Ha egy-egy betiink hibas, csak egyet kell kicserélni, a hilés boi athizzuk, aje- | tr 7 e let a margon megismételjik, és melléirjuk a helyes bettit, betiiket. Fontos, hogy a jelet mindig pontosan a hibés bettire tegyuk. Az athizdsra — az egyértelmiiség kedvéért — egymas kézelében (minimum harom egymast kévetd soron, de inkabb egy bekezdésen beliil) kiilénbéz6 jeleket hasznaljunk. Ilyesmiket: IPLIGSTL TL TLIFTL ILE Akkor is ugyanilyen jeleket hasznélunk, ha egy-két betti kimaradt a szbol: a hidnyz6 beti(k) eldtti vagy utdni bettt athuzzuk, és a margén a jel mellé odairjuk mind- azt, ami az adott helyre kiveozit (tehat mind az athizott betit, mind a a) tL aw baat veg at nem huzott részeit 6sszeolvassuk a jel mellé a margora irtakkal: a kett6nek egyutt Itt érdemes megjegyezni, hogy a javitasainkat ugy ellendrizhetjik, hogy a s20- kell kiadnia a helyes megoldast. Ha egymas kézelében tbbszor is uugyanpz a hi] fordul eld, akkor ezeket feles- leges egyenként javitani: azonos jellel hizzuk at dket, a I¢pszélen pedig csak egyszer ja- d a vitjuk, de bekarikazva melléirjuk, hanyszor fordul el fe. adott hiba. Gx) Ha bettipérokat, két-hérom egymés melleti betit vagy egy teljes sz6t kell egy- LL\ “Loz szerre megvalpftatn, az alibbi jelek Yalameffikével jel6ljtk meg a javitandé részt: |] ony TM Ut Tibi mi pa tt bw yy Ha tordltetni akarunk egy-egy| vagy tébb betiith{ vagy teljes szot peevake. egy- & 4 mas mellett allé szavakat, a mar ismert jelek egyikével megjeléljiik, athiizzuk a torlendd AU részt 4 fenti jelekke|, a margon pedig a jel mellé a torlés egyeaményes jelét tessziuk ki. FT aA (deleatur, at. *torlend3'): age hed - Ha az irdsjelek kézill a pontot, a vessz6t, az idézéjelet, az aposztrofot akarjuk t6- rolteti, az rise megjlolésre clszeri ez ajelethasenélni (mell6le persze nem ma- ah radhat el a torlés jele).Ha ellenkezéleg: potolni, beszirni szeretnénk teljes szavakat, szévegrészcket|| akar bekezdéseket, hianyjelet tesziink ki, és a margén a jel mellé irjuk (olvashatoan) a hidnyz6 szdvegrészt: th moudatofat, Ha egy bekezdésen belil tobbszr is szikség van potlasra, a hidnyjelet is tobbfé- leképpen jeldljuk, hogy egyértelmii legyen, hova kerill a betoldas: FPA a Pv Mint azt mar nagyon j6l tudjuk, a sz6k@znek fontos jelentése van, Szbkozt ezzel a jellel képeziink: t Ha egy soron vagy bekezdésen beliil tabbszor well szbkozt unfor a 1 G) x margorfesak egyszer jeloljik, és melléirjuk az el6fordulasolfszémat. Ha tobb sz6t vagy hosszabb széveget szirunk be, akkor iy (7 pik La [ntteirk Hasonlo jelet hasznalunk, ha a tordelés miatt egy-egyhelyer ins lettek a szokézik. Hyet i vagy ilyet: T “SDI Ennek forditottja, ha meg kell sziintetniink egy ofl p wv Ha a tordelés til nagy ,lyukat” hagy két sz6 k6zott (talan a dupla space nyoma!), szintén majdnem ugyanilyen jellel jeloljak: L vagy Bgyérteimilvé tehetjak, hogy nem egybe kell ini a megjl6lt holyen talathats ket | sz, db &) k kézelebb ashoz, hi 6na jel mellé irjuk | bekarikazva, hogy til ritk 5 csak kézelebb | egymashoz, ha a margén a jel mellé irjul Le a, hogy tul ritka, “ ps gee A szomszédos betik vagy bettiesdpfrtok, szavak feloserélésekor alkalmazott jel ( (| leli/é{ a felcserélni kivant részeket. Ha sziikséges, ilyenkor is érzékeltesstik az egybe- vagy kiildnirast az imént targyalt jelek a kézil|megfelelovel. LA L LyHa t8bb sz6t, esetleg egész mondatot érint a sorrendcsere, az egyes szavak folé szimokat irunk olyan sorrendben, ahogyan a szavakat egymds utdn szeretnénk latni. A margon megismételjik a szamokat, bekarikazva. Ugyeliink a mondatkezdé nagybettire, illetve a mondat végi irasjelre, mert ezek is athelyezédhetnek az Uj sorrend miatt. 4 3B jh ff A 4 3y 2B v 4 fheweed meg} smételjuk szamokaty ekarikézva, J a a xe t B on Ha egy-egy szot vagy szévegrészt az egyik sorbél a masikba akarunk atemelni, az athelyezend6 széveget bekarikazauk, és a sz6k6z6k6n keresztiil nyilhegyben végz6- 6 vonalat vezetiink a megfelelé helyre, igy: Ha egy-egy sz6t vagy szévegrészt a masikba akarunk atemelni, az ithelyezendé szdveget bekarikizzuk, és a szBkOzoKOn)keresatil nyilhegy- as ‘Az alapvonalra vagy a felsé vonalra helyezett irisjelek egyértelmii felismerheté- ben végz6dé vonalat vezetiink a megfelelé helyra sége érdekében a lapszélen ,,tegytink aldjuk samlit” vagy ,,rakjunk rajuk kalapot”, de ezt ajelet Fy / LY zsimolynak is nevezik. Tehat ha a betoldott szovegrészben vessz6, pont, also vagy fels6 idézéjel, als6 (H2O) vagy fels6 (ahogy Kant irta’) index van, tegyiik alé- resin | gt Usyanigy jérunk el, ha rosszul all a kezdé &3 zaré idézéjel, vagy az index nem a meg- felelé helyre keriilt. A kezdé idéz6jelXalul” van, a zaré foil A négyzetmeter rovidi- x Qe xu vy in oy On juk, illetve folgjuk ezt a ,zsamolyt”. Akkor if ha esak egyetlen ilyen tése pedig nem ilyen: mb A kiemeléseket mindig alahizassal javitjuk, akkor is, ha — meg kell sziintetni egy kiemelést, — mas tipust kiemelésre van sziikség és ey — valahogyan ki kell emelni egy olyan résat, amely korabban nem volt kiemelve. A kurzivalast lehetdleg eayszeres folyamatos alahiizassalljeloljuk, az egyértel- miiség kedvéért a kiemelés elejét és végét is jelolve. A margén ismételjilk meg a jelet, és bekarikazva irjuk mellé, mit szeretnénk, A kurzivalés megsziintetését célszerii hason- 6 médon, de f6léhizdssal”|jelblni. A félkovér kiemelés jelblése ugyanigy torténjék, Gee) de Huplaalahizassal (illetve foléhiizAssa, halimegsatatetni fk carjuk). aFigyclem! A gondolatjel kivételével minden irasjel tapad az eldtte allé széhoz., és felveszi annak formazasét. Kiiléndsen tigyeljiink akkor, ha kurziv sz6 utan vessz6 vagy pontosvessz6 dil, azt nehéz észrevenni; az utobbi példa a helyes. it egy folytonos vonal- << lal osszekotjuik. A jelet megismételjuk a margon. Ellenkezé eset is eléfordulhat, azaz ij bekezdést szeretnénk kezdeni JA jelet az ‘ij bekezdés hataran kell feltiintetni, Még egy fontos egyezményes jel: a k6tdjelet (nyomdai nevén divizt) igy jeloliik: = A nagykotéjelnek, illetve a gondolatjelnek pedig ez a jel: —— Ha tévedtiink a javités soran vagy meggondoltuk maguifkat, a téves javitdst a szvegben szaggatott hilthizassal érvénytelenitjk, a margén pedig athizzuk A korrektiira sordn a tordelés hibait is javitanunk kell, Ilyen példéul aR) \Fitkalvagy Genatilsie Az ilyen helyeket egyszertien bekeretezziik, vagy megjeloljuk a sor szélét, a megjegyzést pedig a margéra irjuk. na TA & He Ha egy-egy sorndl vagy akér teljes bekezdéseknél nagyobb mértékti behiizisra mists vagy valamiért beliebb kell 6ket kezdeni, azt a bal oldalon lithat6 jellel fejezztik i, ha pedig a sor végét kell ,kihizni” egy adott pontig, a jobb oldali jelet tse) Usyanezek a jelek arra is j6k, hogy sziikség esetén a szedéstiskorbol .kilogé” sort szintbe hizhassuk. A kép vagy szévegtomb (vers) kOzépre helyezését a nyomdai nyely tengelybe Allitasnak nevezi. Ha ezt szeretnénk elémi, jeloliuk meg a tengelybe élitand6 Proveers A) I majd a margéra irjuk ki bekarikazva, hogy tengelybe. ,