Gazdasági döntések 1

A döntéshozatal alapjai

Prof. dr. Székely Csaba

Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
Szent István Egyetem, Gödöllő
A döntéshozatal alapjai

• Irányítás és döntés
• A döntéshozatal elvi alapjai
• Racionalitás
• Korlátozott racionalitás

2
 Bevezetés

• Az irányítás általános értelemben véve a

rendszerek folyamataiba való beavatkozás,
valamilyen cél elérése érdekében.
• Az irányítási folyamatok középpontjában az
a célirányos intézkedés (beavatkozás, cse-
lekvés) áll, amellyel az irányító egység be-
folyást gyakorol az irányítandó rendszerre.
• Az irányítási intézkedés elhatározásához
döntésre van szükség.

3
 Az irányítási típusok

• Vezérlés
• Szabályozás
• Szabályozás zavarkompenzációval
• Adaptív szabályozás

4
 Vezérlés

Környezeti zavaró hatások

Terv, Intéz-
Vezérlő egység Tény
célok kedés
Rendszer- Σ Rendszer
modell

5
 Szabályozás

Környezeti zavaró hatások

Terv, Intéz-
Szabályozó Tény
célok kedés
egység
Σ Rendszer

Eltérés
?

Terv tény

6
 Szabályozás
zavarkompenzációval

Környezeti zavaró hatások

Terv, Intéz-
Irányító egység Tény
célok kedés
Rendszer- Σ Rendszer
modell
Eltérés
?

Terv tény

7
 Adaptív irányítás

Ismeretek

Ismeretbővítés
Ismeretszerzés
szakirodalomból,
tapasztalatokból
tanácsadóktól,
és összehason-
kísérleti
lításból
kutatással

Igen

Nem
Elegendőek az Lehet várni az
ismeretek? intézkedéssel?

Igen Nem

Párhuzamos
Döntés gyakorlati
kísérletek

Ellenőrzés,
Végrehajtás
értékelés
8
 Az irányítási funkciók

Információ Információ Döntés-

gyűjtés feldolgozás előkészítés

Ellenőrzés Végrehajtás Döntés

9
A döntéshozatal alapjai

• Irányítás és döntés
• A döntéshozatal elvi alapjai
• Racionalitás
• Korlátozott racionalitás

10
A vezetés

11
 A döntéshozatal elvi alapjai

• A dolgok jelenlegi helyzete és a kívánatos álla-

pot között eltérés mutatkozhat, amely különbö-
ző irányú akciókat követel meg.
 PROBLÉMA
• DÖNTÉSHOZATAL: a problémákra való
válaszadás.

12
 A problémák észlelése

• A problémákat azonban nehéz egyértelműen

felismerni, azonosítani, megállapítani.
• A probléma-érzékenység az érzékelésen,
észlelésen alapul.
 ÉRZÉKELÉS, ÉSZLELÉS (PERCEPTION)

• Mi korlátozhatja a problémák észlelését?

13
 A problémák észlelésének korlátai

• A figyelem: a megfigyelésre fordítható idő és a

képességek korlátozottak.
• A memória: az információ tárolás képessége
és a meglévő ismeretek alkalmazása korláto-
zott.
• A felfogás: lényeges információk birtokában
sem ismerik fel azok fontosságát, vagy helyte-
len következtetéseket vonnak le.
• A kommunikáció: a munkamegosztás negatív
következményeként nehéz és bonyolult az in-
formációk továbbítása.
14
 Az információk értékelése

• A döntéshez szükség van az információk érté-

kelésére, interpretációjára.
• Az adatokat többféle forrásból lehet megsze-
rezni, és azok szűrésére, feldolgozására, értel-
mezésére van szükség.
• A döntéshozó helyzetérzékelése ad választ
arra a kérdésre, hogy mely adatok szüksége-
sek a döntéshozatalhoz, és melyek nem.
• A döntéshozó egyéni képességei befolyásolják
a végső értékelést.
15
 A problémákra való
válaszadás – a viselkedés

16
 Racionalitás

• a döntéshozó minden tekintetben objektív és

logikusan gondolkozik,
• világos célkitűzés áll rendelkezésre,
• valamennyi döntési kritérium és választási le-
hetőség ismert,
• a preferenciák egyértelműek és konstansak,
• a preferált megoldás a lehetséges legnagyobb
hasznot adja.

• Racionális körülmények között az optimalizáló
(preskriptív) döntéshozatali modellt lehet alkal-
mazni. 17
 Az optimalizáló döntéshozatali
modell

IKÉTIU
R K MO R A1 + -
A1 A1
A döntési kritériumok A2
azonosítása
A2 A2
Probléma Optimális
A3 A3 A3 választás
Megbizonyosodás a
döntés szüksé- A legjobb változat
gességéről An An kiválasztása
An
KRITÉRIUMOK
Akciók Akciók
A döntési krité- (változatok) (változatok)
riumok súlyozása kidolgozása értékelése

18
 Korlátozott racionalitás 1

• A bonyolult, nagy bizonytalansággal, nem kon-

zisztens céllal jellemezhető helyzetekben a
döntéshozók képtelenek normatív módszereket
alkalmazni.
• Az emberi agy és a rendelkezésre álló eszkö-
zök képességei nem teszik lehetővé vala-
mennyi információ befogadását, feldolgozását,
megértését.
• Ilyen bonyolult helyzetekben a döntéshozók
nem elégíthetik ki a racionális döntéshozatal
követelményeit, és meg kell elégedniük a kor-
látozott racionalitással.
19
Korlátozott racionalitás 2

• Herbert A. Simon
(1916 – 2001)
• Társadalomtudós.
• 1978: Közgazdaságtudományi
Nobel-díj „a gazdasági szer-
vezetek döntési folyamatainak
korszakalkotó jelentőségű
kutatásáért“.

20
 Kielégítő döntéshozatali
modell
• A korlátozott racionalitás körülményei között
más, deskriptív döntéshozatali modelleket kell
alkalmazni. (Kielégítő modell, intuitív modell,
stb.)
• A kielégítő modell lényege az, hogy bizonyos
helyzetekben a döntéshozók olyan mértékig
redukálják a döntési probléma bonyolultságát,
hogy az számukra érthető, feldolgozható le-
gyen.
• Milyen egyszerűsítési eljárások lehetségesek?
21
 Egyszerűsítési eljárások
• Szerkesztés: az összetett problémák néhány
fő rendezőelv alapján történő redukálása.
• Dekomponálás: a problémák elemeikre bontá-
sa, a részek egyenként történő megoldása.
• Heurisztika: az általános viselkedési szabályok
közül történő választás a probléma jellemző-
inek, struktúrájának felismerése alapján.
• A szituáció értelmezése: a döntéshozót befo-
lyásolják a hiedelmek, paradigmák. Ezek meg-
határozzák azokat az elemeket, amelyek a fi-
gyelem középpontjába kerülnek.
22
 A kielégítő modell

A1 x,y,z Van kielégítő akció

változat?
Van
A2 x,y,z Nincs

Kielégítő
Probléma A3 x,y,z
A4 A5 választás
Megbizonyosodás a Az akció változatok
döntés szüksé- egyenkénti összevetése a További akció Az első elég jó akció
gességéről kielégítő kritériumokkal változatok felkutatása változat kiválasztása

Minimum
standardok A1 A2
Probléma x
y
z A3
A probléma
leegyszerűsítése Kielégítő kritériumok Korlátozott számú
kiválasztása akció azonosítása

23
 Az intuitív modell
• A döntéshozó találhat „magától értetődően
legelőnyösebbnek vélt” megoldásokat (intuitív,
vagy implicit favorit modell).
• Ebben az esetben is a probléma leegyszerű-
sítésével kezdődik a döntéshozatal.
• A döntéshozó nem bonyolódik bele a döntési
lehetőségek értékelésébe addig, amíg nem
azonosított egy „implicit favorit”, tehát magától
értetődően legelőnyösebb változatot.
• A döntéshozó azt kívánja bizonyítani, hogy az
implicit favorit valóban a legjobb megoldás.
24
 Az intuitív modell

A1
A1 A1 vagy A2

Az előnyösnek
tűnő akció Az előnyösnek tűnő
előnyös
Probléma A2 kiválasztása akció megerősítése
akció
Megbizonyosodás a Az előnyösnek
döntés szüksé- bizonyult akció
gességéről A3 Kritérium A1 kiválasztása
A2

Akciók Olyan döntési kritérium

(változatok) Összehasonlítási kiválsztása, amely a
kidolgozása alap kiválsztása favorit irányába mutat

25
A döntéshozatal alapjai

• Irányítás és döntés
• A döntéshozatal elvi alapjai
• Racionalitás
• Korlátozott racionalitás

26
Preskriptív döntéselmélet

27
 A döntéshozatal normatív
szabályai
• Hogyan kell döntést hozni olyan esetekben,
amikor a döntéshozók
- egyéni preferenciáitól,
- érdekviszonyaitól,
- kockázathoz való hozzáállásától,
- bizonyos emberi korlátaitól,
- és a döntés egyes körülményeitől
elvonatkoztatunk?
• Az így felállított döntési vagy optimalizálási
szabályok a valóságos gazdasági rendsze-
rekben nem érvényesülnek maradéktalanul. 28
 A normatív szabályok
megismerése fontos, mert:
• A gazdasági rendszerekben felmerülő döntési
problémák rendkívül bonyolultak.
• Ezért a döntési szabályokat egyszerűsítő fel-
tevések figyelembe vételével célszerű megfo-
galmazni, hogy a lényegi összefüggések vilá-
gosan láthatóvá váljanak.
• A normatív döntési szabályok modellként,
összehasonlítási alapként szolgálhatnak a
döntések ellenőrzésénél és elemzésénél.
• Segítségükkel az indokolatlan eltérések, a
döntéshozók túlzott egyéni preferenciái ki-
szűrhetők. 29
 A normatív szabályok
érvényesülése

• A normatív döntési szabályok egyes konkrét

esetekben közvetlenül és pontosan nem ér-
vényesülnek.
• Ezek olyan általános irányelvek, amelyekhez a
döntéseknek tendenciájukban, sok döntés át-
lagában igazodniuk kell.
• Fontos azon egyszerűsítő feltevések ismere-
te, amelyek figyelembevételével a normatív
döntési szabályok megfogalmazásra kerülnek.

30
 Egyszerűsítő feltevések 1

• A döntéshozó előtt álló cselekvési lehetőségek

és azok kimenetelei ismertek, a környezet is
megismerhető.
• A döntéshozó racionálisan viselkedik és ren-
delkezik olyan kritériummal, amelynek segít-
ségével a döntési lehetőségek preferencia
sorrendje egyértelműen megállapítható.
• A célok és a célelérési (aspirációs) szintek a
különböző korábbi teljesítményektől és a kör-
nyezeti feltételektől függetlenek.
31
 Egyszerűsítő feltevések 2

• A döntéshozó mindig valamilyen célt optima-

lizál (pl. jövedelmet, piaci részesedést maxi-
malizál, vagy költséget minimalizál).
• Adott döntési problémában csak előre megha-
tározott döntési kritérium figyelembe vételével,
és az adott problémára vonatkozó normatív
döntési szabálynak megfelelő döntés hozható.
• A döntést befolyásoló környezeti változások
folytonosak és lassúak; nem tételezzük fel a
körülmények hirtelen, és nagy mértékű meg-
változását.
32
 Egyszerűsítő feltevések 3
• A feltételek bármilyen kis mértékű változása
kiváltja a döntés módosítását, vagyis nincse-
nek reagálási küszöbök.
• A feltételek változása késedelem nélkül azon-
nal kiváltja a döntés módosítását, azaz a dön-
tés előkészítéshez és meghozatalához nincs
szükség időre.
• A döntések meghozatala és végrehajtása nem
jár külön gazdasági áldozattal (költséggel).
• A döntést nem befolyásolja a szervezeti struk-
túra, és a döntéshozatal során meghozott dön-
tés sem igényel változtatást a szervezetben.
33
 A gazdasági döntések
általános elvei 1

• A gazdasági döntés feltétele a cselekvési lehe-

tőségek megléte.
• A rendszerben a döntéshozó akaratától függő-
en változások hajthatók végre. E változtatá-
sokkal a gazdasági rendszer teljesítménye,
gazdasági eredménye befolyásolható.
• A lehetséges cselekvési változatok közül azt
kell választani, amelyik az eredményt a leg-
nagyobb mértékben növelheti.

34
 A gazdasági döntések
általános elvei 2
• Minden cselekvési változatnál meg kell hatá-
rozni az adott cselekvési változat végrehajtá-
sával bekövetkező gazdasági előnyt és gaz-
dasági áldozatot.
• A gazdasági tevékenységekre vonatkozó dön-
téseknél a gazdasági előny általában a terme-
lési érték (TÉ), a gazdasági áldozat pedig a
termelési költség (K) növekedésével mérhető.
• A döntéseknél mindig csak a döntést megelő-
ző állapothoz viszonyított változásokat kell
figyelembe venni (rész-kalkuláció!).
35
 A változó költségek
szerepe
• A gazdasági rendszerben az adott időpontban
döntéssel befolyásolható, módosítható eleme-
ket (erőforrás, termelési feltétel stb.) változ-
tatható elemeknek, az általuk okozott költséget
pedig változó költségnek nevezzük.
• Az egyes döntéseknél csak a döntés tárgyát
képező cselekvéstől függő, vagy változó költ-
ségeket (Kv), kell figyelembe venni.
• A változó, vagy elkerülhető költség elnevezés
arra utal, hogy a döntéshozó e költségek fel-
merülését megfelelő döntéssel megakadályoz-
hatja, vagy csökkentheti. 36
 Az állandó költségek
• A működő vállalatokban mindig vannak olyan
elemek, feltételek, amelyek döntéssel nem
szüntethetők meg, vagy nem módosíthatók.
• Az ilyen elemeket állandó elemeknek, az álta-
luk okozott költségeket pedig állandó vagy fix
költségeknek (Ká) nevezzük.
• Különbséget kell tenni az objektíve nem vál-
toztatható és így a döntéstől nem függő, vala-
mint a döntéshozó hatásköre alapján el nem
kerülhető költségek között.
• Az állandó költségeknek ezért nincs szerepük
a döntések meghozatalánál. 37
 A határértékek
• A gazdasági döntések általában a rendszer
egyes elemeinek megváltoztatására vonat-
koznak, a rendszer teljesítményének csak egy
része függ a döntéstől.
• Minden döntés valamilyen előző állapottól tör-
ténő elmozdulást, továbblépést jelent. A to-
vábblépés helyességét az határozza meg, ho-
gyan változik a döntési kritériumként szolgáló
eredmény.
• Vagyis a határértékek, vagy másképpen a
marginális értékek alapján kell dönteni.
38
 A döntési kritérium
• Az általános vállalati cél általában nem szol-
gálhat közvetlenül döntési kritériumként az
egyes, tartalmukban és hatásukban különböző
gazdasági döntésekhez.
• Az általános vállalati cél maximalizálása azon-
ban úgy is elérhető, ha minden konkrét döntési
problémánál az outputok értékének és a dön-
téstől függő változó költségnek a különbségét
maximalizáljuk.
• Ezt a különbséget fedezeti hozzájárulásnak
(FH) nevezzük.
39
 A fedezeti hozzájárulás 1
• A termelő, vagy szolgáltató rendszereknél a
fedezeti hozzájárulást a termelési érték (TÉ)
és a változó termelési költség (Kv) különbsé-
geként definiáljuk.
• Ha a termék, vagy a szolgáltatás közvetlenül
értékesítésre kerül, vagy az inputok közvetle-
nül a beszerzés után kerülnek felhasználásra,
akkor a TÉ helyett a bevételt, költség helyett a
kiadást vesszük alapul.
• A fedezeti hozzájárulás számítása tehát:
FH = TÉ – Kv
40
 A fedezeti hozzájárulás 2
• A fedezeti hozzájárulás elnevezés arra utal,
hogy ez az összeg szolgál az állandó költsé-
gek fedezeteként.
• Ha a fedezeti hozzájárulás valamely gazdasá-
gi tevékenységnél nagyobb nullánál, akkor
célszerű annak fenntartása.
• Az alternatív lehetőségek közül azt kell válasz-
tani, amelyiknél a fedezeti hozzájárulás a leg-
nagyobb.
• Ha a fedezeti hozzájárulás meghaladja az ál-
landó költségek összegét, akkor nettó jövede-
lem (NJ) keletkezik:
NJ = TÉ - (Ká + Kv) 41
 Egyéb gazdasági kategóriák
• A termékek piaci értékesítésének megszerve-
zésénél fontos feladat az árak megállapítása,
árkalkuláció készítése.
• Ehhez a termékek és szolgáltatások teljes
költségét kell alapul venni, beleértve az adott
termékre közvetlenül nem terhelhető általános
költségeket is.
• A számvitel által kimutatott különböző költség-
és jövedelem kategóriák (közvetlen költség,
fedezeti összeg, stb.) csak kivételes esetek-
ben alkalmazhatók közvetlenül döntési krité-
riumként.
• Céljuk az adózás, a gazdasági elemzés és a
tevékenységek vállalati szintű megítélésének
elősegítése. 42
 A gazdasági tevékenység,
vállalkozás létesítése 1

• Gazdasági tevékenységet a hatékonyság

általános elvének megfelelően csak akkor
érdemes létrehozni, ha a tevékenység
kibocsátásainak (outputjainak) értéke
meghaladja az inputok értékét (vagy szélső
esetben azzal egyenlő).
• Vagyis, ha:

43
 A gazdasági tevékenység,
vállalkozás létesítése 2
• Több lehetséges gazdasági tevékenység közül
azt kell megvalósítani, amelynél az előbbi há-
nyados a legnagyobb.
• Mivel itt a tevékenység létrehozásáról van szó,
minden költség döntéstől függő változó költség
(állandó költség nincs). Így itt is érvényesül a
fedezeti hozzájárulás (FH) maximalizálás krité-
riuma.
• Minimális követelmény, hogy a fedezeti hozzá-
járulás legyen nagyobb nullánál. E döntési
probléma megoldásához a fedezeti diagram
szolgál alapul. 44
 A fedezeti diagram
Té
érték

fedezeti pont

Kv

Ká

termelési méret
45
 Hosszú távú befektetések
• A hosszú távú befektetések célszerűségének el-
döntésére vonatkozó kritérium: a befektetés
élettartama alatt elért hozadékok (jövedelmek)
jelenre diszkontált és halmozott összege (FH0)
legyen nagyobb a befektetett összegnél (B0).
• Másképpen: a hosszú távú nettó jövedelem je-
lenlegi értéke (NJ0) legyen nagyobb nullánál:
NJ0 = FH0 - B0 > 0
• Megjegyzés: pénzforgalmi szemléletben ezt NPV
mutatónak (net present value) nevezik.
46
 A gazdasági tevékenység
fenntartása 1
• Tipikus probléma, hogy valamely tevékenység a
megváltozott feltételek miatt a teljes költségek
alapján számítva veszteségessé válik.
• Felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e a tevé-
kenység működését fenntartani, vagy ideiglene-
sen le kell-e állítani a tevékenységet.
• A változó költségek alapján történő döntések
alapszabálya szerint bármely tevékenységet ad-
dig érdemes folytatni, amíg a változó költségek-
nél nagyobb termelési értéket (bevételt) produ-
kál, vagyis a fedezeti hozzájárulása nagyobb
nullánál.
47
 A gazdasági tevékenység
fenntartása 2
• Változó költség ez esetben tárgyi jellegétől (költ-
ségnemétől) függetlenül minden költség, amely
megszűnne, ha a tevékenység működését meg-
szüntetnénk.
• Állandó (fix) költség bármilyen költség, amely
akkor is felmerül, ha a tevékenységet nem mű-
ködtetjük.
• Nullánál nagyobb fedezeti hozzájárulás esetén
azért nem célszerű a gazdasági tevékenységet
leállítani, mivel így a tevékenység legalább
részben saját maga fedezi az elkerülhetetlenül
felmerülő (megmaradó) állandó költségeket. 48
 Tartós veszteség esetén…
• felmerülhet az a kérdés, hogy nem célszerűbb-e
a tevékenységet megszüntetni. A felszámolással
ugyanis a működés szempontjából állandó költ-
ségek is megszűnnek.
• A kérdés eldöntésénél fontos szerepet játszik,
hogy milyen a vállalat eszközeinek mobilitási fo-
ka, (milyen nagyságú tőke vonható ki a tevé-
kenységből a felszámolás révén).
• Amíg a tevékenység nem kerül felszámolásra,
az eszközökben fekvő tőkeérték le van kötve,
tehát elmarad az a lehetséges jövedelem, amit a
kivonható tőke más befektetésben elérhetne. 49
 A döntési kritérium
• Az előzőekben alkalmazott kritériumot a felszá-
molásra vonatkozó döntésnél úgy kell módosí-
tani, hogy a változó költséget megnöveljük a ki-
vonható tőke elmaradó hasznával.
• Ha a tevékenység ennél az együttes összegnél
nagyobb termelési értéket (bevételt) állít elő,
akkor nem érdemes azt felszámolni, ellenkező
esetben igen.
• Egyes vállalkozások eszközeinek mobilitási foka
alacsony, a felszámolás esetén kivonható tőke
sem nagy az eszközök értékéhez képest.
• Ilyen esetben a tevékenységet (termelést) a
veszteségek ellenére is tovább folytatják. 50
 Döntési problémák a
működő tevékenységeknél
• Működő tevékenységeknél (vállalatnál) három
alapvető döntési probléma vetődhet fel:
• Meddig érdemes növelni az adott erőforrás
mennyiségét? (A ráfordítási színvonal meg-
határozása).
• A legkedvezőbb erőforrások kiválasztása és
azok optimális összetételének meghatáro-
zása (azon feltételezés mellett, hogy a
rendszer teljesítménye nem változik).
• A korlátozottan rendelkezésre álló erőfor-
rások elosztása a lehetséges felhasználó
rendszerek között (a termékösszetétel opti-
malizálása). 51
 Példa a normatív döntési
szabályokra 1

Termelési
függvény

Az optimális rá-
fordítási színvo-
nal meghatáro-
zása

52
 Példa a normatív döntési
szabályokra 2
FH = TÉ - Kv legyen maximális!
• A ráfordítás nagyság ott optimális, ahol az
egységnyi többlet ráfordítás ára megegyezik a
többlet ráfordítás hatására keletkező többlet
termelési értékkel.
• Az egységnyi többlet ráfordítást marginális rá-
fordításnak, annak árát (vagy költségét) margi-
nális költségnek (MK) nevezzük.
• A többlet termelési érték a marginális hozam
és az ár szorzata (marginális termelési érték,
MTé).
• az optimális ráfordítási szint kritériuma:
MTé = MK
53
A döntéshozatal alapjai

• Irányítás és döntés
• A döntéshozatal elvi alapjai
• Racionalitás
• Korlátozott racionalitás

54