Sejtbiolgia

A Wikipdibl, a szabad enciklopdibl

Ez a szcikk nem tnteti fel a forrsokat, amelyeket felhasznltak a ksztse

sorn. Emiatt nem tudjuk kzvetlenl ellenrizni, hogy a szcikkben szerepl lltsok helytllak-
e. Segts megbzhat forrsokat tallni az lltsokhoz! Lsd mg: A Wikipdia nem az els kzls
helye

A sejtbiolgia, ms nven cellulris biolgia vagy citolgia, sejttan a biolginak a

sejtekkel, azok fiziolgiai tulajdonsgaival, szerkezetvel, a bennk tallhat
sejtszervecskkkel (organellumokkal), letciklusukkal, a sejtosztdssal s a sejthalllal
foglalkoz rszterlete. Vizsglatnak terlete mind a mikroszkopikus, mind a molekulris
szintre kiterjed. A sejtbiolgia az egysejt llnyekkel (mint a baktriumok vagy protozok)
s a tbbsejt llnyek (mint az ember is) specializlt sejtjeivel egyarnt foglalkozik.

A sejtek szerkezetnek s mkdsnek ismerete minden lettani tudomny szmra alapvet

fontossg. A klnbz tpus sejtek kztti eltrsek s hasonlsgok megrtse klnsen
a molekulris biolgiai s az orvosbiolgiai terleteken, mint a rkkutats s fejldsbiolgia
fontosak. A sejtek alakra s nagysgra klnbznek, de kmiai felptsk hasonl. Ez a
tulajdonsg a kzs eredetre utal.

A sejtbiolgia szorosan kapcsoldik a genetikhoz, a biokmihoz, a molekulris biolgihoz

s a fejldsbiolgihoz.