A Közbeszerzések Tanácsa által

a közbeszerzési referens szakképesítés

(OKJ 54 343 03 0000 00 00)

Közbeszerzési vonatkozású gazdasági és pénzügyi

tevékenység szakmai követelménymoduljának

Pénzügyi ismeretek
részéhez készíttetett tananyag
2009. novemberi lezárás

Szerzı: Koháriné dr. Papp Edit

Lektor: Lilliné Fecz Ildikó

1
1. A közbeszerzések makro- és mikroökonómiai
összefüggései
1.1. Nemzetgazdaságtani alapismeretek1
A nemzetgazdaság valamely ország anyagi, emberi, természeti erıforrásainak, javainak,
szolgáltatásainak és azok kapcsolatainak rendszere. A gazdaság önálló, összetett rendszer, a
társadalom és a világgazdaság egyik alrendszere pl. a magyar nemzetgazdaság szerves része
az Európai Unió gazdaságának, tágabban értelmezve pedig a világgazdaságnak.

A nemzetgazdaság célja az ember anyagi és nem anyagi jellegő szükségleteinek a kielégítése.

Ennek érdekében input erıforrásokat (termelési tényezıket) használ fel, amelyekkel javakat,
szolgáltatásokat és ennek negatív velejárójaként környezetszennyezést állít elı.

1.1.1. A termelési tényezık (input erıforrások)

A természet, a létezés általános feltétele, elsıdleges termelési tényezı. Ide soroljuk a földet, a
föld méhében rejlı kincseket, levegıt, csapadékot, erdıt, vizet, azaz a termelés színterét.

A munka, amely a munkaerı, az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége. A

munka, hasonlóan a természethez elsıdleges termelési tényezı. Az emberek specializálódnak
a fejlıdı munkamegosztás keretében meghatározott konkrét munka elvégzésére, ugyanakkor
együttmőködnek a térben és idıben szerteágazó, bonyolult újratermelési folyamatban.

A tıke termelt másodlagos termelési tényezınek számít. A többi termelési tényezı tiszta
hozamának fogyasztásra el nem költött részeként halmozódik fel. A tıke megjelenhet reál
javakban (ingatlan, gép, berendezés, felszerelés, jármővek, energia, anyagok) és pénzügyi
javakban (pénzeszköz, értékpapír, követelés stb.).

A vállalkozó sajátos termelési tényezı. Funkciója valamennyi termelési tényezı

legkedvezıbb összehangolása az eredmény optimalizálása érdekében.

Az információ új ismeretet hordozó célzott és strukturált hír, adat, amely bizonytalanságot

szüntet meg. Az információ értéke mennyiségi értelemben a megszüntetett bizonytalanság
mértékével arányos. Az információ jelentısége napjaink nagy természeti, társadalmi-
gazdasági változásoknak kitett világában, a változásokhoz való helyes alkalmazkodás révén
döntı fontosságúvá vált. Ez motiválja az elektronikus eszközök, rendszerek, hírközlés
hatalmas fejlıdését szinte óráról órára (gondoljunk pl. az elektronikus pénzre, vagy az
elektronikus közbeszerzésekre, adózásra).

1
Forrás:
Solt Katalin : Makroökonómia Tri-Mester Tatabánya 2001. 27-43. old.
Koháriné Papp Edit: Államháztartási ismeretek Perfekt 2002. 21-34. 109-111. oldal

2
1.1.2. A nemzetgazdaság szereplıi
A nemzetgazdasági szereplıket, a gazdasági alanyokat intézményi egységnek is nevezzük,
meghatározott szempont szerinti csoportjaikat pedig szektoroknak. A statisztikai rendszer az
intézményi egységeket nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat szerint sorolja be.

Típusai:
− a háztartások,
− vállalatok (vállalkozások), pénzügyi vállalatok (pénzügyi vállalkozások)2,
− az állam,
− a nonprofit szektor,
− külföld.

Az intézményi egységek azonosságai:

− saját nevükben eszközöket birtokolnak,
− saját nevükben kötelezettségeket vállalhatnak, forrásokat szereznek,
− gazdasági mőveleteket végeznek,
− képesek más intézményi egységekkel gazdasági mőveleteket (tranzakciókat) folytatni,
− teljes körő könyvviteli elszámolást, vagyonmérleget készítenek (a háztartásokat
kivéve).

Az intézményi egységek jellemzıi

1. A háztartások
• Az együtt élı természetes személyek kisebb, nagyobb csoportja (a lakosság), akik közös
jövedelemmel, vagyonnal, fogyasztással rendelkeznek.
• Végsı fogyasztók, de saját vállalkozásban termelı és szolgáltató tevékenységet is
végezhetnek (egyéni vállalkozás, jogi személyiség nélküli vállalkozások pl. betéti
társaság), amely jogi, közgazdasági szempontból szoros kapcsolatban van a tulajdonossal,
a vállalkozóval, csak ekkor keletkezik könyvvezetési és beszámolási kötelezettségük.
• A munkaerıt szolgáltatják a többi szereplı számára.
• A rendelkezésre álló jövedelmük részben az elsıdleges, részben a másodlagos
jövedelemelosztási folyamatban jelentkezik. Elsıdleges jövedelmük a munkabér
(tényezıjövedelem, a munkaerı, mint termelési tényezı ára), illetve a kamat, osztalék,
járadék stb., amelyek tulajdonból származó jövedelmek. A háztartások másodlagos
jövedelme a többi gazdasági szereplıtıl, meghatározóan a kormányzati szektortól, a
nonprofit szervezetektıl, esetenként külföldrıl kapott segélyek, szociális juttatások,
támogatások.
• A háztartások fogyasztásra el nem költött jövedelmüket megtakarítják.

2. A pénzügyi vállalkozások
• A pénzügyi vállalkozások (központi bank, bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti
hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, egyéb pénzügyi közvetítık, pénzügyi kiegészítı
tevékenységet végzı intézmények, biztosítók és magán-nyugdíjpénztárak) a gazdasági
szereplıknél keletkezett megtakarításokat győjtik össze és osztják el újra. Lebonyolítják a
pénzügyi tranzakciókat és (a jegybank és a bankok) pénzt teremtenek.

2
A statisztikai besorolás ugyan vállalatot, illetve pénzügyi vállalat kategóriát használ, de ez a vállalkozások,
illetve pénzügyi vállalkozások gazdasági kategóriáit fedi le, ezért a továbbiakban ezt használjuk.

3
3. Vállalkozások
• A termelı és közüzemi vállalkozások termelı és szolgáltató tevékenységet folytatnak,
amelynek célja a profitszerzés és a vagyon gyarapítása.
• A vállalkozások közbülsı fogyasztók, más elnevezéssel termelı felhasználók. Termelési
tényezıket (input erıforrásokat) használnak fel, amelyekhez új értéket adnak hozzá,
termékeket, szolgáltatásokat állítanak elı, értékesítenek.
• A megtermelt jövedelem a tulajdonosoké.
• Jövedelmük egy részét megtakarítják és termelı kapacitásaik felújítására, bıvítésére
fordítják. A termelı vállalkozások jellemzıen nettó hitelfelvevık. Saját forrásaikat
hitellel egészítik ki.
• A vállalkozás kibocsátása (output) a felhasznált termelési tényezık költségei és a
hozzáadott érték összege.

4. Az államháztartás (kormányzati szektor)

• Végsı fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez.
• Jövedelme meghatározó része a többi szereplı által fizetett adóból, járulékból, díjakból,
hozzájárulásból származik.
• Jellemzıen természetbeni és pénzbeli társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt, részben
saját intézményrendszerrel, részben vásárolt szolgáltatásként.

5. A nonprofit szektor
• Jellemzıen a háztartásokat szolgálják, végsı fogyasztók.
• Önkéntesség a létrehozásban és a mőködésben.
• Céljuk nem a nyereségszerzés.
• Függetlenek a kormányzattól.
• Jövedelmük származhat az államtól, a vállalkozásoktól és a háztartásoktól.
• Tilos a megtermelt haszon tulajdonosok és vezetık közötti szétosztása.

6. Külföld
• Kvázi szektor a rezidens (nemzetgazdasághoz kötıdı tartós érdekeltségő szereplık) és a
nem rezidens egységek közötti gazdasági mőveletek bemutatására szolgál.
• A külföld hazai terméket, szolgáltatást vásárol és saját terméket, szolgáltatást nyújt.
• A rezidens és nem rezidens szereplık között megtakarítások is áramlanak. A
beruházások, pénzügyi befektetések egy részét a külföldi szektor megtakarításai
finanszírozzák.
• A külföld adhatja a munkaerı egy részét, illetve alkalmazhatja a hazai munkaerı egy
részét is.

1.1.3. A nemzetgazdaság folyamatai

A gazdaság célja a társadalmi szükségletek kielégítése. Ennek eszköze a társadalmi

újratermelés. A társadalmi újratermelés általában a gazdasági folyamatok összessége. Minden
termelés egyidejőleg újratermelés is. Újratermelıdnek az elfogyasztott eszközök, termékek,
szolgáltatások, a szellemi és fizikai munkaerı, a munkamegosztási és tulajdonviszonyok a
termelési és fogyasztási szükségletek. Az újratermelési folyamatot vizsgálhatjuk szőkebb és
tágabb értelemben. Szőken értelmezve csak a termelési folyamatot testesíti meg, tágan
értelmezve a termelésen kívül magába foglalja az elosztást, a forgalmat és a fogyasztást is. Az
újratermelési folyamat terjedelme szerint lehet:

4
 − Bıvített → 01 > 0-1: ha a nemzetgazdaság tárgyidıszaki kibocsátása (output)
meghaladja a bázisidıszak kibocsátását.
− Szőkített → 01 < 0-1: ha a tárgyidıszaki output kisebb mint a bázisidıszaki kibocsátás.
− Egyszerő → 01 = 0-1: ha a tárgyidıszak kibocsátása megegyezik a bázis idıszak
kibocsátásával.

A társadalmi újratermelés folyamatai

1. A termelés folyamata szőken értelmezve az input erıforrások felhasználásával a javak és

szolgáltatások elıállítását jelenti.

munkaerı
természet OUTPUT
Termelési folyamat
tıke (termék, szolgáltatás,
Az erıforrások felhasz-
információ környezetszennyezés )
nálása, új érték hozzáadása
vállalkozó

2. Az elosztás folyamatában a megtermelt árukat és szolgáltatásokat a társadalom tagjai,

csoportjai valamilyen arányban, módon és mértékben, összetételben megkapják. Az elosztás
egyidejőleg jövedelemelosztási folyamat is, amely lehet elsıdleges és másodlagos.

Jövedelemelosztás folyamata

Elsıdleges Másodlagos

• adományok
Tényezıjövedelem Tulajdonjövedelem
• segélyek
• pénzbeli juttatások
• munkabér • földjáradék
• tagdíjak, biztosítási
• a mőködés nyeresége • kamat
díj, bírság, kártérítés
• amortizáció, • osztalék
• jövedelemadók
• termék– és termelési
adók

Az elsıdleges jövedelemelosztás során a gazdaságban létrejött jövedelmet azok megteremtıi,

elıállítói, illetve az erıforrás (termelési tényezı) tulajdonosai kapják pl. a munkaerı a
munkabért, a vállalkozó a mőködési nyereséget, árbevételben megtérült értékcsökkenési
leírást. A másodlagos jövedelemelosztás az elsıdleges jövedelmek újraelosztását jelenti pl.
adó-, bírság-, tagdíjfizetésbıl származó jövedelmeket nyugdíj, szociális támogatás,
gyermekgondozási segély címén újraosztják stb.

3. A forgalom folyamatában a fogyasztási cikkek és a termelési eszközök cseréje zajlik

általában ellenérték fejében, esetenként ingyenesen, ellenérték nélkül.

5
4. A fogyasztás a fogyasztási cikkek, szolgáltatások és a termelési eszközök elfogyasztását,
felhasználását jelenti. A fogyasztás lehet végsı fogyasztás és közbülsı vagy más elnevezéssel
termelı felhasználás. A végsı fogyasztás azon javak és szolgáltatások összessége, amelyeket
részben a háztartások használnak fel szükségleteik kielégítésére, részben a társadalom
valamennyi tagja, vagy a közösség egy meghatározott része közösen fogyaszt el. A végsı
fogyasztás kiadásait a háztartások, az államháztartás, és a háztartásokat kiszolgáló nem
nyereségérdekelt szervezetek fedezik. A termelı felhasználás (közbensı fogyasztás, közbensı
felhasználás) olyan javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket a termelési folyamatban
átalakítanak pl. nyersanyag és félkész-termék, vagy teljesen elhasználnak pl. villamosenergia,
mosópor.

1.1.4. Az újratermelés javai, outputjai

A megtermelt javakat (termék, szolgáltatás) a Musgrave házaspár nyomán magánjavakra és

közjavakra bonthatjuk. A javak magyarázatához a piacgazdaságból kell kiindulni. Egyes
javak, szolgáltatások elıállítása, rendelkezésre bocsátása piaci alapon nem lehetséges, vagy
nem elég hatékonyan lehetséges. A piac hatékonyságának egyik feltétele a fogyasztásban
megnyilvánuló versenyzés (rivalizálás), azaz az egyik fogyasztó fogyasztása korlátozza
mások fogyasztási lehetıségét. A másik feltétel a fogyasztásból való kizárás lehetısége.

Magánjavak
Magánjavak azok a javak, amelyek esetében mind a rivalizálás, mind a kizárás
megvalósulhat. Ilyen tipikus magánjavak pl. a textíliák, élelmiszerek, bútorok, számítógépek,
irodaszerek, pénzügyi szolgáltatások stb. Könnyen belátható a fogyasztásban érvényesülı
versenyzés. A kizárást a piaci ár valósítja meg, aki nem képes, vagy nem akarja megfizetni pl.
a textília, élelmiszer árát, az nem vesz részt, nem vehet részt a fogyasztásban.

Közjavak
Azokat a javakat, szolgáltatásokat, amelyek az elızıekben leírt egyik feltételt sem teljesítik,
közjavaknak nevezzük. A tiszta közjavak oszthatatlanok, esetükben nincs piaci ár, a
közjavakat ingyen kapják a fogyasztók. Nem lehetséges a fogyasztásból való kizárás, és a
verseny sem érvényesül a fogyasztásban. E javak közösségi elıállításához a közösség tagjai
járulnak hozzá, jellemzıen adók fizetésével. A tiszta közjavakra klasszikus példa a
honvédelem, járványügy, a rend- és jogbiztonság.

Vegyes javak
A javak és szolgáltatások jelentıs része vegyes jószág, azaz fogyasztásukban vagy a
rivalizálás vagy a kizárás érvényesülhet. Vegyes javakhoz tartoznak például az ún. díjfizetı
javak, amelyek esetében a fogyasztás nem rivalizáló jellegő, de a kizárás – a szolgáltatás
díjhoz kötése révén – megvalósítható pl. városi közlekedés, ahol a kapacitáskorlátok miatt
nem fér fel a buszra több ember, vagy a színházban az elıadásra elkelt minden jegy. Ezek a
javak már árazhatók. A vegyes javak másik csoportját alkotják a közös készletezéső javak pl. a
víz, balatoni hal, ásványkincs, amelyeknél a kizárás nem lehetséges, de érvényesül a verseny.
A megkülönböztetett javak esetében az állam jogszabállyal kötelezıvé teheti, vagy
megtilthatja a fogyasztást pl. biztonsági öv, védıruha, szőrıvizsgálatok, alapfokú oktatás,
kábítószer, alkohol, dohánytermékek stb.

6
1.2. Piaci mechanizmusok
A gazdaságban alapvetıen az erıforráspiac, a termékpiac és a pénzügyi piac mőködik. A
termeléshez az erıforrások az erıforráspiacról és a pénzügyi piacról szerezhetık be Az
erıforráspiacon kialakul azok ára pl. gépek, jármővek, ingatlanok, emberi erıforrás,
értékpapírok ára. A termékpiacon az elıállított termékek és szolgáltatások kereslete, kínálata
találkozik. A gazdasági szereplık jövedelmük egy részét nem költik el, megtakarításuk
keletkezik. A pénzügyi piac a megtakarítások és az irántuk való kereslet piacából tevıdik
össze.

1.2.1. Termelés, költségek

A termelés költségei lehetnek állandó költségek és változó költségek. Az állandó (fix)
költségek meghatározott termelési jellemzık mellett nem változnak a kapacitáskihasználással.
A változó költségek függnek a kapacitás kihasználásától, változhatnak azzal egyenes
arányban, (proporcionális) csökkenı arányban (degresszív) és növekvı (progresszív)
arányban. A teljes költség az állandó és a változó költség összege.
A költség és a kiadás között idıbeni különbség van. A kiadás megelızheti a költséget pl.
anyag vásárlása, amely pénzkiadás és felhasználásakor válik anyagköltséggé. A kiadás
követheti a költséget pl. a munkabér. A kiadás és költség idıben egybe is eshet, pl. élelmiszer
kifizetéskori azonnali felhasználása.
Szükséges annak vizsgálata is, hogy már a múltban ténylegesen realizálódott kiadásról vagy
várható kiadásról van-e szó. A várható kiadások esetén még dönthetünk azok nagyságáról, pl.
mennyi és milyen bérő munkaerıt foglalkoztatunk, ingatlant bérelünk, vagy vásárolunk,
készleteket használunk fel. A döntést segíti pl. a közbeszerzési rendszer segítségével az
ajánlattevık versenyeztetése, kiválasztása. Az elıállított termék, szolgáltatás pl. realizálódott
(tényleges, befejezett) oktatási szolgáltatás kiadásai, költségei adott idıpontban már nem
változtathatók meg. Ezeket a költségeket elszámolásukra tekintettel számviteli költségeknek
nevezzük pl. a közbeszerzési eljárás tényleges ráfordításai.

A kiadások fajtái szerint lehetnek:

• befektetett (lekötött) tıke a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagy összegő
kiadások pl. ingatlan, gép vásárlása, szoftverek beszerzése, amelyek az értékcsökkenési
leírás (az eszköz költségként elszámolható értékcsökkenése) révén fokozatosan megtérülı
kiadások,
• folyó kiadások pl. bérek, járulékok, bérleti díjak, készletek, értékcsökkenés,
kamatfizetések. A folyó költségek számviteli költségek. Az értékcsökkenés számított
folyó költség, a tényleges kiadás az eszköz beszerzésekor történt meg. Elszámolása nem
jár tényleges pénzmozgással. A tényleges pénzmozgással járó költségeket explicit
(kifejezett) költségeknek is nevezzük.

1.2.2. A nyereség (profit)

Általános meghatározásként a nyereség a tevékenységbıl származó bevételek és felmerült
költségek különbsége. A közgazdaságtan többféle profit fogalmat különböztet meg, a
bevételek és a költségek számszerő meghatározásának függvényében pl. a számviteli
eredmény az összbevétel és a számviteli költségek különbsége. Amennyiben a bevétel
meghaladja a költséget, nyereség keletkezik, ellentéte a veszteség.

7
1.2.3. A kereslet
A kereslet függ a jószág árától, a fogyasztók minimál jövedelmétıl és egyéb tényezıktıl. A
piaci kereslet az az árumennyiség, amit a vevık adott áron ténylegesen megvásároltak pl. a
vásárcsarnokban eladott alma mennyisége és árának a szorzata. Minden egyéb feltétel és
körülmény változatlansága esetén alacsonyabb árhoz nagyobb kereslet tartozik. Pl. a
közbeszerzési eljárás esetén minden esetben az ajánlatok kötelezı elbírálási szempontja az ár;
a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatás szerinti bírálati szempont esetén automatikusan az
lesz a nyertes ajánlat, amelyik adott teljesítményt a legalacsonyabb áron kínálja, míg az
összességében legelınyösebb ajánlat bírálati résszempontjai esetén az, amelyik – az árát is
figyelembe véve, az elızetesen meghatározott szempontrendszer alapján – az ajánlatkérınek a
legkedvezıbb (ez viszont nem feltétlenül a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat). A termék,
szolgáltatás telítıdési pontja az a mennyiség, amelynél többet a vevık még ingyen sem
igényelnek. Ennek gyakorlati megközelítése pl. az élelmiszerek esetén lehet fontos az eladó
számára. A keresletet befolyásolja:
• változás a vevı elkölthetı jövedelmében,
• változás más jószág árában,
• változás a fogyasztói igényben, ízlés, divat,
• marketing-hatás,
• hitelben történı vásárlás lehetısége,
• változás a népesség számában.
A kereslet árrugalmassága megmutatja hány százalékkal változik a jószág kereslete annak
árának egy százalékos változására.

1.2.4. A kínálat
A kínálat függ a kínált mennyiségtıl és a termék árától. A kínálatot befolyásoló tényezık:
• az idıjárás pl. mezıgazdaságban jó vagy rossz termés,
• a technikai haladás pl. egészségügyi szolgáltatásoknál, számítógépek, jármővek stb.,
• a termelési tényezık áraiban bekövetkezett változások pl., energiaárak változása,
• más javak árváltozása,
• adók és termelési támogatások alakulása.

1.2.5. A piaci ár
Az ár a gazdaságban egy termék, vagy szolgáltatás ellenértéke, a köztük lévı cserearány. Az
ellenértéket jellemzıen pénzben kell megfizetni.

A piaci ár, vagy egyensúlyi ár, amelynél az önként kínált és keresett mennyiség éppen
egyenlı. Piactisztító árnak is nevezik, mert mind az eladó, mind a vevı szándékai teljesültek.

A piaci egyensúly elérése szempontjából jelentıs szerepe van az idıtényezınek. Rövid távon
a felhasznált termelési tényezık pl. géppark mennyisége nem változtatható meg, legfeljebb a
munkaerınek a mennyisége változtatható pl. létszámcsökkentés. Hosszú távon valamennyi
erıforrás mennyisége megváltoztatható. Az innováció (korábbinál fejlettebb technika
alkalmazása) és a hosszú távú egyensúly állapotához szükséges elıfeltétel a termelési
kapacitások teljes mértékő alkalmazkodása a megváltozott kereslethez. Az egyensúlyt elérı
piaci mechanizmus mőködését számos tényezı korlátozza pl. információhiány, téves, vagy
tévesen értelmezett információ, korlátozott be- és kilépés a piacokra, a szereplık nem képesek

8
az önérdek érvényesítésére, hiányos vagy hibás, nem egyértelmő kommunikáció.

1.3. A nemzetgazdaság teljesítményei

A gazdaság körforgásában reál- és pénzfolyamatok közvetítik az áruk és szolgáltatások,
valamint a pénz áramlásait a gazdaság szereplıi között, miközben létrejönnek
munkamegosztási és tulajdonviszonyok. A gazdaság teljesítményét mind reál, mind pénzügyi
teljesítményként vizsgáljuk. A nemzetgazdasági teljesítmények mérésére az ENSZ által
ajánlott és a fejlett piacgazdaságok körében elfogadott SNA (System of National Account)
Nemzeti Számlák Rendszere és az ennek alapján kidolgozott ESA’95 (European Sistem of
Accounts), Európai Számlarendszer szolgál, jellemzıi:
− Nemzetközileg egyeztetett fogalmakat, osztályozási rendet és elszámolási szabályokat
tartalmaz.
− Társadalmilag hasznosnak tekint minden anyagi és nem anyagi jellegő
intézményesített, szervezett keretek között végzett tevékenységet.
− A gazdasági folyamatok, a termelés, a jövedelemelosztás, a fogyasztás és a
felhalmozás összefüggı rendszerét, a gazdaság egészét veszi számba.
A számbavételt eredményszemlélet jellemzi, a kiadásokat nem a pénzforgalmi teljesítéskor,
hanem folyamatosan, idıarányosan számolja el pl. a hitelkamatot nem abban az idıszakban
veszi figyelembe, amikor tényleges kiadásként kifizették, hanem abban az idıszakban,
amelyet ténylegesen terhel.

A legfontosabb SNA mutatószámok:

1. A kibocsátás (output) a termékek, szolgáltatások naturáliákban kifejezett halmaza. A

nominális kibocsátás a reálkibocsátás árban (folyóáron, vagy az elızı idıszak összehasonlító
árain) kifejezett, értékkel mért mennyisége. Output (O) = Kibocsátás
Output = Termelıfelhasználás + Hozzáadott érték

A kibocsátás a nemzetgazdaságban egy meghatározott idıszak (általában 1 év) alatt

létrehozott áruk és szolgáltatások (anyagi és nem anyagi jellegő) halmaza. Az output
heterogén összetételő kategória, megjelenik benne a bútor, a lakás, a szállítás, az oktatás, a
gyógyítás, sör stb., minden, ami közbülsı és mindaz, ami végsı felhasználást szolgál.

2. A végsı felhasználás magába foglalja a lakossági és a közösségi végsı fogyasztást, a bruttó

felhalmozást és a nettó exportot.

• Bruttó felhalmozás a bruttó beruházásból és a készletfelhalmozásból tevıdik össze.

A beruházás lehet ex post indítékú (múlthoz kapcsolódó), azaz az elhasználódott termelési

eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, jármővek) pótlása. Forrása jellemzıen a
vállalkozási szektorban az értékcsökkenés, államháztartásban az adók formájában elvont
jövedelmek, közösségi, külföldi források, hitelek. Az indíték lehet ex ante (jövıbeni célhoz
kapcsolódó), azaz a meglévı eszközök kapacitásának bıvítése, új eszközök beszerzése,
létesítése. A kettı együtt adja a bruttó beruházás értékét. A bruttó beruházásból levonva az
értékcsökkenést, kapjuk a nettó beruházás értékét. A nettó beruházás tehát az egy év alatt
létrehozott új eszközt, a tıkeállomány növekedését mutatja meg.

• A nettó export egy évre vonatkozó export és import értékének különbözete

9
3. A bruttó hazai termék (GDP = Gross Domestic Product)
A GDP egyenlı a hozzáadott értékkel. Reálkibocsátásként értelmezve (termelési kategória)
egy adott ország területén a gazdasági szereplık által egy adott idıszakban létrehozott végsı
felhasználást szolgáló anyagi javak és szolgáltatások összessége. Figyelembe veszi a nem
anyagi jellegő társadalmilag szervezett hasznos tevékenységet is. A GDP jövedelemkategória
is, tartalmazza a munkabért, értékcsökkenést, nyereséget és egyéb értékképzı tételeket. A
GDP kiszőri a termelı felhasználás többszöri számbavétele miatt az outputban jelentkezı
halmozódást. Számszerően meghatározható termelési oldalról, felhasználási oldalról és
jövedelmi oldalról.

Leggyakrabban az 1 fıre esı GDP fejezi ki a gazdasági növekedést. A GDP változásának egy
része azonban származhat a bekövetkezett inflációból, amely eltorzítja az összehasonlítást.
Ezért a növekedést a reálértékben számított 1 fıre esı GDP-vel mérjük, kiszőrve az inflációt.
Az infláció kiszőrésére a GDP deflátor használatos.

GDP folyóáron
GDP deflátor =
GDP változatlan áron

A deflátor egy árindex, amely a GDP-be beleszámító összes áru, szolgáltatás árváltozásainak
súlyozott számtani átlaga. A súly megegyezik a termék GDP -ben betöltött részarányával.

GDP folyóáron (nominális)

Reál GDP =
GDP deflátor

4. Nettó hazai termék (Net Domestic Product)

NDP = GDP - értékcsökkenés

Az NDP a nemzetgazdaságban a gazdasági szereplık által adott idıszakban létrehozott új

érték. Áruk és szolgáltatások halmaza, amelyek végsı felhasználásra kerülnek.
Jövedelemkategóriaként: a munkabér és a nyereség összege.

5. Bruttó nemzeti jövedelem (GNI = Gross National Income)

A bruttó nemzeti jövedelem meghatározásánál az SNA rendszer figyelembe veszi a
külgazdasági kapcsolatokban áramló elsıdleges tényezı és tulajdonjövedelmeket is. A GNI
tartalmazza az alkalmazottak juttatásait, a tulajdonosi jövedelmeket, a bérleti díjakat,
vállalkozói profitot, a belföldi üzleti szféra és a külföldiektıl kapott nettó kamatjövedelmet,
az értékcsökkenési leírást.
GNI = GDP + beáramló elsıdleges jövedelmek (IM) - kiáramló elsıdleges jövedelmek (IX)
GNI = GDP + (IM - IX)

6. Nettó nemzeti jövedelem (NNI = Net National Income)

NNI = GNI - értékcsökkenés vagy
NNI = NDP + (IM - IX)

7. A rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI = Gross National Disposable

Income)
A GNDI meghatározása tartalmazza a külgazdasági kapcsolatok másodlagos
jövedelemáramlásait (egyoldalú, ellenszolgáltatás nélkül folyó átutalásokat pl. adomány,
segély, nemzetközi szervezeteknek fizetett tagdíj).
GNDI = GNI + beáramló másodlagos jövedelem - kiáramló másodlagos jövedelem)

10
8. A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI = Net National Disposable Income)
NNDI = GNDI - értékcsökkenés
NNDI = NNI + beáramló másodlagos jövedelem - kiáramló másodlagos jövedelem

9. A nemzeti vagyon
A makroszintő kibocsátás stock (állomány) típusú mutatója. A nemzeti vagyon újratermelési
kategória, azoknak a gazdasági erıforrásoknak az összessége, amelyek a bıvített újratermelés
bázisát képezik, tartalmazza továbbá a bıvített újratermelés folyamatából kikerült, az idık
folyamán felhalmozódott és adott idıpontban rendelkezésre álló anyagi javak összességét. A
nemzeti vagyon jelenti a termelési és fogyasztási szükségletek kielégítésének tárgyiasult
feltételét Tágabb értelmezés szerint az anyagi-, a természeti- és a szellemi erıforrások
együttesen alkotják a nemzeti vagyont. A polgári társadalmakban a nemzeti vagyon nagyobb
része tıkeként funkcionál. A bıvített újratermelés során a nemzeti vagyon egy része
elhasználódik és értéke a társadalmi termék (társadalmi össztermék) értékalkotó része lesz.
Szerepe az újratermelésben kettıs: egyfelıl annak bázisa, másfelıl az újratermelés eredménye
és a gazdasági fejlettség fontos jellemzıje.

A nemzeti vagyon összetevıi:

− termelı és nem termelı álló alapok (út, híd, gépek, épületek stb.),
− feltárt és használatba vett természeti erıforrások (erdı, föld, ásványi kincs),
− a háztartások tartós fogyasztási cikkei (autó, hőtıgép, lakás stb.)
− a külfölddel kapcsolatos nettó követelések (pl. devizatartalékok, külföldi nettó
követelések)
− mőkincsek (festmény, szobor, stb.).

10. A nemzeti jólét (Net Economic Welfare-NEW)

A nemzeti jólét meghatározásához a GDP értékét korrigáljuk.
• Növelı tényezıi:
− A társadalmilag nem szervezett munka eredménye pl. háztartás, takarítás, festés, barkácsolás,
hobbi tevékenységek, társadalmi munka.
− A második gazdaság (fekete, földalatti, rejtett - moonlight economy) termékei, szolgáltatásai.
Legnagyobb arányt ezen belül a ruházati cikkek, a különféle szolgáltatások, az élvezeti
cikkek, az élelmiszerek képviselnek. A háztartások fogyasztásához köthetı rejtett gazdaság
mértékét növeli a közösségi fogyasztás, a felhalmozás, valamint az export-import területén
lévı rejtett gazdaság súlya. A hivatalos GDP a különféle becslések segítségével már a rejtett
gazdaság jelentıs részét is tartalmazza, amit a nemzeti jólét kiszámításakor figyelembe kell
venni.
− Szabadidı növekedése (hatása kettıs, csökkentheti a GDP -t, a jólétet növeli).

• Csökkentı tényezıi:
− A negatív externáliák környezeti károk, víz, levegı szennyezettség.
− Az urbanizációs hátrányok pl. zaj, zsúfoltság.
− Olyan kiadások, amelyeket a GDP tartalmaz, mint társadalmilag szervezett hasznos
tevékenységet, de amely a nemzeti jólétet nem emeli pl. a fegyverkezési kiadások.

1.4. A gazdaságpolitika összefüggései

Gazdaságpolitika
A gazdaság tevékenységét befolyásoló végrehajtó hatalom, a mindenkori kormány
rendelkezik gazdaságpolitikával. A gazdaságpolitika végsı célja a jólét növekedése, a
gazdasági problémák megoldása pl. gazdasági növekedés, megfelelı mennyiségő, minıségő

11
összetételő áru- és szolgáltatáshalmaz elıállítása, belsı- és külsı pénzügyi egyensúly,
stabilitás, magas szintő foglalkoztatás, szociális és társadalmi biztonság, környezetvédelem,
felhalmozás-fogyasztás arányának meghatározása, stabil valuta, stabil árak. A stabilizációs
gazdaságpolitikának a szakirodalom hagyományosan a következı céljait különbözteti meg:
– stabil gazdasági növekedés,
– stabil fizetési mérleg,
– alacsony infláció és
– alacsony munkanélküliség.

A költségvetési politika
A költségvetési politika a monetáris politikával együtt része a pénzügyi politikának.
Mindkettı a gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében alakítja ki saját céljait és
eszközrendszerét. A költségvetési politika a közbevételek, közkiadások és az egyenleg tudatos
alakítása a gazdaságpolitikai célok elérése, a közfeladatok teljesítése érdekében. A
költségvetési politika szolgálhat elosztási és stabilizációs célokat. A kormányzat a
költségvetési politikával, a közkiadások és az adók mértékének változtatásával képes a
gazdaságra hatni, élénkítheti a gazdaságot, csökkentheti a munkanélküliséget és mérsékelheti
a gazdaság ciklikus változásait. Az állami bevételek és kiadások hatással vannak az egész
gazdaságra pl. az állami beruházás más ágazatok termékei iránt jelent keresletet, amelynek
tovagyőrőzı hatásai is vannak. Megemelkedik a beruházási javak iránti kereslet, nı az ezeket
elıállító kapacitások kihasználása, nı a munkaerı iránti kereslet és az összes munka- és
vállalkozói jövedelem, nı a GDP. A kormányzati megrendelésekkel, beruházásokkal szemben
támasztott követelmény, hogy ne járjanak versenytorzító hatással.

A költségvetési politika eszközei:

– adók- és támogatások rendszere,
– állampapírok kibocsátása és visszavásárlása,
– a kormányzati beruházások finanszírozása,
– a társadalmi közös fogyasztás pénzellátási rendszere.

A költségvetési ágazati politika

A költségvetési ágazati politika része a költségvetési politikának. Meghatározza, hogy az
adott idıpontban mely nemzetgazdasági ágazatok számára biztosít elsıbbséget az erıforrások
megszerzésének és újraelosztásának folyamatában.

A költségvetési ágazati politika eszközrendszere

A bevételek alakulása érdekében dönt a beépített automatikus stabilizátorok mértékérıl,
ágazatokat befolyásoló hatásáról pl. az adók beépített, gyors és hatékony stabilizátorként
mőködnek. A vetítési alap változásával automatikusan változnak. Nincs szükség az
országgyőlés, politikusok lassú döntési folyamatára pl. az SZJA, vagy a társasági adó
alapjának változása az adó változását is eredményezi. Az adórendszer kedvezményei,
mentességei, amelyek mind az adóalapot, mind az adómértékét, illetve a fizetendı adót
érinthetik, kifejezik az ágazati politika preferált céljait pl. mezıgazdaság, exportfejlesztés,
külföldi tıke bevonása, kiemelt tevékenységek támogatása stb.

A kiadás oldalán hasonlóan viselkednek a jóléti transzferek pl. szociális kiadások, ha magas a
munkanélküliségi ráta, magas a munkanélküli segély és fordítva. A kormánykiadások jelentıs
része autonóm, azaz nem függ a jövedelemtıl, más része a jövedelemtıl függ.
A kiadások szempontjából a költségvetés ágazati politikájának meg kell határozni a
preferenciarendszert:
– a mőködési kiadásoknál,

12
 – a felhalmozási és felújítási kiadásoknál.

Meg kell határoznia az egyedi un. diszkrecionális beavatkozások körét és terjedelmét pPl.
bank- és adóskonszolidáció, a felsıoktatás, az egészségügy fejlesztése, a kormányzati
beruházások növelése.
Az egyedi beavatkozások között tarjuk számon a közmunkákat (útépítés, parkok, sporttelepek
létesítése stb.), az állami foglalkoztatási programokat (ezek a közmunkáktól eltérıen nem
tıkeigényesek, rövidebb átfutási idejőek, idıtartamuk tervezhetı).
Az egyedi elhatározású jóléti transzfereket pl. egyszeri nyugdíjkiutalás, ár-ellentételezés,
egyedi adómértékek meghatározása stb. jelentik.

Az ágazati politika eszközrendszerének hatásairól megoszlanak a vélemények. A megítélésnél

nehézséget okoz:
• A preferenciarendszer meghatározása.
• A hasznosság mérése, a tovagyőrőzı hatások felmérése, idıtartamának meghatározása pl.
a segélyezéssel kapcsolatos ellenérv, hogy nem ösztönöz erıkifejtésre annak érdekében,
hogy minél hamarabb visszakerüljön a munkanélküli a foglalkoztatottak közé. A
közszolgálati foglalkozási programokkal szembeni ellenérv, hogy nem javítják a
növekedési és fejlıdési mutatókat, olyan munkahelyeket teremtenek, amelyek mőködése
társadalmilag nem hatékony.
• A már odaítélt adókedvezmények, juttatások esetleges visszavonása, csökkentése
társadalmi elégedetlenségbe ütközik.
• A diszkrecionális eszközök, kevésbé átláthatóvá, bonyolultabbá teszik az elvonási és
elosztási rendszert.

13
1. Példa3
FİBB MAKROGAZDASÁGI JELZİSZÁMOK
(Éves adatok)

Megnevezés 2001 2005 2006 2007

folyó áron,
GDP 15 238,4 21 993,1 23 775,3 25 479,4
milliárd HUF
GDP volumenindex 104,1 103,9 104,0 101,2

Háztartások fogyasztása volumenindex 106,1 103,5 101,9 98,6

Közösségi fogyasztás volumenindex 100,9 99,9 104,9 95,5
Bruttó állóeszköz felhalmozás volumenindex 104,7 105,8 96,3 101,8

Belföldi felhasználás volumenindex 102,3 101,3 101,7 99,0

Termékek és szolgáltatások exportja volumenindex 108,1 111,3 118,6 116,4

Termékek és szolgáltatások importja volumenindex 105,3 107,0 114,8 113,4

Bruttó átlagkereset index 118,0 108,8 108,1 108,0

Nettó átlagkereset index 116,2 110,1 107,6 103,0
Egy keresıre jutó reálbér index 106,4 106,3 103,6 95,4

Fogyasztói árindex index 109,2 103,6 103,9 108,0

HUF/EUR árfolyam - 256,7 248,0 264,3 251,3

Foglalkoztatottak száma 1000 fı 3 868,3 3 901,5 3 930,1 3 926,2

Munkanélküliségi ráta (ILO) % 5,7 7,2 7,5 7,4

Ipari termelés volumenindex 103,6 106,8 109,9 107,9

Építıipari termelés volumenindex 108,3 116,1 98,5 85,6
Kiskereskedelmi forgalom volumenindex 104,1 105,1 104,7 97,9

volumenindex
Áruexport 107,7 111,5 118,0 115,8
(HUF)
volumenindex
Áruimport 104,0 106,1 114,4 112,1
(HUF)
Külkereskedelmi mérleg egyenlege millió EUR -3 551,9 -2 903,9 -2 379,1 -119,7

Fizetési mérleg egyenlege GDP %-ában -6,0 -7,5 -7,5 -6,4

Fizetési mérleg egyenlege millió EUR -3 576,5 -6 655,0 -6 793,8 -6 602,0
Külsı finanszírozási igény GDP %-ában 5,4 6,7 6,9 5,3
Külsı finanszírozási igény millió EUR 3 218,7 5 942,5 6 220,7 5 462,6

Államháztartás egyenlege (ESA 95)* GDP %-ában -4,0 -7,8 -9,2 -4,9
Bruttó államadósság (ESA 95)* GDP %-ában 52,2 61,8 65,6 65,7
Forrás .www. pm.gov.hu
3
Forrás: pm.gov.hu 2010. évi költségvetési törvényjavaslat

14
2. Marketing alapvetések
2.1. A marketing alapfogalmai
A marketing fogalmára más-más meghatározást találhatunk a különbözı szakirodalmakban.
Mi Philip Kotler nyomán a következı definíciót fogadjuk el:
A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, amelynek során az egyének és
csoportok termékeket, értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, miközben
kielégítik szükségleteiket és igényeiket.

A marketing arra irányul, hogy az egyes felek mit szeretnének adni, illetve kapni.
Mikroszinten a marketing az összes olyan tevékenység, melynek célja egy vállalkozás mai és
lehetséges ügyfelei szükségletének maradéktalan kielégítése. Makroszinten olyan szervezeti
rendszer és tevékenységsor, amely egy adott nemzetgazdaság erıforrásait osztja fel az
állampolgárok között.

A marketing fejlıdési szakaszai:

1. Termelés orientált marketing,
2. Eladás orientált marketing,
3. Piaci orientált marketing,
4. Társadalom és piacorientált marketing.

A marketingmenedzsment a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, amelynek során

elképzelések, áruk és szolgáltatások teremtése, árazása, ösztönzése és elosztása megy végbe,
annak érdekében, hogy a cserén keresztül megvalósuljanak az egyéni és szervezeti célok. A
marketingmenedzsment hosszú távú gondolkodású.4

Fı feladatai5:
• a külsı és belsı tényezık alapján helyzetelemzések készítése,
• célok kitőzése,
• célokat elérı feladatok megfogalmazása,
• termékpiacok, piaci szegmensek meghatározása,
• költségvetés készítése,
• marketingprogram kidolgozása,
• értékelés és ellenırzés.

2.2. A vevıi nézıpont érvényesülése

A marketingmenedzsment azonosítja a vevıi, fogyasztói, piaci szegmenseket, amelyeken a

szervezet versenyképes és versenyezni is kíván. A szegmentáció célja a piac részekre osztása,
és olyan homogén csoportok kialakítása, amelyek egy marketing akcióval szemben azonosan
viselkednek. A piacválasztás irányulhat egy szegmensre, több szegmensre és lehet cél az
összes szegmens meghódítása. Fontos a célpiacokon a teljesítmény mérıszámainak a
meghatározása, mely lehet:
– piaci részesedés aránya,

4
Kotler p. 29.
5
Körmendi-Tóth, p.155

15
 – az összfogyasztásból való részesedés,
– fogyasztói megelégedettség,
– rövid átfutási idı,
– pontos szállítás,
– innovatív termékek megjelenési aránya, gyakorisága,
– a szállító által elıre jelzett, a késıbb megjelenı, még látens vevıi igények
kielégítésére is képes pl. integrált pénzügyi, számviteli, adózási, elemzési szoftver
kialakítása,
– megtartott, visszatért és újonnan megnyert fogyasztók,
– fogyasztók, fogyasztói csoportok jövedelmezısége.

Az általános mutatók mellett nagyon fontos szempont, hogy a szállítók termékeikkel,

szolgáltatásaikkal milyen értéket nyújtanak vevıiknek. Ezek az értékek befolyásolják a vevık
elégedettségét, a vevık megtartását, megszerzését, növelik a piaci részesedést és az
összfogyasztásból való részesedést. Az értékeket a termék/szolgáltatásjellemzık, a vevıkkel
való kapcsolattartás, az image és a hírnév jeleníti meg. Az image és a hírnév a vevıket is
hőségesen megtartja és az új vevıket is bevonzza, gyakran annak ellenére is, hogy a termék,
szolgáltatás jellemzıi már ezt nem is indokolnák pl. egy vállalkozás a következı képet
(image-t) alakította ki magáról: a termékét fogyasztók fiatal férfiak, átlagéletkoruk 25 év,
felsıfokú végzettségőek, vezetı pozícióban lévık, ennek megfelelıen kreatív eleganciával
öltözködnek, magabiztosak, elınyös megjelenésőek és remek humorral megáldottak. Ezt a
képet vetíti ki a gyártó a reklámokban, és akik megvásárolják a ruháit mind úgy érzik,
rendelkeznek a felsorolt elınyös tulajdonságokkal.

A vevık egy része alapterméket, idıben és minıségben megbízható szállítót keres a lehetı
legalacsonyabb áron, más része hajlandó és képes magasabb árat fizetni azokért a termék-,
szolgáltatás minıségekért, amelyeket értékesnek tart pl. környezetvédelmi, egészségügyi,
táplálkozástudományi, esztétikai szempontok, könnyen és gyorsan megérthetı szolgáltatás és
alkalmazás, éppen idıben szállítás, egyedi jelleg stb.

2.3. A piacok osztályozása

I. A piac egyes jellemzıi alapján
• Demográfiai szempontok szerint:
1. családméret pl. nagycsaládosok,
2. iskolázottság,
3. családi állapot,
4. családi életciklus, életkor,
5. nemzetiség,
6. foglalkozás,
8. vallás.
• Földrajzi ismérvek:
1. éghajlat,
2. földrészhez tartozás.
• Pszichológiai ismérvek:
1. motiváció,
2. életstílus,
3. személyiségjegyek.
• Elvárt elıny: pl. tulajdonosi érzés.

16
• Fogyasztás mértéke.

A piacokon ellenırizhetı marketing elemek: az ár, a vállalt garancia, az eladó hírneve,

megítélése.

II. Gazdasági szereplık szerint

Megkülönböztetjük az egyéni vásárlókat, a kormányzati piacot, a nonprofit piacot, a
vállalkozások piacát.

II. 1. Egyéni vásárlók

Az Engel modell leírja az egyéni vásárlói magatartás folyamatát.
0. lépés: A vásárlás motivációja pl. mosogatógép vásárlásával idıt és munkát takarít meg,
vagy presztízs szempont érvényesítése, „nekem is van”.
1. lépés: A probléma felismerése: „utálok mosogatni”.
2. lépés: Információgyőjtés: személyes, kereskedelmi, tömegkommunikációs, tapasztalati
információk megszerzése.
3. lépés: Alternatívák értékelése.
4. lépés: Vásárlói döntés: márkadöntés, kereskedı választása, mennyiségi döntés, vételi
idıpont eldöntése, a fizetés módjának kiválasztása.
5. lépés: Vásárlás.
6. lépés: Vásárlás utáni értékelés.

II.2. Kormányzati piac

Az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei jelennek meg e körben. Jellemzıik a
költségminimalizálásra törekvés; a közbeszerzési törvény alkalmazásának kötelezettsége. Kik
döntenek? Törvény, irányító szerv, testületek, kisebb mértékben az operatív szervezetek
vezetıi. Piactorzító hatással jár, a korrupciónak magas a kockázata.

II.3. Nonprofit piac

Itt jelennek meg pl. az alapítványok, egyházak, pártok, társadalmi szervezetek, nonprofit
gazdasági társaságok. Kik döntenek? A beszerzık, az elnökség, a gazdasági vezetık.

III. A beszerzés tárgya szerint

III.1. Termékpiac
Termék mindaz, ami a piacon figyelemfelkeltés, fogyasztás vagy felhasználás céljából
szükségletet vagy igényt elégít ki.

A termékek tagolása:
a.) a tartósság szerint:
aa.) nem tartós javak pl. húsvéti nyuszi csokoládé, kenyér, ceruza,
ab.) tartós javak pl. televízió, mosógép,
b.) a termelésben betöltött szerepük szerint:
ba.) fogyasztási cikkek: napi tömegcikkek, szakcikkek, luxustermékek,
bb.) termelıeszközök: alapanyagok, állóeszközök.

A termékpolitika része a megfelelı termékvonal kialakítása, a termék pozicionálása, stratégiai

döntések meghozatala. Termékvonal: szorosan összetartozó termékek csoportja, melyek
hasonlóan mőködnek, vagy azonos fogyasztói csoportokat szolgálnak ki, vagy ugyanolyan
típusú kiskereskedelmi értékben értékesíthetık. Mindazon termékvonalaknak az összességét,
amelyet egy eladó a vásárlónak felkínál, termékválasztéknak nevezzük. Pozicionálás: az adott

17
piacon az ár és a minıség viszonylatában a termék elhelyezése. A stratégiai döntés arra
irányul, hogy mit kell változtatni? Mikor kell változtatni? Hogyan kell változtatni?

A termékfejlesztés folyamata:
1. ötletek elıállítása,
2. ötletek szőrése,
3. költség-haszon elemzés,
4. kutatás-fejlesztés,
5. piaci tesztelés,
6. piaci bevezetés,
7. értékelés.

III. 2. A szolgáltatások piaca

Szolgáltatás minden olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik fél felajánlhat a
másiknak, a szolgáltatások lehetnek anyagi és nem anyagi jellegőek.

A szolgáltatások jellemzıi:
• A szolgáltatás nyújtása és fogyasztása idıben egybeesik pl. az orvos végzi a vizsgálatot, a
tanár oktat, a színész játszik, énekel, a fogyasztó ezzel egyidejőleg elviseli az orvosi
beavatkozást, gyógyul, ismeretet szerez, szórakozik.
• Szükség van a fogyasztó aktív jelenlétére, együttmőködésére.
• A szolgáltatás kevéssé szállítható, tárolható, bár az elektronikus fejlıdés oldja ezt a
kötöttséget.
• Szezonalitás a fogyasztásban.
• A szolgáltatások gépesítettségének rohamos fejlıdése figyelhetı meg, újabb és újabb
technológiák, eszközök jelennek meg, egyre inkább tárgyiasulnak a szolgáltatások.
Gondoljunk csak egy színházi elıadás, egészségügyi vizsgálatok gépesítettségére,
mőszerezettségére, elektronikus oktatásra.

2.4. Marketingstratégia, versenyanalízis

A marketingstratégia a marketingeszközök összessége, melyeket a vállalat stratégiai
célkitőzései elérésére használ az adott piacon.

2.4.1. A marketingmix, az alap 4P

A marketingmix célja, hogy adott befektetés mellett a lehetı legnagyobb megtérülést, azaz
eredményt hozza a stratégiai céloknak megfelelıen, a szervezet a versenytársaknál jobb
legyen. Általában a marketingterv utolsó, befejezı részének tekintik, és néhány hónapra/évre
tervezik (középtávú).

A 4P (product, price, place, promotion)

PRODUCT (termékpolitika)
A vállalat kínálatának összeállítása, amely minıségben és választékban is képes a vevı
igényeinek kielégítésére. Nemcsak az adott terméket, hanem a vállalati termékfejlesztést, a
termékválaszték kialakítását, valamint a termékekhez tartozó szolgáltatásokat is a 4P ‘termék’
kategóriájába soroljuk.

A termékmenedzsment két fı területe a terméktervezés és a termékmarketing:

18
• A terméktervezésnél meghatározzuk az új termékeket és a piacon a fogyasztói értékeket
pl. otthon is mosható anyagból készüljön egy ruhanemő. Megállapítjuk a termék
életciklusára vonatkozó ismérveket (pl. a nıi harisnya legfeljebb 3-4 alkalommal
viselhetı, vagy a cipı a legstrapásabb igénybevétel mellett is kitartson legalább 3 évig)
Kialakítjuk a termék összetételt pl. milyen típusú cipıket, milyen viseletre (csak alkalmi),
csak nıi stb.
• A termékmarketingnél pozícionáljuk a terméket pl. kinek adjuk el a cipıket, hogyan
reklámozzuk.
• A termékmenedzsment további részterülete a programmenedzsmentet és a
projektmenedzsment is.

Egy vállalkozás tevékenységének sikere a terméken és a termék árán múlik.

PRICE (árpolitika) [Price= ár]

Az ár azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevı a termékért fizet. Olyan árat kell megállapítani,
amelyet a vevı képes és hajlandó megfizetni, ugyanakkor profitot is termel, és versenyképes
is. A 4P közül ez az egyetlen eszköz, amely profitot eredményez. Az árpolitika legfıbb célja
nyereség elérése. Árcélok pl. túlélés, a kereslet csökkenése, válság esetén, a beruházás, a
kutatás-fejlesztés megtérülése, a hosszú - rövidtávú profit maximalizálása, árvezetı szerep
elérése a piacon, új belépık elbátortalanítása, állami beavatkozás elkerülése, etikai elvek
érvényesítése pl. hibás termék visszacserélése, a vevı megkövetése, az érdeklıdés, a figyelem
felkeltése.

Az árképzés módszerei:
• költség alapú árak,
• versenytárs alapú árak,
• kereslet-kínálat árképzés,
• profit alapú árképzés.
Sor kerülhet speciális árformák alkalmazására is, pl. dömpingár, bevezetı ár, levezetı ár,
lélektani ár, presztízs ár, csomag ár.

PLACE (elosztáspolitika vagy értékesítési utak politikája) [place = hely]

Az elosztáspolitika feladata a megtermelt és beárazott termékek eljuttatása oda, ahol a vevık
keresik. A marketingben a termékek, szolgáltatások szétosztását értjük alatta. Ez a vállalkozás
azon eszköze, amely a termékeket és szolgáltatásokat a kellı helyre és idıre, a szükséges
mennyiségben és kínálatban juttatja el a különbözı nagykereskedelmi illetve kiskereskedelmi
formák segítségével. Fogyasztási cikkek esetében pl. közvetlen úton márkaboltokban,
pékségekben a termelı értékesíti a termékeit. A fogyasztói visszajelzés nagyon gyors pl.
túlságosan csípıs a kolbász. Hamar jelentkezik az értékesítési bevétel a termelınek. Hátránya,
hogy nincs nagy választék. Értékesítés közvetítık útján pl. a kiskereskedıkön keresztül: a
fogyasztónak értékesítenek, a kiskereskedı a termék tulajdonosává válik. Ügynöki értékesítés:
az ügynök nem lesz tulajdonosa a terméknek. Ez az értékesítés hazánkban egyre jelentısebb.
Vegyes értékesítési utak is megjelennek pl. két közvetítıs út: nagy és kiskereskedelem, vagy
ügynök és kiskereskedı; három közvetítıs út: nagykereskedelem, kiskereskedelem és ügynök.
Értékesítés intenzitása: intenzív, ha sok ponton folyamatos a kínálat. Exkluzív a kevés ponton
történı értékesítés pl. exkluzív divatházak.

PROMOTION (marketing kommunikáció, ösztönzéspolitika) [promotion = reklámozás]

Az ösztönzéspolitika a vásárlókkal tudatja, hogy létezik a termék, felébreszti az igényt és a
vágyat a termék iránt. Különbözı vásárlásösztönzési módszerek alkalmazása, hogy a termék a

19
potenciális vevık figyelmébe, tudatába kerüljön pl. reklám, a személyes eladás (personal
selling), a közönségkapcsolatok ápolása (marketing public relations).

Fontos a reklámhatás elemzése. Mennyire növekedett a termék forgalma a reklám

eredményeként?

A marketingkommunikáció 5 eleme:
1. A reklám, amely lehet fizetett és személytelen.
2. Az értékelés, ösztönzés: rövid távú, bátorítást jelent a vásárláshoz.
3. A személyes eladás: egy ügynök vagy eladó eladási céllal beszél a vevıvel.
4. A propaganda: ingyenes, tömegkommunikáción keresztül valósul meg.
5. A közönségkapcsolatok: hosszú távra hat, imázst valósít meg.

A reklám 8 lépcsıs folyamat

1. A reklám céljának meghatározása, mely lehet a termék megismertetése, meggyızés a
termék minıségérıl, emlékeztetés a termékre.
2. Ki készítse el a reklámot: maga a cég, vagy reklámügynökségek.
3. Költségvetés összeállítása, a reklámkiadások meghatározása.
4. A reklám üzenete: racionális: észérveken alapuló pl. biztonsági öv használata;
emocionális: lélekre ható pl. gyermek-ápolószerek; morális: egyetemes emberi
értékeket hangsúlyozza pl. a szolidaritás, környezetvédelem.
5. A hatókör megválasztása: hány emberhez kívánjuk eljuttatni az információt pl. TV,
állami vagy kereskedelmi rádió, nyomtatott sajtóban, interneten, óriástáblák,
közterületen, közlekedési eszközökön elhelyezett reklám, közvetlenül a postaládákba
bedobott levél.
6. A reklám elkészítése.
7. A reklám jól idızített, kívánt intenzitású bemutatása.
8. A reklám kommunikációs és forgalmi hatékonyságának értékelése. Mennyivel lett
ismertebb, elismertebb a vállalkozás, mennyire növelte a forgalmat a reklám?

2.4.2. Marketingmix-specifikumok a szolgáltatásoknál

A szolgáltatások esetében a 4P kiegészül 3P-vel. A 3P: physical, process, people.

Physical tárgyi (fizikai) elemek

A fizikai megjelenés egyes szolgáltatások esetében nélkülözhetetlen az elızetes fogyasztói
bizalom kialakításához. A szolgáltatás környezete alapvetıen meghatározhatja a minıség
megítélését, hiszen a szolgáltatás érzékelése jelentısen függ attól is, milyen körülmények
között élvezheti a vevı annak igénybevételét pl. egy ügyvédi iroda, orvosi rendelı, bank, egy
tanterem bútorai, a dekoráció stb. mind hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztó szemében jó kép
alakuljon ki a szolgáltatás nyújtójáról.

Process folyamat
A szolgáltatást nyújtók jelenléte mellett egy másik kiemelkedıen fontos marketingtényezı
maga a szolgáltatás folyamata, azaz ahogyan a fogyasztó kiszolgálása történik pl. fogászati
kezelésnél az alkalmazott technológia, a rugalmasság, a rendelkezésre álló kapacitások, a
várakozási idı stb. Ezek mind-mind olyan jellemzık, amelyek egytıl egyik befolyásolják a
fogyasztók érzékelését és a szolgáltatásról kialakított véleményét és bár a folyamat irányítása
alapvetıen menedzsment kérdés, a fogyasztóra gyakorolt hatás miatt nélkülözhetetlen, hogy a

20
marketing figyelemmel kísérje a kiszolgálás teljes folyamatát pl. az étkeztetés teljes folyamata
az étlap tervezésétıl a hulladék összegyőjtéséig és hasznosításáig.

People emberi tényezı

Az emberek nyilvánvalóan nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szolgáltatások elıállításában.
A szolgáltató alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatba kerülnek a
fogyasztóval, és viselkedésük jelentıs befolyással van a szolgáltatás megítélésére. Emiatt a
vevıkiszolgálásban résztvevı személyzet minden esetben része a vállalat
marketingtevékenységének. A termékek tapasztalati jellemzıi helyett ugyanis szolgáltatások
esetén teret kapnak a törékeny bizalmi (orvos – beteg, fodrász és vendége, tanár – diák)
tényezık, elıtérbe kerül a kapcsolat, a figyelem, a hírnév, az udvariasság és a szakértelem
fontossága.

Product (termelés): a szolgáltatások iránti kereslet, így a kapacitáskihasználtság ingadozó.

Kezelési lehetıségek:
• differenciált árpolitika alkalmazása,
• kiegészítı szolgáltatás nyújtása,
• folyamatba épített ellenırzési rendszer mőködtetése,
• hatékony munkarend,
• fogyasztó bevonása, a számára értéket jelentı jellemzık feltárása érdekében,
• további terjeszkedés.

Nagyon lényeges annak felmérése, hogy a fogyasztók mit tartanak értéknek a

szolgáltatásoknál pl. egyszerő hozzájutni, udvariasság, figyelmesség, érdeklıdés,
felelısségtudat, megbízhatóság, biztonság (a nyitvatartási idıben nyitva is legyen).

Price (árpolitika) sajátosságai: bizonyos szolgáltatások árát a kormány szabályozza pl. helyi
közlekedés, energia, úthasználat, a helyi önkormányzat is árszabályozó (szennyvízelvezetés,
iskolai étkeztetés, szociális orrhon térítési díja).

2.4.3 Versenyanalízis
2.4.3.1. Stratégia tervezés, üzleti terv

A stratégiai tervezés a szervezet hosszú távú céljainak megfogalmazását és elérését szolgálja.

Egyik eszköze az üzleti terv. Az üzleti terv a kockázat kezelésének egyik eszköze. Az üzleti
terv a vállalkozás saját és/vagy más hasonló vállalkozás múltbeli és jelenlegi mőködésének
tényadatai alapján, valamint az ismert és várható gazdasági folyamatok ismeretében a
jövıbeni mőködésének elırejelzése.

Az üzlet terv részei:

1. Vezetıi összefoglaló
2. A vállalkozás általános bemutatása
3. Marketing terv
4. Mőködési terv
5. A vezetıség és a szervezet felépítés, irányítási jogkörök delegálása
6. Pénzügyi terv
7. Mellékletek

21
1. A vezetıi összefoglalóban a vállalat küldetése, jövıképe szerepel. Része a termékek,
szolgáltatások rövid bemutatása, a piaci helyzetelemzés, a versenytársak rövid jellemzése.
Tartalmazza a marketingstratégia leírását, a vállalkozás szervezeti felépítését, pénzügyi
helyzetét, alapadatait, székhelyét, telephelyeit, elérhetıségeket, tevékenységeit, képviselıi,
egyéb információkat (pl. tanácsadók, könyvvizsgáló személyét).

A 2. rész a vállalkozás történetének, alapításának, sikereinek és mélypontjainak bemutatása. A

folyamatban lévı fejlesztések, jövıbeni célok ismertetése. Újonnan induló vállalkozásnál
közölni kell az üzleti terv megírásának célját pl. cég alapítását, megelızı befektetı keresése,
mőködı vállalkozásnál hitelfelvételi szándék, pályázat elnyerése, egyéb.

A 3. részben a marketing terv az ágazati áttekintést tartalmazza. Társadalmi, technológiai

változások, innováció, politikai környezet, demográfiai, gazdasági változások pl. adók,
kamatláb, pénzügyi környezet. Hogyan hatnak ezek a tapasztalatok a vállalat tevékenységére.
A termékek, szolgáltatások fı jellemzıi milyen értéket jelentenek a fogyasztó számára.
A marketing-mix ismertetetése
A fejlesztések elemzése, milyen stádiumban van a termékek, szolgáltatások fejlesztése? Kik
vesznek részt a fejlesztésben? A szabadalmi jogok és azok levédése, gyártási terv, gyártási
eljárások, költségek, határidık, eszközigény, támogatások.

A 4. rész, a mőködési terv a versenytársak vizsgálata, a legnagyobbak elemzése, a kínált

termékek, piaci célcsoport, árpolitikák, az alkalmazott reklám erıs és gyenge pontjai, miben
jobbak, miben rosszabbak, a beszállítói, értékesítési csatornák felvázolása .

5. A vezetıség és a szervezet felépítés, irányítási jogkörök delegálása

6. A pénzügyi tervben szerepel a költségvetés, a cash-flow kimutatása, az eredménykimutatás,

az induló költségek, a mőködı költségek meghatározása, a fedezeti, illetve a megtérülési pont
és egyéb pénzügyi mutatók elemzése.

7. A mellékletekben szerepeltethetünk grafikonokat, táblázatokat, fotókat a termékekrıl,

technikai specifikációkat, a vezetıség életrajzát és minden olyan egyéb anyagot, ami
kapcsolódik az üzleti terv anyagához, annak jobb megértését szolgálja.

22
2.4.3.2. SWOT analízis- tervezési módszertan

Statikus elemzési/gondolkodási módszer, rendszer, mely adott idıpontra célozza meg a cég
stratégiai sikertényezıinek feltérképezését. Elvégezhetı jelen és valamilyen jövıbeni (vízió)
idıpontra is, attól függıen, mire akarjuk használni, azaz a stratégiai tervezési folyamat melyik
szakaszában alkalmazzuk. A helyzetértékelési szakaszban a jelen idıpontra célszerő
elvégezni, míg a stratégiaalkotás szakaszában a jövıkép idıpontjára. Készíthetı a szervezet
egészére vagy egyes stratégiai területekre külön is.

A nyolcmezıs SWOT mátrix

ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK

LEHETİSÉGEK AKCIÓK AKCIÓK

FENYEGETETTSÉGEK AKCIÓK AKCIÓK

(veszélyek)

1. Erısségek (Strength)
A szervezet pozitív, kedvezı belsı tulajdonságait, versenyelınyét jelentik. Mi az, amit jól
csinál? Melyek az elınyös tulajdonságai?

2. Gyengeségek (Weaknesses)
A szervezet kedvezıtlen, negatív belsı tulajdonságait, versenyhátrányát jelentik. Mi az, amit
rosszul csinál, amit csinálhatna jobban? Melyek a javítandó, elkerülendı tulajdonságai?

3. Lehetıségek (Opportunities)
A szervezet elınyös külsı környezeti jellemzıit győjti össze. Milyen érdekes/kedvezı
trendek vannak? Hol vannak a lehetıségei?

4. Fenyegetettségek (Threats)
A szervezet hátrányos külsı környezeti jellemzıi. Mit csinálnak a versenytársak? Hol
ütközünk akadályokba? Milyen kedvezıtlen trendek/változások vannak?

A nyolcmezıs SWOT mátrix a cselekvéseket is tartalmazza. Az átfogó helyzetkép

megismerésén kívül a teendıket is sorra veszi. Az elızıkön kívül még a további akciók
szükségesek:
• az erısségekre építve a lehetıségek kihasználására,
• az erısségek segítségével a fenyegetettségek kivédésére,
• a gyengeségek leküzdésére a lehetıségek kihasználásával,
• akciók a fenyegetettségek elkerülésére a gyengeségek felszámolásával.

Összefoglalóan a szervezetek folytathatnak agresszív stratégiát, azaz az erısségek fokozására

és a lehetıségek kihasználására törekednek (nagyobb kockázatvállalás). Passzív politika

23
esetén a gyengeségek mérséklése és a veszélyek elkerülése a cél (kockázatelkerülı
magatartás).

2.4.3.3. BCG mátrix

A BCG matrixot a Boston Consulting Group marketing tanácsadó cég fejlesztette ki és terjedt
el a portfólió-elemzésben, A mátrix mind termékek, termékcsoportok, mind üzletágak
pozícióinak meghatározására, a stratégiai célok kitőzésére, a megvalósításhoz szükséges
személyi, dologi és pénzügyi források megállapítása érdekében alkalmazható.

RELATÍV PIACI RÉSZESEDÉS Magas

20 %

Sztárok Kérdıjelek
10 %

Fejıstehenek
Döglött kutyák
0%
Magas 2,5 2,0 1,0 5 0,5 0 Alacsony

A pozíciót külsı és belsı tényezık alapján értékeli.

Külsı tényezı annak a piacnak az éves növekedési üzeme, amelyen a vállalkozás a terméket,
termékcsoportot értékesíti. Független a vállalkozás tevékenységétıl.
Belsı tényezı a vállalat relatív piaci részesedése, amelyet már a vállalkozás befolyásolhat. A
relatív piaci részesedést a saját piaci részesedés pl. 24 % és a legerısebb versenytárs piaci
részesedésének pl. 40 % viszonya (0,6) adja.

Sztárok(csillagok)
Legjobb pozícióban lévı termékcsoportok, üzletágak, gyorsan bıvülı piacon magas relatív
piaci részesedéssel rendelkeznek. Jelentıs profittermelık, de a bıvülı kereslet kielégítése, a
versenytársak kivédése kiadásokkal jár, ezért pénzáramuk (cash flow) nulla, de akár negatív is
lehet. Kedvezı, ha a vállalat számos terméke sztár. Ha kevés a sztár, akkor fokozni kell a
marketing tevékenységet. Kapcsolódó stratégiai cél lehet a szinten tartás, illetve fejlesztés.

Fejıstehenek
Magas piaci részesedéső termékcsoportok, üzletágak, de a piacuk már stagnál vagy
mérsékelten bıvül. A pénzáramlás pozitív, mert nincs szükség beruházásokra, viszont a
tömeggyártás és értékesítési tapasztalatok kihasználása kiadásmérséklı. Az itt elért pozitív
egyenleg finanszírozhatja a sztár termékeket vagy kutatás-fejlesztést. Ha kevés a fejıstehén,
finanszírozási gondok jelentkezhetnek. A fejısteheneket érdemes minél tovább tartani,
ösztönözve az érékesítésüket. Kapcsolódó stratégiai cél a learatás (szüret), illetve szinten
tartás.

24
Kérdıjelek
Gyorsan bıvülı piacon alacsony relatív piaci részesedéssel rendelkezı termékcsoportok,
üzletágak. A pénzáram negatív, mert a gyorsan bıvülı piaci lehetıségek kihasználása sok
kiadást pl. reklám, értékesítési lánc kiépítése stb. jelent.
A kérdıjelek válhatnak a jövıben sztárokká, amennyiben kevés vagy hiányoznak a
kérdıjelek fokozni kell a termékfejlesztést. Kapcsolódó stratégiai célok a fejlesztés, illetve
visszavonulás.

Döglött kutyák (sereghajtók)

Nem, vagy alig bıvülı piacon, alacsony relatív részesedéssel rendelkeznek.
Legkedvezıtlenebb pozícióban vannak. Kudarcot vallott vagy az életciklusuk végén járó
termékek, így fejıstehenek, sztárok, kérdıjelek is válhatnak sereghajtókká. A pénzáramuk
negatív vagy enyhén pozitív. A piacról való kilépés elıtt számos tényezıt célszerő mérlegelni
pl. a versenytársakat, a termék stratégiai fontosságát, a piacvesztés átmeneti vagy tartós
jellegét. Kapcsolódó stratégiai cél a visszavonás, szinten tartás.

Sikeres termékútnak tekinthetı, ha a kérdıjelekbıl lesznek a sztárok, a sztárokból a fejıs

tehenek, fejıs tehenekbıl a sereghajtók.
Nem sikeres a termékút ha pl. a bevezetett új terméket (kérdıjel) a piac nem fogadja el, ezért
ki kell vonni a piacról. Esetleg sztárrá válik, de nincs forrás a növekedés finanszírozásához,
ha kimarad, vagy nagyon lerövidül a fejıstehén szakasz.

2.4.3.4.Termék-életgörbe és funkcionális stratégiák

A termékek életútja (hasonlóan az emberi élethez) a következı szakaszokból áll: indulás –
növekedés – érettség – hanyatlás.

Indulás Növekedés Érettség Hanyatlás

Marketing A figyelem felkel- A márkanév elfogadta- Agresszív promóció A termék
tése és a termék tása és a piaci rések és védekezı jellegő kifutásának
elfogadtatása. felkutatása. árképzés. megtervezése.
Termelés Termék- és tech- Termékváltozatok kifej- A termékek korsze- A termelı
nológiai szabvá- lesztése, a termelés rősítése és a költ- gyártósorok
nyok kialakítása. központosítása. ségek csökkentése. leszőkítése.
Pénzügy Nagy készpénz- A gyors növekedés A megtermelıdı A szükségtelen
igény és veszte- finanszírozásának jelentıs mennyisé- eszközök
ségek tervezése. megalapozása és némi gő nettó nyereség eladása.
nyereség. újraelosztása.
Emberi A megfelelı mun- A gyorsan növekedı A munkaerı-szük- Leépíteni és
erıforrás kaerı biztosítása, termelés megfelelı séglet csökkentése átirányítani az
állandó képzés és munkaerıvel való munkaszervezéssel embereket, a
átképzés. ellátása, képzés és és a technológia változások
motiváció. fejlesztésével. levezénylése.
Kutatás- A fejlesztıknek a Az egymást követı Költségcsökkentés Befejezni a
fejlesztés piacra kell termékváltozatok és termék
fejleszteni. kifejlesztése. minıségfejlesztés. fejlesztését.
A stratégia Mőszaki fejlesztés Minél magasabb piaci A termelés Gyors
fı célja és a piacra való részesedés elérése. hatékonyságának kivonulás és
behatolás. állandó javítása. lefölözés.

25
2.4.3.5. Porter-modell6

A Porter féle „FIVE FORCES” (öt versenyerı) modell

A Porter-modell a mikrokörnyezet, ezen belül a versenykörnyezet elemzésének strukturált

módszere. A modell két részstruktúrára bontható. Az egyikben a három horizontális elem, a
verseny azonos szereplıinek struktúrája található. Ezek a termékversenytársak (helyettesítı
termékek), a jelenlegi cégversenytársak (a piacon lévı vállalkozások) és a potenciális
cégversenytársak (új piacra lépık). A másik részstruktúrában három vertikális elem van: a
beszállítók, a piacon lévı vállalatok és a vevık, amelyek egymáshoz az értéklánc
folyamatában kapcsolódnak. A módszer alkalmazásának célja a vállalat pozicionálása a saját
piacán, minél objektívebb helyzetmegítélés alapján. A piac szereplıinek versenyerejét becsüli
meg, ezáltal világosan rendszerezve azt, miben különbözik a cég a piac többi szereplıjétıl,
melyek a versenyelınyei, -hátrányai az adott idıpontban. A stratégiatervezési folyamat
helyzetértékelı szakaszában alkalmazható.

A.) A vevık
Ez az elem azt taglalja, hogy a vevık mire érzékenyek, mi alapján választanak.
A vizsgálat szempontjai:
1. Mekkora a piac (potenciális ügyfelek/vásárlók száma)?
2. Ki a mi vevınk:
2.1. Milyen felhasználói kategóriába tartozik az ügyfelünk/vásárlónk
(végfelhasználó, viszonteladó, tovább feldolgozó)?
2.2. Mennyire ismerjük pontosan az igényüket, azt, hogy mire használják a mi
termékünket, szolgáltatásunkat, (észrevesszük-e az igényeik változását, látens
igényeiket)?
3. Mennyire koncentrált az ügyfelek/vásárlók köre.
3.1. Vevıink száma.
3.2. Hány ügyfél/vásárló veszi meg a termék/szolgáltatás 80%-át?
3.3. A legnagyobb ügyfelek/vásárlók a termék/szolgáltatás mekkora hányadát
vásárolják meg (mit tekintünk „legnagyobb ügyfelek/vásárlók" alatt)?
3.4. Léteznek-e vásárlói szövetségek az alkupozíciójuk erısítésére?
4. Van-e az ügyfélnek/vásárlónak választási lehetısége (mennyire különleges a
termék/szolgáltatás, létezik-e valamilyen ár-, innovációs-verseny a piacon, vannak-e
helyettesítı termékek)?
5. Választhatja-e az ügyfél/vásárló a „csináld magad" megoldást? (A „make or buy
kérdés" számunkra ez ügyfél-/vásárlóvesztést jelent, nem jelenti feltétlenül azt, hogy
az „Új piacralépık" halmazában van változás, bár ez nem minden esetben zárható ki.)
Ez az elem azt taglalja, mire érzékenyek a vevık, mi alapján választanak.

6
Forrás: http://www.innostart.hu/files/Microsoft%20Word%20-%20MARKETING%20TERVEZ%C3%89S.pdf,
http://www.inf.unideb.hu/~bodai/menedzs/PPPP_mix.html
http://ttmk.nyme.hu/migi/nagy.zsolt/Documents/Vezet%C5%91i%20gazdas%C3%A1gtan/menedzsm_eszk.
doc

26
B.) A beszállítók
A szállítók alkupozíciójának mértékét mutatja ez az elem. A vizsgálat szempontjai:
1. A beszállított termék, szolgáltatás különlegessége, egyedisége (azaz
helyettesíthetısége).
2. Beszállítók száma.
3. Beszállítók relatív nagysága hozzánk képest.
4. Készletezési hajlandóságuk (pl. a szezonális beszerezhetıség kiegyenlítésére, vagy a
just in time rendszerünk támogatására).
5. Beszállítói szövetségek létezése az alkupozíciójuk erısítésére.
6. Beszállítók esélye a tovább feldolgozásra (azaz versenytárssá válás a mi piacunkra
való betöréssel - ebben az esetben az „Új piacralépık" halmazában kell velük
számolni).

C.) Piacon lévı vállalatok

A cég piacán érvényesülı aktuális hatásokat és versenyhelyzetet mutatja be ez az elem,
melynek következtében az ügyfelek/vásárlók kegyeiért különbözı eszközökkel (marketing,
innováció, vagy áralakítás) és meghatározható intenzitással folyhat a versengés. A vizsgálat
szempontjai:
1. A piac telítettsége. (Milyen mértékben sikerült a potenciális ügyfélkört elérni a piacon
versenyben levı vállalatoknak összesen.)
2. A piac felosztottsága:
2.1. Versenytársak száma a piacon.
2.2. Hány vállalatnál összpontosul a piaci részesedés 80%-a?
2.3. Milyen a koncentráció, azaz a legnagyobb versenyzıknek mekkora ez együttes
piaci részesedése? ( Meg kell határozni, hogy mit értünk legnagyobb versenyzık
alatt.)
2.4. Saját és versenytársaink piaci részesedése.
2.5. Piaci szövetségek kötésének esélye pozíció erısítésére.
3. Piacon maradás, piacelhagyás esélyei:
3.1. Felhalmozott készletek nagysága (aránya az optimális készletnagysághoz).
3.2. Kapacitások alakulása (beruházási tevékenység vagy kihasználatlan kapacitások
mértéke).
3.3. Innováció aránya.

D.) Helyettesítı termékek

Az árérzékenységet, lecserélhetıséget mutatja ez az elem. A vizsgálat szempontjai:
1. Van-e egyáltalán helyettesítı termék az én termékemnél?
2. A vevık/ügyfelek mennyire hőek a megszokott termékhez?
3. Milyen a helyettesítı termék árának aránya a saját (helyettesítı termék) értékéhez
(jellemzı minıség, funkcionalitás, kapcsolódó szolgáltatás) viszonyítva?
4. Milyen a mi termékünk árának aránya a saját (mi termékünk) értékéhez (jellemzı
minıség, funkcionalitás, kapcsolódó szolgáltatás) viszonyítva?
5. Milyen a helyettesítı termék és a mi termékünk ár-érték arányának egymáshoz való
viszonya?

E.) Új piacra lépık

A versenytársak bıvülésének mértékét, veszélyét mutatja ez az elem. Ennek kérdései, melyek
egyben a vizsgálat szempontjait is adják:

27
 1. Mekkora a tevékenységünk, területünk nyereségtermelı képessége (nem a mi
cégünké, hanem a tevékenységünké, amelytıl mi magunk is elmaradhatunk, vagy
felülmúlhatjuk)?
2. Vannak-e jogszabályi korlátai a piacra lépésnek, amelyek a már piacon lévıket védik?
3. Milyen versenyelınyök vannak az új belépıkkel szemben?
3.1. A szükséges tıkebefektetés minimális nagysága (alapítás szokásos költségei,
telephely-létesítés, gépesítettség, technológia, induló készletek költségei)?
3.2. Gazdaságos sorozatnagyság.
3.3. Termékválaszték jellemzıi (pl. a termék/szolgáltatás egyedisége és kreativitás
tartalma, szükséges modellválaszték, bevezetett márkák dominanciája).
3.4. Értékesítési csatornákhoz való hozzáférés (jellemzı értékesítési csatorna a
piacon, a hatékony értékesítési csatorna megszerzési lehetıségei és költségei).
3.5. Vannak-e aktuálisan sajátos költségelınyök/hátrányok (pl. ingatlanszerzés,
telephely olcsósága/drágasága, pályázati támogatások elérhetısége, olcsó
munkaerı elérése, know-how hozzáférhetıség/védettség)?

2.5. Benchmarking7
2.5.1. A benchmarking lényege és eredete8
A benchmarking a legjobb gyakorlatok keresése, tanulmányozása, összehasonlítása a
szervezet saját gyakorlatával, és a tanulságok hasznosítása a szervezet saját gyakorlatának
fejlesztésében. A benchmarking a Xerox cég 1976-tól 1986-ig végzett ez irányú kutatásaiból
fejlıdött ki.

A „legjobb gyakorlat” (best practice) a benchmarking kulcsszava. Nem elég csupán a

legkiemelkedıbb teljesítményt (a benchmark-ot) megkeresni, hanem mindig a mögötte
meghúzódó, a kiemelkedı teljesítményt eredményezı legjobb gyakorlatot (best practice-t)
kell megtalálni és tanulmányozni. A benchmark ismerete csupán arra jó, hogy tudjuk, hol
keressük a legjobb gyakorlatot, hol érdemes tanulmányozni a bevált megoldásokat.
Meglepıen gyakori hiba, hogy csak a kiemelkedı teljesítményt keresik más vállalkozásoknál,
gazdálkodó szervezeteknél, majd automatikusan megkövetelik ugyanezt a teljesítményt saját
szervezetüktıl, anélkül, hogy tanulmányoznák és adaptálnák a kiemelkedı teljesítményt
produkáló legjobb gyakorlatot. Például létszámleépítı, „szervezet-lelapító”, „racionalizáló”
akciókat indítanak, mivel azt látják (de csak azt), hogy más vállalkozások ugyanezt a munkát
sokkal kevesebb emberrel, sokkal olcsóbban, sokkal gyorsabban, és sokkal jobb minıségben
végzik el. Azután csodálkoznak, hogy az elbocsátások után megmaradt kevesebb emberrel
még rosszabbul mőködnek a változatlanul hagyott munkafolyamatok, sıt esetleg összeomlik
az egész rendszer. Ezen valójában nincs mit csodálkozni, hiszen ez ugyanolyan, mintha egy
gızmozdony vezetıjétıl azt követelnénk, hogy érje el a francia szuperexpressz, a TGV
sebességét. Csakhogy a TGV szuperexpressz sebességéhez a TGV szuperexpressz
technológiája kell, azt a technológiát kell alkalmaznia annak, aki arra a sebességre vágyik. Az
eredményesebben és gazdaságosabban mőködı, kisebb létszámú és kevesebb
hierarchiaszintbıl álló, karcsú szervezetek teljesen más folyamatokat mőködtetnek, sokkal
fejlettebb technológiákat és munkamódszereket alkalmaznak. Karcsúságuk a másfajta

7
Forrás: Robert s. Kaplan-David p. Norton Balanced Score Card ifjú Horváth &Partner KJK KERSZÖV 2000
p. 68-92
8
(http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10109/ch01s12s03s01.html)

28
folyamatok és technológiák alkalmazásának következménye. Ezeket a folyamatokat,
technológiákat és módszereket kell tanulmányoznia, és azután hasznosítania, adaptálnia
annak, aki hasonlóan eredményes és hatékony mőködést akar elérni.

2.5.2. A benchmarking típusai9

A benchmarking fajtáinak több, különbözı osztályozása ismeretes.

A külsı és belsı benchmarking

A külsı kategóriájába azok az esetek tartoznak, amelyekben adott gazdálkodó szervezet más
szervezetek gyakorlatával veti össze a sajátját pl. különbözı szempontok alapján adott
magyarországi felsıoktatási intézmény összehasonlítja önmagát más felsıoktatási
intézményekkel, vagy értékeljük a közétkeztetı vállalkozások ajánlatait
A belsı benchmarking esetében a vállalkozáson belüli viszonyításról van szó. Belsı
benchmarking partnerek lehetnek különbözı szervezeti egységek, telephelyek, gyáregységek,
tagvállalkozások stb.

A kompetitív benchmarking, mint a neve is mutatja, a versenytársak legjobb gyakorlatait

vizsgálja. A termékek visszatervezésén (reverse engineering) túl kiterjedhet a termékkel
kapcsolatos szinte bármilyen tevékenységre, aminek a piaci versenyben jelentısége lehet:
marketingre, szállításra, üzembe helyezésre, szervizre, vevıszolgálatra stb. A
vágószerszámokat gyártó finn Fiskars cég például arról is nevezetes, hogy ha valamelyik
felhasználónál ki kell cserélni egy tönkrement vagy elhasználódott Fiskars vágóeszközt, akkor
Európa bármely pontjára 24 órán belül eljuttatják az új szerszámot.

• A kooperatív és kollaboratív (transzindusztriális) benchmarking során más üzletágakban

mőködı cégekhez viszonyítunk, amelyeknek az érdekeit nem sérti, ha tanulmányozzuk
tevékenységüket, és viszont. Az egymással versenyben nem álló cégek szerzıdést kötnek
egymással a benchmarking-ra, és egyoldalúan vagy kölcsönösen tanulnak egymástól.
• A funkcionális benchmarking azt jelenti, hogy kiválasztunk egy funkcionális területet (pl. a
személyzeti munkát, a karbantartást vagy az anyagbeszerzést), és összevetjük a mércéül
szolgáló vállalkozás(ok) vagy szervezeti egység(ek) hasonló funkcionális területének
mőködésével.
• Folyamat benchmarking esetén nem egy-egy kiragadott funkcionális terület tevékenységét
vizsgáljuk önmagában, hanem a funkcionális területeken átívelı teljes, összefüggı vállalati
folyamatokat.
• A stratégiai benchmarking a más vállalkozások által hasonló helyzetekben alkalmazott
különbözı stratégiák eredményességét hasonlítja össze, és ezekbıl próbál
következtetéseket levonni saját stratégiája kialakításához. Napjainkban kialakuló, új
benchmarking típus.

2.5.3. A benchmarking folyamata10

1. lépés: A banchmarking tárgyának kiválasztása. Itt célorientáltan kell eljárni, kevéssé
hatékony, ha túlságosan tágra szabjuk a tárgyat. Lehet pl. építési beruházások közbeszerzése.
2. lépés: A banchmarking partnerek kiválasztása, a szerzıdés megkötése. Ezek lehetnek a

9
http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10109/ch01s12s03s02.html9
10
http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10109/ch01s12s03s03.html

29
legnagyobb versenytársak, a legnagyobb vagy speciális szaktudással rendelkezı, hozzánk
hasonló nagyságrendő, feladatokkal, pénzügyi háttérrel rendelkezı szervezet pl. egy másik
városi önkormányzat, gazdasági társaság.
3. lépés: Munkaterv készítése, kérdéslista összeállítása a legjobb gyakorlat
tanulmányozásához pl. mennyire eredményes a gyakorlat rövid és hosszú távon,
ellenırizhetıek–e az eredmények, olcsóbb, gyorsabb, a szempontokat, érdekeket érvényesítı
közbeszerzés stb.
4. lépés: A legjobb gyakorlat tanulmányozása pl. a feladat felelısség-, hatáskörök szerinti
megosztása, a közbeszerzés központosítása valamely szervezeti szintre.
5. lépés: Összehasonlítás a mi gyakorlatunkkal, az eltérések megállapítása pl. összhang
hiánya a feladat-, felelısség- és hatáskör között.
6. lépés: A változtatási javaslat kidolgozása pl. a folyamat újraszabályozása.
7. lépés: A változtatás végrehajtása, az eredmény ellenırzése.

Szállító kiválasztása az ajánlati árak összehasonlítása alapján

A készletbeszerzési döntéseknél különösen jelentısek azok a számítások, amelyek segítenek

kiválasztani a különbözı szállítók közül a legkedvezıbbet.
Amennyiben az összes egyéb tényezı pl. minıség, szállítási gyakoriság, fizetési feltételek
azonosak, akkor a legalacsonyabb ajánlati ár elfogadása jelenti a legkedvezıbb beszerzési
lehetıséget.

A beszerzési árak összehasonlítása során az összes árképzı tényezıt figyelembe kell venni.
1. A listaár a szállítók árajánlataiban, prospektusaikban, katalógusaikban szerepelı ár, a
szállító által a termék eladási áraként megjelölt ár.
2. A számlázott ár a szállító által kiállított számlán szereplı ár. A számlázott ár számos
esetben nem egyezik a listaárral. Az eltérést okozhatja a szállító által megadott
üzletpolitikai vagy egyedi engedmények, illetve felszámított felárak pl. különleges
csomagolás, szín kérése, rendkívüli szállítás.
3. A felár növeli, az engedmény csökkenti a listaárhoz képest a szállító által számlázott
vételárat. A szállítók a listaárból különbözı címeken engedményeket is adhatnak.
Azok az engedmények, amelyek az adott termék vásárlásához kapcsolódnak,
csökkentik a listaárhoz képest a számlázott árat.

Az árat közvetlenül befolyásoló leggyakoribb kedvezmények

• Nagy mennyiségő beszerzéshez kapcsolódó kedvezmény, (minıségi rabatt).
• Csökkent minıségő áruk vásárlásához kapcsolódó kedvezmény (minıségi
engedmény).
• Szezonális forgalmazású áruk esetén szezon elıtti, vagy szezon végi kedvezményes
ár (szezonális engedmény).
• Vásárlás ösztönzését szolgáló árkedvezmény pl. új vagy megváltoztatott termék
esetében (bevezetı ár), vagy a szállítónál felhalmozódott készletek
felszámolásához, új termékek népszerősítéséhez, piaci bevezetéséhez kapcsolódhat.

4. A bekerülési (beszerzési) ár a beszerzés tényleges ráfordítását jelenti. Ez nem

feltétlenül egyezik meg a számlázott árral. A beszerzési ár részét képezi az elızetesen
felszámított, le nem vonható (vissza nem igényelhetı) általános forgalmi adó és a
beszerzett készlethez egyedileg hozzárendelhetı költségek (pl. szállítási költség,
vámköltség, biztosítási költség stb.).

30
A beszerzési ár felépítése:
Listaár (nettó, áfa nélküli áron)
+ felár
- engedmény
= Számlázott nettó ár
+ készlet átvételéig felmerült közvetlen költségek
+ elızetesen felszámított, le nem vonható áfa
= Beszerzési ár

1. Esettanulmány
Döntés a bekerülési árak összehasonlításával

Egy gazdálkodó szervezet 1000 garnitúra készletet kíván – rövid határidıvel – beszerezni. A
beszerzett terméket olyan tevékenységhez használja fel, amely lehetıvé teszi az elızetesen
felszámított általános forgalmi adó levonását. Három szállító ajánlata áll rendelkezésére.
• A Kovács Kft. a terméket 2000 Ft – általános forgalmi adót nem tartalmazó – áron
kínálja. A szállító a terméket azonnal tudja raktárából szállítani. 300 garnitúra feletti
vásárlás esetén a teljes beszerzett mennyiségre 4% engedményt ad. A szállítást a
„Iramodás” Kft” vállalja 60 000 Ft-ért.
• A Péterfi Kft. a terméket 2200 Ft/garnitúra nettó listaáron ajánlja. A teljes megrendelt
mennyiségre 500 garnitúra feletti vásárlás esetén 6% kedvezményt ad és díjmentesen
vállalja a termék kiszállítását.
• A Nagy Nyrt. – általános forgalmi adó nélkül – 2500 Ft/garnitúra listaárat adott meg. A
kiszállítást ez a társaság is díjmentesen vállalja, de tekintettel a sürgıs szállításra 5%
felárat számít fel a teljes mennyiségre.

A beszerzési árak összehasonlítása (az elızetesen felszámított, levonható áfa nem része a
beszerzési árnak)

Beszerzési ár
Kovács Kft. Péterfi Kft. Nagy Nyrt.
összetevıi
Listaár (Ft/csomag) 2 000 2 200 2 500
(-) engedmény
100 132 -
(Ft/csomag)
(+) felár (Ft/csomag) - - 125
Számlázott ár
1900 2 332 2 625
Ft/csomag
+ fuvardíj (Ft/csomag) 60 - -
Beszerzési
1 960 2 332 2 625
(bekerülési) ár*

Az összehasonlítás eredményként megállapítható, hogy a legkedvezıbb beszerzési árra a

Kovács Kft tett ajánlatot.

31
1. Feladat
Egy költségvetési szerv élelmiszert kíván beszerezni (az általános forgalmi adó 20%, amely
nem igényelhetı vissza). A szervezet két szállítótól kapott ajánlatot.
• Az 1. szállító a terméket 700 Ft/darab nettó – áfa nélküli – listaáron kínálja. A
beszerzendı mennyiségre – 2000 darab – 6% kedvezményt ad. A fuvarozási költség
áfával 30 000 Ft.
• A 2. szállító a termékre 640 Ft/darab nettó listaárat jelölt meg ajánlatában. A kiszállítást
vállalja, de ezért 5% felárat számít fel a teljes mennyiségre.

Melyik ajánlatot fogadja el a beszerzési árak alapján? Az ajánlatok összehasonlításához

használja a táblázatot!
Hasonlítsa össze a szállítói ajánlatokat a megadott táblázat kitöltésével

Beszerzési ár összetevıi 1. szállító 2 szállító

Listaár (Ft/darab)
(-) engedmény (Ft/darab)
(+) felár (Ft/darab)
Számlázott nettó ár
Ft/csomag
+ általános forgalmi adó
+ fuvardíj (Ft/darab)
Beszerzési (bekerülési)
ár*

Az 1. feladat megoldása

Beszerzési ár összetevıi 1. szállító 2. szállító

Listaár (Ft/darab) 700 640
(-) engedmény (Ft/darab) 42
(+) felár (Ft/darab) 32
Számlázott nettó ár
658 672
Ft/csomag
+ általános forgalmi adó 132 134
+ fuvardíj (Ft/darab) 15
Beszerzési (bekerülési)
805 806
ár*

Az elsı szállító tett ajánlatot kedvezıbb beszerzési árra.

32
2. Esettanulmány
Szállító kiválasztására az ár és minıség együttes figyelembe vétele mellett szerzıdéses
közétkeztetések esetén (kézikönyv)11

Szerzıdéses közétkeztetés
A közétkeztetés az ételek elkészítésének és a bizonyos közösségekben dolgozó/élı személyek
számára történı eljuttatásának szolgáltatásait foglalja magába: ellát közösségi és magán
vállalatokat, közszolgáltató intézményeket, bölcsıdéket, óvodákat, iskolákat, kórházakat,
idısotthonokat, börtönöket, katonai létesítményeket stb. A tevékenység ellátásának külsı
szolgáltatóra bízását nevezik szerzıdéses közétkeztetésnek (a továbbiakban: SZK).

A szerzıdéses közétkeztetés jellemzıi:

• visszterhes írásos szerzıdés létezik az Ajánlatkérı és a szolgáltatást nyújtó cég között;
• a szolgáltatást felhasználók egy jól körülírható körbıl kerülnek ki, akik általában a kiíró
intézmény tagjai;
• különleges korlátozások származnak abból a ténybıl, hogy a szolgáltatás a kiíró intézmény
területén és eszközeivel történik, az adott intézmény szervezési módszereinek megfelelı
módon;
• szociális áron történik, ami általában lényegesen alacsonyabb a kereskedelmi vendéglátás
árainál.

A gazdaságilag legelınyösebb ajánlat kiválasztását segítı FERCO kézikönyv kidolgozásának

indítékai.

Helyzetfeltárás
A közétkeztetési ágazat európai szociális partnerei, a FERCO (a Szerzıdéses Közétkeztetı
Szervezetek Európai Szövetsége) és az EFFAT (az Élelmiszeripari, Mezıgazdasági és
Turisztikai Szakszervezetek Európai Szövetsége) megállapították, hogy egyre növekvı számú
Ajánlatkérı bízza a munkatársaiknak vagy ellátási körébe tartozó intézményeinek
(továbbiakban: Étkezıinek) nyújtott étkeztetési szolgáltatásokat külsıs, erre szakosodott
vállalkozásokra. [Tekintettel arra, hogy a hazai kiírások jelentıs része a közbeszerzésekrıl
szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint kerülnek elbírálásra,
az eredeti kézikönyvet kiegészítettük a hazai közbeszerzési szabályozás idevágó
vonatkozásaival.]

A szolgáltató kiválasztásához ezek az Ajánlatkérık többnyire különbözı közbeszerzési

eljárásokat alkalmaznak az értékhatártól függıen. Az ártényezı egyoldalúan magas
értékelését az eredményezi, hogy a költségvetési intézményekben a felhasználható
erıforrások korlátozottak, a magáncégek pedig folyamatosan költségcsökkentésre törekednek.
A tanulmány készítését megelızı helyzetértékelés megállapította, hogy hiányoznak azonban
azok az eszközök, amelyek az Ajánlatkérık számára megkönnyítenék, hogy a közétkeztetı
vállalkozást a legjobb minıség/ár arány alapján válasszák. Az ágazat munkaadói és
munkavállalói számára jól ismertek a közszolgálati és a magángazdaságbeli költségvetési
korlátozások. Úgy vélik azonban, hogy a megbízásoknak a legolcsóbb ajánlattevı cégnek
való odaítélési gyakorlata nem szolgálja az érintettek érdekeit, (sem a megbízást adó
Ajánlatkérıét, sem az általa étkeztetett Étkezıkét, de még a közétkeztetı vállalkozásét és

11
Azon Ajánlatkérık és intézmények részére, melyek közétkeztetési szerzıdéseik megkötése során a
gazdaságilag legelınyösebb ajánlat alapelveire szeretnének támaszkodni, az irányelv elérhetı elektronikus úton
is a következı weblapon: http://www.contract-catering-guide.org

33
annak munkavállalóiét sem).

A szolgáltatónak egyedül az ár alapján való kiválasztása minden vonatkozásban hátrányos. Ez

a közétkeztetı vállalkozások közötti fokozott versenyhez vezet, és arra ösztönzi ıket, hogy
költségeiket a lehetı legnagyobb mértékben csökkentsék. Ez a racionalizálás gyakran az
ételek, és a szolgáltatások minıségének romlásához vezet, és adott esetben
élelmiszerbiztonsági kockázatokat is eredményezhet. Ezen túlmenıen szélsıségesen negatív
módon hat a munkahelyekre és az ágazat munkavállalóinak munkakörülményeire, sıt magára
a közétkeztetı vállalkozás életképességére is.

A legalacsonyabb ár elıtérbe helyezése negatív hatással járhat az Ajánlatkérırıl alkotott

képre is, melynek alapján úgy jelenhet meg, hogy csak az ár érdekli, az ételek minısége nem.
Ez különösen érvényes az iskolákra, kórházakra és idısotthonokra, ahol az alacsony szintő
szolgáltatások erıs hatást gyakorolhatnak a tápanyag bevitelre, az egészségre és a nevelésre.

Az EFFAT és a FERCO véleménye az, hogy az ár kiemelt jelentısége a közösségi étkeztetési

szerzıdések odaítélésében azzal is összefügg, hogy a minıséget a kiírásban nem tudják
kifejezni, valamint, hogy az ajánlatok súlyozásának, értékelésének és összehasonlításának
nincsenek megfelelı eszközei, melyekkel nem csak az árat, hanem a minıséget is figyelembe
vennék.

Ezen megállapítások alapján a FERCO az EFFAT az Ajánlatkérık és az Étkezık

érdekében, de a közétkeztetı vállalkozások és munkavállalóik érdekében is úgy
döntöttek, hogy egy olyan eljárási módra tesznek javaslatot, amely a közösségi
étkeztetési visszterhes szerzıdések odaítéléséhez magas szintő minıségi szabványokat
alkalmaz anélkül, hogy az árat elhanyagolnák.

Egy ilyen megoldás szükségszerően a következıket eredményezi:

− a pályázatok odaítélésének nagyobb átláthatósága,
− az Ajánlatkérık igényeinek alaposabb elemzése és figyelembevétele,
− az Ajánlatkérı és Étkezık igényeihez jobban igazodó ajánlat,
− a minıség, a higiénia és az élelmiszerbiztonság magasabb színvonala,
− a közétkeztetı vállalkozásokon belül a munkavállalók foglalkoztatásának,
munkakörülményeinek és képzésének garanciái.

Annak érdekében, hogy e megoldást a gyakorlatban is könnyebbé tegyék, a FERCO és az

EFFAT kezdeményezte a gazdaságilag legelınyösebb ajánlat kézikönyv közös kidolgozását és
a tagállamokban történı elterjesztését. Széles körő bevezetése hozzájárul ahhoz, hogy a
visszterhes szerzıdéseket a legjobb minıség/ár arány alapján kössék meg, és ezen keresztül a
„gazdaságilag legelınyösebb ajánlat” alapelvét, melyet az európai törvénykezés és az Európai
Törvényszék támogat, általánosan bevezessék.

A gazdaságilag legelınyösebb ajánlat választása

E második lehetıség során, az árkritériumon túlmenıen minıségi kritériumok is szerepet
kapnak az értékelés során. Ennek következtében a mindkét oldalon fennálló pénzügyi
korlátok mellett
− az ajánlatkérı igényei,
− az ételek minıségi és változatossági követelményei,
− kötelezettségek a higiénia és az élelmiszerbiztonság területén,
− a közétkeztetı vállalkozás munkatársainak munkakörülményei is kiegyensúlyozott módon
figyelembe vehetık.

34
Az Ajánlatkérınek azért érdeke a gazdaságilag legelınyösebb ajánlat elfogadása, mert ı
ezáltal az étkeztetésbe befektetett eszközöket optimalizálja.

Szállító kiválasztása az ár és a minıség alapján - Az ajánlatok megítélésének fı kritériumai

A mőszaki krité- A pénzügyi krité- Prioritások, melyeket a technikai és

riumok riumok súlyozása gazdasági kritériumokhoz rendelnek
súlyozása
A pénzügyi kritériumok egyértelmően a legfonto-
20 80
sabbak; a minıségi kritériumok csak másodrendőek.
Az árkritériumok fontosabbak, mint a minıségi
40 60 kritériumok, de azoknak mégis csak jelentıséget
tulajdonítanak.
50 50 Minıség és ár egyaránt fontos.
A minıségi kritériumok fontosabbak, mint az ár, de az
60 40
mégis fontos tényezı marad.
A minıség egyértelmően a legfontosabb; az árat csak
80 20
másodrangúnak tekintik.

Példa a gazdasági kritériumokhoz való maximális pontszámok hozzárendelésére

Ami a gazdasági ajánlatot érinti, alapjában véve nem minden egyes kritérium pontos
analízisérıl van szó, hanem inkább arról, hogy az itt következı 3 összesített kritérium alapján
az ajánlatok besorolását elvégezzék:
• az üzemeltetési költségek összege, ez a különbözı költségtételek összeadásából adódik,
− nyersanyag költségek,
− bérköltségek,
− üzemeltetési ráfordítások,
− egyebek
• a javasolt beruházások gazdasági hatásai (amennyiben a kiírás tartalmazza azt, hogy a
közétkeztetı vállalkozás a beruházás költségeinek egészét vagy egy részét magára
vállalja), esetrıl esetre a megítéléshez különbözı kritériumokat vehetnek figyelembe,
• az ár, melyet a fogyasztónak, tehát a végfelhasználónak javasolnak (napi árak az
idısotthonban, az étkezés ára/díja egy iskolában stb.).

Az egyes ügyfelek e három kritériumnak teljesen eltérı jelentıséget tulajdoníthatnak.

Az itt következı példában abból indulunk ki, hogy az Ajánlatkérı a pályázatba bevonta az
éttermi helyiségeinek átfogó felújítását is. Ez az Ajánlatkérı a beruházás költségeinek egy
részét továbbgörgeti azokra az árakra, amit a vendégek az étkezésért fizetnek és ezért
összesen 40 pontot oszt fel a pénzügyi kritériumok között.

Példa a pénzügyi kritériumokhoz való pontszám hozzárendelésre

Kritériumok Pontszám
Üzemeltetési költségek 20
Beruházások 15
Az ajánlattevı árjavaslata a vendégek számára 5
Összesen 40

35
A gazdasági ajánlatok összehasonlító értékelése
Azt ajánljuk, hogy annak az ajánlattevınek, aki a legolcsóbb pénzügyi ajánlatot nyújtotta be,
adják a gazdasági kritériumokért adható pontok maximális számát. A többi pályázó ajánlatait
ezt követıen ehhez viszonyítva értékeljék. Ezek során pontokat vonhatnak le annak
megfelelıen, hogy az árajánlatok hány százalékkal haladják meg a legolcsóbb ajánlatot. Az
általunk kiválasztott példában a pénzügyi kritériumokhoz 40 pontot rendeltek. Mi úgy
döntöttünk, hogy egy 10 %-kal magasabb ár a 40 pontos összesített pontszám 10 %-os
csökkentését eredményezné stb. A következı elemzés a gazdasági ajánlatok egy olyan
példáját mutatja, melynek során a szolgáltatás összköltsége, beleértve a beruházások hatásait
is, kerül összehasonlításra.

A gazdasági ajánlatok értékelése

Ajánlattevı A gazdasági Árajánlat A legolcsóbb A gazdasági
ajánlathoz rendelt ajánlattól való ajánlat
pontok száma eltérés %-ban értékelése
A 40 1 000 000 40
B 40 1 200 000 20 % 32
C 40 1 300 000 30 % 28

Ebben a példában az „A” ajánlattevı terjesztette be a legalacsonyabb pénzügyi ajánlatot,

miközben minıségi ajánlata két versenytársa ajánlata között helyezkedik el.

3. Esettanulmány
A SWOT és a PEST analízis alkalmazására egy ökoiskolánál12.

A stratégia azon fogalmak közé tartozik, amelynek szinte annyiféle jelentése van, ahány
ember, ahányféle helyzetben használja. A stratégia Mintzberg klasszikus, „5P”
meghatározása szerint:
• a terv (plan), hosszú távú tervezés, a célok és a hozzá vezetı utak
meghatározása,
• a "csel" (ploy) , túljárjunk a versenytársak eszén,
• a viselkedési séma (pattern), amely a cselekvések sorozatát határozza meg,
• a helyzet (position), a rendelkezésre álló erıforrások legkedvezıbb
felhasználásának ad terepet,
• a távlat (perspective) közös gondolkodásmód.

A stratégiai tervezés meghatározó lépése a helyzetelemzés. Annak minél objektívebb módon

történı meghatározása, hogy hol tartunk, miben kell változnunk, illetve milyen változásra
vagyunk egyáltalán képesek. Az ökoiskolai program keretében végzett SWOT-analízis abban
tér el egy általánosságban elvégzett technikától, hogy helyzetünkben az intézmény erısségeit
és gyengeségeit, illetve a környezetben lévı lehetıségeket és veszélyeket a környezettudatos
nevelés, magatartás alakítása szempontjából vizsgáljuk. Az elemzésnek ilyen szempontú
elvégzését segíthetik, ha szempontokat, kérdéseket győjtünk, amelyek témánk megvalósítása
szempontjából fontosak. Ilyenek lehetnek, pl. egy iskolában:

12
Forrás: Szabó Mária : Stratégiai tervezés– stratégiai vezetés – projekttervezés a közoktatási intézményekben
http://www.okoiskola.hu/hirlevel/news_upload/okoiskola_2dvezetokepzes_2edb.Strat.doc

36
 Megnevezés ERİSSÉG GYENGESÉG
Szakértelem, szaktudás
Innovációra, változásra való hajlam és képesség
Tanulásszervezési eljárások
Tanórán kívüli programok hagyományai, lehetıségei
(pl. erdei iskola, a Föld napja stb.)
Az intézményben dolgozó felnıttek környezettudatos
magatartása
A fenntartó hozzáállása
Pedagógusok közötti együttmőködés
A különbözı tantárgyak közötti kapcsolat
Egészségkárosító szokások (dohányzás,
alkoholfogyasztás, kávé) a tanulók és az iskolában
dolgozó felnıttek körében
Étkezési lehetıségek az iskolában
Szelektív hulladékgyőjtés gyakorlata az intézményben
Tárgyi feltételek (bútorok, berendezések, játékok stb.)
Az épület adottságai (a kert, illetve az udvar is fontos!)
Az intézmény felszereltsége

Az intézmény belsı vizsgálata után következhet a környezet elemzése, amelyet szintén

segíthetünk néhány, az ökoiskolai program megvalósításához fontos szemponttal:

LEHETİSÉGEK FENYEGETÉSEK
Az iskola kapcsolatai (természetvédelmi területek,
nemzeti parkok)
A szelektív hulladékgyőjtés gyakorlata a településen
Környezetvédelemmel kapcsolatos kampányok,
programok gyakorlata a településen
Prevenciós programok, illetve azt szervezı
intézményekkel való kapcsolat
Pályázatok
Különbözı nemzeti és nemzetközi projektekbe való
bekapcsolódás

Az erısségek-gyengeségek, lehetıségek-veszélyek feltárása után következik az úgynevezett

kereszttábla elkészítése. A SWOT-analízisnek ezt a lépését nem mindig végzik el az elemzık,
pedig a helyzetelemzésre épülı fejlesztési terv elkészítése szempontjából ez a lépés
meghatározó jelentıségő. A kereszttábla lényegében egy olyan táblázat (mátrix), amelybe
egyrészt beírjuk a szervezet három legfontosabb (legjellemzıbb) erısségét és gyengeségét,
másrészt pedig a három legfontosabb (legjellemzıbb) lehetıséget és fenyegetést, veszélyt.

37
 LEHETİSÉGEK VESZÉLYEK
Megnevezés
1. 2. 3. 1. 2. 3.

1.
ERİSSÉGEK

1
GYENGESÉGEK

Ez után következik a táblázat kitöltése, az alábbi kérdésekre való válaszok alapján:

1. Az adott (1., 2., 3.) erısségre építve ki tudjuk-e használni az adott (1., 2., 3.)
lehetıséget?
2. Az adott gyengeség akadályoz-e bennünket az adott lehetıség kihasználásában?
3. Az adott erısségre építve el tudjuk-e kerülni az adott fenyegetést?
4. Az adott gyengeség miatt nagyobb-e a valószínősége az adott fenyegetés
bekövetkezésének?

Ha egy kérdésre igen a válasz, akkor az adott négyzetbe egy x-et teszünk. Ezek az x-ek jelölik
ki lényegében a fejlesztendı területeket. A kereszttábla tehát komoly segítséget jelent a
tervezéshez, hiszen kijelöli, hogy mely erısségekre építve mely lehetıségeket használhatjuk
ki, illetve megmutatja a fenyegetést okozó gyengeségeket, amelyeket föl kell számolnunk, el
kell kerülnünk, vagy erısséggé kell alakítanunk.

A helyzetelemzés másik, kevésbé ismert módszere az úgy nevezett PEST-analízis.

PEST-analízis
Ez a módszer az iskola környezetének elemzésére szolgál. Ez azért fontos, mert az iskolának,
mint a környezetével folyamatos kölcsönhatásban álló nyitott szervezetnek az
eredményessége nagy mértékben múlik azon, hogy mennyiben képes megfelelni a környezet
elvárásainak, illetve mennyire tudja kihasználni a környezetében zajló folyamatokat, mint
lehetıségeket, és mennyiben képes elkerülni a környezetébıl érkezı veszélyeket. A környezet
megismerésében való eligazodást segíti ez a technika. A PEST egy angol rövidítés. Arra utal,
hogy a környezet vizsgálata során annak politikai (political), gazdasági (economical), szocio-

38
kultúrális(social) és technologiai (technological) folyamatainak elemzésére van szükség,
méghozzá helyi, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, ahogyan ezt alábbi táblázat
mutatja:

Táblázat: a PEST analízishez

nemzetközi nemzeti helyi

Politikai
Gazdasági
Szociokultúrális
Technológiai

Politikai tényezık Gazdasági tényezık

- állami törvényhozás - versenytársak,
- állami jog, - partnerek,
- nemzetközi jog, - foglalkoztatottság,
- általános jogok, - keresetek szintje,
- adózás, - gazdaságpolitika,
- helyi rendelkezések - költségvetés
Szociokultúrális tényezık Technológiai tényezık
- demográfiai trendek, - információtechnológia – Internet,
- életstílusbeli változások az iskolába - minıségfejlesztés,
járó gyerekek családjaiban, - képzési programok,
- a változásra való akarat és képesség, - képzési technológiák (pl. alternatív
- a tudás, mint érték az intézmény pedagógia, kooperatív technikák,
mikrokörnyezetében kéttannyelvőség stb.)
- etika

Bár az elemzést minden iskola vezetıségének magának kell elvégeznie, illusztrációként álljon
itt néhány lehetséges „megoldás”.

Nemzetközi Nemzeti Helyi

- atomsorompó - Környezetvédelmi tv.
egyezmény - Állatvédelmi tv.
- Kiotói Egyezmény - Nemzeti Parkok, Termé-
Politikai szetvédelmi területek
- Környezetvédelmi
bírságok, adók
- KvVM rendeletei
- az ipar és a mezı- - Budapest-központúság
gazdaság arányának - a nyugati és a keleti
visszaszorulása, a országrész fejlettsége
Gazda- szolgáltatás rohamos közti különbség
sági fejlıdése - a falu és a város közti
- globalizáció különbség növekedése
- helyi környezetvédelmi
rendelkezések
- helyi adók
- helyi
hulladékgazdálkodási
rendeletek
- munkanélküliek
arányának növekedése
- a település helyzetébıl
adódó gazdasági adott-
ságok (pl. ipar, határá-
tkelı, turizmus stb.)
- a helyi önkormányzat
gazdasági helyzete

39
 - a társadalmak - a társadalom elöregedése - szelektív hulladékgyőjtés
elöregedése - a népesség folyamatos - természeti értékek
- népességnövekedés csökkenése védelme
- a termıföld eltartó- - a hulladéktárolás és - erdei iskola programok
képességével kap- feldolgozás problémái - életmódprogramok
Szocio-
csolatos problémák,
kultu-
- a gazdag és a sze-
rális
gény országok kö-
zötti különbség
növekedése
- a fejlıdı országok
problémái
- IKT rohamos fej- - az IKT lassú terjedése - multinacionális cégek
lıdése és terjedése, - úthálózat, közlekedés megjelenése
- globális keres- fejletlensége, - távmunka terjedése
kedelem, - a környezı országokból - környezeti nevelési és
- fogyasztói érkezı szennyezések egészségnevelési
Technoló
társadalom hatása programok
giai
- „Virágos - környezetalakító tevé-
Magyarországért” kenység (pl. parkok, ját-
- csomagolástechnika szóterek, parkolók stb.)
- szelektív hulladékgyőjtés
- hulladékgazdálkodás

A helyzetelemzés alapján már meghatározható a szervezet jövıképe.

„Megmondanád kérlek, merre kell mennem? – kérdezte Alice a Macskától.
Ez attól függ, hogy hová akarsz eljutni – válaszolta a Macska.
Tulajdonképpen mindegy, hova érkezem – mondta Alice.
Akkor mindegy, merre indulsz – válaszolta a Macska.”13

Ez a kedves idézet pontosan megmutatja, hogy mire kell a jövıkép. A jövıkép ugyanis egy
„gondosan megfogalmazott és konkrét helyzetkép, amely világossá teszi azt, hogy a cég, adott
idı múlva hova akar eljutni.”14 Nem elég azonban megfogalmazni egy vonzó, kreatív, de
elérhetı jövıképet. Azt el kell fogadtatni a szervezet valamennyi tagjával, és az intézményt a
mindennapokban úgy kell irányítani, hogy a jövıkép elérése felé haladjon. Erre való a
stratégiai terv, amely a jövıkép alapján megfogalmazott hosszú és rövidtávú célokat, (azok
sikerkritériumait), a célok eléréséhez vezetı tevékenységeket, valamint a megvalósulás
ellenırzésének módját is tartalmazza.

Magyarországon már több mint 10 éve rendelkeznek az iskolák stratégiai tervvel. A

decentralizált irányítási rendszerben mőködı önálló intézmények önmeghatározásának egyik
módja a stratégiai terv, amely arra is alkalmas, hogy az intézmény iránt érdeklıdı szülık,
illetve diákok el tudják dönteni, hogy tetszik-e nekik az a kínálat, amit az adott iskola ajánl.
Ma már a pedagógiai programoknak kötelezı eleme a környezeti nevelési és az
egészségnevelési program. Mi különböztet meg akkor egy ökoiskolát egy – ebbıl a
szempontból – átlagos iskolától/óvodától? Az, hogy az ökoiskola/óvoda egészében,
mőködésének minden elemében és minden tevékenységében jelen van, sıt meghatározó a
környezettudatos magatartás megvalósítása, illetve az erre való törekvés.

13
Carroll, L.: Alice Csodaországban
14
Csath M. (2004.): 51.o.

40
Ennek feltérképezésére lehet alkalmas az un. 7S modell, amely 7 dimenzió mentén gondolja
végig a szervezet mőködését. Ezek a stratégia, struktúra, rendszerek, stílus, munkatársak,
készségek, közös értékek. (A 7S elnevezés az angol kifejezések kezdıbetőibıl származik.) A
különbözı dimenziókban különbözı módon jelenhet meg az öko-jelleg.

A hét dimenzió a következı:

1. Stratégia (Strategy):
Iskolában a pedagógiai program, óvodában a nevelési program a stratégia alapdokumentuma.
Vajon ezekben a dokumentumokban megjelenik-e az értékek és a célok között, az intézmény
jövıképében és küldetésében a környezettudatosság és a fenntarthatóság?

2. Szervezeti struktúra (Structure):

Ez a szempont a szervezetek formális felépítését jelenti:
- az alá- és fölérendeltségi viszonyokat,
- az egységeket,
- a hatásköröket (elsısorban a döntések centralizációját-decentralizációját) és annak
szabályozását,
- a munkamegosztást és annak szabályozását,
- a koordinációt és annak szabályozását.
Milyen szervezeti egységekhez kötıdik a környezettudatos nevelés az intézményben? (Van-e
külön „zöld” munkacsoport, munkaközösség, ha igen, kik a tagjai, milyen jogosítványokkal
rendelkezik a vezetıje stb.)

3. Rendszerek (Systems):
A folyamatok (a szervezetekben megfogalmazott célkitőzések a hozzájuk vezetı
tevékenységek) rendszere és leírása. Vajon intézményünkben az ökoiskolai jelleg
meghatározó-e? Hogyan felelünk meg partnereink elvárásainak? A munkatársak
kiválasztásánál, a gyerekek felvételénél szempont-e valamilyen módon a
környezettudatosság? Ha igen, hogyan? Az intézmény információs rendszerének
mőködtetésekor figyelemmel vagyunk-e a környezeti szempontokra?

4. Stílus (Style):
A vezetés olyan folyamat, amelynek során a vezetı a szervezet tagjainak magatartását
valamilyen cél elérése érdekében befolyásolja, tehát alapvetıen befolyásolási folyamat. Az
intézmény vezetıje, vezetısége hogyan hat a szervezet munkatársaira a környezettudatos
magatartás kérdésében? Példamutató? Diktáló? Az emberi kapcsolatokra építı? Cél- és
feladatközpontú?

5. Munkatársak (Staff):
A szervezetben dolgozó emberek és a velük való foglalkozás: az emberi erıforrás-
menedzsment azon funkciója, amelynek célja, hogy megteremtse az alkalmazottak
leghatékonyabb beállítását a szervezeti és az egyéni célok megvalósítása érdekében. Az
emberi-erıforrás tervezésben hogyan jelenik meg a környezettudatosság? A munkaköri
leírások, a munkaköri követelmények, a munkafeltételek kialakításakor megjelenik-e ez a
szempont? És a munkaerıfejlesztés során? A munkatársak értékelésében?

6. Készségek (Skills):
Azok az adottságok, képességek, amelyek a szervezet rendelkezésére állnak, különös
tekintettel az együttmőködés, a csoportmunka, a folyamatokban való gondolkodás

41
képességeire, a szervezeti kultúra fejlesztésére.

7. Közös értékek (Shared Values):

A közös értékek megfogalmazása megjelenhet a küldetés megfogalmazásában, a szervezet
által meghatározott mérföldköveknél, a közös céloknál. Ezeket az értékeket a résztvevık
legtöbbjének osztania kell, a szervezeti kultúrát át kell hatnia. A hatékonyság szempontjából
fontos a vallott és a követett értékeket összehasonlítani. Vajon az intézmény munkatársainak
mi a véleménye a környezettudatos magatartásról és a fenntartható fejlıdésrıl? Mennyire
vallják ezeket életük meghatározó értékeinek? Milyen viszony van a vallott és a követett
értékek között (pl. fogyasztói szokások, dohányzás, életforma, életstílus, stb.)?

A 7S modell arra hívja föl a figyelmünket, hogy a fenntarthatóság és az ehhez kapcsolódó

környezettudatosság olyan alapvetı érték, amely egy szervezet minden elemében tetten
érhetı. Nem programokat, kampányokat, alkalmi fellángolásokat jelent csupán, hanem az
intézmény életét alapvetıen meghatározó gondolkodásmódot.

Stratégiai menedzsment

Barakonyi Károly szerint a stratégiai menedzsment nem csupán a stratégiai terv

megvalósításának menedzselése. Különösen a nagy, összetett rendszereknél ugyanis a
stratégiai tervezés hosszú és bonyolult folyamat és a gyorsan változó környezetben elıfordul,
hogy a stratégiai terv végleges formában való megszületésének idejére a terv már elavulttá
válik. Értelmezésében a stratégiai menedzsment egy olyan komplex folyamat, amelynek célja,
hogy a gyorsan változó környezetben sikerre vigye a szervezetet. Ezt úgy tudja elérni, ha a
szervezet értékeire és a vezetı képességeire alapozva olyan felelısségi és szervezeti
rendszereket hoz létre, amelyek összekapcsolják a stratégiai és az operatív döntéshozatalt a
szervezet valamennyi szintjén.

Projekt – projektmenedzsment
A gyorsan változó környezetben mőködı szervezetek számára a projekteken alapuló mőködés
lehetıvé teszi a rugalmas, a környezeti változásokhoz alkalmazkodni tudó mőködést. Hogy
tulajdonképpen mit is értünk projekt alatt, arra különbözı meghatározások vannak.

A projektmenedzsmenttel kapcsolatos fogalmak

A projekt(1)15: Meghatározott célok elérése érdekében gondosan megtervezett

tevékenységsorozat, amelynek határozott eredménye van, erıforrásokon alapszik és
idıkeretek korlátozzák.

A projekt(2)16: Egyedi folyamatrendszer, amely kezdési és befejezési dátumokkal megjelölt,

specifikus követelményeknek – beleértve az idı-, költség- és erıforrás korlátokat – megfelelı
célkitőzés elérése érdekében vállalt, koordinált és kontrollált tevékenységek csoportja.

A projektek(3)17: Konkrét akciók végrehajtására, meghatározott élettartammal létrejött

csapatok. A szervezetben a dolgozók egyidejőleg akár több csapathoz is tartozhatnak. A
sikeres túlélés érdekében a szervezet folyamatosan kísérletezik új kezdeményezésekkel,
rendszerekkel és folyamatokkal.
15
Hobbs, Peter (2000.), 8.o.
16
Lockyer, Keith – Gordon, James (2000.), 13.o.
17
Bakacsi, Gy.(2001.)

42
A projekt ismérvei:
A szervezet ideiglenes, a projekt idıtartamára – általában önkéntes részvétel alapján – alakult.
A célkitőzéseket folyamatosan lehet meghatározni és teljesíteni a projekt idıtartama alatt.

Fentiek alapján néhány jellegzetes különbség figyelhetı meg egy hagyományos akcióterv (pl.
egy munkaközösségi munkaterv, vagy valamilyen iskolai rendezvény lebonyolításának a
terve) és a projektterv között.

Ezeket foglalja össze az alábbi táblázat:

Akcióterv Projektterv
A vezetı adja ki a feladatokat. A projektcsoport szerzıdésben vállalja a feladatot.
Rutineljárások egymásutánja. Újszerő, egyedi feladatra szervezıdnek.
Beilleszkedik a stratégiába. Viszonylag jól elhatárolható része a sratégiának,
vagy a projekttel kerül be utólag a stratégiába.
A stratégia megvalósításának egyik területére Vagy a stratégia megvalósításának egyik területére
vonatkozik. vonatkozik, vagy egy új területrıl van szó.
A szerep-, felelısség- és hatáskörben a szervezeti Egyedien verbuvált csapat, ezen belül kell egy
hierarchia érvényesül. szervezetet felépíteni.
A vezetés kontrollál. Viszonylagos önállóság a kontrollban is.
A végrehajtást a vezetés értékeli. Önértékelés.
A vezetés motivál. A csoportmunka motivál.
A munka közben felmerülı problémák megoldását A munka közben felmerülı problémákat a csoport
a vezetıtıl várják. önállóan igyekszik megoldani.
Folyamatos változások. Forradalmi változások.
Stabilitás. Rugalmasság.
A hagyományos szervezeti kultúrába illeszkedik. Új kultúraelemek kialakulását teszi lehetıvé.

A projekt életciklusa
A projekt élettartamát a projekt-háromszöggel szokás ábrázolni:
Értékelés

Létrehozás Megvalósítás

Az egyes elemekhez tartozó részterületek:

Létrehozás Megvalósítás Értékelés
Projekt kezdeményezés Projekt megvalósítás Projektzárás, értékelés
A projekt definiálása, a célok
meghatározása
Projekttervezés

Projekt-kezdeményezés
Projekteket nagyon gyakran valamilyen felismert, azonosított probléma megoldására hozunk
létre. Úgy is mondhatnánk, hogy a projekt célja a probléma megoldása. Ahhoz azonban, hogy
a leendı projekt sikeres legyen, fontos, hogy a problémát helyesen azonosítsuk, és olyan

43
szintő problémával foglalkozzunk, amelynek megoldása hosszabb távon valós eredményre
vezet. Ebben segít a problémaelemzés.

Az elsı lépés a megoldandó problémák feltárása, elemzése. Fontos, hogy ebben a

folyamatban az összes érintett szervezet, érdekcsoport részt vegyen.
A probléma-elemzés a fıbb problémák azonosítását, valamint az okok és következmények
meghatározását segítı ”probléma-fa” elkészítését foglalja magában. A problémák feltárása,
azonosítása különbözı módszerek segítségével történhet (pl. interjúk, felmérések, jelentések
és statisztikák alapján), az érintettek pl. brainstorming (ötletbörze) keretében határozhatják
meg az adott helyzethez kapcsolódó legfıbb problémákat.
Ezután meg kell keresni a feltárt problémák közötti ok-okozati összefüggést, meg kell
határozni a problémák hierarchikus sorrendjét: ez alkotja a probléma-fát. Minden feltárt
problémát értékelni kell, és az átfogó probléma meghatározása után fel kell tárni az ehhez
kapcsolódó problémákat. Ha a probléma ok, akkor az alsó szintre kerül. A problémák a
szervezetben meglévı negatívjelenségek leírásai.

A projekt-kezdeményezés következı lépése a célok meghatározása. A problémák úgy válnak

célokká, hogy megfogalmazzuk a problémás területekre vonatkozóan azt a jövıbeni állapotot,
amely a szervezetet egy meghatározott idı után jellemezni fogja. Így a probléma-fát cél-fává
alakítjuk át.

Ha az ok-okozati összefüggéseket jól állítottuk fel, akkor a célfa megmutatja, hogy a fı

probléma megoldásához milyen részfeladatok megvalósításával juthatunk közelebb. Így
biztosítható a projekt célkitőzései és a feltárt problémák közötti szoros megfelelés.

44
3. A pénzügyi alapvetések18
3.1. A pénz funkciói, megjelenési formái
A pénzzel kapcsolatban a legfontosabb szabály, hogy a pénz törvényes fizetıeszköz,
meghatározása és kibocsátása az állam monopóliuma.

3.1.1. A pénz fejlıdéstörténete

Mai pénzünk a társadalmi viszonyok kialakulásának és fejlıdésének hosszú folyamatában
alakult ki. Kezdetben volt az árupénz, amikor klasszikus példával a fázó vadász az éhezı
kelmeszövıvel találkozott és közvetlenül cserélték ki a húst és a kelmét. A szükségletek
közvetlen találkozása azonban ritka, így a közvetlen cserét felváltotta a közvetett csere.
Közbeiktatódott a csereeszköz, az árupénz. Kiválasztódott a különleges árupénz, amely egyes
helyeken tengeri kagyló, máshol só, állati bır, prémek, gabona vagy szövött kelme,
szarvasmarha stb. formában jelent meg.

Az árupénz leglényegesebb feltétele az, hogy minden gazdasági szereplı elfogadja. Könnyő
belátni, ahhoz, hogy a pénz a cserék lebonyolítását meggyorsítsa, a következı
tulajdonságokkal kell rendelkeznie: ritkaság, ebbıl adódóan nagy belsı érték, oszthatóság,
tartósság, egyszerőség, könnyen felismerhetıség, szállíthatóság és megfelelı mennyiségben
és minıségben fellelhetıség. Ezek a tulajdonságok sokkal inkább a fémeket, különösen az
ezüstöt, aranyat predesztinálta a pénz szerepének betöltésére mintsem a szarvasmarhát, vagy a
gabonát. A bimetallizmus, ahogyan a neve is jellemzi az ezüst és az arany együttes pénz
szerepét jelenti, majd az arany kedvezıbb tulajdonságai révén kiszorította az ezüstöt, és
Angliában 1798-ban, Németországban 1871-ben, az Egyesült Államokban 1873-ban, az
Osztrák-Magyar Monarchiában 1892-ben alkottak törvényt egyetlen fémpénz, az arany
használatáról. Ez volt a monometallizmus. A termelés, a kereskedelem, az idegenforgalom
fejlıdése, világméretővé válása és egyéb okok miatt megjelentek a pénzhelyettesek, a
papírpénz és a bankjegy. Az arany egyre inkább veszített kitüntetett szerepébıl. A II.
világháborút követıen már csak a dollár amerikai jegybanki szinten aranyra való
átválthatósága kapcsolta a pénzügyi rendszerhez. Nixon amerikai elnök egy hosszú folyamat
eredményeként az olajválság, az árrobbanás hatására 1971-ben bejelentette a dollár aranyra
való átválthatóságának átmeneti felfüggesztését, ami állandósult. Pár évvel késıbb az arany
„trónfosztása” jogilag is megtörtént.

Mai pénzünk mesterségesen, jogilag szabályozott módon és formában teremtett eszköz, belsı
értékkel nem rendelkezik. Általánosan elterjedt definíciója szerint hitelpénz, számviteli
megközelítéssel bankpasszíva, amely a bankrendszer segítségével kerülhet be a gazdaságba és
vonulhat ki onnan.

18
Felhasznált irodalom:
Gyulaffy Béláné : Pénz- pénzügyi összefüggések - gondolkodjunk együtt) – (SALDO 2006.)
dr. Gyulai-László-Tasi Péter Projektfinanszírozás BGF Budapest 2005.
Magyarország célba ér. Az Európai Szociális Alap támogatásával p.59-60. Pénzügytan Tanszék kft 2007. (szerk.
Bánfy Tamás)

45
A mai pénz teremtésének alapvetıen két módja van
1. Hitelnyújtás, amely lehet közvetlen, vagy hitelviszonyt megtestesítı értékpapír
vásárlás formájában nyújtott hitel.
2. Külföldi fizetıeszköz, tehát valuta, vagy deviza vásárlása.

A pénzteremtés módjából ered a pénz bankpasszíva számviteli elnevezése, mert a pénzteremtı

bank mérlegének passzívái között szerepel a pénz, mint tartozás. Aktívák között a hitel, mint
követelés jelenik meg. Képes betölteni az értékmérı funkciót, a forgalmi eszköz funkciót,
(amelyben ma már számos pénzkímélı eszközt is alkalmazhatunk pl. bankkártyát,
hitelkártyát, aktív memóriakártyát a vásárolt áru, szolgáltatás árának azonnali kiegyenlítésére)

A Bank P A Vállalkozás P
Hitel Pénz Pénz Hitel
Értékpapír Kötvénybıl
(kötvény) származó
kötelezettség

3.1.2. A pénz funkciói

• Értékmérı funkciójában a pénz ármérce, amely meghatározza az egyes termékekért

fizetendı árat, a termékért kifizetendı pénz mennyiséget. Az aranypénz saját belsı
értékkel is rendelkezett.
• Forgalmi eszköz funkcióban a pénz az áruk cseréjét közvetíti. A termékek,
szolgáltatások már nem közvetlenül, hanem a pénz közvetítésével cserélıdnek, pénzre,
majd pénz másik árura. (csereeszköz).
• A fizetési eszköz funkció kialakulásának oka, hogy a pénz és az áru idıeltéréssel mozog,
az áru eladása nem minden esetben jár együtt pénzmozgással, a vevı késıbb fizet érte
(hiteleszköz).
• Felhalmozási eszköz, amennyiben nincs igény, vagy nincs lehetıség, vagy még nem elég
a pénz áru, szolgáltatás azonnali vásárlására a pénz megtakarítható, felhalmozható.
Árstabilitás esetén megırzi értékét, sıt többletértéket is eredményezhet (kamat, osztalék).
Belsı értékkel rendelkezı aranypénz esetében kincsképzı funkcióról beszélhettünk
(megtakarítási funkció).
• A nemzetközi kapcsolatokban, a kereskedelemben a pénz elfogadottsága esetén betölti az
értékmérı, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz funkciókat, a világpénz
szerepét. A szükséges mennyiség jogilag (alkalmasint szokásjogon is alapulva)
szabályozott módon szabadon átváltható (konvertálható valuta, deviza, azaz valutára, más
ország fizetési eszközére szóló követelés).
•

46
3.1.3. A jegybank és a kereskedelmi bankok pénzteremtése
Jegybankpénz, kereskedelmi bankpénz
A jegybank hitelnyújtással, értékpapír vásárlással, valuta-, devizavásárlással jegybankpénzt
teremt, amely az adott ország törvényes fizetési eszköze. A jegybankpénzt valamennyi
belföldi gazdasági szereplı, és amennyiben szabadon felhasználható valuta, akkor a külföld is
elfogadja. A jegybankpénz megjelenési formája is elsıdlegesen számlapénz, de készpénz
formát is ölthet. Minél fejlettebb egy gazdaság és a gazdaság pénzügyi rendszere, annál
szélesebb körben használják a készpénzkímélı fizetési módokat.

Kétszintő bankrendszerben a jegybank akkor kapcsolódik be a pénzforgalomba, ha az

egymással eladó-vevı vagy más fizetési kapcsolatban álló gazdasági szereplık nem
ugyanannál a banknál vezetik a számlájukat. Ebben az esetben összességében a pénztömeg
nem változik, de az egyik bank jegybankpénze és kereskedelmi bankpénze csökken, a másik
banké pedig nı. Ennek feltétele az, hogy a fizetést teljesítı ügyfél bankja elég likvid legyen
jegybankpénzben, amelyet átutal a kedvezményezett bankszámláját vezetı kereskedelmi
banknak. A kereskedelmi bank az átutalt jegybankpénz ellenében kereskedelmi
bankszámlapénzt teremt az összeg ügyfele számláján történı jóváírásakor.

A kereskedelmi banknak azonban ahhoz is elegendı jegybankpénzzel kell rendelkeznie, hogy

ügyfelei készpénz igényének eleget tudjon tenni. Amennyiben a bank pénztárában van
elegendı készpénz, akkor képes teljesíteni ügyfele kérését. Amennyiben a szükséges
készpénzzel nem rendelkezik, jegybanki hitelt vesz fel. Ebben az esetben a jegybank
jegybankpénzt, számlapénzt teremt, amelyet kérésre vált át készpénzre.

Az ügyfél nemcsak nemzeti pénzt, hanem valutát, devizát is igényelhet pl. importált termék
számláját kívánja kifizetni. A kereskedelmi banknak más ország pénzében is likvidnek kell
lennie. A likviditást saját devizakészlettel, vagy jegybankpénz ellenében a jegybanktól vagy
más banktól vásárolt devizával biztosíthatja.

A mai pénz megjelenési formáját tekintve lehet:

• számlapénz,
• készpénz
• elektronikus pénz (e-money), amely készpénz átvétele, illetıleg számlapénz átutalása
ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet
elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más pl. kereskedı is elfogad. Az
elektronikus pénz alkalmas nagy távolságokon keresztüli fizetésekre, kizárólag
elektronikus úton. A fizetés idıpontjában átkerül a jogosulthoz, aki elküldheti a pénzt a
bankjába vagy újabb fizetésekre felhasználhatja. Az elektronikus pénzeszköz
tárolására legalkalmasabb készpénz-helyettesítı fizetési eszköz különösen az
értéktároló kártya, számítógép memória – amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet
fizetési mőveleteket. Ha az ügyfél elveszíti a kártyát, elveszítette a pénzét.

A pénztömeg nagysága
Az IMF meghatározása szerint a pénztömegbe a monetáris hatóságok (a jegybank és a
kincstár) valamint a kereskedelmi bankok konszolidált mérlegének meghatározott passzívái
tartoznak bele. A jegybank és a kereskedelmi bankok egymással szembeni követelései, illetve
tartozásai nem számítanak bele a pénztömegbe. Nem számítanak bele a pénztömegbe
értelemszerően a nem pénzteremtı) pénzintézeteknél pl. takarékszövetkezetnél, fejlesztési
banknál elhelyezett betétek. A pénztömegbe a költségvetés betétei sem számítanak bele pl. a
47
jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számlán (KESZ) elhelyezett betét. A költségvetéshez
befizetett adó megszőnik pénzként funkcionálni, de ha árut, szolgáltatást vásárolnak belıle,
vagy a költségvetés adót térít vissza, akkor újra a pénztömeg részévé válik. Ebben az esetben
pénzteremtés nélkül növekszik a pénztömeg.

Valuta, deviza

A valuta más ország, országok csoportjának törvényes fizetési eszköze, készpénz. A deviza
valutára szóló követelés, vagy fizetési ígéret. A valutaárfolyam valamely valuta egységének
egy másik ország pénzegységében kifejezett ára. Devizaárfolyam meghatározott devizának
másik ország pénznemében kifejezett ára. Van vételi és eladási árfolyam, a kettı különbségét
marzsnak nevezzük. A valuta, deviza leértékelés, felértékelés piaci hatása leértékelıdés,
felértékelıdés. A leértékelés ösztönzi az exportot, mert megnı a kivitel hazai pénzben
kifejezett értéke. Megdrágul az import, emelkedik a belföldi árszint. Olyankor értékelik le a
valutát, ha a külföldi inflációs ráta nagyobb a hazainál. A leértékelésnél fontos cél a folyó
fizetési mérleg áruegyenlegének javítása, az áruexport növelése, az áruimport csökkenése.
Akadályozó tényezı lehet, ha nincs elég exportképes áru, tudás, szakember, a
kapacitásbıvítés idı- és költségigényes, és nincs elég tıke, vagy jogi, adózási, környezet- és
természetvédelmi korlátozások vannak, vagy a piac nem vesz fel több árut csak esetleg
alacsonyabb áron, illetve magas az export importtartalma és nincs vagy nincs elég hazai
helyettesítı termék. Az árfolyamcsökkenés csökkenti a tıkeexportot és növeli a tıkeimportot.
Az árfolyamcsökkenés hatással van a hitelfelvevıkre és hitelnyújtókra is. A devizában
eladósodottaknak több hazai fizetıeszközre van szükségük az adósságszolgálat teljesítéséhez,
vagyis rosszabbul járnak. A devizában befektetık (például kötvény- és részvényvásárlók)
nyernek.

Az árfolyamcsökkenés hatással van a foglalkoztatásra A belföldi termelık eladásai nıhetnek,

a kapacitásbıvítı beruházások nınek, emelkedik a foglalkoztatottság. Az ország relatíve
olcsóbb exportja révén nı a kivitel, ami tovább növelheti a beruházásokat és a
foglalkoztatottságot. Ha a hazai termelés a már felsorolt okok miatt nem képes nıni, akkor a
foglalkoztatottság változatlan maradhat.

3.2. A pénzügyi rendszer

A magyar bankrendszer hosszú fejlıdési folyamat eredményeként érte el mai kétszintő
intézményrendszerét.

3.2.1. A Magyar Nemzeti Bank (MNB)

1924-ben alakult meg részvénytársaság formában. E formát a mai napig megtartotta, annak
ellenére, hogy a tulajdonosai idıszakonként változtak. Részvényei az állam tulajdonában
vannak, a részvénytulajdonost miniszter képviseli. Az MNB a Magyar Köztársaság központi
bankja, a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja, jogi személy.

A jegybank elsıdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ezt a célt nem

veszélyeztetve a monetáris politika eszközeivel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Az
államot, mint tulajdonost az államháztartásért felelıs miniszter (pénzügyminiszter) képviseli.
A köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel az MNB elnökét, akinek megbízatása hat évre

48
szól. Az Országgyőlésnek tartozik beszámolással. Az MNB felelıs a legfelsı döntéshozó
szerv, a monetáris tanács határozatainak végrehajtásáért. Jegyzett tıkéje tízmilliárd Ft.

3.2.1.1. Az MNB feladatai, függetlensége19

• Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

• Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által
kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar
Köztársaság törvényes fizetıeszköze.
• Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.
• Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban
devizamőveleteket végez.
• Az MNB kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási
rendszereket és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerek
biztonságos és hatékony mőködése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása
érdekében.
• Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat győjt és hoz
nyilvánosságra.
• Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer
prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét.
• Az MNB egyéb tevékenységet - jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján - csak
elsıdleges célja és alapvetı feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

Monetáris politikáját az MNB az alábbi eszközökkel valósítja meg:20

a) számlavezetési körében betétet fogad el és megfelelı biztosíték ellenében hitelt nyújt
bizonyos jogszabály által meghatározott korlátozással,
b) nyíltpiaci mőveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat
vásárol, elad és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,
c) saját értékpapírokat bocsát ki,
d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és meghatároz,
e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),
f) szabályozza a kötelezı tartalékot,
g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.

A magyar gazdaság EU csatlakozásával fontossá vált, hogy a jegybankokkal szemben

támasztott követelményeknek az MNB is megfeleljen. Az EU központi bankok számára
kialakított szabályozásának kompatibilitása:
– a jegybank függetlenség,
– a jegybank céljai,
– a jegybank és államháztartás közötti kapcsolatrendszer szabályozottsága.

A jegybank nem kérhet, és nem fogadhat el semmiféle iránymutatást a kormányzat részérıl,

annak ellenére, hogy a jegybank elsıdleges célja a Kormány által is kijelölt és fontosnak
tekintett antiinflációs pénzügyi politika. A monetáris eszközök kialakításában nagy a jegybank
szabadsága, mivel csak két feltételre kell figyelnie, amely egyrészt az EKB eszköztárával való
kompatibilitás, másrészt a nyújtott hitel megfelelı fedezettel való biztosítása.

19
2001. évi LVIII tv a jegybankról 4.§
20
Forrás: Jegybanktörvény 7.§

49
Személyi függetlensége: Az EU szabályozása értelmében a jegybank döntéshozóinak
személyükben függetleneknek kell lenniük a kinevezésük idıtartamára. A monetáris tanács
külsı tagjait 5 évre nevezik ki, az elnök, alelnökök és külsı tagok elmozdításának lehetıségei
és módja jogszabályban rögzített.

Pénzügyi függetlensége: a jegybank rendelkezik azokkal a pénzügyi alapokkal, amelyek

feladatai megvalósítását biztosítják. Fontos feltételt jelent az alaptıkéje.

Az MNB tanácsa alakítja ki a monetáris politikát, amely a pénz-, és hitelkínálat, valamint a

pénz-, és hitelkereslet befolyásolására irányul azzal a céllal, hogy elısegítse a pénzügyi
egyensúly megteremtését, megırzését, közvetetten a nemzetgazdaság stabilitását. A cél
elérése érdekében monetáris politikai eszközöket alkalmaz a jegybank pl. árfolyam-
szabályozás, kötelezı tartalékképzés elıírása a kereskedelmi bankok számára, pénzügyi
intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában
tartalékot (tartalékráta) kötelesek elhelyezni az MNB-nél. A tartalékráta (tartalékráták)
mértékét a monetáris tanács határozza meg. A monetáris tanács irányadó kamatként jegybanki
alapkamatot határoz meg. A jegybank rendkívüli szükséghelyzetben, a pénzügyi rendszer
stabilitásának védelmében hitelintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. Ezekkel az eszközökkel a
jegybank szabályozza, befolyásolja a kereskedelmi bankok pénzteremtı lehetıségeit,
hitelnyújtási, betétfogadási feltételeit, üzletpolitikáját.

3.2.1.2. Az MNB számlavezetési tevékenysége; kapcsolat az

államháztartással21
Az MNB a következı számlákat vezeti:
• kincstári egységes számlát (KESZ),
• Államadósság Kezelı Központ Zrt. pénzforgalmi számláját,
• az Országos Betétbiztosítási Alap pénzforgalmi számláját,
• a Befektetıvédelmi Alap pénzforgalmi számláját.
• egyéb számlákat, az állam megbízásából.

Az MNB a KESZ mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki

alapkamatnak megfelelı mértékő kamatot fizet a központi költségvetés javára.

A monetáris finanszírozás tilalma

Az MNB az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés monetáris finanszírozásra vonatkozó
tilalmai és a tilalmak alkalmazásához szükséges hitelezési tevékenysége 3603/93/EK tanácsi
rendelete alapján az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó
más intézménynek, az Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi
kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb
közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt mőködı gazdálkodó
szervezet részére
• nem nyújthat folyószámlahitelt,
• nem biztosíthat semmi egyéb hitellehetıséget,
• ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg (a
monetáris finanszírozás tilalma).

Egy gazdálkodó szervezetet akkor kell az állam, helyi önkormányzat vagy a felsorolt
21
jegybanktörvény 15.§ - 20. §

50
intézmények befolyásoló irányítása alatt mőködınek tekinteni, ha az állam, helyi
önkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Unió
intézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy
más közigazgatási szerve együttesen, közvetve vagy közvetlenül:
• a jegyzett tıkében többségi részesedéssel rendelkezik,
• ellenırzi a részesedéshez főzıdı szavazati jogok többségét, vagy
• kinevezheti a gazdálkodó szervezet vezetı testülete és felügyelı bizottsága tagjainak
több, mint a felét.

Az MNB eljárása az állam megbízottjaként

Az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévı értékpapírok - ide nem értve a
részvényeket - tekintetében a jegybank az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat.
A megbízás alapján az MNB közremőködhet az állam devizában történı hitelfelvételeiben és
külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével
kapcsolatos feladatok ellátásában.
Az MNB az állammal, illetıleg az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett határidıs és
fedezeti ügyleteket köthet.

A jegybank jegybanki ellenırzése az alábbi elıírások betartatására irányul:

a) jegybanktörvény,
b) a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítı pénzügyi
szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezések,
c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról
szóló törvénynek az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítı pénzügyi
szolgáltatást végzı szolgáltatókra vonatkozó rendelkezései,
d) a jegybanki információs rendszerhez információszolgáltatást elıíró jogszabály
rendelkezései,
e) az MNB elnöke rendeleteinek,
f) az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak
végrehajtására,
g) a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzık ellenırzésére terjed ki.

A jegybanki ellenırzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból

származó adatok ellenırzése, valamint az MNB által lefolytatott hatósági ellenırzési eljárás.
Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati
anyagok bekérésére.
Az MNB a helyszíni ellenırzést végzı személyt megbízólevéllel látja el. Ha a vizsgált
okmányok hitelességének, teljességének megállapítása vagy a vizsgálati megállapítások
kiegészítése válik szükségessé, úgy a jegybanki ellenırzést végzı személy jogosult a
jegybanki ellenırzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél az
ellenırzési tárgykörökkel összefüggı tényeket vizsgálni. A jegybanki ellenırzés idıtartama
legfeljebb hat hónap lehet.

A jegybank a jegybanki ellenırzés folyamatában a közigazgatási hatósági eljárás szabályai

és a jegybanktörvény elıírásai szerint jár el, intézkedhet és alkalmazhat szankciókat.

51
3.2.2. A pénzügyi intézmények22
A pénzügyi intézmények lehetnek: hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások. A hitelintézetek
közé tartoznak a bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek. A
szövetkezeti hitelintézetek a takarékszövetkezetek és a hitelszövetkezetek.

A hitelintézetek pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítı pénzügyi szolgáltatásokat végeznek.

Pénzügyi és kiegészítı pénzügyi szolgáltatások23

1. Pénzügyi szolgáltatás a következı tevékenységek üzletszerő végzése forintban, illetıleg
devizában, valutában:
a) betét győjtése és más visszafizetendı pénzeszköz - saját tıkét meghaladó mértékő -
nyilvánosságtól történı elfogadása,
b) hitel- és pénzkölcsön nyújtása,
c) pénzügyi lízing,
d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása,
e) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítı fizetési eszköz kibocsátása,
illetıleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása,
f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,
g) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve
csekkel saját számlára vagy bizományosként történı kereskedelmi tevékenység,
h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),
i) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,
j) hitel referencia szolgáltatás,
k) készpénzátutalás.

A pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítı

fizetési eszköz kibocsátása, illetıleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása valamint a
készpénzátutalás szolgáltatásokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezi az
MNB elızetes véleményének kikérésével.

2. Kiegészítı pénzügyi szolgáltatás a következı tevékenységek üzletszerő végzése

forintban, illetve devizában:
a) pénzváltási tevékenység,
b) az elszámolás-forgalom lebonyolítása (elszámolás-forgalmi ügylet),
c) pénzfeldolgozási tevékenység,
d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.
Az elszámolás-forgalom lebonyolítása és a pénzfeldolgozás kiegészítı pénzügyi szolgáltatást
a jegybank engedélyezi, ellenırzi és vonja vissza az engedélyt. Az errıl szóló határozatot
közli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, amely a határozat alapján a jogi
személyt nyilvántartásba veszi.

3.2.2.1. Hitelintézet

Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet

győjt, vagy más visszafizetendı pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (kivéve a nyilvános
22
1996. évi CXII törvény a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról (Htp.)
23
Htp. 3.§ (1).(2) bekezdése

52
kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt, vagy elektronikus pénzt bocsát ki.
Hitelintézet bank, szakosított hitelintézet, vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti
hitelintézet lehet takarékszövetkezet, illetıleg hitelszövetkezetet

Kizárólag hitelintézet jogosult:

a) betét győjtésére, valamint saját tıkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a
visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendı
pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,
b) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására - ha törvény eltérıen nem rendelkezik -, és
c) készpénz-helyettesítı fizetési eszköz kibocsátására, illetıleg az ezzel kapcsolatos
szolgáltatás nyújtására,
d) pénzváltási tevékenység végzésére.

A bank az a hitelintézet, amely a betétgyőjtést, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását,

valamint hitel- és pénzkölcsön nyújtását üzletszerően végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt
valamennyi pénzügyi szolgáltatás teljes körének végzésére. A bank nyilvánosan mőködı
részvénytársasági forma, alapításához 2 milliárd forint szükséges.

A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelıen jogosult

tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások
teljes körére. (Például az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekrıl szóló 2004.
évi XXXV. törvény szerint az alapításhoz 600 millió Ft szükséges)

A szövetkezeti hitelintézet által végezhetı pénzügyi szolgáltatások: betét győjtése és más

visszafizetendı pénzeszköz - saját tıkét meghaladó mértékő - nyilvánosságtól történı
elfogadása, hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, pénzforgalmi szolgáltatások
nyújtása, elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítı fizetési eszköz kibocsátása,
illetıleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása; kezesség és bankgarancia vállalása,
valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, valutával, devizával - ide nem értve a
pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára, vagy bizományosként
történı kereskedelmi tevékenység; pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),
letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, pénzváltási tevékenység, készpénz átutalása. A
hitelszövetkezet ezeket a tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében
végezheti.

A hitelintézetek mőködése
A pénzügyi intézmények feladata, hogy a rájuk bízott idegen forrásokat és a saját forrásukat is
biztonsággal kezeljék. Ennek érdekében a jogszabály a mőködésre és a kockázatvállalásra
vonatkozóan ún. prudenciális szabályokat tartalmaz. (Prudens: óvatos, körültekintı,
megbízható.) A hitelintézeteknek a likviditásukat (rövidtávú fizetıképesség) és a
szolvenciájukat (mindenkori fizetıképesség) meg kell ırizniük, ez azt jelenti, hogy megırzik
a saját vagyonukat, illetve a kötelezettségeik összege mindenkor alatta marad a hitelintézet
eszközei értékének.

A pénzügyi intézményeknél a saját tıke nem lehet kevesebb az engedélyezés elıfeltételeként

elıírt legalacsonyabb jegyzett tıke összegénél. A teljes jegyzett tıkét be kell fizetni. Ha a
saját tıke az elıírt szint alá csökken, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
meghatározott idıtartamot tőz ki a feltöltésre. A banküzem biztonságos mőködéséhez
tevékenysége kockázatának megfelelı elıírt összetételő szavatoló tıkével kell rendelkeznie,
illetve el kell érnie az elıírt nagyságú tıkemegfelelési mutatót.

53
3.2.2.2. A pénzügyi vállalkozások

A pénzügyi vállalkozás olyan pénzügyi intézmény, amely egy vagy több pénzügyi
szolgáltatást végez pl. pénzügyi lízing, bankkártya kibocsátás, fogyasztás hitelezése, bankközi
pénzpiaci ügynöki tevékenység stb. A betétgyőjtésen és a számlavezetésen kívül minden
egyéb pénzügyi, illetve kiegészítı pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult. Pénzügyi
ügynöki tevékenységet a bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos
tevékenységként végezhet. Az alapításkori jegyzett tıke legkisebb összege 20 millió Ft.

3.2.3. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)

A PSZÁF központi költségvetési szerv, amely általános tıkepiaci felügyeletként rendszeres
adatszolgáltatást kér minden pénzügyi szervezet (bank, szakosított és szövetkezeti
hitelintézet, pénzügyi vállalkozások, tızsde stb.) pénzügyi adatairól (likviditás, szolvencia,
kockázatok, szolgáltatások) és egyes személyi adatokról is. A pénz- és tıkepiaci mőködést,
illetve az egész gazdaság számára súlyos hatásokat eredményezı rendkívüli eseményeket
köteles a szervezet vezetıje a PSZÁF számára jelenteni. A PSZÁF jogosult helyszíni és nem
helyszíni ellenırzést végezni, amely jogkörével rendszeresen él is, annak érdekében, hogy a
szervezetek prudens mőködési feltételeit ellenırizni tudja. Jogosult a pénzügyi
intézményekkel szemben intézkedni, a jogkövetkezményeket érvényesíteni. A felszámolást
azonban csak a PSZÁF, illetve vele egyetértésben a hitelintézet jogosult kezdeményezni.

3.2.4. Betétbiztosítás
Piacgazdaságokban a betétbiztosítás fontos intézménye a bankrendszernek, ugyanis a
bankokat és más hitelintézeteket sem kerüli el a csıd veszélye. Egy hitelintézet bukásának az
egész nemzetgazdaságot érintı, súlyos következményei lehetnek, s ezért minden országnak
érdekében áll, hogy megırizze bankrendszere stabilitását, a hitelintézetek iránti bizalmat,
egyebek mellett a betétbiztosítás intézménye révén.

3.2.4.1. Az Országos Betétbiztosítási Alap

A magyar betétbiztosítási rendszert és annak gazdáját, az Országos Betétbiztosítási Alapot az

1993. évi XXIV. törvény hozta létre, jelenleg a többször módosított 1996. évi CXII. törvény
szabályozza. E törvény rendelkezik a magyarországi hitelintézetek – európai uniós
gyakorlatot követı – szabályozásáról, amelynek fı célja a betétesek pénzének védelme. A
hitelintézeteknél a törvény által elıírt szabályok betartását szigorúan és rendszeresen ellenırzi
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az Alap jogi személy, független igazgatótanács
irányítja. Gazdálkodását az Állami Számvevıszék ellenırzi és megállapításairól az
Országgyőlésnek számol be. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nem hatóság, de
feladatainak ellátása érdekében rendelkezik a szükséges információkkal. Az Alap a
tagintézetek kötelezı rendszeres befizetéseibıl és az ebbıl felhalmozott vagyon hozamából
látja el feladatát. Ezen felül, a betétesek kártalanítása céljából rendkívüli díjfizetést rendelhet
el, illetıleg – kormánygaranciával – hitelt is fölvehet. A törvény szerint, ha a hitelintézet
fizetésképtelensége miatt nem vehetı fel (azaz befagy) a biztosított betét, akkor az Alap az
ügyfél részére kártalanítást fizet, betétesenként és egy hitelintézetre összevontan legfeljebb a

54
törvényben meghatározott összeghatárig. A hazai betétbiztosítás mőködésének a lényege a
törvény alapján röviden három pontban foglalható össze:
1. A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes
adatait tartalmazó) betétek után.
2. A törvény a kifizetés felsı értékhatárát betétesenként ötvenezer euróban határozza
meg, a kifizetés azonban Magyarországon forintban történik, a kártalanítás kezdı
idıpontját megelızı napon érvényes MNB devizaárfolyamon számítva.
3. A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát ha egy betétes több
helyen helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik a törvény szerinti
összeghatárig.

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki:

a) a költségvetési szerv,
b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévı gazdasági társaság,
c) az önkormányzat,
d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a
magánnyugdíjpénztár,
e) a befektetési alap,
f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelı
szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
g) az elkülönített állami pénzalap,
h) a pénzügyi intézmény,
i) az MNB,
j) befektetési vállalkozás, tızsdetag, illetıleg árutızsdei szolgáltató,
k) kötelezı vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetıvédelmi alap,
illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
l) a hitelintézet vezetı állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója,
továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkezı
személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élı közeli hozzátartozói,
m) az l) pontban említett személy minısített befolyásával mőködı gazdálkodó szervezet
[Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett,
n) a kockázati tıketársaság és a kockázati tıkealap
betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelıinek betéteire.

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá:

a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerzıdés szerint, a szerzıdéskötés
idıpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejő betétekhez képest
jelentısen magasabb kamatot vagy más vagyoni elınyt kap, valamint
b) az olyan betétre, amelyrıl bíróság jogerıs ítélettel megállapította, hogy az abban
elhelyezett összeg pénzmosásból származik,
c) olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági
Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetıeszközében
helyeztek el.

Kiknek védett a pénze?

A védettség – a törvényben felsorolt kivételekkel (pl. befektetési alap, biztosítóintézet,
önkormányzat) – mindenkire vonatkozik, aki Magyarországon bankban, névre szólóan betétet
helyez el, illetve bank által 2003. január 1. után kibocsátott kötvényt vagy letéti jegyet
vásárol. A védelem kiterjed a magánszemélyek és a vállalkozások, egyesületek, alapítványok
stb. betétjeire, az ügyvédi letéti számlákra, beleértve a külföldön élıket és a külföldieket is. A

55
fontos az, hogy csak a névre szóló, a bank nyilvántartása, illetve a betéti okirat alapján
azonosítható betétek a biztosítottak, azaz amelyeknek tulajdonosa egyértelmően
meghatározható. Megjegyezzük, hogy 2001. december 19-étıl már csak névre szólóan
helyezhetı el betét, Ha valaki ugyanannál a banknál magánszemélyként és egy gazdasági
társaság nevében helyezett el betétet, akkor a kétfajta betét külön-külön, egymástól
függetlenül is biztosított. Egyéni vállalkozóként és magánszemélyként elhelyezett betéteket
össze kell vonni, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó nem gazdasági társaság.

3.2.4.2. A Befektetı-védelmi Alap

A Befektetı-védelmi Alap (Beva) önálló jogi személy, amely a törvény rendelkezései,

valamint saját szabályzatai alapján, tagjai díjbefizetései és egyéb bevételei felhasználásával
korlátozott vagyoni biztosítást nyújt abban az esetben, ha valamely tagja a meghatározott
ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni, vagyis a letétek kiszolgáltatására
vonatkozó kötelezettségét nem tudja teljesíteni

Beva tagja minden olyan gazdálkodó szervezet, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének engedélye alapján biztosított tevékenységet jogosult folytatni. Az
ügyfélszámla-vezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezı árutızsdei szolgáltató
önként határoz arról, hogy a Beva tagja kíván-e lenni, vagy e tevékenységet a Beva biztosítása
nélkül végzi. A Bevának jelenleg valamennyi befektetési vállalkozás és befektetési
szolgáltatási tevékenységet végzı hitelintézet, valamint portfoliókezelést végzı befektetési-
alapkezelı a tagja, árutızsdei szolgáltató még nem csatlakozott az Alaphoz. A Beva által
nyújtott biztosítás a bizományosi, kereskedelmi, portfoliókezelési, értékpapír letéti ırzési,
illetve letétkezelési, ügyfélszámla vezetési és értékpapír-számlavezetési tevékenység körében
megkötött szerzıdésekre terjed ki.

A biztosítás alá tartozó befektetési szolgáltatási és kiegészítı befektetési szolgáltatási

tevékenységet csakis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével lehet
folytatni. A befektetési szolgáltatók, az egyéni portfoliókezelést végzı befektetési
alapkezelık, illetve pénzügyi vállalkozások a jogszabály alapján kötelesek csatlakozni a
Bevához, esetükben tehát a felügyeleti engedély léte egyben azt is jelenti, hogy a Beva
biztosítása alá tartoznak. Az árutızsdei szolgáltatók nem kötelesek csatlakozni, esetükben a
Beva tagságról külön érdemes tájékozódni.

Kártalanítás csak olyan esetben fizethetı, ha a követelés alapjául szolgáló szerzıdést a

Bevához történt csatlakozás (azaz a taggá válás) után kötötték.

A Beva biztosítása alól a jogszabály kizárja a jogi személyek bizonyos körét (pl. intézményi
befektetık, helyi önkormányzatok, tartósan 100%-ban állami tulajdonban lévı gazdasági
társaságok) és a magánszemélyek közül az érintett befektetési szolgáltató munkavállalóit,
tulajdonosait, valamint ezek közeli hozzátartozóit. A kizárt személyek jogszabály által
meghatározott körén kívül a kártalanítás alá tartozik minden olyan befektetı, (jogi személy,
jogi személyiség nélküli társaság és természetes személy) aki a követeléséhez nem jut hozzá.

56
3.3. A pénzügyi szolgáltatások
A legfontosabb pénzügyi szolgáltatás a betétgyőjtés és a hitelnyújtás. A betétgyőjtésnél a betét
formájában koncentrálja más gazdasági szereplı pl. helyi önkormányzatok, háztartások,
gazdasági társaságok pénzét, megtakarításait, de más mőveletekkel is győjthet forrásokat
(értékpapír kibocsátások pl. bankkötvény, más banktól hitelfelvétel). Ezeket a mőveleteket a
bank passzív mőveletként valósítja meg. Az összegyőjtött pénzt olyan mőveletek végzésére
fordítja, amelyek során követelése keletkezik az ügyfelekkel szemben. Ilyen a hitelnyújtás,
értékpapír vásárlás, tıkeérdekeltség szerzése, betételhelyezés más banknál. Ezek a mőveletek
az aktív bankmőveletek. Vannak olyan „semleges” szolgáltatások, amelyek nem jelentenek
kockázatot, de jutalékhoz juttatják a bankokat. Ide sorolható a fizetési forgalom lebonyolítása,
és a különbözı banki szolgáltatások nyújtása.

A kiegészítı pénzügyi szolgáltatások közé tartozik pl. a pénzváltás, külföldi fizetési eszközök
adás-vétele, a pénzmegszámolása, ellenırzése valódiság, forgalomképesség szempontjából,
ügynöki tevékenység végzése, az elszámolás-forgalom elektronikus átutalási rendszereinek
mőködtetése. Gyorsítja, megkönnyíti a fizetéseket a Bankközi Zsíró rendszer.

3.3.1. Passzív bankmőveletek

A bank pénzközvetítéssel foglalkozik, így a passzív mőveletek fontos szerephez jutnak
munkájában, mivel az így megszerzett forrásokat a továbbiakban aktív mőveletek
megvalósítására fordítja.

A bank passzív mőveletei:

• számlanyitás, betétgyőjtés és más visszafizetendı pénzeszköz – saját tıkét meghaladó
mértékő – nyilvánosságtól történı elfogadása, pénzalapok és alapítványok kezelése,
• banki értékpapír kibocsátása (pl. bankkötvény, letéti jegy, pénztárjegy stb.),
• hitelfelvétel (jegybanktól vagy más banktól),
• váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek,
• bankközi hitelfelvételek,
• nemzetközi közvetlen hitelfelvételek,
• tıkeemelés, jegyzett tıke, tıketartalék befizetés, befizetés eredménytartalékba,
• alárendelt kölcsöntıke igénybevétele.

Betétgyőjtés
A betétgyőjtésre vonatkozó szabályozást hazánkban az EU konform hitelintézeti törvény
tartalmazza. A betétügylet mások pénzének betétként való elfogadása, a banknál vezetett
számlá(ko)n, betétokiratban, vagy más módon betétszerzıdés alapján. A bankbetét a
megtakarítás része, amelyet a tulajdonos jövedelem elérése céljából elhelyez a banknál betét
formájában. A betételhelyezéssel pénz érkezik a bankhoz, ami egyben a bank tartozása a
betétessel szemben. Az elhelyezett pénzért a bank az alapösszegre vetített mértékben kamatot,
betéti kamatot fizet. A bankbetétek lehetnek rövid lejáratúak és hosszabb lejáratúak, lekötés
nélküli, ún. látra szóló betétek és rövidebb, hosszabb idıre lekötött betétek. A betétek
jogszabályi elıírások alapján névre szólóak. A betéti kamatot a bank a betét jellegének
megfelelıen határozza meg, amelybıl levonja, és az adóhatóságnak befizeti a 20% kamatadót.

57
3.3.2. Aktív bankmőveletek
Aktív bankügyleteknél a bank a késıbbi felhasználókhoz juttatja el a szükséges pénzösszeget,
azaz követelése vagy vagyonra szóló joga keletkezik ügyfeleivel szemben. E bankügyleteknél
a bankok fizetıképességük jelentıs részét átengedik ügyfeleiknek, ill. partnereiknek. E
területre tartoznak a következı mőveletek:
• hitelnyújtás,
• más bankoknál letét elhelyezése,
• értékpapír vásárlás és tıkeérdekeltség megszerzése,
• pénzügyi lízing (speciális finanszírozási forma is egyben),
• követelések megvásárlása, megelılegezés, váltóleszámítolás, faktorálás, forfetírozás,
• bankközi hitelkihelyezések,
• egyéb bankmőveletek.

3.3.3. A hitelnyújtás
Hitelnyújtás jellemzıje, hogy a bank meghatározott idıszakra, visszafizetési kötelezettség és
kamatfizetés terhe mellett, meghatározott összeget az igénylı rendelkezésére bocsát
szerzıdésben rögzített feltételekkel. A hitel kamatlába, a kölcsönvett pénzért fizetett díj függ
a gazdasági környezettıl (jegybanki alapkamat, betéti kamatláb) és a folyósított hitel
jellegétıl. Nagyságát a kereslet-kínálat, az infláció mértéke, a hitel célja, futamideje és a
likviditás is alakítja.

A hitel igénybevételnél a következı hitelköltségekkel kell számolnia az ügyfélnek:

– Ügyleti kamat, amely az irányadó jegybanki alapkamat és az ügyfél minısítése alapján
meghatározott felár.
– Hitelbírálati díj, amely a hitel elbírálása során megjelenı emberi munkát díjazza.
Abban az esetben is meg kell fizetni, ha a hitelkérelmet elutasítják.
– Kezelési költség, amely az ügyletmenet kapcsán felszámított összeg, fizetése általában
az elsı folyósított tételbıl történik.
– Szerzıdéskötési díj, amely egyszeri fizetési kötelezettség, a hitelszerzıdés
létrehozásáért.
– Rendelkezésre tartási jutalék, amely az igényelt összeg folyamatos rendelkezésre
tartásának költsége.
– Késedelmi kamat fizetése az esedékesség elmulasztása esetén.
– Szerzıdésmódosítási díj csak akkor, ha a futamidı alatt a szerzıdést valamely pontján
az ügyfél módosítani szeretné pl. a határidı elıtti végtörlesztés, pénznem változtatása
stb.

A sokféle fizetési kötelezettség egysége, átláthatósága biztosítása érdekében a 41/1997.

Kormányrendelet meghatározta, hogy teljes hiteldíj mutatót kell kidolgozni, és ezt az ügyfél
rendelkezésére bocsátani. Ez mutatja, hogy a fogyasztó számára az általa felvett vagy számára
ajánlott hitel összesen mennyibe kerül, leegyszerősítve mennyit kap, és mennyit fizet vissza.
Figyelembe kell venni, hogy nem minısül hiteldíjnak a prolongálási költség, a késedelmi
kamat, egyéb olyan díjak, amelyek a hitelfelvevı kötelezettségvállalása nem teljesülésébıl
erednek, a biztosítási és garancia díjak és a pénzátutalási díjak. A THM alkalmazása a három
hónapnál hosszabb lejárattal rendelkezı fogyasztási hitelszerzıdésnél történik.

58
Bankhitel: a hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy jutalékért meghatározott hitelkeretet
tart a másik szerzıdı fél rendelkezésére. A hitelkeret összegéig a szerzıdı fél automatikusan
igényelheti az összeget, vagy annak egy részét a lejárati idın belül.

Bankkölcsön: a hitelintézet kölcsönszerzıdés alapján meghatározott összeget az adós

rendelkezésére bocsát, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön összegét kamatfizetéssel
együtt a szerzıdés szerint visszafizeti. A bank a felhasználás célját ellenırzi, a kölcsönt csak
adott célra szabad felhasználni.

A hitelek csoportjai:
1. Lejárat alapján lehetnek rövid lejáratúak (az igénybevétel és a visszafizetés maximum
12 hónap), közép lejáratúak, ezek 36-48 hónapra szólóak, és hosszú lejáratúak,
amelyek 36-48 hónapon túli lejáratúak. A hitelek lehetnek éven belüliek és éven túliak.
2. Fedezet alapján: a hitelek lehetnek fedezettel bíró (a bank ekkor biztosítékot kér a
hitel nyújtásakor, ez lehet kézizálog, jelzálog, áruokmány) és fedezet nélküli hitelek.
3. Hitel tárgya alapján: forgóeszközhitelek és beruházási hitelek.
4. Hitelszerzıdés tartalma szerint: pénzhitelek és kötelezettségvállalási hitelek.
– A pénzhitelek tényleges hitelfolyósítást jelentenek. Fajtái:
o személyi hitelek pl. lakossági kishitelek, kezes hitelek, vállalkozások
szezonális hitelei,
o reálhitelek pl. jelzáloghitel.
– A kötelezettségvállalási hiteleknél a bank megbízhatóságát, hitelfolyósítási
készségét adja megbízható ügyfeleinek pl. kauciós hiteleknél a bank eleget tesz
ügyfele helyett annak fizetési kötelezettségeiért, akkreditív nyitásnál vállalja,
hogy harmadik félnek fizet, váltóját elfogadja stb.

A gazdasági szereplıknek a hitelfelvételnél célszerő mérlegelni a következı szempontokat:

1. Milyen okból, milyen cél megvalósításához szükséges a hitel?
2. Milyen gyorsan van szüksége pénzre?
3. Milyen hosszú idıre szükséges a hitelforrás?
4. Mikor és milyen forrásból lesz képes teljesíteni a hitelbıl fakadó adósságot?
5. Hogyan érinti a hitelfelvétel a már meglévı adósságállományát és annak szerkezetét?
6. Mit tud a hitel fedezeteként felajánlani?
7. Mely bank(ok)tól kérjen ajánlatot, figyelemmel a közbeszerzési törvény elıírásaira?

A hitelek megjelenési formái

1. Folyószámlahitel
Folyószámlahitel éven belüli likviditási hitel, amelynek célja a hitelfelvevı pl. a helyi
önkormányzat zavartalan mőködésének biztosítása. A számlavezetı hitelintézet az ügyfél
elszámolási számláján (folyószámláján) hitelkeretet tart rendelkezésre, amely erejéig adott
fizetési megbízásokat akkor is teljesíti, ha a számla egyenlege nem nyújt arra fedezetet.
Másképp megfogalmazva a folyószámla egyenlege negatívvá is válhat a hitelkeret mértékéig.
A hitel törlesztése automatikusan a számla egyenlegbıl történik. A hitel a keret mértékéig
szükség szerinti gyakorisággal, külön rendelkezés nélkül vehetı igénybe. A folyószámlahitel
rugalmas, idıt kímélı finanszírozási lehetıség, amelyhez a bankok nem kérnek fedezetet.

2. Rulírozó hitel
A rulírozó hitel olyan konstrukció, amely esetében a szerzıdött hitelösszeg erejéig a ki nem
használt keretösszeg a hitel lejáratáig ismételten igénybe vehetı. A hitel futamideje, a
törlesztési feltételek a bank és pl. a hitelfelvevı önkormányzat közötti megállapodás
függvénye. A rulírozó hitelhez a bankok már kérnek fedezetet.

59
3. Eseti hitel
A bank eseti, egyszeri kölcsönt nyújt, amelynek összegét egy meghatározott idıpontig
rendelkezésre tartja. A rendelkezésre tartásig lehet a kölcsönpénzt felvenni. A hitelt a bank
hitelszámláról folyósítja és törlesztést is megállapodástól függıen egy összegben vagy
ütemezés szerint erre a számlára kell teljesíteni pl. munkabérhitel, karbantartás finanszírozást
szolgáló mőködési hitel.

4. Fejlesztési, beruházási hitel

A bank eseti, egyszeri hitelt nyújt a hitelfelvevı beruházásának, fejlesztési céljának
megvalósításához. A hitel lejárata a fejlesztés idıtartamától, megtérülésétıl függ. A hitelkeret
lehívása, a hitel törlesztése a hitelszerzıdésben meghatározott ütemezéső pl. helyi
önkormányzatok esetében szennyvízcsatorna építése, útépítések, intézmények felújítása,
illegális szemétlerakodók megszüntetése, EU támogatások megelılegezésére stb.

5. Jelzáloghitel
Jelzáloghitel konkrét cél megjelölése nélkül igénybe vehetı fedezetalapú finanszírozási mód.
A bank által elfogadott ingatlan felajánlása hitel fedezeteként. A tulajdoni lapon a bank javára
jelzálogjogot kell bejegyeztetni. Példaként említjük meg, hogy az önkormányzati alrendszer
hitelállománya 2002-2006. között 6,6 szeresére nıtt. A 2002.évi 70.9 milliárd Ft-ról 463.6
milliárd Ft-ra emelkedett.

3.3.4. Kockázatvállalás

Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A

hitelintézetnek a kihelyezésrıl történı döntés elıtt meg kell gyızıdnie a szükséges fedezetek,
illetve biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl.

Nagykockázat vállalásának minısül az a kockázatvállalás, amikor egy ügyfél vagy

ügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló
tıkéjének legalább 10 %-a. Az egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben a hitelintézet
által vállalt kockázatok együttes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a
hitelintézet szavatoló tıkéjének 25 %-át. Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport a hitelintézet
anyavállalata vagy leányvállalata, az adott anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetben
minısített befolyással rendelkezı tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben a hitelintézet
vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelı bizottsági tagja, ügyvezetıje,
illetve ezek közeli hozzátartozója minısített befolyással rendelkezik, ez az arány húsz
százalék.

A hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a hitelintézet
szavatoló tıkéjének nyolcszorosa.

A hitelintézetek a tevékenységükkel együtt járó kockázatok fedezetére kockázati céltartalékot

és általános céltartalékot kötelesek képezni a törvényben elıírt módon és mértékben.

3.4. Fizetési forgalom

A fizetési forgalom a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége. A forgalomban
levı pénz két formában bonyolítja le a fizetési forgalmat: készpénz formájában és számlapénz
formájában. A két forma a folyamatban gyakran átvált, a készpénz számlapénz formát, a
számlapénz készpénzformát ölt.
60
A fizetési forgalom lebonyolítása a forgalom irányát tekintve két részre tagolható:
– belföldi (nemzeti) pénzforgalom,
– nemzetközi (külföldi) pénzforgalom.

3.4.1. Bankszámlaforgalom
A készpénz nélküli fizetési forgalom (számlapénz forgalom) lebonyolítása a bankok egyik
legfontosabb szolgáltatása. A természetes és jogi személyek és ezek társaságai pénzforgalmi
tevékenységének megvalósítására vonatkozóan jogszabály rendelkezik.

A pénzforgalmi bankszámla vezetésére felhatalmazott hitelintézetek bankszámlaszerzıdést

kötelesek kötni ügyfelükkel, ha arra a szükséges feltételek megvannak, ezek: érvényes
cégbejegyzéssel rendelkezik, és ismert, és a bankkal közölték a cég statisztikai számjelét.

A bankszámla megnyitásáról a hitelintézet értesítést küld:

– az APEH-nak,
– a KSH-nak.

A bankszámlára került összegek felett csak az arra feljogosított személy rendelkezhet. Ez azt
jelenti, hogy a számlavezetı hitelintézetnél a számlatulajdonos cég vezetıje bejelenti a
jogosultak aláírását (aláírási címpéldány). Ez a név és az aláírás minta közlése.

A bankszámla feletti rendelkezéshez két személy aláírása szükséges. A pénzforgalmi

megbízásokat a bank által megadott formanyomtatványon kell benyújtani. Természetes
személy a bankszámla felett a bankszámlaszerzıdésben meghatározott módon rendelkezhet.

A bankszámla feletti rendelkezés kétféle lehet:

− Közvetlen rendelkezés azt jelenti, hogy a bankszámla tulajdonosa a számlavezetı
bankot szólítja fel a teljesítésre az általa kiállított formanyomtatvány felhasználásával.
− Közvetett rendelkezés esetén a bankszámla tulajdonosa a jogosult részére ad a
bankszámla feletti rendelkezésre vonatkozó okmányt, amelyet a jogosult nyújt be a
jogosult számlavezetı bankjához, felszólítva ezzel a fizetés teljesítésére.

A bank a fizetési megbízásokat a megbízó rendelkezése szerinti idıpontra teljesíti, ha a

formanyomtatványok formailag és tartalmilag megfelelnek az elıírásoknak. A bank csak a
hiánytalanul kitöltött, elıírásszerően aláírt és cégbélyegzıvel ellátott formanyomtatványokat
teljesíti, a beérkezés sorrendjében (jogszabályban prioritást kapott tételek kivételével).
Pénzügyi fedezet hiányában többféle megoldásra van mód, ezek részfizetés, a fedezetlen
megbízások sorba állítása, résztörlesztés, és soron kívüli teljesítés, hitelkeret felhasználása.

A fizetési határidıben a felek szabadon állapodnak meg, csak a kereskedelmi hitelezés

feltételeit (maximum 1 év) kell betartaniuk.

Ha csıdeljárás közzétételére került sor, a számlatulajdonos a bankszámláról a közzétételt

követı idıszakban csak átutalással fizethet. Ha a cég felszámolási eljárás alá kerül, a bank a
bankszámlát „f.a.” azaz felszámolás alatt toldattal látja el, és a bankszámla felett csak az
igazolt felszámolók által bejelentett aláírók rendelkezhetnek, de ık is csak úgy, hogy
alkalmazzák a „felszámolás alatt” toldatot.

61
3.4.2. Fizetési módok
A fizetési módok között a készpénzfizetéseket egyre szőkebb területre kívánja a kormányzat
visszaszorítani jogi eszközökkel. A forgalom zömét a készpénz nélküli bankszámlák közötti
átvezetés jelenti.

Bankszámlaforgalom
• Átutalás
Az átutalás aktív fizetési mód, a vevı (fizetı) kezdeményezi a számlavezetı bankjánál, hogy
az eladója (szállító) számlájára utalja át a szerzıdött összeget. Ez a fizetési forma
alapformának tekinthetı, mind a belföldi, mind a nemzetközi fizetési forgalomban elterjedt,
régóta használatos. Feltételezi az eladó és a vevı közötti bizalmat, hogy a vevı valóban ki
fogja fizetni az átvett áru, igénybe vett szolgáltatás ellenértékét. Kockázatos fizetési mód az
eladó szempontjából. Az átutalás lehet egyedi vagy csoportos.

• Inkasszó (beszedési megbízás)

Passzív fizetési mód, mivel a jogosult kezdeményezi. Megbízza számlavezetı bankját, hogy a
vevıtıl (adóstól) szedje be esedékessé vált követelését. A vevı kockázata nagyobb. Belföldi
forgalomban használt formái az azonnali beszedési megbízás (promt inkasszó) és a határidıs
fizetési megbízás. Az utóbbi neve is tükrözi, hogy a megbízás benyújtását csak meghatározott
idı eltelte után követi a fizetés. Az inkasszó lehet egyedi vagy csoportos. A nemzetközi
fizetési forgalomban a kockázatok csökkentése érdekében az inkasszó „bonyolultabb”
változatai terjedtek el. A sima (clean) inkasszó esetében a vevı már a fizetés elıtt
birtokolhatja az árut. E mód feltételezi az eladó és vevı közötti bizalmat, vagy az eladó
„kiszolgáltatottságát”, vagy piacszerzési törekvéseit, azaz mindenáron el akar adni. Az
okmányos inkasszó esetén a fizetési okmányokhoz az eladó a kereskedelmi okmányokat is
mellékeli. A bank a kereskedelmi okmányokat vagy fizetés ellenében, vagy fizetési ígéret
(váltó) ellenében szolgáltatja ki a vevınek. Egyik változata a vinkulált inkasszó, amikor a
vevı csak az inkasszó összegének kifizetését követıen rendelkezhet az áruval. A legkevésbé
kockázatos fizetési mód az eladó számára az indirekt bankbeszedvény. Az áru címzettje egy
(speditır), szállítmányozó cég, az áru felett pedig a bank rendelkezik. Amikor a vevı teljesíti
a fizetést, a bank átadja a kiszolgáltatási jegyet, amellyel a vevı a speditırtıl megkapja az
árut.

Az inkasszót a Magyar Államkincstár is alkalmazza pl. a helyi önkormányzatoknak nyújtott

megelılegezési hiteltartozás beszedésére.

• Akkreditív
A fizetési mód lényege a bankszámlák közötti átírás. A nemzetközi fizetési forgalomban
használatos fizetési mód, célja a kockázatok csökkentése, többszereplıs. A folyamatot a vevı,
a vevı bankja (nyitó bank) indítja. A vevı megbízást ad a bankjának, hogy a feltételek
megléte esetén fizessen. A nyitó bank kötelezettséget vállal e megbízás alapján az eladóval
szemben, hogy a feltételek teljesítése esetén fizetni fog pl. az eladó igazolja, hogy a vevı
számára feladta az árut vagy rendelkezési jogot biztosított az áru felett. A vevı, a vevı bankja
(nyitó bank) mellett bekapcsolódik a folyamatba az eladóval kapcsolatban álló egy vagy több
bank is. A közbeiktatott bank és a nyitó bank áll egymással kapcsolatban. (Az eladó nem áll
kapcsolatban a más országbeli vevı más országbeli bankjával.) A bekapcsolódó bank lehet
csak értesítı (avizáló), vagy igazoló, megerısítı bankként mellékeli a nyitó bank
kötelezettség-vállalásához a saját kötelezettség-vállalását is. A bekapcsolódó bank és az eladó
viszonyát tekintve a bekapcsolódó bank lehet fizetı bank, amely a nyitó bank felkérésére fizet

62
az eladónak, vagy negociáló bank, amely saját költségére és kockázatára az eladótól megveszi
az okmányokat, levonva a kamatot. A vétellel a bank átvállalja az eladó ügylethez kapcsolódó
jogait és kötelezettségeit a megvett okmányban szereplı értékig. Az eladó pénzéhez jut.

• Váltó, fizetési ígérvény vagy fizetési felszólítás

A váltó értékpapír, amelynek szigorú formai és tartalmi elıírásoknak kell megfelelnie,
hitelviszonyt hordoz. Az alapjogviszonytól a váltójogviszony függetlenedik, a váltó
forgatható. Névértéke a lejáratkor esedékes. A váltó birtokosának választási lehetıségei:
megvárja a lejárati idıt, vagy forgatja a váltót, vagy a banknál lejárat elıtt leszámítoltatja. A
bank levonja az esedékességig hátralévı kamat összegét. Államháztartási körben a központi
költségvetési szervek váltómőveleteket nem végezhetnek, csak az önkormányzatok.

• Csekk
Szigorú formai követelményeknek megfelelı készpénz kímélı fizetési eszköz. A csekk
kibocsátója utasítja a számlavezetı bankot, hogy a csekk bemutatójának fizesse ki a csekkben
megjelölt összeget.

• Elektronikus fizetések
Az egyik formában az ügyfél közvetlenül kapcsolódhat az elektronikus eszközhöz, a másik
formában csak a bankok között, illetve bankon belül bonyolítják az átutalásokat
elektronikusan.
Elektronikus számla jóváírási rendszer. A munkáltató mágnesszalagon közli a bankkal a
fizetés adatait pl. bérkifizetésnél. A fizetı bank megterheli a munkáltató számláját, az összeg
megjelenik a kedvezményezett banknál, amely jóváírja a kedvezményezett számára az
összeget.
Elektronikus számlaterhelési rendszer (EFT gyorsan elterjedt rendszer) magánügyfelek
esetében használatos pl. szolgáltatási díjak, törlesztı részletek, biztosítási díj stb.
Automatizált klíringházak (ACH) a bankok közötti terheléseket és jóváírásokat gyorsítja meg
elektronikus adatfeldolgozással. Általában kisösszegő kifizetésekre használják.

Bankközi elektronikus elszámolások szervezetei

• CHIPS 1970-ben New Yorkban alapították a jegybankok az egymás közötti elszámolásra.
• SWIFT Társaság 1977-ben alapították az észak-amerikai és európai bankok a nemzetközi
fizetések megkönnyítésére
• Bankközi Klíring Rendszer (BKR) 1994 óta mőködik Magyarországon a bankok közötti
fizetések lebonyolítására. Részt vesznek benne a Magyar Államkincstár, a hitelintézetek,
az MNB, a KELER Rt. A rendszert a GIRO Elszámolás Forgalmi Rt. mőködteti. A
rendszer tagjai kötelesek ügyfeleik pénzforgalmát a giro-rendszeren belül lebonyolítani, a
bankközi tranzakciókat fogadni, az üzenetváltások visszakereshetıségét biztosítani stb.
Feldolgozás T+1 nap, tranzakció indítását követı banki üzemnap.
• VIBER Valós idejő bruttó elszámolási rendszer 1999-tıl mőködik. Célja a sürgıs
bankközi fizetési megbízások elszámolása.
• Üzletekben felszerelt terminálok (POS) elısegítették mind a hitelkártyák, mind az
elektronikus fizetések terjedését. A bankkártya segítségével készpénzt lehet felvenni,
befizetni, árut, szolgáltatást vásárolni. A terminálok segítségével még betét garantálása,
hitel garantálása, csekk verifikálása, garantálása, számlaközi átutalás is teljesíthetı.
• Automatizált pénztárak (ATM) kártya segítségével pénzhez lehet jutni, egyéb mőveletek
is terjednek.
• A debit card a betét összegéig felhasználható betéti kártya. A terhelési kártya (charge
card) egy meghatározott idıszakon belül egyenlegen felüli felhasználást is biztosít. A

63
 hitelkártya (credit card) hitelszerzıdés alapján hosszabb idıszakra hitel felhasználását
teszi lehetıvé. Létezik egyedi üzemeltetéső hitelkártya (budget card), amely rulírozó
hitelkeret felhasználását teszi lehetıvé. Megjelenési formáját tekintve a bankkártyák
lehetnek optikailag olvashatók, chip mágnescsíkkal ellátottak és dombornyomásosak.

3.5. A pénzügyi vonatkozású elıírások a közbeszerzési

kiírásokban
A közbeszerzési eljárás folyamatában az ajánlatkérınek vizsgálnia kell az ajánlattevı
pénzügyi, gazdasági, valamint mőszaki és szakmai alkalmasságát is. Emellett az ajánlatkérı
az eljárásban más pénzügyi vonatkozású elıírásokat is megfogalmazhat.

3.5.1.Az ajánlati biztosíték

A közbeszerzési eljárások során az ajánlati biztosítéknak fontos szerep jut az ajánlatkérı,
illetve bizonyos szempontból az ajánlattevı kockázatainak csökkentésében pl. a
szerzıdéskötés meghiúsulása vagy a határidık be nem tartása esetén; a közbeszerzési
eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthetı. Az ajánlati biztosítékot az
ajánlat benyújtásával egyidejőleg vagy az ajánlatkérı által az ajánlati felhívásban
meghatározott idıpontig kell az ajánlatkérı rendelkezésére bocsátani és az ajánlattevınek
igazolnia kell ennek tényét. A biztosíték értékét – az ajánlattevık esélyegyenlıségének
biztosítása mellett – az ajánlat esetleges visszavonása, vagy a szerzıdéskötés meghiúsulása
miatt az ajánlatkérıt érhetı veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani. A biztosítékot
vissza kell fizetni az ajánlattevık részére az ajánlati felhívás visszavonását, az ajánlat
érvénytelenné nyilvánítását, illetıleg az eljárás eredményének kihirdetését követı tíz napon
belül, a nyertesnek és a második legkedvezıbb ajánlattevınek pedig a szerzıdéskötést követı
10 napon belül, kivéve, ha az ajánlattevı az ajánlati kötöttségének idıpontja alatt ajánlatát
visszavonja, vagy a szerzıdés megkötése az ı érdekkörében felmerülı okból hiúsul meg. (A
nyertesnek, illetve ha a szerzıdéskötésre a második legkedvezıbb ajánlatkérıvel kerül sor, a
másodiknak csak akkor kell visszafizetni a biztosítékot, ha az nem válik a megkötött
szerzıdést biztosító mellékkötelezettséggé.)

Ha az ajánlatkérı az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben

teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének
megfelelı összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles:
• az ajánlattevık részére, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a
módosított eredményhirdetési idıpontig nem hirdeti ki;
• a nyertes ajánlattevı, valamint a második legkedvezıbb ajánlatot tevı részére, ha a
szerzıdést nem köti meg.

Az ajánlati biztosíték teljesíthetı:

• az ajánlatkérı által megadott bankszámlára meghatározott pénzösszeg befizetésével,
• bankgarancia biztosításával [a bankgarancia szerzıdés olyan szerzıdés, amelyben egy
hitelintézet (bank) visszavonhatatlan fizetési ígéretet vállal arra az esetre, ha a szerzıdı
fél nem az alapszerzıdésnek megfelelıen teljesíti a kötelezettségét], a bankgarancia az
alapszerzıdéstıl elkülönült önálló kötelezettségvállalás,
• biztosítási szerzıdés alapján kiállított készfizetı kezességvállalást tartalmazó

64
 kötelezvénnyel.

3.5.2. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolásának módja,

bizonylata

• A pénzügyi intézménytıl származó igazolás, vagy meghatározott biztosíték

(felelısségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolás.
• A számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtása (ha az ajánlattevı letelepedése
szerinti ország joga elıírja közzétételét).
• Az elızı három teljes év teljes forgalmáról és a közbeszerzés tárgyának forgalmáról
szóló nyilatkozat, attól függıen, hogy ajánlattevı mikor jött létre, illetve mikor kezdte
meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak.
• Az ajánlatkérı által elfogadott egyéb nyilatkozat, dokumentum.

3.5.3. Teljesítési bankgarancia

A szerzıdésszerő teljesítés biztosítékául szolgál. Mértéke, pontos feltételei az
ajánlati/ajánlattételi dokumentációban és/vagy az eljárási hirdetményben rögzített [a
162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Korm.
rendeletben megadott keretek között].
– A teljesítési bankgarancia lehívására jogosult személy, azaz a bankgarancia
kedvezményezettjének megnevezése.
– A szállító/vállalkozó a teljesítési bankgarancia eredeti példányát a kedvezményezett
részére köteles átadni. (A benyújtás módja az ajánlati/ajánlattételi dokumentációban
és/vagy az eljárási hirdetményben rögzített.)
– A teljesítési bankgaranciának a benyújtás pillanatától a szerzıdésben rögzített
teljesítési határidın túl még legalább további 60 napig kell érvényesnek és
hatályosnak lennie. Építési beruházásnál általában több évre kérik az ajánlatkérık a
beruházás átfutási idejének függvényében.

3.5.4. Jótállási bankgarancia

A jótállási kötelezettségek szerzıdésszerő teljesítésének biztosítékául szolgál. Mértéke,
pontos feltételei az ajánlati/ajánlattételi dokumentációban és/vagy az eljárási hirdetményben
rögzített [a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési beruházások esetében
a Korm. rendeletben megadott keretek között].
– A jótállási bankgarancia lehívására jogosult személy, azaz a bankgarancia
kedvezményezettje a Kedvezményezett vagy Végsı kedvezményezett. (A
kedvezményezett személye az ajánlati/ajánlattételi dokumentációban és/vagy az
eljárási hirdetményben rögzített.)
– Jótállási bankgaranciának a számla kiállításának napjától a szerzıdésben rögzített
jótállási idıtartam lejártán túl még legalább további 60 napig kell érvényesnek és
hatályosnak lennie.

65
3.6. Pénzügyi számítások
3.6.1. Statikus számítások
A statikus számítások a pénz idıértékét nem veszik figyelembe. Kevéssé bonyolult, kevéssé
költséges eljárások.

1. A megtérülési idı arra a kérdésre válaszol, hogy hány év alatt térül vissza az eredetileg
befektetett pénz a beruházás révén elért jövedelmekbıl. Alkalmazásához meg kell határozni a
döntéshozó által maximálisan megengedhetı megtérülési idıt.

Kiszámítása: Minden évben azonos jövedelem esetén a megtérülési idı a kezdı befektetés
összege és a várható éves jövedelem hányadosa.
Megtérülési idı = Kezdı befektetés összege/Várható éves jövedelem

Változó éves jövedelem esetén meg kell keresni azt az idıpontot, amikor a kumulált
jövedelmek éppen megegyeznek a kezdı befektetés összegével.
Megtérülési idı = t + b - c / d - c

t = az utolsó teljes év, amikor a halmozott jövedelem kisebb a kezdı befektetés összegénél,
b = a kezdı befektetés összege
c = a halmozott jövedelem t évig
d = a halmozott jövedelem t + 1 évig

3. Példa
Hány év alatt kapjuk vissza az eredetileg befektetett10000 pénzünket a beruházás
eredményeként képzıdı jövedelmekbıl?

A várható pénzáramok minden évben azonos nagyságúak:

Megtérülési idı = Kezdı befektetés összege / várható éves jövedelem
PB = 10000 / 4000 = 2,5 év

Év Beruházási projekt
0 -10000
1 4000
2 4000
3 4000
4 4000
NPV, ha r = 10% 2676

2.A beruházás átlagos jövedelmezısége

Számviteli megtérülési rátának is nevezik. A hangsúlyt a beruházás révén elért nyereségre
helyezi.

Kiszámítása: a beruházás teljes élettartama alatt keletkezı jövedelmek éves átlagát

viszonyítjuk a beruházás eredeti költségéhez, vagy az átlagos nettó könyv szerinti értékéhez.
Közszférában nyereség helyett használható a beruházás révén elért többletbevétel és kiadás
megtakarítás.

66
4. Példa
Kezdeti beruházás: 10 m Ft
Éves pénzáramok: 2 m Ft, 3 m Ft, 3 m Ft, 4 m Ft
Átlagos jövedelmezıség = [(2+3+3+4)/4] / 10 = 30%

3. A költség összehasonlítás módszer alkalmazásakor adott funkció, kapacitás elérését

biztosító beruházások költségeit hasonlítjuk össze.

4. Kamatszámítások

Kamat: A tıkének a kamatozási idıtartam alatti növekménye, pénz idıértékének mértéke.

Megkülönböztetjük a nominális (névleges) és a reálkamatot. A reálkamat számításánál
kiszőrjük az inflációt.

a) 8 % nominális kamatláb reálértéke 5 %-os inflációs ráta esetén 2,86 %.

 1 + 0,08 
rreál =   − 1 = 0,0286
 1 + 0,05 
b.) 8 % nominális kamatláb reálértéke 6.8 %-os inflációs ráta esetén 1,12 %.
 1 + 0,08 
rreál =   − 1 = 0,0112
 1 + 0,068 
Kamatozási idıtartam: az a teljes idıtartam, amelyre a kamat jár.
Kamatláb (r): a kamatláb érvényességi idejére vonatkozóan a kamat és a tıke induló
értékének hányadosa, a pénz idıértékének idıegységre vonatkozó mértéke (mértékegysége).

A kamatláb érvényességi ideje: az idıegységnek tekintett meghirdetett idıtartam (külön

megjelölés hiányában egy év).

Konverziós periódus: a kamat tıkésítésének - az induló tıkeértékhez csatolásának –

idıtartama.

3.6.2. Dinamikus, a pénz idıértékén alapuló módszerek

A dinamikus módszerek két elven épülnek fel:
• A pénz idıértékének elve: egységnyi mai pénz többet ér, mint egységnyi jövıbeni pénz,
mert befektethetı és hozamot biztosít.
• A kockázat-hozam elv: egységnyi biztos pénz többet ér, mint egységnyi bizonytalan
(kockázatos) pénz.

1. Mai pénz jövıbeni értéke (FV - futures Value)

A jövıérték-számítás (FV) a mai (jelenbeli) pénzösszeg valamely jövıbeni idıpontra

vonatkozó értékének a meghatározását jelenti. A jövıérték-számítás a kamatszámítás
módszerén alapul.

FV1 = C0*(1+r) ahol;

FV1 = mai pénzösszeg jövıbeni értéke

67
C0 = mai pénzösszeg jelenlegi értéke
1+r = kamattényezı

Egyszerő kamatozás

Egyszerő kamatozás esetén minden kamatozási periódusban csak az eredetileg elhelyezett

tıke után fizet kamatot a bank.
Kamatos kamatozás esetén minden korábbi idıszakban kapott kamat újra befektetésre kerül
(tıkésítik) és ez a következı idıszakban többletkamatot eredményez.
A kamatláb lehet névleges és az inflációval korrigált reálkamatláb.

5. Példa
Elhelyezünk a bankba 100 e Ft-ot 5 évre 10 %-os kamattal.

Hogyan kamatozik a pénzünk egyszerő kamat és kamatos kamat mellett? A bank évvégén
számolja el a kamatot.

Megoldás:

Egyszerő kamat: FV5=100*(1+5*0,1)=150 eFt

Év Kamatozó pénzösszeg Éves kamat Év végi pénzösszeg
1. 10.000 1.000 11.000
2. 10.000 1.000 12.000
3. 10.000 1.000 13.000
4. 10.000 1.000 14.000
5. 10.000 1.000 15.000
Összesen 5.000

Kamatos kamat: FV5=100*(1+0,1)5=161,051 eFt

6. Példa
Kamatos kamatszámítás, ha az induló tıke 100 e Ft, a kamatláb 10% és a kamatszámítási
idıszak 10 év.

Kamattal növelt Visszafizetett

Tıke Kamat
tıke összeg
1. év végén 100x(1+0,10) 10 110
2. év végén 110x(1+0,1) 11 121 121
3. év végén 121x(1+0,1) 12,1 133,1 133,1
4. év végén 133,1x(1+0,1) 13,31 146,41 146,41
5. év végén 146,41x(1+0,1) 14,641 161,051 161,051
6. év végén 161,051x(1+0,1) 16,1051 177,1561 177,1561
7. év végén 177,1561x(1+0,1) 17,71561 194,87171 194,8717
8. év végén 194,8717x(1+0,1) 19,487171 214,358881 214,3589
9. év végén 214,3589x(1+0,1) 21,4358881 235,7947691 235,7948
10. év végén 235,7948x(1+0,1) 23,57947691 259,374246 259,3742

68
2. Jövıbeni pénz jelenbeni értéke (PV Present Value)

A jelenérték-számítás a jövıben esedékes pénzek jelen idıpontra vonatkozó értékének a

meghatározását jelenti.
Egy periódus esetén a jövıérték: FV1 = PV (1 + r) átrendezve a jelenértékre a fenti egyenletet:
PV=FV1(1/1+ r) vagy PV0=C1 (1/1 + r)

ahol az 1/(1 + r) a kamattényezı reciproka, amit diszkonttényezınek is nevezünk.

A diszkonttényezı azt fejezi ki, hogy a jelenérték hányszorosa valamely jövıbeni idıpontban
esedékes egységnyi pénzösszegnek. A diszkontálásnak használatos kamatlábat
diszkontrátának (leszámítolási kamatláb) is nevezik

Általános alakban: PV = FVn (1/ (1 + r)n)

3. Annuitás

A meghatározott ideig esedékes, periódusonként egyenlı nagyságú pénzáramok sorozatát

annuitásnak nevezzük.
• Szokásos annuitás, ha a pénzáramok év végén jelentkeznek.
• Esedékes annuitásnak nevezzük, amikor a pénzáramok a periódusok elején esedékesek.
Az annuitás alkalmazása jellemzıen: hitelek törlesztı részletei, lízingdíjak, biztosítási díjak,
nyugdíjpénztári be- és kifizetések, fix kamatozású kötvények értékelése, beruházások
értékelése.

4. Örökjáradék

A periódusonként egyenlı nagyságú végtelen számú pénzösszegek sorozata az örökjáradék

(perpetuity). Az örökjáradék felfogható úgy is, mint egy végtelen annuitás; ide sorolható
például a lejárat nélküli kötvények kamata, az elsıbbségi részvények osztaléka, biztosítóktól
származó életjáradék stb.
Képlete PV = C/r

C = évenkénti fix pénzösszeg

r = kamat

7. Példa
Mennyi a jelenértéke annak a lejáratnélküli kötvénynek, amely évente 12 000 Ft kamatot fizet
és hasonló kockázatú befektetések hozama jelenleg 11 %:

Megoldás: 12000/0,11 = 109090

Növekvı örökjáradéknak nevezzük az évente egyenlı ütemben növekvı pénzáramok

végtelen sorozatát.
Képlete: PV = C/ r-g

g = évi növekedési üteme

C = évenkénti fix pénzösszeg
r = kamat

69
8. Példa
Egy „öregdiák” támogatja volt iskolája fizikából legtehetségesebb három végzısét. Az elsı
évben 600 000 Ft-ot, a továbbiakban évente 6%-al növekvı összeggel támogatja a
közintézményt.

Feladat: Mekkora tıkével valósíthatja meg tervét 8% kamatlábat feltételezve?

Megoldás: 600 000/ 0.08 - 0.06 = 30 000 000 Ft.

A jelenérték fogalmának legnagyobb jelentısége, hogy mindent jelenbeli pénzben fejez ki és

így az idıben különbözı pénzáramlások összeadhatóvá válnak. A befektetések, beruházások
hozama általában nem egy összegben képzıdik, hanem évente különbözı pénzáram (hozam)
érkezik a befektetésünkbıl, beruházásunkból.

5. Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV)

A nettó jelenértéket úgy határozzuk meg, hogy a jövıben várt bevételek diszkontált értékébıl
(jelenértékébıl) levonjuk a befektetés ráfordításait.

Képlete általános alakban:

n
Ct
NPV = −C0 + ∑
t =1 (1 + r )t
C0 = kezdeti befektetés
Ct = pénzáramlások a „t” idıszak alatt
n = idı (év)
r = kamatláb (elvárt hozam)

Más megfogalmazásban a nettó jelenértéken a befektetés révén keletkezı jövedelmek

diszkontált értéke és a beruházás egyszeri ráfordításainak diszkontált értéke közötti
különbséget kell érteni, emiatt a nettó jelenértéket nevezhetjük diszkontált hozadék-értéknek
is. Fı szabályként, amennyiben a nettó jelenérték nagyobb nullánál, a beruházást érdemes
megvalósítani.

6. Jövedelmezıségi index (PI Profitability Index)

Olyan mutató, amelynek számításánál a beruházás révén képzıdı jövedelmek jelenértékét a

kezdı pénzáramhoz viszonyítjuk. Arra ad választ, hogy az eredetileg befektetett eszköz
minden egységére mennyi nettó jelenérték hozam esik. Amennyiben értéke nagyobb, mint
egy, a beruházás jövedelmezı.
Jövedelmezıségi index
(Profitability Index, PI)

n
Ct
∑ (1 + r )
t =1
t
PI =
C0

70
7. Belsı kamatláb, belsı megtérülési ráta (IRR- internal rate of return))

Az a kamatláb, amely mellett a nettó jelenérték éppen nulla, azaz a beruházás révén elért
hozamok diszkontált értéke megegyezik a beruházás ráfordításával. A kamatláb
meghatározásához a lineáris interpoláció használatos.
Belsı kamatláb (Internal Rate of
Return, IRR) %

n
Ct
− C0 + ∑ =0
t =1 (1 + IRR )t

3.6.3. A jelenérték számítás alkalmazása a programelemzésben

Számos módszer használható a közszektorban programelemzésre, illetve az output/eredmény
méréséhez kapcsolódó akadályok legyızésére. Mind a hazai, mind pedig az EU gyakorlata
elvárja, hogy a pályázó bemutassa projektjének várható hatását.

Módszerek:
− Költségminimalizálás elemzés (CMA – Cost Minimalization Analysis)
− Társadalmi költség-haszon elemzés (CBA – Cost Benefit Analysis)
− Költség-hatásosság elemzés (CEA – Cost Effectiveness Analysis)
− Költség-hasznosság elemzés (CUA – Cost Utility Analysis)

Az összes módszer a költségeket veszi alapul az összehasonlításhoz. Az alternatív programok

következményeinek mérése (értékelése) azonban különbözı lehet

Költség-haszonelemzés
A módszer alkalmazásának legjelentısebb terepe az EU pályázat elbírálási rendszerében van.
Jelentıs szerepet játszhat a területfejlesztés, beruházások, intézményi rendszer fejlesztésére,
az állam gazdaságélénkítı intézkedései meghozatalában, azok országos, területi,
településszintő hatásának, eredményeinek utólagos értékelésében. A költség-haszon elemzés
az említett beruházás-gazdaságossági, jövedelmezıségi számítások mellett tovagyőrőzı
hatásokkal is számol. A módszer gyakorlati alkalmazását, a pályázatok sikerességét, a
döntések magalapozottságát, az ellenırzéseket támogatja az Európai Bizottság iránymutatása
alapján az Irányító Hatóság által kidolgozott módszertani útmutató.

10. Példa nettó jelenérték számításra24

Egy gazdálkodó szervezet gépek beszerzésérıl dönt. A gépek beszerzési ára 56 m Ft, a
szállítás, üzembe helyezés becsült költsége 4 m Ft. Várható éves értékesítés 20 000 db.
Eladási ár 2 500 Ft/db. Változó költség 1 200 Ft/db, fix költség 8 m Ft/év. A gépek
értékcsökkenését a hasznos élettartam alatt, maradványérték nélkül, lineáris módszerrel

24
Felhasznált forrás: Illés Ivánné Vállalkozások pénzügyi alapjai Saldo 2007. 5.1. példa 132-134. oldal

71
számolják el. A vállalkozás 16% társasági adót fizet. A befektetık által elvárt hozam 12%,
hasznos élettartam 6 év.

Feladat:
Értékelje a beruházási javaslatot a következı döntési kritériumok szerint:
a.) a nettó jelenérték,
b.) belsı megtérülési ráta,
c.) jövedelmezıségi index.

Megoldás:
a.) A nettó jelenérték becslése
Kezdı pénzáram: 56 000 + 4000 = 60 000 eFt
Értékcsökkenési leírás= 60 000/6 = 10 000 Ft

Mőködési pénzáramok (adatok ezer Ft-ban)

Megnevezés 1-6 év (évente) t.
Árbevétel 50 000
(-) változó költség 24 000
(-) fix mőködési költség 8 000
(-) értékcsökkenési leírás 10 000
Üzemi (üzleti) eredmény 8 000
(-) Adó 12 860
Adózott eredmény 6 720
Értékcsökkenési leírás 10 000
Mőködési pénzáram 16 720

NPV = (-) 60 000 + 16 720 x 4. 111

4.111 = 6 éven át esedékes egységnyi pénzösszeg jelenértéke 12 %-os kamatláb mellett.

NPV = 8736 Ft
A beruházás nemcsak a beruházásra fordított összegeket téríti meg, hanem a tıkepiacon
elérhetı hasonló kockázatú befektetések hozamán (12 %) felül 8736 e Ft-os
vagyongyarapodást is eredményezne.

b.) Belsı megtérülési ráta (IRR)

A beruházásból várható pénzáramok évente azonosak a becslés szerint (annuitás), ezért a
kezdı tıkebefektetés és az évi mőködési pénzáramlás hányadosaként meghatározzuk a 6 éves
annuitás diszkonttényezıt.
6 éves annuitás diszkonttényezı = 60 000/ 16 720 = 3. 589

A gyakorlatban rendelkezésre áll egy táblázat, amelyben megkereshetjük azt a kamatlábat,

amellyel a 6 éven keresztül várható egységnyi pénzösszegeket diszkontálva 3.589 jelenértéket
kapunk. Ez a kamatláb a példa szerint 17%.

A belsı megtérülési ráta magasabb a befektetık által elvárt hozamnál, a beruházást ez alapján
is el lehet fogadni.

c.)Jövedelmezıségi index (PI)

PI =68 736/ 60 000 = 1.15

72
A jövedelmezıségi index egynél nagyobb, így érdemes a beruházást ezen kritérium alapján is
elfogadni.

d.) A diszkontált megtérülési idı = 60 000 /15720 = 3.5885

A kérdés az, hogy 12% kamatláb mellett hány éven keresztül esedékes egységnyi pénzösszeg
együttes jelenértéke egyenlı 3.5885-tel. A már említett táblázatban azt a választ találjuk, hogy
a várható hasznos élettartamból közel 5 évi mőködés szükséges, hogy a tıke legalább
megtérüljön.

Megjegyzés: nem nyereségorientált tevékenységhez megvalósított gépbeszerzés esetén a

módszer alkalmazható. A hozamot a beruházás révén elért többletbevétel és kiadás
megtakarítás együttes összegeként határozhatjuk meg.

3.6.4. Kötvények értékelése

A kötvény hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, amelyet gazdasági társaságok, helyi
önkormányzatok, bankok és az állam bocsáthat ki. A kibocsátási árfolyam megegyezhet a
kötvény névértékével, lehet annál magasabb (az eltérés a prémium), lehet alacsonyabb a
névértéknél (az eltérés a diszkont érték). A kötvény kibocsátója vállalja a névérték
meghatározott idıpontban pl. a lejáratkor történı törlesztését, valamint kamatozó kötvény
esetében meghatározott idıközönként kamat fizetését. A kötvény névleges kamata lehet fix és
változó. A névleges kamatláb a kötvény névleges hozama.

A kötvény jelenlegi (piaci) árfolyama a másodlagos piacon alakul ki. A nettó vagy tiszta
árfolyam közvetlenül a kamatfizetés utáni ár. A bruttó árfolyam a nettó árfolyam és a
felhalmozódott kamat összege.

A felhalmozódott kamat:

Felhalmozódott kamat

i × Pn × n
kamat =
365

i = névleges kamat
P n = névérték
n = utolsó kamatfizetés óta eltelt napok

A kötvény elméleti vagy becsült árfolyama megegyezik a kötvénybıl várható jövıbeni

jövedelmek diszkontált értékével (jelenértékével).

A kötvényhozamok fajtái:
• névleges hozam,
• egyszerő vagy szelvény hozam,
• tényleges vagy lejáratig számított hozam,

73
• tartási periódusra számított tényleges hozam.

Fix kamatozású kötvények elméleti

árfolyama

n
Ct Pn
P0 = ∑ (1 + r ) + (1 + r )
t =1
t n

P 0 = elméleti árfolyam
P n = a kötvény névértéke
C t = t-edik periódus pénzárama
n = lejáratig hátralévı idı

Egyszerő vagy szelvényhozam

(Current Yield)

Évi kamat a nettó vételi árfolyam százalékában

I
CY =
P0

I = évi kamat
P 0 = nettó vételi árfolyam

A lejáratig számított tényleges hozam (Yield to Maturity, YTM) a kötvény belsı megtérülési
rátája, amely az a kamatláb, amely a kötvény jövıbeli pénzáramainak jelenértékét egyenlıvé
teszi az aktuális piaci árfolyammal.

Lejáratig szám ított hozam

(egyszerősített, közelítı módszerrel)

I + (Pn − P0 )/n
SYTM =
(Pn + P0 )/2
I = évi kamat
Pn = névérték
P0 = vételi árfolyam
n = lejáratig hátralévı idı (év)

74
 Tartási periódusra szám ított hozam

I + (P1 − P0 )/h
YTM H =
(P1 + P0 )/2
I = évi kamat
P1 = eladási árfolyam
P0 = vételi árfolyam
h = befektetés idıtartama (év)

A kötvények árfolyamára ható tényezık:

• a piaci kamatláb változása, ellentétes irányú, amennyiben a piaci kamatláb nı, az
árfolyam csökken, ha a piaci kamatláb csökken, az árfolyam nı,
• az idı múlása (a hátralévı futamidı csökkenése, a jövıbeli pénzáramok számának
csökkenése- az árfolyam közeledik a névértékhez.

3.6.5. Részvény
A részvény lejárat nélküli értékpapír, tulajdonosi (részesedési) jogot testesít meg.
Kibocsátója a részvénytársaság. Törzsrészvény esetében nincs osztalékfizetési kötelezettség,
függ a cég osztalékpolitikájától, a nyereségtıl, az igazgatótanács döntésétıl.

A részvény elméleti árfolyama a részvénybıl várható jövıbeli jövedelmek jelenértéke.

Egy éves tervezett tartási periódus

DIV1 + P1
P0 =
(1 + r )
DIV 1 = következı évi várható osztalék
P1 = várható eladási árfolyam 1 év múlva
P0 = a részvény elméleti árfolyama
r = befektetık által elvárt hozam

75
 Részvény tartása hosszú távon

DIV1 DIV2 DIVn Pn

P0 = + + ... + +
(1 + r ) (1 + r )2
(1 + r ) (1 + r )n
n

Pn
ha n ∞ akkor, lim (1 + r ) n
=0
n→∞

∞
DIVt
P0 = ∑
t =1 (1 + r )t

Az osztalékra vonatkozóan a következı egyszerősítı feltételekkel élünk:

• Az osztalék idıben állandó (az osztalék örökjáradék, nincs belsı növekedés, az adózott
eredményt kifizeti a társaság)
P0= DIV/ r

• Az osztalék növekedési üteme (g) állandó (az osztalék növekvı örökjáradék)

P0 = DIV 1 / r-g

Rövid távú hozam

Következı évi várható osztalék + becsült árfolyam-változás

nyereség veszteség

DIV 1 + (P1 − P 0 )
r =
P0

Hosszú távú hozam

A befektetık által elvárt hozam

DIV1
r= +g
P0

osztalékhozam + tıkehozam

76
4. Az államháztartási ismeretek alapvonásai
4.1. Az államháztartás fogalma, szervezete
Az államháztartásról szóló törvény megfogalmazásában az államháztartás a központi
kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a
társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere.
Költségvetés szempontjából meghatározva az államháztartást a központi kormányzat, az
elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjainak költségvetései alkotják. A központi kormányzat költségvetését
egyszerőbben központi költségvetésnek nevezzük. A központi költségvetés, az elkülönített
állami pénzalapok költségvetése, a társadalombiztosítás költségvetése együttesen az állami
költségvetés rendszerét alkotják. Az államháztartás irányítási, szabályozási, tervezési,
végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és ellenırzési alapegységei, a költségvetési szervek,
az alapok, és az elıirányzatok.

Az államháztartás alrendszerei

Elkülönített
Központi állami Társadalom- Helyi
kormányzat pénzalapok biztosítás önkormányzatok

Állami költségvetés--Kincstári kör

4.1.1. A központi költségvetés alrendszere

A központi költségvetés alkotja az államháztartás központi szintjét. A központi
költségvetéshez tartoznak:
• A központi kezeléső elıirányzatok, amelyek a központi költségvetés közvetlen bevételei
és kiadásai pl. áfa, társasági adó, gazdálkodó szervezetek támogatásai, állami
vagyongazdálkodás közvetlen kiadásai és bevételei. Az elıirányzatokat törvény, vagy
törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet szabályozza.
• A fejezeti kezeléső elıirányzatok, a fejezet felügyeletét ellátó szervek szabályozási
hatáskörébe utalt bevételek és kiadások. A fejezetek (minisztériumok) kiemelt szakmai
feladatainak ellátását biztosítják pl. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon
belül: vízkárelhárítás, ivóvíz-minıségjavító program, természetvédelmi pályázatok
támogatása, illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatai stb.

77
• A központi költségvetési szervek pl. APEH, Központi Statisztikai Hivatal
üzemeltetésének, mőködésének és fejlesztésének tervezett, teljesített bevételei és
kiadásai.
• A köztestületi költségvetési szervek pl. Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei
üzemeltetésének, mőködésének és fejlesztésének elıirányzatai és azok teljesítése.
• Az országos kisebbségi önkormányzatok pl. német, szlovén, görög, ruszin, román, ukrán,
örmény, szlovák, cigány országos kisebbségi önkormányzatok elıirányzatai és azok
teljesítése.

Szervezeti oldalról meghatározva a központi költségvetés alrendszerhez tartoznak a központi

kezeléső elıirányzatokat kezelı szervezeti egységek, a fejezeti kezeléső elıirányzatokat
kezelı szervezeti egységek, a központi költségvetési szervek és a köztestületi költségvetési
szervek.
Vagyoni oldalról a központi költségvetés alrendszer vagyonát az alrendszert alkotó
szervezetek és szervezeti egységek vagyona alkotja, amely lehet állami vagyon és köztestületi
vagyon.

4.1.2. Elkülönített állami pénzalapok alrendszere

Az elkülönített állami pénzalapok az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli
forrásokból finanszírozó olyan alapok, amelyek mőködésének jellege az államháztartáson
belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet,
amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrását, a teljesíthetı kiadások
körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelıs minisztert. Az
alap kezelıje központi költségvetési szerv, kivételesen köztestület lehet. Jelenleg 6 db
elkülönített állami pénzalap mőködik, melyeket központi költségvetési szervek kezelnek.

Az elkülönített állami pénzalapok

Munkaerı Központi Wesselényi Kutatási és Szülıföld Nemzeti

-piaci Nukleáris Miklós Ár- és Technológiai Alap Kulturális
Alap Pénzügyi Belvízvédelmi Innovációs Alap Alap
Alap Kártalanítási
Alap

Az elkülönített állami pénzalapok meghatározott célra támogatást nyújtanak a

kedvezményezetteknek. Az elkülönített állami pénzalapok alrendszer költségvetését és a
költségvetés végrehajtását az alapok bevételeinek és kiadásainak teljes körő pénzforgalmi
tervezése és elszámolása alkotja. Vagyonát az alapok összevont vagyona képezi. Az
alrendszer szakmai feladatait megvalósító saját intézményrendszerrel nem rendelkezik.

78
4.1.3. A társadalombiztosítás alrendszere
A társadalombiztosítás a társadalom közös biztosítási és szolidaritási elvek alapján mőködı
kockázatvállaláson alapuló kötelezı biztosítási rendszere. Az alrendszert a nyugdíjbiztosítási
és az egészségbiztosítási feladatokat ellátó pénzügyi alapok és költségvetési szervek alkotják.
A Társadalombiztosítási alrendszer intézményesített, önálló szervezeti kerettel rendelkezik.
Az alapok kezelıi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási
Fıigazgatóság.
A társadalombiztosítás alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását a
társadalombiztosítási költségvetési szervek bevételét és kiadásait is magában foglaló
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai elıirányzatának és azok teljesítésének teljes körő
pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja. Vagyonát a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai (ellátási alrendszer) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (mőködési
alrendszer) konszolidált vagyona képezi.

4.1.4. A helyi önkormányzati alrendszer

A helyi önkormányzatok, a települési önkormányzatok és területi (fıvárosi, megyei)
kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulásai, a többcélú kistérségi társulás
közfeladatok ellátásának helyi szintjét jelentik.

1. A helyi önkormányzatok alrendszer szakfeladatokat ellátó intézményrendszerét

alkotják: a helyi önkormányzati költségvetési szervek, a települési és területi
kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek és a többcélú kistérségi társulás
költségvetési szervei.

2. Az alrendszer költségvetését alkotó elıirányzatok a helyi önkormányzatok és

költségvetési szervei elıirányzata, a települési és területi kisebbségi önkormányzati
költségvetési szervek elıirányzatai és a helyi önkormányzatok társulásainak, a
társuláshoz tartozó költségvetési szervek költségvetése.

3. Az alrendszer vagyona a helyi, a helyi kisebbségi, (a települési és a területi)

önkormányzati költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok társulásainak összevont
vagyona.

A többcélú kistérségi társulás vagyonát, illetve költségvetését a munkaszervezete és

felügyeletéhez tartozó költségvetési szervek vagyona, illetve költségvetése (a bevételek és
kiadások pénzforgalmi tervezése és elszámolása) alkotja.

4.2. Állami funkció

Jelenleg az állami feladatnak nincs egyértelmő definíciója. Általánosságban azt mondhatjuk,
hogy azok a közfeladatok, amelyeket az államháztartás valamelyik alrendszere teljesen vagy
részben finanszíroz, állami feladatnak tekinthetı. Az állam garanciát nyújthat, kezességet is
vállalhat meghatározott szolgáltatások teljesítése érdekében. A szakirodalom hagyományosan
megkülönbözteti az állam szabályozási, allokációs, újraelosztó, gazdasági és önfenntartó
funkcióját.

79
• A szabályozási funkció keretében az állam meghatározza a társadalom – gazdaság és saját
mőködésének jogi kereteit, pl. a gazdasági társaságokról szóló törvény a társasági
formákat, az alapítást, a szervezetet, a mőködését, míg pl. az adótörvények az adófizetési
kötelezettséget.
• Az allokációs funkció keretében az állam beavatkozik az input erıforrások piaci elosztási
mechanizmusába annak érdekében, hogy a közjavak elıállításához is jusson elegendı
erıforrás.
• Az újraelosztási funkció az elsıdleges jövedelmek újraelosztását jelenti, méltányossági és
igazságossági szempontok érvényesítésével. A magasabb jövedelmek nagyobb mértékő
adóztatásával, ártámogatással az esélyegyenlıség megteremtésére irányul az állami
szerepvállalás.
• Gazdasági funkció állami beavatkozását jelenti a gazdaságba a pénzügy egyensúly, a
foglalkoztatás, az infrastruktúra fejlesztése stb. érdekében.
• Az önfenntartó funkció arra irányul, hogy az állam létrehozza a feladatai megvalósítását
szolgáló intézményrendszert és megteremtse mőködésének személyi és tárgyi feltételeit.

Az egyes funkciók konkrét állami feladatok révén valósulnak meg.

a.) Klasszikus állami feladatok (hagyományos, közhatalmi feladatok); a klasszikus

feladatok az állam mőködéséhez kapcsolódnak:
• a védelem,
• a rendvédelem és közbiztonság (igazságszolgáltatás, rend- és közbiztonság,
tőzvédelem, büntetés-végrehajtási igazgatás és mőködés),
• az általános közösségi szolgáltatások (törvényhozás és végrehajtás, pénzügyi
szolgáltatások, külügyek, alapkutatás stb.).

b.) Jóléti (humán) feladatok:

• kulturális és oktatási szolgáltatások: iskolai elıkészítés és alapfokú oktatás,
középfokú oktatás, felsıfokú és egyéb pl. felnıttoktatás, színházi elıadások,
mővészeti kiállítások, levéltári anyag győjtése stb.,
• egészségügyi és szociális szolgáltatások pl. háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat,
fogorvosi ellátás, fekvıbeteg-ellátás, járványügy, családtámogatások, nyugellátások,
munkanélküliek ellátása, idısek ellátása, és egyéb szociális feladatok.

c.) Az állam gazdasági feladatai:

Az állam a gazdasági, pénzügyi egyensúly, a foglalkoztatás biztosítása, a termékek,
szolgáltatások elıállításához rendelkezésre álló erıforrások megfelelı elosztása, a
jövedelemkülönbségek mérséklése, az esélyegyenlıség érvényesülésének érdekében
gazdasági feladatokat is ellát. Ilyenek például a környezetvédelem, természetvédelem,
közlekedés, távközlés, energiaellátás, vízellátás, szennyvízelvezetés, agrártámogatások,
kis- és középvállalkozások támogatása, munkahelyek teremtésének támogatása,
kamattámogatás, ártámogatás stb.

Az alrendszerek között munkamegosztás alakult ki az állami feladatok ellátásában, amelynek

megfelelıen alakul költségvetésük.

80
 Az államháztartás funkcionális kiadásainak
megoszlása 2006. évben

8% 2% 14%
16%

60%

Állami mőködési funkciók Jóléti funkciók Gazdasági funkciók

Államadósság-kezelés funkcióba nem sorolható tételek

1. ábra25

Az ábrából látható, hogy a jóléti feladatok kiadásai az összes közkiadás 60%-át teszik ki. Az
állami feladatok finanszírozásának legnagyobb problémája ezen a területen jelentkezik. A
jóléti szolgáltatások egyre inkább tárgyiasulnak, fejlett technikával, technológiával
párosulnak. Gondoljunk csak pl. az egészségügyben akár csak egy fogászati kezeléskor
használt berendezésekre, mőszerekre, anyagokra. A jóléti szolgáltatások iránti igények
demográfiai, foglalkoztatási okok miatt (a népesség elöregedése, munkanélküliség,
esélyegyenlıség biztosítása) jelentısen nınek és így növekednek a költségek is. Az országok
többségében – hazánkban is – már régóta napirenden van a nagy ellátó rendszerek (oktatás-
kultúra, egészségügyi és szociális ellátás, a klasszikus feladatok között az államigazgatás, a
rend- és jogbiztonság) átfogó reformja.

A reform célja:
• Az állami feladatok körének és terjedelmének meghatározása (mi minısül teljesen vagy
részben állami feladatnak, illetve hol jelenik meg az állam kezesség- és
garanciavállalása).
• A feladatellátás intézményi kereteinek meghatározása.
• A piaci és nem piaci szereplık bevonásával a finanszírozás forrásainak megállapítása; pl.
részben állami feladat a felsıoktatás, az egészségügyi ellátás, amely finanszírozásában az
államon kívül szerepet kapnak a háztartások, (a szolgáltatást igénybevevı), a nonprofit
szervezetek, a vállalkozások, pénzügyi vállalkozások, az egyház, a külföld.
• A szolgáltatások, támogatások igénybe vételi feltételeinek egységes, átlátható
meghatározása, szabályozása pl. családi támogatások, segélyek, kamattámogatások.

Az állami feladatok elıállításakor az állam közvetlenül nem profitot, hanem értéket pl. tudást,
egészséget, rövidebb utazási idıt stb. teremt, figyelembe véve a rászorultság, a méltányosság
és igazságosság etikai elveket, valamint a célszerőségi, gazdaságossági, hatékonysági,
eredményességi követelményeket is.

25
Forrás: Pénzügyminisztérium www.pm.gov.hu

81
4.3. A költségvetés általános keretrendszere
Az alrendszerek és alapegységek költségvetése naptári évre szóló pénzügyi terv, amely
tartalmazza a jóváhagyott költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat. A kiadási
elıirányzatra felhasználási jogosultsággal rendelkeznek, az elıirányzott összeg nem jár
felhasználási kötelezettséggel. A kiadások csak a jóváhagyott, illetve jogszabály alapján
többletforrásból módosított elıirányzat mértékéig teljesíthetık, illetve vállalhatók terhére
kötelezettségek. A bevételi elıirányzat nem teljesítése nem von maga után jogi szankciókat,
de a nem teljesítéssel kisebb kiadási elıirányzat használható fel. (Kevesebb bevételbıl,
kevesebb költhetı.) A szabálytalanul, nem a céljának, rendeltetésének megfelelı felhasználás,
kiadás teljesítése jogi, pénzügyi következményeket von maga után.

A központi, a társadalombiztosítási, önkormányzati feladatok ellátásához erıforrásokra van

szükség. Ezek az erıforrások:
− az emberi erıforrás (foglalkoztatottak),
− a tıke (ingatlanok, gépek, berendezések, jármővek stb.),
− természet (föld, ásványkincs, szélenergia stb.),
− információ (adat, hír),
− irányító, vagy szerv vezetıje (vezetıi), aki(k) a többi erıforrás megszerzésérıl, célnak
megfelelıen összehangolt felhasználásáról gondoskodik (gondoskodnak).

Az erıforrásoknak piaci ára van pl. az emberi erıforrás ára a kifizetett személyi juttatások,
munkaadókat terhelı járulékok. Kiadással járnak a készletbeszerzések, felújítások,
beruházások, adósságtörlesztés stb. A kiadásokat finanszírozó bevételeket az állam
elsıdlegesen adók és adójellegő elvonások formájában teremti elı.

4.3.1. A költségvetés szerkezeti rendje

Az államháztartás bármely alrendszerébıl tervezett és tényleges bevételeket és kiadásokat
közbevételeknek és közkiadásoknak nevezzük, amelyeket hagyományosan adminisztratív,
funkcionális és közgazdasági szempont szerint csoportosíthatjuk. A csoportosítást (szerkezeti
rendet) az államháztartásról szóló törvény szabályozza. Az Országgyőlés a központi
költségvetési törvényben, a helyi önkormányzat a költségvetési rendeletében, a helyi
kisebbségi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai a
költségvetési határozatában a költségvetési bevételi és kiadási elıirányzatokat (tervezett
bevételeket és tervezett kiadásokat) törvényben meghatározott szerkezeti rendben fogadja el.
A bevételek, kiadások szerkezeti rendje valamennyi államháztartási alrendszerre,
alapegységre érvényes.

A szerkezeti rend lehetıvé teszi az államháztartás tervezési, végrehajtási, könyvvezetési,

beszámolási, elemzési, ellenırzési, adatszolgáltatási rendszerében a bevételek és kiadások
azonos értelmezését, az idıbeni és térbeni összehasonlíthatóságot. Ez utóbbit a gyakorlatban
megnehezíthetik az intézményrendszerben és a szerkezeti rendben bekövetkezett gyakori
kisebb-nagyobb változtatások.

82
Osztályozási szempontok:
5. Az adminisztratív szempont szerinti csoportosítás arra ad választ, hogy hol merül fel
(mely költségvetési szervnél, mely fejezeti kezeléső elıirányzatnál), milyen jogcímen
merül fel a kiadás, honnan származik a bevétel.
6. A funkcionális szempontú csoportosítás arra a kérdésre válaszol, mi a célja, mi a
rendeltetése a kiadásnak, illetve a bevételnek, milyen feladat érdekében merül fel,
keletkezik.
7. A közgazdasági rend szerinti osztályozás a feladatok ellátásának személyi és tárgyi
feltételrendszerét, jogcímeit határozza meg.

83
4.3.1.1. A központi költségvetés fejezetrendje
A fejezetek a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan
felügyelt, irányított szervek és elıirányzatok összessége (fejezetrend). A fejezetek egy része a
Kormány vagy miniszter irányításához, felügyeletéhez tartozik, más része nem tartozik.

1. táblázat A központi költségvetés fejezetrendje26

I. Országgyőlés
II. Köztársasági Elnökség
III. Alkotmánybíróság
IV. Országgyőlési Biztosok Hivatala
V. Állami Számvevıszék
VI. Bíróságok
VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége
IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója
X. Miniszterelnökség
XI. Önkormányzati Minisztérium
XII. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
XIII. Honvédelmi Minisztérium
XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
XVII Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
XVIII. Külügyminisztérium
XIX. Uniós fejlesztések
XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium
XXI. Egészségügyi Minisztérium
XXII. Pénzügyminisztérium
XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium
XXX. Gazdasági Versenyhivatal
XXXI. Központi Statisztikai Hivatal
XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia
XXXIV. Kutatás és technológia
A központi költségvetés kamatelszámolásai, tıke visszatérülései, az adósság-
XLI.
és követelés-kezelés költségei
XLII. A központi költségvetés fı bevételei
XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
LXIII. Munkaerıpiaci Alap
LXV. Szülıföld Alap
LXVI. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
LXVII. Nemzeti Kulturális Alap
LXVIII. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap
LXXII. Egészségbiztosítási Alap

26
Forrás: módosított 2009. évi költségvetési törvény (a sárgával jelölt fejezetek nem tartoznak a Kormány,
miniszter irányításához, felügyeletéhez)

84
A fejezetrend jellemzıi:
− Túlnyomórészt a szervezeti szemléletmód jellemzi, de néhány fejezet funkcionális
szempontot tükröz (pl. helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi
jövedelemadója, Uniós fejlesztések, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások).
Szervezeti típusú fejezetet alkotnak a minisztériumok (pl. Honvédelmi minisztérium),
valamint néhány kiemelt jelentıségő központi államigazgatási szerv (Gazdasági
Versenyhivatal, Központi Statisztikai Hivatal).
− Fejezetet képeznek az államhatalmi ágakat megtestesítı szervek (pl. Országgyőlés,
Köztársasági Elnökség, Alkotmánybíróság, Országgyőlési Biztosok Hivatala, Bíróságok,
Állami Számvevıszék).
−
4.3.1.2. A központi költségvetés címrendje
Címet alkotnak a szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett
elıirányzatok összessége. A címek összességét címrendnek nevezzük. A címek körében
különbséget kell tennünk szervezeti és funkcionális típusú címek között. A szervezeti címek,
pl. Közbeszerzések Tanácsa, Szülıföld Iroda, közigazgatási hivatalok esetében a következı
szerkezeti tagolást az elıirányzat-csoport képezi. A funkcionális alapú címek esetében címen,
alcímen belül a jogcímcsoport és jogcím szerkezeti elemek következnek, majd ezeken belül
található az elıirányzat-csoport, azon belül pedig a kiemelt elıirányzatok. Címet alkothatnak
a központi költségvetési szervek önállóan és csoportosan, a fejezeti kezeléső elıirányzatok, a
pártoknak nyújtott támogatások is.

A címek alcímekre tagozódhatnak pl. cím: Szakigazgatási intézmények, alcím:

Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal. A jogcímcsoport és a jogcím pontos meghatározását
az államháztartásról szóló törvény nem adja meg. A fejezeti kezeléső elıirányzatok, valamint
a társadalombiztosítási alapok esetében a cím, alcím jogcímcsoportra és jogcímre tovább
tagolódik.

2. táblázat27

LXXI. nyugdíjbiztosítási alap

2. cím Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai
1. alcím nyugellátások
1. jogcímcsoport öregségi nyugdíj
2. jogcímcsoport rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj
3. jogcímcsoport hozzátartozói nyugellátás
4. jogcím-csoport méltányossági kifizetések
2. jogcím egyszeri segély

4.3.2. A költségvetési kiadások tagolása közgazdasági osztályozás

27
Forrás: a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése

85
szerint
A költségvetési kiadások közgazdasági osztályozása a kiadásokat kiadás-nemek, jogcímek
szerint különíti el. A közgazdasági szempont szerinti tagoláson belül megkülönböztetünk
elıirányzat-csoportokat és kiemelt elıirányzatokat.

Az elıirányzat-csoportok:
• Mőködési elıirányzat-csoport, amely a nevének megfelelıen a mőködés folyó kiadásait
tartalmazza kiemelt elıirányzatokként. Kiemelt elıirányzatai:
− személyi juttatások,
− a munkaadókat terhelı járulékok,
− dologi kiadások (termékek, szolgáltatások vásárlása),
− ellátottak pénzbeli juttatásai,
− egyéb mőködési célú kiadások, támogatások,
− kamatkiadások (államháztartáson belül és kívül).
• Felhalmozási (tıkejellegő) elıirányzat-csoport a hosszabb távú mőködés
feltételrendszerét teremti meg. Kiemelt elıirányzatai:
− intézményi beruházások,
− felújítások,
− egyéb felhalmozási célú kiadások,
− központi beruházás,
− lakástámogatás,
− lakásépítés,
− államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás.
• Kölcsönök elıirányzat-csoport: ide tartoznak az államháztartás forrásaiból
államháztartáson belülre, illetve államháztartáson kívülre finanszírozott kölcsönök.
• Egyéb speciális célú (közgazdaságilag be nem sorolható) elıirányzatok.

11. Példa
XX. fejezet Oktatási és Kulturális Minisztérium 2. címének Egyetemek, fıiskolák
elıirányzatai a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésében

Jogcím- Jog- Elıir.- Kiemelt Al- Jogcím- Jog- Elıir.- Kiemelt

Cím- Alcím- Cím-
csoport- cím- csop.- elıir.- cím- csop.- cím- csop.- elıirányzat
szám szám név Kiadás Bevétel Támogatás
szám szám szám szám név név név név neve
2 Egyetemek, fıiskolák 185 620,0
1 Mőködési költségvetés 192 360,1
1 Személyi juttatások 154 605,3
49
2 Munkaadókat terhelı járulékok
710,7
3 Dologi kiadások 134 398,0
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 31 587,6
Egyéb mőködési célú támogatások,
5 1 518,4
kiadások
2 Felhalmozási költségvetés 17 188,1
1 Intézményi beruházási kiadások 17 674,8
2 Felújítás 5 544,0
Egyéb intézményi felhalmozási
3 129,4
kiadások
3 Kölcsönök 78,0 78,0

86
 Az államháztartás konszolidált kiadásainak megoszlása
2006. évben (közgazdasági osztályozás szerint)

11% 0% 3%

86%

Folyó kiadások és folyó támogatások Tıkejellegő kiadások és támogatások

Kölcsönök nyújtása Közgazdaságilag nem besorolt kiadások

2. ábra28

4.3.3. A költségvetési kiadások tagolása funkcionális osztályozás

szerint
Funkcionális szempontból a kiadások célja, rendeltetése, az általuk finanszírozott feladatok
szerint különül el. Segítségével határozható meg számszerően, hogy meghatározott célokra,
feladatokra az állam mennyit költött az adófizetık pénzébıl. Az állami költségvetés
funkcionális szempontból történı megbontását, más néven a COFOG-ot (Classification of the
Functions of Government) a párizsi székhelyő Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési
Szervezet (OECD) alakította ki. A nemzetközi szervezet (Magyarország 1996 óta tagja)
munkáját végül az ENSZ Statisztikai Osztálya tette közzé 2000-ben. A rendszer felépítése 3
lépcsıs. A legnagyobb csoportot képezik a divíziók, majd ezt követik a csoportok, s az
osztályok. Az összes költség a hetes számlaosztályon kerül nyilvántartásra, s ennek további
megbontása (divíziók) tartalmazza az egyes funkciókat.

701. Általános közösségi szolgáltatások: Idesorolhatók a végrehajtói, törvényhozó szervek, a pénzügy és

a külügy költségvetése, valamint az alapkutatás+fejlesztés és az általános közszolgáltatások,
továbbá itt tartja számon az államadóssággal kapcsolatos tranzakciókat is.
702. Védelem: A katonai és civil védelem, valamint a külföldi hadi segélyek, hadi fejlesztések divíziója.
703. Rendvédelem és közbiztonság: Itt kerülnek elszámolásra a rendırség és tőzoltóság kiadásai.
Szintén itt vezetik a börtönök, bíróságok és az elıbbiekhez kapcsolódó K+F költségeit.
704. Gazdasági funkciók: Ideértendık az általános kereskedelmi, gazdasági és munkaügyi funkciók,
valamint a mezıgazdaság, halászat, vadászat, bányászat, építıipar, gyáripar, üzemanyag és
energia ipari kiadások, illetve a közlekedés és kommunikáció is (idevéve az ágazatokat érintı
kutatási és fejlesztési kiadásokat is).
705. Környezetvédelem: A hulladék és vízgazdálkodás, szennyezés-felszámolási, valamint táj megırzési
kiadások tartoznak ide és a kapcsolódó K + F .
706. Lakásügyek és közösségi szolgáltatások: Ezen besorolásba kerülnek a lakásfejlesztési, közösség
fejlesztési és vízvezetékkel, közvilágítással kapcsolatos kiadások (K+F).
707. Egészségügy: Orvosi felszerelések, gyógyszerek, a kórházi ellátás, valamint a közegészségügyi
kiadások és a kapcsolódó K+F.

28
Forrás: Pénzügyminisztérium: www.pm.gov.hu

87
 708. Szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek: Szórakozás, sport, kultúra, vallás, közösségi
tevékenységek, rádió-, tv-adás és publikációk ráfordításai kerülnek itt kimutatásra és a kapcsolódó
(K+F).
709. Oktatás: Elıképzési, általános iskolai, középiskolai és további képzések költségei és a kapcsolódó
K+F.
710. Szociális ellátás: Betegségekre, járványokra, idısek segélyezésére, családok és gyerekek
támogatására, munkanélküliek megsegítésére, valamint lakásügyben felhasznált költségvetési
pénzek tartoznak ebbe a divízióba és a kapcsolódó K+F.
(http://www.imf.org/external/pubs/ft/gfs/manual/pdf/ch6.pdf,14 -17o. fordítása)
(http://www.oecd.org/dataoecd/18/0/2666146.pdf fordítása)

Központi Költségvetés konszolidált kiadásainak funkcionális

megoszlása 2006 - 2009
millió Ft

7 000 000,00 Funkcióba nem

sorolható tételek
6 000 000,00
Államadósság-
5 000 000,00 kezelás

4 000 000,00
Gazdasági
3 000 000,00 funkciók

2 000 000,00 Jóléti funkciók

1 000 000,00
Állami mőködési
- funkciók
2006 2007 2008 2009
teljesített teljesített elıirányzat elıirányzat

3. ábra

A lényegesség alapelvét figyelembe véve az egyes funkciók további divíziókkal, osztályokkal

és csoportokkal bıvíthetık, szőkíthetık, módosíthatók, ha ezáltal pontosabb nyilvántartás
hozható létre. A funkcionális csoportosításon belül beszélhetünk még bruttó (konszolidált)
vagy nettó (konszolidálatlan) elszámolásról is. A konszolidált funkcionális csoportosítás
esetében az államháztartáson belüli követelés-kötelezettség állományok belsı halmozódásait
szőrik ki. Ez ismét csak a transzparenciát, a könnyebb áttekinthetıséget szolgálja.

Pénzforgalmi szemléletben a szakfeladaton tervezett és teljesített bevétel és kiadás mérhetı,

eredményszemléletben meghatározható az adott tevékenységre tervezett és felhasznált költség
és egyéb ráfordítás.

A központi költségvetésben kiadás irányozható elı:

– a központi költségvetési szervek feladataira,
– az állam európai uniós tagságából származó és más nemzetközi jogszabályi és
szerzıdéses kötelezettségei ellátására,
– az államháztartás más alrendszerei részére,
– jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet és természetes személy
részére,
– általános és céltartalékra.

88
A központi költségvetés kiadásai a felhasználás célja, rendeltetése szerint lehetnek:
• közhatalmi kiadások (hatósági, igazgatási feladatok),
• közszolgáltatások kiadásai (központi költségvetési szervként mőködı közintézmények
kiadásai, közszolgáltatás vásárlása),
• központi beruházások kiadásai (pl. metróépítés, akadálymentes közlekedés fejlesztése,
ivóvízminıség-javító program stb.)
• támogatások (alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása, pártok támogatása,
ágazati támogatások, fogyasztói árkiegészítés, családtámogatások, szociális
támogatások),
• transzferek (garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz,
magánszemélyek kártalanítása),
• egyéb kiadások (adósságszolgálat kiadásai, általános tartalék, céltartalékok, hozzájárulás
az EU költségvetéséhez).

4.3.4. A költségvetési bevételek

A szerkezeti rend a bevételeket fejezetenként, címenként közgazdasági szemléletben
mőködési (folyó) bevételek, felhalmozási bevételek és kölcsönök szerint tagolja. A
költségvetési mőködési bevételek és mőködési kiadások alkotják a mőködési költségvetést,a
felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások pedig a felhalmozási költségvetést
alkotják. A tevékenységek bevételeivel, átvett bevétellel és egyéb bevételekkel nem fedezett
kiadásokat költségvetési támogatás finanszírozza. Természetesen a költségvetési bevételeket
is be kell sorolni funkcionális osztályozás szerint, vagyis, hogy melyik állami közfeladat
érdekében került beszedésre.

Példa:
A 2009. évre vonatkozó költségvetési törvény I. Országgyőlés fejezet 5. cím Közbeszerzések
Tanácsa tervezett költségvetés elıirányzatai

3.sz táblázat29

Al- Jogcím- Jog- Elıir.- Kiemelt Al- Jogcím- Jog- Elıir.

Cím- Cím-
cím- csoport- cím- csop.- elıir.- cím- csop.- cím- csop.- Kiemelt elıirányzat neve Kiadás Bevétel Támogatás
szám név
szám szám szám szám szám név név név név
5 Közbeszerzések Tanácsa
1 Közbeszerzések Tanácsa 176,9
1 Mőködési költségvetés 1 422,9
1 Személyi juttatások 625,3
2 Munkaadókat terhelı járulékok 204,0
3 Dologi kiadások 732,1
2 Felhalmozási költségvetés
1 Intézményi beruházási kiadások 27,6
2 Felújítás 10,8
2 Fejezeti kezeléső elıirányzatok
1 Fejezeti egyensúlyi tartalék 2,7 2,7
5. cím összesen: 1 602,5 1 422,9 179,6

29
Forrás: 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérıl I. Országgyőlés fejezet

89
 4. ábra

4.3.5. A központi költségvetés mérlege

A központi költségvetés a költségvetési évre vonatkozó legfontosabb pénzügyi terv, amely
kötelezı érvényő, számszaki részbıl és a normaszövegbıl áll. Meghatározott szerkezet szerint
tagozódik, a Magyar Közlönyben való kihirdetéssel emelkedik törvényerıre, mérleg
formájában válik publikussá. A központi költségvetés mérlege a központi költségvetés
bevételeit és kiadásait és azok egyenlegét tartalmazza, jogcímek és gazdasági szereplık
szerint.

A központi költségvetés bevételeit képezik az adó-, illeték-, járulék-, hozzájárulás-, bírság- és

díjbevételek. Ezen kívül idesorolandók: a privatizációból származó, a költségvetési
törvényben meghatározott bevételek, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek, koncessziós
bevételek, a központi költségvetési szervek tevékenységébıl származó bevételek, a
nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az európai uniós tagságból eredı központi
költségvetési alrendszert illetı bevételek, az adományok, segélyek, különféle egyéb
bevételek. Az európai uniós tagságból eredı központi költségvetési alrendszert illetı
bevételeket a XIX. uniós fejlesztések fejezet tartalmazza.

A bevételek megoszlását vizsgálva a következı sorrend alakult ki:

1. Fogyasztáshoz kapcsolt adók,
2. Lakosság befizetései,
3. Gazdálkodó szervezetek befizetései.

A kiadások tekintetében a sorrend a következı:

1. Költségvetési szervek és fejezeti kezeléső elıirányzatok kiadásai,
2. Államháztartási alrendszerek támogatása,
3. Adósságszolgálat, kamattérítés.

90
 4.sz táblázat30
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK MÉRLEGE
Millió forintban
BEVÉTELEK 2009. évi elıirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI
Társasági adó 540 400,0
Társas vállalkozások különadója 195 300,0
Hitelintézeti járadék 13 000,0
Egyszerősített vállalkozói adó 172 900,0
Bányajáradék 33 500,0
Játékadó-bevétel 75 900,0
Ökoadók 24 500,0
Egyéb befizetések 31 000,0
Egyéb központosított bevételek 108 034,1
Energiaellátók jövedelemadója 30 000,0
Cégautóadó 27 000,0
Összesen: 1 251 534,1

FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK

Általános forgalmi adó 2 135 100,0
Jövedéki adó 830 000,0
Regisztrációs adó 82 100,0
Összesen: 3 047 200,0
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI
Személyi jövedelemadó 2 062 400,0
Magánszemélyek különadója 29 400,0
Adóbefizetések 5 300,0
Illeték befizetések 128 400,0
Összesen: 2 225 500,0

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŐ ELİIRÁNYZATOK

Költségvetési szervek bevételei 546 985,5
Szakmai fejezeti kezeléső elıirányzatok saját bevételei 791 007,0
Fejezeti kezeléső elıirányzatok EU támogatása
Összesen: 1 337 992,5
BEFIZETÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIBİL
Központi költségvetési szervektıl származó befizetések 27 078,3
Elkülönített állami pénzalapok befizetése 158 598,7
Helyi önkormányzatok befizetése 6 500,0
Összesen: 192 177,0

ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK 97 248,8

EGYÉB BEVÉTELEK 8 446,0
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK 75 756,9
EGYÉB UNIÓS BEVÉTELEK
Vám és cukorágazati hozzájárulás visszatérítés 8 236,9
Uniós támogatások utólagos megtérülése 56 079,3
BEVÉTELI FİÖSSZEG: 8 300 171,5
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE: -660 791,9

30
Forrás: 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérıl 2. számú melléklet

91
 KIADÁSOK 2009. évi elıirányzat

EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK 201 400,0

KÖZSZOLGÁLATI MŐSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA 53 565,4
FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS 106 000,0
LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK 205 532,0

CSALÁDI TÁMOGATÁSOK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK

Családi támogatások 468 959,0
Jövedelempótló és jövedelem kiegészítı szociális támogatások 156 122,0
Különféle jogcímen adott térítések 28 000,0
Összesen: 653 081,0
KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŐ ELİIRÁNYZATOK
Költségvetési szervek kiadásai 1 823 568,2
Szakmai fejezeti kezeléső elıirányzatok kiadásai 1 857 776,2
Összesen: 3 681 344,4

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK TÁMOGATÁSA

Elkülönített állami pénzalapok támogatása 39 792,5
Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz 913 590,5
Helyi önkormányzatok támogatása 1 289 970,9
Összesen: 2 243 353,9

TÁRSADALMI ÖNSZERVEZİDÉSEK TÁMOGATÁSA 5 317,3

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI 8 018,3
ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS 1 208 846,2
MNB ELSZÁMOLÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁS

TARTALÉKOK
Általános tartalék 47 177,7
Céltartalékok 66 791,5
Stabilitási tartalék 78 000,0
Összesen: 191 969,2

ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK 112 344,5

KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI ÉS EGYÉB KIADÁSOK 46 087,3
ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE 16 715,0
ADÓSSÁGÁTVÁLLALÁS 1 370,6
HOZZÁJÁRULÁS AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ 226 018,3
KIADÁSI FİÖSSZEG: 8 960 963,4

A központi költségvetés mérlegéhez a központi költségvetési szervek és fejezeti kezeléső

elıirányzatok bruttó módon, azaz teljes bevételükkel és teljes kiadásukkal kapcsolódnak. Az
elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzati alrendszer
nettó módon kapcsolódnak a mérleghez. A mérleg bevételi oldalán csak ezen alrendszerek
költségvetési befizetési kötelezettségei jelennek meg, kiadási oldalán pedig a központi
költségvetésbıl számukra nyújtott támogatás, elszámolás,pl. nem szerepel a mérlegben a helyi
önkormányzatok helyi adóbevétele, a társadalombiztosítási alapokat megilletı járulékok.
A költségvetési kiadások között különbözı gazdasági szereplıknek és a helyi önkormányzati
alrendszernek, az elkülönített állami pénzalapok alrendszernek, társadalombiztosítási
alrendszernek nyújtott támogatások, kifizetések jelennek meg. Kiadási tétel az általános
tartalék, amelynek mértéke a kiadási fıösszeg 0,5-2%-a között mozoghat, a céltartalék, amely
meghatározott célok, pl. létszámleépítés kiadásait hivatott fedezni. A stabilitási és a fejezeti
egyensúlyi tartalékok pedig a hiánycél megtartásán kívül a fejezetek költségvetési fı
összegeinek felelıs, elszámoltatható, tervezett kereteken belül maradó felhasználását, a
költségvetési politika céljainak elérését segítik.

92
Az államháztartás mérlege valamennyi alrendszer teljes bevételét és teljes kiadását bruttó
módon tartalmazza. Ebben a mérlegben már szerepel a helyi adó, a társadalombiztosítási
járulék és a kiadások támogatáson kívüli bevételekbıl finanszírozott teljes összege is.

4.4. A költségvetési politika célja, a költségvetési tervezés

folyamata, szakaszai31
Az Országgyőlés költségvetési joga, hogy törvényt alkosson a Magyar Köztársaság
költségvetésérıl. A költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és idıre az Országgyőlés
eléterjesztésért a Kormány a felelıs. A Kormány olyan törvény-javaslatot köteles
elıterjeszteni, amely megfelel a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési
felelısségrıl szóló 2008. évi LXXV. törvény elıírásainak.

4.4.1.A felelıs költségvetési politika alapvetı céljai, szabályai

A felelıs költségvetési politika célja az államadósság hosszútávon fenntartható szintjének
elérése a költségvetés tartósan egyensúly közeli állapotának biztosítása révén. A költségvetési
politika hosszú távú célja az ország regionális és globális versenyképességének szolgálata
úgy, hogy az állami újraelosztás mértékét az ehhez szükséges szintre korlátozza.
A költségvetési politika rövid- és középtávú céljait e törvény rendelkezései szerint az állami
költségvetésrıl szóló törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletek állapítják meg.

4.4.1.1. A költségvetés-politikai szabályok alapvetı fogalmai

Tárgyév: az az év, amelyre vonatkozóan a költségvetési törvény a költségvetési tételek

részletes felosztását tartalmazza.
Reálérték: a pénzben kifejezett érték és az árindex hányadosa.
Árindex: az általános árszínvonalat, illetve annak megváltozását kifejezı index. A
költségvetési törvény alkalmazásában, amely idıszakokra rendelkezésre áll, a bruttó hazai
össztermék deflátorát, egyéb esetekben a fogyasztói árindexet jelenti.
Külsı tételek: azok az elsıdleges tételek, amelyek konkrét évre vonatkozó összegét a
szaktörvények, valamint a makrogazdasági és demográfiai folyamatok egyértelmően
meghatározzák, tehát amelyek éves összegét sem a költségvetési törvény, sem a kormány
közvetlenül nem befolyásolja (pl. nyugdíjkiadások, magángazdaságból származó
adóbevételek).
Belsı tételek: minden egyéb elsıdleges tétel, azaz azok az elsıdleges tételek, amelyek éves
összegét ténylegesen a költségvetési törvény határozza meg (pl. beruházások, az állam saját
adója)

31

http://www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/portalarticles/0A9E701AD03EF8A3C125752E002DCBEB?OpenDocum
ent#_ftn1 a 2008. LXXV. törvény rövid bemutatása
A tervezési folyamatot az államháztartásról szóló törvény (Áht. III. fejezete) és kormányrendelete (Ámr. IV.
fejezete) szabályozza.

93
Elsıdleges bevétel: a hitelviszonyon alapuló pénzügyi eszközök utáni kamatbevételek nélkül
számított költségvetési bevételek.
Elsıdleges kiadás: az adóssághoz kapcsolódó kamatkiadások nélkül számított költségvetési
kiadások.
Egyenleg: a bevételek és kiadások különbözete.
A költségvetési egyenleg tehát megegyezik a kamategyenleg és az elsıdleges egyenleg
összegével, az elsıdleges egyenleg pedig tovább bontható a külsı és a belsı tételek
egyenlegére.
Többlet: az a pozitív összeg, amennyivel a bevételek meghaladják a kiadásokat.
Hiány: az a pozitív összeg, amennyivel a kiadások meghaladják a bevételeket.
Egyenleg-romlás: a többlet csökkenése vagy a hiány növekedése.
Technikai kivetítés: a költségvetési bevételek és kiadások várható alakulására vonatkozó
olyan számítás, amely a magángazdasági és demográfiai folyamatok, valamint a kihirdetett
jogszabályok, jogerıs bírósági döntések és az állami feladatok ellátásához szükséges
erıforrások árszínvonal-változásból eredı értékváltozásának hatását veszi figyelembe.
Magángazdasági és demográfiai tényezık: olyan gazdasági hatással járó tényezık,
amelyeket a költségvetési politika nem képes közvetlenül kontrollálni, így különösen a
népesség száma és összetétele, a magánszektor szereplıinek gazdasági döntései, vagy az
éghajlati és világgazdasági hatások.

4.4.1.2. Kiadási és egyenleg szabályok

a.) Egyenleg-szabály középtávra

A 2010. és 2011. években a kormány olyan költségvetési törvényjavaslatot köteles
benyújtani, amely biztosítja a maastrichti deficitmutató értékének elızı évi értékéhez
viszonyított csökkenését.

b.) Egyenleg-szabály hosszú távra

Középtávon a reáladósság szabályt figyelembe kell venni, azaz az államadósság
reálértéken nem növekedhet, 2012. évtıl kezdve az elsıdleges költségvetési
egyenlegre vonatkozó célokat ennek a követelménynek megfelelıen kell kialakítani.

c.) Kiadási szabály középtávra

A kiadási szabály az államháztartás központi alrendszereinek korrigált, konszolidált
elsıdleges kiadási fıösszegére vonatkozik, ez az a kiadási kategória, amelynek
alakulását a költségvetési politika korlátozni kívánja.

Ez a kiadási fıösszeg 2009-ben egyáltalán nem – nominálisan sem – növekedhet a

2008-as értékhez képest. A 2010. és 2011. években pedig a kormány olyan
költségvetési törvényjavaslatot köteles benyújtani, amely biztosítja, hogy a kiadási
fıösszeg reálértéken legfeljebb a reál GDP növekedési ütemének felével nıhessen,
azaz nominálisan az inflációval plusz a GDP-növekedés felével nıhet.

d.) Kiadási szabály hosszú távra

A fent említett kiadási fıösszeg alakulását – azaz az elızı évhez viszonyított
reálnövekedés mértékét – a költségvetési törvényben három évvel elıre meg kell
határozni.

94
4.4.1.3. A költségvetési fegyelem megtartását segítı szabályok
A kitőzött célok eléréséhez szükség van arra, hogy a Kormány és az Országgyőlés ne csak a
költségvetési törvény elkészítésekor illetve elfogadásakor, hanem a költségvetési egyenleget
érintı más intézkedései során is szem elıtt tartsa a költségvetési fenntarthatóságot. Ezt segítik
elı a következı szabályok:

• A kötelezı ellentételezés szabálya (paygo-szabály):

Ez azt jelenti, hogy sem a költségvetési törvény, sem a szaktörvények, sem a módosító
indítványok nem ronthatják a költségvetési egyenleget sem a tárgyévben, sem az azt
követı évben. Ha tehát egy törvény beterjesztıje olyan intézkedést javasol, amelynek
bevezetése az állam kiadásainak növekedését vagy bevételeinek csökkenését okozná,
köteles ezzel együtt egy olyan lépést is javasolni, amely a bevételek növelésén vagy a
kiadások csökkentésén keresztül ellensúlyozza ezt a hatást.
• Költségvetési hatásvizsgálatok:
A kötelezı ellentételezés szabályának betartásához szükséges, hogy kötelezıen
valamennyi törvény- és módosító javaslathoz költségvetési hatástanulmány készüljön,
melynek ki kell térnie a tervezett szabályozás lényeges közvetett hatásaira is, például az
egyes adóbevételek alakulására vagy adott esetben a közszféra adminisztratív terheinek
növekedésével járó többletköltségekre is.
• Az állam méretének csökkentése:
Az állam méretének csökkentését és az adóterhek mérséklését szolgálja a Stabilitási és
Adóreform Alap megteremtése.

Stabilitási és Adóreform Alap:

Amennyiben az elsıdleges egyenleg várható összege a tárgyévben és az azt követı négy
évben kedvezıbben alakul a reáladósság-szabályból következı egyenlegcélnál, akkor ezt a
különbséget évenkénti bontásban, Stabilitási és Adóreform Alapként kell nyilvántartani. A
Kormány köteles – legkésıbb a költségvetési törvényjavaslat Országgyőlésnek történı
benyújtásáig – a Stabilitási és Adóreform Alap összegének megfelelı mértékő adócsökkentési
programot tartalmazó jogszabály-módosítást elıterjeszteni. Ez a szabály 2011. december 31-
ig hatályos.

4.4.1.4. A költségvetési fegyelmet és átláthatóságot erısítı intézmények

Az ismertetett szabályok betartása felett egy Kormánytól független, pártsemleges szervezet, a

Költségvetési Tanács ırködik. A Tanács 3 tagból áll és a megbízatásuk 9 évre szól.

A Költségvetési Tanács feladatai:

• makrogazdasági elırejelzéseket készít,
• a költségvetési adatokra vonatkozóan technikai kivetítést készít,
• a költségvetési tervezéssel, elırejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani
ajánlásokat készít,
• becslést készít mind a benyújtást követıen, mind a zárószavazást megelızıen a
költségvetési és pótköltségvetési törvényjavaslatok, valamint minden olyan, az
Országgyőlés által tárgyalt törvényjavaslat költségvetési hatására vonatkozóan, amely
külsı tételek alakulására befolyással lehet,
• becslést készíthet az Országgyőlés által tárgyalt, a fent megjelölteken kívüli
törvényjavaslatok, továbbá azon módosító, kapcsolódó módosító és zárószavazás elıtti

95
 módosító javaslatok költségvetési hatására vonatkozóan, amelyekrıl a Házszabály szerint
az Országgyőlésnek határoznia kell,
• tájékoztatási feladatatok pl. megkeresésükre a feladatkörébe tartozó kérdésekrıl
tájékoztatja a köztársasági elnököt, az országgyőlési biztosokat, az Állami Számvevıszék
elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és az Országgyőlés bizottságait,
• véleményezi a költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabályok tervezeteit.

4.4.2. A költségvetési tervezés folyamata, feladatai

A költségvetési tervezés szervezıje, irányítója az államháztartásért felelıs miniszter, a
pénzügyminiszter. A miniszter a költségvetési irányelvek, illetve a Kormány határozata
alapján tervezési tájékoztatót ad ki. A tervezési tájékoztatóban értesíti a tervezésben
résztvevıket
– a tervezési feladatokról,
– a feltételekrıl,
– az érvényesítendı követelményekrıl,
– az egyes ágazatok prioritásairól, összehangolási feladatairól,
– a tervezési adatokról,
– a dokumentumokról és
– az adatszolgáltatás módjáról.

A fejezet irányítását ellátó „fejezetgazda” feladata, felelıssége az ágazathoz tartozó

elıirányzatok tervezésének és az azt megalapozó koncepciók kidolgozásának szervezése,
összehangolása.

A költségvetés tervezésének szakmai feladatai közé tartozik pl. tervezési módszertan, szakmai
követelmények és költségvetési keretek összhangjának kialakítása, a feladatellátás személyi
és tárgyi feltételeinek meghatározása. A szakmai feladatok mellett számszerően meg kell
tervezni a költségvetési bevételek és kiadások elıirányzatait, a létszám-elıirányzatot, a
teljesítményt jellemzı költségvetési mutatószámokat.

A költségvetési tervezés folyamatának fıbb lépései:

1. A költségvetési irányelvek meghatározása. Az irányelveket a pénzügyminiszter állítja
össze és terjeszti a Kormány elé április 15-éig, a választások évében július 31-éig.
2. A költségvetési javaslat kidolgozása. A helyi önkormányzat esetében a költségvetési
koncepció elkészítése, a költségvetési rendelettervezet elkészítése, határozattal történı
jóváhagyása, a tervezési feladatok további menetének meghatározása, a prioritások
kijelölése, az irányító szerv által megadott határidıre.
3. Az államháztartásért felelıs miniszter a törvényjavaslat-tervezetet augusztus 31-éig, a
választások évében október 15-éig a Kormány elé terjeszti.
4. Költségvetési törvényjavaslat. A Kormány a költségvetési törvény utolsó költségvetési
évében szeptember 30-áig – országgyőlési képviselık választásának évében legkésıbb
október 31-éig - benyújtja az Országgyőlésnek a törvényjavaslatot az Állami
Számvevıszék véleményével együtt. Az államháztartásról szóló törvényben elıírt több
évre vagy adott évre vonatkozóan. Tájékoztatási céllal mellékeli az államháztartás
helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket.
5. A Kormány a költségvetési törvény utolsó költségvetési évében szeptember 30-áig, a
választások évében legkésıbb október 31-éig benyújtja az Országgyőlésnek a
következı egy vagy többéves költségvetési évenként meghatározott elıirányzatokat
tartalmazó költségvetési törvényjavaslatát. Tájékoztatási céllal az államháztartás

96
 helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezeti
részletezı táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-éig, az országgyőlési
képviselık általános választásának évében legkésıbb november 15-éig kell az
Országgyőlésnek benyújtani.
6. Az Országgyőlés november 30-áig határozatban összegszerően meghatározza a
fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási
fıösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét. A november 30-áig meghozandó
határozat elfogadása után a költségvetési törvényjavaslat vitájában a benyújtott
módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét és a meghatározott fejezeti,
elkülönített állami pénzalaponkénti, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi
alaponkénti bevételi és kiadási fıösszegeket nem változtathatják meg.
7. Az Országgyőlés megalkotja a költségvetési törvényt a költségvetési (naptári év) elsı
napjáig. Amennyiben a költségvetési törvényt az Országgyőlés nem fogadja el,
törvényt alkot az átmeneti gazdálkodásról.

A költségvetési törvény elfogadását követıen lehet az elıirányzatokat részletesen végrehajtási

szintekre lebontani. Operatív szintő költségvetés kincstári körben a kincstári költségvetés és
az államháztartás minden alapegységére vonatkozóan az elemi költségvetés. (Bıvebben a 5-.
fejezetben.)

97
A központi költségvetés tervezési folyamata

2010. évi költségvetés

A költségvetési tervezés folyamata

Költségvetési tervezési
irányelvek

Költségvetési javaslat

Költségvetési
törvényjavaslat tervezet

Költségvetési törvény- Elızetes kincstári

javaslat költségvetés

Költségvetési törvény

Végleges kincstári
költségvetés

Éves költségvetés

98
4.4.3. A központi költségvetés támogatási rendszere
A központi költségvetésbıl támogatásban részesülhetnek az államháztartáson belüli alrendszerek,
alapegységek illetve államháztartáson kívüli gazdasági szereplık.
a.) A központi költségvetési szervek mőködési és felhalmozási célú támogatásban részesülnek
a kiadási elıirányzataik saját bevétellel, átvett pénzeszközzel, adománnyal nem fedezett
különbözete finanszírozásához.
b.) Különféle csatornákon központi, társadalombiztosítási támogatásban, hozzájárulásban
részesül a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati alrendszer.
c.) Támogatásban részesülhetnek az elkülönített állami pénzalapok alrendszer költségvetési
törvényben nevesített alapjai, pl. 2010-ben a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Szülıföld
Alap,Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, a Technikai és
Innovációs Alap.
d.) A fejezeti kezeléső elıirányzatok.
e.) Közhasznú szervezetek.
f.) Egyház, egyházi intézmények.
g.) A politikai pártok és politikai párt által alapított ismeretterjesztı, oktatási, kulturális,
sportcélú alapítvány.
h.) Gazdasági társaságok.
i.) Magánszemélyek.

A támogatás származhat nemzeti forrásból pl. elkülönített állami pénzalapból, fejezeti kezeléső
elıirányzatból, céltartalékból, társadalombiztosítási alapokból. Származhat az Európai Unió
költségvetésébıl (európai uniós támogatás) különbözı alapokon keresztül, pl. Strukturális Alapok,
illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetésébıl (európai
uniós forrás), valamint a „Svájci Hozzájárulás” programból. A támogatások rendelkezésre
bocsátását, felhasználási szabályait a 8-9. fejezetek tartalmazzák. Az Uniós fejlesztéseket a
költségvetési törvény XIX. fejezete tartalmazza.

4.5. Költségvetési alapelvek

A költségvetés tervezési, végrehajtási, zárszámadási folyamatában különbözı jogi, gazdálkodási és
elszámolási alapelveknek kell megfelelni.
• Költségvetés-készítési kötelezettség: az államháztartás egyes alrendszereiben és
alapegységeiben a gazdálkodást költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés törvényi
elıírások alapján készül, amelyben kifejezıdnek a gazdasági, és társadalompolitikai
preferenciák. A költségvetésnek pénzügyileg megalapozottnak kell lennie.
• Költségvetési jog: a központi költségvetést, a társadalombiztosítási pénzügyi alapok és az
elkülönített állami pénzalapok költségvetését az Országgyőlés egységes eljárás keretében
törvényben hagyja jóvá. Az Országgyőlés költségvetési joga, hogy meghatározza a
közfeladatot és az ahhoz rendelt elıirányzatot. Az önkormányzatok képviselıtestülete
önkormányzati rendeletet alkot a költségvetésrıl, többcélú kistérségi társulás pedig
költségvetési határozatot hoz.
• Ellenırizhetıség (monitoring): a kontrollfolyamatoknak minden szinten biztosítani kell a
közpénzek rendeltetésszerő, szabályos, gazdaságos, hatékony, eredményes felhasználását.
• A nyilvánosság: a jogállamiság fontos mőködési alapelve. Az adófizetık alapvetı joga, hogy
megtudják milyen célokra, feladatokra mennyit tervez és költ az állam befizetett adójukból. A
nyilvánosság a legnagyobb visszatartó erı a közpénzek felelıtlen, korrupt felhasználásának
elkerülése érdekében. A közfeladatokat ellátó szervezetek kötelesek megadni a nyilvánosság
számára a törvényben szabályozott körben és terjedelemben az államháztartásra, az állami
99
 kiadásokra, a bevételekre, szerzıdéskötésekre vonatkozó információkat.
• A népképviseleti felhatalmazás elve: az elv azt mondja ki, hogy azok döntsenek a közpénzek
felhasználásáról, akik erre politikai felhatalmazást kaptak, akik ezért a választóiknak
felelısséggel tartoznak. Ez az elv szőkíti az Országgyőlésen kívüli szereplık elıirányzat-
megváltoztatási lehetıségét.
• A korlátozott felhatalmazás elve: az alrendszereket és alapegységeket az elfogadott
költségvetésnek adott idıtartamra vonatkozó megfelelı végrehajtás terheli.
• A teljesség elve: valamennyi szándékolt és megvalósult gazdasági eseménynek, a pénzügyi
mőveletek összességének meg kell jelennie a tervezés és elszámolás során. A bevételek
beszedésére és a kiadások teljesítésére való felhatalmazás csak így értelmezhetı és kezelhetı a
gyakorlatban, az ellenırizhetıség alapelve is csak így érvényesülhet. A teljesség elve szorosan
kapcsolódik a bruttó elszámolás és a nyilvánosság elvéhez.
A gazdálkodást az elırelátás és az egyensúly, a teljesség, a részletesség és a valódiság elve
alapján kell folytatni.
• Az átláthatóság (transzparencia) elve: érvényesülése megkívánja az áttekinthetı,
kiszámítható jogi környezetet. A Nemzetközi Valuta Alap megfogalmazta az átláthatóság
kritériumait:
− a feladatok és hatáskörök egyértelmő meghatározása a teljes költségvetési folyamatban,
− a keletkezett információk széleskörő hozzáférhetısége, az információ sértetlenségének független
biztosítékai, szerkezetileg áttekinthetı, összehasonlíthatásra, ellenırzésre alkalmas prezentációk,
− a költségvetés elkészítésének, végrehajtásának a nyilvánossága,
− tisztességes, gondos gazdálkodás.
− Az átláthatóságot és a nyilvánosságot a tervezési és beszámolási rendszer, valamint az „üvegzseb”
program keretében meghatározott adatok közzététele, kérésre rendelkezésre bocsátása biztosítja.
• A teljesítményorientáltság elve: a tervezett kiadás céljának, a célokat megtestesítı
teljesítmények eléréséhez vezetı út, az input erıforrások célszerő (gazdaságos, hatékony,
eredményes) tervezésére és felhasználására irányul.
• A felhasználási kötöttség elve: egyrészt egyes költségvetési támogatások elıre meghatározott
célhoz való kötését, másrészt a célszerinti felhasználásról való elszámolási kötelezettségét
jelenti, pl. Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó támogatások, segélyek,
átvett pénzeszközök.
• A közbeszerzési kötelezettség elve alapján az államháztartás alrendszereihez tartozó minden
alapegység (költségvetési szerv, alap, elıirányzat stb.) köteles az árubeszerzésre, szolgáltatás-
megrendelésre (szolgáltatási koncesszióra), építési beruházásra (építési koncesszióra)
vonatkozó kiadási elıirányzatai felhasználását közbeszerzés alkalmazásához kötni,
amennyiben annak közbeszerzési törvény szerinti, illetve a központosított közbeszerzés, a
helyben központosított közbeszerzés követelményei és feltételei fennállnak.

4.6. A fejezeti kezeléső elıirányzatok sajátosságai

A fejezeti kezeléső elıirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra
használhatók fel. Általában a fejezet, minisztérium szakmai feladataira tervezett felhasználható
elıirányzatokat testesítik, mely szakmai feladat megvalósítását annak országos jelentısége (nagy
beruházások: központi beruházás), speciális megvalósítási módja (pályázati típusú támogatása
valamely feladat ellátásának), vagy speciális támogatotti kör (pl. pártok, egyház) miatt nem
célszerő intézményi feladatként megvalósítani.

A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetıje a költségvetési törvényben meghatározott (különösen

oktatási, tudományos, egészségügyi, szociális, kulturális, sportcélú) közfeladat ellátására
rendelkezésére álló támogatási célú fejezeti kezeléső elıirányzatból a támogatási döntések
elıkészítéséhez szükséges szakértıi munkára társadalmi jellegő, jelentıs közéleti személyekbıl,

100
illetve szakértıkbıl álló testületet is felállíthat. A felkért testületi tagok tevékenységüket díjazás
nélkül végzik, részükre végrehajtási rendeletben (szabályzatban) megállapított módon
költségtérítés adható.

4.6.1. A fejezeti kezeléső elıirányzatok kincstári és elemi költségvetése

A fejezeti kezeléső elıirányzatok kincstári költségvetését a felügyeleti szerv állapítja meg.

A fejezeti kezeléső elıirányzat(ok) elemi költségvetése magában foglalja:

• a kiadásokat és a bevételeket részletes elıirányzatonként,
• a fejezeti kezeléső elıirányzat(ok) költségvetési évre vonatkozó elıirányzat-felhasználási
ismertetıjét, illetve finanszírozási tervét, a szakmai megvalósítás üteméhez igazodóan,
• a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését.

A decemberben elkészített elızetes kincstári költségvetést legkésıbb a költségvetési év január 15-

éig kell véglegesíteni.

4.6.2. A fejezeti kezeléső elıirányzatok gazdálkodásának szabályai

A fejezet irányítását ellátó szerv vezetıje (általában miniszter) a pénzügyminiszterrel együttes
rendeletben, vagy közösen kiadott nyilvános szabályzatban határozzák meg:
– a támogatási döntési jogköröket,
– az elıirányzattal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat,
– a testületi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, a személyes
felelısségviselés részletes szabályait, valamint a testületi tagok kiválasztásának rendjét
– az elıirányzat felhasználását,
– kezelési költségeit,
– felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat,
– felhasználásának ellenırzését,
– maradványának jóváhagyását és következı évi felhasználását,
– terhére történı éven túli kötelezettségvállalást, valamint az elıirányzatok terhére
visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az
elılegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekrıl való
lemondásnak a rendjét.

A fejezeti kezeléső elıirányzatok címen belül az alcímek, jogcímcsoportok, illetve jogcímek

közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.

A fejezet irányítását ellátó szerv vezetıje az irányítása alá tartozó költségvetési szervei
költségvetési elıirányzatai terhére év közben átcsoportosítást hajthat végre a fejezeti kezeléső
elıirányzatok javára, ha a mőködési költségvetés elıirányzatain megtakarítás keletkezik.

A fejezeti kezeléső elıirányzat maradványa

A fejezeti kezeléső elıirányzatok teljesítésének tárgyévet követı elszámolása során a véglegesen

elmaradt, támogatási célokhoz kapcsolódó elıirányzatok - következı évre áthúzódó
kötelezettséggel nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerzıdéssel le nem kötött -
maradványa törlésre kerül. A fejezeti kezeléső elıirányzatok maradványa a következı évben a
fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében elvégzett elıirányzat-módosítás után, változatlan
rendeltetéssel elsısorban az elızı évben keletkezett követelések, de pénzforgalmilag csak a

101
következı évben teljesülı kiegyenlítésére használható fel az államháztartásért felelıs miniszter
által jóváhagyott összeg erejéig. Az államháztartásért felelıs miniszter általi jóváhagyást
megelızı felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggı visszapótlási kötelezettség terheli.
Az elıirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az
eredetileg megállapított elıirányzatra.

4.7. A közbeszerzés fedezetének rendelkezésre állása

A közbeszerzésekhez rendelkezésre álló fedezetet a központi költségvetési törvény, az alrendszerek
költségvetése, illetve az alapok, elıirányzatok, költségvetési szervek elemi költségvetése
tartalmazza.

3. Esettanulmány

Részlet önkormányzati ajánlati felhívásból

A pénzügyi fedezet a költségvetési szerv költségvetésében rendelkezésre áll. Az ajánlatkérı

elıleget nem fizet. Az ajánlatkérı a szolgáltatás ellenértékét az igazolt teljesítést követıen, a
minden hónap 5. napjáig, intézményenként kiállított számla ellenében, teljesítéstıl számított 30
naptári napon belül banki átutalással egyenlíti ki a Kbt. 305. §-ának (3) bekezdés alapján.

A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó - a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérı
vagy meghaladó mértékő, az állami költségvetésbıl finanszírozandó - közbeszerzések esetén az
ellenszolgáltatás teljesítése feltételének kell tekinteni azt az elıirányzatot, melyet a költségvetési
törvény rögzít:
• a költségvetési szerv részére,
• meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a központi költségvetés fejezeteiben.

A központi költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) kivételesen, az
így meghatározott elıirányzat hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárást a Kormány
elızetes engedélye alapján, kivéve, ha ahhoz az Országgyőlés elızetes felhatalmazását kell kérni.
A Kormány engedélyezı határozatában rendelkezik arról is, hogy mely idıpontig, milyen
összegben és milyen módon kell a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani.

A Kormány engedélyének megszerzésére irányuló elıterjesztésben be kell mutatni:

– a közbeszerzés elindításának szükségességét,
– összhangját a költségvetés tervezésére vonatkozó szabályokkal, illetve a több éves
költségvetési keretszámokkal.

Az államháztartás körébe tartozó szervezet köteles a közbeszerzési eljárással összehangoltan

biztosítani a szükséges forrásai rendelkezésre állását. A szervezet a keretes írásban felsorolt
kivételekkel közbeszerzési eljárást csak megfelelı pénzügyi (elıirányzati) fedezet ütemezett
rendelkezésre állása esetén indíthat.

Ha a nettó jelenértéken 50 milliárd forintot elérı vagy azt meghaladó értékő, több éves fizetési
kötelezettséggel járó szerzıdések megkötéséhez közbeszerzési eljárást, koncessziós pályázati eljárást vagy
más versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, a Kormánynak - az Országgyőlés elızetes felhatalmazását az
eljárás megkezdéséhez (a pályázat kiírásához) kell kérnie. (Áht.)

A szakmai programokkal összhangban álló központi beruházások hároméves programját évente ki kell
102
dolgozni, és a költségvetési törvényjavaslattal egyidejőleg - annak részeként - kell elıterjeszteni. A
költségvetési törvényjavaslat keretösszegével egyezı és az egyéb pénzügyi forrásokat is részletezı beruházási
programban az 1000 millió forint összköltség feletti beruházásokat tételesen, e összeghatár alatti projekteket
összevontan kell bemutatni. Az 50 milliárd forintot elérı vagy azt meghaladó összköltségő beruházásokhoz a
költségvetési törvényjavaslatban az Országgyőlés elızetes felhatalmazását kell kérni. (Áht.)

103
5. Az önkormányzati alrendszer
A helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok, a helyi
önkormányzatok társulásai a közfeladatok ellátásának helyi szintjét jelentik.

5.1. A helyi önkormányzatok típusai, szervezete

A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése

Megyei önkormányzat Települési önkormányzat

Közgyőlés Közgyőlés, Képviselı testület

Elnök Elnök, (Fı)polgármester

- önkormányzati hivatalt, - társulásokat, - költségvetési szerveket,

amely a testület munkaszerve,
- (fı) polgármesteri hivatalt,
- megyei közgyőlés hivatalát,
- körjegyzıséget,
- társult képviselıtestületek
hivatalát
- hatósági-igazgatási
intézmény társulást,
- területfejlesztési társulást,
- többcélú települési
kistérségi társulást
- gazdasági társaságokat,
- közhasznú szervezeteket
(kivéve alapítvány,
közalapítvány),
- szövetkezeteket

Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi választáson

megválasztott testületet illetik meg. A testületet a választott polgármester képviseli.

A helyi önkormányzatok két típusát különböztetjük meg: megyei önkormányzatokat (amelyek

„területinek” is tekinthetık) és a települési önkormányzatokat. A települési önkormányzatokhoz
tartoznak a fıvárosi (egyben területi is), a fıváros kerületi, a megyei jogú városi, a városi és a
községi önkormányzatok. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függıségi
viszony, a kölcsönös érdekek alapján mőködnek együtt. A helyi önkormányzati alrendszerhez
tartoznak még a települési és területi kisebbségi önkormányzatok. A nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól szóló 1993. évi CXXVII. törvény alapján az egyes kisebbségek a községben, a városban és
a fıváros kerületeiben települési, a megyében és a fıvárosban területi kisebbségi
önkormányzatokat hozhatnak létre.

A kisebbségi önkormányzatok jogi személyek, feladatkörükben önállóan, vagy az állami,

önkormányzati szervekkel együttesen járhatnak el. A kisebbségi önkormányzatok közszolgálati
feladatokat látnak el, testületi formában mőködnek. A törvényben rögzített kötelezı és az önként
vállalt feladatok ellátására a kisebbségi önkormányzat intézményt, gazdasági társaságot, más
szervezetet alapíthat, kinevezi azok vezetıit, s gyakorolja az alapítói jogokat. Feladataik ellátására
társulásokat hozhatnak létre.

104
A települési és területi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás helyi önkormányzati
alrendszeréhez tartoznak, gazdálkodásukra a helyi önkormányzatok költségvetési szerveire
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, figyelemmel sajátosságaikra.

Az országos kisebbségi önkormányzatok 2008. január 1-jétıl költségvetési rend szerint

gazdálkodnak. Az önkormányzat hivatala országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv,
amelynek gazdálkodására vonatkozó kötelezettségeket és jogokat a 376/2007. (XII.23) Korm.
rendelet határozza meg. Az országos kisebbségi önkormányzat által irányított, felügyelt
költségvetési szervek lehetnek önállóan mőködı és gazdálkodó vagy önállóan mőködı
szervezetek, gazdálkodásuk szabályait az Ámr. tartalmazza.

5.2. A helyi önkormányzatok feladatai, intézményi keretei

A helyi önkormányzatok kötelezı és önként vállalt feladatokat látnak el az önkormányzati törvény
és az ágazati szaktörvények elıírásainak megfelelıen.

5.2.1. A települési önkormányzatok kötelezı feladatai

A települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni a helyi önkormányzatokról szóló törvény és
az ágazati törvények elıírásai alapján az:
• az egészséges ivóvízellátásról,
• az óvodai nevelésrıl,
• az általános iskolai nevelésrıl és oktatásról,
• az egészségügyi- és szociális alapellátásról,
• a közvilágításról,
• a helyi közutak és köztemetı fenntartásáról,
• a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülésérıl,
• az ingatlantulajdonosoknál keletkezı települési hulladék kezelésére hulladékkezelési
közszolgáltatás szervezésérıl, fenntartásáról,
• a helyi sportfejlesztési koncepció meghatározásáról és megvalósításáról,
• a települési könyvtári ellátásról,
• a köztisztaságról, településtisztaságról,
• a közösségi tér biztosításáról,
• az alapfokú nevelés, oktatás ellátásáról,
• az egészségügyi, szociális ellátásról.

5.2.2. A települési önkormányzatok önként vállalt feladatai

A települési önkormányzat feladata lehet a pénzügyi források és önkormányzati testületi hatáskörő
döntéstıl függıen pl. az épített és természeti környezet védelme, csatornázás, a helyi
tömegközlekedés, a helyi tőzvédelem, közbiztonság feladatai, sport, mővészet, tudomány
támogatása stb.

5.2.3. A megyei önkormányzatok kötelezı feladatai

105
A megyei önkormányzat azokat a - törvényben elıírt - feladatokat köteles ellátni, amelyek
megoldására a települési önkormányzat nem kötelezhetı: pl. fogyatékos gyermekek oktatása,
nevelése, gondozása, történeti iratok, kulturális javak győjtése, ırzése, tudományos feldolgozása,
megyei testnevelési, sportszervezési feladatok, megyei idegenforgalmi értékek ápolása, térségi
területrendezési feladatok összehangolása.

5.2.4. A fıvárosi önkormányzat fıbb feladatai

A fıváros fıbb feladatai: pl. a városfejlesztési és város-rehabilitáció programjának megalkotása, a
fıváros általános rendezési tervének kidolgozása a Kormány és a kerületek képviselıtestülete
véleményének figyelembevételével, katasztrófa megelızése és elhárítása, energiaellátás,
közvilágítás, ár- és belvízvédelem, köztemetık fenntartása, üzemeltetése, létesítése, bıvítése,
tömegközlekedés, parkolás, parkolás-gazdálkodási rendszer, közterület-felügyelet stb.

5.3. Az önkormányzati feladatok ellátásának intézményi

keretei
A képviselı-testületnek széles körő választási lehetısége van az egyes közszolgáltatások szervezeti
formái között. A választást befolyásolják a gazdaságpolitikai, költségvetés-politikai célok, amelyek
pénzügyi korlátokban, pénzügyi ösztönzıkben jelenhetnek meg. A pénzügyi kormányzat kistérségi,
kiemelt kistérségi, régió szinten jelentkezı feladatok társulás keretében való ellátását többlet
költségvetési támogatással ösztönzi.

A feladatok ellátását, illetve az ellátás feltételeit szolgáló szervezeti formák, amelyek a

közbeszerzési eljárásban ajánlatkérıként megjelenhetnek:
− önkormányzati alapítású önállóan gazdálkodó és mőködı, illetve önállóan mőködı
költségvetési szerv32,
− kiemelkedıen közhasznú szervezetek,
− területfejlesztési társulás,
− fejlesztési tanácsok,
− önkormányzati igazgatási, intézményi társulások,
− többcélú kistérségi társulások,
− többségi tulajdonban lévı profitérdekelt, illetve nonprofit gazdasági társaság,
− közalapítvány (A Ptk. módosítása óta új közalapítványt nem lehet alapítani, de a korábban
alapítottak mőködhetnek tovább, ha erre az egyéb feltételek fennállnak.),
− vízgazdálkodási társulat (víziközmő, vízitársulat).
− egyéni vállalkozó, magánszemély.

32
2009-ben kellett a gazdálkodási jogkör elnevezésének változása miatt az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan
gazdálkodó szerveket az új kategóriák szerint átsorolni.

106
5.4. A települési önkormányzatok társulásai
A települési önkormányzatok szabadon társulhatnak. A társulás célja: az igazgatási, hatósági,
szolgáltatási feladatok szakmailag színvonalasabb, gazdaságilag hatékonyabb ellátása. Az 1997.
évi CXXXV. törvény rendelkezik a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl. Az
önkormányzatok társulási hajlandóságát a kormányzat pénzügyi kedvezményekkel ösztönzi,
támogatja. A társulások költségvetési támogatását a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza.

5.4.1. A társulási típusok jellemzı megjelenési formái

• Hatósági-igazgatási társulás a hatósági, igazgatási feladatok ellátására, pl. gyámügyi.

• Intézményi társulás pl. az oktatás területén a költségek megosztására közoktatási intézmény
közös mőködtetése, gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásra.
• Területfejlesztési önkormányzati társulás.
• Többcélú kistérségi társulás.

5.4.2. A többcélú kistérségi társulás33

A magyar önkormányzati rendszer számos, alacsony lélekszámú, gazdaságilag kis
teljesítıképességő önkormányzattal rendelkezik. A többcélú kistérségi társulások intézményesült
lehetıséget teremtenek a fejlesztési célok közös kialakítására, az erıforrások összehangolásra, a
szakértelem együttes biztosítására, a kapacitások megteremtésére, fokozottabb kihasználására,
eredményesebb pályázati rendszer mőködtetésére, a közbeszerzési rendszerben rejlı elınyök
kihasználására, végsı célként a szolgáltatások és más feladatok magasabb színvonalú biztosítására.

A társulás feladatait, létrehozásának, mőködésének szabályait a települési önkormányzatok

többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény határozza meg, a szakmai minimum
követelményeket pedig az ágazati törvények. A társulás a törvényben meghatározott feltételek
megléte mellett a társuló helyi önkormányzatok írásbeli megállapodása alapján jön létre. A
megállapodás az ellátott feladatokra, a mőködés vagyoni, intézményi, szervezeti feltételeire, a
megszőnés esetén illetve kilépés esetén követendı eljárásra vonatkozik. A többcélú kistérségi
társulást a Magyar Államkincstár területileg illetékes regionális igazgatósága veszi törzskönyvi
nyilvántartásba, jogi személy.

A társulással ellátható feladatok:

− oktatás és nevelés,
− szociális ellátás,
− egészségügyi ellátás,
− család-, gyermek- és ifjúságvédelem,
− közmővelıdési, közgyőjteményi tevékenység,
− helyi közlekedés, helyi közútfenntartás,
− ingatlan- és vagyongazdálkodás,
− ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés,
− kommunális szolgáltatások és energiaellátás,
33
A kistérségek alapadatai lekérdezhetık a http://www.terport.hu/static/kisteralap/index.html címen.

107
 − környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés,
− szennyvíztisztítás és -elvezetés,
− területrendezés,
− esélyegyenlıségi program megvalósítása,
− foglalkoztatás,
− gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom,
− állat- és növényegészségügy,
− belsı ellenırzés,
− területfejlesztés.

A társulás szervezeti felépítése

• Társulási tanács

A többcélú kistérségi társulás döntést hozó szerve a társulási tanács. A társulási tanács
gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és
hatásköröket. A társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják, akik a társulási
tanács alakuló ülésén tagjaik sorából titkos szavazással megválasztják a tanács elnökét. A
társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza. A társulási tanács köteles pénzügyi
bizottságot létrehozni, amely ellenırzi a többcélú kistérségi társulás tevékenységét és
gazdálkodását. A megyei közigazgatási hivatal vezetıje törvényességi ellenırzést gyakorol.

• A Tanács munkaszervezete

A törvény szerint a társulási tanács döntéseinek elıkészítését és feladatainak végrehajtását a

tanács irányításával, felügyeletével mőködı munkaszervezet látja el. A munkaszervezet
formájának meghatározása a többcélú kistérségi társulási megállapodásban történik. A törvény
lehetıséget ad a társulás tagjainak arra, hogy a kistérség sajátosságaihoz, a többcélú kistérségi
társulásban ellátandó feladatokhoz igazodva határozza meg munkaszervezetének formáját,
mely lehet:
− elkülönült munkaszervezet, amely önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv,
vagy
− a székhely település önkormányzata képviselı-testületének hivatala látja el a tanács
feladatainak végrehajtását és döntéseinek elıkészítését.

A Társulás gazdálkodása

A többcélú kistérségi társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek mőködésére

vonatkozó szabályok vonatkoznak. A társulás:
• feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet
alapíthat, kinevezi vezetıiket. A többcélú kistérségi társulás olyan vállalkozásban vehet részt,
amelyben felelıssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét,
• egyes közszolgáltatásokat - külön megállapodás alapján - más társulással, illetve helyi
önkormányzattal együtt közösen biztosíthat, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthatnak
meg,
• költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társulási
tanács munkaszervezete útján gondoskodik a többcélú kistérségi társulás költségvetésének
végrehajtásáról,
• mőködési költségeihez - a többcélú kistérségi társulási megállapodás eltérı rendelkezése
hiányában - a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában
hozzájárulnak,
108
• saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg.

A többcélú kistérségi társulásból történı kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélú
kistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a társulás tagja csak abban
az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának
ellátását. Amennyiben veszélyezteti, akkor a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulással
kötött szerzıdés alapján használati díj illeti meg.

5.5. A helyi önkormányzatok tervezési rendszere

A helyi önkormányzatok hosszú és rövid távú terveket készítenek, amelyekben meghatározzák
fejlesztési és mőködési céljaikat, ezek elérését szolgáló feladatokat, a végrehajtás személyi és
tárgyi feltételeit, valamint a szükséges és lehetséges pénzügyi forrásokat. Ez a fejezet a gazdasági
programot és a költségvetési rendeletet ismerteti.

5.5.1. Gazdasági program

A gazdasági programot legalább négy évre, azaz a képviselı-testület megbízásának idıtartamára
kell készíteni. A gazdasági programot a képviselı-testület köteles elfogadni az alakuló ülését
követı 6 hónapon belül, ha az egy választási ciklusra szól. Amennyiben a választási ciklusnál
hosszabb idejő (akár több ciklusra is kiterjedı) gazdasági programmal rendelkezik az
önkormányzat, akkor azt az alakuló önkormányzat köteles felülvizsgálni és legalább a ciklusidı
végéig kiegészíteni, szükség szerint módosítani. A gazdasági program tájékoztatja a piaci
szereplıket a helyi önkormányzatok fejlesztési céljairól.

A program tartalmazza:
− az önkormányzat céljait,
− a célok elérésére szolgáló kötelezı és önként vállalt feladatokat, amelyek igazodnak a helyi
társadalmi, környezeti, gazdasági adottságokhoz és a kistérségi területfejlesztési
koncepcióhoz,
− fejlesztési elképzeléseket,
− a munkahelyteremtés feltételeinek az elısegítését,
− a településfejlesztési és adópolitika céljait,
− az egyes közszolgáltatások biztosításának és színvonalának javítására irányuló
megoldásokat, feltételeket,
− városok esetében a programnak tartalmaznia kell a befektetés-támogatás politika és a
városüzemeltetési politika céljait is.

5.5.2. A költségvetési tervezés folyamata

A költségvetés a helyi önkormányzatok költségvetési évre (megegyezik a naptári évvel) szóló
pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat állítja egymással szembe. Az éves
költségvetés a hosszabb távra, jellemzıen egy választási ciklusra szóló gazdasági program adott
költségvetési évre lebontott részletezı terve, amelyrıl a helyi önkormányzat képviselı-testülete
rendeletet alkot. A bevételek között a finanszírozási mőveleteket is meg kell tervezni, így a
költségvetés formailag egyensúlyban van.

109
 a.) A helyi önkormányzatok adatokat szolgáltatnak a Kormány számára a költségvetési
irányelvek kidolgozásához.
b.) Az önkormányzat költségvetési tervezési irányelveirıl a képviselı-testület határoz.
c.) Költségvetési koncepció, költségvetési rendelettervezet.
A költségvetési koncepció alapján a jegyzı által összeállított, az önkormányzati bizottságok
által megtárgyalt és véleményezett rendelettervezetet a szükséges könyvvizsgálói
jelentéssel együtt a polgármester terjeszti a képviselı-testület elé.
A rendelettervezet számszaki részbıl, részletes szöveges indokolásból, megalapozó
számításokból, elemzésekbıl, mellékletekbıl áll a képviselı-testület igénye és a
jogszabályok elıírásainak megfelelıen. A rendelettervezet a képviselıtestület elé
terjesztését követıen nyilvános. Hasznosítható információt szolgáltat a piaci szereplık, a
potenciális ajánlattevık, szállítók számára a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi
önkormányzatok éves és többéves hatással járó tervezett áru-, szolgáltatás beszerzéseirıl,
felújításokról, építési beruházásokról, koncesszióról, a tervezett pénzügyi forrásokról.

A költségvetési rendelet részletes tartalma34:

• az önkormányzat és költségvetési szervei bevételei forrásonként, a pénzügyminiszter elemi
költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített fıbb jogcím-csoportonkénti
részletezettségben,
• a mőködési, fenntartási elıirányzatok költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt
elıirányzatonként részletezve,
• a felújítási elıirányzatok célonként,
• a felhalmozási kiadások feladatonként,
• az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként,
• az általános és a céltartalék nagysága,
• éves létszámkeret költségvetési szervenként,
• a többéves kihatással járó feladatok elıirányzatai éves bontásban,
• a mőködési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási elıirányzatok bemutatása tájékoztató
jelleggel mérlegszerően, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási mőveleteket is
figyelembe véve együttesen egyensúlyban,
• elkülönítetten is a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése,
• az év várható bevételi és kiadási elıirányzatainak teljesülésérıl elıirányzat-felhasználási
ütemterv,
• elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei,
kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történı hozzájárulások.

A költségvetési rendelet, elemi költségvetés

A rendelettervezetet a képviselı-testület megtárgyalja. Benyújtását követı 30 napon belül
megalkotja és kihirdeti a költségvetési önkormányzati rendeletet és arról a Kormányt az
elıírásoknak megfelelıen tájékoztatja.

A képviselı-testület a rendeletben együttesen hagyja jóvá a hivatal, valamint a felügyelete alá

tartozó költségvetési szervek költségvetését. A rendelet változatlan formában tartalmazza a helyi
kisebbségi önkormányzatok határozatát is. A költségvetési szerkezeti rendnek megfelelıen a
tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint a lakossági és közösségi szolgáltatásokhoz nyújtott
önkormányzati támogatást pl. alapítványi óvodának, sportegyesületnek, egyházaknak, egyházi
intézményeknek, nyújtott támogatás. Ezen kívül egyéb helyi feladatokhoz, együttmőködéshez,
társulásban való részvételhez kapcsolódó elıirányzatokról dönt a képviselı-testület.

34
Ámr. 29.§ (1) bekezdése
110
A tervezés utolsó szakaszában a kihirdetett önkormányzati rendelet alapján az önkormányzati
hivatal és az önállóan gazdálkodó, valamint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek
elkészítik az elemi költségvetésüket.
Az elemi költségvetésekrıl a www:allamkincstar.gov.hu, illetve a települési önkormányzatok
honlapján lehet részletesen tájékozódni. Ugyancsak a honlapokon tanulmányozhatók a helyi
önkormányzatok különféle egyéb tervei is pl. szabályozási terv, gazdasági program, költségvetési
rendelet, közbeszerzési terv.

5.5.3. A helyi önkormányzatok bevételei

Az önkormányzati saját bevételek az önkormányzat rendeltetésszerő mőködéséhez kapcsolódnak.

I. Saját bevételek
a.) Törvényben kapott felhatalmazás alapján a települési önkormányzatok által megállapított
és kivetett helyi adók.
b.) Alaptevékenységbıl származó térítési díjak, kiegészítı, kisegítı tevékenységbıl és
vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó bevételek, nyereség,
osztalék, kamat és bérleti díj.
c.) Átvett pénzeszközök államháztartáson kívülrıl mőködésre és fejlesztésre.
d.) Az önkormányzat területén saját hatáskörben kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi
és mőemlékvédelmi bírság, talajterhelési díj.
e.) Az önkormányzatot megilletı vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel.
f.) A helyi önkormányzat egyéb bevételei.

II. Illetékek
A költségvetési törvényben meghatározottak szerint. Az APEH által 2008. január 1-jétıl beszedett
illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, meghatározott költséggel csökkentett 50%-a pedig
a fıvárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg.

III. Átengedett, megosztott bevételek

A központi költségvetés meghatározott bevételeit az Országgyőlés törvényben részben vagy
egészben átengedi a helyi önkormányzatok számára.
a.) Személyi jövedelemadó. A költségvetési törvény rendelkezik a személyi jövedelemadó
önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés közötti megosztásáról. A helyi
önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által a tervévet
megelızı második évben bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal által
településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi
jövedelemadó 40%-a illeti meg. A települési önkormányzatot közvetlenül megilleti a
településre kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a. Az önkormányzatokat megilletı szja.
további 32%-a a települési önkormányzatok közötti jövedelemkülönbség mérséklését, az
önkormányzati feladatok megfelelı szervezeti szinten való ellátását szolgálja.
b.) A gépjármőadó. A gépjármőadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi,
gépjármővek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az
önkormányzatot illeti meg a költségvetési törvény alapján.
c.) A termıföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által
beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési
önkormányzatot illeti meg.
d.) Környezetvédelmi bírság, mőemlékvédelmi bírság. A környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi felügyelıség által a települési önkormányzat területén
jogerısen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, a

111
 mőemlékvédelmi bírság 20%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (Kivétel,
ha a megbírságolt maga az önkormányzat.)
e.) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési
elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a - függetlenül a
jogerıs kiszabást végzı szervtıl - az önkormányzatot illeti meg.

IV. Hozzájárulás, támogatás a központi költségvetésbıl

A hozzájárulások, támogatások járhatnak felhasználási kötöttséggel, amikor a felhasználás célja
meghatározott és a hozzájárulás kizárólag adott célra használható fel.

Az Önkormányzatok költségvetési támogatása35 milliárd Ft

2007. évi elıirányzat
Megnevezés 2008. évi elıirányzat
(2008. évi szerkezetben)
Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás
Központi költségvetés 6 669,7 8 376,5 7 894,7 9 034,3
Központi költségvetésbıl önkormányzatok 1 345,0 1 348,0
támogatása (20,1 %) (17,1 %)
- ebbıl átengedett SZJA 40% 513,3 565,3
Helyi önkormányzatok 3 096,1 3 180,1 3 237,0 3 348,1
Önkormányzatok központi költségvetési
43,4 41,6
támogatása a bevétel %-ában
Önkormányzatok saját bevétele a bevétel %-
55,6 58,4
ában

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉS ÁTENGEDETT SZEMÉLYI

JÖVEDELEMADÓJA a 2009. évi költségvetési törvényben

A települési önkormányzatot megilletı, a településre kimutatott személyi

1 129 870,0
jövedelemadó
2 A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése 12 746,7
3 A települési önkormányzatok jövedelem-differenciálódásának mérséklése 100 485,0
4 Normatív hozzájárulások
1 Települési önkormányzatok feladatai 22 530,8
2 Körzeti igazgatás 9 731,6
3 Körjegyzıség mőködése 4 811,0
4 Megyei, fıvárosi önkormányzatok feladatai 2 826,6
5 Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok 940,5
6 Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása 147,2
A társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos
7 5 462,3
foglalkoztatási gondokkal küzdı települési önkormányzatok feladatai
8 Üdülıhelyi feladatok 9 854,3
9 Közmővelıdési és közgyőjteményi feladatok 16 105,4
10 Pénzbeli szociális juttatások 68 541,5
11 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai 42 075,3
12 Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti intézményi ellátások 57 670,3
13 Közoktatási hozzájárulások 418 884,5
5 Központosított elıirányzatok 142 251,5
A helyi önkormányzatok mőködıképességének megırzését szolgáló kiegészítı
6 14 500,0
támogatások
7 A helyi önkormányzatok színházi támogatása 13 870,1
8 Normatív, kötött felhasználású támogatások
1 Kiegészítı támogatás egyes közoktatási feladatokhoz 6 407,0

35
Forrás: dr Schneider Magdolna az MFB Zrt szerepe az önkormányzatok finanszírozásában 2008. április 3.
konferencia elıadás
112
 2 Egyes szociális feladatok támogatása 105 989,5
3 Helyi önkormányzati hivatásos tőzoltóságok támogatása 36 837,2
4 A többcélú kistérségi társulások támogatása 30 752,6
9 Címzett és céltámogatások 10 000,0
10 A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása 10 170,0
11 Helyi önkormányzatok vis maior támogatása 800,0
12 Vis maior tartalék 360,0
Budapest 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar - Bosnyák tér közötti -
13 9 500,0
metróvonal építésének támogatása
14 A leghátrányosabb helyzető kistérségek felzárkóztatásának támogatása 5 850,0
IX. fejezet összesen: 1 289 970,9

1. Felhasználási kötöttséggel járó „megpántlikázott” állami támogatások, pl. kötött felhasználású

normatív támogatások (önkormányzati hivatásos tőzoltóságok támogatása, többcélú kistérségi
társulások támogatása, egyes közoktatási, szociális feladatok támogatása), központosított
elıirányzat a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi önkormányzati társulások által
ellátandó feladatokra, az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót
támogató helyi önkormányzatok támogatása. A leghátrányosabb helyzető kistérségek
felzárkóztatásának támogatása (LEKI), a budapesti 4-es metró meghatározott építési
feladatainak támogatása.

2. A felhasználási kötöttség nélküli normatív hozzájárulások

Az önkormányzati forrásszabályozási rendszer központi eleme a normatív hozzájárulás. Az
Országgyőlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok normatív
központi hozzájárulásait, jogcímeit és összegét, fenntartva saját hatáskörében ezek
megváltoztatását is. Meghatározott a:
• népességszámhoz kötött normatív állami hozzájárulások nagysága,
• a költségvetési mutató pl. feladatmutatóhoz, teljesítménymutatóhoz kötött normatívák
fajlagos összege,pl. idıskorúak nappali intézményi ellátása 150 000 Ft/fı/év.
A normatíva a helyi önkormányzatot illeti meg, nem az adott feladatot ellátó intézményt. Ebbıl
fakadó elıny, hogy az önkormányzatok a pénzügyi tervezéskor egy „kalapban” lévınek
tekinthetik a különbözı jogcímeken kapott támogatást és szabadon gazdálkodhatnak, oszthatják
el azt szükség szerint különbözı intézményeik között. A normatívák felhasználásáról azonban
jogcímenként kell elszámolni az éves költségvetési beszámolóban. Amennyiben az
önkormányzat jogosulatlan támogatást vett igénybe annak összegét vissza kell fizetnie,
meghatározott mérték elérése illetve a fölött a jegybanki alapkamattal növelt összegben.

3. Helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása

A támogatások rendjét a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok
elıirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/2008.
(III. 5.) Korm. rendelet határozza meg.
Támogatási formák:
a.) HÖF-TEKI: területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztéseket finanszíroz a különbözı
szempontok szerint kedvezményezett térségekben, településeken, pl. Regenye, Rózsafa,
Tállya, ahol a munkanélküliség jelentısen meghaladja az országos átlagot. Több település
összefogásával megvalósított beruházások támogatása, pl. közterületek akadálymentesítése,
helyi közterületek, közbiztonság fejlesztése, nem mőemlék közfürdık fejlesztése,
közterületi ivókutak, zajvédı gátak, fasorok, kialakítása, felújítása stb.
b.) HÖF-CÉDE: önkormányzati fejlesztések vissza nem térítendı támogatása területi
kötöttség nélkül, pl. zöldterületek rekreációs célú megújítása, köztéri játszóterek bıvítése,
felújítása, természetes partfalak, pincék veszélyelhárítása,
c.) Decentralizált vis maior keret,
d.) Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának
113
 támogatása (TEUT): a támogatott közutak az önkormányzatok törzsvagyonába tartoznak.
A támogatás összege az elfogadott felújítási költség 50%-a, illetve kedvezményezett
településeken 58%.

Fejlesztési célú központosított elıirányzatok

Az adott évi költségvetési törvény mellékletben nevesíti a központosított elıirányzatokat,
amelynek egy része fejlesztési célt szolgál.
A 2009. évben az 5. melléklet szerint fejlesztési célú központosított elıirányzat, pl. lakossági
közmőfejlesztés támogatása, kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása, belterületi
utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása, az alapfokú mővészetoktatás támogatása, az
esélyegyenlıséget, felzárkóztatást segítı támogatások, a kistelepülési iskolák és a körjegyzıségek
tárgyi feltételeinek javítása, teljesítmény-motivációs alap, közösségi buszok beszerzése stb.
A fejlesztési célú központosított elıirányzatokat pályázati úton lehet igényelni. A pályázatok
elbírálása részben központosított, más része decentralizált. A centralizált programok esetében a
szakminisztériumok, míg a decentralizált programok esetében a regionális fejlesztési tanácsok
hozzák meg a támogatásról szóló döntéseket.

Kiemelésre méltó támogatás az európai uniós, valamint hazai fejlesztési pályázatok forrás-
kiegészítı támogatása. Az elnyert támogatás ígérvénye akkor realizálható, ha az önkormányzat
elnyeri az EU támogatást.

V. Pályázattal elnyert pénzügyi források

A helyi önkormányzatok és társulásaik pályázatot nyújthatnak be a fejezeti kezeléső
elıirányzatokból, az elkülönített állami pénzalapokból, az EU költségvetésébıl és az Európai
Gazdasági Térségbıl származó, EU támogatásokat kibıvítı forrásokból megvalósítható fejlesztési
célokra.

Támogatások az EU költségvetésébıl
A helyi önkormányzatok számára számos pályázati lehetıséget nyújtanak az EU költségvetésébıl
(Strukturális Alapok, Kohéziós Alapok) érkezı támogatások és az EU-s támogatások pl. a Nemzeti
Fejlesztési Terv-2 (NFT-2) EU támogatási programjai, egyéb, költségvetési törvényi elıirányzatok
között szereplı EU támogatások pl. Schengeni Alap támogatásai, INTERREG III/A. EQUAL,
Közösségi Kezdeményezések támogatásai, Európa Területi Együttmőködés és egyéb, különféle
nemzetközi támogatási programok.

A költségvetési törvény elıirányzatai között nem szereplı támogatások pl. INTERREG III/B III/C
kívüli támogatások, EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs tevékenységére.

A helyi önkormányzatok és társulásaik együttmőködve, pénzügyi forrásaik és szakértelmük

koncentrálásával, aktív pályázatfigyelı rendszer mőködtetésével használhatják fel az EU
támogatások és EU-s források nyújtotta lehetıségeket.

VI. Bankhitel, kötvénykibocsátás

A helyi önkormányzatok mőködési és felhalmozási hiányuk átmeneti és tartós finanszírozása
érdekében bankhitelt vehetnek fel és kötvényt bocsáthatnak ki. A pályázatokhoz szükséges önerıt,
közbeszerzési eljárásokban szereplı beszerzések pénzügyi fedezetét gyakran hitellel illetve
kötvénykibocsátással, pályázati pénzek felhasználásával biztosítják.

114
5.5.4. A többcélú kistérségi társulás támogatási rendszere
5.5.4.1. Felhasználási kötöttséggel járó kiegészítı jellegő normatív támogatás

Az Országgyőlés felhasználási kötöttséggel járó kiegészítı jellegő normatív állami támogatást

állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére. A nyolcféle
feladathoz igénybe vehetı támogatás mértékét és feltételeit a költségvetési törvény 8. számú
melléklete tartalmazza. Az egyes támogatások jellemzıen létszámalapúak. Feladatok: általános
feladatok, közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti
gondozása, gyermekjóléti alapszolgáltatási, mozgó könyvtári, belsı ellenırzési.

5.5.4.2. A többcélú kistérségek támogatása

A többcélú kistérségek normatív, kötött felhasználású támogatását részletezi a 2009. évi
költségvetési törvény 8. mellékletének IV. pontja. A törvény meghatározza a támogatások
jogcímeit, az igénybevétel általános és részletes feltételeit. A költségvetési törvény a 47
leghátrányosabb helyzető kistérség felzárkóztatására 5.85 milliárd Ft támogatást irányoz elı 2009-
ben. Az 5,85 milliárd Ft kizárólag ezekben a kistérségekben használható fel pl. a helyi
önkormányzatok alapfeladatainak ellátása között meglévı színvonalbeli különbségek csökkentése
érdekében a bel- és külterületen megvalósuló humán-infrastruktúra, illetve termelı infrastruktúra
fejlesztéséhez.

Forrás:
– A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérıl szóló 2008. évi CII. törvény,
– a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció
elveirıl, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerérıl,
– a 311/2007. Korm. r. a kedvezményezett térségek besorolásáról,
– a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elıirányzatai,
valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/2008. (III. 5.)
Korm. rendelet

115
 6. Az alapok gazdálkodásának sajátosságai
Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai gazdálkodása,
felhasználása éves költségvetés alapján történik. Kincstári körhöz tartozó kincstári ügyfelek, ennek
megfelelıen kincstári költségvetéssel is rendelkeznek.
Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok:
– pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel,
– kezességet nem vállalhatnak,
– értékpapírt nem vásárolhatnak,
– váltót nem bocsáthatnak ki, illetve nem fogadhatnak el,
– kötvényt nem bocsáthatnak ki,
– pénzügyi lízing és faktoring szerzıdést nem köthetnek.

6.1. Az elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli
forrásokból finanszírozó olyan alapok, amelyek mőködésének jellege az államháztartáson belül
elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg
kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrását, a teljesíthetı kiadások körét, meg kell jelölni
az alapkezelı szervét, az alap feletti rendelkezésre jogosult, felhasználásért felelıs minisztert.

Az elkülönített állami pénzalapok

Munkaerı Központi Wesselényi Kutatási és Szülıföld Nemzeti

-piaci Nukleáris Miklós Ár- és Technológiai Alap Kulturális
Alap Pénzügyi Belvízvédelmi Innovációs Alap Alap
Alap Kártalanítási
Alap

Az elkülönített állami pénzalap saját költségvetése alapján gazdálkodik. Költségvetését és az annak

végrehajtásáról szóló zárszámadást az Országgyőlés törvényben fogadja el. A zárszámadás alapját
képezı éves költségvetési beszámolót könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni.

A Munkaerı-piaci Alap
Az Alapot a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény hozta létre, feladata a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer
fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével kapcsolatos
tevékenység ellátása. Fıbb feladatai: a munkanélküli ellátások biztosítása, a munkaerı
alkalmazkodásának, a munkanélküliek munkához jutásának támogatása, a felszámolás alatt álló
gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elısegítése, a képzési rendszer
fejlesztésének támogatása, a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának
elısegítése stb.

116
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
Az Alap célja a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, a kiégett üzemanyag végleges,
illetve átmeneti elhelyezésére tárolók kialakítása, üzemeltetése, nukleáris létesítmények
leszerelésének (lebontásának) finanszírozása.

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

Az Országgyőlés a 2003. évi LVIII. törvénnyel hozta létre. Az Alap célja az ár- és belvízkárok
megtérítésében való önkéntes részvétel ösztönzése, a veszélyeztetett területeken lakóingatlannal
rendelkezı, az Alap részére szerzıdés alapján befizetést teljesítı természetes személyek
kártalanítása.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Az Alapot a 2003. évi XC. törvény hozta létre, a kutatás-fejlesztés, valamint a technológiai
innováció állami támogatására.

A Szülıföld Alap
Az Alapot a 2005. évi II. törvénnyel hozta létre az Országgyőlés, célja, hogy támogassa a határon
túli magyarság szülıföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és
kultúrájának megırzését, továbbfejlesztését, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú
kapcsolatának fenntartása és erısítése érdekében.

A Nemzeti Kulturális Alap

Célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozása, megırzése, valamint hazai és határon túli
terjesztésének támogatása.

Az alapokhoz rendelt források:

• befizetési kötelezettségek (Központi Nukleáris Pénzügyi Alap),
• járulékok (Munkaerı-piaci Alap; Nemzeti Kulturális Alap; Kutatási és Technológiai
Innovációs Alap, pl. munkaadói, munkavállalói járulék, kulturális járulék, innovációs járulék),
• költségvetési támogatások (Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap;
Szülıföld Alap),
• adományok, díjak, önkéntes nem rendszeres befizetések (pl. Szülıföld Alap).

6.2. Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodása

Az alap - bevételeit és kiadásait az alap mőködésérıl szóló törvényben meghatározott
jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott - költségvetését és zárszámadását a
költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részeként az Országgyőlés hagyja jóvá.

Az alap Országgyőlés által megállapított kiadási elıirányzatai akkor módosíthatóak, ha a bevételi

elıirányzatok túlteljesítése, illetve - amennyiben törvény az alap maradványának felülvizsgálatáról
és jóváhagyásáról másként nem rendelkezik - a felülvizsgált és jóváhagyott elızı évi maradványok
erre fedezetet biztosítanak. Bevétel-elmaradás esetén az elıirányzatokat csökkenteni kell.

A miniszter az alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevétel-elıírási, szerzıdéskötési,

utalványozási, ellenırzési, államháztartási információszolgáltatási és beszámolási feladatainak
ellátásával kizárólag központi költségvetési szervet vagy kivételesen köztestületet bízhat meg. Az
alrendszer szakmai feladatait megvalósító saját intézményrendszerrel nem rendelkezik. Az alapot
kezelı központi költségvetési szerv vezetıjét fı szabályként a miniszter nevezi ki és menti fel,
gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az alap mőködtetésének kiadásait az alap finanszírozhatja. Az

117
alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható.

Az elkülönített állami pénzalap kincstári költségvetését az alap mőködésérıl szóló törvényben

meghatározott bevételi és kiadási jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapított
elıirányzatok feltüntetésével az alapkezelınek kell elkészíteni január 20-áig. Az elkülönített állami
pénzalap kezelıje január 20-áig elkészíti az alap elemi költségvetését, és jóváhagyásra az alap felett
rendelkezı szervhez február 10-éig nyújtja be. Az alap elemi költségvetése tartalmazza:
• a kiadásokat és bevételeket az alap mőködését szabályozó törvényben meghatározott
jogcímenként, szakfeladatrend szerinti tevékenységenként a költségvetési törvényben
megállapított elıirányzatok keretei között, valamint azokat részletezve;
• a kiadásokat és a bevételeket a közgazdasági osztályozásnak megfelelı bontásban, részletes
elıirányzatonként;
• az alap költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét.

Az alap költségvetési tervezeteihez és az elfogadott költségvetéséhez szöveges indokolást kell

mellékelni, amelyben az egyes elıirányzatok megalapozottságát kell indokolni.

Az alap gazdálkodásáról az alappal rendelkezı miniszter éves költségvetési beszámolót és

mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. A hitelesített
beszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevıszéknek. A könyvvizsgálatok
eredményérıl a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyőlést.
A könyvvizsgálót - az Állami Számvevıszék elnökének javaslata ismeretében - az alappal
rendelkezı miniszter bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az alapok kezelésével kapcsolatos
kiadások között kell elszámolni.

Az alap terhére - ha törvény másként nem rendelkezik - alapítvány, egyházi jogi személy,
társadalmi szervezet, közalapítvány, köztestület, gazdasági társaság - kivéve az alap
pénzeszközeibıl finanszírozott központi költségvetési szervek átalakítását ezen szervezeti formák
valamelyikévé - nem alapítható, illetve gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhetı. Ezen
szervezetek számára eseti, egyedi támogatás kizárólag az alap rendeltetése szerinti konkrét feladat
megvalósítására adható.

6.3. A társadalombiztosítás alrendszer

Hazánkban a társadalombiztosítási alrendszer része az állami költségvetésnek, de a központi
költségvetéstıl elkülönülten mőködik. A társadalombiztosítás a társadalom közös biztosítási és
szolidaritási elvek alapján mőködı kockázatvállaláson alapuló kötelezı biztosítási rendszere.

6.3.1. A társadalombiztosítási alrendszer felépítése

• A nyugdíjbiztosítási alap célja az öregségi és rokkant nyugdíjak fedezetének biztosítása. Az

ellátás és a mőködés fedezetét a munkáltatók és munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulék,
a központi költségvetés hozzájárulása, a mőködési bevételek és egyéb bevételek biztosítják. A
kiadásokat ennek megfelelıen a célra fordított (ellátási) kiadások és a mőködést biztosító
kiadások jelentik. A nyugdíjbiztosítási alap kezelıje az Országos Nyugdíjbiztosítási
Fıigazgatóság (ONYF).
• Az egészségbiztosítási alap célja a pénzbeli és természetbeli egészségbiztosítási
szolgáltatások nyújtása és meghatározott esetekben a rokkantsági nyugellátás. Bevételei a
munkáltatói és a biztosítottak által fizetett pénzbeli és természetbeli egészségbiztosítási
118
 járulék, az egészségügyi hozzájárulás és egyéb befizetési kötelezettségek. A kiadásokat az
ellátó rendszer kiadásai és a mőködést biztosító kiadások jelentik. Az E-alap kezelıje az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).

Az alrendszert a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási feladatokat ellátó pénzügyi alapok és

költségvetési szervek alkotják. A társadalombiztosítási alrendszer intézményesített, önálló
szervezeti kerettel rendelkezik.

6.3.2. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési

javaslata
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelıi a felügyelet ellátására kijelölt miniszterek
közremőködésével a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a pénzügyminiszter
tervezési tájékoztatójában foglaltak szerint alaponként és összevontan elkészítik a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tervezetét, számszaki és szöveges
indoklását, és megküldik a pénzügyminiszternek.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelıi a költségvetési javaslat összeállításakor

megtervezik mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek:
• a tevékenységükkel kapcsolatosak,
• jogszabályon alapulnak,
• szerzıdési, megállapodási kötelezettségen alapulnak,
• tapasztalatok alapján rendszeresen elıfordulnak.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelıi:

• megvizsgálják a szakmai koncepciók megvalósításához és az intézményi mőködéshez
rendelkezésre álló szervezeti, anyagi, személyi feltételeket, valamint azok bıvítésének, illetve
szőkítésének szükségességét, lehetıségeit,
• javaslatot dolgoznak ki a kiadásokat, illetve a bevételeket befolyásoló intézkedésekre,
• a bevételekrıl és a kiadásokról kiemelt elıirányzati részletezettséggel költségvetési javaslatot
készítenek.

A pénzügyminiszter a költségvetési tervezetet felülvizsgálja, és a felügyelet ellátására kijelölt

miniszterek közremőködésével, illetve az alapok kezelıinek bevonásával elkészíti a Kormány
részére benyújtásra kerülı társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslatát.
A költségvetési javaslatban az államháztartás más alrendszereitıl átvett pénzeszközöket az átadó
fejezet költségvetési javaslatával azonos összegben kell szerepeltetni.
A költségvetésrıl szóló törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyőlésnek tájékoztatásul be kell
mutatni a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan öt évre, a demográfiai
folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan ötven évre szóló elırejelzést.

119
6.3.3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kincstári és elemi
költségvetése
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elıirányzatairól az alapok kezelıinek kell készíteni
alaponként kincstári költségvetést, melynek tartalmaznia kell a nem társadalombiztosítási forrásból
teljesített ellátások megtérítéseit és kiadásait is.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelıi elemi költségvetést készítenek:

• az általuk kezelt alap (ellátási) költségvetésérıl,
• a központi hivatali és az igazgatási szervek, valamint a központi kezeléső elıirányzatok
intézményi (mőködési) költségvetésérıl,
• az alap (ellátási) és az intézményi (mőködési) költségvetést együttesen tartalmazó, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésérıl,
• közösen a két társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetésérıl.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja:

• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai ellátásainak fedezetére szolgáló bevételeket, mőködési
célú, továbbá a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket,
• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási kiadásait, vagyongazdálkodással és egyéb
kötelezettséggel járó kiadásokat, mőködésre fordított kiadásokat,
• a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését,
• a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét,
• a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra,

jogcímekre, elıirányzat-csoportokra és kiemelt elıirányzatokra tagozódik. Címként jelennek meg a
mőködési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, az
igazgatási szervek és a központi kezeléső elıirányzatok. Amennyiben a társadalombiztosítási
alrendszer bevételei elmaradnak a kiadások mögött, az állam - a központi költségvetés útján – a
bevétellel nem fedezett kiadások teljesítéséért mögöttes felelısséggel tartozik.

6.3.4. A társadalombiztosítási alapok felhasználása

A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap hiányának a központi költségvetés
terhére történı elszámolását a zárszámadásban kell rendezni.
• Ha a pénzügyi tervekbıl, az elırejelzésekbıl és a rendszer mőködésébıl megállapítható, hogy
az alapok bevételei - jelentıs hiányt felhalmozva - tartósan nem fedezik a várható kiadásokat,
a Kormánynak a társadalombiztosítás mőködési, ellátási és finanszírozási rendszerét módosító,
a bevételek és kiadások egyensúlyát helyreállító, a járulékok emelésével vagy egyes ellátások
mérséklésével járó javaslatot kell tennie az Országgyőlésnek
• Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves bevétele kisebb a teljesítendı kifizetések
összegénél, akkor a különbséget az állam a központi költségvetésben tervezett elıirányzatként
átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történı tényleges
kifizetésekre azonban a tényleges bevételek és kiadások alakulása függvényében kerülhet sor.
• A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló
zárszámadási javaslatát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolójának
könyvvizsgálói hitelesítését követıen fogadja el. A könyvvizsgáló díjazása a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai mőködési költségvetését terheli.
120
• A Kormány a hitelesített mérleget is tartalmazó beszámolót megküldi az Állami
Számvevıszéknek, a könyvvizsgálatok eredményérıl a zárszámadás keretében tájékoztatja az
Országgyőlést.
• A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási fıösszegük legfeljebb
1%-ának megfelelı tartalék képezhetı.

6.3.5. Az elıirányzatok módosítása

Az elıirányzatok módosítására a társadalombiztosítás költségvetése vonatkozásában az
Országgyőlés, a Kormány, a felügyeleti szerv, valamint a (társadalombiztosítási) költségvetési
szerv jogosult.

Elıirányzat módosítása nélkül teljesíthetı kiadások

A társadalombiztosítási kiadások jelentıs része automatikusan ható, azaz amennyiben növekszik,
pl. a családi támogatásokra, az öregségi nyugdíjra, a fogászati ellátásra jogosultak köre, növekszik
a kiadás is. Ezen kiadások körét az éves költségvetési törvény tartalmazza.

Az Országgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó elıirányzat módosítások

Az Országgyőlés a költségvetési törvényben nevesíti azokat az elıirányzatokat, amelyek
módosítását saját hatáskörben fenntartja. Az adott évi költségvetési törvényben megjelennek az
ellátások folyamatosságát biztosító, túl nem léphetı elıirányzatokhoz kapcsolódó sajátos
átcsoportosítási lehetıségek és jogosítványok is.

121
7. A költségvetési szervek jellemzıi
Az állami, önkormányzati feladatokat jellemzıen a költségvetési szervek látják el.

7.1. A költségvetési szerv fogalma

Ahogy a magángazdaság legjelentısebb gazdasági szervezetei a gazdasági társaságok, úgy az
államháztartási gazdálkodás legfontosabb szervei a költségvetési szervek. Az állami, illetve a helyi
önkormányzati feladatok ellátását döntı részben költségvetési szervek végzik. Az állami,
önkormányzati feladatokat ellátó intézmények – iskolák, szociális intézmények, kórházak,
könyvtárak, közhatalmi szervek, hatóságok – jellemzıen költségvetési szervi formában mőködnek.
A költségvetési szervek a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló [állami, kötelezı
és önként vállalt helyi önkormányzati, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati,
társadalombiztosítási, országos kisebbségi önkormányzati, köztestületi (a továbbiakban együtt:
állami)] feladataikat alaptevékenységként, külön jogszabályok elıírásai szerint látják el. A
költségvetési szerv az államháztartás egyik alapegysége. Jogi személy, amely jogi státuszát a
Magyar Államkincstár által vezetett közhiteles és nyilvános törzskönyvi nyilvántartásba történı
bejegyzéssel nyeri el. Feladatait jogszabály, határozat alapján alapító okiratban rögzített
illetékességi és mőködési körben feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel alaptevékenységként
végzi, nem haszonszerzés céljából. Az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági
irányítása, felügyelete alatt mőködik. A költségvetési szervek vezetıire széles körő felelısség hárul
a gazdálkodással kapcsolatban (felelısek pl. az alaptevékenység megfelelı ellátásáért, a vagyon
rendeltetésszerő használatáért, a tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettség
teljesítéséért, a számviteli rendért, a belsı kontroll megszervezéséért és mőködtetéséért.)

A regisztrált gazdasági szervezetek száma 2006-2008. években36

2006. 2007. 2008.
Gazdálkodási forma
december 31. december 31. december 31.
Társas vállalkozás 513 750 531 109 561 424
ebbıl: gazdasági társaság 471 247 487 082 515 369
Egyéni vállalkozás 670 203 702 595 1 000 022
ebbıl: vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı 434601 425950 400308
Vállalkozás összesen 1 183 953 1 233 704 1 561 446
Költségvetési szerv 15 129 14 054 13 674
Nonprofit szervezet 76 864 77 751 79 062
MRP-szervezet 130 126 117
Összesen 1 276 076 1 325 635 1 654 299

36
Forrás: KSH: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl3_02_01ic.html

122
7.2 A költségvetési szerv bevételei
A költségvetési szerv tevékenységét a következı forrásokból látja el:

a.) Támogatás, amely:

– a központi költségvetésbıl;
– a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjaiból;
– a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a települési, illetve területi
kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat - mint irányító szerv –
költségvetésébıl származik.

b.) Támogatásértékő bevétel, amely:

− a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból,
− a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a központi költségvetésbıl,
− az elkülönített állami pénzalapból,
− nem támogatásnak minısülı bevételként a helyi önkormányzattól (többcélú kistérségi társulástól,
települési, illetve területi kisebbségi önkormányzattól, országos kisebbségi önkormányzattól),
− az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására programonként,
intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként nyitott pénzforgalmi lebonyolítási
számlán lévı pénzeszközbıl,
− a fejezeti kezeléső elıirányzat bevételeként elszámolható összegbıl,
− az elıirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülı elıirányzatokból,
− a helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, többcélú
kistérségi társulás részére központi költségvetési fejezet - kivéve a Helyi önkormányzatok
támogatásai fejezetet – elıirányzatából származik.
−
c.) Mőködési és felhalmozási bevétel, amely:
− hatósági jogkörhöz köthetı - a költségvetési szervet a külön jogszabályban meghatározott
mértékben megilletı - bevételekbıl (igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság),
− közszolgáltatási és vállalkozási bevételként a költségvetési szerv tevékenysége során keletkezı
mőködési és felhalmozási célú bevételbıl származik.
−
d.) Átvett pénzeszköz - ideértve az adományokat, segélyeket is -, amely államháztartáson
kívüli forrásból származik.

e.) Pénzügyi mőveletekbıl származó bevétel.

f.) Központi költségvetési szerv, fejezeti kezeléső elıirányzat, az államháztartás más

alrendszere maradványából átvett pénzeszközbıl származik.

g.) Pénzforgalom nélküli bevétel:

− pénzmaradvány,
− az elıirányzat-maradvány,
− a vállalkozási tevékenység tartaléka, eredménye.

7.3. A költségvetési szervek feladatai

A költségvetési szervek:
– alaptevékenységet,
– kiegészítı tevékenységet,
123
 – kisegítı tevékenységet,
– vállalkozási tevékenységet végeznek.

A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint

az irányító szerv a Pénzügyminisztérium által kiadott államháztartási szakágazati rendben
meghatározott szakágazatba sorolja be. A költségvetési szerv alap-, kiegészítı, kisegítı és
vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatrend szerint - szakfeladat számmal és
megnevezéssel - kell meghatározni.

12. Példa szakfeladatrend szerinti besorolásra

1. Közhatalmi feladat
8423 Igazságügy, bíróság
84232 Bírósági tevékenység
842321 Igazságszolgáltatási tevékenység
842322 Cégbírósági tevékenység
84233 Ügyészségi tevékenység
842331 Ügyészségi tevékenység
832332 Katonai ügyészségi tevékenység

2. Közszolgáltató feladat
932 Egyéb szórakoztatás, szabadidı tevékenység
9321Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység
932101Vásári szórakoztatás
932102 Vidámpark üzemeltetése
932103 Nosztalgiavasutak üzemeltetése
93219 Egyéb szórakoztató létesítmény üzemeltetése

Alaptevékenység

Az állami feladatként ellátott alaptevékenység, amely szakmai alapfeladatként kerül rögzítésre a

költségvetési szerv alapító okiratában.
Az alaptevékenység minısülhet:
• közhatalom gyakorlásának, pl. jogalkotási, jogszabály-elıkészítési, alkotmány-bíráskodási,
igazság-szolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi igazgatási,
igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenırzési,
számvevıszéki és kormányzati szintő belsı ellenırzési tevékenység gyakorlása, továbbá
államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása
(döntés),
• közszolgáltatások ellátása, amelyeket jellemzıen az ágazati törvények határoznak meg és igen
sokszínőek pl. egészségügyi, szociális, oktatási, kutatási, kulturális, sport. Közszolgáltatás:
államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy
számára végzett, jogszabályban meghatározott, a közfeladat-ellátás körébe tartozó szolgáltatás,
amely nem jár közhatalom gyakorlásával.

Az alaptevékenység jellemzıi

• Non-profit jellegő.
• Az alaptevékenység folytatásának személyi, tárgyi, pénzügyi, szervezeti feltételeit törvények
és törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendeletek, szaktörvények, ágazati miniszteri
rendeletek írják elı.
• Ellátási kötelezettség és a készenléti jelleg. Az alaptevékenységben foglalt feladatokat a
költségvetési szervek kötelesek elvégezni. Meghatározott feladatok ellátására akkor is készen
kell állni, ha nem jelentkezik rá igény, pl. honvédelem, mentıszolgálat, árvízvédelem,
124
 ügyfélszolgálat.
• Az alaptevékenység közhatalmi, szolgáltatási és vállalkozási bevétellel, támogatásértékő
bevétellel, átvett pénzeszközzel, és egyéb bevétellel nem fedezett kiadásait a felügyeleti szerv
révén nyújtott támogatás finanszírozza.
• Az államháztartás alrendszerébıl származó támogatás, támogatásértékő bevétel és
visszatartható hatósági bevétel csak alaptevékenységre tervezhetı és használható fel.

Kiegészítı tevékenység

A költségvetési szervek kiegészítı tevékenysége szorosan az alaptevékenységhez kapcsolódik. A

költségvetési szerv által nyújtott szolgáltatást kiegészítı tevékenységnek kell minısíteni, ha az az
alaptevékenységével megegyezı, de más jogi személy vagy természetes személy számára nem
kötelezıen és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, mely az alaptevékenység ellátására
létrehozott kapacitás jobb kihasználását célozza. Fontos különbség azonban az, hogy ezt a feladatot
a költségvetési szerv a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül,
támogatáson kívüli forrásból köteles fedezni.

Kisegítı tevékenység

A költségvetési szerv kisegítı tevékenységének kell tekinteni a nem kötelezıen és nem

haszonszerzés céljából az államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy
számára végzett tevékenységet, ha az az alaptevékenységétıl eltérı, és célja alaptevékenység
ellátására létrehozott kapacitás fokozott kihasználása.

A kiegészítı, kisegítı tevékenységek közös jellemzıi:

• Céljuk a rendelkezésre álló kapacitás fokozott kihasználásával az alaptevékenység pénzügyi
forrásainak és a szolgáltatásnak a bıvítése.
• Non-profit tevékenység, célja nem a nyereségszerzés.
• Elért bevételének fedeznie kell a tevékenység érdekében felmerült közvetlen kiadásokat és
lehetıleg a közvetett kiadások arányos részét.
• A kiegészítı, kisegítı tevékenység szerzıdéskötésének a rendjét, tervezését, kalkulációját,
érdekeltségi, ellenırzési, elszámolási rendszerét, kapcsolatát az alaptevékenységgel külön
szabályzatban kell rögzíteni, részben a jogszabályi elıírás, részben a felügyeleti szerv által
meghatározott szempontok, részben a költségvetési szerv vezetıjének döntése alapján.
• Nem hátráltathatják az alaptevékenység ellátását.

Eltérés a kiegészítı és a kisegítı tevékenység között:

• A kiegészítı tevékenység azonos az alaptevékenységgel pl. közoktatás, étkeztetés.
• A kisegítı tevékenység az alaptevékenységtıl eltérı pl. bérbeadás.
• A kisegítı tevékenységet az államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy
veszi igénybe.
• A kisegítı tevékenység mértékét (a költségvetési szerv kiadásán belüli arányát) az alapító
okiratban kell meghatározni.

Vállalkozási tevékenység

A költségvetési szervek vállalkozási tevékenységet is végezhetnek. A vállalkozási tevékenységet

rendszeresen, üzletszerően (piaci alapon) bevételek és nyereség elérése érdekében a kapacitásaik
kihasználása, az alaptevékenység feltétel-rendszerének jobbítása, bıvítése érdekében végzik. A
gazdálkodásban a tevékenység kapcsán megjelenik a piaci koordinációs mechanizmus. Jelenléte
azonban felemás, melynek oka, hogy a költségvetési szervek nem vállalkozási céllal jöttek létre,
125
nem tulajdonosai a vagyonnak. A vállalkozást is állami, önkormányzati, köztestületi tulajdonban
lévı vagyon felhasználásával végzik, alacsony személyes kockázattal.

Folytatására vonatkozó fıbb elıírások:

• Nem mehet az alaptevékenység rovására, nem akadályozhatja az alaptevékenységgel
kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.
• Folyó évi kiadásait a tevékenység bevételének és az elızı év(ek) vállalkozási tartalékának
fedeznie kell.
• Támogatás és támogatás értékő bevétel, visszatartott hatósági bevétel, valamint költségvetési
szerv, fejezeti kezeléső elıirányzat, az államháztartás más alrendszere maradványából átvett
pénzeszköz finanszírozásához nem használható fel.
• Tervezéskor az elemi költségvetésben elkülönítetten kell szerepeltetni, a tevékenység
bevételeinek és kiadásainak a nyereséget megjelenítı tartalékokkal együtt egyensúlyban kell
lenniük.
• A vállalkozási tevékenység folyó évi bevételébıl (kivéve a tevékenység megkezdésének évét)
nem számolható el felhalmozási kiadás pl. beruházás, tárgyi eszköz felújítása. Az
államháztartáson kívülrıl átvett pénzeszközbıl finanszírozható felhalmozási kiadás abban az
esetben, ha a szerzıdésben finanszírozási célként szerepel. Egyéb esetekben felhalmozási
kiadást a vállalkozási tartalékból lehet fizetni.

7.4. A költségvetési szervek csoportosítása

A csoportosítás szempontja Megnevezés
1. Alapító szerint (államháztartási • központi költségvetési szerv,
alrendszerhez való tartozás) • társadalombiztosítási költségvetési szerv,
• helyi önkormányzati,
• települési és területi kisebbségi önkormányzati
költségvetési szerv,
• országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv
köztestületi költségvetési szerv
2. Tevékenysége szerint • közhatalmi,
• közszolgáltató
3. Elıirányzatai feletti rendelkezési • teljes jogkörrel rendelkezı,
jogosultság • részjogkörrel rendelkezı
4. A feladatellátáshoz gyakorolt • önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv,
funkciók szerint • önállóan mőködı költségvetési szerv
5. Pénzellátás, pénzgazdálkodás • kincstári körhöz tartozó költségvetési szerv,
módja • kincstári körön kívüli költségvetési szerv

Az alaptevékenység szerinti besorolás

Közhatalmi költségvetési szerv

Közhatalmi az a költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi
jogosítvánnyal ruház fel, vagy annak gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve
amelynek közhatalom gyakorlásában kell közremőködnie. Kizárólag közhatalmi költségvetési
szervként sorolható be az alaptevékenységeként alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási,
ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, jogszabály-elıkészítési, számvevıszéki

126
ellenırzési, kormányzati szintő belsı ellenırzési tevékenységet végzı, valamint az
önkormányzati hivatalok.

Közszolgáltató költségvetési szerv

A közszolgáltató szerveknek a költségvetési szervek jogállásáról rendelkezı törvény több típusát
különbözteti meg
• közintézmény: az alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési, felnıttképzési, szociális,
gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyőjteményi, közmővelıdési, vagy a közintézet
feladatköréhez nem tartozó szellemi közszolgáltatást, illetve gazdasági, pénzügyi, mőszaki
ellátást végzı költségvetési szerv,
• közintézet: az alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsıoktatási, tudományos kutatási,
fejlesztési, mővészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagy
informatikai közszolgáltatást végzı költségvetési szerv, illetve a külön törvényben
meghatározott közgyőjtemény,
• vállalkozó közintézet: azon költségvetési szerv, amely - az alaptevékenységébe tartozó -
egészségügyi, felsıoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy mővészeti közszolgáltatást
külön törvényben meghatározott részletes feltételek alapján úgy végzi, hogy
− törvényben meghatározottan államháztartásból származó bevételbıl, illetve
államháztartáson kívüli eredető közszolgáltatási és vállalkozási bevételbıl gazdálkodik,
− az adott közszolgáltatást igénybevevık számára biztosított az ellátók közötti szabad vagy
részben korlátozott választás lehetısége,
− az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét - a költségvetési szervet vagy
a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó más szervet megilletı - díj, hozzájárulás, járulék,
vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztosítja,
− a fenti bevételeken kívül - pénzben kifejezhetı és mérhetı teljesítmény szerinti -
költségszintő forrásellátást szolgáló normatív jellegő finanszírozásban részesülhet
teljesítményterv szerint, vagy az irányító, illetıleg a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó
szervvel kötött feladatellátási, illetıleg finanszírozási megállapodás alapján,
• közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai
(technikai) jellegő szolgáltatást, településgazdálkodási, -üzemeltetési, mőszaki szolgáltatást,
vagy a fogvatartottak foglalkoztatását végzı költségvetési szerv.

Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közhatalmi költségvetési szervhez

közhatalmi tevékenységen túl, kiegészítı jelleggel, közszolgáltatás végzésére is feljogosíthat,
illetve központi közszolgáltató költségvetési szervet meghatározott közhatalmi jogokkal is
felruházhat, valamint ilyen jogok gyakorlására közjogi kötelezettséget is megállapíthat.

Feladatellátási megállapodás
Az év közben elvégzendı és a költségvetésében elıre nem tervezett közszolgáltatás ellátására az
irányító szervvel, illetve más államháztartáson belüli szervezettel a központi költségvetési szerv
köteles feladatellátási megállapodást kötni. A vállalkozó közintézet és a közüzem valamennyi
közszolgáltatás ellátására ilyet köt a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel. Amennyiben
az irányító szerv nem azonos a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel, a vállalkozó
közintézet, a közüzem az utóbbi szervvel feladatellátási (finanszírozási) megállapodást köteles
kötni. Ha kizárólag feladatellátási (finanszírozási) megállapodás alapján jut forráshoz a vállalkozó
közintézet vagy a közüzem, abban az esetben nem kell teljesítménytervet készíteni. A
feladatellátási megállapodás kötelezettségvállalásnak minısül.

127
A feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerinti tagolás

Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv

A költségvetési szervet az alapító szervnek kell besorolnia. Az önállóan mőködı és gazdálkodó
költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelıssége
van. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy ezen belül kormányrendeletben foglaltak
szerint gondoskodik fizikai (technikai) segítı feladatai ellátásáról, illetve rendelkezhet pénzügyi és
számviteli szervezeti egységgel. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérıen nem rendelkezik,
önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv a központi költségvetési szerv irányító szerve,
a középirányító szerv, a kormányhivatala központi hivatal, az önkormányzati hivatal, az országos
területi hálózattal rendelkezı költségvetési szerv központi szerve, pl. Nemzeti Közlekedési
Hatóság a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, és az, amelyet az alapító vagy az
irányító (felügyeleti szerv) annak sorol be. A besorolás során az irányító szerv mérlegeli az
ellátottak számát, a szolgáltatás iránt megnyilvánuló kereslet nagyságát, a feladatkör, a szakmai
tevékenység, a gazdálkodási feladatok összetettségét, terjedelmét, a szervezeti felépítés
tagozódását, a foglalkoztatottak számát, a feladatellátás területi illetékességét.

Önállóan mőködı költségvetési szerv

Az önállóan mőködı költségvetési szerv elsısorban szakmai célú költségvetési keretekkel
rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelısséggel bír. A
szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel)
rendelkezik, ezen kívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is - e célt szolgáló
külön szervezeti egység nélkül - elláthat. E funkciók szolgáltatás-vásárlással vagy más
költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók. Az önállóan mőködı költségvetési
szerv besorolásával egyidejőleg az irányító (felügyeleti) szerv kijelöli azt az önállóan mőködı és
gazdálkodó költségvetési szervet, amely az önállóan mőködı költségvetési szerv meghatározott
szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységeit, különösen: pénzügyi-gazdasági feladatait
ellátja. Az önállóan mőködı és gazdálkodó, és az önállóan mőködı költségvetési szerv írásban
köteles megállapodni egymással a munkamegosztás és felelısségvállalás rendjében A
megállapodás kiterjed a tervezés, a pénzkezelés, az elıirányzat-felhasználás, a kincstári körön
kívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás,
az információáramlás, -szolgáltatás, a FEUVE, (folyamatba épített elızetes, utólagos és vezetıi
ellenırzés) rendjére. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a mőködtetés, a tárgyi eszköz
felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket az
önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok,
amelyeket az önállóan mőködı költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el. A
megállapodást az irányító (felügyeleti) szerv hagyja jóvá.

A jogi személyiségő szervezeti egység

Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szervezeti egysége jól elkülöníthetı
feladatellátási, hatásköri önállóságának mérlegelésével jogi személyiséggel felruházható. A
gazdasági szervezet jogi személyiséggel nem ruházható fel.
A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkezı jogszabály (határozat) vagy más jogszabály a jogi
személyiségő szervezeti egység képviseletére vonatkozó jogokat korlátozhatja, valamint a
képviseleti jogok gyakorlására feltételeket, így különösen a kötelezettségvállalások tekintetében
ellenjegyzési jogot írhat elı.

Az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság

128
A költségvetési szervek, azok szervezetei az irányító (felügyeleti) szerv döntése alapján lehetnek
teljes jogkörrel, illetve részjogkörrel rendelkezı költségvetési szervek, illetve az önállóan mőködı
és gazdálkodó részjogkörő költségvetési egységei.

• Teljes jogkörrel rendelkezik:

− Az az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv, amely a saját elıirányzatai,
valamint a hozzá rendelt, részjogkörrel rendelkezı, önállóan mőködı meghatározott
elıirányzatai felett rendelkezni jogosult. Ezeket az elıirányzatokat az irányító jelöli ki.
− Az az önállóan mőködı költségvetési szerv, amely valamennyi elıirányzata felett
rendelkezési jogosultsággal bír.
• Részjogkörrel rendelkezik az a költségvetési szerv, amelynek egyes - irányító szerv által
megállapított - mőködési kiadásai és bevételei elıirányzatát más önállóan mőködı és
gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, vagy azokkal más önállóan
gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezik. Ez a besorolás a költségvetési szerv jogi
személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti

Pénzellátás, pénzgazdálkodás módja

• Kincstári ügyfél
A központi költségvetési szervek tevékenységüket a Magyar Államkincstárnál vezetett
elıirányzat-felhasználási kereteik segítségével látják el, melyet rendelkezésük alapján két
központi költségvetési szerv között általában átvezetéssel, míg a kincstári körbe nem tartozók
felé átutalással teljesítik. A központi költségvetési szervek közül kincstári ügyfél a kincstári
költségvetéssel rendelkezı önállóan mőködı és gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkezı,
valamint az - irányító szerv döntése szerint – önállóan mőködı teljes vagy részjogkörrel
rendelkezı költségvetési szerv. A kincstári költségvetéssel nem rendelkezı teljes vagy
részjogkörrel rendelkezı önállóan mőködı költségvetési szerv, valamint a részjogkörő
költségvetési egység jogszabály rendelkezése vagy az irányító szerv döntése szerint lehet
kincstári ügyfél.
• Nem kincstári ügyfél
Tevékenységüket hitelintézetnél vezetett számlák segítségével látják el. Az önkormányzati
alrendszerbe tartozó költségvetési szervek végzik így feladataikat: önkormányzatok, többcélú
kistérségi társaságok, országos kisebbségi önkormányzatok, illetve felügyeletük alá tartozó
költségvetési szervek. A központi alrendszerben nem kincstári ügyfelek a kincstári körbe
tartozó, önállóan mőködı költségvetési szerv, illetve a részjogkörő költségvetési egység
jogszabály vagy az irányító döntése alapján.

Kérdés: Önálló ajánlatkérınek minısülı, önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv

beszerzéseit egybe kell-e számítani a felügyeleti szervének beszerzéseivel?37

Az önálló ajánlatkérınek minısülı szervezeteknek – a Kbt. szempontjából – külön kell

meghatározniuk, illetıleg az egybeszámítási kötelezettség szempontjából figyelembe venniük
a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzéseiket.

Amennyiben tehát az önállóan mőködı költségvetési szerv a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik,
az adott szervezet a saját beszerzései vonatkozásában köteles vizsgálni azoknak a Kbt. tárgyi
hatálya alá tartozását, illetve a Kbt. 40. §-a szerinti egybeszámítási feltételek fennállását. A
beszerzések becsült értékének megállapítását, illetıleg az egybeszámítási szabályok
alkalmazását minden esetben az adott ajánlatkérı vonatkozásában, az általa megvalósított
beszerzések tekintetében kell megvizsgálni.
37
Forrás: www.kozbeszerzés.hu

129
7.5. A költségvetési szervek gazdálkodása
A gazdálkodás magába foglalja a tervezéssel, az elıirányzat-felhasználással, a szerv hatáskörébe
tartozó elıirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, mőködtetéssel, beruházással, a
vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerı-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a
könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat.

7.5.1. A gazdasági szervezet

A költségvetési szervek gazdálkodását a gazdasági szervezet látja el. A gazdasági szervezet: a
költségvetési szerv(ek) mőködtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggı feladatok
teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan mőködéshez és
gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelıs, a gazdasági vezetı közvetlen vezetése
alá tartozó szervezeti egység. Jogi személyiséggel nem ruházható fel. Ellátja a költségvetési
szervhez rendelt más költségvetési szerv meghatározott feladatait is.

A gazdasági szervezet felépítését, az általa, illetve a más, külsı szervezet által végzendı részletes
feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és mőködési szabályzatában kell rögzíteni. Ügyrendet
is kell készíteni, amely részletesen tartalmazza a gazdasági szervezet által ellátandó feladatokat, a
vezetık és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelıs alkalmazottak feladat- és
hatáskörét, felelısségi körét, a helyettesítés rendjét, a belsı (szerven belüli) és külsı
kapcsolattartás módját.

A gazdasági vezetı: a költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési,

végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenırzési feladatainak ellátásáért
felelıs személy. A gazdasági vezetınek jogszabályban meghatározott kivétellel, pénzügyi,
gazdasági szakirányú felsıfokú iskolai végzettséggel, vagy felsıfokú iskolai végzettséggel és
emellett legalább államháztartási (költségvetési) mérlegképes könyvelıi képesítéssel kell
rendelkeznie. A gazdasági vezetınek szerepelnie kell a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény
151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében (regisztrált mérlegképes könyvelı,
okleveles könyvvizsgáló) továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel
(igazolvánnyal). A gazdasági vezetı évente köteles a belsı kontroll rendszerek témakörben a
pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni, és a részvételt igazolni.

A gazdasági szervezet az üzemeltetéssel, fenntartással, mőködtetéssel, beruházással, a vagyon

hasznosításával kapcsolatos feladatokat elláthatja
• szolgáltatás megrendelésével az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon és
a felelısség átruházása nélkül,
• jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján más költségvetési szerv által.

7.5.2. A gazdálkodás gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi

követelménye
A költségvetési szervnek gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen kell mőködnie, pénzért
értéket kell adnia. A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség meghatározásánál tekintettel
kell lenni a közszféra sajátosságaira, ennek megfelelıen a költségvetési szervek jogállásáról szóló
törvény megadja ezen kategóriák értelmezését.

130
Gazdaságosság követelménye
Az erıforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás (vagy ráfordítás) az adott piaci és jogszabályi
körülmények között elérhetı legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan
elvárható minıség mellett.

Hatékonyság követelménye
A nyújtott szolgáltatások és elıállított termékek, valamint az ellátott feladat más eredménye
értékének (vagy az azokból származó bevételnek) és a felhasznált erıforrásokhoz kapcsolódó
kiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között
elérhetı legnagyobb legyen.

Eredményesség követelménye
A kitőzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve -
megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehetı
legkisebb mértékő legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezıbb a tervezettnél.

A felsorolt követelményeknek megfelelést segíti az értékelemzése módszere, amellyel pl.

pontosan meghatározható a funkció, ami megkönnyíti a szükséges és elégséges költségek
meghatározását, a felesleges funkciók és költségek elkerülését.

4. Esettanulmány
Értékelemzés alkalmazása idısek otthona – beruházási objektum megvalósításához38

Funkciócsaládfa
F= funkció

F1. Gondozott fogadást lehetıvé tesz

F1.1. Mentı- (és tőzoltó) autó fogadást lehetıvé tesz
F1.2. Gépkocsival megközelítést, közlekedést lehetıvé tesz
F1.3. Parkolóhelyeket biztosít
F1.4. Kerékpártárolást lehetıvé tesz
F1.5. Váróteret biztosít
F2. Gondozottak életfeltételeit biztosítja
F2.1. Életteret (szoba) biztosít
F2.1.1. Intimitást lehetıvé tesz
F2.1.1.1. Egyedüllétet lehetıvé tesz
F2.1.1.2. Házastársi környezetet biztosít
F2.1.1.3. Tartalék életteret biztosít
F2.1.2. Fekvıteret biztosít
F2.1.3. Társalgási, pihenési (ülı) teret biztosít
F2.1.4. Tárolóteret biztosít
F2.1.5. Tisztálkodást és WC használatot lehetıvé tesz
F2.1.5.1. Hideg- és melegvíz használatot biztosít (lakószobánként)
F2.1.5.2. Kézmosást, tusolást lehetıvé tesz (lakószobánként)
F2.1.5.3. Fekvıbetegek részére fürdést lehetıvé tesz (gondozási egységenként)
F2.2. Étkezést lehetıvé tesz (szobánként, gondozási egységenként)
F2.2.1. Élelmiszert hőt, tárol (elektromos hálózatot biztosít)
F2.2.2. Étel-melegítést lehetıvé tesz (elektromos hálózat) (teakonyha)
F2.2.3. Étkezési teret biztosít
38
Forrás: Fodor Árpád Értékelemzési Konferencia 2003.
131
 F2.2.4. Használatos eszközök mosogatását, tárolását lehetıvé teszi (teakonyha)
F2.3. Étkeztetést lehetıvé tesz (fıétkezések)
F2.3.1. Büfé teret biztosít
F2.3.2. Lakók és személyzet étkeztetését lehetıvé tesz
F2.3.2.1. Étkezési eszközeit tárolja
F2.3.2.2. Ételszállítást lehetıvé tesz
F2.3.2.2.1. Épületen belüli szállítást lehetıvé tesz
F2.3.2.2.1.1. Horizontális szállítást lehetıvé tesz
F2.3.2.2.1.2. Vertikális szállítást lehetıvé tesz
F2.3.2.2.2. Épületen kívüli szállítást lehetıvé tesz
F2.3.2.2.2.1. Kisadag szállítását lehetıvé teszi
F2.3.2.2.2.2. Nagy adag szállítását lehetıvé teszi
F2.3.2.2.3. Kiszállítási környezetet biztosít
F2.3.2.3. Tálalási helyet biztosít
F2.3.2.4. Étkezési teret biztosít
F2.3.2.5. Tárolási, mosogatási, öblögetési feltételeket biztosít
F2.3.3. Konyha-üzemelést biztosít
F2.3.3.1. Élelmiszer átvétel feltételeit lehetıvé teszi
F2.3.3.1.1. Átvételhez teret biztosít
F2.3.3.1.2. Tömegméréshez helyet biztosít
F2.3.3.2. Élelmiszer-tárolást, -hőtést lehetıvé tesz
F2.3.3.3. Konyhai eszközök tárolását lehetıvé teszi
F2.3.3.4. Élelmiszer elıkészítést lehetıvé tesz
F2.3.3.4.1. Hús elıkészítést lehetıvé tesz
F2.3.3.4.2. Zöldség elıkészítést lehetıvé tesz
F2.3.3.5. Konyha (fızési) teret biztosít
F2.3.3.6. Tárolási, mosogatási, öblögetési feltételeket biztosít
F2.3.3.7. Mosléktároláshoz teret biztosít
F2.4. Szabadlevegıs felüdülést lehetıvé tesz
F2.4.1. Sétafelületet biztosít
F2.4.2. Leülést lehetıvé tesz
F2.4.3. Aktív pihenést lehetıvé tesz
F2.4.4. Szabadidıs programokhoz teret biztosít
F2.5. Szórakozási lehetıséget biztosít (épületen belül)
F2.5.1. Közösségi tartózkodó teret biztosít
F2.5.2. Könyvtári helyiséget biztosít
F2.5.3. Rendezvények megtartásához feltételeket biztosít
F2.5.3.1. Rendezvényteret biztosít
F2.5.3.2. Eszközök tárolását lehetıvé teszi
F2.5.3.3. Tisztálkodást és WC használatot lehetıvé tesz (vendégszobában,
vendégváróban)
F2.6. Látogatók fogadásához feltételeket biztosít
F2.6.1. Látogatót, beteget tájékoztat, elirányít
F2.6.2. Látogatók fogadásához teret biztosít (intimitás)
F2.6.3. Kézmosást és WC használatot lehetıvé tesz
F2.6.4. Vendégek elszállásolásához teret biztosít
F2.7. Fodrászathoz, pedikőrhöz helyiséget és berendezést biztosít
F2.8. Vásárlást lehetıvé tesz
F2.9. Gondozási egységeket, csoportokat képez
F2.10. Orvosi ellátást lehetıvé tesz
F2.10.1. Váró-feltételeket biztosít
F2.10.1.1. Elkülönítést lehetıvé tesz
132
 F2.10.2. Rendelıi-kezelıi helyiséget biztosít
F2.10.3. Orvos-technológiai eszközöknek, berendezéseknek helyet biztosít
F2.10.4. Dokumentáció-tárolást lehetıvé tesz
F2.10.5. Higiéniai feltételeket biztosít
F2.10.5.1. Tisztálkodási lehetıséget biztosít
F2.10.5.2. WC használatot biztosít
F2.11. Fizikoterápiás kezelést lehetıvé tesz
F2.11.1. Helyiséget biztosít
F2.11.2. Eszközhasználat mőködési lehetıségeit biztosítja
F2.11.2.1. WC használatot biztosít
F2.12. Mentálhigiénés gondozást lehetıvé tesz
F2.12.1. Mentálhigiénés munkateret biztosít
F2.12.2. Helyiséget biztosít (intimitás)
F2.12.3. Dokumentáció tárolását lehetıvé teszi
F2.12.4. Eszköztárolást lehetıvé tesz
F2.12.5. WC használatot biztosít
F2.13. Dietetikus számára munkahelyet biztosít
F2.14. Gyógytornát lehetıvé tesz
F2.14.1. Csoportos foglalkozáshoz helyiséget biztosít
F2.14.2. Eszközök tárolását lehetıvé teszi
F2.14.3. WC használatot biztosít

7.5.3. A gazdálkodás tervszerősége

A költségvetési szervek gazdálkodásukat éves költségvetés alapján végzik, oly módon, hogy
rögzítettek (központi költségvetési körben), meghatározottak további két évre is a gazdálkodás
keretei, jórészt a feladatok ellátásának alapvetı feltételei is. Minden pénzmozgásról el kell
számolni, minden költségvetési bevétel és kiadás része a költségvetésnek. A kivételeket törvény
határozza meg pl. letéti pénzkezelés.
A költségvetés naptári évre szóló pénzügyi terv, amely tartalmazza a jóváhagyott költségvetési
bevételeket és költségvetési kiadásokat. A kiadási elıirányzatra felhasználási jogosultsággal
rendelkeznek, az elıirányzott összeg nem jár felhasználási kötelezettséggel. A kiadások csak a
jóváhagyott, illetve jogszabály alapján többletforrásból módosítható elıirányzat mértékéig
teljesíthetık, vállalhatók terhére kötelezettségek. A bevételi elıirányzat nem teljesítése nem von
maga után jogi szankciókat, de a nem teljesítéssel kisebb kiadási elıirányzat használható fel. A
szabálytalanul, nem a céljának, rendeltetésének megfelelı felhasználás, kiadás teljesítése jogi,
pénzügyi következményeket von maga után.

A költségvetési szervek kincstári költségvetése

A kincstári költségvetés a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfélnek az elıirányzat-gazdálkodás
szempontjából a Kincstár által nyilvántartott, kiemelt (összevont) elıirányzatokat (pl. személyi
juttatások, munkaadókat terhelı járulékok) tartalmazó költségvetése. A kincstári költségvetést a
költségvetési szerv (alap elıirányzat) részére a fejezetet irányító szerv állapítja meg és megfelelı
tartalmi és számszaki ellenırzést követıen a kincstár dolgozza fel és tartja nyilván az adatokat.

Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetése magában foglalja

• a saját költségvetését, beleértve részjogkörő költségvetési egysége elıirányzatait is,
• a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon elıirányzatait, amelyre
külön kincstári költségvetés nem készül.

133
A decemberben elkészített elızetes kincstári költségvetést legkésıbb a költségvetési év január 15-
éig kell véglegezni.

A költségvetési szervek éves költségvetése (2010. január 1-jétıl)

Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése tartalmazza:

• a pénzügyi-költségvetési feltételeket; a feladatellátáshoz szükséges valamennyi - szakmai,
fenntartási, felhalmozási célú - jogcímen a kiemelt elıirányzatokat,
• a személyi és tárgyi feltételek meghatározását,
• az ellátandó tevékenységek szakmai, minıségi és mennyiségi jellemzıit,
• a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet,
• az irányító szerv által hozzá sorolt önállóan mőködı költségvetési szerv költségvetési keretét.

Az önállóan mőködı költségvetési szerv éves költségvetési kerete tartalmazza:

• a szakmai feladatellátással kapcsolatos pénzügyi-költségvetési feltételeket kiemelt
elıirányzatonként csoportosított jogcímek szerint,
• a személyi és tárgyi feltételek meghatározását,
• az ellátandó tevékenységek szakmai, minıségi és mennyiségi jellemzıit,
• a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet.

A megvalósítási terv a költségvetési szerv közfeladat-ellátása elıfeltételeinek, valamint a

szakmai megvalósítás folyamatának a leírását tartalmazza. Elıfeltételnek tekintendık különösen:
a szakmai, a bérpolitikai, a költségvetési, valamint a finanszírozási jogszabályok, elıírások,
normák.
A teljesítménytervet az irányító szerv döntése vagy törvény rendelkezései alapján kell készíteni.
Tartalmazza a költségvetési szerv számára meghatározott mérhetı és számszerősített éves
követelményeket, illetve közfeladat-ellátási teljesítményt (eredményt) tartalmazó tervet. A
teljesítménytervnek a szerv tevékenységeire vonatkozóan - az irányító szerv döntése szerint - az
alkalmazott finanszírozási módon, önköltségszámításon, illetve a legjobb gyakorlaton alapuló
értékelésen kell alapulnia.

A költségvetési szervek elemi költségvetése

Elemi költségvetést készítenek
- az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek,
- a központi költségvetési szervek részben önállóan gazdálkodó szervei,
- a központi költségvetési szervek részjogkörő költségvetési egységei.

A felsorolásból vegyük észre, hogy a központi költségvetési szervek esetében a hozzájuk tartozó
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, illetve a részjogkörő egységek is saját elemi
költségvetést is kötelesek készíteni. Önkormányzati önállóan gazdálkodó költségvetési szervek
részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei, illetve részjogkörő költségvetési egységei
részére törvény, illetve kormányrendelet nem ír elı elemi költségvetési készítési kötelezettséget.
Ezen szervezetek költségvetési bevételeit és kiadásait, feladatait az önállóan gazdálkodó
költségvetési szerv elemi költségvetése tartalmazza. Természetesen a jogszabályi elıírásoktól
függetlenül a képviselı-testület dönthet úgy, hogy részükre is elemi költségvetés-készítési
kötelezettséget ír elı.

A költségvetési szervek elemi költségvetése tartalmazza:

• költségvetési bevételeket részletes jogcímenként és tevékenységenként,
• a kiadások és bevételek részletezését szakfeladatrend szerinti tevékenységenként,
134
• a teljes és részmunkaidıben foglalkoztatottak létszámát, összetételét és keresetbe tartozó
juttatásait,
• költségvetési feladatmutatók, teljesítménymutatók állományát, mérhetı szakfeladatok esetén,
• mindazon számításokat és adatokat, amelyek a tervezett bevételeket és kiadásokat, létszámot,
feladatmutatót, kapacitást megalapozzák.

Az elemi költségvetésben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet eredeti

elıirányzatként megtervezni az irányító szervnél, más fejezetnél jóváhagyott fejezeti kezeléső
elıirányzatok felhasználását, még akkor sem, ha arról a kedvezményezettnek tudomása van pl.
központi beruházás, felújítás.
Az elemi költségvetésben mind az alap-, mind a kiegészítı, kisegítı és a vállalkozási tevékenység
tekintetében a bevételi és a kiadási elıirányzatok fı összegének külön-külön meg kell egyeznie.

Az elemi költségvetés bevételei:

• a támogatás, amely a központi költségvetésbıl; a társadalombiztosítási igazgatási szervek
esetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból; a helyi önkormányzat, a többcélú
kistérségi társulás, a települési, illetve területi kisebbségi, az országos kisebbségi
önkormányzat - mint irányító szerv - költségvetésébıl,
• a támogatásértékő bevétel, amely nem irányító szervtıl, de államháztartás más szervezetétıl
származik,
• a mőködési és felhalmozási bevétel, amely:
− hatósági jogkörhöz köthetı - a költségvetési szervet a külön jogszabályban meghatározott
mértékben megilletı - bevételekbıl (igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság),
− közszolgáltatási és vállalkozási bevételként a költségvetési szerv tevékenysége során
keletkezı mőködési és felhalmozási célú bevételbıl tevıdik össze,
• az átvett pénzeszköz - ideértve az adományokat, segélyeket is -, amely az e bekezdésben
megjelölt bevételek körébe nem tartozó forrásból államháztartáson kívülrıl, valamint
• pénzügyi mőveletekbıl,
• központi költségvetési szerv, fejezeti kezeléső elıirányzat, az államháztartás más alrendszere
maradványából átvett pénzeszközbıl származik,
• pénzforgalom nélküli bevétel (pénzmaradvány, az elıirányzat-maradvány, a vállalkozási
tevékenység tartaléka, eredménye).

Az elemi költségvetés kiadásai

A költségvetési kiadásokat a bevételeknél taglalt szempontok szerint csoportosíthatjuk. A
feladatellátás feltétele (közgazdasági) szempontjából a költségvetési kiadások lehetnek:
• mőködési kiadások,
• felhalmozási kiadások,
• kölcsönök.

Mőködési kiadások tervezése

A mőködési kiadás-csoporthoz tartoznak a személyi juttatások, a munkaadókat terhelı járulékok, a
dologi kiadások, egyéb folyó kiadások, pénzeszköz átadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai,
kamatkiadások.
A személyi juttatások és közterheinek kiadásai magukban foglalják teljes és a részmunkaidıben
foglalkoztatottak, valamint a külsık (nem számlaadók) részére tervezett
• a rendszeres személyi juttatásokat,
• a nem rendszeres személyi juttatásokat,
• a külsı személyi juttatásokat és ezek további részletes elıirányzatait.

Dologi kiadások
135
A dologi kiadások tervezésénél a kiadásokat a következı csoportosításban kötelesek megtervezni a
költségvetési szervek. Ide tartoznak a készletbeszerzések (élelmiszer, gyógyszer, vegyszer,
irodaszer, nyomtatvány, könyv, folyóirat, egyéb információhordozó, tüzelıanyag, hajtó- és
kenıanyag, szakmai anyagok, kis értékő tárgyi eszközök, szellemi termékek, munkaruha, védıruha
és egyéb anyagbeszerzés), illetve a szolgáltatási kiadások [kommunikációs, vásárolt élelmezés,
bérleti és lízing díjak, (ebbıl PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díj fizetése)] szállítási
szolgáltatás, gázenergia, villamos energia, távhı és melegvíz szolgáltatás díja, víz- és
csatornadíjak, karbantartási, kisjavítási szolgáltatások díjai, egyéb üzemeltetési, fenntartási
szolgáltatási kiadások, továbbszámlázott szolgáltatások államháztartáson belülre és kívülre vásárolt
közszolgáltatások, az általános forgalmi adó. Egyéb folyó kiadások pl. különféle költségvetési
befizetések, pl. elızı évi maradvány visszafizetése, adók, díjak, befizetések, pl. nemzetközi tagsági
díj; Kamatkiadások, Ellátottak pénzbeli juttatásainak elıirányzata, pl. ösztöndíj.

Felhalmozási kiadások tervezése

A felhalmozási kiadások között részletesen meg kell tervezni a tárgyi eszközök, pl. ingatlanok,
gépek, berendezések, felszerelések, jármővek, beruházás, felújítás elıirányzatait és a pénzügyi
befektetések elıirányzatait.

13. Példa
Elemi költségvetés adatai alapján megállapítható a közbeszerzéssel érintett dologi kiadások (46%)
intézményi beruházások és felújítás (1,8%) aránya az összes kiadáson belül
Kiemelt elıirányzat megnevezése 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év
Személyi juttatások 609 800 700 700 918 300 1 061 600
Munkaadókat terhelı járulékok 201 500 228 300 298 600 344 000
Dologi kiadások 314 300 259 600 939 800 1 230 500
Egyéb mőködési célú támogatások, kiadások 400 0 0 0
Mőködési költségvetés 1 126 000 1 188 600 2 156 700 2 636 100
Intézményi beruházási kiadások 22 500 21 100 29 700 42 100
Felújítás 8 400 8 400 8 400 8 400
Felhalmozási költségvetés 30 900 29 500 38 100 50 500
Összesen 1 156 900 1 218 100 2 194 800 2 686 600

Egyéb tervezési feladatok

Az elemi költségvetés elkészítésén kívül további kötelezı tervezési feladata a központi
költségvetési szerveknek a vagyongazdálkodási terv és a készletgazdálkodási terv, a felújítási
elıirányzat-képzési jogkörrel rendelkezıknek a felújítási terv elkészítése is kötelezı. Az
önkormányzati költségvetési szervek tervkészítési kötelezettségeit a képviselı-testület állapítja
meg, összhangban a központi költségvetési tervezési elıírásokkal. A költségvetési szervek
beszerzéseikre kötelesek a közbeszerzési törvény, a Kormány irányításához tartozó költségvetési
fejezetek a központosított közbeszerzés, illetve a helyi önkormányzatok költségvetési szervei a
helyben központosított közbeszerzés elıírásait alkalmazni. A tervszerőség biztosítása érdekében a
szervek közbeszerzési szabályzatot és közbeszerzési tervet készítenek. A gazdálkodás
likviditását, a kötelezettségvállalást az elıirányzat-felhasználási (likviditási) terv alapozza meg.
A tervek között biztosítani kell a megfelelı összhangot. A tervekben szereplı eredeti elıirányzatok
meghatározott jogszabályi elıírások és azokon alapuló belsı szabályzás szerint módosíthatók az
Országgyőlés, a Kormány, a pénzügyminiszter, a felügyeleti szerv és az intézmény saját
hatáskörében.

136
Készletgazdálkodási intézkedési terv
A központi költségvetési szervek készletgazdálkodási intézkedési tervet kötelesek készíteni
(célszerő valamennyi költségvetési szervnek elkészíteni), amely tartalmazza:
• a tervezett készletbeszerzéseket,
• a készletek hasznosítását és selejtezését, valamint
• a szükséges bevételeket és a kiadásokat.

Vagyongazdálkodási terv
A központi költségvetési szervnek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben
köteles - költségvetésével összhangban - megtervezni:
• az adott költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos
karbantartási, felújítási, tőz- és biztonságvédelmi tennivalókat, valamint azok várható kiadását,
• az adott idıszakban várhatóan nélkülözhetı vagyontárgyak szerzıdéses formában történı
átadását, kezelésre (kivéve vagyonkezelés), üzemeltetésre, egyéb hasznosításra, illetıleg
koncesszióba adását - meghatározva a várt ellenértéket, illetve a költségvetési szerv által
vagyonkezelt vagyonelem hasznosításra, értékesítésre történı átadását az MNV Zrt. részére,
• az elızı évben szerzıdés alapján átadott, befektetett kincstári vagyon hasznosításának -
értékelés alapján történı - fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását,
• az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének
elıkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását,
• beruházási teendıit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehetı
forrásait,
• a vagyon használatának ellenértékeként az MNV Zrt.-vel kötött visszterhes szerzıdésben
foglaltak szerint fizetendı pénzösszeget, vagy pénzben kifejezett értékő tevékenységet, vagy
más formában nyújtott ellenszolgáltatást.

A központi költségvetési szerv által készített vagyongazdálkodási tervet az MNV Zrt. részére
minden évben május 31-éig meg kell küldeni. Az éves beszámolóhoz kapcsolódóan írásban
értékelni kell az éves vagyongazdálkodási terv szakmai, tárgyi és számszaki végrehajtását,
amelyet április 30-áig meg kell küldeni az MNV Zrt.-nek.

Közbeszerzési terv
A közbeszerzési terv tartalmazza az adott évre tervezett valamennyi közbeszerzést. A közbeszerzési
tervnek összhangban kell lenni a költségvetési szerv elemi költségvetésével és
vagyongazdálkodási, felújítási, készletgazdálkodási tervével. A tervet április 15-éig kell
elkészíteni, amely év közben módosítható, megadva a módosítás indokát is. A tervben nem
szereplı közbeszerzésekre is lefolytatható eljárás. Az ajánlatkérı nem köteles lefolytatni a
közbeszerzési tervben szereplı eljárásokat, azoktól eltekinthet, de ebben az esetben is módosítani
kell a tervet. A terv módosításának esetei példálozó jelleggel:
− elıre nem látható igény keletkezik,
− igényben változás merül fel,
− a tervezett finanszírozási források változnak.
Közbeszerzési terv készítéséhez minta elérhetı a Közbeszerzések Tanácsa honlapján.

Központosított közbeszerzési terv készítése

Az intézmények kötelesek az éves központosított közbeszerzésekrıl éves közbeszerzési tervet
készíteni a Központi Szolgáltatási Fıigazgatóság (KSZF) által közzétett formában és május 15-éig
a központosított közbeszerzési portálon rögzíteni azt. A tervben végrehajtott módosítást öt napon
belül közzé kell tenni. A központosított közbeszerzéshez tartozó költségvetési szervek kötelesek a
KSZF-et a portálon keresztül a megrendelések (a terv) teljesítésérıl azok pontos adataival
tájékoztatni.
137
14. Példa
Egy központi költségvetési szerv éves összesített közbeszerzési terve (részlet) 2008

Az eljárást Beszerzés tárgya Becsült A szerzıdés A Javasolt

kezdeményezı és mennyisége nettó tervezett beszerzés eljárás
szerv érték (e idıtartama tervezett típusa
megnevezése Ft) idıpontja
Központi Hivatal Épület 11 500 2009. 12. 31-ig I. név Egyszerő
karbantartása, eljárás
üzemeltetése
Központi Hivatal Keretszerzıdés 12 400 2009. 12. 31-ig I. név Egyszerő
hirdetések eljárás
megjelentetésére
1. regionális Irodabérlet 50 960 Határozatlan I. név Hirdetmény
szervezet idejő szerzıdés közzététele
nélküli
tárgyalásos
eljárás
2. regionális Adatrögzítés 1 900 1 év I. név Egyszerő
szervezet eljárás
3. regionális Adatrögzítés 24 000 Határozatlan I. név Nyílt eljárás
szervezet idejő szerzıdés

7.6. A központi és az önkormányzati költségvetési szervek

gazdálkodásának eltérései
Tervezéshez kapcsolódó különbségek
• Az önkormányzati intézményi költségvetésnek része a kormányzati költségvetési kapcsolatok
pénzforgalmának elszámolása, pl. az önkormányzati fenntartású kórházak egészségbiztosítási
alapból az egészségügyi feladatokat finanszírozó támogatás értékő bevételei.
• A központi költségvetési szervek bevételeik között nem tervezhetik meg az elıirányzat-
maradvány, költségvetési tartalék, eredménytartalék felhasználást. Év közben azonban
felhasználhatják a jogszabályban meghatározott feltételekkel. A felhasználás elıirányzat
módosítással történhet. Az önkormányzati költségvetési szervek elemi költségvetésükben
megtervezhetik mind a bevételi, mind a kiadási oldalon a maradvány, a tartalék felhasználását,
mőködési és felhalmozási célra.
• A központi költségvetési szerveknek február 28-áig kell elkészíteniük az elemi költségvetést. A
beküldött elemi költségvetését a felügyeleti szerv hagyja jóvá március 31-éig. Az
önkormányzati költségvetési szervek esetében a képviselı-testület határozza meg a határnapot.
Úgy kell azt meghatároznia, hogy a Kormány számára a rendelettervezet benyújtásától
számított elıírt határidıre a terv-információt szolgáltatni tudja.

Gazdálkodási eltérések
• A központi költségvetési szervek gazdálkodását a Kincstárnál vezetett
elıirányzatfelhasználási-keretszámlán keresztül köteles lebonyolítani, hitelintézetnél
legfeljebb devizaszámlát vezethet, melynek forgalmáról is köteles a Kincstárt tájékoztatni. Az
138
 önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodása az önkormányzat által választott
hitelintézeten keresztül bonyolódik.
• A központi költségvetési szervek nem jogosultak bankhitel felvételére, értékpapír vásárlásra
(kivéve felsıoktatási intézményeket), kötvény kibocsátásra, váltó mőveletek végzésére,
pénzügyi lízing és faktoring szerzıdések kötésére. A helyi önkormányzati intézmények
számára a képviselı-testület határozza meg ezeket a jogosultságokat (engedélyezi vagy
megtiltja). A képviselı-testület döntése alapján általában ezen mőveletek végrehajtására az
önkormányzati hivatal jogosult.
• Az önkormányzati intézmények létrehozhatnak (képviselı-testület döntése alapján) és
támogathatnak alapítványokat, költségvetésükben megjelenik a pénzügyi kapcsolat. A
központi költségvetési szervek alapítványt nem hozhatnak létre, nem támogathatnak.
Legfeljebb 5 millió Ft összegig alapítványi célú kifizetést vállalhatnak.
• Önkormányzati intézmények nem kötelesek vagyongazdálkodási és készletgazdálkodási tervet
készíteni, csak ha a képviselı-testület elıírja.

7.7. A költségvetési gazdálkodás vertikális és horizontális

folyamatai
A költségvetési szervek meghatározó gazdálkodási követelménye a likviditás biztosítása. A
költségvetési szervek likviditási kockázatának elkerülését, mérséklését elsıdlegesen a tervezési
és az elıirányzat-módosítás szabályrendszerükön keresztül valósul meg. Ennek egyik eszköze a
vertikális folyamatok törvényi (Áht.) és kormányrendelet szintő (Ámr.),valamint ezek alapján
elkészített belsı szabályozás.

7.7.1. A gazdálkodás vertikális folyamata

A vertikális folyamatok célja a költségvetési bevételek beszedése és a költségvetési kiadások
teljesítése, a likviditás követelményének szem elıtt tartásával. A vertikális folyamatot idıben
egymást követı szakaszokra oszthatjuk. Ezek: a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás
ellenjegyzése, a szakmai igazolás, az érvényesítés, az utalványozás és az utalványozás
ellenjegyzése, kifizetés.

A kötelezettségvállalás
A kötelezettségvállalás a kiadási elıirányzatok felhasználására irányul. Kötelezettségvállalásra
jogosult lehet az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv vezetıje vagy az általa,
illetve a költségvetési szerv vezetı testülete által írásban megbízott személy. Az önállóan mőködı
költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító szerv által kijelölt költségvetési
szerv látja el úgy, hogy az önállóan mőködı költségvetési szerv költségvetési keretei terhére
kötelezettséget vállalhat és igazolja annak szakmai teljesítését. Nem szükséges írásbeli
kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50 000 forintot el nem érı kifizetések, valamint a
csıd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetése
esetében. A kötelezettségvállalás rendjét, a jogosultak körét és a nyilvántartás formáját, tartalmát
belsı szabályzatban kell rögzíteni.

A kötelezettségvállalás szabályai

Központi költségvetési szerv:

• A tárgyévi elıirányzat terhére akkor vállalhat kötelezettséget, ha a pénzügyi teljesítés a

139
 tárgyévet követı év június 30-áig megtörténik.
• A következı év(ek) elıirányzata terhére az Áht. 12/A-12/B. §-ának elıírásai szerint vállalhat
kötelezettséget, mely rögzíti, hogy a tárgyévben több évre áthúzódóan a következı év, évek
költségvetésének terhére többéves fizetési kötelezettség jogszabályban elıírt céllal,
értékhatártól függıen, meghatározott eljárási rend, jóváhagyási procedúra keretében
vállalható.
• A kötelezettségvállalás elıkészítésekor szabályszerőségi, célszerőségi, hatékonysági és
finanszírozhatósági szempontok alapján kell mérlegelni.
• Kötelezettségvállalással terhelt elıirányzat-maradványa terhére - ha a kötelezettségvállalás
meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb az elıirányzatnál - újabb kötelezettség csak a
pénzügyminiszter engedélyével vállalható.

A kötelezettségvállalásnak elıirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Az elıirányzat-

felhasználási tervet a költségvetési szerv vezetıje írja alá. Az elıirányzat-felhasználási terv
funkciója, hogy megbízható alapot képezzen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásához,
szolgálja a likviditást és szabályozottan, tervszerően biztosítsa a fedezetet a rendszeres
kiadásokhoz, a folyamatos mőködéshez.
A központi költségvetési szerv köteles a 10 millió forintot elérı szerzıdés szerinti
kötelezettségvállalását számlavezetıjének, a Magyar Államkincstárnak bejelenteni. Ennek
hiányában a Kincstár a költségvetési szerv elıirányzat-felhasználásra vonatkozó (átutalási)
megbízását nem teljesíti.

A kötelezettségvállalás legfıbb dokumentumai:

• a kinevezési okirat,
• a szerzıdés, megállapodás,
• a visszaigazolt megrendelés,
• a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerzıdéssel alátámasztott és a
Kincstárnak adott év december 20-áig bejelentett Engedélyokirat, illetve Alapokmány,
• a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma,
• a kormányhatározat alapján átcsoportosított elıirányzat felhasználására tett és a határozat
megjelenésétıl számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma.

A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan fontos elıírás, hogy elızetes kötelezettségvállalásnak

minısül
• a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény,
• a megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás,
• a meghirdetett támogatási konstrukció (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok,
egyedi támogatások), amennyiben nem kerülnek visszavonásra.

A kötelezettségvállalás nyilvántartása
A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan analitikus és fıkönyvi nyilvántartást kell vezetni, ami
kiterjed a mőködési és felhalmozási kiadásokra, valamint a pénzeszköz átadásokra. Tartalmazza a
kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, idıpontját, a kötelezettségvállaló nevét. A nyilvántartásból
megállapítható az éves kötelezettségvállalások összege, abból a pénzügyileg is rendezett összeg, az
elıirányzat és a kötelezettségvállalás közötti különbözet, a még rendelkezésre álló szabad keret. A
nyilvántartás megalapozza a további kötelezettségvállalásokat és hozzájárul a likviditás
megırzéséhez. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a költségvetési szerv eleget tudjon tenni
bejelentési kötelezettségének.

A kötelezettségvállalás ellenjegyzése
140
A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosultnak az ellenjegyzés elıtt meg kell gyızıdnie a
következıkrıl:
• az elıirányzat-fedezet biztosított-e (fedezetellenırzés),
• a befolyt, vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet (likviditás ellenırzés),
• az elıirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés idıpontjában a fedezet (pénz) rendelkezésre
áll-e (likviditás ellenırzés),
• a kötelezettségvállalás nem sérti-e meg a gazdálkodásra vonatkozó elıírásokat (szabályok
betartásának ellenırzése).

Az ellenjegyzı ezen feladatok elvégzéséhez, szükség szerint szakértıt is igénybe vehet. Ha a

kötelezettségvállalás nem felel meg a jogszabályi elıírásoknak, akkor az ellenjegyzı errıl a tényrıl
köteles írásban tájékoztatni a kötelezettségvállalót, illetve a költségvetési szerv vezetıjét. A
vezetınek joga van ahhoz, hogy ennek ellenére írásban utasítsa az ellenjegyzıt a
kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, aki köteles az utasításnak eleget tenni. Errıl azonban a
központi költségvetési szerv felügyeleti szervének vezetıjét, vagy a testületet haladéktalanul
írásban értesíteni kell. A felügyeleti szerv vezetıje, illetve a pénzellátó szerv vezetıje 8
munkanapon belül, a testület a soron következı ülésén köteles a bejelentést megvizsgálni és
felelısségre vonást kezdeményezni szükség szerint. Annál a költségvetési szervnél, ahol magas
tartozásállomány miatt kincstári, illetve önkormányzati biztos mőködik a költségvetési szerv
kötelezettségvállalója és ellenjegyzıje aláírása mellett a kötelezettségvállalás érvényességéhez a
biztos külön írásbeli ellenjegyzése is szükséges.

Hosszú távú kötelezettségvállalások

Hosszú távú kötelezettségvállalásnak minısülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatás
vásárlásra, lízingre, eszköz üzemeltetésre és karbantartásra, illetve bérlésre irányuló, több évre
szóló (több év kiadási elıirányzatait terhelı) fizetési kötelezettséget jelentı szerzıdések
(megállapodások). Ebben az összefüggésben szolgáltatás vásárlásának minısül az is, ha a
szolgáltatási díjban a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszköz létrehozását is megtérítik. Hosszú
távú kötelezettségvállalás kizárólag az Áht. rendelkezéseinek betartásával köthetı.

Nem minısülnek hosszú távú kötelezettségvállalásnak:

• az Európai Unió költségvetésébıl, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli
tagállamainak költségvetésébıl finanszírozott támogatási programok,
• azon határozatlan idıre kötött szerzıdések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelı
éves fizetési kötelezettség az 500,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított
értéket nem éri el,
• azon határozott idıre kötött szerzıdések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelı
fizetési kötelezettség folyóáron számított összértéke (a továbbiakban: összérték) az 5000,0
millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el.

A bevételek, követelések elıírása

A szolgáltatások ellenértékét pl.: térítési díj, bérleti díj, névre szólóan kell elıírni. A követelések
elıírása a kötelezettségvállalásra jogosult személyek költségvetési szerv vezetıje vagy az általa
megbízott hatáskörébe tartozik. Nem kell külön elıírni, utalványozni a termékértékesítésbıl,
szolgáltatásból befolyó bevétel beszedését. Ezekben az esetekben a teljesítésrıl számlát,
egyszerősített számlát, számviteli bizonylatot kell kiállítani.

A szakmai teljesítés igazolása

141
Szakmailag igazolni kell, hogy a teljesítés a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt
feltételeknek, követelményeknek megfelelıen megtörtént. Ellenırizni kell pl. a leszállított készlet
szerzıdésnek megfelelı mennyiségét, minıségét, a számlázott összeg jogszerőségét, a teljesítés
helyét, idıpontját.
A szakmai teljesítés igazolásának módját, az azt végzı személyek kijelölését a költségvetési szerv
vezetıje, illetve a települési önkormányzat jegyzıje köteles belsı szabályzatban rögzíteni.

Érvényesítés
A szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítınek ellenırizni kell az összegszerőséget, a
fedezet meglétét, az elıírt alaki követelmények betartását. Érvényesítést csak ezzel a feladattal a
gazdasági szervezet vezetıje, illetve a jegyzı által írásban megbízott, legalább középfokú iskolai
végzettségő és emellett pénzügyi-számviteli képesítéső dolgozó végezhet. Az érvényesítésen az
„érvényesítve” megjelölésen kívül fel kell tüntetni a megállapított összeget és a könyvviteli
elszámolásra utaló fıkönyvi számlaszámo(ka)t is.

Utalványozás
Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének elrendelése. Utalványozásra az
önállóan gazdálkodó és mőködı, illetve az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje, illetve az
általuk vagy a költségvetési szerv vezetı testülete által arra írásban felhatalmazott személy
jogosult. Utalványozáskor ellenırizni kell azt, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az
érvényesítés szabályszerően megtörtént-e. Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett
vagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalvány) lehet.

Az utalványrendeleten fel kell tüntetni:

• a rendelkezınek és rendelkezést végrehajtónak a megnevezését,
• az „utalvány" szót,
• a költségvetési évet,
• a befizetınek és kedvezményezettnek a megnevezését, címét, bankszámlájának számát,
• a fizetés idıpontját, módját és összegét,
• a megterhelendı, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését,
• a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyzı aláírását,
• a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát.

A rövidített utalványban a rendelkezést az érvényesített okmányra kell rávezetni, és ebben az

esetben az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.
A termékértékesítésbıl, szolgáltatásnyújtásból származó - számla, egyszerősített számla, számviteli
bizonylatok, átutalási postautalvány alapján - befolyó bevétel beszedését nem kell külön
utalványozni.

Az utalványozás ellenjegyzése
Az utalvány ellenjegyzésére fı szabályként a költségvetési szerv gazdasági vezetıje, illetve a
jegyzı vagy az általuk kijelölt személy, körjegyzıségnél a pénzügyi-gazdasági ügyintézı jogosult.
Az ellenjegyzés során meg kell gyızıdni arról, hogy a szakmai igazolás és az érvényesítés
megfelelıen megtörtént-e. Az ellenjegyzı, ha nem ért egyet, akkor is köteles az utalványt
ellenjegyezni, ha arra az utalványozó írásban utasítja. Az ezt követı eljárás megegyezik a
kötelezettségvállalás ellenjegyzésénél leírtakkal.

Az összeférhetetlenség esetei
142
• Nem lehet azonos személy ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan a
kötelezettségvállaló és az ellenjegyzı, illetve az utalványozó és az ellenjegyzı.
• Nem lehet azonos személy az érvényesítı a kötelezettségvállalásra és az utalványozásra
jogosult személlyel.
• Kötelezettségvállalást, érvényesítést, utalványozást nem végezhet az a személy, aki ezt a
tevékenységet közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el.
• A szakmai igazoló nem lehet azonos az érvényesítıvel.

kötelezettségvállalás

kötelezettségvállalás ellenjegyzése

a kötelezettségvállalásban megjelölt feladat teljesítésének szakmai igazolása

érvényesítés

utalványozás

az utalványozás ellenjegyzése

pénzügyi teljesítés

7.7.2. A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai

A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai idıben egymás mellett, egymással szoros
kapcsolatban zajlanak. Együttesen a szakmai feladatok ellátásának személyi és tárgyi feltételeit
jelentik.

7.7.2.1. A készletgazdálkodás

A készletek tervezése az elemi költségvetésben

A készleteket az elemi költségvetésben a közgazdasági szempont szerint a dologi kiadások között

kell megtervezni a következı bontásnak megfelelıen:
- élelmiszer,
- gyógyszer,
- vegyszer,
- irodaszer, nyomtatvány,
- könyv, folyóirat, egyéb információhordozó,
- tüzelıanyag,
143
 - hajtó- és kenıanyag,
- szakmai anyagok,
- kis értékő tárgyi eszközök, immateriális javak,
- szellemi termékek,
- munkaruha, védıruha és egyéb anyagbeszerzés.

A készletgazdálkodás jelentısége igen eltérı a költségvetési szervek mőködésében. Ha ránézünk

egy elemi költségvetésben szereplı készletek elıirányzat részletezettségére, akkor nagy
biztonsággal megbecsülhetjük, hogy milyen feladatot ellátó költségvetési szervrıl van szó. Egy
kórház esetében pl. arányaiban nagy értéket képvisel az élelmiszer, gyógyszer, vegyszer beszerzés
elıirányzata. Az adóhatóság költségvetésében az elıbbiek egyáltalán nem, vagy igen csekély
mértékben jelennek meg, míg magas az irodaszer, nyomtatvány kiadások aránya. A Nemzeti
Közlekedési Hatóságnál a hatósági feladatok ellátásához szükséges sajátos készletek jelennek meg
pl. menetlevél, környezetvédelmi igazoló lap, autóvezetı lap, tesztlap stb. Az Állami
Számvevıszéknél a könyv, folyóirat képvisel az átlagosat jóval meghaladó arányt.

Amennyiben a beszerzések értéke eléri az irányadó értékhatárokat (közösségi, nemzeti) és a

beszerzés nem tartozik a kivételek körébe, a Kbt. szabályainak alkalmazásával kell eljárni,
figyelembe véve adott esetben a központosított beszerzés szabályait, illetve amennyiben az
önkormányzat készített ilyet, a helyben központosított beszerzés szabályait tartalmazó rendeletet.

7.7.2.2. A karbantartás tervezése

Saját kivitelezés esetén a karbantartás kiadásait az elemi költségvetésben a kiadás közgazdasági
jellege szerinti szerkezeti rendben kell megtervezni. Így tartalmazza az elemi költségvetés a
karbantartók személyi juttatásait és a munkaadót terhelı járulékait, a karbantartási anyagokat, kis
értékő eszközöket, alkatrészeket, szerszámokat, tisztítószereket. Felhalmozási kiadások között
intézményi beruházásként jelenik meg a karbantartáshoz vásárolt tárgyi eszközök pl. takarító és
egyéb gépek tervezett kiadása. Az idegen kivitelezıvel végzett karbantartási szolgáltatás vásárlását
jelenti. Ellenértékét a dologi kiadások szolgáltatási kiadásain belül egy összegben kell megtervezni
és elszámolni. Egyidejőleg funkcionális szemléletben is meg kell tervezni. A karbantartási
szolgáltatás megvásárlása, amennyiben eléri az értékhatárt közbeszerzés köteles.

7.7.2.3. A tárgyi eszközök felújítása

A felújítás a tárgyi eszköz bruttó értékéhez képest számottevı ráfordítást igényel. A tárgyi eszközt
akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett, oly
mértékben elhasználódott, szerkezeti elemei oly mértékben elöregedtek, hogy így már veszélyezteti
a rendeltetésszerő használatot. (Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy idıben
való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.)

A felújítási elıirányzat tervezésének sajátossága

A költségvetési szerv felügyeleti szerve dönt arról, hogy a felújítási elıirányzatot az általa
meghatározott felújítási célra központilag tervezi, kezeli vagy annak tervezésére, kezelésére
felhatalmazza a költségvetési szervet. (Megadja a költségvetési szerv számára a felújítási
elıirányzat-képzési jogkört.)

A központilag kezelt tárgyi eszköz felújítási elıirányzat esetén az intézmény elemi

költségvetésében eredeti felújítás elıirányzat nem szerepelhet, az a felügyeleti szerv
költségvetésében jelenik meg. A felügyeleti szerv év közben elıirányzat-módosítással bocsátja azt

144
a költségvetési szerv rendelkezésére. Így az elemi költségvetésben módosított elıirányzatként
jelenik meg, ami összegszerően megfelel a teljesítésnek is.

Saját hatáskörben a költségvetési szerv a felújítást végezheti saját szervezettel, illetve idegen
kivitelezıvel, szerzıdésbe adással. Idegen kivitelezés esetén az elemi költségvetésben a
felhalmozási kiadások között a szerzıdésnek megfelelı értékben kell megtervezni a felújítást
elkülönítve az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, jármővek felújítását és a kapcsolódó
elızetesen felszámított áfát. Saját kivitelezés esetén az elemi költségvetésben a felújítási
kiadásokat a megfelelı tételeken tervezzük meg, például személyi juttatások, közterhek, anyagok
vásárlása, a felújításhoz szükséges tárgyi eszközök vásárlása.

7.7.2.4. Az intézményi beruházások

Az intézményi beruházások célját, anyagi-mőszaki összetételét a költségvetési szerv vezetıje
határozza meg. Elıirányzata a költségvetési szerv elemi költségvetésében a felhalmozási kiadások
között szerepel. A beruházásokat a költségvetési szervek fejlesztési célú saját forrásból,
költségvetési támogatásból, átvett pénzeszközbıl, vagy pályázaton elnyert, e célra felhasználható
forrásokból valósítják meg. A tervezéskor fegyelembe kell venni azt a jogszabályi korlátot, hogy
meglévı tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhetı be új tárgyi eszköz, ha a meglévı nulláig
leíródott vagy megsemmisült, ha rendeltetésszerő használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy
üzemeltetése gazdaságtalan.

7.7.3 A költségvetési szervek elıirányzatainak megváltoztatása

Az elıirányzat-módosítás a költségvetési szerv költségvetésének kiadási, illetve bevételi
fıösszegét és kiemelt elıirányzatait is érintı elıirányzat-növelés vagy -csökkentés.

Az elıirányzat-átcsoportosítás a költségvetési szerv költségvetésének a kiadási és bevételi

fıösszegét nem érintı, egyidejő elıirányzat-csökkentéssel és -növeléssel járó intézkedés. A
költségvetési szervek elıirányzatai megváltozhatnak az Országgyőlés, a Kormány, az irányító
szerv és a költségvetési szerv hatáskörében.

Az elıirányzat-megváltoztatás fıbb szabályai:

• a mőködési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök elıirányzat-csoportok között a
Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv esetében kormányrendeletben
meghatározott elıirányzat hányad és összeg felett a Kormány, ez alatt, illetve más közhatalmi
költségvetési szerv esetén az irányító szerv engedélyezhet, közszolgáltató költségvetési szerv
esetében pedig a szerv vezetıje saját hatáskörben hajthat végre,
• a mőködési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök elıirányzat-csoportokon belül
a kiemelt elıirányzatok között valamennyi költségvetési szerv esetében a szerv vezetıje saját
hatáskörben hajthat végre,
• személyi juttatások elıirányzata többletfeladattal összefüggésben többletbevételbıl,
többlettámogatásból növelhetı; feladatellátási megállapodás esetén az abban foglaltak szerint
növelhetı.
• Az átcsoportosítás nem irányulhat
− a személyi juttatások elıirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi az
elıirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt, vagy szellemi
tevékenység szerzıdés, számla ellenében dologi kiadások között megtervezett elıirányzata
terhére, ha a szellemi tevékenység ellátása a tervezettıl eltérıen a továbbiakban a létszám-
elıirányzat keretein belüli foglalkoztatással történik,
− a felújítás elıirányzatának csökkentésére, kivéve a felújítási feladat más elıirányzat terhére
145
 történı megvalósításának esetét.
• A központi költségvetési szerv a dologi kiadások pl. készletek, szolgáltatások, karbantartás
körében megtervezett részelıirányzatok között átcsoportosíthat. A szolgáltatások, az adók és
egyéb befizetési kötelezettségek elıirányzatai körében elıirányzat-módosítást kezdeményezni
vagy azokat felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv elıírt éves fizetési
kötelezettségének eleget tud tenni.

Helyi önkormányzati költségvetési szerv az Ámr. rendelkezései, illetve a saját felügyeleti szerve (a
képviselı-testület elıírásai alapján) csoportosíthat át az elıirányzatai között.

146
8. A kincstári rendszer
A költségvetés olcsóbb finanszírozása érdekében a kincstári körhöz tartozó szervezetek, alapok,
elıirányzatok önálló pénzgazdálkodása 1996. február 1-tıl megszőnt, és a kincstári kör
pénzeszközei az MNB-nél vezetett kincstári egységes számlán (KESZ) koncentrálódnak. A
kincstári körhöz tartozó ügyfelek így nem pénzzel, hanem a jóváhagyott költségvetésükben
szereplı elıirányzataikkal gazdálkodnak. Bevételük a kincstárnál vezetett számláikra folynak be és
kiadásaikat is - megbízásuk alapján - a folyamatba épített ellenırzéseket követıen, a Kincstár
teljesíti. Így a kincstári kör tagjai átmenetileg illetve tartósan szabad pénzeszközökkel nem
rendelkezhetnek (kivételt képeznek a hitelintézeteknél vezethetı pl. devizaszámla, munkáltatói
lakásépítés, lakástámogatási számlákon tartott pénzeszközök, amelyek egyenlege után a
költségvetési szervek kamatot kapnak).

A költségvetési (kincstári) finanszírozás a központi költségvetés, az elkülönített állami

pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi és fejezeti kezeléső
elıirányzatok terhére történı pénzellátást jelenti. A költségvetési finanszírozás elsısorban
államháztartáson belülre történı finanszírozást jelent, de államháztartáson kívüli szervezetek is
részesülhetnek költségvetési támogatásban, pályázattal elnyert pénzeszközben pl. közhasznú
szervezetek, egyházak és intézményeik, gazdasági társaságok, magánszemélyek. A költségvetési
finanszírozás lebonyolítása a Magyar Államkincstár (Kincstár) feladata.

A kincstári rendszer kialakításának célja

• A közfeladatok szabályozott, hatékony, eredményes pénzellátása érdekében a közfeladatok
olcsóbb finanszírozása, a felesleges, párhuzamos pénzmozgások kiszőrése, a pénzgazdálkodás
centralizálása.
• A képzıdı többlet legkedvezıbb befektetése, a keletkezı hiány állami költségvetés szintő
finanszírozása, a kockázat-hozam elvet, és a pénz idıértékét figyelembe vevı, modern
pénzügyi eszközökkel, módszerekkel. [Jelenleg ezt a feladatot az Államadósság Kezelı
Központ Zrt. (ÁKK) látja el.]
• A kiadások és a kötelezettségvállalások összhangjának biztosítása. A központi költségvetés
pénzügyi lebonyolítása érdekében cél, hogy a kiadások és kötelezettségvállalások ne
szakadjanak el az elıirányzatoktól és a kincstári rendszer a döntéshozók számára szolgáltassa
a szükséges információkat.
• A támogatások idıben rendelkezésre álljanak. A költségvetési feladatok ellátásához
meghatározó arányban költségvetési támogatások, támogatás értékő bevételek biztosítják a
fedezetet és csak kisebb hányadban az intézmények közhatalmi, közszolgáltató, átvett és
egyéb bevételei. Ezért kiemelt jelentısége van annak, hogy a támogatásokat a finanszírozó
szervezetek a megfelelı idıben, összegben, és a megfelelı módon a felhasználók
rendelkezésére bocsássák. A finanszírozás fogalmát szőkebb és tágabb értelmezésben
használjuk. Szőkebb értelemben pénzellátásról beszélünk, amikor a tevékenységhez szükséges
elıirányzat felhasználását az intézmény számára az ütemezett keretnyitással, illetve
rendelkezésre bocsátással lehetıvé teszik. Tágabb értelemben a pénzellátás magába foglalja a
fedezeti források kijelölését, a bevételek beszedését (a bevételi elıirányzatok teljesülését), az
igénybe vett pénzforrások elszámolási szabályait is.

A Magyar Államkincstár a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete

alatt álló, jogi személyiséggel rendelkezı, országos hatáskörő, önállóan gazdálkodó, központi
közigazgatási költségvetési szerv. A Kincstár költségvetési szervként maga is kincstári körhöz
tartozó kincstári ügyfél. Feladatait a Kincstár Központ és a Kincstár Regionális Igazgatóságai
(RIG) látják el.
147
A Magyar Államkincstár küldetése39
„A Magyar Államkincstár küldetése a közpénzek kifizetése, és ezen kifizetések ellenırzése. A
Kincstár tehát a közpénzek elköltésének résztvevıje, és egyben felügyelıje is. Feladatunk a
közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek. A Magyar
Államkincstár a szolgáltató állam filozófiáját vallja magáénak.”

8.1. A Kincstár ügyfelei

A Kincstár ügyfelei (részükre a Kincstár számlát vezet) lehetnek a kincstári körhöz tartozó és
kincstári körhöz nem tartozó ügyfelek.

Kincstári körhöz tartozó ügyfél:

• a központi költségvetés,
• a központi költségvetési szervek,
• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai,
• a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei és a
rendelkezésükbe utalt elıirányzatok,
• a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület nem gazdasági társasági formában
mőködtetett szervei,
• az elkülönített állami pénzalapok.

A felsorolásból látható, hogy az államháztartás alrendszerei közül egyedül a helyi önkormányzati,

helyi kisebbségi alrendszer nem tartozik a kincstári körhöz.

A költségvetési szerv ügyfél

Kincstári ügyfél a kincstári költségvetéssel rendelkezı önállóan mőködı és gazdálkodó
költségvetési szerv, illetve az irányító szerv döntése szerint az önállóan mőködı gazdálkodó
költségvetési szerv.

Ha az önállóan mőködı gazdálkodó költségvetési szerv, vagy részjogkörő költségvetési egység

nem kincstári ügyfél, akkor a részére meghatározott elıirányzatokat a következıképpen
használhatja fel:
• kincstári ügyfélként mőködı költségvetési szerv útján a számlák továbbításával,
• kincstári kártya igénybe vétele mellett, vagy
• rendelkezési jogot kap az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv elıirányzat-
felhasználási keret számláján, meghatározott elıirányzatok felett, megállapított keretösszeg
erejéig. Ebben az esetben az utalványozásra jogosultak körét meg kell határozni, és be kell
jelenteni a Kincstárnak.

A Kincstár fejezeti kezeléső elıirányzat ügyfele

A kincstári pénzellátásnál szem elıtt kell tartani a fejezeti kezeléső elıirányzatok két típusának
sajátosságait:
• A szakmai fejezeti kezeléső elıirányzat a fejezet költségvetésében központosítottan
megtervezett szakmai-ágazati, területfejlesztési célokat szolgál, forrása döntı részben
költségvetési támogatás.
• A központosított bevétellel ellentételezett fejezeti kezeléső elıirányzat jóváhagyott támogatási
elıirányzata törvényi rendelkezés alapján a hozzá kapcsolt központosított bevétel
teljesülésének függvényében módosul.
39
Forrás: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/kincstar/bemutatkozas

148
A fejezeti kezeléső elıirányzatokat kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra
szabad felhasználni.

Kincstári körhöz nem tartozó ügyfél (pénzforgalmi számlatulajdonos)

A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok az Országgyőlés vagy a Kormány egyedi döntése
alapján létrehozott, kincstári számlavezetésre kötelezett szervezetek, testületek. A pénzforgalmi
számlatulajdonosok más hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával (kivéve a munkáltatói
lakástámogatási és devizaszámla, továbbá az MNV Zrt. pl. egyes értékesítési tranzakciók esetében
a biztosítékok, óvadékok elhelyezésére kereskedelmi banknál - az adott tranzakció lebonyolításáig
- vezetett számlát) nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeikbıl a Kincstár
hálózatában értékesített állampapírokat vásárolhatnak. A Kincstár az értékpapírokat értékpapír,
illetve értékpapír letéti számlán tartja nyilván. Jelenleg pénzforgalmi számlatulajdonosok pl. azok a
gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, a Diákhitel
Központ, MNV Zrt., stb.

8.2. A Magyar Államkincstár feladatai

A Magyar Államkincstár igen sokoldalú tevékenységet lát el. Alapfeladata a költségvetés
végrehajtásához kapcsolódik. A fiskális feladatok ellátása érdekében jogosult - törvényben
meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások térítésmentes illetve
térítési díj ellenében történı nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélküli
fizetési forgalom lebonyolítását is. Emellett a Kincstár egyes feladatokat a fejezetektıl
megállapodás alapján átvállalhat. A Kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásai
kapcsán végzett közremőködıi feladatait megállapodás alapján térítés ellenében végzi.

8.2.1. A Magyar Államkincstár fı tevékenységi körei

− A költségvetés végrehajtása,
− pénzügyi szolgáltatások,
− pályázatos támogatások, követeléskezelés,
− a nyilvános és közhiteles törzskönyvi nyilvántartás vezetése,
− egyéb nyilvántartások vezetése,
− család- és egyéb szociális támogatások folyósítása,
− központosított illetmény-számfejtési rendszer alkalmazása,
− folyamatba épített ellenırzés végzése,
− hatósági ellenırzés.

A Kincstár pénzügyi szolgáltatói tevékenysége során

• számlát vezet a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok részére a központi
költségvetés bevételeirıl és kiadásairól,
• végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási
feladatokat, a kiadásokhoz kötıdıen likviditási és elıirányzati fedezetvizsgálatot, valamint
alaki, formai és pénzügyi ellenırzést végez,
• biztosítja a készpénzellátást a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok és a
Kincstárnál értékpapír-számlával rendelkezı ügyfelei részére,
• készpénz-helyettesítı fizetési rendszert (kincstári kártya) mőködtet,
• befektetési és kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújt az állam által

149
 kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok körében,
• részt vesz a magyar állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézetekkel való
együttmőködésével, tagságával összefüggı feladatok lebonyolításában, gondoskodik az
idıszakonként fizetendı összegek kifizetésérıl, át nem ruházható, kamatfizetési
kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó mőveletek és
ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról,
• devizaszámlát vezet,
• a magyar állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár,
• ellátja a strukturális és kohéziós alapokkal, illetve általában az európai uniós pénzeszközökkel
kapcsolatosan jogszabályban és nemzetközi megállapodásban meghatározott végrehajtási,
pénzforgalmi és ellenırzési feladatokat (forint és deviza).

A pályázatos támogatások és a követeléskezelés lebonyolítása során:

A központi költségvetésbıl pályázatok alapján folyósított támogatások nyomon követése
érdekében mőködteti a kincstári monitoring rendszert. Közremőködik a támogatási elıirányzatok
pályázati rendszerében a pénzügyi rendezés és elszámolásban.

A Kincstár pénzforgalmi tevékenysége:

Pénzforgalmi feladatainak ellátására a Kincstár az MNB-nél kincstári egységes számlát (KESZ)
vezet forintban. Az MNB a KESZ egyenlege után piaci kamatot fizet, de legfeljebb a jegybanki
alapkamat mértékéig. Ezen kívül a devizaforgalom lebonyolítása érdekében a jegybank
pénzforgalmi devizaszámlát is vezet a Kincstár részére.

A kincstári forintszámla és devizaszámla vezetés:

A Kincstár vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban
meghatározott számláit. Számlát vezet a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak
nemzetgazdasági elszámolásairól. Végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére
irányuló - a jogszabályoknak megfelelıen kezdeményezett - pénzügyi lebonyolítási feladatokat,
ennek keretében a kiadásokhoz kötıdıen fedezetet vizsgál, valamint alaki, formai ellenırzést
végez. Részt vesz az EU források pénzforgalmának lebonyolításában. Lebonyolítja a kincstári
ügyfelek egymás közötti és a kincstári körön kívüli pénzforgalmát, ügyfeleitıl elektronikus
adathordozón is befogad megbízásokat, teljesít csoportos fizetési megbízásokat.
A Kincstár tagja az országos elszámolás-forgalmi rendszereknek (GIRO, VIBER), valamint a
Magyar Posta Zrt.-vel szerzıdést kötött a postai tételek feldolgozására és azok elszámolására.
A Kincstár az államháztartásról szóló törvényben foglaltakkal összhangban, valamint az európai
uniós források fogadását és felhasználását szabályozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelıen
vezet számlát EUR és USD devizanemben ügyfelei részére. A kapcsolódó feladatokat a Közép-
magyarországi Regionális Igazgatóság Állampénztári Irodája látja el.

A kincstári kör részére a Kincstár térítésmentes szolgáltatásként teljesíti a deviza számlavezetési

feladatokat, de az MNB által felszámított igazolt költségeket ügyfeleire továbbterheli. A Kincstár
devizaszámla vezetésére szerzıdést köt ügyfeleivel. A devizaszámla tulajdonos ügyfelek
átmenetileg szabaddá vált pénzeszközeiket betétszámlán 1, 3 és 6 hónapra leköthetik.
A Kincstár számlavezetı tevékenységét, a számlanyitás, a számlák feletti rendelkezési
jogosultságot, az aláírási jogkör gyakorlását, a számlavezetés díját külön jogszabályok határozzák
meg.

150
8.3. Kincstári számlák típusai
8.3.1. A kincstári körbe tartozók kincstári számlái
A pénzforgalmi számlatulajdonosok részére vezetett kincstári számlák

A Kincstár által vezetett számlák Megjegyzés

a) pénzforgalom lebonyolítására folyószámla

b) a fedezetigazolásnak megfelelı összegő
pénzügyi biztosítékok elkülönített
kezelésére fedezetbiztosítási számla
c) a kincstári kártyával történı kifizetések Pénzforgalmi számlatulajdonos számára a
pénzügyi fedezetének elkülönített Kincstár elnökének engedélyével indokolt
kezelésére kincstári kártyafedezeti számla esetben több azonos típusú kártyafedezeti
számla is vezethetı. A számlát a Kincstár
térítésmentesen vezeti.
d) devizaeszközeik kezelésére devizaszámla A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti,
de ráterheli az MNB által felszámított
költséget.
e) átmenetileg szabad pénzeszközeikbıl A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti.
állampapírok vásárlásának lebonyolítására
értékpapírszámla, illetve értékpapír letéti
számla
f) a többségi állami befolyással rendelkezı A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti.
közhasznú társaságok elıtársasága részére
törzstıke elkülönítési számla,
g.) zárolt számla nyitása a bírósági végrehaj- A számla fölött a Kincstár rendelkezik. A
tásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerint számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti.
a bíróság átutalási végzése alapján a vég-
zésben feltüntetett követelés összegének
elkülönítésre.

A kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervek, illetve fejezeti kezeléső

elıirányzatok számára a Kincstár a költségvetési elıirányzatokhoz, feladatokhoz igazodva sok
számlát vezet. A számlák között meghatározó az elıirányzatkeret-felhasználási számla, amelyen a
kincstár jóváírja az ügyfél bevételeit és elszámolja a kiadásokat. Vezeti a Kincstár a kincstári
kártyafedezeti számlát, a devizaszámlát, a beruházások elıirányzatának felhasználását, illetve a
feladatokra meghatározott elıirányzatok felhasználását teljesítı számlákat.

8.3.2. Fizetési módok a kincstári rendszerben

A kincstári rendszerben ismeretes és használatos fizetési módok:
• készpénzfizetés,
• készpénz helyettesítı fizetési módok:
− kincstári kártya;
• készpénz nélküli fizetési módok:
151
 − átutalás (egyszerő és csoportos);
− a beszedési megbízás (azonnali, határidıs, csoportos).

Készpénzfizetés a kincstári körben

A készpénzfizetés az elıirányzatok készpénzben történı teljesítését jelenti. A jogszabályok szők
körre korlátozták a kincstári ügyfelek készpénzforgalmát, készpénzfizetési lehetıségeit pl.
készletek, kis értékő tárgyi eszközök beszerzése, kiküldetési, reprezentációs kiadások. A
közbeszerzési teljesítések ellenértékének kifizetése minden esetben készpénz nélküli fizetési
móddal történhet.

Készpénz-helyettesítı fizetési mód

A kincstári fizetési forgalomban használatos a készpénz-helyettesítı fizetési eszköz a kincstári
kártya. A kincstári kártyával, annak birtokosa fizetési és készpénz felvételi mőveleteket
kezdeményezhet. A kártya társkibocsátója az OTP Bank Nyrt., így a kincstári kártya az OTP és a
Kincstár logójával ellátott, az adott számlatulajdonos és a kártyabirtokos adataival
megszemélyesített betéti kártya, amelyhez egy négyjegyő titkos kód (PIN-kód) tartozik.
a.) Intézményi kártya Cirrus/Maestro: csak belföldön használható, kizárólag elektronikus
környezetben on-line módon történı elfogadásra alkalmas, vagyis minden tranzakció
elektronikus úton engedélyezésre kerül. Használható készpénz felvételre a hazai
bankjegykiadó automatákban, bankfiókban, postahivatalokban és közvetlen fizetésre több
mint 10 ezer belföldi kereskedıi és szolgáltatói elfogadóhelyen. Az intézményi kártya
használható készlet és kis értékő tárgyi eszközök beszerzésénél, a nem rendszeres kis
összegő szolgáltatások kiegyenlítésére.
b.) VIP Eurocard/Mastercard ezüst vagy arany kártya: a kártyát a minisztériumok, a
külképviseletek, a költségvetési szervek, illetve a pénzforgalmi számlatulajdonos ügyfelek
vezetı beosztású, valamint a költségvetési szerv vezetıje által a kártya használatára
feljogosított dolgozói használhatják. A kártya reprezentációs és utazási kiadások
kiegyenlítésére, és készpénz felvételére szolgál. Világszerte használható, elektronikus és
hagyományos környezetben végrehajtott tranzakciókra egyaránt alkalmas. Felhasználható
belföldön és külföldön egyaránt, hazai és külföldi fizetıeszközben. A VIP kártya készpénz
befizetésére kizárólag belföldön használható fel.

Készpénz nélküli fizetési módok

1. Átutalás, átvezetés
Az átutalás aktív fizetési mód, az adós fizetési megbízás benyújtásával kezdeményezi a
Kincstárnál, hogy a megjelölt számú számlája terhére a megnevezett jogosult, megadott számlájára
meghatározott pénzösszeget utaljon át. E készpénz nélküli fizetési mód esetében az ügylet mindkét
oldali szereplıje tartozhat a kincstári körhöz, de lehet egyik szereplı kincstári körön kívüli is pl. ha
a beruházási szállító gazdasági társaság. Ha mindkét szereplı a kincstári körhöz tartozik, a
Kincstár a kötelezett számláját megterheli a meghatározott összeggel, a jogosult számláján pedig
jóváírja azt. Ebben az esetben számlák közötti átvezetés történik. Amennyiben az egyik szereplı
tartozik csak a kincstári körhöz, a másik pedig kincstári körön kívüli, akkor az átutaláshoz
jegybankpénz szükséges, így érinti az MNB-nél vezetett Kincstári Egységes Számla egyenlegét.
Az egyenleg nı (ha a jogosult kincstári körös ügyfél), vagy csökken (ha az adós a kincstári körös
ügyfél).

Az átutalás lehet egyszeri és csoportos. Egyszeri átutalás pl. a megrendelt és szállított készlet
szállítói számlájának pénzügyi rendezése. Ha a költségvetési szerv azonos jogcímen, azonos
152
idıben több jogosultnak teljesít fizetést, akkor alkalmazhatja a csoportos átutalást pl. több szállító
kifizetése, illetmények átutalása a munkavállalóknak.

Az átutalási megbízás benyújtása

A Kincstár ügyfeleitıl elektronikus adathordozón is befogad megbízásokat, teljesít csoportos
fizetési megbízásokat. A Kincstár tagja az országos elszámolás-forgalmi rendszereknek (GIRO,
VIBER), valamint a Magyar Posta Zrt.-vel szerzıdést kötött a postai tételek feldolgozására és
elszámolására. Szükség esetén nyomtatványkitöltı program áll az ügyfelek rendelkezésére.

Kincstári Tranzakciós Kód

Az átutalási megbízásoknál a mentes esetek kivételével, fel kell tüntetni a Kincstári Tranzakciós
Kódot (KTK). A KTK három pozíciós számjel, amely a kiemelt elıirányzatok és jogcímek, illetve
a pénzügyi mőveletek azonosítására szolgál. Amennyiben mind az adós (vevı), mind a jogosult
(eladó) a kincstári körhöz tartozik, az érintett kiadási és az érintett bevételi elıirányzat KTK-ját is
fel kell tüntetni. Értelemszerően, amennyiben csak az egyik fél kincstári ügyfél, egy KTK jelenik
meg a fizetési megbízáson. Célszerő kincstári körön kívüli partnerrel kötött szerzıdések esetében a
fizetés teljesítéséhez a szerzıdésben a számlaszám mellett megadni a Kincstári Tranzakciós Kódot
is, amelyet az átutalási megbízáson a fizetést teljesítı feltüntet.

2. Beszedési megbízás (inkasszó)

A beszedési megbízás passzív fizetési mód, mivel a jogosult kezdeményezi. A jogosult megbízza a
Kincstárat, hogy meghatározott pénzeszközt, meghatározott ügyféltıl a javára szedjen be. A
kincstári rendszerben két formája alkalmazott: az azonnali (promt) inkasszó és a határidıs
inkasszó.
a.) Azonnali beszedési megbízás
Jogszabály alapján alkalmazható pl. az állami adóhatóság, vagy a Kincstár is alkalmazhatja
a helyi önkormányzatok megelılegezési hiteltartozásának, a jogosulatlanul használt
normatíva központi költségvetés javára történı ”visszaszerzésére”. Alkalmazásához a
kötelezett felhatalmazó levele szükséges. Azonnali beszedési megbízás a KESZ-re nem
nyújtható be, illetve a benyújtott inkasszó nem teljesíthetı.

b.) Határidıs beszedési megbízás

Határidıs beszedési megbízással követelést beszedni kizárólag a Kincstárnál számlával
rendelkezı kötelezett terhére lehet. (Sajátos fizetési mód, mert csak kincstári ügyféllel
szemben alkalmazható, a többi gazdasági szereplıvel szemben nem.) A határidıs beszedési
megbízással a jogosult megbízza a számlavezetı hitelintézetet, hogy pénzforgalmi
bankszámlája javára a kincstárnál számlával rendelkezı kötelezett terhére meghatározott
összeget szedjen be. A megbízáshoz mellékeli a bizonyító okmányokat. A Kincstár értesíti a
kötelezettet az ellene benyújtott beszedési megbízásról, amelyet az részben vagy egészben
megkifogásolhat az e célra rendelkezésre álló „Kifogás határidıs beszedési megbízás ellen"
megnevezéső nyomtatványon. A kifogást a kifogásolási határidı utolsó napját megelızı
munkanap záró idıpontjáig be kell nyújtani. Kifogás esetén a Kincstár a kötelezett
rendelkezése szerint jár el. Ha nincs kifogás, akkor teljesíti a beszedési megbízást.

Fedezetigazolás és bankgarancia igénybevétele

A kincstári ügyfeleknek a fedezetigazolási igényük bejelentése elıtt gondoskodniuk kell a
fedezetigazolási számla megnyitásáról, a megfelelı összeg átvezetésérıl. A Kincstár idıarányos
finanszírozás esetén fedezetigazolást a fedezetigazolási számlára elkülönített pénzügyi fedezetrıl
ad ki.

153
9. A közbeszerzési rendszer ellenırzése

A közbeszerzési rendszer magas kockázatot jelent a korrupció esetleges megjelenése

szempontjából.

Szemelvény A Közbeszerzések Tanácsa 2007. évi beszámolójában tájékoztat a közbeszerzések

2007. évi alakulásáról, a Tanács tevékenységérıl, a közbeszerzés folyamatában létezı
kockázatokról, azok kezelésérıl. 40

Az OECD 2007-ben jelentette meg „Integrity in Public Procurement: Good Practice

from A to Z” („A közbeszerzés tisztasága – A jó gyakorlat ABC-je”) címő tanulmányát,
melyben összefoglalta azokat a tagállami megoldásokat, amelyek a legalkalmasabbnak
mutatkoznak a korrupcióellenes küzdelemben a közbeszerzések területén. A tanulmány a
magyar közbeszerzési rendszerben követendı jó példaként külön kiemeli a
hirdetményellenırzés rendszerét, mely alkalmas a jogsértések egy részének kiszőrésére már az
eljárások korai stádiumában, valamint a szerzıdések teljesítésének ellenırzési mechanizmusát.
Figyelemmel arra, hogy a Közbeszerzések Tanácsa maga is mélyrehatóan foglalkozik a hazai
közbeszerzési korrupciós helyzettel és az átláthatóság jegyében teendı intézkedésekkel, a
Tanács engedélyt kért az OECD-tıl arra, hogy e tanulmányt lefordíttathassa magyar nyelvre.
Az OECD által megadott engedély értelmében a tanulmány magyar fordítása elkészült, a
magyar nyelvő összefoglaló a Tanács honlapján elérhetı, és amennyiben azt valaki kéri, a
Tanács jogosult a teljes tanulmány magyar nyelvő verzióját rendelkezésre bocsátani.
A tanulmány a közbeszerzési korrupciós kockázatok elemzése körében külön is foglalkozik a
szabálytalan kifizetések problematikájával, azaz vizsgálja az egyes országokban annak
elterjedtségét, hogy az ajánlatkérık milyen gyakran teljesítenek többletkifizetéseket a
szerzıdésben rögzített áron felül, illetve milyen gyakran bonyolódnak megvesztegetésekbe.
A 125 országot magában foglaló rangsorban Magyarország az 55. helyen szerepel 4,2
pontszámmal (ezen érték jó közepes gyakoriságot fejez ki, mivel az 1 = gyakori, a 7 = soha
nem fordul elı tartalmat fejez ki). Az Európai Unió tagállamai közül a legelıkelıbb helyezést
az északi tagállamok, Dánia, Finnország és Svédország érték el (3., 5. és 6.) 6,7, illetve 6,6
értékkel, míg a sor végén a legfrissebben csatlakozott tagállamok állnak (az utolsó körben
csatlakozottak közül Románia áll a 102. helyen, míg a Magyarországgal együtt csatlakozottak
közül Csehország a 78.-on).
Az OECD 2007-ben a közbeszerzési korrupció-ellenes küzdelem jegyében megkezdte egy ún.
Checklist (Ellenırzı lista) és az azt kiegészítı, a közbeszerzések tisztasága elısegítésére
alkalmas alapelvek összeállítását. A két további dokumentummal olyan eszközt kívánnak az
ajánlatkérık és a kormányzati politika formálóinak kezébe adni, melyek a gyakorlatban is jól
alkalmazható, praktikus segítséget nyújtanak a döntéshozók számára. Az OECD várhatóan
2008. második felében véglegesíti e segédanyagokat, a Tanács ezt követıen ezek
lefordíttatásáról és terjesztésérıl is gondoskodni kíván.

A közbeszerzések ellenırzésének legfontosabb célja a szabályozottság, szabályszerőség

ellenırzése, a jogosulatlan kifizetések megakadályozása, a közpénzek felhasználásában rejlı
kockázatok csökkentése. Az ellenırzések intézményi keretei
− a folyamatba épített elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzés,
40
Részlet a Közbeszerzések Tanácsa 2007. évi beszámolójából
Forrás: http://www.kozbeszerzes.hu/static/uploaded/document/2007.pdf

154
 − kincstári ellenırzés,
− a belsı ellenırzés,
− a számvevıszéki ellenırzés,
− a kormányzati ellenırzés,
− Közbeszerzések Tanács hirdetményellenırzési feladatai.

9.1 A folyamatba épített ellenırzés

Forrás: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §

(1) A folyamatba épített, elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért,
mőködtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetıje felelıs az államháztartásért felelıs miniszter
által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetıje köteles olyan
szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és mőködtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a
rendelkezésre álló források szabályszerő, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja:
a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a
kötelezettségvállalások, a szerzıdések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések
dokumentumait is),
b) az elızetes és utólagos pénzügyi ellenırzést, a pénzügyi döntések szabályszerőségi és szabályozottsági
szempontból történı jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelı könyvvezetés és
beszámolás) kontrollját.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.
(3) A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy
a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerőség,
szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel;
b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre,
rendeltetésellenes felhasználásra;
c) megfelelı, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv mőködésével
kapcsolatosan;
d) a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a
módszertani útmutatók figyelembevételével.

A FEUVE célja a közbeszerzések területén a kockázatok csökkentése érdekében a közbeszerzés

folyamatának, a folyamat egyes szakaszainak, normatív, hatékonysági, eseti követelményeinek,
idıbeli és térbeli megvalósulásának, a folyamat szereplıinek, kapcsolatrendszerének, a
dokumentálás rendjének, a dokumentumok áramlásának, megırzésének szabályozása, a megfelelı
ellenırzési pontok beépítése a folyamatba. A folyamatba épített ellenırzés szabályzatai között
szoros összefüggés van. A kockázatkezelési szabályzat a kockázatok azonosítását, mérését,
kezelését tartalmazza pl. emberi magatartás kockázata az esetleges megvesztegethetıség. A magas
kockázatot a feladatok, felelısség, hatáskör szabályozásával, a „négy szem elvének” (végrehajtott
feladatok más által történı ellenırzése, mivel több szem nemcsak többet lát, hanem mást is)
alkalmazásával lehet csökkenteni alacsony szintre.

9.1.1. A kontrollok típusai

a.) A megelızı kontroll
Megelızı (preventív) kontrollokat célszerő alkalmazni a magas kockázatnak kitett
eseményeknél. Megelızı kontroll pl. a mőszaki, pénzügyi alkalmasság elızetes vizsgálata
Ilyen kontroll a Közbeszerzések Tanácsa által végzett hirdetményellenırzés, amely kiszőri a
szabálytalanságok jó részét, már az eljárás megindításakor. A megelızı kontrollok a hibák és
155
 szabálytalanságok megtörténésének, elıfordulásának megelızésére, vagy legalább azok
korlátozására irányulnak. A megelızı kontrollok alkalmazásának fı indoka, hogy pl. a már
kifizetett, de jogalap nélküli pénzeszközöket utólag már csak bonyolult eljárást követıen lehet
visszaszerezni a kedvezményezettektıl, vagy a mőszaki hibák életeket is követelhetnek. Ezért
a költségvetés érdekeinek védelme a leghatékonyabban az elızetes kontrollok segítségével
valósítható meg.

b.) A feltáró (detektív) kontrollok, amelyek a már bekövetkezett hibákat tárják fel, rámutatva a
hiba, hiányosság elıfordulásának tényén kívül az okozott hatásra is. A megelızı és a feltáró
kontrollok együttes alkalmazása jelentısen csökkentheti a hiba továbbterjedését a folyamat
következı szakaszaira. Ilyen kontroll feladat pl. az ajánlati felhívás „testre szabottságának”
feltárása, hamis nyilatkozattétel, valótlan adatközlés feltárása.

c) A helyrehozó (korrektív) kontrollok célja a már bekövetkezett, nem kívánatos eredmények

kijavítása. Ezek biztosítékként is szolgálhatnak az elszenvedett veszteségek, károk bizonyos
mértékő visszaszerzésére a pénzeszközök, vagy szolgáltatási képesség terén. Korrektív
kontrollok lehetnek azok a megtett intézkedések, amelyeket az intézmény a feltáró kontrollok
alapján a hasonló hibák, szabálytalanságok elkerülésére hoz meg. Ilyen lehet egy új ellenırzési
pont kialakítása a folyamatban azzal a céllal, hogy kizárja, csökkentse az egybeszámítás
követelményének kikerülésére irányuló közbeszerzési eljárás megindításának lehetıségét.

d.) Ráirányító (direktív) kontrollok, amelyek a szervezet, folyamat számára kiemelten fontos
területen negatív hatású cselekmény, esemény elkerülésének lehetıségeire hívják fel a
figyelmet. Ez lehetıséget ad a vezetésnek a válaszlépésre, a várható negatív hatást megelızı,
vagy mérséklı intézkedés meghozatalára, annak megakadályozására, hogy a hibás gyakorlat
megismétlıdjékpl. a Közbeszerzések Tanácsa, illetve a Közbeszerzési Döntıbizottság, Állami
Számvevıszék rámutat a közbeszerzések területén jelentkezı hibás gyakorlatokra, és
javaslatot tesz pl. a törvény módosítására.

9.2. A Kincstár feladatai a közbeszerzésekhez kapcsolódva

a.) A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi önkormányzatok költségvetési támogatás

iránti igényeinek, pályázatainak ellenırzése
A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások központi költségvetésbıl származó
(normatív és feladatmutatóhoz kötött normatív támogatások és hozzájárulások, központosított
és egyéb kiegészítı mőködési és fejlesztési célú) támogatás iránti igényüket, pályázatukat a
regionális igazgatóságok államháztartási irodáihoz nyújthatják be. Az Áht. szerint az
igényléseket, pályázatokat a költségvetési törvényben és az egyéb szakmai jogszabályokban
meghatározott feltételek teljesítése – a támogatásra jogosultság – szempontjából a Kincstár
igazgatóságai felülvizsgálják, s jogosulatlan igénylés esetén felszólítják az önkormányzatot
annak módosítására, vagy hiánypótlásra. Az ellenırzés csökkenti a pénzügyi fedezet nélküli,
vagy szabálytalanul rendelkezésre álló pénzügyi fedezetbıl történı közbeszerzéseket.

b.) Fejlesztési célú támogatások felülvizsgálata

A Kincstár feladata a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe tartozó
fejlesztési célú támogatások felülvizsgálata, mint pl. a települési hulladékkezelés, a települési
szilárdburkolatú utak felújításának, a területi kiegyenlítı, a céljellegő, valamint a
leghátrányosabb kistérségek fejlesztését szolgáló támogatások. Ezekbıl a támogatásokból
megvalósított fejlesztések jellemzıen a közbeszerzés alkalmazásához kötöttek.

156
c.) Az önkormányzati beszámolók felülvizsgálata
A Kincstár önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenységének fontos területe a helyi, valamint
a helyi kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveik, a többcélú kistérségi társulások
féléves, illetve éves költségvetési beszámolóinak, az idıközi költségvetési-, illetve mérleg-
jelentéseinek feldolgozása, ellenırzése. A jogosulatlanul igénybe vett állami hozzájárulásokat,
támogatásokat a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások kötelesek visszafizetni a
jegybanki alapkamat meghatározott százalékában megállapított igénybevételi kamattal együtt.

d.) Közremőködés a pályázatos támogatások ellenırzésében

A Kincstár közremőködik a központi költségvetésbıl finanszírozott pályázatos támogatások
pénzügyi lebonyolításában és ellenırzésében.
Az egyes célelıirányzatokkal kapcsolatos konkrét feladatok köre eltérı, ugyanakkor a
pályázati rendszer mőködtetésében végzett feladat felöleli a folyamat különbözı elemeit.
A Kincstár a támogatási szerzıdésben vállalt kötelezettségek teljesítésére (közbensı, utólagos,
záró) ellenırzéseket hajt végre. A tevékenységet központi szabályozással a regionális
igazgatóságok látják el.

e.) Kincstár kettıs fedezetvizsgálata

A Kincstár a kincstári körhöz tartozó kincstári ügyfelek fizetési megbízásait azok teljesítését
megelızıen ellenırzi. A kettıs fedezetvizsgálat során a kincstár vizsgálja, hogy van-e
elıirányzat fedezet (tervezett kiadási összeg) és elég likvid-e a megbízó. Nemleges válasz
esetén a Kincstár a fizetési megbízást nem teljesíti.

f.) A kincstári monitoring rendszer41

A monitoring rendszer létrehozásának hátterében azon igény állt, hogy a kilencvenes évek
második felében a pénzügyi kormányzat idıszerőnek látta olyan monitoring rendszer
kiépítését a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt, amely kettıs követelménynek képes eleget
tenni:
• nyomon követi a különbözı állami támogatások kedvezményezettjei 60 napon túli lejárt
köztartozásait (továbbiakban: köztartozás), és kizárja a támogatás igénybevételi
lehetıségébıl azokat, akik nem tesznek eleget ez irányú kötelezettségeiknek,
• a rendszer teljes kiépítésével a Kormányzat annak az uniós elvárásnak is megfelel, hogy a
külföldi segélyek, EU támogatások átlátható, a projektenkénti támogatás-halmozódást is
figyelemmel kísérı jól mőködı és gyors reagálású pénzügyi megfigyelı rendszerrel
rendelkezzen.

g.) Fedezetkezelıi feladatok ellátása

A fedezetkezelıi feladatokat a Kbt. szerinti ajánlatkérık esetében a Kincstár látja el
(191/2009. Korm rendelet 17-21. §-ai).

A monitoring rendszer a hazai, illetve az Európai Uniós forrású támogatásokat projektenként és

kedvezményezettenként figyeli, valamint alkalmas a támogatás-halmozódás kimutatására. Olyan
pénzügyi szemlélető adatnyilvántartási rendszer, amely a támogatások racionális, ellenırzött
felhasználásához, és a hazai forrásokat bıvítı nemzetközi támogatások (különösen az Uniós
pénzeszközök bevonásával bonyolított konstrukciók támogatásai) elnyeréséhez, kontrollált
felhasználásához is jelentıs segítséget ad. Az 1998-as indulása óta a rendszer mintegy 1861
támogatási konstrukció támogatási adatait foglalja magába. Tartalmazza a költségvetési
elıirányzatokból finanszírozott támogatási konstrukciók lényegi információit:
41
Forrás: http://www.allamkincstar.gov.hu/file/kozlinfo/kincstarikiadvanyok/MAK_eves_jelentes_2006.pdf

157
 − a támogatások keretösszegét,
− a döntésre és utalványozásra jogosultak megnevezését,
− a támogatott célok részletes felsorolását,
− a támogatásra jogosultak körét,
− az elnyerhetı támogatás feltételeit, mértékét és formáját.
A Kincstár és az Adóhatóságok között 1998. év közepétıl rendszeres adatszolgáltatás mőködik. A
Kincstár átadja az Adóhatóságoknak (APEH, VPOP) a lejárt köztartozások figyelése érdekében a
kedvezményezettek Ámr. szerinti meghatározott adatait, az adóhatóságok pedig havi
rendszerességgel tájékoztatják a Kincstárat a lejárt köztartozással rendelkezı kedvezményezettek
körérıl. A köztartozás figyelés rendjét általános ismertetı dokumentum tartalmazza.

A monitoring rendszer adatközlése alapján az adóhatóságok az Ámr. elıírásainak megfelelıen a

lejárt köztartozásokról a támogatások utalványozóit is kötelesek értesíteni. Így a jogszabály azon
rendelkezésének érvényesítése, mely szerint a kedvezményezett lejárt köztartozása esetén az
esedékes támogatás folyósítását fel kell függeszteni, még eredményesebben történhet meg,
ösztönözve ezzel az adóhatóságokkal szemben fennálló fizetési kötelezettség teljesítését.

9.3. Az Állami Számvevıszék ellenırzése

Az Állami Számvevıszék (ÁSZ) központi, közhatalmi költségvetési szerv, önálló fejezet, az

Országgyőlés pénzügyi gazdasági ellenırzı szerve. Az állam legfıbb pénzügyi ellenırzı
szerveként ellenırzést végezhet mindenütt, ahol közpénzt használnak fel vagy kezelnek. Az ÁSZ
az államháztartás külsı ellenırzését, a számvevıszéki ellenırzést végzi.

„A számvevıszéki ellenırzés alapvetı technikai célja mindig a megelızés, illetve a feltárt hiba
vagy hiányosság kijavításának kezdeményezése. A vizsgálati tapasztalatok –bár minden esetben
a múltról és a jelenrıl számolnak be – alapvetıen a jövınek szólnak42

Az ÁSZ az ellenırzéseket törvényességi, célszerőségi és eredményességi szempontok szerint

végzi. Ellenırzései átfogják az államháztartás teljes rendszerét, valamint egyes államháztartáson
kívüli szervezetek gazdálkodását, közpénzek felhasználását.

Az ÁSZ ellenırzési jogosítványa kiterjed a következı szervezetekre, alapokra:

1.) a központi költségvetés alrendszerre,
2.) a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatokra,
3.) a társadalombiztosítási alrendszerre,
4.) az elkülönített állami pénzalapokra,
5.) a megyei területfejlesztési tanácsokra,
6.) a gazdasági kamarákra,
7.) a közalapítványokra,
8.) a közhasznú szervezetekre,
9.) a nyugdíjpénztárakra,
10.) a hitelintézetekre,
11.) a felsıoktatási intézményekre,
12.) a pártokra és alapítványaikra,
13.) az egyházakra,
14.) az egyéb szervezetekre.

42
www.asz.hu

158
A számvevıszéki ellenırzések típusai

Az ellenırzések fajtáját az ellenırzés célja határozza meg:

• A szabályszerőségi ellenırzés a szervezetekre, tevékenységekre, programokra, mőködésre,
azok pénzügyi folyamataira, elszámolásokra, beszámolásokra irányul. Célja a törvényesség, a
szabályszerőség betartásának ellenırzés.
• A teljesítmény ellenırzés célja annak megállapítása, hogy a szervezetek, projektek
gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósultak-e meg.
• A rendszerellenırzés átfogóan, rendszerszemléletben értékeli az állami feladatok ellátásának
szervezeti kereteit, személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, valamint az input erıforrások és
azok feladatokra történı felhasználásának összhangját. A rendszerellenırzés kiemelt figyelmet
fordít a belsı kontroll mőködésében rejlı kockázatok feltárására.

Az ÁSZ ellenırzéseirıl készített jelentések teljes terjedelemben megtalálhatók a www.asz.hu

honlapon. Így az ellenırzéseket, azok eredményét, az ÁSZ megfogalmazott javaslatait, nem csak
az Országgyőlés, hanem a közvélemény is megismerheti. AZ ÁSZ minden évben éves jelentést
állít össze az Országgyőlés részére, amelyben összegezi ellenırzéseit, azok eredményességét, és
beszámol a szervezet gazdálkodásának célszerőségérıl is. Az éves jelentések szintén megtalálhatók
a honlapon.

A számvevıszéki ellenırzés megállapításainak következményei

A közpénzek szabályos, gazdaságos, eredményes, hatékony tervezése és felhasználása, a hibák,

szabálytalanságok megelızésére az ÁSZ a jelentéseiben – a helyszíni ellenırzés megállapításainak
hasznosítása mellett – a következı eszközöket alkalmazza:
• javaslatot tesz a jogi szabályozásra, a belsı szabályozási rendszer, a belsı ellenırzés
fejlesztésére, jobbító intézkedések megtételére, intézkedési terv készítésére,
• felhívást intéz a törvényes állapot helyreállítására, pl. ha az ellenırzött folyamat, szervezet
gazdálkodásában szabálytalanságot észlel,
• kezdeményezi a szabálytalanul igénybe vett pénzeszközök visszafizettetését, a
szabálytalanságokat elkövetık személyi felelısségének megállapítását,
• kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntıbizottság hivatalból történı eljárását,
• javasolja a Magyar Államkincstár eljárását, a szankciók alkalmazását,
• bőncselekmények gyanúja esetén a nyomozó hatóság tudomására hozza a bőncselekmény
gyanúját alátámasztó megállapításokat,
• büntetıeljárást kezdeményez, feljelentést tesz a számvitel rendjének megsértése, jogosulatlan
gazdasági elıny megszerzése, hőtlen kezelés, sikkasztás, hivatali visszaélés alapos gyanúja
esetén,
• zároltathat anyagi eszközöket rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználás esetén,
• a kezelésre vonatkozó szabályok súlyos megsértésével keletkezı kár megelızése érdekében
felfüggesztheti a költségvetésbıl finanszírozott beruházásoknál a pénzeszközök
felhasználását.

9.4. A Kormányzati Ellenırzési Hivatal ellenırzése

A Kormány az államháztartási törvény felhatalmazása alapján a Kormányzati Ellenırzési

Hivatalról (KEHI) szóló kormányrendeletben a Hivatalt jelölte ki a belsı ellenırzési szerv
feladatainak ellátására:
− a központi költségvetés,
159
 − az elkülönített állami pénzalapok,
− a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai,
− a központi költségvetési szervek pénzügyi ellenırzését,
− a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei, térségi
és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi
szervezeteknek a központi költségvetésbıl, alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a
nemzetközi szerzıdések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának
ellenırzését végzi.

A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan gazdálkodó központi költségvetési

szerv, amely a Pénzügyminisztérium fejezetben önálló címet alkot.

A KEHI feladatai

• Ellátja az államháztartási törvényben a belsı ellenırzési szerv számára meghatározott

feladatokat, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, és a
Kohéziós Alapból származó támogatások tekintetében az EU 2007-2013 programozási
ciklusban az ellenırzési hatósági feladatokat.
• Egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások tekintetében a finanszírozási
kormányrendeletükben a KEHI számára meghatározott ellenırzési feladatok.

A Hivatal minden év február 15-éig - az Európai Bizottság módszertani iránymutatásainak

megfelelıen - összegezi a rendelkezésére álló ellenırzési jelentéseket, véleményeket,
igazolásokat és nyilatkozatokat. A feladat végrehajtása érdekében a pénzügyminiszter megküldi a
Hivatal részére az egyéb jogszabályok alapján számára megküldött jelentéseket, véleményeket,
igazolásokat és nyilatkozatokat, melyek a Hivatalnak nem állnak rendelkezésére.
A Hivatal az európai uniós források ellenırzésekor az egyes alapok felhasználására vonatkozó
uniós és hazai jogszabályok rendelkezései szerint jár el, az államháztartási ellenırzéseket a belsı
ellenırzésrıl szóló 193/2003. Korm. rendeletben foglaltak szerint hajtja végre. Tevékenységérıl a
Kormánynak és az Európai Unió illetékes szerveinek számol be.

A KEHI ellenırzéseinek jogkövetkezményei

a.) Tájékoztatási kötelezettség

Amennyiben az ellenırzés során büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás
megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az elnök
az ellenırzött szerv vezetıjét, illetve az ellenırzött költségvetési szerv vezetıjének
érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetıjét haladéktalanul köteles tájékoztatni a
szükséges intézkedések megtétele céljából.
b.) Ellenırzési jelentés
Az ellenırzésekrıl - megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat is tartalmazó -
ellenırzési jelentés készül, melyet a Hivatal megküld az ellenırzött szervezet vezetıjének.
Több ellenırzött szervezetet érintı ellenırzés esetén a Hivatal az ellenırzési jelentésnek csak
a vonatkozó részét küldi meg az egyes szervezeteknek.
A Hivatal az ellenırzésekrıl készített jelentését a miniszter útján a Kormány elé terjeszti.
c.) Intézkedési terv készítési kötelezettség
Az ellenırzött szerv vezetıje a tárgyévet követı év január 31-éig tájékoztatást ad a Hivatal
elnöke részére a Hivatal ellenırzési jelentése alapján készített intézkedési tervben foglaltak
idıarányos teljesítésérıl.
d.) A Közbeszerzési Döntıbizottság hivatalból történı eljárásának kezdeményezése
A hivatal kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntıbizottság hivatalból történı eljárását.

160
A KEHI éves beszámolási kötelezettsége

A Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységérıl évente, a tárgyévet követı év június 30-áig a

miniszter útján beszámol a Kormánynak. A beszámoló különösen az alábbiakat tartalmazza:
• az éves ellenırzési feladatok teljesítésének értékelését,
• az ellenırzések fontosabb megállapításait és javaslatait,
• az ellenırzési jelentések alapján készített intézkedési tervekben foglaltak idıarányos
teljesítését,
• tájékoztatást az ellenırzések során feltárt büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi
eljárás megindítására okot adó cselekményrıl, mulasztásról vagy hiányosságról,
• az ellenırzések személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elısegítı és akadályozó
tényezıket.

9.5. A közbeszerzések belsı ellenırzése

A belsı ellenırzés köteles ellenırizni a szervezet közbeszerzési tevékenységét. A belsı ellenırzés

kiterjed:
• a közbeszerzések FEUVE rendszerének megfelelı kialakítására,
• a FEUVE rendszer mőködésére,
• a közbeszerzési folyamat utólagos ellenırzésére.

A belsı ellenırzés feladatai

1. A közbeszerzési eljárás elıkészítésének ellenırzése:

− közbeszerzési szabályzat, közbeszerzési terv meglétének, szabályozottságának,
idıszerőségének, testre szabottságának ellenırzése,
− hogyan történik a közbeszerzés tárgyának meghatározása,
− hogyan történik a pénzügyi fedezet biztosítása,
− hogyan történik a közbeszerzés becsült értékének meghatározása,
− a közbeszerzési eljárás kiválasztására irányuló döntési folyamat ellenırzése.
2. Az eljárás megindításának ellenırzése:
− az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény megfelelése a jogszabályi elıírásoknak
(megfelel a mintának és nem sérti az ajánlattevık esélyegyenlıségét),
− a közzététel rendje, módja, határideje.
3. Az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás tartalmának ellenırzése.
4. A bírálati szempontok meghatározásának ellenırzése.
5. A dokumentáció ellenırzése.
6. A közbeszerzés mőszaki leírásának ellenırzése.
7. A kiegészítı tájékoztató kérésére irányuló kérelem teljesítésének ellenırzése.
8. Az ajánlati biztosíték kikötésének, teljesítésének és visszafizetésének ellenırzése.
9. A kizáró okokról való meggyızıdés ellenırzése.
10. Az ajánlattevık alkalmassága, az alkalmasság elbírálásának ellenırzése.
11. Az ajánlat/részvételi jelentkezés ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásnak való megfelelése
ellenırzése.
12. A bíráló bizottsággal kapcsolatos ellenırzés:
− a bíráló bizottság szabályszerő felállítása,
− a bíráló bizottság létszáma, összetétele.
161
13. Az ajánlatok benyújtásának, felbontásának, ismertetésének, elbírálásának ellenırzése:
- hiánypótlásra felhívás,
- jegyzıkönyv tartalma,
- felvilágosítás kérése az ajánlattevıktıl,
- ajánlat érvénytelenné nyilvánítása,
- bírálati módszer,
- az eljárás eredménytelenné nyilvánítása.
14. Az eredményhirdetés szabályosságának ellenırzése.
15. A szerzıdés eljárásnak, eredményhirdetésnek megfelelı megkötésének ellenırzése.
16. Az eljárás folyamán a határidık számításának, betartásának ellenırzése.

A belsı ellenırzés összefoglaló jelentést készít megállapításairól, amelyben javaslatokat dolgoz ki,
tanácsot ad az ellenırzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére, a közbeszerzések
hatékonyságának növelése érdekben.

162
 Függelék: Ellenırzési nyomvonal egy költségvetési szerv közbeszerzési folyamatáról

Egy költségvetési intézmény közbeszerzési eljárásainak

Ellenırzési nyomvonala
RÉSZLET

Tevékenységet végzık,
Határidı; Ellenjegyzı,
Jogi, egyéb felelısök Keletkezı Ellenırzı Ellenırzési pontok
Sorszám Tevékenységek Jóváhagyó,
szabályozás /Kapja dokumentumok /Kockázati tényezık
Aláíró
Kötelezettségvállaló

1. Közbeszerzési Terv Közbeszerzési Végzi / Felelıs: március 15. Közbeszerzési Terv a közbeszerzés Határidıben készült-e el?
összeállítása - szervezeti Szabályzat közbeszerzés tárgya szerint javaslat tárgya szerint Megfelelı tartalommal? Jóváhagyó:
egységenként illetékes szervezeti egység / közbeszerzési illetékes szervezeti gazdasági vezetı
vezetıje által kijelölt fıreferens egység vezetıje / Nem teljes körő a javaslat elkészítése,
személyi állományi tag - nincs átfogó egyeztetés; nem precíz az
közbeszerzési referens vagy közbeszerzési ellenırzés; a szolgáltatott adatok hibásak,
közbeszerzési fıreferens fıreferens hibás eljárásfajta vagy típus
meghatározása; nem megfelelı az indoklás,
téves költséginformációk felhasználása;
téves fedezet ellenırzés

1.1 Éves Összesített Kbt., Végzi / Felelıs: április 15. Éves Közbeszerzési Terv kijelölt jogász Határidıben készült-e el? Jóváhagyó:
Közbeszerzési Terv Közbeszerzési -közbeszerzési fıreferens - javaslatot tehet Megfelelı tartalommal? gazdasági vezetı
összeállítása Szabályzat gazdasági vezetı eltérı tartalomra
/ Nem teljes körő a javaslat elkészítése, nincs
átfogó egyeztetés; nem precíz az ellenırzés;
téves fedezet ellenırzés

1.2 Éves Közbeszerzési Terv Közbeszerzési Végzi / Felelıs: április 15. Engedélyezett Éves Beszerzési / Nem megfelelıen elıkészített, elkészített Engedélyezı:
engedélyezése Szabályzat -közbeszerzési fıreferens Közbeszerzési Terv Fıosztály vezetıje Éves Közbeszerzési terv engedélyezése a költségvetési szerv
/költségvetési vezetıje
szerv vezetıje

1.3 Engedélyezett Éves
Közbeszerzési Terv
ismertetése, megküldése
illetékes szervezeti egységek
vezetıinek
Közbeszerzési Végzi / Felelıs: Engedélyezést Beszerzési fıosztály / Nem megfelelı idıben és teljes körően
Szabályzat -közbeszerzési fıreferens követıen vezetıje történik a tájékoztatás; nem történik
haladéktalanul - tájékoztatás -
/ illetékes
szervezeti
egységek vezetıi

163

Sorszám Tevékenységek
1.4 Éves Közbeszerzési Terv
módosításának
indítványozása
1.5 Éves Közbeszerzési Terv
módosítása
1.6 Módosított Éves Közbeszer- Közbeszerzési
zési Terv ismertetése, meg- Szabályzat
küldése illetékes szervezeti
egységek vezetıinek
1.7 Közbeszerzési Tervek
megırzése
2. Kezdeményezı Okirat =
közbeszerzési eljárást
kezdeményezı országos
parancsnoki okirat
elkészítése (Alapokmány)
- felelısségi viszonyok,
kapcsolattartók, alapadatok
meghatározása;
Közbeszerzési ütemterv
készítése, (Folyamatábra
készítése)
3. Megbízólevelek elkészítése
Összeférhetetlenségi és
titoktartási nyilatkozatok
elkészítése
Tevékenységet végzık,
Határidı; Ellenjegyzı,
Jogi, egyéb felelısök Keletkezı Ellenırzı Ellenırzési pontok
Jóváhagyó,
szabályozás /Kapja dokumentumok /Kockázati tényezık
Aláíró
Kötelezettségvállaló
Közbeszerzési Végzi / Felelıs: / közbeszerzési Módosító javaslat / Nem indokolt az indítványozott
Szabályzat - illetékes szervezeti egység fıreferens - módosítás; -
vezetıje Nem biztosított fedezet
Közbeszerzési Végzi / Felelıs: gazdasági vezetı Módosított Éves kijelölt jogász / Nem megfelelıen elıkészített, módosított Jóváhagyó:
Szabályzat - közbeszerzési fıreferens Közbeszerzési Terv - javaslatot tehet Éves Közbeszerzési terv engedélyezése gazdasági vezetı
költségvetési eltérı tartalomra Engedélyezı:
szerv vezetıje A költségvetési szerv
vezetıje
Végzi / Felelıs: Engedélyezést Módosított Éves Beszerzési fıosztály / Nem megfelelı idıben és teljes körően
- közbeszerzési fıreferens követıen Közbeszerzési Terv vezetıje történik a tájékoztatás; nem történik -
haladéktalanul tájékoztatás
/ illetékes szerve-
zeti egységek
vezetıi
Kbt., Végzi / Felelıs: 5 évig közbeszerzés tárgya / Elmaradó dokumentálás, nincs idıszakos
Közbeszerzési -közbeszerzési referens vagy - szerint illetékes ellenırzés
Szabályzat közbeszerzési fıreferens szervezeti egység -
vezetıje,
közbeszerzési
fıreferens
Kbt., Végzi / Felelıs: gazdasági vezetı/ / Az ellenırzı hiánypótlásra visszaküldi a Ellenjegyzı:
Közbeszerzési - közbeszerzési referens o. Kezdeményezı Okirat; Kezdeményezı Okiratot a kezdeményezı gazdasági vezetı
Szabályzat vagy közbeszerzési (Közbeszerzési ütemterv) - kijelölt jogász osztálynak; a kezdeményezı szervezeti Engedélyezı:
fıreferens;kijelölt jogász * / közbeszerzési egység vezetıje vitatja a hiánypótlás A költségvetési szerv
fıreferens közbeszerzési indokoltságát vezetıje, ill.
fıreferens * - Kijelölt jogász dönt az indításról *; akadályoztatás-kor .
/a költségvetési - közbeszerzési fıreferens dönt az gazdasági vezetıje
szerv vezetıje indításról
Nincs precíz, pontos meghatározás, hibás
eljárásfajta vagy típus meghatározása; téves
költséginformációk felhasználása; szakmai
szempontból nem megfelelı személyek
meghatározása, határidık téves kiszámítása
Megbízólevelek
Közbeszerzési Végzi / Felelıs: A költségvetési kijelölt jogász; szakképesítés, szakmai tapasztalat
Szabályzat -közbeszerzési referens vagy szerv vezetıje Összeférhetetlenségi és ellenırzése; Engedélyezı:
közbeszerzési fıreferens; / megbízott titoktartási nyilatkozatok közbeszerzési / Szakmai szempontból nem megfelelı A költségvetési szerv
kijelölt jogász * fıreferens személyek megbízása; Nincs precíz, pontos vezetıje
- Közbeszerzési Mappában meghatározás
164
 történı elhelyezése

Tevékenységet végzık,
Határidı; Ellenjegyzı,
Jogi, egyéb felelısök Keletkezı Ellenırzı Ellenırzési pontok
Sorszám Tevékenységek Jóváhagyó,
szabályozás /Kapja dokumentumok /Kockázati tényezık
Aláíró
Kötelezettségvállaló

4. Elızetes szerzıdések Közbeszerzési Végzi/Felelıs: Szerzıdés tervezet, kijelölt jogász; Tárgyi tevékenység Kbt. hatálya alá
megkötése (közbeszerzési Szabályzat közbeszerzés tárgya szerint / közbeszerzési szerzıdés tartozásának vizsgálata; Engedélyezı:
szaktanácsadó, szakértı, illetékes szervezeti egység fıreferens közbeszerzési A szerzıdés tartalma nem ütközik-e A költségvetési szerv
mőszaki ellenır, ügyvéd, Megbízólevél vezetıje; fıreferens jogszabályba? Körültekintıen készült-e? vezetıje
ügyvédi iroda, lebonyolító jogtanácsos Ellenjegyzés meglétének ellenırzése
stb.) – felelısségi / Szakmailag nem megfelelı, figyelmetlen
viszonyok, kapcsolattartók ellenırzés;
meghatározása Megrendelı érdekeit nem kellıen képviseli
a szerzıdés

5. Elızetes összesített Kbt., Végzi / Felelıs: Március 1. Elızetes összesített közbeszerzés Kitöltés pontos ellenırzése
tájékoztató elkészítése Közbeszerzési közbeszerzési referens vagy tájékoztató elıterjesztés tárgya szerint / Adminisztrációs hiba, a szolgáltatott
Szabályzat a közbeszerzési fıreferens / közbeszerzési illetékes szervezeti adatok hibásak; nem készül el határidıben; -
fıreferens egység vezetıje nem megfelelı ellenırzés

5.1 Elızetes összesített Kbt., Végzi: Március 15. Elızetes összesített kijelölt jogász Kitöltés pontos leellenırzése Jóváhagyó:
tájékoztató összeállítása, Közbeszerzési közbeszerzési fıreferens gazdasági vezetı tájékoztató / Adminisztrációs hiba, a szolgáltatott gazdasági vezetı
felterjesztése jóváhagyásra Szabályzat Felelıs: adatok hibásak; nem készül el határidıben;
Beszerzési fıosztály nem megfelelı ellenırzés
vezetıje

5.2 Elızetes összesített Kbt., Végzi: Március 15. Engedélyezett elızetes Engedélyezı:
tájékoztató engedélyezése Közbeszerzési közbeszerzési fıreferens összesített tájékoztató / Nem megfelelıen felterjesztett elızetes költségvetési szerv
Szabályzat Felelıs: / a költségvetési összesített tájékoztató engedélyezése vezetıje
Beszerzési fıosztály szerv vezetıje
vezetıje

5.3 Elızetes összesített Kbt., Végzi: Közbeszerzési Elızetes összesített kijelölt jogász Kitöltés pontos leellenırzése
tájékoztató - hirdetmény Közbeszerzési közbeszerzési fıreferens Szabályzat szerint tájékoztató hirdetménye / Adminisztrációs hiba, a szolgáltatott
útján történı - közzététele Szabályzat Felelıs: / Közbeszerzési adatok hibásak; nem készül el határidıben; -
Beszerzési Fıosztály Értesítı Szerkesz- nem megfelelı ellenırzés; a hirdetményi
vezetıje tıbizottsága díj hibás kiszámítása

6. Közbeszerzési eljárás teljes Kbt., Közbe- Végzi / Felelıs: A közbeszerzési közbeszerzési

körő lebonyolítása szerzési Sza- közbeszerzési referens 1 ütemtervben - fıreferens 1 - -
bályzat, közbeszerzési fıreferens 2 foglaltak szerint kijelölt jogász 2
Kezdeménye- kijelölt jogász 3 közbeszerzési
zı Okirat bonyolító 4 fıreferens 3
Vonatkozó
jogszabályok

165
166