PAUL R. KRUGMAN MAURICE OBSTFELD NEMZETKOZI GAZDASAGTAN Elmélet és gazdasdgpolitika‘Ais credet cfme: International Beonomic. Theory and Policy. Fifth Editon ‘By Paul R. Krugman and Maurice Obtfeld. Copyright © 2000 Published by arrangement withthe orignal polisher, Pearson Education, le publishing ADDISON WESLEY LONGMAN, « Company Copyright © Hungarian edition 2003. Panem KonyvkiadS KA, Budapest ISBN 963 5453396 xa konyy a2 Ohttisi Minszériam timogatééval a FelsGoktatsi Plyastok rod tal rebonyofiot felsektatis tankSny témogatisi program keretében ele meg. ‘Akay megislenését mogata a Budapest Kozgardasigtodomsnyi és Allamigazgatsi ayctem és a Veszpimi Eayetem Kézgazdasigtan Tanszék, ‘A kinds fete a Panom Kit Ugyvezetje, Budepest, 2008 Fordtot: Bode Kstaln (2, fjent, matematiai wire) Farkas Richird (21. jee Korot Péter (20. fejeze)s Major Kea (19. fejeze); Mis Has (14, 6 15. fejezes Seabé Bako Eszter (1, fejezet); Sulsgyi Katalin (12, 13.17. 6 18. fejere “Tek Asm (l6s26, 1-11. fejezet) Lektorla: de. Pte Pater eles szerkesz6: Séghi Marta “Tipogrifia: Beck Zsuzsa Borer: delat Rober ‘Tordelte: SEBE"s BL g Készit «Gyomai Kner Nyomda Zt-be, a ayomdasapisinak 17, estendeében Fees vee: Fuekas Peer vetiggat ‘Telefon: 66887400 hp:vwgyomskner hu, E-mail hremyenda@ yess panem@ panem hu veo panem ho ‘Minden jog fenntrtva. Jelena lletve anak rszit tits reprodukn, adatbp2t6 endszeben tral, bamnlyen formsban vagy eszkBzzal~ elektrniks ton vagy més médon — zl kiadok engedlye nl Attekint6 tartalomjegyzék E6826 Xxx 1 fejezet Beveretés 1 Els6 rész. A nemzetkézi kereskedelem elmélete n 2. fajezet. Munkatermelékenység és komparatiy el6ny: a ricard6i modell 13 3 fejezet. Specifikus termelési tényez6k és jbvedelemeloszlis| 4B 4. fejeaet. ErOforrésok és Kilkereskedelem: a Heckscher-Ohlin-modell 15 5. feezet. A Kulkereskedelem alapmodellie 104 6 fejezet. Méretgardasdgossig,tikéetlen verseny és nemzetkiri kereskedelem 134 7 fejezet. Nemzetkiai tenyezémozgésok 19 Masodik rész. Nemzetkézi kereskedelempolitika 209 8. fejezet, A Kereskedelempoliika eszktizet an 9. fojozet. A kereskedelempolitika politika guzdaségtane 245 10 fejezet. Kereskedelempolitika a fejl6d6 orszigokban 286 11 fejezet. Startégiai Kereskedelempolitikk a fejlttorszigokban 311 Harmadik rész, Arfolyamok és a nyitott gazdasagok makroékonémidja 339 12 fajezet. A nemzeti jBvedelem elszdmolésa 6s a fzetési mérleg 341 13: fejezet.Arfolyam és devizapiae: az drfolyamt-alakulés ‘kepiaci meghizelitése an 14 fejezet.Pénz, kamatla és valutaérfolyam 412 15.fejezet. Arsziavonal és valutadrfolyam hossas von 444 16. fejezet. Kibocsétis 6 devizaérfolyam rBvid tavon 492 17-fejezet. Rogaftet éfolyam és devizapiact intervencis 551waraLomseore Negyedik rész. Nemzetk6zi makrogazdasdgi politika 18. fejezet. A nema pénaugy endszer 1870 & 1973 kit [o. ejeet, Gandasdgpolitta és Koordindié a Ibeg6 folyamok rendszorében 20. fejezet Opimalis valutabvezetek és az eurpaitanulségok 231: fejezet A plobilis tokepiae: teljesiimény & gazdasdgpolitikai problema 20. fejezet. F166 orszagok: nivekedés, valség és reform Matematikai utéirat Név- és térgymutato 601 642 688 ns 165 813 Bas Tartalomjegyzék El6s26 1. fojezel. Bevezetés Mirél s26l a nemaetkb gazdaségtan? ‘Ackilkereskedelem hasena ‘A kilkereskedelem szerkezete Protekcionizmus A fizetési mérieg ‘Az érfolyarnot meghatéroz6 tényez5k Nemzetkozi gazdaségpolitikai Koordindcis A nemzetkizi tkepize Nemzetkti gazdaségtan: killkereskedelem &s pénz Els6 rész. A nemzetkézi kereskedelem elmélete 2. feezel. Munkatermelékenység és komparativ elény: @ ticard6! modell A komparatv elny fogalma Azegyténye26s gazdasig ‘TermelésilebetSségek Relativdrak és kindlat Kulkereskedelem egytényez6s vilégban ‘Arelatty dr meghatérozisa a kilkereskedelem utin ‘A kiilkereskedelembsl srirmazs hasznok Egy sedmszeri példa Relativ bérek ‘Téveszmék a Komparatiyel6nydkrO1 Termelékenység és versenyképesség ‘A nyomormunkaéev Kizsikmanyotés Komparaty el6ny sok termékkel ‘A modell fellitésa Relativ bérek és szakosodis XXII 13 1B 16 16 "7 8 2B oy 25 26 26 2 28 30 30 31Vill | macomecratx ‘A relativ ber kialakuldsa a soktermékes modellben A szillitsi koltségek 6s a kllkereskedelembsI kimarads Gruk beépitése ‘amodellbe A sicardi modell érvényestiése a ayakorlatban Osszefoglalés Kulesfogalmak Foladatok Ajgtot irodalom 3.fejezet. Specifikus tormelési tenyez6k és j6vedolomeloszids ‘A specifikus termelési tenyezék modelje ‘A modell feltevései ‘Termelésilohet6sépek Arak, bérek és munkaer6-allokécis Relay érak é jOvedelemeloszlas ‘A kilkereskedelem a specifikus tnye26k modellsben Erforrisok és reativ kinslat Kilkereskedclem és relat érak ‘A-klkereskedelem szerkezete “ovedelemeloszlis 65 a kilkereskedelem haszna ‘A kilkereskedelem politikai gazdasigtana: egy el6zetesdllapot ‘Azoplimlis kereskedelempolitika Tovedelemeloszlés 6s a kereskedelempolitika politika héttere Osszefoglalés Kalesfogalmak Feladatok Ajgnlot irodalom Fiiggelék. Tovabbi részletek a speciikus termelési tényez6kr6l Hatdrtemék 6s teljes termelés Relativérak és jovedelemeloszlés 4.tejezet. Er6forrésok és kilkereskedelem: & Heckscher-Ohlin-modell A kéttényeats gnzdasig modelje ‘A model feltevései "TéayeaBrak és termékerak Ex6forrisok és kiborsatés ‘A kétényez6s gazdaségok kozstti kereskedelem hatésai Relativ drak 6s a kilkereskedelem szerkezete Kilkereskodelem és jOvedelemeloszlss A tényezGarak kiegyenlntodése Esettanulmény: Az észak-dél kereskedelem és a jovedelemegyent6tlenség ‘A Heckscher-Ohlin-modell tapasztalati bizonyftékai ‘A Heckscher-Ohlin-modell tesztelése Kévetkeatotésok a teszek alapjén Osszefoglalés 32 M4 36 39 40 2 43 4a 44 35 37 58 9 61 65 a 68 0 1 7 n 15 6 16 B 80 36 a7 89 91 92 96 TaRIALOMUEGYREK Kolesfogalmak Feladatok Ajnlotirodalom Fuggelek. Tényezsérak, termékirak 6 az erSforrisok megvilsztisa ‘Azelméltitechniks megvélasztisa ‘Termeksrak 6 tényez6srak 5. folezet. A kikereskecielem alapmodelie A Keresked6 gazdaség alapmodellje “ermelsiiehetSségek 65 re ‘relat éak 6 a kereslet ‘A eserearéay-viltonSsok jolt hatésa ‘Arelati dak meghatérozésa Gazdasigi nvekedes: az RS porbe elol6désa A nvekedés 65a termelésiIchet6égek hatdrvonala A relay kindlat 6 esereardayok A nivekedés nemetkizi hatisai Esettanulmény: Kéros volte az onan iparosodsorszigok gazdasii nivekedésea felt orszigoksziméra? [Nematkez ovedelemtransaferek: az RD gorbe eol6désa ‘A teansferprobléma ‘A ranscferek hatsai a esereardnyokra Feltvések a transzferekeserearényhatsair6l Esettanulméay: A trnszferprobléma 6 az ésiai vélség ‘amok és exportimogatisok: az RS 6 7 RD pihuzamas eltokési ‘A vimok hati a elti keresletre és kindlatra ‘Az exportémogatésok has ‘A csereatinyhatisokkSvetkezméayei: kik anyertesek 6s Kika veszesek? Osszefolalés Kulesfogalmak Feladatok Ajalotirodatom Figgolék. A nezetki egyensly bemutatisa ojala gbékseptsgével Ey ors ant gone lveretése ‘A nemzetkseiegyensily kindlat 6. fejezel. Méretgazdardgorsdg, tekéletion verseny 6s nemzetkézi kereskedelem ‘A méreigazdaségosség é a nemzetktri Kereskedelem: tekintés Méretgazdasdgosség és piacszerkezet ‘A okéltlen verseny elmélere “Monopslium: vid sttokinés Monopolisztikus verseny ‘A monopolista verseny modellgnek korltai ‘A monoopolista verseny é a nemzetkizi kereskedelem 104 105 105 107 u10 Ho uw ML 13 na us 7 7 118 120 121 122 2 124 125 127 1s. 128 10 BI BL 133 134 134 136 137 138 14 146 147aROALOMsEG2EK ‘A megnovekedet piacméret hatisai ‘Az integslt piae haszna: egy szimszer példs Méreigazdasigosség és komparatvel6ny ‘Az &gezaton belli Koreskedelem jelentGsége Miért fontos az égazaton belli kerekedelem? ettanulmény: Agazaton belli kereskedelem a valdsdgban: az 1964-es szake-amerikei auldkereskedelmi megsllapods Damping ‘A domping kézgazdaségtana Esettanulméay: Antidémping mint protekeionizmus Viszonos dimping Azexternlidk elmélete Szakosodottszallit6k ‘Munkaer-piaci 6szekapesolds A tudés terjedése Externlidk és ndvekw6 hozadékok Azexternéligk 6 a nemzetkizi kereskedelem ‘Azextemdlisk 6 a kilkereskedclem szerkezete Kulkereskedelem és jolétexternliak mellett Dinamikusan névekv6 hozadékok Osszefoplalés ‘Kulesfogalmak Feladatok Ajsinlot irodalom Puggelék. A hatirbevétel meghatérozisa 7. fejeze!, Nemzetkézi tényezxémozgésok Nemaetkei munkaer6-mobilts Egytermékes modell tényezmozgs nek Nemeth munkaer6-dramlis Azclemaés kiteresrse setianulmny: Betkonvergencia a usmeges migrici6 iddszakdban Esettanulmany: A bevéndorlis és az amerika guzdassig [Anemzetkaikélesn- &hitelkapesolatok Tészakok koi termelésiIhetGstgek és kereskedelem ‘Aekamald TWsakok. kt komparati el6ny -Kzveilenkilfodi beruhizdsok 6s a multinaiondsvalaltok ‘A milinaciondisvlllatok elmélete ‘A multinaiondlis cégek a gyakoratban settnoiminy: K@zveten Kui beruhizisok az Egyestit Allamokban Oszetoglalés Kulesfogalmak Feladatok Ajinlotirodatom Fuggelék. Tovdbbi informécigk az id6szakok kbzbiti kereskedelemedt 148, 149 152 134 156 158 159 159 162 163 16 164 165 16 167 161 168 169 171 173 174 m4 176 m7 179 180 180 182 183 184 185 187 188 189 189, 190 193 195 197 200 201 21 202 204 Masodik rész. Nemzetk6zi kereskedelempolitika 8, felezel, A kereskedelempolika eszkézei A vémelemzésalapjai Kindlat, kereslet és kereskedelem egyetien iparigban ‘A vn hatésai [A védelem szintjének mérése A vim koltségei és haszna ogyaszisi és trmel6i tsbblet A kéliségek és a hasznok mérése A keroskedelempalitika egyéb eszkbzei Exporttémogatésok: elméleti megkizelités Esettanulminy: Az Burdpai Uni6 sgrérpolitikja ‘Mennyiségi Korldtozésok: elmélet Esettanulmény: Mennyiséei koelstozdsok a gyakorlatban: ‘az amerikai cukorimport ‘Onkéntes exportkorlitozasok Esettanulmny: Onkéntes exportkorlatozis a gyakor A belfSldi kaliségek ardnyéra vonatkous eléirdsok Mis kereskedelempolitikaiesakizBk ‘A Kereskedelempolitika hats: dsszefoglals Osszefoplalés Kolesfogaimak Foladatok Ajanlotirodalom 1. figgelék. Vimnelemzés dtalénos egyensily mellett Vim egy kis orsedghan ‘Vam egy nagy orszdgban 2. fggelék. Vémok és mennyiségi korlitozésok monopélium esetén ‘A modell szabadkereskedelem mellett ‘A modell vim melltt ‘A modell mennyiséyi korétozés meet ‘A vim é a mennyiségi korltozés dsszehasonlitisa than: a japéin aut 9. fejezet. A kereskedelempoltixa polikai gazdaségtana: A szabadkeroskedelem melletiérvek ‘Szabadkereskedclem és hatékonysig, ‘A szabadkereskedelem tovibbi hasznai Politika érv a seabadkereskedelem mellett Esettanulmény: Mit yer az EU 1992-n? [Nemzetijostiérvek a szabadkereskedelem ellen (Cserearényon alapuls érvelés a vimvédelem melett A belfldi pine’ kudareak érve a vémvédelem mellett, Mennyire meggySz6 a piaei kudarcok érve? 209 au au 212 214 216 218 218 220 223 223 204 25 226 228 209 230 232 232 233 24 24 236 237 237 239 2a 241 242 24s 245 246 2aT 248 249 251 251 252 258var|_wrmomecrx ‘vodsemeloas és ereskedetempaiha Noreny a vale Kote clos A polit folyanat modeleztso i eezsl eeleben? Nonlin gylsok 6 eesedtempoliika ryan tars kerekedelniegyezmeanyck: id ont kits ‘A Uniguay foal Kerekeelniberaecis Servezet refomok aseot er otegek Purell Herston mepapodok estuntdny:KereskeelenesesDeAmerkdkan Osanfogl Tolstopliak Feladaok fn dato gel A optima vim pos vlna bizonytisa eset Kn ‘Avi sez hak Avnet je 10. fejezet. Kereskedelempolitka a fejléd6 orszdigokban Importhelyettestt6 iparosodés "A kiskors ipardgon alapul6 érvelés ‘s feldolgoz6ipar dszttnaése kereskedelempolitkai védelemmel settanulmany: Az importhelyetesités vége Chilében A feldolgoz6ipar kedveaményezettkezelésének eredményck: ‘az importhelyetesit jparositis probléméi A duslis gazdaség problémsi ‘A dualizmus tinetei settanulméay: Gezdasigi dualizmus Indian ‘Duals munkaer6piacok és kereskedelempolitika ‘A kereskedelempolitika mint a dualizmus oka Exportorientltiparosités: a kelet- eoponataeadogal ag bb tl Gast Kllene termeszteie. A termeléssvtke- rotannek KOvetkeziben a1, lézatbanlthaté édonalaksina Tare trtnt teh? A vilag most ugyanannyi rézsttermesct, mint Kordbban, scot de uaianoggpet lit el. A termelsiszerkeetnek ez alkisa megnyel enemy todjt zal, hogy az Bayes Allamok asémstggpe DE Amerk 1 magyar eaovegben a tovibbakban az epperty het az alteratakoltsés” Kile est hasan (o ford) UNaTERVEL SENSES €3 KOMPARATY ELON: RUCAROGI MODELL 2). doldza. A termes feételonen vétoxéza ‘Rasa (lid 3b) ‘Sedaitgip (ner db) yet Atk 10 rs “Amerika +10 a sae ° So _sét, mert minden egyes orszig sz: aren a alacsonyabb abban az orszigban, mint mds orszégokban. ue ssciepeten van aap nye Minoan nvekedhot er él ee \merika rézsdkat termeszt az amerikai piacra, az Egyestilt Allamoh Senescence eae tedeleim kéleséindsen hasznos lehet, ha mindkét orsz éh eee Srr—~—r—CiC‘iC‘ Cr ‘mir i ont kétoldald kereskedelemnek kiiszinhetGen? Cea! ee a Keagaaise alto fel © vezette be a komparatty el6ny fogalmat a 19. 2 munkatormelékenység szinjének ors2 2 unksemeleenyg stink orzigok Kaa esis ered iar mo- 2A lassie bivtkonds ‘A wt hv ber Rar, Dv The Pop of Fil Enya "eso; es meen 117. Naar ata Devi Apa lapel. KEzguzdsii 6 Jogi KOnyoKio6, Budapest 991. 15 2 ERIEA NeNEWa ERESREDEIEM ELWELEE Az egytényezés gazdasdg ‘a komparattvelny anemzeiciKereskedelem sorkezetens alaktésban jtsz0t 22 pores epsben Gy Képzebet el bony Keaton ey A orszgra gondolunk PE re elek — amelymindOste cay termes (E925) rendelkezik (0 [erst eersekbon maj ebbtenjezis modelere i Witeresh® elernz8). Kewell, hoy sak kt meet liana el6 bot 0 Belfi gazdasigh- wees hnologilszingjt dsszefoglat6an mind Parse ‘munkatermelékenysépi stint- a ero, seta enytgny mnkaeigennyel C0 Exegy kild sat see er bor mgiernelsének. a mnkraigény6 jest 12) il6 sjt megtemme- ae ay aa | eg Ter bor eldlittthor 2 6a munkail 7 ‘A tovbbiakban ether pleat bor 6 sat exyséany mankaerflbasondlic® rendre dy & tastifeeneekil lik. A goat tees eforsskesis a tejes munkaero-Ki- lat jellje L. Termelési lenetésegek Minden guzdasg krtovat mennység erfotisil renders SA termelési le etéségel mindgbehatéolak, 6 mindig vannak alan ‘valamiért” hatisok: abhor hogy az egyik termékb6l thet Alison e16, urdsgak fel kell doznia valamenayit on ek ermelsebG. Ezek a valamit alamiéet” hauls srafikusan ater a etdeegk hatarvonaa (0 PF vonal «2.1, dks) Scizoy ‘vonal meg: src, Boay lege rena bot Tehet terme kor, idimtést hoztak adott rennyiségd sat termelésée, és mesfordtvs, ona oxen termes tnyez0 van, akkor aguas eres, Iehetdségei- ‘nek hatérvonala eay eayenes: Eat a vonalat a KovetkeaOképpen vezethettik le: ha Ow Mpuadasie bortermelése 6 ca sattermelést eel ‘akkor a bortermeléshez hasznlt 2 oyeege oyna sajtermeésbez pedis cucOcMOnene szukséges. A saan lheltnégekhatérvoalt a gazdasig exSorrscines NU seabjak meg ~ termes ben eek a munkaer6 nasi, Mivela guzdasés eles ‘munkaeré-kinslata sree gxzdasig wermelésilebet6ségenek hatirat a 21.) cayentdtlensée mutata meg: sauce +aunOw SL aL ua terete lehetGségekhatirvanala egyenes,akKor e8y KIS st Dborban Kifeje- sett hemaroatisge land, Ahogy a e1626alfejezeiben i, ltemnatfvakolt- cee eben kifeeztt bormennyiséec tet sey) © ‘gardasdgnak egy Kil6 a Mreprmelése érdkeben le Helene mondanis, EHS cesetben egy Gjabb ils sah ornelee ajc munkaGriny monkaert igeyelne, Mineo) Sear ilyen munkasrét mea breeder leet asm. fy 258990 ifejezet alterna ae uel lula ey munkaa SRE cy NS sajt és két manka- MUNWaTERWeLExennsés és KOMPARAth Moet i EXON: A RICAROO lta : ortermelése, pom sajmennyisget muatja, amelyet ‘Belfi adott bortermelés mellett terme td, és mesforiva. ‘A PF vonalazta maxims A mere absaolie the Ast borban kifejezet siternatvaklsege tly Lie Ly, Bellet satlermelés, (,ilogrammiban (2.1, 6b. Bat termed ehelGxégenek haténonala ex yt or 6s, sh ra lon. oan iether 2a neo gy aaa el Tema eset la meredekségének abszolit értékével. sates Relativ drak és kindlat Atel ea ons hansen ‘tn signa i sates remy ft comin ha Ponostban& parang et aera aan la ler ek tet oy vervenygrdasighan ain ck ae a nse a jvedel ik maximaliis eee fiiggnek. Leegyszertisitett gazdaségunkban a cans paceeel snyez6, igy a sajt és a bor kindlatit a munkaeré mozgis ae Bt ért fizet6 szektor felé. ames a ayen Pees Parente asst és a bor éra. Egy kilé sajt megtermeléséhe2 a, en sags ive cegylényeztc modellonkhen ninesen profit 26a sais ae tase pe ua in ma tar lane Mel mies sages hogy mepemtleack ay Herb or erin a rh gs ze mga eh ia Pe/Py > uel a borate be podig akkor lesznek magasabbak, ha P-/Py ge]ayytsbotemnelere aks ha PP Tefen Cok akon tethnindea rock Pe wenn epee 2 FEET96 nist ‘A NeMRETKGin KERESKEDELEM ELMELETE Mit is jelent 57 ayc/tyy Kifejeass? Ax el6z6 alfejezetben ltl, hogy ea sat borban kfejezetalternetivakOtsége.Ezzel éppenlevezetink egy kulesfontossigi Ossze- Figgést az dak 6s a termelés kapesolatrol a gazdasda sjtrrmelésére szokosodit ae sot relat dra meghaladia az altemattvakotségé; bortermelésre seakosodik ha ‘asaj relat ra kisebb azalternartvakdliségénel ‘Nemactkozi kereskedelem hidnysdban Belfoldnek mindkétreeméket termelniekelle= nea maga szdméra, Mindkét termeket azonban esak akkor aij el6, haa satel ra ‘pen egyen6 alterativakditségéve. Minthogy 22 alternativakblisé ogyent6 a xt és crhor egységoyi munkaer6-felbasandlisénak ardayéval, a nemzetkézi kereskedelem ‘alk belyzatben egyszert munkaérték-elméletalapon foglalhatjuk Gssze az dak Ki- lakuldsdnek md}: nemaetkde Kereskedelem hidnydban az druk relat drat egyentOk relativ egységny! munkaeréfelhasendlésaitka. Kiilkereskedelem egytényezés viladgban gyseertdolog akétorszg knit kereskedelem szerkezetéek és hassel ets rhermindketorsfgnak csak egyetien termelési tényezOje van. Ennek az elemaésnek azor- than meglepé folyomanyai Iebetnek. Valoban, szimos ilyenLogikai kbvetkezmény el- Tentetben dats j6zan éssze! azok samara, akik eddig nem gondolkoztak a nemaetk- 2 kereskedelem dgyein. Még a legegyszeribb kakereskedelmi modell is adhat valami ‘Gtmuttdst a valdsdgos viligr, példéul hogy mit is jelent a tisetességes nemaeik6zi ‘Yerseny vagy a tsztesgges nemzetkOzi Kereskedelem. “Atittuk Tel a modell, miel6ttezekheoz a témAkhoz érkeanénk, Tételoazk fel, hogy a vilfg ket orszégho ll, Egyiktket ismeét Betfoldueknevezzity« masikatpedig KA foldnek Mindket orszdgnak egy texmelési ényezdje van (munkaer6), & Két termék, sajt és bor elbdlitisra képes. Az eddigeknek mepfelelGen Befold monkaeret Leh Belfold egységnyi munkaer6-felhasendliséta bor, letvea sajtermelésben pedigend- re ayy 65 oychifeezSsckkel, Kalféct illetGen a Kényvben végig Kénnyen érthet6 jet Jectaleatarszinte: ba béemilyen seempontb6) Kolfoldre teszink utaist, akkor ugyanazt 1 ls hasendluk, mint BelfSldel kapesolatban, de fei6 cslloggel. fay KuMold unkaerejnek jel6ése 1"; Kulfold egységnyi monkseré-felhasznilésat pedig rendre Uigy 68 dl, Klejezésekkel,s fay tovd. "az egiségny! munkaer6-felhasanéltsAtalaban bsmilyen lehet. Beltld pélll kevése trmelékeny Ichet KGlfSldnél abort, de termelékenyedb a sajtotilleen. Pilla- natnyilag ogyetlen feltevéssel élunk, mégpedig hogy: aclu Soa soe ttonpasiv es Altera ntsc muna ond nip mana slip a oa sompann nl ti teen San Belt ten ot reg id» rn 9 PP oe Kalo bortrmelése, on mes “Minthogy ols cetaiv ceayscgayi mankaer- fetharanésa.asatgyitisban ngyebb mit Belfldé bbs caystgayi bor termeléstrél Lloiy ‘el Jemondani aloe, hogy cgyellen egységeel tb sot athasanak 16), termes lebetdséginek ativonala meredeked DF chip aed ajtemele, 0 kilogrammban 2.2, dra, A femal lahetdség hakwonala Kia eseiében20. a 3 ANE MBeIKOm WEReSKEDELEM ELNELETE unfldesetsbon termes Iehetgek hatéevonalt 22, brn PI muta, Mivel races lebetGnepek etsrvonanak meredekség ast borban kifejeet stemativa- olgevelcqyent6, Killa hattvonata meredekebb, mind BelfSs ukesetecelem idnydban a sj & a bor relat dea minden eyes orszdgban a relay sacgay muna felhasenalstl fies. fy Bellon astro 4 dy yn Tenne; Kulflebn pedis, e/a Tras kuleredmedelom cheep is szdmolunk, kor az aks nem kidt- tag kt orsedg bela feo alk. Ha asa selva Kalfldon magasb, int Taleb stor joveelme26 lose a sit exporja Beli Kalo, live a bor ponte Ralf Belflde Ez szonban nem mehetigyavégtelenséxig A Ké ona creer agub ej aor a ponthor, ahol Bell elé sacl, KUlfold pedi elég bor epee aor, hogy «ela ak kegyentjnek, Mi hatirzza eg azonban ext ‘eps disci? Atelativ ar meghatarozdsa a kiilkereskedelem utan ‘A nemetkizi kereskedolemben szeropl6 éruk drt, mis drakhoz hasontéan, a kereslet ‘a kindlat hatérozza meg. A Komparatiy elOny clemzésénél azonban Gvatosan kell tkalmaznunk a keresle-kindlati elemaést. Bizonyos esetekben, mint példul a 8=U1 fejezetben bemutatésra Kerilé Kereskedelempoliikei elemaésnéleSfogadhats, ha osak ceayetlen pis kintlti és Keresletiviszonyaira Gsszpontosftunk. Az ameritai exkorim. pow mennyisesi Kortonis nak hatéselemzés példullogikus, ba parts exyen- Bily elemaést alkalmazunk, azazcayetten piacra, a eukorpiaera ford figyelmatn- et, A Komparativelny clemzésénél azonban kulesontosségt, hogy a piacok KBz0t ‘apesolatokra is dgyeljank példnkban a bor 6a set piace ilyen, Mivel Belfi sak 4 Rorimporellentéiciezéseként export sft, KUMGld pedig sat oserebe export on. ferovezetlohet,haeleigetlt pioookként tekintinka bor és a sat piace, It mr dltakinos egyensélylelemésre van szikség, amely akétpiac kolesGnhatssatisfigye- Tembe ves THasenos megoldés a Két piac egyidejl vizsgélatind hn nemesak a sajt & a bor ‘indlati meunyisegére 6sszpontositunk, hanem a relay kinslatra és Keresletre is. Bz a indlati vagy a Ketesltioldalon s2erepi sat kilogrammban és kindlati vagy a Keres” Jeti oldalon szerepl6 bor liteben mért mennyiségének a hényadosét lent ‘A 23.dbraa gajtnemaetKtri kindlatdt és keresieust mutalja a borral 6sszehasonlitva, a sat borhoz viszonyitot relat érnak figavényében. A relti kereslt!gbrbét RD, a elativ kindlati girbét RS jelBi. A viligkereskedelem dtalinos enyensélya sziksé ese tea, hogy a elt Kola a relat Keresletegyent6legyen, ez a nerzetk- ee eveakedelemben érvényesil6 relat Seat az RD &s az RS gtirbe retszéspontja hats rozza mes, "A 25, dla meglep6 vondso, hogy a relat kinslat RS gbrbéje Kélbnds format at, tsps" hasonit laps szakasaokkal,amalycket egy fugg6lesesszakasz kt Osze Se sponban rdjSvink, hogy az RS giebe mikéat alakul ki, akkor szinte magyardaat nélkul megéstjuk az egész modell MUNKaTERURLEKENYSEs és KOMPARATY ELON: A RECAROKI MODELL A sare FelPa hogy ast bochoe viseonyé tox relay kaeslete ast bothoe visaonyfiot érénak 2 iggvényében cstkken, . IES girbe peg art, hogy a ‘ajc both viszonytot relate : indata ugyanannak a lat Ainalea nb fggvéoye sick Ro" 2 Ling Naito. Elaiy mnie, Sete 23, Sor. Rela Kndlat és kere! @ viéghereskedelemben __ A 23.dbm ela is mesma hogy c/uy Wlgpac alas sea nines natn, Eek megétacher lz fe), ty babizony ts Bel ekor seakor sodik a bortermeleste, ha Pe /Py ajc/ofy sslben Bet & Kula el > dil dy selben Belfi és Kui sjtermelésre sa- Kosodit. A viligon nem est botemlés, gy telat Knlata we ita vegtelenné valik 2, FEIEaETg @ 3 ANEI2EIKOM WERESAEDELEM EUVELETE AnD env ene gb virgata nm vn iyencnyalemat RD ee i ge pete hack Abo) ae Ei nar it agyastsat OV Hr an i re oe steppers eta tcl san tc era eg. A23. ayn RD so a aa an aa cvaghn ake ne ak kiszitt van. Ebben az esetben /mindkét orszdg annak a termt lemeloudrvénye ik en enna exmelsen Homer enye ver: Belle ser ula cank br omel- ao ck KE Spt iia ae wt en pen RD ge salar RD" tf lat 6 lativ kereslet girbéje az RS vizszintes zone 2 et 6 ly Re a etl 2 RD emt a Anes ptban a2 relat wigkerestdein Ft ce mina so born Kieeztalematvalssége Belden, oa inlay eveyone belaenTRS en tink omt ear esse ll ak nia, ‘Valéban, a 2-es pontban Belféldnek egyarént valameanyi _ o oe is Van yl psy ane sete ota ag) oe stben a saj it relativ kindlata (2 Q pont a vfzszintes ‘tengelyen) alacsonyat ane ceuten a tar je Le, ba Bel eles météeben szakosoaot vols vala> Sa ey aman ey Kaen asa ban inet tera a at ans Kurta eos née a bose op satan JoufvKindlat a relay Kereslet girbéjének amet ereslti grb muta, amely az Atormemnyiséee, Qe ‘Avr mennyisége, Oi Teak menyiséee, ‘Assit mennyiséee, OE Bate eKits samira, hogy Fogyasatick bithovs sto Be Ka Atlee ‘Kivi vannak a ket orszdg termelési Jehettsé- fs szaggatot vonalakon bell seek. Ezek pontak seine hatrvonalain. 2.4, cba, A kikeroikedlom Devi afogreilehetésbgekel MUWATERNELEAENYSES £5 KOMPARATI ELONY: A RICARDG: MODEL is igeznak bizonyul tehat az élités, hogy ha egy ors2dg szakosodik, akkor ehiez zt & terméket vilaslja, amelyben komparat(vel6nye van. Tegyik fire egy pillenatra ant a lehet6séget, hogy a két orsedg egyike nem véleszt teljes m6 szakosodst. Bnnek az eseinek akivételéve akilkereskedelem s20kis0s ‘eredménye 27, hogy egy kilkereskedelmi forgalomban szerepi6 terme (pElddul« sajt) rus termékhez (példful a bothoz) viszonyftot relatv dra valahol a két orsagban a kulkereskedelem el6tt mrt szingjei koz6t llapodik: meg. ‘A relaty srakilyen konvergencisja miatt minden egyes rsa arta a termékre s2a- osotik, amelynek xz ellitisshoz viszonylag kevesebb egységnyi munkaerére van salksége. A sajt Belfoldén mrt relat dednak emelkedése Belfoldt a sajtermelésre val6 szakosodsra késotet, mégpedig a 2.4.(a) sbrinlithats F pontban. A sai rlativ rina csbkkenése KUIfildon e21 oz orsz4got a bortermelésre vals szakosodésrakészte- 1i, amely 22.4.0) dbra F* pontjban jn Ite. Akiilkereskedelembél szarmazé hasznok Padig az itu, hogy azok az orszigok, amelyekben a relativ munkatermelékenységi saint iparéganként kilinb6z6, kilénbéz6 termkok ayércséeafognak szakosodn. A xovetkezSkben megmutauk, hogy ebb6! a szakosodisbl mindket orszdgnak klk reskedelmi hnsana scirmazik, Ez klestods haszonkétféeképpen sbrsztha6 A szakosos 65a klkereskedelem hasandask megmutisra a2 a els lebe, hogy akilkereskedelmet kizvetet termeléseljrdskentképvajuk el. Belfi kbzvee nl termeletbort, de « Kelfolddel lebonyoitot kilkereskedelem lehet6vé tz, hogy satermelésel és ast bora val6eseréivel texmeljen” bor. Egy liter bor ily médon val6,temelése”hatonyabb elds, mint aNézwetlen ermelés, Képzelik elegy mun- kai kifle mon val felhaszadlist.Axeayik esetben Belfi 1/ayy liter bot er melne 2274, hogy ext a munkaért kozvetlenl bortermelésre hasan el. A masodik ‘setbon Bed exta munkaért 1 /ayckilogramn sat eléalsrahasonding fel, Eat sajft azutin bora eserélheiné, hol mindenkilogramm Pe/Py liter én fy sz ere eile alapul vett egy munkasra exedménye(/ayc) x (Pe/y ) liter bor lene. Ez szonban nagyobb bormennyiség volna, mint amennyt belfdldda egy munkaéraalat 6 lehetttvolna Alfani, felive hogy (aye) * Ref) > Wagy @5) vagy Pe/Pu > acl ayy Eppen most att, hogy viligkereskedelin egyensilly esewrn, ix egyik orszdg sem termeli mindkét terméket,akkor P/Py > dzc/dzy. Ez a jeleni, hogy Delfold haté- onyabban tud bort,termelni” az2al, hogy sajiot gy 6s ezt eleseréli, mintha kSzvetle- ni sat sztkségletée temelne bort. Ugyanfgy, Kafe pedig dgy ,tecmelhet"hatéko-esd rész ANEMZEIWOU MERESKEDELEM ELMLETE Egy szamszerti példa [Bbben az alfejezetben sampéldét alkalmazunk, hogy most mér biztosan megértsink kt fontos kbvotkezetést: «a ketone snosatit lyn ttl tl, analykbon Kort fran, kor minh ayer 9 leesedeen f «Riper cytnem bed Gusto’ eect elma Kamps, aoe ae uit egy bata me, hogy H fog te, eve kite fel eel egy temek ‘Tételezailk fel teh, hogy Belfold és KulfOld gazdaséganak egyséanyi munkaer6- {ellhasenélisa a 2.2. tblzatban mutatot 6x. 22. teblbuct, Egysbgey munkoot6emorandlés mutatOk Sat Bor ——————— Bala ‘aye =} Grafilogramm aay te Kelotd i =6 6railogramn hay 3 eal MANVATERNELEKEANSES 5 KOMPARATI ELON: A ICAROOI MODELL Ha egy kilé set ugyanazon az frontal vev6t, mint egy Iter bor, akkormindkét orszig szakosodni fog. Belfoldin csak feleanayi makadra kell egy kl salt, min ey liter Dor megtermeléshez (1 per 2, fgy BelfGld munkavallal a sajtgytssaltobbet kereshetnek, eat Belfld a sajtgytisra fog sakosodni, Megfocdtv, KUMGId6n k- sverannyi munkadraellegy Kil sat, mint egy liter bor megermelésthez (6 pe 3), fey 4 Kilfldi munkavallalok a bortermeléselkareshetnek bbe, és Kafe a bortetne- dese al szakosodést vasa ‘Hizzuk ald smd, hogy ez szakosodds stokta klkereskedelmi hoscnokstered- snényez, Elsa at akasjuk meemutas, hogy Bef hatékonyabban ,ermele” bor, ha sajtt ay 65 ext borra ser, mint ha KSzvetentl tormel bor. A Kozvelen terme” lésttekintve Belfléeny munkaérfj esak fl ter bor cl6litssra elegend6, Ugyanaat 4 munkarit 1 Kil sat gyéctséra lbetne elhasandni ami a Kulksreskedetemben 1 ter bort 6. Tiszta sor, hogy Belfoldnok hasana van a kilkereskedelembél. Ugyan- fy, KUMGId 1 munkadnic hasendlhatna fel 1/6 ilé sat aydrtésa; ha szonban ext a rurkaGrit 12 liter bor eGifts hasenlja fel, aor ext az 1/3 Iter bor 13 Kil sajr esrélheti el. Ez pen kétszer anny, mint sa 1/6 kil si, amelyher aor jul, hnazegy munkaéritKozvetlnilsatgystsrahasndlja el, Ebbenapédsban mindkét seg ketscerolyanhatékonyan hasznsthatjaki munkaereje, ha eserealape6alissra slkalmazza, mint ha imporsziksélettbelféld termelésbdleégitené ki Relativ bérek ‘A nemzetkoz kereskedelemr 6 folytatot politika vtskban gyakran a kilonboe6 osz6 gok bérszintjcinek az Sss2chasonltisa korilelbtébe. Az Egyestlt Allamok 6 Mexik6 Kozbitikereskedelem ellenz& példulgyakranhivatkoanak ara, hogy a mexik6i mun -fsoknake sak kérilbeil 2 dolirérabrtfzetnk, mikéaben a ipikus ameckai mun- is wb mint 15 dot kap6xinként. Eddi a nemzeta kereskedelem elemnése so rn nem hasonftotuk bssze a ket ors bérszint, dea fen szdmpéld ebetvé tszi, hogy rivlsgtsunk a klonbség eredetére ‘A fent példsban ak ors seakosodskovetden Belfold inden munkavslal Jca sajtermetésben foglalkoztarjék. Mivel 1 munkadedval 1 Kil stot ditanakel6, Belfold munkavstali | rai munksjukért | Klé sat rkétkapjsk. Usyaniey, Kal(old rounkavallal6i csak ort termelnek; mivel 3 6rra van szuksépik abhoz, hogy I liter borttermelenek, 1 liter hor értéké keresik meg ériként Exeket a szitvokat akkortujuk dtalaktan dllrudatok, ha mej sj 6 a bor dri. Tételezzt el, hogy 1 Kil sajt€s 1 liter bor egyaat 12 dolla kel ekkor Betild munkisoi éenként 12, KELfOId munkissi pedig Grnkéat 4 doll keresnek. Eny orszég, munkavlaldinak relativ bérét day kapiuk meg, ha egy drei keresettet Bsszehasonlijuk egy mésk orsz4g munkavllaldinak egy 6raikeresetével.Pélénkban Beltold munkavalllginak zelasv béte teat 3. Ecaelativ br temmészetesen ens gga) hogy a sata 12 vagy 20 dal, haa boris ugyenannyiba kel, Mindadig, anf a sajtrelativsra~a ila sj ea lose ‘yaa itemyi bor rival -1 marad, Belfbld munkssainak bée héomscorose ese KulGld smunkisai bérének 2. ERDET26 | _anenencn weResreDetin eUMtiete ‘érscint a két orsig kt jpardgban elért trmel6kenyséxi 2 2 ‘Vegyitk ésere, hogy ea szinyjenel arinyai KOZ fksik, BelfOldhatszor texmelékenyebb Kalolenel 2 sate favdsbon de csak s6lszertermelskenyebb abortermelésen, a véperedmény pedi se deomazoros bérelénye KUiflddel szemben. Mindkét orszagnak éppen azért van ‘JatacgelGnye vatamefyiktermekven, mer a relat bé a reli termelékenységisn- | tek ioest heieckedit a. Kilflének éppen a alaesonyabb bésznge mia van ke sgplonye a bortermelésben akkor i, ha it exmelékenységihatranyban van. Bel ek magasabb bérszinie ellenére is a setgySrtésban van keltségel6nye. Azért, mert perelényét baven ellensélyozza magesabb termelékenyséei szinge. Tifefesit a nemcelktzi Keceskedelem legegyscertbb model. Noha « Rieardo- fete egytnyents modell tlsagosan egyscer aor, hogy aki a emaetk6zi Kereske- Helens kivalté okunak, akr a hatésainak a teljes KOrd elemzését megalspozhatng, & Shay munkatermelékeaységi szintek vizsgdlata a nemzetkizi KeresKedelemeél val6 c melkedésnck igen hasznos eszkéze leet. Azegystect caytényezds modell Kiléabsen Sikalmas ara, hogy eloszlassunk ashiny tévhitet a Komparaty etSny jlentéserdl és a aan padkereskedelembd) szdrmazé hasanok természetédl. Bzck a tévhitek olyan syak- Ten bukkannak fol nyilvdnos nemzetktzi kereskedelmi vitkbon, sot olyanok nyilatko- vrtaiban, slik szakértSknek tarjék magukat, hogy a kbvetke26 alfejezetet a leggyako- fibp felroértsek tsztézésSnak szentljok modeliink alapjan Téveszmék a komparativ elényokrdl ‘A koagaadasdgtan nem sztkbikbdik-zavaros eszmeben, Poiikasok, vllalatvezeSky {ot még KOzgazdscok is gyakran slitanak olyan dolgokat, amelyek nem Als Mi a2 Stapos Kézguadesde elem2és prob. Ez valamilyen ok] kilnsenigaz 2 nemzet- oe guadesdgtanra, Nyssuk Ki béamelyi sg vasémapiszdmdnak vagy velamelyik Fesilapal a2 Gale rovudt 6 valdsznf, hogy legalsbbeay olyan cikkettaflunk, amely vom éppe jézan kijlentscket tesz 0 nemcetkéi kereskedelemr. Klndsen hérom TEoourre bizonyult igen makacsnak. A komparaliy elény6keOlkifejtelt egyszeri mo- Geliink segitségével azonban beldthat6, hogy miért em dik meg a helyaket Termelékenység és versenyképesség JLamtose: A seabadkereskedelem esak akkor hasonos egy orsedg sedmare, ha gazdasd da eléy erator, hogy helydljon «kill versenyben. Ba, a2 érvszéanos ember a ses kalbndsen hinetOnek tii. Bay ismer tOrtenész példéul nemség azzalbirliaa Jabndkereskedelem érvrendszerét bogy nem feltélenl feel meg a tényeknek: ABO seima sveint ME tténik, ha semmit sem tudunk oles6bban vagy hatékonyabban ter ‘neini mdsokndl hacsak nem es®kkentjUk bérkoltségeinket egy tovsDb?”* 5 Kennedy, Paul: The Test of Madersizaton, New Perspectives Qutetly 199514 31-33 old MUWATERIELEXENYSEG Es KOMPERATY ELON: A RICARDG: MODELL Ennek a mepfgyel6nek a veleményével az a baj hogy nem étette me nem pedig az abszolit el6ny@kt0l figgenek. Azért agg6aik, mert az illet6 orsagrol Tiderte hogy semis td nok batekonyabban en za hogy én seme ss aa loge, a rye dlg ex Exner aes iol seinen Ded eign maniacal dana Seed rasa acca cia eee nda esdbits dolg at ltlezn, hogy eayorsigexporkpessége cay terme —rr—r—C—“—iwsC—s—sC—sC—sC sdk trmeléséhen ms orszagokkal szemben sem sztkséges, sem pedig elégséges felté- tl komparnty tnyne vanes erns Bgynyeats smodellUnkben nyil aval ft van sah oy ab hn x pin Yrs 1 szstges, sem pedi olegségs fell: Bay pare versenpképesceenemesak ‘ay hill pardgg! somber relat tereldanysegt haem a Rede sz rou rela beta brain sig”. Eay ors tesa viszont sara cla tenmelékenységetl gg Scfmpeldakban Kuloldaborermelésen kev bg atdkony BelfUldnd, de még nagyobb termelékenységi hatrnya van a stays ban, Alnesonyabb altainostexmeléKenysélszngje mitt Kilfolénekalaesonyab bé reket kl izstie, mint BelEidnek, méapedig emmyival slacsonyabb beret, hogy tovtermeleienalaconyab Klee lgvencke A valeigsvilaghn pal Port fla alacsonyabt termelékenységmellet lt elt ubézatckkelet, mint az Bgyestt ‘Allamok. Mas iparigakban Prtgétaermelékenyégihtrnya még ngyobe, dele faye thon ral en és ample ‘Valahogy nem liscességicen, hogy az alacsonybérekb6lversenyelny Keletkez- ned Solan y Sona aspen masse htbemuaasva oaks A nyomormunkaéry 2 mise: A kill verseny tiscességelen és ms orsedgokra drtalmas ako, ha ala- sony rekon las x ez ve ne nyomonmankcdrek i i lindsen ives a szakszervezeek szmdra, amelyek védelme keresnek.a Killa verseanyel szemiben. Az igy véleked6 emmberek azzal érvelnek, hogy a bef iparégaknak nem kellene versenyre kelnitk azokkal a kf ipardgakkal, amelyek kevésbé hatékonyak, delacionyabo bce ase, Ez sees ben hast lent pl kai befolydsa van, 1993-ban Ross Perot, aki Gnereb6 ett milindos €selndkjobltként is szerepelt, aggodalmt fejezte ki, hogy az EgyestitAllamok és a sokkalalacsonyabb bérszint Moxiko kézdtti szabadkereskedelem félelmetessziv hatét fotki az ameri ka par Der elepalésével. Ugysnabban az, évben a mags ugyanesak mild el ‘zd6 Sir James Goldsmith, aki az Eurépai Parlament befolyésos tagja vot, hason6, brkevésh lrvényosan kifejtett nézeteke et kbz26 A osapda" (The Trap) cit ktiny- vében, amely Franciaosszégban nagy KBnyvsikeré vl : 2 FERZETANEMENMCD KERESHEDELENM ELMELETE gysoer példnk ennek a érvek is ramatat a gyenge pontra. A példdban Belfd aminaketipardghan magasabb cermelékenysée, mint KUlPei, és KOlfold bortermelé- Tenek alacsouyabb Koltsége kizérdlag alncsonyabb béreib6l ered. KULRGId alacsonyab> barszingje azonban Belfold kulkereskedclembél szSrmazé haszna szempontjébirele- wine Nom fontos, hogy KGlf6ld bortermelésének alacsonyabb Kélisége mogott mages Termelékenysép vagy alacsony bérszint hizddik-e meg. Csak az szémit, hogy BelfBld Samira a sajdt munkeerejenck felhasondldsdt tekinive olesobb sajtot gydrtani és ext bona eserélni, mint borttrmelni saj szakséplténck kielégitéére is Ter evthetd Belf¥id szempontjabol, de mia helyzet Kulfblddel? Nines vatami baj azaal ha egy orszig alasony béreire slapozva export!? Alaesony bért kan pers2e taydtalén nem 6 dolog. De az ibis megdlapts, hogy aklkereskedstem esakannak 56, kinek magas bérelet fizetnek, Kizsakmdnyolas 4 mitose: A kkereskedelem egy orsedg kizsékmanyoldsthoc és jélétének romlasahioz vet hia municésaisokkal alacsonyabb béreket kapnak, mit mds orszdigok munis atazérvetsoksvoréraeimi felhangok ksérik. Egy pubicista példgul dsszehasonlitotte 4 The Gap ruhézatl Uzeléne verérigangatdnak 6v 2 mills dollios jovedelmét azzal ti 56 dolldrcentes Gabésrel, amelyet 32 Srunziineban kndlttexmékek egy xés26t gy t kseép-amerikai munkdsok keresnek.‘ Nehéz szvvel prbalunk magyarizatot Keres fa, hogy a vilag munkisai kéail miér kapnak annyian vrldztéanalaesony béreket Tia azonban aszabadkereskedelem salkségességével kaposolathan tess2tk fel a kér~ “és akcor nem a2 a kérdés Knyege, hogy a rosszul fiztett munkdsoknak vbbetkelle~ eve keresnil, Sokal inkabb az, hogy 6k és orsziguk rosszabbaljére akkor, ha alt sony bérekre épitve export, int akkor, haem vallatkozikilyen megaléz6 kUlkeres edelemro, Es az utdbbi kérdésel kapesolatban azt is meg kell kérdezni, hogy mi az alternativa? ‘Szdmpéidénk elvont agyan, mégis kideril belle, hogy nem lebet kizsfkményolss- ént megbélyegezni az alacsony bert anélkl hogy #alterativtismeménk. Példénk- ban Kutfold munkdsainak sokkal Kevesobbetfizetnek, mint BelfOkd munkésainak, és Kémnyen magonk elé képzelhetink egy publicist, aki dhs sorokat i kizsdkményolir wera. Ha azonban Kalfold nem egyezne bele abba, hogy wkizsGkminyoljak” a Bel- olddel folytatot Kereskedelmen Keresitl (vagy sokkal magasab Déreihez ragas2kod- a, ami ugyanazzal a batéssl jira), akkor reilbérei més alacsonyabbaklennének. Ey Trunks Grabérének vésérloereje 1/3 Kilé satel 1/6 Kilé sara csBkKenne, “A publicist, aki felhvta a figyelmet a‘The Gap veze6alkalmazota és a ruhézat cikkeket kéeztt6 munkssok jovedelme kGzott kulSabségre,indulatas volta KBzgp-anne= Sikai munkésok szegénysége mat, Ha azonban megtagadnénk tOldk wz export é a lkoreskedelem TehetGséeét,akkor talan még silyosabb szegenységbe tascitansnk Oket + Herbert, Bob: Sweatshop Beneficiaries: How t Get Rich on 56 Cents an Hour, New York Times, 1985. jus 26. A13. old MUNKATERNELEKENNEG 5 KOMPARATY ELONY: ARICAROOK MODELL @ Tikrézik-e a bérek a termelékenységet? th ealzr pilin eet beg hod ela baie tein len, inet hotlines veer aig Era nessa sen Ai al ‘hogar gr eltenncgsek pa anon tes ‘Scams mentee Susu oh segs tora Sony beer og aon meena! sift nope es She a hin ag a “tena og rhyme oman ‘Sontapnit uta ng slere nase nee net een {nt nga oy cope ens) winnie ner cr Lee rca ilyen drdmai véltozdsok voltak? i: Wega avon eet nents seen bsp mpi boars fei bck ame ‘etre bn nino scan ge vag, he snc Kvn srrbn aegis man sors ‘en masa Cees wnt rence ee a acon ra stl ene Ac Ue niacin 8 czas 92 eae 6 1975 996K Osszefoglalva: nak a termelékenységgel. Keven indi aytimezon: 2 FEET4s6 nés2 ANEWEEMOm KEREsHEDeLEN EUMELETE 29, 16bidua, A bere da termeletonysg weston aa 50 sine on) arate Orste 1963 a ee gest Alamok 100 1% 2 = RgarNencomsty 38 2 2 2 DebKonn i 0 a sine Déekows Komparativ elény sok termékkel A modell felallitasa sen pink oy lg, ey sb, abs KALA. Az dar teonaigepeen tie tense rene MOE em kt og og bree gpa ee Ke ra sleeve ences VK oat nk : ree yen necfte As etn hes ey eds eee maneipoye ken 22a el najukanckeay urns ark. cet emer ne Bo een meters slo LE enter eet cn Ha placa. 6 el arse CRbitold geafelelsegysegnyi munkaerGfethaszalés! matt aj, vel look re meestin ng egymitneran fossa nen méise kiszdmithatjuk a,/at,-t, amely Belfold és Kolfeld eaységnyi monkseré-fel- ia ea oh sony 2 entation 6. aon nln echt edly ek dts kvettatkopen ku aysfeiy ww" d6djék. Mdsel6Kalfldsrdmraoles6bb lesz a term ells, ha amit dgy rendezhetink hogy aay < wh sdogjek {ay sirafopslmazhatjuk az allokcibs seabilyt: inden tezméker belfi86ntermet- ek, ameyre a /ay> w/o" 8 minden terméketkilfl46n,amelyze a /ay < W/W ‘Atermékeket mdr soba fendeatknbvekw6szimak stint (2.6. geal) A sis- Koso krtvium ogy olyan trésvonalebben a sorban, amelyet a ke ors bésznt- énekarénya, w/w hatte meg. A teésvonali6 bra keri sce terme veg Bett lj et; a trésvonatljbbra keel termékeket pedis KMS. (Lehetséges ‘szonban, sez szonal Ita fou, hogy egyetlentemékre « bérzintekarinya poato- san egyenl6 a egységnyi munkaers-felhasanélsi mutat6k arnyéval. Bobenazesetben exta atirvonlerméet mindkétorsdghan aysehaje), ‘A 24, tdblézatsrimszert plat mutat be ara, hogy Belféld és Kilfld egyardnt ‘a teméket, alms, banda, kavidet, datolyst és esipds paprika fopyas, itv ud termeli ‘A 2.4, ibiza els6 kt oszlopa Snmagéért beszél A harmadik oslopban taluk Kale és Bell egységnyi munkaer6-ethaszndlésinak ardayét ermékenként— vagy ‘nfsképpen kitejezve, Belflé roatvtermelékenysépielnyét mindegyik termekre. A termékeket a BeléldtermelékenységielGnyet mutts sedmok szerint rendectak sorba Agy, hogy ez azelny azalmara&legnagyob 6s eps paprika a legkisebb a32 | aNewsenta venesnEDELeW eUvéieTe 2.4, tbidoct, Galle 6s Kase untae elhasmétésa is6 nfs2 = = ee febnasendigsa(a,) —__fehasensldea ai) eténye lay) = i 3 ‘ DBelfld és Kulfold bérardnyaitél fgg, hogy melyik ors2g melyik terméker slitja 16. Belfla minden olyan terméknél kéltségel6nnyel rendelkezi, amelyné! relat ter- rmolékenysége magasabb relay béeszintjéné, a t6hbi termsknel pig Kulfolde az el6ny Ha pelddul Beifola bérszinije az Stszrdse Kulfold bérszinyjének, akkor az alms és @ banint Belfld, a kavidr, a datolyt és 2 csipés paprikst pedig Kulfold fogja termelni He Belfbld bétszinie esak héromszor nagyobb, akkor az alma é a banén mellett Kavise is Belfold termeli, a datolya 6 a esipbs paprika el6alitésa pedig Kulflének jut ‘Vajon egy yen kilkereskedelmi szerkezet hasznos-e mindkétorszig seimra? Lat hatjak, hogy igen, ha ugyanazt a médszertalkelmaz2uk, mint kordbban: egy texmék eqyik orsadgbeli Kézvetlen terinelési Koliségét hasonlijuk Ossze azzal a Koltséggel, amelybe ,kOzvetet” termelése Kerlne gy, hogy més termékéxt eserébe szerzik be. Ha Belfold bérszinje hdromszorosa KUlfGld bérszintének (vagy megfordiva, a kil fai bérszint egyharmada a belfSldinek), akkor Belfold datolyét és esipés paprika import. Bgységnyi datolya megtermelése Kulfold munkaerejének 12 egységétigéayli, de belfai munkserdben mértKolisége a 1:3 army miatlesak 4 munkadra (12/3). Ez a4 munkadcényi kaltségalacsonyabb, mint 96 munkaéra amelybe BelBldé kevline a datolya megiermelése. & esipGs paprkindl Kulfeldalacsonyabb bérek melt mo sabb fermelékenység, ezét Belfldnek espn 3 munkadrdba kel eny egyséa Os paprika megszercése a kilkereskedelemben, mig 12 munkaérétKellene felhasza‘l- hia ere az egységnyi termkre, ha a csip6s paprikst Belfold termelné meg. Hasonl6 ‘znntssalezonnal kimutathatjok, hogy KUlfGld is nyer a klkereskedslmen: 92635225, ‘ltala import termékne! sajat munkaer6-felhasznélési mutat6ialapjén olessbb a be- hozatl, mint a belfoldi termelés. Pelddul KolfGldnek 10 munkérajaba Kerilne egy ceaységnyi alma megtermelése; még a belfldinél kéthaamadnyivalalacsonyabb bérek- kel is esak 3 munka6réjabe keri, hogy az almit Belfoldtt vasérolja meg, Ezeknél a sximtésokndl egyszerten aztfeltételeztik, hogy a bérszintek arénya 3. Hogyan alakul ki azonban ez a relay bérszint? Arelativ bér kialakuldsa a soktermékes modeliben ‘A kettormékes modellben a relaiv béroket gy hatéroztuk meg, hogy el6bb kiszémitot- tuk Belfld beret satan és Kulfolé béret borbankifejezve,uténa pedi asa és.a bor frdnakedsszehasonligsdval jutttunk el a kétorszig bérarényathoz. Ezt megtehertik, MUNKATERUELEKENGEG &5 KOMPARATVELONY: ARICAROG MODELL ‘ert tudtuk, hogy Belf¥ldsajtot, KULRld pedig borttermel majd, A soktenmékes esot- bben esak akkor dllapfthatuk meg, hogy ki mit termel, ha ismenjk a bérek ardayé, @ ‘enti mészertehat nem haszndlhat6. Egy soktermékes gszdasighan csak dgy haéroe- hnajuk mega béreket, hogy atermékek relat keresletén wllépve szemigyre vesszlk a smunkaerd szarmaztatott keresletét, Ez nem Kézvetlen kereset, amellyel a fogyesztsi. jelennek meg a piacon, hanem a kilonbiz6 orseSgok munkaerejével ebsllitott terme. kek fogyaszi6i keresletéb6) szarmazik Belfold munkaereje irént esbkken a relat s2demaztatot kereslet, haa belfSldi és a kilfoldt bérek ardnya n, és ennek két oka van. Az els6 ok: ahogy a belfSldi munkaes® ddrégul a kilfGidibez képest,« Belfoldinel6alitottermékek ugyanesak viszonylag dis agabbak lesznek, és termékek iat esbiken a nemzetkézi kereslet. A misodik ok: shogy [Belfbiddin nének a bérek, Beifld kevesebb terméker dite, Kulfold peg tabbe,fgy pedig tovabb esbkken a keteslet Belfotd monkaeree inn. Ext a ket hatist scdmszerd példénkkal dbrizolhatjuk. Tételezztk fel a kOvetkens kiindul6 helyzetet:Belfold bérszingje kezdetben 3,5-szecese Kulfold bérszinjének. Ezen aasainten BelfSld almét, bandnt és avian, Kalfold pedig supin datolyat és esipbs pa rikit termelne. Ha Belfd relat bérszinte 3,5-6l valamivel 4 alg, mondjuk 3,99-re ‘emelkedne, akkor a kulkereskedelem szerkezete még nem viltozna meg. Ahogy azoa- ban a BelfOldén elitr tezmékek viszonylag drigabbak lesenek, e termékek irdat visszaesi a relat kereslet 6s a belfoldi munkaers inti kereslet ugyanesak esikken, ‘Tetelezalk fel most, hogy a relat béealig, mindissze 3,99-161 4,0 -re emelkedik Befold relat bérszinyénck ez az apré novekedése dtalaksang a klkereskedelmi sza kosodis szerkezetét. Most ugyanis kavidrt mar olesdbb Kilfeldéin terme, mint Bel- oldin, ezért a kavidvtermelés BelfGldrOl Kalfldre telepdl, Mitjelentez abeifdi mus kKaer6 relattv kereslete szempontjabsl? Kézenfekvs médon act, hogy a relativ bérszint 3.99.61 4,01-re valé esekély emelkedése mint a relativ Kereslt hitelen csbkkeo, s shogy Belfoté kavisrtermelése nulléra 2uhan, KUO Gj ipersggal lesz guzdagabb. Ha areatiy bér tovabb emelkedik, lckor a belfle} munkaer6 edn relat Keresletfokoza- ‘san sillyed, majdhirtelen zuban a 8-as relay bérszint eléeésekor. Ekkor ugyanis mir a bandntermelés is Kulfolde telepil t. A relaiv bérek alakuldst a 2.5, sbrévalillustraljok. A 2.3. drt eltérden itt a tengelyek nem a termékek relativ mennyiségét vagy relativ drt dbrazoljik. Itt tenge lyeken a munkaer6relativ mennyiségo és a relat bérszin szerepel. A Belfi munks- or irdnti nemzetkdzi keresleinek a kulfoldi munkeerS iréni nemzetkbzi kereslethe7. viseonyitott arényét az RD gUtbe Abrézolja. Az RS egyenes pedig a belfOli munkaerd kalfoldinez viszonyftou nemzetkozi kindlatt muta, ‘A relay monkaerG-kindlatot a belOldi €s a kilfOldi munkaexS egyméshoz. viszo- nytott nagysiga szabja meg, Feltéve oz, hogy a rendelkezésre Allo munkeérik szdma nem véltozik a bérszint flgevényében,a relat béenek nines hata a relat munkaers ‘Kindlatra. Ezértchét RS egy figgéleges vonal A munkaeré relat Keresetér6ladott elemzéstink magyarézza meg az RD grbe ‘spesbzetes formfjt, Ha Belfold munkisainak a bérseingje a klfOldi mankésok bers hez képest emetiedik, a Belfoldén termelttermékek relay Keresleteesblkken és a bel ‘8ldi munkaer6 inti kevesletvele egytt visszaesik. Tovabbs a belfldi munkaerd inn relat kereslet még hrtelenvissza is esik, ha a relat belfOkd bérek emelkedése mitt 2 FEETs6 nész ANE MUETAGn HERESKEDELEM ELMELETE Egy soktermékes rear modelbon a eelaty héreket Aamunkaer6 RD-vejelolt smantatot kere pbobejenek saz RSs lol relat Rint cgyenesnak a metszésponts arora meg, Rela Darin, W/W Relay munkaaé ‘omy, LIL? 2.5. db4o, Alay betek Wotokutiso egy termék mir olesobvan that el Kalfoldén, fay agbrbe véltakozik enyhén lefelé aera teal ake) lps” sett Cre od a eet Covds doula) Gn, Aopen eke 0 nn, eee atte real omen tanya generat a one lates Even teroatn Bald say tnt a Rare eae xs ppt eel reperary 2 as, Nay Toe segment oan mee echasona ep #5 eel any etl el healt reek ecb meg wij clyde ° oo ar ef mcr pen ey lps szakas esr mind ors eb seme megfle amatapo ssastak A szdllitasi koliségek és a kilkereskedelembé1 kimarad6 druk beépitése a modellbe cae a in bane MUNKATERELEREN ES Es KOMEARATV BLOMY: A RUCARDOH MODELL arr, ahogy egy, « nemzetktzi Kereskedelomiben rést vev6 gandaség mkidésétolyan téayexbbefolyésoljék, mint a kulfoldi segétyek, « Kulfoldi beruhézésok vagy afizeté- simérieg-problémak. Etényezbk hatésdval most még nem foglalkoaunk, dea soktermé- keseegytényez6s modell 6 alkalat ad arra, hogy bevezessk a szAlitésikoltsegek hae téseit Eészris vegytikésare, hogy 22 utols6alfejezetbon bemutetott modelle eft vilég- gazdasigot igen széls6séges nemzetkiziszakosodisjellemai. Legfeljebb egy olyan ter miék van, amelyet mindkétorszég termel, az 8sszestObbit viszont vegy BelfOld, vagy Kilfold gydrja, de nem egyszerre mindkett. ‘Hérom f6 oka van annak, hogy « valdsdgos viléggazdaségban a saakesodés nem alakul ennyire szélsBséges médon: 1, Bgynel tobb termelési tényez0 istezése esetén esbkken a s2akosadésra val6 hajlan- bsg (er a kavetker6 kit fejezetben ltjuk maja), 2, Az otszagok ntha védelemben részesttik iparégaikat a kf verseanyel szemben (zt résclotosen a 8-11. fejezeteKben mutatjuk be), 3. Aziiruk és a szolgliatisok sults koltséges dolog, és egyes esetekben Snimagi- ban a szalitési koltségek nagységa Snellétisra kényszeritheti a gazdaségok bizo- nyos szektorait ‘Az utols6alfejezetsoktermekes példdjsban a7 tuk, hogy BelfSd 3-s relay bér sine mellett BelfOld almat, bandnt és Kavidstoles6bban éllithat elé Kulfoldnél, Kil fold pedig datolyi esis paprikéttud Belfoldnélolescbban termelni. Szlftds kl ségeknéliltehat Belfold exportjaazels6 hérom és importéja v2 wols6 ke terméket ‘Most écelezzik fel, hogy az ruk szilitssnak van kilisége,é e2 a sedis KOI. ség epységesen minden dra termelési kills¢géack bizonyos hényada, mondjuk 100 szé- ralék. Ez. a szlitési Koltséy a kllkereskedelem esbkkent6sére osatinéz. Nézzik példs- ul adatoly6t. Ennek a terméknek egy egystgét 6 Gra belfbldi vagy 12 dra KiMfStdi mun- ‘val lehet el6alitani. A relat br 3-asszntjo melltt 12 6raklfolai monka kaltsége sak annyi, mint 4 6ra belfldi munk&é, ezit a szallits! koliségck nélkl hekyzetben Belfld datolyat import. 100 szézalékos szalitisikolségek mellet viszont a datolya- import kolisége 8 drényi belfSldi munka értekének felelne meg, igy Belfold inkabb maga termelné meg datolyaszUkséglet. Hasonis kaltség-osszchasonlités mutata meg, hogy KUIGId sedméra akavirterme- 'és igy mar oles6bb lenne, mint » kavide importa. Egy egységuyi kavidrel6éllitésa ‘BelfoldGn 3 munkaSeitigényel, Ez még 3-as relat belli bérszint melletis 9 6rdnyi KUfoldi munksinak felel meg, ami olesdb tesi a termeék import KULPOd szdmca, ‘mintha 12 6rnyi munlcival exta kavirc maga termelné meg. Sadllitsi Kiltségek neki ‘ehdt KUlPoid inkabl importlja a air, nem pedig maga temeli meg. 100 sedzalékos szlltisi koltség mellettazonban Kulfold szmira mér 18 muakaérényi kBltsége volna a Kavidrimportjnak, ezérteéiszee inks helybenel6alitania az. A sallitési koltsépek figyelembevételének eredménye tehét oben a példiban az, hogy Belféld még mindig exportl alt és bandnt, iletve imporélesfpés paprikél, de 4 datolya és a kavidr mir Ugynevezet killkereskedelembél kimarad6 druvé valik. Bzoket a termékeket az orszigok esak a maguk seéméra Ali el6 2, ReaANEWBETKa HeResKEDELEM ELVELETE "Eben a plan flat, hogy slits kségek inden szektorban ate nels Koln ugyanalora hényadt tsk ki. A gyakrlatban azonban a sais Uistgok e2lesebb sfvon sinddnak, Binonyossetekben a sz lenyegebennemis teesege: ez olyan szolglatsok min a haves vagy az autos, nein kel we bes nomankde!keeskedelombe (kivéve az oyan, bation sys agalomer- alarmist anilyetegytalkot a Michigan llambel Dtcoit az Egyestit Allamokbsn ht Omari tcomnybeli Windsor Kaan [vagy a Svéje é rancaorsdg k25tt snogoez6 genf agglomercio Nyugat-Eurpban, ford. meg) Olyan erék i aig ‘reropel anemic Kereskedelerben, min ella cement arelynek a Eke Tapetigon ogy ascya, A silt: Kotsegek mit egyszerfen nem érimega.cerent ‘enone akuor sem, he Xfi olesGbban leet megtermeli.) cmos terme! vib nultereskedelemb!kimarad dr vagy ozs, mera belfld kbliségeleny8k nem Tedimonevéek, vagy azét mer a zfs! Rlisgek tl magasse Tenyegee orilmén, hogy a rsgok jvedelkelent6 és a kilkeeskode emo! Kimara terméhcive kik Ez tpastalat meglep jlentGseget myer ako, itor mujd (er 5. fjeetben) a nemaeti6r jOredelemmezgtsokat & «nemizetke penagyek gazdasgtansteeyali A ticardéi modell érvényesillése a gyakoriatban ‘A nemzetkizi kereskedeler rieatd6i modellje igen hasanos eszk6z abnor, hogy elgon- folkodjunk a kilkereskedelem kivalt6 okairdl és « nemzetgazdasigok jolétére gyako~ tot hatdsairdl. J61ileszkedik-e viszont a modell a val6ségos vilighoz? Megbfzhats léejelzéseketad-e a ricardsi modell atényleges kukereskedelmi folyamatokr61? "A valasz.igen de jlent6sfenntartésokal. Valdban szémos példa hozhat6 ara, hogy aricard6i modell fétevezet eldrejelzéseket alapoz meg. ElGszdr is, hogy a kilkeses: Kedelemb6i kimarad6 fra elernzésénél mar emiitettik, az egyszert cardi modell kclSasen ers, IEnyegében szslsGséges méxt6kt szakosodést Gortizol, amely nem yelhetS meg a val6sighan, Mésods2oraricard6i model flres8pri a kulkereskedelem hatisaita nemzetgandasigokon belli jSvedelemeloszlira, 6 igy ara kovetkeziet, hogy az orszgok Seszességében mindig nyernek a klkereskedelmen;a gyekorlatban viszont a Kilkereskedelemnek ers jOvedelemeloseldsihatésai vannak, amelyekrl a3, fejezet 261, Harmadszor a ricardéi modellben nines helye az orszdgok erBforrs-ellétottsdga FebzBut Kildnbségekmek mint akilkereskedelem kivalt6 okénak,e2zel pedig anemzet- ‘kori Kereskedelmi rendszer egy fontos vondsa (a4 fejezet £6 témdja)hisny2ik a mo- dellb6!. Végtl pedig a ricard6i modell nem veszi figyelembe a termelés méretébol seéramzé hatékonysdei elOnydket a kilkereskedelem kivalt6 okai koz6t, emiatt pedig dlkalmatlannd vslik annek magyardzatéra, hogy miéttalakul ki jelent6s Kulkereskede- Tem litsz6lag hasonlé ors24gok kézbt, Ez. atémat 6, fejezet rgyalja, "A model iényosségaiellenére alapvet6 kivetkeztetése mégis belytil6. Az évek so sn szémos tanulmény bizonyitetia be, hogy az oszigoknak olyan termékek exportjéra Kellene threkedaidk, amelyek el6aliésaban a termelékenységuk viszonylag magas. MANKATERMELERENSES 5 KOWPARAT ELON: A RICARDO! MODELL ged Egy Bsszchasonl elomats oe megmutata, hogy az amerika ‘export olyan pargakban volt rmagas brit kivitelhezképest, ol sz Egyesilt Allsmoknsk magat volt aroatiytommolskenysége. Minden ‘xyes pont egy-eayiparégnak tel mee Os 1 2 4 & Atanertal Gate rermelckenység sarinya 24, dbwe,Temmalékenyséq 6s expert A sar model tb Masa pita miso vigor eee 8 vai veloc i seri Kllerteein, alam ermelenodl ao fe Tasodisral vig el? Ea a uachasolia flons enogink baer ‘taeelheryegesagem aguas indepen ssoye St ae Hindley az Eye Aamelak sate mien terme sot lng vl a | =. Kemps clone lth abr emelteyset sane em ea ameriaic A Fel neler Kvekeachogy ex oka elo vl een a Sata emelkenecl lone eget vo 1.26. us send tel anon eyeg maa be wokla az ada, ana Bata Bel per Rogues oy 196 an emule AZ ibrar 881es ames fosbtexpor ray hse pear ame be temeltons arya 6 anirean A emelknysegat rye ezine oe expr anys glges engl scepe, Minh egal orn sg Eek nies ented nega vsti ett gabeleben ata veers alapond ey bogy ni | ees. fogy ov az ome expr naga ees id, Vaebenet ana 226 re 5 6.0.4 MacDonget ds muni jez vgn, ik jet vg, fina lo epybtben ‘okt Ax en tov eakrson fons dasha Base Br An piel Demonsntion of Cate! Corpureve Cot Theory (Review of Beonomice an Satie, 1968 agus 21-298 ol) clin ch sae eat Main an 37. 2 FEETANEMEIKON VERESHEDELEM ELMELETE a ygakerdsainknalemegfelelGen a 2.6. dra megerStti at xz slapvet6 flismerEst, kéndl. Ezt a téveszmeét a fejezet korabbi részében mér tirgyaltuk, és az Bgyesiilt Alla. 4 MeKinsey Global Insitte: Manofseturing Productivity. Washington, D.C. 1985, MUNKATERELEKENYSEG €5 KOMPARATY ELONY: ARICARDG MODELL agok, mint példévl az Egyesilt Allamok, mindentéle mérce szerint magasabb termelé- KeenyséaQek a ruhdzat iparban, mint az jonnan iparosod6 orszagok, példéul Mexiks ‘vagy Kina, Mivel azonban a rubdeaté par viszonylag egyszer technolégistalkalma, 2 fejlet orszigok temelékenységielGnye ebben az iparégban kisebb, mint szdmos més szcktocban, 1992-es adatok szerintpéldéul az dtlagos amerika feldolgoz6ipari munkss termelékenysége mintegy dsr nagyobb vol, mint mexik6itrséé, de ez az el6ny a ruhézatiparban esupén 50 szézalékos volt. A KOvetkeamény peg az, hogy a ruzati cikkek fontos helyen szerepelnek az slaesony bért orszdgok magus bée orszdgokbs inyulé exportjnak termékisszettelében, ‘Atelemzést dsszefoglalva tet megallapthatjuk: bar csak Revés kbagaadse his at, hogy a icardéi modell ;kéletes ltrsét adja a nemzetkiei Kereskedelem kivlté cokainak s KBvetkezményeinek, a modell ke Kivetkectetése (a termelékenységi kt Aenlbségek keroskedelemteremt haésértl és a Komparativ elény sokkal fontosabbsze repr az abscolitelGnyhdz képest) a tények alpjin helyallnak tsk © Osszefoglalas 1. Megviasgéltuk a ricard6i modell, amely a legegyszertbben mutaija be, hogy az orszigok Kizdtt Klnbségek Kilkereskedelmet && ebb6I ered6 hasznokst teemte nek. Ebben a madeliben a muakaeré a2 egyetien termelési tenyez6 €s az orszdgok kbz0tt esak az egyes ipardgak termelékenységi szinijetllet6en van kilbnbsé. 2. A ricard6i modellben az orszégok olyan termékeket exportdlnak, amelyeket munks- cerejuk viszonylag hatékonyantud el6alitani, és olyan termékeketimportélnak, ame lyek elaliuissban munknerejkviszonylagalacsony hatskony sig. Ms sz6val ogy orszigtermelési szerkezetét a komparatty elény hatirorza mes, 3. Kéitéleképpen is megmutathat6, hogy a kilkereskedelem hasznot hoz a benne sz vov8 orszdgoknak, Ar.els6 meskézeliésben akilkereskedelmet Kéavettt ermelési cljrdsnak tekinthetjak. Egy orszig abelyett, hogy egy terméket a maga samira Ailana el, ms termeéket gyéetha 6 et eserélheti ela Kivintérucikkre, Az egys22 -Himodell megmutatja: az import termékokro érvényesinie kell a feltstelnek, hogy exakizvetett,termelés” kevesebb munkaerétigényel, mintakézvetientormelés. A _ndsodik megkzelitésalapjén belsthat6, hogy a kilkereskedclem BBviti egy orség, fogyaszisi lehetGségeit, 5 igy kilkereskedelmi hasenokat teremt 4, A kulkereskedelembél ereds hasznok megosalisa az orszigok dita elliot ter aékek relay draitl fgg. Bzeknek a relativdraknak a meghatérordsshoa a termé- kek relarty nemzerkogi kereslerét és kindle kell figyelemibe venni. A relattv & hhatsa a relattybérszintre is meghatirozé. 5. A kereskedelem hasanér6l s266 lis érvényességének ninesenek el6fetétele, Nem kovetelmény, hogy egy orszig ,versenyképes", a kulkereskedelem pedig ,tisztessé- ‘ges Ieayen. Sét megmutathatjuk, hogy hamis ahérom Kizkelett lit akilkeres kedelemrOl. Bldszir, egy orszg akkor is nyer a Kilkereskedelmen, ha az 6sszes jpardgban slacsonyabb a termelékenysége, mint Kereskedelmi partneréé. Mésods2or a kilkereskedelemb6l akkor is haszon szdrmazik, haa KulTGl4i versenytérsipardgak 2. FEET‘A NEMPEIKOD HERESHEDELEN ELMEUETE sak alnesony bércik matt versenyképesek, Harmadszor, a kilkereskedelem akkor ishasznot hoa, he egy orszig expojamunkaigényesebbs it impor 6, Azegytényez6s, kétermékes model tbb érucikkre val kterjesztése nem véltoz- tatjameg a fenti Kivetkeztetscket, Azegyetien kilinbség, hogy ebben sz esetben a Teraty borek meghatdrozdsthoz mér kézvetlentl a munkser6 relat Keresltés kell Fiyeiembe von nem peg 2 uk ela terete lan Riot wean 9 amidst Egy soktermékes modell annak azilluszirlésérais alkelmas, hogy 2s24l- Fea otaet ke otyntelytdécetek 1, ameljben nds akilkereskedlemb6t imarads éruk is szerepelnek. : : 1. A rieardi mdell néhny kovekeztetése nyivanal6 médon tol van a vals) ‘Alapvettanulsigécazonban sedmostanulmany alstimaszttt a7, hogy 2 or2- solcolyan termékek exportra trekszenek, ameiyekealfisaban vszonylug mae leas a lermelékenységk Kulesfogalmak Abszolst elény ‘Alieraarivakblség ‘Altalinos egyenstlyiclemaés Beységnyi munkaerG-felhasznélés Komparatv el6ny KKllkereskedelem haszna Killkereskedelemb6l kimarads éruk ‘Nyomormunkaéry Parcidtis egyensilyielemzés Relay keresleti gdibe Relat kinalati gorbe Relay bér Ricardéi modell ‘Sedrmaztaott kereslet ‘Termelés lehet6ségek hatérvonala Feladatok sie 2 i ca) Abrézolja grafikusan Belfold termelési cere ‘hatérvonalit. pt ares A ene : i i i 2 10. warner xeweséc ds KOMPARI ELON: A RCARDOI MODEL, 0) Abrals grafsan Kolfldtermelsiebtdxépenck htévonat 6) Saerkessze mega viligrelatv kind gibt: Most ttlerzk fl, hogy a vig relaivkereslete a vetkez6 formaban jelenik annals a) Abrizolja grafikusan a relativ keresleti és a relativ kfndlati gérbét 5) Miz alma relat eayensyi Sra? 6) jae kilkereskedelem srerkezetét, ¢) Mutaea mep, hogy Belo 6 KUM egyannt a klkereskedelem nyetse. Teteleza fel, hogy Befoldnek 1200 helyet 2400 munkdsa van. Tak meg 2 egyentyi elute dct. Mit mondhatunknvlégtemelésbatskonysgir let a klkereskeelmi hasznokBelfld és Kilfld Koz megoses6lebben az eset ten? “Tetleztk el hogy Belfdnek 2400 munis van, deez emekenysege mind x ipardgban cs «fel anna, mint amit Kordbban feltteleznk, Suess ‘nega vilg ela kndat grb és harozzuk meg a enyently relat ra, Hosyan hasonlthatdk dase azebhen az eseben a4. foladatbanbemutatt eset- ten sat kalkereskeds ini has2nok? 5. yA GEL Korea’ munkssok esak 2,50 dollist keresnek Srdnkéat; ha megengedtk Dél- Korednak, hogy tetszéseszerint exportljon az Egyestit Allamokiba,akkor az ame- sikai munkisok bérét a verseny ugyanere a szintre ayomja le. Nem lehet egy 3 oll ingetimportsai anélkt, hogy ne vennénk at veleegylt a 2,50 dlldros ‘rae is." Fes ki vélomeényét x6 xz dts. A japin mankaer6termelékenysége Korbel uzyanakkoraafeldolgoz6iparban, rmint az amerikai munkaer6é(egyes parégakban magasabb, mésoKban alacsonyabb), ‘2 Egyasit Allamok termelékenysége viszont még j6val nagyobb a szolgalats saekiosban, A legtbb szolgitaés azonban nem szerepe a Kllkereskedelemben, Bayes elem scerint ez gondot okoz az EgyestltAllamoknak, mer az amerikal komparait elny nagyrésztakilkeeskedelem6 kimarads dolgokban van, ae~ lek tehat nem adhatdk ela vilégpiacon. Mi a hiba ebben az érvelésben? 3. Bitki, aki mar jt Japnban, cudja, hogy igen driga orszig, Noha a jepén munks- sok szinte ugyanannyit keresnek, mint amerkai trsaik, j6vedelmik visdrléereje egy Ketharmada az Ovéknek. A 7. feladatra adott rnagyarizatotterjessze ki cnnek a tapasztalatnak a magyardzatira, (Sdgunk: gondoljon a bérokre é a kulke- reskedelemb6l kimarad6 termékek mis piacoksltal meghatérozott sai.) Hogyan befolyésolia a klkereskedelerb6l kimaradé termékek nagy szma a le hetséges kilkereskedelmi hasznok mértékét? (Csak kétonsaig kereskedelmével foglakoztunk. Tételezztk fel, hogy szaimos or- nig képes ket termék el6ilitiséra, € hogy minden egyes orszig esak egyeten {ermelési tEnyeztvel, mmunkaer6vel rendelkezik. Mit mondhatunk a termelés és a Kllkereskedelam struktiegjaré ebben azesetben?(Suigunk: prdbilja megszerkes2- tenia vilig relativ Kinsat gbrbéjet.)42 a0 nész ANEMZETKOa KERESVEDEENW ELMELETE Ajanlott irodaiom ‘Davis, Donald: Intaindustry trade: A Heckscher-Ohlin-Ricardo Approach, Journal of Tntemativonal Economies, 39 (1995, november) 201-226. old. A ricardéi modell ‘abd kelett felelesciése a hasonl6 er6forrés-llstottségd orszgok ké26tiKereske- delem magyarézatara. Dorbush, Rudiger-Fisher, Stanley-Samuelson, Paul: Comparative Advantage, Trade ‘and Payments in a Ricardian Model with a Continuum of Goods. American Economic Review, 67 (1977, december) 823-839. old. Ujabb elméleti modell a Ricardo-féle recept alapjn: a soktermékes rieard6i modellt abba fltevésb6I kiindulva egys2e- tsi, hogy a termékek soda elegend6en nagy legyen egy sima kontinuum kiala- kitésthoz Dosi, Giovanni-Pavin, Keith-Soete, Luc: The Economics of Technical change and Tntemational Trade, Wheatsheaf, Brighton, 1988. Empirikus elemaés azzal a kBvet~ Keatetéssel, hogy a2 iparcikkek nemzetktzi kereskedelmének £6 hajtéereje azegyes orszdgok technol6giaifelkésziltsége koz0tl kulénbség. MacDougall, G. D.A.: British ané American Exports: A Study Suggested by the Theory ‘of Comparative Costs, Beonomie Journal, 61 (1951. december) 697-724, old, Eb- ben a hes tanulményban MacDougall az amerika és « brit texmelékenység dssze- hhasonité adatavalellendriie a ricardéi modell elGrejelzéset Mill, Fohn Stuari: Principles f Political Economy. Longmans, Green, London, 1917. ‘Mil 1848-2 munksja Ricardo mivéta nemzetizi kereskedelem tljes modeljévé fojlesztette tovabb. Ricardo, David: The Principles of Political Economy and Texation Irwin, Homewood, TL. 1963. A vicard6i modell alapforrésa maga Ricardo. Et6sz6r megjelent 1817-ben. 'A tcardéi model Ssforrsa ebben az 1817-ben megelent KGnyvben maga Ricardo, 3. fejezet Specifikus termelési tenyezok és jovedelemeloszids [A2. fejezetbon luk, hogy a klkereskedelem Kolesindsen elonyslehetazonors2i- ok szimira,amelyek villalkoznak A thrtéaelem azonban acl taniskedik, hogy a Komninyok gyakranvédelmezik guatasiguk kldnbbz6 szektorat az imporversey- UGL Az EgyesiltAllamok kormnya példul a szabadkereskedelem mellt eli elkdte- lezatsége ellenére koléiozz a tentiéru,acukor és més termékek import. Mise van clleslls a klereskedelem hatstval srmbea, a azennyce hasenos a gazdasg af réra? A kilkoreskedelom politkai tss2efuggéscinek meyexteschez nemosak egy gx7- asi oészére, hanem az dot orszégon belli jovedlomeloszlésragyakorol hatdsét is seemigyre kell vei ‘A nemzetkéuiKereskedelem 2. fejezetben bemstatot riard6i model a kilkeres- xedelemtG vshatébasanokat seem A kalkereskedelem eben a moselben nem- 2etkini szakosodéstalaktki Ez zt jlenti, hogy inden ose desoporostja mink- eet viszonylagalacsonyabhatékonységdiparégaKbsl a munkaet6viszonylag mae _asubb hatékonyogt muta iparégakha. A modeiben a munkacr6 wzegyelenteme- les tényez6, és alapfeltvés, hogy szabadon mozoghat egyik ipardgbl a mésikba. fay tchita modciben nem képzehet6 el, hogy akilkereskedelem azegyesemberekre né2- ‘ve kiros legyen. rcard6i modell fgy nemesak aztsugalls, hogy a kilkereskedelom nindenocsg samira hasznot hoe, hanem az is, hogy mindeneeyex ember vayancsa. a kilkereskedelem haszonélveaje, hiszen a kolkereskedclem nem befelyésolja a jvedclemeloszést. A yal6sgbanazonban a Ktlkereskedelem minden kereskedS gaz- ‘asigban szamottev6 vedelematsesihatisokal jr, eit gyekorlatban nem ska, hogy a kilkereskedelem haszna igen egyentleni esx mega trsadalonban ‘A kilkereskedelem két ok miatt befolyésolaer6sen a jvedelemelosalst. E620 ai, mest a eforésok nem mozoghatnak azonna,iletve Ketségmentesen az eayik rgb a miskba. Mésodsanepedig ext, mer a2 egyes ipardgak mis-més moon igGnylikatermelési ényeabket ha egy orszdg megyaltotataaz dal gyi termék vllstek satel, aor dtalabanegyestermelés tényeadkkeresleteeskken, mi- soké pedig 6. A nemetkéz kereskedelem e ket ok mia nem annyra egyértelmen hasznos, mint ahogy ez. fejezetb6l kitént. A kilkereskedelem valdbanhasznos lehot ay gnzdasigepésze scdméra,ugyanakkor ~ vid tvon lepalbbis ~er6sen sjthajaa ttsadalom jelents esoporjait. Nez eld Jpn despot Japdn nagyon kevés ris import enged meg sng ako is, haa featriltsetkésségeazzal jr, hogy arts ermesztése sokkal di| r 44 | anewzeron weresKepeiew stMeeTe | gibb Japénban, miat ms orszdgokban (az Egyestt Allamokat is beleénve). Aligha sunkae< ado mennyiség elhasndlésval milyen menayiség iparcikk thas. 4B) Fetaeses: hogy Tapin egésdben véve magasabb Gletszinvonalatérenee rizs szabad ‘Aziparelkek ermelésfggvényéalgebra formaban akOvelkezOkeppenfogalnauk | 3 | oStatten japan dstrmeloketazoaban mindenképpee stand asabadkeres ase yuk |B © | edelem. Az import éltal munkanélkiilivé tet japén parasztok ugyan valészintileg tala et (Ly 61) inénalemunkabelyet az iparban vagy a szoleltatisokban, de az édsvalkoztatist Kole Oy sgesnok és kényelmetiennck ftéinék. Tovabbi kért okozna neki, hogy foldjeik rea ries Eraval pérhuzamosan zahanna, Nem meglep6 tehit, hogy a japén parasziok élesen et~ Tentik sis szabadkereskedelmst, és j6l megszervezett importiberalizécietlenes i mozgalnuk nagyobb siliyal eset latba Japnban, mint a szabedkereskedelem Iehets ges haszna az orsag egésze szméta. Mi a specifikus termelési té 5? ‘A kilkereskedelem val6séght elemzésének til kell épnie a ricard6i modellen olyan : si fenyezo? modeek fee, amelyekben a kilkereskedelem mar ajOvedelemeloszlist is befolyésl ee , tek va fejezatbenolyan modelt matatunk be, amelynél elttelezzik, hogy két jn jie) aja mele cseponteat amet ajbveelenelsalx skit. A Gian ect eget ler ada eae land oda ve Melita specifikustrmelés eayerSk modellinek nevezik egyikszeLiordhoa van kve. A flletgandasdgokban azonban a mealgandast- i fOldteriletrecsak a nemzati jbvedelem esekély hinyada jut. A KOzeazddszok . | ‘lalaban Sgy alkalmazzsk a specifikus tényez6k modellét az amerikaihor vagy A specitfikus termelési tenyez6k modell. ‘ a francishoz hasonl6 gazdaségokra, hogy atermelésitényezOk specifikusjelle- 1ét nem élland6 kérilménynek, hanem idSben véltozs feltételnek tekintk. Pé daene, hogy a sorzésher hasznélt hord6k vagy a gépkocsi-karosszérisk gysité A speciikus termes! ényezb modllt Paul Samuelson és Ronald Jone felsztet- Se te Ki! Bz a modell a rieard6i modelihez hasonléan olyan gnadasigettéelez el, amely : Pee cee ee na ecient eran thodelelellntbenazooban te méstermelsiéyezOkis cane a unkaex6 melt eck soporte ach ice ray mead ey evezettermelésitényez6 megny/lvinulds formainak tekinthetSk. A modell feltevésel : A viszonylag dltakinos képzettségi munkasok meglehetésen mobilak (ha nem esa ot ant en ct in i eames RE cine: ase Cae ui Az parekkcke Gk és munkaer6 (de nem le), az llmiszert peg Lr eek pred coh ea era tra ‘ay agysebész lhe! j6 hegeds, de nem vélthatpalyétkarieje Kbzopén, + Samuelson, Put: Otin Was Right Swedish Journal of Economies, 73.(1971) 365-384 olds Jones Ronald W.-A Thee Factor Mode! in Theory Trade, and History. In: Bhagwat Jags 7 * Blorchard, Olivier-Kare, Lawrence: Regional Evolutions. Brookings Papers on ‘sca (ecoth): Tred, Balance of Payments, sd Growth, Nori-Holland, Amsterdam, 1971 Economie Aeivity, 1991, 32 oldsO nest ANEMBENKOD KERESKEDEL EN EUAELETE alto! Oya gazdasig ipatcikktermelése, Ka guzdaség t3kedlloménys, Ly pedi az ipar- cilkgyatdsban foglakoztatott munkaer6. Hasonléképpea, az élelmiszer-termelésre a p= Op(T Lp) c tecmmelés figgvénytiatjuk fl, ahol Op a guzdaség élelmiszertermelése, Ta gozdasig {olddllomdnya, Lp pedi az éelmiszer-ermelésben foglalkoztatott munkser6. A gazda- ség egészére pedig a munkaor6 foglalkoztasénak meg kell egyeznie ateljes munks- cré-kindlttal Lythy @3) Termelési lehetdségek ‘A specs tényezSk modell ete, hogy aki specks aye, a ke 8 {Bld egyarin est egyeten szelcorbn, a parce, etre az éelmiszertxmelésé- fen ant Cela monte hazndats beet sektorban, iy a gazdaség ‘ete! lhetSséeinck elomzsether espana Kell szemigyre vennink, Noay mi ent valoziea gunan exmelesi sceezete kiln terme ombindcij kt fo zamunadszogyk sasktorbdl a msiba éamlik. Bt gafkusan is sbrzolhaguk lbs Lépsben bemutatuk a (3.1) & (22) temmlés fggvényeket, a masodiRhan cig Osnnkapenoljuk Okt a terelsileetSségek hatirvonanak meghatrorssdho7. ie abe a muokaers-elhasznis és az ierelkkkbocss Koz oszefbagest aja be, Mind! negyebb a mankaerd felbemndésaadottkeelste mele, andl ngyo0b oiibocstisA3.1. dbrabuna Oak, y) meredeksége a munkuer6hatrter- ket dbvicala chit eta Kboetsitbbletet,amely eg tbbletmunkada sn {eletezik: Ha evonban a munker0-ehasendds a kell nivelse nek emake- Ait szokdaos cautben cedkKen horadék les: sz ey munkéssel nagyob munkaers Srksonkent esakLisebb tkedliomnnyaldoigezat, extra munkaers bévésénck mrindonemyeseptze nz ela6nélKevesbenbvel a trmelét. A ested hozadskot a teamed! fgeveny alakja mtn: Oy (K, Ly) bb ol hala lposabbé valik an {tic hopy a munkaer6hatitermée esoken a munkaer6-llomsiny BOvaEsEvel. A 32 thr ugyanot mats ormaban ouatjemes. Ezen azn a mankaerSnermsket teva felnaandt mankaer fggvényeen drizoluk, (A fejezet ggelékében podig mopmutatu, hogy a hatter sje lai rile az parckek les Kbo- ESitisivalegyert6) THasonls iagrampér dctzolhaj a lelmisze termes iggy. diagramo- xatkombindlva vehorbajlo gas termelésilebetSségeinekscrmzzatot hal oval ahogy az 3% dbrin iat, Mints 2. fejzetben ltt terimeléstlehets- ek hatdrvonala mogmotaj, hogy a gredasée mit képes termelni;esetUakben ax Eeby menny lemisaet tod eilitani sd iparckk-mennyiség mele, eve mes- ford 1A'33, dora négy tegyedb lA jb ola sé érnegyedben az ip a.a_ xa seenine tenes Riggveayesbrtzoluk: a figgdegestengelye leflé SPECEMUS Tens TENMEROK ES JOVEDELEMELOSTLAS Kibocsits, Oy ‘Mingl edb mankaers lkalmeznak 2 iparckktermelésben, anil nagyobb lesz kiboese, ‘A cxbkkend hozadek mit azonban sminden i minkaérabozziadésa xen kevésbé nl a terol. Ez onan lijok, hogy akibeessst. ‘a munkxer6-fehaszaldsTuggvényében evo gibe ellaposodies foglaor {ats zit ndvekedésvel, Bu QulK, ad) Mankaerfelhesrn, Ly, 3.1. dora, AzIparcitek emmelésl ggvinve A mnksers cee ‘Azipacikktermelésben a munkaerS btierméke 3.1. gba termlésifigvény-pvbsje meedsk- sgGnck fle ng, és ann kis, ‘min! tobb monkaertfolalkonatak szekorban, MPL ‘Munkaer ftasendls Ly 32, dbro, Ammunkaors hotéteméke ae plement aha suns wngly mtn obra hla pig patios nA bal eldal fstemegyetion a Gsmisuregtels eel ggvenyet maul bs Ea srl vn a sis yen aka aa cel nkaeé-felarsk novels Rggoge : = : ra flgglge tng mente Ot stoi pine te bra alls egy mnie alloc mua be ards a. Dindkt neve meres soko eek rnybn tei A Tgpleges tengeljen lef ala sv puolazltor minke flees vesns ngs bb veld enon pei ze omels mnkeo-hasndl a7 3 Fee48 y ¥ 3 ‘ANEMBETKOM KERESEDELEM EMELETE edie feneve sheng O; nore) f Acipaiet ‘Aveldmineremels ute tonnes, aes Trot ©) a Afsana 02047. nko, Tsar) 7 pian es bisa an) peck sir eels milan allie oa me oo pec a soa poe maak soko manoe loki SiN aetasopr Smet moan ‘Sto crapeentncicac pa e mtnrt ( seraeet eames mga onan afore ao cr ean Cp) jn a sa doar Gmina iggy, re akan bt erica ibe (i, OF) meh ea en aja ad eoreden nepal ere besttak aceite shogy a muna alli hla Genseoetl x ve tae Aisi 2. pone mana maa 5,248 38 i ce A cats Mm it PP ayers, en 15.3, dbo, Atemoléilahet6ségek haksvoncta aspects ereldl fnyeask modeliéoen SPECFuS Tenn JENYEZOK ES JOVEDELEMELOSAAS peg 0 leone. Ha ekkor a munkaert fokozstosan az iparcikkszektorba esoportsite: nnk st, minden tesoportositott munkaéra megnvelné a2 LyretegyeBységge, az Let pedig egy egységgel esikkeniené. Bz a mozeds -I-es meradekséptvonal ment tr- vénne mindaddig, ameddigateles Lmunkaer6-kindat nem kerineétafeldolgozsipa- ba, A ket scekior Kbz0t munknerSallokicisbézmllyen Kombingcigit az AA gorbe valamely pontj abrézoja, mint péidéul a 2-es pont. Most mar lfthat6, hogyan hatcozhat6 meg a termelés mennyisége a munkaerS két szektor kézbt allokiciés kombinéc6ialapjén. Teaydk fel, hogy a muunkaer6 allo- Kicidjta2-es pont abrizolja aba alsétémegyedben, aze2 a feldolgoasipar [4 mun- a6rd, az lelmiszeriermelés pedig 2 munkadrdt hasan fel. A termelés gevény slapjin meghatirozhajuk a kiboosétét mindkétscektorban: a feldolgozsipar Qi, cay sége, az eimiszertermelés pedig. QF egységet lit el6. Bkoordindtsk, G3, O} 68 3.3. ra job fols6 témegyedében a2 pont megmual, hogy milyen iparcikk-kibocsétis addi ‘A termelésileetéségek egész hatirvonalnakfelajzolisdhor a font els kell rmegismételnUnk a munkaer6 szimos kilonféleallokici6jéa. Kezdheljuk azal, hogy felétlezzk: a munkaerO nagy és2é ez lelmiszer-temelés hasenlj fel, ahogy ezta bal als6 témegyedben az 1-88 poot is mutaja. Ez kévetdon fokozatosan noveljtk a feldolgozsipar mankser6-felhasanélésat egészen adgg, amig mir csak nagyon kevés munkés marad ez cleimiseer-termelésben (lid a 3-28 ponet). A jobb fels6 térnegyed megfelel6 pon krajzoljk az I" és a3 kit grb. ay a job fels6témegyedben PP abrézoljaa gazdasig termelésilehetSségeinek hadrvonala fold, a mankaer€5 a ‘ke adott kindlaa melt. Aricarést modellben a munkser6 az egyetentermelsitnyeaS. Exot termelé- silehet6végek hatarvonala egyenes iszen az iparcikkekélelmiszerben klejecet alter natvakdlisége dlland6, A specifi tenyen5k modllében azonben a tb tecmelés ‘ényen5 hozzGudésa a modellbezatermelés lehetdségek PP hatarvonadnak az lat s01b6v€ véltozaja dt. PP gocbilete a munkser6 esokken6 hovadékct mutta mind- eayikszekiorban; ez esdkkené hozadék jlenti az alapvet6 klonbséget a specfikus ‘ényentk modellje és a rcardéi modell Kz Vegyik ésue, hogy a PP girbén haludva a munkaer6t a2 élelmiszer-termelésb6l a feldolgozsiparbaesoportesijuk t. Ha egy munkaérét ezoporaitunk ta cllmister termelésb a fldolgozéipatba, akkor ex a munkacr6tbblet a munker6 feldolgozSipa- rihatirtermékével, MPLa-mel novell meg a Kiboettist, Ekkor a feldolgozsiparikibo sts egy egyséage val megndvelésther a munkseré felhasenalésit IMPLy-el kel megemelnink. Kézben azonban sz éleimiszer-termelésb6lkivont munler6 minden egysége a munkaer élelmiszer-termel6si hatrtermeékével, MPL;-fel escent az élel- imiszerszektorkibocsétistt. Igy a fldolgozsiparkiboesdissnak egy ogységnyi ndvelé- séhez 22 lelmiseer-termelést MPLp/ MPLamel kel esdkkenteni. A PP gorbe az ipa ikke elelmiszerben mér altemativakblsegetsbrézlj, thst sat, hogy hay eaysée- ‘yi lelmiszer6l kel lemondani az iparcikk-kibocsstés egy egys6gnyi novelties. A PP gésbe meredekségetehat eliszer ‘Termelésilehet6ségek g8rbéjének meredeksége = ~ MPLg/MPLy 3 FEsEZETtus ntsz A NEMPENKO KERESHEDELEM ELMELETE Most whit uk, mir hjlt forma a PP psbe. Ahogy 1-b6 3b halk, Lygomsiedit, Le pdig cxbken. Litt 83.2. brn ats, hogy Ly nbvekedéstvel a {eldogoesipati untae haters exer nek megfeel6enLcsdkkenésével pSrhuzamoton a6 a munkoexGhaterméke azeimiszer-termelésben. (gy PP merede- Iebbe vil, hogy a gocbe jobbraé fee tlk emulatuk, hogy boesitis hgyan harozaté meg 8 mankaeS allokécija alapjas A Koveiead tpésbon aatvesscte stemigyte, Nogy o piacgazdassg mikéat Iatirozza meg a munksers llokeigt. Arak, bérek és munkaeré-allokacid ‘Mennyi munkaerétfoglalkovtatnak majd az egyes szektorokban’? A vélaschoz a mvn- -kaer6pinc kinélatéskeresletdtekintésesaikséges. A munkaer6 isin kereslet minden saektorban a kiboesétés drdidl és a bérszint6 fgg. A bérszint viszont az élelmiszer- termelés é a feldolgonSipar egylites munkuer6-Keresletének a figevenye. AZ-iparcik- kek 6s azélelmiszer drénak, valamint a bérszintnek az ismeretében az egyes szektorok- ban meghatdrozhatjuk a fogllkoztlist és a kibocsétést. 'Nézzik el6szr a munkaerd keresletét, A profit maximalialiséra trekvS munka- sul6k minden egyes szektorban mindaddig ndvelik munkaer6-Keresletdket, ami a2 e2y ‘jabb munksdra dial ltrehozott érék egyenI6 lesz ennek a munkadrénak a kéltsépével {A feldolgoz6iparban példéul az egy tabblet munkadra éiéke egyeni a feldolgoz6ipari ‘munkaerd hatértermékének é az egységny/ iparcikkdrénak aszorzatéval: MPLay > Py aa munkaer6 bérszingjew, akkor a munkaad6k mindaddig vesanek fl fj munksésokst, amg be nem kévetkezik, hogy MP Ly x Py =w. oe {A feldolgozbiperi monks hatérterméke, amelyet 2 3.2, sbraban mutattunk be, a esOkke- ‘6 hozadék miattesbkken. fay barmilyen adott Py iparcikkcér mellet « hatfrtermek ErtSke, MPLyy x Py, ugyancsak csbkken. Enést a 3.4) egyentetet dgy is tekinthetak, ‘mint «feldolgozdipari munkzer6-Kereslet Orbe egyenlett: ha a tobbi tényez6 vito ‘allansdga mellett a bérszint esdleken,akkor a feldolgozdipari munkaaddk tébb munkis felvételére torekszenek. ‘Uayanigy, az élelmiszer-termelésben is egy tbblet munkaraértéke MPLP % Pp A rmunkser6 keresleti gbrbje tehat az Glelmiszeriparra a kOvetkez6k¢pp ithat fel: MPLex Pr=w. ‘A bécszintnektindktipardgban egyenlnek kell lennie,hiszenfeltételeztik, hogy & snunkaer6 szabadon éramelhat eipardgak kz. Minthogy a munkaer6 mobil termelési ‘ényer6, az alaesony bérszintS szektorb6l mindaddig a magas bérszini szektorba ram lik aig abérek ki em egyenltGdnek. A bérszintet viszont az.afeltétel katérozza meg, hogy ateljes munkaesd-keresle ( foglalkortats) egyenl6 a eles munkaer6-kindlttal: 6) Lag bs ib SPRCIRWUS TerNLES TENYEROK Es JOVEDELEMELOSCAS ae ea eee ‘ oe ee ogy abr sopra nnd leorbn meghalene ee ea 12 ektne esr iptek aot AL dre eee cs toner ltt mata rd bal sal mores eo moet Ite hone qr Se il Pgeroata Bea floc nekon aes poten ak ake ta Adnan emelie fogttoustat minted iabronsec an sas ae fermen een urinates sha oie A na pe bral nyelt (Li, )és az éleimiszer-termelgs tal igényelt(L! ) munkaerS tsszege éppen me; egyezik az L teljes munkser6-kindlattal. o nes ntact Sak abbot ame seis akc Kiam ay vdgotn eg schon sc ip Eneayi inte invateneade motel mal te stane oan cegyenletbsl Kévetkezik, hogy seead ed) MPL x Pyg= MPL P, iMetveétrendenés utén ~ MPL /MPlyg = ~Py | Pe GI) Manksee titre Mania ead A munkaerSllokivisia ‘gy tek, hogy aticenbkének (Px MP été egyenis Pex MPLp ‘a feldolgozdiparban & (dimming | rlenieteronis erst she | hen, Egyensly eveten v z temel&cbeny | a bétszint mepegyezik ‘i munkaec hatte kev Pye MPly, (einunkaer kee stebge 2 feldolgonsiprban) eldcigsdiparban alkatmoat monkey Bicinisaerernelecben alkalmaot mune by Ly Up “Teles unison Aina 34, dra. A munkaatS olekécieia 2. FEETiso rst ANE MRETKOM WERESREDELEM ANELETE "a (@7)eqyenetl esa ec ebetSsgekhntevonalank a meres ajchias eehetetabvizol pont: a job oll pig ipacikkek ea Sit a lenge cron #2 len, hogy a ekeniegitermelést rézol6 Ponte 9 rs lgak harvonalsal éitnie Kl az a gibt, amelynck 8 Re arr athe és az mizarek Sebnk —-gyel MeRSOz nyo oP eee Ara ma be: ha az pari ela dr (Py / 2, akhor 2 208° ségaz 1 pontban terme. Pe eomsatal a mankaet allokicisa és a bredelemelosais, ba mene Stor oe parekkck re? egy észre, hogy inden vations KE rsss bo oe es cay egyeni6 mkt arinyos vals Py-ben 6s Pr ben, amnk PA ae a Ge mcgvaiorsn.Ttlezzk fl ple hogy a2 iparikkek A 7. cea oo ig 10 extzll 8, Eacknek a Avttoksokrak hats Sey > ert gy ir fetesrlk aks mi isn sparc 21S a 10 szvalelal emelkedk, maj peg az vss serie ORY sete Meola parckkérak tovdbi 7 skalkos emelee:E> Se ae avian az anos einvonal 6 lay dak megeétnsstn asa sa syste ardinyosdremelies. 36 bra bem oy egyen/6 0 eee femtted hatesit Py Pi -s6l Pte Pepe Pp 61 PF nate ee enag a 10 ezine n, ind arég munkooreres ot 61> i a nea fled modu Atopy a cb iad, eek soo Sei i trl (es pot) we (-es pont val6 erie eedményer 6 sok aber yt monkeeallokieis eve Kborsitsvlumentk nem vA Fete nm enk tnyleges vos ako Py Pe unyanbban a > ban aa x blearntuganlyan acayban emefkeik, min zak fg) 8 eA ban wi a erzintk a ermékscak KOZ arnyok nem vez, Mive! in sz nova sugyanannyi munkseS tKamaznak 2 ebek sem Vr ‘A gatdasig a ermal lehetaéeek fativonalnale (PP) az0n a poate terme, sho enn a hatdvonala ‘amoreekodge megenyecikat Spoveikek ea dia =eszeresévl ‘heimiszrtenmsts, Op Meresekstg=—(Py/ Pe PP TTC Dy Oy _ o 1.5 dor, Atarmelso specs éryezsk modeWsben SPECHFHUS TRAE TENVEZOK ds JOVEDELEMELOSAS want, tke fodlajdonosok re jonosok reéljévedelme is véltozatlan marad. f pomtsanugyanabban a elyntion ard Ezeh pel ep laos hetero ins fiver "Asa nes smn fa ery phn Ca a ez exten a packer deaciyt ‘waa lave ar oan ali See relat ak megvéonis Mos oa. Nostogy lyn svn shane oben eat tt 37. Sa spin eyiktrmeselvegement va zien teeny 0 Fi Tees cmeledsock hata Py emelkedése a feldolgozbipar munkaer6-keresleti g6rb: : fie yen le prose a reeled re none zeny pnp Vege cis cok ont: Bast hg) bartonc gn, Sete etm apie eh Pa 6 6037S tea ra PyesPregyarint 10 szialkos nove ike ol wn Toor al emelkedet. Ha es Py emelkedi, akkorw nylvm mond tee ar yal anon eves nod wpe Fuentes renee nen ahora ik » hogy a munkaer6 az élelmiszer-termelésb6l « feldolgozéiparba éramlik at ie nem n6 annyira, mint Py: a Feldoleoesipart fo li tam ain mit Pa dopa pelos Mv fy emulate Dexia. Aiprikeek 6 ro i / ené-kereet ibe ayant llelé emetic epee Papek Pye) Phere Pnek PhxtP, | Pel PB-revale cellos srinys. ban. Abérinvonal vayanebbena sninbenemele i, 181 se, de ket ski koa Dntnkaes alos ven von w oto Dbéremel: | ede Feldolgcatipaban sTkalmazot munkaess, “aq_Hleimisee-terelésben lkamaot munky ‘4, dbro.Egyenis més, days duemelkodéso2 iparckkekn 6s or élelmisrrndt BANEMBETKOR WERESCEDELEM ELMELETE és, 5 Phe 96 nest Monkaers- eesit Tes Bes p ae wa Asan mites By MPL creo — Eleni Feldoigoasinatn | etmiszrtemel6sb6| — ceymisben salt A feldolgoasipaba slat rks ay Sicsopotosion munkaes ke Ly mens ‘ eos emesetnkybon A telgnipr keke gi Py sl o aecnee atin cond eseayebbmésien a. Arp Kiness fe Sresemels cen 21. or. Ey een A gaadasigmindig a termési Iehetosgek PPhatirvonalinak s20n a pontine hol PP rssedeksége az parcikkck relat dene —1-szeresével, cepyenl6 fay P| Pr emelkodsse ‘yon a teres jobbra lefelé rozdul el termes leet ek htirvonan a nagyobb iar és a kisebheliszer termelésnek megh olen, lems iboats, Op Meredehsége ~(Ay/ Fr 7 ike Oh Gh Eesti, Oy ‘3.8. dbra, Az porcttek relay drénok megyatondsare ade Kindo voit ‘Aciparcikkek rlstiv éaGnak nf vekedéstb6lered6 hatésokat kOzvetent is Ini te~ : mgr cnc pr nt eacia ehgekgbjn. A 38 din mega ci a hci ence ne tremelndzer esneye, gy speek SECEEWUS TERVELES TENVERSK tS JOVEDELENELOSAAS relat dra (Py /Py)!-161 (Py / Pp P1606, A termelési pont mindig ott van, ahol PP me- sedeksége a relay dr ~1-szeresével egyenl6. Ez a pont most |-b6l 2-be tol6dik el. Az lelmiscer-termelés esbkken, az iparcikk-kiboesitis pedig nS az iparcikkek relatfvir- vekedése eredményeként ‘Az iparckkek relativ drnak emelkedése az iparcikkeknek az élemiszerekhez ké pest megndvekedettkiboesitisthoz vezet, Ezért a relatv kindlati g6rbét gy bcizol- haljuk, hogy Qy/Qp-et Py / Pp Rigavényében rautasa, Eat arelativ kiélati gbrbét RS- kként mutatja be 2 3.9, dbra. Ahogy a 2fejezotben mepmutattuk, relay kereslet gorbét is ferajzolhatunk, amelyet a lefelé tarté RD vonal muta. Az egyensty relatfy drat (Py /Pe)! 6 kiboesstist (0, /Q,)" egyanént RS és RD metszésponta hatérozea meg. parce A speci tnyeate modalifien relat dra, Pyy/Pp 4 az parekkek magasabb olay éra az parcikk-kiboestts bvulseher ‘venet nlelmiszer-kibosétsho kspost. gy a RS ela kndlats tebe emelkods. Azepsenalyaak : smegfclel6 rela dcakat (skiboestisi mennységeket sz RS és az RD relat Reese _pobe messaéspontahatirozza meg Rs Cui RD (Ol 20) asics senyiség, Ou /Op 89. €b10. ell érok Kola Relativ drak és jévedelemeloszids Eadig a apecitikus tényez6k modelligének a kovetkeus elemeittekintettk at: (1) a ter melési lchetségek meghatirozisa a guzdaség erfrrisai Gea rendelkeztsére dll tech- nologia figyelembevételével, (2) az exbforrés-allokaci6, a termelés 6s a relay fra ki lakolésa egy piacgardasigban, A Klikereskedolem hatdsainak vizsgélata elt ki kell ‘émiink a relaiv érak megvéltozésdinak a jovedelemeloszlésa gyakorolthatésira. Nézritkismét a3.7. brit, amely az iparcikkek éraban végbementemelkedés hatisét ‘uiatja, Mar megjegyeztuk, hogy a fldalgczsipar munkaerS-keresleti gorbje felfelé {og tol6dni Py emelkedésénck fuggvényében. {gy tehit ha Py 10 sedzalékkal n6, akkor Py x MPLy Atal meghatérozottgbrbe ugyancsak 10 szézalékkal emelkedik. Lt sts, hogy az élelmiszeréraknak legalib 10 szézalékkal Kellene emelikednikahinoz, hogy w legalabb Py-mel egyeni6 méstékben néjon. fay ha az iparcikkérak 10 szdzale 3. FEIET56 8 3 kal enelkednek,akkor a bérszintnek mondjuk esk 5 szzalékos nbvekedésére sade hatuak, ‘Nézzlk meg most, hogy ebb6l az eredményb mi kOvekezik hirom csoport, a rmunkco, a tketulajdonosok sa flduljdonosok ovedelmérevonatkozéan. A mane sok aa isk maj, hogy bérdk nt, dea Py emekedésénelalacsonyabb méékben [Az iparcikcekben kifejezat redlbérk, Py tbat csOkken, az élelmiszerben kfeezett reir, w/ Pp viszon n6. Enack sz informacinak az alapjén nem tudhatjulk, hogy & ‘munkésok helyzetejavul-e vagy romiik; ez ugyanis atl flga, hogy # munkisok.fo- fyasetedan milyen selatyhanyadotképviselnek az ipacikkek az élemiser.Bb- ‘ben a kérdésben szonban nom kivénunk jobban elmélyed ‘A tketulajdonosok azonban biztosan jobban jéraak. Az ipareikkeKben kiejezett refibécsintcskent, gy a tketuajdonosok prota termékukben kifejezve nt. {gy a tketlajdonosok relat jOvedelme a Pyemelkedéséoé nagyobb méxtékben 16, Mivel azonban Py emelkedeti Prhez képest, « tWketuajdonosok jvedelme nyit- ‘énval6 médon mindKét teeméken Kifejezve névekedet 'A fldtulajdonosok viszontrosszabb jéenak. Ennokkét oke van: a2 elmiszerben vitejezetreatbérn6, am jovedelmakse nyoméstgyakorol az ipacikkérak emelkedése pag eskent minden meglév6 jovedelem visrlereet. A kiilkereskedelem a specifikus tenyezok modelljében “Most mér udjuk, hogyan makiuik a specifiustSnyez6k modellc egy gnzdasdy eseté- re, fgy villalkozhatunk a kilkereskedelem elemzésére. Képzeljikel, hogy Két onze, “Japan és Amerika kereskedik egymassal: nézaik meg ennek a kereskedclemnek ahaté salt jeer Killkereskedelem akkorjohet Ite, ha a ket orszdg kOzt kilonbség van az ipacik- kek relativ rdban a klkereskedelem nélkil helyzether képest. A 3.9. Sbrsban lttuk, rmiként slakul ki yy/Pr epyetien gazdasdgban, kilkereskedelem nélkl. A relay ipar- cikksak vagy azértlehetnéack eltérGek Japénlsen és Amerikan, mert eal keresle- tik eltér6, vagy azét, mert kilinbség van celatfv kindatukban, Most nem vess2ikfi- syelembe« kereslti kildnbségoker:felteclezzUk, hogy a relat kereslet a Py Pe tet- szbleges értéke mellett egyeal6 a ket orszéghon. Ha mindkét orsaig az iparcikkeknek vayanazte relatv drt tapasztala,élelmiszert és iparekkeket is ugyanabban a2 ariny- ban fognak fogyssatan. Igy mindkét orszignak ugyanar lesz. a relat keresleti grb. Brét relativ kinaat klonbségeiredsszpontositunk, mert most ezekettekinjuk a kil- kereskedelem kivélté oksnak. Mit lehet eltr6 a relativ kinlat a kétorszdg KUOU? Az orsegoknak lehetnek kilinb6z6 technolégidik, mint a ricardéi modellben. Most, hogy modellunkben mér egynél rSbb cermelés tényer6 van, az orszégok er6forrésai kézbtis lehetnek kulbnibss- ‘ek. Ecdemes szemiigyte venni, hogy a2 erSforeésok eltérést mikeént befolySsolhatjak a relat kindlatot. SPECIRNUS Teed TENYE2SK (5 JOVEDELEMELOSIUAS Erdforrdsok és relativ kindlat ‘Az erfortisok é a relat Kindat Bt sszetigés nyllvanvalé a sok wkevel és rem Sok folddel rendelkeaS orszig tetsaleges frak melletarra fog trekedni, hogy arnylag sok iparikket termeljen az elmisasrhez képest, sok fbddel és kevés tOké- vel eltot org peg ennek az ellokeajre. Képzalik el, mi tetane, ba ox egy corszdgban megn6ne valamelyik erGforrés Kinslata, Téelezzik fel pelddul, hogy Japan bévitoné tSkelomdayét. Egy yen bOvileshatéssit a 3.10, abraszemléte Ha minden més felt! valtozatan, akkor a «ke mennyisézének bovilése nbvel a snunkaer® hatéctermékét feldolgoasiparban. fy a feldolgoaSipari munkaer6 keresit abrbéje jobbra oldie, Py MPLy -BOl Py x MPL}, -be. Ez keresetnovekedés a feldolgozsipari munkser rit az ipacikkek 6 az lelmiszertetsebloges dra mellet a {es pontbé) a 2-es pontba tlja el az egyensély, fay az élelmiszer-ermelésb6l ibd smunkds keri dt a feldolgozsiparb. 4 feldolgozdipaitermelés két ok mitt is n6: robb ‘munkis lesz.a suektorban, és tSbb tkével tudaak delgoze. Az éelmiszertemelésvi- szontesokken ksebb munker6-felhasenlis miat. gy aziparcikkektelseSlegesrela- tiv ra mellett megnaziparcikkek elatvkibocséésa, Kovetkentotéstinke2ért a, hogy 4 Gkekinat b6vilése a elt Rust re jobbra tla ol Ennek megfelel6en a foldkindlat n6vekedése béviti az élelmiszer-termelést é esok- enti az iparlikek kiboeséisét a relaivkindltigbrbe (gy balra mozdul el. Milyenhatssal ra munkaes6 bSvilése? Ez az eset kevésbsvldgos. A munkaadsk esakakkorvesanek fel djabb munkisokat, ha a béesint esdkken, Ennek Kovetkertében Beesint A tkeillomny b6vitée \ Iparekitermeléstetssleges Ph cuiPlp | foplatkozscousts sone ele nivel a munksees hnurterméke. Ex megnovel s munkaer keresiett a feldolgousiparban ani Feels yon sz dtainosbérzinte., ‘Mivel« munkaers ela sx6leimiseeterelésb, . sriparckkek kiboesitisa 6, Poeun, | _ seelmiszerck psig eskon ‘Tekedtomscy svekedée, Feldoigeas- yp ——" ‘Blelniszer ipatan ‘imiver. “ emteaten Mlalmaot, — emelsbolalanazat trl, oolgeatpaba nae Sas mks 8.10, dba, A t6kedlemsny megvaleniotsa 3. FRTET68 | ANevoenoa weneseDeia EMEETE viszont az iparcikkek és az élelmiszer munkseré-felhasznéidsn 6 termelése egyardnt ni fog; a relay Kabocsétési hats nem fshats le epyéztelmtien "Tételeziik fl azonban, hogy Amerikénak és Japdnnak ugyanannyi munkeereje van, de Japsnban viszonylag tSbb a tke, Amerikéban pedig a fold. A helyzet ekkor olyan. Jecz, mint amilyet a 3.11. bra mutat. Jap RS-veljlzet relat kinalai gorbeje Ame- ‘ka RS, gorbsjtoljobbra helyezkedik el, mert Japint kebBsége és fGldhisnya arma ‘seta, hogy lets2bleges relaiv iparcikkérak mellett nagy mennyiségben termeljen ‘parckkeket, de viszonylag kevés lelmiszert, mig Amerikira ennek azellenkez6jeigoz. usd nts2 Kilkereskedelem és relativ arak Even a modellben is, akresak a gyakoriatban aklkereskedelem a relat rak koa wergencidjt iz l6,ahogy 3.11. sbrb6l is tha. A relat keesiet ugyanakkora Japan az BgyestltAllamokban, igy RD orto (RD ego A ford nemesak mind ora relat hevelei pte, hanem a vilg relay Keres gore i, baa két mad ereskecik egyméssal. RS & RS, lapén az Bayes Allamok elaty kinda [brbéiJopénrél eza feléelenés, hogy viszonylag 6 a tOke- és vszonylag ross afd ‘oisga, ez Egyestt Allaiokraviszoncnnekcllenkeztje vonatkork Exértaz RS, sirbe az RS, grbetljbbra elyerkoik el. Aziparcikkek kkereskedelem elt ol- {i dra Japénban (Py Pp) aaesonyab, mint akuereskedelem elt rea (Py/Pp)y az Egyestt Allamokban Int eltetit,hoy Sepénbon rev, PylPe ragyobb az egy mans (thee, mint Ameria, ot vison joe ker ‘ayaa, int Japnban ona erednényet opin tas Kila ge a xyes Alaroktl obs hetyeckedicel. Ha tor terest ceymésa kor vid av Kinda go. Sona Kt ors ae oat inyerceieeh At Spree relay vipereske- dine ~ aye Syon0 6522 RDyonp se mes pont hatroe meg azo RSet Teme yk nese, iments Ov/ rs eiyk ako aku vona a kt oneigen ha nem iereskedek ey Reena cela} (Pu/ PP (Pale 5:1, dor, Kukereskedetom 65 rely Grok sPLCIFNA TeMLEsTeNYEZOK Es OvEDRLEMELOSDUAS Ha a két orszdg kereskedelmi kapesolatraIép egyméssal, akkor olyan integral vi- Mggazdaségot hoz Istre, amelyben a2 iparcikkek 6& az élelmiszertermelése a ket ter- sckesoport nemzeti kibocsétissnak dsszege. A vig telat iparcikk-kindlata(RSyogra) a Két orsadg relay kindlata kezitthelyezkedik el. Az iparcikkek vildgkereskedelmi relat dra Pyg/Pedwontoeeéet a termékek orszigonkeént és kereskedelem elt relativ fra kéziit lesz. A Kilkereskedelem megndvelt a. iparcikkek relativ érét Japénban, viszont esbkkentette Amerikan, A kilkereskedelem szetkezete A killkereskedelom kislskulsér6laztfeltteleztk, hogy ennek oka az iparikkek rela ‘iv draiKézdtt kOlOnbség. Akko viszonta Py /Pp éxtékek konvergencja vajon milyen ‘alkereskedelmi struktira kalakuldshoz vezet? A vilasehoa szemigyre kell vennlnk rghday alapvet6 sszefugasst az drak, a termelés €s a fogyas7tis kit. Egy kllkereskedelemre képtelen orszdghan egy termék termelésének &s fogyasc- sdnak egyoniGuek kell lennic. Ha Dy az iparcikkek Cogyasztdsa és Dp az élelmiszer- fogyasztis, akkor zirt gazdasigban Dy = Qy és Dp= Or. A kilkereskedelem lehetGvé teszi, ogy az efogyasztotiparcikkek és az éelmiszerek kombinécidja cltérjen a meg- termelt Kombindcigjukt6l, Az. adottorszig ital elfogyasztot és megtermelt terméktd- ‘meg cikkenkeént eltérhet vayan egymdstl, egy orszig mégsem Kolthet tSbbet andl, ‘mint amennyit megkeres. & fogyaszids értéke meg kell hogy egyezzen a termelés éré kével Py XD + Pex p= PyyX Qu + Pe Op 8) AGB, egyenletet a kovetke26 forméra alakithatjuk Dy Qe (PaclPe)* Qye~ Dy). 69) De~ Qpa gunasig selmiszerimpora, Az ors2dg éelmisrs ‘nagyabb, mint élelmiszer-termelése. Az egyenlet jobb oldala aj nak és annak a mennyiségnek (az exporinak) a szorzata, amennyivel sz ipareikkek tcr- rmelése nagyobb a iparcikkek fogyasztisindl. Ax egyenettehdta2t mondj ki, hogy a lelmiszerimport egyenl6 az iparcikkek exporijénak és az iparcilkek:rlauy érénak @ sroreatival. Az egyenlet ugyan nem mutatja meg, hogy exy orsze mennyit impor vagy exportil, de azt igen, hogy a gazdnsdg rendelkezésére Allé impostmennyiséget ‘meghatérozza,iletve korltozza exportjinak mennyisége. A(39.) egyenieterexét kélt- ségvolést korlitként ismerjak fogyasesésa ennyivel >A fogyesais termels tal illetve az impor expor dal megszabott kore nem ete Srvényes, a az orszigok kolesonézhetnek mis oradgokisl, vagy kalesénadhatak nekik, Epyclvefettelezzik, hogy ezck a leettgek nem slnak enn, fy pedi Kolisegvetsi ‘oct (3.9. egyenlet rvényes. A nemaethz klesbnek és hitelek probleme. fejezeben iasgijuk. Ot in Fogiuk, hogy egy ores fosyaszéstbivonyos id ala mgs feet keoritozza Wielezetsée ara, hogy adésdgatvnsafiesee KUM, ‘3 Feet‘A NEWBEIWC2 WERESHEDELEM ELMELETE ‘As esponta gaze terme ing A fogyasats pongnak tons grben el rie amely {thal a 1-8 powton, ede te pedigeqyeni az iprele tin eale--zrest ‘elriszerfogyazts, Dr Erelmisertemelés, 0, olustgvets kort (qneredehaty = Py /Pp aisb rise Atenas instep 2h pare hy fogyasatiss, poreibeek termelése, Oy 13.12, bra, A Koleé volt! Kota! egy Kkerestedme! eyo gaadosaabon ‘lenis lctnisee — rennin : | apd kagpvets Egyest Allamok tségvets' kori cEgyesit of fier (% | ear yg imine — ene" . ak 4 Tpaciliek Pi, of, eek ee Az Egyestit ipa ‘amok Sone ipo (a tapi () BayesttAllanck ‘apn életmiszevimponja pontosan megeayeai Amecka éllmiszerexportival, Amerika {arckkimponyje peg pontosanegyeni6 Jpn pareikkexperval 13.13. devo, Kokereskedelnl eayensty soning FECES TeRVELES TENYEZOK ES OVEDELEMELOSDAS 3.12. dbraakolisgyetés kort ket fonios elemdét mutase a kkereskede- lemiben részt vev6 gazdaség seempontbél. Azels6 az, hogy azipaeikkek rlatv ra a kottsegveési Korldtgbrbéjének meredeksége mfusz Py / Pe. Bnnek az oka, hogy eay ‘ayséunyivel alaesonyabb iparcikk-fogyasztés Pet takarit meg a gazdasig sziméra: ‘ex pedig elegend6 ara hogy a gazdaség, Py / Peel tb élelmiszertvésdrljon. A mé souk fontosjllemz6 pedis, hogy a kitségvetési kort gérbéje érntatermelésilehe- tségek hatacvonalst azon a ponton, amely a gandaség trmelés serkezetét mutatja 2 iparcikkek t pontmak megflel6relaiv éra mellet,hiszen a gazdaség mindig el ad fogyasateni annyit, amennyit megtermelt. Most felhasznélhatjuk Japin€s az BgyesbitAllamok kotségvetési Korltjétannak bbemutatésire, hogy miként alakul kia ktlkereskedelmi egyensly. A 3.13. dbrén be- rnutatjok Jandn és az Eayesit Allamok termelésé, kéltsézvetési kort és lehetsé- ges fogyasztési Kombinicisit egyensilyiérak mellet. Japdnban a2 iparcikkek el frinakemelkedése a detmiszer-fogyasatds nvekedésther vez sz iparcikk-fosyast- tishoz Képest & az lelmiszer termelésEnek viszonylagos esikkenéséhe7. Japan OP rmennyiségben termel & D} mennyiséghen foayaszt élelmiszen. [gy ipacikkexpor- portérré valk, Amerikban 22 iparcikkek relativérinak a esSk- fogyesetésénaks ndvckedésche cs 2 ipaeikkcktoeléxénekviszonylagos a xok- kepésthez vere. Az Egyesil Allumok tet iparitkimportné és Cleimiszer-expor {Gr vl. Kilkereskedein egyensly melt Jap iprcikkexpornak pontosan xyentnek kell ene Amesia parikkimporjval é Top élelmiszerimporyéaak Amerika élelmiszerexportjaval. Bzt a 3.13.(a) 63 (b) dra két héromszigének terilleti ayenlosége muta Jévedelemeloszlds és a kiilkereskedelem haszna Létuk, hogy az exbforrisok és a technol6gik miként befolyésoljak a termelésilehet6- ségeket; hogy a termelési szerkezet megvslasztisa miként fgg az ipacikkek relay rit; hogy a relat ipareikkérak valeozésai mikéntbefolyésoljak a kUlOnbb26 terme si tényez0k jovedelmét; végil pedig hogy a kilkereskedelem milyen médon befo~ Iyésola a relat srakat és a gazdaség kiltségvetési kort, Most tehetk fel alényeg- 1 vonatkozs kérdés: ki nyer 6 ki veszit a Kilkereskedelmen? BlGsxir azt vessale ‘vemiigyre, hogy a kilkereskedelem miként hat a kilnféle esoportok jolétére, maj Dedig a2t, hogy miként befolyésolje az epész orszég j6lest. A killkereskedelem kilintéletirsadalmi esoportokra gyakorolthatésdnak alapverS Unyeasje a2, hogy a Kilkereskedelem megvsltoztatja az jparcikkek é& az élelmiszer relay drt, TekintsUk el6szOrazt, ami Japénban toreénik. Peltételezzt, hogy kilkeres- kedelem nékil Japénban alacsonyabb lenne az ipareikkek relay ara, mint bthol mé- sa viligon. Ebben az esetben a kkereskedelem (amely a relat drak Konvergenci- 6 3. FEITusd nész A NMP ERESKEDELEM ELMELETE 6 okorza) Py/P, novekedésthex vezet. {gy Japtnban (ohogy a2 e165 alfejezetben lata) Py/Pr tOvekedésének 22 az eredménye, hogy a tSketlajdonosok helyzet j- sila rminkécok elyzee bizonytaan, fldtuljdonosok helyzete peg rom ‘ar Egyesilt Allamokban a klkereskedelem éppen ellengtes médon hata reativ ‘enka, met az iparikkelrelativ dra eskken, fay Amerikan jobb lesz ftulajdo~ rosok és rosszabb a tketolajdonosok helyzete, a munkisok pedig its egyszere ket tgyméssal ellen hast apeszalnak. "kz altaénos hatés thal epyszeren lesthot A kilkereskedelem annak a termelés ényenek a sede hasenos, ame) az egyesorsugok exportseektoérajllemzb, de them kedvee annakatényezinek, amely az importversenyben dé scektorokra elem, inig a mobil rermeléitényecdkre gyakorolthatdsa nem egyértelmt ‘A Kilkereskedelem hasana vagy kéra nagyobb-© teat? A vélaszadsegyik mda hogy bsszeadu a nyertesechasnadt és a vesaesek kic, mad dszahasoolijok Oke. zal a meédszerel azonban az «ba, hogy jt szintekethasonttunk dase, ez peg tneglehetSsen szubjekt dolog TStlez2ik fel, hogy «tSketlajdonosok ostoba embe- ‘ek, akiket mar nem eléit ki fogyaszsisukenbvekedése, a foldulajdonosok viszont et ngvészok,akiknek ugyanebbel isi die szirmazik, Ekkor elképzsthetk, hoay & Xilkereskedclem esbckenti a dtalinos megelégedetség szinétJapénban, de ennek 2 ford usyantgy ig leet. A Iéayeg valéban az, hogy a Korgnadaségi elemzts6l ‘allot szokisosfelfogisunk taoményén Kil van annak a megérése, hogy az eRyeS embereknek meanyi Brémetszerez a set éetlk “obbaneljuhatunk a kulkereskedelera hasanénak felbecséschez, ha més kérést tesatnk fel vaon a Klkereskedelem nyertesei Kompenzihajke a vestescket gy, hogy ezel Ok még nnd jbban xjorak? Ha ezigaz, akkor a kereskedelem poter- cidlisan mindenks szdmra haszn0s leet. arom epésben szemletetk, hogy a klkereskedeiem mit let hasanos enki sed: 1. Blssetr vegyik észe ant, hogy a gazdasignak kilkereskedelem nétil meg Kellene tecmelniea sajétfogyasctasdt, 8 viszont, Igy a gazdaség fogyasctdsa kilkereskede- Jem nélkil a termelésilehetdségek hatérvonalinak egyik pontja lenne. A 3.14, dbra 1 2-es pontban muta ogy ellegzetes kereskedelem el6t fogyaszt4si pont 2, A Kevetken6 lépésben belatju, hogy a kilkereskedelemben részt vev6 gendasse ‘minder termékb6tbbetfogyasztha, mint amennyit a kilkereskedelem néikt fo fyaszthatna, A3.14, dbrdban bemutatott kolségvetési kort mindaz az élelmiszes— {parcikk kombindeiotdbrézolja, amelyet a gazdaség elfogyaszthatna az iparcikkek ‘dot viligkereskedelmi relatv éra meliett. Ennek a koltségvetési Korlitnak egy ré- ze ~ amely a szirke térészbe esik ~ olyan helyzetekre vonatkozik, amelyekben & paadaség tObb élelmiszert 6 tobb ipacikket is fogyaszt, mint amennyit kulkereske- Gelem nélkil fogyasathatna. Léssuk be, hogy ez az eredimény ner fgg ato a felte- ‘Yést6l, hogy a Kilkereskedelem eléii termelés és kUlkereskedelem a 2-es pontra sik; aztazesetet kivéve, amikor a klkereskedeler eit termelés az 1-es pontban ‘Van, tehdtakilkereskedelem egy ataln nem befolyésoljaatermetést, akalségveté- si korlitnak mindig van egy olyan része, amely mindkét termékb61 nagyobb fo- ayasetist texz Iehetivé. SPECIEWUS TEMELéS)TENVE26K 68 JOVEDELEMELOSTAS 3. Végill pedig figyeliuk meg, hogy ha a gazdastig egés2e mindkéttermékb6l wbbet {ogyaset, akkor elvben lehetséges, hogy minden egyes szeniélyt8bbet kapjon mind- gt termekb6I. Biztosithat6tehét, hogy mindenki jobbaa jérjon a kllkereskedelem ck koscénhetGen. Természetes, hogy mindenki joblanjarhat akkor is ha az egyik termékb6l kevescbbet, de a mésikb6l tbbet kap, ez a leherOség azonban esak meg rds azt a kvetheztetést, hogy potencilisan mindenki a kulkereskedelem nyerte- ext Ikezeskedelem ny eine Akitas seeded fens Dy fepans Eayzeten againsig ras snot fogpeain ‘termes leetisggekhatérvo- naléna (PP) 2-¢s pont vol ‘A kdlkeroskedtom kilakulise tina gaadasigfogyastise a olsép vets ont gorbjenek Ibm ponte ehet. A ose gees kor gebéjgnek sie terilewees8rése ‘kl redlisan elkspasibes klkereskedelem uti fogyaszisi kombindciskbst 5), amelyekben mindkét term fopyantiesnagyob 3 kalkereskedelem eet 2-08 ponthoz pes. Kolusgvens eet (erodes = Pp 2 ‘peat tyes Dy toon Trelis, Oy 3.14, dba. A Kikerestedolom bévl a gendosig fogyouslehotbge Aktien ptnciinn earns his azo si inot Bogda lasts eerste A vas etl ote ioen. hy sing tcodgen joven Geto gy hogs karate monn Trichy, ony mine yer akresedene, jos a et gy inl ner er galego pn cence edelom teljes seabadséga idayzik. —— 9 Avittfelvizolnsokkal anos érvéayé az av, hogy aklkereskedelem ant hast nos, mere bSvii a goadasig vélsztsilhetGaége A probléma rszetesclemaéeet Usd ‘Samuelson, Paul: Te Gains from Inteational Trade Oace Again. Bonot Simao Fo ‘Again, Economic Journal, 72 ET 3 FE64, iso nest A NEMeED KERESHEDELEM EAMELETE A kilkereskedelem politikai gazdasagtana: egy elézetes dllaspont A vtkereskedelemnck gyakran vesatesei és nyertesi is vannak. Baa kérilmény ae ae fononsdgd a mai vildgguadasty Kereskedelempoiikit meghatSrozé megfontol wee nagenadho. A kereskedelempoikelenaése majd.a 8. és 21 fjezet Horst eazbon Kévetkezik; most esak egy elGzetesélfspontot fejthetnk ki Pee pedelempoltikt (vagy basmilyen Kotményzati politika) kefleképpen ve> eis scemtaye: (1) Cjinlfsmereiében mit Hellen ene Kormanyzatnak! Mi eee optindts Kereskedslempoltkja? (2) Mi véshat6 a korményzetokt6 a eyskor- a? A llkereskedclem yovedsiemeloszlsi hata fntosszempontok e186 me eézeitésben, és alapvetGek a mésodikban. ‘Az optimalis kereskedelempolitika -Totelezatink fel egy Kormnyzatot, analy maximalizélai kivinj ata inoue oss ol A megoldis pofonegyster enn be mindenkinekugyanolan ome sree ugyanakkora a jovedelme: a kormény olyan gazdasfgpoitkal megoldssokor srreatane amelyek nyomin a sadalmatreprezenti6 egyéna leet Tegjodbay én rane Lulkereskodelem nyilvénval6 médon Kedvezne a Korményzat széndainal eben a homogén gazdasigbat. "ia azo az emberek nem poatosan egyformsk, ckkor a kormnnyzat problemi eves pontoran definithat6, A Kormnyzatnakvalahogy mésegeloe kell az «fyi weve nyereséget a mdi samély vsrtségével szeben. Ha peel a japén Hor renyzatotvisznylagjbban aggast a lulajdonosok esetegesérdcksene. Mt yar a tketlajdonosok helyzotn szerete javtani, aor a ilkereskods|om n= aon peabaek a japdn kormanyza szmir, hiszon elemiésink szrnt hasns vol fp a t6ketulajdonosok és Kiros a folatulajdonosok szémira. sschos oka van anak, hogy ogy érsadlmesoport rdekel mit lehetnek Fonte saben nRosnstayztsedmraa mdsikesoport rdeksine! de nz eayik egnyomdssbb ok sarong bizanyos esoportaknak kulénleges béndsmécra van joguk, met mir Gszony- ee rem el, Az EgyestitAllamokban szdles Kir okonszene Overt a unéead cf aa eare ak impor a Kordozssét még skkor is, ha emia nek 2 fogyaser we fc oaekben az ipardgakban a munkdsok mr fy is rsszal keresnek: A these ‘avant eabadab irsportb airman hasan kevesbéexik lata a mer KO” eyeay andar, min za Ks, amelyet roszul fietet raat 6s pop musk ok szenvednének el a2 import névekedése miat. a oletie ez hogy exak alkorengedjck meg a kilkereskedelmet, hs eb6! 90% sudsralk kd az alecsonyabbjbvedell emberek sziméra? A nemzetiGrigazdesiahen icabertje étene egy ezel. A jbvedelemeloszits szemponjénak Keaton AeNosega ellen a kzgazaész0k wWbbségetovdbbra is erdsen tmogas & GSES aera a kilkereskedelmet. A Kizgazdésak stldban irom ok at em hangs Iyoznic a Kikereskedelem jovedelemeosriésihatésait SPECS TERMELES TENVEROK 65 JOVEDELENAELOSDLAS Anant ee gazdasdgi fejl6dés kénnyen dldozatul eshet ennek. : = kre is, il ars ers er . nyes,) Minden fejlett, modern gazdasdg jévedelemkiegéeait amok valami- nunc vai kare az enyhit6 hats nem bizonyul elegendének a 2s emcee a nn Steg el & Reset gpm ee ogy sade kedelem s26s7616ilegyenek; a vesntesek dtalibar : ay 3k dltalaban kénnyen halla tadjk panaszos ini, mint az egyes térsadalmi csoportok szdmira elkéy ve eket A panda. Tn i lest dolempolitikatalakité tényezdker, akkor a guzdasiigpolitika 6 A pate {git kell figyelembe venniink. Ler ete ater realest Jévedelemeloszids és a kereskedel i politikai hattere eee Sajanolyn eesen vet lab befolyésuat a kormdnyndl min vesztese, de etn ee en vesztesck csoporijai. két tabor kézbtti kilnbséget j6} példdeza az Bgyestilt A6 sO nese ANE MBEtH(a HERESKEDELEM ELMEXETE ii Specifikus termelési tényezok és a kiilkereskedelmi elmélet kezdetei ‘A moder Kilkereskedelmi clmélet kezdetét David Ricard6nak ahh az sé hor kBtik, amely 1817-ben bebizonyitotta, hogy a klkereskedelem kolesGn sen el6nybs az egymissal Keresked6 orszdgoknak, Ricardo modelljét a2. fje- etben tanulmdnyortuk, Ricardo a seabadkereskedelmi érvrendszer részekent hasandlta modellt, killnésen azoknak a vimoknak a megsztinteése érdeks- ben, amelyek Anglia éleimiszerimporjst korétozték. Majdnem biztos azonban, hogy a2 1817-es brit gazdasdgotjobban ia lea specifikus tenyez6k modell, mint a Ricardo-féle opytsnyeztis megkozelités "Abelyzet megeéschez fel ell d€zntink, hogy az 1789-es franciaforadalom ‘kozdet6i6l egészen Napsteon Watetloondl 1815-ben elszenvedett vereséaeis [Nagy-Britannia szinte folyamatosan hébordban alt Franciaorszéggel. Bx ah hon akadalyozta a brit klkereskedelem b6vUléset, KUI6Idi Korményok 2s0lé- joan Ail6 kalozok tdmadtfk a Kereskedeimi hejékat, & a francidk bloksddol prdbalk meggatelni « bit cermékek behozatalt, Nogy-Dritannin iareikkok Exporte 6 mezOgazdaségi termékek importGre volt, fgy 2 kulkereskedelem konldtonésa ez élelmiszerek relat drnak emetkedéséhez vezetet« brit piacon. ‘Az iparcikktermel6k profi esbkkent, a fSkdbirtokosok azonban prospertak a hess bor lat. "A hifbord wlan estek a brit élelmiszerérak. A kedvezbtlen Kevetkezmények ctkeralése érdekében a politikailag befolyds0s fldbirtokosok lértk a tOrveny~ hhozisndl az dgyaeverett Gabonatirvények elfogedését, amelyek a gabonsim- port esbkkontése érdkeben megndvelek annak KBlségeit, Ricardo ezekellen 2 Gabonatbrvéayek ellen érvel ‘Ricardo tudia, hogy a Gabonatorvények visszavondsajavitané.atOketulaido- nosok jovedelm helyzeti, rontané viszont a foldbirtakosokst. Az 6 szempont- jabol tnt a j6 megokdésnak: londoni zletemberkéat a keményen dolgozs {okéseket sokkal jobban Kedvelte a henye fldbirokos arisetokricindl, Ervét tronban olyan modebe strive kvsinta bemutatni, amely nem veite figyelembe ‘a belfdi jovedslemelosziési hatésokat ‘Miém vélasztottaezt a megoldést? A valasz. majdnem bietosan politika: Ricardo ugyan bizonyos ménékig egy kiscbb csoport érdekeit képvisel, a szabadkeveskedelem haszndt mégis az en6sz orszig sziméra kivénta bematati Fz okos és minden fzében modern stratégia volt, amely elsOként hasenélta fel a sebzgazdasg elméletet politika’ érvelseszkbzekéat. Akko, akétesak most nem Jehota politika’ és a szellemi haladds Osszeférhetetlenségér6! beszéii: a Gabo- ratbreényeket tb mint misfél Gvszézada vont vist2a, Ricardo KbTkereske: ‘elm modellje méais mindmaig a kbzgazdaség-tudomény egyik nagy tljestt ményének scam. fo SPECS TenveLés TENVERSK 5 JOVEDRLENELOSTAS deja ete ee 8 eis jen inden aes ti 6 yee sxe tel hase mportiiosb skal Keb, iin ln fe Ex a kereskedelempolitikal gyakoratsohasem emelkedhetettvolnatorvényers hi a termel6k és a fogyaszt6k egyformn tudték volna képyiselniérdskeiket, Abszoldt Srtelemben kes az az Erk, amelyet egy fogyasi6 évi vesteségénektkinthetnk. vi nyoledollr nem so, és e klisgg nag része eve marad, mivel a cukornagy részét rns élelmiszerek alkotrészakéntfogyeszk e,aheyet hogy KBzvetenh st for ayosetsravasiolndk. fay a fogyastdk nag rése nem i tud ez imporkortozssrd ‘albndsen pedig m6, hogy ez a korldtozéscskkeni az 6 letseinvonaldt. a azonban ings tudntabanvolndnak ennek a zm kro ak, a eekly tssey akor sem volna elegend6 hajter6 ara hogy tiltako26 akeiékatszervezzenek és levelet ja tak Kongresszsi kepviselgjinek, : ‘A cukortenmeIk viszoat més helyzetben vannak. Az slags cukortermel6 dvente can dol ae igor arate cakremnel oye ‘nt kereskedeimi tisulsokba &s s2bvetkezeiekbe szerverbtek, hogy ezek aktven épviselik az 6 politikaiérdekeiket. fay a cukortermel6k importal apesolatos véle- ménye erdsen é hatékonyankap hango Lito fogjak a 8-11, fejezetekben, hogy a cakorimport koldorésénak politika vonsozis see pelt jak ta pla game, aml eo oi a nemzetkzi kereskedclemben. Tény, hogy a vigkereskedelem 1945 + 1980 ‘zt flyamatosanegyre szabadabbé val derés2ben olan klbnleges KSrbméayel nek KSszdnhetGen, amelyek ~ ext 29, feezetben bavebben is bemaljuk ~kortozah tuk a nerztkszi Keroskedlem b8viiesével semibenielfoglsdge, mel valde leg a modem politika rendszerek szevessajsossen. @ Osszefoglalas 1 eed yn ee tefl ign teh een cul gy tht skew va vent eoneek tess Aree! ult nts cans eee ns cee smo mort ny yes mle sek “Gna Leben le em oye ree ‘itindtonjredenlr ed smodle asp r te ne mont aly Etisal ea Spa it ae pen lack eb ire css re ete Atl vin erm wre jog nit oogak inte ty Ma pe sa ze jon létre a kiilkereskedelem. ea Apts ee pert sje a pes neck apron {ate een teyexBk peek aklkorestddinenmipeinpowersenyiee Aisoatrslen egeat esetee Ano bume aaron felhasandlhate tényeaOk ayethetnek és vescfthetnek is. 2. FEET