ALMA Asztrahani piros 1 Ceglédi piros 2 Close 3 Cox narancs renet 11 Csény1 22 Egri piros 4 a Eva 5 Fertédi téli 14 Golden Delicious 15 Golden Spur 16 Granny Smith 17 Gravensteini 6 Hasvét] rozmaring 18 Idared 19 Jonadel 20 Jonathan M. 40 22 i Jonathan M. 41 21 \\ Jonnee 22 Nondoni pepin 23 Natosh 12 iF 24 ‘hén 22 Stark Earliest 10 Starking 29 Starkrimson Delicious 30 Staymared 31 Téli arany parmen 13 Téli bananalma 32. Téli fehér kdlvil 33 KORTE Arabitka G 34 Avranchesi j6 Lujza 44 Bohusné vajkértéje 35 Bosc kobak 45 Clapp kedveltje 36 Conference 46 Diel vajkérte 47 Esperen bergamottja 51 Favrené asszony 48 Giffard vajkérte 37 Guyot Gyula 38 Hardenpot téli vajkérte 52 Hardy vajkérte 49 llonka 39 Kornélia 40 Nemes Krasszin N.1 53 Papkérte 54 Piros Clapp 41 Piros Vilmos 42 Pisztréng 55 Serres Olivér 56 Térsulati esperes 50 “Ui esperes 57 ros kérte 43 a gylimdlcs- fajtakrol Almagyiim6lcsiiek és bogyésok irta dr. Tomcsanyi Pal dr. Bodecs Laszléné Majoros Laszlo A szines felvételeket a szerz6k kézremikédésével : dr. Bodor Janos készitette Mezdégazdasagi Kiad6 Budapest, 1982Sorozatszerkeszté LELKES LAJOS Szerkeszté APJOK FERENCNE Lektor DR. KAPAS SANDOR Tipogréfus és fedéltervez6 SZEKERESNE HASZNOS ILDIKO © DR. TOMCSANY!I PAL, DR. BODECS LASZLONE, MAJOROS LASZLO, DR. BODOR JANOS, 1982 Mezégazdasdgi Kényvkiadé Vallalat Felelés kiadé DR. SARKANY PAL Felelés szerkeszté GALLYAS CSABA Miszaki vezetd ASBOTHNE ALVINCZY KATALIN Miszaki szerkeszt6 KOVACS SANDORNE 81.0632 Kossuth Nyomda Budapest, 1982 Felelds vezeté Bede Istvan vezérigazgato Nyoméasra engedélyezve Megjelent 50 000 péld4nyban, 6,00 A/S iv terjedelemben, 118 szines képpel Késziilt az MSZ 5601—59 és 5602—55 szabvany szerint MG 3228-F-8284 ETO 634. 1.7 ISBN 963 231 363 1 ISSN 0230 — 2845 BEVEZETO A gyiiméles a szinek és zamatok Srémét jelenti, étrendi hatasa kévetkeztében fon- tos élelmiszer és egyik vitaminforrésunk. A piacra termelének a szebb és jobb izti fajta nagyobb pénzbevételt, a metszés faradsaganak, a permetezés gondjanak bé- vebb jutalmét is jelenti. A szines gyiimélcs- fajta-ismerteté idészerii igénye az olvasé- nak. Esetiinkben a szin és a forma nemcsak afelismerés kulcsa, de mint ,,tetszetdsség” az druérték alapja is. Képek beszéljék el fajtéinkrél, amit szavakba foglalni képte- lenség. Bar az izeket is lerajzolhatnank! Szlikés szvegiinkbe csupin a legfonto- sabb fajtajellemzés fért el. Aki tébbre ki- vanesi, annak béséges informaciét ad a Gyiimélesfajtdink cimG, a Mezdgazdasdgi Kiadé gondozasaban 1979-ben megjelent kényviink. A gyiimélesfajtak és -fajok nagy széma nem teszi lehetévé, hogy 88 szines oldalra zst- foljuk ismertetésiiket. Igy a kétszer 88 oldalnyi kiadvany elsé felét, az almagyii- mélestieket és bogyésokat nydjtjuk at ebben a kétetben. Azalma, a kérte és a bogyésok azérg is Ke- riiltek egy kdtetbe, mert gyiimélesiik fel- épitése folytan szorosabban dsszetartoz- nak, mint a tobbi gyiimalcsféleség, ugyan- is sokmagviiak, Még inkabb azért, mert fajtavalasztékuk jellege is hasonlé. Alma- bél, kértébél, bogyésokbél elsdsorban nemzetkézi vagy vilégfajtakat haszndlunk, mig a csonthéjasok és héjasok esetében — az Sszibarack kivételével — a hazai fajtak az dltalanosak. A kiilféldi fajtadk kétféle fajtahaszndlatot jelentenek: a régi, néha évszizados fajtak eleven hagyomanyat és az Ujdonsagok témeges megielenését. A gyiimalcsfajta-hasznalatban rohamos fe} lédés indult meg. A termesztheté faj 10—15 évenként kicserélédnek. Ha egy be- vilt, hagyoményos fajtat termesztiink to- vébb, annak jabb, javitott valtozata (klénja) keriil mar forgalomba. Minden kivagott gytimélesfa helyett tehit mas fajtdt kell iiltetni, vagy legalabb a réginek javitott valtozatat. Ezért — e haladas jel- zésére — a jél ismert és ajanlott fajtak mellett a még vizsgalat alatt Allé fajta- Ujdonsagokrél is beszémolunk. A fajta- leirésokban ilyen ,,elérejelzést” adunk, bar lehet, hogy ezeka fajtajeldltek nehezen szerezheték még be, és nem is fognak el- terjedni, mégis az Uj irant érdeklSdé tud- jon réluk. Kényvecskénk betiirendben részben az érési idé szerint tekinti dt a faj- takat. A nevek helyes kiejtése — ahol az szlikséges — zdrdjelben megtalalhaté. A szérmazds a fajta létrejéttére utal. A gyiimélcsfajtak dltaldban egy-egy jel- legzetes névényegyed ivartalan elszapo- ritasdval jonnek létre. Hosszabb idé utan azonban az oltassal, szemzéssel valé sza- poritas is értékesebb és értéktelenebb val- tozatokhoz vezethet. A kivalasztott érté- kesebb anyag Gnallé klénként valé tovabbi itasa (esetleg szimjelzéssel) a faj- séges médja. Ha riigymutdcidk folytan jon Iétre nagyobb mértékii ked- vez valtozds, az igy keletkezett fajtakat —a természet jatékdra utalva — sportnak nevezziik. Ugyancsak véletlen folytin, de a termesztett fajték magoncaként jot létre szdmos régi fajta. Tébbnyire dgy, hogy az apafajtat nem is ismerjiik (szabad beporzdsti hibridek). Vannak végil — fo= leg a bogydsok kdzétt — céltudatos ke- resztezéssel (hibridizdciéval) eléallitott faj- tak is. Ezeket fajtahibridként emlitjik, ha a sziilék azonos fajhoz tartoznak, fajhib- ridnek pedig akkor, ha mas fajhoz. Nehéz azonban megitélni azt, hogy mit tekinthe- tifik gyakorlatilag fajnak a gyiimélcster- mesztésben. Az alma-, a szaméca-, a ri- biszke-, a szilva- stb. fajtak tb botanikai fajbél jottek létre, ezért az ilyen gyiiméles- nemeket kultdrfajként foglaljuk dssze. Még fontosabb az a kézeli rokonsdg, ami egyes esetekben hasonl6, testvér magoncok, masesetekben az alapfajtat csak szinben, érés- iddben, ndvekedésben médosité rigymu- tdciék révén jéhet létre. Ilyen fajtakor pl. a (Red) Delicious fajtakére, amibe beletar- tozik a Starking, a Starkrimson Delicious és egy sor mas hasonlé almafajta. Utobbi ligynevezett. spur (terményars) ndveke- dési, ami témér, kisebb térigényi koro- néra, gyors termérefordulésra és nagy terméshozamra is utal. A felismerés elsésorban a kép segitségével térténhet. Leirasunk ezért kiemelten az érési id6pontot adja meg, az izre utal né- hny széval, ahol sziikséges, a gyiiméles méretét, atlagtémegét (stilyat) kézli. Az ilyen adatok mindig csak megkézelité atlagértékek. A névekedés jellemzése ésszeftigg azzal, milyen alanyt haszndlha- tunk. A gyenge M. 9-es és M. 26-0s ala- nyokra pl. csak kézéperdés-erds ndvésti almafajtat szabad szemezni. A korszerii miivelésmédok (sdvény, karcsti orsé stb.) mindenképpen ivartalan szaporitasd ala- nyon valdsithaték meg. Az egykor altala- nos vad alany, amit tébbnyire valamely termelt fajta magjabdl neveltek, ma mar tul erés névekedésiinek minésiil. A kérte gyenge névés6 alanya a birs, mivel azon- ban nem minden fajta fejlédik jél birsen, erre minden esetben utalunk a leirasban. A bogyésok kéziil csupan a készméte tor- zses facskait nevelik aranyribiszke alanyon (Pallagi szelektdlt klénalany). A termesztési tulajdonsdgok igen sokréttiek és fajtnként tébbnyire més az, ami emli- tésre méltd. Utalunk a termdképességre, termésbiztonsagra (évenkénti rendszeres termésre), az ezzel gyakran dsszefiiggd ellendlldképességre és terméhelyi igényre. A legtdbb fajta esetében ajanlast tesziink alkalmazdsinak céljéra és médjra. A fajtdkat rendszerint tarsitva alkalmaz- zuk. Ez nemesak a folyamatos érés, hanem a kielégit6 termékenyillés végett is szikk- sége kévetelmény, érésének kiilénideji- sége pedig elényés. A virdgport adé fajta ne legyen —a fak esetében — 15 méter- nél tavolabb. A gyakorlatilag énmeddé alma- és kortefajtak j6 pollenadé (beporzé) partnereit a kérdéses fajta neve mellett levé szémmal adjuk meg (pl. j6 porzéja a 38., 39. fajta). Az altalaban életképes pol- lend (diploid) fajtak termékenyltésre dlta- lanosan alkalmasak, ha megfelelé iddben viragzanak. A steril viragport termé (triploid) fajtdk telepitése esetén legalabb két jé pollenadé fajtat is kell iiltetni, ha nem volna ilyen a kertiinkben vagy a ké- zeli szomszédnal. Egyes kértefajtak bepor- zis nélkill is fejlesztenek mag nélkilli gyl- méleséket (parthenokarpia). Ez azonban nem pétolja a porzéfajtét. Vannak alma és Korte fajtakombinaciék, amelyek egymast nem termékenyitik. A bogyésok kéziil a készmétét és a fekete- ribiszkét feltétleniil porzéfajtaval kell iiltetni. Szaméca-,_ malna- és _piros- ribiszke-fajtdink Altalaban kielégitéen te- remnek pollenadé fajta nélkiil is, de a ter- més biztonsagat, béségét — kiiléndsen a ribiszke esetében — a tarsitott fajtak névelik. ASZTRAHANI PIROS. Tébb szaz éves orosz fajta. Julius kézepété! augusztus elejéig érik. Szedés utan 2—3 hétig td- rolhaté. Gytimélese kézépnagy, kiegye! litetlen, lapitott gémb alakd, Atlagt mege 110 g. Héja vékony, viaszos, ham- vas, liléspiros. Husa fehéres, enyhén édes, kellemesen savas, kissé illatos. Faja erés ndvekedésii, terjedelmes koronat nevel. Késén fordul termére, kézepe- sen és szakaszosan terem. Gyliméleshul- lasra hajlamos. Koran, a Jonathan elétt 6—7 nappal virdgzik. Porzéfajtai: 11, 13. Terméhellyel szemben nem igényes. Lisztharmatra kézepesen fogékony. El- huzod6 érése miatt elsésorban haziker- tekbe érdemes iiltetni. Friss fogyasz- tasra és f6zéalmanak alkalmas. NYARI ALMA |CEGLEDI PIROS. Ismeretlen szarma- zis, Cegléd kérnyékén elterjedt taj- fajta. Nydjté F. szelektalta 1955-ben. Julius masodik felében érik. Gytimélese atlagosan 65 mm hosszi, 71 mm széles, dtlagtémege 117 g. Hossziikés, egész fe- liletén karminpirossal mosott. Héja vékony, viaszos, husa fehér, félkemény, lédus, édes, enyhén savanykés, éretten 2 puha, kdsdsodé. Faja erdés névekedésii, koronaja kissé szétteriild. Koran ter- mére fordul, rendszeresen és béven te- rem. Kivalé pollenadé. J6 porzéfajtéi: 4, 5, 10. Betegségekre kevésbé érzékeny. Jol birja a szdrazsdgot. Kivalé termé- képessége, szép szine, kellemes, tide ize miatt a jelenleginél nagyobb aranyt hazikerti termesztése indokolt. CLOSE (kl6z). Virginia 4llambél (USA) szarmazik. 1938 éta termesztik. JGnius végén—julius elején, 2—3 héttel az Asztrahdni piros elétt érik. Elhazodé érése 3—4 hétig tart, emiatt tébbszér kell szedni. Gyiimélese 65—71 mm hosszu, 63—72 mm széles, atlagtomege 100—160 g kézétt valtozik. Héja vé- kony, tetszetés piros szinii. Husa fehér, laza szévetti. Faja kézéperds ndveke- désii, gdla alaka korondt nevel. Inten- ziv koronaformak kialakitasara alkalmas. Kés6n fordul termére, kézepes termé- képességi. Hullasra hajlamos. Korai vi- régzésu. Mint triploid fajta énmeddé, és porzéként nem alkalmazhaté. J6 por- z6fajtdi: 2, 4, 5, 10. Jelenleg a legkorab- ban éré, tetszetés nydri alma.EGRI PIROS. Ismeretlen eredetii, Eger kérnyékén, Noszvaj kézség hatara- ban fedezte fel Kovacs S. és Magyar |. (1969). Szedési ideje augusztus kéze- pe—vége. Htitéhazban novemberig el- tarthaté. Gyiimélese kézépnagy, atlag- témege 135 g, héja élénkpiros. Husa fe- hér, kemény llomanyd, kivald izd. Féja erds ndvekedésti, kissé satorozé ko- ronat nevel. Jd termoképességi. Virdg- zasa kdzépkorai, a Jonathdnt 2—3 nappal megelézi. Ontermékenyiilése nagyfoku. Porzéfajtai: 1, 2, 5. Lisztharmatra ke- vésbé fogékony. Aruértéke kivalé, gyii- mélese keresett, és a piacon jél értéke- sitheté. Betakaritésa egyszeri szedéssel megoldhaté. Gyiimélese nem hullik. Telepitését ajanijuk. EVA. A Jonathdn szabad beporzésé ma- goncaibél szelektalta Daniel L. Ujfehér- ton 1949-ben. Julius masodik felében, augusztus elején érik. Teljes érés elétt szinelve kell szedni, de kétszeri szedés- sel betakarithaté. Gyiimélese atlagosan 65 mm széles, atlagtémege 100 g. Héja sima, vékony, piros. Husa sargasfehér, témétt, lédis, nagyon izletes. Faja ké- zéperés névekedésG. Termdképessége kivélé. Koran termére fordul. Erés és gyenge ndvekedésti alanyokon egyarant j6l fejlddik. Intenziv koronaformak ki- alakitésdra alkalmas. Lisztharmatra kissé érzékeny. Viragzsa kdzépkorai, 45 nappal megelézi a Jonathdnt. J6 porz6- fajtai: 2, 4, 10. Egyik legjobb minéségii nyarialma-fajtdnk.GRAVENSTEINI. Valészintileg a schles- wig-holsteini Gravensteinbdl szarmazé régi vilagfajta. Tébb valtozata ismeretes, ezek fdleg szinezédésben és izletesség- ben térnek el egymastdl. Szedésre érett augusztus végén, fogyasztasra szeptem- ber—novemberben. Gyiimélcse lapitott, kissé részaranytalan, atlagtémege 130 g. Hisa fehér, nagyon bélevii, kellemes iz. 6 Eretten nyomasra érzékeny, rosszul szallithaté. Féja nagyon erés néveke- dés, korondja nagy, terebélyes. Késén fordul termére, béven terem, de szaka- szoss4gra hajlamos. Gyiimélcse hullik. Onmeddé, pollenje steril (triploid), porzdként nem alkalmazhaté. Porzé- fajtai: 11, 13, 21. Varasodasra, liszthar- matra érzékeny. MELBA. A McIntosh fajta magonca. Jui- lius kdzepén, néhdny nappal az Asztra- hdni piros elétt kezd érni. Gyiimélese kézépnagy, atlagtémege 110 g. Szine sargaszéld, napos oldalan karminpiros. Husa fehér, tomér, roppand, bélevii kellemesen fliszeres iz. Kézéperds né- vekedésii faja szétteriilé koronat nevel. Nagyon bétermé, de szakaszossagra haj- lamos. Gytimélese hullik. Virégzasi ideje kézépkorai. Porzéfajtai: 2, 5, 10. Beteg- ségekre nem érzékeny. A szdrazsagot rosszul tdri, ilyenkor gyiimélcse apré marad. Tetszetés, j6 minéségé, korai érésti ny4ri fajta. Hatranyos tulajdon- sagai miatt csak kisebb arényt telepité- sét ajanljuk. Szinesebb valtozata — a Red Melba — viszont értékesebb.NYARI FONTOS. Bizonytalan ere- detii, egyesek magyar fajtanak tekintik. Augusztus elején—kézepén szedhetd. Erése elhtizédik, kb. 1 hénapig tart. Gyiimdlcse nagyméretii, atlagtoémege 240 g. Lapitott gémb alakt, aszimmetri- kus, feliilete sima, fényes. Husa kemény, bédlevii, savas. Néhany hétig tarolhatd, j6l szAllithaté. Faja nagyon erés néve- kedésii, terjedelmes koronat nevel. Kés6n fordul termére, béven, de szaka- szosan terem. Virdgzdsi ideje kézép- korai, porzéfajtai: 4, 21. Terméhelyre nem igényes, a szélséséges éghajlati viszonyokat is jél tGri. Hazikerti ter- mesztésben rétesalmaként ma is jelen- tés szerepe van. Szelektdlt klénjait kisérleteinkben vizsgaljuk. PAULARED. (a) Ujabb amerikai fajta. Mar augusztus elején szinezédik, de csak a teljes éréshez kézeli iddben kell szed- ni. Gyiimélese kézepes vagy nagy. A ko- rona minden részén egyenletesen szine- zédik. Husa vajszing, témétt, enyhén savanykés, jdizd. Faja kézéperés néve- kedésti, felkopaszoddsra hajlamos. Ko- ran fordul termére. PEASGOODI PARATLAN (pizgudi) (b) Augusztus masodik felében szedheté, oktéberig eltarthaté. Gyiimdlcse nagy, atlagtémege 200—300 g. Hiisa lédis, kellemesen savas, rétesalmanak kivalé. Faja erés ndvekedésii. PRIMA (c) Augusztus végén érik. Gyii- médlese tetszetés, htisa sargasfehér. Hullasra nem hajlamos, faja kézéperés. 9STARK EARLIEST (sztark érlieszt). Idaho Allambél (USA) szarmazik, 1944- ben a Stark faiskola vezette be a ter- mesztésbe. Julius kézepén érik, friss fogyasztdsi nyari alma. Gyiimélcse atla- gosan 50 mm hosszii, 65 mm széles, dt- lagtémege 80 g. Héja vékony, sima, zdl- dessarga, napos oldalin élénkpiros. Husa sargisfehér, édes-savas, kellemes 10 illatd, izletes. Faja kézéperds ndveke- dési. Intenziv koronaformak kialaki- tasdra_alkalmas. Terméképessége j6, rendszeresen terem. Gyiimélcse — a gazdag katédés miatt — kicsi, ritkitani sziikséges. Az drukikészitést jol téri, viszont révid ideig taérolhaté. Koran virdgzik. Porzéfajtai: 15, 20, 21. Liszt- harmatra, varasoddsra kissé érzékeny. COX NARANCS RENET (koksz na- rancs renet). Angliabél szérmazik, M. R. Cox Allitotta elS 1830-ban. Szeptember kézepén—végén szedhetd, decemberig fogyaszthaté. Gyiimélcse kézepes, gyak- ran kicsi. Héja sarga, narancsvords csi- kozassal. Husa témér, roppand, leve- ses, nagyon kellemes fiiszeres izt. J6 termdképességii, de szakaszosan terem. Gyenge névekedésii alanyokon rosszul fejlSdik. Fiatal korban a vessz6k erés visszametszése késlelteti a termérefor- duldst, viszont idésebb korban rendsze- resen kell a termérészeket ifjitani. Virdgzdsa k6zépidejt. J6 pollenadd. Porzéfajtai: 13, 15, 21. A talaj- és éghaj- lati viszonyokra nagyon igényes, szereti a nagyobb pératartalmat, enyhe klimat.McINTOSH (mekintos). 1870-ben fe- dezték fel Ontaridban. Az USA keleti dllamainak egyik £6 fajtdja. Augusztus végén, szeptember elején érik, januarig eltarthaté. Korai érése miatt nalunk &szi almanak szamit. Gyiimélese kéze- pes méretti, atlagtémege 130 g. Alap- szine zéld, fedészine lilaspiros, csiko- zott. Hisa fehér, bélevd, kellemes 12 »borizG”. Koran fordul termére, rend- szeresen és béven terem. Korai virdg- zast. Porzofajtai: 15, 19, 21. A szdraz- sdgot nem birja, csak hiivdsebb, pard- sabb terméhelyekre valé. Varasodasra jobban, lisztharmatra kevésbé fogékony. Gyiimélese hullik és révid ideig tarol- hatd, hazikerti termesztését valaszték- bévit6 jellege miatt mégis ajanljuk. TELI ARANY PARMEN. A XVII. szazad végén fedezték fel Franciaorszégban. Erési ideje elhizodik, augusztus végé- tél szeptember elejéig tart. Eretten hullik, ezért tobbszér kell szedni. Héja teljes érésben narancssdrga, narancspi- rossal csikozott. Husa sargasfehér, 16- dis, édes-savas iz. A széllitast j6l birja, legfeljebb decemberig térolhaté (iive- gesedik). Korondja mereven felfelé tré, ritka elagazdsi. B6ven terem, de szaka- szossagra hajlamos. Nagy termések ese- tén gyiimédlcse apré és iztelen marad. Nagyon jél termékenyiil, és igen j6 pollenadé. Virdgzasi ideje a Jonathéné- val megegyezik. Lisztharmatra, varaso- dasra érzékeny. A szarazsagot nehezen viseli el. 13FERTODI TELI. A Jonathdn és a Térék Bélint hibridje, id. Porpéczy A. Allitotta el6 az 1930-as években. Szeptember vé- gén szedheté, marciusig térolhaté. Gyii- mélese nagyméretti, atlagtémege 150 g. Husa sargasfehér, kdzepesen témétt, konzisztencidja j6, de tuléretten kissé kasds. [ze kellemesen fliszeres. Féja kézéperds ndvekedésti, korondja szét- | 4 TELI ALMA teriilé. Terméképessége j6, tarolha- tésiga kivalé. Egyszerdi kériilmények kézétt (pincében, kamraban) kisebb veszteséggel tavaszig eltarthaté. Virdg- zisi ideje a Jonathdnéval megegye- zik. Porzéfajtdi a vele egyiitt virdgzé diploid fajtak, igy a Jonathan is. Liszt- harmatra kissé érzékeny. Hazikerti ter- mesztését ajanijuk. GOLDEN DELICIOUS (golden deli- csesz). Nyugat-Virginidbél (USA) szar- mazik, ahol A. H. Mullins 1890 kériil talélta, 1916 éta termesztik. Szeptem- ber végén—oktdber elején szedheté, novembertél mérciusig fogyaszthato. Gyiimélese éretten aranysarga. Hisa leveses, roppand, édes, enyhén savas, illatos. Faja ers névekedésti, korondja laza, j6l alakithaté. Koran termére for- dul, nagyon bétermd. Egy-két nappal a Jonathén utan viragzik. Kivalé pollenadé. Porzéfajtai: 21, 29, 30. Minden termé- tajban jl termeszthet6, de rendszere- sen nagy termést csak gazdag, mély ré- tegii talajon varhatunk. Aruértéke ki- val. Pardsodasra hajlamos. J6I tarolhaté, de kis paratartalom esetén rancosodik. TELI ALMA | 5GOLDEN SPUR. A Golden Delicious spur tipust riigymutdcidja. Az USA-ban fe- dezték fel 1960-ban. Szedési ideje szep- tember vége—oktdber eleje. Gyiimal- cse valamivel nagyobb és kiegyenlitet- tebb, mint a Golden Deliciousé. Egyéb tulajdonsagaiban nem kiilénbézik téle. Faja igen gyenge ndvekedésti, korondja 40—S0%-kal kisebb, a termdvessz5k | 6 TELI ALMA képzédése 25%-kal nagyobb, mint az alapfajtaé. Nagyon koran fordul termé- re, kivlé terméképességii. Gyenge né- vekedése miatt kiiléndsen karcsi ors6 és sévénygyiimélesdsék telepitésére al- kalmas. Mas spur fajtdval, pl. a Starkrim- son Deliciousszel kombindlva a leginten- zivebb illtetvény alakithato ki beldle. Jél gondozott hazikertbe ajénijuk. GRANNY SMITH (greni szmisz). 1868- ban fedezték fel Ausztraliéban. Nagyobb méreté termesztése 1952-ben indult meg. Tenyészideje igen hosszu, oktéber végén, a Golden Delicious utan 4—6 hét- tel szedheté, Gyiimélesatlagtémege 156 g. Szine zéld, fehéres pontokkal, husa fehér, tmétt, ize kellemesen savanyé. Faja erds ndvekedésti, késén fordul ter- mére. Terméképessége j6. Porzéfajtai: 13, 15, 16. Varasodasra kevésbé, liszt- harmatra kissé érzékeny. Jelentésége a nemzetkézi forgalomban né, elsésorban Ausztraliabél és Dél-Afrik4bél importél- jak. Nalunk csak melegebb fekvésii terti- leteken érdemes termeszteni. Az észi esdzések és fagyok beérését késlelte- tik. Juniusig jd! térolhaté. TELI ALMA | 7i HUSVETI ROZMARING. Bizonytalan szarmazasé, hazai fajta. Korébban az egyik legelterjedtebb téli almafajta volt. Oktdber elején—kézepén szedheté, de- cembertél juniusig fogyaszthaté. Gyii- mélese kézépnagy, héja jellegzetesen zsiros, vastag, nehezen rghaté, a szeny- nyezédés kénnyen rdtapad. Husa ke- mény, ize jellegtelen. Jol szallithaté és | 8 TELI ALMA tarolhaté, de tapléfoltossagra hajlamos. Faja nagyon erés névekedésii, nagy, 12— 14 m koronaatmérét is elérhet. Béven, de szakaszosan terem. Igénytelen, a kiil- terjes kérnyezeti viszonyokat jol téri. Betegségekkel szemben viszonylag ellen- allé. Nagy korondja, erés ndvekedése, szakaszosséga miatt az intenziv miivelés- médoknak nem felel meg. IDARED. A Jonathén és a Wagener ke- resztezésével Allitottdk el 1935-ben, Idaho dllamban (USA). Szedési ideje ok- tdber elején van, a Jonathan utan 8—10 nappal. Korai szedés esetén az ize, szine- zédése nem kielégité. Januartol dprilisig fogyaszthaté. Gylimdlcse atlagosan 67 mm hosszi és 79 mm széles. Héja kéze- pesen vastag, napos oldalin élénkpiros. Husa vajszind, kellemes savanykés zd. Faja hasonlit a Jonathdnéhoz, de valamivel erésebb névekedésti. Intenziv korona- formak kialakitasara alkalmas. Koran ter- mére fordul, rendszeresen és béven te- rem. Jol szallithato, és késé tavaszig el- tarthato. Viragzasi ideje kézépkorai. Jo porz6fajtai: 15, 21, 29. Lisztharmatra érzékeny. TELI ALMA | 9JONADEL. A Jonathan és a Delicious hib- ridje. Az USA-ban dllitottak eld 1958- ban. Szeptember kozepén—végén szed- het6, oktébertél dprilisig fogyaszthato. Gyiimélcse nagyméretii, atlagtémege 158 g. A termés 60%-a 75 mm feletti. Héja viaszos, vilagospiros, htisa tométt, kicsit édes. Faja k6zéperés névekedésti, korondja felfelé toré. J6l és rendszeresen 20 1 > > terem. Virdgzdsa kézépidejii, j6 porzd- 5, 31. Gyiimalese kézvetleniil az tt erdsen hullik, ezt a sziiret idé- pontjénak megvalasztasakor figyelembe kell venni. Nagyon {él szdllithato és ta- rolhaté, Jonathanfolt nem fordul elé raj- ta. Edzett, kevésbé igényes fajta, liszt- harmatra alig érzékeny. A hazikert hélds téli—tavaszi almaja lehet. JONATHAN M. 41. A Jonathén szelektalt klénja, a mériapécsi Zéldmezé Mgtsz- ben valasztott4k ki 1959-ben. Szeptem- ber elején, a hagyomanyos Jonathén elétt 10—12 nappal szedheté. Gyiimdlese kd- zepes méretii, nagysaga kiegyenlitett. Kivaléan szinez6dik, feliiletének 60— 100%.-at boritja a jellegzetes piros fedé- szin. Féja gyengébb névekedésti, korona- mérete 15—20%-kal kisebb, mint az alapfajtaé, stirdibben iltethet6. Termé- képessége jé. Virdgzdsi ideje kézépkésdi, porzéfajtdi: 13, 15, 19, 29. Lisztharmat- ra standard Jonathdnhoz hasonléan fo- gékony. Tarolhatés4ga az alapfajtaéval azonos. A hagyomAnyos Jonathén helyett Altalanosan telepithet6. Koronamérete lehetdvé teszi stirtibb iiltetését. TELI ALMA 2 |JONATHAN ™M. 40 (a). A Jonathén sze- lektalt klénja. Szeptember kézepén szedhet6. A vizsgalt klénok kéziil a leg- nagyobb gyiimélcsti. Szinezédése jo. Terméképessége a standardéval azonos. CSANY 1 (b). A Jonathén riigymutacidja. Szedési ideje szeptember kézepe. Koran és intenziven szinezédik. Terméképes- sége jd. 22 TEL! ALMA JONNEE (dzsoni) (c). A Red Jonathén riigymutacidja. Szeptember kézepén sziiretelheté. Gyiimélese piros, csiko- zott. Faja kézéperés ndvekedést. NAMENYI JONATHAN (qd). Hazai riigy- mutacid. Szeptember kézepén szed- heté. Gyiimdlesének egész feliilete sé- tétpiros, ize, zamata a Jonathdnéval azo- nos. Terméképessége jd. LONDONI PEPIN. Nagyon régi — tébb szaz éves — angol fajta. Oktéber maso- dik felében szedhet6. Marciusig fo- gyaszthatd. Gyiimdlcse kézépnagy vagy nagy, lapitott, bordés, sargdszéld, napos oldalan barnaspirossal mosott. Htisa té- mott, bélevii, sajétosan kellemes zama- tu, enyhén illatos. Nyomédasra érzé- keny. Termdképessége kézepes, szaka- szosan terem, kézépkorai virdgzasti. Porzéfajtdi: 13, 21. Varasodésra, liszt- harmatra fogékony. Talaj- és éghajlati viszonyokkal szemben nagyon igényes. A szarazsagot nehezen tiiri. Hazikertek- be — igényének megfeleld kérnyezeti feltételek kézé és szakszerii kezelés ese- tén — kitGin6é ize miatt érdemes tele- piteni. TELI ALMA 23MELROSE (melrdéz). Az USA-bél szar- mazik, a Jonathdn és a Delicious kereszte- zésével llitotték el6 1937-ben. Késéi érésii, szeptember végén, 10—15 nappal a Jonathan utan sziiretelheté, méjusig el- tarthaté. Az optimalis sziireti idépont elétt vagy utén szedve tdrolhatésdga romlik. Gyiimélese nagy, atlagtémege 160 g. Hasa sargisfehér, illatos, kicsit 24 TELI ALMA savanykas. Faja mérsékelt ndvekedésif. Késén fordul termére, termdképessége jo. Viragzasi ideje késéi és csak révid ideig tart. Porzofajtai: 14, 16, 21. Liszt- harmatra, varasodasra fogékony. Fény- igényes, gyiimélcse csak jo megvildg tottsdg esetén szinezédik megfelelden. Kivalé aruértéke és j6 tdrolhatésdga miatt telepitését ajanljuk. MUTSU (mucu). A Golden Delicious és az Indo hibridje, Japénban llitotték eld 1930-ban. Oktéber elején, a Golden De- licious utén 6—8 nappal szedhetd. Gyii- mélcse nagy, atlagtomege 260 g, zéld, Gretten sarga, husa sargasfehér, lédus, ropogés, finom zamati. Féja fiatal koré- ban erés, késSbb mérsékeltebb néveke- désii. Termdképessége j6. A Golden De- liciousszel egy iddben virdgzik. Pollenje steril (triploid), porz6nak nem alkalmas. Jé porzéfajtai: 15, 19, 21. Gyiimélese pa- résodisra, varasodasra kevéssé érzé- keny. Nagyon jél térolhaté, dprilisig ki- valé iz, egészséges huskonzisztencidja marad. Betegségekre kevésbé érzékeny. A jelenleginél nagyobb mértéki ter- mesztését javasoljuk.