Minta szcikk

Gymlcsk
Grntalma: shazja Dl-, Nyugat- s Kzp-zsia (rmnyorszg, Azerbajdzsn,
Grzia, Irn),de mra mr Eurpa fldkzi-tengeri terletein s Dl-Amerika
melegebb vidkein is elterjedt. A fznyflk csaldjba tartozik. A termse
gmb alak lbogy, ltalban a srgtl a narancssrgs pirosig vltoz
szn. A terms szne alapjn klnfle fajtkat klnbztetnek meg:
sttpiros, srgszld, feketsibolya s fehr. Kzlk az els kett a
legelterjedtebb.Alma nagysg gymlcsnek hja rskor knnyen vghat,
ksbb ez megkemnyedik. Alatta fehr, puha hrtys vlaszfalak tagoljk
tbb regre, melyben a nagyszm, szablytalan, egyik vgkn
elhegyesedsrgs vagy skarltvrs begyazdott magok tallhatak. A
bogytermsek desks, savanyks zek. Mindegyik magot az 1-2 mm
tmrj borvrs, veges, magkpeny veszi krl, amely a terms ehet
rszt kpezi.Ha emberi kz nem nyitja meg, a termshj rs utn hnapok
mlva a szrads kvetkeztben felreped, s robbansszeren szrja szt a
magokat.
Kszmte: shazja Eurzsia (Franciaorszgtl kezdve a Himalja s a Kaukzus hegysgig).
A szikls vidkeket, hvsebb boztokat kedveli.Ribiszkeflk csaldjba
tartozik. Szne zldes vagy pirosas, enyhe cskkal. Kzismertebb neve az egres.
Sok A-, B1- s C-vitamin, pektin s svnyi anyag (klium, kalcium, foszfor,
niacin) tallhat meg benne. Tartalmaz mg citromsavat, gymlcs- s
szlcukrot, valamint nyomelemeket, ami a szervezet szmra nagyon fontos.
Mang: shazja India (ott szent faknt tartjk szmon). A szmrceflk csaldjba tartozik.
Szne a citromsrga s a piros kztt mozog. Mrete a szilvtl a dinnye
nagysgig terjedhet. ze desks. svnyi anyagokban (foszfor, kalcium,
ntrium, vas, magnzium) gazdag. Tartalmaz bta-karotint, amely kivl
kliumforrs. Ezeken kvl rosttartalma segti az emsztst, j hatssal van a
szvre s cskkenti a vr koleszterinszintjt.
Papaya: shazja Kzp-Amerika (fleg Brazlia s Mexik krnyke), de minden trpusi s
szubtrpusi orszgban termesztik. Szne narancssrgs - zldes citromsrgs. Magjai ehetek, de keserek. Hasznos enzimeket,
aminosavakat, B-, C- s E-vitamint, kalciumot, vasat tartalmaz. Olyan
hatanyag tallhat benne, ami nyugtatja az emsztrendszert, elsegti a
fehrjk, a zsrok s a cukrok emsztst. dmagtl s sebgygyulst
serkent.