Fogalomtár

Akadálymentesítés: a fizikai, érzékszervi és értelmi fogyatékkal élık számára olyan

környezet kialakítása, mely megkönnyíti a közlekedést, a tájékozódást és általában minden
olyan tevékenység elvégzését, amelyben az érintett személyek fogyatékosságuk miatt
akadályoztatva vannak. Megkülönböztetünk fizikai (az épített környezetre vonatkozó), illetve
infokommunikációs (az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó) akadálymentesítést.

Akadálymentesség (accessibility): a társadalmi esélyegyenlıség egyik kulcsfogalma, egyenlı

hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz, lehetıvé teszi a szociális kapcsolatokat, a
mozgásában és kommunikációjában akadályozott embereknek. Épület esetében pl. azt jelenti,
hogy az mindenki számára akadálymentesen megközelíthetı, bejárható és vészhelyzetben
biztonsággal elhagyható legyen. Jelenti ugyanakkor azt is, hogy az ilyen épületben a tárgyak,
berendezések és szolgáltatások mindenki számára egyformán használhatóak legyenek. Akár
épület, akár számítógép, akár tájékoztató tábla, azaz bármilyen információt közlı eszköz
esetében azt is jelenti, hogy a szolgáltatott információ mindenki számára érzékelhetı
(észlelhetı) és érthetı legyen, tehát az információnak látható, hallható és tapintható formában
is meg kell jelennie. A közérdekő információk legyenek tömörek, könnyen felismerhetık és
értelmezhetık, továbbá egyszerő eljárással lehessen azokat a felhasználóhoz eljuttatni. Az
„egyetemes tervezés” alapján az akadálymentesítés helyett az akadályok megelızésére, a
prevencióra kell helyezni a hangsúlyt.

Akkreditáció: minıséghitelesítés
Akkreditációs kötelezettség megváltozott munkaképességő személyeket foglalkoztató
munkáltatók részére:1
Az akkreditációs kötelezettség elsıdleges célja – a rehabilitációs foglalkoztatásban érintett
munkavállalók védelme érdekében – a foglalkozási rehabilitációs tevékenység szabályainak,
valamint azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek, magatartási szabályoknak a
meghatározása, amelyeket az állam elvár a munkavégzéshez nyújtott támogatás fejében.

Az akkreditációs eljárás alapján kiadott

• alaptanúsítvány igazolja, hogy a munkáltató a megváltozott munkaképességő
munkavállalók foglalkoztatására irányadó alapvetı akkreditációs követelményeknek
megfelel (akkreditált foglalkoztató);
• rehabilitációs tanúsítvány a munkáltatót rehabilitációs foglalkoztatónak nyilvánítja;
• kiemelt tanúsítvány a munkáltatót védett foglalkoztatónak minısíti;
• feltételes tanúsítvány a kiemelt tanúsítvány megszerzésére való felkészülést segíti elı.

2007. július 1-jétıl rehabilitációs foglalkoztatást elısegítı bértámogatást, és a

költségkompenzációs támogatásokat csak az a munkáltató vehet igénybe, aki rendelkezik
akkreditációs tanúsítvánnyal.

1
176/2005 (IX.2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató
munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól

1
Akkreditált munkáltató: a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató
munkáltatók akkreditációjának szabályairól szóló külön jogszabály szerint lefolytatott
akkreditációs eljárás alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal (azaz alap vagy
rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal) rendelkezı munkáltató2.

Alapvetı Jogok Chartája : az Európai Unió állampolgárainak alapvetı jogait összefoglaló

dokumentum3. A 21. cikk tiltja a fogyatékosság miatti hátrányos megkülönböztetést, valamint
a 26. cikk, amely lépéseket javasol a Közösség számára a fogyatékossággal élı emberek
valódi integrálódását támogató és elısegítı intézkedések meghozatalára.

Autizmus: a szociális, kommunikációs, és a rugalmas gondolkodáshoz és alkalmazkodáshoz

szükséges kognitív képességek sérülése, általában egyfajta súlyos fogyatékosság.

Beszédfogyatékosság: kommunikációs zavar, a beszéd- és nyelvi fejlıdés lassan, vagy nem

indul meg, esetleg kórosan késik. Sérülés eredményeként is bekövetkezhet. Megjelenési
formái: beszédfejlıdési elmaradások (megkésett beszédfejlıdés, akadályozott beszédfejlıdés,
diszfázia), artikulációs zavarok (pöszeség, rinolália, rinofónia), beszédritmus-zavar (hadarás,
dadogás), centrális zavar (dizartia, afázia), parciális teljesítményzavar (diszlexia, diszgráfia,
diszkalkulia), hangképzési zavar (diszfónia).

Cochleáris implantáció: hallássérülteknél alkalmazott mőtéti eljárás, mely megfelelı

gyógypedagógiai fejlesztéssel kiegészítve a süket személyeket nagyothallóvá teszi.

Cselekvıképesség: a szerzıdési és jognyilatkozattételi képességet meghatározó polgári jogi

fogalom. A cselekvıképes személyek saját maguk köthetnek szerzıdést vagy tehetnek
jognyilatkozatot. A cselekvıképesség lehet korlátozott vagy kizárt (cselekvıképtelenség). A
cselekvıképtelen személyek szerzıdést nem köthetnek, lényeges jogaikat önállóan nem
gyakorolhatják4.
Az ENSZ Közgyőlése 2006. december 13-án elfogadta a Fogyatékossággal élı személyek
jogairól szóló Egyezmény és a hozzá kapcsolódó Fakultatív Jegyzıkönyvet, melyet a Magyar
Köztársaság Országgyőlése 2007. június 25-én ratifikált a 2007. évi XCII. törvény
elfogadásával. „A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élı személyeket az élet
minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog-, illetıleg cselekvıképesség” (12.
cikk 2. pont).
A Magyar Köztársaság Kormánya 2008. június 5-én az Országgyőlés elé terjesztette a
T/5949. számú, a Polgári törvénykönyvrıl szóló törvényjavaslatot, mely szakít a hatályos Ptk.
gondnokságra, cselekvıképességre vonatkozó szabályozásával. A javaslat már nemcsak a
Cselekvıképtelen Nagykorúak Jogi Védelmérıl szóló Európa Tanács Miniszteri
Bizottságának R (99) 4-es ajánlását és a 2001. évi XV. törvény (mely újrafogalmazta a Ptk.
vonatkozó szakaszait) rendelkezéseit veszi alapul, hanem az ENSZ Egyezményt is. Az
Egyezmény 12. cikke nem említi a gondnokság intézményét, hanem tudatosan a
cselekvıképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések megfogalmazással él.

2
176/2005 (IX.2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató
munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól
3
Az Európai Unió Alapvetı Jogok Chartája = Charter of fundamental rights of the European Union (2000/C
364/01
4
Polgári Törvénykönyvrıl 1959. évi IV. törvény

2
Diszkrimináció: minden olyan megkülönböztetés, kizárás vagy kedvezményezés, amely
megszünteti vagy rontja az esélyegyenlıséget, illetve sérti a bánásmód egyenlıségének elvét.
Formái: közvetlen és közvetett diszkrimináció.
Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül az olyan rendelkezés, amelynek
eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt helyzete, tulajdonsága vagy
jellemzıje miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levı személyhez vagy csoporthoz
képest kedvezıtlenebb bánásmódban.
Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minısül az a közvetlen hátrányos
megkülönböztetésnek nem minısülı, látszólag az egyenlı bánásmód követelményének
megfelelı rendelkezés, amely egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható
helyzetben lévı személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban
hátrányosabb helyzetbe hoz.
Lehetséges okai:
• életkor, nem, családi állapot,
• egészségi állapot, fogyatékosság,
• nemzeti, vallási, etnikai hovatartozás
• bırszín, szexuális preferenciák,
• társadalmi származás, vagyoni helyzet stb.
A foglalkoztatás szempontjából az egyenlı bánásmód követelményének sérelmét jelenti, ha a
munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos
megkülönböztetést alkalmaz, különösen a munkához való hozzájutásban; foglalkoztatási
jogviszony létesítésében és megszüntetésében; képzéssel kapcsolatban; munkafeltételek
megállapításában és biztosításában; munkabér és juttatások megállapításában, elımenetellel
kapcsolatban stb.
Elınyben részesítés: nem jelenti az egyenlı bánásmód követelményének megsértését az a
rendelkezés (elınyben részesítés), amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport
tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlıtlenségének felszámolására irányul.
A foglalkoztatás szempontjából: kvótarendszer (tartósan akadályozott emberek kötelezı
foglalkoztatása), egyenlı feltételek fennállása esetén elınyben részesítés a mérlegelési
döntések során, képzések, tréningek formájában történı segítségnyújtás.
.A nemek egyenlısége szempontjából: pozitív diszkrimináció helyett támogató fellépésnek,
vagy pozitív akciónak nevezik azokat a „puha” módszereket, amelyekkel a nıket a férfiak
által dominált munkakörökbe irányítják (pl. felvilágosítással, pályaválasztási tanácsadással,
vagy nıi kvótákkal a vezetıi munkakörök betöltésénél.) A fellépés „kemény” formájára is
akadnak példák a nemzetközi gyakorlatban. Ilyen, ha azt részesítik elınyben, aki
alulreprezentáltan jelenik meg egy munkakörben (ebben az esetben a megkülönböztetett
bánásmód érintheti a nıket, de a férfiakat is)5.
Egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására
jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet6.

Egészségbiztosítás: a társadalombiztosítás egyik alrendszere. Az egészség megırzéséhez,

helyreállításához, javításához szükséges ellátásokat, valamint a foglalkoztatottak betegség
miatt kiesı jövedelmét kötelezı biztosítási jogviszony alapján garantáló rendszer.

5
2003. évi CXXV. Törvény – az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról
6
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól

3
Egészségkárosodás: WHO terminológia szerint a károsodás (impairment) az ember
pszichológiai, fiziológiai szerkezetének, funkciójának rendellenessége, esetleg hiányossága. A
rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV törvény szerint ~ az egész szervezetre
vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett
rendellenesség következtében kialakult kedvezıtlen változás.

Egészségi állapot: a szervezet morfológiai (anatómiai) alkotóelemeinek, s azok funkciójának

az állapota, a szervezet mőködésének meghatározott szintje, mely az egyén közérzetét,
képességeit, tevékenységét, társadalmi részvételét befolyásolja.
• Az egészségi állapot romlása: a szervezet mőködésének, mőködıképességének
csökkenése, torzulása, mely belsı (endogén) vagy külsı (exogén) ok következtében
jöhet létre.
• Kóros egészségi állapot: a szervezet mőködésének betegség, rendellenesség, sérülés
miatt bekövetkezı, kedvezıtlen irányú változása. A kóros állapotot elıidézheti
genetikai hajlam, öregedés, stressz, terhesség stb. is.

Egészségkárosító kockázat: valamely munkakörnyezetbıl, munkavégzésbıl származó

egészségkárosodás bekövetkezésének valószínősége.

Egyenlı Bánásmód Hatóság: a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggı gyakorlatok

kivizsgálására és szankcionálására is jogosult hatóság. Tevékenységének célja az emberi
méltóság védelme, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a jog eszközeivel. Az
egyenlı bánásmód követelményének megsértése esetén a hatóság a jogaiban sértett fél
kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból hatósági eljárást folytat le,
annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Ennek során
elrendelheti a jogsértı állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértı magatartás további
folytatását, nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát, valamint bírságot
szabhat ki.

Egyenlı bánásmód követelménye: a diszkrimináció tilalmának jogi megnevezése. Ezen elv

szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. A
jogi szabályozás fı kérdése, hogy mi minısül indokolatlan különbségtételnek, hogy ki köteles
megtartani az egyenlı bánásmód követelményét, illetve annak megsértése hogyan
szankcionálható.

Egyenlı esélyő hozzáférés: szolgáltatások esetében akkor valósul meg, ha azok a fogyatékos
emberek számára akadálymentesek, kiszámíthatók, értelmezhetık és érzékelhetık, azaz, ha a
fogyatékos emberek azokat az állapotuknak megfelelı önállósággal használhatják.

Egyezmény a fogyatékossággal élı személyek jogairól (ENSZ): az Egyesült Nemzetek

Közgyőlése által 2006. december 13-án elfogadott Egyezmény és a hozzá kapcsolódó
Fakultatív Jegyzıkönyv átfogó és koherens módon győjti egybe a fogyatékos embereket
érintı alapvetı jogokat. Magyarország – a világon elsıként – mindkét dokumentumot
ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel.

Elemi rehabilitáció: látássérültek számára az egészségügyi rehabilitációt követı, és a

foglalkozási rehabilitációt megelızı rehabilitációs szolgáltatás, mely az önállóság
visszaállításához szükséges elemi, azaz alapvetı készségek megtanítását és az új helyzethez
való alkalmazkodás elısegítését biztosítja. Célja a látássérültek társadalmi integrációjának
megvalósítása, új életminıség kialakítása; önrendelkezı, önálló életvitelre való alkalmassá
tétele.

4
Esélyegyenlıségi Terv (ET): célja valamely szervezeten belül a munkavállalók és
munkavállalók hátrányos helyzető csoportjai közötti esélyegyenlıség megteremtése vagy
fejlesztése, jellemzıen humán erıforrás menedzsment eszközökkel. Az ET tartalmazza a
munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzető munkavállalói csoportok, így
különösen a nık, a negyven évnél idısebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos
személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalók, vagy tíz
éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így
különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai elımenetelének, képzésének, illetve
a gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezményeinek – elemzését. Ezen
kívül a munkáltatónak az esélyegyenlıség biztosítására vonatkozó, az adott évre
megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési,
munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintı
bármely programokat. Jogszabály kötelezi7 ET készítésére azon költségvetési szerveket és
többségében állami tulajdonú szervezeteket, amelyekben a munkavállalók száma az 50-et
meghaladja.

Értelmi akadályozottság/Értelmi fogyatékosság: a hazai gyakorlatban az ~ fogalmához

három kritérium köthetı: 55 alatti IQ, a korai életkorban, de legalább 18 éves kor alatt történı
kialakulás, és a szociális alkalmazkodás oly mértékő akadályozottsága, amely az önálló
életvitelt erıteljesen akadályozza.

Foglalkozási betegség: a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezı

betegség. A munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny
és idült egészségkárosodás, amely a foglalkozással kapcsolatos, vagyis nagyobb részben a
munkavégzés, a munkafolyamat során elıforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális
és ergonómiai kóroki tényezıkre vezethetı vissza, illetve amely a munkavállalónak az
optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételébıl következik.

Foglalkozás-egészségügyi szolgálat: olyan, elsısorban preventív szolgálatot jelent,

amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a
munkakörnyezeti kóroki tényezık (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai)
felkutatása, folyamatos ellenırzése; másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító
szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók
képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelıen; negyedrészt a
munkavállalók egészségének ellenırzése munkájukkal kapcsolatban8.
A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy:
a) a munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti
kóroki tényezık emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra
jellemzı paramétereket;
b) kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;
c) meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos össz megterhelését;
d) a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetıségét, hogy eldöntse a
munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza
a foglalkoztathatóság feltételeit;
e) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági
vizsgálatok gyakoriságát;

7
2003. évi CXXV. Törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról
8
27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

5
 f) a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minısítse,
továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas
munkavégzésre;
g) fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nık, a terhes nık, a szoptatós anyák, az
idıskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenırzésére
munkavégzésük során;
h) a megváltozott munkaképességő személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze,
illetıleg abban részt vegyen.”
Az egészségügyi alkalmasság véleményezését a foglalkozás-egészségügyi szolgálat jogosult
elbírálni.

Foglalkozás-egészségügyiszolgáltatás: a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett

egészségügyi szolgáltató tevékenység9.
Olyan, elsısorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi
megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezık (fizikai, kémiai,
biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenırzése; másrészt
javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a
munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi
állapotuknak megfelelıen; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenırzése
munkájukkal kapcsolatban.

Foglalkozás-egészségügyi központ: a foglalkozás-egészségügyi szolgálat multidisciplináris

jellegét megjelenítı szervezeti forma. A központ személyzetének összetételét az ellátandó
feladatok természete határozza meg. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat személyzete
mellett elsısorban munkahigiénikus, munkapszichológus, ergonómiai szakember (mérnök,
pszichológus, e területre specializálódott szakorvos) foglalkoztatása lehet indokolt10.

Foglalkozási rehabilitáció: meglévı készségekre, képességekre, jártasságra épülı fejlesztési

folyamat, melynek eredményeképpen az érintett, munkavállalóként jelenhet meg a nyílt
munkaerıpiacon, vagy a szociális gazdaságban.
Célja:
a) képességfeltárás, egyéni stratégia felépítéséhez tanácsadás, tréningek (a munkaerı-piaci
elvárások alapján reális célok kitőzése)
b) képzés, átképzés, az élethossziglan való tanulás képessége és elfogadása
c) gyakorlati munkatapasztalat szerzés
d) álláskeresés, munkahelymegtartás képességének kialakítása
e) munkahely megtartás elısegítése (beilleszkedés személyi és anyagi támogatása).

Foglalkoztathatóság (foglalkoztathatóság javítása): az Európai Foglalkoztatási Stratégia

központi kategóriája. Jelentése: az emberek alkalmassá és képessé tétele arra, hogy
foglalkoztassák ıket. Hátrányos helyzető, megváltozott munkaképességő emberek esetében
mindezt a hátráltató körülmények, illetve károsodások figyelembe vételével kell megtenni.

Foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy a vizsgált személy

funkcióinak állapota mennyiben befolyásolja (korlátozza, illetve akadályozza) munkavégzı
képességét és e tényezık összessége alapján mely foglalkozásokban foglalkoztatható.

9
27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi
vizsgálatáról és véleményezésérıl
10
27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi
vizsgálatáról és véleményezésérıl

6
„Fogyatékos emberek esélyegyenlısége Európai Cselekvési Terv” EU Bizottság
Közlemény: Ennek a Közleménynek az a célja, hogy létrejöjjön a fogyatékosság kérdéseinek
fenntartható és mőködıképes megközelítése a kibıvített Európában. A Közlemény szolgáljon
hivatkozási pontként és keretként a fogyatékossági dimenzió megerısítéséhez az EU összes
irányelvében, ugyanakkor támogassa és ösztönözze az egyes tagállamok politikájának
megvalósítását.
A három legfontosabb gyakorlati célkitőzés:
„Foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlı bánásmód általános kereteinek
létrehozásáról szóló irányelv” (2000/78/EK) teljes körő alkalmazásának megvalósítása,
„a fogyatékosság kérdéseinek fokozott figyelembevétele a Közösség vonatkozó politikai
elképzeléseiben”, és
„fokozott elérhetıség mindenkinek Ez a Közlemény többek között egy gördülı többéves
Intézkedési Tervet vezet be, 2010. évi idıhorizonttal 2004-2010 közt”.11
Fogyatékosság: ~ fogalma és tartalma az elmúlt évtizedekben jelentıs változáson ment
keresztül a fogyatékosság magánügyként történı értelmezésétıl napjaink társadalmi- szociális
értelmezéséig.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban publikálta a „Képességcsökkenések,
fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolását” (International classification of
impairments, activities and participation, ICIDH)12. Ez három, egymással összefüggı, de
fokozatilag és tartalmilag eltérı fogalmat különböztetett meg.
A „károsodás” (impairment) a pszichés vagy a fiziológiai funkció illetve szerkezet
rendellenességére, esetleges hiányára utal.
A „fogyatékosság” (disability) az ember bizonyos tevékenységeinek – közlekedés, munka,
írás, olvasás – csökkent, megváltozott képességét jelenti.
A legsúlyosabb a „hátrány” (handicap), amely az illetıt fogyatékossága miatt éri a
társadalomban, vagyis korlátozza, sıt bizonyos esetekben meg is akadályozza, hogy betöltse a
korától, nemétıl, társadalmi és kulturális tényezıktıl függıen elfogadott szerepét.
A WHO 2001-ben új értelmezést adott a ~nak. A Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség
nemzetközi osztályozása (FNO) legfontosabb üzenete, hogy az emberi tevékenységek
korlátozottságának, a társadalmi életben való részvétel akadályozottságának az egészségi
állapot mellett, azzal azonos súllyal, személyes és környezeti tényezık is okai lehetnek. A
személyes tényezık pl. életkor, etnikai hovatartozás, képzettség, neveltetés, szokások,
élettapasztalatok, megküzdési módszerek; a környezeti elemek pl. támogató vagy akadályozó
családi, iskolai környezet, közlekedési és iskolarendszer, foglalkoztatási és szociális
szolgáltatások, települések és épületek akadálymentessége, stb., mint a funkcióképességet és a
fogyatékosságot befolyásoló tényezık.

Fogyatékos személy: 2007. VII. 6-án hirdette ki az Országgyőlés a 2007. évi XCII.
Törvénnyel a Fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt és az ahhoz
kapcsolódó Fakultatív Jegyzıkönyvet, azóta a magyar jogban, törvényben azonos tárgyra két,
egymástól alapjaiban eltérı kategória létezik (az ENSZ Egyezmény közvetlenül, végrehajtási
rendelet nélkül alkalmazandó).

11
Európai Közösségek Bizottsága: COM (2003) 650.sz. közleménye
12
WHO (2004). FNO. A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. ESZCSM,
OEP, Medicina, Budapest

7
2007 évi XCII. törvény: Fogyatékossággal élı személy minden olyan személy, aki hosszan
tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb
akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlı
társadalmi szerepvállalását.
Magyarországon nemzetközileg is elismerten az elsık közt szabályozta törvény a fogyatékos
emberek jogait, 1998 évi XXVI. törvény: fogyatékos személy: az, aki érzékszervi - így
különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentıs mértékben vagy
egyáltalán nem birtokolja, illetıleg a kommunikációjában számottevıen korlátozott, és ez
számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
(A támogatási rendszer a 1998 évi XXVI. törvény fogalomhasználatára épül, a jogi
koherencia megteremtése szükséges.)

Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás

gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai
határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30
dB halláscsökkenés mindkét fülön13.

Gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal

élı ember személyes használatába adott orvostechnikai eszköz (beleértve az önellenırzési célt
szolgáló in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt is), vagy orvostechnikai eszköznek nem
minısülı ápolási technikai eszköz, amely használata során nem igényli egészségügyi
szakképesítéssel rendelkezı személy folyamatos jelenlétét14.

Gondnokság alá helyezés: a ~ a nagykorú személy cselekvıképességét érintı intézkedés,

amit a házastárs, egyenes ágbeli rokon, testvér, a gyámhatóság és az ügyész kezdeményezhet
erre irányuló kereset benyújtásával. A ~rıl a bíróság dönt, fajtái a cselekvıképességet
korlátozó gondnokság és a cselekvıképességet kizáró gondnokság. (lásd: cselekvıképesség)

Hallássérülés: a hallószerv valamely részének (középfül, belsı fül, hallóidegpálya)

veleszületett vagy szerzett sérülése. Súlyosság szerint a hallássérültek két fı csoportja a
nagyothallók és a siketek. A közkelető felfogással ellentétben a hallássérülés nem jelent
beszédképtelenséget („süketnéma”), segédeszközzel (hallókészülék, cochleáris implantáció)
és fejlesztı tevékenységgel lehetıvé válik a hangzó beszéd.

Halmozott fogyatékosság: a fogyatékosság több funkcióterületen is jelentkezik.

Jelnyelv: magyar jelnyelv a hallássérült személyek által használt, vizuális nyelvi jelekbıl
álló, saját nyelvtani rendszerrel és szabályokkal rendelkezı, Magyarországon kialakult önálló,
természetes nyelv. A jelnyelv használatát 2009. év óta törvény szabályozza15.

Károsodás: a szervezet alkotóelemeinek (anatómiai struktúráinak), fiziológiai funkcióinak a

normális populációs standardoktól eltérı volta: hiánya, csökkenése vagy torzulása. A
károsodások közé soroljuk az értelmi (kognitív) és az érzelmi (pszichés) funkciók
kedvezıtlen irányú változását is. A károsodás fokát a populációs standardhoz viszonyított
eltérés mértékével határozzuk meg.

13
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl
14
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. §-ának 6. pontja.
15
2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvrıl és a magyar jelnyelv használatáról

8
A károsodások veleszületett rendellenesség, betegség vagy sérülés következtében jönnek
létre. A károsodások az egyén képességének csökkenését okozhatják, s akadályozhatják
tevékenységeinek kivitelezésében.
• Strukturális károsodás: a szervezet szubcelluláris16, celluláris, szöveti, szervi
alkotóelemeinek hiánya, csökkenése vagy torzulása.
• Funkciókárosodás: a szervezet alkotóelemei által megvalósítandó folyamatok,
mőködések hiánya, csökkenése vagy torzulása.

Képesség: az egyén feladatok, cselekvések végrehajtására való alkalmassága, a szervezet

mőködésének az a legmagasabb szintje, amellyel az egyén egy adott pillanatban egy
meghatározott feladatot teljesíteni képes.

Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínőségének és

súlyosságának együttes hatása17.

Komplex minısítés: a tartósan akadályozott (fogyatékossággal élı, megváltozott

munkaképességő) emberek sikeres rehabilitációjának elıfeltétele. A foglalkozási rehabilitáció
megalapozásához például olyan ~ szükséges, amely tartalmazza az érintett személy
munkavégzéssel, munkavállalással összefüggı készségeinek, képességeinek értékelését,
rehabilitációs kilátásait, valamint a foglalkoztatás megvalósulásához szükséges orvosi és
szociális rehabilitációs intézkedések, rehabilitációs fejlesztések irányát. A ~t több szakterület
(pl. egészségügy szociális, foglalkoztatás, illetve a probléma függvényében foglalkozás-
egészségügy, pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus, andragógus, logopédus, stb.))
képviselıibıl álló bizottságnak kell elvégeznie.
Magyarországon a rehabilitációt megalapozó ~nek nincsenek hagyományai. Az elmúlt
évtizedekben kizárólag orvosi elbírálás történt, mely az egészségkárosodás mértékének
meghatározásával az ellátásra való jogosultságot állapította meg.
A 2008. január elsejével hatályba lépı új ellátási forma, a => rehabilitációs járadék iránti
igény elbírálásához a rehabilitációs szakértıi szervnek (NRSZH) ~t kell elvégeznie, és
szakvéleményt kell adnia:
• az egészségkárosodás mértékérıl,
• a szakmai munkaképességrıl,
• a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a foglalkoztatási, orvosi és
szociális rehabilitációs szükségletekrıl és a rehabilitációhoz szükséges idıtartamról18.

Komplex rehabilitáció: lásd: rehabilitáció

Kontextuális tényezık: az egyén életének összefüggés-rendszerét alkotó személyes és

környezeti tényezık.

Környezeti tényezık: a külvilágnak az egyén életének körülményeit, közegét alkotó tényezıi

(természetes és mesterséges környezet, társadalmi viszonyok, körülmények, szolgáltatások,
szabályozások, attitődök).

16
sejt alatti, sejten belüli
17
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl
18
2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról; 331/2010.(VIII.7.) Korm. rendelet a Nemzeti
Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól; 321/2007.(XII.5.) Korm.
rendelet a komplex rehabilitációról

9
Látássérülés: a látószerv valamely részének organikus vagy funkcionális sérülése. Súlyosság
szerint lehet vakság, aliglátás és gyengénlátás.
Megváltozott munkaképesség: A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) általános definíciója szerint az a
megváltozott munkaképességő személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, illetve akinek az
orvosi rehabilitációt követıen munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi vagy
szellemi károsodása miatt csökkennek. Ezt a meghatározást veszik alapul a munkaügyi
központok akkor, amikor az álláskeresık nyilvántartása során megkülönböztetik a
megváltozott munkaképességő álláskeresıket, vagy számukra szolgáltatást nyújtanak.
A különbözı, a foglalkoztatás támogatásához kapcsolódó jogszabályok azonban a
megváltozott munkaképességő személy fogalmát eltérı tartalommal határozzák meg, attól
függıen, hogy mennyire akarják tágítani vagy szőkíteni a támogatásokra, szolgáltatásokra
jogosultak körét.
Ezért a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet19 tételesen (és leszőkítı módon)
határozza meg azt a célcsoportot, amelynek foglalkoztatása esetén a munkáltató támogatást
kaphat. A 177/2005. (IX.2.) kormányrendelet 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint megváltozott
munkaképességő munkavállaló az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló,
akinek munkaszerzıdés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha

ea) a munkaképesség-csökkenés – 2011. január 1-jét megelızıen az Országos

Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-
ét megelızıen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértıi Intézete (a
továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy 2001. január 1-jét
megelızıen, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértıi
Intézetének szakvéleménye szerint – 50-66 százalékos mértékő, illetve az
egészségkárosodás – a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban:
NRSZH) vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerint – 40-49
százalékos mértékő, vagy
eb) a munkaképesség-csökkenés – az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, szakhatósági
állásfoglalása vagy 2001. január l-jét megelızıen, vasutas biztosítottak esetében a Magyar
Államvasutak Orvosszakértıi Intézetének szakvéleménye szerint – 67-100 százalékos
mértékő, vagy
ec) az egészségkárosodás – az NRSZH vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági
állásfoglalása szerint – 79 százalékot meghaladó mértékő, vagy
ed) az egészségkárosodás – az NRSZH vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági
állásfoglalása szerint – 50-79 százalékos mértékő, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy
az egészségkárosodását megelızı munkakörében, illetve a képzettségének megfelelı más
munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az NRSZH
vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem
javasolt, vagy
ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási
fogyatékosnak minısül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy
ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintı fejlıdés
átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

19
A megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról
szóló 177/2005 (IX. 2.) Korm. rendelet

10
 eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minısül és erre tekintettel a
magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentı
kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy
eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a
60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy
ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeirıl szóló külön jogszabály
szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minısül, vagy
ej) az egészségkárosodás – az NRSZH vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági
állásfoglalása szerint – 50-79 százalékos mértékő, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy
az egészségkárosodását megelızı munkakörében, illetve a képzettségének megfelelı más
munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható,
vagy
ek) az ea)-ej) alpontokban meghatározott mértékő munkaképesség-csökkenés,
egészségkárosodás, illetıleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az NRSZH, az
ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerint jelenlegi
munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetıleg más munkakörben vagy foglalkozás
keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább.

A foglalkoztatás bıvítését elısegítı bértámogatás esetében is a fent hivatkozott

kormányrendelet által meghatározott megváltozott munkaképességő személyek lehetnek a
támogatás alanyai20

Mentor: hátrányos helyzető – köztük a megváltozott munkaképességő – személyek esetében

az integrációs (reintegrációs) folyamat azon szereplıje, aki személyi segítést nyújt a
foglalkoztatást akadályozó tényezık megszüntetéséhez, az igénybe vehetı támogatások,
szolgáltatások és eszközök eléréséhez és sikeres alkalmazásához., valamint a munkahely
megszerzéséhez és megtartásához.

Mentorálás (a foglalkoztatás elısegítésében): a ~ a munkaszervezetek részérıl az egyik

legelterjedtebb beilleszkedést elısegítı tevékenység. A mentor pártfogó, ösztönzı, támogató,
tanácsadó, segítségnyújtó. A ~ célja a beilleszkedési folyamat és a karrierfejlıdés segítése.
A hátrányos helyzető személyek munkavállalásának elısegítése érdekében végzett ~ olyan
személyre szóló tanácsadás, segítségnyújtás, melynek célja a mentorált személy
foglalkoztathatóságának javítása, munkavállalásának elısegítése. A ~ a humán pártfogói,
illetve a személyes segítıi szolgáltatásokat foglalja magában.

Mozgáskorlátozottság: a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása

és/vagy funkciózavara, a mozgászavarok győjtıfogalma.

Munkahely adaptációja: a tartósan akadályozott emberek munkavégzésének megkönnyítése

(lehetıvé tétele) érdekében a munkaeszközökön, a munkakörnyezeten, a jelzırendszeren
végrehajtott módosítások, átalakítások; a munka tartalmának, formájának, a
munkafolyamatnak, a munkaidı hosszának stb. megváltoztatása21.
A megváltozott munkaképességő (fogyatékos) munkavállalók adottságaira a munkahelyek
kialakításánál figyelemmel kell lenni.

20
6/1996 .VI 16. Müm rendelet a foglalkoztatást elısegítı támogatásokról valamint a munkaerıpiaci alapból
foglakozatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról
21
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális
szintjérıl

11
Azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességő (fogyatékos) munkavállalókat
kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidalókat, a
lépcsıket, a zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggı berendezéseket a testi
adottságaiknak megfelelıen, illetve megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell
kialakítani vagy szükség esetén átalakítani.
A megváltozott munkaképességő (fogyatékos) munkavállalók részére munkahelyükön
biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk
felismerhetı jelzéseket.
Munkahelyek befogadóvá tétele: a munkáltatók és munkahelyi kollégák meggyızése a
hátrányos helyzető (megváltozott munkaképességő) munkavállaló felvételi eljárásba történı
beengedésérıl, majd sikeres eredmény esetén egyenértékő munkájáról és beilleszkedési
képességérıl.
• Az Európai Unió tagállamaiban többoldalú érzékenyítéssel próbálják a munkáltatókat
befogadóbbá tenni e célcsoportok iránt, valamint
• egyre több olyan szolgáltatást biztosítanak a munkáltatók számára, amelyek vonzóvá
tehetik, de legalábbis megkönnyítik a hátrányos helyzető munkavállaló
foglalkoztatását.

Munkahelyi Gyakorlat Program (MHGY): a programot – értelmi sérült fiatalok integrált

munkavállalását elısegítı iskolai modult – a Salva Vita Alapítvány dolgozta ki. A program
célja, hogy a sérült emberek már az iskolai évek alatt megismerjenek munkalehetıségeket, és
valós környezetben felkészüljenek a munkavégzésre, a felnıtt életre. A programba bevont
tanulók az iskolai képzésbe beépítve, heti 3-4 órában integrált munkahelyen, kis létszámú
csoportokban, kísérıvel, bérezés nélküli munkát végeznek, azaz szakiskolai gyakorlatukat
töltik. Továbbfejlesztése megtörtént felnıttek számára:

Családi Munkahelyi Gyakorlat program: a Munkahelyi Gyakorlat iskolai program

adaptációjaként a Salva Vita Alapítvány 2006-ban dolgozta ki a Családi Munkahelyi
Gyakorlat Programot (CSMHGY) felnıtt korú, családban élı, inaktív, értelmi sérült
álláskeresık számára. A program keretében „Felkészülni…Rajt! Cél: a munka!” képzést
kínálnak azoknak a felnıtt inaktív, értelmi sérült ügyfeleknek, akik nem rendelkeznek kellı
munkatapasztalattal, és ez megnehezíti elhelyezkedésüket.

Intézményi Munkahelyi Gyakorlat Program: a Munkahelyi Gyakorlat iskolai program

adaptációjaként született meg 2006-ban az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat (IMHGY)
program is, amely a szociális intézetekben élı és nappali ellátást igénybe vevı fogyatékos
embereket készíti fel az intézeten kívüli munkára.
Az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat programot jelenleg nyolc intézmény mőködteti
országszerte.

Munkaképtelen: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggı

és gyógykezelést igénylı állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre
az idıtartamra táppénzben részesül vagy sem22.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott

munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált
személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni

22
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl

12
Nyílt foglalkoztatás a tartósan akadályozott munkavállalók szempontjából: nyílt
munkaerı-piaci foglalkoztatónak tekinthetık:
• a versenyszférában mőködı szervezetek; a közszféra intézményei és a nem
kifejezetten rehabilitációs célra létrejött nonprofit szervezetek;
• azok a szervezetek, amelyek eladható termékeket vagy szolgáltatásokat állítanak elı,
és azokkal meg is jelennek a piacon;

azok a szervezetek, amelyeknek nem a hátrányos helyzető (pl. fogyatékos) emberek

foglalkoztatása az elsıdleges célja, hanem termékek elıállítása, szolgáltatások nyújtása;
illetve ahol a foglalkoztatottak döntı hányada nem hátrányos helyzető (pl. fogyatékos ember).
Ezért a kijelölt célszervezetek, a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek nem tekinthetık
nyílt munkaerı-piaci foglalkoztatóknak.
• amelyek egyenlı esélyeket biztosítanak a foglakoztatásban, azaz a bérezésben,
elımenetelben, a munkavállalói jogok gyakorlásában, kötelezettségek teljesítésében.
Speciális eljárás csak abban az esetben fogadható el, ha az a tartósan akadályozott
ember foglalkoztatásához (annak elısegítéséhez) szükséges (pl. munkahely,
munkaeszköz átalakítása, segédeszközök, speciális szoftverek stb. biztosítása).
• ahol a foglalkoztatás munkaviszonyban, határozott vagy határozatlan idejő
munkaszerzıdés megkötésével történik, és a munkavállaló számára munkajövedelmet
biztosít.

Országos Fogyatékosügyi Program: a fogyatékos emberek esélyegyenlıségét megalapozó

kormányzati program, melynek a 2007–2013. évekre vonatkozó változatát az Országgyőlés
2006 februárjában fogadta el23.

Országos Fogyatékosügyi Tanács: kormány fogyatékosságüggyel kapcsolatos feladatainak

ellátását segítı konzultatív szervezet. E minıségében véleményezi a fogyatékossággal élı
embereket érintı jogszabályok tervezetét, javaslatot tesz a fogyatékossággal élı embereket
érintı programokra, döntésekre, jogszabályokra, részt vesz a fogyatékossággal élı emberek
ügyeit érintı tevékenységek koordinálásában, rendszeresen tájékoztatja a kormányt a
fogyatékossággal élı emberek helyzetének alakulásáról24.
A ~ tagjai:
• az ~ elnöke (a kormány által delegált személy);
• kormányzati szervek képviselıi (12 fı);
• a mozgássérült, siket, vak és gyengénlátó, értelmi fogyatékos és autista emberek
érdekképviseleti szervezeti által delegált 1-1 fı;
• A Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa és a Fogyatékosok Nemzeti
Sportszövetsége által delegált 1-1 fı;
• a fogyatékossággal élı emberek érdekében tevékenykedı nem kormányzati
szervezetek által delegált 4 fı;
• a védett munkahelyek szervezetei által delegált két fı;
• az önkormányzatok országos érdekképviseleti szövetségei által delegált 1 fı.

Orvosi rehabilitáció: célja, hogy az egészségi állapotukban károsodott és a fogyatékossággal

élı személyeket – az egészségtudomány eszközeivel – meglevı képességeik

23
Bıvebben: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1295]
24
Bıvebben: 1998. évi XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról;
67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet Az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és mőködésének részletes
szabályairól

13
(ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítse abban, hogy önállóságukat minél teljesebb
mértékben visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való
beilleszkedésre.

Proaktivitás: társadalompolitikai értelemben: a megelızésre és az aktív problémakezelésre

összpontosító szemlélet és közpolitikai gyakorlat, a már kialakult problémákat utólag
korrigáló megoldások helyett.
Foglalkoztatáspolitikában: a munkanélkülivé válás megelızése, illetve a munkanélküliség
aktív kezelésmódjának elıtérbe helyezése, a passzív ellátásokkal szemben.
Foglalkoztatásban: a munkakörülmények, technológia olyan kialakítása, amely lehetıvé teszi
a betegség/sérülés megelızését a munkahelyen. Ehhez hozzájárul a munkahely
kockázatelemzésében foglalt kockázatok mérséklésére irányuló intézkedések és a foglalkozás-
egészségügyi alapellátás prevenciós tevékenysége.
Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érı azon hatások (konfliktusok,
munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége,
amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetıleg ezzel összefüggésben
stressz, munkabaleset, lelki eredető szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Rehabilitáció: segítı folyamat, ami biztosítja, hogy az egészségkárosodás egyéni és
társadalmi következményei a legkisebb veszteséget okozzák.
Jogi definíció: 2007. évi LXXXIV. tv szerint: a rehabilitáció: külön jogszabályban
meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex
rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai
munkaképességének biztosítása.
Külön jogszabály: 1997. évi. CLIV. tv. az egészségügyrıl 100. § (1) bekezdés
megfogalmazása szerint: A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az
egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt
fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával
ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. (2) bekezdés kimondja, hogy „A rehabilitáció
egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések
tervszerő, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny
részvételével megvalósuló alkalmazása.”
Rehabilitációs célú munkavégzés: a 176/2005 (IX.2.) Korm. rendelet alapján az a
foglalkoztatás minısül rehabilitációs célú munkavégzésnek, amelynek elsıdleges célja a
meglévı képességekkel elérhetı tevékenység folytatásához szükséges munkatapasztalat
biztosítása, gyakorlat, ismeret megszerzése. Hasznosítása olyan munkakörben történhet,
amely a munkáltató tényleges – piac által elismert – termelı, szolgáltató tevékenységének
elısegítésére irányul.
Rehabilitációs foglalkoztató: a megváltozott munkaképességő munkavállalókat
foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló jogszabály (176/2005 (IX.2.) Korm.
rendelet) alapján kiadott rehabilitációs tanúsítvánnyal rendelkezı munkáltató.
Rehabilitációs Információs Centrum (RIC): a => Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
keretében mőködı szervezeti egység, amely a munkaügyi központ foglalkozási rehabilitációs
tevékenységét egészíti ki a megváltozott munkaképességő álláskeresık társadalmi
beilleszkedésének elısegítése érdekében. Célja a megváltozott munkaképességő,
egészségügyi problémával rendelkezı személyek széles körő információval való ellátása. A
~ban a megváltozott munkaképességő személyek megtalálhatják azon információk
győjteményét, amelyek nemcsak az álláskereséshez, hanem a mindennapi életvitelhez is
szükségesek lehetnek. Segítséget nyújt a munkaerı-piaci, a rehabilitációs, a pályaválasztási,

14
az álláskereséshez kapcsolódó, és a szociális és egészségügyi információk megszerzésében,
számítógéppel támogatott pszichológiai és pályaválasztást segítı tesztek és számítógépes
programok felvételében.

Rehabilitációs képzés: a megváltozott munkaképességő, fogyatékossággal élı személy

sajátos képességeire alapozó, illetıleg azt fejlesztı szakmai képzés, át- és továbbképzés,
amely az érintett személy munkavállalási esélyének, további munkahelymegtartó
képességének javítását szolgálja25.
Rehabilitációs megállapodás: a => rehabilitációs járadékra jogosult személynek írásbeli
megállapodást kell kötnie az állami foglalkoztatási szervvel26.
A ~ tartalmazza:
• a rehabilitációs járadékban részesülı nyilatkozatát, hogy vállalja az együttmőködési
kötelezettség teljesítését, és elfogadja a számára felajánlott „megfelelı munkahelyet”,
illetve a térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetıséget;
• az érintett személy önálló munkahelykeresésének formáit;
• az ÁFSZ által nyújtandó rehabilitációs szolgáltatásokat; valamint
• a kapcsolattartás módját.
Rehabilitációs tanácsadás: célja, hogy szolgáltatások nyújtásával elısegítse a foglalkozási
rehabilitáció irányának meghatározását, olyan megváltozott munkaképességő személyek
számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelı munkakörbe nem közvetíthetık27.

Rehabilitációs terv28: A => rehabilitációs járadékra jogosult személynek – a rehabilitáció

sikeres megvalósítása érdekében – együttmőködési kötelezettsége van az állami
foglalkoztatási szervvel. Az együttmőködési megállapodást alapján készül el, és az érintett
személynek vállalnia kell a rehabilitációs tervben foglaltak teljesítését.
=> egyéni fejlesztési és szolgáltatási terv

Rehabilitálhatóság: akkor állapítható meg, ha az érintett személy részére

− a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges
irányaként meghatározott munkakörben (munkakörökben), foglalkozás(ok)ban
való munkavégzés az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több
erıfeszítést nem jelent, és
− az alapvetı foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez
kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetık, és
− a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan
megfelelı munkahely ajánlható fel, amely lehetıvé teszi a külön jogszabályban
meghatározott, a megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatásához
nyújtható folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást29.

Rehabilitációs hozzájárulás: a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról

szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. §-a rendelkezik a rehabilitációs
hozzájárulás fizetésének kötelezettségérıl. rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó akkor
köteles fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 fıt meghaladja, és az általa
25
1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl
26
2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról
27
Munkaerıpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról
30/2000.(IX.15.) GM rendelet 8. §.
28
2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról
29
(321/2007. (XII. 5.) kormányrendelet 4. § (2) bekezdés

15
foglalkoztatott megváltozott munkaképességő személyek létszáma nem éri el a létszám 5
százalékát.

Rehabilitációs járadékra jogosult: az a polgárok személyi adatainak és lakcímének

nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezı
személy, aki:

a) 50–79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy

az egészségkárosodását megelızı munkakörében, illetve a képzettségének megfelelı más
munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
aa) keresı tevékenységet nem folytat, vagy
ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást
megelızı négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá
b) rehabilitálható, és
c) az életkora szerint szükséges szolgálati idıt megszerezte. és kizáró ok/ok nem állnak fenn,
azaz:
a) öregségi nyugdíjban, elırehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegő
elırehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági
nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
b) bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes mővészeti tevékenységet
folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, az országgyőlési képviselık
javadalmazásáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, polgármester
öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában,
c) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti
táppénzben,
d) munkanélküliség esetére járó ellátásban,
e) átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók
egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban nem részesül30.
Rehabilitációs járadékban részesülı személy: az a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel
rendelkezı természetes személy, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozata alapján
rehabilitációs járadékban részesül – beleértve a 2007. évi LXXXIV. törvény 11. § (2)
bekezdés miatti szüneteltetés idıtartamát is.
Rehabilitációs szolgáltatások: a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.)
kormányrendeletben, illetve külön jogszabályokban meghatározott, rehabilitációs célú
foglalkoztatási, orvosi és szociális szolgáltatások.
Részvétel: a személy meghatározott élethelyzetbe való bekapcsolódása, az abban való
közremőködése. Az egyén mőködésének társadalmi meghatározottságát tükrözi. A részvétel
korlátozottsága a rokkantság.
Rokkantság: az egészségkárosodott személy részvételének akadályozottsága. Egyre
gyakrabban használjuk a részvétel korlátozottsága (pl. megváltozott munkaképesség,
munkaképesség-korlátozottság) kifejezést. A köznyelvi rokkantság fogalom csak a
munkaképesség-csökkenésre vonatkozik, a szó azonban bármely részvétel korlátozottságát
jelölheti. A részvétel korlátozottságának egyedi mértékét az adott társadalmi, gazdasági,

30
2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról

16
szociális, etnikai stb. körön belül általánosan elvárható részvétellel összehasonlítva
határozzuk meg.
A rokkantság a rokkantsági nyugdíj értelmezésében:
A rokkantságról akkor beszélhetünk, ha az egészségkárosodás, illetve a korábbi minısítési
rendszer szerint a munkaképesség-csökkenés mértéke elér egy olyan szintet, amely mellett az
érintett személy rendszeres munkavégzésre tartósan nem képes. Az új komplex minısítési
rendszer az egészségkárosodás mértékének megállapítása mellett azt is vizsgálja, hogy az
érintett személy szakmai munkaképessége megváltozott-e, és rehabilitációjának a feltételei
fennállnak-e. Ennek megfelelıen rokkantsági nyugdíjra8 az jogosult, akinek esetében
egészségkárosodás
– 79 százalékot meghaladó mértékő, vagy
– 50-79 százalékos mértékő, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az
egészségkárosodását megelızı munkakörében, illetve a képzettségének megfelelı más
munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a
rehabilitációs szakértıi szerv szakvéleménye alapján komplex rehabilitációja nem javasolt.
Segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes
hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz.

Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi,

lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggı kockázatok
fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek
munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nık és szoptató
anyák, idısödık, megváltozott munkaképességőek)31.

Súlyosan fogyatékos személy: a fogyatékosok esélyegyenlıségérıl szóló törvényben

biztosított fogyatékossági támogatás igénybe vételét megalapozó fogalom.
A támogatás igénybe vételére jogosult, akinek
• segédeszközzel, vagy mőtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen
hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért
kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes;
• hallásvesztesége oly mértékő, hogy a beszédnek hallás útján történı megértésére és
spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes, és halláskárosodása miatt a hangzó
beszéd érthetı ejtése elmarad;
• értelmi akadályozottsága genetikai, illetıleg magzati károsodás vagy szülési trauma
következtében, továbbá a tizennegyedik életévet megelızıen bekövetkezı súlyos
betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékő, továbbá aki IQ értékétıl
függetlenül a személyiség egészét érintı (pervazív) fejlıdési zavarban szenved, és az
autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minısíthetı
(BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9);
• mozgásszervi károsodása, illetıleg funkciózavara olyan mértékő, hogy
helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és
szükségszerő használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még
segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes;
32
• és állandó ápolásra, gondozásra szorul .

31
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl
32
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról

17
Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelızı, illetıleg a
képzés és az átképzés idıszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi
vizsgálat33.
Szakmai munkaképesség: a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelızı munkakörben,
illetve a képzettségnek megfelelı más munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság.34
Alkalmas, aki a jelenlegi munkakörnyezetben, munkakörülmények, technológia, átlagos
terhelés mellett, beleértve a rendszeres munkavégzést és a munkahelyre történı eljutás
képességét is foglalkoztatható.
Személyes tényezık: az egyén sajátosságait tükrözı tényezık – életkor, nem, társadalmi
helyzet, képzettség, élet- és munkatapasztalatok stb.
Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi
szempontból kiemelt munkaterületen munkát végzı személy fertızı megbetegedése mások
egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások
egészségét nem veszélyezteti35.

Szervezet (emberé): az egyén testi, szellemi és lelki meghatározottságát, mőködését biztosító

alkotóelemek összessége. A test fogalma a hazai szóhasználatban inkább fizikai-morfológiai
értelemben használatos, míg a nemzetközi irodalomban a kifejezés magában foglalja a fizikai-
morfológiai, a mentális, és a pszichés összetevıket is.

Szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III.
törvény által szabályozott, állami, nem állami, egyházi fenntartó által mőködtetett, ápolást,
gondozást, rehabilitációt, lakóotthoni szolgáltatást, valamint nappali ellátást nyújtó
intézmény.

Szociális intézményen belüli foglalkoztatás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

szóló 1993. évi III. törvény 99/B. § (1) bekezdésében meghatározott foglalkoztatás.

Szociális rehabilitáció: szociális szolgáltatások biztosításával, a társadalomba, a közösségbe

való visszatérést segíti, feladata a mindennapi életvitelhez szükséges készségek fejlesztése, a
munka világába való belépés, bennmaradás támogatása, a szociális együttélési stratégiák
fejlesztése, a visszaesés megelızése.

Sztereotípia: felszínesen általánosító vélemény, negatív elképzelések és elıítéletek együttese.

Szubvencionált foglalkoztatás (fogyatékossággal élıknél): az EU tagállamaiban a

fogyatékos emberek foglalkoztatását elısegítı speciális foglalkoztatási forma. A
szubvencionált foglalkoztatás – melynek színtere csak a nyílt munkaerı-piac lehet – célja,
hogy csökkentse a fogyatékos emberek foglalkoztatásának (pénzügyi) akadályait. A
költségátvállalás kedvezményezettjei legtöbbször a munkaadók. Az átvállalt bérköltségek
átlagos összege viszonylag alacsony, de egyes országokban bizonyos programok esetében
jelentıs összegeket lehet kapni minden egyes foglalkoztatott fogyatékos ember után.
Magyarországon e körbe tartozik a költségvetési bértámogatás (lásd: a rehabilitációs portálon
a támogatásoknál.)
33
33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi
vizsgálatáról és véleményezésérıl
34
2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról - 1. § e) pont).
35
33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi
vizsgálatáról és véleményezésérıl

18
Támogató szolgálat: a fogyatékos személy önálló életvitelét elısegítı, a mindennapi
szükségletei kielégítését célzó - személyes közremőködés által megvalósuló – szolgáltatás.

Társadalmi és érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezet vagy alapítvány,

amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a hátrányos
helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése vagy az emberi és
állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai kisebbség
tekintetében a kisebbségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és
kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggı ügyeiben a szakszervezet.

Utógondozás: egyfajta pszichoszociális rehabilitációs tevékenység, amelyet

a) általában valamilyen bentlakásos intézményes ellátásból (pl. nevelıotthon, kórház,
fogyatékosok otthona stb.) kikerülı személy közösségbe integrálódásának, önálló élete
kialakítása érdekében
b) komplex rehabilitáció sikeres befejezése után a munkahely megtartása érdekében
végeznek.

Védett foglalkoztatás: az EU tagállamaiban a fogyatékos emberek foglalkoztatását elısegítı

speciális foglalkoztatási forma. Többféle formája ismert (például más résztvevıkhöz
viszonyítva elıírhatják a fogyatékos emberek minimális arányszámát), és céljai is különbözık
lehetnek (lehetséges, de nem szükségszerő cél az integrálás a nyílt munkaerıpiacra).
A ~ versenynek nem kitett környezetben valósul meg, és olyan fogyatékossággal élı emberek
számára tartják fenn, akik nem juthatnak be a nyílt munkaerıpiacra. Ebben a formában
foglalkoztatják a legtöbb fogyatékos embert.

Védett foglalkoztató (Magyarországon): a megváltozott munkaképességő munkavállalókat

foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön rendelet szabályai alapján kiadott
kiemelt, illetıleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkezı munkáltató.

Védett mőhelyek: A védett foglalkoztatás egyik lehetséges formája. A fogalom a

legalacsonyabb gazdasági eredményt produkáló gazdasági egységeket fedi, ahol kezdetben
vak embereket, de a késıbbiekben is súlyos fogyatékossággal élı embereket foglalkoztattak.
A 90-es években a legmagasabban fejlett országok védett mőhelyeiben a régit újabb
technológiákkal váltották fel, és felkészült menedzserek léptek a régi amatırök helyébe.
Vannak országok, ahol évtizedeken keresztül az egész gazdaságra kiterjedı védett
vállalatrendszer keretén belül mőködött a rehabilitáció. Ilyenek például az Egyesült
Királyságban a REMPLOY, Svédországban a SAMHALL. E vállalatrendszerek számára az
átlagos technológiai színvonalnál fejlettebb termelési eszközöket és az állam degresszív
hozzájárulását biztosítják.

19