Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Lakatos Katalin Éretlenek

    Uploaded by

    kata király
    373 views10 pages
    tsmt terápia

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document
    tsmt terápia

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    373 views10 pages

    Lakatos Katalin Éretlenek

    Uploaded by

    kata király
    tsmt terápia

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 10
    www mentor-konyvesbolt hu ERETLENEK 9 A 0-2-3 EVES KORBAN ALKALMAZHATO EGYENI SZARAZFOLDI TERVEZETT SZENZOMOTOROS TRENINGEK (TSMT-L) BEMUTATASA A BHRG ALAPITVANYBAN Minden koraifellesés gy kezdodik, hogy a sullo és/vagy valaki (az 11abldzatban 3 {elfedeab szakemberek kez) észlel a kis- ayermeken a2 elie fejlodésmenct exyes, vagy 16bb terletén megfigyelhets, vizsgal ato tineteit ‘Amennyiben az elérd/megkésett feiS- désmenetet mutaté kisgyermek 2 BHRG Alopitwanyhoz ker, a rszletes anamnézis uti a vezetG/a esalidotlegjobban zavard tunet késbeérisa helyer egy olyan neuro- szenzomorores vizsgilatotvesztink fel ve~ le, melyb6! kidertl szimonia, hogy = melyek a legjobban,illerve leggyengéo- ben make terete, ~ milyen stint és Kiterjediséga a Jemara- dis, ~ milyen a viasgat kisgyermek kontaktus- képessége, = werhelberosege, ~ spontin aktivicisa, megnyugtathatosdga, — melyek 2 ,kedvenc” modalitss ~ milyen 2 mosivilhatiséga Gilyen ese ozokkel, médszerekkel leet felkel- teni és fenntartani a igyeimed? ‘Viasgilataink s2empontat(hivésasva 8.2 tdblézat fogalj ossze ‘Konnyen beléthaté, hogy egy gyetmel- neural6gus dtl mir megviasgalt, DSGM-re is jo eseesemnél az eters fel6des tne: tei minimum enyhe meghésonségetfognak mutatni a2 1, 3, 4, 6, 11, 12, 25, €8 26. vinsgélalteruleteken. " LAKATOS KATALIN ea funkcionilis ekérés mir elegendo indok az egyéni TSMT-teripia besliiséra Idesebb gyermekneél (vegyik egy nagy uugrissal most 2 18-24 hénapos. kort) a -megfigyelés} cempontjink cermészeresen DOvainek, differencidnak, éppagy, mint at elmaradés meghativozisa, A 3. tdblazat mir 11 helyent 23 viesgi- and cerdletet sorol fl, s éféle énkelés) saint ad meg, ‘A vizsgilat fetadatai kbeott @ befogadé es 8 hifejen6 nye késiseg, a szocilster- Jet felenségére vonatko2s kérdése, vala- mint a viselkedéseavaral kapesolates iv szavak" it ost oem talihatéak Egy eltérd/meygkésett motoros/pszicho- motores fedésmenetet mutat6 18-24 ho- napos kisgyermek is legaibb 5-9 verileten se0kot kisebb-nagyobb megkésetiséget ms tain, ami sontén indoka a2 egyéni TSMTe- pia beilitésinak. ‘Mire nevezalkterépiina,s milyen je emzoi vannak? Ismerjk-e a hatismecha- slamusit, Mesig ar? Mennyice hatékory? Milyen pedagdgiat modszereket alkalmaa? Tehet-e mas kezelésekkel,reripakkal, f)- lesasésekkel kombindln? Miért szoknule a s20léket bevonn? kerdésekre valaszt adva fokozatosan thesia meg a TSMT teria alkalmazési adblear, ‘iaor 0-2:3 eo btat ‘Tone diagnbzisok ~ freer fogyatkosig, a2 slapmodaltisok. alakulcinak beste, bizonyalin mikodése, A kerestcatora-funkcidkasstga, boaytaln/hinis mikdése, “= rs onion sabalyonts Chpoton vagy spasms) ~ A primi reexprofifenamaradisa, ~ freden pesos sabaly2s, = Gyenge egyenstyerabe és “kor, cP = Meghéseehéro moxpiseedes (agy nom- és besekdmnozesoi) = Meghesen pszichomotoes fees (besa fgyelem,gondoikozis) = A tirgykapesoiat és a jkfinbcid ebétse, = Kokélés apeolat, vielhedés zavacl, = Taplllocss, ones! aehéaségek, & Antmssok alnkulisanae/metlistnak nebéaségel, késtse, Feledezs satkenberek ‘ese. neonates, yeemekneurlogus, edGNG, avermekores, ‘ebabiiéiossakoms, a2 Onkommanyz Fa sauleszet szocis unicse, bblesédei gondozsn5, gyouypedagigus + & silo 2» 2 sdb. Fejleszis Pedagogla 2008/2. sam sgt terete 34 bnapes for alt | emheral megftls Baybe mephsonsig aay Sits probléma 1 puma reeprot 2 posouicés aysagmus 3, eddekexs & kapasokod rellexels 4. iimaseil rake belt read Tr, blazers mevoros hoarding 12, movorosauromatzmusok, Rails eaytamorisl 13, onuageneulas morgiseodés 2p, sem hte Koonin, wi fg 25. fnommozgiok 26. oars + Egyaramakes| + Minyitbasg + erhelnesseg Oarzesitée (25) I Wes m3 nts lehetSstgeic 27 oxganikus okok miatt ere riszorul kisgyermekek esetében. MIERT NEVE2ZUK TERAPLANAK ATSMTLET. A tesipiaelnevenést az egészségigyben (5 leg orvosok, ayogytorniszok hasznaljik Amikor egy teria bevezetésének sztk- sé gességér6l besztlnek, ako sz00 egy, a2 ept0l, egesaségestét elt dllapcx vista svolgil, pontosan kidolgozot elns-rend- seer alkaliazisét értk, ahol az es6 lepés atinetek & viasgalatok alapin wrténd e- agndzlsfellicisa, maj olyan beavatkoci- sok wontéanek, melyek socin pontasan, a nezehnek megfeleiéen meghatdrozott fe- nipiis ingore eljatnak 2 tepiiea scorulé lienshez. PL mechanikus trips ingerek. pl a massedesoknal vagy a passziv kimoz- gatasoknél, kémiai teripiis ingerek 2 yOgyszerek elrendelése és beadisa eset. ben, de 2 gyégytomds lial elit mozgi sok végaése, vagy a2 éreékszeri stimu 36 a esbkkent éraékszervi mikodés eseen seinen cerépinak sri) ‘A teripia nyege wehét az, hogy 2 bareg allkatanak, életkorinak, szellemi képessége- inek, terhelhesdségének és az ingerek hax ismechanizmusinak ismeretében bb, cegymist kovet6 alkalommaal .ingerbevitel™ twnénik, ¢ Kedve2s esetben 2 szervezet for ozatosan reagilni/valaszoln/alkalmazkod- si kezd ene (pl. a DSGM kezelésre izomt faus-nonmalizciéval, a passziv kimongatisra fokozatosan névek6 izileti mozgdsokkal, lizateslapio gydayszerre a magasabb tes hémérséklet_csSkkenésével, céiinyas syOgyioma esetében pl. a gerine mobilzic- Ojval, egyensilyingerléseknél gyorsabb és jobban reagil6 poszturalis szabalyzissal) ‘A teripia masikjellemzaje az fngerinten- stds, ami a2 egyszeri alkalommal be- vievenegt6tént, valamint a nap, het, a ismétlések sziminak (ingermennyiség?a meghatiroeisi szikséglettjelend, A beevit Inger optimitisan javulisi folya- smatokatindt be, ez a2 intenztis enntarti- st fogiajelenteni. A teripla végaése alat fellephet a uilingerés vagy az alulingerlés Jelensége. Ezekiven az esetekben a szalser- ber/erapeuta feladata 2 jelenség feismere= ‘s&s ar ingerintenzicis €s ingermennyiség, modositisa -Ateripia sikerességéhez sakség van ar 1, hogy at ingerbevitel megrorénjen (ak- kor is, ha a kliens ezt nem szeretné pl vé- déoltas, DSGM...). A cerdpiac veyeak lehetéségikszerine cermészetesen kommu- alkilnak a Klienssel,igyekeznek megsze~ rezni az egyittmikedésst, probslak meg yuan, de kozben végzik 2 safe erapeu tai feladatuket. “Tova jelegueresség az, hogy bizonyos _follsthritriurm-pontob elerésckor a te ripia menete, feladatai, intenztisaviltozik. (Az egyesteriplaknak feismerbets exzko- -zeivanniak, melyek jellemzic az elfirst, 5 lbabSznck mas terdpidk exzk6zeic A TSMT-L valamennyt teripi-osszetevot todatosan alkalmazza, ‘A viesgilatnak megfelelden vannake c&l- ininyosfeladati pa fe kontrol kialakiisd ra, a poszuoticiés nystagmus normalizél sia, a védekes rflexek leépitésével egy idobden a kitdmaszt6 reakciok erésitésére, ‘az ooogenctikus fellédésmenet kimaradt lépessinek potlisira sb. (A vizsgilatban kapotteredménynek mepfeleléen haladunk aa defickek feldelgozasdban ) ‘Maguk a feladatok minden esetben a vesztibuliris rendszer ingertésével egyare jena, azaz 2 tervezett ingerbevitel az ‘egyensilyszervetér. Az enger lee a fej = heli helyzetének megvaltozisa, horizontals vagy verikilis gyorsulislassulis iletwe wan lamenayt test-sengely Kora Forgas Aa egyensilysuerv azonban szimos, for tos mikodeséct flee idegrendszeriteriet- worwamentor-konyvesbokt bu tel van kivetlen Osszekonetésben, s eéc- leahetS, hogy @ TSM teria sorim kb. 30- 45 percen keresmil 18-21-fele vesaibuliris Inger olyan ingerule, altiviés Allport hoz lee az egyensilyszervben, mely ezeken az .cléhuzalozon” palylcon keresztil poziiv (GakuvAl6, nhodés-nomalizlo) atissal van ‘a t6bbl idegrendszer terre is. ‘Min ister, a veszibulatis rendszer testhelyzet (posanura) és a2 egyensily fo- Iyamatos fenntartiséban, a testa fej- € a -szemmozgisok dsszehangolasiban, a vizu- lis fxdcioban vesx rész. E mikddések optinalis kvitelezéséher a vesatbuliris ganglionok a nevus veszti- ‘buléris (Vill agyidep) egy részével egyat futnak az agytoreshOz (atkapesolodés, 6: nusmédositis, eflexgats) ‘A fels6 és oldaiso veszubuliris magvak sszekbitetéseirészben a kisagyho2 futnal (inommotores koordinici, possmurils s7a- balyords), a lterilis veszibuldris magvals ‘a tractus vestibulospinalis ttjin az azon0s ‘dali gerincveldben (Lénusmécosité hatis) famak le ‘A Fels6 és medilis vesatbulivis magrak- bol a szemmozgat6 izmok magjihoz, a2 ‘zones és ellenoldali fasciculus longitui- nalis medialis jin 2 fels6 gerincvel6i ide ‘gek motoros magjaihor kbzveritenek in ppulzusokat. A vestibulo-okularis reflex (a posmroticiés nystagmus) is e pilya di- jan kapesola ossze a vesebulisis rendiszert és a semmorgisokést felelds motoros magvakat, ‘Az Osszehasonlité newroanatémus, SG. ‘Waxman egyébként a szemmongisokban deat vev6 rellexek zd soroja fla vesz- Libulo-okulris seflexet, mely részben fele- 1s az oldalra tekintéoét, a szem kzépvo- nalon til oldalra mozgistért is Ckonjugalt seemmorgisok) & az egy pontra fixibisér (Ckonvergencin). ‘A actus vestbulospinals medialis a nya- Ki és a felsd hati gerincvel6 ellsd scarvé- val kapesolédik Ossze. {Leszallo palyar6l vvan 526, tehit jzominus-médosit6 szerepe vvan, @ Korai letkorban a nyaki-vallOvi hi- ppotdnianal, majd KEs6bb a hanyag, ilerve a kiphdtikus tars megielenéséndl kell gon- dolnunk erre a (sérat, alulszabslyzot, rosszul mik6d6) kapesolatrendszere] ‘A tractus labisintus az egyensilyszery korrigilé reflexmakodtetéséhen érintew: 2 vesuibuldnis eredetd seignalra adott vile stiban befolyasolja a fej térben elfoglalt helyzetét, ‘Mis veszuibuliris magvak a formatioseti- culatisho (éberség,aktvitss aint szasly- isa, a kéreg alcivalisra valo hata.) kale denck rostokat Nébiay felszillo, vesztibuléris magb6l erken0 rost a thalamuson Keresztl a parie- tls kéregbe jut (A thalamus kapesolatban Alla bszilis ganglionokkal &s a kisagayal, sésze a limbikus rendszernek, melynek a7 alfektiv 6s memoriafunkcidk szervenése a feladata, sa hypothalamussal val6 Ossze- kottetése miatt a vegetativ mikodések scerveaésében is réset ves.) (A patietilis kéreg mdkédését most a Kérosodés wuini tnetek vaalatos felsorolistval jellemzem: apraxiak, agnOzitk,testséma-ravarok, neg- lect, lateralisssal 6s tébelitéjkozScssal kapesolatos zavarok, 2 iris, olvasis, ara zolis és a sedmolis tétbell vonatkevasal- ak deficije.... Az egyensilyszery kOzvellen kapesolut- rendszere a TSMT1 terépiiban nagyon fon- tos azoknak @ tneteknek a csbkkentésé- ben, melyek az ontogenetkus felodésme- net lelassulésival, stagndliséval vannalc sszefiiggésben, ‘Katona seerint .az agy brmely belyént lezajlé edlizdsok hézvetitS seltrendszerch tit tdvol agyteritok ese sordban Gr nyesitle batdsukat. A nagyagykéregben ‘végbemen6 helyiétaabulésok pl, Mhatnale az agytoraste, a gerincvelore és szervezet _messzi részeiben lev6 szervelre egyarint ‘A rekurrens reciprok kapesclatok tobbs26- rosen visszahatnale egymésra. A helyi és a tivolsigl felodés Ossjteka alakija ki a ajppecifikus idegrendszer (I). ‘A neuron feiddéstnek ératkeny, knits d6szakiban a dendsikepzddés, a szinap- togenezist, 22 Geszekeitetési hal6zatok ki alakulisinak béség, a kapcsolatok ltes- tésinek lehetdségét a genetikai program Dizonyos hatérokon bell tanj, de stabi lizicios folyamatben a spontin makOdés, mint bels6 bnszervezsdés és a hornyezet- bel az érabbszerscken heresztlérez6 spe- clits els rabangol6 bats is szerepet jt- sik a2 Gnszervezbdésben. Ray neuron 22 alferens axonelga6ctisokon it tobb tucat Xl iz-tizenéezer sete alakit ki végs6 at- Bil szinapszist” [21 Aivas és alias hacistra dl el, hogy rely szinapszisok maiédnek mepfelelden egy-egy Idegfunkcio végrehaltistban, me- lyek feleslegesek vagy nem megfeleléek. AA szinaptikus paszticitis fogalma segit rmegeérceni a tanulasi folyamatokat, mert az 2 ‘urdbbiban is neuronkapesclatok tesopor- tostisa és megerbsitése tirénik (Patkanykisérletekben kimucauak, hogy csoportban nevel, ot aktviti, nus le herdeéger kap6 patkinyok agysban tobb srinapszis keletkezett, mint magdayosan, ingerszegény KOmnyezetben nevel trsaik agyiban, 8 igzzolik pl, hogy 2 hippocam- ‘pus neuronjalnak elektromos (azaz kils6) ingerlése szimanszishép26déstindit el, 5 ‘egyben emeli a szinapsnsok simét) {Az agyban lezai6 viltozisokrél nem mingig lehet ud, hogy mennyi id alatt 65 hogyan mennek vegoe. Van kot ge- nesikailng kédoktérés, dtalakulés, adaptv folyamat, hasznos mutici6, melynek so- rin Gj Atszabilyoxisi rendszerek jonnek leve, s ezek Gj funkei6kat hoznak létre amellett, hogy médosithatjék az eddigh mikodéseke.” Az idegrenciszer aktivitisa bizonyos sea: Daly26 hatist fof kia neurotopint eOabite ének mikadesére. Specilis szenzoros vagy motoros aktivitisb6l szdemazb simu licid befolyésolja 2 hirvivo (messenger) [RNS mokéésr, ami bitosija 2 neurptrop- nok jelenleét a neuronkapesolatok Kisii tésiban, serkenive a glutamst & Ach-ter- smelést (3 Belithat, hogy az intenzv, a fokoz6d6 terhelés icinyiba eltolt, nagy ismétéss2im- smal veyzett TSMT- terépia kifethet olyan hatést az agyra, mely a normalizilédé mi dso icinyaiba murat. Az ingerbevitel cet céliranyos ténin- ‘ese rméntk (cgyénre saabott 18-21 fel adaib6l alo feladatsorokkal), gyerek fg- ‘g6en a figyelem felkeliéset (veszibularis alapmodalitis), a jo kOxérzet és poztiyér ‘zelmek dtelesée (veszibuléris€s Timbikus rendszcrtivkapcsolata), az ezyrestabilabb fejontrll, a kitimaseasi, beatin silyi reakciok javulsinak elérését ‘Termésnetesen 2 t8bbi deficit polis is fo Iyamatosan, a gyerek fel6dési emp6jatet fiuggoen be lesz tervezve a kovetkez6 ué- ningek feladatal k6zé. ‘Tobb mint TST 680 feladatunk van, metyeket a kovetke26 szempontok scerint valasathanunkc 1. passalv vagy aktiv feladatok, 2 staukus helyzet megtartisit vagy dina- mils mozgist provokill feladatok, 3. a gyerek posmurija a vizszintes 65 a faggdleges bz hol helyeakedi el, 4. egy dologra kellud Hgyeini, 5, 2-345 dologra kell figyeln, 2 3. tbl. Fejleses6 Pecagénia 2008/2, set xp tosh 18-24 Minapos hor haze Hiotiornak meg: “Pel 368) ‘rye meee B509 Silos probléma 61080) Meghiseig E1069) 1. pind relexprofl 2 posroteis nystagmus 3. vedekeas és kapasskodé reflevek “4 lesmasais raked 5. egyensiytreakciok 6 belie reabiok | 7. kokonakcidskésstg 8 dominancia 9 agra, Feszkd mongisok 1. bates moras Kooedinei6 12 metoros aatomatzmusok, Suicloglis egydemorgicol 1 ontogeneitus mozgisfelodes 14 meozglthoowdiacd 15 egyersyert Gates, dinars) 16 est kina kereszients| 17, serials késaseg 18 esta, ti oienticis 20, seem héz Keone, vz figy. A wengiowinals 22. smaceree 25, motors eléhezet 25, fnommorgisok 26. norms + Egyiemikedée eying ‘ebetheie ee) 23 233 6. szikség vance reflexgitsea a kindle helyzet lerehozisthoz, 7. analikus moagiskivielezéslvanre st, 8. koordindlt mozgiskivitelevésr6l van-e 526, 9. Képese a gyerek a mozgisra hallot sztveget (Ene, mondéka, semolis) felidézns, mondani, 10. képes-e 2 gyerek a mozgishor hallo sebveget simusban is ,ritenni” az ér- enevegzet mozgise? 11, milyen ers vesztbulisis ingereket ta- il Kellemesnel? 12, A feladat végrehitisa son k&t segié, egy Segics aktivitiséra van sz0kség, vagy mic ax Onillo feladat-kivitelerést kell provokin? Silyos megkésenséget mutat6 gyerme- keknél az els6 2 honapos TSMT- teripia 21 feladatab6l 16-17 passv, ari aztjlen- ia gyerelmek semmilyen alaratlgos erd- fesitést nem kell ennie, sem figyelemmel ontrolist mozgist nem kell végeznie, egy sverien meytorénik vele a veszibuliis ine serbevitel (2 ember mozgatia a graviticis- vval meghatérozon helyzetekben). ‘Az els6 uéningben szinte mindig végig oak virszintesrestartsban van a gyermek, azaz csak a fecontoll kialakitisa e célunk, semmilyen poszturilis seabdlyzissal kap- csolatos reakciot nem varunk. Beléthar6, hogy hasali egy mozgarctt nagy labdn o> val kiseb erofeszitéssel, s kevesebb post tura-zabalyz6 kontrolfunkci6 bekapcsoli- ‘sival jfr, mint pl. négykézlab térdelni ‘ogyanon billegtetés ktzben ) ‘Az aktiv mozgisok kezdetben analiti- sak (pl. gbrdesak hanyatt Felev6 helyzet- ben a gyerek elnigia magit a terapeuea toe savermentor konyvesbolt hu zsérél, majd Gjra vissrahGzzik 2 kiindld helyzetbe), s epyszerce egy dologra (itt a gist) kell fgyelnie A TSMT-L cefdpla minden wéningiéncle minden feladata elore meghatirozot ének- re, mondékira vagy szimolisra toneénik. ‘A vesztlbulirisingeriéssel egy iddben chat audit ingerek is erik a gyermeket (Weeni- ‘ce terletalaivalise), sa mozgis és a hal- lor ének/szoveg ritmusa azon0s kell, hogy legyen, ‘A2 ingermennyiség tehat (ez a2 atlagos cerdplis adag) 8 hét alat 34-42 alkalom. ‘sz ingerintenztis pedig 30-45 perc/alka- Jorn/18-21 feladat,lehetdeg pihendid ni dl, Kalidisen a megkéset pszichomotoros fejédés mud gyermekeknél fontos meg figyelési seempont: észeveszik-e &s menny elvégzen/atét azonos tréning utin, hogy a mozgisfeladatok somencie és a hozzdjuke kkapesol6dé dalok/monddkak ugyanazol? ‘Az éserevetelaek Iehetnek posi jelaé- seis ha a gyermek mir emlékszik pl. bille- 16 lapra, mihelyt abbahagytik az azt meg 1626 feladatot, oda néz, ahova a billend lapot seoktik dian’ Gérido-irgy-sirukao- ra Kialakulisa). Mis esetben a gyerek a mondoka kezd6 szétagjénak vératian (és helyes) kimondaséval jelzi: tudja, hogy most, ezen a fees eszkbzbn eat secktak smondani (id6-mozgéssor-verbélis meméria asszociicis folyamat) Elofordul negati jelaés is gyermek ré- szérdl: pl, skinek a védeke26 reflexe (kas- hafitis vlho2) erésebb a Kitémaszt6 reak- igindl, a2 a kitémasztist is" provokilo feladatok eld me gyakran elkezd taka i, eseteg srs. B feladatokat a uéning vé- fre tessrik, hogy cz a titakozis ne befo yésolja a gyermek l6z6 feladatotkal apesolatos hangulatt. ‘A fel6dés krxiurn-pontok megiigyelé- ‘se nagyon fontos feladat. A uéninget ‘ugyanis akkor ig sit, ha a kisgyermeke a _mozgisfeladatokat éreten, 6 izomténussal, adekvit posnurival, megfelelé gyorsastg- gal reagilva, folyamatosan és kitatéan egyiinmikodve mutata be. Javulésnak szimit 22, ha — a koribban tbb ember sttal beallitott helyzeteket a gyermek mar onélléan is fel tudja venni, dlerve meg tua tartan = a koribban passzivan elfogadont felada- toknil ektvits eink fel a gyermek re se&t6l, = a koriblban kedivelt és preferdt ents vese- lis ingereket mar harja a gyermek, koribban nem kisérte verbilisan 2 moz- gisokat, most pedig emlékszile 6 ala van felidézi a mondékilat, énekeket Casszociécids fonkei6k és hosse6 icej8 verbalis emlékeze) koribban nem jelezte, hogy ismeri a fel. adatok sorrendjet, most pedig egyéstel- smi jelzéseket ad erre vonatkozéan Ghossai idea szerilis emlékeze). Salat esekozparkunk kilakisiban a KO- vvetkezdk venéreltek benninket: 1 otthonea is beszerezhers (lifizetherd, megvchet6) legyen, 2. ne Kellen 22 eg Iakist tomateremmé Acai 3. egy eszkozt lehetbleg min. 3 réningen kereszil lehessen hasondlns A leafontosabb esehézetnke ar anya tes te, pléd, tornaszinyeg, nagy labda, go ddeszka, billend lap, labdk(tskés, pat 1, puha.,.) kot, karika, 5-6 kugli, dom- per, babzsskok, pala, ‘A HATASMECHANIZMUS KERDESE A kérdés megvalaszolasshor kaln-kilin kell a kovetkez6 ismerereket ia ételmez- tink, maj a teljes informAci6tartalmat in- tegrilnunk, egységben ltnunk. L.A gyermek tipetei, melyek mogéct ign zolhaté az onganikusen ézetlen madkodés, sls felveti a kérdést: milyen médon, Iehetérésifolyamatokat beinditan, alul- mokod6, hyporeakiv terleteket aktiv- vi, gyorsi, adekvat mikodéstvé tenn? 2.ismerjOk mar a vesztibuliris rendszer idegrendszeri dssackonetése, neuroans- témiailag igazolt kapesolatrendszerét ATSME teripia innen indul ki: eélzot, nagy intenzitisi, valtozatos, rendszeres, illewve fokozéd6 terhelési médot alkal mazva a veszibuliris rendszer ingeslésén kecesztl Kivanja az el6re behuzalozott ewrologiai kapcsolatrendszeren keresz- tl elérni azokat a7 idegrendszer cerle- tcket. Ha ex sikerdl, akkor beindulnak azok az addig megkésetten/eltérden mi Kod6 aktivitisok, melyek a TSMT- terd- pia megkezdlése elét tnetként volta é- telmezhetsek, Ezek szerinta kivetkexs wulasée vishayul: ~ az integrélétist ido tl fernmarad agy- torzsi reflexek fokoratos inteqril6disa ~ a videke76 reflexek helyet a kitimaszté 65 bedi reakcibk erdstdése, lds jae % ~ a helyzeteknek jobban megfelel6/adek- vit izomténus-seabalyoris, = javl6 status €s dinars posznurabe- sds, ~ javul Fejkontrol, = megfeleléen beilitott fears mellewt nommalizalédo fixilis, kOvetS €8 a kon- jugit szemmorgasok, ~ tengely KOrtli kiporgetésre 2 posatroti cds nystagmus és vele cgyltt vegctativ reakciok megielenése az egyensilyi és 12 izomtonus-kontollideiglenes elvest- tése mellet, = job egyensGlyi reakeiok lassulisra, gyorsultsea, egyensily helyzerbol val6 kbillenésre, ~ koordinalt mozgisok mindségibb kivte- lezése, = erésebb figyelem, éberségi-aktiviisi sit, = a nagyagykéreg aktivitisl Wdejének és cexéssépének javulisa, ~ javulo emlékezed funkeisk, javuld pasietdislebeny-funkeiok, vermé- szetesen egy 2 éves kisgyermeknl e tie etek ~ még nem manifeszalédtal, de mecgfeleléen korblickints €s alapos TSMT- 1 teripidval e tinetek késdbbi felszinre Kerblése és nagysiga is jelentOven csdk- kkenthets. (Apraniik, agnézit, testséma- zavarok, neglect, latealsissal és tell ti- Jekor6dscal kapcsolatas zavarok, 22 is, obvasis, a rajzolas és a scimolis tésbelt vonatkozasainak deficit... Mi magyasiza akkor a, hogy a megfe- leléen végrchajtor TSMT terfpia sorin 2 sail6k 5 mi, terapeutik is egyértelmaen registrlnieudju 2 Kovetkead funkeibk jax valli? 1.A ballisfgyvlem balaluldca, rds web, pontossdgdnak jauuldsa, a befogadé nye hésestg javuldsa. ‘Magyatézat: a 2 hénapon keresatl alkal- smanként 30-45 perces folyamatos, Sszesen 34-42 seer megismételt, TSM fetadatokkal 2 veszibulnisrendszeroSlzo ingest vé- ‘geatk ugyan, DE: 2 vesaibulirs render & a2 ebsdleges haikéreg nagyon kéizel tls hat6 egymiésher, s valstindleg av. rendsoer alaivélsa kaben téxént folyamatok (a in er felogd soervben veibtsg keletkenése, 2 fokozottigémybevéte,illewe a folyamatos aks mit hermeliésaktvilé hati- sa kozvellen koenyexete a ingerlxitvie v6 anyagok (glutamit és Acirhatis) folozo 6 folyamatos temnelédése, az ingerek it~ sa Walakulé:neuron-nbvekedés és Ossze- u kapesolédis...| 32m. Wernickearea miko- és is poriivan hatnak ‘Aat sem szabad elfeejteni, hogy a TSMT- feladatokat mincig énekkel, mondokival, sedmolissal kiséxjk /pirtuzamos &5 e6y- mis hatisiterdsité ingerbevte’, de tapasz- talataink szerintesok a2 éneklés/mond6kar monddisa Gnmagiban nem hoz olyan mér- tél hallisfigyelem-avalist, mint a TSMT-1 terapiaban megfigyelt eserekben. 2. A hifejexé nyeluthéseség java, az abo baszéd format, tartalmt elemeinek po- _itiv mindeégi és mennyisép udliozdsa, Magyardzat Bac a vesaibulsis endszer nines kézvetlen lapesolatban a Brocea-are- val, DE: 2 TSMTT terdpia sordn a Wer: cke-tea mikddéséinck avulisa seinte mine dig mepfigyelhet, melynek magyarézata a et tertet (a vesetibulars rendscer é a ‘Weinicke-terilet kozelsége. Neuroanaténi- aiismereeink szernt a két beszédandkode- ser (heszédimegéntés és besnédproduleci) felel6s terletet a fasciculus arcuatus rosa} kik Oesze egymassal Azokban az esecekben, amikor a TSMT-1 teripia kelden hossat ideig foi, 2 Wemi- cke-area aeivalisa ein fasciculus ar= cuatuson keresztl a Broces-terilet mi dését is. A veszibularis rendszer és a Brocea-area egyébként viszonylag Kozel vannak egymishor, exért a ,felmelegiés- elmer” Gnalloan is maker. 'Nagyob autista gyerekeknél pl. megti- ayeltink egy masik jelenséget is: kordb- ban nem kommunikalé (beszédre nem fi- aye, azt nem én6) gyerimekeknél szbs- latik, nem adekvit szavak, mondatok jelentek meg, sfunkci6orom vagy kenysze- res szinten elkezddiek a verbs ismétl sek is, Esetikben a tnetek a vezetéses aphasia emlékeztetek annyiban, hogy a fasciculus arcuatus Gsszekbt6 funkeioja nem litszot,a2a2 az 6ré-befogad6 Werni- cke-erea és a kilejezd Broccanarea kézott nem volt értekelhets kapesolat. Ugyanek kor Wernicke-aphasiatunetei i észlethe- tek voltak, amennyiben 2 tyak megne vezése nehezivt volt, s syakran tintént é- telmetlen, zavaros heszéd is részkrdh. 'Az altiv beseéd meglelenése Kb. 2-3 b- nap TSM terépia utin jlentkezet,s egy jim a posaroticiés nystagmus normalilo- isival Ckeadetben 150-250 poxpest is Grom- mel fogadkak, kovetetek e gyerckeld, ‘A normalil6dis a TSMT+ teripia sze- int 20 ala prgéssziramal val tpicus seemmozgis-kiviltissal egyidejdleg a2 eyensilyveseés és az izomoatoll és2- leges elveszeesevel és a vegetatvthnerek megielenésévels egy it 43. A gyeretek seituatointeligencido, sxolssobbos, napi nuinokbor vaié alal- ‘mazodsa, Snails értelmes tevskenységek megjlenése, exzel parbuzamosan diibro- amo’ estithenése, megmagyardzbatatan agresstv magatartisforma cstibenése. Magyarieat 2 limbikus rendszo tar ima ,sigei-viscerdis"agynak, mivel a selkedéssabalyozis(embsibk,késrtetések, feller, ds, agressi, evs! magataris..) eonteoliitszerven. Az ismert 088 vagy fuss” vilaszcrendszerszerveriegyedspe- cifikusan, a rendszer kapesoatban all a rmagyngycéeg Mlogenetkalag Osbbrésze- ive, valamin s2imos sabloxts ul rival, igy a diencephalonnal ‘slibikus render a hypothalamusszal 6 az agyorezsel van még kozvetlen nes ris kapesoatban, e7ek pecig mir elérhe- tek a vesabuliss render st elce hv zalozotpilyfin kerestl i 4. A moxgisfeiadés eqyes lépescinek sponte megielenése. Magrarizat a meghésent mozgisll6dts tb snubkonlis teuletéréének és sza- Dalyortsénak defictainee Grakran jr epyUtt az izomidins-saabi- Iyorisérelenségével/sérléséve (ayaki- wallow vagy generalzilt hypotina, lle pasate izomténus) fennmaradnak 22 aaytens week relleek és ennek meg- felelden késnek a trast KOntpagy sin ererségét muta fejkontole Kialakité, aleve a7 exenribs izomzst tous ski asut6, bello és eayensilyireakei, MegleSeelhetak az éretienséget a pose- urls satiate sagnalo mukbdéevel (az- az a kisgyermek nem képeskitimasztani, négykéalib-helyzatben megtartani magét, ‘onalldan Gln... és felledezhetitk a foko= rnécloval (elses, misals) x6 mozgisok megielenésének késéet, vagy discharmoni- us kivielenését. ‘AzontogeneticusFei6désmenet soxin a possturlis seabalyzis, 22 iomtdnus, & 2 egyenstlyi sabilyzis érése, a vizulis és akusztkus) fayelem bekapesolédisa a2 akaratlagos helyzet- és helyaliomaisokba mind 2 seenzomotoros intericié rése, 8 cal a2 egyes rsaeladatok €p mokodése eset lesz harmonikus a mozgisfl6des, Ha a mogkésett mozgisfet6dést mtd ayermek {6 tneteit Gzomténus-szabaly- si problema, pasemuis satis, egyen- Fejlesa6 Peclagépia 2008/2. scim silyl seabillyzts,reflexintegraciés késés, a vizudlis rendszer el€ré mikodése...) vesszlk és ismerik a veszibuliris rendsoer celére huzalozot kapesolatrendszeré, adeke vata TSMT- teripla akalmazisa, Alas, mses, rs mozgismintt (pat tems) azonban seubkorikalisan, Kozepagyl srinen eléce kédolt fejl6dési folkkéne _seunnyacinak” & ,vAsfik” ant az érensegh Ieésauiség} sri, amikor ,bekatanhatnal” A megkéser mozgisfelidés beinditisa a ‘TSMT-I terdpival eit a direkt kapesolat- rendszerkihasonlisa tal a idegrendszer- ben a specislisingerek hatiséra bekévetke- 26 €xtsi programok manifesztilédasival és 1 funkeionalis hilérat mokedoképes kiala- Iculésa miau ehetséges. 5, Az 6nt6nvényn, ellendll6 hisgyerele egyiltommthoddvs & trényithatéud wait ‘Nagyon nehéz dolga van a TSMT- tera- peutinak, amikor a sail6k azzal a pa- rasczal hozzék a kisgyenickitiel, hogy az ‘nem akcar semuniben egytamakdni (vagy hha néha igen, az soha nem kiszimithat6, ‘em ming sméselhew) a ftékokat Altalé- ban szegényesen, sne funkeiénak megfele- 6en hasendlja, a s20I6 kezdeményeréseit setnmibe vesti vagy esak nagyon r6vid ide ig mikbdik egylit. Gyakori az is, hogy a taplatkozzsndlis vannak nehéeségek (rilo- gat, nem hajand6 darabos éeekt can...) robbi ritmus (alvas-Abrenlét,aktvies-pihe ns.) sem a tankBnyveknek megictels ‘A terapeutinals fel kell figyelnie ar, ogy a kerdeményezéset a ayermek tabbnyire a szemkontakts felvétele és megtartisa nél- kil fogadia, maid kiszil a vizsgil feladat- hrelyzetekbol, sa s2ul6kh6e intézen kérdé- sekbi kideril, hogy kevés vagy semi az alciv sedkines, a passtiv sabkincs megilla- pitisa pedig neheriter, mera kisgyeimek rem hajlandé pl. képeskonyvet nézegetni ‘A vizsgilatban a finommotorikai, 2 szem-kéz koordindc6t igényl6, a mozgis- utdnzist kér6 feladatok biztosen alacso- jab seinter mutatnak a2 életkorhor ké- pes, de gyakor! a kiss kimaraclisa is és jellez6 22, hogy a Iisgyermek a posztct iés nystagaans felvétele utin kezd egyat- mikodni a terapeutival, de esak azért, hogy az Gra kipBrgesse. A‘TSMT-tecipia ugyanolyan keretak k6- zeit zak le: 2 hénap, 34-42 alkalom, 18 21 feladat, 30-45 perc/allsalom ingerbevite- W hossaisig. |A veszibulirs ingetek elkezdi ugyan- sata hatit kialakani, mint atalaban a tob- www mentor konywesbolt bu i, Kora TSMT- terpiban részesU0 gyer- meknél [EsetUnkben azonban a rendszer (azaz a mindig ugyanigy, ugyanakkor, ugyanclyan -koriményel kO26e) végrehajtisa mar egy viselkedésterdpits elem. “Amennyiben a csilid egyaumdkod6, iri- nyithats,feladathelyzeece békésen elfogs- 46, s abban folyamarosan egyre tobbet tevé- Irenyked6 gyermeket akar (az ilyen agyeimekcek jirmak tObbségi, normal iskolt- ba, tnulaak tovibb s vilnakc ,munkaesép- aci tenyeasve"), akkor el kell Kezden! 32, hogy bizonys helyzetekben az ttn, amit 1 szl6k bejlentenek: most jon a torn Gyakers, hogy az 2édig minden konflk- rust elkerdld salak nehezen éri meg, mi- Gets kell a TSM teripia feladatat 30-45, percen Keresztal a gyerek akarata ellenére is végrehatané egyrésa, mera vesctbulirs, ingerek alekor is hatistfetenek ki ha a be- vitelale a gyerek kedve ellenére tdxténik, dsrésat, mert kbzosen meg Kell taaulniuk, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a st Io ekerveze akcibja meg fog tonénni ez a Viselkedésteripits meghdzeltés alapa) A kisgyermelkoxban alkalmazot inten ‘iv TSMT- recipi Kihasanilja az degrend- suet plasaikus voli, regenericis képes ségét (zt, hogy erds ingerek hatésira neuron-novekedés,ingerletitvivé anyagok ‘ermelédése indulhat meg) és a2 dnreguli- ciés kepessépet Vegeredményben az ontogenetikus fej- Tedés jelentés része elGre kédolt, amit rer- mészetesen a koinye7et segit3 vagy Kiros ingerei valamelyesthefolydsolhatnak, s a2 cchérd felédésinenstet 2 tinetek felismeré se utin, 2 kor, szenzliv periédusben ajén- Jott helyre Alita, A TSMT-I terapia olyan ingerbevitellel dolgozik (vesatbularis ingerek), aminek azonnal ellendrizhetS (a gyerek vissznela) ar optimalis adagia, eréssépe, hossnisiga, valamint ismert a vestubulétis rendszer peuroanatémiaj kapesolatrendszere €s az cegyes terdletek szerepe a viselkedésben, illewe a gyermek egyéb funkeidiben. A TSMT-1 terapia eredmenyességenek oka Ssszetett: a veszribulics rendsvet st mulil6 ingerek tal kifejet direkt (neuro- aanatOmisilag iguzol) hats mellet a vesa bulésis rendszer kozelsége & az ingerlés koverkeztében @ limbikus rendszerben ki alakul6 neuron-novekedések €s Osszekap- csolédisok viselkedésszabilyz6 funkci6i alk kalakuldsa és a neurotramszminerek, {elborul egyensblyanak visszasllsa, etve a viselkedéstenipids keretek egyttesen a2 organicus éretlenség tineteinek esokkené- sthez, opts esetben az cltinésthex ve- 2etnek. Medidig tart a TSMT-1tenipia? ‘A lehatséges vilesook sokfélek, aud figge- fon, hogy a2 organikus éretlenség tinetet mutato kisgyermek mennyj iden érlezik 4 vizsgilata, milyen bio-psticho-szocilis kémnyezetben él, mennyire terhelhers, mennyice gyors 2 eagélo kepessége a te ripia-adtaingeregyiitesre... ‘A TSMT- teripia tarthat 1. Ainetek rendenddésélg. 2. & csoponéretiség kialakulisiig: azaz egyltimdlbd6,tehelhet és feladathelyzet be visseahorhato kisgyermeknél, amenny- ben behozta a lemaradisait, abba lehet hagyni az egyéni otthont TSMT-1 terpist. 3. A dackorszak kezdetéig, 3 éves kor ig egylrtaikad6, kedves és ‘segitdkée, organikusan éretlen kisgyerme- kek is képesek clyan erével elenlni, hogy a sail6-gyerek kepesoatsérilésénelc elke ruse érdekében abba Kell hagyni a folya- ‘matban lev és szakmalag még tavolr6l sem befejezett egyéni TSMT- terépitt, 4. Viselkedésravart muta6, Ontorvényd ‘kisgyetmekeknél gyakran a harmachic té- ‘ing feladatal hatnak olyan frusztraléan (bb az aly 1657, egytit kellene makén, amise kiboruloalc vagy nem iris #2 azo. os wéningek monoton ismétlése2), hogy at (ell tervezni a verdpisjukat, egyéni ktrfel adatokat kell nekik berendezni a tomate remaben, esetlegt6bb, hagonléan még. nem ‘soponérettgyerekkellehet megprobln « terdpia formal Keretein viltoztatni Ogy, hogy 2 tartalmat 2 megvéltozott formaba kell ,becsempésza. 5. 10P-s kisgyetmekekné! 8-10 tréning, (06-20 hénap) szonet nétkll végigromdiz- _sévaljuthatunk el oda, hogy stabilan dine illerve segitséggeljirnak (de solkal jobb poszrura, fejkonwolljllemai Oket, mint 2 ‘TSMT-I-ben nem sészeslt sorstizsakat) 6, ,Csak” megktsett mozgisfeidéat kis ‘gyermeknél 2-4 wéning elég szokot lenni area, hogy a lemaradsokt behozza 7. Amegkésett besvbdfejlodéso gyermele 2-5 teéning,folvamatos elvénzése utin éri el ant a szintet, hogy a kialskul alti be s2€d kisebb hibdinak javitisihoz ekkorsl is 25 mir érdemes igénybe vennie logopédus se- giséget, de jo incelekmus eseten a beszél6 komyezet is elegendd inger szimira a to- vibbi felddéshe2, Egy tring ltalaban 8 hétig ta, s 34 42-scer kell megismételni a feledatct. Ezaatjelent, hogy ha vali 3 wéninget ‘végzett el, akkor 6 hnapon it, immir 54— (64 klonbo26 vesaibulris feladatct pyako- rolt 4-34 3¢-s0er a gyermekével. (Ha nem kellet a terépiis adag mennyisépét emeini vagy esokkenteni Kazben) ‘Olyan is eldfordul, hogy het! 2-3 exyéni “TSMT folytaodils (mest 22 alapprobléma ‘sak lassen javuD), de a gyermek mar jhat HRG €s TSMT-csoportokba. A feladatok kolessnasen megertsik egymist, saz ed ‘digi egyhangésigot a gyetmck és az anya szimira is fontos valtozékonysig foga fel valani _Mennyire batehony? Amennyiben scsak” onganikus érést zavar, kisebb teruletek loki funkciGkiesése a 10> etek oka, akkor a megfelel6en intenziv ‘TSMT- teripia maradéktalan visszaszoni- a tineteket a kisgyermek utléri kortir- ‘ait é valéjiban ninesen tObb sziksége szenzomotorosteripiskra Acanetek cstkkenésének gyorsasigaban scimitanak az 6rékletes téayez6k, 22 anya terhesség alan tiplelkozisa, a gyermek tip laldsa és a pszicho-saocilis KOmnyezcd in- serek. ‘Mikor non batéhony a TSM lerpia? 1. Ha nem tank be az opamulisteripiis ‘adagot, mennyiséget, intenztist (Clin- ‘gerlés, alulingesés) 2. Ha betegség vagy szilliFegyelmezetlen- ‘sg miatt nem sikerOlfolyamatosan vég- rehajan’ a terépit, A leallisok, hosseabb ‘seinetek,lerviditet treningek nera hoz- nak tarts eredményf. Higa kisgyermek sszehangos neil fo Iyamatosan kap Wbbfale,hatésaban egy- issal Korombos, vagy egymds hatisit ont terpitt clyan titerhetdllapor- be ker akkor nem tug optimslsan be- epiceni a TSMT- teripia hats sem. 4. Bpilepszia exerén bizonytalan a hatés. el nem ismert anyagesere-betepség ese ‘én bizonytalan a hati. — 7 oe (6. Roponya UH, CT, MR-vel igazok eleneé- sebb agyillomanybelieltrés esetén bic onytalan a batis, +7. Bizonyes, progresszibval jaé szinds6 smile esetén bizonytalan a hatas Mien pedagéea! médszeretet albalmaz? TSM terdpit legayakrabban gySeype- dagdgueok safe ef, akike miutin meg nuk a7 ingerbeviel szikséyességének fon tossigit, a meleg-hatérozott pedagogiat hozaddllise eszestkelonyben. CGyakran apré fogisok segitenek: pl ész- re kell venai azt, hogy ayugodtabb a kis- ‘gyetmek, ha édesenyja arcitbthatja ekKor minden mozgisos helyzetet gy kell ala tani, hogy az anya és a gyermek felvehesse a szemkontakaus}) isle a vizulisfgyclem felketése é- dekében a terapeuta kisebb fénythangot ad jatar késaic ere pl egy kitémasz- sos testhelyzetkilakitisshoz, $2 jitéko- kat mozgatvaigyelsak a fejkontsoll elves beilltastnak ide} a gyenmek vizualis ayelmének felkekésével és folyamaros Fenntartésival novel. Sok Ksgyermeknél a kedves énekhang 5. mondekik hangsGlyozisa keki fel af ayelimet, «a tiltakozis abbamaradisthoz vere. ‘A TSM teripisk végrebajtisit érdemes (elebasségi tri szetartéshor hasonlita- i, amennyiben rtmikus mozgisokst a fel- néitek folyanmarosan énekkel, szbveggel ki= sérik, a2 egése folyamatnak ritusellege van, hiszen ugyanas a feladat/mozgissor rend ismétlik, 6 eldbb-ut6b) a megs70+ otsig, « Kszamithat6sig és a beavator- sig érése is meg Kell, hogy érkezzen. ‘A torasbe ileszkedés 2 gyermek részér6i aazal ji, hogy elfogadia, aeveszi (esetleg mie vara) a tréninges,s mihelyt biztonséig- ban érzi magt, mer fel tudaidézni, hogy ri fog Koverkezni, Képessé valik a tobi résclet (pl. az énekek szdvege, dallama) megianulisira ‘Vannak rokbe fogadott gyesmelceink is, akiket a nevel6 szileikréscben kot6de- részben részképesség- seer érésifolyaroatal azonban svikségsze~ Hien magukkal hozzak azt a kornyezeti Igényt is, mely szerint az ontogenetius mozgisfejlédés eayes szakaszai (kiszis, smiszis, irs) a gyermek akaratlagos, mol- val, igyelmes tevékenységcivéalakljanak 4 8 ne ingeshelyzete valtodjanak [A TST terdpia vesaibuliis rendszene haté ingerei (a 680 feladst) enneck az eli risnak tesznek eleget, amikor masmilyen ingerek bevitelével, mis agyterdlecek stim- Licigval indtanak meg a neurobabiivciés teéningekéher ragyon hasonlé hatismecha- izmnssalapn kialachat6 adapt vilaszo- at és Gxés folyamatoleat. ‘A TSMT terdpia pontos végrehajeisa 6 net aatt 4-42 alkalonn/30-45 perc) ele idéigényes. Amennyiben az organikusan sérdlt kis _gyesmecknél 2z izomténus-szablyozis cle rést mutat, a DSGM-etajanlot parhurzamo- san végerni hen 2-f alkslommal. B manui- ls technikaa pesilésin az in- és izomnorsék \nusbeilit6 funkciojat modosifa,valamint a rovidles és inaktvitss mia letapad iz- sokat mozgatja at, stesai motoros funkci- (okra alkalmassd. A manuilisingesis az00- ban a kOzponti idegrendszerben mint eakt- lis-mechanikus inger a Br. 1.23-ba fut (clsbdleges &125 kéreg), $a DSGM koaben keletkezew izom- és mechanikus fjdalom- ak olyan hatisai vannak, melyek a véde- Pejlests Pelagia 2008/2. sei, kere mozgisokatalstivlék (a kisgyerme- rok ki akarnak senbadulli a bealitot feszi- test helyzetekbOD, ‘Az. izor6nus-szabélyoziséstfelelés le- szillo palyarendszer, letve az egyenstly- szervet és a vele integrdltan mak@d6 kis- agyat 2 TSMT- terdpia alkalmazisival stimulilbajo, készethetak éretteDb, gyor sabb, hatékonyabb seabélyozisra ‘Amennyiben a TSMT1 és 2 DSGM egyszer- re foyik, 66.2 gyenmeknel beindult a laszas, ‘més, akkor 2-3 hetente kell kori a= 10), hogy lehet-€ mir fokozatosan estkkeen- toni a BSGMkezeésele, hisven a sit ala itis a leyjabb ronusjavt6 Ongydeyit, Silyosan str kisayermekek esetében a 8-12-16 hetes teripits munka sorin kiala- ul a min, 30 perces teshelherdség, Ez azt jelent, hogy a kisayermek lebetdségeihez pest egytitmakdve, srs, lletve a kifira- dis erésebb jelel nétkOl végzi a téninget, bisa a 10-30-08 ismnéelésszimot, biztatsra ldhatdan képes erSfesztésre, akaratlagos mozgisok indtisia, kivitelezésére. ‘Az egyéni TSMT-I teria melletilyen- kor heti 1-2 HRG CHidroteripidis Rehabilitée lds Girnnasctika) teripiatisjavasolunk, €2 2 valtozatossigot lent Or a monoron on hhoni gyakorlds, s a vizben olyan feladato- kat jelen, melyel vagy megerdsiik az ot honi seéraaf6ldi feladatok hatisat, vagy teljesen i éraésekher. val6 alkalmazkodist hivnak el6 (felhat6erd, kOzegellenillis). Ebben a terdpiés szakeszban a kisgyer- sek teat het 3-5 TSMT-I és het 1-2 HRG- teripiaban vesz részt, melyek sszehangol- tak, egymas teripiss hatist segik lsfordal azonban 22 is, hogy a gyermek {eldése a csoportban végezhet6 fogialko- _2Asokcbevezetésé indokolp, de egésixéatgyi ‘okok miatt a viz. nem jit szdba. Eklkor a -seieanfoldi TSMT-I csoportokelkerdese ja- vasoljuk heti 1-2 alkalommal, s az epyéni ‘TSMT- teripit ehettség seri fenntatuk vagy 1-2 alkalommal esokkentk, ‘A solyosan halmozottan sérilt kisgyer- mekekn¢l a célzott érzékszervi ingerles programa (bazdis simuléct6) mraz egy ‘TSM: tecipia sorin elkezdi, tlago- sin 10-20 alkalom utin, Az cé, hogy ki Jonbs26 akusztikus, vizualis, kills, manuals (S.) ingerck viltogatisival fel: els, fenntartsuk és iriyithatova legytie 2 kisgyermek figyelmét. Az ingerek ésale- lesén keresotl szeretnénk a reaktiviist és az interekaivicst fejlesteni, sa klviig in- sgereivel kapesolatban nyitortabba ten rye mentor konyvesbolt. hu 2 évesnélidésebb kisgyeamekcelinél sak 8g (6s defcivtinet) szerint a masodi,har- rmadik wéninghe mar beépittin bescédin- it, szem-kéa, Ulerve szem-ltb korn Git felesa5, cél26 mozgésokat provolcl6, illerve 1 tulajdonsig szerint azonosté-mes- olinbietsfeladatokat is. MIERT SZOKTUK A SZOLOKET BEVONNE? A szilék bevontisa robb cét is szolgil, 5 smindenkinek or sept, ahol 2 leginkibb ne- bez feldolgozni a pilanatayi helyzctet. Munbaterdpia depresszié ellen A legiegyelmezettebb szal6rdl is tajik, ‘lyan stressaben, szorongésban van, ani ta- lin nem is tudztosul benne, biszen érzi, hogy a gyermeke felocésével baj van. ‘A tartés suessz olyan abi idegillapotot hoz kte, i lonb626 meghzdéststra- tégitkat hiv el6 az emberekbdl. A TSMT-T téripia egyik feledata az egytttmakeds seilé allapotinak a folyamatos észlelése (meddig ura a helyzetnek, mikor esk szt, snot ada fl, mennyire td magit Sze seedni, miutin betatts: nem hihets pl atel- jes tinetmentesseg.) ‘A korai (0-2-3 éves korban végzet TTSMT: teripia elején mint terapeutik azt svoktuk kémi, hogy 3 uéninget csinaljunks végig kozdsen egylumakodve, 6 hénap el- smuhival G+ 34+ 54 trips alkalom) fel- veszink egy Kontroll-vizsgalatr,atbeszé!- jk a viltozist, elmondjuk a lehetséges ovetke2s rovid- és kozépttva célokat 5 a hhozzs vezets tat is bemutatule ‘A teripis hati, havirend olyan kapasz- kod €s egyben szimon késhet6 feladato- at ad, amirt fel Kell Keni, amit meg kell sina, eat aktivnak Kell maradhi A mostant alot szorep elfegadisinale elésegiése gyes szdlokOn gyakran azt lehet érezai, bhogy tehetetlenek, legzivesebben besdnak valabovs a gyerekuket, ahol megiavijl, ‘ik nem is szeretnék tudni s ltni hoay om smi trténik (hiszen sithat is, rossz is lehet neki.) A feladatok betaniisa ala lathar6- an Ki szeretnék vonni magultat inden a6] dam minclg i, olyan dgyetlen vagyok, egyedlil nem merem bukfenceneti, ne- rem nem aka esi." ‘A sailbk énerejénck exésitése yenkor szinén a TSMTcrapeuta ela, Fel kell hin anya fleet ar, hogy most ke- reste az On wintet, basso, mosoyogjon rn megmutior, hogyan kell helvesen fogni cbben a feladatban, de visszzadom, hogy On is megiapasta, mest gy tom, Ont sokkaljobban efogud, min eng Onnél mind abbahagya asi.” ‘A kompetencla-éras existe: a 2016 au, aki binosiant waa a gyermeke szimé- 12 fonts feesad ingereke ‘Mas s2uldk pontosan tun szesetné, init igér a kivlasztotepl, vasa akar nak kapni mindea kérdéstks,sfeligyele tet kivinnak gyakorolni mindien egyes siplishelyzetben azén, hogy lassik: az adottlehetéségek mellttoptimdlis haés- fokon tonént-e meg minden egyes trip 4s ingebeviel, etweinerakcié, E szlbknek rseletesen kell beszélniink a teripia hatasmechanizmusil és ar, hogy milyen forts az, hogy ®hét lat 34- 42 alkalommal tténjen meg az ingerbev- tes mien j, hogy dk alkaimasnak kt seanak: ara, hoay er folyamatos empont= adés. és megfigyelés mellett othon meg vuole adn a gyermednek ‘A srilinek a szil6itekintey asi le- hetisege. ‘Nagyoo sok sérbltkisgyermek sable bizonyalansigjelemas a gyermek irnyit- sival,fegyelmezésévelkapesolatban, Nem suo, mit véshanak el mllyen kereteket kévienek s2imon tle kévetkezetesen. “Amengyben a kétsil6ehérs véleményen van, a2 gyemeknek késabb nagyszerd le hetiséger a joke Kalas, ie a soil egymas ellen kjtrdsira ‘Amal kor jtékos neve, az cayen- rangi gyermek képet vet eink, aki min- denv6l meg kell kerdezl. Cegyk be most az orvossigot? Akarsz zeneoviba men? Most ered! vacsorint) A szbl6k ugyanakkor azttapaszali hogy elég egy kis ellendllis a részitrl (ost kell bevenas a reget let orvossi- 0% Ghgyomonal Belize, met szeret- {él miltkor iso énekelai meg tincoln,n- Guhink 2 zeneovba! Exe 7 6a, steed, ‘nem maradhatunk ovdbb ajtsoseéren, pa jon haa, at skarom, hogy eit vacso- rzmunk) 65 az egésoséges gyerekUk indu- latosen, akartossn tao, ellen ak 2 sésuknek, estleg kijelent, hogy nem is sze- rea saloket. A kexd6 sedlok a kovetkers esapdlikba ‘esnek ilyen helyzetek esetén 4, Nem veszithetem ela gyerek szereic tét egy yen kis kérés ria, inkabb én al- kealmazkodom, hogy dgy legyen, ahogy 6 aka 2, En olyan anya akavok lenni, aki nem ‘emeli fel 2 hangjs, nem erészakos, nem Dantet. Most engedem, hogy dgy Iegyen, amit 6 alae Camita visitisval jelez), kicsit lkésabb megint szép sz6val, Kéréssel (pel

    You might also like