— f

ÉPÍTŐIPARI ÉS KÖZLEKEDÉSI MŰSZAKI EGYETEM

MÉRNÖKI KAR, SZAKMÉRNÖKI TAGOZAT

MÉRNÖKI TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET KIADVÁNYA

M. l l k
t
I

3*5
-:u a
Varga Jenő Mucsi György
Valló Sándor

VÍZELLÁTÁS ÉS SZENNYVÍZKEZELÉS
MITÁRGYAI
I
9

K É Z TRAT

TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

1965
Ara: 1 0 0 ,- Ft
 VÍZELLÁTÁS m ű t á r g y a i

Bevezetés

Az előadások anyagát azon az alapon állítottuk össze, hogy

a műtárgy létrejöttéhez három tényező kell: a* jelentkező igény,
az anyag, a munkaeszköz és munkaerő. A vízigény ősi eredetű, jö­
vője is változatlan, műtárgyaiban változatosságot az uj anyagok
jelentenek és az uj munkaeszközök segítségével az uj építési mó­
dok. A nehézkes kivitele miatt felhagyott régi elgondolás is uj
életre kelhet valamilyen uj anyag, vagy uj építési technika al­
kalmazásával.
Sz indokolja, hogy ismertessük a régi elgondolásokat is,
még ha kissé el is avultak. Az uj anyagokban nincs hiány, a vas­
beton nálunk 60 esztendős, a cement még most is fejlődik, a duz­
zadó, a vízzárást növelő, a nagyobb huzószilárdságú, a gyorsan­
kötő, a szulfátnak bizonyos fokig ellenálló cement gyártásával.
A műanyagok is jelentősek a vízellátásnál a szűrők és egyéb sze­
relvények megoldásánál, a csőhálózatot nem is említve.
A kútfúrásnál alkalmazott uj gépek a Benoto, a Salzgitter
típusok, a velük elérhető gyorsaság következtében uj technológiát
jelentenek, gazdaságosabb munkavitelt és lehet, hogy a kavics­
szűrös csőkut eddig alkalmazott mélységének növelését.
A történelembe nagyon távolra visszanézve valószínűnek lát­
szik, hogy ősünk a szomját a folyóvízből oltotta és az a pár
lapos kő, amit a mélyebb, tisztább viz elérése céljából a t t a k ­
ba helyezett, az volt az első műtárgy aminek megemlítésével a víz­
kivétel! műtárgyakról szóló előadást kezdeni kell. A következő
0

k kiadásért felelős: műtárgy az a kis medence lehetett, amit a fakadó forrásnál ala-
a Mérnöki Továbbképző Intézet igazgatója
• kitott ki, hogy az állatok ivóhelyétől elkülönítve, tiszta vízhez
Megjelent a Tankönyvkiadó Vállalat műszaki gondozásában *
Műszaki vezető: Gonda Fél juthasson. Amikor a kővel kirakott táróval követte a forrás út­
Műszaki szerkesztő: Gő*h András
M egrendelve: 1966. JUHÍUS Megjelent : 1965. november. Példányaiéin : 285 ját a hegy belseje felé, akkor már nem csak az üdítő, tiszta viz
K észült: Rot&print lem ezről (kicsinyítéssel), a MSz ^601*59
és MSz 5Ó02-55 szabványok szerint,
2 9 ,4 (A, 5) ív terjedelemben, 1 9 6 ábrával

66 • 1656 - FELSŐOKTATÁSI JEGYZETELLÁTÓ VÁLLALAT, BUDAPEST

t
biztosítása volt a célja, hanem a nagyobb mennyiség is. Ettől a
fejlődési foktól már csupán pár évszázad választhatta el a függő­
leges feltárást, az ásott kutat.
Az ásott kutat először durva kövekkel bélelte, amelynek
hézagain ömlött be a talajvíz, sőt a csapadék is a kútba. Az
időrendet tovább nem lehet követni, mert gyér lakósu helyeken
most is építenek ásott kutat. A múlt században épített régi pesti
kutak, amelyeket ma is gondoznak, pontosan egymáshoz faragott
l.A) KÜLÖNBÖZŐ K U T T H Ú S O K R A VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS
köveiből tökéletes aknák létesültek, amelyek egészséges ivóvizet
KÖVETELMÉNYEK ÉS KIELÉGÍTÉSÜK
biztosítottak. A jelenleg használatos kutgyürük őse a római korú i
égetett anyag kutgyürü nem régen került elő a Római-fürdő forrás­
A jó kútnak, mint műtárgynak a következő tulajdonságokkal
csoportjánál. kell rendelkeznie:
A városok csak ott tudtak kifejlődni, ahol vizellátásukat
I. Külső fertőzéstől védje meg a feltárt vizet.
biztosíthatták. A rómaiak gazdagságuk folytán legtöbbször a ltá-
H. Az üzemeltetési feltételeket elégítse ki; tegye lehe­
voli források vizét vezették városaikba. A középkor kisebb igé­
tővé a termelt vízmennyiség mérését, szabályozhatósá-
nyű és pénzű városa megelégedett a kutak vagy a folyó vizével*
gát, a vizszint és szükség szerint a fenék mérését,
A fokozatos fejlődés folytán a vízellátás biztosítására valósá­
könnyű hibaelhárítást és a karbantartást*
gos vizgyárak keletkeztek felszini vízből való ülepitéssel, derí­
III* Legyen összhang a talaj vizadóképessége, a kút^befoga­
téssel, gyorsszüréssel és különböző anyagokkal (ózon, klór stb.)
dó képessége és a szivattyú teljesítménye között*
való fertőtlenítéssel*
Természetesen a kutakon alapuló vízellátás is fejlődött.
Az újabb technika újabb kuttipusokat, fúrási eljárásokat és anya­
I* A külső fertőzés elleni védelem
gokat hozott létre.

A fertőzéstől való védelem a belső és külső védterület

kijelölésénél kezdődik. Mélyfúrású kutaknál az iránycső kihú­
zását a fertőzött talajvíz kizárása céljából tiltja a szabvány*
Az olyan kutaknál, amelynél a viz kiszolgálása a helyszínen tör­
ténik, a csurgalékviz elvezetéséről gondoskodni kell (1* 1*1 áb­
ra 6* oldal). A kutaknát 0,30 m-rel kell a talaj fölé emelni,
amennyiben azonban a közelben vízfolyás van, úgy a várható leg­
magasabb vízállás fölé 1,0 m-es biztonsággal kell a legalacso­
nyabb nyílást elhelyezni* Az akna körül elhelyezett agyagtömités
és lejtős burkolat szintén a szennyezett viz aknába jutását
akadályozza*

- 5 -

A
r
\
haladjon a kút fölött és terhét az ajtó felé szállítsa. A kutat
ritkán fúrják az előre elkészített akna középpontjában, az
ezcentricitást általában
legtöbbször a tolózárral jó/ Rossz f
felszerelt kivezető nyomó­
cső, vagy a lépcső és az
elektromos berendezések
együttes elrendezése alap­
ján határozzák meg. Ha
ugyanekkor a bejárat és a
1
kút viszonyára nem gondol­
nak, akkor a tartógerendát
nem átlóban, hanem esetleg 1.2 ábra
V
húr mentén kell elhelyezni A bejárat és a fúrólyuk viszonylagos
1.1 ábra helyzete a futómacska-tartó szempont­
és akkor nem lehet a szál­ jából
A kút fertőzés elleni védelme
litásra jól kihasználni (l. 1.2 ábra).
A felépítmény belső magassági méretét ellenőrizni kell a
futómacska szerkezeti magassága, a szükséges emelési magasság és
II. Üzemeltetési feltételek kielégítése
az emelni kívánt szivattyú vagy s z í v ó c s ő mérete alapján.
Ha a kut-f el építmény csekély méretű, akkor a futómacska al­
Az általános üzemeltetési feltételek közül azokat, amelyek
kalmazása helyett a födémbe falazott horog, vagy hurok .jöhet
a legtöbb kuttipusnál azonosak, a berendezéseket és felszerelé­
szóba. A kis méreteknél jó megoldás az is, ha a födémen a kút
seket, összefoglalva az alábbiakban tárgyaljuk*
tengelyében zárható nyílás van, amin keresztül - a fölállított
a) Futómacska háromláb segítségével - a karbantartások végrehajthatók.
b) Hágcsó
c) Falon való átvezetések, leeresztő nyílások
d) Szellőző b) H á g c s ó k
e) Szürőcső
f) Szerelvények A kisebb műtárgyaknál a föl-le való közlekedésre a hágcsó­
g) Külső megjelenés. kat használják. A múltban világszerte ö.v.-ból készítették, az
emberi talpnál kissé szélesebb és hosszabb méretben, fogantyúnak
kiképezve, a jobb és bal lábnak megfelelő vonalban befalazva. A
a) F u t ó m a c s k a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen hágcsó ezekben a nedves,
párás terekben is 80 esztendőt korrodeálás nélkül áll ki.
A kútba szerelt szivattyúk, szívócsövek mozgatása futómacs­ A jelenben ugyanerre a célra 0 20 mm-es köracél hágcsó­
ka nélkül nagyon nehézkes lenne. A kút tisztításához szükséges, kat használnak 0,40 m-es szélességgel, 0,30 m távolsággal, 0,15 m
sokszor súlyos rudasat és szerszámok leeresztésénél és felhúzá­ kiállással és 0,15 * befalazással. 3»0 m-nél nagyobb mélységnél
sánál is előnyösen alkalmazható megfelelő, mély akna mellett. A a háttámasszal való ellátás előirásos, azonban szűk aknákban az
futómacska jó kihasználása megkívánja, hogy a tartógerenda át- aligha vihető keresztül.

- 7 -
- 6 -

\
 Nagyobb kutaknál és aknáknál, amelyeknél a lejárás - pl. a
n
lent elhelyezett szivattyúk miatt - gyakrabban szükséges, korlát­
tal ellátott lépcsőt kell tervezni. 4,0 m fölötti átmérőjű ak­
náknál vasbeton lépcső javasolható, szükebb térben a meredekebb
vaslépcső, vagyis U idomacél tartók közé csavarozott, legalább
talpszélességü recés lemez (1. 1*5 ábra 8. oldal).

c) B a l o n v a l ó á t v e z e t é s e k ,
i n y i 1 ás o k

A vízellátásnál is vannak olyan műtárgyak, amelyben a meg­

emelkedett talajvíz ideiglenes jelenlétét megengedik, azonban
az ilyen műtárgyak felülete nyers beton, ahol a viz nyomát nem
jelzik foltos elszíneződések. Általánosságban azonban a kutak,
1.4 ábra aknák és egyéb létesítményeknek tükrözniük kell azt a higiéniát,
Lefektethető kapaszkodó. Lefek­ ami a vízellátástól elvárható, tehát nem szabad a fehérre meszelt
1.3 ábra tetve az aknába esést akadályoz­ falon, elsősorban az átvezetéseknél nedves foltoknak, a szivárgó
Hágcsó kapaszkodóval za
viz nyomának megjelennie.
Az átvezetéseket cső segítségével hajtják végre. Meg kell
A koracél-hágcsó he-
oldani tehát a falazat és a cső, vaj.amint a cső és a szerelvény
helyett célszerűbb, az
közötti tömítést.
idomacélból készült létra
Az átvezetéseket általában előre meg kell tervezni és a fa­
alkalmazása 2,0 m-kénti be­
lazással, betonozással egyidőben elhelyezni. Nem lehet azonban
falazó-karmokkal • Baleset-
szabályként kimondani, hogy az előzetesen elhelyezett átvezeté­
elhárítás szempontjából elő­
sek mind jók és az utólagosak mind rosszak. Gondatlan munkánál
nyösebb, mert az esetleg
a csövek alatt a beton darázsfészkes marad vagy a kellő tömörí­
megcsúszó láb oldaltémaszt
tés hiánya, vagy a túl plasztikus beton alkalmazása következté­
talál, azon kívül a kéz ne? ben.
sáros lépcsőfokon, hanem
Az utólagos elhelyezésnél figyelemmel kell lenni a követ­
a függőleges, tiszta száron
kezőkre:
kapaszkodhat Cl. 1*3 ábra).
1. A kivésett lyuk akkora legyen, hogy a csőre hegesztett
Balesetelhárítási szempont­
szivárgást gátló perem ne csak elférjen benne, hanem - egyoldal­
ból - ott ahol lehetséges -
i i történő betonozás esetén - a mögötte levő tér betonozása és
a hágcsó legmagasabb foka
tömörítése is végrehajtható legyen. A vésést célszerű a s z ív ó t -
fölé nyúló kapaszkodót kell
Sást gátló perem mélységéig - a fal közepéig- kúposán végezni.
elhelyezni, az első lépések
2. Vasbetonfal vésésénél a betonacélt közepén kell elvágni,
1.5 ábra megkönnyítésére (l. 1.4 áb­
a vésési munka akadálymentesítésére k1hajlítani, majd a betono­
Vaslépcső ra).
záskor a cső mellé visszahajlitani.

- 8 - - 9 -

3* Amennyiben Tan, akkor a
duzzadó cement alkalmazása elő­
nyös*
A beton könnyebben helyez­
hető el és tömöríthető be, ha
a vízszintes zsaluzást szálánkint
helyezik el és a betonozást is
ugyanilyen lépésekben Tégzik* A
cső feletti fal Tésése úgy tör­
ténjék, hogy a belső kúposSág­
hoz is a betont felülről lehes­
sen adagolni, vagy más szóval
1•6 ábra
lehetőré kell tenni, hogy a le­
F-idom utólagos bebetonozásának
vegő a legmagasabb pontról el­
előkészítése
távozhassák (1. 1.6 ábra).
- a csavar hosszéra/
1.7 ábra
A falazással egyidőben elhelyezett csőtömités
%
A cső és a szerelvény közötti szigetelés
tömszelencével történik. Magát a tömitést
rendszerint gumival érik el, a gumi megfeszí­
tésére azonban különböző megoldások vannak
(l. 1.7 ábra 10. oldal). Amennyiben a megfe­
szítés csavarokkal történik, tekintettel kell
lenni a csavarok cserélhetőségére, mert a csa­
A/á/éi gyűrő
varmenet a nedves térben igen hamar tönkre
megy. Ha a tömítés peremmel történik, Cl. 1*8
i a . ' m m
v O u t m gyuna
ábra) akkor a perem és a falfelület között
olyan távolság legyen, amilyen a csavar hosz-
sza, hogy a csavart a fal felől behelyezve,
az anyát a szabadabb tér felől könnyebben csa­
varhassák Cl* 1*9 ábra).
1.8 ábra
Menetes csőtömi­
tés
%
A gyakorlatban legtöbb­
ször a kábelek átvezetésénél
fordulnak elő hibák. A műtárgy
tervezője nem tudja, hogy mi­
lyen kábelt fognak alkalmazni,
vagy pedig, hogy a megadott
kábelt milyen sugárral szabad
hajlítani. A hibát a legutolsó
munkafázisban dolgozó villany-
szerelő vállalat észleli, ő
fogja a vésést a megfelelő he­
lyen, de szakszerűtlenül elvé­
gezni. Ilyen esetben a szivár­
gást az un. szigetelő kábel­
massza gondos tömékelésével le­
het legjobban megszüntetni.
1*9 ábra Tágabb értelemben ide so­
CsŐkut kútfej lezárása rolhatók a lebuvónvilások. sőt
a talajvizszint alatti ajtó-
nyílások is.
- 11
 Az aknafedlapon levő lebuvónyilások keretét min. 0,10 m-rel
icell magasítani, hogy a csapadékvíz, különösen az olvadó bó, az
aknába ne juthasson. Egészségvédelmi előírás, hogy a szabadból
nyíló lebuvónyilás nem nyílhat közvetlenül a vízfelületre. Ilyen
esetben még egy, könnyen emelhető fedlapot kell elhelyezni Cl.
Ha az akna vagy a kút nem emelkedik a föld szintje fölé, ak­
kor ajtajának megközelítése rendszerint betonteknőbe helyezett
lépcsővel történik Cl* 1*11 ábra). Ha a két műtárgyat nem építik
szervesen össze, akkor az különbözőképpen ülepedhet, a csatlako­
zásnál repedés támad és ezen keresztül a talajvíz beszivároghat a
kútba.
A kutak tisztításának elvégzésére leeresztŐ-nyilásokat kell
biztosítani a szürőcső tengelyében. A legfelső födém nyilasának
lefedésére célszerűen alkalmazható az üvegbeton, amely bizonyos
mértékű világítást is nyújt.
1.12 ábra
Hégi tipusu ö.v. szellőző és anyagleadónyilás. Zárása
. fordítással, majd rejtett zárral
- 13 -
 d) S z e l l ő z ő k

Szikuzórct kutban üzem közben

A
emelkedik és süllyed a viz-
szint, vagyis dugattyúként
működik, amely lesüllyedés­
kor levegőt s z í v be és emel­
kedéskor kiszorítja a leve­
gőt.
A legkisebb ilyen cél­
ból készült lyuk a kém-,
ill. mérőcsöveken van, köz­
vetlenül a csősapka alatt,
kb. 1,5 mm-es átmérővel.
Közepes nagyságúak a vízme­
dencékben találhatók, kb.
0,10-0,40 m-es átmérővel,
ahol a szürőkosarat eltávo-
1.13 ábra litva, mint anyagleadó nyí­
Acélcsövekből hegesztett szellőző és lást is használják az éven­
leadó
te ismétlődő tisztítás, Előregyártott betonszellőző
esetleg javítás alkalmából (1. 1.13 ábra). A legnagyobb méretű
szellőzők a kutakon találhatók, ha ezek egyben lebujónyilások
is (l. 1.12 ábra 13. oldal). e) S z ü r ő c s ö v e k
A szellőzők tervezésénél nem kell elsősorban a rossz szán­
dékú, ellenséges fertőzés megakadályozására gondolni, hanem A szürőcsőtől megkívánják, hogy ellenállása kicsi, szilárd­
sokkal inkább az apróbb állatok Cgyik, béka, bogár stb.) beesési sága nagy legyen, tartsa vissza a vizvezetőróteg megadott szem-
veszélyének megszüntetésére (1. 1.14 ábra 15* oldal). Erre a cél­ csenagyságunál nagyobb szemcséit, és bizonyos esetekben álljon
ra a különböző anyagú szitaszövetek szolgálnak. Régebben a rak­ ellen az agresszív tulajdonságú talajvíznek.
tárról kapható réz ssitaszöveteket, ahol pedig klórozást végez­ Általános törekvés, hogy a szűrövéé, vagyis a szürőcső min-
nek, ott bronz anyaguakat, jelenleg műanyag 3zitaszövetet használ­ den szitabevonat nélkül egyedül feleljen meg a Szűrőtől megkí­
nak. vánt követelményeknek, mert ezzel elkerülhetők bizonyos elektro-
Külső formáját tekintve a szellőző lehet különálló és fal­ litikus folyamatok, amelyek két anyag és só tartalmú oldat jelen­
ba vagy nyílászáró szerkezetbe épített. A szitaszövet-szellőző— létében következnek be. Ezek a folyamatok eltűnődéseket vagy el-
két úgy kell elhelyezni, hogy azokról a szennyeződés könnyen el­ cementálódást okozhatnak a talajban, amit vas jelenlétében okkero-
távolítható legyen. sodásnak neveznek.
Az előbbi törekvésnek határt szab a különböző anyagú csöveken
előállítható legkisebb nyílás mérete és száma. A beömlőnyilások
összességét, a perforációt azzal jellemzik, hogy a teljes csőfe­
lületnek hány %-a. A szabványok szerint a 20%-os perforációra
- 14
- 15 -
*
 2. Porózus betoncső. A helyszínen való előállítás lehetősé­
kell törekedni, azonban azt nem köny-
nyü kielégíteni úgy, hogy ne menjen 2S ge és a kb. 28%-os porozitása következtében régebben gyakran

a cső szilárdságának rovására (1. 1.17

13%-nál nagyobb perforáció a sajtoló
erő miatt nem engedhető meg Cl• 1*16
ábra). A hidas szűrő alkalmazásánál
14?&-os perforáció érhető el Cl. 1.15 ábra).
A sekélymélységü kutak­
■+ t alkalmazták. Az első porózusbeton csőkut beépítése óta eltelt 30
év üzemi tapasztalatai nagyon kedvezőek, a kutellenállások csak
centiméter rendűek. Hátránya, hogy a csövek szilárdsága nem ál­
landó, készítése gondos munkát igényel.
1«15 ábra
Hidas szürőnyilás
3. Azbesztcement cső. Az azbesztcement nyomócsőből készült
szürőcső könnyen előállítható akár marással végzett réseléssel,
akár fúrt lyukak segítségével. Az S #54-es cementből készült cső

nál egy vagy többrétegű szü-

bizonyos mértékben C = 5000 mg/1 SQ^) szulfát agressziv-viznek
is ellenáll.
rőkaviccsal, a szülőszabályt
A. A müany&gcső vékony fala könnyen megmunkálható, tehát
alkalmazva, át lehet hidalni
keskeny 1-2 mm-es rések is előállithatók. A gyártási átmérő
a talajban visszamaradó leg­
növekedésével alkalmazási területe szélesedni fog.
kisebb szemcse átmérője és
A sekélymélységü kutaknál, hogy a szürőzött szakasznak a
a szürőnyilások mérete kö­
s z ív ó c s ő által történő esetleges megsérülése elkerülhető legyen,
zötti különbséget. Az az­
besztcement cső falvastagsá­ a kutak függőlegességének mértékére előirt követelményeket be
1.16 ábra ga jelentékeny, emiatt a lyu­ kell tartani. A 2 foknál nagyobb ferdeség esetén beszereléskor
Ranney rendszerű, lemezből előállí­ kak fúrása szaporátlan munka. a s z ív ó c s ő könnyen megsértheti a kisebb szilárdságú szürőcsövet.
tott szűrőcső Újabban ott, ahol a kutak vizütésmentes zárását és nyitását biz­
Ezért a kivitelező előszere­
tosítani lehet, a szívócsövet is műanyagból készítik, ami által
tettel fúrja a 10 mm-es, vagy ennél nagyobb átmérőjű lyukakat,
az előbb említett kár bekövetkezése általában elkerülhető.
két rétegű szürőkavicsolással nem hidalható át, tehát szita­
A közepesmélységü kutaknál tant szürőcső használhat::
szövet alkalmazása válik szükségessé. A gazdaságos megoldás a
1. Azbesztcementcső az előbbiek szerint. Az illesztéshez
fúrt lyuk helyett a résekkel történő perforáció.
használt fémhüvelytől nem kívánható, hogy huzási igényeket elé­
gítsen ki, elegendő, hogy a beszerelés utáni kisebb mozgásokat
megakadályo zza.
2 * Műanyag kötőanyagú porózus cső. Erről a lengyelek és
csehszlovákok által használt szürőcső fajtáról magyar tapasztalat
nincs.
3* Acél furócső alapanyagú szürőcsövek. féselt vagy lyugga-
1.17 ábra
tott perforálással, túlnyomó többségében szitaszövettel borítva.
Csáposkut szűrőcsövének réselése 4. Újabban és mind gyakrabban müanyagcső. műanyag szita-
szövet-boritásaal.
A sekélymélységü kutaknál kihasználva a szűrőkavicsolás le­ 5* Megemlíthető a fából készült szürőcső. valamint a hidas
hetőségét, a szilárdsággal szemben támasztott kisebb követelmé­ szürőcső, ami a szaklapokban gyakran látható, de nálunk haszná­
nyeket, a következő szürőcsőfajták jöhetnek számításba: latban még nincs.
1. Kőagyagcső. Jelenleg réseit kivitelben nálunk nem kaphatói
de külföldön, az agresszív, vasas vizeknek ellenálló tulajdonsá­
ga miatt rendszeresen használják.

- 16 17 -
 Lebujó és szellőző
f) S z e r e l v é n y e k Sok kutniál a le más zás hosz-
szu időt vesz Igénybe és fá­
A kutak üzemeltetése egyben a kutak állandó kezelését jelen­ rasztó. Ezért ilyen aknák­
ti. A szerelvények segítségével történik a kutak szabályozása, nál az ábrákon látható meg­
és azoknak az adatoknak a mérése, amelyek alapján eldöntésre ke­ oldás ajánlható: külön le-
rül a kutak karbantartási szükségletének és a felújítás időpont­ bujónyilás, külön tisztító
jának meghatározása. Ilyen szerelvények: nyílás, amelynek fedlapján
1. Vizmennyiségmérő. amelynek kiválasztása függ a mérendő van a vizáilásmérőc b ő keze-
vízmennyiségtől, illetve a nyomócső átmérőjétől és a rendelkezés­ lőnyilása, vagy a másik meg­
re álló helytől. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szivattyú oldás, lebujónyilás az akna-
teljesitménygörbéiből számított vízmennyiség pontatlan. Egy ko­ fal szélén és tisztítás ese­
rábbi és egy későbbi időpont teljesítmény összehasonlítása, tén a teljes fedlap leeme­
amelyből a kút vizadóképességének változatlanságára lehetne ké— lése, amihez a megfogást

pet kapni, teljesen alkalmatlan. biztosítani kell.

A vízmérő lehet regisztráló, vagy csupán a mérés időpontjá­

nak értékét mutató. A regisztráló vízmérők közül a Woltmann-szár-
nyas vizmérő 150 mm csőátmérőig, a Venturi vízmérő ezen felül
használható. A nem regisztrálók közül a mérőperem fix beépítésű,
a könyökmérő esetenkénti és külön helyet nem igényel.
A mérés pontossága hosszabb egyenes
VizáHósméró esd csőszakaszt kiván éspedig a mérő előtt
5- 30 -szoros, a mérő után 5-szörös csőát­
mérőt. Ez a követelmény a kutban ritkán
teljesíthető, ezért legtöbbször külön e
célra épített aknába helyezik.
IhS 2.
Vízállás- ésA kútellenállásmérő
cső. A kút vízállását naponta mérik, hogy
a leszívás mértéke alapján a tolózárat
szükség szerint szabályozhassák. Csúcs­
fogyasztás! időszakaszokban, amikor a
kutakat a megengedhető legnagyobb leszí­
1.18 ábra
vás határáig veszik igénybe, naponta
Csőkutfej szerelvényei
többször is mérik, nehogy levegőt kapva
a kút kiessék a termelésből. Szivattyú nélküli, vagy buvárszi-
vattyus kutaknál, vagyis szűk aknáknál a kút megközelítése nehéz­
kes, mert a lebujónyilást a kút tengelye fölé építik és igy, az
ugyancsak itt elhelyezett meghosszabbított mérőcső akadályozza
a lemászást. Ha pedig a mérőcső nem nyúlik fel a födémig, akkor
minden mérési alkalomkor az aknába le kell mászni ^1* 1.18 ábra)*
1.19. ábra
Tizállásmérő eső a szívócsőben
és külön tisztítónyílás
Tizállásmérő csövet lábszelepes s z í v ó c s ő esetén a bélés­
cső és a s z ív ó c s ő között kell elhelyezni kb. 1,5-2" átmérővel.
Láb szelep nélküli szívócsőbe a Tizállásmérő cső elhelyezhető töm—
szelencén keresztül. Ilyen esetben a vizállésmérő cső legalább
2 *-rel nyúljon a s z í v ó c s ő vége alá (1. 1.19 ábra).
A kutellenállásmérő cső, mivel mérése ritkábban - havonta
egyszer - történik, a kútfej mélységében maradhat.
3* Tolózár. A szivattyú nélküli kutak szabályozása elsősor­
ban a tolózárak segítségével történhet. Ha ilyen kutak kútsort
alkotnak, akkor az üzembevételük kezdetén a leszívásokat a toló­
zárak záráséval-nyitásával úgy szabályozzák, hogy minden kutban
azonos vízállás legyen. Az üzemeltetés további szakaszában csak
akkor változtatják a tolózár állását, ha a vizálláeok lénye­
ges eltérést mutatnak, vagy ha valamelyik kutat meghibásodás,

18 - - 19 -

karbantartás miatt ki kell kapcsolni. Ezért szükségtelen a toló­
zárat meghosszabbító szárak alkalmazása.
Az alacsony nyomások és a helyszűke miatt általában lapos-
házu tolózárat használnak. Külöü kell elbírálni a csáposkutak
csápjainak tolózárait, amelyek szabályozást nem végeznek, hanem
csapán az elkészült egyes csápok lezárására, üzembevételkor az
összes csápok teljes nyitására szolgálnak. A törpe csáposkutaknál
tolózár helyett ideiglenes tömítéseket helyeznek el az egyes csá­
pokban elkészültük után. Az üzemeltetés kezdetekor búvár segítsé­
gével ezeket eltávolítják.
A. Mintavevő. A viz csiratartalmának vizsgálatára minden
ivóvíz céljára használt kutból havonta egyszer vízmintát kell
venni. Amennyiben a kút nyomócsövén már van légtelenités céljára
csap, úgy az megfelel a vizmintavétel céljára is-, ellenkező eset­
ben könnyen hozzáférhető helyen csapot kell felszerelni.
g) K ü l s ő m e g j e l e n é s
A kerítéssel körülvett belső védterületre betekintő fo­
gyasztóban a feltétlen tisztaság érzését kell kelteni, vagyis a
kutak és az épületek gyepszőnyegből emelkedjenek ki, világos
szinü, könnyen tisztítható felületüek legyenek. Gondoskodni kell
hozzávezető útról és amennyiben a területen állandó foglalkoz­
tatottsága alkalmazottak tartózkodnak, akkor mindazokról az elő­
írás szerinti létesítményekről gondoskodni kell, amit a higiénia
megkövetel a szennyvíztisztítóig bezárólag.
Az épületek körüli járda éppen olyan követelmény, mint az
ereszcsatorna. A magánosán álló kutházak feltétlenül kör kereszt'
metszetű, lépcsővel megközelíthető építmények legyenek és a "táj-
jellegtől" okvetlenül különbözzenek.
Az előbbi általános követelmények valamennyi kúttípusnál
előfordulhatnak, tehát a további tárgyalásnál a szükséges léte­
sítésükről csak akkor lesz szó, ha valamilyen különleges formá­
ban szerepelnek.
- 20 -
III. összhang a tala.i vizadóképessége. a kút befogadó-
képessége és a szivattyú teljesítménye között
A harmadik követelmény volt; legyen összhang a talaj vizadó-
képessége, a kút befogadóképessége és a szivattyú teljesítménye
között. Ehhez hozzátehetjük, hogy az elvezető nyomócső előzőknek
megfelelő méretezése is szükséges.
Törekedni kell a réteg vizadóképesség meghatározásának mi­
nél jobb megközelitésére, hiszen a kút és a szivattyú méretezése
ezen alapszik. A réteg vizadóképességét nem szabad összetévesz­
teni a "k" tényező segítségével számított vizmennyiséggel.
Mélyfúrású kutaknál a vizadóképesség állandónak vehető, par-
tiszürésü kutaknál azonban a folyó vízállása szerint változik.
/
A kút befogadóképességét a szürőfelület és a belépő sebes­
ség határozza meg. Artézikutnál a beömlőfelület állandó marad,
partiszürésü kutnál pedig a vizállás és üzemeltetés, illetve ter­
melés szerint változik. A belépősebességnek még vizhiány esetén
sem szabad a szemszerkezet alapján meghatározott sebesség fölé
emelkedni, ezért a lehetőség megakadályozására különböző rendsza­
bályokhoz folyamodnak. Az egyik volt az Írott szabály, amely meg­
határozta a depresszió mértékét. A másik, amelyik a gyakorlatban
jobban bevált, a legnagyobb megengedett leszívásnak megfelelő
szivócsohossz alkalmazása.
A befogadóképesség növelésére a legegyszerűbb, de egyben leg­
drágább megoldás a szürőfelület növelése a fúrás átmérőjével.
Aknakutaknál ez vezetett a lebegőkutas megoldáshoz, amelynél a
leszívás következtében a beömlőfelület lényegesen nem változik.
A szivattyút ugyanilyen elvek alapján kell kiválasztani,
vagyis ne szállítson többet, mint amit a kút adni képes. A fojtva
működő szivattyú fölösleges energiát fogyaszt. A lehetőségeknél
kevesebb vizet szállító szivattyú pedig a kút építésébe fektetett
tőkét rosszul kamatoztatja, esetleg fölöslegesen sietteti újabb
kutak fúrását.
Az előbb említett veszélyek elsősorban az egyetlen szivaty—
tyuval üzemeltetett kutakra érvényesek. A nagyobb teljesítményű
kutaknál a kuthás-méretét úgy kell megválasztani, hogy legalább
két szivattyú elhelyezhető legyen. Az ossz— szállítóképességük az
előbbiek alapján meghatározott vízmennyiségnek feleljen meg, de
az egymáshoz való arányuk 2/3-1/3 legyen.
- 21
 a) S z i f o n r e n d s z e r r e l m ű k ö d ő
k ú t

A partiszürésü csőkut aknájának kiképzését a partéltől való

l.B) KUTAK
I. Csőkutak
A csökut a legelterjedtebb kuttipus, alkalmazása pár méter
mélységtől, több száz méterig terjedhet, a furócső átmérője pedig
100 mm-től 1600 mm-ig. A kivitelezésnél alkalmazott fúrógépek és
fúrási rendszerek ennél a kuttipusnál a legfejlettebbek* Példa­
képpen megemlíthető, hogy Indiában az első 5 éves terv öntözés­
nél használt 100 m mély, 600 mm átmérőjű kavicsszürős csökutakat
24 óra alatt építették meg, nem számítva a fel- és levonulási
munkákat•
A csőkutak elterjedése következtében igen sok alkalmazási
terület, illetve elnevezés került forgalomba* Pl.
mélység szerint: sekélymélységü, mélyfúrású kút;
a megütött viznivó szerint: szabad felszinü vagy feszitett
tükrü;
kivitele szerint: kavicsszürős vagy szürővázas;
helyszín szerint: pl. partiszürésü.
Bármilyen elnevezésűt is nézzük, mindegyiknél közös: a szü-
rőcső, a víz útját biztositó béléscső, a kútfejet magába fogla­
ló kutakna és a bejáratot, a szellőzést jelentő felépítmény vagy
kutház.
A kutakna méretét és kiképzését a feltárt viz továbbításá­
hoz szükséges berendezés alapján kell megtervezni. A pozitív
artézikut aknája képezhető ki legegyszerűbben, mert a viz továb­
bításához semmi berendezés nem kell, a mélység meghatározásához
elegendő az elvezetőcső fektetési mélységének és a kútfej magas­
sági méretének ismerete.
távolság és a legkisebb vízállás határozza meg. Az olyan aláren-
deltebb szerepű kutaknál, mint
a mederkut, Cl* 1*20 ábra)
melyet a LKV-nál építenek és
amely alacsony vízállásnál viz
alá kerül, aknát nem építenek,
a kút közelitő helyét a toló­
zárszárat magába foglaló csap-
szekrény jelzi.
A középviz magasságában,
de még mindig a hullámtérbe
épített csőkutat már aknával
építik, de az akna nem vízzáró,
a folyó vízjárása szerint a ré­
tegen keresztül tiszta vízzel
Mederkutfej kiképzés
megtöltődik, illetve kiürül
(}. 1.21 ábra 24. oldal).
Az előbbi két, hullámtérbe telepitett kuttipus csak olyan
partszakaszon ad baktériummentes vizet, ahol a mederfenék közel
változatlan, megfelelő szemcse összetételű, (bizonyos mértékig
kolmatált és a szemcseszerkezet finom szemcsékben gazdag). Buda­
pesten ez a helyzet biztosított, de már Bratislavában, de még-
inkább az osztrák dunaszakaszon a kutakat már kb. 150 m-re helye­
zik a partéltől a fertőzésmentes viz biztosítására.
A mentett oldalon a kútsorok vagy sorozatban épített,
szifonrendszerrel megszivott kutak szívócsövét és magát a ku­
tat is régebben járható csatornákba helyezték (l. 1*22 ábra 2 5 *
oldal). A munkamenet a következő volt: először megfúrták a kuta­
kat, majd kiásták a csatorna munkagödrét, lebetonozták az alap­
lemezt, a kutfülkék alapjaival együtt, elvégezték a csővezeték
és a kutak szerelését és végül megépítették az oldalfalat és
födémet. Újabban előregyártott, fordított U szelvényt helyez­
tek az alaplemezre és igy alakították ki a járható csatornát. Az
ezen a módon föld alá helyezett létesítmény nyomvonalát csak a
kb. 200-250 m-kénti anyagleadó, ill. szellőzőaknák jelzik.

- 22 - - 23 -
 Anyagleadó akna le­
felé bővülő torka lehető­
vé teszi az esetleg meg­
hibásodott szifoncső egy­
ségek cseréjét. A kutak
fölött tisztitókürtő van,
de a földszintet csupán
a fedlapon keresztül ha­
ladó vizállásmérőcső éri
el. A kút karbantartása­
kor a vizáilásmérő mutat­
ta helyen, kb. fél mé­
0 4 m $i : tert leásva felemelik a
kürtőt lefedő betonlapot
a í és a munka elvégezhető.
Ki- és befolyó Szükség van-e szi-
foncső-csatornára? A
beruházó szerint fölös­
legesen növeli a beruhá­
zás hitelkeretét. A cső­
hálózattal foglalkozó
tervező megfelelően szi­
getelt acélcső esetén
szintén szükségtelennek
tartja. A csatorna épí­
tése mellett csupán az
üzemi mérnök van, aki már
1.21 ábra
kereste az 500 m hosszú,
Hullámtéri kutakna
4 m mélyen fekvő csövön
azt a kis keresztmetszetű meghibásodást, amin keresztül levegőt
kap a rendszer. El kell ismerni, hogy az ilyen hiba nem gyakori, 1.22 ábra

nem évente visszatérő jelenség, de előfordul, és ilyenkor a Szifonmegszivásu csőkut szifoncsőcsatoraában

kútsor rövidebb-hosszabb ideig tartó kiesésével kell számolni.
*
A szifoncsőcsatornát az időszakosan felemelkedő talajviz
behatolása ellen nehezen lehetne megvédeni, ezért talajviz b) S z i v a t t y ú v a l m ű k ö d ő e g y e d i

jelenlétét ilyenkor el kell tűrni, ebben az időszakban a kuta­ m e g s z i v á s u k u t a k

kat karbantartani nem lehet. A viz be- és kilépéséhez nyíláso­

kat kell elhelyezni a csatorna legmélyebb vonalában. A szivattyúval dolgozó egyedi megszivásu kutak aknád, közül
búvárszivattyúval működőé a legegyszerűbb és leginkább a pozi-

24 - 25 -
tiv artézi kátéhoz hasonlítható (1. 1.23 ábra). A vízszintes ten­
gelyű centrifugál szivattyúval működő kút aknájának keresztmet­
szeti területe az összes aknák között a legnagyobb.
Régebben a búvár­
szivattyú gyártása előtt
mammutszivattyúval ter­
melték ki a mélytűkrü
kutak vizét és ilyenkor
a kutakna mérete gép­
háznak illett be.
A legelőnyösebb e l ­
rendezést a függőleges
tengelyű szivattyúval
lehet elérni, mert tel-
jesen külön lehet válasz­
tani a nedvességre érzé­
keny elektromos részt,
a mélyebben elhelyezett
szivattyús résztől Cl.
1.24 ábra 27. oldal).

II. Aknákutak A

a) A n y a g a
Az aknakutak a sekélymélységü kutak csoportjába tartoznak.
Még vékony vizvezető réteggel is nagy felületen érintkezik és
Az akna anyaga régebben falazótégla v o l t , amelynek kitöl­
Így a v í z kedvező hidraulikus körülmények között ömölhet a kútba.
tetlen függőleges fugái voltak egyben a beömlőnyilások. Az akna­
A víz általában az oldalfelületen, a különböző módon kialakított
falazatot alul pallókból készült koszorú, illetve vágóéi támasz­
nyílásokon lép be, de ha lebegőkutként képezikhi, akkor a fenék­
totta meg. Készültek soklyuku válaszfaltéglából is aknák, amelye­
területtel lényegesen nő a beömlőfelület.
ket befalazott függőleges koracélok védtek meg a süllyesztés alatt

26 - - 27 -
o
a szétszakadástól. A soklyuku tégla még ma is szerepel, mint
beömlőfelület a vasbeton keretszerkezetű akna kitöltőanyagaként hez szükséges hasznos súly. Ha a betonkavics helyett nagyobb faj­
(l. 1.25 ábra). Szürőfelületként szokták alkalmazni a porózus- súlyú adalékanyaggal készülne a vasbetonakna, akkor vékonyabb
betont is, amivel kedvező tapasz­ falvastagság is elegendő lenne.
% talatot szereztek. A szinte ál­
landó értékű kutellenállás azt
mutatta, hogy a 15-20 cm vastag
porózus betontest mintegy szabályoz­
za a feléje áramló talajviz sebes­
ségét és nem engedi felnőni na­
gyobb értékre, mint amennyi a sa­
ját, a réteghez igen közel álló
áteresztőképessége meghatároz. En­
nek következtében nincs szemcse-
vándorlás, eltömődés a kút körül.
Régebben az ablakos beömlőket is
alkalmazták, amelyek nagysága a
kisebb kutatknál 20 x 20, a nagyob­
baknál a 30 x 50 cm-t is elérte.
Az ablakok lejtősen voltak kiké­
1.25 ábra
pezve, kivül-belül szűrőszövet
Vasbeton keretszerkezetű ak­
védte a közéjük helyezett _szürőka-
na. Porózusbeton vagy lyuka­
csos tégla betéttel. Süllye- vicsot. Mondani sem kell, hogy az
dés elleni konzol ilyen koncentrált beömlésű nyílá­
sok gyorsan eltömődtek.
Ismerünk öntöttvas szegmensekből összecsavarozott 60 éves,
működő aknakutakat is, a Kajlinger-kutakat (1. 1.26 ábra 29» ol­
dal). A mai fogalmazás szerint előregyártott elemekből készült
kútnak neveznék. A kút kivitelére és anyagára jellemző, hogy
azon csak lényegtelen korrodeálás észlelhető és' a csavarok zsi-
rozása olyan tökéletes, hogy még ma is kicsavarhatók. A beömlő-
nyilások 10 3 100 mm nagyságú rések, amik az öntéssel együtt
készültek.
A vízellátás céljára létesített aknakut általában kör alakú
és átmérője 3-5 m között változik. 20 m-nél mélyebb aknakut lé­
tesítése már nem gazdaságos. Falvastagságát a D/10 arány szerint 1.26 ábra
választják, ahol D = a kutakna átmérője, amit vasbetonaknánál Kajlinger tipusu aknakut. Süllyedés ellen cölöpre füg­
geszt és
nem a szilárdsági követelmények indokolnak, hanem a süllyesztés­

z'
- 28 -
- 29 -
 Az aknák külső kiképzésénél megemlíthető a vágóéi fölötti,
. 2 idomacél végóéi használata. Pneumatikus süllyesztésnél a vas-
süllyesztést elősegítő aknarész* A régebbi megoldások a legalsó
beton vágóéi is megfelel.
3-4 m-t kúposán képezték ki 1:20 hallással* A jelenlegi megoldá­
sok változnak a vágóéi

Elfogadható'. fölött 0,80-1,20 m magas­

Jó ! Nemjó! b) T í p u s o k i s m e r t e t é s e
ságra 8-10 cm-es henger­
-r- bővülés és az ugyancsak .9,00

Ilyen magasságban kezdődő,

ugyanilyen mértékű, de
fokozatos - kúpos - bővü­
lés között. (1. 1 .2 7 áb­
ra.) A bővülés a süly-
Q> *-
lyesztés alatti súrlódás
l csökkenését segíti elő
t r
és biztosítja az ugyan­
r / csak súrlódást csökkentő
j /
hatású tirotrop anyag
1 .2 7 ábra vagy gyöngykavics helyét.
Vágóéi kialakítása
A kúpos kiképzésű alsó
résznél a kút elferdülésével és a süllyesztésnél kisebb mértékű
süllyedések sorozatával kell számolni, mig a kiugratott kikép­
zésű alsó résznél a jobb vezetés következtében a kút elferdülése
kevésbé valószínű, de egyszerre nagyobb mértékű süllyedések
(zökkenések) sorozatával kell számolni. A két megoldás egyesíté­
se, tehát kiugratás és a kiugratott rész kúpos kiképzése nem sze­
rencsés. A kúpos zsaluzás drágítja a munkát. Ha tirotrop anyag
segítségével süllyesztenek, akkor a vágóéi alatt dolgozva, köny-
nyen felszabadítják a tixotrop anyag útját az akna belseje felé.
A magyar szabvány ivóvíz feltárása céljából süllyesztendő akna
mellett a tixotrop anyag használatát tiltja, mert az eltűnődés­
be lehetőséget nyújt.
Trupák: "Különleges aknamélyitési módszerek" cimü könyvé­ Fischer tipusu aknakut
ben olvasható, hogy a japánok 6-7 m átmérőjű aknákat süllyesz­
tettek 85 - 102 m mélyre sűrített levegő befuvásával történő A jó aknakúttól megkívánják, hogy könnyen süllyeszthető, a
súrlódás csökkentéssel. szürőfelület könnyen tisztítható és a szivattyúknak megfelelő
Az akna vágóéle általában lehet idomvasakból vagy vasbeton­ helye legyen. 60 év előtt épült a MÁV részére két olyan aknakut,
ból kialakítva. Vizalatti kotrással süllyesztett aknánál, mivel amely a fenti követelményeket érdekes módon oldotta meg. Az

a markolóval nem lehet a külső aknafal mellett dolgozni, indokol* 1»28 ábrán láthatók a betonból (koracél nélkül) készült akna épí­
tési méretei is. A kutakat pneumatikusan süllyesztették és a kut-

30 -
- 31 -
tál egybeépült zsilipakna és munkakamra, még ma is rendelkezésre
áll. A munkakamra külső fala támoszlopos kiképzésű, a támoszlo-
pok közét szürőkaviccsal töltötték ki, amibe henger alakú beöm-
lőnyilások nyilnak és azokat rostaszövettel zárták le. Az el-
tömődott szürőkavics tisztítását kompresszor segítségével végzik.
A legfelső emeleten elhelyezett kompresszor kollektorcsőbe dol­
gozik, amelyről csappal ellátott 2 ”-es csövek nyúlnak a beton­
falon keresztül a szürőkavicsterekbe. Ha a kút vizadóképessége
csökken, akkor a támoszlopok közötti szürőkavicsréteget egyen­
ként fellazítják és öblítik. A kút felújítására búvármunkával
ebben az évben kerül sor. Az eltömődött szűrőket vízszintes
irányba kisajtolt szürőcsövekkel helyettesitik, ill. pótolják.
A nagyobb vizhozam reményében több Kajlinger kutat is fel­
újítottak és a felujitás leggazdaságosabb végrehajtására több
módszert próbáltak ki. Ilyen volt az ö.v. akna bélelése vasbeton­
köpennyel és ennek védelme alatt csápok kipréselése. Az első
bélelést az akna körüli talaj fagyasztásával végezték. A fagyasz-
tófurásokat két sorban mélyítették, egymástól kb. 0,80 m^es tá­
volságban. Ellenőrzésük során kiderült, hogy még ezek a 15 m mély
fúrások sem teljesen függőlegesek, tehát a széttartó fúrások
között pótfurásokra volt szükség. A Duna vízállása a fagyasztás
közben is változott és ugyanígy a talajvizállás is, emiatt amig
tartósabb + 2,50 m-es vizállás nem volt, a felső réteg nem volt
fagyasztható, s igy a munka elhúzódott.
A másik módszer a bélelés végrehajtására a pneumatikus
munka volt, ami gyors, megbízható kivitel, de kissé drága. A csá­
pok préselésekor, az első méternél úgy érezték, mintha a betonfal
cementjének egy része a környező kavicsba nyomódott volna és az
nehezítette volna a préselést.
A következő felújítási kísérlet volt a csápok elkészítése,
akna nélkül, ferdefurással a talajszintről kb. 50 m távolságból*
Pontos irányítással mindig sikerült a vágóéi és az agyagfekü
közötti 1,20 m-es résen, a kutf^nék alá jutni. Sajnálatos, hogy **
újonnan fakasztott, a csápokon keresztül bőven ömlő viz utólag
feldobta a feneket. Jelenleg a közepesnél alacsonyabb vizállási
időszakot kihasználva, magából a kutból végzik a csápozást,
nyílt viztartás mellett.
A lebegőkutak tervezésénél gondolni kell arra, hogy az ak­
nafenék is beömlő-, szürőfelület, amit időnként tisztítani kell*
32 -
A tisztítás úgy történik, hogy a feneket terhelő köveket, vagy
porózusbeton lapokat felszedik, lemossák, az alatta levő kavics­
réteget kicserélik, majd a terhelést visszarakják. Eközben süly-
'lyedés is bekövetkezhetne, ami eltörhetné a kúthoz csatlakozó
nyomócsövet vagy egyéb szerelvényt, ezért gondoskodni kell a kút
feltámasztásáról. A már említett Kajlinger kutnál két, agyagra
támaszkodó vörösfenyő cölöpre helyezett és a kúton keresztül
menő I tartón függ a kút. Más esetben az akna köré épített vas­
beton konzolgyürü akadályozza a kút süllyedését.
Az aknakutak nagyobb számú építése a jövőben csak akkor
várható, ha építési költsége csökkenni fog. Ehhez szükséges,
hogy a jelenlegi szakaszos épités helyett a folyamatos, gyors
süllyesztés lehetővé váljék. Továbbá a talajkiemelés céljára
olyan gépi berendezés álljon rendelkezésre, amelynek teljesit-
ménye összhangban van a csuszózsaluzással elérhető sebességgel.
A mélyépítésben első feltétel a gyors, folyamatos munka, mert
csak ilyen módon lehet megelőzni a talaj egyensúlyi állapotának
megváltozásából folyó erőhatások föllépését, a megnyitott viz—
erek kimosó, lazító hatását. A lassú munkamenet más helyzetet
teremt, mint amire az előzetes talajfeltárás és talajmechanikai
szakvélemény alapján az építést tervezték.
c) É p í t é s i h i b á k
Nemcsak az aknakutaknál, hanem a tágabb értelemben vett
mindennemű aknasüllyesztésnél nehézségek lépnek fel, ha pl. a
külső zsaluzás nem elég szilárdan épült és az akna hordó alakot
vesz fel. Ha a kihasasodást nem vésik le, akkor az mint ék be­
feszül a talajba és nehezíti a süllyesztést. Ugyancsak ékhatást
okoz a ferde tengellyel lesüllyesztett aknarészre függőlegesen
falazott újabb köpenyszakasz.
-----— — O * Cü
lehetőség van két szakasz, azaz kb. 8 m fölfalazáséra is. Hogy
a nagysulyu akna falazás közben ne mozduljon meg, a vágóéit
alátámasztják. Régebben egymástól 0 , 60 - 0 ,8 0 m távolságban, su­
gárirányban talpfákat helyeztek el. A süllyesztés előtt ezeket
párosán, az egymással szemben fekvőket nagy nehézséggel kiásták,
illetve kiverték. Újabban sovány beton aljzatot készítenek, ame—
- 33 -
 \

lyet szintén szimmetrikusan vésnek fel. Jó megoldás az is, ha az

akna belső-alsó részének fazsaluzása helyett, a fal kialakításá­
nak megfelelően vakolt téglafalat épitenek, mert az a zsaluzáson
kivül egyben alátámasztást is jelent. Szétbontása könnyen vég­
rehajtható •
A vizalatti talajkiemeléssel süllyesztett aknák kritikus
munkafázisa az agyagfekü elérése. A vízszintes fekü nagyon ritka.
Legtöbbször a vágóéi egyik része felül a kemény agyagrétegre,
amit a markoló csak nagyon lassan bont meg. A határidő betartá­
sáért különböző próbálkozások születnek, amelyek közül a legel­
fogadhatóbb a vizsugárral való talajbontás, ha az aknában levő
vizoszlop magassága a 6-8 m-t nem haladja meg. Mindenkor igen
meg kell gondolni az aknán belüli robbantást. Fél kiló robbanó­
anyag (pasit) használata ugyanis már repedést okozhat a falon és
ez a további süllyesztést lehetetlenné teszi.
A vizszint idő előtti leszivását ugyancsak kerülni kell,
mert talajbeömlést okozhat, aminek következménye a felső talaj­
réteg-leszakadása lehet. Kutnál, különösen csáposkutnál az 1,0
m-es mélységcsökkenés nem okoz lényeges vizhozam kiesést, hacsak
a teljes lesüllyesztést a vékony vizvezetőréteg nem indokolja.
A vágóéi felülése miatt megakadt süllyesztésnél a legbizto­
sabb megoldást a búvármunkától lehet várni, ha a még kitermelésre
váró agyag mennyisége nem haladja meg a kb. 5 munkanapot. A bú­
vár egy műszak alatt kb. 0,8-1,0 m^ agyagot tud kitermelni, te­
hát legtöbb esetben több buvármüszakban kell dolgozni.
x
i I

III. Csáposkutak

A csáposkut is a sekélymélységü kutak közé tartozik. A vé­

kony, de nagy vizvezetőképességü rétegek megcsapolásánál lehet
eredményesen alkalmazni ott, ahol ezek a rétegek a galériás fog­
lalás gazdaságos mélysége alatt fekszenek. A vizadó rétegek ide­
ális foglalása a galéria, de mivel 6,0 m-en aluli létesitése v
nehézkes, át kellett adni a helyét egyéb viztermelő létesítmé­
nyeknek. Ilyen pl-, a kutgaléria, amely egymástól 20 nt-es távolság* kuttal (l. 1.29 ábra). Jelentőségét a Duna mellett létesített ku­
bán épitett függőleges kutakból áll, esetleg több km hosszban. tak összehasonlításából lehet megítélni. Egy 12 000 m^/nap telje­
A csáposkutakról még inkább elmondható, hogy nem más, sítményű csáposkut szürőcsöveinek össz-hossza 4-50 m. Ugyanilyen
mint csillagalakban elhelyezett galériák összefogása a gyüjtő- teljesitményt 30 db csőkuttal lehet elérni. A 30 db csőkut szűr

- 34 -
- 35 -
rőcsöveinek összhossza kb. 210 m, tehát a belépősebesség kereken
kétszer akkora, mint a csáposkutnál. Igaz, hogy a kavicsszürős
csőkutak külső átmérője nagyobb, mint a kihomokolás a csápok kö­
rül, de ezzel szemben nem kerül levonásba a depresszió okozta
szürőcsőhossz csökkenés*
Külföldi viszonylatban a csáposkut vízhozama 15-60 000
m^/nap, a hazánkban ez ideig megépített csáposkut aknái pedig
5-12 000 m^/nap között változik. Kedvező helyen épitett egyedül
álló csáposkut teljesítménye a Duna mellett is nagyobb lenne.
Példák erre a legutóbb épitett kutak, amelyek 12 000 m^/nap vizet
adnak 1 ,5 0 m depresszió mellett.
A csáposkut két fő részből áll: az aknából és a csápokból.
a) A z a k n a
Hármas feladatot lát el:
1. Munkateret biztosit a fúrási munka elvégzésére.
2. Megfelelő térfogat áll rendelkezésre az üzemközben tör­
ténő gyors leállások és indítások a kútra mért ütéseinek csök­
kentésére.
3. Teret, elhelyezési lehetőséget nyújt a gépészeti és elekt­
romos berendezések részére.
A munkatér, vagyis az akna átmérője alkalmazkodik a szűrő-
cső egységhosszéhoz, ill. a sajtolóberendezés méretéhez. Jelen­
leg 2700 m m hosszú, 216 mm átmérőjű csöveket préselnek ki és az
ahhoz szükséges sajtoló berendezés 4,5 m átmérőjű aknát kiván.
A sajtolóberendezés működtetéséhez a teljes átmérőre szükség van,
tehát a csápok nem lehetnek egymással szemben, mert úgy az el­
készült csáp tolózára rövidítené a szolgálati hosszat. Ez rövi-
1 *
den azt jelenti, hogy páratlan csápot kell tervezni. De mivel a
sajtolóberendezés teljes szélességéhez szükséges az előbbi hossz,
azért a 4 ,5 m átmérőjű aknánál az egy síkban elhelyezett P ido­
mok száma 7—cél több nem lehet.
Az «>*>« vasbetonból készül, falvastagságát szintén a D/10
alapján választják meg, ahol D = az akna belméretével. Méretezés­
nél figyelembe kell venni a csáp kisajtolásánál alkalmazott kb.
30 t kifelé ható erőt, amely a csápok sikjában hat.
- 36 -
A sajtolási munka elvégzéséhez a következőkről kell gondos­
kodni a tervezésnél:
1 . 2 db zsompról, ahova a kavicsszivattyuk szivókosarai
nyúlnak.
2. Az aknafalon 3-4 m-ként körbefutó 12 cm kiállású
konzolokról, amelyeket az állásolásnál felhasználva sok dúcolási
■unka megtakarítható.
3 . Az anyagszállításhoz szükséges, az összes födémeken ke-
resztülmenő, egy függőleges tengelybe eső, 0,80x1,20 m-es nyí­
lásról.
a rurasi munka közben az aknarenéken gyűl össze a csápon ke­
resztül a vízzel együtt beömlő kavics, fölötte az állandóan szi­
vattyúzott viztér terül el, majd a munkaállás és ezen, az P
idommal egy magasságban a munkapad. Az ábrán a fenék és az P
idomok sikja közötti maximális 1 ,3 0 m-es magasságkülönbséget tün­
tettük fel, de mivel a fenékbetonozás tervezett sikja nem mindig
biztosítható, a terveken 1,50 m—re ajánlatos feltüntetni. Vékony
vizvezető rétegnél az P idom 0,80 m-re legyen a fekü fölött.
Az P idom jelentékeny részt vesz a csáp - különösen kezdeti -
irányításában, azért csak utólag az akna lesüllyesztése után be­
tonozzák be, hogy beállítását függetleníteni lehessen a lesüly-
lyesztett akna esetleges ferde állásától.
Az aknatér belső elrendezése két irányzatot követ. Az egyik
szerint az aknát egy betonfödém két részre osztja és a viztér
csak az ezen elhelyezett lebujónyiláson közelíthető meg. A másik
elrendezés a viztér megközelitését a gépháztól függetlenül bizto­
sítja. Az akna keresztmetszeti területe egyaránt alkalmas víz­
szintes vagy függőleges tengelyű szivattyú elhelyezésére.
A felépítmény a szabad vízfelülettől való távolság szerint
változhat. Vannak kutak, amelyeket a mederbe építettek, vannak
•■lkat a hullámtérben időnként vesz csak körül a' viz. A mi éghaj­
latunk szerint ezeket a jégjárás figyelembevételével kell meg­
oldani jégtörővel, de méginkább az akna pillérszerü kiképzésével.
A csáposkut költségei kb. 66 és 33%— '
os arányban oszlanak
*®g az akna építése és a szürőcsövek elhelyezése, kipréselése
között. Ezért általános törekvés az előbbi költséget csökkenteni.
** ^eSfcönnyebben az átmérő csökkentésével érhető el, ami együtt
jár a vizhozam csökkenésével. Ez azonban nem mindig hátrány. Az
- 37 -
előzőkben említettük ugyanis, hogy a réteg vizadóképessége és a
kút befogadóképessége között összhangnak kell lennie és ez a ki­
sebb befogadóképesség különösen alkalmas a hazai rétegek fogla­
lására.
Az első két hazai kisebb
befogadóképességű un. törpe csá-
poskut aknáját 16 mm vtg. acél­
lemezből hengerelték, átmérője
2200 mm, az egyes elemek magas­
sága 3000 mm volt (l. 1.30 ábra).
Vizalatti markolással és hidrau­
likus prések segítségével a 20
m mély aknát a homok, homokos

16mm víg acéllemez kavicsrétegen keresztül 3 hét

alatt süllyesztették le. Jelen
esetben az acélanyagot nem a
költségcsökkentés miatt alkal­
mazták - hiszen drágább mint az
Eróstfó acélgyűrű
16mm lemezből ugyanilyen méretű vasbeton akna -
hanem a gyors elkészítés céljá­
ból.
Feltűnhet, hogy a törpe
csáposkut ábráján a fenék és az
F idom közötti távolság lénye­
20 un rig /ősbefon
gesen nagyobb, mint a nagy kutak­
nál. Ennek oka, hogy a szűk ak­

Vizalafii befon /
nában, a folyamatos homokos ka­
vics elszállítást végző kavics-
1.30 ábra szivattyú számára nincs hely, eze:,
Törpe csáposkut 5 db csáppal csupán a sajtolás közben beömlő
vizet szállítják el függőleges
tengelyű szivattyúval. Az egyes csápok sajtolása közben beömlő
kavics részére az aknafenéken kell helyet biztosítani és csak a
csáp befejezése után távolitják el kézi munkával. Tehát az egész
aknafenék, mint zsomp szerepel. Nagyságát kb. 6 m^ anyag befoga­
dására és továbbiul , 50 m magasságra kell méretezni a sajtolóbe­
rendezés és munkatér biztosítására.

- 38 -
 Az 1 fm csáp fúrása közben beömlő anyag mennyisége a csőtér­
fogat 6/v 10-szerese.
b) A c s á p o k
A csápok kisajtolására több rendszer alakult ki. A magyar
rendszer a Ranney rendszerhez áll a legközelebb. Háromféle
csövet préselnek ki egyszerre az aknafalba helyett P idomon
keresztül a fúrófej segítségével: a legkülső szürőcsövet, az
anyagcsövet és a legbelső öblitőcsövet. A két utóbbit a fúrás
befejezése után visszahúzzák.
A fúrófej résein lép be, a külső statikus viznyomás hatásá­
ra a v í z és a homokos kavics, majd az anyagcsövön keresztül jut
az aknába (l. 1.31 ábra 39. oldal). A többi belépési lehetőséget
tömszelencékkel lezárták. Ha a fúrófej előtt talajtömörödés kö­
vetkezik be, akkor az öblitőcsövön keresztül vizet, de többnyire
levegőt préselnek be, ami mammutszivattyúnak megfelelő hatást
fejt ki. Ugyancsak az öblitőcső szolgál a fúrófejben vagy az
anyagcsőben összetomörödött talaj megbontására is az oda-vissza
való mozgatással. Ugyanezzel a mozgatással lehet nyitni-zárni az
anyagcső fej felőli nyílását és lehetővé tenni a szürőcső körüli
réteg homoktalanitását.
A csápok ideális hossza 50 — 00 m, de próbaképpen 100 m
hosszat is elértek. Egy nagy kutból 7-10 csáppal 4-50 m-t sajtol­
nak ki, a törpe kutból 5 csáppal kb. 150 m-t. Az akna körül 5-8
m tömör falu csövet alkalmaznak, mert ott az egymásrahatás követ­
keztében újabb vizbelépé3re számítani már nem lehet. Helyszűke
esetén a csápokat több emeletben sajtolják ki.
A fúrófej réseinek nagyságát a feltáró fúrásokkal meghatá­
rozott szemszerkezetnek megfelelően kell kialakítani. A nagyobb
rések kisebb nyomóerő-szükségletet, de nagyobb tömegű beömlő ka­
vicsmennyi séget okoznak. Elrendezésükkel - pl. fölül kisebb ré­
sek - befolyásolható a csáp függőleges sikban történő irányítása.
A szürőcső átmérője a nagy kutnál 216/203, a törpekutnál
159/149 mm, anyaguk a szokásos minőségű furócső. Réseit excenter
préssel sajtolják ki 7 x 130, ill. 5 2 100 mm nagyságban, kb.
13%-os réselési aránnyal. Illesztése a fúrófejhez és egymáshoz
- 40 -
hegesztéssel történik. Az anyagcső mérete 102/93, ill. 83/ 7 5 .
Közéje és a szürőcső közé az P idom hosszában tömszelencét
helyeznek. Az öblitőcső mérete általában 1/2” v. 3/4". A két
utóbbi cső illesztése laposmenetü közcsavarral történik.
c) T í p u s a i
A Ranney-rendszer más fúrófejet használ és öblitőcsövet
nem alkalmaz. A szürőcsövet acéllemezből készíti és a hidrauli—
kailag igen kedvező trapéz szelvényű - befelé bővülő - réseket
még a lemezállapotban marják ki.
A Pehlaann-rendszer a svájci, görgeteges vizvezető réteg­
hez alkalmazkodott, vastag falu (16 mm), laposmenettel illesz­
tett furócsövet préselnek ki 15-30 m hosszban. A préselés közben
észlelt talajrétegződésnek megfelelő szürőzésü szürőcső behelye­
zése után a furócsövet visszahúzzák.
A Preussag-rendszernél szintén tömör falu furócsövet pré­
selnek ki, azonban a szűrő behelyezésével egyidejűleg a szürőcső
és a furócső közé szürőkavics réteget helyeznek el. Ez a módszer
tehát a finom szemszerkezetű rétegek foglalására is alkalmas.
Bécsben kísérletet végeztek, hogy a három rendszer közül
melyik a legjobb. Mindhárom kuttipust megépítették, majd a pró-
baszivattyuzások alapján megállapították, hogy azonos körülmények
között mindhárom vízhozama azonos, kivitele azonban a Ranney -
rendszerrel készültnek a legegyszerűbb.
A csáposkuttal kapcsolatban még egy próbálkozásról kell meg­
emlékezni éspedig Varsóban, a Visztula medrének közepén létesí­
tett óriás kútról, amelynek építői 250 000 m^/nap teljesítményt
vártak. Ez a teljesítmény azt jelenti, hogy három óriáskuttal
®eg lehetne oldani Budapest vízellátását. Az akna átmérője 11 m
volt és 10 db 100 m-es csápot sajtoltak ki a keszonnak kiképzett
munkatérből. Igen szellemes, de valószínűleg drága megoldás.
A csápos kút magas éra (2-3 millió Pt) minden szempontot ki­
elégítő hidrológiai feltárást kíván. Meg kell határozni pl.:
1* Több kút létesítése esetén az egymástól való távolságot.
2. Az egyes csápok vizének egymástól eltérő fizikai vagy ké-
tulajdonságát.
- 41
 í

3. A folyómeder felé haladó csápok fölötti takaróréteg

galériával foglalták. Régebben azonban nagy költséggel a mélyebb
vastagságát vagy a régi kotrási gödrök feltárását, amelyek
rétegekbe is galériákat építettek- Ilyen a már említett, a buda­
iszappal töltődtek fel.
pesti dunaparton, a Parlamenttől a Margit-hídig húzódó 500 m
A csáposkutakat mindeddig vízkivétel céljából építették,
hosszú galéria, amelyet a legkisebb vizállás alatt kb. 4 m-rel
mindössze egy amerikai szaklap említette, hogy az elkészült
építettek - szádfal védelme alatt nyílt viztartással - 80 évvel
csáposkut csápjainak egyikével tisztított vizet szikkasztottak,
‘ezelőtt, gőzgépekkel hajtott szivattyúkkal.
a többivel termeltek. így a viz minőségében is javulás észlel­
A jelenlegi működőképessége bizonyítja, hogy a nem közvetlen
hető, de kihasználták a kavicsmező hézagtérfogatának tárolóké­
megszivásu galéria üzeme nem erőltethető, vagyis csak annyi víz
pességét is.
termelhető.k i , amennyit a leszívás a talaj egyenletes igénybevé­
Igen nagy lehetőségei vannak a csáposkutakkal való munkagö­
telével elérhet. Ugyanilyen kedvező tapasztalatokat szereztek az
dör víztelenítésnek, mert a függőleges kutakkal ellentétben, nem
igen kevesek által ismert fonyódi galériánál is.
kell a beömlőfelület biztosítása érdekében sokkal a kivánt viz-
A legutolsó évtizedben fölelevenedett a galéria épités, il­
szint alá fúrni, nem kell a mélyebb rétegeket a vízszállításba
letve annak egy különleges formája a medergaléria. Részben a re­
bekapcsolni. Azonkívül a csáposkutaknába nagyobb, teljesítményű,
mény szülte, hogy a nagy tömegben rendelkezésre álló folyó vagy
jobb hatásfokú szivattyúk építhetők be és kezelésük kevesebb sze­
tó vizét a nehézkes tisztítási eljárások nélkül lehet föltárni
mélyzetet igényel.
olyan helyen, ahol a vékony és rossz vizvezetőképességü parti
réteget kutakkal foglalni nem lehet. A másik indok az a felisme­
rés volt, hogy a mederben nem kell a munkagödröt ducolni és a
IV. A galéria
viztartással törődni, azonkívül a kotrással végzett földmunka
olcsó.
A galériával történő vizfoglalásnak elsősorban a földszint­
A megépített medergalériák nem váltották be a hozzájuk fű­
hez közeli és vékony vizvezetőrótegeknél van létjogosultsága.
zött reményeket. A helyes méretezés szerint mint lassú szűrőknek
Keskeny patakvölgyek vékony rétege legtökéletesebben foglalható
kellett volna működniük, amelyeknek felszínét a folyó vízjárása,
és ez még fokozható a galéria után elhelyezett duzzasztó szádfal
illetve a tavakban a hullámzás tartotta volna tisztán. Ezzel
segítségével, amely a szürőcsövön túlhaladó vizet visszaduzzaszt-
szemben az egyre gyakrabban fellépő vízhiány miatt a kezdeti viz-
ja.
adóképességet kihasználva, általában a gyorsszürőknél szokásos
Itt lehet megemlíteni, hogy az erőszakos beavatkozás, amely
sebességgel vették igénybe és ezzel helyre sem hozható eltömődést
a talajvizszint csökkenését idézi elő, a mezőgazdasági termelés­
és idő előtti tönkremenetelt okoztak.
re is befolyással van. A mátravidéki erőmű hűtővíz szükségleté­
Az első medergalériát a szőnyi olajfinomító részére építet­
nek egy kis részét csőkutakkal termeli és ezzel a keskeny Zagyva-
ték és az itt szerzett kedvező tapasztalatok alapján került ser
*völgy talajvizszintje csökkent. A hütőtótól szivárgásirányban
a többi építésére. így a főváros részére 1954 évben építettek
elterülő mocsaras terület pár év alatt teljesen kiszáradt, a ná­
500 mm f&-jü acél szűr őcsőből 100 m hosszú medergalériát. A szürő-
dat és a sást az acat és más, szárazságot kedvelő növények vál­
® 8Ő körül 20 mm-nél nagyobb szemcséjű, majd 7 -2 0 m m közötti, erre
tották fel.
2-7 mnKes réteget, majd legfelülre a természetes szemszerkezetű
A galéria legklasszikusabb alkalmazási területe a forrás­
réteget helyezték vissza. Amikor az épités utáni első nagy ár-
foglalás. a vetődés vonala mentén feltörő viz foglalása, amely­
*1 * jött, a laza állapotú természetes rétegből 5000 m^-t mosott
re legjobb példát a veszprémi vízellátás szolgáltatja. A 400 m -
. és a későbbi vizsgálatok valószínűvé tették, hogy vékony iszap-
es területen nagy vizbőséggel feltörő csóri források vizét is
üteggel vonta be a maga ásta árok fenekét. A helyreállítási és

42 -
- 43 -
befejezési munka egybeesett egy vizhiányos időszakkal és amiatt
nagyobb teljesítménnyel működtették, mint kellett volna. Később
vízhozama annyira visszaesett, hogy üzeme nem volt gazdaságos.
Hossza szünet után mégegyszer üzembe állitották, de ki nem derí­
tett okból váratlanul oly piszkos vizet adott, Hogy a további
vizkivételt végleg beszüntették.
Az egyik öszödi üdülő részére a Balatonba épített mederga­
léria ugyanilyen sorsra jutott. A parttól 450 m-re kotróhajó
készítette a 2,0 m mély, 30 m bosszú alapgödröt. Kavicsolása a
szokásos 7-20 alsó, 2-7 középső és a 2 mm alatti szemcsékből be­
rakott legfelső réteg volt. Ezt a legfelső réteget a hullámzás
részben kimosta és részben a helyére a finom, tapadós balatoni
homok ült.
Vúszaöb/ifésnél
A következő medergaléria a szentendrei papírgyár részére
épült, elfogadható eredménnyel, csupán kezdetben a szívócső rosz-
szül illesztett kötései okoztak nehézségeket. A déli összekötő
vasúti hid fölött létesített medergaléria újra kedvezőtlenül
működött, de ennek oka a Sámán Kató-uti csatornabeömlőn érkező
kátrányos ipari szennyvíz mindent eltömő hatása volt, de talán
közrejátszott a közvetlen erőltetett szívás is.
A visszaöblitéssel való tisztítás lehetőségének biztosításá­
ra a galéria szürőcsöve több ágból állhat, mindegyik külön szí­
vócsővel (l. 1*32 ábra). A gépházban a s z í t ó - és nyomócsöveket
úgy kell kapcsolni, hogy az egyik ág vizével a másik fölötti szű­
rőréteg öblíthető legyen. Természetesen az öblítés hatékonyságé
- 44
nak biztosítására a művelet alatti rövidre zárás ellen már a ter­
vezésnél gondoskodni kell.
A medergalériák üzemeltetési zavaraihoz hozzájárultak a
szívócsövek peremes kötései, nem csupán azok, amiket víz alatt
a bútár kötött, hanem a felszinközeliek is. A munka közben nem
gondoltak arra, hogy a galéria működése a folyómeder kavicsta­
lajéban depressziót okozhat, tehát a szívócsövet a viznivó alatt
is levegő fogja körülvenni. A medergalériák építésével kapcsolat­
ban még meg lehet említeni a kotró által okozott nehézséget, a
munkagödör pontatlan kiemeléséből származó szürőkavicshiányt.
Homokos kavicsfenéknél azt a hiányt a természetes szemszerkezetű
kaviccsal pótolni lehet, de pl. balatoni viszonylatban nehézkes
szállítást és újabb homokrostálást jelent.
Valószínűnek látszik, hogy a víztisztítási technika fejlődé­
sével, a dusitási lehetőségek feltárásával újabb medergaléria
építésére nem lesz szükség.
V. Források
A vizfoglalások külön fejezetét jelentik a források és
ezt a sokféle megjelenési formája indokolja. A Mérnöki Kézikönyv
12 fajtáját emliti a fakadása és a megjelenése szerint, amelyből
a szemléltetés kedvéért párat felsorolunk:
1* Rétegforrás.
2. Túlfolyó vagy átbukó.
3* Vetőmenti.
4. Időszakos és
5* Karsztforrás.
A forrástipusok felismerése a foglalási mód kiválasztása
miatt fontos, mindegyik foglalása más elvek szerint történik.
é 15384 sz. szabvány a források foglalására a következő
Irányelveket tartalmazza:
1* A foglalásra kerülő forrás min. és máz. víz hozamát
kell állapítani.
2. A vízellátásra a min. vízhozamot kell számításba venni.
3* A túlfolyón vagy üritőn a máz. vízhozam elfolyhassék.
4. A foglalás a forrás összes vizét felfogja, mellette sem
®lfolyás, sem szivárgás ne maradjon.
- 45 -
 5* Az akna keresztmetszeti mérete, a szükséges csövek 0-je
szerint változik, de legalább 0,80 x 1,20 m legyen.
6. Iszapfogót mindig alkalmazni kell.
Ebből a 4., és 6. pont határozottan a műtárgyra vonatko­
zik. A 4. pont jelenti, hogy a forrás járat felkutatása, követésé,
re végzett föld-, esetleg sziklamunkát támfallal le kell hatá­
rolni, és a falat az oldalba és fenékbe vizzáróan kell bekötni
Cl. 1*33 ábra). Az Így kialakított forrásudvart a forrásvíz ösz-
szegyüjtésére közel egyenlő szemű kaviccsal töltik ki, amelynek
levezetője, szivózsompja a forrásakna, amely egyben a pillérje is
lehet a támfalnak.
A forrást csak
annyira szabad igénybe
venni, amennyit foglalás
előtt adott. Az akna 1.34 ábra
magassági elhelyezésével -Pö eHneno ni 1 ovii
előnyösen, a túlfolyóval
szükségszerűen lehet sza­ 1. Szellőzőt.
bályozni a forrásból ki­ 2. Vízmérőórát, de nem csak az elvezető csövön, hanem a
termelésre kerülő viz- túlfolyón is.
mennyiséget. Ha a túl­ 3« Tolózárat.
folyó magas viznivót 4. Hágcsót.
tart, akkor esetleg visz* A medencéknél ismertetésre kerülő szerelvények közül alkal­
1.33 ábra
szaduzzasztja pl. az mazni kell:
Forrásudvar aknával és támfallal
átbukó forrás vizet és 1. Fenéküritőt, a kiömlőnél szeleppel.
az megkerülve a fogla- 2. Túlfolyót szifonnal felszerelve, hogy a szelepen esetleg
lást, más utat keres. A mély vizszint az utánpótlásnál nagyobb bejutó apró bogarak a medence-térbe ne kerülhessenek.
mértékben veszi igénybe a réteget, a viz nagyobb sebességgel
mozog, emiatt kimosások, másutt eltömődések következnek be. Amennyiben a forrás magassági helyzete miatt nem képes a há­
A kutakhoz hasonlóan a forrásfoglalástól is megkívánják, lózatban a szükséges nyomást biztosítani, úgy nem csak szivattyú-
liogy a feltárt vizet a külső fertőzéstől védje meg. Ennek megol­ házat kell létesíteni, hanem további szivómedencét, egyben táro­
dása: lómedencét is. A szivattyuházat, illetve a szivómedencét a forrás­
1. Védterület kijelölése. foglalástól elkülönítve kell építeni.
2. A feltárt forrásudvaron, a szürőkavics fölött vékony be­
tonréteg, azon felül agyagtömités és humuszolás.
3. Vékony fedőréteg esetén ővárok szerű csapadékelvezető­
csatorna Cl. 1.34 ábra 4 7 . oldal).
A már ismertetett szerelvények közül alkalmazni kell:

46 - - 47 -

2. f e l s z í n i v í z k i v é t e l
A vízkincs nem végtelen és ez különösen a föld alatti vizek
csoportjára érvényes. Ismeretes, hogy a Budapest területén mé-
. lyitett újabb melegvizfurások a régebbiek vízszállítását csökken­
tik. A Malom-tóban végzett próbaszivattyúzás kihatott a Rudas-
,, fürdő forráscsoportjára is.
A tapasztalati adatok szerint a Budapest környéki dunai
partszakaszokról 20 000 m^/nap vizet lehet km-ként kitermelni.
Mivel a víztermelésre alkalmas partszakaszok nem állnak végtelen
mennyiségben rendelkezésre, könnyen ki lehet számítani a kutak­
kal kitermelhető vízmennyiség végösszegét és ha ezt összevetik
a távlati fejlesztésben előirányzott lakos szám vízigényével,
akkor megkapható a felszíni viz tisztításával fedezésre váró
víz mennyisége.
Budapestet hoztuk fel, mint legközelebbi példát, de ugyanez
az eset pl. Dunaújvárosban is, ahol a rövid és a víztermelésre
kedvezőtlen part miatt az újabb vízszükséglet fedezésére a Duna
vizét fogják tisztítani.
Nem szívesen térnek erre az útra, hiszen a folyó nem csak
nyersanyagforrás, hanem befogadó is, befogadója a városok és az
újabb meg újabb ipartelepek szennyvizeinek, fizikai, kémiai és
bakteriológiai fertőzéseinek, továbbá élettere rengeteg élőlény­
nek, állatnak, növénynek. Bár a viz tisztítása a későbbi előadá­
sok tárgya,a vízkivételi mü megfelelő elhelyezésével, kiképzésé­
vel némi segítséget lehet nyújtani a szennyeződés csökkentése ér­
dekében.
I . A .jég szerepe
A felszíni vízkivételek egyik nehezitője a jég és ezért a
jég elleni védekezés tervezéséhez ismerni kell a jég keletkezé­
sének körülményeit.
A műszaki gyakorlatban általában kétféle jeget ismerünk, de
a jéggel foglalkozók a képződés helye szerint megkülönböztetik:
a felszíni jeget, a lebegőjeget, amely a teljes szelvényben kép­
ződhet és a fenékjeget. A műtárgy szempontjából a két utóbbi az
érdekes, amit közös néven kásajégnek neveznek.
A felszíni jég a viz hőmérsékleti rétegződése következménye­
képpen keletkezik a partok és a csendes vízfolyások mentén. Ami­
kor a felszinközeli réteg hőmérséklete néhány század fokkal fagy­
pont alá süllyed, megkezdődik a jégkrístályképződés, majd a
kristályok összefagyása és vastagodása, hízása és ez mindaddig
tart, amíg a rossz hővezetőképességü jégtakaró vastagsága meg nem
védi a vizet a további lehűléstől.
A jégtakaró vastagsága a Dunánál általában 30— 40 cm, de ha
a nyugatról jövő olvadás zajlást indít és a zajló táblák az álló
jég alá torlódnak és összefagynak, akkor a 4 m-t is elérheti.
Balatonnál a hosszantartó hideg időjárás hatására a jégvas­
tagság 0,80 m is lehet.
A fenék- vagy kásajég mennyisége a becslések szerint három­
szor—négyszer nagyobb, mint a felszíni1 jégé. Képződéséhez szük­
séges:
a) Tulhütött állapot.
b) Kristályosodási központok.
c) Áramlási sebesség a felszabaduló kristályosodási hő el­
vezetésére és ezért
d) Szabad vízfelület.
Ha a kásajég a felszínre emelkedik, a levegővel érintkező
felület felszíni jéggé alakul át. A vizkivételi m ü szempont­
jából - amint az az előbbiekből kitűnik - a kásajég a veszélyes,
mert a legalacsonyabb vízállás alá helyezett beömlőnyilásokat,
lebegő állapotéban odatapadva, könnyer eltörni. Védekezni nagyon
nehéz ellene, csupán a szabad vízfelület megszűnése, a beálló
jég hoz könnyebbséget, illetve megoldást a folyómenti üzemekre,
vízmüvekre.
- 49 -
 A jégkérdés lezárása előtt a teljesség kedvéért még két zett és az előírásnak megfelelően bójával megjelölt szivófej a
adatot említünk meg, ami érdekes lehet: A jégtáblák megjelenése
hajózást nem zavarja.
Budapesten a -5 C° beállta után 4-5 napra várható; a folyó beál­
lása után az összefüggő jégtakaró napi 4-5 km-rel gyarapszik, de
a tartós, nagy hideg következtében ez az érték növekszik. Pl.
1956-ban a tartós -20 C°-os hőmérséklet következtében a gyarapo­
dás gyorsasága elérte a napi 56 km-t.

II. Vizkivételi mü

A továbbiakban csak olyan vizkivételi müvekkel foglalkozunk,

amelyek teljesitménye nem haladja meg a kb. 30 000 m^/napot. Ezek
a kisebb müvek általában három részből állnak:
a) A szivóféjből.
b) A szivőcsőből és
c) A szivó-aknából, esetleg közvetlen szivás esetén a
szivattyuházból.
A szivófej működése határozza meg a teljes mü hatékonyságát,
ezért elhelyezésére, alakjára és biztosítására nagy gondot kell
forditani.
a) S z i v ó f e j
Elhelyezés. Folyóvíznél
kívánatos, de nem mindig
teljesíthető feltétel, hogy
a szivófej a homorú, vagyis
a mosott parton legyen. A má­
sik kivánság a kellő mély­
ségre vonatkozik. A Dunánál
a legalacsonyabb vízállás
szélétől 2-3 m-re már rend­
szerint mély v í z van. A Bala­
ton déli partján 200-500 m-es
távolságnál kezdődik a hajó­
zási vonal, 1,8-2,0 m-es
Folyóknál, csatornázott szakaszon, a partfal síkjába eső
beömlő a legjobb megoldás (l. 2.1 ábra 50» oldal). Csatornázatlan
szakaszon a partoldalban, kőhányással védve, nem biztonságos,
mert a zajló jég megakad, felborul, egymáshoz fagy és a beömlő-
nyilást is berakja (1. 2.2 ábra). Ez történt Győrben, ahol a
jeges vízben búvármunkával kellett a kőhányást szétszedni.
Idényjellegű vízkivételnél, öntözésnél, egyszerű megoldás
a szívócsőre függesztett szivófej, amelyet a jég megjelenése
előtt leszerelnek (1. 2*3 ábra).
állandó jellegű, nagyobb térfogatú szivófejet a mederfenék-
bez kell erősíteni. A megerősítés történhet a fenékbe süllyesz­
tett betontömbhöz vagy az idomvasakból összeállított kb. 4x4- m
nagyságrendű, fenékre helyezett kerethez, vagy a fejen keresztül
nsnő cölöpökhöz.
^ eSegyszerübb megoldás a s z í v ó c s ő kibővítése v a g y folyta­
tása és a beömlőnyilások azon való elhelyezése, de ez csak ked­
vező mederalakulás esetén alkalmazható.

2.1 ábra mélységgel. Az itt elhelye­

Szivófej csatornázott folyón. Kie­
melhető rács
- 50 - - 51 -

4 előtt összegyűlt az úszó szemét, a hátsó oldalon pedig a lesza­
Távolság a fenéktől* A szivófej alsó nyílásai legalább
0,60 m-re legyenek a fenék fölött (l. 2.4 ábra). Ez a magasság
teljes biztonságot nyújt a dunai görgetett hordalék beszivása
ellen - a beágyazott medrü Tiszánál erre kevesebb gondot kell
fordítani - és minimális biztonságot az őszi nagytömegű elázott
és a fenék fölött hömpölygő levéltömeg ellen.
- 52 -
Távolság a viz felszínétől. A szivófej mélységét az észlelt
legkisebb vízállástól kell számítani. Az elbíráláshoz az egyik
tényező a mér tárgyalt jégvastagság, a másik a légbeszivás.
Sajnos a gyakorlati számításra alkalmas eljárás nem áll rendel­
kezésre a légbeszivás elleni vizfedés vastagságának meghatáro­
zására, mint ahogy nincs a medencékbe, kutakba nyúló szívócsövek
vizfedésére sem. Az utóbbiaknál gyakorlati szabály volt a másfél
MD” fedés, figyelembe véve, hogy a szívócsőben a sebesség 0,5
a/sec alatt van, ahol "D" a s z í v ó c s ő belmérete. Aknában a lég-
tölcsér kialakulásának megelőzésére lazán összekötött fakeretet
lehet elhelyezni.
Ugyanezen célból nyílt vízben a szivófej felső síkjában el­
helyezett acéllemez is megfelelő megoldás.
Gyakorlati szabályként kimondható, hogy a vizszint alatti
mélység a legfelső nyílás fölött itt is 1,5 D légy _>n, ahol "D"
a szívócső belmérete. Ha ez nem tartható be, akkor hosszabb, el­
nyújtott alakot esetleg fedlapot kell alkalmazni.
A szlvófe.i kialakítása. A szivófej szívó-, vagy beömlőnyi-
lásokkal ellátott edény, esetleg a szívócső kiszélesedő vége.
A folyókba helyezett meglevő szivófejek formája igen változatos.
Pl. az egyik budapesti iparvállalat gömb alakút helyezett el
10 ac 25 mm-es beömlőnyilásokkal\ Mivei a keskeny nyílások hamar
eltömődtek, a gömb helyett kocka alakot alkalmaztak, amelynél a
négy oldallapot 10 mm-es koracélok alkótták 25 mm-es nyílásokkal.
Egy év leforgása alatt ez a fej is eltömődött, mert a homlokfal
kadó vizszálak holtterébe került szemét gyűlt össze. Az újabb
tisztítás az oldalfalakat találta a legtisztábbaknak. Ezért a
szivófejet 90°-kal elfordítva, a kocka élét állították a víz­
folyás ellen és ez a legújabb vizsgálat szerint megfelelőnek bi­
zonyult •
Ebből és még néhány példából leszűrhető a tapasztalat, hogy
az áramvonalas kialakítású szivófej oldalán elhelyezett nyílások
a legkedvezőbbek (l. 2.5 ábra 54. oldal).
Kedvező tapasztalatot szereztek a szívócső utolsó méterein
vágott 30 mm-nél nagyobb méretű, a folyásirányban mutató beömlő-
nyilásókkal. A szolnoki vízmüveknél a szürőcső kiszélesítésével
ős folyásirányba fordításával alakították ki a rácsos szivófejet
(l* 2.6 ábra 5^« oldal).
- 53 -

\7LKV
2.5 ábra
Acélcső cölöpökön nyugvó szi-
vófej. Tisztításkor kiemelhe­
tő és csőtoldással visszave­
zethető
- 54
A balatoni szivófejek kö­
zül emlitésre méltó a bogiári,
MÁV részére készült és a siófoki
vizmü első szivófeje. Ezek beton­
ból készült létesítmények, nagy
beömlőnyilásókkal, amelyet kő­
hányással védték a szennyező­
2.7 ábra
désektől.
A balatonaligai vizkivételi mü. A körgát
Az aligai öntözőtelep részé­
keresztmetszete
re épült vizkivételi mü igen ér­
dekes megoldású, minden részében
A nyílások nagysága. Általában a szivónyilások nem szürőnyi-
eltér az eddig alkalmazott meg­
lások, mert ha ezek szürőfeladatot látnának el, akkor folyamatos
oldásoktól (l. 2*7 ábra). Formá­
tisztításukról gondoskodni kellene. Feladatuk a gerebhez hason­
jára nézve kőhányásból kialakí­
ló, a durva uszadék visszatartása a szivattyúk előtt. Az egyik
tott körgát, amelynek külső felü- 1 dunai vizkivételi műnél a rácsét 6 x 20 mm-es acélszalagokból
létén a hézagokat betonnal öntöt- r
állították össze 10 mm-es nyílásokkal. A gyakori eltömődés miatt
ték ki. E külső sima felületbe
a közbenső rudakat kivágták és az igy keletkező 26 mm-es réseken
a gát 5/4 részén 100 mm 0-jü
már nem fordult elő eltömődés.
rövid csöveket helyeztek, amelye­
A szennyvíztisztító telepek rácsaira vonatkozólag megje­
ken keresztül a tó vize a kőhá­
gyezhető, hogy a 20 mm pálcaközű rácson lényegesen (mintegy 40%-
nyásba és azon keresztül a szivó-
kal) kevesebb szemét akad fenn, mint a 10 mm-es pálcaközön. Ez
medencébe jut. A parton elhelye­
még mindig általában elég védelmet jelent a szivattyúk számára,
zett szivattyuházba vasbetoncsator­
tehát javasolható, hogy ennél kisebb nyílások a szivófejen ne
nán keresztül jut a viz gravitáci­ legyenek.
ós utón. A belépősebesség. A szivónyilások összterülete legyen na­
gyobb, mint a szívócső keresztmetszete. Ennek azonban csak akkor
van jelentősége, ha a szívócsőben a sebesség 0,4 m/sec-nél nagyobb,
ami egyébként igen kívánatos a szívócső tisztántartása szempont­
jából.
Egy másik oldalról közelítve - folyónál, ahol a hordalék
gyakoribb - a belépősebesség lehetőleg ne legyen a folyó sebes­
ségénél nagyobb.
b) S z í v ó c s ő
A s z í v ó c s ő anyaga lehet acél, de lehet falazott csatorna is.
üjabban a kisebb jelentőségű és vízszállító képességű müveknél
- - 55 -
műanyagésövet is alkalmaznak. Mint vezeték igen könnyen szerel­
hető és illeszthető. Különböző tulajdonságú anyagok találkozását,
mint például a müanyagcső és acél szivófej, lehetőleg kerülni
kell (korróziós veszély, hőmérsékletváltozásnál, különböző mozgá­
sok stb •) •
Általános szabályként elfogadható, hogy ivóviz céljára lé­
tesített vezetéknél a sebesség 0,4 m/sec alá ne menjen és folya­
matos legyen. A lassú vagy szakaszos időszakos vízkivételnél
a szívócsőben lerakódások, állati és növényi telepek keletkezhet­
nek, amelyek rothadása, életműködése a viz izét, szagát károsan
befolyásolhatják. Legjobb példa erre a siófoki első vizkivételi
mü, amelyet a maga idejében helyesen terveztek meg. 200 m hosszú
mólószerüen kőtakarással ellátott viz alatti betoncsatorna veze­
tett a Balatonba, amelynek végén voltak a beömlőnyiláusok, mint
már említettük, kőhányással körülvéve. A viz gravitációsan folyt
a gyűjtőaknába. Ez a vizkivételi mü évtizedeken keresztül jól mű­
ködött, bár a viz minősége kifogásolható volt. Későbben a víz­
igények növekedése következtében a csatorna már nem szállította
a szükséges vízmennyiséget, ezért a móló végén, a vizkivételi
művön szivattyuházat állítottak fel és a nyomócsöveket a csator­
nába helyezték. Ezzel a megoldással nem csak a mennyiség növe­
kedett, hanem a minőség is javult, mert nem rontotta el a viz
izét a csatornában élő szervezetek rothadása.
Az időszakos, de a lassú áramlás is, a nagyobb állatok
- a Dunában, a csigák, a Balatonban a vándorkagylók - tömeges le­
telepedését idézi elő. Példa lehet erre a lágymányosi téli kikö­
tőben, a kelenföldi hőerőmű részére épült falazott vizkivételi
mü, vagy pedig az óbudai Goldberger— gyár kissé magasra épitett
beömlőcsatornája. TJgyanigy a balatonboglári öntözővíz célját
szolgáló, kagylókkal leszűkített szívócsöve.
Amit a medergalériánál a szívócsőről mondtunk az itt is ér­
vényes. A viz alatti peremes csőkötések tökéletlen kivitele
mindig visszatérő zavart okozó jelenség. Az egyenetlen fölfekvés
pedig lazulásra, esetleg törésre vezet. Ezért a vizbefektetett
csöveket mozgás ellen védeni kell. Leggyakoribb és legjobb meg­
oldás a csövek mentén levert cölöpök alkalmazása, amelyeknél al­
só jármon nyugszik a cső és a fölső szoritójárom védi a csövet a
veszélyes rezgések ellen.
- 56 -
Egyes alárendeltebb esetben alkalmaznak előregyártott, be­
tonból készült idomokat a csövek leterhelésére. Mindezekre azért
van szükség, mert a viz alatti munkaárok készítése nehé?. Folyó­
vízben a folyásirányra merőleges árok elég pontatlan és nehezen
keresztülvihető munka. A Balaton déli oldali sekély vizében elő­
ször a kotrónak saját magának kellene késziteni utat és csak az­
után kerülhetne sor egy külön árok kotrására.
Legutóbb az egyik dunai vizkivételi műnél a szívócsövet bú­
vár fektette le, az árkot is ő ásta ki kereken 2 att nyomású
vizsugár segítségével. A tűzoltásra alkalmazott "Honvéd szivaty-
tyu" nagyobb bontóerőt képviselt, de a sugárcső reakció hatását
a búvár nem tudta megfelelő erővel ellensúlyozni.
• c) S z i v ó a k n a
A parton levő szivóaknát lehetőleg kétrészesre kell tervez­
ni, ahol az első ré^z az ülepitő, második rész a szivóakna,
amelyből a szívócső már a részben ülepített vizet szállítja a
tisztítómű felé.
A szivattyúval való közvetlen szívás folyóvízben nem mindig
kedvező, mert az őszi levéltömeget — rosszul elhelyezett szívó—
fejnél - a szivattyú felapritja és az apró részek ülepitéséről
nehezebb gondoskodni, mint az aknában leülepedett hordalék eltá­
volításáról.
III. Tisztítás
A beömlőnyiIásokat és a szívócsöveket meg kell védeni az
eltömődés és a lerakódás ellen. Legjobb védelem a megelőzés. A
vizszint fölé érő beömlőnyilások elé helyezett gazfogórács, vagy
felszíni uszókeret megfelel a felszínen úszó tárgyak ellen. A
▼iz alatti szivófejek'már tárgyalt kialakítása szintén ezt a
célt szolgálja.
Napjainkban kezdték alkalmazni a rácsok műanyaggal való be­
vonását, elsősorban a jég elleni védekezésül. Kellő tapasztalat
®ég nem áll rendelkezésre.
- 57 -
 A gerebek jég elleni védekezésénél elektromos árammal való
fűtést lapos csövekben, mint gerebszálakban való melegviz cirku-
láltatást vagy gőzbefujást vagy bősugárzást alkalmaznak, de nem
az előbbiekben tárgyalt esetekben.
A résekre irányított néhány 1-2 colos csövön át való idő­
szakos légbefuvással nem érhető el jó eredmény sem jég elleni
védelemnél, sem a rácsra rakódott üledék letisztításánál.
Leghatásosábbnak a vizzel való visszaöblités látszik, azon­
ban a nagy átmérőjű szívócső nagy vízmennyiséget és berendezést
kíván. A cserélhető beömlő, vagy kiemelhető rácsszerkezet éven­
kénti tisztítása könnyen végrehajtható és ezért ajánlható. Ne­
hézkesebb, de elfogadható megoldás a búvárral történő tisztítás,
különösen a falazott csatornás beömlésnél, ahol a nagytömegű el­
pusztult csigatelep eltávolításához egyébként betétgerendákra
lenne szükség.
A folyamatosan üzemeltetett szívócsövek tisztításánál nem
annyira a leülepedett iszap eltávolítása okoz gondot, mint in­
kább a parányi élő szervezetektől való megtisztítása. Állóvíznél
jó megoldás a már említett siófoki vízkivétel - szivattyú a móló
végén - mert a rövid szívócső cseréje gyorsan megoldható, a nyo­
mócső tisztítása pedig ürítőre dolgozva időszakos nagyobb klór
vagy rézgálic oldat adagolással, a meglevő szivattyúval átkapcso­
lás nélkül eredményesen elvégezhető.
Az előbbi megállapítások nem vonatkoznak elhanyagolt álla­
potra.
- 58 -
3 . v íz t á r o l ó k ;
A vízellátásnál előforduló víztároló berendezések a vízter­
melés és vizelosztás üzemének gazdaságos és biztonságos megoldá­
sa érdekében igen fontos szerepet töltenek be.
A víztárolók általános fő funkciója: a víztermelő helyről
tiszta állapotban, illetve a víztisztító berendezésről részben
vagy egészében tisztított állapotban érkező adott mennyiségű
víznek adott szinten történő tárolása. A tárolók fő .IellemzŐi te­
hát:
a) a műtárgy űrtartalma köbméterben a benne tárolható
vízmennyiségre vonatkoztatva;
b) a műtárgy magassági elhelyezése a tároló maximális és
minimális vizszintjében megadva.
A műtárgytól megkívánt legfőbb üzemeltetési és egészségügyi
követelmények a következők:
a) A tárolt víz semmilyen szennyező anyaggal ne kerülhessen
összeköttetésbe, tehát a tároló legyen vízzáró.
b) Biztosítani kell a víz megfelelő hőfokát. Ivóvíznél ez
lehetőleg 7 - 12°0 között legyen, de lehetőleg 5°C álé és 14°C
főié ne menjen.
Bz bizonyos hőszigetelést kivén meg.
c) Biztosítani kell a tároló töltését és ürítését a műtárgy
konkrét rendeltetésének megfelelően úgy, hogy a csővezetékek sze­
melvényeinek kezelése biztonságosan és gyorsan történhessék.
Ugyanakkor a tultöltós elkerülése érdekében a túlfolyást is biz­
tosítani kell.
d) A víz jó izének és szagának megóvása érdekében meg kell
akadályozni a viz pangását C: a csővezetékek megfelelő elrende-
tésével, ill. terelőfalakkal:) és biztosítani kell a tárolótér
kzellózéflét.
- 59 -

e) Gondoskodni kell az időnkénti tisztítás érdekében a tá­
rolótér megfelelő megközelíthetőségéről»
A vizmü üzemében betöltött konkrét szerepük szerint a táro­
lók rendeltetése sokféle lehet. Ez a rendeltetés szerinti meg­
különböztetés azonban elsősorban a belső gépészeti kialakításra
van lényeges befolyással, a műtárgynak mint szerkezetnek a ki­
képzését legfeljebb a belső elrendezés szempontjából érintheti
kisebb mértékben C válaszfalak, terelőfalak stb. ).
A vízmüvek legtöbbjében a szükséges hálózati nyomást magas­
nyomása szivattyútelep biztosítja, több magassági övezet vagy
hosszú t á w z e t é k n é l közbeiktatott átemelő szivattyútelepek­
kel. A tároló lehet a viz útja szerint a szivattyútelep előtt
- ez esetben szivóoldali tárolóról beszélünk - és lehet a szi­
vattyútelep után - ekkor nyomóoldali tárolóról van szó.
A szivóoldali tárolók szerepe a víztermelő helyekről ( kutak,
források, felszini vizkivételi mü ) érkező vizek összegyűjtése
és a víztermelő berendezések meghatározott üzemének megfelelően
oly mennyiségben történő tárolása, hogy a szivattyútelep időben
változó üzeme mindenkor kielégíthető legyen. Ez esetben tehát
a szivattyútelep mint fogyasztó szerepel és a szükséges tároló­
tér nagyságát a víztermelés integrálgörbéje, valamint a szivaty-
tyuzás integrálgörbéje maximális pozitiv és negativ ordináta­
különbségei abszolút értékeinek összege adja, megnövelve egy
biztonsági tartalékkal.
A szivóoldali tárolók csoportjába tartoznak a viztisztitó
telepek utolsó tisztitási fázisa után alkalmazott tiszta víztá­
rolók is. Itt meg kell jegyezni, hogy zárt gyorsszürőknél néha
a magasnyomású szivattyúk az ülepitett, derített vizet a szűrőn
keresztül nyomják a hálózatba. Ekkor a szivóoldali tárolót a
magasnyomású szivattyúk elé helyezik, a benne tárolt viz még nem
teljesen tiszta ( nincs szűrve ), de a tároló szerepe azonos az
előző esetekével.
Ugyancsak szivóoldali tároló jellegűek azok a tárolók,amelye­
ket egy vagy több forrás vizeinek összegyűjtésére létesítenek és a
viz a topográfiai adottságok révén gravitációs utón, szivattyúié le;
közbeiktatása nélkül jut a fogyasztó területre. Ilyen esetben a
tároló nemcsak a vizgyüjtés feladatát látja el, hanem a különböző
magasságokból érkezi vizek nyomását kiegyenlíti és állandó n yo m á st
biztosit a fogyasztóterület felé.
- 60 -
A szivóoldali tárolók fenti funkciójából kifolyólag két kü­
lönböző feladatot ellátó cső, ill. csőrendszer szükséges:
a) a víztermelő helyről érkező vizet szállító tápvezeték
(töltővezeték) és
b) a víztárolóból a szivattyú ^ vagy közvetlenül a fogyasz­
tó ) felé továbbításra kerülő vizet szállitó szolgálati
vezeték.
Mivel a viz itt keresztülfolyik a tárolón.a belső tér kiképzés­
nél a kedvező áramlási viszonyokat terelőfalakkal is célszerű elő­
segíteni •
A szivóoldali tárolók fenti követelményeit kell kielégite->
niök az egyébként nyomóoldali tárolók szerepét is betöltő azok­
nak a tárolóknak, amelyeknél a teljes érkező vizmennyiség ke­
resztülfolyik a tárolón. Ide tartoznak a fogyasztóterület előtt
elhelyezett átfolyó medencék, valamint a nyomáscsökkentő meden­
cék. Ezeknél a tároló nyomásszabályozó szerepe dominál, mivel a
fogyasztó oldal felőli vizszállitás ingadozásainak erős korlátot
szab a tároló vizszintje és a fogyasztóterület magassági különb­
sége, valamint a csővezetékek átmérője által meghatározott viz—
azállitóképesség. Ezért az ilyen tárolók általában kisebb mére­
tűek, mint az egyéb nyomóoldali tárolók.
A nyornóoldali tárolók a szivattyútelepek után, a fogyasz­
tóterület irányában helyezkednek el és kettős fő funkciójuk van:
a) a fogyasztóterületen előálló nyomás szabályozása,
b) a fogyasztásingadozások által valamint tűzbiztonsági
okokból megkövetelt vizmennyiség tárolása.
A magassági elhelyezést megszabja a fogyasztóterületen
szükséges legkisebb hálózati nyomás, valamint a normális üzem
mellett gazdaságosan biztosítható optimális hálózati nyomás.
A.tároló térfogata a szivattyúzás és fogyasztás integrálgörbéinek
bsszehasonlitásából adódik, a maximális pozitiv és negativ ordi­
nátakülönbségek abszolút értékének összegéből. Ez gyakorlatilag
azt jelenti, hogy a tárolónak fogadnia kell a szivattyútelepről
érkező és el nem fogyasztott, tehát fölös vizet + tárolnia kell a
szivattyútelep által már ki nem szolgáltatható, tehát a tárolóból
pótlásra kerülő vizet. Az igy kiadódó értéket meg kell növelni
a tűzbiztonsági okokból mindenkor szükséges tartalék tárolótér-
fogattal.
A nyomóoldali tárolók az előzőekben vázolt fő feladataik
teljesítése érdekében elhelyezhetők a fogyasztóterület súlypont­
u l -
 Meg kell jegyezni, hogy a nyomóoldali tárolóknak - és itt
jában (:súlyponti medencék:) vagy a fogyasztóterület mögött
is az ellennyomó medencéknek - a fogyasztásingadozást kiegyenlítő
(.:ellennyomó medencék:). A fogyasztóterülettől oldalt elhelyezett
szerepe a távirányítás és automatika fejlődésével gazaaságossági
tárolók tulajdonképpen átmenetet képeznek a súlyponti és ellen­
'okokból csökkenő tendenciát mutat. A magasnyomású szivattyútele­
nyomó medencék között. Eltérően a szivóoldali tárolók jellegétől,
pek gépegységeit úgy választják meg, hogy azok minél jobban kö­
a nyomóoldali tárolóknál a teljes vizmennyiség nem folyik át a
vethessék a fogyasztásingadozásokat. így az elméletileg szüksé­
tárolón, hanem csak a szivattyúzott és fogyasztott vizmennyiség
ges tárolótérfogat yO - 75%-al csökkenthető, ami főleg költsége­
különbözete kerül a tárolóba.
sebb tárolóknál ( víztornyok ) jelentős beruházási megtakarítást
A tárolóhoz vezető fővezetékben kétirányú áramlás lehetséges:
jelenthet. Természetesen mérlegelni kell az adott terület fontos­
a medence vagy töltődik ( kis fogyasztásnál ) vagy pedig a me­
ságát ( ipari létesítmények stb. ) és a megkívánt biztonság fi­
dence szolgáltat vizet a fogyasztóhálózatba ( nagy fogyasztásnál ).
gyelembevételével kell a tárolótér nagyságát meghatározni.
Ennek megfelelően tehát csak 1 cső vagy csőrendszer szükséges,
A tárolók a terephez viszonyított helyzetük szerint két fő­
amely tápvezeték ( töltővezeték ) és szolgálati vezeték egyszerre.
csoportba oszthatók:
A vizpangás elkerülésére mégis célszerű itt is a medencén kivül
A) Földbesül^lyesztet^medencék (:továbbiakban medencék:)
a vezetéket kettéválasztani és a tárolótérbe külön töltő és szol-
B) Víztornyok^
gáláti csőleágazást bevinni. A vízáramlás elősegítése történhet
A medencékre és víztornyokra egyaránt vonatkozik az elő­
a csöveknek egymással szemben történő bevezetésével vagy kö­
zőekben vázolt követelmények és általános jellemzők, alkalmazásuk ,
zéjük elhelyezett terelőfallal. A csövekre ilyenkor természetesen
köre azonban lényegesen eltér egymástól. Mig medencét bármely
visszacsapószelepek kerülnek az egyirányú vizmozgás biztosítása
tipusu tárolóként alkalmazhatunk, addig víztornyot lényegesen ma­
végett.
gasabb építési költségei miatt csak ott létesítünk, ahol a táro­
Vegyes rendeltetésüek azok a tárolók, melyeket két magassá­
lótér hidraulikailag megkívánt magassági elhelyezését a terepvi­
gi övezet határán helyeznek el átemelőteleppel kombinálva. A tá­
szonyok nem engedik meg. L eginkább sik területen átfolyósúlyponti
roló ilyenkor az alsó övezet részére ellennyomó medenceként szol­
vagy ellennyomómedenceként kerül víztorony alkalmazásra.
gál, a felső övezeti átemelőtelep részére pedig szivóoldali tá­
A továbbiakban külön tárgyaljuk a két műtárgyésöpörtot. x
roló szerepét tölti be. Az elméletileg szükséges tárolótérfoga­
tot ez esetben a kétféle rendeltetést betöltő tároló kétfélekép­
pen számitott szükséges tárolótérfogatainak összege adja. Az
A) Medencék
alsó övezeti szivattyútelepnek ilyenkor természetesen szállítania
kell a mindkét övezet részére szükséges napi vizmennyiséget.
A medencék legtöbbnyire részben földbesüllyesztettek oly
Minden tárolónak fontos tartozékai még a túlfolyó és üritő-
formán, hogy a födém rendszerint az eredeti terepszint fölé ke­
ezetékek. az elzárószerkezetek és a vizszintjelző berendezések.
Í mai korszerű vizmü üzem ezenkivül ma már egyre inkább meg­
rül és 40 - 100 cm földtakarást kap a medence körül kialakított
földfeltöltéssel. A csőszerelvények kezelésére szolgáló zárkamra­
követeli a távjelző és távirányító berendezéseket. Ezeknek lénye­
rész azonban általában kiemelkedik a földfeltöltésből és feljáró
ge, hogy a tárolókban levő vízállást jelzik a hozzátartozó szi­
rézsülépcsőn, ajtón keresztül közelíthető meg.
vattyútelepre és a szivattyúk be— és kikapcsolása a vízállástól
Építési anyag szempontjából a régebben alkalmazott falazott
függően történik emberi beavatkozással vagy automatikusan. Bizo­
és döngölt betonmedencéket ma már szinte teljesen kiszorította
nyos esetekben a tárolóknál is alkalmaznak automatikus elzáró
& vasbeton. Ezért a továbbiakban csak a vasbeton víztároló meden­
szerkezeteket a túlfolyás megakadályozására. Ez azonban csak ak­
céket tárgyaljuk.
kor javasolható, ha a tárolóhoz gravitációsan érkezik a viz a
Vasbeton medencéknél a következőket kell figyelembe venni:
viztermelőhelyről vagy egy másik tárolótól.

- 63 -
- 62 -
 •*: b) A m e d e n c é k k i a l a k í t á s á n a k
a) A l a p r a j z i e l r e n d e z é s f ő b b i r á n y e l v e i

A medencék alaprajza kör vagy derékszögű négyszög. A víztárolókra vonatkozó és a bevezetésben felsorolt leg-
A kör alaprajz mellett szól az, hogy minimális oldalfalfe­ főbb üzemeltetési és egészségügyi követelmények kielégítése ér­
lülettel maximális alapterület, tehát űrtartalom érhető e l . A sta­ dekében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
tikai és szilárdságtani követelmények szempontjából is a kör- A medencében tárolt vizoszlop magassága célszerűen kisebb
szimmetrikus szer-:ez-:t a kedvezőbb. >* ( < 5000 m^ medencéknél) 2,50 - 4,00 m között, nagyobbaknál
A négyszögalaprajz előnye a kör alakkal szemben viszont az pedig 3,00 - 6,00 között legyen. Túl nagy magasság túlzott nyo­
egyszerűbb kivitelezés, az olcsóbb zsaluzás és állványozás. Vi­ másingadozásokat okozhat a hálózatban, ill. a szivattyúk fölös­
szont a nagyobb hajlitónyomatékok és feszültségcsucsok nagyobb legesen emelnek magasabbra, ami energiapazarlást jelént. Mint
betonmennyiséget és több vasalást követelnek meg. egyedülálló eset Bécs város uj 4 x 150 000 m^-es tárolómedencéje
3
Tapasztalat szerint kb. 300 m űrtartalomig akar kör, akár említhető meg, amelyben 10 m magas vizoszlopot tudnak tárolni.
négyszög alaprajz választható, az előnyök és hátrányok nagyjából Ennek az óriástárolónak alaprajzi elrendezését egyébként a 3.1
3
kiegyenlítődnek. 300 - 5000 között, tehát a leggyakrabban ábra utolsó rajza mutatja sematikusan.
előforduló, közepes nagyságoknál a körszimmetrikus szerkezet a
3
gazdaságosabb. Az 5000 m -néi nagyobb medencéknél általában is­
mét a négyszög alaprajzuak az előnyösebbek, hacsak nem alkalmaz­
nak fészitett szerkezetet.
Az üzembiztonsági szempontok megkövetelik azt, hogy a meden­
cék két vagy több rekeszből álljanak az üzemközbeni tisztítás,
karbantartás zökkenőnélküli elvégzése érdekében. Természetesen a
helyi adottságoktól függően ugyanezt a célt két vagy több egymás
mellé kerülő önálló medencével is meg lehet oldani. II. ha egy
nagy, kör alaprajzú medence koncentrikus körökkel történő reke­
szekre bontása túl nagy földmunkát jelentene, helyesebb két ki­
sebb kör alaprajzú medencét egymás mellé épiteni és közös zárkam­
rával ellátni ( pápaszemes megoldás ). Az egészen kis medencéket
( 100 w? alatt ) rendszerint csak egy rekesszel épitik, mivel az
időnkénti tisztitás rövid idő alact komoly üzemzavar nélkül el­
végezhető. A legtipikusabb alaprajzi elrendezések sémáját a 3*1
ábra mutatja. Természetesen e határok nem merevek, igy pápaszemes
Nagy medencék >5000m3
elrendezéssel adott esetben 300 m^-nél kisebb, négyszögletes ki­ .' 3.1 ábra
alakítással 300 m^-nél nagyobb medencék is készülnek. Medencék alaprajzi elrendezése
Az ábrákon minden medence elrendezést terelöfalakkal ábrá­
zoltunk, kivéve az egészen nagy medencéknél, ahol a hatalmas A vízbevezetés rendszerint alulról történik. A töltövezeték
vizmennyiségek és^nagy vizmozgás miatt már kisebb a gyakorlati je­ azonban legalább 15 cm-rel legyen a medence fenéklemezének fel­
lentőségük. Ugyancsak elhagyhatók a terelőfalak adott esetben a ső síkja felett, hogy a fenéken esetleg összegyűlő iszapot fel
kis medencéknél, ha a vízbevezetés a vizkivezetéssel ellenkező
oldalon történik.
- 65 -
64 -
ne keverje. Kivételesen előfordulhat felső - tulfolyószint felet­
ti - vizbevezetés is, ha pl. a viz levegőztetése kívánatos. Ilyen
esetben természetesen az alsó vízbevezetéshez képest nagyobb
energiafelhasználás szükséges, mivel a teljes vizmennyiséget a
tulfolyószint fölé kell emelni. Felső vizbevezetést kell alkal­
mazni akkor, ha egyébként ivóvíz céljára szolgáló vizet külön
vezetéken ipari vízellátásra szolgáló medencébe vezetünk, amelyet
külön ipari vízvezeték is táplál. A felső vizbevezetés ez eset­
ben az ivóvizminőségü viznek a védelmét célozza, megakadályozva
az ivóvízvezetéken az ivóvíznek nem ivóvizminőségü vízzel törté­
nő összekeverődését.
A vizkivezetés értelemszerűen alul történik. A szolgálati
cső azonban szintén legalább 15 cm-rel legyen a fenéklemez fölött,
nehogy az a leülepedett iszapot is elvigye. A szolgálati csőre
szürőkosár kerül.
Az üritésre szolgáló vezeték a medence legmélyebb pontján
létesítésre kerülő zsompból indul ki. A medence fenéklemezét a

Tipizált medence-szellőző terve

zsomp f e l é *1 - 2^-os lejtéssel kell kialakítania. A zsomp mére­
te a várható iszapmennyiségtől függ, mélysége azonban legalább
40 cm legyen.
A túlfolyás biztosítására szolgáló tulfolyóvezeték függő­

ábra
legesen indul és felfelé szélesedő tölcsérrel kezdődik. A tölcsér

5*2
felső síkja meghatározza a medencében Üzemszerűen biztosításra
kerülő legmagasabb vizszintet (tulfolyószint), a tölcsérszerü
kiképzés pedig csökkenti a viz belépéséhez és felgyorsításához
szükséges duzzasztást.
A tulfolyócső az üritővezetékhez csatlakozik, azonban csak
az üritőcső tolózárja után, mivel a túlfolyást mindenkor bizto­
sítani kell.
A közös ürítő- és tulfolyóvezeték a helyi adottságoktól
függően csapadékelvezető árokba, csatornába vagy esetleg - magas
dombon elhelyezett medencénél - a terepre kerül elvezetésre. A
kitorkoló csővégre felszerelt szitával meg kell akadályozni az
apró állatok bejutását, vízfolyásba történő bevezetésnél pedig
csappantyuval és közben elhelyezett egy vagy több vizzárral kell
biztosítani azt, io g y szennyezett viz és azzal együtt ártalmas
anyagok ne kerülhessenek a medencébe.

- 66 -
- 67 -
 A túlfolyó- és üritővezeték átmérőjét úgy kell megválasztani,I
hogy túlfolyásnál a medencébe maximálisan feltáplálható vizmennyi- í
séget elvezesse, ill. ürítésnél a medencét az üzemelésnél megkí­
vánt idő alatt lehessen leüríteni.
A szellőzés biztosítására a viztér fölött a vizoszlopmagas-
ság 10%-át meghaladó, de legalább 40 cm magas légteret kell ki-
p
alakítani. Ennek a légtérnek a szellőzésére 150 m vízfelületként
Kátrgkeszes
egy-egy szellőző kürtőt kell a medence födémbe beépíteni. Több- atfotuo medence
rekeszes medencéknél m in d e n rekesz szellőzéséről külön kell gon­
doskodni. A Magyarországon leginkább alkalmazott szellőzőtipust
a 2.3 ábrán láthatjuk (lásd 67* oldal). A szerkezeti kialakítás
olyan, hogy a kürtőn át a medence ne szennyeződhessék, a szita-
szövet szűrő és maga a cső pedig korrózióálló anyagból készül­
jön.
Nagyobb medencéknél szellőző kürtők helyett a viztér fölött Jelmagyarázat:
vízszintes légjáratokat alakítanak ki. A levegőkibocsátás, ill. X Tolózár
beszivás ilyenkor a zárkamrán keresztül is történhet. A vizteret
x Visszacsapó szelep
azonban az algaképződés elkerülése érdekében a természetes fény­
től óvni kell.
A medence csővezetékeinek szabályozásához szükséges tolózá­
rak, visszacsapószelepek, vízállásjelző műszerek a zárkamrában
kerülnek elhelyezésre. Ennek a méreteit úgy kell megállapítani,
hogy a szerelvények, műszerek, idomok kezelése, karbantartása
és cseréje viszonylag kényelmesen történhessék. A zárkamrát álta­
lában monolit vasbetonból építik, de szerkezetileg célszerűen
dilatációval választják el a medencefaltól az egyenlőtlen süly-
lyedés biztosítása végett. Ez különösen ott lényeges, ahol két
medencének közös zárkamrája vem ( p l . pápaszemes elrendezés ).
A zárkamrában rendszerint két szintet alakítanak ki egy közbenső
vb. födémmel. Az alsó térben helyezik el a csővezetékeket és
Szerelvényeket. A felső térből lebuvónyiláson át és acélhágcsó­
val közelíthető meg a csőtér, illetve lezárható szellőzős acél­
lemez ajtón és lebuvónyiláson vagy szellőzős kiemelhető fedlapon
át a medencetér.
A zárkamra kívülről ugyancsak; lezárható vasajtón át köze­
líthető meg. Ha a zárkamra nem kap földfeltöltést, ajánlatos a
nyílászáró szerkezetek és tetőfödém kialakításánál bizonyos hő-
szí.getelést alkalmazni.

- 68 - - 69 -
 A csővezetékek, szerelvények elrendezése a medencének a
vizmü üzemében betöltött szerepétől függően a legváltozatosabb
lehet. A 3.3 ábrán (lásd 69. oldal) látható egy kétrekeszes át­
folyó medence és egy kétrekeszes ellennyomó medence zárkamrának
elrendezési sémája. Az előbbi jellemző általában a szivóoldali,
az utóbbi a nyomóoldali medencék gépészeti elrendezése. A vegyes
rendeltetésű medencék sémája fentiek különböző kombinációjából
adódik.
A medencében tárolt viz egyenletes hőfokának biztosítására
a medence köré földfeltöltést építenek és a födémet legalább 40
cm vastag földréteggel boritják. Hazai körülmények között 40-50
cm földtakarás elegendő és a korábban túlzott biztonsággal alkal­
mazott 0,80 - 1,0 m-es takarással szemben gazdaságosabb. Termé­
szetesen, ha valamilyen okból a földtakarás nem oldható meg,
a földből kiálló medence felületeket külön hőszigeteléssel kell
ellátni.
A belső vízzárásra általában háromrétegű 2 cm vastag vizzáró
cementvakolatot alkalmaznak. A külső vizzárás megoldása a hely­
színi adottságoktól, épitésmódtól függően egyedileg kerül kiala­
kításra rendszerint bitumenes szigeteléssel, ritkábban cementva­
kolattal.
c) M o n o l i t v a s b e t o n m e d e n c é k
f ő b b s z e r k e z e t i r é s z e i
A víztároló medencéknél legfőbb követelmény a vizzárás biz­
tosítása. A vizzárás követelményeinek kétségtelenül a monolit
kapcsolat felel meg a legjobban, ezért a részben vagy túlnyomó­
részt előregyártott és utófeszitett medencetipusok elterjedése
ellenére még mindig a monolit vasbeton a leggyakrabban alkalma­
zott szerkezet.
A legfontosabb szerkezeti elemek: az oldalfalak, a fenék-
és födémszerkezetek.
Az oldalfalak rendszerint függőlegesek és állandó vastag­
ságúak. 20 cm-nét vékonyabb falvastagságot nem alkalmaznak álta­
lában, a légszokványosabb méret 25-30 cm falvastagság.
- 70 -
A fénéklemez 20-30 cm vastag vízszintes lemez, az üritési
pont felé kiképzett 1— 2%-os lejtéssel, amit legcélszerűbb rábe—
tonozással megoldani. Az alapozást a helyi körülmények szerint
kell kialakítani.
Kötött altalajra célszerű egy legalább 20 cm vastag talaj­
javító homokos kavicsréteg teritése, erre kerül az 5 - 10 cm vas­
tág aljzatbeton. Amennyiben nyomás alatti talajvízzel is kell
számolni, az aljzatbetonra 4 rétegű bitumenes szigetelést kell
helyezni, mely a talajvizszinttől függően az oldalfalakon is
folytatódik a legmagasabb talajvizszinttől legalább 50 cm magas­
ságig. A szigetelésre további 5 cm vastag védőbetont kell helyez­
ni. Ha a felszínről beszivárgó csapadékvízzel kell számolni, cél-
szerű a fenéklemez alatt kavicsszivárgót elhelyezni és az össze­
gyűlt vizet alagcsövön elvezetni. Nagyobb méretű medencék alap­
lemezeit dilatációs vagy munkahézaggal szokták megszakítani.
A födém rendszerint sik lemez vagy kupola. A monolit sikle-
mezföldém kis medencéknél egyszerű siklemez, mely a körbefutó
falakra adja át közvetlenül terhelését, nagyobb medencéknél a
közbenső alátámasztások lehetnek oszlopok ( gombafödém ), az osz­
lopok fölött körbefutó gyűrű alakú gerendák vagy többrekeszes
medencéknél maguk a közbenső medencefalak is.
Nem tartoznak szorosan a főbb szerkezeti elemek közé a 6-10
cm vastag terelőfalak, amelyek felső éle kb. 10 cm-rel van maga­
sabban a túlfolyószintnél. Ezek a vasbetonlemezek nem kapcsolód­
nak a födémszerkezethez, alaprajzi vonalazásuk egyenes vagy rit­
kábban törtvonal és oszlopokkal alátámasztott födémnél az oszlo­
pok tengelyvonalát követi.
d) P é l d á k k ö r a l a p r a j z ú
® e d e n c é k k o r s z e r ű k i a l a k í t á s á r a
A leggyakrabban előforduló medenceméretek mellett mind erő­
játék, mind gazdaságosság szempontjából a kör alaprajzuak bizo­
nyultak a legelőnyösebbeknek. Ezért a külföldi és hazai gyakorlat­
ban a legelterjedtebbek ezek a medencetipusok. A sik födémmel,
fenéklemezzel és hengeres fallal határolt medencéknél 200 m^ me­
dence űrtartalom felett már nemigen kerülhető el a közbenső alá-
- 71 -
 •fcÁTOflgztásókat koncentrikus körök mentén helyezzék el. így a tel­
jes szerkezet forgásszimmetrikus elrendezésű és az egész medence
a statikai számitás során egy egészként kezelhető.

A - B m etszet
8 0 cm fő/dfetiő/tés

A - R m e tsz e t

3*4 ábra
2 x 750 m^-es pápaszemes ivóviztároló medence

1 3*5 ábra
támasztás. Korábban az alátámasztó oszlopok elhelyezése sakktáb­ 2 x 1000 nr-es koncentrikus ivóviztároló medence
láé zerüen, négyzetesen történt. A vízmedencének mint térbeli
szerkezetnek a számítása során azonban rájöttek arra, hogy a A forgásszimmetrikus elrendezésű térbeli szerkezetek egyéb­
forgásszimmetrikus elrendezésű hengerfal és terhelés ( viznyomás, ként nehézkes és hosszadalmas számításának egyszerűsítésére
földnyomás ), kombinálva a derékszögű rendszerben elhelyezett Dr» MÁHKUS GYULA oki. mérnök dolgozott ki eljárást. A fokozatos
oszlopokkal az erőjátékban bizonytalanságot jelent. A hengerfal­ közelítés ( nyomatékosztás ) módszerét kör alakú tartályok és me­
ban csavarások és vízszintes irányú hajlitások keletkeznek. Ez dencék esetére kidolgozva az ilyen tipusu szerkezetek statikai
ve etett arra, hogy kör alaprajzú medencéknél a közbenső alá- ®éret«zé*e ma már táblázatok és diagramok segítségével viszonylag

- 72 - - 73 -
 könnyen és gyorsan oldható meg. A forgásszimmetrikus elrendezés
következtében a lemezek vasalása csak sugár- és érintőirányu.
A 3.4 ábra (lásd 72. oldal) egy 1956-ban megépült pápaszemes
elrendezésű 2 x 750 m^-es ivóviztároló medencét mutat be, ahol
a közbenső alátámasztások a kör középpontjában és egy belső kon­
centrikus kör kerülete mentén elhelyezett oszlopokból állnak.
A 3.5 ábrán (lásd 73. oldal) egy koncentrikus elrendezésű
—
2 2 1000 nr ivóviztároló medence látható, a belső hengerfalra és
- azon belül koncentrikusan elhelyezett oszlopok fölött körbefutó
gyűrűre támaszkodó lemezekkel.
A tervezői gyakorlatban sok törekvés történt az elmúlt évek­
ben a statikai szempontból legideálisabb, legkevesebb építőanya­
got igénylő medenceszerkezetek kialakítására. Egy ilyen medencét
mutatunk be a 3.6 ábrán (lásd 74. oldal). A MÉLYÉPTERV ( MÁRKUS
GYULA és PÁLFY IMRE ) tervezése alapján 1957-ben megépült 2 x
1500 m -es lencse alakú medence, a Borsodi Regionális Vizmü
Kazincbarcikán létesített egyik alsó övezeti ellennyomó medencé­
je. A tervezői meggondolás az volt, hogy a tároló legkedvezőbb,
legkevesebb anyagot igénylő alakja a csepp-alaknak megfelelő
hajlitásmentes, kettős görbületü membránhéj. Ezt alkalmazva a
konkrét feladatra, figyelembe véve a lehetőleg egyszerű eszközök­
kel történő megépítés! lehetőséget, a zsaluzóanyaggal való taka­
rékoskodást is, alakult ki a,lencse alakú medenceszerkezet.
Ennek főbb részei:
A 10 cmről 30 cm-re vastagodó, kosárgörbe meridián kupola,
a 12 cm vastag csonkakupból és körlemezből álló fenékrész és a
két héjfelületet összefogó 0,60 x 1,20 m keresztmetszetű talp-
gyűrű, amely felveszi a héjfelületek gyürüerőit és átadja a ku-
pola terhelését az altalajra. A medencébe a kupola támaszgyürű-
^ére állított kör alakú fűikén át lehet bejutni^ A kupolát védő­
kO un földféftöttés

betonnal ellátott kétrétegű bitumenes szigetelé's és 40 cm vastag

földfeltöltés borítja. Mivel a talaj duzzadásra hajlamos kövér
a8yag, a medence alá szivárgóhálózat került, melyhez a csonkakup
felület alatt porózus betonból készített alzatbeton csatlakozik.
A medence túlfolyója, ürítője, a talpgyürü mentén elhelyezett
csapadékvizgyüjtŐ csatorna és a szlvárgóhálózat gyűjtővezetéke
ellenőrző aknép vezet keresztül a medence körül jelentkező báav
®ilyen víz azonnali észlelőbe érdekében.

- 74 - - 75 -
 r

Igen érdekes és eredeti volt az épités technológiája:

Az épités a két medence között, a körök középpontját összekötő
egyenesben elhelyezett négyzet alaprajzú kezelőkamrával kezdő­
dött. Az alépítmény elkészülte után az altalajt gondosan tömö­ c - d metszet
rítve visszatöltötték. A következő fázis volt a talpgyürük munka­ Fenéküritó tolózár
árkának kiemelése. A kikerült földből a kupola alsó részének ne­
kézikereke
Szellőzőcső I Kavicsolt lemezfedés
gatív j át képezték ki, a töltésre alzatbeton került.
Monométer •Szellőzőcső
_ bOcm földiakoró
Kézi szivattyú Aon védőbeton

Alul-felül zsa/us
' T T T T * * ^

Talpgyürü

ö 30cm talposTetoncsó/
A kupola alsó része tehát földpart zsaluzást kapott és^' 5cm lefedólemezek
csak a felső részt zsaluzták deszkából ( 1. 3 * 7 ábrát ). A
a - b m etszet \ *
/ x ej Előregyártóit gerendák ( 32db) Habarcs kiöntés
kupola és talpgyürü vasalásának elkészítése során elhelyezték a
talpgyürüt a fenékrésszel összekötő sugárirányú vasbetéteket is. ^ 7 Fenékür/tő tolózár
A talpgyürü és kupola betonozása egy munkamenetben történt, mun­ ^>/ 0 29oszlop '
kahézag nélkül. 3 5 - 4 0 cm-es gyűrűkben haladtak előre, felső
/ Ü
zsaluzásra nem volt szükség. A kupola és talpgyürü betonjának \Torlócsappan-
megkötése után szállítószalagok közbeiktatásával kiemelték a ku­
tyúk \ i;j _____ •-
pola alól a földet. A fenékrészt betonozását is egy munkamenet­
ben végezték el. A talpgyürü és a fenékrész közötti munkahézagot Csőbék/gó
NA,150
NÁ 250
lezárhatták, mivel a talpgyürü alatt a talaj tömörödése már be­
fejeződött. A talpgyürü és fenékrész csatlakozási keresztmetszetét
bem védőbeton
Túlfolyó
megnövelték és lépcsőzték a kivitelezés során. A szerkezet költ-

^ 3.8 ábra
- 76 - 250 — 500 m^ ürtartalmu, zárkamra nélküli ellennyomó meden­
ce hosszmetszete és alaprajzi metszete
_ 77 _ 78 - 79 - 80 -
 ségmutatói a hasonló kapacitású siklemez-hengerfal szerkezetű
medencékhez képest kedvezőbbek, a megépített medence vizzárósá-
ga kiállta a próbát. A hazai gyakorlatban azonban még egyelőre
nem terjedt el, mivel a megszokott medenceszerkezetek épitése
lényegesen kisebb felkészültséget igényel a kivitelező vállala­
toktól.
A tárolómedencék gazdaságosabb kialakítása érdekében meg­
nyilvánult törekvések főleg a szokványos kialakítás két szerke­
zeti elemének, az oldalfalnak és födémnek korszerűbb és gazdasá­
gosabb épitésmódjára irányultak. A szakirodalomban többen képvi­
selik azonban azt az álláspontot, hogy a különálló zárkamra
fölösleges és elhagyható. Hazai viszonylatban is kialakult egy
bizonyos tervezői irányzat, mely ezt az álláspontot képviseli.
Eszerint a zárkamra egyik rendeltetése - a medencébe történő be­
járás biztositásá - a szerelvények, műszerek elhelyezését és ke­
zelését - részben magában a viztérben, részben különálló tolózár­
aknában, részben a bejáró födémnyilás fölé épitésre kerülő kis
kamrában biztositja.
Ezen alapelgondolásból kiindulva alakították ki BÖRÖCZ IMRE
oki. mérnök és ujitótársai az alábbiakban ismertetésre kerülő,
egyéb vonatkozásban is újszerű medence-tipust.
A zárkamranélküli medence értelemszerűén az eddigi két vagy
többrekeszes medencék létesítését indokolatlanná teszi, hiszen
tetszőleges számú egymás mellé épített medencével ugyanaz a cél
elérhető. Az újszerű medence-tipus függőleges és vízszintes met­
szetét a 3 .8. ábra mutatja (lásd 77 • oldal).
A fenéklemez 6 cm vastag, erős hálóvasalással ellátott
vasbetonlemez, mely a középső zsomppal és az oldalfal talpgyürür-
jével monolit módon épül össze. A vasalás 126 kg/beton m^-nek
felel meg, ami a lemezt részben rugalmasan, részben plasztikusan
jelentős nyomatéki alakváltozásokra teszi képessé. A lemez a te­
herviselésben nem vesz részt, csak a közvetlen vizterhet adja át
ez altalajnak. A fenéklemez vízszintes, hogy a zsomp és az oldal­
fel talpgyürüje közti süllyedéskülönbség csak nyomatékot ébresz-
szen benne ( az oldalfalra ható viznyomásból keletkező tiszta hu-
zás elhanyagolhatóan kevés ). A fenéklemez vízzárását négyrétegü
bitumenes szigetelés biztosítja. A 4 cm vastag védőbeton és az
oldalfal közötti 2,5 cm széles hézagot olajjal lágyított plaszti-

- 81 -
>
kus bitumennel öntik ki* Az oldalfalat és zsompot a szokásos 3 járókamrából kezelhető fenéküritő tolózár van. A kombinált cső­
rétegű vízzáró cementvakolattal látják el, amelyet a talpgyürü szerelvény a medence körüli körtöltés lábánál épült tolózáraknába
és zsomp vízszintes felületein is elkészítenek, hogy a ragasztott vezet (1. 3*9 ábrát). Innen ke­
szigetelés rávezethető legyen* A 1vasbetonlemez alatti szerelőbe­ celhető a szolgálati vezeték 60-60
tont vassal simítják le és hígított FVC-ragasztóval kenik be, tolózárja és itt van elhelyez­
hogy a szerelőbeton és fenéklemez összekötését megakadályozzák. ve a most már külön csövön

Az oldalfal 20 cm vastag vasbetonból készült hengerfelület, továbbvezető üritő és túlfolyó-

mely az 50 cm széles talpgyürün át közvetlenül adja át terhelé­ vezeték vizzáredénye. A szolgá­

sét az altalajnak. lati cső a medencén belül a me­

Az oszlopok NÁ 250 mm méretű azbesztcement nyomócsőből ké­ dencesugár közepéig vezet és T-

szülnek, 4 0 14 hosszirányú vasalással* Az oszlopok kengyelezését idomban végződik. A T-idomra

maga a cső helyettesit!. mindkét o l d a l m egy-egy ellenke­

A medence födém üzemben előregyártott tipusgerendákból és ző irányú visszacsapószelep ke­ MA f50 szolgálati
rül, hogy a viz körforgását a mzeték
helyszínen előregyártott trapéz alakú lemezelemekből áll* A su­
gárirányú gerendák egyik oldalon a medence oldalfalára, másik ol­ medencében elősegítse. A zsomp-

dalon az oszlopokon betonozott vasbetongyürüre támaszkodnak, mely ból fenéküritéskor kéziszivaty-

utóbbi egyben a felső kis kamra tartószerkezete is. A gerendák tyuval lehet a visszamaradó vi­

elhelyezése után azok közeit a végeken kibetonozzák, majd elhe­ zet kiszivattyúzni. A medence

lyezik a kb. 70 kg súlyú, 5 cm vastag lefedő lemezelemeket. Az szellőzését a kamratartó-szer-

elemek közti hézagokat cementhabarccsal öntik ki. A födém felső kezet födémébe betonozott szel­ 3*9 ábra
felületére kétrétegű ragasztott bitumenes szigetelés kerül 4 cm lőzőcső biztosítja. A medence Zárkamra nélküli ellennyomó
medence tolózáraknája
védőbetonnal, erre jön még a 40 cm hőszigetelő földtakarás. A légtere az alul szitaszövettel

födém alsó felületét csak cementsimítással látják el.
A bejárókamrába kívülről zsalus acélajtó vezet, a medence­
térbe lezárható fedlappal ellátott buvónyiláson át lehet lejutni,
alul és felül megfogott acéllétra segítségével. Maga a kamra
kör alaprajzú téglafelépítmény, kavicsolt lemezfedéssel*
A gépészeti berendezés - a zárkamra elhagyása következtében <-
lényegesen eltér a szokásostól* A bemutatott terv ellennyomó
medencét ábrázol, ahol tehát egyetlen csövön történik a viz be­
táplálása és kivezetése* A szolgálati cső karimás kötésű N Á 150
mm acélcső, ezt a medence alatt egy NÁ 250 mm acélcső veszi kö­
rül. A belső és külső csövek közti gyűrű alakú keresztmetszet tu­
lajdonképpen az üritő és túlfolyó vezeték. A kombinált csőszerel­
vény a fenéklemez alatt építésre kerülő 0 30 cm talpas betoncső
csatornába kerül. A zsomp falát Így csak egy helyen kell áttör­
ni. A két acélcső közti térbe a viz egy^egy oldalnyiláson juthat
be a zsospba, egyik oldalról a tulfolyócső, másik oldalról a be­
ellátott csövön és a kamra alul-felül zsalus acélajtójának héza­
gain keresztül kerül a külső légtérrel 'összeköttetésbe.
V
Az ismertetett medence-tipus, az azonos ürtartalmu, pápa­
szemes elrendezésű, szokásos kialakítású medencéknél kétségte­
lenül lényegesen olcsóbb és a 40 - 1500 m^ ürtartalmu medencék­
nél igen gazdaságos, viszonylag egyszerűen kivitelezhető megol­
dást jelent. További előnyei: a fenéklemez, oldalfal és lefedés
körszimmetriáját szellőző, csőáttörés, külpontos zsomp nem zavar­
ja meg, emiatt az erőjáték még tisztább, a tervezés és kivitele­
zés egyszerűbb. A teljes körszimmetria előregyártás és feszítés
szempontjából előnyös. A szerkezet igen alkalmas a tipizálásra,
aert a funkcionális követelmények a forgásfelület tengelyében
a medence átmérőjétől és magasságától függetlenül, azonos tipus-
szerkezetekkel oldhatók meg, úgyszintén tipizálhatók gyártás szem­
pontjából a lefedő elemek, a tervezés pedig rendkívül leegyszerű­
södik. Nagy hátránya a szerkezetnek* hogy a csővezetékeket a me-

- 82 - 83 -
dence fenéklemeze alatt kell elvezetni és hogy a szerelvények
részben a viztérben. részben külön aknában történő elhelyezése
miatt azok kezelése és ellenőrzése nehézkesebb és kényelmetlenebb,
Bár az esztétikai szempont földbesüllyesztett medencéknél
nem túlzottan lényeges, kétségtelen, hogy a földből kiálló
mintegy 2 m átmérőjű és magas kamra felépitmény kevésbé esztéti­
kus látvány, mint a homlokfallal ellátott, arányosabb méretű
zárkamra. Meg kell jegyezni, hogy igen kedvezőtlen alapozási vi­
szonyok közt - erősen süllyedésre hajlamos altalaj - az ismerte­
tett vékony fenéklemez nem alkalmazható, ilyenkor a szokásos me­
rev vasbeton fenéklemezt kell kialakítani.
* mértékadó. így tehát lényegesen kisebb falvastagság engedhető meg.
A zárkamranélküli medence ismertetett rendszerével - módo­
sított formában - épült meg a székesfehérvári vizmü 2x 1600 m^-
es medencéje és számos, zömmel 250 - 500 m^ nagyságú kisebb meden­
ce az ország különböző részein (VIZITERV tervezései).
e) A f e s z i t é s és e l ő r e g y á r t á s
a l k a l m a z á s á n -a k c é l j a és
l e h e t ő s é g e i v í z t á r o l ó
m e d e n c é k n é l
A víztároló medencék funkciójából kifolyólag döntő követel­
mény a teljes vizzáróság biztosítása. Ennek kielégítéséhez két
fontos feltétel szükséges: vizzáró beton és szigetelés készítése
valamint a teljes vagy korlátozott repedésmentesség biztosítása.
Az első feltétel statikai méretezési és betontechnológiái
kérdés és a legjobban megfelelő falvastagságú monolit szerkezet­
tel biztosítható.
A repedésmentesség teljes mértékben azonban csak úgy bizto­
sítható, ha a betonban keletkező huzófeszültségeket teljesen ki­
ejtjük - márpedig a zsugorodás, egyenlőtlen hőhatások, a kör
alaprajzú medencék függőleges siku nyomatékai, valamint támasz­
pont! süllyedések folytán a betonban keletkező huzófeszültségek
a vizteherből származó vízszintes siku huzófeszültBégekkel egyen­
lő nagyságrendűek* Ezért a repedések keletkezését vasbetonszer­
kezettel általában nem tudjuk teljesen elkerülni, fontos azonban
a korlátozott repedésszélesség (0,1-0,15 mm) biztosítása.
- 84 -
A feszités első célja éppen az, hogy a medence húzásnak
kitett szerkezeti elemeiben kezdeti nyomófeszültségeket ébresz-
szen. ezzel elejét vegye huzófeszültségek, illetve hajszálrepe-
dések keletkezésének és igy a feszitett beton alkalmazásával
- vizzáró betont és szigetelést feltételezve - biztosítsa a szer­
kezet teljes vízzárását.
A feszités másik célja: gazdaságosabbá tenni az épitést.
A vasbeton medencék falvastagságát lényegében a beton huzó ha­
tárfeszültsége szabja meg. Eeszitett beton medencéknél - a húzás
kiküszöbölése folytán - a sokkal nagyobb nyomóhatárfeszültség a
Ha figyelembe vesszük még, hogy a feszitett beton szerkezetek
nagyszilárdságú feszitő huzalainak huzó határfeszültsége nagyobb
mint a betonacélé, megállapítható, hogy a medencék oldalfalainál
betonban kb. 50%-os, fővasbetétekben pedig kb. 75%-os anyagmeg-
takaritás érhető el feszitettbeton alkalmazásával. Mivel a fenék­
lemez és a lefedés rendszerint vasbetonból készül, a teljes me­
dencére vonatkozó anyagmegtakaritáus mértéke az előbbinél kisebb.
Az előregyártás első célja: zsaluzó és állványanyagban való
megtakarítás. A körives zsaluzás viszonylag költséges, sok vesz­
teséggel jár és a feszités önmagában a monolit jellegből kifolyó­
lag zsaluzásban és állványozásban nem jelent még csökkentést.
Második cél: az oldalfal jobb betonminőségének biztosítása. A
feszitettbeton medencék oldalfalai lényegesen vékonyabbak, egé­
szen 8 cm-ig is lemehetnek. Már a monolit vasbeton medencék ol­
dalfalainak betonozása sem lehet tökéletes, a szakszerű.tömörítés
ellenére is maradnak fészkek v agy lazább rétegek, ennek következ­
tében ilyen helyeken a beton nem vizzáró. E nehézségek még foko­
zottabban jelentkeznek feszitettbeton tartályoknál. Az előregyár­
tott oldalfal-elemeket vízszintes helyzetben betonozzák, igy tö­
mörebb és vizzáróbb beton készíthető.
Harmadik cél: nagyobb termelékenység elérése az előregyártón­
kéi folyó általános előnyök kiaknázásával. Az előregyártott oldal-
fmielemek vizzáró kapcsolatának biztosítását ugyanakkor egysze­
rűen és gazdaságosan utófeszítéssel lehet megoldani. Ezért a víz­
tároló medencék építésének korszerű és gazdaságos megvalósitása
a feszítés és előregyártás együttes alkalmazásával érhető el a
legjobban.
- 85 -
 A feszités lehetőségeit tekintve elsősorban körhengeres vagy I
csonkakup alakú tartályok jönnek számításba, mivel szögletes me­
dencéknél az oldalfal, ahol a feszités fontos lenne, az alaple­
mezhez képest viszonylag kis magasságú és a feszités nem gazda­
ságos. Legalkalmasabbak feszítésre a kör alaprajzú tartályok, ame*l
lyeknél elsősorban az oldalfalakat, kupolatetőnél pedig a kupola- I
gyűrűt célszerű feszíteni.
Az oldalfal feszítésnél elsősorban gyürüirányu feszités
szükséges, célszerű azonban függőleges, ill. alkotó irányú fe­
szítést is alkalmazni az oldalfalban fellépő függőleges siku
hajlítónyomatékok miatt. Ez utóbbiak az oldalfal és a fenéklemez
csatlakozásánál, a vízszintes elmozdulást akadályozó befogás
következtében keletkeznek. Meg kell jegyezni, hogy a függőleges
irányú huzófeszültségek csökkentését szerkezeti kiképzéssel is
el lehet érni: pl. az oldalfal megterhelésével, merev alaplemez
helyett rugalmas ágyazásu lemezként méretezett alaplemezze-1 , az
oldalfal alsó sávjának kiékelésével történő megerősítésével, az
oldalfal vízszintes irányú elmozdulását megengedő különleges gu­
mielemekkel kialakított vizzáró kapcsolattal stb.
Külföldön több ezer fessitettbeton tartály épült, csaknem
mind utófeszitéssel. A leggyakrabban alkalmazott külföldi eljá­
rások a csévélő és feszitő kocsival történő tekercselés és fe­
szités ( Preload Company, USA, ill. BBRV Svájc ), valamint a kü­
lönböző belső feszitő kábeles megoldások, ( Freyssinet, Magnel,
Dywidag ).
Hazánkban víztároló medencéknél eddig egyszerűbb kázi utón
történő feszitési eljárásokat alkalmaztak. Ezeknek közös alap­
elve a feszitő kábeleknek a henger vagy kuppalást felületre tör­
ténő rátekercselése, majd a feszitő kábel harántirányú, vagy su­
gárirányú elmozdítása. Több Ízben került alkalmazásra a
Gnádig-Thoma, ill. Baur-féle megoldás, melynél az oldalfalra
tekercselt huzalok váltakozva elhelyezett alkotóirányu lehorgany- I
zó szalagokra, ill. a huzalok felcsévélése után bebetonozott bor- I
dákra támaszkodnak. A feszités a kábeleknek a lehorgonyzó szala­
gok vonalában történő lefelé mozgatásával (lehúzás, vagy lejjebb-
verés) áll elő (hordóabroncs rendszer). Mivel a huzal a bordák­
nál fixen támaszkodik fel, nemcsak vízszintes (gyürüirányu), ha­
nem függőleges irányú feszités is történik. Ennek az eljárásnak
- 86 -
tehát az a sajátossága, hogy a két feszitési műveletet egyszerre
hajtják végre.
A Borbás-Makó-féle eljárásnál az oldalfalra feltekercselt
huzalokat sugárirányban kifelé húzzák és távolságtartó vasaláté­
tekkel rögzítik. Ezt kisebb tartályok feszítésénél alkalmazták
csak, mivel a huzalok korrózió elleni védelmének biztosítási cél­
ját szolgáló külső vakolat vastagsága, a nagyobb tartályoknál
szükséges több cm-es elhúzás miatt, túlzottéin megnőne. Meg kell
említeni még a Freyssinet. ill. Sávoly-féle elgondolást, mely
szerint az elektromos utón mintegy 200°-ig előmelegített és fel­
tekercselt huzalok kihűlés után összehuzódnak és ezzel biztosít­
ják a kezdeti nyomást.
Az előregyártás a legkülönbözőbb kombinációkkal lehetséges
a medence alakja, nagysága, szerkezeti megoldása szerint: henge­
res oldalfalnál téglalap alakú, csonkakup oldalfalnál trapéz
alakú oldalfalelemek, kupolafödémnél gömbszelet felületű lemezek,
sik födémnél trapéz alakú lemezek, egyenes födémgerendák, ill.
körív alakú koszorugerendák és ezek kombinációi.
Az előregyártott és feszitett szerkezetek műszaki és gaz­
dasági előnyei vitathatatlanok. Széleskörű alkalmazásuk azonban
megköveteli azt, hogy a kivitelezést végző vállalatok elegendő
technikai felszereléssel rendelkezzenek elsősorban a gépi teker­
cselés elkészítésére, gyakorlott szakmunkás garnitúrák legyenek
a feszités és előregyártás szakszerű elvégzésére, a technikai és
személyi feltételek biztosítása mellett pedig a kapacitás gazda­
ságos kihasználása érdekében lehetőleg tipizált szerkezetek ke­
rüljenek alkalmazásra. E feltételek együttes biztosításánál a mo- „
nolit vasbeton medencék ma még kétségtelenül fennálló egyed­
uralmát hazai viszonylatban is megdönthetik az előregyártott és
feszített medencék.
B) Víztornyok
A víztornyok a vízellátás műtárgyai közül azok közé tartoz­
i k * amelyek a legváltozatosabb kialakításokat teszik lehetővé.
Bgy víztorony ugyanis 30-40 m-re kiemelkedve a terepből nemcsak
a vízmű egyik fontos üzemi funkcióját hivatott ellátni, hanem lé-
- 87 -
 kialakítását vonja maga után. Ettől eltérő (derékszögű négyszög,
nyeges esztétikai követelményeket is támaszt a tervező felé. A
asszimmetrikus idomok) alaprajzi elrendezés csak alárendelt jelentő­
víztornyot rendszerint a város külső részén települt víztermelő
ségű kis víztornyoknál vagy több évtized előtt épült víztornyok­
teleppel és medencékkel ellentétben ugyanis a város belterületén
nál fordul elő. A korszerű víztornyok alaprajzi elrendezése te­
helyezik el, ezért a megjelenésé, a környezetbe való beilleszke­
hát körszimmetrikus, a tartály két kamrára osztása koncentrikus
dése a szép városkép kialakítása érdekében igen fontos. Ugyanígy
körrel történik. Természetesen a teherhordásban részt nem vevő
falusi településeknél is, ahol a templomtornyokon kivül a víz­
köpenyfalak esztétikus szempontból szimmetrikus sokszögként való
torony szinte az egyetlen magas épitmény, amely uralja az egész
kiképzése előfordul, de az előbbi elven ez nem változtat.
környéket•
A magassági elrendezést a tartály helyzete és a tartályok
Ugyanakkor viszont a víztorony viszonylag igen költséges
száma szabja meg. Eszerint megkülönböztetünk egytartályos. több-
beruházás, ezért fokozottan aöüksé^es, hogy hidraulikai mérete­
tartályos és állócsőtartályos víztornyokat.
zését. szerkezeti megoldását, éoitési technológiáját és esztétikai
Az egytartályos víztorony a leggyakrabban előforduló és
kialakítását összehangolva az optimumot keressük.
legtipikusabb viztoronyforma, melynél a hidraulikailag megadott
Hidraulikai méretezését tekintve a szükséges magasság rend­
magasságban elhelyezett egy vagy kétkamrás tartályt a toronytörzs
szerint a település topográfiai viszonyai, beépítése és megkívánt
támasztja alá és adja át terhelését az alaptesten keresztül az
nyomásviszonyai alapján adott és csak kis határok között változ­
altalajnak.
tatható.
Az űrtartalom azonban - mely döntő mértékben befolyásolja a
Előfordulnak olyan esetek, amikor 2 vagy több szinten el­
helyezett tartályok szükségesek. Ez lehet abból kifolyólag, hogy
víztorony költségeit - a magasnyomású szivattyúk kapacitásának,
több nyomásövezet tárolóit koncentrálják egy helyen (pl. -az egyik
lépcsőzésének és üzemidejének célszerű megválasztásával leszo­
rítható városi vízmüveknél a napi vízszükséglet 6— 8% —ára. Világ-
tároló ellennyomó medence, a másik nyomáscsökkentő átfolyó meden­
ce) vagy az egyik tartály ivóvízellátásra, a másik pedig ipari
viszonylatban is ez a tendencia érvényesül Jelenleg, szemben a
vízellátásra szolgál. Az ilyen viztornyok a többtartályos víz­
medencékkel történő tározásnál szokásos 20-50%-os értékkel.
tornyok. Ezeknél .előfordul olyan kombináció is, hogy az egyik
Természetesen nem vonatkozik ez olyan különleges fontosságú ipa­
ri létesítmények vízmüveire, melyeknél a tároló fő feladata az tartály a terepszinten vagy terepszint al'att elhelyezve egyben a
víztorony alapozását is szolgálja.
esetleges áramkiesés, csőtörés stb. miatt előállhat 6 víztermelés-
kiesésre számítva akár 1 napi tartalék vízmennyiséget is tárolni. Az álló csőtartályos víztorony tulajdonképpen egy közvetle­
nül a talajba helyezett magas, cső alakú medence, melynek jelle­
gét nem változtatja meg az sem, ha a csőtartály felső széle ki­

a) A l a p r a j z i és m a g a s s á g i szélesedik. Ez a viztoronytipus a viztárolás szempontjából ter­

e l r e n d e z é s mészetesen gazdaságos, hiszen az egyébként csak'alátámasztó sze­

repet játszó toronytörzs is tárol vizet. Ugyanakkor azonban a

A víztorony alapra,izi elrendezését döntő mértékben a tartály nagy vizoszlopmagasság miatt nagyok a nyomásingadozások, gazda-
ságtalanabb a szivattyuüzem. Emellett hidraulikai szempontból
kialakítása szabja meg. Mivel a víztorony tartályánál a minél
kevesebb önsúly elérése és a minél tisztább erőjáték kialakítása éppen ellenkezőleg alakulnak a nyomásviszonyok: telt állapotban,

még sokkal inkább cél, mint földbesüllyesztett medencéknél, az tehát kis fogyasztásnál nagyobb a nyomás, minimális üzemi viz-

ott kifejtettek szerint tehát szinte kizárólag forgásszimmet; ^kus szintnél, tehát csúcsfogyasztásnál pedig lényegesen kisebb a

szerkezetek jöhetnek számításba. Ez pedig logikusan az alátáma szt nyomás. Fentiek miatt csak ritkán, speciális esetekben alkalmaz­

te szerkezet (toronytörzs) és alapozás ugyancsak körsznametriku zák ezt a típust (pl. a törzsrész csak egy állandó biztonsági

- 88 - 89 -
tartalék vízmennyiség tárolására szolgál és a fogyasztásingadozás
kiegyenlítését a kisebb felső tartalékrész végzi).

b) A v í z t o r o n y k i a l a k í t á s á n a k
f ő b b i r á n y e l v e i

A továbbiakban a leggyakrabban alkalmazott kör alaprajzú

egytartályos víztornyokra vonatkoztatva tárgyaljuk a lényegesebb
követelményeket.
A vizoszlop magasságra vonatkozóan nem leket olyan határo­
zott elveket lerögzíteni, mint a medencéknél, mivel a tartály
alakja és nagysága erősen befolyásolja a célszerűen kialakításra
kerülő hasznos viztér magasságát. Általánosságban a medencéknél
nagyobb a tárolt vizoszlop magasság, 4— 8 m között szokott leg­
inkább szerepelni. Az ennél kisebb érték túl lapos tartály­
alakokhoz vezet, a lényegesen magasabb értékek pedig túl nagy
emelési magasságingadozásokat okoznak (energiapazarlás).
A vizbevezetésre és vizkivezetésre vonatkozóan különbséget
kell tenni aszerint, hogy átfolyó medencéről vagy ellennyomó
medencéről van szó.
Átfolyó medencénél a viz bevezetése külön töltővezetékkel,
a tulfolyószintnél történik, a viz kivezetése pedig a tartály
fenék fölött legalább 25 cm-rel. Ennek az elrendezésnek a célja,
hogy a viz függőlegesen áramló mozgást kapjon. Ha mindkét cső Az üritőcső a tartály fenekének legmélyebb pontjáról indul.
alul torkollik a tartályba, akkor főleg kúpos tartálykiképzésnél Á tulfolyóvezeték az üritővezetékbe csatlakozik bele, annak el­
örvénylő vizmozgás keletkeznék, ez pedig kedvezőtlenebb (vizpan- zárószerkezete után. A közös túlfolyó— és üritővezeték mérete­
gást okozó holtterek, iszap felkavarása). A földbesüllyesztett zésére, kiképzésére vonatkozóan egyébként a medencékre vonatkozó
medencéktől eltérően itt a viszonylag nagyobb vízmagasság, ne­ irányelvek a mértékadóak.

hezebb kezelhetőség, tisztíthatóság még energiafölösleg árán is
célszerűvé teszi ezt az elrendezést.
Ellennyomó medenceként működő víztoronynál egy közös töltő
és szolgálati cső vezet a tartályig. A leszálló cső rendszerint
még a tartály alatt kettéágazik. A viz bevezetése történhet fe­
lülről, a tulfolyószint fölött vagy alulról. Utóbbi esetben azon­
ban - hasonlóan a medencékhez - a vízáramlás irányát szabályozó
visszacsapószelepeket kell mindkét csőre szerelni (a kivezető
A csővezetékek kezelésére, ellenőrzésére szolgáló szerelvé­
nyeket, műszereket legcélszerűbb a tartályfenék alatt^létesítésre
kerülő födémmel kialakított emeleten elhelyezni, amely a torony­
ba vezető lépcsőn át közelíthető meg. A kezelőtérben gondoskodni
kell a páralecsapódásból eredő csurgalékvizek elvezetéséről is
(pl. bekötés az üritővezetékbe). Célszerű a töltő-, ill. szolgála­
ti csőnek a kikapcsolhatóságát a víztorony lábánál is ott elhe­
lyezett tolózárakkal biztosítani.

csőre akkor is, ha a vízbevezetés felülről történik). A 5*10 ábrán egy ellennyomó medencés víztorony csövezési
sémája látható. Az ábrán bemutatott elrendezésnél a fogyasztás-

- 90 -
- 91 -
 P
ingadozás kiegyenlítésére szolgáló hasznos viztér alatt egy ál­ ul is. Lényeges egészségügyi követelmény azonban, hogy ezek a
landó tüziviz tartaléktér van,melyből a vizet csak a normális helyiségek szigorúan el legyenek határolva a viztértől és ava­
körülmények között zárva tartott távirányítású tolózár nyitásá­ tatlanok ne juthassanak be, vagy szennyező anyagokat ne juttat­
val lehet a szolgálati vezetéken keresztül a hálózatba vezetni. hassanak oda.
Az egyszerűség kedvéért a séma egykamrás tartályt ábrázol, két-
kamrás megoldásnál természetesen minden kamra üritését, túlfo­
lyását, töltését, vizkivezetését, tüziviz-biztositását külön-kü- c) A v í z t o r o n y fő s z e r k e z e t i
lön kell biztosítani. r é s z e i
A víztornyoknál a medencéktől eltérően a függőleges csőve­
zetékekbe ter.ieszkedési közdarabokat kell beépíteni, hogy a tar­ A * 9
a víztorony szerkezetileg három fő részből tevődik össze!
tály függőleges irányú mozgásai a vezetékekben csőtörést ne a tartályból,
okozzanak. a tartószerkezetből (toronytörzs) és
A szellőzés biztosítása a vizszint fölött kialakításra kerü­ az alapozásból.
lő légtéren keresztül történik a torony tetején rendszerint kiala­
kított szellőzőablakok segítségével,A szellőző nyílásokat úgy kell
megépíteni,hogy piszok,férgek,bogarak ne juthassanak be a tartályba
A hőszigetelés kérdése víztornyoknál nem olyan egyszerű 1K - L ' t
mint földfeltötéses medencéknél. A főleg régebbi viztoronytipusok- Dupuit-fék? Infze-féle Borkhausen-féle K/ónne-fé/e
tartály tartály tartály tartály
nál szokásos megoldás szerint a tartály körül köpenyfalat ala­
kítottak ki és a két fal közötti légréteg alkotta a szigetelést.
A korszerű építési technológia mellett ma már egyre inkább az a
3.11 ábra
Víztornyok acéltartályainak különböző formái
tendencia, hogy elmarad a külön köpenyfal. A viz hőmérsékletétől
és az éghajlati viszonyoktól függően kell aztán eldönteni, szük­
A tartály legegyszerűbb alakja a körhenger. Ennek különbö­
séges-e a külön hőszigetelés, vagy sem. A hőszigetelés megoldásá­
ző módosított formái fejlődtek ki főleg a fenékkiképzés görbe
ra különböző eljárások léteznek. (Szivacsszerü, porózus anyagú
felülettel történő kialakításával (lásd 3 » H ábrát). Ezek a tar­
bevonatok, lemezek parafából, műanyagból stb.). A megfelelő meg­
tályformák elsősorban acéllemez-tartályoknál jöhetnek számítás­
oldás kiválasztása rendszerint az alkalmazott épitési technoló­
ba a fenékben keletkező komoly huzófeszültségek miatt. Kivételt
giával szorosan összefüggő gazdaságossági kérdés is.
képez az Intze-féle tartályalak, melynél a felfelé domborodó
Lényeges szempont a tartály megközelíthetŐségének. ellen­
fenéklemezben nyomás keletkezik. Ezért ez utóbbit vasbeton-
őrizhetőségének biztosítása a toronytörzsben elhelyezett lépcső­
tartályoknál is gyakran alkalmazzák, acéllemeztartályoknál pedig
vel vagy acéllótrával. Célszerű a tartály körüljárhatóságát is
lehetőleg kerülik a horpadásveszély miatt. A Dupuit-féle tartály­
valahogy biztosítani (pl. kétkamrás tartánynál az elválasztó
nál a v ízszintes irányú kiborító erő következtében az alátámasz­
kamrafal tetején kialakított járdával), ennek megoldási módjaira
tó gyűrűben gyürüfeszültség keletkezhet, melynek nagysága:
azonban még irányelv sem mondható ki, annyira szorosan összefügg
az egész szerkezet legnagyobb változatosságot mutató kialakításá­
K =
val. 2 ff tg 06
A víztorony alsó részét ki lehet képezni gépháznak, szer­
ého1 ^ a t artályben levő vizoszlop súlya.
számkamrának, lakásnak, irodának, a felső rész szolgálhat kilátó-
111 1 i

- 93 -
 Ez a gyürüfeszültség az Intze— féle és Barkhausen— féle tar­
tályoknál kiejthető (az Intze tartálynál a tartályalak helyes
megválasztásával, a Barkhausen-tartálynál pedig értelemszerűen
kiesik, mivel tg ot = tg 90° = oo !
)•
Az acéltartályok karbantartása a korrózióvédelem miatt
szükséges védőmázolások felujitása következtében lényegesen
költségesebb a vasbetontartályokénál* Ezért és a vasbetontechno­
lógia fejlődése miatt (előregyártás, feszités) a vasbetontartá­
lyok erősen tért hódítottak és ma már a legelterjedtebbek. Alakra
vonatkozóan a szabályos körhengertől kezdve az Intze— tartályon,
felfelé szélesedő csonkakupon és ezek kombinációin keresztül a
forgási hiperboloidig a legváltozatosabb formák alakultak ki.
A tendencia minden esetre a felfelé szélesedő, kehelyszerű vas­
beton tartályok nagyobb elterjedését mutatja részben statikai
meggondolások miatt (a vizmélységgel lefelé növekvő gyürüerőket a
kisebbedő körsugarak csökkentik), részben pedig a karcsú szerke­
zetre törekvő esztétikai szempontok kedvéért.
Az alátámasztó szerkezet (toronytörzs) régebben főleg fa­
lazott szerkezet, pillérekkel erősitett téglafal volt. Ma már
rendesen vasbetonkeret, körhenger keresztmetszetű csőszerű vas—
betonszerkezet vagy pedig kör alakban(és esetleg középen is) el­
helyezett oszlopok és ezek kombinációi. Statikai szempontból
jelentős terhelést képez a szélnyomás is, melyből kifolyólag a
legnagyobb igénybevétel a térszintnél lép fel. Ebből következtet­ 3«12 ábra
ve az ideális alátámasztó szerkezet a felfelé sudarasodó henge­ Előregyártott elemekből, csuszózsaluzással készülő 200
3
res törzs, esetleg hosszirányú bordákkal és gyűrűkkel merevitve. m -es vasbeton viztorony
Ilyen jellegű toronytörzsekre is találhatók példák a viztorony
tervezésben. nél egyszerű eszközökkel, gazdaságosan és korszerű technológiá­
Az alapozás az altalaj minőségétől és a toronytörzs meg­ val kivitelezhető víztoronyra. A hengeres vasbeton toronytörzs
oldási módjától függően lehet sik alaplemez, körbefutó sávalap csuszózsaluzással épül. A felfelé szélesedő, csonkakup alakú
4s az újabb viztoronyépitéseknél már elterjedt lefelé kiszélese­ tartályrész előregyártott vasbetonelemekből áll. A tartályt lent
dő, fordított kehely alak. szerelik össze és az elkészült toronytörzsre támaszkodva csiga-
sorokkal, csőriőkkel, drótkötéllel emelik fel a szükséges magas­
ságra. Az emelendő súly mintegy 80 t. A viztorony szerkezeti­
d) P é l d á k v a s b e t o n v í z t o r n y o k leg igen egyszerű és mégis mutatós. Előnye a korszerű építés­
k o r s z e r ű k i a l a k í t á s á r a technológiában rejlik, amellyel egyrészt tetemes idő, másrészt
pedig a bonyolult és költséges teljes beállványozás és bezsalu-
Z
A J.12 ábrán (lásd 95. oldal) látható 200 m -es viztorony zás takarítható meg. Hazánkban ennek a viztorony-tipusnak első
(MÉLTÉPTERV tervezése) példa a hazai viszonylatban kis vizmüvek-

- 94 -
 változatai 100 m^-es űrtartalommal Aszódon és Móron épültek meg,
a 100 m^-es víztoronyból országos típusterv is készült (MOT I
.31-29/63).

2$,B2
t

3*14 ábra
2000 m^-es forgási hiperboloid alakú, kétirányban feszí­
tett vasbeton víztorony (épült Oroszlányban)

A 3*13 ábra (lásd 96. oldal) egy 400 m^-es vasbeton víz­
A részlet tornyot mutat be, mely Trier-ben (NSZK) épült. Érdekessége első­
sorban a tetszetős kialakításban és a tartály szigetelésében

Külső rb.fa! rejlik. A monolit szerkezetű víztorony alátámasztó szerkezete

tulajdonképpen az ábrán csak nézetben látható, keresztirányban
Múanyaghab elhelyezett 4 borda és a hengeres törzs együttesen. A törzs fala
szigetelés rácsszerü, így a lépcső kívülről látható. A tartály hőszige­
Belső rb.fa! telését két vasbetonfal közé elhelyezett müanyaghab (poron) biz-
Vízzáró vakolat 'tositja. A víztorony teteje kényelmes lépcsőkön közelíthető meg
és egyben kilátótorony célját is szolgálja.

3.13 ábra
400 m -es vasbeton víztorony (Trier, NSzK)

- 96 - - 97 -
 Hazánkban teljesen újszerű, kétirányban feszitett forgási
hé,jszerkezetű víztorony épült Oroszlányban (tervező: MÉLIÉPTERV).
A 3.14 ábrán látható víztorony (lásd 9 7 . oldal) ellennyomó rend­
szerű, hasznos térfogata 2000 m^'. A víztorony a város zöldöveze­
tét képező dombhátra került. A környező hegyvonulat Ívelése a vi­
szonylag alacsony tárolóval szemben esztétikai szempontból karcsú,
oszlopszerü építmény helyett tömegével, formájával ható ki­
emelkedő építmény kialakítását kívánta meg. A választott forma
43°-os végérintőjü, legkarcsubb helyén 10 m átmérőjű forgási hi-
perboloid volt. A speciális kettősgörbületü kialakitáe tetszetős
formáján kívül statikai szempontból is kedvező (a tartály lefelé
csökkenő átmérőjű forgásiélűiét, a törzs pedig lefelé a szélnyomás
folytán növekedő igénybevételnek megfelelően erősödik). A víz­
torony törzsét és tartályát alkotó forgási hiperboloid alakú vb.
héj a terepszint felett 12 db pilléren áll. Ezek tetraéder ala­
kúak és a héj alsó peremét a kerület mentén támasztják alá. A
pillérek sugárirányban csatlakoznak az alaptestet képező szekré­
nyes körgyűrűhöz és igy erősen fokozzák az alsó köpenyrész merev­
ségét és állékonyságát. Az altalaj igen jó teherbírású homokos
kavics.
A-tartályrész kétkamrás, kívülről a hiperboloid fal, alulról
/
gömbsüveg kupola határolja. A két kamrát a forgáshéjak csomó­
pontjában csatlakoztatott függőleges hengerfal választja el a
külső 1200 m^-es és a belső 800 m -es rekeszre. A tartélyrész le­
fedését körgyűrű alakú lemezek képezik. Az egyenlőtlen süllyedé­
sekből származó nagy igénybevételek indokolttá tették a lemezek
statikailag határozottá tételét, amit sugárirányú felszeleteléssel
értek el. A víztorony közepén hengeres kiképzésű orsótér vezet
fel a torony tetejére. A tartályrekeszeket lefedő siklemez fölött
henger alakú felépítmény van, melynek oldalfala üvegtáblás,
tetőfödémé törtlemez szerkezet. Ez képezi a torony tulajdonkép­
peni lezárását, jól kiegészítve a köpeny kettősen görbült felü­
letét. A szerelvények, csőkapcsolatok a tartály gömbsüveg feneke
alatt sik födémmel határolt kezelőtérben helyezkednek el.
^ A tartályrészben a vizterhelésből keletkező hajlitónyomaté-
- kok okozta huzófeszültségeket egyenes tengelyű feszítéssel szün­
tették meg. A feszítés V-alakban elhelyezett 220 db feszitőkábel-
lel történt, egy kábel 12 db 0 7 mm-es feszitőhuzalból állt. A

- 98 -
 ± * 5 0 , 0 0

± > 1 , 7 , 6 1

+ U U .8 2
± Uh,6 2

± > 3 6 , 6 9

b t 0,00 b t o . o o

3 .1 5 ábra
Csuszózsaluzásos törzsű, előregyártott és felemelt zsa^
luzóhéjjal tervezett 2000 mj-es víztorony

- 99 - 100 - 101 - 102 - 103 - 104 - 105 - 106 -

 kábeleket a külső betonacélszerelés elkészülte után helyezték
el 42 mm belső átmérőjű acélpáncél védőcsőben. A V-alaku huzal-
kötegek a geometriai egyenes alkotókat követték. A feszités
r 2
Freyssinet-puskákkal történt 10 500 kg/cm feszültségig, a kö­
penyszakasz megszilárdulása után. Az acélpáncélcsőben a feszitő-
kábeleket utólag cementhabarccsal injektálták ki.
A kettős görbületü köpenyhéj zsaluzását viszonylag egysze­
rűsítette az, hogy felületere ellentétes irányban egyenes alkotók
illeszthetők. Ezek mentén helyezték el műszeres kitűzés után a
külön-külön alátámasztott felső és alsó perem menti minraivek
közé a mintapalló alkotósort, majd ezekre az ugyancsak; egyenes'
gyalult zsáLuzódeszkákat. A teljes zsaluzatot elKészülte után fe-
szitőgyürük segítségével fölemelték, ezáltal a zsaluzat merevvé
és önhordóvá vált. A belső oldal zsaluzása előregyártott táblák­
kal a betonozással egyidőben, szakaszosan történt.
Mig az előbb ismertetett oroszlányi víztorony szerkezeti
és formai kialakításával mutat újszerűséget, addig a 3.15 ábrán
'lásd 99- oldal) látható és a szolnoki vizmübővités keretében
tervezett 2000 m^-es víztorony (tervező VIZITERV) elsősorban a
korszerű épitési technológiára és gazdaságos kivitelezésre tekin­
tettel jelent hazai viszonylatban újszerű megoldást. A szerkezet
lényege: a csuszózsaluzással elkészítésre kerülő hengeres törzsre
támaszkodó hidraulikus sajtók segítségével lent előregyártott
vasbeton zsaluzóhéjat emelnek fel és erire készítik el a torony­
törzsön át felszállított betonnal a monolit vasbeton tartályfalat.
A víztorony építése a felfelé keskenyedő csonkakupgyürü át­
meneti testtel erősített vasbeton alaplemez megépítésével kezdő­
dik. Maga a toronytörzs külső bordázattal ellátott vasbetonhenger,
melyet csuszózsaluzással építenek meg. A toronytörzs fent vasbe­
ton gyűrűvel és siklemez födémmel zárul, az anyagszállításra ki­
hagyott ideiglenes és közlekedés céljára biztosított végleges
■yilással.
A csonkakup alakú vasbeton zsaluzóhéj lent készül el. A vég­
leges külső kuphéj betonacélszerelését a zsaluzóhéjba beépitve
készítik el. A zsaluzóhéj végleges formában fentmarad és egyben
a külső homlokzati burkolatot is adja. A toronytörzs körül kb. 11
m magasságban vasbeton emelőgyürüt kell épiteni. Az emelőgyürüt
és a zsaluzóhéjat köröskörül betonacélból készített ellenmenetes
árnyával ellátott huzalokkal kötik össze.
I

- 107 -
/
 végezte oly módon, hogy a sajtók beton pogácsa máglyára támasz­
Az emelés a toronytörzs tetejére telepitett hidraulikus
kodtak és az emelés előrehaladásával a tartályhoz erősített
sajtók segítségével történik acélsodronykötelekkel araszoló pofás
zsalutáblák között csúszva építették fokozatosan alá a torony
rendszerrel vagy fogaslétrával. Az emelésre kerülő súly 280 t.
törzsét. A napi maximális előrehaladás 58 cm volt és az egész
A betonozás a toronytörzsön át felszállitott betonnal a törzshöz
- 1---------ro-tm-nll felemelés mintegy három hónapot igényelt. Ezzel az eljárással
csatlakozó belső gyűrű
azóta Svédországban és az NDK-ban is több víztornyot építettek
és a külső kuphéj betono­
más olyan kombinációval is, hogy a tartály alá nem hengeres tör­
zásával kezdődik. A zsalu­
zset, hanem oszlopokat épitettek.
zóhéjat betonozás előtt ki-
A vasbeton víztornyok korszerű kialakítására bemutatott
merevitik. A belső kuphéj
példák korántsem adhatnak teljes képet a fejlődési tendenciáról,
zsaluzását és betonozását
hanem pusztán kiragadott esetek a viztoronyki&lakitás lehetősé­
a külső gyűrű, majd a lefe­
gének rendkívül széles és változatos területéről. A szakkönyvek­
dő gömbhéj elkészítése kö­
ben és az életből is közismert, monolit vasbetonszerkezetü, füg­
veti. A tetőhéj betonozása
gőleges hengeres törzsű vagy oszlopokkal alátámasztott, külső
könnyű állványra helyezett
hőszigetelő köpenyfalas, hengeres vagy Intze-tartályos víztornyok
előregyártott vasbeton
ma még igen elterjedtek és nem mondhatók korszerűtlennek. A ten­
zsaluzóelemekkel történik.
dencia mindenesetre: a gazdaságosság elsőrendű figyelembevételé­
A tartálytér 2 cm vastag
vel gyorsan, kevés anyag és munkaerő felhasználásával szép és
torkrét beton szigetelést,
statikailag kedvező szerkezeteket alkotni.
a tetőhéj - mely 10 cm
Áttekintve a legutóbbi évek viztoronytervezéseit az aláb­
vastag vasbeton, 6 cm vas­
biak állapíthatok meg:
tag perlitbeton és 2 cm
A régebbi, vártoronyra emlékeztető formákkal szemben egyre
vastag cementsimitás - 5
inkább tért hóditanak a viszonylag karcsú törzsű, kehel.yszerüen
réteg, korongecsettel fel­
felfelé szélesedő formák.
hordott, szulfoklórozott
A tartályok kiképzése forgásfelületü héjszerkezet.
3«16 ábra polyetilén vizszigetelést
Hidraulikus sajtókkal felemelt tartá­ A külső köpenyfalak egyre inkább elmaradnak, a hőszigete­
kap.
lya 9000 m3-es vasbeton víztorony lésről vagy teljesen lemondanak vagy külön hőszigetelő réteggel
A tetszetős külsejű
(örebro, Svédországi-
oldják meg.
VXMVVA
víztorony ----------------techno-
épitési _
A törzsrész építésénél a csuszózsaluzás hódit tért.
lógiája lehetőséget nyújt közepes nagyságú (500 - 5000 m^ ürtar-
Az előregyártás és feszités elsősorban a tartály építésénél
talmu) víztornyoknak az előregyártás lehetőségeit kihasználó és
játszik szerepet. Tendencia mutatkozik a tartálynak a földön
hazai berendezésekkel egyszerűen kivitelezhető módon történő meg­
monolit módon vagy előregyártott elemekből (esetleg utófeszítés­
építésére.
sel kombinálva) történő megépítésére és a késztartály feleme­
Lényegesen nagyobb feladat t jelentene ma még hazai viszony­
lésére.
latban egy olyan épitésmód, melyet a svédországi örebro-ban
Az utóbbi eljárás meglehetősen fórradalmasitja az épitési
alkalmaztak először egy 9000 m^-es viztorony építésénél (lásd
technológia hagyományos, aláállvónyozással és zsaluzással törté-
3*16 ábra). Ennél-ugyanis először a 3200 t súlyú, felül 4-5,60 m
nő eddigi módszereit. A bemutatott példák egy részénél (3*12 és
átmérőjű csonkakup alakú vasbeton tartályt építettek meg. Az
3*15 ábrák) a tartály, ill. zsaluzóhéj felemelése a toronytörzsre
emelést 32 db közös vezetékre kapcsolt 100 t-ás hidraulikus sajtó

- 109 -
- 108 -
felszerelt emelőszerkezettel történik: a csörlőkkel, csigasorral,
drótkötéllel, ill. a hidraulikus sajtókkal felhúzzák a tartályt. tést a vizmü szivattyúit vezérlő automata ellenkező értelemben
Egy másik ismertetett módszer (3*16 ábra) szerint a tartályt vezérli, tehát a veszélyes esetben,-a szivattyúk leállásakor
alulról nyomják felfelé és közben fokozatosan aláépitik a törzset, esetleg megszűnő vizmozgás idejére a fűtés működik.

további módszer a csepeli 2500 m^-es viztorony tervezésénél A viztorony kimerevitését horganyzott acélfonatu feszitő
kialakított újszerű megoldás, mely szerint az elkészült torony- kötelek biztosítják szimmetrikusan 6 irányban. A kötelek sza­
törzsben kialakított hornyokban helyezik el a hidraulikus sajtó­ bályozható feszitőmüvön keresztül kapcsolódnak az idomvasbetétes
kat és a sajtók teljesen folyamatosan, araszolva haladnak a te­ vasaltbeton horganyalapokhoz. A helyszíni szerelési munka
herrel együtt felfelé, vagyis a törzsre támaszkodva nyomják fel­ bruttó időtartama tapasztalat szerint 2-4 hónap.
Gyakoriak - főleg külföldön - az acéltartálvu. vasbeton
felé a tartályt*
törzsű és köpenyfalu víztornyok is.
Tendencia mutatkozik előregyártott. acél merevitéssel el­
e) N e m v a s b e t o n v a g y v e g y e s látott vasbeton elemek alkalmazására is.
s z e r k e z e t ű v í z t o r n y o k A sulycsök.centés érdekében történtek kísérletek különböző
könnyűfémek (elsősorban az alumínium) felhasználására a tartály
A tisztán vasbetonból épülő víztornyok mellett egyéb anyagú •szerkezeti megoldásánál.

viztorony-tipusok is előfordulnak. Ezek közül elsősorban az A technika fejlődése mindenesetre szinte korlátlan, de a
acélvázas, acéllemeztartályu előregyártott víztornyokat említhet­ toronytervezés és épités terén legalábbis rendkívül változatos
jük meg. Fejlett acéliparral rendelkező országokban, ahol az lehetőségeket nyújt.

Üzemszerű előgyártás feltételei biztosítottak, a helyszíni sze­

relés kis munkaigényessége és rövid épitési idő miatt különösen
Kedvelt (pl. az Egyesült Államokban). Elsősorban kisebb víztor­ C) A tipizálás helyzete és lehetőségei a viztároló
nyok (500 m^-ig) építésénél alkalmazzák és szállíthatósága miatt medencéknél és víztornyoknál

.'árosoktól távoli mezőgazdasági települések, iparilag elmaradt

a) M e d e n c é k
országok vízellátásánál gazdaságosan alkalmazható.
Magyarországon kialakult formája a közismert "Hidroglobusz"
Magyarországon jelenleg 1000 xs? térfogatig állnak rendelke­
(50, ÍOC és 200 m^) valamint a "Mikro-Hidroglobusz" (5, 8, 12 és
zésre országos típustervek az alábbi lépcsőzéssel: 5 - 10- 15-
25 m^) viztorony, melyből községi törpe vizmüvek és kisebb fa­
" 20 - 50 - 100 - 200 - 500 — 1000 m^. A típustervekben szereplő
lusi települések vizellátásá céljára ma már közel 300 db épült
szerkezetek hagyományos módon készülő monolit vasbeton medencék,
meg. Szerkezete vasbeton alapon álló kihorgonyzott acélszerkezet.
a kisebbek egyrekeszes kialakítással, a pagyobbak kétkamrásak.
A toronytörzs min. 80 cm átmérőjű acélcső, mely gömbcsuklón tá­
á kisebb medencék alaprajzi elrendezése derékszögű négyszög
maszkodik a vasbetonalapra. A tartály a csőoszlopon nyugszik,
(ilyen az egyik 2 x 250 m^-es medencetipus is), a nagyobbaké
szerkezete idomacélvázas, hegesztett acéllemez gömb. A tartály
kétkamrás elrendezésnél pápaszem alakban.
hőszigetelését a külső maratott aluminiumlemez burkolat és a
E típustervek alapján - rendszerint kisebb módosításokkal -
tartály acéllemez felülete közti hőszigetelő réteg biztosítja.
számos műtárgy épül meg hazánkban. Értékelve azonban a típuster­
Az acélcső törzs belsejében felszálló csővezeték fagymentesitése
t , veket, megái 1apitható, hogy a túlnyomórészt az 1950-es években
érdekében az egyébként azbesztcement védőcsővel és hoszigeteles-
készült és részben már átdolgozásra került megoldások ma már nem
sel körülvett acélcső fűtésére elektromos fűtőtest szolgál. A fü"
tudják betölteni hivatásukat teljes mértékben.

- 110 -
111 -
i
 A t e r v e z é s szempontjából állandó problémát jelent a beton­
acélminőségekben az utóbbi é v e k során történt sok változás.
A felületes adaptálás hibákhoz és főleg túlvasaláshoz vezet az
amugyis bőségesen vasalt tipusteírv szerinti szerkezetekben. A
vasalási terv átdolgozása viszont majdnem egyenértékű az uj terv
készitésével, ha az alapozás, gépészeti berendezés, tulfolyóviz-
elvezetés miatti egyedi tervezési munkákat még hozzáadjuk. Más­
részt: a lépcsőzés elég ritka, a 200 - 500 m^, ill. 500 - 1000
w? közötti tipusok hiányoznak, emiatt ismét fennáll a túlterve­
zés vagy alátervezés veszélye.
A nagyobb problémát azonban maguk a szerkezeti megoldások
jelentik. A tipizálás fő célja tulajdonképpen nem is tervezési
munka megtakarítása, hanem sokkal inkább a kivitelezés leegysze-
rósitése tipuselemek, gazdaságosan alkalmazható technikai beren­
dezések ismételt felhasználásával. Erre pedig a jelenlegi típus­
tervek nem alkalmasak, az egyetlen tényleg tipusjellegű elem a
tipus-szellőző. Ezenkívül a korszerű építéstechnológia az előre­
gyártott és feszitett szerkezetek vagy szerkezeti elemek alkal­
mazását szinte megköveteli. A II. Ötéves terv végén a legtöbb
típusterv hatályát veszti.
Az uj, nagyobb medence-tipustervek kialakításánál feltét­
lenül szem előtt kell tartani az előregyártás és feszités szé­
leskörű alkalmazásának lehetőségeit. A sokszor felhasználható
zsaluzóformában készíthető tipuseleniekből összeállított szerke­
zetek alkalmazása - még nem kötelező hatályú, csak ajánlott tí­
pusterveknél is - feltétlenül ösztönözni fogja elsősorban a ki­
vitelezőket és beruházókat előregyártott szerkezetek alkalmazá­
sára főleg az énitési időben és költségekben elérhető megtaka­
rít ások miatt.
A tipizálásnak a lehetőségei megvannak, célja azonban a
korszerű építéstechnológiával kivitelezhető, előregyártott ti-
puselemeket tartalmazó és gazdaságos medencetipusok kialakításá­
ra irányuljon.
A nagyobb medencék tipizálása egyelőre nálunk nem látszik
célszerűnek részben viszonylag sokkal ritkább előfordulásuk,
részben a helyi adottságok lényegesen nagyobb szerepe miatt.
- 112 -
\
b) V í z t o r n y o k
Nálunk jelenleg csak a "Hidroglobusz" víztoronyra és a
3«12 ábra szerinti megoldással készült 100 m^-es vasbeton víz­
toronyra vannak típustervek. Az elmúlt évek tapasztalata azt
mutatta, hogy az összes viztároló műtárgyak közül a **ttí droglobuszn
felelt meg a legjobban a típustervtől megkívánható követelmények­
nek. Az egyedi tervezés munkája gyakorlatilag a hely, a megfe­
lelő ürtartalmu és magasságú tipus kiválasztására, az alapozás
esetleges módosítására, az elektromos jelzőberendezések és a
csatlakozó vízvezetékek (túlfolyó és üritővezetékek, fővezeték)
tervezésére korlátozódott. A kivitelezés pedig ugyanakkor teljes
üzemi előregyártássál, kevés helyi épitési és szerelési munkával
szériaszerüen és gyorsan történt.
A 100 m^-es vasbeton víztorony ugyancsak jól használja ki
a tipizálás lehetőségeit, hiszen a korszerű vasbetonépitési tech­
nológia elemei közül az előregyártás, csuszózsaluzásos betonozás
és a kész szerkezet felemelése szerepel benne. A vasbetonépités
természetszerűen sohasem érheti el azt a fokot az üzemszerű elő­
regyártás terén, mint az a vasszerkezeteknél lehetséges, viszont
ugyanakkor olcsóbb szerkezetekhez vezethet a vasszerkezetekhez
képest. Ez az egyik fő oka annak, hogy nelyes és célszerű első­
sorban kis víztornyoknál (50 - 100 - 200 nr) gazdaságos és kor­
szerű technológiával épithető vasbeton 'vagy vasbeton és más fém
(acél, alumínium) kombinációjú típustervek kialakítására is irányt
venni.
A nagyobb víztornyoknál — mivel azok többnyire városokba
kerülnek — nehezebb már a tipizálás. Itt ugyanis az esztétikai
kialakítás, a városképbe való beilleszkedés nagyobb szerepet ját­
szik. A tipizálás lehetősége bizonyos mértékben'azonban ezeknél
is fennáll. Ha az előregyártás, emelési technológia kérdésében
a hazai viszonylatban széles körben alkalmazható módszer anyagi
feltételei a kivitelező vállalatok részére biztosíthatók, akkor
a már megtervezett, ill. megépült víztornyok közül kiválaszthatók
azok, amelyeket legalábbis mintatervként vagy iránytervként le­
hetne a tervezés rendelkezésére bocsátani. Az egyedi tervezés (és
kivitelezés) mértéke ez esetben csökkenthető és a kivitelező vál­
lalatok több hasonló rendszerű víztorony megépítése után mind a
technikai felszerelést, mind pedig az épitési tapasztalatokat gaz-
ő&ságosan fel tudják használni.
- 113 -
 a viz savtalanitása (elsősorban az agresszív széndioxid
eltávolítása),
a viz vastalanitása,
a viz mangántalanitása,
vas- és mangántalanitás együttesen,
a viz fertőtlenítése,
mellékizek, szagok, oldott gázok eltávolítása,
rádióaktiv szennyeződések eltávolítása,
a viz lágyitása és sótalanitása.
4. a vízkezelés műtárgyai
A felsorolt feladatok megoldása igen átgondolt gépészeti
A víztisztító, illetőleg vízkezelő "berendezések feladata a és elektromos berendezéseket, műtárgyakat kíván meg. A viz kémiá­

vizet a kívánt célnak megfelelő minőségűvé átalakítani. ja, a víztisztítás technológiája komoly tudományág, amellyel e

A minőségi igény szempontjából két főcsoport különböztethe­ helyen nem célunk foglalkozni, erre nincs is módunk. A vízkeze­

tő meg: ivóvizminőségü és ipari viz minőségű viz. lési eljárásoknál előforduló gépészeti és elektromos berendezé­
Az ivőviz twinőségü vizek csoportjába tartoznak a közvetlen sek részben önállóan kerülnek elhelyezésre épületekben, részben
ivásra felhasználásra kerülő vizen kívül a háztartási viz, a a főleg vasbeton műtárgyak részét képezik. Ha eltekintünk a kü­

fürdővíz, valamint az élelmiszeripar és gyógyszeripar keretén lön funkciót betöltő technológiai, gépészeti és elektromos be­
belül felhasználásra kerülő vizek nagyobb része. Az ivóvíz minő­ rendezésektől és az azok elhelyezésére szolgáló gépháztól, üze­

ségi előírásait és a vizvizsgálat módjait az MSZ 448 és MSZ mi épületről vagy épületrésztől, a műtárgyak szempontjából nézve

22901 számú országos szabványok részletesen tartalmazzák. a vízkezelő berendezések alábbi 4 főcsoportját különböztetjük
meg:
Az ipari viz minőségére vonatkozóan általában kisebbek a
kötöttségek és az esetenkénti felhasználásnál dönthető csak el, A) Ülepítő berendezések

hogy milyen minőségi feltételeket kell a víznek kielégítenie. Az B) Derítők

ivóvíz minőségi feltételeinek teljes mértékben meg nem felelő C) Szűrők

és felhasználásra kerülő vizeket nevezzük gyűjtőnéven ipari viz D) Segédberendezések

minőségüeknek. ^ A továbbiakban e csoportosítás figyelembevételével ismer­

A víztisztítás technológiája rendkívül széles körű. Az tetjük a vízkezelés műtárgyainak fő funkcióit, kialakítási mód­
eljárások fizikai, kémiai és biológiai hatásúak, igen sokszor jait és korszerű megoldásait a víztechnológiai vonatkozások

összefonódnak, nehezen állapíthatók meg határozott sémák. Ha az szükségszerű összefoglalásával•

eljárásokon keresztül a vízkezeléssel elérhető feladatokat néz­

zük, akkor a következő fő feladatok fordulhatnak elő:
a vízben levő durva uszadék eltávolítása, A) ülepítő berendezések

a lebegő anyagok eltávolítása ülepitéssel,

a kolloidális (részben oldott) és oldott anyagok eltávolí­ ülépítésnek azt a folyamatot nevezzük a vízkezelési termi­

tása vegyszerek hozzáadásával, pelyhesitéssel és ülepités­ nológia szerint, amikor a vízben lebegő állapotban levő anya­

sel (derítés), gokat vegyszer hozzáadása nélkül, mechanikus utón távolitják el.

a finom kolloidális és oldott állapotban levő anyagok Á lebegő alkatrészek ülepedése gravitációs erő hatására követke-

eltávolítása szűréssel, *ik be. Az ilyen lebegő anyagok a víznél nagyobb fajsuiyuak és a

- 115 -
víz sodra ragadja azokat magával. Az ülepitésnél a cél tehát: a Q = az ülepitésre kerülő vizmennyiség (m^/óra vagy m^/s)
víz sebességét olyan mértékre csökkenteni, amely mellett a víz v = a legkisebb kiülepitésre kerülő szemcse ülepedési
elveszti hordalékmozgató erejét. Hidraulikailag ezt a sebesség- sebessége (m/óra vagy m/s)
csökkentést az átfolyási keresztmetszet bővítésével állítják
A 0,1 mm 0 kvarchomoknak pl. az ülepedési sebessége 24 m/óra,
elő.
tehát ha ez a legkisebb kiülepitésre kerülő anyag, akkor a felü­
Elvileg a 0.02 mm-nél nagyobb szemcseátmérőjü anyagok még
leti terhelés nem lehet nagyobb, mint 24 m^/m 2/óra.
ülepíthetők. A 0,02 mm-nél kisebb iszap és agyagszemcsék ülepe-
Az ülepítő medencék hasznos mélysége általában 1,5-2,5 m,
dési sebessége már olyan kicsi (0,6 — 0,00006 mm/s), hogy igen
vagyis kereken 2 m legyen. Az ülepítő medencék szokásos szélessé­
nagy medenceméretek adódnának ki. Ezért tapasztalati adatok alap­
ge 4-12 m.
ján megállapítható, hogy a 0.02 mm-nél kisebb átmérőjű lebegő
Az ülepítő medencék szélességének és hosszának aránya
állapotban levő anyagok csak pelyhesitő vegyszerek hozzáadásával
1:4, de még jobb 1:5 - 1*7*
ülepithetők gazdaságosan a kolloid anyagokkal együtt. Ez utóbbi
Az átfolyási középsebesség figyelembevételével az ülepítő
ülepitési módszert nevezzük a vízkezelési terminológia szerint
medence hosszának olyan nagynak kell lennie, hogy az ülepitő
derítésnek.
medence hosszának és az átfolyási középsebességnek hányadosa na­
Az ülepitésre szolgáló berendezések tulajdonképpen meden­
gyobb legyen az ülepedési sebesség és a medence mélységének há­
cék, melyeken a viz meghatározott idő alatt keresztülfolyik és
nyadosénál. Vagyis az ülepitő medence legkisebb hossza:
a keresztmetszetbővülés, ill. sebességcsökkenés következtében
kiülepithető szemcsék a medence fenekére leülepednek.
Durvább anyagok ülepitésénél ( > 0,05 mm 0) az átfolyási
határközépsebesség vJ. = 50 mm/sec = 180 m/óra. Az átfolyási
határközépsebesség alatt azt a sebességet kell érteni, melynél ahol:
a medence fenekére leülepedett anyag még nem kavarodik fel.
' vk = az átfolyási középsebessóg (m)
Finomabb anyagok ülepitésénél (^ 0,05 m m 0) az átfolyási
határközépsebesség v£ = 20 mm/sec = 72 m/óra. m = az ülepitő medence mélysége (m)

Ha az ülepitésnél az átfolyási középsebesség a megadott v = a kiülepitésre kerülő anyag ülepedési sebessége

határközépsebességnél kisebb, a szemcsés anyagok ülepitésénél
vízszintes átfolyásnál, az átfolyási középsebesség nem játszik
szerepet.
Az ülepités hatásfoka szemcsés kizárólag a felületi terhe­
léstől (m^/m^/ 6ra) fü g g , amely egyenlő annak az átmérőjű anyag-
hák az ülepedési sebességével (m/óra), me3y átmérőjű szemcse
nagyságot még ki akarunk ülepíteni. Az ülepítő szükséges felüle­
te ennél fogva szemcsés anyagok kiülepitésénél:
F = sz.L = (m~)
ahol:
sz = az ülepítő medence szélessége (m)
L = ez ülepítő medence hossza (m)
(m/óra)
Szemcsés anyagoknál nem játszik az ülepitésnél szerepet a
tartózkodási idő.
Ennek csak nem szemcsés (kolloid) anyagok ülepitésénél van
döntő jelentősége. A nem szemcsés (kolloid) anyagok ülepitése ab-
>an különbözik lényegesen a szemcsés anyagok ülepitésétől, hogy
lseknél az ülepitő méretezését nem a felületi terhelés, hanem a
tartózkodási idő alapján kell elvégezni. A tartózkodási idő álta­
lában 1,5 - 6 óra. Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy
átfolyási középsebesség ne legyen nagyobb, mint 5-10 mm/sec,
vagyis 18 - 36 m/óra.
Az ülepitési hatásfok azt fejezi ki, hogy a tényleges hid­
raulikai körülmények között az ülepitő medence a számított leü-
lapithető anyagnak hány százalékát ülepíti ki.

- 116 - - 117 -
■
 A hidraulikai hatásfok a mért átlagos átfolyási idő és
számított átfolyási idő viszonyszáma. Ez a viszonyszám mindig
1-nól nagyobb szám, mivel a tényleges átfolyási időt számos
zavaró .jelenség növeli. Ezek kőiül a legjellemzőbbek: a medence
falai melletti súrlódás okozta sebességcsökkenés, a leülepedett
anyagok koncentrációjának a fenék feletti növekedése, a kelet­
kező gázbuborékok felfelé irányuló mozgása, a holtterekben kép­
ződő lassú örvénylő vagy a folyás irányával ellentétes áramlások,
a kivülről jövő hőközlés okozta fajsulykülönbségből eredő hő­
mozgások. A zavaró jelenségek csökkentését és a hidraulikai ha­
tásfok kedvezőbbé tételét célozzák azok az irányelvek. melyek az
ülepítők kialakítására vonatkoznak. A medence falai melletti
súrlódás okozta sebességcsökkenés a legjobban a kör alakú Dorr-
rendszerü ülepítőknél küszöbölhető ki. Az iszapkoncentráció ked­
vezőtlen hatása ellen az iszap folyamatos eltávolítására szol­
gáló berendezésekkel védekeznek. A gázbuborékok okozta felfelé
áramlását a víznek az ülepítő medence előtti átbuktatásával lehet
csökkenteni. Legnehezebb a holtterek kiküszöbölése vagy csökken­
tése. Mivel ezt a kérdést a viz hordaléktartalmának jellege és
időbeli változása ismeretében lehet a legjobban megvizsgálni,
célszerű - legalábbis nagyobb jelentőségű felszíni vízkivételre
alapozott vízmüvek tervezésénél - a tervezés előtt sorozatos
modellkísérleteket végezni. E modellkísérletek egyébként az üle­
pítők gazdaságos méreteinek megválasztását is elősegítik. A hő­
mozgások ellen a medence lefedésével lehet védekezni.
Az ülepítő berendezések rendszerint nyitott vasbeton meden­
cék. Legfőbb szerkezeti alapkövetelmény, hogy a külső és belső
vízzárás biztosítva legyen és a műtárgy mérete, alaprajzi és
magassági elrendezése megfeleljen a vízkezelési technológia által
előirt célnak. Tehát: Biztosítani kell, hogy adott vizhozamu
kyersviz meghatározott sebességgel áthaladva a medence fenekére
a megkívánt szemcseátmérő feletti hordalékát lerakja, a leüle­
pedett iszapnak lefelé szűkülő keresztmetszetű gyüjtőtere legyen,
az iszap eltávolítható legyen. Természetesen biztosítani kell
az ülepítő berendezés megközelíthetőségét, tisztíthatóságát,
a különböző szerelvények kezelhetőségét és ellenőrizhetőségét.
A viszonylag kisebb magasság és a technológia által előirt
kötöttségek kevésbé teszik aktuálissá a víztároló medencéknél
118
gazdaságos körszimmetrikus, előregyártássál és feszítéssel kom­
binálható szerkezetek kialakítását. Ezért a tisztán mechanikai
hatáson alapuló ülepítő berendezések túlnyomórészt monolit vas­
betonból készülő, viszonylag lapos, felül nyitott medencejelle­
gű műtárgyak.
A vízkezelési gyakorlatban ülepítőket, ott alkalmaznak, ahol
időközönként vagy tartósan viszonylag nagy a nyersvíz lebegte­
tett hordaléktartalma. Ez a hordái óktartam minőségileg éá meny-
nyiségileg igen eltérő. Kémiai összetétel szerint lehet szerves
és szervetlen. A szerves anyagok ezenkívül élő és élettelen anya­
gokként fordulnak elő. Fizikailag a lebegő anyagok alakja lehet
szemcsés, lemezes és szerteágazó. A minőségi és mennyiségi
összetétel szerint a legkülönbözőbb ülepedési idők alakulnak ki.
Pl. A Duna-vizből 4 óra alatt az összes lebegtetett hordaléknak
csupán 60-65%-a, 24 óra alatt is pedig csupán 80%-a ülepedik
le.
Ha a gyorsan kiülepedő szemcsés anyagok mennyisége viszony­
lag sok, akkor érdemes külön homokfogókat is alkalmazni.
így az ülepítő berendezések csoportján belül különválasztva
tárgyaljuk a csak 0,1 mm-nél nagyobb szeme se átmérőjű anyagok
*
kiülepedését célzó homokfogókat és a viszonylag kevés gyorsan
ülepedő hordalékot tartalmazó tulajdonképpeni ülepítő medencéket.
a) H o m o k f o g ó k
A homokfogókat úgy méretezik, hogy a 0,1 mm-nél nagyobb ho­
mokszemcsék és más anyagok még feltétlenül leülepedjenek. Az
ülepítő medence méretének kialakításakor az ülepítő és iszapgyüj-
tő teret külön-külön kell számításba venni és ülepítő medencénél
hidraulikailag csak az ülepítő teret szabad figyelembe venni.
A homokfogók feladata az, hogy főleg vízfolyásokból történő víz­
kivételnél a különösen magasabb vízállás és áradén idején a víz­
folyás által magával ragadott gyorsan ülepedő hordalékot, homokot
faleveleket a vízből eltávolítsa. Ezáltal a finomabb, lassan vagy
csak vegyszerek hozzáadásával leülepithető anyagok ülepitését
szolgáló műtárgyak (ülepítő medencék, derítők) kotróberendezése­
it, iszapoló vezetékeit a kopástól, dugulástól jobban védjük és
természetesen e műtárgyak méreteit főleg az iszapgyüjtő terét -
csökkenthetjük.
A -A metszet
Vízszintes átfolyású, téglalap alakú homokfogó sematikus
vázlata
A viztisztitási gyakorlatban homokfogóknak leginkább víz­
szintes átfolyású, téglalap alakú medencéket használunk. A viz
hosszanti irányban folyik keresztül a medencén, a kiülepitett
anyag a medence fenekén kialakított fordított gúla alakú iszap­
fogó terekben gyűlik össze, ahonnan külön iszapoló vezetéken
és csatornán viszik el. Egy ilyen, 3 iszapgyüjtő tölcsérből álló
homokfogó sematikus vázlatát mutatja a 4.1 ábra. A homokfogókat
- 120
párosán vagy többet egymás mellé párhuzamosan elhelyezve telepí­
tik, hogy szükség esetén egy-egy medence tisztítása vagy javítása
az üzemeltetésben ne okozzon zavart.
4.2 ábra
Függőleges átfolyású, henger csonkakup alakú előülepitő
vázlata (Degrémont-cég)
Ritkábban előfordulnak függőleges átfolyású, alul tölcsér-
szerüen kiképzett homokfogók is, elsősorban amikor nincs hely
vízszintes átfolyású medencék telepítésére. Ilyen rendszerű mű­
tárgyra példa a francia Degrémont-cég függőleges henger alakú,
alul csonkakup-tölcsér kiképzésű előülepitője (4.2 ábra), amely­
nél a nyersvíz bevezetése középen történik és a viz a külső hen-
gergyürü alakú térben felfelé áramolva távozik a bukóvályukon
át. Ugyanilyen elvi elrendezés négyszögeletes alaprajzzal, hasáb
felsőrésszel és csonka gúla fenékkel is előfordul. Az ilyen tí­
pusú eioülepitőkben a felfelé haladó viz sebessége 0,4 - 0,8
■á/s, vagyis kereken 1 ,5- 3,0 m/óra, az ülepitósi idő kb. 2 óra,
az iszapgyüjtőtér oldalfalának hajlása a vízszinteshez 60°. Ami­
kor a viz a központi csőből kilép, mozgási sebessége hirtelen
■egváltozik és a sugárirányú áramlás a lebegő részek kicsapódását
váltja ki. A szokásos mütárgyméretekí átmérő vagy négyzetoldal
5 - 10 m, a belső tér mélysége (vizszinttől fenékig) 6 - 8 m.
- 121 -

b) Ü l e p i t ő m e d e n c é k
Az ülepitő medencék körébe soroljuk a viszonylag kevés
gyorsan ülepedő vagyis finom anyagot tartalmazó nyersviz lebeg­
tetett szennyeződéseit kiülepitő műtárgyakat.
A medencék kialakítása elvileg azonos irányelveken nyugszik,
mint a homokfogó-előülepitőké.
Az ülepitő medencék többnyire vízszintes átfolyásuak. Függő­
leges átfolyású medencék ritkábban kerülnek alkalmazásra, ki­
alakításukra vonatkozóan a homokfogó-előülepitőknél előadottak
irányadók.
A vízszintes átfolyású ülepitő medencék két tipusa a
legelterjedtebb! a téglalap alakú hosszanti átfolyású és a kör
alakú, sugárirányú átfolyású (Dorr-rendszerü) medencék.
A téglalap alakú medencék szokásos hosszúsága 30 - 60 m .
kivételesen esetleg 100 m is, szélességük 4 - 12 m. A hosszúság
és szélesség aránya 4:1 - 6:1 között mozog. A vízmélység 1,5 -
- 5m között választható.
A hidraulikai hatásfok javitása érdekében fontos a medencék­
hez érkező viz jó elosztása, majd pedig az egyforma sebességű
átfolyás biztosítására az ülepitő térbe való bevezetésnél minél
egyenletesebb szétosztása.
Az ülepített viz elvezetése a medence végén elhelyezett
bukóvályuk segítségével történik. A bukóéi folyóméterenként!
terhelése ne legyen nagyobb mint 3 - 5 m^/óra (kereken 0,8 - 1,5
. 1/sec).
Lényeges szempont az iszapgyüjtőtér helyes kiképzése és az
iszap eltávolításának biztosítása. Kotró nélküli ülepitő meden­
céknél a medencefenék az iszapfogó felé 2 - 6%-os lejtést bizto-
sitanak, hogy az időközönkénti leürítésnél a medence vizsugár
kegitségével könnyen kimosható legyen. Az iszapgyüjtő vályú vagy
tölcsér oldalfala a vízszinteshez legalább 60° hajlású legyen,
hogy az iszap le tudjon csúszni. Ha van iszapkotró, a medence
fenekének akkor is kell megfelelő lejtést (2 - 15%) biztosítani*
A kotrószerkezet a medence hosszában átlag 10 - 70 mm/s sebesség­
gel mozog az üledék finomságától függően. A korszerű téglalap
alakú ülepítők ma már nem képzelhetők el iszapkotró nélkül. Az
iszapgyüjtőkben összegyűlt iszapot csöveken át távolitják el.
- 122 -
A medencéket úgy alakítják ki, hogy több párhuzamos medence biz­
tosítsa a teljes kapacitást, sőt lehetőleg tartalék is legyen.
Bzt üzembiztonsági szempontok követelik meg a tisztítás vagy kar­
bantartás alatti üzemkiesések elkerülésére.
A kör alaprajzú, sugárirányú átfolyású ülepitő medencék
átmérője 20 - 40 m közötti. Előfordulnak 70 m átmérőjű medencék
is kivételes esetben, ezeknél azonban gondot okoz az iszap eltá­
volítása. Ugyanis a kerület közelében lerakódott igen finom iszap
csak kis kotrósebességet enged meg, amiatt viszont az ülepitő
középső részén lerakódó iszapot a kis forgási sebesség mellett
nehéz eltávolítani.
Az ülepitésre kerülő vizet a medence alatt az ülepitótér
központjába vezetik be az elosztófejbe. A sugárirányban szét­
osztott viz egyenletesen megoszló áramlását az osztófej körül el­
helyezett lemezekkel vagy egyéb áramláscsillapitókkal biztosítják.
A Dorr-rendszerü ülepítők feneke a központosán elhelyezett iszap-
zsomp felé lejt az üledék várható finomságától függően 8 - 18%-
kal. A hasznos vízmélység a medence kerületén átlag 1,50 - 2,50
m legyen. A medencében sugárirányban átfolyó viz a kerületen el­
helyezett körbukó vályún átfolyva távozik.
A kotróhid körbejár és a kotrószerkezetre erősített ives
kaparók az ülepitő központja körül kialakított körgyűrűs-iszap­
gyüjtő zsompba tolják a lerakodott iszapot. A kotró kerületi
sebessége 60 - 70 mm/s, ami óránként általában 2 -3 körforgásnak
felel meg.
A Dorr-rendszerü ülepítők hidraulikai méretezési elvei ha­
sonlóak a téglalap alakú, hosszanti átfolyású ülepítőkéhez.
Átfolyási keresztmetszetnek azonban itt a fél sugártávolságban
képzett gyűrű alakú felület számit.
B) Derítők
Az ülepitésnek azt a módját, amikor a vízben levő igen
finom (általában 0,02 no-nél kisebb átmérőjű) lebegő anyagokat,
kolloidokat, kolloidálison oldott színező anyagokat vegyszerek
hozzáadásával távolitjuk el, nevezzük derítésnek. (A kolloid
nagyságrendbe a 0,001 - 0,000001 mm átmérő közti részecskék tar­
toznak.)
- 123 -
 A kolloidok vagy kolloidálison oldott anyagok általában a
a) V í z s z i n t e s á t f o l y á s ú
viznél nehezebbek, azonban maguktól mégsem ülepednek le. Ennek
d e r í t ő k
az az oka, hogy az egyes részecskék negatív elektromos töltésüek,
egymást taszítják és ez megakadályozza a részecskék leülepedését.
A vízszintes átfolyású derítőknél a bekeverést, pelyhesi-
Fémsók adagolásával oly pozitiv elektromos töltésű részecskéket
tést és ülepítést külön medencékben végzik el. Elvi elrendezé­
lehet a vizbe juttatni, amelyek magukhoz vonzzák a negativ tölté­
sük szerint 3 fő tipus terjedt el leginkább aszerint, hogy az üle-
sű kolloid részecskéket, aránylag nagyobb méretű pelyhek képződ­
pitésre kerülő viz vízszintes, ferdén felfelé irányuló vagy több
nek és ezek már könnyebben leülepednek. Az a folyamat, melynek
szinten vízszintes és közben felfelé irányuló áramlást végez.
során a vizhez adagolt vegyszerek révén jelentkező elektrokémiai
A vízszintes áramlásu deritőtipusok hátránya a nagy terület-
hatás következtében pelyhek képződnek, a -pelyhesedés vagy koagu-
igény. Viszont olyan vízmüveknél, ahol az év nagyrészében a nyers­
lálás, a pelyhesitéshez alkalmazott vegyszerek pedig a déritő­
víz minősége lehetővé teszi a vegyszeranyag hozzáadás nélküli
anyag ok. ülepitést, a déritőmedencék mint. egyszerű ülepítők jól kihasz­
Alkalmas elektrolitnak vagyis déritőanyagnak aluminiumszul- nálhatók.
fátot, aluminiumkloridot, vasszulfátot, vaskloridot, nátrium-
Ferdén felfelé irányuló áramlás alakul ki az "üniflow"
aluminátot használnak leggyakrabban.
tipusu medencéknél. Az ilyen medencetípusok kiképzésénél alkal­
A deritőanyagok mellett újabban használnak koagulálásS
mazott hidraulikai alapelv a következő: A leülepedett szemcsék
elősegitő un. másodlagos deritőanyagokat is. Ezek egyrészt nagy­
esetleges ujralebegtetésének elkerülése céljából kívánatos, hogy
mértékben meggyorsítják a pelyhesedést, másrészt a deritett viz
a medencében az áramlási sebesség és a legkisebb kiülepiteni
minőségét javitják. A legrégebbi és legelterjedtebb ilyen szer­
szándékolt szemcse ülepedési sebességének aránya 15 - 40:1 le­
vetlen anyag az aktivált kovasav, újabban különböző keményítő
gyen. Ezt a feltételt úgy érik el az "Uniflow" tipusu hosszanti
készítmények, poliakrilamidok és alginátok.
átfolyású medencéknél, hogy a viz áramlási irányában meredeken
A deritőberendezésekben 3 alapműveletet kell végrehajtani:
emelkedő fenékle.1tést alakítanak ki és közben több lépcsőben
A deritőanyagot gyorsan és egyenletesen el kell oszlatni
vezetik el bukóvályukkal a deritet vizet. Ezáltal egyrészt kö­
a vízben. Ezt mesterségesen létrehozott turbulenciával (pl. ör­
zel állandó áramlási sebesség tartható '(a fenéklejtés következté­
vény csatornákkal) vagy motorikusán meghajtott keverőkkel érik
ben a keresztmetszet csökkenésével a vízhozam is csökken!), más­
el, a keverési idő legalább 5 perc. Ezután kell elvégezni a pely-
részt lényegesen csökken a bukóélterhelés. A klasszikus vízszin­
hesitést vagyis a részecskék egymáshoz való ütköztetését külön
tes átfolyású téglalap alakú medencéknél az ülepített viz elvé­
pelyhesitő (flokkulációs) medencékben vagy térben 5-30 perces
tele a medence végében elhelyezett viszonylag rövid élhosszusá-
lassú keveréssel. A pelyheaitett vizet az ülepítő térbe kell ve­
gu bukóval történik. A nagy bukóélterhelés (vizhozam/bukóélhossz)
zetni. Itt a nyersvíz finom lebegő, kolloid szennyező anyagjai
kedvezőtlenül befolyásolja az ülepitést, mivel éppen a medence
iszappehely formában kiülepednek és eltávolithatók.
végén, ahol a legkisebb szemcsék kiülepitése aktuális, lépnek
A 3 műveletet vízszintes átfolyású derítőknél külön-külön
fel hidraulikailag kedvezőtlen áramlási viszonyok és állhat elő
medencékben vagy medencekamrákban hajtják végre. Függőleges át­
a szemcsék ujralebegtetése.
folyású derítőknél a 3 művelet rendszerint egy medence különbö­
A Szovjetunióban végzett vizsgálatok eredményei szerint az
ző, részben elkülönített térrészeiben játszódik le. Emiatt a
"Uniflow" tipusu derítőknél 509^*&1 jobb hatásfok érhető el, mint
derítők 2 nagy csoport .iát,a vízszintes és függőleges átfolyású
^ szokványos vizszintes áramlásu derítőknél. A vizsgálatok azt
derítőket külön tárgyaljuk.
is mutatták, hogy legcélszerűbb a medence közepétől a végéig a
közbenső vízelvezetést végző állítható vályúkat elhelyezni.

- 124 -
- 125 -
 A dérités első két művelete, a bekeverés és pelyhesités
itt is külön medencékben történik.
Hazánkban az első ilyen tipusu deritő a győri ipari vízmű­
nél létesült és az eddigi tapasztalatok Jók. A deritok alkal­
masak vegyszeradagolás nélküli ülepitésre is, amikor a nyers­
víz minősége ezt lehetővé teszi. A győri Viz— és Csatornamüvek—
nél üzemelő "Uniflow" medencék jellemző adatai a következők:
Hosszúság 28,4 m, szélesség 5 m, medence mélységei az
iszapzsompnál 4,5 m, ill. a medence végén 2,3 m, teljesítmény
250 m^/ó, áramlási sebesség 3 mm/s, bukóéi terhelés 1,74 i/s/m,
a kotró mozgási sebessége 1 - 2,5 m/perc, a,z iszaptölcsérekbe
kotort iszapeltávolítás mammutszivattyúval, a bukóvályuk száma 5,
iszapzsomp mérete 2,8 . 2,8 . 1,8 méter.

Közel vízszintes áramlása emeletes deritő

A több szinten áramló vízzel működő, un. emeletes tipusu
derítőket először a stockholmi vízmüveknél alkalmazták és főleg
a Szovjetunióban terjedtek el. Egy ilyen tipusu deritő vázlatos
hosszmetszetét mutatja a 4.3 ábra (lásd 126. oldal). A Fővárosi
Vízmüvek is rendelkezik ilyen elvi elrendezésű derítővel.
A bekeverő és flokkulációs kamrákkal egybeépített hosszanti
átfolyású déritőmedencét egy ferdén elhelyezett vasbetonlemez

4.3 ábra
magassági értelemben két emeletre különíti. A pelyhesitett viz
a flokkulációs térből energiatörő rácson át folyik az alsó üle-
pitőtérbe és először vízszintes irányban áramlik a medence vége
felé. Itt a viz irányt változtatni kénytelen és a közbeiktatott
födém feletti ülepitőtérben visszafelé áramlik. A derített viz
a flokkulációs kamrát a medencetértől elválasztó falra erősített
bukóvályun át távozik. A felső és alsó térben lerakódott iszap
lekotorható az alsó tér iszapgyüjtő tölcsérébe.
Az eddigi tapasztalatok szerint az emeletes tipusu derítők
egyszintes, közel vízszintes átfolyású derítőkkel kb. azonos
batásfokuak. Előnyük azokkal szemben viszont a jó térkihasználás
ás ennek következtében viszonylag kisebb költséggel épületben
Í8 elhelyezhetők.

- 127 -
 b) F ü g g ő l e g e s á t f o l y á s a
d e r i t ő k

A felszini viz tisztításához és újabban már a vas- és mangán-

talanitáshoz is előszeretettel alkalmazzák a függőleges áramlásu
derítőket. E derítőkben lejátszódó technológiai folyamat lényege
a következői

Kotrónélküli, négyszögletek gúla a,laku derítő (Candy-cég típusa)

A deritőanyag bekeverését, pelyhesitését, valamint a tulaj­
donképpeni ülépítést egy műtárgyban végzik el.
A vegyszeres kezelés következtében a deritőtér alsó részé­
ben egy lebegő iszapfelhő alakul ki a leülepedni készülő iszap-
pelyhekből. A deritetlen viz felfelé haladva beleütközik a kiala­
kult iszapszürő rétegbe, a kolloid részecskék elektrokémiai, a
nagyobb részecskék pedig fizikai hatás folytán egyesülnek az
iszapfelhő pelyheivel, és az igy nagyra nőtt pelyhek pedig a fe­
nékre hullanak.
Az ilyen tipusu derítőket a technológiai folyamat lényegét
kifejezően lebegő iszanszürős derítőknek vagy röviden szürőderi-

4.4- ábra
tőknek nevezzük.
A lebegő iszapszürős derítők legkülönbözőbb megoldásai lé­
teznek, melyek az alaprajzi elrendezés, a szerkezeti kialakítás,
a technológiai folyamat és üzemeltetés megoldása tekintetében a
nagy külföldi gyártó cégek és tervezőirodák egyéni sajátosságait,
szabadalmazott részletmegoldásainak jellegzetességeit tükrözik.
Ezért valamennyi a szakirodalomban szereplő tipus részletes is­
mertetése helyett a lebegő iszapszürős derítőknél felmerülő főbb
kialakítási irányelveket, megoldási lehetőségeket összefoglalva
néhány legjellegzetesebb és a hazai alkalmazáshoz legközelebb álló
tipus ismertetésére szorítkozunk.
A lebegő iszapszürős deritők biztonságos üzemeltetésére ki­
ható lényeges kérdés, hogy célszerű megoldást találjanak az
iszap elhelyezésére, a viz egyenletes elosztására a derítőkön belül
és a derített viz elvezetésére.
Az egész szerkezeti megoldásra alapvető befolyással van
az iszapeltávolítás módja. Az iszap eltávolítása a derítő feneké­
ről történhet a gravitációs erő és a viznyomés felhasználáséval
vágy gépi kotrással. A gépi kotró nélküli deritők előnye, hogy

- 128 -
 tölcsér alakú tér alsó részében gyűlik össze, a deritett viz
külön kezelést, szabályozást igénylő mozgó gépi alkatrészek nin­
pedig a deritőt fent keresztirányban átszelő egy vagy két bukó-
csenek, kezelésük kevésbé kényes. A gépi kotróval működő
vályun át távozik. Az iszapelvezetés történhet az iszapzsompba
déritők előnye, hogy laposabb szerkezetek.alakíthatók ki, tehát
benyúló iszapelvezető csövön át, de az iszapszürő felülről való
térkihasználásuk jobb, épitési költségük viszonylag kisebb, ami­
lefölözésére is mód van az oldalt elhelyezett iszaplefölöző
vel szemben áll ugyanakkor a kotró miatti nagyobb gépészeti be­
.vályú segítségével. Mindkét iszapelvezetési mód a viznyomás ha­
ruházási és üzemköltség.
tására működik, a vezetékek szabályozása (nyitás-zárás) a derí­
A gépi kotró nélküli lebegő iszapszürős deritők két jelleg­
tőn kivül elhelyezett elzárószerkezetekkel történik. Ez a tipus
zetes tipusa az angol Candy-cég négyszögletes, forditott gúla
főleg Angliában eléggé elterjedt, a londoni vízmüveknél is ilyen
alakú deritője (4.4 ábra lásd 129. oldal) és a szovjet
deritő működik. Hasonló rendszerrel számos deritőt építettek kül­
VODOKAN-AT.p r q JEKT tervező iroda által tipizált, téglalap alapraj­
földön kör alaprajzzal is, felül körhengeres, alul pedig csonka-
zú, külön iszapfölöző kamrával rendelkező deritŐ (4.5 ábra).
kúp szerű kialakítással. A nyersviz-bevezetés is történhet cső
. helyett középen lenyúló acéllemez vagy vasbetonhengeren át.
Vizeldéiéi
A szovjet VODQKANALFROJEKT által tervezett és tipizált de­
ritő lényege: Az iszapfölözötér vízszintes értelemben elválasz­
tódik a deritőtértol mégpedig oly módon, hogy 2 déritőkamra kö­
zött helyezkedik el centrikusán az iszapfölözo kamra. Alaprajzi-
lag a deritő derékszögű négyszög. A déritőtér téglalap alaprajzú
. medence, felül függőleges, alul kb. 75C-ban kialakított tölcsér-
szerüen összeszűkülő oldalfalakkal. Egy deritőtér szélessége
Derítő tér mintegy 4 m, hosszúsága mintegy 8 m. A deritoanyaggal összekevert
és a rajzon nem ábrázolt flokkuláló (peiyhesitő) kamrában pely-
Nyersvíz hesitett viz a deritőkamra feneke felett kb. 1 m-re elhelyezett
bevezetés
elosztócsövön keresztül jut a deritötérbe. A lassan, mintegy

Iszapelvezetés
0,5- 0,8 mm/s (1 ,8- 2,9 m/óra) sebességgel lefelé áramló vízben
kialakul a lebegő iszapszüroréteg. A deritő kamrának az iszap­
4.5 ábra fölözővei közös falán a fenéktől kb. 5 m-re több téglalap alakú
Kotrónélküli, külön iszapfölöző kamrás deritő (VODOKANAI- nyílás található. Ezeken keresztül a lebegő iszapréteg felső ré­
FROJEKT típusa)
széből az iszap bizonyos része átfolyhat az iszapfölöző térbe
- és ezáltal szabályozható a lebegő iszapfelhő. Az iszapfölöző
A CanáT-cég derítőjénél a vegyszerrel összekevert és már
tér alsó ,rW" alakú vályúiban, valamint a deritőkamrák alsó végé­
a pelyhesedés állapotában levő nyersvizet a tölcsér alakú deri-
ben összegyűlő iszap eltávolítása iszapelvezető csöveken törté­
tőmedence közepén vezetik be-(az ábra csak a deritőteret mutatja,
nik a viznyomás hatására. A deritett viz elvezetését a deritő-
a vegyszerbekeverés és pelyhesités a deritőtertől elválasztott
térben bukókkal ellátott vályúkon, az iszapfölöző térben pedig
mütárgyrészben történik). A csőből kilépő viz felfelé áramlik
perforált csövön át oldják meg. A Szovjetunióban igen elterjedt
a bevezető cső és a deritő oldalfalak közötti térben, mégpedig
deritőtipust épületben elhelyezve alkalmazzák, technológia és
felfelé állandóan csökkenő sebességgel. Ebben a térben alakul
kezelés szempontjából előnyösnek tartják, bár viszonylag nagyobb
ki a lebegő iszapszürő, amely úgyszólván megszűri a vizet, illet­
ve adszorpció utján további pel^hesedést idéz elő. Az iszap a

- 131 -
- 150 -
 helyszükségletet igényel a külön iszapfölöző és deritőkamra,
valamint a bekeverő és pelyhesitő kamrák miatt.
Hazánkban a gépi kotrással működő lebegő iszapszürős Graver-
rendszerü derítők egy igen előnyös típusa (reaktivátor) alakult .
ki (4.6 ábra lásd 132. oldal). Ezekben a derítőkben a bekeverés.
pelyhesités és derités művelete ténylegesen egy medencében
történik. A műtárgy egy viszonylag széles monolit vasbeton fenék­
lemezzel rendelkező, felfelé csonkakupszerüen szélesedő, kör

Magyarországon alkalmazott gépi kotróval működő lebegő iszap-

alaprajzú vb. medence, mely kialakításában talán a legjobban ha­
sonlít a tiszta víztároló medencéknél megismert korszerű forgás­
szimmetrikus szerkezetekhez, igy a gazdaságos és korszerű épí­
tési technológia (előregyártás, feszítés) előnyeit jól fel lehet
használni. A medence fedett kivitelben készül (az ábrán a techno­
lógiai folyamat és elrendezés kihangsulyozása érdekében a lefedést

szűrős derítő (.Graver rendszerű;

nem mutattuk).
A technológiai folyamat a következő: a deritőanyaggal ösz-
szekevert nyersvíz a deritőmedence tengelyében elhelyezett füg­
gőleges hengerbe kerül, ahol felfelé áramolva átbukik a lefelé
szélesedő kupfelületü fallal határolt harang alakú pelyhesitő

4.6 ábra
térbe. A bekeverés és pelyhesedés hatásosságát a függőleges hen­
gerbe elhelyezett kis fordulatszámú propellerszivattyu segítsé­
gével segíti elő. A harang alakú pelyhesitőtérben a viz lefelé
lassubbodó áramlás közben egyre jobbam pelyhesedik. A harang
alsó széle alatt a pelyhes viz irányt változtat és az elhatárolt
flokkulációs (pelyhesitő) tér, valamint a derítő fala közötti,
felfelé kupszerüen szélesedő gyűrű alakú térben egyre csökkenő
sebességgel felfelé áramlik. Ebben a tulajdonképpeni derítő-
térben alakul ki az iszapszűrő. Az adszorpció utján megnagyobbo­
dott iszappelyhek lefelé hullanak a medence aljára, ahol a kör­
bejáró kotrók az iszapot a központosán elhelyezett iszapgyüjtő
zsoapba kotorják. Onnan az iszap a viznyomás hatására külön ve­
zetéken távozik. A derített vizet sugárirányban elhelyezett bu-
kóvályuk segítségével vezetik el. A deritőtór alján levő aktivált
iszap bekerülhet a középső hengerbe a propellerszivattyu felszí­
vó hatására és a friss nyersvízzel együtt résztvesz ismét a tel­
jes technológiai folyamatban és annak hatásosságát növeli.
. A reaktivátorokban szokásos vizátáramlási idő kb. 2 óra,
amiből 1 -2 perc esik a bekeverésre, 11-20 perc a flokkulációra

- 133 -
(pelyhesitésre). A lebegő iszapszürő vastagságát 4-5 m között
Az ismertetett függőleges átfolyású deritőtipusok közös jel­
célszerű tartani a legjobb deritési hatásfok elérése érdekében.
lemzője, hogy általában lefedéssel készülő szabad felszinü vas-
A technológiai kialakítás viszonylag kedvező, a harang
beton medencék,
alakú pelyhesitő és a kifelé szélesedő deritő térrel a viz állan­ r 3
Kisebb - napi 1000 m alatti - teljesítményeknél készítenek
dóan lassubbodó áramlását lehet biztosítani, ami a pelyhasa^ásre,
nyomásalatti, zárt, acéllemeztartályu derítőket is. Az ilyen be­
illetőleg az ü l e p í t ő r e feltétlenül előnyös. A térkihasználás
rendezések rendszerint szállítható vagy félstabil kivitelben ké­
igen gazdaságos és a kialakítás lehetővé tesz forgáshéjszerke­
szülnek és elsősorban ideiglenes létesítmények (katonai tábor,
zetek korszerű építési technológiával történő kivitelezést. Hát­
camping stb.) vízellátására szolgálnak. A technológiai folyamat
rány a mozgó fémszerkezetek (kotró, propellerszivattyu) jelen­ j
ifé.
/. egyébként elvileg azonos a szabad felszinü deritő medencékben
léte, ami az üzemelésnek mindig kényes pontját jelenti. Hazánk­
lejátszódó folyamattal.
ban több ilyen tipusu deritő létesült (Fővárosi Vízmüvek felszí­
A függőleges átfolyású lebegő iszapszürős derítőkkel szer­
ni víztisztító telepe, Lábatlan, Balatonfüzfő, Dunaújváros,
zett külföldi és hazai tapasztalatok alapján megállapítható, hogy
Borsodi Regionális Vizmü).
ugyanakkora helyszükséglet mellett lényegesen nagyobb mennyiségű
A lebegő iszapszürős derítők számos típusa ismeretes még,
viz derítésére képesek, mint a vízszintes átfolyású derítők.
amelyek a nagy külföldi cégek részben szabadalmazott eljárásai
Problémát és ebből a szempontból a vízszintes átfolyású derítők­
szerint védett névvel futnak (Accelator, Accelarator, Reactivator,
kel szemben hátrányt jelent viszont az, hogy a jó deritési hatás­
Precipitator, Accelazur, KSV-Reaictor stb.). Ezek többnyire kör
fok biztosításához közel állandó sűrűségű iszapfelhő szükséges.
alaprajzú, ritkábban négyzet alaprajzú medencék centrikusán tör­
Ez viszont az állandó egyenletes terheléstől függ. Ezenkívül az
ténő nyersvíz—bevezetéssel. A medencék alakja lefelé szűkülő
iszapfelhő beállítása a vegyszeradagolás szabályozása rendkívül
csonkakup vagy csonka gúla, függőleges körhenger vagy négyzet-
kényes, nagy szakértelmet kívánó feladat. Mindezen hátrányok el­
alapú hasáb, illetve ezek közötti átmenet. Ezekből a derítőkből,
lenére a korszerű víztisztítási technológiában igen erősen elter­
valamint a Candy-tipusu és a nálunk használatos ismertetett derí­
jedt az alkalmazásuk.
tőkből a vizmü kapacitásának megfelelően egy vagy több egységet
kell a víztisztító telepen elhelyezni. A téglalap alaprajzú de­
rítők - mint pl. az ismertetett szovjet típus - viszont több
C) Szűrők
részből álló egységes műtárgyakat alkotnak, rendszerint lefedve
(épületben elhelyezve).
A víztisztítási eljárások legrégibb, legismertebb módja a
Meg kell még említeni az un. kazettás derítőket, amelyek­
szűrés. A víztechnológiában szűrés alatt a víznek szemcsés anya­
nél a vegyszer bekeverése és a pelyhesités külon-külön kisebb
gokon való átáramoltatását értjük. E tisztítási eljárás feladata,
medenceterekben történik és a pelyhesitett viz hosszirányban fut
hogy a rendszerint már előkezelt (ülepített, defitett) vízben
Végig egy téglalap alaprajzú, függőleges falu derítőn, mely ke­
fflég meglevő lebegő és oldott, a viz minőségét károsan befolyásoló
resztirányban elhelyezett függőleges merülő falakkal kazettákra
anyagokat eltávolítsa.
osztódik. A kazetták merülő falai és a lapos fenék között
A szűrés folyamán fizikai, fizikokémiai, elektrokémiai, ké­
0,80 - 1,20 m szabad nyílás van, itt folyik át a viz egyik ka­
miai és biológiai folyamatok játszódnak le. E folyamatok sokszor
zettából a másikba és ezen a nyíláson tolja a láncos kotrómü
egymástól függetlenül, egymással párhuzamosan vagy egymást kie­
az összegyűlt iszapot az iszapzsompba. Minden kazettában kiala­
gészítve jelentkeznek, sokszor átfedésben vannak, bizonyos ese­
kul a lebegő iszapszürőréteg, melyen át a viz 0,5- 0,8 mm/s
tekben esetleg egymásnak ellentettek.
(1 ,8- 2,9 m/óra) sebességgel felfelé szállva derített állapotban
távozik a kazettákban fent elhelyezett elvezető vályúkba.

- 134- -
- 135 -
 a vízkezelés szempontjából a leglényegesebb hatások a
felületi szürőhatás. a déritőhatás és a biológiai szürőhatás.
A felületi szürőhatás a szürőanyag legfelső, a vizzel legelőször
érintkező rétegén folyik le, amely a szürőanyag hézagainál na­
gyobb lebegő anyagokat visszatartja. A kisebb nagyságú lebegő
anyagok a szürőanyag hézagai között a szürőtestbe behatolnak és
a mélyebb szűrőrétegben lerakódnak. Ezt a lerakódást elősegíti
a szűrő déritőhatása, melynek során a viz.által hozott lebegő­
anyagok a szürőanyaggal és a szürőanyagra tapadt anyagokkal szo­
ros kontaktusba kerülve a derítőknél más megismert elektrokémiai
jelenségek következtében nagyobb pelyhekké összetapadva a szűrő­
ben megakadnak, lerakódnak. A biológiai szürőhatás egyrészt
abban jelentkezik, hogy a felületi szűrő- és a déritőhatások
következtében a lebegőanyagokhoz tapadt makro- és mikroorganiz­
musok kiszűrődnek, másrészt éppen a szürőanyagban fennakadt és
további életre képes mikroorganizmusok elősegítik egy a póruso­
kat kitöltő biológiai hártya kialakulását. A biológiai szürőhatás
tulajdonképpen a természetes talajszűréshez hasonló és főleg a
kellemetlen izt és szagot adó anyagok eltávolításánál igen hatá­
sos.
A szűrők tárgyalásához szükséges főbb alapfogalmak a követ­
kezők:
Szürőanyag az a szemcsés vagy pórusos anyag, amely magát
a szűrést végzi. Ez a leggyakrabban kvarchomok, de a nyersviz
minőségétől és a tisztítási céltól függően vagy gazdasági meg­
fontolásokból számos más anyag is alkalmazásra kerül: antracit,
zsugorodásig égetett dolomit vagy magnezit (magnó, fermago) már­
vány, szemcsés ioncserélők, granulált aktiv szén, máztalan por­
celán, pórusos műanyagok.
A szürőanyag szemcsenagysága az a két határ közötti szemcse­
nagyság, melyet a szürőanyag szitálásához, ill. rostálásához
előirt két lyukméret határoz meg.
A szürőanyag hézagtérfogate a szemcsék közötti, vizzel ki­
tölthető térfogat a szürőanyaggal és vizzel kitöltött össztér-
fogat százalékában megadva. Közel gömb alakú szemcséknél ez
30 - 42%, a gyakorlatban általában 35%-kal veszik számításba.
A szűrőréteg vastagsága a szűrésben hatásosan résztvevő
szürőanyagból kialakított réteg vastagsága. Támréteges szűrőknél
a támrétegek nem számítanak bele a szűrőréteg vastagságába.
- 136 -
A szürőfelület alatt a szűrésben hatásosan résztvevő anyag
vízszintes keresztmetszeti területét értjük a pórusokkal együtt.
Ez rendszerint azonos a szürőanyag felső, vízszintes felületé­
vel.
Szürősebesség a szürőfelület egységén időegység alatt át-
áramló vízmennyiség. Dimenziója v = m^/m2/ó = m/ó. A szürőanyag
hézagaiban kialakult tényleges sebesség ennek a szürősebességnek
- többszöröse is lehet és a szürőanyag eliszapolódásával fokozódik.
Szürőellenállás alatt közvetlenül a szűrőréteg feletti és
közvetlenül a szürőfenék alatti viznyomás különbségét értjük,
tehát ebben a szürőanyag, támréteg és szürőfenék hidraulikai
ellenállása is benne van.
Szürőfenék a szürőanyag alátámasztáséra, a szürtviz, öblítő­
víz, öblítőlevegő átvezetésére szolgáló szerkezet, melynek egy­
ben biztosítani kell az öblítővíz és öblítő levegő egyenletes
elosztását is. A kiképzése szerint a szürőfenék lehet szürőla-
pos, gerendás, azbesztcementcsöves, szürőfejes, dréncsöves meg­
oldású. A szürőfenék lehet ezenkívül támréteges vagy támréteg
nélküli. A támréteg szemcseösszetétele olyan legyen, hogy a fe­
lette levő szürőhomokréteg ne mosódhassák be és a szürŐnyiiások
ne tömődhessenek el.
Szűrési időszak a szűrőnek két egymást követő öblítése
közötti üzemidő, öblitési időszak a szűrő visszaöblitésére és az
előszürlet vételére fordított idő (előszürlet a szűrő üzembehe-
' lyezésekor és közvetlenül az öblítés utáni rövid idő alatt eltá­
vozó, még nem teljesen tiszta viz). A szűrési és öblitési idő­
szak együttesen a szűrési periódus.
A szűrőket a szűrési sebesség nagyságrendje szerint lassú
szűrőkre és gyorsszürőkre osztjuk fel. A lassú szűrőknél alkal­
mazott szürősebesség általában 0,05 - 0,15 m/óra, a nyitott
gyorsszürőknél 3 - 7 a zárt gyorsszűröknél pedig általában
8 -1 5 m/óra (különleges esetekben 25 m/óra). Mivel a két csoport
a technológiai folyamat, az alkalmazási terület, kezelési mód és
szerkezeti kiképzés tekintetében lényegesen különbözik egymástól,
■int műtárgyakat is külön tárgyaljuk azokat.
- 137 -
 a) L a s s ú s z ű r ő k

A lassú szűrés a természetes talajszűrést utánozza tulaj­

donképpen. A szűrő felületén a ázürőanyag hézagainál nagyobb
Keresztmetszet
anyagok fennakadnak, kialakul egy biológiai hártya, amely a me­
chanikai szürőhatást is megjavitja úgy, hogy a kolloidális anya­ v to J Q
gokat is visszatartja. A szűrő felületén letelepedett baktériu­ ~ T Korlát
mok életműködésük közben a szűrő felületén abszorbeált anyagokat L------------------------_
1 1— ----------------------- ** r ------------í s---------__y__---------j l
és a vizben oldott szerves anyagokat lebontják. Tehát a lassú 1

1.00
víz \
szűrőknél elsősorban a felületi szürőhatás és a biológiai szűrő­ 3-13cm 0 2-10 mm kavics
1Z7VVX —

■
, , fl p - —(
hatás érvényesül.
- Ifim vtg. szürőhomok:0O,3im> p 3
A lassú szűrőknél a szürőfelület viszonylag nagy. Mivel V* 10m m -es luukak
1
a cső mindkét oldatán
37cm durva kavics 5
ugyanakkor a felületi szürőhatás elsődlegessége dominál, nincs
'-■* V - i -* •- * '
vs 10cm-ként. (N A 100acél)
szükség nagy szűrőréteg vastagságra (20-á-O cm-es- támrétegre
Jd iJ L Ü u V n V ^ i
helyezett 80 - 120 cm vastag szűrőréteg). Ezért a lassú szűrők
viszonylag nagy alapterületű, lapos vasbeton medence jellegű mű­ sNA 150acél Aitöltő beton'
(esés meghatározó)
tárgyak.
A szerkezeti kialakításra vonatkozó főbb irányelvek a kö­
vetkezők:
A szűrésre kerülő viz bevezetése lehetőleg egyenletesen
történjék. A szűrőréteg mosott kvarchomok. A homok hatékony
Csatlakozás a gépházhoz
szemcsenagysága (a rostálási lyukátmérő, melynél az anyag 10%-a
hullik át) 0,3 mm körül legyen, a 60%-hoz és 10%-hoz tartozó
szemcseátmérők hányadosa, az un. egyenlőtlenség! tényező pedig
kisebb legyen mint 5 (kedvező érték 1,5 - 2,5)« A szürőhomok
alá kerül a támréteg. A medence vasbeton fenéklemezén kialakí­
tott lejtbetonre helyezett 3 cm szemcsenagyságu kavicságyazatba
kerül a gyüjtőcsőrendszer, amelyet dréncsőből vagy perforált az­
besztcementcsőből szokták leginkább kialakítani. A kavicságyazat
és a támréteg kapcsolatára ugyancsak érvényes a felfelé csökkenő
^szemcsenagyság előírása a szürőszabály betartásával.
A szürőhomok felett legalább 1 m-es vizréteg t artása szük­
séges egyrészt a téli jégképződés miatt, másrészt a szürőhomokon
vízinövények kifejlődésének megelőzésére. A vizszintek szabályo­
zása egyrészt tulfolyócsővel, másrészt a szűrt vizét elvezető
csőnek a leürítést meggátló legalább a szürőhomok felszínéig
történő liraszerü felgörbitésével oldható meg. Kis kapacitású felszíni vizmü lassú szűrője
A lassuszürők tisztítása, regenerálása a felső 2 - 3 cm-es
szűrőréteg lesarabolásával, gépi kimosásával és a tiszta szürő-

- 138 -
- 139 -
homok: visszateritésével történik. A szűrőt ezután alulról fel
szokták tölteni vizzel, hogy a szürőfelület vizszintességét el­
lenőrizzék. A tulajdonképpeni üzembehelyezés a viznek felülről
való bevezetésével történik.
Uj szűrők bedolgozása (biológiai hártya kialakulása) el­
tarthat 2 - 3 hétig, regenerált szűrőké 2 - 3 óra alatt is meg­
történhet.
öblítést ritkán szoktak alkalmazni lassú szűrőknél. Egy
különleges, hídszerkezeten mozgatható lemezköpenyt süllyesztenek
be a felső 5 cm-es rétegbe a londoni Ashford felszíni vízműnél,
a köpenybe középen benyúló öblitővezetékkel és külön elszívó cső­
rendszerrel. Ezáltal a felső homokréteget sávonként fokozatosan
átmossák és elkerülik a viszonylag költséges és hosszadalmas
lesarabolást, átmosást és visszatérítést.
A lassuszürők alkalmazási területe időben változott. Régen
általános vizrtisztitási módszer volt, a nagy helyszükséglet, a
viszonylag költséges fold- és vasbetonmunka miatt a gyorsszürők
háttérbe szorították. Ma uj tartalommal ismét előtérbe került.
A felszíni vízkivételek szükségszerű nagyobb igénybevétele és a
vizek minőségi romlása miatt elsősorban a viznek kellemetlen izt
és szagot adó anyagok eltávolítására a lassú szűrők kiválóan
alkalmasak. Ezért használják igen rossz minőségű felszíni vizek­
nél utótisztitásként, derítés és gyorsszürés után, talajvizdusi-
táshoz előtisztításként, de igen alkalmasak például viszonylag
tiszta felszíni vizek közvetlen tisztítására, esetleges előzetes
ülépítés után.
A 4.7 ábrán (lásd 139* oldal) látható lassú szűrő pl. a
Mátraháza vízellátására készült terv egy része (tervező VIZITERV)-
A vízkivétel egy viszonylag tisztavizü patakból történik. Az
2
egész tisztítás 2 db egyenként 55 m szürőfelületü lassú szűrő­
vel történik, utána csak klórozás van már. Az alkalmazott szűrő-
sebesség 0,15 m/ó. A szűrők téglalap alakú, 25 cm fenéklemez- és
25 cm oldalfalvastagságu nyitott medencék, a szokásos szűrő- és
támrétegekkel. Az elvezetés perforált azbesztcementcsőben tör­
ténik. A szűrő gazdaságossági okokból nincs lefedve.
A lassú szűrők lefedésének kérdése vitatott téma. A befagyási
és a napfény hatására előálló algásodást szokták felhozni a le­
fedés indokolására. Ha a szűrésre kerülő vizet közvetlenül a
- 140 -
szürőhomok felső szintje felett vezetik be, akkor az 1 m-es
vizréteg felső rétegének befagyása esetén a szűrő működhet. A
jégképződés megakadályozható pl. gőz bevezetésével is. A legtöbb
'esetben - főleg nagy szürőfelületeknél - a lassú szűrők telje­
sen nyitottak, esetleg egészen egyszerű, könnyű tetőszerkezettel
fedettek.
b) G y o r s s z ü r ő k
A gyorsszürők közé soroljuk az általában 2,5 m/ó-nál na­
gyobb szürősebességgel működő szűrőket. A gyorsszürők működése
ellentétben a lassú szűrőkkel nem a felületi szűrőhatáson és ez­
zel kapcsolatban fellépő biológiai folyamatom szürőhatásán alapul.
A nagyobb sebesség miatt nem alakul ki biológiai hártya, a szű­
rőrétegben fellépő jelenségek elsősorban fizikai, kémiai és csak
bizonyos esetekben (pl. a biológiai mangántalanitásnál) bioló­
giai jellegűek. így a gyorsszürőknél a szűrőanyag megválasztása
a tisztítás célját szolgáló kémiai reakciók szempontjából igen
lényeges szempont, A szürőhatást deritőszer adagolással (kondi­
cionálás) lehet fokozni. Ekkor a kolloidális állapotban levő
anyagok pelyhesedés folytán jobban kiszűrődnek és a szürőszemek
felületét beborító pelyhek ezt a hatást a szűrés folyamán még fo­
kozzák.
A gyorsszűrők a tisztitás módjában is lényegesen eltérnek
a lassú szűrőktől, ugyanis az eliszaposodott szürőanyag tisz­
títása magában a szűrőtartályban vagy szürőmedencében történik
öblítéssel. így az öblítés üzembiztos és gazdaságos megoldása
egyik döntő feltétele a gyorsszürők jó kialakításának.
A gyorsszürők két főcsoportba oszthatók: á nyomás alatt
működő, zárt szűrőkre és a szabad felszinű, nyílt szűrőkre.
A zárt szűrők álló vagy fekvő helyzetben épített, acél­
lemezből, esetleg vasbetonból készült tartályok, melyeket a
céltól függően meghatározott viznyomás mellett alkalmaznak és
méreteznek. A zártszürők készülhetnek egylépcsős (egy szürőréte-
ges) vagy kétlépcsős (előszürős) kivitelben. Az egylépcsős
gyorsszürők egymásrahelyezve egybeépíthetők két va g y háromeme­
letes szűrőkké, melyeknél minden egyes beépített szűrő önálló
141 -
egységet képez. A kétlépcsős szűrő- bár a két szűrőréteg külön- A szürőfenék a szürőanyag alátámasztására, a szűrt viz elve-
külcn öblíthető - egy egységnek számit. zetésére, az öblitőviz, öblitőlevegő bevezetésére és egyenletes
A zárt szűrők kialakítására vonatkozó általános irányelveket elosztására szolgál. A szürőfeneket vízszintesen, statikailag
biztonságosan méretezet­
az alábbiakban foglaljuk össze annak előrebocsátásával, hogy
ten, a szürőköpenyhez
igen széles körű alkalmazási lehetőségük és a különböző minőségű
szilárdan rögzitve és
vizeknél megkívánt különböző technológiák miatt minden egyes
megfelelően alátámaszt­
esetben a leggondosabb tervezői megfontolásokat igénylik.
va kell a szűrőbe elhe­
Hazánkban az acéllemezből készült álló hengeres tartályok
lyezni, hogy a szűrő
alkalmazása terjedt el. A szilárdsági méretezésre vonatkozóan a
gőzkazánok méretezésére és gyártására vonatkozó előírások és öblítésekor rezgésbe ne
tudjon jönni és fel ne
szabványok a mérvadóak. A tartályok hengerátmérőjét - igy a szü-
szakadjon. A szürőfenék
rőfelületet - a legnagyobb szabványos tartályfenék átmérő, 3150
réseinek összfelülete a
mm korlátozza.
különböző szürőfenékti-
pusoknál az egész szürő­
fenék felületéhez viszo­
nyítva az alábbi hatá­
rokon belül legyen:
szürőlapos (szürőfejes)
megoldásnál 1,5 - 2,0%,
szürőgerendás (pl. az­
besztcementcsöves) meg­
oldásnál 0,7 - 1,5%, 4.9 ábra
nagy ellenállású (drén- Vegyes öblítésre szolgáló szürőgyer-
csöves) megoldásnál tya

1,5 - 2,0%. A réselés - ha nincs külön támréteg - olyan legyen,

4.8 ábra
WABAG-tipusu porcelán szürőfej
A zártszürŐk fő elemei: a belső és külső tartozékok, a
szürőfenék és maga a szürőanyag. Belső tartozékok: a nyersviz-
hogy azon a szürőanyag át ne tudjon hatolni (ez általában 0,4 -
- 0,6 mm). A szürőfejes megoldású szürőfenékkiképzéseknél a
visszaöblités módja szerint megkülönböztethetünk csak vizöblités-
sel üzemelő szürőfejes szürőfeneket és vegyesöblitésü, levegővel
és vizzel öblitő szürőgyertyás szürőfeneket.

bevezető és az iszapvizelvezető körvályuk vagy tölcsérek. Külső A csak vizzel visszaöblithető szűrőfejek porcelánból, mür-
tartozékok a nyersviz, előszürlet, szürtviz, öblitőviz, iszapviz anyagból és ritkábban bronzból készülnek, leggyakrabban az acél-'

és öblitőlevegő hozzá-, ill. elvezetésére szolgáló vezetékek lemez vagy vasbeton fenéklemezbe becsavarva. Számos tipus ismere­
és szerelvények, a légtelenítő vezetékek és csapok, mintavevő csa­ tes, többek között a V/ABAG tipusu porcelán szürőfej (4.8 ábra

pok, nyomásmérő műszerek és különféle szabályozó szerkezetek. lásd 142. oldal). A körben elhelyezett függőleges rések kivül 0,5
A zártszürŐk belsejének hozzáférhetőségét biztosítják a mászható belül 1 mm szélesek. Vasbeton szürőfenéklemeznél speciális

legalább 600 mm 0 szerelönyilások.

- 143 -
- 142 -
betéteket helyeznek el előre a betonba - mint az ábrán is lát­
ható - és ezekbe csavarják be a szürőfejeket. Újabban mind a szű­
rőié jeket, mind a betéteket polisztirol műanyagból készítik.
A vegyes öblitésü szűrőkben alkalmazott szürőgyertyák tu­
lajdonképpen levegő adagoló és szabályozó csővel ellátott szűrő-
fejek. Ezek szintén porcelánból vagy műanyagból készülnek. A
csövön levő rés segítségével lehet minden egyes szűrőfejbe
egyenletes mennyiségű és nyomású levegőt az öblitővizzel együtt
bevezetni. Ilyen szürŐgyertyás megoldást mutat a 4.9 ábra (lásd
143. oldal).
A szűrőfe.iek (szürőgyertyák) száma a szürőfej nagyságától,
a rések számától és felületétől, a szűrési és öblitési sebes-
ségtől és a szürőanyagtól függ, a gyakorlatban 40 - 100 db/m
értékek között mozog. A német Bollmann rendszerű, valamint a
szovjet MOCKTI tipusu szűrőknél dréncsövéé szürőfenékkiképzést
alkalmaznak. A drénszürőcsövek vagy réseit bronzcsövek vagy csö­
vekbe erősített szürőfejek.
A zártszűrők szűrőanyaga leggyakrabban kvarchomok, de sav-
talanitásnál, vas- és mangántalanitásnál felhasználják a külön­
böző zsugorodásig égetett dolomit vagy magnezit zuzalékanyago-
kat is (fermágó, magnó). Az együttes vas- és mangántalanitásánál
pl. kétlépcsős szűrőt alkalmaznak. Az első kb. 1,50 - 2,0 m vas­
tag 2 - 3 mm átmérőjű homokréteget fermágóval keverik, ez a ré­
teg a kipelyhesedett vasat szűri ki és a keletkező agressziv
szénsavat köti meg. A második kb. 1,30 cm vastag és 1 - 2 mm
szemesenagyságu homokréteget mangándioxidos katalizátorral von­
ják be, ez választja ki a mangánt és szűri ki a maradék vasat.
A szűrőréteg vastagsága, a szűröanyag szemcsenagysága és a
szürősebesség szoros összefüggésben vannak egymással és a szű­
résre kerülő vízben levő anyagok szemcsenagyságával, fajsulyával*
^halmazállapotával, kémiai összetételével. Szűrés alatt a kiszűrt
anyagok mennyisége állandóan nő es végül a szűrő eldugulásához
vezet. Tapasztalat szerint a kiszűrt anyagok zöme a szűröanyag
felső harmadában marad vissza. A nagyobb szemcsenagyság és ki­
sebb szűrősebesség csökkenti a szűrőellenállás növekedés (eldu­
gulás) sebességét, de természetszerűleg ezzel együtt a szűrés
hatásosságát. Tapasztalati adatok alapján deritéssel előkezelt
vagy vas- mangántalanitás alá kerülő. 10 - 20 mg/1 kiszűrésre
- 144 -
kerülő anyagnál többet nem tartalmazó vizeknél a tájékoztató
célszerű középértékek; 1.80 m rétegvastagság. 1 - 2 ™n szemcse­
átmérő. 7 - 8 m/6 szűrősebesség.
A szűrőket a max. szürőellenállás - 10 m.v.o. - elérésekor
vissza kell öblíteni. A célszerű átlagos szűrési periódus 24
óra, de minimum 12 óra és maximum 48 óra. *
Csak vízzel történő öblítésnél a szükséges öblítő víz­
mennyiség 20 - 30 m^/m2/ó, vegyes öblítésnél ez kb. 10 - 15
.1
m^/m /ó. A szükséges levegő mennyiség 0,8 - 1,0 m ^/m2/perc be-
szivott, normál állapotú levegő.
Az öblitőviz szükséges nyomása az öblitési rendszerben je­
lentkező hidraulikai ellenállástól függően 10 - 20 m v.o., a
levegőé pedig az öblítés megindulása előtt 1,5 - 2,0 att., öblí­
tés alatt 0,6 - 1,0 att.
' öblitőviz céljára tiszta, szűrt vizet kell alkalmazni és
célszerű külön öblítőszivattyut beállítani, ha a hálózati szi­
vattyúk emelőmagassága a szükségesnél lényegesen nagyobb. A le-
yegőöblitésre garantáltan olajmentes levegőt szállító légkomp­
>) resszor kell.
A korszerű víztisztító telepeknél a felhasznált öblitő-
vizmennyiség a termelt viz 3%-ánál nem több.
Lényeges üzemi szempont, hogy a szűrőket üzem közben aka­
ratlanul is ne lehessen leüríteni, a szűrőréteg felett mindig
maradjon kb. 10 cm vizréteg. Ezt biztosítja a szűrő után kap­
csolt állvénycső. így a szűrőréteg feletti vizpárna megakadályoz­
za a szürőfelület hirtelen megbontását, a szűröanyag hézagaiba
levegő bejutását és biztosítja a szűrő utáni csőszakaszon a telt
szelvényű vízszállítást.
Zárt gyorsszürőkben a nyersvíz elosztó és az iszapvizgyüjtő
vályúk (tölcsérek) elsősorban a szűrésre kerülő víznek a szűrő­
rétegen történő egyenletes elosztását biztositj'ák. Az iszapviz
sebessége a szűrőből történő kiáramlási helyen 0,6 m/s körül
legyen. Az egyéb csővezetékekben irányadó sebességértékek a kö­
vetkezők:
nyersvizvezeték, vegyszeres koaguláció
nélkül 1 m/s körül
nyersvizvezeték, vegyszeres koagulációval 0,6 m/s alatt
szürtviz vezeték | i,o m/s körül
- 145 -
 öblitőviz hozzávezetés 2.0 m/s körül
A la p ra jz i elrendezés
levegőt vezető cső 10 m/s körül
iszapviz elvezetés 1.0 m/s körül

Gyakran megfeledkeznek a tartály és a vezetékek korrózió Hőszigetelés

elleni védelméről. Az acéllemez tartályok külső felületére jól

bevált védőbevonat: lenolajkencés ólomminium alapozásra rávitt
többrétegű klórkaucsuk fedőmázas bevonat. A belső védelemre ugyan­
olyan alapozással benzol-lakkbenzinben oldott fekete vaslakkok
váltak be nálunk. A belső bevonatnak nem szabad vizben oldódó Iroda — Műhely —
mérgező anyagot tartalmaznia és a szürőanyag koptatóbatásnak gépház ra k tá r
is ellen kell állnia. Természetesen különleges esetekben (sok
'»■
oldott klór, savval regenerálható ioncserélők) speciális belső
védőbevonatokat is alkalmaznak (kemény gumi, kemény PVC, epoxi­
gyanta stb.).
A zárt gyorsszürők elhelyezése külön a c s a m o k s z e r ü épület­
ben, szürőházban történik. Alapelv, hogy a szerelvények kezelé­
sére, a közlekedésre, a szürőanyagnak be- és kitöltésekor a padlón
való elhelyezéséhez elegendő hely álljon rendelkezésre. Tájé­ 2,40 f 3,1,0 2,40

koztató távolságértékek: faltól legalább 80 cm, egymástól leg­

alább 1,0 m. Két szürősornál a két szürősor szerelvényei között
legalább 1,5 m távolság legyen. A szürőterem olyan belmagasságú 5mm gipszvakolat
Jutacsík
legyen, hogy a tartályok beemeléséhez szükséges emelőszerkezet 1,Smm epoxi gyanta ^
tekercselés
elférjen, a szűrőtartály megközelítése kényelmes és balesetmen­ Drótháló
tes lehessen. Ezek figyelembevételével a födém és a szűrőtar­
tály teteje között legalább 1,6 m szabad teret célszerű bizto­ tOcm rtg ureg-
R észlet pap/ar, hó -
sítani. ' szigeh
vefe/és
A csővezetékek, szerelvények padló felett, vagy recóslemez-
zel lefedett esőcsatornában vagy csőpincében helyezhetők el az
adott körülmények és gazdaságossági kihatások figyelembevételé­
vel. Gyakran a tiszta vízmedencét a zárt gyorsszürők alatt he­
lyezik el, ennek is megvannak az üzemelési és gazdaságos tér­
kihasználási előnyei.
Újabban felmerült a zártszürők szabadtéri elhelyezésének
kérdése is. Hazai éghajlati viszonyaink mellett 6°C alatti vi­ \MA t5C Pvc.
zeknél már igen meg kell gondolni még hőszigetelés mellett is a cső

szabadban való elhelyezést. Szellemes és gazdaságos megoldás a

tartályoknak félszabadtéri elhelyezése, mely az ÉM-OVP által
4.10 ábra
kiirt tervpályázaton első dijat nyert terv megoldása. (Kolin
Félszabadtéri elhelyezésű zárt gyorsszürős vas- és man-
gántalanitó
- 146 -
147 -
László-Zsuffa András.) Itt a szürőház kialakításánál a szűrőtar­
tályok mint térelhatároló elemek szerepelnek. A kétsorban elhe­
lyezett tartályok között zárt kezelőtér van, melynek födémszerke­
zete a szűrőtartályokra támaszkddik. Minden szerelvény, csőbe­
vezetés, műszer a tartályok középvonalában haladó oldalfalon be­
lül, ezzel szemben a töltőnyilás kivül van, igy a szürőanyag cse­
réjét a belső tér zavarása nélkül lehet elvégezni. Természetesen
a tartályok külső oldala hőszigetelést kap. Ilyen elvi megoldással
készült a Tiszavasvári vizmütelep vas- és mangántalanitója is
(tervező: VIZITERV) a 4.10 ábra szerinti vázlatos elrendezéssel.
A gyorsszürők másik
S z ű ré s id ején nagy csoportjába tar­
toznak a nyílt gyors-
Hyensrizbevezetés Szóróanyag szűrők. Ezek általában
téglalap alakú, felül
nyitott vasbeton meden­
cék. Főleg nagyobb szű­
rőknél - pl* felszini
v í z tisztításához -
alkalmazzák. Egy-egy
medence szürőfelülete
a 100 m2-t is elérheti,
WÁ&AG a gyakorlatban azonban
Feszített beton szórófenék Szüntríz átvezetés
inkább kisebb (50 m2 kö­
íszapríxetrezetés Szóróanyag rüli) szűrőegységeket al­
kalmaznak. A nagy kül­
földi cégek az Öblitő-
szivattyuk és légkomp­
resszorok teljesítmény-
lépcsőzésével összhang­
ban egységméretü meden­
cét ipasokat alakítanak
ki.
Öblítő levegő bevezetes Öblítővíz bevezetés uyü-fc gyorsszü—
rőknél lejátszódó techno-
ÖbUtés idején lógiai folyamatok, üze-
4.11 ábra melési szempontok e~vi~
Kyilt gyorsszürő vázlatos elrendezése lég azonosak a zárt
(WABAG tipus)
- 148 -
szűrőkével, ezért a szűrő fenékkiképzésére, a szűrők működését
biztositó vezetékekre, szerelvényekre vonatkozóan a zártszűrők­
nél ismertetett szempontok értelemszerűen a nyílt gyorsszürőkre
is érvényesek.
Tómriteg
a.c. cső
1
1
! f ! ! vb. gerenda
Öblítőm ♦ t \ !
medencefenék
4.12 ábra
Támréteges, azbesztcementcsöves szürőfenékkiképzés
A 4.11 ábrán (lásd 148. oldal) látható pl. egy WABAG-tipusu
nyílt gyorsszürő vázlatos elrendezése a szűrés és az öblítés
ideje alatt. Szűréskor a nyersvíz a középső vályúból folyik be,
áthalad a szűrőrétegen és a szürőfenéken, majd a középső szürt-
vizelvezetŐ csatornában távozik a tiszta vízmedence felé. öblí­
téskor az öblítővíz és levegő fordított utat tesz meg, az alsó
középső csatornán át lép be, felfelé halad a szürőfenéken és
szűrőrétegen át - az utóbbit átmosva - és végül a középső tisz-
tavizbevezető vályún és a két szélső iszapvizelvezető vályún át
távozik az iszapviz. Az ábrán látható megoldásnál a szürőfenék
feszitett betonlapokba betonozott keményporcelán szürőgyertyák-
ból áll. Természetesen számos megoldás létezik m i n d vízbevezetés
és elvezetés, mind az öblítés, mindpedig a szürőfenék kiképzésé­
re vonatkozóan, a példa csak egy elvi elrendezést mutat.
A szűrőfenékkiképzés tekintetében a zártszűrőknél kifejtet­
tekhez annyit kell hozzátenni, hogy elterjedtek még a 4.11 ábrán
is látható támréteg nélküli vasbeton vagy feszitett betonlapokba
betonozott porcelán vagy műanyag szürőgyertyás megoldások, vala­
mint a különböző támréteges szürőfenekek. Ez utóbbiak közül leg­
ismertebbek a BAMAG-cég vasbetongerendás, szürőfejnélküli meg­
oldása, az amerikai Wheeler-féle, levegőadagoló szárral ellátott,
felfelé gúlaszerűen szélesedő nyilásban 3 rétegben elhelyezett
20 mm átmérőjű porcelán golyós szürőfenékkialakitás, valamint a
különböző fajta porózus anyagú elemekből kiképzett szürőfenekek.
Hazánkban először alkalmazták a támréteges, azbesztcement­
csöves szürőfeneket (4.12 ábra lásd 149* oldal). A külsőleg esz-
tergályozással teljesen egyforma külső átmérőjűvé kiképzett 100
mm belső átmérőjű azbesztcement csődarabok a medence keskenyebb
oldalával párhuzamos és egymástól kb. 1 m-re elhelyezett vasbe­
tongerendákra fekszenek fel. Az öblitő levegő külön vezetéken a
csövekhez leágazó csőcsonkon és a csövekbe fúrt lyukon át jut be
a csőbe és a cső alsó két oldalán fúrt 3 mm-es lyuksoron át tá­
vozik, majd a szürőfenék alatt bevezetett öblitővizzel elegyedve
a csövek közötti kb. 1 mm-es résen jut fel a kavics támrétegébe.
A táTrrréteg kialakitásánál elv, hogy felfelé csökkenő szemcsenagy-
ságu rétegekből álljon és megközelitően az alsó réteg legkisebb
(pontosabban a szürőszabály szerint a szemeloszlási görbe ordiná­
táján a 15%-os osztásnak megfelelő) és a felső réteg legnagyobb
(pontosabban a szürőszabály szerint a szemeloszlási görbe ordi­
nátáján a 85%-os osztásnak megfelelő) szemcsenagysága közötti
arány legfeljebb 1:5 lehet, nehogy a kisebb szemcsék a nagyobbak
hézagaiba jutva a támréteg eldugulását okozzák.
Nyilt szűrőknél gömbölyű szemcséjű kvarchomokot használnak.
A szürőhomok szemcsenagyság derített felszíni viz fesetében
0,8 - 1,5 mm. A szürőrétegvastagség közepes értéke derített viz
szűrésénél és nyilt vastalanitóknál 1,00 m körüli. A szürősebes-
iég derített felszíni viz szűrésénél 4 - 5 m/ó, vastalanitó
szűrőknél 7 - 8 m/6, az utóbbiaknál különleges esetekben azonban
15 m/ó értékig is felmegy.
A szürőellenállás 3 m v.o. értéknél nagyobb lehetőleg ne
legyen.
Külföldön alkalmaznak felületi öblítést is. A szürőfelület
fölött közvetlenül elhelyezett elosztó csőrendszerből fuvókák
nyúlnak le és felülről bontják meg a szürőanyagot kb. 2 - 3 att.
nyomással •
- 150 -
A nyilt szűrőknél is - akárcsak a zárt szűrőknél - lényeges
követelmény, hogy a szürőanyag mindig vizzel fedett legyen.
A teljesen kiürült szűrőket a szürőanyag összetapadása miatt csak
'öblítés után lehet újra üzembe helyezni. A vizzel fedett szürő­
anyag szürőképessége bizonyos üzemeltetési szünet után nem válto­
zik és igy a nyersviztáplálás váratlan megszűnésénél (pl. energia-
kimaradás) az újból táplálás megindulása után a szűrés fennakadás
nélkül folytatható. .Mivel a szűrőréteg a szűrési periódus alatt
fokozatosan szennyeződik és ezzel együtt a szürőellenállás is nő,
az optimális szűrési teljesítmény biztosítása végett gondoskodni
kell a szürőellenállás növekedéstől függetlenül a szürősebesség
állandósitásáról. Tehát a szűrők szabályozása alapkövetelmény.
A szabályozás kétféle elven alapulhat: Az egyinél a szűrő viz-
szintjének figyelembevétele nélkül csak az elfolyó vízmennyiséget
szabályozzák, ezek a változó szintű szűrők. Ebben az esetben ál­
landó szürtvizmennyiség elvétel biztosítása mellett a szürőel­
lenállás fokozatos emelkedését a szürőanyag feletti nyersviz-
réteg növelésével győzik le. A szűrők öblítésére csak akkor kerül
sor, amikor a szűrőben a vizszint egy meghatározott magasságot
már elért. Ez a szűrőréteg felett 1,50 - 2,00 m vizoszlop szokott
lenni. A leürülést pedig azzal akadályozzák meg, hogy egy meghatá­
rozott minimális vizszintnél az elfolyási oldal elzárószerkezete
teljesen zár. A változó szintű szűrők természetszerűen mint mű­
tárgyak nagyobb magasságúak. Bár a szabályozó szerkezetre igen
korszerű megoldások is vannak, ma az állandó szintű szűrőket al­
kalmazzák inkább, izek alapelve á következő: Az elfolyó szürtviz
vezetékben mesterséges fojtást alkalmaznak a szűrés megindulása­
kor. A szürőellenállás növekedésével - amelyet a szűrő feletti
vizszint emelkedése jelez - a fojtás csökken. Ezáltal a szűrő
feletti vizszint visszaszállhat az eredeti kisebb vizszintre. Te­
hát ennél a módszernél a szűrőellenállás és fo.ftási ellenállás
összegének állandóságát, igy a szűrő feletti vizszint állandó ma­
gasságát biztosítják. Ilyen megoldású pl. a francia Degrémont-cég
közismert és igen elterjedt módszere, melynél a leürülést gátló
szifoncsőbe jutó levegő mennyisége szabályozza a szifon átfolyási
kapacitását, a levegő be— , ill. kiáramlását viszont egy úszó ve—
sárii (4.13 ábra lásd 152. oldal). Hazai tapasztalataink is bizo­
nyítják ennek a megoldásnak előnyeit (viszonylag rugalmasan, kevés
szerkezeti elem alkalmazásával szabályozza a szűrést).
- 151 -
<
 A nyíltszűrőket ha­ A zárt- és nyílt szűrők összehasonlításánál az alábbi szem­
zai éghajlati viszo­ pontok érvényesülnek:
nyaink mellett fedett A zártszürők előnyei: a viz jobban védhető szennyeződés és
Je lm a g ya rá za t:
térben helyezik el. A [fertőzés ellen, általában nagyobb szürősebességek engedhetők meg,
A * nyersvízbevezeti vályú
szürőtermet télen olyan a viszonylag kisebb szűrőfelületek miatt az öblítés gazdaságosabb,
B * szifon
mértékben célszerű fűte­ ^nagyobb szűrőellenállás engedhető meg a rendelkezésre álló nyomás
C ■ szőrt víz
ni, hogy a v í z hőfoká­ miatt, esetleg megtakarítható egy átemelés, egyszerűbben oldható
0 ■ pneumatikus szifonvezérlés
E ■ hoz képest a terem hő­ > meg az előszürős (kétlépcsős) elrendezés.
szári fetetti rizszint
U * úszó mérséklete 4-5°C érték­ A nyiltszűrők előnyei a zártszürőkkel szemben: Nagyobb viz-
H ■ állandó vizszintkü/őnbség kel legyen magasabb. gmennyiség szűrésénél gazdaságosabbak, az ellenőrzés könnyebb, a
A nappali világí­ nyersvíz és a szürőanyag állandóan szem előtt van, az építési
tást az algásodás gát­ költség a vasbeton alkalmazhatása miatt viszonylag kisebb, a me­
lására zöld színű abla­ dencék méreteinek célszerű megválasztásával kevesebb egység kell.
kok, az éjjeli világítást összefoglalva: a szűrési rendszer megválasztását eseten­
legalább 500 Lus fény­ ként kell mérlegelni. Nagy általánosságban - de nem szabályként -
erősségig világítótes­ az alábbiak állapíthatók meg: zárt gyorsszürőket elsősorban ki­
tek biztosítják, melye­ sebb kapacitású kút vízmüveknél célszerű alkalmazni és főleg ak-
ket azonban az állandó icor, ha kémiai reakciókra alapozott, kétlépcsős szűrőrendszer
légnedvesség ellen biz­ szükséges (pl. vas- mangántalanitás). Nyilt gyorsszürők főleg
tosítani kell. nagy teljesítményű felszíni víztisztító müveknél gazdaságosak,
Újabban ablaknél­ derítés után.
küli, tehát tisztán mes­ Az öblítésre s esetleges szürőregenerálásra kalkulálva mind
terséges világitásu szű­ a zárt-, mindpedig a nyilt gyorsszűröknél feltétlenül tartalék-
4.13 ábra rőt érmékét alkalmaznak. ségekről kell gondoskodni.
Állandó szintű nyílt szűrő szifonos u- A nyiltszürőknél rend­
szós vizszintszabályozója (Degrémont szerint csőfolyosót
cég)
alakítanak ki. Ide épí­ D) Segédberendezések
tik az öblítéshez szükséges viz- és levegővezetékeket, a szűrők
leürítésére szolgáló csatornát, a szűrőszabályozó berendezéseket A víztisztítási technológiában nagy szerepet játszanak a
és a különböző szerelvényeket. A csőfolyosó a könnyű hozzáférhe­ különböző vegyszerek, amelyeket szilárd, folyékony vagy gáznemü
tőség végett lehetőleg 4 m-nél keskenyebb ne legyen. Emelő és állapotban tárolnak, adagolnak és juttatnak el a technológia
szállító berendezések általában nem szükségesek. Gondoskodni kell által előirt anyagba vagy vízbe. Ennek megfelelően különböző se­
azonban a szürőanyag be— és kirakásának lehetőségéről. gédberendezések szükségesek műveletek elvégzéséhez. A segédbe­
Az üzemelés kényelmes és higiénikus biztosítása mellett a rendezések fogalma itt pusztán gyűjtőneve ezeknek a vízkezelés
szürőházak építészeti kiképzése tág teret nyújt a legkorszerűbb szempontjából egyáltalán nem alárendelt szerepet játszó,sőt a jó
és legtetszetősebb megoldások számára. A meleg éghajlat alatti ▼iztisztitási technológia megvalósításánál sokszor döntő jelen­
területeken a nyílt szűrőket lefedés nélkül építik, csak a csőfo­ tőségű berendezéseknek. A továbbiakban nem foglalkozunk a kife­
lyosó feletti kezelőtér kerül túlnyomórészt üvegfalakkal határolt jezetten gépészeti vagy elektromos berendezésekkel, hanem csak a
épületbe. hÜtárgy.jellegü berendezésekkel és azok kialakításánál irányadó
szempontokkal.
- 152 - - 153 -
 A vegyszerek kezelésénél előforduló főbb feladatok, ill. e
használatos az aluminiumszulfát. Hazánkban fehér táblákban vagy
feladatok ellátására szolgáló műtárgyak:
darabosan, külön megrendelésre esetleg aprítva kerül forgalomba.
a) A vegyszerek tárolása;
Az aluminiumszulfát raktározása fedett helyen történjék. A rak­
b) a vegyszerek oldása és adagolása;
tározás módja úgy célszerű, hogy a beérkező aluminiumszulfátot
c) a deritőanyagok bekeverése és a viz pelyhesitése.
a teherautó közvetlenül be tudja buktatni a raktárba és innen
mérlegre rakva közvetlenül az oldókádba juttatható legyen a deri-
tőanyag v.pl. daru segítségével). Újabban az aluminiumszulfátnak
a) V e g y s z e r e k t á r o l á s a
un. nedves tárolása (oldott állapotban való tárolás) is mindjob­
ban elterjedt.
A vízkezelés egyik legfontosabb vegyszere a k l ó r , amelyet
elsősorban a fertőtlenítésnél, de más vízkezelési eljárásoknál
(pl. vastalanitás) is alkalmaznak. Leggyakoribb felhasználási
h) V e g y s z e r e k ol d. á s a
formája a klórgáz. A klórgázt hűtéssel és nyomással cseppfolyósít­
és a d a g o l á s a
ják, acélpalackokban és vashordókban tárolva szállítják. A klór­
tároló és adagoló helyiségeket lehetőleg a vízmű egyéb részeitől
A déritőanyagként leggyakrabban használt almnini rnngZUIfátot
elkülönített épületben kell elhelyezni. Ha ez nem lehetséges,
oldat formájában viszik a nyersvízbe. Az aluminiumszulfát víz­
akkor e helyiségek ajtói közvetlenül a szabadba nyíljanak. Gép-
ben jól oldódik, oldata gyengén savas jellegű. A gyakorlatban
és trafóház, kapcsoló- és müszertár közelében ne létesítsünk
6 - 8 sulyszázalék aluminiumszulfát tartalmú oldatot készítenek
klórraktárt, mivel a levegőnél nehezebb klórgáz beszivároghat és
és ezt adagolják a nyersvízhez olyan mennyiségben, amilyet a
kellemetlen korróziókat okozhat. A helyiségeket mesterséges szel­
laboratóriumi vagy próbatisztitási kísérletek alapján a techno­
lőztetéssel kell ellátni, a szellőzőberendezés szívócsöve a pad­
lógia megállapított.
lószintről szívja a levegőt. A klórtároló és klóradagoló külön- -
A deritőanyag oldása un. oldókádban (oldótartályban) törté-
külön helyiség legyen, nagyobb vízmüvekben pedig lehetőleg külön /
.r .,nik. Az oldókádak méretét úgy kell megállapítani, ho g y a v iz de­
klórraktárt, lefejtő- és adagolóhelyiségeket célszerű létesíteni,
rítéséhez szükséges legnagyobb vegyszerigény mellett is legalább
mivel a nagymennyiségű klórellátás már nehéz kióroshordókkal
12 órai üzemhez elégséges oldat álljon rendelkezésre. Kisebb
történik. A klórlefejtő és klóradagoló helyiségeket télen legalább
(10 m /ó alatti) teljesítményeknél célszerű egy egész napi oldat-
12°C hőfokig fel kell fűteni, mivel a cseppfolyós klór gázzá ala­
mennyiség előkészítése. Az oldókádakból napi kétszeri oldásnál
kulása és a gáznyomás csökkentése jelentős hőelvonással jár. A
legalább három, egyszeri oldásnál pedig kettő szükséges, hogy az
klórtároló, lefejtő és adagoló helyiségekben egyéb anyagokat nem
egyik kád meghibásodásánál tartalék oldókád rendelkezésre álljon.
szabad tárolni.
Az oldókádat kisebb berendezéseknél fából, 'nagyobbaknál
A klórt nátri»mhinoklorit formájában (vizes, lúgos jellegű
acéllemezből vagy vasbetonból készítik. Lényegek szempont, hogy
oldat) is alkalmazzák 50-60 literes barna üvegballonokban szál­
a berendezést korrózió ellen védeni kell. Acéllemez kádaknál
lítva. Fény és hő hatására gyorsan bomlik, ezért szállításkor és
bevált védelem a kétszeres ólomminiumos lenolajkencés alapmázolás­
raktározáskor a fénytől óvni kell. Ritkábban kerül felhasználásra
ra felhordott ötrétegü klórkaucsuk lakk. Vasbetonszerkezeteknél
a vízkezelési gyakorlatban a klóraész (szürkés árnyalatú fehér
az igen jó minőségű, belső vizzáró vakolattal készült betonra
massza vagy por). Fény és nedvesség hatására gyorsan bomlik, ezért
gondosan felhordott klórkaucsuk máz vagy epoati mügyantabevonat a
csak lezárt hordókban szállítható és tárolható.
betont védi a korróziótól.
A vízkezelésnél használatos vegyszerek másik legfontosabb
csoportját képezik a deritőanyagok. Ezek közül is a leginkább

- 154 -
- 155 -

Jelm agyarázat:
A - perforált fenék
6 * keverő propeller
C • vizezint jelző
4.14 ábra
Kézi működtetésű keverővei ellátott aluminiumszulfát ol­
dókád
Az oldókád tulajdonképpen egy rendszerint derékszögű négy­
szög alaprajzú nyitott tartály. Az aluminiumszulfátot külön a
kád felső részére helyezett perforált fenekű (és esetleg oldalú)
vizbe benyúló oldókasba mérik be. Ez a művelet kisebb berende­
zéseknél kézi erővel történik, nagyobb vízmüveknél az oldókas
töltése mérlegelhető és alsó ürítővel ellátott konténer edények
segítségével adagolnak. Az oldókast fából, gumival vagy FVC-vel
bevont acélrudakból vagy műanyagból készítik. A darabos alumini-
umszulfát oldásának elősegítésére és az oldat homogenitásának
biztosítására célszerű keverést is alkalmazni. A keverés történ­
het egyszerű kézi keverőlapáttal, kézzel vagy motorral meghaj­
tott propellerkeverővel vagy komprimált-levegővel. A 4.14 sz.
ábra egy kézi hajtású keverővei működtetett oldókád sémáját mu­
tatja. A víz cirkulációját az oldás alatt a fajsulykülönbség biz­
tosítja. Az oldókádban levő vizszintet vizszintjelző mutatja.
A deritőanyagok adagolása történhet oldattal vagy szárazon,
szilárd állapotú vegyszerekkel. (A klórgázadagolókkal mint ki­
fejezetten gépi berendezésekkel itt nem foglalkozunk.) Az oldatok
adagolására szolgáló folyadékadagolók legkülönbözőbb fajtái ter­
jedtek el: a dugattyús vagy membránszivattyus, s'zifonos, ejtőcsö-
- 156 -
es stb. rendszerű adagolók. Az oldókádak a legtöbb esetben egyben
az adagoló tartályok is, de lehet külön kisebb méretű adagoló
tartályokat is készíteni, természetesen az oldókádakra előirt
korrózióvédelemmel. Az adagolószerkezeteket ugyancsak korrózió-
álló anyagból kell készíteni.
K
M 1
; A szárazadagolók segítségével porszerü vagy egészen finoman
aprított anyagok (aktív porszén, aluminiumszulfátpor, mészhidrát
' stb.) adagolhatók. Itt előnyös a mérlegrendszerü adagolók alkal­
mazása. Mivel az adagolóberendezések viszonylag kényes szerkezetek,
feltétlenül célszerű - legalábbis nagyobb berendezéseknél - 100%-
os tartalékról gondoskodni. Az adagolók lehetnek állandó mennyi­
séget adagolók vagy a kezelt vízmennyiség változásaihoz önműkö­
dően alkalmazkodók (automatizáltak).
Gyakran szükséges a vízhez mésztejnek vagy mészviznek az
.adagolása. A mésztejet oldott mészből és vizból állítják elő. H a
a mésztejet olyan mértékben higitják, hogy a mészhidrát feloldódik,
akkor mészvizet kapnak. A mészviz előállítására a gyakorlatban
az un. szaturáló tölcséreket (szaturátorokat) alkalmazzák. A füg­
gőlegesen felfelé szélesedő tölcsérek kiképzése olyan, hogy 1 m 2
felső felületen elvezetett mészviz óránként 1 - 1,5 kg CaO-nak fe­
leljen meg.
c/ A d e r i t ő a n y a g o k b e k e v e r é s e
és a v í z p e l y h e s i t é s e
A derítők tárgyalásánál már említettük, hogy a jó pelyhesités
érdekében a deritőanyagot (aluminiumszulfátoldatot) gyorsan és
egyenletesen kell a vízben eloszlatni. A bekeverést mesterségesen
létrehozott turbulenciával érik el. Ennek egyik módszere a propel-
leres keverés, amit pl. a 4 - 5 ábrán bemutatott vízszintes át- .
folyású emeletes derítőnél vagy a 4-6 ábrán vázolt lebegő iszap-
szűrős derítőnél is láthatunk. A bekeverés másik módja a z . hogy
terelőfalas medencén folyatják át a deritőanyagot tartalmazó
nyersvizet, igy a szűkületeken függőleges forgástengelyü örvénylő
Tizmozgás keletkezik. Az ilyen berendezéseket nevezik örvény-
Asatoméknftk. (4— 15 ábra) A viz áthaladási sebességét úgy hatá­
rozzák meg, hogy erős örvénylést, megfelelő és gyors elkeveredést
biztosítson és ne legyen túl nagy a keverőn belüli nyomásveszte-
ság. Az örvénylő átfolyást ki lehet alakítani kör alakú medencével
- 157 -
is, amelybe a viz fent oldalról lép be és spirális mozgást végez­
ve alul középen folyik ki. További kialakitási mód pl. a kereszt-
irányban elhelyezett perforált lemezes válaszfalakkal rendelkező
m Mikro szűrőnek nem használják.
A vegyszerrel elkevert nyersviz pelyhesitése a vízszintes
átfolyású déri tőknél rendszerint külön medencében, vagy medence­
kamrában történik. A flokkuláló. pelyhesitő medencék vagy flokku-
látorok általában terelőfalas vagy propelleres keverőkkel ellá­
tott rendszerint nyitott műtárgyak, melyben további lassú kevere­
dés közben 5-30 percig tartózkodik a viz és közben kialakulnak
az iszappelyhek. A medencék lehetnek kör alakúak, derékszögű
négyszög alaprajzuak, a terelőfalak elrendezése szerint függőle­
ges és vízszintes vizcirkulációval, ill. függőleges és vízszintes
tengelyű propellerekkel. Lényeg az, hogy a keverés csak enyhe
örvénylést okozzon, különben a már keletkezett pelyheket szét­
rombolja és igy akadályozva van a pelyhek növekedése. A keverő
propellerek fordulatszáma általában ne legyen több mint 5 for­
dulat percenként. A viz átfolyási sebessége max. 0,5 m/s.
A vizkezelés főbb műtárgyait a tárgyalt 4 főcsoportba osztva
távolról sem merítettük ki a vizkezelés rendkívül széleskörű,
szerteágazó területén előfordulható összes műtárgyakat. A teljes­
ségre való törekvés nélkül a továbbiakban csak röviden felsorol­
juk még a vízkezelési gyakorlatban gyakrabban előforduló, de fenti
csoportosításba szorosan be nem illeszthető műtárgyakat, építmény6'
két. - 158 -
Gerebek: A felszíni vízben előforduló durva hordalék és
uszadék eltávolítására szolgáló rácsos táblák. Készülnek 50 mm-nél
nagyobb pálcaközzel (durva gerebek), 10-20 mm pálcaközzel (finom
; gerebek) és huzalszövettel ellátva.
* Dobszűrők: Felszíni vízkivételek után alkalmazott, vasbeton
medencében elhelyezett forgó dobok, amelyek 2/5 részig merülnek
a vizbe. A szürődob percenként néhány fordulatot tesz a viz hor-
jí.dalékt art alma szerint. A dob külső felülete fém vagy műanyag hu­
zalszövetből álló szürőfelület. A huzalszövetre tapadt uszadékot
| folyamatosan a dobszürő felső részén elhelyezett vizsugár mosók­
kal távolitják el a dobszürő belső oldala mellé szerelt tölcsérbe
öblítve. A szemmel látható uszadékot 0,1 mm-nél nagyobb nyilásu
huzalszövet szűri ki. A víznek kellemetlen izt és szagot adó mikro­
organizmusokat általában 30-40 mikron vagy ennél még kisebb lyuk-
.átmérőjű huzalszövetes un. mikrodobszürő fogja fel.
Szalagszűrők: Alkalmazási területük és működési elvük azonos
a dobszűrökével, csak alakjuk táblákból összeállított szalag.
Talajvizdusitó berendezések alatt értjük a felszínalatti ré­
tegek víztartalmának mesterséges növelését felszini vízkivételből
a talajba történő beszivárogtatással. A beszivárogtatás leggyakrab­
ban földmedencékkel,csatornákkal, ritkábban nyelőkutakkal,alagcső-
hálózattal történik. A 15-60 napig a talajban tartozkódó viz termé­
szetes szűrésen megy keresztül és kutakkal kitermelve a természe­
tes talajvízzel közel azonos minőségű vizet adhat. A beszivárogta-
tésra kerülő vizet célszerű megfelelően előkezelni (ülepitéssel,
szűréssel).A dusitó medencék fenekére szürőkavicsréteg kerül,igy
az tulajdonképpen mint egy 2-3 m/nap szUrősebesaégü lassú szűrő működik.
Levegőztető berendezések a viz oxigénnel történő dúsítására
szolgáló berendezések, feladatuk a fölös széndioxid eltávolítása
(savtalanitás), valamint a vasnak, ill. mangánnak bizonyos ese­
tekben pelyhek formájában való kicsapatása (vas-, mangántalanitás).
Ezek zárt épületekben elhelyezett berendezések, melyekkel a vizet
csörgedeztetéssel, porlasztással, szórőrózsákon szitákra való ej­
téssel vagy levegő hófúvással a levegő oxigénjének felvételére
kényszerítik. A vízből kivert széndioxidgázt hatásos levegőmoz­
gással el kell távolítani. A természetes légcirkulációt korrózió-
álló (azbesztcement, kőagyag vagy PVC) anyagból készült egymásba-
Qjuló S-alakú zsalus ablakokkal oiztositják. Szükség esetén külön
ventillátorokat állítanak be.
- 159 -
 1
E/ A tipizálás helyzete és lehetőségei a
vízkezelés műtárgyadnál
A vízkezelés műtárgyainak tipizálása terén ma hazánkban az
a helyzet, hogy a tervezés majdnem 100^-ig egyedi tervezés.
Ennek 2 fő oka van: Az egyik főok a vízkezelési műtárgyaknak
az állandóan fejlődő viztisztitási technológiától és gépészeti
kialakítástól rendkívül erősen függő jellege, a másik a viztisz-
titó müvek előfordulási gyakoriságának viszonylag kis száma. Az
előbbi-mint objektív tényező - újabb és újabb egyedi megoldások,
prototípusok kialakítására kényszeríti a tervezőket, az utóbbi
- mint szubjektív tényező - gazdaságtalanná teszi a ritkán fel-
használásra kerülő típustervek készítésére szánt munkát. A víz­
tároló műtárgyak (medencék, víztornyok) tipizálásánál statikai,
építéstechnológiai és esztétikai szempontok játszották a főszere­
pet, a technológiai- gépészeti feltételek viszonylag alárendel­
tek voltak és nagyobb gyakoriságuk is jobban elősegítette a tí­
pusok kialakítását. Ezzel szemben a vízkezelés területén jelen­
leg ,csak a zárt vas- és mangántalanitó tartályokra (2-3-15 v? / 6
teljesítményekkel) és zárt ipari vizszürőkész ül ékekre (10 m^/ó
teljesítménnyel) rendelkezünk országos típustervekkel. E beren­
dezések sem sorolhatók kifejezetten a műtárgyak közé.
Mivel a viszonylag tiszta felszínalatti vízkészletek csök­
kennek és ezzel szemben a vízigények fokozatosan nőnek, egyre
inkábo rákényszerülünk a felszini vizeknek a vízellátás céljára
történő igénybevételére. Ez pedig - a felszini vizek m in ő s é g é n e k
romlását is figyelembe véve - a vízkezelés jövőbeni súlyának és
alkalmazási gyakoriságának feltétlen növekedését vonja maga után.
Ezért mindenképpen célszerű és gazdaságos már most legalábbis
ifelmérni a tipizálás lehetőségeit és az első lépéseket megtenni
egységes típusok kialakítására.
A leggyakrabban előforduló vízkezelési műtárgyak tárgyalt
csoportosítását tekintve a lehetőségek az alábbiakban foglalhatók
össze.
Ülenitők
A homokfogóknál elvileg rém volna akadálya tipusok kialakí­
tásának. Ehhez azonban először is az szükséges, hogy egységes
álláspont alakuljon ki, a kialakítás módját illetően.‘Mivel e
- 160
problémákon tulmenőleg egy-egy vizmütelepen rendszerint egy vagy
k ét.egységgel oldják meg az előülepitést, a víztermelés nagysá­
gától döntően függő méretek miatt nem látszik gazdaságosnak tí­
pustervek készítése. Célszerű lenne viszont legalább egységes
szemlélet kialakítása és a tervezésnek iránytmutató irán.ytervek
készitése.
Kisebb szemcsenagyságu anyagok ülepitésére viszintes át­
folyású négyszögletes és Dorr-rendszerü ülepitő medencék kotrómé­
retekkel egyeztetett különböző nagyságrendű típusainak irányterv­
ként való kidolgozása javasolható. Mint lapos, felül nyitott mű­
tárgyak, a monolit vasbetonszerkezetek a legalkalmasabbak a ki­
alakításukra, igy a korszerű építési technológia követelményei
(feszítés, eioregyártás) sem indokolják különösen a tipizálást.
f
Peri tők
Á felszini v íz tisztításánál nálunk egyre jobban elterjedő
függőleges átfolyású lebegő iszanszűrös derítők (reáktivátorok)
célszerűen megválasztott egységes méretekben való tipizálása
viszont lehetséges és aktuális. Ezt több szempont indokolja; A
derítőkből mindig több egység kell, az egységek nagyságának és
számának megfelelő megválasztásával és kombinációjával a helyben
és időben különböző vízigényekhez jól lehet alkalmazkodni. A gépé­
szeti berendezések (kotró,propeller stb.) meghatározott méretek­
ben történő tipizálása az egyedi legyártás nehézkes és hosszadal­
mas művelete helyett lehetővé teszi a sorozatgyártást. A körszimaet-
rikus, forgáshéj szerkezetű medencék oldalfalait és lefedőszer-
kezetét előre gyárt ás sál és feszítéssel lenet gazdaságosan megépí­
teni, igy a víztároló medencéknél kifejtett tipizálási előnyök
itt is érvényesülnek. A típusterv kialakításának természetesen
előfeltétele a már megépült Graver rendszerű reáktivátorok üze­
melési tapasztalatainak leszűrése és a tecnnológiai - gépészeti
megoldás alapos értékelése.
jSzürők
A lassú szűrőkre lapos monolit vasbeton msdence jellegű ki­
alakításuk, valamint viszonylag ritka előfordulásuk miatt típus­
tervek készítése nem indokolt.
A zárt gyorsszürőkre - a bevezetésben említettek sasrint —
már léteznek típustervek. Ezt a sorozatot tovább lehet bővíteni

és kiterjeszteni egyéb tisztitási eljárásokra is. A szűrőtar­
tályok és a hozzá tartozó öblitő szivattyúik tipizálásain túlmenő­
en a szürőházak tipizálása is aktuális. Mivel a szűrőtartályok
száma a termelt viz mennyiségétől függően erősen változó, célszerű
lenne pl. kétsoros elrendezéssel a tartályok egymástól való tá­
volságainak megfelelő szekciótervek kidolgozása. Az egyedi ter­
vezés természetesen nem szűnhet meg itt sem, de lényegesen egy­
szerűsödik és a korszerű tipizált épületszerkezeti elemek felhasz­
nálása a kivitelezést is megkönnyitheti. A szekciótervek kialakí­
tásához a zártszürők elhelyezésénél tárgyalt szempontok figyelembe­
vételével akár a teljesen zárt épület, akár a félig szabadon álló
tartályok elve vehető alapul.
A nyilt gyorsszűrők tipizálására ugyancsak a szekciós meg­
m
■Sk —,
oldás jön elsősorban szóba. Egységes méretű szűrőegységek kiala­
kításával a szürőmedencék szélességi méretének megfelelő szekció­
tervek kidolgozása javasolható mind a medencékre, mindpedig a
felépítményekre vonatkozóan. A nyilt gyorsszürők nagyobb száma,
kisebb egységekből történő összeállithatósága, az öblitő szivaty-
tyuk és kompresszorok teljesítményeivel való összehangolás cél­
szerűsége objektiv lehetőséget biztosit típustervek gazdaságos
alkalmazására. Itt is el kell dönteni természetesen elvi elrende­
zési kérdéseket mint pl. kétsoros medence elhelyezés középső cső­
folyosóval és kezelőtérrel vagy egysoros elrendezés oldal cső­
folyosóval és kezelőtérrel, medence alaprajz és nagyság stb.
A viztisztitótelepek segédberendezéseinek és kiszolgáló lé­
tesítményeinek tipizálása részben kifejezetten gépészeti probléma
(deritőanyag adagolás, klóradagolás), részben nem tulnagy jelen­
tőségű (oldókádak), részben pedig az ipari és lakóépületek tipi­
zálási problémáihoz kapcsolódik (műhely, raktár, öltöző, iroda­
épület, szolgálati lakás). A mélyépítési műtárgyjellegű keverő
és flokkuláló medencék tipizálásának jelentőségét pedig csökkenti
az, hogy a lebegő'iszapszürős derítőknél, külön keverő és flokkur
láló medencékre általában nincs szükség.
összefoglalva: a vízkezelési műtárgyak egy részénél (reakti-
vátorok, zárt és nyilt gyorsszürők) érdemes és célszerű is a tí­
pusterveket előirányozni, egy másik részénél (ülepitők, lassú
szűrők) pedig inkább a tervezésnek Útmutatásul szolgáló irány­
terveket célszerű csak kidolgozni.
- 162 -
A nagy nyugati cégek, melyek a gyarmatok és volt gyarmati
területek felé is nagy exportálási lehetőségekkel rendelkeznek
& saját országaikban is fejlett viztisztitás mellett, a vízkeze­
lés minden területén számos, részben szabadalmazott tipust alakí­
tottak ki. A szocialista országok közül a Szovjetunió nagy ter­
vező irodái ugyancsak több tipust alakítottak ki főleg a derités
és szűrés területén, az NDK-ban pedig a fejlett és hagyományokkal
rendelkező gyártó vállalatok bevált berendezéseire (szürőfenék,
szűrőtartályok ) alapozva alakultak ki típusok. A többi szocialis­
ta országban - akárcsak nálunk is - inkább a helyes technológia
keresésének stádiumában tartanak és kisebb -jelentőségű típuster­
v e k t ő l eltekintve inkább az iránytervek készítését irányozták elő.
F/ Irodalom a 3. és 4. fejezethez
1. Brix-Heyd-Gerlach: Die Wasserversorgung. München 1963.
2 . Fain-Geyer: Wasserversorgung und Abwasserbeseitigung, Berlin-
München 1960.
Mutschmann-Stimmelmayr: Taschenbuch dér Wasserversorgung.
Stuttgart 1958.
4. Busch: Wasserversorgung für Stadt - und Landwirtschaft.
Leipzig 1956.
5. Jentsch: Aufbereitung des Wassers. Berlin 1956.
.
6 Kulszkij: A vízkezelés kémiája és technológiája (magyar
, nyelven). Budapest, 1964.
7. Degrémonts Mémento technique de l*eau. Paris 1963.
8. Országos Vízügyi Főigazgatóság: Vizhigiénia. Budapest, 1961.
9. Abos: Vízellátás és vízkezelés. Budapest, 1964. (Szakmérnöki
jegyzet)
10 . Dr. Márkus: Körszimmetrikus szerkezetek elmélete és számítása.
Budapest, 1964.
11. Schimrigk: Hebung und Speicherung des Wassers. Berlin 1955.
.
12 Kolin-Sáto rhelyi: Nagyobb vas- és mangántalanitó berendezések.
Hidrológiai Közlöny 1964.9. szám.
13. Szakáll-Nyilassy: Másodlagos déritőanyagok szerepe a korszerű
viztisztitásban. Műszaki Tervezés 1965. 2.
szám.
H . Hunyady: Korszerű víztermelő telepek problémái. Vizügyi Köz­
lemények 1964. 1. füzet.
- 163 -
15. Zsuffa-Péchy: Méretkoordináció kialakítása és tipizálási le­
hetőségek viztisztitási műtárgyak körében.
Műszaki Tervezés 1965.2.szám.
16. Kittner: Zűr Situation dér Illtertechnik in dér .Vasseraufberei-
tn n g , Wasserwirtschaft— Wassertechnik 1965. 5.
szám.
17. Press: Taschenbuch dér Wasserwirtschaft. Hamburg 1965.
18. B ő m : Massivbautferke des stádtischen Tiefbaues München 1965.
19. Márkus: Korszerű folyadéktárolók. Mélyépitéstudományi szemle.
1964. 2. szám.
20. Böröcz: Tárolómedencék gazdaságos kialakítása. Mélyépítéstu­
dományi Szemele 1961.7. szám.
21. Gnadig-Márkus-Thoma: Víztartályok építésének fejlődése. Víz­
ügyi Közlemények 1958.2.
fűzet.
22. ÉM. Tipustervező Intézet: Típustervek jegyzéke. 1964. augusztus
2 5 . „MSz 15087-65.Rí Hidegvizkezelő berendezések. Tervezési irány­
elvek.
24. MOTI 54-62: Tervezési irányelvek. Gyorsszürő berendezések
25. MSz 15086-65 R: Vízellátási csőhálózat tervezési irányelvei
26. MSZ 448: Vizvizsgálat
27. MSZ 22901: I v ó v í z bakteriológiai vizsgálatra
28. MSz 15085-65 R: Hidegvizellátás. Általános tervezési irány­
elvek.
164 -
5. SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI ALAPISMERETEK
I. Bevezetés
A szenny viztisztitási műtárgyak kialakításához a velük kap­
csolatos problémák és fontosabb részletkérdések tárgyalásához
szükséges vázlatosan megismerkedni a szennvviztisztitás feladatá­
val. a szennyvizek főbb fajtáival, a szennyviztisztitás módjai­
val, fokozataival, a megtisztított szennyvíz elhelyezésének
lehetőségeivel, valamint a több szennyviztisztitás! műtárgyból
kialakított szennyviztisztitó telep telepítésének alapvető k é r ­
déseivel.
A szennyviztisztitás technológiája csak oly mértékben kerül
ismertetésre, amennyire az az egyes műtárgyak és szerkezetek
kialakításának megértéséhez szükséges.
II. A szennyviztisztitás feladata
A szennyviztisztitás feladata az emberi élettel és tevékeny­
séggel kapcsolatban keletkezett szennyvíz oly mértékű tisztítása.
hogy az a befogadóba jutva káros hatást ne fejthessen k i . Felada­
ta a szennyviztisztitásnak továbbá az is, hogy a tisztítás során
visszatartott anyagokat megfelelő kezeléssel alkalmassá tegye a
további felhasználásra. [1], [2], [4], [5], [6], [8], [11J.
III. A szennyvizek fa.itái
A rendkívül nagyszámú szennyvizféleséget keletkezési helyük
és főbb tulajdonságaik alapján 5 nagy csoportba lehet besorolni,
úgymint: Házi szennyvizek
Ipari szennyvizek
Mezőgazdasági szennyvizek
- 165 -
 IV, a azermyviztisztitás rendszerei
\
A szennyviztisztitás rendszerei a következők:

Mechanikai rendszer
Biológiai rendszer
Kémiai rendsze~r

V. A szervrryviz elhelyezésének módja

6. s z e n n y v í z t i s z t í t ó BERENDEZÉSEK t e l e p í t é s e
a szennyviz befogadójaként

a közcsatornahálózat Szennyviztisztitó telepek és az egyes műtárgyak kiképzé-

a természetes, vagy mesterséges álló vagy folyóvíz, Isére igen nagy befolyással van azok elhelyezése. Az elhelyezésnél

a talaj I- számos olyan szempontot tekintetbe kell venni, melynek figyelmen

kivül hagyása káros egészségügyi, állékonysági. esztétikai vagy

jöhet számításba. [ 2 ], [A], [5]» C8 ]» C8J* B népgazdasági következménnyel járhat. [ 2], [[3 ],

í*
7. A HÁZI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS MŰTÁRGYAI

A házi jellegű szennyvizek tisztítására szolgáló műtárgyak

ismertetése kapcsán tárgyalásra kerülnek a mechanikai-, biológiai-.
■ éa kémiai tisztítást végző műtárgyak, melyeket a hazai gyakorlat­
ban általánosan alkalmaznak, vagy amelyek hazai alkalmazása vár­
ható .
.
I. A mechanikai rendszer műtárgyai

A mechanikai tisztítóberendezések legfontosabb műtárgy cso­

portjai a következők:
Rácsaknák
Homokfogók
Felusztató berendezések
Ulepitők
Elárasztott kavicsszürők

- 166 -
 A/ R á c s a k n á k

A rács«Vriáv cél.ia beépítési és üzemelési lehetőséget biz­

tosítani a mechanikai szennyvizt is ztit ásnál a rácsok és esetleg
a rácstiszti tó valamint a rácsszemét eltávolitó és kezelő beren­
dezések számára,
A rácsok feladata visszatartani a szennyviz meghatározott
nagyságon felüli lebegtetett, vagy görgetett szennyeződéseit,
nehogy azok a további szennyviztisztitás folyamán dugulást okoz­
zanak, vagy a gépi berendezések megrongálódását eredményezzék.
A rácsokat pálcaköz, illetve a lyukbőség alapján 3 fő cso­
portra osztják:
Gerebek, vagy durvarácsok: pálcaköz 50 mm-nél nagyobb
Finomrácsok ” 10— 50 mm
Szürősziták, vágy-rosták: 10 mm alatt

Gerebek: Ezeket függőlegesen vagy ferdén helyezik el.

Általában kézi tisztitásuak.
Finomrácsok: Elhelyezésük olyan, mint a gerebeké, lehetnek
kézi, vagy gépi tisztitásuak. Gépi tisztitás esetében a rács-
tisztitó mozoghat a rács előtt és mögött.
Szűrök: Lehetnek függőleges beépitésü táblás szűrők, vagy
forgótárcsás szűrők (ferde forgó tárcsa, amelynek a vLzből kiálló
Nagyobb, gépitisztitásu rács durvaráccsal
1/3-ad részét forgó kefék tisztitják), vagy dobszürők.
A rácsszemét kezelésének megszüntetésére apritószűrőket
A csatornából érkező szennyvíz rávezetése olyan legyen a
(comminutor) és apritógereblyéket is alkalmaznak, melyek a dara­
rácsra, hogy a rács előtt üledék ne keletkezzék. Ezért a rács
bos szennyeződés visszatartásán kivül elvégzik annak felapritá-
előtt legalább 5 cm— es fenékesést kell biztosítani és a műtárgy
sát is oly mércékig, hogy a feldarabolt rácsszemét visszajuttat­
kiszélesítését a folyásirányhoz 40-45°-nál kisebb hajlású oldal­
ható a szennyvízbe és a továbbiakban iszapként kezelhető. Ugyan­
fala k k a l célszerű megoldani.
ezt a célt szolgálják a rácsszemétapritók. melyek a rácstisztitó
A rács, és igy a rácsakna olyan méretű legyen, hogy a rácson
szerkezetek által szállított darabos szennyeződést megőrlik és
áthaladó viz sebessége 0.5-0.9 m/mp között mozogjon, A rácsellen­
igy az visszakerülhet a szennyvízbe. A rácsszemétapritó tulaj­
állás tiszta viz esetében ne legyen nagyobb 5 cm-nél.
donképpen egy kalapácsos malom. A könnyű javithatóság érdekében
A műtárgy rács mögötti szakaszán a legkisebb vízhozamnál is
a rács, és ha van, a gépi berendezés kiemelhetőként (daruszerkgr
biztosítani kell az öntisztításhoz szükséges sebességet (0,5 m/mp)
zet) kerül elhelyezésre.
és meg kell akadályozni holtterek képződését. Ezt az átfolyási
Rácsaknák (7-1 ábra) alakításánál fentiek figyelembe v é t e l é ­
keresztmetszetnek, a műtárgyat követő csatornaszelvényhez való
vel még az alábbiakat kell tekintetbe venni:
fokozatos átmenetével (leszűkítéssel) megfelelő fenékeséssel
A rácsszerkezet előtt kőfogó zsomp kialakítása ajánlatos
lehet biztosítani.
egyesitett rendszerű csatornázás esetében.

- 168 - - 169 -
 Biztonsági okokból a rács eltömődésére tekintettel vagy Kisebb műtárgyak (7-2 ábra)
második rácsot kell alkalmazni, vagy megkerülési lehetőséget kell kialakítása különösebb nehézséget
b iz to s íta n i oldalt, vagy felül. nem jelent, mivel csatornaaknáknál
A megkerülő viz útjába az Üzemi rácsnál kétszerte nagyobb* nem sokkal nagyobb méreteik foly­
pálcaközű gerebet, vagy rácsot célszerű beépíteni. tán, sik alapozással a csatorná­
A rácsok felső végénél megfelelő szélességű, de legalább val együtt megépít he tők.
60 cm széles kezelőjárdát (aminek rendszerint a rács nekitá­ Nagyobb műtárgyak esetében
maszkodik) kell biztosítani. Amennyiben a rácsszemét eltávolítása a talajnem és talajvizállástól
kézzel történik, úgy a kezelőjárdában szögacéllal szegélyezett függően mérlegelni kell a sik és
nyílást célszerű kihagyni a kiemelhető, rácsszemét gyűjtő edény a süllyesztett szekrényalapozás A
részére. 'lehetőségét.
A rácsok megtámasztására megfelelően kialakított hornyokat, Talajviz esetében a műtár­
szegélyeket, vagy egyéb támasztó idomokat kell kialakítani a gyat az összes építési fázisában 7-2. ábra
fenékben illetve az oldalfalon oly módon, hogy azok a rácsok ki­ feluszásra is meg kell vizsgálni. Kisebb kézi tisztítású
rács
emelését és a viz áramlását ne akadályozzák. A rácsok a várható A feluszás ellen védekezni lehet
legmagasabb vízállás fölé érjenek, hogy feladatukat minden eset­ a falak vastagitásával, a kitöltőbetonok növelésével, külső füg­
ben elláthassák és kezelésük akadályba ne ütközzék. Hasonló okból, gőleges földterhelést biztositó konzolok alkalmazásával, továbbá
ugyanígy kell elhelyezni az esetleges meghajtó motorokat és a a műtárgy alsó- leginkább a talajvízbe érő- része méreteinek re­
gépészeti berendezéseket is. dukálásával.
A gépészeti berendezések, valamint kézi rácsszemét eltávo­ A műtárgyak föld felszín alatti része szinte kizárólag vas­
lítás esetében a rácsszemétgyüjtő edény kiemeléséhez megfelelő betonból készül. A statikai számítás a mérsékelt, vagy fokozott
gépi- illetve kézi meghajtású daruszerkezetet kell betervezni. repedésmentesség alapulvételével történik az elhelyezéstől és a
Amint látható a műtárgy kialakítását nagymértékben a gépé­ talajviszonyoktól függően.
szeti berendezés szabja meg. Törekedni kell arra, hogy a gépésze­ A belső fenék- és oldalfelületeket 2 cm vastag vízzáró va­
ti berendezés üzem közben is jól hozzáférhető legyen. kolattal célszerű ellátni, mig a kitöltőtesteknél és egyéb felü­
A rácsaknákat nyitottan és zártan is ki lehet képezni. leteknél csak 1 cm-es simítóvakolat alkalmazása indokolt. A járó­
Utóbbi megoldás a nagyobb, gépi berendezésekkel ellátott rácsok­ felületekre 2 cm-es cementhabarcs koptató réteget, vagy aszfalt-
nál szokásos, amit a kényes gépi berendezések védelme és a gya­ burkolatot célszerű előirányozni. A külső fenék és oldalfalfelü­
kori, sokszor állandó kezelési igény esetleg egészségügyi szem­ letekre csak a várható max. talajvizállás fölé 1 m-ig célszerű
pontok is indokolnak. vízzáró vakolatnak az előirányzása. A külső látható felületeket
A rácsaknák épülhetnek külön műtárgyként, vagy homokfogóval, egészen a terepszint alatti 20 cm-es mélységig'1 cm-es simító
szivattyuházzal egybeépítve is. vakolattal célszerű ellátni.
A rácsaknák kialakítására a gépészeti berendezésen kívül Amennyiben a műtárgy zárt kiképzésű, úgy a magasépítési
döntő hatással van a csatorna terepszint alatti mélysége, a talaj rész külön nehézség nélkül, a magasépítés szabályai szerint ki­
minősége, az építéskor várható és a max. talajvizállás. alakítható. Biztosítani kell azonban a bőséges szellőzést az
Meg kell említeni, hogy a mélység döntő befolyással van a igen párás üzem miatt, valamint a legyek távoltartását.
rács kialakítására is, például már csak a hajlásszög miatt is. Rácsaknák részére minden esetben biztosítani kell a bősé­
Vagy mélységnél lehetőleg meredek rácsot kell alkalmazni, nehogy ges mosó- és öblítővizet.
a műtárgy tál hosszú legyen.

JL/m - 171 -
V f
 B/ H o m o k f o g ó k

Homokfogók- cél.ja a szenny- és csapadékvíz, általában /

0 . 1-O.2 mm feletti ásványi Hordalékának a visszatartása, nehogy
az a szennyviztisztitó berendezésekben leülepedéseket, eltömődé-
seket, szivattyukopásokat és esetleg a befogadóban nem kívánatos

Közönséges, hosszanti átfolyású ikerelrendezésü homokfogó, rácsokkal

lerakódásokat okozzon. Lehetőséget kell ezenkívül biztositaniok
a visszatartott hordalék kiemelésére, esetleg mosására és szál­
lítóeszközre rakására. A homok mosására különféle homokmosó
berendezéseket alkalmaznak.
A homokfogó működése azon alapul, hogy a szennyvíznek külön­
böző vízhozamoknál, is egy minimális (0,3-0,4 m/mp) de közel
állandó sebességet biztosit.
Biztonsági és üzemelési szempontok miatt a homokfogókat
lezárható és külön—külön is üzemeltethető iker rekeszekkel
célszerű készíteni és esetenként, mérlegelni kell a megkerülési
lehetőség biztosítását is.

Fe/ő/nezet
A homokfogókat működési elvük és épitésük alapiján 2 nagy
csoportra osztják, úgymint:

Hosszanti átfolyási homokfogók

Függőleges - " -

Külön meg kell még említeni a nagyobb homokfogók kiegészítő

berendezését a:

Homokmosó berendezésak-et.

1. Hosszanti átfolyású homokfogók

A hosszanti átfolyású homokfogók hidraulikus elvük és épí­

tési kialakításuk alapján 3 csoportra oszthatók:
Közönséges hosszanti átfolyási homokfogók
Légbefuvásos homokfogók
Fenékeséses homokfogók

a/ Közönséges hosszanti átfolyású homokfogók

Működésűk a következő elvek szerint történik: Az érkező vál­

tozó mennyiségű szennyvíz a biztosított közel állandó 0,30-0,40
m/mp sebességgel vízszintesen áramlik át a homokfogó hosszú

- 172 -
- 173 -
rekeszén, mely sebesség mellett csak az ásványi anyag ülepszik
le, a szerves anyagok zömét a viz lebegésben tartja és magával
ragadja.
A homokfogóhoz (7-3 ábra) - melyet rendszerint 2 iker homok­
fogó rekesszel építenek - érkező szennyvíz először az osztótérbe
jut, ahonnan az kézi, vagy gépi meghajtású zsilipek, vagy zsilip­
tolózárakkal a kívánt homokfogó rekeszbe, esetleg a megkerülő
vezetékbe terelhető. Az osztótér olyan méretű legyen, hogy ott
a zsilipszerkezetek elférjenek, szerelhetők legyenek, a szennyvíz
terelése megoldható legyen, de lerakódások ne keletkezzenek.
Ajánlatos nagyobb műtárgyaknál az egyes zsilipszerkezetek szerel­
hetősége és javíthatósága érdekében azok előtt egy-egy kettős
tiltótábla, vagy betétgerendasor elhelyezésére hornyot kialakí­
tani. Az osztóteret a rekeszektől elválasztó fal olyan magas
legyen - rendszerint a térszintig ér- hogy azon a legnagyobb
visszaduzzasztáskor se kerülhessen szennyvíz a rekeszekbe, ha a
zsiliptolózárak le vannak zárva. A válaszfal egyébként jó megtá­
masztást nyújt a hosszú oldalfalnak.
Felúlnexet A me+wxef
7-4, ábra
Megkerülővezetékes homokfogó
A megkerülő vezeték (7-4 ábra) rendszerint a műtárggyal
egybeépül és annak folyásirányban számított alsó végénél ismét
visszatér a gyüjtőrekeszbe, vagy az osztótérből a műtárgytól
függetlenül, külön csatorna gyűjtőaknába, más műtárgyba, vagy a
befogadóba jut. A megfelelő lezárási lehetőségekről feltétlenül
gondoskodni kell^
A homokfogó rekeszekbe került szennyvíz közel állandó át­
folyási sebességét több utón biztosítják: megfelelő nyílású tot-
lólemezzel; a rekesz átfolyási keresztmetszetének megfelelő kial**
- 174 -
Ltásával; általában pedig Venturi tipusu Parshall szabályozó és
lérőt orok kialakításával a rekesz végén. A Pár ehall csatorna ré-
|rén mód van az át áramló viz uszós mérésére, regisztrálására is.
rekeszeken átfolyt viz az egyesitő térbe kerül, amelyből az
isetleges gyűjt őreke szén át az elvezető csatornába jut. A homok-
[fogó rekeszeket (ha van szabályozó torok, akkor ez alatt) kettős
[gsiliptábla. vagy betétgerendás lezárási lehetőséggel kell ellát-
• Az egyesitő tér ha szükség van rá, a gyüjtőrekesz felől le­
zárható kell legyen. Az egyesitő teret úgy kell kialakítani, hogy
szabályozó és mérőtorokba, vagy a homokfogó rekeszekbe alulról
visszaduzzasztás ne következzék be, mert akkor ne m biztosítható a
érés és a számított átáramlási sebesség. Az egyesitő teret és a
jtőrekészt úgy kell kialakítani, hogy a fenéken iszaplerakódás
ne keletkezhessék.
A kiülepedő homok a homokfogó rekesz alján levő homoktároló
térbe jut.
Kézi homokeltávolítás esetében (ikermegoldás és lezárható
rekesz) 2-7 napos tározásra alkalmas hordalék-homok gyüjtőtér
alján egy szivárgó v a n , mely lehetővé teszi a teljes víztelení­
tést. A szivárgó gyűjtővezetéke tolózárral lezárhatóan egy gyűj­
tő aknába vezet, melyből a csurgalékviz akár kézi szivattyúval is
leszívható, ha gravitációs üritésre nincs lehetőség.
A szivárgó általában 20—25 cm vtg 0 10— 50 m m —es durva
kavics, 10 cm vtg A 5-10 mm-es finomkavics és 5 cm vtg 0 0,5-2,0
ma-es durva homok rétegből áll, melybe 16 10-15 cm— es egymástól
1 cm távolságra helyezett alagcsöveket helyeznek, az illesztést
pedig felülről 10 cm széles bitumenes szigetelő csupaszlemezesik—
^.kal fedik le. A felső homokréteget minden egyes hordalék eltá-
, Tolitás után pótolni kell. Az egész szürőtest eltömődése miatt
^átmosására csak ritkán van szükség.
&
Gépesített homokeltávolitást, mely lehet részleges, vagy
/teljes, átlalában mély és nagyméretű műtárgyaknál alkalmaznak.
/ Részleges gépesítésnél a hordalékot daruval leereszthető és ki­
emelhető üríthető puttonyba, vagy szállítószalagra lapátolják,
■oly azt szállító járműre, vagy homokmosóba jnttatja. Teljes
Képesítésnél a hordalékot végtelen láncra szerelt kotrólemenek,
▼agy kézi, illetve gépi erővel mozgatható kocsira szerelt toló­
lemez a homokfogó rekesz elején levő zsompba kotorja, ahonnan
serleges elevátorral, markolóval, vagy mammut szivattyúval
- 175 -
 «

kiemelhető. Újabban a leülepedett hordalék eltávolítására kocsi­

ra szerelt zagyszivattyut is alkalmaznak. Motorikus megoldások fogva alkalmas a süllyesztés­

esetében a villamos berendezéseket el nem árasztható helyre sza­ re. Egyebekben a hosszanti

bad csak elhelyezni. A gépi eltávolitási mód meghatározásánál átfolyású homokfogóra vonat­
figyelemmel kell lenni a műtárgy kialakítására is, mivel döntően kozó megállapítások a mérvadók.
befolyásolhatja a hosszú és sokszor igen mély építmény kereszt
merevitéseinek elhelyezését és igy annak gazdaságos kiképzését. c/ Fenékréses homnkfngók

A hosszanti átfolyású homokfogók általában síkalapozással Tulajdonképpen hosszanti

készülnek, mivel nagy hosszuk miatt a süllyesztéses eljárás koc­ átfolyású homokfogók, melyek- 7-5. ábra
kázatos. Statikai méretezésük a helyszíni körülményektől és a nél a homokfogó rekesz át— Légbefuvásos homokfogó ke—
' --- resztmetszete
követelményektől függően mérsékelt vagy fokozott repedésmentes­ áramlási keresztmetszete
ség alapján történik. Feluszás ellen falvastagit ássál, vagy fölei- asonos méretű a folyó csatornaszeivérrnyai esetleg azzal a különb­
terhelésű konzolnlckal lehet védekezni. A műtárgyak kizárólag vas­ séggel, hogy vízszintes feneke van (7-6. ábra). Működése azon
betonból épülnek. alapszik, hogy a csatornában 0,5*^),^- ra/mp sebességgel áramló víz­
A vízzel érintkező belső és talajvíz esetében a külső felü­ ben leülepedő hordalék, homok a keresztirányban kiképezett fenék­
leteket is vízzáró vakolattal célszerű ellátni. réseken egy oldalt elhelyezett gyüjtőtérbe csúszik, ahonnan kézi
Az egyéb látható felületekre csak simítóvakolatot célszerű ▼agy gépi utón eltávolítható.
előirányozni. A homok eltávolításnál kopásnak, leverésnek kitett
helyeket megfelelő védőacélbetétek elhelyezésével kell megvédeni.
A metszet A fenéken elhelyezett
rések hossza közel azonos a
Hosszanti átfolyású homokfogók épülhetnek önállóan, de csatorna átmérőjével (d),
gyakran összeépítik a rácsaknával, és a homokmosó berendezéssel szélességük 7-10 cm, egymás­
is. tól való távolságuk pedig
0,5 d. A szélső rések egymás­
b/ Légbefuvásos homokfogók tól! távolsága 1,0-2,0 d
A légbefuvásos homokfogók (7-5* ábra) tulajdonképpen hosz- k műtárgy két részre,
szanti átfolyású műtárgyak, melyekben egyik hosszanti oldal men­ homokfogó térre és homo^^yüj'tő­
tén mesterségesen állandóan befuvott. szabályozható mennyiségű, térre osztott. Általában fe­
sűrített levegő az átáramló vizet olyan sebességű hengerszerü dett kivitelben készül, mivel
mozgásban tartja, hogy csak a meghatározott szemnagyságu hor­ a gyűjtőt érben levő csak
gai ékszemcsék ülepedhetnek le. A fenéken összegyűlt homok leme­ lassan cserélődő szennyvíz
zes, vagy serleges kotróval, esetleg iszapszivattuval távolítható és a homokon kívül odajutott
el. A homokfogó rekeszt közel hengeralakura célszerű kiképezni a szerves üledék berothad.
v í z körforgásának biztosítása érdekében. Épülhet több rekesszel is» Építése zömök alakja
de ekkor osztótérre és egyesitő térre is szükség van. A megke­ és rendszerint tetemes mélysége
rülési lehetőségre és le zárhatóságra ugyanazokat a szempontokat miatt talajvíz esetében elő­
kell figyelembe venni, mint a hosszanti átfolyású homokfogónál. nyösen végezhető süllyesztés­
A légbefuvásos homokfogó lényegesen rövidebb műtárgy, sel. Egyebekben az építésre,
mint a hosszanti átfolyású homokfogó, viszont a homokfogó rekesz statikai számításra nézve a
elrendezése folytán mélyebb. Talajvíz esetében zömökél?b alakjánál 7-6, ábra hosszanti homokfogónál Ismer­
Fanékréses homokfogó tetettek érvényesek.
- 176 -
- 177
 b/ Mély- vagy Blunk féle hnmnirfogék
2. Függőleges átfolyása homokfogók

Működési elvük az, hogy bennük a szennyvíz alulról felfelé Működési elvük megegyezik a tölcséres homokfogókéval azzal

3-10 nna/rap sebességgel (értékét a ki ülepítendő homokszemcse mé­ a különbséggel, hogy különböző vízhozamok mellett is biztositják

rete szabja meg) áramlik, amely mellett a szerves anyagok leüle­ a közel azonos felfelé való áramlás sebességét (7-8. ábra).

pedni nem tudnak, csak a homok és egyéb ásványi hordalék. A füg­

gőleges átfolyású homokfogókat két főbb változatban alkalmazzák: A m etszet Felülnézet

Tölcséres homokfogók
Mély- vagy Blunk féle homokfogók

aj Tölcséres homokfogók

Működési elvük teljesen megegyezik a függőleges átfolyású, K»z*k5idrda

(vagy dortmundi) ülepítőkével (lásd ott), a különbség csak az,
hogy a nagyobb átáramlási sebesség miatt, azonos vízmennyiségek 7-8. ábra
esetében kisebbek amazoknál. (7-7. ábra), a felfelé áramló viz Mély- vagy Blunk féle homokfogó
t
sebessége a vízhozammal arányosan változik.
A műtárgyakat általában köralaprajzzal képezhetik ki.
A vizsebesség kis határok közötti ingadozását több függőleges
terelőfallal és különböző magasságban elhelyezett hnlróénnl
biztosítják, melyek a vizhozam növekedésével egymás után lépnek
működésbe, ezzel lehetővé téve a függőleges átáramlási kereszt-
metszetek növekedését, vagyis a sebesség közel azonos értéken
tartását. A viz bevezetése középre hozatallal és lebuktatássál,
mig elvezetése a körbefutó vályún át történik.
A mély homokfogóknál a hordalékéltávolitás módja és a mű­
tárgy kialakítása egyebekben megegyezik a tölcséres homokfogók­
nál alkalmazottakkal.

A műtárgyakat négyszögletes (négyzetes) és köralakban

szokták kialakítani. A fenékre ülepedett hordalék eltávolítását E m ű t á r g y t í p u s n e m v á l t be

mammut illetve vizsugárszivattyúval, vagy serleges elevátorral

I. Homokmosó berendezések
oldják meg, mely a műtárgy közepén, kezelőhldon helyezkedik el.
A leülepedett és esetleg összetömörödött hordalék megbontására Homokmosó berendezések célja a homokfogóban az ásványi
sűrített levegőt, vagy nagynyomású vizet vagy mind a kettőt anyagokkal együtt leülepedett szerves szennyeződések eltávolítása,
juttatnak be perforált csöveken keresztül az ülepitő tér aljába. )sása a homokból, hogy a homok higiénikusan elszállítható és
A tölcséres homokfogók kialakítása, statikai méretezése és feltcltésre felhasználható legyen.
építése a függőleges átfolyású egyszintes (dortmundi) ülepítőkkel Működésük azon alapul, hogy a már leülepedett anyagot olyan
azonos módon történik (lásd ott). *Í8mnsgásn&k teszik k i ;> mely belőle a könnyű fajsúlyú szerves
egokat kimossar
- 178 - - 179 -
 «
Homokmosó berendezések épülhetnek a homokfogókban és azon Felusztató berendezések működése azon alapszik, hogy ki­
kivül is. alakításuk révén az érkező viz sebességét általában 5-10 mm/mp
Műtárgyon belüli homokmosók perforált csővezetékek, melyeken rendűre csökkentik. A műtárgyon való átfolyás Ideje alatt Így
keresztül üzem közben vizet vagy sűrített levegőt vagy egyszerre elegendő idő áll rendelkezésre a könnyű fajsúlyú anyagok kiválására,
mindkettőt nyomnak a leülepedett homokba, mely azt úgy fellazítja, fel úszására. Mivel a könnyű anyagok felszállása közben gyakran
hogy az átáramló szennyvíz a szerves fellazított szennyeződést üledék is képződik, kétféle kiképzéssel kéRziilrwk: üledék visz-
magával ragadja. A nyomócsöveket hosszanti átfolyású homokfogónál szatartására vagy az üledék önműködő eltávolítására alkalmas ki­
a homokfogó rekeszek hosszában, függőleges átfolyásuaknál pedig az alakítással (öntisztítás).
ülepítőtér aljába szerelik be. Előbbieknél, ha serleges gépi kie­
Feláztató berendezések főbb fajtái
melést «i kai magnak, a berendezés a befolyási oldalon levő zsompb&n
is elhelyezhető. Zsír és habfogók

Puttonyos kiemelésnél a homokot a fenti zsompba való több­ Benzinfogók

szöri visszaejtéssel is szokták tisztítani, amikor is nincsen Olajfogók

szükség nyomócső vezetékre.

l■
1, Zsir és habfogók
A műtárgy?™ kívüli homokmosás kiemelt, felfelé szélesedő
csonkakup vagy csonkagula alakú, esetleg hengeres tartályban
(bunkerban) történhet a már ismertetett elvek szerint. A túlfolyó a/ Zsírfogók

vizet a homokfogóba kell visszavezetni, míg a kimosott homok egy
csapóajtón keresztül járműbe üríthető. Szokták még a homokot ma­
gában a kiemelő puttonyban, vagy a homoksz állításnál alkalmazott
csavaros szállítóban ellenáramú vizzel is kimosni.
A homokmosásnál fontos követelmény, hogy a felhasznált vizet
fertőzés veszélyének kizárása miatt tilos közvetlenül vízvezeték­
Zsírfogókat konyhák vagy egyéb zsiradék tartalmú szennyvíz-
termelő helyek (vágóhidak, húsüzemek) mellett, esetleg szennyvíz­
tisztító telepeken alkalmaznak.
Zsírfogók szélesség, hosszúság aránya kisebbeknél 1:1,5,
nagyobbaknál legalább 1:2 legyen. A hasznos vízmélység 0,6-1,0 m
körül legyen. Öntisztítás! kívánalomnál (7-9, ábra) a szennyvíz

A metszet
ről vételezni. Ezért külön felülről táplált, a vízvezetékkel
nem érintkező tartály és szivattyuberendezós építése szükséges. A metszet
A homokfogón kívüli mosás esetében a berendezés állványzata
lezárd , ől S a v a t o o d i -b u r k o la t y
tartói és a bunkerek készülhetnek acélból és vasbetonból esetleg
a homokfogóra ráépitve. A kényelmes és biztonságos megközelítés­
ről megfelelő lépcsővel és járdákkal gondoskodni kell.

/ ' ■ #
3%
0/ F e l u s z t a t ó b e r e n d e z é s e k

Felúsztató berendezések célja a szennyvizekben levő, víznél,

kisebb fajsúlyú anyagok (zsir, hab, benzin, olaj) visszatartása^, 7-9* ábra
nehogy azok a csatorna és a szennyvíztisztító berendezés any g&- Zsírfogó üledékvisszatartó nélkül
ban és a befogadóban kárt tegyenek, illetve üzemüket dugulás.,
be- ég kivezetése függőleges, vagy ferde (45°-os) csőidomokkal
esetleg égés vagy robbanás által veszélyeztessék. Géljük továbbá *
történik a műtárgy fenekén, hogy a fenékre ülepedett hordalékot,
berendezéseknek, hogy a visszatartott anyagoknak a tárolását ég,
ételaaradékot az átáramló viz magával sodorhassa. Az elvezető
esetleg újra felhasználását is lehetővé tegyék.
- 180 - - 181 -
csatorna vízszintes szakaszának folyásfeneke (mely a műtárgy viz- “Ut alatti elhelyezésűket kerülni kell, mert akkor a műtárgyat és
szintjét megszabja) legalább 5 cm-el legyen a bevezető csatorna a lefedést is a várható, forgalomra kell méretezni. Zsírfogókat
foíyásfeneke alatt. A fel- és leszálló valamint a műtárgy előtti leggyakrabban a csatornák épületkitörésénél helyezik el, melyek
és utáni-vezetékek tisztítási lehetőségét függőleges, vagy víz­ rendszerint nincsenek mélyen, igy általában szárazban megépithetők.
szintes csőszakasszal, esetleg külön tisztitóakna létesítésével IA tervezés során vizsgálni kell a talajvíz esetleges emelkedésé­
biztosítani kell. A tisztitó nyílásokat könnyen leszerelhető sap­ inek későbbi hatását is.
kával, vagy dugóval kell ellátni. A műtárgy fenekének hosszirány­ C mehztf
ban legalább 3%-os esést célszerű adni, mig Keresztirányban a c\ Sún'M levegő
közép felé 30-45°-os lejtésű kitöltőbeton készítését célszerű elő­
irányozni, hogy az üledék mindig az átáramló vizbe csússzék.
sV 5
' *
Uledékvisszatartási célú zsir- -aj-e»t í t
Hosszmetszet fogóknál (7-10. ábra) a szenny­
Fedtappalák. vízbevezetés 3-10 cmr-el viz-
/ Soráig védéhurkolat v bevon j
szint felett, mig az elvezetés
a víz színével egyező folyás-
b*refdfal
fenekű csőnyíláson át törté­
k I- nik. A víz egyenletesebb el­
3
osztását a műtárgy elején a
y-10, ábra hasznos vízmélység 1/4-éig
Zsírfogó (olajfogó) üle­ mig a zsiradék visszatartását
dékvisszatartási céllal 7-11. ábra
a műtárgy végén a vízmélység
Légbefuvásos zsírfogó
1/3-áig lenyúló terelőfallal oldják meg. Különösen kis berendezé­
seknél a terelőfalakat igen célszerű impregnált keményfából, kiemel­
Nagyobb üzemi zsírfogókat (vágóhidáknál, tejüzemeknél,
hetően tervezni, A hasznos vízmélység alatt még a szükséges üledék­
szennyvíztisztitó telepeken) sokszor légbefuvatássál látnak el.
tározó tér helyezkedik el, melynek nagysága a szükséghez mérten
í Ezek az úgynevezett légbefuvásos-zsirfogók (7-11, ábra). A mű-
változik. tárgy fenekén perforált csövön befuvott levegő buborékéi a fel-
A műtárgyak készülhetnek téglából, betonból, vagy vasbeton­
8zin felé terelik a zsiradékot és igy növelik a visszatartás
ból. A zsíranyagok bomlásaként jelentkező zsirsav korróziós hatás
hatásosságát (azonos hatásfokhoz kisebb műtárgy kell). A ^izbeve­
miatt célszerű mészszegény cementtel készített vízzáró vakolatot
zetés a műtárgyba a viszint felett, míg az elvezetés az üledék
alkalmazni a medence teljes belső felületén, a visszatartott z s i r -
eltávolítása miatt a fenékről történik. A befolyási oldalon levő
jréteg magasságában pedig saválló lapburkolatot, esetleg müaDyag-
m terelőfal a hordalékos viz lefelé áramlását, mig a medence hosz-
bevonatot ajánlatos elhelyezni a vizszint felett és alatt 20-30 azában elhelyezett 1/2-2/3 vízmélységig lenyúló oldalsó terelő-
cm szélességben. Esztétikai és egészségügyi szempontból a zsír­
f:.falak a légbefuvás hatására létrejövő vízáramlást hivatottak
fogókat ajánlatos lefedni. Szellőzésüket a legközelebbi tető­
^biztosítani. A medence középső harmadában a fenéken elhelyezett
felület fölé vezetett jí 15 cm szellőzőcsővel célszerű megoldani.
‘ perforált csöveken beáramló levegő hatására felfelé áramló viz
A műtárgy lefedése lehetőleg szétszedhető legyen. H a mono­
; átbukván az oldalsó terelőfalak élén a zsiradékot az oldalreke-
litikus födém kell, úgy az legalább 2 db. 60x60 cm-es lebuvó-
| szekbe tereli, ahol az rendszerint már a felszínen marad. A két­
nyilással rendelkezzék* o l d a l t lefelé áramló viz az üledéket a 1,5:1, 2:1 lejtésű fenéken
A leemelhető födém készülhet karbolineumm&l átithtott ke-
középre sodorja, ahonnan az az elvezető csőbe kerül. Az oldalaknák
ményfapallókbóli vasbeton pallókból vagy bordázott vaslemezből.
felületéről a zsiradék vagy egy gyűjtőaknába kerül, vagy közvetlenül
- 182 - lemerhető.
- 183 -
 I
Légbefuvásos zsírfogók kialakításánál és építésénél ugyan
A- A C metrzef
azon szempontokat kell figyelembe venni,•mint a közönséges zsír­
fogóknál.
A vonatkozó típusterveket a "Tipizálás” c. fejezet sorolja
i &
fel. V
Egészen kisméretű zsírfogók a kereskedelemben készen kap- . — — r y
hatók és rendszerint a padlóba beépíthetők.
1
T
« \ *\
b/ Habfogók
>* a / r*
1 V /
Habfogók fürdőknél, mosodáknál kerülnek alkalmazásra hor­
dalék visszatartásos, vagy anélküli megoldással. Ugyanazon elvek i t m m h n f’ ^*m
**-**
szerint képezik ki ezeket mint a zsírfogókat.
IC

2. Benzinfogók
tt«n7.iTvfr.p;ók célja a benzinféleségek kinyerése a szennyvízből
u.ira felhasználás céljából, valamint azért, hogy a csatornába
robbanásveszélyes folyadék ne kerülhessen.
•ez
A műtárgyak tűz és robbanásveszélyesek. Működési elvük a
fajsuly alapján történő szétválasztás. Az átáramlási sebességnek i mm
10 mm/mp alatt kell lennie.
\C
A robbanási veszély csökkentésére ferde, vagy függőleges
7-12. ábra
vizalatti (vizzáras) bevezetést kell alkalmazni (7-12. ábra).
Benzinfogó
A vízszintes, illetve, függőleges tisztitócsődarabot lég­
mentesen záródó sapkával kell ellátni. Utóbbi esetben célszerű
benzin kiemelés szárnyszivattyúval történik, úgy legfeljebb 80 1
acél "T" csövet alkalmazni. A medence hossz-szálesség aránya
ürtartalmu benzin tározótér építhető. Benzint leengedni a gyűjtő­
legalább 1,5:1 legyen. A fenéknek folyásirányban a lehetőségekhez
edényből csak közvetlenül az eltávolítás előtt szabad. A benzin
képest akár 20-50°-os lejtése legyen a szinte kizárólag ásványi
gyűjtésére szolgáló rekesz lehetőleg külön légtérrel rendelkezzék.
hordalék egy helyre való gyűjtése és kiemelhetősége miatt. Felette
Kerülni kell ezen műtárgyak járda, vagy úttest alá helyezését.
a tisztítás érdekében szabad vízfelszínt kell biztosítani.
Benzinfogók kizárólag fedett kivitelben készülnek. Lefedésre le­
A könnyen feloszd benzin gyűjtésére legajánlatosabb a viz
hetőleg impregnált kemény fapallót kell alkalmazni, mely könnyű és
szine alatt elhelyezett acéllemez gyűjtőedényt alkalmazni, mely­
aem üthet szikrát. Forgalmi terhelés esetében vasbeton fedlap
nek jól tömitett elvezető csövét egy külön rekeszben elhelyezett
alkalmazása ajánlatos. Szellőzésükről úgy kell gondoskodni, mint
szállítóedény (vödör) fölé kuli elhelyezni. A gyűjtőedényt fe.3g
a zsírfogóknál.
úszás ellen rögzíteni kell. A benzin tartalmától megtisztított
Benzinfogók épülhetnek téglából (vízzáró vakolattal) beton­
viz a gyűjtőedény^ és az azt rögzítő terelőfal alatt gyüjtővályu-
hói és vasbetonból vízzáró vakolattal. Építésüknél normál portland-
ba, majd lehetőleg egy vizzáras robbanásgátló akna közbeiktatá­
cement használható, hacsak agresszív hatásokkal számolni nem kell.
sával az elvezető csatornába jut. A szállítóedény űrtartalma
talajvíz esetében a vizfelhajtóerővel számolni kell. Tűz és robba­
akkora legyen, hogy kézzel való kiemelése lehetővé váljék. H a a
nás! veszélyességük miatt szabványos, nyílt láng használatát és
•hiányzást tiltó táblákat kell elhelyezni mellettük.
™ ' - 185 -
- 184
 Egészen kisméretű benzinfogókat különböző szabadalmak
alapján gyártanak. Elhelyezésük a padlóban történik. Anyaguk
rendszerint öntöttvas.
Benzint, vagy más robba­
ftözbsnté csat szakaszán Mh'tör&ndl násveszélyes folyadékot szállí­
tó szennyvízcsatornába a fal­
kit öréBeknél, de a csatorna
meghatározott pontjain is
robbanást gátló aknákat ke 11
elhelyezni a veszély lokali­
zálására akkor is, ha a robba­
násveszélyes folyadék vissza­
tartása n e m cél (7-13* ábra).
3. Olajfogók
Olajfogók célja rendszerint nem­
csak az olajnak, esetleg benzinnek, hanem az ásványi hordaléknak,
iszapnak a visszatartása.
Működésük a íajsulykülönbség alapján történő szétválasztá­
son alapul.
Kialakításuk ugyanolyan, mint a hordalék visszatartás zsii>
felett gazdaságos beépíteni. Az olajgyűjtőteret szintén elszi­
várgást gátló bevonattal vagy burkolattal kell ellátni. Ebben az
esetben kézi szárnyszi-
Vattyu beépítése is indo­
A metszet
kolt az olaj kiemelésére.-
Olajfogókat ajánlatos
. fűtéssel ellátni, külö­
nösen a lefölözésnél. 1 Lf_1_if’iftm
L 1
A műtárgyak lefedé­ ^Un-----
se (forgálommentes helyen íz irr t
lehetőleg fapallókkal) 1 " I
mindenképpen indokolt. Á |
Szellőzésről gondoskodni 7-14. ábra
kell (lásd zsírfogók). Forgatható olajlefölöző cső
Olajfogók téglából,
betonból vagy vasbetonból épülhetnék vízzáró vakolattal. A fel-
használásra kerülő cement minősége lehetőleg C 500 p, kivéve az
olajfelszínnél levő védősávot, ahol burkolat esetében C 300 S
cementet vagy mésszegény portlandcementet célszerű alkalmazni.
Agresszív talajvíz esetében természetesen a megfelelő cement­
fajtát kell használni. Külső vízzáró vakolat csak külső talajvíz

fogóké. Légbefuvásos megoldásuk eltér a zsírfogóktól és csak esetében szükséges. Ebben az esetben felhajtóerőre a műtárgyakat
ag kell vizsgálni.
nagy, ipari méretekben kerül alkalmazásra. Hosszúság- szélesség
Egészen kisméretű olaj és hordalékfogók kész gyártmányként
arányuk lehetőleg 2:1 fölött legyen.
kerülnek forgalomba fást kivitelben. Rendszerint a padlóba építik
A visszatartott hordalék tárolására és könnyebb kézi kiemel-
be ezeket.
hetőségére lehetőleg 60°-oé lejtésekkel ellátott gyűjtőtér is
kialakítható.
A visszatartott olajréteg magasságában olajálló* elszivárgást
0/ Ü l e p í t ő b e r e n d e z i s e k
gátló védőburkolat (ST lap, klinker 1 ap) vagy bevonat (epoxi)
Alkalmazása ajánlatos.
Ülepítőberendezések célja a szennyvízben'úszó és lebegte­
Tűz és robbanásveszély miatt a műtárgyak kiépítésétől füg­
tett, a víznél nehezebb fajsúlyú anyagok leülepitéee. Kialakítá­
gően (esetleg külön aknában) vizzár alkalmazása az elfolyási ol­
suk alapján visszatartják a víznél kisebb fajsúlyú, a víz fel­
dalon is ajánlatos lehet. Állandó vizhozzáfolyás esetében a
színén felúszott zsiradékot is, azonban ne m ez a főcéljuk.
tisztításra tekintettel olajfogók ikerkivitelben is készíthetők
riben nagyobb mennyiségű zsiradék várható a szennyvízben,
terelő tiltók és osztóvályú alkalmazásával. ügy előttük zsírfogót kell létesíteni.
A visszatartott olajat kis műtárgyaknál kézi merő szerszám­
Működésük azon alapszik, hogy méreteik révén az érkező
mal emelik ki. Mozgatható (forgatható) olajlefólözőosövet (7-14,
szennyvíz sebességét általában 0,04-20 mm/mp rendűre csökkentik,
ábra) vagy lefölöző zsilipet (8-14, ábra) és olajtároló teret
sálkoris a lassú átáramlás alatt lehetőség nyílik a hordalék
osak nagyobb műtárgyaknál, 100 1/nap visszatartott olajmennyiség kegy részének leülepedésére. ,
- 186 - - 187 -
O/0\ - w "M
 Szennyviztisztitási szempontból az iilepitő berendezések uszókéreg megbontását, elmosását. Ezért a merülőfal 5-10 cm-el
2 nagy csoportba oszthatók: érjen a bevezetőcső záradékvonala fölé és a vízmélység 1/4— éig
Oldómedencék érjen a viszint alá.
Friss vizű ülepítők. nevezeté* és vlzohti
étvezetés
1« 0 Idámé dencék A metszet Lebuvó n y ila i
Működési elvük a következő: A műtárgyak olyan méretűek,
hogy a szennyvíz csak 5-10 napos tartózkodás után hagyja el őket.
Ezalatt a szennyvíz lebegőanyag tartalmának nagy része vagy a-
fenékre süllyed, vagy a viz felszínére úszik fel, majd rövidesen
rothadásnak indul. Berothad természetesen a szennyvíz oldott és
mindazon lebegtetett szennyezettsége is, mely leülepedni nem tud,
A metszet-
ezért a szennyvíz a többnapos átfolyás után rothadó állapotban,
bűzösen hagyja el a berendezést és ülepíthető hordalékot csak
elenyésző mértékben tartalmaz.
A szennyvíz átfolyási ideje és a medencék épitési kialakí­
tása alapján az oldó medencéket a következő fajtákra osztják fel: 7-15^ ábra 9 T%séves erhmxmtés
Egyszerű oldómedence

Egyszerű oldómedencék "Ktt. Wxmni t

Bővitett oldómedencék Oldómedencék egyes reke- j

Föld oldómedencék. szei közti válaszfal a vissza-

duzzasztás következtében elő­
álló legnagyobb viszint emel­
a/ Egyszerű oldómedencék
kedés fölé 20-50 cm-el érjen. 7-16. ábra
Méreteikre jellemző, hogy hasznos térfogatuk 3 napos tartóz­ Oldómedence részletek
H a annak mértéke bizonytalan,
kodást biztosit a naponta érkező szennyvíz részére. Az egyszerű
úgy célszerű a válaszfalat a födémig felvinni az uszókéreg
oldómedencéket 200-500 lakosszámu terhelésig alkalmazzák. Az '
átöblitósének megakadályozása végett.
egyszerű oldómedencék 2 kamrából állnak (7-15* ábra). Az első és
Az első kamrából a másodikba való átvezetés a viz szine
a második kamra térfogatának aránya 2*1. A medencék hasznos (viz)
alatt 1/3 mélységben történik, hogy mind az uszókéreg, a
mélysége 1.2 és 2,0 m között változik.
fan ókiszap az első kamrában maradjon vissza, hógy minél kevesebb
Alaprajzilag az egyes kamrák lehetőleg 1.5:lhossz-szélességi
lebegőanyag jusson a második kamrába. Szokás aí átvezetésnél T
arányúak legyenek, vagy ezt az arányt közelítsék meg. A szárny viz­
esövet is alkalmazni.
át folyás a kamrákon átlós irányban történik, hogy a kamra minél
Az elfolyás a második medencéből a viszint magasságában el­
jobban ki legyen használva és a szennyvíz útja a lehető leghosszabb
helyezett nyíláson (csövön) át történik. Az elfolyó nyílás elé
legyen.
egy, a cső záradékvonala fölé 5-10 cm-el és a viz szint alá
A szennyvíz, bevezetése (7-16. ábra) 5-10 cm-el történik,
30-40 cm-el nyúló merülőfal szükséges az uszókéreg visszatartása
az első kamra viz szine felett. A bevezetésnél egy merülőfal
céljából, nehogy az az elfolyó, tisztított szennyvízzel elhagyja
szükséges, mely a vizet és ezzel az ülepíthető anyagokat a fenék
a műtárgyat.
felé tereli és egyben megakadályozza a viz felszínén kialakult

- 188 - - 189 -
Egészségügyi szempontból az oldóme dercéket lakott helytől számí­
födém jobb alátámasztása érdekében célszerű a válaszfalakat
tott *£00 m-en belül tömör vasbeton födémmel kell készíteni és a
égig felvinni, ennek gazdaságosságát előbb azonban meg kell
tisztitónyilásokat jól záró aknafedőkkel kell készíteni,
vizsgálni. A statikai méretezés mérsékelt, vagy fokozott repedés-
A keletkező bűzös gázok elvezetéséről szellőzővezetékkel
mentesség alapulvételével történik, a műtárgyak elhelyezésétől és
kell gondoskodni, melyet a legközelebbi épület tetővonala fölé
% talajviszonyoktól függően.
kell vezetni. H a nyilt helyen épülnek a műtárgyak, úgy a szeli
Az oldómedencék anyaga rendszerint vasbeton. Kisebb műtárgyak
zőcsöveket célszerű 2 m-el a terepszint fölé vinni, sapkával
őszülhetnek betonból, vagy téglából. A felhasználható cementfajta
lefedni és sűrű dróthálóval ellátni,
a talajviz agresszivitásától függ.
A födémre a 3óbb hőszigetelés érdekében ajánlatos 20-40 cm-es
A belső felületeket 2 cm vtg vizzáró vakolattal célszerű
földréteget teriteni. Az ellenőrző és lebuvó nyílások belmérete
ellátni, kivül csak akkor, ha talajvízbe kerülnek. Itt a vizzáró
legalább 60 x 60 cm legyen. Lefedésükre kétrészes vasbeton fed-
vakolatot csak 20-30 cm— el kell a várható legmagasabb talajviz-
lapot használnak, de alkalmaznak bordáslemez lefedést is, mely
szint fölé vinn i . A födém felső felületét ugyancsak célszerű víz­
a kezelés szempontjából a súlya miatt kedvezőbb, A lebuvó és
záró vakolattal ellátni. A belső, vizzel nem boritott felületeket
ellenőrző nyílásokat a befolyás, az átfolyó nyílások és a kifolyás
bitumenes védőmázzal is el kell látni az üzemi viz szine alatti
fölé kell elhelyezni,
20-30 cm mélységig. A gázos kénhidrogénes légtérben ugyanis kén-
A lejárást aknahágcsó vasakkal kell biztosítani. Igen gyak­
;baktériumok tenyésznek melyek kénsavat termelnek. Ettől kell a
ran az oldómedencéket teljes szélességben kiemelhető vasbeton
r betonfelületeket megvédeni.
pallósorral fedik le, amely a jó tisztíthatóságot biztosítja.
A vonatkozó tipusterveket a "Tipizálás” c. fejezet sorolja
A vasbeton pallósor fölé 20-40 cm vastag földtakarást szoktak fel.
*
előirányozni.
Az oldómedencéket gazdasági, vagy elhelyezési szempontok 3t*
b/ Bővitett oldómedencék
alapján igen gyakran más műtárgyakkal is összeépítik. Ezek leg­
inkább a fertőtlenítő az elárasztott kavicsszürő (kolloidfogó) és Hasznos térfogatuk az egy nap alatt érkező szennyvíznek

a szivattyuház, esetleg ezen utóbbinak csak a szivóaknája. Az Í6)-10 napos tartózkodást biztosit.200-300 lakosszámu terhelésig

összeépítés esetében a kialakítást természetesen össze kell han­ Ialkalmazzák őket.

m A bővitett oldómedencék (7-17. ábra) legalább 3. vagy több
golni a két műtárgytípus követelményeinek megfelelően.
Az oldómedencék általában nagy, vízszintes kiterjedésű, F^iirflból állnak. A kamrák 10 napos befogadóképesség és 3 kamra

viszonylag lapos műtárgyak. Alakjuk miatt igen érzékenyek a esetében egymás utáni sorrendben 2,1, 7 napos befogadóképességnek,

talajviz okozta feluszásra. ezért kerülni kell a talajvízbe való de használnak ettől eltérő felosztást is. A medencék vízmélysége
1 1,2-2.0 m között változik.
építésüket.
Ha ez nem kerülhető el, úgy meg kell vizsgálni az üres mű­ Alaprajzilag az egyes kamrák hossz-szélesség aránya 1,5:1-2:1
körül legyen.
tárgy feluszással szembeni biztonságát, a várható legmagasabb
talajvizállás esetében. H a ez negatív eredményt adna, úgy a A bővitett oldómedencék kialakításának egyéb szempontjai

kezelési utasításban és a műtárgy mellé elhelyezésre kerülő táblán | azonosak az egyszerű oldómedencére vonatkozó megállapításokkal.

fel kell hivni a figyelmet, hogy leürítése csak meghatározott A vonatkozó tipusterveket a "Tipizálás" c. fejezet sorolja

talaj vízállásig, esetleg csak kamránként történhet, ellenkező eset-

.
ben a műtárgy feluszik.
Az oldalfalakat a külső-belső viznyomás különböző eseteire?
ap
a válaszfalakat pedig egyoldali viznyomásra is meg kell vizsgáin*
«•
—err
■m
- 190
- 191 -
 A metszet

& metszet

/sstáó h ....
U-J--Í _ j- x 'vWr min. 60*60

17 Vb Arittgw

7- 17 *
ábra
Bővített oldómedence

c/ Föld oldómedencék

Föld oldómedencék (7-18. ábra) egyszerű, vagy bővített oldór

medenceként készülhetnek, rendszerint ideiglenes .jelleggel.
Alkalmazásra kerülnek települések, városok, sokszor több
1000, illetve több 10.000 fős lakosság szennyvizeinek tisztitásá-
rá.
Nagyságok ezért több 10000 m^ is lehet.
Kialakításuknál értelemszerűen alkalmazhatók az oldómeden­
cékre vonatkozó megállapitások.
Föld oldómedencékből a tisztított szennyvíz legtöbb esetben
egy élővízbe kerül. Ezért a műtárgyat magasságilag lehetőleg agj’
kell elhelyezni, hogy a legmagasabb befogadó-vizállás esetében lg
biztosítva legyen a tisztított szennyvíz gravitációs elfolyása*
Ellenkező esetben ideiglenes, vagy állandó áteias lési lehetőségről
kell gondoskodni.
- 192 -
 A talajvíz elszennyeződésének megakadályozására fenék-
szintjük körülbelül 1 m-el legyen a maximális tala.ivjzszint föl au-
H a az altalaj homokos kavics, a viz elszivárgásának megakadályo­
zására földbeton vagy betonlapburkolás (az osztóhézagok bitumenes
kiöntésével) jöhet számításba.
Földoldó medencék tervezése során a következő szabványokat
kell figyelembe venni!
MSZ 15204-52 R "Vizépités. Árvizvédelmi töltések tervezési
irányelvei"
MSZ 15205-52 R "Vizépités. Árvizvédelmi töltések biztonsága
műtárgyak beépítésénél",
MSZ 15218-52 R "Vizépités. Földgátak tervezési irányelvei”
szabványok, valamint az ÉRSZ földmunkákra vonatkozó előírásai
(felhasználásra kerülő földanyag, tömörség, rézsüzajlás stb.).
A szükséges hasznos térfogattól függően mérlegelni kell,
hogy a földoldómedencét egy összefüggő medencéből célszerü-e
kiképezni, avagy több különálló földkamrát gazdaságosabb-e építeni.
A szennyvíz be- és kivezetése a medencékből a tároló medencék­
nél szokásos módon történik úgy, hogy az áramló viz és földmun­
kában kimosásokat ne okozzon. A medence vizszinét biztositó bukóéi
a vízkivételnél olyan széles legyen, hogy a vizszint csak előre
megnatározott határok (5-10 cm) között ingadozzék.
ha egy földmedencét gazdaságosabb, vagy célszerűbb kamrákra
osztani, úgy igen előnyös a válaszfalakat előregyártott betonke-
rités eleinkből létesíteni, melyeket a műtárgy megszüntetésekor,
fertőtlenítés után máshol is fel lehet használni. A válasz,
illetve terelőfalak, nincsenek viznyomásra méretezve. Ezért a
fenéken durva zúzalékkal boritott nyílásokat (összfelületük az
átfolyó nyílások 6-8 szorosa) kell hagyni, hogy töltéskor és
ürítéskor az átfolyó nyílások eléréséig ezeken áramolhassék a
szennyvíz egyik kamrából a másikba. A későbbiek során a szennyvíz
ugyanis a kisebb ellenállást okozó átfolyó nyílásokon fog áramlat*
Az átfolyó nyílások mérete olyan nagy legyen, hogy az át­
folyó viz sebessége ne haladja meg a 10 cm/nrp-es sebességet.
Nagy medencéknél célszerű a belső rézsün az elhabolás ellQg
az üzemi vizszint magasságában előregyártott vagy a helyszínen
készített betonburkolatot készíteni.
- 194 -
A medencék lefedése szükséges, ha lakott területhez 500 m-nél
közelebb vannak. H a nem lehetsége, vagy nem volna gazdaságos
lakott területtől 500 m-nél távolabb telepíteni, úgy a lefedést
a legcélszerűbb előregyártott elemekkel megoldani.amelyeket újból
fel lehet használni.
A födém alátámasztására téglaoszlopok ajánlhatók, mig maga
a födém előregyártott szabványos vasbetongerendákkal és kétrétegű
gépi sajtolásu nádlemez (nádpalló) lefedéssel készítve 1-2 éves
időtartamra kielégítő megoldást nyújt.
H a hosszabb időtartamról van szó, úgy nádpalló helyett a
Magasépítésben használatos előregyártott födémelemek alkalmazha­
tók.
A medencéket lefedés esetében olyan hosszúkás téglalap ala­
kúra kell tervezni, hogy a födémelemek oldalról, gépkocsira sze­
relt daruval elhelyezhetők legyenek.
Fásitani az oldómedence környezetében csak a földtöltés
körömpont jától 10 m távolságban célszerű.
2. Friss vizű ülepítők
Működési elvük a következő: a műtárgyak mérete, ülepítő
tere olyan, hogy a szennyvíz 10 perc- 5 óra közötti, rövid idejű
átfolyása alatt az ülepíthető szennyeződés nagy része a fenékre
Süllyed. esetleg a felszínre úszik (zsír) és a szennyvíz még
friss, rothadásmentes állapotban hagyja el a berendezést.
Aszerint, hogy a szennyvízből leülepedett iszapot a szennyvíz­
től elválasztva a műtárgyon belül kezelik-e tovább (rothasztják),
vagy erre a célra külön műtárgyakat (rothasztókat) alkalmaznak,
két csoport különböztethető meg:
Kétszintes ülepítők
Egyszintes ülepítők
a/ Kétszintes ülepítők
E műtárgyakat egységenként 7500 körüli lakosszázau terhelésig
célszerű alkalmazni.
2000 lakosszámig koraiaku (Emscher kút) műtárgyak (7-19
ábra) a szokásosak, mig ennél nagyobb terhelő létszám esetében
négyszögletes alaprajzú egységeket (Imhoff medence) építenek (7-21
ábra ). A_kétszintes ülepítők ülepítő térből (felső szint) és
- 195 -
 j^thaflztó térbő 1 (alsó szint) állnak. A k é t s z i n t e s ü l e p í t ő k ülepi-
tö'terón való átfolyás lehet vizszintes és f ü g g ő l e g e s irányú.
_csak vizszintes átfolyású műtárgyakat a l k a l m a z n a k .
Az ülepitőtér feüülnézetben lehet négyszög és g y ű r ű alakú
GyÜrüalaku ülepítőt erű műtárgyakat ma már n e m é p í t e n e k .
Külön meg kell említeni a kétszintes ü l e p í t ő k e g y különleges
fajtáját, a Dorr-Clarigester medencéket (7-26, áüsra) E z e k 40000-
50000 lakó egy énért ék terhelésig épülnek 20 m - e s és e n n é l nagyobb
étmérővel is rendelkeznek.
Fentiek alapján az alábbi főbb tipusu k é t s z i n t e s ülepitők
alakultak ki:
Közönséges kétszintes ülepitők (Emscher kutak, Xmhoff medencék)
Dorr-Clarigester medencék.
Közönséges kétszintes ülepitők

K é t s z i n t e s ü l e p í t ő (E m sc h e r kút)
A közönséges kétszintes ülepitők (ezután r ö v i d e n kétszintes
ülepitők) ülepít őt ere a gyakorlatban 10 perc - 2 óra tartózkodást
biztosit a szennyvíznek, alaprajza szinte kizár ó l a g négyszög
lehetőleg 1:1,5-1:2 szélesség, hosszúság arányolskal, viszintes,

7- 19- ábra
hosszanti átfolyással. Utóbbi arány kedvezőbb, e n n e k betartására
kell törekedni. Az ülepítő teret határoló oldal— és végfalak
függőlegesek.

Á metszet J-é metszet

&

7 - 2 0 ábra
Osztótér kialakítása nagyobb műtárgyban, K é t s z i n t e s üle­
pítő MfM alakú ülepít őt érrel. Részletek

Az érkező szennyvíz bevezető nyilása 5-10 cm-el (7-19.

ébra) legyen a vizszint fölött. A bevezető oldalon egy, az üle­
pitőtér teljes szélességének megfelelő fogadó-akna részt kell
kialakítani, melyből a szennyvíz az ülepitőtér 1/5 mélységéig
lenyúló, és a műtárgy végfalától 60-70 cm távolságra levő terelő­
fal alatt jut egyenletesebben szétosztva az ülepitőtérbe. Nagyobb
műtárgyaknál 500 lakosszámu terhelés fölött szokásos a homlok
terelőfalat az ülepitőtér aljáig levinni és rajta 1/3 mélységben
- 196 - 197 -

A metszet
Konzol____ qázhoranq 1 Aevexetécsó
m e n ő b a k ó — A rothasztótérben viz alatt, levegőtől elzárva, anaerob
P o t ó le f e d é s
7-21. ábra
Imhoff medence
FúgQofeget metszet** össze-feIhletének 15-25%-át kitevő 2,
(7-20. ábra) vagy több vízszintes
p— d D ) nyílást hagyni. 2000 lakosazámu ter-
Kjjj| he lés fölötti műtárgyaknál gomba
(Stengel fejj 7-21* ábra) vagy "T"
alakú 0 20-50 cm-es elosztófe.iek
(7-22* ábra) alkalmazása célszerű.
Az elosztó nyílások összfelü-
lefce 10-15%-a legyen a homlok terelő-
7-22, ábra fal v í z alatti részének, A szennyvíz
Elosztó fejek az ülepítőtéren vizszintesen, hosszan­
ti irányban folyik át, mialatt ülepít­
hető szennyeződése az ülepitőtér fenekére süllyed. A fenék ferde
terelőlemezekből, csúszó lapokból ál l , melyeknek hajlásszöge
legalább 1,5:1 legyen. A leülepedett szennyeződés a f^rde "V",
- 198 -
rvagy "W" elrendezésű (7-20, ábra) csuszólapokon lecsúszik és
azok alján levő 15-20 cm széles hosszanti nyíláson át az alsó, un.
rothasztótérbe süllyed.
Az ülepitőtér átlagos mélysége 1.5 m-nél, legnagyobb mélysé­
ge pedig 2,5 m-nél ne legyen több.
körülmények között rothad ki az idejutott szennyvíziszap. A rot­
hadás közben képződő gázok és a gázokkal telített isaaprészek
felusznak, de az egymást átfedő ferde csuszólapok miatt nem jut­
hatnak az ülepítő térbe. Fontos, hogy a csuszólapok egyike hosz-
szabb legyen és alulról nézve legalább 5 cm-el elfedje a hosszanti
nyilast, nehogy gáz vagy felúszott iszap az ülepitőtérbe jusson.
Az ülepitőtéren átjutott ülepített szennyvíz egy, a viz színe
alá 30-40 cm-el lenyúló és végfaltól mintegy 60-70 cm távolságban
levő merülőlap alatt kell, hogy áthaladjon, majd felemelkedve az
ülepitőtér teljes szélességében kialakított gyüjtővályuba jut.
A gyü.itővályut 3 m hosszúságig 5 cm koronaszélességű, vagy
5 cm-es sugaru i w e l kiképzett beton, efelett pedig acél bukó éllel
kell megépíteni. Ha a vályúba a viz 4- mm-nél vékonyabb sugárban
buknék át, fogazást kell alkalmazni. (7-37* ábra). Egy fog hossza
ne haladja meg a 30 cm-t. A bukóéi hasznos hosszát ugyanis úgy
célszerű megállapítani, hogy az átbukó vizsugár vastagsága lehe­
tőleg mindig 4 mm felett legyen. (A bukóéi terhelése ne legyen
nagyobb, mint 3-5 m^/fm/óra/.
A merülőfalnak az ül8pitőtérben feluszott zsir és iszaprésze-
ket kell visszatartani. Az ülepítő teret oldalán és végein hatá­
roló terelő és merülő lapok legalább 25 cm-el érjenek a várható
> maximális vízszint fölé, nehogy a rothasztótér, vagy az ülepítő
tér U8zórétege eltávozzék, ha a befogadó vízállásának emelkedése,
vagy átemelési üzemzavar miatt visszaduzzasztás következik be a
kétszintes ülepítőben. Az eltávozó iszap ugyanis dugulásokat
h :
8fe. idézhet elő a gépészeti berendezésekben, vagy a következő műtár­
gyaknál.
4000-5000 fős terhelő létszám feletti műtárgyaknál szokásos
az ülepítő tér vizszine fölött 4— 5 cm-rel haboló válhat elhelyezni,
melybe a feluszott anyagok könnyen átmerhetők és a rothasztó tér
| oldal aknájába juttathatók.
Ha szakaszosan (télen-nyáron) nagyobb vizszint ingadozás
várható, úgy az ülepítőt érben 2db, különböző magasságban elhelye­
zett gyüjtővályut helyeznek el. A magasságkülönbséget a szükséges
ülepitőtér különbség szabja meg. H a a nagyobb ülepitőtérre vaa A kétszintes ülepítőket födém-
szükség, úgy az alsó vályú kifolyónyilasa elé szerelt tolózárat .1 k^ll ellátni, ha lakott telepü­
el kell zárni. léshez 200 m-nél, élelmiszeripari
A rothasztótér az idejutott iszegp kirothaszt ás ára (45-90 nap) üzemhez, raktárhoz pedig 500 m-nél
és a kirothadt iszap tárolására szolgál (2-6 hónap). A kirothadt közelebb vannak. Lehetőleg kerülni
iszapot 6 200 mm, vagy ennél nagyobb, a viz szine fölé érő, és a kell azonban a nagy Imhoff meden­
dugulások megszűntethetősége miatt egyenes iszap kivételi csővel céknél azt a gyakori megoldást
távolitják’fel, úgy, hogy abba felülrőlbedugják a szippantókocsi (7-24. ábra), melynél az ülepitőtér
7-24, ábra
szívócsövét. H a a műtárgy oldalsó iszapgyüjtŐ aknával rendelkezik, ▼iz8zinénél alacsonyabban kerül
Imhoff medence víz-
vagy a terepszint fölé kiemelt, úgy az iszapcsőből egy oldalszá­ a födém elhelyezésre és igy az alatti födémmel
rat ágaztatnak le. Az oldalszár általában 1.5 m-el, de szélső 'Állandó alsó viznvomást kap. A viz-
esetben legalább 0.8 m-el legyen az üzemi vizszint alatt. Az i- alatti födémre alulról rátapadó és a medence leürítése nélkül el
szap ily módon az oldalszár fölötti viznyomás hatására folyik az asm távolítható uszadék módosítja az ülepitőtér áramlási viszo­
oldal aknába vagy a szállító járműre. A kirothadt iszapot rend­ nyait és rontja az elfolyó viz minőségét.
szerint Iszapszikkasztóágyra juttatják. Az iszapkivételi cső ol­ A mehzet A műtárgyakat az épí­
dalszárán természetesen tolózárat kell elhelyezni, melyet fagy tés és a karbantartás miatt
ellen védeni kell. A rothasztótér alját csúcséira állított csonka- toH o Mj megfelelő nagyságú lejáró
kúp vagy csonkagula alakúra képezik ki kitöltőbetonnal, hogy az és ellenőrző nyílással kell
iszap a középen levő iszapcsőhöz csuszhassék. A ferde fenékfelüle­ ellátni. Általánosan elter­
tek vízszinteshez viszonyított hajlásszöge legalább 50° legysn. jedt műtárgyat középen
Középen a vízszintes felület 0 30cm-es méretnél kisebb és 6 60 cm- FtHéHenthf htr hosszában vasbeton pallósor­
es méretnél nagyobb ne legyen. Szokás a kitöltő betont el is ral, az oldalsó le járatoknál
hagyni, a felszabaduló tér azonban - mivel itt a kirothadt iszap pedig lehetőleg 80 x 80 cm-
megül és nem távolítható el - a rothasztó térbe továbbra sem es, de legalább 60 x 60 cm-
számítható bele. es vasbeton fedlappalló pár­
A gáz elvezetése "V” ral ellátott nyílásokkal
vagy a ”W ” alakú, csuszó- kiképezni. Utóbbi nyílások­
lapok alól 6 150-200 mm-es nál. célszerűbb könnyű bor­
gáz kivezetőcsövekkel (7-19. dáslemez fedlapot használni.
ábra) történik. A 'gáz el­ Nagyobb méretű és nyitott
vezetése céljából a csuszó- műtárgyaknál az ülepítő tér
I lapok "hónalját” emelkedés­ fölött kezelőjárdát kell
sel kell kiképezni a gázel­ elhelyezni, mely az oldal­
vezető cső felé. 5000 lakos- falak merevítését is szol­
szém feletti terhelésű mű­ gálhatja.
tárgyaknál ajánlatos gáz­ 7-25% ábra
harang (7- 2 3 * ábra) későbbi Fertőtlenítővel egybeépített
elhelyezésének lehetőséget biztosítani. A gázcsövet nyitott mit- kétszintes ülepítő

tárgynál a legmagasabb viszint fölé, fedett műtárgyaknál pedig 2Ta­

réi a födém fölé kell kivezetni. A csővéget lefedéssel és drótháló­
val kell ellátni. _ pnn
 A műtárgyak szinte kizárólag vasbetonból épülnek. A stati-
Nehéz alapozási viszonyok, vagy helyszűke esetében a két­
.számítás a mérsékelt vagy fokozott repedésmentesség alapul-
szintes ülepítőket néha más műtárgyakkal egybeépítik. Főleg
vétiével történik, az elhelyezéstől és a talajviszonyoktól függő-
kör alakú, Emscher kutak alkalmazásakor a fertőtlenítő teret és a
ven.
szivóteret az ülepltőtér és a köpenyfal közötti kihasználatlan
Az Idalfalakat belülről és a feneket 2 cm vtg vizzáró vako­
térrészbe szokták telepíteni (7 —25* ábra). Biztosítani kell azon­
lattal célszrü ellátni, mig a külső oldalfal-felületeket csak
ban ebben az esetben is a rothasztótór megfelelő megközelítését.
talajvíz esetben kell ugyanilyen vakolással ellátni. A vízzel nem
Egyes esetekben még a szivattyuházat is beleépítik az ülepitőtér
borított belső fejleteket csak talajvíz esetében kell ugyanilyen
feletti térbe. Szigorúan meg kell azonban ilyen esetben követelni
vakolással ellátni, i vízzel nem borított belső felületeket bi ­
a szivattyú helyiségbe és az ülepitőtérbe való külön lejárás!
tumenes védőbevonattl kell ellátni az oldómedencóknól ismerte­
lehetőséget és szivattyuhelyiség viz- és gázzáró elszigetelését.
tettek alapján. A mütrgyak külső látható felületeit 1 cm-es
A "házi szennyviztisztitós kismütárgyai" c. pontban emlí­
simító vakolattal célszeii ellátni.
tett kisebb - néhány száz főt kiszolgáló- négyszög alaprajzú mű­
tárgyakat föld alatti, ugyancsak négyszögletes alaprajzú bioló­
giai csepegtetőtestekkel is egybe szokták építeni. Dorr-Clarigester medencék
A kétszintes ülepítők készülhetnek síkalapozással, száraz,
A Dorr-Clarigester féle kétszintű. ülepitőVc (7-26. ábra)
esetleg víztelenített munkagödörben, de építhetők süllyesztéssel
1/2-2 órás átfolyást biztosítanak a szennyvíznek. Ülepítőt erük
is, (vágóélkiképzés történhet a 7-36, ábra szerint), mely tör­
körjalaku. a rajtuk való átfolyás sugárirányú.
ténhet nyilt viztartással, vagy vizalatti kotrással. A nagy négy-
szögletes alakú (Imhoff) medencéket igen gyakran kiemelve készí­ Az ülepitőtér kialakítása az Übatloh
tik, hogy ezáltal elkerüljék a drága tala^vizes munkát. egyszintes ülepítőknél (Dorr-meden-
A kiemelés oly mértékig célszerű, hogy az ülepités után a cék) ismertetett elvek alapján
szennyvíz gravitációsan folyhassék a biológiai csepegtetőtestre. történik. A leülepedett iszapot
Kiemelés esetében a műtárgyat rézsüs földtöltósael kell körül­ gépi kotrószerkezet juttatja kö­
venni a rothasztó tér hőszigetelése végett. Mivel igy ezek a zépre, az alsó, rothasztó tértől
szennyviztisztitó telep legmagasabb műtárgyai, villámhárítót alulról leárnyékolt nyílásba.
kell alkalmazni. -ahonnan az esetleg gépi kotró- £St!stB&
Kiemelt műtárgyaknál a gravitációs leürítést biztosítani lemez segítségével a rothasztótér- \ 7^26. ábra

kell. be süllyed, A rothasztótérben az Dorr Olarigester medence

Talajvízbe érő műtárgyakat meg kall vizsgálni a feluszás
szempontjából. H a szükséges, földdel leterhelhető konzolt kell
alkalmazni. * hajlása van közép felé. E műtárgyakat talaj vízmentes helyen szok­
Kör alakú műtárgyak viz- és fpldnyomás szempontjából igen
kedvezőek. Nagy négyszög alaprajzú kétszintes ülepítőket
középen egy merevítő lemezfallal látnak el, mely nem nyúlik be
az ülepitőtérbe, és nagy nyílással rendelkezik a róthasztótérben
az iszap egyenletes elterülósének biztosítására. Ebben az eset­
b e n a rohasztótér alja 2 db csonkagulából áll, 2 db iszapkivételi
csővel. Az oldalfalakat és egybeépített fertőtlenítő tér, vagy
szlvattyutér esetében a válaszfalakat is a külső és beflső vis—
nyomás különböző esetére meg kell vizsgálni. /
- 202 -
iszap keverését és középre, az iszapcsőhöz v a l V kotrását szintén
gépi kotrószerkezet végzi, ha a fenék nagyméret^ és csak 10- 15°
ták építeni, mivel nagy méreteik folytán, üres állapotban rend­
szerint kiegyensúlyozatlan felhajtóerővel kell számolni. Ellenke­
ző esetben meghatározott talajvízállásnál szabad csak ezeket
leüríteni, vagy a talajvíz szintjét kell mesterségesen megfelelően
lesüllyeszteni.
A kétszintes ülepítők típustervét a "Tipizálás” c. fejezet
sorolja fel.
- 205 -
 A ';
,
b/ Egyszintes ülepitők
| i w
Egyszintes ülepítőket önállóan, vagy szennyviztiszti.. jle-
peken elő- és utóülepítőként alkalmaznak, a felhasználástó.1iuggően
egyedenként akár 50000 lakos kiszolgálására is. A szenyviz át­
folyási irányától függően kétféle egyszintes ülepít) típus külön­
böztethető meg:
Vízszintes átfolyású egyszintes^üépitők
Függőleges átfolyású egyszintes ülepítők
Viszintes átfolyású egyszintes ülentők
A vízszintes átfolyású egyszints ülepítők 10 perc - 3 óra
közötti átfolyási időt biztositask a szennyvíznek. E berendezések
<.20000-25000
, >,
főnél nagyobb lakaszóm esetében gazdaságosak.
A fenékre ülepedett laan eltávolításáról minden esetben gépi
berendezéssel keV>1 gondskodnl.
Ülepítő terük lehet álaprajzilag négyszög, vagy kör alakú,
ezért a szennyvíz átfolyása szerint megkülönböztethetők:
Hosszanti átfolyású egyszintes ülepítők (lipcsei, uniflow
medencék).
Sugárirányú átfolyási egyszintes ülepítők (Dorr medencék).
Hosszanti átfolyású egyszintes ülepítők
Hosszanti átfolyás* egyszintes ülepítők hossza általában
15-50 m. A szennyvíz át áramlása lehet kimondottan vízszintes,
(lipcsei medence), vagy a vízszintestől eltérő, ferdén felfelé
irányú (uniflow) as^snce. Ezen utóbbiak rövidebbek, mint a lip­
csei medencék.
jí '
Lipcsei medencék
A lipcsei medencéket (7-27, ábra) elő- és utóülepítőként
egyaránt alkalmazzák. Osztótérből, ülepítőtérből és iszapgyüjtő-
térből állnak. A szennyvíz az osztótérbe érkezik, ahonnan MT”
csöves vagy gomba alakú ütközőtárcsás osztóiéjeken (Stengel fejek)
vezetik be az egy, vagy többrekeszes ülepítőtérbe a vízmélység
középső harmadábanta homlok falfelület 5—10%—át kitevő össz-nyil^6-
felületen. Az osztótér vályú fenékszintje egyezzék az osztófejek
folyásiénekével, nehogy benne üledék keletkezzék. A bevezetési
;t, ■
- 204 -
o l d a l o n a m e d e n c e teljes szé l e s ­
s é g é b e n r e k e s z e n k é n t (lásd később)
egy lefelé fordított c sonkakup
a l a k ú iszapgyü.itőteret kel l k i k é ­
A metszet
p e z n i l e g a l á b b 1,551-2:1 lej t é s ű
Idnr Usiadek vtstz<7torf-Qi
o l dalfallal és m a x 0 , 6 x 0 , 6 m
fenék alapterülettel. Az ü l e p i t ő -
tér az elfolyás f e l ö l i m e d e n c e v é g
felé 1-3% - a l emelkedjék. A b e f o ­
JaBouú&K:- J | mehxet (Xofno nelhút 1
lyási oldalnál levő legna g y o b b f'
Ontott”
v í z m é l y s é g ne h a l a d j a m e g a 2,4 m-t.
Az ülepitőtér (rekesz) szélesség:
Cmr'liiíPi\
mélység aránya 0,3-0,5 között le- * :;4o'7T t ;;
__ L
gyen, mig hosszúság: szélesség — t - ____
aránya feltétlenül 2:1 felett,
7-27. ábra
lehetőleg azonban 5sl körül, vagy
Lipcsei, medence
nagyobb (6:1, 8:1) legyen. A szenny­
víz átáramlási sebessége lehetőleg
lcm/mp alatt legyen, de ne lépje
túl a -2 cm/mp- <.
Ezen hidraulikai meggondolásokból adódó megkötöttségek foly­
tán leggyakrabban egy medencén belül hosszanti válaszfalakkal
több ülepítő rekeszt kell kialakítani. A válaszfalakat, ha a
rekeszek egymástól független üzemeltetése is feltétel, (különösen
láncos kotró szerkezetnél) a medence teljes hosszában végig kell
vinni. Ebben az esetben azonban az osztóvályu megfelelő kialakí­
tásáról és tiltóval való lezárásról is gondoskodni kell. A gyüj-
tővályu a medence végén annak teljes szélességét átfogja, a bukó­
élet pedig a kétszintes ülepítőknél ismertetettek alapján kell
kiképezni (7-37* ábra). A medence vágón levő gv'üjtővftXyu lehet
a végfalra közvetlenül támaszkodó, egyoldali béömlésü. vagy az
áramlási viszonybk javítása érdekében (nagyobb bukóólhosaz) al­
kalmazható kétoldali beömlésű gyűjtővályú is. Utóbbi esetben a
vályú lábakon áll, vagy konzolokkal támaszkodik a végfalra. A
gyüjtővályu előtt uszadékvls azatártó merülőfalat kell alkalmazni,
mely legfeljebb a vízmélység 1/4-ig (de min. 20 cm-re) érhet le
a víz színe alá. A gyűjtővályutói való távolsága pedig nem lehet
kisebb, mint a fal aljától1a medence fenekéig való távolság fele.
- 205 -
 kenyek. magas talajvíznél lehetőleg ki kell azokat emelni, vagy
A merülőfal előtt az oldalfalon uszadék eltávolító nyiláét
pedig a leürités figyelmeztető tábla elhelyezésével csak megha­
kell hagyni a max. vizszint felett 4-5 cmr-rel, előtte a vízszin­
tározott, alacsony talajvízállásnál engedélyezhető.
teshez 10-15°-al hajló és a bukóéi szintje alá 10-15 cm-el érő,
Épités közben az esetlegesen felemelkedő talajvízzel szemben,
legalább 50 cm széles terelő lapot ajánlatos épiteni, melyen az
később betonnal elzárásra kerülő fenéknvilással védekeznek, melyen
összegyűlt uszadék kotrólemezzel a gyüjtőtérbe tolható. Az usza­
keresztül a műtárgyat a talajviz akadálytalanul elárasztja.
dék gyűjtőtér a medence oldalán levő aknával képezhető ki. Az
Az iszapgyüjtő terek kialakításánál figyelemmel kell lenni
innen való iszapeltávolítás történhet kézi kiemeléssel, esetleg
az altalaj állékonyságára és munkagödör e legmélyebb részének
öblítéssel (tolózáras csőcsonk a medencéből, annak vizszine alatt),
leggondosabb tömör visszatöltésére.
Pontos, hogy utóbbi esetben a gyüjtőtér elfolyó nyílása elé min­
20 m-nél nagyobb medence hosszaknál dilatációs szerkezetet
den esetben biztonsági zsiliptolózárat helyezzenek el.
kell alkalmazni, ezen felül utólagosan kibetonozásra kerülő munka­
Több rekeszes medencéknél a merülőfallal egybeépített és a
hézagokat is kell hagyni a zsugorodás és egyenlőtlen ülepedés
teljes szélességben kiképzett uszadékgyü.itő vályút célszerű ki­
okozta repedések megelőzésére.
alakítani az oldal nyílásnál ismertetett magassággal és csuszó-
A medencék belső oldal- és fenékfslületeit rendszerint víz­
lappal. Az uszadék a vályúba vagy gépi vagy kézi kotróval, vagy
záró vakolattal látják el, kivül csak talajviz esetében. A vá­
az ülepített viz elfolyásának zsiliptolózárral való lezárása ese­
laszfalat elég simitóvakolattal ellátni, úgyszintén a külső lát­
tében előálló vizszint felduzzasztással juttatható be.
ható felületeket 20 cm-el a terepszint alatti mélységig. Járó­
A medencék nagyságától, kialakításától függően kezelőjárda
felületeken koptatóréteget kell alkalmazni.
is szükséges lehet a bevezetési és elvezetési oldalaknál. A me­
Balesetelhárítási szempontból a medencéket korláttal kell
dence fenekén lerakodott iszapot és a felszíni uszadékot a meden­
körülvenni. „ m e f „ ef
ce oldalfalán sinen mozgó kocsira szerelt fel- le mozgatható
kotrólappal, vagy végtelen láncra szerelt keményfa kotrólapokkal
(kotrólánc) szokták az iszapgyüjtő zson^ba -illetve az u s z a d é k f o g ó
vályúhoz terelni. Utóbbinál a kotrólapok hossza ne haladja meg
az 5-6 mr-t. Vezetésükre a medence fenekén és a vizszint közelében
acélgörgőket vagy acélcsuszófelületü pályát szoktak alkalmazni.
A kotrókocsi egy rekeszes medencénél a két hosszanti oldalfalra,
több rekesznél pedig a válaszfalakra helyezett sinpályán mozog.
Ebben az esetben a medencék végén tolópad szükséges a kocsinak a
különböző rekeszekbe (esetleg másik medencéhez) való átállításhoz#
Megoldható a kocsi oldalmozgatása mozgó hídszerkezetre való he­
lyezéssel is. A kotrólapok sebessége általában 10-60 mm/mp. Az
iszapgyüjtő térbe kotort iszap eltávolítása a legegyszerűbben Uniflow tipusu medence
a kétszintes ülepítőknél ismertetett iszapcsövekkel oldható meg Uniflow medencék
rekeszenként úgy, hogy azok a kotró (k) mozgását ne akadályozzák. Uniflow tipusu hosszanti átfolyási ülepítőket (7-28. ábra)
A medencék anyaga kizárólag vasbeton. A felhasználásra kerülő utóülepítőként alkalmazzák.
cementfajtát házi jellegű szennyvíz esetében az esetleges talaj­ Kialakításuk abban tér el a lipcsei medencéktől, hogy tö b b .
víz agresszivitása szabja meg. A statikai méretezés a m é r s é k e l t * medence tel.ies hosszában elosztott gyüjtőváLvuval rendelkeznek,
vagy a teljes repedésmentesség alapján történik a k ö r ü l m é n y e k t ő l Bfciatt az iszapterelésre csak kotróláncok alkalmazhatók, tolóko­
függően. Feluszásra a medencék nagy felületüknél fogva igen erzjg csik nem.

- 207 -
 Az elfolyási oldal felé történő láncvisszavezető
a vályúk és igy a vizszint fölött vagy a vizszint és igy a vályúk
alatt van. Előbbi ellenőrzési és karbantartási szempontból igen
előnyös egy ilyen kényes szerkezetnél.
A-A rrmtnet
Dsztó+ér
pálya vagy
nyílásokon át jut a szennyvíz az ülepitőtérbe. Szoktak ezen kivül
a vizbevezető körül a középponttól számított 1/4— 1/5 sugártávol­
ságra 1/2-1/3 vízmélységig lenyúló, 20 cm-el a vizszint fölé érő
kör alakú terelőlemezt is alkalmazni.
* A vízmélység általában 1,2-5,0 m között változik, a beömlés­
űéi újabban 4 m-es vízmélységet is alkalmaznak. A medencefenéknek
enyhe, 8-10i£-os emelkedést szoktak adni a műtárgy széle felé
(esetleg kitöltő betonnal).

Jsxjtxxvifé tír
Oketúísn— /
Felőln é tét ketonfa-
penj

Kot™.

7-30. ábra
Szennyvízbevezetés a Dorr
medencébe. Részlet

Az uszadékfogó lemezzel
!TJiruUO
ellátott gyüjtővályu (7-31.
7-29 • ábra
ábra) a medence oldalfalán
Dorr medence
belül, vagy kivül is elhe­
lyezkedhet, előbbi esetben
Sugáriránya Átfolyású egyszintes (Dorr) ülepitők 7-32. ábra
kettős beömlésű, (7- 32. ábra)
Kettős beömlésű gyűjtővályu
Sugárirányú átfolyású egyszintes (Dorr) ülepitők (7-29* ábra) és igy két oldali bukóéle Résziét *
élő- és utóülepítőként kerülnek alkalmazásra, amelyek nálunk eddig van. Maga az oldalfal függő­
általában 15-30 a átmérővel épültek. legesen, de ferdén is ki­
A medencék osztótérből, ülepitőtérből és iszapgyüjtőtérből alakítható. Bukóélkiképzés a lipcsei medencénél ismertetettek
állnak. szerint történik. (7-37 ábra). A bukóéi előtti uszadékfogó lemez
A szennyvíz bevezetése a kör alakú medence alatti nyomócsövön kiképzése olyan, mint a lipcsei medencénél, de ne kerüljön köze­
történik, a középen elhelyezett viszonylag nagyméretű osztótérbe lebb a bukóélhez, mint 20-30 cm. A kivezetésnél a két szemközti
(7-30, ábra). Ebből a lipcsei medencéknél ismertetett osztófeje­ vályúiéiból érkező vízfolyás miatt terelő tömböt és széles kifolyó-
ken (Stengel fejek), esetleg 20-25 mm-as pálcaközű ráccsal fedett nyilást kell hagyni, az ott létesítésre kerülő oldalakna felé

- 208
- 209 -
(7-53* ábra). A medence középén levő iszapgyüjtő tér legalább
1.5x1 (inkább 2:1) oldallejtésü legyen, fenékfelülete, mely ives
is lehet, alkalmazkodjék a legalább 20 cm-es átmérőjű iszapalve-
zetőcső nagyságához.
kerékkel vagy sínpályára csillekerekekkel támaszkodik. M e g kell
jegyezni, hogy a kotróhid középső feltámasztása is történhetik
kis sugaru körpályás szerkezettel. Rendkívül ügyelni kell arra,
hogy a körpálya minden pontja azonos magasságú és tökéletesen
vízszintes legyen, különben igen könnyen királycsaptörés követ­
kezhet be. Ezért ajánlatosabb, a sinpályás megoldás, mert az
könnyen és pontosan beállítható.
A vizbavezetőfej alátámasztása olyan legyen, hogy a középre
kotort iszap bejutását az iszapgyüjtő térbe ne akadályozza.
A kotró szerkezet általában egy lehetőleg könnyű megoldású híd­
szerkezet, melynek felfüggesztett, vagy a fenéken kerekeken göi>-
dülő kiemelhető kotró­
lap jaj vannak. A kotró­
lapok alkothatnak egy
összefüggő folytonos
csigavonalat, de egymás­ J«ope,'**c■tó cső

tól függetlenül is, a iszapsu•rilóbe

gyürüiránnyal 50-40 fo­

kos szögben átfedéssel
7-35. ábra is elhelyezhetők. A híd­
Vízelvezetés "C” részlet szerkezetre erősitik te m e t
k o fró ro felszerelve)
p
A-A m etszet
ezenkívül az uszadékte- UszodáktereIn
Tömörödésre hajlamos iszap esetében felülről kézzel mozga­ relő lemezt is. IS lemez Legfartd/u
tott hossza rúddal vagy süritett levegőt, esetleg nagynyomású az uszadékot egy a me­
vizet vagy mindkettőt szállitó perforált, megfelelően beépített dence szélén levő ferde
acélcsövekkel gondoskodni kell az iszap fellazításáról. Segg+Qmlő Ferde csijszÓIod
csuszólappal ellátott
Az iszapelvezető csövet a fentebb emlitett bevezető nyomócső­ ÖblihicaiL
uszadékgyü.itő vályúba
höz hasonlóan a medence alatt vezetik ki zártan a lezárási lehető­ (7-34. ábra) tereli. 7-34, ábra
séget biztositó oldalaknán keresztül. Mindkét csövet vasalt beton­ A kotrószerkezet meghaj­ üszadékgyüjtő vályú
köpennyel célszerű korrózió és meghibásodás ellen védeni, mivel tása a kerületen a járó­
azok rendszerint acélból készülnek. kerekeknél történik. A kerületi sebesség nem lehet több, mint 6-7
Az osztóteret határoló vasbeton szerkezet (bevezető fej)
cm/mp. Alkalmaznak ezenkívül még a bevezető fejre felfüggesztett
hidraulikai feladatán túl a kotrószerkezet alátámasztására is 2 vagy 4 karú szimmetrikus kotrókat is, melyeket központos fogas-
szolgál. Az elektromotorral meghajtott forgó kotrószerkezet király
koszorú közvetítéssel hajtanak meg. Hátrányuk, hogy a teljes kot­
tengelye a medence középpontjában van a bevezető fejbe b e t o n o z v a ,
rószerkezet v í z alatt van, nehezen ellenőrizhető és még külön
mig az oldalfalon a szerkezet betonfelületén gumiabroncsos járó­ kezelőhíd építése szükséges.
A Dorr medencékre értelemszerűen a lipcsei medencéknél is­
mertetettek az irányadók az alábbi kiegészítéssels a medencék
gyakran nem emelhetők ki annyira, hogy az iszapgyüjtő tér is szá-

- 211 -
razon megépíthető legyen, ezért azok süllyesztéssel, nyiltviz-
tartásos vagy vizalatti kotrásos eljárással is készülnek ugyan­
akkor, amikor a medencék felső része szárazban épülhet. Bármilyen
eljárással is készüljön a középső rész, a körülötte fellazított
talaj megszilárdításáról, a munkagödör megszüntetésekor megfelelő
tömörítéssel, földbetonnal, esetleg injektálással gondoskodni
kell. Dorr medencéknél később összebetonozásra kerülő munkanéza-
got az iszaptér falának az ülepitőtér fenekéhez való csatlakozásá­
nál és az ülepitő fenekén sugárirányban (több helyen) célszerű
kihagyni. A metszet
Feiülnézet
v:
M e r ü lé la o
i
JStadek Visyzaianlasra
GyúiHvákjó
Kezgldhid ___
7-55. ábra
Dortmundi medence
Függőleges átfolyású egyszintes (dortmundi) ülepitők
Függőleges átfolyású ülepítőket (7-35, ábra) egységenként
5-7000 fő kiszolgálására alkalmaznak. Az ülepitőmedencék rend­
szerint kör alakúak, átmérőjük lehetőleg 8 m-nél nagyobb ne le­
gyen, kivételes esetben azonban megfelelően kiképzett gyüjtő-
vályu hálózatnál 12-14 m is lehet.
Működési elveik a következők:
- 212 - - 215 -
A szennyvizet a medence üzemi vizszintje alatt, a műtárgy
közepén levő és a kezelohidra felfüggesztett vizbevezető csillapító
köpenybe vezetik be. A köpeny alsó részénél kilépő viz iránytvál-
toztatva közel függőlegesen, 1—5,5 m/ó sebességgel áramlik felfe­
lé, miközben kiválik az ülepíthető szennyeződés, amely a fenék fe­
lé süllyed. A kupszerü ülepitő tér folytán a viz függőleges áram­
lásának sebessége felfelé egyre csökken, ami azt eredményezi, hogy
a kiváló iszapszemcsék nagyságuktól és súlyúktól függően külön­
böző magasságban lebegnek és egy un. iszapfelhőt alkotnak. Ez az
iszapfelhő szinte átszűri a vizet. A felfelé áramoltatott iszap­
szemcsék ugyanis beleütköznek a lebegő szemcsékbe, hozzájuk ta­
padnak és megnövekedett súlyúknál fogva alsóbb szintre, esetleg
közvetlenül a fenékre süllyednek.
A bevezető csillapitó-köpenybe a szennyvizet a vizszint
alatt vezetik be rendszerint, hogy egyrészt a bevezető cső föld­
takarása meg legyen, másrészt hogy a gyüjtővályut ne keresztezze
és a vizfelszintől minél távolabb legyen. A csillapító köpenyt -
mint föntebb már arról szó volt - az ülepitő szélével kezelőhid-
dal kell összekötni. A kezelőhidon a csillapító köpeny felett,
a csillapitóköpennyel azonos méretű vasfedlappal (bordás lemez)
lefedett nyilást kell hagyni a feluszott iszap kiemelése céljából.
______________ ■A gyűjtő vályú bukó élét a
7-37# ábra szerint célszerű ki­ SOcm - nkeni-
képezni.
A csillapitó-köpeny lehet
négyzetes, vagy helyesebben
kör alakú,belső mérete azonban
ne legyen 70 cm-nél kisebb. A
viz félsziné alá a hidraulikai
számitás szerint, de legalább
80 cm-rel kell, hogy leérjen. 7-37. ábra
Bukóéi tipusok
Az ülepitőtér, a legfelső
0.5-1,0 m-es négyzetes, vagy hengeres alaprajzú résztől eltekint­
ve, lefelé fordított csonkagula, vagy kúp alakú. Az oldalhaj lás
legalább 1.5:1-2:1 legyen. Az ülepitőtér aljának átmérője legfel­
jebb 10 cm-el legyen nagyobb az iszapkivételi cső átmérőjénél.
/ Célszerű a feneket az oldalfalakhoz csatlakozóan lekerekíteni.
A medence, kerületén levő gyűjtővályu oldalfala legcélszerűbb,
ha egysikban van az ülepitőtér oldalfalával, tehát ^em szükiti
( \
t
azt le. Ezért a gyüjtővályu feletti oldalfal annak méreteivel
rsaieseternaritasi szempont Dől a) b)
nagyobb átmérőjű, mint az ülepitőtér. A bukóéi kiképzésére a Dorr-
a műtárgyakat korláttal kell körül­
medencéknél ismertetettek az érvényesek.
venni.
A fenéken összegyűlő iszap kivezetésére legalább 20 cm-es
A függőleges átfolyású ülepí­
átmérőjű iszapcsövet használnak, lehetőleg 1.50 m-el a vizszint
tők típustervét a Tipizálás c. fe­
alatt elhelyezett iszapelvezető leágazócsővel. Szélső esetben
jezet sorolja fel.
80 cm-es mélységű leágazócső is eltűrhető, de nem ajánlatos. Az
iszapkivezetés helyén a medence oldalfalán tolózár-aknát kell
létesíteni, melyben a zárt iszapvezetéken tolózárat kell elhelyez­
ni, Fontos, hogy az iszapszivócső alsó vége a medence feneke
felett ne legyen a csőátmérőnek megfelelő mérettel magasabban.
7-36, ábra
A cső lehetőleg a könnyű tisztitás biztosítására egyenes legyen,
Vágóéi típusok
a tolózáraknába való leágazással az oldalfalba és felső végével
a levezető hidba bebetonozva, levehető fedlappal lefedve.
Statikai és hidraulikai szempontból egyaránt kedvezőbb kör
D/ E l á r a s z t o t t k a v i c s s z ü r ő k
alakú műtárgyakat építeni, nagyobb számú műtárgy esetében azonban
( k o l l o i d f o g ó k )
mérlegelni kell a négyszögletes kialakítás gazdaságosságát is,
mert ebben az esetben mód kínálkozik több (2, 4, 6 db) műtárgy
Az elárasztott kavicsszürők ülepitéssel megtisztított
összeépítésére.
szennyvíz mechanikai továbbtisztitására szolgálnak. Működésük
Dortmundi medencék épitési anyaga tetemes mélységük miatt
az adhézió és a szűrés együttes .jelenségén alapul. Főleg házi,
vasbeton. A statikai számítás, a vizfelhajtó erő vizsgálata
kis szennyvíztisztító berendezéseknél és legfeljebb 200-500 fő
ugyanúgy történik, mint a kétszintes ülepítőknél (Smscher kutak),
terhelésig alkalmazzák ezeket. (7-38. ábra).
figyelembe véve az alábbiakat:
A szűrést 6 5-15
H a talajvíz nincsen, vagy leszívása nem okoz nehézséget, a A metszet
mm-es kétszer rostált
vasbeton oldalfal kúp alakúra képezhető ki. H a azonban süllyesz­
kavicstest (esetleg
tés, vizalatti kotrás szükséges, úgy ha a köpenyfal belső oldala
koksz vagy kőszén is
végig azonos átmérőjű az ülepitőtér felső részével, tetemes be­
lehet) végzi, melynek
tonkitöltő testeket kell alkalmazni. Ezért újabban a talajvíz
térfogata a napi szenny­
állásától függően a lehető legkisebb méretű kutköpenyt szokták
vízmennyiség 1/10-e körül
csak lesüllyeszteni, mig fölötte szárazban már a kónikus köpenyrész /
van, de legalább 1 m - n e k
könnyen megépíthető. Ebben az esetben már lényegesen lecsökkenthe­
tő a műtárgy holt térfogata, a kitöltőbeton mennyiség, az épitési é- $ metszet kell lennie.
A műtárgy alaprajzi-
idő és a kiviteli költség.
v lagtéglalap alakú 2:1 vagy
A gyakran alkalmazott vágó élkiképzést a 7-36. ábra "an
változata tünteti fel. A vizalatti betonnak a felhajtóerővel
i*fe/yár ,y y
>1 r^ v ennél nagyobb hosszúság-
szélesség aránnyal. Lega­
szembeni működését a 7—36. ábra "b” változata szerinti vágóéi— L m in . 80
lább két, válaszfallal
megoldás esetében t e l j e m biztonsággal figyelembe lehet venni.
7-58* ábra megosztott rekeszből kell
Vízzáró- és simitó vakolatokat ugyanazon elvek szerint ■
Elárasztott kavicsszürő (kolloidfogó)állnia
kell alkalmazni, mint a kétszintes ülepítőknél.

/ - 214
 A szennyvíz 15-20 cm-es bukással érkezik a műtárgy első Természetes biológiai szennyviztisztitó műtárgyak,
rekeszébe, amelyből a szürőtest lefelé történő á t á r a m l á s a után. Mesterséges biológiai szennyviztisztitó műtárgyak.
jut a válaszfal és a f e n é k k ö z ö t t 1 5 - 2 0 cm magas, t e l j e s műt á r g y -
szélességű nyíláson a második rekeszbe, melyet alulról felfelé
áramol keresztül. A v á l a s z f a l f e l s ő éle a b e e r e s z t ő c s a t o r n a A/ A t e r m é s z e t e s b i o l ó g i a i
folyásfenekével legyen egyszintben. s z e n n y v i z t i s z t i t á s
Ha a műtárgynak csak két rekesze van, úgy a m á s o d i k rekeszen m ű t á r g y a i
való felfelé áramlás után a megszűrt szennyvíz a műtárgy végfalán
annak teljes szélességében kialakított gyűjtövályuba jut, melynek A természetes biológiai szennyviztisztitás műtárgyainak és
bukóéle állandó, legalább 5 cm-es vizboritást biztosit a kavics­ berendezéseinek főbb képviselői a következők:
testnek. i n n é k az állandó vízállásnak kell 15-20 cm-el a be v e z e t ő -
\
cső folyásfeneke alatt lennie. Torkolati müvek
Több rekesz esetében (csak páros s z á m leh e t ) a m á s o d i k és Szennyvíz (oxidációs vagy stabilizációs) tavak
minden páros s z á m ú m e r ü l ő f a l a f e n é k i g ér, felső éle p e d i g azonos Szennyvíz halastavak
magasságú a töltőtesttel. Szennyvizöntöző telepek
Kisebb műtárgyaknál ajánlatos a válaszfalat kiemelnetően Szikkasztó berendezések
készíteni, m e r t az az építésnél és a s z ű r ő t e s t 3-6 hónaponként Természetes talajszürők
ismétlődő eltömődése miatt szükséges kiemelésnél akadályt jelent Mesterséges talajszürők
a szűk térben.
A műtárgyat teljes egészében eltávolítható lefedéssel, 1. Torkolati müvek
(vasfedlapok, előregyártott vb pallók) l á t j á k el. Szélességük
Lásd "a szennyviztisztitás kiegészitő műtárgyai" c. feje­
lehetőleg igazodjék a lefedő pallók hosszához, de 70 cm-nél kes­
zetet.
k e n y e b b ne legyen.
A m ű t á r g y a k k é s z ü l h e t n e k téglából, b e t o n b ó l vagy vasbetonból,
2. Szennyvíz (oxidációs vagy stabilizációs) tavak
önállóan, vagy más műtárggyal (pl. o l d ó m e d e n c e ) , e g y b e é p í t v e .
Belső felületeiket vizzáró vakolattal célszerű ellátni, m i g külső A szennyviztavak rendszerint mechanikailag megtisztított
és f e l s ő látható felületeiket a má r ismertetett elvek alapján szennyvíz biológiai tisztítására és elhelyezésére szolgálnak.
kell kiképezni. Várható magas talajvízállásnál feluszásra meg esetleg biológiailag tisztított viz utótisztítására is a l k a l m a z z á k
kell a műtárgyat vizsgálni. A biológiai lebontáshoz szükséges oxigénhez felületi oxigén
K o k s z , vagy koszén alkalmazása esetébon az e l t ö m ő d ö t t elnyelés vagy fotoszintézis utján jut a szennyvíz.
testanyag az e g é s z s é g ü g y i s z e m p o n t o k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l üzemi A szennyvíz átfolyási ideje legalább 10. de lehetőleg 20
kazánban eltüzelhető és a t e s t ujjal pótolható. napnál több (50. 100 nap is leher) , legyen.
--------- p
A tavak lakosonként 10-20 m felülettel rendelkezzenek.
Mélységük. 1.5-2.5 m között legyen.
II. A biológiai rendszer műtárgyai H a csak viszonylag kis vízfelület áll rendelkezésre,
ttgy mesterséges levegőztetést is alkalmaznak (Kessener kefe,
A biológiai rendszerű szennyviztisztitó berendezéseket szivattyús permetezés stb.).
jellegük szerint két nagy csoportba osztják. A két csoport a
következő:

- 216 - - 217
 Oxidációs tóként felhasználnátok természetes tavak, és terep- y
alakulatok, ha a rendszerint szükséges földmunkákkal és mütárgy- 4. Szennyvizöntözó telepek
beépitésekkel alkalmassá tehetők a feladat elvégzésére. Termé­ Szennyvíz öntöző telepek cél.ia a mechanikailag előtisztított
szetes lehetőségek hiányában mesterséges földmedencéket kell ki­
-■szennyv í z elhelyezése, mezőgazdasági hasznosítása és természetes
alakítani. biológiai tisztítása.
A feliszapolódás megakadályozására egy kisebb, markolóval
A szennyvíz elöntözése történheti
könnyen tisztítható fogadó medence létesítése célszerű az oxidá­
ciós tó előtt. A nagyobb tavakban lerakodott iszap eltávolítására
felületi öntözési móddal
kisméretű szétszedhető uszókotrók gazdaságosan alkalmazhatók.
esőszerü ** **
Megkerülési, lezárási és ha egy mód van, leüritési lehetőségről
altalaj H "
zsilip és csatornarendszerrel kell gondoskodni. A szennyvíz be-
és elvezetése lehetőleg több ponton történjék a holtterek el­
Bármilyen legyen is az öntözés módja a szennyvizet minden
kerülése érdekében.
esetben zárt vezetéken kell kijuttatni az öntöző telepre.
Egyebekben a föld-oldómedencékre vonatkozó megállapítások
A szennyvizöntözéssel kapcsolatosan felmerülő egészségügyi,
értelemszerűen e berendezésekre is vonatkoznak.
mezőgazdasági és talajtani szempontok miatt a m é m ö i m e k együtt
kell működnie ezen szakágak képviselőivel.
3. Szennyvíz halastavak
A szennyvíz öntözéssel kapcsolatos fontosabb műtárgyak
Rgflrmyg-i 7. halastavakat mechanikailag megtisztított szennyvíz
és azok funkciója a szennyvíz mechanikai előtisztításához szük­
főleg idény jellegű elhelyezésére és biológiai tisztítására, vág?
séges berendezéseken kívül a következők:
biológiailag tisztított szennyvíz utótisztitására használnak
azzal a céllal, hogy a szennyvízben levő tápanyagok egy részét a . ) Szennyvíz táró zó medencék
közvetve halhushozam növekedése révén hasznosítsák. b . ) Szivattyuházak
Vannak természetes és mesterséges szennyvíz halastavak. c. ) Nyomócsőhálózatok
Utóbbiak 0.8-1.0 m-es vízmélységgel rendelkeznek. Szennyvíz d . ) Szivárgóhálózatok
halastavakba a szennyvízmennyiség kb 5-szörösét kell tiszta higi-
tóvizként bevezetni. A szennyvíz és hlgitóvizbevezetéseket külön- A szennyvíztározó medencék, szivattyuházak és gyomócsőháló-
gatok ismertetése meghaladná ezen témakör kereteit. A vonatkozó
külön több helyen célszerű elhelyezni, ha lehetséges 0.5-1.0 m-es
részletesebb adatok a tisztavizöntözési, valamint a 11.sz. feje­
bukóval, hogy itt a szennyvíz a levegővel érintkezve oxigént
zetben feltüntetett ezennyvizöntözéai irodalomban találhatók.
vehessen fel. Az átfolyási idő a teljes vízmennyiségre számítva
(8), (16).
nap. A tó vagy tóreadszer különböző vizbetáplálási, lecsagpo-
lási ée megkerülési lehetőségeiről megfelelő zsilip és csatorna^
rendszerrel kell gondoskodni.
A tavak kialakítása földmunkával történik, ezért igen fontos d/ S z i v á r g ó h á l ó z a t o k '

a telepítést megelőző részletes talajmechanikai feltárás. Szenny­

A szivárgóhálózatok szikkasztó részét (7-59, ábra) a lehe­
víz halastavak külföldön régen használatosak, hazánkban Báláton-
tőleg egymással párhuzamosan, egymástól 2-5 m, de legalább 1.5 m
földvárott és Fényodon épültek.
távolságra kb 70-120 cm mélységben fektetett, legfeljebb 50 m
hosszú alagcsővezetékákét egy zárt elosztócsatorna táplálja.
Az elosztócsatomákat úgy célszerű elhelyezni, hogy a kihasználá­
suk a legjobb legyen és az egyenletes elosztás érdekében a terület
- 218
- 219 -
 s ú l y v o n a l á n haladjanak.
<t>10*'TV Sze/Jzo
— _ c s upaszlemezcsikkal, f e l ü l r ő l a cső f e l é i g le kell takarni.
rja." / vezeték ^ E g y elosztó csatornára
(r• J - t* — “y
«
r—
*
-<?
• ,
egy-egy o l d a l á n jLögfel- Az a l a g c s ö v e k e t 10 cm vtg. 40- 9 0 c m (lehetőleg 60 cm) széles,
I Q>aoc*o*«i 0 10-30 mm-es kavics, vagy z u z a l é k á g y r a k e l l fektetni, m a j d a
jebb 10 alagcsovezeték
csatlakozhat. Az elosztó 'csövek és a h é z a g l e f e d ö c s i k ó k elhelyezése u t á n az árkot a cső

c s a t o r n á k által á b a n feletti 10 om-ig u g y a n a z o n m é r e t ű k a v i c c s a l vag y z ú z a l é k k a l

■■—CD- -«**- -Á^SVÁ. >1^—0

0 15-25 c m tokos bekötő-
Acfcxyolo
csonkkal ellátott be­
t o n c s ö v e k b ő l készülnek,
de k ö z ö n s é g e s betoncsö­
v e k esetleg a.c. csövek
v a g y f e d i a p ó k k a l ellá­
feltölteni, melyre b i t u m e n e s csupaszlemez, szalma, v a g y p a p i r r é t e g
(cementzsák) esetleg a s z ű r ő s z a b á l y n a k m e g f e l e l ő s z e m n a g y s á g u
kavics kerül. E z u t á n az árkot a talajjal 10-15 cm-re felpup o z v a
kell visszatölteni. Az alagcsőv e z e t é k e k vég é t s z e l l ő z ő k ü r t ő v e l
(7-41* ábra) vagy k ö z ö s szellö-
zővezetékkel és szellő z ő a k n á k ­

tott, falaz o t t U-szel- kal kell ellátni. A s z e l l ő z ő ­

7-59* ábra v e z e t é k s z i n t é n egy a lagcsöve-
v é n y e k is alkalmazha­
Szivárgó h á l ó z a t zéték, cs a k a s z i k k a s z t ó c s ö v e k ­
tók. L e j t é s ü k 1-3 %o,
nél 1/2 átmérővel m a g a s a b b a n
de lehetőleg 2 % o legyen. A csőveze t é k e k e t s z o r o s a n egymás mellé
van. A s z e l l ő z ő k ü r t ő k 20 cm-
illesztve, szárazon, k ö t ő a n y a g n é l k ü l k e l l elhelyezni, h o g y
es b e t o n c s ö v e k b ő l vagy hasonló Sze/dxó vezetek
dugulás es e t é b e n k ö n n y e n k i b o n t h a t ó k és újra v i s s z a r a k h a t ó k le­
méretű a.c. lefolyócsövekből
gyenek. Az alagcsövezetókek e t az elosztó c s a t o r n á k folyósfenekével
készülhetnek, légmozgást biz­
m e g e g y e z ő e n k e l l a csatlak o z á s n á l megépíteni. A z alagcsővezetékek
yt tositó lefedésükről g o n d o s k o d ­ 7-41, ábra
k i s e b b t e l e p e k e s e t é b e n egy k ö z ö s e l o s z t ó a k n á b ó l s u g á r s z e r ü e n is
ni kell. Szel l ő z ő k ü r t ő
kiágazhatnak, amikoris az elosztó v e z e t é k elmarad.
N a p i 2 m-^-nél több viz e t
Az alagcsővezetékeket (7-40*
emésztő szikkasztó h á l ó z a t o k n á l a szennyvíz l ö k é s s z e r ű a d a g o l á s á ­
ábra) a talaj felszíne a l á 70-120
ról k ü l ö n a d a g o l ó b e r e n d e z é s s e l k e l l goádoskodni, (lá s d az "osztó-
c m m é lyen l-2%o lejt é s s e l (folyás-
& m**9z*t és adagoló b e r e n d e z é s e k ” c. p o n t b a n b i l l e n ő v á l y u és adagoló szi­
fenék) elhelyezett 0 . 5 cm-es hé­
fo n címszó alatt.
zaggal fekt e t e t t égetett agyag
A típustervekre v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s e k e t a " T i p i z á l á s " c.
a l a g c sövekkel létesítik. A talaj­
| fejezet tartalmazza.
víz szint az alagcs ö v e k árokfene­
k é t ő l lefelé s z ámítva legalább
5. Szikkasztó b e r e n d e z é s e k
1.00 m legyen. K i v é t e l e s e n éven­
te 1 h ó n a p i i d ő t a r t a m r a 60 cm is A szikkasztó b e r e n d e z é s e k az előkezelt (ülepített, vagy
eltűrhető. A l a g c s ő h á l ó z a t t a l ülepített és b i o l ó g i a i l a g tisztított) szennyvíz t a l a j b a n való
e l látott t e r ü l e t e n c s a k r ö v i d 7-40. ábra elhel y e z é s é t és t i sztítását c é l o z z á k m e z ő g a z d a s á g i h a s z n o s í t á s
g y ö k e r ű n ö v é n y e k termeszthetők, A l a g c s ő elhelyezése nélkül. F ő l e g k i s e b b (kis házi) s z e n n y v í z t i s z t í t ó k részeként
k ü l ö n b e n a v i z 111. az alagcsö­ kerülnek alkalmazásra. Főbb fajtái:
v e k felé i g y e k v ő g y ö k e r e k eltö­ s zikkasztó alagcs ö v e z é s
m i k a hálózatot. Az alagcs ö v e k s z o k á s o s b e l s ő átmérője 1 0 - 1 5 cm,
s zikkasztó akn á k
h o s s z u k 3 3 cm. Az i l l e s z t é s i h é z a g o k a t 5-1 0 c m széles bitum e n e s
s zikkasztó árkok.

- 230 -
- 221 -
 a/ Szikkasztó alagcsövezés

Azonos az altalajöntő z é s n é l ismertetett szivárgóhálózattal.

A típustervekre vonatk o z ó m e g j e g y z é s e k e t a "Tipizálás" c.
fejezet tartalmazza.

b/ Szikkasztó a k n á k

Re n d s z e r i n t k ö r a l a k ú , lega l á b b 0 , 8 m belső á t m é r ő j ű t ég l a
v a g y bet o n é p i t m é n y e k (7-42.. á b r a ) , m e l y e k n e k alsó s z i kkasztást
lehetővé tevő része hézagos f a l a z a t ú , illetve n y í l á s o k k a l ellátott.
A k k o r alkalmazzák, h a a
*&o -2 ,0 0
vízáte r e s z t ő r é t e g mélyen
van. A talajvíz legfeljebb
1.00 m-re (kivételesen
évenként 1 h ó n a p i g 60 cm-
re) k ö z e l í t h e t i cs a k meg
az akna fenekét, A mű ­

árok
t á r g y a k el ő r e g y á r t o t t ele­
mekből (kútgyűrűk) is ké­

Szikkasztó
szülhetnek. Az akna belse­
jét d u r v a k a v i c c s a l (*$ 15-
40 ram) vagy Z 20-4 0 - e s
z úzalékkal k e l l kitölteni
7-42. ábra
a hézagos o l d alfalazat
S zikkasztó akna fel e t t i 10-20 cm-es magas­
ságig. A kavics, v a g y zú­
z a lék testet egy 15-20 cm vastag, 5-10 mm-es kavics vagy zúzalék
és egy 10-15 c m vastag, 2 - 5 mntfJ h o m o k s z ü r ő r é t e g fedi le. U t ó b b i ­
n a k felső sík j a 20-50 cm-re l e g y e n a bevezető cső folyásfeneke
alatt. Az aknát kív ü l r ő l ögy, a b e l s ő v e l megegyező, azonos magas­
ságú és szemszerkezetű zúzottkő, va g y k a v i c s r é t e g ves z i k ö r ű i ,
m ely e t 5-10 c m vastag, 1:10 l e j t é s ű szalma, va g y gyeptéglaréteg,
v a g y b i t u m e n e s l emezréteg f e d le. A szalma, gyeptégla, v a g y bitu­
m e n e s lemezrétegre k e r ü l a földvisszatöltés. A zúzottkő vagy ka­
v i c s r é t e g vastagsága, k ü l s ő átmérője, a s z e n n y v í z t e r h e l é s t ő l és
a t a l a j nemtől függ. A bevez e t ő csatornánál, az alatt egy bet o n ­
b ó l készült v é d ő t á l c á t kel l elhel y e z n i a kimosás megakad á l y o z á s é ­
ra, Az aknákat leemelhető l e f e d é s s e l és e s e t l e g 20-50 cm-es föld­
t akarással is el k e l l látni. S z e l l ő z ő k r ő l ajánlatos gondoskodni.

- 222 -
T ö b b akna e s e t é b e n az e gym á s t ó l v a l ó távo l s á g az átmérő h á r o m ­
A z a l a g o s ö v e k c é l j a a talaj v í z a l a c s o n y a n tartása, valamint
szorosa, de leg a l á b b 3 m legyen*
felülről esetleg l eszivárgó szűrt szennyvíz g y ű j t é s e és a szürő-
A típustervre v o n a t k o z ó a n a " T i p i z á l á s ” c. fejezet tartalmaz
t e r ü l e t e n k i v ü l eső gyü.itpárokba való elvezetése. Az alagcsövezés
m egállapításokat.
kiképzése azonos az a l t a l a j ö n t ö z é s n é l i s m e r tetettekkel. Az alag-
c s ö v e k mélys é g e és t á v o l s á g a talajnemek, t a l a j v i z á l l á s szerint
c/ Szikkasztó árkok
változik. M é l y s é g ü k 0 . 8 0 - 1 . 5 0 m, e g y m á s t ó l val ó t á v o l s á g u k 6-20 m.
H o s s z ú tég l a l a p a l a p r a j z ú l e g a l á b b 80 c m belső s z é l e s s é g ű
Alagcs ö v e z é s e s e t é b e n c s a k röv i d gyök e r ű n ö v é n y e k t e r m e l ­
t ég l a va g y betoTnnütárpryak. (7-4-3. ábra). A k k o r a l k almazzák, h a a
het ő k a szűrő területén.
s z i k k a s z t á s r a a l kalmas tal a j r é t e g a talaj felsz í n h e z k ö z e l van.
Az e lárasztás 5-10 cm r é t e g b e n n a p o n t a e g y s z e r va g y t ö b b s z ö r
F a l a z a t u k alsó része h é z a g o s , illetve n y í l á s o k k a l ellátott. Ameny-
t ö r t é n i k h i r t e l e n 5-15 pe r c alatti elárasztással. Az 1 m m ag a s
n y i b e n h o s s z ú s á g ú k és m é l y s é g ü k indokolja, alul hézagos kitámasz­
tölté s s e l val ó k ö r ü l v e v é s a tél i nagy h i d e g b e n v a l ó s z e n n y v í z t á ­
tó közfalakkal k e l l ellátni. L e h e t n e k zúzalékkal, k a v i c c s a l tel­
rozás miatt k e l l , m e r t az a k k o r n e m t u d besziv á r o g n i . Az alagcső-
j e s e n vagy r é s z b e n t ö l t ö t t e k , esetleg üresek. K í v ü l k ü l ö n ö s e n
vezeték szellőztetéséről a g y ű j t ő c s a t o r n á b a v a l ó s z a b a d kitor-
homokos talaj e s e t é b e n Z 2 0 - 4 0 - e s zúzot t k ő - v a g y ’h a s o n l ó m é r e t ű
kolással, e s e t l e g a v e z e t é k e k felső végé n é l levő s z e l l ő z t e t ő
k a v i c s 2 0 - 5 0 cm széles szű r ő r é t e g e t k e l l elhelyezni. Lefedésükre, k ü r t ő k k e l k e l l gondoskodni,
szellőzésükre t a l a j v í z t ő l való t á v o l s á g u k r a ugyanaz vonatkozik,
mint a szikkasztó aknákra. A n y a g u k r endszerint tégla, esetleg
7. M e s t e r s é g e s t a l a j s z ü r ő k
beton.
Szikka s z t ó árkokat g y a k r a n k i s ol d ó m e d e n c é k k e l is egybeépí­ C é l j u k ugyanaz, m i n t a t e r m é s z e t e s t a l a j s z ű r ő k é . A szűrőtes­
tek kialakítása azonban itt már mesterséges beavatkozással t ö r ­
tenek. E b b e n az es e t b e n a m ű t á r g y neve: szivárogtató akna.
ténik, akár h e l y b e n található anyag homok, k a v i c s f e l h a s z n á l á s á v a l .
akár a n n a k m e s s z e b b r ő l va l ó o d a s z á l l í t á s á v a l . E z é r t ezeket a be­
6. T e r m é s z e t e s tala.iszűrők
rende z é s e k e t h o m o k s z ű r ö k n e k is nevezik. Az o p t i m á l i s szürőszer-
T e r m é s z e t e s tala.iszürők cél j a az előkezelt (ülepített)
kezet k i a l a k í t á s a m i a t t t e r h e l é s ü k is ^ a g y o b b lehet, m i n t a
s z e n n y v i z e k r é s z l e g e s b iol ó g i a i t i s z t í t á s a és e l h e l y e z é s e . Idő­
t e r m é s z e t e s talajszürőké, (20-50 cm/nap v í zborítás, több 5-10 cm-
szakos t h segítő berendezés k é n t k e r ü l n e k a l k a l m a z á s r a , általában
es lökés s z e r ű a d a g b a n ) . A szürő t e s t a n y a g a (7-45, ábra) minél
ö n t ö z ő t e l e p e k t a r t a l é k területeként (azok 1 - 2 % - a ) .
e g y e n l e t e s e b b (egyenlőtlenség! tényező m a x 2.5) 0 . 5 - 0 . 8 m m h a t é k o n y
i
F-Vikh.

— n m ------ö iwr
-L—
’ify*
© b m m
V aknaövek
kavfátszívó ngóban

. 7-Vf, ábr a
T e r m é s z e t e s talaj s z ű r ő 7-45. ábra
Nyilt mesterséges talajszűrő
T e l e p í t é s ü k n é l a k i s z e m e l t terü l e t e t kb 1/2 k h n a g y s á g ú 1 m
m a g a s f ö l d t ö l t é s s e l elhatárolt egységekre osztják. (7-44 ábra). szemnagyságu, t i s z t a (legfeljebb 1% s z e r v e s a n y a g g a l szennyezett)
A talaj á t e r e s z t ő k é p e s s é g é t ő l f ü g g ő e n a l a g c s ö v e z é s s e l y a g y anélkujt k v a r c h o m o k legyen. A szürő t e s t v a s t a g s á g a 70-90 cm, melyet alul
k e r ü l h e t n e k kivitelezésre. egy 5-10 c m vastagságú, 2 -5 m m s z e m n a g y s á g u durva h o mok, m a j d

- 224 -
- 225 -
J>
egy 10-50 cm vastag, 10-30 m m s z e m n a g y s á g u k a v i c s - vagy z ú z o t t -
k ő r é t e g támaszt meg. A támasztó rétegbe 2 — 10 m t á v o l s á g b a n s z e l ­
Visszatöltót talaj
l őztetéssel e l l á t o t t . /ő 10-15 cm-es, az a l t a l a j ö n t ö z é s n é l i s m e r ­ Tatajszemcsenaqíjsdqi!) kavics
#fO- 50 m m zúzott kő v kavics
tetett m ó d o n fektetett alag c s ö v e k k e r ü l n e k beépítésre, m e l y e k a
#0/5 - 0/3 m m
s z ü r ő t e s t e n b e s z i v á r g o t t viz elvezetésére szolgálnak. homok
#>tO - 50 m m rázok kő v kavics
A m e s t e r s é g e s talajszü r ő k 3 fő k i v i t e l b e n készülnek, u m . :

N y í l t m est e r s é g e s t a l a j s z ü r ő k
F e l s z i n alatti
Homokszürő árkok - ”-
F e l s z i n alatti talaj s z ű r ő
y ,
a/ N y í l t m e s t e rséges tala.1 szűr ő k
0 . 5 - 0 . 8 m /5— jü h o m o k szürő­
A f e n t e b b vázolt szürőtestek felszíne a s z a b a d l e v e g ő n van. t e s t e n ke r e s z t ü l leszivárog,
E l á r a s z t á s u k felülről tör t é n i k (7-4-5 ábra). E n n e k lehetővé té­ az e g y m á s t ó l u g y a n o l y a n tá­
telére a t erületet 30-50 cm mag a s f ö l d t ö l t é s s e l k e l l körülvenni, volságban, a fentebbihez h a ­
vagy a szűrő felszínét ennyire a k ö r n y e z ő talaj szintje a l á süly- sonló zúzottkő r é t e g b e n f e k ­
lyeszteni. A bevezető cső folyás f e n e k e 10— 15 cm— r e l l e g y e n a szűrő- tet e t t v e z e t é k e k b ő l készül,
test felett, ho g y az e l á r a s z t á s n á l v i s s z a d u z z a s z t á s ne köve t k e z - csak egy fél sortávolsággal
h e s s é k be. A z elárasztás hirtelen, adagoló b e r e n d e z é s s e l történik e l t o l v a a felső v e z e t é k e k h e z 7-47. ábra
5 cm— es boritással. A csőtorkolatnál, b e t o n elosztó tálcát k e l l képest. Az alsó a lagcsövek F e l s z i n alatti t a l a j s z ű r ő alsó vége
alkalmazni, a k i m o s á s o k elkerülésére. D u r v a h o m o k u (jő 1— 2 mm) gyűjtő és szellőző csatornával
egy k ö z ö s g y ű j t ő c s a t o r n á b a
szürőtest e s e t é b e n arra további 2 0 c m v a s t a g f i n o m a b b jő 0 . 5 - 0 * 8 mm torkollanék, m e l y esetleg
szűrőréteget k e l l elhelyezni. f e d l a p o k k a l fed e t t "U" szelvény is lehet. A g y ű j t ő c s a t o r n á t bősé­
A talajszürőt oly ma g a s s á g b a n k e l l elhelyezni, h o g y a talaj­ ges szellőzési lehetőséggel k e l l ellátni ú g y s z i n t é n az osztócsö­
v í z csak 1 m-re (1 hónap i d ő t a r t a m a k i v é t e l e s e n 60 cm-re) közelít­ v e k e t is szellő z t e t n i kell. G y a k r a n az o s z t ó v e z e t é k á k végét a
h es s e m e g a l u l r ó l az alagcsőhálózatot. jobb s z e l l ő z é s m i a t t b e v e z e t i k az "U" a l a k ú g yűjtőcsatornába.
(7-47* ábra). A k i t ö r é s elé azon b a n m e g f e l e l ő o l d a l m a g a s s á g u
b/ F e l s z í n alatti ta l a j s z ü r ő k v á l y ú t h e l y e z n e k el, neh o g y á r a s z t á s k o r a s z ü r e t i e n viz a csövek­
A viz s z é t o s z t á s a ezeknél a b e r e n d e z é s e k n é l (7-4-6 ábra) b ő l kifolyjék. E z z e l n a g y o n j ó l ellenőrizhető az osztó alagcs ö v e k
a szűrőtestbe helyezett, egymástól 1.5-2.0 m t á v o l s á g r a elhelye­ működése. Az áras z t á s l ö k é s s z e r ű e n a d a g o k b a n történik. Az a d a g o k
zett osztó alagcső v e z e t é k e k e n t ö r t é n i k , m e l y e k 10-30 c m vastag n a g y s á g a olyan legyen, hog y az osztóc s ö v e k fel t ö l t ő d jenek. Az
10-30 mmr-es k a v i c s vagy zuz o t t k ő r é t e g b e n fekszenek, amelyet 50-60 a l a g c s ö v e k fekte t é s e - esése - azonos az a l t a l a j ö n t ö z é s n é l i s m e r ­
cmf-ee v i s s z a t ö l t ö t t t alajré t e g takar. A talaj v i s s z a t ö l t é s e előtt tetettekkel. A talaj s z ü r ő t oly m a g a s s á g b a n kell e l helyezni, h o g y
a szürőszabály f i gyelembevé t e l é v e l a talaj szemcseösszetételétől a tala j v í z c s a k 1.00 m-re (kivételesen 1 h ó n a p I d ő t a r t a m r a 60 cm-

függő s z e m n agyságu k & v í c s r é t e g g e l k e l l a 10-30 m m jő kavic s b ó l re) k ö z e l í t h e s s e m e g az alsó szivárgó hálózatot. Amennyiben min­
álló kavicsréteget legalább 8-10 c m v a s t a g s á g b a n letakarni, ho&s d e n k é p p e n m e g kel l a k a d á l y o z n i az átszűrt viz e g y r é s z é n e k el­

abba talaj ne k e r ü l h e s s e n be oly mértékben, hogy a z t eltömje. szivárgását (lösz talaj vagy e g y é b egész s é g ü g y i szempontból) úgy

A gy ű j t ő al a^csőhálózat melybe a szenn y v í z a 70-80 cm v a s t a g az egé s z b e r e n d e z é s a l á agyag, v a g y b e t o n t á l c á t kel l elhelyezni.

- 226 - - 227 -
 c/ Homokszürő árkok

Kisebb, legfeljebb néhány száz főt kiszolgáló szennyvíztisz­

tító berendezéseknél kerülnek alkalmazásra. Ugyanazon elvek alap­
ján készülnek, mint a felszín alatti talajszürők, a kis szennyvíz­
mennyiség miatt azonban csak 1-1 osztó- illetve gyűjtő alagcső
vezetékkel, melyeket egy közös árokba fektetnek. Napi 2 m^-nél
nagyobb vízmennyiség esetében lökésszerű adagolásról kell gondos­

i metszet
kodni, (billenő vályú, vagy adagoló szifon).

B/ A m e s t e r s é g e s b i o l ó g i a i
s z e n n y v í z t i s z t í t á s
m ű t á r g y a i

Zárt biológiai csepegtetőtest

' i mesterséges biológiai szennyvíztisztító műtárgynak főbb
képviselői a következők*

7-4Ő. ábra
Csepegtetőtestek
Eleveniszapos berendezések

1. Csepegtetőtestek

A csenegtetőtestek cél.ia a mechanikailag tisztított szennyvíz

lebegtetett és oldott szerves szennyeződésének lebontása aerob
mikroorganizmusok révén. Működésük azon alapul, hogy a szennyvíz
a műtárgy darabos zuzottkőből, kohó habsalakból, természetes
tufakő-ből vagy megfelelő műanyagból kialakított testére felülről
rábocsátva azon való átcsepegés közben érintkezésbe kerül a test

A-A metszet
darabjainak felületén képződött nyálkás baktériumpázsittal. mely
a szennyeződést a benne megtelepedett mikroorganizmusok révén
lebontja. A lebontás folyamatához bőséges levegőellátásra van szük­
ség, (mivel levegőkedvelő baktériumokról van szó). A levegő jó áram­
lását a műtárgy alkalmas kiképzése által biztosítani kell.
Csepegtetőtesteket általában 130 lakos terhelés felett al­
kalmaznak.
Építési szempontból a csepegtetőtesteket két nagy csoportra
lehet osztani*

Közönséges csepegtetőtestek
Toronycsepegtetőtestek
 aj Közönséges csenegte-tőtestek
A közönséges csepegtetőtestek (röviden: csepegtetőtestek)
(7-48. ábra) töltőanyagának ala^területe általában 4.0-700.0 m2
között változik. A kisebbek (50-40 m 2 -ig) négyszög alakúak is
lehetnek, míg az ennél nagyobbak kör alakúak. A töltőanyag magas­
sága 0.8-4.0 m között van. Kisebb csepegtetőtesteket gyakran föld
alá is el szoktak helyezni. Ezek rendszerint négyszög alakúak
és általában egybeépítik őket a mechanikai tisztítást végző
kétszintes ülepítőkkel.
A cseregtetőtestek szennyviztechnologiai szempontból lehet­
nek kis- és nagyterhelésüek.
A töltőanyag általában fagyálló, n em mállékony terméskő,
vagy természetes bazalt, andezit, habsalak vagy kohóhabsalak
lehet, de alkalmazhatók soklyuku téglához hasonló égetett agyag
idomok, betontálcák, esetleg fa- vagy műanyag rácsok is. A kő­
anyag lyukacsossága csak a test bedolgozódását (baktériumpázsit
kialakulását) gyorsítja, más hatása a kisebb súlyon kivül nincsen.
A szemek nagysága 1.5 m-es testmagasságig 5-8 cm, efölött 4-8 cm
legyen. A felső és az alsó 20-50 cm-es testréteg a mechanikai
sérülés, illetve a fenéken levő jobb vízelvezetés miatt 8-12 cm-
es darabokból álljon.
A töltőanyag 1.5 m-es testmagasságig egy beton vagy vasbeton
lemezen nyugszik, melynek legalább lí&—os esést kell -biztosítani
a test körül futó, vagy az azon áthaladó (egy- vagy több) gyűjtőd
vályuhoz. fia a test magassága 1.5 m-nél nagyobb, akkor már külön
Jfeg/g,a.ou betonelem v vb. fai
V/izaro vakok)* ___
ék IN mdzolas
<ktö-i5 é.a. y. o-c c*ó
' ( S X e H Ö rŐ n g i'lá s )
heton idorn
7-49. ábra
Osepegtetőtest fal és fenéklemez Beton idomtestek (támas/í-
csatlakozás ("X" részlet)
- 250
biztosítani kell a levegő bevezetését a test alá és a lecsurgatott
víz elvezetését. Ezt vagy sik fenékre helyezett beton idomtestek­
k e l , (7-49. ábra) vagy vb fedlapokkal borított vályús fenéirfr-iTrér­
zéssel lehet elérni. Bármelyik esetben azonban az idomtestek
(7-50. ábra), illetve a vb fedlapok által alkotott felső fenéken
(mely a test anyagát tartja) a vízszintes fenékfelület 20%-ánál
nagyobb összfelületü, egyenletesen elosztott levegőztető nyilás
legyen. Az egyes nyilások szélessége 2-5 cm között lehet. Az alsó
es felső fenék közötti lég— és vizvezető csatornák keresztiretszete
2 dnT-nél kisebb és bármelyik mérete 15 cm-nél kisebb ne legyen,
A fenéklemez, illetve a csatornák
lejtése a gyüjtővályu felé lega­
lább 1% legyen. A fenékicLolateste­
ket úgy kell elhelyezni egymás
mellé (vályús megoldásnál ez
I. biztosított), hogy megfigyelésük
és hosszú rúddal való tisztítha­
tóságuk a test széléről biztosi—
;• tott legyen. Négyszögletű fenék-
idomtestek alkalmazása és kör ala­
kú műtárgy esetében a négyszög
és a kör alakzatok miatt szükség
van az oldalfal mentén különle­
[ ges kiképzésű beton idomtest
kialakítására, amelybe azonban 7-51, ábra
a szellőző nyílásokat szintén Mászható középfolyosó viz-
el kell helyezni. 8 m feletti záras megoldással
testátmérő esetében ajánlatos
a testet egyik átmérője mentén mászható folyóséval (7-51, ábra)
ellátni, mely az ellenőrzésen és a kitisztításod kivül a légbe­
vezetést és a vízelvezetést is szolgálja. A folyosó oldalmérete
legalább 80 cm, mig magassága legalább 1.0-1.2 m legyen. A gyűjtő
vályú vagy folyosó lejtése legalább 1 % legyen, folyásfeneke pe­
dig olyan mélységű, hogy a beléje torkoló lég- és vizvezető vá­
lyúkba visszaduzzasztás soha ne keletkezzék. 1.5 m-nél kisebb
magasságú, vagy egészen nagy 20-50 m-es átmérőjű testet (illetve,
1 ahol testátmérő, a magasság lOx-esénél nagyobb) n e m szükséges
támasztó fallal körülvenni, elég oldalát a test anyagából való
7-50. álf>ra
nagyobb darabokkal, esetleg másfajta terméskővel száraz kőrakatként
tó idomok)
- 231 -
kiképezni. Csepegtetotesteket fentiektől eltekintve zárt vasbeton,
beton, tégla, vagy előregyártott idomokból készített fallal kell
körülvenni. A fal alján i 10-20 cm átmérőjű 10%-al befelé lejtő
szellőzőnyiláat kell hagyni a fenékidomoknak, illetőleg a vályúk­
nak megfelelő kiosztásban. Az oldalfalban levő szellőzőnyilásokat
megfelelő méretig égetett agyag/'vagy a.cT csöveknek r7-49/_abra)
betonozás előtti elhelyezése révén a legegyszerűbb kialakítani.
Folyásfenekűk a belső
fenéknél 6 Cffl-_el maga­
sabban legyen, nehogy a
belső fenék eliszapolódá-
sa esetében -a csepegte­
tőtesten átcsorgott viz
itt folyjék ki. Az oldal­
fal alapozása a fagyha­
tár alatt a teherbíró
altalajra történjék. A
Nyitott biológiai csepegtetőtest belső fenéklemezhez való
részlete
csatlakozásnál hézagot
kell hagyni, melyet bitu­
mennel kell utólag kitölteni. A rendszerint helyszínen készített
beton alapfal a magassági arányoknak megfelelően (az esetleges
többi, közelben levő épület lábazatával összhangban) emelkedjék
a rendezett terep fölé úgy, hogy 10-20 cm-el haladja meg a szellő­
ző nyílásokat. Az oldalfal annyival érjen a test fölé, hogy a viz
elosztását végző szerkezetből a szél szennyvíz cseppeket ne tud- v
jón a környező területre szállítani. Álló szórófejes megoldásnál
a fal magassága a viz pályájának tetőpontjával egyezzék, mig
forgó permetező alkalmazása esetében a csőtengely feletti 50 cm-es
felmagasitás'(%52”. ábra) általában elegendő. Az oldalfal belső
sikja 25-30 cm-re legyen a forgójpermetező osztócsövének végétől,
különben télen a felfreccsenő viz a falon megfagyva egyre vasta­
gabb réteget alkot, végülis a vizosztó szerkezetet forgásában
megakadályozza. A falat belső felületén vízzáró vakolattal és
"ÉKIN" bevonattal célszerű ellátni az átnedvesedés és kifagyás
megakadályozására. A fal felső sikja befelé lejtsen. Forgóperme-
tezős vizosztás esetében a forgópermetező osztócsőtengelyónek ma­
gasságában, a karok tisztítása érdekében egy, az osztócső külső
átmérőjénél legalább 15 cm-el nagyobb, négyszögletes tisztitó
- 232 -
nyílást Jcell hagyni, melyhez kivül egy háttámaszos létrával meg­
közelíthető kezelőerkélyt is el kell helyezni.
5 m-es testátmérőnél kisebb műtárgyakat fagyveszély miatt
(vagy egészségügyi szempontok miatt ennél nagyobbakat is) zártan
kell megépiteni, amikoris az oldalfalat a testmagasság felett a
vizosztó szerkezetnek megfelelő magassággal, de legalább 1.70-
1.80 m-el meg kell növelni és előregyártott elemekből, vagy
helyszínen készített vasbeton födémmel ellátni. Az oldalfal felső
részén ebben az esetben üvegbeton ablakok és a vizosztó szerke­
zetnél legalább 10 cm-el magasabb küszöbű 70/140-es méretű lég­
záró acélajtót kell elhelyezni. Az ajtó megközelitése háttáma­
szos acéllétrával és pihenővel történik. A tisztitónyilást a
pihenőről kiszolgálhatóan kell elhelyezni és légmentesen záró
nyilásle fedéssel ellátni. A műtárgy teljes belső oldalfalúié tét
és a födém felső felületét általában vízzáró vakolattal, mig a
födém alsó felületét simító vakolattal látják el. A belső oldal
és födémfelületet ezenkívül "ÍEIN" bevonattal kell ellátni. Zárt
műtárgyak kialakíthatók oly módon is, hogy a testet tartó köritő-
fal nem azonos a műtárgy külső falával, hanem közöttük 70-80 cm-
es tér van. Ez különösen földalatti csepegtetőtesteknél fordul
elő. A köritőfalat ilyenkor 1/5 magasságig hézagosán vakolt,
efelett zárt téglafalazással célszerű kiképezni.
Zárt műtárgynál a födémen egy, a test alapterületének lega­
lább 1%-át kitevő keresztmetszetű, felülről lefedett szellőző­
kürtőt kell létesíteni. A kürtőt vasbetonból, acéllemezből, az­
besztcementcsőből lehet készíteni, szellőző fejjel.
Mesterséges szellőzés szükségessége esetében elektromos
ventillátort alkalmaznak, mely a levegőt rendszerint a felső
szellőzőkürtőn nyomja felülről a testre.
Amennyiben felső levegőkilépést kell alkalmazni (lakótelep
közelsége), úgy a felső megszivás helyett a ventillátor védelme
érdekében meg kell fontolni, az alsó befuvás megvalósítását
középfolyós vízzárás (7-51. ábra) megoldással, az oldalsó szellőző-
nyilások elhagyásával.
Az előkezelt szennyvíz szétosztása a test felületére történt-
hét nyilt vasbatonesatomákból táplált vasbeton, acéllemez vagy
félbevágott azbesztcementcsőből készült é 10-15 mm-es lyukakkal
ellátott osztóvályukon (7-67. ábra) zárt csővezetékről táplált
és azokra szerelt szórófejekkel, (7-89, ábra), billenő vályúkkal
- 233 -
(7r9°* ábra), felső, vagy alsó táplálású forgónermtezőkkel (7-88,
ábra).
A felső táplálású forgópermete­
zőket a födémre függesztik, mig az
alsó táplálásukat beton vagy vasalt­
beton oszlopra helyezik el (7-53.
ábra). A felső táplálású forgóperme­
tezőket a má r emlitett kisterhelésü
csepegtetőtesteknél az egyenletes viz­
elő sztás érdekében vizadagoló szerke­
zettel, szakaszosan kell szennyviz-
zeí táplálni. Amennyiben a lökésszerű
adagolás szivattyúval nem biztosított,
úgy erre a célra szenny vizadagoló
GuújtávQlyíL berendezéseket használnak, melyeknek
nálunk leggyakrabban alkalmazott faj­
tája (7- 90. és 7-91. ábra) a billenő-

Toronycsepegtetőtest
7-53. ábra
vályú és az adagoló szifon (lásd az
Alsótáplálási forgóper-

7-54. ábra
metező alátámasztása "osztó és adagoló berendezések” c.
pontban). Az egyezerre adagolt viz
mennyisége akkora kell legyen, hogy az osztóberendezéseket teljesen
feltöltse. Ezeket a berendezéseket alkalmazzák a már ismertetett
altalajöntözés, szikkasztás és talajszürés egyes eseteiben is.
A vonatkozó típusterveket a "Tipizálás” c., fejet sorolja
fel.

b/ ToronycsenegtetőteBtek

A toronycsepegtetőtestek (7-54* ábra) célja, hogy magas

töltőtestükön hosszú ideig tartó átcsörgedezést biztosítsanak a
Szennyvíznek, miközben az a kémény hatás miatt előálló függőleges
lóghuzat következtében fokozottan érintkezhet a levegővel. Kis-
és közepes berendezéseknél kerültek egyelőre alkalmazásra,
1000-2000 fős terhelésig.
A toronycsepegtetőtestek karcsú, magas torony, illetve
kéményszerü építmények, melyeknek hasznos (töltőtest) magassága
6-8-szorosa belső átmérőjüknek (kör alaprajzzal épülnek). Ezideig
épült műtárgyak 1-4 m belső átmérővel és 8-24 m magassággal ren­
delkeznek.

- 234

1
 A műtárgyak a l a p t estből, lógbeszivó és v í z g y ű j t ő k a m r á b ó l , rdcs . r u k alatt egy légtér van, amelybe
egy legalább 60 x 70 cm-es légzáró
valamint magából a toronyépítményből állnak.
va s a j t ó n keresztül lehet bejutni.
A toronycsepegtetőtestek magasságuktól függően igényelnek
A l é g t é r az a j t ó szintjénél 20-30
egy megfelelő átmérőjű vasbeton alaplemezt, mely állékonyságukat
cm-re lejjebb nyúlik. Itt van
a külpontos építéssel az épitésközbeni egyenlőtlen terheléssel
u g y a n i s az alacsonyabban levő
és üres állapotban a veszélyes szélterheléssel szemben biztosítja.
rácson nyugvó töltőtest szakasz
Az alaplemezt a jó teherbíró altalajba lesüllyesztve kell elhelyez­
teteje. Az ajtónyilások befelé lej­
ni a fagyhatár alatt.
tenek, nehogy az a j t ó n á l viz g y ű l ­
Az alaplemez fölött helyezkedik el a légbe s z í v ó és vízgyűjtő
hessen össze és m e g f a g y j o n . A sza­
kamra, melynek magassága a műtárgy magassági elhelyezkedésétől
kaszos megoldás természetesen meg­
függ, de legalább 1.5 m legyen. A csepegtetőtestről lecsepegő
növeli az épitmény teljes magas­
víz a kamra lejtbetonos fenekén gyűlik Össze és zárt vezetéken
ságát, ezzel szemben jól ellenőriz­
keresztül jut az utóülepítőbe, annak vizszine alá légzáróan be­ 7-55. ábra
hetővé, hozzáférhetővé teszi a
vezetve, A kamra egy- vagy több légbevezető nyílással rendelke­ Osztott test elrendezése
test bármely szakaszát, amely igy
zik, melynek összkeresztmetszete 2-5%-a a test alapfelületének,
könnyen kiemelhető és újra tölt­
A nyílásokra acéllemez fojtó szerkezetet kell elhelyezni, hogy
hető. A köpenyfal felül 0.8-1.2 m-el magasabb a töltőtest szint­
nagy hidegben a huzat szabályozásával, fojtásával meg lehessen
jénél, a h o l egy v b k o s z o r ú b a n v é g z ő d i k . A k o s z o r ú n a k szokás egy
akadályozni a test túlságos lehűlését. A nyílásoknak 20-30°-os
vb fedlap elhelyezésére szolgáló hornyot is adni, hogy nagy hideg­
lejtést, kell adni befelé, nehogy a kamrába lecsurgó vagy az
be n a torony tetejének részleges befedésével meg lehessen aka­
oldalfalon lefolyó viz a nyílásoknál kifolyjék. A nyílásokat a
dályozni a legfelső testrészre a viz ráfagyását. •
terepszint fölött legalább 40-50 cm-el kell elhelyezni. Ajánlatos

.
A tornyok teljes belső felületét 2 cm vtg vizzáró vakolattal
a kamrát egy, legalább 60x?0 cm méretű, szintén légmentesen
és É K I N b e v o n a t t a l c é l s z e r ű ellátni. V a s b e t o n és tégla együttes
zárható tisztítónyílással ellátni.
alkalmazása e s e t é b e n az É K I N réteget a'vasbeton köpeny és a t é g l a -
A kamra fölött kezdődik a műtárgy torony, kéménvszerü
burkolat közé ajánlatos elhelyezni.
felépítménye, mely készülhet kéményfalazó téglából, vasbeton­
A cementhabarcsba rakott kéménytéglaburkolat v a s t agsága le­
ból, vagy a kettő együttes felhasználásával. A puszta vasbeton
hetőleg érje el a 2 5 cm- t .
köpenyt nem célszerű alkalmazni annak rossz hőszigetelő képessé­
A szennyvizet oldalt, kivül elhelyezett hőszigetelt nyomó­
ge miatt. Fontos ugyanis, hogy a falfelületre belülről ne fagy­
csövön juttatják a műtárgyak felső szintjére, ahol lyukas elosztó­
hasson télen rá a viz. A testeket belül 2-3 m-ként vizorral el­
t á l c a . z u h a n y r ó z s a - s z e r ű elosztófe.i. perforált cs ő k a r o k , esetleg
látott vízterelő koszorúkkal kell ellátni, melyek a falfelületen
e€7 k i s forgópermetező (0 3 - 4 m - n é l ) osztja szét a szennyvizet.
lecsurgó vizet a test belseje felé terelik. Maga a töltőtest a
Az o s z t ó s z e r k e z e t e t úgy k e l l elhelyezni, hogy a szél vizcseppeket
közönséges csepegtetőtesteknél ismertetett szemcseösszetételü és
a f e l s ő t é r b ő l m a g á v a l ne r a g a d h a s s o n ( l á s d k ö z ö n s é g e s c s e p e g t e t ő ­
anyagú. A' töltőtest rendszerint egymástól 4— 5 cm-re elhelyezett
testeknél) .
vb. gerendákból álló rácson (7-55. ábra) nyugszik, mely a viz-
A műtárgyak kezelésére egy h á t t á m a s s z a l ellátott vaslétra
gyüjtőkamra felső elhatároló szerkezete is egyben. A töltőtest
[ vezet a felső szintre. H a a töltőtest emeletes elrendezésű, úgy
készülhet a teljes magasságban egyben, vagy a már említett víz­
minden ellenőrző nyilásnál egy legalább 80 x 80 cnt-es k o r l á t t a l
terelő koszorúkra helyezett további rácsokra helyezve több
körülfogott kezalőerkélvt kell kialakítani, fiz u t ó b b i a k a t legcél­
emeletre osztva (7-55. ábra). Utóbbi elrendezés esetében a koszo-
szerűbb idomacélból készitve keményfapalló vagy bordáslemez fe­
lülettel ellátni.

- 236 -
 T ö b b torony csepegtetőtest eg y t e l e p e n bel ü l i alkalmazásánál Légbefuvásos e l e veniszapos m e d e n c é k

c élszerű ezeket kettős, hármas, vagy n é g y e s c s o p o r t b a összefogni, F e l ü leti (mechanikai) l e v e g ő z t e t é s ü eleveiíiszapos m e d e n c é k

m e r t igy a lapozásuk olcsóbb, k i s z o l g á l á s u k egy k ö z ö s lépcsőházról K o m b i n á l t l e v e g ő z t e t é s ü eleveniszapos m e d e n c é k

m egoldható és a n y o m ó c s ö v e k e t v é d e t t e n l e h e t felső szintig el­ Zsebtelepek.

helyezni.
Szokásos ezenkívül torony c s e p e g t e t ő t e s t e k n e k dortmundi rend­ a/ L é g b e f u v á s o s e l e veniszapos m e d e n c é k

szerű, t ölcséres utóülepítőkre való ráépítése, ami jelentősen A légbef u v á s o s r e n d s z e r ű el e v e n i s z a p o s m e d e n c é k lényege,

c sökkenti az é p itési költségüket, m i v e l ninc s e n szükség k ü l ö n hogy a s zükséges levegőt (oxigént) a v í z f e l s z í n alatt, n yomással
alapozásra. juttatják a v iztestbe úgy, hogy a v í z b e n való e r ő t e l j e s össze­
A t í p u sterveket a " T i p i z á l á s ” c. fejezet sorolja fel. kever e d é s j ö j j ö n létre.
A l é gbefuvásos r e n d s z e r ű e l e v e n i s z a p o s ' m e d e n c é k főbb kép­
2. E l e v e n i s z a p o s b e r e n d e z é s e k viselői:

Az eleveniszapos t e c h n o l ó g i á v a l működő m e s t e r s é g e s biológiai Barázdás f e n e k ű l e v e g ő z t e t é s ü m e d e n c é k

tiszt í t ó b e r e n d e z é s e k cél.ia m e c h a n i k a i l a g (esetleg cs a k ráccsal) H u r d v. h ö m p ö l y ö g t e t ő " "
előkezelt sz e n n y v i z e k biológiai t i s z t í t á s a , p e h e l y s z e r ü alakba IMA rendszerű " "
tömörült, ö s s z e s s é g ü k b e n iszap s z e r ü m e g j e l e n é s ű elő mikroorganiz­
musok, u.n. eleveniszap segítségével. B a r á z d á s f e n e k ű l e v e g ő z t e t ő
Az eleveniszapos berendezések működése a z o n alapszik, hogy m e d e n c é k
a szennyvizet a m á r megtisz t í t o t t s z e n n y v í z b ő l v i s s z a n y e r t
Barázdás f e n e k ű levegő z t e t ő m e d e n c é k (7-56. ábra) közepes
e l e v eniszappal ö s s z e k e v e r i k és k ü l ö n b ö z ő fajt á j ú l e vegőztető
és n a g y (városi) b e r e n d e z é s e k n é l k e r ü l n e k a l k almazásra, 5000-50000
szerkezetekkel a szennyviz - i s z a p elegybe levegőt t áplálnak be és
főt k iszolgáló egységekben. A m e d e n c é k r e k e s z e i n e k szélessége
igy a szennyvíz oldott és l e begtetett szerves h o r d a l é k á t a nely-
3-5 m, mélysége k ö z e l í t ő e n m e g e g y e z i k a szélességgel. Egy m e d e n ­
hekbe tömörült m i k r o o r g a n i z m u s o k s e g í t s é g é v e l lebontják.
cé n b e l ü l egy- vag y töb b rekesz is lehet egymás mellet, m e l y e k
Az eleveniszapos m e d e n c é k e n való átfo l y á s i idő á l t a l á b a n
utóbbi e s e t b e n sorba, vagy p á r h u z a m o s a n l e h e t n e k kapcsolva. A re­
1-4- óra, de a l k a l maznak 0.5 és 15 órás átfolyási időt is. A szel­
k e s z e k h o s s z a l e h e t ő l e g a 40- 5 0 m - t ne h a l a d j a meg. Az átfo l y á s i
l ő zőárkok e s etében az átfolyási id ő 2 . 5 - 5 n a p k ö r ü l van,
idő 1-4 óra. A szen n y v í z és az eleveniszap be - és e lvezetése az
A szennyvíz és az eleveniszan bevez e t é s e t ö r t é n h e t e g y ü ttesen
q feje z e t e l e j é n m o n d o t t a k szerint történhet.
vagy külön-külön. a m e d e n c é k elején, v a g y h o s s z u k b a n e l o s z t v a .
A tisztított szennyvíz és az e l eveniszap elegy elvezetése pedig A metszet g> metszet
a m e d e n c é k végén, vagy h o s s z u k b a n elosztva történhet.
Az eleveniszapos m e d e n c é k n é l i g e n fontos, hogy a levegőztet
szerkezet és e s e t l e g még k ü l ö n k e v e r ő s z e r k e z e t , vala m i n t a m ű ­

ÍíL v
f*
t á r g y a k belső a l a k j á n a k m e g f e l e l ő k i a l a k í t á s á v a l o l y a n áramlási J u E leven
isz a p
v i s z o n y o k a l a k u l j a n a k ki, hogy i s z a p l e r a k ó d á s o k és h o l t t e r e k ne
Jl'IH )
keletkezzenek.
A levegő b e v i t e l é n e k m ó d j a szerint az a l á b b i m ű t á r g y cso­ kerámia lemezek ^ j
p o r t o k alakultak kií
7-56. ábra -
B a r á z d á s f e n e k ű levegőztető mede n c e
l

- 238 - - 239 -

/
 A válasz- és oldalfalak tetején tetszés szerint helyezhetők A sarkokat mind alul mind
el szerelőjárdák, a süritett levegő-, a szennyvíz- és az eleven fölül 45°-os terelő testek­
iszap-csővezetékei, vályúi. A legtöbb esetben a szennyvíz gravitá­ kel és lemezekkel látják e l .
ciósan érkezik, mig az eleveniszap nyomócsövön. Ezért előbbit hogy az egyoldalú légbeveze­
vályúk és tiltok, utóbbit zárt csövek (tolózárakkal) osztják el a tés következtében a légbeve­
medencék hosszában. Gélszerű a műtárgyakat úgy kiképezni, hogy zetés felett egyoldalt fel­
egyes rekeszek javítás, tisztítás céljából kiiktathatók legyenek. szálló szennyvíz körforgását
A medencék vizszintjét a beépített bukók határozzák meg. elősegítsék. A szennyvíz
A süritett levegő bejuttatása a medence teljes fenékfelületén ezért csavarvonalu mozgással 7-57. ábra
elosztva történik leerősitett porózus beton, a c é l . vagy kerámia hömpölyögve folyik a medencé­ Hurd v. hömpölyögtető levegőz­
lapokon, csöveken. Előbbieknek pórusnyilásai jé 0.3 mm körüliek tető meaence
ken át. Az egyoldali süritett
legyenek. Perforált acéllemezek, vagy csövek fúrt lyukainak át­ levegőbevezetés módot nyújt a
mérője 3-8 mm között legyen. A porózus lapok a medence kereszt- rekeszek ikerelrendezésére.
metszetét nézve a fenék 50-60 %-át foglalják el 1.5:1 oldalhaj- Egyebekben a barázdás fenekű medencékre vonatkozó megállapí­
lásu betonból kialakított barázdákban. tások értelemszerűen érvényesek erre a medence típusra is.
A levegőt a vízmélységnek megfelelő nyomással (0,4-0.6 att),
olajmentes levegőt szállító kompresszorral kell benyomni a meden­ IMA r e n d s z e r ű l e v e g ő z t e t é s ü
cébe. m e d e n c é k
Csöves elosztás esetében a csövek egymástóli távolsága
Ugyanazon terhelő létszám kiszolgálására építik ezeket,
50-60 cm, és azok a már említett barázdákban fekszenek. A baráz­
mint az.előző két medencetipust (7-58. ábra). Az átfolyási idő
dás kialakítás az iszaplerakódás megakadályozására szolgál, mivel
is hasonló azokéhoz. A medencék rekeszeinek hasznos keresztmet-
igy a leülepedő iszap kénytelen a levegőztető berendezéshez csúsz­ 2
szetét 6-8 m között a legcélszerűbb megválasztani, úgy, hogy az
ni, ahonnan a felszálló levegő és viz ismét magával sodorja.
a kört minél jobban közelítse
A medence hosszú oldalfalait viz feletti merevitő gerendák­ TcJpaa meg. így egy 2.8-3.5 m-es re­
kal kell egymáshoz kitámasztani, ha szükséges. Felhajtóerőre
kesz szélesség és mélység adó­
igen érzékenyek a műtárgyak, ezért ha szükséges, kiemelve kell Súr/fe/ levőd
v#r»V* dik. A süritett levegőt egy,
ezeket készíteni. Az őket követő utóülepítőkkel (hosszanti át­
a medence (rekesz) teljes
folyású) is összeépithetők.
hosszában, annak egyik olda­
A medencék építési anyaga kizárólag vasbeton. Belülről és
lán 1/3-1/2 szélességét lebo-
talajvíz esetében kívülről is célszerű a falakat vízzáró v a k o l a t ­
ritó és 60-80 cm mélységben
tal ellátni. ' */
elhelyezett. 5-8 mm 6 lyukak­
T
kal ellátott csőrácson juttat­
H u r d v a g y h ö m p ö l y ö g t e t ő 7-58. ábra ják a vízbe. Ezáltal egy víz­
l e v e g ő z t e t é s ü m e d e n c é k IMA rendszerű levegőztető medence
szintes tengelyű hengeres viz-
Alkalmazási területük, nagyságuk teljesen azonos a b a r á z d á s - mozgás alakul ki, mely a rács­
fenekü medencékkel, a különbség abban van, hogy a l é g b e v e z e t é s nál felfelé irányul. A medence hosszában egy függőleges terelő
csak a rekeszek oldalán (7-57. ábra) a fenék szélesség 1/3-ában . kő tényfalat kell beépíteni az egyirányú vízáramlás elősegítésére.
történik a már ismertetett módon, a medence feneke egyébként sík.

- 240 - - 241 -
\\ ’U
hvji \

a ih A csőrács (7-59. áb­ b/ Felületi (mechanikai) levegőztetésü

MihP
ra) perforált acélból, v a g y eleveniszapos medencék
Levepox te tó cső műanyagból készülhet. Az
» A felületi levegőztetéses rendszerű eleveniszapos medencék­
6 osztóvezetékek anyaga rend­
Osztó vezeték

t:TT
TÓpezó a a H o - ben a szükséges levegőt (oxigén) a viz felületén, annak mechani­
koxas szerint acél vagy műanyag.
kus berendezésekkel való szétszórásával, fröcskölésével juttat­
ff-to Az 50-50 cm hosszúságú
ják a viztestbe,
7-59. ábra perforált lavegőztetőcsö­
A felületi levegőztetéses rendszerű medencék főbb fajtái:
INKA levegőztető csőrács (felülnézet) veket egymástól 15-20 cin­
re könnyen leszerelhetően Haworth (sheffieldi) rendszerű levegőztetésü medencék

erősitik fel a közös osztóvezetékre. 8-10 db-ot egymás mellé. Forgókefés (Kessener) rendszerű levegőztetésü medencék
A csövek az osztóvezeték egyik, vagy mindkét oldalán helyezkednek Simplex (Bolton) rendszerű levegőztetésü medencék

el esetleg 1/2 csőtávoIsággal eltolva. Az osztóvezetékek és igy Szellőztető árkok

a csőrács egységek hossza általában 1*5—2.0 m, szélessége 60-70 cm,

illetve 1.10-1.50 m. Az osztóvezetékek a süritett levegőt acél H a w o r t h ( s h e f f i e l d i ) r e n d s z e r ű
vagy műanyag; tápcsöveken kapják, melyeknek vizfeletti része l e v e g ő z t e t é s ü m e d e n c é k
hajlékony tÖTniődarabokkal csatlakozik a medence (rekesz) hosszában Hazánkban ez a berendezés nem honosodott meg és ma már
végigmenő főtápvezetékhez. Az egész csörácsot kézi daruval kiemel­ elavultnak tekinthető. A medence kialakítását a 7-60. ábra mutat­
hető módon helyezik el a viz szine al á * az oldalfalból kiálló ja he.
konzolokra, illetve a csőrács belső végénél kialakított terelőfal A metszet & metszet
ctopókerók
fészkeibe. A lábakon álló 8-10 cm vastag terelőfal a csőrács sík­
ÍN
jától lefelé a fenék feletti 60-80 cm-ig terjed, elősegítvén a
köráramlás kialakulását.
A viz be— és elvezetés különböző módozatai azonosak az eddig
'&rujg;
r
ismertetett módokkal. Több, egymás melletti rekesz esetében ke^
zelő.iálrda révén gondoskodni kell az összes tolózár, zsilip, lég­
vezeték szelep és csőrácsegység kézi kiemelő szerkezettel való
megközelítéséről, szerelhetőségéről és kiemelhetőségéről. A vá­
zolt csőrács egységek kialakításával mód nyilik az egyes eltö-
mődott, negrongálódott egységek kiemelésére és gyors javításán
anélkül, hogy a medencét üzemenkivül kellene helyezni és l e ü r i t n i .
Előnyős a kis mélységben levő csőrács azért is, mert a s z ü k s é g e s
0.1 - 0.08 m v.o. nyomású levegő előállítása nem igényel komp­ Haworth rendszerű medence
resszort, hanem csak megfelelő ventillátort.
Egyebekben az előző két medencetípusra vonatkozó megálla­ F o r g ó k e f é s ( K e s s e n e r ) r e n d s z e r ű
pítások értelemszerűen vonatkoznak; az INKA rendszerű medencékre l e v e g ő z t e t é s ü m e d e n c é k
is, azzal, hogy az esetleg szükséges oldalfal kitámaszt á s ó k a t az
emlitett terelőfal magasságában elhelyezkedő, a csőrácsok h o s s z t A forgókefés rendszerű medencéket (7-51j, ábra) 1000-2000
lehetőleg figyelembe v e v ő kiosztással elhelyezett f a l t a r t ó k k ^ fős telepektől kezdve ÍOQOOO fős nagyságrendű berendezésekig
célszerű megoldani. alkalmaznak.

- 242 - - 243 -

r
 Működési elvük az, hogy
Keresztmetszet gyorsan forgó, un. kefék
(rotorok) levegőt visznek az
eleveniszappal elegyített
szennyvízbe és azt oly gyors
keresztiránya forgásra kény­
szeri tik, hogy iszaplerakó^-
dás ne keletkezzék, A meden­
Az eleveniszap vezetéket az oldalfal mellett, vagy több rekeszes
műtárgynál a válaszfalak mellett szokásos elhelyezni. A válasz­
falakon keze lőjárdát kell kialakítani.
A levegőt vízbejuttató szeiv
kezet egy 8C-240, általában 120
ford/perc sebességgel forgó idom­
acélból készített 35-45 cm átmérő­
jű tofe (rotor). A keféket (7-62, Forgó kefe

céken való átfolyási idő ál­ ábra) a rekeszek hosszában helye­

talában 1-4 óra,
A műtárgyak egy, de
rendszerint több, egymás mel­
lett elhelyezett rekeszből
állnak, melyeken a szennyvíz
Kessener rendszerű medence.
Keresztmetszet sorbakapcsolva vagy párhuza­
mosan áramlik át,
2 tésével, vagy pedig a vizszint
Egy-egy rekesz keresztmetszet felülete általában 5-8 m » 3:2
szélesség-mélység aránnyal, A keresztmetszet alakja olyan legyen,
zik el a szennyvíz és iszap beve­
zetésével ellenkező oldalon úgy,
hogy bemerülésük általában 4-16 cm
legyen. A levegő bevitel szabályo­
L e a m e lh te fő ós f e l­
zása a bemerülés! mélység vál­ h a j t h a t ó a tta k f in n e m é vég­
fa l eHavot/tva)
toztatásával érhető el. Ezt vagy
a kefék emelésével és süllyesz­
7-62. ábra
Oldalfal részlete
szabályozásával érik el. Általá­

hogy minél inkább segítse elő a szennyvíznek a kefék által fenn­ ban utóbbi megoldást alkalmazzák, mivel ez sokkal egyszerűbben

tartott körforgását, megvalósítható a medence kifolyási végénél elhelyezett állítható

A szennyvíz bevezetésére két lehetőséget szoktak egyszerre és a rekesszel azonos szélességű acél­
$ukg*f otí+á bukóéllel (7-63. ábra). A medencék
biztosítani éspedig a medence elején, vagy annak hosszában el­
osztva. Utóbbi érdekében az oldal- vagy rekesz válaszfalon, leürítése rendszerint n em valósítható
ftdeefe/ü/et
hosszanti vályút kell kialakítani, melyből a szennyvíz az előre meg gravitációsan. Ezért az egyes
meghatározott helyeken készített oldalbukókon, vagy tiltókon rekeszek meghatározott végénél
.juthat a rekeszbe. A tiltós megoldás jobb, mert Így mód nyílik 50 x 50 x 25 cm méretű zsompot kell
bármelyik helyen egymástól független, tetszőleges mennyiségű kiképezni. A kefék hossza általában

szennyvíz bevezetésére, 2.5-3.5 m között változik. E távolság­

A vályún történő szennyvízbevezetésre általában a rekeszek ban csapágyakban támaszkodnak föl az

efolyás felőli végétől számított 2/3-3/4-ig terjedő részében oldalfalból kiálló konzolokra, A csap­
7-63. ábra
rül sor. Ennél tovább vinni a vályút csak akkor kell, ha az ágyakat függőleges irányú beállítási
Állítható bukóéi a végfa­
az egyedüli megkerülési lehetőség. A szennyvíz mérésére a beve­ lon lehetőséggel el kell látni! (alátét).

zetési medencéknél egy mérőbukó szükséges. Amennyiben több re­ A kefék meghajtása vagy a medence vé­

keszből áll a medence, úgy gondoskodni kell megfelelő osztóberen­ geken elhelyezett gépaknákból tengely­

dezésről (bukó vagy szifonos vizalatti osztás). Az eleveniszap, végről, vagy az oldalfalra felszerelt elektromotorok által törté­

általában nyomócsövön érkezik a műtárgyhoz, igy könnyen megvaló­ nik. Előbbi esetben az egész kefesort, míg utóbbi esetben 2-4

sítható a oevezetési végeknél vagy a nosszanti oldalfalak mentén kefét hajt meg egy-egy motor. A kefék tengelykapcsolókkal csatla­

előre meghatározott, de tetszőleges pontokon való bevezetés. koznak egymáshoz a csapágyak mellett. A motorok csapadék és frö-
csögő v í z elleni védelméről gondoskodni kell. Gépaknák, alkalma—

- 244 - - 245 -
zása esetében a tengelykivezetés csak tömszelencén át történhet.
A gyorsan forgó kefék fröcskölése ellen a rájuk borított leemel­
hető és felhajtható lemez burkolattal (sisakkal) védekeznek
(7-65. ábra). A kefék szerelési lehetőségének biztosítására az
oldalfalon levő korlátot kiemelhetően kell kialakítani és biz­
tosítani kell a medencének kiemelő kézi daruval való megközelíté­
sét. A medencék épülhetnek különállóan, vagy hosszanti átfolyású
(rendszerint "Uniflow" rendszerű) utóülepítővel együtt.
A Kessener rendszerű levegőztető medencék általában vasbeton­
ból készülnek beton kitöltőtestekkel. A medencék keresztirányú
kitámasztása a fenék felett 50—60 cm— tői a viz felszín alatti
20-50 cm-ig terjedő merev!tőfalakkal történik. Feluszásra e mű­
tárgyak igen érzékenyek igy a szükséghez mérten azok kiemelése
célszerű. Belső, vízzel érintkező felületeiket vizzáró vakolat­
Fenekük csonkakup vagy gúla alakú legyen, lehetőleg 50-40°-
os hajlással, hogy az eleveniszapnak a fentebb vázolt levegőztető
berendezés (aerátor) alsó nyílásához való juttatása biztosított
• "legyen.
A viz és a recirkulációs iszap bevezetését a legcélszerűbb
a medence fenéknél (a csonkakup vagy gúla kezdeténél) érintőle­
gesen, elvezetését pedig a kerület mentén elhelyezett bukóvályun
előirányozni. Ettől eltérő, hidraulikai szempontból megfelelő viz
és recirkulációs iszap be- és elvezetéseket is szoktak alkalmazni
a vizfelszin közelében a nagyobb mélységben való bekötés elkerü­
lés éré.
Rövidzárási lehetőség csökkentése érdekében általában két
kamrás műtárgyakat alkalmaznak, melyeket párhuzamosain vagy sorba
kapcsolnak. A medehce oldalfalát olyan magasra kell a viz szine

tal célszerű elllátni. fölé emelni, hogy kifröcskölés ne álljon elő.

S i m p l e x ( B o l t o n ) r e n d s z e r ű
l e v e g ő z t e t é s ü m e d e n c é k
Alkalmazási területük 1000 fő körüli létszámtól több
10000 fős létszám kiszolgálására terjed ki (7-64. ábra).
Működési elvük azon
Metszet alapul, hogy a medence
közepén a viz félszinén
mozgó szórókerék a vizet
a medence teljes felületére
szétszórja, mig a vizután-
pótlás egy, a kerékhez
tömítéssel csatlakozó,
nem forgó felsz állóhengeren
keresztül történik a fenék­
ről. így a medencében egy
ábra lefelé, mig a hengerben
Simplex (Bolton) medenc egy felfelé való áramlás
alakul ki.
A medencék alaprajzilag 4-10 m oldalhosszúságú négyzet, vagy
kör - ez utóbbi hidraulikailag és statikailag kedvezőbb -, mély­
ségük 5—5 ni között változik általában.
Az aerátor szórótárnyérja valamint az azt meghajtó elektro­
motor (esetleg áttételi fej, ha a motort oldalt helyezik el) a
medencét áthidaló kezelő és tar tó hidra van erősitve, mig az álló
felszállócső a fenéken lábakon áll és oldalról merevítő huzalok­
kal biztosítják.
Kétkamrás medencéknél a szennyvíz terelését és osztását
vályúkkal, tiltókfcal oldják meg. Soros kapcsolásnál a két kamra
vizszintje különböző.
Nagy terjedelmük következtében a áütárgyak feluszásra érzé­
kenyek. Védekezés a feluszás ellen kiemeléssel, falvastagitássál,
vagy leterhelő konzol beépítésével lehetséges.
A műtárgyak anyaga általában vasbeton. Belülről és talajviz
esetében kívülről is célszerű a falfelületet vizzáró vakolattal
ellátni.
S z e l l ő z t e t ő á r k o k
A működés lényege itt is a szennyvíz szellőztetése, mely a
forgókefés rendszerben alkalmazott megoldáshoz hasonlóan történik
(7-65. ábra). A szellőztetést idő 1.5-5.0 nap között ingadozik.
A berendezés az un. totáloxidációs rendszerbe tartozik azaz a
hosszú levegőztetési idő következtében nemcsak a szennyvíz meg­
tisztítását, hanem az iszap aerob utón való lebontását is elvégzi.

- 247 -
 A műtárgy egy kör, vagy elnyújtott körgyűrű alakú zárt, árok
melyben a levegőztetést és a szennyvíz körbeáramoltatását egy
nagyméretű, 60-80 cm átmérőjű, általában 80 ford/perc sebességű
rotor végzi. A rotor az árok szélességénél valamivel rövidebb.
p
Az árok méreteit úgy választják meg, hogy felszíne 3-5 m /fm, a
vízmélység pedig 1 m körül legyen mig az árok kifejtett hossza
110 m-nél nagyobb és az ivek sugara 5 m-nél kisebb ne legyen.
H a ennél hosszabb árok szükséges, úgy vagy két rotort, vagy két
árkot kell alkalmazni.
Az árkok a talajnak megfelelően burkolatlanul, cementtel
stabilizálva (földbeton) vagy burkolattal ellátva készülnek,
A burkolásra alkalmazhatók tégla vagy betonlapok. Tervezhetők
az árkok függőleges oldalfalakkal, is, amelyek betonból vagy vas­
betonból készülnek. Kimosások elkerülése miatt a víz be- és ki­
vezetésénél. az ivekben a rotor előtt és után mindenképpen bur­
kolni kell az árkokat.
A szennyvíz bevezetése 5-10 cm-el történik a vizszint felett
közönséges sipfejen. A bevezetés helye az ivek végén legyen lehe­
tőleg, a követő egyenes szakasz tengelyében, vagy azzal párhuzsu-
mosan. A rotort az iv utáni szakasz első harmadában vagy felében
célszerű elhelyezni, mig a vizkivételi esetleg iszapki vételi
lehetőséget a rotorral átellenes hely közelében kell elhelyezni.
A rotort megfelelő méretű, kellő mennyiségben alapozott beton­
testekre hidra helyezik, melyekhez a rézsűket átmeneti szakaszok­
kal vezetik hozzá. A rotort egészségvédelmi, balesetelháritási és
üzemeltetési szempontból ki- és felemelhető lemezburkolattal
(sisakkal) látják e l . melyet belülről télen a befagyási veszély
elkerülésére megfelelő fűtéssel célszerű ellátni (elektromos
fűtéssel felmelegitett levegő befuvása). A vízkivétel és az iszap­
kivétel módja attól függ, hogy az üzem szakaszos, vagy folyamatos,
illetve hogy utána milyen berendezések épülnek. A folyamatos
üzemet régebben egy állandóan üzemelő főárokkal és szakaszosan
üzemelő mellékárokkal biztosították külön viz és külön (elég
bonyolult) iszapkivétellel, utóülepítő nélkül. Újabban azonban
folyamatos üzemű egyszerű szellőztető árkok kerültek előtérbe
külön utóülepítővel. Ebben az esetben a vízkivétel egy lehetőleg
a rézsűhöz simuló, kellően alapozott bukóéllel ellátott gyüjtő-
J\\
II *5*» vályu vagy alma. Az eltávozó vízben iszap is távozik, melyet
-9
aztán utóülepítőben visszatartanak és onnan vagy iszapágyra
?f
II
- 249 -
vezetnek, mint fölösiszapot, vagy az árokba szivattyúzzák vissza­ A e r o a c c e l e r á t o r o k
térő iszapként. Nagyobb iszaptartalmu viz nyerése és az árok
Az aeroaccelerátorok olyankor alakú műtárgyak (7-66. ábra)
leürithetősége miatt a fenéken iszap- illetve vízkivételt is szok­
.melyeknek célja az érkező megfelelően előtisztított szennyvíz ele­
tak alkalmazni un. iszapcsapdával egybeépítve.
veniszapos rendszerű megtisztluása és a képződött iszappelyheknek
Ez egy, az árok fenekén elhelyezett fordított csonkagula
a távozó megtisztított vízből való visszatartása, vagyis az ele­
alakú burkolt zsomp, amelynek fenekéről vezet el az árkon kívüli
veniszapos tisztítás és az utóülepités egy műtárgyon belüli egye­
aknában egy tolózárral ellátott csővezeték.
sítése. E berendezéseket a Lurgi cég fejlesztette ki és építi.
Szellőztető árkokat úgy kell telepíteni, hogy fenékszintjük
0.6-1.0 m-el legyen a legmagasabb tala jvizszint felett. Ellenkező
esetben ki kell azokat emelni, vagy burkolattal ellátni, hogy a
tálajviz elszennyeződése megakadályozható legyen.

c/ Kombinált levegőztetésü eleveniszapos

medencék

A szennyvizek tisztítására medencéknél sűrített levegős

befuvást és mechanikai keverést alkalmaznak egyszerre, hogy csök­
kentsék a viszonylag költségen előállítható sűritett levegő
mennyiségét.
E medencék főbb típusai*

Keverőberendezéssel ellátott Hurd rendszerű medencék

Aeroaccelerátorok.
K e v e r ő b e r e n d e z é s s e l e l l á t o t t
H u r d - r e n d s z e r ü l e v e g ő z t e t é s ü
m e d e n c é k
Nagyságrendjük, működésűk, kiképzésük azonos a Hurd-rend­
szerü medencékével ( 7 - 5 7 ábra). Különbség csak annyi, hogy a
rekeszek hosszában vizalatti küllős keverőberendezéet helyeznek
el, melynek forgásiránya ellenkezik az egyoldali levegőbeveze­
tés következtében előálló vizkörforgással. Ezáltal a légbuboré­
kok jobb elkeveredését biztosítják és megakadályozzák az iszap
leülepedését melyet a keverő küllők nélküli medencéknél a szük­
ségesnél lényegesen kisebb levegőmennyiség nem tudna lebegésben
tartani.
A küllős keverők meghajtása rendszerint gall lánccal tör­
ténik a válasz- vagy oldalfalról.
Egy- egy műtárgy 1000- néhány 10.000 fő szennyvizének
tisztítására alkalmas. Az eddig épült legnagyobb műtárgyak átmé­
rője 25-30 m körüli, hasznos mélységük 5-6 m.
A szennyvíz átfolyási ideje 2-4 óra között ingadozik.
A műtárgyakkor alakúak, részben függőleges és részben ferde és
60° körüli hajlású oldalfalakkal. Feneküknek vízszintes, vagy
enyhe néhány %-os lejtése van közép felé. A műtárgy belső terét
egy csonkakup alakú, legalább 60°-os hajlású majd ehhez felül
csatlakozó hengeres terelőfal osztja két, együrsó^ala^uközépső
(keverő és levegőztető) és egy gyűrű alakú (utóülepítő) oldaltérré;
Ezenkívül egy henger alakú terelőfal is található az utóülepitőtér
belső részén, mely a műtárgy kialakításától függő mértékben nyú­
lik a viz felszíne alá. A szennyvíz bevezetése a fenéken középen
történik a keverő és levegőztető térbe. A bevezetés felett
gyürüfllaku elosztócsövön sűrített levögőt nyomnak be, mely az
érkező szennyvizet oxigénnel látja el és azt az eleveniszappal
együtt felszállásra készteti.
A levegőelosztó felett egy lapátos keverő hivatott a lég­
buborékok finomabb szétosztását és a friss szennyvíznek az eleven—

- 250 - - 251 -
iszappal való minél jobb elkeveredésót biztosítani. A felszálló,
örvénylő viz egyrésze a fenék felé fordul és újra kezdi a kör­
INKA nendtxmr
forgást, mig a m á s i k része az emlitett csonkakup alakú terelőfal
henger alakú r é s z é n , a v i z f e l s z i n k ö z e l é b e n levő, esetleg állítható
bukóéllel ellátott nyílásokon a gyürüalaku utóülepítő térbe áram­
l i k ki. Az utóülepítő térben levő t e r e l ő f a l a l ó l kilépve a szenny­
víz eleven i s z a p t a r t a l m a l e s ü llyed illetve a meredek oldalfalakon
lecsúszik. A megtisztitottt szennyvíz elvezetésére sugárirányban *r
elhelyezett, félbevágott azbesztcementcsőből vagy acéllemezből
készített vályúk szolgálnak, melyek azt egy k i v ü l k ö r b e f u t ó gyüj-
7-67. ábra
tővályuba vezetik. A lesüllyedt eleveniszap nagyrésze a fenéken
Zsebtelepek
levő 15-20 cm-es résen lecsúszik a keverő és l e v e g ő z t e t ő térbe
és ú j r a b e k a p c s o l ó d i k a t i s z t í t á s b a . A fölös iszap visszatartása
tetési idő 6-10 óra, A levegőztetés után a viz a fenék közelében
céljából az u t ó ü l e p í t ő t é r a l j á n s z a k a s z o n k é n t n i n c s e n rés. Itt
l evő r é s e n á t k e r ü l az utóülepítő térbe, a h o n n a n 4— 6 ó r á s tartóz­
kis o l d a l f a l a k k a l i s z a p z s á k o k a t k é p e z n e k ki, ahonnan csővezetéken
kodás és az i s z a p k i v á l á s a után a tisztított viz bukóéllel ellá­
a viznyomás hatására eltávolítható az i t t leülepedett fölös iszap.
tott g y ü . i t ő v á l y u n át elfolyik. A kiváló eleveniszap a fenékre
A keverőberendezés meghajtómotorjának és a s ü r i t e t t levegő­
süllyed, majd az előbb emlitett résen a levegőztető térbe csú­
vezeték elhelyezése - valamint a műtárgy kezelése végett kezelő­
szik vissza, ahol az újonnan érkező szennyvíz beoltását végzi.
híd épitése szükséges.
Fölösiszap eltávolításáról gondoskodni esetleg k ü l ö n n e m kell,
A műtárgyak nagy felületük miatt talajviz esetében fel-
h a n e m ez az e l f o l y ó v i z z e l t á v o z h a t majd, a m i az elfolyó viz
uszásra hajlamosak, ezért ilyen esetben legcélszerűbb ezeket
lebegőanyag tartalmát növeli, de a BOI^ értékét nem befolyásolja.
megfelelően kiemelni.
A levegőztetés lehet m ind felületi, mind légbefuváscs.
Aeroaccelerátorok általában vasbetonból épülnek. Belső oldal
hagy előnye e berendezéseknek hog^ a kisebb egységei gyári­
és f e n é k f e l ü l e t ü k ö n v i z z á r ó vakolatot, mig a terelőfalakra csak
lag a c é l l e m e z b ő l t e l j e s e n e l k é s z i t h e t o k és a h e l y s z í n r e szállítva
simitó vakolatot célszerű alkalmazni.
I rövid időn belül beépíthetők. .
A berendezések anya g a általában acél vagy vasbeton.
<3/ Z s e b t e l e p e k

A szennyviztisztitás módszerei fejlődésének egyik legújabb

eredménye az un. zsebtelepek (7-67. á b ra) létrehozása, fízek a
III. A kémiai rendszer műtárgyai
berendezések egy m ű t á r g y o n belül oldják meg a szennyvíz mechanikai
és b i o l ó g i a i tisztítását anélkül, hogy k ü l ö n iszap kezelési,
Házi szennyvizeknek vegyszerekkel való tisztítása igen drága
elhelyezési probléma merülne fe3. A műtárgy a z un. teljesoxidációs
és e z é r t csak ritkán alkalmazott módszer. Legáltalánosabb vegy­
berendezések csoportjába tartozik. A zsebtelepek alkalmazásának
szeres kezelésük a fértőtlenités. mely tulajdonképpen n e m szenny-
legnagyobb jelentősége a házi szennyviztisztitás kis berendezé­
viztisztitási célt szolgál, hanem a fertőző képesség megszüntetése
sei k ö r é b e n lesz, valószínű azonban, hogy e z o n t ú l m e n ő e n e z e r fős
érdekében történik.
l é t s z á m k i s z o l g á l á s á r a is előnyösen lehet m a j d alkalmazni.
A k é m i a i .rendszer f ő b b m ű t á r g y a i :
A műtárgy egy levegőztető és e g y utóülepitőtérből áll.
Keverő medencék
A szennyvíz apritószürő vagy szürőrács és e s e t l e g i g e n r ö v i d
Pelyhesitő medencék
idejű ülepités után a levegőztető térbe kerül, ahol a levegőz-

- 252 - 253 -
 tílepitő medencék
hasonlóan kisebb nyomású levegő kell, ami ventillátorral is elő­
Vegyszertárolók, előkészítők és adagolók
állítható. A keverő berendezés lefedése ellenőrzés vagy javítás
Fertőtlenítő berendezések.
céljából mindig kiemelhető legyen.
A vegyszer hozzáadás lehetőleg a szennyvízbevezetésnél tör­
ténjék. A vegyszerrel összekevert szennyvíz elvezetése megold­
A/ K e v e r ő m e d e n c é k
ható bukóval vagy anélkül.
Keverő medencék készülhetnek fedetten és nyitottan is.
Ke verők medencék (7-68. ábra) cél.ja a szennyvíz és a hozzá­
Gyakran összeépülnek a pelyhesitő medencékkel, azok egy részét
adagolt folyadék, vagy poralakú vegyszer minél tökéletesebb
alkotják.
összekeverése.
Az ismertetett müt árnyak általában betonból vagy vasbetonból
Alkalmazásra kerülnek ott, ahol a csatornába épített bukók,
készülnek teljes repedésmentesség szemelőtt. tartásával, belső
vagy a fertőtlenítő berendezéseknél ismertetett keverő surrantók
vizzáró vakolat alkalmazása mellett. H a a beadagolt vegyszer
nem kerülhetnek alkalmazásra.
.korróziós hatása szükségessé teszi, úgy a beton megfelelő korró­
Nagyságuk olyan, hogy az
zióvédelméről gondoskodni kell. Az acélból álló gépészeti be­
átfolyó szennyvíz részére 1-2
rendezést korrózióálló acélból, vagy zománc, illetve műanyag be­
perces átfolyási időt biztosít­
vonatú közönséges acélból kell késziteni. Külső vizzáró vakolatot
sanak.
csak talajvíz esetében célszerű alkalmazni.
Működésük azon alapul, hogy
részben a szennyvíz alkalmas irá­
nyú vizszint fölötti (5-10 cm)
B/ P e l y h e s i t ő m e d e n c é k
bevezetésénél fogva, részben a
( F l o k k u l á c i ó s m e d e n c é k )
gépi keverőberenddzés (propeller,
7-68. ábra légbefuvás) révén olyan turbulen­
Keverő medence Pelyhesitő medencék (7-69.. ábra) célja, hogy a szennyvízhez
cia keletkezzék bennük, hogy a
kevert vegyszer hatásának kifejtésére lassú keverés mellett meg­
vegyszer egyenletes eloszlása biz­
felelő (10-20 perces) időt biztosítson.
tosítható legyen. Házi szennyvizeknél, különösen ha azokat előzete­
sen nem ülepitik, nagyon fontos olyan erős keverés biztosítása
hogy iszapleülepedés itt ne következhessék be. Ezért ajánlatos,
hogy a medence minden részében legalább 50 cm/sec sebességű viz-
mozgás keletkezzék. A medencék ezért lehetőleg kis alapterületű,
legalább 1.5:1 oldallejtésü fordított kúpos vagy gulás zsompos
fenekű, esetleg viz alatti terelőlappal ellátott kerek vagy
négyszögletes műtárgyak.
A keverő propellert, melyer áttételen keresztül elektromotor
hajt meg, vagy a légbefuvó perforált csöveket a medence (viz
alatti terelőlap) egyik oldalán a fenék közelében célszerű el­ 7-69. ábra 1
Pelyhesitő medencék
helyezni. H a azonban a fenéken a kellő sebességű áramlás bizto­
sítható úgy akár a felszin alatti 80 cm közelében is elhelyezhe­
tők, mert ebben az esetben az "INKA” rendszerű levegőztetéshez Ezek a műtárgyak házi szennyvíznél annak rendszerint csak
előzetes ülepitése után kerülnek alkalmazásra.

254 -
- 255 -
 í

Működésük lényege, hogy egyrészt biztosítják a vegyszer be­ 0/ Ü l e p í t ő m e d e n c é k

hatásához a szükséges időt, másrészt lassú keverés révén még job­
ban fokozzák az adagolt vegyszer pelyhesitő hatását és megaka­ A vegyi szennyvíz kezelés során alkalmazott ülepítő medencék
dályozzák a keletkezett peivhek leülepedését. célja azonos a már ismertetett ülepítő berendezésekével. Itt ki­
A pelyhesitő medencék rendszerint vízszintes hosszanti, vapy zárólag egyszintes ülepítőket alkalmaznak, azok közül is leginkább
függőleges átfolyású medencék. Hosszanti átfolyásnál ylzsz-intftp; a függőleges átfolyású, dortmundi rendezerüeket, mint amelyek
tengelyű kerekek biztosítják a lassú keverést. Tengelyük lehet különösen alkalmasak pelyhes szerkezetű iszap kiválasztására.
a folyási iránnyal párhuzamos, vagy arra merőleges. A kereket Az újabban alkalmazott keverő és pelyhesitő résszel egybe­
tengelyre erősített karokra rögzített, egymástól 40-50 cm távol­ épített ülepítő medencék közül a teljesség kedvéért meg kell em­
ságban elhelyezett 8-10 cm széles keményfa deszkák alkotják. líteni a Lurgi cég által épített alábbi műtárgyakat:
Egy tengelyen 4-6 kar van. A deszkákat az egymást követő karokon
váltakozó kiosztással kell elhelyezni. Kerületi sebességük ne Accelatorok
legyen több, mint 20 cm/mp, a viz átáramlási sebessége pedig ne Cyclatorok
haladja meg a 40 cm/mp-et. A viz bevezetésre merülő fal alatt
történjék, mig a bevezetés közvetlenül az elvezető csatornába E műtárgyak főleg a viz- és az ipari szennyvíztisztításban
eszközölhető. kerülnek alkalmazásra, mint vegyszerbekeverő- pelyhesitő és
Függőleges átfolyási medencék hasonlóak a dortmundi rend­ ülepítő medencék,
szerű ülepítőkhöz azzal a különbséggel, hogy a viz bevezetése
a csatornából a kerület egy pontján vizszint felett, mig a pely- 1. Accelatorok
* i
hesitett viz elvezetése teljes egészében a kúpos fenék aljától
Az accelator (7-70. ábra) főleg abban különbözik az aeroacce-
zárt csövön (dortmundi medencéknél az iszapcső) történik. Egy
leratortól (lásd ott), hogy sűrített le’J go nélkül működik, csak
közvetlenül az üzemi vizszint felett levő, bukóéllel ellátott
nyiláson át a viz szinén összegyűlő uszadék oldal (gyűjtő) aknába
terelhető á t . ha a vízelvezető csövet lezárják és a vizszint
kissé felemelkedik. A keverést itt egy, a műtárgy függőleges
metszetéhez hasonló, a kezelöhidra felfüggesztett függőleges
tengelyű keret végzi, ugyancsak 20 cm/mp kerületi sebességgel.
A keret ugyanolyan szerkezetű, mint a vízszintes átfolyású me­
dencéknél csak nagyobb, ezért 2-4 szárnya van csak.
A műtárgyak általában vasbetonból épülnek, a vízszintes,
Illetve függőleges átfolyású medencékkel teljesen azonos módon.
Szükség esetén az alkalmazott vegyszernek megfelelően mind
a beton, mind az acélalkatrészek korrózióvédelméről gondoskodni Accelátor

kell, A pelyhesitő medencék más műtárggyal (keverő, ülepítő) is

egybeépülhetnek. lapátos, szivattyús keveréssel. A keverőlapátok és a szivattyú
a keverő és a behatási tér felső harmadában van és azt egy alsó
és felső térre osztja a vízszintes térhatároló födémmel. A viz
beveze -ése az alsó tér tetején,gyűrű alakú osztó rekeszen keresz­
tiül történik. Vegyszeradagolás mind az alsó, mind <; felső keverő
és behatási térbe lehetséges.
- 256 - - 257 -
2. C.yclatorok
Behatási terek
A cyclator (7-71. ábra) az accelatortól abban különbözik, Oldattartályok
hogy keverő és behatási (alsó) tere jóval kisebb és az iszapel­ Klorátorok
távolítás a mozgó kezelőhidra szerelt iszapszivattyuval történik. Fertőtlenítőszer tárolók és előkészítők

Szennyvíziszap fertőtlenítésére szolgáló műtárgyak:

Iszapfertőt lenltők

1» Behatási terek

Behatási terek azt a célt szolgálják, hogy a tisztított

szennyvíz részére elkeverődési lehetőséget és meghatározott
időtartamot biztosítsanak arra, hogy a fertőtlenítő szer elkeve­
redhessék és hatását kifejthesse. A behatási idő általában 15
perc - 5 óra között változik.
A behatási terek lehetnek:

Fertőtlenítő medencék
D/ V e g y s z e r t á r o l ó k , e l ő k é s z í t ő k
Keverő surranták hosszabb csatornával (örvénycsatornák)
és a d a g o l ó k
/
a/ Fertőtlenítő medencék
Vegyszerelőkészitő tároló és adagoló berendezéseket egyrészt
a fertőtlenítő berendezések (a következő pont), másrészt az Általában különálló, négyszögletes alaprajzú medencék
(7- 72. ábra), melyek vízmélysége 0.8-2.0 m.
ipari szennyviztisztitás c. fejezet ugyanezen címszó alatti
pontja tárgyalja. A megkerülhetőség érdekében a szennyvíz bevezetésnél egy
bevezető és a fertőtlenített szennyvíz kivezetésénél elvezető
aknával látják el ezeket, amelyeket az érkező csatornával meg­

E/ f e r t ő t l e n í t ő b e r e n d e z é s e k egyező méretű vezetékkel kötnek össze. Az érkező szennyvíz tere­

lését kisebb berendezésnél fadugóval (nem ajánlatos higiéniai

A tisztított szennyvizekben és a szennyvíziszapban levő szempontból) vagy zsiliptolózárakkal oldják meg.

fertőző kórokozók elpusztítására fertőtlenítő berendezéseket A tisztított szennyvíz 5-10 cm bukással érkezik a bevezető
aknából a mdencébe. A bukás az itt adagolt fertőtlenítő oldat
alkalmaznak.
Fertőtlenítésre klórt, vagy klórve gyűl eteket használnak hatásos elkeveredése miatt szükséges. A fertőtlenítő oldatot

klórgáz illetve nátriumhinoklorit (Hypo) vagy kalciumhipoklorit vagy felülről csurgatják a vizbe, vagy 1/2-1/3-os vízmélységben

(klórmész) formájában. Alkalmazási területük a kis házi beren­ csövön vezetik hozzá. Ez utóbbi megoldás klórgáz alkalmazásakor

dezésektől a városi, nagy szennyvíztisztító telepekig terjed. szokásos.

A medencét terelőfalakkal látják el, hogy a szennyvíz a
A szennyvíz fertőtlenítéshez szükséges építmények és beren­
dezések a következők! sok irányváltoztatás révén állandóan keveredjék. A terelőfalak
által meghatározott átfolyási keresztmetszet egyik főmérete sem

- 2 58 -
- 259 -

A metszet & metszet
7- 72*
ábra
Fertőtlenitő medence
lehet nagyobb, mint a teljes átfolyási hosszúság 1/6-a. A terelő­
falak közötti távolság általában 0.6-1.0 m szokott lenni. A tere­
lőfalak 20-30 cm-el ér .jenek az üzemi vizszint fölé, hacsak a
befogadó visszaduzzasztásával ne m kell számolni, amikor is a váiv
ható mA-rimáHa vlzszínt fölé kell ugyanannyival felmagasitanl
ezeket. A bevezetésnél, attól 0,8-1,2 m távolságban a terelőfalak­
kal azonos méretű merülőfalat szokás elhelyezni, mely alul az
l/3-os vízmélységnek megfelelő á l l á s t szabadon hagyja, hogy a;:
érkező szennyvizet lebukásra kényszeritse. A kifolyásnál a fér
tőtlenitett szennyvíz bukóólen keresztül távozik az elvezető ak
kába. A bukóéi elé is célszerű merülőfalat beépíteni az esetlege1
felületi szennyeződés visszatartására.
A bukóéi kiváló lehetőséget nyújt a vízmennyiség mérésére,
amiért is előtte megfelelő távolságban az oldalfalra tűs, vagy
uszós vizszintészlelő berendezést szoktak elhelyezni. A leürit-
hetőség érdekében egy fadugóval (lehetőleg kis berendezésnél is
kerülni kell) vagy zsiliptolózárral ellátott leüritőnyiláat al­
kalmaznak az elvezető akna felé. A medencék fenekét a leürítő
rrilás felé egy 1-2%-os lejtésű fenékkialakit* betonnak látják A
a leürithetőség és kitisztithatóság céljából.
- 260 -
A medencéket településektől számított 300 m távolságon túl
szabad nyitottan készíteni. Egyébként a leggyakrabban a teljes
medencefelületen előregyártott vb pallós vagy bordás lemezes le­
fedést alkalmaznak.
A medencék nagy alaprajzi felületüknél fogva feluszásra
érzékenyek, ezért azokat vagy ki kell emelni, vagy meghatározott
szintnél magasabb talaj vízállás ok bekövetkezése esetében leüríté­
sük tilos.
A medencék általában betonból, vagy vasbetonból készülnek.
A fertőtlenítő medencéket helyszűke, vagy c s a t o m a m é l y s é g
vagy egyéb oknál fogva gyakran összeépítik az előülepitövel,
biológiai csepegtetőtesttel, vagy utóülepítővel. Az előülepitőben
a fertőtlenítő teret (különösen köhalaku kétszintes ülepítőknél
fordul elő) az ülepitőtér mellett a rothasztótér, felső, ki nem
használt részében szokták elhelyezni kétoldalt. A két tér közötti
vízátvezetést zárt csővel oldják meg. Ügyelni kell arra, hogy a
rothasztótér megépítésekor kizsaluzása érdekében megfelelő mére­
tű (legalább 80x80 cm) lebuvó és ellenőrző nyílások maradjanak.
Biológiai csepegtetőtestekkel vagy utóülepítőkkel való
egybeépítésnél a fertőtlenítőt körkörösen helyezik el azok alap,
illetve oldalfala mellé.
Fertőtlenítő medencékbe helyezik el a leggyakrabban az oldat­
adagoló. tartályokat és rájuk szokták felépíteni a fertőtlenítőszer
tároló és előkészítő épületeket i s . Utóbbi esetben természetesen
gondoskodni kell róla, hogy az épület csak a medence egy részét
fedje l e . hogy annak tisztíthatósága és szellőzése biztosítva
legyen.
b/ Keverő surrantok hosszabb csatornával
(örvény csatornák)
H a a szennyviztisztitótelepi fertőtlenítő után hosszú csar-
torna áll rendelkezésre, akkor az ezen való átfolyási idő be­
számítható a fertőtlenítés idejébe é s igy az annyival kisebb
lehet, A ISSz 15302-63 H ajánlott szennyvíztisztítási szabvány
azonban minden esetben előírja, egy a szükséges fertőtlenitésl
idő 1/4— ének, de legalább 5 perces átfolyási időnek megfelelő
fertőtlenítő medence létesítését.
- 261 -
 Az egészségügyi hatóság hozzájárulásával elkerülhetőnek
látszik ennek a kisebb fertotlenitő medencének megépítése, ha
helyette a fertőtlenítő adagolás helyén egy un. keverő surrantót
(7-75. ábra) képeznek ki. A ke­
A metszet verő surrantó egy lehetőleg
nagy* 5-10;&-os esésű megfelelő
méretű fedett vagy nyilt "U11
szelvény, melyben mindkét ol­
dalon ferdén beépített, esetleg
nyílásokkal ellátott terelő­
lapok segítik elő a szennyvíz
Felülnézet és a fertőtlenítő oldat alapos
elkeveredését. A műtárgy mére­
teit a levezetésre kerülő viz-
mennyiség szabja meg, azzal a
megjegyzéssel, hogy elegendőnek
látszik 5-6 iránytörés kialakí­
7-75. ábra
tása.
Keverő surrantó
Fertőtlenítők típusterveit
a 10. sz. fejezet nevezi meg.
2. Oldattartályok
Az oldattartályok afertőtlenitéshez szükséges 1-2 napra
elegendő oldat tárolására szolgálnak. Űrtartalmuk legalább 180 1,
egy napi oldatmennyisóg befogadásánál. Ez azért szükséges, hogy
az oldatadagoló üvegcsövek eltömődésének elkerülésére azokon
legalább 2 cmrVmp oldatmennyisóg távozhassák. Az adagoló üvegcsö­
veknek azért van két csapjuk, mert az egyik a nyitást-zárást szol­
gálja, mig a másik egy bizonyos állandó mennyiségre van beállit-
|vá.
Az oldattartályokat kisebb berendezéseknél magába a fertőt-,
lenltő medencébe a válaszfalakra helyezik e l . úgy, hogy az üveg­
csapok közvetlenül a szennyvízbevezetés fölött legyenek. H a ez
nem lehetséges úgy a fertőtlenítő oldatot üveg vagy ebonitcsövön
kell a beömléshez vezetni. Az oldatadagoló üvegcsapot gumidugóval
erősitik az oldattartály falába.
A kifolyó oldat változásának csökkentésére szokás (ha magas­
ság van) az üvegcsapokat gumi és üvegcsővel lefelé megjhosszabbi-
- 262 -
tani. A viszonylagos vizszintváltozás igy kisebb lévén, a kifolyó
oldatmennyiség sem ingadozik túlzottan.
Az oldattartályokat fagy és por elleni védelmül be szokták
helyezni a fedett fertőtlenítő medencék légterébe. H a nem szük­
séges a mdencék lefedése úgy vagy a fertőt lenitő szerraktár és
előkészítő épületbe, vagy a fertőtlenítő medence mellé azzal
egybeépítve a földbe süllyesztik, természetesen lefedéssel ellát­
va.
Oldattartályos fertőtlenítőszer tátrolást és adagolást, napi
40-50 1 natriumhipoklorit (4-5 kg/nap aktiv klór) vagy ennek meg­
felelő kalciumhipoklorit szükségletig használnak. Az oldattartá­
lyok lehetnek:
Változó mennyiséget adagoló oldattartály ok
Állandó mennyiséget adagoló oldattartályok
Arányos mennyiséget adagoló oldattartályok
a/ Változó mennyiséget adagoló oldattartályok
E tartályokból kifolyó fertőtlenítő oldatmennyiség az oldat­
szint magasságától függ. E tartálytipus a legegyszerűbb. A tartály
oldalán a fenék felett 2-5 cm-el
(üledék ne kerüljön az üvegcsapba)
kettős elzárás! lehetőségű üvegcsap
(7-74. ábra) van. Törés által oko­
z o t t üzemzavar megelőzésére mindig
két üvegcsapot helyeznek egymás
mellé, egymástól 20 cm távolságra.
A kifolyó oldat mennyisége azonos
csapállás mellett a tart árnyban
levő oldat magasságával gyökösen
változik: [7], [lo] . 7_ 7 4 . ébra
Kettős oldatadagoló csap
b/ Állandó mennyiséget adagoló oldattartálypv
Hazánkban ezen berendezések közül az úszóra erősített
szifoncsöves oldattartályokat és a nivóedényes oldattartáivokat
használják a leggyakrabban. Mig előbbieket vasbetonból készítik,
addig utóbbiakat a tökéletes lógzárás biztosítására korrózió
ellen védett acélból ajánlatos elkészíteni £ 7], £loJ .
- 263 -
 c/ Arányos mennyiséget adagoló oldattartályok
Ezeknek az oldattartály típusoknak részletes tárgyalása a
számtalan megoldási lehetőség miatt ebben a keretben nem lehetsé­
ges, ezért a konkrét kívánalmak és a gépészeti megoldások isme­
retében kell mindig a legmegfelelőbb megoldást alkalmazni.
[7} [10] .
3. Klorátorok
A nagynyomású folyékony halmazállapotú klórgáz nyomását a
klorátor csökkenti le, keveri össze a szükséges mennyiségű tiszta-
vizzel és adagolja a szennyvízhez, A klorátor lehet állandó meny-
nyiséget biztositó. vagy a szennyvízzel arányos fertőtlenítőszer
mennyiséget adagoló vezérelt berendezés. Elhelyezésük minden eset­
ben zárt, védett és füthető helyen történhet.
A klórgáz 7-10 att nyomású 5-100 1-es acélpalackokban kerül
forgalomba.
4. Fertőtlenítőszer tárolók és előkészítők
Ezek olyan műtárgyak. (7-75. ábra) melyek a fertőtlenítő­
szerek tárolására előkészítésére és esetleg az adagolóberendezé­
se k . szerkezetek elhelyezésére szolgáló helyiségeket foglalják
magukban.
£ A szennyvíztisztító telepeken
H é rle o
időszakos fertőtlenitési igény eseté­
ben 2. állandó igény esetében pedig
: 0 P I 7 napra elegendő vegyszert kell tárolni*
l*o
01 p ? f - £ lo Legegyszerűbb esetben az épület csak
Or n o
o egy helyiségből áll, melyben az 50
i ^
i .
ballonokban tárolt nátriumhipokloritot,
7- ábra a 25-250 kg-os fahordókban szállított
Fertőtlenitőszer táro­
kalciumhipokloritot (klórmeszet) vagy
ló és előkészítő alap­
rajza a 5-- X) 1-es klórgázpalackokat helye-
zik el. A szükséges helyigény: üveg­
ballononként 0,4 m^, hordónként 0,2-0,8 m ^ : álló gázpalackonként
0.06 - 0,15 m^: fekvő palackonként 0.15-0,6 m^.
Álló gázpalackokat bilinccsel kell a falhoz erősíteni,
vagy kalodába helyezni. A nátrium és a kalciumhlpoklorit együtt is
a gázpalackok azonban csak külön hűvös, de télen füthető helyi­
ségben tárolhatók. A raktárnak szabadba, kifelé nyiló ajtaja
- 264 -
legyen. A helyiséget a padlószintjén és mennyezetének közelében
szellőző nyílással kell ellátni. Nagyobb raktárnál az alsó nyiláé­
nál ventillátort kell e l h e l y e z n i .
Oldatadagoló tartályt, vagy klorátort külön (egymástól is
elkülönített) helyiségben kell elhelyezni. A klórgázadagoló helyi­
ségben a klorátort legalább válaszfallal kell elkülöníteni a meg­
csapolt klórgázpalacktól. Ajánlatosabb azonban a megcsapolt klór-
gázpalackot a klórátoroktól külön, a raktárban tartani és onnan
a gázvezetéken a klorátorhoz juttatni.
Adagoló helyiségek szellőzésére a fentebbiek vonatkoznak.
A fertőtlenítőszer raktár- és adagoló helyiségekben gondoskodni
kell a + 15 - + 25° C közötti hőmérsékletről. Ez történhet
központi fűtés, vagy kályhák beépítésével. Utóbbi esetben azonban
a kályhák csak cserépkályhák lehetnek azbesztcement füstcsövekkel
és külső tüzeléssel. Ez azért szükséges, mert a klórgáz ha izzó
felülettel érintkezik foszgénné alakul, amely halálos méreg. Klór-
raktár és klórozó helyiség ajtaján halálfejjel ellátott élet­
veszélyt jelző táblát kell elhelyezni, az elővigyázatossági te­
endők feltüntetésével. A helyiségek bejáratának közelében készen­
létben és jó állapotban klórgáz ellen védő gázálarcokat kell tá­
rolni. A gázálarc azonban csak 1%-on aluli klórkoncentrációnál
hatásos, efelett már oxigén palackos légzőkészülék szükséges.
Fenti helyiségek alatt pince ne m lehet, mert azt a levegő­
nél nehezebb klórgáz eláraszthatná.
A helyiségek padlólefolyóit, melyen keresztül törés esetében
klór, vagy klórvegyület távozhat nem szabad a csatornába, vagy
a fertőtlenítőmedencébe bekötni, hanem az épület "mögött'’ kell a
szabadba kivezetni.
1-es
5. Iszapfertőtlenitők
Az iszapfertőtlenitők a fertőzött szennyvízből visszatartott
rendszerint kirothadt iszap kórokozói nav mAgsammi ni.tésére szol­
gálnak (7-76. ábra).
Nagyságuk az egyszerre, vagy egy nap folyamán elszállításra
kerülő iszapmennyiséggel egyezik meg.
A leggyakrabban 1-2 m /í-jü süllyesztett, vagy száraz talaj­
ban épitett kutszerü építmények (igen gyakran kutgyürükből össze­
állítva) melyekbe az iszap a mellettük levő rendszerint kétszin­
tes ülepítőből, esetleg iszapos ürítőből gravitációs utón jut.
- 265 -
Kiemelés szippantókocsival v. ^ befolyás alatt isii a megfelelő méretű
hórdozható szivahjóva! tárolóteret kiképezni. A tárolótér fene­
két kitöltőbetonnal kell kialakítani úgy,
hogy legalább 60°-al lejtsen egy 30x30 -
40 x 40 cm— es zsoap felé. Az iszapfertőt-
leniíőt zárt födémmel kell ellátni, melyeD
lezárható lebuvónyilásnak kell lennie.
Ezen keresztül lehet a fertőtlenítőszert
a műtárgyba bocsátott iszaphoz önteni
vagy lapátolni. Az iszap összekeverését
a fertőtlenitőszerrel elektromotor által
7-76. ábra
Iazapferxőtlenito kellő áttételen keresztül hajtott propel­
lerrel. vagy szivattyúval szokták megoldani, Utóbbi a gyakoribb
megoldás, mivel igy az iszap kiemelésre is felhasználható ugyanaz
a szivattyú. A szivattyú lehet vízszintes vagy függőleges tengelyű.
Előnyös a ráfolyásos rendszerű megoldás, mivel nem szükséges láb-
szelep alkalmazása. Hátránya viszont az, hogy ha nem az iszaptér­
be belógatott függőleges tengelyű szivattyúról van szó (nem aján­
latos) akkor a fertőtlenítő akna mellett ugyanolyan mély szivaty-
tyutér kiképzése szükséges. Gyakran hordozható robbanó— vagy
elektromotorral meghajtott szivattyút alkalmaznak lábszelepes
szívócsővel.
Az elektromos tokozott berendezést beépített szivattyúknál
is legcélszerűbb kivül védőtető alatt, vagy védőszekrényben el­
helyezni. '
Az iszapfertőtlenitők általában beton, vagy vasbetonból
készülnek. Az iszaptér és az esetleges szivattyutér oldalfalait
vízzáró vakolattal célszerű ellátni, mig a többi belső és külső
felületeket csak akkor, ha talajvíz megjelenésével kell számolni.
Ebben az esetben a műtárgyakat a vizfelhajtóerőre is meg kall
vizsgálni.
XV. a flKftnr^viztisztltás kiegészítő műtárgyai
A szennyvíztisztító telepek kiegészítő műtárgyai a következő
főbb csoportokra oszthatók!
- 266
Iszapkezelés műtárgyai
Szennyviz-szivattyuházak
Mér őmüt árgy ak
Osztó- és adagoló berendezések
Torkolati müvek
Üzemépületek
A/ A z i s z a p k e z e l é s m ű t á r g y a i
Az iszapkezelés műtárgyai rendkívül sokfélék. Főbb képvise­
lői, illetve csoportjai az alábbiak:
Bácsszemétrothasztók
Az iszepviztelenités műtárgyai
Iszap rothasztók
Gáztartályok
1. Bácsszemétrothasztók
A rácsszemétrothasztók (7-77. ábra) célja a rácsokon vissza­
tartott anyag kirothasztása. Alkalmazásra kerülnek minden olyan
szennyviztisztitó telepen, ahol a keletkező rácsszemét mennyisége
a napi 40-50 1-t meghaladja. A szennyviztisztitó telepen belül
helyük közvetlenül a rácsakna mellett van, ahonnan a rácsszemetet
kézi lapátolással vagy vizöblités utján juttatják beléjük.
A műtárgyak legalább 60 napi kirothadási és a szükséghez mér­
ten 2-3 hónapi tározást biztositanak a rácsszemétnek. A rácssze-
métrothasztókat célszerű két ikerkamrával ellátni, mert igy az
egyes kamrákban a zavartalan anaerob rothasztási folyamat bizto­
sítva van, mig a másik kamra feltöltése, üritése vagy javitása
történik.
A kamrák szélessége lehetőleg ne haladja meg a 3-4 rv-t,
mélységük ne legyen 3 m-nél kisebb, hosszuk tetszőleges lehet.
A rácsszemét bevezetése a végfalon, büzterjesztés megakadályozása
miatt lehetőleg a viz szintje alá vezető, lefedhető csuzdával
történjék. A fölös iszapviz eltávolítása a bevezetéssel szembeni
oldalon bukóéllel ellátott vályúval oldható meg. A vályú előtt
30 cm távolságban egy 30-50 cm mélyre nyúló uszadék visszatartó
merülő falat kell elhelyezni, mely 30-50 cm-el ér a viz szine fölé.
- 267 -
 A rácsszemétrothasztók általában vasbetonból készülnek sik,
esetleg (ha nem túl hosszúak) kútalapozással. Ha talajvízzel
kell számolni, a rácsszemétrothasztókat feluszásra meg kell vizs­
gálta.
A védekezés feluszás ellen kiemeléssel,.falvastagitással,
leterhelő konzolok alkalmazásával lehetséges. Külső vizzáró va­
kolattal csak a várható talajvíz szintje fölé 50 cnwig célszerű
a felületet ellátni. A belső teret az oldómedencéknél ismerteteti
elvek szerinti vakolattal és védőbevonattal célszerű ellátni.
Lehetőleg törekedni kell arra, hogy a műtárgyak minél kevésbé
érjenek a talajvizéé, mivel a talajvíz hütőhatása növeli a rot­
hasztási időt. Hosszabb műtárgyak szemközti oldalfalainak geren­
dákkal merevítő falakkal való kimérevitásé a viz szintje alatt
is lehetséges, nem zavarja a műtárgy funkcióját.

2. Az lszapvizte lenit és műtárgyai

A műtárgyak fenekén kitöltő betonnal 50-60°-os oldalhajlásu Az iszapviztelenitós célja a szennyvíztisztítás során
és a szélességgel azonos hosszúságú fordított csonkagula alakú visszatartott vagy kitenyésztett (eleven), különböző mértékig
tereket ajánlatos kialakítani, melyeknek alsó vízszintes része előkezelt iszapok víztartalmának csökkentése abból a célból,
lehetőleg 30-60 cm-nél nem nagyobb óldalméretü legyen. A csonka- hogy térfogatuk csökkenjen és igy további kezelésük, szállításuk
gúlák aljától 6 200-as egyenes acél iszapcsövek vezetnek a műtárgy olcsóbbá és felhasználásuk (esetleg elégetésük) lehetővé váljék.
födéméig, esetleg abba bebetonozva (ha az monolit) vagy az itt Az iszapviztelenités történhet természetes és mesterséges
elhelyezett bórdáslemezzel lefedett nyílásokig. Az ismertetett eljárások révén.
fenékkialakitás a kirothadt iszapnak az iszapkivételi csövekhez
*
való terelését szolgálja. Az iszapcsöveket arra az oldalra kell a/ A természetes iszapviztelenités főbb
vinni, ahol az iszapszippantókocsival való hozzájárás biztosított műtárgy fajtái
A műtárgyak lefedése lehet monolitikus, vagy vb. pallókkal
lefedett. Előbbi esetben megfelelő számú és méretű vasfedlappal Iszapsűrítők Iszaptavak
ellátott lebuvó és ellenőrző valamint iszapkivételi nyiláéról Iszapágyak Komposzttelepek
kell gondoskodni. A bukóvályunál egy a medence szélességével azonos Ulepitő-szikkasztók
lefedhető nyílást kell hagyni, hogy a bukóéi a térszintró'l tisz­
títható legyen. I s z a p s ű r í t ő k
A rothadás folyamán kénhidrogén, széndioxid és metán kelet­
Az iszapsűrítők a szennyvíziszap víztartalmának csökkentését
kezik. Utóbbi igen robbanás veszélyes. Ezért az elvezető csator­
célozzák 5000 fősnél nagyobb szennyviztisztitótelepeknél kerül­
na előtt vízzárás szifonos robbanás gátló (egyben büzgátló) a k n á t nek alkalmazásra. Működési elvük azon alapul, hogy betáplált
kell elnelyezni. A műtárgyak szellőzéséről legalább /á 15' cm-es (esetleg klórral előkezelt) iszap részére megfelelő 6-30 órás
szellőzőcsővel kell gondoskodni, melyet legalább 3 m-re a terep tartózkodás alatt elegendő idő áll rendelkezésre, hogy az iszap-
fölé, vagy ha van, a műtárgyak melletti magasabb építmény felső szemosék a viz tói különválva a műtárgy fenekére süllyedjenek.
síkja fölé 0,8-1,0 m-re kell felvinni. vagy felszínére ússzanak.
- 268 -
- 269
 Ennek bekövetkezte után az alsó és felső iszaprétag között
elhelyezkedő iszapviz és a besürüsödött iszap külön-külön lebo-
csátható. Ily módon a besűrített iszap térfogata az eredeti
iszaptérfogat 25-50/6-ra csökkenthető.
Fix dekan faló csövekkel, Mozgó de kan faló
forgó keverő kerek-e/ csövekkel
Az iszapsűrítők (7-78. ábra) 3-5 nt átmérőjű henger alakú
műtárgyak, melyeket a viszinteshez 60°-al hajló kúpos fenékkel
kell kiképezni. Gyakran a hengeres rész el is marad.
Abból a célból, hogy a besűrített iszap gravitációsan
elfolyhassék, a süritőket rendszerint a terepszint fölé emelik.
A süritőtér vb. lábakon vagy tégla körfalazaton (esetleg együttes
alkalmazással) nyugszik. Utóbbi a téli üzem szempontjából kívána­
tos. Az iszap bevezetése a felső iszapszint fölött történik. Az iszap
besüritését elősegítheti egy a süritőtérbe a kezelőjárdáról be­
függesztett keverő ke rét, melynek egymástól 20-30 cm-rel elhelye­
zett és élükkel forgásiráryba néző szögacél rácsozata van. A ke­
retet a födémen vagy oldalt elhelyezett elektromotor lassú f o r g ó ­
ba n tartja. A keret alakja nagyjában követi a belső tér alakját.
A kivált iszapviz elvezetésére különböző magasságokban el­
helyezett tolózárral ellátott fix vagy úszóval mozgatott dekan-
tálócsövek szolgálnák. A süritett iszap a kúpos fenék csúcsán
levő tolózáráé nyiláson bebocsátható le. A felsorolt vezetékek
fagyvédőimé megoldható a csövek hőszigetelésével. Gyakori azonban
két sűrítő alkalmazása oly módon, hogy a közöttük levő térben
helyezik él & zárt, fűthető tolózár kamrát,melyben az összes
csövek elzárószerkezeteikkel elférnek.
- 270 -
Az üritőcsövaket szabad kifolyással kell megtervezni, hogy
a kifolyó anyag (iszap v. viz) ellenőrizhető legyen. A kivált viz
csatornába, mig a süritett iszap elvezető vályúba vagy gyűjtőak­
nába kerül szivattyúval való továbbítás céljából.
A süritőket ha nem földtöltésbe épülnek, fölül körjárdával
kell ellátni. Ha a műtárgyakat lefedik a födémen kellő méretű
könnyen nyitható és zárható tisztitó és megfigyelő nyílásról
gondoskodni kell. Külön hőszigetelés a födémen n e m szükséges.
A süritők általában vasbetonból készülnek, belső vizzáró vakolat­
tal ellátva.
I s z a p á g y a k
Az iszapágyak (7-79* ábra) célja a (általában kirothadt)
folyékony állapotban levő iszapok olyan, mérvű kiszikkasztása,
hogy azok lapátolhatok legyenek. A kiszikkadt iszap térfogata
az eredeti térfogat 30-50^-a.
Az iszapágyak működése azon alapszik, hogy a gázdus iszap
az iszapágyra való kibocsátás után saját iszapvizén feluszik,
miközben az iszapviz a szűrőrétegen át alul távozik.
Az iszapágyak földbeeüllyesztett vagy kiemelt és 10 cm-el
a legmagasabb iszapszint fölé érő legalább 50 cm-es korona
szélességű földtöltéssel (beton vagy vasbeton fallal), körülvett
lapos medencék, melyeknek fenekét sorrendben alulról általában
10-20 cm vtg. 10-30 mm-es durvakavios, 10 cm vtg. 2-10 mm-es
finomkavics és 10 cm vtg. 0.5-2*0 mm-es homokból álló szűrőréteg
alkotja.
Az iszapágyat téglából betonból, rendszerint azonban előre­
gyártott vb. oszlopokból és vb. pallókból összeállított 50-60 cm
magas válaszfalak rekeszekre (általában 4— 10 m széles) osztják.
A rekeszek hossza (az iszapágy szélessége) 10-25 m között van.
Általában egy rekesz felülete ne legyen több 100 m2 -nél. A szűrő­
rétegen átszivárgott vizeket a rekesz közepe felé 5 cm-el lejtő
fenék az itt elhelyezett alagcsővezetékhez (az alagcsővezetékek
egymástól való távolsága 4-5 m) tereli. Az alagcsővezeték kiala­
kítása ugyanolyan mint az altalaj öntő zésnél. A rekesz középvona­
lának (igy az alagcső vezetéknek is) a lejtése 2-3#o-es legyen
az iszapágy hosszában, az iszapágyon kivül végigvezető és minden
alagcsővezeték becsatlakozásánál tisztitóaknával ellátott gyűjtő—
- 271 -
 A metszet c s a t o r n a felé. Az oldal- Ü l e p í t ő s z i k ­
<! v töltések alatt az alagcsö- k a s z t ó k
tOcm vto úO.S -ZO m m ftompk yb pó l ó
fícm -r-éttf- tOiOmm f/notníavúh I v e k e t t e r m é s z e t e s e n beton­
Ulepitő-szikkasztók
fcp - = j ^ K f ^ e = t e E f e J J j g ^ .a ^ cső v á l t j a fel. Az iszap-
(7-82. ábra) a szennyvíz
T~t J ágyak f e n e k é n e k és oldalá­
ülepitésére és a leülepedett
n a k vízz á r ó k i a l a k í t á s a
iszap k l s z i k k a s z t á s á r a ké­
ion,ojoptttt t örténhet 15-20 cm vtg.
s z ü l n e k . m a n a p s á g inkább
Dongót._ssuag döngölt agyaggal, bitumen­
iS-íOem y*g. csak ideiglenes megoldás­ I s z a p e l t á v o l í t á s i s z apá g y r ó l
n e l k i ö n t ö t t betonlapokkal, szállító szal a g gal
£ metszet képpen 10000-15000 fő lét­
vag y v a s a l t betonlemezzel
számterhelés fölött.
is (pl, lösz t a l a j n á l ) .
M ű k ö d é s ü k alapelve, hogy lapos s z i k k a s z t ó f e n e k ü m e d e n c é k e n
Az iszap szétosztása
0.5-0*4 m mélységgel 50 mm/mp s e b e s s é g g e l ára m l i k a viz k e r e s z ­
az egyes rekeszekre az ol­
tül (10-20 perc), m i k ö z b e n az ü lepíthető s z e n n y e z ő d é s n e k zöme a
d a l f a l o n , ’v a g y t ö l t é s e n
fenékre süllyed. H a az iszap vasta g s á g elérte a 10- 2 0 cm-t, úgy
v é g b e m e n ő 20- 4 0 c m széles
a szennyvizet e lterelik más medencébe, a s z i k k a s z t ó f e n é k elzárása­
fa, v a g y a céllemez tiltók-
it (tiltók) megnyitják, miál t a l a l e ü l e p e d e t t i s z a p a n n y i r a k i ­
k a l ellátott v a s b e t o n osztó
szikkad, hogy szállítani lehet.
v á l y ú b ó l történik.
Az ü l e p i t ő - s z i k k a s z t ó k ugyanolyan s z ü r ő f e n é k k i k é p z é s s e l és
M i n d e n reke s z n é l 2
r e k e s z - n a g y s á g o k k a l készülnek mint az i s z a p s z i k k a s z t ó á g y a k . A
tilt ó t k e l l elhelyezni a
r e k e s z e k k ö z f a l a i n a k itt a z o n b a n t e l j e s e n v i z z á r p á k n a k k e l l lenni-
vályúban: egy a vál y ú le­
ök.
zárására a v á l y ú b a n és
A r e k e s z e k v é g e i n zsiliptáblákkal, tiltókkal ellátott
előtte egy az oldalfalban
vál y ú s r e n d s z e r van az érkező szennyvi? t e r e l é s é r e és az egyes
az iszap oldalsó kibocsáj-
r e k e s z e k lezárására. Az ü z e m b e n m i n d i g két rekeszt k a p c s o l n a k
tására. A z i s z a p kibocsá­
egymás u t á n sorba, m e l y e k k ö z ü l a máso d i k , mivel k e v e s e b b ü l e d é ­
tás h e l y é n védő betonlapot
ket kap, min t az első, a k ö v e t k e z ő v á l t á s k o r m i n t első medence
k e l l elhel y e z n i (a szűrő­
Előregyártói betonburkolat szerepel, mig a volt első r e k e s z b e n a l e ü l e p e d e t t i s z a p szárí­
rétegre és a földrézsüre,
7-79. ábra tás a történik. A z u s z a d é k v i s s z a t a r t á s á r a az ü z e m e l ő r ekeszekbe
ha az v a n ) •
Is z a p á g y eltávolítható f a m e r ü l ő l a p o k a t kell elhelyezni,, úgy hogy 10-20 em­
el k e r ü l j e n e k a vizszint fölé és u g y a n a n n y i v a l ( alá. A szikkasztó '
A k i s z i k k a d t i s z a p eltáv o l í t á s a a l e g e g y s z e r ű b b e s e t b e n le­
fenék alagcsőhálózatainak rekeszenként tolózárral zárhatónak
f e k t e t e t t p a l l ó k o n t a l i cskázá s s a l történik. N a g y m é r e t ű iszapágysk-
kell lennie. Az elvezető csato r n á n a k olyan m é l y e n k e l l lennie
n á l az i s zspot a r e k e s z e k szűrőrétegére f e k t e t e t t c s i l i e p á l y á n
hogy szikkasztó fen é k a l a g c s ő h á l ó z a t a az ü z e m i v i z s z i n t fölött
m o z g ó k o c s i v a l , v a g y a r e k e s z e k v á l a s z f a l a i fölö t t elhelyezett
t o r k o l j é k bele.
v á g á n y o n vagy f ü g g ő p á l y á n guritható s z á l l í t ó s z a l a g g a l (7-80* ábra)
A r e k e s z e k ürit é s é r e u g y a n a z o n m ó d s z e r e k j ö h e t n e k számításba,
j u t t a t j á k a mindig úttal r é s z b e n vagy t e l j e s e n k ö r ü l v e t t iszap­
mint az i s z a p s z i k k a s z t ó ágyaknál. Az egy e s é l z á r ó s z e r k e z e t e k
ágy m e l l e t t v á rakozó szállító járműre vagy az i deiglenes tároló-
m e g k özelítéséré és elhelyezésére kezelő.járdákról k e l l g o n d o s k o d n i .
h e l yre (7-81* ábra)
A v á l y u r e n d s z e r k é s z ü l h e t b e t o n b ó l vagy vasbet o n b ól.

- 272 - - 273 -
 Qwtité csatorna 4tQ7 & 4

1 1 i
l \ i
1 1 1 \
♦
♦ * *
1
\ 1 1 i ♦
Lű — L . -J L .
Az iszaptavak készülhetnek természetes terepmélyedésekben,
Kisxotqdki öt
kikotort medencékben vagy földgátakkal határoltan a terep felszíne
\jkitdvM fölött. A kiszikkadt iszap elszállítása miatt lejáró rámpáról gon­
doskodni kell. Egyebekben a földoldómedencéknél és iszapszikkasz­
7-81. ábra tó ágyaknál ismertetett elvek értelemszerűen vonatkoznak ezekre
Iszapágy elrendezése a műtárgyakra is. Készülnek olyan iszaptavak i s . amelyekben nin­
csen szűrőréteg. Ebben az esetben a kiszikkadás sokkal tovább
A metszet I s z a p t a v a k tart, igy nagyobb a területigény.
t-a menü 2ÍS Az iszaptavak (7-85.
>j ZezelSiürdo j
ábra) friss iszap tározására. K o m p o s z t t e l e p e k
X ....... Iq
t és viztelenitésére szolgálnak. A komposzttelepek feladata városi szemét, csatornaiszap,
Főleg nagy városi szennyvíz­ emberi és állati fekália, ipari hulladékanyagok, tőzeg, valamint
Felütnézet tisztító telepeken kerülnek szennyviztisztitó telepekről származó nyers, vagy besűrített, ki­
| (k e z e ló jc tn d d k n é lk ü l) alkalmazásra ideiglenes meg­ rothadt iszap felhasználásával un, keveréktrágya (komposzttrágya)
i
--- ------------ r oldásként, Működésűk azon előállítása.
f r-f ----- t alapszik, hogy mélységüknél Komposzttelepek tervezésére nézve részletes adatok találha­
1 I3r ri (5-5 m) fogva biztosítják az tók a 11. sz. fejezetben ismertetett irodalomban (15).
1 i i 1
1 i i l iszap anaerob rohadását a
1 1
1 1 tavak megtelése és lezárása
1 1 b/ A mesterséges iszapviztelenités főbb
után (friss iszap betáplálás műtárgyai és berendezései
i_dx- - X —
Tinó esetében). A tó fenekét bori­
A mesterséges iszapviztelenitőket, illetőleg az azokat ki­
A ! tó és az ülepitő szikkasztók­
szolgáló gépészeti berendezéseket, rendszerint különálló építmé­
7-82. ábra nál ismertetett lezárható
nyekben helyezik el.
Ülepítő szikkasztó alagC3őrendszerrel ellátott
A mesterséges iszapviztelenitésnél rendszerint a következő
szűrőréteg az iszap kirotha­
eljárásokat használják:
dása utáni viztelenitésére
szolgál. Iszapmosás Vákuumszűrés Iszaphevités
Flotálás Centrifugálás Iszapégetés
Koagulálás Szűrősajtolás

- 275 -
 A mesterséges iszapviztelenitési eljárásokkal kapcsolatos Előroth osztá Z árkam ra Uforothaszto
műtárgyak szinte teljesen a beépített gépészeti berendezések el­ ...
helyezésére szolgálnak. Alakjuk, nagyságuk és a velük szemben _
G a zh a ra n q

— Gaz , -G ő z
támasztott követelmény, csak a gépészeti berendezések ismeretében Tú lfo lyó é 30
\y*
határozható meg. A műtárgyak részletesebb ismertetése meghaladja
a tárgykör kereteit. í
7
3. Iszaprothasztók |]t 4 » 4
ij
Az iszaprothasztók célja a szennyvízből az egyszintes elő és dó “
utóülepítőkben visszatartott iszap kirothasztását az ahhoz szük­ Y ///////////////S ///,

séges optimális körülmények megteremtésével biztosítani. Külön­ Csapiéba

Mai.f.v.
álló iszaprothaszt ókat álltaidban 5000 lakósszám felett alkalmaz­
nak. Ennél kisebb lakosszám esetében az iszap kirothasztását
oldómedencékben, kétszintes ülepítőkben, szellőztető árkokban, ,X részlet
vagy eleveniszapos medencék aerob iszap lebontó részében eszköz­
ük. Az iszap rothasztására anaerob és aerob eljárásokat alkal­
maznak és ezért a rothasztó műtárgyak két fajtája különböztethető
meg:
Anaerob iszaprothasztók
lem ^ ________ _
Aerob -M- iOcrr, vjq. kősvw sh p C
BtJtOD vasbeton____
iem yfg, vízzáró vakolo I
Sr. KATEPOX
á/ Anaerob iszaprothasztók
Anaerob iszaprothasztókban a baktériumok az iszap lebontását ■H444-
levegőtől elzárt térben anaerob körülmények között eszközük.
ir KA TEPQX mázolás
, y ' r é s z le t
A szennyviztisztitó telepeken mint elő és utórothasztók kerülnek forrt vta ytxzdrö vakó la i
alkalmazásra. K O xjsáefofi_
YS<y>2. khdfop
Ham_tö m ör fmoto
fo rgg. bö. csupasz/*mez
E l ő r o t h a s z t ó k t i cm sok lyukú köo/g

Az e l ő r o t h a s z t ó k az isza p e l ő r o t h a s z t á s á r a szolgálnak
(7-84. ábra).
Nagyságuk igen változó 500-600 m^-től 10.000 ra^-es nagyságig X részlet
kerülnek megépítésre. A legtöbb esetben fütöttek.
Működésűk lényege, hogy betáplált friss iszap részére leve­
gőtől elzárt térben 30-35° C közötti hőmérsékletet b i z t o s í t a n a k
és igy a kirothadés 15-30 nap alatt megtörténhet.
A zárt iszaprothasztók koraisprajzu műtárgyak, melyeknek
dobszerü középső részéhez alul és felül egy kúpos fenék, illetve
4 Rész kitek
födémrész csatlakozik. A kúpok alkotói a régebbi műtárgyaknál 7-64. ábra
Iszaprothasztók
- 2?6 - - 27 7 -
alul 45°-os, az ú jabbaknál 60°-os, felül p e d i g 45° szöget zárnak
be a vízszintessel. N a g y eg y s é g e k n é l k e r e k d e d e b b formákat alkal­
maznak, mint p é l d á u l a k ö rte vagy tojásalak. M a g a s s á g i l a g a rot-
h a s z tókat úgy h e l y e z i k el, hogy l e h e t ő l e g s o h a s e m ér.ienek a talaj­
v í z b e . m i v e l az tetemes hővesz t e s é g e t okoz. Az alsó k ú p o s rész
teherbíró t a l a j r é t e g fölé való k i e m e l é s e e s e t é b e n az alapozást
v í z s z i n t e s k ö r l e m e z z e l és az erre támaszkodó függőleges, vagy
kúp o s k ö r f a l l a l és s u g á r i r á n y b a n elhel y e z e t t l e m e z f a l a k k a l vagy
s o v á nyb e t o n t e s t elhelyezésével, o l d j á k meg. A h ő s z i g e t e l é s t a a l a k ú födé m e t a h ő s z i g e t e l é s e n k í v ü l egy g á z s z i g e t e l é s s e l is el
d o b rész aljáig g y a k r a n föld f e l t ö l t é s s e l o l d j á k m e g k i e m e l é s ese­
t é b e n is. A töltés k o r o n á j a it t l e g a l á b b 1 m széles legyen. A
h e n g e r e s szakasz h ő s z igetelésé t a l e g e g y s z e r ű b b e n az elő b b emlí­
te t t föld f e l t ö l t é s n e k e g észen a felső k o s z o r ú i g történő m a g a s í ­
t á s á val o l d j á k meg. Ez a z o n b a n cs a k k i s e b b m ű t á r g y a k n á l alkal-
Ti'
mazható. Pöldkörü l t ö l t é s h i á n y á b a n jó megoldás, egy a v a s b e t o n ­
f a l t ó l 10-1$ cm- e s légréssel elválasztott, 2 - 3 m - k ó n t vb koszo­
r ú v a l mege r ő s í t e t t 2$ cm vtg. soklyuku téglafal.
C é l s z e r ű hogy a vb. k o s z o r ú 2 - 3 m - k é n t egy 20 cm széles
k o n z o l l a l t á m a s z k o d j é k a k ö p e n y f a l h o z de ne l e g y e n vele szervesen
összeépítve, h a n e m tőle egy szigetelő lemez v á l a s s z a el. A tégla­
fal alul rendszerint a h e n g e r e s k ö p e n y f a l a l j á n körbe f u t ó m e g ­
f e l e l ő e n kiál l ó k o s z o r u g e r e n d á r a t á m a s z k o d i k m i g f e l ü l a hengeres
rész felső sí kj á n levő k o s z o r ú f o g j a be.
A felső k o s z o r ú k i j e b b kell, hogy á l l j o n min t a téglafal,
miv e l az egy p á r k á n y t képez, v i z o r r a l e s e t l e g er e s z c s a t o r n á v a l
ellátva. A v a s b e t o n köpeny és a h ő s z i g e t e l ő t é g l afal k ö z ö t t i részt
a n n a k a l j á n néhány h e l y e n kifolyó n y í l á s s a l c é l s z e r ű ellátni, hogy
a v a s b e t o n köpeny eset l e g e s m e g h i b á s o d á s a e s e t é b e n az a z o n lecsur-
gó v í z akadály n é l k ü l e l t á v ozh a s s á k és ne n e d v e s í t s e át a tégla­
falat. A v í z e l v e z e t é s r ő l szük s é g szerint g o n d o s k o d n i kell. A
légrés helyét k ü l ö n h ő s z i getel ő a n y á g g a l is k i lehet tölteni ez
a z o n b a n azzal a v e s z é l l y e l jár, hogy f e n t e b b k ö z ö l t e s e t b e n
k ö n n y e n átnedvesedhet. A h ő s z i g e t e l é s t úgy k e l l kiképezni, hogy
az 1°C h ő f o k k ü l ö n b s é g e s e t é b e n a felületegységre eső h ő v e s z t e s é g
ne h a l a d j a m e g az 1 k c a l / ó r a értéket.
y o b b hőszigetelést és átn edvesedés e l l e n f o k o z o t t a b b v é d e l ­
me t n y ú j t az e l őbb i s m e r tetett m ó d o n m e g t á m a s z t o t t k ö v e t k e z ő
szerkezet, b e l ü l r ő l k i f e l é h a l a d v a a légrés u t á n egy 12 cm-es
téglafal, 1 r é t e g ű fekete szigetelés m a j d 25 cm-es téglafal.
- 2?8 -
Ú j a b b a n a h ő s zigetelést ü veggyapot p a p l a n n a l o l d j á k meg, melyet
a n e d v e s s é g ellen f é m - v a g y a z b esztcement lemezzel burkolnak.
A v a s b e t o n k ö p e n y átnedve s e d é s é n e k elkerülésére belső felü­
letén 2 cm v a s t a g vízzáró vakolat és erre EKI N k e n é s t szoktak
alkalmazni.
Ú j a b b a n felmerült a külön b ö z ő m ü g y a n t a b e v o n a t o k a l k a l mazásá­
n a k lehetősége. M i n d e n eset b e n m e g kal l a z o n b a n v izsgálni, hogy
m i l y e n előkés z í t é s t igényel a bevon a n d ó felület. A csonkakup
k e l l l á t n i , k ü l ö n b e n a rothasztás s o r á n fejlődő i s z a p g á z a beton­
r é t e g e n k e r e s z t ü l megszökne. A gázz á r á s c é l j á b ó l e g y 2-3 m m
v a s t a g acéllemez b urkolatot h e l y e z n e k el r e n d s z e r i n t a t e ljes
f ö d é m alsó felületére, a z z a l egybeépítve. Ez k é p e z h e t i az alsó
zsaluzást is. M ű a n y a g b e v o n a t (opanol) készítése i t t is ajánlható.
A gáz 6 5 - 7 0 % met á n t és 3 0 - 3 5 % s z é ndioxidot tartalmaz. F ütőértéke
5500 k c a l / m ^ k ö r ü l van. L e v e g ő v e l 1:$ — 1:15 a r á n y b a n keveredve
rob b a n á s v e s z é l y e s elegyet alkot.
A felső k ú p o s ré s z felületét is el k e l l lát n i h ő s z i g e t e l é s ­
sel. Ez k ö z v e t l e n ü l a v a s b etonlemezre, helye z e t t k ő s z i v a c s l a p o k -
kal is megoldható. A h ő s z i g e t e l ő rétegre m ü a n y a g l e m e z t , m a j d
erre b á d o g l e f e d é s t c é l s z e r ű elhelyezni.
A csonk a k u p a l a k ú f ö d é m ví z s z i n t e s felső r é s z é n h e l y e z i k el
a v í z z á r á s g á z h a r a n g o t , a h o n n a n a gá z t l á n g c s a p d á v a l ellátott
hőszigetelt v e z e t é k e n k e l l k ö z v e t l e n ü l ' a g á z t a r t á l y b a vezetni.
A gáz n y o m á s á n a k felső h a t á r a á l t a l á b a n a 150-300 m m v.o.
A r o t h a s z t ó k fűtését gőz b e f u v a t á s á v a l . 60° C - n á l n e m
m e l e g e b b v í z z e l táplált, a kerü l e t k ö z e l é b e n v a g y a középső ré­
s z e n körbefutó eset l e g m o z g a t o t t c s ő k í g y ó k k a l , k ö z é p e n elhelye-
zett k e t t ő s f a l ú f ü t ő c s ő h e n g e r r e l . vagy külső h ő c s e r é l ő k b e n old­
ják meg. E n n é l az utóbbi m e g o l d á s n á l az iszapot' s z i v a t t y ú segít­
ségével a r othasztó és a k ü l ö n épüle t b e n e l h e l y e z e t t h ő k i c s e r é l ő
között keringtetik.
K e t t ő s f ü t ő c s ő h e n g e r n é l vagy k ö z é p s ő i ü t ő c s ő k i g y ó n á l a f ö dém
k ö z é p e n egy a k k o r a l é g z á r ó a n lefedhető n y í l á s t k e l l hagyni, h o g y
az egé s z beren d e z é s ellenőrzés, tisz t í t á s va g y j a v í t á s céljából
k i e m e l h e t ő legyen.
Az iszap k e v e r é s é t , mel y az e g y e n l e t e s f e l m e l e g e d é s t szolgál­
ja s z i v a t t y ú z á s s a l . g á z b e f u v á s s á l , p r o p e l l e r e s k e v e r é s s e l v a g y
m a g á n a k a f ü t ő c s ő k i g y ó k n a k a m o z g a t á s á v a l o l d j á k meg. A k e verés
- 279
lehetőleg olyan legyen, h o g y az i s z a p f e l s z i n e n keletkező és egyre U t ó r o t h a s z t ó k
v astagodni k i v á n ó uszókérget is szétrombolja.
Az u t ó r o t h a s z t ó k az e l ő r o t h a s z t ó k b ó l l e b o c s á t o t t iszap
A kellemetlen
ut ó r o t h a s z t á s á r a és az isza p v i z e l v á l a s z t á s á r a szolgálnak.
uszó k é r e g m i n é l kise b b
(7-84. ábra).
felületre va l ó össze-
N a g y s á g u k épitési k i a l a k í t á s u k és épitési m ó d j u k általában
s z o r i t á s a érdekében az
m e g e g y e z i k az előrotha s z t o k é v a l azz a l a k ü l önbséggel, hogy
üze m i iszaps z i n t e t mi ­
á l t a l á b a n n i n c s e n e k keverő és f ű t ő b e r e n d e z é s s e l ellátva.
n é l feljebb igyekeznek
Az iszap b e v e z e t é s a felső h a r m a d b a n az iszap k i v e z e t é s a
vinni (7-85. ábra)
fenékről középen, az i s z a p v i z k i v e z e t é s az o l d a l f a l k ö z e l é b e n
ezért a felső csonka-
k ülönböző m a g a s s á g b a n e l h e l y e z e t t c s ö v e k k e l történik. A bizton­
kúp ala k ú rész felső,
sági túlfolyó az u s z ó k é r e g m e n t e s f e l s z i n köze l é b e n van.
v í z s z i n t e s felülete
A f ö d é m lapos r é s z é n v i z z á r a s g á z h a r a n g és e s e t l e g k ü l ö n
annyira kicsi (jél,5~2,om)
buvón y i l á s van. A g á z h a r a n g l á n g c s a p d á v a l ellátott v e z e t é k e n
lesz, hogy k o n z o l o s
keresztül a gáztartállyal közvetlen ö s s z e k ö t t e t é s b e n van.
7-85. ábra
járda elhelyezése szük­
Iszapr o t h a s z t ó v á l t o z a t o k A l k a l m a z n a k o l y a n utó rothaszt ókat is, m e l y e k n é l elmarad’
séges. Ú j a b b a n a csonka-
a csonkakup a l a k ú f ö d é m és helyette egy s z a b á l y s z e r ű gáztartályt
kúp a l a k ú födémet egy
épite n e k (7-86. á b r a ) . E z z e l e s e t l e g m e g t a k a r í t h a t ó egy kül ö n ­
/$ 2 m-es n y a k t a g g a l (l,5-2m magas) toldják meg, m e l y h e z felül
álló gáztartály épitése.
ugyan csak egy konzolos kezelő j á r d a csatlakozik. Ez a megoldás
R o t h a s z t ó k ( e l ő és utó­
azért e l ő n y ö s , üzemi vizs z i n t m i n d i g a h e n g e r e s r é s z e n
rothasztók) 500-1000 m^-es \M1 páztolr •%
belül v a n és igy a k i s f e l ü l e t ü uszókéreg s z é t r o m b o l á s a könnyebb. ^ ,
nagyságrendig általában
Fűtésre i g e n g y a k r a n alkalmaznak a (már emlitett) középre
hagyo m á n y o s v a s b e t o n b ó l k é - \
h e l y e zett k e t t ő s f a l ú f ü t ő c s ö v e k e t , (melyeknek belső átmérője — . Soz
szülnek, m i g az ennél n a - Jszaptdr
50-100 cm) és a m e dence f e n e k é n alattuk történő gázbefuvatást. jgprvr.
E b b e n az e s e t b e n a rendszer, min t egy mam m u t szivattyú úgy m ű k ö ­
utófeszítéssel készültek.
dik m é g p e d i g hármas eredménnyel: m e g o l d j a a belső cirkuláltatást,
A m ű t á r g y a k n a k telj e s e n
a fűtést és a felső uszókéreg rombolását.
r e p e d é s m e n t e s n e k kel l
A friss isz a p b etáplálás a felső i szapszint k ö z e l é b e n 7-86. ábra
lenniök. K ö z ö t t ü k az un.
eset l eg k ö z v e t l e n ü l az i szapszi n t felett, é r i n t ő l e g e s e n történik, Utórohasztó gázharanggal
z á r k a m r á b a n szokták e l h e l y e z ­
hogy az i s z a p s u g á r m i ndjárt h o z z á j á r u l j o n az uszók é r e g f e l t ö r é s é ­ (csövek és s z e r e l v é n y e k nélkül)
ni a műtárgyak kiszolgálásához
hez. Az i s z a pkivezetést a meden c e aljáról vag y több, az alsó
szükséges észlelő és mérőberendezéseket, a c s ő v e z e t é k e k elzáró
m e d e n c e i é i b e n különböző m a g a s s á g b a n e l helyezett csővel s z o k t á k
elemeit és az i s z a p s zivattyúkat.
eszközölni. Iszapvizleengedő csövet az isza p t e s t f e l s ő felé b e n
. A r o t h a s z t ó k legfelső s z i n t j é n e k m e g k ö z e l í t é s é r e háttámassza)
h e l y e z n e k el. A legmagasabb engedé l y e z e t t i s z a p s z i n t e n túlfolyót
ellátott acéllétrákat, a c é l l é p c s ő k e t alkalmaznak. N a g y o b b m ű t á r ­
épit e nek be. A jánlatos ezen töl c s é r s z e r ü e n végződő t u lfolyócső
g y a k n á l e s e t l e g k ü l ö n l é pcsőházat v a g y f e l v o n ó a k n á t épitenek rend­
felett egy légzáró lefedéssel r e n d e l k e z ő n y i l á s t elhelyezni.
szerint több e g y s é g k i s z o l g á l á s á r a . A lépc s ő v e l el n e m látott
A túlfolyó v e z e t é k e n gázzárat kel l alkalmazni.
e g y s é g e k k i s z o l g á l á s á r a a l e g f e l s ő s z i n t e n k e z e l ő h i d a k a t épitenek
a m ű t á r g y a k között. A f e j l e s z t e t t gázzal, v a g y má s t ü z e lőanyaggal

- 280 - - 281 -
üzemelő kazánok, hőcserélők kéményeit a rothasztóktól a tűzrendé­
szet! szabályoknak megfelelő távolságban szabad csak e l h e l y e z n i _
b/ Aerob iszaprothasztók
Aerob iszaprothasztók cél.ia a visszatartott nyersiszap és a
levegőztető medencékben fejlődött eleveniszap aerob utón való le­
bontása. Aerob rothasztókat eleveniszapos eljárása szennyviztisz-
titó telepeken alkalmaznak. Az iszap tartózkodási ideje 5-8 nap.
Az aerob iszaprothasztást ugyanazon keresztmetszetű menedék­
ben végzik, mint az eleveniszapos szennyviztisztitást.
Általában felületi levegőztetést alkalmaznak. Gyakran az aerob
iszaprothasztó az eleveniszapos levegőztetőnek egy különválasztott
rekesze. Az iszap bevezetése az egyik végfalon, vagy Kessener
rendszerű levegőztetés esetén a kefékkel szemben levő oldalfalon
vályúból vagy zárt vezetékből az iszapszint fölött történik
koncentráltan. Az elvezetés a bevezetéssel ellenkező oldali vég­
falon rendszerint állitható bukó révén történik. A hosszú leve-
gőztetési időre tekintettel ajánlatosnak látszik a műtárgyat
zártan elhelyezni vagy ideiglenes lefedhetőségéről gondoskodni.
mivel nagy hidegben való üzemeltetés esetében az iszap lehűlésé­
vel számolni, kell. Hazai üzemi tapasztalatok még nicsenek ezen
a téren.
4. Gáztartályok
' "Szivattyútelepek" c. tárgy "Szennyviz szivattyútelep" pontja
Gáztartályok célja, a szennyviztisztitó telepeken keletkező
iszapgáz tárolása.
Szennyviztisztitó telepeken a kisnyomású rendszerűeket
alkalmazzák,mivel igy minden külön beavatkozás nélkül önműködően
biztosított a fejlődő gáz állandó nyomáson való tározása és
iszapleengedésnél a rothasztókba való visszaáramlása.
A gáztartályok néhányszáz m^-es nagyságtól több ezer m^-es
befogadó képességig épülnek. Az ilyen gáztartályokban uralkodó
nyomás általában 300-500 mm v.o.
A teleszkóp rendszerű gáztartályok alul egy kör alakú, általá­
ban földbe süllyesztett vasbetonmedencéből állnak, melyek oldal­
faluk pereme alatti - az üzemi gáznyomástól függően meghatározott -
magasságig vizzel vannak megtöltve. A gáz tárolása egy zárt,
- 282 -
esetleg több tagból álló acél gázharang alatt történik. A gázha­
rang vezetését a vasbetontartály oldalfalára erősitett állványzat
vezetősinein görgőkkel oldják meg. Amennyiben a vasbeton medence
a terep felszine fölé kiemelt úgy földkörültöltést vagy a rothasz-
tóknál ismertetett hőszigetelést kell alkalmazni. H a nincsen gáz­
nyomás úgy. a harang az oldalfal belső oldalán körülfutó konzolra
.
ül fel. "Úgyszintén erre a konzolra ül fel - ha van - a többi
teleszkópszerüen kiképzett gázharang rész. A konzolt e sulyokra
méretezni kell. A gáz és a viz ki-bevezetése az emlitett konzol
alatt történik.
A vasbeton medencéket ugyanazon vizzáró szigeteléssel kell
ellátni, mint a rothasztókat és teljes repedésmentességre kell
méretezni. Fűtésűkről gondoskodni kell a lefagyás elkerülésére.
A medencék nagy terjedelműknél fogva üres állapotban fel-
uszásra igen érzékenyek, ezért ha egy mód van a tál ajviz fölé
kell azokat emelni.
Az acélállványzat és a gázharang ellenőrzésére, karbantar­
tására acéllépcsőket esetleg háttámaszos létrákat alkalmaznák.
B/ S z e n n y v i z s z i v a t t y u h á z a k
Szennyviz szivattyús házak gépészeti és építészeti kialakítá­
sával a Vizépitési Műtárgy Tagozat 4. félévének keretében a
foglalkozik részletesen.
tízért ennek a műtárgynak ismertetése e helyen elmarad.
C/ M é r ő m ü t á r g y a k
Mérőmütárgyak célja, hogy a szennyviztisztitó telepekre
érkező, vagy onnan távozó és a telepeken belül áramló szennyviz
mennyiségének mérésére, mérőberendezések beépítésére lehetőséget
teremtsenek.
A műtárgyak kialakítását az alkalmazott mérőberendezés faj­
tája és a hidraulikai követelmények szabják meg. A mérőberendezé­
sek külön műtárgyba, vagy bármelyik szóbajöhetp szennyviztisztitó
- 283 -
műtárgyba beépíthetők, ha azokban a méréshez szükséges feltétele­
ket, kialakítást megteremtik és a műszerek megfelelő állagát biz­
tosítják.
* r
A szennyvíz mérése általában a következő 3 féle módon tör­
ténik:
Mérőbukókkal
Venturi jellegű (Parshall) csatornákkal
Zárt nyomás alatti vezetékekben

Részletesebb ismertetésük meghaladná e tárgykör kereteit.

D/ O s z t ó és a d a g o l ó b e r e n d e z é s e k

Az osztó és adagoló berendezések célja a szennyviztisztitó

telep egyes műtárgyai között vagy a műtárgyakon belül azonos vagy
különböző arányú vizmennyiség szétosztása, adagolása, esetleg
bizonyos mennyiségen felüli vizmennyiség elterelése.
A v í z osztása, adagolása történhet:
8

Osztóéi Forgópermetező
tN H
Bukóéi Vizszorzó CO '©
I
Osztódob Billenővályu tN $
©
-P
Osztóvályu Adagoló szifon (0
©
-P
50
-p
segítségével. A műtárgyak kialakítását az alkalmazásra kerülő ©
-p
berendezés fajtája és a hidraulikai követelmények szabják meg. &0
©
E berendezések elve a vízépítési műtárgyaknál általánosan PM
©
CO
ismert, ezért részletes ismertetésük e helyen elmarad. A gyak­ O
rabban alkalmazott szerkezeteket vázlatosan a 7-87.,, 7-88.,
7-89., 7 - 90 . és 7-91. ábrák tüntetik fel.
Az egyes berendezések típusterveit a "Tipizálás” c. fejezet
sorolja fel.

- 284
- 285 -
 7-89. ábra 7-90. ábra
Vizszórófej cse Billenő vályú csepeg­
pegtetőtesthez tetőtesthez v. alag-
cső vezetékekhez

E/ T o r k o l a t i
m ü v e k

Torkolati müvek cél.ja

Forgó permetezők
a megfelelő mértékben meg-

7-88. ábra
tisztított szennyvíznek az
élővízbe való bevezetése
oly módon, hogy a szennyvíz
minél hamarább tel.iesen
elkeveredhessenek a befogadó
vizével és a bevezetés követ­
keztében a parton és a meder­
ben kimosások, lerakodások, 7-9lj. ábra
vagy jégtorlódás ne követ- Adagoló szifon csepegtetőtesthez
kezzék be, továbbá a vizi v ' ala6 cső vezetékekhez
forgalmat a bevezetőmű ne
akadályozza, vagy veszélyeztesse.
E műtárgyak részletes ismertetése meghaladja ennek a tárgy­
körnek a kereteit.

F/ ü z e m é p ü l e t e k

A szennyvíztisztító telepek üzemeltetéséhez általában

szükség van néhány olyan épületre, melyek magukba foglalják a
kiszolgáláshoz, kezeléshez és a folyamatos vizsgálatokhoz szük­
séges helyiségeket.
Ismertetésük meghaladja a tárgykör kereteit.

286 - 287 -
 V. A házi szennyvíztisztítás kis műtárgyai ki az ülepitőtér egyenletes átáramlásának követelménye. Az iszap­
rothasztótér legkisebb mérete 1,5 m^ lehet.
Általában azokat a műtárgyakat sorolják ebbe a csoportba, A műtárgyakat négyszögletes és kör alakban építik.
amelyeket néhány fő-től - mintegy 100 főig terjedő létszám ki­ A négyszögletes alaprajzú műtárgyak beton- vagy vasbetonból
szolgálására létesítenek. épülnek, helyszínen betonozva, monolitikusán. A kis méretek miatt
Működésük hasonló a megfelelő nagyobb szennyviztisztitó mű­ a terelőfalakat szükség esetében kivehetően kell készíteni,
tárgyakéhoz, kialakításuk azonban egyszerűbb azoknál. melyeknek anyaga fapalló, azbesztcementlap, beton vagy vasbeton
A házi szennyvíztisztítás kis műtárgyainak főbb képviselői lehet. Gyakran a föld alá süllyesztett biológiai csepegtetőtesttel
a következők: egy építménybe helyezik el a kis kétszintes ülepítőket.
A gyűjtővályut gyakran egy félbevágott azbesztcement, vagy
Szennyvíztisztító műtárgyak: Szennyvízelhelyező műtárgyak: acélcsőből készítik. A műtárgyak lefedése, melyre minden esetben
♦
szükség van, előregyártott vb. vagy vasfedlapokkal oldható meg,
Zsebtelepek Szikkasztó alagcsövezés
amelyeknek méreteire, ha azok országos típusterv alapján készül­
Kétszintes ülepítők
nek, már a műtárgy tervezésénél figyelemmel kell lenni. Iszap­
Oldómedencék Szikkasztó aknák kivételi csőre a kis méretek miatt rendszerint nincsen szükség.
Oldóaknák Szikkasztó árkok Az előforduló kis mélységek miatt még talajvíz esetében is
Homokszürő árkok Kitorkoló fejek monolitikusán síkalapozással készíthetők. Feluszásra természete­
sen ez esetben is meg kell a műtárgyat vizsgálni.
Szivárogtató aknák A kör alakú alaprajza kis kétszintes ülepítőket 100 lakos-
Fertőtlenítők egyenértékig általában üzemileg előregyártott elemekből készítik,
Kitorkoló fejek helyszíni összeállítással a MOI. I. 10-63/61 alapján. „

A metszet
Ezeknél a kisberendezéseknél gyakran alkalmazásra kerülő A metszet
típusterveket a "Tipizálás'' c fejezet tartalmazza.

A/ Z s e b t e l e p e k

Lásd ugyanezen címszó alatt a mesterséges biológiai rendszer

^műtárgyai fejezetben.

B/ K é t s z i n t e s ü l e p í t ő k

A kismütárgyakhoz tartozó kétszintes ülepitők célja és műkö­

dési elve azonos a nagyobb műtárgyakhoz tartozó kétszintes ülepí­
OMS rendszerű kis két­
tőkével. szintes ülepítő
Alkalmazhatóságuk alsó határa a 0,75 m^-es ülepitp terű SADO rendszerű kis két­
szintes ülepítő
műtárgy, mivel ennél kisebb ülepitőtér - méretnél nem elégíthető

- 288 - - 289 -
 A régebbi előregyártott elemekből készült mütárgytipusok
közül említést érdemelnek a SADO és az OMS rendszerűek. A műtárgyak anyaga tégla, beton vagy vasbeton lehet, melye­
A SADO rendszerű műtárgyakban a hosszanti átfolyású ülepitő­ ket mindig a várható terhelésnek megfelelően kell fedni és 20-30
tér oldalt helyezkedik el (7- 92. ábra). cm-es földtakarással ellátni. A lefedésnek a kis méretek miatt
Az OMS rendszerű műtárgyak (7-95. ábra) ülepitőtere kör alakú, teljes egészében levehetőnek kell lennie.
melynek közepén a rothasztótér cérnaorsóhoz hasonló része helyez-,
kedik el. Az ülepitőteret a rothasztótér felülről is közrefogja.

Ügy a SADO, mint az OMS rendszerű ülepitők ugyanazon átmérők D/ O l d ó a k n á k

esetében különböző nagyságú ülepítő-, illetve rothasztótér méret­

Oldó aknák (oldókutak) működési elve és tisztítási hatásfoka
tel rendelkeztek. Gyártásukat beszüntették.
azonos az oldómedencékével, alakjuk és szerkezeti kialakításuk
más. Mig ugyanis az oldómedencék általában négyszög alakúak,

0/ O l d ó m e d e n c é k addig az oldóaknák (7-95. ábra) statikai szempontból,,Általában

kör alakúak. Rendszerint két egymás után alkalmazott műtárgyat
alkalmaznak, melyek közül az első illetve második az oldómedencék
Az oldómedencék legalább 1,5 m^-es ürtartalmuak legyenek
első illetve második kamrájának felel meg. A kamrák ebben az
(7 - 9 4 . ábra). Készülhetnek m i n t egyszerű (2 kamrás) és mint bőví­
esetben egyforma ürtartalmuak. Az egymás után következő két mű­
tett (3 kamrás) oldómedencék. A hasznos vízmélységek:
tárgy kialakítása teljesen azonos.
Egyszerű oldómedencévelí Bővitett oldómedencénél: Oldóaknákat 50-70
6 lakóig 1,2 m 4 lakóig 1,2 m lakósegyenérték terhe- k om ra X kom ra
20 " 1,5 m 20 " 1,8 m lésig készítenek, 15-20
50 1, 8 m 50 2,0 m z? összes hasznos tér­ ”W kíWV'-
fogatig. - g jjl|y: p —
Az első kamra térfoga­ A metszet A műtárgyak készül­
ta 2 x akkora legyen, mint Ac■v. ace'l ,T' hetnek egyedi tervek Sf
f idom
1 p alapján és a MOT I. M in S m
■- Sí
a másodiké. Az oldómedencék !*----- ¥
ii 10-64/61. sz. tipusteiv
készülhetnek egyedi tervek V y ////////////y '/////////////.
vagy az MSz 15502-62 R szab­ r ________ L _ vek szerint.
A műtárgyak anyaga 7-95. ábra
vány, valamint a "Csatorna- & metszet
tégla, beton és vasbeton: Oldóaknák
tervezési és méretezési
szabályzat I. rész. 1952." lehetnek monolitikusán
előírásai és a nagy oldó-
medencéknél közölt elvek
y V C L 3 ----^ helyszínen készítettek, de készíthetők előre gyártott elemekből
is (típustervek szerintiek).
szerint, vagy típustervek Süllyesztóses eljárást száraz, talajvízmentes esetben is
7-94. ábra
«
alapján. alkalmazni lehet. Előgyártott köpenyelemeket azonban általában
Kis oldómedence
csak akkor alkalmaznak, ha ne m várható talajvíz szintjének ma­
gasabbra való emelkedése a műtárgy fenekénél (hiányos vízzárás
miatt talajvíz fertőzési lehetőség).
A szennyvíz be- és kivezetése az aknákból mindig az egymás­
sal szemben levő oldalakról történik. A bevezetésnél az 5 cm— es
- 290 -
- 291 -
bukást mindig be kell tartani. Ezért a második műtárgy vizszintje
mindig legalább 10 cm-el lejjebb van, mint az első műtárgyé (köz­
ben csatorna van). A viz ki és bevezetése a merülőfal szerepét
betöltő és felülről tisztítható1, acél vagy azbesztcement T idomok­
kal történik, melyek 30-50 cm-re érjenek a viz szine alá és fölé.
Az aknák belső felületét vizzáró vakolattal célszerű ellátni
az üzemi vizszint feletti 20 cm-ig, mig a légtér felületeit a
födém alsó részét is beleértve ÉKIN mázolással kell ellátni.
Az aknák lefedése előregyártott fedlapokkal történik, melyre 8. AZ IPARI SZEHNYYIZTISZTITÁS MŰTÁRGYAI
20-30 cm földtakarás helyezhető.
A vonatkozó típusterveket & "Tipizálás" c. fejezet sorolja
Az ipari szennyvíztisztításnál használatos műtárgyak rend­
fel.
kívül változatosak, tekintettel a nagyszámú és állandóan változó
szennyvíz!éleségekre. Ezért e fejezet néhány fontosabb iparág
legjellemzőbb műtárgy fajtáját tárgyalja csak, mig az itt nem
B/ H o m o k s z ü r ő á r k o k ; S z i k k a s z t ó
ismertetett mütárgyféleségeket az eddig lefektetett irányelvek­
a l a g c s ö v e z é s ; S z i k k a s z t ó
nek és a követelményeknek megfelelően esetenként kell kialakí­
a k n á k ; S z i k k a s z t ó á r k o k ;
tani. [llj • Az alábbiakban ismertetésre kerülnek az
S z i v á r o g t a t ó a k n á k ;
F e r t ő t l e n í t ő k ; K i t o r k o l ó f e j e k
ásványolajipari
galvanot e chnikai
Fenti berendezésekre vonatkozóan lásd ugyanazon címszavak textilipari és
alatt a természetes biológiai illetve kémiai rendszer műtárgyai élelmiszeripari
c. fejezetben foglaltakat.
szennyvíztisztításnál alkalmazott főbb mütárgyfajták.

A/ Az á s v á n y o l a j i p a r i
• s z e n n y v í z t i s z t í t á s
f ő b b m ű t á r g y a i

Ásványolajipari szennyvizek tisztításánál a legfontosabb

alkalmazott műtárgyak a

Rácsok
Homokfogók
Olajfogók
Tározó tavak
Szűrők

- 292 - - 293
1. Rácsok

Céljuk és szerepük ugyanaz, mint a házi szennyviztisztitás-

nál.
Általában kézi tisztítású 20-25 mm-es pálcaközű rácsokat
alkalmaznak a homokfogóval egybeépítve. A rácsokat könnyen ki­
emelhetően több darabból alakit .iák ki, hogy pakura és bitumen
által okozott eltömödésnél könnyen kiemelhetők és kiégetketők
legyenek.

2. Homokfogók

Az ásványolajiparban alkalmazott homokfogók célja és

működési elve ugyanaz, mint a házi szennyviztisztitásnál, A leg­
gyakrabban hosszanti átfolyású homokfogókat, vagy tölcséres
(8-1. ábra) homokfogókat alkalmaznak.
Mindkét tipusu műtárgy-
fajta kialakítása a házi szenny­
víztisztításnál lefektetett
elvek szerint történik a kö­
vetkező főbb különbéégékkelt
8J A tűz és robbanás­
veszélyes üzem miatt az elekt­
romos berendezést RB Il-es
fokozatnak megfelelően kell
készíteni.
b/ A homokeltávolitó
gépészeti berendezésnél a
8-1. ábra
8-10%- olajtartalmú homok
Tölcséres homokfogó
nagy tapadóképességére és
dermedés! hajlamára tekintet­
tel kell lenni. Gőzzel való tisztítás (lefuvatás) melegítés szük­
ségességét mérlegelni kell.
c/ Függőleges átfolyású tölcséres homokfogók alkalmazásánál
esetében a tölcséres ülepítőknél ismertetett bukóéi előtti
merülöfal kiválóan felhasználható az olaj nagyrészének vissza­
tartására. Az üzemi vlzszint közelében gőz fütőcsőkígyót kell
elhelyezni, mely téli hideg időben is biztosítja a feluszott
olaj folyósságát, tehát lefölözhetőségét. Az olaj lefölözése a
változó v í z -, illetve olaj szint miatt csuklós lefölöző szerke­
zettel (8-2. ábra) történik. A lefölözött olaj gőz csőkígyóval
- 294 -
Csuklós olajlefölöző szerkezetek
fütött gyüjtőtérbe kerül, ahol állás közben olajra és vízre
válik szét, mivel a lefölözésnél nem akadályozható meg, hogy
v í z is ne távozzék az olajjal. A gyüjtotérből az olaj eltávolí­
tása történhet kézi és gépi szivattyúval.
d/ Amennyiben a visszatartott olajat távolabbi tartályba
kell juttatni, úgy az csak fütött nyomóvezetéken, vagy gravitá­
ciósan üzemelő, ugyancsak fütött fedett. éB tisztítható folyóká­
ban történhet.
e/ Olajtárolásra kialakított tereket alkalmas műgyanta be­
vonattal (epoxi, katepox, stb.) kell ellátni az olajféleségek
elszivárgásának megakadályozására. Ezek bevonatok a szerkezetek
korrózió védelmét is ellátják.
f/ A tisztításra kerülő olajos szennyvíz kémiai tulajdonsá­
gaitól függően a műtárgyakat korrózió ellen védeni kell. Ez ál­
talában mész-szegény cementfajta alkalmazásával megoldható.
2, O l a jfogók
Olajfogók célja az olajos szennyvizek olajféleség tartalmá­
nak és finomabb, homokfogóban vissza n e m tartható üledékének,
iszapjának visszatartása Q 12 J . Ezek a műtárgyak alkalmasak
- 295 -
könnyebb párlatok (benzin) v i s s z a t a r t á s á r a is. Külön benzinfogó­
kat az olajiparban a szennyviztisztitás keretében csak különleges
esetekben alkalmaznak, mivel a könnyű párlatok jó hatásfokú
kinyerése még a technológiai eljárások során megtörténik. A mara­
dék benzinmennyiség általában külön műtárgy épitését nem indokolja.
Olajfogók működési elve a fajsulykülönbségen való szétválasz­
táson alapul. A házi szennyviztisztitás keretében ismertetett
benzin és olajfogókra vonatkozó elvek értelemszerűen érvényesek
az ipari olajfogókra is.
Az olajfogó medencék nagy csoportjai a következők:

Közönséges hosszanti átfolyású olajfogók

Hosszanti átfolyású lemezes olajfogók
Tangenciális olajfogók

Ezek az olajfogók a technológiai követelményeknek megfelelő-

. - *
en általában vasbetonból készülnek. A dilatációs szerkezeteknek
korróziós veszély miatt sem gumi, sem vörösrézlemez, sem bitumen
nem alkalmazható.

a/ Közönséges hosszanti átfolyású olajfogók

A közönséges hosszanti átfolyású olajfogók (8-3. ábra)

lapos téglalap alaprajzú medencék, melyeken az olajtartalmú viz
lassú, vízszintes áramlással halad át, miközben a viznél könnyebb
olajos szennyeződés a felszínre, mig az annál nehezebb iszap a
fenékre ülepszik. A tartózkodási idő általában 1-2 óra körül van.
A medencék általában bevezető térből, ülepitőtérből és
gyüjtötérből állnak.
A bevezetőtér, a tűzbiztonsági okokból lehetőleg vizalatti
bevezetéssel érkező olajos szennyvíz egyenletes szétosztására
szolgál a medence teljes szélességében, melyből az osztófalba
erősített gomba (Stengel fej) vagy T alakú osztófejeken át jut
a viz az ülepitőtérbe.
A bevezetőtér szélessége olyan legyen, hogy a viz számot­
tevő esésveszteség nélkül jusson el a medence széléig, mig mély­
sége egyezzék az alsó osztófejek folyásfenekével. A fenék erős
olajlejtéssel (25-30°) vagy ives kiképzéssel rendelkezzék kereszt-
metszetében, hogy" az érkező zagy és iszap az osztófejeken ki-
csuszhassék az ülepitőtérbe. Az osztófejek közül néhányat (2-3 db)

- 297 -
a v í z , illetve az olaj felszínen is el kell helyezni, hogy a
"bevezetőt ér felszínén összegyűlő olaj e ltávozhass ék.' Az osztó­
falon levő nyílások összfelülete a falfelület 6% körül kell legyen.
Az ülepitőtér általában 2-áél több rekeszből áll. E rekeszek
Vfzefvezetes fe/ú/nézete
szélessége 3-6 m között legyen, a hasznos mélység a szélességnek
0.3-0.5 szőröse, maximális értéke 2 m. A tényleges ülepitőtér ✓
alatti rész a lerakodott iszap tárolására szolgáló iszaptározótér,
mig a felette levő rész a feluszott olajat tározó tér. Előbbi
vastagsága általában 15-25 cm, mig utóbbié 5-15 cm körül van. Fenókjeöri
q q Mazekhónda
Az ülepitőtér végén van az olajvisszatartó merülőfal (sok­ v*tr,irinií héóm/esó y/Jr-
oi/öjtv vohjtJ
szor ez maga az olajgyüjtő vályú), mely legalább 10-15 cm-el
érjen mélyebben a vizbe, mint az olajtározótér alsó szintje.
Az olajvisszatartó merülőfal előtt az oldalfalakon van az olaj-
lefólözo zsilip. (8-4. ábra). Alkalmazható a medence teljes
szélességében egy vagy több (rekeszenként) darabból álló forgat­
ható olaj-lefölöző cső is. (8-3. ábra).
/ metszet

8-4. ábra
Olaj lefölöző zsilip
(Kisebb olajfogóknál)
'Forgatható o b j lefo tó ig
090
Több lefölöző cső alkalmazásá­
8-5. ábra
lnál külön olajgyüjtővályu is
Olajgyüjtő vályú (változat)
(8-5. ábra).
Az eddigi tapasztalatok alapján csak a medencék végén
helyeznek el olajvisszatartó merülőlapokat, közben nem, mert az
rontja az olajvisszatartás hatásfokát.
A fenéken, az olajvisszatartó merülőfal előtt néhány méter­
rel, az iszaptározótér vastagságának megfelelő magasságú rézsüs
küszöböt kell készíteni, mely megakadályozza a finom üledéknek
az elfolyásra kerülő viz általi elsodrását és kiöblítését.

- 298
- 299 - 300 - 301 - 302 -
 \

A gyü.jt öt ér folyásirányban az olajvisszatartó merülőfal után

helyezkedik el. Itt történik a nagymértékben olajtalanitott viz
gyűjtése és elvezetése. A viz gyüjtővályut a különböző vízhozamok­
nál előálló vizszintingadozás lefölözés miatti minél szükebb ha­
tárok között tartása érdekében gyakran kétoldali beömléssel
(8-6. ábra) készitik. A gyüjtővályun az egyenletes át bukás biz­
tosítására beszabályozható acélbukóél elhelyezése célszerű. Az el­
vezetés megoldása olyan legyen, hogy az egész medence leürítése
lehetőleg gravitációs utón megtörténhessék. A gyüjtovályu által
meghatározott max vizszint legalább 50 cm-el legyen a medence
oldalfalainak felső sikja alatt.
A föluszott olajnak a lefölöző szerkezethez való tereléséről
gondoskodni kell. Ezt a feladatot gépi mozgatású terelőlapokkal
(8-3. ábra) lehet megoldani. Téli hideg időjárásnál a feluszott
olajréteg megdermed és nem fölözhető le. Ennélfogva közvetlenül
a viz felszine alatt gőz fütőcsőkigyót kell a lefölöző vályú
előtt elhelyezni. A lefölöző csövet és az olajgyüjtővályut (gőz­
csővel és esetleg gőzbefuvatássál kell) fűteni. A lefölözött,
rendszerint nagy víztartalmú olajat a medencéktől fütött-^fedett
folyókákban vezetik a gyűjtőhelyre, ha erre szükség van.
A medence fenekén leülepedett iszap eltávolitása történhet
végtelen gépi meghajtású láncra szerelt kotrólapokkal. melyek a
medence befolyási végénél levő iszapgyüjtő zsompba tolják az
iszapot, majd a vizfelszin közelében ai olajrétegben haladnak
a lefölöző vályú irányába, odaterelve az olajat. A kotró haladási
sebessége 1 cm/sec körül mozog. Az emlitett iszapgyüjtő zsompok
rekeszenként épülnek, 60°-os oldalakkal, max 50-60 cm-es oldal­
hosszúságú vízszintes fenékkel. A zsompokból iszap csöveken a
medence viznyomásával vagy szivattyúval távolítható el az iszap.
Az iszapgyüjtőzsomp elhagyásánál szivattyús iszapkiemelés
alkalmazható (8-6. ábra). Ebben az esetben alkálmazható a medence
oldal és közbenső terelő falaira szerelt síneken mozgó- hidszer-
kezet is, melyen ugyancsak egy sinen mozgó kocsi van. A kocsin
iszap szivattyút helyeznek el, mely a porszívóéhoz hasonló beömlő
nyilásu szívócsövével néhány cm-re a vízszintes, teljesen sik
fenék felett a teljes medence fenékfelületet végigjárja és a le­
ülepedett iszapot felszívja. Itt a legcélszerűbb viz alatt el­
helyezett függőleges tengelyű iszap szivattyúkat alkalmazni.

- 303 -
 A felszívott zagyot a szivattyú a mozgó Hidra szerelt iszapvályuba
nyomja, ahonnan az a medence nosszában húzódó iszapelvezető vályú­
ba jut.
A feluszott olaj terelését a hidra szerelt és fel-lebocsát-
ható terelő lapokkal lehet megoldani.
Az elektromos berendezés csak RB II fokozatban készülhet.
Az olajfogó medencék anyaga általában vasbeton.
A felhasznált cementfajta szulfát agresszió esetében G 500 s
is lehet, ha ezt a korrózióvédelem szükségessé teszi. 20-25 m-nél
hosszabb medencéknél szükséges dilatációs hézag kiképzése. A dila­
tációs szerkezetnél a rendszerint jelenlevő kéntartalom miatt
rézlemez nem alkalmazható. Bitumenes kiöntést oldhatósgigánál fogva

Hosszanti átfolyású lemezes olajfogó

szintén mellőzni kell. Egyebekben a házi szennyviztisztitás mű­
tárgyainál ismertetett hosszanti, vízszintes átfolyású egyszintes
ülepítőkre vonatkozó megállapítások értelemszerűen az olajfogókra
is vonatkoznak. Az oldalfalakat a feluszott olajréteg vastagságá­
nak megfelelő szakaszon, valamint az olajelvezető vályút is cél­

8-7. ábra
szerű olajálló műgyanta bevonattal ellátni, egyébként vizzáró
vakolat elegendő.

b/ Hosszanti átfolyású lemezes olajfogók

A lemezes olajfogók a viz-olaj szétválasztását a klasszikus,

fajsulykülönbségi elv alapján végzik, azzal a különbséggel, hogy
ferde lemezek alkalmazásával megrövidítik az olajcsepp felszál­

4i lásának útját, ami által a szokásos olajfogó medence mérete

I azonos hatásfoknál a közönséges hosszanti átfolyású olajfogónak

durván 1/10-ére csökken (8-7. ábra). E medence típust a Shell
cég fejlesztette ki.
A medencék fogadótérből és 2 olajfogó rekeszből állnak.
Utóbbiak hossz-szélesség aránya 6:1 körül van,a mélység 2,5 i
körüli. A rekeszekben megkülönböztethető az osztótér, a lemez­
szerkezet, alatta az iszap és felette az olajgyüjtőtér, továbbá
az elvezető vályúk.
A medencébe érkező viz a fogadó térbe jut, amelyet (ha előt­
te nem volt) rács választ el az egyes rekeszek tápcsöveitől.
A viz ezeken a tápcsöveken jut a rekeszek osztóterébe. A tápcső
alsó, tölcsérszerüen kiszélesedő nyilása a befolyási oldalon
levő homlokfal felé néz. A viz igy a homlokfalnál kénytelen
irányt változtatni, miközben egyenletesen szétoszlik.

- 304 - - 305 -
 Az osztótér folytatásaként a rekesz teljes szélességét és fajsulykülönbség elvén alapuló kiválasztása és az emulziók fel­
felülről számítva 80-90%-át az eltávolítható lemazszerkezet fog­ törése.
lalja el. A lemezek közepétől a szélek felé 45 fok alatt emelked­ A tározó tavakon való átfolyási idő az irodalom alapján
nek. Egymástóli távolságuk kb 10 cm. Az olajos szennyvíz a leme­ 3-30 nap. Nagyságuk ezért az üzemi szennyvízmennyiségtől függően
zek között áramlik hosszanti irányban. Eközben az olaj a lemezek több tízezer, millió m^ is lehet. Mélységük általában 3-5 ni.
alsó felületén feluszik, mig az iszap azok felső felületén csúszik Táro^ótavak telepithetők kedvező felszíni adottságok esetében
le az iszapgyüjtő térbe. völgyekbe, azok lezárásával. Felhasználhatók a célszerűen tele­
A lemazszerkezet alatt közép felé lejtős iszapgyüjtő tér pített nagy földanyagnyerőhelyek, készülhetnek részbeni vagy
van, ahonnan az iszapot a rekeszek tengelyében, a medence le- teljes kiemeléssel is. Természetes adottságok kihasználása ese-
folyási végénél levő ferde acélcsövön bedugott gégetnmlnveT tében is törekedni kell azonban arra, hogy a fenék, esetleg kor­
(és természetesen az arra kapcsolt) iszapszivattyúval lehet rekciók árán is- minél állandóbb vízmélységet biztosítson. A tá­
eltávolítani úgy, hogy a tömlőt az egész medenceszakaszon át­ rozótavak alakja lehetőleg romboid, vagy ikerelrendezésnél tra-
húzzák, miközben a szivattyú dolgozik. Az olajtalanitott viz a pézformáju legyen. Hossz-szélesség arányukat 3:l-6sl között cél­
lemezek után terelőfalak és terelő lemezek mentén jut a bukóélhez, szerű felvenni.
amelyen átbukva elfolyik. Az egyes lemezekre tapadt-olaj a H a a be- és az elvezetés ugyanazon az oldalon keli, hogy
lemezszerkezet feletti térbe kerül, amely egy mindkét végén le­ történjék (8-8. ábra) akkor terelőfalat kell építeni a rövidrezáráí
zárt, leemelhető acél hengerpalásttal van lefedve. A kivált elkerülésére. Amennyiben a nagyság megengedi, úgy lehetőleg iker
olaj a hengeres tér felső részén helyezkedik el nyomás alatt, medencéket kell építeni (8-9. ábra) a kitisztításokra és esetle­
mivel az üzemi vizszint 10-15 cm-el van a hengeres olajgyüjtőtér ges javításokra tekintettel.
felett. Nehogy a kinyert olaj a gyüjtőtérből a szabad viz fel-
A tározótó magassági
szinre juthasson, ezért a gyüjtőhengert a medence erre a célra
elrendezését a csatornázás
kialakított terelést végző peremére fektetik fel. Feluszás ellen
magassági viszonyai, a
a gyüjtőhengert rögzíteni kell. A gyüjtőperem feletti vizszint
talajvíz, a talajrétegező-
egy, az gyüjtővályuba érő felszállócső szabályozza. A feluszott-
dés és a befogadó vizjá­
olajat, mivel a nyomás alatt van a gyüjtőhenger záradékában
téka határozza meg. A tó
elhelyezett csapon lehet eltávolítani, mely az olajgyüj'tővályun
fenekét a talajvíztől meg­
át az olajgyüjtő aknába jut.
felelő vízzáró réteg vá­
Nagy előnye a medencének kis méretein túlmenően a f o k o z o t t
lasztja el, ha ilyen nin­
tűzbiztonság. Természetesen a gyüjtőtér feletti vízfelületre is
csen, mesterséges szige­
kerülhet olaj, de ez igen csekély és igy könnyen lemerhető. •
telést (pl. bentonit)
Tározótó terelőfallal
kell alkalmazni, hogy el­
c/ Tangenciális olajfogók
kerülhető legyen a talajvíz
A tangenciális olajfogók teljesen újszerű műtárgyak. elszennyeződése.
Ismertetésük e helyen még korai volna, A befogadó még a várható legmagasabb vízállás esetében se
játszék vissza a tározótóba.
4. Tározó tavak A tó földmunkáira nézve értelemszerűen vonatkoznak a házi

Az ásványolajiparban tározó tavakat az előzetesen nagymér ;V“ szennyviztisztitás műtárgyainál a földoldó medencékre tett

ig olajtalanitott és hordáiékmentesitett szennyvizek továbbtisa- megállapítások. A tározótó vizeziné 1 m-el legyen a terep vagy

titására alkalmazzék. Cél az igen finom olaj és iszapszemcsék a töltés koronaszint je alatt.

- 306 -
- 307 -
 -8-9. ábra
-I
Tározótó ikerelrendezésben

A tározótó szerves tartozékai

a vizbevezető-, a vizkivételi-, az
olajlefölözőmü és az esetleges tüzi-
vizkivételi müvek.
Ezeknek a műtárgyaknak elektro­
mos berendezéseit (világítás, meghaj­
tómotorok, kapcsolók) mind robbanás­
biztos kivitelben kell elkészíteni.
Vonatkozik ez természetesen esetleges
8-11. ábra
Vizkivételi mű körkörös vízbevezetéssel
A metszet
A vízkivétel történ­
het egy meghatározott pon­
ton, (8-11. ábra) de ennél

8-10. ábra egyéb, a tavat kiszolgáló műtárgyakra, sokkal célravezetőbb, ha

Vizbevezetőmü osztócsöve illetve a tározó esetleges világitó az ajánlott bevezetési mód­

berendezésére is. hoz hasonlóan a tó teljes
A vizbevezetőmü (8-10. ábra) célja az olajos, hordalékos szélessége mentén történik
víz megfelelő biztonsággal való bevezetése a tóba. A vízbevezetés a vízkivétel (8-12. ábra).
történhez a felszínen, vagy az alatt, meghatározott pontban A vizkivételi műhöz bejá­
(surrantóval, nyomócső kitorkoló fejjel) vagy osztottan. Utóbbi rási lehetőségről gondos­
megoldásnál a bevezető cső egy helyen hatol be a tóba, mig az kodni kell. A rendszerint
elosztócső csak itt ágazik le róla. Az elosztócső oldalnyilásaira nagyméretű elzárószerkeze­
gonto alakú, osztófejeket (Stengel fej) célszerű szerelni. A fenéken tek meghajtása történhet
iszaplebocsátó lyukakat kell szabadon hagyni. Az elosztócső kézi- vagy gépi utón.
lábakon áll, alatta föld- vagy soványbeton, esetleg terméskő Az olajlefölözőmü
burkolattal kell a tófeneket a feltöltésközbeni kimosás ellen célja a feluszott olaj
védeni. dekantálása. Többféle
A vizkivételi mű célja a nagymértékben megtisztított viz megoldás lehetséges.
elvezetése a tározótóból úgy, hogy az a feluszott olajat és a Ezek közül különösen kettő ajánlható! a lefölözőcső és a lefölöző
leülepedett horda].ékot magával ne ragadja. tálca.

309 - \
- 308 -
 t

másrészt a parton, vagy töltésben elhelyezett ingaoszlopra támasz­

A lefölözöcső (8-13, ábra)
- / metszet kodik. A kezelőfödém kereszttartóira van csavarorsóval felfüggeszt­
agy /S 200-250 mm, 1-2 m bosszú, ve a lefölözőtálca, melyet célszerűen az oszlopok belső oldalán
félbevágott acélcső, mely 2, levő sinen futó görgők vezérelnek. A tálca helyzetének megfigye­
vagy több merev karjával együtt lésére a kezelőfödómet ráccsal kell ellátni. A téli, hideg időben
egy, a csővel párhuzamos vízszin­ való lefölözés lehetővé tételére a tálca körüli viz, helyesebben
tes egyenes mentén elhelyezett
olajfelületet gőzcsőklgyóval kell fűteni. A kondenzviz magába
forgáspont közül elfordítható: az elvezetőcsőbe folyhat, hogy az elvezetésre kerülő olaj beder-
Így emelhető és süllyeszthető. medését megakadályozza.
Az olaj elvezetése flexibilis
A tüzivizklvétell müvek célja tűznél magából a tóból megfe­
gégecsővel, vagy csuklós acélcsö­
lelő mennyiségű viznek biztositása a helyszínre érkező oltóberende­
vekkel történhet, kellő tömítés zésekhez, ha ehhez a vízbeszerzési módhoz az illetékes tűzrendé­
alkalmazásával. A berendezés el­
szet! hatóság hozzájárul.
helyezhető a töltésben, megfe­
A tűzivizkivételi müvek egymástól! távolságát és kialakítá­
lelő méretű vasbeton támfalra
sát valamint a szállítandó viz mennyiségét az illetékes tűzren­
(egyben-gyűjtőcsatorna) való
dészet! hatóság Írja elő.
felerősítéssel, esetleg a tóban
egy vasbeton állványzaton.
a- 13. ábra
Tálcás olajlefölözőmü

A lefölöző tálca
(8-14. ábra)-függőlege­
sen fel-le mozgatható
rendszerint kör alapraj­ 8- 15. ábra
zú szerkezet, melynek ‘ Tűzivizkivétel kiemelt tározótó esetében
tömszelencés, vagy flexi­
bilis csatlakozása van az A vizkivételi cső vége (8-15. ábra) annyira legyen a rézsű­
elvezető csőhöz. A lefö­ 8-14. ábra től és fenéktől, hogy ott kimosások a vízkivétel során ne állja­
löző tálcát külön állvá­ Parti lefölözőcső na k elő. Szükséges ezenfelül a cső körüli földfelületeket kőszó­
nyon helyezik el magában rással ellátni. A cső lezárhatósága érdekében tolózárat kell el­
a tározótóban. Az állvány vasbetonból készül síkalapozással. helyezni, melyet kezelőhidról lehet kezelni. A tolózár állandóan
A síkalapozást a tó fenekének minél kisebb mértékű megbolygatása nyitva van, csak javítási és ellenőrzési munkáknál kell lezárni.
miatt célszerű alkalmazni. Ha a tározótó a terepbe beBÜllyesztve készül, úgy a vizki­
A tó fenekén levő munkagödrök visszatöltésénél kövér agyagot vételi cső a parttól a tűzrendészet által előirt távolságban
kell alkalmazni a vizelszivárgás megakadályozására. A kezelőfödé­ 4 Ö,8-1.0 a méretű aknába torkollik;
met oszlopok tartják (rendszerint 3 db.), melyeket fent vasbeton Az aknafenék kb. 1 m-el legyen a cső torkolata alatt, hogy
keret tart Össze. A keret úgy legyen elhelyezve, hogy alatta a esetleges üledék kiemelhető és cső könnyebben ellenőrizhető le­
V í z szabadon bejátszhassék a tálcához. A műtárgy megközelítése gyen. Az akna készülhet el őre gyártott elemekből is. Az akna le­
kezelöhidon történik, mely egyrészt a fenti vasbeton keretre, fedéséről gondoskodni kell, nehogy a viz télen befagyjon.

- 311 -
- 310 -
 A vizkivételi csövet a korrodálás elkerülésére szigeteléssel
/- 4 m etszet
vagy vasalt betonköpennyel célszerű körülvenni.
Ha a tó kiemelt, úgy a tűzivizkivételi cső a mentett oldalon
»
a töltésrézsűbe süllyesztett fagy ellen földdel letakart aknán
vezessen át, ahol a felülről kulcsszárhosszabbitó révén kezelhető
tolózár biztosítja a cső lezárását.
A tolózár után a cső kettéágazik és az aknán kivül két
Storz kapocsban végződő, egymástól 0.8 m távolságban levő, víz­
kivétel! lehetőséget biztosit a rendezett terep felszíne fölött
legalább 20 cm magasságban.

5. Szűrök

Az olajipari szennyvíztisztításban alkalmazott szűrők cél.1a

a részben ólajtálánitott szennyvízben levő kisméretű olajszemcsék
visszatartása és a könnyen bomló emulziók megtörése.
A szűrők két gyakran alkalmazott tipusa:
i
Cseppesitő szűrők
HomokszürŐk

a/ Cseppesitő szűrők

A cseppesitő szűrők előzetes olajfogás után kerülnek alkal­

mazásra. Működési elvük az, hogy a fajsulykülönbségen alapuló
olajfogással vissza nem tartható olaj, vagy emulziócseppeket
tartalmazó szennyvizet víztaszító (hidrophob) és olajhoz tapadó
(oleophil) tulajdonnágokkal rendelkező szürőtesten bocsátják
keresztül. Az átáraml&s alatt a kis olajszemcsék nekiütköznek
és rátapadnak a szürőanyagra, ahonnan csak nagyobb cseppékké való Cseppesitő szűrő vízszintes átfolyással

összeállás után sodorja azokat el a viz. E nagyobb cseppek aztán

iaár a szűrőt mindig követő olajfogóban vissza tarthatók. Az eltömődött szürőanyag kiemelhetőségéről mindkét esetben
megfelelő darupálya létesítésével gondoskodni kell.
A szürőtest anyaga előzetesen olajjal átitatott 1/4-1/8-os
tégla v, cseréptörmelék. A szürőtest vastagsága 0,5-1.0 m . A cseppesitő szűrők külön műtárgyak, azonban gyakran két

Az átáramlás lehet vízszintes (8-16. ábra) vagy függőleges olajfogó medence közé, azokkal egy műtárgyba, vagy csak az őket
követő olajfogóval építik egybe.
(ö-17* ábra). Előző esetben a szürőanyag 50-40 mm lyukbőségü
acélhuzal háló borítású kiemelhető kosarakban van* mig második
esetben anélkül is beépíthető egy előregyártott elemekkel borí­
tott, 25-50%-ban áttört réses fenékre.

- 512 - - 513 -
 K e r e sz tm e te z et

A-A metszet é-á metszet

A szürötest 1.70-2.40 m vastag és 0.5-32 mm-es és rend­

szerint 5 frakcióban elhelyezett kavics, illetve homok rétegből
áll. A szemnagyság alulról felfelé csökken. A szürőtestet 0.7-0*8
m-es vizréteg fedi.
A vízbevezetés a fenéken 20 cm-kén,t kiosztott acélcsöveken
történik. A vízelvezetés bukóéllel ellátott vályúkon oldják meg.
A szűrő rétegben visszatartott olaj kimosása a légbevezető csöve­
ken betáplált süritett levegővel (kb. 0.5 att) és a vízcsöveken
keresztül benyomott 60-70 C°-u forróvlzzel történik. A légbeveze­

b/ Bomokszürők tő csövek ugyancsak a fenéken vannak. A mosóvizet mivel olajtartal­

mú a tisztítási rendszer elejére kell visszavezetni.
A homokézűrők (8-18. ábra) utószűrőként kerülnek alkalmazás*
A zárkamra és a szűrők is fedetten készülnek, hacsak az idő­
ra nagymértékű olajfogás után. A szűrést kavics-homokszemek vég­
járás nyilt elhelyezést nem tesz lehetővé. A fedett terekben
zik. amennyiben azok az olajszemcséket felületeiken, valamint
ventillátorokkal óránként 12-15 szőrös levegőcserét kell biztosí­
a közöttük levő pórusokban visszatartják.
tani. Az elektromos szerelvényeket robbanásbiztosan kell készíteni.
A szűrőket kb. 50 m -es (7x7 m) egységekben építik m e g ,
A megfelelő mennyiségű forróviz és süritett levegő biztosításáról
melyeket egy közös zárkamrából irányítanak. Igen célszerű az az
külön berendezésekkel gondoskodni kell.
elrendezés, amelynél a hosszúkás, tégla alaprajzú műtárgyban a
zárkamra középen teljes hosszúságban húzódik végig, mig a szűrők
tőle kétoldalt helyezkednek el.

- 314 -
- 315 -
 B/ A g a l v a n o t e d i n i k a i
s z e n n y v i z t i s z t i t á s
f ő b b m ű t á r g y a i
Felül.nézet A metszet & metszet
A galvanotechnikai szennyvizek tisztításánál semlegesitési
--- ¥~
(sav, lúg), króm és ciántalanitási feladatokat kell rendszerint
m
megoldani. Alapvető követelmény a tisztítási technológia és a
műtárgyak megtervezésénél, kialakításánál, hogy savas kémhatásu
szennyvizet a ciánsóktól a leggondosabban külön kell választani.
mert különben ciánhidrogén kiválás következik be, ami halálosan
mérgező.
A főbb mütárgytipusok a következők:

Keverő és kiegyenlítő műtárgyak,

Vegyszertárolók, előkészitők,
Méregtelenítők és semlegesitők,
A műtárgyak kialakításánál a -/ metszet
Ülepitő medencék,
következő főbb szempontokat kell
Iszapágyak.
figyelembe venni:
Sz/vaitfJt keverés P ropeiere* keverés iégbeftivdaos keverés Biztosítani kell a műtárgyak T
,jó megközelíthetőségét.
A műtárgyak kialakításánál fi­
gyelemmel kell lenni arra, hogy
Felülnézet
vegyszerkifolyások (ballontörés)
esetén agresszív anyagok az épít­
ményben kárt ne tehessenek.
A berendezéseket a célszerű­
ség és elhelyezési lehetőségek
határain belül össze lehet épiteni.
A tisztítási folyamatok soréin
8-19. ábra
rendszerint biztosítani kell a
Kis keverő és kiegyenlítő medencék
szobahőmérsékletet (18-20 C ° ) , a
vegyi reakciók kedvező lezajlásá­
A különböző műtárgyakat az üzemi és technológiai követel­ 8-21. ábra
hoz. Amennyiben üzemen kivüli
ményeknek, valamint az alkalmazásra kerülő gépi berendezéseknek Kör alakú kiegyenlítő medence
külső elhelyezés válik szüksé­
figyelembevételével kell kialakítani.
gessé, úgy a tisztitó berendezé­
A keverő és kiegyenlítő medencékre a 8-19, 8-20 és a 8-21.
seket le kell fedni és fűtéssel kell ellátni.
ábra mutat be megoldásokat. A méregtelenítő és semlegesítő meden­
Akar üzemen belüli belső, akár üzemen kivüli külső fedett
cékre a 8-22. ábra, mig a hosszanti átfolyású zsompos ülepitő
elhelyezés válik szükségessé, minden esetben bőséges természetes
medencékre a 8-22. ábra közöl példát. QllJ *
vagy ha szükséges, mesterséges szellőzésről feltétlenül gondoskod­
ni kell.
- 316 -
- 317 -
 Hosszmetszet A metszet
Hosszmetszet A metszet
U T
8-2?. ábra
Hosszanti átfolyású zsompos ülepítő medence
Balesetelhárítási szempontból, ahol szükség van, a lábdesz­
kás korlátot mindenütt fel kell szerelni.
Zárt vegyszeres helyiségeknek nyílt térről való közvetlen
bejáratuk legyen. A bejárat külső oldalán a szükséges megfelelő
gázálarcokat kell elhelyezni.
A szennyvizek, valamint az alkalmazott vegyszerek korroziv
ihatása ellen megfelelő burkolatokkal, bevonatokkal és anyagokkal
kell védekezni. Meg kell védeni egyrészt magukat a szennyvíz­
tisztító berendezéseket, de meg kell akadályozni azt is, hogy
agresszív, mérgező anyagok kerülhessenek a talajba, vagy talaj­
vízbe. Előbbi káros talajsüllyedésekhez, alaptestek, csatornák
és egyéb föld alatti létesítmények szótrombolásához, utóbbi pedig
a talajvíz elszennyezéséhez és kutakon, víznyerő helyeken ke­
resztül súlyos mérgezésekhez vezethet.
- 318 -
A védekezési mód megválasztásánál figyelemmel kell lenni a
korrodeáló anyagokra összekeverés előtt és után, azok hőfokára a
vegyi reakciók során keletkező hőmérsékletekre, a mechanikai
hatásokra (kopás stb.) és a külső talajvíz állásokra.
A védekezés módja kétféle:
a/ Anyagukban ellenálló berendezések (építmények, gépek ,
szerelvények) alkalmazása
b/ Védőburkolatok, bevonatok készítése a nem ellenálló anya­
gú építményekre és berendezésekre.
a/ Anyagukban ellenálló berendezéseket, csak kisebb nagy­
ságokban alkalmaznak a rendszerint drága anyagok miatt (pl.
korrózió álló acélkádak, PVC anyagú medencék stb.), mig nagyobb
műtárgyaknál ezen védekezési mód. csak enyhe korróziv hatásoknál
kerülhet szóba, ha például C500 s/S54/ kohósalak portlandcement
alkalmazása vagy saválló habarcsba falazott klinkertégla elegendő
védettséget nyújt. Csöveknél, szerelvényeknél a védekezés ezen
formája általános, amikor is pl. kőagyag PVC, vagy korrózióálló
(KOR 1-5) acél keménygumi- vagy más, esetleg műgyanta anyagú
csövek és szerelvények kerülnek alkalmazásra.
b/ Védőburkolattal, vagy bevonattal való ellátás főleg a
nagyobb műtárgyaknál követett eljárás. Csővezetékek, szerelvé­
nyek esetében is alkalmazzák. A védőburkolat vagy szervesen
összeépül a műtárggyal vagy csak hozzásimul a megtámasztás szük­
ségességéből. Utóbbi megoldást (8-24. ábra) közepes esetleg
néhány m^-es tartályoknál alkalmazzák,
például: PVC lemezből készitett tar­ R d h o i t 'd s ______ {
tályt besüllyesztenek egy acéllemez %
-o
vagy vékony vasbeton tartályba mely
azonban csak a megtámasztást adja.
Ilyenkor a műanyag tartály felső,
kissé magasabban hagyott szélét a
támasztó tartályra ráhajtják, nehogy
a kettő közé agresszív folyadék ke­ 8-24. ábra
rülhessen. A műtárgyak belső felü­ Acéltartály PVC véde­
lemmel
letére felhordott burkolatok, be­
vonatok anyaga, összetétele azok fel­
hordási módja rendkívül sokféle.
- 319 - Ma,
 Cső és szerelvény átvezetéseknél a medence v. tartály falába
A szigetelésnél alkalmazott anyagok alkalmazhatóságának ké­
lehetőleg két befalazó karimát kell egymás mögött alkalmazni. A
s z í t é s é n e k és f e l h o r d á s á n a k részleteit: K o v á k András, P.Fejes
burkolatnál a szigetelő védőréteget üvegszövet vagy ennek hiányában
Katalin: Saválló Burkolatok tervezése és k i v i t e l e z é s e . É M . Műszak:
textilbetéttel ellátva rá kell dolgozni (ragasztani) a csőre és a
F ő o s z t á l y ÉTI Építésügyi Kiadó c. k ö n y v Ql4j , v a l a m i n t az É p í ­
burkolat teljes vastagságán átvezetni. Ha a cső az átvezetés után
tőipari Kiviteli Szabályzat (43)lV.sz. kötete tartalmazza [lj^] .
véget ér úgy karimával kell a betétes szigetelő védőréteget le­
szorítani.
A burkolatokat főleg a meg­
Amennyiben külső, talajvíznyomással kell számolni úgy a mű­
felelő minőségi követelményeket k i ­
tárgyakat, külső v. közbenső vizzáró szigeteléssel kell ellátni,
elégítő műanyagok előtti időben al­
nehogy a belső vódőszigetelést a talajvíz lefeszítse. A gépészeti
kalmazták. A burkolatok több réteg­
berendezéseket, szerelvényeket, vezetékeket a fröcsköléstől és a
ből állnak: alapozó réteg, szigetelő
felszálló gőzöktől is meg kell védeni. A nem ellenálló anyagból
védőréteg, ágyazóhabarcs, támasztó
készült szerelvényeket megfelelő védőbevonattal, mázolással kell
I Vasbeton és v é d ő r é t e g , a h o l az a l k a l m a z o t t
ellátni.
A la p o z ó ré te g .- hideg bj turné rnQí anyagokat a mindenkori követelmények­
(é unt m? v Ai&iz hJ
nek megfelelően kell megválasztani
Szigeteld védőréteg : bitumenes habarcs
\— (RéO-I) például: 5%-os 20° C-u kénsavnál
’
QZO habarcs •• bitumenes haborcs C/ A t e x t i l i p a r i
(R80 -£) 8 25.
( - ábra) az a l a p o z ó r é t e g h i d e g
sz e n n y v i z t i s z t i t á s
[ támasztó és véd őréteg ___ bitumenmáz ( É K I N 149, A L B I T H:
(S r tégla) f ő b b m ű t á r g y a i
kereskedelmi megjelölés); a szige­
8 - 2 p . ábra telő védőréteg bitumenes habarcs
A textilipari szennyvizek kezeléséhez szükséges gyakrabban
Példa szigetelő védőburko­ (R 8 0 - a s habarcs I. v á l f a j a ; gyári
latra ( 5 % - o s , ^ 2 0 O C y U k é n s a v je i z é s); a2 ágyazóhabarcs bitumenes
alkalmazott műtárgyak a következők:

habarcs (R 8 0 - a s h a b a r c s II. válfaja,

Szálfogók
töltőanyaggal), a támasztó és v é d ő ­
Kiegyenlítő medencék
réteg klinker tégla vagy lap vagy ST t égla v a g y lap, bitumenes,
Vegyszertárolók, előkészítők és adagolók
kénes vag y vi z ü v e g e s h a b a r c s b a rakva.
Keverő és pelyhesitő medencék
A burkolatok fajtánként csak bizonyos magasságig alkalmaz­
Ülepítő medencék
hatók. A jobb á l l é k o n y s á g m i a t t célszerűkor alakú tartályokat,
Issapágyak
medencéket készíteni, de megoldható a kérdés úgy is, h o g y n é g y -
szögletes medencéknél a belső falfelületet enyhén Ívesre képezik
1. Szálfogók
ki, (8-26. ábra), igy a burkolat befeszül. A burkolatokat a
tartály falának felső s í k j á n á l un. fedőkővel kell ellátni. Szálfogók célja a szennyvízbe jutott textilhulladékok,szálak
Ónálló védőbevonatok közvetlenül a műtárgy, vagy medence visszatartása, hogy azok esetleg újra felhasználhatók legyenek
falra kerülnek, ha v e g y i és m e c h a n i k a i ellenállásuk megfelelő. vagy a további szennyvízkezelés, elvezetés során bonyodalmakat
Ilyen anyagok a vizüveg, a f l u á t o k a bitumen, az aszfalt és ne okozzanak.
a különböző anyagok. A felhordáshoz szükséges feltételeket min­ Szálfogót az azonos munkafázist végző üzemegység elvezető
den e s e t b e n k ü l ö n t i s z t á z n i és t e l j e s í t e n i k e l l . Szinte kivétel folyókájába,csatornájába, a gyár ipari szennyvizeit tisztitó
nélkül követelmény a teljesen száraz falfelület és a k e l l ő h ö - telepének részeként, vagy a szennyvizeknek a városi közcsatorna­
mérséklet. hálózatba való bevezetése előtt építenek, illetve szoktak alkal­
mazni.
- 520 - - 521 -

V N
 A szálfogók különböző a minden­
kori követelménynek megfelelő lyuk­
bőségü rosták, vagy sziták, melyek kézi,
vagy gépi kiszolgálásuak illetve tisz­
tításunk lehetnek.
Kézi szálfogókat (8-27. ábra) :
kisebb vizmennyiségü és kezelési igé­
nyű helyeken, rendszerint üzemépülete­
ken belül alkalmaznak. Nagyságuk olyan
Á lt a lá b a n Ri + R a
legyen, hogy a rosta vagy szita kézzel
8—26 • ábra kiemelhető legyen. A rendszerint fe­
Védőburkolat Íves kikép­ dett folyókát a szálfogó előtt cél­
zése négyszögletes mű­
tárgyban szerű a számított szitaellenálláson
túlmenően 10-15 cm-el süllyeszteni és
Gépi szálfogókat nagyobb szennyvíz és szálmennyisógnél al­
kalmaznak főleg szennyvíztisztító telepeken és a szennyvíznek
közcsatornába való bevezetése előtt. E berendezések elvileg azo­
nosak a házi szennyvíztisztításnál alkalmazott dobszürőkkel azzal
a különbséggel, hogy itt a szálak eltávolítására vizsugáron kivül
forgókefét és kanalas kotrószerkezetet is alkalmaznak.
2. Kiegyenlítő medencék: Vegyszertárolók
előkészítők és adagolók; Keverő és
Pelyhesltő medencék; Iszapágyak.
E berendezések azonosak a házi és a galvanotechnikai szennyvi­
zek tisztításánál ismertetett megfelelő műtárgytípusokkal.

D/ Az é l e l m i s z e r i p a r i
metszet metszet s z e n n y v i z t i s z t i t á s
m ű t á r g y a i

Élelmiszeripari szennyvizek tisztítására ugyanazokat a főbb

mütárgyfajtákat alkalmazzák, mint a házi-városi szennyvizek
tisztitásánál. Különbség csak az, hogy az egyes műtárgyak kiala­
kításánál mindig tekintettel kell lenni a kezelésre kerülő szenny­
víz tulajdonságaira (zsírtartalom, béltartalom, gyümölcshéjak,
savasság, nagy gázképződési hajlam stb.) amelyek lényegesen mó­
| SO- 30
dosítják a házi szennyvizeknél használatos ugyanazon feladatra
ö—2?. ábra alkalmazott műtárgyak kialakítását, részletmegoldásait.
Kézitisztitásu szálfogó folyókában

úgy kiszélesíteni, hogy a szálfogó lyukain átáramló viz sebessége

ne legyen 0.5 m/mp alatt. A tisztíthatóság miatt egymáB mögött
mindig két zzitát v. rostát (szűrőt) kell alkalmazni. Elhelye­
zésük általában függőleges a kis helyigény miatt. A szűrők után
a szálfogó összeszűkül és zárt csatornáihoz csatlakozik. Baleset­
elhárítási szempontból a szálfogókat célszerű könnyű acéllemez
fedlappal lefedni. A két szűrő különböző lyukbőségü is lehet
(a második a kisebb lyukbőségü). A szűröket célszerű kerettel
merevíteni. A keretek a szálfogó oldalfalainak hornyában támasz­
kodnak. A szűrők anyaga olyan legyen, hogy a szennyvíznek ellen-.
álljon. másrészt lehetővé váljék a visszatartott anyag leégetése.

- 522 - - 525 -

»
 végzik mindig prototipussszerüen, ami mind a gyártásnál, mind a
szerelésnél, mind pedig az üzemelésnél az un. " gyermekbetegségek­
kel jelentkezik. Egységes típustervek alapján történő gyártásnál
-különösen ha az ilyen szerkezetek gyártásával egy profilgazdát
biznak meg - fentebbi hiányosságok legnagyobb részt megszüntet­
hetek.
A típustervek hátrányaként kell megemlíteni, hogy az egyes
nagyságok lépcsőzéssel követik egymást és igy gyakran a szüksé­
gesnél valamivel nagyobb, vagy kisebb tipusmütárgyat alkalmaznak.
9. A MEZŐGAZDASÁGI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS MŰTÁRGYAI Ez a hátrány azonban előbbi előnyök mellett mindenképpen elvisel­
hető.
MezőgazTdasági szennyvizek tisztítására szolgáló berendezések Jelen jegyzet megjelenésekor érvényben levő, és a szennyvíz­
kialakítása a már ismertetett, de főként "A házi szennyvíztisz­ tisztítást érintő típusterveket összefoglalóan a következő jegyzék
títás műtárgyai" (7 sz.) fejezetben tárgyalt elvek alapján tör­ tünteti fel. Meg kell azonban jegyezni, hogy a felsorolt típus­
ténik, a mindenkori feladat és szennyvizféleség figyelembevételé­ tervek legkésőbb a második ötéves terv végére hatálytalanításra
vel. kerülnek. A kidolgozás alatt álló uj típusterveket az ÉM. Típus­
tervesé Intézet által negyedévenként kiadásra kerülő tájékoztató
ismerteti.
10. TIPIZÁLÁS
Szennyvíztisztítási építmények típustervei.
Gyakran ismétlődő, hasonló feladatok mindig felvetik az
egységes elveken alapuló megoldás szükségességét. A kérdés fel­ 34 MNOT 57-54 Zsírfogó aknák, 7,5-10 lit/mp terhelésre
merül a szennyvíztisztításnál is.
35 MNOT 187/a-d/57 Zsirfogó aknák, ^-5 lit/mp terhelésre
A típustervek a tervezők részére feleslegessé teszik a mű­
36 MNOT 60/a/54 Szennyvizadagoló szifon 100, 200-as
tárgyak teljes megtervezésével járó tervezési számítási és szer­
öntöttvas és hegesztett szifonnal
kesztési munka javarészét, megrövidítik a tervezési időt és biz­
tosítják a megfelelő minőséget. Igen gyakran maguk az alkalmazók, 37 MNOT 192/a/57 Biológiai csepegtető testek 100-1000
hatósági segítséggel dönthetik el az alkalmazás lehetőségét és lakosegyenérték terhelésre
szükségességét és adaptálási munkával teljes mértékig használhat, Szikkasztó kutak 1,0; 1,5;2,0 m t>
38 MNOT 197/a-c/57
tervdokumentáció birtokába jutnak, ami a rendszerint hosszú ter­ Felsőtáplálásu forgópermetezők 3,0-12,5
39 MNOT 215-57
vezési idők miatt igen nagy előnyt jelent.
tipus biológiai csepegtetőtestekhez
A kivitelezők részére a típustervek, a gyaipri ismétlődés
40 MNOT 228-57 Alsótáplálásu forgópermetezők 10-16 m
miatt jól begyakorolható, mind kevesebb problémával járó munkát
biológiai csepegtetőtestekhez
jelentenek, ami az építési idők megrövidítését vonhatja maga után.
Különösen előnyös típustervek alkalmazása a szennyvíztisztító mü- 41 MOT I. 2-7/61 Gát és csatornaőrtelepekhez trágyagyüjtő
• tárgyak gépészeti berendezésénél.
42 MOT I. 10-48/60 Szennyvízátemelő 50-400 lit/perc telje­
Ugyanis az a helyzet, hogy kevés számú gépészeti típusterv­ sítményre.
vel rendelkezünk és hasonló feladattal igen sokféle berendezést
43 MOT I. 10-49/60 Vasbeton falazatú egyszerű oldómedence
terveznek és készítenek. A gyártást a legkülönbözőbb vállalatok
225 lakosegyenérték terhelésre

- 324 - - 325
44 MOT I. 10-50/60 Téglafalazatú egyszerű oldómedence, 62 MOT I. 51-65/65 Függőleges átfolyású utóülepítő, kut­
1-22 lakosegyenérték terhelésére süllyesztéssel építve

45 MOT I. 10-65/61 Kétszintes ülepítő előregyártott elemekből 65 MOT I. 51-71/65 Toronybiológiai csepegtetőtest 1,00 m
átmérővel
46 MOT I. 10-64/61 Oldókutak előregyártott elemekből
64 MOT I. 51-72/65 Toronybiológiai csepegtetőtest l,20m
47 MOT I. 10-65/61 Fertőtlenítő medence előregyártott ele­
átmérővel
mekből
65 MOT I. 51-73/65 Toronybiológiai csepegtetőtest 1,50 m
48 MOT I. 10-75-61 Téglafalazatú oldómedence, 1-10
átmérővel
lakosegyenérték terhelésre
66 MOT I. 10-46/60 Egyéb vizépitmények ,
49 MOT I. 10-74/61 Betonfalazatu bővített oldómedence,
Szikkasztó alagcsőhálózat 1-225 lakos­
1-22 lakosegyenérték terhelésre
egyenérték terhelésre
50 MOT I. 10-75/61 Vasbetonfalazatu oldómedence 10-100
425 MOT 59-2/62 Szivattyugépész pihenő raktárral
lakosegyenérték terhelésre
426 MOT 59-3/62 Szivattyugépész pihenő raktárral és mű­
54 MOT I. 10-5/58 Szennyvizelosztó akna 5-100 lit/sec
hellyel
vízmennyiségre
71 MOT III. 10-1/58 Szennyvíztisztítás 1,50 m és 2,00 m át­
55 MOT I. 10-10/58 Utóülepítő fertőtlenítő medencék, 101-
mérőjű műtárgyainak előregyártott vasbeton—
1000 lakosegyenérték terhelésre
gyűrű és lefedő elemei.
56 MOT I. 51-16/62 öblitőakna jó 100 cm belmérettel, monolit
betonból, jó 20- f> 50 cm belméretü eső­
csatornák öblítésére

57 MOT I. 51-17/62 öblitőakna # 150 cm belmérettel, betonból, 12-0

jó 20- 40 és 50/45 cm belméretü esőcsa­
tornák öblítésére,
1
58 MOT I. 51- 18/62 öblitőakna jó 100 cm belmérettel, előregyár­
tott elemekből jó 20- jó 50 cm belméretü
esőcsatornák öblítésére,
9

59 MOT I. 51-26/62 Kétszintes ülepítők 5-50 ülepítő és

10-100 wP iszaptérrel, kutsüllyesztéssel
építve

60 MOT I. 51-27/62 Kétszintes ülepítők 5-50 xeP ülepítő és

3
10-100 m iszaptérrel nyílt munkagödörben
építve

61 MOT I. 51-64/65 Függőleges átfolyású utóülepítő, nyílt

munkagödörben építve
V

- 526 - 527 -
 11. IRODALOM TARTALOMJEGYZÉK
Oldal

(1) : Ivó és ipari vízszükségletek. Tervezési irányértékek Vízellátás műtárgyai. Bevezetés ......... . . . . . . . . i
l.A. Különböző kuttipusokra vonatkozó általános követel-.
OVF szakisai szabvány
(2) : Csatornatervezés és méretezés, szennyviztisztitás MSz 15302 mények és kielégítésük • • • • • • • • • • • • • • • 5
(3) * Csatornatervezési és Méretezési Szabályzat I. rész
I. Külső fertőzés elleni védelem • • • • • • • • • • 5
II. Üzemeltetési feltétel kielégítése • • • • • • • g
(4) s 52/1961. OVF sz. utasítás "A vizek tisztaságának biztosí­
tásáról szóló 1/1961. (1.22) Korm.sz. rendelet végrehaj­ a/ Futómacska .................... • • • • • • • • 5
tásáról" b/ H á g c s ó .......................................... 7
(5) s O.É.Sz. I. II. III. és V. sz. kötet
c/ Falon való átvezetések ......................... 9
(6) s Imhoff Kari: Taschenbuch dér Stadtentwásserung VEB d/ S z e l l ő z ő k ..........................

Verlag Bauwesen, Berlin 1962. e/ Szürőcső • • • • • • • • • • • ................. 15

(7) : Nagy L.Dénes: Szennyvíztisztító berendezések és csatorna­ f/ S z e r e l v é n y e k ...............................• • 10
hálózatok. Műszaki Könyvkiadó 1959 g/ Külső m e g j e l e n é s .......................... 2o

(8) : 54/1961 OVF sz. utasítása "A szennyvízzel történő öntözés III. összhang a talaj vizadóképessége, a kút befoga­

szabályozásáról szóló (70.907/1961* OVF rendelkezés"

dóképessege és a szivattyú teljesitménye között* 21
végrehajtásáról (V.É. IX.évf.l). I.B.*Kutak • • • • • • • • • • ......... * .............. 22
(9) : Benedek Pál: Házi szennyvizek tisztítása. Mérnöki Tovább­ I. Csőkutak . . . . . ................................. 22

képző a/ Szifonrendszerrel működő kút • . . . . . . . . . 23

(10) : Nagy L. Dénes: Szennyvizek fertőtlenítése. Mérnöki b/ Szivattyúval működő kút • . • . . . . ............25

Továbbképző Intézet 1954. II. A k n a k u t a k ...................... .. • . 26

(11) : dr. Bessenyei József: Ipari szennyvizek tisztitása. a/ Anyaga .......................................... ...

Közlekedési Minisztérium 1953* b/ Tipusok ismertetése ............................. 31

(12) : Bartha István: Olajipari szennyvizek tisztitása. c/ Épitési h i b á k ............................. 33
Mérnöki Továbbképző Intézet 1962. III. C s á p o s k u t a k .........................

(13) : Építőipari Kiviteli Szabályzat 43/IV.sz. kötete: a/ A k n a ................... 36

Saválló burkolatok
b/ Csápok • ............... . . . . . . . . . . . 40
c/ Tipusai • • • • • • . ......... . . . . . . .
(14) : Novák András: P.Fejes Katalin: Saválló burkolatok tervezé­
se és kivitelezése. ÉM. Műszaki Főosztálya IV. G a l é r i a ............................

(i>) : Szemétbegyüjtés és komposzttelep tervezési segédlete. V. F o r r á s o k ........................................... 45

ÉM. Mélyépterv ÁMO kiadvány 1962.
(16) : öntözés szennyvízzel. Mezőgazdasági Kiadó 1964.
- 328 -
- 329 -
 Oldal Oldal
D/ Segédberendezések ........................ . ......... 153
2. Felszíni vízkivétel • • • ............................. 48 a/ A vegyszerek t á r o l á s a .................... .. 154
I. A jég szerepe • ........................ 49 b/ Vegyszerek oldása és adagolása . . . ........... 155
II. Vizkivételi mű ................................. 50 c/ A deritőanyagok bekverése és a viz pelyhesitése 157
a/ S z i v ó f e j .................................... .. 50 E/ A 'tipizálás helyzete és lehetőségei a vízkezelés
b/ S z í v ó c s ő ................... ................ 55 m ű t á r g y a i n á l ...................... .. . . . . . . . .
150
c/ S z i v ó a k n a ......... ..................... .. 57 F/ Irodalom a 3* és 4. fejezethez . . . .................
163
III. Tisztítás ...................................... 57 5. Szennyviztisztitási alapismeretek • • • • • • • • • •
165
3. V í z t á r o l ó k ............... ................... .. 59 I. B e v e z e t é s ................................
165
A/ Medencék • « • • • • ......... ............ .. ••• 63 II. A szennyvíztisztítás feladata ............. .. ,
165
a/ Alaprajzi elrendezés •• ....................... 64 III. A szennyvizek fajtái . . . . . . . . . . . . .
165
b/ A medencék kialakításának főbb irányelvei ... 65 IV. A szennyviztisztitás rendszerei . . • • • • • , 166
c/ Monolit vasbeton medencék főbb szerkezeti részei. 70 V. A szennyvíz elhelyezésének módja • • • • • • . .
♦ 166
d/ Példákkor alaprajzú medencék korszerű kialakí­ 6. Szennyvíztisztító berendezések telepítése . . . . . .
167
tására ............................................ 71 7. A házi szennyviztisztitás műtárgyai . . . . . . . . .
167
e/ A feszítés és előregyártás alkalmazásának cél­ I. A mechanikai rendszer műtárgyai ............. .
167
ja és lehetőségei víztároló medencéknél . . . . 84 A/ Rácsaknák • • • • • ...................................
168
B/ Víztornyok ........... .. ............ .. 87 B/ H o m o k f o g ó k ................. ..........................
172
a/ Alaprajzi és magassági elrendezés . . . . . .88
. 1. Hosszanti átfolyású homokfogók.................... .. 172
b/ A víztorony kialakításának főbb irányelvei . . . 90 a/ Közönséges, hosszanti átfolyású homokfogók • • . 172
c/ A víztorony főbb szerkezeti részei • • • • • • • 93 b/ Légbefuvásos homokfogók ................ .. # .
176
d/ Példák vasbeton víztornyok korszerű kialakítá­ c/ Fenékréses homokfogók . .........................
177
sára • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 2. Függőleges átfolyású homokfogók . . ...................
178
e/ Nem vasbeton vagy vegyes szerkezetű víztornyok • 110 a/ Tölcséres homokfogók • • • • .................. ..
178
C/ A tipizálás helyzete és lehetőségei a víztároló me­ b/ Mély, vagy Blunk féle homokfogók • • • • • . . .
179
dencéknél és víztornyoknál ............. . . . . . . . Ili 3. Homokmosó berendezések ..
179
a/ Medencék ...................... . . . . • • • • • • 111 C/ Felusztató b e r e n d e z é s e k ............... .. . . . . ,
180
b/ Víztornyok .................. ..................... 113 1. Zsir és habfogók .................. .. .
181
4. A vízkezelés műtárgyai ................ . . . . « • ♦ 114 a/ Z s í r f o g ó k ......... ............... ................
181
(á/ Ülepítő berendezések ................. .......... .. 115 b/ Habfogók . . . ...................................
184
a/ Homokfogók • • • • • ........... .......... .. 119 2. B e n z i n f o g ó k ........... ............................
184
b/ ülepítő medencék ............................... .. 122 3. O l a j f o g ó k .......................... . ............... ..
186
B/ D e r i t ő k ................. * .......... ............ .. • 123 C/ Ülepítő b e r e n d e z é s e k ............. #
187
a/ Vízszintes átfolyású deritők 125 1. Oldómedencék • • • . . . • ............. . . . . . •
188
b/ Függőleges átfolyású deritők . . • • • • • • • • 128 a/ Egyszerű oldómedencék • • • . . . . • • • • • .
188
0/ S z ű r ő k ...................... .. ............. . 135 b/ Bővített oldómedencék .................... •
191
a/ Lassú s z ű r ő k ............... ................. .. 138 c/ Föld oldómedencék .................. . . . . . .
192
b/ Györsszürők ...................... .. 141 2. Friss vizű ülepítők ...........
195
a/ Kétszintes ü l e p í t ő k ..............................
195
- 331 -
- 330 -
 Oldal
Oldal
Közönséges kétszintes ülepitők Dorr- b/ Felületi (mechanikai) levegőztetésü
Clarigester medencék ...................... .. 203
eleveniszapos medencék . . . . é . . . . . é . 243
b/ Egyszintes ülepitők .......................... 204
Haworth (sheffieldi) rendszerű levegőztetésü medencék . • 243
Vizszintes átfolyású egyszintes ülepitők . . . • • . • • • 204
Forgókefés (Kessener) rendszerű levegőztetésü medencék. • 243
Hosszanti átfolyású egyszintes ülepitők . • • • . • • 204
Simplex (Bolton) rendszerű levegőztetésü medencék . . . . 246
Lipcsei medencék ........... • ......... • • • . . 204 Szellőztető árkok • • • . . • • • ............... • • • • 247
Uniflow medencék • ......... • • • • • • • • • • • 20?
c/ Kombinált levegőztetésü eleveniszapos
Sugárirányú átfolyású egyszintes (DORR) ülepitők, • , 208
m e d e n c é k ................................. .. 250
Függőleges átfolyású egyszintes (dórtmundi) ülepitők • • . 212
Keverő berendezéssel ellátott Hurd rendszerű levegőz-
D/ Elárasztott kavicsszürők (kolloidfogók) • • • • • • • • 215 i
tetésü m e d e n c é k ............................................ 250
II. A biológiai rendszer műtárgyai ................. .. 216 A e r o a c c e l e r á t o r o k ................................... ..
251 *
A/ A természetes biológiai szennyviztisztitás műtárgyai. . 217 d/ Z s e b t e l e p e k .................................... 252
1* Torkolati müvek ...................... • • • • • • 217 III. A kémiai rendszer műtárgyai .................... 253
2. Szennyviz(oxidációs vagy stabilizációs) tavak • , 217
A/ Keverő medencék • • . . . • • ............. •• ... 254
3. Szennyvíz halastavak • • • • • . . . . . . . • • • 218
B/ Felyhesitő medencék (Flokkulációs medencék) . . ... 255
4. Szennyvizöntöző telepek ........................... 219 C/ Ülepitő medencék • • • • • • • • • ............... • • 257
a/ Szennyviz táró zó m e d e n c é k ............. .. . •• 219 1, Accelatorok ........................................
257
b/ S z i v a t t y u h á z a k ................. •• 219 2. C y c l a t o r o k ...................... ................. 258
c/ Nyomócsőhálózatok 219 D/ Vegyszertárolók, előkészítők és adagolók • • • • . • • 258
d/ Szivárgóhálózatok ............................... 219 E / Fertőtlenítő berendezések ......................... .. 258
5« Szikkasztó berendezések . • • • • • • • • • • • • 1. Behatási t e r e k ............................... • .
t 259
a/ Szikkasztó alagcsövezés . . . . . . . . . . . . 2?2 a/ Fertőtlenítő medencék .........................
259
b/ Szikkasztó aknák • • • • ......................... -222
b/ Keverő surrantók hosszabb csatornával (örvény
c/ Szikkasztó árkok................................ 224 csatornák) ..................................... 261
6. Természetes talajszürők . ..................... .. . 224 2. O l d a t t a r t á l y o k ............... ................... 262
7. Mesterséges talajszürők • • • • • • • • • • 225 a/ Változó mennyiséget adagoló oldattartályok . . 263
a/ Nyílt mesterséges talajszürők . . . . . . . . . 226
b/ Állandó mennyiséget adagoló oladttartályok . . 263
b/ Felszín alatti talajszürők . . . .............. 226 c/ Arányos mennyiséget adagoló oladttartályok . . 264
c/ Homokszürő árkok . . . • • • . . . . » • • • • 228 3. K l o r á t o r o k ........................ .. 264
B/ A mesterséges biológiai szennyviztisztitás műtárgyai. • 228 4. Fertőtlenítőszer tárolók és előkészítők . . . . . 264
1. Csepegtetőtestek ........................ • • • • • 228 5. Iszapfertőtlenitők . . . .........................
265
a/ Közönséges csepegte tőtestek .................... 230
IV. A szennyvíztisztítás kiegészítő műtárgyai . . . 266
b/ Toronycsepegtetőtestek ..................... •• 234
A/ Az iszapkezelés műtárgyai . • • . • • . • • • • • • • 267
2. Eleveniszapos berendezések ............ 238
. 1. Rácsszemétrothasztók ............... . . . • • • 267
a/ Légbefuvásos eleveniszapos medencék • • • • • « 239
2. Az iszapviztelenités műtárgyai . . . ............ 269
Barázdás fenekű levegőztetésü medencék • • • • . • • • • • 239
a/ A természetes iszapviztelenités főbb
Hurd vagy hömpölyögtető levegőztetésü medencék . . • • • • • 240
műtárgy fajtái ............. . . . . . . . . . 269
INKA rendszerű levegőztetésü m e d e n c é k ......... .. • • • • 241

- 332
- 333 -
 Oldal Oldal
Iszapsűrítők ........................ • • • • • • • . » . . 269 B/ A galvanotechnikai szennyviztisztitás főbb műtárgyai • , 316
Iszapágyak • • • • . . • • • . . , ............................. 271 0 / A textilipari szennyviztisztitás főbb műtárgyai . . . . 321
Ülepítő s z i k k a s z t ó k ................ 273 1. Szálfogók • • • • • • • • • • • • • ................ 321
Iszaptavak • • • • • ...................... • • • • • • • , 274 2. Kiegyenlítő medencék; Vegyszertárolók előkészítők
Komposzttelepek, ......... , , , , * • • • • ............. 275 és adagolók; keverő és pelyhesitő medencék; ülepítő
b / A mesterséges iszapviztelenités f ő b b m ű t á r g y a i
medencék; Iszapágyak • • • • • • • • • • • , , . . 323
és berendezései • . . . * • • * ........... •• 275 D/ Az élelmiszeripari szennyviztisztitás műtárgyai . . . • 323
3, Iszaprothasztók . ......... • 276
9. A mezőgazdasági szennyviztisztitás műtárgyai • • . . . 324
a/ Anaerob iszapro t h a s z t ó k........................... 276
10. Tipizálás • • • • • • • • • • • • • • . • • • ... . 324
E l ő r o t h a s z t ó k .......... 276
11. Irodalom . 325
Utórothaszt ók .......................... • • • • • • •• 281
b/ Aerob iszaprothasztók 282
4, Gáztartályok ............. • • • • • • • . 282
B/ Szennyviz szivattyuházak ........................ •••* 283
C/ Mérömütárgyak ................. 283
D/ Osztó- és adagoló berendezések • • • • • • ■ • • • . « • 284
E/ Torkolati m ü v e k ....................... 287
F/ Üzemépületek ........... • • • • • • • • 287
V. A házi szennyviztisztitás kis m ű t á r g y a i ............ 288
A/ Z s e b t e l e p e k ............ 288
B/ Kétszintes ülepítők 288
0/ O l d ó m e d e n c é k ...................... • • • • • ............290
D/ O l d ó a k n á k ................................................ ...
E/ Homokszürő árkok: Szikkasztó alagcsövezés, Szikkasztó
aknák; Szikkasztó árkok; Szivárogtató aknák; Fertőtle­
nítők; Kitorkoló fejek............. .. • 292
8, Az ipari szennyviztisztitás m ű t á r g y a i ................... 293
A/ Az ásványolajipari szennyviztisztitás főbb műtárgyai. • 293
1. Rácsok ................................... . . • • • 294
2. Homokfogók ............................ 294
3. O l a j f o g ó k ................................ • 295
a/ Közönséges hosszanti átfolyású olajfogók • • . 297
b/ Hosszanti átfolyású lemezes olajfogók . : « • • • 305
c/ Tangenciális olajfogók ........... . . . . . . . 305
4. Tározó tavak • • ........... • • • • • • • • • ♦ • 306
5. Szűrők • • • • ............................ 312
a/ Cseppesitő szűrők ......... • • • • • • • • • « 312
b/ Homokszürők • • • • • • • • • • • ........... • 314
- 334
- 335