Csell

A csell egy vons hangszer, s hasonlan eme hangszercsald (heged csald) tbbi
tagjhoz, vagyis a hegedhz, a brcshoz s a nagybghz, ez a hangszer is ngy hrral
rendelkezik. A hegedvel s a brcsval ellenttben ezen hangszert jtk kzben a fldre kell
tmasztani s lve jtszani rajta.

A csellnak sznt kottk ltalban basszuskulcsban rdnak. Mly hangjai kitnen betltik a
zenekari basszus szlam funkcijt. A csell a heged utn a legdallamosabb vons hangszer,
melynek hangja legkzelebb ll az emberi hanghoz. Elterjedse nagyjbl a hegedvel
egyidben trtnt.

Mretei, arnyai:

A csell felptse nagyban hasonlt a tbbi mr fentebb emltett vons hangszer

felptshez, a hegedhez, a mlyhegedhez, s kismrtkben a nagybghez. Eltrsek
elssorban az eltr hangolssal sszefggsben a geometriai mretekben s arnyokban
vannak. A csell nagyobb, mint a heged vagy a mlyheged, de kisebb, mint a nagybg. A
csellt fbl ksztik.

Felptse:

Van el- s htlapja, oldallapja, lelke, hrtartja, ahonnan a hrok kiindulnak, s vgigfutnak
a lbon (aminek feladat a rezgsek felerstse), s a kulcstartban tallhat kulcsokon
vgzdnek.

Csell a komolyzenben

Irodalma a zongora, az orgona s a heged irodalma utn a leggazdagabb. A csellt nagyrszt

a komolyzenben alkalmazzk.

A zenekarokban csellk szma hat s nyolc kztt mozog, de ritkbb esetekben tizenkett is
elfordulhat. ltalban a karmester s a kznsg jobbjn (a benne l jtkosok
szemszgbl a bal oldalon) foglalnak helyet a sznpad ells rszn, az els hegedvel
szemben.