4.

ttel: Az oxign krforgsa

Ha a biogn elemek mennyisgi megoszlst vizsgljuk egy sejtben, kiderl, hogy a sejt
anyagainak mintegy 97-98 %-t mindssze ngy elem pti fel, amelyek a szerves
alapvegyletek, a sznhidrtok, a lipidek s a fehrjk ptelemei. Ezek a kiemelked
fontossg elsdleges biogn elemek a szn (C), a hidrogn (H), az oxign (O) s a nitrogn
(N). Mintegy 1,5-2 %-os mennyisgben kpezik a sejtek anyagait a msodlagos biogn elemek.
Ezek a foszfor (P), a kn (S), a ntrium (Na), a klium (K), a kalcium (Ca), a magnzium (Mg), a
klr (Cl), a vas (Fe).
Oxign krforgsa Legtbb llny az letmkdshez szksges energit a szerves
vegyletek oxidcijbl nyeri. E folyamatokhoz a levegbl veszi az oxignt, amely a
felhasznls utn a szervezetbl fleg szn-dioxid s vz alakjban tvozik. Annak ellenre,
hogy ezt az elemet nemcsak az l szervezetek, hanem a klnbz ipari tzelberendezsek
is nagy mennyisgben fogyasztjk, a leveg oxigntartalma Fldnkn mgis nagyjbl
lland. Ezt az oxignegyenslyt a zld nvnyek fotoszintzise biztostja. Az asszimilci a
nvnyekben a Nap sugrz energijnak kzremkdsvel a vzbl s szn-dioxidbl
szerves anyagok keletkeznek, s oxign szabadul fel, amely a leveg alkotrsze lesz. Ez a
lgzs alkalmval ismt egyeslhet a tpllk hidrogn- vagy szntartalmval, vzz s
szndioxidd. A termszetben az l szervezetekben lv atomoknak mintegy negyede
oxignatom. Az oxign a termszetben megtallhat atomos s molekulris, ill. zon
formjban. A Nap UV sugarai hatsra az atomos s molekulris oxign zont ad. Az zon a
fldi let ltezsnek elengedhetetlen felttele. Az UV sugrzs az llnyekben szmos kts
felhastst idzn el.
A krnyezetszennyezssel kapcsolatos kros hatsok miatt az oxign katasztroflis mrtk
fogysval kell szmolni! A kt legfontosabb tnyez: - az cenok fitoplanktonjainak
pusztulsa peszticidek hatsra, - a fosszilis tzelanyagok getse. Foszfor krforgsa Az l
szervezeteken keresztl ez az elem is lland krfolyamatban van. A nvnyek a talajbl a
foszfort foszftok alakjban tudja felvenni s bepteni a szervezetkbe. Innen kerl tovbb
az ember s az llat testbe. Az l szervezetek bomlstermkeiben lev foszfor nagyrszt
ismt a fldbe jut vissza foszftok alakjban. A nvnyek ltal elvont foszftmennyisget
foszformtrgyk (pl. szuperfoszft) alkalmazsval ptolni kell. A termszeti folyamatokban
gz halmazllapot vegylet alakjban NEM fordul el. Ha a hidroszfrba jut, nem kpes
visszatrni a bioszfra szrazfldi vezetbe.