Tarsaly Emil + Mészaros Tamas Funkciondlis anatomia gyogylomnasz hal Igaték szamara medicinaTARSOLY EMIL-MESZAROS TAMAS Funkcionalis anatomia Gyogytornaszhallgatok szamara Medicina Kényvkiado Zrt. Budapest, 2011 (esTartalom AZ ANATOMIA ROVID TORTENETE 7 AZ ANATOMIA TARGYA FS FELOSZTASA 9 Az anatémia vizsgélé médszerei 9 Az emberi test fbb szerkezeti elvei 10 Tengelyek, sikok, iranyjelzések 10 Fontosabb anatémiai szakkifejezések 11 Azemberi test részei 12 EGYEDFEJLODES - ONTOGENESIS 13 Ivarsejtek kialakuldsa ~ gametogene: v. progenesis 13 Oogenesis 13 Spermiogenesis 13 Acsiralemezek szarmazékai 16 SZOVETTAN -HISTOLOGIA 19 Hamszbvet 19 KGt6- és timasztészbvet 20 Katészivet 20 Zsirszovet 21 Poreszivet 21 Csontszivet 22 Izomszivet 22 Idegszivet 23 Gliaszévet 25 MOZGASRENDSZER ~ SYSTEMA LOCOMOTORIUM 26 Acsontvazrendszer dltalanos jellemzése 26 A csontvazrendszer szerepe 26 A csontvézrendszer felépitési elve 26 Accsontvézrendszer fejlédése 26 Perichondralis és enchondralis csontosodés 27 Acsontokrél éltaldban 27 Acsont mint szerv 28 A csontok nivekedése 29 Acsontok kézotti dsszekottetések 31 Az izilletek felépitése 31 Az iziiletek mozgésa_ 32 Altalénos izomtan 34 A vazizomzat fejlédése 34 Az izmok felépitése 34 Csontwézrendszer systema skeleti 39 Izomrendszer ~ systema musculorum 41 AAz izmok testtéjékok ~ lokalizaci6 — szerinti felosztésa 41 A torzs vazrendszere és izmai 45 Gerine (rachis) 45 Az axialis trzs- és nyakizmok 52 Mellkas 53 A melikas izmai (légz6izmok) 55 Ahasfal szerkezete 56 Nyakizmok 58 Koponya~cranium 61 A Koponya fejlédése 61 Agykoponya 61 ‘Arckoponya 63 Allkapocsiziilet vagy rigéiziilet (articulatio temporomandibularis) 64 Afejizmai 65 Azare fascia-viszonyai 66 A fels6 végtag csontiai, iziiletei 67 Avillv csontjai 67 A villév iziiletei, Ssszekéttetései 67 Akar csontja_ 69 Vallizitlet 70 Azalkar csontjai_ 72 Kényokiziilet 73 Akéz csontjai_ 75 Akéz iziiletei_ 76 A fels6 végtag izmai 81 A fels6 végtag fascia-viszonyai 81 A valltéjék izmai 81 Valliv aktiv mozgasai_ 82 Akar aktiv mozgésai_ 85 A valltajék téjanatémiai vonatkozésai__ 88 Karizmok 89 Alkarizmok 89 ‘Az alkar aktiv mozgésai 90 A kéz aktiv mozgésai_ 92 Akézizmai_ 95 A kéz inai és inhiivelyei_ 96 Az uijak aktiv mozgésai__ 97 Az als6 végtag csontjai, iziletei 100 A medencedv csontjai_ 100 fziiletek, szalagok 101 Amedence egészben 101 A medence statikéja — dinamikéja_ 102 Acombesont 102 Csipéiziilet 103 Alabszér csontjai_ 106 Térdiziilet 106 A labszér csontjai kéz6tti dsszekittetések 108 A lab csontjai és fziiletei 109 A lab iziiletei_ 110 Alb szerkezete 112 Azals6 végtag izmai_ 113 Azals6 végtag fascia-viszonyai_ 113, Csipsizmok 113 Combizmok 114 Accsip6izillet aktiv mozgésai_ 115 ‘A medence és comb tajanatémiai vonatkozdsai_ 118 Labszarizmok 119 A térdiziilet aktiv mozgésai_ 120 Labizmok 1226 Tartalom A léb inhiivelyei 122 A léb aktiv mozgésai 123 Allés 124 Jaras 126 Jaras alatti iziileti mozgasok 127 Jards alatti izommiikédés jellemzése 128 KERINGESI RENDSZER - ANGIOLOGIA | 131 Sziv-cor 131 Errendszer ~ systema vasorum 133 Vérkérdk 134 Magzati vérkeringés — circulatio foetalis 137 Nyirokrendszer - systema lymphaticum 139 Nyirokszivet-nyirokszervek 139 Vér-sanguis 140 Csontvel6 — medulla ossium 143 Vérképzés — haemopoesis 143 A ZSIGEREKROL ALTALABAN 145 LEGZORENDSZER APPARATUS RESPIRATORIUS 146 Orr—nasus 146 Orrmellékiiregek ~ sinus paranasalis 147 Gége-larynx 147 Léges6— trachea 148 Tiid6- pulmo 148 Mellhértya - pleura 150 Gatoriireg— mediastinum 150 EMESZTORENDSZER ~ APPARATUS DIGESTORIUS 151 Azemésztorendszer fejlédése 151 Azare fejlédése 153 jlireg - cavum oris 153 Fogak —dentes 154 Nyelv ~ lingua (sz6dsszetételben: glossa) 155 Nyélmirigyek ~ glandulae salivares 155 Torok ~ faux (torokszoros - isthmus faucium) 156 Garat - pharynx 156 Nyelécs6 (bérzsing) - esophagus v. oesophagus 156 Gyomor ~ ventriculus seu gaster 156 ‘Vekonybél ~ intestinum tenue 157 Vastagbél - intestinum crassum 157 Hasnyélmirigy ~ pancreas 158 Maj-hepar 158 Hashartya - peritoneum 159 Hasiireg tsjékai ~ regioi 160 VIZELETI RENDSZER - APPARATUS UROPOETICUS 161 Vese~ren vagy nephros 161 Huigyvezeték— ureter 162 Hdgyholyag ~ vesica urinaria 163 Hiigyes6 — urethra 163, NEMI SZERVEK ~ ORGANA GENITALIA 164 Férfi nemi szervek - organa genitalia masculina 164 Here testis 165 Mellékhere— epididymis 165 Ondvezeték - ductus deferens 165 Ondiézsinér ~funiculus spermaticus 166 Ondohélyag,~ vesicula seminalis 166 Diilmirigy ~ prostata 166 Cowper-mirigy ~ glandula bulbourethralis 166 Himvessz6~ penis 166 Azerectio mechanizmusa _167 Herezacsk6 ~ scrotum 167 N6i nemi szervek - organa ge: Petefészek - ovarium 168 Petevezeték v. méhkiirt tuba uterina 169 Méh- uterus 169 Széles méhszalag,~ ligamentum latum uteri 170 Hiively ~ vagina 170 Bartholin-mirigy 170 Kiils6 nemi szervek~ vulva 170 Eml6- mamma 171 Gat perineum 171 Menstruatiés ciklus 172 talia feminina 168 BELSO ELVALASZTASU MIRIGYEK ~ GLANDULAE ENDOCRINALES | 174 Pajzsmirigy ~ glandula thyroidea 174 Meliékpajzsmirigy ~ glandula parathyroidea 175 Meliékvese - glandula suprarenalis 175 ‘Tobozmirigy - corpus pineale vagy epiphysis 176 Agyfiiggelék (agyalapi mirigy) - hypophysis 176 Langerhans-szigetek 177 IDEGRENDSZER - SYSTEMA NERVOSUM 178 Az idegrendszerr61 dltaléban 178 Az idegrendszer kialakulasdnak phylogeneticai allomésai 179 A kézponti idegrendszer fejlédése 179 A peripheris idegrendszer fejl6dése 180 Az idegrendszer felosztasa 180 Gerincvel6 — medulla spinalis 180 Gerinevel6i reflexek 182 AgytOrzs— truncus cerebri 186 Kisagy - cerebellum 189 Koztiagy ~ diencephalon 190 Nagyagy ~ cerebrum, agyféltekék hemispheriumok 194 Agykamrak ~ ventriculusok 198 ‘A kézponti idegrendszer burkai~ meninx 201 A kézponti idegrendszer erei ~ vérellétésa 202 A kézponti idegrendszer palyarendszerei 203 Limbicus rendszer 207 Monoaminerg rendszer (MA-rendszer) 208 Gerincvel6i idegek és fonatok 211 Agyidegek ~nervi cerebrales 216 Vegetativ idegrendszer 220 ERZEKSZERVEK ~ ORGANA SENSUUM_ 224 Latészerv — organum visus 224 Hall6- és egyenstilyoz6 szerv — organum vestibulocochleare (organum statoacusticum) 227 Bor ~ integumentum commune (cutis, derma) 231 Szagloszerv ~ organum olfactus 234 felelészerv - organum gustus 235 TARGYMUTATO 236Az anatomia révid térténete Az anatémiaval kapcsolatos ismeretek az 6korba nytilnak vissza, bar abban az idében még nem vol- tak kifejezetten csak anatémiaval foglalkoz6 orvo- sok. Az 6kori kelet (Kina, India) ,orvosai” Kr. e. 1000-1500 évvel mar rendelkeztek némi orvosi is- meretekkel é primitiv anatémiai elképzeléseik is voltak. Kés6bb nagyhirti gyakorl6 orvosok, mint pl. Alkmaeon (i. e. 500 kértil) vagy Hippokrates (i. e. 460-377) miiveiben azonban mar talélhat6k anaté- miai adatok, melyek elsdsorban a megfigyelésen ala- pultak. Mar dllatok boncolasaval is foglalkozott Aristoteles (i. e. 384-322), és 6 tekinthet6 az é16 szer- vezet alaki sajétsdgait vizsgalé tudoményos méd- szer, a morpholdgia megalapit6janak Késébb Alexandridban jétt létre anatémiaval foglalkoz6 hires orvosi iskola (i.e. 320-t6l), ahol mar emberi szervek vizsgélatara is sor keriilhetett, kivégzettek tetemeinek boncolésa titjén (Herophi- los, Erazisztratos). Az egyik leghiresebb dkori r6- mai orvos, Galenus (129-199) is Alexandridban ta- nult, és f6ként dllatok boncolésa alapjan végzett anatémiai megfigyelései, lefrdsa hosszti évszézado- kig a legelfogadottabbak voltak — hibaikkal egyiitt. Ez annél is inkabb igy lehetett, mert a kézépkor nem kedvezett az anat6miai vizsgélatoknak, mint az egyéb természettudomanyos kutatésoknak sem. A korabbi eredmények hirdetését és tanitdsdt is megtiltottak. Az anatomiai vizsgélatokban és ismeretek szer- zésében az uikkorban kezd6ditt valtozds. Orvosisko- lak jéttek létre pl. Bolognaban, Padudban, Parizsban stb., ahol hiressé vélt anatémusok felfedezései segi- tették a helyes anat6miai ismeretek kialakulését. Legnevezetesebb Vesalius (1514-1564), aki az anaté- mia igazi reformatora volt, és megvetette a termé- szettudoményosan orientalt orvostudomény alapja- it. A galenusi, f6leg dllatboncoléson alapuld, sok he- lyen téves tanok helyét emberi testek boncolésa tit- jan szerzett ismeretek foglaltsk el, az eredeti szerv alapjan késziilt szakszerti abrakkal bizonyitva. Fb miive, az 1543-ban megjelent anatomiakényve (De corporis humani fabrica libri septem) igen nagy 1é- kést adott az anatémiai vizsgalatok fellendiilésének, sok része ma is tikéletesen helytall6. Ezt kévette a vérkeringés felfedezése (Harvey 1578-1657). Ko- rabban az 1400-as években Leonardo Da Vinci is végzett titokban boncolasokat, melyek alapjén leirta és szakszertien le is rajzolta anatémiai megfigyelése- it, de nem hozhatta nyilvanosségra. Csak a XVII. szazadban talaltsk meg értékes miiveit. A fénymikroszk6p Leeuwenhoek (1632-1723) tal val6 bevezetése és alkalmazésa az anatémiai vizsgalatoknak tij dimenziéjét nyitotta meg. A mik- roszk6pos anatémia megalapitéjinak Malpighi (1628- 1694) tekintheté. Az. anatémidban haszndlatos injectiés technika kival6 méiveléje volt a magyar szarmazéstt Hyrtl J zsef (1811-1894), akinek tankényvét hosszti évtize- dekig sok-sok kiadasban haszndlték Eurépaban. ‘A természettudomanyok — {gy az anat6mia — fel- virégzasanak kora is a XIX. sz4zad. Az 1800-as évek mésodik fele a makro- és mikroszk6pia aranykoré- nak nevezhet6, oly sok alapvetGen tj adatot tértak fel az anatémusok. (Henle 1809-1885, Schwalbe 1844-1916, Luschka 1820-1875 stb.). Ezen idében szémos anatémiai tankényv is késziilt, melyek egy része ma is hasznélatos (Bardeleben, Gegenbaur, Gray, Cunningham, Testut, Rauber-Kopsch-féle ana- tomia stb.). A tankényvek mellett igen szép és érté- kes anatémiai atlaszok is megjelentek (Toldt, Sobot- ta, Spalteholz stb.) Az anatémiai ismeretek fejl6désével megindult a sejttan, szévettan, fejlédéstan, dsszehasonlité anaté- mia miivelése is. A XIX. szazadban a fejlédéstani és szdvettani vizsgélatok tartak fel sok tj adatot. Ez. id6re esik Darwin (1809-1882) mékédése is. A XIX. szazadban valt ki az anatémiab6l a kérbonctan és az embertan (antropolégia) is, melynek kivalé miivel6- je a mult szzadban Broca (1824-1880) volt Parizs- ban. ‘A sok ij leirésnak megfeleléen az anatémiai né- menklatira (szakkifejezések) is tetemesen gyarapo- dott. Ezek egységesitését tibbszir megprobaltak. 1895-ben elfogadték a Bazeli Nomenklatirat (BNA), mely latin nevek mellett igen sok gordg eredetti sz6t is tartalmaz (de még mindig a legjobb és legelfoga- dottabb). 1935-ben megalkotték a Jénai Némenkla- tiirat JNA), mellyel szemben igen sok kritika meriilt fel (anémeteken kiviil éltaléban masok nem is fogad- tak el.) 1955-ben a Nemzetkézi Anatémus Kongresz- szus elfogadta a Parizsi Nomenklatirat (PNA), mely kb. 15%-ban tér el a bazelit6l és jelenleg foként, ezt tanitjék, ha nem is mindenben logikus. Az6ta is voltak kisebb médositési kisérletek (New York, 1960; Wiesbaden, 1965; Leningrad, 1970; Tokié, 1975), de Iényegében nem valtozott.10 Az anat6mia targya és felosztésa 3. Korréziés technika: Az injectiés médszerrel egyiitt haszndiljak. A lagyrészeket lemaratjak a felt5l- ttt erekrdl, esetleg a légutakrél, és igy lathat6va va- lik a szerv érhal6zata, a bronchusfa stb. 4. Deritési médszer: Szines anyagot fecskendez- ve az erekbe vagy a kivezet6 csivekbe, a szervet viz- telenitjiik, majd gaultheriaolajba helyezziik, ami At- tiindvé teszi az dsszes részeket, és élesen léthatova a feltdltstt képleteket. 5. Macerdlds (dztatés). A csontok tanulmanyozé séhoz hasznélt médszer. A lagyrészekt6l megtisz! tott csontokat 40 °C-os vizben tartjék hosszabb ide- ig. A csontvelé és a légyrészek lebomlanak (elrot- hadnak), és levalnak a csontokrél. Ezutén még zsir- talanitjak és fehéritik a csontokat (szén-tetraclorid- dal és hidrogén-peroxiddal). 6. Réntgenvizsgdlatok. Kezdetben csak a cson- tok anatémidjat tanulmdnyoztak e médszerrel. Ma mar kontrasztanyagok segitségével killéndsen az. iireges szetvek anatémidja vizsgélhat6 (gyomor — belek) stb. (riintgenoszk6pia). Kontrasztanyagoknak az erekbe térténé befecskendezésével a kell6 pilla- natban tértént réntgenfelvétellel sikeriil egy-egy ér- teriilet vagy szerv normélis vagy kéros viszonyai- nak tisztazésa is (réngenographia-angiographia). 7. Legiijabban a CT (komputertomogréfia) vizs- gilati médszerek eredményei is sikeresen alkalmaz- haték. 8. MRI: Magneses rezonanciavizsgélat és a 9. PET: pozitron emissziés tomografia a bels6 — funkciés - valtozsokat képileg megielenitve, fontos szegmentanat6miai vizsgalatok. Az emberi test fébb szerkezeti elvei 1. Az emberi test kétoldali részaranyossagot (bila- teralis symmetriét) mutat. A kézépvonalban Allitott fiiggdleges sik a testet két, tiikérképszertien meg- egyez6 részre osatja. A részarényosség azonban csak a fejlédés kezdeti szakaszaban tokéletes, a tovabbi fejl6dés folyaman sok asymmetria alakul ki, killénd- sen a mell- és hasiireg zsigereiben, szerveiben (sziv, mij, lép, gyomor stb.). Sok kisebb eltérést lathatunk a részaranyossagtél az emberi test kiils6 idomaiban is. 2. Szelvényezettség (metameria) az a sajstossig, hogy a trzs hossziranyban egyforma dsszetételti ré- szekbél (segmentumokbdl) épiil fel. Embernél a fejl6dés soran az eredeti metameria nagy része elmosédik. A ki- fejl6d6tt emberben csak a csigolykon, bordkon, mell- 6s hatizmokon, gerinevel6i idegeken ismerhet6 fel. 3. Az ember térzse elilrdl-hatrafelé kissé dssze- lapitott, és gy rajta két felszint lehet megkiilonbéz- tetni: eliils6 és hats6 felszint, amiket helyesebb hasi (ventralis) és hati (dorsalis) felszinnek nevezni. A ventralis felszin a jelentésebb, mert itt helyezkednek el az érzékszervek, itt vannak a légz6- és emészt6- rendszer bemeneti nyilasai, erre tekint az arc (mimi- ka) stb. Ugyszélvan ezzel az oldalunkkal éliink, ezen az oldalon dsszpontosul egyéniségiink. A vég- tagok is ventralis képz6dmények (beidegzés, vérel- Its stb.). 4, Az emberi test tagozédasa, f6 részei: ‘fej (caput), nnyak (collum), torzs (truncus), ‘végtagok (extremitates). A fej vaza a koponya (cranium), Eliils6 része az are (facies), melyen feliilrl-lefelé a szemek (oculi), az orr (nasus) és a sz4j (05) nyilasét léthatjuk. Hats6 ré- sze a nyakszirt (occiput). A nyak kiilénbéz6 hossztiségti, hatsé része a tarké (nica) A torzs részei = mellkas (thorax), = has (abdomen), = medence (pelvis). A melikas a melliireget (cavum thoracis) és a hasti- reg fels6 részét fogja kozre. A has eltils6 falan latha- t6 a kéldGk (umbilicus), irege a hasiireg (cavum abdo- minis). A medence iiregét (cavum pelvis) a két meden- cecsont és hétul a keresztesont hatédrolja. Alsé fala a medencefenék, a gat (perineum), 5. Az emberi test szervekbél, a szervek szive- tekbél, a szévetek sejtekb6l épiilnek fel. Egyes sz6- vetekben jelentés a sejtkizétti allomany. A szervek bizonyos feladatok elvégzésére szervrendszereket, késziilékeket (apparatus) hoznak Iétre. A szervrend- szerek alkotjak a szervezetet (organismus). Tengelyek, sikok, iranyjelzések Tengelyek Az emberi testen hérom {6 tengelyt vonhatunk: a) fliggdleges tengely, ami egyben a test hosszten- gelye, b) hardnttengely, jobbrél balra igen sok hiizhaté a test c) nyjlirényti (dorsoventralis) tengely, szintén sok van, Sikok a) Nyiliranyti (sagittalis) sik fiiggGlegesen eldlr61 hatra halad. A kézépvonalban halads sagitta- lis sik a kézépsik (median sik), amely a testetfelezi. Vele parhuzamosan igen sok parame- dian nyilirdnyd sik llithat6. b) A homlokiranyti (frontalis) stk a homlokkal parhuzamosan haladé fiiggdleges sik. Sok van beléle ©) Vizszintes (horizontalis) stk a latohatérral par- huzamos, egyenes dlléskor vizszintesen ha- lad. Igen sok éllithat6 ebbél is a testen. Iranyjelzések jobb — dexter ~ dextra — dextrum, bal sinister ~ sinistra — sinistrum, eliilsé — anterior — anterior — anterius, hatuls6 - posterior — posterior — posterius, hasi - ventralis — ventralis ~ ventrale, hati — dorsalis — dorsalis — dorsale, fels6 — superior — superior — superius, als6 — inferior ~ inferior — inferius, feji - cranialis — cranialis - craniale, farki - caudalis — caudalis — caudale, tenyéri —volaris ~ volaris ~ volare, talpi — plantaris ~ plantaris ~ plantare, trzshz kézelebb es6 — proximalis — proximalis — proximale, térzst6l tavolabb es6 distalis — distalis — distale, kézépsikhoz kizelebb es6 — medialis ~ medialis ~ mediate, kézépsikt6l tavolabb es6 — lateralis — lateralis ~ laterale, kiils6 externus — externa — externum, bels6 — internus — interna — internum, test felszinéhez kéizelebb es6 superficialis — superficialis — superficiale, mélyebben fekv6 — profundus — profunda ~ profundum, hosszanti — longitudinalis — longitudinalis — longitudinale, hardntirényti — Fransversalis — transversalis ~ transversale, harom képlet kéziil a kézéps6 — medius — media — medium, két hosszanti vonal k6zé es6 harmadik — intermedia — intermedium. intermedius Fontosabb anatomiai szakkifejezések Az emberi test részeit, anatémiai képleteit nem- zetkizileg latin (néha gérdg) szakkifejezésekkel je- loljiik. Ezek gyGijteménye az anatémiai nomenclatu- ra, mely az idbk folyamédn tbbszir valtozott (biizeli, jénai, parizsi nomenclatura) és kb. 5600 fogalmat tar- talmaz. A leggyakrabban el6fordulé szakkifejezések (nom. gen; masc. fem. neutr,): aponeurosis — aponeurosis — bénye, lapos in angulus ~ anguli - szbglet apex — apicis — estics arteria — arteriae ~ verér arcus — arcus articulatio ~ articulationis ~ tziilet basis — basis - alap — brevis — breve - révid corporis — test canalis ~ esatorna cartilago ~ cartilaginis ~ pore cavunt — cai — tineg crista ~ cristae ~ taraj cervix — cervicis — nyak capillaris ~ capillaris — hajszélér columna — columnae ~ oszlop communis — communis — commune — k6zis distantia — distantiae — tavolsdg, kz ductus — ductus — vezeték, cs6 eminentia — eminentiae — kiemelkedés endo- — bels6 (sz6isszetételben) epi- ~ valami felett (sz60sszetételben) exo- — kiils6 (sz6ésszetételben) facies —faciei — arc, felszin “fascia — fasciae - vékony kétészévetes lemez (izompélya) {fibra - fibrae — rost, szal ‘fibrita’— fibrillae — rostocska ‘fissura — fissurae — hasadék ‘foramen ~ foraminis ~ lyuk ‘ganglion ~ ganglii - (ideg) dite iglandula — glandulae — mirigy ‘granulunt ~ granuli — szemese hemi- ~ fél (sz66sszetételben) hiatus — hiatus nyilds, rés hyper- — felett, mértéken tuili (sz6sszetételben) hypo- ~ alatt, mértéken aluli (sz6ésszetételben) impressio — impressionis - benyomat incisura — incisurae ~ bemetszés infra-— alatt, alul (sz6dsszetételben) innervatio — innervationis — beidegzés inter- — kézétt (sz6dsszetételben) intra- — beliil (szddsszetételben) juxta- — mellett, kézel (s260sszetételben) lamina ~ laminae — lemez ligamentum — ligamenti — szalag linea — lineae — vonal Iobus ~ lobi — lebeny ‘magnus ~ magna ~ magnum ~ nagy ‘major ~ major ~ majus ~ nagyobb ‘margo ~ marginis ~ széle valaminek maximus ~ maxima — maximum —legnagyobb medulla ~ medullae — velé membrana — membranae — lemez, hartya minor — minor ~ minus ~ kisebb minimus — minima — minimum — legkisebb musculus — musculi —izom nerous — nervi - ideg g W‘Az anatémia targya és felosztésa nodus ~ nodi - esomé obliquus — obliqua — obliquum — ferde os — oris ~ szaj 0s ~ ossis ~ esont ostium — ostii ~ szajadék papilla — papillae szemoles para — mellé, mellett (sz6dsszetételben) parenchyma ~ parenchymatis — jellegzetes mtikbdést kifejt6 sejtek dsszessége pars — partis — rész parous ~ paroa ~ paroum — kicsi peri- ~ kériil (sz68sszetételben) plexus — plexus ~ fonat pica — plicae — redé portio — portionis ~ adag, rész. porus ~ pori ~ nyilds, lyukacska processus — processus ~ nytilvany pseudo-— al, hams (sz6dsszetételben) ramus ~ rami ~ 4g regio — regionis ~ tj retro-— vissza, hatra, mBgétt (szGésszetételben) semi-~ fele, f6l (sz6dsszetételben) sinus — sinus ~ 6bdl, iireg, spina ~ spinae — tovis stratum — strati — réteg stroma ~ stromae - valamely szerv kétdszdvetes vaza sub-— alatt (sz6isszetételben) substantia ~ substantiae ~ éllomany sulcus ~ sulci - barézda supra- ~ fent, felett (5264 tendo — tendinis — ir tuber — tuberis ~ gum6 vena ~ venae ~ gy ijt6ér villus — villi — boholy zona ~ zonae ~ 6v, teriilet szetételben) Az emberi test részei (Partes corporis humani [nom; gen]) alkar — antebrachium ~ -ii arc— facies — faciei ll ~ mentum ~ menti boka ~ malleolus — melleoli bér — cutis ~ cutis comb — femur — femoris csip6 ~ coxa - coxae derék-agyék ~ humbus — lumbi eml6 ~ mamma ~ mammae emlébimbd — mamiilla ~ mamillae far ~ clunis ~~is (glutos) fej - caput — capitis fill — auris — auris gat - perineum — perinei hhaj — capillus — eapilti halanték — tempora — temporun. has — abdomen ~ abdominis hat - dorsum — dorsi homlok ~ frons ~/ hénalj - axilla — axillae hiivelykujj - pollex ~ pollicis kar - brachium ~ brachii kéz ~ manus — manus kézt6 — carpus — carpi kézhat - dorsum manus kézuijjak — digiti - digitorum manus k6ldbk — umbilicus — umbilici kénydk — cubitus — cubiti korém — unguis — unguis lab ~ pes — pedis labhat — dorsum pedis ldbikra — sura —surae labszar — crus — cruris abt6 — tarsus — tarsi labujjak — digiti — digitorum pedis lagyék — inguen — inguinis medence - pelvis — pelvis melikas ~ thorax — thoracis mutatuij— index — indicis nagy uj — hallux — hallucis nyak ~ collum ~ colli; cervix ~ cervicis nyakszirt — occiput — occipitis ore — nasus — nasi pofa — bucca, buccae; mala sarok ~ cal ~ calcis szakall ~ barba — barbae szj—os — oris szem — oculus ~ oculi szeméremsz6rzet — pubes — pubis személddk ~ supercilium — supercilii sz6r — pilus — pili talp — planta — plantae tark6 — nucha - nuchae tenyér — palma — palmae térd — genu — genus trzs — truncus ~ trunci jj digitus — digiti val ~ umerus ~ humeri végtag — extremitas — extremitatis malaeEgyedfejlédés — ontogenesis Az egyén fejlédése a megtermékenyitést6l a ha- lilig tart. Ennek megfelelen két szakasza van: ~ méhen beliil, intrauterin fejlédés, — sziiletés utani, extrauterin fejl6dés. Az intrauterin fejlédéssel az embryologia-fejlé- déstan foglalkozik. Ezt megelézi az ivarsejtek kialakulésa (progene- sis v. gametogenesis) a sziilékben. Ivarsejtek kialakulasa — gametogenesis v. progenesis Azivarsejtek (gametik) az ivarmirigyekben (gona- dokban) fejlGdnek. Az ivarmirigyek (petefészek, he- te) telepei az intrauterin élet masodik hénapjénak elején jelennek meg a hats6 testfalon, az ésvesetele- pek medialis falén a coeloma hémjénak megvasta- godésa forméjéban. Ezen redékbe vandorolnak be az ésivarsejtek. A két nemnek megfeleléen elkiilénit- jtik a petesejtek fejlédését (oogenesis) és a himivarsej- tek fe[l6dését (spermiogenesis) Oogenesis A petesejtek fejlédésének 3 szakasza van: szaporodasi, — nibvekedési, — érési szakasz. A petefészek telepébe bevindorolt dspetesejtek nagyszdmui osztédést végeznek és még az intraute- rin élet 5. honapjéban létrejénnek a két petefészek- ben az oogontiuinok, amelyeket egy rétegben lapham- sejtek vesznek kériil (primordialis folliculus). A7. hnapban az oogoniumok belépnek a meio- sis I. profasisdba és I. rendit oocytak lesznek. (Ezek széma sziiletéskor kb. 1 millié, a pubertaskor mar csak 400 000). A pubertdstél kezdve 28 naponként egy-egy I. rendti oocyta ,szikallomanyt” halmoz fe jelentésen megnévekszik s els6 meioticus oszlasét befejezi Ezaz osztédas azonban nem tikéletes, mert nem két egyforma nagysdgi ut6dsejt jn Iétre, hanem a szikanyag az egyikben marad, ez lesz a nagy, teljes Grtéktisejt a Il. rendif oocyta, a masik egy kicsiny, nem teljes értékti sarki test a polocyta. A mésodik érési oszlas szAmfelez6 (meiosis) csak akkor fejez6dik be haa megtermékenyités megtérténik. Ez az osztédas, 2 haploid chromosomagarnitiraval rendelkez6 sej- tet eredményez. Ekkor sem tikéletes azonban a fe- lezédés, mert a szikéllomény itt is csak az egyil be keriil, s ebb6I lesz a ovium (érett petesejt), a mé: részb6l ismét egy sarkitest jin létre. Kézben az els6 polocyta is oszt6dik, és igy az oogenesis eredménye 1 érett petesejt és 3 polocyta. A petesejt mindig X iva- ri chromosomat tartalmaz. Petesejt (ovium, ovum, ovulum). Sziiletéskor a leanygyermek egy-egy petefészkében tibb mint 1 millié petesejt van. Minden petesejt egy-egy kébham- él Allé kis tiisz6ben (pimer folliculusban) helyezkedik el. A nemi érést6l (pubertistél) kezdve a nemi ciklus megsztinéséig, (menopausa), azaz a valtozds korénak (Klimax) kezdetéig 28 naponként a petefészekben egy- egy petesejt megérik. A primaer folliculus névekszik 6 secundaer folliculussé, maja folyadékot tartalmaz6 nagy ferciaer tiisaévé — Graaf-tiiszivé — alakul (1. dbra), amia 28, napon megreped és az érett petesejt kiszaba- dulva (ooulatio) a méhkiirtbe keri. Az élet folyaman a pubertéstél a menopausdig csak kb. 300-400 pete sejt érik meg és szabadul ki, a tobi a klimax kezdete- kor elsorvad (terhesség alatt nines ovulatio). A petesejt 100-200 um atméréjqi, nagy gémbala- ki sejt. Fél chromosoma garnitirét tartalmaz, 6nall6 életre képtelen. Az ovulatio utén csak kb. 1 napig termékenyitheté meg, azutan elpusztul. Mozgasra képtelen, cytocentruma nines, arénylag sok tép- anyagot tartalmaz, Spermiogenesis A himivarsejt fejlédése is tébb szakaszban tirté- nik szaporodsi, nbvekedési, érési szakaszban + spermiohistogenesisben.14 Egyedfejlédés - ontogenesis 1. dra. A petefészekben kifejl6d6 Graaf-tiisz6 szerkezele 1 = theca externa (katészvet),2 = theca intema (him), 3 = membrana granulosa, 4 = cavum folliculi ~ liquor follicli, 5 = cumulus oophorus (petedomb), 6 = corona radiata, 7 = zona pellucida, 8 = peteset (II. rend oocyta) A here telepébe bevandorolt dsivarsejtek az int- rauterin életben oszt6dnak, miéltal létrejénnek a spermatogoniumok. Ezek szaporodasa ezzel nem zérul le, csak nyu- galomba keriilnek. A pubertastél kezdve az oszt6d6 sejtek széma n6, és az egész élet folyaman at tart. A nemi érést6] azutan tijabb és ujabb spermatogoniu- mok mennek at a névekedési szakaszba és alakul- nak I. rendti spermatocytdvd. Ez a névekedés nem je- lent6s. Ez a sejt a meiosis I. profézisdban van, majd folytatédik tovabb az érési szakaszban. Az I. meioti- cus osztédas eredménye két azonos nagysagui és tel- jes értékti Il. rendit spermatocyta. Ezekb6l a masodik meioticus osztédas sordn jin Iétre 4 azonos nagys4- gti és teljes értékti spermatida. Az érési oszt6dasok sordn tehat 4 haploid chromosomagarnitiraval ren- delkez6 spermatida alakul ki. Ezek kéziil kett6 X, ketté Y ivari chromosomét tartalmaz. A spermatiddk nem osztédnak tovabb, hanem contactust Iétesitenek a kanyarulatos herecsator- nacskakat bélel6, tin. Sertoli-féle dajkasejtekkel, ahol egy metamorphozis jellegd folyamaton mennek At (spermiohistogenesis), és Iétrejénnek az ostorral ren- delkez6, mozgisra és a z6na pellucidén Athatolni ké- pes (acrosomaval rendelkez6) spermiumok. Az érett spermiumok létrejéttéhez 60-70 napra van sziikség. Himivarsejt (spermium). A pubertast6l kezdve az aggkorig a here kanyarulatos csatornécskaiban termel6dik. Kb. 60 um hossztiségui, ostorral rendel- kez, élénken mozgé sejt. Harom része van (2. dbra): ~ fi. = ‘kozépdarab: nyak + dsscokitérész, = farok. A feji részt csaknem teljesen kitdlti a sejtmag, ami {61 chromosomagarnitirat tartalmaz. A kézéprész kezdeti révid szakasza a nyak, itt helyezkedik el a cytocentrum, amib6l kiindul a farkat képez6 hosszii ostor. Az dsszekét6részben spiralis mitochondrium hiively fogja kériil az ostor kezdeti részét. Egy-egy kitiriilés ~ ejaculatio - alkalmaval kb. 200 millié sper- mium jut ki, és aktiv mozgassal (chemotaxis) halad- nak a petesejt felé a méh iiregén keresztiil a méh- kiirtbe. Kb. 2 napig termékenyit6 - életképesek. A megtermékenyitéshez 1 spermium sziikséges esak. Lényeges kiiléinbségek vannak tehat az oogene- sis és a spermiogenesis folyamata kézott. Ezek: 1. Az oogenesis szaporodasi szakasza lezérul az intrauterin életben, vagyis adott a petesejtek szdma mar sziiletéskor. Erési osztéd4sok a pu- bertdst6l csak a menopausdig vannak. Ezzel szemben gyakorlatilag a spermiogenesis ds2- szes szakasza a pubertaskor kezdédik, és az élet végéig tart. 2. Az oogenesis eredménye 1 teljes értékti pete- sejt és 3 polocyta. A spermiogenesis soran 4 teljes értékti spermium jén létre. 3. A petesejtek mindig csak X ivari chromoso- mat tartalmaznak, a spermiumok fele X, a 2. dbra. A spermium szerkezete 1 = fej, 2 = nyak, 3 = dsszekbtérész, 4 = kozépdarab, 5 = farok fGdarab, 6 = farok végdarab, 9 = mitochondrium-hively, 10 = acrosoma = farok, 8 = cytocentrum,mésik fele Y ivari chromosoméval rendelke- zik. 4. Az oogenesis masodik érési oszlasa csak ak- kor fejez6dik be, ha Iétrején a megterméke- nyités, kiiléinben az oocyta 24 6ra alatt elpusz- tul. A spermiumok kb. 2 napig élet- és meg- termékenyit6 képesek a néi ivari csatorndban. A spermium és a petesejt talélkozdsa Altaléban a méhkiirtben — petevezetékben - tirténik, és itt kovet- kezik be a megtermékenyités (spermium és petesejt egyesiilése: fertilisatio vagy fecundatio), aminek eredménye a most mér teljes chromosomagarnitirat tartalmazé6, életképes sejt, a zygota (pete) létrejatte. A megtermékenyitett _petesejt (pete) révidesen nagyszémiui osztédast végez, 2-4-8-16-32 stb. sejt jin létre. A keletkezett sejtek egyre kisebbek lesznek, és nem valnak szét. Ossztérfogatuk nem nagyobb mint a petéjé volt. Mivel a nagyszamni osztédast csak a kiils6 felszinen megjelené barézdak jelzik, ezért ezt a folyamatot barizdélédasnak-segmentationak nevezziik. A segmentatio eredményeként jén létre a szederestra vagy morula. A morula belsejében a sejtek elfolyé- sodnak, és kialakul egy hélyagszerti képlet, a bla: tocysta (5. nap). Ebbe egy helyen a sejtek bedombo- rodnak (embryoblastok) és az embryocsomét alkotjak A Dlastocysta falat alkot6 sejtek a trophoblastok, Az embryocsoméban két kis hélyagszerdi képlet alakul ki, az amnionhélyag és a szikhélyag Ahol ezek fala Ssszefekszik, létrején a 2 rétegti embryopajzs, ami az embryo felépitésében vesz részt. A két réteg: — kiils6 csiralemez ~ ectoderma, — bels6 csiralemez — endoderma. Azectoderma sejtjei szaporodnak, és benyomul- naka két csiralemez. kizé, igy kialakitjak a harmadik ~ kéizéps6 csiralemezt a mesodermét. (Lasd 3. abra.) A mesoderma kézépsé része kétegként hiizédik végig az embryopajzsban, és ez. a gerinchiir (chorda dorsalis). A gerinchtir kétoldalén helyezkedik el a ta- golatlan mesoderma. Ez a kés6bbiekben tagozédik: — agerinchiir melletti része az Sscsigolya (somi- ta) lesz, ~ asomitat a somita-nyél kéti dssze az oldalsé = tagolatlan oldallemezzel. Kés6bb ezek a képletek differentialédnak, és a somita tiregesedve 3 részre valik: 1. A gerinchiir kéré kivandorlé mesenchymalis jellegti sejtek a sclerotomot alkotjék, ez. kériil- veszi a gerinchiirt és a litte kialakult vel6- Wet és a gerine (csigolyak) telepét fogja al- kotni; az ectoderma alatt elhelyezked6 lemeze a der- matom, ami a hat bérének két6szivetét, vala- mint a bordak telepét adja; 3. a dermatom alatt elhelyezked6 lemez a myo- tom, amibél a hatizmok fejlédnek. n Asomita nyél az tin. gononephrotom, mert beléle a vizeleti szervek és nemi szervek telepei lesznek. ‘A tagolatlan oldallemez iiregesedik (a testiireget a coelomiit fogja kézre) és 2 lemeze van: — kiils6-fali lemez: somatopleura (hasizmok, vég- tagizmok), — bels6-zsigeri lemez: splanchnopleura (a zsige- rek kotdszéveti és izom rétegeit alkotja maja). A chorda dorsalis félétt ~ anak indukalé hata- séra — az ectoderma sejtjei tovabb szaporodnak, létrehozzdk a velilemezt, melynek széli részei ki emelkednek (veldébarazda), majd cs6vé zérédva kia- lakul a veldcs6. Ez a mélybe siillyed és cranialis vé- gén kifejlédnek a primaer agyhdlyagok (3. bra). A to- vabbiakban a csfralemezekben megjelennek a szervtelepek és maradand6 helyiikre vandorolnak (2. hénap folyamén). A mesoderma kialakulasénak folyamatat, valamint a szervtelepek megjelenését és vandorlasat nevezziik gastrulatiénak. A 3 csirale- mezes embryopajzs fokozatosan meggirbiil, cs6vé zarédik és kialakul az embryohenger (3. dbra). Az endoderma zarédasa hozza Iétre a bélesivet. Az el- iils6 testfalon alakul ki a kildékzsinér, a zarédasnak megfeleléen. A barazdalédés alatt a pete a méhkiirtb6l tovabb jut a méh iiregébe, ahol az eldkésziilt méhnyélkahar- tyaba besiillyed — bedgyazédik (implantatio kb. a 7. napon). A blastocysta és a méhnyélkahértya érintke- zésénél megindul a méhlepény, a placenta kialakula- sa. A placenténak fejl6désileg két része van: 1. anyai placenta — placenta materna, ami az Ata- lakult méhnyalkahértyabol, a deciduabol fej- lédik, 2. magzati placenta - placenta foetalis, ami a blas- tocysta kiils6 burkabél fejlédik ki (a tropho- blastbél) A.2 rész dsszendve kb. a terhesség 3. hénapjaban egységes diszkosz alakti szervet hoz létre, a placen- tit, melyben az anya és a magzat vére kering, de nem keveredik, mert tébb szivetréteg valasztja el 6ket egyméstdl. A placentat a magzattal a kélddk- zsindr — funiculus umbilicalis ~ kati ssze (kb. 0,5 m hosszii). A kifejlett placenta kb. 20 cm atméréjé, 500 g stilyd szerv. A placenta feladata: 1. régziti a fejl6d6 embryét a méh faléhoz, sterepy yeulasueayEgyedfejlédés ~ ontogenesis ectoderma _-mesoderma comers /— endoderma ectoderma _— mesoderma b™ a gpinchr ~ endoderma _- volbarazda somita “ ~ somita-nyé! © S “—~oidallemezek ectoderma _—vel6cs6 — cooloma |S spianchnoploura chorda dorsalis * " Sy, _—— ganglonlbc Soy __—ectoderma Lf POSS dermatom Dime —salerotom aah (Se coetoma Ha t+ péless _—— ganglioniée _—eetoderma ——pétess 3. dbra. 2) Mesoderma kialakulisa b) Gerinchiir megielenése ©) Velbarézda Kialakuldsa d) Mesocierma differencialédasa e-f) Testfal zérddsa 2. az anyai vérb6l oxygént és tpanyagot juttat a fejl6d6 magzatba, 3. a magzat anyageseréje folyaman keletkez6 sa- lakanyagokat, bomlastermékeket (CO, stb.) eadja az anyai vérbe, 4, hormonokat termel, 5. immunanyagokat termel, és védi a magzatot a fert6zésekt6l A magzatot magzatburok veszi kériil, ami két le- mezb6l All: bels6 amnion burokbél és = kiils6 chorion burokbél. A burkon beliil magzatviz van, és eben helyez- kedik el a magzat A csiralemezek szarmazékai Ectoderma: 1. a bér hamja és szérmazékai (mirigyek, sz6r, haj, korém), 2. a szdjiireg és orriireg hamja, mirigyei, vala- mint a cloacagiidr hmja és szérmazékai, 3. idegrendszer, mellékvese veléalloménya, 4. ort, fiil 6r25h4mja, hypophysis eliils6 és ké- z6ps6 lebenye. ‘Mesoderma: 1. Két6- és tmasztészivetek (poreszivet, csont- szivet), sima és hardntesikolt izomszivet, vérképz6 és nyirokszévet, erek belhartydja (endothel), testiiregeket bélel6 savéshartyak (mellhartya, hashartya, szivburok), 6. hamjellegti szdvetek (vese, uraeter, nemi rigyek, nemi csatorna hmja, mellékveseké- reg). seen Endoderma: 1. emésztécsatorna hamja és szdrmazékai, 2. alsé Iégutak hamja (gége, léges6, tiid6), 3. htigyhdlyag, a ndi htigyes6 egészének és a férfi htigyes6 egy részének hamja. A magzat tovabbi fejlédése: A fejld6 egyedet az els6 2 hétben petének ne- vezziik (zygota), — a2-t6l a8. hétig ébrénynek (embryo), ~ a9, hétt6l magzatnak (foetus). A magzat hosszét az egyes terhességi honapok- ban a Haase-féle szabaly alapjan szAmithatjuk ki. Eszerint az els6 5 hénapban a magzat hossza a héna-pok szaménak négyzetével egyenl6, a 6. honaptél a honapok szdmat szorozzuk 5-tel. (Az els6 2 honap- ban ez nem érvényes, mert az 1 h6napos nincs 1 cm, a 2 hénapos is csak 2 cm.) Els6 hénap: Az embryopajzs behengeredését ki- vetden a fej és a farok mar jél kivehet6. A harmadik- negyedik héten a velGcsatorna a feji és farki végen még nem zarult, nyitott. Elkezd6dik az elemi szdjgo- dor kialakulésa. A nyak teriiletén a kopoltytiivek kezdeménye lathaté, melyek részben visszafejléd- nek, részben a bel6liik sz4rmazé szervek, szdvetek a mélybe siillyednek. Jelentés nagysagti a test ventra- lis oldalan elhelyezked6 szivdudor. J61 lathatok a test hats6 felszinén a somitak okozta dudorok. Masodik hénap: Ekkor fejlédnek erdteljesen az, arcot és tiregeit kialakité homloknydilvany, fels6 ll- csonti-nytilvanyok és az I. kopolty dilvany. Az tddik héten kezdenek megjelenni az tin. végtagléc- néla fels6, majd az als6 végtagok telepei (végtagbim- bk). A masodik h6nap végére az embryo emberi for- maja kialakult. A harmadik hénaptél a sziiletésig tarté szakaszt foetalis fejlédési szakasznak nevezziik. Erre jel- lemzé6 a test gyors ndvekedése, ezzel szemben a szi- vetek tovabbi differencidlédasa a kordbbinal jéval kisebb mértékti és jelent6ségG. A harmadik hénap- ban az arc ,emberibb” lesz, a szemek oldalrél el6re keriilnek, a fiil is elfoglalja végs6 helyét. A végtagok relative hossziak, bar az als6 végtagok kissé révi- debbek és lasstibb fejlédéstiek mint a fels6 végtagok. A kiils6 nemiszervek fejlettsége alapjan a foetus ne- me meghatérozhat6. A negyedik-dtddik hénapban a foetus hosszné- vekedése gyors, eléri a szilletési hossz. felét. A test- stily névekedése lasstibb, az Stédik honap végén nem éri el az 500 g-ot. A terhes szdmara érezhetvé valnak a magzat mozgésai A hatodik hénapban a magzat borét a tenyér és talp kivételével stirti sz6rzet (lanugo) boritja, a b6r sailletés 4. dra réncos, magzatmézzal fedett. A lanugo a 10. hénap- ban nagyobbrészt kihullik A8. hénapban megsziiletett magzat mar megfe- lel6 kériilmények kézétt életben tarthaté, de a szer- vek valédi funkciképességiiket sak a 9-10. hénap- ban érik el. Az érett magzat 280 napra (9 naptari hé- napra: 10 holdhénapra) sziiletik meg, Az érettség kiils6 jelei: — stilya 3000-3500 g, ~ hossza 45-50 cm, — a kérmdk tilérnek az ujjak hegyén, — bére rézsaszinti, magzatméz vonja be, = koponyacsontjai szilardak, a mellkas elédom- borodik, — szivmiikédése percenként 120-140, =. fitimagzatnal a herék leszéiltak a herezacsk6- ba, — leénymagzatndl a nagyajkak fedik a szemé- remrést, — haja élesen elhatérolt. Extrauterin fejlédés (progressziv és regressziv folyamatok) ‘Az egyén fejlédése a sziiletés utén tovabb tart ‘Az idegrostok velhiivelyesedése és a kutacsok dsz- szendvése pl. csak a 2. életévben térténik meg. Az iilés, Allés, jérds, beszéd kialakul. A halélig dllands valtozésok trténnek. ‘Az egyed fejlédése soran az egyes szervek, test- részek novekedési iiteme, arinya jelentésen valto- zik. Ez legszembettin6bb a koponya esetében. A 2 hénapos magzatban a fej a testhossz felét teszi ki, az 5. hénapos magzatban mar csak 1/3-At, sziiletéskor 1/4-6t, a 20-21 éves korban (a nivekedés megsziin- tekor) pedig mér esak 1/8-dt (4. dbra). A sziiletést6l a halalig eltelt évek szama az élet- tartam, amely kiilénbéz6 anatémiai és élettani ha- A test arényainak véltozésa a névekedés soran a 2. magzati hénapt6l 20 éves korig lespzeunrezs yazoura[es) Vy18 Egyedfejlédés ~ ontogenesis térokkal jelzett korcsoportokra oszthat6. Az 1965, évi Nemzetkizi Embertani Kongresszus konvencié- ja szerint az emberi élettartamot az aldbbi szaka- szokra osztjak fel: 1. Fiatal (juvenilis) kor: tijsziildttkor: 1-10 napig, = csecsemékor: 11 naptél 1 évig, ~ korai gyermekkor: 1-3 évig, — els6 gyermekkor: 4-7 évig, — mésodik gyermekkor: 8-12 évig, = serdiil6kor: 13-16 évig, — ifftikor: 17-21 évig, az epiphysis porcko- rongok elesontosodasdig, az intenziv né- vekedés befejeztéig tart. Mennyiségi (né- vekedés) és mindségi (fejl6dés) valtoz4sok a jellemzéek a fiatal korra. 2. Felnéttkor (adultus): = érettkor els6 szakasza: 22-35 évig, — Grettkor masodik szakasza: 36-60 évig, a progressziv és regressziv _folyamatok __ egyenstilyban vannak. 3. Gregség (sentium) kora: ~ iddskor: 61-74 évig, ~ aggkor: 75-90 évig, — hosszii életkor: 90 év felett. A regressziv folyamatok tilstilyban vannak, és meg- kez-dédnek, illetve fokozédnak az drege- dési folyamatok. Az éregedés az emberi élet, az ontogenesis utol- 86 szakasza. Probléméjaval a gerontologia foglalko- zik. Az bregedés az élettartammal egyiitt multifacto- Tialis 6rdKlbttségG sajatossdg. Kiilinb6z6 betegsé- gek és azok kévetkezményei azonban befolyassal vannak ré. A kérosité tényez6k nem egyenletesen Grik a szerveretet, igy az egyes szervek Oregedése k6zétt diszharménia van. Minél nagyobb ez a disz- harménia, annal gyorsabb az dregedés és andl rovi- debb az élettartam. Hazénkban az dtlagos élettartam 65-70 6v, a n6ké hosszabb, a férfiaké rovidebb. Az éregedés sorn valtoznak a szervezet szabé- lyozési folyamatai, szerkezeti elemei. Veg) se is megvéltozik, felszaporodnak az amik egyre jobban terhelik a sejtek plazméjat, és e: az anyagcsere lasstibbodasahoz vezet. Oregkorban a szervezet alkalmazkoddképessége csikken, a struk- turfehérjék merevebbé valnak, a sejtorganellumok, szdma esikken, a sejtek anyagesere-termékei felhal- mozédnak, a mirigyek secretidja is cskken. A sejtek egy része elpusztul és helyét kitGszivet foglalja el, a szervek megkeményednek, viztartalmuk esikken. Gregeknél problémat jelent a téplalkozés, az iziile- tek ,kopasa”, az izmok atrophidja miatti mozgés- korlatozottség, az idegrendszer involutidja (vissza- fejldése). Az Gregek betegségei tiinetmentesek v. tiinetszegények. Latdsuk, hallasuk romlik. Az drege- dés nem betegség, hanem biolégiai folyamat, mely az egész évildgra jellemz6. A halal (exitus) az élet természetes velejardja, az egyedi Iét befejezése, végallomasa. A halal okaival, folyamataival, jelenségeivel, idejének meghataroza- saval kiiln tudoményég (tanatologia) foglalkozik. Minden életmegnyilvanulés csak bizonyos menn ségti él6dllomany megsemmisiilése Aran lehetséges. A sejtek haléla mar az embryonalis fejl6désben is je- len van. A szervek Kialakulasa sejtképz6dés és sejt- pusztulds egylittes eredménye. Vannak egy-két na- pos élettartami sejtjeink is. A részek haldla azonban nem egyezik meg az egész haldlaval, és forditva, az egész halla sem je- enti minden rész haldlét. igy az egyén, a szervezet haldlaval nem esik egybe a szervek és sejtek halla. Ezért meg kell kiilnbiztetniink: Kinikai halt, agyhalélt, biol6giai hatétt A klinikai halal a légzés és a keringés megsziiné- sekor jén létre. Ez néhany percen beliil még vissza- fordithaté folyamat (ijraélesztés), mert az idegrend- szer még nem karosodott. A kézponti idegrendszer miikédésének megsztinte az agyhalél, mely mar ir- reverzibilis. Egyes szervek, szévetek még ezutan is 6rakig miikédhetnek, majd ezek megsztintével-ha- dlaval kivetkezik be a biol6giai halal.Sz6vettan — histologia Az azonos eredett, egyforma szerkezetti é méki- désti sejtek csoportosulsa hozza létre a szveteket. A szévetek dltalaban a szévetet alakit6 sejtekbél és a sej- tek kézitti intercellularis llomanybél dlinak. Az alap- vet6 functiok elltésara létrejétt sejtdifferenctialédasok az alapvet6 szévettipusok kialakulasahoz vezettek. Az emberi szervezetet négy alapszévet épiti fel: 1. Hamszévet; 2. Két6- és tamasztészivet; 3. Izomszivet; 4, Idegszivet. Hamszévet (tela epithelialis) A test kiilsé és bels6 felszinét boritja, valamint Gndll6 szerveket is alkot. A hamszévet jellemzéi: nines sejtkzitti éllomanya, a sejtek szorosan egymashoz fekiisznek, és kiilénbiz6 képz6d mények kapcsoljak Gket egymdshoz. Kevés ragasztéanyag, vagy intercelluléris jérat van a sejtek kézitt, = ereket nem tartalmaz, taplélkozésa diffusio és osmosis titjén torténik az intercellularis jara- tokban kering6 szévetnedvbsl, = mindhdrom csiralemezbsl fejlédhet. A hamszévet felosztasa: ‘fedohim, pigmentham, mirigyhém, éraékhim, endothel & mesothel. 1. A fedéhamok a testfelszineket boritjék. Felada- tuk a mélyebben fekvé szivetek védelme, mechani- kai, kémiai stb. behatésokkal szemben, ill. felszivas stb, A fedéhamokat két nagy csoportba osztjuk: a) egyszerit felszinnel bir6 himok, b) felszini differencidltségot mutats himok. 2) Az egyszerti felszinnel rendelkezé hdmokat a hamsejtek alakja és a rétegek szama alapjan kiilénit- jtik el egymést6l. Ezek alapjin megkiilonbéztetiink: — egyrétegit laphamot, — egyrétegit kibhamot, egyrétegtt hengerhamot, ~ tobbmagsoros hengerhimot (éltaldban csill6kkal aagy microbolyhokkal ellétott), = tébbrétegit, el nem szarusodé laphamot, tobbrétegit hengerhamot, — urotheliumot (higyutakat borit6 tabbrétegit spe- cialis hmot). b) A felszini differencialtsagot mutaté hamokra jellemz6, hogy felsziniikén sajatos képletek differen- cidl6dtak, melyek a ham functionalis jellegzetessé- gét adjak. llyen hémok: — cuticulds hengerhim (pl. bélben), — csillészdrds hengerhm (pl. légutakban), elszarusod6 tobbrétegit lapham, a bort boritja 2. Pigmenthdm: egyes szervek hamsejtjeiben si- tétbarna festékszemcsék rakédnak le és védelmet nytijtanak az er6s fényhatassal szemben. Iyen him talélhat6 a szemgolyé alban is. A b6rben is talalha- t6k festéket — melanint ~ tartalmaz6 hamsejtek ki- sebb-nagyobb szémban. Testszerte felszaporodhat a bérben a melanin ultraibolya sugarak hatdséra. 3. Mirigyhdm: A véladékot termelé hamsejtek tém@rillve kiilin szerveket ~ mirigyeket ~ hoznak Iétre. A mirigyek dltal termelt véladék lehet a szerve- zet szaméra sziikséges, hasznos: secretum, vagy ka- ros, amit6l a szervezet igy szabadul meg: excretum, A mirigyeket tabbféle szempont szerint osztilyoz- hatjuk. Megkiilonbéztetiink kiils6 elvélasztasti ~ exocrin —mirigyeket, melyeknek kivezet6 csive van, és a va- ladékot a test kiilsé, vagy bels6 felszinére iiritik, valamint bels6 elvalasztasti — endocrin — mirigyeket, melyeknek nincs kivezet6 cséviik, és valadékukat, a hormonokat a vérbe iiritik. A termelt véladék minésége szerint vannak savés ~ serosus ~ és nyaktermel6 — mucinosus ~ mirigyek. Avaladéktermelés mechanismusa alapjén a miri- gyek lehetnek: — merocrin mirigyek: folyamatosan termelik és aritik a valadékot, — apocrin mirigyek: folyamatosan termelik, de sza- kaszosan iiritik a véladékot (pl. illatmirigyek), 1920 Szévettan ~ histologia = holocrin mirigyek: melyeknél a protoplasma is tonkremegy, a mirigysejt degeneralédik, és részt vesz.a valadék alkotasdban (pl. faggyd- mirigyek) Alak szerint a mirigyek lehetnek: — csives mirigyek (tubularis), = bogyés mirigyek (alveolaris), ~ csdves-bogyés mirigyek (tubulo-alveolaris). Ezek is lehetnek még: egyszertiek vagy dsszetettek. 4, Erzékhdm: Az 6rzékszervekben fordul el6. Megkiilnbiiztetiink: ~ primaer érzéksejteket, — secundaer érzéksejteket. A primaer érzéksejtek protoplasméja kézvetleniil folytatédik az idegrostba (pl. szaglohamsejtek), a se- cundaer étzéksejtek nem folytatédnak az idegrost- ba, hanem a sejt kériil végzédnek az ingeriiletet to- vabbit6 érz6 idegrostok (pl. hallészervben). 5. Endothel és mesothel: Az endothel a vér- és nyirokerek belsé felszinét, a mesothel pedig a nagy savés hartyak (mellhartya, hashartya) felszinét bori- t6 laphdm. Ezek a sejtek a felszinr6l levalhatnak, és a vérbe, savés iiregekbe keriilhetnek (phagocyték) Az ép endothelsejtek dsszehtiz6d6 képességgel is rendelkeznek, miéltal az erek lumenét is sztikithetik, Az ép endothelréteg felelds ~ tibbek kéztt — azért, hogy a vér nem alvad meg az erekben. K6té- és tamasztészévet Ez képezi testiink leggyakrabban taldlhaté sz5- vetféleségét. A k6zéps6 csiralemezb6l - mesoderma- bél - fejl6dik, és részt vesz minden egyes szerv fel- épitésében. Az ebbe a csoportba tartoz6 kiilénboz6 szivetek szerkezete aszerint alakult, hogy milyen mechanikai behatassal szemben kell védelmet ny@j- tania. Ide tartozik: = akitészivet, — azsirszivet, — aporeszivet, = acsontszivet. K6tdszovet Sejtbdl és sejtkézitti dllomanybsl All. A katészivet fajtai 1. embryonalis két6szévet vagy mesenchyma, érett kocsonyds kétdszivet, laza rostos kétdszivet, reticularis kotdszvet, areolaris kétészvet, lemezes katészivet, tmBtt kotdszivet, vagy inszivet. gee xo 1. A mesenchyma az. az alapszivet, amelybél a tobi ktdszivetfdleség és timasztészévet kialakul. A fejléd6 ébrény (embryo) szévetének legnagyobb részét képezi. Nytilvényos sejtekb6! all, melyek ké- zt folyékony kéztidllomany helyezkedik el. Me- senchymalis sejtek felnéttekben is megtaldlhatok — differencidlatlan mesenchyma sejtek ~ {6ként az erek kériil. A szervezet regeneratidjéban jétszanak fontos szerepet, 2. Erett kocsonyas kétészévet: csak a kéldékzsi- nérban és a fogpulpaban talalhaté. A sejtek kocso- nyds anyagban helyezkednek el, amiben mér colla- gen rostok is talélhatok, 3. Laza rostos két6szivet: a kiilinbiz6 szervek sejtkézétti éllomédnyat — interstitiumat alkotja. Min- den szervben megtalalhaté, a szervezet legelterjed- tebb szévetfélesége. Feladata: — hézagpstl6, kitdlti a szervek, szivetek kézit- titeret, — védelmet nytijt mechanikai és egyéb termé- szetti Artalmak ellen, = tépanyag (zsir), s6- és vizraktér, — az elpusztult szivetek helyén létrejiv6 wjra- képz6désben — regeneratidban — van fontos szerepe, — egyes sejtjei a szervezet védekez6 rendszeré- hez, a Mononuclearis Phagocytélé Systema- hoz (MPS) tartoznak. Sejtbdl és sejtkéztti dllomdnybél All. A laza rostos kétdszivet sejtjeihez tartoznak: —_fibroblastok (rostképz6 sejtek), ‘fibrocytak (nyugy6 kot6sziveti sejtek), — histiocyték, vagy makrophagok (amoeboid moz- gasra és phagocytosisra képes sejtek), —_hizésejtek (heparint termelnek), — plasmasejtek immunreactigban — nyiroksejtek-lymphocytak } résztveus sejtek — zsirsejtek A sejtkézotti dllomany két f6 részbél all: a) k6tészéveti rostokbol, b)_,amorph” alapallomanybsl.A laza rostos kétészévetben hdromféle rost talal- até: — enyvads vagy collagén rost, — rugalmas vagy elasticus rost, — récsrost vagy reticulin rost. A collagen rostok ardnylag vastag rostok. Sajatos aminosav-szerkezettel_rendelkez6 tropocollagen molekulakbél 4ll6 subfilamentumokbél, majd_fila- mentumokb6l épiilnek fel. A rostokon elektronmik- roszk6ppal haréntesfkolat léthat6. Fézéssel enyv vonhaté ki beléliik. A collagen rostok nem ny¢ijtha- t6k, hiizasi szilardsdguk igen nagy. Az elasticus rostok jéval vékonyabbak, mint a col- lagen rostok. Nem kétegekbél dlinak, hanem egyne- mii, gyakran elégaz6 vagy hullamos fonalak. Igen rugalmasak, elszakadva felesavarodnak. Sziniik sar- ga, orceinnel barnéra festdnek. Izomerét potolnak A reticulin rostok a legvékonyabb, legfinomabb rostok. Eziist impregnatiéval tiintethetdk fel, ezért argyrophil rostoknak is nevezziik ket. Foleg a nyirok- szervek vazét alkotjék, de mas szervekben is megta- lathat6k, pl. basalmembran alkotésdban is részt vesznek. Az ,amorph” sejtkézétti dllomdny dsszetett sz6nhidratokb6l — proteoglycanokbé] all. Ezek kisebb egységei a fehérjékbd! és glycosaminoglycanokbél (GAG) all monomerek, amiket hyaluronsav kit s7- sze 6rids molekuléva. 4. Reticularis kétszévet. Sejtjei a reticulumse}- tek, nytilvanyos két6sziveti sejtek, melyek nytilva- nyaikkal hélézatot alkotnak. Rostjai a vékony reticu- lin rostok. ElsGsorban sejtképz6-cytogen szervek alapvazét alkotja (nyirokszervek, csontvelé stb.). A sejtjei phagocytosisra képesek, pl. zsirt phagocytal- va zsirsejtekké alakulnak 5. Areolaris kitdszévet. Savés hértyak (mellhér- tya, hashartya, szivburok) felépitésében vesz részt, azok alapvazat alkotja. Collagen rostok hal6zatabél Ail, melyeket racsrostok fonnak kériil. A hal6zat héza- gaiban katdsziveti sejtek helyezkednek el. A histiocy- tak és lymphocyték néhol tmiriilve fehér foltokat, tejfoltokat hoznak létre. A felszint mesothel boritja. 6. Lemezes kétdszivet. Collagen és elasticus ros- tokb6l 4I16 lemezek alkotjak. A bér és a nyalkahar- tyék alatt talalhaté nagyobb mennyiségben. Ez teszi lehet6vé a bér- és a nyalkahartya red6zhetdségét, el- tolhatésagat. A szervek tokjai is lemezes kétész5- vetbél dlinak. A lemezek kézétt kétdszéveti sejtek vannak. 7. Témétt kétészévet vagy inszévet: Collagen rostokb6l ll6 tmétt szévet. Az egymas mellett el- helyezked6 collagen rostok kizitt lithat6k az dssze- nyomott, sz4rnyas alakti insejtek — a tendocytak. Igen nagy a huizési szilérdséga. Izmok tapadasara szolga- 16 inakat, tovabba szalagokat és inas lemezeket, fascidkat alkotnak. Az elasticus rostokb6l 4ll6 témott kétdszévet rugalmas szalagokat hoz létre. Zsirsz6vet A szervezetben mindeniitt megtalalhate, sot egyes helyeken két6széveti rostokkal lebenyezett zsirszerveket alkot. A zsirsejtek pecsétgytirt alakti- ak, mivel a sejtben lév6 zsircsepp a sejtmagot oldal- ra tolja. Reticulum sejtekb6l képzddnek, ha azok 2sirt phagocytélnak. Az emberi zsirszévet sArga szi- ni, amit a zsirban oldott lipochrom festéknek ké- szénhet. A fiatal zsirszévet még barna szinti és a sej- tekben a zsircseppecskét még nem olvadtak dssze (fiatal, vagy barna zsirszivet). A szervezetben kétféle zsirszévetet kiilénbézte- tiink meg: a) mechanikai feladatot ellét6 stabil zsirszévet, mely éhezéskor sem ttinik el (tenyéren, talpon), b) tdpanyagraktrként szolgal6 depo zsir vagy la- bilis zsirszévet, mely a kétdszivetben, erek mentén rak6dik le, és éhezéskor elttinik. Az emberi zsir 44 °C-on olvad. Féként harom zsirsavnak ~ palmitin, stearin és oleinsavnak ~ glice- rinnel alkotott észtere (triglicerid). Porcszévet (chondroid szévet) A poreszéivet késsel vaghaté rugalmas szévet. Ereket nem tartalmaz, diffusio és osmosis titjén tap- lalkozik. Sejtb6l és sejtkézitti 4llomAnybol épill fel A sejtkézétti dllomany megszaporodasdval a nagy- fokti nyomési szilérdségot az alapallomény adja. A. porcsejtek (chondrocyték) hélyag alaktiak, és dltala- ban csoportosan helyezkednek el az. alapallomany- ban (chondron: mechanikai egység). Az alapéllomdny kétGsziveti rostokbél és a rostok kézitt elhelyez- ked6 egynemii ~ homogen ~ anyagbél ail (proteogly- cénok chiondroitinsulphét komponenssel). Haromféle porcszivetet kiilénbéztetiink meg: a) Uvegpore vagy hyalinporc: ebben a rostok nem létszanak, mert a homogén éllomany el- fedi Gket. Ilyen porcb6l llnak f6ként az iziile- ti porcok. b) Collagen rostos pore: az elszértan elhelyez- kedé poresejtek kézitt vastag collagen rostok22 Saévettan ~histologia lathat6k. (PL. a csigolyak kézti porckorongok- ban a discus intervertebralisokban). ©) Elasticus rostos porc: az alapallomanyban s6- rij hal6zatot alkotva elasticus rostok helyez- kednek el, és ezek kizitt talalhatok elsz6rva ~ egyenként, vagy parosaval ~ a hélyagalakti porcsejtek. A nagyobb deformitésoknak rend- szeresen kitett helyeken fordul el6 (pl. gége- fedében, fiilkagyloban). Csontsz6vet Az. emberi test egyik legkeményebb szivete (a fogzomdnc keményebb). Sejtbél- és sejtkéz6tti 4llo- manyb6l all. Sejtjei, az osteocytak, szilvamag alakti nydilvanyos sejtek. A sejtkézétti dllomany szerves és szervetlen anyagokbol épill fel: = szerves anyaga az ossein (osteocollagen), mely f6zéskor enyvet ad, és a csontépité sej- tek, az osteoblastok termeli = szervetlen anyaga f6ként hydroxylapatit, mely submikroszk6pos kristélyok formajaban rakédik le a szerves dllomaényba, de mas mészs6k (csontsék) is megtaldlhatok (szénsa- vasmész, foszforsavasmész.stb.). A csontsejtek az alapdllomannyal egyiitt leme- zekbe rendezddnek. Az emberi csontokban hérom lemezrendszer talalhaté: a) Lamina specialis vagy Havers-féle lemezrend- szer. Ezek a lemezek az ereket tartalmazé Ha- vers-csatornak kériil kirkérdsen helyezked- nek el, és ezéiltal jelentésen névelik a csontok nyomési szilérdségat. A Havers-csatorna az St kériilvev6 specialis lemezrendszerrel al- kotja a csontszévet mechanikai egységét, az. osteont, b) Lamina intercalaris, A specialis lemezrend- szerek kéz6tti teriiletet tlti ki, Mennyisége annél nagyobb, minél idésebb a csont. ©) Lamina fundamentalis vagy generalis. A csontok felszinét borité csonthartya (perioste- um) alatt helyezkedik el. A csonthartyaban lév6 osteoblastok hozzak Iétre a csontok vas- tagsdgbeli ndvekedése folyaman. Ezek a lemezrendszerek az élet folyaman az igénybevételt6l és kort6l fiiggéen egymasba dtala- kulnak. Az. el6z6 lemezeket az osteoclastok (csont- fal6 6ridssejtek) lebontjak, és az osteoblastok felépi- tik az tj lemezrendszert. Ez a csontatépitédés, amelynek specidlis esetei a kovetkez6k: 1. a csont anstagsdgbeli ndvekedésekor képzédott lamina fundamentalis a terhelés hatasdra le- bontédik, és lamina specidlisok (osteonok) jonnek Iétre a helyén, 2. akor elérehaladtaval — dregedéskor nok (lam. spec.) lebontédnak és helyiiket la~ mina intercalaris foglalja el, az osteo 3. a tethelés ~ az erdvonalak — iranyanak megosl- fozdsakor a korabban képz6détt specidlis le- mezrendszereket az osteoclastok lebontjak, és a megyiltozott erévonalaknak megfeleléen az osteoblastok tj osteonokat épitenek fel. Ugyanekkor a spongiosa llomany makrosz~ k6pos gerendahdlézata — a trajectoridlis szer- kezet - is atépii. Izomsz6vet Osszehtizédasra — contractiéra — képes szivet. Harom fajtaja van: 1. Simaizomszévet; 2. Hardntesikolt izomszvet; 3. Szivizomszivet. 1. Simaizomszévet: Elnytilt, orséalakti sejtek al- kotjak, melyek kb. 300 |tm hossztisagtiak. Jellemzoje, hogy minden izomsejt csak egy magot tartalmaz, ami palcika alakt, és a sejt kézepén helyezkedik el. A plasméban vannak a contractilis myofibrillumok. Akaratunktdl fiiggetleniil méikédik, lassan huiz6dik Sssze, de tartés dsszehtizédasra képes ~ lassan f6- rad. A zsigerek — bels6 szervek - falaban talalhat6. 2. Harantcsikolt izomszévet: 1-2 mm-est6l 30-40 em-es hossztisigt izomrostokbél épiil fel. Egy-egy rost igen sok magot tartalmaz, amik a sejthartya - a sarcolenima — alatt helyezkednek el (sarx = iis). A plasmaban ~ sarcoplasma ~ myofibrillum kitegek van- nak. Az izomrostokon mar fénymikroszképpal is ha- rant irdnyti sitét és vilagos (anizotrop és izotrop) csi- kok Lithat6k. Ez a csikoltség az izomrost szerkezeti egységét ~ sarcomeert — felépité myofibrillumokban 1év6 I és A-filamentumok elrendezddésébdl adédik. A sarcomer szerkezete elektronmikroszk6ppal vizsgalhat6. Hatérat a két Z-lemez alkotja. A Z-lemez mellett mindkét oldalon I filanrentumokbél all6 egy- egy fél Lesik lathats (1/2), majd a hosszabb A-esfk, amit A filamentumok alkotnak. Az L-filamentumok a Z-le- mezen rdgziilnek, és egy darabon beterjednek az A-fi- lamentumok kézé. Ahol nines -filamentum az a H- sik (A-csik kézéps6 harmada). Az izomrost contrac- tidjakor a csikok dsszeolvadnak és a haréntesikolat el- tiinik, mert az A-filamentumok a Z-lemezig jutnak el.Az A-filamentumok myosinbél épiilnek fel. A myosinmolekula két (hosszii), nehéz meromyosin lancbél és négy (révid) kénnyf meromyosinlancbél All. A két nehézlanc ésszetekeredve (a-hélix) alkotja a myosinmolekula farokrészét, amelynek két vége van: N-terminalis és C-terminalis. A C-terminalisok az ellenkez6 oldali nehézlancok farki (C-terminalis) r szthez kétédnek (ez a két6dés hozza létre a sarco- mer kézepén az M-cstkot). Az N-terminalisokhoz kapesolédnak a kénnyéilincok (egy nehézlanchoz két knnyéilanc) és ezek alkotjak a myosin molekula feji részét. A fej a farokhoz mozgékonyan kot6dik, é ezért ezt a nyaki részt ,csuklorégiénak” nevezik. A fej ATP-t tud kétni, és ATP-4z enzimje révén bontani ADP-re és PO4-re. Kb. 150-300 ilyen myosin mole- kula hozza létre az A (myosin) filamentumot. Az [filamentum: actinb6l, tropomyosinbél és troponinbél épiil fel. ‘Az actinfilamentum két egymdsra csavarod6 ac- tinszalb6l All, ami megesavarodott keltés gyngyfil- z6rhez hasonl6. Az actinfilamentumok kézepiikkel a ZAlemezen régziilnek, igy egy-egy feliik mas-mas sarcomerbe nytilik A tropomyosin fonalas szerkezetii és két tro- pomyosin molekula csavarodik ré az, actinfilamen- tumra, amihez a troponin-I hozz4 is kéti A troponinnak 3 fajtaja van: = troponin-T: a tropomyosinhoz kit6dik, = troponin-I: az. actinlénchoz kapesolédik (illet- ve az actinlénchoz. kapesolja a tropomyosint), troponin-C: calciumot tud megkétni. Azactin képes a myosinfejekkel két6dni, de csak egyik irényb6l (cstisz6 filamentumok). A kétédést a calciumion szabilyozza. A Ca™ a sarcoplasmaticus reticulum terminalis cis- terndib6l szdrmazik (1. alébb), ahol raktarozédik. In- ger (actios potential) hataséra a Ca‘* kiszabadul a cisternakb6l. A Ca" concentratio ndvekedésekor a troponin-C megkit 4 Ca"*-ot, ezéiltal lazéva valik a troponin és az actin kézétti kapcesolat, aminek az lesz a kévetkezménye, hogy a tropomyosin moleku- la elestiszik az, actinline felszinén tigy, hogy az ed- dig fedett myosin kétOhelyek szabadda vainak. Az actin a myosin fejér61 leszoritja az ADP-t és a PO,et, és kétdik a myosinfejekhez, ami megbillenve meg- huizza az actinszélat. A kit6dés reverzibilis, mert amikor az ATP-bél keletkezett ADP-t és a PO,-et az actin leszoritja a myosinfejr61 és kétdik hozza, ez azt is jelenti, hogy ett6l kezdve n6 a myosinfej ATP initasa, és a fej elvélik az actint6l. Igy ez a Kétddés révid ideig tart, de mivel egy-egy A-fila- mentum kb. 500 myosinfejet tartalmaz, igy mindig van kitédést biztosit6 lehetdség. A sarcoplasmaticus reticulum membranjaban lév6 Ca**ATP-4z enzym activan pumpélja vissza a calciumionokat a cisternakba. A calcium-concentra- tio csdkkenése vet véget a contractiénak. A tropo- nin-C elengedi a Ca**-ot, gy a troponin-I kapesola- ta erdsédik az actinlénceal, és a tropomyosi szlak behtiz6dnak az actinmolekula és a myosinfejek kézé (a myosin-kétohelyeket eltakarja), Iétrején a relaxa- tio, az izom elernyedése. Tehat nyugalmi dllapotban a troponin-I tigy régzit a tropomyosin molekulékat az actinléne felszinéhez, hogy az actin myosin kéthelyei hozzéférhetetlenek. Az izomrostokat kétészévet — endomysium — veszi kériil. A nagyobb rostnyalabokat perimysium fogja éssze, az egyes izmokat pedig izompélya hiivelyezi be (sériilésekor izomsérv keletkezhet). Az ingeriilet vezetésében fontos szerepe van a sarcolemménak, melyt6l egy hélézatos csdrendszer — sarcophasmati- cus reticulum v, centrotubularis rendszer —juttatja az in- geriiletet a rost belsejében lévé fibrillumokhoz. A ha- rantestkolt izomszivet a csontvézizmokat épiti fel. Akaratunkt6l fiiggéen mikéidik, gyors dsszehtiz6das- ra képes, de hamar farad. 3. Szivizomszivet. A hardntesikolt izomszivet kii- lénleges fajtaja. Egységei nem rostok, hanem sejtek, me- lyek téthal6zatot alkotnak. A sejtek Y-alakban eléga- zédnak, és egymésba folytatédnak. A sejtek hatérat az Eberth-féle haréntvonalak jelzik, amelyek részben éssze- kapesoljak a sejteket, részben az ingeriiletatadas helyei. Egy izomsejt egy magot tartalmaz, ami a sejt kizepén helyezkedik el. A myofibrillumok a mag kériil radier (sugaras) elrendezéstiek. A szivizom akaratunktél fiig getleniil mikédik. Makédésére jellemz6 a contractist kévet6 refracter stadium, amikor nem ingetelhet6. Idegsz6vet A legdifferencidltabb szivet, ami képes ingerek felvételére, ingeriilet létrehozasara, vezetésére, fel- dolgozasara és valaszingerek képzésére. Az. idegsz- vet egysége a neuron, ami genetikai, anatémiai, élet- tani, pathologiai, trophicai egység, és jellemz6 még, ra histodynamias polaritas. — Genetikai ~ fejl6dési — egység, mert a neuron minden része egyazon sejtb6l fejl6dik. Anatémiai egység, mert egységes plasmaja van és egy folyamatos sejthrtya veszi kériil min- den részét. — Elettani ~ functionalis — egység, mert esak a minden részével rendelkez6 neuron képes méikédni. Az ingeriilet végigterjed az egész neuron sejthartyajan. — Patholégiai egység, mert minden neuron spe: cialis érzékenységii bizonyos kéros behaté yeagzsSopyeee cence ra Szivettan — histologia sokra vagy hidnyokra. Bizonyos kérokoz6k, mérgek stb. csak egyes neuronfajtakat betegi- tenek meg. = Trophicai ~ téplalkozési ~ egység, mert a neu- ron nytilvanyrendszere a magtartalmti részt6l elvélasztva életképtelen. A fehérjesynthesis a sejttestben térténik, és innen jut tovabb a nytilvanyokba - Histodynamias polaritds. Az idegrendszer neu- ronok léncolatabél All. A neuronok kézétti kapesolé berendezés a synapsis csak egyird- nyti ingeriilet dtvezetést enged meg, azaz po- larizalt. Két neuron kapesolédasakor ezért az ingeriilet_ mindig a végfacskér6l terjedhet csak a sejttestre és dendritnytilvinyokra, de nem terjedhet a sejttest vagy dendritnyilvé- nyok ingeriileti dllapota a rajtuk synapsissal végz6d6 végfacskakra. Tehat physiol6gias vi- szonyok kizitt az ingeriilet a neuronon min- dig. a sejttesttél a végfacska felé halad. A neuron részeiz 1. Sejttest, vagy perikaryon (neurocyta), 2. Plasmanytilvanyok vagy dendritek, 3. Idegnytilvany a neurit, vagy axon (tengelyfo- nal), 4, Végfacska vagy telodendrion. 1. Perikaryon vagy neurocyta Valtoz6 alakti és nagys4gti lehet. Altaldban 10 um = 30 um, de 100 m-nél nagyobbak is vannak. Nagy, vilégos, hélyagalaki: magjuk van, melyben nucleolus is lathat6. Protoplasmajukban tigroid régdk - a Nissl-szemesék - lathatdk, melyek a fehérje synthesisét végzik. Hiényoznak ezek a szemes¢k az axon eredési teriiletén az tin. eredési kipnal (axon dombnil). A plasmaban talalhatok még,a neurofibril- Iumok: valtoz6 vastagségu filamentumok, illetve tu- bulusok. Ezek nem csak a sejttestben, hanem a nytil- vanyokban is megtalélhaték. A neuron alakjat elsdsorban a nytilvnyok szma hatarozza meg. Nyiilvanya alapjan lehet: a) unipolaris —egynyiilvanys, b) bipolaris ~ kétnytlvanys, ©) pseudounipolaris ~ dlegynytilvanyt, @) multipolaris — tébbnytlvanyé. A perikaryon alakja és nytilvényainak elégaz6- dasa alapjan megkiilénbéztetiink: a) pyramissejteket: axonja a pyramis alapjabél indul ki, a dendritek pedig mind az alaprél, mind a csiicsi részeKbél, b) Golgi I. tipusti sejteket: hosszii neuritjiik van, 6s esak a végén oszlik dgaira, ©) Golgi I. tipusit sejteket: neuritjtik az eredés utén hirtelen csokorszertien eloszlik égaira, d) Purkinje-sejtek: marharépa alakti és a tujafé- hoz hasonlé dendritelégazddésti sejtek a kis- agykéregben, ©) koséirsejtek: axonjuk kosarszerd synapsist al- kot a Purkinje-sejtekkel a kisagykéregben, f) szemesesejtek: a kisagykéreg apr6 sete. 2. Dendritek Aneuron plasmanytilvnyai par s24z. um-t61 né- hiny mm-es hossztiségtiak lehetnek. Elagazési médjuk sok neuronfajtdra jellemz6 (pl. Purkinje-sejt, pytamissejt, kosérsejt stb.). Nissl-szemcséket tartal- maznak. SzAmos neuron dendritjének ttiszerti nyiil- vanyai vannak (dendrittivis), melyek sok synapsist fogadnak a kézeliikben fut6 neuritektol. 3. Neurit vagy axon Néhany mm-t6l akér 1 m hossztisdgti is lehet. A sejttestbdl az eredési kippal indul ki (nincs Nissl- szemese). Kezdeti szakaszn — initialis segmentum még hiivellyel nem rendelkezik, de a sejthartya itt vastagabb, mint mashol. Ez a kezdeti szakasz a neu- ron specialisan alacsony ingerkiiszibii része. A neu- ritek vastagséga valtoz6 (0,1 wm-t6l 15 wm-ig). A neuritek lefutasuk kézben collateralisokat — mellék- Agakat ~ is adhatnak. Eloszlasuk kiilénbéz6 tavol- sdgra térténhet a sométél (pl. Golgi Il. tipusti sejt esetében). A neuritek tiilnyomé tobbségét hiively Griil. Csak a kézponti idegrendszerben lévé legvékonyabb idegrostoknak nines hiivelye, ezek az. tin. csupasz rostok. Aneuritek lehetnek: a) Schwann-hiivelydiek (Schwann-sejtes), b) Schwann- és veldshiivelytiek, ¢) veléshiivelyGek (myelinhiivelytiek). a) Csak Schwann-hiivelyé rostok a sympathicus idegrendszer postganglionaris rostjai és a vékony €rz6 rostok (C-rostok, Remak-féle sziirke rostok). b) A peripherias idegrostok legnagyobb része Schwann- és myelinhiivelyii. Ez a kettés hiively azéltal jn létre, hogy a Schwann-sejt felesavarodik az axonra. A szomszédos Schwann-sejtek kézétt be hiizédasok vannak, ahol a veléshiively hidnyzik, ezek a Ranvier-féle beftiz6dések vagy keresztek (sal- tatoricus ~ ugrasszert ~ ingeriiletvezetés egyik be- fizédést6l a masikig: lasd idegélettan). Minél vasta- gabb egy idegrost, azaz minél tavolabb vannak egy- mést6l a Ranvier-beftizédések, annal gyorsabb az ingeriiletvezetés (0,5-120 m/sec). c) Csak veldshiivelyé idegrostok alkotjak a kéz- ponti idegrendszer pélyait. A myelinhiivelyt itt az oligodendroglia sejtek alkotjak.4, Telodendrion Az idegvégfacska két részbél All: a) a végz6dés el6tti eloszlasbél, b) idegvégz6désbal. a) Az idegvégzidés eldtti eloszlas igen valtoz Iehet. Néha a neuritnek egyetlen ingeriiletatadé végz6dése van, és van, amikor egyetlen neurit tobb szaz Agacskara oszlik, melyek mind kiilén-kiilén végz6dést alkotnak (pl. tébbszéz izomrostot lat el egyetlen neurit). Minél kisebb sz4mti az osztédas, andl differencidltabb a miikédése b) Az idegvégz6déseknek két £6 csoportja van: 1. Terminalis vagy szabad idegvégz6dés, IL. Intercalaris vagy neuronok kézitti végz6dés: egy idegelem végz6dése més idegelemen - interneuronalis synapsis. 1 Terminalis végzddésnél egy idegelem (neuron) més szvettel il kapesolatban. Két forméja: 1. receptor: érz6 idegvégzédés, 2. effector: végrehajté — mozgaté végzédés. 1. A receptorok felfoghatjak a kiilvilég ingereit: a) exteroceptorok, b) interoceptorok: a szervezetben végbemend valtozasokat érzékelik. 1/a) Az exteroceptoroknak két f6 tipusa van: ératksejtek, = idegoégzddések. rzéksejtek lehetnek: = primaer érzéksejtek (a sejt nytilvanya alkotja a neuritet ~ szaglsham), = secundaer érzéksejtek (nines elvezet6 nytilva- nyuk, hanem egy neuron végz6dik rajtuk) pl. hallé-egyenstilyi szerv receptorai Az idegoégzédéses receptorokhoz tartoznak: a) izomreceptorok (izomors6, inors6), b)_bérreceptorok szabad idegelgazasok és a Merkel-féle ta- pintésejtek a hamrétegben, Meissner-féle tapintvégtest, Krause-féle végtest, Ruffini-féle végtest, ©) mély mechanoreceptorok: Vater-Pacini-test. 1/b) Az interoceptorokhoz tartoznak tébbek k6- ott —pressoreceptorok, — thermoreceptorok, — chemoreceptorok, = osmoreceptorok stb. 2. Az effectorok {leg mozgaté és kisebb részben secretoros idegvégz6dések. Forméi: — vegetatio alapfonat: simaizomban, szivizomban és mirigyekben, — izomroéglemez: hardntestkolt izomban. IL, Az intercalaris végzddések — interneuronalis synapsisok forméi: a) végtalpas synapsis. Részei: praesynapticus és postsynapticus membran; synapticus rés praesynapticus vesiculak a transmitter anya- gokkal (pl. acetylcholin), b) kehely- vagy ecsetszertt synapsis, ©) glomerularis synapsis (axon és dendritek ké- zit), 4) parallel kontaktus (ktisz6rostok), ©) keresztez6idési synapsis (axon és dendrittvisek kézétt), £) axo-axonicus synapsis (g4tl6 — synapsis) Miikédés szerint lehetnek: — serkenté (excitatoricus) synapsisok, —_ gatl6 (inhibitoricus) synapsisok. Gliaszévet Az idegrendszer tamasztészivete. Sejtekbél é azok nytilvanyaibol All. Fajtai 1. ependyma: az agykamrakat bélelé henger- hamszerti sejtek, felszinén_mikrobolyhok vannak, 2. macroglia: két forms —_ plasmisglia (sziirkeallomanyban), — _rostosglia (fehéréllomanyban), 3. microglia: az idetartoz6 sejtek: — oligodendroglia: az idegrostok myelin hiive- lyét alkotja a kézponti idegrendszerben, Hortega-féle mesoglia, mely a MPS-hez tar- tozik, annak idegrendszeri képvisel6je, 4. Schwann-sejtek: a peripherids idegek hiive- lyét képezi. 5. Szatellita- vagy csatléssejtek: spinalis-6rz6 ganglionok pseudounipolaris idegsejtjeit ve- szik kori. ja van: A pusztulé idegelemeket a gliasejtek phagocytél- jak, és helyiiket is gliaszévet foglalja el. A gliasejtek szoros kapesolatban Allnak az agyveldi capillarisok- kal, igy szerepiik van bizonyos anyagok felvételé- ben. (Agy-vér gat = barrier.) yoaga:26 Mozgasrendszer — systema locomotorium Passziv része a csontvazrendszer, aktiv része a csontvazizomat. A csontvazrendszer altalanos jellemzése A tébbsejtti Allati szervezetek mozgésa (hely- és helyzetvéltoztatdsa) a véz egyes ,elemeinek” egy- méshoz képest térténé mozgatasa révén valdsul meg. A gerincesekben belsé vdzat, csontvazat tala- lunk, Ennek elnye a kiils6 vazzal szemben, hogy a test névekedésével folyamatosan Iépést tud tartani, szilardsdga mellett viszonylag, konnyd, sériilései a szervezeten belil j6l gyégyulhatnak. A csontvazrendszer szerepe 1. a test (szervezet) szildrd vazét alkotja, meg- szabja annak alakjat és méreteit, passziv mozgasszerv, egyes szervek szdméra mechanikai behaté- sokkal szemben védéburkot alkot (agy, ge- rincveld-koponya, gerinc, tiidé-mellkas), 4. vérképzés, azaz a csontok iiregeiben elhelyez~ ked6 vérképz6 szévettel (vords csontveld) m@kddési egységet alkot. er A csontvazrendszer felépitési elve A csontok (os, o3sis) mint vazelemek 6ndllé struc- turalis és functionalis egységnek tekinthet6k, me- lyek a mechanikai igénybevételnek megfeleléen fzii- letekkel, szalagokkal vannak egységes rendszerbe foglalva. [gy a csontok kézotti iziiletekben mozgds t0rténhet, vagy ha a csontok feszesen vannak egy- méshoz kapesolva, szilard vdzat alkotnak (pl. kopo- nya). A csontvézrendszer egyes részei fejlédésileg, keringési-taplilkozési tekintetben is szoros kapcso- Jatban alInak egymassal. A csontvazrendszer fejl6dése A csontvazrendszer felépitésében résztvevé 6sszes széivet mesenchymalis (mesodermalis) erede- tii. A csontok, iziiletek szerkezetének, mtikédésének helyes értelmezéschez lényeges érieni a fejlédés leg- fontosabb mozzanatait, a csontosodds menetét, sz6- veti ,szabilyait”. A kezdetben egységes mesenchymaban sejtts- mériilések jonnek Iétre, ezek jelentik a csontok és iziiletek mesenchymalis telepeit. Ezt kévetéen két fontos fejl6dési folyamat indul meg: 1. fziiletek kialakulasa. A témériilt mesenchyma bizonyos helyein a sej- tek eltavolodnak egymastél, és sejtekkel hatérolt sek alakulnak ki. Ezek az iziileti iiregek kezdemé- nyei, Ezéltal az egységes mesenchymalis vaztelep _feldarabolédik”, és kialakulnak az egyméstél izii- leti tireggel elvalasztott dndll6 csonttelepek. 2, Sejtdifferentialodas a) Néhany csont (koponyatets csontjai, kulcs- csont) mesenchymalis telepében csontkép26 sejtek (osteoblastok) differentialédnak a me- senchymasejtekb6l, majd a kétészévetes vaz felhasznalésaval csontszivetet kezdenek épi- teni, csontosodasi pontok (punctum ossificat nis) jelennek meg. A csontszévet ilyen jellegt megielenését kit6szévetesen eldképzett, des- mogen csontosoddsnak nevezziik. b) A legtébb mesenchymalis csonttelepben por- cosan eléképzett, chondrogen csontosodds trténik, azaz a mesenchymalis telep elészér porcszévetbél Gll6 teleppé differentialodik, majd ennek Atépiilésével jelenik meg csont- szévet. A chondrogen csontosodas legjobban a hosszii eséves csontokban figyelhet6 meg (Az a. és b. secundaer csontosodas, mivel a csontszévet csak a 2. lépésben jelenik meg). ©) Primaer angiogen csontképzédés a mechani- kai hatst6l mentes helyeken jon Iétre, amikor az erek kértil kézvetleniil jelennek meg az 0s- teoblastok, és kizvetleniil indul meg a csont- képzGdés (pl. sziiletés uténi csontregeneratis- ban).Perichondralis és enchondralis csontosodas A porcos csonttelep felszinén a témériilt me- senchymasejtek néhény rétegben megmaradnak (porchértya — perichondrium), és ebb6l folyamatosan lijabb porcépit6 sejtek (chondroblastok) képz6dnek, é a porcos telepre tijabb porcot épitenek, ezzel a csont- telep novekszik. A porchartya az iziileteknél az izii- leti tireget k6rkGrdsen hatrold mesenchymaba foly- tatodik ({ziileti tok). A csonttelepek egymas felé te- kinté felszineire (iziileti felszin) a porchértya nem terjed r4, de ennek feliiletes rétege is chondroblasto- kat tartalmaz. A csontképz6dés els6 jelei az embryo- nélis élet 5. hetén jelennek meg. A porchartyénak megfeleléen megindulé csontképz6dést perichond- ralis csontosodasnak nevezziik ‘A porcos csontmodellek kérnyezetében lévé me- senchymaban képz6d6 erek a hosszti esdves csonto- kat rendszerint hérom helyen, a kézéps6 részen (di- aphysis) és a két végrészen (epiphysisek) érik el. Az érbimbs mellett 16v6 porcfalé sejtek (chondroclastok) a porcot pusztitjdk, és ezzel lehetGséget teremtenek ar- ra, hogy az ér a porcos csonttelepbe hatoljon. A fent emlitett hérom hely kéziil legkorabban a diaphysisnél hatol be az érbimb6, mellyel egyiitt os- teoblastok (csontépit6 sejtek) bevandorolnak, és megkezdik a csontszévet felépitését. A csontszdvet- nek a porcos telepen beliili megjelenését csontoso- dasi magnak nevezziik (enchondralis csontosodés). A fent vézolt folyamatok (porcpusztulds, érbur- janzés, csontképz6dés) rohamosan folytatédnak, ‘majd az egész diaphysis csontos hengerré alakul. A feliiletén elhelyezked6 rostos-sejtes hartyat csonthar- fyénak nevezziik (periosteum), mely osteoblastokat tartalmaz, és ezek periostedlis appositiéval kérki- rosen vastagitjak a csontot. Az epiphysealis érbend- vések kériil a csontosodas a kiiléinb6z6 csontokban eltér6 id6pontokban kezdédik, tb csontban csak a sziiletés utan. Az elsGdleges csontmagok, illetve a csontos dia- physis kialakuldsa utén porcos-csontos csonttelep- 761 beszélhetiink. Ez olyan 4tmeneti dllapotnak te- Kinthetd, ami a ndvekedés befejezéséig marad meg ésa csontosodas befejeztével mar csak a csontok izii- leti felszinén marad poreszivet A csontokrol altalaban A csontszévet sejteket és igen nagytémegti sejt- kézétti dlloményt tartalmaz6 szévet. A csontszévetben haromféle sejt talélhaté: a) osteoblastok ~ csontképz6 sejtek, melyek az Altaluk termelt szerves sejtkézitti éllomanyt a kérnyezetiikbe vélasztjék ki, ezéltal énmagu- kat kériilveszik az intercelluléris éllomény- nyal. Ennek kévetkeztében egymast6l fokoza- tosan tavolabb keriilnek, de finom nytilvanya- ik képz6dnek, és ezek révén a szomszédos sej- tek kéz6tt érintkezési felszinek maradnak. b) osteocytak ~ csontsejtek, melyek az osteo- blastokbél alakulnak ki, olyan nytilvanyos sejtek, melyek tj alapallomanyt mar nem ter- melnek, ©) osteoclastok — csontfalé sejtek, tsbbmagvii Gridssejtek, melyek a felesleges vagy elpusz~ tult csontszvetet _,eltakaritjék”. Szerepiik a csontfejl6désben, névekedésben és Atépits- désben fontos. A csontok két jellemz6 tulajdonsaga a szildrdsdg és a rugalmassdg. Ezt a kettds tulajdonsagot a sejt- kdzétti dllomény dsszetétele, a csontok vegyi szer- kezete biztositja. A csontok 40%-a viz. A szilard alko- t6rész 30-40%-a szerves anyag, 60-70%ra szervetlen anyag. A szerves alkotérészt a szabélyosan ren- dezédétt collagen rostok (osteocollagén, ossein) képe- k. Ez adja a csontok rugalmassagat. A rostok felii- letére az osteoblastok tevékenysége révén a szervet- len dsszetev6k (pl. hydroxylapatit) submikroszk6pos kristélyok formajaban épiilnek r4. Ez a folyamat a calcificatio. A felépiilében lev6, szervetlen éllo- manyt még nem tartalmazé fiatal csontszivetet os- teoidnak nevezziik. A szervetlen rész legnagyobb mennyiségben calciumot, phosphétot, hydroxylapa- titot, kisebb mennyiségben magnéziumot, karbona- tot, citrétot is tartalmaz (tin. csonts6k). Ez adja a csontok nyomési szilardsagat. A szerves és szervet- len alkotérész aranya az élet folyaman valtozik, igy a csontok rugalmassaga is. Fiatalabb korban tébb a szerves anyag, {gy a csontok rugalmasabbak Ha a csontokat hig savba tessziik, a szervetlen anyagok kioldédnak beléle, és a visszamarad6 rész ru- galmas hajlékony. Ez az eljirds a decalcindlis. A cson- tokat elégetve (calcindlis) a szerves alkot6rész kiég, és a visszamarads szervetlen rész hamuszerti, porlékony. A csontszévet kétféle elrendezédésben fordul el6: a) szivacsos csont (substantia spongiosa) A hosszii cséves csontok végrészeiben, a r5- vid csontokban és a lapos csontokban fordul el6, A csontszivetb6l All6 lemezek olyan tér- hAl6zatot alkotnak, mely a mechanikai haté- soknak ellenall. A lemezek kézétti iiregek asszefiiggs tiregrendszert (velétireget) alkot- nak, melyben a vérds, ill. a sdrga csontvelé helyezkedik el. A vrs esontvel6 a vérképz6 qU0S>y asozuuoal soupyeyty sazspaize.28 Mozgésrendszer ~ systema locomotorium szivet, mig a sdrga csontvel6 zsirszévetbél ail b) témér esont (substantia compacta, seu substan- tia corticalis) A csontok felszini csontrétegét, illetve a hosszti csives csontok diaphysisének a falat teljes vastagsagaban témor csont épiti fel. A témér csontot hosszanti henger alakii egysé- gek (osteonok) vagy masnéven Havers-rend- szerek alkotjék. A Havers-rendszer tengelyé- ben capillarisokat tartalmaz6 csatorna (Ha- vers-csatorna) htiz6dik, mely kériil koncent- tikus elrendezédésti, 5-15 rétegb6l all6 sejt- kézétti dllomény gydrti helyezkedik el (lamni- nna specialis). A csontsejtek két-két gydrGi haté- ran (kézétt) sorakoznak, de nytilvanyaik ter- mészetesen beterjednek a szomszédos leme zekbe. A kollagénrostok ferde, spirdlis lefu- téstiak, két szomszédos lemezben a rostirény egymasra merGleges. A Havers-csatornékat oldaliranyti dsszekbt6 csatornak (Volkmann- csatomnik) kapesoljak egységes rendszerbe, de ezek nem tartalmaznak ereket (5. dbra). Volkmann-csatorna 7 Havers-csatoma 5. bra, Havers-rendszer A csont mint szerv A csontszivet az emberi szervezetben 206 kiilnal- 16, de egyméshoz, kiilinbéz6 médon rdgzitett csontot épit fel. Minden egyes csont alaki és mtikédési egysé- get képvisel, a csontodz (sceleton) szerveit jelentik. Alakilag: cséves, lapos, kobés és légtartalmei csontokat kiilénbéztetiink meg, A cséves csontokon cs6 alakti kézéps6 részt (dia- physist) 65 két szélesebb végdarabot (proximalis és diaphysis metaphysis epiphysis, 6. dbra. Accsbves esont részei distalis epiphysist) lehet taldlni. A ketté kézitti rész a metaphysis, a dudorok ~ kindvések az apophysisek. (Vannak: hosszti és rvid esdves esontok.) A lapos csontokra az jellemz6, hogy két vékony témér csontlemez kézétt szivacsos csontallomanyt taldlunk. A kébés csontok szabélytalan alaktiak, vékony corticalissal hatarolt szivacsos csontok. A légtartalmi csontok f6leg az arckoponyaban ta- lathatok, tiregiiket rendszerint nyélkahértya boritja. A csont tdbb szivet (csontszivet, poreszivet, csonthdrtya, erek, idegek, virds és sdrga csontveld) functionalis egysége. A csontok felépitési elve leg- jobban a esdves csontokon tanulmanyozhat6. A esi- ves csontok két végrészének szerkezete lényegesen eltér a kézépdarabétol (6. dbra). Acsives csontok epiphysise spongiosus csontbél épiil fel, mig a diaphysisnek az epiphysisek felé es6 részei szintén szivacsos csontb6l épiilnek fel, és a csont kézéprésze felé haladva a szivacsos Allomany fokozatosan csikkenve, egységes tiregbe megy t, amit vastag tométt csontkéreg vesz kériil. Ezen szer- kezet alapjan lehet a cséves csontok diaphysisét ha- rom részre osztani: proximalis és distalis metaphy- sis (spongiosus rész) és kizéps6, sztikebb értelem- ben vett diaphysis, mely hengerpaldstszerG tmétt csontalloménybél All. Ennek a felosztasnak a csont szerkezete és élettani viszonyaib6l kvetkez6 sajé-7. dbra. Trajectorialis szerkezet tossdgai miatt a gyakorlatban nagy jelentésége van (torés-gyogyulas). A szivacsos csontéllomany felszinét mindeniitt vékonyabb-vastagabb témétt csontéllomany zarja le (kéregallomény — corticalis dllomény). A metaphysi- seken fokozatosan vastagodva a diaphysis vastag corticalis dllomanyaba megy at A szivacsos csontrészek szerkezete, vagyis a le mezek (gerendak) elrendezése a csontra haté nyomé- és hiiz6er6k mindenkori viszonyainak megfelel6. A lemezek (gerendak) statikai viszonyoknak megfelel6 elrendez6dését trajectorialis szerkezetnek nevezziik. A trajectorialis rendszerben myontisi és hi nalakrél, illetve gerendékrél beszéliink (7. dbra). Aszivacsos részek és a diaphysis tirege dsszefiigg6 tiregrendszert alkot (coum medullare), melyben a vér- képzészivet (véris csontvel6) és a zsirszévet talalhato. asi erdvo- A csontok felszinét a esonthdrtya (periosteum) bo- ritja, kivételt csak az iziileti felszinek képeznek, me- lyeket ¢zilleti pore (hyalin porc) borit. A periosteum kiils6 rétege dsszeftigg6 kollagén-rost burkot alkot a csont kériil, mely béségesen tartalmaz ereket és ér26 idegeket. A csonthartya kétdsziveti rostjai, az iziileti tok és szalagok rostjai, az izmok eredésénél,illetve ta- padésénél lév6 kétdsziveti rostok a csontéllomanyba behatolva (Sharpey-fele rostok) régziilnek. A bels6 réte- gében (camibiumt réteg) részben nyugy6, differentilat- lan mesenchymilis sejteket, részben osteoblastokat talélunk, melyek a csontok vastagsdgbeli novekedé- sét végzik. Bizonyos kiriilmények kéziitt a csonthér- tya feldl csontlebontds is tirténik (pl. névekedés alatt a metaphysis Atépiilésekor). A csonthértyat ért inge- rek (pl. trés, csonthértya alatti vérémleny) gyors és nagyfokti ti csontszSvetképz6dést inditanak meg, A csonthartyéhoz hasonl6, de annal jéval fejletle- nebb és csak a diaphysis bels6 felszinén felismerhet6 a csontbelhértya (endosteum). Tevékenysége a peri- osteuméhoz hasonl6. epiphysealis arteria metaphysealis’ arteriak veldsinusok arteria nutritiva periostealis erek ~~ izom kapillarisok 8. dbra. Acsontok vérellitasa tb helyrél torténik. Az artéridk négy helyen érik el a csontot: 1. az epiphysisek sajat artérii, metaphysealis artéridk, a diaphysisbe belép6 arteria nutritiva, mely a veldiiregben eligazédva részt vesz a meta- physis, a diaphysis és a vérds csontvelé vérel- 4, az izmok rigziilésénél az izomrostok kozitti erek dsszekittetésben vannak a csonthértya érhal6zataval. A vendk a fentiekhez hasonlé elrendez6désben vezetik el a csontszivet és a veldsinusok vérét (8. db- m). A csontszivet capillarisaib6l dsszeszed6d6 ve- nak a csontveldben tijra capillarisokra, sinusokra oszlanak. A csontvel6nek tehat portalis keringése van, ami biztositja a normél vérképzést ~ a csontvel6 mfikidését. A veldsinusokbél szérmazé vér tartal- mazza az tijonnan képz6datt fiatal vordsvérsejteket és fehérvérsejteket A csontok novekedése A csontok névekedése a 15-18. életév kériil fe- jezédik be. Az egyes csontok fejlédési, névekedé iiteme eltérést mutat, sét egy csont két végének nd- vekedési titeme is kiilnbéz6 lehet. A csontnéveke- dés modelljéiil is a csdves csontokat valasztjuk. A csontok porcos-csontos telepének kialakulasdval IP sazsparzpajuos y 2 2930 Mozgésrendszer ~ systema locomotorium ~ nyugalmi poresejtzéna - a porcseltek képz6dési zonaja (proliteratios z6na) nivekedési ore pusztul6. porcsejtek (degeneratios z6na) ossificatios 26na iranyité gerenda == osteoblast metaphysis primaer veloureg (lésd a csontvazrendszer fejl6dése) létrejin az a szer- kezet, mely a csontok folyamatos hossz- és széles- ségheli ndvekedését lehetdvé teszi,illetve biztositja A csontok hossznévekedése A csives csontok két végét alkot6 epiphysisek és metaphysisek hatéran aktiv, folyamatosan ti porc- szivetet képz6 porczénak, a névekedési porcleme- zek - epiphysis porckorongok ~ talalhatok. A névekedé- si pore sajatos szerkezetti, orientalt activitésti pore szévet, melyben az epiphysis feldli oldalan folyama- tosan chondroblastok differentidlédnak, és ezek a néve- kedési porclemezre tijabb és tijabb porcszivetet épite- nek. EzAltal a csontoknak a két nvekedési pore ké- Zétti tavolsaga (hossztisdga) névekszik. Tehst a cson- tok hosszndvekedése els6sorban a ndvekedési pore activitasatél, a poreszivet képzését6l fiigg. A ndveke- dési porclemez metaphysis feléli oldalan a porcsejtek fokozatosan elpusztulnak, és a porcfalé sejtek (chond- roclastok) phagocytaljék a maradvanyaikat, de a sejt- kézétti dllomany hosszanti_gerendak forméjaban megmarad (irdnyité gerendak). Az iranyité gerenddk felszinére a metaphysis fel6l osteoblastok telepsze- nek, 6 megkezdik a csontszdvet képzését (9. abra). Normiélis kériilmények kéz6tt a porcszivet képz6dése, illetve pusztuldsa és egyidejiileg az tj csontszivet képz6dése azonos iitemii, ezért a ndve- kedési porclemez vastagsaga dllandénak tekinthet6. Az irényité gerendékbdl els6dlegesen kialakult me- taphysealis gerendék a késébbiekben a terhelési vi- szonyoknak megfelel6en atépiilnek (10. dbra). A né- vekedés befejeztével a névekedési porcban az ti) poresziivetképzGdés megsz{inik, és helyén csontsz6- vet képz6dik (névekedési pore ,,lezarédasa”). 9. dbra. Az epiphysis porckorong-szerkezete A csontok vastagsagbeli ndvekedése A csontok vastagségbeli ndvekedése a perioste- um fel6li Gj csont képz6désével térténik. A diaphysis, corticalis dlloményanak vastagséga azonban csak kissé fokoz6dik, mert az endostewm fel6l a mechani- kailag felesleges csontszivet fokozatosan leépil. Acsontok vastagsagénak véltozasa az élet folya- man végig megfigyelhet6 a mechanikai behatésok- 161, igénybevételt6l fiiggden. 10. abra. A metaphysis szerkezetének atrendezédése a hosszndvekedés soranAz epiphysisek novekedése Az epiphysisek porcos telepében a csontosodés megindulasat a csontmag megjelenése jelzi. A csont- mag, kériili porcszévet a felszin fell folyamatosan ndvekszik, a esontmag fel6! torténik az tj csontszévet képz6dése. Az epiphysisek novekedésének befejezté- vel az egész epiphysis csontszévetbél ll, kivétel az iaiileti felszint borit6 fzileti porc, mely az epiphyses- lis pore maradvanyénak tekintheté, de porcszévet- képz6 tulajdonséga alig vagy egyéltalan nines. Az apophysisek csontosodasa A cséves csontok metaphysisein taléthaté na- gyobb csontos kiemelkedések, dudorok, valamint az egyes csontok specidlis részei porcos telep formaja- ban névekszenek, és csak a gyermekkor késObbi éveiben jelenik meg benniik a csontszivet. A csonto- sodas végén, masodlagosan kapesol6dik dssze a me- taphysis csontszévetével. A csontok kézotti Gsszekéttetések A csontvazat felépité csontok kiilénbé26 médon kapesolédnak egyméshoz: 1, folytonosan, valamilyen szivet kézbeiktaté- saval (synarthrosis), 2. {ziilettel, amikor a szomszédos csontok kéz6tt rés van (articulatio), megszakitott dsszekitte- tés, 1. Folytonos dsszekittetések formai a) kétészévetes csontisszekittetések (syndesmo- ). A csontokat szalagok vagy némely eset- ben csak igen kevés kit6széivet kapesolja 6sz~ sze. Eldbbire a lébszr két csontjat distalisan Ssszefiiz6 syndesmosis tibiofibularis, utsbbi- ra.a koponyacsontok kézitti varratok (sutura) a példa. Az iziiletek szalagjait nem soroljuk ide. A suturdknak hérom formaja van: sima varrat (sutura harmontia), — fogazott varrat (sutura serrata), — pikkelyvarrat (sutura squamosa), b) porcos csontisszekittetésr61 (synchondrosis) akkor beszéliink, amikor a esontokat porcs76- vet kapesolja dssze. Ilyen tipusti a csigolyak kézitti porckorongok éital létrehozott Sssze- kattetés, ©) csontos dsszekittetés (synostosis) eredetileg Kiiléndll6 csontok dsszecsontosodasakor jén létre (pl. elesontosodott varratok, ill. a ke- resztcsont Iétrejétte). 2. Iziiletek iziilet (articulatio) esetén a kapcsol6d6 csontok iziileti porccal boritott felszinei kézétt rés (iziileti rés) van, melyet kérkérdsen {ziileti tok hatérol. Az iniilet miikédési egység is, tehat szerv. Az iziiletek felépitése Az iziiletek alkotésdban résztvev6 képzédme nyek egy része minden {ziiletben megtaldlhaté (di land6 alkotérészek), mig mésok csak egyes {ziiletek- ben vannak (jdrulékos alkot6részek), a) Alland6 alkotérészek ~ fzvégek. Az egymassal izesiilé csontvégek val- tozatos alaktiak lehetnek, de leggyakrabban az egyik domborti (fziileti fej — caput articula- re) a mésik pedig ennek megfeleléen homort (ézilleti drok — cavitas articularis) (11. dba). 11, bra. Az izillet szerkezete cavitas articular 1 caput articulare, 2 5,3 = cartilago articularis (facies articularis) 4 = capsula articularis (stratum, fibrosum), 5 = capsula articulars (stratum synoviale),, 6= cavum articulare ~ [ziileti pore (cartilago articularis): a2 izesiilé csontvégeket borité tivegporc, egyes esetek- ben rostos pore. Az iziileti pore réteges szer- kezetti, a felszini z6ndjéban nagyon szorosan sszen6tt rostokat tartalmaz. Sima felszine a csontok kénnyti elmozdulasat biztosit — {ziileti tok (capsula articularis): az izesilé csontvégeket kérkérdsen, hidnytalanul dssze- kapesol6 két rétegti tok, ezAltal az iziilet iire- 3132 Mozgastendszer ~ systema locomotorium --- a véglag artérids trzse }~-a synovialis hartya éhdlézata > periarticularis plexus “> fallet keri arteriés gytir 12, dbra. Az iziilet vérellatisa ‘gét a kérnyezettél hermetikusan lezérja. Az {zilleti tok az. iziilet mechanizmusa szerint valtoz6 feszességti lehet. Kiils6 rétege rostos (capsula fibrosa), csaknem Kizardlag témétt kollagén rostbol épiil fel. Bels6 rétege a synovialis réteg (membrana syno- vialis) laza, sejtekben gazdag, kiilinleges sejt- al biré két6szévet, melynek a7 ixiileti Greget hatérolé felszinén a sejtek hamszeriien illeszkednek egymashoz. Elekt ronmikroszképos vizsgélattal ,,A” és ,B” pusti sejt kiilonithet6 el. Az iziileti nedy (synovia) a fenti sejtek pro- duktuma. A synovialis hartya alatt igen dis capillaris halézat helyezkedik el, mely az izii- letek koriili gazdag arterias érhalozattal (rete articulare) fiigg 6ssze (12. dbra). Az izileti tok- nak bé érzéideg-ellétasa van. Az faiilet tirege (caount articulare) az. iziileti felszinek k6z6tt capillaris tagassdguinak te- kinthet6, melyben a synovia igen vékony, fo- lyadék film forméjaban helyezkedik el. Az iziilet mozgasakor az. izfelszineken érvénye- sill6 nyomés a synovidt pumpaszertien az iziileti porcba nyomja, ezéltal annak téplalé- sat segiti. A synovidnak az iziileti pore tapld- lésa mellett az iziileti felszinek csiszasat eldsegit6 ,kendanyag” szerepe is van. Az izii- leti tok kiboltosuldsainal, tartalék redéinél az iziileti reg természetesen nagyobb, tagasabb Iehet, bar normalis iziileti viszonyok mellett ez nem észlelhet6, csak ha kéros izzadmany, vér tolti ki az iziilet diregét. [ziileti szalagok (ligamentum articulare): igen tmott kollagén rostos kdtdsziveti kdtegek, melyek vagy a7 fziileti tok rostjainak a meg- erdsédéseként vagy Gnéll6, a toktdl fiiggetlen szalag formajaban fordulnak el6. lis) helyzethez viszonyitott elmozdulds rozzuk meg. A neutralis helyzet: mellett csiingé felsé végtag, elére néz6 hiivelykuij, zart parhuzamos lab, elére irdnyulé tekintet. Az sszes iziiletnek ebben a helyzetben 0 fokos az Allasa, b) Jarulékos alkotérészek — Rostporcos izvapaajkak (labia articularia, seu labrum glenoidale): a sekély iziileti arok mélyi- tését szolgal6 rostos porch6l 4llé gytirtik. = A discusok és a meniscusok rostos porcbél al- 16 korong,illetve félhold alakti képzédmények, melyek az egymasnak alakilag nem megfelelé iziiletifelszinek kiegyenlitését szolgéljak. — [ziileti toml6k (bursae synoviales), éziileti hiive- lyek (oaginae synoviales), Az iziilet komnyékén, rendszerint az izmok tapadasanél talalhats nyt- 16s folyadékot tartalmaz6 timl6k kéziil azokat soroljuk ide, melyek az iziilet tiregével kézle- kedinek, azaz.a synovialis hartya kittiremkedésé- nek tekinthetdk, Jelentéségiik a mozgas alkal- miaval fellép6 stirléclas esikkentésében van. — Musculi articulares — az iziilet mozgatésaban résztvev6 izmok kéziil azokrél, melyek kéz- vetleniil a tok felett htizédnak, olyan izomké- tegek valnak le, melyek az {ziileti tokon ta- padva megakadalyozz4k, hogy annak redéje az iziileti felszinek kizé becsipédjén. Az iziileti végeket dsszetarté tényezdk: a) {ziileti tok, szalagok, b) iziileti felszinek kézitti adhaesio, ©) légnyomas, d) iziiletze haté izmok tonusa Az iziiletek mozgasa Az izesiil6 csontok egymadshoz viszonyitott hely- zete az iziiletben térténé mozgas kévetkeztében megvaltozik, az dltaluk bezart szig kisebbedik vagy névekszik. A csontoknak bizonyos irényba torténé kitérése (excursio) az éziileti tengely kori torténik, azaz az iziileti fejen Athaladé olyan képzeletbeli egyenes kériil, melyhez viszonyitottan a mozg6 csont minden egyes pontja kérivet ir le. A mozg6 csont dltal bejart sik a mozgas sikja, melyre a moz- gas tengelye meréleges. Miutan az {ziiletek jelentés részében nemesak egy tengely kériil, nemesak egy stkban trténhet mozgas, mindig megjelaljik a moz- gs sikjat is (Iaisd kés6bb), Azizilleti mozgasok terjedelmét a normal (newtra- igével hata- 6 helyzet, test Fontosabb mozgaspalyak (sikok) (13, bra) 1. Flexio — extensio = flexi6rdl (hajlités) akkor beszéliink, ami-flexio-extensio 13. dba. {ziileti mozgaspélyak kor a csontok kézelednek egyméshoz, az Altaluk bezart sz6g kisebbedik, — extensio (feszités, nytijtés) a hajlitassal el- lentétes mozgés. Ha a flexidval ellentétes mozgés a 0° kiindulsi helyzetbél termé- szetellenes (pl. kényOkiziiletnél), akkor nem extensi6r6l, hanem a normélis moz- gést6l elkiilénitend6, hyperextensi6rél be- széliink. 2. Abductio - adductio ~ abductio (tavolités) az a mozgés, amikor normél dllasban parhuzamos helyzetti végtagok, tagok (pl. ujjak) tavolodnak a test kézépvonalatd, illetve egyméstél, — adductio (Kizelités) a tévolitassal ellenté- tes mozgés. 3. Rotatio (forgés): a csont hossztengelye men- tén mint forgastengely kériil létrej6v6 forgés — kifelé rotatio alkalmaval a csont (végtag) egy Vélasztott el6 fekv6 pontja a kézépvo- nalt6l tavolodik, = befelé rotatio, amikor a fenti pont a kézép- vonal felé kizeledik. Az iziiletek osztalyozasa Amozgékony iziiletek mellett léteznek olyan iziile- tek is (pl. a keresztcsont-medence fziilet), melyekben mozgés az iziileti alkot6részek sajétosségai miatt nem johet létre (feszes éziiletek - amphiarthrosisok). A mozgékony iziiletek mozgdsa alapvetéen az izitleti végek alakjatél fiigg, de bizonyos mozgast az izilleti szalagok, csontos részek titkézése, lagyrészek ésszetorlédaisa, izmok fesziilése meggatol, illetve a mozgis terjedelmét korldtozza. Ezekre a tényezékre az egyes iziiletek targyaldsanal kitériink, 1. Egytengelyd fziiletek a) Csukl6iziilet (ginglymus) az az iziiletiféle- 6g, ahol az iziilet tengelye az izesiil6 cson- bfelé rotatio -kifelé rotation abducto-adduetio tok hossztengelyére megkizeliten harén- tul All. Erre az fzilleti tipusra jellemz6, hogy olyan oldalszalagai vannak, melyek a csuklészerti mozgast lehet6vé teszik, de a csontok tengelyeltérését megfesziilésiik- kel megakadalyozzdk (pl. ujjperc-tziile- tek). b) Forgéiziilet (articulatio trochoidea) esetén az iziilet mozgastengelye a csont hossztenge- lyével megkizelitéen egybeesik. Az iziileti fej henger vagy ktipalakti, melyek éziileten beliili mozgasa a csapagy mozgasdhoz ha- sonlithat6, 2. Kéttengelyd fziiletek a) Tojéstzitlet (articulatio ellipsoidea) olyan tojés- dad alakti éziiletifelszinnel ~ é ennek meg- felel6 izilleti drokkal - rendelkezik, melynek két egymdsra meréleges tengelye kériil tor- ténhet mozgés. b) Nyeregiziilet (articulatio sellaris) két egy- mésba ill6, nyereg alakti iziileti felszin al- kotja, melyek kézitt két, egymésra merd- leges stkban johet létre mozgés. 3. Harom vagy soktengelyd gémbiziilet (articu- latio sphaeroidea), Ezekben az {ziiletekben az {ziileti fej gimb alakti, és ennek megfeleléen az iziiletben szdmtalan tengely kériil tértén- het mozgés, de az iziileti mozgasok elemzése- kor csak a tér hérom, egymdsra merdleges {6 ikjaban trténé mozgasokat irjuk le, illetve a gyakorlatban is csak ezeket vizsgéljuk. Ennek kiilonleges formdja a didfzillet (enarthrosis sphaeroidea seu articulatio cotylica). Az iziiletek alkotésdban résztvev6 esontok szé- ma szerint megkiilnbéztetiink: ~ egyszerit iziiletet (articulatio symplex), esak két csont vesz részt alkotasdban, — dsszetett iziiletet (articulatio composita), me- lyet harom vagy tb csont alkot. springy 3334 Altalanos izomtan Az izitleti mozgasok mint aktiv mozgdsok a vaz~ izomzat kézremikédése révén valdsulnak meg, Ezért nevezziik az izomrendszert a mozgés activ szervrendszerének is. Az izomméikédést az ideg- rendszer iranyitja és hangolja dssze. A vazizomzat fejlédése Az Gsszelvények myotomjat alkot6 sejtek hosz- sztikass4, ors6 alaktiva valnak (myoblastok), és rész~ ben a gerinc felé dorsalis iranyba, részben ventralis irdnyba a somaticus mesoderma rétegébe vandorol- nak. Az 5. hétt6l a myoblastok mar kisebb dorsalis és nagyobb ventralis részre kiil6niiltek. A dorsalis rész- bOl a gerinc extensor izomaata fejl6dik, a ventralis rész késObb harom rétegre tagol6dik (részletesen lasd a térzs izmainal). A végtagok izomzata a vég- tagbimbokba a ventralis izomrészekb6l bevandorolt sejtekbdl fejlédik, Az izmok felépitése A harantcsikolt izomszivet egysége az izomrost, mely 10-50 jim vastagsagti és 1-2 mm-t6l tab em hosszuisdgti, egységes sejthdrtyéval (sarcolemma) hatarolt, tb sz4z sejtmagot tartalmaz6 henger ala- kti képz6dmény. A bels6 finomabb szerkezet alapjén kisebb functionalis és szerkezeti egységekre, szel- vényszerti részekre tagolhaték (sarcomerek). Az izomrostokban két specidlis alkotérészt talé- lunk: 1. az 6sszehtizédasra képes (contractilis) myo- ‘fibrillumokat, 2. a sarcoplasmds reticulumot, mely specidlisan differentialodott vacuolumrendszer, feltéte- lezhet6en a rost belsejében torténd ingertilet- vezetéssel, egyes myofibrillum-csoportok Ssszehtiz6dasénak coordinati6javal fligg éssze. A myofibrillumok elnendez6dése minden sarcome- ren beliil azonos. (Szerkezetet lasd az izomszivetnél.) Az izomrostok plasmaja és a benne lév6 myofib- rillumok szma, témege nem minden izomban, illet- ve izomrostban egyforma. A nagyszémi myofibri lumot tartalmaz6 gyors, erdteljes dsszehtizédésra képes (fehér izom), mig a viszonylag tobb plasmat és kevesebb myofibrillumot tartalmaz6 (vérds izom) inkabb ténusos mikidést Az izomzat szerkezeti és miikédési egysége az izom (musculus), melyen bell nagyszémi, megha- térozott irdnyban rendezett izomrost taldlhate. Az izomrostok kitegekbe rendezettek, kOzittiik k6t6- szdveti vz van, mely az izom feliiletén tométt ros tos k6tészéveti burokba (perimysiunt) megy at. A pe- rimysium hatérolja az izmot a kornyezetét6l, A csontvazizomzatot kb. 350 db izom alkotja, a teststily 35-40%-At adja. Vegyi szerkezete: 75%-a viz, 1%-a Sk, 20% fehérje-szerveséllomany Az izmok alak szerint lehetnek: ors6 (piirhuzamos rosti — unipennatus-bipennatus), pant, gyri, lemez alakuiak. (Utobbiak foleg a térzsin taldthatok.) Az izom részei Azizom két vége egymassal izesiil6 szomszédos, ritkabban tavolabbi csonton rigziil. Az izom eredése (origo) conventionalisan a trzs kézépvonalahoz ki- zelebb es6, végtagokon a proximalis, tapaddsa (in- sertio) a tavolabbi, distalis vége. Az eredése és tapa- dasa térténhet kézvetleniil az. izomrostokkal (htisos eredés, tapads) vagy in kézvetitésével (inas eredés, tapadés) (14. dbra). ‘Az izom huisos, izomrostokat tartalmazé részét izomhasnak (venter) nevezziik. A két, hérom vagy tébb résszel ered, de kézis szeket fejeknek (caput) hivjuk. Egyes izmok neve is be dsszeolvad6 ré- zom eredés izomhas tapadas 14, dbra. Az izom részeiizomrostok 15. dba, Tzom-in étmenet innen szérmazik (pl. m. biceps, triceps, quadriceps). Ha az izom hasat inas rész szakitja meg, akkor kéthasti (m. digastricus) izomr6l sz6lunk. A legtibb izom hasa fnba megy at. Az izomméi- kédés elemzésekor fontos jellemz6je az izomnak, hogy a teljes izomhosszbél az izomhasra, illetve az inas szakaszra mekkora rész esik (lésd az izommt- kédésnél). Az in az izom kétészéveti vaézdnak foly- tatésaként — beleértve az egyes izomrostokat hataro- 16 basalis hartyét is jn Iétre. Ez a szerkezet bizto- sitja, hogy az izomrostok ,ereje” dttevédhet az ina: kat felépit6 kollagén rostokra. Az in az izomhasnl rendszerint jéval vékonyabb, felszinét a perimysium folytatdsaként kotdszivetes réteg (peritendineum) bo- ritja. Az in kollagén rostjai a tapadésnal a csontallo- manyba behatolva régziilnek (Sharpey-féle rostok). Hasonl6 a helyzet az.tin. htisos izomeredés esctén is, itt sem az izomrost régziil kézvetleniil a csontallo- ményhoz, hanem a kit6sziveti vaz (15. dbra) inhiivelyek Inhiivelyek (vaginae tendineum) az inak megtireté- si, leszoritasi helyein taldlhatok, az inakat esGszeré- en burkoljak, és azok kinnyé ele: Kiilsé rétege rostos, bels6 synovialis hartyabél all6 rétege pedig tigy alkot kettézetet, hogy az egyik le- mez az.inra, a médsik pedig a kiils6 rostos tokhoz fek- szik (16. dbra). A synovialis réteg két lemeze kézitti tiregben sikamlés nedv biztositja az in kénnyti el- cstiszasat. A synovialis hdrtya teljesen zart tireget al- kot. Az in csontfel6li oldalat a synovialis réteg ket- t6zetében (mesotendineum) érik el a taplal6 erek. Izompolyak (fasciae) Az egyes izmok perimysiuma az izmok kézétti lazabb kétészéveti térbe megy At, ami az izmok egy- méshoz viszonyitott elmozduldsét teszi lehetdvé, egytittal eben futnak az izmokat ellat6 erek és ide- az inhiively rostos része --- synovialis réteg az inhiively Grege ~ mesotendineum ~ uljpercesont 16. abra, Az inhiively keresztmetszete gek. Az izmok a béralatti zsiros kétdsziveti rétegtl erés, lemezszerti rostos réteggel (fascia) vannak el- valasztva A végtagokon ez a fascia teljesen kérkéris és a végtagrész vazat alkot6 csont(ok)hoz kézvetleniil, vagy a mélybe bocsétott sévények (Septum) ttjén rogziil. Igy egy-egy izomesoportot hatarolé osteo- {fibrosus rekeszek jonnek létre (17. dbra). Egy rekesz- ben dltalaban hasonlé makédést izmok (izomcso- port) vannak. Néhany izomnak Gndllé fascia hiive- lye van (pl. m. sartorius). A fascidk rostjai egyes he- Iyeken —leggyakrabban az inak felett — témittebb el- rendez6déstiek, szalagszerti képz6dményeket alaki- tanak ki (retinaculum). sont 17. abra. Végtag-keresztmetszet séméja az osteofibrosus rekeszek feltiintetésével (A, B, C) Az izmok beidegzése A mozgés a kiilvildg ingereire adott reflexvélasz cegyik formaja. Az. izmok és a kézponti idegrendszer kézétt kétiranyti kapesolat van: az izmok az ideg- rendszer fel6l a mozgat6 idegeken keresztiil kapjak a_,mozgasparancsokat”, de az idegrendszer is kap informaci6kat az izmok fesziilési dllapotarél. Az iz- aspaBapiag yourzt zy36 Altalanos izomtan mok érz6 és mozgaté beidegzése megtartja a szelvé- nyezettséget (ennek ismerete bizonyos esetekben nagy fontossagii), de az egyszertiség kedvéért az iz- mok beidegzésének leirésakor csak a peripherids idegek nevét adjuk meg, A motoros egység a gerincveldben vagy az agy- térzsben lévé mozgatd idegsejtet és az dltala beideg- zett izomrostok dsszességét jelenti. A motoros egy- ség az izom makidési egysége is ilyen értelemben, mert a mozgaté idegsejt ingeriilete az dltala beideg- zett dsszes izomrost egyidejti contractiojat hozza lét- te. Az egyes izmokban a motoros egységhez tartoz6 izomrostok szdma valtoz6; a preciz, finom mozgaso- kat végz6 izmokban csupan néhény izomrost, dur- vabb mikédésti izmokban tibb sz4z izomrost. A kérdést més oldalr6l kézelitve meg azt latjuk, hogy egy izom izomrosttémege tabb tiz vagy szaz ideg- sejthez tartozik, tehat az ingeriileti Allapotban lévé idegsejtek szaménak fiiggvénye az, hogy az izom ésszes izomrostja vagy csak bizonyos része vest részt az izommikédésben. Igy van lehetéség arra, hogy az izommtikidés ,gazdasdgos” legyen, vagyis csak annyi izomrost energidja hasznalédjon el, ve- gyen részt a mGikédésben, amennyi a legyézend6 erével ardnyos. Az izmokban a féjdalomérz6 recep- torokon kiviil két specidlis receptor, az izomorsé és az inors6 helyezkedik el, melyek az izmok, inak aktua- lis fesziilési Allapotat érzékelik. Az izommiikédés biomechanikaja Az izomcontractio eredményeként Iétrejév6 moz~ sds, vagy pen egy iziilet ,réigzitése” a miikédésben résztvev6 izmok alaki és functionalis tulajdonsaga mellett més iziiletek, izmok aktualis helyzetétél, a legyézend6 er6 nagysdgatdl stb. fiigg, ezek kolesnha- az izomrost hossza az elmozdulds nagységa parhuzamos izom 18, dbra. Az izomrost megrividiilésekor térténé elmozdulds tdsaként realizl6dik. FbbGI a bonyolult rendszerb6l csupén néhany alapvet6 dsszefiiggést ragadunk ki Az izom functionalis hossza. Az izmok dltal lét- rehozott elmozdulés nagysdga az izom megrévidii- lésével arényos. Ebbél a szempontbél az izomhas hossza adja az izom aktiv hosszisagét és az in csak passziv tényez6. Az izomrostok eredeti (nyugalmi) hossztisaguk 40-50%-dval képesek megrévidiilni, tehat a hosszui, tabb cm hosszti izomrostok megré- vidiilése lényegesen nagyobb elmozdulést eredmé- nyez, mint a néhény mm hossztiaké, Az izmokban a rostok lefutésa, elrendezédése Iényegesen meghatérozza az izom megrovidiilését: a parhuzamos rostti izmokban a tényleges megré- vidiilés megegyezik az, izomrost megrévidiilésének nagysdgaval, mert az izomrostok irdnya az izom hossztengelyével parhuzamos, de a tollazott (uni- pennatus, bipennatus) szerkezetti izmokban a ros- tok az izom hossztengelyére ferdén futnak, ezért dsszehtizédasukbél csak a hossztengellyel parhuza- mos vektor nagységinak felel meg az elmozdulés (18. dra). Az izomer6é a mGkéd6 izomrostok szdmdval aranyos, mint ahogy azt a motoros egység lefrds4nl kifejtettiik. Kiilénbjz6 izmok maximalis (6ssz-) izom- ereje az izmot alkot6 izomrostok sz4manak is fiigg- vénye. Miutan az izomrostok vastagsdga egyenlének vehet6, az izomrostszm a rostokra merGleges izom- keresztmetszet nagysagaval aranyos, illetve azzal jel- lemezhet6. Az izmok ezen tin. élettani keresztmet- szete jelentésen valtozik az izomrostok elrendez6dé- se szerint. Visszatérve az eldbbi példara és azonos izomtimeget véve alapul, a pérhuzamos rostti izom, élettani keresztmetszete a legkisebb, és a bipennatu- sé pedig a legnagyobb (19. abra) Azizommunka az. er6 x tit szorzatb6l adédik. Ha az elmozdulds nagysaga Unipennatus izom| a | Ww YN VW ( 19. Sbra. ‘Az izmok életani keresztmetszete a hérom izomtfpus munkajét hasonlitjuk 6ssze, ak- kor megkézelitéen azonos eredményt kapunk, vagyis mig a parhuzamos rostit izom hosszti titon, nagy kitérést eredményez6, de kisebb erejéi miiké: dést végez, addig a pennatus izmok viszonylag ki elmozdulasra, de nagyerejti mtikdésre alkalmasak, Tehat a vazizomzat egyes izmainak eltéré szerkeze- te az izom altal végzett tevékenységre enged kovet- keztetni. Az izomer6 lényeges jellemz6je, hogy nagysdga az izomrost aktudlis hosszatél fiigg6en valtozik (20. dbra). y izomhossz omer 20. ébra. Az izom hossza és ereje kézti dsszefiiggés Az izomhatés irdnya az izom helyzetének (ere- dés-tapadas) és az iziilet mozgastengelye(k) viszo- nyabél adédik. Az izom altal produkalt mozgasi- rény kénnyen megértheté azoknél az izmoknal, amelyek egy iziiletet hidalnak st, de a két vagy tobb iziilet felett dthaladé izmok esetén mér részletes vizsgélatot igényel. Ilyen esetben a szomszédos {ziti letek pillanatnyi helyzetének donté hatésa van az izomhatés helyére és iranyéra. Pl. az egyik athidalt iziilet ,rogzitettsége” esetén a teljes hatés a masik iziileten realizalédik. Hasonl6an egyszertibb a hely- zet az egytengelyii fziileteknél, szemben példaul a szabad iziiletekkel, ahol egy izomnak tobbirényti hatasaval kell sz4molni. Fentick miatt a részletes izomtanban az egyes izmoknal csak a f6 vagy el- sédleges hatast adjuk meg, mig. az. izomhatésok kombindlédésara a mozgaselemzéseknél utalunk. Az izom hatékonysdga az. iziilet kiilénbéz6 helyze- ‘ben valtozhat, mert az erévektorok irdnya és nagy- sdga megvaltozik. Pl. a m. deltoideus hats6 részének rostjai a valliziilet abductidjéban csak 45°-on til vesznek részt, addig éppen ellenkezdleg, kézelit6 hatésuk van. Az izommiikédés eredményeként vagy mozgas vagy az iziilet fixdldsa, rogzitése jon létre Egy iziilet bizonyos iranyti mozgasdban részt- vev6 izmokat agonista (synergeta) izmoknak ni ziik. Mint mar fentebb emiitettiik, az, agonista izmok hatékonysaga, ereje nem azonos ériékti az iziilet mozgasa szempontjébél. Részben a mozgaspalya kiilnbéz6 szakaszn hatnak, részben mas tényezk is meghatérozzék részesedésiiket a mozgasban Ilyen értelemben beszéliink fé vagy elsddleges moz- gaté izmokrél és segité izmokrol. Az iziilethez kizeli, illetve tévoli tapadés Kényege- sen meghatérozza az izmok hatését. ,Spurt” izom- nak nevezziik azt az izmot, amely a mozgésiv (pé- lya) mentén gyorsuldst produkél (pl. kényékiziilet flexidjakor a m. brachialis és a m. biceps brachii). Ez- zel szemben a ,Shunt” izom hatédsa foleg gyors moz~ gas alatt érvényesiil, amikor a mozg6 csont hossz- tengelye mentén centripetalis erét fejt ki. Ilyen hata- sa van a kénydkiziilet flexidja sorén am. brachiora- dialisnak (21. dbra) Az iziiletben egy mozgasplyan ellentétes ird- nyt, ,oda-vissza” mozgas tirténik. Az ellentétes irényba mozgaté izmokat antagonista izmoknak nevezziik. Megkiilnbiztetiink flexor-extensor, abductor-ad- ductor, kifelé-befelé rotdlé izmokat. Az ilyen besorolés nem minden esetben jelenti az. izmok miikidés sze- rinti szigord elkiilonitését, mert mint ahogy a részle- tes izomtanban majd létni fogjuk, egy mozgas vo- natkozAsaban antagonista izmok, més stkban Iétre- jvé mozgasban agonistaként mikédhetnek. Neutralisalé izom egy médsik izom nem kivana- tos hatasét, mozgaskomponensét aktiv mékédése | 21. dbra, 37 —— EEEAltalénos izomtan 'vén ellenstilyozza, segiti a tiszta mozgas létrejot- tét. Pl. a m. quadratus plantae korrigélja am. flexor digitorum longus ferde hiizasat Lényeges a7. izmok iziiletet rigzitd, tarts hatdsa a mozgasok megvalésitéséban. Ezen miikédés te- remti meg szimos mozgés feltételét, ezért a stabi zal6 hatas hidnya, kiesése csdkkenti az izomhatdst, illetve lehetetlenné teszi mozgasok megvaldsitasat. Az izmok leggyakrabban ,,z4rt kinetikus line- ban” miikédnek, azaz mas izmok egyidejti miikidé- se mellett fojtik ki hatésukat. Izolalt mozgasok, to- vabba iziileti régzitést_.nem igénylé mozgasok” nyilt kinetikus léncban valésulnak meg. Ut6bbi esetben a beidegzésben a reciprok innervatio érvé- nyesiil, vagyis a méikéd6 izommal antagonista iz- mok ellazulnak. A ,,zart linc” mfikédés idegi sza- bélyozésa j6val bonyolultabb idegrendszeritevé- kenység mellett torténik. Az izommiikidés kiils6 feltételeit6! fiiggéen: 1. a mGkéd6 izom megrividiilhet (isotonias contractio), 2. ha a két végpontja régzitett, megrévidiilni nem tud, de a fesziilése névekszik (isomet- rids contractio), 3. nytijtas kizben megfesziil Az izom ezen allapotai egy mozgas soran is, an- nak egyes fazisaiként Iétrejohetnek. Izotonias contractio esetén iziileti elmozdulds jn Iétre, ami kétféle lehet: = concentricus, illetve — excentricus. Izotonids koncentrikus aktivitdsnél az. izom megrévidill, az eredés és tapadas kizeledik egymas- hoz. Ez kétféleképpen torténhet: — koncentrikus egyenes: ha a tapadas kizeledik az eredéshez, koncentrikus forditott, amikor az eredés kézele- dik a tapadashoz. Excentrikus aktivitasrél akkor beszéliink, ha az eredés és tapadés tavolodik egyméstol, de a mii- k6d6 izom kontrolldltan nyiilik, a mozgast fékezi. Erre a nytilasra kiilsé eré készteti a mtikidé izmot (pl. a gravitatios er6 ellen hat). Ujabban az excentri- cus aktivitésnal is megkiilénbéztetnek egyenes, il- letve forditott aktivitast. A testhelyzet fenntartéséban lényeges szerepe van az izmok ténusdnak. Fz alatt azt értjiik, hogy bizonyos Allapotokt6l eltekintve (eszméletvesztés, alvas egyes fazisaiban) az éppen nem miikid iz- mok sem petyhiidtek, hanem meghatérozott fe- sziilési dllapotban vannak. Az izomténus fenntarta- sa, szabdlyozasa és elosztdsa az idegrendszer bonyo- ult szabalyoz6 mechanizmuséhoz kétott (lasd élet- tan). Ujabb vizsgalatok szerint azonban alland6 t nusr6l nem beszélhetiink, mert az egyes izmokban a test, a végtag helyzetétdl fiiggéen hosszabb-rov debb ideig.,clektromos csend” van, vagyis semmi lyen izomaktivitss nem észlelhet6. Az izmok ezen teljes nyugalmi dllapota, pihenése az izommunka gazdasagoss4ga szempontjabol Iényeges. Az izom- éikidés tovabbi lényeges szempontjait (energiavi- szonyok, izomcontractio jellemzése, izomfaradas stb.) az élettan ismerteti Az izmoknak, pontosabban az izomszévetnek valédi regeneratiés képessége nincs, az elpusztult izomrostok helyett jak nem képz6dnek. Lényeges viszont az izomrost témegének valtozsa, mely fo- kozott igénybevételhez vastagsaganak ndvekedés vel (aktivitdsi hypertrophia), aktivités hiényaban pe- dig csikkenésével (inaktivitasi atrophia) reagalCsontvazrendszer — systema skeleti A csontvazrendszer a csontokbil, a csontok jéru- Iékos alkotdrészeibGl és a csontok dsszekittetéseibél ail Az emberi test vazat alkot6 csontokat és iziilete- ket négy csoportba osztjuk: 1, torzs csontjai é fillet, 2. koponya csontjai és dsszekiittetései, 3. felsd végtag csontjai és izilletei, 4. als6 végtag csontjai és fzilletei A térzs csontjaihoz tartoznak: a csigolyak (vertebra), a bordak (costa), a szegycsont (sternum), A tirzs csontjainak dsszekittetései: minden fajta dsszekéttetés megtalélhaté a gerincen: szalagos, porcos, csontos és iztiletes. A bordak iziilettel kapesolédnak a csigoly (art. costovertebralis) 2. A koponydinak 2 {6 része van: ikhoz ~ agykoponya (cranium cerebrale), vazat: 7 db csont alkotja, ~ arckoponya (cranium viscerale), vazat 15 db sont alkotja A koponya csontjai varratokkal (sutura) kapeso- Iédnak egymashoz, kivétel az Allkapocs, mely a ha- lantékesonttal fziiletet alkot (art. temporomandibu- laris), 6s a nyelvesont (os hyoideum), amelynek csak szalagos dsszekittetése van a koponyaval. 3. A fels6 végtagon (extremitas superior) megkii- linbéztetiink: - villévet — szabad fels6 végtagot, melynek részei: = kar (brachium), = alkar (antebrachium), = kéz (manus), melynek 3 része van: = kézté (carpus), ~ kézkézép (metacarpus), —_ ujak (digiti manus), A villdo esontjai a = kulesesont (clavicula), lapocka (scapula). A vallévhéz 2 iziilet tartozik: = art, sternoclavicularis, = art. acromioclavicularis. A kar vazat a karcsont (humerus), az alkerét 2 csont: = a singesont (ulna) és Akéz vazit a — kézt6esontok: 8 db (ossa carpi), — kézkézépesontok: 5 db (ossa metacarpalia), = az ujjperccsontok: 14 db (phalanx) alkotjék. szabad fels6 végtag iziiletei: = a villiziilet (art, humeri), — kénydkiziilet (art. cubiti), = csukléiziilet (art. radiocarpea et intercarpea), ~ a kéz fziiletei: — art. carpometacarpea: CM art. metacarpophalangea: MP, art, interphalangea proximalis: PIP, art interphalangea distalis: DIP. 4. Az alsé végtagon (extremitas inferior) megkti- lénbéztetiink: — medencedvet és — szabad als6 végtagot, amelynek részei: — comb (femur), = labszér (crus), ~ lab (pes), melynek 3 része van: = labt6 (tarsus), 39 = labkizép (metatarsus), ~_ ujjak (digiti pedis). A medencedv csontjai a: — keresztcsont (sacrum) és a = 2db medencecsont (0s coxae). Ezek harom helyen kapesolédnak egymashoz: — akereszt-csipécsonti iziilettel (art. sacroiliaca), = szemérem ,iziilet’-tel (symphysis). A comb vazét a combcsont (femur) a labszirét 2 csont alkotja: a sipesont (tibia) é a — szarkapocs (fibula) A térdiziilet részeként mint inesont a térdkalacs (patella) is itt talathat.40 Csontvazrendszer ~ Systema skeleti A lth labtdcsontok: 7 db (ossa tarsi), labkéz6pesontok: 5 db (ossa metatarsalia), — ujjpercesontok: 14 db (phalanxok) alkotjak. azat a Aszabad alsé végtag iziiletei: csip@iziilet (art. coxae), térdiziilet (art. genus), labszarcsontok kézétti dsszeksttetések (art, ill. syndesmosis tibiofibularis), bokaiziilet v. fels6 ugréiziilet (art. talocrura- lis), a lab iziiletei ~ art. talotarsalis, — Chopart iziileti vonal (art. tarsi transversa), — Lisfranc iziileti vonal (art. tarsometatarsea), — art metatarsophalangea, ~ art. interphalangea prox. et dist. k i| Izomrendszer — systema musculorum Az izmokat két szempont szerint lehet csoporto- sitani: 1, téjanatémiai szempontbél, amikor az izmok elhelyezkedését (localisatigjét) tartjuk szem lott, 2. miikédés szerint, amikor az izmokat aszerint csoportositjuk, hogy melyik iziiletre hatnak, illetve az.iziilet milyen irénya mozgatésdban vesznek részt. Mindkét szempont fontos és esetenként eldnyés. Amikor az emberi testen kivénunk téjékoz6dni, ak- kor az izmok elhelyezkedésének pontos ismerete van segitségiinkre, viszont ha az aktiv iziileti moz- gast vizsgaljuk, akkor elsésorban az abban részt- vevé izmokat kell ismerni, hogy a normiéllis vagy k6- ros mozgdsokat helyesen tudjuk értelmezni. Itt az izmok testrészek szerinti elhelyezkedését, localisatio szerinti felosztasat ismertetjik. Az iz~ mok pontos lefutasat (eredés, tapadés, beidegzés), mtikédés szerinti felosztasat az egyes testrészek - iziiletek mozgésénak lefrsénél, annak az izomakti- vités szempontjab6l val6 elemzésével részletezziik Az izmok testtajékok — io — szerinti felosztasa localisa Az izomrendszert t nagy csoportra (és azon be- liil alesoportokra) osztjuk Fejizmok (musculi capitis), Nyakizmok (musculi colli), ‘Térzsizmok (musculi trunci), a) mellizmok (musculi thoracis), b) hétizmok (musculi dorsi), ©) hasizmok (musculi abdominis).. 4, Fels végtag izmai (musculi extremitatis su- perioris), Als6 végtag izmai (musculi extremitatis infe- rioris) 1. A fej izmok két nagy csoportba oszthatok: mimikai izmok: = fejtetsizmok, —_ szem kériili izmok, = or kériili izmok, — s2aj k6rili izmok, — fil kériili izmok. ~ rigéizmok: =m. masseter (rag6izom), m. temporalis (halantékizom), = m. pterygoideus internus (bels6 répizom), im. pterygoideus externus (Kiils6 répizom) 2. A nyakizmok hérom csoportban helyezked- nek el: ~ feliiletes nyakizmok: ~ platysma (bérizom), — m. sternocleidomastoideus (fejbiccent6 izom), = nyelvesonti izmo a) nyelvesont feletti izmok: (mm. suprahyoi- dei), b) nyelvesont alatti izmok: (mm. infrahyoidei), — mély nyakizmok: = eliils6 csoport ~ m.longus colli, — m. longus capitis, = m. rectus capitis anterior, = oldals6 esoport: — m. scalenus anterior, — m. scalenus medi m. scalenus posterior, hats6 csoport v. tarkéizmok: 41 — m. obliquus capitis sup. et. inf., — m.rectus capitis posterior major et. minor, =m. rectus capitis lateralis, ~ az axialis trzsizmok nyaki részei. 3/a. Mellizmok ~ amellkas sajét izmai: — m. intercostalis externus (kiils6 bordakéz- tiizom), — m. intercostalis internus (bels6 bordakézti izom), ~ diaphragma (rekeszizom), —_ thoraco ~ humeralis izmok (a fels6 végtaghoz futnak): = m. pectoralis major (nagy mellizom), = m. pectoralis minor (kis mellizom), =m, subclavius (kulescsont alatti izom), — m. serratus anterior (eliils6 ftirészizom).eee nee ee 42 stema musculorum ; 3 8 5 3/b. A hétizmokat két csoportra osztjuk: feliiletes hatizmok: — m. trapezius (csuklyds izom), — m.latissimus dorsi (széles hatizom), = m. rhomboideus major (nagy rombusz izom), = m.rhomboideus minor (kis rombusz izom), =m. levator scapulae (lapockaemelé izom), hats6 ~ m, serratus posterior superior | Fe — m. serratus posterior inferior izmok — m. splenius (lapos, szij alakii izom) a nyak- ra, Sot a fejre is felterjed (cervicis, capitis), ‘mély hatizmok —axialis torzsizmok: felterjed- nek a nyakra és fejre is: — m.erector spinae: — m. iliocostalis, ~ m. longissimus, =m spinalis, = m. transverzospinalis: = m.semispinalis, - m.multifidus, mm. rotatores, mm. interspinales, ~ mm. intertransversarii. 3/c. Hasizmok, a hasfalat alkot6 lapos izmok: = m rectus abdominis (egyenes hasizom), — m. obliquus externus abdominis (kiilsé ferde hasizom), = m obliquus internus abdominis (bels6 fer- de hasizom), — m.transversus abdominis (harént hasizom), — m. quadratus lumborum (négyszégletes agyéki izom). 4. A fels6 végtag izmai A fels6 végtagon Iév6 izmok 4 csoportot alkotnak: 1. vallév izmai, 2. felkar izmai, 3. alkar izmai, 4. kézizmok. A vallév izmai a lapockétél hiizédnak a hu- merushoz: = m. deltoideus (deltaizom), = m.supraspinatus (lapockatévis feletti izom), m. infraspinatus (lapockatévis alatti izom), m. teres major (nagy gorgeteg izom), = m. teres minor (kis gdrgeteg izom), m, subscapularis (lapocka alatti izom). Felkar izmai ~ eliils6 flexor és hétuls6 exten- sor csoportot alkotnak: a) Flexorok: =m. biceps brachii (kétfejéi karizom), =m. brachialis (karizom), = m. coracobrachialis (hollécs6r karizom), b) Extensorok: = m. triceps brachii (héromfejti karizom), (kampéizom) m. ancone Az alkar izmai: mediovolaris flexor és late- rodorsalis extensor csoportban helyezkednek el. Mindkét esoportba szémos izom tartozik, {gy feliiletes és mély csoportba oszthatok: a) Feliiletes flexorok: = m. pronator teres (kerek pronalé izom), m. palmaris longus (hosszti tenyér- izom), — m. flexor digitorum superficialis (felii- letes ujjhajlit6 izom), m. flexor carpi ulnaris (ulnaris kézt6- hajlits izom), b) Mély flexorok: — m. flexor digitorum profundus (mély uijhajlité izom), =m, flexor pollicis velykuijhajlité izom), — m. pronator quadratus (négyszégletes pronalé izom), ©) Feliiletes extensorok: =m. brachioradialis, — m. extensor carpi radialis longus (ra- dialis hosszti kézt6feszit6 izom), m. extensor carpi radialis brevis (radia- lis rivid kézt6feszit6 izom), m. extensor digitorum (uijfeszit6 izom), m. extensor digiti minimi (kisujjfeszit6 izom), m. extensor carpi ulnaris (ulnaris kéz~ t6feszit6 izom) — Mély extensorok: m. supinator (supinalé izom), — m. abductor pollicis longus (hosszi hiivelyktavolit6 izom), = m. extensor pollicis brevis (révid hii- velykfeszit6 izom), m. extensor pollicis longus (hosszti hil- velykfeszité izom), =m. extensor indicis (mutatéuj-feszit6 izom), longus (hossztt hii- = A kéz izmai 3 csoportba rendezédnek a te- nyéren (a kézhaton ninesenek izmok) a) Thenarizmok (a hiivelykparnat alkotjak): — m. abductor pollicis brevis (rovid hii- velyktavolits izom), —_ m. opponens pollicis (hiivelyk oppona- 16 izom), — m. flexor pollicis brevis (révid hiivelyk hajlité izom), — m. adductor pollicis (hiivelykkézelit6 izom). b) Hypothenar izmok (a kisujji parnat alkot- jak)a ) — m. palmaris brevis (révid tenyéri izom), ~ m. abductor digiti minimi (kiswjtavoli- t6 izom), — m flexor digiti minimi (kisuijhajlité izom), —_ m. opponens digiti minimi (kisujjoppo- nalé izom). ©) Mesothenar izmok (a tenyéren, illetve a metacarpus csontok kéziitt helyezkednek el) — mm, lumbricales (4 db) (gilisztaizmok), — mm. interossei volares (3 db) (tenyéri csontkizti izmok), — mm. interossei dorsales (4 db) (kézhati csontkézti izmok) 5. Als6 végtag izmai Azals6 végtag izmai négy csoportra oszlanak: 1. esipéizmok, 2. combizmok, 3. labszarizmok, labizmok. A csipSizmok a csipéiziiletet mozgatjak. Fel- osztjuk 6ket: a) Bels6 estpéizmok: = m.iliacus (csipéizom), = m. psoas major (nagy horpaszizom, a kett6 egyiitt: m. iliopsoas), =m. psoas minor (kis horpaszizom). — Kiils6 estpéizmok = m. gluteus maximus (nagy farizom), = m. gluteus medius (kézéps6 farizom), ~ m. gluteus minimus (kis farizom), =m, tensor fasciae latae (széles combp6- lyafeszité izom), - m piriformis (kérteképd izom), - m. obturator externus et internus, = mm. gemelli superior et inferior (iker- izmok), m, quadratus femoris (négyszdgii comb- izom). = Acombizmok teljesen kériilélelik a femurt és harom jl elkiiléniil6 csoportra oszthatok: a) Flexorok (hajlit6k) hatul helyezkednek el =m, semitendinosus (félinas izom), = m.semimembranosus (félhartyas izom), = m. biceps femoris (kétfejti combizom), b) Extensorok (feszit6k) eldl talathatok: = m.sartorius (szabéizom), = m. quadriceps femoris (négyfejti comb- izom). ©) Adductorok (kizelit6k) a medialis oldalon vannak: m. pectineus (fésttizom), = m, adductor longus (hosszti combké- zelit6 izom), m. adductor brevis (révid combkéze- Iit6 izom), — m. adductor magnus (nagy combkiz t6 izom), ~ m_ gracilis (karesti izom). —_ A labszérizmok harom csoportban helyez- kednek el: a) Flexorok (hajlit6k) hatul vannak, ez a leg- témegesebb és két réteget ~ feltiletes és mély réteget ~ alkotnak Feliiletes flexorok: — m. triceps surae (hdromfejti lébikra izom), —_ m. plantaris (talpizom). Mély flexorok: — m flexor digitorum longus (hosszti ujjhajlits izom), — m. tibialis posterior (hats6 sipesonti izom), — m. flexor hallucis longus (hosszxi Sreguijhajlits izom), — m. popliteus (térdalji izom). b)_Extensorok (feszit6k) el61 talathatok a lab- sziron — m tibialis anterior (eliils6 sfpesonti izom), — m. extensor hallucis longus (hosszti dreguijfeszité izom), — m. extensor digitorum longus (hosszti ujjfeszit6 izom), ©) Peroneusok (szétkapcsi izmok) a fibula mentén helyezkednek el — m. peroneus longus (hosszii sz4rkapesi izom), =m. peroneus brevis (rivid szarkapesi izom). = A lab izmai a labhaton, illetve a talpon talél- haték: a) Lébhati izmok: — m. extensor hallucis brevis (révid dreg- ujjfeszit6 izom), ~ m. extensor digitorum brevis (révid ujjfeszit6 izom). b) Talpizmok: a kézhez hasonléan 3 csopor- tot alkotnak: thenar-hypothenar-mesothe- nar izmok. — Thenar izmok ~ eminentia medialis — m, abductor hallucis (éreguijtavolité izom), ~ m. flexor hallucis brevis (révid dregujj- hajlit6 izom), — m. adductor hallucis (Greguijkizelit6 izom). ~ Hypothenar izmok — eminentia lateral — m. abductor digiti minimi (kisujjtévol 6 izom), g 5 4344 Izomrendszer ~ Systema musculorum =m, flexor digiti minimi (kisujj hajlité- izom), m. opponens digiti minimi (kisujji op- ponens), = Mesothenar izmok — eminentia intermedia: — m. flexor digitorum brevis (révid uj hajlits izom), m. quadratus plantae (négyszégletes talpizom), mm, lumbricales (gilisztaizmok, 4 db), mm, interossei plantares (talpi csont- kézi izmok, 3 db), mm. interossei dorsales (labhati csont- kézi izmok, 4 db).ee es ae at A térzs vazrendszere és izmai A trzs (truncus) egységes vazét a gerinc (columna vertebralis) alkotja. A tirzs harom részre tagol6dik — mellkas (thorax), — has (abdomen), — medence (pelvis). Mindharom rész iireges: — melliireg (cavum thoracis), ~ hastireg (cavum abdominis), ~ medencetireg (cavum pelvis). A tirzs részeinek falszerkezete eltér6: a mellkas- fal csontos-porcos és részben izmos, a hasfalat leg- nagyobb részben izmok alkotjék, mig a medence zart, kérkérds, gytirtiszerd csontos fallal rendelke- zik. A medence alkotéséban részivev6 vazelemek legnagyobb része rendszertani szempontbél az als6 végtaghoz tartozik (medencedv) Gerinc (rachis) A térzs hats6 oldalan, a test kézépvonalaban hui- 26d6 hosszanti csigolyaoszlop (columna vertebralis), mely a nyak vazét is alkotja. Fels6 végéhez a kopo- nya illeszkedik, hati szakaszéhoz a bordak kapeso- I6dnak, als6 szakasza a medencecsontokkal az. als6 végtag csontos dvét alkotja. 33-35 csigolyab6l (ver- tebra) épiil fel, melyek egymassal folytonos dssze- Kéttetések (pore, szalag) és iziiletek révén kapeso- I6dnak. ( sclerotom, U myo f | k | rT jernctite 22. dbra. o Csigolyatelepek kialakulasa a A gerinc fejlédése ‘Az éscsigolyak (somitak) sclerotomjénak sejtjei a gerinchtir és a vel6es6 kéré vandorolnak, és az emb- ryo axialis mesenchyméjét képezik. A hatrafelé v. doris sejtek a vel6es6 zardasat kévetden a kizépvo- nalban taldlkoznak (ivzér6das), és igy jin létre a ve I6cs6 koriili zart vaztelep. Az axialis mesenchyma az, ésszelvények teriiletén tmitt, kézéttiik pedig laza szerkezetti. A sclerotomokat alkoté sejtek még eben a mesenchymalis stédiumban dtrendezédnek. A sclerotomok harantul felezédnek, és a szomszédos Gscsigolyak cranialis és caudalis felei ~ a kézti lazabb résszel egyiitt -a csigolyak telepét alakitjak ki (22. ab- ra). Tehat az. 6sszelvények nem felelnek meg a csigo- lyaknak, mint testszelvényeknek, hanem minden szelvény két szomszédos csigolya képzésében vesz, részt. Ennek az dtrendezddésnek megfelelGen a somi- ta myotomjéb6l differencidlédott izmok eredése és ta~ padasa két szomszédos csigolyara keriil, tehat miki désiik most mar mozgast eredményezhet. Az dtren- dez6dés kévetkeztében az Osszelvény artérigja és ide- ge intersegmentalis lefutasti lesz (n. intercostals). A porcszivet megielenése utén a gerinc olyan egységes porcoszlop, amelyben a csigolyatelepek he: lye mégis j6l kivehet6. A csigolyatelepekben megin- dulé csontosodas a csigolyatestek teriiletén csontos részeket alakit ki, melyek kézitt a porcos folytonos Ssszekdttetés (discus intervertebralis) kezdett6l fogva megvan, és meg is marad. A chorda dorsalis marad- pénya csak a discus intervertebralisok Alloményé- ban marad meg (nucleus pulposus). A porclemezek -- esigolyatelep *csigolyakézti porckorong46 A tirzs vazrendszere és izmai szintjében a csigolyaivek kézitt kotdszdvetes folyto- nos dsszekittetés alakul ki (ligamentum flaoum). Minden csigolyaban hdrom elsdleges csontoso- dasi mag jelenik meg; egy a csigolyatestben, kett6 pedig az ivben kétoldalt. A 10. év korill a csigolya~ test fels6 és als6 peremén gytiriszerti apophysealis, csontosodés indul meg. A keresztesonti és a farki csi- golydk Ssszecsontosodva egységes csontokat (ke- resztesont, farokesont) hoznak létre. A csigolyak felépitése A 33-35 csigolyab6l csupan a fels6 24 a valédi csigolya, mert az als6k nagymértékben médosultak. A csigolyakon eliils6 korong alakti testet (corpus ver- tebrae) és ennek hats6 felszinér6l kétoldalt ered6 ivet (arcus vertebrae) lehet megkiilonbéztetni (pediculus arcus vertebrae, lamina arcus vertebrae). Az iv és a test hats6 felszine a csigolyalyukat (foramen vertebrale) hatarolja. A csigolyaivrdl oldalra és kissé hatrafelé erednek a harantnytilvanyok (processus transversus), felfelé és lefelé mindkét oldalon az iziileti nytilva- nyok (processus articularis sup. et inf). Az ivek eredé- sének fels6 és als6 részén egy-egy bevagés van (inci sura vertebralis superior et inferior), melyek a csigolya- kéati lyukat (foramen intervertebrale) hataroljak (23. 24. dbra). Hats6 nydilvnyuk a tivisnytilvany (proc sus spinosus). Acsigolyakat elfoglalt helyzetiik alapjan a kévet- kez6 csoportokra osztjuk: 7 nyakesigolya (vertebrae cervicales), 12 hatesigolya (vertebrae thoracales), 5 dgyékcsigolya (vertebrae lumbales), 5 keresztcsonti csigolya (vertebrae sacrales), me- lyek a keresztesontta (os sacrum) esontosodnak dssze, 46 csikevényes farokesigolya (vertebrae coccy- ‘geae), melyek a farkesonttd (os coccygis) csonto- sodnak dssze Az egyes szakaszokon a csigolyak sajétos alaki tulajdonsagokkal rendelkeznek, melyek a kévetke- 26k: Acsigolyatestek a nyaki szakaszon a legkisebbek és a keresztcsont irdnyaba fokozatosan nagyobbod- nak, magasséguk és egymdsfelé tekint6 ,,terhelési” felsziniik nagysaga is névekszik. A hardntnytilvdnyokhoz a hati szakaszon a bor- dak iziiletekkel kapesolédnak, a nyaki és az agyéki szakaszon csupan ezek csbkevényei talalhaték meg. A nyakesigolyak haréntnytilvényéhoz a bordacsi- kevény hozzacsontosodott, és azzal lyukat (foramen transversarium) fognak kézre. Ezekben halad felfelé 23,, 24. dba. Hatesigolya felitrét és oldalrét 23. bra 1 = corpus vertebrae, 2 = arcus vertebrae, 3 vertebrale, 4 = processus transversus, 5 = processus spinosus, 6 = pediculus arcus vertebrae, 7 = lamina arcus vertebrae 24, aba 1 = corpus vertebrae, 2 = processus articularis superior, 3 = processus articularis inferior, 4 = processus spinosus, : incisura vertebralis superior, 6 = incisura vertebralis inferior az arteria vertebralis. A lumbalis csigolyékon az iga- zi harantnytilvanyok csdkevényesek, viszont a jél fejlett harantirényt nytilvanyaik a bordacsékevé- nyek (processus costariuis). A keresztesont oldalsé ré- szeinek alkotsdban is résztvesznek a bordacsbkevé- nyek. A tévisnytilvdnyok a nyakcsigolyakon rovidek, feeskefark alaktiak, csupén a 7. hosszabb, ez mar jél tapinthaté (vertebra prominens). A hati szakaszon a tavisnyiilvényok zsindelyszertien fedik egymédst, mig a lumbalis csigolyak széles, bardszerti nytilvé- nyai csaknem vizszintes helyzettiek, kézéttiik t szalagokkal és két6szvettel kit6lttt rések vannak (lumbalpunctio). Az iziileti nytilvanyok helyzetével az. iziiletekténgyaldsakor, az 1. és 2. nyakesigolyaval (atlas, axis) a fejiziileteknél foglalkozunk. A keresztesont (0s sacrum) enyhén gérbiilt 4s6 alakti csont, rajta az dsszecsontosodott csigolyak szerkezete ismerhet6 fel. Eliils6, enyhén homort fel- szine (facies pelvina) a medence hats6 falat alkotja, hats6 felszine dudoros, egyenetlen (cista sacralis me- dia, intermedia, lateralis). Mindkét felszinén, jobb és bal oldalon symmetricusan 4-4 lyukat Iétunk (fora- ‘mina sacralia anteriora et posteriora). Ezeken keresztiil az idegek Iépnek ki a keresztcsont csatorndjabol. A keresztcsont fels6 része tmegesebb (basis ossis sacri), az als6 pedig elkeskenyed6 (apex ossis sacri). A basis cleje az dtédik agyékcsigolya testének eliils6 felsz nével a medence felé beemelked6 domborulatot (promontorium) alkot. Oldalsé részeinek (partes late- rales) medencecsont felé néz6 felszinein lapos fzfel- in (facies auricularis), emdgitt érdes teriilet (tubero- sitas sacralis) talalhato, A farkesont (0s coccygis) szabalytalan, csdk nyes csigolyakbol dll, a keresztcsonttal izesiil A gerinc 6sszekéttetései A csigolyak folytonos dsszekittetésekkel és izii- letekkel kapesolédnak egyméshoz, Folytonos dsszekittetések: 1. Csigolya kéz6tti porckorongok (discus inter- vertebralisok) Acsigolyatestek kézétt elhelyezked6, tb mill méter vastag kollagén rostos porclemezek. A h szakaszon a legvékonyabb és az Agyéki csigolyak kéz6tt a legvastagabb. A csigolyatestekhez szorosan rogziil. Nagyobb, kiils6 gydrdszerti része épiil fel csak kollagén rostos porchél (anulus fibrosus), bel- sejében a gerinchtir maradvanya (nucleus pulposus) talalhat6. A kollagén rostok spiralis lefutdsti gytird- ket alkotnak, 2. Szalagos dsszekéttetések ) Acsigolyatestek szalagai hosszanti lefutastiak, a koponyaalaptél a keresztcsontig htizédnak. A cs golyatestek eliils6 felszinén huzédik a ligamentum longitudinale anterius, hats6, gerinccsatorna fel6li fel- szinén a ligamentum longitudinale posterius. b) Ligamentum flavum. Sok elasticus rostot tartal- maz6 kétdszévetes lemezek. A csigolyaiveket kotik 6ssze, eziltal a gerincesatorna lezarasdban vesznek részt. c) Aszomszédos csigolyak tévis-, illetve harant- nytilvanyai kézitt gyengébb és erdsebb dsszekits szalagok vannak. Jelentésebb a tévisnytilvanyok ké- zotti ligg. interspinalia és a csticsukon végightz6d6 lig, longitudinale ant. lig. supraspinale ig. iterspinate ig. flavum lig. longitudinale post. az iv keresctmetszele 25. abra. Gerinc oldalrdl és hatulr6l (iv eltévolitva alul) ligamentum supraspinale, Utbbi a nyakon széles izomelvalaszt6 sévénnyé szélesedik (ligamentum nu- chae) (25. dbra). Csigolyak k6zétti iztiletek Minden két szomszédos csigolya kézitt két-két iziilet van. Az iziileti nytilvanyok izfelszine a nya é a hati szakaszon lapos, az agyéki csigolyékon enyhén dombori, illetve homorti. Az iziileti felszi- nek helyzete a mozgasok irdnyat jelentdsen befolyé- solja, A nyaki szakaszon csaknem vizszintes helyze- tick, a hati szakaszon frontalis Allastiak, az agyéki szakaszon pedig.sagittalis sikban vannak. ‘A gerincesatorna (canalis vertebralis) a koponya- alapon lév6 foramen occipitale magnumt6l a sacrum, végéig, tarts csatorna, melynek falat el6l a csigolya- testek és a csigolya kézétti porckorongok, oldalrdl és hatulrl a csigolyaivek és a kézittiik kifesziil6 liga- mentum flavumok képezi. Benne helyezkedik el a gerincvelé. A csatorna oldalfelé a foramen interver- tebraléknal nyitott. A foramen intervertebralét eldl- réla két szomszédos csigolyatest hats6 része és a ké- zottiik 1év6 porckorong, feliilr6| és alulrél a csigo- lyaivek és hatulrdl az iziileti nytilvanyok hatédroljak (26, dra). Ezen keresztiil Iépnek ki a segmentalis ge- rincvel6i idegek, itt haladnak at a gerinevel6 seg- erei (arteria, vena) is. aspsdyyay xpspo8 159 y 4748 A torzs vazrendszere és izmai foramen intervertebrale 26, abra. Canalis vertebralis. A gerinc sagittalis metszete A gerinc gérbiiletei Az tijsziilétt gerince csaknem teljesen egyenes, csupan a keresztcsont gérbiilt kissé. A mozgas fej- Iédése sorén, a testhelyzet valtozésaival alakulnak ki fokozatosan a gerinc élettani gorbiiletei (27. dbra). Daa Ih) C | A gerine gorbiileteinek fejlédése ((\ \) | | hdc] A felnétt ember gerince a sagittalis sikban kétsze- res S-alakban gérbiilt, a gérbiiletek harmonikusak és. kiegyenlitik egymést. A nyaki szakasz elére dombo- rod6 (lordosis), a hati szakasz. hatra (kyphosis), az Agyéki ismét el6re (lordosis) és végiil a keresztcsonti és farki szakasz ismét hatrafelé gérbiilt (28. dbra). Ez a girbiiletrendszer allé helyzetben a legkifejezet- tebb, és a keresztcsonti gorbiilet kivételével testhely- zett61 fliggéen valtozik. A frontalis sikban is van a gerincnek kisfoki gor- biilete (Alt. a meltkasi szakaszon gyenge jobbra dom- borodas). Ezt nevezziik ,,physiologias scoliosisnak” A gerinc mozgasai A gerine teherviselé functidja mellett jelentés mozgékonysdggal rendelkezik. A mozgés terjedelme az egyes csigolyak k6zitti kis mozgasok dsszegez6- lordosis (id - | topos lordosis kyphosis 28. abra. A gerine girbiiletei désébél adédik. Az intersegmentalis mozgas irénya az iniileti felszinek helyzetét6l, terjedelme a csigolyak kozéitti porckorong vastagségatel é a szalagok fe- szességétél fiigg. A kétoldali iziilet és a discus inter- vertebralis alakvaltozasa kézis mozgdstengely kériil torténik, Példdul a lumbalis csigolyak k6zitti mozgés sordn a7, extensio-flerio kézis mozgastengelye harant- iranyti, és a csigolyak kézitti porckorong hatsé terii- letére esik, az oldal inényti mozgds tengelye sagittalis irdnyti, 6s a porckorong kzéprészén halad t. A moz- gas alkalméval a csigolya kézétti porckorong, alakja valtozik, egyik oldalon a vastagsaga csikken, az elle- noldalon pedig névekszik (29. abra) A gerine mozgasét vizsgalva azt latjuk, hogy a leg- jelentésebb mértékti mozgésok a nyaki és az agyéki szakaszon jénnek létre, mig a mellkasi szakasz a leg- kevésbé mozgékony. Ebben jelentds szerepe van a ge- rinchez kapesolt csontos-porcos mellkasnak is, mely mechanikusan is csikkenti a mozgés lehetdséget. a) Flexio (elérehajlis) és extensio (hatrahajlis) a sa- gittalis stkban torténik. A flexio a nyaki és az dgyéki szakaszon torténik, bar kismértékben az als6 hati szakasz is részt vest benne. Maximalis elérehajlaskor a gerine csaknem egységes ivalaki. Az extensio is elsdsorban a nyaki 65 az dgyéki szakaszon a legnagyobb, a hati szaka- szon a processus spinosusok dsszetorlédésa akadé- lyozza a mozgést. Maximélis hatrahajlaskor a gerin- cen hérom élesebb gérbiilet van: a nyak als6 szaka- szan (cervicodorsalis), a dorsolumbalis és a lumbo- sacralis atmenetnél (30. dbra). b) Oldalra hajlas (flevio lateralis) frontalis sik- ban végzett mozgés, melyben mindhérom gerinc~eee ‘a fiexio-extonsio tengelye az oldalra hajlés tengelye 29, abra. Intersegmentalis mozgasok tengelyei alaphelyzet extensio 30. bra. Gerine flexio-extensio szakasz résztvesz, de a bordak miatt a hati szakasz mozgasa korlétozott. ©) Rotatio fiiggéleges tengely kéril jin létre. Az iztileti felszinek helyzete miatt legnagyobb terjedel- mila fels6 nyaki szakaszon, kisebb a hati szakaszon, mig az Agyéki szakaszon teljesen hidnyzik. 4) Rug626 mozgas a gerincgérbiiletek kivetker- meénye, és védi az agyat a razkédést6l Az egyes gerincszakaszokon beliil is valtozik a mozgasok terjedelme, illetve az iziileti felszinek allé- snak valtozésa kivetkeztében a mozgés irdnya is. A fejiziiletek Az elsé két nyakesigolya alakja eltér a tébbit6l Egymassal és a nyakszirtesont (os occipitale) iziileti biitykeivel bonyolult iziileti-rendszert alakitanak ki, mely a fej szabad mozgasét teszi lehet6vé Az atlas feliilnézetben gyGird alakti csigolya, raj- la eliils6 és hats6 ivet (arcus anterior et arcus poste- rior atlantis) kiil6nitiink el, rajtuk tuberculum ante- ius et posterius atlantis taldlhats. Az eliils6 iv hat- 86 felszinén iziileti felszin (fovea dentis) van, ahové a 2. nyakesigolya (axis) nytilvanya fzesitl. Oldals6 részein (massa lateralis) feliil két bab alakti iziileti rkot taldlunk, melyekbe a nyakszirtesont condylu- sai fekszenek bele, alul pedig ferde helyzetti iziileti felszinek (fovea articularis inferior) taldlhatok. Hai 86 ivén az arteria vertebralis befekvésére szolgélé ‘rok van (sulcus arteriae vertebralis). Azaxis annyiban tér el a nyakesigolyak dltalénos alakjat6l, hogy a testér6l felfelé egy nytilvany (dens axis) indul, melynek eliils6 és hats felszinén is egy- egy iziileti felszin van. Az axis fels6 iziileti felszine oldalfelé lejt Az atlas és a nyakszirtesont fent emlitett iziileti felszinei kizétt az articulatio atlantooccipitalis ala- kul ki. A kétoldali iziilet egységes tojésiziiletnek te- kintheté, melyben a haranttengely kori a fej bélin- tasa és hdtraszegése (igenl6 mozgés), illetve a sagit- talis tengely kértil oldalra déntése trténik (ejnye-e}- nye), Azatlas és az axis kozétt hdrom kiilénall6 fzitlet van (a dens axis és az eliils6 iv kézitt, art. atlanto- dentalis, valamint az atlas als6 izfelszinei és az. axis, fels6 izfelszinei kéz6tt kétoldalt), de mozgés szem- pontjdb6l egységes iziiletnek tekintjiik (articulatio atlantoaxialis). Kiipalaki forg6 iziilet, melyben a fej jobbra-balra forgatdsa (oldalra tekintés) jan létre a dens axison athaladé fiiggéleges tengely kériil (tagadé mozgé Az iziileti mozgasok szempontjab6l harom fon- tos szalag van: 1. ligamentum alare ~ a dens csticsarél felfelé és oldal felé a condylus occipitalisokhoz, hiiz6d6 szalag, mely megfesziilve korlétozza a fej mozgisait, 2. ligamentum transversum atlantis, kereszt alakii szalag (lig. cruciatum), az atlas eliils6 ivét koti dssze, ezAltal a dens helyben tartésa szempontjébél fontos (iziileti arkot alkot a dens szmara), Az atlas eliilsé és hats6 {vérdl egy-egy erds kotészOvetes lemez huizddik a foramen oc pitale magnum széléhez (membrana atlanto- occipitalis anterior et posterior), melyek kor- yarmnailayy 49A torzs vazrendszere és izmai lig. transversum atlantis : dons axis ~ 0s occipitae 3e art, atantooccipitalis 31. abra, A fejiziiletek frontilis metszete létozzak az atlantooccipitalis iziilet mozgasét (31. dbra), 3. membrana tectoria a lig. longitudinale poste- is folytatdsa felfelé, és befedve az atlanto- dentalis iziiletet, valamint szalagkésziilékét, a gerinccsatorna eliils6 falat alkotja. A gerincmozgasok vizsgalata A gerine mozgésénak vizsgélata klinikailag je- lentés, de egyszersmind nehéz is az észlelt mozga- sok egzakt meghatérozésa, jelilése. Ezért a mozga- sok terjedelmének jeldlésére kiilénféle lehetdségek vannak. A leggyakrabban hasznalt médszer szerint a mozgas terjedelmét az elmozdulds szdgével jelle- mezziik, Pontos médszernek tekinthet6, ha a gerine két vélasztott pontjanak mozgés alatti tavolodasat, illetve kézeledését mérjiik centiméterrel. A mozgésokat 4ll6 helyzetben vizsgéljuk, a ké- nyelmes, kiegyenstilyozott testhelyzet jelenti a ,0” fokot. Mivel a gerinc mozgésai az egyes segmentu- mok mozgésaibél adédnak dssze, lényeges megad- nunk, hogy a mérés a teljes gerincre vagy csak bizo- nyos szakaszéra vonatkozik, mivel hosszabb sza- kaszhoz természetesen nagyobb elmozdulds tarto- zik. A gyakorlatban rendszerint kiilén vizsgaljuk a nyaki és kiilén a hati-agyéki szakasz mozgésait. A nyaki gerine mozgésait rendszerint fokban mérjiik. Gyakorlatilag a nyaki gerine és a fejfziiletek egyiittes mozgasét hatérozzuk meg. (A vallévet rég- ziteni kell!) rotatio 32. dbra. Anyaki gerine mozgasai A flexio terjedelme 0°-30°/40°, hasonléan az. ex tensidé is. Az oldalra hajlitas 0°-40°, mig a rotatio jelentés egyéni eltérést mutat (0°-30°/60°) (32. 4 ra). A hiti-agyéki gerine mozgasénak vizsgélaténdl tekintettel kell lenniink a kyphosis és a lordosis mér- tékére, a vizsgélat sorén ki kell kiisz6bdIni a meden- | ce és a csipéiziilet zavaré mozgasait. Pl. nytijtott t6 dekkel csupan csip6iziileti mozgassal 80-90"-ig le het elére hajolni anélkiil, hogy a gerincben barmi- lyen mozgas tirténne. (A medencedvet régziteni kell!) A Flexio terjedelme: 0-80°, az extensio jéval ki- sebb terjedelmti, 0-30°. Els6sorban a flexio méréséte alkalmas a C7 és $1 processus spinosus tavolsdgé- nak mérése. A fenti mozgasterjedelemnek kb. 10 cm es elmozdulds felel meg. Oldalra hajlésnal a C7 processus spinosus kité rését méxjtik, terjedelme 0-30°. Rotatio méréschez.a medencét két kézzel szorosan kell régziteni, a mé réshez a vallak elmozdulésa az irinyad6 (0°-20°) (33. dba). (A lumbalis szakaszon nines rotatio.)floxio extensio oldalra hajlas rolatio. io be 33. abra. A thoraco-lumbalis gerine mozgasai52 Az axialis térzs- és nyakizmok A téirzs izmainak ez a csoportja a gerinccel szoros anatémiai és functionalis kapesolatban ail. F6 téme- ge a gerine hats6 oldalan, a tark6tdjékt6l a kereszt- csont hatsé felszinéig huiz6dik mint pros izomosz- lop (mély hatizomzat). A nyaki szakaszon az izmok elhelyezkedése kissé médosul, ezért ezeket kiilin csoportba soroljuk (tarké- és nyakizomzat). A mély hatizmok a csigolyak tovisnyiilvanya és haréntnytilvanya kézétti Arkot téltik ki (sulcus dor- si). Az izmokat etds egységes kétdszivetes lemez, (fascia thoracolumbalis) boritja, mely a hat- és Agyékesigolyak tvisnytilvanyain ered, és az dgyék- csigolyak processus costariusan tapad. igy a mély hatizomzat csontos-kétdszivetes tokban helyezke- dik el. A fascia thoracolumbalis alul a keresztesont hats6 felszinén és a csiptarajon régziil, fell a hati szakaszon fokozatosan elvékonyodik. Feliiletér6l a has-, hét- és farizmok erednek. A nyaki szakaszon hasonl6 felépitésti a fascia nuchae (tark6-fascia). 1. A mély hatizmok tibb rétegben helyezkednek el, és igen sokféle, bonyolult lefutasti részbél élinak. Ezek kéziil csak a lényegesebbekkel foglalkozunk. a) M. erector spinae a feliiletes réteg izmainak dsszefoglalé neve. Lateralis része hérom egymés hosszanti folytatasat képez6 részb6l (mm. iliocostalis, lumborum, thoracis et cervicis) dll. Ez a rész a ke- resztesontt6l a bordak hats6 részére és innen a nyak- csigolyak processus transversusshoz htiz6dik ‘Medialis része a m. longissimus, melynek hati, nyaki és feji részeit kiilénitjiik el A legmedialisabb rész a m. spinalis a processus spi- nosusokon halad végig. b) Transverzospinalis izomrendszer ‘Tobbrétegti izomrendszer, melynek tagjai a csigo- lyak hardntnytilvényén erednek, 6 a tovisnyilvanyo- kon tapadnak. A feliletesebb (m, semispinalis) rostjai 6- 7, a mélyebbek (m. multifidus) pedig egyre kevesebb csigolyét hidalnak at, végiil a legmélyebbek csak a szomszédos csigolydkon tapadnak (num. rotatores). 2. Tark6- és nyakizom: részben a mély hatizom- zat folytatésaként a) agerinc hats6 oldalan fekszenek, részben b) a gerinc elétt talalhatok. a) A hats6 csoport feliiletes, hosszti tagjai a nyakszirtesont pikkelyrészén tapadnak (m. semispi- nalis capitis, m. splenius capitis, m. longissimus ca- pitis). Mélyben révidebb izmok helyezkednek el, melyek kéziil az tin. suboccipitalis izomesoport a legjelen-tésebb. Ezek az izmok az, axis-atlas-nyak- szirtcsont kézitt fesziilnek ki, Beidegzés: az egész hati axialis izomzat segmenta- lis beidegzésG, a gerincveldi idegek hati agai latjak el, Miikédés: a mély hatizmok a gerinc extensor, la- teralis flexor és rotator izmai. A nyaki szakaszon el- helyezked6k a nyak, a koponyéra terjeddk pedig a fej mozgatasaban vesznek részt. Az egyes izmok bn- All tevékenysége nem jelentés, mert minden gerinc- mozgas alkalmaval sok izom egyiittmiikdése térté- nik. Ha az dsszes izom egyidejtileg mindkét oldalon sszehtiz6dik, a gerinc és a fej extendélédik. A m splenius egyoldali mtkédése a fej és nyak azonos ol- dalra hajlitasat és rotati6jét hozza létre. A m. erector spinae legmedialisabb része (m. spinalis) csak exten- siés hatasti, mig az oldals6 részek azonos oldal felé hajlitjék a gerincet. A transversospinalis rendszer {6 miikédése a rotatio (ellenoldal felé), bizonyos kériil- mények kézitt azonos oldal felé hajlithat, ill. a két- oldali izmok egyidejti mékédése extensiét eredmé- nyez. A mély hatizmok f6 mékédése a gerinc egyene- sen tartdsa a gravitécié ellenében. Kiegyenstilyozott, kénnyed, laza helyzetben mégiscsak az izmok egy rész6nek méikédése sziikséges. El6rehajlés kézben az izmok tarté miikidése fokoz6dik, a mikidé iz- mok szma névekszik. Teljes flexidban az, extensor izmok aktivitésa megsztinik (34. dbra) b) Az eliilsé csoport tibb izma (m. rectus capitis lateralis et anterior, m. longus capitis) a fej mozgatasé- ban vesz részt. Am. longus colli és a scalenus izmok a nyaki gerinc el6re és oldalra hajlitésaban méikédnek kézre. Téjanatémiailag jelentések a scalenus izmok, ezért veliik részletesebben foglalkozunk. A II-VIL nyakesigolyak harntnytilvanyén eredve hérom on- llé izomra vélik szét: M, scalenus anterior, medius és posterior. Lefelé és elérefelé tartva a kétoldali izmok a mellkas beme- nete felett satorszerti izomktipot alkotnak. A hérom izom egymas mogott tapad az els6 bordén (anterior 6s medius) és a masodik bordn (posterior) (35. ébra)34. dbra. mm, scalenus post. hiatus sealeni 'm. scalenus ant 35. dba. Scalenus izmok elhelyezkedése Am. scalenus anterior és medius kissé széttérve tapad az els6 bordén, igy k6zéttiik fontos nyils (h atus scaleni) alakul ki, melyen a karfonat (plexus bra- chialis) é5 a fels6 végtag arterids torzse (a. subclavia) halad keresztiil. Ezeket az izmokat egységesen erds kétészévetes lemez, a mély nyaki fascia (fascia pre- vertebralis) boritja. Miikédésiik: a révid izmok a fej régzitésében, elérehajlitésaban vesznek részt. A scalenusok hatasa kétiranyti lehet: ha a mellkas a fix pont, akkor a nya- ki gerincet hajlitjék, ha a nyaki gerine rdgzitett, ak- kor az 1-2. bordat fixéljak, illetve erdltetett légzéskor emelik (légzési segédizmok). Mas izmok szerepe a gerinc mozgasaban Az el6rehajlsban, az oldalhajlasban és a rotatio- ban fontos szerepe van a hasizmoknak. A f6 flexor a m. rectus abdominis. A ferde izmok bar jéval latera- lisabb helyzettiek, mégis kézelitik a medencét é a mellkast egymashoz, tehat flektaljak és rotdljdk a térzset. A m. quadratus lumborum oldaliranyba haj- litja a gerincet. A m. iliopsoas, az dgyéki szakasz, ventralis izma, bar elsGsorban az als6 végtaghoz tar- toz6 izom, de jelent6s hatasa van a lumbalis gerinc- re is, mert a csigolyatesteken és processus costariu- saikon ered. Résztvesz a lumbalis szakas7. flexi6jé- ban, tiléskor a lumbalis szakasz fixalésaban. A fej mozgatasaban résztvevO tovabbi izmok A. m, trapezius fels6 része a fejet extendathatja, haa lapockak rogzitettek. Am. sternocleidomastoideus a nyak eliils6 ré- szén feliiletes helyzetti, paros, pantszerti izom. Az egyik oldali izom dsszehiizédasa az. arcot az. ellen- kez6 oldalra és kissé felfelé forditja, é egyidejileg az azonos oldali fiilt§jékot a vail felé kézeliti. MGké- dése szorosan dsszefiigg, az axialis izomzat hasonl6é iranyti tevékenységével. Mellkas A mellkas csontos vazat a hati csigolyskon kiviil a 12 par borda (costa) és a szegycsont (sternum) al- kotja. Fejlédésiik A bordak fejl6dése az. dsszes dsszelvényben meg- indul, de a teljes kifejl6dése csak a mellkasi szaka- szon kévetkezik be, a nyaki és agyéki szakaszon csu- pan csdkevénye marad (las A bordak mesenchymalis telepei a hati dsszel- vények mellett jelennek meg. Az eliils6 testfal né- vekedésével, majd zarédasdval pérhuzamosan el6- re felé fokozatosan névekednek, és a szelvények- nek megfelel6en parhuzamos esfkszerti vaztelepe- ket alakitanak ki. A bordatclepek eliils6 végeit mind- két oldalon hosszanti kéteg, a sternalis léc koti éssze. Az eliils6 testfal zarédasakor a kétoldali ster- nalis léc ésszeolvad, és a sternum telepét hozza lét- re. A bordék és a sternum porcos dtalakuldsét k6- vetéen indul meg a csontszivet-képz6dés a bordak hats6 részén. A bordak eliils6 része porcos marad (cartilago costalis) és csak a hats6 3/4 része lesz. csontos (A porccsonthataron folyik a bordak hossz- ndvekedése). A sternumhoz csak a fels6 hét borda porca kap- csolédik kézvetleniil (valédi bordak — costae verae) SEP54 kizmok - és nyal Azanialis torzs: az als6 t par borda (Alborda — costae spuriae) csak kézvetve. A 8-10. bordék porcai elébb egymashoz kapesolédnak, a 11. és 12. csikevényes bordak (re- piil6 bordak — costae fluctuantes) mar a hasizmok ké- Zott helyezkednek ei A bordak 3 irényban girbiilt, lapos, pantalaktt csontok, melyek hatul a hatcsigolyakhoz izesiilnek, el6l pedig a szegycsonthoz kapesolédnak. Hats6 vé- giik a bordafejecs (capitulum costae), rajtuk a csigo- lyatestekkel 6s a discus intervertebralissal val6 ize- siilésre szolgal6 iziileti felszinek talalhatk (facies articularis capituli costae). Elérefelé elkeskenyednek (collum costae), de a nyak hats6 felszinérdl kisebb dudor emelkedik ki (tuberculum costae), amelyen 16v6 fziileti felszinnel a csigolya harantnydlvanyé- hoz izesiilnek (facies articularis tuberculi costae). Az 1 borda csak az éle mentén gérbiilt. Fels6 felszinén a scalenus izmok tapadnak (tuberculum musculi scaleni ~ Lisfranci). A gumé elt és mégott egy-egy baréz- da halad: medialisan a sulcus venae subclaviae, la~ teralisan a sulcus arteriae subclaviae. A bordék erésebb hajlattal (angulus costae) elérefelé gérbiil- nek. A bordatest als6 felszinén beliil sekély 4rok hui- z6dik (sulcus costae), melybe a bordakizti ideg és erek fekszenek bele. A szegycsont a mellkas eliils6 falénak kézépré- szén elhelyezkedé lapos csont. Feliilrél lefelé halad- va harom részb6l All: = markolat (manubrium sterni), — test (corpus stern), — kardnytilvany (processus xyphoideus). A manubrium felsé szélén lévé bevagas (incisura jugularis)j61 tapinthat6. Ett6l kétoldalra porccal bori- tott izilleti gédor (incisura clavicularis) van, ide izestil a kulesesont. A szegycsont két oldalén a bordak be- fekvésére szolgalé bevagésok hiizédnak (incisurae costales). A manubrium és corpus talalkozasanél (an- gulus sterni Ludovici) a 2. borda kapesolédik a ster~ numbhoz (kitapinthat6 bordaszamlalas). A sternum szivacsos Alloményanak tiregeit vords csontvel6 tolti ki. A processus xyphoideus valtozatos alakti, csike- vényes része a sternumnak A légzési mozgasok iziileti mechanizmusa A mellkas mozgésa, alakvaltozasa a légzémozgé- sok alkalmaval elsdsorban a borda-csigolya iziile- tek (articulatio costovertebralis) mozgasén alapul. A bordak és a csigolyak kézitt két helyen van iziilet. A bordafejecs két szomszédos csigolyatesttel és a ké- zittiik 16v6. porckoronggal izesiil, mig a masodik iziilet a tuberculum costae és a harantnytilvany izii- leti felszinei kéz6tt van. Az izfelszinek alakja, a sza- lagok feszessége kivetkeztében miikédésileg k6zés tengelyti forgé iziiletnek tekinthet6k, ahol a moz- gastengely megegyezik a bordanyak tengelyével, Miutan a forgdstengely ferde lefutésti és a bordak hdrom irényba is hajlitottak (lapjukra, éliikre és hossztengelyiik kériil csavarodottak), a forg6 moz- gas eredményeként a bordak térbeli helyzete lénye- gesen megvaltozik. A felfelé forgaskor a mellkas mind sagittalis, mind frontalis irdnyban tagul, a bor- dakizik szélesednek (belégzés), mig lefelé forgas- kor ellentétes iranyti elmozdulas kévetkezik be (ki- légzés). A bordapore rugalmassdga a légzémozga sok terjedelmének egyik tényezbje (36. Abra). rc a 36. abra. a) Borda-csigolya fziiletek b) A mellkas légz6mozgasa A mellkas egészben, a mellkas falszerkezete A mellkas eldlr6l hatra lapitott, keresztmetsze' ben bab alakti (37. dbra). Fels6 része keskenyebb, le- felé fokozatosan szélesedik. Fels6_,bemeneti” nyila- sa (apertura thoracis superior) kissé eldre lejt, az 1. bordak és a sternum, valamint a gerinc hatérolja. A 37. Abra. A mellkas keresztmetszetemellkas oldalt hosszabb, mint elél a sternumnal. Ez a felfelé emelked6, iv alakti bordaszél a bordaiv (ar- cus costae). A bordakézéket a bordakézti izmok zar- jak le, a melliireget a hasiiregt6l a rekeszizom vd- lasatja el A mellkas izmai (légz6izmok) 1. A bordakézti izmok (musculi intercostales) a bordakéziket két rétegben tltik ki: a) kills6 bordakézti izmok (mm. intercostales externi) rostjai feliilrl lefelé és el6re felé ha- ladnak, b) belsé bordakizti izmok (mm intercostales in- terni) rostjai az el6bbiekkel derékszégben ke- resztezédnek Mindkét bordakézti intercostalis) idegzi be. Miikédésiik: A Kiils6 bordakizti izmok contrac- ligja a bordék emelését, igy a mellkas tégulasat, az- az a belégzést eredményezi, mig a bels6 izmok a ki légzést tamogatjak (38. dbra) mot a bordakiizti ideg (n. © =m. intercostals extermus =m. intercostals intemnus 38, abra. Abordakizi izmok méikédése 2. A rekesz (diaphragmia) izmos-inas lemez, mely a melliireget és hastireget vélasztja el. Jobb és balol- dali része kupolaszertién emelkedik be a mellkasba, A melikas als6 hatérénak bels6 peremén kérki- résen ered hiisosan és kizéps6 — hdromlevelti Iohe- réhez hasonlé ~ inas részbe (centrum tendineum) su- garzik bele. Az eredés harom helyen trténik, ennek alapjan beszéliink sternalis, costalis és Iumbalis rész- 16. A lumbalis rész eredése a legbonyolultabb, mert a médsodik, harmadik agyékcsigolyak testér6l (crus mediale et intermedium), harantnytilvanyér6l és a XII. bordérél ered ivszerti részekkel (crus laterale), me- lyek am. psoas majort és a m. quadratus lumboru- mot hidaljak at (psoas drkid, quadratus drkéd). Ugyan- csak ezen eredési részek ~ crus medialék ~ kézitt van nyilds a nyel6cs6 és az aorta szmara is (Iriatus esophageus, hiatus aorticus). A centrum tendineumra feliilr6l a sziv, ill. a szivburok és a tiid6k fekszenek 4, Jobb oldalin Iév6 nyfléson az als6 {6 gytijt6ér (ve- ‘na cava inferior) Iép at (39a. & b dbra) Idege an. phrenicus a nyaki fonatb6l hiiz6dik le a rekeszhez a nyakon és a mediastinumon keresztiil. Miikédése: a rekesz. a csontos melliiregbe alulrél beemelkedik, jobb és bal oldalon dombortibb (rekesz- kupolak), a centrum tendineumnél kissé laposabb. A rekeszkupolak légzési kizéphelyzetben kb. az 5. bor- da magasségdban vannak, jobb oldalon az 5. borda fels6, bal oldalon az alsé széléig ér. A rekesz éllaésa normilis kériilmények kizitt is eltér6 a kiilinbiz6 testhelyzetekben (Allds, iilés, héton, ill. oldalt fekvés), A rekeszizom dsszehiizéddsakor az addig fvsze- riien hiiz6d6 rostok lefutasa tigy véltozik meg, hogy a rekeszkupolak {ve f6leg oldalt és hétul lelapul, ezaltal a melliireg hossza ndvekszik (belégzés). Lé- nyeges, hogy a centrum tendineum helyzete elél (sziv) valtozatlan. Ha a rekesz elernyed, a kupolak visszanyerik domboribb alakjukat. A belégzésben tehat két mechanizmtusrél beszélhe- tink: 1. a bordai (mellkasi), mely a kiils6 bordakiszi mok tevékenységén alapul, és a melliireg sagit- talis és hardnt irdnyii tagulasét eredményezi, 2. a rekesz dsszehtiz6dasdval biztositott hossz- irényd tagulés llyen szempontb6l kiilinbéztetiink meg mellka- si és hasi légzést. E két mechanizmus egyidejileg mtikédik, de néknél inkabb a mellkasi légzés van tulstilyban, férfiaknal a hasi légzés kifejezettebb. Légzési segédizmok Eréltetett légz6mozgasok alkalmaval a fentieken kiviil mas izmok is résztvesznek a mellkas térfogata- nak valtoztatéséban. Miutén ezen izmok £6 méké- 39a, abra. Arekeszizom helyzete esmuuzrueypour nappzt soseSzow 1892891 y56 lis t6rzs- és nyakizmok dlése nem a légzés timogatésa, hanem a végtag, a ge- rine mozgatasa, a légzémozgasban valé részvételiik feltétele az, hogy ez a killénben ,mobilis” tapadasi pontjuk rogzitett legyen. Abelégzést segitd izmok: scalenusok, m. pectora- lis major, m. pectoralis minor, m. sternocleidomasto- ideus, m. serratus anterior, m. latissimus dorsi (vagyis minden izom, amely a bordakat emeli) Akilégzés nyugodt légzés alatt aktiv izommitiké- dést nem igényel. Eréltetett kilégzésben a bels6 bordakizti izmok mellett elsésorban a hasizmok erételjes miikidése jelent6s, A hasfal szerkezete Ahasfalat széles lapos izmok alkotjik, csak hatul van csontos vaza (égyéki gerinc). A széles hasizmok harom rétegben helyezkednek el egymas alatt. Ez a harmas rétegezSdés a melikas izomzatara is jel- lemz6 (kitls6 és bels6 bordakézti izmok, m. trans- versus thoracis), és az egyes rétegek rostiranya is megegyezik a mellkas- és hasizmoknal. ~ Akiils6 ferde hasizom (musculus obliquus exter- nus abdominis) alkotja a Kiils6 réteget. Az als6 nyole borda kiilsé felszinén ered tébb csipkeszerti részlet- tel, rostjai feliilr61 hatulrdl elére és lefelé futnak. 39b. bra. Arekeszizom 1 thorax, 2 = diaphragma, 3 = centrum tendineum, 4 = hiatus esophageus, 5 = hiatus aorticus, 6 = crus mediale, 7 = crus intermedium, 8 = m. psoas major, 9 = psoas-arkéd, 10 = m, quadratus, lumborum, 11 = quadratus-drkid, 12= crus laterale Hiits6 része a csfpélapat szélén tapad hiisosan, el- Uls6 része széles inas lemezbe (aponeurosis) megy at Ez. az aponeurosis részben a linea albaban (fehér vor nal) tapad, részben a légyékszalagba sugarzik bele. ~ A bels6 ferde hasizom (musculus obliquus int. nus abdominis) a kézéps6 réteget adja. A esfpélapat kézéps6 ajakszerdi érdességén és a fascia thoraco- lumbalison ered. A rostok innen sugarszertien szét- teriilve a kills6 ferde izom rostjaira derékszégben haladnak. Hats6 része izmosan a hérom als6 bordan tapad, mig a kézépvonal felé sugérz6 rostjai apone- urosisba mennek at. Ez az inas rész a kildok feletti teriileten két lemezre valik szét, majd az egyenes hasizmot koriildlelve szintén a linea albéban tapad. Also rostjai az ondézsinérban haladnak a herezacs- kéba (mm. cremaster). ~ A harant hasizom (vnisculus transversus abdomi- nis) a bels6 réteg, Igen nagy teriileten, szélesen ered (als6 bordak belsé felszinén, fascia thoracolumbalison, cs{ptarajon), és rostjai csaknem teljesen vizszintesen haladva b6nyébe mennek ét, 6s a linea albéban tapad. ~ Az egyenes hasizom (1, rectus abdominis) a has- fal eliils6 részén, a kézépvonal mellett fiiggdlegesen elhelyezked6, pantszerti izom. A széles hasizmok bényéi éltal kialakitott hiivelyben (rectus hiively) fek- szik, Az 5-7. bordapore kiilsé felszinén ered, és aae szeméremesont fels6 szérén (tuberculum pubicumon) tapad. Rendszerint négy kézbeiktatott inas rész. (in- sertio v. inscriptio tendineae) szakitja meg, itt a rectus hiivelyfaldhoz rigziil. Igy az izom egyméds felett el- helyezked6 izomléncnak tekinthet6, ahol az. egyes részek 6nall6 contractiéra is képesek. ‘A rectushiively (oagina recti) mint mar fentebb emlitettiik, a s7éles hasizmok bényéjébdl alakul ki. A kils6 ferde hasizom és a bels6 ferde hasizom bényé- jének eli lemeze az izom eldtt, a hats6 lemeze és a hardnt hasizom bényéje mégitte vonul el. Az eliilsé 6 a hats6 rostok a kézépvonalban keresztez6dnek, illetve az ellenoldali rostokba mennek At. Ezaltal a kétoldali dsszes széles hasizom kéz6s inas tapadésa jn létre (linea alba). A linea alba a processus xypho- ideust6l a symphysisig htiz6dik, csupan a kéldéknél van egy lazabb szerkezetti rész, a kélddkgyéra (anu- Jus umbilicalis). A kéld5k alatt 3-4 ujjnyira a rectushii- vely hats6 faldt alkot6 aponeurosis lemezek mind az izom elé keriilnek (linea arcuata) (40. dbra), - Musculus quadratus lumborum. A hasfal hat- s6 részének alkotasaban résztvev6 izom. A 12. bor- dan ered és a lumbalis gerinccel parhuzamos lefutas utén a csfpétaraj hats6 részén tapad, de egyes rostok a lumbalis csigolyak haréntnytilvanyan’ tapadnak (41. dbra). Beidegzés: az dsszes hasizom tdbb segmentalis idegb6l kap beidegzést. Ebben az als6 bordakézti idegek és az dgyéki idegek egy része vesz részt (n. iliohypogastricus és n. ilioinguinalis). Hasizompélyak. A kiils6 ferde hasizmot borit6, viszonylag gyenge, feliiletes fascidnal jelentésebb a 1m, rectus abdominis a hasfal bore : linea alba a kolddk felett rectus abdominis a hastal bre linea alba a koldok alatt 40. dbra. Rectushiively hardnt hasizom bels6 felszinét borit6 fascia trans- versa. Ennek als6 széle visszahajolva dsszefiigg a kiils6 ferde hasizom bényéjének als6 szélével egyiittesen a ligamentum inguinale Poupartit —a I4- _gyékszalagot — hozzak létre. Ez. tehat nem més, mint a kiils6 ferde hasizom bényéjének als6 széle, mely a spina iliaca anterior superior és a tuberculum pubi- cum kézétt fesziil ki. Innen veszi kezdetét a comb fascidja is (fascia lata) A ligamentum inguinalét a bels6 ferde és a ha- rént hasizom nem éri el, ezek als6 rostjai felette hi- z6dnak el, igy kiziittiik egy ferde lefutdsti, 4-5 cm hossztiségui fascia-izom csatorna alakul ki, a canalis inguinalis (Iégyékcsatorna) (42. dbra). A hats6 falat al- kot6 fascia transversa rostiai lateralisan, az els6 falat alkot6 kiils6 ferde hasizom bényéjének rostjai medi- alisan kissé szétvélva, a csatorna ,bemeneti” és ,ki- meneti” nyflését hozzék létre. Ezen a esatornan ke- resztiil széll le a herezacsk6ba a here a sziiletés el ti idében és ezutén benne hiz6dik az ondézsinér (funiculus spermaticus), mely a here és mellékhere el- vezet6 csatorngjat, valamint ereit tartalmazza. NOk- ben a kerek méhszalag hiiz6dik benne. Normalis ké- riilmények kézétt a csatorna fala és a benne hiiz6d6 képletek kézitt kotOszivet zérja le a rést. Ennek t- szakadasa bélkacs kitiiremkedését teszi lehet6vé (1 gyéksérv — hernia inguinalis) A hasizmok miikédése Mint az egyes izmok lefraséndl lattuk, a gerine, a mellkas als6 része és a medence fels6 széle kézitt tébb irényban rendezett, egységes izomfal helyezke- m,obliquus ext. abdominis 1, obliquu int abdominis 'm. vansversus abdominis fascia tansversa peritoneum m, obliquus ext. abdominis 'm. oblquus int. abdominis -m. tansversus abdominis fascia transversa * portonour asppoynwy yowziseyy58 \kizmok - és nyal Az axialis torzs- mély hatizmok fascia thoracolumbalis széles hasizmok 'm. psoas major 'm. quadratus lumborum 41, abra, Ahats6 hasfal keresztmetszete belsé ferde hasizom a kills6 ferde hasizom aponeurosisa harant hasizom fascia transversa funiculus spermaticus + lig. inguinale - fascia lata ~ m.ilopsoas 42, abra, A canalis inguinalis sagittalis étmetszeti képe dik el. Ezek egyiittes mitkédése fokozza a hasiiregi nyomést, ez a hasprés (prelunt abdominale). A hasprés kialakitéséban fontos szerepe van a rekesznek, mely a tiiddkben benntartott levegével régzithet6, ezdltal a hasiiregi nyomést elsGsorban a hastireg als6 része felé irdnyitja. A hasprésnek ilyen szempontbél igen nagy jelent6sége van vizelés, székletiirités, kohOgés, tiisszentés, hényés, sziilés alkalmaval. Fontos példa- ul a hasprés térzset rdgzit6 hatdsa nehéz targy eme- lésekor. A hasizmoknak, de kiilénésen a m, rectus abdo- minisnek a gerinc flexiés mozgésaban van fontos szerepe. Ugyanesak résztvesznek a torzs oldalra haj- litésaban (egyoldali izmok mtkédése), és a rotatiés mozgasban is segitik a mély hatizmok miikodését. Régzitett medence mellett erdteljes kilégz6 haté- suk van Medence Felépitésével az als6 végtag leirdsanal fogunk foglalkozni. Nyakizmok A nyakon eliils6 és hatsé izomesoportot kiiléni- tiink el Az eliils zett: izomesoport harom csoportba rende- 1, feliiletes izmok (platysma, m. sternocleidomas- toideus), 2. nyelucsonti csoport (nyelvcsont feletti és alatti izmok), 3. mély nyakizmok (axialis izomzat eliils6 cso- portja). A hits6 izomesoport két részre valaszthat6: 1. feliiletes hiitizmok (a thoracohumeralis izom- csoporthoz tartoz6 m. trapezius és m. levator scapulae), 2. mély nyakizmok (axialis trzsizomzat). Ebben a fejezetben csak az eliils6 csoport elsé két izomesoportjival foglalkozunk, mert miikédésiik miatt a tobbi izomesoportot a gerincnél és a felsé végtagnal targyaljuk. 1. Feliiletes nyakizmok a) Platysma. A béralatti kitdszévetes rétegben he- lyezkedik el, val6di bérizom. Kétoldalt széles pant forméjaban az arcrél a melikas fels6 részére huiz6dik Beidegzés: n. facialis. Miikédés: a nyak ,mimikai izma”, a nyak borét fesziti meg. b) Musculus sternocleidomastoideus. A nyakon hosszanti kiemelkedést okoz megfesziiléskor. A szegyesont markolatin és a kulescsont sternalis ré- szén ered, a nyakon felfelé és oldalfelé haladva a fiil mégatt a halantékcsont processus mastoideusan ta- pad. Beidegzés: XI. agyideg (n. accessorius). Miikbdés: az, egyik oldali izom dsszehtiz6dasa azonos oldalon a fejet a vall felé kézeliti és az arcot az ellenkez6 oldal felé és kissé felfelé forditja. Ebben a miikédésben a mély nyakizmok is besegitenek. A kétoldali izom egyidejti mikédése a nyak extensio- jat, ill. flexi 2, Nyelvesonti csoport Ezen izmok kjzés tulajdonséga, hogy a nyaki zsigerekkel fliggnek Ossze. Egy izom kivételével egyik végiik a nyelvesonton régziil. A nyelocsont (osyw r 1k 1” yoideum) a nyak fels6-kézéps6 harmada hatérén, a sgége felett elhelyezked6, hatrafelé nyitott ,U” alakti sont. Anyelocsont feletti izmok (mm. suprahyoidei) a) Musculus mylohyoideus. A szjfenék zirdiz- ‘ma (diaphragma oris). A mandibula testének bels6 felszinén ered, lapos izomlemezt alkot- va a nyelvesonton és a kézépvonalban (ra- phe) tapad. b) Musculus digastricus. Eliilsé hasa a mandi- bula bels6 szigletében ered, a m. mylohyo- ideus kiils6 felszinén hiizédik hatrafelé és le- felé. A hats6 hasa a processus mastoideuson ered, és innen hiizddik lefelé és eldrefelé. A két izomhas kézis Osszekit6 inas részbe megy at, amely egy kétészévetes hurokkal van a nyelvesonthoz rigzitve. ¢) Musculus stylohyoideus. A processus stylo- ideuson ered, és lefelé széllva a nyelvesont nagyszarvan tapad. d) Musculus geniohyoideus. A m. mylohyoide- us felett elhelyezked6 karcsti izom, a mandi- bula dllesticsi szdgletének bels6 felszinét6l a nyelvesontig htiz6dik. Anyelocsont alatti izmok (mm. infrahyoidei) ¢) Musculus sternohyoideus. Lapos pantszerti izom, a nyak kzépvonalanak kétoldalan he- lyezkedik el. A szegycsont markolatanak bel- 86 felszinén ered, és a nyelvesonton 48. abra, Nyaki izomhdromszigek a nyak oldalnézetén ) Musculus sternothyroideus és 3) Musculus thyrohyoideus. Am, sternohyoi- deus alatti rétegben helyezkednek el, azzal csaknem megegyez6 izom két részének te- kinthet6k, ahol a gége pajzsporcan kézbeikta- tott tapadasa van. h) Musculus omohyoideus. Kéthasti izom, ahol a két has kézétt kézbeiktatott inas rész van. Als6 eredése a scapula fels6 szélén, a fels6 eredése a nyelvcsonton van. Az inas rész.a sternoclavicularis iziilet hats6 tokjéhoz és a kézéps6 nyaki fascia kézvetitésével a vena subclavidhoz, ill. a vagina caroticahoz rigziil. Beidegzés: a nyelvesonti izomesoport tagiai az V/3, a VIL, a XI. agyidegbél és a plexus cervicalis- él kapnak mozgaté rostokat. Miikédés: A nyelvesonti izomesoport tagjai ma nyak és fejizmokkal egyiittmakédve a s24j nyitasd- ban, nyelésben, hangadasban jatszanak szerepet. A. s2dj aktio nyitésdban a nyelvesont feletti és alatti iz- mok ésszehangoltan mékédnek, a nyelvesontot a nyelvesont alatti izmok régzitik. Nyeléskor a nyelv- csont feletti izmok a nyelvesontot és vele egyiitt a gégét felemelik. Folyadék ivdsakor, szopaskor a megfeszitett széjfeneket a nyelvcsont alatti izmok erdteljesen lefelé htizzdk. Hangaddskor a hangma- gassigt6l fiigg6 helyzetbe emelik és rigzitik a gégét. “., trigonum submandibulare ‘rigonum submentale tigonum caroticum --- regio colli mediana __trigonum ‘omotrapezoideum trigonum ‘omoctaviculare trigonum supraclaviculare youzyesyy60 Az axialis tarzs- és nyakizmok Nyaki izomharomszégek A nyak eliils6 részén tortén6 t4jékoz6désban nagy segitséget nydjt a nyakizmok Altal kialakitott tin. izomharomszégek ismerete (43. dba). 1. Trigonum supraclaviculare: Elé\r61 a m. ster- nocleidomastoideus, hatulrd! a m. trapezius eliils6 széle, alulrél a kulescsont hatérolja. Al- 86 harmada hatarén ferdén kettéosztja a m. omohyoideus alsé hasa. A fels6 részben val- nak feliiletessé a nyaki idegfonat 4gai. Az al- 86 rész mélyén a scalenus hasadék és az ezen keresztiil kilép6 karfonat, ill. az arteria sub- clavia talalhato. 2. Trigonum caroticum. Hits6 hatéra a m. ster- nocleidomastoideus, el6l-feliil a m. digastri- cus hats6 hasa, elil-alul a m. omohyoideus fels6 hasa hatarolja. Ezen a teriileten oszlik az arteria carotis communis, és itt halad a vena jugularis interna (pulsustapintés). 3. Trigonum submandibulare, A haromszig a mandibula basisa és a m. digastricus két hasa kézétt jén létre. Aljzatat a m. mylohyoideus alkotja, melyre kiviilr6l az llkapocs alatti mi- igy fekszik ré, és az arteria faciali 4. Trigonum submentale. Az Allcstics alatti pé- ratlan izomhéromsziig, kiiléndsebb anaté- miai jelentésége nincs. ri 5. Regio colli mediana. A nyak kizéps6 része a nyelvcsont és a sternum kézitt. A gége és a pajzsmirigy a regio f6 képlet Nyaki fasciak (Fascia cervicalis) Anyaki izomrétegeknek megfeleléen tibb réteg- ben taldlunk fascidt is. A feliiletes fascia (lamina superficialis) a nyakat teljesen kériilfogja, hatul a m. trapezius fasciajéban folytat6dik. A m. sternocleidomastoideus ezen fa cia kettdzetében helyezkedik el. A kdzéps6 nyaki fascia (lamina pretrachealis) a nyelvcsont alatti izmo- kat hiivelyezi be, de a pajzsmirigy széméra is kit6- szévetes tokot alkot, valamint hiivelyt képez a nya- ki nagy erek kériil (vagina carotica). A nyaki zsige- rekt6l vélasztja el a mély nyakizmokat a mély nyaki fascia (lamina prevertebralis). Ez. boritja el6lr6l a sca- enus izmokat is. Az.egyes rétegek kizatt lazébb kitésziveti terek vannak. Ezek kéziil legfontosabb a garat melletti tér (spatium parapharyngeum), melyben a fej és a nyak erei, valamint fontos agyidegek futnak, valamint a garat mégitti rés (spatium retropharyngeum). réy 16)a tea isa eg- kat an as- ki 10- t6- se tki ek er ak Koponya — cranium A fej csontos vazat a koponya (cranium) alkotja. Sok és igen valtozatos alakti csontbél és a csontok kézatti folytonos dsszekottetések, varratok (suturae) révén nagy mechanikai behatésoknak is ellenallé csontos falu diregek rendszere jén Iétre, melyben az agy, a szem és mas szervek helyezkednek el Rés: 1. agykoponya ~ cranium cerebrale, 2. arckoponya ~ cranium visceral. Akét részt a fels6 szemgidri részt61 a kiils6 hal- lojaratokhoz htiz6d6 ferde sik valasztja el (44a, dbra). Az agykoponya als6 felszinéhez el6l az. arckoponya 44a, b. dbra. A koponya részei 1 = cranium viscerale, 2 = cranium cerebrale, 3 = calvaria, illeszkedik, mig az agykoponya hats6 része a ge- rinchez kapesolédik. A koponya fejlédése A koponya csontjai részben az agytelepet kériil- vevé mesenchymabél (neurocranium), részben az el- 86 két kopoltyitiv mesenchymalis részeib6l (splanch- nocranium) fejl6dnek. A neurocranium mesenchy- méja csak a koponyaalapon alakul at porcos teleppé (chondrocranium) a tébbi részen a koponyacsontok desmogen csontosodés révén alakulnak ki (desmo- cranium). A porcos telepbél alakul kia nyakszirt- csont alapi része, a halantékcsont sziklacsonti része, az ékcsont, a rostacsont és az alsé orrkagyl6. A porc- telep maradvanyai az orrporcok. A kétGszivetes te- lepbél alakul kia koponyateté és az arckoponya téb- ssontja. A splanchnocraniumot alkot6 kopoltytii- vek mesenchyméjébél alakul ki az dllkapocs (1. ko- poltytifvb6l - a Meckel-porcbél) és a nyelvesont (2- 3. kopoltydivb6l), valamint a hallécsontok. A magzati és csecsemékoponya jellegzetessége, hogy a koponyatet6 desmalis csontosodasti csontte- lepeinek csontos részei kiziitt még kétszévetes ré- szek, kutacsok (fonticuli) vannak. Ezek kéziil je- lentés a nagykutacs (foriticulus major), mely rhombus alakt és a két falcsont, valamint a homlokcsont ek- kor még két részbél All pikkelyrésze kézitt talélha- 16, tovabba a kiskutacs (fonticulus minor), mely a fal- csontok és a nyakszirtesont pikkelye kézétti hérom- szbgletti hértyds rész. A nagykutacs rendszerint a masodik év kézepére csontosodik el (45. dbra), Az agykoponya névekedése az agyvelé névekedésével halad parhuzamosan. Jelentés alaki_ valtoz4son megy At az arckoponya, mert tjsziildtteknél még csak kis részét képezi a koponyanak, majd a néveke- dés sordn ez az arény lényegesen megvaltozik. Eb- ben lényeges szerepe van a ragasnak. Agykoponya Az agykoponya felépitésében hét csont vesz, részt. Két paros: a fialcsont (os parietale) és a halanték- esont (os temporale) és harom paratlan: homlokesont (os frontale), ékcsont (os sphenoidale) nyakszirtcsont 6162 Koponya ~ Cranium 45. abra, Magzati koponya (feliir6l-oldalrél) or, 2= fonticulus minor, 3= os frontale, 0s occipitale, 6 = sutura coronalis, 7 = sutura sagittalis, 8 = sutura lambdoidea, 9 = fonticulus sphenoidalis, 10 = fonticulus mastoideus (0s occipitale). A paros és paratlan csontok egymés- ra merGleges ivben helyezkednek el. A paros cson- tok ive frontalis, a pératlan csontoké sagittalis iré- nytt (teniszlabda elv) (46a, b dbra). Az agykoponya csontjai egységes csontos tireget, a koponyaiiveget alkotjék. Az agykoponya alapi része (basis cranii) és fels6 része, a koponyatet6 (calvaria) felépitése eltér6. A két rész hatéra csupén mestersé- gesen_vonhaté meg azzal a stkkal, mely a felsé szemgédri szélektél a kiils6 nyakszirti guméig hei- z6dik (44b. dbra) A koponyateté (caloaria) alkotasdban a falcson- tok, a homlokesont, halantékcsont pikkelye (squa- ma) és a nyakszirtcsont pikkelyének fels6 része vesz részt. A koponyatet6 csontjainak bels6 felépitése egységes. Kiilsd és belsé témétt csontalloménybél All lemezek (lamina externa és interna) kézitt sziva- csos csontéllomédny (diploe) van. Ebben vérds csont- veld és nagyobb dthaladé venk vannak (kett6s su garti gimbfelszin elve). A calvariat alkot6 esontok egymassal erdsen fo- A koponya felépitésében részt vev6 csontok oldalnézetben 1= 0s frontale, = os parietale, 3 = os occipitale, 4 = 08 temporale, 5 = mandibula, 6 = maxilla, 3s zygomaticum, 8 = 0s nasale, 9= os lacrimale, 10 = 6s sphenoidale 46b. Abra. A koponya felépi szembél nézve ssében részt vev6 esontok frontale, 2 = 0s parietale, 3 = os temporale, 4 =08 zygomaticum, 5 = maxilla, 6 = mandibula, 7 =08 sphenoidale, 8 = os lacrimale, 9 = os ethmoidale {a esontos orrsvény része), 10 = os ethmoidale, 11 = os nasale gazott varratokkal kapesolédnak. A homlokesont a falesontok kéz6tt a koronavarrat (sutura coronalis) a két falesont kézitt a nyitoarrat (sutura sagittalis) huz6dik. Utébbi a falcsontok és a nyakszirtcsont ko-zétti varrattal a lambdavarratot alkotja (sutura lamb- doidea). A falcsont és a haléntékesont pikkelye ké- zat a csontok részben egymédsra estiszva a pikkely- ‘arratot (sutura squamosa) hozzak létre, Acalvaria eliilsé részén a homlokdudorok (tuber ontale), oldals6 részein a falcsont teriiletén a fal- ‘sonti dudor (tuber parietale) emelkedik ki. Az orr- gyik fOlotti kiemelkedés kézépen a glabella. A koponyateté kiilsé felszine sima, bels6 felsziné erek okozta arkok vannak (sulci arteriosi). A halante ki részen a kemény agyhartya kézéps6 arterigja (arte- ria meningea media) beickvésére szolgal6 érokrend- szer van. A falesontok dsszefekvésénél hosszanti lefu- tasti drok htizédik (sulcus sagittalis superior) a ha- sonnevii koponyatiri vénds Sbél (sinus) fekszik bele. A koponyaalap (1 el6l az arckoponya , 6 igy részt vesz a szemiireg és orriireg alkotésaban, ezen tiregek fels6 falat alkotja. Az ékcsont répnytilvanyai (processus plerygoideus) fiiggOlegesen lefelé iranyulnak, a bels\ Iemezek az orriireg falat alkotjék, valamint mindkét Jemezrél izmok erednek. A halantékcsonti részen az Allkapocsiziilet alkotdsdban résztvevé kiemelkedés (tuberculum articulare) és rok (fossa mandibularis) ta- lathaté, A fossa mandibularis mégétt a kiils6 hall6- jarat nyflasa (porus acusticus externus), medialisab- ban pedig a karesti processus styloideus emelkedik ki. Ennek tdvében talélhat6 az arcidegcsatorna kiils6 nyilasa (foramen stylomastoideum). A sziklacsonti rész als6 felszinén az arteria carotis interna csontos csator- ndja kezd6dik. A koponyaalap sekély Arkaba (sulcus tubae auditi- owe) a fiilkiirt porcos része fekszik bele. A nyakszirt- csont és a haléntékesont hataran lév6 szabélytalan ala- kit nyilason (foramen jugulare) a koponya gyijtéeres trzse (vena jugularis interna), a IX,, X. és XI. agyideg lép ki a koponyaiiregbdl. A nyakszirtesont alapi ré- svérél a fejiziileteknél targyalt iziileti bittykOk (condyli occipitales) emelkednek ki, kézéttiik tag lyuk — az drep- lyuk (foramen occipitale magnum) talalhat6, melyen ke- resztil a koponyaiireg és a gerinccsatorna kézlekedik A koponyaalap belsé felszinét harom egymas mogitt elhelyezked6, eldlr6l hatrafelé Iépcs6zetesen siillyed6 koponyagidér tagolja (fossa cranii ante- rior, media és posterior seu scala ant. med. post.). Az eliilsé koponyagédérbe a nagyagy homlokle- benyei fekszenek bele. Falat kétoldalt a homlokesont alkotja, ezek a részek a szemiireggel hatérosak. Ké- z6pen a rostacsont likacsos lemeze (lamina cribrosa) hatérolja el egymast6l az eliilsé koponyagédrat és az orriireget. Ezeken a likacsokon keresztiil épnek be a koponyaiiregbe a szagléideg rostjai. Az eliils6 és kézéps6 arok hatarat kétoldalt az ékesont kisszar- nyai, kézépen a latdideg keresztezédésének megfe- lelé arok (sulcus chiasmatis) alkotja. Innen indul a szemiireg felé vezet6 csatorna (canalis opticus), mely- ben a latdideg (1. opticus) és a szem artéridja fut. A kézéps6 koponyagédar két nagyobb oldals6 és egy kisebb kizéps6 részre oszlik. A széls6 arkokba a nagyagy haléntéklebenyei talélhat6, a kizéps6 rész— tordknyereg (Sella turcica) ~ ujjbegynyi gbdrébe az agyfiiggelékmirigy fekszik bele (fossa itypo-physealis) Az oldals6 arkok falat az ékcsont nagyszdmnya és a halantékesont pikkelye, valamint a sziklacsonti rész. alkotja. Az rok falan lév6 nyilasokon keresztiil agy idegek lépnek ki. Igy a fissura orbitalis superioron a szemiiregbe mené idegek (IIL, IV, VI. és az V/L), a foramen rotundumon az V/2-es agyidegag (n. maxilla- ris), a foramen ovalén az V/3-as (a n. mandibularis) Iép ki. A kordbban mér emlitett arteria meningea me- dia ugyanesak a kézéps6 koponyagédér faldn ke- resztiil lép be (foramen spinosum). A kézéps6 kopo- nyadrokban fut az arteria carotis interna is, A hatsé koponyagédér hatérat a sziklacsont fels6 széle képezi. Falat a sziklacsont (pyramis) és a nyak- szirtesont alkotja. Ebbe a godérbe fekszik bele az agy- torzs és a kisagy, az als6-hats6 részén lev6 foramen oc- Gipitale magnumon keresztiil folytat6dik a nytiltvelé a gerincveldbe. Falan a koponyai vénds dblik benyo- mata lathat6, melyek a foramen jugulare felé vezet- nek. Az rok eliils6 falan a bels6 halléjérat (meatus acusticus internus) nyilik, melyen keresztiil a VII. és VIL. agyideg halad. A sziklacsontban fut a VII. agy- ideg csatorndja, a canalis facialis (Fallop-csatorna) & a canalis caroticus is, ezen keresztiil jut be a koponyaba az arteria carotis interna (kézéps6 koponyagidérbe). Arckoponya Az arckoponyat harom paratlan esont: rostaesont (0s ethmoidale), ekecsont (os vomer), dllkapocs (man- dibula) és hat paros csont: fels6 dllesont (maxilla), jé- romcsont (os zygomaticum), kinnycsont (os lacrima- Ie), orresont (os nasale), széjpadcsont (os palatinum), 6 az, als6 orrkagyl6 (concha nasalis inferior) alkotja (lsd 46a, b abra). A csontok fontos tiregeket hatérol- nak (47. dbra). A mandibula mozgékony iziilettel kapesolédik a koponyaalaphoz. A szemiireg (orbita) péros, négyoldalt, pyramis, alakii iireg. Alapja eldrefelé nyitott (aditus orbitae), csticsénal Iép be a canalis opticus. Felilrdl az eliilsé koponyaarokkal, medialisan az orriireg oldals6 fala- val, alulrél a maxilla tiregével (sinus maxillaris) haté- ros. Medialis falanak eliils6 részén a kénnytiml6 be- fekvésére szolgél6 rok van, melynek als6 végét6l lefelé htiz6dik az orriireg irényaba a kénnycsatorna (canalis nasolacrimalis). 3 § 63