Krdv-tervezs szablyai

A j krdv a vizsglat minsgnek zloga. A krdsek sszelltsnl abbl kell

kiindulnunk, hogy milyen tnyek, vlemnyek, attitdk feltrsra van szksgnk a
vizsglat cljbl. A krdseket nem kell felttlenl direkt formban megfogalmazni, s
clszer ellenrz krdseket is bepteni, hogy kvetkeztethessnk a hamis vlaszokra.

Rendkvl nehz j krdvet kszteni, elrontani ellenben nagyon knny a krdv

alkalmatlansga jellemzen a 100. megkrdezettnl derl ki.

A krdv-tervezs lpsei:
- Mi a keresett informci?
- Mi lesz a krdezsi mdszer?
- Milyen krdseket rt meg a vlaszad? Mik legyenek a krdsek?
- Mi legyen a krdsek sorrendje?
- Hogyan nzzen ki a krdv?
- Legyen-e tesztfzis?

A krdv tervezsnek f lpsei:

1. lps: tisztznunk kell a krdv alkalmazsnak cljt.

Pontosan meg kell fogalmaznunk, mire vagyunk kvncsiak, mirl szeretnnk meggyzdni.
Pldul:
Vendgelgedettsgi krdv sszelltsa
Krdv sszelltsa szolgltatsfejlesztshez a vendgek rszre
Krdv a szlloda vagy vendglt egysg munkatrsai rszre

Soha ne kezdjnk addig hozz a krdv megszerkesztshez, amg pontosan meg nem
hatroztuk a kutats cljait (a kutats trgyt), a hipotziseket, nem hatroztuk meg a kutats
alanyait.

2. lps: a krdezs mdjnak megvlasztsa.

Ez lehet a krdez ltal kitlttt, illetve a megkrdezettek ltal nllan kitlttt krdv. A
krdvet a megkrdezettek kitlthetik csoportosan pldul egy rendezvny alkalmval
vagy egynileg. Mindegyik esetben szksges az anonimitst garantlni. Ez trtnhet
vlaszbortk hasznlatval, amit a megkrdezettek a krdvvel egytt megkapnak, de
trtnhet telefonon, e-mail-ben, Interneten, vagy szemlyesen helyben a szllodban,
tteremben.

3. lps: a krdv szerkezete.

Nagyon fontos a megszlts, a felmrs cljnak kzlse. Ezen mlhat az egyttmkdsi
kszsg, az szinte, felels vlaszads kivltsa. Itt kell tjkoztatni a megkrdezetteket az
anonimits garantlsrl, a rszvtel nkntessgrl. A bevezet rszben kell informlni az
rintetteket a kitlts mdjrl, clszer illusztrlni is a kitlttt krdvvel kapcsolatos
teendkrl, a hatridrl, a kitlts vrhat idignyrl, az esetleges visszajelzs vrhat
idejrl, formjrl, hogy ki kinek a megbzsbl vgzi a megkrdezst, s mi lesz az
sszegyjttt adatok sorsa.
A kvetkez rszbe kerlnek a krdsek, lltsok. Itt elszr a bevezet krdseket vegyk
sorra, amelyek fontos szerepet jtszanak az rdeklds felkeltsben. (Alkalmazhatunk, pl.
brt, grafikont stb., pl. a szolgltatsok minsgnek idbeli vltozst javuls, romls,
stagnls mutathatjuk be, s krhetjk errl a megkrdezettek vlemnyt az brzolt
vltozsokrl.) Ezt kvethetik a szmunkra legfontosabb informcik megkrdezse. Ilyen
lehet a szolgltat stratgijnak, programjainak ismerete, elgedettsg a klnbz
szolgltatsokkal stb. Vgezetl jnnek a levezet krdsek. Ez utbbi funkcit jl betlthetik
a tmakr szempontjbl relevns nyitott krdsek (pl. soroljon fel hrom olyan dolgot,
amelyeket a szolgltat erssgnek/gyenge pontjnak tart stb.)

A kitlt szemlyre vonatkoz adatokat (nem, letkor, szak, egyb informci, ami mentn a
ksbbiekben elemzst akarunk vgezni) a krdv elejre s vgre egyarnt elhelyezhetjk.
A krdv vgn soha ne mulasszuk el megksznni a kzremkdst, a vlaszadst.

4. lps: a krdsek, lltsok megfogalmazsa.

Trekedni kell arra, hogy a megszvegezs (szhasznlat) azonosan legyen rtelmezhet a
krdez s a krdezettek szmra (az nkitlts krdveknl ez kiemelked jelentsg).
Hasznljunk egyrtelm kifejezseket, kerljk a szakzsargont, ne alkalmazzunk ketts
lltsokat. Sok esetben fontos lehet, hogy a krdezett vlaszthassa a nem tudom vagy nem
rtelmezhet vlaszt is.

A krdven nyitott vagy zrt krdseket alkalmazhatunk. A zrt krdsek esetben megadjuk
a vlaszlehetsgeket, s a krdezett ezek kzl jellhet meg egyet vagy tbbet (sszhangban
a kitltsi tmutatval). A zrt krdseket rdemes alkalmazni akkor, ha a vlaszlehetsgek
jl behatrolhatk, illetve ezek segthetik egy hipotzis ellenrzst. A zrt krdsek
feldolgozsa egyszerbb. A nyitott krdseket akkor rdemes hasznlni, ha arra vagyunk
kvncsiak, hogy a krdezettnek mi jut eszbe a krds alapjn, s nem akarjuk elre adott
vlaszokkal korltozni a gondolkodst. A kt krdstpust egyttesen is alkalmazhatjuk.

Egy vendgelgedettsgi vizsglat sorn valsznleg a krdsek nagyobb rsze lehet zrt,
hiszen a klnbz szolgltatsokkal val elgedettsg ezek segtsgvel jl rtkelhet. Az
ignyek feltrsa szksgess teheti a nyitott krdsek alkalmazst is, hiszen ppen itt
fordulhat el, hogy a krdv szerkesztje nem gondol olyan szolgltatsokra, amiket a
vendgek kzl tbben szeretnnek ignybe venni a jvben.

A krdsek megfogalmazsval kapcsolatban alapvet elvrs, hogy legyenek rvidek s

egyszerek, knnyen rthetk.

A krdsek tpusai:
- nyitott krds:
sajt szavaival kell vlaszolnia a feltett krdsre,
akkor jobb hasznlni, ha azt vizsgljuk, hogy a vlaszad mirt rez valamit,
vagy mirt hoz meg bizonyos dntseket,
ha van md r, akkor az nkitlts krdveknl a nyitott krdseket kerljk,
- zrt krds: elre rgztett vlaszlehetsgek llnak a krdven.
sklakrds: rzelmek, attitdk, mrst, pozitv vagy negatv voltt
szmszersthetjk ezzel az egyser, de szellemes mdszerrel. Sokfle tpusa
ltezik (ordinlis skla, intervallum skla, arny skla, nominlis skla). A
leggyakoribb, hogy az iskolai osztlyozs mintjra 1-es s 5-s kztt
 osztlyoztatjuk le a megkrdezettekkel a vizsglt jelensget. gyelni kell a skla
szimmetrijra, teht arra, hogy a semleges attitdt kifejez kzps vlaszhoz
kpest ugyanannyi pozitv s negatv hozzllst kifejez vlaszt legyen. A
sklafokozatok szma ezrt ltalban pratlan. Ha nincs kzepe a sklnak,
akkor a vlaszadnak dnteni kell, hogy pozitv vagy negatv hozzllst
kifejez vlaszt adjon. Ez nehezti a vlaszadst.

A vlaszts annl nehezebb, minl nagyobb a sklafokozatok szma, ezrt a

gyakorlatban 7-8 fokozatnl tbbet ritkn hasznlnak.
Likert-skla: ahol egy lltssal val egyetrts mrtkt, vagy egy vlemny
helyeslst kell a vlaszadnak kifejeznie. A krdvszerkesztnek csak az
lltst kell meghatroznia, maga a skla mindig ugyanaz:
Teljes mrtkben egyetrtek
Nagyrszt egyetrtek
Csak kismrtkben rtek egyet
Kzmbs szmomra
Nem tlsgosan rtek egyet
Nagyrszt nem rtek egyet
Egyltaln nem rtek egyet

5. lps: a krdv formja.

Trekedjnk a rvid, ttekinthet, eszttikus forma kialaktsra. Zrt krdsek esetn legyen
knnyen kezelhet a vlaszads (karikzs, ikszels stb.). Nyitott krdsek esetben legyen
elegend hely a vlaszadsra. Gondoljunk az adatrgztre is, legyen knnyen ttekinthet a
vlaszads. Az egyrtelmsgen tl fontos a nyelvileg ignyes, a clcsoporthoz igazod
nyelv- s szhasznlat.

6. lps: kismints kiprbls.

rdemes 15-30 fvel kitltetni a krdvet, s utna megbeszlni az rintettekkel az
lltsokat. Ez segtheti, hogy az les alkalmazs sorn valban azonosan rtelmezzk a
megkrdezettek a krdseket, lltsokat.

Az rsbeli krdvek szerkesztsnek aranyszablyai:

- a krdseket a legkzrthetbben kell megfogalmazni (12 vesek szintje),

- a krdsek legyenek egyrtelmek, nyelvezetk legyen rthet mindenki szmra,
- a krdsek ne sugalljanak semmifle vlaszt,
- a krdseknek nem szabad bizonytalannak, flrerthetnek lennik,
- a krdsek ne lltsk megoldhatatlan feladatok el a kitltket,
- ne tegyk lehetv, hogy a vlaszadk megismteljenek egy-egy vlaszt,
- a szakmai mszavakat, kifejezseket kerlni kell, hacsak nem elengedhetetlen
alkalmazsuk (ilyenkor rtelmez megjegyzst kell tenni),
- elnyben kell rszesteni a zrt krdseket, hiszen az informcik egyszerbben
csoportosthatk s egyszerbben feldolgozhatk,
- az indt krdseknek ltalnos jellegeknek kell lenni, majd fokozatosan kell ttrni
az egyre specifikusabbakra, a vgre clszer hagyni a szemlyes krdseket,
- egyrtelm kitltsi tmutatt is mellkelni kell a krdv mell.