Bevezető

a Magyar Gerincgyógyászati Társaság

Tartáskorrekció I-II-III.
című
oktatófilmjeihez és kiadványához

Kedves Testnevelő Pedagógusok!

Annak érdekében, hogy a mai világ körülményeihez igazodva segíthessük az Önök

munkáját, mely a hatékony tartásjavítást célozza, feltesszük a www.gerinces.hu honlapra a
Tartáskorrekció I-II-III filmet, valamint a mozgásanyagot írásban és rajzokban bemutató
kiadványt is.
Így Önök letölthetik a filmet és a kiadványt, és ezek segítségével autodidakta módon,
vagyis önálló tanulással elsajátíthatják a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását,
fenntartását és automatizálását szolgáló mozgásanyagot.
Mivel a gyakorlatok pontatlan végzése a gerincre káros lehet, ezért mielőtt
tanítványaikon alkalmazni kezdik, feltétlenül szükséges, hogy előbb saját testükön
gyakorolják be a pontos kivitelezést és tudatosítsák magukban a helyes és a hibás gyakorlat-
végrehajtás közötti különbséget. Kérjük, hogy csak ezt követően lássanak hozzá a
gyermekekkel, tanulókkal végzendő munkához. Ehhez a munkához további fontos
információkat olvashatnak az ide kapcsolódó mellékletben.
Sok sikert kívánunk Önöknek és a tanítványaiknak!
Budapest, 2014. január 13.

Dr. Somhegyi Annamária Ph.D.

a Magyar Gerincgyógyászati Társaság elnöke,
az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója

Melléklet:
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális
gyakorlatanyag alkalmazása a testnevelésben minden tanuló részére

A speciális gyakorlatanyag elérhetőségei:

http://gerinces.hu/2014/01/24/tartaskorrekcio-konyv-es-dvd-csak-gerincesen/
http://gerinces.hu/2014/01/22/osszefoglalo-rajz-tartaskorrekcios-mozgasanyag-gyakorlataibol/
 Melléklet:
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló
speciális gyakorlatanyag alkalmazása a testnevelésben minden tanuló számára

Testnevelésórán a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló olyan

speciális gyakorlatanyag rendszeres alkalmazása szükséges a gimnasztika részeként minden évfolyam
tanulója számára, amely a medence középállását és a testtartásért felelős izmok egyensúlyát (=a
testtartásért felelős összes izomcsoport kellően erős és kellően nyújtható állapotát) állítja középpontba.
A rendszeres alkalmazás azt jelenti, hogy a gimnasztika részeként a testnevelésórák feladata a
helyes testtartás megéreztetése a tanulókkal, majd testtájanként kell végighaladni a teljes
mozgásanyagon: az első órán 1. testtáj testtartásért felelős izmainak erősítő és nyújtó gyakorlatait
kell végezni; a következő órán a helyes testtartás megéreztetése után a 2. testtáj testtartásért felelős
izmainak erősítő és nyújtó gyakorlataira kell koncentrálni, és így tovább (tíz testtájra tagolódik a
testtartásért felelős összes izomcsoport erejét és nyújthatóságát fejlesztő gyakorlatanyag). Ezután újra
az 1. testtáj gyakorlatai következnek, és ez így folytatódik a tanév végéig; így érjük el, hogy minden
testtartásért felelős izomcsoport erősítését és nyújtását hatékonyan végezzük. A hatékonyság másik
fontos kritériuma, hogy precízen kell végezni a gyakorlatokat, vagyis a kiindulási és véghelyzeteket
pontosan be kell tartani, máskülönben a gyakorlatok értelmetlenek vagy esetleg még károsak is
lehetnek (nyújtani csak akkor lehet eredményesen, ha az izom eredési és tapadási helye közt az ízület
nyújtott helyzetben van; a medence középhelyzetben történő stabilizálása nélkül végzett erőkifejtés az
ágyéki gerincen káros nyíróerőket ébreszt). A gyakorlatok pontos végrehajtása a működő izmokra
figyelve történjen. A mozgásanyag megtanítását a medence középhelyzetének megéreztetésével kell
kezdeni álló, ülő, háton és hason fekvő testhelyzetben, és ha ez már jól megy, akkor lehet végrehajtani
a gyakorlatanyagot a fent írtak alapján.
A tartásjavító torna végzése közben a helyes légzéstechnikára is oda kell figyelni: erőkifejtés
általában kilégzéskor (annak is a végén), a nyújtás légzésszünetben történjen. Kilélegezni nyitott
szájon át kell, így nincs préselő hatás a gerincen.
A lábizmok erősítése is fontos a helyes testtartás szempontjából, ezért ezeket is tartalmaznia
kell a gimnasztikának (ez néhány egyszerű gyakorlat, ún. talptorna). A helyesen végzett tartásjavítás
„mellékhatásként” a gátizomzat is megerősödik, ezáltal a gyakorlatsor az inkontinencia megelőzését is
szolgálja.
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális
gyakorlatanyag mindegyik korosztályban azonos. Különbségnek abban kell lennie, hogy a pedagógus
milyen módon motiválja a tanulókat és milyen szóhasználattal tanítja meg nekik az egyes
testhelyzeteket és izomérzéseket. Felsőbb évfolyamokon a tanulók maguk is értékelhetik a gyakorlatok
pontos vagy hibás végzését, és korrigálhatják egymást is.
A helyesen végzett tartásjavító gyakorlatok a feszes izmok nyúlása, a gyenge izmok
működtetése közben kellemes izomérzéseket okoznak, s ezen izomérzések tudatos megélése a hatást is
erősíti, valamint a testtudat fejlődését is elősegíti.
A gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása a testnevelési tananyag egészében
szükséges, tehát például az egyéb gimnasztikai gyakorlatok, fittségmérés, testépítés közben is.

Mindez része a Nemzeti Alaptantervnek (NAT) 2003 óta, a kerettanterveknek 2004 óta, de a
2012-ben megújult Nat-ban és kerettantervben is kiemelt helyen szerepel. A köznevelésről szóló 2011.
évi CXC. törvény 87. §-a a szakmai segítés és ellenőrzés rendjének újraépítését is tartalmazza. Ez
jelentős lökést adhat ahhoz, hogy a jól végzett tartásjavításban minden tanuló részesülhessen.

Budapest, 2014. január 13.

Dr. Somhegyi Annamária Ph.D.