You are on page 1of 95
Mar az elsé Neand ber esontmarad ban t6rtént felfedezése Sta a szuk- emberek és a Taikusok érdeklédé- sének kézéppontjéban is az a két dés all: hogyan is néztek ki val6jé- ban a mai ember el6dei? A mind gazdagabb fosszilis leletek felfe- dezése és gondos rendszere2ése utdna kutatSk meglepoen tj isme- reteket szereztek az ember kiala- kulésarol. Eben a kényvben a modern ember fejlédésvonalit kovethetjik nyomon, egész a Ho- mo sapiens sapiensig, Részletes lefrasat_olvashatjuk az egymést kovet6 Primates formaknak, epészitve azt a kicsiny, mékushoz hasonlé ési alakokkal, az anthro- poid majmokon keresztuil az em- berszabistiakig. A G4szines tabla- kép segitségével ~ amelyek Z Burian neves festomivész alkotd- sai — rekonstrudlhatjuk 2 Osik feltételezett kills megjelenését, dletét a letiint iddkben, s képet alkothatunk kulturdlis fejlbdéstk- solis. V. Mazak—Z. Burian Az 6sember és elédei Gondolat « Budapest, 1990 A forditas az alébbi kiadis alapjin keszult: YY. Mazik—Z. Burian: Der Urmensch und seine Vorfabren Attia, Praha, 1983 Forditotta: Gyonis Gyula ‘Szakmailag ellendvizse és kontrollszeskesztette Fiben O16 ISBN pa 282 9505 1983 1900, Hungarian transtation © Arti, Pra © Gvenis Gy 12/08/66 01 Tartalom Azember szérmazisa 7 Azels6 foemldsok 13 Fajjtim — a Hominoideak bolesje 15 Aharmadkori emberszabasi majmok 17 Poemlésleletck bamaszénbl 21 Emberré valés — hominizacio 23 A magevok és az emberszerti Hominidsk 32 Azelsiemberek 37 Azember fejlédésc tovabb folytatédik 41 Axutols6 laneszem 45 Intelligensek vagyunk 52 Gcoldgiai korok és korszakok $7 Képek 59 Irodalom 188 Névmutaté 190 Az ember széirmazasa Vajon az ember tényleg a teremtés korondja? Ez a kérdés ma mar nem valaszolhaté meg olyan egyértel- mien, mint néhdny évtizeddel czelOtt, a kezdeti nagy vitdk elesendesedése utan A XIX. szézad els6 felében zajlottak le a paleonto- Iogusok kozitt az evolicié feletti els6 titk6zetek, a nem sokkal késébb tjrakezdéd6 vitahullém hevessé- ge azonban talin még a korabbiét is meghaladta A vitdékat Darwin két kOnyve. az, 1859-ben megjelent A fajok eredete a természetes kivdlogatodas titjén, majd a tizenkét évvel késobbi, Az ember szdrmazdsu esa nemi kivdlasztds valtotta ki. 1860-at irtak, amikor cey decemberi napon Oxford- ban iilést tartott @ British Association for the Adven- cement of Sciences elneverésii tudomdnyos tarsasi é ezen a helyen csapott Owze a ket tabor — az evolticié hivei & ellenfelei — az akkori tudoményos vildg két neves képvisel6je vezetésével. A vita Darwin leszdrmazasi elmélote és ezzel dsszefageésben az em- ber szérmazésa f6létt zajlott, Ennek sorén Samuel Wilberforce oxfordi piispik — az evolicis ellenzdi- nek szdcsive — azt az ironikus kérdést tette fel ‘Thomas H. Huxleynak, a darwini elmélet legrendithe- tetlenedb képviselojének, hogy 6 vajon apai vagy anyai gon szdrmazik-e a majmoktol. A piispok szar- kasztikus kérdésére Husley eloadésa vegen tigy vala- szolt, hogy ha vélaszthatna, 6 inkabb szarmazna maj- moktol, mint egy olyan embert6l, aki tchetséxét egy ilyen tontos tudomanyos vitaban a tények elkend6zé- sére és a kérdések tévutra vezetésére haszniilja fel Az ember a majomtl szairmazik” — ez az allitas Darwin fejlédéselméletének félreértésén vagy félre- 7 magyarizdsén alapul, és mégis hosszii ideig vitattak kiilénbizi tudomdnyos és nem tudomanyos forumo- kon, és olykor még ma is lehet hallani. Darwin elmélete azonban gydzatt, &s alapjiva vailt a tudomany tovabbi fejlodesének is. A paleontolgu- sok é az antropologusok pedig azzal a kerdesse! kezdtck el foglalkozni, hogy vajon melyik ,majom™ 61 is sedrmazik val6jdban az ember? Ma marszaimos fosszilislelet (elsisorban megkove- sedett esont) dll a tudésok rendelkezésére. hogy crre a kerdéste valaszoljanak. Az ember és a tobbi {oem 16s k6z0s Ose a harmadkorban alakult ki, ennyiben vagyunk tehat a majmokkal rokonségban. A féomlisok (Primates) rendje két alrendre oszlik a félmajmokéra (Prosimii) és a valodi majmokéra (Simiae vagy Anthropoidea). A félmajmok igen régen Kialakult esoportja hérom dregesalédra oxzthats fel. Ezek: a Fuldp-szigeteken és Indonézidban él5 ko- boldmakiféick (Tarsioidea). a makifelék (Lemuro- idea). amelyck Madagaszkaron élnek és lajharmaki- félék (Lorisoidea), amelyeknek élettere Sti Lanké- ban, DélIndidban. a trépusi Détkelet-Azsidban és Afrikaban van. ‘A valédi_majmokra xan jellemz5 a fejlett testfelépités, és a fejlett nagyagy. Ennek megfelel6en intelligenciajuk is viszonylag magas, és mivel a sze- miik clorenéz. térlitissal rendelkeznek. Altaliban fak korondi kbzott élnek. Mind az dillandéan, mind pedig a fOldén csak iddscakosan tartozkodGk négy Iabon jamak. Jellemzd még a majmokra, hogy 2 hiivelykujjukat, valamint a labon lév6 Sreguijukat & tbbi ujjal seembe tudjak dllitani. A Kéz- és. libuijai- kon lapos kiirmét viselnek. & az ujjaik vegén, illetve a tenyeriikén és talpukon borlécrendszer alakult ki 8 A valdi majmoknak két alrendi csoportja van: a szélesornd (Platyrrhini) & a keskenyorrt (Catarrhini) majmok. ‘A szélesorra vagy tjvilégi majmok valamennyien egy Sregesalidba (Ceboidea) sorottatok, & mintegy hetven fajuk él Dél- és Kazép-Amerikaiban. Kézgjiik tartoznak példdul a esuklyas majmok (Cebidae) vagy a selyemmajmoesk:ik (Callithricidae) A’ masik esoportt6l, a keskenyorruaktol aban’ kiilonbéznek tébbek kézitt. hogy széles az orrsvé- yilésaik aldalra néznek A keskenyorré: vagy Gvildgi majmoknak viszont keskeny orrsavényiik van, és igy az ormyitisaik tbbé vagy kevésbé eldrenéznek. Killonbézé fajaik Azsigban 6s Afrikaban tatathaték meg, A keskenyorra majmok két Gregesaldra oszthaték: a Cercopithecoidedkra é a Hominoidedkra. Az clizéekhez tartornak példaul a magétok, a cerkifmajmok ésa pavidnok, az utébbiak- hoz pedig a gibbonok és az emberszabés majmok, valamint az ember és elédei. A Cercopithecoidedk Sregesaladjéba esak egy esakid tartozik, a Cercopirhe- cidae, Ezek a majmok fejldéstanilag magasabb fokon Allnak. mint a saclesorrd majmok, agyuk nagyobb és komplikaltabb felépitési, Nehany faj kivételével. mint amilyenek példaul az aftikai szavannakon 16 pavié- nok, @ tobi cerkoffele a fak korondjaban él. A Hominoidea éregesalid a toemlosik legtejlettebb csoportja, Hiirom ma is él csakid tartozik ide: a gihboniéték (Hylobatidae), 22 emberszabisti majmok (Pongidae) és.az ember esalédja (Hominidae}, valamint ket fosszilis, mar kihalt csaléd, a Pliopithecidae és az Orcopithecidae. Intelligencisjuk és agyuk nayysiga atapjan egyértelmden kimondhats, hogy a Hominoide- ak fejlodestanilag a tOemldsdk legiejlettehb képvisel + csontvaz felépitése alapjén is kulinboznek a tobi foemlést61, mindenckclétt aban, hogy nines farkuk, és csbkevényes. farokesigolyaik farokesontia nének ossze. A mellkasuk nagy. a szegy- csontjuk pedig széles és lapos. A lapockdjak haitul he- lyezkedik el, mig a tbbi feemlésnel inkabb a mellkas Két oldalan. A kéztocsontjuik elrendezddése is annyira jellegzctes, hogy fontos bizonyitéka a Hominoidedk Kozis eredetének. A gerincosziopuk, szemben a tobbi focmldsével, kevesebb csigolyabol dll, amelyek egytit- tal alacsonyabbak és szélesebbek is. jel6il a télig vagy a teljesen felegyenesedett jérashor. val6 alkalmazkodas- nak. Hasonld a jelentésége a széles, erdsen hatrahajls és oldalra kiszélesedd. medencénck is. Fz 0 belsé szervek timasztisit é a felegyenesedett tartésban a test elérhetd legiobb egyensillyat szolgslja (1. abra). A Hominoidedknail a kéz és a lab kilénbozik egymais- 161. Ex a killimbség a fejlbdés sorin alakult kia gibbonoknél és az emberszabésti majmoknal a ak Korondjéban valé kizlekedés egy specidlis médja, a brachidcié révén, Ezek a2 allatok a tak kotondi kdzott szinte kizérdlag a keziik segitségével kozlekednek. a Jobb és bal keziikkel felvaltva ragadva meg az égakat a 1 dbira. A medence forméje (eldinévesben) a majmoknal (Macuce nemzetséa), az emberszabést majatoknsl (Gorilla nemzeist) saz emberné! (Homo nemzeiség) 10 haladnak eldre, mikézben tirzstiket és als6 végtagjai- kat sak lenditésre haszndljsk. A brachidcidnak a lapocksjuk felépitese igen j6l megfetel, mert a fels6 ‘vegtag mozgckonysdgat noveli. ‘A focmldsok fejlédése sordin néhdiny evolicids vonal Kihalt, mig masok egészen a ma élé fajokig vezetnek el. Hogyan tortént az, hogy egyes csoportok kihaltak, masok nem? Ennek sok oka volt, kizulUk most esak 2 Jegfontosabbat emeljtik ki. A tovabbfejlédeste azok- nak a formaknak van mindig a legkevesebb esélye, amelyck Iegjobban alkalmazkodtak a kérilmények- he, amelyek kozitt chek. Ez azzal magyarizhat6, hogy ha valamilyen Klimatikus, geografiat vagy mas viltozas lépett fel, akkor ezekhez mir nem tudtak alkalmazkodni, mert annyira specializalédtak az el6z6 koniilményekhez, Az élélények minden esoportjabsl azok a altalinos, nem specializalt — eyakran primitiv- nek nevezett — jellegekkel rendelkez6 alakok tudnak tovabbfejlédni, amelyek clég .ragalmasak” ahhoz, hogy ha valamilyen valtozas tortémik a kérnyezetben, chhez ismét alkalmazkodni tudianak. Persze, ez a szabaly nemesak a fSeml6sikre érvényes. ‘A torzsfejlédés j6l nyomon kivetheto a megkovese- dett leleteken, elsdsorbun koponyaesontok maradva- nyain és a fogakon. A koponya é a fogazat jellegei nagyon fontosak ebbsl a szempontbdl. A félsajmok fogazata primitiy felépttésii, a fogak szdma 18 és 38 kézott valtozhat. Altaldban ket _metsz6foguk. egy szemfoguk, harom eldzipfoguk (kis6ri6) és harom 2iip- foguk (nagyérl6) van a7 als6 és a felsé fogsor egy-egy feleben. Ezt tgy fejezhetjiik ki az igynevezett fogkép- lethen, hogy # telies fogazat minden egyes negyedeében 2.1.3.3. fog tallhatd, teh a mai félmajmok altakiban 36 foggal rendelkeznek. A s2élesorrd majmoknak a fo- u gazata pedig hasonl6 a félmajmokéhoz. A legtébb Keskenyorri majom fogképlete 2.1.2.3.. vagyis mar esak 32 foguk van. A Hominoidedk és a Cercopithecoi= dedk fogainak a széma azonos. De a Primates trastejlidése nemesak a fogazat jellegei segitségével kisérhetd nyomon, hanem pél- dul a testnagysdg névekedésén keresctill is. A bino- kuléris létés is fokozatosan alakult ki. A toemldsok szeme kézel helyezkedik el egymashoz, és a seemek tengelye pérhuzamos egyméssal. Az agyban a szaglis- sal kapesolatos rész viszont kisebb, ugyanakkor az agy rendkivali mértékben megn6tt, Ezzel Osszefiiggésben a koponya is jellemzd valtoz4sokon ment keresztil, valamint a esontvaz jellegei is megvaltoztak 2, dbra. Az indomalijriai térséghen 616 mékuscickény (Tupaia lis) egyesiti mogaban a rovarevak és a primiti focmlosik jellegeit, Megmutatja sz4munkra, hogy a foemlésok elédei, a2 \Ggynevezett Subprimara emlésdk hogyan is nézhettek Ki Axelsé féemlésik Sok dllatkertben megtalélhatd egy kiilonleges, mé- kusforma dllat, amelyet a ltogaiok alig méltatnak figyelmiikre. Ez az dllat, a Délkelet-Azsidban é16 mokuscickény. igen nagy jelentéségd szdmunkra (2. abra). Mégpedig azért, mert a mékuscickény atmene- tet jelent a rovarevdk és femldsok rendje kézatt. Igy azutdn egyes tuddsok az el6bbiek, masok az utdbbiak kozé, ismét mésok pedig dndil6 rendbe soroljék be. Ez a sajétos él6lény a példa arra, hogy milyenek is Iehettek az els6 fOemldsdk a fldtOrténeti k6zépkor (mezozoikum) vége felé. Ezcket masképp Subprimd- tdknak is nevezik. ‘Az eddig ismert legrégibb formak egyike a Purga- torius nemzetségbe tartozé alak, amely az Omomyoi- dea Sregesalédba tartozik. Megkivesedett fogait és Allkapocstéredékeit Eszak-Amerikaban taléltak meg (3. dbra). Az Omomyoidea dregesalad més tagjainak a fldtdrténeti harmadkor elejérél (az e0cén korszak- bol) szdrmaz6 fosszilis maradvényai Eszak-Amerika- ban, Eurépaban és Kelet-Azsidban is el6fordulnak. A val6di majmok alrendjének ket csoportja, a széles- orriak és a keskenyorriak mar a kezdet kezdetén kiildnvltak egymastél, de a szélesorri majmok soha- sem jutottak el arra az evolicids fokra, mint a keskenyorrtiak. ‘A keskenyorntiak két dregesalidja, a Cercopithecoi- dedk és a Hominoidedk is mar rég6ta kiilnutakon fejlddnek, szinte azdta, hogy mintegy dtvenmillié éwel ezeldtt megjelentek a Foldinkon, A Victoriapithecus nemzetség a Cercopithecoidea regesaléd egyik legrégibh képviseldje, maradvanyait akelet-afrikai és a Kongé menti als6 miocén rétegek~ B ben talalték meg. A Cercopithecoidedk egyik geols- giailag fiatalabb nemzetsége pedig a Mesopithecus (3. Kép). Az elso Hominoidedk maradvényai a kbzéps6 oligocénbél sz4rmaznak. 3. dbra, Egy korai {Semldsel6d (Purgatorius nemzetsée) foeai ent) és egy, a2 Omomyotdea drogesaléd Hemiacodon nemzetsé- _g6be tartoz6 Korai harmadkori Primatu akapesa Fajjim — a Hominoideak bileséje Egyiptomban, Kairétél mintegy 100 kilométernyire déinyugatra talélhat6 a hires paleontolégiai lelohely, Fajjim. Kérnyéke ma nagyobbrészt sivatag, de 32-28 millié évvel ezelétt, a k6zéps6 oligocénban ezt a terilletet stiri, trépusi dserd6 fedte. Ott, ahol ma nem talélunk mést, csak forré homokot, egykor madarak és rovarok éltek, hatalmas fak néttek Agaik kézbtt killnbiz6 emlésik futkaroztak, néme- lyikUk a mai majmokra hasonlitott. Ezek voltak az els képviseléi a magasabbrendii fSeml6soknek, amelyeknek esontmaradvényait ket geoldgiailag kt lnb6z6 rétegben is megtaléltak. A leléhely alssbb rétegébdl kerilltek el6 a Hominoidea dregesalid lep- idésebb képviseldjének maradvényai, azé az dregesa- ladé tehét, amelyb6l az ember fejlédése is clindult. A lelet neve Oligopithecus savaget. A fogazata bizo- nyos jellegeiben a Cercopithecoidedéval, valamint a Pongiddewal (emberszabésit majmok) és a Hominidaé- val (emberfélék) is mutat hasonlésagot. A Fajjiimban taldlt Hominoidea-formak kézill evo- licios szempontb6l az Aegyptopithecus nemzetség (4, kép) a legjelentdsebb. Az Aegyptopithecus kopo- nydjén még a félmajmok néhany primitiv sajétossdiga is megfigyelhets, egyébként a koponya inkabb a Hominoidea bregesaladra jellemz6. A fajjdmi leleteken mar j6l megfigyelhetok a foem- 16s0k alapjellegzetességei, példaul az dllkapocs meg- rovidilése, valamint a test nagysagénak és az agy térfogatinak a ndvekedése, tovabba 2 Dryopithecus- minta az als6 zapfogakon és a 2.1.2.3. fogképlet. A nagyobb részt erdélak6 fajjimi foeml6sok kuldn- b6z6 gyimolesdkkel és mas, lédiis ndvényi részekkel 45 t4platkoztak, alkalmilag vaddszhattak rovarokra, é talin még kisebb gerincesekre is. Testnagysdguk ndvekedése a fakon val6 kézlekedésiikre is hatdst gyakorolt. A fajjtimi Hominoidedk egyes kisz6s jelle- gei azokkal a Pliopithecus nemzetséghez tartoz6 6s- majmokkal is hasonlésagot mutatnak, amelyeket kti- Tonbéz6 eurdpai lelhelyeken fedeztek fel, & ame- Iyek tobbsége 20-12 milli¢ évvel ezel6ttrdl a miocén- bol és a pliocénbél szarmazik. A Pliopithecusok (5. kép) jellegeinek egy része viszont killonbézik a fajju- mi Hominoidedk jellegeit6l. Ma ezt a nemzetséget a Hominoidedk egy kulon evolicids tipusdnak tartjak, amely a fajjtimi elédeit6l a fels6 miocénban elvait, és esak a pliocénig élt, utana nyom nélkal kihalt. 16 A harmadkori emberszabasi majmok A fajjuimi leletek 6s a Hominoidea bregesaldd kés6bbi képviseldi kézitt mai ismereteink szerint néhény millié éves air talélhate: a k62éps6 oligocéntl a k6zéns6 miocénig nines leletiink a korai Hominoidedk- rél. Pedig éppen ez az a korszak, amikor a korai Hominoidedk fejlédésében viszonylag gyors szétaga- zédas torténhetett, ‘A legidsebb és cvoliiciés mértékkel_mérve is magasan fejlett Hominoidea csoport a Proconsul nemwetség. Maradvnyaikat a kelet-afrikai Viktoria- 16 kornyéki kozéps6 miocén rétegek als6 részéb6l astak ki. Ehhez a nemzetséghez hérom faj tartozott: a Proconsul africanus (6. kép) — a legkisebb —, a Proconsul nyanzae és a Proconsul major (7. kép), amelyik a legnagyobb volt kéziilik, és méretei meg: kzelithewék egy mai ndstény gorillaét. Ennek a hhérom fajnak a fogazata megfelel a fejlett Hominoidedk fogazatdnak, akaresak a Koponya é a esontviz tbbi részének felépitése, amely a mai emberszabasti majmo- kghoz, a Pongidékéhoz nagyon hasonl6. Ezek tehat az eddig ismert legiddsebb emberszabésé majmok ‘A Viktoria-t6 partjardl, a k6zéps6 miocén legidé- sebb rétegeibél szarmaznak az emberszabési. maj- mok tovabbi maradvanyai is. Ezek a Dendropithecus ‘macinnesi (8. kép), amelynck a nagységa a mai gibbonéval volt megegyezs, a kisebb Limnopithecus legetet, valamint a Rangwapithecus nemzetség két faja, a Rangwapithecus gordoni, amely a mai torpe- csimpanzzal lehetett kozel egyforma termeti é3 a valamivel kisebb Rangwapithecus vancouveringi. A kelet-aftikai Viktdria-té kémyékén a kbzéps6 miocén als6 rétegeibol tehat az dsi emberszabési 7 majmok hét fajénak a maradvényai keriiltek el6. Bz a tény azt bizonyitja, hogy az emberszabasti majmok csalédja (Pongidae) a negyedkor elején Afrikaban mir népes lehetett. Tovabbi, az eléz6eknél geol6giailag fiatalabb em- berszabisti majmok maradvanyait talsltdk meg Euré- paban és Azsidban. Ezek a Dryopithecus nemzetség képy iddsebb maradvanyok a kézéps6 4. dibra. Harmadkori emberszabsst majo (Dryopithecus indicus Pilgrim, 1915) eckonstrukeigja miocén végér6l szérmaznak, a legfiatalabbak pedig. a k6zéps6 pliocénbdl, Ez a fosszilis leletanyag azt mutat- ja, hogy a Dryopithecusok fejlettebbek voltak, mint a Proconsul nemzetség tagjai. Torzstejlédésik azonban filogenetikailag és korban is idésebb formakbol vezet- hetOk le, mint amilyenek példaul a Proconsul- és a Rangwapithecus-félék voltak. A Dryopithecusok also zapfogain mindig megfigyelhetd az tigynevezett Dryo- pithecus-minta. A Proconsul nemzetségével seemben azonban egyes leleteken tovabbi elore mutat jellegek is lathatok a koponyén, példdul a széles kemény szAjpad vagy a gyengén kifejlett cingulum, aszélesebb metszd- fogak és a nagy szemfogak. A Dryopithecusok pofa- csontja is szélesebb volt, és lekerekitett formaja. A végtagesontjaik azt mutatjak, hogy négy labon kézle- kedtek a talajon és a fk korondi koz6tt is ‘A Dryopithecus nemzetséghez sok faj tartozott. Spa- nyolorszagban élta kis termetd Dryopithecus laictanus, ‘amelynek a nagysiga akkora lehetett, mint egy mai ki- sebb gibboné. A valamivel termetesebb Dryopithecus Jontani Nyugat- és Kozép-Eurdpaban élt. A legnagyobb fajokat az indiai Szivalik-hepységben lév6 leldhelyen ta- lalték meg. Az egyik kozilitk a Dryopithecus indicus (4 Abra). Nagysdga akkora lehetett, mint cgy mai ndstény gorillié. Még ennél is nagyobb kellett hogy legyen a Dryopithecus giganteus. A Himaldja eloterében fekv6 Szivalik-hegység nyu- gati részén folytatott ésatdsok soran igen sok Hominoi- degt talaltak. Ha Osszehasonlitjuk ezt a szivaliki faunat a kelet-afrikaival, megéllapithatjuk, hogy az afrikai és az indiai gerincesfauna a korai harmadkorban igen ha- sonlé volt, st még azonos fajok is el6fordultak. Ebbdl © A fogkorona tovenél v6 gyliniszerd meyvastagodss. — A ford 19 arra kovetkeztethetiink, hogy eben a korban Azsia és, Afrika dllatviliga Kéz6tt kicserél6des is tirtenhevett Ha az aftikai, dzsiai és europai negyedkori embersza- bsii majmokat dsszchasonlitiuk egymsssal, akkor i sok havonl6 vagy k676s jellegitk miatt mindezeket a Prropi- sthecinae alesalidba vonhaljuk dssze, amelyhez a Lino: Pithecus, a Rangnapithecus, a Proconsul ésa Drvopithe= cus nemzetség tartozik. Ezaz alesakid mira mir teljesen Kihalt; a Ponginae alcsaléddal, amelyhe7 a esimpanz (Pan). az orangutan (Pongoh é& a gorilla (Gordta) nemzetségek tartozmak, egyttt alkotjak az emberseabi- sii majmok (Pongidae) esaladjat Az atiikai Dryopithecus-leletek dsibh emberscabsisi ‘majom jellegeket mutatnak. és geoldgiailag is korbdl szarmaznak. Azemberszabasti majmvok t rikabol kiindulva terjedtek el Eurépaban és Azsiaban is. A legidéscbb aftikai Dryopithecus-tipusoknak nyilvan- valo Kapesolata van a fajiimi Hominoidedkkal. els6sor- ban az Aegyptopithecus nemzetsépgel. A Propliopithe- cus, az Aegypiopithecus & a Proconsul nemzetsigek egymissal rokonok, és iddben is kovetik exymast. A Proconsul nemuetség formakirébe tartoz6 alakok ve- zethetnek tovabb az emberszabdsit majmok felé. Lehet- séges, hogy a Proconsul africanus és # Proconsul major a csimpénz és a gorilla clédei (13—14. képek) voltak. az ‘orangutén pedig (12. kép) cay hajdani dzsiai Dryopithe- cusnak Iehet az utéda. Ez még nines teljesen bizonyttva a mai emberszabasé majmok elodei azonban feltehetéen a Drvopithecusok kécitt Keresendik. Azt_ még nem tudjuk pontosan, hogy ax cgyes Dryopithecus-fajok tmelyik mai emberszabdsti majomhor vezeinek, A Dryopithecus csoport kevésbé volt specializalt, é ennek koszonhettek art, hogy tovabbfejlédhettck az evohicis soran 0 Féemlisleletek barnaszénbél Toscandban (Olaszorsuig) szézadunk dtvenes évei- nek végén egy barnaszénbinyaban egy si femlds majdnem teljes csontvézat taldltak meg, A lelet nemesak a tuddsokra hatott a szenzdcis. erejével Ahogy az tijségcimek hirdették, ez az élolény volt a mai ember legiddsebb. kézvetlen elddje. Nemsoksira nyilvanvalova valt azonban, hogy a lelet jellegei ext jak ala. A megkovesedett csontvaz a pliocén hatardn lévé rétegekbal kerult el6 Tovabbi tanulmanyozaisu révén kimutatték, hogy mégsem tartozik az ember fejlédési_ vonalahoz. A csontvaz és a koponya jellegeinek dsszessége azonbun aat bizonyitja, hogy a lelet a Hominvidea Oregesaladhox tartozik. Azt is megallapitottak, hogy ez a téemlos az Oreopithecus bambolii (9. kép). amelynek hidnyos esontvizat mar 1872-ben is megta- liltak a Fireaze melletti Momte Bamboli A csontvaiza alapjan fejlett élolény leheteit, amely a negycdkori moesaras dserdokben élt, Az Oreopithecu- ‘sok elddjeit minden bizonnyal uz oligocén kori Homi noidedk kozatt kell keresniink. De az Oreopithecusok vonala mar kezdetben és késGbb is teljesen flggetlendl lejlodote a Pongidak vagy a Hominidak vonalitel. Az Oreopithecusok minden maradvényat barnaszénben taléliék, ami azt mutatja, hogy esak az dserd6kben éltek, 65 j61 alkalmazkoutak az ottani életmédhoz, Az SserdOk visszavonuldsival azutan nyom nélkill kibalt ez a2 él6lény, ami azt bizonyitja, hogy a tilspecializalt alakoknak a7 evoluciéban nines jelentdségiik A tilspecializalisig, egy mésik peldajét a7 érids termetG emberszabasti majmok jelentik. Tyen pél- dul a Gigansopithecus blacki (10. kép),amely a korai a1 pleisztocén rétegekbél keruilt eld a mai Kina teriileté- rol A fogak 65 a7 dllkapocs jellegei alapjin ez az eolény isa Pongiddk kizé tartozott, Fosszitis esontjai alapjein hatalmas volt, termete biztosan meghatladlta a ma ld nagyobb emberszabyisti majmoket is. ‘A Gigantopitheeus a fdves pusztikon Val ra specializélédott, és amikor Azsidban a pleisetocén korszakban az éghajlatban valtozdsok tortentck. ki- halt. A Gigantopithecus blacki kivzvetlen elddje a Gigantopithecus bilaspurensis Iehetett, Ennek a vala- mivel kisebb termetG femldsnek a maradvanyait a Szivalik-hegységpliocen kori rétegeiben talaltak meg. De ilyen Sridsi fajok a pleisztocénban nemesak a Hominoidedk koritt fordultak ¢l6. hancm a Cerco- pithecoidea dregesalad azon tagjai KézGtt is, amelyck egykor Dél- és Kelet-Atrikiban éitek. Csontmarad- vanyaik tanulményozasa alapjan kideriilt. hogy pavi- Anfélék voltak, de olyan hatalmas termetaek. mint a mai gorilla, & hogy a Simopithecus nemzetséghez tartoztak (LL. kép). A megyaltozou kérulményeket azonban ok sem éltck til. ¢ utédok nélkill haltak ki. méd- Emberré valas — hominizacié Azember 6s clédei esalidjdinak (Iominidae) fejlidé- se soriin szémos valtoziis Iépett fel, ezek dsszességct nevezziik emberré vilisnak vagy hominizaciénak ‘A hominizacid soran a test felegyenesedése — amely jot megmutatkozott a gerincoszlop, a végtagok csontjai és a medenccesont felépitésében — az els valtozasok kozé tartozatt, Szoros Gsszefageésben van ezzel a képességgel — tehdt a felegycnesedett jirissal — a kéz differencidlédasa, valamint a lab felepitésének megviltozasa. A talpon kettds girbitlet alakult ki: egy hosszanti és egy keres7tiranys, aminek szintén jelentOsdge van a két kibon jaras kovetkezté- ben. Megnivekedett a7 agy térlogata, az arckoponya egyre ceyenesebbé vilt_ es az dreglyuk a felegyenese- dett tartassal dsszetiiggésben eldbbre kerlilt. az dllka- pocs podig meervidilt A fogazat ix megyaltozott, méghozad gy, hogy a régasnal az dllhkapesok mar kord25 mozgist végezhet- tek, ami a foemlOsok kOz5tt esak az emberte jellem- 76. A metsrbfogak fokovatosan kisebbé, a szemfo~ gak, a kis eldzipfogak és a zipfogak kifejezetten mindenev6 jellogivé valtak, a régéfelilletik pedig megndvekedett, Az eredetileg magas es kupos formd- ju esticsokkal meghosszabbodott clizipfozak koro- nai alaesonyabbak, a régévcliiletik laposabb lett E morfologiai valtozisokkal egyiitt, amelyek a Hominidik evolicidjat kisérik, wz agy makodescben is valtozas Képett fel: a7 Gsatiniis eselekedeteket gyre inkilbb a tuscatos eselekedetek viiltottak {61 ‘A hominizicid sorin kilbnlcges jelentdségit a tir sadaimi tényezd Kiolakubkisa. Az dllatvikigban az Sletkivesséueknek sokléle formdja ismeretes. Hyen példdul a par, amely egy him és egy ndstény sziivetsé- ge szaporodas idején; vagy a esalad, amely cey vagy ket sztil6b6l és ezek utodaibdl all; vagy a horda, amely tucatnyi, sziz vagy ezer egymissal rokon vagy nem rokon egyed egyestilése egy cletkézdsséghen, A Hominoidedknal pedig egy kuilonleges kétclék, a2 gynevezett nagycsalad jelenik meg. Ebben a kizos- ségben nemesak a szulépar és az utodaik vesznck részt, hanem mds egyedek is. amelyek egymassal kalonbsz6 foki rokonsdgban dlinak. Ez azeletkées- ség a tagjainak olyan életkdriilménycket teremt, hogy odatartozasukat felismerhessck. Minden egyed része egy hierarchikus rendszernek, és igy szorosabb a viszonya a esalid tbbi tagdval. mint a horda esetében, amelynek tagjai tem kotddnek ennyire egymashor. A nagycsalidban tehat érdekes kettdsséy mutatkozik meg: szoros odatartozis nagyesakidho: ugyanakkor bizonyos szabadsig is éppen azilal, hogy az egyedek tudatiban vanouk sajit helyzetik- nek, ami lehet6vé teszi szdimukra a poricidvaltast is bizonyos mértékig liiggetlenithetik magukat a tbbi ektl, A hominizicid folyamatat kisér6 jelenscgek cegyszert szimbavétele nem ad felvilsgositast magi. r6l a folyamatrol, vagyis arvol. hogy hogyan kozdé- dott és hogyan folytatédott tovabb. Csak az dsszes hominiziicios tényecd kolesinds kapesolatrendszeré- nek tisztazasa mutatja meg ennek valdsigos értelmét E folyamatnak 4 magyarézatdra egészen a kézel- maltig az vgynevezett vaclis76 emberszabasu ma jom” elmeletér tariottak a legalkalmasabbnak. Felté- teleztck, hogy a harmadkor vége felé az emberszabsi st majmok két csoportra killéniltek el. Az cevik csoport az dserdiben maradt, ahol tov;bbra is gyl- malesikkel, lédiis hajtésok kal és levelek kel tiptalko- mW zott, mig a mésik fokozatosan a fuves sztyeppekre koltozétt, és ott allati taplalékot fogyasztott. vagyis vadis26 életmédot folytatott. A nyitott teriifeteken val6 élet a ket Libon jars kialakulisat is eldsegiti, Ez viszont a kezet felszabaditja, igy eszkozdket hasznal- hatnak és sillithatnak eld. és tbbek kéz6tt ez az oka annak, hogy a frontfogak nagysiga csékken. Az esekdzik clodilitésa dsszekapesolddik az idegi teve- kenység tovibbbi szervez6désével, ami az agytérfogat novekcdését eredmenyezi. A fentebb megismert ho- minizacios vattozisok pedig jol aldtimasztjak a ..va- «kiszd emberszabiisti majom” elmeletet. Ennek az elméleinek azonban van egy gyeage pont- ja, amely miatt ma mér nem fogadjak el. Azegycs. eay- ‘massal oly szépen dsszekapesolds jellegek ugyanis lo- sikailag zirt kort képeznek, amelyben dnmagukat ma- gyardzzak. Az .clegans” elméletbal egy alapyetd té- nyezé hiinyzik: e hominizdcids jellegek egyike sem mu- tatja a nyitott teriiletekhez. val6 alkalmazkodést. Igy peldaul a futésra a négy Kibon jars sokkal megiele Jobb, mint a két kibon janis: vagy a2 ilyen vadasz6 em herszabsisti majmok szamara a harmadkori Dryopithe- cusok fogazata sokkal megfeleldbb lett volna, A nagy metsz6logak kGnayebben tépik fla bort, és kénnyeb- ben nytizaik meg « zskmanyt, a nagy szemfozak pedig kénnyebben ragadjak meg azt. Ezeknek az ellentmon- dasoknak a feloldisira azeszkOzhaszndlat feltétele nem clegend6, Ha az akkori emberszabiisti majmok eszkézhaszmilok voltak is, folmeriil a kérdés, a esime panzoknak, amelyek eyyszerd esehoziket haszndinak és a névényi téplalék mellett kisebb emésoket vapy rovarokat is zsakményolnak, miért nagyobbak a szem- fogaik és a metszifogaik a gorillakéinal, amelyck viszont semmiféle eszkGrt sem haszndlnak 25 A hominizaci6 folyamatat esak akkor tudjuk 56 megmagyarézni, ha a kvetkeztetések nyitott spiré list alkotva csatlakoznak egymdshor. yen clméletet Allitott fel a kizehnslthan Clilford J Jolly New York-i kutat6. O iigy véli, hogy az alkalom- szert ket Libon jars, az eszkG70k alkalomscerdi hasz- nélata és az allali téplalék alkali fogyasztisa, ami a csimpanzokra is jellemz0..a Hominidak kozvetlen eli deinél is mogjelentek mar. és a7 evolicié sordn tovabb fejlbdtek. Ezekkel a tényezikkel a Pongidik ekiicing! is szamolnunk kell, és ezek mégis majmok maradtak Abhoz, hogy kiderithessUk, exyes esoportok migrt tudtak tovabbfcjlédni, masok pedig mice mem, az emberszabésit majmok alak- és clertani jelle mint viselkedését is alaposan meg kell vizsgal Jolly Osszehasonlitotta a korai Hominiddkat & a Pongiddkat, & meghatirozta azokat a jellegeket, amelyekben kikinboztek egymistol, majd wz ered- ményt dsszchasonlitotta a ma clo pavidmok kEt cSo- portjdval, amelyek éppigy kiilénboznek cgymastel 6 éppégy rokonok is, mint ahogy a Honrinidak és a Pongiddk. A nyilt flives szavanndkon él6 és igy a korai Hominiddk megfcleldjeként felfoghato dzseli- da pividnokat (Pheropithecus gelada) a valléros pavi- 4n (Papio hamadryas). a kutyaleja pivin (Papio eynocephatus}, a mandrill (Pupio sphinx) és a drill Papio leucophacus) esoportjaival hasonlitotta Oss7e, amelyck az erdés szavannakon & az Oscrdékben dlnek, é a Pongiddk anal6gidjaként szolgalhatnak. A ket csoport dsszehasonlitasa Grdekes eredményt hozott. Pelddvl: a Hominiddk és a Pongiddk allkap- esa elsGsorban az érléfogak nagysdgaban kulbabézik egymistol, Hasonlo a helyzet, hia a dzseldda paviain fogazatat hasonlitjuk dssze-a tobbi pavianéval. Tudjuk 26 5. dbra. Pavid(Papio fe wemzetség) (bulra fent),czsclida (jabba sorilia(balea ent} és egy kihalt Hominid | Aseralopitbe= jemzetsig) koponynkorvonala. A desclidénsl es iz Ausieale pithecusnil wx arckoponya megnoxidilése fgyelhets meg. ami C. J Jolly homrinizaeiés modell helyessézenek egyik bizonyiteka, példdul, hogy a Hominiddknak viszonylag kisebb met- szi- é& szemfogaik vannak, Ugyanez igaz a dzselidik fogazativa is. A Huminiddk koponyaalapja x Pongidd- keval osszehasonlitva szélesebb ¢s rovidebb. éppigy mint a deselicik¢ a tobi pavidinghoz képest. A daselidk, amelyek a filein élnek. cllentétben a mésik esoporttal, kevésbé tudjék az dreguijukat vembedllitani a tobi ujjukkal, és a labujjpereeik is rOvidebbek. mint a masik csoportéi, Hasonls jellegzetesscgeket taldlunk « Homini- daknil is. Vagy akéresak a Hominidaknal. a dzselida pavidnok koponyajnak arcrésze is meredek (5. dbra) C. Jolly ily médon értékelt 50 kiilimbizd jelleget Ezek koziil 23 mutatott viligos parhuzamossigot egy- résit a korai Hominiddk és a deseladik kz6tt.mndscészt a Pongiddk és a tobi pavidn kbzbtt, Tovabbi 5 jellegné! ‘a megegyezés kérdéses, mert a korai Horinidak esont- maradvanyai dltakiban meglehetisen hidnyosak, Az Ssszchasonlitas eredményeke ppen tehat kiderult, hogy az evolticié sorin hasonlé mechanizmus makiidhetett. gy a Homintdak és a dzselida pividinok hasonts jelleyei 46 modell felepitesere nyujtanak Iehetds¢get « homini- Zacid kezdetifolyamatanak megivmerésére. A daselida pavidinok fivel. gydkerekkel, de minde- nekel6tt kemény magvakkal taplalkoznak, amit felegye- nesedett testtartéssal tlve és ezaltal szabadda valt ke aikkel gybjtenek ossze. A kis magvak asszezyijtGsehen a dzselidaknak nagyabh kéziigyességre van s7ikscgtk ‘A magokat a hiivelyk- és a mutatoujjuk osszeszoritae saval tépik le, majd a tenycriikhe esiisztatjak és ott Or \ddig, amig cgy fakisra val6 mennyiség dssze nem ayillik. Bar az.a kepesség, hogy a hlivelyk- és a mutato- uj szembeallithato, esak az cmbernél valik tkéletessé — és cz testi lehetivé az digynevezelt precizids togist —, a deselddake is viszonylag magas toki, hétségtele- nl tkéletesebh, mint az emberszabristi majmoke: ‘A paviénok masik esoportja gyumbleskkel, Iédtis levelekkel, riigyekkel és egycb ndvényi unyagokkal taplélkozik. Ezek keresgelése kizben négy Kibon mo: zognak, &5 igy esak az egyik mellsé végtagjukat tudjék felhaszndlai a taplalék leszakitisdra,illcwe a sz4jba jut- tatasdra. Ezekbiil a tényekbo Jolly azt a kovetkeztetést vonta le, hogy a Hominidak eVodei feladtak az erdei Sletmédot és a7t. hogy ilyen lédis nivényi snyagokkal 6 gyiamélestikkel taplalkozzanak. és fokozatosan 4 nyilt teriiletekre kaltéztek At. ahol kemény fimagokat ettek 28 Szerinte a szavannai Gletméd dont tényezdje nem a ket kibon jards vagy az eszkézhasznalat volt, hanem a kemény ndvényi anyagokkal val6 téplalkozas. Ez a valtozis azutén olyan adaptacidkhoz vezctett, ame- lyek révén kialakultak a korai Hominididk A szemfogak é a metsz6fogak nagysiga nem az esz- kzhasensilat kovetkeziében. valtozott_- meg, hanem azért. mett alig volt szerepiik a his magvak megarlés bea. Ugyanakkor az emberscabyisti majmoknak szitksé- gk van ezekre a fogakra, példdul » gytimblesbk héji- nak az cltévolitésdhoz. A kemény magvak szétrdgisira a ziplogak és az elézciptogak alkalmasak, molyeknck a Higdfelulete nagy kell hogy legyen. Az clozapfogaknak alacsonyabba Kellett vata 4a rig6felitletnek meg Kellett novekednic. Az egész régcupparstusnak iokoza tosan alkalmassd Kellett valnia az ilyen tipusit névényi tiplilékok fogyasztisara. A kemény nivényi magval ragdsakor az dilkapocsnak nemesak fiiggdleges iranyti mezgast kell végeznic, hanem oldalirényttis. hogy a fo- gak a kemény magvakat alaposan széimorzsoljak. Az emberszabésii majmokndl az Allkapocs ilyen iranyt mozgisdt megakadilyozzth a nagy szemfogak. Ezért ennek a jellegzetességnek a fejlidés soran a Homini- daknal el kollett tannic. A kemény magvak megérlésé- hice tormészetesen nem clegend6 22 Allkapacs és a fogak ilyetén fgjlettséue, hanem igen crds régoizomzatnak is teg kellett jelennie. Fz azutin a koponya jellegeire is hatassal volt, ami péludul a jaromesont szélességehen tejeaddik ki, A Homuniddk parabola alakii fogsorive és a komény szaijpad iveltsége megerdsiti Jollynak a nycly funkcidjér6l alkotott elméletét is. A tiplalékdarabok, amelyeket a fogaknak még tovabb kell rgniuk, hogy ki- sebb darabokra aprézddjanak fel, a nyely scgitsepével keruinek vissza ismet a fogak kézé. Ehhez erds. zmos 29 nyelv és nagyobb szajireg szukséges. Tovabbé. ha az Allkapoes k6rdzb mozgast véger. az elézapfogak és a ziplogak rigofchilete az als6 és a fels6 fogsorban parabola formja fogsoriv esetéhen nagyobb. mint az emberszabsisti majmok U alaki fogsorivéncl, A fog: soriy forméjénak teat a Hominidaknal seintén funk cionalis jelentdsége van, Jolly cimélete szerint a korai Homiuiddk feleeye- nesedve. Uld tesihelyzcthen gydjtottck téplilékukat Igy a mells6 végtagjuk valdban szabadda valt a aydjtés céliira. Az lo cletméd, « szabaddii vale Karokkal, eloadaptaciot jelentett a test felegyene déschez, és elverctett a gerincoszlap, « medenee és a csontvaz mis clemeinek megvaltozasiihoz, ‘A tovabbiejlddésben igen nagy jelentisége volt a kézzel vegzett munkanak, amely a Hominidéknal egyre nagyobb méreteket Oltstt. A preciziés fogs tovabb tokeletcsedett, a kéziigvessée pedig tovabb fejlsdoct. A sziijiireg meanagyobbodésa é.az ends. izmos nycly az antikuldlt beszéd késobbi megjelenését segitette elo. A legiddsebb, dgynevezett korai Hominidéh olyan tropusi teriloteken cltek, hol egész nydron clegendé taplilek volt a scdmukra; ugyanakkor kerulték a zirt Dbozstos vagy cris vidékcket. A famagvak mellé kiege- s7itésképpen olykor az erdok szélén gyiimilesikel is uvtjthettek, és ritkén kisebb dllatokat is elejtettck Srinte biatosra vehetjuk, hogy a tipkilkozisukban nem voltak vetélytarsaik. Ha ezck a korai Hominidk vadi- szok lettek volna. akkor even a teriifeten nagy Konku- rencidval Kellett volna megbirkézniuk, mert « kutyaté- le, hignaféle és macskafcle ragadozk gyakoriak az ilyen vidéken. ‘A korai Hominiddkal ezek a jellegeik elvalasztottitk az omberszabiisti majmoktol, és elinditottak dket saat 30 fejlouési itjukon. Jolly a hominizécids folyamatnak eat suzels6 szakaszat .magev6"-szakasznak nevezte. ‘A masodik szakaszba valo dtmenetet. amelyet az semberi Hominidak” szakaszinak nevezett, valéscini- leg olyan klimatikus véltozssok inditottak el, amikor az yes Evszakokban a tiplalék tmegében nagy ingado- zaisok leptck fel. [ay azutdin a ndvenyi tépkiléktsl egyre inkabb az fllatitéplaikozais fele fordultak a Korai Honi- nidak. Feltételerhetjik. hogy @ korai Hominiddk hor dakban éltek, de olyanokban. amelyekben a nagycsalé- dok mar elkul6niiltek, és az els hominizécids szakasz végen mar primitiv munkamegosztis is kialakulhatott A férfiak feladata volta tapldlékbun wazdag belyek tel- Kutatasa, és.a vadiszat esak késObb, fokozatosan jelent meg mint masodlagos levékenyséa. A nok ésa gyerekek Enyi t4pllékor gydjttték Oysee maguknak daszé fértiakifak. Az ilyen nagyesalidok szervezcti Epitése mar egy olyan tirsadalm seerkezet els6 jegyct mutatja, amely a kesObbi primitiv emberi horddkra, a vadisz6 és gyGjtget0 életmédot tolytaté emberesopor- tokea jellema. Az els6 hominizacids szakasebol a ma- sodikba vald dtmenet idején a fogazat mar megfeleld volt a kemény tiplilék feldolgozdisahoz, és ezeel meg- kezdddott a mindenevok fogazati tipusdnak kialakula- sa, amely még ma isaz ember sajatja. Az cls6 hominiza- ids szakaszhoz képest az eldzipfoyak és a zaptogak ki- sebhe villak, de késGbb eyy mésodhagos fogazati reduke cid is mogkezdidlitt, amely miiig sem fejezdd0tt be Korai clideink tehat kilinbizd taplilékokat fo- gyatottak, Ahhoz, hogy eletmodjukra mar a vackiszat legyen jellemzi, még ki Kellett alakulnia a felegyene- sdett tartisnak és a ket bon jérdsnak is, Fzzcl Ossze~ fuggeshen wzutan a esontvsizon mas valtozasok is fellep- tek, A kez mankiija pontosabb lett. ami — kezdtilepes- at kent — azels6 eszk67ik elbdllitésahoz verctett, Azagy megnagyobbodott, é mikédése is széleskorabhe vale. Azagy tejlédésében Gj szakasz kezdOdott, amikor kiala- kult elészdr a primitiv, majd a tokéletesen artikulalt be~ széd, amelynek segitségével az absairakt gondolkodas kifejeagst nyerhotctt. Ezt a gégeld, az ajkak, valamint a scajureg olyan kialakulésa tette Iehetdvé, amellye! han- nok segitsegével Wetrehozott kifejezésck eldallitésa is Tehetségesse valt. [gy alakult kia muisodik hominizdcios fazisban az ember. a Homo nemectsés elss képviselije. A magevk és az emberszerd Hominidak Azcddig ismert legidéscbb fosszilis femlsmaradva- nyok, amelyek mar az emberfélék (Hominidae csa- tid) fejlédési vonalaba tartoznak. a miocén idtiszak végéral szirmaznak. A kormeghatarozisi eljarasok szerint 14— 13 millié évesek. Viszonylag jol differen- ciilt Hominidak voltak mar, ozért azt wz idpontot, amikor a Hominiddk fejl6dési vonala a Pongidakét6l elvalt, ennél korabbra kell tenniink. A feltételezések szcrint ez 18—15 millio évvel ezeldtt torténhetett, ‘Az eddig ismest legidésebb Hominidat Afrikabun taléltdk meg Fort Ternannal, Délayugat-Kenydban. A neve: Romapithecus wickeri* (15. kép). Egy masik Ramapithecus-téle maradvanyaira a ku- tatok a Szivalik-hegyséeben bukkuntak ra. 5 ez a Ramapithecus punjabicus (16. kép) nevet kapta. A fogazatuk alapjan a Ramapitheusokat az em- * A leletfelfedezdie elbsr6r Kenyapishecus néven ita le. — AL Jord. 32 ber fejl6dési vonalanak elejére helyezhetjiik, A csontos sz4jpad iveltsége magas, a fogsoriv mar enyhén para- bola alaké, az dllkapocs pedig erdteljes, robusztus, Fogazatuk alapjén feltételezhet6, hogy a Ramapithe- cusok kemény téplilékot fogyasztottak, ami megerdsi- ti. Jollynak a magevokkel kapesolatos elméletet, A Rarnapithecusok olyan teriileteken éltek, mint pél- dul az drterek vagy az éserdei folySk menti nyflt, fives teriiletek, ahol fmagvakat. ldgyszdrd ndvényeket és gyokereket ayijthettek, amelyek itt nagy mennyiségben talgihatok. Feltehet6, hogy:2 Remapithecusok mér rend- szeresen haszndltak eszkozket, ahogy azt a mai csim- pénzok is teszik, Fort Ternannal, azokban a rétegekben, ahol a Ramapithecus dllkapesét felfedezték, antilopok hossz csontjait is megtaldltak, amelycken jellegzctes séralésnyomok voltak megfigyelhetOk. A szakértok sze- rint ezeket valamiféle eszkOzzel okoztak. Tiyen eszk6z Ichetett példaul egy kédarab. Fort Ternanndl ezenkivil a Ramapithecusok maradvanyaival egyiitt egy olyan tompa éld: lavadarabot is taldltak, amelynek a kézet- anyaga a kornyéken nem fordulel6, Ezta kvet valahon- nan ide Kellett hozni, és feltételezhets, hogy a Ramapi- thecus volt az, aki idehozta. Valészind, hogy az ember € Korai dsének intelligenciaja meghaladta az emberszabé- sé majmokét, eszk6zoket azonban még nem dllitott el6, és gondolkodasdban absztrakeiGra sem volt képes.. A Ramapithecusok a Dryopithecusokbol alakultak ki. Ahogy act az Afrikabst é Azsiébél szarmazé kiiléinbéz6 leletek mutatjak, a Hominiddk kialakulé- sa fdldrajzilag igen nagy teriileten tOrténhetett. ‘A hominizécié masodik szakaszénak képvisel6i Afrikab6l szérmaznak. Dél-Afrikaban az 1920-as évek kézepétél, Kimberleytél északnyugatra tobb 3B koponydnak a természetes, megkivesedett kitdltését, hossziesontokat és mas exontvdzrésze ket is taldltak. Dél-Afrikabal a Hominidak ket formajaismeretes. az ‘Australopithecus és @ Paranthropus nemwelségek. Ké- sébb hasonls foswilis leleteket taldltak Kelet-Atrikéban is, meghozzi Tanzanidban, Ftidpishan és Kenyiban Ezek az Australopitheeus- & Paranthropus-leletek & pliocén végérdl &3 a pleisztoven clejérot szarmaznak, koruk 4,5 millid vt! 1.2 millio eviz* terjed, A kutatdk egy része ezt a ket nemzctséget az Australopithecus nemzetségbe vonja oss7c, a lelet- anyag és a beldlik levonhato kovetkeztetések alapian viszont egyre valdsziniibbé valik. hogy indokolt & Ket nemzetseg megkilonbéztetése.** Az Australopithecus nemzetségen beliil eddig még, csak egy faj ismeretes, az Ausiralopitheces africanus (IT=I8. képek).*** Az Australopithecus africanus koponyafelépitése és fogazata azt_mutalja. hogy Kozel all a Ramapithecushoz. Ha az Australopithe- cusokat a magasabban fejlett késbbi Hominiddkkal hasonlitjuk 6ssze, akkor ezck rokonssiga jol kimutat- hats. A Ramnapithecusok koponydjaval szemben azon- ban az Australopithecusok koponyajanak arcrésze rvidebb, és egyenesebben emelkedik felfelé, a ko- ponya alapja pedig Iekercked6. A fogazat a minden- evok taplalkozisdra utalé jellegeket mutat. A met- szdtogak kicsik, a seemfogak alig haladjak meg nagy- sigukban a tabbi fogat, az allkapocs hajlott, ezéct a * Lepfeljehl 3.51.2 milli vig. A yond © A kutatok todhege cstk av clusmrulopitecns nemretsig meghionbocteteset tart joposoak. — A ford. = Nai iddsehb ay ujtbbun telfederett Ausmtepiahiea safe rensis. — A fori M fogsoriv parabola alaki, & ezéltal az dgynevezett majomredé az dllkapocsr6l eltGnik, az llkapoes tovi- dehb és vaskosabb. Agykapacitasuk is megndveke- dett. ket koponyain tértent mérés alapjan az dtlag 479 em! (428530 cm’). A mai Pongiddk agykapacitésa 350—450) em* kizitt van, mig a mai ember dtlaga a féefiaknal 1450 cm?, a n6knél pedig 1320 em’. Amiga Ramapithecus még feltehetden négy lébon*, az Austra- iopithecusok max felegyenesedve. két kibon jartak. A felndtt Australopithecusok testmagassaga mintegy £20 cm lehetett, testsilyuk pedig 30 kg-ot tehetett ki Az Australopithecusok keze még ketségtelentl kevés- be fejlett, mint a mai embers, a leletekb6l itélve azon- ban, mar képesek lehettek arra. hogy bonyolult moz- giisokat végezzenck a keziik segitségével. és csontb6l vagy talin kObd! is cloallithattak primitiv eszkizaket ‘A Paranthropus nemzetségen beliil ket faj kilonboz- tethetd meg, a Paranthropus robustus (19. kép) & a Paranthrapus boise’ (20-21. képck}. A Paranthropu- sok nagyobbak és nehezebbek voltak, mintaz Ausiralo~ pithecusok. Fogazatuk is specializéltabb volt az utdbbi akénal. Fogaik felépitése és méretei azt mutatjak, hogy ndvényev6 életmédra specializalodtak. Mint a magevé 6si formak utédainak, életmédjuk igen szigoré speciali- riciohoz vezetett, igy azutén a Paranthropusok a Ho- ‘iniddk evolicids vonatinak egy kihalt Agat képvise- lik. A Paranthropusok é az Australopithecusok kOzitti sok anatomiai és morfoligiai eltérésen kivill van még egy tovadbi Kulinbség is, amely a Hominidak fejlodési vonaldn annl kifejezetiehb, minél magasabban fejlett Hominiddr6l van $26. A Paranthropusok fosszilis ma- radvdnyaival egyiitt sohasem taldltak olyan nyomokat, * Nehdiy kutat6 szevint mie Ket Iibon jartak. ~ A ford 35, amelyek arra utalndnak, hogy esekézbket eldsilitot- tak vagy haszndltak volna. Fletmédjukhoz ugyanis nem volt sziikséguk eszkézokre. ‘Az Australopithecus € a Paranthropus nemzetsé- gek Osszehasonlitésa sordn elészir juthatunk arra a Kévetkeztetésre, hogy a modern emberhez vezetd evolicids folyamatban a morfoldgiai viltozisok ezy- Te csékkend mértékiick. Ebbél a szemponthsl az Aletmédban wrtént valtoz4sok a legfontosabbak, amit az egyedeknek a kémyezethez, valam méshoz, illetve a csoportjukhoz val viszonyaban bekdvetkezett viltozasok kévetnek. Ezek az agy fejlédésével parhuzamosan mentek végbe. A gondol- kodésra utalé els6 jegyeket minden ilyen 6si formanal 2 tobbi jellegzctességacl egyittt kell értékelntink, az ‘dsszes olyan jellegzetességgel. amely az életmodra utal. Az a tény, hogy a gondotkodas specifikus emberi tulajdonsag, még nem jelenti azt, hogy az ember kivonhatja magit a természet trvényeinek érvényessége al6l. Azt mondhatndnk, hogy a gondol- kodas az egyetlen specidlis emberi tulajdonségunk, amelyhez agyunk egy bizonyos fejlettségi foka segi- tett hozza benniinket, minden masban azonban ke- véssé vagyunk specializaltak, s nem fenyeget minket aza veszély, hogy esak egy bizonyos szik élettérben Iennénk képesek megélni. J61 fejezi ki ezt a tényt E. Maymak, a neves evolucionistanak az a szellemes megillapitisa, hogy az ember a specializélatlanségra specializalédott 36 Azelsé emberek A fosszilis Hominiddk egyik legfontosabb teldhelye Tanzania északi részén taldlhat6, a nagy kiterjedési Olduvai-szakadékvélgyben, amely mintegy 25 km-re van a Ngorongoro-vulkén libatdl. A szakadékvolgyben at réteg kilénbéztethets meg egymastal, kizilik a leg- iddsebb a pleisztocén elejérsl szarmazik. A kormegha- \arozasok szerint ez 2,1— 1,9 millié éves, alepfiatalabb, legfels6 réteg pedig a kizéps6 pleisztocénban keletkez- hetett, igy ora mintegy 400 ezcr év. A kutatést ezen a leldhelyen L. S, B. Leakey vezette feleségével, Mary- vel egylitt. Leakey haléla utén Mary asszony folytatta tovabb az dsatésokat a fiaival. Az Olduyai-szakadék- volgy legiddsebb rétegeibal keriiltek el6 az els6 olyan Hominida-maradvanyok, amelyek mar kétségteleniil a Homo nemazetség képviseli voltak. Ezek a Hominiddk a Homo habilis fajhoz tartoztak (23. kép). A esontvaz- maradvanyaik jellegectességei azt mutatjék. hogy fe lettebbek voltak, mint az Australopitheeusok. Erre utal példaul flagyobb agytérfogatuk, amely 590—687 om? k6z8tt volt, atlagosan 641 cm’. A Homo habilis marad- vanyaival egyitt egyszerd kéeszkbziket is taldltak. Ezek az emberi kultira legidésebb tant, az ugyneve- zett oldovan eszkizbk. Az eszkiizokin kivill Leakey talalt még itt egy kor alak kOrakést is, amely feltehetd~ ‘en egy primitiv kunyh6 alapjdnak a maradvanya lehet. A Homo habilis kezének csontai nem voltak fejlet- tebbek, mint az agya, Az agy és a kéz fejlddése a hominizicio folyamatanak egymassal szorosan dssze~ fuged jellegzetességei. fey ezckbdl j6! megallapithat hogy mikor is kezdte el az ember az eszk6zkészitést Az esckizkészités absztrakt_gondolkodis nélkUl nem képzelhets el, lévén olyan tevékenység.amelyhez 0 elore el Kell képzelni, hogy milyen eélra_milyen eszkiz felel meg a legiobban. Ehhez. mar valdban sziikséges az absztrakt gondolkodiis. Az els eszk6- 25k eldillitasa az cmberiséy fejlédésében igen nagy jelentéségi esemény volt, s az ember tovabbi evolit- cidjat is meghatsrozta. A’ Homo habilis ezzel emberi intelligenciéval rendelkezé fajid kiilimbség Korte és az elddei kOz6tt, amelyek az Australopithecus africanus formakorébe tartoztak. ‘A kézelmiltban a Homo habilis maradvanyait Eti6pidban is megtalaltsk, az Omo-folyé vélgyében Ezek a leletek mintegy 2.6 millid évesek.* A Homo nemzetrség els6 képviselbivel kapesolatos problémékat j6l megviligitjak a .Kelet- Rudolf lel6- helyen eldkertilt gj feletck Ez a lelobely Eszak-Kenydban van, a Turkana-té északkcleti partiéndl. (Kordbban a Turkana-tavat Rusdolf-ténak neveztek.) A pleisztocén kor iddsebb rétegeibdl, a 2,10—1,25 millis évvel ezel6tti idbseak- b6l a fosszilis Hominidak jelentas szaimi Iclete (kopo- nydk, koponyacsont-tiredékek és vézesontioredé- kek) kerllt el6. 1972 augusatusiban fedezett fel Richard Leakey kutatcesoportja zen « helyen egy majdnem teljes fosszilis koponyat, amely a KNM- ER 1470 jeldlést kapta, de a nagy nyilvanossig elvtt sak az ,1470-cs ember"-ként ismerctes. A koponya Kora mintegy 2 milié 6v. A koponyaval cpyuite vaz- esontokat, valamint kdeszkoziket is takiltak ‘Az ,1470-e8 ember” & az Olduvai-szakadekvolgy- ben taldlt Homo habitiy maradviinyainak osszchason- Iitasa alapjan az 1470-es koponya 6si jellegekkel is rendelkezik. Rzek és a koponya kora azt mutatja, * Cab adatok szerintesak mintepy 2 mil evesek. ~ A ford 38 hogy az 1470-8 ember” a Homo Aabilis formakor cgyik idésebb alakja Ichet. Azonban az_L470-es ember” koponyakapacitisa igen nagy: 77S cm’. Ez mintegy 125 em*rel nagyobb, mint a Homo habilisok Atlagos agykapacitésa, Az eltérés mintegy kétszerese az Uigynevezett normal sz6rdsnak, amelyet még fajon belill eltérésnek szokas tekinteni. A Kelet-Rudolf™ lelohely fiatalabb rétegeibol is keriiltck cl Hominiddék maradvinyai, amelyeknek a kordt 1.65— 1,25 millid évvel ezeldttre dataljaik, Ezck a foss2ilidk nagyon hasonlitanak egymiishoz, ueyan- akkor jelentasen eltérnck minden mis eddig ismert alrikai Hominiddtl. A kiilinbségek clsdsorban a koponya felépitésében, mindenekelétt a fogazatban talilhatok, é olyan jelent6sek, hogy ezek alapjin kal6n fajkent irtak le a leleteket. Az L975-ben leitt tj faj a Homo ergaster nevet ta (24. kép).* A csontmaradyainyokon kivil es7- koziket is talittak itt, amelyck mar fejlettebbek, mint azok, amelyeket a Homo habilis készitett, A Ham habilis 65a Homo ergaster osszehiasonlit sdb6l tigy tinik, hogy 2 utGbbi faj fejlettebb volt. Alleletek kora is emellett sz6l. A délafrikai Swartkrans lelhelyrdl szaemaznak azok az igen érdekes dlkapocs- & koponyatoredékekbo Ald leletek, amelyeknek a datilisa még nem egészen meg bizhats. Ezeket még 1949-ben Telanthropas capensis. nak nevezték el (26. kép). A leleteknek a kézelmalthan megismételt vizsgilata alapjan kétségtelenné vailt, hogy eran gra Homo nemetségbe tartozott.** © A kutatok tobt be — Aor © Sriutéi-a Home erecta faa tartoaih. A ford. ige aronban a Home ervcts tajba sorolia A tovabbi dsszehasonlité vizsgdlatokndl a kelet-afri- kai leletek nagy szerepet jatszhatnak, és a leletek pontos meghatérozisa csak ezutin valik lehetségessé. Afrika azon teriiletein, ahol az Australopithecus és a Homo nemetség képviseldinek maradvanyait meg- talalték, a Paranthropusoknak is szdimos maradvénya kerilt clé. Ezek az élélények meghatérozott kértll- ményekre specializdlédtak, de ott igen életképesek voltak. Ezt bizonyitja az is, hogy szémos maradva- nyuk kerilt eld Afrikanak ¢ tcrileteirél, vagyis hogy népes populdcidk éltek itt. A kevésbé specializalt formak ezeknek a korulményeknek kevéshé feleltek meg, & a populdcidik is kisebb létszamuak voltak Specializdlatlanséguk csak a hominizdcid masodik szakaszéban kezdett elényossé valni, Az Australopi- thecusok € a néluk fejlettebb Homo nemzetség képvisel6i fokozatosan keriiltek eltérbe. A Paranth- ropusok biol6giai folénye csak addig tartott, amed- dig adaptaciojuk az adott kérnyezetnek megtelelt A Paranthropus nemzetség szimara a pleisztocén korban (mintegy 1,25—1 millid évvel ezeldtt) elkez- dodott kiimavaltozds, amely a homérséklet csikke- nésével jart egyiitt, végzetessé valt. A Paranthropu- sok kipusztuldsdban a bioldgiailag erdsebb és ezért széroukra mind nagyobb konkurencidt jelenté Homo nemzetség is kézrejatszhatott, 40 Axember fejlédése tovabb folytatédik: Az ember fejlédésének kovetkez6 Iépeséfokat azok az él6lényck jelentik. amelyeket a Homo erectus fajba foglalnak dssze, & a Homo habilis, valamint a ‘Homo ergaster tan jelentek meg. A Homo erectus fosszilidit Java szigetén, tovabba Kindban, Eurdpé- ban és Afrikéban talalték meg. A leletek azt bizonyit- idk, hogy az ember fejlddése fldrajzilag igen nagy terlileten folytatédott. A Homo erectus killonb’s25 leleteire jellemzd, hogy bar iddbeli megjelenésiikben & evollcids fejlettségiikben egymds utén kévetkez- nek, meégisesak kevés morfologiai kulinbség van az egyes leletesoportok kézatt. ‘Az elsé Homo erectus-leleteket E. Dubois talélta meg Java szigetén, 1891— 1892-ben a Solo-foly6 men- tén, a Trinil nevi telepiilés mellett. Ezek a leletek egy felsé harmadik ziptogbol, egy koponyatetdbal és egy combesontbél dlltak (6, abra). Dubois az 1892- ben megjelent kézleményében az ember eme elddjét még Anthropopithecus erectusnak nevezte, Két évvel késibb ezt a nevet Pithecanthropus ereetusta véltoz~ tatta, és azutén mar ezen a néven vilt kozismertté, Dubois leletei utdn sok hasonl6 fosszilidt astak ki Foldink kitlénbjz6 teriiletein, amelyeket azutan kU- Wenbéz5képpen is neveztek el: Sinunthropusnak, Pa- lueoanthropusnak, Protanthropusnak, Atlanthropus- nak és igy tovabb. Késibb, amikor a leleteket atvizs- galték és Osszehasonlitottak. valamemnyit , Pithecanth- ropus” néven vontak Gssze. ‘A Homo erectus igen figyelemremélt6 faj a Homo nemzetség korai formdi k6ziil. A korabbi alakokhoz képest szinte minden jellegében jelentés valtozas, fejlodes kovetkezett be: igy peldaul a koponydin.a fo- 41 gazatban, az agy térfogataban, amely 950—1200 om? kézatti volt, vagy akér a vazcsontok felépitésében is. ‘A j6 megtartast leletek vizsgélata alapjén kideriilt, hogy a Homo erectus jarésa-és testmagassdga nem Kulénbozott Iényegesen a mai emberét. ‘A Homo erectusnak két, idoben és tipolégiailag is kulonbéz6 kultirajét tértdk fel a kutatok, Az idé- seb, az daynevezett chelles-i kultiira eszkézei még csak igen durvan megmunkéltak, mégis fontos bizo- 6. dbra, A javaieldemiver (Homo ereceas recs, illetve Pithecanth ropus) els leletei, amelyeket E. Dubois 1881 — 1892-ben tala a jdvai Trinil fala kGzelében a2 nyftékai a korai ember kulttirdjénak. Ennél fiatalabb az dgynevezett acheuli kultira, amely mar az. 63- k6korszaki Homo sapiens Kultérajéhoz csatlakozik. A Homo erectus a korai emberfélék kbzill evolticids mértékkel mérve a legsikeresebb volt, é ugyanakkor agressziv”-nak is mondhaté ilyen értelemben. A geo- lbgiailag, illetve evolicidsan idésebb alakok, mint példaul az Australopithecus africanus, a Homo habilis vagy a Homo ergaster, foldrajzilag tobbé-kevésbé beha- tarolt teriileten éltek, és a populdcidik nem voltak kiiléndsebben nagyok. Nemesak a termésettel dlltak dllandé kiizdelemben, hanem egyméssal is, ugyanis legalibb kett6 e harom faj kiziil — ha nem mind a harom — egyid6ben it, és valdszindlex még Paranth- ropusokkal is meg kellett kiizdenidk. Ugyanakkor a Homo erectus (geol6giai értelemben) viszonylag rSvid id alatt elterjedt a trpusi, szubtrépusi tajakon és az Ovildg mérsékelt dvi terUletein, Populécidinak létszd. ‘ma kétségtelenill nagyobb volt, mint a kordbbi forma- ké, Ezek mind azt bizonyitjak, hogy a Homo erectus erdsen dominns faj volt a Homo nemzetségen, sot tulajdonképpen az exész. Hominidae csalédon belt. Alrikai elddjei sikeresen kizdottek meg a Paranthro- pusokkal éppligy, mint a klimavaltozésokkal. A Homo erectus vetélytarsai azonban nem a Homo nemzetség iddsebb, korabban megjelent alakjai voltak, mert ezek- nek mér legfeljebb csak maradvény populaci6i élhettek aban a szimukra igen kedvez6 élettérben, amelyet azutén a felegyenesedetten jars ember foglalt el tolUk. A felegyenesedetten jaré ember eredete val6szint- Jeg még hossza ideig vita taraya lesz. Ugy tanik, hogy a Homo erectus elidjét a Homo nemzetség aftikai képviseldi k6z6tt kell keresni, azok k6zott, amelyek- nek a leletei a pleisztocén korai idéseakara, az.tigyne- a vezett villafrankai idészakra datélédnak. Eddig még ugyanis sehol méshol nem taléltak olyan leleteket, amelyek alapjan mas szérmazési helyet kellene felté- telezntink. Az még nem tisztézott, hogy a Homo erectus az afrikai kontinensen fejl6détt-e ki teljesen, és csak utdna vandorolt at Eurdpaba és Azsiéba, vagy mar korai képvisel6i elhagytak az afrikai kontinenst. és tovabbi fejlddésiik az Ovilig més részein zajlott le eltérd kérmyezeti viszonyok kézitt ‘A Homo erectus azonban evolicids értelemben kétségteleniil a Homa nemzetvég legsikeresebb kép- viseléje volt. Az ember tovabbi fejlédése tle mar csak egy irdnyba, a mai ember felé vezethetett. Hogy a Homo erectus ilyen sikeres faj lett, azt azonban els6sorban eliidei evolicids sikereinek ké- szdnhette. TOlik Srdkblte azt az agyat. amely bonyo- lult gondotkozési folyamatok végzésére volt képes, azt a kezet, amellyel eszkozdket tudott eléillitani és tovabb finomitani, és azt a képessé get, hogy tarsadal- mi életet éljen. Ezek segitségevel tudta azutén megta- nulni a tiz haszndlatat és a szillésépitést, valamint azt, hogy gondolatait kézblje a térsaival. A Homo erectus legidésebb képviseldit szintén ‘Java szigetén taldltak meg, de €z nem az els6 Dubois- féle, hanem egy‘anndll idésebb lelet volt, amelynek a kora mintegy | millié év.* A legfiatalab, a kzéps6 pleisztocén korszakbol sedrmazé Homo erectus-lelet kora pedig 300250 ezer évre tehct6. A Homo erectusok az als6 6s a kizépso pleisztocén korszakban éltek héromnegyed millié éven keresztil, és ezalatt Gridsi terileten terjedtek el. Eddig ismert * A keletsitiksi Hoo enectasok iddscbbek, R. Leakey ‘peldul 6 mills évest i ala. —~ A ford. 4 maradvanyaik viszonylag kevéssé kilénbéznek egy- mést6l. Ennek alapjén sorolhaté az egész alakkor a Homo erectus fajba (27—37. képek). Az egyes lelete- ket, illetve ezck egymas kézétti viszonyat azonban a kutatok még vitatjak Az utolsé ldneszem A Homo erectus megjelenésével a7 a fejlédési folyamat, amelynek végeredménye a mai ember, tbbé mar nem volt megéllithats. A Homo erectus annak a fejl6désnek az utols6 eldtti éneszeme volt, amelynck a végén a Homo sapiensnek nevezett emberi faj jelent meg — a mai ember is ide tartorik, E2 a faj jellegei fcjlettségében kilinbizik az elbdeit6l, Ez j6l megmutatkozik az agy térfogataban, a koponya felépitésében és formsjaban amely gracilisabb is lett, tovabbd a ké2.és a lab felépitésé- ben, de leginkabb a szellemi képességekben A Homo sapiens korai formai természetesen killin- boznek @ mai embertél, példaul abban, hogy robusztu- sabbak, erételjesebb felépitéstiek voltak. Homlokuk még egy kissé hatrafutd, dllkapesuk ersteljes é pofa- csontjuk erdsebben kislld volt. A kozéps6 pleisztocén- ban jelentek meg a Foldon, mintegy 250-200 ezer éwel ezel6tt, a Mindel—Riss-interglacidtis idején ‘A mai ember kézvetlen elddeinek maradvényait Németorszégban Steinheimnél és Anglidban a Kent gréfsighoz tartozé Swanscombendl taléltak meg A leleteket Homo sapiens steinheimensis (38—39. ‘képek) néven irték le. Egyes szakkonyvekben ,ante- neanderthali” néven talathatok meg. mivel a Homo Sapiens steinheimensis ennek a j6l ismert dsemberi forménak, az tigynevezett Neander-volgyi embernek kozvetlen eladje volt (40—43. képek). 45 A Neander-vilgyi ember, tudomanyos nevén Ho- imo sapiens neanderthalensis, egy 1856-ban elokeriilt leletanyaggal vélt dltalinosan ismertté, Ekkor taldl- tak meg Németorszigbun Diisseldorf és Elberfeld kozitt ezt a nevezetes dsemberi fosszilidt. F7.a lelet azonban nem az elsoként megtalalt Neander-volayi volt, mert mér 1848-ban taliltak egy ilyen tipusdé koponyatéredéket a gibraltiri eréd_megerasitésén dolgoz6 munkisok, Ennek a jelentéségét azonban akkor még nem ismerték fel, csak kés6bb, miutan mar a Neander-volayi lelet kizismertté vat ‘A késobb felfedezett leletek néhany jellegtikhen| kiilOnboznek a .,klasszikus” Neander-voigyi lelettl. és iddsebbek is annal. Eppen emiatt az utbbi huisz évben ismételten igen alaposan tanulmanyoztik a kiilonbiz6 Neander-vélgyi tipusileleteket-ezek epy- mashoz. valé viszonyst, illetve a beldliik szérmaztat- hats formakkal val6 kapesolatukat. ‘Az eddig elokeriilt leletek tamindiga szerint ncander- vwilgyiek nemesak Eurépaban, hanem a Kéizel-Keleten, Korzép-Azsidiban és Eszak-Afrikabun is éltek. A legid sebbek a kizeps6 pleisztocén véyéril, illetve a felso pleisztocén elejérdl, valamint a harmadik. a Mindel— nterglacislis idejéb6 szarmaznak, vagyis mintegy 150—120 ezer éVesek, a legfiatalabb Neander-volgyi maradvanyok pedig mintegy 35 e7er évesck lehetaek A Homo sapiens steinheimensisseel é az ember korai elddeivel seemben a Neander-volayiek mdr a nak bizonysagai, ésszdimos jellegitk tisztan sapiens jellegzetesség. llyen példaul az agytérfogat, amely cléri a mai emberét, sot bizonyos esetekben még meg is haladja azt ‘A Neander-vélgyiek alapos tanulmanyozisa azt az eredményt hozti, hogy ket csoportra oszthatok, ame- 46 Iyek elsdsorban a koponya és a vazesontok felépitésé- ben kiilénbéiznek egymastél. Az clsé csoporiba ax gynevezett korai Neander-volgyiek vagy proto-Nean- der-vilgyiek tartoznak, ezeknck cayes kutatok a Homo sapiens aniensis nevet adtik, Ebbe a csoportba az idoxebb leletanyagok tartoznak, amelyek kizvetlentil ‘az ante-neanderthali esoporthoz, tehat a Homo sapiens cinheimensisher kapesolidnak. A masodik esoportba az figynevezett klasszikus vagy extrém Neander-vilgyi- ek tartoznak (Homo sapiens neanderthalensis), ame~ Iyeknek fosszilis maradvinyai fiatalabh koniak: ‘A klasszikus Neander-volayick az utols6 jégkorszak- ban a Wirmben éltek, ¢s leleteik csak Eurdpabel és a Kézel-Keletrdl kerultek el6, az tigynevezett perigla lis teriiletekrl, tehat a jéggel fedctt teriletek hatarvid Kérol. Ebbél azt a kovetkeztetést vonhatjuk le, hogy a ‘Neander-vilgyieknek ez a specializalodott esoportja a hideg klimahoz kitanden alkalmazkodott. A korai Ne- ander-vilayick ezzel szemben kevésbé specializaltak, és jellegeik nemesak a néluk idésebb Homo sapiens stein. heimensist idézik, hanem eldre is mutatnak a fiatalabb Klasszikus Neander-vélgyick, tovabb4 a Homo sapiens, tehdt amai ember felé, Azilyen étmencti tipust populs- cidknak j6 példajat szolgaltatjak a palesztinai neander- voleyileietek, amelyeknek a neve Homo sapiens palesti- nus (M. kép). A proto-Neander-vilgyick tchat a mo- dem embernck és a klasszikus Neander-volgyieknek kozds elodeik, A klasszikus Neander-volgyiek az em- bemnck az utolsd specializalédott jellegeket mutaté fejlodési dgat_képvisclték, amely Eurdpaban a jég visszahtiaddsival és egy kevésbé specializdlédott tor- ma, a Homo sapiens megielenésével egy idoben kihalt. Valészinis azonban, hogy keveredtck is egymassal, et mutatjék néhdiny leletnél a csontvaz cuyes jellegei, a7 tovébbd az eszko2k bizonyos tipusai is, amelyek mind Neander-volgyiek, mind pedig a Homo sapiens Sapiens csoportjaiban haszndlatosak voltak ‘A Homo sapiens fejl6désének tetpontjan a Homo sapiens sapiens all. E2t az alfajt modern embernek ne- vezziik, annak ellenére, hogy legidésebb maradvinyai mintegy 30 ezer évvel ezelottrél szdrmaznak. Tudoma- nyos seempontbél mérlegeive azonban a mai modern ember é a jégkor végi ember esontvaza kézott semmi féle olyan kilnbség nines. aminek alapjin kulén alfajba kellene ket soroini. A ma mar egyre ritkabban haszndlatos Homo sapiens fosstlis eInevezés csupsin azt mutatja, hogy a mai embernek ezck a képvisel6i mar j6 néhdny ezer évvel ezel6tt megjelentek Emiitettiik mar, hogy a mai emberhez vezet6 fejl6dési it a Homo sapiens korai alakjatol, amelyet a Homo sapiens steinheimensis vagy masképp ante-ne- anderthaliak képviselnek, a korai vagy proto-Nean der-vélgyicken (Homo sapiens aniensis) keresztil vezetett. Mind a Neander-vilgyieknél, mind pedig a proto-Ne- ander-vilgyieknél, kulondsen az utdbbiakndl (az idésebb esoportnal) j61 megtigyelhetsk biconyos sapiens jelle- gek, mégis jelentés kiilonbség van kiztitk és.a mai embe- Tek kOzitt, Ext az Girt azonban néhdny Eurspabsl és Af- rikabdl, de kulondsen a Kozel-Keletrdl eldkertlt lelet- anyag j6l thidalja. yen leletanyagot elsGsorban az 12- raelben lev Mugéret et-Tabiin és Mugéiet es2-Szhil barlangokbol elokeritt fosszilidk szolgaltattak. Ezek nemesak @ korukat, hanem a ellegeiket tekintve isa korai Neander-vilgyiek és a modern ember kozott allnak. Fentebb mér emilitewtk, hogy ezeknek a leletek- nek a neve Homo sapiens palestinus. Bar a palesztinai Neander-vélgyiek kozétt vannak olyanok, amelyek a 48 Klasszikus Neander-v6leyick felé mutatnak, dontéen azonban mégis inkabb a mai ember felé kozelitenck. Igy példaul az allkapocs felépitésében, amelyen mar megjelenik az allestics, vagy a koponyaalap vagy akar a jéromesont bizonyos jellegeiben, lyen szempontbé! igen fontos jellegzetesség a Koponyan a homlok alsé része (7. Abra). A Homo nemetség korai képviseldinél, példéul » Homo habilisnal, a Homo ergasternél vagy & Homo erectusndl czen a helyen erds, massziv. egybefilg- 6 tigynevezett szemoldbkeresz jelenik meg. A Nean- der-vélgyickné! és az ante-neanderthaliakndl, valamint a Homo sapiens korai képviseldinel cz az erds esontléc ligy modosul, hogy két (vvé vélik szét, amelyek az orrgyiknél talilkoznak. A mai cmberné pedig mir esak két eyengén kifcjezett, egymastl teljesen elkii- lonult tv figyethets meg kézvetlentil a szemuregek bel- 86 oldala felett, amelyek mar nem talalkoznak Ossze ‘A palesztinai leleteken is éppen ilyen a homilok also ré- sve, A Kézel-keleti leletek jgy mintcgy hidat képeznek a Homosapiens koraialakjai ésa modern ember kOz0t. A modern ember els} Korai képvisel6i a Witrm-jég- korseak kézéps6 szakaszabol szdrmaznak, mintegy 4030 ezer évvel ezelottr6l, mint példaul a franciaor- szigi Combe Capelle-i, a esehszlovakiai predmosti vagy a Borneo szigeti Sarawaknal, a Niah-barlangbol elokenut leletek. A 25—15 ezer éwvel ezeldtti iddszakbsl mar nagy- szdmti telet ismeretes, é& még nagyobb a korban iatalabb leletek szima. Ezeknek egy kézis fontos jellegzetességuk van: az, hogy nem kilénbéznek lényegesen a mai ember- 161, ezért a mai emberrel egyiitt ezeket mind a Homo sapiens sapiens alfajba soroljuk (45—64. képek). Az alfaj idésebb képviseloi (45. kép) még valamivel 4. 2. dhra, A homlokesont also éének véltozisa a Homo nentzet sig evolicigja sori. A kép felt resven a Homo erectus (bala Ualt 6a Homo sapiens neanderthalenss Gebvbotdalt) sz2m61IDk- feresze (iors supraorbitals), lent pedig a Home sapiens fossils {haloldalt) & revens Gobboldal) sipusanak eontos seemadokive areus supercihiais)lathato robusztusabbak, a koponydjuk ésa csontvazuk felépi- tése durvibb. De czek az eltérésck nem jelentosck. Altaléban csak az egyedi varidcié szintjen vannak, ezért nem kell ezeket a feleteket killin rendszertani alkategdridba esoportositani. ‘A mociern ember régebbi alakjai nemesak Europa- ban, hanem Afrikaban, Azsidba aban é ‘Amerikaban is eldkeriltek. A mai ember kézvetlen elidje viszonylag kés6n vandorolt be Azsidbél a Bering- szoroson keresztiil Amerikaba, nevezetesen a Homo sa- piens sapiens alfaj kialakuldsa utan. Az amerikai leletek ora azt mutalja, hogy ez a bevandorlas nem torténhe- tett régebben, mint 40 ezer és nem késGbb, mint 24 czer Evel ezeldtt. Az ,elsb amerikai” csontmaradvanyai, aki ‘a mai amerikai indignok elédje volt, az Egyesiilt Alia mokbél, Mexikobsl és Perubsl ismertek. Azok & lele- tek. amelycknek az abszoliit kormeghatarozésa lehetsé- 50 ge volt, 24 —10 ezer éwel eldtti id6szakbol s: nak. Egyes kutatok szerint viszont az Egyesi mokbél (Texasbil és Kalifornidbol) olyan eszkézdk keriltck cl6, amelyeknek kora 40 ezer év is Iehet. Ezeket az idépontokat azonban kelld svatossiggal Kell fogadnunk, mivel tobbnyite még nem a modem kormeghatirozisi eljérasokkal hatdroztak meg dket A fosszilis csontok tantisiga szerint, mar az elsé amerikaiakndll olyan mértékt variabilités mutatkozik meg a testi jellegckben, mint amilyet a mai amerikai modern indiénoknal is megfigyelhewink. Ezcknek az ligynevezett paleoindianoknak a koponydja cpyes esetekben hasonléan archaikus vondsokat- muiat, mint a mai ember korai képviseléinek a koponyai mashol isa Féldin, ‘Az ember tehiit az Ujvilighan nemrégen jelent meg, esak az ULols6 jégkorszak kézepe tdjn. Brre az iddszakra egyébkent is a Homo sapiens sapiensmek az caész Féldén val, szinte robbanasszeriielterjedése a jellemzs, A Homo sapiens sapiens allay megictenésével a Homo sapiens taj vwrastejldése is befejezddott. A Wiim-jéekorszak kozepén, amikor megjelent. mar nemesak az egyre inkabb kibontakoz6 emberi intelligenciit, hanem a modern civilizaci6 felé haladé cinberi kulldrat is nyomon kovethetjiik és rekonstru- ailhatjuk. Intelligensek vagyunk? Ma mar nem derithetd ki, hogy mikor kezdett az ember a sajit eredete inint érdeklédni, és hogy milyen kovetkeztetésekre jutott. Némi témpontot nyijtanak chhez a kilonbiiz6, igynevezett primitiv népek mitoszai és legendai, Ezek a népek még nem is olyan régen kékorszaki médon éltek. taldn igy élnek még mais. ‘A mi konyviink viszont nem egy seép legendit vagy egy titkokkal teli mitoszt mesél el, htunem az ember eredetével kapesolatos alapveté ténycket veszi szdm- ba tigy, ahogy ezeket a modern tudomany asszegyij- totte. A problémak ismertetését persze le Kellett egyszertisitenuink és rviditentink, sezért sok réselet- kérdést nem tudtunk megtérgyalni, Sokkal nagyobb figyelmet Kellett volna_szentel- pink 2 kultirdnak is, mint a hominizécios folyamat igen jelentds eleménck. Ennek néhany sajdtossagarol mégis szdinunk kell néhény sz6e Valamilyen kultiraelsajatitasa alapjdban véve biol6- giai adaptaciot is jelent, és ezért a magasan fejfett Hominidék cvohicidja bizonyos mértékig. kulturélis elérelépés eredménye is. A paleoantropol6gusok & az archeologusok éppen ezért a kultdra fogalmat egy kissé ‘masképp haszndljék, mint ahogy a2t éltalaban az embe- rek értik. Eben az értelemben az emberi tevekenység- nick minden egykori nyoma beletartozik, ezértaleletek felbecsulhetetlen értéki bizonyitékai az ember FejlOdé sének, annak minden bonyolultségaval egyitt ‘A kultuira kialakuldsa az emberi fejlddés egy bi nyos fokin valik lehetségessé. Mihelyt a kultura maint diol6giai aduptacid elédeink életében megjelent, at- 161 elvalaszthatatlannd is valk, visszahatott ra. és még 52 ma is befolyésolja azt. A kultiira a hominizécié folya- matdnak elvilaszthatatlan része lett, és kezdett6l fogva szorosan kapesolédott a rendszeres és oéhudatos ese- kézhasendlathoz, amely azutan tudatos eszkézkészités- sé alakult it. Az eszkozik készitése még egy fontos mozzanatot tartalnaz, ez pedig az idé fogalma. Az eszkizkészités ugyanis tervezett tevékenység: az. es7- kozt nem azért allitjék el6, mort éppen akkor sztikség van ra, Eza tevékenység a primitiv absztrakt gondolko- is kezdeteivel kapesolodik dssze. Azido kerdése és az idé fogalma a hominizéciés folyamatban igen fontos. Elédeink szdméra tehét létezett mult & jbv6 idé, vagyis azt mondhatjuk, hogy az dsid6k embere — még ha taldn esak tudat alatt is — ismerte ezeket a fogalma- kat. A malt tadatositisa a kultdrdnak olyan alapja, amely példaul a kiilinbézd esckiadk eliallitasanak a tovabbhagyoményozisahoz sziikséges. A jév6 képzete ezzel szemben az olyan gyakori, hoswan tarté tevé- kenységek eldteltetele, amelyek nélkUl ij Kulturalis mozzanatok kialakitésa Iehetetlen volna. A legidésebb kultiirét, amelyben az ember mar nemesak a természetben taldlt dolgokat haszndlta fel, hanem sajét maga is dllitott el6 bizonyos termékeket, kokorszaknak nevezziik. Ez a leghosszabb idétartama kultira az emberiség torténetében, és hdrom résere aszthat6. Ezek a kévetkez6k: az Oskokorszak (paleoli- tikum), a kézéps6 kokorszak (mezolitikum) és az Gkokorszak (ncolitikum). A kékorszak véget_nem lehet egységesen meghatdrozni, mert nagyon sok kti- lonléte (ényezd befolyésotta azt. Nem is olvan régen még n¢hany afrikai tres, amerikai indidnok. exzki- mék. nchény csendes-6cedni. ausztréliai és més nép kékorszaki szinten élt, és a7on sem csodiélkozhatunk, hogy ma is vannak a Poldnek olyan eldugott helyei, 53 ahol néhiny kisebb esoport — ha egyre esikkend szimban is — még mindig kGkorszaki szinten él, Ez a tényt a rasszizmus képyiseldi ki is hasznaltak eli letitk aldtdimasztdsdra, amely szerint a mai ember kiilonbiz6 rasszai eltérs értekick lennenek réviden az emberi rasszok problé Al eddig még nem beszéltéink, orban azt kell elmondanunk, hogy « modern ember. vagyis a Homo sapiens sapiens alta} étisi variabilitast mutat a esontvaz vagy bxirmilyen mais morfoligiai jelleg tekintetcben is. E. kuléinbséuek alapjén azonban nem lehet az emberi fajt kilonboz’ ErtkG alfajokra osztani, Az emberi rasszok egyiket sem lehet onallo alfajkent értelmezni, mivel ezek a rasszok olyan, tbbé vagy kevésbe variile ncpesse csoportokbél allnak, amelyek mind a Homo sapiens sapiens alfajba tartoznak ‘Az emberi rasszok létrejotte genetikai differencié- Iodasnak koszénhetd. amely nagy tertileteken térté- nd népességvandorlas és uj tertileteken valé megtele- pedés credményeképpen kdvetkevett be.* Az ember nagy biol6giai rugalmassaga és a krnyezettdl vale egyre csikkend faggdsége megakadilyorta, hogy egyes populdciéi foldrajzilag vagy Okolégiailaz telie- sen elszigetcladjenek. ami pedig az alfajok kialakul siinak elifeltétele. Arra a kérésre azonban. hogy az emberi rasszok hol és mikor alakultak ki, ma még nem tudunk pontos vailaszt adni, A kU}iNDO76 ra szok legjellegzetesebb kulénbscgei (mint peldéul a borszine vagy a haj formaja és seine) a fosszilizilodott + Mis penctihai tSnyerOk (peleial srelekei6, hibridiciet swourilis) is seorepet jlocatak bonne, — A ford. a csontokbél nem dllapithatok meg. Nem zérhat6 azon- ban ki, hogy hasonlé kiilnbségek, mint amelyek a mai rasszok kizitt fenndllnak, kordbbi emberi fajok, példaul a Homo erectus egyes alfajai kézott szintén fennalthattak. A Homo sapiens sapiens megjelenésével és scellemi képességeinek szinte robbanasszeri kibontakozasa- val a természctes szclekci6 fajképzs hatisa egyre kevésbé érvényesiit. Ezért valtozott oly kevéssé 22 ember az utbbi évezredekben. Amiben rendkivuli mértékben elorehaladtunk az kizarslag gondolkodé- sunk é tevéhenységiink egyre sokrétabbé vélésa volt. Eppen ezért lett ez az emberi faj megktikinbiz- tet tulajdonsciga a tobi €l6lénnyel szemben. Ty modon az ember fejlédése — elsésorban térsadalmi értelemben — még nem fejezidtétt be. Mindecidig teljesen figyelmen kiviil hagytuk azt a tényt, hogy a Homo sapiens faj és mindenekelétt modern formdja, a Homo sapiens sapiens tucomé- nyos neve ,értelmes ember”-t jelent. A modern ember rendkiviili bioligiai Ordkséget kapott eldei- tol, fejlocése sordn rengeteget tanult. és igen gazdag eszk6ztarral rendelkezik ahhoz, hogy tirsadalmat é ezel sajit magat tovabbfejlessze. Mindannyiunk sziméra rendkivat fontes, hogy a mai ember az ,értelmes” jelzére valban raszalgal- jon. Sok millid évig tartott, amig azza lett, ami. Oskori elédeink még a fa kézitt kerespéltek, w mai ember viszont mar a csillagok kozétt kutat, é €z biiszkéve, de egytittal szerénnyé is kell hogy tegyen bennlinket. GEOLOGIAI KOROK ES KORSZAKOK Kor Konak zak Patti esncoiim | Asoner = aa von Tarmetion |ncen | ters Penal | ecb tess pote fees [ssn (tarmth) esas | tivo eatpes ho igosen [tess [280 eats uo eocor | text eats he patencen | too ener ‘he thoudgton) e200 paleoatun rokor) asm protcrakum esker s2ene ech toner) +asne ‘wok Thajeton) same A Fok Korda alban 4.5 milli 6s ac clfogadon. — A fond 37 KEPEK Azels6 fcmlsbk 1 Plesiadapis gidleyi (Matthew, 1915) Act a kis dllatot, amelynek maradvanyait Eszak-Amerik ban és Eurdpaban a harmadkor elejérdl szdrmaz6 rétegek- ben tartak f6l, a kutatok Plesiadapisnak nevezték el. A Plesiadapis gidleyi, a fOeml6s0k (Primates) edi leg6sibb képviscl6je, a paleoognban a mai Wyoming & Montana (USA) teriiletén élt, mintegy 60—58 millis évvel ezel6it. Az éllat hossza a farkéval egytt S5—70 em volt. A stiri erdéségek szélén élt valdszinilleg napy Iétseima csoportokban, é konnyedén mozgott mind a fak korondi kozbtt, mind pedig a fold6n, Novényi téplilékon kivil vval6szinileg olykor rovarokat is fogyasztott A Plesiadapis gidieyi a Plesiadapidae esalédba tartozik, amely a félmajmok (Prosimiae) egyik alrendje, és @ Pri- ‘matéic rendjének az egyik legprimitivebb és legrégebben kialakult csoportja. Ezek az éllatok kézvetlentl a2 tigyne- vezett Subprimatdkbél alakultak ki, és a krétakor kés6i szakaszaban, mintegy 70 milo évvel ezel6tt éltek (mint példaul a Purgarorius nemzetség). A Plesiadapidak el6de- iki még sok primitiv jelleget GrOkoltek, mint példdul a hétrafelé nyitott szemiireget, a még nem Osszeesontoso- dott, hanem falleti réssel elvdlasztott dllkapoesfeleket, a lapos koponyatet6t és a primitiv fogazatot. Mas jellegeik viszont, mint példéul a koponya ful kornyeki réseének a felépitese, a koponya alapja vagy a esontvaz.egyes részei a Primatakhoz val6 tartozsst tikrézik. A Plesiadapidak fogazata néhany olyan sajatossigot is mutat, mint amilyen a szemfog formdja vagy az dgyneve- zett diasztéma megléte (foghelynyi rés a metszd- és a szemfogak k6z6tt). Mindk¢tjelleget a ragesal6ktol 6rdk6!: tk, mint ahogy 22 életmédjuk is hasonlo a fak kézatt él6 ragesdlokéhoz. A Plesiadapidak fogképlete 21 fopaik sadima tehat 38, de nchény fajndl ennél kevesebb is lehet. 60. Azelsé fSemsok Adapis magnus Filho, 1883 A harmadkor clején, az cocén korszak kizepe tin a primitiv félmajmoknak sz4mos faja le, kGzottuk az Adapis magnus fa). Az allt teljes hosszn 75-90 cm kozott volt Feltinek nagyon robosctus és a ma él6 félmajmok tbbségeher képest viszonylag tOvid végtagjai. Az. Adapis ‘magnus tilayoméan a fak korondi kozott él és eymol csbkkel, kilOnbéz6 lagy ndvenyi részekkel és rovarokkal taplitkozott. Osszehasonlitva a ma él6 félmajmokkal, inkdbb a nappali életmédot folytatok Kézdt.talélunk hhozzé hasonldkat. A fogképlete > vagyis, kulonbovik a ma él6 felmajmokt6l abban, hogy mindegyk dllkapocs- félben egayel tobb eléraptoggal rendelkezett. Az Adapis magnus Nyupat-Eurdpa eocen kori rétegeibol ker eld émintegy 50—a0 mills éwvel ezelot elt A Plesiadapidae csalédal szemben az Adapidae csalid képvisel6inek hatul mar 2arv volt a szemitegik, de a szemeik még egy kissé oldalra néztek. ‘Az Adapidae esaladon kivil a Notharctidae esd képi sel6i is az cocén korszakban éltek, Ezek, hasonloan @ Plesiadapidae esaléd paleooén kori képviselsiher (és né hiny, egészen az eovenigtovabb clo alakhoz), az evolicio- ban jelentés seerepet jatsz6 Lemuroidea Gregesalidhor tartoznak, Ebola korszakbolismeretesek az Omomyodea regesalad els6 tagiai is, amelyek jelentdsége igen nagy a magasabb rendii Primatak, vagyis a Simiae, mskepp Anthropoidea alrend kialakulisiban. Sajnos azok a csont. ‘maradvinyok, amelyek ennek az dregesalidnak a togjait6l fennmaradiak, nagyon tOredekesek.igy nem tudunk meg- bizhato képet ani KUIs6 megjelenésikrOl 2 ‘Azels6 foemi6s 3 Mesopithecus pentelici Wagner, 1839 Az évmillidk sorén, az6ta, hogy a félmajmok legidésebb képvisel6i megjelentek, majd kulénbiz6 fajaik kialakul- tak, a magasabb rendti Primatik alapvet6 csoportjainak evolicids szétégazédésa is bekOvetkezett. Ez részben a félmajmok cgyik Sregesalidjabol, az Omomyoidea dreg- csalddbdl indult ki. A fejlettebb fSemlés6k evolicidja mintegy 50-45 millié évvel ezel6tt kezdédhetett meg, tchét a kzéps6 eocénban, és viszonylag rOvid id alatt sok KiilOnféle csoport alakult ki, példéul a Ceboidea dregesa- lad, vagy mésképp djvilégi majmok (csuklyésmajmok, bégdmajmok, pokmajmok és mésok), tovabbi az Cercopi- thecoidea: Svitégi majmok (cetk6fmajmok, paviénok, ma- gotok és masok) és a Parapithecoidea (mat kihalt) dregesa lad, valamint a Hominoidea dregesalad (a ma él6 ember- szabésti majmok és az ember) ‘A képen lathaté Mesopithecus pentelici a Cercopithecoi- dea Oregesalid egyik, mar fejlett alakjat mutatja be. A pliocén kor elején élt, 13—10 millié évvel ezelOtt, és @ maradvanyait elsOsorban Délkelet- é Kézép-Europaban taldltdk meg. A farokkal egyUtt az dllat hossza 100—115 ‘em lehetett. A szavannak és az erd6k talslkozésandl élt, aol a sziklds, kaviesos talajon is konnyedén mozgott. A ma 6 magot{élékre emlékeztethetett, és akéresak ‘ezek, Kulénbiz6 ndvényeket, rovarokat é5 olykor talin Kisebb gerinceseket is fogyasztott. Fogképlete — hasonl6- an az Osszes cerk6tfélékhez — 312 4 Fajjim — 2 Hominid blesije 4 Aegyptopithecus zeuxis Simons, 1965 Bar az egyiptomi Fajjim-odzisban lév paleontoldgiai Ielé- hely mar tb évtizede ismeretes a kutatOk el6tt, nagyobb hirnévre mégis esak azutén tett szert, amikor szazadunk hat- vanas éveiben egy amerikai expedicid a magasabb rendii Pr: matdk tOrzsfjlOdése szempontjab6l nagy jelentéségi marad- vényokat tallt itt. Ezt az expedicist E. L. Simons professzor vezette, &alegjelentésebb eredmény az Aegyptopithecus zeu- sxionak elnevezett6sifdemlds maradvinyainak a feltérdsa volt ‘Az Aegypropithecus az evolicidban jelentds szerepet jtse6 korai Primaa volt. A Hominoidea Oregesalidon belt a Pliopithecidae esalédhor tartozott, é mintegy 28-26 mili éwel ezel6it, az oligocén korszak kizepe tdjan lt az akkori erd6kben, amelyek a mai sivatagi Fajjum-odst is elboritot- ték. A tOrzsének hossza a fejével egyiitt 60—70emlehetett, & ex egy kizepes nagysigii, mai magétnak felel meg. Gyimo- esbket, kiildnbé26 novényi részeket, rovarokat és alkalomsze- rien kisebb gerinceseket fogyaszthatot. ‘Az Aegyptopithecus koponyajanak még szmos 6sijelle- ge van, amelyben a félmajmokra hasonlit. Tlyen példéul ful tajekdinak felépitése vagy a hosszi rosirum®, a kis agykoponya és a farok megléte. Ezeken kivill azonban szémos el6re mutaté jellege is volt, amelyek a magasabb rendd Primatdk, vagyis az emberszabésti majmok (Pongi- dae) felé mutatnak. Lyen példaul a fogazat felépitése, amelyre a Hominoidedk fogképlete jellemz6, tehat +2 tesUicsd als6 zépfog és az er6s szemfog, valamint a mandi- bula (allkapoes) felépitése, amely mar egységessé forrott Ossze, vagy a szemireg helyzete, amely arra utal, hogy jl fejlett binokularis litisa volt és néhany més jellege is Az Aegyptopithecus ¢ jellegei tehst a Hominoidedk felé mutatnak, és fgy valdszintleg a mai emberszabést majmok & az ember fejlddési vonalanak egyik korai képvisel6je volt. * Az ékesont egyik nytilvanya. — A ford. 66 Fajjim — a Hominoidedk botes Pliopithecus vindobonensis (Zapte 6 Muraeler, 1957) A. Pliopithecus nemzetség képviseloinek marad seémos lelohelyen takdltak meg Europaban, Afriki Azsidban, és ezek a miocén é a pliocén korszakbdl seérmaznak. Az ceyik legismertebb fajuk a Franciaorszag- ban talalt Pliopithecus antiquas (Bainville, 1839), valamint az itt leirt Pliopithecus vindobonensis (Zapte & Hiirzeler 1957), amelyct Dévényéjfalundl (ma Dévinska Nova Ves, Szlovakia) astak ki még az els6 vilighdbori elit ‘A Pliopithecus vindobonensis nagysiga egy mai kisebb gibbonénak felelhetett meg, és egy kisse chez is hasonlit, hatott. A mai gibbonoktsl és mas ma él6 Hominoidedktél elsésorban aban kiléinbézdtt, hogy 10—15 esigolyabol 1e példdaul a7 csigo: y i gerineszakasz.is, mivel a tobbi Homirioi dednak itt esak 5 esigolyéja van. Mas a zapfogak rigotelsz- ne, tov: koponya felépitése. és nehany tovabbi jellegik is. A szemlregik cléren y kissé oldalt helyezkedett el, igy a binokularis latisuk még nem volt wkéletes, A. Pliopithecus nemzetség val6jdban a Pliopith cesalédnak, ezeknek az ev j i Hor minoidedknak egyik utols6 je lehetett. Ide tarto- zik az Aegyptopithecus is, Ezek kbz6tt az si Hominoidedk kézb1t volt a Pliopithecidae dregesaléd fejlettebb alakjai: nak is minden elddje, Geolégiailag fiatalabh és erésebben specializélt. formaknak egyik képviseldje a Pliopishecus amely a pliocén korszak végéia élt ‘a Pliopithecus vindobonensis Kézép-Eurs- erdiben, szavanndin & sziklés ‘dae 68. A harmadkor emberszabést maim ot Proconsul africanus Hopwood, 1933 Proconsul major Le Gros Clark és L. S. B. Leakey, 1951 A Proconsul nemzetség, tagjai mar val6di emberszabési majmok voltak, igy a Pongidee csaladhoz tartoznak. Csontmaradvanyaikat Aftikaban a Viktoria-t6 kozelében, ozéps6 miocén kori rétegekben talultsk meg, A Procon- sulok tehit 19 —16 milli évvel ezelott éltek ‘Az eddig megismert fajok kOziil a Proconsul africanus (6. kép) a legkisebb. A nagysiga egy mai csimpanzénak felelhetett meg. A legnagyobb, a Praconstl major (7. kép) ezzel szemben akkora volt, mint egy mai néstény gorilla ‘A Proconsulok koponyaja kifejezetten prognst, vagyis arcuknak a s24j korli része erdsen eldreugrott. Viszonylag kiesi allkapesuk miatt a szdjuk kiesticsosodva eléreailt, mint a mai emberszabisé majmoké. A Proconsul major e105 személddkeresszel rendelkezett, ezzel szemben a Proconsul africanusnak — hasonlan 8 ma 6 gorillékhoz & esimpénzokhoz — esak ayengén kifejezett személdok- eresze volt. Ennek eléreugrésa az emberszabisti majmok- nil jelentés mértékben figgetlen a robusztucitéstdl és @ méretekt6l ‘A. Proconsulok fogazaténak jellepzetessége az ers szemfog, és a kifejezett Dryopithecus-minta a2 als6 zipfo- akon, aminek a megléte még azilyen 6si Pongiddknal sem po. Fogképletik a Hoininoidedknél mar dllandésult Ar elokerillt téredékes csontvézmaradvinyok alapjén megallapithats, hogy a Proconsul-félék négy labon jértak, &csak ritkan egyenesedtek fel A Proconsul africanus alacsonyan fekv6 erd6s sztyeppe- ken, erdkben é a nyilt terleteken élt, A Proconsul major ezzel szemben az erdds hegyekben lakott, hasonls korillmények kiz6it, mint a mai hegyi gorillak. Mindket fa) ndvényev6 volt, bar olykor rovarokat és kisebb dllato- kat is fogyaszthattak 70 Néhany paleontologus a Proconsul nemzetséget a Dryo- pithecus nemzetségbe sorolja be. amelyet a fiatal harma kori eurdzsiai emberszabisti majmok képviseinek. Jelentds Kulinbsézek vannak azonban kéztiik. amelyek indokoltté teszik a két nemzctség killonvalasetasit, Nagyon valészi- BG, hogy a Proconsulok kizitt kell keresniink a mai emberszabasi majmok, tehat a gorilla és ket esimpanztaj i, még ha crre kevés isa kézvetlen bizonyiték ‘A Proconsul nemzetség kilonhdz6 fajainak tanulms- nyozdsa igen nagy jelent pontjabsl is, annak ellenére egy 20 millid: évvel Pliopithecidék utén, & a Procor csontmaradvanyai rendkivil 6 me dea dregesaléd, amelyhez a7 embe a Hominidae csalad is tartozik, éppen ebben az idében, gazott szét. Az ekkor élt Proconsulok kizel Altak ahhoz az él6lényhez, amelyb6l a Hominidldk fejl6dése is elindult Addig, amig a Hominiddk bsének a maradvinyai eld nem Kerilinek, a Proconsuflal helyctiesithetjak ezt az egykori élolényt, azzal a Proconsullal, amely alkalmasint éppen az erszabésti majmok legbsibb képviseldje. + evoliicidja szom- ik voltak, Mints wok némelyikének a artésiak. A Hominoi fcjl6dési vonala. teh Aharmadkor embersals maim Dendropithecus macinnesi (Le Gros Clark, L$. B. Leakey, 1950) A Dendropithecus macinnesi csontmaradvényait Kenyé- ban, a Vikt6ria-t6 északkeleti partjindl taléltak meg. ‘A Koponya és a csontvaz j6l megtartott maradvényai a kézéps6 miocén rétegeib6l kerultek ki, tigyhogy ezeknek a kora, akiresak a Proconsu! nemzetség kézelben eldkertlt tagjaié, 1916 milli6 évvel ezeldttre tehets. Ez a gibbon nagységa Allat, eltérden 2 Proconsul nem- zotség tagjait6l, fan lak6 életmédot folytatott, és a std trépusi dserdokben élt. Eletmédjéban jol alkalmazkodott a fak korondja kizotti életmédhoz, ezt mutatjék hosszira megnytlt melisé végtagjai is, amelyek egytittal azt is bizonyitjék, hogy a fakon val6 kézlekedéseben a brachid- ci6 jatszotta a fOszerepet. Sok kutats ezért a gibbonfélék (Hylobatidae) clodjének véli. Ez az ésmajom azonban inkabb egy bizonyos fokig specializl6dott primitiv ember- szabéséi majom volt, amely — ahogy a fogazata is mutatja = még szoros kapesolatban lla Pliopithecidae esalid fajjdmi képviselGivel. Brachiaci6janak foka semmi esetre sem érte el azt a mértéket, amelyet a mai gibbonoknél létunk. Erre utal az is, hogy bar mells6 végragja valoban igen hossaii, mégsem éri el a gibbonok karjénak hossziisé- Bat. A Hylobatidae csalid eredete, amelynek képvisel6it sak a jelenkorbol ¢s a kOzéps6 pleisztocgnbdl ismerjik, még mindig kideritetlen. Nem zarhat6 ki azonban az, ogy a gibbonok elddeit a Dryopithecusok kis termeté, kevésbé specializalt eurdzsiai képvisel6i kOzdtt kell keresniink. 5 oemiisteletekabamassendol Oreopithecus bambolii Gervais. 1872 nek az igen figyclemremélt6 Primateynek, amely az Oreopithecus bambolii nevet kapta, a fosszilis maradvanyai az. olaszorszigi Monte Bambolindl (Toscana) 1év6 barna- seénb: yabol kerilltek eld. Korat a felso miocén korszakra tehait mintegy 14 milli éves. ‘Az Oreopithecusnik lapos homloka és erds szemitdok eresze van, Az arca meredek és gracilis. Az allkapes rovidebb, mint barmelyik dsi emberszabssti majomé. Ar koponyéjanak a profilja inksibb hasonlit az embershez, ‘mint azemberszahvist majmokéhoz. A szemfogak viszony lag kiesik, és a fogazatban hidnyzik adiasztéma, Ezekben a jellegekben az emberre emlékeztet, Mastészt viszont a Togekon megtalilhaté a cingidum, ami primitty jellegzetes: ség. Ugyanakkor az als6 zépfogakral hidnyzik a Dryopithe- cus-redd, s bar ezeknek a felszingn is 5 csticsik talalhats, nines meg rajtuk az Y-5 rajzolat. A esontvaza olyan, mint egy fejlett Hominoidedé, kilndsen ami a gerincosclop forméjat és a végtagok vazat illeti, a farok pedig teljesen hiényzik. Nemesak a koponya & a fogazat, hanem a ‘esontvazjellegei is kizarjak, hogy az Oreopithecus a Pongt dae vagy a Hominidae esalidba tartozzék. Ezért az Oreo- pithecidae csaladba kell sorolnunk, amely a Hominoidea ‘Sregesakidba tartozik, de teljesen fUggetlen mindkét eldbb emlitett esalidtol. Az Oreopithecus elédei val6sziniileg a {ajjdimi magasabb rendd Primark korai képvisel6i kOzOtt keresend6 ‘Az Oreopithecus mintegy esimpanz n volt, de annél gracilisabb felépitésii, és hossai, vékony mellso véetagjai azt 1krézik, hogy tigyes brachistorlehetett. Mas jellegei viszont arra’utalnak, hogy bizonyos mértckig inesedni és két kibon jérni is tudatt, Semmi esetre igy jart ket labon, mint ahogy mi, Ez a ketségtelendl igen fllrge Primaia a miovén kori moesaras erd6kben, a fk i kOzOtt a karjai segitségével, a talajon pedig félig, felegyenesedve mozoghatott. A plioeén kori klimavéltozds, kovetkeztében, amikor a moesaras erdik visszahtizsdtak, az igen erdsen specializalt Oreopithecus nem tudott tobbé amegvaltozott kornyezethez alkalmazkodni, és kihalt oeml6sleletek a baraseéabél 10 Gigantopithecus blacki voa Koenigswald, 1985 Ennek az emberszabasd majomnak a maradvinyait, amely az eddig ismert majmok kozil a legnagyobb volt, G. H.R. von Koenigswald professzor taldlta meg Hongkongban egy vegyesboltban, néhiny fog képeben, még a harmincas Evekben, Ezeknek a fogaknak {6 kilonlegessége a nagys guk volt. A fogak korondjénak keriilete mintegy hatszor nagyobb, mint az emberi és kétszer nagyobb, mint ama él6 gorilla fogaé. Az dtvenes években azutén a kinai Kuangh- zi tartoményban hérom élikapesot is taldltak, amelyek igen nagy méretiick voltak, és megerdsitették azt, hogy ez {faj jogosan viseli a Giganiopithecus nevet. Mind a hérom Allkapoes az. als6 pleisetocénbdl_szdrmazik, pontosabb datélésuk azonban még bizonytalan. Feltchets, hogy a Gigantopithecus mintegy 1,75~1.0 millié évvel ezel6tt élt. A fogazatinak bizonyos jellegei — igy példéul a kis szemfogak vagy a Dryopithecus-tedé — egyes kutatdk szerint arra utalnak, hogy a Gigantopithecus kozel all az ember fejl6dési vonalihoz. Ma mar azonban inkabb Ugy vélik, hogy ez az dridsi fOeml6s a Pongidae esalidba tartozik, és elddei koz6tt a Dryopithecus nemzetséybe tarto76, harmadkori ézsiai emberszabésti majmok voltak. Fogazaténak a felépitése arra utal, hogy fleg magokkal, gumékkal és gyOkerekkel téplalkozott, és talin olykor Kisebb éllatokat is elfogyasztott. A Gigantopithecus a nyitott sztyeppeken, vegyes erdokben és sziklds hegyek labandl élt ‘A harom dllkapoes és az egyes fogak alapjén nchéz kovetkeztetni arra, hogy milyen nagy islehetett a Giganto- ithecus, Feltchetjik azonban, hogy mintegy egyharmadé- val, s6t takin méstélszer is nagyobb lehetett, mint egy mai gorilla. A képen lév6 rekonstrukeio elkészitésénél azonban a méivész inkabb a fantézidjéra, mintsem a esekély szanmi fossziliéra témaszkodhatott B oom llotek a bamascénbsl n Simopithecus jonathani L.S.B, Leakey é Whitworth, 1958 Oridsi alakok nemesak az emberszabas majmok kézdtt fordultak eld. Az als6 pleisz- toeén elején, mintegy kétmilli6 évvel ezel6tt Dél- és Kelet-Afrikban Kéffelék éltek. Az egyik képviscl6jUk a Si- mopithecus nemzetség volt, amellyel igen kézeli rokonsagban van ama 16 Theropithe- cus nemzetség. Ennek egyetlen ma élé kép- viseloje a dzseléda pavién. Hasonléan a Gigantopithecusokhoz, 2 6ridsi pavidnok is nyitott terileteken éitek Hordéik a folyék partjai mentén lév6 flives térségeken, az erddk és a sziklés teriletek szélén éltek, ahol els6sorban kemény névé- nyi részekkel téplélkoztak. A talajszinten valé éléshe7 j61 alkalmazkodtak, négy lébon j8r6 fSemI6sOk voltak. A mai pvidnoktol megkilonbértette dket hosszabb mells6 vég- tagjuk, és ezért jérés kézben tigy tartottak magukat, hogy a trzstik erésen lejtett hatra- felé. ‘A Simopithecusok nagyobbak voltak, mint a mai ismert cerk6ffélék. Az itt abrézolt a pleisztocén elején & a2 als6 pleisztocénban < Simopithecus jonathani a nevezetes Oldu- vai-szakadékvolgybél kerilt el6. Ez az él6- leny valdban Grids volt nemesak a piviénok, hhanem az dsszes majom kozbtt is. A koponys- ja 30 cm hosszi volt, testnagysiga pedig ‘megfelelt egy mai felndit him gorillagnak. 81 Arma embersvabést majmok. Orangutan, Pongo pygmaeus (Linnaeus, 1760) ‘Az orangutéin vagy ,erdei ember” egyike a négy ma él6 emberszabasti majomnak. A rokonsaguk nagy része még a harmadkorban kipusztult, és az oranguténok a Pongidae sald egyeduli képvisel6i Azsidban ‘Az orangutin nagy, erds {oemlos. A himek 150 cm testnagysdgot is elémmek, teststlyuk pedig a 120 kg-ot is meghaladhatja, A ndstények kiscbbek, mintegy 100—115 em magasak, stlyuk pedig csak 35-50 kg. A ma él6 emberszabésii majmok kozil az orangutén az egyetlen, amely tobbnyire a fak korondi kOzbtt tartézkodik, & ez alkatén is j6i meglitszik. Hosszii karjai, amelyek felegye nesedett tartdsban egészen a sarkaig leérnek, jol mutatjak a brachidciShoz val6 alkalmazkodsit. Nagyobb testtémege miatt azonban kizel sem mozog olyan tigyesen az agak kiz8tt, mint ahogy a gibbonok (Hfylobatidae csalad). A felnétt orangutinhimeknek nagy torokzséikjuk van, amely a hangadiisban (az igynevezett orangutdnéneknél) jatszik szerepet, Ezzel az Ghekkel jelzik a himek teraletiik hhatdrat. Az id6s himek potdjat zsir- és kotdszdveth6t All6 széles, esupasz képz6dmény veszi kort. Szaknyelven ezt facialiscallositasnak nevezik. ‘A néstények nyole és fél—kilenc honapig terhesek, és élta- lsban esak egy Gjszlbttet hoznak vilégra. Egydtt élnek utéda- ikkal egészen addig, amig azok el nem érik a nemi érettséget kilenoéves koruk kéral. A himek viszont éltaldban ceyedtil élnek, exért ritkén taldlni egyitt teljes oranguténesalédot. Taplaigkuk gydmblesSkbSI és hajtésokbol All, alkalmilag ro- varokat vagy kisebb gerinceseket is zsakményolnak. Azoran- gutdnok minden este fészket kés~tenek Sgakbl a fak korond- jaban, amelyet levelekkel bélelnck ki. Korén kelaek, és koran kezdik a taplilékgyijtést. A természetben 30—35 évig éinck. ‘Az orangutan ma mar a kipusztulds szélén ll, és esak szigord védelemmel Iehet ezt az emberszabasti majmot a kihalést6! megmenteni. 82 ‘A mai emberszabéss majmok 6 Csimpanz, Pan troglodytes (Biumenbach, 1799) A csimpinaok a legkisebb, de a legismertebb ma 616 emberszabést majmok. Nyugat- és Kozép-Afrika tropusi teriletein élnek. A feln6tt himek 130 em testnagysiguak, teststilyuk pedig 50 és 80 kg kozitt Iehet. A néstények 1 m magasak, és mintegy 55 kg a testsilyuk ‘A csimpanzok a {ak korondi kOzbttiéletmédhoz kevésbé {61 alkalmazkodtak, mint az orangutsnok, mivel lényegesen rOvidebb a karjuk 6 a kezik. A fOld0n viszont nagyon Ugye- sen mozognak, és nemesak négy bon, hanem alkalmilag két labon is jarnak. Sokféle hangot tudnak kiadni, valamint az arckifejezések és gesetusok gazdag térat alkalmazzik az egy- mas kOzbtti Kapesolatok fenntartaséban. Intelligencisjuk a leamagasabb az emberszabésti majmok és valoszinileg 2z sszes dllat kozoit. Csapatokban éinek, amelyeknek élén ezy majdnem korlitlan hatalmd, erételjes him ll. A hordak nagyesalidokb6l tevdnek dssze. Téplalékuk fOleg eytimal- csOKDOL, hajtésokbOl, levelekbOI és mas ndvényi részekbél all, Ezenkfvil azonban szivesen fogyasztanak hist, de nem- sak Kisebb gerinceseket, hanem idonként cerkétmajom vagy pavidnkolykokre is vadisenak. Azsakmdny hisét azutén egymas kéz6tt elosztjak. Az emberszabésti majmok kézil egyedil a esimpéinz hasenal alkalmilag eszkéz0ket. liyen esr oz példul a ftseél, amivel rovarokat emelnek ki a termesz hhangyék fészkéb61, Ezt a technikit a néstények tanijik meg az ut6daiknak, és igy adédik st nemzedékr6 nemzedékre. A ndstények ayole-nyole és fél hénap alatt hordjak ki ut6 daikat, € mindig egy Kolyk8t hoznak a viligra, amely nyole- tizéves kora kiztt lesz ivarérett. A természetben a esimpan- zok mintegy negyven évig élnek, fogsaghan még tovabb is A szemkézti oldalon sbrazolt kozénséges csimpinzon vagy Pan troglodytesen (Blumenbach, 1799) kivil akbizép- aftikai dserdokben élegy kisebb, kevésbé ismert csimpénz- faj is, a bonobo vagy térpecsimpanz (Pan paniscus Schwarz, 1929) 4 ‘A mi éasbersabsad majmole 4 Gorilla, Gorilla gorilla (Savage és Wyman, 1847) ‘A ma éld emberszabisti majmok k6zil a gorilla a legna- gyobb. Azegyenlit6i Afrikaban él, mégpediga Niger als6, 1 Kongo kézéps6 és als6 (Zaire), valamint az Ucle-folyé als6 folydsa videkén. Ezenkivul megtalélhaté a kizép-afti- kai tovidék menti hegyes terlileteken, teh a Tanganyika-, u- és az Bdward-t6 mentén. Hérom alfaja van, amelyek Kozil a legnagyobb a hegyi gorilla (Gorilla gorila beringei Matschie, 1903). Az idésebb himek testmagasséga 180 cm, 45 200 kg testsiyt is elérhetnek.* A n6stények, hasonl6an a tobbi emberszabési. majom ndstényéhez, kisebbek: 130— 140 cma testmagass4guk, & 100—125 kg a tstsilyuk A gorillék csapatokban élnek, amelyeket a legerésebb him vezet, és a vezémnek a csapat Osszes tagia alé van vetve. Amelyik gorilla a szigoré ,egyiittélési szabdlyokat” meg- svegi, zt a vezérillat azonnal megblinteti.. A csapat mintegy 30 km®-es teriletet birtokol, amelyen téplilékot keresve vindorol. Az es6s évszakban a gorillak ritkén hagyjak el a fésekuket, amelyeket naponta épitenek jd égakbol és lombbol a talajon vagy esetleg alacsonyabban Jev6 faggakon. A gorillik tobbnyire a foldén tartézkod- nak, a fk korondi kizé csak élelemért mésenak fel. Kizdrdlag nOvényi tapldlékot fogyasztanak: dus levele- ket, hajtdsokat, eyimolesdket és kiilnbiz6 gyokereket, ‘A ndstények 9 hénapos vemhesség wtan 3 évenként hoz: nak vilégra egy djseiléttet, amely 8—10 éves kordban lesz ivarérett. Elettartamuk mintegy 40 év. Hatalmas termetik és Oridsi erejiik miatt a gorllakat hhosszi. ideig igen veszedelmes fllatoknak tartotték A 2o0l6gusok csak az utdbbi idében, a gorilla sajét életterikben val6 hossri tanulményozésa alapjan céfoltak meg ezt az elképzelést. A gorilla tulajdonkeppen félénk Allatok, és esak akkor tamadnak, ha provokaljék ket. Az idésebbek persze testtémegiiknél, nagysdgukndl és félel- met kelt6 durva ,arcukndl” fogva, amely felett erés szem- Sldokerese talélhat6, és fejtetOn hiiz6d esonttaraj miatt, amelyet nagy témegi izom, vastag bor és hossea szér »korondz”, valbban elrettenté létvanyt nysjtanak, ‘A gorilla a természethen ma mér ritka, s tovabbi fennmaradésa esak srigoré védelem mellett képzelhet6 cl * A berlini Allatkert Bobby nevi gorillgja 250 kg-ot nyomott =A ford. 87 A magevdk uz emberszer hominidak r Ramapithecus wickeri (L.S.B. Leakey, 1962) Szézadunk hatvanas éveiben és hetvenes évck clején mar clegendd ismeret gytilt Ossze az emberré valésr6l ahhoz, hogy megismerjuk azt az él6lényt, amely évmillidkkal ezelott a magasabb rend f6eml6sok egyik — a mai emberhez vezet6 — fejl6dési vonalanak kezdetén dllt. Ez azoknak a kutatSknak és tuddsoknak az érdeme, akik a korabbi években el6kerilt fosszlis csontanyagokat feldol- gozték, illetve djraériékelték, valamint azoké, akik az ember szérmazisiinak elméletchez djszerd, a szokvanyos- 161 eltéré gondolatokkal jarultak hozz4. Els6 helyen E. L. ‘Simons professzort Kell emliteni, akinek a Ramapihecus nemetség ijrafelfedezése kOszinhetd, tovibba C. J. Jol- lyt, akinek a nevghez a hominizacio folyamaténak kordb- ban mar ismertetett djszerd értelmezése fizddik ‘A’ Ramapithecus nemzetség kulcspozici6t foglal el az emberiség evoliciojanak kezdetén. Maradvanyait L. S. B. Leakey Délnyugat-Kenysban, Fort Ternannal, 14 milli ves fels6 miocén Kori rétegekben talélta meg. A Ramapi- thecus a foly6 menti fuves teriileteken élt, amelyek hosszan benydltak az éserd6be, Kemény flimagokkal, gySkerekkel 65 alkalomszertien kis Allatokkal téplélkozhatott. A hats végtagjara felegyenesedve is alig 95—100 cm magas volt, Hominid-jellegei, mint példéul a viszonylag kis szem- é5 metsz6fogak, valamint a nagy, ers zip- és el6zéptogak, amelyeknek alacsony korongja és nagy ragofelszine volt, & fogsoriy formdja, az allkapocs ive mind jol alatémasztjak a Jolly-féle magevé hominizaciés modellt. Ketségtelen azon- ban, hogy vannak a Ramapithecus wickeri fajtak olyan jellegei is, amelyek miatt nghany kutat6 azon a véleményen, van, hogy ennek a csalidnak a Hominiddkhoz tartozisa megkérdojelezhets. A magevOk és az emberserd hominidsk 16 Ramapithecus punjabicus (Pilgrim, 1910) Afrikan kivil Azsiaban is taldltak Ramapithecusokat (még az 1930-as években), és nines kizérva, hogy néhany dél-eu- ropai fosszilis lelet is Ramapithecus-fel6t0| szirmazik.* A képen egy dzsiai Ramapithecus-faj, a Ramapithecus punjabicus egyik hordsjanak iddsebb vezére lithats. Az arca még dllati, de mintha valamivel tb is kiolvashate Tenne beldle. ValésefnGleg a Rudabsnyén tat Rudapichecus hungaricus is. —A ford. A Ramapithecus punjabicust mindossze néhény de igen so- kat monds koponyatéredékébdl ismerjk, amelyeket a Hima- lija eldterében, az indiai és pakisztdni hatarvidéken hiizéd6 Saivalik-hegységben taléltak. A leletek az dgynevezett Chis & Nagri-rétegekb6l szirmaznak, amelyek fels6 miocén é als6 pliocén koriak, teht mintegy 12—10 milié évesek. Szemben az aftikai Ramapithecus wickerivel, az indiai Ramapithecus punjabicusnak a Hominiddkhoz tartozésAtille- Gen nines kéiség.” Néhiny hominid-jelleg mér megtalalhaté ennél az éldlénynél, ezért a Ramapithecus punjabicus a Hominidae esalid evoliciés fejlbdése szempontjab6l nézve igen fontos alak. Az indiai Ramapithecus ennek a esaladnak egyik igen dsiképviseldje, tekintet nélkiilarra, hogy k6zvetlen, elddje-e a kés6bbi fejlettebb Hominidaknak, vagy pedig esak cgy olyan kominid ésforménak tekinthet6, amely nem csatla- Kozik kézvetleniil a késdbbi ember fejl6dési vonalshoz, ‘A Ramapithecus punjabicus hasonl6an élt, mint aftikai ro- kkonai. A nagyesalidokb0l sll6 csapatok a folyok menti fives terUleteket népesttettk be, zhol magokat, aybkereket és més kemény novényi részcket fopyasztottak, olykor rovarokat é mis kisebb él6lényeket is, Alapvetten négylébiiak voltak, de feltehets, hogy jars kizben gyakran dlltak hatso végtagjukra, ‘A testmagasséjguk ilyen felegyenesedett tartisnal a 95—105, cem-t érhette el, a silyuk 15—22 kg kozbtt lehetett, agykopo- nnya-térfogatuk pedig 350—380 em volt (bar ez csak feltétele- zett ériék). Elképzelhet5, hogy olykor esek6z6ket is hasznal- tak, mint yéddeszkozbket, méghozz4 koveket és dorongokat, a2 all6 életméd” kovetkeztében a mésodlagos nemi jellezek inkabb a torzsiik fels6 részére koncentrélodtak. A himeken cerds pofaszakillszera szdrzet nOhetett, hatuk felsO részét és a vllukat pedig korgallérjellega szdrzet borithatta. A ndsté- nyeken viszont az emi6 nagyobbodhatott meg. TIgen érdekes a Ramapithecusok dllkapesdnak a felépité- se, Er6s és massziv, kuldndsen erdsen fejlett majomperem jellemz6 ra, 22a jelleg, amelyet korébban tipikusan Pongi- da-jellegzetességnek tartottak © Maezt tobben ismét kétséxbe vonjak. — A ford. 91 ‘A magevdle és az ombersceré hominids 1. Australopithecus africanus Daxt.1925 A déLafrikai taungi mésck6bsnyaban sedzadunk hiszas éveinek kézepén egy majdnem teljesen ép, megk&vesedett koponyét talaltak, amely egy dt-hat éves Primates-kolyok koponyéjénak bizonyult. Ez a nevezctes ,taungi bébi" amelyet Dart Ausiralopithecus africanus néven it le, mint az akkoriban ismert legid6sebb fSemlosmaradvanyt. Ké- S0bb eat tovabbi leletek kOvették a kézeli SterkfonteinbOl é8 Makapansgatbol, és nemcsak koponyatoredékek, ha- nem esontvazrészekis. Az Osszeslelet a pleisztocen elejérél szarmazik, € koruk 2—3 millié évre beesillhet6. Jellegeik ‘zt mutatjake, hogy az Australopidhecusok sokkal fejletieb Hominidak voltak, mint a Ramapithecusok. Az Australopithecusok termete is nagyobb volt, mint a Ramapithecusoké, Atlagos tesinagysdguk 115—125 cm Ichetett, stlyuk pedig 28—30 kg. A koponysjukon a szemblddkeresz igen kifejezett, az agykoponyajuk magas, a térfogata pedig 450—460 cm? koril volt. Az erdteljes Aillkapocsrél mar hiényzott a majomperem, A metsz-ésa seemfogaik kicsik, az el6zipfogaik é a 2épfogeik viszont még nagyok voltak alaesony Korondval, és hatrafele na- gyobbodnak: az utols6 zipfog a legnagyobb. A koponya alapi részén az dreglyuk elhelyezkedése, a gerincoszlop felépitése, a medence és az als6 végtag esontjai mind arra utainak, hogy az Australopithecus mar elegyenesedve, ket labon jért. Persze ezajérds nem olyan volt még, mint a mai cemberé, a test silya még a talp kézepére nehezedett — ‘nem igy, mint a mai embernél, aho a talp kills széle vise a test silyat —, 6s ezért jfrésuk egy kissé imbolyg6, himbat6dz6 volt. Az Ausiralopithecusok tipikus élettere a nyitott szavan- na volt, vagy a vegyes erdOk és a sziklak labainal lev6 eserjések, ahol a barlangokban és a sziklacreszek alatt védelmet talsltak az id6jfrés viszontagsigai és a nagyobb ragadoz6k el6l. Ezek az él6lények még nem voltak j6 92 vadaszok, és a horda egylittes erejét sem hasznélték f81 védelmi célokra, ezért gyakran lettek ragadozok 2sakma- nyvé. Foleg magokkal, gydkerekkel & gytimblesdkkel taplatkoztak, bar egyre névekvé mértékhen fogyasztottak Allati eredeti téplalékot is. A nagyobb termetii llatokra azonban, amelyek mar elegendé mennyiséai hiist solgal- taftak yolna a horddnak, nem Iehetett puscta kézzel vadaszni. A kénnyebben elejtheté kisebb dllatok viszont nem nyujtottak elegend6 allati téplilékot a 10—15 egyed- 6! alli6 hordénak. Persze cl6fordulhatott az is, hogy a horda nagyobb ragadoz6kat elzavart a zsakmanyuktsl. Ez azonban nagyon veszélyes volt, és bizony eyakran éldoza- tul is estek ilyenkor a ragadozdknak. Feltehetd, hogy ebbe «az Australopithecusok, akiknek a gondolkodisa és szociélis érzésci mar viszonylag fejlettek voltak, egyre nehezebben otorddtek bele”. A botok és kivek hasandlatat az Australo- ithecusok még magevd dseikt6l 6rBkOlték, ezek aztin clébb védekezdfegyverek, majd késbbb timadéfegyverck lettck. Idével egyre inkabb valogatni kezdtek a megfeleld esckiziket a megfelelé célra. A kéveknél peldéul jobbak voltak bizonyos célokra az elhullott allatok hossziicsontjai és szarvai. [gy kezdédhetett talén az emberi kultira, az eszkézok hasznilata, az ipar. Egyes kutatsk tchat \igy gondoljak, hogy az Australopithecusok csontokat, fogakat és szarvakat hasznéltak mint eszkiziket, de alakitotték, formilték is ezeket, azaz,,osteodontokeratikus” kultdrarél beszélhetiink az Australopithecusok esetében. Ezt az el- képzelést azonban nem minden kutaté osztja. 94 ‘A magevO és az emberszer0 hominids 19-20-21 Paranthropus robustus Broom, 1938 és Paranthropus boisei (L.8.B. Leakey, 1959) Amikor 1925-ben Dart professvor az Ausiralopithecust az ember elédjének nevezte, uz epész tudoményos vitaggal szembokeril, és sok évg tartott amig velemenyet végil is elfogadtak. Keadetben tulajdonképpen esak egy Kovels Je volt, cay détatrikai paleontoldpus, Robert Broom 6 nemesak efogadta Dart nézetety hanem fokepp azzal tamogatta, hogy egy tovabbi, primitiv Hominid@ta sear maz6 leleteket dsott ki Dél-Afrikaban, amelyek azoaban Kilenboztek is az Australopitiecus aficanusto. Ennek a Hominiddnak azelsomaradvényait Kromdraai- nal talaludk meg a pleisztocén clejerl sedrmazd retegek. ben. A kulénbség a ket leletanyag kézott nemcsak a kKoponya és a fogazat, anem a esontvr jellegetessene bem is megmutatkozott. Ezért Broom az tj Horminiddt exy miésik nemzetségbe sorolta be, é Paranthropus robustus- nak neverte el (19. Kep). KésGbb a Kozel Swartkransndl megtalatak ennek a Hominddnak tovabbi maradvanyait. ‘Az bivenes vek végen Kelet-Afrikaban is clOkeriltek az, eléabekhez hasonlé Hominiddk. Az elsot L. 8. B. Leakey és felesége, Mary a ma mar nevezctes Olduvai seakadékvélgyben taldlték meg Tanzéniaban, Ez a lelet cay idés pleisctocén kori rétegekb szrmazé j6 megtarté- Sit Koponva volt, amely Ssszchasoniiva a tObbi aftikal lelttl,jllegretes kilonbségeket mutatott. Ezért Leakey ext az Gj Hominidatis egy kiln nemzetséghe sorolta be, & Zinjanthropus boiseinck nevezte el. A késObb vizsglatok Kimutattak, hogy a kilonbspa Paranthropus ésa Zandt ropus kézikt nem olyan nagy, hogy Kilon nemzctsegbe Tehessen sorolni Sket, az eltrés legieljebb taj sam Ezést a Zinjanthropust Paranthropus boisei nvr Ketes2- teltek at (20, kép), Késdbb tovabbl maradvanyaits megta- lalték, példéul Tanzénidban, Peninj mellet ‘A hatvanas években ismét fontos leleteket talatak 96 Kelet. és Eszakkelet-Afrikaban, elsosorban Kenysban és Etiopiaban. Ezek kézoit a leletek kézott Paranthropusok is yoltak. Kulondsen j6 megtartési koponyékat és esontvézré- szeket taldltak a7 igynevezett ,.Kelet-Rudol™ lelohelyen: & ‘Turkana-t6 keleti partjén, Kenyaban, A ,Kelet-Rudolf” lelohelyen taléit leletek sem a dél-afrikai, sem a tanzéni Paranthropus boiseihez nem hasonlitanak. Tekintettel arra, hogy ezeknek még nincs meg a tudoményos elnevezésik, & Ieleteket Paranthropus sp.-nek nevezziik (21. kép). ‘A Paranthropusok robusztus felépitést Hominidak voltak, ami kilinésen a tanzéniai Paranthropus boisete jellemz6, ‘Utalnunk kell arra is, hoey néhény kutaté a Paranthropusokat robusztus Australopithecusoknak tartja.* A kilonbség azon- ban az. Ausiralopithecusok és a Paranthropusok kéz6tt jelen- 16s, ahogy az példéul a Turkana-t6 melletttalat Parandhropus sp-leleteken is megfigyelhet6. A. Paranthropusok testmagas- sgn 135—155 cm, testsilyuk pedig 40—55 kg volt. A ndsté- nyek valamivel kisebbek lehettek, mint ¢ himek. A koponyé- juk igen massziv volt, lapos agykoponydval, igen széles, er6s jéromivvel és erés homlokeresszel, valamint robusztusAllka ppocesal, amelyen tabbé-kevésbé jl fejlett majomperein tha- 6, A Koponyatetén — kuléndsen a férfiaknél — esonttarg} hiz6dik, amely a réghizomzat tapadas feliletét ndvelte meg. ‘A fogazatukban igen kis méretii metsz6- és szemfogak és ha- talmas felileti, széles el6zdpfogak és zépfogak taldlhaték, A Paranthropusok felegyenesedve jértak, még ha. nem is olyan j6l, mint az. Australopishecusok. Erre a kevésbé fejlett bipédira utalnak a medencéjikés az als6 végtagiuk csontjai. Az agytérfogatuk 550 om? Kort vot, ami nagyobb, mint az Austra opithecusoké, de e2 dnmagéban még nem bizonyitja azt, hogy azoknlintelligenscbb lények lettek volna. Az agy nagysigaval kkapcsolatban ugyanis a teljes testslyt is figyelembe kell ven- niink. Ha ezt a viszonyt példéul 100 kg testsilyra scamoljuk at akkor a Paranthropusok agy*érfogata 20—40%-kal kisebb, mint © AP. boiseit a kutatdk tobbsége Ausralopithecus boiseinek tartja, A ford, 9 az Australopithecusoké. AzagyfelUlet nagysdednak szintén fontos szerepe van. Fz a Hominiddknal a kil6nbdz6 redok és tekervények miatt egyre nd, és ahogy a koponya bels6 Ontvényének vizsgélataval kimutatték, ebben a tekintet- bben az Australopithecusok fejlettebbek, mint a Paranthro- pusok voltak. A Paranthropusok esetében ezenkivil nines ‘megbizhat6 adat arra sem, hogy eszkézoket hasendltak vagy cloalitottak volna, Eletforméjukat tekintve a Paranti- ropusok nem jutottak messze Sseiktdl, A folyok menti terileteken kivil a szavanndk szélén és a vegyes erdokben is éltek, és a fogazatuk jellegei szerint magevésre igen magas fokon specializélt formék voltak. Nagyon hosszai ideig vettek részt az evoliici6ban, tovabb, mint az Australo- pithecusok. Mara pliocén korban megielentek, 6 4,0—1,5 millié év kOzotti idoszakban vettek részt az evolicidban.* ‘A Paranthropus nemaetség utols6 képviseldi tehét egyiitt ltek a magasan fejlett Homo nemzetségeel, amelyek mar valddi emberek voitak. Elképzelhetd, hogy éppen a Homo nemaetség jétszott kOzre a Paranthropusok kihaléséban, * Kissé tulaott becslés, legfeljebb 3,5 millié évvel ezel6ttrl ven adat, kihalsuk viszont kes6bb trtént, 1,2—1,0 mild évvel exelbtt. A ford. Azelsbemberek 2 Australopithecus afarensis Johansen, White és Coppens, 1978 A hatvanas és hetvenes években a dél-etiépiai Omo-voley- bben és az Afar tertilet Hadar leldhelyén fontos leleteket tértak FOL Kiilondsen az Afar teriletrél a hetvenes évek kozepén clokerilt leletek igen jelentések. Kéz6ttik volt egy néstény ‘Hominidénak majdnem teljes csontviza, amelyet a kutatSk Lucynek neveztek el. Egy masik (a 333. jel6lés®) lelohelyen pedig hét masik egyed* csontvézmaradvényat talk meg. A kutat6k, akik lefrtak ezeket a leleteket, kimutattak, hogy az. afari fosszlidk a tanzéniai Lactolilndl tall leletekkel megegyez6 jellegeket mutatnak, és ezért ezeket egy kizbs fajba, az Australopithecus afarensis fajba vontak Ossze. ‘A fogazat felépitése, a fogiv formaja, az. allkapocs- & koponyatiredékek, valamint a j6 megtartési csontvaema- radvanyok azt mutatjék, hogy az Australopithecus afarensis evohiciésan magasabb fokon sllt**, mint a dél-afrikai Aust- ralopithecus africanus (17—18. kép), sdt a Homo nemzetséy igen korai,taldn legGsibb képviselije lehet, Fontos kovetkeztetéseket vontak Je a mésik hét egyed vizsgilata alapjan, amelyek kilénbiz6 nemick és életkori- ak voltak. A nagyszdmié lelet alapién életmédjukra is lehet Kovetkeztetni, é fey kimutathat6 volt, hogy a nagyesaléd svocidlis szerkezete és a nem tilsgosan merev szocidlis fliggdség, valamint az ezytittes munkavégzés és munkameg- ‘osztds a hominizaciés folyamatnak fontos tényezdje vo ‘Végiil is milyen iddsek ezek a2 afari leletek? A fosszilisk a pliovén és a pleisztocén korszak hatérérél szérmaznak, gy koruk 3 milli6 év koral Iehet. + Nem hét, hanem tizen ford. ** Valoszinileg szerzbi yelirés", mest az A, afarensis az {d6sebb, primitivebb fs}. — A ford. irom egyedet taldltak meg. — A 102 Azelsoemberek 2 Homo habilis 1.5. B. Leakey, Tobias & Napier, 1964 Micl6tt 1959-ben a Leakey hézaspiir az Olduvai-szakadék- volay felszini rétegeiben a Paranthropus boisetfelfedezte vol- nna, ezekben el6zleg mar primitiv kéesek6zOket talélt A Paranthropus ielfedezése utin kétséges volt el6ttik, hogy vvajon ez a Hominida készitette-e az eszkbzdket. 1960-ban az- tutin egy olyan él6lény koponyatOredékét, Allkapesdt és né- hany esontvizrés2éttalaltdk meg, amely mér kétségteleniil 2 ‘Homo nemzetséghez tartozott, é négy évvel késObb ,hivata- losan” is a Homo habilis nevet kapta meg. Ez az él6lény all totta eld a kOeszkbz20ket. A kovetkez6 években ennek a faj- nak tovabbi maradvényait is megtaléltsk id6s pleisztocéa kori rétegekben, amelyeknek a kora 2,0—1,4 mills év. A Homo hhabilis leleteit Eviopigban az Omo-foly6 volgyében is megta- Laltak, 2,6 millié éves rétegekben.* Nem zarhat6 ki az sem, hogy az afar leletek egy része is ebbe a fajba sorolhat6 be. ‘A Homo habitis 125—130 em magas lehetett, silya 30—42 kg-rabecsilhet®. A ndstények természetesen valamivel kiseb- bek voltak ennél, Szemben a Australopithecusokkal, a Homo habilisok koponysjin és esontvéizdn sok el6re mutat6 jellegfi- gyelhet6 meg. Lényegesen nagyobb volt az agytérfogatuk (650 ca kori), tovébbaa lab felépitése mar egyértelmien a ket ld- bon jards jellegzetességeit mutatj, jérdsuk nem volt olyan im- bolyg6, mint az Australopithecusoké. A Homo habilisok a szavannakon, vegyes erdokben és a sziklds réscek KOz6tti voleyekben éltek, ahol — novényi téplilékokat gyijtottek Botok, primitiv kGesckézdk, dorongok és més fegyverek segitségevel vadészhattak kiilonbz5 dllatokra. Valdszindleg mdr nemesak természetes bivohelyeken kerestek menedéket, hanem primitiv s2éllést is épitettek maguknak. A Homo hhabilis méx ,val6di” — jéllchet bizonyos mértékig primiti ember volt, aki tehét mir ember intellektussal rendelkezet, * Az ijabb meghatérozésok 2,0 milié 6vet adtak. — A ford. 105 Azelsoemberek 2m Homo ergaster Groves és Mari, 195 ‘A Homo ergaster fosszilis maradvényait Richard E. F, Leakey, L. §. B. Leakey fia taldlta meg, A leletanyag a hatvanas é hetvenes években Kerllt el6, a Turkana-t6 keleti partjandl lév6 ,Kelet-Rudolf” tertietr6l. Richard Leakey eredetileg Homo habilisként frta le a leletet, a kés6bbi tanulmsnyozésa sorén azonban kiderilt, hogy a Homo nemzetségnek egy kilon fajat képviseli ‘A Homo ergaster dllkapesa felépftesében és méretviszo- nyaiban (kilondsen az el6zdpfogak és a zApfogak tekinte- tében) mar kézelebb élla mai emberhez, mint az Australo- ithecusok € & Homo habilisok. Ez’ tbbek kozitt a zipfogak méretének csdkkenéséb0l is kidertl. Ennél az. alakndl mér nem az utols6 24pfog a legnagyobb, mint ahogy azt az eddig targyalt fajoknal lattuk. (A mai ember- nél altaldban az els6 zépfog a legnagyobb vagy ritkébban a ‘mésodik.) Az dllkapesa azonban még mindig nagy és massaiy volt. Az ehhez a fajhor, tartoz6 leletek alapjén megallapithat6, hogy a Homo ergaster agykapacitisa 700— 800 em’ volt, azaz felttinéen nagy. A leletek pleisztocén rétegekbal Keriltek cl, koruk 1,65—1,25 milli6. év. ‘A Homo ergaster ember volt, testmagasséga 130—145 em kozott, testsilya pedig 35—38 kg Kozott volt. Szellemi Képességci valoszintileg fejlettebbek voltak, mint a Homo hhabiliséi, ahogy azt az éltala készitett kOeszkOzdk is bizo- nyitjik. A leletek idérendje arra utal, hogy a Homo habilis 63 a Homo ergasier hosszi: id6n keresztil egymas mellett lt, teriletileg azonban elvalasztva egyméstol. A Homo ‘ergaster késbbb alakult ki, mint a Homo habilis, és nem zithat6 ki, hogy Hominiddk elidei kozdtt egy Osi habilis tipust kell keresniink, amint azt az Omo-folyé menti, de KiilOndsen az észak-eti6piai afar leletck sejtetni engedik. * A kulatok tobbsége nem fogadja el Ondllé fajként, hanem a Homo erectusokhoz sorolja be. ~ A ford. 106 107 Azel6 emberele 2 A KNMER-3733 ember Nem minden, az ember eredetével kapesolatos lelet helyez- het6 el azonnal a torzstin vagy illeszthets be az ember fe(l6désével kapesolatos mozaikképbe. A fosszilidk nagy réseét hosszii éveken keresztil tanulményozz4k a szakembe- rek, hogy jelentdségét az emberi evoliicié szempontjébsl megvildgitsik. Ez. természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne valamely él6lény rekonstrukciojat fosszlis esontma- radvényaibél elkésziteni, kivéve ha azok nagyon toredéke- sek. Az ilyen leletek kézOtttartjék szimon a KNMER-3733 seémé leletet, amely egy {6 megtartésii koponyébél ll. Richard Leakey kutatSesoportja dsta ki 1975-ben a kenyai »Kelet-Rudolf” lelohelyen. Ketségtelent ez az egyik leg- jelentisebb lelet a Turkana-t6 kelketi partjén eldkertltek oat A KNMER 3733 koponya 1,5—1,25 millié évesrétegek- bol szdrmazik. Viszonylag nagy termett, mintegy masfél méter magas lehetett. Az agytérfogata 800-850 cm? volt, ami arra utal, hogy ez az él6lény a Homo nemzetség ‘magasan fejleit tagjai kOzé tartozott. A leletanyag tanul- ‘ményozésa alapjén nem zérhat6 ki, hogy a Homo erectus legkordbbi képviselbje Afrikaban lenne, bar ezt a nézetet még nem minden kutat6 fogadja el.” A koponyén azonban szdmos — evolici6s értelemben véve — primitiv jelleg is taldlhats, és ezért a lelet pontos elhelyezése a torzsfan esak ajovdben varhats, * R. E. F, Leakey azbta mar 1,6 mills éves Homo erectus is Asott kia Turkana-t6nél. — A ford. 109 ‘Azle ems »Telanthropus” Ennek a leletnek a besorolisa, amelynek a rekonstrukci6ja a kovetkez6 oldalon lathat6, a kutat6k széméra még ma is Kérdéses. R. Brooms és fatal asszisztense, J.T. Robinson fedezte fel. A leletet Swartkransnél talélték, Dél-Afrika- ban, a két kutat6 a taldltdllkapocs és koponyatéredékek alapjén mér 1949-ben Telanthropus capensi néven irta le ‘A hatvanas évek kézepén, foleg az. j kelet-afrikai leletek hatiséra, a swartkransi Telanthropust a Homo nemzetség tagjaként emlegették, A kutat6k azonban még ma sem ‘udjék megmondani, hogy a Telanthropus a Homo nemzet- ség melyik fajénak tarthat6.* A helyzet nem véltozott akkor sem, amikor a hatvanas évek végén, illetve a hetvenes évek elején a Telanthropus tovabbi Koponyada- rabjait fedezték fel, amelyekb6l mar az egész koponya rekonstruélhat6 volt. Erdekes, hogy ezck az ,i” Ieletek mézeumi gyGjteménybél kerlltek el6, ahol mar 1949 ota brizték Oket. A Telanthropus-problémat tovabb bonyolitja aza tény, hogy a leleteknek sem a relativ, sem az abszolit Kormeghatérozését nem végezték el ‘A kutatok még mais féradoznak a Telanthropus-problé- ‘ma megoldsén. Az vilgos azonban, hogy a kérdéses faj ember volt, kétségtcleniil a Homo nemzetség tagja. K6esz- Kozdket készitett, amelyeket egyditt taldltak meg a kopo- nya és az dllkapocs maradvényaival. Szavannékon é vegyes erdokben élt Dél-Afrikaban, minden val6szintiség szerint egy id6ben egy masik Hominidéval, a Paranthropus robustusszal. A kéeszkivzei primitiv meemunkélésuk miatt hasonlitanak a Homo habilis 6s a Homo ergaster eszkzei- hez, amelycket az Olduvai-szakadékvolgyben Tanzénid- ban, és Kenydban a ,Kelet-Rudolf” terileten taléltak. A Telanthropust a kutat6k wbbsége a Homo erectus fajba soroljabe. — A ford. 110 Azemiberfe6dsco tava folyatoaie n Horho erectus (Dubois, 1892) Amikor Eugéne Dubois professzor 1887-ben a Nagy-Szun- da-szigetekre utazott att6l a megey6zddésétOl vezérelve, hogy ott, tudoményos vilégban oly erdsen vitatott mi sing link"-t (,hinyz6 ldneszem'), az embert 6s a majmo- kat 6ssz0kt6 lényt megtaldlja, akkor esak Ernst Haeckel, a neves biol6gus és filoz6fus elképzeléséb61 merithetett biztatést, Ez-a német tudos dsszedllitotta az ember torzsti- jat, és ezen egy majomembert is felintetett. Dubois, a holland orvos ezt a majomembert indult el megkeresni a délkelet-azsiai svigetvildghan. Kevesen gondoltak, hogy Dubois tenyieg megtalélia a majomembert, mégisez torténi! Kitartésa és tiirelme meghozia a sikert. 1891—1892-ben felfedezte a majomembert, a Pthecanthropust. Ezta sikert még az a tény sem homaélyosithatja el, hogy az.alény, akineka fosslidit megtalélta, mar nem ,majomember” vot. ‘Az a kifejezés, hogy ,hidnyz6” vagy ,4tmeneti lineszem”, ‘manapség mér nem szakszerd. Minden dj alak étmenetet kép- visel a fejlddés sordn a korébbi és a késObbi alakok kézdtt, & minden ij alak felfedezése potol egy-egy lineszemet a tOrzsfén ‘Dubois Pithecanthropusa azonban valéban nem félem- ber és félmajom volt, hanem kétségteleniil a primitiv kor ‘ember egyik képviseldje. A Pithecanthropus nevet kés6bb Homo erectusra valtoztatték, ami felegyenesedetten jér6 embert jelent. Ez a megnevezés sem egészen pontos azonban, mivel mar a Homo erectus elddje is elegyenese- detten jart. Am a Homo erectus biologiailag rendkivil sikeres él6lény volt, és a pleisetocén sordn nagy terileten terjedt el Azsidban, Eurépdban és Afrikaban, ahol azutén ‘mar killOnb6z6 alfejaival volt képviselve ember fei ova flys A Homo erectus (Dubois, 1892) a kéeszk670k eldaillitoja ‘A koesaktzik elodlitésdnak médja az idk folyamén egyre job- ban tokéletesedett, A korai id6szakra az volt jellemz6, hogy az cexkivbket a hordakban, késbbb pedig a nagy létseémii csopor tokban é16 ember illtotia el, Megterveziék, elképzeltek, és a ‘megielel6 célra megmunkiitsk az esckézeiket. Ez nyilvénval6- vi teszi, hogy azok az egyedek, akik ezeket az eszkiizoket elkéscitették, mar ember! intellektussal rendelkeztek, A legidésebb kéeszkiz0k és fegyverek, amelyek Osszes- ségét oldovin kulttirinak nevezik, egyrészt kis utkovek voltak, amelyeket tigy hoztak Iétre, hogy a magk6r6l kis darabokat leutve forméltak ki az eszkOz2t, masrészt nagymé- retG, primitiy hasftéeszkb2bk (chopping tool), amelyek ‘gy Készilltek, hogy a kavieson néhiny Utéssel vag6slt képeztek ki, llyen eszk0zoket Kelet-Afrikbol, EtiGpidb6l és a dél-af- rikai Swartkransbol is ismertink. Ezeket a Homo habilisok, & Homo ergasterek és més, a Homo nemzetségnek eddig még kdzelebbr6l meg nem hatdrozott képvisel6i dliitottak eld. ‘Azoknak az eszkoabknek és fegyvereknek, amelyeket a Homo erectus készitett, mar nemesak vég6¢leik voltak, hanem a kézbe simulé réscikk is ki volt dolgozva. Az eszkozOknek a skélija is megnOvekedett. Ujabb eszk6z volt példéul a j6l is- mert szakéca. Az eszk020k kidolgozésdnak technoldgisja, amit az jabb és Ujabb generécidk az eldzbekt6l dtvettek, to- vabbfejl6dott; a Homo erectus fanél mar két kulturdlis fokozat is megkulonboztethet6, az tigynevezett chelles-i és az acheuli 116 Az ember fllodésetovabb flys A Homo erectus erectus (Dubois, 1892) A felegyenesedetten jér6 ember legismertebb alakja a ‘Homo erectus erectus, ez tehst az az.,alaptipus”, amelyr6l Dubois professzor meghatérozsa alapjén az alfaj az elne- ‘vezését kapta, Ennek a robusztus, de meglehet6sen tigyes, filrge em- bernek nagy feje volt, amely révid nyaka miatt mélyen a vallai KOzott Wk, A férfiak testmagassiga 155—160 cm lehetett, a nok pedig valamivel kisebbek és gracilisabbak yoltak. ‘Agykoponyajuk térfogata 900—1060 cm? kézbtt vyltozott. Maradvanyaikat Jéva szigetén tobb lelohelyen is (Trinil, Sangiran, Sambungmachan é més helyeken) meg- talalték, és a legnagyobb résziik a pleisztocén als6 részéb61 (Villafranea) szdrmazik. Koruk 1 millis és 800 ezer év kozott van. A Homo erectus erectus nemesak a Szunda (Java) szigeten élt, hanem ett61 északra, az dzsiai kontinen- sen is, ahogy azt a Dél-Kinébol szérmaz6 néhény lelet mutatja, Hordéi a trépusi dserd6k szélén és a nyitott sztyeppeken jartak élelem utén. Gytimilesdket, hajtéso- kat, gyokereket, novények hagymait fogyasztotta, tovabbé kisebb és kézépnagységi dllatokat zsdkményolt, de nem vetette meg a friss Alla tetemeket sem. Feltehet6, hogy nagyobb vadakra még nem télségosan gyakran vadiszha- tott, tehét ez az ember még nem volt olyan ,ragadoz6”, mint amilyenné utédai valtak. Néhny sz6t kell még sz6Inunk a képen lathat6 rekonst- rukci6rél is. Szdzadunk hatvanas és a hetvenes éveiben Java szigetén tovabb folytatédtak az ésat4sok, és tovabbi leleteket is taléltak, ezek koz6tt volt egy j6 megtartést Koponya, az sigynevezett Sangiran 17, s ennek alapjén készilt az itt léthatd rekonstrukei6. u7 118 Azemberfejlidésetovsb folytatédie Homo (cf. erectus) olduvaiensis Tobias, 1968 Homo erectus Afrikéban is élt. A legidésebb leletei az alsé pleisztocén kéizéps6 id6szakabol szarmaznak Kétségtelen, hogy egyes afrikai leletck hovatartozdsa nehezen Allapithaté meg, Azegyik ilyen lelet az akoponya- toredék, amelyet 1960-ban a tanzéniai Olduvai-szakadék- volgyben taléltak a Il. rétegben, és clészir Homo leakeyi Hebererként irtak le 1963-ban. Ez az elnevezés azonban nem felelt meg a nevezéktani szabélyoknak, ezért megvél- toztattsk Homo erectusta, méghorzd Homo erectus oldivai- ensis Tobias, 1968 alfajként frtak le. E fosszilis maradvé- nyok néhany jellegzetessége megkiilinbzteti Oket a t8bbi Homo erectust6l. Ilyen példaul a szemblddkeresz, az Allkapocs izesiilése vagy az egyes vazcsontok felépitése, rendkivili_vastagsga. Néhény kutat6 ezért kételkedik abban, hogy ez az dgynevezett Olduvai 9. Hominida val6ban a Homo erectusok k6zé tartozik-e. (Bzéttis van a erectus név zar6jelben, cldtte a of. rSviditéssel.) Ax Olduvai 9. Hominida az also pleisztocén korai korszakab6l szérmazik, & 0,9 millié éves lehet. Ugyan- ezekben a rétegekben primitiv chelles-itipust koeszk6z6- ket is taldltak Ennek a robusztus alfajnak a testmagassiga 160—162 em lehetett, 2 koponyatérfogata pedig viszonylag nagy volt, 1067 em? korali.* * RE. F. Leakey Turkana-tOndl egy 126vesfid maradvéayat {alélta meg, amelynek a felndttkorra extrapolait testmagassagait 170m f0lé becsilik. Kora 1,6 milli év. — A ford. 19 Azemt se tos folyatoaie a Homo erectus heidelbergensis Schoetensack, 1908 Amikor 1907-ben Németorszdgban, Heidelberg kizelében, Mauernél korai elddiinknek egy dllkapcsét megtaldltsk, majd cegy évvel késbbb 1908-ban leirtik, a leletet nem hoztdk még kapesolatba Dubois jévaileleteivel. A szakirodalomban hosz- sai éveken keresatill kiln ember fajként szerepelt. Ma mar tudjuk, hogy a felegyencsedetten jér6 embernek esak alfaja volt, amelynek a tudomnyos neve Homo erectus heidelber- ‘gensis, Azt is tudjuk tovabbs, hogy ez az alak tobb més curdpai lelettel Ssszekothet6, mint példdul az 1960-ban a g®- rOgorszégi Khalkidiké-felsrigeten 1év6 Petralona-bariangban felfedezett koponysval, az 1965-ben Magyarorszigon, Vértes- sz6lésnél talélt koponyatoredékkel, vagy az 1972-ben és utén Bilzingslebennél (Német Demokratikus Koztarsasig) tallt leletekkel. Ezeket az als6 65a k2éps6 pleisztocén idészakb6 szérmaz6 leleteket eloszar Kilonb6zd neveken itdk le, koruk pedig 800-700 ezer é 350 —300 ezer év kz van.* ‘Akércsak Délkelet-Azsiaban vagy Kelet-Afrikéban, a Ho- ‘mo erectus curdpai maradvényait is kécszkzikkel cgyiitt taldltsk meg, amelyck vagy a chelles-i vagy a fejlettebb acheuli kultarénak felelnek mes. ‘Az eur6pai Homo erectus heidelbergensisre, akéresak a Homo erectus tobbi alakjéra, jllemz6 az ers esontozat, a szemblddkerese, a kiugrd nyakszirtcsont, a lapos homlok és az elbreugr6 fels6 dllesont. Az dllkapocs is erds, de hidmyzik Ola az dllesies. Az ézsiai és az afrika leletektOl az eurdpai alakok a koponya néhsny jellegében kilonboznek. ‘Az agykoponya térfogata, ahogy az néhény lelet alapjén (Petralona, Vértessz5lés) megillapithat6, viszonylag nagy, 1200—1350 em ‘A Homo erectus heidelbergensis kOrilbelllolyan termeti ‘vagy talén kissé nagyobb volt, mint a jévai Homo erectus *Jelenleg nem bizonyithat6, hogy ezek a leletek mind egy alfajba vonhatdk dssze. — A ford. 120 erectus: afértiak étlagos testmagassaga 155— 165 m lehetett. Testtartésa teliesen felegyenesedett, és a jérdsa nem kiilon- ‘ozbtt amai emberétl. A fee azonban egy kicsit mélyebben helyezkedett ela villa kézitt. ‘Az eur6pai felegyenesedetten jaré embernck az életméd- ja a jévai és a tbbi hasonlé alakéval megegyezd lehetett. Azemberfejl6dSsetovabh folytatéik A Homo erectus mauritanicus (Arambourg, 1954) A Homo erectus eurépai képvisel6i mind foldrajzilag, mind pedig morfolégiailag kézel Allnak az észak-aftikai Homo erectus mauritanicus alfajhoz. Ennek csontmaradvanyai — éllkapocs- és agykoponya- toredékek — az dtvenes években keriiltek el6 Ternit nél, Ordntél délkeletre, Algériaban. A lelet az.als6 pleisz- tocén fiatalabb rétegeibél scarmazik, kora 400 ezer évre tehet6, vagyis az europai masodik jépkorszakkal egyidés. A ternifinei ember morfol6giai jellegeiben és geol6giai koraban megegyezik néhény curépailelettel, ezért feltéte- Tezhetd, hogy a Homo erectus mauritanicus 2 eur6pai Homo erectus heidetbergensis alfajjal azonos. Emellett s761 agykapacitésuk hasonléséga is: 1300 cm’. ‘A csontmaradvényokon kivil Ternifinénél kbeszkbzd- ket is talaltak, amelyek acheulijellegtick Anemberfjiddésetovab folyate Homo erectus pekinensis (Black, 1927) A Homo erectus faj legjobban megismert alakja a2 vgyne- vezett pekingi ember, a Homo erectus pekinensis, amelyet eredetileg Sinanthropus pekinensisnek neveztek el. A lelet- anyagot 1927—1937 kézott a Peking melletti Csoukoutien- nél taldlték meg. Mintegy 45 cgyed — férfiak, ndk é gyermekek — csontvézét Astik ki, Sajnos, az egész lelet- anyag nyomtalanul eltint akkor, amikor a japanok 1937- ben megszAllték Eszak-Kindt. Szerenesére igen j6 mindsé- ‘si mdsolatok készilltek ezekrOl a fossziliékrol, amelyekkel TWbbé-kevésbé potolhatok az eredetiek. A leleteket résale- tesen publikaltak is, és fay ez a dokumentéco is felhasznal- hhat6 a tovabbi dsszehasonlits vizsgélatok céljéra. ‘A pekingi ember az als6 és a kézéps6_pleisztocén hatdrin élhetett, ami az eur6pai Holstein-korszaknak, vagyis 2 Mindel—Riss-interglacidlisnak felel meg. Kora 450350 ezer éy kézétt van.* A pekingi ember koponyéja tipikus Homo erectus jelle- geket matat, még ha valamivel finomabbak is ezek, mint a jdvai Homo erectus erectuséi. A koponya térfozata is Yalamivel nagyobb, 915—1225 cm’, ami tulajdonképpen mr az eurdpai felegyenesedetten jaro ember koponyater- fogaténak als6 hatarin van. Ugy tinik, hogy a pekingi ‘ember egy kicsivel alaesonyabb volt, mint a tobbi Homo ‘erectus, a férfiak magassiga 150—156 cm lehetett. Nagyon sok kéeszk6zt is taldltak itt, amelyek az acheuli kulttra korébe tartoznak, Altalaban elmondhat6, hogy a pekingi ember — éppigy, ahogy az eur6pai Homo erectus heidelbergensis & az észak-afrikai Homo erectus mauritanicus — az evoliciéban a javai Homo erectus erectusnak és a kelet-afrikai Homo (Gf. erectus) olduvaiensisnek egy magasabb fejletiség6 formajat képviseli * Mis adatok szerint S00—600 ezer év. — A ford. 124 Azember fejlbdése tovdbb folytatk u A Homo erectus hasznalatba veszi a tiizet A Homo erectus, a felegyenesedetten jéré ember neve tulajdonkeppen jogosan lehetne akér més is. A felegyene- sedés ugyanis korabbi elddeit is jellemezte. Az emberiség kulturalis fefl6désének kényvébe azonban a Homo erectus egy egészen tj fejezettel irta be magit, tudniillik 6 volt Promeétheusz, aki az emberiség szimara a tizet megszerez- te: a Homo nemzetség, els6 olyan képvisel6je, amelyr6l :mér teljes bizonyossiggal elmondhat6, hogy ismerte és haszndlta a tizet. Erre a bizonyitékokat a Peking melletti Csoukountienné! talélték meg. Ezen a helyen, amelyet pekingi ember évezredeken Keresatil hasznalt lakohely- ként, tizhelynyomokat taléltak és nagy tmegii hamuréte- get. Vajon korai elddeink hény generéci6ja nézett a lobogs Téngokba, és vajon hényan haltak meg és hényan szillettek a tiz fénye mellett? A tlizet azonban Ok még aligha tudtak ‘megeytitani, inkébb csak hasznaltak. Talén egy villamesa- pas kovetkeztében kigyulladt fa segitségével jutottak hoz- 24, Az ember akkor valt elészbr a természet uréva, amikor mar 6 maga tudta a tizet el6dllitani, 6s ezzel tette meg az cls6 lépést a ma oly gyakori és egyre nagyobb méreteket lté természetpusztitésban, Eurdpaban a tiz els6 nyomait a vértessz616silelohelyen talaltak meg. Hogy a jévai Homo erectus erectus vagy @ Kelet-afrikai Homo (cf. erectus) olduvaiensis ismerte-e tiizet, erre nines adatunk. Ugy tinik, hogy a tiz haszndlata a Homo erectus fejlettebb formaihoz két6dik. Nem hanya- golhats el a foldrajzi tényez6 sem, tehat az, hogy a hidegebb teriileteken é16 emberek kordbban kezdték el a ttizet haszndlni, mint a déli, melegebb teriileteken él6k. 126 Azember feddésetovabb flys 35 A Homo erectus soloensis Oppenoort, 1932 Jévaban, nem messze Trinilt6l, att6l a helyt6l, ahol a Homo erectus erectus els6 leleteit taléltak, a Solo-folyé mentén fekszik Ngandong falu, ahol 1931 —1932-ben tizen- egy emberi koponyét és két combesontot dstak ki. A ko- ponydk j6 megtartastiak, bar az arerészik hidnyzik. Ezek a maradvinyok jelentésen Kiilénbéznek 2 Homo erectus erectus maradvanyaitél. A ngandongi embert eredetileg mint kilén fajt, kés6bb mint tropusiterileten él6 Neander- volgyit, a legutdbbi idében pedig mint a felegyenesedetten jar6 ember alfajt irtdk le egyes kutatok. A tudoményos neve Homo erectus soloensis, és biztos, hogy evoliciésan fejlettebb alak, mint a korai Homo erectus erectus. Fiata- labb is annal, mert a kézéps6 pleisztocénbol szrmazik, mintegy 250 ezer éves leet.” ‘Ahogy az egy ilyen, viszonylag fiatal lelet esetében vathat6, az agykoponya kapacitésa is nagyobb, mint az els6 Homo erectus erectusé: 1055—1300 em? k6z6tt valto- zik, A ngandongi ember testmagasséga 160—168 cm lehe- tett, A Koponyakon a Homo erectus jellegei is kimutatha- 10k, méghozzd az er6s homlokeresz, a vaskos csontok és a tarkotdjék tarajszerd kiemelkedése. Vannak viszont olyan jellegeik ise Ieleteknek, amelyek jelentds egyedi variabili- {ést mutatnak, és e2 arra utal, hogy ennek az alaknak mér jelentds tipolégiai plaszticitésa volt. Mai adatok szerint a lelet j6val fiatalabb kort, a2 utols6, a Warmjégkorszakbol szarmazii. — A ford. 128 Azember feeder tors folyttdic 6 A ngandongi koponyak ‘A ngandongi Koponyék felfedezésének van egy kilonds érdekessége is, Aza tény, hogy ennek a tizencgy koponyé- nak esak az agykoponyarésze van meg. & hogy ezeken, illetve a két combesonton kivil semmilyen mas esontot nem taléltak itt (még fogakat sem, ami pedig meglehetsen ritka), atra utal, hogy ezek az emberek nem szokvinyos médon haltak meg. Ma dltalsban elfogadjak arta feltetele 26st, hogy a leletek egy kannibalisetikus szertartis dldoza- tainak a koponydi. Az is elképzethets, hogy a legésibb fejvadasekultusz emlékei. Erre utalnak a sérilések jelei i: «az agyat croscakos médon tévolitottdk el a koponyskbol Etképzelhets, hogy a Koponyékat ugyamigy szdraz. fara aggattak fel, mint ahogy a délkelet-ézsiai fejvaddiszok még a kézelmilthan is tették ezt ellenségeik koponysjaval. Meg kell emiitenuink azt is, hogy Java szigetén a Homo erectus erectus és a Homo erectus soloensis mellett még egy tovabbi alfajt is taldltak, amelyet a tudomanyos irodalom- ban Homo erectus modjokertensis von Koenigswald, 1936 néven irtak le. Ennek a geolégiai kora idéscbb, mint a Homo erectus erectusé. A maradvanyok nem teljesek, 65.4 kormeghatérozésuk sem egészen meghizhat6, ezért e lelet helye kérdéses. ‘Az ember fejl6désrovab folytatsik a Homo erectus rhodesiensis Woodward, 1921 ‘Afrikaban a Szaharét6l délre fekv6 terileten tobb, a kozéps6. pleisztocénbol szdrmaz6 leletet talsltak, mint példéul a Broken Hill vagy Kabwe (Zambia), Saldanha (Dél-Atrika) vagy Eyasi (Tanz4nia) lelohelyen tals lele- tek, amelyek felett a kutatsk mag régota vitatkoznak. Az utobbi idében mintha az a nézet kezdene felllkerekedni, hogy ezek mind a Homo erectus alakkorébe tartoznak, és kabwei j6 megtartési koponya utin Homo erectus rhodesi- ensis néven foglaljak ossze Oket. Azt is megéllaptotték, hogy ezek az aftikai leletck nagyon j6 eayezést mutatnak az eur6pai Homo erectusokkal, ami arra.utal, hogy ennek a fajnak az afrocur6pai alakjai rokonségban voltak egymés- sal, a kapesolatuk sokkal szorosabb volt, mint az Azsiai formakkal Ezek az alakok a Homo erectus fiatalabb képviselbihez tartoznak, pontos dataldsuk eddig nem volt Iehetséxes, de nagyon val6szind, hogy koruk 250200 ezer év. A kopo- nya jellegei alapjain a Homo erectus fejlettebb alakjai kOzé tartoznak.* Erte utalnak a kiséré koesck6zik is, amelyek a2 acheuli kultirkér fejlettebb formsjét képviselik. A Koponyatérfogetuk 1200-1300 cm’, a felndtt egyedek testmagassiga pedig 160—170 em Iehetett. * Egy Ujabb olmélet szerintezek mar a Homo saplens egkoréb- Dialakjai, — A ford. 132 Az tots lincszem Ea Homo sapiens steinheimensis. ercknemer, 1936 Az Stmenet a Homo erectust6l (Dubois, 1892) a Homo sapiens Linnaeus, 1758 korai formai felé azemberi populs- ciok nagy hajlékonysdgénak és keveredésének készinhe- téen viszonylag seéles fOldrajzi terbleten és hosszt idd alatt ment véghe. Ezért az egyes, egyméstol tavol es6 populéci- 6k evolicids fejletisége lényegesen kilonbézhet ceymést6l aszerint, hogy milyen jellegek é milyen fejlettségi fokon stabilizélédiak néluk, Ezt jOl mutatjak a csontok is, ame~ lyek gyakran igen kilénbéz6 sapiens jellegeket mutatnak. ‘A Homo sapiens aj két legiddscbb lelete kézill az cgyiket Németorsz4gban, Steinheimnél, a mésikat pedig Anglidban, Swanscombe-ndl talélték. A modern ember me alfajénak tudoményos neve, amelyet cayes kutatok ante-neanderthalinak (Koraineanderthalinak) is nevez- nek: Homo sapiens steinheimensis. Fosszilis esontmaradvanyai azt mutatjék, hogy ennek az alfajnak voltak olyan jellegei is, amelyek még a kés6i ‘Homo erectusok, ugyanakkor olyanok is, amelyek mat a Homo sapiens korai leletei felé mutatnak. Az ante-nean- derthaliak koponysja a Homo erectust6l példéul abban ilonbiizik, hogy magasabb, az arckoponyajaegyenesebb, meredekebb, 8a tarkétdjék lekerekitett, 2 jérom(v nem dll ki annyira, a esontok sem olyan vastagok, mint a Homo erectusnél. Az agykoponya térfogata 1200~1325 em’, Az archaikus jellegek kézbtt megemlitherjilk a kiugré személ- dokereszt, a robusztus dllkapesotés 3 fogazat epyes jellegeit. 134 Az.aols tineszem 2» Homo sapiens steinheimensis Breckhemer, 1936 A korai neanderthaliak leletanyagénak legnagyobb része a kézéps6 pleisctocénra datélhaté, kézelebbr6l a mésodik vagy Holstein-interglacidlis végere, ami 250-200 ezer évvel ezel6tti idészakot jelenti. A’ Homo erectus egyes ‘maradvénypopuléciGi (példaul a Homo erectus soloensis & a Homo erectus rhodesiensis) még éltek ebben a korban. ‘Usyanakkor mér a Homo sapiens legidésebb képvisel6i is ‘megielentek, amelyek a Homo erectus kés6i populaci6ib6l vvezethetOk le. Hasoni6 médon jelentek meg Korébban a Homo erectus kiilonbé26 csoportjai is, amelyek kiszoritot- ték a kordbbi Homdkat. A korai Neander-volgyiek a mi fajunk els6 képvisel6i — még nem kulonboztek lenyegesen Aletmédjukban az elédjeikt6l. Ok is aybjtogetdk és vadd- szok voltak, és kis étszAnné hordakban éltek, amelyeket az arra legalkalmasabb egyedek vezettek. Eszkézcik kés6i acheulitipustiak voltak, és mar igen nagy valtozatossigot ‘mutattak. Akadtak kéztik szakécdk, kiilénb6z6 kés jelle- gi eszkOzOk, balték, kaparék és mésok. Valészinileg a ttizben kihegyezett 65 megkeményitett fadérdak is a korai neanderthaliak fegyverei kOzé tartoztak. A utols6 lines “0 Homo sapiens neanderthalensis King, 1864 ‘Az utols6 Riss—_Wiirm (Eem)-interglacilisban, 150—100 ezer évvel ezelétt jelentek meg a Neander-véleyi néven ismert emberek. Az els6, a németorszégi Neander-voley- ben 1856-ban felfedezett lelet a Homo sapiens neandertha- Tensis nevet kapta. Ezek az emberek az utols6 glacislis sordn, mintegy 40—35 ezer évvel ezel6ittintek el ‘A Neander-volgyieket két csoportra lehet osztani. Az e156 csoportba az Ugynevezett korai vagy proto-neander- volgyiek tartoznak, akiket egyes szer26k Homo sapiens aniensis Sergi, 1935 néven irtak le, a mésikba pedig a klasszikus vagy extrém Neander-vilgyick, amelyck a Hfo- ‘mo sapiens neanderthalensis King, 1864 tudoményos nevet kapték. Az cls6 csoport étmenetet képvisel az ante-nean- derthaliak és az. ember fejlettebb evoliicids alakja kizdtt, mig a masodik csoport egy specidlis fejlbdési_ vonalon haladt tovabb az utols6 jégkorszak rideg, zord visconyai kozbtt, az dgynevezett periglacidlis — a jéggel fedett terileteket korulvevd — terileteken. Kepiink6n egy klasszikus Neander-volayi portréja latha- 6, amely Kbzép-Eurdpaban S0—40 ezer évvel ezelottélt. A legismertebb leletanyagot a Neander-vOlayben taldltak, ez egy koponyatet6bél és néhiny vézesontbol sll. Tovabbi nevezetes leletek kozé tartoznak a Gibraltérban felfedezett koponyatbredékek, amelyek kizil az elsit még 1848-ban talaltak meg, de esak késbbb ismerték fel, hogy klasszikus Neander-vOleyi tipusti, ahogy a La Chapelle-aux-Saints-i, Le Moustier-i, La Ferrasie-i, La Quina-i, Arcy-sur Cure-i (Franciaorszag), Jersey-szigeti, La Naulette-iés Spy-i(Bel- ium), batolasi (Saponyolorsziig), Monte Circeo-i (Olasz- ‘orszag) stb, leletek is. Tovabbi ismert korai Neander-vél- ayiek még a Németorszégban a Weimar kézelében lév6 Ehringsdorfndl, vagy az Olaszorszdgban, a Saccopastoré- nél, a Franciaorszdgban Fontéchevade-ndl, valamint a Csehselovakidban Ganoveénél (Gand) talditleletek. 138 Axtols6Kinecem a Homo sapiens neanderthalensis King, 1864 A krapinai kannibélok A Neander-volgyiek mindenekel6tt eyljtogetok 6s vads- szok voltak. Nehdny lel6helyen azonban olyan bizonyité- kKokat is taldltak, amelyek azt mutatjak, hogy a Neander- volgyiek embere is vadészott. Ilyen példdul a jugoszlaviai Krapinénal (Zégrdbt01 északra) 1¢v6 barlangban talélt lelohely, amelyet képiink is dbrézol. ‘A Neander-volgyiek hordékban éltek, amelyeknek a létsedma-a gyerekekkel egyitt 15-35 f6 lehetett. A hor- dak a jégkorszak rovid nyéri id6szakdban egyik helyrél a mésikra vandoroltak. Télen pedig kivélasztottak maguk- nak egy barlangot vagy més menhelyet, ahol a téliszéllésu- kat berendezhették. A Neander-volgyiek természetesen haszndltak a tizet, és durvan megmunkélt éllati bordkb61 ruhat is készitettek maguknak. Viszonylag alacsony, 155— 162 cm kozdtti termetiiek lehettek, de igen robusztus felépitésiick voltak. Szemben a mai emberrel, igen erés, vastag nyakkal és végtagokkal rendelkeztek. Az alkarjuk is rovidebb lehetett, de izmos és mozgékonyabb. A comb- csontjuk is révidebb, de nagyon erds volt, dsszhangban az als6 végtag erdteljes izomzataval. A keziik és lébuk vi- szonylag nagy és széles volt. A koponyajukon a homlok hatrafut6, als6 részén erdteljes személdokeresszel, arcuk suéles, erdteljes, dllesics néIkl llkapocesal. Az agykopo- nya térfogata is igen magas (1300-1700 cm), amely meghaladja a mai ember agytérfogatétis. 140 141 a Homo sapiens neanderthalensis King, 1864 Atesiktasi fit Az Urbegisetan (Szovjetuni6) hegyei kézt fekv6 tesiktasi barlangban taldltigen érdekes Ielet a Neander-volgyiek életmadjarél is fel- vilgositist_ ad. Ebben a barlangban egy kilencéves Neander-vélgyi fi sirjat taldltake meg, akinek a rekonstrudlt arcképét itt mu tatjuk be. A sir kornyékén sok hegyikeeske- csontot taldltak, az ellnunyt koponyéja pedig a hegyi keeskék szarvaval volt koszortizva. Ez az egykor itt élt Neander-vélgyi-csoport hegyikecske-kultuszira utal. Mis eurépai lelohelyeken hasonl6, barlangimedve-kul- tuszra utalé nyomokat fedeztek fol. Ezek mind azt bizonyftjak, hogy a Neander-vilgy ek szellemi élete magas fok« volt, eltemettél halottaikat, mégpedig. valamilyen ritudlis szertartés kiséretében, ‘A Neander-vilgyick fejlett szellemi élete magasan fejlett anyagi kultdraval parosult Esckizeik és fegyvercik, amelycket a leléhe lyeken taléltak, mind arra utalnak, hogy sajétos és igen magas fokt kultdrdjuk volt Ezt moustier-i kultirdnak nevezziik. Az.esz- kiéizik igen széles skalSjat dllitottak el6, pél- dul szakécdkat, kulnbd26 késszert eszko- ket, babérlevel alakii kohegyeket, vakaré- kat, firdkat és még sok mést is. Azutols6 ineszem 4 ‘Homo sapiens neanderthalensis King, 1864 Aszlovékiai généci Neander-volgyi lelet 1926-ban a Popréd melletti Généendl (ma Ganovee), egy egykori héviztorrés dltal létrehozott travertiné (édesvizi mészk6)-dombocskaban egy felnott Neander-volgyi meg- Kovesedett agyat és a koponyatet6 egy darabjét taléltak meg. A leletanyag az utols6 interglacidlis végére datalhat6, ‘gy a korai Neander-volgyiekhez tartozott. A megkOvese- dett agynak és a csontdarab belsS felszinének a tanulma- nyozésa némi felvilégositést adott egykori elddeink szelle- mi képességérdl is.* Ezek alapjan tigy tinik, hogy a ‘Neander-vOlgyiek szellemi képességei hasonléak, mint a ‘mai emberéi. Igen fontos tény, hogy a megkdvesedett agyontvényen megillapithat6 volt a Neander-vilayiek be- szédkézpontjénak helye is. Ezta kézpontot egysbként mar a Homo erectusnél & a Homo més korai alakjaindl is megtaldltdk. A csupéin jelekkel és éllatihangokkal kommu- nikal6 Osemberkép igy most mér a miilté. Korai éseink beszéde ugyan szegényesebb volt, mint a miénk, mégis olyan artikulalt és szinezett hangokkal beszéltek, amelyek- Kel dt tudtak adni egymasnak tudésukat, gondolataikat, a vadészattal dsszefliggd ismereteket és minden més sziksé- ges dolgot is. Ennek a beszédnek a szavai persze egyszert- ek voltak, és tulajdonképpen emociondlis kialtésokb6l és 2 természettdl ellesett és leuténzott hangokb6l eredeztethe- tick. * Ilyen kozyetlen dsszefilggéscket az adott anat6miai képletek a ole pene Bai eed cake lb 14 ‘Az tol énesaem “4 Homo sapiens palestinus (McCown és Keith, 1939) Minden jel arra utal, hogy a mai ember kézvetlentl a korai Neander-volgyiekbél alakult ki. Hogy ez hogyan is nézhe- tett ki, arra a Kézel-Keleten talalt leletekbdl kovetkeztet- hetiink. Killondsen nagy sedmban keriltek el6 az izraeli Mugéret et-Tabtin és a Mugéret esz-Szhil barlangokb6l. ‘A csontvézak tOredékeibdl arra Ichet kovetkeztetni, hogy a termet mar magasabb (170—173 em) volt, mint korébbi alakoknél. A nagyszimii koponyaleletb6l pedig a klasszi- kus Neander-vélgyiek koponyaival 6sszchasonlitva az dlla- pithaté meg, hogy agykoponyéjuk magasabb és lekereki- fettebb volt. A személddkeresz is Ienyegesen gyengébb, tabbnyire inkabb csak kifejezettebb esontos szemoldokiv, az arckoponya gracilisabb, az dllkapcson pedig a leletek nagy részénél megjclenik mar az dllesics. De olyan jellege~ ket is talélunk a koponyékon, példéul a fogazatban vagy a koponyaalapndl, illetve a tark6tgjéknél, amelyek arra utalnak, hogy ezek az emberck a korai Neander-véleyiek- bol sedimaztathatok. Egyes leleteken neanderthaloid és tiszta sapiens jellegek is megfigyelhetdk, ami azt mutatja hogy ez a leletcsoport hidat alkothatott a korai Neander- vlgyick és a mai emberek kézitt, Hasonlé Ieleteket taléltak a kévetkez6 lel6helyeken is: Dzsebel Kafzch, Amiid-barlang (Izrael), tovabbs az Omo-foly6 volgye (Afrika) 6 fay tovabb. Ezek kéziil egyes leleteken ismét nagyobbrészt Neander-volgyi jellegek mutatkoznak, mé- sokon pedig tisztén sapiens jellegek. A kutaték tobbséze ‘megegyezik abban, hogy a leletek a Homo sapiens palesti- rus alfajba foglalhatok dssze. Jellegzetességeik kOz tarto- vik még a nagy agytérfogat, amely megegyezik a mai emberével: 1370—1740 em*. A fels6 pleisziocénbél sz4r- magnak, koruk 80—45 ezer év. 447 Azutolstinecom 4s Homo sapiens sapiens. Linaaews, 1158 A predmosti vadaszok Mintegy 45—40 ezer ével ezeléttjelent meg a Foldén az cels6 olyan ember, aki lényegében mar nem kulnbézbtt a mai embertél, 6 ezért rendszertanilag azonos is vele, vvagyis a Homo sapiens sapiens alfajjal. Alfajunk geol6giai- lag eme idésebb képviseldinek azonban még volt néhany ‘olyan ,primitiv” vonésa, mint példéul az rds szemdIdokiv, a valamivel gyengébben kifejezett dllesties, az erdteljes pofacsontok, a massziv élikapocs és még néhany mas jelleg, amelyek a mai embernél — kilondsen egyitt — mér ritkén fordulnak el6. Ez. azonban nem jelenti a megkilnbéctethetéck lennénck téliink és igy m szertani kateg6ridba (fajba) lIehetne dket sorolni, mert ezek az eltérések az egyedi variabilités mértékét nem haladjak meg. ‘A Homo sapiens sapiens alfaj korai képvisel6it gyakran nevezik fosszilis Homo sapiensnek vagy a mai ember jéekorvégi elddjének. Maradvanyait szinte az egész Foldén megtalélték, igy példéul Amerikéban is, ahova a pleiszto- én végén vndorolt dt A legidésebb leletek, amelyek 40—30 ezer évesek, Franciaorszégban (Combe Capelle), Cschszlovakiaban (P¥edmost), Borneo srigetén (Niah, Sarawak kézelében), Dél-Afrikaban (Florisbad) és néhény més lelbhelyen ke- Tiltek el6. ‘A képen léthat6 rekonstrukcié a Predmostnél talélt cegyik férfikoponya alapjén készilt. A morvaorsz4gi Prerov Kizelében lév6 lelohely igen gardag leletanyageal szolgdlt, és talén ezck a legjobb megtartésti maradvanyok a mai ember jégkorvégi clodjét6l. 148 Azutols ncszem A mamutvadiszok ‘A. mai ember jégkor, végi elédje mar kétségtelentl a természet urdvé valt. Oridsi terileteket foglalt el, tekintet nélkil arra, hogy azok szavanndk, hideg sztyeppek, erd6s vidékek vagy hegységek voltak-e. Semmi sem tartéztathatta fel. A fokozatosan felmeleged6 éghajlat kévetkeztében egyre nagyobb terilleteket héditott meg Kézép-, Nyuget- & Kelet-Eurépaban is, és igy hozzdjérulhatott a klasszikus Neander-valgyi ésemberek kihalisshoz is. ‘A fosszilis Homo sapiens hordai néhéiny tucat egyedbol Ailtak, és noméd életmédot folytattak; vandoroltak weyan, de gyakran visszatértek bizonyos helyekre, kiléndsen hogyha taplatkozasukszempontjébol cz clinyds volt, mivel azok az dllatok, amelyek idészakosan vandoroltak, szintén rendszeresen visszatértek oda. Egy ilyen telephelyet tértak fol Morvaorscégban Prerov kézelében, a hosszii idon keresztl lakott Predmostndl. A predmosti vadészok zsék- ménya a mamut volt, a egnagyobb szarazfldi dllat, amely ebben az idében Eurdpaban élt. Az ember ekkorra mét mindenhol megtanulta, hogy hogyan iskell megnévekedett értolmét, szervezettségét &5 ceyesitettcrejét a nagyvadak Vadseataban kamatortatni. Merészségilknek és batorsé sguknak az eredménye a sikeres mamutvadiszat volt. A va- daszok évr6l évre vartak a visszatérS mamutokat, akik a nyér végén északr6l dél felé vonultak, hogy a telet mele- gebb teriletcken vészeljék ét. Ma még nem tudjuk, hogyan is vadésaték a mamutokat, talin moesaras teriletekre kergetve, ahol nem tudtak olyan j6! mozogni, kinnyebben elejthettck Oket, vagy esetleg szakadékokba izték, ahol Osscezdizték magukat. Azt viszont tudjuk, hogy a pfedmos- tileldhelyen az idk sordn mintegy ezer mamut esontviiza ayilt éssze. Azutolss tines a Egy mamutvadasz temetése ‘A mamutvadaszat a k6korszakban nem lehetett veszélyte- Ten, és olykor hiaba volt a vadasz bétor és merész, mégis a mamut gydzit Rekonstrukcisink qgy mamutvadész temetését mutatja be az 1891-ben Brndbdn talaitlelet alapjén, Nehézeldénte- ni, hogy az itt eltemetett ereje teljében meghalt férfi valéban 2 mamutvadiszat kézben szerzett sériléseibe pusztult-e bele vagy masképp halt meg. Mindenesetre az el6bbi lehetéség sem nirhat6 ki. A sirban talalt mamut- agyar és az, hogy a tetem egy mamutlapockéval volt fedve, ‘megerOsiti ezt az elképzelést. Ezenkivil a férfi teste voros {estékleel is be volt szbrva. Nyilvénval6an a horda egy tagia volt, ahogy azt a k6eszko20k, fegyverek és tobb ékszer is ‘mutatja, amelyet a sirba helycztck a holttest mellé ‘Amal ember jégkor végi el6djének k6eszkbze és fegyve- rei még a Neander-vlgyiek moustier-itipusti esek6zeinél is finomabban, jobban kidolgozottak. Az utols6 40 ezer Gvben tovabb tikéletesedett @ kdeszkizdk kidolgozdsa, ‘igyhogy éz alatt a viszonylag rovid idé alatt akér egy kis terileten is sokféle kultdira slakulhatott ki. Kelet-Eurépa egyik legidosebb ilyen kultirgja a szeleta és a gravetti, mig Nyugat-Burdpira az aurignaci kultdra jellemz6. Ezeknél fiatalabb a solutréi ésamagdaléni. Mindenesetre ezek még ‘a paleolitikumhoz, tehat az ugynevezett OskOkorszaki kkulttirakhoz tartoznak. Mar emlitettok, hogy az Ssk6kor- szak legels6 kultirsi, az dgynevezett alsé paleolitikum kultirai k6z6 az oldovén, a chelles-i és az acheuli tartozik, mig a Neander-volgyi ember moustier-i kultdrdja mér a kézéps6 paleolitikumé. A tobbiek pedig mind a fels6 paleolitikumiba tartoznak. 152 Azutolsslaneszem a Egetéses és kével fedett temetkezések A Brnonél taldlt mamutvadése (47. kép) sirja nem az egyetlen ilyen lelet volt, s6t a fels6 paleolitikumbé! sok hasonl6t taldltak, még tomegsirokat is, ahol kilénboz6 temetkezési ritusok és klénb0z6 temetkezési médok vol- tak megéllapithatok. A fels6 6skbkorszak embere a halottait olykor elégette. Ez arra utal, hogy ez az ember a tiizet mir nemesak sxiikségletb6t haszndlta, hanem ritudlis tevékenységeinélis. Egy ilyen temetkezésre utalé nyomokat, amelyeket a mel- Iékelt rekonstrukeién (48. kép) mutatunk be, a francia— olasz Riviérn lévé Mentonndl taldlhaté Grimaldi-barlang- rendszer Barma Grande-barlangjaban fedeztek f01. De elokerilltek ebb6t a korbél foldbe Ssott sitok is, amelyeket ayakran nagy kédarabokkal vagy olykor mamutcsontok- Kal, példgul mamutlapockaval fedtek be. Hyent Cschszlo- vyakiaban nemesak Brnénal, hanem Doini Véstonicénél is taliltak. A Mentonhoz kozeli igynevezett Gyermek-bar- langban egy férfisirjét is megtaléltdk. A feje és a ldba nagy kédarabokkal volt védve, amelyek pillérszertien dsszera kott koveken nyugodtak. A halottakat tbb esetben a fold iscinénél magasabban helyezték el. Azt is megfigyelték, hogy néhény esetben a halottak fejét kiln temetisk el, ‘Mindez arra mutat, hogs emberének szellemi és ritu- lis élete bonyolult és 30 a halottakat a lakohelyikén h tettsk be fegyvereiket, ékszere It. Az sem volt ritka, hogy lati térgyaikat, tovabbé élelmiszert is, a hétrama pedig olykor elkoltéztek err61 arrél beszéinek, hogy a fels6 dskOkorszaki ember szaméra a haldlnak mar nem volt az emberi létezést6l fggetlen, ‘iildmleges jelentisége. Példaul azéltal, hogy elkéltztek a sir mellél, a hozzAtartoz6k tulajdonképpen csak a halott nyugalmat akarték biztositani.,Gyermeksfrokat is taldltak,, az tigynevezett Gyermek-barlanghan példaul kett6tis. Azutols lancszem so Medvevaddszkultusz a Montespan-barlangban, A haléllal és a temetkezéssel kapesolatos ritusokon kivill a iéekor véai ember vadaszati kultuseénak és ritusainak nyo- ait bizonyit6 leleteket is feltartak. Nehany barlangot ezek Kézill vadészscentélynek berendezve taléltak. llyen példéul a Dél-Franciaorszaghan lévé Montespan-barlang, amelynek, 2 falin dllatokat Abr4zol6 karcokattaldltak, é egy mintegy 110 cm hossai, anyagbel készitett medveszobrot. Ennek @ szobornak a feje hiényzott, de ezt egy medvekoponyéval helyettesitették. A koponya & az agyagb6l készitett torzs medyeb6rrel voit boritva. A medve testén fegyverek, dairdék fiak nyomait talaltak. Feltchet6, hogy a vadaszok magikus svertartést végeztek a barlangban a vardzsl6 vezetésével, & cekézben ,scbezték” meg a medveszobrot, ahogy azt medveva: szat k6rben az é16 medvékkel is tettek. A temetkezésen és vadiszkultuszokon kiviil mas kultuszok ‘nyomait is megtalattak, yen példul az tigynevezetttermékeny= séqi kultusz, amely azéct vole dont6 fontossigi, mivel a ndk ter- mékenységén malta hordafennmaradésa ésereje. yen kultusz- ra utal6 nyomokat taldltak a francia Pireneusokban lév6 Tus ’Audoubert-barlangban. Itt egy héromszintes, kerek teremben végz6d6 folyosérendszert fedeztek fel. Ebben egy tehenet ‘meghdgé dstulokbikit abrézol6, finoman megmunkilt szobor- csoportot taldtak. Az egész szoborcsoport nagyséiga mintegy 60 ‘cm. A szobor kéril a barlang padljén sok lébnyomot fedeztek fel, amelyek feltehetGen fatal inyoktl és férfiaktal szarmaztak. Az lols bine si A Grotte de Lazaret-i széllasok ‘Oseink es6 lakohelyeinagyon egyszers szllisok ehettek, valoszinileg tbbeE-kevésbé nyitott. Kunyhészeriségck, amelyeket igakbol alltottak ossze, és levelekkel vagy favel fedtek be, hogy fey 6vjék magukat az esbt6l, szét6l Gs az idojards mas viszontagsépaitl, Ezeket olykor kis Kofallal erdsitették meg. A.Keletatrikai Olduvai-szake- dékvoleyben € Etiopin néhény helyén talélt hasonlo Teletek azt mutatjék, hogy elddeink ketté-méstél_ millio évvel ezelétt (ha nem korabban) Készitettek mar ilyen szilléshelyeket ‘Az idok folyaman azutén ezek a szallésok egyre tokélete- sebbek, ésszeriibbek és célszertibbek lettek. Korabban a kutatok tobbsége tgy képzelte el, hogy a kiizéps6 és a fels6 OskOkorszak embere kizirétag barlan- gokban élt. Ez azonban nem minden esetben volt gy, Gyakran Kerestek menedéket sziklaereszck alatt_ vagy egyéb védett helyeken, ahol aztin szalléshelyet épftettek ‘maguknak, Ahol val6ban barlangokban éltek. ott is kész tettek ilyen lakohelyet, amellyel a barlang belsejében lévb nedvességidl és hidegtél védték magukat. A dél-francias szigi Grote de Lazaret barlangjaban talélt nyomok is ezt bizonyitjék, Eben a barlangban talélték meg a képinkén lithat6 rekonstrualt lakéhely maradvnyait. A lelohely Kérlményei azt mutatjék, hogy ez foleg tél szallés eyandnt scolgalt. Az épitmény egy mintegy 10 m hosszi és 3 m széles kunyhészeriiség volt, amelynek favézdtdllati bérdk- kel boritottak be és kovekkel erdsitették meg. A kunyh6- ban ezenkivill volt még két tizhely is. A talalt eszkézdk a fejlett acheuli tipusdak kézé sorolhaték, azt bizonyttjak, hogy a szdllishelyet nem a fels6 ésk6korszaki, hancm korabban élt el6dunk épitette. 161 Azutols6 lsszem A mamutvadészok kunyhéja Arta sétorszerii kunyhot, amelynek rekonst- rukei6jt képiink bemutatja, a fels6 paleoli kum mamut- és rénszarvasvadaszai épitet- ték. Ezt a tipust foleg ott hasznaltak, ahol elegendé fa alt rendelkezésre a tamaszté- szerkezet_megépitéschez, & se”mos ilyet taléltak példaul az ukrén sztyeppeken. Deaz akkori id6k embere a mamutok hosszticsont- jait, lapockait és koponydit is felhasendlta Epit6anyagként. Az épitményt szarvasagan- csokkal egybekapesolt mamutagyarakkal is megerdsitették. A vazat azutén allati bOrok- kel vonték be, gyakran tdbb rétegben Ahogy a kép is mutatja, ez a lakOhely mar viszonylag tégas volt. A’padl6 szintje gyak- ran a terep szintje alatt volt. Az épitményen beliil sltalaban csak egy kisebb tizhely dllt rendelkezésre, amely a széllishely téli fité- sére szolgalt, egy nagyobb tizhely volt vi- szont a kunyh6 el6tt, ahol elédeink az étele- ket készitették el, és kivetkez6 vadszatot beszélték meg. A meleget gyakran nem a fa, hanem. a zsékményéllatok csontjai é& més erre a célra haszndlhaté hulladékok elégeté= séb6I nyerték Autos ineszem 3 Oskékori mivész és vardzsl6 Dolni Véstonicébal A nnevezetes Dolni Vestonice-i elohelyen, amely Dél-Mor- vaorszdigban (Csehszlovékia) van, néhany évvel ezelott egy igen érdekes leldhelyet tértak fel. Ez a jégkor végi ember telephelye volt, és a szdlldsmaradvanyok kOzbtt taldltak azt a kunyhét, amelynek a rekonstrukei6jit 2 szemkézti kép hdtterében Lithatjuk. Ez a kunyho egy kicsit tavolabb volt a Lobbi szdlléshelyt6L. A belsejében agyagbél épitett kélyhat fedeztek f0l, amelybdl az egyik erdsen Kiégetett oldalfal maradt meg. A kélyha hamujéban és a kornyékén is ‘llatfigurdk toredékeit taléltsk. Az anyag, amibdl ezeket készitették, Gnmagdban is nagyon érdekes: nem. tiszta agyag, hanem éllati csonthamuval Kevert, amelyhez Két6- anyagként dllati zsiradék szolgsit. A kiégetés utén ez az ‘anyag olyan kemény lett, mint a k6, s ennek készénhet5, hogy az Oskori mivész munkai évezredeken kereszil fenn- maradtak. De ki lakta ezt a kunyhét? Egy dskori mivész vagy valaki, aki egyiittal a horda vardasidja volt, 6s ezért a lakohelyét égy kissé tavolabb épitette a t6rzs tobi tagjatol? Itt dzte titkokkal teli mesterségét, amelyhez hozzétartozott a szobrocskak segitségével végzeti tizéldozat is? ‘A kérdéseket ma még nem tudjuk pontosan megvéla- seolni, de a kunyhé a tézhellye! egyatt olyan rendkivili jelentéségG, hogy az egész. Dolni Véstonice-i lel6helynek komoly tangot ad. Igazolja, hogy az itt élt kézisség kézéppontjaban az alkot6 volt, aki a szobrocskékat készi- tette. Kétségtelen, hogy kilénbézatt a tdbbi embert6l, & azok .tisztelték” is St. Az6ta, hogy utoljéra készitette ttizben kiggetett szobrocskiit, mintegy 25 ezer év telt el Es még valami: a kép eldterében egy medveszobrocska léthat6, éezen az alkotdja otthagyta az ujlenyomatat. Az uijlenyomatok azt_mutatjék, hogy ennek az ésk6kori embernek a bérlécrendszere nem klinbézistt a mai em- berets. 165 Azwtolss ineszem 5 Predmosti mamutszobroeska alkotdja Aut hogy a jégkor végi ember magasan fejlett gondolkodasi képességgel, képzelécrével és eszt6tikai érzékkel rendelkezett, szAmos mii vészi igényi” munka bizonyftja, amit e'k6z- vetlen elGdiink telepilésein megtaldltak. Ezek kéztt nemesak disztargyak, mint pél-

You might also like