UNNEPI TANULMANYOK MATHE GABOR OKTATOI PALYAFUTASANAK 50. JUBILEUMARA Studia sollemnia scientiarum politico-cameralium Szerkesztette: Kis Norbert, Peres Zsuzsanna D1atoc Campus Kiap6 * BUDAPEST 2017Képes Gyorgy Az 1849. évi din alkotmany A Din Kirdlysdg (és a vele a 14. sedzad végétdl perszondluniét alkoré Norvégia) kormanyformaja III. Frigyes 1660. 6szi dllamesinye éta abszolit monarchia vole, melynek kormanyzati rendszerét egy kiiln alaptérvényben, az 1665. évi Kongelovban régaitették. E szerint sem orsziggytilés, sem mas korporatiy szerv vagy képviselesi forum nem miikéddtt az orszgban.’ A térvényhozas joga és minden egyéb ,foldi hatalom” a kirélycillette, aki birodalmae az dleala kineve- zett és kizdrdlag ncki felelds hivacalnokok segitségével korminyozta.? Az enevelde (egyeduralom) rendszere az 1848-49. évi curdpai forradal hullamig srinte zavarealanul mikédéet, azt még olyan hatalmas megrazkd- tatisok sem tudeék megingatni, mint az 1813. évi Allameséd és az 1814. évi kieli béke (Norvégia elvesztése).’ Még a Keresztély Frigyes din erénérdkos kézre- miikodésével kiadote 1814. évi liberdlis norvég alkotmany* sem érezcerte hatését Koppenhagtban, csak az 1830. évi eurdpai forradalmi hullim hozott némi (az ab- szohit monarchia rendszerét alapjaiban meg nem valtoztaté) enyhiilést> BazGwss0, Michael (1998): Danmark 1848, Systemskifte og borgerkrig. Fortid og Nutid, No.4 251-269, 255. Hentz, Nils (1969): Elements of Nordic Public Law. Stackholm, P. A. Norstedt & Soners Forlag. 54 A Kongeluveblesa din abszolic monerchiésélbivebben: Kéves Gyirgy (2011)-A din példa, Abscoluizamas azelmélet6l a gyakorlcig. In Keres Gybrgy (seek,)- dz abszolis monarchis. Budapest, Gondola Kiadé. 136-168, BATH, Matthias (2014): Kopenbagen. Eine Biggraie. Menschen und Schicksale oon Absalon eur Kleinen -Meerjungfiau. Mainz am Rhein, Niinnerich:Asmus Verlag & Media, 101; Kas, Alekszande Sz. (1976): A skandindv orsdok tirténete. Budapest, Kossuth Kbnyvisiad, 132.5 KOULE, Ebbe (2008): Danmarks bistorei et glohas perspeltiv, Kebenhavn, Gyldendal. 164. Se1DELIN JACOBSEN, Helge (1986); dn Outline History of Denmark, Kebenhavn, Hast & Son Forlag, 92. * A clmis6l bovebben: Kiéres Gyérgy 2014): Az 1814, és norvég alkoceniny. Jagtdrténet Scemle, 16. ext 1.52,26-38 © Rad Reniea (2013): usseriaschleswig politikéjs, 1848-1852. Budapest, Gondolat Kind. 46-47.UNNEDI TANULMANYOK MATHE GABOR OKTATOI PALYAFUTASANAK 50. JUBILEUMAR ® AZ ELSO LEPESEK EGY KEPVISELETI RENDSZER FELE VI. Frigyes a korszak veret® jogasea, Anders Sandoe Orsted titkos tandcsos javas- lacdra 1831. méjus 28-dn kiadott rendelerében ~ a forrongé slesvigi és holsteini német nemzeti liberdlisok lecsillapicdsa érdekében ~ alaceval6i szdméra tartomdnyi ntendi gyilések” (ctenderforsamlinger) létrehozasie engedélyezte.® A jogszabsly értelmében ¢ gyiilésekbe a varosi és vidéki ingatlanculajdonosok és nagybérl6k vilaszthattak képviseldket.” A gytiléseknek konkrér déntési jogkdritk nem, csupan konzultciés szerepitk volt, VI. Frigyes éltal éevett porosz. mintinak megfeleléen.* A szakirodalomban ckorlitozore jogkérak miatt terjedt el e forumokra a rédgivende stenderforsam- Linger (,tandcsad6 rendi gyiilések”) megnevezés. Mindezck ellenére sem elvitar- haté a dan alkotményos monarchia lécrejottében jétszote szerepiik, elsdsorban azért, mert megnyilvanulési leherséget biztositottak az ellenzék szdmira politika é kézjogi kérdésekben? Fontos rovabba, hogy ¢ gyiilések munkéja révén jértek. écre 183741 k6zdte az elsé helyi énkormanyzatok Dénidban."? VIL Frigyes, aki koronaherceg-régensként (kronprinsregent) ténylegesen mar a2 1784, dprilisi dllamesinye dta, kirdlyként pedig 1808-t61 gyakorolea az al lamféi hatalmat, 1839 decemberében elhunyt, Utodja (VII Keresztély néven) Jansson, Torkel (2016): The Consiusional Situation. In KURI E. I. OL#sE%;JentenE, (ds): The Cambridge History of Scandinavia. Vol. 215201870, abridge, Cambridge Universicy Pres. 907~ 914s Ferpax, Ole 2010): Danmarks bstore. Kobenhavn,Gyldendal, 179s Riss, Thomas (2012) Von _Absolusmus zurkonstuionllen Monarchic in Dinemark und den Hersogedmern. Mir 1848 bis ani 1849.19 Loraenr,Sonke ~ MerpunG, Okko ~ Rus, Thomas Hog) Die Enprebung dey Vefesungn der danischen Monarcie (1848-1849) Bern, Peter Lang, 11-24, Ls SKOVGAARD-PEFERSEN, Vag (2016) Deamack. The Emergence of the Nation State la Kount, E. 1. ~ Outsew, Jensen E (eds): The Cambridge Hizoryof Scandinavia, Vol. 2 1520-1870. Cambridge, Cambridge University ress. 946-961, 950-952. ‘Atendelreeljes szovegée dal lsd Rats, Thomas ~ LOERERT, Sdnke ~ MICHALSEN, Dag ~ISDERG, Magnus (eds) (2008): Consituton of the World om the Lae 18% Century to the Middle ofthe 19° Contry. Vol 6. Constitutional Documents of Desmark, Norway and Sweden, 1809-1849. Minches, De Gruyeer~ Saur 31-32. Din-németkéthasibosviltoratban isda alibb honlapon orci: wwverfssongen.c/ KXUDsEN (2000): 4.10. 495, Brrexss0 (1998):j,m. 257s Fen ou.as (2010): 4 a9, 1A; KNCDSES (2000): 1. 4985 RVING (1988) fm 2604 Vastares (19984 60. Frasosty, Steen Ro (2001): Denmark 1848. The Victory af Detnocracy and the Shattering Conglomerate State, In Dow, Dieter ~ Haver, Heine-Gerhard - Lancewiescn, Dieter ~ SPERBER, Jonathan (eds): Eurmpedn 1848, Reeolutton and Reform. New York-Onfond, Berghah Books, 289-312 295. Jon (1986): nt M6 KAN (197% Goos-Lanses (19 Frrhe i. 20004 ms. 498. 2. Rada (2013}c4. 01. 84-855 Rats (2012) Fraxpsty (2001): 4, 92,296,AZ 1849. EVIDAN ALKOTMANY ® nem volt, utdbbi kapesén az vole az elképzelésitk, hogy akormény nema térvény- hozasnak, hanem a legfelsbb birdsignak tartozna felelésséggel.”> A nnémet és a din nemzetiliberdlisok czzel az alkotmanykoncepcisval is elége- detlenck voltak. A németek tovabbra is kiln alkotminyt kéveteltek Schleswig Holstein” szdméra, mig az Ejder-dinok azt kifogisolték, hogy ez a javaslat sem kezelte volna egységes nemzetallamként DAniat és Slesviget. Az 1848. februdr végi franciaorszgi forradalmi események mindkée tdbort felbétoritottak, ugyan- akkor VII: Frigyes marcius 4-ci nyilatkozataban vilégossé tette, hogy nem kivan cleger tenni német alateval6i azon kéverelésének, hogy a hercegségeknek a Német Szbverség keretein belil, Danistél Fiiggetleniil adomdnyozzon énillé alkotmanyt. Az Ejder-dinok 1848, marcius 11-én gytileek dssze el6szdr a koppenhagai kaszinéban, ahol vezetéik éles kirohanast intéztek a schleswig-holsteinistakkal szemben.® Az indulatos szénoklatok persze nem sok tiidonségot tartalmazcak, csupan aze erdsitették meg, hogy Holsteinnek, ha akar, joga van elszakadni Daniatél, azonban Slesvig ,tdrténelmi jogon” szervesen Danidhoz tartozik.” A dan liberdlisok (kimondatlanul) attél féltek leginkabb, hogy a kiraly - érzé- kelve a németorszdgi forradalmi hullim erejéc ~ tandcsadéira hallgatva végiil engedményt tesz a schleswig-holsteinisea tébor felé azért cserébe, hogy AllamfSi tiszeségét a hercegségekben (akér perszondlunié forméjaban) megtarthassa.”® AA bécs és berlini forradalmak, valamint a Rendsburgban dsszegyitlt schles- wig-holsteinista »szakadarok” megismételt kévetelései (és dllitélagos fegyveres lazadasa) hirére az Ejder-dénok 1848. marcius 20-an vezetdjitk, Orla Lehmann kezdeményezésére mésodszor is gytilést tartottak a kaszinéban. lev ismét hatéro- zottan Alldst foglaltak a nemzetillami alkotmény elfogaddsa mellect és stingeteék az abszolutista kabinet, a titkos dllamtandes feloszlatését. Kéveteléseiket misnap reggel a varosi tandcs tagjai vezetésével, iinneplé tomeg kiséretében vitték a ki- rily el. VII. Frigyes valaszul a palota erkelyérdl kozélee az egybegyiiltekkel, hogy mir teljesicette is kvereléseiket: ya régi kormdnyt meneszeettiik, az nem lécezik tébbé”.” Az uj pfelelds” kormany megalakitdsaval elészdr a kirdélyhii mérsékeltek kéziil probale valakie megbizni, de mindkéc jeldltje kudarcot valloct, mert nem jutote egyezségre a nemzeti liberilisokkal. Végiil Adam W. Moltke grof tudoce © FRANDSEN (2001): 297, * Kaus (2008):i.m. 171; Vawaeew (1998):i.m. 61 © Franpsex (2001): i m. 298 & Jespensen,Knud J. V. 2011}: 4 HistoryfDenmark, Second Edition, New York, Palgrave MacMillan. 65 ® Fexpnaex (2010): i,m. 187; JusrERseN (2011): jm. 65, KOMLE (2008): i,m. 172.; RAB (2013) 4m, 86; RVING (1988):i, . 2703 SEIDELIN JACOBSEN (1986); 1797. © Vasente (1998): 215i ONNEPITANULMANYOK MATHE GAHOR OKTATOI PALYAFUTASANAK 50, JURLEUMAKA 1 Kormanyt alakitani 1848, marcius 22-én, miniszteri tiszeséget ajanlva az ellenzek legfontosabb vezerdinek, kéztiik Orla Lehmann-nak is. VIL. Frigyes megkony- nyebbiilt: ,végre addig alhatok, ameddig szeretnék” ~ mondta. 1848 mérciuséban az abszolutisztikus, kollegidlis korményzatot tehét minise- teridlis rendszer valrotta fel Daniaban ~ az tj strukeitra szerint a miniszterek a ki rillyal egytiet alkocték az dllamtanscsot (statsiéd).* Az 6 kormany az Ejder-din mozgalom politikai programjat tiizte zAszlajéra. Slesviget is magiban foglalé alkotményos din nemzetallam létrejéetét irényozta eld, és kiilnallé alkoemé- ayos kormanyzat megteremtését ~ a szintén a dan koronahoz tartoz6 ~ Holstein & Lauenburg hercegségekben.* A'48-as forradalom tehat par nap alate, vérontds nélkiil gydzdtt Dénidban. Sok més eurdpai févarossal ellentétben Koppenhagiban egyetlen livés sem dor diilt." Ahogy Knud J. V. Jespersen megéllapitja: ,a dan liberalis forradalom békés volt, s6t szinte baratsigos” (peaceful, almost cordial). Hans Vammen koppenhigai professzor szerint az események nem is nevezhetdk forradalomnak, csak rendszer valcésnak, hiszen gazdasagi, cérsadalmi és politikai tekintetben is kontinuitas figyclheré meg a korabbi és az wij kormanyzat kizétt.” Vammen felveréscivel egyetéreve a systemkift kifejezés hasendlacatjavasolja revolution helyett az odensei egyetem térténésze, Michael Bregnsbo is.** Az abszolutizmus 1660 dta tarté korszaka valdban békében ért véget Koppenhagiban, csakhogy - amine arra sajnos szdmitani lehetett ~ Slesvig miatt haroméves polgichébord verte kezdetét rgrén azutin, hogy az Hj din kormany bejelenterte, hogy Holstein és Lauenburg sajit alkotményt fog kapni, Slesviget viszont Dénidval egyite, egységes dllamként kivanjak korményozni (elsé schies- wig-holsceini habord, 1848-1850). Ahogy Knud J. V. Jespersen fogalmaz: ezt a bejelentést a schleswig-holsteini tabor ,nyile hadiizenetnek" tekintette.” * BreGwsno (1998): 4m. 258; JESPERSEN (2011): 4 m. 65; RAAB (2013): ms. 86. A kormanycdl i bavebben lid: KNUDSEN (2000). m. 504-505: Den Store Danske. Forris: herp://denstoredanshe dk Danmarks_geografi_og_historie/Danmarks_histoie/ Danmack_1536-1849/Martsminisere a letolees de: 2017, 08.12) © RyING (1988)-i.m. 270. * Goos-Lansen (1913): m. 51: KNUDSEN (2000): i. 506. Jespensen (2011): 4m, 663 Kove (2008): 1 m. 172; Ris (2022):4 m. 13 * Knupsen-RorHsrets (1994):i.m. 214 JESPERSEN (2011): i, 62. YAM (1998): jm. 86 ® BrEGNsBo (1998): 5.9.25 Jesrenst (2011): im 66. Az eld schleswig-holetcins hibort (1848-1850) wexéneeéeedsleteven lsd Radu (2013); i,m 89-244 216AZ 1849. EVIDAN ALKOTMANY ® Az 1849. JUNIUSI ALKOTMANY VIL Frigyes ~ igéretének cleger téve ~ 1848. jilius 6-dn adta ki az alkotmanyoz6 gyilés megvdlasztasara vonatkoz6 rendeletée, melynek értelmében a konven- cidra 114 tagot a Dan Kirilysighan, tovabbi 31 ,alapité atyée” pedig Slesvigben vilasztottak volna (utdbbit a mircius 6ta tarté polgirhabort megakadalyozta). A végiil okcdber 5-én megeartott vilasztasokon minden olyan éndllé héztartast vezetd, 30-életévér betdleore din férfi részt vehetett, akinek nem vole kéztartozé- sa. Peter Nannestad értékelése szerint ezzel lényegében altalanos férfivilasztdjog valésult meg 1848-ban Dinidban.*! Akonvencié oktdber 23-dn ill 6ssze Koppenhdgaban, és szinte pontosan hét hénap alatt el is végerte feladacit: 1849. méjus 25-én a réseevevdk 19:4 ardnyban megszavaztik a Din Birodalom Alkotmanyat (Danmarks Riges Grundlov), me- lyet VIL. Frigyes 1849. jinius 5-én ire ald.” A dokumentum alapjit a Dieley G. Monrad kultuszminiszter dltal 1848 janiusaban elkésaitett tervezet képezte, melynek alapjéul az 1831. évi belga alkotmany, az 1789. évi francia alapjogi dek- lardci6, az 1814, évi norvég alkormédny és az USA alkotménya szolgale.” A Grundlov rovid preambulumbdl, nyole fejezetbél, valamint zéré rendelke- zésekbél alle. Az. fejezet kimondta, hogy Dania kormanyformdja ,korlécozote monarchia’ amelyben a kirdlyi hatalom drdkletes; régziteete a hatalommeg- osztis elvét és £6 szabilyait;leszigezte tovébbbé, hogy az evangélikus egyhéz. Dania nemzeti vallisa (folkekirke), amely Allami tamogatasban részesiil. (Az 1814. évi norvégalkotminnyal ellentétben a din alaptorvény ugyanakkor nem tartalmazott sms felekezetekkel kapesolatos ,tiirelmetlenségi klauzulée”)® AIL fejezet a kiraly jogallisival foglalkozoct. Kimondta, hogy a Kongelov Srdklési rendje tovabbra is érvényes (azt esak a kindly javaslarara, legalabb hérom- KEnEs Gyorgy (2009): Dania alkomanytoeéute a 13 sedeadtlnapainkigJetirténeti rtokectik 37 Budapest, Gondolas Kisd6i Kos 1003 MatLER (2016): i. 32. Nawwestap, Pee (1972) In the Cradle ofa Party Syter. Voting Patterns and Voting Groups in she Danish Consticuional Convention, 1848-1849 Scandinavian Pail Studi, No.7, 119-135, 122. Feipaae (2010):i.m. 189-190; RING (1988). 278. Az 1849, nus Sci alkotmny ej seve német nyelven lid: TaMM=ScuUeRT-JonGe NSE (eds) (2008): fm. 138-148, (59.2. foes): Lorbent, Sonke Metsunc, Okko ~ Rits, Thomas (2012): Die Enitebung der Verfcungen der enischen Monarchie (1848-1849). Kel Werkstcke, Rihe A: Bettie zo schleswig-holsteinisehen und skandinavschen Geschichte 32. Peter Lang. 301-312, Dios 289-300, © Kiss Barnabas (szerk,) (1992): Brzak-Burdpa alkotmanyat. Budapest, MTA Allameadoményt Koratok6zpone. 6-7: FeLDBAk (2010). 190 MaLeR (2016): m. 33 ORBIBLD (1953) m 23, Peranse,G.C. (1965) D. 6: Monad. Schaar, Statesman, Piet and New Zealand Ponce. Levin (N.L.), XKerslake Biles & Humphsey. 32, JesPERseN (2011):i.m. 67 * Kanes (2009}:4.m. 102UNNEPI FANULMANYOK MATHE GABOR OK TATOL PALYAFUTASANAK 50, JUBILFUMARA, negyedes parlamenti tabbséggel lehet megvaleoztatni), és hogy a mindenkori kirdlynak evangélikus vallistinak kell len zt haverden ~ seintén a Kongelov szabilyaihoz hasonléan ~ részletesen taglalta a kirély kiskordsiga, uralkodasban val6 akaddlyoztatasa és halla esetére alkalmazandé szabilyokat. Torvényhozas A t6rvényhoz6 hacalmat az alkotmany ércelmében a kirdly a parlamenttel gyako- rolea. A kbzel két évszizadnyi saiinet uci ismét felillitote, rigsdagnak elnevezert orszdggy ilés két kamarabdl, a folketing neviialséhazbél és a landsting nevi fels6- hazbol allt."* Erdekesség, hogy a kézépkorban (1536-ig) a din rendi orszaggyilése nevezték rigsd.agnak,” miga landstinga dénten torvenykerd funkcidt gyakorlé, hagyomanyos tartomanyi gyiilések neve vole. A folketing (,nemzergytlés”) tel jesen tj elneverés volt, mellyel az alséhéz népkeépviseleti jellegét hangstlyoztak {a jelenlegi, 1953. évi alkotmany szerinti egykamaras orsedgey ilésnek is olkering aneve)."* Erre minden okuk meg is vole: vilasztdjogot kaport ugyanis minden olyan feddhetetlen, din dllampolgirsagi férfi, aki betdlrdte 30. életévée, kivéve a ese lédeket, a szegénységi segélyben részesitléker, a vagyonukkal valé rendelkezésben korlétozottakat, tovabbd akiknek az adott vélaszcékeriiletben nem volt legalibb egy éve dllands lakhelytik.” Mindez az adote korban igen liberdlisnak szamitott: alakossag mintegy 14,5%-a jutott igy valasztjoghoz.”” Ebbe Kiihle ,kivételesen demokeatikusnak” neveri e sabalyozast, kiemeive, hogy a 30, életéviiker becSleore diin férfiak 70%-a vilaserdjogosulesagor kapote 1849-ben." ik koz6 szabilyozis, A Land. Kevéshé vole demokratikus a felsohazra von, tingbe a polgirok eleve esak kézverert vilasztas titjin kiildhettek képviseldker, rdadasul a felsbhaz tagja csak olyan 40, életévée berdleste dan férfi lehetert, aki nem Alle esédeljirds alate, és aki megfelele valamelyik szigorti adé- vagy jvedelmi cenzusnak, Bent Rying kézlése szcrint, mig a lakossig kb. 1/7-¢ rendelkezete © Jnspeses (QOL) 4m, 675 KOMLE (2008): 1. 1733 Rote (L988); 4m. 278, Scubex, Herman (1993): Royal Assemblies (Parliaments Ears). In PULSIANO, Philip —‘Woty Kinseen feds.) Mericral Scandinavia. tn Enayelpedia. New York, Ret ® Lied Kens (2009):4 1, 148 Bas Barbara ~ Misznzn Tams (2010): A skandinse I uses 19, szdzad vivid tirténete, Pécs, Péesi Tuslomsnyegyetem, 268-286., 269. KE es (2009) a 105.2 ORFIELD (983) 4m. 24 Rytx6 (1988): 4, nr 278, KOHLE (2008): 4. 173 lamok sSrténece, In Benest Gyargy (verAZ 1849. EV1 DAN ALKOTMANY ® akely parlamenti valaszedjoggal, a felsohazba csupan 0,3%-uk vole vilaszchaté: Mivel a landsting tagjai a térsadalom legrehetdscbb rétegeibél keriltek ki, a fel- séhdz ~ az alap{té atyak szdndékainak megfeleléen ~ a demokratikus alsohaz skonzervativ fékje” leet. A parlament dsszchivasanak joga az uralkod6rillette, de ezt ~ a mi 1848. évi 1V. sérvénycikskiinkhéz hasonléan —legalibb évente gyakorolnia is kellete. © ren- delkezete az elnapolis és feloszlatis jogival is, ém ennek is voltak alkotmanyos korlitai: az elnapolis jogit két hénapnal hosszabb idére vagy évente egynél t6bb alkalommal esak a parlament beleegyezésével gyakorolhatta; amennyiben pedig feloszlatta a parlamentet, két hénapon beliil gondoskodnia kellett az tj orszdg- gyiilés dsszchivasérdl, A kirilynak ezen fell torvénykezdeményezési joga is volt, megillette to- vabba a torvények aldirisdnak és kihirderésénck joga. Az alkotmany egyébként viszonylag részletesen rendelkezett a térvényalkorisi térgykérdkrdl, kimondva, hogy adét esak térvénnyel lehet kivetni, médosftani vagy eltérdlni; emellete kiza- r5lagos trvényhozasi haraskérbe utalta a hadsereg feléllitasée, az dllamkélesndk felvétclét, a2 dllami tulajdon elidegenitésée és a2 dllampolgarsig megszerzésénck szabilyozdsie is, Azalaptorvény kimondea a szabad manddtum elvét (a rigsdag tagjai wcsak és kizdrdlag sajét lelkiismeretiiknek tartoznak elszdmolissal”), biztositotta a mentelmi jogor, tovabbé fészabélyként gy rendelkezett, hogy a parlamenti iilések nyilvinosak. Minden orsziggytilési tag jogosule volt a miniszterekt6l fel- viligostease (forklaring) kérni. A miniszterek egyébként hivataluknl fogva részt vehettek és felszélalhattak a rigsdag ilésein, szavazati joggal azonban esak akkor rendelkeztck, ha egyiittal tagiai is voleak az adott héznak. Végrehajté hatalom A végrehajeé hatalmar az alkotmany értelmében elvileg a kiraly gyakorolta, csak- hogy 6 felelétlen (és személyében sérthetetlen) vole, igy a kormanyzati iigyek viteléért valé felelésséger az Altala kinevezete miniszterekre ruhdztik azzal, hogy mostantél ~ az 1814. évi norvég és az 1831. évi belga alkotmany mintajae kéverve ~ az Allamfé minden intézkedésénck érvényességehez ellenjegyzés volt © Ryine (1988): %.m 278, ESPERSEN (2011). m. 67s NORDSTROM (2000): 4.1, 215. RVING (1988): i» 278 % Kone (2008): 1, 173 Mezey Barna Sere Zolein (2003): Eiwnpaialtotmsny-&parlamen tariemusivténet, Budapest, Ors Kind, 30, 219EPL TANULMANYOK MATHE GABOR OKTATO PALYAFUTASANAK 50, JUBILEUMARA a déntésére, szitkséges.* A miniszter az aldirassal kézjogi felelisséget wall Anorvég szabilyozis vadat, az itéletet pedig egy jaibol, feerésebe esetén az alsohaz emelherert ellene ve, jogellenes el 6 tagii birodalmi birdsig (rigsret) hozta meg, amely felsbb birosig birsibol sek kapes: then (Vy: felerészben a felsohaz ta A kirdly keze am kelletefigyclembe vennie, hogy a parlam lyik policikai iranyzat van robbsé hogy 6 a fegyveres erdk fSparanesnok. joga, srdverségeket és nemzerkézi kereskedelmi szerzéd Ugyanakkor e jogok korlitjt jelentetee az, hogy csak a parlamene volt szabad teriilereket étengedni, az dllam bevételeiral rendelkean; n terhére kételezeteséget vallalni: megilleti a Igazsigscolgéltatas A harmadi a VL fejezet targyalta. Ez a miniszterek felel6sségre vondsa kapesin mar emlicett bir bi résdg mellete fotos deal iokat is rgzitete a biréi hatalomra nézve, Ezek koziil a legfontosabb ketsé amely az igazsagszolgiltatas kozigazgatist val elvélaszeésée mon Eg é tectek tovabba, hogy a birik kizardlag a wrvényeknek vannak alérendelve,dllisukbél 65 életéviik be Azalkormany a tettel - esak al yelem me jedt, azonban a korményzati feleldsség fontos ogy a birodalmi bitdsig Altal a kézjogi felelésségr vonds keretei ea itéle miniszter bitntetését az uralkodé esak a fol éetésével engedhecte el.” RYING (1988): 4.90. 278, Ruiwe (1oat AZ 1849. EVI DAN ALKOTMANY ® Alapjogok Az 1849. jiniusi alaptorvény az alapjogok terén is igen liberilis szellemé volt az 1814. évi norvég alkotmanyhoz képest is, A kiilnbség leginkabb a vallés tigyében szembettind, Mint littuk, Dénidban is deklariledk az evangélikus egyhdz allamegyhazi statuszdt, de ~ Norvégival ellentérben® — egyetlen felekezet tagjait sem tiltottak ki az orszdgbdl. Az alkotmany kimondta tovabba, hogy mindenki sajit lelkiismerete és szokésai szerint gyakorolhatja vallisat mindaddig, amig az kézerkélesbe és kézrendbe nem iitk6vik, valamint hogy senkit nem lehet hitbéli meggyézddése miact a polgéri és politikai jogok gyakorléséedl elzérni.® Emellett eltérdltek minden nemesi cimet és eldjogot, és szinte az dsszes korabeli alapjogot garantaleék a dan alatevalok szdmara: a kiilnféle biintetd- & polgiri cliérasjogi garancidkt6l kezdve a tulajdonhoz valé jogon at az egyesiilés é:a békés gyiilekezés, valaminc a véleménynyilvinités seabadsagéig. A klasszikus szabadsagjogok mellett riadisul a felviligosult abszolutizmus idején biztosieott foncos gazdasigi és szocislis jogokat is védték, kinyilvanitottdk a részoruldkrél valé gondoskodis dllami kételezectségér, és rogaiteteék a szegény gyermekek in- gyenes alapfokit oktatashoz fiizédé jogit is. Kiss Barnabist idézve: »a Grundlov »preciz és rendszerezett« alapjogi szabilyozdsta trekedett”® ERTEKELES Haa dan alkotményt az 1848-as forradalmi hullam rovid éleeti konstitvici6i mellé helyezzitk, talan nem érezziik kilénlegességét. Ha viszont altaléban hasonlitjuk Sssze a 19. szdzad kézepének curépai alkormanyaival, azt léthatjuk, hogy a din nalkotmanyozé atyaknak” (forfatningsfadre)™ esdppet sincs okuk a seégyenke- zésre. Alaptirvénytik nemhogy megfelelt a kor alkotmanyjogi fejlettségének, hanem ~ kilénésen a vélaszedjog terjedelmér, a parlamenti jogokat, a hatalom- megosztds garancidit és az alapjogi katalégust tekintve ~ még megs haladta aze. © Ax 1814. vi noreég alkotmdny sokst vitatot, ajezsutdkkal & a zidbkkal seembeni diszkeimingeiée tartalmar6 rendelkezéseie isd peldsul: Kéves (2014): 4m. 32. © Keres (2009):1,m. 107 Mrcey-Szunre (2003), 363, ORFLELD (1953): 4m. 29 © Banx-MrszLeR (2010): 1.269; KEres (2008): m. 108. © Kiss (szerk) (1992) 4 m7, © Svnwsson, Palle (2012): Var voreforfutningsfedee demokeater! Temp ~ Tidssffor bitrie, No.5. 5-27. 7. Fores: wwww:cemphist. dk/2page_id=335 (a lets idee: 2016, 04.12). © Kees (2009):i 108. KOstE6 (2008), ms 173; ORFIELD (1953). mw. 24 RVANG (L9SB)-n.278, 21ONNEPI TANULMANYOK MATHE GABOR OKTATOI PALYAEUTASANAK 50, JUBILEUMARA a Henning K. Friis emlékezcet benniinket, hogy nem véletleniil emlegették oradikilis alkotménykéne’y® mig Knud J. V. Jespersen arra vilégit ré, hogy a kor- manyzati feleldsség, valamint a birdi fiiggerlenség rgzitése és szabilyozdsa, és mindenekelétt a kiterjedt valasztéjog alapjin Dania 1849, évi alaptorvenye amis alkotmdnyokkal ésszehasonlitva nagyon demokratikus vole". A kényve irdsakor még a Szovjecunidban élé (1987-ben Svédorszgba emigrilt) orosz tr kénész, A. Sz. Kan is digy foglal dllase, hogy a Grundloz yaz egyik leghaladébb” volt a maga koraban.®* Jespersen mindezeken vil azt is hangsilyozza, hogy az ij dan alkotmany precizen kéverte a hérom hatalmi dg szétvdlasztasinak Montesquieu altal egy &- szézaddal kordbban megfogalmazott elvér, amely a gyakorlatban eloszdr az USA 1787-ben elfogadote alkotmanyaban, majd ~ az europai alkotményos monar- chiikra nézve modell jelleggel ~ az 1831. évi belga alaprérvényben is érvéryre jutoct. Kiemele szerepe van ¢ rendszerben a bitdi hatalomnak, amely minden mas hatalmi intézménytél figgetlen és csak a térvényeknek van aldrendelve. de a masik két hatalmi ag is kiegésziti és ellendrzi egymast a 4fekek és cllensiilyok” mechanizmusin kereszciil.° A monarchikus berendezkedésii allamokat tekintve - nem emlitve az Egyesitlt Allamokat és a forradalmi alkotmanyokat ~ megillapithatd, hogy amaga korban a din alaptorvény valdban rendkiviil eldremutatd vole (sok te- kintetben, kiiléndsen a demokratikus reprezenticid kérdésében az 1831-es belga mintaalkotmanyt is jelentésen feltilmulta). Nem meglepé tehde, hogy - amint Peter Germer fogalmaz — ,legtébb rendelkezésés a kés6bbi [dan] alkotmanyok is érincerleniil hagyeak”” A kézelmiltban mégis vita bontakozote ki a dan térténettudomanyban (a Yemp folyéirat hasabjain) arrél, hogy valéban demokratikusnak rekinthets-c az 1849, évi alkotmany. Palle Svensson szerine az alapied atyak szinte egydltalin nem haszniltdk a ,demokratikus” (demokratisk) szdt, é nem is Alle szandé- kukban demokratikus alaptorvénye alkorni, ami elsésorban a felsohézra vonat- kozé saabilyokban tikkrézédétt vissza.”' Eze Claus Friisberg sem vonja kétséghe, azonban vilaszban — a fene ismertetett lléspontokkal dsszhangban — ara hivja Fars, Henning K. (1950): Scandinavian Democracy, In Fruis, Henning K. fd: Seandiuasia, betacen East and West. lehaca, Cocnell University Press. 1-22.,3, © Jesoenses (2011): 4. 67 Kan (1976) 4m 146; © espense (2011): 6 me 67 Geasen, Peter (1999): The Danish Constitution, 150 Years, Kebenhavn, The Royal Danish Ministry of Foreign Afaics. 1 SveNssow (2012}: i m1AZ189.EVIDAN ALKOTM ® fela figyelmet, hogy a Grundlovor a sajat térténeti kontextusdban kell értékelai, marpedig a maga idejében ,szabad volt és demokratikus”?? E sorok irdja a tobbségi dllispontral ~ a jelen tanulmanyban idézett din torténészek kéziil Knud J. V. Jespersennel, Ebbe Kiihlével, valamint Claus Friisberggel ~ ért egyet, kitlindsen akor, ha az 1848. évi forradalmi hullim edvid lett francia és német kézjogi fejleménycit félretéve, a megalkotésakor mintaként haszndle norvég és belga alaptrvények vagy akira treéneti, rendi alapii felsd- hazakat teljességgel érintetlenitl hagyé angol (és 1848, évi magyar) alkotmany- fejl6dés vikkrében vizsgiljuk mega din alkorminyt, Peter Germerrel egyetéreve kiemelendé tovabba, hogy a Grundlounak ~ a forradalmi konsticiciékkal ellen- tétben, sokkal inkabb a mi dprilisi torvényeinkchez hasonléan ~ a hosseabb tdvts kdzjogi és politikai hacdsa is meghatarozé, Fontosnak tartjuk ugyanakkor megjegyezni, hogy az 1860-as években (a szerencsétlen kimeneteli schleswig holsteini habort miact) visszarendezddés koverkezert bea diniai poitikai dletben. Ez egészen 1901-igtartott és landstingi parlamentarizmus néven ismert. Itt a kirily é kabinetje a felshdz egyetércése mellett, a demokratikusan valasztott alsshaz tébbségének politikai akaracat fi- gyelmen kiviil hagyva korményzoct.” E rendkiviil izgalmas korszak bemutatésa azonban mar béven tilmutatna ¢ tanulmany idébeli és terjedelmi keretein.”* * FrrispeRc, Claus (2013): VarJunigrundioven demokraisk? Ex Svar ti Palle Svensson. Temp ~ Tid? for Historie, No.3. No. 6, 158-169. 169, © Norpstrow (2000):i, m. 215 7% A korszake6! bivebben magyar nyelven lisd Kaw (1976): im. 164-166. Keres (2009):i. mm. 16-1225 angolelJesPuRseN (2011):1.m. 72-75, NoRDSTROSt (2000): 215-216. 223