hromszg bels szgeit.
7 tmutats: Ha a sokszget az ramutat jrsval megegyez irnyban hoztad
ltre, akkor most a hromszg kls szgei jelennek meg.
8 Mentsd el a szerkesztst.
Ellenrizd a szerkesztst
1. Alkalmazd a mozgats-tesztet a szerkeszts helyessgnek ellenrzshez.
2. Jelentsd meg a navigcis eszkztrat, vagy hasznld a szerkeszt protokollt, hogy szer-
kesztsedet lpsrl lpsre tnzhesd.
Tedd szemlletesebb a szerkesztst a Tulajdonsgok prbeszdablak segtsgvel

A Tulajdonsgok prbeszdablak tbbfle mdon elrhet:
Kattints egy alakzatra a jobb egrgombbal (Macintosh esetben Ctrl-kattints)
Vlaszd ki a Tulajdonsgokat a Szerkeszts menbl
Mozgats mdban kattints dupln egy alakzatra
Mit gyakoroljunk?
Vlassz ki klnbz alakzatokat a bal oldali listbl s fedezd fel a klnbz tpus alak-
zatokhoz tartoz tulajdonsgfleket.
Vlassz ki egyszerre tbb alakzatot ahhoz, hogy egyszerre vltoztathasd meg valamelyik
tulajdonsgukat.
tmutats: Tartsd lenyomva a Ctrl gombot (Macintosh esetn a Command gombot) s v-
laszd ki a kvnt alakzatokat.
Vlaszd ki az ugyanolyan tpus alakzatokat a megfelel cmsorra kattintva.
Jelentsd meg klnbz alakzatoknak az rtkt, s prblj ki nhny feliratstlust.
Vltoztasd meg nhny alakzat tulajdonsgait (pl. sznt, stlust).
16
3. I. G YA K O R L B LO K K
Ez a gyakorlblokk alap- s halad szint geometria feladatok gyjtemnye. Az rdekld-

sednek megfelel feladatokat vlaszthatsz, s akr egynileg, akr kollgiddal dolgozhatsz
rajtuk.
Tippek s trkkk
Foglald ssze a ltrehozni kvnt geometriai bra tulajdonsgait.
Prbld meg kitallni, hogy melyik GeoGebra-eszkzket lehet hasznlni az bra meg-
szerkesztshez felhasznlva a fenti tulajdonsgokat (pl. derkszg Merleges eszkz).
A szerkeszts megkezdse eltt ellenrizd, hogy tudod-e, hogyan kell hasznlni az esz-
kzket. Ha nem ismered valamelyik eszkz hasznlatt, aktivld, s olvasd el az eszkz-
tr sgjt.
Minden feladathoz nyiss j GeoGebra-fjlt, rejtsd el az algebra ablakot, a parancssort s
a koordintatengelyeket.
rdemes elmenteni a fjlokat, mieltt egy j feladathoz fogsz hozz.
Ne feledkezz meg a Visszavons s az jra gombokrl, ha esetleg hibzol.
A szerkesztsek ellenrzshez hasznld gyakran a Mozgatst (pl. valban egymshoz
vannak-e ktve bizonyos alakzatok, ltrehoztl-e felesleges alakzatokat).
Amennyiben krdseid vannak, krdezz meg egy kollgt, mieltt a tanfolyam vezetihez
fordulnl.
17
I. a) Feladat: Ngyzet szerkesztse
Alapszint
Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket fogod hasznlni. A ngyzet megszerkesztse

eltt gyzdj meg rla, hogy tudod, hogyan kell hasznlni ezeket.
Szakasz Sokszg
Merleges Alakzat mutatsa / elrejtse
Kr kzpponttal s kerleti ponttal Mozgats
tmutats: Ha nem vagy biztos a szerkeszts lpseiben, megnyithatod az

F_1a_Negyzet_szerkesztese.html fjlt.
A szerkeszts menete
1. Ksd ssze az A s B pontokat egy a = AB szakasszal.
2. Szerkessz a B pontban egy, az AB szakaszra merleges b egyenest.
3. Szerkessz egy B kzppont, A-n tmen c krt.
4. Keresd meg a c kr s a b egyenes C metszspontjt.
5. Szerkessz az A pontban egy, az AB szakaszra merleges d egyenest.
6. Szerkessz egy A kzppont, B-n tmen e krt.
7. Keresd meg a d egyenes s az e kr D metszspontjt.
8. Hozd ltre az ABCD sokszget.
tmutats: Ne felejtsd el a D pont utn az A pontra kattintva bezrni a sokszget.
9. Rejtsd el a krket s a merleges egyeneseket.
10. A szerkesztsed ellenrzshez hajtsd vgre a mozgats-tesztet.
Erprba: Ki tudsz tallni ms szerkesztsi eljrst?

18
I. b) Feladat: Szablyos hatszg szerkesztse
Alapszint
Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket fogod hasznlni. A hatszg szerkesztsnek

megkezdse eltt ellenrizd, hogy tudod-e, hogyan kell hasznlni ezeket.
Kr kzpponttal s kerleti ponttal Szg

Kt alakzat metszspontja Alakzat mutatsa / elrejtse
Sokszg Mozgats

F_1b_Hatszog_szerkesztese.html fjlt.
A szerkeszts menete
1. Rajzolj egy A kzppont, B-n tmen krt.
2. Szerkessz egy msik, B kzppont, A-n tmen krt.
3. Keresd meg a kt kr metszspontjait, gy megkapod a C s D cscspontokat.
4. Szerkessz egy j, C kzppont, A-n tmen krt.
5. Keresd meg az j s az els kr metszspontjait, hogy megkapd az E cscspontot.
6. Szerkessz egy j, D kzppont, A-n tmen krt.
7. Keresd meg az j s az els kr metszspontjait, hogy megkapd az F cscspontot.
8. Szerkessz egy j, E kzppont, A-n tmen krt.
9. Keresd meg az j s az els kr metszspontjait, hogy megkapd a G cscspontot.
10. Hozd ltre az FGECBD hatszget.
11. Jelentsd meg a hatszg szgeit.
Erprba: Prbld meg megmagyarzni, hogy mirt j ez a szerkesztsi eljrs.

tmutats: Mekkora a krk sugara s mirt?
19
I. c) Feladat: Hromszg kr rt kre
Halad szint
Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket fogod hasznlni. A kr rt kr szerkeszt-

snek megkezdse eltt ellenrizd, hogy tudod-e, hogyan kell hasznlni ezeket.
Sokszg Kr kzpponttal s kerleti ponttal

Szakaszfelez Mozgats
tmutats: Ha nem vagy biztos a szerkeszts lpseiben, megnyithatod az F_1c_Harom-

szog_koreirt_kor_szerkesztese.html fjlt.
A szerkeszts menete
1. Rajzolj egy tetszleges ABC hromszget.
2. Szerkeszd meg a hromszg minden oldalnak az oldalfelez merlegest.
tmutats: A Szakaszfelez eszkz mr meglv szakaszokra alkalmazhat.
3. Keresd meg a szakaszfelezk D metszspontjt.
tmutats: A Kt alakzat metszspontja eszkz nem alkalmazhat hrom egyenes met-
szspontjnak megkeressre. Vlassz ki 2 szakaszfelezt egyms utn, vagy kattints a
metszspontra, s az ebben a pozciban megjelen alakzatok listjbl vlaszd ki egyen-
knt az egyeneseket.
4. Szerkessz egy D kzppont krt, melynek egyik kerleti pontja a hromszg valamelyik
cscspontja.
Erprba: Mdostsd a szerkesztst az albbi krdsek megvlaszolshoz:

1. Eshet-e a kr rt kr kzppontja a hromszgn kvlre? Ha igen, milyen hromszgek
esetben?
2. Prbld meg megmagyarzni, hogy mirt a szakaszfelezkkel kell a hromszg kr rt
krt megszerkeszteni.
20
I. d) Feladat: Thales ttelnek szemlltetse
Halad szint
Mieltt megkezded a szerkesztst, prbld ki a 04_Thales_tetel.html nev dinamikus mun-

kalapot, amely megmutatja, hogy hogyan fedezhetik fel jra a tanulk azt, amit Thales kb.
2600 vvel ezeltt felfedezett.
Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket fogod hasznlni. A Thales-kr szerkeszts-
nek megkezdse eltt ellenrizd, hogy tudod-e, hogyan kell hasznlni ezeket.
Szakasz Sokszg
Kt pontra illeszked flkr j! Szg
j pont Mozgats

F_1d_Thales_tetel _szerkesztese.html fjlt.
A szerkeszts menete
1. Rajzolj egy AB szakaszt.
2. Szerkessz egy A-n s B-n tmen flkrt.
tmutats: A pontokra val kattints sorrendje hatrozza meg a flkr irnyt.
3. Hozz ltre egy j C pontot a flkrn.
tmutats: Mozgasd a C pontot az egrrel, s ellenrizd, hogy valban a flkrn fek-
szik-e.
4. Hozd ltre az ABC hromszget.
5. Jelentsd meg az ABC hromszg bels szgeit.
Erprba: Prbld meg a ttelt szemlletesen bizonytani.

tmutats: Hozd ltre az AB szakasz O felezpontjt, s jelentsd meg az OC sugarat mint sza-
kaszt.
21
4. A L A PVET ALGEBR AI AD ATO K BEVITEL E , PA RA NCSOK S F GGVNYEK
Tippek s trkkk
Nevezz el egy j alakzatot gy, hogy algebrai alakja el nv = -t rsz.

Plda: A P = (3, 2) parancs ltrehozza a P pontot.
A szorzst a csillag karakterrel, vagy a tnyezk kztti szkzzel jellheted.
Plda: a*x vagy a x.
A GeoGebra kis-nagybet rzkeny! A kis- s nagybetket nem szabad sszekeverni. Meg-
jegyzs:
A pontok mindig nagybetvel vannak jellve.
Plda: A = (1, 2)
A szakaszok, egyenesek, krk, fggvnyek, ... mindig kisbetvel van-
nak jellve.
Plda: c kr: (x 2)^2 + (y 1)^2 = 16
Egy fggvny x vltozja, valamint egy kpszelet egyenletben lv x
s y vltozk mindig kisbetsek.
Plda: f(x) = 3*x + 2
Ha egy algebrai kifejezsen bell vagy egy parancsban szeretnl egy alakzatot hasznlni,
mindig ltre kell hozni az alakzatot, mieltt a parancssorban hasznlnd.
Pldk:
Az y = m x + b egy olyan egyenest hoz ltre, melynek az m s b
paramterei mr ltez rtkek (pl. szmok / csszkk)
Az Egyenes[A, B] parancs a mr ltez A s B pontokon tmen
egyenest hoz ltre.
A parancssorba bert kifejezst az Enter gomb lenyomsval hagyd jv.
A parancssor bal szln lv krdjel ikonra kattintva nyisd meg a sg ablakot,
amely segt a parancssor s a parancsok hasznlatban.
Hibazenetek: Mindig olvasd el a hibazeneteket, hiszen ezek segthetnek a problma
megoldsban.
A parancsokat begpelheted, vagy kivlaszthatod a parancssor melletti listbl.
tmutats: Ha nem tudod, hogy egy parancs argumentumba milyen paramterek szk-
sgesek, gpeld be a parancsot, s nyomd meg az F1-et. A felugr ablakbl
megismerheted a parancs szintaxist s a szksges paramtereket.
Parancsok automatikus kiegsztse: A parancs els kt betjnek begpelse utn a
GeoGebra megprblja kiegszteni a parancsot.
Ha a GeoGebra a kvnt parancsot javasolja, nyomd meg az Enter gombot, s a kurzor
automatikusan a zrjelbe ugrik.
Ha a javasolt parancs nem az, amit hasznlni szeretnl, folytasd a gpelst, amg meg-
jelenik a kvnt parancs.
22
8. a) Feladat: Egy kr rintinek megszerkesztse (1. Rsz)

Vissza az iskolba...
Nyisd meg az F08_Kor_erintoi.html dinamikus munkalapot. Kvesd a munkalap utastsait

a kr rintinek megszerkesztshez.
Megbeszls
Melyik eszkzket hasznltad a szerkesztshez?
Voltak j eszkzk a javasolt szerkesztsi eljrsban? Ha igen, hogy jttl r, hogy
hogyan kell ezeket hasznlni?
szrevettl valamit a jobb oldali kisalkalmazs eszkztrjval kapcsolatban?
Szerinted a tantvnyaid tudnnak egy ilyen dinamikus munkalappal dolgozni, s
egyedl rjnni a szerkesztsi eljrsra?
8. b) Feladat: Egy kr rintinek megszerkesztse (2. Rsz)

Mi trtnik, ha az egr vagy a touchpad nem mkdik?
Kpzeld el, hogy az egr vagy a touchpad elromlik, mikzben GeoGebra fjlokat szerkesztesz
a msnapi rdra. Hogy tudod befejezni a szerkesztst?
A GeoGebra a geometriai eszkzk mellett algebrai adatok s parancsok bevitelt is le-
hetv teszi. Minden eszkznek megfelel egy parancs, s gy egr hasznlata nlkl is alkal-
mazhat.
Megjegyzs: A GeoGebrban tbb parancs tallhat, mint eszkz, gy nem minden parancs-
nak felel meg geometriai eszkz.
1. Feladat: Prbld ki a parancssor melletti lista parancsait, s keress olyan parancsokat, ame-
lyeknek megfelel geometriai eszkzt mr hasznltunk a tanfolyamon.
23
Mint azt a legutbbi feladatban lthattad, egy kr rintit meg lehet szerkeszteni kizrlag
geometriai eszkzk hasznlatval. Most ugyanezt a szerkesztst csak szvegbevitellel fog-
juk megcsinlni.
Elkszts
Jelentsd meg az algebra ablakot s a parancssort, valamint a koordintatengelyeket
(Nzet men).
A szerkeszts menete
A pont
1 A = (0, 0)
tmutats: Mindenkppen zrd be a zrjelet.
B pont
2 (3, 0) tmutats: Ha nem adsz meg nevet, az alakzatok bc-rend-
ben kapjk a nevket.
A kzppont, B-n tmen kr
3 c = Kr[A, B]
tmutats: A kr egy fgg alakzat.
Megjegyzs: A GeoGebra megklnbztet szabad s fgg alakzatokat. Mg a szabad alak-

zatok kzvetlenl mdosthatak az egrrel vagy a billentyzettel, addig a
fgg alakzatok a szlalakzattal egytt vltoznak. Mindegy, hogy egy alak-
zatot milyen mdon (egrrel vagy billentyzettel) hoztunk ltre eredetileg.
1. tmutats: Ahhoz hogy egy alakzat algebrai alakjt meg tudd vltoztatni a billentyzet
segtsgvel, aktivld a Mozgats mdot s kattints dupln az alakzatra az al-
gebra ablakban. A vltoztats utn nyomd meg az Enter gombot.
2. tmutats: A szabad alakzatok kontrollltabb mozgatshoz hasznlhatod a nyilakat. Ak-
tivld a Mozgats mdot s vlaszd ki az alakzatot (pl. egy szabad pontot) br-
melyik ablakban. Nyomd meg a fel / le vagy a jobb / bal nyilakat az alakzat
megfelel irny mozgatshoz.
4 C = (5, 4) C pont
5 s = Szakasz[A, C] AC szakasz
6 D = Kzppont[s] Az AC szakasz D kzppontja
7 d = Kr[D, C] D kzppont, C-n tmen kr
8 Metszspont[c, d] A kt kr E s F metszspontja
9 Egyenes[C, E] C-n s E-en tmen rint
10 Egyenes[C, F] C-n s F-en tmen rint
24
A szerkeszts ellenrzse s szemlletesebb ttele

A szerkeszts helyessgnek ellenrzshez hajtsd vgre a mozgats-tesztet.
Tedd szemlletesebb a szerkesztst az alakzatok tulajdonsgainak vltoztatsval (szn,
vonalvastagsg, a segdalakzatok szaggatott vonallal brzolva, ...).
Mentsd el a szerkesztst.
Megbeszls
Felmerlt-e brmilyen nehzsg vagy problma a szerkesztsi eljrs kzben?
A szerkeszts melyik mdjt (egrrel vagy billentyzettel) szereted jobban s mirt?
Mirt vigyk be az adatokat a billentyzettel, ha ugyanezt megtehetjk az eszkzket
hasznlva is?
tmutats: Vannak olyan parancsok, amelyeknek nincs geometriai eszkz megfeleljk.
Szmt, hogy egy alakzatot milyen mdon hoztunk ltre? Megvltoztathat-e az alakzat
mind az algebra ablakban (a billentyzettel), mind pedig a geometria ablakban (az egr-
rel)?
25
9. Feladat: Egy msodfok polinom paramtereinek felfedezse
Ebben a feladatban egy msodfok polinom paramtereinek jelentst fogod felfedezni.

Megtapasztalhatod, hogy hogyan pthet be a GeoGebra egy hagyomnyos iskolai kr-
nyezetbe s hogyan hasznlhat aktv, tanulkzpont tanulshoz.
Kvesd a munkalap utastsait, s a GeoGebrval val munka kzben rd le az eredm-
nyeidet s a meggyelseidet. A jegyzeteid segteni fognak a feladatot kvet megbesz-
lsnl.
Egy msodfok polinom paramtereinek felfedezse
1. Nyiss meg egy j GeoGebra-fjlt.

2. Gpeld be, hogy f(x) = x^2 s ss Entert. Milyen alak a fggvny gra-
konja? rd le vlaszodat egy paprra.
3. Mozgats ( ) mdban vlaszd ki a polinomot az algebra ablakban, s hasznld
a fel s a le nyilakat.
a) Hogyan vltozik ekkor a polinom grakonja? rd le meggyelseidet.
b) Hogyan vltozik ekkor a polinom egyenlete? rd le meggyelseidet.
4. Mozgats ( ) mdban ismt vlaszd ki a polinomot az algebra ablakban, s ez-
ttal a balra s jobbra nyilakat hasznld.
a) Hogyan vltozik ekkor a polinom grakonja? rd le meggyelseidet.
b) Hogyan vltozik ekkor a polinom egyenlete? rd le meggyelseidet.
5. Kattints dupln a polinom egyenletre Mozgats mdban. A billentyzet segt-
sgvel vltoztasd az egyenletet f(x) = 3 x^2-re.
tmutats: A szorzs jellsre csillagot (*), vagy szkzt hasznlj.
a) rd le, hogyan vltozik a fggvny grakonja.
b) Ismt vltoztasd meg az egyenletet a paramternek klnbz (pl. 0.5; 2;
0.8; 3) rtkeket megadva. rd le meggyelseidet.
Megbeszls
Felmerlt brmilyen problma vagy nehzsg a GeoGebra hasznlatval kapcsolatban?
Hogyan pthet be egy hagyomnyos iskolai krnyezetbe egy ilyen tpus feladatmeg-
olds (GeoGebra papr alap instrukcikkal tvzve)?
Szerinted lehetsges ezt hzi feladatknt feladni a tanulknak?
Milyen hatssal lehet a dikok tanulsra egy polinom paramtereinek dinamikus felfe-
dezse?
A matematika milyen ms tmakreit lehetne hasonlan (papr alap feladatlap s a
GeoGebra tvzsvel) tantani?
26
10. Feladat: Csszkk hasznlata a paramterek vltoztatshoz
Prbljunk ki egy dinamikusabb mdszert annak felfedezsre, hogy egy f(x) = a x^2
alak polinom paramtereinek mi a jelentse. A paramterek vltoztatshoz csszkkat fo-
gunk hasznlni.
Elkszts
Jelentsd meg az algebra ablakot, a parancssort s a koordintatengelyeket (Nzet men).
A szerkeszts menete
1 a = 1 Hozd ltre az a vltozt

Add meg az f msodfok polinomot
2 f(x) = a*x^2 tmutats: Ne felejts el egy csillag jelet vagy egy sz-
kzt tni az a s az x^2 kz.
Egy szm csszkaknt val brzolsa

Ahhoz, hogy egy szm csszkaknt jelenjen meg a geometria ablakban, az algebra ablakban
jobb egrgombbal kell a vltozra kattintani s ki kell vlasztani az Alakzat megjelentst.
A szerkeszts tovbbfejlesztse
Hozzunk ltre egy msik, b csszkt, amely a polinom f(x) = a*x^2 + b egyenlet-
ben a b konstanst vltoztatja.
Hozd ltre a b csszkt a Csszka eszkz hasznlatval

tmutats: Aktivld az eszkzt s kattints a rajzlapra.
3
Hasznld az alapbelltsokat, s kattints az
Alkalmazsra.
Add meg az f polinomot
4 f(x) = a*x^2 + b tmutats: A GeoGebra a rgi fggvnyt fell fogja rni
az jjal.
Feladatok
Vltoztasd az a paramtert a csszkn lv pont egrrel val hzogatsval. Hogyan vl-
tozik ekkor a polinom grakonja?
Mi trtnik a grakonnal, amikor a paramter (a) nagyobb 1-nl, (b) 0 s 1 kztt van, (c)
negatv? rd le meggyelseidet.
Vltoztasd a b paramtert. Hogyan vltozik ekkor a polinom grakonja?
27
11. Feladat: Fggvnyknyvtrak
A polinomokon kvl a GeoGebrban klnfle fggvnyek tallhatk (pl. trigonometrikus

fggvnyek, abszoltrtk-fggvny, exponencilis fggvny). A GeoGebra a fggvnyeket
is alakzatokknt kezeli, gy geometriai szerkesztsekkel tvzve hasznlhatk.
Megjegyzs: Nhny fggvny kivlaszthat a parancssor melletti menbl. A GeoGebra ltal
tmogatott teljes fggvnylista megtallhat az online kziknyvben
(http://www.geogebra.org/help/docuen).
Magyarul a http://www.geogebra.org/help/docuhu cmen rhet el a kzi-
knyv.
1. Feladat: Abszoltrtkek szemlltetse

Nyiss meg egy j GeoGebra-fjlt. Gyzdj meg rla, hogy az algebra ablak, a parancssor s
a koordintatengelyek ltszanak.
1 f(x) = abs(x) Add meg az f abszoltrtk-fggvnyt

2 g(x) = 3 Add meg a konstans g fggvnyt
3 Keresd meg a kt fggvny metszspontjt
tmutats: Ha gondolod, bezrhatod az algebra ablakot, s a nevekkel s rtkekkel felira-

tozhatod az alakzatokat.
(a) Mozgasd a konstans g fggvnyt az egrrel vagy a nyilakkal. A metszspontok y koordi-

ntja felel meg az x koordintk abszoltrtknek.
(b) Mozgasd az abszoltrtk-fggvnyt fel s le az egrrel vagy a nyilakkal. Hogyan vlto-
zik a fggvny egyenlete?
(c) Hogyan hasznlhat ez az bra ahhoz, hogy a tanulk megismerkedjenek az abszoltr-
tk fogalmval?
tmutats: A fggvny grakonjnak szimmetrija azt sugallja, hogy egy abszoltrtkes
feladatnak ltalban kt megoldsa van.
2. Feladat: Szinuszhullmok szuperpozcija
A hanghullmok matematikailag szinuszhullmok kombincijaknt brzolhatk. A zenei
hangok tbb y(t)=a sin(t + ) alak szinuszhullmbl llnak. Az a amplitud be-
folysolja a hang erejt, mg az frekvencia hatrozza meg a hangmagassgot. A para-
mtert fzisnak hvjk s azt jelzi, hogy a hanghullmok idben eltoldnak-e.
Ha kt szinuszhullm interferl, szuperpozci kvetkezik be. Ez azt jelenti, hogy a szi-
nuszhullmok erstik vagy gyengtik egymst. Ezt a jelensget szimullhatjuk a GeoGebr-
val ahhoz, hogy ms a termszetben elfordul klnleges esetet vizsglhassunk.
Hozz ltre hrom csszkt: az a1-et, az 1-et s a 1-et.
tmutats: Az a1 szm nevben az _ hatsra az 1 als-
1 index lesz. A grg betket a csszka prbe-
szdablakban a Nv rubrika melletti lenyit-
hat listbl vlaszthatod ki.
Add meg a g szinuszfggvnyt
g(x) = a_1 sin(_1
2 tmutats: A grg betket ismt a parancssor melletti
x + _1)
listbl vlaszthatod ki.
(a) A csszkartkek vltoztatsval vizsgld a paramterek hatst a szinuszfggvny gra-
konjra.
3 Hozz ltre hrom csszkt: az a2-t, az 2-t s a 2-t.

h(x) = a_2 sin(_2
4 Adj meg egy msik, h szinuszfggvnyt.
x + _2)
sszeg(x) =
5 Hozd ltre a kt fggvny sszegt.
g(x) + h(x)
(b) Vltoztasd meg a fggvnyek sznt, hogy knnyebben azonosthatk legyenek.

(c) lltsd be az rtkeket a1= 1, 1 = 1 s 1 = 0-ra. Mely a2, 2, s 2 rtkek esetn
maximlis az sszeg amplitdja?
tmutats: Ebben az esetben maximlis a ltrejv hang ereje.
(d) Mely a 2, 2, s 2 rtkekre oltjk ki egymst a fggvnyek?
tmutats: Ebben az esetben nem hallhat hang.
29
5. K P E K E X P O R T L S A A V G L A P R A
A GeoGebra rajzlapjt kpknt exportlhatod a szmtgped vglapjra. Ezeket a kpeket

knnyen beszrhatod szveges dokumentumokba vagy prezentcikba, gy dolgozatokhoz,
tesztekhez, jegyzetekhez vagy matematikai jtkokhoz tetszets brkat kszthetsz.
12. a) Feladat: Kpek exportlsa a vglapra
Hozd ltre az brt

Nyiss meg egy j GeoGebra-dokumentumot, s jelentsd meg az algebra ablakot, a parancs-
sort s a koordintatengelyeket.
1 f(x)=0.5x3 +2x2 +0.2x-1 Add meg az f harmadfok polinomot

Hatrozd meg az f polinom gykeit
tmutats: Ha tbb gyk van, a GeoGebra inde-
2 R = Gyk[f] xekkel klnbzteti meg ezeket, ha
pldul R =-t gpelsz, akkor
(R1,R2,R3)-nak nevezi el ket.
3 E = Szlsrtk[f] Hatrozd meg az f polinom szlsrtkeit
4 Hozd ltre az f rintit az E1 s az E2 pontban
5 I = Inflexispont[f] Hatrozd meg az f polinom inexis pontjait
tmutats: Megvltoztathatod az alakzatok tulajdonsgait (pl. a pontok sznt, az rintk

stlust, megjelentheted a fggvny nevt s rtkt).
30
Kp exportlsa a vglapra
A GeoGebra a teljes geometria ablakot exportlja a vglapra, ezrt a GeoGebra-ablakot

kicsinytsd, hogy ne legyen felesleges hely a rajzlapon:
Mozgasd az brt a rajzlap bal fels sarkba a rajzlap Mozgats eszkznek ( ) segts-
gvel (lsd a bal oldali brt albb).
tmutats: Hasznlhatod a Nagyts s a Kicsinyts gombot az bra exportlshoz
val elksztshez.
Kicsinytsd a GeoGebra-ablakot a jobb als sarknak behzsval (lsd a jobb oldali brt
albb).
tmutats: A kurzor alakja vltozik, ahogy a GeoGebra-ablak szlein vagy sarkain tmegy.
A GeoGebra-ablak a A GeoGebra-ablak a
mretcskkents eltt mretcskkents utn
Hasznld a Fjl ment a rajzlap vglapra val exportlshoz:

Export Rajzlap vglapra msolsa
tmutats: Hasznlhatod a Ctrl Shift C billentykombincit is.
Az brd most a szmtgp vglapjn van trolva s beszrhat brmilyen szveg-
szerkesztben vagy prezentciksztben.
31
12. b) Feladat: Kpek beszrsa szveges dokumentumba
Kpek beszrsa a vglaprl

Miutn a GeoGebrbl exportltunk egy brt a szmtgp vglapjra, beszrhatjuk egy
szvegszerkesztben kszl dokumentumba (pl. MS Wordbe).
Nyiss meg egy j szveges dokumentumot.
A Szerkeszts menben vlaszd ki a Beillesztst, ezt kveten a kp a kurzor helyn jele-
nik meg.
tmutats: A Ctrl V billentykombincit is hasznlhatod.
Kp kicsinytse
Ha szksges, Wordben kicsinytheted a kpet:
Kattints dupln a beillesztett kpre.
Vlaszd ki a Mret flet a felugr Kp formzsa ablakban.
Vltoztasd a kp magassgt / szlessgt vagy cm-ben, vagy szzalkban.
Kattints az OK gombra.
Megjegyzs: Ha egy kp tl nagy ahhoz, hogy egy oldalra elfrjen, a Word automatikusan ki-
csinyteni fogja, s gy a mretek is megvltoznak.
32
6. II. G YA K O R L B LO K K
Ez a gyakorlblokk olyan feladatok gyjtemnye, melyekkel az adatok algebrai bevitelt, a

parancsokat s a fggvnyeket lehet gyakorolni. Alap- s halad szint feladatokat is tallsz
kztk. Az rdekldsednek megfelel feladatokat vlaszthatsz s akr egynileg, akr kol-
lgiddal dolgozhatsz rajtuk.
Tippek s trkkk
Minden feladathoz nyiss j GeoGebra-fjlt, s a feladat megkezdse eltt dntsd el, hogy
szksg lesz-e az algebra ablakra, a parancssorra s a koordintatengelyekre.
Algebrai kifejezsek s fggvnyek megadsnl ellenrizd, hogy ismered-e ezek szinta-
xist. Ha gondjaid vannak, olvasd t a 4. fejezet (Alapvet algebrai adatok bevitele, pa-
rancsok s fggvnyek) Tippek s trkkk rszt, vagy krj segtsget kollgidtl.
Alaposan ellenrizd a megadott algebrai adatot, mieltt Entert tsz. Ha hibazenet jele-
nik meg, olvasd el, hiszen segthet a hiba elhrtsban.
tr sgjt.
fordulnl.
33
II. a) Feladat: Elsfok egyenlet paramterei

Alapszint
Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket, algebrai inputokat s parancsokat fogod

hasznlni. A szerkeszts megkezdse eltt ellenrizd, hogy tudod-e, hogyan kell hasznlni
ezeket.
Csszka Kt alakzat metszspontja
Egyenes: y = m x + b Meredeksg
Szakasz Alakzat mutatsa / elrejtse
Metszspont[Egyenes, yTengely] Mozgats
tmutats: Ha gondolod, elszr megnyithatod az F_2a_egyenes_parameterei.html fjlt.
A szerkeszts menete
1. A kvetkezt gpeld a parancssorba:
Egyenes: y = 0.8 x + 3.2
1. Feladat: Vltoztasd meg az egyenest az
algebra ablakban a nyilakkal.
Melyik paramtert tudod gy
vltoztatni?
2. Feladat: Mozgasd az egyenest a geometria ablakban az egrrel. Milyen transzformcit
tudsz gy vgrehajtani az egyenesen?
2. Trld ki az egyenest. Hozz ltre egy m s egy b csszkt, a csszka alapbelltsait hasz-
nlva.
3. A kvetkezt gpeld a parancssorba: Egyenes: y = m x + b
tmutats: Ne felejts el egy csillag karaktert, vagy egy szkzt tni a szorzs jelzsre.
4. 3. Feladat: rj tmutatst a tantvnyaidnak, melynek segtsgvel megvizsglhatjk a
csszkkat hasznlva az egyenlet paramtereinek hatst az egyenesre. Az
tmutatst papron is oda lehet nekik adni a GeoGebra-fjllal egytt.
Erprba: Tedd szemlletesebb a szerkesztst a meredeksg s az y-tengelymetszet
megjelentsvel.
5. Hozd ltre az egyenes s az y tengely metszspontjt.
tmutats: Hasznld a Metszspont eszkzt ( ) vagy a Metszspont[Egyenes,
yTengely] parancsot.
6. Hozz ltre egy pontot az origban, s hzd meg a kt pontot sszekt szakaszt.
7. Hasznld a Meredeksg eszkzt ( ), s hozd ltre az egyenes meredeksgt (hrom-
szg).
8. Rejtsd el a felesleges alakzatokat, s mdostsd a lthat alakzatok megjelenst.
34
II. b) Feladat: A derivlt bevezetse a derivltfggvny

Halad szint
Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket, algebrai inputokat s parancsokat fogod

hasznlni. A szerkeszts megkezdse eltt ellenrizd, hogy tudod-e, hogyan kell hasznlni
ezeket.
f(x) = x^2/2 + 1 S = (x(A), meredeksg)

j pont Szakasz
rint j! Mozgats
meredeksg = Meredeksg[t]
tmutats: Ha gondolod, elszr megnyithatod az F_2b_meredekseg_fuggveny.html fjlt
A szerkeszts menete
1. Add meg a kvetkez polinomot:
f(x) = x^2/2 + 1
2. Hozz ltre egy j A pontot az f fggvnyen.
tmutats: Az A pont mozgatsval ellenrizd,
hogy valban a fggvny grakonjn
marad-e.
3. Hozd ltre az f fggvny A pontbeli t rintjt.
4. Hozd ltre a t rint meredeksgt a meredeksg = Meredeksg[t] paranccsal.
5. Denild az S pontot az albbi mdon: S = (x(A), meredeksg)
tmutats: Az x(A) az A pont x koordintjt adja meg.
6. Ksd ssze az A s az S pontokat egy szakasszal.
7. Feladat: Mozgasd az A pontot a grakon mentn, s fogalmazz meg sejtst az S pont ltal
bejrt ttal kapcsolatban, amely megfelel a derivltfggvnynek.
Erprba: Prbld meg kitallni a derivltfggvny egyenlett.
8. lltsd be, hogy lthat legyen az S pont nyomvonala. Sejtsed ellenrzshez mozgasd
az A pontot.
tmutats: A jobb egrgombbal kattints az S pontra (Macintoshon Ctrl + kattints), s
kattints a Nyomvonalra.
9. Talld ki a keletkez derivltfggvny egyenlett. Add meg a fggvnyt, s mozgasd az
A pontot. Ha a megadott egyenlet helyes, akkor az S nyomvonala meg fog egyezni az
egyenlet grakonjval.
10. Vltoztasd az eredeti f polinom egyenlett, hogy j problmt kapj.
35
II. c) Feladat: Fggvnydomin-jtk ksztse

Alapszint
Ebben a feladatban fggvnygrakonok vglapra val exportlst, majd ezek szveg-

szerkesztbe val beszrst gyakorolhatod, s gy egy fggvnydomin jtkot kszt-
hetsz. A feladat megkezdse eltt ellenrizd, hogy tudod-e, hogyan lehet klnbz
fggvnyeket megadni.
Ksztsi eljrs
1. Adj meg egy tetszleges fggvnyt. Plda: e(x) = exp(x)
2. Mozgasd a fggvny grakonjt a rajzlap bal fels sarkba, majd igaztsd hozz a Geo-
Gebra-ablak mrett.
3. Exportld a rajzlapot a vglapra (Fjl men Export Rajzlap vglapra msolsa).
4. Nyiss meg egy j dokumentumot egy szvegszerkesztben.
5. Hozz ltre egy tblzatot (Tblzat men Beszrs Tblzat...), melynek 2 oszlopa s
j pr sora legyen.
6. Helyezd a kurzort a tblzat egyik celljra. Szrd be a fggvnygrakont a vglaprl
(Szerkeszts men Beilleszts, vagy Ctrl V billentykombinci)
7. Ha szksges, lltsd be a kp mreteit (kattints dupln a kpre, hogy megjelenjen a Kp
formzsa prbeszdablak, majd kattints a Mret flre).
8. A kp melletti cellba rd be egy msik fggvny egyenlett.
tmutats: Hasznlhatsz egyenletszerkesztt.
9. Ismteld meg az 1-8 lpseket klnbz fggvnyekkel (pl. trigonometrikus, logaritmi-
kus).
tmutats: Gyzdj meg rla, hogy a fggvny grakonjt s egyenlett kln domin-
krtykra tetted.
36
II. d) Feladat: Geometriai alakzatokkal kapcsolatos

memriajtk ksztse
Halad szint
Ebben a feladatban a geometriai alakzatok vglapra val exportlst, majd ezek szveg-
szerkesztbe val beszrst gyakorolhatod, s gy egy geometriai alakzatokkal kapcsolatos
memriajtk krtyit ksztheted el. A feladat megkezdse eltt ellenrizd, hogy tudsz-e k-
lnbz geometriai alakzatokat szerkeszteni (pl. ngyszgeket, hromszgeket).
Ksztsi eljrs
1. Hozz ltre a GeoGebrban egy geometriai alakzatot (pl. egy egyenlszr hromszget).
2. Tedd szemlletesebb a szerkesztst a Tulajdonsgok prbeszdablaknak segtsgvel.
3. Mozgasd az brt a rajzlap bal fels sarkba, majd igaztsd hozz a GeoGebra-ablak m-
rett.
4. Exportld a rajzlapot a vglapra (Fjl men Export Rajzlap vglapra msolsa).
5. Nyiss meg egy j dokumentumot egy szvegszerkesztben.
6. Hozz ltre egy tblzatot (Tblzat men Beszrs Tblzat...), melynek 3 oszlopa s
j pr sora legyen.
7. lltsd a sorok magassgt s az oszlopok szlessgt 5 cm-re (2 inch).
tmutats: Helyezd a kurzort a tblzatra s nyisd meg a Tblzat tulajdonsgai ablakot
a Tblzat menben. A Sor fln add meg a sor magassgt, az Oszlop fln
pedig az oszlop kvnt szlessgt. A Cella fln lltsd a fggleges igaztst
Kzpre. Kattints az OK-ra, amikor elkszltl.
8. Helyezd a kurzort a tblzat egyik celljra. Szrd be az brt a vglaprl (Szerkeszts
men Beilleszts vagy Ctrl V billentykombinci).
9. Ha szksges, lltsd be a kp mreteit (kattints dupln a kpre, hogy megjelenjen a Kp
formzsa prbeszdablak, majd kattints a Mret flre).
10. Egy msik cellba rd a geometriai alakzat nevt.
11. Ismteld meg az 1-10 lpseket klnbz alakzatokkal (pl. kr, ngyszgek, hromsz-
gek).
37
7. K P BESZRSA A GEOMETRIA ABLAKBA
13. Feladat: Szimmetrikus brk ksztsre szolgl rajzeszkz
Nyisd meg az F13_rajzolas_szimmetria.html nev dinamikus munkalapot. Kvesd az utas-

tsokat, s tapasztald meg magad, hogy hogyan fedezhetik fel tantvnyaid egy virg szim-
metriatengelyeit a feladatlap segtsgvel.
tmutats: A ksbbiekben megtanulod, hogyan kszthetsz te is ilyen dinamikus munkala-
pokat.
Megbeszls
Hogyan hasznosthatnk tantvnyaid ezt az elre elksztett szerkesztst?
Milyen eszkzket hasznltunk a dinamikus bra elksztshez?
Elkszts
Rejtsd el az algebra ablakot, a parancssort s a koordintatengelyeket (Nzet men).
A szerkeszts menete
1 j A pont
2 A A Jelentsd meg az A pont feliratt
3 Tkrzs tengelye a kt ponton t
4 Tengelyes tkrzs az egyenesre, hogy megkapjuk az A pont A ' tkrkpt
5 Az A-t s az A ' kpt sszekt szakasz
38
Kapcsold be A s A ' pontok nyomvonalt

tmutats: Jobb egrgombbal kattints a pontra (Macintoshon Ctrl + kattints)
6
s vlaszd ki a Nyomvonalat a menbl. Amikor az A pontot moz-
gatod, nyomvonala megjelenik a rajzlapon.
7 Dinamikus bra rajzolshoz mozgasd az A pontot
Megbeszls
A Nyomvonal ( ) funkcinak van nhny jellegzetessge:
A nyomvonal egy tmeneti jelensg. Minden alkalommal, amikor a kp frissl, a nyom-
vonal eltnik.
A nyomvonalat nem lehet elmenteni s nem jelenik meg az algebra ablakban.
A nyomvonal trlshez frissteni kell a nzetet (Nzet men Nzet frisstse vagy Ctrl
F billentykombinci; Macintoshon Apple-F )
A szerkeszts tovbbfejlesztse
Megjegyzs: Ellenrizd, hogy az F13_virag.jpg fjl le van-e mentve a szmtgpedre.
8 Szrd be a kpet a rajzlapra

9 lltsd be a beszrt kp helyzett
lltsd be, hogy a kp httrkp legyen (Tulajdonsgok prbeszdablak,
10
Alap fl)
11 Cskkentsd a kp kitltst (Tulajdonsgok prbeszdablak, Stlus fl)
39
14. a) Feladat: Kp tmretezse s tkrzse
Ebben a feladatban azt tanulhatod meg, hogy hogyan kell a GeoGebrban egy beszrt kpet
tmretezni, valamint hogy hogyan transzformlhatod azt.
Elkszts
Ellenrizd, hogy az F14_Naplemente_palmafak.jpg fjl le van-e mentve a szmtgpedre.
Zrd be az algebra ablakot, s rejtsd el a koordintatengelyeket.
A szerkeszts menete
Szrd be az F14_Naplemente_palmafak.jpg (A14_Sunset_Palmtrees.jpg)

1
kpet a rajzlap bal oldalra
2 j A pont a kp bal als sarkba
lltsd be az A pontot a kp els sarokpontjnak
tmutats: Nyisd meg a Tulajdonsgok prbeszdablakot s vlaszd ki a
3
kpet az alakzatok listjbl. Kattints a Pozci flre, s a Sarok-
pont 1 melletti legrdl listbl vlaszd ki az A pontot.
4 B = A + (3,0)
lltsd be a B-t a kp msodik sarokpontjnak
5
tmutats: Ezzel megvltoztattad a kp szlessgt 3 cm-re.
6 Kt ponton tmen fggleges egyenes a rajzlap kzepre
Tkrzd a kpet az egyenesre
7 tmutats: Cskkentheted a tkrkp kitltst, hogy jobban meg tudd k-
lnbztetni az eredeti kptl.
Feladatok
(a) Mozgasd az A pontot az egrrel.
Hogyan vltozik ekkor a tkrkp?
(b) Mozgasd a tkrzs tengelyt a
kt pont hzogatsval. Hogyan
vltozik ekkor a tkrkp?
40
14. b) Feladat: Kp torztsa
Ebben a feladatban azt tanulhatod meg, hogy hogyan kell a GeoGebrban egy beszrt kpet
tmretezni, valamint hogy hogyan torzthatod azt.
A 14. a) feladatban ltrehozott szerkesztst fogjuk mdostani, ha meg szeretnd tartani az

eredetit is, mentsd el a fjlt.
A szerkeszts menete
1 A kezdbra a 14. a) feladatban ltrehozott bra legyen

2 Trld a B pontot, hogy a kp visszanyerje eredeti mrett
3 Hozz ltre egy B pontot az eredeti kp jobb als sarkban
4
tmutats: A B pont mozgatsval a kp most tmretezhet.
5 Hozz ltre egy j D pontot az eredeti kp bal fels sarkban
6 lltsd be a D-t a kp negyedik sarokpontjnak
Feladatok
(a) Hogyan vltozik az eredeti s a tkrkp a D pont mozgatsakor?
(b) Mikor milyen alak az eredeti s a tkrkp?
41
14. c) Feladat: A tkrzs tulajdonsgainak felfedezse
Ebben a feladatban egy olyan dinamikus brt hozunk ltre, melynek segtsgvel tantv-
nyaid felfedezhetik a tkrzs tulajdonsgait.
A 14. b) feladatban ltrehozott szerkesztst fogjuk mdostani, ha meg szeretnd tartani az

eredetit is, mentsd el a fjlt.
A szerkeszts menete
1 A kezdbra a 14. b) feladatban ltrehozott bra legyen

2 AB szakasz
3 AD szakasz
4 D ponton tmen, AB szakasszal prhuzamos egyenes
5 B ponton tmen, AD szakasszal prhuzamos egyenes
6 Keresd meg a kt egyenes C metszspontjt
7 Rejtsd el a segdalakzatokat
8 Tkrzd mind a ngy sarokpontot az egyenesre
9 Ksd ssze az egymsnak megfelel pontokat szakaszokkal (pl. A-t A '-vel)
10 Hozd ltre a tkrzs tengelye s a szakaszok ltal meghatrozott szgeket
Feladat
Mozgasd az eredeti kp sarokpontjait s a tkrzs tengelyt. Mit veszel szre a tengely s

a szakaszok ltal meghatrozott szgekkel kapcsolatban? Hogy hvjuk az eredeti s a kp-
pontokat sszekt szakaszoknak a tengellyel val kapcsolatt?
42
8. S Z V E G BESZRSA A GEOMETRIA ABLAKBA
15. Feladat: Tkrkppontok koordinti
Elkszts
Jelentsd meg az algebra ablakot, a parancssort s a koordintatengelyeket, valamint a r-
csot (Nzet men).
A Belltsok menben lltsd a Pont elfogst Be (Rcs)-ra.
1 A kezdbra a 14. a) feladatban ltrehozott bra legyen

2 Trld a B pontot, hogy a kp visszanyerje eredeti mrett
3 Hozz ltre egy B pontot az eredeti kp jobb als sarkban
4
tmutats: A B pont mozgatsval a kp most tmretezhet.
5 Hozz ltre egy j D pontot az eredeti kp bal fels sarkban
6 lltsd be a D-t a kp negyedik sarokpontjnak
Statikus szveg beszrsa

Szrj be egy cmet a GeoGebra geometria ablakba, hogy a tantvnyaid tudjk, hogy mirl
szl ez a dinamikus bra:
Aktivld az ABC Szveg beszrsa eszkzt, s kattints a rajzlap fels rszre.
Gpeld az albbi szveget a felugr ablakba: Pont tkrzse a koordintaten-
gelyekre
Kattints a Rendben gombra.
lltsd be a szveg helyzett a Mozgats eszkzzel.
tmutats: A szveg tulajdonsgait megvltoztathatod a Tulajdonsg prbeszdablakban
(pl. szveg, bettpus, betmret, formzs). Az Alap fln rgztheted a sz-
veg helyzett, hogy ne lehessen vletlenl elmozgatni.
Dinamikus szveg beszrsa

A dinamikus szveg mr ltez alakzatokra vonatkozik s automatikusan alkalmazkodik a
mdostsokhoz (pldul az A = (3,1) szveg).
Aktivld az ABC Szveg beszrsa eszkzt, s kattints a rajzlapra.
A felugr ablakba gpeld be, hogy A =
43
tmutats: Ez lesz a szveg statikus rsze, ami nem fog vltozni az A pont mozgatsakor.
Akr az algebra, akr a geometria ablakban az A pontra kattintva rhatod be a szveg di-
namikus rszt.
A GeoGebra beszrja a szveg mezbe a pont nevt, s idzjelbe teszi a mr meglv
(statikus) szveget.
A GeoGebra ezen kvl egy + jellel kti ssze a statikus s a dinamikus rszt.
Kattints a Rendben gombra.
Megjegyzs: A szveg az A pont koordintit mutatja, amelyek az A pont mozgatsval au-
tomatikusan vltoznak.
Tedd szemlletesebb a dinamikus brt!
Szrj be dinamikus szveget, amely az A ' s az A1' kppontok koordintit mutatja.
Ahhoz, hogy nagyobb rszt lsd a koordintasknak, hasznld a Kicsinyts funkcit.
tmutats: Bellthatod a rcsvonalak tvolsgt.
Nyisd meg a rajzlap Tulajdonsg prbeszdablakt (jobb gomb Macintoshon Ctrl-kat-
tints a rajzlapra, Rajzlap kivlasztsa)
Vlaszd ki a Rcs flet.
Jelld be a Tvolsg melletti ngyzetet s mindkt tvolsgot lltsd 1-re.
Zrd be az algebra ablakot, s rgzts minden szveget, hogy ne lehessen ket vletlenl
elmozgatni.
Feladat
Kszts ehhez a dinamikus brhoz feladatsort a tantvnyaidnak, mely segtsgvel felfe-
dezhetik az eredeti s a kppontok koordinti kztti sszefggst.
44
16. Feladat: Sokszg forgatsa
Elkszts
Rejtsd el az algebra ablakot s a parancssort, amennyiben szksges.
Jelentsd meg a koordintatengelyeket s a rcsot.
Nyisd meg a rajzlap Tulajdonsgok prbeszdablakt:
A Tengelyek xTengely fln lltsd be a tvolsgot 1-re.
A Tengelyek yTengely fln lltsd be a tvolsgot 1-re.
A szerkeszts menete
1 Hozz ltre egy tetszleges ABC hromszget

2 A koordinta-rendszer origjba j D pont
Vltoztasd az j pont nevt O-ra
tmutats: GeoGebrban az albbi mdon gyorsan t tudod nevezni az
3 alakzatokat. Aktivld a Mozgats mdot s vlaszd ki az alak-
zatot. Ahogy elkezded az j nevet gpelni, a GeoGebra meg-
nyitja az tnevezs prbeszdablakot.
Hozz ltre egy csszkt az szgnek
4 tmutats: A csszka prbeszdablakban a Szget vlaszd s lltsd a be-
osztst 90-ra.
Forgasd el az ABC hromszget az O pont krl szggel.
5
tmutats: Az ramutat jrsval ellenttes irnyt vlaszd.
6 AO s A 'O szakasz
AOA ' szg
7 tmutats: A pontokat az ramutat jrsval ellenttes irnyban vlaszd ki.
Rejtsd el a szg feliratt.
8 Mozgasd a csszkt, s gyeld meg a hromszg kpt.
45
Tedd szemlletesebb a szerkesztst!
1 ABC rd be a kvetkez statikus szveget: Sokszg forgatsa

2 ABC rd be a kvetkez dinamikus szveget: "A = "+A
3 ABC rd be a kvetkez dinamikus szveget: "A' = "+A'
4 Mozgasd a csszkt s a szvegeket a kvnt helyre
5 Rgztsd a csszkt (Tulajdonsg prbeszdablak Csszka fl)
6 Rgztsd a szvegeket (Tulajdonsg prbeszdablak Alap fl)
Megbeszls
Hogyan hasznlhatod ezt a fjlt az orig krli forgats bevezetshez?
46
9. III. G YA K O R L B LO K K
Ez a gyakorlblokk olyan feladatok gyjtemnye, melyekkel kpek s szvegek geometria ab-

lakba val beszrst lehet gyakorolni. Kt nehzsgi szint feladat van: alapszint s halad.
Az rdekldsednek megfelel feladatokat vlaszthatsz s akr egynileg, akr kollgiddal
dolgozhatsz rajtuk.
Tippek s trkkk
Ha olyan feladatot vlasztasz, melyben kpet kell a GeoGebrba beszrni, a feladat meg-
kezdse eltt ellenrizd, hogy a kp le van-e mentve a szmtgpre.
tr sgjt.
fordulnl.
47
III. a) Feladat: Egyenletrendszer szemlltetse
Alapszint
Ebben a feladatban algebrai adatbevitelt s parancsokat fogsz hasznlni. A feladat eltt el-
lenrizd, hogy ismered-e ezek szintaxist.
Megnzheted az F_3a_egyenletrendszer.html nev dinamikus munkalapot, amely meg-
mutatja, hogy tantvnyaid hogyan hasznlhatjk ezt a szerkesztst egyenletrendszerek
grakus megoldshoz.
A szerkeszts menete
1. Hozd ltre az m_1 s b_1 csszkkat, a csszka alapbelltsait hasznlva.
2. Add meg az l_1 lineris egyenletet a kvetkez egyenlettel: y = m_1 x + b_1.
3. Hozd ltre az m_2 s b_2 csszkkat, a csszka alapbelltsait hasznlva.
4. Add meg az l_2 lineris egyenletet a kvetkez egyenlettel: y = m_2 x + b_2.
5. rd be a kvetkez dinamikus szveget: "Egyenes 1: y = "+l_1.
6. rd be a kvetkez dinamikus szveget: "Egyenes 2: y = "+l_2.
7. Keresd meg a kt egyenes A metszspontjt vagy a kt alakzat Metszspontja ( ) esz-
kzzel, vagy a kvetkez szveget gpelve a parancssorba:
A = Metszspont[l_1, l_2].
8. rd be a kvetkez dinamikus szveget: "Megolds: x = "+x(A).
tmutats: x (A ) az A pont x koordintjt adja meg.
9. rd be a kvetkez dinamikus szveget: "y = "+y(A).
tmutats: y (A ) az A pont y koordintjt adja meg.
Erprba: Kszts hasonl szerkesztst, amely egy msodfok egyenletrendszer megold-

snak szemlltetst teszi lehetv.
tmutats: Fggvnyek az f (x ) = szintaxissal adhatk meg.
Megjegyzs: Ilyen dinamikus bra egy egyvltozs egyenlet megjelentsre is alkalmas, ha
a kt fggvny az egyenlet kt oldala.
48
III. b) Feladat: Kpek eltolsa
Alapszint
Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket fogod hasznlni. A szerkeszts megkezdse

eltt ellenrizd, hogy tudod-e, hogyan kell hasznlni ezeket.
Kp beszrsa Vektor j!
A = (1,1) Alakzat eltolsa vektorral j!
Sokszg Mozgats
Vektor[O,P] ABC Szveg beszrsa
A szerkeszts menete
1. Nyiss meg egy j GeoGebra-fjlt. Jelentsd meg az algebra ablakot, a parancssort, a ko-
ordintatengelyeket s a rcsot. A Belltsok menben lltsd a Pont elfogst Be (Rcs)-
ra.
2. Szrd be az A_3b_Bart.png kpet az els sknegyedbe.
3. Hozd ltre az A = (1,1), a B = (3,1) s a D = (1,4) pontokat.
4. lltsd be az A pontot a kp els, a B-t a msodik s a D-t a negyedik sarokpontjnak
(Tulajdonsgok prbeszdablak, Pozci fl)
5. Hozd ltre az ABD hromszget.
6. Hozd ltre az O = (0,0) s a P = (3,1) pontokat.
7. Hozd ltre az u = Vektor[O,P] vektort.
tmutats: Hasznlhatod a Vektor eszkzt ( ) is a kezd- s vgpontot megadva.
8. Told el a kpet az u vektorral az Alakzat eltolsa vektorral eszkz ( ) segtsgvel.
tmutats: Cskkentheted a transzformlt kp kitltst.
9. Told el a hrom sarokpontot, A-t, B-t s D-t u vektorral.
10. Hozd ltre az A 'B 'D ' hromszget.
11. Rejtsd el az O pontot, hogy ne lehessen vlet-
lenl elmozgatni. Tedd szemlletesebb a szer-
kesztst az alakzatok sznnek s mretnek
vltoztatsval.
Erprba:
Adj meg dinamikus szvegeket, melyek mutatjk
az A, B, D s A ', B ', D ' pontok koordintit,
az u vektor koordintit.
49
III. c) Feladat: Egyenes meredeksgnek szemlltetse
Halad szint
Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket s algebrai kifejezseket fogod hasznlni.

A szerkeszts megkezdse eltt ellenrizd, hogy tudod-e, hogyan kell hasznlni az eszkz-
ket, valamint hogy ismered-e az algebrai kifejezsek szintaxist.
Kt ponton tmen egyenes szlessg = x(B) - x(A)

Merleges meredeksg = magassg / szlessg
Kt alakzat metszspontja ABC Szveg beszrsa
Sokszg Felez- vagy kzppont
magassg = y(B) - y(A) Mozgats
A szerkeszts menete
1. Jelentsd meg az algebra ablakot, a koordintatengelyeket s a rcsot. A Belltsok me-
nben lltsd a pontelfogst Be (Rcs)-ra, s a feliratozst az sszes j alakzatra.
2. Hozd ltre az A s B ponton tmen a egyenest.
3. Szerkeszd meg az A ponton tmen, y tengelyre merleges b egyenest.
4. Szerkeszd meg a B ponton tmen, x tengelyre merleges c egyenest.
5. Keresd meg a b s c egyenesek C metszspontjt.
tmutats: A merleges egyeneseket elrejtheted.
6. Hozd ltre az ACB sokszget, s rejtsd el az oldalak feliratait.
7. Szmtsd ki a magassgot: magassg = y(B) y(A)
tmutats: y(A) az A pont y koordintjt adja meg.
8. Szmtsd ki a szlessget: szlessg = x(B) x(A)
tmutats: x(B) a B pont x koordintjt adja meg.
9. rd be a kvetkez dinamikus szveget: "magassg = " + magassg.
10. rd be a kvetkez dinamikus szveget: "szlessg = " + szlessg.
11. rd be a parancssorba az albbi egyenletet,
amely az a egyenes meredeksgt szmolja
ki:
meredeksg = magassg / szlessg
12. rd be a kvetkez dinamikus szveget:
"meredeksg = " + meredeksg.
13. Tedd szemlletesebb a szerkesztst az
alakzatok tulajdonsgainak megvltoztat-
sval.
50
1. Erprba: Trtet tartalmaz dinamikus szveg bersa

LaTeX formulk hasznlatval a szvegekben trteket, ngyzetgykket s ms matemati-
kai szimblumokat is hasznlhatunk.
1. Aktivld a Szveg beszrsa (ABC) eszkzt, s kattints a rajzlapra.
2. Gpeld be a meredeksg = szveget a felugr ablak mezjbe.
3. Pipld be a LaTeX formula jellngyzetet, s vlaszd ki az a/b-t a legrdl menbl.
4. Helyezd a kurzort az els kapcsos zrjelbe, s vlaszd ki az algebra ablakban a magas-
sgot.
5. Helyezd a kurzort a msodik kapcsos zrjelbe, s vlaszd ki az algebra ablakban a sz-
lessget.
6. Kattints a Rendben gombra.
2. Erprba: Csatolj szveget egy alakzathoz

A csatolt szvegek egytt mozognak az alakzattal, amikor azok helyzett vltoztatjuk.
1. Hozd ltre a fggleges szakasz D kzppontjt a Felez- vagy kzppont eszkzzel
( ).
2. Hozd ltre a vzszintes szakasz E kzppontjt.
3. Nyisd meg a Tulajdonsgok prbeszdablakot, s vlaszd ki az els szveget (magas-
sg =). Kattints a Pozci flre, s a Kezdpont melletti legrdl menbl vlaszd ki
a D pontot.
4. Vlaszd ki a msodik szveget (szlessg =) a Tulajdonsg prbeszdablakban, s l-
ltsd be kezdpontknt az E pontot.
5. Rejtsd el a D s E kzppontokat.
51
III. d) Feladat: A Louvre piramis felfedezse
Halad szint

A szerkeszts megkezdse eltt ellenrizd, hogy mindegyik eszkzt tudod-e hasznlni, va-
lamint hogy ismered-e az algebrai kifejezsek szintaxist. Ellenrizd tovbb, hogy az
F_3d_Louvre.jpg fjl le van-e mentve a szmtgpedre.
Kp beszrsa Merleges
Kt ponton tmen egyenes Kt alakzat metszspontja
Meredeksg Alakzatok mutatsa / elrejtse
Szg Szakasz
j pont Mozgats
A prizsi Louvre a vilg egyik legltogatottabb s leghresebb mvszeti mzeuma. Az p-

letben megtallhat a vilg leghresebb alkotsai kzl is nhny, kztk Leonardo da Vinci
Mona Lisja. A mzeum fbejratt 1989-ben renovltk, ekkor ptettk r az vegpiramist
(http://en.wikipedia.org/wiki/Louvre, 2008. februr 20.)
(Magyarul: http://hu.wikipedia.org/wiki/Louvre - ford.)
A piramis meredeksgnek meghatrozsa

1. Kapcsold ki a pontelfogst, lltsd a tizedesjegyek
szmt 1-re, s vltoztasd a feliratozst sszes j
alakzatra (Belltsok men).
2. Szrd be az F_3d_Louvre.jpg kpet a koordintask
els sknegyedbe gy, hogy a bal als sarok az
origra essen.
3. Cskkentsd a kp kitltst (kb. 50%-ra), s lltsd
be httrkpnek (Tulajdonsgok prbeszdablak).
4. Hozz ltre egy, a piramis alappontjn s cscsn tmen egyenest.
tmutats: Vltoztasd meg az egyenes tulajdonsgait, hogy jobban ltszdjon.
5. A Meredeksg eszkz ( ) hasznlatval szemlltesd az egyenes meredeksgt.
tmutats: Vltoztasd meg a szemlltet hromszg tulajdonsgait, hogy jobban lt-
szdjon.
tmutats: A meredeksget szemlltet hromszg az elsknt ltrehozott ponttl fgg
alakzat.
6. Feladat: Hatrozd meg a piramis oldalainak meredeksgt %-ban.
7. brzold az x tengely s az egyenes ltal meghatrozott szget.
Feladat: Hatrozd meg a piramis oldalainak hajlsszgt.
52
Erprba
A piramis alapja egy 35 mter oldal ngyzet. Hasonl hromszgeket hasznlva hatrozd
meg a piramis magassgt.
1. Hozz ltre egy j C pontot az egyenesen.
2. A C pont s a piramis B cscsnak segtsgvel szerkeszd meg az egyenes meredeksgt
szemlltet hromszget.
tmutats: Hozz ltre egy C ponton tmen, y tengelyre merleges, valamint egy a pira-
mis B cscsn tmen, x tengelyre merleges egyenest. Keresd meg a kt
egyenes D metszspontjt.
tmutats: Rejtsd el a segdegyeneseket.
3. Ksd ssze szakaszokkal a D pontot a B, illetve a C ponttal.
tmutats: Vltoztasd meg a szakaszok tulajdonsgait, hogy jobban ltszdjanak.
tmutats: tnevezheted a fggleges szakaszt magassgnak s a vzszintest flalapnak.
4. Mozgasd a C pontot az egyenes mentn addig, amg a hromszg vzszintes oldala egybe
nem esik a piramis talajszintjvel.
5. Feladat: Hasonl hromszgeket hasznlva szmtsd ki a piramis magassgt.
tmutats: Hasznld a meredeksget szemlltet hromszget s az j hromszget. Ne
felejtsd el, hogy az alap hossza 35 mter.
Ellenrizd a megoldsod a GeoGebrval

6. Jelentsd meg a magassgnak s a flalapnak
megfelel szakaszok nevt s rtkt.
7. Hzd a C pontot addig, amg a vzszintes
oldal hossza 35/2 = 17.5 mter nem lesz.
tmutats: Lehet, hogy ehhez tvoltanod
s/vagy mozgatnod kell a rajzlapot.
8. Ellenrizd, hogy a piramis magassga megfe-
lel-e a megoldsodnak.
Megjegyzs
A fenti instrukcik segtsgvel grakusan meghatroztad a piramis magassgnak krl-
belli rtkt. A valsgban a Louvre piramis alapja 35 mter hossz s magassga
21,65 mter. Oldalainak meredeksge 118% s dlsszgk kb. 52%
(http://de.wikipedia.org/wiki/Glaspyramide_im_Innenhof_des_Louvre, 2008. februr 22.)
53
10. S TAT I K U S F E L A D AT L A P O K K S Z T S E
17. a) Feladat: Kpek elmentse fjlknt
Ebben a feladatban azt tanulhatod meg, hogy hogyan kell a GeoGebrbl kpet exportlni
egy fjlba. A vglapra val exportlshoz kpest ennek a funkcinak szmos elnye van:
Elmentheted a kpet s ksbb is hasznlhatod. Ez a vglapra msolsnl nem lehets-

ges, hiszen abban az esetben az adatot csak tmenetileg trolja a szmtgp, s a k-
sbbiekben nem lehet jra hasznlni.
Meghatrozhatod a kp mreteit, ami jl jn, ha azt szeretnd, hogy tantvnyaid a vz-
latot mrsre hasznljk.
Megvltoztathatod a kp felbontst s gy a kpfjl mrett is. A felbonts a kp min-
sgt hatrozza meg: egy j minsg nyomtatshoz viszonylag nagy felbontst javas-
lunk (300 dpi). Ha egy internetes oldalra szeretnl feltlteni egy kpet, akkor rdemes
kisebb fjllal dolgozni, s a szoksos 72 dpi-s felbontst hasznlni.
tmutats: A dpi a dots per inch (inchenknti pontok szma) rvidtse.
Meghatrozhatod a kp formtumt. A GeoGebra tbbfle kpformtumot knl fel, az
alapbellts a png (Portable Network Graphics), ami jl hasznlhat, ha a kpet szveges
dokumentumba vagy prezentciba szeretnd beszrni.
tmutats: Ha a tbbi formtumot nem ismered, ne trdj velk.
Hozd ltre az brt

Kszts egy egyszer brt a GeoGebrban. Hasznld pldul a
Szablyos sokszg eszkzt ( ), s hozz ltre egy ngyzetet,
egy tszget vagy egy hatszget a rajzlapra.
Aktivld az eszkzt, s kattints a rajzlapra ktszer, hogy meg-
add a szablyos sokszg oldalnak hosszt.
Gpeld be a cscsok szmt (pl. 6, ha hatszget szeretnl) a
felugr prbeszdablakba, s kattints a Rendben gombra.
A GeoGebra most is a teljes geometria ablakot exportlja a kpfjlba. Ezrt kicsinytsd a
GeoGebra ablak mrett, hogy a rajzlapon ne legyen felesleges hely.
Mozgasd az brt (vagy az exportlni kvnt rszt) a rajzlap bal fels sarkba a Rajzlap
mozgatsa eszkzzel ( ).
val elksztshez.
Kicsinytsd a GeoGebra-ablakot a jobb als sarknak behzsval
tmutats: A kurzor alakja vltozik, ahogy a GeoGebra-ablak szlei vagy sarkai felett
halad t.
54
Kp exportlsa fjlknt
Hasznld a Fjl ment ahhoz, hogy a rajzlapot kpknt exportld:

Export Rajzlap mint kp
tmutats: Hasznlhatod a Ctrl Shift P billentykombincit is.
Ha szeretnd, a felugr ablakban megvltoztathatod a belltsokat (formtum, arny,
felbonts).
tmutats: Mindig ellenrizd a kp mrett (cm-ben vagy dpi-ben). Ha a kp nem fr ki
egy A4-es lapra, mdostanod kell az brt az exportls eltt. Ez klnsen
fontos, ha a mretet meg szeretnd rizni egy szveges dokumentumban
vagy egy prezentciban.
Kattints a Mentsre s mentsd el a kpet a GeoGebra_Bevezetes mappba. Az brt most
mr beillesztheted egy szveges dokumentumba vagy egy prezentciba.
17. b) Feladat: Kp beszrsa Wordbe
Kpfjl beszrsa szveges dokumentumba
Miutn egy GeoGebra-brt kpknt exportltunk, beszrhatjuk egy szveges dokumen-

tumba (pl. Wordben).
Nyiss meg egy j szveges dokumentumot.
A Beszrs menben vlaszd a Kp fjlbl menpontot.
A felugr prbeszdablakban vlaszd ki a kpet.
tmutats: Bngssz a knyvtrakban ahhoz, hogy megtalld a fjlt.
A Beszrs gombra kattintva a kp a kurzor helyn jelenik meg.
55
A kp kicsinytse
Ha szksges, Wordben kicsinytheted a kpet:

Kattints dupln a beillesztett kpre.
Vlaszd ki a Mret flet a felugr ablakban.
Vltoztasd a kp magassgt / szlessgt vagy cm-ben, vagy szzalkban.
Kattints az OK gombra.
Megjegyzs: Ha egy kp tl nagy ahhoz, hogy egy oldalra elfrjen, a Word automatikusan ki-
csinyteni fogja, s gy a mretek is megvltoznak.
56
11. D I N A M I K U S MUNKALAPOK KSZTSE
Bevezets: A GeoGebraWiki s a Felhasznli frum
Dinamikus munkalapok
A GeoGebra a dinamikus brk weboldalknt val exportlsval lehetv teszi, hogy elk-
sztsd a sajt interaktv tananyagaidat, az gynevezett dinamikus munkalapokat. ltalban
egy dinamikus munkalap egy cmbl, egy rvid magyarzatbl, egy interaktv kisalkalma-
zsbl, valamint a tanulknak ksztett feladatokbl s tmutatsokbl ll.
A tanulknak ahhoz, hogy dinamikus munkalapokkal dolgozzanak egyltaln nem kell is-
mernik a GeoGebrt, hiszen az interaktv weboldalak fggetlenek a szoftvertl, ezekhez
vagy online vagy egy helyi adattroln lehet hozzfrni.
A GeoGebraWiki
A GeoGebraWiki (www.geogebra.org/wiki) olyan ingyenes tananyagok gyjtemnye (pl. di-
namikus munkalapok), amelyeket a vilg klnbz tjain tevkenyked tanrok ksztet-
tek. A tartalmak rendszerezse s knnyebb hozzfrhetsge cljbl a klnbz
nyelvekhez (pl. nmet, angol, francia ) klnbz wikik lteznek.
Minden GeoGebraWikin tallhat anyag a Creative Common licence al tartozik

(http://www.geogebra.org/en/wiki/index.php/GeoGebraWiki:Copyrights), azaz ezeket in-
gyen hasznlhatod nem kereskedelmi cl felhasznls esetn, valamint, amennyiben meg-
jelld az eredeti szerzt, ltrehozhatsz szrmazkos mveket.
57
A GeoGebra felhasznli fruma

A GeoGebra felhasznli frumt (www.geogebra.org/forum) azrt hoztk ltre, hogy a
GeoGebra-felhasznlknak tovbbi tmogatst nyjtsanak. A frum tanroknak kszlt s ta-
nrok tartjk fent, azzal a cllal, hogy GeoGebrval kapcsolatos krdseket lehessen feltenni
s megvlaszolni.
A GeoGebra felhasznli frum klnbz nyelv tematikus frumokbl ll, gy a felhaszn-

lk anyanyelvkn tehetik fel krdseiket s vlaszolhatjk meg msokt. A magyar frum
mellett egy levelezlistra is feliratkozhatnak az rdekldk:
geogebra_hu@googlegroups.com
58
18. a) Feladat: Dinamikus munkalap ltrehozsa
Ebben a feladatban azt fogod megtanulni, hogy hogyan lehet

dinamikus munkalapot ltrehozni. A plda azt szemllteti, hogy
hogyan becslhet egy fggvnygrakon s az x tengely ltal
meghatrozott terlet als s fels kzelt sszegekkel.
Elkszts
Jelentsd meg az algebra ablakot, a parancssort s a koor-
dintatengelyeket (Nzet men).
Hozd ltre az brt
Add meg a kvetkez harmadfok polinomot:

1
f(x) = -0.5x^3 + 2x^2 x + 1
Hozz ltre az x tengelyen egy A s egy B pontot
2
tmutats: Ezek a pontok fogjk meghatrozni az intervallumot.
3 Hozz ltre egy csszkt az n szmnak (intervallum: 1-tl 50-ig, beoszts: 1)
Hozd ltre a fels sszeget:
4 felssszeg = Felssszeg[f(x), x(A), x(B), n]
tmutats: x(A) az A pont x koordintjt adja meg.
Hozd ltre az als sszeget:
5
alssszeg = Alssszeg[f(x), x(A), x(B), n]
rd be a kvetkez dinamikus szveget:
6 ABC
"felssszeg = " + Felssszeg
rd be a kvetkez dinamikus szveget:
7 ABC
"alssszeg = " + Alssszeg
Szmtsd ki a kt sszeg klnbsgt:
8
klnbsg = felssszeg - alssszeg
rd be a kvetkez dinamikus szveget: "klnbsg = " + klnbsg
9 ABC tmutats: Rgztsd a csszkt s a szvegeket a Tulajdonsg prbeszd-
ablak segtsgvel.
Feladat: Hasznld az n csszkt az als s fels sszegek szmolshoz hasznlt tglalapok

szmnak mdostshoz. Hogyan vltozik a kt sszeg klnbsge, ha (a) n kicsi
(b) n nagy?
59
A GeoGebra ablak kicsinytse

A GeoGebra az algebra s a geometria ablakot exportlja a munkalap dinamikus brjba.
Ahhoz, hogy a munkalapon legyen hely a feladatoknak s a magyarzatnak, exportls eltt
kicsinytened kell a GeoGebra-ablak mrett.
Ha nem akarod, hogy az algebra ablak is lthat legyen, exportls eltt rejtsd el.
Mozgasd az brt (vagy az exportlni kvnt rszt) a rajzlap bal fels sarkba a Rajzlap
mozgatsa eszkzzel ( ).
val elksztshez.
Kicsinytsd a GeoGebra-ablakot a jobb als sarknak behzsval.
tmutats: A kurzor alakja vltozik, ahogy a GeoGebra-ablak szlei vagy sarkai felett halad
t.
Megjegyzs: Azon kvl, hogy az interaktv kisalkalmazs elfrjen egy oldalon s maradjon
hely a munkalapon szvegnek is, ellenrizd azt is, hogy az bra elg nagy-e
ahhoz, hogy a tanulk ksrletezni tudjanak vele.
Dinamikus munkalap exportlsa

Miutn belltottad a GeoGebra-ablak mrett, az bra kszen ll arra, hogy a Fjl menbl
dinamikus munkalapknt exportld.
Export Dinamikus munkalap mint weblap
tmutats: Hasznlhatod a Ctrl Shift W billentykombincit is.
60
A felugr ablakban tltsd ki a szvegmezket (cm, szerz, dtum).

rj rvid magyarzatot a dinamikus brrl a Szveg a szerkeszts eltt mezbe.
rj feladatokat s tmutatsokat a tanulknak a Szveg a szerkeszts utn mezbe.
Kattints az Export gombra, s mentsd el a dinamikus munkalapot.
tmutats: A GeoGebra tbb fjlt hoz ltre, melyeknek egytt (egy helyen) kell maradniuk
ahhoz, hogy a munkalap mkdjn. Javasoljuk, hogy a dinamikus munkalap
elmentse eltt hozz ltre egy j mappt (pl. Dinamikus_munkalapok) a Geo-
Gebra_Bevezetes mappn bell.
Tippek s trkkk dinamikus munkalapok ksztshez

A dinamikus munkalap automatikusan megnylik az alaprtelemezett bngszben, mi-
utn elmentetted. Ellenrizd a bert szvegeket, valamint, hogy mkdik-e az interaktv
kisalkalmazs. Ha vltoztatni szeretnl a munkalapon, menj vissza a GeoGebra-fjlba,
hajtsd vgre az brn a vltoztatsokat, majd a mdostsok alkalmazshoz exportld
jra az brt (hasznlhatod ugyanazt a fjlnevet, ha fell szeretnd rni az elzt).
tmutats: A munkalap szvegt ugyangy vltoztathatod.
A GeoGebra automatikusan elmenti az export ablakba rt szvegeket, ha az export pr-
beszdablak kitltse kzben szeretnl mdostani az brn, csak zrd be az ablakot, s
folytasd a kitltst ksbb.
Ellenrizd, hogy a kisalkalmazsod nem tl nagy-e. Nem szerencss, ha a tanulknak gr-
getni kell a feladatok s az bra kztt, hiszen ez nehezti a tanulst.
A dinamikus munkalapnak el kell frnie egy oldalon. Ha 3 feladatnl tbbet szeretnl adni,
esetleg rdemes egy msik munkalapot ltrehozni ugyanezzel az brval, de ms felada-
tokkal.
61
18. b) Feladat: Dinamikus munkalapok tovbbfejlesztse
A dinamikus munkalapok export prbeszdablaka kt flbl ll: ltalnos s Halad. Az elz

feladatban az exportls eltt az ltalnos flet hasznltuk magyarzatok, feladatok s t-
mutatsok bersra. Most azt fogod megtanulni, hogy a Halad fl segtsgvel hogyan fej-
lesztheted a dinamikus munkalapot az interaktv brhoz klnbz funkcikat hozzadva.
Funkcik
Hasznlhat jobb gomb: A tanulk a jobb egrgombbal az alakzatokra vagy a rajzlapra
kattintva hozzfrnek a helyi menhz (pl. alakzatok vagy feliratok mutatsa / elrejtse,
nyomvonal ki- / bekapcsolsa, Tulajdonsgok prbeszdablak).
Szerkeszts jrakezdshez gomb mutatsa: Az interaktv kisalkalmazs jobb fels sar-
kban megjelenik egy jrakezds ikon, amely lehetv teszi, hogy visszalltsuk az brt
a kezdeti llapotba.
Megnyithatod az alkalmazs ablakot, ha kettt kattintasz a rajzlapon: A tanulk meg-
nyithatjk a GeoGebra-ablakot az interaktv kisalkalmazsra dupln kattintva.
Felhasznli fellet
Mensor megjelentse: Az interaktv kisalkalmazson bell megjelenik a mensor.
Eszkzkszlet megjelentse: Az interaktv kisalkalmazson bell megjelenik az eszkz-
kszlet, gy a geometriai eszkzk is hozzfrhetv vlnak.
Eszkzkszlet sg megjelentse: Az eszkzkszlettel egytt a sgt is megjelentheted
a kisalkalmazsban. Ha azt szeretnd, hogy tantvnyaid hasznljk a geometriai eszk-
zket, a sg segtsgvel megtanulhatjk, hogyan kell ezeket hasznlni.
62
Parancssor megjelentse: Az interaktv kisalkalmazs aljn megjelenik a parancssor, gy

a tanulk algebrai kifejezseket s parancsokat is megadhatnak az bra felfedezse kz-
ben .
Az interaktv kisalkalmazs szlessge s magassga: Mdosthatod a kisalkalmazs sz-
lessgt s magassgt.
Megjegyzs: Ha kicsinyted a kisalkalmazst, elkpzelhet, hogy a munkalap fontos r-
szei nem lesznek lthatak.
tmutats: Ha a mensort, az eszkzkszletet s a parancssort is meg szeretnd jelen-
teni, szksg lehet az interaktv kisalkalmazs magassgnak tlltsra.
Feladat
A 18. feladatban elksztett dinamikus munkalapot exportld tovbbfejlesztett munkalap-
knt. Hasznld a Halad flet, prbld ki a klnbz funkcikat, s nzd meg, hogy hogyan
vltozik ennek megfelelen a munkalap kisalkalmazsa.
18. c) Feladat: Dinamikus munkalapok tanulknak
Tbbflekppen is adhatsz dinamikus munkalapot tantvnyaidnak, arra azonban minden

esetben gyelni kell, hogy az exportlskor ltrehozott fjlok egytt maradjanak.
Megjegyzs: A ltrehozott fjlok klnbz kiterjesztsek (.ggb, .html, .jar), ha brmelyik fjl
hinyzik ezek kzl, a dinamikus munkalap nem fog mkdni.
Helyi adattrol
Msold az sszes fjlt egy mappba, mieltt ezt a mappt elmented egy helyi adattrolra
(pl. pendrive, CD). Krd meg tantvnyaidat, hogy msoljk a teljes mappt a sajt szmt-
gpkre. A tanulknak ezutn a .html kiterjeszts fjlt kell megnyitniuk a bngszben.
Internet s GeoGebra-feltltskezel
Amennyiben a dinamikus munkalapot online szeretnd a dikok rendelkezsre bocstani,
minden fjlt egy webszerver ugyanazon helyre kell feltltened.
Megjegyzs: Ha nincs sajt trhelyed a weben, a GeoGebra-feltltskezelvel (www.geo-
gebra.org/en/upload) megknnytettk, hogy dinamikus munkalapokat tlt-
hess fel az internetre. Miutn ltrehoztl egy felhasznli kot, feltltheted a
fjljaidat a kijellt mappba. Mivel a GeoGebra-feltltskezel kifejezetten di-
namikus munkalapokhoz kszlt, ezrt elg csak a .html s a .ggb kiterjeszts
fjlokat feltltened (a .jar fjlokat nem szksges).
Miutn feltlttted a fjlokat egy szerverre, elg a sajt weboldaladon megadnod egy linket,
vagy megadni a tanulknak azt a cmet, amit a bngsz cmmezjbe gpelve kzvetlenl
elrhetik a munkalapot.
63
12. I V. G YA K O R L B LO K K
Ez a gyakorlblokk olyan feladatok gyjtemnye, melyekkel GeoGebra-szerkesztsek kpknt

val exportlst s dinamikus munkalapok ksztst lehet gyakorolni. Alap- s halad
szint feladatokat is tallsz kztk. Az rdekldsednek megfelel feladatokat vlaszthatsz,
s akr egynileg, akr kollgiddal dolgozhatsz rajtuk.
Tippek s trkkk
A dinamikus brk ellenrzshez hasznld gyakran a Mozgatst (pl. ltrehoztl-e feles-
leges alakzatokat, a csszkkat s a szvegeket rgztetted-e, hogy ne lehessen vletle-
nl elmozdtani ket).
tr sgjt.
Prbld ki a dinamikus munkalapokat, s ellenrizd, hogy nincs-e bennk hiba, ha van,
javtsd ki.
Mindig egy mappban tartsd a dinamikus munkalapok fjljait (.ggb, .html, .jar kiterjesz-
ts fjlok).
Tbb munkalapot is elmenthetsz ugyanabba a mappba.
Megjegyzs: A .jar kiterjeszts fjl egy mappban csak egyszer jn ltre. Ha valamelyik
dinamikus munkalapot szeretnd a tantvnyaidnak odaadni, a .ggb s a
.html fjlok mell a megfelel .jar fjlokat is t kell msolnod.
fordulnl.
64
IV. a) Feladat:
Hasonl mrtani alakzatok terletei kztti sszefggsek
Alapszint

A szerkeszts megkezdse eltt ellenrizd, hogy mindegyik eszkzt tudod-e hasznlni.
a = 2 Szablyos sokszg
Szakasz pontbl adott tvolsggal j! Mozgats
Feladat
Ebben a feladatban az albbi feladatlapot fogod elkszteni tantvnyaidnak. Segtsgvel
felfedezhetik az a, a/2 s 2a oldalhosszsg ngyzetek terletei kztti sszefggst.
Terletek kztti sszefggs
1. Mrd meg az albbi hrom ngyzet oldalnak hosszt. Hasonltsd ssze a kk

ngyzet oldalnak hosszt a piros s a zld ngyzetekvel. Mi az sszefggs?
2. Szmtsd ki a ngyzetek terlett. Hasonltsd ssze a kk ngyzet terlett a
piros s a zld ngyzetekvel. Mi az sszefggs?
3. Fogalmazz meg egy sejtst arrl, hogy hogyan fgg ssze a kk ngyzet olda-
lnak hossza s terlete a piros s a zld ngyzetekvel.
4. Prbld meg bizonytani a sejtsedet.
tmutats: Tegyk fel, hogy a kk ngyzet oldalnak hossza a, szmtsd ki a
ngyzetek terlett a fggvnyben.
65
A szerkeszts menete
1. Szerkesztsedet kezdd az a = 2 szm ltrehozsval.
2. Szerkeszd meg a kk ngyzetet a Szakasz pontbl adott tvolsggal eszkzzel gy, hogy
a tvolsg az a szm legyen, majd a szakasz kt vgpontjbl kiindulva szerkessz egy sza-
blyos ngyszget.
3. Szerkeszd meg ugyangy az a/2 oldalhossz piros ngyzetet, s a 2a oldalhossz zld
ngyzetet.
4. Nevezd t a cscsokat, s vltoztasd meg a ngyzetek tulajdonsgait (pl. szn, vonalvas-
tagsg).
5. Ksztsd el a GeoGebra-ablakot a rajzlap kpknt val exportlshoz (pl. helyezd el a
ngyzeteket, ahova szeretnd, kicsinytsd a GeoGebra-ablakot).
6. Exportld a rajzlapot mint kpet, s mentsd el a kpfjlt.
tmutats: Mivel tantvnyaidnak meg kell majd mrnik a ngyzetek oldalait, ne vltoz-
tasd meg a kp mrett.
7. Nyiss meg egy szvegszerkesztt, adj egy cmet a feladatlapnak, s rd be a feladatokat.
8. Szrd be a kpet a ngyzetekrl a feladatlapba.
tmutats: Nyomtass egy pldnyt, s a ngyzetek oldalhossznak megmrsvel ellen-
rizd a feladatlapot.
1. Erprba
Kszts hasonl pldkat klnbz geometriai formkhoz (pl. adott sugar kr, szablyos h-
romszg, tglalap). Mely formkra ugyanaz az sszefggs az adott oldalhossz (sugr) s a
terlet kztt? Prbld meg megmagyarzni az oldalhossz (sugr) s a terlet kztti sz-
szefggst.
2. Erprba
Kszts a szerkesztseden alapul dinamikus munkalapot, amelynek segtsgvel tantv-
nyaid ltalnosthatjk a klnbz geometriai alakzatok oldalhossza s terlete kztti sz-
szefggsrl megfogalmazott sejtsket (lsd pldul az F_4a_Kor_teruletek.html fjlt).
66
IV. b) Feladat: Egy hromszg bels szgsszegnek szemlltetse
Alapszint
Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket fogod hasznlni. A szerkeszts megkezdse

eltt ellenrizd, hogy mindegyik eszkzt tudod-e hasznlni.
Sokszg Pont krli forgats adott szggel

Szg Mozgats
Csszka ABC Szveg beszrsa
Felez- vagy kzppont
A szerkeszts menete
1. Hozd ltre az ABC hromszget.
tmutats: Az ramutat jrsval ellenkez
irnyban.
2. Hozd ltre a hromszg , s szgeit.
3. lltsd a tizedes jegyek szmt 0-ra (Belltsok
men).
4. Hozd ltre a s csszkkat a kvetkez belltsokkal: tpusa szg, intervallum 0-
tl 180-ig, beoszts 10.
5. Hozd ltre az AC szakasz D s az AB szakasz E felezpontjt.
6. Forgasd a hromszget a D pont krl szggel (az ramutat jrsval megegyez
irnyban).
7. Forgasd a hromszget az E pont krl szggel (az ramutat jrsval ellenkez irny-
ban).
8. Mindkt csszkt lltsd 180-ra, majd hozd ltre a (A 'C 'B ') s a (C1',B1',A1') szgeket.
9. Tedd szemlletesebb a szerkesztst a Tulajdonsg prbeszdablak segtsgvel.
tmutats: Egybevg szgek azonos sznek legyenek.
1. Erprba
Szrj be dinamikus szveget, amely mutatja, hogy a bels szgek sszege 180.
tmutats: Hozz ltre a bels szgekhez egy-egy dinamikus szveget (pl. " = " + ), szmtsd
ki a szgek sszegt az sszeg = + + kifejezssel, majd szrd be az
sszeget mint dinamikus szveget. Jelld az egymsnak megfelel szgeket s
szvegeket ugyanazzal a sznnel. Rgztsd a rajzlapon a szvegeket.
2. Erprba
Exportld az brt dinamikus munkalapknt. Tallj ki feladatokat, melyek segtenek tantv-
nyaidnak felfedezni a hromszg szgeinek sszegvel kapcsolatos sszefggst. Ellenriz-
tesd velk a sejtsket a munkalap segtsgvel.
67
IV. c) Feladat:
Egsz szmok sszeadsnak szemlltetse a szmegyenesen
Halad szint
Ebben a feladatban hasznlhatod az albb lthat eszkzket, vagy az ezeknek megfelel pa-
rancsokat. A szerkeszts megkezdse eltt ellenrizd, hogy mindegyik eszkzt tudod-e hasz-
nlni.
Csszka Szakasz
j pont Szveg beszrsa
Vektor Jellngyzet alakzatok elrejts-
Mozgats hez s megjelentshez j!
A szerkeszts menete
1. Nyiss meg egy j GeoGebra-ablakot s rejtsd el az algebra ablakot. lltsd a feliratozst
sszes j alakzatra (Belltsok men).
2. Nyisd meg a rajzlap tulajdonsgait tartalmaz Rajzlap prbeszdablakot.
tmutats: Az yTengely fln kattintsd ki a Megjelents jellngyzetet, az xTengely
fln pipld be a Tvolsg jellngyzett, s lltsd a tvolsgot 1-re. Az
x tengely minimumnak adj meg -21-et, a maximumnak 21-et.
3. Hozd ltre az a s b csszkkat (az intervallum [-10; 10], a beoszts 1 legyen). Jelentsd meg
a csszkk rtkt a nevk helyett (Tulajdonsg prbeszdablak).
4. Hozd ltre az A = (0, 1) s a B = A + (a, 0) pontokat.
5. Hozd ltre az a hosszsg u = Vektor [A, B] vektort.
6. Hozd ltre a C = B + (0, 1) s a D = C + (b, 0) pontokat, valamint a b hosz-
szsg v = Vektor [C, D] vektort.
7. Hozd ltre az R = (x(D), 0) pontot.
tmutats: x(D) a D pont x koordintjnak felel meg, az R pont teht ppen az
sszeads eredmnyt mutatja a szmegyenesen.
8. Hozd ltre a Z = (0, 0) pontot, valamint az albbi szakaszokat:
g = Szakasz[Z, A], h = Szakasz[B, C] s i = Szakasz[D, R] .
9. Tedd szemlletesebb a szerkesztst a Tulajdonsg prbeszdablak segtsgvel (pl. vl-
toztasd meg a szneket, a vonalstlusokat, rgztsd a csszkkat, rejtsd el a feliratokat).
68
1. Erprba
Tedd szemlletesebb az interaktv brt dinamikus szvegek hozzadsval, melyek a meg-
felel sszeadsokat mutatjk.
10. Szmtsd ki az r = a + b-t.
11. Ahhoz, hogy az sszeads rszeit klnbz sznnel jelenthesd meg, a dinamikus sz-
veget lpsrl lpsre kell beszrnod.
a) Szveg1 beszrsa: a
b) Szveg2 beszrsa: " + "
c) Szveg3 beszrsa: b
d) Szveg4 beszrsa: " = "
e) Szveg5 beszrsa: r
12. Sznezd a szveg1-nek s a szveg3-nak megfelel csszkt, valamint a szveg5-t s az
R pontot ugyanazzal a sznnel. Rejtsd el a csszkk feliratait s rgztsd a szvegeket
(Tulajdonsg prbeszdablak).
13. Exportld az interaktv brt dinamikus munkalapknt.
2. Erprba
Tegyl a geometria ablakba egy jellngyzetet, amely lehetv teszi az sszeads ered-
mnynek (szveg5, R pont s i szakasz) mutatst, illetve elrejtst.
14. Aktivld a Jellngyzet alakzatok elrejtshez s megjelentshez eszkzt.
15. Kattints a rajzlapra az sszeads eredmnye mell.
16. A Felirat mezbe rd be, hogy Eredmny mutatsa.
17. A legrdl menbl vlaszd ki egyms utn azokat az alakzatokat, melyek mutatst /
elrejtst a jellngyzet szablyozza majd (Szveg5, R pont, i szakasz).
18. A jellngyzet ltrehozshoz kattints az Alkalmaz gombra.
19. Ahhoz, hogy ellenrizd, hogy mindhrom alakzat mutathat, illetve elrejthet-e, Mozga-
ts mdban pipld be, illetve ki a jellngyzetet.
20. Rgztsd a jellngyzetet, hogy ne lehessen vletlenl elmozdtani (Tulajdonsg prbe-
szdablak).
21. Exportld az j interaktv brt dinamikus munkalapknt.
tmutats: Adhatsz egy j nevet ennek a munkalapnak.
69
IV. d) Feladat: Tangram kirak ksztse
Halad szint
Ebben a feladatban egy Tangram-kirakt fogsz kszteni

(lsd: jobb oldali bra). A kirak 7 mrtani alakzatbl ll,
melyek mindegyike az a oldalhossz segtsgvel meg-
szerkeszthet (lsd F_4d_Tangram_kirako.html).
A szerkesztsekhez tbb geometriai eszkzre lesz
szksged. Mieltt hozzfognl az alakzatok megszer-
kesztshez, olvasd el az albbi tmutatst.
1. Add meg az a = 6 szmot. Ez szolgl majd a Tangram
kirak minden hromszg- s ngyszgszerkeszts-
nek alapjul.
2. Prbld meg kiszmolni az alakzatok oldalhosszait.
tmutats: Nhny esetben rdemes megvizsglni az tlkat vagy a magassgot, hiszen
ezek hossza knnyebben fejezhet ki az a fggvnyben, mint maguk az
oldalhosszak.
3. Minden alakzatot egy adott hosszsg szakasszal kezdj. gy ksbb mozgathatod s
forgathatod majd az brt.
4. tmutats a szerkesztshez:
a) Ha egy derkszg hromszg tfoghoz tartoz magassga az tfog fele, a szer-
kesztshez hasznlhatod a Thales-ttelt (lsd I. Gyakorlblokk).
b) Ha ismered a derkszg hromszg befoginak hosszt, szerkesztheted hasonlan
a ngyzethez, melyet mr korbban ismertettnk.
c) Ahhoz, hogy egy ngyzetet az tlibl kiindulva szerkessznk meg, hasznos tudni,
hogy ezek merlegesen felezik egymst.
d) A paralelogramma szerkesztshez hasznos ismerni a hegyesszgnek nagysgt.
5. Ellenrizd szerkesztsedet gy, hogy megprblsz az sszes alakzatot felhasznlva egy a
oldalhosszsg ngyzetet sszerakni.
1. Erprba
Rendezd el az alakzatokat az interaktv kisalkalmazs szleire vletlenszeren. Exportld az
brt dinamikus munkalapknt, s rj magyarzatot a tantvnyaidnak
(lsd F_4d_tangram_kirako.html dinamikus munkalap).
2. Erprba
Ezekbl az alakzatokbl nemcsak ngyzetet, hanem ms mrtani formkat
is ssze lehet rakni (lsd F_4d_tangram_kirako.html). Keress az interneten
egy msik Tangram-gurt (pl. F_4d_tangram_macska.png), majd impor-
tld ezt a rajzlapra. Ismt exportld a GeoGebra-brt egy msik nven, j
instrukcikkal.

Gebrabook 4

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gebrabook 4

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bevezets a

A m eredeti cme: Introduction to GeoGebra

Az eredeti m szerzi: Judith Hohenwarter, Markus Hohenwarter

Judith Hohenwarter, Markus Hohenwarter, 2008

Kiadja a Mszaki Knyvkiad Kft.

HOGYAN HASZNLJUK A KNYVET?

Judith & Markus

1. Telepts, bevezets a GeoGebrba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

8. Szveg beszrsa a geometria ablakba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

1. Feladat: A GeoGebra teleptse

Internetkapcsolat nlkli telepts

2. Feladat: A kiegszt fjlok elmentse

Tltsd le a kiegszt fjlokat, s mentsd el a szmtgpre.

Bevezets: Mi is az a GeoGebra s hogy mkdik?

A GeoGebra felhasznli fellete

kel. Ksbb, a koordinta-rendszer bevezetsnl az egsz koordintkkal val munka sz-

Az eszkzk hasznlatnak alapjai

2. R A J Z O L S KONTRA GEOMETRIAI SZERKESZTS

3. Feladat: Geometriai s egyb alakzatok rajzolsa

Hogyan javthatjuk a hibkat lpsrl lpsre a Visszavons s az jra gombokkal?

4. Feladat: GeoGebra-fjlok mentse

5. Feladat: Rajzok, Szerkesztsek s Mozgats-teszt

Nyisd meg az F05_Rajzolas_szerkesztes_negyzetek.html nev dinamikus munkalapot. A di-

Ngyzetek, ngyzetek, ngyzetek...

Az albbi brn 6 ngyzet lthat, vagy csak annak nznek ki?

Vizsgld meg a ngyzeteket gy, hogy minden cscsukat mozgasd az egrrel.

6. Feladat: Tglalap szerkesztse

7. Feladat: Szablyos hromszg szerkesztse

Tedd szemlletesebb a szerkesztst a Tulajdonsgok prbeszdablak segtsgvel

Ez a gyakorlblokk alap- s halad szint geometria feladatok gyjtemnye. Az rdekld-

I. a) Feladat: Ngyzet szerkesztse

Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket fogod hasznlni. A ngyzet megszerkesztse

tmutats: Ha nem vagy biztos a szerkeszts lpseiben, megnyithatod az

Erprba: Ki tudsz tallni ms szerkesztsi eljrst?

I. b) Feladat: Szablyos hatszg szerkesztse

Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket fogod hasznlni. A hatszg szerkesztsnek

Kr kzpponttal s kerleti ponttal Szg

tmutats: Ha nem vagy biztos a szerkeszts lpseiben, megnyithatod az

Erprba: Prbld meg megmagyarzni, hogy mirt j ez a szerkesztsi eljrs.

I. c) Feladat: Hromszg kr rt kre

Ebben a feladatban az albb lthat eszkzket fogod hasznlni. A kr rt kr szerkeszt-

Sokszg Kr kzpponttal s kerleti ponttal

tmutats: Ha nem vagy biztos a szerkeszts lpseiben, megnyithatod az F_1c_Harom-

Erprba: Mdostsd a szerkesztst az albbi krdsek megvlaszolshoz:

I. d) Feladat: Thales ttelnek szemlltetse

Mieltt megkezded a szerkesztst, prbld ki a 04_Thales_tetel.html nev dinamikus mun-

tmutats: Ha nem vagy biztos a szerkeszts lpseiben, megnyithatod az

Erprba: Prbld meg a ttelt szemlletesen bizonytani.

4. A L A PVET ALGEBR AI AD ATO K BEVITEL E , PA RA NCSOK S F GGVNYEK

Nevezz el egy j alakzatot gy, hogy algebrai alakja el nv = -t rsz.

8. a) Feladat: Egy kr rintinek megszerkesztse (1. Rsz)

Nyisd meg az F08_Kor_erintoi.html dinamikus munkalapot. Kvesd a munkalap utastsait

8. b) Feladat: Egy kr rintinek megszerkesztse (2. Rsz)

Megjegyzs: A GeoGebra megklnbztet szabad s fgg alakzatokat. Mg a szabad alak-

A szerkeszts ellenrzse s szemlletesebb ttele

9. Feladat: Egy msodfok polinom paramtereinek felfedezse

Ebben a feladatban egy msodfok polinom paramtereinek jelentst fogod felfedezni.

Egy msodfok polinom paramtereinek felfedezse

1. Nyiss meg egy j GeoGebra-fjlt.

10. Feladat: Csszkk hasznlata a paramterek vltoztatshoz

1 a = 1 Hozd ltre az a vltozt

Egy szm csszkaknt val brzolsa

Hozd ltre a b csszkt a Csszka eszkz hasznlatval