738 36. A NEUROKOGNITIV FEJLODES MODULARIS ZAVARAI: AZ AUTIZMUS Gy6ri Miklos* BEVEZETES: A SPECIFIKUS NEUROKOGNITIV FEJLODESI ZAVAROK JELENTOSEGE A KOGNITIV KUTATASBAN TEROLETSPECIFICTAS, FELODES, HUMANSPECIFIKUS TARSAS KOGNICIO: AZ AUTIZMUS MINT KITUNTETETT KUTATAS! TEMA 'AZ AUTIZMUS: DEFINICIOK ES ALAPTENYEK Definiciok Epidemiologia és etiolbgia [AZ AUTIZMUS KOGNITIV MAGYARAZATA FELE Korai kognityhipotézisek ‘A nai tudatelmélet zavar hipotézisel ‘A végrehajté makodési zavarhipotézse ‘A gyenge centrilis koherencia vagy részietkozéppontt feldolgozés stius hipotézise ‘A kognitiv magyarézatok integrcigja fle Alternativ 6s prekurzor-hipotézisek 820s figyelem (joint attention) Figyelem Kora) uténzas Kontingenciadetekcié és -preferencia AZ INTEGRALT NEUROKOGNITIV AUTIZMUSELMELETEK FELE osszeczés Konszolidat eredmények és nytort kérdések az autizmus ‘eurokognitiv magyarszatsban ‘Mit tanutunk a tpikus elmér6l az autizmuskutatdsbol? IRODALOM 239 740 740 740 73 748 m5 ms 748 750 751 751 782 782 733 753 758 155 738 756 756 + A sere exiton i kos Gy. StfanikKelsztnanak és Balas Anna jelen dogo zatelktztacher ato potlataan seis, Aserz6tmunks}san az OTKA 026162 ‘mi pyzata saz Aum Altay hua senda moet BEVEZETES: A SPECIFIKUS NEUROKOGNITIV FEJLODESI ZAVAROK JELENTOSEGE A KOGNITIV KUTATASBAN ‘Aspecitikus neurokognti feds zavarok ks jellemadje, hogy az. érintet szemely a fol6dés ~ JItalaban mara kora fel6des -soran kibontakoz6 sérilést mutat egy vagy tObb jal kidlit viselke déses-kogniti terleten, mikizben atakinos értel si 6s tanulisi kepességei vagy abszolat értelem. ben megtartottak, vagy enyegesen kisebb sérilést rutatnak, minta specifikus kogntivdetici(ek) mér- teke, A szelektiv kognitv-viselkedésesserlés hat terében 27 idegrendszer mint a ognti funkeidkat hordoz6 fizikai rendszer sérulése, aipikus fejl6: désmintszata dl ‘Akognitvidegtudomsnyokban az 1980-as évek 16 rohamosan n6 az érdekl6dés az idegrendszeri fel6desi zavarok s kulondsen a specitikusfel6dé si zavarok irdnt. A fokzot figyelmet elsGsorban ‘za virakozs motivja, hogy ezek a rendellenes ségek kilbnleges médon engednek betekintést abbaa folyamatha, melynek soran azidegrendszer fel6dése létrehozza az emberi Kognitiy rendszer | Gereime)archiekcrsit. Kizelebb) a kognitiy {degtudoményok néhany alapvet6kérdeéséreremé- Junk vilaszte zavarok kutatisin keresztl <1. Mennyiben és milyen médon determinalja a2 = ember! elme fel6déset és az érettelme szerke ete és mikidesét a fel6dés Kiindulislapo- ta, végs6 fokon a genetkai tényez6k? 2, Mik a neurokognitiv fees alapvets mecha- = lzmusa,ezek mennyiben aralinosak -azelme egészérejellemz6ek - iletve mennyiben spec: fikusak az. egyes kogntiy rendszerekre nézve? 3. Milyen az érett elmeaarchitektiraja, azaz milyen -komponens rendszerek alkorak ¢s azok mille informéci6feldolgozisi kapesolatrendszerben ontalilak a viselkedést? ‘Azels6 ket kéndéste vonatkoz6an a specifkus fe} Yedesi zavarokbal nyertadatok egyedililidan ér ‘kesek. Harmadik kérdéstink kapesén természe teaen a feindtkorban szerzettsérilések,iletve a eurotipikus személyekt6l szarmazo, Kiséletijl- leat adatok képezik az elsdleges forrist, ma spe- eZee: smc uRoROGNTIY FENODES aVaROK LETS 139 cis fel6desi zavarokbol szarmazs adatok it is hasznos kiegeszit6 szerepetjtszanak, Erdemes utalnré: nem puszia divat, hogy az utobbiévtizedben a kindulsillapot és a fellades mechanizmusainak késdéskore ket a Kognitv idegtudomanyok egyikfokuszabs, Ennek oka rész ben az, hogy az ret elme architektrda kapesan egy Kozelit6 konszenzus alakult ki azan a. dltalé ‘nos inten, hogy a tipikus felndtt ember Kognitiv rtendszer igen gazdag architektrsji (a2az nagysz md Komponens rendszerb6l ep fel), és a rész tendszerek jelent6srésze erdsen specalizalt (ter Jetspecifkus jelleg; lisa Gy6ri 2002). igy, ha le het, még élesebben vetGdnek fla fjl6des jellegd kérdések: lényegeben az, milyen kindulasi llapot bol és milyen folyamatok révén dl el6 eza gazdag 6s erdsen specifikus achitektira, A f9 szemben- Alls az innatista 6s a ne(urlokonstrukuvista in ‘ttatasti magyarszatok koz0tt feszl: elabbiek szerint mar a kiindulisisllapot (végs6 fokon: a gonetikai konstellsci6 lta determina struktura lis vaz) gazdag és erdsen specifikus, mig a ne (urokonstruktivstak szerint egy szegenyes és ke véssé specifikus kinduldst dllapotbol jon letre ~ pp a neurokognitvfejiddés alapvetéen konsteule Li jllege révén - az éretelme gazdag és special zal szerkezete Azatipikus feildesmintdzatok megértésére irs nyu kutatés sora e zavarok Snmagukban torte 16 vizsgélata, iletve tipikus felédésd személyek kel val6 dsszevetésk mellettlényeges informa: “Okkal szolgalhat az érinttt képessegek szerzett zavaraival (példaul az SLI kapesin az aféziskkal, az autizmus kapesén els6sorban a frontal lebeny sérUléseivel;lisd pelddul Happé és munkatérsai 1999, valamint lsd kotetunkben Csépe Valéria és Négyessy Zoltan fejezetelt) iletve a nem-humén fajokt6l nyertadatokkal (péidéul Emery és Perrett 2000) vald Usszevetéstk. Témank szempontjabal kalndsen érdekesek az olyan eredmények, ame Iyek kUlnbdzs speciiusfel6désizavarokbl nyert etedmények integricigian alapulnak. Err kiln sen jo példatnyujtanak azok a kutatasok, amelyek Williams-szindrémaval,ilewve Asperger szindr méval kizd6 személyekt6l nyert kisérieti adatok kal érvelnek az emberi tirsas viselkedés egyik kulesmechanizmusit képez6 naiv tudatelméleti ‘mechanizmus (isd maid aldbb)tobbkomponenss ‘mogelle mellet (peau Tager-Fusberg é Sullivan36. A NEUROKOGNITIV FEJLODES MODULARIS ZAVARAI: AZ AUTIZMUS Gy6ri Miklés* BEVEZETES; A SPECIFIKUS NEUROKOGNITIV FEJLODESI ZAVAROK JELENTOSEGE A KOGNITIV KUTATASBAN TEROLETSPECIFICTAS, FEILODES, HUMANSPECIFIKUS TARSAS KOGNICIO: AZ AUTIZMUS MINT KITUNTETETT KUTATAS! TEMA. [AZ AUTIZMUS: DEFINICIOK ES ALAPTENYEK Definiciok Enidemioligia és etioligia [AZ AUTI2MUS KOGNITIV MAGYARAZATA FELE Korai kogntv pote Paty tates zvar ipo A végrhajté mikodés zavar hipotéise AAgjege cers toereca vgyasetktpon fddlgrs sxlus hpottase ‘Akognitiv manyerézatok integréciie fle ‘iterative prekureorhipteasek Kozts fgyelem Goit attention) Figyelem Kor utanaés ontingenciadetekcié€5-preferencia [AZ INTEGRAIT NEUROKOGNITIV AUTIZMUSELMELETEK FELE osszeczés Konszolidat eredmények & nyitottkérdések az autiamus reurakognitiv magyarazatéban (Mit tanuitunk a tipikus eimér6l az autiamuskutatésbol? RODALOM. n9 740 740 703 708 15 745 748 1750 751 71 752 782 753 753 754 755 755 756 + A sce erdton is kisi Gy Stefani Kriscinnak 6 de. lins Annsnak a jelen dlgo- ‘aeltrtathex not pottalan seis. Aszez0t munkijaban az TKA 426162 738 | Ses payszata es a2 Autzmus Aap kata Osctndja mgt EZEEs: Stor NeURCKOGNTY FLODESZAVAROK LENT. 739 BEVEZETES: A SPECIFIKUS NEUROKOGNITIV FEJLODES! . ZAVAROK JELENTOSEGE A KOGNITIV KUTATASBAN Asspecifikus neurokognityfejl6désizavarok kids jellemz6je, hogy az érintett szemely a fjl6dés ~ Sitalsban mara Korat fejl6dés- sorin kibontakoz6 sérllést mutat egy vagy tbl jl Korie viselke «déses kognitvterileten, mikizben sltalinos érel- rj és tanuldst képességei vagy abszolit ertelem: ben megtartotak, vagy lenyegesen kisebb sérilést utatnak, mintaspeciikus kogntvdeficit(ek) mer tke. A szelektiv kogntiv-viselkedéses sérilés hat tereben az idegrendszer mint a kognity funkciokat hhordozs fizikai rendszer sérulése, atipikus fejl6 sdesmintazata al ‘Akognitivdegtudomsnyokban az 1980-as évek 101 rohamosan ne az érdek6dés az idegrendszeri fejlidesizavarok s kildndsen a specifikusfel6dé si zavarok irdnt. A fokozot figyelmet elsGsorban aza virakozds motivaia, hogy ezek a endellenes- ‘ségek kiilonleges médon engednek betekintést abbaa folyamatba, melynek sorin azidegrendszer feilidése Iérehozza az embert kognitiy rendszer (az elme) architektursat. Kozelebbral, a Kognitiv Jdegtudoményok néhény alapwet6kérdéséreremé Tonk valaszte zavarok kutatésan keresztl 1 Mennyiben és milyen médon determindlja az cemberi elme fllddeset és az éettelme szenke zetét és mOkbdését a fejl6dés kiindulés llapo- ‘a, végs6 fokon a genetikai tényezdk? 2. Mik a neurokognitivfejl6dés alapvets mecha nlzmusai, ezek mennyiben sltalénosak-az.eime cegészérejellemz6ek -,illetve mennyiben spec fikusak az egyes kogniti rendszerekre nézve? 3. Milyen az érett elmearchitektrja,azaz milyen komponens rendszerekalkotjak azok miféle informécidfeldolgozdst kapesolatrendszerben ontrollik a viselkedést? ‘Azels0 két kérdésre vonatkozsan a specifikus fa lodési zavarokb6l nyert adatok egyedlillgan é- tekesek, Harmacik kérdésink kapesdn tecmésze- tesen a feln6itkorban szerzett sérilések,illetve a nneurotpikus személyekisl szrmaz6, kisérlet je legd adatok képezik az elsSdlegesfordst, ama spe cis ees zavarokbelsearmazé adatok its hasanoskigenat saereet transl frdemesutalnir: nem puszta diva, hogy a2 xsi entire andl lap és ees ‘nechanizmusainak kedeskte Kev Kognitiy idegtudomanvok egvik fokiszsba. Enel oka és: ben az, hogy az éret ele arcitektdrsjakapessn ey Kozel Konszenaus alka i azon 37 sal os sainen, hogy apis ent emer Kogntv rendseer igen gdagaretltinso (acs nagys2s tn komponens rendszerbol ep fl), été rendszorek lente rear esenspcilizit (er letspecitis elle isd Cyt 2002). [yal het eg lesen vette fl eds jelegd ease: lnyegeben a7 myn Kindulsallapot bl es miven foamatok ven al el6 ez a gardag és ersen speciixus architektira, Af sremben SSS a2 insta 6 a ne(er)okonsraktivista in- ‘stats magyardzatok Korat esr: eldbbiek Serint mar Kinds llapot (veg fokon: a genet konstelii al determinatstukturé- lis vie) gzzdag és erdsen speciikus, mig a ne- (urdokonsraktvistikszerint egy szegényes Go he ‘ess sects kindulslapotbe on etre Eppa neurokogniifel6désalapetbenKonstuk tvjelege reven ert elme pang és special zal szekeree ‘Azaipiksejésintzatok meres in yl kuats sori ezavarok dnmagukban tt 6 visgalata ileveipkus felédess szemdlyel el val dsszevetsk melt nyepesinformact kikalszopitha az érntettképessége szerzet ‘avraval (példil az SLi kapesin az afi. ‘zautlamushapessnelsdsoran a fonts ebeny séraléseive: lise pelddul Happé és munkarsal 1999, valamint list kotetntben Cape Vali és Néyessy Zoltan feezetet) illetve a ner-homin fajoktlnyertadatokka [pel Emery es Perret 2000) valoasszevetésik. Témsnk szempontsbel kulondsen erdekesek a olan erdmenyek, ame Iyekklnb speci elt evaroxbolnyert cedmeényekinteraioin alana Err klong Senje pest nyitana azole kutatsok, amelyek Willams-sindromval, ile Asperger szindr- rival Kizdd szemelyektnyert ks adsto kal erveinek az emberitrsasviselkedésepyie kulesmechanizmusst képez6 nai tudatelmelet rmechanizms (sd mjd alabb)topbkomponens ‘modele mele (pel TgerFasbergeés Sullivan740 _aneunocognaFexsots woDut 2000), A fenti metodoldgiak réuén nyert konvergs 1 evidencisk természetesen igen fontosak a tii us fel6des 6s archtoktira megértese szempont. Fabel is TERULETSPECIFICITAS, FEJLODES, HUMANSPECIFIKUS TARSAS KOGNICIO: AZ AUTIZMUS MINT KITUNTETETT KUTATAS! TEMA COlyan - részben viszonylag ritka #s kordbban ke vésséismertkutatot ~ zavarok tattoznak a spec fikus fejl6desi zavarok kaze, mint példdul a elo és diszfézia vagy specifikus nyelvi zavar (SLI specific language impairment), a Wiliams-szindr sma, a dszlexia és a diszkalkulia, vagy 2 leginten zivebben kutatot unin fjlédési zavat, azautizmus, A speciikus files zavarokon bell is messze a legtobb kutats ez utobbit és a rokon szindrémakat eélozta az elmtlt ket évtizedben. Til a specitks fellbdestzavarok iment motivalt elevancisin 34 ‘mos tovabbi okot taldlhatunk az autizmus iran itantetett figyelemre. Azegyik kézenfek oka viszonylag magasel6 forduldsi gyakorisig, kulonosen ha a rokon szind. omkat,azazateljes autisetikus spektrumot figye Jembe vesszak (lsd alah). Teoretikusan ugyan: akkor kulénds jelentaseget ad ennek a szindré: anak a tény, hogy afelddési zavar sta érintett Viselkedéses terdletek katt olyan képessegek is vannak, amelyek mai tudasunk szerint humanspe cifikusak, esak az emberi fa irtokola Get, lye, ‘az autizmushan sérilt képesség a nyeluhaszndlat (lasd Pinker 1999), 2 kompiex ember! szocisis vi selkedés, illetwe annak (egyik) alapiat képez6 men talizéciés kepesség (peldaul Heyes 1998; részete sebben list kés6bb},valamint a sedndek vezeret, reciprocitdson alapulé kommunikacté [példsul Sperber & Wilson 1986; Happé 1993), Az autiz: muskutatds gy az a virakozas is mativalja, hogy eredménye! alapvets human képességeink kogni- UUv/idegrendszeri szervezdléset,iletve fjl6dési ‘mechanizmusait is meguiligiiak mad. (Ehelyit ryitott és empirikus jellegd kérdésken ezelidk, hogy a mentlissllapoe-tulajdonitst végzs mecha hizmusok feleldsek-e egyben a szandék vezérelt kommunikcioént, vagy tenylegesen ket klon rend: sverr6l vane s26,) AZ AUTIZMUS: DEFINICIOK ES ALAPTENYEK Definiciok Ma azautizmust az ember idegrendszersastos fe desi zavardnak tekintjk, amelyetkizsedlag vse: kedesesjegyekalapjan azonositunk (példsul Bailey (ésmunkatisai 1995; Frid 1989; Gllberg és Coleman 1992; Volkmar é munkatérsat 1997). Az autizmus ‘nem tranziens jelenség: egész életen at jellemzi a személyt A diagndzi alapja mindketszeles korben hhasznalt nagy diagnosztikus rendszerben - ICD- 10 (WHO, 1990) és DSM-IV (APA 1994} - az dn, Wing ite widsz (Wing és Gauld 1979; Wing 1996), Eszerint az autizmus definial jegyei marksns mi n6ségifjl6dési zavarok a viselkeds hérom tert Tete: (1) a reciprok tarsas imerakeis, (2) a reciprok kommunikacis, iletve G) a kepzelet A fel6dest zavarnak feismerhetGen jelen kell Jennie mar héromeves kort megeldasen, legalabb gy terleten, “Lithatjuk, a defineio nem konkrétviselkedése ket hatéroz meg definitvtinetként, hanem a vi selkedés olyan, meglehetosen abszttakt jellemz6- it, amelyek igen valiozats formaban nylvinulhat- nak és nyildnulnak meg, A Konket viselkedéses tnetek rendkivil vakozatossiga.zautizmusegyik alapvet6 sajdtossiga, EbbOIfakad, hogy az autiz mus részletes tUnettana igen nagy terjedelmetige nyelne (részletesenlisd Wing 1996; Cohen és Volk mar 1997; magyarulj6 bevezet6 Baron-Cohen és Bolton 2000), esak nehany nagyon jllegzetes mo: ‘mentumot emelink ki. Kitérink tovabbs a kogni tiv elméletkép2és szempontjabol is jelent6s tn. rulékos jellegzetessegekre, melyek nem tartoznak az autizius definitv jegyet kize, noha jellemzs ek az e zavarral el6 szemeivek tabbségere ‘A RECIPROK TARSAS INTERAKCIOK ZAVARA * Az au tizmus taldn legszembecingbb aspektusa ez. Ki: Tondsen otéves kor elt jellemz6 a mésokho ft 2646 szeméyes, erzeimileg seinezett két6des gyak- ‘an szinte thes hisnya:agyermek keri, legiejebb elise a fizikai kontaktus, vagy éppen ellenke26. leg, minden szelektivitis nélkl barkitl szivesen elfogadja: nem vagy igen kevéssé torekszik aera hogy élményeit,érzelmi sllapotat megossza ms Autizmusta 8H gyermek (12 Eves) sztereotip tevthenysge kozben (a) ojsigiapoat eskote tp: () a eskokat rave mazgaukstfigyl() a2 orezgyin cakokat wtoget (a sek seves horse sokkal; az érzelmek kifejezése és észlelése gyake ransilyosan sérilt; nem vagy kevéssé mutat egyit reést, nem vagy Kevésse igényl a vigas7té& nem vignsztal misokat; viselkedésében nem vagy keves: sé kildnbizteti meg esalsdjanak tagialt az idege rnekt (holot felismeri Oket); ha keresi is masok tarsasiga, akkor ezt dltalaban diferencidlalanul tesdi, valamilyen nem szemeélyher, kotOd6 drm forrdst keresve. Gyakran leirt megtigyelés, hogy cezeka gyerckek nem is kezelikszemélyként a kort lott levé embereketlenyegébeninstrumentalisan visconyulnak hozzsiuk. Bzek a jellegzetességek a kesdbbiekben is fennmaradnak, baraz esetek tb seégében enyhlllnek, a szemely szamos (tobbnyire cegyszerdbb,algoritmikus elle) trsas kés7seget elsaatthat, SerdUl6- és felndttkorban sem alakita nak ki jl makod6, személyes partner viszonyo- kat ~ noha az érintettszemélyek egy részeben fel: meri az igény ezzel kapesolatban, nico ts aprbweec mt ‘A RECIPROK KOMMUNIKACIO ZAVARA + A legion tosabb jellegzetességezen aterilleten a nyeli kom- munikicid zavara, gyakran tees hidnya: a nye Fel6dés mepkésett volta pedigdiagnosztkus jlen ‘sé. mos megfgyelésutal ara, hogy akésobbi nyelvi zavar ~ az esetck egy aészében ~ mir a pre verbalis ommonikécidban megmutatkozik (hidny zik vagy szegényesebb a gagyogss, a protodeklara tiv matatss). Az atizmus sastossiga, hogy a be szehinyelyfogyatékossigataszemelyhitszdlag nem igyekszik kompenzalni alernatlv Kommunikscios stratégis (példaul fokozot gesztikuliclo) réven, ahogyan az mis, seintén nyelvi zavaral jo sain romak esetében gyakran megfigyelhetS. Ugyanake kor azautizmussal el6 szemeélyek egy része forma lag, grammatikai szempontbol toksletesen elsais tija a nyelvet;a zavarok esetkben részben prozé dia, részhen szemantikai mentalisterminusok, a tisas viligra vonatkozs terminusok haszndlaténakrar ANuROxOGTY Fenbots MoDULAAS ZAR: A AUTEMLS nehézségel stb.) legmarknsabban azanban prag: ‘matikaitérenjelentkeznek (nem sz6szerintjelen- ts kikOvetkerietéso, arsalgisiszabalyok alkalma- sa stb). Sajatos, gyakori megayilvanulasa az autizmusnak a nyelvhasznslat repetityjllege: mig a salyosabban sérlt személyek nyelv teljesitmé rye telies egeszében kimerilhet masok szavainak, ‘mondatainak kevéssé funkcionlis ismételgetése ben (echoliia) az ép intellektust és formailagt keéletes nyelvhaszndlatot mutato szemelyekre is jellemzSek a mereven rogzitett mintézatok, ayak: ran visszatérs, erésen preferatfordulatok. Az au tizmus minden esetében sérult a metakommun= kat eszkizok (érzelembifejez5 mimika, gesztu- sok stb.) megflel6 hasznalata, ‘A KEPZELETI MUKODESEK ZAVARA + mas megfo: sgalmazSsokban: mere, epettv és sztereotip vise eis, sak kor érdekldés ‘Wing eredetileg a kepzelet zavarat elsGsorban a gyermekkor jatektevékenység,zavardban ve felfedezni, azon belil is els6sorban a miata ate hidnyaban vogy szegényes, rept elegében. Miu ‘in azonban e meplogalmazas erdsen teoretikus, 3 diagnosztikus rendszerek a harmadik tele kap- sin az adaptiv-rugalmas viselkedésszervezés éS az érdekl6dés zavarat helyezik a kozéppontbs. Az autizmussal €l6 szemeélyek viselkedés¢t jel legzetesen dthatjak a. ismettods, sztereotip visel- kedésmintézatok, melyek egyszerti mozgistninték {61 a mindennapi élettel kapesolatos dsszetetebb rutinokig erjednek, s mint lituk, gyakran a nyely hhaszndlatban is jelentkeznek, E77el osszefgges ben igen gyakran mutatnak mere, kényszeres jel leg ragaszkodistbizonyos korulményekher (ki Tekedést divonalakhoz, az ¢tel elrendezéschez a tanyeron st). Rendkivil sokféle médon nylvénulhat meg, de azautizmus legtdbb esetéen igen szembet0n az ‘érdeklOdés eréson besziiki, sztereaip jellee. Noha ez tartalmaban természetesen igen valtoza- tos, idioszinkretikus lehet, s nagyban Tagg a sze- :mély sltaldnos funkcionalisi seinyjét (pores ta yak figyelesetal igen absztakt,intllektudis té ‘makig), minden esetbenjellemz5, hogy a2 érdek- ‘odes! terulet igen szikre szabott, erdsen korulha trols jellemzs ae terbletre tartoz6 jelensegek inant érdeklodés nagy intenzitisa, Metve az azon Kivu es0 jelenségekke kapesolatos kirémbisség bez kontrasz. JARULEKOS JELLEGZETESSEGEK (VAGY: TRIASZON KIVOLI ELLEGZETESSEGEK) « It stalsban olyan ka rakterisztkusatipikus vselkedésoket é képessé ‘goketsorolnak fel, melyek nem tartoznaka defini liv jegyek fentitridszaba, és nem ltalanasan jel- lemzik az auizmussal 06 személyeket, de gyako- ribbnak tOnnek ebben a populécioban, mint azon kivil. Nem toreksziink tees felsorolisra, csak a legfontosabbakat emeljk ki Erdsen jellemz6 a az egyenetien Képességprofil: az autizmussal él6 szemelyek esetében az egyes dsztetleteken mutatotttellesitmény sokkal soségesebb ingadozist muta egy adatt személyen bel is, min az autizmussal nem kizd6 populacio- ban, Mig a nyelvi terdleteken gyakran igen yen én, addig bizonyos virualis feladatokban (pels ula Weehslertesztben 2 mozalkproba) Kiugréan teljestienek: a mély sérléssel gyakran szigetsze Hien megdrzét,s6t esetenként kiemelkedd képes ségek tirsulnak. Az autizmussal 616k koz6it vi svonylag magas az tn. idiot savant szemeélyek ard ‘ya, akiksltalinos értelmi sérlesik - és autizau ‘suk ~ mellet egy-egy igen szkterleten dtlagfe- Jeti teljesttmeényre képesek (savant képességek), de ‘italsban is nagyon sok értelmileg is sérlt autiz ‘mussalé16szemely esetében tallbatok meg képer sigek meporzot szigetet (islets of abilities) ‘Auipikus szerzoros érskenyseg:korai megtigye es, hogy az atizmussal él gyermekek igen gyak- ran tlérzékenyek bizonyos ingerekre. Ma maf poo tosabbnak lasik, ha tigy fogalmazunk, hogy szen- ~zoros ératkenységik gyakran sélsOségesenfuktul cegyes gyermekek peldiul esetenként szinte sket nek mutatkoznak, mig méskor halk hangokra is Jigen erzékenyen reagilnak, ‘Scintén észllési természetd jellegzetesse 22, hogy szémos autizmussal e6 szemely eserében at! ikusare mikodik a perceprudlis integrici. Haj ‘mosakafunkcionilis éseteket hasznalal timpont- ként,gondot okoz nekikbizonyos komplexalakza- tok egészkentészlelése, adatok utalnak arta, hogy nem lstnak bizonyos vizuliilliziokat; s szamos esetben gondot okoz szmukra az egyenetlen fel. szineken (példaul avarral boritottaajon) val j& 1s. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben, fladatok- dan ez a jellegzetesség eldnyt jelent, és atipikusan ‘magas teljesttményhez is vezethet:olyanfeladatok leek, amikor éppen a részletekre fokuszalis és az tfogo mintszatignorslisa jlentelonyt (lid rés2: letesebben késbb). Az Aureus CEERI ALATENNEK 743 ‘A font emlttt minden jellegzetesség kapesin taldunk oljan eseteke, amikor autzmussalé16 személyek valamilyenkérilicfladatban vagy fe- adatipasban tlteljstk az lesztet tipikus Kone roll szemelyeket. Ezek kozl a legiellegzetescbbe- et nevezzik autisztkus adottsagoknak (autiste asset) Jllegzetesautistikus adtisgok aj6 me- chanikus emilékezet,bizonyos tr vials kepes- Ségek, az antmetikal miveletek fejben tren el wegeése, zene képességek,rajzolis (lied Baron. Cohen és Bolton 2000; Sacks 1995), [AZ AUTISZTIKUS SPEKTRUM FOGALMA, ALTIPU- SSOK * Utaltunk marr, hogy az autizmusviselke- déses megielenése rendivil vilozatos het, nagy- ban vardl az éetkor, az Altalinos értelmi képessé- fek, a tnetek silyossiga, bizonyos fenomenolé- Bai tipusok (Lis Wing 1996), lltve az autizmushoz rul6 tovabbi zavarok (kb. 70 szézalékban értel- ‘mi fogyatékosség, 40 szdzalékban epllepszia stb.) ‘mentén, Az autizmus megjlenhet az atalénos é- {elm képességek 6s formélisértelemben vet nye! vi képességek barmilyen szntje mellet. (A formé- lis értelemben vet ép nyelvvel és nem sériltata- lnos értelmi képességekke rendelkez6 személyek- re alkalmazzuk a ,magasan funkcional6” /high functioning/jelz6t,) za feismerésaz 1970 s évek ben nyert tere az autizmuskutatdsban, mint aho- yan az is, hogy a fenttidsz série, Iletveajd- rulékosjellegzetességek a diagnosztikusan megha- ‘érozott autlzmus hatérain kivil is megjelennek, _mégpedig jelent6s mértékben,igy a szorosan vett autizmus pillanatnyi diagnosztikus hatirai bizo- ryos fokig nkényesek, s maga a zavar szélesebb ‘ort Get el. Ennek megragadisdra vezettebe Wing az autiscits spelaram, Metveaz autisztkus spelt rumzavar {autistic spectrum disorder) fogalmat (Wing és Gould 1979; Wing 1996). A fogalom azt {jez ki, hogy az auti2zmus megnylvnuldsainagy- ban varialnak a7 1Q, az letkor, a jarulekos zavarok, az autizmussUlyosséga s mis individuslstényez6k ‘mentén,sigyolyan sokclimenzis kontinuumot al otnak, amelynek magia aszorosan vet autizmus, ‘mint dlagnosztikus Kategoria. A mai diagnosztikus rendszerekre vetitve az autisztikus spektrum dur van megfelel a pervaziv fel6dési zavarok tagab ‘ategorgjsnak (lid Baron Cohen és munkatarsa 20006). A gyeemekkoriautizmuson Kivil olyan to ‘bi diagnosztkus kateg6risk tartoznakide, mint az Asperger-szindréma, az aipusos autizmus st. (isd WHO 1990; APA 1994), Vegil megemlitjUk, hogy a viselkedésesjelleg- 2zetességek finom mintSzatdnak és vatozatossigi- nakismereteazértiselengedhetetlen mind az atiz- ‘muskutatishan, mind a Klinikal gyakoriatban, mert az autizmusnak,illetve az autsztikus spektrumza- varoknak ma sinesen megbizhat biolégiai marke- rk: sz4mos intenziv kutatés ellenére sem diag. nosztizalhat6 ma az autizmus morfolégial, fizio logiai vagy genetikal jegyek alapian. Epidemiolégia és etiolégia EPIDEMIOLOGIA « Azelmil négy étizedbols2ar- 'maz6 adatok mind az autisztikus spektrumzavarok, mind szGkebben az autizmus kapesin egyre ma. fasabb el6fordulis! ardnyokat mutatnak (Bryson 1997, Gillberg és Coleman 2000): a szorosan vett autizmus kapesén a legkorabbi, a hatvanas évele b6l szrmazd eredmények 4-510 000 élvesziletés syakoriségot mutattak, mig a 80-a5 évek végér6l szérmaz6 tanulményok 10/10 000-es adatotatak. ‘Az autisztikus spektrumzavarok, azaz a perva iv fells zavarok egészét feldlel6 els6 adatok Wing és Gould (1979) nagy vizsgslatabol szérmaz- nak, 6s 20/10 000 ardnyban taldltak meg az autszt: kus tris serl6st; a rendelkezésre lio adatokbdl szirmaz6 eyes beesléseklegalabb 40-50/10 000 esaténytfeliételeznek (illberg és Coleman 2000), e Gilberg (2000) elképzelhetdnek tart 90/10 000. es el6forduldsi gyakorisigot is, a teljes spektrumot figyelembe véve. ‘Anyers szimok dial sugalt gyakorisagnoveke- 16s valodisiga erdsen vitatott: szamosan érvelnek ‘meggy6z6en amellett, hogy az részben az autia: ‘musfogalom, az alkalmazott kritérlumok vltozs sinak, réscben pedig ahatékonyabb dlagnosztikus eljérdsoknak tlajdonithats (Iisd Gillberg 6s Cole- ‘man 2000) Regota ismert és meglehetOsen stabil az autiz mus és dlaldban az autisztkus spektrumzavarok aszimmetrikus el6fordulds arénya a két nem ese- tében, Az autizmus esetében e2 3:1, 4:1, 4m az autisztikus spektrumzavarok esetében, ¢ kilénd- Sen a jabb altalénos kognitlv képességekkel ren- delkez6érintet szemeélyeknél ez még inksbb afér fiak fel tolodik elma A neunoxociFedoés vous 2avana a2 umes ETIOLOGIA + Maga az autizmus is, ¢s gabban az autisztkus spektrumzavarok esetében sig, hogy heterogén okok allhatnak a viselkedeses tinetek hatterében. Ugyanakkor igen sok és igen sokféle ada (csalédfavizsgalatok,ikerkutatdsok, epider ‘ldgiat tanulmsnyok) témasztja als, hogy azautiz: ‘mus etiol6gisjaban az esetek wbbségében a gene tikal tEnyezdk jatsszAle a dént6 szerepet. Maga 2 _genetikai hitter isheterogén azonban: a 14-eskro- 'moszémén KivLl mindegyik kapesin merit feladat azautizmus Kalakitésdban étszot szerepere vonat- ‘kozdan (lsd Gillberg 6 Coleman 2000). Az alap- ‘mechanizius val6szindleg poligénes, mintegy f&- tucatnyi gen bizonyos konstellaioiinditak el a magzatot az autizmnusra jellemz6 atipikus ideg- rendszeriffl6dési pslyin. Emellet felmerilt mo- ‘nogenes, recess2iv Grokl6dési mechanizmusjelen- léte is az esetek egy kisebb részsben, bar az erre utalé adatok nem tl erGsek (példaul Szatmari és Jones 1991). Az ikerkutatésok ugyanakkor nem {alaltak teljes konkordancist egypetéi ikerparok cesetében az autizmusra nézve, sez onmagsban is atra utal, hogy kirnyezeti tényezbk az esetek egy részében szerepet kapnak az autizmus patogene- isében. A lehetséges exogén faktorok Koz jl dokumentaltegyes korai virus iletvebaktérium: {ert6zések, valamint a perinatdlisoxigénhisny sze- repe. Nines bizonyitek pszichoszocidlis kamnyeze ti tényez6k barmilyen hatasara az autizmus kala Jeuldsaban (Bailey és munkatérsai 1995) Mielott az autizmus neurokognitiv kutatésa felé fordulnsnk, érdemes rviden kitérn arra, hogy mar az edalg smertetett adatok is azt sugali, hogy az autizmus, illetve az autisztIkus spektrumza: varok magyarézatira tOrekedve igen bonyolult ka- tuzilis modelleket Kell szem elgtttartanunk, En: nek oka specifikusabb, mint az a trivialiti, hogy a genetikai allomény bonyolul flyamatokon Ke- reszil vezéri az idegrendszer epigenezisét, amely ‘nmagaban is bonyolultszisztéma sth: 32 autiz: ‘mus mind a etioldgiai okok szinjén, mind azides endszeri, mind a kognitv, mind pedig a viselke \ésszinten erdsen heterogen szindroma, Szdmos empirikus adat mutatazonban arrais, hogy mind: azonsital Koherens tinetegyuttes: a hérom tert- Jet sérilése nem akcldentalisanjelenik meg egyt (lasd Wing és Gould 1979; vo. Boucher 1996). fey 4 magyardzatoknak egyszerre kell megragadniuk ‘2 minden szinten megnyilvénul6 heterogenitést s ‘ugyanakkor az autisatikustinetegytes koheren: itt AZ AUTIZMUS KOGNITIV MAGYARAZATA FELE ‘Az autizmus é az autisztikus spektrumzavarok utatisa ma a kognitiv idegtudomsnyok KURO: sen sikeres trite: nincs yan ol Konszolidat tees neurokognitv magyarizatunk, Am egyrésct az autizmus szémos komplex viseiedéses meg- nyilvinulésa Kapesan igen finom predikeiéra is ‘Képes, jl alitamasou reszleges kognity magya- razataink vannak; masrést meske2d@dtt ezen magyarézatok integrdlésa a neurdi zien fetat rendellenességekkel harmadrészt mar az eddigh autizmuskatatisisjeent6senhozzSjrult tpkus ogni fejles es mokédeés megéreschez néhsny alapvets terdleten. ‘Biraneurobilogiaikutatésokkorabban kez tek, mintakognty pzichoogiailiséretezé, mod szertan fogyatékosségokak tudhat be, hogy s0- ‘ig nenezenértelmeahets,inkonzisztens crete nyeketprodukaak ( problémak 6 elemaés ada Baley & munkatarsai 1995). fay az dtrest a hog nity psicholgiai kutaisok hoztdk meg: a nyoe ‘anas évek kizepén hazom olyan elmdlett foal rmaztak meg, maida kévetke26 évizeben nagy szimé empirkus bizonytteal témaszttak al, amelyek mais alapyets szerepetjaszanak atlies magyarézatrairényuld kiseletekben. Az 1990-23 ‘vel jelents eredenyekethoz6 neurobiologia izmuskutatashoz mar jelent6s mértekben ezek ‘akognitvelmeletek szolgatsk a heuriszteus ki indulépontokat Ezcket a teérihat ma is ervenyes ‘magyarizatokkent kez, a kurens neurokog nitvautizmuskutats kazépponjiban ma ezen ms syardzatokrészetes kidolgozdsa,integrcioa, ve Taint neurobioldgiai €s etilogiai mechankzm- sokban torténélehorgonyzisa al. sz auras KOON MAGYARAZAIA LE 45 Korai kognitv hipotézisek Roviden érdemes utalni azokra a kogniti kutaté sokra, amelyek a fent emlittt, a 1980-as évek _masodik felere tehet6 storest megel6z6en zajlot- tak. Ezek jelentdsége kettOs: egyrészt, megfogal- rmaztak és ~ a végs6 eredményttekintve -falzti- kéltak egy sor olyan hipotézst, amely valamilyen szempontbl plauzibilisnek tGnt. Ezek jllegzete sen viszonylag alaesonyabb szint, elemi szen- zoros-perceptualis kogntiy funkeidkra vonatkoz6 hipotezisek voltak: példaul a szenzoros dominan- cia hipotézise (Goldfarb 1956; Schopler 1965), az inger-tilszelektlssi hipotézis (Lovaas és munks- ‘rsai 1971), vagy a perceptualis inkonstancia hi potézis (Ornitz és Ritvo 1968) stb. Igen sok, jl ope racionalizalhatéelemibb kognitivfunkeiotviasgalt meg stistematikusan Hermelin 6s 0'Connor (1970) Mint atekint6elemzésikben Frith és Baron-Cohen (1987) ramutatak,e hipotézisek megrogalmazssa ¢ falzfikilsajelentdsen hozz4jarult ahhoz, hogy az autizmus kognitiv magyarézatat komplexebb feldolgoz6rendszerek, letvefolyamatok serlésé- ben keressik ‘Mésrészt, ez a koral kognitiv auizmuskutatés jelent6s szerepetjatszott a megfelelé médszertan kidolgozasa révén, Az érdem itis jelent6s rész 'ben a Hermelin és O'Connor (1970) szerzsparosé, akikels6ként alkalmaztak az autizmussal el kisér Jeti csoport mentais kor mentén tortén6 paronkénti seisztematikus ilesztésetertelni fogyatékos és/ ‘vagy neurotipikus kontroll esoporta Anaiv tudatelméleti zavar hipotézisei ‘AZ ALAPVETO ALLITAS + Baron-Cohen, Leslie és Frith (1985) fogalmaztsk meg ata fel6ési kogni- tiv idegludomanyok tobb teriletén forradalmi hats- si hipotézis, hogy azautisztikus tridsz viselkedé ses megnyilvdnulésai oki magyardzatot nyernek, ha feltetelezzuk, hogy az autizmussal é16 gyermek ceseteben sérl az dn naivtudatelméleti Képesség (reaive theory of mind - roviden: ToM) vagy men- talizécios képesség. Ennek kietkeztében az érin- ‘ett szemeély képtelen vagy csak erdsen korlstozott mertékben képes maginak és més szemslyeknek ‘ments llapotokat tulajdonitan tulaidonttésok segitségével a személy cselekedeteit értelmezn, syatdznl és el6rejelezn,s {gy sajtviselkedéset masok mentlisllapotairlalkototthipotézisek rmentén vezérelni A szerz6k hipotézise szetint (1) 7 a kognti sérlés univerziis az autlzmusban és specifkus errea zavarra nézve; (2) ez primer kog. nity séralés (3) a sérlés a Wing él teidsz mind hharom komponensét magyarizz3, ‘A SERULT MECHANIZMUS + A nav cudatelméleti ‘képességet ma rendkivil komplex, humanspecifi kus (v6. Heyes 1998) kognitlv kompetencisnak te kink, amely kulesszerepet jatszik a hetktznapi ‘tarsasinterakci6k hatékony vezérlésében és ~ mint azt egyebek mellett az autizmussal él populici: bol szarmaz6 kisérleti eredmények is alatémasz- tottak ~ a nyelvhaszndlat kommunikatv funkeié idnak mikddtetésében is (vb. Sperber és Wilson 1986; Happé 1993; Frith és Happé 1994b és masok) ‘A mentlissllapottuladontssi képesség alapve ‘6 kognitiv-komputicids sastossdgait Leslie (1987) clemezte részletesen, $ megmutatta, hogy a tpl kus fejl6désben 18-24 hnapos kor kori megiele- _G fexibils és produktiv mintha-jték mir ennek a kompetencisnak a megnyilvinuldss, A ToM fejlbdes- ‘menetének fenomenologialleirésiraszdmos forrés Allrendelkezésre (peu Astington 1994; Wellman 1990), ‘Analy tudatelméeti képességet a tipikus elm ben mokéatet6 kognitv rendszer természetére és clsalatitaséra vonatkoz6 elméleteket atalaban ha rom megk®zelitésbe soroljsk: modulris (pelddul Leslie 1994), elmeletkonstrukciés (példsul Perner 1981; Gopnik és Wellman 1994), eve ofsine sz ‘muliiés (Currie 1996; Gordon 1996; Davies és Stone 1995) tedriskat kilondoztetnek meg (sttekintésért lsd Carruthers €s Smith 19962). A moduliis fe. fogas genetikailag erdsen determindl,terletspe- ciflkus, és viszonylag autondm szimbolikus-fogal- smi tudistendszerttéelezanaivtudatelméletikom- petenciaalapjaként, melynek elsajtitssa alapye- ‘en érés folyamat eredménye, Az autizmuskuta- tésra ez felfogss gyakoroltaa leger6sebb hast, $ az autizmusb6l szérmaz6 eredmények szdmos pponton meg is erst ezt a modell. Ezek kO- zl egyet emelink itt ki. Leslie €s Thaiss (1992)786 ANuncKDGiTv FEXODEs MODUIARS2avann Az AUTEMUS {gen er6s bizonyitékkal szolgatak a naiv tudatel- méleti mechanizimus terletspecifikus (modulérs} természete mellett: autizmussal €1 kisérlet cso portjuknak ¢s az illesztet kontroll esoportnak ha mis vélekedés tuajdonitist feladatok mellettezen feladatok seoros fogalml analogiajakent hamistér kép,,iletve hamistenykép-megértés feladatokat adiak. Az eredmények igen hatérozotian azt mu tattdk, hogy az avtizmusban a zavaramentdlis rep» rezenticidk (ments slapotok) megértésére kor: latozéaik, és mss jellegdteprezentsciok megérté sét nem érint, A kognti fellédes egészirodalmst {ekintve is bizonnyal ez az egyik legtisziabb de- :monstrdcidja egy Kognitl rendszerteriletspecit- us természetének, ‘Azelméletkonstrukci6selmélet képvisel6i egy értenek az eldbbi felfogassal abban, hogy a nav tudatelméleti mechanizmus egy teriletspecifkus, ‘explicit, szimbolikusan reprezentalt,elmélejlle- {¢fogaimi rendszer, dm elsajttssatrészben tei letspecifikus, részben terletétalsnos mechani musok sit megvaldsul6 aktv Konstrukci6s flya- _matnak tekintik (mint ms komplex tudastertletek eseicben is). Noha érdekes hipotéziseket vezettek leebbdl a felfogisb6l az autizmusea,illetve a naiv tudatelméletizavar gyékereire nézve (Gopnik és Meltzolf 1994; 1996; Gopnik és munkatarsai 2000), ‘ezek mbgott maig keves 65 csak kozvetetbizonyt ‘ekot sikeiltfelsorakoztati Mind 2 mentlisillapot-tuajdonitést szolgalé rmechanizanus termeszett, mind elsaattasat ill ten afentickt alapvetsen elters flfogas az off line szimulacids elmeleté. A klasszikus brit empi rizmus empltiafelfogisira vsszanyil6 elmélet sze rint explicit elmeletalkalmazis helyett sat elmén- ket hasznaljuk a mésik elmejének szimulaciojira, amikor masoknak mentdlisallapotokat tulajdont- tunk. A vélhetden a masik szemely rendelkezésé re allo szitudci6s informécikat taplalva sajat eb mene, kiolvassuk az fy el6allo mentaislapo. tot, de nem sajatkent kezejik, hanem a mésiknak tulajdonitjak. E mechanizmus &6 kamponense egy teriletatalanos, a szimuliciot Koordinalo sziszté- ‘ma volna, Szamos kisérlettrtent arra, hogy ezt a felfogist alkalmazzik az autizmus magyarszaté ban, lletve autizmusbol szarmazd adatokkal ta ‘asszak ald a modellt (Gordon 1996, Curtie 1996: 8. Nichols €s munkatarsai 1996; Leslie és German 1995). Am mind konceptuslis érvek, mind empiri: ‘kus adatok ma inkabb azt sugallik, hogy a ments lisllapot-tulajdonités alapmechanizmusa nem az offline seimuléci. A hdrom felfogas Kbz6uti vita napjaink kognitiv tudomanysnak egyik igen érde ‘kes nyitott kérdése (magyarullisdAszal6s 65 Gy6- 1i 1998; Kiss 1996), amelyben nagy szerepet kap- nak az autizmuskutatdsbol szarmazs ervek, BIZONVITEKOK + Az alapvet Alitist, az, hogy az autizmussal él6 gyermekel sesmiravaloban ne- hézséget jelent mentai llapotokat tulidontant ms szemelyeknek, hamis vélekedéstulajdonitisi feladatok (lid Wimmer s Perner 1983) segisé ‘ével Baron-Cohen és munkatasai (1985) clean sanaldis timasziotik Vzsiltuk az is demonst rt hogy ez a zavar nem az stalinos kognity ke pességekelmaradssinak tdhat6be, hiszen amen- Uliskorban lesz neurotipkus és Down-szind- roms gyermekek tbbsége megoldta a teste adatokat. Baron-Cohen (1989), illeve Happé (19940) 221 is kimutatk, hogy azon autizmussal 616 szemé Iyek, aki teszthelyzetben képesek els fot men Llisdlapotokat tulaldnitant (pus esetben: -épesek egy egyszer hams vlekedésttlaidont tani egy szemelynek), szigpfikénsanhiseDb val stintséggel kepesek masodfokt mentais llapo- {ok (azaz pada valaki mas vlekedesee iranyulo ‘Wicked tljdontisira, mint az lestettkont- roll szemelyek. Ez ara tal, hogy mega viszonylag Jobb naivtudatelmetképességge bio auizmus Sal i6 személyehnd|sjlentds hésésel dik be, ‘lev atpikusan funkeionsl ez a kompetencia Kilnosen meggy6z8 érveketszolgitat a maiv tudatelméleti eras lee es specitikus oki szerepe mellett Frith & Happé (1998) elemzése sat és masok autizmusbol szdrmazo empiikus etedmé- nyeiOl (fine cut method). Kimulatjsk, hogy az autizmus esetében azok a tras viselkedések mu tatnak Konzekvens 6s szigfikins sévlést a kont roll mintakhoz képest, amelyek mentlisallapo tulajdontastigényelnek, miga ToM-kompetencist nem igényl6 tirsas-kornmunikati viselkedések (peldaulprotoimperatv mutatis, misik személy iselkedésének konttlllisa szabotazs al, 526 szernt elenes megertése st.) esetében nem jel: lems a zavar. AZ AUTRNUS ROCHE MAGARARATA FE yar A naiv tudatelmétet hipotézsttémogato alap- veto erodményeket azéta igen nagy szmd tanul- many erdstette meg (szmos dttekintés sll rendel- keerésr, pel Saron-Cohen 2000). fgy ma mar ketsegtelennek latszik, hogy az autizmussal 616 személyek tobbsége esetében sérilt a mentalizs cds képesség, amelynek segitségevel a mindenna pi lethelyzetekben mar a négy év Kori neuro pikus gyermek szinte erbfeszitésnélkul értelmezi 6s wiclez el mis személyek viselkedésé, annak alapjin, hogy mentdis dllapotokat tulaidentt ne kik, sat viselkedéstt pedig ezen atribicik figye- lembevételevel kontrola ERTEKELES + Amellet, hogy a naiv tudatelmélet sérilésletezését az autizmussal €l6 populicisban szmos bizonylték timaszja als, a hipotézis igen hatékonyan magyarézza az autiszikus spektrum zavarok tnetet a szocislisinterakcidk és a kom ‘munikciéterdletein, s magyarszderejét szdmos tempirkus adat tamasztja al, Frith és Happé (1994) {ent mar emliet,idevago elemzése mellet sak roviden utalunk azokraaz-eredményekre, amelyek a nyelvi kommunikacios zavaroknaka naiv tudate ele serilésretorten6 visseavezetésére vonatkoz~ nak, Az ted munka it Happe (1993, 1994), ler- ve Frith és Happé (1994b) nevehez kithet6: els sorban Happé mutata meg, mikent illeszkednek a nalv tudatelmelet mechanizmusira és elsajttési ra vonatkoz6 eredmenyek Sperber és Wilson (1986) relevanciaelméletghez, 22 emberi Kommunikacio colyan atfog kogntivelmeélethez, amely ~ egvebek ‘mellett~ a széndéktulajdonitssban és a ,szindéke felismertetésben” lita a rugalmas human kommu- nikicio Kozépponti mozzanatit. Happé (1993) ele- ‘ainsan demonstralta, hogy a nem szfszerint nyely hhaszndlat ételmezésével kapesolatos, az autizans ‘ban meghigyelhetostlyos zavarok s20r0s korrelé- ‘lot mutatnak a naiv tudatelméleti series fokaval Ezekbl és tovabbi eredményekb6l olan kép lat szik kibontakozni, amely az autizmnust -legalsbb is annak szdmos esetét ~ olyan saistos fejl6dési disszocidcionak mutata, ahol a formilis értetem- bben vett nyelv specifikus mechanizmusai kézel {pek lehetnek, mig a kommunikat funkciét ve- 2érl6 rendszerek mélyen sériltek, &s e sénlés a naiv tudatelmélet fejl6dési zavaréra vezethets vissza (lisd példaul Gyéri és munkatérsai 2002; Gyéri 2002; azonban v8. Tager-Flusberg 2000). Ezek az eredmények ugyanakkor alapvet6 kérdé- seket vetete el tpikus pragmatikai képességek szerveztdése és a mentilisllapot-tulaidonttishoz valo viszanya tekintetében (lisd Pléh 2000, iletve Plch Csaba és Lukaics Agnes fejezetérkotetinkben). ‘Az irodalomiban ma lényegeben konszenzdls, hogy a ToM-zavar magyardzatanak részét kell ké peznie egy teljes autizmuseiméletnek (vi. példaul ‘Ozonoff és munkatisai 1991a, Russell 1997), A LEGFONTOSABE NYITOTT KERDESEK + Hitmat emelink csak kia naiv tudatelméleizavarral kap, cesolatos sz4mos nyitat kérdésb6l,s ezek Kbzil is sak az univerzalitas kerdéset ismertetjkkissé résrletesebben, ‘A ToM zavar univerzatitsa. igen fontos kérdést vet fel az a tény, hogy az autizmussal #1 szemé- Iyek nem kis hényada (Baron-Cohen és munkatsr- ai /1985/ vizsgalataban 20 szdzaldkuk, mis vizs aalatokban ennél is tobb;lisd példaul TagerFlus ‘berg és Sullivan (1995), ahol az arény 70 szizal6kt) képes hamis vélekedeseker tulajdonitani masok nak, that tmegy formals naivtudateiméleti sz teken, Hizonyos autizmussal él szemelyek kepe sek a mdsodjokti ToM-feladatok megoldasara is {lasd peldaul Ozonoff 6s munkatirsa 1991a,1991b; Happé 1993, Happé 1994b). El kell-e venunkanalv tudatelmeletihipotézist ezen (els6 kézelitésben: annak konzisztensen ellentmonds} bizonyitékok ‘Akonszenzudlis vélekedés szerint nem. Az egyik lehetséges vilasz mindazondlal a hipotézisrésle- _geselvetése, Ezen dllspont szerint az autiszikus Spektrumon van egy alesoport, amelyet nem jelle rmez.anaiv tudatelmelet sérilés, eeknéla szemé- leknél a tidsz tunetet valamilyen mas kognitiv sérlés okozza. Ozonoft és munkatsrsa (19916) ‘empirikusan isalstgmasctotak az az lltsst, hogy ezen személyek esetében (is) jlen van a végreha} té mikédések zavara(Lisd ab), s ezt az aleso portot az Asperger srindréméval azonositotdk ‘Baron-Cohen (1989) vetete fl el6sz6r és ts smasztota ald empirikus adatokkal, hogy az autiz ‘myssal 616 személyek egy részénel vélhet6en nem ‘a mentalizécios mechanizmusok tejes hlinyar6l lehet s26, hanem szignifkins késésrl e mecha- nlzmusok fejl6déseben. A késve, de valoban Kila748 Aneuncocuml Feudoes woud zavaan a2 sunenus ult mentalizdcis képesség magyardzhatja a ma ‘gasan funkciondl6 szemelyek sikerét az egysze- Tabb, formals mentalizaciés tesztek megoldasa- ban. Az autizmus fennmaradasinak feltételezhet6 ‘oka pedig az, hogy a késés maradand6 nyomot hagy egy sor, fel6dési szempontbol a mentaizs- cidn nyugyé mechanizmuson, s ezek a masodla- 0s defictek a mentalizacié beérése utén is fenn- tartjsk az autlzmusta jellemz6 viselkedésmintaza- tokat (késés segédhipatzis ‘Ugyancsak a naiv tudatelméletizavar univerza- ies igyekszikfenntartani az Un, kompenzaciés segidhipotézis, & fetevés szerint a ToM-teszteken viszonylag jl teljest6, autizmussal él személyek valojsban nem birtokoljak a naiv tudattedria me- chanizmusit,s igy nem is reprezentéinak menté- lis llapotokat. Ehelyet sltalinos problémamego! 6 rendszereikre tamaszkodva valamilyenalterna- tiv, nem mentalizécios strategist alkalmaznak feladatok megoldésa sorin, Egy iyen Kompenz ids jllog,alternati stratépiaalkalmaadsa a fel- elezések szerint magas figyelmi Koncentrscot, mentalis eofeszitéstigenyel, ebb6l ereden relat: ve lassi, s sak kisszdma, jl kBrilit 6 kevéssé komplex szitudelokban alkalmazhato (szemben 3 ToM-mechanizmus mikédésének automatikus, Bayors és flexbiisjellegevel,valamint azzal, hogy igen komplex mentalissllapottulajdontssokza is képes). A kompenzacias statégiak eme feltétcle- zett koratai kindljak a potencidlis magyarszatot ‘arrais, miért nem mOkadnek e statégldk a gyors, komplex 6s -zajos" hetkiiznapihelyzetekben, mig, viszonylag sikeresen alkalmazhat6ak a ,steril” la borszituaciokban (Iisd Happé 19%4a). Noha a kognitiv autizmuskutatés egyik kules- kerdésérl van sub, a rendelkezese Allo empirikus ‘evel erdsenaluldeterminaliaka ket alterna seged- hipotézs zt (nem fluent vagy-vagy jelly) dntést, deazt sem teszk lehetve, hogy mindkest celvessiik (azaz aztsltsuk, hogy az autizmussal 6 szemelyek egy 1észe eseteben tokeletesen mika a mentalizdi6,s fjlidesi Késest sem mutaot, Igy ‘juk nem érvényesanaivtudatelmelet hipotézise) ‘Az egyikhisnyzo bizonyfték konkreét Kompenzict 6s strategiak kimutasa volt Saat, ironiamegertes ‘bl szarmaz6 Kise eredményeink els6ként tr {ak fl egy sajtos, mentalizéi6t nem igényl6 kom- penzacis stratégitép intllektst, jo myeli képes- -ségekkelbir6 autizmussal 6 személyelenel (Gy6ri £6 munkatérsal 2002). Bz lehetGvé teszi nyelv ie Tentések nem sz6szerint jelentésének azonositasat egyszetd kontextusokban - autizmussal nem ki <6 személyekndl ez a kepesseg szandektulaidonts son alapl A sérilés korponencialitasa. Noha a hipotézist lsOként megfogalmazs szer2sk (Baron-Cohen és ‘munkatarsai 1985) egyértelmtien amellttfoglal- {akallst, hogy az autizmusban megfigyelhet6 men: talizécis deficit ényeget a mentalisllapotok rep recentécidjinak zavara adja, joggal felételezhets, hogy a mentdlisslapottulajdonttas és az een ala pulé viselkedéspredikci igen komplex, szdmos részfunkei6t magaban foglalo Kognitiy mechaniz- ‘mus. [gy a prioré nem eldénthet,vajon mel rész- ‘makidése silt az autizmusban. Ugyanezen ker As egy tovdbbi~szintén empirikus ~ aspektusa a kompetencia (képesség) versus performancia (eneg- valésitis) kUldnbségtetlalkalmazsisa az autizmus- ban kimutathat6 mentalizacios deficit kapesén, Roth és Leslie (1998) egyrészt igen megeytszien ‘érvelnek amellet, mennyire lenyegl architekturalis kérdéseket érint za distinkci slalaban a kogni iv fjl6désttekintve i; masrésztkimutatak, hogy mig a tipikusan fel6d6 3 6vesek kudarca a stan dard hamisvélekedés-tesztekben periormanciakor. Itoknak tudhat6 be, az autizmussal €6 iddsebb agyermekeké kompetenciaserllésnek. Sajal, mr idézett Kutatdsaink eredményel ugyanakkor arra ‘ulalnak, hogy performanciakodstok is contisk at tizmussal €1 serdUldk és fatal felnsttek mental: _4ci6s teljesitményét (Gy6ri és munkatarsal 2002), Azidegrendszerreprezentdcié és zavar, Termé szetesen igen fontos kérdés, hol és milyen médon reprezentil6dik az emberi agyban a naiv tudatel- iméleti mechanizmus. Az erre vonatko26, aig egy éaizedes mitra visszatekin'd kutatdsok legfonto- sabb eredményeire késobb visszatérink A végrehajté mikadési zavar hipotézisei AZ ALAPVETO ALLITAS + A vgrehalté mutkadések {executive functions} fogalma szorosan kapesol6 dik a frontalis lebeny funkeiGihoz (kotetdinkben lsd Négyessy Liszi6fejezett). Elsoként Damasio Maurer (1978) vetettek fel, hogy a7 autizmus AZ AUTRMUS KOGIETIVMAGYARATAELE 749 hhattereben a frontal lebeny makadési zavara dll hha, majd Rumsey (1985) vizsgaa eldszor empi rikusan e mikédéseket autizmussa él6 mintan. ‘A koraijavaslatotels6sorban Ozonott (Ozonotf és munkatérsai 1991a; 1991b; Ozonoff 1995), illetwe Russell (peldul Russell és munkatérsai 1991; Rus: sell 19976) bontotték ki, finomtottak és timasz: {ottak als részletesebb empirikus bizonyitékok kal. A hipotézis Kindulépontja az, hogy szamos ‘lyan atipikus viselkedésforma, amely az autiz. ‘must jellemas ~ s itt elsdsorban a Wing le trgsz harmadik terete kell gondotnunk: szereotip és repetitv viselkedések, azonossghoz. val6 ragasz ods; de szocilis jellegd zavarok is ~jelen van a feln6ttkor szerzet frontilislebeny-sérlés tneta nnghan i. Aza tény, hogy ezzel egytt az auizmus a szerzett{rontalislebeny-sérilés kevéssé Ossze- téveszthet6, nem rontaahipatévs kézenfokvs vol tat hiszen azegylkesetben szerzet séilésr, ig a masikesetben fjl6désl zavarr6l van 826. &hipo- ‘zs legerdsebb formsjsban magaban foglalja azt is, hogy a vegrehajt6 makidések zavara a primer ogntiv zavar az autizmusban, oki magyasszatot ad magita a ToM éeficitre, s annak oki kovetker- ‘meényeként a tarsas kommunikatly zavarokra is. ‘Min a végrehajtofunkciokat bsszességikben olyan kognitiy rendszerként konceptualizaljuk, amely a kimen6 viselkedés 6 az az zalgalo kogn’ tiv folyamatok végsé bsszerende7ését és kontollst vega, egy ellegzetesen teriletltaldnos mechani: ‘musrOl van s26,Fel6ési szempontbol Salaban is {gen rdekes kerdés, valdban visszavezethetSekeeaz lutizmus igen specifikxus megnyilvanulisai a sz0- cialis és kommunikativ terleteken, illetve a ter- letspecifikus ToM-zavar a végrehajté mOkédések eselleges primer, terletsltaldnos zavaréra, A SERULT MECHANIZMUS + A végrehalto maka ‘ek fogalma maga is neuropszichologial eredet, ‘maga Luristl (1966) szérmazik, aki a pretrontlis kereg alapfunkciojt a viselkedés programozdsé- ban, szabalyozisdban és verfkalisban hatirozta meg. A végrehajt6 makodéseket Luria szellemé ‘ben ma atalaban tgy hatirozzuk meg, mint egy rmegielel6 problémamegoldo bedlitéds fenmtarts sara valo kepesseget,annak érdekeben, hogy a sze ely elejen egy tavoli cet. Olyan komponens ké pességek tartoznak a végrehajt makodések Kizé, ‘mint atervezés, impulzuskontrol, a prepotens, de frrelevans valaszok gitlisa, a bedllit6dds fenntar- tsa, rendszeres kereses,valamint a gondolkods 6a celekvs rugalmassaga. Osszességében olyan makadésekr6l van sz6, amelyek lehet6vé teszik, hogy a szemely a pillanatnyi kornyezet ingerekt6l viszonylag fggetlenl, de a vast folyamatosan rmonitorozva eléren egy kithzittcéilapotot, mi kozben viselkedéset egy reprezentalt (sha szkse ges: médositot) tev alapjin kontrola. A vegze hhaé makbdésekre szdmos modellt dolgoztak Wi, {alin legnagyobb hatist Norman és Shalice (1980) rnevéhez fzddik (lasd még Shallce 1988). BIZONVITEKOK + A hipotézis melltt alapvet6 kor vetlen bizonyitékok viszonylag egyszerd paradig ‘makb0l szarmaznak, s mara kétségtelenné teszik ‘a végrehajtémikodes-zavarjelenlétt az autiszt- kus spektrumzavarokban, Az autizmussal 66 sze- ‘melyek seigaifikansan rosszabbulteljesitenek 32 autizmussal nem kzdd kontroll szemelyekné] olyan ‘végrehatémGkides tesztekben, mint a Wisconsin- artyaszontirozisifladat (WCST), a Kano} Torony- teszt, a Stroop test, Go-NoGo-feladatok. Az autiz- ‘mussal €6 mintaaltal mutatott mintézat jo elk Tonal mas, szinten végrehajté makides zavarokat rmutaté szindrémakban (ADHD, Touretteszindré- ‘ma stb, nyert mintézatoktol (Ozonoff 1997, kv 16 ¢s tamor dttekintés) ERTEKELES + Aksresak a nalv tudatelméleti sé les eseteben a elhalmozot bizonytékok mara ket ségtelenne teszik, hogy maga a végrehaltd mOkt- «és zavaraer6sen jellern7i az autizmussal 6 po- plicit, valszinleg univerzlisezavaresetében 65 sajatos, sak erre az auizmusrajllem2d profit mutat (Pennington és munkatirsai 1997; Ozonott 1997), Noha a2 adatok nem tellesen egyértelm¢- €k,tigy Unik, e2a zavar képes magyarszni a repe titi viselkedésmédokat is (Turner 1997), és kézen: fekvnek tik, hogy ey sor mésikjellegzetességre fs magyardzatotkinaljon a Wing fle tridsz harms dik terileter, Szdmos kézvetetadat utal ara is, hogy a végrehajté makidések (Kora) zavardnak szerepe lehet a szocilis és kommuntkativ terle- {eken megnyilvamul6 egyestinetek kialakitésaban (Uisd Ozonoff 1995). Ugyanakkor ezeknek a hipo- ‘éziseknek mindig meg kell birkézniuk azokkal az750 -AneunonosunHn6ots MODAN ZARA 2 auroMs empirikus és konceptualis érveldel, amelyeka nalv tudatelmélet mechanizmus let az autizmusban ‘mutatot sérlése teriletspecifiitésat tamasztia ald, Ezek a megiontolssok dnt6 szerepetjatszot- tak aban, hogy elvetewék az olyan korat végre- hhajto makodés laps magyarézatokat, amelyek pekidul egyszerden a prepotens valaszgilss zava- ra igyekeztek visszavezetni a nav tudatelméleti feladatokban mutatoxt kudareot. Az. lyen magya- ézatok ugyanis kudarcot jsoltak a hamistérkep- 6 hamisfot6-feladatokban is, ahol azonban az autizmussal 616 személyek mentilis koruknak ‘megfelelden telesitenek (lisd femtebb Leslie és Thaiss 1992 kapesin), LEGFONTOSABB NYITOTT KERDESEK + Noha tobb ambiciézus isévlet is trtént olyan konceptudls ‘modell kidolgozSséra, amely a naiv tudatelméleti Zzavart és akar ebbdl eredeztetve, akir kbzvetle nl a szocidls 6 kommunikati terileteken mu: tatkozé viselkedéses anomlisk jelentsrés2ét egy primer végrehaitomdkodés-zavarra vezetivissza (példdul Russell 1997¢; Pacherie 1997), e modellek jelenpillanarban igen spekulativak, a mellettk fet sorakoztathaté bizonyttékok diteteesek. Ez az is jelemt, hogy noha oksigirelevancisa igen Kezen: fekv6, mégis kevés valoban konszolidaltismere tnk van a végrehajtémakades-zavar pontos oki szerepér6l a tinetek létrehozasaban, s kildndsen a szocilis és a kommunikcios terleteken. Részben ezzel Osszeliggésben tovabbi jelentos problématjelent az elméletel, pontosabban a sé Tllés kauzalisjelentOsegével kapesolatban, hogy ‘nagyon kevés pozitv adat utala végrehajtéfunkei- ‘6k zavardnak korai elenletére az autiszikus 16 ‘désmintazatokban (v6. Charman 2000). AA ayenge centrdlis koherencia vagy részletkozépponti feldolgozas stu hipotezse |AZ ALAPVETO ALLITAS + Frith (1989), maj Frith és Happé (1998) szdmara a gyenge centdlis koheren- cia hipotézisének megfogalmazésa sorin a jarulé- kos jellegzetességek, s ezeken bell is esOsorban az atipikus perceptuslis Integrio, illewe az au- tisztikus adotts4gok jelensége szolgaltak iinduld Pontként, és olyan elmélet megfogalmazisira rekedtek, amelyek nem esak a zavarokat, de az at pikusan magas tellesitményt,iletve a megdr2btt epességszigetok létetisképesek magyazézni. Ai: potézis lényege, hogy az autizmussal é6 szemé- Iyek egy saitos fldolgozas stilt (a orabbi meg. fogalmazésban: zavart) mutatnak, amelyneklénye ae, hogy esettikben gyengébb azatendencia, amely 1 beO¥9 informacotjelentésteli egészleges mints- zatokba szerveal a Kontextusta er6sen érzékeny :médon a kognici6 KUlonbiz6 terUletein és szintje- sn, serdsebb az a tendencia, amely a bejav6 infor idcistizolsltrészletenként dolgozza fel. Ebb6 cred, hogy az érintet személyekidl gyenge telie- sitmenyt vérunk olyan helyzetekben, amnikora fel dat kulesmozzanata input-integraciosjelegd. 4m kar atipikosndl is job teljestményhez vezethet, haa feladat kulesmozzanata éppen arészinforms: ciéknak a Kontextustal fggetlentl tartend kodo- isa és feldolgozsa. Frith (1989) és Frith és Happé (1994) szerint ez sajatos kognti stilus az input Feldolgozdslegktlénbszsbh (példdul perceptuslis 66s nyelvi)terdletein és egymastoltavol szintjein (példsul a korat lati és a szOvegkoherencia meg teremtése) érvényesil [ASEROLT MECHANIZMUS + A hipotzis eayikgyen- {geponta,mintartaHappé (2000) is tl hogy igen evesettidunk magérélasériltnek ttelezet m- Kot. Nem smerjak, sa szerz6ksem kinslnak még tentativhipotzit sem arr, milyen kogitiv tmechanizmmusok é milyen keri reprezentécival veégzika kontextusérzékeny inputintegrcit. fy olan alapwet ~ architekturdis elle ~ kerdesre sem kn vilasztahiptézs van miyen etelem ben tekintends terilealtalanosnak ez a mechani snus: etn, vulaban cents mechanizmstl van+226,amelylegktlnbS2dbb terletek sz rmaz6 informacion végzi az inputintesréciét (ha igen, ez a mechanizmus elven a végrehat@ mi Kodések egy input jeleg aspektusa vagy egalabb isinputjellegdanaldgaihetne, vagy pediga hu rin kognico olyan aspektusieo, amely a kon bid terdletoken é szinoken maki perceptudlis rendszerek mindegyiket kalba is ellemz. Kozelebb jllemz¢s nelkal a hipotéats inkabb empiikus generalizscinakteknthet6, mint as szotosértelmsben vet kognitvelmeletne Ugyan akkor éppen e mechanizmus Kizelebbijellemzése ‘épviset olan ma még nytt kuttisi terete, hol Az AUTEM KOT MGYARACATA LE 751 aneurokognitivautizmuskutatés maj ise jelen- ‘@sen hozzajarulhat a tipikus ember kognitiv rend seer megertéséhez is, Fontos azonban megiegye7- ni, hogy az eredmények nagy egyéni kilonbsége ket mutatnak a autizmuson bells mind a sériles silyossigit, mind mintszatdttekintve. BIZONYITEKOK + Azt, hogy a gyenge centrlls ko herencia vagy részletkdzéppontd feldolgozisi st lus erdsen jellemi az autisztikus spektrum zavar- ral 66 személyeket, 6s ez bizonyos teileteken a tipikusnal mindséyileg gyengédb, mig ms terile- {eken anndl magasabb tellesitményt etedményez, seémos empirikus adattamaszta ala (a2 epyik les. cleginsabb demonstdcit isd Shah és Frith 1993), Mint latuk, Frith (1989) 6s Frith és Happé (1994) szerint ea sajatos kognitystlus az inputeldolgo- ‘288 minden terletén és minden szintén érvenye- sl. Az ere utalo kisérletiadatok a Istds alacsony sintjeit(Happé 2000) atargyelismerésen Jolie 1997) keresaul.adiskurzus szint nyelvi feldolgo- zasig (Frith és Snowling 1983; Jlife és Baron- Cohen 1999) valdban szAmos terlileten kimutattsk ¢ feldolgozAsijllegzotességet ERTEXELES + A kontextusérz¢keny perceptudlis in: tegrdcids tendencla viszonylag gyenge volta mel Jett ehat sz4mos empirikus bizonyitek sorakoztat- hha fel. A kavetkezdkben réviden azt vizsgaljuk meg, milyen oki szerep tuajdontthato ennek a ol dokumentalt jellegzetességnek. A hipotézis eredeti mepfogalmazasaban (Frith 1989) az autizmus minden definitiv tinetének ma- gyardzatatcélozta, és erre a sérilésre mint kogni ly szinten primer zavarraigyekezett visszavezetni ‘anaiv tudatelmelet defictet is, Ugyanakkor, mint Frith és Happé (1994) részletesen érvel mellete, a centrdlis koherencia zavar és a nav tudatelmélet zavat mértéke nem mutat poz korreldc6t, ami valoszindtlenne teszi, hogy az egyik deticitet a _mdsik oki kovetkezményeként tekinthetnénk az autizmusban. Igy az elmélet mai interpretécia (Frith és Happé 1994a, Happe 2000) szerint a nav ‘udatelméletizavar és gyenge centrlis koheren- cia kognitv szinten egymdstl fuggetlentl vari -kognitvjellegzetességek az autizmusban, amelyek Donyolultinterakci6ban alakijsk kia tneteket a kulonbo26 terileteken. Ennek egy sajatos aspek- tusa a kompenzécié jelensége a tudatelmeleti sé rales kapesin: Feith szerint azok az autizmussal 16 személyek képesek kompenzicids stratégiskat kialakitani a sérilt na tudatelmélet| makodések helyet, akiknél viszonylag kevésbé seria cent rills Koherencia ‘A ipotézs ugyanakkor igen kézenfekv6 magya ézatot kin az autizmus szémos sajatossiga ka sin, amelyeket sem a naiv tudatelméleti magya- zat, sem a végrehajtomakodes-elmélet nem tud ‘meggy6z6en motivéln: Iyenek az érdeKl6dés er6- sen besztkilt volta, az észllés sajstossigok, a ke pességek megorzsttszigeei és a savant képessé- sek, az azonossighor valé ragaszkodés vagy asz4- ‘mos autizmussal él6 gyermek esetében megfigyelt sajtos viselkedésminta atrgyak részleteive valé {oglalatoskodis st. LEGFONTOSABB NYITOTT KERDESEK + Mint attuk, ahipotézis kapesin alegfontosabb nyitott kérdés ppen a mechanizans Kézelebbi jellemzése, en: nek azonban, véleményiink szerint, igen messzice -vezet6 kovetKezményei lebetnek. Hiszen amennyi- bem a vizsgdlatok az igazalisk, hogy nem egyetlen, val6ban centrils Kogniti szisztémar6l van 526, ha- ‘hem inkabb kulon-Kolln mechanizmusok egyfata kos jelegzetességés6l~ s mint Ittuk, a pilanat- nyilagrendelkezesre allo adatok inka e2t sugall: jak -, akkor elképzelhet6, hogy bizonyos input rendszerek esetében sérlt 2 az aspektus, mig ms- sok esetében nem. Ebben az esethen azonban nem Js varhatunk szigord korrlaciot a kilonbo26 ter Jeteken, megmutatkoz6 integrscids folyamatok ki- zt, letve nem virhat6ilyen korrelici6 azok eset leges oksdg vetkezményeivel, [gy ua Kellene Gértékelnink azokat az adatoka i, amelyek fenye ben Frith és Happé (1998) elvetetdk, hogy a gyenge centralis Koherencia a naiv tudateiméleti sérulés primer oka. ‘A kognitiv magyardzatok integrécigja felé [Mig kilenevenes évek kizepéig a hdrom elmelet epvisel6i arratorekedtek, hogy az autizanus «den definitivtinetet egyetin elmelettel magyaréz- 2k, és kizben megmutassak, hogy a rivals elmé- letek ata tetelezett serlések vagy relative margi-752 ANcunoROGuTv Foes MODULAR za¥ARA Az ALTEMUS dlls szerepet jdtszanak a tnetek kialakitissban, vagy redukalhatdak a favorizaltelméletekre, mara az autizmus kogniiv magyarézatanak keretl je Tent6sen dtalakuitak, Ennek ket alapyets oka van. Egyreszt, mint atu, a harom nagy kognitvhipo tézisrendszert tekintve bizonyitottnak vehetivk mind a naiv tudatelmelet makodések, mind a veg rehajt6 funkcidk, mind pediga centriis koherencia atipikus szervez6dést muta az autisetlkus spekt rumzavarokban, és ezek a sérilések ok! szereppel birnaka tnetek kialaitésdban. Masrészt az eiol6- ‘lai vizggalatok meglehetdsen heterogénnek mu: tatjak az autizmus hatterében dll okokat. Ez nem ‘2arja ki az, hogy kognittyszinten egyetien .végs6 koz0s dsvénybe” konvergdlnak ezek a7 okok, s egyetlen kognittyrendszer sll minden defini t- net haiterében, dma teljes magyardzainak Igy is el kell szamolna a tobbi, mara mar jal dokumentalt ogni sérléssel is. Azaz, mira a kulskérdéssé— egyben a kognitiv autizmuskatatés alapkerdéséve — az val, mikénttudjuk integrani, egy koherens kau- lis modellbe ileszeni a femtihipotéziseket(lisd err Happé 2000, Russell 1997 illetve Baron-Cohen 2000 idevonatkoz6 megiegyzéseit). igen sok, ki- lnb6z6 mértékben kidolgozot yen javaslate ta Istunk az irodalomban, elemzésik val6szindleg lin monogratit igenyelne. Erdemes ugyanakkor megiegyeznt: noha nehe- zen elképzelhet6, hogy e fonios kognityrendszere- ket érint6 zavarok ne volnanak interakcioban a fe des soran, nines ara garancia, hogy e zavarok oki ‘mechanizmusainak tees integricioja kognitty szin- ten vagy akir neurokognitiv szinten megteremthe- 16. Elképzenet, hogy esak genetikal szinten tli unk alapvetsdsszefiggéste sérlsek hibit, Alternativ és prekurzor-hipotézisek A fent targyalthipotéziseken tl szimos tovsbbi hhpotéist is javasoltak az autizmus vagy valamely Unetesoportinak magyarszatira. E hipotézisek egy sésze olyan mechanizmusok sérilésé felite- Teal, amelyek a fent tdrgyalt komplexebb kognitiv endszerek fej6idési prekurzorsnak vagy elfelté telének tekinthetGek, Itt esak néhény olyan hipo tézist emeltunk ki, némiképp Onkényesen, amely kilndsen plauzibilisé5/vagy nagyobb figyelmet kapott az irodalomban. (Ezen hipotézisek néme- Iyikének sorsa azt is jl jellemzi, hogy a filbdesi ognitv tudoményban, ahol a vselkedéses adatok sak igen kozvetett kaverkezteteseket tesznek le hhetvé az. azokat oko76 feds 6s fldolgozasi folyamatok kapesén, mennyivel konnyebb plauzi- bills magyarazatokat genersini, mint empirikusan is helytllokat.) 626s figyelem (oint attention) Azautizmus szocalis és kommunikati tineteinek ‘magyarézatara mar igen kordn felveteték azt ah potézist, hogy ezek az tn, Koza flgyelmi viselke- ‘dések (joint attention behaviours), lletve az azo kat koordinsi6 Kognitiv mechanizmus kora sér- lesébol erednek. Ezek. vselkedésmintdka tipikus fefl6désben 9-12 ndnapos kor kil kedenek meg. jelenni, és 18-24 honapos korra bontakoznak kir- galas képesség formajaban. A hipotézisneka naiv tudatelméleti Kutatésok tovabbi plauzibilitst kB esondztek, mert szémos kutat6 tulajdonttvalami- len szerepet a mentalizacioelsajttdsaban a k- 28s figyeimi viselkedéseknek (példsul Karmilof- ‘Smith 1991; Baron: Cohen 1995}, leve teint Sket Analy tudatelmelet maksdés leghorabbi manitesz {ei6jdnak (példéul Gopnik és Wellman 1994). Ma ‘igy Unik, a kézds figyelmi viselkedéseker iranyt \ rendszerek primer sérlése valdban az autizmus fegyik neurokognitiv oka lehet, im egyrészt az au tizmus szémos esetében nem mutathats ki koral ‘kbzis figyelmi sérulés, masrészt ez a zavar nem ‘magyardz. meg egy sor, nem szocislis/kemmun- kati viselkedéses megnyilvanulést. Figyelem gen koran felmerUt az a feltevés, hogy egy igen XKorai eletkorban manifesztade tigyelms zavar al ‘aaz.autizmus viselkedéses tneteinek hatterében (attekimtésért Iasi Burack és munkatérsai 1997; Piaisted 2000). Az elkepzeés azértis tarthat érdek lodésre szamot, mert figyelmi zavarok valoban ki ‘mutathat6ak az autisztikus spektrumzavarokban {noha igen vatozatos, dioszinkretikus médon), és elvben kézenfekv6, hogy egy syelmi zavar nak messze hat kivetkezményei vannak a komp: Texebb kognitiv képességek elsajtitdsaban. Emel ALAUTOWUSKOGHT MAGYARAATARELE 783 lett az elmult évtizedben elsdsorban Courchesne ¢skutat6csoporinak munksi révn s4mos olyan ‘neurobio\6giaiadatkerdlt napfényre, amelyek af- sgyelem rényitisaban fontosszerepetjts26 kisagyi- agytorzsi rendszerek fefl6desi eredett strukturdlis serését mutatik, egyes adatok szerint az autiz: ‘mussal 616 minta jelentds ardnyaban (Lisa peldaul Courchesne 1995). ‘A igyeimi hipotérisekkel szemben azonban mar ls6 megfogalmazasukkor felmerilt az a kritika, hhogy ~legalabb is jelen formsjukban - nem kinal- nak eléggé szelektiv magyardzatot. Nem vildgos, miert akadalyozna egy llyen zavar szelektiven a nalv tudatelméleti képesség elsajattsit, mig s2d ‘mos esetben megengedné 2 nyely és szmos mis komplex képesség normalis vagy anndl akir ma: ‘gasabb szintd elsajtitasat és alkalmazasat, Mind- azondital oréntsem kizarhat, hogy e2 az elmélet ‘ovabbi finomitassal magyarézatot kindlhat ezek- +e afeltetelezhetGen szelekt fjlddési hatasokra, ' a korai figyelmi sérlés fontos részévé vilhat a2 tutizmus neurokognitiv magyarézaténak. Korai utinzas Gopnik és Meltzoff (1994) folveteték, hogy a mo- dalitéskézi transzfer veleszletett képessége kulcs fontossigi a naiv tudatelméletelsajtitésaban. Eb ben szerintk fontos szerep jut a veleszletet dn isi Képességnek. Azt vetetek fel, hogy e2 a vele- sziletett utanzdsi képesség volna sérlt az autiz: rmusban, sez a korai viszonylag elemibh sérilés vezetne a naivtudatelméletelsajttisénak hiénys- hoz vagy zavarshoz. A feltevéssel szemben szamos ‘empirikus és Konceptudlis érv hozhat6, mind ati- pikus, mind az autisztikus fjl6desbol (Lisd pela ul a Gergely Gydrgy dltal it fejezetetjelen ketet ben), mikézben - részhen természetesen abbél ceredGen, hogy igen koran manifeszialado séralést felttelez -gyakorlatilag nines mellene s26l6 direkt ‘empirikus bizonyftek. Kontingenciadetekcis és -preferencia Watson (1994), illetwe Gergely és Watson (1999) egy, atipikus selFejl6des atiog6 modellie (isd ajelen kotetben a 14. fejezetet illeszked6 hipoté- zise aban ltja az autizmus esetében az alapvers Aeficitet, hogy az érintetteseeseméknél nem és/ vagy késve &s/vagy csak résclegesen torténik meg, egy alapvetS jelent6séga preferenciavalas: a sajat ‘selekvts és az a7t hovel ingerlés eljeskontingen- cidjanak keresésér6l a magas, de nem tokeletes kkontingencia elnyben részesttésre valé atérés, amely a tipikus fejl6dés esetében 3 hénapos kor ‘kori megtrténik. Ezzel, mondja az elmélet,asz0- cialis vilig megismerésének, a nalv udattedria el sajtisdnak egyik fellbdés!el6felttelehidnyzik. ‘gy parszimonisztikus magyarszatot nyerne a naiv ‘udatelmélet sérlés és annak minden oki Konzek- vencidja is (elsdsorban, mint latuk, a szacislis: kommunikativ terleteken). Masrészt az elmelet direkt magyarézatotkindlna a harmadikteraleten ‘mutatot szémos tUnette, hiszen mivel a személy ‘megmarad a teljes kontingencia preferenciajanal, clyan, az autizmusban gyakran megfigyelhet jel legzetességek Is magyardzatot kaphatnak, mint a rutinokhoz val6 ragaszkodis, illetve a kilonféle repetity viselkedések ‘Noha azelmélettabb szempontb6l kézenfekv, sa kontingenciapreferencia-valtésklonboz5 ido zitéset 6 fokozatait feltételezve az autizmus val- tozatossdgét is képesnek bizonyulhat megragadni, jelen pllanatban igen kevés jl kontrollalt bizanyt 16k taldlhaté mellete (az egyetien dltalunk ismert ‘Kbzvetlen teszteésikisérlet a fetetelezett igen ko ta sérlés kovetkezményeit oval idésebb mintan ‘gyekezett ellenorizni), tovabbibizonytékok nagy része pedig erdsen kézvetet (péiddul Stfanik és ‘munkatarsai 1997) vagy Mlnikai megfigyeléseken alapul. Ugyanakkor kozvetettérvek a hipotezis el- Jen vagy legalSbb is univerzdlis magyarazoereje ellen is hozhatéak - a legfontosabb talin az, hogy az autizmus korai manifeszcioi Kozo sokkal in bb a szocialsjellegd deficitek érhetBek tet, ‘mintsem a harmacik terletr6lszérmaz6 akty tik netek (noha a kontingenciadetekeis hipotzis alap- jsn els6 kizeltésben ez ut6bbiak korai megielené sétvérndnk). Mindez azonban nem zirja Ki, hogy exdsebb pozitv bizonyitékok felmutatdsa utdn a hipotézisfontosrészévé valhat az autizmus neuro- ognitiv magyarézatanak, akar mint egy valtoz6 kognitv sérlésitényez6, akir mint dént6 oki it~ térazautiszikus spektrum egy vagy tab etologiai alesoportja esetében.754, _Aneunorocwi Fos MoOULARS ava Az amans ‘AZ INTEGRALT NEUROKOGNITIV ‘AUTIZMUSELMELETEK FELE Mint utaltunk ra, noha a neurobiologiaikutatésok mar évtizedekkel ezel6tt megkezd6dtek az autiz~ ‘mus kapesin, minden erStesztés ellenére mégnem ismert, mi jellemzl azt az atiplkus idegrendszeri fejl6dési palyst, amely neurobioldgai szinten az autizmus kézvetlen oki hatterst képezi. Noha aKo- ral adatok sokrétisége,iddnként ellentmondssos voltarészhen médszertanihidnyossSgoknak tla donithats (kis é5/vagy heterogén mintak, kontcol- lalatlan komorbiditas stb; lis Bailey é munka {irsai 1995), tény, hogy sem hagyoményos neuro- anatémia- és fizioldgal, sem képalkot6, sem neu rokémiajelrésoldkal nem irk fel az autizmusta Jellemz6 viselkedésmintdzatnak a szindrémsban luniveredlis és egyben arra nézve specifikus neuro biologi korreltumait.Figyelembe véve azonban, a szindréma heterogenitasit, nem is kell feltétle- ‘al egyetlen, univerzalsan és specifikusan sérlt rendszert keresniink az autizmus hatterében. A ‘kézelmelt nagyszm jo kontollst neurobiologiat ‘kutatis pedig jelentdsen leszikitetta keuzslisan is seignifikansnak tGn6 Idegrendszeri serulesek Ikbcet, s megtérténtek az els6lépések a neurobio igi 6s a Kognitiyszintahipotézisek Integraci6 jaa. Az alabbiakban roviden dsszefoglaljuk azo- ata neurotranszmitterrendszerekre,iletve eg. rendszeti struktiréksa hivatkoz6 hipotéziseket, amelyek az irodalmt adatok fényében mira jl alé- ‘timasztottnak itszanak, vagy az Oket Limogat6 evi- ‘denciak ugyan bizonytalanok, de megs nagy hang- sillal vollak jelen az irodalomban az elmalt n& hiny évben, ‘TRANSZMITTER-ANOMAUIAK + Frthet6 médon sz4- mos kutatds célozta-céloza neurotranszmitter- anomaliak feltérasat az autizmusban. A kezdeti eredményeket kovetGen hrom neurotranszmiter a dopamin, a szerotonin és az endogén opistok rendellenessége merit fel szAmottev6 jelolként. Kilondsen a dopamin-hipotéziskapesdn fogalmaz: takmeg komoly reményeket a nyolevanas évek ms sodik, a Kilencvenes évek els felében (lisd elds ‘ul Happé 1994a). Mindhirom transzmitter kapesén, taldlunk olyan viselkedésesjellemz6ket, amelyek Kézentekvéve is teszik ezeket a tentatly hipotézi soket. A seisztematikusabb kutatdsok azonban gy: lore nem teljesttetek be a varakozasokat: noha ‘mindhsrom emitetingerletstviv6 anyag kapesin ‘ra 6s dra Kimutatnak anomdliskat autizmussal £16 mintskon, a rendellenesség egyik esetben sem nik univerzalisnak a stindrOmaban, az eredmeé ryek inkonzisztensek (mindhirom transzmitter kapesén), és kulandsen a dopamin é a szerotonin esetében 37 anomalia autizmusspecifictésa is bi zonytalan, Mindezzel ésszhangban, sajnos nem smeriink olyan hat6anyagokat, amelyek -sajatos, jol Korulir esetektol etekintve - hatékonyan esbk. kentenék az autizmus viselkedéses tunetelt (vo. Bailey és munkatirsai 1995; Rutter 1999; Gillberg Coleman 2000) KOZPONT IDEGRENDSZERI STRUKTURAK ES FUNK- ‘GOK « FisSsorban hagyomsnyos neuroanatémiaié -épalkotasos eljarsokat alkalmaz6 tanulményok ceredményelt dsszegezve Robbins (1997) harom st fog, visconylag jl alstémasztot idegrendszer szin 1 autizmuselméletetelemez, melyek hazom na ‘gyobb rendszerben megfigyelt strukturlis és/vagy funkciondlis anomdliskon alapulnak, s az elmée- teke csoportositsa egybeesiktobb mas szerz6ana- lizisvel is (példéul Bailey és munkatarsai 1995; Gillberg 2000, Gillberg és Coleman 2000) Amediistempordls leben hipotézisének alap Jat elsdsorbanalimbicus rendszethez tartoz6 struk- turikban kimutatotfokozot sejtstitiség és ezzel jr6 degradacio képezi, amelynek hatterében a neurdis feds szelektvlemaradasit feltételezik. Viszonylag kevés képalkot6eljrassal szerzettadat tamasztja af ezt a hipotézist, s a pozitly adatok arsnya messze van atl, hogy az autizmus univer 2lisneurobioldgial Korrelstumnaklehessen ek tena sérlést. Egy lyensérlés ugyanakkor kézen- {fekv6 médon okozhatna socidisdszfunkciGkat a2 autizmusban is, hiszen e strukturdknak a tarsas viselkedés szervezéseben- peldaul az érzelemiels- imerésben ~ jatszott szerepe ismert (lisd példaul Frith és Frith 2000) alatémasatjak a hipotézstf6- emdsbkin e teretek gjszUlbttkor lezisit kive- ‘Gen végzet longitudinalis vizsgalatakbel szarma- 26 adatok is, melyek sérilt szocilis fel6dést & a 'motoros sctereotpis, sat este irdnyul6 viselke- dések megntvekedettszémat mutattak. A frontostratalishipotézst mara hetvenes évek -végen felveteték (Damasio és Maurer 1978), 8 32- ‘61a szimos fontos neuropszichologial adat er6s- cosszecats tette meg (elsdsorban a végrehajtémakodes-zava- rok részlctes dokumentalisa). Neurobiologiai szempontbol az elméletetrészben képalkot6 eis résokbdl szérmaz6 (némiképp ellentmondsos) ‘adatok imaszijikal,alegfontosabl érveket azon- ban a neuropszicholdgiaitesztekkel nyert eredmé- rnyek szolgatatak (példsul Ozonoff és munkatsr sai 1991a, b; Ozonoff 1994; Russell 19972). A hi- potézis funkciondlis plauziblitsst is els6sorban erek az adatok szolgiltajak,részben pedig olyan neurokémial vizsgilatok, melyeka repetitiv ésszte- reotip viselkedésmintazatok hatterében a front sirialilis sruktrdknak a dopaminerg rendszerek ‘lzotaktivitdsdval Osszefiggs funkci6zavarst mu- tattak ki. A frontlislebeny-zavar jelent6ségeter6- siukazut6bbinéhény évbl szérmaz6 MR. és PET- vizsgilatok is, amelvek a nav tudatelmélet| may. ‘desert feleldsrendszereketelsdsorban ezekrea kér _gitertletekre lokaliljk- noha atralizSciskap- esd némikeépp ellentmondsosak az eredmények {példsul Fletcher és munkatsrsa 1995; Stone 2000; ‘Brownell és munkatérsai 2000; Frith 6 Frith 2000), Noha, mint ltt, a végrehajtémakbués-zavarok, a sztereotp viselkedésmintak, az autizmus defn ciojaban kézéppontidevidns szocisls viselkedés- ‘mintSzatok,iletve a mentalizci6 Koz oki kap- ‘solat az autizmuskutatis egyikigen dsszetetalap- kérdése, sa prefrontalis kéreg zavara minden bi- 2zonnyal kizépponti szerepet kap mad a magyaré- zatban. ‘A Kisagyi-agytorst hipotézist olyan vizsgslatok alapoztak meg, amelyek a kontroll személyekhez képest sokkent kisagytériogato (a VI-VIL lebeny- ben), iletve bizonyos agytorzsistrukturak csokkent smerect tall autizmussal 616 személyek eseté ben, rszhen kepalkot, részben hagyominyos neu: roanatdmiaieljirdsok sepitségével. A mintdk nagy éretének és dletkori viltozatossiganak KOs260 hhetden bizonyos fejl6désitrendeket is sikerlt zo- nositani, A hipotézis kapesin az egyik legion: tosabb probléma, hogy afeltételezetidegrentisze si zavart miként kapesojsk Ossze az. autizmust efinial viselkedéses mag tinetekkel - az egyik lehetséges kapesolatafigyeimi zavarlehet, de, mint lattak, maguknak a figyeimi zavaroknak az okisze repe is erdsen kérdéses. Nem vildgos egyel6re az sem, mennyiben specifikusak a feltrt ksagyi és ‘agytorasi anomalidk az autizmusra nézve ~ vagy 755 az ahhoz oly gyakran tasulé ments retardaci- valallnalcedsszeflggésben, Ugyanakkor publik tak olyan kutatdst is, ahol a jl kontroll vizsgs- Jatban nem kaptak meg ezeket az eredményeket, viszont a kisagy egész¢térint6 nagyobb térfogatot tapasztalak (Piven és munkatdrsl 1997). Aifogs agyi anomdlidk. Ujra és sia elotérbe kkerllnek zak az adatok, amelyek megndvekedett _agytéxfogatot mutatnak~ésigynagy terleteket éin- 16 anomaliskra ualnak autizmusban. Az el6fordu: isi gyakorisig azonban igen tavol van az univerzs list, rdadssulesbkkent agytérfogatra is talslunke adatokat. Az tfogo sérlést példsul Bailey és mun- ‘atarsai (1995) -hangsilyozotan tentaiven ~acent ralis Koherencia zavarsval, mint tedletsltaldnos ognitiv defictel kapesola dssz. OsszeGzes Konszolidlt eredmények és nyitott kérdések ‘az autizmus neurokognitiv magyardzataban Mint latuk, a harom nagy kognitiv hipotézis mel lettnagy mennyiségd empirikus bizonyték halmo- _zédot fel. Kognity szinten a dnt kérdés ma ahi rom sérlés kbzéti kauzdlis viszony, megengedve természetesen, hogy ateljes~s kulonésen 2 zavar hheterogenitésit is feldlel6 - oksSgi mintézatban ezek akar egymast viszonylag fUggettenl vari Jo faktorokkent jelentkeznek. Ennek a Kauzalisviszonynak gyakorlati szem- pontbél is kiemelt aspektusa az elsblegességilt- ‘vea koralneurokogniti sérilések kéndése, It azon- ‘ban metodol6glaiakadalyok is neheztk a kutatit: az autizmustsltalaban 3 éves kor kardl vagy meg késobb szoktsk diagnosztizalni, esak igen rtkin keteves kor ett, sgyakorlatilag sosem 18 hénapos kort megel6z6en, Ugyanakkor a korai fel6désre vonatkoz6 adatok fényében lehetne igazan haté konyan értekelni a kllonbo26 prekurzor jellegd hipotéziseket is ‘A kezdeti,biztaté lépesek, dgy tnik, az ide rends7er hater feltirésa kapesén is megtorténtek, 5 tentatl leképezés is kindlkozik egyes kognitiy ¢s neurobiologiai sérilések kéz6t. A jelenleg ren: elkezésre i eredmenyek tukrében a prefronslis, ‘rg folds zavardnak oki szerepe az autizrmus756 /ANEOROSITVFEXDDES MODULA Za A AUTOS tneteinek kialakitéssban (Osszefiggésben a vege reajté makdések és a naiv tudattebria sé ei- lbdiésével) jl alatamasztott eredmények alapién biztosra vehet. ‘Mit tanultunk a tipikus elméré! 22 autizmuskutatasb6l? ‘Az autizmus-kutatés a legtsbbet kétségkivilanaiv tudatelméleti mechanizmus természetenek és fe} lodésének feltérésival jrult hozzé a tpikus elme sfejlddesenek megerteschez, kulondsenanaiv tu dattesria terletspecifikus volt illetéen. Ugyan- akkor szémos, itt nem targyalt bizonyitekkal szol gilt arra nézve is, milyen feilides és Funkionslis kkapesolatban van a naiv tudatelméleti mechani mul a szocidlis € kommunikattv Képességeket IRODALOM. hhordozé mas kognitiv mechanizmusokkal. EDbOL 4 szemponth6l kulesfontossdgiak azok az empit usbizonyitékok, amelyekkel az autizmus szogalt 4 nyelvhasznilat, a kommunikécié és a szocilis ognicis viszonytillet6en, 6s a szindékattribi- cidnak, illewe szAndékfelismertetésnek a prodok tiv emberi kommunikacisban jatszott kizépponti scerepére vonatkozian, ‘Altalinosséghan pedig az autizmuskutats—mas specifikus fejl6dési zavarokbl szérmaz6 adatoke kal egyutt-hozzS}srultannaka felfogisnaka meg cerGsltéshez, amely szerintgenetikaltényez0k igen specifikus szerepet wlthetnek be a kognitv fel «désben, Ezzel, ha nem is kOzvetenil, egy erdsen Inndtista-modulars elképzelést masz ala, de azt sugallja, hogy az emberi genom egy meglehetdsen _gazdag és specifikus mentaisarchitektat predise Ponsl. |APA {American Psychiatric Assocation] (1994). Diagnostic and staistia! manual of mental disorders, Ah ‘edition. Washingon, DC., American Payehatic Axtoeiain, Astington, J. W, (1988) The Childs Discoey of the Mind. London, Fontana Press. ‘Aszals, 6. Gy6r, M. (1998): Abels simul, min az eme/agy ek alapunkiea, Funkcionlis neurobiolgalhiptersek. In leh Cs. (szerk): Megismerésudoradny és mestersgesiligencia. Budapest. ‘Akademia Kids, Bal, A.~ Philips, W,- Rute, M. (1995) Autism: Towards an Integration of Clinical, Neuropsychologieal, and 'Neitobologcal Perspectives. Child Psyehol Psych Vo. 37, No.1 89-126. Baron-Cohen 5. (1989). The autistic chil’ theory of min: A case of specie developmental delay. J Child Prychat seh 30, 285-298 Baron-Cohen S, (1995). Minablindnes. Cambridge, MA, MIT Pres. Baron-Cohen, S~ Bolton, P2000) Auizmas. Budapest, Osiris Kad, Baron-Cohen,S (2000), Theory of ind i autism: a fifteen-year overview. Baron-Cohen eta, 20003, Baron-Cohen, S- Les, A. Pith, U. (1985) Does the autistic child have a theory of mind”? Cognition 21, 37-46 Baron-Cohen, 8 —Tager Fisher, Hl. ~ Cohen, D.J ods) (2000). Understanding Other Alnds: Perspectives from Developmental Cognitive Newoscence (2 edn.) Oxford, Oxford Unversity Pres. Baron-Cohen 6 -TagerFlsberg H.~ Cae, D. J. 20006). A Note on Nosology In Baron-Cohen et al 2000, Boucher, J (9). What cou possibly explain aitsmt In Carruthers, P.- Smith, PK. (eds) (19962). 223-241, Brownell, H. Grfin, Rt al. (2000). Cerebral lateralization and theory of mind, in Baron-Caben, 8. - Tage Flusber. H. Calten,D. (2000, Bryson, SE. (1997) Epidemiology of autism: overview and issues outstanding In Coben, D.J. Volkmar, FR Burack, JA, - Enns, JT etal, (1997) tention and Autism: Behavioral and Electrophysological Evidence. la (Cohen Volkmar 1997 Caruthers. Sith PK. (19960), Inzodston. in Carruthers, P= Smith, PK. (eds) (29960) CCarrathers, P= Smith. Keds) (1986), Theres of thaones of mind. Cambridge, Ui, Cambridge University Press (Charman, T2000). Theory of mind and the early dlagnosis of autism. In Baron-Cohen ea, 20008 RoDAOM 757 Cohen, D.3.- Donsellan, A. M. (ds) (1987). Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disntes, New ‘ors, Wiley. {Cohen D.3.- Volkmar, FR. (eds) (1997). Handbook of Autism and Penastve Developmental Disorders, 2° ‘tion, New York, Wiley. ‘courchesne (1995). New evidence fr cerebellar and brainstem hypoplasia in aust infants, eiléren and ‘adolesceats the M imaging study by Hashimoto and colleagues. J urism Deve Ds 25, 19-22 (Cui, G. (196). Simulationsheory. theory theory and the evidence fom asm. In Carruthers, P- Smith, PK. (eds) (1996), 242-256 Damasio, A. ~ Maurer, KG. (1978). A neurological model of childhood autism. Arch Newel 35, 77-786. Davies, M,- Stone, Teds} (1995) Mental Simuation, Boaluaions and Appliations. Oxford, Uk, Bas, ‘lack Fecher, .~ Happé, Fetal (1995) ther minds inthe brain: functional imaging study of theory of mind” in story comprehension Cognition (S7}2 (1995) 109-128 Frit, U. Baron Cohen, 5. (1987). Perception mx Autistic Children. Chapter 5 in Cohen and Donnella (es) Frith, C.~ Frith, U. (2000) The physiooglal basis of theory of mind: funesonal neuroimaging studies. tn Baron Coten, S.~ TagerFlusberg, H.~ Cohen, D. (200) Frith, U.~ Happé,F. (19842). Language and communication in aut disorders. Phi, ans. R. Soe. London, 346, 97-108. Frith. Happé, FG. E(1984b). Autism: beyond ‘theory of ming’. Cognition 50, 118-122. Fit, U.- Snowing, M. (1883) Reading for meaning an reading for sound in aise and dysexe chien, Devel Psychol 1, 329-342. rit, U. (1989). Autism: Explaning the Enigma, Oxford, Bas Blackwel. Magyarul: Autiomus, A rely yomdban. Budapest, 1981, Kapocs. (Gergely C. Watson 5. (1999). Early social-emotional development: Contingency perception and the socal Diofeeback model. In P Rocha (ed): Barty Sotal Cognition. Mahwab, ND. Eclaurn. (Gergely Gy. - Magyat. J - Balazs, A. (199). Childhood autism 2 ‘lindnes' to less than perfect contingencies Poser presented a the BiemalConfrene of the ncernational Sete) for Research i Childhood and Adolescent Paychopattelogy (ISRCAP?, Barcelona, 16-20 June, 199, ‘berg. C.~ Coleman, M. (1992). The Biology ofthe Autistic Syndromes. 2 elton. MacKeith Pres. Givers €: = Coleman, M. (2000). Te Biology ofthe Autistic Syromes. 3" eiion. MacKeth Press. Gillberg,C, (2000). An overview ofthe biology of autism. Conference paper Atom Europe Congress, laseau, Selon. CGoldiar, W. (1956. Receptor preferences in schizophrenic children. Arh Neural Psych 76, 643-653, Gopnik A. = Capps, L Melizot, AN. (2000). arly deores of mind: what the theory theory ean el ws about in ‘tam. In Baro Cohen ta, 2000 Gopnik, A. - Metzoff, AN. (1954). Minds, bodies, and persons: Young children's understanding of the sll and thers as reflected inition and theory of mind research, In Pater, ST.» Mitchell R. W. » Boccia M.L. (eds) Setfaaareness in animals and humans. Cambridge, Cambridge University Pres, 165186 Gopnik, A. Melizoff, A. (1996). Words, Thoughts and Theories. Cambridge, MA. MIT Press, Gopnik, A. - Wellmana, HM. (1994). The theery theory. In Hirschfeld Gelman, . (eds) [Gotdon, R.(1996). Radical simulauonism, in Caruthers - Smith (eds) (1996). 11-21 ‘Gyo, (2002) Az ember! Kognity cendszerszervezlése és az autizmus:evicis prspektvak. Magyar “Tudor CVI (XLVI, 1, 64-70, Gyo, ML = Gy Stefan, K,-KanizsaiNagy, 1» Ralzs, A, (2002), Naivtudateiélet és nye pragmatka ‘mapasan funkonsldautimmusban: eprezentcios Zavar, performancia kori, vagy kompenzsei? In Racsmany, M.~ Kes, Sz (zerk): Arcutektira és patoligia a mepismensben, Budapest, IP Happé,F (1983). Communicative competence and theory of mind in aus: A test of relevance theory. Cogition 4, 101-9 Happé, F (199), Autre, An introduction to pycholgical theory. London, University Collegeof London Press. Happe, F (1994) An advanced ts of theory of mind: understanding of sory characters’ thoughts and Telings by ‘ble atl, mentally handicapped and normal children and adults, J Aum Deve Dis 24, 129-158 appé,F (2000). Pars and wholes, meanings and minds central cherence and its elation te autism, In Baron ‘Cohen ~TagerFlasberg- Cohen (eds), 20009 ape F.- Brownell H. - Winner E (1995) Acquired theory of min impairment flloring stroke. Cognition (00)3 211-240,158 ANeunKDCNyFNOnes MODULARS ZAVARA AZ AUTEMUS Hermelin, 8 - O'Connor, (1970). Pychlagioa! Experiments wit Autistic Children. London, Pegamon Press Ties, 1998 eyes, M. (1998), Theory of mind in nonhuman primates. Bev Brain Se 21 (0). 101-134, itso, L.A, Gelman, 8. feds) (1994). Mapping the mind. Duin specificity in cognition and culture ‘Cambridge, Cambridge University Press. Jolie, T. (197), Central coherence dysfunction in autste spectrum disor. Happe,F. (2000, Jolie, T-BaronCohen.. (1999), A test of cetral coherence theory: linguistic processing in high unctoning ‘alls with autism oc Asperger syndrome: socal coherence impatreé? Cognition 7, 149-18. Karmiloff Smith, (1992), Beyond Mdularey.A Developmental Pespersve on Cognive Science. Cambridge, MA, MIT ress Kiss $e (1996) Ar clmélet-lmet 6 a simuleids meghézelis szerepe a gyermek udatelméletének magyarizatiban.Pzicholgia 16, 383-396. Leslie, A-M_[198)_Petence and presentation: The origins of theory of mind” Poyehol Rev 94, 412-426. Leslie, A.M, (1994). TMM, ToBy, au Agency Core architecture and domain specificity. In Hirschel, LA = Gelman 8. (es) Leste: A.~- German, (1998), Knowledge and Ability in Theory of Mind! One-eyed Overview of a Debate. In Davies, M. and Stone, T (eds). Menta Simalazon. Evaluations and applications. Oxon, Basi Blackwell Lelies A. Thais. (1992) Domain specify in conceptual development: Neuropsyehologea evidence fom ‘autism. Cgation 43, 235-251, Lovaas, O-- Sehrebman, 1. ~ Koegel, R,- Rehm, R (1971). Selective responding by autistic children to multiple Sencory input J Abnorm Psychol 77, 211-22. Lai, AL, (1966). The higher cortical fection x man. New York, Base Books. Nichols, S=Stch, Lele, A. klein, D. (1996), Varta of ofine stmuation InP Carruthers ~ PK. Smith (eds), 1996, Normar'D.- Shall, T (1960). Aterton o action: willed and automate contra of bear Cente for Human Information Processing, Teccal Report No. 99. University of California, San Diego. ‘omni MR, E.R (1968) Perceptual incoasancy in early infantile autism. Ahi of Genera Psychiatry 18, 76-98, ‘ozonoft 8 1998) Executive Functions in Autism. In Schoper,E.~ Meso, G. (ds): Learning and Cogton in “tsi. New York, Plenun Press. ‘Ozonof§ (1997). Components of executive function in aim and other disorders. In Russo, 3.(e) (19970. Szonoll, §.- Pennington, B:F.- Rogers, $1. (19912) Executive function deft In high aneioning autistic individual Relationship to theory of mind. J Cd Poco Pye 32, 1081-110 ‘ozonoll, 8. Rogers 5.) - Pentngion, 8 F (I9918). Aspergers syndrome: Fvidence ofan empirical distinction ‘rom high fonctioning ast. J Ci Pye Pych 3, 1107-112, Pachene, E (1997) Motorimages, selconsrousness and autism I Rossel (1997), (ed): Autism as am "Eecitve Disorder. Oxford, Oxia University Press Pennington, BF - Rogers, 5.Js etl (1997). Validity tests of the execuitve dysfunction hypothesis ofa Russell J, (e.). (1997). Pern, J, (981), Understanding the Representational Mind, Cambridge, MA., MIT Pres. Pinker. (1994). The Language Instinct. London: Penguin. Magyar A nyeltdston. Budapest, Typtex, 1998, Piven, J. - Saliba, K.~ Bale, ~ Arn, -S (1997) AR MJ study of aus: dhe cerebellum revised. Neuriogy 49, 546-851, Paiste, KC. (1997. Aspects af autism that theory of mind cannot explain. n Coheo,D. J ~Votkmat FR. (eds) Plgh Cs, (2000), Modularity and pragmatics: some simple and some complicated ways. Pragmatics 10:, 415-838, Robbin, T, W, 1997) Integrating the neurobiological and neuropsyehological dimensions of autism. In Russel (ed), 19974 Roth Les, A. M. (1998) Solving belle problems: toward a ask analysis. Cognition 66,131 ‘Ramsey, M. (1983). Conceptual problem solving in highly verbal, onretarded autistic men. J Autism Deel Dis, 15, 23-36. Rossel. (e.) (19974): Aus as an Executive Disorder. Oxford, Oxford University Press, Russell J (1976). Introduction. n Russel, J. (ed), (19972), Russel J (19970), How executive disorders can bring about an inadequate theory of ind’. In Russell. (ed) (19974). Russel J Mauthnet,N.~ Sharpe, S.Tiswll,T (1991. The windows ask" as 9 measure of strategic deception in preschoolers and autistic subjects, Br.) Devel Psychol 9, 331-349, Inooaiowt 758 user, M, (1999). The Emmanuel Miler Memorial Lecture 1998. Autism: Two-way Interplay benween Research and Clinical Work. J Child Psychol Psy Vo. 40. No.2. 169-188 Sacks, O- 1995). Prods. Inn Aruhropologis on Mars. London, Picador. Antropoligus a Marson. Budapest, 1958, Osis Schople,E. (1965). Barly infantile autism and receptor processes. Arch Gen Psjeh 13, 327-335, Shah, A rth, U. (1993) Why do autistic individuals show superior performance an the Block Design task J Child Psyehal Psp 24, 613-620 Shall, T. (1988). The Allocation of Processing Resources: HigherLevelContol. In From Neuropsychoagy 0 ‘Mental Structure. Cambridge, Cambridge University Press Specber, Wilson, D. (1986) Relevance. Cammanication and Cognition. Cambridge, MA., Harvard Univesity Press Stank K.- Bazs A. - Gy, M.- (1997). Mirror set recgnition in chien with autism. Empirical findings and theoretical considerations Vth European Confrence on Developmental Psychology. Rennes, Francaorszag, ‘Stone, V. (2000). The role of frontal lobes and the ama in theory of mind. In Baron Cohen, 8. ~ Tage lsberg. H.- Cohen, DJ. eds) Seatman, P~Jones, M. 8. (1591), 1@ and the genetics of autlsm. J Cid Psychol Pach 32, 897-908. ‘TagerFlosberg. H. (2000). Language and understanding minds: connections in autism. In Baron-Caben et al 2000 ‘TogerFlusberg, H. and Sullivan, K. (1995) Atsboting mental stats to story characters: A comparison of Ratatves produced by autste and mestaly retarded individuals. Appl Psyeholng 16, 241-256 ‘ger Flusberg,H.~Sulvan K (2000). componential view of theory of ming: evidence from Wiams syndrome. Cognition (76), 1, $9-9 “Turner, M (1997). Towards an executive dysfunction aceount of epetive behaviour in autism. In Russell J. (ed) (19970). Volkmar, FR. ~Klin, A. ~ Cohen, DJ. (1987). Diagnosis and Cassifiation of Autism and Related Conitons Consensus and issues. In Cohen, DJ.» Volkmar, FR. (eds: Handbook of Autism and Pervasive Developmental Disorders. 2nd ed. New York, Wie. ‘ateon, 15, (1994), Detection of sell The perfect algorithm. n Parker, 8, ~ Mitchell, R. W.~ Bocela, M. Le (eds): Setfauarenss in animals and humans. Cambridge, Cambridge University Press, 131-18. ‘Wellman, H. (1950). The Childs Theory of Mind, Cambridge, MA, AIT Pres. [WHO [World Heath Organisation (1990) nterational Classification of Diseases. 10° revision. Chapter V. ‘Mental and behavioural dsorders (including disorders of paychologcl development) Diagnostic cra for research. Geneva, WHO. ‘Wire, H. Perner, J (1983). Beliefs about belies: Representation andthe containing function of wrong beliefs in young children’s understanding of deception. Cagtion 13, 103-128, ‘wing, L- (1996). The auriste spectrum. A guide for parents and profesionas. London, Constable. Wing, L~ Gould 3 (1879). severe impalrments of social interaction and associated abnormalities in children ‘epidemiology and classifiaton. J Autism Devel Dis, 11-29,