Professional Documents
Culture Documents
Vízépítési Szerkezetek
Vízépítési Szerkezetek
VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK
KÉZIRAT
T A N K Ö N Y V K IA D Ó , B U D A P E S T , 1978
BEVEZETŐ
2 .1 Burkolatok osztályozása
5
2 .1 .1 .8 Műanyagburko latok
2 . 1. 1.9 Egyéb és vegyesanyagu, kombinált burkolatok
Az első három term észetes, a többi m esterséges burkolat.
6
2 .2 .1A vízépítési burkolatok alapfogalmai
Az alábbi alapfogalmak a vízépítési burkolatokra vonatkoznak. A folyósza
bályozási burkolatokat és védőmüveket itt alig érintjük.
burkolat
f e j , ábra
Burkolat és kiegészítő (járulékos) elemeinek alapfogalmai
v = k J (2. 1)
*B
rőzse) burkolatokat < i a feluszás ellen kővel kell terhelni.
7_
Ha a burkolaton átszivárgó vizmennyiséget csökkenteni kell, akkor víz
záró burkolatot kell építeni.
A kopásellenálló beton burkolatokat rendszerint egy alapbeton rétegre he
lyezzük. Ha a két betonréteg közé magasnyomású viz szivároghat b e, a kialakuló
pórusviznyomás óriá si erővel igyekszik a két betonréteget egymástól szétsza
kítani.
2 .2 .2 .3 A burkolatokat érő mechanikai erőhatások
Az ütő- és nyomóerők a burkolatra mechanikai erőhatást fejtenek ki. Ezek
nek egy része a term észetes viszonyokból szárm azik, mig más részük az üze
m eltetési körülményekből adódik.
A folyó viz felszínén úszó vagy beállott jég a partmenti burkolatra ütő, ill.
nyomóerőt fejt ki [5 ]. Állóvízben hasonló erőhatásokkal számolhatunk, de itt
a burkolatra ható erők nagymértékben függenekaz uralkodó szél irányától is.
Hajóforgalomnál a parthoz ütődő hajók és a viz felszínén úszó nagyobb súlyú
tárgyak a burkolat felületére ütőerét fejtenek ki. A kitámasztott hajók a támasztó
rudakra fejtenek ki nyomóerőt. Aruk kirakásánál és szállításánál is számolni
kell bizonyos, a burkolatokat érő erőhatásokkal.
9
Az erőhatások számbavétele során külön figyelmet kell fordítani a gyakori
időperiődussal előforduló erőhatásokra, melyeknek terhelő és romboló hatása
gyakran vezet katasztrófákra.
A burkolatok terhelésüket az alátámasztó földtehernek adják át. A vízszin
tes vagy közel vízszintes burkolatokat megtámasztó földrétegek statikailag állé—
konyak. A rézsüs burkolatoknál a rézsű hajtásának olyannak kell lenni, hogy a
földrézsü földnyomást ne adhasson át a burkolatnak, amely földnyomást általában
nem is képes felvenni.
A burkolatokat alátámasztó földtest és támasztó borda süllyedése a burkolat
roskadására, tönkremenetelére vezet.
2 .2 .2 .4 A burkolatot érő kémiai és biológiai hatások
A nem vizalatti burkolatokat a levegő és a benne található szennyeződések
hatása is éri. Ilyenek pl. az oxigén (O^), a széndioxid (CO^), a pára (H20 ) stb.
Ezek a burkolat élettartam át nagymértékben befolyásolják., a szilárd anyag
fokozatos mállás ztásával. Gyógyfürdők vizei különösen veszélyesek lehetnek.
A kő- és betonanyagra káros vegyi anyagok a vizekben is előfordulnak.
Különösen a szennyvizek és az ipartelepek hulladékvizeinél kell ügyelni és meg
határozni a v íz várható vegyi összetételét és annak a burkolatra gyakorolt hatását.
A talajvíz is tartalmazhat olyan káros vegyi anyagokat, amelyek a burkolat
élettartamát csökkenthetik.
A burkolatok hézagaiban —idővel és üzemi viszonyoktól függően —növényzet
telepedhet meg. Ezek egy része káros.
A gyepburkolatokat a gyeptől eltérő, buján tenyésző gyomnövények, a fák
árnyékai és gyökerei teszik tönkre. Az erős szárú karók akadályozzák a gye
pes rézsű gépi kaszálását, karbantartását is. A gyomok a vizzáró agyag és
aszfalt burkolatokat is rongálják, az átlyukasztják, felemelik és tönkreteszik.
A kőszórás és a vastag kőrakat burkolatok hézagaiban megtelepedő füvek,
mohák a burkolatoknak nem ártanak, de ugyanitt a hézagokban megtelepedő
cse rjé k , fák és vastagabb körök vagy fák gyökerei már számos esetben tettek
tönkre burkolatokat. A habarcsba és betonba rakott burkolatok a növényzetnek
általában ellenállnak.
Bármilyen burkolat term észetes hézagaiban vagy repedéseiben azonban a
növényzet megtelepehet. Minél vékonyabb a burkolat (műkő lapburkolatok) a nö
vényzet annál nagyobb kárt tehet benne. A foszfor és kálium műtrágyát tartal
mazó vizek fokozzák a növényzet növekedését.
Állandó vidaoritás alatt csak a vízinövények (nád, káka, súlyom s tb .)
életképesek, a gyep víz alatt elpusztul.
A burkolatot rongálják különböző férgek, rágcsálók (egerek, ürgék), am i
r e szintén gondolni kell.
10
2 .3 Burkolatok tula jdonságai és szerkezeti elemei
2 .3 .1 A burkolat alapja
A burkolatok általában term ett talajra vagy feltöltésre épülnek. A bur
kolat alapja a földtest, melyre a burkolat felfekszik és a lábazati borda vagy kő-
hányás , melyre a burkolat részben támaszkodik (2 - 1. ábra).
Vizszintes burkolatnál az altalaj szerkezete statikai állékonyság szem
pontjából általában kevésbé lényeges (lásd még a 2 .3 .2 .-b e n ).
Rézsüs burkolatoknál hangsúlyozni kell, hogy a földrézsünek önmagában is
állékonynak kell lennie. A burkolat csak annyiban teszi a részűt állékonyabbá,
hogy azt védi az eróziós hatásoktól. A laza földrézsüt feltétlenül tömöríteni kell,
mert a burkolat csak egyenletesen tömör földtestre kerülhet. A burkolat á llé
konyságának előfeltétele az egyenletes tömörségű altalajra való felfekvés. Külön -
11
böző rétegű talajoknál a burkolat típusától, anyagától függően figyelembe kell
venni a rézsű konszolidációját is.
Kő- és betonanyagu rézsűket a rézsű lábánál támasztó bordával (kőhányás-
sál) kell megtámasztani. A rézsű ui. nagy nyomást ad át a lábazati részen,
mely ha nincs kellően alapozva, egyenlőtlenül megsüllyed és a rézsű megcsú
szik. Hosszú (8-15 m) rézsűfelület esetén a rézsűt padkával megtörjük, mely
nek rézsüláb alatti részét bordaszerűen megerősítjük (2 -1 . ábra). Különleges
altalajviszonyok esetén mélyen lenyúló vasbeton cölöpökre épitett vasbeton
hossz-gerenda is lehet a rézsű támasztőbordája (2 - 1. ábra).
Egyes előregyártott burkolatok "főtartója" vagyis "alapja" a rézsű felső
szegélyén végigfutó vasbeton főtartó (lásd később).
Patakburkolatoknál a vastagon burkolt mederfenék egyben lehet tám asztő-
borda is . Rövid rézsühosszuságu burkolatoknál és jő altalajviszonyok esetén
is elmaradhat a támasztó borda (2 - 2. ábra).
2 .3 .2 A burkolat ágyazata
A szilárd anyagú (kő és beton) burkolatok alá, a földrézsüre szürőágyaza-
tot kell tenni. Az ágyazat cé lja , hogy a burkolat hézagain bejutó viz, továbbá a
földrézsűben kialakuló talajvizmozgás eróziós hatásától megvédje a rézsűt
alátámasztó földművet.
A szűrőágyazat szem csés, nem fagyveszélyes, hosszan elnyúlt szem el
oszlási görbéjü durva homok és homokos kavics talajból készülhet. A burkolat
hézagméreteinek és az ágyazat ill. az altalaj szemcseméreteinek összhangban
kell lenni. Ez azt jelenti, hogy a szemcsék méreteinek nagyobbaknak kell lenni,
mint a hézagoknak, nehogy az ágyazati anyag a hézagokon keresztül kimosódjon.
De az ágyazati anyag nem lehet az altalajhoz viszonyítva túlságosan durva, mert
akkor az altalaj előbb bemosődik az ágyazatba, onnan pedig kimosódik a burkolat
12
hézagain keresztül. A szlirőágyazat szemeloszlása tehát teljesen feleljen meg a
szürgszabályoknak (2-3. ábra). A szürőágyazat vastagsága 10-30 cm. M ester
séges lapburkolatoknál vékonyabb, durva terméskő burkolatoknál vastagabb a
szűrőréteg.
2 -3 . ábra
Egyszerű (a) és kétrétegű (b) szürőágyazat
ékelt kőburkolat alatt
d. = 5 d ^ j (2 . 1)
ahol, d j_j - az a lsó , d^ - pedig a felső réteg átlagos szemcseátm érője (2-3b.
ábra).
A jő szürőágyazat elősegiti a burkolat egyenletes felfekvését és megka
paszkodását, megakadályozza a tala jvizréteg kialakulását és télen a fagylencse
képződését, ami a burkolat felfagyására vezetne; megakadályozza, hogy a hul
lámzó vagy a hézagokba becsurgő viz a hézagokon át az altalajt erodálja, ki
mossa ; szürőhatásával megvédi az altalajt a talajból kiszivárgó viz eróziós
hatásától; megcsapolja a közvetlen burkolat mögötti szivárgási teret és igy
mentesíti a burkolatot a talajfvizből adódó nyomástól.
Ha a szürőágyazatban összegyűlő vizet el is kell vezetni, akkor az ágya
zathoz szivárgó drén hálózatot kell építeni (lásd a 2 .3 .4 . alatt).
Az ágyazat alatti talajtükröt általában tömöríteni kell. Különösen vonatkozik
ez a feltöltésekre. A szivárgási feltételek hiztositása esetleg módosíthatja az
altalaj töm örítésére vonatkozó szabályokat.
13
2 .3 .4 A burkolatok kiegészítő szerkezeti elemei
Ahhoz, hogy a burkolat üzemi feladatának megfeleljen, el kell látni kiegészi
tő szerkezeti elemekkel. Ezek az elemek az üzemi követelményektől, az egyes
burkolat fajtáktól és az építés körülményeitől függnek. Számos olyan szerkezeti
elem et, amely csak az egyes burkolatiipusok járuléka, azt csak a megfelelő
burkolatoknál ism ertetjük. Most csak azokat a kiegészítő szerkezeti elemeket
tárgyaljuk, amelyeknek alkalmazását általános körülmények teszik szükségessé.
Padkák. Igen hosszú (6-15 m) rézsűnél, továbbá rossz rézsütalaj vagy ked
vezőtlen üzemi viszonyok esetén a rézsűt padkával szakítsuk meg. A padkát bal
esetveszély csökkentése vagy úttest közbenső kialakítása, patakmeder esetén
pedig hidraulikai szempontok is szükségessé tehetik. A padkának vizáteresztő-
nek (száraz kőrakat) kell lennie, hogy a felső rézsűn és alatta lefolyó vizet to
vábbvezesse az alsó rézsű felé (2-4a. ábra). Ha a padka szélesebb, akkor sz i
várgó drén hálózatot kell beépíteni, kb. 5-8 méterenként (2 -4b. ábra).
hálózattal (b).
14
Lépcsők. Kikötők és rakodók rézsüs rakpartjainál az üzemi követelmények
szükségessé teszik különböző kiegészítő berendezések létesítését. Ilyenek lehet
nek: lépcsők a közelekedés céljára, a bakok a kikötés elősegítésére, támasztó
fészkek, stb.
/ kavicságyazat
2 -5 . ábra
Surrantó vályú betonba rakott kőburkolatból a felső övárokkal és az
alsó gyüjtőárokkal
2 .4 Földanyagu burkolatok
15
9
b} helyzs y. c, helytelen
|b -c . ábra
Burkolatszegély ek és tömitő agyagbordák
2 .4 .1 Agyagburkolat
Agyagteritésből készül a vizzáró agyagburkolat. Főleg vizszállltő csator
nák belső felületén alkalmazzák a szivárgási veszteségek csökkentésére. Csak
kisebb áram lási sebességek esetén ajánlható.
Az agyagburkolat csak állandó vizboritás esetén vizzáró. Ilyen pl. a hajó
csatorna. Változó vizállás esetén az agyag kiszárad és megrepedezik. A repe
désekbe ilyenkor bejutó szem ét, uszadék újbóli vizboritás esetén megakadályozza
a repedések összezáródását és a burkolat elveszti vizzáró képességét. A repe
désekben a gyomnövényzet is megtelepszik. A férgek és rágcsálók is rombolják.
16
Az agyagburkolat beépítési módjai f25, 32]:
- a plasztikus határhoz közeli nedvességtartalom agyagot a burkolandó
felületre teritik , ott bedöngölik;
- pépes állapotban kb. [6 kp/m3 ] rostált pelyvát (töreket) kevernek hoz
zá és igy kenik fel a rézsűfelületre.
Az agyagburkolat hazai viszonyaink mellett néhány év alatt tönkremegy.
Alkalmazása csak különleges viszonyok mellett ajánlható (pl. szigetelő rétegnek
felül védő-takaró burkolattal, de ez már a szigetelésekhez tartozik).
2 .4 .2 Stabilizált tala(burkolatok
Ha a földanyaghoz olyan kötőanyagot (cement, kátrány, bitumen, műanyag
s tb .) adagolunk, ami annak eredeti (laza, vízáteresztő) tulajdonságait kedvezően
befolyásolja, akkor talajstabilizációs burkolatról beszélünk. Talajstabilizációs
földutak tervezésében Kézdi professzornak igen kiterjedt tapasztalatai vannak.
Rézsűburkolatok tekintetében a kísérletezések csak most folynak [3 2 ].
A talajstabilizációs burkolatok építési technológiája lényegében a követ
kező :
- a földanyag fellazítása 15-20 cm vastag rétegben;
- a kötőanyagot egyenletesen bekeverik a fellazított földrétegbe;
- nedvesítik, tömörítik és utókezelik.
A talajstabilizációval készített burkolatok nem tartósak, nem vizzáróak és
a gyomnövény hamar tönkreteszi. Fagyra is igen érzékenyek.
Homoktalajba mélyített árkokat a Szovjetunióban 10-15 cm vastagon paku
rával telítenek, 1 m^ -ként 15 lit. pakurát használnak fel.
A vegyi anyagok azonban vízminőségi és környezetvédelmi szempontokból
általában nem ajánlhatók.
17
A gyep és az élő rőzsemüvek élő biológiai tényezők, melyek tervezésénél
és építésénél valamennyi mémóki biológiai szabályt be kell tartani [44, 54].
A term észetes növényzettel való rézsű és földvédelem biológiai védelem. Van
nak olyan holtnövényi védelmi anyagok is (holt rőzsemlivek), amelyek már bio
lógiailag nem életképesek és a védelmet sürü, összefüggő szárrendszerükkel való
sítják meg.
2 .5 .1 Gyepburkolatok
A rézsűben épült és felülről nem védett földrézsü nem képes ellenállni a
csapadék eróziós hatásának. A gyepesített felület már számos esetben képes
a r r a , hogy a földrézsüt a csapadék eróziós hatásaitól megvédje.
A gyep azonban csak akkor életképes, ha a felső 10-20 cm -es vastagságú
talajréteg olyan termőföldből van, amely alkalmas a növényzet tápanyag utánpót
lását biztosítani.
A nyers földrézsük többnyire olyan mélyrétegü talajokból állnak, melyek
nem alkalmasak a rra , hogy bennük a növényzet megéljen. Ezért az ilyen rézsű
felületeket _talajcserével_1_talajjavítással kell alkalmassá tenni a növényi életre.
A gyepesítéssel történő biológiai védelem legfontosabb alapanyaga a jő
termőföld [25]. Ilyen a humusz talaj, mely a termőföld felső l5-25 cm vastag
rétege. Jellemző anyagai a humusz-savak, amelyek kémiai és biológiai átalaku
lás során keletkeznek. Legkedvezőbb az un. morzsalékos talajszerkezet, amikor
a humusz sok vizet képes megtartani.
A gyepesítésnek különböző módjai ism ertek:
a) gyeptáglázás (gyepszőnyeg)
b) töltéstámasztő gyeptéglaburkolat
c) füvesítés magvetéssel.
Az a) és c) módszernél feltétlenül szükséges a humuszterítés. Ezt meg
előzően a nyers rézsűfelületet Idő. 4 5 °-os hajtással keresztirányban barázdáz-
zuk (2-7. ábra), hogy ezekben a ráteritett és rádöngölt term ő földrétegből tá
masztó bordarács képződjön. Előfordult, hogy egy enélkül épült, jól bevált
gyepszőnyeg az eső hatására teljes terjedelmével megcsúszott és a rézsű lábá
nál mákos beigiihez hasonlóan összetekeredett.
A gyepburkolatok a hosszan tartó vízborítást nem birják , az alatt elpusz
tulnak. Telepítési időpontja m árcius-április vagy szeptember hónap.
2-8. ábra
Gyeptégla, 111. gyepszőnyeg
2 .5 .2 Rőzseburkolatok
A rőzsemüvek a vizmosáskötés, a patak- és folyószabályozás különleges
védőmüvei. Valójában nem sorolhatók az igazi burkolatokhoz. Ezért ezeket a
müveket a Vizfolyások rendezése c . tárgyban ismertettük.
22
A burkolatok hézagait a cementhabarccsal történő kiöntés előtt legalább
5 cm mélyen kitisztitjuk. A cementhabarcsnak elég folyékonynak kell lennie,
hegy a hézagokat jő l kitöltse. A kissé szikkadt habarcsot a figák mentén 20
mm átmérőjű köracél fugázóval hézagolják. A fugák szerepe részben esztétikai,
részben funkcionális: a felület vizeit segit levezetni. A kövek feklapjairól a ha
barcsot le kell tisztítani.
A kövek építési módja többféle lehet (szabálytalan, ciklopszerü, sottis vagy
skót és réteges). Bármelyiket alkalmazzuk a köveket kötésben kell elhelyezni.
A terméskő burkolatok csak kézi erővel készíthetők és építésük a legtöbb
esetben jő szakképzettséget igényel. A nagy kődarabok rakása, válogatása és
megmunkálása nehéz fizikai munka. Ezért a terméskő burkolatok készítése
költséges. A kőfaragók száma is egyre csökken.
2 .6 .2 Egyszerű terméskőburkolatok
Az egyszerű terméskő burkolatok válogatott, meg nem munkált köveidből
készül. Az egyes köveket egymás mellé illesztjük úgy, hogy egymáshoz szoro
san támaszkodjanak és feklapjuk a rézsűfelületbe kerüljön (2 -9a, ábra). Alkal
mazására főleg akkor kerül sor, ha a burkolt felületet csak csapadék hatás éri,
a megtámasztó földrézsü nem meredek (Q ^ 2), a talajvízből származó eróziós
hatás jelentéktelen. A burkolat minimális vastagsága v = 40 cm, a kövek súlya
legalább 25-30 kp legyen. Ágyazati szűrőréteg szükséges.
A hézagokban megtelepedő növényzet ronthatja a burkolat állékonyságát.
A nagyobb hézagokat földdel, kaviccsal betömöritve kell kitölteni. A hézagokban
megtelepedő növényzet csillapítja a parti hullámzást. A burkolat nagyobb üté
seknek, mechanikus hatásoknak nem tud ellenállni. Ilyen feltételekre csak igen
vastag (v 60 cm) burkolat felelhet meg.
© .
Idomított burkolat burkalat
Ji.
ábra
Terméskőburkolatok: egyszerű (a), ékelt (b), idomitott (c) és vagdalt (d)
kőburkolat
23
A kővek között legyenek apróbbak is, hogy a hézagok illesztését jó l le
hessen biztosítani.
A köveket úgy kell rakni, hpgy azokból felülről kézzel ne lehessen kihúzni
egyetlen darabot sem.
2 .2 fénykép
Ekeit term éskő burkolat készítése
A burkolat minimális vastagsága 30-40 cm. Hajlékony, tartós burkokat,
jól ellenáll a mechanikai és a hullámzó viz hatásainak. A nagyobb igénybevétel
nél vastagabbra (v ^ 50 cm) kell készíteni. Szűr őágyazat szükséges. A bur
kolat szegélyrészeit is kötésben kell rakni,, és lehetőleg ott nagyobb köveket
alkalmazzunk.
Az ékelt kőburkolat főleg folyószabályozásnál, vízlépcsőknél, vizkivételi
műtárgyaknál, kikötőknél szokták alkalmazni, ahol a partokat védeni kell és
mozgások lehetségesek.
24
2 .3 fénykép
Kombinált csatornaburkolat kőszórásból és cementhabarccsal kiöntött ékelt kőburkolatból
A hézagokban megtelepedhetnek a nyár- és fűzfák, amelyek pár év alatt
megvastagodnak és tönkre tehetik a burkolatot. Rendszeres fenntartást igé
nyel. Tartóssága évszázadokra tehető.
2-10. ábra
Betonba rakott terméskőburkolat
28
2 .6 fénykép
Faragott, ciklopszerüen rakott term éskőburkolat cementhabarccsal kiöntve és hézagolva (Rákos patak)
2. 7 fénykép
A Tisza folyó árvédelmi töltésének téglafal burkolata hullámtörő párkánnyal
2. 7 . 1 Téglaburkolatok
Évtizedekkel ezelőtt számos helyen alkalmazták a közönséges égetett agyag
falazőtéglákat partburkolatoknak. Ezek azonban nem tartósak, mert a téglának
nagy a vizfelszivó képessége és a téli fagy gyorsan szétm állasztja. Régen a
Tisza árvédelmi töltéseinek rézsűit is burkoltáktéglával(2-7. fénykép), de ezek
gyorsan pusztultak. Még a téglában maradt mészkövek is veszélyesek, mert a
viz hatására a mészkövek szétm állasztják a téglát. Ma már a téglaburkolat
nem gazdaságos.
31
A la p ra jz
K eresztm etszet
mjnQ^O
-iL-
2-11. ábra
Helyszínen csömöszblt betonburkolat a dillatáciős hézagokkal (a) és a technológiai sorrenddel (d).
2-12. ábra
A Rábamenti öntözőcsatorna helyben csömöszölt beton burko
latai
33
ábra
A Tiszafüredi Öntözőcsatorna helyszínen készite'tt betonburkolata
34
! Horonukiképzés
Qumtégla
^ayaotámités
Helyszínen r£
csór,-d szöit b e t o n
EJóreouartott
betonfap
lr * * ' H elyszín en
ozurooquc csömöszö/t beton
2-14. ábra
Előregyártott Tardona betonlap burkolat
- 35 - 36 - 37 - 38 -
2 .8 fénykép 1
Sejtidomkő burkolat
2 .9 fénykép
Előregyártott, X -elem es függesztett beton idomkő burkolat
ábra
Sejtidomkő burkolóelem és patakburkolat
41
2-16. ábra
Szinsra lapburkolat (a), Rosacometta R A -5 -ö s(b )é sR E -1 0 é s 15-ös (c)
lapburkolatok
42
2.11 fénykép
H-elemes csatornaburkolat
44
2-18. ábra
Előregyártott beton H-burkoló elemek (a), mederburkolatok (b) és az elemek
illesztése (c)
A H-elemes búr kólát jellem zői: mérete 125x60x4 cm; huzalhálós betétü;
a lapok hosszabb oldalain merevítő gerenda van; egy elem súlya 94 kp [ 3 2 j.
Az elemekbe kampős végződésii vasak vannak bebetonozva, melyekbe fővasbe-
tétek húzhatók. Az illesztési hézagoldja, a fővasbetétekre egy, a vízzáró tömí
tés célját szolgáló l cm vastag bitumenkenés kerül, melyre a hézagot teljesen
kitöltő cementhabarcs kerül (2-18. ábra).
Kb. 10 m-ként a burkolatmezőket dilatációs hézaggal kell megszakítani
(2-11. fénykép).
45
2 .7 .3 .6 GAVALLÉR és P rendszerű előregyártott vasbeton-
szekrényes mederburkolatok
A G avallér-féle előregyártott elemekből készített vasbeton csatornasze
relvény két egyforma, talpas, egymembrán merevítő bordás vb. félszelvényü
elem (2 -19a. ábra). A két félidom a fenékrészen, középen illeszkedik egymás
hoz. Az egyenletes, stabil felfekvés biztosítása céljából a csatornaelemeket
50x20x7 cm -es előregyártott vb. pallóra fektetik. A kedvezőtlenül magas ta la j-
vízállásból származó felhajtóerő a csatornát felemelné. Ennek kiküszöbölés
céljából a csatornaelemek oldalán szivárgó nyílások vannak, amelyek mögé
kavicsszürőt helyeznek.
@ Metszet Oldalnézet
49
2.14 fénykép
Gerendarácsburkolat a Kiskörei vízlépcsőnél
szöges (b) alaprajzi elrendezésben
51
© Csomóponti részlet © X~X metszet
Z65/f00-as kőterítés„
Utólagos Vb. Gerenda
betonozás
W "
tpmontett
fóldrézsü
O-QO HK ágyazat
l & L l . ábra
A Kiskörei V izlépcső alvizi mederbiztosításánál alkalmazott gerendarács -
52 . burkolat
2. 15 fénykép
Sodronyfonatos kőterítésu partburkolat készítése
A paplan két egymásra borított, szélein összevarrt műanyag szövetből
készült, melyet az elérendő feltöltött vastagságtól függően megfelelő távolság
r a a pehelypaplanhoz hasonlóan steppelnek, konfekcionálnak. A paplanok fe l
töltése egy kihúzható gumicsövön keresztül történik. Az alkalmazott anyag ha
barcs vagy kolkrét beton, esetleg kötőanyag nélküli zagy, vagy talajbeton. A ha
zai kísérleteket a Tisza folyón Csánytelek község határában végezte a Szegedi
VÍZIG. A k ísérleti burkolat tapasztalatai a következőkben összegezhetők [52]:
1. A paplan jó l fekszik fel a felületre, szilárdságánál fogva annak megfe
lelő védelmet nyújt. Az elkészült szakaszon csupán a nem kellő átfedéssel egymás
mellé fektetett paplanok között észleltek kimosást a rézsiiirányban lefolyó c s a
padékvíz miatt.
2. Olcsóbb vagy hasonló áron megvalósítható, mint a hagyományos meg
oldás, ugyanakkor termelékenysége legalább a duplája.
3. Vékonyabb szerkezet is építhető, mint a hagyományos megoldás, mégis
hatékony védelmet nyújt.
4. Egyszerre l - l , 5 m szélességű paplansáv töltése ajánlatos, ennél s z é
lesebb paplanegység egyidejű töltését több töltőcsővel célszerű végezni.
5. Paplanszéleken merevítő borda alkalmazása nem szükséges.
6. Konfekcionálásra legcélszerűbb az alátét nélküli, 6 -7 cm 0 körkerü
letén elhelyezkedő többágu csillagvarratos átkötést alkalmazni. Az átkötésre
használatos fonál feszességével szabályozható az átkötés helyén elérendő paplan
vastagság.
7. A steppelés geometriai távolságától függően széles határok között v ál
toztatható a paplanvastagság.
8. A munkafolyamat csaknem valamennyi fázisa gépesíthető. Nehéz fizikai
munkát lehet kiküszöbölni alkalmazásával.
9. A folyó vizszintingadozása nem zavarja a kivitelezést.
10. Szárazföldi útviszonyoktól függetlenül végezhető a munka (az egész
berendezést anyaggal együtt úszótagra lehet telepíteni).
11. A müanyagpaplannal bevédett partszakaszon több, kisebb árhullám vo
nult le, melyeknek a burkolat ellenállt. Csupán a felületről leguruló és a paplanra
eső kő okozott sérülést.
A müanyagpaplannal szerzett eredményes kísérletek alapján tervbe vették
v íz alatti védelemre, rőzsepokróc helyett történő alkalmazását is.
55
1. kedvezőtlen reológiai tulajdonságok, kis kezdeti nyÍrási ellenállás
(kohézió) esetén az aszfalt megengedhetetlen maradó alakváltozást szenved
(az esetek többségében megfolyik a rézsün);
2. alulról ható viznyomás esetén a burkolat felemelkedik és az alap kö
zötti felületen lecsökkent súrlódási ellenállás miatt megcsúszik a rézsűn.
Aszfaltozási munka csak száraz időben végezhető. Az alapfelületnek is
száraznak, nedvess égmentesnek kell lennie,
2. 8 .3 Aszfalt csatornaburkolatok
Külföldön árokburkolás céljára kiterjedten alkalmazzák az előregyártott,
3 . . . 10 mm vastag aszfalt burkolólemezt, amelyet a szigetelőlemezhez hasonlóan
tekercsről csévélnek le. A burkolat tükrében a lemezcsikok egymást átfedik.
Az eddigi tapasztalatok szerint a 6 mm-nél vékonyabb lemez már nem vált be.
Hazai szempontból különös figyelmet érdemelnek az Öntözésügyi Hivatal által a
harmincas évek közepén a tiszafüredi öntöző főcsatornán végzett kísérletek.
Az akkori bitumenárak miatt az aszfaltburkolat végül is nem bizonyult verseny-
képesnek, de a szűk határidő ellenére nagy megalapozottsággal elvégzett k ísér
letek ma is például szolgálhatnak. Mintegy 600 m hosszú szakaszon a merészen
vékonyra tervezett (3 cm finom aszfaltbeton l cm masztix bevonattal) kísérleti
burkolat jelentős részében hamarosan felújításra szorult. Egyes kedvezőbb
szakaszokon azonban az eltelt több mint három évtizeden át kifogástalanul üze
melt.
A vízzáró aszfaltburkolatok jó vízzárást birtositanak, de magas külső ta-
lajvizállás esetén a burkolatra nagy felhajtóerő hat. E rre a tervezésnél.gondolni
kell.
2. 8 .4 Aszfaltbeton folyópartburkolatok
Az aszfaltbeton burkolatot 4 cm vastag soványbeton alaprétegre helyezzük
el. Az alapréteg és az aszfaltbeton burkolat felhordása előtt a rézsűt 5%-os nát
rium-klorátoldattal 4 I/m^ gyomtalanitjuk. A fecskendővel felhordott nátrium-
klorátkezelés után 24 órával a burkolat tükrét 60%-os savas emulzió terítéssel,
1 kg/m^ adagolásban impregnáljuk. Az előmunkálatok célja, hogy növeljük a
rézsű állékonyságát; a burkolat alatt gyomtalanitunk; fokozzuk az aszfaltbeton
56
tapadását. A rézsűre felhordott aszfaltot fin iserrel elteregetjük és vibrahengerrel
tömöritjük. Az Országos Vízügyi Hivatal programja keretében elsősorban a
partburkolatokon való alkalmazás lehetőségét vizsgálták. Ennek keretében 1965
szeptember-októberben megépült a szolnoki Tiszaparton az első kísérleti
szakasz. Ennek a keresztszelvénye látható a 2-22. ábrán.
57
2-1. TÁBLÁZAT
Az ásványi anyag javasolt összetétele a szolnoki partburkolatnál
Aszfaltbeton Aszfaltszürő
I. jelű II. jelű
(suly%) (suly%) suly%
Mészkőliszt 10 10 -
Szolnoki homok 0/1 25 25 -
Nagyharsányi mészkő 0/15 40 35 30
Nemes zúzalék NZ 12/22 25 20 50
Folyami kavics - 10 20
59
Az önállóan alkalmazott aszfaltszürő külső megjelenése szokatlan, de
kedvező. A burkolat "laza" felülete érdekes, uj színfoltot jelent a megszokott
burkolat-típusok sorában.
61
3. BETON-, KŐ-, F Ö L D -É S VEGYES GÁTAK
Az állő gátak üzemi viszonyok között nem mozgathatók, ezért csak olyan
helyeken alkalmazhatók, ahol azokat megépítésük után már többé nem kell meg
mozgatni.
Ilyenek pl. a tározók völgyzárőgátjai, melyeknek rendeltetése a tározó
vizének felduzzasztása. Az ilyen tározók oldalát a tározóteret határoló hegyek
és völgy lefolyásának irányában, a gátszelvényeken a tározótér oldalának egy kis
részét pótló álló gáttest alkotja.
A tározó üzemi- és árvizének levezetését külön műtárgyak, vizkivételi müvek
és árapasztó berendezések biztosítják, melyek rendszerint a gáttestben vagy
mellette vannak elhelyezve.
Egy vízfolyásba épített állőgát megváltoztatja a vízfolyás vízjárását,
így pl, az árviz az eddiginél magasabb vizszinttel fog lefolyni. Azt az állógátat,
amelyik az árvizszintet —az eredetihez képest —számottevően megemeli, völgy
zárógátnak nevezzük. így árvédelmi töltésekkel határolt folyókba általában csak
m o^ ő gátakat építhetünk. Kivételek azért vannak. így pl. Kisköre gátszerkezete
elvileg vegyes, mert a nyílásokat lezáró mozgó gátak egy 2, 2 m magas fenékből
kiemelkedő álló betongátra fekszenek fel. A duzzasztási szintet ott az árviz-
szint fölé emelték olymódon, hegy a duzzasztott térben az árvédelmi töltést
megemelték és megerősítették.
Az álló gátak olcsóbbak, mint a mozgatható acélszerkezetű elzárótáblák,
ezért álló gátak alkalmazását — ott ahol lehetséges — gazdaságossági kérdések is
indokolják. Az álló gátak gyakran biztonságosabbak és olcsóbb üzemüek is mint
a mozgatható gátak, ezért alkalmazásukat —hacsak lehetséges —előtérbe kell
helyezni.
62
3-1. ábra
A Boulder (Hoover) gát hosszmetszete <a) és aiaprajza <b)
)
63 - 64 - 65 - 66
Az állő gátakat számos szempont szerint csoportosíthatjuk. Ezekből ml
most csak a következő csoportosítással foglalkozunk: magasság szerint meg-
különböztetünk:
alacsony (1-8 m ); közepes (8-15 m) és magas (15 m ) gátakat; anyaguk
szerint pedig:
beton (vb), kő (kő-föld) és földgátakat.
Általában legolcsóbbak a fölcjgátak, azt követik a drágább kő és kő-föld
(vegyes) gátak, végül pedig a legdrágábbak a betongátak. A megfelelő gát-épitési
anyag kiválasztásában döntő a helyi lehetőségekhez való igazodás, a helyi épitési
anyagok számításba vétele.
Ott ahol a gátépítéshez jó földanyag áll a közelben rendelkezésre, akár
100-200 m magas földgátakat is építhetünk. De pl. a Colorado folyón épített
221 m magas gát (3-1. ábra) betonból épült, mivel a kőanyag helyben volt, de
gátépítésre alkalmas földanyag nincs a közelben.
Hazánkban a betongátak létesítése általában gazdaságtalan, helyettük inkább
kő- és földanyagu vagy vegyes, (kő- és föld) gátakat -építünk.
3 .2 .1 Betongátak alapozása
A közepes és nagymagasságu betongátak csak nagy teherbírású szikla a l
talajra alapozhatők. Kisebb magasságú beton, de főleg vasbeton gátak szélesebb
teherelosztó vb. alaplemezre is alapozhatők. A sulygátak alapfogalmait már
ismertnek tételezzük fel (lásd: Folyami vízépítés 2. 8-10, ábráját).
A gátról az alapozás sík jára átadódó fajlagos terheléseket (P^) ellenőrizni
kell; ezeknek mindenhol alatta kell maradni az altalajra megengedett feszültség
nek ( 6 ):
e
6 > P
e t
67
A gáttest alapozási síkját fogazottan kell kialakítani hogy az eredő erő
minél merőlegesebben hasson az alapra (3-2. ábra).
Igen lényeges a gát alapsikjának kiképzése, ami szervesen függ össze az
alapközet tulajdonságával is. A völgyfenékről le kell takarítani a laza törme
léket és a csekély teherbírású mállott felső sziklaréteget. Ha az igy talált
alapkőzet teherbíró és vízzáró az alapozás síkját úgy kell kiképezni, hogy a
homlokfal felöli oldalon körömfalat tudjunk kialakítani. Ez fokozza a gát elcsú
szás elleni biztonságát és csökkenteni az elszivárgó vizet is. Ugyancsak az
elcsúszás elleni biztonság növelése céljából a gát alapját fogazzák is.
Igen nagy körültekintést igényel a gát vízáteresztő, repedezett alapkő
zetének vízzáróvá tétele is. Ez nemcsak a gát stabilitására, hanem a vizel-
szökés csökkentése szempontjából is rendkívül fontos. A repedezett alapkőzetet
nagymennyiségü cement injektálással csökkenthetjük. Az injektálásnak ki kell
terjedni a gát oldalbekötési részére is.
Injektált altalaj esetén a szivárgásból adódó esetleges felhajtóerő ellen
Úgy védekeznek, hogy a körömfal függőlegesében fúrt lyukakból összefüggő
szivárgó drénhálózatot képeznek ki, amelyik összegyűjti az átszivárgó vizet,
azt elvezeti és igy nem tud kialakulni a káros felhajtóerő (3-3. ábra).
A sulygátak hossztengelye alaprajzilag általában egyenes, de esztétikai és
kedvezőbb kialakítási feltételek miatt néha kissé Ívesre képezik ki.
Az íves gátak térbeli görbe felületek (3-4. ábra) és a rájuk ható viznyo-
mást csaknem egészében vállnyomásként adják át a hegyoldalnak. Mig a suly
gátak lényegében lefelé, az ives gátak oldalirányban adják át fő terheléseiket.
Az iyes gát létesítésének alapfeltételei a következők: szűk völgyszorulat, s z i
lárdsági szempontból kifogástalan minőségű, nagy teherbírású szálban álló ép
alapkőzet, különösen a völgyoldalakon, mig a fenéken és a völgyoldalakon a
kőzetnek tökéletesen vízzárónak kell lennie, vagy injektálással azzá kell tenni.
68 ' -
szivárgók fúrt kutjai
3 .2 .2 A gáttest
Betongátaknál igen körültekintően kell védekezni a gát repedése és az
ezekben kialakuló pórus viznyomás ellen. A gáttestben két ok miatt keletkez
hetnek repedések, a betonkőtéskor a zsugorodásból, továbbá az egyenlőtlen s ü l
lyedésekből és a gát mozgásából.
Ezek elhárítása céljából a sulygátakat tömbökből, a gát vizfelöli oldalát
vízzáró betonból építik és az esetlegesen átszivárgó vizeket a gát belsejében,
a vízzáró homlokfal mögött elhelyezett, szivárgó drénhálózattal gyűjtik össze
és vezetik le. A drénhálózat kiterjed a gát kereszt- és hosszmetszetére egya
ránt (3-6. ábra).
69
3-4. ábra
A Rénodi Lei Íves gát alaprajzi elrendezése a vizkiteli miivel, az árapasztóval;
„ és a fenékleüritővel
350 m
Tf
CT
CM
1650
3-5. ábra
A Limbergi (Ausztria) ives völgyzárógát hossz-(a) és keresztmetszetei (b),
ill. alaprajza (c)
A hompgén sulygátakat tehát tömbökben építik, sakktáblaszer üen. Ez az
építési mód lehetővé teszi, hogy a cement kötése közben keletkezett hő csök
kenjen, ami egyébként olyan káros felmelegedést okozhat, hogy lerontja a beton
szilárdságát. A már elkészültbetontömbök közékerülő tömböt egyébként szoros il
leszkedéssel épitikbe. A beton kötésekor keletkező káros hő többféleképpen kü
szöbölhető ki: a már említett tömbökre osztással és helyes építési üzemezés
sel; hütőcsőhálőzattal; s végül a viz-adalékanyag egy részének őrölt jégporral
történő helyettesítésével.
A tömbökben történő építés eredményeként csökken, ill. megszűnik a zsu
gorodás okozta igen káros repedés a betonban. Egy az utóbbi években alkal
mazott ilyen épitésmődot mutat a (3-6. ábra), ahol a kiosztott tömbök egymástól
függetlenül, egymás után kerülnek beépítésre. Építés közben az egyes tömböket
elválasztó hézagokat nem zárják le vizzáróan és a szivárgó viz számára azok
egy drénhálózatot képeznek, melyeken át a szivárgó viz a légfelöli oldalon e l
távozhat anélkül, hogy a gát belsejében káros nyomást fejtene ki. Helyes tömb-
méretek esetén a gát homogén sulygátként működik. A hézagokon átszivárgó
viz mennyiségét a gát homlokfalának tökéletes szigetelésével csökkenthetjük.
A nagy hőmérsékleti és változó nyomásingadozásnak kitett, általában nagy
dimenziőju gáttest különböző részei különböző mértékben és irányban mozognak.
Ezeket a mozgásokat — dilatálásokat, kitéréseket —a repedésmentes alakváltozás
méretein túlmenő helyeken tervszerűen, megfelelő szerkezeti elemek —dilatációs
hézagok —beépítésével kell biztosítani.
75
A gát építési anyagának, betonjának minőségi előírásánál több körülményt
kell figyelembe venni, p l.: a gát különböző részeinek különböző deformálődását,
az egyes részekben keletkező maximális feszültségeket, és az egyes elemek
szerepét a gáttestben. Így a gát homlokfalánál a szilárdság mellett a beton viz-
zárősága is rendkívül fontos. Ugyanakkor a gát időjárásnak kitett hátlapján a
beton időállósága a döntő tényező, m iért is azt néha gránit kőburkolattal látták
el. Tekintettel a gátba beépítendő hatalmas mennyiségű betonra takarékoskodni
kell a cementtel. Számítással kell meghatározni a gáttest azon helyeit, ahol
gyéigébb minőségű beton is megfelelő. A kevesebb cement felhasználás nem
csak anyagi megtakarítással já r, hanem csökken a beton zsugorodása és az
ebből adődő repedések. Fordítva: a cement növekedésével növekszik a kötési
hőfejlődés, ami csökkenti a beton minőségét is, ezért célszerű minél kisebb
cementtartalmu betont alkalmazni.
Az íves gátak s zámításánál egyrészt vízszintes gyürüelemekre, m ásrészt
függőleges konzolokra bontják fel a gátat. A sztatikái méretezés alapgondolata
hasonló a kétirányban teherviselő vasbetonlemezek elm életéhez: vízszintes
gyiirüelemek és függőleges konzolok behajlása a megfelelő helyeken azonosak
kell hogy legyenek.
A völgy alakja miatt a vízszintes gyürüsávok közül a felsőbbek nyílás
szélessége nagyobb, mint az alsőbbaké. Ezzel szemben a terhelés felülről
lefelé növekszik. A sztatika! méretezésnél a vízszintes gyUrüelemek és a
függőleges konzolelemek terhelés hatására bekövetkező hajlását összehangba kell
hozni. E célból az alsóbb gyűrűk görbületi sugarát csökkentik, a felsőbbekét pe
dig növelik. A gyűrűk görbületi sugara tehát felfelé haladva fokozatosan növek
szik.
A gátszelvényt úgy méretezik, hogy abban csak nyomófeszültségek kelét
keznek, ami lehetővé teszi igen gazdaságos vasbetonszerkezet kialakítását.
Nem véletlen, hpgy a legmagasabb völgyzárógátak ives gátak. A beton minő
ségének sztatikái és vizzárósági szempontból kifogástalannak kell lennie. Tekin
tettel a gát karcsú szerkezetére, az üzemvizlebocsátó, ill. fenékkiüritő nyílá
sokat általában nem a gátban, hanem a hegyoldalban helyezik e l (3-4. ábra).
Mint gazdaságos és figyelemre méltó gátszerkezetet mutatjuk be a 3-7.
ábrán levő (Big Bear, USA) pilléres gátat. A pilléres gát szerkezetének jelleg é
ből következik, hogy - mivel összefüggő alaplemeze nincs - az altalajban k i
alakuló szivárgási hosszak igen rövidek, ezért az altalajnak jó vízzárónak kell
lennie. A 3-7. ábra pilléres gátat mutat be. A gáttest olyan hengeres vb. felü
letekből áll, amelyek csak nyomóerőket vesznek fel, de azokat a pillérekre
koncentrálják. A pillérek nagy koncentrált erőket adnak át az alapra, melyeknek
nagy teherbírás uaknak kell lennie.
Egy kisebb betongátat mutat be a 3-8. ábra. A gát felülete fogazott term és*
kőburkolattal van védve a hordalék és a zajló jég erodáló hatásától. Látható,
hqgy egy ilyen kisebb magasságú gátnál a szerkezeti kialakítás lényegesen egy-
szerübb, mint a nagy gátaknál. -
76
A-B
3-7. ábra
Pilléres gát (Big Bear, USA)
- 77 - 78 - 79 - 80 -
m k9o
im -
m 5h
0,&5
1 - W5,9Q ^ /7 y 7 7 /7 7 /^ /!^ ^ /7 7 /7 7 )7 7 ^ 7 7 ^
^/77/Z7/77/77/77/777777Z7
3-8. ábra
Kisebb beton gát metszete'
81
A pőrusviznyomás —helyzetétől függően —olyan hatalmas erőt fejthet ki,
amely könnyen katasztrófához vezethet. A 3-9. ábrán a gát fejrészében egy hé
zagon keresztül beszivároghat a viz a géttestbe és ott a vizzárő védőbeton-réteg
alatt összegyűlhet és olyan igen nagy pórusviznyomást fejthet ki, amellyel szén
ben nincs elegendő önsúly és igy a védőréteg felszakadhat. Pl. h^ = 5 m esetén
az l fm szélességre jutó pórusviznyomásból adódó felszakitő erő értéke:
P = -y - H h j = 12, 5 • Mp/m !
betonlemez
82.
3 .2 .4 Védőfelületek
A gáttestoek két olyan jellegzetes felülete van, melyeket különlegesen
védeni kell.
A gát vizfelöli homlokfelületét nagyszilárdságú és vízzáró betonból kell
kialakítani. A szilárdságot főleg a jég és fagyhatások, 111. a belső feszültsé
gek indokolják.
Agát és műtárgyainak mindazon felületeit, ahol nagysebességű vizmozgás
van védőburkolattal kell ellátni. Ilyenek az árapasztók és a vizkivételi műtár
gyak. A nagysebességű áramlásnak kitett mütárgyfelületeket kopásellenállő
burkolattal kell ellátni. P l.:
- bazaltzuzalékos vasbetonnal (3 -12a. ábra),
- gránitfelületü betonba rakott kőburkolattal (3 -12b. ábra),
- acéllem ez burkolattal (3 -12c. ábra).
A burkolat alatt nem alakulhat ki pórusviznyomás, ill. a védőburkolatnak
az alapbetonhoz történő bekötéséről és a pórusviznyomás csökkentéséről feltét
lenül gondoskodni kell.
3 .2 .5 A betongátak statikájáról
A betonból készült völgyzárőgátak statikája rendkívül bonyolult. Külön stati
kája van a súly, iveit súly, illetve az ives gátaknak. A számítások során elő
kell állítani a gát belsejében a főfeszültségek térbeli eloszlását és a maximális
feszültségnek mindenhol alatta kell maradnia a gát anyagára megengedett fe -
83
szülts égértéknek (lásd: Press, Talsperren és Serge Leliavszky, Irrigation and
Hydraullc Design c . munkáit).
. ©
acéllem ez
ttttt^tjttW!MJJWW!
/// / ! ■/■'1/ ji M JW L
/ // // / / / . S / i V i i , . n i / / / l i l / i l l lllllllillílllii/lN
l é /ií/m i n
12. ábra
Különleges, kopásellenállő védőburkolatok, bazaltzuzalékos betonbői (a), grá-
nitkőburkolatből (b) és acéllemezből (c)
II.
III. » 00
Vo
oc
in
oc
- 3-13. ábra
A Pián Palu kőrakatgát beton kötényfallal
6. vízszintes nyomóerők, melyek a földrengésből származnak,
7. vízszintes viznyomás -többlet erő, mely a földrengésből sz á r
mazik,
8. felhajtóerő, fenékviznyomás és pórusviznyomás,
9. súrlódási erők,
10. alakváltozási erők,
11. földnyomás,
12. jégnyomás,
13. hullámlökés,
14. az áramló viz dinamikai erőbehatása,
15. reakcióerők, a változó altalajdeformáció következtében.
Megjegyezzük, hogy a feszültségoptikai vizsgálattal a főfeszültségi trajek -
toriákat könnyen előállíthatjuk, ha a gát modelljét a határfeltételekkel együtt
sikerül megbízhatóan előállítani.
3 .3 Kőgátak
89
so
o
\ J - i 4 ./ ábra
A Gela kőrakatgát szivárgó drén hálózattal
\
3 .3 .2 Kőgátak vízzárása
Kőgátak vízzárására két eljárás alakult ki, attól függően, hogy a vízzáró
elem
a gát homloklapján vagy
a gát te s tb e n került elhelyezésre.
A már bemutatott 3-13. és 3-14, ábrán homloklap szigetelésű gátat lát-
hatunk. Ha vízzáró réteg mélyebben fekszik az alapozás síkjánál, akkor az
agyagfal folytatásaként Larsen vagy ehhez hasonló vízzáró falat kell épiteni.
A homloklapon elhelyezett vizzárőréteg előnye, hogy a kőgát teljes tömege
a viznyomás megtámasztására szolgál. A viznyomás eredője merőleges a s z i
getelő rétegre és igy irányával kedvezően befolyásolja az altalajra ható eredőt
és a gát alakváltozása is kedvezőbb. További előnye, hogy a szigetelőréteg meg
hibásodás esetén könnyebben javítható. Hátránya, hegy a vizfelöli oldalon e l
helyezett szigetelő-réteg építése nagyobb gondot igényel, védettsége is kisebb
és végül sok anyagot igényel (3-15. ábra).
Legelterjedtebb, hogy a vízzáró elemeket vasbeton lemezekből képezik
ki, melyeknek vizzárőaknak, deformációra hajlamosaknak kell lenni. Különösen
fontos ezek alsó elemeinek talpmenti bekötése (3-16. ábra). A beton elemek a
kőgátak nagy alakváltozásait kevésbé tudják követni. Ezért nagy magasságok ese
tén szokás, hogy előbb egy ideiglenes vízzáró réteget hordanak fel, mely meg
kapván az első teljes üzemi terhelést a gáttal együtt deformálódik, esetleg
összetöredezik és csak azután hordják fel a végleges vízzáró vasbeton elemeket.
Ezeknek elasztikusnak és időállóknak kell lenniük. ív
Az ilyen vasbetonlemezek kb. 20x10 méteres m érettel a helyszínen készül
nek. A csatlakozásnak rugalmasnak és vízzárónak kell lennie. A burkolat a la tt'
a kőhányás felületén: egy apróbb kövekből álló átmeneti réteget kell elhelyezni,
melyet be kell dolgozni a gát nagyobb hézagaiba, a teherátadás és a burkolat
egyenletesebb felfekvésének biztosítása céljából. Ilyen részletet mutat be a
3-16. ábra.
Újabban vízzáró elemnek sikerrel alkalmazzák az aszfaltbeton burkolatot,
amely jő vízzáró tulajdonsága mellett deformációra igen hajlamos. Ebben az
esetben finom kőzuzalékot és aszfaltot kevernek össze olyan arányban, hogy a
kőzuzalék hézagtérfogatát az aszfalt mennyisége csak 98%-ban foglalja el (3-17,
ábra). Ilyen keverési aránynál a kész aszfaltbetonban az egyes zuzalékszemcsék
még egymásra támaszkodnak és a hüléskor összehuződő aszfalt még jobban elő-
91
vO
tO
3-15. ábra
Kőtöltésü gát fa védőburkolattal
3-16. ábra
Kőgát vízzáró vasbeton lemezburkolata
- 93 -94 - 95 - 96 -
Betonlapburkolattal védett aszfaltszigetelés
97
vO
00
52,00
3-18* ábra
A Rur gát szelvénye a magszigeteléssel
A v ízzá ró agyagmagot mindkét oldalon a finom szemtől a durváig terjedő
frakcionált szűrőréteggel kell közrefogni, nehogy a viznyomás hatására a puha
agyagréteg benyomódjék és lassan beszivárogják a kőgát durva hézagaiba, á t
szakadjon és a gát vízzárása megszűnjön.
3. 4. Földgátak
3 .4 .1 A létesítmény rendeltetése
Minden műszaki létesítménynél előzetesen tisztázni kell annak egy'vagy
többcélú rendeltetését, és azt tömören meg kell fogalmazni. Többcélú feladat
esetén a fontossági sorrendet hangsúlyozni kell.
A műtárgy rendeltetése, üzeme és az építési anyagok költségének f i
gyelembe vételével egyszerű számításokkal eldönthető, hpgy az adott helyen
milyen tipusugát építhető gazdaságosan. Tételezzük fel, hogy a döntés földgát
építése mellett szól.
így történt ez a csó rréti völgy zár ógátas tározó esetében is, amelyik a
Mátravidéki Regionális Vizmü III/l ütemének fő létesítménye, mely a völgy-
zárógát mögötti tóból a viztisztitótelep részére a nyersvizet szolgáltatja.
A tározó vizét az Aranybánya-forrás és a Nyirjes forrásból eredőNagy
patak táplálja (3-19. ábra, 3-1. fénykép).
A Nagy-patak kijelölt völgyszakaszára tervezett völgyzárógát magassága
tekintetében az országban eddig tervezett legmagasabb völgyzárógátat jelenti.
A vízminőség védelmével itt nem foglalkozunk. A tározó helyének kivá
lasztási szempontjait már tanultuk.
99
3 .4 .2 A tározó és a völgyzárógát
A tározó vízgyűjtőterületének, a tározótérnek és a gát helyének részletes
vizsgálatából számos olyan adat áll rendelkezésünkre, melyek a gát és műtár
gyainak tervezéséhez feltétlenül szükségesek. Ilyen adatok pl. a cső rréti tározó
esetében a következők:
VizgyüjtőterUlet nagysága: 8, 38 km
A tározó maximális üzemi vizszintje: 534, 50 m. Orsz.
minimális üzemi vizszintje: 520, 00 m. Orsz.
árvizi tulduzzasztási vizszintje: 535, 30 m. Orsz.
A völgyzárógát koronaszintje: 536, 50 m. Orsz.
A tározó hasznos térfogata: I 000 000 m3
holt-térfogata: 75 000 m3
összes térfogata: 1 075 000 m3
vízfelszíne (max. U. sz. esetén) 12,00 ha
-maximális vízmélysége: 22,50 m
átlagos vízmélysége: 8,95 m
A tő legnagyobb szélessége: 230
hossza(max. Uzemvizszint esetén): 780 m
A tározó nettó teljesítőképessége: 32,4 1/sec =
2 800 m3 /nap
A tározó bruttó teljesítőképessége: 37 1/sec =
3 200 m3/nap
A Nagy-patak sokévi középvizhozama: 52 1/sec =
4 500 m3/nap
A tározó kiépitettségi foka: 71%
Az elzárási szerelvénybe érkező különböző nagyvizhozamok csúcsértékei:
A na gy v í z h o z a m
109
A mértékadó vízhozamot sok tén yező befolyásolja. Így pl. a gát alatt
levő települések, melyeket katasztrófa esetén veszély fenyeget; a tározott
vízmennyiség; a gát szerkezete; az árapasztó műtárgy típusa stb.
A tervezett völgyzárőgát a vízmű fő létesítménye, mely a mögötte kiala
kuló tározótérrel lehetővé teszi a tervezett nyersvíz folyamatos szolgáltatását.
A cső rréti tározó völgyzárógátjára vonatkozó adatok pl. a következők
voltak:
A völgyzárógát egyenes tengelyű
koronáján mért hossza: 190 fm
koronaszintje: tengelyben: 536,65 m .O rsz.
padka szélen: 536,50 m .Orsz.
(bekötések helyén és a vulkáni hamu
felett tultöltést kell alkalmazni)
legmélyebb terep'a vízoldalon: 512,00 m. Orsz.
a szárazoldalon: 505,00 m. Orsz.
legnagyobb magasság az eredeti terep felett: 27 m
koronaszélesség: 6, 00 m
a gát legnagyobb talpszélessége: 208, 50 m.
(Lásd a 3 -2 0 ., 3-21. ábrát).
Ugyancsak meg kell adni, hogy a vizfelöli és a száraz oldalon az egyes
szintek között milyen rézsűhajlásokat terveztünk.
! A gáttest méreteinek meghatározására a 3 .4 .4 alatt térünk ki.
3 .4 .3 A völgyzárógát alapozása
A völgyzárógát biztonsága döntő mértékben függ a gát környékének mor
fológiai, geológiai és talajmechanikai feltételeitől.
3 .4 .3 .1 Morfológiai viszonyok
A geomorfológiai vizsgálatok során fel kell tárni, hogy a környezet réteg
ződése milyen és melyik korba tartozik. Milyen a rétegek mélysége, dőlése,
repedezettségé, hidrogeológiai viszonyai.
Topográfiai szempontból fel kell tárni a tározó tér fenék- és oldal dom
borulatait a patak völgyében. Igen fontos a gát szelvényében a részletesebb
geológiai és topográfiai feltárás.
A továbbiakban néhány idevonatkozó megállapítást adunk a cső rréti tározóra
vonatkozóan.
A vizsgált völgy geomorfolőgiailag a Mátra központi hegyvidéki jellegű te
rületéhez tartozik, melynek kőzeteit a miocén tortoni elméletbe sorolt, igen
változatos kifejlődésü vulkáni kőzetek (az andezit különböző változatai) alkotják.
A tározás szempontjából vizsgált völgyszakasz völgytalpa a tervezett
elzárás helyén keskeny, mintegy 30 m széles. E fölött, a mindkét oldalon jelent
kező mellékvizfolyásoktől E -r a medenceszerüen kiszélesedik 60-70 m -re.
A patak folyása felső szakasz jellegű.
110
- 111 - 112 - 113 - 114 - -
A nagy esés következménye, hogy a völgytalpon csak 0, 7 - 2, 7 m vastag
patakhordalék van, de ez is uralkodóan görgeteg. A patak itt inkább pusztitő
tevékenységet fejt ki. A völgyoldal a tervezett gát baloldalán igen meredek.
A völgytalp 3-4 m magasságú meredek emelkedés után megy át a lankásabb
emelkedésű völgyoldalba. A tározőtérben, a gáttól kb. 180-200 m -re, majd
ettől E -ra , mintegy 160 m -re van a két mellékvizfolyás.
A geomorfológiai megfigyelések szerint a völgy jobboldala gyarapodó,
mig a baloldal pusztuló formát mutat.
A tározótér és a hozzá tartozó vízgyűjtőterület vízhálózatát az alapkőzet
minőségétől függően az erózió alakította ki.
3 .4 .3 .2 Geológiai viszonyok
A geológiai vizsgálat célja, hogy részletesen feltárja a gát és a tározó kör
nyezetében az altalaj felépitettségét, erózió, teherviselő és vízzáró képességét.
A csó rréti tározó esetében a terület vízhálózatát a láva megmerevedéséből
keletkezett alapkőzet minőségétől függően az erózió alakította ki.
A magasabb hegyhátakon - ahol a kitörési centrumok sejthetők —sötészürke
ép fedőandezitet találunk. A völgyoldalak egyes szakaszain, ahol a sötétszürke
fedőandezit csak kisebb vastagságot ér el, az andezit feldarabolődott, lepusztult,
törmelékformában jelentkezik, nagy tömböket, görgetegeket képezve. A kitörés
utolsó fázisaként laza vulkáni hamu és törmelék került a felszínre, teljesen bon
tott andezit-változatokkal. Ezt a felszíni és felszinközeli összletet a lezúduló
nagyobb víztömegek fokozatosan erodálják, különösen ott, ahol a völgyoldalakat
nem borítja erdő. A vízgyűjtő területre lehullott csapadék túlnyomó része fe l
színi porózusabb fedőréteg telítődése után a felszínen folyik le.
A vízgyűjtő E -i részén lemélyitett érckutatő fúrás adatai szerint az
andezit-összlet 484 m vastag. A fúrásban 1 m vastagságban fedőandezit volt,
alatta a rétegvulkáni andezit 198 m vastagnak adódott.
A vulkáni kőzetekből felépült vízgyűjtő nagy részét erdő borítja, ezért
a hordalékszállitás nem nagy.
A tározótérben kialakult talajvizszint a völgyfenéken 0, 7 - l, 2 mélyen
nagyjából a patak vizszintjét követi.
3 .4 .3 .3 Talajviszonyok
A talajmechanikai tanulmányban részletesen ki kell térni a következő kér
désekre :
Milyen kőzetekből áll az altalaj, melyek ezen kőzetek alapvető mechanikai,
hidraulikai tulajdonságai a gát különböző helyein. Milyen a kőzetek vízáteresztő
képessége, repedezettsége, a repedések iránya, mérete és össz efü g g ése. Van-e
és milyen vastag a völgyfenéken található hordalék, milyen annak szemszerkeze -
te, stb.
A csó rréti tározó idevonatkozó adatai a következők voltak:
A völgyfenék alapkőzete a sötétszürke, igen kemény fedőandezit. Ez a
fedőandezit az oldalakon összefüggően nem, csak foszlányokban jelentkezik.
Az alapkőzet anyagában vizzáró. Vizvezetés csak ott lehetséges, ahol
a repedések hálózatrendszert képeznek. Ilyen repedezettnek csak a völgyfenéki
fedőandezit felső félm éteres vastagsága mutatkozik.
115
A tározás szempontjából figyelembe vett andezit alapkőzeteket a völgy
zár ógát baloldalán 2-7 m vastagon, a jobboldalon 4-18 m vastagon, a völgyié
néken 3, 3 - 4, 5 m vastagon fedőrétegek borítják.
A baloldalt boritó fedőréteg alsó tagját 10”^ - 10 m/sec szivárgási té
nyezővel közepesen vizvezetőnek, a felső tagját egy nagyságrenddel jobb viz-
vezetőnek minősíthetjük. A felső összletben a viznyomás hatására a finomabb
szem csék átrendezésére és esetleges kimosására számítani kell. E málladé-
kos fedőréteg alsó rétegének süllyedésére nem kell számitani.
A völgy jobboldalán az alapkőzetreugyanazateljesenbom lott, agyagosán
mállott andezit települt l, 5-4, 5 m vastagságban.
A völgyfenéki alapkőzetre görgeteges patakhordalék települt. A réteg
3, 3-4, 5 m vastag. A réteg aljában a görgeteges kavicsbánya hézagaiban kövér-
agyag kötőanyag található, a réteg felsőjében a görgetegek közét csak homokos
kavics tölti ki. A réteg teljes egészében jó vizvezető. A réteg összenyomódása
a gát alatt jelentéktelen lehet.
3 .4 .3 .4 Alapozási kérdések
A völgyzárőgát alapozásához három kérdés kapcsolódik: a g á t alatti s z i
várgások elleni védekezés, a földmunka alapsikjának előállítása és a gát süly-
lyedése.
A völgyfenéki nem vízzáró alapkőzetre települt görgeteges fedőréteget
a túlzott vizvesztesség, a hidraulikus talajtörés, a talajvíz túlzott megemelke
dése és a fedőréteg kötőanyagának kimosődási veszélye miatt teljes mélység
ben és a völgytalp szélességében le kell zárni. A cső rréti tározó esetében a
lezárás a völgytalpon szivárgó beton fallal történt, melyet alul az ép andezitbe
kötöttek be. A felső, 0, 5 m -es repedezett réteget eltávolították (3 -2 0 ., 3-21.
ábrák).
V ízzárásra jó l alkalmazható agyagfal is, melyet felülről a gáttestbe be
kell kötni (3-20. ábra). A vizzárő alapfal teljes hossza mentén, a száraz oldalon
a lezárt réteg legalján (3-20. ábra) a lezárással párhuzamosan talpszivárgót kell
tenni.
A talpszivárgó a vízzáró falak eredményes működését és a vizvezetésre
veszélyes rétegek leszívott állapotát biztosítja. A talpszivárgőt az alapkőzet
felszínének mélyvonulatában vezetjük ki.
A bal- és jobboldali hegyoldalakat —a talpszivárgóhoz hasonló mély vonal
vezetésű —megcsapoló_rendszerrel viztelenitjük. E megcsapoló rendszer gyűjtő-
csöve a völgyzárőgát szárazoldali szektorának száraz állapotát biztosítja, vala
mint a domboldalak felől érkező rétegvizeket vezeti le. A megcsapoló rendszer
jobboldali ágát —külön gyüjtőcsőággal —a talpszivárgó jobboldali végpontjához
kötjük be.
A völgyzárőgát földmunkájának nagy tömegéhez a tervezett helyen levő
fákat, cserjéket, aljnövényzetet gyökérirtással el kell távolítani, a völgyfeneket
és a domboldalakat boritő humuszréteget el kell távolítani. A növényzet irtással
és eltávolítással, valamint a humuszréteg eltávolítással a völgyzárógát nagytö
megű földmunkájához az alapozási sik előállt.
116
A domboldalon az alapkőzetet boritő fedőréteg felső laza részét (vulkáni
kőzetmálladék) teljes vastagságban kell eltávolitani a humuszréteggel együtt.
A völgyzárőgát függőleges szivárgójának gyüjtőcsövét végig a földmunka
alapsikjának megfelelő magassági szintre kell elhelyezni.
A nagy terhelések és a gát term észetes ülepedése miatt a várható süllye
dést meg kell tervezni és a gátat tultöltéssel (tulem eléssel) kell megépíteni.
Az adott példánál az építés időtartama alatt 10 cm, utána pedig 15 cm -es utó
lagos süllyedést terveztek.
3 .4 .4 A völgyzárógát szerkezete
3 .4 .4 .1 A szárazoldali támasztótest
A völgyzárógát szerkezete a gát anyagától függ. A cső rréti tározó föld
gátját öt egymáshoz kapcsolódó, külön funkciót ellátó elem alkotja: a száraz
oldali _támasztótest, a vízoldali vizzáró test, a kettő közötti függőleges szivárgó,
a vízoldali támasztó test, valamint a különböző magasságokra és nyomvonalakra
tervezett szivárgórendszer.
A szárazoldali támasztó test a völgyzárőgát állékonyságát biztositó g át
szektor.
% támasztótest alulról az alapsikra épül rá, a gátközép felöl a függőleges
szivárgőréteggel érintkezik, harmadik oldalán a tervezett szárazoldali rézsű
felületekkel pedig a külső atmoszférával érintkezik.
Á támasztőtest mindenkori száraz állapotát a függőleges szivárgó és annak
gyűjtőrendszere, a talpszivárgő gyüjtőcsöve és a megcsapolórendszer gyüjtőcsö-
ve biztosítja.
A támasztótest a "C só rré t"-i anyagbánya kövér agyagjából épült, rézsű
jének kialakítása a 3-21. ábrán látható.
A szárazoldali támasztőtest építési anyaga annál kedvezőbb, minél nagyobb
fajsúlyú, minél tömörebb és minél kisebb hajlású rézsűben építhető meg, (kő,
kőtörmelék, homok, homokos kavics s tb .). A rézsű védelme a gát anyagától
függ. Csórréten a rézsűvédelmet a "N y irjes"-i anyagbányából odahordott hu
musztakaró terítés (20 cm vtg) jelenti, melyre fümagkeverék vetésével füve-
tés kerül.
3 .4 .4 .2 A vízoldali vizzárótest
A vízoldali vizzárótest a völgyzárógát vizzásárát biztositő gátszektor.
A vizzárótest vizzáró földanyagból építendő, pl, agyagból. Csórréten a vizzáró
test három kapcsolódó elemből á ll: a nagytömegű agyagtestiből,, a völgyfenéki
vízzáró betonfalból és a jobboldali vízzáró agyagfalból.
Az agyagfal alulról az alapkőzetbe (fedő és rétegvulkán andezit) vagy az
alapkőzetet fedő agyagosán mállott andezitbe köt bele 0, 50 m mélységig.
3 .4 . 4 .3 A függőleges szivárgó réteg
A függőleges szivárgó a völgyzárógát szárazoldali támasztó testének
száraz állapotát biztosítja. A réteg együtt dolgozik a szivárgó rendszernek
azzal a gyüjtőcsövével, amelyet a függőleges szivárgó réteg aljába kell elhe
lyezni. A függőleges szivárgót a szárazoldali támasztőtest és a vízoldali vízzáró
test közé kell beépíteni.
117
00
ábra
A Csőrréti gát függőleges szivárgója (a) és szivárgó rendszer tokos betoncsövekből (b)
m aaassáq m Orsz.
■Z 10 makatíám burk
?n? y j * 103,50 szárazoldali rézsűiéluki termőfölddel
max úsz T 201,50-iárvízi a , /borítva.gyepesítve,20cm vastagon
-100 vízoldali rézsű hul/ámvédó burk ■19&.5C 196,50
30 cm vtg betonlapból 15cm vtg ^
'it vízoldali vízzáró gát szórozok^*+^gj-
homokos kavics — dali támasztószek >193.50
burk. megtámasz es támasztó szektora az
ágyazatra fektetve^
agyagbánya kövér agyagból tora az agyagbánya kövér
15,0
tó betonfoc "
3,50 166.50
agyagából , , , \'
(6 humusznyesés fu$ f j v°r /vízszintes szivárgórztcg sz/várgórendszer gyűjtője
3-23. ábra
A Lázbércí tározó völgyzárógátjának keresztmetszete
Beton aknaggűnj
M5z 11032 \
Fdtöltés a mun-
kaórokból kikerü
lő anyagból é20cm-es tokos be
toncső M5Z15^50/2 N
Aknahúgcsó in_
é&Q — y to
CH
ü é
ilOcm-es tokos
úetoncsó MSzN é20 cm-es tokos
/5í 50/2% m- 5' etoncsö MSztőtiOfe
, 5/6,70
5)6,60 15 l bO i
ö
rM tí ~ ' m
ig y X z M m w .
1-241 Á b ra
A szivárgók b e v e z e l l e n ő r z ő aknákba
123
A függőleges szivárgó vízoldali fél szélességét bánya-homokból, a száraz-
oldali fél szélességét kavicsból (osztályozatlan homokos kavicsból) kell beépíteni,
(2x50 cm szélesség). A függőleges szivárgó szerkezetét a 3 -22a, ábrán adtuk meg
A szivárgó rendszer térbeli elrendezése nagymértékben függ a gát s z e r
kezetétől, anyagától és a geológiai viszonyoktól.
A 3-23. ábrán a lázbérci tározó völgyzárógátjának szelvényét adtuk meg.
Ez egy homogén földgát, amelynél a szivárgás káros hatása ellen szivárgó
rendszerrel védekeztek. A szivárgó rendszer a következő főbb részekből á l l :
- függőleges szivárgó a gyüjtőcsővel; feladata a szárazoldali gáttest
védelme;
- vízszintes szivárgó réteg ; a kivezetésekkel és a gyüjtőcsővel; feladata
az alulról és a felvizfelöl szivárgó részek összegyűjtése és elvezetése;
- szivárgó aknák;
- nyomáscsökkentő kutak aknái;
- összekötő gyüjtőcsövek;
ez utóbbiak a rajzokon nem láthatók.
A szivárgó vizek összegyűjtése és elvezetése szivárgó dréncsőhálózattal
történik. Ez homokos kavicsba helyezett tokos betoncsövekből áll, melyet e s é s
ben kell vezetni (3-22. ábra).
A gyüjtőcsöveket járható vb. ellenőrző aknákba szokták bevezetni mely
nek szerkezeti kialakítását a 3-24, ábrán adtuk meg.
3 .4 .4 .4 A vízoldali támasztótest
A vízoldali támasztótest a völgyzárőgát állékonyságát biztositó gátszek
tor. A támasztótest alulról a földmunka alapsikjára épül rá. A csó rréti tározó
nál a gát felöli oldalon a vízoldali vízzáró test 1:1, 5 -re kiképzett: rézsűfelüle
tére támaszkodik, harmadik oldalán a tervezett rézsűfelületekkel érintkezik a
tározó vizével (3-20, ábra). A támasztótest a völgyfeneket boritó fedő andezit
(görgeteges homokos kavics)-ből épült. A támasztó testet olyan anyagból kell
építeni, amelyik átázott állapotban is képes minél meredekebb rézsűben meg
állni. Felületét a hullámok és az elhabolás ellen burkolattal kell védeni. A bur-
kolatot támasztó bordára kell alapozni (3-20. ábra).
A rézsűburkolat 35x35x15 m méretű beton (B. 200-20/3) idomlapból készül.
Alá 15 cm vastagságban osztályozatlan, homokos kavics ágyazati réteg kerül.
A beton idomlap burkolatot az 520 m. Orsz. szintű padkán 70x120 cm méretű
megtámasztó borda tartja meg (B, 140-30/3). A burkolatot az oldalsó lezárásnál
40x60 cm méretű oldalsó lezáró borda zárja le (B. 200-40/3), a völgyzárógát
tetejére pedig 30x50 cm méretű felső lezáró borda kerül, mely a korona szin tjé
ből 20 cm -re áll ki, (3-25. ábra).
3 . 4 . 4 . 5 A szivárgó rendszer
A csó rréti völgyzárőgát szivárgó rendszere három részből á l l :
- a függőleges szivárgókból;
- a talpszivárgókból és
- a megcsapoló, ellenőrző aknák rendszeréből.
124
Vízgyűjtő árok (folyóka)
Metszet
35x 35 x M-á’i beton
idomko B2DO-ZO/3
ágyazat
125
A talpszivárgő gyüjtőcsöve a vízzáró betonfalat és a vizzárő agyagfalat kö
veti, az elzárandó réteg alsó sikjában, a falak száraz oldalán. A gyüjtőcső
anyaga 20 cm átmérőjű tokos betoncső. A betoncsövet 100x80 cm méretű ka- j
vics -homokléc aljába kell fektetni.
A talpszivárgó kivezető csövei a megcsapoló rendszer I. sz. aknájába
torkolnak, majd onnan a többfeladata vb. műtárgy csillapitőmedencéje felé közös
csővezeték vezeti a vízhozamot.
A megcsaplő rendszer a völgyzárógát szárazoldali rézsűjének a tereppel
való metszésvonala mellett halad, mély vonalvezetéssel. A jobboldali gyűjtő-
csőnek egy leágazása is van, apiely a vízzáró agyagfal végéhez köt be.
A megcsapoló rendszer csöveinek anyaga a többihez hasonlóan 20 cm á t
mérőjű tokos betoncső.
A betoncsövet 100x80 cm méretű kavics-homok szivárgóléc aljába kell
fektetni.
A kétoldali megcsapoló rendszer gyüjtőcsöve a többfeladatu vb. műtárgy
csillapitőmedencéjének kétoldalán torkollik be, miközben a jobboldali ág az I.
sz. aknában a két talpszivárgó kivezetőcső vizét is felvette (3-26. ábra).
A 3-22b. ábrán vázolt szivárgó rendszer építése költséges. Helyette a
Szovjetuniban rostált, aprőszemü kavicsból olyan porózus betoncsöveket a l
kalmaznak, amelyeket vékonyrétegü homokos kavicsba raknak és a szürőhatás
tökéletes.
126
száradására számítani lehet, ezért a bányában mért átlagos víztartalom az
optimálishoz közeli értékre csökkenhet.
Az anyag beépítésénél úgy kell eljárni, hogy tömörítés előtt a töltéskép
zést jelentő elterítés az anyagok jő keverését végezze el.
A völgyzárőgát szárazoldali támasztő testébe valő építésénél a cső rréti anyagot
Of = 1, 30 t /n ? értéknél kisebb száraz térfogatsúlyra nem szabad tömöríteni,
0 3
a mintavételek számtani középértékének a J = 1, 36 t/m száraz térfogatsúlyt
° 3
el kell érnie, ez term észetes térfpgatsulyban J m = 1> ?0 t/m -t jelent.
Relatív tömörség tekintetében ez 0, 90-nak felel meg.
A nyirjesi bányából kifejthető anyagok a plasztikus index alapján valő osz
tályozás szerint Pj < 25%-kai jellemezhetők, tehát sovány agyag kategöriába
sorolhatók.
A bányában mért víztartalmak általában kissé magasak ahhoz, hogy ele
gendő mértékű száradásukra számítani lehessen. (A nyirjesi bányától a beépítési
helyig való szállítás mintegy 1000 m) Megfelelő száraz, nyári időszakban valő
építés esetén valószínű azonban, hogy a víztartalom kellő mértékű, 4-6%-os
csökkentése létrejöhet ahhoz, hogy a víztartalom az optimális értéket megkö
zelítse.
A völgyzárőgát vízoldali vízzáró testének beépítésénél a nyirjesi anyagot
% = 1,49 t/m^ száraz térfogatsúlyra legalább be kell tömöríteni. Ennél
kisebb érték a vizzárőság biztosítása érdekében nem tűrhető el. A száraz té r
fogatsúly minták számtani középértékének a j = l, 51 t/m^ értéket el kell
0 3
érniük, ez term észetes nedves térfogatsúlyban J m = 1. 85 t/m -t jelent.
Relatív tömörség tekintetében ez 0, 95-nek felel meg.
A völgyfenéki alapkőzetet patakhordalék fedi. A térszínhez közelebbi
felső rétegben (holocén) 10-15 cm méretű, görgeteget találunk, néhol 50 cm -es
törmelékkel. A felső rétég kötőanyaga iszapos kavics. Az alsó rétegben (plei
sztocén) a durva görgeteg jellem ző legnagyobb átmérője általában 40 cm. Nem
jellemző, de előfordul 100 cm -es tömb is. A görgetegek hézagaiban kövér
agyag van, de az agyag a hézagokat nem tölti ki.
E két egymás feletti réteg —válogatás nélkül —a völgyzárőgát vízoldali
támasztő testének építéséhez használandó fel.
A völgyfenéki kavics-görgetegbányát kb. 20 cm vastag fedőtakarő eltá
volítása után lehet megnyitni.
Az anyag beépítésénél a = 2, 00 t/m^ térfogatsúly elérése szük
séges.
A beépített gátanyagok megfelelő tömörségét az építés egész folyamán
ellenőrizni kell. A mintavételes ellenőrzésre a tervező talajmechanikai műve
zetése hivatott.
Az egyes anyagok tömörítési munkáját próbatömöritéssel lehet meg
határozni.
135
Az anyagok betömöritését gumihenger és vibrojuhlábhenger együttes já r a
tásával kell elvégezni, 25 cm -es réteg elterítése után, A szükséges járatok
számát és a járatok számának a két hengertipus közötti elosztását pontosan
prőbatömöritéssel lehet megállapítani.
A kavics és a görgeteganyag tömörítése gumikerekes jármüvei és sima
vibrohengerrel történik. A járatszám ot szintén előzetes prőbatömöritéssel
lehet meghatározni.
3 .4 .6 Kiegészítő berendezések
A völgyzárőgátakat rendeltetésüktől, nagyságuktól és funkciójuktól függően
kiegészítő berendezésekkel kell ellátni.
Ilyen pl, a gátőrház; vízállás észlelő, ill. berendezések; meteorológiai
észlelések telepe; figyelmeztető táblák; vizhozammérő berendezések; hírközlő
berendezések; balesetelháritás berendezései stb.
3 .4 . 7 Egyéb megjegyzések
A Szovjetunióban alkalmazott pórozus betonból készült szivárgó csövet
mutat be a 3-27a„ ábra. Hosszú szivárgó csőhálózat esetén alkalmazása gaz-
ábra
Szivárgó rendszer csőeleme, porózus betoncsőből.
136
A földgát szárazoldali támasztó test alsó körömfalánál talpszivárgőval
kombinált szűrő-szivárgó rendszerét mutatja be a 3 -27b. ábra.
Erős hullámverés esetén olyan előregyártott beton lapburkolatot alkal
mazunk, amelyiknek felülete nem sik, hanem hullámtörő bordákkal van érde-
sitve, (2-12. fénykép).
137
4. MOZGATHATÓ GÁTSZERKEZETEK
4 -^ Já b ra
A tiszalöki duzzasztóm íprajza (a), ill. hosszmetszete (b)
tett gátat. Az ilyen gátak létesítését költségcsökkentési szempontok indokol
ják.
A mozgatható és vegyes gátak elválasztása gyakran igen nehéz és vitatott
kérdés is. Így pl. a Belsöböcsi duzzasztómű határozottan vegyes gát, mivel a
középvizi medret mozgógátak és egy vasbeton állógát zárja le. A Tiszalöki viz-
1épcső inkább mozgó gát, de vegyesgátként is felfogható, mivel a holtágat földgát,
a középvizi meder egy.részét pedig a vizerőtelep zárja el. Ha azonban figyelembe
vesszük, hogy az erőtelep lényegében egy m esterséges öblözetben van, a föld
gát pedig a régi mederben, akkor mégis a mozgó gátakhoz tartozik.
A Kiskörei vízlépcső már vegyes gát, mert a régi középvizi meder fenék
szintjéből a mozgatható táblák alatt 2, 2 m magas fenékgát emelkedik a régi fenék-
szint fölé.
A vegyes gátakat külön nem tárgyaljak, mivel annak állógát részét a 3.
fejezetben ism ertetett szempontok szerint kell kialakítani. A mozgó gátakra a
következőkben térünk ki.
4 .2 .1 Az alaplemez
Az alaplemezre fekszik fel a gátszerkezet a pillérekkel együtt. Kisebb gá
taknál a vasbeton alaplemez monolitszerkezetként egybeépül (néha a pillérekkel
is egybe). A nagyobb gátaknál dilatációs hézagokkal választják külön az alapr
lemezt a pillérektől és a nagy kiterjedésű alaplemezt munkahézagokkal is osztják.
A duzzasztómüvek alaplemeze a mozgatható berendezés alatt biztosítja a
mederfeneket, és legtöbbször alapul szolgál a pilléreknek és a gátfőknek, de
lehet ezektől különválasztva is építeni. Az alaplemez néha közvetlenül erőket kap
az elzárószerkezettől is, a legtöbb elzárószerkezetnél azonban legfeljebb az e l
zárószerkezet súlyát viseli akkor, ha az elzárőszerkezet teljesen le van e re s z t
ve. Az alaplemezt gyakran egybeépítik az elő és utófenékkel.
143
4-2. ábra
A Békésszentandrási duzzasztómű meder- (a), ill. parti pillére
144
A nagykiterjedésű alaplemezeket még akkor is, ha statikailag úgy szá
mítjuk őket, mint egybefüggő monolit lemezeket betonozáskor részekre bontják,
mégpedig azért, hogy az egyes részek kötése külön-külön menjen végbe és a
kötés közben fellépő zsugorodás ne okozzon húzást az alaplemezben. A 4-3.
ábrán a békésszentandrási duzzasztómű alaplemezének betonozás alatti felosztása
látható. Az egyes tömbök számozása a betonozás sorrendjét jelenti, azonos szá
mozású tömbök egyidőben kerültek betonozásra. A 12, 13, 14, 15 jelű sávok s z é
lesebb munkahézagok, amelyeknek betonozása csak a pillérek nagyobb részének
felbetonozása után lett végrehajtva. Ilyen módon a pillér saját súlya által oko
zott ülepedések nem okoztak feszültséget az alaplemezben.
munkatömbökre
& ábra
147
felső fő
4
h
z
alap t. alap alap vízeróiélep
Nj lemez
ro ö . lemez kffízz
■ZZOm
alsó fa
v-jw
'yáf
4 * bra
A Tiszalöki duzzasztőmoalárplemezének felosztása munka
tömbökre
4 -7 . ábra
A Nyugati Főcsatorna beeresztő zsilipjének metszete az alaple
148 mezzel
k 6,70 95 12,70 | 260
W^r-
3 3 ,5 5
77777777777/ z z rT77777777777777777\
3.60
8
N
ZZZZZZZZZZZ2
$
43,62
149
4 .2 .2 A pillérek
A pillérek a mozgatható gátrész megtámasztására szolgálnak. A pillérek
a mozgatható táblák fesztávolságának csökkentésére szolgálnak és olyan gátakra
amelyek a fenékre támaszkodnak, elmaradhatnak, vagy csak kezelőhíd alátá
m asztására szolgálnak. Az egyéb gátszerkezeteknél a viznyomást a pillérek ve
szik fel.
Megkülönböztetünk parti és mederpillért. Egyetlen nyilás (egyetlen mozgatható
tábla) esetén csak két parti pillér van, melyeket gátfőknek is neveznek. Kisebb
zsilipek esetén ezeket csak oldalfalaknak vagy gátfőknek nevezzük.
Amennyiben a gátfővel kapcsolatban a parton magasabb pillérépitményre
van szükség, akkor ezt a magasabb pillért a mederpillérektől megkülönböztetve
parti pillérnek nevezzük. A parti pillérek kialakítása eltér a mederpillérekétől.
A mozgatható gátak pillérei függőleges értelemben osztják a mozgatható elzáró -
szerkezettel elzárt nyílást. A pillérek hasonlóan, mint az alaplemezek általábai
nagyobb tömegű nehéz építmények, méretezésüknél törekszünk arra, hogy
sulytámfalakhoz hasonlóan az alaplemez- és pillércsatlakozási keresztmetszeté
ben húzások ne lépjenek fel, és feltétlenül meg kell gátolni azt, hogy a pillér -
alap alatt hazások jelentkezzenek talaj igénybevételként. Amennyiben a pillér
alatt felhajtóerő is keletkezik, akkor a felhajtóerő levonása után fentmaradó
igénybevételeknek is mind nyomásokat kell mutatni. A pillérek a mozgatható gát
szerkezetek vízszintes nyomását veszik fel, és ezt kell a pillér súlyával úgy
felvenni, hogy az eredő a pilléralap belső magján belül helyezkedjék el.
A pilléreknél is, tekintettel arra, hogy a tömeg fontos szerepet játszik,
gyakran alacsonyak az igénybevételek. Ezért a pilléreket is különböző minő
ségű betonokból épitik, még akkor ts , ha a pillér vasalást kap. A 4 -4a. ábrán
látható pillérm etszet középső részén veszi fel a nagyobb koncentrált nyomásokat
a táblák támaszkodási helyén és ezért itt a beton nyomőigénybevétele iránt
nagyobb követelményeket támasztunk és a vasalás is sűrűbb, mint a tömegbeton
ban. A pillérek gyakran teljesen független alapozást kapnak az alaplemeztől.
Tiszalőkön pl az altalaj kedvezőtlen minősége miatt célszerű volt a pilléreket
elválasztani az alaplemeztől azonban a pillérek oldalirányú stabilitásának növe
lésére a pilléralaptömböt az őt körülvevő szádfalhoz hozzákötötték.
A pillérek kialakítása döntő mértékben függ a gátszerkezet típusától.
A 4 -8 . a. ábrán a tisztalöki gát a 4-8. b. ábrán pedig a kiskörei gát mederpillé
rét mutatja be. A metszetekből feltűnik, hogy a két pillér vastagsága mennyire
eltér egymástól. Ennek alapvető magyarázata az, hogy a tiszalöki gát táblásgát,
mig a kiskörei gát szegmensgát. A táblásgátaknak nagyméretű fülkékre van szűk
ségük. A fülkék éppen ott keskenyitik le a pilléreket, ahol a legnagyobb erőát-
adás történik. Sokkal kedvezőbb a szegmensgát, melynek nem kellenek fülkék
és a pillér oldalfala függőleges sik (4-8. b. ábra).
A pillér méreteinek meghatározásánál a következő körülményeket kell
figyelembe venni:
150
1. a pillér alaprajzi főméreteinek megállapításához a statikailag szüksé
ges méretek, valamint a szerkezetek elhelyezésére szükséges hely méreteinek
megállapitása szükséges. A pillér szélességi m éreteit elsősorban statikai és
szerkezeti szempontok szabják meg. Ezenkívül a gépek szélességi m éretei is
figyelembeveendők, valamint a mederelzárő szerkezet részére beépítendő fü l
kék. A pillérek mérete lényegesen függ a pillérek közötti szabad nyílástól:
nagyobb nyílás köz esetén nagyobb méretű a mederelzárő szerkezet é s annak tá
maszkodó része is, tehát a fülkéknek is mélyebbnek kell lennie.
2. A pillér magassági főméreteinek eldöntéséhez a hidrológiai előmunká
latok során megállapított fenékszint, duzzasztott vizszint és a szélsőségesen
nagy viz magassági adataiból kell kiindulnunk. A talajmechanikai és geológiai
vizsgálatok eredményeképpen megállapított alapozási eljárás határozza meg a
pillér alapozási síkját. Ha az árvíz ideje alatt is kell gondoskodnunk a hajózás
lehetőségeiről, akkor a legmagasabb árvizszint és a kezelőhíd között a hajózási
Űrszelvényt kell biztosítani. A hajózási Űrszelvény magassága 4, 5-5, 7 m. Ha
hajózás nincsen, akkor a legmagasabb vizszint fölött csupán az uszadékok le
vonulására kell tekintettel lenni és erre l -2 m elegendő aszerint, hogy milyen
természetű uszadékok levonulására kell számítani a szőbanforgó folyószakaszon.
Az igy kiadódott magasság fölött kell elférnie felhúzott állapotban a táblának vagy
egyéb gátszerkezetnek. Pl. kettős táblás szerkezet esetén a tábla felső pozíció
ban összecsukott állapotban veendő figyelembe. Efölött kell helyet biztosítani
a fülkerész kiváltását szolgáló vastartóknak, s e gerendákra kerülnek a felhuzó-
szerkezet gépei. Ugyancsak a kiváltó vastartó magassági helyzete szabja meg
a gépház belső padlószintjét. Ehhez még olyan magasságot veszünk, hogy a
gépházban kényelmesen lehessen a szerkezeteket kezelni, a gépről kiszerelhető
részeket ki- és beemelni, esetleg kisebb daruszerkezetnek mozgási lehetőséget
biztosítani. Mindezek a feltételek körül néhány mértékadó eset lesz a pillér teljes
magassági mérete tekintetében. Az elmondottakon kívül még figyelemmel kell
lennünk az ideiglenes elzárási lehetőségre.
Az alaplemez hossza gyakran egyezik a pillér alsó hosszúságával. Ez a
megoldás olyan szempontból előnyös, hogy az alaptesteket egyvonalban elhelye
zett szádfalazásokkal lehet körülvenni és igy a pillér helyénél a szádfalazás
vonalával nem kell k i- vagy beszögeilést létrehozni. Ez azonban nem kötele
ző szabály, mert esetleg a pillér rövidebb vagy hosszabb is lehet, mint a nyi-
lásközben elhelyezett alaplemez, hiszen az utóbbi szélességi m éretét sziv ár
gási és egyéb alapozási szempontok szabják meg. A pillér m érete ugyanis az
előbb már felsorolt szempontoktól és szerkezeti viszonyoktól függ és csak akkor
érdemes egy vonalba hozni az alaptesteket, ha a két szerkezeti elem szélessége
egyébként sem különböznék lényegesen egymástól.
A pillér alaki kiképzésénél a következőket kell figyelembe venni:
A pillér orrát csúcsívesen képezzük ki és legtöbbnyire élvédő szögvassal
látjuk el. A pillér végét félkörösen vagy pedig két negyedkör közbeiktatásával
lekerekített egyenes vonallal zárjuk le. Ha hidraulikailag kedvezőbb pillért akar
nánk kialakítani, akkor sem Ragaszkodhatunk az elm életi áramvonalas formához
(cseppforma) a pillér orrát mindenképpen hegyesre kell kialakítani az uszadékok
és a jégjárás miatt. A jégtörés fontosabb szempont, mint a minimális ellenállás.
151
A pillér végének áramvonalas, tehát bizonyos mértékben elvékonyitott alakja
csak nagy sebességek (v > 2 m /sec) esetében jöhet szóba. Ha a pillér orrát
gránit-kockával burkoljuk, akkor az élvédő szögvas elmaradhat.
Á pillér elején és végén horony vagy horonypár, esetleg nagyobb fülkék
vannak az orrhoz közel elhelyezve az ideiglenes (betétgerendás) e lz á r ó s z e r
k e z e te k rész ére.
A nagyméretű pilléreknél az alaprajzi helyszükséglet megállapitásakor
figyelembeveendő, hogy ezeknek a pilléreknek belsejében folyosók, lépcsőházak
szükségesek a kezelőszemélyzet közlekedésének a biztosítására és esetleg ezek
helyszükséglete szabja meg az alaprajz valamelyik méretét.
A folyami duzzasztók pilléreinek szélessége általában 2-6 m között válto
zik. A pillérek szélessége függ az elzárószerkezetek típusától, a terheléstől,
azaz az egy nyílásra helyezendő egyéb szerkezetek térszükségletétől (hal
lépcső), valamint a hajtómű m éreteitől.
A pillér m éretezésénél tapasztalati alapon a jégnyomást is figyelembe
szokás venni, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a jég a viz fel
színén úszó és a felülethez képest vékony, nem túl merev lemez, amely kihajlási
szilárdságánál nagyobb nyomást nem vehet fel, tehát nem szabad eltúlozni a
jégnyomás felvételét. Ha viszont jégtorlódásra lehet számítani, akkor alaposan
mérlegelni kell az erők felvételét. A pillérek m éreteitől és alaprajzi kialakí
tásától függ, hogy az árvizet mennyire duzzasztja meg. A pillérek duzzasztó
hatását főleg síirü pillér kiosztás esetén s zámítani kell.
A pillér statikai vizsgálatánál a következő erőket kell figyelembe venni:
1. Önsúly.
2. Közvetlen viznyomás.
3. A m ederelzárőszerkezetről átadódó terhelés (viznyomás, szerkezet
súlya, szélnyomás).
4. Felhajtóerő.
5. Közvetlen szélnyomás.
6. Jégnyomás.
A különböző terhelési lehetőségeket gondosan meg kell vizsgálni és kivá
lasztani az egyes keresztm etszetekre mértékadó terhelési á llapotokat. Nem sz a
bad megfeledkezni az egyoldali és kétoldali ideiglenes elzárás esetének v izs
gálatáról.
A pillért meg kell vizsgálni
- elcsúszás ellen,
- kiborulás eUen,
- belső feszültségekre és
- altalajreakciő szempontjából.
így pl. ez utóbbi tekintetében az egyes részerőkből adódó feszültségeket
az excentrikus nyomás alábbi képletéből kapjuk (4-9. ábra):
£M £ M
SP (4-1)
1, 2, 3, 4 K K
152
oldali duzzaszt (egy asszimetrikus terhelési eset)
4 .2 .3 Mozgatható elzárószerkezetek
A mozgatható elzárószerkezet a pillérek közötti elmozdítható (felhúzható
vagy lesüllyeszthető) acél vagy faszerkezet.
A nagyobb gátak elzárőszerkezetét a 4-10. és 4-11. ábrán, a kisebb gátakét
pedig a 4-12. ábrán mutatjuk be. Az ábrákon a számozás sorrendjében az egyes
szerkezetek rövid jellem zése a következő:
1. kétfőtartős nem süllyeszthető sik tábla acélból; a tábla fölött a viz
nem bukhat át, a tábla a viznyomást a pillérekre adja át mégpedig a két főtartó
végeinél, legtöbbször görgős szerkezettel.
153
WtN
77777" //Z //7 7 V /7 // / /
4=IZ* ábra
Mozgatható kisebb gátszerkezetek (III)
157
A felsorolásban nem szerepel néhány ritkábban előforduló, elavult gát
szerkezet. Ilyenek a tíisgát (nálunk Bökényben épült egy) a különböző bakokra
támaszkodó táblás gátak, ezek ideiglenes elzárásnál még előfordulnak; a kü
lönböző kitámaszthatő táblás gátak, ma már mint ideiglenes elzárást sem szok
ták alkalmazni őket, valamint a felfüggesztett elfordítható táblák, mint amilyen
pL az ikervári gátnál épült.
Ezeken túlmenően van még néhány igen ritkán előforduló mozgatható
gátszerkezet, amellyel különleges célra, vagy szükségszerűen zártak el víz
folyásokat. Ilyen pl. háború után a felrobbantott duzzasztógát pótlására, a duz
zasztás helyreállítása kővel és vizzel terhelt uszályok elsüllyesztésével, am i
kor az átfolyó vízmennyiséget az uszályokat terhelő viz részbeni kiszivattyuzá-
sával szabályozták.
A feltüntetett elzárószerkezetek közül az 1-18 számuak a viz nyomását
teljes egészében a pillérnek adják át és az alaplemez legfeljebb a pillér köz
vetítésével kapja azt meg. A 19. jelű billenőlap a viznyomást részben az alapra,
részben a pillére adja át, a felhúzó-szerkezet közvetítésével. Ha azonban a
billenőlap magas küszöbre épül és hidraulikus mozgatószerkezet elhelyezése
lehetséges a magas küszöbben, akkor a viznyomást teljesen az alaplemezre
adódik át a magasküszöbü gátaknál, itt a nyomást a duzzasztott vízből a gátfők
nem kapnak.
A legfontosabb mozgatható gátszerkezeteket részletesebbentárgyaljuk a
4 .3 - 4 .1 0 . alatt.
4 .2 .5 Elő és utófenék
Az elő és utófenék kialakítása is hozzátartozik a gátszerkezetek védelmé
hez.
Az előfenék célja a szivárgási ut hosszának növelése, ezért vizzáróan kell
kialakítani (lásd a 10. fejezetet).
Az utófenék célja az alvizi meder védelme, az energiatörés, és a rohanó
vizmozgás átalakítása áramló vizmozgássá. A vízzárás nem feltétlenül cél.
Szerkezete vastag (részletesen lásd a 8. és 10. fejezetben).
Az átmeneti felületek kialakításának szempontjait a 7. fejezetben tárgyal
juk.
158
4 .3 Siktáblás gátak
4 .3 .1 Egyrészes siktáblák
A 4-13. ábra egyrészes siktábla elvi elrendezését mutatja. A táblára ható
P viznyomás az A és B pontokon támadja meg a pilléreket és ezért itt megfelelő
felületet kell kiképezni, hogy a tábla mozgatása a viznyomás okozta súrlódás
ellenére is könnyen történjék. A fel-le mozgó táblát azonban oldalirányban is
vezetni kell, ez az ábrán 1. számmal jelölt oldaltámasztő görgőkkel történik,
és akkor, ha a tábla magasba emelkedik és a P nyomóerő megszűnik, akkor
szükség lehet még a 2-2 pontokon is megtámasztásra, nehogy esetleg a szél a
táblát lengesse. A vázlatos rajzon jó l látható az, hogy a felülről ható viznyomás
a fülkéken át a vízáramlást idézhet elő, tehát a táblát vizzáróan kell a pillérek
hez, ill. a fülkékhez csatlakoztatni. A 4-14. ábra többfőtartós siktáblát mutat
be. A FVE 2-ben (FOLYAMI VÍZÉPÍTÉS 2 cimü tantárgy)' megállapítottuk, hogy
nagyobb nyílások elzárására a két főtartós siktábla a legcélszerűbb. Kisebb táb
láknál, ha a főtartók I vagy U acélszelvényből készíthetők, akkor több főtartós
siktáblát építhetünk (4-14. ábra).
4-16. ábra
Vezetősín (a) és küszöbvasalás (b) elhelyezése külön betonozott fészkekbe
zel kell burkolni. Nem szükséges ilyen pajzsos elzárást készíteni akkor, ha a
tábla nem görgőkre támaszkodik, hanem csúszik a fülke megfelelően kiképzett
felületén. Ilyen csuszőalátámasztást mutat a 4 -18b. ábra. Az ábrán a súrlódás
csökkentésére falbetétet alkalmaztak.
A küszöb (a és b) és
oldal (c) tömítés
4 .3 .2 Kétrészes siktáblák
Vízszintesen osztott siktábIákat akkor alkalmazunk, ha az előbbiekben
tárgyalt egyrészes süllyeszthető sik tábla már nem építhető meg, vagy a küszöb
magassága miatt, vagy pedig a táblának nem gazdaságosan nagy súlya miatt.
A vízszintesen osztott táblák közül a leggyakrabban használatos az M. A.M. -
féle kettőskampős tábla és a négy, vagy háromövü billenőlapos tábla. A követ
kezőkben elsősorban a háromövü billenőlapos táblával foglalkozunk.
166
' 4 . 1 fén ykép
167
A sió fo k i v iz b e e r e s z t ő z s ilip fe lh u z ó sz e rk e z e te
i
168
4-22. ábra
Egyszerű fatáblás zsilip
169 - 17 0 - 171
4-23. áb ra
F ü g g ő l e g e s e n o s z t o t t z s i l i p (a ) é s e g y h ely en (b) é s k é t h e ly e n (b) f e l f ü g g e s z t e t t
k i s e b b z s i l i p t á b l a . T á b l a i l l e s z t é s e k (d)
4-24. ábra
Öntöttvas tiltó tábla, elektromos mozgatással, orsós tengellyel
173
* A 4-25. ábra a háromövü billenó'lapos gát szekrényes változatát mutatja
be.
A szekrényes tartónál a vizzáró lemezt és a gerinclem ezt a fiókhossztar
tók merevítik. A szekrényes tartóknál lemezből kiképzett kereszt-tartók vannak,
a közepén buvónyilással. A billenőlap általában zárt szekrényü un. hal -has
keresztmetszetű tartó.
A háromövü billenőlapos tartó oldalpajzsait (4-25. ábra) úgy kell kiképez
ni, hogy akkor is megfelelően zárjanak, amikor a billenőlap leeresztett álla
potban van és vizet buktat át a tábla felett.
A háromövü billenőlapos tartónál ábrázolt fülke az eddigi fülkerajzolások-
től eltérőleg nem függőleges, hanem kismértékben hátrafelé dől. Ennek célja
az, hogy a tábla részére akkor is biztosítson bizonyos szorító erőt a görgők
felé, amikor a viznyomás a teljesen kiemelt táblánál elmarad, mert ebben az
esetben a szélnyomás nem tudja a táblát lengetni. A ferde fülkehelyzet azon
kívül elősegíti és megkönnyíti a 4-26. ábrán rajzolt láncmozgatás megvalósí
tását és a felesleges lánc elhelyezését a láncfülkében, ill. a láncrendező sine-
174
ken. A tábla alsó A helyzetében a táblát emelő láncok lazák, ellenben a láncnak
a végén, amelyik a billenő lapot tartja megfeszül.
4 .3 .3 Statikai kérdések
Sik táblákkal kapcsolatos statikai kérdések. A sik táblákkal kapcsolatban
számos olyan m éretezési kérdést kell tisztáznunk, amelyek bizonyos mértékig
más tábláknál is előfordulnak, különösen a pillérekre és az alaplemez terhe
lésére vonatkozóan.
176,
4 .3 .3 .1 Pillérek ellenőrzése
Siktáblás gátaknál a pillérek vízszintes viznyomást kapnak (esetleg közel
vízszintes) és külön terhelést a pillér tetején a felhúzó szerkezetből. A pillé
reket általában két fő részből építik, az alsó rész a legnagyobb vizszintig ér fel,
ez a nagyobb súlyú, nagyobb tömegű része a pillérnek, amelyiknek feladata a víz
szintes viznyomás felvétele és árvíz idején a jégből származó esetleges nyo
mások is e rre a pillérrészre jutnak. E fölé nyúlik a pillérnek könnyebb, legtöbb
ször rövidebb része, amelyik elsősorban a felvonószerkezet alátám asztására
szolgál és amelyikben bőven kerülnek üregek, lépcsők, kezelőfülkék és amelynek
tetején helyezkedik ela gépház. A 4-27. ábrán látható pilléren a fentiek szerint
ellenőrizni kell az A-A, B-B, C-C, D-D metszetek megfelelő m éreteit.
4-27. ábra
A pillérm éretezés jellem ző szelvényei
177
I . a tábla súlya. Ebből a táblasulyből addig, ameddig a tábla vízbe merül
levonandó a megfelelő felhajtóerő nagysága. Ez term észetesen táblatipu-
sonként változik és az alvizállástől függ.
nyugalmi mozgó
nedves fa (kemény fa) 0 ,7 0 - 0 ,6 5 0,48 - 0,15
száraz fa 0 ,6 0 - 0 ,4 5
fém fémen 0 ,1 9 -0 ,1 1 0,18 - 0 ,1 0
acél kövön 0,70 0,30
csapágysurlódása 0 ,1 0 - 0 ,2 0 0 ,1 0 - 0,20
henger gördülő súrlódása acélon 0,20 - 0,05
ugyanaz szennyezve 0 ,1 0 - 0,15
179
Az a jeli! ábrán a pillérek egybe
vannak építve az alaplemezzel. Az alap
lemez a nyílás szélességéhez képest
általában elég keskeny ahhoz, hogy ru
galmas elhajlása miatt az alaplemez
közepén a talaj-igénybevételek valami
vel csökkenjenek és ennek megfelelően
a pillérek alatt az igénybevételek valami
vel nagyobbak lesznek. Az igénybevéte
lek nagyságára azonban az alaplemez
merevségén kívül a talaj rugalmassága
is befolyással van. Az alaplemez m ére
180
Hogy a feszültség hogyan oszlik meg a talaj és az alaptest érintkezési
felületén, azt pusztán statikai meggondolással megadni nem tudjuk. Zimmermann
és Winkler nyomán azzal a közelitő feltevéssel élünk, hogy az alaptestet hordozó
talajt helyettesitjük egy sereg egyenlően összenyomható, egymástól egyenlő távol
ságokban elhelyezett, egymástól függetlenül mozogni képes rugőrendszerrel.
így tulajdonképpen azt a föltevést valósítjuk meg ebben a képzelt modellben, hogy
az alaptest bármely pontján az alaptest besüllyedése (y) arányos az ugyanabban
a pontban működő reakció erővel (p)(talpfeszültséggel). Az arányossági tényezőt
(c) tehát a talpfeszültség és a besüllyedés arányát ágyazási együtthatónak nevez-
zük
p = c •y (4-2)
181
A lemez ö n s ú ly a
P illerierh eles
184
00 4-33. ábra
cn BillenŐlapos szegmensgát a pillérrel
4 .4 Szegmens gátak
4 .4 .1 A szegmens tábla
A szegmens gát a legkorszerűbb gátszerkezetek egyike. A körives viz-
zárólem ezre ható viznyomás eredője a támasztó karok csuklóján halad keresztül
azért ebből csak csapsurlódási nyomaték keletkezik, felhúzáskor.
A vizzárólemez fiókhossztartókra adja át a vizterhelést, ezek pedig ke
resztirányban elhelyezett üreges, merevítő lemezekre, amelyek viszont a két
hosszirányú főtartóra viszik át terhelésüket.
A főtartók a két végen elhelyezett támasztó karokra adják át a terhelést,
melyek viszont csuklós (vagy csapos) végükkel a pilléreket terhelik. Ha a két
főtartót erős sarokm erevitéssel képezzük ki, akkor a viznyomásből adódó nyo
maték egy részét ez segit felvenni és igy a főtartóra kisebb nyomaték hat,
mint a két végén szabadon felfekvő gátaknál.
A billenőlap folyamatosan csatlakozik az alsó gáthoz. Főtartója egy fé l
hengeres hal-has szerkezet. A billenőlap olajhidraulikus teleszkóppal mozgat- ■!
ható (4-2. fénykép).
A szegmensgát nagy előnye, hogy nem kell pillér fülke. A pillér oldala
sik lehet, ami keskeny és egyszerű pillér kialakítását teszi lehetővé. így pl. 1
a tiszalöki duzzasztómű táblás gátjánál a pillér szélessége 5,2 m, mig Kisköré- J
nél, ahol szegmens gát van csak 3 ,6 m. j
4 .4 .2 A támasztókarok sj
A szegmensgátak támasztó karjainak csatlakozását a táblához és a pillérek-j
hez a 4-34. ábra mutatja. A balra eső szélső táblánál a szegmensgát karjai kon- i
zolokra támaszkodnak. Ez a támaszkodás nem kedvező akkor, ha az árvíz eléri
a csuklókat és a konzolokat, ill. a karoknak az árvízbe beérő végeit úszó jég ,
vagy fadarabok veszélyeztetik. Kedvezőbb balról a második megoldás, amikor
a ferdén elhelyezett karok a pillérbe kiképzett fészekben támaszkodnak. Kis víz
magasság, de nagy nyilástávolság esetében olcsó megoldást ad a Peplow-féle
elrendezés, amikor az erősen ferde karok úgy tám asztjákalá a táblát, hogy a j
táblában a karok végén keletkező negatív nyomatékok közel egyenlőek a középen (
keletkező pozitív nyomatékokkal. A szegmensgát karjai a középen keletkező 1
18b i
4 . 2 fénykép
187
Támasztőkar gömbcsuklóval
4 .4 .3 Vízzárások
A szegmens gátnál három helyen kell vízzárásról gondoskodni:
- a küszöbnél,
- a pilléreknél,
- a billenőlap csuklójánál.
188
189
A küszöbnél és a pilléreknél a siktáblás gátaknál ism ertetett a 4 -1 9 . ábrán
bemutatott müanyagprofilos tömítéseket alkalmazhatjuk.
Süllyeszthető szegmensgátak küszöbtömitésére a 4-36. ábrán adunk meg
oldást. A fémből készült és a 2 .s z . tartószerkezetre erősített zárőléc az acél-
boritásu küszöbhöz szorul. A 2 .s z . szerkezet a záróléccel együtt a 3. jelű
csukló körül elmozdítható. A mozgatást a 4 . jelű karral lehet végrehajtani.
A fémléc és a szegmensgát zárólemeze között az 1. jelű gumiszalag végzi el
a tökéletes tömítést. A 4. jelű kar mozgatását, akár külön szerkezettel lehet
végezni, akár pedig olyan kényszerkapcsolattal, amelyik a tábla bizonyos hely
zeténél szorítja csak előre a zárőlécet és amint ebből a helyzetből csak néhány
cm -t is kimozdítjuk a táblát a záróléc visszahúzódik. A 4. jelű kart megfelelő
rugózó szerkezettel kell ellátni, azért, hogy a záróléc csak bizonyos erővel
szorulhasson neki a küszöbnek. A záróléc mozgása csak olyan mértékű lehet,
hogy a gumiszalag végéről a léc le ne csússzon.
4 .4 .4 Gátmozgató berendezések
A szegmenstáb Iák mozgatása egyszerű táblák esetén történhet a szegmens -
táblán kivül, vagy a szegmenstáblán belül rögzített lánccal, fogasivvel, vagy
pedig hidraulikus emelőberendezéssel. Ezek közül legkorszerűbb az olajhidra
ulikus berendezés. Ilyen van a kiskörei gátnál is. A billenőlap mozgatását is
célszerűbb olajhidraulikával végezni (4-33. ábra és 4 -2 . fénykép) A gátat Gall-
lánccal is mozgathatjuk (4-3. fénykép). Mindkét gát olajhidraulikus mozgásának
sémáját mutatja be a 4 -3 7 . ábra.
4 .5 Billenőlapos gátak
- 191-192-193-194-195-196-197-198 -
4 .3 fénykép
Húzott karú, billenőlapos szegmensgát az alviz felöl nézve. A billenőlap és a
gát mozgatását Gall-lánc végzi
199
200
m o z g a tó k a r
j | ‘
oJdaJs^ tömítés
’ \ l vízzáró le m e z
m erevítő
■
b oraák
c sapágyak
■
ód&tartó
\
V
77777777777 ,
ábra
Billenőlapos gát k eresz t-^ s iíosszmetszetének részlete
I
4-39. ábra
A Körösladányi vízlépcső billenőlapos gátja a mederpillérrel
A billenSlapos gátaknak nagy előnyük, hogy terhelésük jelentősebb részét,
hosszanti megoszlásban az alaplemeznek adják át, ezért a táblák acélszerkezete
sokkal gazdaságosabban alakítható ki, mint a siktáblás gátaké.
A billenőlapos gáttábla fő részei (4-38. ábra):
- a vizzáró lemez, amely terhelését
- a merevitő bordáknak adja át, melyek a
- csőtartókra továbbítják a terhelést,
- a fenékhez rögzített csapágyak veszik fel a csőtartőről átadódó
erőket,
- vízzárás-ról oldalt és a fenéken kell gondoskodni,
- a felhúzás egy vagy kétoldalon történik, fogasléccel vagy olajhidrauli
kával.
A 4 -3 8 . ábrán bemutatott bíllenőlapnál a merevít és az eddigi billenőla pók
tól eltérően nem zártszelvényű, halhas alakú tartóként volt kiképezve, hanem
a billenőlap nyomatékait a nagyátmérőjű csőtartó veszi át, amelyből a merevitő
karok konzolként nyúlnak ki és ezekre a konzolokra támaszkodik a vizzáró lemez.
A vízzáró lemez alakja enyhén ives, azért, hogy közbenső helyzetben álló b ille
nőlapnál a v íz lefolyása kedvező legyen, ezenkívül az ives alak a mederfenékre
lefektetett billenőtábla duzzasztását is csökkenti. A billenőlapnak ez a kiképzése
nagyon egyszerűvé és áttekinthetővé teszi a billenőlap erőjátékát és a nagyát
mérőjű csőtartó lehetővé teszi azt, hogy a szintén nagyátmérőjű csapágyakra
támasszuk a táblát. A költséges öntvényeket el lehet kerülni, mivel a nagyátmé
rőjű csapágyak lemezből is elkészíthetők. A csapágy és a csaptartő között a
súrlódás csökkentésére bronz lemezből csapágycsészét szoktak kialakítani.
Az ábrán láthatjuk, hogy a csapágy úgy fogja körül a csőtartó egyik felét, hogy
a csőtartóra hegesztett vizzáró lemez nem ütközik egy helyzetben sem a csapágy
hoz, viszont minden szerelés nélkül lehetővé válik a billenőlap kiemelése jav í
tás céljából a csapágyakból. A csőtartő körűi keletkező hézagot rugalmas lemez
tömítés zárja el. Ez elvben hasonló a süllyeszthető siktáblánál tanult töm ítések
hez. A rugalmas lemeztömités azonban tönkremehet, ha nagyobb kavics, vagy
görgeteg kerülne a tömítéshez és ezért azt hordalékfogó lemez védi. Ez a lemez
saját súlyánál fogva áthidalja a csatlakozást a tábla és a betonküszöb között és
a tábla mozgása szerint szintén elmozdulhat.
A tábla mozgását kar szabályozza. A kar helyzete olyan, hogy mozgatás
közben minél kevesebbet változzék a felhúzó erő iránya, ill. a felhúzó erőnek
a billenőlap tengelyére vonatkoztatott forgatőkarja.
A 4-3 9 . ábra a körösladányi vízlépcső mederpillérét mutatja be a modern
billenőlapos gátszerkezettel és az ideiglenes elzárásokkal. A gát mozgatását
a pillérek zárt fülkéjében elhelyezett olajhidraulika végzi. Az oldalsó vizzárő-
pajzs olyan alakú, hogy a gát lehajtott állapotában is elzárja a csaprészt,
melyben a gáttábla megfogását biztosító nyakcsap mozog.
A 4-4 0 . ábrán megadtuk a gát alsó (a) és oldalsó tömítésének részletét
is. A tömítések mozgásának tartományában a pillér oldalát vaslem ezzel kell
burkolni.
209
vízzáró lemez
4 -4 0 . ábra
A Körösladányi billenőlapos gát alsó (a), oldalsó pari pillérei tömitése (b)
210
\4-4JTabra
Szektorgát metszete
4 .6 .1 Szektorgátak
A szektorgát egy olyan henger szektor-része, ahol a vizzárólemez a hen
ger palástja, a henger tengelyvonala a gát forgástengelye. A gát alvizfelöli hát
lapja vizzáró (4-4 1 . ábra) és ennek belső felületén keletkezik a felhajtóerő, mig
a vízzáró lem ezre ható viznyomás P eredője keresztülmegy a forgástengelyen
(4-42a. -ábra).
215
V
216
A gát felemelkedésének feltétele a forgástengelyre felírt nyomatékok
alapján:
V •v + •P •r > Gk (4-3)
vagyis
v > (C t - p . 1 (4. 4)
217
218
t CW TTg
©
(d
4-44. ábra
Nyerges gát szigetelési megoldásai
219
4 .6 .2 Nyerges gátak
A nyerges gát két egymásnak szembe forduló, hosszmenti tengelyeken
elforduló, egymásra támaszkodó táblából áll. Több változatuk van. A két táblát,
duzzasztás alatt a háztetőhöz hasonló helyzetben a táblák alá bevezetett viznyomá
kedvező erőjátéka tartja fenn. (VÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE ÉS HASZNOSÍTÁ
SA 2. 181. old.)
A gát mielőbbi felemelését úszó légtartállyal elősegíthetjük (4-43. ábra).
Szabályozó rendszere hasonló a szektorgátakéhoz.
V ízzárásról oldalt és a csuklóknál kell gondoskodni, a 4-44. ábrán meg
adott kialakitással, mely a felső (a) és az alsó (b) táblák csuklójának tömítését
mutatbe be. Az oldaltömités a siktáblákhoz hasonlóan oldható meg [2 9 , ,34.] .
A nyerges gát lefektetett (c) és felemelt (d) állapotban, levő erőjátékát
mutatja be a 4 -44c. és d. ábra. Mint ritkábban előforduló szerkezettel ré sz le
tesebben nem foglalkozunk. A nyerges és általában a magasküszöbü gátak sza
bályozása a belső térben ható viznyomás változtatásával történik. A belső vizszir
szabályozása történhet a szektorgáttal kapcsolatban ism ertetett teleszkópos rend-
sz e rre l: biztosítható az alsó, III. felső viz felöl elhelyezett tiltókkal is. Ez eset
ben az átfolyást közbeiktatott fojtással lehet szabályozni. Egy másik mód az au
tomatikus szabályozás. A 4-45. ábrán látható, a Huber-Lutz-féle automatikus
szabályozás, mely a pillérbe épített akna, csatorna —és tiltőberendezésből áll.
A gát alatti té r a felső vízzel tágas nyíláson át közlekedik, melyet a hordalékkal
és uszadékkal való eltömődés ellen sürü gereb véd. A nyílás mögött szükebb
csatorna indul, melyet billenő tiltóval lehet elzárni. A billenő tiltó em előszer
kezete egy alátámasztó szelepen keresztül úszóval működtethető. Az úszókhoz,
a tiltók felett átbukva mind a felső, mind a nyereg alatti viztérből juthat viz.
A belső térben előálló vizszintet ez utóbbi tiltóval lehet szabályozni.
Az önműködő szabályozás a következőképpen történik:
a) ha a felső vizszint változatlan marad, de valamilyen oknál fogva a gát
alatti viztér túl sok vizet kap, a belső vizszint megemelkedik és a
vizfelesleg a szabályozó tiltőn átbukva megemeli az úszót és zárja a
billenő tiltót. A szabályozó tiltó beállítása tehát meghatározza az üzemi
duzzasztás szintjét.
b ) Ha a felső duzzasztott vizszint megemelkedik, a felső vízzel érintkező
és megfelelően beszabályozott leeresztő tiltó felett is viz fog átbukni,
ami a billenő tiltó gyorsabb zárásához vezet. Ha a billenő tiltó teljesen
zárt és a felső vizszin tovább emelkedik, az úszó most már a szelepet
emeli fel, s igy meggyorsul a gát alatti tér Urülése. így a fedélre ható
belső nyomás (felhajtóerő) csökken, a gát lecsukódik, miáltal a tulduz-
zasztás megszűnik [10, 29, 34.] .
Ezzel a szabályozóberendezéssel
1. a szabályozó zsilip segítségével be lehet állítani a gát duzzasztását
egy előre megállapított közbenső helyzetbe, és ezután a gát önmagát
szabályozza;
2. a gát legmagasabb helyzetében a felső vizhez közvetlenül kapcsolódó
leeresztő tiltót be lehet úgy állítani, hogy a duzzasztási szintek káros
220 megemelkedése ne álljon elő.
leeresztő tiltó ürítő tiltó szabályozó tiltó
H
alsó gat
to
A belső térben leülepedett iszapot a bevezető és a kivezető csatornák egy
idejű nyitásával ki lehet öbliteni.
A nyerges gát felállításának egyensúlyi feltétele:
4 .6 .3 Dobos gátak
Dobos gátak csoportjába azokat az önműködő gátakat soroljuk, amelyiknél
a gát két táblára osztható és ezek közül a felső táblára hat viznyomás, és ez a
felső tábla tartja egyúttal a duzzasztott vizszintet is. Az alsó táblára szintén
hat a viznyomás, azonban ez a viznyomás, ill. ez a tábla ellensúlyozza a felső
tábla által okozott forgatónyomatékot és lehetővé teszi, hogy a gát a duzzasztott
vizszintet tartsa. A két tábla lehet egysikban is , de esetleg szöget zárnak be
egymással. A két táblát a forgástengely választja el (4-46. ábra). A dobos gátak
szabályozása hasonlóképpen történhet mint a szektorgátaké, ui. az alsó táblá
ját a dobos gátaknak kamrában lehet mozgatni és az alsó táblára ható viznyomás
szabályozható. Elvben ezt a szabályozást a 4-46. ábra mutatja.
A nyomőviz tolózárhoz bejutó felvizet a gáttérbe vezetjük, ahol az kifejti
nyomőhatását. Ez a viztér összeköttetésben van egy teleszkópos nyomássza
bályozó aknával. A teleszkóp szintjével szabályozhatjuk a duzzasztási szintet.
Töm ítésekről oldalt és a forgás ponton kell gondoskodni (4-46a. ábra).
222
4 r-
j r.
teleszkópos nyomásszabyjyojj?
nyomoviz bevezetés
4-46. ábra
Dobos gát metszete (a) és erőjátéka (b)
4 ~4 7. ábra
E llensúly o s ,
" “ f c b„ t a t p o i < í [
227
Állandó ellensúly
ábra
Felülről szabályzott, automatikus felvizszintszabályoző
228
4 .4 fénykép
229
4 .5 fénykép
Automatikus alvizszint szabályozó, oldalnézetben
Oldaltömiiés üszöbtömités
90x6
2*A5 90x6
2W0
100 x 10
2906
90
’! 4
| 100
f; +-
4 -4 9 . ábra
Alulról szabályozott, automatifcus alviszintszabályoző (a) és a küszöb,
Hl. oldáltömitések (b)
232
2 2
h 100 L 2
M kp/cm cm = 125hL2 kp/cm/cm
10 . 8
125hL
60 -r 80 = • 6,
b = (3 4-3,5) VE L (4-6)
4 .7 .2 , Bakos elzárások
Ha olyan méretű elzárógerendákat kellene alkalmazni, amelyeknek mozga
tására megfelelő daru nincsen, vagy megfelelő külön szerkezet építése erre a
célra nem gazdaságos, akkor az elzáró gerendákat a fesztávolság függőleges
megosztásával tehetjük könnyebbé. Ilyenkor külön felszerelhető oszlopokat alkal-
233
mázunk, vagy esetleg bakokat a rövidebb elzáró gerendák tám asztására. Ilyen
bakos elzárást már ismertettünk a FVE 2-ben.
4-50. ábra
Acél betétgerenda metszete (L m 4 m)
4 -5 2 . ábra
Plasztikus, műanyag gát
239
Az ilyen gátak lényeges szerkezeti elemei a következők:
1. vasbeton alaplemez,
2. kétoldaIon pillérek,
3. légmentes, vizzáró müanyag-gát,
4. szivattyú, amelyik az alsó töltőnyiláson keresztül vizzel
tölti a plasztikus gátat (duzzasztásnál) vagy üriti a gátat.
A gátat nagy erővel kell leszorítani a beton alaphoz. A teljes viznyomás
vízszintes összetevőjét a plasztikus gátanyagnak kell felvenni.
A gátszerkezet működése önmagától is érthető. Mivel könnyen sérülhet,
a duzzasztott tér vize az alvizi meder szakaszon súlyos katasztrófához vezet
het.
24Ö
5. SZIGETELÉSEK ÉS VÍZZÁRÁSOK
5.1.1 Kátrányok
A kátrány a szén és fa száraz lepárlásakor keletkező ragadós, erősen
szagos folyadék. A szigetelőlemezek telítésére használható, de a hazai gyakor
latban az utóbbi években erre a célra nem használják.
241
A kátrányoknak jő az át itat őképess égé. A kátrány konzisztenciájának je l
lem zésére a viszkozitás értékszámát használják. A kátrány viszkozitása az a
másodpercben kifejezett idő, ami szükséges ahhoz, hogy 50 cm3 30 °C-u kátrány
a szabványos készülék nyilásán kifolyjék. Kátrányból desztilláciő utján olajat
távolitva el, szurok keletkezik. Az épitőiparban kátrányt fatelitésre és útépí
tési célra használnak.
5 .1 .2 Bitumenek
Az ásványolaj-bitumenek a nyersolaj lepárlásának term ékei. A bitumen
fajták jellegzetes meghatározója a lágyuláspont.
A bitumenfajták jelölése és lágyulás pontja:
UB-45 jelű bitumen 41-46 °C között
UB-50 jelű bitumen 46-52 °C között
UB-60 jelű bitumen 52-62 °C között
UB-65 jelű bitumen 62-72 °G között
UB-75 jelű bitumen 72-80 °C között
Magas hőmérsékleten lágyuló ásványolaj-bitumenek:
KM-90 jelű bitumen 80-100 °C között
K F-100 jelű bitumen 90-110 °C között
K F-120 jelű bitumen 110-135 °C között
K F -130 jelű bitumen 120-140 °C között
5 .1 .3 Aszfaltanyag
Az aszfaltbetonban mészkőliszt, homok és zúzalék keverék van összera- ]
gasztva bitumennel.
A vizépitésben újszerű megoldásként a csatornák fenekének és rézsűinek í
burkolására, valamint a term észetes medrek partburkolására használható a sz - i
faltbeton vizzárő és vizáteresztő kivitelben. Építésükre, a keverék összeálli- j
5 .1 .4 Műanyagok
A szigeteléshez használt műanyagok választéka igen széles és állandóan
bővül. A különböző késztermékek márka m egjelölései többnyire nem utalnak az
alapanyagra, de azonos alapanyagú szigetelőanyagok is —a gyártó cég márka
nevei miatt — más-más néven kerülnek forgalomba.
242 i
A polivinil-kloridot (PVC) vinllklorid polimerizáciőja utján 40-50 °C-on,
5-7 at nyomás alatt állítják elő, acetilénből vagy etilén-ki orldből.
A PVC-port feldolgozás előtt stabillzátorral, csúsztató anyaggal és eset
leg lágyítóval keverik. A stabilizátor a hő és a fény hatására bekövetkező bom
lást gátolja, a csusztatőanyag a feldolgozást könnyíti meg, a lágyitő pedig az
anyag merevségét csökkenti.
A lágy PVC egyike a leggyakrabban alkalmazott vizszigetelő anyagoknak,
ezért a minőségre ható tényezőkre fokozott figyelmet kell fordítani.
A kemény PVC mechanikai és kémiai tulajdonságai, vegyszer-és hőállősága
kedvezőbb. A hajlithatóság és hegeszthetőség, továbbá a könnyebb megmunkál-
hatóság miatt viz elleni szigeteléshez lágy PVC-t használnak.
A lágyitótartalom és a töltőanyagok mennyiségének növekedésével az anyag
mechanikai, kémiai és fizikai tulajdonságai arányosan romlanak, ugyanakkor jó
minőségű és megfelelően adagolt lágyitő, stabilizátor és töltőanyag esetén adott
célú felhasználásra optimalizált termékek állíthatók elő.
A polizobutilén egyike a legrégebben használt vizszigetelő műanyagoknak.
Izobutilénből bőrfluoridos polimerizáciő utján állítják elő.
1938. óta alkalmazzák viz elleni szigetelésekhez, kezdetben OPPANOL,
OPPANOL B, majd RHEPANOL, RHEPANOL f márkaneveken jelentek meg a
szigetelőfőliák, különböző gyárak termékeként. Magyar változata NEOACID
nevén kerül forgalomba (gyártja a Hungária Vegyiművek).
A késztermék lágyitő nélküli, a fényállőság növelésére korom vagy grafit
töltőanyagot adnak hozzá. Bitumennel való érintkezése megengedett, az anyagot
nem károsítja. Öregedésre nem hajlamos. 170-200 °C között hegeszthető,
30 °C feletti hőmérsékleten bomlik. A talajvíz elleni szigeteléshez ajánlható
legkisebb főliavastagság 1 ,5 mm.
Hig és koncentrált savak, lúgok, sóoldatok nem támadják, baktériumok
kal szemben ellenálló, rágcsálók nem kezdik ki. Olajok, zsírok, oldószerek,
kátrány megtámadják.
Tartós mechanikai igénybevétel esetén hidegfolyási tulajdonsága kedvezőt
len tényező, ezért nagyobb hosszban nem függeszthető. Érdes, éles hegyes
felületeken sérülésre érzékeny, a szigetelési technológia nagy gondosságot
kiván.
A polietilént az etilén plimerizációjával állítják elő.
Előállítására háromféle eljárás ism eretes:
- nagynyomású,
- középnyomású és a
- kisnyomású eljárás.
A három eljárás különböző minőségű végtermékeket ad, amelyek eltérő
mechanikai és kémiai tulajdonságuak. A különböző célokra való kiválasztáskor
tekintettel kell lenni az előállítás technológiájára. Vizszigetelési célokra a nagy
nyomású eljárással készült polietilén alkalmasabb, használata mégis ritka.
Ennek egyik oka a viszonylag nagy maradó alakváltozás és a nehéz ragasztható-
ság.
243
Szulfoklórozott polietilén a kén-dioxid és klórral 100 °C -on, kezelt poli
etilénből vízszigetelésekhez igen alkalm as, kaucsukszeríi anyag állítható elő.
Időjárási behatásoknak jól ellenáll. Általában töltőanyaggal keverik. Időjárás-
állósága miatt elsősorban tetőszigetelésre alkalmazzák, de talajviz elleni
szigetelésre is alkalmas anyag.
Az anyag egyike 0,5 mm vastag azbesztlemezre kasirozva kerül forgalom
ba. Forró levegővel jól hegeszthető és ragasztható is. Tömény oldata a toldá
sok, ill. illesztések élmenti lezárására (biztonsági ragasztás) használható, a
lapmenti hegesztés, ill. ragasztás kiegészítéséül.
Az epoxigyanták alapanyagát dián (dioxidifenilpropán) epiklórhidrinnel
végzett kondenzációjával állitják elő. A folyékony alapanyag térhálósitásához
második (keményítő) komponenst adagolnak. A keményítő komponens karbon
sav, több értékű amin vagy amid.
A különféle márkájú epoxigyanta termékek az alapanyag és a térhálósitó
anyag minőségében különböznek, az eltérő célú felhasználásokra változó össze
tételű gyantákat hoznak forgalomba. Alkalmazási területük a viznyomás felőli
oldalon viszonylag kis viznyomással szembeni védelem, továbbá szigetelés ja
vítás.
Általában száraz betonfelületre hordható fel, bár újabban forgalomba
hoznak nedves felületre tapadó termékeket is.
Két komponensü, betonhoz, vashoz, kőhöz jól tapad. Viszonylag magas
ára miatt csak különleges esetekben alkalmazzák vízszigeteléshez.
A butilkaucsukot az izobutilén és az izoprén vagy butadién kopolimerizá-
ciójával állítják elő. A poliízobutilénnel rokon vegyület, de mechanikai tu laj
donságai kedvezőbbek, érzéketlen az ibolyántúli fény hatására, hidegen nem
folyós anyag. Lágy, gumiszerü végterméket ad (mükaucsuk). Földre fektetve
megtartja a rugalmasságát és a tapasztalatok szerint a rágcsálók, baktériumok
nem támadják meg. 200%-os húzó alakváltozás után is helyre áll eredeti alakja.
Ollóval vágható, hegesztéssel hézagmentesen illeszthető, sőt alkohol alap
anyagú ragasztőszérek és különleges gumiszalagok segítségével is illeszthető.
Az alkalmazott fóliák vastagsága 0 ,5 -1 ,5 mm, a szélessége 0 ,9 -1 ,4 m között
változik. A felsorolt több előnyös tulajdonság mellett a butilkaucsuknak az a
hátránya, hogy valamivel költségesebb, mint más müanyagfőlia, ezen felül a
könnyű olajok oldják. Ezt a hátrányt azonban ellensúlyozza az, hogy minden
előkészítés nélkül a földre, munkagödör a ljá ra , rézsűre fektethető. A lefek
tetett szigetelőréteg fölé védőréteg elhelyezése nem szükséges, különleges szak-
képzettséget nem igénylő munkával elhelyezhető.
A bitumen-műanyag keverékek előzménye a bitumenkaucsuk keverék meg
jelenése, amely nem elsősorban késztermék formájában, hanem inkább e ljá rá s
ként terjedt el. A bitumenkaucsuk latex kaucsuk és bitumenemulzió keveréke,
amelyet hideg utón, szőrt eljárásként alkalmaznak.
A bitumenemulzió megtörése után szigetelendő felületen 1-2 mm vastag
összefüggő réteg alakul ki. A kaucsuk adalék a bitumen tulajdonságait kedvező
irányba módosítja.
Az eljárás továbbfejlesztett változata a műanyaggal előállított bitumen-
latex.
244
A helyszíni szőrás nehézségeinek elkerülésére a bitumen-latex készter
mék formájában (fólia) is előállítják. A különböző hordozó anyagokra felhordott
bitumen-latexek megőrizték az anyag kedvező tulajdonságait, hidegen ragaszt
hatok, vagy meleg hengerléssel illeszthetők. Hordozóanyaga az üvegszál, a
szálasazbeszt, a drótháló vagy a müanyagfőlia. A gyárilag előálltitott és teker
csekben fogalomba hozott anyag könnyen kezelhető, felhordása nem baleset-
veszélyes.
Ivóvízzel érintkező műanyag szigetelés használatához az Állami Közegyész-
ségügyi Járványügyi Főfelülgyelőség engedélye szükséges.
5 .2 Szigetelések
5 .2 .1 Cementszigetelések
A vízzáró vakolatok cement, viz és homok keverékekből álló habarcsok.
További —főként vegyi anyagok —hozzáadásával a vízzáró tulajdonságok fokoz-
hatők.
A műtárgy frissen kizsaluzott vagy régi betonfelületét a vakolás előtt
szemcsézőkalapáccsal 2-3 mm vastagon fel kell durvítani és vizsugárral le kell
mosni. Az igy előkészített falfelületen léccel vagy zsinórral ellenőrizni kell a
felület egyenletességét. A kiálló részeket le kell vésni, a mélyedéseket 5 mm-
es rétegekben kanállal felcsapott habarccsal ki kell tölteni. A habarcs azonos
anyagú az első vakolat rétegével.
Kézi vakolásnál a habarcsot kanállal hézagmentesen csapják fel. Ügyelni
kell a r r a , hogy a következő réteg az előző rücskös felületére csak akkor csap
ható fel, ha az alatta levő már megszikkadt, de még nem kötött. A közbenső
rétegeket nem szabad lesim itani, csak az utolsót fasimitóval. Vastagsága
2 ,5 cm , 3-4 rétegben készül.
Cementszigetelés anyaga csak tiszta portlandcement vagy S ^ - e s cement
lehet, az első réteg cementhomok keverési aránya legyen azonos a műtárgy
anyagával, a legfelső rétegé 600 kp/m^, a
közbenső rétegeké a kettő közötti lineárisan
változó. A homok szemnagysága az alsó ré te
gekben 0-5 mm, a zárőrétegben és a simító
anyagnál 0 ,2 mm.
A sim ítás: 600 kp/nv* cementadagolásu
száraz keveréket fasimitóval kell bedörzsölni.
A vakolatok utólagos meghibásodásának
egyik forrása a szerelvények részére végzett
fészekvésés, ill. a vakolat áttörésével sz erel-
vénytartők beépítése. Az utólagos átvésés
többnyire kielégítően nem javítható. ^ ^
Előre elhelyezett szere Ívénytartő.
245
Az 5 -1 . ábrán előre elhelyezett szerelvénytartö megoldása látható.
A vízzáró vakolat minősége különböző vegyi vagy ásványi eredetű anya
gokkal is javítható. A különféle kötésgyors itók a vakolat tapadását és vizzárő-
ságát nem javitják, ezért használatuk csak különösen indokolt esetben aján l
ható.
A javítóanyagok leggyakrabban használt fajtái a plasztifikátorok, amelyek
a keveréshez felhasznált vízmennyiség csökkentésével tömörebb habarcstruktura
5 -2 . ábra
Torkrét gép
246 ■
A torkrét eljárás nem tekinthető a kézi vizzárő vakolás egyszerű gépesített
formájának. A felhordás alapelveiben van ugyan hasonlóság, de a torkrét eljá
rássa l készített vízzáró vakolat nem csak előállítási módjában, de végterm é
kében is eltér a kézi utón készített vakolattól.
A kézi eljárásnál az egyes rétegek összetételét az előzetes habarcs össze
állítás adja meg. A torkrét eljárásnál a tényleges anyag Összetétel a fellövés
során alakul ki. A visszahulló és lényegében elvesző anyag valójában szükséges
feltétele annak, hogy a vizzárő vakolat összetétele tömör legyen. Az eljárás
eszköze a torkrétgép (5-2. ábra), amely száraz cement homok keverék ada
golását és nyomás alatti kilövetését a kifújó fejen keresztül teszi lehetővé.
A vizet már mozgásban levő cement-homok keverékhez á kifujtó fejben adagolják,
a tulajdonképpeni habarcsképződés a vakolt felületen következik be.
A torkrét eljárás függőleges és fejfeletti felületekhez használható. V íz
szintesen lefelé nem nyújt kielégítő minőséget, mert a visszahulló anyag és
a kész vakolat nem választható szét. Ilyenfelületeket kézivakolással célszerű
elkészíteni.
Vizzárő beton készítése már régi törekvés az építőiparban, elm életileg
az adalékanyag hézag-minimuma alapján már sok évtizede ism ert lehetőség.
A gyakorlatban még sem terjedt el a vizzárő beton. Ennek oka elsősorban az
adalékanyag osztályozás hiányosságaiban, továbbá a munkahézagok megoldatlan- 2.
ságában és a bedolgozás tökéletlenségében keresendők. A legutóbbi időben
biztató eredmények mutatkoztak a vízzáró betonok terén. Az újabb kutatások
különös figyelmet fordítanak a homokfrakció összetételére, elsősorban a homok-
frakció pontos összeállításában látják a vizzárő betonfeltételeit.
Vízzáró beton készítésénél a cement adagolást általában alacsony szinten
kell tartani, főképpen a zsugorodási repedések elkerülése érdekében. A szo
kásos cement adagolás 5Ö0-600-as cementminőségek esetében 300-350 kg/m^.
A betonozás folytonossága vizzárő betonok esetében különösen fontos, A munka
hézagokat lehetőleg kerülni kell, ha ez nem lehetséges csak megtervezett és
a vizzárő beton követelményeit kielégítő munkahézagok engedhetők meg. A b e
tonozáshoz olyan technológiát kell választani, amely a beton maximális tömör
ségét lehetővé teszi. A hézagmentes, tömör bedolgozáshoz általában 0 ,5 5 -0 ,6 0
vizcement tényezőt választanak.
A plasztifikátorok, alacsonyabb vizcement-tényező mellett biztosítják
az optimális bedolgozáshoz szükséges konzisztenciát. A plasztikátorok több
nyire ligninszulfonát alapú anyagok, amelyek por vagy folyadék formájában
kerülnek forgalomba. A cement súlyára vonatkoztatva 0,15 -0 ,8 0 % -bán adagolják
a keverővizhez. (Plasztol NK-3, T rico sal N, Plasztiment s tb .)
Vízzáró tulajdonságuk javítása érdekében plasztifikátorokon kívül szerves
tömítőanyagokat, légporusképzőket, köt és lassít ókat és ásványi eredetű k i
egészítő anyagokat is használnak a betonkészitésnél.
247
5 .2 .2 Bitumenes ragasztott lem ez-szigetelés
A ragasztott lemezszigeteléstől megkívánjuk, hogy legyen nyomószilárd-
sága és rugalmassága, azaz a lemezbe felszívott átitató anyagot 5 kp/cm^ egyen
letes nyomásig megtartsa. Nyúlása kb. 5% legyen, mert a műtárgyon átlag 3%
alakváltozás állhat elő. Több atmoszféra nyomásig vízzáró, továbbá sav és lug-
álló, ezen kívül bizonyos fokig hőálló is legyen. A szerves, tehát papir, juta,
nemezanyagu ragasztott szigetelésnek több olyan fontos jellem zője van, amelynek
figyelmen kívül hagyása a tervezés és kivitelezésnél el sem képzelhető. Ezek:
248 .
249
1. Merev szerkezetek közé kell-a szigetelőréteget szorítani a vizfelszi-
vás megakadályozása és ezáltal a tartósság biztosítására. A szigetelő rétegre
állandóan működő m erőleges, 0,1 kp/cm2 egyenletes nyomás szükséges, amit
megfelelő szerkezeti kiképzéssel mindenkor biztosítani kell.
2. A szigetelés síkjára merőleges erőt 5 kp/cm2 nagyságig veszi fel a
bitumenes réteg, a terhelés egyenletesen megosztó, vagy folytonosan változó
legyen.
3. A ragasztó bitumen a szigetelés síkjára ferde erőt nem vesz fel, ilyen
erőhatással szemben folyadékként viselkedik, azaz a fölötte levő szerkezet e l
csúszik.
4. A különlegesen magas lágyuláspontu bitumenek kivételével a szigetelés
legfeljebb 30 C° hőmérsékletet bir el tartósan, közvetlenül a szigetelés felületén
Ha közben vastagabb ellenszerkezet van (30 cm), 50 C ° is megengedhet.
A közölt négy fő szempont szerinti kialakítás term észetesen alkalmazko
dik a műtárgy rendeltetéséhez.
Vízszintes felületek szigetelésénél nagy jelentősege van az anyagminő -
ségnek, mert tulajdonképpen a lemezanyag tartóssága dönti el a ragasztott
szigetelés tartósságát. A papir, szövet és juta, valamint más szervesanyagu
lemez bitumennel itatva is vizszivó tulajdonságú.
Az 5 -6 . ábrán látható, hogy 0,1 kp/cm2 nyomás alatt ugrásszerűen
emelkedik a lemez vizfelvétele, ezzel pedig a szerves alapanyag rothadása.
A ragasztott szigetelés tartósságának legfontosabb szabálya ennek alapján ki
mondható: a tervezésnek és kivitelnek olyan megoldást kell találnia, amelynél
a szerves alapanyagú ragasztott lemez minden négyzetméterére legalább 1 t
nyomás működjék állandóan, mert kisebb nyomás esetén tartóssága nincs bizto
sítva. A bitumen képlékenysége miatt a nyomás felső határa is korlátozott,
5 kp/cm2 -nél több nem lehet, mert ennél nagyobb nyomás esetén a lemezanyag
is az eredeti vastagság töredékére nyomódik össze és a lemezben, valamint az
egész szigetelő rétegben levő bitumen elfolyik a szerkezet valamely más ala
250
csonyabb nyomású helyére. Az egyenlőtlen nyomás miatt helyenként elvékonyodő
szigetelőréteg a későbbi meghibásodás forrása lesz.
5-7. ábra
Szigetelés elhelyezése az alaplemezhez viszo
nyítva.
5 -8 . ábra
Szigetelő réteg ferdesiku felvezetése
Alaplemez készítésénél a betonvas szereléséből előálló szigetelési sérü
lések elhárítása céljából alkalmazott falsarok lekerekltést, valamint a szoritó-
fal utánmozgását biztositő aljzat és téglafal közé tett csúsztató lemezt az 5 -9 .
ábrán mutatjuk be.
5-11. ábra
A szigetelést szorító fal megtámasztásához szükséges földnyo
más biztosítása
253
1,73 H atárérték Coulomb szerint
ábra
Belülről ragasztott szigetelésnél a szükséges szoritó erő
biztosítása
50 cm
S = rcr ábra
Födémszigetelés hibás és helyes megoldása
255
1
5-15. ábra
Térszinalatti helység szigetelése bitumenes ragasztott lemezzel
lésnél a szükséges szoritóerő biztosítására mutat példát az 5-13. ábra abban
az esetben, ha a teherviselő fal kő, vagy tégla.
Szigetelési hiba forrása lehet, ha a födém és a függőleges szigetelés
csatlakozását nem szakszerűen oldjuk meg. A födémszigetelés védőbetonja hő
táguláskor kitolja a függőleges szigetelés szoritőfalát és az átmenetnél meg
lazul a szigetelés. Helyes megoldást az 5-14. ábra mutatja. A bitumenes r a
gasztott lem ezszigetelésre mutatunk be példákat az 5-15. ábrán.
257
5-17. ábra
Öntöttvas lefolyócső szigetelése
Víztároló szigetelése
258
5-19. ábra
Rothasztó medence szigetelése
259
5<-21. ábra
Fóliaszigetelés betongáthoz csatlakoztatva
5-22. ábra
Fóliaszigetelés kavicsos homokban épült csatornánál
5 .2 .5 Acéllemezes szigetelés
Az acéllem ezt általában viznyomás elleni szigeteléshez alkalmazzák, ha
tökéletes vízzárás, porszáraz állapotot kívánnak elérni. A legdrágább szige-
262
telési e ljá rá s. Egyaránt alkalmas a műtárgyak utólagos és előre tervezett s z i
getelésére.
Az acéllem ez szigetelések két csoportja; a belső köpennyel megtámasz
tott és az önhordó, szerkezetbe behorgonyzott, között az a leglényegesebb kü
lönbség, hogy az első csoportnál csak a vizzárási, a másik csoportnál a s z i
lárdsági igényeket is ki kell elégíteni.
A belső köpennyel megtámasztott szigetelésekhez műbizonylat- nélkül is
felhasználhatók a kereskedelemben kapható A 00.12 és az A 00.21 tipusu anya
gok. Behorgonyzott, önhordó szigetelésekhez csak műbizonylattal ellátott, szab
ványos, hegeszthető acélok használhatók fel.
Az acél gyorsan korrodeál. Kiváló minőségű —védelem nélküli —acél ese
tén 0,11 mm/év közepes minőség esetén pedig 1 mm/év a kár. A legjobb vé
delem a z , ha az acélt beton veszi körül, amely lúgos környezetet képez. E zt a
vasbeton szerkezetek több évtizedes gyakorlata is bizonyltja. A cementhabarcs
korrózió védő hatásának fokozására a keverő vizhez 2% Na-nltrit adagolása is
szokásos.
A belső köpennyel megtámasztott acéllem ez szigetelés a viznyomás elleni
fekete szigeteléshez hasonló, azzal az eltéréssel, hogy szigetelőrétegként he
gesztett acéllem ez réteget alkalmaznak. Az acéllem ez alkalmazásának leglénye
gesebb előnye, az hogy az illesztések szakaszosan vizsgálhatók, a szigetelés
vizzárósága még a megtámasztó szerkezet betonozása előtt ellenőrizhető.
Az acéllem ez alkalmazása szigetelésre nem ism eretlen módszer, számos kül
földi metróépítésnél alkalmazták m ár. A budapesti metró beton műtárgyainak
vaslemez szigetelésénél több uj szerkezeti megoldás is született.
Általában a budapesti metróépitkezéseknél szabványos méretű 1000 x 200 x
x 3 vagy 4 mm-es acéllem ezeket alkalmaztak-. A kivitelezés során a szigetelés
hez biztosítani kell a felületi viz elvezetését. A vaslemez rétegeket ezért nem
fektetik közvetlenül a szigetelendő felületre, hanem minimálisan 2-3 cm távol
ságot hagynak az acéllem ez és a betonfelület között. Ezt a távolságot kétirányú
le mezes ikokkal biztosítják, amelyeket a betonfalazatba erősített bekötővasakra
hegesztenek. A vezető lemezcsikok a műtárgy geometriai méreteinek megfelelő
en helyezkednek el. (5-25. ábra).
A szigetelő lemezeket a hálós elrendezésű vezető lemezcsikokra először
csak ponthegesztéssel rögzítik, majd a szigetelőlemezek végleges beállítása
után készítik el a folytonos szigetelővarratot. Mivel az acéllem ez szigetelés mi
nőségének belsőköpennyel való megtámasztás esetében egyetlen lényeges felté
tele a lemezek vízzáró illesztése, ezért különös gondot kell fordítani a v a rra
tok vizzáróságának vizsgálatára. Ehhez különféle módszereket alkalmaztak
(petroleumos, röntgen, vákumos vizsgálatok. (A legjobb módszernek a vákumos
varratvizsgálat bizonyult, amelynek az a lényege, hogy a varratot szappanos
oldattal bekenik, majd légmentesen záró, gumifekvésü szekrénnyel leboritják,
és. a szekrényből a levegőt vákumszivattyuval eltávolítják. (5-26. ábra).
A szekrény üveglapján keresztül megfigyelhető, hogy a keletkezett vákum irá
nyába szűrődik-e át a levegő, azaz keletkezik-e buborék a szappanbevonaton.
A betonfalazat és az acéllem ez közötti hézagot —az alagút alsó boltoza
tánál —még a megtámasztó belső köpeny betonozása előtt cementlében forgatott
kaviccsal töltik k i. A belső megtámasztó vasbeton köpeny a talajviz nyomásának
263
5-26. ábra 5-27. ábra
Varratvizsgálő vákuumszekrény Acéllemezszigetelés két ol
dalának egyidejű injektálása
A m etszet
5-28. ábra
Utólagosan elhelyezett acéllemezszigetelés
265
Az utólagos acéllem ez szigetelés készítésénél behorgonyzott elemekkel
(5-28. ábra) idomacél szelvényt erősítenek falazatra, ehhez hegesztik az a c é l
lemezeket, újabban dongaszerüen kialakítva, majd az acéllemez és a falazat
közötti hézagokat cementhabarccsal töltik ki. A vaslemez külső felületének
korrózió védelmére hálóval erősitett torkrét réteget hordanak fel. Utólagos be
horgonyzott szigetelésnél a horgonyok erőfelvételének megállapítására erre a
célra készített hidraulikus húzóberendezést alkalmaznak. Ezzel a szerkezettel
az utólag elhelyezett horgonyok mindegyikét levizsgálják és igy a kivitelezés
során előforduló hibák időben javíthatók.
5-29. ábra
T -ta rtő s, lehorgonyzott ives acéllem ezszigetelés
266
5.3 Vízzárások injektálással és réseléssel
77777
5-30. ábra
Injektált függönyfal térszinalatti tárolóval
5-31. ábra
Völgyzárőgát alatti szivárgás csökkentése bentonitcement injektá
lással
267
Erősen vízáteresztő szemcsés anyag esetében, ha a vízzáró réteg csak
mélységben található, a talajvíz alatti sík alapozás rész ére, injektált teknőt
alakítunk ki. Az eljárás lényege az, hogy a talajvíz szintjéről lemélyitett fúrá
sok utján vízzáró anyag injektálásával, megfelelő mélységben és vastagságban
vízzáró fenék és oldalfalat állítunk elő. Az oldalfalak injektálás helyett később,
réseléssel készültek.
5-32. ábra
Átszivárgóit víz mennyiség alakulása
268
A műtárgyak repedéseinek injektálására kizárólag az epoxigyanták felelnek
meg, kis zsogorodási hajlamuk, jő mechanikai tulajdonságaik és a követelmények
szerint beállítható feldolgozási idejük miatt. A feldolgozhatósági idő, a térháló-
sithatő milyenségének és arányának változtatásával növelhető.
5 .3 .2 Résfalak
Vízépítési műtárgyak alapozásánál az utolsó évtizedben a szádfalakat sz á
mos területen úgynevezett résfalak váltották fel. A résfal készítésének első
művelete, hogy a talajban a szükségletnek megfelelő mélységű, hosszúságú, és
vastagságú ré st állítanak elő. A másik művelet a ré st a célnak megfelelő anyag
gal való kitöltése. így a térszín alatt a földben elkészült fal, ré sfa l, munkagöd
rök vízzárását, gátak alatti szivárgás lezárását, építmények alapozását szolgálja.
A résfal készítés jól gépesíthető, a fal mélysége, hossza, vastagsága a
kívánt célnak megfelelően variálható.
A résfalak mélysége napjainkban már eléri a 40-50 m -t. Különleges r é s e -
lési technológiával alig 8-10 cm -es vastagságú rések , és ennek megfelelő falak
készíthetők. A réselés bármely talajban elkészíthető,- akár a talajvizszint felett,
akár alatt. A réselésnél a végleges kitöltő anyag beépítéséig, az oldalfalak meg
támasztása a réskitöltő zagy feladata. A zagyot vízben diszpergált ásványi anya
gokból állítják elő. Térfogatsúlya 1 ,0 8 -1 ,1 5 Mp/m^. A zagyból kiváló és a rés
oldalfalára rakodó ásványi anyag vékony záróréteget, filmet alkot, mely mega
kadályozza a zagynak a talajban való elszivárgását.
A ré se lé si zagy készítésére legalkalmasabb a hazánkban is található ben-
tonit. A bentonit olyan kőzet, amely nagy %-bán tartalm az agyagásványokat,
elsősorban montmorillonitot. A bentonitban több mint 50%-bán levő montmori-
rillonit agyagásvány adja a zagynak azt a különleges kolloidkémiai tulajdonságot,
ami lehetővé te sz i, hogy ducolás nélkül ma már 40-50 m mélységű függőleges
falakat lehessen kialakítani átmeneti időre, amíg a térszín alatt a végleges v íz
építési, mélyépítési szerkezet elkészül. A bentonitot külszíni fejtésből nyerik
hazánkban. Az előforduló nyers Ca-bentonitot 3,5% szódával (Na CO ) akti-
válják, igy Na-bentonitot állítanak elő. A Na-bentonit tixotrop tulajdonságú,
A montmorillonit kristály lemezes szerkezetű, a kristályok közé beszivódó viz
okozza a duzzasztást. A nyugalomban levő kolloid zagy "m egszilárdul", igy
benne levő szilárd részek kiülepitése nem következik be. Mechanikai hatásra
(furókar mozgatása, keverés, vagy rázás) a gél szilárd szerkezete szétesik
és a zagy ismét szivattyúzható folyadékká válik. Tehát a tixotropia a zagynál
úgy jelentkezik, hogy nyugalomban "megkocsonyásodik" (megszilárdul), mecha
nikai behatásra ismét folyóssá válik.
A réselésnél felhasznált zagy két fontos és jellem ző tulajdonsága a té r
fogatsúly és a viszkozitás. A térfogatsúly a függőleges főldfal és a vízzáró
film viznyomás elleni megtámasztása miatt lehetőleg nagy, viszont a szivattyuz-
hatóság érdekében kicsi kell, hogy legyen. Ugyanígy áll ez a viszkozitásnál is.
A tixotrop zagynál két jellem ző érték van, az un. megszilárdult "gél" statikus
nak nevezett nyirőszllárdsága és a "folyadék" állapotban a dinamikus nyirószi-
lárdság. A viszkozitás a talajban való beszivárgás és a résfalon keletkező film
269
kialakulása érdekében nagy, viszont a könnyebb szivattyuzhatőság érdekében
k icsi legyen. A viszkozitás a bentonit anyag minőségétől az agyagásványok a rá
nyától, térfogatsúlytól függően 20-40 centipoise érték között változik.
Munkahelyen a zagy előállítása gépi keveréssel történik. Gyárilag őrölt,
és zsákolt Na-bentonit keverése szárnylapátos keverővei, zagyszivattyuval
könnyen elvégezhető. Gyári előkészítés nélkül, bányanedves állapotban helyszin
re kerülő bentonitot nedvesőrlő berendezésen kell feldolgozni. Ez a munka
helyi többletköltség azonban jelentősen megtérül; egyrészt jobb minőségű disz
perziót kapunk, m ásrészt a gyári előkészítés egyes technológiai részei elhagy
hatók a résiszap készités esetében.
33. ábra
Réselés folytonos zagy keringtetéssel
5 -3 4 . ábra
R ésfal csatlakozás hossz és kereszt Irányban
271
-■ii
■
Vasbetonfal esetén a számítás szerinti köracél szerelést előregyártva "
(un. "kosarak"-t), a daru segítségével süllyesztik a zaggyal kitöltött résbe. i
A kosarak méretét és súlyát elsősorban a szállítási és beem elési mőd befolyá- 1
so lja. A vasbeton résfalat úgy kell tervezni, hogy figyelembe kell venni a felső
30-50 cm -es rész nem megfelelő minőségét, a tömörítés hiányát. Ilyen esetben :
a csatlakozások megfelelő kiképzése érdekében ezt a tömörítetlen részt le kell .
vésni.
metszet
5-35. ábra
Kihorgonyzás ferde fúrással
5-36. ábra
Tározó gát alatti szivárgás csökkentés résfallal
273
5-38. ábra
Kiskörei vízlépcső hullámtéri duzzasztóműjénél résfal
alkalmazása
*5-40. ábra
Megsérült földgát szigetelés javítása injektálással és résfallal
274
5-39. ábra
275
278
6 .1 .2 Az osztóhézagok szerkezete
A vízépítési miitárgyak osztőhézagainak lehetővé kell tennie a miitárgyak
egyes elemeinek várható és megengedett elmozdulását, a vízzárást, Uzemköz-
ben megfigyelhető (ellenőrizhető) és meghibásodás esetén javítható is te li hogy
legyen. A miitárgyak nyitásai a következő elemeket foglalják magukba.
1. az osztóhézag mélyedése (szélesség, alak, kitöltés)
2 . tömítési tulajdonság, amely a legfontosabb,
3 . dréncső tulajdonsága, amely az átszivárgó viz elvezetését
teszi lehetővé,
4 . kisegítő járulékos szerkezetek, mint pl. ellenőrzőakna, a felmelegedés
jellegétől é s az aszfalt folyási tulajdonságaitól stb. függően.
Az osztó hézagoknak általában lényeges eleme, hogy a csatlakozó falfelületek
nem sikok, hanem törtek, abból a célból, hogy a két betontömbnek az osztófe
lületek síkjába eső elmozdulását megakadályozzák. A mozgás gátló hornyok ön
magukban nem vizzáróak. F ő rendeltetésük az egymás melletti betontömbök
6 -2 . ábra
Hosszú csőáteresz megosztása csuklós osztóhézagokkal
'2 7 9
3. A műtárgy üzeme során a laza altalajra alapozott műtárgyak átmenő
osztóhézagai a hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően változnak.
4 . Az osztőhézag legnagyobb szétnyílása a gát tetőpontjánál keletkezik és
értéke elérheti az 5, 5-21 m m -t, az egyenlőtlen süllyedések pedig a 6-43 mm-t
is .
A dilatációs hézagok szélességét a hőmérséklet okozta deformációból
határozzák meg, A külső felületi részeken a deformáció 3 -4 -sz e r nagyobb,
mint belül- A dilatációs hézagok tágulása évszakonkénti változását érzékelteti
a 6 -3 . ábra, mely a 33 m magas Mamanszki gát két dilatációs hézagjára vonat
kozik.
6 -3 . ábra
A mamanszki gát két dillatációs szerkezete, hézagváltozása a megépítés utáni
években, Szaveljev szerint \bí\
dilatációs hézagokat
- hőtágulási J 6
- szögelfordulási és
- süllyedési osztóhézagokat.
Számos osztőhézag valamennyi felsorolt követelménynek eleget tud tenni.
Anyaguk szerint lehet egynemű vagy vegyes szerkezetű osztóhézagokről beszél
ni.
1 cm 3-bem
*y kk ■
// / / A zz
, 30 cm 30 cm
k-------------- 1
-++ 3-lcm
2 cm
282
© ©
<»-5. ábra
Egyszeri! süllyedési hézagok lezárása függőleges falban
vb zéróQeréneid
üvegszálas tömitő
bitumen
bitumen kiöntés
villamos fűtés
hézaqtakaró
femlemez
vörösréz líra
vízgyűjtő
akna
vízleeresztő cső
zárt osztóhézag
bitumen leeresztő
vezeték~
ábra
Egy olaszországi völgyzárőgát osztőhézagának vizárő kiképzése
284
Úszómedence osztőhézagának vízzárása fenék
lemezen és oldalfalnál [12] . 1 -szálas anyagú bi
tumen kiöntés; 2 - két rétegben ragasztott lem ez;
3 - habszivacs hézagkitöltés
285
hideg aszfaltos mázolás 0,6-0,7 cm vastagságban
i ---- n
végső vastagság 2 cm
7. t
osztohezaga
)-8. ábra
Egy alsővolgai hajózsilip kamrafalának metszete. 1, 2 , . . . 7 vízzáró osztóhé
zagok helyei (a); a kamrafal (b), a kamra és zsilipfő osztóhézaga (c)
'2 8 7
M
22 L 75 * 9
-Al -ty------------ -jv-
vásiemez
V“ 7; h a3 2 i k á trá n n y a l á tita to tt
nem ez *
v a s le m e z bitum en masztix
V=1; h * 1 8
i
£ / \\ bitumenlemez-, v=1
-____ / /
17/
0>
c
«J
s
53 52 \
horgonyzbft bádoglemez
•S o O / /5 0 cm -énként
// , v = 0 ,2 ^ \h = S 3
\\
/ / 4 > 20-as, h 70 kátránnyal á tita to tt nemez
f f / i í
deszkák ; v^4 \\
hézagkitöltés
6-10. ábra
A hajózsilip a laplemez ének felső vízzárása (3a és 3b helyek, ill. megoldások)
288
6-11. ábra
A hajózsilip kamrájának ktllső (5), az alaplemez közbenső (4) és a kamrafal
közbenső (6) vízzárása
289
horqonyzoi t bádoglemez
v -0 ,2 ; h=2k-
melegítő cső
deszkái v=4
bilin :s ; v=1
a fészek bitumenes-benzines
oldattal bemazolva
horgonyzott badog/e- -j
m e ze k , v *0 ,2 h - 6 3
ábra
Vízzárás a hajózsilip kamrájának és zsilipfőjének csat
lakozásánál (7a és 7b helyek, ill. megoldások)
290
Szabályként mondható ki, hogy vízhatlan elzáráshoz fémanyagként elsősor
ban rozsdamentes fémeket kell alkalmazni, mint pl. vörösréz, rozsdamentes
acél, vagy egyéb korrózióálló és beszerezhető anyag, továbbá más, nem korró
zióálló fémek, m in tacél, sárgaréz, alumínium, ötvözött alumínium. Ha anyag
hiány miatt ilyent nem lehet kapni, horganyzott acéllem ezzel még kielégítő ered
ményt lehet elérni. A rozsdamentes fémeknél 1-2 mm, horganyzott acéllem ez
nél 2-3 mm a célszerű lemezvastagság.
291
Alaplemez vízzárását Amerikában a 6-15. ábra szerint készítik hengerelt
vasanyag (I tartő és szögacél) és bitumen felhasználásával. Ennek előnye az egy
292.
Egy igen érdekes, lemezek közé öntött bitumen vizzárást mutat be a 6-16.
ábra. A vizzárő osztőhézagok széles változatát ism erteti Saveljev [62J .
6 -1 6 . ábra
Lemez és bitumen szerkezetű vizzárő osztőhézag
\ vörösréz lemez
\
■ \ elhelyezési állapot
6 -1 7 . ábra
Viszonylag egyszerű beépíthető szerkezeti vizzárő osztőhé
zag kisebb viznyomásokra
293
Egyszerű beépíthető vízzáró osztőhézag kialakítást mutat be a 6-17. ábra
kisebb viznyomásokra. Előbb az A részt építik meg, majd ebbe kerül elhelye
zésre a faékekkel beszorítandó bitumenes kenderkötél. Ezután a B részletet b e
tonozzák be.
tipus
1. típus
6A -k-
175
+ 775
-k—
500
“+■— '
1
107
+
350
6-18. ábra
Fontosabb SIC A osztőhézag szalag típusok
Typ 00 - igen vékony lemezekhez;
TypO - munkahézagokba és lemezek osztőhézagaiba;
Typ l - kisebb igénybevételekhez;
Typ 2 - közepes viznyomásra osztőhézagokba;
Typ 2a - közepes viznyomásra osztőhézagokba;
Typ 3 - nagyobb viznyomásokra
295
296
Egy másik, kifejezetten anyagtechnológiai kérdés a SICA osztőhézag elzárőszalag
állékonysága agresszív folyadékokkal szemben, amelyek esetenként előfordulnak
betonépítményeknél. A SICA osztőhézag elzárószalag mindenekelőtt állékony
a betont megtámadó term észetes agresszív vizekkel szemben, mint amilyenek
a lápvizek, gipsztartalmu vizek stb.
A hézagokat gyakran lágy anyagú elválasztó lemezzel (parafa, Pavatex
s tb .) töltik ki, amely lehetővé teszi a számított vagy feltételezett dialtálást.
A keresztmetszet alakjának elnyirási és nyirási vizsgálata azt mutatja,
hogy az U-alaku kialakítás rendkivül nagy ellenálló képességet ad dilatációval
és ülepedéssel szemben. Az elzárőszalag leginkább igénybevett része éppen a
középső ré sz , s ezt is elsősorban húzásra és elnyiródásra kell méretezni.
Ezek a vizsgálati eredmények alátámasztják az U-alaku keresztmetszet előnyét
a középső rész egyszerű megvastagításával, illetve csőszerű kiképzésével
szemben; a fellépő feszültségek kisebbek a hornyos kialakítás esetén, az anya
got kevésbé vesszük igénybe, s ezzel a szakitási biztonság megnövekszik, mert
a középső horony nélkül kialakított keresztmetszeteknél az anyagban már sokkal
kisebb viszonylagos eltolódásoknál huzó é s nyirőfeszültségek lépnek fel.
Már említettük, hogy a SICA osztőhézag elzárószalag főleg olyan sz e r
kezeteknél alkalmazandó, amelyeknél a vízzárást maga a beton végzi,
A 6-18. ábra szerinti 3. típus 36 cm szélességű és a középső horony igen
erőteljes kialakítású. Ezért csak igen nagy viznyomások esetén, elsősorban
erőmű építkezéseknél, továbbá aluljárókban, bujtatókban, stb. kerül alkalma
zásra.
A SICA osztőhézag elzárőszalag beépítése viszonylag egyszerű és nem
igényel különösebb rendszabályokat. Az osztóhézag zsaluzatában rést alakítanak
ki, a szalagot ezen átdugják és először az egyik oldalról bebetonozzák (6-19.
ábra). Az 1. jelű típusnál a szalag középső vastagabb részének megfelelően
elegendő egy 15 mm széles ré s . A betonbedolgozó eszközök okozta esetleges
elmozdulások ellen a szalagot drótok segítségével lehet a vasbetétekhez rög
zíteni.
A 2. jelű és 3. jelű típusok alkalmazásakor megvizsgálandó, vajon szük
séges-e hézag elválasztó lemez alkalmazása.
A 2. és 3. jelű tipusu szalagok hornyát ráborítják az elválasztó lemezre,
átdugják a zsaluzat résén és az 1. jelű típushoz hasonló módon bebetonozzák.
Ha hézagelválasztó lemez nem kerül alkalm azásra, akkor a szalagot a hornyot .
kitöltő gumiléccel szállítják. A horonyba könnyen érthető okokból nem kerülhet
beton, hanem annak akakváltozást lehetővé tevő kitöltéssel kell rendelkeznie,
hogy fennmaradjon a horony elmozdulásának lehetősége és ezzel az egész szalag
alakváltozása a különböző igénybevételek hatására a kitöltő anyagnak lágy és
képlékeny közegnek kell lennie, amely elmozdulása esetén nem gyakorolhat ked
vezőtlen hatást az osztőhézag elzáró szalagra. A behelyezés a hézagot lezáró
zsaluzatba, a szalag rögzítése és bebetonozása előbb az egyik oldalon, majd
a másik oldalon az előző típushoz hasonló módon történik.
Mint már említettük, a hézag elzárószalagot a szalagvégek felhevitésével
a munkahelyen könnyűszerrel lehet illeszteni, amely előny ezen hézagelzárő
elem gyakorlati alkalmazása szempontjából rendkívüli fontosságú. Az anyag
297
hegeszthető volta lehetővé teszi különleges idomdarabok előállítását is , amelyek
biztosítják egymást keresztező vagy derékszögben előforduló hézagok szigetelé
sét is (6-1. fénykép). Az ilyen különleges idomdarabokat, minthogy előállításuk
bizonyos ügyességet kíván meg, előnyösebb gyárilag, nem pedig a munkahelyen
előállítani. Az idomdarabok szabad végződéseinek hossza 30 cm , úgyhogy könnyi
szerrel illeszthetők a szalagvégekhez.
Az idomdaraboknak a szalagokra vagy a szalagoknak egymással történő
illesztése azonban teljes egészében a munkahelyen végzendő el. A hegesztést
vagy forró spachtlival végzik, amelyet a szalagvégek közé dugnak, amikor is
a szalagok felhevitését és ezután összenyomását vagy fokozatosan kézzel vagy
külön hegesztőgép segítségével végzik.
A közönséges SICA-osztőhézag elzárószalag alkalmazhatóságát egyedül az
a körülmény korlátozza, hogy bitumennel érintkezve nem időt álló. A bitumen
ugyanis kivonja a polivinil-kloridból a lágyító anyagot, aminek következtében a
szalag anyaga ridegebbé válik, s ez azt jelenti, hogy huzószilárdsága növekszik,
igy törési nyúlása csökken; másszőval a szalag elveszti rugalmasságának egy
részét.
Olyan vízzáró betonszerkezetek előállításához, amelyeknél a SICA osztó-
hézag elzárószalag alkalmazása műszaki és gazdaságossági szempontból első
sorban előnyös, jó betonadalék anyagon és kellő mennyiségű cement adagolásán
kivül ajánlatos a PLASTOCRETE vegyszer hozzáadása. Ennek a kétféle term ék
nek, a SICA osztóhézag elzárószalagnak és a beton vizzáróságát növelő PLASTO
CRETE együttes alkalmazása nagyobb kiterjedésű vízzáró szerkezetek építését
is lehetővé tesz i, amelyekben biztosítva van mind a betonnak, mint a hézagoknak
vizzár ósága.
Term észetesen ezeken kivül igen sok gyár szinte megszámlálhatatlan ké
szítménye áll rendelkezésre, amelyek azonban lényegében hasonló elveken és
meggondolásokon épülnek fel.
Az előző fejezetekben részletesebben ism ertetett vízzáró elemeken kivül
érdekessége és egyszerűsége miatt a 6-20. ábrán bemutatjuk a Hamilton Kent
Manufacturing Company, Kent (Ohio, USA) által hornyolt végű karmantyus csövek
gyors vízzáró illesztésére gyártott vízzáró szalagot.
Kisebb vízépítési műtárgyainknál, még az újabban készülteknél is , általá
ban uralkodók a bitumenes, agyagos, kenderköteles megoldások. E rre mutatjuk
be példának a vízépítési kismütárgy családoknál alkalmazott és MOT típusterv?
ként rendszeresített vízzáró csukló, vizzárő ikercsukló és moffos csukló sz e r
kezeteket.
A 6-21. á b ra-egy MOT tipusu áteresz vízzáró csuklőtömitésének ré s z
letrajzát mutatja be az acélbetétek kimutatása nélkül.
298
6-20. ábra
Csővégek rugalmas és vízzáró Illesztésére szolgáló TYLGX C-R csőlllesztő
szalag
6 .3 Munkahézagok
"299
Katrényozott hárompászmájú
kenderkötél K3 <p40mm
MSz 3222 bitumennel átitatva,
felül 30 cm hosszú átfedéssel
A kötöződrótok (4-0cm)
h =2* 6,S0 m
20cm-ként a kötél
felerősítésére elhelyez E kin kenés
zenöők a csőtagok \ É k ít i tömítés
vasszere/esekor a ke
resztirányú szélső ■
függőleges és felső
vízszintes vasakhoz erősítve
munkahézag
—
28 . 6 * 2 0 - 1,20 ,
; —..— ---------- -------- f
28 ,
+-
6-21. ábra
MOT tipusu áteresz csuklótömitése
300
CO
O
A kiskörei (a) és a békésszentandrási (b) duzzasztók alaplemezeinek munkahézagkiosztása
6-23- ábra ;
Alaplemez munkahézagkiosztási sémái (a ,b ); oldalfogazása nyirőerőkfelvételére j
( c ); betonozás sorrendje és munkahézagkiosztás pilléres szerkezeteknél j
303
6-24. ábra
Kopás ellenálló vasbeton burkolat részlete
306
307 - 308 - 309 - 310
6-27. ábra
T á m p a k u s h a jó z s i l i p t a l p c s a p ja é s n y a k c s a p ja u t ó la g o s b e t o n o z á s á n a k s é m á j a
W'
311
6-28. ábra
A körösladányi vízlépcső billenőtáblás gátjának oldalsó vízzáró acélpajzsa.
Vízszintes metszet (a), kiöntés előtt (b) és kiöntés utáni végleges állapot (c).
312
7. ÁTMENETEK, ÁTMENETI MŰTÁRGYAK
7 .1 .1 Torzfelületü átmenetek
A derékszögű és a trapézszelvényü mederszakaszok közti folyamatos át
menet legkézenfekvőbb megoldása a torzfelületek alkalmazása.
A torzfelület olyan felület, amelynek csak a meder tengelyére merőleges
(függőleges) síkokban vannak egynes alkotói. így a derékszögű és a trapézszel
vény közti torzfélületes átmenet egyik"szélső alkotója függőleges, a másik pe
dig a trapézszelvény rézsűhajlásával azonos ferdeségü egyenes.
Ez a két adat term észetesen még nem elegendő valamely torzfelület egyér
telmű meghatározására. A további szükséges adatok:
- a torzfelület hossza, vagyis a kezdő és a végső szelvény közti távolság,
valamint
- az alsó és felső vezérgörbék, amelyek a különféle hajlású alkotók ferde-
ségét meghatározzák.
A torzfelület —és általában az átmeneti szakaszok—hosszát az épitési költség
és a jó áram lási viszonyok együttes optimuma szabja meg, hiszem minél hosz-
szabb az átmenet, annál nyugodtabb, holtterektől mentesebb az áram lás, de
ezzel együtt növekszenek az építési költségek is . Az átmenet szükséges hossza
annak nyílásszögűből határozható meg, hiszen a vonatkozó szakirodalomban
314
eset
eset
ábra
rw - ---------
Egyenes vezérgörbéjü torzfeliiletes átmenetek trapézszelvény és derékszögű
négyszögszelvény közt
315
közölt kísérleti eredmények az átmenetben fellépő veszteségeket —egyebek kö
zött —az átmenet nyilásszögének függvényében adják meg. A nyilásszög egy-egy
szárát megkapjuk, ha a két szélső alkotónak azokat a pontjait kötjük össze, ame
lyek a tervezési vizmélység felének megfelelő szinten helyezkednek el (7-1. áb
ra ).
A torzfelület a 7-1. ábra szerint készülhet alul-felül egyenes vezérgörbék'
kel. Az ábra három alesetet mutat be annak megfelelően, hogy a derékszögszel
vény B fenékszélessége egyenlő-e a trapézszelvény b fenékszélességével, vagy
annál nagyobb, ill. kisebb.
7-2. ábra
Inflexiós vezérgörbéjü torzfelületes átmenet trapézszelvény és
derékszögű négyszögszelvény között
7 .1 .2 Törtlapu átmenetek
A torzfelületekkel kapcsolatos technológiai nehézségek, valamint az át
menetek olcsó és tömeges előállításának igénye indokolta jobb megoldások ke
resését. Ezek egyike a törtlapu átmenet, amelynek hazai úttörője Haszpra Ottó
[14, 1 5 ].
316 l
® , ® , ©
N e g y e d h e n g e re s E k tip u s ú Torzfelületü
á tm e n e t á tm e n e t átmenet
mÍ£a. ábra
Szélső áratnvonal törésszögei torzfelületü (a) és törtlapu (b) átmenet e se tb e n
A 7-5. ábra egy torzfelületü és egy törtlapu átmenet áram lási sajátossága
hasonlítja össze. Az a ábra a torzfelület egyik szélső áramvonalának két irány-'
törését mutatja, amelyek egyaránt <x.‘ nagyságúak. A b ábrán egy törtlapu á t
menet 3 törésszöge, (3 ^ és p ^ jelentkezik, amelyek előnyösebben ala
kulnak a leválások keletkezése szempontjából és igy a fellépő veszteség is kisál
lesz.
A 7-6. ábra háromszögből és trapézból összetett törtlapu átmenetet szem
léltet. Ezzel is hidraulikailag előnyös áram lási viszonyok érhetők el.
B < b esetében
2/héromszög
— V2 —
fr~~ — 1 -1 ,5 —
—►. — •
2 /romboid
romboid lap
7-7. ábra
Az 1. és 2. főtipusba tartozó átmenetek két trapézszelvény között
319
A 3. és 3 b fötipus altípusai
3/háromszög 3 j trapéz
7-8. ábra
A 3. főtipusba tartozó átmenetek két trapézszelvény között
A k és 4a fotipus altípusai
7-9. ábra
A 4. főtipusba tartozó átmenetek trapéz- és derékszögű
négyszögszelvény között
1. tipus: 1:1
2. tipus: 1:1,5
3. tipus : 2:1
4. tipus: 1:0 (függőleges)
Az igy adott határoló szelvények közé torzfelületü és különböző törtlapu átme
neteket iktattak, vizsgálva a fellépő veszteségeket. Ha az átmeneteket szűkület
ként működtették, a szűkület előtti h felvizi vízmélység, a szűkületben levő h
I cl
h - h = c QPh° (7 .1 )
f a a
Főtipus 1. 2. 3. 4.
n kitevő -3 ,3 2 -3 ,9 3 -3 ,3 0 -2 ,0 0
p kitevő 2,206 2,439 2,11 2,047
c szorzó altípusonként:
torzfelület 13,3 10,8 74 0,84
háromszög 12,7 10,4 67 0,84
1/4 trapéz 12,7 - 69 0,86
2/4 trapéz - - 75 0,90
3/4 trapéz - - 69 0,90
romboid 13,1 10,8 73 0,99
átmenet nélkül - “ - 1 ,0 0
322 ,
5. főtipus 1. fótipus 9 . főtipus 11. fő típu s 13. fő tip u s
7-1 0. ábra
Különböző fenékszükitési viszonyokkal készült kísérleti átmenetek
Az 1 -4 . főtipus valamennyi felvizi és alvizi rézsűje ugyanabban a képzelet
beli egyenesben metszi egymást, amely a fenék alatt hosszirányban helyezkedik
el. Ez egyértelműen rögzítette a b /b un. fenékszűkltésl viszont, amelyben b
SL í SL
az átmenet alatti, b^ az átmenet feletti szelvény fenékszélességét jelenti. Ennek
a viszonyszámnak az értéke nagy mértékben befolyásolja azt az esésnyeresé
get, ami a törtlapu átmenet révén a torzfelülethez képest elérhető. Indokolt te
hát újabb változóként történő bevezetése. Ezért még további tiz , 5-14 sorszám
mal jelölt tipus vizsgálata került so rra , a 7-10. ábra szerinti elrendezésekkel.
Minden főtipuson belül megtörtént a torzfelületes és a törtlapu átmenet össze
hasonlítása.
Ez utóbbi típusokra vonatkozóan, a (7,1 )-képletbeli m kitevő értéke a
következőképpen alakul:
Főtipus 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
“ . -2 ,4 7 7 -2,778 -3,301 — -3 ,1 1 9 -3 ,6 9 -2 ,7 6 -3 ,0 0 -3 ,2 6 -3 ,9 0
kitevő:
7-1 Lábra
A relatív esésnyereség értéke a fenékszükltési viszony és az átmenet típusának
függvényében
327
Ha bevezetjük az un. relativ esésnyereség fogalmát, amelynek értéke meg
mutatja, hogy a tőrtlapu által megtakarítható esés nagyságát az alábbiak szerint
Ah - Ah
r% = 100 Ah
7*11. ábra által illusztrált eredményre juthatunk. Ez szem lélteti azt az egyéb
ként várható tényt, hogy a fenékszükitési viszony csökkentése a relativ e s é s -
nyeres ég növekedésével já r .
328
1.1 Átmenetek szabadfelszinil meder és zárt szelvény között
329
A szabad felszín és a nyomásvonal alakulása csőbe tö r
ténő beáramlás környezetében
330
7-16. ábra
Áramlási viszonyok a folyásiránnyal 45°-ot be
záró szárnyfalak alkotta átmenet esetén (labo
ratóriumi kisminta)
7-18. ábra
' Örvényterek kialakulása utófenék nélküli kifolyás kismintáján
7-17. ábra
Csőáteresz kifolyást oldalán használatos átmenetek: utófenék nélküli
átmenet (a, b ), függőleges falu utófenék (c, d), valamint rézs(is utófenék
(e, f)
A rézsüs utófenék különféle méretváltozatai során kialakuló jellegzetes
áram lási viszonyokat a 7-20, 7-21. és 7-22. ábrák szemléltetik. A vizsgálatok
eredményei szerint az 1:2, de még inkább az 1:3 hajtású rézsüs utófenék nyújt
megfelelő megoldást és a vízszintes utófenék hossza a csőátmérő 1 ,5 - 2 ,0 -s z e -
rese legyen. A keletkező veszteségek alakulásáról —egy meghatározott D/m
viszony esetére —a 7-23. ábra nyújt tájékoztatást. Az ábrán feltüntetett szám
szerű eredmények átszámítása valóságos hosszm éretekre és vízhozamokra, a
kismintatörvények segítségével lehetséges.
Simmons [38] ugyancsak széleskörű kísérletek végzett csövek és nyilt-
felszinü medrek közti átmenetekre vonatkozóan s mivel az általa vizsgált elren
dezések különböznek a már említettektől, célszerű ezekre is kitérni. Néhány
vizsgált elrendezés izometrikus képét a 7-24. ábra mutatja be. Az ábra felső
részén látható megoldás tört-szárnyfalas, tört-fenekű (a csőfenék a csatornáé
nál mélyebben van) és törtlapokből áll. Az ábra b alatti változata az előbbinek
332
Áramlási viszonyok különböző hosszúságú, függőleges falu utófenékkel ellátott
kifolyás kismintáján: a : l / d = l,3 3 ; b: 1/d = 2 ,7 3 ; c : 1/d = 4 ,1 3 .
£
—
ír
CD í
k'ét oldalon a vízfelszínalatt
visszafelé mozog ajelző anyag
MÉHBEN'
2A<t>1S
üvegfal mellett^ (o
(1*24,0 L/sec ;
2,[<t>15 l
I
, 7-22. ábra
Áram lási viszonyok különböző hajlású rézsüs utófenékkel ellátott kifolyás k is
mintáján (1/d = 2 ,1 7 ; m/d = 0 ,1 3 )
339
7-23. ábra
A kifolyási oldal vesztesége az utófenék rézsűhajlásának, vízszintes hosszának
és a vízhozamnak a függvényében
340
Á tm e n e te k k ö rs ze lv é n y b ó l tra jX z s z e lv é n y u c s a to rn á b a
- 341 - 3 4 2 - 343 - 34 4 -
I I
, 15 K
I I
ábra
Simmons által vizsgált k i- és befolyási átmenetek alaptípusai
345 .
Átmenetek körből négyszögszelvénybe
Általános oldalnézet
2d
áramlás Á ■
e- *■ •—Vf
Alaprajz A metszet Alaprajz B metszet
Bővítés nélkül 1,27 2,5*- os bővítési félszöggel t 1 = 7,5Ö
© © ’
+—«L’-+
Alaprajz C metszet
5 - os bővítési félszöggel - ^ = 7 ,7 2 7,5*- os bővítési félszöggel = 7,94
rV ■ > K
J L. r í .
. *—— —-k-
Alaprajz E metszet
10 - os bővítési félszöggel =2,17
7-26. ábra
Körből különböző méretű négyszögszelvényekbe átvezető diffuzorok
346
B metszet
fi i
22I d
C metszet
a.) Átmenet d <Pkörszelvényből d *l2 5 d négyszögbe
V
a
x
F metszet
6 metszet
c) Átmenet a*a négyszögből a* 2a négyszögbe
7-27. ábra
Kör III. négyzetkeresztmetszetből téglalapkeresztmetszetbe átvezető konfuzo
rok (dlffuzorok) 347
C m etszet
0 ^ -4
o
1'-
\ö
i
B metszet
a.) 7,5 'félnyilasszőgű zárt * emelkedő fenekű nyílt átmenet
-O
U>ii
Nagy ék
méretei
ftQ§$i
T N
■
(oo
l/.
/rts ék
méretei
7-28. ábra
Részben zárt, részben nyitott átmenet cső és trapézszehrény között
348
bal 1,0
Veszteségek dimenziónélküli értéke
Veszteségek dimenziónélküli értéke o,8 csőbe befolyás esetén
k csőből kifolyás esetén
ta0,2 “ T -
0 ,5
□ •cm
L A
0,1 -í ------- 0 “ 1 c !
D
0
0,3 0,k 0,5 0,6 0,1 0,8 0,3 0,f 0,5 0,6 0,7 0,8
VTr - y í fid
\W -
. v/ 1,0 1,2
n „ . ,
-------------- a h - 516 d Cső sebessegelosz/asaamerő-
------------ h= d szelvényben csőbe folyás esetén
--------- — a h = 5 /4 -d
méroszelvénu >ramlis ^ s m é r e t d *2 ,? S d Q
vi d - H - “ -Í= £ r^ - Vz
7-29. ábra
Be- és kilépésnél fellépő veszteségek, kör és d x 2d négyszög közé iktatott
átmenet eset& en
- 349 - 350 -
7-30. ábra
Be- és kilépésnél fellépő veszteségek, kör és d x 2,25 d négyszög közé iktatott
átmenet esetében
• 351 - 3 5 2 -
U d l U lU d l
7-31. ábra
Be- és kilépésnél fellépő veszteségek kör és d x 2d négyszög közé iktatott át-1
menet esetében, ha a b e- és kilépési szelvényben osztópillér is van.
2
7 :- ___l___l
D x2B átmenet
0,3
0,2 - 0,1 ( 0 0,1 02 0 ,3
c.) 6B hosszúságú, zártszelvényű átmenetek -befolyás esetén
7-32. ábra
Veezteségtényező értéke a C alvizi visszahatást tényező függvényében, külön
féle átmenet-típusoknál, Simmons szerint ( F r = 0 ,7 1 ; v _ = 1 ,2 m/s)
cső
357
Ugyanennek a háromféle átmenetnek a veszteségtényező-változás át tünteti
fel a 7-32. ábra a C alvizi visszahatási tényező függvényében. A C-tényező defi
nícióját az ábra alsó része tartalm azza.
A 7. fejezetten bemutatott átmenet-elrendezések és a rájuk vonatkozó k ísér
leti m érési eredmények ism ertetése segítséget kiván nyújtani az átmenetek mű
szaki és hidraulikai tervezésében.
7 .3 Egyéb átmenetek
358
8. ENERGIATÖRŐ BERENDEZÉSEK
v = V2g H . (8.1)
AE = E - E ' (8 .2 )
a
359
Ez a többlet energiatartalom a potenciális energiák különbségéből származik,
és ezt kell —valamilyen energiatörő berendezéssel — megsemmisíteni, ill.
átalakítani.
Az energiatörés szükségessége és módja nagy mértékben függ az alvizi
meder geológiai tulajdonságától és a funkcionális követelményektől.
Az energiatörést döntően a műtárgy és környezetének védelme teszi szük
ségessé. Ez egyik alapvető tényező a vizsugár eróziópotenciálja (E^), a másik
pedig az érintett műtárgy (m eder)-rész eróziós ellenállása (E g).
Könnyű belátni, hogy ha az eróziópotenciál nagyobb, vagyis:
E >* E (8.3)
P e
E < E (8.4)
P e
361
Az 1. alatti módszer olyan egyszerűbb esetekben (sik, süllyesztett és
kombinált utófenék) alkalmazható, amikor az energiaátalakulások folyamata kön
nyen számítható. A 2. és 3. esetekben az energiatörő berendezésekben előálló
energiaveszteség elemi módszerekkel nem számítható. Az ilyen bonyolult kiala
kitásu berendezésekre kismintavizsgálatot kell végezni.
Az energiatörő berendezések hidraulikai m éretezése, hidraulikai össze
függések segítségével, akkor végezhető el, ha ismerjük az energiatörő beren
dezés által okozott A E energiaveszteség értékét. Ez az eset áll fenn pl. sik
utófenéknél, ahol az energiaveszteség tisztán súrlódásból és vizugrás energia-
veszteségéből adódik. Ugyancsak elemi eszközökkel számíthatók a süllyesztett
utófenekek is , ahol a vizugrás energiavesztesége és a süllyesztésnek megfelelő
küszöb magasság okozta erőhatás-több letek elemi eszközökkel is számíthatók.
Hasonló a helyzet a kombinált vizládákkal is.
Bonyolultabbá válik a helyzet akkor, ha az energiatörő berendezést olyan
kiegészítő szerkezeti elemekkel (bordák, fogak, sugárvetők stb .) látjuk el,
amelyek által okozott energiaveszteséget nem ismerjük. Ilyen esetekben szük
ségesek a kis mintakis érietek.
Elvileg tehát kimondhatjuk, hogy ha az energiatörő berendezésbe beveze
tett vizsugár energiatartalma E és az aIvÍzben közvetlenül az energiatörő bérén
dezés irtán továbbáramlő vizsugár energiatartalma E , akkor fennáll a követkéz
egyenlőség:
E =A E + E (8 . 6 )
a
8 .2 .1 Sík utófenekek
Síknak nevezzük az utófeneket akkor, ha annak a felületére rávezetett vlz-
sugár alsó felülete megegyezik az alvizl meder fenékszíntjével. A vizsugár a sík
8 -1 . ábra
Energiaátalakulás sima (a), érdes (b) és mesterségesen érdesített (c) sík utő-
fenéken 363
utófenék felső végére rohanó mozgással lép be, alsó végén pedig áramló mozgás
sal kell hogy azt elhagyja, és törésmentesen folytatja útját az alvizi mederben
(8-1. ábra).
Az energiaátalakulás folyamata jól követhető a 8 -la . ábrán; számításával
a Hidraulika 2. -ben már foglalkoztunk.
A sik utófenék energiatőrésének lényege a következő. A gátszerkezet alól
vagy a gátról lebukó vizsugár energiatartalma (E^) és az alvizi energiatartalma
(E^) közötti
Ae = E - E„ (8 .7 )
C 2
A e (8 . 8 )
1
A e (8 .9 )
2
364
egészítő szerkezeti elem ei, fokozzák az ütközési energiaveszteséget, és ezzel
meggyorsul a fölös energiatartalom felem észtése. A bordákkal ellátott utófe*
nekek hidraulikai m éretezése csak kismintavizsgálattal lehetséges.
A sik utófenék alluviális talajokon nem gazdaságos, főleg csak sziklás
medreknél alkalmazzák, ahol a szikla felülete önmagában is erózió ellenálló.
A 8 -2a. ábrán egy nyitott Ambursen gátat látunk, sik utófenékkel. A 3 . és 4 .
fejezetben is több gátnál találhatók sik utófenék megoldások. Az utófenéken
sakktáblaszerüen elhelyezett fenékérdesitő betontömbök láthatók a 8-1 fényké-
pen.
365
366
8.1 fénykép
A bokányi tiisgát utófenek betontömbökkel mesterségesen érdesitve
8 .2 .2 Süllyesztett utófenekek
A sík utófenék nem gazdaságos, mert túl hosszú, ezért helyette süllyesz
tett utófeneket (8-3. ábra) szoktak alkalmazni, melynek energetikai alapelve a
következő: a vizsugár kontrakciős szelvényétől kezdve az utófenék szintjét —a
vizugrás hosszúságának megfelelő (L) szakaszon —egy olyan £ értékkel (8 -3 .
ábra) süllyesztjük le, hogy a vizugrás teljesen a vizládában alakuljon ki [2 7 ].
Ebben az esetben —helyes méretezés esetén —fennállnak a következő egyenlő
ségek:
h = h, és h =s +h (8.10)
c l 2 a
E = E .+A e + A E (8.11)
O 2 0
367
368
2
E M + h = h + ---- 3-r— ( 8 . 12 )
o
2 g f\
ahol:
M - a bukógát magassága (8-5a. ábra),
E q - a fenékszintre vonatkoztatott energiatartalom,
h - az átbukási magasság,
<p - a sebességi tényező, melynek értéke:
zsiliptáblánál <p = 0 , 9 5 - 1 , 0
hidraulikus gátnál = 0,90-0,95
gyakorlati gátnál <j> = 0 , 8 5 - 0 , 9 0
h (8.13)
2
s = h h (8.14)
2 a
370
8 . 2 . 3 Energiatörőfallal kombinált süllyesztett utófenék
Kedvezőtlen alapozási viszonyok és nagyon mély süllyesztés esetén a
süllyesztett utófenék létesítése költséges lehet. Ilyen esetekben egy energiatörő
fallal kombinált egyenértékű a kisebb süllyesztésü vizláda (8-6, ábra) energia
törési hatásában egyenértékű a nagyobb süllyesztésü utófenékkel. Az energia
törő fal utáni mederszakaszt azonban most jobban kell védeni az erőteljes
hullámzás miatt. Az energiatörő fal nem kedvező zajló jég átbocsájtása szem
pontjából, helyette sokkal inkább ajánlható a vizláda fenekének érdesítése bo r
dákkal.
8 - 6 . ábra
Energiatörő fallal kombinált süllyesztett utófenék
371
8-8. ábra
Hordalékfogógát kombinált energiatörő berendezése
fS B t. ábra
Energiatörés fokozása vályatos sugárvetővel (a), áttört fenékbordával (b) és
lépcsős süllyesztett utófenék (b)
B
I. ábra
379
380
8.2 fénykép
C
oO
o Vizsugár diszpergáló berendezés működés közben
8 .3 fénykép
Kettős surrantős -sugárvetős árapasztó csatorna a Dordogne-i Íves
völgyzárógáton
382
Az energiatörő berendezések számos egy á j fajtáját ism erteti Starosolszky
[39] és ad részletes m éretezési eljárásokat is . A 8 .3 fénykép egy völgyzáró-
gát olyan kettős árapasztőcsatom áját mutatja be, amelyek a róluk lezúduló nagy
sebességű vizsugarat a levegőben összeütköztetik. Az egymásnak ütköző viz-
sugarak egymást diszpergálják, mely által energiájuk számottevően csökken.
8-16. ábra
Vizláda alsó végének helytelen (a) és helyes (b) kialakítása
383
A vizláda után még —a talajviszonyoktól függően — utóágyazat sz ü k ség es,
melynek célja a medervédelem. Ennek hosszúsága ott végződik, ahol a seb es
ségeloszlás már megegyezik az alvizi mederben kialakuló sebességeloszlással.
A süllyesztett utófenék biztonságosabb megoldás, de magasabb talajvíz -
állás esetén néha igen költséges.
Az utófenéken nagysebességű vizmozgás van, mely erősen Igénybe veszi
a műtárgyat. Zajló jégtáblák átbocsátása esetén a fenék dinamikus igénybevétele
csak fokozódik. A nagy sebességű vizsugarak ütközése és leválása a szerkezetre
ható erőhatásokat tovább fokozzák.
Mindezekből következik, hogy az ilyen erőhatásoknak kitett szerkezeteket a
fenti erőhatások figyelembe vételével kell megtervezni.
A beton minőségének kiválónak kell lenni. Fontos a beton kopás ellenálló
sága és a szilárdsága. Az ilyen betonfelületeket ezért vasalni kell, és eseten
ként indokolt kopásellenálló vasbetonfelület kialakítása (lásd a 8 .4 részben).
Végül megemlítjük, hogy az energiatörő berendezések áramlástani m ére
tezése gyakran csak kisminta vizsgálatokkal végezhető el, melynek költsége sok
szorosan visszatérülhet.
Epitéskivitelezésnél különösen ügyelni kell a minőségi beton kialakítására,
mert a hiba utólagos pótlása gyakran lehetetlen és rendkívül költséges lehet.
Védőburkolatok
érdekében az alapbeton felületét hagyjuk minél érdesebbre. A felületet tisztán
kell tartani, lehetőleg 1 napos betonozás után célszerű a védőbeton építését
megkezdeni. A betonhoz 600-as cementet használjunk, vibrátorral tömöritsük
és a kbtés idején óvjuk és kezeljük a védőréteget. Nagy belső viznyomások ki
alakulásának elkerülése érdekében az alapbetont is jó l kell tömöríteni, hogy
minél inkább vízzáró legyen. A védőbeton vashálózatának az alapbetonba bekötő
vastüskékhez való hozzáhegesztése azért fontos, mert előfordult, hogy a két
betonréteg közé viz szivárgott be és az igy kialakult pórusviznyomás a védőbe
ton réteget felszakitbtta.
386
9. KERESZTEZÉSEK MŰTÁRGYAI
9.1 Az átereszek
387
A hidraulikai m éretezésnél a következő főbb szempontokat kell m éri
gelni:
—a műtárgy okozta duzzasztást,
—a műtárgyak egymásra hatását,
—a be- és a kilépő szelvény utáni vizsebességet,
—a feliszapolődás, szelvényszükület hatását.
A duzzasztás (9-2. ábra) meghatározását az alábbi összefüggés segil
ségével végezhetjük:
2 2 2 2
h = 1^1° . ^ !i + l i !i (9-1.
v 2g ^ ö 2g 4R 2g
ahol:
[m] - az áteresz duzzasztása,
£m/s] - az érkező viz sebessége,
[m/s] - az átereszben mozgó viz sebessége,
í [m] - az áteresz hossza,
R £m] - a hidraulikus sugár,
3Ö Cl] - a be- és a kilépési veszteségek összege,
[l] - a súrlódási veszteségek együtthatója.
388
A értéke 15 cm/km-nél kisebb esésű csatornák vagy vízfolyások
esetén általában 3—7 cm, legfeljebb hy — 12 cm lehet.
Az átereszeket legtöbbször kisesésü vízfolyások, csatornák vizeinek
átvezetésére használják. Éppen ezért fontos, hogy az átereszek duzzasztá
sa a lehető legkisebb legyen. Ebből a szempontból lényeges, hogy a be- és
a kilépő szelvény valamint a meder csatlakozása a kialakuló hidraulikai
ellenállások szempontjából megfelelő legyen. Ennek az a feltétele, hogy a
műtárgyra áramló viz jó rávezetést, az alvizfelöli oldalon jő elvezetést kap
jon. Ugyanakkor az áteresz be- és kilépő szelvénye olyan legyen, hogy a
helyi ellenállások tényezője minimumot érjen el. A számításba jöhető m eg
oldásoknál azonban figyelembe kell venni a gazdaságos kivitelezés és az üze
melés szempontjait is.
Az áteresz és a rendezett vízfolyás vagy a csatorna közötti áram lás
tani szempontból helyes csatlakozást jó l kialakított átmeneti mederszakasz-
szál lehet megoldani. A számos kiviteli lehetőség közül kettőt mutatunk be.
Mindkét megoldás a hidraulikailag megfelelő, s egyúttal gazdaságos is.
A 9 -3 , ábrán látható, hogy a függőleges ferde támfal és a csatorna rézsű,
%
—
a ) *
11Mi li li li 1 1[Llililili
9-3. ábra
Csatorna és áteresz csatlakozása
393
illetve az áteresz közötti átmenet sikfelülettel oldható meg (9-3. ábra a)
részlet). A csatornafenéktől szélesebb vagy keskenyebb átereszhez való c s a t
lakozást hasonlóan lehet kialakítani (9-3. ábra b) részlet).
A be- és kilépő szelvény alakja — mint említettük - számottevően be
folyásolja a duzzasztás számértékét. A régebbi, hagyományos típusoknál a
be- és kilépő szelvénynél az áteresz végét a felette kialakított rézsűfelület
hajlásának megfeleően lemetszették (9-1. ábra). Ez kör keresztmetszetű á t- :
eresznél un. sipfejü, négyszögszelvényünél ferde, csőfejü be- ill. kilépési
szelvényt ad. Mindkét esetben a veszteségtényezők számértéke nagy. Az á t- í
eresz fejének kismértékű átalakításával (9-4. ábra) ugyanolyan hidraulikai
feltételeket figyelembe véve az a jelű csővéghez viszonyítva a b megoldás
mintegy 30-35% -kal kisebb veszteséget eredményez.
9-4. ábra
Áteresz fejének hidraulikailag kedvezőtlen
(a) és kedvező (b) megoldása
394
A csőátereszek küszöbe, illetve a csatorna fenékszintje általában meg
egyezik, hosszirányú esése legfeljebb 5% lehet.
A műtárgyak egymásra hatásával is számolni kell. Több, azonos hid
raulikai jellem zőjü műtárgy egymás m ellé helyezve nem szállítja az egy mű
tárgy figyelembevételével számított vízhozam egész számú többszörösét, ha
nem annál kevesebbet. Ennek az az oka, hogy a műtárgyra valő rááram lás
során ütközések, leválások, kisebb örvények alakulnak ki, ami veszteség
ként jelentkezik. Ugyanez mondható el lényegében a kilépd vízre is.
A műtárgyak be- és kilépő szelvénye előtti, illetve alatti m edersza
kaszon a viz sebessége nő. A felgyorsult viz, amennyiben túllépi a meder
anyag kimosásra mértékadó határsebességét, kimosást okoz. Ennek megaka
dályozására a felvizi és az alvizi mederszakaszt burkolattal szükséges e l
látni. Kisebb átereszeknél — a gyakorlati tapasztalatok szerint — a felvizi
meder 5 m -es, az alvizfelöli meder 8 m -es szakaszát célszerű burkolni.
Az elő- és az utófenék anyaga lehet szűrőágyazatra rakott kőburkolat, be
tonba rakott kő vagy beton. A részüvédelemről is gondoskodni kell, a fenék
burkolatnak megfeleő hosszúságban. Anyaga ugyanaz lehet, mint a fenékbur
kolaté.
Átereszek környezetében bizonyos Üzemállapotoknál feliszapolódásra
is számítani lehet. Ebből a szempontból különösen az olyan hidraulikailag
kedvezőtlen kialakítású helyeken lehet számítani, ahol áram lási holt terek
vannak. A feliszapolődás a csőátereszekből is előfordulhat, hiszen a c s a
torna Üzemszünetekor az álló vagy a csak éppen mozgó vízből a hordalék
leülepedik, az uszadék fennakadhat. Az újból meginduló vizmozgás a le ra
kódott hordaléknak csak egy részét képes ism ét lebegébe hozni. Így az idők
során az iszaplerakódás csökkenti az áteresz átfolyási keresztmetszetét.
Ennék elkerülésére rendszeres karbantartásra van szükség;
Az átereszek tervezésénél merőleges keresztezést kell tervbe venni.
Amikor az áteresz feletti ut vagy vasút nem közvetlenül a műtárgyra fek
szik fel, minimálisan 60 cm teherelosztó réteget kell építeni az áteresz
felett.
Hosszabb átereszeknél a statikus és a dinamikus terhek hatására j e
lentős igénybevételek keletkezhetnek. E miatt célszerű, ha a feszültségek
feloldására csuklót iktatunk be. A csuklók egyúttal az altalaj egyenlőtlen
süllyedéséből származó feszültségek csökkentését is szolgálják. A csuklók
nál vizzáró csatlakozást kell biztosítani. A helytelenül kiképzett csukló viz-
szivárgást okoz, átáztatja az altalajt, pályasullyedést idéz elő. Télen növeli
a jéglencseképződés veszélyét, ami komoly fagykárt eredményezhet, az út
pályát és az átereszt egyaránt megrongálja.
395
9 .2 Többfeladatu átereszek
9-8. ábra
Csőzsilip zsilipkamrája
Az árvízvédelmi előírások a fokozott biztonság követelményének meg
felelőéi két zsiliakna építését írják elő. Az egyik zsilipaknát a vizfelöli,
a másikat a mentett oldali részen kell kialakítani. Az árvizfelöli zsilip ak
nája az árvízvédelmi töltés koronaszintjéig, a m eitett oldali csupán a terep
szintjéig ér fel. Az árvizoldali zsilipaknát közvetlenül az árvízvédelmi töl
tés koronaéléhez célszerű építeni. Ez a megoldás statikai szempontból ked
vező, ugyanakkor a jégnyomás és a hullámverés ellen is kellő biztonságban
van (9-7. ábra). A csőzsilipet a töltés lábához semmiképpen nem célszerű
tervezni, mivel az egyenlőtlen teher miatt süllyedést, a viz- és a jégnyo-
másből származó egyenlőtlen terhek következtéből elmozdulást szenvedhet.
Ez utóbbinak talajfellazulás, a szivárgási uthossz kedvezőtlen megváltozása
lehet az eredménye.
Az árvízvédelmi töltésbe épített zsilipeket mindkét végükön kettős e l
zárással kell ellátni. Éppen ezért a zsilipaknát úgy kell kialakítani, hogy
az acél főelzáró szerkezetei kívül a betétgerendás elzárás horonypárja is
helyet kapjon. Az aknában két acélhágcső elhelyezése is szükséges. Kivite
lezett zsilipakna megoldást mutat a 9-8. ábra.
A műtárgy az altalaj, valamint az árvízvédelmi töltés eltérő anyaga
miatt ugyanolyan teher hatására eltérő módon viselkedik. Emiatt a műtárgy
kontúr mentén gyakran fellazulás, elválás következik be, ami a műtárgy fe
lületénél konturszivárgást okoz. Elkerülésére szivárgás gátló gallért építe
nek. Ilyen célt szolgál a 9 -7 . ábrán látható függönyfal is.
Árvízkor a műtárgy alapozási síkja mentén intenzivebb szivárgás in
dulhat meg. E rre különösen ott van lehetőség, ahol a vizzáróbb fedőréteget
az alapozás érdekében át kellett töm i. Káros hatásának csökkentésére gyak
ran szádfal vagy résfal építése szükséges. E rre mutat példát a 9-7. és 9-8. ábra.
Fővédvonalba épülő nagyobb műtárgyaknál csuklós cső helyett utánfe-
szitett cső építése is gazdaságos lehet. Az utánfeszitett cső építésének nagy
előnye, hogy elmaradhatnak a költséges és munkaigényes csuklók, melyek
szivárgás szempontjából való megbiztatősága sok bizonytalanságot re jt m a
gában.
9 .3 Bújta tők
401
A bujtató és a vízfolyás közötti kapcsolatot megfelelő átmeneti meder
szakasszal szükséges biztosítani. A hidraulikailag helyes kialakítás értelem
szerűen a be- és a kilépő szelvény, illetve a fej kialakítására is vonatko
zik. E tekintetben lényegében a 9.1 fejezetben m ár ismertetett szempontok
az irányadók.
A bujtatók két fő csoportba sorolhatók, úgymint aknás- és lejtős buj
tatók. Az aknásj bujtató a belépési helynél aknán ejti le a vizet a közel víz
szintes , vagy kis lejtésű csőbe, ahonnan szintén aknán át emelkedik fel a
v í z . Aknás bujtatót mutat a 9-10. ábra. A lejtős bujtató esetében a viz a
beömlési fej után a leszálló csőbe jut, majd a közel vízszintes csövön át
a felszálló csőbe érkezik, ahonnan a kiömlő fejen át az alvizoldali mederbe
torkollik (9-11. ábra).
Egy méternél nagyobb vízmélységnél mindkét műtárgynál életvédelmi
(ritka) gerebet kell alkalmazni. Nagyobb bujtató méreteknél a kiömlési ol
dalra is szükséges ritka életvédelmi gerebet épiteni. A gerebek rendszeres
tisztítása fontos üzemi feladat, hiszen az uszadék a gerebet eltömheti, il
letve tűrhetetlen mértékű visszaduzzasztást okozhat.
A bujtatók kivételes esetektől eltekintve állandóan viz alatt vannak.
Szükséges, hogy az időszakos ellenőrzés és a karbantartás időszakára viz -
télénithetők legyenek. Ezért a be- és a kilépő szelvény környezetében az
ideiglenes elzárás ^céljára megfeleő hornyot kell épteni. Gondoskodni kell*
arról is, hogy a viz leszívásához alkalmas helyem szivózsomp készüljön,
és a járhatóság, illetve a tisztítás lehetősége biztosított legyen.
A bujtatók — az átereszekhez hasonlóan - változó vízhozamok átbocsá-
tásával üzemelnek, sőt öntözőcsatornák esetében a vizáteresztés teljes szü
netelésével ís számolni lehet, éppen e rre való tekintettel a tervezéskor gon
dolni kell a rra is , hogy a lebegtetett hordalék leülepedhet. Ebből a szempont
ból különösen az aknás bujtatók érzékenyek. A bukó aknánál a vízáramlás meg-
402
ábra
403
Aknái bujtató
J
4 ,0 0 130 Z55 I
2 .55 |. 190
l m z >Líoq.
/,00 790 ,f,0 / r
r —j 7,90 jUOI
ra,42
f----- 7
i
!
r. ábra ~
Lejtős bujtató
- 405-406-407-408-409-410-411-412
2 7 2 5 (aknatenge/Lj tá v o b á q )
t
lánckorlát^M^mModdsLL lánckorlát
/ bújtató fáj , ,
47 96,‘iQ *
4 - m $\
$ j 995,Ó
5 Z
Ü >! 1 Ü , !!
9-13. ábra
Többfeladatu műanyag bujtató
- 415-416-417-418 -
indulása, méginkább nagyobb vízhozamok áteresztésekor remény van a rra ,
hogy a már leiillepedett hordalék újból meginduljon. Ugyanez a lehetőség az a l-
vizoldali aknánál szinte sosincs meg. Az áram lási holt terekben leiillepedett
hordalék rendszerint nem jön újból mozgásba, s jelenlétével —főképpen, ha az
uszadék is megakad benne —idővel komoly szelvényszCikületet okoz. A lejtős
bujtató e tekintetben feltétlenül kedvezőbb.
Az aknás búj tatóknak hidraulikai szemszögből is számos hátránya van.
Az áramvonalak hirtelen irányváltozási helyein tetemes helyi veszteségek
keletkeznek, melyek rontják — ugyanolyan jellem zőju lejtős bujtatőhoz v i
szonyítva — a vizszállitást. A visszaduzzasztás számértéke is nagyobb lesz.
Különösen áll ez a jelenleg használatos előregyártott bujtatőkra.
A bujtatők visszaduzzasztását szám ítással, esetleg kism intakisérlettel
kell meghatározni. A hidraulikai m éretezés elvei lényegében megegyeznek a
9.1 fejezetben felsoroltakkal. A visszaduzzasztás számítására a (9-1) össze
függést keli alkalmazni.
A bujtató hidraulikai m éretezésénél különös gonddal kell mérlegelni a
hosszabb vízszintes csőszakasz esetleges feliszapolődásának lehetőségét.
Amennyiben a vízszintes szakaszon a vizsebesség üzemi viszonyok között
gyakran a lebegtetett hordalék szállításához szükséges határsebességnél k i
s e t* , a vízszintes csőszakasz szűkítésével (a sebesség növelésével) lehet a
hordaléklerakódást megakadályozni. A sebesség növelése azonban a helyi
veszteségtényezőt és a súrlódási ellenállást, végeredményben a visszaduz-
zasztást növeli. Ésszerű, a gazdaságosság szempontjait is mérlegelő opti
mumra kell törekedni. A csősurlódásből származó veszteséget nagymérték
ben lehet csökkenteni sima csőfal kiképzésével.
Ritkán, de előfordul hármas kereszteződés is. Példaként említhető a
kéregvasut, a közút és a vízfolyás kereszteződése. Az em lített esetben bel
sőségről van szó, s itt az árvízvédelmi biztonság fokozott követelményeket
támaszt. A mértékadó árvizet teljes biztonsággal szükséges levezetni, ami
kis esésveszteséget okozó, eltömődés veszélyétől mentes vízelvezetést k í
ván meg. Ez a feltétel rendszerint különlegesen kialakított műtárgyat igé
nyel. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha a bujtató elkészítéséhez szűk hely
áll rendelkezésre. Ilyenkor váltakozó cső keresztm etszetet, a vízszintes
csőszakaszon esetleg lapított csőszelvényt célszerű kialakítani. Ez esetben
az un. "trom bita" formájú elő - és utó bujtató fejet építenek (9-12. ábra),
mely fokozatosan változó keresztszer yével a hidraulikai veszteségek szem
pontjából igen kedvező. A bujtató belső részének érdességét gondos felület
képzéssel csökkentik.
A műtárgy szigetelését a tervezés és a kivitelezés összehangolásával
kifogástalan kivitelben kell végeni, hiszen a bujtatóból elszivágó viz tartó
san átáztatja az ut alépítményét, és az alatta levő műtárgy számára is á l
landó veszélyforrást jelent. A szivárgás és a súrlódási veszteség csökken
tésének egyidejű igényét jó l elégíthetjük ki a mügyantás bevonatok alkalm a
zásával. Felhordásuk jó l kellősitett felületre ecsettel történik.
404
9-12. ábra
Trombita formájú bujtató fej
413
sőbbiekljen alaplemezül szolgáló vb. lemez felett — csaknem teljesen megépí
tették. Ekkor a munkateret elárasztották, az egész bujtatót alaplemezestől végle
ges helyére úsztatták, és a tervezett szintre süllyesztették.
A bujtató előfeje kettős működést tesz lehetővé. A szükségleteknek megfe
lelően vagy az árvízvédekezésben vagy a belvizlevezetésben vesz részt.
A fellépő erőhatások miatt fontos, hogy a műtárgy anyagában nemszámi-
tott feszültségek, feszültség gócok ne keletkezhessenek. Ennek érdekében a nagy
gonddal tervezett, feladatát maradéktalanul ellátó xsuklót hoztak létre (9-14.
ábra).
B o rd a m e re v ité sű üpé csó
8
O
©r
o
9-13. ábra
Műanyag bujtató csuklója
414
Közút, illetve vasút alatt vezetett bujtató építésének befejezésekor a
tervezésnél mértékadó vizszintig a bujtatót vízzel fel kell tölteni. A bujtató -
nak a mindenkori szabályzatban előirt vizzáróságot biztositnaia kell. A r e
pedezett, fészkes, csurgásra hajlamos műtárgy a közlekedési ut alépítményét
átnedvesitheti, ami az alépítmény süllyedését, nyirószilárdságának csökkené
sét eredményezi.
Öntozőcsatomára 60 cm -nél kisebb átmérőjű bujtatót nem lehet épí
teni, a 60 cm átmérőjű is csak 8 m hosszúságig tervezhető.
Megemlíthető, hogy újabban hullámositott acéllemezből készített hujta -
tök is épülnek. Ezek azonban csak -olyan helyen alkalmazhatók, ahol a hid
raulikai veszteségek, illetve a visszaduzzasztás csökkentésére nincsen s z i
gorú előirás.
9 .4 Csatomahidak
419
ábra
Csatornahíd (Tiszafüred)
9. 5 Hidak
[m3 /s] h = 1 ,0 0 [m ]
% n > 120 &
120 [m3/s] ^ Q > 80 [m' ’/ J h = 0 ,7 0 [m ]
Q_ á 80 [m3 /s] h = 0 ,5 0 [m ]
421
Jelölések:
A Fm2 ] - a csatorna nedvesített felülete mértékadó vízhozamnál
o
Aj [m2 ] - a híd okozta szelvény szűkület, mértékadó vízhozamnál
A
(X = mederszükitési viszonyszám, és a
(3 . mozgásállapot jellemzó.
2gh
A duzzasztás elhanyagolható, ha
ot ^ 0,1 és
(3 ^ 0 ,1 .
- Amikor
0 ,1 < 0C < 0 ,1 6 és
< 0 ,1 0 akkor a
duzzasztás
Z =2,1 OL jj hQ [m ]
- Amikor
0 ,1 6 ^ oc < 0 ,3 6 és
duzzasztás
Z = (3 ,9 - 2 ,9 ot) £ 0 ,4 (X + ot2 + 9ot4 ho M
422
— Abban az esetben, amikor
(X 0 ,3 6 és
1
- 0,046, akkor a
2 ,7 + 2 , 1(X
duzzasztás:
/3 h [m] .
' o
9 .6 Csőhidak
ábra
Csőhíd nyomóvezeték és vízfolyás keresztezésénél
9-18. ábra
425
Egyszerű csőhíd
10. VÉDEKEZÉS SZIVÁRGÁS ELLEN MŰTÁRGYAK
KÖRNYEZETÉBEN
427
A hidrosztatikai (a) és a hidrodinamikai (b) felhajtóerő értelm ezése
428
A hidrodinamikai felhajtóerő ellenállási tényezők módszerével történő
számítása során bizonyos elhanyagolásokat, közelítéseket kell tennünk. Ennek
lényege a következő:
— A műtárgy alatti tényleges vizvezető réteg vastagságot (M^ egy, a
műtárgy méreteinek figyelembevételével, a valóságos szivárgási j e
lenségeket jó l tükröző fiktiv réteggel, az un. aktív tartománnyal
(Mg) helyettesíti.
- Amennyiben a tényleges vízzáró réteg az aktív tartomány alatt van,
úgy csak az aktiv tartományt, amennyiben a tényleges vízzáró r é
teg az aktiv tartományon belül van, úgy a műtárgy és a vizzárő r é
teg közötti tényleges szivárgási teret veszi számításba.
— Az aktiv tartományban elhelyezkedő műtárgy és azok elemei (be- és
kilépési hely, szádfal, lépcső stb.) szivárgási ellenállásokat képez
nek-. Az ellenállások számszerű értékei a műtárgy geometriai ada
taiból számíthatók.
- Az előzőekben vázolt rendszerben a valóságos szivárgás főbb para
m éterei elegendő pontossággal egybeesnek az aktiv zóna megfelelő
paramétereivel.
A 10-2. ábra körvonalrajza mentén a teljes H vizoszlopnyomás az e l
lenállási tényezők arányában oszlik meg, vagyis az n-edik elemig bekövet
kező nyomásveszteség
ahol:
(Vn [m] - az n-edik elemig bekövetkező nyomásveszteség,
429
amikor ^ ^ 5, akkor M = 0 ,5 L,
a
amikor 3 ,4 ^ ^ 5, akkor M = 2, 5 S,
a
amikor 1 ^ h - — 3 ,4 , akkor Ma = 0,8 S + 0 ,5 L,
L>
amikor 0 ^ ^ 1, akkor M = S + 0 ,3 L.
a
L
-i
h
b
430
M ^ M -nál, akkor M
t a m
ha M M -nál, akkor M M .
t a m a
3 be = 5 ki
£3 = 5 be + 3vl + 3 SZ + 3 v2 + 5 ki
összefüggésből számítható.
Az egyes elemek ellenállási tényezői a következők szerint határoz
hatók meg:
A belépő- és a kilépő elem ellenállási tényezője:
be = 3 u + 0,44
3 ki = 3k+ 0,44,
ahol
5 b ~ i T + 1 ,5 ^ +
1 1 -0 ,7 5 dl
431
és
1^
nr a3 d3 2
^ k ~m 7 + 1,5 mT +
4 3
1 -0 ,7 5
M.
5 = al ületve
J b
M1
3 , 3
J k M4
1
« a2 d2 2
sz Wj **3
1 -0 ,7 5
M„
\ - _2
0 ,5 (d}
t s ■
(10- 2)
vl
*2
ha
0 ,5
li -
5 vi = 0.
432
A következő vízszintes elem (4-5) ellenállási tényezője:
Amikor
9 ^ 0 ,5 (d2 + d3), akkor
c 2 —
0 ,5 (d2 + dg)
^2
(10-3)
5 v2 -
0.
II
&
i,
es
5 vl
t2
3 v2
H
q k (10-4)
Z3
összefüggéssel, ahol
m /s
q - az 1 m széles mütárgyszakasz alatt átszivárgó
m
vízhozam,
H [m] - a fe l- és alvizszint közötti különbség,
433
5 [1 ] — az ellenállási tényezők összege, a tényleges
szivárgási mélységgel számolva.
A műtárgyat oldalirányba megkerülő szivárgásnál az előzőekben ism er
tetett eljárások bizonyos mődositásra szorulnak. Ez elsősorban az átszivárgó
v í z mennyiségére vonatkozik. A megkerülő szivárgás háromdimenziós je lle
o
Lényegében az egységnyi, legrövidebb szivárgási uthosszra eső nyomás-
esést jelenti.
434
Vizi létesítmények hidraulikai állékonyságvizsgálatánál minden esetből
el kell végezni a hidraulikus talajtöréssel szembeni biztonság kimutatását.
Ezt ki kell számítani az épitmény alatti és a megkerülő szivárgásra vonat
kozóan is. A hidraulikus talajtöréssel szembeni biztonság akkor kielégített,
ha
i
o
10-1. TÁBLÁZAT
A törési határgradiens értékei
Talajnem, talajállapot
*o
Kötött talaj, ha szerkezeti áteresztő-képessége nincs 1 .0
435
legnagyobb hidraulikus gradiens (i) értékből egy n, a talajrétegződés je lle
gétől függő együtthatóval való szorzás utján kapott dimenzió nélküli szám:
i = n. i
n
10-2. TÁBLÁZAT
A rétegződés jellege n
Szabályos, homogén 3
Szabálytalan, heterogén, lemezes vagy járatos (a szivár
3-6
gási tényezők szórása szerint növekvően)
A szűrővel védett rétegben, a szűrén át történő viz-
1
kilépés esetén
Szűrőréteg esetében (szürőszabály szerint készítendő) 2
H 1
1=
M.
1
ahol
i [1 ] — a kilépési gradiens,
H [m] — a fel- és az alvizszint különbésége,
M. [m] — a kilépési gradiens szempontjából mértékadó tartomány,
oc Cl] — alaki jellemzőktől függő tényező,
£ 5 C i] — a veszteségtényezők összege.
- M. 2M ,
ii
t a t r
- ívl ==r 2M , akkor M. = 2M
t a 1 a
és r---------
^3
oc = sin + 1 (10-5)
M.
1
436
A (10-5) képlet jelöléseit a 10-2. ábra matatja.
Az építményt megkerülő szivárgásból származó talajtörési biztonság
kielégitő, ha
438
A műtárgy alatt általában tilos szem csés anyagú talajcserét végezni
vagy szűrőréteget épiteni. Ez csak akkor tehető meg, ha éppen az a cél,
hogy a felhajtóerő és a kilépési gradiens csökkentése érdekében különlege
sen kialakitott szűrőrendszer révén az alviz bejátszon a műtárgy talpsikjá-
hoz. Ekkor azonban a szivárgáshidraulikai számításoknál ezt az állapotot
kell figyelembe venni.
A hidraulikus gradiens értékét a műtárgy alvizoldali végén épitett sz e r
kezettel csökkenthetjük. Ügyelni keli azonban arra, hogy ha résfalat, szád
falat, lezáró fogat stb. épitünk a kilépési gradiens csökkentésére, akkor
ezzel — az említett szerkezetek visszaduzzasztó hatása miatt - növeljük a
felhajtóerőt.
A szivárgás káros hatása elleni védelem lényeges szempontjának te
kintjük azt, hogy a számitott biztonság kielégítése mellett olyan szerkezeti
adottságokat, anyagokat is bevonjunk a szivárgás elleni védelembe, melyek
rendeltetésszerű működésük zavarása nélkül ezt a szerepet is betölthetik.
Rendszerint ezek inkább ötletes megoldásokat, mintsem többletköltséget j e
lentenek. - E rre azért van szükség, mivel a talajmechanikai jellemzők, a
szivárgási tényező stb. meghatározásában elég sok bizonytalanság van, s
ezen felül a szivárgást szabályozó rendszerek nehezen hozzáférhető helyen
vannak. Emellett az állandóan vizzel átjárt közegben az idők során a kémiai
folyamatok, a vázszerkezet átrendeződései, a mederváltozások stb. hatás
sal lehetnek a szivárgási viszonyokra. E változás lehet pozitív és negativ
eredményű.
Őrfalak
Qrfalnak nevezzük a vizvezető réteget teljesen lezáró, a vízzáró réteg
be bekötő, rendszerint betonból épülő szivárgásgátlő szerkezeteket, m elye
ket a műtárgy felvizfelőli részén építenek. Az elnevezés lényegében arra
utal, hogy a szerkezet mintegy "megőrzi" a létesítményt a szivárgás káros
hatásaival szemben.
Az őrfal kis vizvezető réteg vastagsága esetén általában 0 ,8 0 —1,50 m
szélességű betonfal (10-5. ábra, a) részlet). Természetesen más megoldás
is szóba kerülhet, a talaj adottságoktól és az építési körülményektől függően.
E rre mutat példát a 10-5. ábra b és c részlete. Az előbbi szádfalak védelmében,
vizalatti betonozással készült szerkezet, az utóbbi pedig süllyesztőszekrénnyel
lezárt vizvezető réteget mutat.
439
440
Szádfalak
Szádfalakat alkalmazhatunk őrfalként a viz teljes kizárására vagy a
szivárgás olymértékű szabályozására, amely a létesítmény hidraulikai vagy
statikai állékonysága szempontjából m ár nem jelent veszélyt. Amikor viz-
vezető réteg mélységbeli kiterjedése nagy és a vizvezető réget nem lehet
gazdaságosan teljesen lezárni vagy a műtárgy biztonsága szempontjából ez
nem követelmény, akkor szivárgás szabályozó résfalat kell építeni.
A szádfalmezők térbeli és szintbeli elhelyezését nagy gonddal kell meg
tervezni. A 10-6, ábra jó l szem lélteti, hogy a műtárgy alapozási síkján ha
tó hidrodinamikai felhajtóerő csökkentése szempontjából a felső szádfal (1)
a legkedvezőbb, a legrosszabb megoldás pedig az alsó szádfal (2) önálló a l
kalmazása. Két, azonos hosszúságú szádfal épitése (3) a hidrodinamikai fe l
hajtóerő csökkentése szempontjából közbenső állapotot mutat.
10-6. ábra
Hidrodinamikai felhajtóerő csökkentése különböző .
szádfa lelhelyez és ek esetén
V ■
^ V kp______
innen d ^
(1 -n > (ls~Vv>
. ( l - n j^ s '^
ív
444
verés iránya
Résfalak
A szádfalak épitési költsége az utóbbi években jelentősen növekedett,
sok esetben pedig a szádfalakkal elérhető beverési mélység sem elégiti ki
a követelményeket. Ezért a vizépités számos területén résfalakkal tervezik
a létesítményeket. A résfalak előnye, hogy épitéstik jó l gépesíthető, a ré s -
445
I
446
10-10. ábra
Vasbeton szádfal
447
kilépési gradiens sokszor tűrhetetlen szintet is elérő káros változása. A
résromlások különösen a műtárgy alapozási sikja környezetében veszélyesek/
hiszen éppen a legrövidebb áramvonal kialakulása környezetében csökkentik
a szivárgási úthosszát.
A résfal felső, mintegy 5 0 -8 0 cm -es része az épités technológiai
adottságai miatt nem tekinthető a résfalmezővel egyenértékű minőségű r é s
falnak. E rész vizáteresztő-képessége nagy, szilárdsága kicsi. Vizépitési
műtárgyak esetében a résfalm ező felső 50 cm -es részét mindenképpen, de
észrevehető réshibáknál a hibás mező teljes, helyszínen készült betonnal
való pótlását kell előirányozni.
A résfalas szivárgáscsökkentő rendszer helyszínrajzi és mélységbeli
elhelyezésére vonatkozóan lényegében a szádfalaknál modottak az érvényesek,
de ismételten felhívjuk a figyelmet a rra , a résfal az acél szádfallal szem
ben nem vízzáró.
Résfalas szivárgáscsökkentő rendszert szemléltetünk a 10-11. ábrán.
------'-V--------------
utófenék
(energiatörő)
előfenék utoáguazat
/ kőszórás)
f • ■ *. ■• ; .V . ■. */
■i
r é s fa l-'.':
" r é s f a l ': W
.
Z•. */^ Z -
• \ \ ‘ '
. \
10-11. ábra
Résfalas szivárgáscsökkentő rendszer
gumigyűrű
í/7$ szakaszoló
mozgatható
ty^yTlnjektaio cső
injektáló
anyagt
gumigyűrű injektá cementes agyajl_
láskor
kitöltés
. szakaszoló'
külső injektálócső
talajfú rá s ______
kavicsolás gumigyűrű
injektáló furat
10-12. ábra
Az injektálás elvi vázlata
449
injektáló c s ő és a kavicsolás közötti teret — a köpenycső fokozatos v issza- J
húzása m ellett — cementes agyagkitöltéssel töltik fel. Ez akadályozza meg 1
injektáláskor az injektált anyag felfelé áram lását. A külső injektáló csövön
30—40 cm távolságban injektáló furatok vannak, melyeket gumigyűrű zár le. j
Amikor a belső injektáló cső furatain át injektáló anyagot préselnek ki (5—1 $
att. nyomáson), akkor a gumigyűrűk a nyomás hatására tágulva utat enged- I
nek az injektáló anyagnak. Az anyag a kavicsolás résein át nyomul a talaj
hézagaiba. Az injektáló anyag visszaáram lását a gumigyűrű akadályozza m eg
A belső injektáló csőben alul és felül szakaszoló található, amely a külső
injektáló csőben való felfelé áram lást akadályozza meg.
Injektált függönyt készítenek repedezett vizáteresztő kőzetek já ra ta i
nak, repedéseinek lezárására, szem csés, üledékes kőzetek lezárására. Az
utóbbira akkor kerül sor, ha a lezárandó réteg nagy vastagságú, illetve ha
a szőbanforgó réteg összenyomódásával is számolni kell. Az injektálást több
sorban és több fokozatban végzik. A szélső sorok általában kisebb m élysé
gűéit, a belső sorok mélyebb fekvésüek. Az alsó lezárást rendszerint csak
injektáló furattal végzik. Gyakran 3 - 4 féle viszkozitású és anyagjellemzőjü
injektáló anyagot használnak a rések kitöltésére. Vízzáró függönnyel történt
lezárást mutat a 10-13. ábra.
450
TT
II
I)
•l
*.* 0 * /* * | *
^ * o * $ * * " ’ • o '• ’m • *
7ö • . 0 '. ‘ homokos kavics ‘ v 0‘ •
o• ® *
•' ' e
•o . * • •. .
,a • o *
0." 0 . 0 •■ ® o
• . >t . . . • . ° - V - ’ **1- * > ’’ ■ * •* . * . ' ° / ° ' , 4=* ■ •O- • • . - - * ö •/
1 0 -lá . ábra
Injektált teknő
451
Injektált teknő
Erősen vízáteresztő talajok (k = 10 - . 1 0 ° m/s) esetén, amikor a
vízzáró réteg csak nagy mélységben lelhető fel, akkor a talajvizszint alatti
részen épülő műtárgy síkalapozásához szükséges víztelenítő munkagödröt in-?
jektált teknő készítésével lehet biztosítani (10-14. ábra). A teknőfenék k i
alakítása injektálással történik. Az injektáló csöveket a talajvizszintig k i
emelt munkagödör szintjéről fúrják le a kivánt m élységre. Az injektált tek
nő vizáteresztő képességét a besajtolásra kerülő anyag függvényében k =
—3 —7
= 10 — 10 m/s értékek között a műszaki igényeknek megfelelően lehet
kiválasztani. A teknő oldalfalait injektálással, szádfallal, résfallal lehet épí
teni. A felsoroltak közül a résfalas megoldás műszakilag előnyös volta m el
lett gazdaságosabb az előző kettőnél.
Az injektálandó anyag minősége a lezárandó talaj szem szerkezetének
a függvénye. Az anyag kiválasztásához nyújt segítséget a 10-15. ábrán lá t
ható grafikon.
mm
10-15. ábra
Injektálási határok a talaj szemszerkezetének függvényében
452
n <IH*+v) ^ v = vÍ2 + x'gl + p j t
ebből
v ? 2 + PÜ t - n(hfv)
n ? v ~%1
453
A függőleges fal erőtani m éretezése aktív és passzív földnyomásra,
valamint a vizszintkülönbségtől függő vérnyomásra történik.
Vízépítési műtárgyaknál — ahol azt a műszaki és a talajfizikai adott
ságok indokolják — a műtárgy alaplemezén át az ellenőrző alagútba az épí
téssel egyidőben injektáld csöveket építenek. A csövek felső végét nagy
nyomások felvételére alkalmas biztonsági lezáróval (sapkával) látják el.
Az injektáló cső feladata, hogy az építés előrehaladtával, illetve üzemelés
kor az esetleg szükségessé váló injektálási munkákat el lehessen végezni.
A teknőfenék alá célszerű nyomáscsökkentő kutakat telepíteni. Ennek
célja az, hogy a mértékadó szintet, meghaladó árvíznél a teknőfenék alsó
síkjára ható nyomást csökkentse.
Munkagödör fa i éklezárása viz alatti betonnal
Szádfallal, résfallal, sűllyesztőszekrénnyel stb. körülvett munkagödör
fenéklezárását a viz alól történő talajkiemelés után viz alatt készített beton
nal is le lehet zárni. Az ilymődon készített szivárgáscsökkentő elem egy
ben rendszerint a műtárgy alapjának részét alkotja.
A fenéklemeznek erőtani szempontból az elkészült fenéklemezre ható
viznyomás felvételét, építéstechnológiai szempontból pedig a megfelelő s z i
várgás elleni védelmet kell biztosítania. A betonozást a beton előirt szilárd
sága és a kívánatos szivárgáscsökkentés érdekében csak állóvízben lehet e l
végezni.
A fenéklemez viz alatti betonozását a beépítés helyéig lenyúló 300 m
átmérőjű mozgatható betoncsővel (ormánycsővel) végzik. A betonozást 5 0 -6 0
cm vastagságú rétegekben teritve folyamatosan dolgozzák be. A beton súlyá
nál fogva, illetve a fölötte levő rétegek nyomására tömörödik. A betonozás
igen gondos munkát igényel, mivel az egyes rétegek felhordásakor átboltozó-
dások, tömörítetlen részek keletkeznek, amelyek szivárgásgátlás szempont
jából kedvezőtlenek.
A viz alatt épitett fenéklemezt a megszilárdulást követő vízszivattyú-
záskor fellépő felhajtóerőre keli m éretezni. A fenéklemez vastagságát úgy
kell megválasztani, hogy a viznyomásből származó felszakitó erőt kellő biz
tonsággal ellensúlyozni tudja. A számítás során a betonfenék alsó és felső
részén de 2 0 —20 cm -es sávját — az elégtelen tömörödés miatt — figyelmen
kívül kell hagyni.
A 10-17, ábra süllyesztett szekrény fenéklezárását mutatja. A szük
séges lezárási vastagság (x) kiszámításához a felfelé ható felhajtóerő (F )
és a lefelé ható erők (F^) egyensúlyát kell felírnunk;
Fb =
* y b = ? v <m * > n»
454
ebből:
n -? v h
*b “ v n
— a víz fajsúlya,
T5^l7^-ábra
Süllyesztett szekrény fenéklezárása
455
hogy a vízfolyáson levonuló árhullámmal egyidőben az érintett terület talaj -
vizszintje több m éterrel is megnőhet.
Szűrők
A szivárgási térből a felszínre lépő viz a hidraulikus gradiens miatt
az egyes talajszem csékre nyomást gyakorol. A szivárgási nyomás következ
tében a talajszem csék finomabb részei majd a durvábbak is kimosódnak a
talajból. Ez a jelenség a kilépési hely környezetében a talaj fokozatos fe l
lazulását, a rétegváz változását, majd roskadását eredményezheti. A szű
rők célja az, hogy az említett folyamatot meggátolják. A szűrő feladatát á l
talában három követelmény egyidejű kielégítése esetói tudja teljesíteni;
- hidraulikai feltétel, mely a szűrőréteg vizvezető képességét szabja
meg,
- stabilitási feltétel, mely az előző feltétellel szorosan összefügg és
megkívánja, hogy a szűrőréteg vázszerkezete időben állandó legyen,
- geometriai feltétel, mely megszabja a szűrő és a szűrővel védett
talaj szem eloszlási jellemzőinek arányát és m éretét.
A szürőanyaggal szemben támasztott követelmóiyeket számos szerző
összefüggésekbe foglalta. A gyakorlatban igen elterjedt az un. kevert szű
rők használata.
A kevert szűrő megfelelő biztonságot nyújt Davidenkoff és Zweck s z e
rint, ha:
i = 0 ,2 6
Ser
k' ' a szűrő szivárgási tényezője, d ' ' a talaj, d' ' a szűrő szem leosz-
50 (sz)
lási görbéjének 50 sulyszázalékához tartozó szem cseátm érőjét, y ' ’ a szű
rő térfogatszulyát vízzel telitett állapotban, v a viz fajsulyát jelenti.
A szűrőket szivárgásszabályoző szerkezetként alkalmazzák. Partvédő
müvek burkolata, utófenék és utőmeder védelmi müvek, fenékburkolatok stb.
alatt nélkülözhetetlen átmenetet biztosítanak a talaj, valamint a létesítmény
között. Vizzáró szerkezetek alatt (beton stb.) létesült szűrőknél feltétlenül
meg kell oldani a szűrőrétegbe szivárgó viz kivezetését, illetve a vízfolyás
456
változó vizszintjével való kommunikálást. Ellenkező esetben a szivárgó viz
útja megakad, túlnyomássá nőhet, ami a védőmUvek tönkr emenetelét okoz
hatja.
A gyakorlatban sokszor alkalmaznak un. fordított szűrőket. Ennek lé
nyege az, hogy a 2 -3 rétegű szűrőt úgy alakítják ki, hogy a finomabb frak
ciókat tartalmazó szűrőréteg a talaj felöli, a durvái* szűrőréteg pedig a
kilépési felületnél legyen. Ezzel elkerülhető a talaj, ill. a szűrőréteg fino
mabb szemcséinek kisodrása.
Szivárgó nyílások
A szivárgó nyilások célja, hogy valamely szerkezetre ható viznyomás
nagyságát csökkentse. Rendszerint feluszásra érzékeny beton építményeknél
(alaplemez, utófenék, betonburkolatu csatorna stb.) kerül alkalm azásra.
A szivárgó nyilások kialakítására lényegében két módszer terjedt el. Az
egyik megoldás a beton testet áttörő nyílás vagy cső, melyet kisviznyomás-
sal terhelt szűrőknél alkalmaznak. Ennek célja az, hogy a szűrőrétegben
összegyülekező vizet kivezesse, szabályozza. A másik fajta a vízzárónak
tekinthető szerkezetet áttörő nyílást szűrőbe tonnái vagy műanyaggal stabili
zált szűrő kitöltéssel készült szivárgó test. Ez utóbbit építik be nagy s z i
várgási nyomással terhelt, feluszásra érzékeny szerkezeteknél, mivel ez
a szűrőréteg felszakadását is meg tudja akadályozni.
A szivárgó nyílás felhajtóerőt csökkentő hatását a 10-18. ábrán szem
léltetjük. Az ábra egy szivárgó nyílás so r okozta nyomásesést mutat. A
talpsikra ható felhajtóerőt, ill. a kilépési gradiens értékét előfenék építésé
vel tovább lehet m érsékelni. A gyakorlatban nem egyetlen szivárgó nyüás
rendszert alakítanak ki. Ezzel a m ódszerrel gazdaságos, megbízható fe l-
uszás elleni védelmet lehet elérni.
A szürőbeton testek építése úgy történik, hogy először a rendszerint
2—3 rétegű fordított szűrőt építik meg. E rre helyezik el az előregyártott
vagy a helyszínen épített szürőtesteket, mely csonka kúp vagy csonka gúla
alakú. A szerkezeti betonozásra ezután kerül sor. Kivitelezett megoldást
mutat a 10-19. ábra.
Az elő- és utófenék hatása a szivárgási jellem zőkre
Vízépítési műtárgyak környezetében a felvizfelöli oldalon felgyorsuló
viz az üledékes szem csés talajokat kimoshatja. Ennek elkerülésére előfene-
ket építenek. Az előfenék anyaga rendszerint beton vagy bétáiba ágyazott
vízépítési kő. Önként adódik a gondolat, hogy az előfen eket a szivárgás ked
vező irányú befolyásolására is felhasználjuk.
Az előfenék a felhajtóerő, az átszivárgó vízhozam és a hidraulikus
gradiens csökkentése szempontjából kedvező hatást fejt ki. Az előfenék nö
veli a szivárgási úthosszát, ami a súrlódás legyőzésére fordított energia-
veszteség növekedésében, illetve a műtárgy alapozási Síkjára ható felhajtó
erő, a hidraulikus gradiens és kisebb mértékben az átszivárgó vízhozam
csökkentését eredményezi.
457
Szivárgó nyílás felhajtóerőt csökkentő hatása,
szivárgó nyílás hatása (a) előfenék és s z i
várgó nyílás együttes hatása (b)
10-19- ábra
Szürőtest alkalmazásával épitett utófenék részlete
nek. Ennek oka nemcsak az, hogy a szivárgási úthosszát kétszeresen növeli,
hanem az is, hogy a szivárgó viz függőleges értelmű mozgása során erő tel
jesebb nyomásesést szenved, á különböző irányváltozási stb. veszteségek
miatt. Tervezésnél az előfen ék funkcionális szerepének figyelembevételén
túlmenően a gazdaságosság szempontjainak m érlegelésével kell kiválasztani
a szivárgáscsökkentő rendszert. Az előfenék felhajtóerőt csökkentő hatását
a 10-20. ábra szem lélteti. §>
Az utófenék hatása az előfenékkel szemben nem minden tekintetben
kedvező. Az utófenék csökkenti az átszivárgó vízhozamot, a hidraulikus g ra
diensét, de visszaduzzasztó hatása révén növeli a hidrodinamikai felhajtó
erőt. Em ellett magára az utófenékre ható felhajtóerő gyakran feluszási v e
szélyt idéz elő, ami ellen az utófenék vastagságának gazdaságtalan növelése
helyett szivárgó testek beépítésével vagy fordított szűrő alkalmazásával vé
dekezünk. Az utófenék és a műtárgy között vízzáró kapcsolatot kell kialakí
tani. E rre azért van szükség, m ert az osztóhézagon keresztül közvetlenül
kilépő viz könnyen hidraulikus talajtörést okozhat. Az utófenék alatt épitett
szűrőréteg, illetve szivárgó test beépítéskor a szivárgáshidraulikai szám í
tásoknál a szűrőréteget és a szivárgó testet vizkilépési helynek kell tekin
teni, ahol gyakorlatilag az alvizoldali viznyomás érvényesül.
Szárnyfalak partfalak
Az oldalirányú vagy megkerülő szivárgás vízveszteséget, az alvizfelöli
oldalon a partfalakra szivárgási nyomást, a talajkisodrást okoz. A vízvesz
teség ellen vizkilépési hely környezetében — a műtárgy környezetében — non
szükséges védekezni, hiszen a vízfolyás duzzasztott szakaszán nagyságrend
del nagyobb vízveszteség lép fel. A megkerülő szivárgás befolyásolja ugyan
459
l h : : / / w/x-W A'/.7V/> //•■' ///■ y-y /'/■ > > y - ’x í ' /' " : i ' r >' X ' W v ’ '.SV '
vízzáró réteq
U u n feh
Í0-2Ö. ábra
Az előfenék szivárgáscsökkentő hatása
460
és őrfalas lezárással (b)
461
462
11. RÁCSOK ÉS GEREBEK, MERÜLŐ- ÉS TERELOFALAK
463
11.1 Vízerőművek, szivattyútelepek, vizkivételi müvek gerebei
2
v
h = 5 ( H .l)
v 2g
465
' j 3 ^ cT. ábra
A gerebveszteség számításához felhasznált
mennyiségek értelm ezése
Fellenius szerint:
s • x oc
sin (11.3)
s "K ' s + b
Berezsinszkij szerint:
466
Falca Kirschmer Fellenius Bere?sinszkij
képlete képlete keplete
keresztmetszet l/s /3 l/s
7.1
iy/wzm 2,2 + 10 2,4-2 6.2 1.0 0,51
1,0
w m y /A 8-11 6,1 1,0
f • 1,83
6 7 5,6
< r— 1,67 1,5 0,32
10 6,5
O 1.79 0,35
0,76
1,03
0,92
€ 0,19
6,2 2,6
1,5
5 6 44
8 4,5 1.0
11-4. ábra
Pálcaszelvények és ellenállási tényezők
Ferde r á -
Az s/b viszony értéke
áram lás
szöge
1 ,0 0 ,9 0 ,8 0,7 0 ,6 0 ,5 0 ,4 0 ,2 0 ,2
(?)
0 1,0 0 1,0 0 1,00 1,00 1,00 1 ,0 0 1 ,0 0 1,00 1 ,0 0
10 - . 1,06 1,07 1,08 1,09 1,10 1,11 1,12 1,14 1 ,5 0
20 1,1 6 1,17 1,18 1,22 1,24 1,26 1,31 1,43 1,25
30 1,25 1,28 1,31 1,35 1,44 1 ,5 0 1,64 1 ,9 0 3 ,6 0
467
Ferd e rá -
Az s/b viszony értéke
áram lás
szöge
1 ,0 0 ,9 0,8 0,7 0 ,6 0 ,5 0 ,4 0 ,2 0 ,2
(o)
40 1,43 1,48 1,55 1,64 1,75 1,88 2 ,1 0 2, 56 5 ,7 0
50 1,7 5 1,85 1,96 2 ,1 0 2 ,3 0 2 ,6 0 3 ,0 0 3 ,8 0 -
60 2 ,2 5 2,41 2,62 2 ,9 0 3,26 3 ,7 0 4 ,4 0 6,05 -
468
dő gereblye az erőmű hossztengelye irányában mozgó tisztítóberendezés
platőkocsijára átemeli (4), majd a tisztitőgereblye a kezdeti állásba vissza
fordul (5). A platőkocsin szállított szemetet vagy a partra viszik és elége
tik, vagy — ha lejebb nincs újabb vízlépcső — az alvizbe vissza borítják.
469
Újabban jármű helyeit többfelé a felvizből táplált szemétusztatő csatornán
juttatják ki az uszadékot a partra.
A turbinaüzemet zavaró kásajég speciális gerebtisztitő berendezések
kel ugyancsak kiemelhető. Más esetekben a gerebet üreges pálcákból készí
tik és gőzzel fűtik, vagy a pálcákon áramot engedve át melegítik fel. Mind
két megoldás a jég megolvasztását célozza.
11-6. ábra
Kézi tisztítású szennyvíz rács
470
nálnak. Durva rácsok pálcaköze 60—80 mm, a vízszintessel bezárt szögük
30° vagy annál nagyobb. Finom rácsok pálcaköze leggyakrabban 15—25 mm,
hajlása 6 0 -7 5 ° . Szekezetükre példát a 11-6, ábra mutat. A rácsszerkezet
eltávolítása szükség szerin ti időközökben, olyan nyeles kézi gereblyével tö r
ténik, amelynek fogai a pálcaközökbe illeszkednek. A kiemelt rácsszem ét
elszállítása - a viz visszacsepegtetése után — talicskával, japánerrel, c s il
lével végezhető.
471
11 -7. ábra ,
Jeffrey-rendszerű gépi tisztítású szennyvizrács
1 1 .2 .3 Apritószürők
Mig a folyami műtárgyak gerebjein felgyűlő uszadék (fatörzsek, ágak
stb .) jellege a rácsszem ét eltávolítását szükségessé teszi, a szennyvízben
levő szilárd tárgyak m érete és jellege lehetővé teszi a rácsszem ét felap-
rőzását és a szennyvízben történő továbbszállítását. Ilyen célra szolgáló
apritószürő (komminutor) metszetét mutatja be a 11-1-1. ábra.
472
a tisztíto/emez szele-
77— 7T-
^nek kényszerpályája
M É lis S '- ^ \ rácsszemét
_ átbuktató
fix buktató-
/ / v K perem
lT -S T ábra
Dorrco gyártmányú gépi tisztítású szennyvizrács
473
3 úszókapcsoio
szintiró és riasztó
!!
I ii ~1l20
kerületmeatá- \ különcsömöszö/t
maszto görgők betontalpozat
11 -9. ábra
Riensch-WUrl-rendszerü forgőrács
Tark-rendszerü dobszürő
11-11. ábra
Apritószürő
11.3 Halrács
11.4 Merülőfalak
477
A merülőfal anyaga lehet fa, fémlemez, vasbeton. Keresztm etszetére
példákat a 11-12. ábra ad.
_sz_
11.5 Terelőfalak
478
12. FE JE Z E T : GÁTMOZGATÓ BERENDEZÉSEK
479
480
481
4
12.3 Gall-láncos mozgatóberendezések
12-3. ábra
Billenőlapos háromövü táblásgát működtetése
Gall-láncos mozgatóberendezéssel 483
A láncrendező szerkezet az emelés közben feleslegessé váló láncrészt
rendezi és gyűjti össze. Ez úgy történik, hogy a láncnak minden 15-20-dik
tagját hosszabb csapszegekkel kapcsolják össze, mint a többit. E hosszabb
csapszegek a láncrendező sineken fennakadnak, mig a köztük levő láncsza
kasz szabadon függ alá az e célra létesitett lánckamrába.
A mechanikus szinkronizáló tengely kapcsolatot létesit a táblát két o l
dalról mozgató emelőberendezés közt és biztositja együttjárásukat. Az áb
rán látható tengely kupkerékáttéllel kapcsolódik a két pillér közti hosszú
összekötő tengelyhez. Ez utóbbi a szinkronizáláson kivül azt a célt is szol
gálja, hogy áramkimaradás esetén a tábla kézierővel történő mozgatását is
lehetővé tegye. Evégből a tengely mentén több kéziforgattyus fogaskerékát
tétel is csatlakozik hozzá.
12-5. ábra
Olajhidraulikus mozgatőberendezés vezérlésének elvi vázlata
485
IRODALOMJEGYZÉK
487
16. Iványi B .: A Tisza kisvízi szabályozása. VK. 1 9 4 8 .2 ., 3 ., 4.
17. Ivicsics F . : Korszerű szivárgásgátlási eljárások alkalmazása a víz
építésben. VITUKI, Budapest, 1972.
18- Karausev, A .V .; Recsnaja Gidravlika. Leningrád, 1969.
19. Dr. Karéi Juva; Vízrendezés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.
20. Dr. Károlyi Z .: Sarkantyúkkal való folyószabályozás. VK. 1958.
21. Kengyel S . : Vízszigetelés. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975.
22. D r.K ertai E .—Dr. Kozák M.—Dr. S á r a i.; Magyarország nagyobb vízépíté
s i műtárgyai. Vízlépcsők. Műszaki Könyvkiadó, Budapest,
1967.
23. D r.K ertai E .—Dr.Kozák M.~ D r.Kővári L . : Magyarország nagyobb víz
építési műtárgyai. Folyami kikötők. Műszaki Könyvkiadó,
Budapest, 1971.
24. Dr. Kertai B .—Dr. Kozák M«~ Dr. Kővári L . ; Magyarország nagyobb víz
építési műtárgyai. Tavi kikötők. Budapest, 1974.
25. Dr. Kézdi k . —Markó: Földművek védelme, víztelenítése. Műszaki Könyv
kiadó, Budapest, 1962.
26. Dr.Kozák M .: Hidraulika l . , 2 . Tankönyvkiadó, Budapest, 1970.
27. Dr.Kozák M .: Vízépítési műtárgyak hidraulikája. Tankönyvkiadó,
Budapest, 1970.
28. Dr.Kozák M .; Hidraulikai példatár l . , 2 . Tankönyvkiadó, Budapest,
1963.
29. Dr.Kozák M. —Sabadiiel J , ; Vízépítési Műtárgyak. Tankönyvkiadó,
Budapest, 1971.
Dr *Kozák M.—Sabathiel J . : Vízfolyások rendezése és hasznosítása.
Tankönyvkiadó, 1974-75.
31* D r.K rem pels T . : Aszfaltbeton falburkolat áteresztő aszfalt alkalmazásá
val. Budapest, 1971.
82. Muszkalay L .—Starosolszky Ö ,: Vízépítési műtárgyak vizsgálata,
VITUKI, Budapest, 1968.
33. Markó I . ; Földművek védelem. Műszaki Könyvkiadó, 1975.
34. Dr. Mosonyi E .: Vízépítési Műtárgyak, Egyetemi jegyzet, Budapest,
1954.
35. Rouse, H .: Engineering Hidraulics.
488
36‘ ~ Ő2Sa L‘ Ke]1^ 4en Talajviz elleni szigetelés. Műszaki Könyvkiadó,
490
TARTALOM JEGYZÉK
1. B E V E Z E T É S ............................................................................................. 3
491
6. OSZTÓHÉZAGOK, MUNKAHÉZAGOK ÉS MÁSODLAGOS
BETONOZÁSOK........................................ .................................................. 276
6.1 Az osztó- és munkahézagok szerepe vízépítési mű
tárgyaknál .............................................................................................. 276
6 .2 Az osztóhézagok szerkezete vizépitési műtárgyaknál . . . . 281
6 .3 Munkahézagok ........................................... 299
6 .4 Fészkek vagy másodlagos betonozások .................................... 303
492
12. GÁTMOZGATÓ BERENDEZÉSEK ........................................................ 479
12.1 Csavarorsős em elő szerk ezetek .................................................. 479
12.2 Fogaslétrás m ozgatőberendezések............................................ 482
12.3 Gall-láncos m ozgatőberendezések................. 482
12.4 Olajhidraulikus m ozgatőberendezések...................................... 484
493