Excel Biblia PDF

2
Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű

sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.
Kiadja a Mercator Stúdió

Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője
Lektor: Gál Veronika
Szerkesztő: Pétery István
Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf
ISBN 978-963-607-792-1
© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2011

© Mercator Stúdió, 2011
Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó

2000 Szentendre, Harkály u. 17.
www.akonyv.hu
T/F: 06-26-301-549
06-30-30-59-489
Excel 2010 magyar nyelvű változat

TARTALOM 3
TARTALOM
TARTALOM ...................................................................................... 3
ELŐSZÓ .......................................................................................... 20
AZ EXCEL ÚJ MEGOLDÁSAI ........................................................ 27
2007-es MS Office újdonságok..................................................... 28
2007-es Excel újdonságok............................................................ 33
2010-es MS Office újdonságok..................................................... 44
Office használata tetszőleges helyen ........................................ 44
Hatékonyabb közös munka ....................................................... 46
Teljesítmény és minőség ........................................................... 50
2010-es Excel újdonságok............................................................ 53
Továbbfejlesztett eszközök........................................................ 53
Adatlisták gyors összehasonlítása ............................................. 55
Hatékony elemző eszközök ....................................................... 60
Meggyőzőbb munkafüzetek ....................................................... 62
Együttműködés másokkal, elérés .............................................. 65
Munkafüzetek kiterjesztése ....................................................... 65
EXCEL 2010 ALAPOK.................................................................... 67
Az Excel 2010 jellemző adatai ...................................................... 68
Fogalmak magyarázata ................................................................ 69
A billentyűzet kezelése .............................................................. 71
Az egér kezelése ....................................................................... 75
A képernyő, az ablakok és a menük .......................................... 78
Párbeszédpanelek és parancsok ............................................... 93
Az Excel használata ..................................................................... 94
Megjelenítési üzemmódok ............................................................ 95
Normál nézet ............................................................................. 97

4 TARTALOM
Oldaltörés megtekintése ............................................................ 99

Oldalelrendezés nézet ............................................................. 100
Nyomtatási kép nézet .............................................................. 101
Egyéni nézetek ........................................................................ 102
Szalagméret csökkentése........................................................ 103
A cellák ....................................................................................... 103
Környezeti beállítások................................................................. 104
Állománykezelés ......................................................................... 104
Fájlformátumok és könyvtárak ................................................. 104
Állománykezelő parancsok ...................................................... 109
Új munkafüzet létrehozása ...................................................... 112
Meglévő munkafüzet megnyitása ............................................ 117
Állomány lezárása, verziókezelés ............................................ 131
Az összes fájl bezárása ........................................................... 132
Megtekintés weblapként .......................................................... 133
Fájl mentése ............................................................................ 134
Feltöltés webkiszolgálóra......................................................... 138
Állományok törlése .................................................................. 141
Állományok csoportos nyomtatása .......................................... 142
Állományok átnevezése ........................................................... 142
Állományok postázása és másolása ........................................ 143
Állományok tulajdonságai ........................................................ 146
A munkafüzetek helyreállítása .................................................... 150
A munkafüzetek használata........................................................ 151
Változások követése ................................................................ 156
Alapszolgáltatások ...................................................................... 161
Kurzormozgatás ...................................................................... 162
Kijelölések ............................................................................... 164
Adatbevitel ............................................................................... 168
Vágás és áthelyezés ............................................................... 182
Szerkesztőparancs ismétlése .................................................. 191
Szerkesztőparancs visszavonása ............................................ 191

TARTALOM 5
Automatikus javítás ................................................................. 192

Automatikus kitöltés ................................................................. 194
Automatikus számolás ............................................................. 195
Helyesírás-ellenőrzés .............................................................. 196
A segítség................................................................................... 198
Súgó tartalom .......................................................................... 199
Keresés a súgóban .................................................................. 201
Elérhetőség és egyebek .......................................................... 202
A munka befejezése ................................................................... 205
SZÁMOLÁS, FÜGGVÉNYEK HASZNÁLATA .............................. 206
Keresés és csere ........................................................................ 209
MUNKALAPOK FORMÁZÁSA ..................................................... 211
Beépített táblázatstílusok............................................................ 211
Új táblázatstílus kialakítása ..................................................... 216
Táblázatstílus-műveletek ......................................................... 217
Cellastílusok ............................................................................... 218
Stílusok egyesítése ................................................................. 221
Cellák egyedi formázása ............................................................ 222
Számformák ............................................................................... 223
Pénznem formátumok ............................................................. 225
Dátum formátumok .................................................................. 226
Igazítások ................................................................................... 226
Karakterek formázása ................................................................ 230
Szegélyek ................................................................................... 231
Kitöltő minták .............................................................................. 233
Cellák zárolása ........................................................................... 234
Feltételes formázás .................................................................... 241
Adatsávok beállítása ............................................................... 242
Színskálák alkalmazása .......................................................... 245
Ikonkészletek használata......................................................... 247
Formázás speciális cellatartalom alapján ................................ 249
Formázás rangsor alapján ....................................................... 252
6 TARTALOM
Új formázási szabály készítése ............................................... 252

Formázási szabály másolása, törlése ...................................... 253
A formázási szabályok kezelése.............................................. 255
Sormagasság, oszlopszélesség ................................................. 260
A munkalap-megjelenítés ........................................................... 263
Munkalaptagolás ..................................................................... 263
Tagolás készítése és megszüntetése ...................................... 264
A tagolt szerkezet módosítása................................................. 266
Részletek elrejtése és felfedése ................................................. 266
Látványok kezelése .................................................................... 268
OLDALBEÁLLÍTÁS ÉS NYOMTATÁS ......................................... 271
A lap formázása .......................................................................... 271
Az oldal beállítása ...................................................................... 272
Margók beállítása ....................................................................... 273
Fej- és lábléc megadása............................................................. 274
Nyomtatási beállítások................................................................ 278
Oldaltörések ellenőrzése ............................................................ 282
Diagramok nyomtatása ............................................................ 282
Kimutatás nyomtatása ............................................................. 283
Látvány nyomtatása ................................................................ 284
Súgótémakör nyomtatása ........................................................ 285
A nyomtatási kép bemutatása .................................................... 285
A nyomtatás végrehajtása .......................................................... 287
A nyomtatás gyorsítása ........................................................... 287
Több munkafüzet nyomtatása egyszerre ................................. 288
Nyomtatás fájlba ......................................................................... 288
A jelentések és nyomtatásuk ...................................................... 289
SZÁMOLÓTÁBLÁK ...................................................................... 290
Adatok érvényesítése ................................................................. 290
Korlátozás nélküli bevitel ......................................................... 293
Egész szám korlátozás ............................................................ 294
Tizedes tört korlátozás ............................................................ 295
TARTALOM 7
Lista korlátozás........................................................................ 296

Dátum korlátozás..................................................................... 297
Idő korlátozás .......................................................................... 297
Szöveghossz korlátozás .......................................................... 298
Egyéni korlátozások ................................................................ 298
Figyelmeztető üzenetek beállítása .......................................... 299
Hibajelzés beállítása ................................................................ 300
Számítási műveletek .................................................................. 303
Hivatkozások ........................................................................... 305
A képletek alkalmazása .............................................................. 314
A képletek szintaxisa ............................................................... 315
Képletek operátorai .................................................................... 320
MUNKALAPFÜGGVÉNYEK ......................................................... 323
Függvények használata .............................................................. 324
Függvény beírása .................................................................... 325
Függvény beillesztése gombmenüből ..................................... 326
A leggyakoribb függvények...................................................... 332
Adatbázis és listakezelő függvények ....................................... 335
Matematikai és trigonometriai függvények .............................. 342
Szövegfüggvények .................................................................. 372
Logikai függvények .................................................................. 382
Információs függvények ........................................................... 387
Dátum- és időműveletek .......................................................... 394
Pénzügyi számítások ............................................................... 412
Keresés függvények ................................................................ 465
Statisztikai függvények ............................................................ 479
Műszaki függvények ................................................................ 545
Egyéni függvények ..................................................................... 565
KERESÉS, ÖSSZEGZÉS.............................................................. 568
Keresés varázslóval.................................................................... 570
Keresés varázsló a 2007-es változatban ................................. 571
Keresés képlettel a 2010-es változatban ................................. 572
8 TARTALOM
Feltételes összegzés .................................................................. 573

Feltételes összegzés a 2007-es változatban ........................... 573
Feltételes összegzés a 2007-es változatban ........................... 575
STATISZTIKAI ADATELEMZÉS .................................................. 577
Egytényezős varianciaanalízis................................................. 579
Kéttényezős varianciaanalízis ismétlésekkel ........................... 581
Kéttényezős varianciaanalízis ismétlések nélkül ..................... 582
Korrelációanalízis .................................................................... 582
Kovarianciaanalízis .................................................................. 584
Leíró statisztika........................................................................ 585
Exponenciális simítás .............................................................. 587
Fourier-analízis ........................................................................ 588
Hisztogram .............................................................................. 588
Mozgóátlag .............................................................................. 591
Véletlenszám-generálás .......................................................... 592
Rangsor és százalékos rangsor .............................................. 594
Regresszió............................................................................... 594
Mintavétel ................................................................................ 597
Kétmintás F-próba a szórásnégyzetre ..................................... 598
Kétmintás párosított t-próba a várható értékre ........................ 598
Kétmintás t-próba egyenlő szórásnégyzeteknél ...................... 599
Kétmintás t-próba eltérő szórásnégyzeteknél .......................... 599
Kétmintás z-próba a várható értékre ....................................... 600
Problémamegoldás és célérték-keresés ..................................... 601
Célérték keresés...................................................................... 601
Adattábla alkalmazása több érték meghatározására ............... 604
Egyváltozós adattáblák ............................................................ 604
Kétváltozós adattáblák ............................................................ 606
Esetek elemzése ..................................................................... 608
Összetett esetek megoldása ................................................... 612
A Solver kezelése .................................................................... 613
A Solver jelentései ................................................................... 621

TARTALOM 9
ANGOL-MAGYAR FÜGGVÉNYNÉVTÁR ................................... 629

MAGYAR-ANGOL FÜGGVÉNYNÉVTÁR ................................... 639
TÁBLÁZATOK ÉS KIMUTATÁSOK ............................................. 650
Adatűrlapok ................................................................................ 653
A táblázat módosítása és bővítése .......................................... 655
A listaszolgáltatás új helye.......................................................... 656
A táblázat átméretezése .......................................................... 659
Táblázat bővítése az Excel 2010-ben ...................................... 659
Rekordok keresése a táblázatban ........................................... 660
Szűrt táblázatok .......................................................................... 661
Táblázatszűrés tartalom szerint ............................................... 663
Szövegszűrők .......................................................................... 663
Dátumszűrők ........................................................................... 664
Számszűrők ............................................................................. 665
Táblázatszűrés szín szerint ..................................................... 666
Irányított szűrés ....................................................................... 667
Ismétlődő rekordok kiszűrése .................................................. 671
Műveletek szűrt listákkal ............................................................. 672
Szűrt lista módosítása ............................................................. 672
Szűrt lista nyomtatása ............................................................. 673
Szűrt listából készített diagram ................................................ 673
Szűrt táblázat rendezése ......................................................... 674
Táblázat rendezése .................................................................... 674
Listaelemek összegzése............................................................. 676
Az összegzés végrehajtása ..................................................... 679
Függvények alkalmazása részösszeg képzésnél .................... 680
Részösszeg-csoport megjelenítése ......................................... 682
Műveletek részösszeg-csoportokkal ........................................ 684
Keresés a táblázatokban ............................................................ 685
Weblekérdezések .................................................................... 690
Adatimportálás Access-fájlból.................................................. 693
Adatimportálás szövegfájlból ................................................... 695

10 TARTALOM
Adatimportálás adatkapcsolat varázslóval ............................... 698

Frissítés és a kapcsolatok tulajdonságai ................................. 700
A lekérdezés kimutatásba töltése ............................................ 702
Az MS Query kezelése ............................................................... 703
Mentett lekérdezések futtatása ................................................... 711
Paraméteres lekérdezések ......................................................... 712
Együttműködés a Windows SharePoint Services programmal 716
Kimutatások ................................................................................ 717
Kimutatások létrehozása ......................................................... 719
A kimutatások tulajdonságai .................................................... 732
Kimutatások módosítása ......................................................... 741
Számítási mód cseréje ............................................................ 744
Kimutatástételek rendezése .................................................... 746
Részletek, csoportok megjelenítése ........................................ 746
Adatösszegzések .................................................................... 749
Kimutatások formázása ........................................................... 750
Adatösszesítés ........................................................................ 752
Kimutatásdiagramok létrehozása ............................................... 756
Szeletelők a kimutatásokban ...................................................... 759
A szeletelők ............................................................................. 761
Szeletelő létrehozása .............................................................. 762
A szeletelők használata ........................................................... 766
Szeletelők tulajdonságai .......................................................... 766
OBJEKTUMOK KEZELÉSE ......................................................... 769
Objektumok ................................................................................ 769
Címszerkesztő (WordArt) ........................................................... 771
A WordArt objektum formázása ............................................... 776
Méret, igazítás és elforgatás beállítása ................................... 778
Részletes formázás párbeszédpanelen ................................... 779
Vektoros rajzoló .......................................................................... 781
SmartArt diagramok készítése.................................................... 785
Listák készítése ....................................................................... 785

TARTALOM 11
Folyamatok rögzítése .............................................................. 788

Ciklusok ábrázolása ................................................................ 788
Szervezeti sémák készítése .................................................... 789
Kapcsolatok, viszonyok ábrái .................................................. 793
Mátrix és piramis diagramok .................................................... 794
A SmartArt diagramok formázása............................................ 794
Képek beszúrása ........................................................................ 796
Képernyőkép beszúrása ............................................................. 804
ClipArt kép beszúrása................................................................. 805
A csatolt fájlok aktualizálása .................................................... 811
Egyenlet beszúrása .................................................................... 813
Egyenlet külső objektumként ................................................... 813
Az egyenletszerkesztő parancsai ............................................ 816
Egyenletszerkesztő eszköztár ................................................. 822
A beépített egyenletszerkesztő................................................... 829
DIAGRAMOK ................................................................................ 833
Értékgörbék használata .............................................................. 833
Értékgörbe létrehozása ........................................................... 835
Értékgörbe formázása ............................................................. 836
Diagram létrehozása................................................................... 838
Diagram nem szomszédos kijelölésből .................................... 841
Többszintű kategóriák és adatsorok ........................................ 843
Diagramadatok módosítása ..................................................... 844
Diagramformázás ....................................................................... 844
Automatikus formázási minták ................................................. 845
A diagram kiegészítése új elemekkel ...................................... 847
Diagramelemek formázása ...................................................... 864
MAKRÓK ALKALMAZÁSA .......................................................... 873
Makrók felvétele ......................................................................... 873
Műveletek makrókkal .................................................................. 876
Makró szerkesztése ................................................................. 877
Makró másolása ...................................................................... 878
12 TARTALOM
Makrórészlet másolása ............................................................ 878

Makró futtatása eszköztárgombbal .......................................... 878
Makró grafikus objektumhoz kapcsolása ................................. 879
Makró futtatása Visual Basic modulból .................................... 881
Makró futásának megszakítása ............................................... 881
Makró törlése ........................................................................... 882
Makróhibák kezelése .................................................................. 882
Modullapok ................................................................................. 883
Egyéni párbeszédpanelek .......................................................... 884
Biztonsági szempontok ............................................................... 892
Biztonsági beállítások .............................................................. 893
Makrókat tartalmazó fájl megnyitása ....................................... 895
Munkafüzet makróvírus-ellenőrzése ........................................ 896
A digitális aláírás ..................................................................... 896
Makróprojekt digitális aláírása ................................................. 897
KAPCSOLAT MÁS ALKALMAZÁSOKKAL ................................. 902
Beágyazás, csatolás ................................................................... 903
Kapcsolat a Webbel .................................................................... 904
A munkalap közzététele .......................................................... 905
Megtekintés weblapként .......................................................... 906
Elektronikus üzenetek................................................................. 907
Levélküldés.............................................................................. 907
Küldés Exchange mappába ..................................................... 911
Szöveg darabolása ..................................................................... 911
XML-támogatás .......................................................................... 911
A MUNKAFELÜLET KEZELÉSE .................................................. 916
Az állapotsor elemei ................................................................ 951
Segítség a 2010-es változatban .............................................. 952
Súgó tartalom .......................................................................... 953
Keresés a súgóban .................................................................. 955
CELLATARTALOM BEVITELE .................................................... 958

TARTALOM 13
A CELLÁK .................................................................................. 958

ADATBEVITEL ........................................................................... 959
Javítás ..................................................................................... 968
Automatikus javítás ................................................................. 969
Adatbevitel automatikus kiegészítéssel ................................... 971
Cellák kitöltése a kitöltőjel húzásával ...................................... 972
Cellabevitel csoportos kitöltéssel ............................................. 977
Kitöltés egyéni lista elemeivel .................................................. 980
Számok bevitele ...................................................................... 983
Dátum és időértékek bevitele .................................................. 985
Cellák kitöltése képletekkel...................................................... 987
Cellák automatikus feltöltése ................................................... 990
Egyszerű trend készítése ........................................................ 994
ADATÉRVÉNYESÍTÉS............................................................... 995
Korlátozás nélküli bevitel ......................................................... 998
Egész szám korlátozás ............................................................ 999
Az adatok érvényességének műveletei ................................. 1000
Tizedestört korlátozás ........................................................... 1001
Lista korlátozás...................................................................... 1003
Dátum korlátozás................................................................... 1006
Idő korlátozás ........................................................................ 1007
Szöveghossz korlátozás ........................................................ 1007
Egyéni korlátozások .............................................................. 1007
Figyelmeztető üzenetek beállítása ........................................ 1008
Hibajelzés beállítása .............................................................. 1011
A beviteli hibák ellenőrzése ................................................... 1015
Adatérvényesítés kiterjesztése .............................................. 1016
MOZGÁS A CELLÁK KÖZÖTT, KIJELÖLÉSEK ....................... 1017
Kijelölés billentyűkkel ............................................................. 1018
Kijelölés egérrel ..................................................................... 1023
CELLÁK BESZÚRÁSA ÉS TÖRLÉSE ...................................... 1025
A cellák törlése ...................................................................... 1028

14 TARTALOM
Cellatartalom vagy formátum törlése ..................................... 1029

TARTOMÁNY ÉS OBJEKTUMOK MOZGATÁSA .................... 1031
Vágólapra másolás ................................................................ 1034
Kivágás a vágólapra .............................................................. 1036
A vágólap tartalmának beillesztése ....................................... 1037
KERESÉS ÉS CSERE.............................................................. 1047
MEGJEGYZÉSEK KEZELÉSE ................................................. 1051
SZÁMÍTÁSI FELADATOK .......................................................... 1055
SZÁMÍTÁSI MŰVELETEK ........................................................ 1055
Hivatkozások és nevek .......................................................... 1056
A képletek szintaxisa ............................................................. 1065
Kompatibilitási kérdések ........................................................ 1070
A képletek operátorai ............................................................. 1073
MUNKALAPFÜGGVÉNYEK ..................................................... 1080
A függvények használata....................................................... 1081
Függvény beillesztése listából ............................................... 1083
A leggyakoribb függvények.................................................... 1091
EGYÉNI FÜGGVÉNYEK HASZNÁLATA .................................. 1095
Strukturált hivatkozások ........................................................ 1102
A BEÉPÍTETT FÜGGVÉNYEK ................................................. 1104
Statisztikai elemzések ........................................................... 1112
Vezérlőobjektumok ................................................................ 1115
HIBÁK KEZELÉSE ................................................................... 1122
CÉLÉRTÉK KERESÉSE .......................................................... 1135
DÁTUMMŰVELETEK.................................................................. 1141
PÉNZÜGYI SZÁMÍTÁSOK.......................................................... 1149
KAMAT, TÖRLESZTÉS ............................................................ 1150
BEFEKTETÉS, ÉLETJÁRADÉK ............................................... 1154
ÉRTÉKPAPÍR ELEMZÉS ......................................................... 1160
EGYÉNI PÁRBESZÉDPANELEK ............................................... 1165

TARTALOM 15
ADATBÁZIS- ÉS LISTAKEZELÉS ............................................. 1188

ADATBÁZISKEZELŐ FÜGGVÉNYEK ...................................... 1188
ADATBÁZIS KEZELÉSE LISTAKÉNT ...................................... 1193
ADATÖSSZESÍTÉSEK ............................................................. 1210
KERESÉS A LISTÁBAN ........................................................... 1220
FELTÉTELES ÖSSZEGZÉS .................................................... 1224
KERESŐFÜGGVÉNYEK .......................................................... 1233
MUNKALAPOK FORMÁZÁSA ................................................. 1236
DIAGRAMOK KÉSZÍTÉSE ......................................................... 1242
DIAGRAM LÉTREHOZÁSA ...................................................... 1243
ÉRTÉKGÖRBÉK ...................................................................... 1249
KIMUTATÁSDIAGRAMOK ....................................................... 1257
SZELETELŐK .......................................................................... 1264
FÜGGVÉNYEK ÁBRÁZOLÁSA ................................................ 1267
GRAFIKUS EGYENLETMEGOLDÁS .................................... 1273
DIAGRAM FORMÁZÁSA.......................................................... 1274
KÉPLETEK, FÜGGVÉNYEK ALKALMAZÁSA .......................... 1279
KIJELÖLÉSEK............................................................................ 1309
MUNKALAPFORMÁZÁS ............................................................ 1334
SABLONOK ................................................................................ 1386
Előre gyártott sablonok ............................................................. 1386
Sablonok a Microsoft Online webhelyen ................................... 1394
DIAGRAMOK .............................................................................. 1402
ŰRLAPOK, VBA KÓDOK ........................................................... 1474
Automatikusan végrehajtódó makrók .................................... 1545
Eseményvezérelt eljárások .................................................... 1546
A SZALAG TESTRE SZABÁSA................................................ 1591
VISUAL BASIC SZINTAKTIKAI ÁTTEKINTÉS ......................... 1602
Kódolási előírások ................................................................. 1603

16 TARTALOM
Konstansok ............................................................................ 1605

Változók ................................................................................. 1605
Algoritmus szerkezetek ......................................................... 1609
Eljárások ................................................................................ 1614
PROGRAMINDÍTÁS, KILÉPÉS .................................................. 1616
KAPCSOLAT MÁS ALKALMAZÁSOKKAL ............................... 1621
Excel munkalapok konvertálása PDF formátumba ................ 1626
Kapcsolat a Webbel ............................................................... 1639
Csatolások, külső hivatkozások ............................................. 1642
PROGRAMTELEPÍTÉS ÉS ELTÁVOLÍTÁS ............................... 1650
A program környezete .............................................................. 1650
Telepítés és Office kattintásra .................................................. 1652
A technológia ......................................................................... 1652
Az Office Kattintásra működési elve ...................................... 1653
MSI-alapú kiadás telepítése .................................................. 1656
Telepítés DVD-ről .................................................................. 1656
Termékaktiválás .................................................................... 1658
A program indítása ................................................................... 1659
KÖRNYEZETI BEÁLLÍTÁSOK ................................................... 1667
Környezeti beállítások............................................................... 1667
Az Általános kategória ........................................................... 1669
A képletek beállításai ............................................................. 1671
A nyelvi ellenőrzés beállításai................................................ 1674
A mentés csoport................................................................... 1680
Nyelvi beállítások ................................................................... 1682
Speciális beállítások .............................................................. 1683
A bővítmények beállításai ...................................................... 1694
Az Adatvédelmi központ beállításai ....................................... 1696
Az eszköztár átalakítása ........................................................... 1698
A menüszalag testre szabása................................................... 1701

TARTALOM 17
GYORSGOMBOK ....................................................................... 1704

Funkciógombok és kombinációik ........................................... 1704
Az Office felhasználói felület billentyűi ................................... 1705
Megnyitás, Mentés másként panel ........................................ 1706
Szalagmenük kezelése .......................................................... 1707
Eszköztár kezelése ................................................................ 1708
Ablak és párbeszédpanel kezelése ....................................... 1708
Adatbevitel és mozgás billentyűi ............................................ 1710
Műveletek a cellákban vagy a szerkesztőlécen ..................... 1711
Adatok formázása.................................................................. 1712
Képletszerkesztés és áthelyezés........................................... 1713
Beszúrás, törlés és másolás .................................................. 1714
Mozgás a kijelölésen belül ..................................................... 1715
Kijelölések ............................................................................. 1715
Vége üzemmód billentyűparancsai ........................................ 1716
Megadott tartalmú vagy jellemzőjű cellák kijelölése .............. 1717
Diagramelemek kijelölése ...................................................... 1718
Mozgás és görgetés munkafüzetben ..................................... 1718
Dokumentum nyomtatása és nyomtatási képe ...................... 1720
Adatbázisok, táblázatok (listák) és kimutatások kezelése ..... 1720
Kimutatástételek csoportosítása és szétbontása ................... 1722
Adatok tagolása ..................................................................... 1722
Weblapok kezelése ............................................................... 1722
ALAPÉRTELMEZETT IKONPARANCSOK ................................ 1723
Gyakori parancsok .................................................................... 1724
A menüszalagon nem szereplő parancsok ............................... 1729
Fájl lap ...................................................................................... 1747
Kezdőlap................................................................................... 1751
Beszúrás lap ............................................................................. 1765
Lap elrendezése lap ................................................................. 1769
Képletek lap .............................................................................. 1774
Adatok lap................................................................................. 1777

18 TARTALOM
Korrektúra lap ........................................................................... 1781

Nézet lap .................................................................................. 1783
Fejlesztőeszközök lap............................................................... 1785
Bővítmények lap ....................................................................... 1787
SmartArt-eszközök – Tervezés lap ........................................... 1787
SmartArt-eszközök – Formátum lap ......................................... 1789
Diagrameszközök – Tervezés lap ............................................. 1794
Diagrameszközök – Elrendezés lap.......................................... 1795
Diagrameszközök – Formátum lap ........................................... 1800
Rajzeszközök – Formátum lap ................................................. 1806
Képeszközök – Formátum lap .................................................. 1811
Kimutatáseszközök – Beállítások lap........................................ 1816
Kimutatáseszközök – Tervezés lap .......................................... 1822
Élőfej és élőlábeszközök – Tervezés lap .................................. 1824
Táblázateszközök – Tervezés lap ............................................ 1825
Kimutatásdiagram-eszközök – Tervezés lap ............................ 1827
Kimutatásdiagram-eszközök – Elrendezés lap ......................... 1828
Kimutatásdiagram-eszközök – Formátum lap........................... 1829
Kimutatásdiagram-eszközök – Elemzés lap ............................. 1829
Szabadkézi eszközök – Tollak lap ............................................ 1831
Értékgörbeeszközök – Tervezés lap ......................................... 1832
Szeletelőeszközök – Beállítások lap ......................................... 1836
Egyenleteszközök – Tervezés lap ............................................ 1838
Nyomtatási kép lap ................................................................... 1839
Háttér eltávolítása lap ............................................................... 1840
ANGOL-MAGYAR FÜGGVÉNYNÉVTÁR ................................... 1842
MAGYAR-ANGOL FÜGGVÉNYNÉVTÁR ................................... 1853
AJÁNLOTT WEBHELYEK.......................................................... 1863
Hivatalos Excel oldalak ............................................................. 1863
Súgók ....................................................................................... 1863
Támogatás................................................................................ 1864

TARTALOM 19
Fórumok ................................................................................... 1864

Segédprogramok ...................................................................... 1866
Sablonok................................................................................... 1866
Példatárak ................................................................................ 1868
Makró gyűjtemények, VBA ....................................................... 1869
Tippek és trükkök ..................................................................... 1870
Jelszó feltörők ........................................................................... 1870
Tananyagok, tutorials ............................................................... 1871
Excel oktatás ............................................................................ 1871
IRODALOM ................................................................................. 1872

20 ELŐSZÓ
ELŐSZÓ
Tisztelt Olvasó!
A Microsoft Excel táblázatkezelője széles körben elterjedt, közismert

és közkedvelt program, a hasonló célú alkalmazások között méltán
foglalja el a vezető helyet. A programról megjelent számos szak-
könyv is bizonysága ennek. Az Excel 2010-es (vagyis 13.0-ás – a
babona miatt olykor 14.0-nak jelölt) változata, mint a Microsoft Offi-
ce 2010 Rendszer tagja az Office Rendszer többi tagjával együtt
már csak kisebb átalakításon esett át.
A felhasználói felületet legnagyobb hatású megújítását az előző
(2007-es) változatban végezték a fejlesztők, amelyre a Microsoft
szerint több okból is szükség volt:
 Felméréseik szerint az általános felhasználói vélemény az,
hogy az Office funkcióknak csak mintegy 5 %-át használják,
 A többi 95 %-ot nem találják, nem jönnek rá kezelésére.
 A parancsok száma az 1989-ben megjelent első változat 50
parancsával szemben elérte a 270-et.
 Az eredeti két eszközsáv a Word 2003-ra már 32-re gyarapo-
dott.
 A Word 2000-ben megjelent munkaablakok száma egyről 19-
re emelkedett.
Mindezen okoknak tudható be tehát, hogy szakítottak a korábbi gra-
fikus felhasználói felülettel és teljesen újat alkottak, ahol az eszköz-
tárak és menük szerepét túlnyomó részben a szalagok és lapfülek
vették át. A fülekkel válthatunk a különböző funkciókhoz tartozó pa-
rancsokat, elrendezéseket, stílusokat, objektumokat összefogó sza-
lagok között. A menük egy része, például a helyi menük és hírmon-
dónak az Office gombból legördíthető Fájl menü maradványa meg-
maradt.
A kezelőfelület átalakítását hosszas munkafolyamat-elemzés
előzte meg, amelyben a felhasználók mindennapos gyakorlatát kö-

ELŐSZÓ 21
vették. Az ebből származó több millió megfigyelés alapján dolgozták

ki az új kezelőfelületeket. Ezeknek fő jellemzője, hogy megszűntek a
hagyományos menük és a párbeszédpanelek száma is jelentősen
csökkent. Ami maradt, azokhoz viszont nehezebb hozzáférni. Már
korábban egyre több vád érte a fejlesztőket (nemcsak a Microsof-
tot), hogy az ilyen, a napi gyakorlatban elterjedten használt progra-
mok kezeléséhez egyre inkább „pilótavizsga” szükséges, azaz a
szakértőkön kívül igen kevesen tudtak eligazodni a menük, paran-
csok egyre szaporodó dzsungelében. Gondoljuk el, hogy a Word
első 11 változatában a parancsok száma több tízszeresére nőtt, de
a kezelési mód tulajdonképpen megmaradt az első változatban be-
vezetett gyakorlatnál.
Igaz ugyan, hogy ez a megoldás kvázi szabvánnyá lett és nem-
csak az Office programokban alkalmazták, de mára a programok
bonyolultsága már másféle felhasználói felületet igényel (tegyük
hozzá, hogy közben a hardver is sokat fejlődött, a mai interfészek
elképzelhetetlenek akár a 386-os gépeken). Másféle megoldásokon
sok cég dolgozott, nem egy ezek közül a gyakorlatban is bizonyított
(mint a grafikus programok palettái).
Az Office 12 programok felhasználói felületének legfontosabb új
eleme a szalag lett. Ez a munkaablakok felső részén jelenik meg, és
mindig az aktuális munkához, munkafolyamathoz tartozó tartalom-
mal. A szalag váltása – szerencsére – nem adaptív (vagyis nem
automatikusan történik), hanem erre ikonokat, valamint a szalagon
látható hivatkozásokat (lapfüleket) használhatunk. Hagyományos
eszköztárból egy „fél” darab maradt összesen, ez alapértelmezetten
tartalmazza a mentés, visszavonás, mégis, parancsokat.
Az Office 12 Rendszer Outlook programja még megőrizte a régi,
menüszerkezetes felhasználói felületet. Ezzel szemben az Office
Outlook 2010 már szintén az új, szalagos felületet alkalmazza, mint
az időközben megjelent, ingyenes Windows Live Mail program is.
A 2010-es Word változatban a felhasználói felület csak kissé vál-
tozott. Megváltoztatták a korábbi Office menüt (talán nem is a leg-
szerencsésebben). A fájlkezelés parancsait most a Fájl menüből
érhetjük el. Csaknem minden, itt található parancsot átalakítottak.
Például érdemes megnéznünk az Információ almenüt, amelyben

22 ELŐSZÓ
megtaláljuk a konvertálás, dokumentumvédelem, fájlinformációk,

verziókezelés és problémaellenőrzés parancsait.
Az első látásra egyszerű Fájl menü almenüket tartalmaz, ame-
lyekkel a szokásos dokumentumnyitáson és mentésen túl a Mentés
másként paranccsal menthetünk a Word 97-2003 formátuma mel-
lett PDF, XPS vagy az új opendocument számolótábla formátumba
is. A PDF az Adobe hordozható, ingyenes olvasóval is megtekinthe-
tő, a nyomdai kommunikációban kiválóan hasznosítható (minden
szükséges nyomdai információt tartalmazó), többféleképpen védhe-
tő, és számos más hasznos tulajdonsággal rendelkező formátuma.
Az XPS (XML Paper Specification) szintén nyomtatásra előkészí-
tett, rögzített, lapelrendezést leíró formátum, amellyel a Microsoft
nyilván a konkurens formátumot szeretné leváltani. Mérete viszont
saját (béta változaton alapuló) tesztjeink szerint a PDF-nek olykor a
hatszorosát is eléri. A fájlpublikációs párbeszédpanelről is látszik,
hogy a megmaradt párbeszédpanelek csak kissé módosultak.
A Worddel kapcsolatos cikkjeinkben azt írtuk, hogy ez a szöveg-
szerkesztő a programcsomag legjobban ismert és elterjedt tagja.
Mivel azonban a Wordnél jóval kevesebb konkurense van az Excel-
nek, a táblázatkezelők között őt illeti jelenleg az első hely (talán is-
mertség szempontjából utoléri a Wordot is).
Egészen tömören azt állapítottuk meg a szövegszerkesztővel
kapcsolatban, hogy mindent tud, mint a korábbiak, de minden más-
hol érhető el. Ugyanez igaz a táblázatkezelőre is, azonban mivel az
Excel program összetettebb, mint a Word, jóval nehezebb megtalál-
ni és megszokni az ismert funkciók, parancsok új helyét, ugyanak-
kor itt jóval több igazi újdonság jelent meg.
Bevezetőként megemlítünk néhány újdonságot, amelyekről ter-
mészetesen bővebben olvashatnak a kötetben:
Óriásit növekedett a kialakítható táblaméret, a 2003-as változat-
ban a legnagyobb táblázatméret 256 oszlop*65536 sor volt, ezzel
szemben már az Excel 2007-ben 16384 oszlop*1048576 sor!
Az egyetlen, hagyományosra hasonlító menü a bal felső sarok-
ban látható Fájl szalagfülből gördíthető le. Az első látásra egyszerű
menü almenüket, nyomógomb parancsokat tartalmaz, amelyekkel a
szokásos dokumentumnyitáson és mentésen túl a Mentés másként

ELŐSZÓ 23
almenüben menthetünk az Excel 2007-2010 munkafüzet, bináris

munkafüzet formátuma mellett XPS formátumba is.
Ha az Excel munkafüzetet választjuk, akkor a fájltípusok között
mentendő típusként megadhatjuk az Excel munkafüzetet (makrók
nélkül, vagy makrókkal), bináris munkafüzetet, 97-2003 formátumú
munkafüzetet, mely kompatibilis a korábbi változatokkal, XML ada-
tokat, sablont, szövegfájlt, weblapot, 5/95 formátumú munkafüzetet,
valamint többek közt XPS típust.
A korábbi Eszközök menüt itt is megszüntették. Most a Fájl sza-
lagfülből legördíthető menü alján látható Beállítások parancsot kell
használnunk a program alapértelmezett működési módjának beállí-
tásához.
A 2007-es változattól a legszembetűnőbb változtatás, itt is az –
összhangban az Office többi tagjával –, hogy a teljes grafikus fel-
használói felületet áttervezték, a hagyományos menük és eszköztá-
rak szerepét a szalagok vették át. A szalagok a szalagfülekkel cse-
rélgethetők. A szalagokon a legfontosabb, leggyakrabban használt
parancsokat az ergonómiai vizsgálatok alapján úgy helyezték el,
hogy azokat a legkevesebb beavatkozással, lehetőleg egyetlen kat-
tintással érjék el.
A legtöbbször azonban általában elegendő a szalagról közvetle-
nül elérhető néhány formázási lehetőség. A szalagon elhelyezett
stílusválasztó gombok és az onnan legördíthető stílus lista mintái
fölé mozgatva az egérmutatót, a stílus beállításai azonnal megje-
lennek a kijelölt tartományon vagy az aktuális cellán. Így könnyen
kiválaszthatjuk a nekünk tetszőt, illetve a mondanivalónkat megfele-
lően alátámasztó, kiemelő stílust, amelyet kattintással érvényesíthe-
tünk. A részletesebb formázási beállítások továbbra is párbeszéd-
panelen végezhetők el. E párbeszédpanelek, vagy a vágólap mun-
kaablak megjelenítéséhez a szalag megfelelő felirata melletti kis
szimbólumra kell kattintani.
Az egyik legjobban átdolgozott szolgáltatás a feltételes formázás.
A Feltételes formázás gombbal megjelenített almenüből számtalan
előre beállított feltételes formázás mintája közül választhatunk. A
Szabályok kezelése paranccsal a korábbi feltételes formázáshoz
legjobban hasonlító megoldást alkalmazhatjuk. Ekkor a választható

24 ELŐSZÓ
matematikai összehasonlítás eredményeképpen, a feltételt teljesítő

cellák hátterét és szövegszínét módosíthatjuk.
Az átalakítás nem egyszerű ráncfelvarrás volt egy nagykorúvá
vált alkalmazáson, hanem egy 26 éve folyamatosan fejlesztett,
rendkívül elterjedt program ergonómiai szempontokat is figyelembe
vevő alapos átdolgozása. Minden bizonnyal még évekig születnek
majd cikkek, könyvek a program használatával kapcsolatos tippekről
és trükkökről is.
A 2010-es változatban teljesen megújították az Office program-
csomag telepítését. Már csak kisebb részben, külön igény esetén
használhatjuk a hagyományos, MSI alapú, lemezes telepítést, he-
lyette általános az „Office Kattintásra” telepítés, amellyel előbb a
programok telepítéséhez szükséges információkat telepítjük gyor-
san az interneten keresztül gépünkre, majd az igény szerint elindí-
tott további programok futtatásához szükséges programrészeket
töltjük le. Az Office Kattintásra által telepített alkalmazások
virtualizáltan futnak, ezért nem ütköznek más alkalmazásokkal. Az
Office Kattintásra által telepített alkalmazások helyigénye körülbelül
a fele az MSI-alapú telepítővel telepített alkalmazásokénak.
Megújult a programok testre szabási lehetősége is. Most közvet-
lenül, a grafikus felületen keresztül módosíthatjuk a szalagokat, új
szalagot, csoportokat hozhatunk létre, nem kell ehhez külső XML
fájlokat szerkesztenünk.
Az Előkészítés almenü viszont megszűnt. A fájlinformációkkal
kapcsolatos parancs átkerült az új Információ almenübe. Teljesen
megváltozott a nyomtatás beállítása is. Látszólag megszűnt a nyom-
tatási kép, mint a nyomtatás előtti utolsó ellenőrzési lehetőség. Va-
lójában ezt most a Nézet szalag Nyomtatási elrendezés nézetével
oldhatjuk meg úgy, hogy közben a dokumentum szerkeszthető ma-
rad.
A korábbi Közzététel helyett megjelent Mentés és küldés
almenüben végezhető megosztás előtt alkalmazzuk, vagyis ellenő-
rizzük a dokumentumot, csatolásokkal látjuk el, kiosztjuk a jogokat
és korlátozásokat más felhasználók számára, digitális aláírással
látjuk el a dokumentumot (hogy biztosíthassuk az eredetiség igazo-
lását), ellenőrizhetjük a kompatibilitást a korábbi Excel változatokkal,
valamint „készre jelentve” írásvédetté tehetjük.

ELŐSZÓ 25
Az Excel 2010 új elemző és megjelenítő eszközeivel könnyebben

követhetjük nyomon és emelhetjük ki az adatokban megfigyelhető
trendeket. A fontos adatok az Excel Web App alkalmazás használa-
tával szinte bármilyen webböngészővel vagy okostelefonnal az iro-
dán kívülről is könnyen elérhetők. A munkafüzeteken másokkal – a
dokumentum tulajdonosának engedélye alapján – dolgozhatunk. A
munkafüzeteken végzett közös munkába való bekapcsolódáshoz
mindössze egy ingyenes Windows Live ID azonosítóra van szükség.
A kereséshez és az adatok szűkítéséhez új szűrőket vezettek be.
A PowerPivot for Excel 2010 nevű ingyenes bővítménnyel nagy
– akár több millió sorból álló – adathalmazok is villámgyorsan mó-
dosíthatók, az adatok pedig hatékonyabban integrálhatók. Az ered-
ményeket a SharePoint kiszolgálón keresztül kényelmesen meg-
oszthatjuk másokkal.
A Fájl szalagfül (a Microsoft szerint a Microsoft Office Back-
stage™ nézet) Információ parancsával régebbi verzióként elérhet-
jük azokat a munkafüzeteket is, amelyeket nem mentettünk (ponto-
sabban, amelyeket az automatikus mentés mentett ugyan, de mi
mentés nélkül léptünk ki a program futtatásából).
Könyvünkben a Microsoft Office Excel 2010 használatával kap-
csolatos alapvető ismereteket tárgyaljuk. Számos esetben azonban
terjedelmi okokból a bemutatás mélysége nem érhette el az eredeti
(bár nyilván jóval drágább) kézikönyvekét. Minden olyan esetre,
amikor az adott problémát nem tudjuk elég világosan megérteni eb-
ből a könyvből, javasoljuk a program Súgó és oktató rendszerének,
illetve a gyári kézikönyveknek (Felhasználói kézikönyv stb.) áttekin-
tését.
A könnyebb kezelhetőség és az árcsökkentés érdekében tovább-
ra is forgalmazzuk a hétkötetes Excel 2010 könyvsorozatunkat,
amelyet azonban most egyetlen kötetben, átdolgozva adunk ki. Ez
köszönhető az Adobe Acrobat 9. verziójának is, mellyel a kötetet
kisebb méretben tudtuk előállítani.
A program eddig még nem említett egyéb lehetőségeit is igyekez-
tünk – a terjedelem adta korlátokon belül – megfelelő mélységben
ismertetni. A kötet több, mint 300 a gyakorlatban is előforduló fela-
dat részletes, lépésről-lépésre bemutatott megoldását is tartalmazza
(nem ritkán többféle módszerrel). Bár a feladatokat a magyar nyelvű

26 ELŐSZÓ
programváltozatban oldottuk meg, a megoldások a kötetben találha-

tó magyar-angol függvénynévtár segítségével könnyen alkalmazha-
tók az angol nyelvű programváltozatban is.
A leírás minden olyan részén külön felhívjuk a figyelmet, amely a
megelőző változattól lényegesen eltérő funkciómegoldást ismertet.
A program eddig még nem említett egyéb lehetőségeit is igyekez-
tünk – a terjedelem adta korlátokon belül – megfelelő mélységben
ismertetni.
Könyvünk alapjául a Microsoft Office 2010 Rendszer magyar
nyelvű változata szolgált.
A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítás-
technikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows 7 operá-
ciós rendszer alapfokú ismerete (melynek megszerzéséhez szíve-
sen ajánljuk saját, hétkötetes sorozatunkat vagy a Windows 7 Biblia
nevű összefoglaló kiadványunkat). A könyvet ajánljuk azoknak, akik
kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában szeretnék elkészíteni
dokumentumaikat, elemzéseiket, egyszerű adatnyilvántartásukat,
amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk ké-
szítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez
minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják
megértéssel hibáimat.
Szentendre, 2011. február
Köszönettel a szerző.

AZ EXCEL ÚJ MEGOLDÁSAI 27
AZ EXCEL ÚJ
MEGOLDÁSAI
Könyvünk e fejezetében tájékoztató jelleggel mutatjuk be a Micro-

soft Office, valamint az Excel 2007 program, majd a Microsoft Office
Excel 2010 újdonságait, amelyek részletezésére a későbbi fejeze-
tekben még visszatérünk. Ebben a részben vázlatosan mutatjuk be
az Excel legújabb változatának legjellegzetesebb eltéréseit a meg-
előző, Excel 2003-as, illetve 2007-es változatától. A két utóbbi, tehát
a 2007-2010-es változat újdonságait azért ismertetjük együtt, mert a
2007-es változat legnagyobb újdonságát a felhasználói felület radi-
kális átalakítása jelentette. Azok számára, akik a program korábbi
verzióiról térnek át a 2010-es változatra, feltétlenül szükséges meg-
ismerni ezeket a változásokat is.
A kevésbé lényeges változásokat a programot használók által
már ismert parancsok leírásánál részletezzük. A programmal most
ismerkedők, azaz semmilyen korábbi Excel tapasztalattal nem ren-
delkezők számára azt tanácsoljuk, hogy ugorják át ezt a részt és az
alapok megismerése után térjenek ide vissza, akkor bizonyára ért-
hetőbbek lesznek az itt tárgyalt szolgáltatások, programfunkciók is.
Az Excel 2007-2010 felismeri az összes korábbi Excel változattal
készült fájlokat (beleértve a DOS alatt futó verziókat is). Beolvasás
után ezeket menthetjük a korábbi Excel dokumentum formátumban
(ezt az üzemmódot a program címsorában megjelenő Kompatibilis
üzemmód felirat is jelzi), vagy egyéb formátumokra is konver-
tálhatunk, köztük az Excel 2007-2010 XML alapú, xlsx kiterjesztésű
formátumába. Az Excel 2010-ben készült fájlok is elmenthetők a
korábbi változatoknak megfelelő formátumban, ekkor azonban az
adott változat után megjelent új formázások, szolgáltatások ered-
ményei elvesznek.

28 AZ EXCEL ÚJ MEGOLDÁSAI
2007-es MS Office újdonságok

A következőkben az Excel 2007 újdonságai előtt tekintsük át, me-
lyek a Microsoft Office 2007 Rendszer összes programjában megta-
lálható újdonságok.
Hosszú idő, több mint három év telt el azóta, hogy a Microsoft
2003-ban új irodai programcsomaggal jelentkezett. A hosszas fej-
lesztés eredményét, legalábbis néhány jellemzőjének bemutatásá-
val – a témához igen szűkre szabott keretek között – próbáljuk meg
bemutatni.
De nézzük hát, mi minden újdonságra számíthatunk. Ha röviden
akarjuk összefoglalni, akkor minden új, más szemmel nézve semmi.
Az ambivalens érzéseket az kelti, hogy az Office 12 programcso-
mag részei, a 2007-es verziószámot viselő Access, Excel, InfoPath,
OneNote, Outlook, PowerPoint, Publisher, Word, valamint az Office
programcsomag egyre inkább teljes jogú, de külön licencelt tagjai,
vagyis a Project, Visio funkcionalitása első pillantásra csak igen kis
mértékben változott, ugyanakkor a programok „közkeletűbb” felé-
nek, vagyis az Access, Excel, Outlook, PowerPoint, Word progra-
moknak teljesen új felhasználói felületet alkottak. A FrontPage prog-
ram jövőjéről egyelőre annyi hír van, hogy új néven fejlesztik tovább.
Nézzük azonban alaposabban meg a programcsomagot. Igen lé-
nyeges, és nem feltűnő változtatás az új fájlformátumok bevezetése.
A korábbi változatokkal tartott kompatibilitás érdekében a bináris
fájlformátumok (doc, xls, ppt stb.) megtartása mellett a fájlokat XML
(Extensible Markup Language) alapokra helyezték. A jól tömöríthető
XML formátumot a fájlnév kiterjesztéséhez adott x betű is jelzi
(docx, xlsx, pptx). A tömörítésnek köszönhetően a fájlméretek csök-
kenését a fejlesztők 50-80% közöttire becsülik. A tényleges mérete-
ket nyilván befolyásolja a tartalom, hiszen a képek kezelése nem
változott. Ezeket a fájlformátumokat a gyártó nyilvánosságra hozta,
így ezek kiszolgáló-oldali alkalmazásokban az Office nélkül is előál-
líthatók XML konverzióval.
A kezelőfelület átalakítását hosszas munkafolyamat-elemzés
előzte meg, amelyben a felhasználók mindennapos gyakorlatát kö-
vették. Az ebből származó több millió megfigyelés alapján dolgozták

ki az új kezelőfelületeket. Ezeknek fő jellemzője, hogy megszűntek a

hagyományos menük és a párbeszédpanelek száma is jelentősen
csökkent. Ami maradt azokhoz viszont nehezebb hozzáférni. Már
korábban egyre több vád érte a fejlesztőket (nemcsak a Microsof-
tot), hogy az ilyen, a napi gyakorlatban elterjedten használt progra-
mok kezeléséhez egyre inkább „pilótavizsga” szükséges, azaz a
szakértőkön kívül igen kevesen tudtak eligazodni a menük, paran-
csok egyre szaporodó dzsungelében. Gondoljuk el, hogy a Word
első 11 változatában a parancsok száma több tízszeresére nőtt, de
a kezelési mód tulajdonképpen megmaradt az első változatban be-
vezetett gyakorlatnál.
Igaz ugyan, hogy ez a megoldás kvázi szabvánnyá lett és nem-
csak az Office programokban alkalmazták, de mára a programok
bonyolultsága már másféle felhasználói felületet igényel (tegyük
hozzá, hogy közben a hardver is sokat fejlődött, a mai interfészek
elképzelhetetlenek akár a 386-os gépeken). Másféle megoldásokon
sok cég dolgozott, nem egy ezek közül a gyakorlatban is bizonyított
(mint a grafikus programok palettái).
Az Office 12 programok felhasználói felületének legfontosabb új
eleme a szalag. Ez a munkaablakok felső részén jelenik meg és
mindig az aktuális munkához, munkafolyamathoz tartozó tartalom-
mal. A szalag váltása – szerencsére – nem adaptív (vagyis nem
automatikusan történik), hanem erre ikonokat, valamint a szalagon
látható hivatkozásokat (lapfüleket) használhatunk. Hagyományos
eszköztárból egy „fél” darab maradt összesen, ez tartalmazza a
mentés, visszavonás, mégis, parancsokat.
De nézzünk most már meg egy-két fontosabb alkalmazást! Kezd-
jük a Word szövegszerkesztővel. Itt lehet a legjobban megfigyelni a
programfejlesztők szándékait. Az egyszerű felhasználónak nem kell
megjegyeznie, hogy melyik parancsot hol, melyik menüben találja,
és mire szolgál. A szalagon megjelenő eszközök, információk szinte
maguktól beszélnek. Persze, aki már gyakorlatot szerzett a korábbi
változatok valamelyikének használatából, annak az átállás nehéz-
kes lehet és bizonyos dolgokat csak igen hosszas keresgéléssel
lehet megtalálni.
Míg például viszonylag egyszerűen megtalálhatjuk a karakterek,
bekezdések részletes formázásához szükséges párbeszédpanele-

ket, a testre szabás, beállítás párbeszédpaneljét az egyetlen „ha-

gyományos” eszköztár testre szabásakor – a Gyorselérési eszköz-
tár testre szabása parancsot az eszköztár helyi menüjében, illetve
A Word beállításai párbeszédpanelen – találhatjuk meg.
A fájlkezelés parancsainak eléréséhez a munkaablak bal felső
sarkába, az Office gombra kell kattintanunk.
A Kezdőlap szalag a szerkesztés alapvető parancsaival

Az alapállapotban, szövegrögzítéskor használt Kezdőlap szalag a
legfontosabb szerkesztési, formázási utasításokat, illetve azok
szimbólumait tartalmazza. A stílusok alkalmazása egyszerű, az
egérkurzor alatti stílust azonnal mutatja a szövegen, ha tetszik, kat-
tintsunk a stílus szimbólumára (például a Címsor 1 gombra), ezt kö-
vetően a program véglegesíti a választást a szövegen. A teljes stí-
luspalettát a Stílusok csoportfeliratot követő kis jelre kattintva hoz-
hatjuk elő. Ugyanígy jeleníthetjük meg a részletes karakter és be-
kezdésformázáshoz szükséges – a korábbiakkal szinte teljesen
megegyező tartalmú – párbeszédpaneleket a Betűtípus és a Be-
kezdés csoportcímkék melletti kis ikonokra kattintva.
A Beszúrás szalag választása után illeszthetjük be a legkülönbö-
zőbb diagramokat.
Számos üzleti diagramtípus egyszerűen átalakítható egy másikba
úgy, hogy közben a tartalom változatlan marad. A diagram szöve-
ges tartalmát akár külön ablakban is szerkeszthetjük (lásd a mellé-
kelt ábra Erre a területre írhat ablakát), amelyben minden zavaró

hatástól mentesen, jól áttekinthetően adható meg a szövegtartalom.

A Tervezés szalagon szintén egyetlen kattintással elvégezhető a
színek harmonikus módosítása vagy a diagramtípus-váltás.
Az üzleti folyamatok diagramjai egyszerűen átalakíthatók

Az Excel 2007 természetesen ugyanezeket a felhasználói felület-
elemeket alkalmazza. Funkcionalitásában annyiban bővült, hogy
megjelent néhány OLAP adatkocka elemzésére szolgáló függvény
és rengeteg új diagramsablon.
Az adatok értelmezéséhez már a szerkesztés közben is segítsé-
get kapunk. A cellák adattartalmán érvényesülő többféle feltételes
formázást alkalmazhatunk, amely a cellaérték mellett jelenik meg.
Ilyen feltételes formázás lehet a cella színezése (ez az egyetlen
ilyen lehetőség, mely ismert volt korábban is), szimbólumok alkal-
mazása, amely mutatja, hogy például a cella a teljes adattartomány
melyik kvantilisébe tartozik vagy éppen az értékkel arányos oszlop-
diagramokat alkalmazhatunk.
Az értékarányos oszlopdiagramok, ikonok a kijelölt cellatarto-
mányt vizsgálják át és annak legkisebb és legnagyobb értéke közötti

területet osztják fel. A megjelenítéshez nagyon sok előre elkészített

szabály választható a grafikus palettából, itt ezek is úgy működnek,
hogy a kurzor alatti ikonnak megfelelően azonnal megjelenik a for-
mázás, amit – ha tetszik – a kattintással érvényesíthetünk.
Az ikonokkal jól szemléltethetők az átlagos, átlag alatti és feletti

értékek
Ugyanígy, minta alapján formázhatjuk a táblázatot vagy a cellákat.
Minden ilyen, minta alapján végzett formázás azonban részletesen
testre szabható. A feltételes formázásokhoz például a Feltételes
formázás kinyíló Új szabály parancsával készíthetünk új szabályt.
A függvények beillesztése, külső adatok átvétele is sokkal egy-
szerűbbé vált.

Rengeteg előre beállított táblázat- és cellastílust alkalmazhatunk
2007-es Excel újdonságok

Az Excel 2007 természetesen ugyanezeket a felhasználói felület-
elemeket alkalmazza. Funkcionalitásában annyiban bővült, hogy
megjelent néhány OLAP adatkocka elemzésére szolgáló függvény
és rengeteg új diagramsablon.
Az adatok értelmezéséhez már a szerkesztés közben is segítsé-
get kapunk. A cellák adattartalmán érvényesülő többféle feltételes
formázást alkalmazhatunk, amely a cellaérték mellett jelenik meg.
Ilyen feltételes formázás lehet a cella színezése (ez az egyetlen
ilyen lehetőség, mely ismert volt korábban is), szimbólumok alkal-
mazása, amely mutatja, hogy például a cella a teljes adattartomány
melyik kvantilisébe tartozik vagy éppen az értékkel arányos oszlop-
diagramokat alkalmazhatunk.
Az értékarányos oszlopdiagramok, ikonok a kijelölt cellatarto-
mányt vizsgálják át és annak legkisebb és legnagyobb értéke közötti

területet osztják fel. A megjelenítéshez nagyon sok előre elkészített

szabály választható a grafikus palettából, itt ezek is úgy működnek,
hogy a kurzor alatti ikonnak megfelelően azonnal megjelenik a for-
mázás, amit – ha tetszik – a kattintással érvényesíthetünk.
Több új diagramtípus is megjelent

Ugyanígy, minta alapján formázhatjuk a táblázatot vagy a cellákat.
Minden ilyen, minta alapján végzett formázás azonban részletesen
testre szabható. A feltételes formázásokhoz például a Feltételes
formázás kinyíló Új szabály parancsával készíthetünk új szabályt.
Egyetlen adatsorra akár többféle, cellán belüli adatjelölőt is al-
kalmazhatunk párhuzamosan. Ezzel jelentősen megnövekedtek a
korábbi változat szegényes (3 feltételt ábrázolni képes) feltételes
formázási lehetőségei.

Sávdiagram a cellán belül
Ikonokkal jól szemléltethetők az átlagos, átlag alatti és feletti értékek

A Kezdőlap szalagon található formázó galériák hasonló módon

működnek. A minta fölé mozgatott egérmutatóval megjeleníthetjük a
minta formáját, illetve az adatjelölő szimbólumokat a táblázaton
vagy annak kijelölt tartományán. Ha tetszik, amit látunk, kattintsunk
a galériabeli ikonra.
A Legfelső/legalsó értékek szabályai paranccsal a legfelső,
vagy legalsó adatokat, illetve az átlag feletti, vagy alatti adatokat
tartalmazó cellákat formázzuk.
Az Adatsávok paranccsal egy egészen különleges megoldással
a kijelölt cellák tartalmával arányos sávdiagramokat készíthetünk a
cellán belül. A legnagyobb kiterjedésű sáv a legnagyobb értékhez, a
legrövidebb sáv a legkisebb értékhez tartozik, míg a köztes értékek-
kel arányos lesz a többi sáv hossza. A sávok az oszlopon belül ma-
radnak, így az abszolút hosszakat az oszlopszélesség is befolyásol-
ja. Fontos, hogy csak azonos jellegű adatokat színezzünk egyfor-
mán, például a fenti ábrában eltérő színű sávok illették volna meg a
bevételeket és a kiadásokat. A beállított minták alapján formázó
menük esetében a formátum kipróbálható úgy, hogy a mutatót a
minta fölé mozgatjuk. Ha tetszik a forma, kattintsunk a mintára, hogy
érvényesítsük a beállítást.
Ugyanazokon az adatokon akár többféle feltételes formázást is
alkalmazhatunk. Korábban legfeljebb csak három feltételt és egyféle
megjelenést állíthattunk be. Ezek a szabályok általában „nem ütik”
egymást.
A feltételes formátumok egymásra halmozhatók

A Színskálák menüben például a kijelölt tartomány celláihoz érték-

arányos, folyamatos színezést adhatunk, amely a cella hátterén ér-
vényesül.
A feltételes formázások almenüinek végén látunk egy További
szabályok parancsot, amelynek segítségével egyénileg módosítha-
tunk a szabályokon, illetve további hasonló szabályokat alakíthatunk
ki. Ekkor az éppen aktuális szabályból indulunk ki, amelyet módosít-
hatunk. A színezésnél például beállítható a legkisebb és a legna-
gyobb értékhez tartozó szín, vagy a színezés egyéb szabályai (há-
rom szín esetén a középső szín helye stb.). Egyéni szabályok kiala-
kítására szolgál a Feltételes formázás gombmenü Új szabály pa-
rancsa is.
Egyéni formázási szabályokat is kialakíthatunk

Az Ikonkészletek menüben az értéktartományt kvantilisek szerint
felosztó és ikonokkal jelző formázást állíthatunk be. Az egyéni sza-
bályokkal beállíthatjuk, hogy az ikonok alkalmazásához milyen szá-
zalékos értékhatároknak, vagy abszolút cellaértékeknek kell telje-
sülni. Ezekből egyszerűen megállapíthatók, hogy az adatok az alsó-
felső harmadban, negyedben, ötödben stb. vannak, illetve átlago-
sak, vagy egy általunk különösen fontosnak ítélt sávban vannak.

A Szabályok kezelése paranccsal megjelenített párbeszédpane-

len be- és kikapcsolhatók a szabályok, így egyetlen jelölőnégyzet
átállításával érvényesíthetők, illetve ideiglenesen megszüntethetők.
Ha ismét szükség van a szabályra, csak töröljük a szabály melletti
Leállítás, ha igaz jelölőnégyzetet. Ugyancsak egyszerűen módosít-
hatjuk a szabály érvényesítési területét.
Az ikonkészletekkel kvantilisek ábrázolhatók
A szabályok sorrendje is beállítható

A „szabálymenedzser” párbeszédpanelen a felesleges szabály egy-

szerűen törölhető a Szabály törlése paranccsal. A szabályok mó-
dosítására pedig a Szabály szerkesztése gombot nyomjuk meg.
Nemcsak az adott tartományban, de a kijelölt cellákon, illetve mun-
kalapon is törölhető a feltételes formázás szabálya a Szabályok
törlése almenü parancsaival.
A Kezdőlap szalag Formázás táblázatként gombjából megjele-
níthető listából rengeteg előre beállított táblázatformát választha-
tunk. Ezeket nem használhatjuk viszont másik adattáblával átfedés-
ben. A táblázatformák és kimutatás-táblázatok is átalakíthatók
Hasonlóan sokféle előre beállított cellastílus közül választhatunk
a Cellastílusok gomb lenyíló menüjéből. Ilyen cellastílust is kiala-
kíthatunk egyedi formázással (Új cellastílus), de egyesíthetünk is
cellastílusokat (Stílusok egyesítése). Pontosabban ez utóbbi pa-
ranccsal más megnyitott munkafüzetben alkalmazott cellastílust ve-
hetünk át az éppen szerkesztett munkafüzetbe.
Számtartalmú listaelemek szűrése

Megváltozott a listák rendezése, szűrése is. Egy listabeli cella helyi
menüjében választhatjuk a szűrést cellaérték, ikon, cellaszín, betű-

szín szerint, vagyis a feltételes formázással beállítható tulajdonsá-

gok alapján is. Például így kiszűrhetjük az első kvantilisbe eső ada-
tokat is.
A listafejben egyetlen helyi menübe egyesítették a szűrés és ren-
dezés parancsait. Számszerű adatok szűréséhez beállíthatjuk az
egyenlő, nem egyenlő, nagyobb, kisebb, közötti, felső tíz, átlag felet-
ti és átlag alatti adatok szűrése mellett a korábban megismert pár-
beszédpanelen beállítható egyéni szűrőket is.
A szöveges tartalmú cellákat szűrhetjük egyenlőség, nem egyen-
lőség, kezdet, végződés, tartalmazás, nem tartalmazás szerint és
egyéni szűrővel. Természetesen itt is szűrhetünk szín szerint.
A rendezést is végezhetjük a feltételes formázással beállított tu-
lajdonságok szerint. Ezzel egybe gyűjthetjük a szűrőfeltétel szerint
azonos tulajdonságú rekordokat.
Rendezés a feltételes formázással beállított jellemző szerint

A Beszúrás szalag az objektumok beszúrásának eszköze. Itt is ta-
lálunk újdonságot, nemcsak a régi parancsokat helyezték el az új
vezérlőelemen.

A Beszúrás szalag
Ezeket az Office többi alkalmazásában is használhatjuk, mint példá-
ul a többek közt az üzleti folyamatok ábrázolására alkalmas
SmartArt (IGX Graphic) objektumot. Ezek a diagramok egyszerűen
hozhatók létre, és átalakíthatók egymásba. A diagramtípus válasz-
tása után egy külön szövegablakba visszük be a tartalmat. A szöve-
ges tartalom megtartása mellett választhatunk másik diagramtípust,
melynek tulajdonságai (mérete, színe, térhatása) egyedileg formáz-
hatók.
A SmartArt diagramok egyszerűen átalakíthatók

A Beszúrás szalag újdonsága még az aláírás szolgáltatás (Aláírási
sor).
A Lap elrendezése szalag a lapelrendezés és oldalbeállítás, va-
lamint a nagyléptékű formázás eszköze. Az Oldalbeállítás, vagy a
Munkalap beállítások csoportfelirat melletti kis ikonnal a hagyomá-
nyos oldalbeállítási párbeszédpanelek jeleníthetők meg. Ugyanezt a
panelt jeleníti meg a Címek nyomtatása gomb is.

A Lap elrendezése szalag

A Témák gombbal előre összeállított stílusgyűjteményeket érvénye-
síthetünk.
Az előre összeállított stílusgyűjtemények

A Papírméretnyi csoportban állítjuk be a munkalap adott méretre
zsugorítását (hogy a tartalom hány oldalon férjen el). Egyébként a
munkafüzet nagyítását most a szerkesztőablak alján látható csúsz-
kával szabályozzuk.
Gyakorlatilag nem sok újdonságot tartalmaz a függvények beil-
lesztésére szolgáló Képletek szalag.

A Képletek szalag
A függvények beillesztése, a képletek ellenőrzése (Képletvizsgá-
lat), nevek kezelése viszont egyszerűbbé vált. Nyolc új függvény
jelent meg, amelyekkel OLAP kockákat elemezhetünk.
A rendezést tetszőleges számú szempont szerint végezhetjük

Kevés újdonságot tartalmaz az adatműveleteket tartalmazó Adatok
szalag is. A korábbi rendezési művelettel szemben viszont, amikor
csak három szempontot vehettünk figyelembe, most korlátlanul ren-
dezhetünk, azaz akár az összes adatbázis-mezőt figyelembe vehet-
jük. Itt is könnyebbé tették a külső adatok átvételét (Egyéb adatfor-
rásból). A Korrektúra szalag az ellenőrzés, korrektúrázás (meg-
jegyzések követése), munkalap-védelem parancsait tartalmazza. Itt
csak kisebb változásokat tapasztaltunk a változtatások követésében
(Változások követése).

A Korrektúra szalag
A Nézet szalag a megjelenítés parancsait tartalmazza. Ez utóbbiba
kerültek a korábbi Nézet és Ablak menü parancsai. Részben ha-
sonló kapcsolókat találunk a Lap elrendezése szalagon (rácsháló
és azonosítók elrejtése), illetve a szerkesztőablak alján (nézetváltás,
nagyítás).
A Nézet szalag
A súgó elérésére az F1 gyorsgombot, vagy a szalagfül-sor jobb ol-
dalán látható ? gombot használhatjuk.
2010-es MS Office újdonságok

A 2010-es változatban az újdonságok és továbbfejlesztések terve-
zésénél a hangsúlyt a mobilitásra, hatékonyságra és látványos
megoldásokra fektették.
Office használata tetszőleges helyen

Internetkapcsolat és támogatott böngésző (például Internet Explo-
rer, Firefox vagy Safari) használata mellett a Microsoft Office Web
Apps alkalmazásokkal szinte bárhonnan és bármikor elvégezhetünk
számos tevékenységet. A Microsoft Word, Excel, PowerPoint és
OneNote kényelmes, online társainak számító alkalmazásokkal köz-
vetlenül a webböngészőkből is elérhetjük, megtekinthetjük és szer-
keszthetjük dokumentumainkat. Bár ezek a webes alkalmazások

jelenleg is fejlesztés alatt állnak (a Microsoft honlapján erre utalva

csak annyit találunk: látogasson ide később vissza), a technológiai
továbbfejlesztés iránya látszik. Minden hasznos lehetőséget, bele-
értve a csoportmunkát és elérhetőséget ki akarnak használni a há-
lózatok nyújtotta előnyökből.
Az Office Web Apps alkalmazások jóvoltából többféle eszközön is
megnyitható a Word, az Excel, a PowerPoint és a OneNote prog-
ram, hiszen maguk a programok SharePoint-kiszolgálón, Windows
Live-fiókon keresztülfutnak, így nem kell mindegyik eszközön tele-
pítve lenniük. A dokumentumok ugyanúgy jelennek meg, ahogy egy
olyan számítógépen, amelyen telepítve van az Office.
Az Outlook szalagos felhasználói felülettel

Az Office Web Apps alkalmazások a Word, az Excel, a PowerPoint
és az OneNote online társprogramjai, melyekkel támogatott böngé-
szőkben megtekinthetjük dokumentumainkat és egyszerűbb módo-
sításokat is végezhetünk azokon. Az Outlook Web App új témakeze-
lési lehetőségeket kínál, átalakított felülete pedig a menüszalagot,
valamint a jelenléti információkat és az azonnali üzenetküldés esz-
közeit is tartalmazza. Így már az Outlook is átvette a szalagos fel-
használói felületet.

A SharePoint Workspace 2010 offline módba tudja helyezni a

SharePoint-listákat és dokumentumtárakat. Az offline módban vég-
zett munkát követően csak a módosítások szinkronizálódnak, ami
meggyorsítja a frissítés folyamatát.
A SharePoint Workspace Mobile használatával SharePoint-web-
helyeken és dokumentumtárakban böngészhetünk, továbbá doku-
mentumokat nyithatunk meg telefonunkon és szinkronizálhatunk
azzal. Még teljesebb tartalomkészítési és szerkesztési eszköztárat
vehetünk igénybe Word-, Excel- és PowerPoint-dokumentuma-
inkhoz bármilyen Windows-telefonon. Ráadásul mindezt egy tovább-
fejlesztett, érintőképernyőhöz igazított kezelőfelületen végezhetjük.
Ezeknek az újdonságoknak már voltak előzményei a korábbi Offi-
ce Professional változatban is.
Hatékonyabb közös munka

Az itt bemutatott újdonságok közt már több olyan továbbfejlesztést
is találunk, amelynek legfeljebb csak közvetett előzményeit találjuk
az Office 2007 programokban.
Például teljesen új, hogy a PowerPoint 2010 programból közvet-
lenül mutathatjuk be a diavetítés-közvetítési funkcióval diavetítése-
inket bárkinek, aki webböngészőt használ.
Környezetfüggő adatokat szerezhetünk be üzleti és közösségi há-
lózatok használata során. Az Outlook Közösségi Összekötővel fel-
használó-központú rálátást nyerhetünk vállalatunkra az üzenetek,
értekezlet-összehívások, mellékletek és SharePoint-tevékenységek
(például állapotfrissítések közzététele) révén. A népszerű közösségi
hálózatokra kapcsolódva pedig azonnali híreket kaphatunk az ügyfe-
lektől, érdeklődőktől és partnerektől.
Az üzenetküldéskor kapott e-mail tippek fontos tudnivalókra fi-
gyelmeztethetik a felhasználókat, hogy ezzel elejét vegyék a feles-
leges, kínos helyzetbe hozó vagy károkozásra is képes üzenetek
elküldésének.
Megjelent az igény szerinti fordítás. Segítségével a teljes doku-
mentum, vagy annak kijelölt részének fordítása egyszerűen meg-
oldható. Ezekhez a műveletekhez korábban külön alkalmazásokat

használtunk, bár a dokumentum fordítása most is a weben keresz-

tül, tehát internetkapcsolat birtokában érhető el. A fordítási munkák-
ban számos forrás és célnyelv választható (még a nem latin írású
nyelvek, például a kínai, és az arab is).
A szerkesztés közben használható minifordító

A minifordító szintén megkönnyíti a több nyelven végzett munkát.
Ekkor a kurzor alatti szó vagy kijelölt kifejezés fordítása megjelenik
a szöveg felett, ahonnan a fordítás akár a vágólapra is másolható,
hogy a szövegbe illesszük (lásd az ábrát). A fordító már valamennyi-
re megbirkózik a ragozással is.
Az Office 2010 nyelvi beállításai

Egyetlen párbeszédpanelen alakíthatjuk igényeinkhez a többnyelvű
munkához használt munkakörnyezetet, melyen a szerkesztésre, a
súgóra, a megjelenítésre és – számos alkalmazásnál – az elemle-

írásokra vonatkozó nyelvi beállításokat is külön megadhatjuk (lásd

az ábrát).
Korábbi funkciók továbbfejlesztései:
Az Office (Word 2010, PowerPoint 2010, OneNote 2010, Excel
Web App és OneNote Web App) dokumentumok egyidejű közös
használatában újdonság, hogy a társszerzői funkciókkal lehetővé
váló egyidejű munkavégzés csökkenti a csapatmunkával járó admi-
nisztratív teendőket. Mivel az adatokat saját helyi számítógépeken
lehet tárolni, azok védelme nem gyengül.
Ugyanahhoz az Outlook-profilhoz több Exchange-postaládát csat-
lakoztathatunk, így egy helyről érhetjük el összes fiókunkat. Gyor-
sabb a munka, ha először csak a fejléceket töltjük le.
Több fiók egyidejű kezelése

Az Outlook 2010 témák szerinti nézete és Karbantartás eszköze
segít eltávolítani a feleslegesen többször szereplő információkat, a
Mellőzés funkció pedig egyfajta némító gombként használható a
Beérkezett üzenetek mappában. Ez az adott témában beérkező
üzeneteket azonnal a Törölt elemek mappába helyezi. A gyorsmű-
veleteket használva kevesebb kattintással végezheti el az e-mailek,
a naptár és a teendők kezelésével kapcsolatos gyakori műveleteket.
Az Outlook 2010 és az Exchange Server 2010 programban meg-
található új technológiáknak köszönhetően már automatikusan szö-
veges átirat készíthető a hangüzenetekből. A rögzített hangüzene-
tek szöveges átiratukkal együtt jutnak el közvetlenül a Beérkezett
üzenetek mappába. Az üzenetek helyhez kötöttség nélkül elérhetők
webböngészőből, számítógépről vagy okostelefonról.
Az Outlook 2010 with Business Contact Manager új szolgáltatá-
saival vállalatunkat tükröző rekordokat hozhatunk létre és alakítha-

tunk igényeinkhez, az érdeklődőket és üzleti lehetőségeket nyomon

követhetjük a kezdetektől a sikeres megkötésig, figyelemmel kísér-
hetjük a fontos metrikákat egy irányítópulton, és egyszerűen meg-
oszthatjuk az üzleti adatokat kollégáinkkal.
Választható témabeállítások az Outlook 2010 programban

A közkedvelt azonnali üzenetküldő alkalmazás (chat) most még ha-
tékonyabban és kiterjedtebben használható. Barátainknak és mun-
katársainknak elérhetőségét jelenléti információkból és egy új név-
jegykártyáról állapíthatjuk meg, és könnyedén, közvetlenül az Office
2010 alkalmazásaiból kezdeményezhetünk velük beszélgetést. Az
Office Communicator pedig további eszközöket is nyújt, köztük pél-
dául a hangosbeszélgetések munkavégzés közbeni kezdeményezé-
sének lehetőségét.
A naptárak Kezdőlap szalagja

Könnyebb és rugalmasabb lett a megosztott jegyzetfüzeteken vég-
zett közös munka az olvasatlan változtatások automatikus kiemelé-
sének, a Keresés szerző szerint funkciónak és egyéb új lehetősé-
geknek köszönhetően. Ráadásul az online tárhelyen megosztott
jegyzetfüzeteket a OneNote 2010 és a OneNote Web App alkalma-
zással egyaránt munkatársainkkal közösen és egy időben is szer-
keszthetjük.

Az Outlook új naptár nézeteivel jobban követhetjük elfoglaltsága-

inkat és munkatársaink időrendjéhez jobban igazodó találkozókat
szervezhetünk nemcsak a közös Exchange kiszolgálóra csatlakozó
felhasználókkal, de a weben keresztül is (lásd az ábrát).
Teljesítmény és minőség
A következő szolgáltatások és funkciók az egyes Office programok
felhasználóinak egyéni teljesítőképességét növelik, illetve az általuk
előállított dokumentumok megjelenésén javítanak.
A Microsoft Office Backstage™ nézet

Ismét átdolgozták a 2007-ben radikális változáson átesett felhasz-
nálói felületet. A szalag most már minden Office alkalmazásban el-
érhető. A kisebb módosításnak köszönhetően az új Microsoft Office
Backstage™ nézet mindenkinek gyors hozzáférést biztosít az olyan
jelentősebb műveletekhez, mint a dokumentumadatok megtekinté-
se, a mentés, a nyomtatás és a megosztás. Ez a nézet a Fájl sza-

lagfülből hozható elő és a továbbiakban – szerepét is figyelembe

véve – inkább Fájl menünek, lapfülnek nevezzük (bár mint az a kö-
vetkező ábrán is látható, a nézet sokkal többet nyújt egy hagyomá-
nyos menünél, például a nyomtatási kép, a dokumentum informáci-
ói, a verziók is itt tekinthetők meg). Szintén innen érhetők el a beállí-
tások, amelyekkel testre szabhatjuk az adott Office programot.
Az új, élő minta segítségével végezhető beillesztési funkció még
a tényleges beillesztés előtt megjeleníti az egyik Office 2010 doku-
mentumból a másikba, vagy akár külső alkalmazásból végzett beil-
lesztés eredményét (például lásd az ábrán egy weblap részletén).
Háromféle beillesztési lehetőség és eredménye

A legtöbb Office programban elérhető élőminta szolgáltatás mintái-
nak, beillesztési lehetőségeinek száma az adott vágólap tartalomtól,
vagyis a forrásformátumtól függ.
Az új felhasználói felület testre szabása most már teljes körűen
megoldott a felületen belül. Korábban a szalagokat csak körülmé-
nyesen, XML szerkesztéssel, tömörítéssel szabhattuk testre.
A Word 2010, Excel 2010 és a PowerPoint 2010 új és továbbfej-
lesztett képszerkesztési eszközökkel ad lehetőséget többek között
látványos művészi effektusok alkalmazására és fejlett korrekciós,
színmódosítási és körülvágási műveletek végrehajtására. E két
programba egyszerűen beilleszthetünk képernyőképeket is, amelyet
már a beillesztés előtt megvághatunk.

A háttér eltávolítása és művészi hatások a PowerPoint programban

A PowerPoint 2010 fénykép- és videó szerkesztő eszközeivel töb-
bek között megvághatjuk és könyvjelzővel láthatjuk el (Windows
Media file [.asf], Windows video file [.avi], QuickTime Movie file,
MP4 Video, Movie file [.mpeg], MPEG-2 TS Video, Windows Media
Video file [.wmv], Adobe Flash médiafájl [.flv] formátumú) videóinkat,
fekete-fehérré, vagy tetszőleges színárnyalatúvá alakíthatjuk a szí-
nes filmeket, valamint művészi effektust adhatunk fényképeinkhez.
Videó átszínezési lehetőségek a PowerPoint programban

Mindezeken túl beállíthatjuk, melyik képkocka jelenjen meg a videó
fájl indító képeként, milyen befoglaló keretben jelenjen meg a videó,

illetve a kerethez is grafikus hatásokat, tükröződést, árnyékot stb.

adhatunk. A bemutatókba fényképalbumot is illeszthetünk. A tömörí-
tési lehetőséggel csökkenthetjük a médiafájlok méretét.
A PowerPoint 2010 programban egyszerűen oszthatjuk meg be-
mutatóinkat azokkal, akik nem tudtak jelen lenni az élő előadáson –
de bármilyen egyéb célra, például oktatóanyaghoz is készíthetünk
WMV formátumú videót a bemutatókból. A videók kísérőszöveget, a
diákra és az animációkra vonatkozó időzítés adatokat, valamint lé-
zermutató-mozdulatokat is tartalmazhatnak.
Egy-két újabb, látványos SmartArt diagram is megjelent.
A OneNote 2010 alkalmazásban egy helyen tárolhatjuk, rendsze-
rezhetjük és nyomon követhetjük a lejegyzett információkat. A prog-
ram biztosítja, hogy egyetlen ötlet se merüljön feledésbe. Könnyített
navigálás, keresési eszközök, új lapváltozatok és wikihivatkozások
segítenek a források gyors megtalálásában és nyomon követésé-
ben. A Word 2010, a PowerPoint 2010 és az Internet Explorer prog-
ram használata közben akár jegyzeteket is készíthetünk, és a prog-
ram automatikusan menti a jegyzethez a forrástartalomra mutató
hivatkozást.
2010-es Excel újdonságok

A 2010-es Excel változat újdonságait az új lehetőségek, a hatéko-
nyabb egyéni és közösségi munkavégzés és az Excel többféle esz-
közön való használata jellemzi.
Továbbfejlesztett eszközök
A 2007-es változatban bevezetett új felhasználói felület egyik hátrá-
nya volt, hogy a testre szabást csak igen körülményesen, XML fájl
szerkesztésével, tömörítőprogram segítségével alakíthattuk át, ezért
nem is nagyon alkalmazták. A 2010-es verzióban viszont a szalag
már módosítható Az Excel beállításai párbeszédpanel segítségével
is. Ezt a párbeszédpanelt most a Fájl szalagfül Beállítások paran-
csával érjük el. A Menüszalag testreszabása funkcióval létre-

hozhatunk saját lapokat és csoportokat is, valamint átnevezhetjük,

illetve átrendezhetjük a beépített lapokat és csoportokat .
A menüszalag testre szabható

A menüszalag kiegészítő szolgáltatása a Microsoft Office Backstage
nézet, amely a Fájl szalagfülre kattintva bukkan elő, ezért a továb-
biakban az egyszerűség kedvéért Fájl menünek is nevezzük, bár a
hagyományos menühöz képest sokkal több új szolgáltatást nyújt.
Míg a hagyományos menük csak a parancsok bevitelére szolgálnak,
addig a Backstage nézet a parancsok kiadására nyomógombokat,
nyomógomb almenüket, hivatkozásokat is alkalmaz, információkat
jelenít meg a szerkesztett dokumentumról, megjeleníti annak nyom-
tatási képét. Segítségével létrehozhatunk, megnyithatunk, meg-
oszthatunk és kezelhetünk munkafüzeteket, beállíthatjuk a program
működését.
Új munkafüzet-kezelő eszközöket hoztak létre, illetve továbbfej-
lesztették a korábbi szolgáltatásokat, amelyekkel a korábbi – akár

mentés nélkül lezárt – munkafüzet verziók helyreállíthatók, védett

nézetben tekinthetjük meg az internetes forrásból származó doku-
mentumokat, a megbízható dokumentumok jelzést megőrzik az el-
lenőrzött és engedélyezett fájlok, így azokon a makrók futtatását,
megnyitását többször nem kell nyugtázni.
A Microsoft Office Backstage nézet részlete
Adatlisták gyors összehasonlítása

Az Excel 2010 új szemléltetőeszközeivel a legbonyolultabb adatok is
érthetővé tehetők. Az értékgörbéknek nevezett apró diagramokkal
az értékek mellett azok elemzésének grafikus összegzését is meg-
jeleníthetjük, míg a szeletelőkkel dinamikusan szűrhetjük a kimuta-
tásokban vagy kimutatásdiagramokban található adatokat. Az érték-
görbék a korábbi sávdiagramokhoz hasonlóan cellán belül jelennek
meg, de biztosítják egy újabb dimenzió, az idő figyelembe vételét is.
Továbbfejlesztették a kimutatásokat és kimutatásdiagramokat is.
Kitölthető címkékkel egyszerűsíthető a kimutatás használata. A be-
ágyazott mezők elemfeliratának megjelenítéséhez ismétlődő címké-
ket is használhatunk, és erre a kimutatás összes sorában és oszlo-

pában lehetőség van. Ismétlődő címkéket egyedi mezőkön is alkal-

mazhatunk, de az ismétlő funkciót az egész kimutatás összes me-
zőjében egyszerre is be- vagy kikapcsolhatjuk.
Az Excel új szűrési lehetőségei és az értékgörbe

Többszintű, névvel ellátott (MDX) halmazokat használhatunk. MDX-
szerkesztő segítségével bonyolultabb halmazokat is létrehozhatunk,
vagy az MDX nyelv ismerete nélkül használhatjuk a párbeszédpane-
les megoldást. A névvel ellátott halmazok használatát a kimutatások
és az OLAP-képletek is támogatják. Ezekkel olyan OLAP-
kimutatások készíthetők, amelyek a különböző üzleti helyszíneken
eltérő mértékegységeket használnak.
Az Excel 2010 kimutatásokban elérhető keresési szolgáltatás se-
gítségével nagy számú elemet tartalmazó mezőkkel és oszlopokkal
(sok ezer vagy millió soros táblázatokkal) is dolgozhatunk. Az elem-
keresés segítségével a kimutatásmezők és az OLAP-kockamezők
címkéi között egyetlen oszlopban is végezhetünk keresést, az
AutoSzűrő szolgáltatás alkalmazásával vagy anélkül.
Az Excel 2010-ben több szálon futó rendezést használhatunk,
mely lehetővé teszi nagyméretű kimutatások és Excel-táblázatok
gyors rendezését. A több szálon futó rendezés be-, illetve kikap-
csolható.
A szűrést továbbfejlesztették, hogy nagy mennyiségű adat elem-
zésére is alkalmas legyen. Az Excel 2010 alkalmazásban a több
elemre történő szűrés sokkal gyorsabb, és nem látható adatokra

(például rejtett összegekre) is vonatkozik az OLAP és nem OLAP

szabványú kimutatásokban egyaránt. Ugyanilyen továbbfejlesztett
szűrési funkciót használhatunk az Excel Services alkalmazásban is.
Rendezési lehetőségek kimutatásban

Az Excel 2010 alkalmazásban Az értékek megjelenítése funkció
könnyebben megtalálható és használható, illetve most már az OLAP
és nem OLAP szabványú kimutatásokban való használatot egyaránt
támogatja. Az értékek megjelenítése funkció további számításokat
tartalmaz, ilyen például a Szülősorösszeg százaléka, a
Szülőoszlopösszeg százaléka, a Szülőösszeg százaléka, a
Göngyölített összeg százaléka, A legkisebbtől a legnagyobbig
rangsorolva és a Legnagyobbtól a legkisebbig rangsorolva.
Egyszerűbb mezőt vagy elemet megadni, amin a számítás alapulni
fog. A nem OLAP szabványú kimutatásokhoz hasonlóan hozzá-
adhatjuk több alkalommal ugyanazt a mértékegységet az OLAP-
kimutatás értékterületéhez, hogy egyszerre tudjuk szemléltetni az
értéket és az értéken alapuló számítást.

Az értékösszegzés és megjelenítés helyi menüből és szalagról is

bekapcsolható
Korábban a nagy méretű táblázatokon, kimutatásokon végzett mű-
veletek nem voltak visszavonhatók, vagy jelentősen csökkent a tel-
jesítmény. Most ez is megváltozott. A kimutatások teljesítményének
növelése érdekében a Visszavonás parancsot továbbfejlesztették,
így alkalmas nagyméretű verem kezelésére. A teljesítmény akkor is
csökken, ha az Automatikus méretezés és a Stílusok parancsot a
kimutatás frissítésével vagy módosításával egyszerre alkalmazzuk.
Az Excel 2010 alkalmazásban ezt a problémát úgy oldhatjuk meg,
hogy az Esc billentyű lenyomásával megszakítjuk az Automatikus
méretezés vagy a Stílusok parancs végrehajtását. Ezeket a beállí-
tásokat kikapcsolva növelhető a teljesítmény a nagy méretű kimuta-
tásokban végzett adatfrissítéskor.
Az Excel 2010 alkalmazásban egyszerűbb a kimutatásdia-
gramokon végzett munka (például a közvetlenül végzett szűrés),
továbbá a diagram átrendezése a mezők hozzáadása vagy eltávolí-
tása révén. A kimutatásdiagram összes mezőgombja, a mezőlista
vagy a mezőfejlécek egyetlen kattintással elrejthetők a Kimutatás-
eszközök szalag Megjelenítés csoportjában.
Az Analysis Services-kockákba foglalt adatokkal dolgozva hasz-
nálhatjuk az adatvisszaírás funkciót is. Az Excel 2010 alkalmazás-
ban módosíthatók az értékek az OLAP-kimutatások Értékek terüle-
tén és visszaírhatók a Kocka frissítése utasítást támogató OLAP-
kiszolgálón lévő Analysis Services-kockába. A visszaírási funkció
feltételhez is köthető, majd amikor már nincs szüksége rá, vissza-
vonhatja a változtatásokat, vagy mentheti a módosítást.

A szeletelőkkel látványos módon szűrhetjük a kimutatásokat.

Egyetlen kattintás elegendő a szűrő alkalmazásához. A szeletelő
gombjainak a kimutatással harmonizáló megjelenést adhatunk az új
Szeletelőeszközök szalag használatával (lásd a következő ábrát).
Több feltételt a Ctrl+ kattintással állítunk be. A szeletelők gyors szű-
rést tesznek lehetővé, egyúttal az aktuális szűrési állapotot is jelzik,
így könnyedén áttekinthető, hogy mi szerepel a szűrt kimutatásban.
Szeletelő eszköz és szalag kimutatásdiagramon

Továbbfejlesztették a feltételes formázást is. Több ikonkészletet
érhetünk el, többek között háromszögeket, csillagokat és dobozokat
használhatunk. A különböző ikonkészletek tartalma tetszőlegesen
keverhető. Meghatározott értéktartomány ikonjai elrejthetők, például
megtehetjük, hogy csak a magas haszonhoz tartozó ikonokat jele-
nítjük meg, egyúttal a többi ikont elrejtjük.
Az adatsávokban egyszínű vagy színátmenetes kitöltések esetén
is megkülönböztethetjük a negatív értékeket, amelyek az automati-
kusan kialakuló tengely pozitív értékeihez képest az ellenkező olda-
lon jelennek meg (lásd az ábrán).

Negatív érték ábrázolása adatsávban
Hatékony elemző eszközök

Az Excel 2010 fejlesztéseivel az adatok elemzése gyorsabb. Nagy-
tömegű (akár több millió sornyi) adat elemzéséhez a
http://www.powerpivot.com/ webhelyről letölthető a Microsoft SQL
Server PowerPivot for Excel bővítmény, amellyel gyorsan végezhe-
tünk el ilyen számításokat. Ezzel a bővítménnyel a különböző forrá-
sokból (vállalati adatbázisokból, munkalapokból, jelentésekből és
adatcsatornákból) származó adatok is összegyűjthetők, kombinálha-
tók, elemezhetők.
Továbbfejlesztették a Solver bővítményt is, amellyel az optimális
megoldásokat kereshetjük, lehetőségeket elemezhetünk. A tovább-
fejlesztés érintette a felhasználói felületet és az algoritmusokat is. Új
globális optimalizálási beállításokat, jobb lineáris programozási és
nemlineáris optimalizálási módszereket, új linearitási és megoldha-
tósági jelentést alakítottak ki.
Az Excel 2010 alkalmazás pontosabb statisztikai és egyéb függ-
vényeket kínál. Egyes korábbi függvények neve megváltozott, így az

elnevezés jobban tükrözi a funkciót. A régebbi függvények is hasz-

nálhatók ugyanakkor, ezeket a kompatibilitás kategóriában, illetve a
felajánlott listák alján – figyelmeztetés kíséretében megjelenítve –
érjük el (lásd az ábrán).
Az új és a „hagyományos” khi függvények

Az Excel-táblázatokban az oszlopok tetején található táblázatfejlé-
cek helyettesítik a megszokott munkalapfejléceket, ha hosszú táblá-
zatokat kell görgetni. Az Excel 2010 programban az automatikus
szűréskor használt gombok a táblázatfejlécekkel együtt láthatóak
maradnak, így gyorsan rendezhetők és szűrhetők az adatok anélkül,
hogy vissza kellene görgetni a táblázatot az elejére.
Szűrők az oszlopfejlécen
Új keresési szűrőt vezettek be, amelyet a szűrőfeltételek közt talá-
lunk. A szűrést ez esetben a szűrőfeltétel begépelésével adjuk meg,
a megfelelő elemek azonnal megjelennek a listában (lásd az ábrát).
A lista jelölőnégyzeteinek törlésével szűkíthetjük a szűrőt, amelyet
végül az OK gombra kattintva érvényesítünk a teljes adattáblán.
Még nagyobb munkafüzeteket kezelhetünk az Excel 64 bites vál-
tozatával, mert ez esetben a 2 GB feletti memóriatartomány is cí-
mezhető. De a teljesítmény fokozása érdekében az Excel 2010 tá-
mogatja a többszálú, illetve párhuzamosan futtatható végrehajtást, a
nagyméretű táblázatokat. Nagy teljesítményű számítástechnikai

rendszerben (HPC típusú) fürtösszekötőt is beállíthatunk.
Új szövegszűrő
Meggyőzőbb munkafüzetek
Az Excel 2010-ben a munkafüzetek méretétől függetlenül nagyobb
hatású vizuális megjelenítést alkalmazhatunk (diagramokat, ábrákat
és képernyőképeket).
A diagramok 32000 adatpontos felső korlátja megszűnt, csak a
rendelkezésre álló szabad memória mérete szab határt. Az Excel
2007 programban a diagramok vagy egyéb objektumok formázása
közben nem rögzíthettünk makrót. Az Excel 2010 alkalmazásban
már a diagramok és más objektumok formázásának módosítását is
rögzíteni lehet a makrórögzítővel.
Szövegmezőkben is szerkeszthetünk egyenleteket. Ez hasznos
lehet, ha a munkalap zárolt vagy más okból nem elérhető celláiban
található képleteket szeretnénk megjeleníteni, illetve a képlet egyes

részei az adott helyzetben még hibaüzenetet adnak így nem befe-

jezhetők (például az osztás 0-val esetében).
Minden korábbinál több téma és stílus áll rendelkezésre. Ezek
segítségével a munkafüzetek és a Microsoft Office más dokumen-
tumai számára professzionális és egységes megjelenést biztosítha-
tunk. A téma kiválasztását követően az Excel 2010 elvégzi a terve-
zési munkát. A szövegek, a diagramok, a képek, a táblázatok és a
rajzolt objektumok a kiválasztott témának megfelelően módosulnak
annak érdekében, hogy a munkafüzet minden eleme vizuálisan ki-
egészítse egymást.
A Beszúrás szalagról közvetlenül indítható a megnyitott ablakok
képernyőképeinek vagy kijelölt részleteinek beillesztése.
Képernyőkép beillesztése
A képek szegélyezhetők, hátterük eltávolítható. A SmartArt diagra-
mokban is felhasználhatjuk a képeket. A képeket a program „bele-
vágja” a befoglaló alakzatba. A képeken átszínezést és művészi
hatásokat is alkalmazhatunk. A képek szerkesztési, korrigálási lehe-
tőségei is bővültek. Erre is példa a következő ábra. Jobban szabá-

lyozható a képminőség és a tömörítési arány egyensúlya, így a

megjelenítendő munkafüzet formátumának (ez lehet például nyom-
tatvány, képernyőkép vagy elektronikus levél) megfelelően választ-
hatjuk meg a kép minőségét.
Képműveletek SmartArt ábrába illesztett képeken

A vágólapra másolt tartalom beillesztésekor még a parancs végre-
hajtása előtt előképen ellenőrizhetjük az eredményt. A helyi menü-
ben az elemleírások segítségével választhatunk beillesztési módot.
Beillesztési lehetőségek a helyi menüben

Együttműködés másokkal, elérés

Az Excel 2010 új típusú megoldásokkal támogatja a csapatmunkát.
Az Office Web Apps alkalmazások részét képező Excel Web App
használatával megoldható, hogy többen is szerkesszenek egyszerre
egyetlen munkafüzetet, de abból ne zárják ki a munkafüzet tulajdo-
nosát… Vállalati felhasználók tűzfallal védett környezetben, a Sha-
rePoint 2010 (Excel Services) alkalmazással együtt használhatják
ezt a funkciót. Az egyéni felhasználók, például az otthoni munkafü-
zet távoli elérésével, egy Windows Live fiók segítségével dolgozhat-
nak ugyanazon a munkafüzeten.
A nem támogatott Excel szolgáltatásokat tartalmazó munkafüze-
tek is általában megnyithatók a webböngészőben. Ehhez az Excel
Web App alkalmazást használjuk. Ez a Windows Live SkyDrive
szolgáltatásban is elérhető. Segítségével a munkafüzetek nemcsak
megnyithatók, de szerkeszthetők is a böngészőben.
Munkahelyen kívül, intelligens telefonon használhatjuk a munka-
füzet elérésére a Microsoft Excel Mobile 2010 programot.
Munkafüzetek kiterjesztése
Új módszerekkel támogatják a munkafüzetek egyéni kiterjesztését,
továbbfejlesztését, mely lehetőségekről bővebbet az Excel
developer Center webhelyén, a http://msdn.microsoft.com/hu-
hu/office/aa905411.aspx címen olvashatunk.
A fejlesztők számára készült fejlesztések:
Az XLL szoftverfejlesztői csomag (SDK) támogatja az új munka-
lapfüggvényeket, a felhasználó által definiált aszinkron függvények
fejlesztését, a felhasználó által definiált, fürtkörnyezetben is jól mű-
ködő függvények fejlesztését (amelyek kiterjeszthetők a számítási
fürtre) és 64 bites XLL-bővítmények létrehozását.
Az Excel 2010 számos olyan szolgáltatást tartalmaz, amelyek
segítségével az esetlegesen megmaradt Excel 4.0 formátumú mak-
rókat áttelepítheti a VBA környezetbe. A fejlesztések jobb teljesít-
ményt biztosítanak a nyomtatással kapcsolatos módszerekhez és a
VBA esetében korábban nem elérhető diagramtulajdonságokhoz.

Egyéni munkafüzet-alkalmazásokban a menüszalag és az új

Backstage nézet programozva szabható testre. Programozással
aktiválhatók például a menüszalag lapjai, és az egyéni lapok műkö-
dése a beépített tartalomfüggő lapok működéséhez hasonlóvá tehe-
tő (az utóbbiak csak egy adott esemény bekövetkeztekor jelennek
meg). A menüszalag egyéni csoportjai továbbá növelhetők és csök-
kenthetők a menüszalag átméretezésekor, illetve a helyi menüket
számos eszközzel testre szabhatók. A Backstage nézethez ezenkí-
vül egyéni felhasználóifelület-elemeket és más elemeket adhatunk.

EXCEL 2010 ALAPOK 67
EXCEL 2010 ALAPOK
Könyvünknek ebben a fejezetében az Excel 2010 táblázatkezelő

rendszernek azokat az alapszolgáltatásait írjuk le, amelyek ismerete
feltétlenül szükséges a program működtetéséhez. Itt ismertetjük a
használathoz szükséges parancsok közül az alapvetőket, valamint a
segítő- és oktatórendszer, vagyis a program súgójának alkal-
mazását. A program telepítését is itt ismertetjük.
A továbbiakban dokumentumnak vagy munkafüzeteknek nevez-
zük a táblázatszerkesztővel előállított, lemezen tárolt állományt. Az
Excel 2010 munkafüzetei 16384 oszlopból és 1048576 sorból álló
táblázatokat tartalmazó munkalapokból állnak. Ez hatalmas növeke-
dés a 2003-as változat 256 oszlop*65536 soros maximális méreté-
hez képest, azonban bizonyos számításigényes feladatokat inkább
ne próbáljunk meg ilyen méretben végrehajtani (illetve egy jóval ki-
sebb táblázaton tegyünk kísérletet, és annak alapján döntsünk a
nagyobb tábla feldolgozásáról).
A dokumentum formázása a „végtermék” megjelenésének szabá-
lyozását jelenti (ide tartozik a lapméretek és irányítottság, margók,
igazítások, szegélyezés, karakterformák, a különféle szöveg-
kiemelés stb. beállítása).
Könyvünkben a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például:
Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket a továbbiakban a követ-
kezőképpen jelöljük, például: Ctrl+F, míg az egymás után lenyo-
mandó billentyűsorozatot: például Alt,V,O. A funkcióbillentyűket F1
..F12-vel jelöljük. Az egyes menüket – mint az újdonságok közt ko-
rábban említettük – felváltották a szalagok. Ezek parancsaira a sza-
lag/parancsnévvel hivatkozunk, például: Kezdőlap/Beillesztés, il-
letve a parancsok könnyebb fellelhetősége érdekében a sza-
lag/csoport/parancsnév megjelölést is használjuk. Az egyetlen, ha-
gyományos menüre emlékeztető vezérlőelem a Fájl szalagfülből
nyitható ki, ennek parancsait is hasonló formázással emeljük ki. A
parancsok írásmódja vastagbetűs. Az így jelölt szavak általában

68 EXCEL 2010 ALAPOK
megtalálhatók a könyv végén a tárgymutatóban is. Ugyanígy vastag

betűvel jelöljük a paneleken előforduló gombokat is, például: Mégse.
A szalagparancsok, a Fájl szalagfül parancsai, valamint a párbe-
szédpanel-mezők és gombok leírásánál aláhúzott betűvel jelöltük
azokat a betűket, amelyeknek megfelelő billentyűket az Alt billen-
tyűvel együtt lenyomva a parancsot elindíthatjuk vagy a párbeszéd-
panel adott mezőjébe léphetünk.
Az Excel 2010 jellemző adatai

A program környezetének, a felhasznált erőforrások számítógépi,
perifériális és szoftverelemeinek ismertetése előtt néhány jellemző
adat a program képességeiről, a környezet korlátairól, amely ma-
gyarázza jelentős memóriaigényét is (zárójelben az előző változat
jellemzője):
A munkakörnyezet jellemzői
Eredeti (telepített) eszközsávok száma 1 (32)
Eredeti nyomógombok száma 1293 (1064)
Egyidejűleg nyitott munkafüzetek száma a memóriától függ
Eredeti szalagok száma 10 (9)
Eszközszalagok száma 19 (13)
A munkafüzetek jellemzői
Munkalapok maximális száma a memóriától függ
Forgatókönyvek maximális száma a memóriától függ
Nézetek maximális száma a memóriától függ
Adatbázis-kezelés jellemzői
Rekordok (sorok) maximális száma 1048576 (65536)
Rekordon belüli mezők (oszlopok) max. szá- 16384 (256)
ma
Mezők legnagyobb szélessége 32767
Diagramkezelés jellemzői
Diagramok száma a munkalapon a memóriától függ
Diagram munkalapok maximális száma 255
Sorozatok száma legfeljebb 255

Adatpontok maximális száma sorozatonként a memóriától függ

(32000)
Adatpontok maximális száma diagramonként a memóriától függ
(32000)
Általános programjellemzők
Beépített függvények száma 400 (347)
Felhasználó által definiált függvények száma a memóriától függ
Függvények egymásba ágyazhatósága 7 szintig
Függvénynek átadható paraméterek száma 255
Legnagyobb képlethossz 1024 karakter
Nézetek maximális száma a memóriától függ
Nagyíthatóság szerkesztés közben 10-400 %
Kijelölt tartományok maximális száma 2048
Fogalmak magyarázata
Itt a legfontosabb fogalmakat ismertetjük, amelyeket a következők-
ben sűrűn fogunk emlegetni, még akkor is, ha részletes tárgyalásuk-
ra csak később térünk vissza. Ezek az Excel által használt elemek
és a programmal előállított végtermékek.
 Munkafüzet: az Excel programmal létrehozott állományok, me-
lyek munkalapokból állnak. A munkalapok eltérhetnek egymástól
a munkafüzeten belül is. A program a munkafüzeteket létrehozá-
sukkor vagy megnyitásukkor külön ablakban jeleníti meg. A prog-
ram a munkafüzetet néha mappának nevezi.
A munkafüzetben hatféle laptípus lehet:
Munkalap Adatbevitelre és számolásra szolgál.
Diagramlap Nem beágyazott diagramok önálló bemu-
tatására használható.
Visual Basic modullap, Makróknak nevezett Visual Basic eljárá-
makrólap sokat tartalmaz. Az általunk írt makrókkal
általános feladatokat végezhetünk el, pél-
dául automatikus munkafüzet-megnyitás,
cella- vagy tartománykijelölés, szövegbe-
írás, adatformázás, diagram létrehozása.

MS Excel 5.0 párbe- Microsoft Excel saját Visual Basic prog-

szédlap ramnyelvének beviteli eszköze.
MS Excel 4.0 makrólap A korábbi programmal teremt kapcsolatot.
Nemzetközi makrólap A korábbi programmal teremt kapcsolatot.
 Munkalap: a munkafüzeteket felépítő, sorokból és oszlopokból
kialakított rácsok, táblázatok, amelyek egyedi névvel rendelkez-
nek, ezáltal hivatkozhatunk rájuk. Az alapértelmezett munkalap
név: Munka1..Munka3. A munkalap neve a lap alján, a lapfülen
található. Ezt szükség szerint érdemes beszédesebb, sokatmon-
dóbb névre változtatni (például pénztárkönyv munkafüzet eseté-
ben január). A munkalapok sorrendje a munkafüzetben megvál-
toztatható. Az egyes lapokat a munkafüzetek között is másolhat-
juk. Ha rákattintunk egy lapfülre, akkor a hozzátartozó lap lesz
aktív, melyet a lapfülön a félkövérre formázott név is jelez. Az ak-
tív lap kiválasztható a Nézet szalag Ablakváltás gombjából le-
nyitható menüből is. A lapokat a fülektől balra elhelyezkedő gördí-
tő nyilak segítségével görgethetjük.
 Cella: a munkalapok sorainak és oszlopainak kereszteződésében
állnak a cellák. A munkalapok elemi részei, melyek hivatkozási
lehetőséget biztosító címmel rendelkeznek. A cím a cellát tartal-
mazó oszlop betűjele és a cellát tartalmazó sor számjele összeté-
teléből keletkezik (például az A4 jelű cella az A oszlop 4. sorában
áll). A cella tartalma a beírt képlet vagy adat, értéke a képlet kiér-
tékelésével kapott eredmény vagy a beírt adat.
 Aktív cella: az a cella, amelyikbe adatbevitelkor adat kerül. Egy-
szerre mindig csak egyetlen cella lehet aktív, melyet vastag keret
jelöl. Az aktív cella jele megjelenik a szerkesztőléc elején. Egy
cellát úgy teszünk aktívvá, hogy rákattintunk. Az adatbevitelt kö-
vető lezáró billentyű (, , , , Enter, Tab) a megfelelő irány-
ban következő cellát teszi aktívvá. Az Excel beállításai párbe-
szédpanel Speciális/Szerkesztés kategóriájában megszabhatjuk
az Enter billentyű lenyomása utáni irányt, vagyis azt a cellát,
amelyre a billentyű lenyomását követően kerülünk.
 Képlet: a cellák tartalmával elvégzendő egyszerűbb vagy bonyo-
lultabb műveletet, feladatot leíró szabály. A művelet végeredmé-

nye az eredmény- (aktív-) cellába kerül. Elődcella az, amelyre a

képlet hivatkozik, utódcella az, amely más cellákra hivatkozó kép-
letet tartalmaz.
 Diagram: a munkalap adatainak grafikus ábrázolása. A többféle
formában megjelentethető diagram adatai a táblázatok celláiból,
adatpontjaiból származnak. Beágyazhatjuk munkalapba, de meg-
jelenhet önállóan is.
 Varázsló: párbeszédpanelek sorozata, mely leegyszerűsíti, meg-
gyorsítja valamely Excel objektum létrehozását.
 Forgatókönyv: más néven eset, mely különböző eredményeket
adó bemeneti adathalmazok hatásának elemzéséhez szükséges.
 Látvány: más néven nézet, mely a munkalap különböző megje-
lenítési és nyomtatási beállításait tárolja.
A billentyűzet kezelése
Az írógéphez hasonlatos – középső – billentyűzetrész a szöveg be-
gépelésére, adatok bevitelére szolgál. E billentyűzetrésznek színe
általában világosabb. A magyar írógéphez szokott felhasználóknak
ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes
betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserél-
ve. A kezdőknek, illetve írógéphez szokott felhasználóknak nehéz
megszokni esetleg azt is, hogy a számítógépen nem szabad l (l)
betűt írni az 1-es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla)
helyett. A többi billentyűt a parancsok kiadására, illetve a kurzor1
(fénymutató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartal-
mon belül való közlekedésre használjuk.
A menüsori parancsok kiadhatók a billentyűzettel, vagy az egér-
kurzorral kiválasztva (rámutatva), majd az Enter billentyű, illetve az
egér bal gombjának lenyomásával. Csak a billentyűzetet alkalmazva
a képernyő második sorában álló menüsorba az Alt billentyűt le-
nyomva jutunk. Ezt követően a menüsor kiemelt (aláhúzott) karak-
1 kurzor: grafikus karakter – általában vízszintes vagy függőleges

villogó vonalka – mellyel a program jelzi a dokumentumban az aktu-
ális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét.
tereinek egyikét lenyomva, vagy a kijelölőmezőt2 a  vagy  kur-

zormozgató billentyűkkel mozgatva egy újabb menüt gördíthetünk
le, ahonnan a megfelelő parancs kiválasztása az eddig leírtakhoz
hasonló módon történhet. A főmenü kiválasztásához a ,  billen-
tyűket, az almenük legördítéséhez és a menütételek kiválasztásá-
hoz a  és  vagy  billentyűket használjuk. A kijelölt parancs vég-
rehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk. Ha a legördült me-
nüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik
meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazható (értelmetlen
például a vágás a táblázatban, amíg nincs kijelölve a kivágandó
részlet). Ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot indítani, akkor az
Esc billentyűt kell lenyomni. Ezzel visszatérünk a dokumentum
szerkesztéséhez.
A legördülő menü3parancsai mellett egyes helyeken billentyűzet-
kódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Táblázatszerkesztés köz-
ben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott
parancs azonnal végrehajtásra kerül.
A billentyűzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat,
bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres megfelelő-
ivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könnyebb
lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő)
leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az
egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billen-
tyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával
vihetjük be. Például a Ctrl és az F billentyű együttes megnyomása-
kor a programban félkövérre vált az adott betűtípus. Az ilyen, együt-
tes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben
együttes a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+F.
A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterek-
hez speciális billentyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start menü-
2
kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz
sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az
Enter billentyű lenyomásával választunk ki.
3
legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü,
amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kivá-
lasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét.
jének Beállítások/ (vagy Sajátgép/) Vezérlőpult/Billentyűzet prog-

ramjával állíthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a má-
sodlagos (például az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a
köztük az átkapcsolást lehetővé tevő billentyűkombinációt.
Az írógép-billentyűzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra
azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a
billentyűzet jobb oldalán található, számológép-kiosztású billentyű-
csoportot, a numerikus billentyűket használni. Ha a Num Lock
rögzülő váltóbillentyű nincs benyomva, akkor a numerikus billentyű-
zet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és
feliratok szerint. Ellenkező esetben a Num Lock lenyomott állapotá-
ban vihetjük be a számokat. A billentyűzet eddig nem említett részei
vezérlőfunkciókat töltenek be. A numerikus billentyűzetrész másik
feladata a különleges karakterek bevitele.
Az Alt, Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli
váltóbillentyűk, amelyekből 2*3 darab áll rendelkezésre, ezeket min-
dig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift
billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása
az adott irányban kijelöli a párbeszédpanel mezőben a szöveget,
munkalap részletet vagy objektumot.
A Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyű-
zeten található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között.
Ha a Caps Lock4 rögzülő váltóbillentyű – más szóval állapotbillen-
tyű – nincs lenyomva, akkor betűbillentyűt magában lenyomva kis-
betűt kapunk, ha a Shift billentyű lenyomásával együtt, akkor na-
gyot. Tehát e tekintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az író-
gép betűváltójának. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szere-
pe melletti másik feladata a különleges karakterek beillesztésének
segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt
billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyű-
zeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók
például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan be-
tűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billentyűzeten nem szere-
pelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali Alt billentyű
nyomvatartása mellett az írógép billentyűzetről is (például magyar
4
Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe.
billentyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyűkombinációval a ß

betűt, az Alt+q billentyűkombinációval a \ jelet adhatjuk meg – ami
az elérési utak megadásánál játszik fontos szerepet).A Caps Lock
és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók. A Caps Lock
lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs lesz (kisbetűt ek-
kor a Shift billentyű lenyomásával kell bevinni). A Caps Lock újbóli
megnyomásával az eredeti állapotot állítjuk vissza.
A kurzormozgató billentyűk a billentyűzet , , , , valamint
Home, End, PgUp, PgDn billentyűi, illetve ezeknek a Ctrl billentyű-
vel együtt lenyomott kombinációi (lásd később, a „Kurzormozgatás”
fejezetben).
Az Excelben az állapotsor helyi menüjének Felülírás mód
(Overtype Mode) parancsával válthatunk a beszúrásos és a felülírá-
sos szövegbevitel között. A beszúrásos szövegbevitelkor a begépelt
szöveget követő szövegrészek jobbra mozdulnak, az új szöveg nem
törli őket. A felülírásos szövegbevitel esetén az előzőleg begépelt, a
kurzor helyén álló szöveget felülírjuk. A Delete billentyű a kurzor
után álló betűt vagy a kijelölt munkalaprészletet (cellát, diagramele-
met) törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső
sarkában található, felirata rendszerint . Ez a billentyű a kurzor
előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlésére szolgál.
Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak vég-
rehajtása elől „menekülő” (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk egy
párbeszédpanelen, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri meg-
nyomásával visszatérhetünk az utolsó munkaképernyőhöz. Funkció-
ja megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse gombnak.
Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nél-
külözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűze-
ten: . Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán
is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek „kocsivissza-
soremelés” billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának
engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyo-
mógombjához vagy az egeres kattintáshoz). Az Excel munkala-
pokon e billentyűvel visszük be a Szerkesztőléc tartalmát a cellába.
A Fájl szalagfül Beállítások parancsával megjeleníthető párbe-
szédpanel Speciális/Szerkesztés (Advanced/Editing options) lapján

beállíthatjuk, hogy az Enter billentyű lenyomására milyen irányban

hagyjuk el az aktuális cellát (Irány – lefelé, jobbra stb.).
A billentyűkombinációkoz, funkcióbillentyűkhöz rendelt parancso-
kat a függelékben részletesen ismertetjük.
Az egér kezelése
Az egér egy pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozoghatunk a
dokumentum tartalma és a parancsok (menütételek) között. A kur-
zor pozicionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér
bal gombjának lenyomásával történik, ezt a továbbiakban kattintás-
nak nevezzük. A kiválasztott parancsok indíthatók így is. Egér he-
lyett alkalmazhatunk más grafikus pozicionáló eszközt, például
fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt – úgynevezett „hanyatt-
egeret”), digitalizáló tábla szálkeresztjét. Ez utóbbi eszközöket álta-
lában lehet egérként installálni, a továbbiakban az egér használatát
tételezzük fel.
A kettős kattintással, azaz a bal egérgomb kétszeri, gyors egy-
másutánban történő lenyomásával a kijelölt objektumot vagy funkci-
ót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk a hozzá kap-
csolt alkalmazást (az objektumot – például rajzot – létrehozó prog-
ramot), illetve parancs végrehajtását. Ikonokhoz rendelt parancsok
indításához elegendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egy-
szeri gombnyomás kijelöli a feladatot, a kettős kattintás pedig vég-
rehajtja azt. Ha a kiválasztott menüparancsot mégsem akarjuk indí-
tani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre.
Az egérrel ugyanakkor eszköztár ikonokat, kijelölt diagram-
elemeket, cellákat és cellák tartományát, illetve objektumokat tu-
dunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tartalmazó
eszköztár mozgatását például úgy végezhetjük el az egérrel, hogy
az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk, lenyomjuk
a bal egérgombot (ezzel „megragadjuk” az ikont), majd az egér
mozgatásával kiválasztjuk az új helyét. A mozgatás közben folya-
matosan nyomva tartott bal egérgomb felengedésével szüntetjük
meg a vonszolást. Ekkor rögzül az eszköztár az új helyen. Az esz-
köztárbeli ikonok mozgatása hasonlóképpen történik, de a művelet
alatt tartsuk nyomva az Alt billentyűt.

Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő mó-

don, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható
funkciót is. A következő táblázatban a Windows szabványos kurzor-
típusait és az Excelben használatos egérkurzorokat mutatjuk be:
Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)
Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok,
listaelemek kiválasztásakor, gördítő sáv alkalmazásakor,
cella vagy tartomány mozgatásakor. Ha a kijelölt tartomány
vagy az aktuális cella határára ilyen a típusú kurzorral muta-
tunk, akkor a bal egérgomb folyamatos nyomva tartása mel-
lett új helyre vontathatjuk a cellát vagy tartományt.
A kimutatások elemeinek kijelölésekor, mozgatásakor a
megfogott elemnek megfelelően jelenik meg a kurzor, amely
az új helyre mozgatás során felveszi az új helyhez tartozó
alakot (a mellékelt minta az adatterületi elemekhez kapcso-
lódik, lásd a kimutatásoknál).
Ez a szálkereszt jelenik meg akkor, ha a cella vagy a kijelölt
tartomány jobb alsó sarkában álló kitöltő négyzetre mozgat-
juk az egérkurzort. Ha ilyenkor ezt a jelet jobbra vagy lefelé
elvontatjuk, akkor a vonszolás irányába eső cellákat kitöltjük
a kijelölt cellákkal. Felfelé vagy balra húzva töröljük a kijelölt
cellák tartalmát. A húzás során nyomva tartott Shift billen-
tyűvel sorok és oszlopok szúrhatók be vagy törölhetők. Szin-
tén szálkereszt jelenik meg a grafikus objektumok létreho-
zásakor is.
Szövegkijelölés: az Excel szerkesztőléc területén (a munka-
lap felett) ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgom-
bos kattintást) használva jelöljük ki a szöveges kurzor új he-
lyét.
A munkalap celláinak kijelölésére használható forma.
Munka a háttérben: várakozás. Amíg ez az ikon látszik, nem
adhatunk ki más parancsot. Ilyen lehet az állományok kere-
sése, beépülők beépítése közben.
Foglalt: az Excel egy hosszabban tartó műveleten dolgozik.
Amíg ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot.


Nem érhető el: ez az ikon akkor jelenik meg, ha az adott
helyzetben valamely parancs nem érhető el.
Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum (például diag-
ramelem) vízszintes szélein középen elhelyezkedő fogópon-
tok, fogantyúk áthelyezésekor (átméretezésekor) jelenik
meg.
Munkalapsorok magasságának meghatározásánál, sorok
elrejtésénél használható. Akkor jelenik meg, ha az egérkur-
zort a sorazonosító-határokra mozgatjuk a munkalap bal
szélén. Ha ilyen formájú kurzor mellett duplán kattintunk az
egér bal gombjával, akkor a normál, a sor legnagyobb cellá-
jához igazodó sormagasságot állíthatunk be. A sorhatárt az
előző sorhatárra tolva elrejthetjük a sort.
A munkalap vízszintes osztójelének áthelyezésénél haszná-
latos. Ezzel a kurzorral az osztóvonalra duplán kattintva
megszüntethetjük a munkalap felosztását.
Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szé-
lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-
méretezésekor) jelenik meg.
Munkalaposzlopok szélességének meghatározásánál, osz-
lopok elrejtésénél használható. Akkor jelenik meg, ha az
egérkurzort az oszlopazonosító-határokra mozgatjuk a mun-
kalap tetején. Ha ilyen kurzor mellett duplán kattintunk az
egér bal gombjával, akkor az oszlop legnagyobb cellájához
igazodó szélességet állíthatunk be. Az oszlophatárt az előző
oszlophatárra tolva elrejthetjük az oszlopot.
A munkalap függőleges osztójelének áthelyezésénél, illetve
a vízszintes gördítő sáv–lapfül arány beállításánál használa-
tos kurzor. Ezzel az osztóvonalra duplán kattintva megszün-
tethetjük a munkalap felosztását.
Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezke-
dő fogantyúk áthelyezésekor (az objektum, például diagram
átméretezésekor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk
az objektum függőleges és vízszintes méretét.


Átlós átméretezés 2: a kijelölt objektum sarkain elhelyezke-
dő fogópontok áthelyezésekor jelenik meg.
Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik
meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot,
amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például
grafikus objektumot, diagramot) új helyre mozgathatjuk.
Ugyanez a kurzor jelenik meg a négy részre osztott munka-
lap osztóvonalainak kereszteződésére mutatva. Ebben az
esetben a vízszintes és függőleges osztás helyét egyszerre
jelölhetjük ki az osztójel egeres elvontatásával, vagy duplán
kattintva megszüntethetjük a munkalap felosztását.
Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállítá-
sának változtatására is lehetőségünk van. A beállításokat a magyar
nyelvű Windows XP esetében a Start menü vagy a Sajátgép prog-
ramcsoport Beállítások/ Vezérlőpult/Egérkezelés programjával (az
angol nyelvű Windowsnál a Settings/Control Panel/Mouse prog-
rammal) adjuk meg. Windows 7 operációs rendszerben a Vezérlő-
pult elérhető közvetlenül a Start menüből.
A képernyő, az ablakok és a menük

Az Excel ikonorientált környezetben működik, maga is ikonokat al-
kalmaz az egyes funkciók kiváltására. Az ikonok a parancsok képi
megfelelői, apró, szemléletes ábrák, amelyekkel könnyebb tájéko-
zódni, illetve amelyek segítségével a megfelelő parancsok indítha-
tók. Ezeket az ikonokat funkcionális csoportokba és szalagokba so-
rolták.
A 2010-es programváltozat számára átdolgozott Excel képernyő
– azaz az Excel munkaasztal – az ábrán bemutatott főbb részeket
tartalmazza. Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása,
programja külön alkalmazási „ablak”-ban fut. Az itt bemutatott kép-
ernyőkép az Excel munkaasztal. Tartalmazza a címkét, a Gyorsel-
érési eszköztárat, szalagot, munkaterületet, ablakokat, melyeket a
továbbiak során részletesen ismertetünk. Ezek egyébként az alkal-
mazott nézettől és saját beállításunktól függően meghatározott mó-
don jelennek meg vagy tűnnek el. A szerkesztett állomány a doku-

mentumablakba kerül.
Az Excel 2010 munkaablaka

Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása, programja külön
alkalmazási ablakban fut. A szerkesztett állományok a dokumen-
tumablakokba kerülnek. A legfelső sor az Excel alkalmazási ablak
fejléce, a címsor, amely a szerkesztett dokumentum neve mellett
baloldalt a rendszerablak-vezérlő ikont, mellette a Gyorselérési esz-
köztárat, jobboldalt a méretváltoztató és ablakzáró ikonokat tartal-
mazza (lásd az ábrán). Az Office Backstage nézet (Fájl) lapfülre
rákattintva a korábbi Fájl menünek megfelelő menüt gördíthetjük le.
Parancsaival hozhatunk létre, nyithatunk meg, menthetünk, nyom-
tathatunk, postázhatunk, közzétehetünk dokumentumot, vagy akár
befejezzük az Excel program futtatását.
A címsor Előző méret ikonjára kattintás állítja helyre az eltorzított,
kicsinyített méretű rendszerablakot. A nem teljes képernyő méretű

Excel rendszerablakot a címsornál fogva egérhúzással áthelyezhet-

jük. Ha az ablak maximális méretű, akkor ennek nincs értelme, a
parancs nem adható ki.
A rendszerablak-vezérlő és az ablakkezelő gombok

A nem maximális méretű ablak mozgatásához tehát rámutatunk a
címsorra, majd lenyomjuk az egér bal gombját és annak folyamatos
nyomva tartása mellett az ablakot az új helyére vonszoljuk. Ha fel-
engedjük a bal egérgombot, akkor az ablak az új helyén rögzül.
A méretezés egérrel úgy oldható meg, hogy az ab-
lak határoló vonalaira mutatunk az egérkurzorral.
Ekkor az a kiválasztott oldaltól (ablakrésztől) függő
formát vesz fel, mely jelzi a mozgatás irányát. Ek-
kor a bal egérgombbal megfogjuk a mozgatható részt és húzzuk
addig, amíg a megfelelő ablakméretet el nem érjük.
A bal oldali Kis méret méretváltoztató ikon, amellyel az egész Ex-
cel ablakot ikon méretűvé zsugorítjuk (erre akkor lehet szükség, ha
más Windows alkalmazásra vagyunk kíváncsiak). A nem maximális
méretű ablakban a Teljes méret ikon a lehetséges legnagyobb rend-
szerablakot állítja be.
A címsor Bezárás alkalmazásbezáró ikonjára kattintás, vagy a
Ctrl+W billentyűkombináció is a táblázat-szerkesztés befejezését
jelenti. Ha a szerkesztett dokumentum változásait még nem mentet-
tük el, akkor a program megkérdezi, mentjük-e a dokumentum mó-
dosítását? Mentést válaszolva elmentjük a dokumentumot, Nincs
mentést válaszolva a változtatások elvesznek, a Mégse nyomó-
gombra kattintással vagy az ezzel egyenértékű Esc billentyű lenyo-
másával visszatérhetünk a szerkesztéshez.

Megerősítendő kérdés a bezárás előtt

Ha a dokumentumon a szerkesztés során a program már végrehaj-
tott automatikus mentést, akkor a biztonsági kérdés kissé másként
jelenik meg (lásd az ábrát). Ekkor értesítést kapunk arról, hogy a fájl
„legfrissebb” – valójában az utoljára automatikusan mentett – példá-
nya akkor is elérhető marad, ha a Nincs mentés gombot választjuk.
Az utolsó automatikus mentést követően végzett módosítások ez
esetben is óhatatlanul elvesznek.
Megerősítendő kérdés a bezárás előtt, ha volt automatikus mentés

Ha több dokumentumot nyitottunk meg, akkor a szerkesztőablako-
kat a Nézet szalag Mozaik parancsával egymás fölött (vagy mellett)
rendezzük el, a megfelelő elrendezést húzással alakítjuk ki. Minde-
gyik szerkesztőablak külön ablakméretező ikonsorral rendelkezik.
Egyidejűleg több dokumentumot is szerkeszthetünk. A Nézet sza-
lag Új ablak parancsa segítségével új ablakot nyithatunk, amelynek
tartalma – a megnyitáskor – a szerkesztett munkafüzettel fog meg-
egyezni, azaz két egyforma ablakunk lesz. Új – látszólagosan külön
alkalmazás – ablak nyílik akkor is, ha a Fájl/ Új paranccsal (a
Ctrl+N billentyűkombinációval) új dokumentum szerkesztését kez-
deményezzük, illetve a Fájl/Megnyitás paranccsal (a Ctrl+O billen-
tyűkombinációval) meglévő munkafüzetet töltünk be.
Ha az aktív (szerkesztett) dokumentum ablaka nem maximális
méretű, akkor a többi ablak is láthatóvá válhat. Ez előnyös akkor, ha

az egyik dokumentumból a másikba akarunk részeket másolni vagy

átmozgatni. A dokumentumablakok közül ilyenkor rákattintással vá-
lasztjuk ki azt (aktivizáljuk), amelyikben dolgozni szeretnénk. Az ak-
tív dokumentumablakot az intenzív megjelenésű címsor jelzi. Mint
az ábrán is látható, a különböző dokumentumablakokban eltérő ve-
zérlőelemeket (szalagot, munkaablakokat, dokumentumtérképet),
nézetet és nagyítást is beállíthatunk.
Két dokumentum szerkesztőablaka

Az aktív dokumentumablak kiválasztható az Ablakváltás nyomó-
gombból lenyíló listából is, vagy akár a listán szereplő ablakok bejá-
rási sorrendjében, rajtuk a Ctrl+F6 billentyűkombinációval végiglép-
kedve is. A kiadott parancsok mindig az aktív dokumentumablakra
vonatkoznak. A nyitott – de nem ikonizált (Kis méret) méretű – do-
kumentumablakok között a Nézet/Mozaik paranccsal oszthatjuk fel
a szerkesztőablakot.
Az automatikusan kialakuló arányok az ablakhatárok egeres el-
mozdításával megváltoztathatók. Ha az ablakban szerkesztett állo-
mányon már módosítottunk, akkor a program a lezárás előtt figyel-
meztet, hogy mentsük el a változást, ha szükséges. Amennyiben
nem mentjük el a változtatást, akkor az elvész.

Ablakváltás az Ablakváltás nyomógomb menüjéből

Az esetleges rendszerleállások, áramszünet esetére érdemes a
helyreállítási információkat rendszeresen, automatikusan menteni.
Ehhez kapcsoljuk be a Fájl/Beállítások paranccsal megjelenített Az
Excel beállításai párbeszédpanel Mentés kategóriájának Automa-
tikus helyreállítási adatok mentése jelölőnégyzetét, majd adjuk
meg a következő mezőben a mentési intervallumot. Az új biztonsági
másolat mindig felülírja a régebbi biztonsági másolatot. Ez az xlb
kiterjesztésű biztonsági másolat tárolásának helye az Automatikus
helyreállítási mappa mezőben megadott mappa. Az automatikusan
mentett fájlok az Excel 2010-ben akkor is új verziót jelentenek, ha
az Excel futtatásának végén nem mentjük a dokumentumot. Az ilyen
fájlok is betölthetők a Fájl/Információ/Verziók kezelése gomb me-
nüjének parancsaival.
Az aktív dokumentumablak a Nézet/Ablak/Felosztás paranccsal
ketté, vagy négy részre osztható, az így a keletkező részekben
ugyanazt a munkafüzetet szerkeszthetjük (lásd a mellékelt ábrát).
Mindegyik rész külön függőleges gördítő sávot kap, amelyekkel a
dokumentum egymás feletti részei együtt mozgathatók jobbra-balra,
de önállóan mozgathatók felfelé-lefelé. Ha az egymás melletti ré-
szeket nézzük, akkor ezek együtt mozgathatók felfelé-lefelé, de
önállóan mozgathatók jobbra-balra.
A mozgatást a görgetősávokkal végezhetjük, ha ezek megjelené-
sét bekapcsoltuk Az Excel beállításai párbeszédpanel Speciá-
lis/Beállítások megjelenítése ehhez a munkafüzethez kategóriá-
jának Függőleges görgetősáv megjelenítése jelölőnégyzetével. A
vízszintes gördítő sávot a Vízszintes görgetősáv megjelenítése
jelölőnégyzet kapcsolja be.

Munkánk eredménye továbbra is egyetlen fájlba kerül, mindegy

melyik ablakrészből mentünk.
Négy részre osztott szerkesztőablak egyetlen dokumentummal

A függőleges megosztás helyét a képernyőn a jobb oldali (függőle-
ges) gördítő sáv felett megtalálható vastagabb vonaldarabka moz-
gatásával jelöljük ki. A vízszintes megosztás helyét a vízszintes
gördítő sáv mögött megtalálható vonaldarabka mozgatásával jelöl-
jük ki.
A megosztást indíthatjuk a Nézet szalag Felosztás gombjára kat-
tintva is. A megosztó vonaldarabra kétszer kattintva, vagy a meg-
osztó jelet lenyomott bal egérgomb mellett az ablak tetejére, vagy
bal oldalára mozgatva, illetve a Nézet/Felosztás nyomógomb felen-
gedésével a megosztás megszűnik. A felosztott ablakrészekben
tetszőlegesen mozoghatunk a kurzormozgató gombok, vagy az egér
segítségével. A megosztott dokumentumban az aktív ablakrészt a
kiválasztott részbe mért egeres kattintással választjuk ki.
A függőleges és vízszintes gördítő sáv az állományban való
mozgást segíti, illetve a kurzor relatív helyét mutatja a rajta elhe-
lyezkedő gördítő jel segítségével az állományon belül. Az állomány-
ban való mozgáshoz vagy a megfelelő irányba mutató gördítő ikonra

(nyilakra) kell az egérrel kattintani, vagy a gördítő jelet kell a megfe-

lelő irányba mozgatni.
A felosztás helyét a gördítő sávok végéből húzzuk ki

Az alsó (vízszintes gördítő sáv) alatt található az állapotsor. Az álla-
potsorban különböző tájékoztató információk jelennek meg és olyan
kapcsolók, amelyek segítik a megfelelő üzemmód beállítását. E
kapcsolók és információk megjelenítését, illetve némelyiknek állapo-
tát az állapotsorra jobb egérgombbal kattintva megjelenített helyi
menüben állítjuk be.
Az állapotsor tartalma a következő lehet (mint látjuk rengeteg kap-
csoló, vagy kijelző jelent meg ugyan, de az újdonságok egy része
csak a közös dokumentumkezelő rendszer használata esetén érvé-
nyesül):
Cella mód – az adatbeviteli cella állapota.
Aláírások – a hitelesítő digitális aláírások (SharePoint technológiák
és közös dokumentumkezelő rendszer alkalmazása esetén).
Adatkezelési házirend – biztonsági házirenddel, beállításokkal
kapcsolatos jelzések, adatkezelési szabályzat (SharePoint techno-
lógiák és közös dokumentumkezelő rendszer alkalmazása esetén).
Engedélyek – a dokumentummal kapcsolatos jogosultságaink (Sha-
rePoint technológiák és közös dokumentumkezelő rendszer alkal-
mazása esetén).
Caps Lock – a kisbetű/nagybetű váltókapcsoló állapota.
Num Lock – a számjegybeviteli billentyűzetrész váltókapcsolójának
állapota.

Scroll Lock – a gördítést szabályozó váltókapcsoló állapota.
Az állapotsor és helyi menüje

Tizedeshelyek – rögzített számú tizedespont bevitel helyzete (ezt
Az Excel beállításai párbeszédpanel Speciális/Szerkesztés kate-
góriájában, a Tizedesjel automatikus beszúrása kapcsolóval és a
következő mezőben állítjuk be).
Felülírás mód – a felülírás üzemmód kapcsolója. A cella szerkesz-
tése közben válthatunk a felülírásos és beszúrásos bevitel között az
Ins vagy az Insert billentyűvel, ha Az Excel beállításai párbeszéd-
panel Speciális/Szerkesztés kategóriájában a Közvetlen szer-
kesztés engedélyezése a cellákban jelölőnégyzettel engedélyez-
tük a cella közvetlen szerkesztését.
Vége mód – bekapcsolva kijelzi, ha az End billentyűvel befejezési
üzemmódra váltunk.
Makrórögzítés – a makrórögzítés üzemmódjának jele, illetve a
makrórögzítés indítása.
Kijelölési mód – bekapcsolva kijelzi, ha az F8 billentyűvel kijelölés
kiterjesztése üzemmódra váltunk (ilyenkor a kurzormozgató billen-

tyűkkel, illetve kattintással módosítjuk a kijelölést – az üzemmódból

az Esc, vagy az F8 billentyűvel lépünk ki).
Oldalszám – az aktuális oldal és az összes oldal száma Lap elren-
dezése nézetben. Ezt a nézetet csak a munkalap rögzítésének fel-
oldása után használhatjuk, erre a program figyelmeztet is.
Átlag – a kijelölt terület celláinak gyorsszámítással megjelenített
átlaga, a korábbi változatban csak egyetlen eredmény megjeleníté-
sét kérhettük, most egymás mellett jelenhetnek meg ez és az alábbi
adatok:
Cellák száma – a kijelölt terület adatot, információt tartalmazó cellá-
inak száma.
Numerikus cellák száma – a kijelölt terület numerikus adatot tar-
talmazó celláinak száma.
Minimum – a kijelölt terület cellái közül a legkisebb értéke.
Maximum – a kijelölt terület cellái közül a legnagyobb értéke.
Összeg – a kijelölt terület celláinak összege.
Feltöltési állapot – a munkafüzetet az állandó elérhetőség biztosí-
tása érdekében webkiszolgálóra menthetjük. Az állapotsorban e he-
lyen kapunk visszajelzést a dokumentum feltöltési állapotáról (mely
lehet például „Függőben”). Ha a feltöltés sikerült, akkor a jelzés in-
nen és a Start/Minden program/Microsoft Office/Microsoft Office
2010 eszközök/Office 2010 Upload Center paranccsal indított al-
kalmazás ablakából is eltűnik.
Parancsikonok – nézetváltó szimbólu-
mok, amelyekkel a Normal, Oldalelren-
dezés és Oldaltörés megjelenítése néze-
tek között választhatunk.
Nagyítás – a nagyításbeállító párbe-
szédpanelt megjelenítő gomb, amely az
aktuális nagyítás mértékét is jelzi. Bár a
választókapcsolókkal csak legfeljebb 200
%-os nagyítás állítható be, a Legyen
mezőben, illetve a nagyítócsúszkával
akár 400 %-ra is nagyíthatjuk munka- A választható nagyítások
füzetünket.
Nagyítócsúszka – a nagyításbeállító csúszkát jeleníti meg.

Az üzemmódok be- és kikapcsolását egérrel az állapotjelzőre kat-

tintva, illetve billentyűkkel, vagy Az Excel beállításai ablakban old-
juk meg. Az üzemmódokat később részletesen ismertetjük.
A szerkesztő-üzemmódok, a képernyőn megjelenő információk
be- és kikapcsolását egérrel az állapotsor végén található ikonokra
kattintva, vagy a Nézet szalag parancsaival oldjuk meg.
A Nézet szalag Nagyítás parancsával, vagy az állapotsor aktuális
nagyítást mutató részére kattintva felnagyíthatjuk munkafüzetünk
részleteit, hogy a finomabb apróságokat is megfigyelhessük. Ekkor
a nagyítás mértékét párbeszédpanelen adjuk meg.
A konkrét rádiógomb kapcsolók mellett a Legyen (Custom) me-
zőben tetszőleges értéket is választhatunk 10%-400% között. A Ki-
jelölésnyi választókapcsolóval akkor a nagyítást állítunk be, amely
a kijelölt terület méretét veszi figyelembe, ahhoz igazodik.
Nagyításra használhatjuk még az állapotsor csúszkájának végén
látható két ikont, és folyamatos nagyításra a csúszkát is. A – ikonnal
10%-kal kisebb nagyítást, a + ikonnal 10%-kal nagyobb nagyítást
állíthatunk be (abszolút értékben).
A munkalapot a vízszintes és függőleges gördítő sávval görget-
hetjük a képernyőn. Ehhez a sávon látható csúszkát kell mozgat-
nunk. Rámutatunk az egérrel, majd a bal gomb folyamatos nyomva
tartása mellett elhúzzuk a kívánt helyre. Ha a sávok végén álló nyi-
lakra kattintunk, akkor a munkalap egy sorral vagy oszloppal mozdul
el a megfelelő irányba.
Korábban már több szót ejtettünk a szalagokról és az Office
gombból lenyitható menüről. A szalagok és a menü, illetve az egyes
gombokból lenyitható menük a parancsok tematikusan, feladat sze-
rint összefogott csoportjai. A szalagokon elhelyezett parancsok,
vagy az Office menü egeres rákattintással, illetve az Alt billentyű + a
megjeleníteni kívánt szalagot, illetve parancsot jelölő szó kiemelt
karakterének megfelelő billentyű együttes lenyomásával jeleníthetők
meg. A billentyűkombinációhoz szükséges szám és betűbillentyűk
megjelennek az Alt billentyű lenyomása után a megfelelő szimbó-
lumok, szalagfülek mellett (lásd az ábrát). Például a Nézet szalag az
Alt+A billentyűkombináció lenyomására jelenik meg, a Kezdőlap
szalag megjelenítéséhez az Alt+O billentyűkombinációt használjuk.

A billentyűkombinációk jelei az Alt billentyű hatására jelennek meg

Ezt követően megjelenik a kívánt szalag vagy menü, az Alt gomb
felengedése nélkül is a megfelelő billentyű, vagy billentyűpár lenyo-
mása után jutunk a kívánt vezérlőelemhez. Itt, ha a vezérlőelemmel
menüt nyitunk ki, akkor abban a parancs, vagy elem kiválasztásá-
hoz a ,  billentyűket, az almenük legördítéséhez és a menütéte-
lek kiválasztásához a , ,  billentyűket használjuk. A kijelölt pa-
rancs végrehajtását, tulajdonság beállítását az Enter billentyű le-
nyomásával vagy a parancs menüben megjelenő aláhúzott betűjé-
nek lenyomásával indítjuk.
Mint a következő ábrán látjuk, a Fájl szalagfül menüjében az
egyes almenükhöz, parancsokhoz külön gyorsgombot is kapcsoltak.
A Fájl menü gyorsgombjai

Különleges menü a gyors, másképpen helyi vagy kurzormenü,
amelybe a program fejlesztői a leggyakrabban használt parancsokat
foglalták össze. E menü parancsai a menühívás (az egér-, máskép-

pen a grafikus kurzor helyétől) helyétől függően eltérnek egymástól.

A kurzormenüt a jobb egérgombos kattintással jelenítjük meg. Ha
cellára kattintunk a jobb egérgombbal, akkor a program kijelöli a cel-
lát és a cellákra vonatkozó parancsokat összefogó menüt jelenít
meg. Ha előzetesen kijelöltünk cellákat, akkor a parancsok az ösz-
szes kijelölt cellára vonatkoznak. A sor- vagy oszlopazonosítóra
mért jobb egérgombos kattintás ezek formázására, megjelenítésére
vonatkozó parancsokat tartalmazó menüt jelenít meg. Ha eszköztár-
ra, szalagra kattintunk a jobb egérgombbal, akkor a Gyorselérési
eszköztárat megjelenítő, módosító parancsokat adhatunk ki.
Ha a cellákra vonatkozó helyi menüt jelenítjük meg, akkor itt a
cella fölött megjelenik egy mini eszköztár is (ha be van jelölve Az
Excel beállításai párbeszédpanel Általános/Minipult megjelení-
tése kijelöléskor, amelyről kevesebb egérmozgatással, tehát gyor-
sabban kiadhatjuk a cellára vonatkozó parancsokat.
Helyi menü a minipult eszköztárral

A gördítő sávos munkalapmozgatás során a gördítő sáv mellett
megjelenik az aktuális cella koordinátája, illetve a névvel ellátott osz-
lop (listaelem) neve („gördinfo”). A vízszintes gördítő jel felett a
gördinfo természetesen az aktuális oszlop jelét, vagy nevét mutatja
(ha van).

Gördinfo a függőleges mozgatáshoz

Az AutoSzűrő segítségével egy lista részhalmazát gyűjthetjük ki
(lásd később). A szűrt listából csak a kijelölt értékeknek megfelelő
tartalmú rekordok jelennek meg. Az automatikus szűréssel rendezés
nélkül kereshetjük meg a listák legkisebb és legnagyobb elemeit
vagy adott százalékokat.
Az Autoszűrő funkciót kiegészítették

Ebbe a funkcióba belevonták a sorbarendezési lehetőségeket is, sőt
szűrhetünk, rendezhetünk a cella formázással beállított színére is
(lásd az ábrát). Az újdonságok közt bemutattuk, hogy a listát a tete-
jén rögzített karakterlánccal is szűkíthetjük, a megjelenítendő ele-
meket jelölőnégyzetekkel adjuk meg.
Az állapotsor közepére került AutoSzámolás mezőben kijelezve

automatikusan hajthatunk végre hatféle függvényt, ráadásul most
ezek eredményét az állapotsor beállításaitól függően, egymás mel-
lett egyszerre megjeleníthetjük. E függvények argumentuma a kije-
lölt munkalaptartomány. E kijelölt tartomány több részletből is állhat,
azaz nem szükséges összefüggőnek lennie. A függvényeket és a
számítás módját lásd az „Automatikus számolás” című részben.
A Wordhöz hasonló megoldással itt is használható az automati-
kus javítás, azaz az Excel is felismeri a leggyakoribb helyesírási hi-
bákat (a hibák típusaira tanítható), majd az Enter billentyű lenyomá-
sa után kijavítja a cella tartalmát a helyes szövegre.
A bevitelt gyorsítja az AutoKiegészítés lista

Az AutoKiegészítés lista az Alt+ billentyűkombinációval hívható.
Megjeleníti az aktuális cellát tartalmazó oszlop összes egyedi be-
jegyzését, ahonnan az új cella tartalmát kiválaszthatjuk. A lista le-
gördítése nélkül az Excel automatikusan kiegészíti a cella tartalmát
a néhány felismert első betű alapján, azaz az AutoKiegészítés kiér-
tékeli, hogy egy adott oszlopban az aktuális cella bevitelét meg-
előzően vittünk-e be az aktuálissal megegyező karakterekkel kez-
dődő cellát, ha igen, akkor a cella maradék részét automatikusan
kitölti. Ezzel gyorsul az adatbevitel, ha az oszlopban sok ismétlődő
adat fordul elő. Az AutoKiegészítés funkció által használt legördülő
választéklista az egér jobb gombjával a cellára kattintva megjelenít-
hető helyi menüről is hívható. A listában megjelennek az aktuális
oszlop egyedi cellatartalmai. Innen is kiválaszthatjuk a cellába íran-
dó új értéket.
Munkafüzeteinket megoszthatjuk másokkal. Az osztott listákhoz
hozzáférők az aktuális (frissített) adatokat kapják meg. Az ilyen osz-
tott listákon egyszerre többen dolgozhatunk, bár még mindig korlá-
tozott lehetőségekkel (a cellaformátumot és a képleteket már meg-

változtathatjuk, de a kimutatásokat nem). Információkat kaphatunk a

munkafüzetet használó többi kollégáról, módosításaikról is.
Párbeszédpanelek és parancsok
Az egyes ikonokkal és a Fájl szalagfül menü parancsaiból, valamint
a szalag egyes csoportnevei mellett látható ikonnal párbeszéd-
panel megjelenítése indítható. Ezekkel a kiválasztott parancsok pa-
raméterezhetők, vagyis a parancs végrehajtását módosító-pontosító
információkat adhatunk meg. A párbeszédpanelekben az összetar-
tozó információcsoportok bekeretezve jelennek meg. A párbeszéd-
panelekben a következő vezérlőeszközöket alkalmazhatjuk:
Fül: Egyes párbeszédpanelek információi több lapon je-
lennek meg, illetve azokat több lapon csoportosítva ad-
hatjuk meg. Az egyes lapok között a fülre kattintással
vagy a Ctrl+Tab gyorsgomb lenyomásával a párbeszéd-
panel-lapok között előre, a Ctrl+Shift+Tab billentyűkom-
binációval visszafelé (fordított irányban) váltunk. Névvel
ellátott lapfülek jelzik a munkafüzet munkalapjait is.
Kapcsolómező: Kétállású kis négyzet, amelynek két álla-
 pota van (ki- vagy bekapcsolt, az utóbbit a kis négyzet
kipipálása jelzi). Egy ablakban egyszerre több kapcsoló-
mező is be lehet kapcsolva. A kapcsolómezőt egeres rá-
kattintással kapcsoljuk be vagy ki, de alkalmazhatjuk az
Alt billentyű + a kapcsolómező aláhúzott karakterének
megnyomását is. Nevezzük jelölőnégyzetnek is.
Választókapcsoló (kiválasztógomb): Az egérrel rákattintva
 benyomható kör vagy kör alakú ikon. Az ilyen gombokat
tartalmazó csoportban mindig csak egy gomb lehet be-
nyomva (ezt a körbe írt pont jelzi). Erre utal az eszköz
használatos másik neve, a rádiógomb is.
Nyomógomb (gomb): Az alapértelmezésként javasolt
gomb kiemelt kerettel jelenik meg. A ráírt funkció végre-
hajtását kattintással, illetve a kiválasztás után az Enter
billentyű lenyomásával indítjuk. A Mégse gomb a parancs

végrehajtását elveti (alkalmazása megfelel a billentyűzeti

Esc-nek). Egér nélkül a nyomógombot az Alt+ a nyomó-
gombra írt aláhúzott betű billentyűjének együttes lenyo-
másával vagy a Tab, illetve a Shift+Tab billentyűkombi-
nációval választjuk ki.
Listamező: a legördülő listapanelek – ha hosszabb listát
tartalmaznak – listamezőben nyújtanak lehetőséget az
információ listáról történő kiválasztására. A kiválasztást a
,  billentyűkkel, illetve egeres rákattintással végezzük.
A lista gördíthető a lista végén álló nyilakra kattintva, illet-
ve a gördítőjel mozgatásával.
Méretbeállító mező: A kurzormozgató nyilakkal (, )
növelhető és csökkenthető a beírt érték. A kurzorral a
vagy mezőbe állva az adat pontosan beírható, a bevitel után
nyomjuk meg az Enter billentyűt.
Legördülő listapanel: (Más szóval kiválasztó lista). A jobb
oldali nyílra kattintva, vagy a kurzorral a mezőre állva és a
, vagy  gombot megnyomva a legördülő menü feltá-
rulkozik. A megfelelő elemet a listából választjuk ki vagy a
mezőbe írással adjuk meg.
Egér használata nélkül a megfelelő gomb, kapcsoló vagy mező kivá-
lasztását a párbeszédpanel vezérlőelemein sorban haladva adjuk
meg. A kijelölt vezérlőelem neve körül szaggatott keret jelenik meg.
A párbeszédpanel vezérlő elemei a Tab billentyűvel a definiálás sor-
rendjében előrefelé, a Shift+Tab billentyűkombinációval fordított
sorrendben járhatók be, tehetők aktuálissá. Egérrel ehhez elegendő
a megfelelő párbeszédpanel-elemre kattintani.
A panellapok közötti mozgásra a lapfülre kattintást vagy a
Ctrl+Tab, illetve a Ctrl+Shift+Tab gyorsgombot alkalmazzuk.
Az Excel használata
Az Excel használata során létrehozott állományokat (fájlokat) mun-
kafüzeteknek nevezzük. A program indításakor egy új munkafüzetet
nyit, amelynek az alapértelmezés szerint három munkalapja van. Az

új munkafüzetek számára más kezdő munkalap-számot is megad-

hatunk Az Excel beállításai ablak Általános/Új munkafüzet létre-
hozása kategóriájában, itt a Felveendő lapok száma mezőben ad-
juk meg az új fájl kezdő oldalszámát.
Ezek a munkafüzetek hálózatos környezetben más felhasználók
számára is elérhetővé tehetők. A munkafüzetet hálózati állomány-
kiszolgálón osztottan nem tudjuk módosításra megnyitni. Írási és
olvasási jogot csak a fájl lezárása után kaphat újabb felhasználó.
Kizárólag olvasásra természetesen más is használhatja a munkafü-
zetet (illetve annak másodpéldányát). Mindaddig, amíg a munkafü-
zet nincs felszabadítva, erről más felhasználók üzenetet kapnak.
A lemezen tárolt munkafüzet megnyitására több módot is talá-
lunk, köztük olyan eljárást is, amelynek segítségével tartalom alap-
ján megkereshetjük a megnyitandó állományt. A munka során itt is
alkalmazhatjuk az automatikus mentést, amelynek beállítását Az
Excel beállításai párbeszédpanel Mentés kategóriájának Automa-
tikus helyreállítási adatok mentése jelölőnégyzetével végezzük.
A munkafüzetekkel végzett munka során mozgunk a munkafüzet
részei, a munkalapok és azok részei között, lapokat nyitunk meg,
nevezünk át, másolunk, mozgatunk (helyezünk át) és zárunk be. A
munkafüzetek adatokkal történő feltöltésére a közvetlen adatbeírást,
sorozatokat, automatikus kitöltést, függvényeket és adatátvételt,
vágólapra helyezést és beillesztést alkalmazzuk.
Megjelenítési üzemmódok
Az Excel különféle szerkesztési, megjelenítési üzemmódokat bizto-
sít, hogy az éppen végzett tevékenységünkhöz a megfelelő részle-
tességű képernyőkép álljon a rendelkezésünkre.
Állapotsori gombok

A különféle üzemmódokat a Nézet szalag parancsaival, illetve az

állapotsor jobb oldalának ikonjaival, valamint a Fájl sza-
lagmenü Nyomtatás parancsával kapcsoljuk be.
Ugyanaz a munkalap három nézetben

A Nézet szalag Nagyítás elemével a szerkesztőablak nagyítását
állíthatjuk be. Ugyancsak a nagyításra szolgál az állapotsor jobb
oldalán megjelenő, az aktuális nagyítás értékét mutató gomb, vala-
mint a –, és + ikonok, illetve csúszka is. A csúszkával, illetve a pár-
beszédpanel Legyen mezőjébe írással akár 400%-os nagyítást is
beállíthatunk.
A Nézet szalag 100% elemével az alapértelmezett 100%-os na-
gyítást, a Kijelölt rész nagyítása paranccsal a kijelölt területet ala-
pul vevő nagyítást állíthatunk be. Ugyanezt teszi a Nagyítás párbe-
szédpanel Kijelölésnyi kapcsolója is, vagyis olyan nagyítást állít be,
amelynél az előzetesen kijelölt terület kitölti a munkaablakot.
Egyszerre egy munkafüzetet több szerkesztőablakban jeleníthe-
tünk meg a Nézet szalag Új ablak parancsával.

Az ablakok egymás mellett elrendezhetők a Nézet/Mozaik pa-

ranccsal. Az ekkor megjelenő párbeszédpanelen határozzuk meg,
hogy az ablakok egymás mellé vagy
fölé (Egymás alatt) kerüljenek. A Mo-
zaikszerűen típusú elrendezésnél ru-
galmasan, egymás mellé és alá is ke-
rülhetnek ablakok. Az ablakhatárok és
az ablak címsora egérrel húzhatók, így
az automatikus elrendezés módosítha-
tó.
A beállítható elrendezések Normál nézet

A Nézet szalag menü Normál parancsával, illetve az állapotsor
ikonjával a legtöbb Excel feladat alapértelmezett normál nézetére
váltunk. Ebben a nézetben végezzük az adatbevitelt, az adatok szű-
rését, készítjük a diagramokat és a formázzuk a munkalap elemeit.
Az ablakot a vízszintes és függőleges munkalap-osztómezővel tet-
szőleges helyen vagy a Nézet szalag Felosztás parancsával az
aktív cella előtt és felett különálló ablaktáblákra oszthatjuk fel.
Ennek különösen nagyméretű munkalapoknál és listáknál van je-
lentősége. Például a munkalap felosztásának segítségével a hosszú
lista vége felé járva is láthatjuk a felosztott munkalap tetején megje-
lenített oszlopfejeket, címeket, feliratokat.
A felosztott munkalap mind a négy része gördíthető a gördítő-
sávokkal. A gördítés párhuzamosan mozgatja az egymás melletti és
egymás feletti ablakrészeket. Így előfordulhat, hogy ugyanazt a cel-
lát két vagy négy példányban látjuk. Ha ez éppen az aktív cella, ak-
kor a cellába írt értékek azonnal megjelennek a többi ablaktáblában
is. A bevitelt bármelyik ablaktáblában végezhetjük.
A munkalapon belüli osztósávot az egérrel a munkalap felé húz-
va, a felosztás a munkalap rácsvonalához igazodik. Rácsvonalak
közötti osztócsíkot is kialakíthatunk, ha az osztósávot a gördítő sáv
mentén húzzuk. A felosztás helye az osztósáv húzásával módosít-
ható. Az ablak megosztása a megismételt Nézet/Felosztás pa-
ranccsal (a nyomógomb felengedésével), illetve az osztósávra vagy

az osztócsíkra mért kettős kattintással szüntethető meg. Ezzel az

utóbbi módszerrel külön szüntethetjük meg a vízszintes és a függő-
leges osztóvonalakat.
Ugyanaz a cella több ablakrészben is megjelenhet

A Nézet szalag Panelek rögzítése  Ablaktábla rögzítése paran-
csával az aktív cella előtt és felett különálló ablaktáblákra osztjuk fel
az ablakot. Ez a fajta felosztás a felső és a bal oldali ablaktáblában
nem engedélyezi a gördítést, azok mindig a rögzítéskori helyzetben
maradnak. A felosztás nem befolyásolja a munkalap nyomtatását. A
Panelek rögzítése  Felső sor rögzítése parancs a lista első sorá-
nál, az Első oszlop rögzítése parancs a lista első oszlopánál rögzíti
a táblát.
A nyomtatás számára az Oldalbeállítás párbeszédpanel Lap
panellapján rögzítjük a sor- és oszlopfeliratokat.
Az ablak rögzítése a Nézet szalag Panelek rögzítése  Ablak-
tábla feloldása parancsával szüntethető meg. Ha a Felosztás vagy
az Ablaktábla rögzítése parancs kiadása előtt a szerkesztőablak
bal felső sarkában állunk, akkor a program automatikusan négy
egyenlő részre osztja fel a szerkesztőablakot. A felosztás után ki-
adott Ablaktábla rögzítése parancs a felosztó jeleket rögzítő jelek-

ké alakítja és viszont, az ablaktábla rögzítése után kiadott Felosz-

tás parancs a rögzítő jeleket felosztó jelekké alakítja.
A listák első (néhány) sora és oszlopa rögzíthető

Az ablakok egeres kezelésére vonatkozó parancsokat a bevezető
első fejezetben írtuk le. Minden ott részletezett parancs érvényesít-
hető a munkafüzet-ablakokon is. A megváltoztatott tartalmú munka-
füzet-ablak lezárása előtt a program lehetőséget biztosít a szerkesz-
tett dokumentum elmentésére.
Az egyes munkafüzetek aktivizáláshoz kattintsunk a munkafüze-
tek takarásból kilógó részeire vagy a Nézet szalag Ablakváltás lis-
tájából válasszuk ki azt a munkafüzetet, amelyet előtérbe akarunk
helyezni. A Mozaik paranccsal megjelenített párbeszédpanel Az
aktív munkafüzet ablakai jelölőnégyzetét kiválasztva a program
csak az aktív munkafüzet ablakait kapcsolja be és rendezi el. Ha
töröltük a jelölőnégyzetet, akkor a betöltött munkafüzeteknek saját
munkaablakot nyithatunk meg, amelyeket a fentiek szerint elren-
dezhetünk egymás mellett vagy alatt. Ezt természetesen csak akkor
használjuk, ha több munkafüzetet is megnyitottunk.
Az aktív munkafüzet szerkesztőablaka a Nézet szalag Ablak
csoportjában található Elrejtés parancsával elrejthető, és a Felfe-
dés parancsával jeleníthető meg ismét. A parancs kiadása után a
megjelenítendő ablakot párbeszédpanelen választjuk ki.
Oldaltörés megtekintése
A Nézet szalag Oldaltörés megtekintése parancsával vagy az ál-
lapotsor Oldaltörésminta ikonjával az aktív munkalapon a munka-

lapot annak nyomtatási formájában megjelenítő szerkesztő nézetbe

válthatunk. Oldaltörés megtekintésekor húzással balra, jobbra, le és
föl mozgathatjuk a kiemelt színnel és vonallal jelzett oldaltörést. Az
Excel automatikusan átméretezi a munkalapot, hogy a sorok és osz-
lopok az oldalra illeszkedjenek. A nézet első alkalmazásakor a mun-
kamódszert ismertető párbeszédpanel jelenik meg, amelyet jelölő-
négyzet kiválasztásával elrejthetünk.
Oldalelrendezés nézet
A Nézet szalag Lap elrendezése parancsával, vagy az állapotsor
Lap elrendezése ikonjával olyan nézetbe válthatunk, amely meg-
jeleníti a vonalzókat és a margót is, így – nagyítástól függően – több
nyomtatandó oldalt is láthatunk az aktuális munkalapról.
Az oldalelrendezés nézetben fejlécet is megadhatunk

Ebben a nézetben a munkalap felett előtűnik a Fejléc hozzáadásá-
hoz kattintson ide felirat, amelyre kattintva fejlécet adhatunk a táblá-

zathoz. A fejléc három dobozból állhat, ennek megfelelően a táblá-

zat fölé bal oldalra, középre, vagy jobb oldalra kattintva adjuk meg.
Ha valamelyik fejlécelem rögzítési dobozba kattintunk, akkor
megváltozik a szalag (átvált az Élőfej- és élőlábeszközök/ Terve-
zés szalagra) és onnan előre kidolgozott elemeket illeszthetünk a
fejlécbe. A Váltás az élőlábra gomb lenyomása után a lábléc infor-
mációit adhatjuk meg.
A fejléc kiegészítése kész elemekkel

A fej- vagy láblécdefiniáló nézetből a korábbi nézetre egyszerűen, a
táblázat belsejébe kattintva térhetünk vissza.
Nyomtatási kép nézet

A Fájl szalagfül-menü Nyomtatás parancsával megtekinthetjük,
milyen lesz a kinyomtatott munkalap.
Ebben a nézetben nem szerkeszthetünk, viszont beállíthatjuk a
nyomtató és a nyomtatás paramétereit (Beállítások, Oldalbeállí-
tás), kiválaszthatjuk a nyomtatót, a fej- és láblécet, a nyomtatás mi-
nőségét, a példányszámot, a margókat stb. Ezeket a lehetőségeket
a nyomtatással foglalkozó fejezetben ismertetjük. Az ellenőrzéshez
előre és vissza lapozhatunk a nyomtatási kép alatti lapozó ikonok-
kal. A margók, valamint oszlopszélességek beállításához jelöljük be
a Margók megjelenítése kapcsolót! Ezt követően a kijelölt fogan-
tyúk húzásával változtathatunk a margókon (lásd az ábrát), vagy
használjuk az Egyéni margók gombot! Ezt a nézetet egy másik
szalagfül választásával hagyjuk el.

A nyomtatási kép nézetben a margók áthelyezhetők
Egyéni nézetek
A beállított nézet saját néven elmenthető a későbbi használat szá-
mára. Erre a Nézet szalag Egyéni nézetek parancsát használjuk. A
megjelenő párbeszédpanel Hozzáadás gombjával indítjuk a beállí-
tott nézet eltárolását, amelyre később a megadott névvel hivatkoz-
hatunk és a Megjelenítés gombbal érvényesítünk a munkafüzeten.
Nézet létrehozása

A Nézet hozzáadása párbeszédpanelen adjuk meg, hogy a munka-

lap elrendezése, nagyítása mellett mi kerüljön be a nézetbe.
Szalagméret csökkentése
A fenti üzemmódokat megtartva, de a szalagot minimális, csak a
szalagfüleket tartalmazó méretben jeleníti meg a szalag lapfülének
A menüszalag összecsukása parancsa, vagy a szalagfülre mért
kettős kattintás. Ezt megismételve ismét a teljes szélességében je-
lenik meg a szalag.
A cellák
A cella a táblázat egy adott sora és oszlopa találkozásában áll. Tar-
talmazhat szöveget, számot, logikai vagy dátumértéket, illetve ilyen
eredményt szolgáltató képleteket. A cellákba írt tartalom formázha-
tó, illetve felhasználható más képletek vagy diagramok kiinduló ada-
taiként, azaz a cellák képleteinek kiértékeléséből származó értéke-
ket más cellákba írt képletekben is alkalmazhatjuk.
Az Excel 2010 munkalapja 1048576, egyenként 0-409 pont ma-
gasságú sorból és 16384, egyenként 0-32000 karaktert tartalmazó
oszlopból állhat, vagyis a cellatartalom (szöveg) maximális hossza
32000 karakter (az Excel 2000 előtti változataiban a cellák maximá-
lis mérete 256 karakter volt, de az oszlopszám is csak 256 volt az
Excel 2003-ig). A cellába írt képlet legfeljebb 1024 karakter hosszú
lehet. A munkalapokon felhasznált számok pontossága 15 szám-
jegy.
Az alkalmazható számtartomány a -9,9999999E307 és a
9,9999999E307 értékek közötti. A közelítő számításokban alkalma-
zott lépések maximális száma 32767. Munkalap-tömbök legfeljebb
6553 elemet tartalmazhatnak. A munkalaponként alkalmazható
adattáblák számát csak a memória mérete korlátozza.
Minden cella rendelkezik az oszlop és sorazonosítóból származ-
tatott hivatkozással (például A1). Az alapszolgáltatások között be-
mutatjuk, hogyan jelölünk ki egy cellát vagy cellák csoportját, ho-
gyan aktivizáljuk rákattintással vagy billentyűkkel. A számolótáblák-

kal kapcsolatos fejezetben a cellákkal végezhető csaknem minden

műveletet igyekszünk részletesen ismertetni.
Környezeti beállítások
A programkörnyezet egyes részei a Windows (Vezérlőpult) segítsé-
gével, más részei, a munkafüzet, a munkalap, a munkaterület és az
ablak az Excel futása közben, saját eszközökkel állíthatók be. Sok
jellemző értéke megadható, be- vagy kikapcsolható, hogy az Excel
legjobban igazodjék igényeinkhez. Ezzel mintegy testre szabjuk a
munkaterület.
Beállíthatjuk a munkalap megjelenését, az alapértelmezett kezdő
munkalapszámot egy üres dokumentumban, a munkalapok kiértéke-
lésének, újraszámolásának módját, a szerkesztés közben alkalmaz-
ható billentyűket, az adatbevitel, szerkesztés, áthelyezés, másolás,
mozgás szabályozó paramétereit, a menükben és az eszköz-
tárakban megjelenő parancsokat, a menük megjelenítését, az iko-
nok méretét, valamint még sok egyéb mást.
A Fájl/Beállítások paranccsal megjelenített Az Excel beállításai
párbeszédpanel kategóriáiban állítjuk be a legmegfelelőbb üzem-
módot.
Állománykezelés
Munkafüzeteinket vagy azok egyes részeit fájlokban, azaz állomá-
nyokban a számítógép háttértárolóin rögzítjük. Innen olvassuk be
azokat, amennyiben módosítani akarjuk tartalmukat. A következők-
ben a fájlokkal végezhető műveleteket tekintjük át, végül kitérünk a
munkafüzetek használatának általános kérdéseire is. Az Excel
2007-ben új menthető állománytípusok jelentek meg, a 2010-es vál-
tozatban pedig az egész fájlkezelés megújult.
Fájlformátumok és könyvtárak
A fájlformátumok a tárolás módját szabják meg, illetve meghatároz-
zák az elmentett állományok elérési lehetőségeit is más alkalmazá-

sokból. A Fájl menü Megnyitás és Mentés másként parancsának

használatakor a felhasználónak kell meghatároznia az alkalmazan-
dó fájltípust (természetesen elfogadhatjuk a program által javasolt
formátumot is). Az Excel az állományok kezelése során a következő
fájlformátumokat alkalmazza:
A teljes munkafüzet mentésére alkalmazott Excel formátumok
Microsoft Excel 2010-es változatú munkafüzet: xml xlsx
alapú munkafüzet, amely makrókat, vagy Excel 4 tí-
pusú makrólapot nem tartalmaz (megegyezik a 2007-
es változattal).
Microsoft Excel 2010-es változatú munkafüzet: xml xlsm
alapú munkafüzet, amely makrókat, vagy Excel 4 tí-
pusú makrólapot tartalmazhat (megegyezik a 2007-es
változattal).
Microsoft Excel 2010-es bináris munkafüzet. xlsb
Microsoft Excel 2010-es változatú munkafüzet sablon: xltx
xml alapú munkafüzet, amely nem tartalmaz makró-
kat, vagy Excel 4 típusú makrólapot (megegyezik a
2007-es változattal).
Microsoft Excel 2010-es változatú munkafüzet sablon: xltxm
xml alapú munkafüzet, amely makrókat, vagy Excel 4
típusú makrólapot tartalmaz (megegyezik a 2007-es
változattal).
Microsoft Excel 97-2003-as változatú munkafüzet bi- xls
náris fájlformátumban, amely tartalmazhat makrókat,
vagy Excel 4 típusú makrólapot
Microsoft Excel 97-2003-as változatú munkafüzet sab- xlt
lon bináris fájlformátumban, amely tartalmazhat mak-
rókat, vagy Excel 4 típusú makrólapot
Microsoft Excel 5-95-ös változatú munkafüzet bináris xls
fájlformátumban, amely tartalmazhat makrókat, vagy
Excel 4 típusú makrólapot
XML alapú számolótábla, 2003-as verzió – a munka- xml
füzet összes eleme és adata bizonyos kivételekkel
(listák, tagolások, grafikus elemek, diagramok stb.)
XML adatok xml

Excel beépülő, bővítmény (Add-in), amely az Office xlam

2007-2010 XML alapú formátumában támogatja a
makrókat, vagy Excel 4 típusú makrólapokat
Excel 97-2003 bővítmény (Add-in), amely támogatja a xla
makrókat, vagy Excel 4 típusú makrólapokat
Adobe PDF, amely jelszavas védelemmel ellátható, pdf
platform független formátum
XPS-dokumentum, a Microsoft formátuma a PDF le- xps
váltására (eddig nem sok sikerrel)
OpenDocument-számolótábla, amely a nyílt formátu- ods
mú táblázatkezelő programok felé megfelelő interfész
Támogatott szövegformátumok
Az aktív munkalap elmentése esetén az elmentett munkalapot az
állomány nevére automatikusan átnevezi a program. Ezekbe a for-
mátumokba csak az aktív munkalap menthető.
Formázott szöveg (szóközzel tagolt) prn
Szöveg (tabulátorral tagolt) txt
CSV (pontosvesszővel tagolt szöveg) csv
Unicode-os szöveg txt
TXT szöveg (Macintosh, OS/2 vagy MS-DOS szöveg- txt
fájl, melyben a cellákat tabulátor határolja)
CSV (Macintosh, OS/2 vagy MS-DOS szövegfájl; csv
melyben a cellákat pontosvessző határolja)
DIF (Data Interchange Formátum) dif
SYLK (Symbolic Link) slk
Weblap htm, html
Az Excelben csak megnyitható (nem menthető) formátumok:
dBase fájlok dbf
Munkaterület xlw
Eszköztárak xlb
Biztonsági másolatok xlk, bak
Access adatbázisok mdb, mde,
accdb,
accde
Lekérdezési fájlok iqy, dqy,

oqy, rqy
A vágólap műveletekben felhasznált formátumok
Ezekből a fájlformátumokból a vágólapon keresztül átvehetünk és
átadhatunk információkat.
Windows Metafile Format (WMF) vagy Windows wmf, emf
Enhanced Metafile Format (EMF) formátumú képfájlok
Bittérképes képformátum bmp
Microsoft Excel bináris fájlformátum 5.0/95 (BIFF5), xls
Excel 97-2003 (BIFF8), vagy Office Excel 2007
(BIFF12) verziókban
SYLK (Symbolic Link) slk
DIF (Data Interchange Formátum) dif
Tabulátorhatárolt szövegfájl txt
Vesszővel határolt szövegfájl csv
Szóközzel határolt formázott szöveg (csak Excelből) rtf
Beágyazott objektum gif, jpg,
doc, xls,
bmp
Office rajzobjektum emf
Hypertext Markup Language htm
Az Excel korábbi verzióiban készült fájlokat közvetlenül megnyithat-

juk az Excel 2010-ben. A cellákhoz tartozó hangos jegyzetek kivéte-
lével a program támogatja a korábbi verziókban létrehozott összes
adatot, képletet és formátumot. Tanácsos azonban a régebbi verzió-
jú munkafüzeteket csak olvasásra megnyitni. Ha a munkafüzetet az
Excel korábbi verziójának megfelelő formátumban mentjük, akkor a
jelenlegi verzió – a szerkesztett munkafüzet – egyedi jellemzői és
formázásai (sőt egyes esetekben adatai is) elvesznek. Például az 5-
ös Excel változat még csak 16384 sort, a 2003-as Excel változat
65535 sort és 256 oszlopot ismert, ezért a nagyobb munkalapok
mentésekor adatvesztés léphet fel.
Az adat és funkcióveszteség ellenőrizhető még a mentés előtt a
Fájl szalagmenü Információ almenüjében, a Problémák ellenőr-
zése  Kompatibilitás ellenőrzése paranccsal.

A kompatibilitás ellenőrizhető a 97-2003 és 2007 formátumokkal

Az említett állományokat mappákban helyezzük el (a Windows 7
operációs rendszerben megjelent könyvtárak tulajdonképpen hivat-
kozásokat tartalmaznak a más felhasználókkal megosztott mappák-
ra). Célszerű a Windows Intéző (Explorer) segítségével munkánk-
hoz legjobban igazodó könyvtár (mappa) szerkezetet kialakítani. Ez
alatt értjük a helyi hálózatok olyan kialakítását is, hogy a közösen
használt munkafüzeteket minden illetékes felhasználó számára el-
érhetővé tegyük. A helyi hálózatok ilyen formáját természetesen
csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező rendszergazda alakít-
hatja ki.
A könyvtárak a Fájl menü Megnyitás vagy Mentés másként pa-
rancsaiban a fájlkeresés során keresési szempontként jelennek
meg, azaz a keresési paraméterek között az állomány helyére vo-
natkozó feltételeket is megadhatunk.
A Microsoft Excel elindításakor a program ellenőrzi az indító
könyvtár5 tartalmát, és az összes ott található munkafüzetet, diag-
5
indító könyvtár: az Excelt tartalmazó könyvtár XLSTART nevű al-
könyvtára. Ide mentjük el azokat a fájlokat, amelyeket az Excel indí-
tásakor automatikusan akarunk megnyitni. Az ebben (rendszerint a
C:\Program files\Microsoft Office\Office14\1038) a könyvtárban ta-
ramot és munkaterületfájlt megnyitja. Ha korábban készített munka-

füzet nem található az indító könyvtárban, a Microsoft Excel egy új,
üres munkafüzetet, abban új munkalapot nyit meg.
Állományaink mentésekor a program betöltése után az indító
könyvtár az alapértelmezett célterület, (ahová a mentett fájl kerül)
ezt követően utolsó mentés iránya lesz az alapértelmezett. Ügyel-
jünk arra, hogy a lemezre írás irányát (helyét) mindig helyesen adjuk
meg, különben menthetetlenül összekavarodnak az állományok. Az
ilyen állományok visszakeresése megkönnyíthető, ha a Fájl/ Infor-
máció  Tulajdonságok panel adatait korábban kitöltöttük.
Biztonsági okokból viszont sokszor éppen a személyes adatok el-
távolítása a fontos, amelyet a Fájl/Információ  Problémák elle-
nőrzése  Dokumentum vizsgálata paranccsal végzünk.
Állománykezelő parancsok
Az állományokkal kapcsolatos legfontosabb műveletek a Fájl lapfül-
ből legördíthető menüből, billentyű- illetve ikonparancsokkal indítha-
tók. Ebből a menüből a következő parancsok adhatók ki:
Új: Új munkafüzet létrehozása. A megfelelő billentyűkombináció:
Ctrl+N. Újdonság, hogy a menüparancs használatával megjelenített
ablakban a gépünkre telepített sablonok közül, vagy a Microsoft Of-
fice Online webhelyéről származó sablonokat választhatunk, illetve
korábban használt munkafüzeteket tölthetünk be (Új dokumentum
meglévőből).
Megnyitás: Meglévő, lemezen tárolt munkafüzet megnyitása és
számos egyéb művelet, melyekre a párbeszédpanel állományainak
kijelölése után van lehetőségünk. Innen érhető el a törlés, átneve-
zés, csoportos nyomtatás stb. Az állománykeresés kikerült e körből.
A megfelelő billentyűkombináció: Ctrl+O.
Mentés: Lemezre menti a szerkesztett munkafüzetet, utána a
szerkesztést folytatjuk. A megfelelő billentyűkombináció: Ctrl+S. A
Gyorselérési eszköztár Mentés ikonját is alkalmazhatjuk.
lálható sablonok megjelennek az ablakban, amelyet a Fájl/Új pa-

ranccsal jelenítünk meg.
Mentés másként: Új néven menti el a szerkesztett munkafüzetet,

utána folytathatjuk az új munkafüzet szerkesztését. A megjelenő
párbeszédpanelen a Megnyitás parancsnál leírtak szerint egyéb
műveletet is elvégezhetünk. A megfelelő billentyűkombináció: F12.
A Fájl típusa listában választjuk ki a mentendő állományformátu-
mot.
Nyomtatás: A paranccsal olyan munkaablakot jelenítünk meg,
amelyen megadjuk a nyomtató, és a nyomtatás paramétereit, majd
a Nyomtatás gombbal indítjuk a nyomtatást. A megfelelő billentyű-
kombináció: Ctrl+P. A Gyorselérési eszköztár Nyomtatás ikonját
is alkalmazhatjuk.
Információ: A korábbi Előkészítés almenü parancsait is össze-
foglaló almenü, amelynek gombjaival, hivatkozásaival a következő
parancsokat adhatjuk ki:
Konvertálás: A megnyitott, korábbi bináris formátumú munkafü-
zetet átalakítja az Excel 2010-es változatának XML alapú formátu-
mára. A parancs nem jelenik meg, ha az Excel 2010-es változatá-
ban létrehozott, vagy annak megfelelő formátumban tárolt munkafü-
zetet szerkesztünk (ekkor nem látszik a címsorban a Kompatibilis
üzemmód jelzés).
Tulajdonságok: A dokumentum alaptulajdonságainak beállításá-
ra szolgáló mezőket a munkaablakban vagy a Tulajdonságok nyo-
mógomb Dokumentumpanel megjelenítése parancsával a munka-
füzet szerkesztőablaka felett jeleníti meg. A Tulajdonságok nyo-
mógomb Speciális tulajdonságok parancsával viszont a korábbi
változatokból megismert munkafüzet adatlapja párbeszédpanelt
hozhatjuk elő, amelyen bővebb beállításokat tehetünk.
Füzetvédelem: Nyomógomb-menü a munkafüzet, munkalap vé-
delmével, felhasználói engedélyekkel kapcsolatos beállítások pa-
rancsaival:
Megjelölés véglegesként: A dokumentumot „készre jelenti” és
csak olvasható attribútummal látja el. Használatának a közös doku-
mentumtároló alkalmazásakor van jelentősége.
Titkosítás jelszóval: A munkafüzet megnyitásához jelszót állít
be, a munkafüzetet legközelebb csak a jelszó ismeretében lehet
megnyitni.

Aktuális lap védelme: Korlátlan vagy korlátozott hozzáférést biz-

tosíthatunk megadott felhasználók számára.
Munkafüzet-szerkezet védelme: A munkafüzet-szerkezet, pél-
dául a lapok számának védelmét kapcsolja be.
Digitális aláírás hozzáadása: A munkafüzetet digitális aláírással
látja el. Ennek birtokában az olvasó meggyőződhet a dokumentum
sértetlenségéről (eredetiségéről).
Problémák ellenőrzése: Nyomógomb-menü a következő paran-
csokkal:
Dokumentum vizsgálata: A dokumentum közzététele előtt ér-
demes a bizalmas és személyes információkat eltávolítani a munka-
füzetből. Ezzel a paranccsal megjelenített párbeszédpanelen adjuk
meg, hogy milyen információkat töröljön a program.
Kisegítő lehetőségek: Megkeresi a munkafüzetben azokat az
adatokat, amelyek a csökkent látóképességűek számára gondot
okozhatnak.
Kompatibilitás ellenőrzése: Ellenőrzi a munkafüzet kompatibili-
tását, vagyis hogy milyen beállított tulajdonságot, tartalmat nem tá-
mogatnak korábbi Excel változatok.
Mentés és küldés: A munkafüzetet elektronikus postaként, kü-
lönböző formában továbbító parancsokat tartalmazó almenü. Ehhez
legalább modemmel kell rendelkeznünk. Modem segítségével faxot
is küldhetünk, illetve dokumentumot mellékelhetünk faxhoz. Előnyö-
sebb persze, ha élő internet-kapcsolattal rendelkezünk.
A Küldés e-mailben egy újabb almenü, ahonnan a dokumentu-
mot elektronikus levél mellékleteként, vagy a dokumentumra mutató
hivatkozásként (ha a dokumentumot közös dokumentumtároló hely-
re, vagy akár a WindowsLive SkyDrive webhelyére mentettük), PDF,
XPS fájlként küldhetjük. Ha faxszolgáltatóhoz kapcsolódunk, faxké-
szülék nélkül küldhetünk faxokat.
Mentés a webre: A dokumentumot webkiszolgálóra menti, pél-
dául ilyen a WindowsLive SkyDrive webhelye, amelyhez egyszerűen
igényelhetünk felhasználói azonosítót.
Mentés: SharePoint: Dokumentumkezelő hálózati helyre publi-
káljuk a munkafüzetet, ahol más felhasználók jogosultsági alapon,
Excel szolgáltatásokkal férnek hozzá a dokumentumhoz.

Fájltípus módosítása: A Mentés másként parancshoz hasonló-

an, a korábban bemutatott fájltípusok formátumának valamelyikébe
menti a munkafüzetet.
PDF-/XPS-dokumentum létrehozása: A munkafüzetet az írás-
védetté tehető valamelyik formátumba menti. A PDF formátumhoz
beállíthatjuk a megnyitáshoz szükséges jelszavas védelmet is.
Bezárás: Bezárja a szerkesztett munkafüzetet. A művelet végre-
hajtása előtt lehetőségünk van a megváltoztatott tartalmú munkafü-
zet lemezen rögzítésére, azaz elmentésére.
Korábban a Fájl menü része volt a Munkaterület mentése pa-
rancs, amelyet most a Nézet szalag Munkaterület mentése paran-
csával érünk el. Elmenti a megnyitott munkafüzeteket, valamint ezek
méretét és a képernyőn elfoglalt helyét. Amikor kilépünk a Microsoft
Excelből mindig elmentjük az alkalmazásablak méretét és helyzetét.
Az Excel automatikusan a resume.xlw nevet ajánlja fel. Ha a követ-
kező alkalommal megnyitjuk a munkaterületfájlt, a képernyő válto-
zatlanul fog kinézni.
Bővítmények: Az Excel programhoz akár harmadik fél által fej-
lesztett bővítmények adminisztrálása (ilyen lehet például az Adobe
Acrobat beépülője).
Beállítások: Ezzel a paranccsal jelenítjük meg a program testre
szabásához szükséges Az Excel beállításai párbeszédpanelt.
Kilépés: Befejezi a program futását. Ez együtt jár a megnyitott
szerkesztőablakok lezárásával, mely előtt lehetőségünk van a meg-
változtatott tartalmú dokumentumok elmentésére. A megfelelő bil-
lentyűkombináció: Alt+F4.
Új munkafüzet létrehozása
Szerkesztés közben, ha eddig még nem létező állományt szeret-
nénk megnyitni, akkor a Fájl menü Új funkcióját választjuk, vagy
megnyomjuk a Ctrl+N billentyűkombinációt. Ha a menüparancsot
használjuk, mindenképpen megjelenik az Új munkaablak, míg a bil-
lentyűkombinációval végzett állomány létrehozásnál az új munkafü-
zet azonnal létrejön, Az Excel beállításai párbeszédpanel Általá-

nos/Új munkafüzet létrehozása kategóriájában rögzített számú

munkalappal (Felveendő lapok száma) és betűmérettel.
Az Új munkaablak Üres munkafüzet elemére kattintva üres mun-
kafüzetet hozunk létre a fentiek szerint beállított tulajdonságokkal. A
Minta sablonok ikonnal üres dokumentumot, és kész megoldásokon
alapuló sablon adataival feltöltött munkafüzetet is létrehozhatunk. Ez
esetben egy újabb ablakban, minta alapján választhatunk a sablo-
nok közül. Ezek a sablonok a gépünkre telepítettek. A Legutóbbi
sablonok ikonnal a korábban használt sablonok közül választhatunk.
A Saját sablonok hivatkozásra kattintva a saját készítésű sablo-
nok között válogathatunk. A minta kiválasztása után, a párbeszéd-
panel Létrehozás gombjával hozzuk létre az új munkafüzetet,
amelynek tartalma megegyezik a kiválasztott mintával, azonban
mentéskor a fájlnak természetesen új nevet kell adnunk.
Új munkafüzetet sablon alapján is létrehozhatunk

Egyes esetekben a munkaablak jobb oldalán választókapcsolókkal
választhatunk, hogy sablont, vagy munkafüzetet hozunk létre. Ha
ezek a rádiógombok nem jelennek meg, akkor sem kell aggódni, a
sablonnak kidolgozott munkafüzetet xltx vagy xltm – sablon,

makróbarát sablon formátumban is menthetjük a Mentés másként

párbeszédpanel Fájl típusa mezőjének beállítása segítségével.
A Használható sablonok kategóriában tehát a gépünkre telepí-
tett, a Sablonok az Office.com webhelyen kategóriában a gyártó
interneten keresztül elérhető sablonjai közül választhatunk mintát. A
sablonokkal a későbbiekben részletesen foglalkozunk. A program a
Létrehozás gombra kattintást követően ideiglenes (csak a memóri-
ában létező) állománynevet ad MunkafüzetX néven. Ha több füzetet
nyitunk egymás után, akkor az X a névben a folyamatosan növekvő
számot jelzi.
Ha kilépünk az Excelből vagy szerkesztés közben mentjük ki az
állományt, akkor természetesen új nevet kell adnunk, amire ezután
már hivatkozni lehet meglévő lemezen tárolt dokumentum-állomány
nyitásánál. A név akár 256 karakter hosszú is lehet. A hosszabb
nevekkel jobban utalhatunk az állomány tartalmára. Ugyanakkor a
hosszú fájlnevek bizonyos esetekben (például CD írás) még prob-
lémákat okozhatnak, így célszerűbb az adatlap információit rögzíteni
a megfelelő módon.
Az online kínálatban rengeteg sablont találunk

Az Excel 2010-hez adott sablonok is tetszetősek. A sablon kiválasz-

tását a mintamezőben megjelenő kép és a sablonállományok jel-
lemző adatai segítik.
Új állomány nyitását a testre szabással a Gyorselérési eszköztár-
ba felvett Új ikonra kattintással is kezdeményezhetjük. Ez eset-
ben az alkalmazott sablonállomány automatikusan a normál (Blank
Workbook) sablon. Ez a nyitási mód felel meg a Ctrl+N billentyű-
kombinációnak is. A parancs hatására a program egy új, üres mun-
kafüzetet nyit meg, és abban az első lap első cellájára áll. Egymás
után több új munkafüzetet is nyithatunk. Ezek az első elmentésük-
kor kapnak nevet.
Az egyéni sablonokat a személyes profilunkba tartozó
C:\Documents and Settings\felhasználónév\Application Data\Micro-
soft\ Templates mappába, vagy a Program Files\Microsoft Office
2010\Templates\14 mappába mentjük .xltx kiterjesztéssel – ekkor
azonban a sablon minden felhasználó számára elérhető lesz, aki
gépünket használja. Az ide mentett sablonok jelennek meg az Új
munkaablak Saját sablonok kategóriájában.
Az Excel 2010-ben még sablont sem kell készítenünk, máris
használhatunk létező munkafüzetet sablonként. Ehhez az Új mun-
kaablak Használható sablonok csoportjában kattintsunk az Új do-
kumentum meglévőből ikonra, majd válasszuk ki a mintaként szol-
gáló munkafüzetet az Excel által ismert formátumú fájlok közül. Ez
az eljárás teljesen hasonló ahhoz, mintha írásvédetten, csak olva-
sásra nyitnánk meg egy mintaállományt, amelyet módosítás után
más néven mentünk el.
Az új munkafüzetek méretének csak a rendelkezésre álló memó-
ria nagysága szab határt, tehát tetszőleges számú, típusú és sor-
rendű lapból állhatnak. Az új munkafüzetek kezdő, üres lapjainak
számát Az Excel beállításai párbeszédpanel Általános /Új munka-
füzet létrehozása kategóriájának Felveendő lapok száma mező-
jében adjuk meg. Alapértelmezés szerint 3 új lappal kezdünk. A
fájlméret csökkentése érdekében ezt a számot célszerű az éppen
szükségesre beállítani, ugyanis a munkafüzet később bármikor új
lappal bővíthető.
A sablon alapján történő munkafüzet készítést korlátozhatja a biz-
tonsági szint beállítása. A sablonokban ugyanis makrók is lehetnek.

Az ezekkel kapcsolatos biztonsági beállításokat Az Excel beállí-

tása párbeszédpanel Adatvédelmi központ kategóriájának válasz-
tása után, Az Adatvédelmi központ beállításai nyomógombra kat-
tintva megjelenített párbeszédpanelen állítjuk be. Ha alacsony biz-
tonsági szintet adunk meg, akkor a makrók mindig futhatnak – bár
kissé védtelenné tesszük gépünket…
A biztonsági szint beállítása

Bekapcsolt állapotban az üzenetsáv a szalag alatt jelenik meg, ha
makrókat tartalmazó munkafüzetet akarunk megnyitni. Ilyenkor az
automatikusan letiltott makrókat a Tartalom engedélyezése nyo-
mógombra kattintva engedélyezhetjük.
Figyelmeztetés a makrókra

Meglévő munkafüzet megnyitása

A lemezen tárolt, létező állományok megnyitásához a Fájl menü
Megnyitás parancsát indítjuk el vagy a Megnyitás ikonra kattin-
tunk (a megfelelő gyorsgomb: Ctrl+O). Ekkor az ábra szerinti pár-
beszédpanel jelentkezik. Itt egy párbeszédpanelen egyesítették a
megnyitás és az állománykeresés paraméterezését. A Néze-
tek nyomógomb menüjében találjuk a korábban külön ikonokkal el-
érhető nézetbeállító parancsokat.
Fájlkiválasztás a tulajdonságok megtekintésével

Ha az aktuális könyvtárban vannak Excel (vagy a beállított szűrőfel-
tételnek megfelelő) dokumentumok, akkor azok neve megjelenik a
panel közepén a név választólistában. E lista tartalmát a megfelelő
beviteli mezőbe írt paraméterekkel, illetve a legördíthető listákon
keresztül szabályozzuk. Az állománykeresés paraméterezésével
mintegy megszűrjük a választólistára kerülő állományokat.

A Fájlnév mezőbe írjuk az állománynév szűrő értékét. Ez a kere-

sett állomány ismert karaktereiből és a helyettesítő (joker) karakte-
rekből áll. Az állománynév kiterjesztést általában nem kell megad-
nunk, mert azt a program automatikusan beállítja a Fájlnév mezőt
követő fájltípus listán kiválasztott programoknak megfelelően.
A helyettesítő karakterek: ? az adott pozíción tetszőleges karak-
tert helyettesít, * a tőle jobbra álló összes karaktert helyettesíti. Ez
utóbbi alkalmazása itt szinte felesleges, mert az Excel a nevek ele-
jének egyezését vizsgálja. Például az EXCELA.XLS, EXCELB. XLS,
EXCELC. XLS állományok kiszűrésére alkalmas az EX, EX*, ?X
szűrők valamelyike. Célszerű a legrövidebb, még elégségest alkal-
mazni (például, ha a fenti példa szerinti könyvtárban van EXPRESS
nevű állomány, akkor az EXCEL... nevű állományok megfelelő szű-
rője: EXC).
A fájltípus listán adjuk meg a keresendő állomány típusát. Alapér-
telmezett az Excel 2007-2010 .xlsx formátumú „Minden Excel fájl”
típus.
A keresendő állományok feltételezett helyét, azaz az átvizsgálan-
dó meghajtót (floppyt, merevlemezt vagy CD-t), könyvtárat, illetve
mappát a bal oldali forráshelyek sávban, illetve a párbeszédpanel
felső, hely listájában a lista legördítése után egeres kiválasztással,
kattintással állítjuk be.
A könyvtárak közötti mozgáshoz, valamint az állományok megje-
lenítéséhez alkalmazhatók a párbeszédpanel
következő lehetőségei, ikonjai (csak a Win-
dows 7 alatti lehetőségeket mutatjuk be, a
Windows XP ezeknél jóval kevesebb lehetősé-
get biztosít):
A korábban – a párbeszédpanel megnyitá-
sa óta – megtekintett könyvtárra vált. Ha már
több könyvtárat váltottunk, akkor használhatjuk
az ikon helyi menüjének parancsait is a korábbi
könyvtárakba történő visszalépéshez (lásd az
ábrát).
Ha a fenti ikonnal visszaléptünk egy korábbi Korábbi mappák
mappára, akkor ezzel az ikonnal térhetünk
vissza arra a mappára, ahonnan visszaléptünk.
A korábbi mappák és a számítógép-meghajtó összes mappájá-

nak, könyvtárának bejárására is használható most a párbeszédpa-
nel felső részén megjelenő hely lista. Figyeljük meg, hogy itt az
egyes ágakat, hierarchia szinteket az ikon választja el. Erre kat-
tintva kinyitható a teljes ág és választhatunk másik alkönyvtárat,
mappát (lásd az ábrát).
Mappaválasztás a hely listában

Felfrissíti az aktuális mappa tartalmát
Új nézetek beállítására használható. Minden kattintással a
nyomógomb  jellel jelölt részére kattintva megjeleníthető menü
következő elemére váltunk, illetve annak megfelelő megjelenítést
állítunk be a párbeszédpanelen.
Bármelyik megjelenítést is alkalmazzuk, ha a párbeszédpanelen
egy fájl ikonja fölé mozgatjuk az egérkurzort, akkor az adott doku-
mentumra vonatkozó információk jelennek meg (lásd az ábrát).
Extra nagy, Nagy, Közepes ikonok: A grafikus (.jpg, .tif, .png) fáj-
lok miniatűr bélyegképeikkel jelennek meg a képbetöltő ablakok fájl-
listájában. Egyébként az Excel dokumentumokra jellemző nagy iko-
nok jelennek meg.

A dokumentum információi
Kis ikonok: Állománytípustól függetlenül a tartalom előképe helyett
csak a fájltípust szemléltető kis ikont jeleníti meg a fájl neve mellett.
Lista: Csak az állományneveket és a mappákat mutatja ez is, de
még több elemet tartalmazó listán.
Részletek: Olyan listát jelenít meg a kikeresett állományokról,
amely mutatja a fájl nevét, méretét, típusát, utolsó módosításának
idejét is (lásd az ábrát).
A megjelenítendő oszlopok testre szabhatók

Ilyenkor a párbeszédpanelen megjelenített állományok rendezettsé-
gét az oszlopfejre kattintással adhatjuk meg. Az újabb kattintás
megfordítja a rendezettség irányát. A rendezési szempontként al-
kalmazott jellemző oszlopa szürkén jelenik meg, tetején  jelek
mutatják a rendezési irányt is. Az oszlopfej helyi menüjében további

megjelenítendő tulajdonságokat állíthatunk be. Az Egyebek pa-

ranccsal megjelenített párbeszédpanel jelölőnégyzeteinek bekap-
csolásával még több jellemzőt tölthetünk a párbeszédpanelbe, sőt
az oszlopok sorrendjén is módosíthatunk a Fel-Le gombokkal. A
Megjelenítendő részletek párbeszédpanelt bezárva az oszlopsor-
rendet és az oszlopok szélességét húzással is módosíthatjuk.
Mozaik: Alig nyújt több információt a fájlokról, mint a közepes mére-
tű ikonos megjelenés.
Tartalom: Valamivel több információt szolgáltat a fájlokról, mint a
mozaik típusú megjelenés. Az állománynév lista mellett megjeleníti
a listán kijelölt állomány számszerű és némely szöveges jellemzőit
(lásd a korábbi ábrát). A betöltött állományoknál ezeket egyébként a
Fájl/ Információ paranccsal kérdezhetjük le, illetve részben módo-
síthatjuk.
A név, illetve fájl listán egeres kattintással jelölünk ki állományo-
kat. Több egymás utáni állomány kiválasztásához az egeres kivá-
lasztást a Shift billentyű nyomva tartása mellett alkalmazzuk. Nem
összefüggő tartományban szereplő állományokat a Ctrl billentyű
nyomva tartása mellett végezzük. A Ctrl billentyű nyomva tartása
nélkül végzett minden további kiválasztás megszünteti a korábbi
kijelöléseket.
Egyetlen, vagy több kijelölt állományt a Megnyitás nyomógombra
kattintva nyitunk meg. Az így megnyitott állomány nem lesz írásvé-
dett. A lehető leggyorsabban úgy nyithatunk meg egy állományt,
hogy a listán az állomány nevére kétszer kattintunk. A jobb egér-
gombbal kattintva megjelenített helyi (másképpen kurzor-) menü
Megnyitás parancsát is használhatjuk.
Írásvédett megnyitáshoz a Megnyitás nyomógomb menüjéből ki-
adható Csak olvasásra parancsát adjuk ki. Az írásvédett megnyi-
tással jelezzük, hogy a betöltendő állományt nem az eredeti néven
akarjuk elmenteni (a „Csak olvasható” felirat megjelenik a szerkesz-
tőablak címsorában is). Például nagyon hasznos típuslevelek ese-
tén, amikor az eredeti alaptípust változatlanul meg akarjuk őrizni, a
változtatásokat más nevű állományokba tároljuk le. Ha az eredeti
néven kíséreljük meg az így megnyitott állományt tárolni, akkor a
Fájl menü Mentés másként... parancsának megfelelő párbe-

szédablakba kerülünk, ahol az új nevet (és esetlegesen másik for-

mátumot is) megadhatjuk.
A nyomógomb-menü Másolat megnyitása parancsával előbb
másolatot készítünk, majd azt töltjük be. Ugyanígy – a megnyitandó
állományok kijelölése után – nyithatunk meg egyszerre több doku-
mentumot. A Megnyitás gomb menüjének Megnyitás és javítás
parancsával a sérült dokumentumok szövegét még visszanyerhet-
jük. Ehhez esetleg a Fájltípus listán válasszuk a Szöveg helyreállí-
tása bármely fájlból elemet (a helyreállítást e nélkül is megoldja a
program).
A megnyitásra az állomány(ok) kiválasztása után használhatjuk a
panel „kézenfekvő” Megnyitás gombját is. Weblapok esetén vá-
laszthatjuk a Megnyitás böngészőben parancsot.
A helyi menü Nyomtatás parancsa az állományokat a szerkesz-
tőablakba töltés nélkül nyomtatja ki. A nyomtatásnak később külön
fejezetet szentelünk.
Több állomány együttes kijelölése után a helyi menü vagy a
Rendezés nyomógomb menüjének Tulajdonságok parancsa a fáj-
lok attribútumait és védelmi lehetőségeit bemutató és beállító pár-
beszédpanel-lapokat jelenít meg. Itt megváltoztathatjuk a kiválasz-
tott állományok attribútumát, azaz írásvédetté, rejtetté, archiválan-
dóvá vagy esetleg rendszerré tudjuk tenni őket. Ha egyetlen állo-
mányt jelöltünk ki, akkor a jellemző adatokat több párbeszédpanel-
lapon kérdezhetjük le, módosíthatjuk (részletezését lásd az Infor-
máció parancs leírásánál).
A hálózatba kötött gépeknél a párbeszédpanel bal oldalán látható
Forráshelyek sáv Hálózat elemének, illetve a Hely lista hasonló
elemének választása után a létező kapcsolatok felhasználásával
állítjuk be a hálózati meghajtókat (lásd a fenti ábrát).
A hálózati meghajtókat hagyományosan a Windows Intéző Háló-
zati meghajtó csatlakoztatása parancsával érjük el, de ez a pa-
rancs megtalálható a Forráshelyek sáv Számítógép vagy Hálózat
elemének helyi menüjében is (lásd a következő ábrát). Így megad-
hatjuk azt is, ha az addig használttól eltérő azonosítóval akarunk
egy hálózati mappát elérni. A paranccsal megjelenített panelen állít-
hatjuk be a csatlakoztatott meghajtó betűjelét és elérési útját.

A Hálózati helyek között elérhető kapcsolatok
Hálózati (távoli mappa) csatlakoztatása

A Windows automatikusan a következő elérhető meghajtó jelét állít-
ja be a Meghajtó listában. Ha másik hálózati meghajtót akarunk

beállítani, akkor a kívánt meghajtónak a betűjelét válasszuk ki a lis-

táról. Az osztott mappa elérési útját a Mappa mezőben a következő
formában adjuk meg: \\számítógépnév\ mappa. Ha nem ismerjük az
elérési utat, akkor kattintsunk a Tallózás gombra, majd a következő
panelen kiválaszthatjuk a számunkra engedélyezett mappát.
Ha a Windows indításakor, illetve a későbbi egyéni bejelentke-
zéskor mindig csatlakoztatni akarjuk ezt a mappát, akkor jelöljük be
a Bejelentkezéskor újracsatlakoztatás jelölőnégyzetet (a Win-
dows betöltésének időszükséglete ezzel megnő).
Sokszor szükség lehet arra, hogy az eddig alkalmazottól eltérő
felhasználó-néven érjünk el egy megosztott mappát (például, ha
rendszergazdaként léptünk be és egy másik gépen személyes hoz-
záférésünk számára biztosítottak elérést egy mappához). Ilyenkor
kattintsunk a párbeszédpanel Csatlakozás különböző hitelesítő
adatokkal jelölőnégyzetére, majd a következő párbeszédpanelen
adjuk meg az új nevet, valamint a hozzá tartozó jelszót.
Fájlok szűrése
A Windows 7 operációs rendszerben egy új módszerrel szűrhetjük a
fájlmegnyitási párbeszédpanelek tartalmát. Ilyenkor a kurzort az
oszlopfej fölé mozgatva megjelenik a  szimbólum, amelyre kattint-
va megjeleníthetjük a csoportosításkor képezhető csoportok listáját.
Ezek közül, a csoportnevek előtti jelölőnégyzet bejelölésével vá-
lasztjuk ki azokat, amelyeket meg akarunk jeleníteni.
Szűrés fájlnévre, módosítási dátumra, típusra

A szűrési feltételt adó oszlopfej kiegészül a  pipa szimbólummal.
Egyszerre több feltételt is beállíthatunk, amelyek egymással logikai
és kapcsolatban vannak, vagyis azok a fájlok jelennek meg az Inté-

zőben, amelyek mindegyik beállított szűrőfeltételnek egyszerre

megfelelnek. A szűrőfeltételek megjelennek a hely sorban is, sőt
felhasználhatók arra, hogy itt a szűrőt vagy szerkesztéssel, vagy a
kurzort a  szimbólum fölé mozgatott listából választva állítsuk ösz-
sze. Az aktuális szűrő a listában félkövér betűvel jelenik meg, azon-
ban az oszlopfejből való választással ellentétben, nem fordították le
(lásd az ábrát). Ezt hamar meg lehet szokni…
A szerkeszthető szűrőfeltételek megjelennek a hely sorban is

A szűrést a szűrőfeltételek megjelenítése után, a jelölőnégyzetek
törlésével kapcsolhatjuk ki. Ekkor megjelenik minden, a mappában
tárolt fájl.
Állományok keresése
Az állományok keresésére is új módszert fejlesztettek ki, mely itt is
igazodik a Windows 7 új lehetőségeihez. A Windows Intézőben és a
Megnyitás párbeszédpanelen is alkalmazhatjuk mappa elérési útjá-
nak bevételét a Cím, illetve a Hely mezőbe vagy a már korábban
bemutatott böngésző technikát (lásd az ábrát).
Meghajtót választunk a Hely mezőben

A Hely mező listájából választjuk ki a mappát tartalmazó meghajtót,

illetve hálózati helyet, tömörített mappát, táskát. A Rendezés gomb
menüjének Elrendezés Navigációs ablak parancsával jelenítjük
meg a kiválasztott meghajtó hierarchikus mappaszerkezetét. Össze-
tett mappaszerkezetnél ez a fajta keresés igen hosszadalmas lehet.
Keresési mezőt veszünk fel

A mappák és fájlok jellemzőik alapján történő megkereséséhez az
Intézőben kattintsunk a címsor melletti kereső mezőbe, vagy a
Ctrl+E billentyűkombinációt használjuk. Ekkor az Intéző kereső me-
zője alatt megjelennek a keresőfeltételek megadásához szükséges
mezők (lásd az ábrát).
A keresés indítása előtt a Hely (Cím) mezőben lépjünk arra a
szintre, vagy arra a meghajtóra, amely alatti mappákban keresünk!
Egyszerű kereséshez a keresőmezőben adjuk meg a keresendő
állomány nevét, vagy nevének részletét, a keresett tartalmat, fájltu-
lajdonságot, címkét. A keresőmezőben ezeket a karaktereket ke-
reshetjük a fájlokban, illetve tulajdonságok közt. A megadáskor he-
lyettesítő karakterek használhatók. A * helyettesítő karakter több
ismeretlen betűt helyettesít a név vagy a kiterjesztés végéig, a ?
helyettesítő karakter pedig egyetlen nem ismert betűt helyettesít,
amely a ? helyén állna.
A keresőmezőbe több szót, szóközzel elválasztott karakterláncot
írhatunk. Ezek együttesére keres a rendszer, vagyis a találathoz
egyszerre kell előfordulnia mindegyik, keresőmezőbe írt szónak a
fájlokban. A szavakat beírhatjuk a megfelelő logikai kifejezéssel is,
például a Geza AND vas szópárral azokat a fájlokat keressük, ame-
lyekben ez a két szó bárhol előfordul. Ha a szavak sorrendje fontos,
akkor a kifejezést tegyük idézőjelbe, például a „Vas Géza” kereső-
kifejezéssel csak azokat a fájlokat találjuk meg, amelyekben a kife-
jezés pontosan így szerepel.
Ha azokat a fájlokat keressük, amelyekben vagy az egyik vagy a
másik, vagy mindkettő (tehát legalább az egyik) kifejezés szerepel,

akkor a szavakat az OR szóval kapcsoljuk össze. Például a geza

OR vas kereső-kifejezéssel azokat a fájlokat keressük, amelyekben
legalább az egyik szó előfordul.
Már a keresés kezdő karaktereinek beírásakor megjelennek a ta-
lálatok (lásd az ábrát), illetve az ablak alján, hogy összesen hány
darab fájl felelt meg a keresési szempontoknak. A találatok közt ki-
emelten jelennek meg a keresett karakterláncok.
Találatok a Windows Intézőben

Nagy vagy lassúbb merevlemezeknél ajánlott megadni a kezdő-
mappát, ezt a fentiek szerint, a címsorban állítjuk be. A keresés
gyorsítható az indexelés beállításával is, ehhez kattintsunk a megje-
lenő hivatkozásra!
Keresés a Windows Intézőben

Összetettebb keresési feltételek (dátum, idő, hely, méret, egyebek)

alapján történő kereséshez görgessünk le a keresési eredmények
listájának aljára (lásd az ábrát). Az Újabb keresés itt ablakrészben
válasszuk ki, hogy a könyvtárak, otthoni csoport, számítógép map-
páiban, vagy egyénileg meghatározott mappákban, az interneten,
vagy csak a fájlok tartalma alapján szeretnénk szűrni. A tartalom
szerinti szűrés tart természetesen a legtovább és általában ez adja
a legtöbb találatot is. Ha ez Internet lehetőséget választjuk, akkor a
keresést az alapértelmezett webböngészőben és keresőszolgáltató
segítségével végezzük.
Az Egyéni lehetőséget választva a keresési helyeket külön pár-
beszédpanelen, jelölőnégyzetek bejelölésével adjuk meg.
Egyéni keresési hely beállítása

A fájlok módosítási dátuma és mérete alapján is kereshetünk, illetve
a keresőmezőbe írt kifejezés mellett megkövetelhetjük azt is, hogy a

találathoz teljesüljenek ilyen feltételek is. E feltételek beállításához

kattintsunk a keresőmező végére, a kifejezés mögé. Ekkor megjele-
nik egy lista a korábbi keresésekkel, amelyet kattintással alkalmaz-
hatunk, illetve választhatjuk a Módosítás dátuma vagy a Méret jel-
lemzők szerinti keresést is (lásd a következő ábrát).
Az így megjelenített listákban konkrét dátumokat, vagy dátum és
méretintervallumokat szabhatunk meg a keresésé feltételéül. Hosz-
szabb időtartamot a naptárban a  gombokkal lapozva, majd a
Shift billentyű nyomva tartása közben, a naptárban az intervallumot
kezdő és záró dátumra kattintva adunk meg, rövidebb, a naptárban
megjelenített részből kijelölhető intervallumot húzással adunk meg.
Dátum szerinti keresés

A naptár tartalma a felső, alapállapotban az aktuális hónapot jelző
részére kattintva átalakítható (lásd a következő ábrát). Első kattintá-
sunk az év hónapjait, a második az éveket, a harmadik az évszáza-
dokat jeleníti meg, visszafelé a rendszer ugyanígy működik, például
az adott hónap napjainak megtekintéséhez a naptárba kattintva kell
hónapot választanunk. Ugyanígy választhatunk ki nagyobb interval-
lumot, amikor a naptár nem napokat, hanem hónapokat, éveket tar-
talmaz. Amikor megadtuk a dátumot vagy a méretet, az hozzáadó-
dik a kereső-kifejezéshez. A keresőmezőbe kettősen kattintva mó-
dosíthatunk ezeken az adatokon is.
A Könyvtárak ágaiban keresve másfajta keresőszűrőket (jelleg,
létrehozás, címke, típus, hossz, album, előadó, műfaj) is megjelenít-

hetünk a keresőmező alján, amelyeket szintén a fentiekhez hason-

lóan használunk.
Dátum szerinti keresés beállítása

A Start menü keresőmezőjében kiadott parancs csak az indexelt
állományok között keres (a fájlnévre, tartalomra és címkékre). Alap-
állapotban ide tartoznak a programokat tartalmazó Program Files,
illetve Windows mappák, valamint a könyvtárak is, ezért nagyon
gyorsan megtalálhatunk egy-egy programot, ha csak elkezdjük be-
gépelni a nevét (lásd az ábrát).
Keresés a Windows Start menüjével

A Windows vezérlőpult Mappabeállítások parancsával megjelení-

tett párbeszédpanel Keresés lapján állíthatjuk be, hogy az indexelt
helyeken a fájlok nevében és tartalmában, nem indexelt helyeken
csak a fájlnevekben vagy ott szintén keressünk a tartalomban is,
ami viszont sokáig tarthat. Itt állíthatjuk be, hogy a keresés a rend-
szermappákra és tömörített fájlokra is vonatkozzon, valamint a ke-
resésbe bekerüljenek az almappák, vagy a részleges találatok is
megjelenjenek.
Állomány lezárása, verziókezelés

Ha az éppen szerkesztett ablakot le akarjuk zárni, mert befejeztük a
benne lévő állományon végzett munkánkat, akkor a Fájl menü Be-
zárás parancsát adjuk ki, vagy kattintsunk a testre szabással a
gyorselérési eszköztárba felvehető Bezárás ikonra, illetve a do-
kumentumablak ikonjára. Ekkor a program, – amennyiben volt
változtatás a megnyitott állományon – megkérdezi, elmentse-e a
megváltoztatott állományt. Mentés nélkül visszatérhetünk a szer-
kesztéshez, ha megnyomjuk az Esc billentyűt vagy a Mégse nyo-
mógombra kattintunk. Ha a Nincs mentés (Nem) gombra kattin-
tunk, akkor a program a dokumentum elmentése nélkül zárja le az
állományt („becsukja” a dokumentumablakot).
Biztonsági kérdés a bezárás előtt

Ha az automatikus helyreállítási adatok mentését bekapcsoltuk, ak-
kor – legalábbis elméletileg – a korábbi verziók helyreállíthatók a
biztonsági mentésből. Az „elméletileg” jelzőt azért használtam, mert
a művelet sikeressége attól is függ, mikor történt a biztonsági men-
tés. Ha régen, és azóta sokat dolgoztunk a dokumentumon, akkor

bizony az utolsó biztonsági mentés óta végzett módosítások elvesz-

nek. A korábbi dokumentum-verziókat egyébként a Fájl/ Informáci-
ók ablak Verziók kezelése szakaszából tölthetjük be.
Korábbi verziók elérése
Az összes fájl bezárása

Az összes szerkesztett dokumentumot korábban bezárhattuk a
Shift billentyű nyomva tartása közben legördített Fájl menü Min-
dent bezár parancsával. Most ez a lehetőség megszűnt (pontosab-
ban Az Excel beállításai párbeszédpanel Gyorselérési eszköztár
funkciójának választása után Mindent bezár ikon is felvehető a
Gyorselérési eszköztárba), helyette az állapotsorban keressük meg
az Excel munkafüzetek csoportgombját, majd adjuk ki a gomb helyi
menüjének Bezárás parancsát! A program ekkor a fenti ábrán be-
mutatott kérdést minden megváltoztatott tartalmú ablak lezárása
előtt felteszi.
Fontos tudni, hogy az Excel 2010-ben minden egyes megnyitott
fájl csak látszólagosan jelenik meg, mint új „instance”. A Windows

Tálcán valóban megjelenik egy munkafüzetet jelölő ikon, amellyel

válthatunk a szerkesztett dokumentumok között, de a Feladatkeze-
lő folyamatait megtekintve láthatóvá válik, hogy csak egyetlen Excel
indult el. Óvatosan járjunk el, mert ha a feladatkezelőben bármelyik
Excel munkafolyamatot (taszkot) lezárjuk, akkor ezzel esetleg elve-
szíthetünk értékes, még nem mentett dokumentumokat is. Tehát a
Feladatkezelőt alkalmazó, ilyen lezárások előtt mentsünk. Ha erre
nem volt módunk, mert a Feladatkezelőt éppen a program váratlan
leállása, lefagyása stb. miatt használjuk, akkor csak az automatikus
helyreállításban reménykedhetünk.
Megtekintés weblapként
A korábban a File menüben szereplő Web Page Preview parancsot
most csak a testre szabás segítségével érhetjük el.
Lapozható munkafüzet a webböngészőben

Először Az Excel beállításai párbeszédpanel Gyorselérési esz-
köztár kategóriáját válasszuk, majd a Választható parancsok he-

lye listán kattintsunk a Minden parancs elemre! Ezt követően a pa-

rancsok listájából válasszuk a Megtekintés weblapként parancsot,
majd kattintsunk az Felvétel gombra! Ekkor a megfelelő Megte-
kintés weblapként ikon megjelenik a Gyorselérési eszköztárban.
Ennek segítségével a webböngészőben, még közzététel előtt láthat-
juk, hogyan fog a weblap megjelenni.
Fájl mentése
A fájlokat szerkesztés közben mentjük a Fájl menü Mentés paran-
csával, a Ctrl+S billentyűkombinációval, illetve a gyorselérési esz-
köztár Mentés ikonjával. Ha ezt először tesszük, akkor a prog-
ram az új állomány számára nevet kér, tehát úgy működik, mintha a
Save As (Mentés másként) parancsot adtuk volna ki. A mentendő
fájl alapértelmezés szerinti formátumát Az Excel beállításai párbe-
szédpanel Mentés/Munkafüzetek mentése kategóriájában adjuk
meg. Ugyanitt állítjuk be az alapértelmezett tárolási helyet, amely
először megjelenik a Mentés másként párbeszédpanelen is.
Ha a munkafüzetet valamelyik 2010-es Excel formátumban (xlsx,
xlsm, xlsb stb.) mentjük, akkor biztosak lehetünk benne, hogy abba
minden, a 2010-es változatban rögzített tartalom és forma tárolásra
kerül. A korábbi programváltozatok formátumai – amelyeket a Men-
tés másként párbeszédpanelen adhatunk meg –, azonban képtele-
nek egyes új tulajdonságok rögzítésére. Ezért a program az ilyen
mentések során ellenőrzi a kompatibilitást, és egy párbeszédpanel
kijelzi a mentésnél elvesző tulajdonságokat.
A párbeszédpanel megjelenését a következő mentések esetére
elrejthetjük, ha töröljük a jelölőnégyzetet.
A kompatibilitási jelentést a munkafüzet egy új lapjára másolja a
Másolás új lapra nyomógomb, amelyen a jelentés elemei később is
ellenőrizhetők és a szükséges módosítások ennek alapján végre-
hajthatók a munkafüzeten (lásd az ábrát).
Az Excel a csak olvashatóan megnyitott munkafüzet esetén szin-
tén a Fájl menü Mentés másként parancsának megfelelően nevet
kér, a névvel már rendelkező dokumentumot felülírja. Az elmentett
munkafüzet a szerkesztőablakban marad. Meglévő – már elmentett

– munkafüzetet új néven, illetve más formátumban a Fájl menü

Mentés másként parancsával írhatunk a lemezre.
A kompatibilitási jelentés egy másik változata
A kompatibilitási jelentés új munkalapra kerül

Feladat – Fájlmentés
Mentsük el szerkesztett munkafüzetünket új néven! Ezzel elérjük,
hogy az eredeti fájl – amelyből kiindultunk – sértetlen marad.
1. Adjuk ki a Fájl menü Mentés másként parancsát vagy nyomjuk
meg az F12 billentyűt!
2. A megjelenő, mellékelt ábra szerinti párbeszédpanel rendelke-
zésre álló lemezegységeket tartalmazó Hely listájában adjuk meg
a tárolás helyét jelentő meghajtót! Ha nem adunk meg új meghaj-
tót, akkor a mentés az aktuális lemezre történik.
3. Adjuk meg a célkönyvtárat a Hely listában kiválasztva, illetve az
Eszközök nyomógomb menüjének Hálózati meghajtó hozzá-
rendelése parancsát alkalmazva! Az aktuális könyvtár a listame-
ző tetején látszik, ha ezt nem változtatjuk meg, akkor ez marad a
mentés helye.
A Mentés másként parancs paraméterezése

4. Válasszuk ki az állomány típusát a Fájltípus listában!

5. Jelöljük be a Miniatűr mentése jelölőnégyzetet, hogy a legköze-

lebbi megnyitás során, a párbeszédpanel Közepes, Nagy, Extra
nagy ikonok nézetében használhassuk a mintaképet a dokumen-
tum kiválasztásához. (Mivel a mintakép az aktuális munkalapról
készül, érdemes a mentés előtt egy jellegzetes munkalapot kivá-
lasztani).
6. Adjuk meg az állomány új nevét a Fájlnév mezőben (választha-
tunk a listáról is), ezután nyomjuk meg az Enter billentyűt vagy
kattintsunk a Mentés nyomógombra.
Az Eszközök nyomógomb menüjének Beállítások parancsával
automatikus biztonsági másolat készítését kérhetjük, jelszóval véd-
hetjük, vagy csak olvashatóvá tehetjük az állományt. A párbeszéd-
panel mezői:
 Biztonsági másolat is készül: Minden mentésnél a munkafüzet
előző változatát rögzítő, .xlk kiterjesztésű biztonsági másolatot ké-
szít a munkafüzetről. Ha több állományt azonos fájlnévvel jelölünk
(csak a kiterjesztésük tér el egymástól), akkor mindig az utolsónak
elmentett fájl biztonsági másolatát tartalmazza. Például, ha a
trend.xls és trend.xlt nevű munkafüzetet használunk, akkor mind a
két állományhoz egyformán trend.xlk nevű biztonsági másolat ké-
szül. Használjunk ezért egyedi neveket.
 Figyelmeztet a módosítás elkerülésére: Az elmentett fájl csak
olvasásra nyitható meg, mentésére ezt követően másik nevet kell
választani.
A jelszó beállítása
A munkalapokat jelszóval védhetjük az illetéktelen, „betolakodó” fel-
használók elől (megadásukkor biztonsági okokból csillagok jelennek
meg a mezőben):

Jelszó betekintéshez: Ha ezt a jelszót használjuk, akkor csak a

jelszó ismeretében lehet megnyitni a fájlt. Ezt a védelmet használ-
hatjuk sablonokként és beépülő makró fájlformátumban mentett
munkalapok esetében is.
Jelszó a módosításhoz: Ez a jelszó a kijelölt munkafüzet módosí-
tásainak azonos néven történő mentéséhez szükséges. A program
a bevitel ellenőrzésére kéri a jelszó megismétlését.
Feltöltés webkiszolgálóra
A webes tároló helyek nagy előnye, hogy az oda felírt munkafüzete-
ket bárhonnan (például otthonról, utazás közben, munkahelyről) is
elérhetjük, szükség szerint megoszthatjuk másokkal is. Ilyen
webhelyet elérhetünk például a WindowsLive.com webhelyen
(használatához előzőleg regisztrálnunk kell).
Bejelentkezés és regisztráció a WindowsLive.com webhelyre

Többek közt a Mentés és küldés munkaablak Feliratkozás hivatko-
zására kattintva regisztrálhatunk, a legközelebb elegendő a Beje-
lentkezés gombra kattintanunk. Ekkor az ábra szerint meg kell ad-
nunk azonosítónkat és jelszavunkat. A következő ablakban választ-

hatunk, hogy a fájlt a csak általunk megnyitható személyes mappák

egyikébe, vagy a megosztott mappákba másoljuk. A Mentés más-
ként gombbal indítjuk a mentést, ez esetben is megadhatjuk a men-
tési formátumot, illetve új nevet állíthatunk be. Az gombbal
hozhatunk létre új mappát a WindowsLive.com webhelyen. Az ösz-
szes, a webhellyel (https://tepcxp.docs.live.net) kapcsolatos művelet
során biztonságos https protokollt használunk.
A fájlok feltöltésére egy külön alkalmazást is használhatunk, ame-
lyet a Windows Start menüjében, a Microsoft Office Home and
Business  Microsoft Office 2010 eszközök  Microsoft Office
2010 Upload Center paranccsal indíthatunk. Ennek segítségével (a
Műveletek/Webhely megnyitása paranccsal) állíthatjuk be a do-
kumentum, illetve mappa megosztási tulajdonságait, engedélyeit. A
Megnyitás paranccsal tölthetünk be egy itt tárolt fájlt (ha éppen nem
jelenne meg a mappa elérési útja az Excel Megnyitás párbeszéd-
paneljének forráshelyek sávjában).
A feltöltéseket külön alkalmazással is végezhetjük

A Feltöltés paranccsal tölthetjük fel a megnyitott fájlon végzett mó-
dosításokat a kiszolgálóra. A felesleges fájlokat az Elvetés parancs-

csal törölhetjük a helyi Office Document Cache gyorsítótárból. A

kiszolgálóra mentett fájl feltöltési állapotára utaló jelzés a beállítások
szerint megjelenik az állapotsorban és a tálca értesítési területén.
Az értesítési terület beállításai

Az ábrán az alapértelmezett értesítési lehetőségek láthatók. A beál-
lítások módosíthatók az Upload Center Beállítások ikonjára kat-
tintva is. Az ikon megjelenítése az értesítési területen jelölőnégy-
zet bekapcsolása után a következő ikonok jelenhetnek meg (a szö-
veges leírás is megjelenik, ha a kurzort az ikon fölé mozgatjuk):
Nincsenek függőben lévő feltöltések.
Az Upload Center alkalmazásban a kiszolgáló elérhetetlensége
miatt feltöltésre váró fájlok találhatók. A kiszolgáló elérhetővé válá-
sakor a fájlok feltöltése automatikusan megtörténik.
Az Upload Center alkalmazásban a feltöltés felfüggesztése miatt
feltöltésre váró fájlok találhatók. A feltöltés folytatásához az Upload
Center megnyitása után kattintsunk a Feltöltések folytatása pa-
rancsra!
Az Upload Center alkalmazásban olyan fájlok találhatók, ame-
lyeknek a feltöltése nem sikerült. A hibákat az Upload Center meg-

nyitása után a hibás fájlok Feloldás menüjének használatával old-

hatjuk fel. A megfelelő ikonok megjelennek az Upload Center alkal-
mazásban is.
Egy fájl a webkiszolgálóra történő feltöltés során először a helyi
Office Document Cache gyorsítótárba kerül, ennek köszönhetően a
feltöltés közben más munkát is végezhetünk. A Microsoft Office
Upload Center segítségével nyomon követhető a feltöltések állapo-
ta. A szolgáltatás hasznos lehet a következőhöz hasonló esetekben:
 Egy kiszolgálón található fájl megnyitása után megszakadt a
kapcsolat a kiszolgálóval. A fájlt menthetjük saját gépünkre,
majd a kiszolgálóhoz történő újracsatlakozás után sor kerül a
feltöltésére.
 Ha a feltöltés során hiba lép fel, a rendszer azonnal értesít,
így gyorsan elhárítható a hiba, és folytatható a feltöltés.
Az Upload Center elérhető a szalag értesítési területének ikonjával
is (kettős kattintással vagy a helyi menü Az Upload Center megnyi-
tása parancsával).
Az Upload Center megnyitásakor alapértelmezés szerint a függő-
ben lévő feltöltések jelennek meg. A legutóbb feltöltött fájlok és a
gyorsítótárazott fájlok megtekintéséhez kattintsunk a lefelé mutató
nyílra, és válasszuk ki a megtekinteni kívánt fájltípusokat.
Megjelenítendő fájltípusok választása
Állományok törlése
A Fájl menü Megnyitás vagy Mentés – a dokumentum első menté-
se esetén –, illetve Mentés másként – további mentéseknél – pa-
rancsával megjelenített párbeszédpanel kiválasztólistáján megjelenő
mappákat és állományokat – kijelölésük után – törölhetjük a Delete
vagy a Del billentyű lenyomásával, illetve a Rendezés nyomógomb-
bal megjelenített, vagy a helyi menü Törlés parancsával. A törlés
végrehajtása előtt a parancsot meg kell erősítenünk. Ha biztosak

vagyunk a törlésben, akkor kattintsunk az Igen nyomógombra. A

saját gépünkről törölt állományok a Lomtárba kerülnek, ahonnan
még megmenthetők a tévesen töröltek, a hálózati meghajtókról,
webről törölt fájlok viszont véglegesen törlődnek.
Úgy is törölhetjük a fenti párbeszédpanelek kiválasztó listáján ki-
jelölt állományokat, hogy az egér jobb nyomógombjával a kijelölt
állományokra mutatunk, majd a megjelenő helyi menü Törlés pa-
rancsát adjuk ki. A törölt állományok által lefoglalt lemezterület tény-
leges felszabadítását a Lomtár kiürítésével oldjuk meg.
Állományok csoportos nyomtatása

A Fájl menü Megnyitás párbeszédpanelje helyi menüjének Nyom-
tatás parancsával több állományt nyomtathatunk ki, azok szerkesz-
tőablakba töltése nélkül, az alapértelmezett nyomtatási beállítások-
kal. A nyomtatás és a nyomtató beállítását a Nyomtatás fejezetben
részletezzük.
Állományok átnevezése
A Megnyitás vagy a Mentés másként párbeszédpanelen kijelölt
állományt az egér jobb gombjával megjelenített helyi menü vagy a
Rendezés nyomógombbal megjelenített menü Átnevezés paran-
csával, vagy a következőképpen nevezzük át. Az egérkurzort a do-
kumentumot jelző ikonra, vagy a névre mozgatjuk, majd kétszer
(nem kettősen, vagyis gyorsan) kattintunk az egér bal gombjával.
Ekkor a név egy beviteli mezőbe kerül, ahol megadhatjuk a doku-
mentum új nevét. Nem történik változás, ha az Esc billentyűt nyom-
juk meg. Az új nevet az Enter billentyű megnyomásával rögzítjük
vagy úgy, hogy az egérrel a mezőn kívülre kattintunk.
Átnevezés helyben

Állományok postázása és másolása

A szerkesztett dokumentumot postázhatjuk a Fájl/Mentés és kül-
dés  almenü parancsaival, ha számítógépünk hálózatra csatlako-
zik, illetve telepítettük a levelező rendszert is. A Küldés e-mailben
almenü parancsaival történő postázás esetén a dokumentum egy
külön kísérőszöveggel ellátható levél melléklete lesz.
Küldési lehetőségek
A nyomógombokkal adjuk meg a melléklet formátumát, amely lehet
xls, pdf, xps. Ha a dokumentumot megosztott dokumentumtároló
helyre (SharePoint vagy Windows Live SkyDrive) mentettük, akkor a
levélben elegendő a dokumentum hivatkozását szétküldeni, és min-
den címzett ugyanazt a dokumentumot olvashatja a levelében ka-
pott hivatkozásra kattintva. Ha internetes faxszolgáltatóhoz kapcso-
lódunk, akkor a dokumentum küldhető faxként is.
A postázási parancsokat csak az állomány mentése után adhat-
juk ki. A címzetteket és a másolatot kapókat pontosvessző (;) karak-
terrel elválasztva egymás után írjuk a megfelelő mezőbe, vagy a
mezők előtti nyomógombra kattintás után párbeszédpanelről vá-

lasztjuk ki. A levelezés beállítási lehetőségeinek részletezésével

tervezett Outlook könyvünkben foglalkozunk.
Excel 2010-es dokumentum küldése Outlook 2010-zel

A parancs kiadása után az Outlook mint levélszerkesztő jelenik
meg, automatikusan kitölti a Tárgy mezőt, elkészíti a kísérőlevél
elejét és bekapcsolja a Korrektúra eszköztárat. A Beállítások sza-
lag Egyéb beállítások csoportneve melletti ikonra kattintva, vagy a
Fájl/ Tulajdonságok paranccsal jeleníthetjük meg a párbeszédpa-
nelt, amelyen a levél küldési tulajdonságait adhatjuk meg (lásd az
ábrát).
A Fájl menü Mentés és küldés  Küldés internetes faxként pa-
rancsával a Fax Varázslót indítjuk el, amellyel hagyományos faxké-
szülékre, vagy faxmodemmel kommunikáló számítógépre küldhe-
tünk tetszetős kialakítású, fedőlappal ellátott vagy anélküli üzenetet.
A Megnyitás párbeszédpanel állománylistájában kijelölt fájlok is
elektronikusan postázhatók vagy floppy meghajtóra küldhetők (szá-
mítógépünk eszközeitől, hálózatba kapcsolásától függően). Az elekt-
ronikus postázásra, másolásra a Megnyitás vagy a Mentés más-
ként párbeszédpanel állománylistájáról választjuk ki a megfelelő
fájlokat. Kattintsunk az egér jobb nyomógombjával a kijelölt állomá-
nyokra, majd a megjelenő helyi menüről a Küldés parancsot adjuk
ki (a bal egérgombbal kattintva).
A hajlékonylemez, DVD-RW meghajtó menüsor választásával a
kiválasztott meghajtóra küldjük az állományokat. Ha nincs lemez a

meghajtóban, vagy nincs rajta elegendő hely, akkor a program hi-

baüzenetet ad.
A levél küldési tulajdonságai

A Levél címzettje parancs az elektronikus levél küldésére szolgál.
Ez praktikusabb a faxnál, minthogy az így elküldött dokumentum
tovább szerkeszthető, feldolgozható, esetleg továbbküldhető. A kül-
dést az alapértelmezett levelezőprogram segítségével bonyolítjuk le.
A levelezőprogramtól függően hasonló parancsok jelenhetnek meg
a menüben (például lásd az ábrán a GroupWise-címzett paran-
csot).
A Dokumentumok közé küldött fájl a megosztott Dokumentumok
könyvtárba kerül.
A Tömörített mappa paranccsal a dokumentumot tömörítve tá-
roljuk el, ami a kisebb fájlméretnek köszönhetően inkább ajánlható
postázásra. A kibontást a Windows 7 elvégzi, egyébként a .zip típu-
sú tömörítvényeket olvasó programokkal tömöríthetjük ki az ilyen

fájlokat. A gyakran ingyenes – internetről letölthető – tömörítőprog-

ramok csaknem mindegyike ismeri ezt a formátumot.
Küldés a Megnyitás párbeszédpanel helyi menüjéből
Állományok tulajdonságai
A Megnyitás vagy a Mentés másként párbeszédpanelen kijelölt
bemutatóra az egér jobb gombjával kattintás után megjelent helyi
menü Tulajdonságok parancsával – ugyanúgy, ahogy a Fájl sza-
lagfül Információ  Tulajdonságok  Speciális tulajdonságok
parancsánál – megadhatjuk, illetve megtekinthetjük az állományra
vonatkozó információkat, amelyek megkönnyítik az állományok ke-
zelését, úgymint: rövid cím, kulcsszavak, szerző, operátor stb.
Ha a Megnyitás párbeszédpanelen több állományt jelöltünk kie
parancs kiadása előtt, akkor csak az Egyéni párbeszédpanel-lap
beállításait nem tekinthetjük meg. A több könyvtár, illetve dokumen-
tum kijelölését a panel ikonja és az utána szereplő szöveg is jel-

zi. A Mentés másként panelen nincs módunk több állomány kijelö-

lésére.
Tulajdonságok lekérdezése a Megnyitás párbeszédpanelből

Az Általános párbeszédpanel-lap az általános jellemzőket mutatja
be (ezek a jellemzők a bemutató megnyitása után, az Excelben álta-
lában – a név kivételével – nem változtathatók meg). Az ikonnal
kezdődő első sorban az állomány neve szerepel.
Fájltípus: a dokumentum típusa.
Társítás: a dokumentum alapértelmezett feldolgozó programja. Ha
másikat akarunk a fájlhoz rendelni, kattintsunk a Módosítás gomb-
ra!
Hely: az állomány tárolási helye (mappa, illetve könyvtár).
Méret: a dokumentum mérete (kilobájtokban és bájtokban).
MS-DOS név: a dokumentum rövid, 8+3 karakteres neve.

Létrehozva: az első tárolás időpontja, értéke a rendszerórának a

dokumentum első mentése kori beállításától függ.
Módosítva: utolsó módosítás ideje.
Hozzáférés: utolsó hozzáférés (megnyitás), olvasás ideje.
Attribútumok: állomány-attribútumok – írásvédett (csak olvasható),
rejtett, archív (archiválandó, ha még nem készült róla biztonsági
másolat), rendszer. Ezen jellemzők megváltoztatásához a Windows
Intéző segítségével keressük meg a fájlt és a jobb egérgombbal
megjelenített helyi menüről válasszuk a Tulajdonságok parancsot.
Különleges attribútumokat állíthatunk be a Speciális nyomó-
gombra kattintva.
További speciális tulajdonságok is beállíthatók

Az Egyéni panellapon a Hozzáadás nyomógombra kattintás után
saját visszakereső információkat adhatunk bemutatónk jellemzői-
hez. A jellemző nevét, vagyis jellegét a Név, típusát a Típus listá-
ban adjuk meg. A tulajdonság konkrét jellemző adatát az Érték me-
zőben adjuk meg. A felvett tulajdonságok a Tulajdonságok listában
jelennek meg, ahonnan kiválasztásuk után az Eltávolítás gombra
kattintással törölhetők. Ha az adatlapot az Információ  Tulajdon-
ságok paranccsal jelenítettük meg, akkor az Egyéni panel informá-
cióit a Csatolva jelölőnégyzettel csatolhatjuk is a dokumentum tar-
talmához. Ha a Tulajdonságok párbeszédpanelt a Megnyitás vagy

a Mentés másként párbeszédpanelről jelenítettük meg, akkor a

panel nyelve az operációs rendszer nyelvéhez igazodik, egyébként
a program verziójának megfelelő nyelvű.
Egyéni tulajdonságok felvétele

Ha a Dokumentum tulajdonságai panelt a Fájl szalagfül Informá-
ció  Tulajdonságok  Dokumentumpanel megjelenítése pa-
rancsával jelenítettük meg, akkor az egyszerűbb tulajdonságokat a
Dokumentum tulajdonságai munkaablakban adhatjuk meg.
Egyszerű tulajdonságok rögzítése dokumentumpanelen

Az összetettebb tulajdonságok rögzítésére, lekérdezésére előbb a
Dokumentum tulajdonságai gomb lenyílójából ki kell adni a Spe-
ciális tulajdonságok parancsot. Ekkor a tulajdonságok rögzítésére
szolgáló, fentebb bemutatott párbeszédpanel jelenik meg, viszont

néhány újabb mezővel és lappal kiegészülve. Például a Tartalom

párbeszédpanel-lapon jelennek meg a munkafüzet lapjainak nevei,
az állomány elnevezett részei.
A Fájl/Információ paranccsal megjelenített munkaablak is alkal-
mas az egyszerű és összetett tulajdonságok megtekintésére és a
módosítható mezőkbe kattintva azok szerkesztésére. Az összes
tulajdonság megjelenítéséhez kattintsunk a Minden tulajdonság
megjelenítése hivatkozásra!
Speciális tulajdonságok rögzítése munkaablakban
A munkafüzetek helyreállítása
Az Excel 2010-et is felkészítették arra, hogy helyreállítsa az áram-
kimaradás vagy más, váratlan rendszerhiba miatt bekövetkező leál-
lások előtt szerkesztett munkafüzeteket. Enélkül akár a teljes mun-
kafüzetet ismét elő kellene állítanunk. A program azonban az auto-
matikusan mentett információkból a következő programindítás során
felismeri, hogy ilyen „elveszett” fájlok jöttek létre a normális lezárás
helyett, és ezeket egy külön munkaablakban felkínálja javításra

(lásd a mellékelt ábrát). Az automati-

kus mentés intervallumát, vagyis hogy
milyen időközönként mentsen, vala-
mint a mentés helyét Az Excel beállí-
tásai párbeszédpanel Mentés kategó-
riájában állítjuk be. A beállítás általá-
nosan érvényes, ez alól csak az Au-
tomatikus helyreállítási kivételek
ehhez listában megadott munkafüze-
teket vonhatjuk ki az Automatikus
helyreállítás kikapcsolása csak a
munkafüzetre jelölőnégyzettel. A lista
a megnyitott munkafüzeteket tartal-
mazza.
A munkaablak listája tartalmazza a
megszakadt fájlokat. A fájlnév alatt
megjelenő szöveges emlékeztető utal
a helyreállított fájl eredetére, mely A helyreállító munkaablak
származhat az utolsó automatikus
mentésből, az eredeti fájlból, illetve találunk itt már helyreállított fáj-
lokat is.
Az egyes fájlok helyi menüjében megtekinthetjük a munkafüzet
állapotát (Megnyitás), elmenthetjük a munkafüzetet más néven,
mentés nélkül bezárhatjuk, vagy törölhetjük – ezeket lehetőleg csak
akkor válasszuk, ha a fájlból van mentett változatunk), illetve meg-
tekinthetjük a helyreállítás során létrejött változásokat (Javítások
megjelenítése). A munkaablakot a Bezárás gombbal zárjuk be.
A munkafüzetek használata
Az előző oldalakon olvashattunk a munkafüzetek létrehozásáról,
adatlapjának kitöltéséről, kereséséről és mentéséről. Ebben a rész-
ben a munkafüzetek használatáról, a munkafüzetek közötti mozgá-
sokról, munkalapok beszúrásáról, áthelyezéséről, átnevezéséről és
törléséről írunk.

A munkafüzet lapjai lehetnek: munka-, diagram-, Visual Basic

modul-, párbeszéd-, Microsoft Excel 4.0 makró- és Microsoft Excel
4.0 nemzetközi makrólapok.
Az Excel 2010 új, üres munkafüzet megnyitásakor alapértelme-
zés szerint 3 munkalapot hoz létre, ezek nevei rendre Munka1,
Munka2, Munka 3. A lapok számát a szabad memória határozza
meg. A kezdő lapok száma Az Excel beállításai párbeszédpanel
Általános / Felveendő lapok száma mezőben legfeljebb 255-re
beállítható. Az aktív – szerkesztés alatti – munkalap fülén a név vas-
tag betűkkel szerepel.
A munkalap részei és kezelésének legfontosabb eszközei

A munkalapok fülei csak akkor jelennek meg, ha Az Excel beállítá-
sai párbeszédpanel Speciális/Beállítások megjelenítése ehhez a
munkafüzethez kategóriájában a Munkalapfülek megjelenítése
jelölőnégyzet be van kapcsolva. A lapokra vonatkozó kurzor- (helyi)
menüt úgy jelenítjük meg, hogy az egér jobb gombjával a lapfülre
kattintunk.
A munkalap mozgatására szolgáló billentyűk:
PageUp, PgUp Egy képernyőnyit (ablaknyit) felfelé lapoz.
Alt+PageUp Egy képernyőnyit balra lép.

Ctrl+PageUp Átvált a munkafüzet előző lapjára, ha a Scroll

Lock be van kapcsolva, egyébként egy képer-
nyőnyit balra lép.
PageDown, PgDn Egy képernyőnyit lefelé lapoz.
Alt+PageDown Egy képernyőnyit jobbra lép.
Ctrl+PageDown Átvált a munkafüzet következő lapjára, ha a
Scroll Lock be van kapcsolva, egyébként egy
képernyőnyit jobbra lép.
A munkalap egy cellájára úgy ugorhatunk, hogy rákattintunk, vagy a
Szerkesztőléc elején álló Név mezőbe írjuk az elérni szándékozott
cellát vagy tartományt, majd megnyomjuk az Enter billentyűt. A
munkalapok váltására a fenti billentyűket, az ablak bal alsó sarká-
ban álló lapozó gombokat vagy a lapfülre kattintást alkalmazzuk. A
vízszintes gördítősáv elején álló méretezőjel elhúzásával a megjele-
nített fülek számát befolyásolhatjuk. Munkalapot (illetve kijelölt mun-
kalapokat) a lapfülre a jobb egérgombbal mért kattintás után megje-
lenő lapfül-kurzormenü Törlés vagy a Kezdőlap szalag Cellák cso-
portjában megtalálható Törlés/Munkalap törlése parancsával tör-
lünk a munkafüzetből.
Új munkalapot úgy szúrunk be a munkafüzet létező lapja elé,
hogy rákattintunk a beszúrás helyét követő lapfülre, majd kiadjuk a
Kezdőlap szalag Cellák csoportjában megtalálható Beszúrás/
Munkalap beszúrása parancsát. Több munkalap egyidejű beszúrá-
sát megelőzően jelöljünk ki annyi, a beszúrás helyét követő munka-
lapot, ahányat be akarunk szúrni. Más típusú lapok beszúrását ha-
sonló módon végezzük. A beszúrásra alkalmazhatjuk a lapfül-
kurzormenü Beszúrás parancsát is. Ekkor a laptípus kiválasztását
szolgáló párbeszédpanel jelenik meg először (lásd az ábrát). A kivá-
lasztás megkönnyítésére ezen a párbeszédpanelen is használhatjuk
az állományok megnyitásának ismertetésénél leírt ikonokat.
Fontos, hogy a Microsoft Office Online webhelyről is beszúrha-
tunk sablonokat, illetve a Mintatáblázatok párbeszédpanel-lapon
választhatunk előre elkészített (magyarítandó) munkalapokat is.
A munkalapok sorában az utolsó helyre szúrunk be új munkala-
pot a Shift+F11 billentyűkombinációval, vagy az utolsó munkalap
füle után megjelenő Munkalap beszúrása ikonnal.

A lapok átnevezésére a Kezdőlap szalag Cellák csoportjában

megtalálható Formátum/Munkalap átnevezése parancsát, illetve a
lapfül-kurzormenü Átnevezés parancsát használjuk. Ekkor a lap
átnevezését közvetlenül a lapfülen szerkesztve oldjuk meg. Az Ex-
cel automatikusan kijelöli a régi lapnevet, amelynek helyére kerül az
új, általunk megadott munkalapnév.
A lapfül menüjéből beszúrható munkalap típusok

A lapok áthelyezéséhez jelöljük ki az áthelyezendő lapokat (külön-
ben az aktív lapot helyezzük át). Ezután húzzuk el az egérrel a lap-
fület. A lapfülek felett egy fekete háromszög mutatja, hova kerül az
egérgomb felengedése után a munkalap. A lap vagy lapok másolá-
sát az aktív munkafüzeten belül ugyanígy végezzük, de a művelet
alatt a Ctrl billentyűt lenyomva tartjuk (ekkor a mozgatott lap jelében
+ jel jelenik meg, az új lapok neve pedig a másolt lapok neve lesz –
természetesen sorszámozással kiegészítve, hogy minden lapnak
egyedi neve maradjon). A program ilyenkor átnézi a megnyitott
munkalapok összes képletét és az átnevezett oldalra hivatkozó kép-
letekben kicseréli a hivatkozást. A nem megnyitott munkafüzetek

hivatkozásait manuálisan kell frissítenünk, különben a program a

képletekben nem találja meg a hivatkozott részeket, cellákat.
A lapok másik munkafüzetbe vagy az aktív munkafüzetben másik
helyre való áthelyezéséhez vagy megjelenítjük a két munkafüzetet
egymás mellett a Nézet/Ablak/Mozaik paranccsal és az egyik ab-
lakból a bal egérgomb nyomva tartása közben átvontatjuk a másik-
ba a szükséges munkalapokat vagy a Kezdőlap szalag Cellák cso-
portjában megtalálható Formátum/Lap áthelyezése vagy másolá-
sa parancsát, vagy a kurzormenü ugyanilyen parancsát adjuk ki.
Ekkor megjelenik a következő párbeszédpanel, amelyen megadjuk,
hogy a munkalap melyik munkafüzetbe kerüljön át. Ha nem áthe-
lyezni, hanem másolni akarjuk a munkalapot, akkor a Legyen má-
solat jelölőnégyzetet kapcsoljuk be, vagy a bal egérgomb lenyomá-
sa mellett végzett vontatást a Ctrl billentyű nyomva tartásával hajt-
suk végre.
Lap mozgatás vagy másolása

A vízszintes gördítő sáv végén és a függőleges gördítő sáv tetején
látható osztómezővel vagy a Nézet szalag Ablak/Felosztás paran-
csával az ablakot különálló ablaktáblákra oszthatjuk fel. Ezután
megjelennek a táblán belüli osztócsíkok. Az osztósávot az egérrel a
munkalap felé húzva, az osztócsík a munkalap rácsvonalához iga-
zodik, ha az osztósávot a gördítő sáv mentén húzzuk, akkor rácsvo-
nalak közötti osztócsíkot is kialakíthatunk. A felosztás az osztósáv
vagy az osztócsík húzásával áthelyezhető.

A függőlegesen osztott ablaktáblák függőleges irányban együtt

mozognak, ha a munkalapot elmozdítjuk. A vízszintesen osztott ab-
laktáblák vízszintes irányban mozognak együtt.
Az ablak megosztása a Nézet szalag Ablak/Felosztás paran-
csának megismétlésével, illetve az osztósávra vagy az osztócsíkra
mért kétszeri kattintással szüntethető meg.
Sokszor szükségünk lehet arra, hogy bizonyos képernyőrészek,
jellegzetesen a táblák oszlopazonosító első sora, és oszlopa állan-
dóan a képernyőn látható maradjon, még akkor is, ha a bevitel ér-
dekében a táblát tovább gördítettük. Ehhez az ablaktábla rögzítése
a Nézet szalag Panelek rögzítése  Ablaktábla rögzítése paran-
csával oldható meg. Ez a fajta felosztás a felső és a bal oldali ablak-
táblában nem engedélyezi a gördítést, azok mindig a rögzítés kori
helyzetben maradnak. A felosztás nem befolyásolja a munkalap
nyomtatását. A Nézet/Panelek rögzítése  Felső sor rögzítése
parancs a lista első soránál, az Első oszlop rögzítése parancs a
lista első oszlopánál rögzíti a táblát.
A munkalap a Nézet szalag Ablak/Elrejtés parancsával vagy a
lapfül helyi menüjének Elrejtés parancsával elrejthető, az elrejtett
ablak az ugyanezeken a helyeken megtalálható Felfedés parancs-
csal jeleníthető meg ismét. Mivel több munkalapot is elrejthetünk,
ezek közül párbeszédpanelen kell kiválasztanunk, hogy melyiket
fedjük fel ismét.
Változások követése
A munkafüzet szerzőjének és ellenőrzőjének, bírálójának munkáját
könnyíti meg a változtatásokat követő funkció, amellyel a dokumen-
tumot ellenőrző a megjegyzéseken kívül a dokumentum szövegén is
végezhet – dokumentált, azaz a bíráló, lektor nevét, a javítás idejét
rögzítő – változtatásokat.
A változás megjelenítése

A Korrektúra szalag Változások követése Módosítások kieme-

lése parancsa a közösen használt munkafüzetben kiemeléssel jelzi
a cellatartalmak változtatásait (ha az egérkurzort a cella fölött tart-
juk), beleértve az áthelyezett és beillesztett cellatartalmat és a be-
szúrt vagy törölt sorokat és oszlopokat.
A parancs kiadása után jelöljük be a Változás figyelése szer-
kesztéskor jelölőnégyzetet (lásd a következő ábrát). A párbeszéd-
panel bezárása után az Excel közös használatúvá teszi a munkafü-
zetet, figyelemmel kíséri, és már szerkesztéskor kiemeléssel jelöli a
változásokat, ha ezt az alábbiak szerint beállítjuk. Ha a munkafüzet-
ben voltak makrók, akkor azokat a közös használat alatt nem lehet
szerkeszteni, erre a program párbeszédpanelen figyelmeztet is. A
jelölőnégyzet törlésével megszűnik a közös használat, és a változá-
sok figyelése is, így a munkafüzeten ez után végzett módosításokat
nem lehet kiemelni. Jelöljük be Kiemelés a képernyőn négyzetet a
módosított cellák kiemeléséhez.
A Mikor mezőben adott időszakban történt változásokra korlá-
tozhatjuk a figyelést. Válasszuk a Mindig, Legutolsó mentés óta,
Meg nem tekintett vagy Dátum óta elemet a figyelt időszak megadá-
sához. A Dátum óta beállítás esetében, a Mikor mezőben adjuk
meg a kívánt kezdő dátumot. A Meg nem tekintett beállítás eseté-
ben kiemelhetjük, és a Korrektúra szalag Változások követése 
Módosítások elfogadása vagy elvetése paranccsal elbírálhatjuk a
még át nem vizsgált változásokat.
A Ki jelölőnégyzet kiválasztása után a listában kiválaszthatjuk azt
a személyt vagy személyeket, akik által a munkafüzetben végzett
változtatásokat kiemeljük.
A Hol jelölőnégyzet kiválasztása után a mezőben megadhatjuk
azt a tartományt, amelynek változásait szeretnénk kiemelni. Ha a
mező üres, akkor a teljes munkalapra érvényes a figyelés. Nem ösz-
szefüggő tartományt úgy emelhetünk ki, hogy a Ctrl billentyűt le-
nyomva tartjuk és az egérrel a megfelelő cellákra kattintunk. A mező
jobb sarkában látható gombbal ideiglenesen elrejthetjük a párbe-
szédpanelt, így a munkalapon a megfelelő cellák kijelölésével meg-
adhatjuk a tartományt. Ha befejeztük, újabb kattintásra ismét megje-
lenik a teljes párbeszédpanel.

A változáskövetés beállítása
A már mentett, előzőleg közös használatúvá tett munkafüzetek ese-
tében választhatjuk a Változások felsorolása új lapon jelölőnégy-
zetet is. Ekkor a program a módosításokat egy külön munkalapon
(az Előzmények lapon) jeleníti meg, melyet a megtekinteni kívánt
módosítások szűrésére is használhatunk (lásd az ábrát).
A változások listája minden jellemzőjére szűrhető

A Korrektúra Változások  Közös munkafüzet védelme parancsával
védhetjük meg a megosztott munkafüzetben a változások nyomon
követését. Amíg a védelem be van kapcsolva, a munkafüzethez jel-
szó nem rendelhető.

Védett aktív megosztott munkafüzetnél a parancs neve Közös

munkafüzet védelmének feloldására változik. Ha a fájl nem kö-
zös, akkor jelszót is beállíthatunk, majd az OK gombra kattintás
után, a program felajánlja a munkafüzet mentését megosztott mun-
kafüzetként. Ekkor bekapcsolhatjuk a közös használat és a változá-
sok követésének védelmét.
A közös használatú munkafüzet védelmének bekapcsolása

A változtatások ellenőrzésére, követésére használjuk a Korrektúra
szalag Változások követése  Módosítások elfogadása vagy
elvetése parancsát. Ha a változtatásokat új (Előzmények) lapon
rögzítettük, akkor annak neve most megváltozik. Az esetlegesen
szükséges mentésekre a program figyelmeztet.
Az ellenőrzés paraméterezése
Az ellenőrzési paraméterek megadása után új párbeszédpanelen
egyenként jelennek meg a változtatások.
A párbeszédpanelen megjelenik a változtatást végző neve és a
módosítás ideje. (Ehhez a nevet Az Excel beállításai párbeszéd-

panel Általános / Microsoft Office példány egyéni beállításai ka-

tegóriájának Felhasználónév mezőjében adja meg a javítást vég-
ző). Az Elfogadás nyomógombra kattintva a változtatást elfogadjuk,
az Elutasítás billentyűre kattintva elvetjük azt. Az összes elfoga-
dása nyomógombra kattintva az összes módosítást egyetlen utasí-
tással fogadjuk el. Az összes elvetése nyomógombra kattintva az
összes módosítást egyetlen utasítással vetjük el.
A változások egyenként is elfogadhatók vagy elvethetők

A közös használatból egyes felhasználók kizárhatók a Korrektú-
ra/Munkafüzet megosztása paranccsal (lásd a következő ábrát).
A Szerkesztés párbeszédpanel-lapon látszanak azok a felhaszná-
lók, akiknél a munkafüzet éppen nyitva van. A Beállítás párbeszéd-
panel-lapon adhatjuk meg a közös használat jellegzetességeit (pél-
dául az ütközések kiküszöbölését, vagy az előzmények megőrzésé-
nek idejét, a változások frissítésének rendszerességét).
Ha a Közös használat/Szerkesztés párbeszédpanel-lap Közös
használat engedélyezése jelölőnégyzetének törlésével megszün-
tetjük a közös használatot, akkor ezzel töröljük a változási előzmé-
nyeket, és az ugyanazt a munkafüzetet szerkesztő felhasználók
módosításaikat nem menthetik el, még a közös használat újbóli en-
gedélyezése után sem. A közös használat törlése után a munkafü-
zet ismét kizárólagos használatba kerül. Erre a közös használat tör-
lése előtt figyelmeztet a program.

A közös használat beállítási lehetőségei
Alapszolgáltatások
Alapszolgáltatások közé soroljuk azokat a parancsokat, amelyek a
legegyszerűbb, mindennapos szerkesztési, számolási munkához
szükségesek. Az Excel 97-ben megváltozott a fájlok kezelése, a
navigáció a munkalapokon, a szövegrészek keresése, cseréje, az
automatikus javítás és az objektumok beillesztése, a kimutatások
alkalmazása, megjelent néhány új függvény. Az Excel 2000-ben ez
csak némileg módosult, újabb formázási lehetőségek jelentek meg,
az automatikus javítás az engedélyezett nyelvek közül mindig az
aktuálisra vonatkozik (vagyis arra a nyelvre, billentyűzet-kiosztásra,
amelyen a szövegbevitelt végezzük), módosultak a Webbel kapcso-
latos lehetőségek stb. Az Excel 2002-ben módosítottak az állomá-
nyok megnyitásán, keresésén, a vágólap műveleteken, az ellenőr-
zéseken, valamint egyebek között a csoportos munkavégzéssel
kapcsolatos szolgáltatásokon. Az Excel 2003-as változatának leg-

fontosabb újdonságai a listák kezelése, a Kutatás munkaablak, az

XML támogatás, a dokumentumok összehasonlítási lehetősége, a
közös használat változásai, egyes tartalomvédelmi és egyéb szol-
gáltatások. A 2007-2010-es változatok legfőbb újdonságait a kötet
elején ismertettük. Ezek túlnyomó többsége kimerül a teljesen meg-
változtatott felhasználói felülettel kapcsolatosan, azonban van né-
hány valóban új funkció (például az adatjelölők alkalmazása a cel-
lákban), illetve szerencsésen és jelentősen továbbfejlesztett korábbi
funkció is (például a feltételes formázás, vagy a rendezés).
Az alapszolgáltatások körén túlnyúló hasznos újdonságok alkal-
mazását a későbbi fejezetekben, illetve az irodalomjegyzékben
megadott köteteinkben ismertetjük.
Kurzormozgatás
A kurzort, amellyel a parancsokat, illetve az aktív cella helyét a
munkalapon, vagy a szövegbeszúrás helyét a cellatartalomban jelöl-
jük ki, a billentyűvel vagy az egérkurzor segítségével mozgatjuk. Az
aktív cella relatív helyzetét a gördítő sávokon mutatja a gördítő jel. A
vízszintes gördítő sáv mellett a gördítő jel mozgatásakor az aktuális
oldal első oszlopának jele látható. A függőleges és vízszintes gördí-
tő sávon az egér segítségével mozgatva a gördítő jelet, vagy a gör-
dítő sávok végén látható nyilakra kattintva mozoghatunk az állo-
mányban. Használhatjuk a gördítő jelek helyi menüjének parancsait
is.
A vízszintes és a függőleges gördítő sáv helyi menüje

A cellák közül az aktív cellát – amelyre a művelet, adatbevitel stb.

vonatkozik – vastag keret veszi körül, hivatkozási címe pedig látszik
a Szerkesztőléc elején található név mezőben. A cellák és munka-
lapok közötti mozgásra, navigálásra az egér bal gombjával végzett
kattintást, illetve a következő táblázatban bemutatott billentyűkom-
binációkat, valamint egy adott cellára vagy meghatározott cellatarto-
mányra a közvetlen ugrást alkalmazzuk. Ez utóbbira használhatjuk
a cellahivatkozásokat vagy az általunk adott neveket. Ha a Scroll
Lock billentyű le van nyomva, akkor a , , ,  billentyűk a lapot
a megfelelő irányba gördítik, különben a megfelelő irányba eső kö-
vetkező cellát teszik aktívvá.
A cellák közti mozgásra szolgáló billentyűk:
Enter Az aktív cellát követő cellára lép, ha Az Excel beál-
lításai párbeszédpanel Speciális/Szerkesztés ka-
tegóriájában a Kijelölt cellák az Enter lenyomása
után áthelyezhetők választókapcsolót bekapcsol-
tuk. A bevitel utáni mozgás irányát ugyanezen a
párbeszédpanelen az Irány listában adjuk meg.
 Az aktív cellát tartalmazó oszlopban eggyel lejjebb
lép, így a kurzor alatti cellát teszi aktuális cellává.
Ha a Scroll Lock be van kapcsolva, akkor a táblá-
zatot egy sorral lejjebb gördíti. Ekkor a kurzort tar-
talmazó cella marad az aktuális.
 Az aktív cellát tartalmazó oszlopban eggyel feljebb
lép. A táblázatot egy sorral feljebb gördíti, ha a
Scroll Lock be van nyomva.
Tab Az aktív cellát tartalmazó sorban eggyel jobbra lép.
Shift+Tab Az aktív cellát megelőző szomszédos cellába lép.
 Az aktív cellát tartalmazó sorban a megelőző cellára
lép. Ha a Scroll Lock be van kapcsolva, akkor a
táblázatot egy oszloppal balra gördíti.
Ctrl+ A megelőző, legközelebbi nem üres cellára vagy a
sor első cellájára lép.
 Az aktív cellát követő cellára lép. A táblázatot egy
oszloppal jobbra gördíti, ha a Scroll Lock be van

nyomva.
Ctrl+ A sorban utolsó nem üres cellára vagy a sor utolsó
cellájára lép.
Home Az aktív cellát tartalmazó sor első cellájára lép.
Ctrl+Home A munkalap bal felső (A1) cellájára lép.
Kijelölések
A legtöbb parancs és művelet végrehajtása előtt ki kell jelölni a cel-
lát vagy cellatartományt, amellyel műveletet végzünk. Egyetlen cel-
lát úgy jelölünk ki, hogy aktívvá tesszük (rálépünk). A kijelölést a
legegyszerűbb a Shift billentyű nyomva tartása mellett a fenti billen-
tyűkkel elvégezni (például Shift+). Ugyancsak egyszerű a bal
egérgomb folyamatos nyomva tartása mellett végzett „meszelés”. A
kijelölt tartomány színe fordított lesz (a háttér- és a karakterszín fel-
cserélődik). A kijelölt tartomány tartalmazhat szomszédos vagy nem
szomszédos cellákat is. Nem szomszédos (összefüggő) tartomá-
nyokat, cellákat a Ctrl billentyű lenyomása mellett jelölhetünk ki.
A sor kijelöléséhez kattintsunk a sorok elején álló sorjelölőre vagy
nyomjuk meg a Shift+szóköz billentyűkombinációt. Teljes oszlop
kijelöléséhez mutassunk egérrel az oszlopok tetején álló oszlopjelö-
lőre vagy nyomjuk meg a Ctrl+szóköz billentyűkombinációt. A tel-
jes munkalapot az első oszlopazonosító előtti nyomógombra kattint-
va vagy a Ctrl+Shift+szóköz billentyűkombinációval jelöljük ki.
A kijelölt cellák közti mozgásra szolgáló billentyűk:
Enter A kijelölésen belül, lejjebb (egysoros kijelölésnél
jobbra), a következő cellára lép.
Shift+Enter A kijelölésen belül, feljebb (egysoros kijelölésnél
balra), a megelőző cellára lép.
Tab A kijelölésen belül, jobbra (egyoszlopos kijelölésnél
lefelé), a következő cellára lép.
Shift+Tab A kijelölésen belül, balra (egyoszlopos kijelölésnél
felfelé), a megelőző cellára lép.

Ctrl+. Az óramutató járásával egyező irányban a kijelölt

tartomány következő sarkába lép.
Ctrl+Alt+ A következő kijelölés első cellájára lép.
Ctrl+Alt+ A megelőző kijelölés első cellájára lép.
Az F8 funkciógombbal kijelölő üzemmódba válthatunk. Ekkor a kö-
vetkező kattintással az aktuális cellától a kattintás helyéig terjedő
kijelölést hozhatunk létre, vagy a kijelölést a kurzormozgató billen-
tyűkkel módosíthatjuk. A kijelölés után elvégezzük a szükséges mó-
dosító műveleteket, mely után automatikusan a normál üzemmódra
térünk vissza, vagy az Esc billentyűvel kilépünk a kijelölés üzem-
módból.
Nagyobb – és különlegesen paraméterezett – mozgásokat,
egyúttal kijelölést hajthatunk végre a – korábbihoz képest nagyon
elrejtett Kezdőlap szalag Szerkesztés/Keresés és kijelölés gomb-
menüje Ugrás parancsával. Ezzel egyenértékű az F5 billentyű le-
nyomása is. A parancs végignézi a munkalapot és kijelöli a meg-
adott cellákat vagy tartományokat. Ha csak egyetlen cellát adunk
meg, akkor értelemszerűen az lesz az aktuális (oda ugrunk). A pa-
rancsot képletírás során a felsorolt hivatkozások képletbe illesztésé-
re használhatjuk.
Az ugrás parancs paraméterezése

A Hova mező listájában jelennek meg az aktív munkafüzetben el-

nevezett cellák vagy tartományok, illetve a korábban, az ugrás pa-
ranccsal felkeresett helyek. Az első helyen a legutoljára kiválasztott
hivatkozás áll.
A Hivatkozás mezőbe írjuk be a terület nevét vagy hivatkozását,
illetve a Hova listában választjuk ki, ahová ugorni akarunk, illetve
amelyet az ugrás után kijelölünk. Ha külső hivatkozást írunk be, ak-
kor egy másik, nyitott munkafüzet hivatkozására vagy elnevezett
területére is ugorhatunk. A külső hivatkozásba írjuk be a munkafüzet
és a munkalap nevét, utána egy felkiáltójelet, valamint a kívánt hi-
vatkozást vagy elnevezést. Például: [beszámol.xlsx]mérleg!C2:F6.
Nem összefüggő kijelölésnél a cellatartományt a Hivatkozás mező-
be írjuk be, ezután lenyomva tartott Ctrl billentyű mellett nyomjuk
meg az OK nyomógombot.
Az irányított kijelölés paraméterezési lehetőségei

Az Irányított nyomógombbal, vagy a Kezdőlap szalag Szerkesz-
tés/Keresés és kijelölés gombmenüje Irányított kijelölés paran-
csával párbeszédpanelt jelenítünk meg, amelyen megadhatjuk a
cellák kiválasztásához szükséges keresési szempontokat. A prog-
ram a panelen megadott típusú cellákat jelöli ki. A kijelölésnek több
cellából vagy tartományból álló eredménye is lehet.

Az egész munkalapot átvizsgáló kereséshez az irányított kijelölés

indítása előtt egyetlen cellát adjunk meg. A munkalap egy részére a
keresési tartomány kijelölésével korlátozzuk a keresést. A kijelölés-
sel adjuk meg, hogy melyik cella elődeit vagy utódait keressük. Az
előd- vagy utódcellák keresésekor a program mindig átnézi a teljes
munkalapot. A párbeszédpanelen beállítható keresési szempontok:
 Jegyzetek: Az összes cellát kijelöli, amelyhez jegyzet tartozik, ha
nem talál ilyen cellát, akkor a program hibaüzenetet ad.
 Állandók: Az összes cellát kijelöli, amely nem függvény (nem
egyenlőségjellel kezdődik) azaz matematikailag állandónak te-
kinthető.
 Képletek: Az összes cellát kijelöli, amelyben a kapcsolókkal beál-
lított eredményű képlet található:
 Számok: A keresett cellákban a képlet végeredménye szám.
 Szöveg: A keresett cellákban a képlet végeredménye szöveg.
 Logikai értékek: A keresett cellákban a képlet végeredménye
logikai érték.
 Hibák: A keresett cellákban a képlet hibaértéket eredményez.
 Üres cellák: Az összes üres cellát kijelöli.
 Aktuális terület: Az aktív cella körül jelöl ki egy téglalap alakú
cellatartományt, melyet üres sorok és oszlopok határolnak.
 Aktuális tömb: Kijelöli az aktív cellát tartalmazó egész tömböt.
 Objektumok: Az összes grafikus objektumot kijelöli (a gombokat
és a szövegdobozokat is). A rádiógomb csak akkor érhető el, ha
ilyen objektumok egyáltalán vannak a munkalapon.
 Sorkülönbségek: Az összehasonlító cella tartalmától különböző
cellák soronként. Az összehasonlító cella soronként az aktív cel-
lával azonos oszlopban van.
 Oszlopkülönbségek: Az összehasonlító cella (minden oszlop-
ban az aktív cellával azonos sorban álló cella) tartalmától külön-
böző cellák oszloponként.
 Elődcellák: Kijelöli az aktív cellában lévő képlet által hivatkozott
cellákat.
 Utódcellák: Kijelöli az aktív cellára hivatkozó cellákat.
 Csak a közvetlen: Az aktív cellára közvetlenül hivatkozó cellák.
 Minden szintű: Az aktív cellára közvetlenül vagy közvetve hivat-
kozó cellák.

 Utolsó cella: A legutolsó, adatot vagy formázást tartalmazó cellát

jelöli ki.
 Csak a látható cellák: Kijelöli a munkalap látható celláit.
 Feltételes formázás: A cellák feltételtől függő formázását a
Kezdőlap szalag Stílusok/ Feltételes formázás gombmenüjé-
nek parancsaival végezzük. Ez a választókapcsoló csak azokat a
cellákat jelöli ki, amelyekre feltételes formátumot alkalmaztunk.
 Adatok érvényesítése: Az Adatok szalag Adateszközök/ Érvé-
nyesítés gombmenüjének Érvényesítés parancsával meghatá-
rozhatjuk az egyes cellákban vagy cellatartományokban megen-
gedhető adatokat. Az adatbevitelt egy adott típusra, például
egész számokra, decimális számokra vagy szövegre korlátozhat-
juk, megszabhatjuk az érvényes bevitel határértékeit. E választó-
kapcsoló alkalmazásával csak azokat a cellákat jelöljük ki, ame-
lyekre adatérvényesítési szabályokat alkalmaztunk. A pontos mű-
ködést az alábbi Mind és Azonosak választókapcsolóval szabá-
lyozzuk.
 Mind: A feltételes formátumokat tartalmazó összes cellát (illetve
azokat, amelyre adatérvényesítési szabály vonatkozik), kijelöli a
munkalapon.
 Azonosak: A jelenleg kijelölt cella feltételes formázásával meg-
egyező feltételes formázású (illetve azzal azonos adatérvényesí-
tési szabályokkal rendelkező) cellákat jelöli ki.
Adatbevitel
A közvetlen adatbevitel során az aktív cellába írjuk, vagy a szer-
kesztőlécen adjuk meg a cellák vagy diagramok értékeit, illetve kép-
leteit. Itt a bevitt adatokat utólag szerkeszthetjük is. A szerkesztőléc
az aktív cella tartalmát mutatja. A szerkesztőléc a Nézet szalag
Szerkesztőléc jelölőnégyzetének kiválasztásával jeleníthető meg
vagy törlésével rejthető el. Ha kétszer rákattintunk a cellára, akkor a
cellába közvetlenül beírhatjuk az adatokat. A szerkesztőléc bal olda-
lán található Név mezővel neveket adhatunk meg, illetve a munka-
lap szerkeszteni kívánt részére ugorhatunk.
A cellát és a szerkesztőlécet az F2 billentyűvel, vagy a cellába
kattintva aktivizáljuk, ezután bevihető vagy szerkeszthető a cella
tartalma. A pénznem (Ft) és a százalékformátumú (%) értékek után

a megfelelő mértékegységet adjuk meg (százalék formátumot for-
mázhatunk utólag is, akkor azonban a gép automatikusan 100-al
szorozza meg a cella tartalmát). Az adatbevitelt az Enter billentyű-
vel vagy a szerkesztőléc ikonjával fejezzük be. A végrehajtott
módosításokat az Esc billentyűvel vagy a szerkesztőléc ikonjára
kattintva hatástalanítjuk. Képleteket közvetlen begépeléssel az =
(egyenlő) billentyű lenyomása után, illetve a Képletek szalag Függ-
vény beszúrása parancsával, vagy a Képletek szalag Függvény-
tár csoportjának gombmenüiből választva, illetve a Szerkesztőléc
Függvény beszúrása ikonjára kattintva visszük be.
A szerkesztőléc részei
A Ctrl+; billentyűkombinációval a napi dátumot (sajnos nem mindig
működik), a Ctrl+Shift+. billentyűkombinációval a pontos időt szúr-
juk be a szerkesztőlécre.
A cellán belüli soremeléseket az Alt+Enter, a tabulációkat (a cel-
la tartalmának behúzását a bal cellahatártól) a Ctrl+Alt+Tab billen-
tyűkombináció lenyomásával, illetve a Kezdőlap szalagon a Be-
húzás növelése ikonnal illesztjük be (csak akkor, ha a szerkesztőléc
vagy a cella aktív, különben előbb nyomjuk meg az F2 billentyűt). A
behúzást 15 fokozatban végezhetjük. A Ctrl+Alt+Shift+Tab billen-
tyűkombinációval vagy a Behúzás csökkentése ikonnal a cella-
tartalom behúzását csökkenthetjük.

Csoportos cellatartalom-kitöltés
Az aktív cella tartalma az F2 billentyű és az utána lenyomott
Ctrl+Enter billentyűkombináció hatására az összes kijelölt cellába
betöltődik. Az aktív cella tartalmával a cellával szomszédos (azonos
sorban vagy oszlopban lévő) cellák feltölthetők úgy is, hogy a Ctrl
billentyű nyomva tartása mellett egérrel elhúzzuk a cella jobb alsó
sarkában található kitöltőjelet (). Így egyetlen számból is készíthe-
tünk emelkedő számsort. Ha a Ctrl billentyűt nem nyomjuk le és így
vontatjuk el a kitöltőjelet, akkor a kijelölésbe vont cellák felveszik az
aktív cella tartalmát.
A program a kitöltés után, az utolsó cellát követően megjelenít
egy intelligens címkét, amelynek – a kitöltés formátumától függő –
menüjében választhatunk, mi történjen a kijelölésben részt vevő
cellákkal (lásd az ábrát).
Kitöltési lehetőségek
A cellák aktuális cellától jobbra történő kitöltéséhez jelöljük ki a jobb-
ra álló cellákat, majd a Kezdőlap szalag Szerkesztés kategóriában
található Fill (Kitöltés) nyomógomb Jobbra parancsát adjuk ki vagy
nyomjuk meg a Ctrl+R billentyűkombinációt. Ellenkező irányú kitöl-
téshez az aktuális cellától balra jelöljük ki a tartományt, majd a Kez-
dőlap/Szerkesztés/Kitöltés gombmenü Balra parancsát. Az újon-
nan bemásolt tartalom és formátum felülírja a meglévőt.
A cellák aktuális cellától lefelé történő kitöltéséhez jelöljük ki a lej-
jebb álló cellákat, majd adjuk ki a Kezdőlap/Szerkesztés/ Kitöltés
gombmenü Lefelé parancsát! Ellenkező irányú kitöltéshez az aktuá-

lis cellától felfelé jelöljük ki a tartományt, majd a Kezdőlap/ Szer-

kesztés/Kitöltés gombmenü Fel parancsát adjuk ki!
Ha előzőleg (a Ctrl billentyű nyomva tartása közben a lapfülekre
kattintva) kijelöltünk munkalap-csoportot, akkor a kijelölt cellatarto-
mány tartalmát a Kezdőlap/Szerkesztés/Kitöltés gombmenü Több
munkalapra parancsával a csoportba foglalt összes munkalapon
ugyanabba a cellatartományba másolhatjuk. A másolás előtt a pa-
rancsot paramétereznünk kell (lásd az ábrát).
Ez esetben a Csoportos kitöltés párbe-
szédpanelen megadható az is, hogy a kijelölt
cellatartomány mely részét másoljuk:
Mindennel: A tartalmat és formátumot is
másolja.
Tartalommal: Csak a tartalmat másolja, a
formátum marad az eredeti.
Formátummal: Csak a formátumot má-
A csoportos kitöltés
solja, a tartalom marad az eredeti.
A munkalapokat a fenti művelet megoldása előtt a Shift billentyű
lenyomása mellett, a lapfülekre kattintva csoportosíthatjuk. Ekkor a
csoport tagjai közül bármelyik munkalapot választjuk ki aktuális
munkalapnak, a címsorban megjelenik a (csoport) jelzés. A csopor-
tot elhagyva (csoporton kívüli lapra lépve) a csoport megszűnik.
Egyetlen cellába töltött nagyméretű szöveg

A Kezdőlap/Szerkesztés/Kitöltés gombmenü Szövegelosztás
parancsával a kijelölt cellatartományban egyenlő sorokra (egymás

alatti cellákba) oszthatjuk fel a szöveget. Számok vagy képletek

esetén a kitöltés nem alkalmazható. A kitöltés után a kijelölt tarto-
mányban lévő szöveg több egymás alatti sorban, egyenletesen, a
tartomány szélességét optimálisan kihasználva helyezkedik el (lásd
az ábrákat). Ez együtt járhat a szükséges sorok számának csökke-
nésével is. A kijelölt tartomány bal oldali oszlopába írjuk a szét-
tördelendő szöveget, a tartomány többi cellájának üresnek kell len-
nie. Ha az egyesítéskor a szöveg túlnyúlik az alsó cellán, figyelmez-
tetést kapunk. Az elosztott szöveget tartalmazó cellák között semmi-
féle kapcsolat nincs, ezért a cellák áthelyezése, méretezése meg-
szüntetheti a szöveg olvashatóságát!
A nagyméretű szöveg elosztva több cellába
Cellák automatikus feltöltése

A kijelölt cellatartomány számok vagy dátumok sorozatával is fel-
tölthető. A sorozat kezdő értékeit minden egyes sor vagy oszlop
első cellája (vagy cellái) jelentik. A kezdőértékek bevitele, majd a
kitöltendő tartomány kijelölése után adjuk ki a Kezdőlap/Szer-
kesztés/Kitöltés gombmenü, vagy a húzással végzett kitöltésnél
megjelenő menü Sorozatok parancsát (lásd a következő ábrát).
A párbeszédpanel Sorozat paramétercsoportjában adjuk meg,
hogy a sorozattal sorokat vagy oszlopokat töltsön-e ki a program.
Pozitív Lépésköz növekedő, negatív csökkenő sorozatot eredmé-
nyez. A Végérték paramétert nem kötelező megadni. Ha megadjuk,
akkor a kitöltés véget érhet a tartomány vége előtt is – amennyiben
elértük a végértéket. Ha a tartomány végét érjük el a végérték el-

érése előtt, akkor a funkció úgy működik, mintha a Végérték mezőt

üresen hagytuk volna.
A létrehozott sorozat négyféle típusú lehet:
Számtani: A számtani sorozat egymást követő értékei közötti kü-
lönbség állandó. A függvény a sorozat tagjait úgy számítja ki – ha a
Trend jelölőnégyzet ki van kapcsolva –, hogy a soron következő
cellaértékhez hozzáadja a Lépésköz mezőben található értéket. Ha
a Trend jelölőnégyzet be van kapcsolva, akkor nem veszi figyelem-
be a lépésköz értékét, hanem a lineáris trendsorozatot alkot.
A sorozattal kitöltés paraméterezése

Mértani: A mértani sorozat egymást követő értékei közötti há-
nyados állandó. A sorozat tagjait úgy számítja ki – ha a Trend
négyzet ki van kapcsolva –, hogy a soron következő cellaértéket
megszorozza a Lépésköz mezőben található értékkel. Ha a jelölő-
négyzet be van kapcsolva, akkor mértani sorozat készül.
Dátum: A Dátumegység szerint megadott módon dátumokból ál-
ló sorozatot eredményez. Ügyeljünk arra, hogy a hétköznapokból
képzett sorozatok esetén az állami és egyházi ünnepeket is hétköz-
napként kezeli a program (lásd a következő ábrát). Pontos nyilván-
tartás alapjaként az ilyen sorozat csak ellenőrzés és manuális mó-
dosítás, a felesleges dátumok törlése után használható.
AutoKitöltés: A már meglévő sorozat alapján folytatja a kijelölt
tartomány üres celláinak kitöltését. A műveletnél figyelmen kívül
hagyja a Lépésköz mezőben és a Dátumegység csoportban meg-
adott adatokat. A kitöltött cellák formátumát a legelső (a kitöltést

szabályozó) cella formátuma határozza meg. Szöveges hónapokat

vagy napokat tartalmazó sorozatnál a kis- vagy nagybetűs írást is az
első tag határozza meg.
A következő táblázatban példákkal mutatjuk be az egyes sorozat-
típusokat:
számtani mértani dátumegység: dátumegység: dátumegység: automatikus
sorozat sorozat nap hétköznap hónap kitöltés
kezdő elem: 1 1 2011.01.05 2011.01.05 2011.01.05 Szerda
2 1 2011.01.06 2011.01.06 2011.02.05 Csütörtök
3 1 2011.01.07 2011.01.07 2011.03.05 Péntek
4 1 2011.01.08 2011.01.10 2011.04.05 Szombat
5 1 2011.01.09 2011.01.11 2011.05.05 Vasárnap
6 1 2011.01.10 2011.01.12 2011.06.05 Hétfő
A különböző sorozatok mintája

A leggyorsabb sorozat-kitöltési módszer, ha az egér jobb gombjá-
nak lenyomásával húzzuk el a kijelölés jobb alsó sarkában álló
kitöltőjelet.
Helyi menü kitöltéshez

A jobb egérgomb felengedésével megjelenő kurzormenüben meg-

adhatjuk, hogy milyen kitöltést vagy trendet készítünk:
Cellák másolása: az eredeti kijelölésbe vont cellák tartalmát is-
métlődően az elhúzással kijelölt cellákba másolja.
Kitöltés sorozattal: Legalább két cella előzetes kijelölése után
adható ki, a cellák az elhúzással kijelölt tartomány kitöltésénél al-
kalmazott lépésközt határozzák meg.
Kitöltés formátumma: A tartományt a kijelölt cellákban érvényes
formátumokkal tölti fel.
Kitöltés értékkel: Az egeres húzással kijelölt tartományt a kijelölt
cellában lévő értékkel tölti ki. Ha előzetesen több cellát jelöltünk ki,
akkor az elhúzással kijelölt tartományt sorozattal tölti ki, amelynek
lépésköze a kijelölt cellák értékéből adódik.
Kitöltés napokkal: Az elhúzással kijelölt tartományt az aktuális
cellában lévő dátummal kezdődő, cellánként egy nappal növekvő
dátumokkal tölti ki. Ha előzetesen több cellát jelöltünk ki, akkor az
elhúzással kijelölt tartományt dátumsorozattal tölti ki, amelynek lé-
pésköze a kijelölt cellák értékéből adódik.
Kitöltés munkanapokkal: Az elhú-
zással kijelölt tartományt az aktuális 2011.01.03 alapadat
cellában lévő dátummal kezdődő, cel- 2011.01.06
lánként egy hétköznappal növekvő hét- 2011.01.10 létrehozott
köznapokra vonatkozó dátumokkal tölti 2011.01.13 új hétköznapi
ki. Ha előzetesen több cellát jelöltünk 2011.01.17 sorozat
ki, akkor az elhúzással kijelölt tarto- 2011.01.20
mányt dátumsorozattal tölti ki, amely- 2011.01.24
nek lépésköze a kijelölt cellák értékéből 2011.01.27
adódik. Például a mellékelt táblázatban 2011.01.31
az első két cellából négynaponkénti Hétköznapok sorozatának
hétköznapokat tartalmazó sorozatot mintája
képeztünk.
Kitöltés hónapokkal: Az elhúzással kijelölt tartományt az aktuá-
lis cellában lévő dátummal kezdődő, cellánként egy hónappal nö-
vekvő hónapokra vonatkozó dátumokkal tölti ki. Ha előzetesen több
cellát jelöltünk ki, akkor az elhúzással kijelölt tartományt dátumsoro-
zattal tölti ki, amelynek lépésköze a kijelölt cellák értékéből adódik.

Kitöltés évekkel: Az elhúzással kijelölt tartományt az aktuális

cella dátumával kezdődő, cellánként egy évvel növekvő évekre vo-
natkozó dátumokkal tölti ki. Ha előzetesen több cellát jelöltünk ki,
akkor az elhúzással kijelölt tartományt dátumsorozattal tölti ki,
amelynek lépésköze a kijelölt cellák értékéből adódik.
Linear trend: Legalább két cella előzetes kijelölése után adható
ki, amelyek alapján az elhúzással kijelölt tartomány kitöltésénél line-
áris trendet alkalmaz.
Exponenciális trend: Legalább két cella kijelölése után választ-
ható. Az elhúzással kijelölt tartomány kitöltésénél exponenciális
trendet alkalmaz.
Adatsorok: Megjeleníti a fentebb bemutatott párbeszédpanelt,
ahol pontosíthatjuk, hogy milyen sorozattal töltse ki a program az
elhúzással kijelölt tartományt.
Feladat – Kitöltés
A következő példában egyetlen érték alapján, a kijelölés jobb alsó
sarkában található kitöltőjelet () egérrel mozgatva készítünk soroza-
tokat.
1. Írjuk az A1:C1 tartomány celláiba: 2011.01.03, hétfő, január.
2. Jelöljük ki az A1:C1 tartományt.
3. Mutassunk a tartomány jobb alsó sarkában álló kitöltőjelre. Ekkor
az egérkurzor kereszt alakúvá változik.
Alapadatok és eredmények
4. Az egér lenyomott bal gombja mellett húzzuk el a kitöltőjelet a C7
cella sarkáig. Az egérgomb felengedésével megjelenik az ered-
mény.

A példában egyetlen értékből fejlesztettünk egyesével növekvő so-

rozatot. Ha nagyobb lépésközt akarunk alkalmazni, akkor a fenti
műveleteket úgy egészítsük ki, hogy az egy lépésköznek megfelelő-
en növelt értékeket írjuk az A2:C2 tartomány celláiba. Ezután az
A1:C2 tartományt kijelölve végezzük el a sorozat kialakítását.
Kitöltés egyéni lista elemeivel

A program lehetővé teszi, hogy a gyakrabban használt adatsoroza-
tokat – mint amilyenek a terméklisták, dolgozói és üzletnévsorok
stb. – eltároljuk és az automatikus tartomány-kitöltéseknél felhasz-
náljuk. Egyidejűleg több egyéni listát is meghatározhatunk, melyek
egyenként legfeljebb 2000 karaktert tartalmazhatnak úgy, hogy egy
listaelem maximális mérete 80 karakter lehet. Az ilyen listákon sze-
replő bármely elem megadása után, a korábbiakban ismertetett mó-
don (a kitöltőjel elhúzásával) sorozatot képezhetünk.
Egyéni lista létrehozása

Az egyéni listák kialakításához először vigyük be a lista elemeit a
munkalap egy, lehetőleg folytonos tartományába. A listaelemek tet-
szőleges karakterrel kezdődhetnek, kivéve a számokat. A listaele-
mek beírását követően jelöljük ki a listát tartalmazó tartományt (ha

több oszlopot és sort jelölünk ki egyszerre, akkor a program rákér-

dez, hogy a sorok vagy az oszlopok alapján képezzen-e listát). Az
egyéni lista definiálásához ez után kattintsunk Az Excel beállításai
párbeszédpanel Speciális / Általános kategóriájában az Egyéni
listák szerkesztése gombra. A megjelenő párbeszédpanelben tö-
rölhetjük a felhasználó által definiált egyéni listákat, vagy azokat
akár az elemek egyenkénti hozzáadásával bővíthetjük.
A Beolvasás gombot nyomjuk meg, ha a kijelölt tartományt fel
akarjuk venni a listára, a Hozzáadás nyomógombot, ha a listaele-
meket egyenként adjuk a listához. Ez utóbbi esetben az Egyéni lis-
ták mező ÚJ LISTA elemének választása után ezeket egyenként a
párbeszédpanel Listaelemek mezőjébe írjuk be. Ugyanitt módosít-
hatjuk, bővíthetjük a munkalapon kiválasztott tartomány alkalmazá-
sával rögzített listát is. A programban alapértelmezett listák nem
módosíthatók (például a hónapok és napok neveinek listája), de
más nyelven is ilyen listák természetesen kialakíthatók.
A beépített listákkal szemben az
egyéni listák elemei egyenként szer-
keszthetők, módosíthatók, törölhetők
a Listaelemek mezőben. A létreho-
zott egyéni listák törölhetők a Törlés
nyomógombbal (a beépített listák
nem törölhetők). A törlés végrehajtá-
sa előtt a program figyelmeztető üze- Figyelmeztetés törlésre
netet ad. Ha ekkor a Mégse nyomó-
gombot választjuk, akkor minden marad a régiben, nem töröljük a
kiválasztott egyéni listát.
Egyszerű trend készítése

A program alkalmas arra is, hogy – a kijelölt tartomány bal szélső
oszlopában vagy a felső sorában álló értékek felhasználásával –
kikeresse azt a lépésközt, melyet alkalmazva az értékekhez legjob-
ban illeszkedő egyenest vagy exponenciális görbét lehet létrehozni.
A korábbi ábrán bemutatott Sorozatok párbeszédpanelen a Trend
jelölő négyzetet kell bekapcsolnunk a fenti funkciók végrehajtásá-
hoz. Ekkor a program nem veszi figyelembe a Lépésköz mezőt.

Lássuk példaként a következő táblázatot, melyben megadjuk a ki-

induló adatokat is. Ha a munkalapon egy oszlopba beírjuk a kezdő
értékeket, majd a kitöltendő cellákat a kezdő értékekkel együtt kije-
löljük, akkor az ábra szerinti alábbi sorozatokat kapjuk eredményül.
alapadatok számtani számtani mértani mértani dátum trendje

sorozat 2 sorozat sorozat 2 sorozat (az első 3
lépésközzel trendje lépésközzel trendje cella alapján)
1 1 1,333333 2 2,09823 2011.03.07
4 3 3,333333 4 3,634241 2011.03.09
5 5 5,333333 8 6,29469 2011.03.11
7 7,333333 16 10,90272 2011.03.13
9 9,333333 32 18,88407 2011.03.15
11 11,33333 64 32,70817 2011.03.17
Példák különböző trendekre

A legegyszerűbben úgy készíthetünk lineáris trendet, ha a sorozat
első néhány elemét kijelöljük (a lépésköz közöttük lehetőleg egyfor-
ma legyen – azaz szabályos számtani sorozat néhány elemét ké-
pezzék), majd a Ctrl billentyűt lenyomja vontatjuk el a kitöltőjelet
addig, ahány elemig a sorozatot ki akarjuk számítani.
A cellák beszúrása
A cellák beszúrására a Kezdőlap szalag Cellák csoportjában talál-
ható Beszúrás gomb Cellák beszúrása parancsát vagy a kurzor-
menü Beszúrás parancsát alkalmazzuk. A kurzormenü akkor jelenik
meg, ha a beszúrás helyére az egér jobb gombjával kattintunk.
E parancsokkal a kijelölt cellatartománnyal azonos méretű és
alakú üres cellákból álló sort, oszlopot vagy tartományt, illetve a vá-
gólapra korábban a Kezdőlap/Vágólap/Másolás vagy Kivágás pa-
ranccsal (Ctrl+C, illetve Ctrl+X billentyűkombinációval) áthelyezett
tartományt szúrhatunk be. A kijelölt cellatartományt a program eltol-
ja. Az eltolás irányát párbeszédpanelen adjuk meg:
 Cellák eltolása jobbra: Az aktuális cellától (a beszúrás kezdeté-
től) jobbra álló cellák a beszúrt tartomány szélességének megfe-
lelő mértékben jobbra lépnek.

 Cellák eltolása lefelé: Az aktuális cella (a beszúrás kezdete)

alatt álló cellák a beszúrt tartomány magasságának megfelelő
mértékben lejjebb lépnek.
 Egész sor: Az aktuális cellát tartalmazó és alatti sorok a beszúrt
tartomány magasságának megfelelő mértékben lejjebb lépnek.
Teljes sorokat a Sor beszúrása ikonnal is beszúrhatunk. Ha
több sort jelöltünk ki, akkor a kijelölésnek megfelelő számú sor
kerül beszúrásra. Több sor beszúrásához megfelel az oszlopban
álló cellák kijelölése is (nem szükséges az egész sort kijelölni).
Eltolástípusok
 Egész oszlop: Az aktuális cellát tartalmazó és követő oszlopok a
beszúrt tartomány szélességének megfelelő mértékben jobbra
lépnek. Ha több oszlopot jelöltünk ki, akkor a kijelölésnek megfe-
lelő számú oszlopot szúrunk be. Több oszlop beszúrásához meg-
felel a sorban álló cellák kijelölése is (nem szükséges az egész
oszlopot kijelölni).
A cellák törlése
A cellák törlésekor a keletkező üres helyet a határos cellák töltik ki.
Ugyanakkor lehet csak cellatartalmat törölni, ekkor a környező cellák
nem mozdulnak el. A cellák beszúrásakor a beszúrt cellákat követő
cellák lefelé (sorbeszúrás) vagy választásunk szerint jobbra tolód-
nak. A munkalap törölt cellára hivatkozó képletei a #HIV! hibaértéket
eredményezik.
Az aktuális cella vagy a kijelölt cellatartomány törlését a Kezdő-
lap szalag Cellák csoportjában található Törlés gomb Cellák törlé-

se parancsával, a kurzormenü Törlés parancsával. A törlő paran-

csok teljes egészében törlik a kijelölt cellákat, sorokat vagy oszlopo-
kat. A törölt tartománnyal szomszédos cellák, oszlopok, sorok elto-
lódnak, hogy az üres helyet kitöltsék. Az eltolás irányát (ha a pa-
rancs előtt nem teljes sort vagy oszlopot jelöltünk ki) a megjelenő
párbeszédpanelen adjuk meg.
 Cellák eltolása balra: Az aktuális cellától
(a törlés kezdetétől) jobbra álló cellák a
törölt tartomány szélességének megfelelő
mértékben balra lépnek.
 Cellák eltolása felfelé: Az aktuális cella
(a törlés kezdete) alatt álló cellák a törölt
tartomány magasságának megfelelő mér-
tékben feljebb lépnek.
 Egész sor: Az aktuális cella vagy a kije-
lölt tartomány sorai törlődnek, az alattuk Eltolástípusok
álló sorok a törölt tartomány magasságá-
nak megfelelő mértékben feljebb lépnek.
Ha több sort jelöltünk ki, akkor a kijelölésnek megfelelő számú
sor kerül törlésre. Több sor törléséhez megfelel az egymás alatti
cellák kijelölése is (nem szükséges az egész sort kijelölni).
 Egész oszlop: Az aktuális cella vagy a kijelölt tartomány oszlopai
törlődnek, az utánuk következő oszlopok a törölt tartomány szé-
lességének megfelelő mértékben balra lépnek. Ha több oszlopot
jelöltünk ki, akkor a kijelölésnek megfelelő számú oszlop kerül
törlésre. Több oszlop törléséhez megfelel az egymás melletti cel-
lák kijelölése is.
Cellatartalom vagy formátum törlése

A kijelölt cella vagy tartomány tartalmát (a képleteket, az adatokat,
az objektumokat, a beágyazott diagramokat), formátumát, jegyzetét
(a cellához fűzött megjegyzést) vagy mindhármat törölhetjük a cella
törlése – és a követő cellák elmozdulása – nélkül. Erre a Kezdőlap
szalag Törlés gombmenüjének parancsait vagy a kurzormenü Tar-
talom törlése parancsát alkalmazzuk.

A Törlés gombmenü parancsai:

Az összes törlése: A kijelölt cellák tar-
talmát és formátumát egyaránt törli.
Formátum törlése: A kijelölt celláknak
csak a formátumát törli, a tartalom változat-
lan marad. A törölt formátumú cellák formá-
tuma a Normál formátum lesz. Az ikonnal
törölhető egy kijelölt diagramelem formátu-
ma is az aktív diagramról. A törlés gombmenü
Tartalom törlése: Törli egy kijelölt cella tartalmát, azaz a beírt
adatokat képleteket vagy a kijelölt objektumot. A cella formátuma és
jegyzete megmarad. Ezt a parancsot hajtja végre a Del billentyű
lenyomása is. Az ikonnal törölhető egy kijelölt diagramelem is az
aktív diagramról.
Megjegyzések törlése: A kijelölt cellákból törli a jegyzeteket. A
tartalom és a forma megmarad.
Hivatkozások törlése: A kijelölt cellákból törli a hivatkozásokat.
A tartalom és a forma megmarad.
Vágás és áthelyezés
A következőkben ismertetett parancsok eltérően működnek nem
összefüggő tartomány kijelölése esetén. Az ilyen nem összefüggő
kijelöléseket a Ctrl billentyű nyomva tartása közben a bal egér-
gombbal „meszelve” végezzük.
A kijelölt szöveg, objektum vagy cellatartalom a Del (Delete) bil-
lentyűvel törölve elvész, a Ctrl+X vagy a Shift+Del billentyűkombi-
nációval, illetve a Kezdőlap szalag Vágólap csoportjának Kivá-
gás ikonjára kattintással törölve a vágóasztalra kerül, ahonnan a
Shift+Ins vagy a Ctrl+V billentyűkombinációval, illetve a Beil-
lesztés ikonra kattintással szúrhatjuk be a kurzor pozíciójára. Ekkor
az aktuális cella lesz a vágólapra helyezett táblázattartomány bal
felső sarkának helye. Nem összefüggő tartomány kijelölése esetén
a művelet esetleg nem hajtható végre. Ekkor az „Ez a parancs több-
szörös kijelölésen nem hajtható végre” üzenetet kapjuk.

A Vágólap csoportnév melletti ikonra

kattintva megjeleníthető vágólap munkaab-
lak segítségével legfeljebb az utolsó 24
elemig megőrizhető és beilleszthető a vá-
gólapra helyezett elemek sora. Minden ezt
követően kivágott elem „kilöki” a legelsőt,
és a többi előre tolva a sor végére áll. A
vágóasztal minden megnyitott ablakból el-
érhető, így kiválóan alkalmas arra, hogy az
egyik ablakból, esetlegesen más Windows
alkalmazásból a másikba vigyünk át infor-
mációt. A következő parancsok a Kezdő-
lap szalagról és a kurzormenüből, ikonok-
kal és gyorsgombokkal egyaránt kiadhatók.
A Kivágás parancs vagy a Ctrl+X illetve
a Shift+Del billentyűkombináció segít-
ségével kivágjuk a kijelölt objektumot, szö-
vegrészt, illetve cellákat, amelyek a vágó-
asztalra kerülnek. Ugyanez a hatás érhető
el a Kivágás ikonra kattintással. A Vágólap
A Másolás parancs, amit a billentyűzet- munkaablaka
ről közvetlenül a Ctrl+C, illetve a Ctrl+Ins
billentyűkombinációval indíthatunk, törlés nélkül (a kijelölt elemet a
dokumentumban hagyva) vágóasztalra másolja a kijelölt objektumot,
szövegrészt, illetve cellákat. Ugyanez a hatás érhető el az ikonra
kattintással. A másolásra kijelölt cellákat szaggatott keretjel jelzi. A
jelölés az Esc billentyűvel szüntethető meg. A képek és diagramok
szintén ilyen egyszerűen, az Excelben, Wordben megszokott módon
másolhatók a vágólapra és illeszthetők be.
Amíg a másolandó cellákat jelölő keretjel látszik, egyszerűen el-
végezhetjük a beillesztést. A Beillesztés parancs vagy a Ctrl+V,
illetve Shift+Ins billentyűkombináció segítségével a vágóasztal tar-
talmát a kurzor helyére, illetve az aktuális cellától kezdődően szúrjuk
be. Ugyanez a hatás érhető el az ikonra kattintással. Ha nem
összefüggő tartomány szerepel a vágólapon, akkor az első beillesz-
tésnél a tartományok egymás után kerülnek beszúrásra, további

beillesztéseknél a kijelölt tartományok közötti rész is beszúrásra ke-

rül – ez egy kisebb programhiba. Ha a másolásra kijelölt cellákat
jelölő szaggatott keretjel eltűnt, akkor a vágólap tartalma csak a Vá-
gólap munkaablak megfelelő elemének kiválasztásával illeszthető
be. Az új Vágólap munkaablakban a megfelelő elemek kiválasztását
segíti, hogy a listában megjelenik a forrásra utaló ikonnal jelölt elem
eleje, illetve kicsinyített képe.
Egyszerre, az aktív cella alá, egymás után beilleszthető a vágó-
lapra helyezett valamennyi elem, ha a Vágólap munkaablak Az ösz-
szes beillesztése gombjára kattintunk.
A vágólap beillesztés nélkül kiüríthető Az összes törlése nyo-
mógombbal. Egyes elemeket az adott elem helyi menüjének Törlés
parancsával távolíthatunk el. A vágólapon található nem összefüggő
tartomány esetén a fentebb bemutatott hibás módon kerülnek be az
elemek a célterületre. Ha a vágólapra egy olyan elem kerül, amely
cellába nem illeszthető be, akkor Az összes beillesztése funkció
nem alkalmazható.
Egérrel úgy mozgathatunk kijelölt részleteket, hogy a kijelölt cella-
tartományt szélénél megfogjuk és az egér bal gombját lenyomva
mozgatjuk az egeret. Az egérrel végzett másolás ugyanígy történik,
de ehhez tartsuk nyomva a Ctrl billentyűt. Ekkor a másolást jelző
egérkurzorban + jelet láthatunk. Az egér jobb gombjának lenyomása
után a Kivágás, Másolás és Beillesztés parancsok a kurzor pozí-
cióján megjelenő menüből is kiadhatók.
Az Excel 2007-ben módosult Beillesztés nyomógombon újból
módosítottak is. A 2010-es változatban a nyomógomb  részére
kattintva megjeleníthető helyi menüből választhatunk, mit és hogyan
szeretnénk beilleszteni (lásd az ábrát). A gomb elérhető parancsai a
vágólapra másolt tartalomtól függnek. Így a legtöbb lehetőséget a
képletet tartalmazó cellák biztosítják, amelyek beilleszthetők képlet-
ként, értékként, formázva vagy a nélkül, illetve képként, hivatko-
zásként. Amennyiben a kis ikonok nem egyértelműek, mozgassuk a
kurzort föléjük, hogy megjelenjen az elemleírás is, illetve választhat-
juk az Irányított beillesztés parancsot, amely párbeszédpanelen
biztosítja a helyes beillesztési mód kiválasztását (lásd később).

Szintén a beillesztést segíti, hogy amikor az egérkurzort a megfelelő

beszúrási ikon fölé mozgatjuk, megjelenik a beillesztés előképe is.
A beillesztés lehetőségei a Beillesztés gomb menüjében

A következő beillesztési módok a vágólapra másolt tartalmat, mint
függvényeket illesztik be, az eltérő beillesztési módok csak az ere-
deti formátum megtartásának különböző szintjeit jelzik:
A szokásos beillesztést alkalmazhatjuk a Beillesztés gomb
felső részére kattintva, illetve a menüjéből kiadható Beillesztés
paranccsal.
A Képletek parancs csak a képletet – és ezzel természetesen
a képlet kiértékeléséből származó értéket is –beilleszti, de a többi
tulajdonságot érintetlenül hagyja. A Képletek és számformátum
parancs képlet beillesztése mellett az értéket az eredeti számformá-
tumban jeleníti meg, a Forrásformátum megőrzése módon beil-
lesztett cella viszont összes tulajdonságát megtartja.
A Nincs szegély parancs a szegélyen kívül minden cellatulaj-
donságot beilleszt.

Az Oszlopszélesség a forrásból parancs a képlet beillesztésén

túl, még a vágólap tartalmát adó forrásterület oszlopainak szélessé-
gét is érvényesíti.
A Transzponálás paranccsal a vágólapra másolt tartalmat
transzponálva, vagyis a sorokat és oszlopokat felcserélve, és a for-
rásterület szerint formázva illesztjük be (lásd a következő ábrát). A
transzponált beillesztéskor a függvények hivatkozásai is transz-
ponálódnak.
A Feltételes formázás egyesítése paranccsal a beillesztési
célterület és a forrásterület feltételes formázásait egyesítve jelenít-
hetjük meg a beillesztett cellatartalmat.
A fenti parancsok közül, ha valamelyik nem tartja meg a vágólap
tartalom eredeti celláinak tulajdonságait, akkor ott maradnak a beil-
lesztés helyének, a célterületnek tulajdonságai.
A következő parancsok a vágólap tartalmát értékként illesztik be:
Az Értékek parancs viszont csak az értéket illeszti be a formá-
tum és a képletek átvétele nélkül. Ennek előnye, hogy sokkal gyor-
sabb lesz a munkalap, hiszen nem kell a képletet kiértékelni, viszont
megszűnik a kapcsolat az eredeti képlet forrástartományaival, így az
ilyen cella értéke nem frissül.
Az Értékek és számformátum parancs az értékek mellett átve-
szi a forrásterület számformátumát is.
Az Értékek és forrásformátum parancs a cellaértékek mellett
az összes formajellemzőt átveszi és beilleszti a célterületbe.
A további beillesztési lehetőségeket ritkábban használjuk, ám
nem kevésbé fontosabbak:
A Formázás paranccsal csak a vágólapra másolt forrásterületi
formátumot illesztjük a célterület aktuális tartalmára, ami megmarad.
A Csatolt beillesztés paranccsal a vágólapra másolt cellatar-
tomány minden cellájára mutató hivatkozás kerül a célterületre. Pél-
dául, ha az ábra szerint az A1:A12 tartományt másoltuk a vágólap-
ra, majd azt a C2 cellától ilyen módon illesztjük be, akkor a C2 cel-
lába az =A1, a C3 cellába az =A2 stb. képlet kerül, a képletek érté-
kei pedig megjelennek a cellákban. A hivatkozásként beillesztett
tartalom nem veszi át a forrásterület formátumát.

A Kép paranccsal a vágólap tartalmát húzható, forgatható,

méretezhető képként illesztjük be. A Csatolt kép paranccsal beil-
lesztett tartalom is alakítható képként, azonban kapcsolatát a forrás-
területtel megőrzi, és követi, ha ott tartalmi változás következik be.
A transzponált, csatolt (hivatkozott) és képként beillesztés hatása

Különleges beszúró utasítás a Beillesztés gombmenü vagy a helyi
menü Irányított beillesztés parancsa, amellyel a vágóasztal utolsó
elemét szúrhatjuk be, esetlegesen szerkeszthető módon (csatolva).
Ez utóbbi annyit jelent, hogy a kapcsolat később aktualizálható,
azaz az eredetin bekövetkező változásokat átvezeti a rendszer a
dokumentumba fűzött részeken is. Az Ikonként látszik jelölőnégy-
zetet bekapcsolva a beszerkesztett objektumot a neki megfelelő
ikon jelöli a dokumentumban. Ha erre az ikonra duplán kattintunk,
akkor továbbszerkeszthetjük az objektumot. Vágólapra helyezett
képek esetén kiválaszthatjuk a beillesztés utáni formátumot is, szö-
veges forrástartalom (például egy Word dokumentumból származó
szöveg) esetén szintén dönthetünk a beillesztés különböző módjai-
ról (lásd az ábrát).
Munkalapok esetén a vágólapra másolásnál a kijelölés tartalmá-
ról és formájáról egyaránt készül másolat, a kijelölés (kivágat) tar-
talma és formája a meglévő cellák közé kerül beillesztésre. A mun-
kalapról a vágólapra másolt tartományból a Beillesztés gombmenü
vagy a helyi menü Irányított beillesztés parancsa segítségével

meghatározott cellajellemzőket illeszthetünk be (lásd a következő

ábrát).
Irányított beillesztés általános esetben

A beillesztés parancsok csak addig hajthatók végre, amíg a vágó-
lapra másolt forrástartományt szaggatott vonal jelzi a munkafüzet-
ben. Amint ez a jelzés bármilyen okból megszakad, a parancsok
már nem hajthatók végre. Ilyenkor másoljuk újra a vágólapra a for-
rásterületet.
A Beillesztés csoportban adjuk meg a beillesztendő elemeket:
Mindent: beilleszti a vágólapra másolt tartomány összes alábbi tu-
lajdonságát (ez a Vágólap munkaablak legutolsó elemére vonatko-
zik).
Képletet: a vágólapra másolt tartomány képleteit illeszti be. Ha a
vágólapra másolt tartományban valahol nincs képlet, akkor ott a cel-
la értékét illeszti be.

Értéket: a vágólapra másolt tartomány értékeit illeszti be. Ha a tar-

tományban valahol képlet szerepelt, akkor a képlet kiértékelésének
nem frissíthető, konstans eredménye kerül beillesztésre.
Formátumot: csak a forrástartomány formátumát másolja a célterü-
letre. Ezt végezhetjük a Kezdőlap szalag Formátummásoló ikon-
jával is. Ekkor azonban a forrásterület kijelölése után kattintsunk a
Formátummásoló ikonra, és húzással fessük át a célterületet!
Jegyzetet: a cellákhoz kapcsolt megjegyzéseket illeszti be. Ilyenkor
a beillesztés helyén álló cella eredeti értéke és többi tulajdonsága (a
megjegyzésen kívül) megmarad.
Irányított beillesztés munkalaptartományhoz

Érvényesítést: a cellákhoz rendelt adatérvényesítési szabályokat
illeszti be. Ilyenkor a fentiekhez hasonlóan a beillesztés helyén álló
cella eredeti értéke és többi tulajdonsága (az adatérvényesítési be-
állításokon megjegyzésen kívül) megmarad.
Mindent a forrástémával: a vágólapra másolt tartomány témából
származó összetett formázásait is beilleszti.
A szegélyt kivéve: a cellaszegélyeken kívül minden jellemzőt a cél-
területre másol.
Oszlopszélességet: csak az oszlopszélességeket illeszti be.

Képletet és számformátumot: csak a képletet, értéket és szám-

formátumot illeszti be. Ha a vágólapra másolt tartományban valahol
nincs képlet, akkor ott a cella értékét illeszti be.
Értéket és számformátumot: a vágólapra másolt tartomány értéke-
it az eredeti formátummal illeszti be.
Minden egyesíthető feltételes formátumot: a forrásterület feltéte-
les formátumait egyesíti a célterület feltételes formátumával, de a
célterület tartalma megmarad.
A beillesztésen kívül műveletet is végezhetünk a vágólap tartalom
és a beillesztés helyén lévő cellák között. A megfelelő műveletet a
Művelet csoportban adjuk meg:
Nincs: ez az alapértelmezés, a beszúrt cellák képletei, értékei a
beszúrási helyen lévő értékeket felülírják.
Összeadás: a vágólap tartalom (számszerű) értékei és a beszúrási
helyen lévő értékek összeadódnak.
Kivonás: a vágólap tartalmát kivonja a beszúrási helyen lévő cella-
értékekből.
Szorzás: a vágólap tartalmát megszorozza a beszúrási helyen lévő
cellaértékekkel.
Osztás: a vágólap tartalmával elosztja a beszúrási helyen lévő cel-
laértékeket. Ebben az esetben, ha a vágólapra másolt cellák közül
valamelyiknek 0 az értéke, akkor az eredménycellában a nullával
történt osztás miatt a #DIV/0! Hibaüzenet jelenik meg.
Az Üresek átugrása jelölőnégyzet bejelölt állapotában a műve-
letben nem vesznek részt a vágólapra másolt cellák közül az üre-
sek. A Transzponálás jelölőnégyzet bekapcsolásával megfordítjuk
a vágólap tartományt, a sorokból oszlopok, az oszlopokból sorok
lesznek, és így végezzük el a fentiekben vázolt műveleteket.
Ha csak a látható cellákat akarjuk másolni a rejtett sorok és osz-
lopok nélkül, akkor a másolás előtt a munkalapon jelöljük ki a látható
cellákat a Kezdőlap szalag Szerkesztés/Keresés és kijelölés
gombmenüjének Irányított kijelölés parancsával (a megjelenő
párbeszédpanelen válasszuk a Csak a látható cellák választókap-
csolót).
Szerkesztett cellában vagy a szerkesztőlécen a cellából vagy a
szerkesztőlécről kimásolt, illetve kivágott karakterek a vágólapra

kerülnek, ahonnan a fentiekhez hasonlóan új helyre, akár egy másik

alkalmazásban létrehozott dokumentumba illeszthetők be.
Diagramok esetén az aktív diagramlapon vagy beágyazott diag-
ramon az egész diagram lemásolható, majd egy másik munkalapra
vagy diagramba illeszthető be.
Grafikus objektumok egyedileg vagy csoportosan másolhatók.
Több objektum egyszerre történő másolásakor az objektumok az új
helyen is megtartják egymáshoz viszonyított helyzetüket.
Szerkesztőparancs ismétlése
Az utolsó szerkesztőműveletet az F4 billentyűvel, illetve a Ctrl+Y
billentyűkombinációval ismételjük meg. Az utolsó keresési-cserélési
művelet ismétlését a Shift+F4 billentyűkombinációval kérjük. Ekkor
nem kell újra megadnunk a keresési szempontokat, mert azok meg-
egyeznek a korábbiakkal.
Szerkesztőparancs visszavonása
Az elvégzett utolsó szerkesztési művelet (formázás, másolás, törlés
stb.) eredménye törölhető a Ctrl+Z, Alt+Backspace billentyűkombi-
nációval vagy a Gyorselérési eszköztár Visszavonás ikonjára
kattintással.
Ha a kurzort az ikon fölé mozgatjuk, megjelenik a visszavonandó
művelet. A visszavonó parancs érvénytelenítésére az ikonra
kattintást, illetve az F4 billentyűt alkalmazzuk.
Parancsvisszavonás
Az ikonos visszavonó parancsok nyomógombjainak nyílrészére
kattintva egy listát jeleníthetünk meg az utoljára kiadott parancsok-

ról, amely listán kijelölhetjük több parancs egyidejű visszavonását is

(lásd az ábrát). Bizonyos parancsok nem vonhatók vissza (ilyenek
például a fájlműveletek).
Automatikus javítás
A program segít gyakori gépelési hibáink automatikus javításában
is. Néhány általános hiba már eleve szerepel a szótárban, de a saját
hibánkat felismerhetővé és így javíthatóvá kell tennünk. Ezt a ko-
rábbi Eszközök menü helyett most Az Excel beállításai párbe-
szédpanel Nyelvi ellenőrzés kategóriájában, az Automatikus javí-
tási beállítások gomb megnyomása után megjelenő párbeszédpa-
nelen állíthatjuk be. Itt újdonság a Műveletek és a Matematikai au-
tomatikus javítás párbeszédpanel-lap, az Intelligens címkék lap
pedig eltűnt.
Az automatikus javítás beállítása

Az automatikus javítás párbeszédpanel Módosítandó mezőjébe

beírjuk a rövidítést, vagy az előforduló gyakori hibát (például hogy
helyett hogz) a helyes megoldást a Jó szöveg mezőbe írjuk, majd
rákattintunk a Hozzáadás nyomógombra (ez a Csere nyomógomb
helyén jelenik meg). Például az ábra szerint az MNB rövidítéshez a
„Magyar Nemzeti Bank” szöveget kapcsoljuk. A program megkülön-
bözteti a kis- és a nagybetűs rövidítéseket.
A Csere nyomógombot akkor használjuk, ha a listán már szerep-
lő javítandó elemeken akarunk módosítani. Ez a nyomógomb jelenik
meg a Hozzáadás nyomógomb helyén, ha korábban bevitt mező
tartalmán módosítunk.
A választható lehetőségek:
 Az automatikus javítás lehetőségeinek megjelenítése: Bekap-
csolva – a súgó szerint – megjeleníti az Automatikus javítási beál-
lítások gombot, mellyel visszavonhatunk egy javítást, vagy kikap-
csolhatjuk az automatikus javítás beállításait (valójában nem
mindig működik).
 KÉt KEzdő Nagybetű: Bekapcsolva az egy szóban két egymást
követő nagybetű közül a másodikat kisbetűre változtatja.
 A mondatok első betűje legyen nagybetű: Bekapcsolva a
mondatok első betűjét (illetve a pontot vagy a felkiáltójelet követő
betűt) nagybetűre cseréli ki. Az előző és ez a jelölőnégyzet hatá-
sa alól kivonhatunk bizonyos szavakat, amelyeket a Kivételek
gombra kattintva megjelenített párbeszédpanelen adunk meg.
Az automatikus javítás kivételei

 A hét napjai angolul nagy kezdőbetűvel: Nagybetűre cseréli a

napok angol nevének első betűjét, például a monday szót a
Monday szóra cseréli.
 Bekapcsolt cAPS LOCK hatásának kijavítása: Ha ezt a jelölő-
négyzetet bejelöljük, akkor ha egy nagybetűvel kezdődő szót vé-
letlenül a Caps Lock billentyű bekapcsolt állapotában írunk be,
akkor az Excel kijavítja a szót, majd kikapcsolja a Caps Lock bil-
lentyűt. A bOLDOG szót például a Boldog szóra javítja.
 Szöveg változtatása beíráskor: Ha bekapcsoljuk, akkor szer-
kesztés közben a rövidítés, majd egy szóköz begépelése (vagy a
cella elhagyása) után a csere automatikusan végrehajtódik, azaz
bekerül a szövegbe a rövidítés helyett a karaktersorozat vagy a
grafika. Ha mégis az eredeti rövidítésre lenne szükségünk, akkor
vagy kikapcsoljuk ezt a kapcsolót, vagy az Alt+Backspace,
Ctrl+Z gyorsgombot, illetve az Visszavonás parancsot alkalmaz-
zuk a megelőző parancs hatásának megszüntetésére.
Az automatikus javítások csak a beállítás után begépelt szövegen
érvényesülnek, a korábban begépeltek változatlanul maradnak.
Automatikus kitöltés
Az AutoKitölt szolgáltatást alkalmazhatjuk az Excel 2010-ben is. A
program minden oszlopot listának tekint. Az oszlopba tartozó cellá-
ba történő adatbevitel során figyeli a lenyomott karaktereket. Az el-
ső, illetve az első néhány betű alapján eldönti, hogy az adott listá-
ban volt-e már így kezdődő karakteres cella. Ha igen, akkor automa-
tikusan kitölti a korábban bevitt cella tartalmával az aktuális cellát.
Ez jelentősen meggyorsítja az ismétlődő adatok bevitelét. Ha a cel-
latartalom csak egy részében tér el a mintától, akkor beírjuk az elté-
rő szöveget. Szükség esetén alkalmazhatjuk a Backspace billentyűt
az eltérő karakterek törlésére. Megjegyezzük, hogy az AutoKitöltés
funkciónak az Excel 97-től a cellák jobb alsó sarkában található
kitöltőnégyzet egeres elhúzásával végzett sorozatképzést nevezik.
Az AutoKitölt szolgáltatás felismeri a korábban megadott egyéni
listába illeszkedő elemet. Ilyenkor a kitöltőjel húzásával az egyéni
lista következő elemei jelennek meg. Az automatikus kitöltésben
szereplő elemek listájából választhatunk, ha egy folyamatos (üres

cellát nem tartalmazó) lista utolsó eleme utáni cella, vagy a lista bel-
sejében bármely cella helyi menüjének Legördülő választéklista
parancsát adjuk ki!
Legördülő választéklista és automatikus kitöltés
Automatikus számolás
Az AutoSzámolás funkció segítségével függvény beillesztése nélkül
is folyamatos visszajelzést kapunk az állapotsorban a kijelölt cellák
összegéről, illetve a kijelölt tartományon végrehajtható egyéb függ-
vények eredményéről. A kijelölt tartománynak nem kell összefüggő-
nek lennie. A numerikus függvények a kijelölésbe vont nem numeri-
kus értékeket tartalmazó cellákat figyelmen kívül hagyják (lásd az
ábrát). A számítás már a kijelölés megkezdésekor elindul (így az
egér húzásakor folyamatosan nyomon követhető a terület növelésé-
vel párhuzamos változás).
A kiszámolandó függvényt úgy választjuk ki, hogy az egér jobb
gombjával az állapotsor AutoSzámolás területére (az állapotsor in-
formációs része utáni területre) kattintva megjelenítjük a helyi me-
nüt, ahol kijelöljük a megfelelő számítási módszert. Mint az újdon-
ságok között említettük, most akár az összes választható függvény
eredményét egyszerre láthatjuk az állapotsorban (természetesen
egymás mögött). Sőt, most a helyi menüben is megjelennek az
eredmények a megfelelő sorban (lásd az ábrán az Átlag sor végén
a 27,6 értéket). Ha a kijelölt tartományban olyan cella is szerepel,
amely a munkalap vagy füzet más területére hivatkozik, akkor az
adott függvény a hivatkozott területet is számításba veszi.

Az automatikus számolás beállítása
A választható függvények:
 Átlag: A kijelölt cellákban található számok átlaga.
 Cellák száma: A kijelölt tartományban található nem üres cellák
száma.
 Numerikus cellák száma: A kijelölt tartományban található nu-
merikus adatokat tartalmazó cellák száma.
 Maximum: A kijelölt tartományban található numerikus adatok
közül a legnagyobb érték.
 Minimum: A kijelölt tartományban található numerikus adatok
közül a legkisebb érték.
 Összeg: A kijelölt tartományban található numerikus adatok ösz-
szege. Ez az alapértelmezett beállítás.
Ha nem akarunk semmilyen értéket megjeleníteni, akkor kapcsoljuk
ki a helyi menüben az összes autoszámolás kapcsolót.
Helyesírás-ellenőrzés
A Korrektúra szalag Nyelvi ellenőrzés/Helyesírás parancsa, illet-
ve az F7 nyomógomb segítségével ellenőrizzük a munkalapokon és

diagramokon (aktív Szerkesztőléc esetén azon) szereplő – esetle-

gesen csak a kijelölt – szöveg helyesírását. A program jelzi, ha a
szótárában nem szereplő szót talál. A megjelenített párbeszédpa-
nelben kijavíthatjuk a hibát. A párbeszédpanelen kiválaszthatjuk a
helyesírás-ellenőrzéshez használt szótár nyelvét.
A párbeszédpanel felső részén (Nincs a szótárban) látjuk azt a
szót, amelyet a program hibásnak ítélt, mert nem találta a helyesírá-
si szótárban. A Javaslatok listából kiválaszthatjuk a megfelelő szót.
A helyesen leírt, de az alapszótárban nem szereplő szavakat a ki-
egészítő (kivétel) szótárban (custom.dic) rögzíthetjük. A szótárat és
a helyesírás-ellenőrzés egyéb működési paramétereit a Beállítások
nyomógombra kattintva adjuk meg. Az ellenőrzés a képletet tartal-
mazó cellákat figyelmen kívül hagyja.
A helyesírás-ellenőrző javaslatai
Átugorja: A hibásnak talált (szótárban nem szereplő) szót nem cse-
réli ki.
Az összes átugrása: A hibásnak talált (szótárban nem szereplő)
szót nem cseréli ki sehol – egyetlen cellában sem – a munkalapon.
Felvétel a szótárba: A kivételszótárt bővíti a kijelölt szóval. Az al-
kalmazandó szótárat a Beállítások nyomógombra kattintva adjuk
meg.

Csere: A hibásnak talált (szótárban nem szereplő) szót a megadott

szóra cseréli.
Az összes cseréje: A hibásnak talált (szótárban nem szereplő) szót
a megadott szóra cseréli a teljes munkalapon vagy a kijelölt részle-
ten.
Automatikus javítás: A hibásnak ítélt szóra többet nem kérdez rá.
Ha bevitel során elkövetjük ugyanazt (az imént kijelzett) hibát, akkor
a cella bevitele után a program automatikusan javít. Ez nem vonat-
kozik a tömbökként bevitt, másolt, egeres elhúzással sokszorosított,
mozgatott cellák tartalmára. Ugyancsak változatlanok maradnak a
korábban bevitt hibás adatok, cellák.
Az Előzőhöz nyomógomb érvényteleníti az utolsó cserét. A
Mégse/ Bezárás nyomógomb bezárja a párbeszédpanelt. A Bezá-
rás nyomógomb a hibás szó cseréje vagy egy új szó szótárba véte-
le után jelenik meg.
A segítség
A program súgórendszerét ismét jelentősen módosították. Sajnos
ennek áldozatul esett egy hagyományosan alkalmazott, igen prakti-
kus szolgáltatás, a helyi súgó. Bár ennek jellegzetes ikonja néhol
még megjelenik a párbeszédpanelek jobb felső sarkában, a leg-
többször azonban csak a súgó első oldalát jeleníti meg (lásd a kö-
vetkező ábrát) és nem az adott párbeszédpanellel, illetve funkcióval
kapcsolatos segítséget. Így nem marad más, a súgó ablakában
személyesen kell megkeresnünk a választ a kérdéseinkre, amire
többféle lehetőségünk is van.
Az összes Office 2010-es programból hívható súgóval egyaránt
böngészhetjük a gépünkre telepített súgóállományokat, valamint a
Microsoft honlapján az interneten keresztül elérhető bővebb segít-
séget, tájékoztató anyagokat.
Az Excel 2010 súgóját az F1 billentyűvel, illetve a szalagok cím-
sorában jobb oldalon megtalálható Microsoft Excel súgója ikon-
jára kattintással hívjuk.

Súgó tartalom
A súgó indításakor az ábra szerinti A(z) Excel súgója ablak jelenik
meg. Ebben az ablakban sok hivatkozást találunk különféle segítsé-
gekre, amelyek legtöbbje internetes kapcsolatot igényel (például a
Microsoft Office Online eléréséhez).
A súgóablak Tartalomjegyzék megjelenítése ikonjával megje-
leníthető tartalomjegyzék is az internetről tölti le a hagyományos
Excel súgóhoz hasonlóan megjelenő tartalom egy részét. A tarta-
lomjegyzék a Tartalomjegyzék elrejtése gombbal zárható be.
A súgó ablaka
A Tartalomjegyzék munkaablakban a súgóból egész könyvtárat
találunk. A keresett kötetet és fejezetet rákattintással választjuk ki.
Az ikonnal jelölt kötetekre kattintva kinyílnak a súgó fejezetei és
megjelennek a benne található súgólapok és újabb, átfogó kötetek.
Az ikonnal jelölt súgólapok már a súgó adott témát részletező

oldalát, külön (önálló, a munkaterület felett lebegő) ablakban jelení-

tik meg.
A már megtekintett súgólapok között a Vissza és az Előre
ikonokkal mozoghatunk. A Nyomtatás ikonnal kinyomtathatjuk a
képernyőn megjelenített súgórészletet. A nyomtatás a dokumentu-
mok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul. Itt
adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit (példányszám, sorba ren-
dezés stb.). Az ikonnal öt fokozatban állíthatjuk be a súgó megje-
lenített oldalának karakterméretét. A Kezdőlap gombbal a legel-
ső súgóoldalt töltjük be. A Mindig legfelül gomb lenyomott állapo-
tában a súgó ablaka az Excel ablak felett rögzül, állandóan látható.
A gomb felengedésével viszont az Excel ablak a súgóablak elé is
kerülhet.
A súgó tartalomjegyzéke
Az ablakban (kék betűvel írt) hiperhivatkozásokkal ellátott kulcssza-
vakra ismételten kattintva az adott tárgyszóhoz tartozó magyaráza-
tot kapjuk meg egy újabb párbeszédpanelen, illetve az éppen látha-
tó ablak kiegészítésével.

Az ablakban olvasható súgóoldal tartalma kibontható az egyes

nagyobb részek előtt található  Teljes tartalom és a megnyitott
rész bezárható a  Részletek elrejtése ikonokkal.
Keresés a súgóban
Az Excel súgója ablakban használhatjuk az eszköztár alatt megje-
lenő keresőmezőt is. Ide begépelhetjük a keresendő kulcsszót, de
hosszabb (szerencsés esetben 2-7 szavas) kifejezést is. Az Enter
billentyű lenyomása után a program megkeresi a keresett kifejezés
előfordulásait a megadott keresési helyeken és a találatokra utaló
hivatkozásokat az ablak jobb oldali eredmény részében adja vissza.
A keresőmező listájában megjelennek a korábbi keresési feltéte-
lek, amelyek kiválasztásával gyorsabban visszatérhetünk a koráb-
ban már bemutatott súgótartalomhoz.
Az eredményként visszaadott hivatkozások listája alatt ötleteket ka-
punk a keresés tökéletesítésére (Tippek az eredményesebb kere-
séshez), illetve ez alatt a többi hivatkozással más segítségnyújtó

helyeket, online tudásbázist kereshetünk fel. A kereséshez felhasz-

nált adatbázisokat kiválaszthatjuk a gomb menüjéből
megjeleníthető parancsokkal is.
Két fontos javaslata lényegesen befolyásolja a súgó működését.
A nagyobb körben végzett keresés több találatot eredményezhet,
ezért csatlakozzunk a Microsoft Office Online webhelyhez (amely-
nek tartalmát a felhasználói visszajelzések alapján folyamatosan
frissítik), valamint pontosítsuk a keresési hatókört az ablak alján
megtalálható listában. A kapcsolat nélküli súgóhoz képest a Micro-
soft Office Online webhelyen segítségnyújtást, képzést és sablono-
kat is elérhetünk. Ezek böngészését már az Internet Explorerben
folytatjuk.
Elérhetőség és egyebek
A Microsoft Office Online szolgáltatással hozzájutunk a fejlesztők
webhelyén cikkekhez, ötletekhez, képhez (és más ClipArt fájlhoz),
sablonhoz, online képzéshez, javítások letöltéséhez stb.
A Fájl szalagfülről elérhető szolgáltatások

A korábban a Súgó menüből elérhető többi szolgáltatás a 2007-es

változatban bekerült Az Excel beállításai ablak Források kategó-
riájába, most ezeket a Fájl szalagfül Súgó parancsával érhetjük el:
Az ablak jobb oldalán látható, hogy a próbaverzióként futtatott
program mikor jár le. Ez időszak alatt a program minden szolgálta-
tása elérhető. A Termék megvásárlása gombra kattintva beszerez-
hetjük a terméket, vagy a más módon megvásárolt terméket aktivál-
hatjuk. A gombra kattintva megjelenített párbeszédpanel Termék-
kulcs beírása gombja az aktiválás nélkül üzembe helyezett prog-
ramnál használható arra, hogy a program megvásárlása esetén
megkapjuk a teljes és korlátlan futtatást engedélyező kódot. Az akti-
vált terméknél e parancs csak az aktiválás tényét ismertető üzenetet
ad vissza.
További verzió- és szerzői jogi információ…

A Frissítések keresése gombbal megvizsgálhatjuk gépünk telepí-

tett komponenseit és összevethetjük a Microsoft webhelyén találha-
tó frissített, javításokat is tartalmazó változatával. Ha szükséges
elindíthatjuk a frissítések letöltését, illetve azonnali telepítését.
A Microsoft ügyfélszolgálat és támogatás hivatkozással a Mic-
rosoft terméktámogatással kapcsolatos általános információit tekint-
hetjük át.
A További verzió- és szerzői jogi információ hivatkozással a
hagyományos névjegyet jeleníthetjük meg, amelyen a licenc-
információkon túl a rendszer állapotáról, a konfigurációról kérhetünk
tájékoztatást.
A Terméktámogatás nyomógomb a Microsoft felhasználói támo-
gatási rendszerének szolgáltatásairól tájékoztat.
A részletes rendszerinformációkhoz nyomjuk meg a Rendszer-
adatok nyomógombot. A párbeszédpanel alján megadott feltételek-
kel kereshetünk a rendszerinformációk között.
A Rendszeradatok gombbal megjeleníthető párbeszédpanel

A megfelelő rendszerkategóriákat a bal oldali ablakrészben választ-
hatjuk ki. A + jellel jelölt csomópontokra kattintva újabb ágak bontha-

tók ki, melyek a – jelre kattintva zárhatók be. Tehát kezelésük ha-
sonló a könyvtárak, illetve a mappák kezeléséhez. A rendszerinfor-
mációk elmenthetők, kinyomtathatók (a Fájl menü parancsaival
vagy a megfelelő ikonokra kattintással), másolhatók (a Szerkesz-
tés/ Másolás paranccsal). Az Excel 2010 Rendszerinformáció ab-
lakában a Nézet menü Rendszerelőzmények parancsával egy
megadott időponttól áttekinthetjük a számítógép-konfigurációnkban
bekövetkezett változásokat.
A megváltoztatott adatokkal frissül a rendszerinformációs ablak,
ha megnyomjuk az F5 billentyűt vagy kiadjuk a Nézet menü Frissí-
tés parancsát. Ha egyes cserélhető médiák meghajtójánál „A meg-
hajtó nem kész” értéket látjuk, az azt jelenti, hogy az adott meghaj-
tóban nincs adathordozó (például CD).
Az Elérhetőségünk gombbal az Internet lehetőségeit felhasznál-
va csatlakozhatunk a Microsoft Web szerveréhez, ahonnan értékes
információkhoz, ingyenes programokhoz, termékhírekhez juthatunk.
Mint látjuk e paranccsal olyan webhelyre léphetünk, ahol nem-
csak az Excelre, hanem a többi Office komponensre vonatkozó in-
formációkhoz jutunk. Egyes szolgáltatások eléréséhez szükség le-
het a regisztrációra, amelyet a vásárolt szoftverek dobozában lévő
válaszkártyán, illetve az interneten keresztül tehetünk meg.
A munka befejezése
Munkánk végeztével a Fájl szalagfül Kilépés parancsával, vagy az
Excel ablak ikonjára kattintva lépünk ki a szerkesztésből. Ekkor
az Excel a megváltoztatott tartalmú ablakok lezárása előtt figyel-
meztet, hogy mentés nélkül az állomány elvész, kívánjuk-e tehát a
mentést. A Mégse választ adva a dokumentumot tovább szerkeszt-
hetjük. Ekkor a program minden szerkesztett állomány mentésére
még egy utolsó lehetőséget ad. A szerkesztőablakot a Ctrl+W, vagy
az Alt+F4 billentyűkombinációval zárjuk le.

206 SZÁMOLÁS, FÜGGVÉNYEK HASZNÁLATA
SZÁMOLÁS, FÜGGVÉNYEK
HASZNÁLATA
Mint korábban már többször említettük, az Excel munkalapjainak

legfontosabb szolgáltatásai a számolótáblák. Ez azt jelenti, hogy a
cellák, illetve cellatartományok között műveleteket végezhetünk. E
műveletek lehetnek:
aritmetikai műveletek – amikor a cellák számszerű, dátum
vagy akár szöveges tartalmát, vagy annak konvertálásával, il-
letve függvények alkalmazásával kapott részét számtani mű-
veletekben használjuk fel,
logikai műveletek – amikor cellatartalmak összehasonlításá-
ból származó logikai értékekkel végzünk műveleteket,
szöveges műveletek – amikor a szövegtartalmú cellákkal
végzünk speciális, más cellatartalommal nem végezhető mű-
veleteket (például ilyen a szövegek egy részének kikeresése,
összefűzése stb.),
egyéb, például információs műveletek – amikor a cella egyes
tulajdonságaira vonatkozó jellemzőket keressük meg és
azokkal végzünk műveletet.
Az aritmetikai műveletekben a cellákra nevükkel vagy abszolút, illet-
ve relatív hivatkozásukkal utalhatunk. A számítási műveleteket a
cellákba írt képletekkel rögzítjük. E képletek mindig az = jellel kez-
dődnek, utána az ismert matematikai műveletekkel (+ összeadás, –
kivonás, * szorzás, / osztás stb.) adjuk meg a kiszámolandó képle-
tet. A kiértékelést a program balról jobbra, meghatározott prioritási
sorrendben (függvények, zárójeles kifejezések kiértékelése, szor-
zás, osztás, összeadás, kivonás) végzi, amely sorrendet zárójelek-
kel módosíthatunk. Ennek megfelelően eltérő eredményt ad az
=2*3+4 (eredménye, azaz értéke 10) képlet, és a zárójelekkel mó-
dosított =2*(3+4) (eredménye 14) képlet.

SZÁMOLÁS, FÜGGVÉNYEK HASZNÁLATA 207
A képlet szerkesztése során az alapadatot, értéket tartalmazó for-

ráscellára utaló hivatkozást beírjuk a cellába, vagy a munkafüzetbe
kattintással határozzuk meg.
Az Excel a cellákba írt képleteket kiértékeli és a számolás ered-
ményét megjeleníti a képleteket tartalmazó cellákban. A cellák tar-
talmának frissítésekor csak azokat a képleteket értékeli ki újra, ame-
lyeknek alapadataiban (a hivatkozott cellákban, illetve a képlet pa-
ramétereiben) az utolsó számolás óta változás állt be. A számítások
során a program az eredeti (a cellákban eltárolt) értékeket használja
és nem az értékek megjelenítési formáját – azaz nem a kerekített
értékekkel számol, így az új forma nem jár az érték módosításával.
A függvények olyan, az Excel fejlesztői által matematikai szabá-
lyokat alkalmazva előre meghatározott képletek, amelyek számítá-
sokat hajtanak végre argumentumoknak nevezett, általunk adott
értékek szintaxisnak nevezett meghatározott sorrendje szerint. Pél-
dául a SZUM (SUM) függvény értékeket vagy cellatartományokat ad
össze, a RÉSZLET (PMT) függvény a törlesztési időszakra vonatko-
zó törlesztési összeget számítja ki állandó nagyságú törlesztő rész-
letek és kamatláb esetén stb.
A Microsoft Excel sok beépített képlettel rendelkezik, ezek a
függvények, amelyek végrehajthatnak egyszerű vagy összetett
számításokat. Az Excel 2010 mintegy 400 beépített munkalapfügg-
vényt biztosít a számítások végrehajtására, amelyek könnyebben
elérhetők a Képletek szalagon, mint korábban (az Excel 2007 még
347 függvényt biztosított – a nagyszámú bővülés a függvények kö-
vetkezetesebb, matematikai szempontból tökéletesebb elnevezésé-
nek köszönhető, a tényleges újdonságok száma ennél jóval kisebb).
A munkalapok leggyakoribb függvénye a cellatartományokat ösz-
szegző SZUM függvény. Mivel ezt a függvényt gyakran alkalmaz-
zuk, beépítésének segítésére külön ( AutoSzum) ikont is hasz-
nálhatunk.
A számolótáblákkal, számításokkal, függvényekkel részletesen
foglalkozunk a „Microsoft Office Excel 2010 – Függvények” című
kötetünkben. E kötetben funkció szerinti csoportosításban, példákat
mellékelve ismertettük az összes függvényt.

Feladat – AutoSzum alkalmazása

Gyakorlásképpen számoljuk ki a következő ábrán látható B7 és D7
cella tartalmát az AutoSzum ikon alkalmazásával. Most egyszer-
re, a nem összefüggő kijelölést és az automatikus tartománykijelö-
lést alkalmazva számoljuk ki e két cella tartalmát.
1. Rögzítsük az alapadatokat az ábra szerint!
2. Kattintsunk a B7 cellába, majd a Ctrl billentyű nyomva tartása
mellett a D7 cellába ide kerül majd a képlet eredménye!
3. A képletek beviteléhez kattintsunk a Képletek szalagra!
4. A bevitelt kezdjük az Autoszum ikonra kattintással. Ekkor
megjelenik a szerkesztőlécen a függvény, amely az utoljára kije-
lölt eredménycellához tartozó összegzendő tartományt mutatja:
„=SZUM(D2:D6)”. (Az AutoSzum ikon menüjében további függ-
vényeket találunk).
5. Az eredmény azonnal megjelenik a B7 és D7 cellákban.

SZÁMOLÁS, FÜGGVÉNYEK HASZNÁLATA 209
Keresés és csere
A kijelölt cellákban vagy kijelölés nélkül a teljes munkalapon, illetve
csoportba foglalt lapokon meghatározott karaktereket kereshetünk
meg a Kezdőlap szalag Keresés és kijelölés/Keresés parancsával
vagy a Ctrl+R, Shift+F5 billentyűkombinációval. A parancs kivá-
lasztja az első cellát, amelyik megfelel a keresési szempontoknak. A
program jelzi, ha nem talált megfelelő karaktereket.
A keresést a karaktersorozat következő előfordulásáig a
Shift+F4, az előző előfordulásig a Ctrl+Shift+F4 billentyűkombiná-
cióval ismételhetjük meg.
A párbeszédpanel Keresett szöveg mezőjébe írjuk a keresendő
karaktersorozatot, mely állhat betűkből, számokból, írásjelekből
vagy helyettesítő (*, ?) karakterekből. A program a legutóbb kiadott
karaktersorozatot felajánlja. Ha a Kis- és nagybetű különbözik
jelölőnégyzetet bekapcsoljuk, akkor a program betű szerinti egye-
zést keres. A teljes egyezést a munkalapokon a Ha ez a teljes cella
tartalma jelölőnégyzet bekapcsolásával kérhetjük.
A Következő nyomógombra kattintva a keresett karaktersorozat
következő előfordulását keresi meg. Ha a Shift billentyű lenyomása
mellett kattintunk a Következő nyomógombra, akkor az előző elő-
fordulást kereshetjük meg. A Hatókör listában állítjuk be, hogy a
teljes munkafüzetben vagy az aktuális lapon keresünk. A keresési
irányt (az aktuális cellától a sorok vagy oszlopok mentén) a Sorrend
listában határozzuk meg.
A Keresés helye listában adjuk meg a keresés helyét (képletek,
értékek, megjegyzések). A cella értéke például "11" lehet, de ez
valójában az ="1"&"1" képletből származik. A "11" érték keresésénél
a cella találat lesz, képletek keresésénél a cella nem lesz találat. A
Csere panellapon csak képlet kereshető.
A Formátum nyomógomb  ikonnal jelölt részére kattintva meg-
jelenő menüjében beállíthatjuk a formázott cellák keresését is. Ek-
kor a program csak azokat a találatokat fogadja el, amelyeknél a
forma is megegyezik a keresett vagy a celláéval.
A Csere lapfülre kattintás az ábra szerinti párbeszédpanelt jelení-
ti meg, ahol megadhatjuk, hogy a megtalált karakterláncot mire cse-

rélje le a program. A Keresés és kijelölés gombmenü Csere pa-

rancsa vagy az egyenértékű Ctrl+H billentyűkombináció nemcsak
megkeresi, hanem megtalálása után lecseréli is a karaktersorozatot
a kijelölt cellákban vagy az egész munkalapon. A keresésre vonat-
kozó paraméterezés megegyezik a korábban leírtakkal.
A Csere erre mezőben adjuk meg azokat a karaktereket, ame-
lyekkel a keresett karaktereket helyettesítjük. A mező utáni Formá-
tum nyomógombbal beállíthatjuk, hogy a megtalált cellákon egy
meghatározott formát állítson be a program.
A csere paraméterezése
A Csere nyomógomb az aktív cella keresett karaktereit lecseréli a
megadott újakra, ezután folytatja a keresést. A keresést nem foly-
tatja, ha a Ctrl billentyű lenyomása mellett kattintunk a Csere nyo-
mógombra. Az összes cseréje nyomógomb a megtalált összes ka-
raktersorozatot lecseréli a megadottakra.

211 Beépített táblázatstílusok
MUNKALAPOK
FORMÁZÁSA
A munkalapok formázása során szabályozzuk az adatok és a táblá-

zat megjelenítési formáit, az egyes cellák védelmét. Az adatok
szemléletes megjelenítését segítő formázást megtehetjük az adatok
bevitele előtt vagy után. A cellák vagy grafikus objektumok for-
mázással kialakított alakja a tartalomtól függetlenül másolható,
mozgatható a Kezdőlap szalag Formátummásoló ikonjával. A
forma általában független a tartalomtól (a cella értékétől), de beállít-
hatunk tartalomtól függő formátumot is (például a negatív értékeket
piros színnel írjuk).
A munkalap egységes megjelenését segítik a Lap elrendezése
szalag Témák csoportjának elemei.
Beépített táblázatstílusok
Az Excel 2010-hez rengeteg tetszetős, előre elkészített sablont, té-
mát adnak, azonban a korábbi verziók formátumában elmentett,
tárolt munkafüzetek esetében ezek elérésére általában nincs mó-
dunk, a Kezdőlap szalagon a megfelelő parancsok ikonjai szürkén
jelzik, hogy az adott lapon nem használhatók.
A Kezdőlap szalag régebbi formátumú munkafüzet esetén

212 MUNKALAPOK FORMÁZÁSA
Régi formátumú munkafüzeteknél csak a cellastílusok állíthatók be

és a hagyományos formázó parancsokat alkalmazhatjuk a Kezdő-
lap szalag Cellák/Formátum gombjának menüjéből. Új dokumen-
tum, vagy az Excel 2007-2010 formátumában tárolt munkafüzetek
esetén azonban az összes formázási lehetőséggel élhetünk.
Ha a régi munkafüzetet új formátumban mentjük, akkor alkalmas-
sá válik az új formázóparancsokkal történő formázásra. Ilyen eset-
ben az új parancsok hatására kialakított forma összeadódik a ko-
rábbi formátumból átvett jellemzőkkel (lásd a következő ábrát).
Az előre elkészített táblázatstílus-galéria

Legegyszerűbb, ha a Kezdőlap szalag előre elkészített táblázatstí-
lus-galériájából választunk mintát. Ekkor 61 előre beállított forma
közül választhatunk (az előző változatban a beépített táblázatformák
száma 16 volt). Ugyanakkor ez a mintagyűjtemény saját mintáinkkal
bővíthető.
A Kezdőlap/Stílusok csoportban megtalálható Formázás táblá-
zatként nyomógomb menüjéből választhatjuk ki a megfelelő, előre
elkészített formát. A választás galériaszerűen működik, vagyis –
ahogyan azt az Alapok kötetben bemutattuk –, a lista mintái fölé
mozgatott egérkurzor segítségével még a parancs végrehajtása

MUNKALAPOK FORMÁZÁSA 213
előtt megvizsgálhatjuk a beépített forma megjelenését a kiválasztott

területen. Ha tetszik, amit látunk, elegendő csak a minta képére kat-
tintani a lenyíló menüben, a program máris alkalmazza a kijelölésen
a kiválasztott formát.
Ha a parancsot kijelölés nélkül adjuk ki, akkor a program a stílus
kiválasztása után előbb a formázandó terület meghatározását kéri.
Ehhez megjelenít egy párbeszédpanelt, amelyen kijelzi az aktuális
tartományt és az esetlegesen észlelhető rovatfejeket (lásd az ábrát).
Amennyiben a kijelzett aktuális tartománytól eltérő területet akarunk
formázni, akkor a formázandó terület abszolút hivatkozását adjuk
meg a párbeszédpanelen, vagy kattintsunk a munkafüzetbe, és hú-
zással jelöljük ki a megfelelő területet. Ha a program hibásan érzé-
kelte a rovatfejeket – ez olyankor fordulhat elő, ha a táblázat adatte-
rülete szöveges tartalmú cellákat rögzít, és azt a program nem tudja
megkülönböztetni a szintén szöveges rovatfejektől.
A formázandó tartomány meghatározása

A formázást követően a program szalagot vált és megjeleníti a Táb-
lázateszközök Tervezés szalagot. Ezen a szalagon a Táblázatstí-
lusok beállításai csoportban határozhatjuk meg, milyen formai
elemek érvényesüljenek a galériából kiválasztott mintából. A Táblá-
zatstílusok csoport egyetlen galériaként jelenik meg, amelyet a 
gombokkal görgethetünk, illetve az Egyebek gombra kattintva
juthatunk a teljes listát bemutató menühöz (lásd az előző ábrát).

A munkalap és a szalag a formázás után

Minden, az automatikus formázással beállítható jellemző egyenként
is megadható. Ezeket, a cellák formázására vonatkozó parancsokat
a Kezdőlap/Cellák/Formátum nyomógomb menüjéből, illetve bil-
lentyűkombinációkkal adjuk ki (erre hamarosan kitérünk). A testre
szabással a gyorselérési eszköztár részévé tehető ikonokat, billen-
tyűkombinációkat részletesen a Microsoft Office Excel 2010 – Test-
re szabás című kötetben ismertetjük.
Újdonság az előregyártott táblázatstílus-galéria, amelynek minta-
elemeit a következő módon alkalmazzuk:
1. Rákattintunk a formázandó tartomány egy cellájára, vagy hú-
zással kijelöljük azt.
2. Szükség szerint a Formázás táblázatként párbeszédpanelen,
vagy a táblázatba kattintva húzással módosítjuk a formázandó
tartományt, majd az OK gombra kattintunk.
3. A Táblázateszközök/Tervezés szalagra váltva a jelölőnégyze-
tekkel kapcsoljuk be vagy ki a tartományon alkalmazandó kü-
lönleges formákat. Az Összegsor négyzettel az utolsó sort kö-
vetően egy Összesen elnevezésű sorral bővül a táblázat és
abban az utolsó oszlopban megjelenik az oszlop összege.

4. Ha nemcsak az utolsó oszlopot összegeznénk, akkor fogjuk

meg az utolsó cella kitöltőjelét és húzzuk előrébb!
Jelölőnégyzetekkel egyszerűen módosíthatunk a formán

5. A másolás a cella tartalomra és formára is vonatkozzon,
egyébként ezen az intelligens címke menüjében változtatha-
tunk (lásd az ábrát).
A másolás történhet formátummal vagy anélkül

6. Az automatikusan összegzett oszlopok alján megjelenő listából
választhatunk más függvényt is.
Mivel az Excel megpróbálja összegezni a kész táblázatstílus és az
egyedi formázás elemeit – és ez nem mindig jár sikerrel –, ha a stí-
lushoz szeretnénk visszatérni, akkor töröljük a jelenlegi formátumot.
Ezt a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, hogy keresünk egy alap-
értelmezett, formázás nélküli cellát, rákattintunk, majd a Kezdő-
lap/Vágólap csoportban megtalálható formátum másolása ikonra
kattintunk, végül egérhúzással „befestjük” a formázandó területet.

Az összegsorban választható függvények
Új táblázatstílus kialakítása
Bár a program rengeteg előre beállított táblázatstílust ajánl fel, ezek
sem tetszhetnek mindenkinek, hiszen nem vagyunk egyformák. Vi-
szont lehetőségünk van saját, hasonló táblázatstílusok kialakítására,
amelyek aztán később a fentiekhez hasonló egyszerűséggel alkal-
mazhatók más táblázatokon.
Egyéni stílus kialakításához a következő lépéseket hajtsuk végre:
1. Váltsunk a Kezdőlap szalagra!
2. Kattintsunk a Stílusok/Formázás táblázatként gombra!
A táblázat összes jellegzetes része külön formázható

3. Adjuk ki az Új táblázatstílus parancsot!

4. A Kész táblázatstílus létrehozása párbeszédpanelen vá-
lasszuk ki a táblázat valamely jellegzetes, formázandó ele-
mét, majd a Formátum gombra kattintás után, párbeszéd-
panelen adjuk meg jellemzőit! Beállíthatjuk a betűtípus, sze-
gély és kitöltés tulajdonságokat.
5. Ismételjük meg a fenti lépést minden olyan táblázatelemre,
amelyet eltérő módon szeretnénk formázni! A páros és párat-
lan sorok eltérő formázását például az Első sorsáv és a Má-
sodik sorsáv elem kiválasztása után eltérő kitöltőszín árnya-
lattal különböztethetjük meg. Ugyanígy járhatunk el a páros
és páratlan oszlopok esetében is.
6. Ha minden új táblázatot a most beállítottal szeretnénk for-
mázni, akkor jelöljük be a Beállítás alapértelmezett kész
táblázatstílusként ennél a dokumentumnál jelölőnégyzetet.
7. Végül kattintsunk az OK gombra!
Az Új táblázatstílus parancs elérhető a Táblázateszközök/Ter-
vezés szalag Táblázatstílusok galériájából legördíthető menüben.
Az egyéni táblázatstílus e galéria felső sorában jelenik meg.
Táblázatstílus-műveletek
A kész táblázatstílusokat a Táblázatstílusok menüből, illetve galé-
riából választjuk ki. A kiválasztást segíti, hogy a program az egér-
kurzor alatti minták hatását egy pillanat alatt bemutatja a táblázaton.
Ha megfelel az új forma, kattintsunk a stílus ikonjára.
A beépítettel ellentétben az egyéni stílus törölhető a stílus képé-
nek jobb egérgombos kattintással megjeleníthető helyi menüjéből
kiadható Törlés paranccsal. Mivel a stílusok létrehozása – mint fen-
tebb láttuk –, összetett művelet, ennek gyorsítására az új stílust lét-
rehozhatjuk egy korábbi stílus másolatának formázásával. A stílus-
másolatot a stílus ikonja helyi menüjéből kiadott Másolat paranccsal
hozzuk létre. A másolat aztán tetszés szerint testre szabható a helyi
menü Módosítás parancsával.
Korábban említettük, hogy érdemes a stílussal formázás előtt tö-
rölni az egyedi cellaformátumokat. Nincs erre szükség, ha a stílus

helyi menüjének Alkalmazás és a formázás törlése parancsával

formázunk.
A táblázatstílusokon végrehajtható műveletek

A stílus alapértelmezetté tehető a helyi menüből is, valamint itt talá-
lunk egy parancsot, amellyel a gyakran használt stílust felvehetjük
akár a gyorselérési eszköztárba is.
Cellastílusok
A stílussal formázás nagy előnyéről még nem tettünk említést. Az
egyik előnye az, hogy könnyen alkalmazható, bármikor elővehetjük
akár új, akár régebbi munkafüzetet formázunk. A másik, legalább
ilyen fontos előny, hogy a stílus módosításakor minden, a megnyitott
munkafüzetben az adott stílussal formázott tartomány vagy cella
azonnal felveszi az új stílusjellemzőket. A harmadik, szintén nem
elhanyagolható előny az, hogy a stílusokkal biztosítható a dokumen-
tumok egységes megjelenése. Ezt támogatandó az Excel lehetősé-
get biztosít a stílusok másik megnyitott munkafüzetből történő átvé-
telére.
Cellastílus alkalmazásával tehát felgyorsíthatjuk a cellák formá-
zását. A névvel ellátott formátumkombinációt nevezzük stílusnak.
Ha egy stílust megváltoztatunk, akkor az adott stílussal formázott
összes cella stílusbeállításai, azaz formajellemzői megváltoznak. A
cellastílus a szám, font, igazítás, szegélyek, mintázatok és védelem

formátumtípust együttesen vagy részlegesen is tartalmazhatja.
Az Excelnek több beépített stílusa van. Alapértelmezés szerint
minden cella Normál stílusú. A stílusok jellemzőit egyenként, minden
egyes jellemzőt külön-külön megváltoztathatjuk. A felhasználó által
meghatározott stílusok a munkafüzet minden lapján elérhetők,
egyébként a stílusok másolhatók a munkafüzetek között.
A teljes táblázat, illetve tartomány formázásához hasonló módon
járhatunk el az egyes cellák formázásánál is. Ugyanis, bár a cellastí-
lusok számára galériát nem hoztak létre, menüből 47-féle cellastí-
lust alkalmazhatunk (lásd a következő ábrát).
E menüben a Jó, rossz és semleges, Adatok és modell, Té-
mával ellátott cellastílusok, Számformátum csoportokba rende-
zett minták közül választhatunk. Ezeket a mintákat is bemutatja a
program az előzetesen kiválasztott cellákon.
A cellastílusok menüje
A Jó, rossz és semleges csoport elemeit értelemszerűen alkal-
mazhatjuk az átlagon felüli, átlagos, átlag alatti értékek szemlélteté-
sére is, azonban majd látni fogjuk, hogy erre sokkal jobb a korábbi
feltételes formázásnak megfelelő adatjelölőket alkalmazni, mert
ezek dinamikusan követik a cella értékének változásait, vagyis, ha
az újabb értékek tartományba kerülését követően az átlagos értékek
szintje elmozdul, akkor az megjelenik a cellák formátumában is. Ez-
zel szemben a statikusan formázott cellák ilyenkor hamis képet mu-

tatnak, mert átlagos, semleges színnel jelölik az egyedileg formázott
cellát, holott az már régen az átlag alatti vagy feletti kategóriába tar-
tozik.
A cellastílusok alkalmazása előtt jelöljük ki a formázandó cellát,
majd kattintsunk a Kezdőlap szalag Cellastílusok gombjára, és a
lenyíló menüben válasszuk ki a megfelelő stílust!
Az új cellastílus létrehozásának első lépéseként adjuk ki a Cella-
stílusok gomb menüjének Új cellastílus parancsát! Az ezt követő-
en megjelenő Stílus párbeszédpanelen adjunk nevet egyéni stílu-
sunknak, a jelölőnégyzetekkel állítsuk be, mely formai elemeket
akarunk a stílus részévé tenni, majd végezzük el a stílus kialakítását
a Formátum gombra kattintva megjelenített párbeszédpanel lapjain!
A beállítható formátumokat az egyedi cellaformátumok kialakításá-
nál ismertetjük.
A cellastílus tartalma
Az egyéni cellastílus a cellastílus menü tetején jelenik meg. Az
egyéni cellastílusokkal végrehajtható műveletek a menüben kivá-
lasztott stílus jobb egérgombos kattintással megjelenített helyi me-
nüjének parancsaival hajthatók végre (lásd az ábrát). A stílus alkal-

mazásához egyszerűbb a kiválasztás után a stílus mintájára kattin-

tani, de a helyi menüből módosíthatjuk, törölhetjük is a stílust.
Az egyéni cellastílusokkal végrehajtható műveletek
Stílusok egyesítése
A Cellastílusok gomb menüjé-
nek utolsó parancsával stíluso-
kat másolhatunk az egyik nyitott
munkafüzetből a másikba. A
parancsra megjelenő Stílusok
egyesítése párbeszédpanel
Stílusegyesítés innen listáján
adjuk meg azt a munkafüzetet,
amelyikből stílusokat szeret-
nénk másolni az aktív munkafü-
zetbe. A forrás munkafüzetet
ehhez előbb meg kell nyitnunk,
hiszen a Stílusegyesítés innen
listán csak a megnyitott mun- A stílusok átvehetők
kafüzetek nevei jelennek meg.

Cellák egyedi formázása

A stílusok alkalmazásánál sokkal hosszadalmasabb a kiválasztott
cellák egyedi tulajdonságainak meghatározása (ezért is használjuk
inkább a stílusokat). Ezeket menüparanccsal, ikonokkal vagy billen-
tyűkombinációkkal is végezhetjük. A stílusok formai jellemzőinak
meghatározásánál ugyanezeket a tulajdonságokat állíthatjuk be,
azonban később egyetlen kattintással alkalmazhatjuk a kiválasztott
cellán vagy tartományon.
A formázásnál alkalmazható billentyű-kombinációk (ha a szerkesztő-
léc nem aktív):
Ctrl+Alt+szóköz A kijelölt cellákon normál számformát állít be.
Ctrl+1 Megjeleníti a hagyományos Cellák formázása
párbeszédpanelt. Megfelel a Kezdőlap szalag
Betűtípus, Igazítás, vagy Szám csoportneve
utáni ikonra kattintásnak.
Ctrl+Shift+1 Két tizedes jegyű, hármas tagolású számformá-
tumot állít be (# ##0,00 formátum) a kijelölt cellá-
kon.
Ctrl+Shift+2 Óra:perc de./du. időformátumot állít be a kijelölt
cellákon.
Ctrl+Shift+3 nn.hh.éé (nap, hónap, év sorrendű) dátumformá-
tumot állít be a kijelölt cellákon.
Ctrl+Shift+4 Két tizedes jegyű pénznemformátumot állít be
(# ##0,00 Ft;[Piros]-# ##0,00 Ft formátum).
Ctrl+Shift+5 Tizedes jegy nélküli százalék számformát állít be
(0% formátum) a kijelölt cellákon.
Ctrl+5 Áthúzott írást állít be vagy szüntet meg.
Ctrl+8 Oszlopok elrejtése.
Ctrl+Shift+8 Oszlopok felfedése.
Ctrl+9 Sorok elrejtése.
Ctrl+Shift+9 Sorok felfedése.
Alt+Shift+. Szegélyezi a kijelölést.
Ctrl+ó Törli a külső szegélyt a kijelölésről.
Ctrl+B Félkövér írást állít be vagy szüntet meg .

Ctrl+I Dőltbetűs írást állít be vagy szüntet meg.

Ctrl+U Aláhúzott írást állít be vagy szüntet meg.
Ctrl+Shift+B Kiválasztja a Cellák formázása párbeszédpanel
Betűtípus lapját.
Ctrl+Shift+P Kiválasztja a Cellák formázása párbeszédpanel
Alt+, Megjeleníti a Stílus párbeszédpanelt.
Számformák
Az alábbi formázások akkor alkalmazhatók, ha a szerkesztőléc nem
aktív. Új munkalapon minden cella alapértelmezetten Normál formá-
tumú. Az ilyen cellákba írt számot a program a tartalomtól függően
formázza (például számot jobbra, szöveget balra igazítva stb.).
A negatív számok automatikusan pirosra változnak

A Kezdőlap szalag Betűtípus, Igazítás, vagy Szám csoportneve

utáni ikonnal vagy a Ctrl+1 billentyűkombinációval, illetve a Kezdő-
lap/Cellák/Formátum/Cellák formázása paranccsal megjelenített
párbeszédpanel Szám lapján a kijelölt cellákban alkalmazandó meg-
jelenítési formátumot szabjuk meg. Ez teljesen megegyezik az Excel
korábbi változatában megismert lehetőséggel (lásd az ábrát).
Néhány számforma közvetlen billentyűkombinációval is beállítha-
tó, ezeket a fejezet elején közöltük. Az Ezres csoport jelölőnégyzet
három számjegyenként szóközt illeszt a szám karakterei közé, de
az ilyen formátumú (vagy a pénznem stb. formátumú) cellákkal is
számként dolgozhatunk a képletekben. A Kategória lista a szám-
formátumokat csoportosítva ajánlja fel. Ezek közül választva a kate-
gória beépített és felhasználói formátumai megjelennek a Formá-
tumkód mező alatti listán, mely a kategóriához tartozó összes for-
mátumot felsorolja.
Egyéni számformátum beállítása

Ezek a beépített formátumok mindig elérhetők maradnak, nem tö-

rölhetők. Készíthetünk saját formákat is. Ehhez az Egyéni elemet
választjuk ki a Kategória listán (lásd az ábrát).
A Formátumkód mezőben megjelenik a fenti mezőkben kijelölt
formátum. Ennek szerkesztésével felhasználói formátumot hozha-
tunk létre. Az új formátumot is ide írjuk be (figyeljük meg a 6. ábrán,
hogy a pozitív számok formázására alkalmazott maszk a ; karakter
előtt, a negatívoké a ; karakter mögött áll). A kialakított felhasználói
formátum a megfelelő kategória része lesz. A program az aktív cella
tartalmán mutatja be a formázás eredményét a Minta mezőben. A
Törlés nyomógombbal a Formátumkód listán kiválasztott felhasz-
nálói formátumot törölhetjük. Más formátumnál a Törlés nyomó-
gomb inaktív, illetve meg sem jelenik.
Az ezres csoportosítást alkalmazhatjuk a Kezdőlap/Szám cso-
port Ezres csoport ikonjával is. A könyvelői, pénznem és euro
formátumok alapértelmezés szerint ezres csoportosítással jelennek
meg, ezeknél az ezres csoportosítás ismételt alkalmazása meg-
szünteti a pénz (és pénznem formátumnál a negatív számok) jelölé-
sét is. A tizedes jegyek száma növelhető a , csökkenthető a
ikonnal is.
Pénznem formátumok
A különféle, a Pénznem listán meghatározott pénznemeknek meg-
felelő jelöléssel formázhatunk számokat, ha a Kategória listából a
Pénznem általános formátumot választjuk. Az általános formátumnál
kérhetjük a negatív számok eltérő jelölését is. A könyvelői formátum
viszont az egy oszlopban található számok tizedes jeleit egymás
fölé rendezi.
Pénznem beállítása a gombmenüből

Forint, euró, dollár formátumot beállíthatunk a Kezdőlap/Szám cso-

port Pénznem gombjának menüjéből is.
Dátum formátumok
A Dátum kategória alatt sokféle dátumtípusból választhatunk, köztük
az oly sok gondot okozó két számjegyes évszámjelölést is. Ez
azonban csak a dátum megjelenését befolyásolja, a cella értékét
nem, így ezek a cellák is helyesen vesznek részt a dátumművele-
tekben (lásd az ábrát). Mindenesetre célszerű elkerülni a kétjegyű
dátumforma alkalmazását.
Ugyanazon dátum különféle dátumformátumokkal formázva
Igazítások
A Kezdőlap szalag Betűtípus, Igazítás, vagy Szám csoportneve
utáni ikonnal (illetve a Ctrl+1 billentyűkombinációval, valamint a
Kezdőlap/Cellák/Formátum/Cellák formázása paranccsal) megje-
lenített párbeszédpanel Igazítás lapján a kijelölt tartomány celláinak
igazítását, az írás irányát és a cellatartalom behúzását állítjuk be
(lásd az ábrát).
A Vízszintesen legördülő listában a cella vízszintes igazítását
szabályozzuk:
Normál: Az alapértelmezésű elrendezés, mely a szöveget balra, a
számokat jobbra, a logikai és hibaértékeket középre helyezi.

Balra (beütve): A kijelölt tartomány celláinak tartalmát a bal cella-

határhoz igazítja. Ez esetben megadhatjuk a cellatartalom behúzá-
sát a cella bal határától. A Behúzás mező egységnyi növelése egy
karakter szélességének felel meg. Ennek felel meg az ikon is. A
behúzást legfeljebb 15 lépcsőben növelhetjük a , csökkenthetjük
az ikonnal.
Középre: A kijelölt tartomány celláinak tartalmát középre igazítja.
Hasonló hatású az ikon is.
Jobbra (beütve): A kijelölt tartomány celláinak tartalmát a jobb
cellahatárhoz igazítja. Ennek felel meg az ikon is.
Az igazítás beállítása
Kitöltve: A kijelölt cella tartalmát a cella beteléséig ismétli. Ha tar-
tományt jelöltünk ki, és a jobbra lévő cellák üresek, akkor azok is
kitöltődnek. A kitöltés megváltoztatásához elegendő a Szerkesztő-
lécre egyszer bevinni a kitöltő mintát.
Sorkizárt: A többsoros cellatartalmak esetén alkalmazható, a cel-
lán belül a sorokra tördelt szöveget a jobb és bal oldalhoz igazítja
úgy, hogy a sorzáró szóközöket a sor belsejében található szóközök
mellé helyezi el.

A kijelölés közepére: A cella tartalmát a kijelölt (több, egymás

melletti cellát befoglaló) tartomány vízszintes közepére igazítja. Az
igazítottan elhelyezkedő cellatartalmak elegendő oszlopszélesség
esetén jelennek meg teljes egészükben, ha a szomszédos cellában
is van valami. Ilyenkor alkalmazzunk sortörést vagy szélesítsük az
oszlopot. Üres szomszédos cellák esetén a megjelenés hiánytalan.
Elosztva (beütve): A cella tartalmát a cellán belül osztja szét,
gyakorlatilag a sorkizárt igazításnak megfelelően, viszont ez eset-
ben az utolsó sor nem balra igazított lesz, hanem középre (lásd az
ábrát).
A vízszintes igazítás lehetőségei

A vízszintes és függőleges igazítás, elforgatás ikonjai megtalálhatók
a Kezdőlap/Igazítás csoportban.
A Függőlegesen paramétercsoportban a cella függőleges igazítá-
sát szabályozzuk:
Fent: A kijelölt tartomány celláinak tartalmát a cella felső szegé-
lyéhez igazítja.
Középen: A kijelölt tartomány celláinak tartalmát a cella közepére
igazítja.
Lent: A kijelölt tartomány celláinak tartalmát a cella alsó szegé-
lyéhez igazítja.
Sorkizárt: A kijelölt tartomány celláinak tartalmát a cella széles-
ségén belül felfelé és lefelé igazítja.

Elosztva: A többsoros cellatartalmak esetén alkalmazható, a cel-

lán belül a sorokra tördelt szöveget az alsó és a felső cellahatárhoz
igazítja úgy, hogy a cellán belüli sortávolságot rugalmasan kezeli.
 Sortöréssel több sorba: A hosszú szöveget több sorra tördeli a
cellán belül. A sorokra tördelt szöveg a fentiek szerint igazítható.
 Lekicsinyítve, hogy beférjen: Ha a fenti jelölőnégyzetet kikap-
csoljuk, akkor választható ez a jelölőnégyzet, amely a karakterek
látható méretét úgy csökkenti, hogy a kijelölt cellában lévő vala-
mennyi adat elférjen az oszlopban. A karakterméret az oszlop-
szélesség változtatásával automatikusan módosul, de az alkal-
mazott betűtípusméret nem változik.
 Cellák egyesítésével: Két vagy több cellát egyetlen cellává
egyesít. Az egyesített cella hivatkozása az eredetileg kijelölt tar-
tomány bal felső cellája, a többi egyesített cella tartalma elvész.
A kijelölt tartomány celláinak tartalmát elforgathatjuk az Elforgatás
mező beállítási lehetőségeivel, vagyis az olvasási irányt változtat-
hatjuk meg.
Elforgatási lehetőségek a nyomógomb menüjéből

A megfelelő nyomógomb menüjét – bár kevesebb beállítási lehető-
séggel –, de szintén felhasználhatjuk a függőleges szövegigazítás-
hoz. Érdemes ezt alkalmazni oszlopnevek esetén.

Karakterek formázása
A Cellák formázása párbeszédpanel Betűtípus lapján a szövegjel-
lemzőket határozzuk meg (lásd az ábrát). Aktív szerkesztőlécnél
csak ez a lap jelenik meg (segítségével tehát a cellán belüli szöveg-
tartalomnak adhatunk formát). Mivel ezt elég gyakran alkalmazzuk,
a betűtípus, méret és stílus vezérlőelemeit elhelyezték a Kezdőlap/
Betűtípus csoportban is.
A betűtípus beállítás lehetőségei párbeszédpanelen

Megadhatjuk a kijelölt cellákban lévő szöveg betűtípusát, stílusát,
betűméretét, színét, aláhúzását stb. A Betűtípus listán választjuk ki
a kívánt betűtípust. A kiválasztást a panellap alján megjelenő üzenet
segíti, mely ismerteti a kiválasztott betűtípust. Ugyanerre alkalmaz-
ható a Formázás eszközsor betűtípus listája is. A betűtípus hasz-
nálható betűstílusait a Betűstílus mezőben választhatjuk ki. A Mé-
ret mezőben választjuk ki a kijelölt betűtípus használható betűmére-
tei közül a megfelelőt.
Ugyanerre alkalmazható a Kezdőlap/ Betűtípus csoport betűmé-
ret mezője is. A listán szereplő méretek között válthatunk a Betű-

méret növelése és Betűméret csökkentése ikonjaival, melyek az

aktuális méret előtti vagy azt követő értéket állítják be.
Az Aláhúzás listán a használható aláhúzás formátumokból vá-
laszthatunk. A Szín lista felsorolja az alkalmazható színeket. A beál-
lítást ennek alapján vagy a Betűszín ikonnal végezzük. Az Au-
tomatikus listaelem hatására a Windows Vezérlőpultján megadott
ablakszöveg színt állítjuk be. Ennek alapértelmezett értéke a fekete
szín.
A Normál betűtípus jelölőnégyzet állítja be az alapértelmezett
Normál stílus betűtípusát, betűméretét és egyéb jellemzőit. A Kü-
lönleges hatás csoportban három különleges jellemzőt állíthatunk
be:
 Áthúzott: A kijelölt karaktereket középen áthúzva ábrázolja.
 Felső index: A kijelölt karakterek a sorban feljebb kerülnek,
egyúttal méretük csökken.
 Alsó index: A kijelölt karakterek a sorban lejjebb kerülnek, egyút-
tal méretük csökken.
A beállítások hatása a Minta mezőben látható.
Szegélyek
Az Alt+Shift+. billentyűkombinációval az aktuális cellát vagy a kije-
lölt tartomány szélét egyetlen vonallal szegélyezzük. A Ctrl+ó billen-
tyűkombináció törli a külső szegélyt. A Kezdőlap szalag Betűtípus,
Igazítás, vagy Szám csoportneve utáni ikonnal, illetve a Kezdő-
lap/Cellák/Formátum/Cellák formázása paranccsal, vagy a Ctrl+1
billentyűkombinációval megjelenített párbeszédpanel Szegély lapjá-
nak beállításaival, illetve a Betűtípus csoport Szegélyek nyo-
mógombja menüparancsaival a kijelölt celláknál szegélyt rajzolha-
tunk vagy törölhetjük a meglévő szegélyt. A szegélyhez alkalmazott
vonal stílusát a Stílus mezőben adjuk meg. Ha a parancs kiadása
előtt nem jelöltünk ki tartományt, akkor a paranccsal csak az aktuá-
lis cellát keretezzük be. A nyomógomb menüparancsai között sze-
gélyrajzoló és radírozó eszközöket is találunk, amelyeket egérhú-
zással használunk. E menüből is beállíthatjuk a vonalszínt és vonal-

típust, amelyet a többi menüparancs alkalmaz. A menü További

szegélyek parancsa szintén a Szegély panellapot jeleníti meg.
Szegélyezés párbeszédpanel segítségével

Az Elhelyezés csoport ikonjaival vesszük le a kijelölt tartomány
szegélyét (Nincs), vagy adjuk meg, hogy a tartomány szélét vagy
belsejét is szegélyezzük.
A Szegély csoport beállítása-
ival megadhatjuk, hogy a
program a keretet a kijelölt
rész vagy annak belsejében
lévő cellák mely oldalain he- Szegélyezéssel kizárt cella
lyezze el. Ha a csoportban
szereplő valamelyik elemről le akarjuk venni a korábban oda helye-
zett szegélyt, akkor kattintsunk a csoport megfelelő elemére. Az
elemek kijelölése után adhatjuk meg a szegély jellemzőit a Stílus

csoportban. A Szín listában a szegély színét adjuk meg. A cella fer-

de áthúzásának lehetőségét többek közt a listák sor- és oszlopazo-
nosítói kereszteződésében alkalmazhatjuk.
Kitöltő minták
A Cellák formázása párbeszédpanel párbeszédpanel Kitöltés lap-
ján a kijelölt cellák árnyékolását (mintázatát és a mintázat színét)
adjuk meg. Ezt a lehetőséget most kibővítették a kitöltési effektusok
alkalmazásával.
A kitöltési effektusok beállítása

A Háttérszín csoportban választjuk ki a cellákat kitöltő háttérszínt
(ez nem egyezik meg a cellákba írt karakterek színével, amelyet a
Betűtípus párbeszédpanel-lapon állíthattunk be), a Mintázat stílu-
sa listában a cellákat kitöltő mintázatot és a Mintázat színe listában

a mintázat színét (vagyis a háttér előtti vonalak színét, az előtér-

színt) adjuk meg. A beállítást itt is a Minta mezőben ellenőrizhetjük.
A Kitöltési effektusok nyomógombbal egy újabb párbeszédpa-
nelt jeleníthetünk meg, amelyen a kétszínes kétszínű színátmenet
színeit, az árnyékolás módját és irányát előre beállított minták alap-
ján határozhatjuk meg.
Cellák zárolása
A Cellák formázása párbeszédpanel Védelem lapján határozzuk
meg, hogy a cellák zároltak (bevitel elől védettek) legyenek-e, illetve
hogy a képletek megjelenjenek-e, ha a Korrektúra szalag, vagy a
Kezdőlap/Formátum gomb Lapvédelem parancsát választjuk. A
rejtett cellák képlete nem jelenik meg a Szerkesztőlécen, de a cellá-
ban az érték látható. Védett dokumentum (Füzetvédelem) esetén a
zárolt cellákat nem lehet szerkeszteni.
A védelem beállításának első lépése

 Zárolt: Bekapcsolva a védett dokumentum kijelölt cellái nem vál-
toztathatók meg. A védelmet a Korrektúra szalag Lapvédelem
parancsával állítjuk be, itt azt határozzuk meg, hogy a védelem
melyik cellán érvényesüljön. A zárolás a kijelölt cellákon egysze-
rűbben is kapcsolható a Kezdőlap/Cellák/Formátum/Cella záro-
lása paranccsal.
 Rejtett: Bekapcsolva a védett dokumentumban letiltja a cellakép-
let megjelenítését a Szerkesztőlécen. Csak védett lapon érvé-
nyesül. Egy lap védelméhez a Korrektúra szalag Lapvédelem
parancsát adjuk ki és bejelöljük a Cellák formázása négyzetet.
A Lapvédelem paranccsal megtilthatjuk munkalapok, Excel 4.0-s
makrólapok celláinak, diagramok elemeinek, grafikus objektumok,

Visual Basic modulok programkódjának módosítását. A védelem

feloldásához kiköthetjük jelszó ismeretét. Ezt a Jelszó a védelem
feloldásához mezőbe írjuk. A védettség kiadása (az OK gomb
megnyomása) előtt megadhatjuk, hogy a védelem mire vonatkoz-
zon. Ezek a lehetőségek kibővültek a 2010-es programváltozatban
(például szétválasztották azokat a kapcsolókat, amelyek korábban
egyszerre vonatkoztak a sorokra és oszlopokra):
 A munkalap és a zárolt cellák védelme: A jelölőnégyzet bejelö-
lésével kapcsoljuk be a védelmet. A lapvédelem feloldására a
Korrektúra szalag Lapvédelem feloldása parancsát használjuk,
ezt követően törölhetjük a jelölőnégyzetet is.
 Zárolt cellák kijelölése: Bejelölve a zárolt cellák nem jelölhetők
ki, így nem vehetnek rész vágólap műveletekben sem.
 Nem zárolt cellák kijelölése: Bejelölve a nem zárolt cellák sem
jelölhetők ki, így ezek szintén nem vehetnek rész vágólap műve-
letekben sem.
 Cellák formázása: A munkalapok, illetve az Excel 4.0-s
makrólapok celláinak és diagramok egyes elemeinek védelmére
szolgál. Nem adható ki párbeszédlap vagy Visual Basic modul
esetén.
 Oszlopok formázása: Űrlapok és rejtett oszlopokat tartalmazó
táblázatok esetén különösen fontos lehet, hogy ne módosítsanak
az oszlopok szélességén, láthatóságán. Nem adható ki párbe-
szédlap vagy Visual Basic modul esetén.
 Sorok formázása: Űrlapok és rejtett sorokat tartalmazó tábláza-
tok esetén szintén lényeges, hogy ne módosítsanak a sorok ma-
gasságán, láthatóságán. Ilyenkor ugyanis a cellatartalmakat a
program újratördeli, illetve korábban nem véletlenül elrejtett tar-
talmak is előkerülhetnek. Nem adható ki párbeszédlap vagy Vi-
sual Basic modul esetén.
 Oszlopok beszúrása: Megakadályozhatjuk a munkalap bővíté-
sét oszlopokkal.
 Sorok beszúrása: Megakadályozhatjuk a munkalap bővítését
sorokkal, illetve hiperhivatkozásokkal.
 Hivatkozások beszúrása: Megakadályozhatjuk a munkalap bő-
vítését hiperhivatkozásokkal.
 Oszlopok törlése: Megakadályoz-

hatjuk a munkalap oszlopainak törlé-
sét.
 Sorok törlése: Megakadályozhatjuk
a munkalap sorainak törlését.
 Rendezés: A védett lapon rendezés
nem hajtható végre. Ennek oka lehet
például, hogy olyan függvényeket al-
kalmazunk, amelyek megkövetelik a
listák rendezettségét.
 AutoSzűrő használata: A védett
lapon rekordok kiválogatására az
AutoSzűrő nem használható.
 Kimutatások használata: A védett
lap adataiból kimutatástáblázat nem A lehetőségek kibővültek
készíthető.
 Objektumok szerkesztése: A munkalapok grafikus objektumai
és a diagramok áthelyezését, szerkesztését, méretezését és tör-
lését nem engedi meg. Nem adható ki párbeszédlap vagy Visual
Basic modul esetén.
 Esetek szerkesztése: A munkalapon meghatározott esetek mó-
dosítását tiltja.
A Korrektúra szalag Lapvédelem feloldása parancsa szünteti meg
az aktív munkalap fentiek szerint beállított védelmét. Amennyiben a
védelem megadásakor jelszót alkalmaztunk, akkor azt a feloldáshoz
meg kell adni.
A Korrektúra szalag Változások/Tartomány módosításának
engedélyezése parancsával a védett lapok jelszóval módosítható
tartományaihoz kiköthetjük azt is, hogy a módosítást csak a fel-
használók egy meghatározott köre végezheti. Ezt azonban csak
Microsoft Windows XP vagy újabb operációs rendszer alkalmazása
mellett, és tartományba tartozó számítógépnél, nem védett munka-
lap esetén tehetjük meg.
A módosítható munkalaptartományt a Megadás gombra kattintva
megjelenített panelen határozzuk meg. Mint a következő ábrákon
látható, több tartományt vehetünk fel, mindegyikhez akár más enge-

délyt rögzíthetünk. Ugyanakkor egy tartománynak nem kell feltétle-

nül egymás melletti cellákból állnia, tehát összefüggőnek lennie.
A különböző tartományok eltérő védelmet kaphatnak

Az egyes tartományokat a későbbi kezelés egyszerűsítése végett a
Cím mezőben elnevezhetjük. A tartomány hivatkozását a Hivatko-
zás mezőben, a minta szerint írjuk, vagy a mező jobb oldalán álló
ikonra kattintást követően a munkalapon választjuk ki. A Ctrl
billentyű nyomva tartása közben húzással nem összefüggő területet
is kijelölhetünk.
A védett tartomány lehet nem összefüggő terület is

A Tartományjelszó mezőben megadott jelszó szükséges a hivatko-
zott tartomány módosításához. Ha nem adjuk meg, akkor védelmi
beállításaink mit sem érnek, hiszen mindegyik felhasználó szer-
kesztheti a munkalapot, sőt akár a „védelmet” is kikapcsolhatja!

Az Engedélyek nyomógombbal megjelenített párbeszédpanelen

a felhasználók egyenként vagy csoportosan felvehetők és kizárha-
tók abból a körből, amelynek engedélyezzük a tartomány szerkesz-
tését a jelszó megadása nélkül.
Csoportokat vagy személyeket engedélyezhetünk

Az engedélyezett lehet objektum, csoport vagy személy, melyeket a
Hozzáadás gombra kattintva veszünk fel. A felhasználók kiválasz-
tásához több segítséget is kapunk, egyrészt a példák hivatkozásra
kattintva tájékoztatást kaphatunk arról, hogy hogyan kell megadni a
felhasználóneveket, másrészt a Speciális gombra kattintva ezeket
megkereshetjük a tartományban, végül a kiválasztott, vagy beírt ne-
vet ellenőrizhetjük a Névellenőrzés gombra kattintva. Ezt minden-
képpen tegyük meg, különben nem lehetünk biztosak abban, hogy a
füzetlap a megfelelő védelmet megkapta.

A felhasználók kiválasztásához több segítséget is kapunk

Ha egy engedélyezett csoportot felveszünk, akkor a csoport egyes
tagjaitól egyenként, kiválasztásuk után, a Megtagadás jelölőnégyzet
bejelölésével vonhatjuk meg e jogot. Az engedélyek összegződnek
és a szigorúbb feltétel érvényesül. Ha csoportokat veszünk fel és
valaki két csoportnak is tagja, ám az egyik csoportban megtagadjuk
az engedélyét, akkor az rá is vonatkozik, még akkor is, ha az enge-
délyt a másik csoport révén megkapta. Így könnyen kizárhatjuk ma-
gunkat is, ezért erre a program figyelmeztet.
Ha egy cellát több védett tartomány részeként is megadtuk, és
egy adott felhasználó az egyik tartomány módosítási engedélyét
megkapta, akkor szerkesztheti a cellát, függetlenül attól, hogy a cel-
lához egy másik védett tartomány részeként ez a felhasználó nem
kapott engedélyt.
A Korrektúra szalag Füzetvédelem nyomógombjával a teljes
munkafüzet védelmére vonatkozó beállításokat tehetünk. Ha a jel-
szót megadjuk, akkor a munkafüzet védelme csak a jelszó ismere-
tében oldható fel. A párbeszédpanelen adjuk meg a védendő ele-
meket:
 Felépítés: A munkafüzet felépítésének módosítását (lapok átne-
vezését, törlését, áthelyezését, elrejtését, felfedését, új lapok be-
szúrását és azokat a műveleteket, amelyek új lap beszúrásával
járnak) tiltja meg.

 Ablakok: Az ablakok áthelyezé-

sét vagy átméretezését gátolja
meg. Eltűnik a teljes méret, az
ikonméret, a vezérlő menü ikonja
és az ablak méretező szegélye.
A munkafüzet védelmének kikap-
csolásához engedjük fel a Füzetvé-
delem nyomógombot! Ez megszün-
teti az aktív munkafüzet fentiek sze-
rint beállított védelmét, amelyhez a A védhető elemek
program szükség esetén bekéri a
megadott jelszót.
A közös használatú munkafüzet védelmére külön parancsot
használhatunk (Korrektúra/Változások/Munkafüzet közössé téte-
le és védelme), amely megóvja a változások nyomon követését az
eltávolítástól. A védelmet a megjelenő párbeszédpanel jelölőnégy-
zetének kiválasztásával „élesítjük”. A védelem bekapcsolásakor jel-
szót is megadhatunk. A közös használatú munkafüzet címsorában
is megjelenik a (közös) megnevezés. Ezt a védelmet a Korrektú-
ra/Változások/Közös munkafüzet védelmének feloldása paran-
csával távolíthatjuk el.
A közös használatot jelölőnégyzettel kacsoljuk be

Feltételes formázás
Formázás tekintetében a 2007-es változatban a feltételes formázás
területén változott a legnagyobbat a program, ezen módosítottak a
2010-es változatban is. Valljuk meg, a régebbi változatoknál a leg-
feljebb három feltétel vizsgálatából adódó három különböző forma
meglehetősen szerény lehetőség volt. Most azonban jóval több, ed-
dig teljesen ismeretlen lehetőség is megjelent, de valamennyi azt
szolgálja, hogy a megadott értékeken vagy képleteken alapulva
speciális feltételeknek megfelelő kijelölt cellákat formázzon. Egyéb-
ként a feltételes formázás is másolható cellatulajdonság.
Mindez azért fontos, mert a feltételes formázás célja, hogy ki-
emelje a táblázatokban szereplő adatokban rejlő mondanivalót, lé-
nyeget. Ehhez korábban diagramokat kellett készítenünk. A diagra-
mokat természetesen most is használhatjuk, de számos olyan lehe-
tőséghez jutottunk, amelyek akár már a cella értékének bevitelekor
figyelmeztetnek a besorolásra, az adott érték elhelyezkedésére sa-
ját kategóriáján belül.
Ezeket a formátumokat azonban veszteség nélkül csak az Excel
2007 fájltípusaiban mentett munkafüzetekben alkalmazhatjuk, a ko-
rábbi fájltípusokban tárolt állományok megnyitásakor rendszerint
még a hagyományos, három feltételt beállító feltételes formázás
sem érhető el (mivel ez is az elérhetetlen, szürke Feltételes formá-
zás gomb lenyíló menüjéből lenne elérhető).
Így ilyen esetekben vagy maradunk a korábbi feltételek alkalma-
zásánál, vagy ha módosítani akarunk, akkor konvertálnunk kell a
fájlt a legújabb típusra a Fájl menü Információ/Konvertálás, illetve
Mentés másként parancsával. Olykor előfordul, hogy a Feltételes
formázás gomb ezt követően is elérhetetlen marad. Ekkor szüntes-
sük meg a közös használatot, vagy hozzunk létre egy új, üres mun-
kafüzetet és abba másoljuk be a másik munkafüzet tartalmát!

Adatsávok beállítása
Ez végülis egy nagyszerű ötlet megvalósítása. A kijelölt cellákban ez
esetben a cella értékével arányos méretű, beállítható színű sávot
jelenít meg a program. A sáv méretét a legkisebb és a legnagyobb
értékű cella között egyenesen arányosítva jeleníti meg úgy, hogy a
legkisebb értékhez a cellaszélesség körülbelül 10 százalékát, a leg-
nagyobbhoz a cellaszélesség 90 %-át rendeli.
Az adatsávok megjelenhetnek értékkel vagy anélkül

Fontos, hogy ha egy táblázat több oszlopára, tartományára is kiter-
jesztenénk a formázást, akkor ezeket oszloponként, illetve nagyság-
rendenként végezzük el, különben a legnagyobb értékek elnyomják
a kisebbeket (lásd az ábrán). Tehát a formázás előtt jelöljük ki a
formázandó tartományt, utána kattintsunk a Kezdőlap/Stílusok/
Feltételes formázás gombra, majd adjuk ki az Adatsávok paran-
csot és válasszunk a megjelenő menü hat színéből. A színek kivá-
lasztását és a beállítást itt is segíti, hogy a kijelölés felett átmeneti-
leg megjelenik az éppen az egérmutató alatti minta.
Ha ez a hat szín nincs ínyünkre, vagy éppen el akarjuk rejteni az
értéket, illetve más formázási szabályt szeretnénk beállítani, akkor
adjuk ki a színminták alatti További szabályok parancsot! Ezzel
megjelenítjük az Új formázási szabály párbeszédpanel, amelyen
módosíthatunk a megjelenést befolyásoló beállításokon. A jelölő-
négyzettel például elrejthetjük a cella értékét.

A feltételes adatsáv-formázás egyedi módosítása

A különböző szabályok összeadódnak és kombinációjuk hatása
együttesen jelenik meg a cellákon. Így a Formátumstílus listában
olyan feltételes formázásokat (színskálát, adatjelölő ikonokat) is be-
állíthatunk, amelyeket később ismertetünk. A Sáv színe listában
viszont kibővülnek a mintaként kapott hat szín által korlátozott lehe-
tőségeink. A párbeszédpanelen végzett kiválasztás eredményét
előbb csak a Minta mezőben ellenőrizhetjük, az eredmény a cellá-
kon az OK gombra kattintást követően jelenik meg.
A Típus mezőkben a színsávok alakulását lényegesen befolyáso-
ló módon megadhatjuk a színjelölés alapját. Ha itt nem a Legkisebb
vagy Legnagyobb érték listaelemet választjuk, akkor az Érték me-
zőkben megadhatjuk a konkrét értéket, amelyet átvehetünk a mun-
kalapról is, esetleg hivatkozással egy másik cellára. Arra azonban

ügyeljünk, hogy bármekkora értéket állítunk be, a legkisebb érték a

10 %-os sávjelölést, a legnagyobb a 90%-os sávjelölést kapja.
Ugyanakkora jelölést kap tehát a legrövidebb sávhoz megadott ér-
téknél kisebb összes érték, illetve a leghosszabb sávhoz megadott
értéknél nagyobb összes érték, amelyek így egyforma, a legrövi-
debb sávnak, illetve a leghosszabb sávnak megfelelő adatjelölőt
kapnak.
A párbeszédpanel felső részén további szabályokkal korlátozhat-
juk a formázandó cellákat, amelyekhez másféle megjelenést adha-
tunk. Az így megadott formázás is együtt jelenik meg az adatjelölő
sávokkal. Például a következő ábrán a kijelölt tartomány első három
értékét vörös kitöltéssel is kiemeltük.
A szabályok hatása összeadódik

A szabályhoz tartozó formátum lehet szám, betűtípus, szegély vagy
kitöltés. Például formázhatjuk úgy is a cellákat, hogy bizonyos nagy-
ságrend szerint a számokat normál alakjukban írja ki, addig pedig a
beállított egész, vagy tizedes megjelenést alkalmazza.
Újdonság, hogy beállíthatjuk az adatsáv kitöltését egyszínű vagy
átmenetes formára, beállíthatjuk a sáv irányát balról jobbra vagy
fordítva, de a legnagyobb újdonság a negatív értékek kijelzése. Ez
az adatsávos feltételes formázás esetén alapértelmezés szerint au-

tomatikusan megjelenik, testre szabásához kattintsunk a Negatív

érték és tengely gombra! A megjelenő párbeszédpanelen beállít-
hatjuk a negatív értéksáv színét, a függőleges tengely színét és he-
lyét. A tengely helyeként ne válasszuk a Nincs rádiógombot, mert
hibás működést tapasztalhatunk (lásd az ábrát)!
Az adatsávi negatív érték ábrázolásának testre szabása
Színskálák alkalmazása
A színskálákkal az adattartományt egy megadott kezdő és zárószín
közötti szín háttérkitöltésként alkalmazásával jelöljük. Ez a fajta jelö-
lés alkalmas arra, például hogy az átlag alatti értékeket megnyugta-
tó zöld színnel, az átlag felettieket vörössel, a köztes értékeket sem-
leges színnel emeljük ki. Itt is fontos azonban, hogy csak azonos
„mintavételből származó”, vagyis egy táblázat általában egy oszlo-
pában megjelenő értékeket formázzunk egyszerre, különben ment-
hetetlenül zavaros benyomást keltő formázás lesz az eredmény (hi-
szen összekeverhetjük, a darabot a tucattal, méterrel, forinttal, nem
is beszélve a még nagyobb nagyságrendekről). A mondanivalónak
megfelelően választhatunk olyan színskálát is, ahol a magasan az
átlag feletti cellák kapják a zöld, az átlag alattiak a vörös színt.
Ugyancsak nem szerencsés, ha az egymás melletti oszlopokban
megváltoztatjuk a színskálát, például ha az első oszlopban a mini-
mális értékeket jelöljük zöld színnel, a másodikban a maximálisakat.

A színskálák alkalmazásához a Kezdőlap/Stílusok/Feltételes

formázás gomb Színskálák almenüjéből választunk mintát.
Színskálák alkalmazása adatsávokkal és adatsávok nélkül

Ha a beépített nyolc színskála nem tetszik, akkor saját mintát alakít-
hatunk ki az almenü További szabályok parancsával.
Itt az Új formázási szabály párbeszédpanelen a Formátumstí-
lus listában választhatjuk a Skála két vagy Skála három színből tí-
pust. Ez utóbbi esetben a harmadik színnel a skála közepét tolhat-
juk el vagy ténylegesen új színt iktathatunk közbe (lásd az ábrát).
Az eltolás helyét a Középpont percentilis értékének 50-ről el-
mozdításával adjuk meg. Itt is beállíthatjuk, hogy a minimum és a
maximum a legkisebb, vagy legnagyobb értéknél, illetve valamely
képlettel vagy hivatkozással megadható értéknél vegye fel a meg-
adott színt.
A Szín listából tetszőleges színt választhatunk ugyan, azonban
gondoljunk arra is, hogy ez a szín a teljes cella háttereként megjele-
nik és így, ha nem világos pasztellszínt adunk meg, akkor esetleg
nem láthatóvá tesszük a cellában megjelenített értéket. Az adatsá-
voknál ez ritkán fordulhat elő, tekintettel arra, hogy az adatsávok
balra vagy jobbra (célszerűen a megjelenített értékekkel ellentétes
oldalra) igazítva jelennek meg a cellákban, a cellaértéket pedig
rendszerint jobbra igazítjuk. Ha olyan adatsávokat is alkalmazunk,
amelyek takarhatják az értékeket, akkor alkalmazzunk színátmene-
tes, az értékek felé halványuló sávokat (lásd a fenti ábrán).

Két vagy három színből állíthatjuk össze a skálát
Ikonkészletek használata
A 2007-es programváltozatig előzmény nélküli a cellákban megjele-
níthető ikonkészletek alkalmazása is. Pedig ez szintén kézzelfogha-
tó és nagyszerű továbbfejlesztés, amelyen finomítottak a 2010-es
változatban. A cellában a jobbra igazított érték előtt balra igazítva
olyan szimbólumokat jeleníthetünk meg, amelyek mutatják, hogy az
adott érték a teljes értéktartomány melyik harmadába, ötödébe esik.
Ezt a formátumot is alkalmazhatjuk más formátummal együtt.
Az ikonkészlet formázáshoz a Kezdőlap/Stílusok/Feltételes
formázás gomb Ikonkészletek almenüjéből választjuk ki a megfele-
lő formát. Választásunkat most is segíti a kijelölt tartományon meg-
jelenő ideiglenes előkép. Ha tetszik a forma kattintsunk, és máris
készen vagyunk. Itt sem feledkezhetünk meg azonban arról, amire
mindegyik feltételes formázási típusnál felhívjuk a figyelmet, hogy

ne alkalmazzuk mechanikusan, egy lista teljes tartományára, mert

nem biztos, hogy a különböző oszlopok azonos minimum és maxi-
mum értékekkel rendelkeznek. Ha igen, tegyük bátran, egyébként
oszloponként külön formázzunk ez esetben is.
Az ikonkészletek is megférnek más formázással

A További szabályok paranccsal itt az ikonokhoz rendelt értékha-
tárok módosíthatók. Az Ikonstílus listában választjuk ki a megfelelő
formát és a készlet kategóriáinak számát. Bár ebben a listában a
minták nem látszanak, a kiválasztás eredménye gyorsan megjelenik
a párbeszédpanel Ikon részén. Ugyanígy a választásnak megfelelő
számú beviteli mező jelenik meg. Ezekben adjuk meg az értékhatá-
rokat, melyek lehetnek szám, százalék, képlet, vagy percentilis típu-
súak (lásd az ábrát).
A százalék típust akkor használjuk, ha az ábrázolt értéktarto-
mánynak körülbelül ugyanannyi tagja esik mindegyik kategóriába,
vagyis az értékek eloszlása egyenletes.
Ha több a magas vagy az alacsony tartományba eső érték, amely
eltorzítaná az értelmezést, akkor viszont érdemesebb a percentilis
típust választani, amit 8191 adatpont ábrázolásáig választhatunk.

A képlet típus választásakor az érték mezőbe írjuk az = jellel

kezdődő és szám, dátum vagy időértéket eredményező képletet.
Az ikonokhoz rendelt értékhatárok módosíthatók
Formázás speciális cellatartalom

alapján
A furcsa fejezetcím jelzi, hogy itt olyan lehetőségről lesz szó, amely-
lyel a cella szövege, szám dátum vagy időpont értéke alapján for-
mázunk. Ezzel a módszerrel kiemelhetjük az "egyöntetű szürkeség-
ből" az egyazon időből, (szövegesen jelölt) helyről származó, illetve
egy adott határnál kisebb, illetve nagyobb adatokat.

Egyszerűen beállíthatjuk az értékhez illeszkedő formázást is

Ehhez a formázáshoz a Kezdőlap/Stílusok/Feltételes formázás
gomb menüjének Cellakijelölési szabályok almenüjét alkalmazzuk.
Miután a menüből kiválasztottuk a megfelelő parancsot, választá-
sunktól függő párbeszédpanel jelenik meg, amelyen a formázási
feltételt, és magát a formát is megadjuk.
Dátumot tartalmazó cellánál választható szűrők

A formázási feltétel egyfajta szűrőként működik, a rajta fennakadó
cellatartalmakat a Formátum listában kiválasztható módon formáz-
zuk. Ha nem felel meg a listában szereplő néhány előre beállított
formátum, akkor válasszuk a lista Egyéni formátum elemét. Ezt kö-
vetően a cella egyedi formázásánál bemutatotthoz hasonló panel-

lapokon állítjuk be a szám, betűtípus, szegély és kitöltés tulajdonsá-

gokat, amelyeket a feltételnek megfelelő cellák felvesznek.
Ugyanehhez a beállításhoz jutunk – bármilyen módon is jelenítet-
tük meg – az Új formázási szabály párbeszédpanel Csak adott tar-
talmú cellák formázása elemének választása után, bár maga a for-
mázó párbeszédpanel másként jelenik meg. Kissé eltérő szűrőfelté-
telt is megadhatunk, például az Új formázási szabály párbeszéd-
panel listájában választhatjuk a hibaértéket tartalmazó, vagy akár
üres cellák különleges formázását, míg a menüparancsok között
megtaláljuk az ismétlődő értékek kiemelésének lehetőségét.
Azt tanácsoljuk ezért, ha ilyen, egy adott értéket, vagy értéktar-
tományt kiemelő formázást szeretnénk, akkor mindig nézzük meg a
Cellakijelölési szabályok almenü parancsait és az Új formázási
szabály párbeszédpanel lehetőségeit is. A két módszer között biz-
tosan találunk számunkra megfelelő megoldást.
Kissé eltérnek a lehetőségek a menüparancsoktól

Formázás rangsor alapján

Már az előző programváltozatban is volt lehetőség az értéktarto-
mány szűrésére egy rangsorban elfoglalt helyezés alapján. Most
azonban a Kezdőlap/Stílusok/Feltételes formázás gomb menüjé-
nek Legelső/legalsó értékek szabályai almenüjének parancsaival
ilyen szűrőfeltételhez is egyedi formázást rendelhetünk.
Bár mint a következő ábrán látható lehetőségekből úgy tűnik,
mintha csak az első vagy utolsó 10 elemhez, százalékhoz stb. ren-
delhetnénk egyedi formát, azonban valamennyi parancs párbeszéd-
panelt jelenít meg, amelyen módosíthatjuk a szűrőfeltétel darab-
számát, vagy százalékhatárát, illetve beállíthatjuk az egyedi formá-
tumot. Az átlag feletti és az átlag alatti értékek formázásához termé-
szetesen csak a formátumot állíthatjuk be, hiszen az átlag nem vál-
toztatható meg ezzel a módszerrel.
Az átlag alatti elemek formázása
Új formázási szabály készítése

Miután láttuk, milyen feltételes formázási lehetőségeink vannak, és
azokat hogyan állíthatjuk be, megismertük azt is, hogy minden, fel-
tételes formázási almenü utolsó parancsa a További szabályok
parancs, amelynek segítségével az összes, menüből kiválasztható
formátum egyetlen párbeszédpanelen állítható be. Ezt a párbeszéd-

panelt jeleníti meg a Feltételes formázás gomb Új szabály paran-
csa is.
Már láttuk, hogy a feltételes formázás alapja egy képlettel kiszá-
molt érték is lehet. Képletbe írt cellahivatkozáshoz a cellákat közvet-
lenül a munkalapon jelöljük ki. Ekkor abszolút cellahivatkozásokat
adunk meg. A képletet egyenlőségjellel (=) kezdjük. A képlettel csak
az aktív munkalapon lévő adatokra hivatkozhatunk. Másik munkala-
pon vagy munkafüzetben lévő adatok kiértékeléséhez az aktív mun-
kalapon megadhatunk egy nevet, vagy az aktív munkalap cellájában
lévő másik hivatkozásra hivatkozunk. Például a Költségterv nevű
munkafüzet Munka2 lapján lévő B3 cella adatának kiértékeléséhez
írjuk be a következő hivatkozást (beleértve az egyenlőségjelet is) az
aktív lap cellájába:
=[Költségterv.xls]MUNKA2!$B$3.
A feltételes formázásban szereplő képletben ezt a hivatkozást tar-
talmazó cellára hivatkozhatunk.
A képlettel kiértékelhetünk nem munkalapadatokon alapuló felté-
teleket is. Például a =HÉT.NAPJA(1995-10-12;1)=1 képlet IGAZ
értéket ad eredményül, mert a dátum vasárnapra esik. Ilyenkor tehát
vizsgálható a cellatartalom IGAZ értéke is (természetesen ennek
csak akkor van értelme, ha a képletben változó tartalmú cellahivat-
kozás van).
Formázási szabály másolása, törlése

Mivel a feltételes formázási szabályok is másolható cellatulajdonsá-
gok, így ezeket a Kezdőlap/Vágólap Formátummásoló ikonjával
tetszőleges másik cellára másolhatjuk. A másolás előtt álljunk a
mintát adó forráscellára, majd kattintsunk a Formátummásoló ikon-
ra.
Ezt követően az ecsetre változott egérkurzorral, a bal egérgomb
nyomva tartása közben „mázoljuk be” a formázandó területet. Ha
több, nem összefüggő területet akarunk így formázni, akkor a műve-
letet a Formátummásoló ikonra mért kettős kattintással indítjuk.
Ilyenkor az első másolás után lehetőségünk van újabb területek be-

festésére mindaddig, amíg ismételten a Formátummásoló ikonra

nem kattintunk, vagy meg nem nyomjuk az Esc billentyűt. Ugyanez-
zel a módszerrel megszüntethetjük a feltételes formázást is, hiszen
csak egy formázatlan cella tulajdonságait kell a feltételesen formá-
zott cellára másolni.
A Formátummásoló ikon
A feltételes formázás tulajdonságait is másolják a vágólapon keresz-
tül végzett másolás-beillesztés parancsok, amelyekhez a Kezdőlap
szalag Beillesztés gombmenüjéből adjuk ki a parancsokat, melye-
ket az Alapok kötetben ismertettünk. Emlékeztetőül: a gombmenü-
ből választott Formázás ikonnal a vágólapról csak a formázást
illesztjük be, amelyet ellenőrizhetünk még a parancs végrehajtása
előtt, ha a kurzort az ikon fölé mozgatjuk. Kattintáskor a program
egyesíti a vágólapra másolt forrás feltételes formátumát a célterüle-
ten korábban alkalmazott formátummal.
A feltételes formázás tulajdonság törlésére menüparancsot is ta-
lálunk. A Feltételes formázás gomb Szabályok törlése almenü-
jének parancsaival a szabályokat törölhetjük a kijelölt cellákból, a
teljes munkalapról, az aktuális táblázatból, illetve az aktuális kimuta-
tásból.
A táblázat látszólag új fogalom, ez a korábbi lista megfelelője. Új
táblázatokat a Beszúrás/Táblázat paranccsal hozhatunk létre és
egy munkalapon több ilyen táblázat is lehet. A táblázat létrehozása-

kor a program automatikusan alkalmazza az alapértelmezett táblá-

zatformátumot (lásd a Beépített táblázatstílusok részben), egyúttal a
kijelölés első sorát oszlopfejnek tekinti, és bekapcsolja a szűrőt. A
táblázatoknak az egyszerűbb hivatkozás érdekében a Táblázatesz-
közök/Tervezés szalag Tulajdonságok/Táblázat neve mezőjében
nevet adhatunk.
A formázási szabályok kezelése

Végül nézzük azt a lehetőséget, amely a legjobban emlékeztet a
korábbi verziók formázási feltételeinek meghatározására, bár ter-
mészetesen most sokkal többet tud. A feltételes formázási szabá-
lyok egyetlen párbeszédpanelen is megadhatók, kombinálhatók
egymással.
A szabálykezelő igazi mindenes

A Feltételes formázás gomb Szabályok kezelése parancsával je-
lenítjük meg a szabálykezelőt, amelyen a Formázási szabályok a
következőhöz lista lehetőségei szerint beállíthatjuk a formátumot
az aktuális kijelölésre, az aktuális munkalapra, egy tetszőleges má-
sik munkalapra, valamint egy névvel hivatkozott táblázatra.
A párbeszédpanel Új szabály nyomógombjával a korábbiak sze-
rint hozhatunk létre új feltételes formázási szabályt a párbeszédpa-
nel Érvényesség oszlopában megadott tartományhoz. Új érvényes-
ségi tartományt csak akkor hozhatunk létre, ha a Szabályok keze-
lése parancs kiadása előtt kiválasztottuk a formázandó cellákat és a

párbeszédpanelen az Aktuális kijelölés elemet választjuk.
A Szabály szerkesztése gombbal a már létrehozott és a párbe-
szédpanelen kijelölt szabályon változtathatunk. A Szabály törlése
gomb egy újabb lehetőséget biztosít a párbeszédpanelen kijelölt
feltételes formázási szabály eltávolításához. Az utána következő két
nyílgombbal a kiválasztott szabály sorrendjét változtathatjuk meg,
vagyis a szabályok sorában fel-le mozgathatjuk a kijelölt szabályt.
Mivel a különböző szabályok egy tartományra is vonatkozhatnak,
így megváltoztathatjuk az alkalmazás sorrendjét, ami befolyásolhat-
ja a végső megjelenést.
Bizonyos szabályok esetén a feltétel teljesülésekor leállíthatjuk a
feltételes formázást. Ehhez a szabálykezelő Leállítás, ha igaz osz-
lopában látható jelölőnégyzetet kell bekapcsolnunk (viszont nem
mindig működik – ilyenkor töröljük inkább a szabályt).
Feladat – Automatikus formázás képlet

alapján
Ebben a példában a kijelölt cellák eredményét összehasonlítjuk egy
állandóval vagy egy képlet eredményével. Formázási feltételként
logikai képletet adunk meg, ha a kijelölt tartományon kívüli cellák
adatait vagy több feltételhalmazt szeretnénk kiértékelni.
1. példa
A következő példában feltételes formátumokat alakítunk ki a B3:E6
tartományra, amelyek a teljes évre vonatkoztatva elemzik a ne-
gyedéves adatokat. A 20 százalékkal az átlag alatti régióeredmé-
nyek vörös, dőlt betűkkel, sárga háttérmintázattal és szegélyezve, a
20 százalékkal az átlag feletti részesedésű negyedéves eredmé-
nyek félkövéren és zölden jelennek meg.
A következő táblázatban összefoglaljuk a követelményeket, ösz-
szegezzük a B3:E6 tartomány feltételes formátumait. Az Excel a
képletben szereplő B$7 vegyes cellahivatkozás relatív részét (az
oszlop betűjelét) úgy állítja be, hogy a B3:E6 tartomány egyes cellái
a 7 sor megfelelő összegével legyenek összehasonlítva.

A feladat alapadatai és eredményei

A cella értéke Képlet Formátum
1. feltétel: Nagyobb, mint =B$7*0,25*1,2 Félkövér, zöld
betű
2. feltétel: Kisebb vagy =B$7*0,25*0,8 Dőlt, vörös betű,
egyenlő sárga háttérmin-
ta, vörös szegély
A feladat megoldásának lépései:
1. Vigyük be az alapadatokat a B3:E6 tartományba!
2. Összegezzük az oszlopokat és a sorokat SZUM függvénnyel!
3. Jelöljük ki a B3:E6 tartományt, erre készítünk feltételes formá-
tumot!
4. Adjuk ki a Kezdőlap/Feltételes formázás/Cellakijelölési sza-
bályok/Nagyobb, mint parancsát!
5. A Nagyobb, mint párbeszédpanelen adjuk meg az 1. feltételt
(lásd az ábrát)!
6. A Formátum listából válasszuk az Egyéni formátum listaelemet!
7. Állítsuk be a kívánt formátumot, majd kattintsunk az OK gombra!
8. Adjuk ki a Kezdőlap/Feltételes formázás/Cellakijelölési sza-
bályok/Kisebb, mint parancsát!
9. A Kisebb, mint párbeszédpanelen adjuk meg a 2. feltételt!
10. A Formátum listából válasszuk az Egyéni formátum listaelemet!
11. Állítsuk be a kívánt formátumot, majd kattintsunk az OK gombra!
12. Mivel a kisebb vagy egyenlő feltételt nem adhattuk ki paranccsal
és így az egyenlő rész formázását a formátumfeltétel nem tar-

talmazza, adjuk ki a Kezdőlap/Feltételes formázás/Cellakije-

lölési szabályok/Egyenlő parancsát, majd ismét a 9-11. pontok
szerint formázzunk!
Az első feltétel beállítása a kijelölt tartományon

2. példa
A következő példában a feltételes formázás az A1:F10 tartomány-
ban a páros számokat félkövér, piros színű betűvel jeleníti meg. Eh-
hez feltételként A képlet értéke listaelemet választjuk. A MARADÉK
függvény segítségével határozzuk meg a páros számokat. Ez min-
den egyes számot eloszt 2-vel, és IGAZ eredményt ad vissza, ha
nincs maradék. Használhatnánk a PÁROS vagy a PÁRATLAN függ-
vényt is.
A páratlan számok jelölését nem kell beállítanunk, ha a teljes tar-
tományra vonatkozó, két, egymást kölcsönösen kizáró feltétel sze-
rint akarunk formázni, akkor az egyik feltétel szerint már előzetesen
formázhatjuk a teljes tartományt, annak megfelelő részét a feltételes
formázás úgy is átalakítja (a másik feltétel szerint).
A képlet értéke Formátum
1. feltétel: =MARADÉK(A2;2)=0 Félkövér, piros betű

Az alapadatok és a megoldás
Ahhoz, hogy a képlet a tartomány minden egyes celláját kiértékelje
elegendő csak a kijelölt tartomány aktív cellájának a cellahivatkozá-
sát beírni. Az Excel a többi cella hivatkozását az aktív cellához vi-
szonyítja.
A megoldás lépései tehát:
1. Vigyük be az alapadatokat az A1:F10 tartományba!
2. Kattintsunk az A2 cellába!
3. Adjuk ki a Kezdőlap/Feltételes formázás/Szabályok kezelése
parancsot!
4. Kattintsunk az Új szabály gombra!
5. Válasszuk az Új formázási szabály párbeszédpanel A formá-
zandó cellák kijelölése képlettel elemét!
6. A párbeszédpanel alsó részén adjuk meg a képletet (lásd az áb-
rát)!
7. Kattintsunk a Formátum gombra és állítsuk be a félkövér, vörös
betűtípust!

A feltétel beállítása
8. Kattintsunk a Kezdőlap szalag Formátummásoló ikonjára és az
A2 cellára beállított tulajdonságot festéssel másoljuk át a teljes
A1:F10 tartományra!
Sormagasság, oszlopszélesség
Az új munkafüzetek vagy a meglévő munkafüzetek új munkalapján
a sormagasság automatikusan a sorba bevitt legnagyobb karakter-
hez igazodik. Az összes oszlop ugyanakkor normál szélességű,
amelyet minden munkalapon külön-külön beállíthatunk. Az oszlop-
szélesség nem igazodik automatikusan, ezt külön paranccsal kell
beállítani. Nem védett munkalapokon a sorok magassága és az osz-
lopok szélessége beállítható.
A sormagasság beállítása előtt jelöljük ki azokat a sorokat, ame-
lyek magasságát meg akarjuk változtatni. Ehhez használjuk a táblá-
zat elején álló sorjelölő-számokat. Ezekre kattintva egyesével jelöl-
jük ki a sorokat. Ha a művelethez a Shift billentyűt is lenyomjuk,

akkor a már kijelölt sor és a Shift billentyű lenyomása mellett kattin-

tással megadott sor közötti területet is kijelöljük. Nem összefüggő
sorok kijelöléséhez a Ctrl billentyűt nyomjuk le a sor kijelölésekor. A
sorok kijelöléséhez elegendő a sorban egyetlen cellát kijelölni. A
teljes táblázat kijelöléséhez a táblázat bal felső sarkában álló min-
dent kijelölő mezőre kattintsunk. A kijelölés után húzzuk el a sor-
azonosító alatti szegélyt addig, amíg a sor magassága eléri a kívánt
mértéket. Az egeres magasság-meghatározásnál a magasság a
szerkesztőléc bal oldalán – a név mezőben – megjelenik.
A sort rejtetté is tudjuk tenni ezzel a módszerrel (csak nem növel-
ni, hanem „összetolni” kell a cellamagasságot). A kijelölt sorok elrej-
tésére szolgál a Kezdőlap/Cellák/Formátum/Elrejtés és felfe-
dés/Sorok elrejtése parancs, illetve a Ctrl+9 billentyűkombináció
is. Az elrejtett sort a hiányos sorjelölés (a rejtett sor száma nem je-
lenik meg) és a vastagított sorszegély jelzi. Az elrejtett sorok megje-
lenítéséhez e sor alatt és felett jelöljünk ki egy-egy sort (az összes
rejtett sor megjelenítéséhez a teljes táblázatot), majd adjuk ki a
Kezdőlap/Cellák/Formátum/Elrejtés és felfedés/Sorok felfedése
parancsot, vagy mozgassuk a kurzort a vastagított szegély alá,
amíg függőleges nyilakra és két párhuzamos vízszintes vonallá nem
változik, majd húzzuk el a szegélyt lefelé a szükséges mértékben. A
rejtett sorok megjelenítésére szolgál a Ctrl+Shift+9 billentyű-
kombináció is.
A Kezdőlap/Cellák/Formátum/Sormagas-
ság parancsával vagy az ikonnal megje-
lenített párbeszédpanelen 0-409 pont közötti
sormagasságot állíthatunk be. A 0 magas-
ságú sorok rejtettek. A Formátum/Automa-
tikus sormagasság parancs a betűtípushoz Sormagasság
igazodó sorméretet állít be. A sorazonosító
alsó szegélyére kétszer rákattintva a sormagasságot a sorban lévő
legmagasabb adathoz igazíthatjuk.
Az oszlopszélesség beállítása előtt jelöljük ki azokat az oszlopo-
kat, amelyek szélességét meg akarjuk változtatni. Ehhez a sorma-
gasság beállításánál leírt módszert alkalmazzuk. A kijelölés után
húzzuk el az oszlopazonosító melletti szegélyt addig, amíg az osz-
lop szélessége eléri a kívánt mértéket. Az egeres szélesség-
meghatározásnál a szélesség mértéke szintén megjelenik a szer-

kesztőlécen, a mozgatott oszlophatároló felett.
Az oszlopot is rejtetté tudjuk tenni ezzel a módszerrel („össze kell
tolni” az oszlopszélességet). A kijelölt oszlopok elrejtésére szolgál a
Kezdőlap/Cellák/Formátum/Elrejtés és felfedés/Oszlopok elrej-
tése parancsa is vagy a Ctrl+8 billentyűkombináció is. Az elrejtett
oszlopot a hiányos oszlopjelölés (a rejtett oszlop betűjele nem jele-
nik meg) és a vastagított oszlopszegély jelzi. Az elrejtett oszlopok
megjelenítéséhez az oszlop előtt és után jelöljünk ki egy-egy oszlo-
pot (az összes rejtett oszlop megjelenítéséhez a teljes táblázatot),
majd adjuk ki a Kezdőlap/Cellák/Formátum/Elrejtés és felfe-
dés/Oszlopok felfedése parancsát, vagy mozgassuk a kurzort a
vastagított szegély mögé, amíg vízszintes nyilakra és két párhuza-
mos függőleges vonallá nem változik, majd húzzuk el a szegélyt
jobbra a szükséges mértékben. Az oszlopelrejtés megszüntetésére
használható a Ctrl+Shift+8 billentyűkombináció is
A Kezdőlap/Cellák/Formátum/Oszlop-
szélesség parancsával vagy az ikonnal
megjelenített párbeszédpanelen normál mére-
tű karakterekben állíthatjuk be az oszlopok
szélességét. A 0 szélességű oszlopok rejtet-
tek. A Formátum/Alapértelmezett szélesség Oszlopszélesség
parancsával munkalaponként adhatjuk meg a
normál font mellett egy cellában megjeleníthető karakterek számát.
Ha az összes munkalapot kijelöljük, akkor a parancs mindegyiken
érvényesül. Az új normál szélesség csak a még nem módosított
szélességű celláknál hatásos, a többi cella szélessége nem változik
meg.
Az oszlop leghosszabb tartalmú cellájához igazodó szélességet a
Formátum/Automatikus oszlopszélesség parancsával állítunk be,
vagy úgy, hogy kétszer az oszlopazonosítótól jobbra álló szegélyre
kattintunk. Több kijelölt oszlop szélességét egyidejűleg állíthatjuk a
legszélesebb kijelöltre, ha kétszer valamelyik oszlopazonosító jobb
szegélyére kattintunk. A cellákban megjelenő számjelek (####) jel-
zik, hogy a szám túl hosszú, nem fér el az adott szélességű oszlop-
ban. Az oszlop szélességét ekkor növeljük a fentiek szerint (kattint-
sunk kétszer az adott cella oszlopazonosítója melletti határoló jelre).

A munkalap-megjelenítés
A fejezet további részében az Excel munkalapjainak különféle beál-
lítható nézetével, a munkalapok nagyításával, a munkalaptartalom
tagolásával foglalkozunk. Ezekkel a módszerekkel a mondanivalót
legjobban kiemelő, illetve az adott feladat megoldásához legjobban
illeszkedő látványokat alakíthatunk ki ugyanazon az adatbázison. A
Formátum gomb vagy a lapfül helyi menüjének Lapfülszín paran-
csával tetszőleges színnel emelhetjük ki a munkalap fülét. A lap hát-
terét most a Lap elrendezése/Háttér paranccsal adjuk meg.
Munkalaptagolás
Az összesítő jelentések számára részletek kiemelésével és elrejté-
sével tagolhatjuk munkalapunk tartalmát. Munkalaponként egyetlen
tagolást alkalmazhatunk.
Tagolás és tagoló szimbólumok

A tagolás létrehozásához a sor- és oszloptartományokból csoporto-
kat kell képezni. Az ehhez tartozó parancsokat most az Adatok sza-
lagon érhetjük el.
A csoport sorokban és oszlopokban található részletekből és
azokat határoló jobb oldali oszlopban, valamint alsó sorban megje-

lenő összegadatokból áll. A tagolás megjelenítése a tagoló szimbó-

lumokkal befolyásolható.
A tagolással vízszintesen és függőlegesen egyaránt nyolc szintet
különíthetünk el a listában. A tagolás szerkezetének megőrzése
mellett érdemesebb a megfelelő részletek elrejtésével láthatatlanná
tenni a kívánt csoportot és látványt alkotni.
Tagolás készítése és megszüntetése

Akkor alkalmazzuk a nem automatikus tagolást, ha az adatok nin-
csenek az automatikus tagoláshoz szükséges módon csoportosítva.
A tagolás részösszeg képzéssel kapott eredményei

A sorok (oszlopok) csoportosításához jelöljük ki a részletadatok so-
rait (oszlopait), majd adjuk ki az Adatok/ Tagolás/Csoportosítás
parancsot. Ha nem teljes sorokat vagy oszlopokat jelöltünk ki, akkor
párbeszédpanelen kell pontosítanunk a csoportképzés irányát.

Az automatikus tagolást alkalmazzuk,

ha a munkalap adatait előzőleg ren-
deztük (ellenkező esetben hibaüzene-
tet kapunk – lásd az ábrát). A rész-
összegképzéssel vagy összegző kép-
letekkel nyert összegsorok az összesí-
tendő adatok alatt, az összegoszlopok
az adatoktól jobbra helyezkednek el. Hibajelentés
Az ilyen elrendezés azért fontos, mert a program a képletek és a
bennük szereplő hivatkozás iránya alapján készíti el a tagolást. Az
automatikus tagolás előtt jelöljük ki a munkalap tagolandó adatait.
Ezután adjuk ki az Adatok szalag Tagolás/Csoportba foglalás
Automatikus tagolás parancsát. A program ekkor létrehozza az
automatikus tagolást (ha mégsem sikerülne, próbálkozzunk a Rész-
összeg paranccsal, utána is tagolhatunk).
A program a tagolás celláit a beépített (Sorszint_1, Oszlop-
szint_1, stb.) stílusokkal formázza. Az alkalmazandó stílusokat az
Adatok szalag Tagolás csoportneve melletti ikonra kattintva megje-
lenített Beállítások párbeszédpanellel adjuk meg. Először kijelöljük
a teljes tagolást vagy a tagolás formázandó szintjét, ezután adjuk ki
a Beállítások parancsot.
A tagolás beállításai
A párbeszédpanel a tartományok vagy a munkalap tagolásához
használt beállításokat határozza meg. Az Automatikus formázás
jelölőnégyzetet bekapcsolva a program a beépített cellastílusokkal
formázza a tagolás összesítő sorait és oszlopait. A stílusok teljes
sorokra és oszlopokra vonatkoznak.

A Létrehozás gomb a munkalap képletei alapján automatikusan

hozza létre a tagolást. A Stílusok használata nyomógomb sor- és
oszlopszint stílusokat alkalmaz a tagolás kijelölt részeihez. A kijelölt
részek alárendelt szintjeinek stílusa is megváltozik. A tagolás egy
(kijelölt) része vagy a teljes tagolás megszüntethető az Adatok sza-
lag Tagolás/Csoportbontás Tagolás eltávolítása parancsával.
A tagolt szerkezet módosítása

Az automatikus tagolás nem követheti a kiinduló adatok elrendezé-
sének egyéni „hiányosságait”. Ilyenkor előfordulhat, hogy a logikai-
lag a csoporthoz tartozó elemek látszanak a csoport elrejtése után
is. Ezen úgy tudunk segíteni, hogy kijelöljük a csoportba foglalandó
sorokat vagy oszlopokat, majd kiadjuk az Adatok/Tagolás/ Csopor-
tosítás parancsát. Ha a kijelölés nem fogható csoportba, akkor erre
a program figyelmeztet.
Ha nem teljes sort vagy oszlopot jelölünk
ki, akkor a program megkérdezi, hogy soro-
kat vagy oszlopokat teszünk-e részletté (lásd
az ábrát).
Sorokat vagy oszlopokat úgy emelünk ki a
csoportból, hogy kijelölésük után kiadjuk az
Adatok/Tagolás/CsoportbontásCsoport-
bontás parancsot. Szükség szerint ilyenkor A tagolás iránya
is megjelenhet a párbeszédpanel, amely
megkérdi, sorokat vagy oszlopokat bontunk ki. A teljes tagolást a
CsoportbontásTagolás eltávolítása paranccsal szüntetjük meg.
Részletek elrejtése és felfedése

A tagoló szimbólumokat Az Excel beállításai párbeszédpanel Spe-
ciális/Beállítások megjelenítése ehhez a munkalaphoz kategória
Tagoló szimbólumok megjelenítése tagolás alkalmazása esetén
jelölőnégyzetének törlésével rejthetjük el vagy bekapcsolásával je-
leníthetjük meg ismét.

A tagolt tartalom részletei egyetlen kattintással elrejthetők

Egy csoport részletadatainak elrejtéséhez jelöljük ki a csoporton
belüli összesítő cellát (például a mellékelt ábrán a C12 jelű cellát),
majd kattintsunk a Tagolás csoport eszköztár Részletek elrejté-
se ikonjára. Ez egyenértékű azzal, mintha a tagoló szimbólumokra
vagy a tagolószintet jelölő vonalra, illetve a tagolójel – ikonjára kat-
tintottunk volna.
A csoport összesítő cellájának kijelölése után a tagoló ( + ) szim-
bólumokra kattintással vagy a Tagolás csoport Részletek megje-
lenítése ikonjára kattintással jeleníthetjük meg az elrejtett részlete-
ket.
A munkalapok tagolásának segítségével automatikusan rejthettük
el a részleteket. A sorok és oszlopok „kézi” elrejtésével ezt magunk
szabályozhatjuk. A kijelölt sorokat a Kezdőlap szalag Formá-
tum/Elrejtés és felfedés Sorok elrejtése parancsával, a kijelölt
oszlopokat az Elrejtés és felfedés Oszlopok elrejtése paran-
csával rejthetjük el.

Egeret is használhatunk az elrejtésre, ekkor az elrejtendő oszlop

jobb oldali határolójelét az azonosítósávon balra, illetve sor esetén
felfelé húzzuk. A rejtett és megjelenített sorok és oszlopok látványt
képeznek, melyet elmenthetünk vagy kinyomtathatunk.
Az elrejtett sorok és oszlopok felfedésére a rejtett részeket is ma-
gába foglaló tartomány kijelölése után az Elrejtés és felfedés
almenü Sorok, illetve Oszlopok felfedése parancsát alkalmazzuk.
Az összes elrejtett terület egyszerre jeleníthető meg, ha a paran-
csok kiadása előtt a teljes munkalapot kijelöljük.
A teljes munkalap elrejtésére a munkalapfül Elrejtés vagy az El-
rejtés és felfedés almenü Munkalap elrejtése parancsát, az elrej-
tett munkalapok megjelenítésére a lapfül Felfedés, vagy az almenü
Munkalap felfedése parancsát alkalmazzuk. Ilyen esetekben a
megfelelő munkalapot párbeszédpanelen kell kiválasztani.
Látványok kezelése
A munkalap különféle nyomtatási és megjelenítési beállításait lát-
ványként menthetjük el. Ennek az ad értelmet, hogy az elmentett
látványok ismételten betölthetők és így a beállítások könnyen érvé-
nyesíthetők. A látványokat a program a munkalappal együtt menti
el. Minden munkalaphoz több látványt készíthetünk.
A látványok kezelésére a Nézet szalag Egyéni nézetek paran-
csát alkalmazzuk.
Feladat – Látványok kezelése

A következő példában az ábrán látható, januári termékforgalmazási
adatokhoz készítünk két látványt. Az egyik látvány a teljes januári
forgalmat rögzíti, míg a másik csak az Alkotmány utcai forgalmat. A
látványban a Vas utcai forgalomra vonatkozó sorokat elrejtettük.
1. Vigyük be az adatokat, majd az Adatok szalag Részösszegek
parancsával képezzük a részösszegeket.
2. Minden részlet megjelenítése mellett (lásd az ábrát) adjuk ki a
Nézet szalag Egyéni nézetek parancsát.

A csoportosított alapadatok
3. A megjelenő Egyéni nézetek párbeszédpanelen kattintsunk a
Hozzáadás nyomógombra.
Az egyéni nézetek vezérlője

4. A Nézet hozzáadása párbeszédpanelen adjuk meg az elmen-
tendő látvány nevét. A párbeszédpanelen kapcsoljuk be azokat a
jelölőnégyzeteket, amelyek megadják, hogy mit mentsünk el a
látvánnyal (a nyomtató beállításait – ekkor a látványban a meg-
adott nyomtatási terület jelenik meg – és a rejtett sorokat, oszlo-
pokat).

Új nézetet veszünk fel a listára

5. Végezzük el ugyanezt a másik látványra is.
Ezt követően a látványok már váltogathatók az Egyéni nézetek
párbeszédpanel látványainak kijelölése után a Megjelenítés nyo-
mógombra kattintással.
Az elmentett nézet könnyen megjeleníthető

A feleslegessé vált látványokat a Törlés nyomógombbal törölhetjük
a listából és a munkalapról. Az így létrehozott látványok a jelenté-
sekbe is beépíthetők. Ezt a nyomtatással foglalkozó fejezetben
részletezzük.

OLDALBEÁLLÍTÁS ÉS NYOMTATÁS 271
OLDALBEÁLLÍTÁS ÉS
NYOMTATÁS
A nyomtatás végrehajtása előtt szükséges beállítanunk a nyomtatás

szokásos paraméterein (példányszám, nyomtatás helye, minősége)
kívül a kinyomtatandó munkalap-tartományt, margókat, fej- és láblé-
cet (élőfejet), a minden oldalon ismétlődő címeket stb. Fontos az is,
hogy ellenőrizzük az oldaltörések elhelyezkedését. Ezek lehetnek
ugyanis automatikusak vagy kézzel beállítottak.
Az Excel automatikusan kinyomtat minden olyan cellát, amelynek
akár csak a szegélyezése vagy a háttere tér el az üres celláktól,
még akkor is, ha a cellának más tartalma, értéke nincs. Az ellenőr-
zés ezért is fontos, hiszen elmulasztásával felesleges oldalak tucat-
jait nyomtathatjuk ki, amelyeken csak „sorminta” van.
A nyomtatás előtt a Lap elrendezése szalag Oldalbeállítás cso-
portjának parancsaival állítjuk be a lap tulajdonságait, vagy a cso-
portnév melletti ikonra kattintva, illetve a Fájl/Nyomtatás paranccsal
megjelenített nyomtatási kép üzemmód Beállítások csoportját
használjuk a kinyomtatott lap elrendezésének, margójának és más
tulajdonságainak beállítására.
A lap formázása
A nyomtatás előtt tekintsük át a munkalapunkon alkalmazott formá-
zásokat és vessük össze az alkalmazni kívánt nyomtató lehetősége-
ivel. A képernyőn megfelelő formázások és elrendezések a nyomta-
tott oldalon nem mindig hatásosak, esetleg céljainkkal ellentétes
eredményt adnak. Például a nyomtató megszabja a még olvasható
betűméretet és típust (a lézernyomtatók megbirkóznak a finom raj-
zolatú és kis méretű betűkkel is, a tűs mátrixnyomtatókat csak 10
pontos betűméret felett alkalmazzuk), színeket (fekete-fehér nyom-

272 Az oldal beállítása
tatásnál érdemes kontrasztos színeket választani) és az alább is-

mertetett Oldalbeállítás paranccsal beállítható tulajdonságokat.
Néhány szempont a nyomtatás előtti beállításhoz

A formázások megfelelő végrehajtását, az oszlopszélesség és sor-
magasság beállítását korábban ismertettük.
Az oldal beállítása
A Lap elrendezése szalag Oldalbeállítás csoportneve melletti
ikonra kattintva megjelenített Oldalbeállítás párbeszédpanel Oldal
lapján az Álló/Fekvő rádiógombokkal adjuk meg az írásirányt és a
nyomtatott dokumentum nagyítási arányait. A tájolás beállítására
használhatjuk a Lap elrendezése szalag Tájolás gombmenüjét is.
Ha a nyomtatandó dokumentum nem fér el egy oldalon, akkor
ezen a párbeszédpanel-lapon állítjuk be a Nagyítás csoportban a
tényleges nyomtatáshoz szükséges nagyítási – kicsinyítési százalé-
kot vagy a Legyen választókapcsoló megnyomása után itt adjuk
meg, hogy hány oldalra kerüljön az eredmény. Ugyancsak itt (az
Első oldalszám mezőben) adjuk meg a kezdő oldalszámot, ha azt
akarjuk, hogy ne az automatikus 1-nél kezdődjön a számozás. A
nyomtatandó területet előzetesen is kijelölhetjük a Lap elrendezése
szalag Nyomtatási területNyomtatási terület kijelölése paran-
csával, amelyet a Nyomtatási terület megszüntetése paranccsal
szüntethetünk meg.

A Nyomtatás nyomógombbal a nyomtatás paraméterezését végez-

hetjük el, utána kinyomtathatjuk a dokumentumot. A Megtekintés
nyomógombbal – a Fájl/Nyomtatás parancshoz hasonlóan – meg-
jeleníthetjük a nyomtatási képet, illetve további beállításokat is vé-
gezhetünk.
Az oldal beállítása
Az Első oldalszám mezőben adjuk meg a kezdő oldal számát. Au-
tomatikus esetben a számozás 1-gyel kezdődik, de megadhatunk
tetszőleges kezdő oldalszámot is.
Margók beállítása
A Margók párbeszédpanel-lapon (illetve a Lap elrendezése szalag
Margók nyomógomb-menüjében) adjuk meg azokat a nyomtatott
munkalap körüli területeket, ahova nem kerül nyomtatás. Ennek

274 Fej- és lábléc megadása
vannak a nyomtató típusától függő, fizikai korlátai is, ezért érdemes

a beállításokat a Megtekintés nyomógombra kattintás után a nyom-
tatási képen ellenőrizni. Az Igazítás az oldal közepére csoport jelö-
lőnégyzeteivel – a lap beállított margóihoz képest – igazítjuk a
nyomtatandó adatokat középre vízszintes, illetve függőleges érte-
lemben.
A margók beállítása
Fej- és lábléc megadása

Az élőfej minden oldal tetején a munkalap adatai fölött, az élőláb
minden oldal alján jelenik meg és az oldalszámot, vagy más szöve-
get, például a munkalap készítőjének nevét vagy az utolsó módosí-
tás dátumát, illetve hasonló információkat jelenít meg. Az élőfejek és
az élőlábak függetlenek a munkalap adataitól, ezek csak a nyomta-
tási képen és nyomtatáskor a papíron jelennek meg. A fej- és a láb-

léc mellett minden oldalon ismétlődő nyomtatási címkeként munka-

lap tartalmat is megadhatunk. A fejléc és lábléc párbeszédpanel-
lapon adjuk meg a minden oldalon megjelenő fej- és láblécet. Ezek
helye minden oldalon a Margók párbeszédpanel-lapon megadottal
egyezik meg. A program mintaként kínál fel néhány fejléc és lábléc
összeállítást, amelyek az Élőfej és élőláb párbeszédpanel Élőfej
és az Élőláb listáiból választhatók ki. Ezek a leggyakrabban hasz-
nált összeállítások, de teljesen egyéni szöveget is meghatározha-
tunk.
Az élőfej és élőláb eltérő is lehet páros, páratlan oldalon

A mintából kiválasztott fejléc és lábléc formai beállítása a mintaab-
lakban látszik. Az Egyéni élőfej és az Egyéni élőláb nyomógomb-
okra kattintás után a program által felajánlottól eltérő fejléc és lábléc
adható meg. A fejléc és lábléc meghatározásakor megadhatjuk azok
jobbra, balra, illetve középre igazított részeit, sőt új lehetőségként a
Páros és páratlan oldal eltérő, illetve az Első oldal eltérő jelölő-

276 Fej- és lábléc megadása
négyzetek kiválasztása után akár háromféle fej- és láblécet is beál-

líthatunk… Az egyéni fej- és lábléc meghatározásakor a panel meg-
felelő mezőjébe írjuk a minden oldal tetején és alján megjelenő szö-
vegeket.
Az egyéni fej- és lábléc meghatározása

Ehhez felhasználhatjuk az egyéni fej- és lábléc párbeszédpanelek
alábbi ikonjait:
Rákattintás után formázhatjuk a kijelölt fejléc és láblécelem ka-
raktereit.
A kurzor helyére a fej- vagy láblécen beszúrja az aktuális oldal-
számot.
A kurzor helyére a fej- vagy láblécen beszúrja az aktuális mun-
kafüzet összes oldalainak számát.
Beszúrja az aktuális dátumot.
Beszúrja az aktuális időt.
Beszúrja a kinyomtatott munkafüzet elérési útját és fájlnevét.
Beszúrja a kinyomtatott munkafüzet fájlnevét.
Beszúrja a kinyomtatott munkalap nevét.

Képet illeszt be. Ha már beillesztettünk korábban egy képet,

akkor a program figyelmeztet, hogy csak egyetlen kép illeszthető be,
amelyet megtarthatunk vagy lecserélhetünk.
A fejlécbe illesztett grafika a nyomtatási képen megjelenik
Méretezi, forgatja, levágja a beillesztett képet. A képet akár ki-

fakíthatjuk is. Az eredményt a nyomtatási képen nézhetjük meg.
Az ikonok alkalmazása előtt kattintsunk abba az ablakrészbe,
ahol (bal vagy jobb oldalon, illetve középen) el akarjuk helyezni a
szöveges vagy dátum információkat. A mezőkbe tetszőleges szöve-
get írhatunk.
A fej- és láblécbeállítást végezhetjük a Beszúrás szalag Élőfej
és élőláb gombjára, vagy lap elrendezése nézetben az élőfej vagy
élőláb területre kattintással is. Ekkor a program automatikusan átvált
a lap elrendezése nézetbe és megnyitja a fejlécet. Ez esetben hely-
ben, az élőláb vagy fej helyén szerkeszthető a kiegészítés és az
egyéni elemek beszúrására az Élőfej- és élőlábeszközök/ Terve-
zés szalagról használhatunk ikonokat, amelyek megfelelnek a fen-
tebb bemutatott elemek, mezők beillesztésére szolgáló ikonokkal
(lásd a következő ábrát).
A szalag Élőfej és Élőláb listáiból választhatunk előre elkészített,
sablonos élőfejet vagy élőlábat, de a megfelelő mezőbe lépve tet-
szőleges szöveg és mezőkombinációt elhelyezhetünk. Az élőfej

278 Nyomtatási beállítások
vagy élőláb szerkesztése között a megfelelő területre kattintva, illet-

ve a Váltás az élőlábra/Váltás az élőfejre gombokkal válthatunk.
A Beállítások csoportban jelölőnégyzetekkel adjuk meg, az élőfej
és élőláb viselkedését ugyanúgy, mint az Oldalbeállítás párbe-
szédpanel Lap lapján. A Méretezés a dokumentummal együtt és
az Igazítás oldalmargókhoz jelölőnégyzeteket csak igen indokolt
esetben kapcsoljuk ki, mert ezek biztosítják, hogy a fej- vagy lábléc
a nyomtatott munkalappal arányosan, mindig ugyanazon a helyen
jelenjen meg. Ha az Igazítás oldalmargókhoz jelölőnégyzetet ki-
kapcsoljuk, akkor viszont a fej- és lábléc helyzetét nem befolyásolja
a margók átállítása, azok mindig a megszokott helyen jelennek meg.
Élőfej szerkesztése közvetlenül a lap elrendezése nézetben
Nyomtatási beállítások
A Lap elrendezése/Munkalap-beállítások csoportnév melletti
ikonra kattintva is megjeleníthető Lap párbeszédpanel-lapon a
Nyomt. terület mezőben adjuk meg a kinyomtatandó munkalap-
tartományt. Ezt a mezőbe kattintás után, a munkalapon végzett ege-
res kijelöléssel célszerű megadni. A területet megadhatjuk hivatko-
zásokkal vagy nevekkel is.

A kinyomtatandó elemek meghatározása

A kijelölt terület nyomtatását alapértelmezetté tehetjük, ha a Fájl
menü Nyomtatás parancsának kiadása után kiválasztjuk a Beállí-
tások/Kijelölt terület elemet. A minden egyes oldalon megjelenő
sor- (Fent ismétlődő sorok) vagy oszlopcímeket (Bal oldalon is-
métlődő oszlopok) tartalmazó cellatartományokat a Címként
nyomtatandók csoportban adjuk meg. Több szomszédos sort, osz-
lopot is kijelölhetünk vagy megadhatjuk cellahivatkozásukat.
A többoldalas dokumentumokat a program automatikusan a pa-
pírmérettől és a beállított margóktól függő méretű oldalakra tördeli.
Ezek nyomtatási sorrendjét, oldalszámozásának rendjét az Oldalak
sorrendje csoportban adjuk meg. Az oldaltörések helyét – e párbe-
szédpanel lezárása után – a szerkesztett munkalapon szaggatott
vonal jelöli. Az automatikus oldaltörések megjelenítése Az Excel
beállításai párbeszédpanel Speciális/Beállítások megjelenítése

280 Nyomtatási beállítások
ehhez a munkalaphoz kategóriájának Oldaltörések megjeleníté-

se jelölőnégyzetének bejelölésével is történhet.
Nem automatikus oldaltöréseket a következőképpen szúrunk a
dokumentumba:
 Vízszintes: Az új oldal kezdő sorának kijelölése után adjuk ki a
Lap elrendezése szalag Töréspontok  Oldaltörés beszúrása
parancsát (a munkalap első sorában érvénytelen).
 Függőleges: Az új oldal kezdő oszlopának kijelölése után adjuk
ki a Lap elrendezése szalag Töréspontok  Oldaltörés beszú-
rása parancsát.
 Mindkettő: Az új oldal kezdő (bal felső) cellájának kijelölése után
adjuk ki az Oldaltörés beszúrása parancsot.
A nem automatikus oldaltörés jeleket a lap kijelölése után a Lap el-
rendezése szalag Töréspontok  Minden oldaltörés visszaállítá-
sa parancsával tüntethetjük el. Ha csak egyetlen nem automatikus
oldaltörés jelet szeretnénk törölni, akkor kattintsunk az oldaltörés
megadásához használt cellába, majd adjuk ki a Lap elrendezése
szalag Töréspontok  Oldaltörés eltávolítása parancsát.
Az aktív munka-, makrólap mellett a Lap panellapon beállítható
kapcsolók:
 Cellarácsokkal: Ez az alapértelmezett beállítás, kinyomtatja a
munkalapok vízszintes és függőleges cellarácsait. Ezeket szer-
kesztés közben a képernyőn a Lap elrendezése szalag Munka-
lap-beállítások csoportjának jelölőnégyzeteivel jeleníthetjük meg
vagy rejthetjük el. A csoport Rácsvonalak/Nyomtatva kapcsoló-
jával a nyomtatási megjelenítést is szabályozhatjuk.
 Sor- és oszlopazonosítókkal: Kinyomtatja az A1 hivatkozási
stílus sorazonosító számait és oszlopazonosító betűit vagy az
S1O1 stílus sor- és oszlopazonosító számait. Kapcsoljuk be, ha a
cellajegyzeteket a cellahivatkozásokkal együtt akarjuk nyomtatni.
A Munkalap-beállítások csoport Fejlécek/Nyomtatva kapcsoló-
jával a nyomtatási megjelenítést is szabályozhatjuk.
Ezt a két jelölőnégyzetet megtaláljuk a Lap elrendezése szalag
Munkalap-beállítások csoportjában is. Itt a fejléc és a rácsvonal
megjelenítés kikapcsolható a Képernyőn jelölőnégyzetekkel akár a
szerkesztés közben is.

 Fekete-fehérben: Színes nyomtatónál lecsökkenti a nyomtatási

időt azáltal, hogy a cellákat és a rajzobjektumokat fekete-
fehérben nyomtatja ki. A fekete-fehér nyomtatók általában a szür-
ke árnyalatokkal, raszteres kitöltéssel helyettesítik a színeket.
Színes nyomtatásnál ezzel csökkenthetjük a nyomtatási időt.
 Jegyzetek: A lap végén, vagy ahogy az oldalon szerepel kinyom-
tatja a lap cellajegyzeteit is.
 Próbanyomatként: Nem nyomtatja ki a grafikát és a cellarácso-
kat. Lerövidíti a nyomtatási időt, ha próbanyomatként nyomtatjuk
ki az anyagot.
A Cellahibák esetén listában adjuk meg a hibák megjelenítési mód-
ját a nyomtatott dokumentumban. Ez történhet a képernyőn megje-
lenített formában (ahogy látható), a hiba helyén üres cella, illetve a –
karakter vagy a #HIÁNYZIK hibaérték is megjeleníthető.
A beállítási lehetőségek a nyomtatótól függnek

Az Egyebek nyomógomb a kiválasztott csatolt nyomtató beállításá-
ra szolgáló párbeszédpanelt jeleníti meg. A beállítási lehetőségek a
nyomtató típusától függnek.

282 Oldaltörések ellenőrzése
Oldaltörések ellenőrzése
A Nézet szalag Oldaltörés megtekintése parancsával, vagy az
állapotsor jobb oldalon látható Oldaltörésminta ikon segítségével az
oldaltöréseket úgy jeleníthetjük meg, hogy azokat egérrel húzva át-
helyezhetjük. A törésjelek áthelyezését segítheti, hogy egyúttal az
oldalszámok is megjelennek a munkalap tördelt részein. Nyomtatás-
kor ezek a szürke számok természetesen nem jelennek meg. A
nyomtatási terület határát a vastag folytonos kék vonal, az adott ol-
dal áthelyezhető határait a vastag szaggatott kék vonal jelzi.
A törések helye húzással áthelyezhető
Diagramok nyomtatása
A beágyazott diagramok a nyomtatáskor a lapbeállításnak megfele-
lően jelennek meg. Ha az aktív lap diagramlap, vagy kijelöltük a be-
ágyazott diagramot akkor az Oldalbeállítás párbeszédpanel Lap
panellapja helyett a Diagram panellap jelenik meg. Ezzel szabhatjuk

meg a nyomtatott diagramoknál a nyomtatási minőségét. Korábban

ezen a párbeszédpanelen méretezhettük is a diagramot, ez a lehe-
tőség most, érthetetlen okból megszűnt.
A nyomtatási minőség lehet próbanyomat is. Ha gépünk nem
rendelkezik elegendő memóriával, akkor esetleg rákényszerülünk
erre a beállításra.
A Nyomtatási minőség Fekete-fehérben kapcsolóállás mellett
kinyomtatott diagram adatsorai két színben jelennek meg. Ekkor a
mintázatok helyettesítik a színeket, egyébként a fekete-fehér nyom-
tatók a színeket szürke árnyalatokkal fejezik ki. A Próbanyomat-
ként jelölőnégyzet bejelölése kikapcsolja a grafikus képek és a cel-
larácsok kinyomtatását, ezzel csökkenti a nyomtatási időt. Rajzgé-
pek használata esetén növeli a memória-kihasználás hatékonysá-
gát. Ezt a beállítást akkor érdemes bejelölni, ha a memóriahiány
nyomtatási problémát okozhat.
Kimutatás nyomtatása
A többoldalas kimutatások nyomtathatók a sor- és oszlopcímkék
megismétlésével minden oldalon. Az ismétlődő címkék tartalmazzák
a kimutatásban szereplő összes Sor, Oszlop és Adat mező, vala-
mint tétel címkéjét. A nyomtatás előtt a Nézet szalag, vagy az álla-
potsor Oldaltörés megtekintése parancsával tekintsük át a nyom-
tatási területet, és ha kell, úgy módosítsuk azt, hogy a nyomtatási
területen ne legyen más kimutatás. Szükség esetén mozgassuk
más helyre a nyomtatáskor fölösleges elemeket, másik kimutatást,
hogy a kimutatás nyomtatásakor a mező- és tételnevek megfelelő
ismétlődését beállíthassuk.
Kattintsunk a kimutatás belsejébe, majd adjuk ki a Lap elrende-
zése szalag Oldalbeállítás parancsát, és a Lap panellapon töröljük
a Fent ismétlődő sorok és a Balra ismétlődő oszlopok mezőket.
Adjuk ki a Kimutatáseszközök/Beállítások szalag Kimutatás
gombmenüje Beállítások  Beállítások parancsát. Jelöljük be a
Nyomtatás párbeszédpanel-lapon a Nyomtatási címek négyzetet
(kikapcsolva a címkék csak az első oldalon jelennek meg). Ellenő-
rizzük a beállításokat a nyomtatási képen. Végül válasszuk a Fájl-

284 Oldaltörések ellenőrzése
menü Nyomtatás parancsát vagy nyomjuk meg a Ctrl+P, illetve a

Ctrl+F2 billentyűkombinációt.
Kimutatást nyomtathatjuk a szélső sor mezők tételeinek minden
oldalon megismétlésével (a Sorcímkék minden oldalra beállítás-
sal), ekkor az oldaltöréssel elválasztott tételek címkéje a sor mezők-
től balra ismétlődik meg (lásd az ábrát).
A kimutatástáblázat nyomtatási képe
Látvány nyomtatása
A látványok nyomtatásához válasszuk ki először a nyomtatni kívánt
látványt. Ehhez adjuk ki a Nézet szalag Egyéni nézetek parancsát.
Az Egyéni nézetek párbeszédpanel Nézetek mezőjében kattintsunk
a nyomtatni kívánt látvány nevére, utána a Megjelenítés nyomó-
gombra! Végül válasszuk a Fájl menü Nyomtatás parancsát vagy
nyomjuk meg a Ctrl+P, illetve a Ctrl+F2 billentyűkombinációt!
Ha a látvány létrehozásakor a Nézet hozzáadása párbeszédpa-
nelen bekapcsoltuk a Nyomtató beállításait jelölőnégyzetet, akkor
a látvánnyal együtt az összes előzőleg meghatározott nyomtatási
terület is minden alkalommal mentésre kerül. Ha nyomtatási terüle-
tet nem adtunk meg, akkor az Excel az egész munkalapot kinyom-
tatja.

Súgótémakör nyomtatása
A Súgóban kikeresett témakörök vagy azok kijelölt részletei is ki-
nyomtathatók.
Kijelölt Súgórészlet nyomtatása

A Súgó egy meghatározott részének kijelölése után kattintsunk a
jobb egérgombbal a kijelölt területbe, majd adjuk ki a helyi menü
Nyomtatás parancsát. A nyomtatás végrehajtása előtt adjuk meg a
kívánt nyomtatási beállításokat.
Az aktuális témakör nyomtatása

Ha megjelenítettük a kívánt Súgótémakört, adjuk ki a helyi menü
Nyomtatás parancsát vagy kattintsunk a Nyomtatás ikonra, il-
letve nyomjuk meg a Ctrl+P billentyűkombinációt. A nyomtatás vég-
rehajtása előtt adjuk meg a kívánt nyomtatási beállításokat.
A nyomtatási kép bemutatása

A Fájl menü Nyomtatás parancsával, illetve az Oldalbeállítás pár-
beszédpanel Megtekintés nyomógombjával a kinyomtatásnak meg-
felelő módon összeállított képen tekinthetjük meg a dokumentumot.
A nyomtatási képen látszik a fej- és lábléc, a margók és a laptöré-
sek helye is. Ez a nézet sajnos – ellentétben a korábbi nyomtatási
kép megjelenítési lehetőséggel – nem nagyítható, csak 100%-os
vagy az ablakot a lappal kitöltő nagyítás között válthatunk az ablak
alján látható Nagyítás teljes oldalra gombbal.
Az ablak alján látható lapozó gombok és a képernyő
jobb oldalán megjelenő gördítősáv a többoldalas dokumentum lapo-
zására szolgálnak. Nagyobb oldalszám esetén írjuk a megtekinteni
vágyott oldal számát az ablak alján látható mezőbe, és nyomjuk
meg az Enter billentyűt!

286 A nyomtatási kép bemutatása
A felnagyított nyomtatási kép

A Nyomtatás nyomógombra kattintással a nyomtatási paraméterek
beállítása után kinyomtatható a dokumentum. Az Oldalbeállítás
hivatkozás az Oldalbeállítás párbeszédpanelt jeleníti meg. A
Margók megjelenítése ikon a margókat és az oszlopméretezőket
mutatja meg vagy rejti el. Ezek egérrel megfogva, húzással mozgat-
hatók. A nyomtatási kép bezárásához kattintsunk bármelyik lapfülre,
így visszatérünk az aktív munkalap szerkesztéséhez.
A Fájl/Nyomtatás paranccsal megjelenített nyomtatási kép mel-
lett bal oldalon végezhetjük el a nyomtatás beállítását, módosítha-
tunk olyan paramétereken is, amelyeket a Lap elrendezése szala-
gon rögzítettünk.
A nyomtatandó munkafüzetet, lapot, oldalakat a Beállítások cso-
port felső részén adjuk meg. Az első listában választhatunk az aktív
(látszó és tartalommal rendelkező) lapok, a teljes munkafüzet, illetve
az előzetesen kijelölt nyomtatási terület nyomtatása közt.
A Példányszám mezőben adjuk meg az ugyanarról a nyomta-
tandó részről, nyomtatandó dokumentumok számát.
A második listában adjuk meg a nyomtatandó oldaltartományt. Ez
visszalépés a korábbiakhoz képest, ahol egy mezőben több egyedi
lapot és tartományt is beállíthattunk a ; karakterekkel elválasztva.

A több példányos nyomtatáshoz a leválogatás lehetőségét most a

harmadik listában találjuk. Most a lapok most alapértelmezetten le-
válogatva jelennek meg, az első példány kinyomtatása után követ-
kezik a második stb. ez így hosszabb ideig tartó nyomtatást jelent
és a Rendezve listaelemmel állíthatjuk be. Ekkor az egyes példá-
nyok elejétől végéig nyomtatásra kerülnek, utána következik az
újabb példány nyomtatása, például 1;2;3 oldal után ismét az 1;2;3
oldal.
A Szétválogatás nélkül listaelem választása után viszont sorban
kerülnek kinyomtatásra az egyes oldalak példányai, például 1;1;1
oldal után a 2;2;2 oldal, stb. Ezeket viszont nekünk, kézzel kell szét-
válogatni.
Ha a nyomtatást PDF vagy XPS fájlba végezzük, akkor a beállí-
tott példányszámtól függetlenül, csak egyetlen példány került a ki-
nyomtatott fájlba.
A nyomtatás végrehajtása
Az alapértelmezett nyomtató a Nyomtató listában jelenik meg.
nyomtatóra vonatkozó beállításokat a fentiek szerint a Nyomtató-
beállítások hivatkozásra kattintva előugró párbeszédpanelen adjuk
meg. A nyomtatási kép Nyomtatás nyomógombja segítségével in-
dítjuk a nyomtatást.
A nyomtatás gyorsítása
A nyomtatás gyorsítható azzal, hogy a végleges kiadvány elkészül-
téig csak próbanyomatot készítünk, azaz ideiglenesen megváltoz-
tathatjuk a nyomtatás minőségét. Ennek érdekében használjuk a
nyomtatónk által támogatott gyengébb felbontást. A Nyomtatás
párbeszédpanel Tulajdonságok vagy az Oldalbeállítás párbe-
szédpanel Egyebek nyomógombjával megjelenített panelen megta-
láljuk a nyomtatónk által használt felbontásokat. Egyes nyomtatók-
nál beállítható a próbanyomat minőség (draft) is, ekkor a formázás,
a cellarácsok és az ábrák többsége nem kerül kinyomtatásra. Ezt a

288 Nyomtatás fájlba
beállítást az Oldalbeállítás/Lap párbeszédpanel-lapon, a Próba-

nyomatként jelölőnégyzet bejelölésével végezzük.
Nem színes nyomtatón az Excel a színeket a szürke árnyalataival
helyettesítve nyomtatja ki. A színes munkalapok nyomtatása gyor-
sítható a színes helyett fekete-fehér nyomtatás beállításával. Így a
színesként formázott betűk, szegélyek a szürkeárnyalatos helyett
feketék, a cellák és az alakzatok háttere fehérben nyomtatja, míg az
egyéb grafikákat és diagramok szürkeárnyalatosak lesznek. A cella-
rácsok nyomtatása szintén az Oldalbeállítás/Lap párbeszédpanel-
lapon, vagy a Lap elrendezése szalag Munkalap-beállítások cso-
portjában kapcsolható ki.
Több munkafüzet nyomtatása

egyszerre
Ha az összes nyomtatni kívánt munkafüzet azonos mappában van,
akkor a Fájl menü Megnyitás parancsának párbeszédpaneljén ta-
lálható munkafüzeteket szerkesztőablakba betöltésük nélkül nyom-
tathatjuk ki. A munkafüzetek kijelölését a Ctrl billentyű nyomva tar-
tása közben a fájlnevekre kattintva végezzük. A nyomtatás indításá-
hoz adjuk ki a párbeszédpanel Eszközök nyomógomb-menüjének
Nyomtatás parancsát, vagy a kiválasztott állományra jobb egér-
gombbal kattintva megjelenített helyi menü Nyomtatás parancsát.
Nyomtatás fájlba
Ha nyomtatónk nincs, vagy a hálózati nyomtató nem elérhető, eset-
leg az írásvédett publikáció a célunk, akkor a dokumentum nyomta-
tását a nyomtató helyett egy fájlba is végezhetjük. A Nyomtatás
ablakban a Nyomtató listában válasszuk az Adobe PDF vagy a Mic-
rosoft XPS Document Writer elemet! A Nyomtatás gombra kattintva
jelenítjük meg A fájl mentése másként párbeszédpanelt amelyen
adjuk meg a mentés helyét és fájlnevét. Ez a párbeszédpanel a
nyomtatás parancs használata nélkül is tartalmazza a PDF és XPS

formátumokat, viszont a Mentés másként paranccsal esetleg nem

kerülnek be a fájlba az egyéb nyomtatási információk.
Adjuk meg a kimeneti fájl nevét, amely a nyomtató számára ol-
vasható formátumban rögzíti a dokumentumot. Jegyezzük meg a fájl
nevét, mert később ezt a fájlt másoljuk a nyomtatóra, ha már elhá-
rultak az akadályok.
A másolást úgy végezzük, hogy az Intéző ablakából az egér bal
gombjának nyomva tartása közben a nyomtatási fájlt a StartBe-
állításokNyomtatók paranccsal megjelenített Nyomtatók ablak-
ban a megfelelő nyomtatóra húzzuk.
A jelentések és nyomtatásuk
A névvel ellátott látványok, esetek, munkalapok nyomtatáshoz ösz-
szeállított csoportja képezi a jelentéseket. Ezek munkalapot min-
denképpen, a másik két elemet esetenként tartalmaznak. Egy mun-
kafüzethez több jelentést is kapcsolhatunk, amelyeket a program a
munkafüzettel együtt ment el. A jelentések segítségével tetszőleges
sorrendben nyomtathatjuk ki munkalapjainkat, ha a munkalapok ké-
pezik a jelentés egyes fejezeteit, melyek sorrendje a jelentésen be-
lül megváltoztatható. A jelentésekkel a látványok (a munkalapok
eltérő beállításai) különféle megjelenési formában nyomtathatók ki.
A jelentések alkalmazhatók a munkalap-modellek és esetek beme-
neti értékeinek együttes kinyomtatására is. Védett munkalapokon
jelentéseket sem készíthetünk.
A jelentések készítésére a Solvert, vagyis az Adatok szalag Le-
hetőségelemzés/ Esetvizsgáló parancsát használjuk. Az Eset-
vizsgáló párbeszédpanel Jelentés nyomógombjára kattintva külön
néven nevezett jelentésként menthetjük el az elemzés eredményét
és eredeti értékeit. Később ezek a jelentések, elmentett nézetek
egyszerűen betölthetők és a fentiek szerint kinyomtathatók.

290 Adatok érvényesítése
SZÁMOLÓTÁBLÁK
Az Excel leggyakrabban használt dokumentumain, a munkalapokon

sokféle objektumot (képet, diagramot stb.) elhelyezhetünk, de a leg-
fontosabb funkciója a számolótáblaként való alkalmazás. Mint láttuk,
a táblázat oszlopokból és sorokból álló alakzat, melyek metszés-
pontjaiban találhatók a cellák. Ezeket a legkülönbözőbb szá-
mításokhoz használhatjuk fel, akár úgy is, hogy az egyes cellákba
vitt alapadatok megváltoztatását automatikusan kövesse az ered-
mények kiszámítása, majd kiértékelése. A táblázatot alkotó cellákkal
kapcsolatos alapvető tudnivalókkal, az adatbevitellel az előző feje-
zetben foglalkoztunk.
Ebben a fejezetben ismertetjük az adatbevitel pontosságát fokozó
eljárásokat, a cellák hivatkozási rendszerét, elnevezésüket és bevo-
násukat számítási műveletekbe. E számítási műveletek során fel-
használhatjuk az Excel több mint 300 beépített függvényét, de ké-
szíthetünk saját függvényeket is, amelyeket beépíthetünk képlete-
inkbe.
Adatok érvényesítése
Ha a munkafüzet nem közös használatú, akkor a hibátlan adatbevi-
tel érdekében meghatározhatjuk az egyes cellákba vagy cellatarto-
mányokba írható adatok érvényességi körét. Megszabhatjuk, hogy
az adatok bizonyos típusúak legyenek, például egész számok, tize-
des számok vagy szöveg, és (alsó-felső) határt szabhatunk az ér-
vényesen beírható adatoknak, megadhatjuk az érvényes bejegyzé-
sek listáját, vagy korlátozhatjuk a beírandó karakterek számát.
Képletet alkalmazhatunk annak figyelésére, hogy egy beírt adat
egy másik cellában végzett számítás alapján érvényesnek tekinthe-
tő-e. Például ellenőrizhetjük, hogy egy számla értékének beírásakor
a számlák összege nem haladja meg a költségvetésben biztosított
keretet, vagy egy fizikai számításokat alkalmazó munkalap sűrűség

SZÁMOLÓTÁBLÁK 291
adatainak bevihető értékeit a reális határok közé szoríthatjuk stb. A

munkalapot az adatok beírása és kiszámolása után is megvizsgál-
hatjuk, megkereshetjük és kijavíthatjuk a hibás adatokat.
A megosztott munkafüzeteknél a korlátozás alá eső cellákba be-
írhatunk adatokat, és megnézhetjük a korlátozások hatását, de nem
módosíthatjuk a korlátokat, és a munkafüzet megosztásának meg-
szüntetése nélkül új korlátokat sem állíthatunk.
A bevihető adatok korlátozása egész szám esetén

Az Adatok szalag Adateszközök csoportjában található Érvényesí-
tés gomb Érvényesítés parancsával meghatározhatjuk az egyes
cellákban vagy cellatartományokban megengedhető adatokat, korlá-
tozhatjuk az adatbevitelt egy adott típusra, például egész számokra,
decimális számokra vagy szövegre és megszabhatjuk az érvényes
bevitel határértékeit. Alapértelmezés szerint az érvényességi feltétel
nincs korlátozva, azaz bármilyen értéket bevihetünk.
Megadhatjuk azt is, hogy a korlátozásoknak nem megfelelő érték
bevitelének megkísérlésekor milyen figyelmeztető vagy hibaüzene-
tet adjon a rendszer. Az Érvényesítés parancsra a fenti ábra szerin-
ti párbeszédpanel jelenik meg. Az Adatok érvényesítése párbe-
szédpanelen megadható és látható beállítások a Megengedve és a
Jelleg mezők aktuális értékétől függően eltérőek lehetnek.

Az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Beállítások lapján adjuk

meg a munkalapon kijelölt cellák adatbevitelének korlátozásához
szükséges adatérvényesítési beállítást. A változtatás a többi azo-
nos beállítású cellára is érvényes jelölőnégyzet bejelölésével a
munkalapnak azokon a celláin is alkalmazhatjuk a beállításokat,
amelyek a kijelölt cellákkal megegyező adatérvényesítési beállítá-
sokkal rendelkeznek. Ha még nincs hasonló módon formázott cella,
akkor ez a jelölőnégyzet szürkén – nem kiválaszthatóan – jelenik
meg. Ha a formázandó és kijelölt cellák közt van olyan, amelyet ko-
rábban ilyen módon formáztunk, akkor figyelmeztető üzenet jelenik
meg (lásd az ábrát). Az Igen gomb választásával tesszük elérhető-
vé a fenti jelölőnégyzetet, míg a Nem választásával az ugyan szür-
ke marad, de természetesen a teljes kijelölt területen (és csak ott)
érvényesítjük az új korlátozást.
Figyelmeztetés az adatérvényesítés kiterjesztésére

Amennyiben egy már értéket tartalmazó cellán állítunk be a cella
értékét egyébként nem engedélyező korlátozást, akkor is csak a
legközelebbi bevitelnél kapunk figyelmeztetést, vagyis a cella erede-
ti értéke nem módosul. Ez érvényes a hasonlóan formázott cellákra
akkor is, ha a jelölőnégyzetet bekapcsoltuk.
Ha a párbeszédpanel Figyelmeztető üzenet és Hibajelzés lapja-
it nem töltjük ki, akkor érvénytelen, a korlátozási feltételeknek nem
megfelelő érték bevitelének megkísérlése esetén az Excel az alábbi
ábra szerinti hibaüzenetet jeleníti meg. Ekkor az Újra nyomógombra
kattintás után ismét megkísérelhetjük a bevitelt. A munkalapon dol-
gozó felhasználó teljes tájékozatlanságának csökkentése érdekében
célszerű az üzenetekben megadni az elfogadható értéket (illetve
értéktartományt) is, különben előfordulhat, hogy sohasem kapunk
megfelelő bevitelt.

Hibajelzés a korláton túli bevitel esetén

A beállítható adatkorlátozások típusait és azok függvényében meg-
adható korlátozásokat egyenként ismertetjük.
Korlátozás nélküli bevitel

Az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Beállítások lapjának
Megengedve listáján a Bármilyen érték elemet kiválasztva a prog-
ram nem korlátozza az érvényesen beírható értékeket. Az érvényes
bejegyzések korlátozása nélkül tetszőleges értéket bevihetünk. Az
összes törlése nyomógomb törli az Adatok érvényesítése párbe-
szédpanel mindhárom panellapjának beállításait.
A ne keverjük össze a Törlés gombokat

A beállítások visszavonásához kattintsunk a Mégse nyomógombra.
Ezzel a még nem érvényesített korlátozásokat, üzenetek beállítását
vonjuk vissza. A párbeszédpanel Az összes törlése gombjával a
kijelölt cellákról eltávolíthatjuk a korábbi korlátozásokat. Ha a beállí-
tott adatkorlátozásokat és üzeneteket a cella tartalmával és formá-
tumaival együtt szeretnénk eltávolítani, akkor a cellák kijelölése után

adjuk ki a Kezdőlap/Szerkesztés csoportban a Törlés gomb Az
összes törlése parancsát! Ezt a gombot (felirat nélkül) a Szerkesz-
tés csoportban találjuk, nem összetévesztendő a Cellák/Törlés
gombbal (lásd a fenti ábrát)!
Egész szám korlátozás

Az Adatok érvényesítése panel Megengedve listáján az Egész
szám listaelem választása a bevitelt az egész számokra szűkíti le.
A Jelleg mezőben a Megengedve mezőben kiválasztott adatér-
vényesítési beállításnak megfelelő korlátozó műveletek közül vá-
laszthatunk. Jelöljünk ki egy műveletet, majd a következő mezőkben
töltsük ki a beállításokat. A mezők száma és a beállítási lehetősé-
gek a Jelleg mezőben kiválasztott elemtől is függnek (lásd alább).
Megjelenhet például az Érték, Minimum (alsó határérték), Maxi-
mum (felső határérték) mező, amelybe írjuk be azt a számot,
amellyel az összehasonlító műveletet el szeretnénk végezni.
Jelöljük be az Üres cellák mellőzése jelölőnégyzetet, ha meg-
engedjük, hogy a cellák üresen maradjanak. Ekkor a program letiltja
a hibaüzenetet, ha üresen marad egy olyan cella, amelynek érvé-
nyessége hivatkozásokhoz vagy képletekhez kötött. Ha töröljük a
jelet, akkor az üres cellákat érvénytelennek tekintjük.
Az adatok érvényességének műveletei

A Megengedve listán kiválasztott elemtől függően és a Jelleg me-
zőben a következő vizsgálatok választhatók ki:
Művelet Beállítások
a következők Az engedélyezett érték nagyobb vagy egyenlő a
között van Minimum, Kezdő dátum vagy Kezdő időpont
mezőkbe írt értéknél, és kisebb vagy egyenlő a
Maximum, Befejező dátum vagy Befejező idő-
pont mezőkbe írt értékkel.
nincs a követ- A cellába bevitelre engedélyezett érték kisebb,
kezők között mint a Minimum, Kezdő dátum vagy Kezdő idő-
pont mezőkbe írt érték, illetve nagyobb, mint a

pont mezőkbe írt érték.
egyenlő A bevitelre engedélyezett érték egyenlő az Érték,
Hossz, Dátum vagy Idő mezőkbe írt értékkel.
nem egyenlő A cellába bevitelre engedélyezett érték nem
egyenlő az Érték, Hossz, Dátum vagy Idő me-
zőkbe írt értékkel.
nagyobb, mint A cellába bevitelre engedélyezett érték nagyobb a
Minimum, Kezdő dátum vagy Kezdő időpont
mezőkbe írt értéknél.
kisebb, mint A cellába bevitelre engedélyezett érték kisebb a
pont mezőkbe írt értéknél.
nagyobb vagy A cellába bevitelre engedélyezett érték nagyobb
egyenlő vagy egyenlő a Minimum, Kezdő dátum vagy
Kezdő időpont mezőkbe írt értéknél.
kisebb vagy A cellába bevitelre engedélyezett érték kisebb
egyenlő vagy egyenlő a Maximum, Befejező dátum vagy
Befejező időpont mezőkbe írt értéknél.
Tizedes tört korlátozás

Ha a Megengedve mezőben a Tizedes tört elemet választjuk ki,
akkor a cellákba bevihető értékek csak számok vagy tizedes törtek
lehetnek. Adjuk meg a Jelleg listában kiválasztva a végrehajtandó
vizsgálatot, majd töltsük ki a beállításokat. Az Érték, Minimum és
Maximum mezőbe írjuk be azt a számot, amellyel a műveletet el
szeretnénk végezni. Az Üres cellák mellőzése jelölőnégyzetet jelöl-
jük be, ha megengedjük, hogy a cellák üresen maradjanak.

Lista korlátozás
A Lista korlátozással az érvényes bejegyzéseket egy listában adhat-
juk meg. A Forrás mezőben adjuk meg hivatkozást a munkafüzet-
nek arra a tartományára, ahová az elfogadható bejegyzéseket írtuk.
Vagy felsoroljuk a lista elemeit, vagy megadjuk forrását

Beírhatunk egy névre hivatkozást, vagy a lista tagjait pontosvessző-
vel elválasztva soroljuk fel (például alma; körte; málna). A tarto-
mányt megadhatjuk a mező jobb oldalán látható ikonra kattintással
elrejtett párbeszédpanel mellett, a munkalapon kijelölve is (lásd a
következő ábrát).
A lista használata adatbevitelkor

Jelöljük be a Legördülő lista jelölőnégyzetet, ha a cellára kattintás-

kor legördítő nyilat szeretnénk megjeleníteni. A felhasználó az adat
beírásához erre a legördítő nyílra kattintva listát jeleníthet meg az
érvényes adatokkal, ahonnan a megfelelő elemet kiválaszthatja
(lásd az ábrát). Ha a jelölőnégyzet töröljük, akkor a legördülő lista
nem jelenik meg. Sajnos előfordul, hogy a lista nem jelenik meg a
kompatibilis módban szerkesztett munkafüzeteken sem, de az adat-
érvényesítés működik. Ekkor – ha fontos a lista megjelenése – kon-
vertáljuk a munkafüzetet a 2010-es formátumra, vagy másoljuk át a
tartalmat egy ilyen formátumú munkafüzetbe!
Dátum korlátozás
Ha a Dátum listaelemet választjuk a Megengedve listáról, akkor a
kijelölt cellákba csak dátum típusú értéket lehet bevinni. A megad-
ható dátumértékek szigorítását a fentebb leírt módon végezzük
(lásd Az adatok érvényességének műveletei című részt). Az aktuális
cellában található érték az alapértelmezett Kezdő dátum, de azt
cellahivatkozással vagy egy dátumérték beírásával is megadhatjuk.
Ugyanígy adjuk meg a Befejező dátum mezőt is. Ha nem dátumot
tartalmazó mezőre hivatkozunk, vagy elrontjuk a mezőbe írást, ak-
kor a program hibaüzenetet ad (lásd az ábrát).
A korlátot is pontosan adjuk meg
Idő korlátozás
Ha az Idő listaelemet választjuk a Megengedve listáról, akkor a kije-
lölt cellákba csak dátum típusú értéket lehet bevinni. A megadható
időpont értékek szűkítését a fentebb leírt módon végezzük (lásd Az

adatok érvényességének műveletei című részt). Az aktuális cellában

található érték az alapértelmezett Kezdő időpont (a megengedett
legkorábbi időpont), de azt cellahivatkozással vagy egy dátumérték
beírásával is megadhatjuk. Ugyanígy adjuk meg a Befejező idő-
pont (a bevitelre megengedett legkésőbbi időpont) mezőt is. Ha
nem időt tartalmazó mezőre hivatkozunk, vagy elrontjuk a mezőbe
írást, akkor a program hibaüzenetet ad.
Szöveghossz korlátozás
A Szöveghossz korlátozási lehetőséggel a cellába bevihető karakte-
rek számát adhatjuk meg. A Minimum mezőben adjuk meg, hogy
legalább hány karaktert kell bevinni a cellába. A Maximum mezőbe
írjuk be a művelet elvégzéséhez a legnagyobb számot (felső határ-
értéket). A program e mezők helyes kitöltésére is ügyel, mindaddig
az ábra szerinti hibaüzenetet jeleníti meg, amíg megfelelő értéket
nem viszünk be. Ehhez hasonlóan működnek a munkalapon azok a
korlátozások, amelyeket mi állítunk be.
A korlátozást is csak szabályosan rögzíthetjük
Egyéni korlátozások
A Megengedve listában szereplő Egyéni elem a korlátozás módját
meghatározó Képlet beírását, kifejezés használatát engedi meg,
illetve azt, hogy másik cellában levő számításra hivatkozzunk az
érvényes bejegyzések meghatározásához. A Képlet mezőbe írjuk
az egyenlőségjellel (=) kezdett képletet. A képlet eredménye a logi-
kai IGAZ vagy HAMIS érték legyen. A cellabejegyzés akkor érvény-
telen, ha a kiértékelt képlet a HAMIS logikai értéket adja eredmé-
nyül. A képletben nem alkalmazhatunk tömbállandókat és másik

munkalapra hivatkozást (helyette viszont hivatkozhatunk olyan cellá-

ra, amely másik munkafüzetre, illetve munkalapra hivatkozik).
Figyelmeztető üzenetek beállítása

Ha igazán használható módon akarjuk alkalmazni az adatok érvé-
nyesítését, akkor a felhasználót időben értesítjük arról, hogy korlá-
tozott adatbevitelű cellához érkezett és ilyenkor mi a teendő (lásd a
következő ábrát). A megjelenített figyelmeztető üzenet egérrel húz-
va áthelyezhető és legközelebb az így kijelölt helyen jelenik meg.
A felhasználói figyelmeztetés beállítása

Az Adatok érvényesítése panel Fi-
gyelmeztető üzenet lapján adjuk meg,
milyen üzenet jelenjen meg akkor, ha a
korlátozott cellába lépünk. A Cím me-
zőben címet adhatunk annak a figyel-
meztető üzenetnek, ami akkor jelenik
meg, ha a felhasználó az adott cellát
kijelöli. A mezőt nem kötelező kitölteni. Felhasználói figyelmeztetés
A cím félkövér betűkkel jelenik meg az üzenetben, és maximum 32
karakterből állhat.

A Figyelmeztetés mezőbe írjuk a cellába lépéskor megjelenő

üzenet szövegét. A figyelmeztető és hibaüzenetek a többi adatérvé-
nyesítési jellemzővel együtt a másolt vagy mozgatott cellákra is ér-
vényesek lesznek.
Hibajelzés beállítása
A nem a korlátozó feltételeknek megfelelő adatbevitel megkísérlése,
vagyis ilyen tartalmú cella elhagyásának megkísérlése esetén a
program – ha beállítottuk – hibaüzenetet ad.
Felhasználói hibajelzés beállítása

Érdemes beállítani, mert e nélkül a felhasználó nem tudja meg,
hogy miért nem léphet tovább az aktuális cellából – és ha a figyel-
meztető üzenetet is mellőztük, akkor nehezen találhatja ki a megfe-
lelő, engedélyezett beviteli értéket.
Az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Hibajelzés lapján ad-
juk meg, milyen üzenet jelenjen meg akkor, ha a korlátozott cellát
hibás tartalom bevitele mellett akarunk elhagyni. Az Érvénytelen
adat beírásakor hibaüzenet jelenjen meg négyzet bekapcsolt ál-
lapotában jelenik meg a fenti módon megadott hibaüzenet.

A Stílus listában határozzuk meg, hogy az érvénytelen adat bevite-

lekor megállás, figyelmeztetés vagy egyszerű információ kijelzés
történjen.
Szigorú korlátozással járó felhasználói hibajelzés

A Megállás stílus kiválasztása esetén a hiba előfordulásakor nem
hagyhatjuk el a cellát mindaddig, amíg a hibát ki nem javítottuk (lásd
a fenti ábrát). A Hasznos volt az információ? hivatkozás nyilván az
új Súgó gombbal kapcsolatos véleményre kíváncsi, és egy párbe-
szédpanelt jelenít meg, amelyen keresztül véleményünket eljuttat-
hatjuk a Microsofthoz, hogy jobbá tegyék az Excelt… A Súgó gomb
viszont a segítség kezdő lapjára mutat, így teljességgel haszonta-
lannak minősíthető (ezt nem lehet észrevenni?).
Megengedő korlátozással járó felhasználói hibajelzés

A javításhoz a hibaüzenetet megjelenítő párbeszédpanel Újra
gombját nyomjuk meg. Ha a Mégse gombra kattintunk, akkor a cella
tartalma marad a hibás bevitel megkísérlése előtti állapotban (lásd a
fenti ábrát). A Figyelmeztetés stílusú hibaüzenet az Igen gombra
kattintás után engedélyezi az érvénytelen adat bevitelét, a Nem vá-
lasztása után még javíthatunk.
Az Információ stílusú hibaüzenet csak értesít a hibáról, javításra
nincs közvetlen módunk – azaz a program elfogadja a hibás bevitelt

(lásd az ábrát). A javításhoz ez esetben ismét be kell lépni a korlá-

tozott cellába. A Mégse nyomógombbal itt is a bevitel előtti állapotot
állítjuk vissza.
Figyelmeztető korlátozással járó felhasználói hibajelzés

Mindhárom stílusú korlátozó feltételhez kapcsolódó üzenetet az
Adatok érvényesítése párbeszédpanel Hibajelzés lapjának Hiba-
üzenet mezőjében adjuk meg. A hibaüzenet legfeljebb 255 karaktert
tartalmazhat. Az üzenetbe új sort az Enter billentyűvel kezdhetünk.
Feladat – Egyéni korlátozások

Ebben a gyorstalpalónkban a cellabejegyzések érvényességének
meghatározását képlettel végezzük. Példánkban egy kiszolgáló rak-
tár készletének figyelése alapján engedélyezzük a kiadható mennyi-
séget. A raktár adatai a munkalapon szerepelnek. Figyelembe ve-
szünk egy 10 darabos biztonsági tartalékot is.
A B C D E F
1 Igények Készlet
2 1. Bolt 16 Vas utcai raktár 55
3 2. Bolt 6 Rák utcai raktár 33
4 3. Bolt 3 Összesen: 88
5 4. Bolt 12
6 5. Bolt 31
7 Összesen:
A feladat alapadatai
1. Vigyük be az alapadatokat (lásd a táblázatot).

2. Az F4 cella értékét a következő képlettel számoljuk:

=SZUM(F2:F3)
3. Jelöljük ki a korlátozni kívánt (B2:B6) cellákat.
4. Adjuk ki az Adatok menü Érvényesítés parancsát, majd válasz-
szuk a Beállítások lapot.
5. A Megengedve mezőben válasszuk az Egyéni listaelemet.
6. A Képlet mezőbe írjunk be a feltételünket leíró, logikai értéket
(IGAZ vagy HAMIS) adó képletet: =F4-10-SZUM(B2:B6)>0. A
cellabejegyzés érvénytelen lesz, ha a képlet a HAMIS logikai ér-
téket adja eredményül, azaz az összegzett igények meghaladják
a 10 darabbal csökkentett raktárkészletet.
7. Az üresen maradt cellákat kezeljük úgy, mintha értékük nulla
lenne. Ehhez töröljük az Üres cellák mellőzése jelölőnégyzetet.
8. Adjuk meg az adatbevitelkor képernyőre írandó magyarázó üze-
netet az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Figyelmeztető
üzenet lapján, és kapcsoljuk be A cella kijelölésekor figyel-
meztetés jelenjen meg jelölőnégyzetet.
9. Adjuk meg a hibás adat bevitelekor képernyőre írandó hibaüze-
netet az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Hibajelzés lap-
ján. Utána kapcsoljuk be az Érvénytelen adat beírásakor hiba-
üzenet jelenjen meg jelölőnégyzetet.
Számítási műveletek
Az Excel a cellákba írt képleteket kiértékeli és a számolás eredmé-
nyét megjeleníti a képleteket tartalmazó cellákban. A cellák tartal-
mának frissítésekor csak azokat a képleteket értékeli ki újra, ame-
ramétereiben) az utolsó számolás óta változás állt be. A számítások
során a program az eredeti (a cellákban eltárolt) értékeket használja
és nem az értékek megjelenítési formáját – azaz nem a kerekített
értékekkel számol, így az új forma nem jár az érték módosításával.
Kizárólag az aktív munkalapra vonatkozóan, külön utasítással
megadhatjuk ugyanakkor, hogy a program – a normál számformá-
tumú cellák kivételével – a kijelzési pontosságot alkalmazza a szá-

304 Számítási műveletek
mítások végrehajtása során. Ez a kerekítések miatt lassítja a számí-

tásokat. A beállításhoz a Fájl szalagfülből legördíthető menü Beállí-
tások parancsával megjelenített párbeszédpanel Speciális/E mun-
kafüzet számításakor kategóriáját választjuk, majd bekapcsoljuk
Megjelenítés szerinti pontosság beállítása jelölőnégyzetet.
Ha gépünk többprocesszoros, vagy legalábbis elegendően gyors
ahhoz, hogy többszálú számítást végezzen (és ezt a többi, egy idő-
ben futtatott alkalmazásunk is lehetővé teszi), a Speciális/ Képle-
tek kategóriában engedélyezhetjük a többszálú számításokat és a
felhasználható processzorok számát.
A számítások során alkalmazhatunk képleteket, függvényeket,
amelyek paraméterei állandók vagy változó cellatartalmak lehetnek.
A program alaphelyzetű beállításában mentés előtt mindig újraszá-
molja a munkalapot. A nagyobb számítások tetemes időigénye miatt
ezt a funkciót kikapcsolhatjuk. Az Excel beállításai párbeszédpanel
Képletek kategóriájában töröljük a Csak kérésre/Munkafüzet érté-
keinek újraszámítása mentés választókapcsolót és jelölőnégyzetet
az Automatikus rádiógomb választásával. Választhatjuk azt is,
hogy a kiszámítás az Adattáblák kivételével automatikus legyen.
Ekkor a teljes munkafüzet automatikus kiértékelése megtörténik, de
az összefüggő adattáblák tartalma nem változik.
Ezt követően a program csak az F9 billentyű lenyomása vagy az
Újraszámolás ikonra kattintás után értékeli ki, számolja újra az
összes megnyitott munkalapot, beleértve az adattáblázatokat is. Az
Excel egyúttal minden megnyitott diagramot frissít.
Aktív Szerkesztőléc mellett az F9 billentyű lenyomása a Szer-
kesztőléc képletének kiértékelését és az eredmény (állandó érték-
ként) cellába írását hajtja végre. Ezt végezhetjük a képlet egy kijelölt
részletével is.
Több cella vagy cellatartomány értékeinek egyszerre történő rög-
zítéséhez előbb jelöljük ki a kiértékelendő cellákat, majd a Kezdőlap
szalag Másolás ikonjára kattintunk, vagy a kurzormenü Másolás
parancsát adjuk ki, illetve nyomjuk meg a Ctrl+C billentyű-
kombinációt! Ez után adjuk ki a Kezdőlap szalag Beillesztés gomb-
jából vagy a kurzormenü Irányított beillesztés parancsát! A megje-

lenő párbeszédpanelen jelöljük be az Értéket kapcsolót, majd kat-

tintsunk az OK nyomógombra.
Ezzel teljesen egyenértékű, ha a Beillesztés nyomógomb menü-
jéből választjuk az Értékek beillesztése parancsot.
A kiértékelendő képleteket értékükkel helyettesítve időt takarít-
hatunk meg a későbbi feldolgozás során. Ugyanakkor ügyelni kell
arra, hogy az ilyen képletek ne tartalmazzanak később megváltozó
elemet, paramétert, ugyanis a fenti művelet végérvényesen helyet-
tesíti eredményével a képletet.
Hivatkozások
A munkalap celláinak vagy cellacsoportjainak azonosítására alkal-
mazzuk a hivatkozásokat, melyek a cella (vagy csoport) koordinátái.
Ezeket alkalmazzuk a képletek írásánál is, mint olyan elemeket,
amelyek megmutatják, hogy az adott műveletet mely cellák tartal-
mával kell elvégezni. Külső hivatkozással utalhatunk más munkafü-
zetek, távhivatkozással más alkalmazások adataira.
Alapértelmezett az A1 stílusú relatív hivatkozás, melyben az osz-
lopokat betűk, a sorokat számok jelölik (például A1 vagy B2:G7). Az
R1C1 stílusú hivatkozásban az oszlopokat is számok jelölik. Az ak-
tív cella hivatkozása megjelenik a Szerkesztőléc név mezőjében.A
relatív hivatkozás azt mondja meg, hogy a képletet tartalmazó cellá-
tól indulva hol található meg a hivatkozott cella. A relatív helyzet te-
hát megmarad akkor is, ha a hivatkozó cellát áthelyezzük, de akkor
a hivatkozott cella már nem ugyanaz lesz!
A cella pontos helyzetét megadó abszolút hivatkozás az oszlop
betűje és a sor száma előtt a $ jelet használja (például $A$1).
A kevert hivatkozás a fenti két típus keveréke, az oszlop betűjele
vagy a sor száma előtt a $ jelet alkalmazza, például (B$1 vagy
$B1). Itt tehát a hivatkozás egy része abszolút, másik része relatív.
A relatív, abszolút és kevert típusú hivatkozások között egyszerűen
úgy válthatunk, hogy a Szerkesztőlécen kijelöljük az átalakítandó
cellahivatkozást, majd addig nyomkodjuk az F4 billentyűt, amíg a
megfelelő formát nem kapjuk (a program minden F4 lenyomásra a
következő típust állítja be).

A cellák, cellatartományok, értékek vagy képletek azonosítására

alkalmazhatunk neveket is. A Szerkesztőléc név mezőjének listáját
legördítve megjeleníthetők és kiválaszthatók a névvel rendelkező
hivatkozások. Ha ilyen hivatkozásnevet választunk a listáról, akkor
kijelöljük a munkalap névvel rendelkező tartományát, gyorsan rá-
ugorhatunk a névvel ellátott tartományra, helyettesíthetjük a hivat-
kozást nevével, és beilleszthetjük a hivatkozást egy képletbe. Mint-
hogy a munkafüzeten belül az összes munkalap használhatja ugya-
nazt a névjegyzéket, ezzel a módszerrel kényelmesen hivatkozha-
tunk másik munkalap részeire, illetve könnyebben kezelhetővé te-
hetjük a táblázatokat (például egyszerűbb megjegyezni a bevétel-
kiadás névvel hivatkozott műveletet, mint az F6 – F7 cellahivatko-
zást, vagy lásd a későbbiekben az adatbázis-feldolgozási függvé-
nyeknél ismertetett példáinkat). A névvel helyettesíthetjük a névre
vonatkozó hivatkozásokat. Például, ha a $G$2 cella neve: Bevétel,
akkor az összes, az $G$2 cellára vonatkozó hivatkozás a Bevétel
névvel helyettesíthető (ugyanígy a képletekben is).
A név betűvel, _ vagy \ karakterrel kezdődhet, betűket, számokat,
_, \, . és ? jeleket tartalmazhat, és legfeljebb 255 karakter hosszú
lehet. Számokhoz vagy cellahivatkozásokhoz hasonlító neveket
nem használhatunk.
A munkalapok mérete csökkenthető, ha több helyen is előforduló
képlethez rendelünk nevet, mert így a program nem minden – a
képletet alkalmazó – cellában, hanem csak egy helyen tárolja a kép-
letet. A képlet megváltoztatáskor a program a nevet (illetve a névvel
rendelkező képletet) használó összes cellát automatikusan újra-
számolja. A program a beszúrásokkal és törlésekkel érintett hivat-
kozásokat módosítja. Például, ha munkalapok (vagy cellák) közé
újabbat szúrunk be, akkor az erre a tartományára vonatkozó hivat-
kozás tartalmazni fogja az új munkalapot, illetve tartományt is.
Automatikus névadás
A munkalap sor- és oszlopfeliratai alapján a program a cellák nevét
automatikusan is létre tudja hozni. Az automatikus névadást a Kép-
letek szalag Definiált nevek/Kijelölésből új parancsával, illetve
közvetlenül a Ctrl+Shift+F3 billentyűkombinációval végezzük. A

megjelenő párbeszédpanelen adjuk meg, hogy a program a kijelölt

tartomány melyik részéből vegye a nevet.
A neveket a kijelölt tartomány szélső celláiból hozhatjuk létre

A Felső sorból a felső sor alatt lévő sorokat nevezi el a felső sor
celláinak szövegével, a Bal oszlopból a jobbra álló oszlopokat, az
Alsó sorból a fölötte lévő sorokat, a Jobb oszlopból a tőle balra
lévő oszlopok celláit nevezi el. Az Excel 2003 automatikusan értel-
mezi a kijelölt tartományt és a szöveges cellák helyzetének megfele-
lően bejelöli a párbeszédpanel megfelelő jelölőnégyzeteit.
A program a név létrehozásakor a dátumot szöveggé konvertálja,
ha a nevet adó cella dátumot tartalmaz. Például a dátumként formá-
zott „2010.október.8” cellatartalomból előállított név:
„_2010._október_8.”. Ugyanígy átalakítja a névben nem megenge-
dett karaktereket is, például a „Sűrűség [t/m3]” cellatartalomból előál-
lított név: „Sűrűség__t_m3”.
A létrehozott nevek és hivatkozásaik listája a Képletek szalag
Definiált nevek/Névkezelő parancsával megjeleníthető párbeszéd-
paneljén, illetve az eszköztár név mezőjében látható. A program
figyelmeztet, ha már létező nevet próbálunk megadni. Ekkor helyet-
tesíthetjük a régi nevet és hivatkozást vagy visszatérhetünk új név
megadásához.
Tetszőleges név megadása

A cellák és képletek elnevezésére tetszőleges, saját nevek is meg-
adhatók. Az elnevezendő összefüggő vagy nem összefüggő cella-
tartomány kijelölése után neveket a leggyorsabban a szerkesztőléc
Név mezőjében lehet létrehozni, azaz ide írjuk be a kijelölt rész ne-

vét, majd megnyomjuk az Enter billentyűt. A név ezután felkerül a

listára. Ha a névvel rendelkező tartományt utóbb kijelöljük, akkor a
név megjelenik a szerkesztőléc név mezőjében. Egyszerűen az el-
nevezett tartományra, cellára ugorhatunk, ha – akár egy másik
munkalapon – a szerkesztőléc név mezőjének listáját legördítjük,
majd a megfelelő névre kattintunk.
Nevek a szerkesztőléc név listájában

A Képletek szalag Definiált nevek/Névkezelő parancsával, illetve
a Ctrl+F3 billentyűkombinációval megjelenített párbeszédpanelen is
létrehozhatunk neveket, megadhatunk hivatkozásokat, hivatkozásá-
nak vagy képletének módosításával újradefiniálhatjuk a nevet, illetve
törölhetjük a munkalapról a feleslegessé vált neveket (lásd a követ-
kező ábrát).
A Névkezelő párbeszédpanel

A Névkezelő párbeszédpanel a 2007-es verzióban megjelent fej-

lesztés. Itt egyetlen párbeszédpanelről végezhetjük a nevek kezelé-
sét. A munkafüzetben jelenleg érvényes nevek látszanak a Név osz-
lopban (külön megjelölve a táblázatnevek), az Érték oszlopban a
nevet viselő cella vagy tartomány értéke, a Hivatkozás oszlopban
az elnevezett cellatartomány látszik. A táblázatnevekkel a Beszúrás
szalag Táblázat parancsával kialakított táblázatokat nevezhetjük el
a Táblázateszközök/Tervezés szalagon. A táblázatok a korábban
használt listák utódai, de kezelésükben jelentős változások történ-
tek, emiatt később részletesen tárgyaljuk.
A párbeszédpanel tartalmát a Szűrő gomb menüjéből kiadható
parancsokkal szűrhetjük, vagyis megadhatjuk azokat a szemponto-
kat, amelyek szerint a program kiválogatja a nevek köréből a pane-
len megjelenítetteket.
Új név felvételéhez kattintsunk az Új gombra, vagy adjuk ki a
Képletek szalag Definiált nevek/Név megadása parancsát! A Név
beviteli mezőbe írjuk az új nevet, vagy szerkesztjük át a listáról kivá-
lasztott régi nevet. Ugyanez a párbeszédpanel jelenik meg, ha a
régi nevet átneveznénk, mely műveletet a Névkezelő párbeszédpa-
nelen a módosítandó névre kettősen kattintva, vagy kiválasztás
után, a Szerkesztés gombbal indítunk.
Új név felvétele párbeszédpanelen

A Hatókör listán kiválaszthatjuk azt a munkalapot, vagy a teljes
munkafüzetet, ahol a nevet érvényesíteni akarjuk. A későbbi értel-
mezés sokkal könnyebb lehet, ha a Megjegyzés mezőt is kitöltjük. A

Hivatkozás mezőben megjelenik a kijelölt vagy a listáról választott

névhez tartozó cella, tartomány, állandó érték vagy képlet hivatko-
zása, amelyet szerkeszthetünk a mezőbeírással (képletszerkesztő
parancsokat használva), vagy a munkalapon történő tartomány-
kijelöléssel. A megfelelő munkalapot a lapfülre kattintva vagy be-
írással adjuk meg. A Hivatkozás a Névkezelő párbeszédpanel alján
is módosítható a táblázatnevek kivételével. A táblázatnevek eseté-
ben csak a név és a megjegyzés módosítható. A nevet viszont le-
cserélhetjük a Táblázateszközök/Tervezés szalagon is.
Makrólapot a munkalapfülek helyi menüjének Beszúrás paran-
csával szúrunk be munkafüzetbe. A beszúrt Excel 4 makrólapokon
az Új név párbeszédpanelen további paramétereket is megadha-
tunk. A Makró csoport csak aktív makrólap esetén jelenik meg a
párbeszédpanelen. A Függvény és a Parancs rádiógombok a mak-
ró típusát adják meg. Parancsmakró definiálásakor tetszőleges be-
tűt rendelhetünk a parancshoz a Ctrl+ mezőben.
Név megadása makrólapon

A Kategória lista csak akkor használható, ha a Makró csoportban a
Függvény vagy a Parancs rádiógomb van kijelölve. Ekkor megje-
lennek a listában a létrehozott parancs- vagy függvénymakró kate-
góriák. Alapértelmezett a Felhasználói kategória. Makrót rendel-
hetünk már létező kategóriához, vagy új kategóriát is alkothatunk. A
kategóriához rendelt makró a képletpaletta párbeszédpanel adott
kategóriájában megjelenik.

Név beillesztése
A Képletek szalag Definiált nevek/Képlet eleme listából, vagy a
lista alján látható Név beillesztése paranccsal, illetve az F3 billen-
tyűvel megjelenített párbeszédpanelről a definiált nevek közül kivá-
laszthatunk egyet, amelyet a program a Szerkesztőlécre illeszt be.
Aktív Szerkesztőléc és = jellel kezdett képlet esetén a program a
kijelölt nevet beilleszti a beszúrási pontnál, azaz a kurzor helyén. Ha
a Szerkesztőléc nem aktív, akkor a parancs aktivizálja, beilleszti a =
jelet, majd utána a kijelölt nevet.
Név beillesztése párbeszédpanelről és listából

A párbeszédpanel elemei:
Név beillesztése: Az aktív munkalap vagy makrólap meghatározott
nevei, melyekből beillesztésre választhatunk.
Listát: Az aktív cellától kezdődően egymás alá illeszti be a listán
szereplő összes nevet (ez a gomb csak akkor választható, ha a
Szerkesztőléc nem volt aktív a parancs kiadásakor). A munkalapon
a nevek listája egyetlen, két oszlop szélességű terület (lásd a mellé-
kelt ábrát).
A beillesztett tartományban a bal oldali oszlop tartalmazza a ne-
veket, a jobb oldali oszlop a nevekhez tartozó a cellahivatkozásokat.
Makrólapon szereplő névlista öt oszlop széles: név-, hivatkozás-,
makrótípus- (0=nincs, 1=függvény, 2=parancs), hozzárendelt billen-
tyűparancs- és kategóriaoszlop. A hozzárendelt billentyűparancs
oszlop a Ctrl nélkül mutatja a billentyűkombináció másik betűbillen-
tyűjét.

bevétel =Munka1!$A$1
kiadás =Munka1!$B$1
nyereség =Munka1!$B$2
cím =Munka1!$C$4:$C$7
fax =Munka1!$E$4:$E$7
név =Munka1!$B$4:$B$7
telefon =Munka1!$D$4:$D$7
A beillesztett névlista
Hivatkozás a névre
A Képletek szalag Név megadása  Hivatkozás névvel... paran-
csával létező képleteket kereshetünk meg a kijelölt cellákban és a
hivatkozásokat helyettesíthetjük az ezekre definiált nevekkel (lásd a
következő ábrát). Itt a táblázatnevek nem jelennek meg.
Többféle módon használhatjuk a neveket

A párbeszédpanel elemei:
Melyik hivatkozás: Lista a munkafüzetben meghatározott nevekkel,
innen választjuk ki a hivatkozások helyén használandó nevet vagy
neveket.

Hivatkozási típustól függetlenül: Bekapcsolva a hivatkozások tí-

pusától függetlenül a hivatkozásokat névvel helyettesíti, egyébként
az abszolút hivatkozásokat abszolút nevek, a relatív hivatkozásokat
relatív nevek, míg a vegyes hivatkozásokat vegyes nevekkel helyet-
tesíti.
Használhat sor- és oszlopneveket: Ha a pontos cellák nevét nem
lehet megtalálni, akkor a cellákra való hivatkozásokat tartalmazó
sor- vagy oszloptartományok nevét használja.
Egyebek: Megjeleníti a következő beállítási lehetőségeket:
 Azonos oszlopban elhagyja az oszlop nevét: Ha a hivatkozott
cella ugyanabban az oszlopban van, mint a képlet és egy sortájolt
névvel rendelkező tartományon belül, akkor a hivatkozást a sortá-
jolt névvel helyettesíti oszloptájolt név belefoglalása nélkül.
 Azonos sorban elhagyja az oszlop nevét: Ha a hivatkozott cel-
la a képlet sorában van és egy oszloptájolt névvel rendelkező tar-
tományon belül, akkor a hivatkozást az oszloptájolt névvel helyet-
tesíti anélkül, hogy belefoglalna egy sortájolt nevet.
Nevek sorrendje: Megadja melyik tartománynevet listázza először,
ha egy cellahivatkozást mind egy sor-, mind pedig egy oszloptájolt
tartománynév helyettesít.
Hivatkozásoperátorok
A hivatkozásoperátorok feladata, hogy a nem összefüggő kijelölé-
sekhez, tartományokhoz is biztosítsa az egyetlen névvel történő
hivatkozás lehetőségét. A cellatartományokat alkalmazó hivatko-
zásoperátorok:
A B C D E F
1
2 egyesítés B1;C2;D1;E2
3
4 metszet B4:E4 C3:D5
6
7 tartomány B7:F7
A cellatartományokon alkalmazható műveletek

314 A képletek alkalmazása
 Tartomány (kettőspont): Egyetlen hivatkozás a tartomány két

szélső cellája közötti cellákra (beleértve a határokat is).
 Egyesítés (pontosvessző): Egyetlen hivatkozás nem összefüg-
gő részekre.
 Metszet (szóköz): Több megadott hivatkozás közös celláira utal.
Alkalmazhatunk rövidített hivatkozásokat is, például a teljes A osz-
lopra: A:A, a teljes 2. sorra: 1:1, a 2., 3. és a 4. sorra: 1:3, a teljes
munkalapra A:IV vagy 1:65536.
A képletek alkalmazása
Írhatunk a cellákba eredményt szolgáltató képleteket is. Ilyenkor a
megjelenített vagy kinyomtatott (nem aktív) cellában a képlet kiérté-
keléséből adódó érték szerepel. A képletek részei: operátorok (mű-
veleti jelek), cellahivatkozások, értékek (állandók, amelyet közvet-
lenül gépelünk be), munkalapfüggvények, nevek. Ezeket az eleme-
ket a szerkesztőlécen1 írjuk be, vagy a Képletek szalag Függvény
beszúrása parancsát vagy a Függvénytár valamelyik nyomógomb-
menüjét alkalmazzuk.
A képletekkel különböző (például matematikai és logikai) művele-
teket végezhetünk el a munkalapadatok felhasználásával. Képletet
alkalmazunk akkor is, ha a munkalapra számított értékeket (a műve-
letek eredményét) viszünk be, de a műveleteket nem rögzítjük. Az
adatok elemzésében is segíthetnek a képletek. A képletek szerkesz-
tését végezhetjük közvetlenül a cellákban is, a hivatkozott tartomá-
nyok színezése itt szintén segítséget nyújt.
1
Szerkesztőléc: Az Excel ablakának felső részén, az oszlopazono-
sítók felett található sáv, amelybe cellák vagy diagramok értékeit,
illetve képleteit írhatjuk be, vagy ott azokat szerkeszthetjük. Az aktív
cellában lévő állandó értéket vagy képletet mutatja.
A függvénytár és a szerkesztőléc
A képletek szintaxisa
A szintaxis egy programnyelv elemeinek felhasználási sorrendjének,
az elemek típusainak képzésére vonatkozó szabályok összessége.
Az Excel képletei ilyen szabályokban megfogalmazott sorrend sze-
rint számolnak ki értékeket. A számítás folyamatát a képlet szintaxi-
sa szabja meg. A képlet egyenlőségjellel (=) kezdődik, utána szere-
pel a képlet által kiszámolandó kifejezés.
Egyszerű módon jeleníthetjük meg a B1 jelű cellában az A1 jelű
cella tartalmát, ha beírjuk a B1 jelű cellába =A1. A hivatkozott cel-
lákkal vagy állandókkal is végezhetünk műveleteket A következő
képlet például 1-et von ki 6-ból: =6-1. A cellák tartalma ez esetben a
képlet, a cellák értéke a képlet kiértékeléséből adódó eredmény. A
legegyszerűbb képlettel hivatkozhatunk egy névvel rendelkező cellá-
ra: ha az A1 cella neve „gyümölcs”, tartalma „alma”, akkor a B1 cel-
lába írt „=gyümölcs” képlet eredményeképpen a B1 cellát elhagyva
(megnyomva az Enter billentyűt) megjelenik az A1 cella értéke, va-
gyis az „alma”.
A szerkesztőléc aktivizálásához kattintsunk a szerkesztőlécre,
vagy nyomjuk meg az F2 billentyűt, illetve kattintsunk kettősen a
szerkesztendő cellába. A szerkesztőléc láthatóvá tételéhez vagy

elrejtéséhez a Nézet szalag Megjelenítés/elrejtés csoportjának

Szerkesztőléc jelölőnégyzetét használjuk.
A képletek beírását tehát a cella aktivizálása után az = jellel kezd-
jük. Ezután írjuk be (vagy illesztjük be a máshonnan kimásolt) képle-
tet, azaz a műveleti jeleket, hivatkozásokat operátorokat stb. A
függvények beviteléhez használjuk a szerkesztőléc Függvény
beszúrása ikonját, vagy a Függvénytár valamelyik nyomógomb-
menüjének parancsait (később részletezzük).
Ha a képletet nem kiértékelendő, de = jellel kezdődő szövegként
akarjuk bevinni, akkor írjunk elé ' (aposztróf) karaktert. Ez így bo-
nyolultnak tűnik és az értelme sem látszik, de gondoljunk arra, hogy
egyes esetekben amíg hibás a képlet, nem hagyhatjuk el a szer-
kesztőlécet. Igen ám, de a hibát esetleg még nem tudjuk elhárítani,
csak később. Addig is a cellatartalom szövegesen tárolható, és leg-
közelebb elegendő a javítást elvégezni és az aposztróf karaktert
törölni…
A képlet bevitelét az Enter billentyű lenyomásával vagy a szer-
kesztőléc ikonjára kattintva fejezzük be. Ha a szerkesztőléc
ikonjára kattintunk, akkor a szerkesztőléc tartalma nem kerül a cel-
lába, ez felel meg az Esc billentyű megnyomásának.
A képletekbe írt kifejezések (operátorok) kiértékelésének sorrend-
je balról jobbra értendő, de ezt a sorrendet befolyásolják a képletek-
ben szereplő műveleti jelek. A következő lista szerint hátrébbsze-
replő elemeket később, az előrébb szereplőket korábban értékeli ki
a program:
: (kettőspont) , (vessző) (szóköz) hivatkozási operátorok,
beépített függvény, AND, OR, NOT,
% százalék,
^ (hatványozás operátor például a =2^3 képlet eredménye 8),
* vagy / (szorzás vagy osztás),
+ vagy – (előjel),
+ vagy – (összeadás vagy kivonás),
&, (összefűző operátor, több szövegdarabot egyetlen szöveggé
fűz össze.)

= < > <= >= <> (összehasonlító operátorok: egyenlő, nem

egyenlő, kisebb vagy egyenlő, nagyobb vagy egyenlő, kisebb, na-
gyobb).
Például az „=6-2*3” képlet értéke 0, mert a szorzás magasabb
rendű, mint a kivonás. A képletekben szereplő műveletek kiértékelé-
sének sorrendjét a zárójelekkel szabályozhatjuk. Így az „=(6-2)*3”
képlet értéke 12 lesz. A program minden egyes operátorhoz a meg-
felelő típusú értéket várja, az ettől eltérő típusúakat megkísérli át-
konvertálni (például a „3” szöveget 3 számmá).
A képletek írásakor alkalmazhatjuk Az Excel beállításai párbe-
szédpanel Gyorselérési eszköztár kategóriájából, a Minden pa-
rancs listaelem választása után a gyorselérési eszköztárba felvett
ikonokat: Egyenlőségjel, Összeadás-, Kivonás-, Szor-
zás-, Osztás-, Hatványozásjel, Nyitó, Záró zárójel
(ezek csak párosával, együtt alkalmazva fordulhatnak elő), Ket-
tőspont, Vessző, Százalék-, Dollárjel. Aktív cellánál, ha
ilyen ikonra kattintunk, akkor a cella tartalmát a program egy megfe-
lelő műveleti jelre cseréli. A cella tartalmát folyamatosan szerkeszt-
ve pedig a megfelelő karakter a kurzor pozíciójára kerül.
A képletekben háromdimenziós hivatkozásokkal a munkafüzet
adott lapjának tartományaira is hivatkozhatunk. Ezek alakja a Mun-
ka3-tól Munka5 munkalapig terjedő lapok (azaz laptartomány)
B3:C7 tartományára mutató példa szerint: Munka3:Munka5!B3:C7.
Ez gyorsan úgy adható meg, hogy beírjuk a képlet elejére az = jelet,
ezután rákattintunk a hivatkozás kezdő, majd a Shift billentyű le-
nyomása mellett a záró munkalap fülére.
A képletek vagy egy részük kiértékeléséhez jelöljük ki a képletet
tartalmazó cellát vagy a kiértékelendő képletet gépeljük be az aktív
szerkesztőlécre. Ezután jelöljük ki a kiértékelendő képletrészt, majd
nyomjuk meg az F9 billentyűt. Ha elfogadjuk a kiértékelés eredmé-
nyét, akkor az Enter, egyébként az Esc billentyűt nyomjuk meg.
Ezzel a módszerrel a képlet kiértékelt eredményét, mint állandót2
tároljuk el, visszük be a cellába.
2
Állandó: Olyan cellaérték, amely nem egyenlőségjellel (=) kezdő-
dik. Ilyen állandó érték például egy dátum, a 21-es szám vagy egy
A kiértékelés közben, ha a program hibát észlel, megkísérli kije-

lölni a hibás részt, egyúttal megjelenik a Képlethiba párbeszédpanel.
Ezután válasszuk az OK nyomógombot, majd javítsuk ki a Szer-
kesztőlécen vagy töröljük a képletet (vagy – átmenetileg – töröljük a
képletből az egyenlőségjelet, mert ekkor a program a képletet szö-
vegként tárolja el, amelyet később kijavíthatunk). A képlet az Esc
billentyű megnyomásával törölhető. Minthogy a program a munkafü-
zet mentése előtt kiértékeli a képleteket, a hibás képletet tartalmazó
munkalapot nem menti el.
{1.2.3.4} eredménye 1×4-es tömb: 1 2 3 4
{10;20;30} eredménye 3×1-es tömb:
10
20
30
{1.2;3.4;"a"."b"} eredménye 3×2-es tömb:
1 2
3 4
a b
{A1:C1} eredménye 1×3-as tömb: A1 B1 C1
Példák a tömbállandókra
Ha argumentumként tömböt adunk meg, akkor az egy sorba tartozó
értékeket ponttal, az egyes sorokat pedig pontosvesszővel kell
egymástól elválasztani. A tömbtartományt a program egyetlen cella-
ként kezeli, tehát csak egy részére vonatkozó (például egyetlen cel-
láját módosító) parancsokat nem adhatunk ki. A tömbállandók3 tar-
talmazhatnak egész, tizedes vagy tudományos formátumú számo-
kat, idézőjelek közötti szöveget, logikai értéket, hibaértéket, de kép-
leteket, pénznem- és zárójelet nem. A tömbállandókban a soronkén-
ti cellák számának meg kell egyezniük (például egy 3×6-os tömb
három sora hat cellát tartalmaz), az azonos sor értékeit ponttal, a
szöveg. A képletek és a képletből származó értékek általában nem

állandók (kivéve a fent leírt módszert).
3
Tömbállandó: a képletekben használható állandók speciálisan el-
rendezett csoportja.
tömb sorait pontosvesszővel választjuk el egymástól. A tömbállan-

dók cellahivatkozásokat nem, tartományhivatkozásokat azonban
tartalmazhatnak.
A több egyértékű képletet helyettesítő tömbképletekkel időt taka-
ríthatunk meg, minthogy nem kell ugyanazt a képletet többször be-
írnunk. Ezek használhatók sorokban és oszlopokban elrendezett
argumentumok csoportján végrehajtandó műveletek elvégzésére,
valamint több eredményt adó műveletek kiértékelésére is. Az ered-
ményül tömböket adó képleteket a megfelelő számú cella kijelölése
után tömbképletként kell bevinni.
A tömbképlet beviteléhez a képlet szükséges részének kijelölése
után a szerkesztőlécen nyomjuk meg a Ctrl+Shift+Enter gyors-
gombot. Ekkor a képletet a program automatikusan {} zárójelek közé
zárja. Az eredmény is tömbként jelenik majd meg. A közönséges
képletként bevitt tömböknek csak a legelső elemével számol a prog-
ram (például ={1.2.3}+{4.5.6} eredménye 5, ezzel szemben tömb-
képlettel számolva 5,7,9 az eredmény).
Például közönséges, egyértékű képlettel számolva lásd a követ-
kező táblázatot.
A B C D
1 Alma körte barack
2 egységár 60 Ft 50 Ft 80 Ft
3 mennyiség 100 200 300
4 árbevétel 6 000 Ft 10 000 Ft 24 000 Ft
5 Eredmény =SZORZAT(B2;B3) =SZORZAT(C2;C3) =SZORZAT(D2;D3)
képlete:
6
7 összesen 40 000 Ft
8 Eredmény =SZUM(B4:F4)
képlete:
Alapadatok és megoldások
A B7 cellában látható eredményt a korábbi, B4:D4 tartományba írt
képletek kiértékelése alapján számító „=SZUM(B4:F4)” képlet egyet-
len tömbképlettel helyettesíthető:
„{=SZUM(B2:D2*B3:D3)}”.

320 Képletek operátorai
A tömbképlet bevitelét is az = jel bevitelével kezdtük, majd a bevitel

végén megnyomtuk a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt. Ha
csak az Enter billentyűt nyomjuk meg (nem készítünk tömbképle-
tet), akkor a fentiek szerint csak az első elemmel végzett művelet
eredménye, azaz 6000 Ft jelenik meg.
Tömbtartományt4 úgy viszünk be, hogy megnyomjuk az F5 billen-
tyűt, vagy a Ctrl+Q billentyűkombinációt, illetve kiadjuk a Kezdőlap
szalag Keresés és kijelölés  Ugrás parancsát. Az ezután megje-
lenő párbeszédpanelen az Irányított... nyomógombot nyomjuk meg,
majd kiválasztjuk az Aktuális tömb választókapcsolót. Ezután
megnyomjuk az Enter billentyűt vagy az OK nyomógombra kattin-
tunk.
Feladat – Tömbképlet alkalmazása

Gyakorlásképpen számoljuk ki a fenti táblázatban látható B7 cella
tartalmát tömbképlettel is. A táblázat bevitele után az eredményt a
C7 cellába írjuk.
1. Kattintsunk a C7 cellába, majd a szerkesztőlécre, vagy nyomjuk

meg az F2 billentyűt, amely megjeleníti a szerkesztőlécet.
2. Írjuk be az „=SZUM(B2:D2*B3:D3)” képletet.
3. Nyomjuk meg a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt.
Ha csak az Enter billentyűt nyomjuk meg, akkor az eredmény
10000 lesz.
Képletek operátorai
Az operátorok vagy műveleti jelek határozzák meg a cellába írt kép-
let kiszámítását. Az Excel négy különféle típusú operátort vagy mű-
veleti jelet különböztet meg: számtani, összehasonlítási, szöveges
és hivatkozási operátort.
4
Tömbtartomány: közös képlettel rendelkező cellák téglalap alakú
tartománya.
Számtani műveleti operátorok

A számtani műveleti, vagy aritmetikai jelek matematikai alapművele-
teket hajtanak végre (például összeadás, kivonás, szorzás, osztás),
számokat egyesítenek és számeredményeket állítanak elő.
Operátor Jelentése Példa
+ (pluszjel) Összeadás 3+3
– (mínuszjel) Kivonás 6-4
Ellentett képzése –1
* (csillag) Szorzás 3*3
/ (törtjel) Osztás 3/3
% (százalékjel) Százalék 20%
^ (kalap) Hatványozás 3^2 (=3*3)
Összehasonlító műveleti operátorok
Ezek az operátorok két – tetszőleges, de egyforma típusú – értéket
hasonlítanak össze, és a cella, illetve a függvény értékeként megje-
lenő eredményül az IGAZ vagy a HAMIS logikai értéket adják.
= Egyenlő A1=B1
> Nagyobb, mint A1>B1
< Kisebb, mint A1<B1
>= Nagyobb, mint vagy egyenlő (nem kisebb) A1>=B1
<= Kisebb, mint vagy egyenlő (nem nagyobb) A1<=B1
<> Nem egyenlő A1<>B1
Szöveg operátor
& Két szöveges értéket kapcsol "Buda" & "pest" a
(fűz) össze, és folytonos szöve- "Budapest" szöveget
ges értéket ad eredményül. adja eredményül.
Hivatkozási operátorok
A hivatkozási operátorok egyesítik a számítások számára a cellák
tartományait.

322 Képletek operátorai

: (kettős- Tartományoperátor, a két hivatko- B5:B15
pont) zás közötti összes cellára (bele-
értve a két hivatkozást is) egyet-
len hivatkozást eredményez.
, (vessző) Egyesítés operátor, amely több SZUM(B5:B15,
hivatkozást egyesít egyetlen hi- D5:D15)
vatkozásba.
(szóköz) Metszet operátor, amely két hi- SZUM(B5:B15
vatkozás közös cellájára egyetlen A7:D7)
hivatkozást hoz létre. A példában a B7
cella a két tarto-
mányban közös.

MUNKALAPFÜGGVÉNYEK 323
MUNKALAPFÜGGVÉNYEK
A Microsoft Office Excel sok beépített képlettel rendelkezik, ezek a

függvények, amelyek végrehajthatnak egyszerű vagy összetett
számításokat. Az Excel 2007 mintegy 347 beépített munkalapfügg-
vényt biztosít a számítások végrehajtására. Ezzel szemben az Excel
2010-ben már 400 munkalapfüggvényt találunk. Ugyanakkor ezen
újdonságok java része csak a korábbi függvények átgondolásából,
matematikai pontosításából származik. A régi függvények algorit-
musait tökéletesítették, így az eredmények pontosabbak lettek. Álta-
lában a régi elnevezések alatt is elérhetők a függvények a kompati-
bilitás fenntartása érdekében. Azonban, ha erre nincs kimondottan
szükség, akkor inkább az új függvényeket használjuk!
A függvények közül a többség ismert volt már a program előző
változataiból. A program beépített függvényeiről külön kötetet jelen-
tettünk meg (lásd az irodalomjegyzéket), amelyben funkció szerinti
csoportosításban, példákat mellékelve ismertettük az összes függ-
vényt. A munkalapok leggyakoribb függvénye a cellatartományokat
összegző SZUM függvény. Mivel ezt a függvényt gyakran alkalmaz-
nálhatunk. E nyomógomb legördülő menüjéből még néhány hason-
lóan fontos függvény választható.
Az Excel 2007-től a kockafüggvények segítségével megoldhatjuk
OLAP1 adatkockák elemzését is. Ez olykor hatalmas tárigénnyel
járhat. Ugyanakkor létrehozhatunk .cub kiterjesztésű kapcsolat nél-
küli kockafájlt olyan kimutatáshoz, amely megoszt egy kapcsolatot
egy másik kimutatással. Ezekkel esetleg később az Excel 2010 –
Haladóknak kötetben foglalkozunk.
1
OLAP: Olyan adatbázis-technológia, amelyet tranzakciók végrehaj-
tása helyett lekérdezések és kimutatások használatára optimalizál-
tak. Az OLAP-adatok szervezettsége hierarchikus, tárolásuk pedig
kockákban történik, nem táblákban.
324 Függvények használata
Feladat – AutoSzum alkalmazása

Gyakorlásképpen számoljuk ki az ábrán látható B7 és D7 cella tar-
talmát az gomb alkalmazásával. Most egyszerre, a
nem összefüggő kijelölést és az automatikus tartománykijelölést
alkalmazva számoljuk ki e két cella tartalmát.
6. Kattintsunk a B7 cellába, majd a Ctrl billentyű nyomvatartása
mellett a D7 cellába ide kerül majd a képlet eredménye.
7. A bevitelt kezdjük az gombra kattintással (ebben az
esetben helyette megnyomhatjuk az Alt+Shift+7 billentyűkombi-
nációt is). Ekkor megjelenik a szerkesztőlécen a függvény (né-
hány másik függvény választható a gomb menüjéből), amely az
utoljára kijelölt eredménycellához tartozó összegzendő tarto-
mányt mutatja: „=SZUM(D2:D6)”.
Függvények használata
A függvények olyan, az Excel fejlesztői által matematikai szabályo-
kat alkalmazva előre meghatározott képletek, amelyek számításokat
hajtanak végre argumentumoknak nevezett, általunk adott értékek
szintaxisnak nevezett meghatározott sorrendje szerint. Például a
SZUM (SUM) függvény értékeket vagy cellatartományokat ad ösz-
sze, a RÉSZLET (PMT) függvény a törlesztési időszakra vonatkozó
törlesztési összeget számítja ki állandó nagyságú törlesztőrészletek
és kamatláb esetén stb.

Függvény beírása
A függvény szintaxisa a függvény nevével kezdődik, amelyet egy
nyitó zárójel, a függvény vesszőkkel elválasztott argumentumai és
egy jobb oldali zárójel követ. A képletekben szereplő függvényeket a
képletet kezdő egyenlőségjel (=) és az operátorok mögé írhatjuk. A
függvényt tartalmazó képletek létrehozásában segítséget nyújt a
képletpaletta.
A függvények által várt argumentumok lehetnek számok, szöveg,
logikai érték (IGAZ – TRUE vagy HAMIS – FALSE), tömbök, hibaér-
tékek (például: #HIÁNYZIK!) vagy cellahivatkozások. A könyv to-
vábbi részeiben az összes függvény szerepét, alkalmazási körét,
kötelezően megadandó és választható argumentumait is ismertet-
jük. Az argumentumok lehetnek állandók, képletek vagy más függ-
vények is, de ezeknek az adott argumentum számára érvényes ér-
téket kell előállítania. A függvények más függvény számára argu-
mentumként való használata a függvények egymásba ágyazása.
Az Excelben ez az egymásba ágyazás hétszeres mélységig tör-
ténhet. Ha a B függvényt az A függvény argumentumaként alkal-
mazzuk, akkor a B függvény jelenti a második szintet. Amikor a B
függvény argumentumként tartalmazza a C függvényt, akkor a C
függvény egy harmadik szintű függvény és így tovább: =A(B(C)).
Az Excel az #ÉRTÉK! (#VALUE!) hibaértéket jeleníti meg, ha egy
beágyazott függvény nem a megfelelő típusú értéket adja. A követ-
kező HA (IF) függvény például egy beágyazott ÁTLAG (AVERAGE)
függvényt használ, és azt összehasonlítja a 0 értékkel:
=HA(ÁTLAG(F1:F6)>0;"pozitív";"negatív")
Egy HA függvényben az első argumentum értékének kötelező típu-
sa logikai érték, így az összehasonlításnak az IGAZ vagy HAMIS
értéket kell adnia. Ez a mintafüggvény az őt tartalmazó cellában a
"pozitív" értéket jeleníti meg, ha az F1:F6 cellatartomány átlaga na-
gyobb, mint 0, és a "negatív" értéket jeleníti meg, ha az átlag kisebb
vagy egyenlő, mint 0.
A függvények többsége argumentumot vár, kivétel a PI() függ-
vény, amely a Ludolf-féle számot 9 jegy pontossággal adja vissza,
illetve a MA(), angolul TODAY() függvény, amely mindig az aktuális
dátumot, a MOST(), angolul NOW(), amely mindig az aktuális időt

adja vissza. Ha az = jelet követően csak ezeket írjuk a cellába, ak-

kor a megfelelő cellaértéket kapjuk. Néhány függvényhez tetszőle-
gesen megválasztható (opcionális) argumentumot is megadhatunk,
melyek a számításokhoz nem feltétlenül szükségesek.
Függvény beillesztése gombmenüből

Függvényt tartalmazó képlet készítésénél vagy utó-
lagos módosításánál, szerkesztésénél a Függvénytár
segítségét vehetjük igénybe a munkalapfüggvények beillesztésére.
A Függvénytár csoportot a Képletek szalagon találjuk. Itt az
AutoSzum gomb menüjében a leggyakoribb függvényeket, a többi
gomb menüjében a gombnévhez csoportosított függvényeket vá-
laszthatjuk ki. Mindegyik gomb menüjében megjelenik a További
függvények parancs, amellyel, illetve a Függvénytár vagy a szer-
kesztőléc Függvény beszúrása ikonjával az összes beépített függ-
vény elérhető.
Függvényt azonban a képlet belsejében is elhelyezhetünk, mint
láttuk, akár egymásba is ágyazhatunk. A függvénybeillesztést segítő
párbeszédpanel megjelenítéséhez az = jel begépelése után kattint-
sunk (vagy akár a = jel begépelése nélkül) a szerkesztőléc Függ-
vény beszúrása ikonjára, vagy valamelyik gombmenü parancsra.
Ekkor, ha még nem lett volna a szerkesztőlécen, akkor bekerül az =
jel, egyébként a program a kurzor pozíciójára szúrja be a függvényt.
A függvénytár gombjaiból menük gördíthetők le

A cellában hivatkozott cellák és tartományok más és más színnel

kijelölve jelennek meg a szerkesztőlécen. Az éppen szerkesztett
függvény argumentumainak helyes megadását a szerkesztőléc alatt
megjelenő súgó segíti (ha a képletet közvetlenül a cellában szer-
kesztjük, akkor a segítség a cella alatt jelenik meg). A hivatkozott
cellákat egérrel is áthelyezhetjük, illetve megváltoztathatjuk a kép-
letben hivatkozott tartomány méretét. Ügyeljünk arra, hogy bármely
cellába kattintás beviszi az adott cella hivatkozását a képletbe.
A szokásos segítség képletszerkesztés közben

A fentebb bemutatott segítséget már korábbról ismertük. Most
azonban mindjárt négy újabb segítséget kaptunk. Először: a képlet
beírásakor a szerkesztőléc alatt megjelenik a képlet egymondatos
leírása (lásd a következő ábrát).
A függvény leírása
Másodszor: a képletben leírt első betű máris egy listát jelenít meg
az adott betűvel kezdődő függvényekről, ahonnan gyorsan kivá-
laszthatjuk a megfelelő függvényt, amelyet így nem kell begépel-
nünk.
A bevitelt gyorsítja a függvénylista

Harmadszor: a legördített gombmenü felett mozgatott kurzor alatt

megjelenik a kiválasztott függvény paraméterezése is.
A függvény paraméterezése is megjelenik

Negyedszer: a cella vagy a szerkesztőléc alatt megjelenő rövid em-
lékeztető függvényneve egyben hiperhivatkozás is, amelyre kattint-
va az adott függvényhez tartozó súgólapot jeleníthetjük meg. A többi
„helyzetérzékeny” súgóval ellentétben, amely már egyre kevésbé
helyzetérzékeny, vagyis nem a súgókérés helyére vonatkozó segít-
séget adja, most tényleg a függvény leírását kapjuk.
A súgólapon a pontos leírást kipróbálható példa egészíti ki

Kis szépséghiba viszont, hogy a 2010-es változatban a szintaxis

leírásában az angol függvénynév szerepel, míg az argumentumok
bemutatásakor már megjelennek a magyar elnevezések. Ezek sor-
rendje megegyezik az angol változatéval és a szintaxisleírással,
úgyhogy nem jelent igazán gondot a fordítás.
A Beírás ikonra kattintással, illetve az Enter billentyűvel ér-
vényesítjük a szerkesztőléc tartalmát, annak aktuális tartal-
ma bekerül a cellába.
Az Esc billentyűvel vagy a Mégse ikonra kattintva elvetjük a
módosítást, visszatérünk a szerkesztőléc használata előtti
állapothoz.
A szerkesztőléc Függvény beszúrása ikonjára kattintás után, vagy a
valamelyik függvénytári gomb menüjének További függvények pa-
rancsa kiadását követően párbeszédpanelen választhatjuk ki az al-
kalmazandó függvényt. Ezt a párbeszédpanelt jelentősebben módo-
sították a korábbi változatokhoz képest az Excel 2003 fejlesztői, de
a 2007–2010-es változathoz már nem módosították.
A függvény beszúrását és kiválasztását segítő párbeszédpanel

A párbeszédpanel felső részén megjelent a Függvény keresése

mező, amelybe beírhatjuk a keresett függvény funkcióját, majd a
Keresés nyomógombbal megkerestethetjük az optimális megoldást.
A megoldás nem tökéletes: a „hatványozás” szót nem ismeri fel
csak a „hatvány” szót, amire legalább természetesen a helyes függ-
vényt javasolja.
A párbeszédpanelen a függvények kategóriákba sorolva jelennek
meg. A függvény kijelölése után a párbeszédpanelen rövid ismerte-
tés jelenik meg. Ha bizonytalanok vagyunk a függvény funkciójával,
argumentumaival kapcsolatban, akkor kattintsunk a párbeszédpanel
Súgó a függvényről hivatkozására.
Ha a párbeszédpanelt választjuk a függvény bevitelére, vagy akár
ha a szerkesztőlécen kézzel szerkesztett képletben a kérdéses
függvény nevére állunk és a Függvény beszúrása ikonjára kattin-
tunk, akkor egy újabb párbeszédpanel jelenik meg, amely mutatja a
függvény megadandó argumentumait, valamint az eddig megadott
paraméterek kiértékelésének eredményét (lásd a következő ábrát).
Az argumentumok megadását végezhetjük e panel – függvénytől
függő számú – változó mezőibe írva, illetve a bevinni szánt mezőbe
kattintás után a munkalapon kattintva, cellatartomány argumentum
esetén a munkalapon egeret húzva.
Ha az argumentum ilyen, kattintással vagy húzással végzett
megadásánál zavar (takar) a párbeszédpanel, akkor kattintsunk a
párbeszédpanel adott mezőjét követő ikonra.
Ez a párbeszédpanel felhasználható a hibakeresés során is

Ekkor a párbeszédpanel összezsugorodik, majd az argumentum

megadása után szintén a mezőt követő ikonra kattintva felveszi ere-
deti méretét. Az összezsugorítás mellett a párbeszédpanel termé-
szetesen címsoránál fogva új helyre húzható, hogy ne zavarjon a
munkalapon végzett függvényparaméterezés közben.
A hivatkozott (a munkalapon színes kerettel jelölt) cellák vagy tar-
tományok jobb alsó sarkában megtalálható kitöltőjelet az egér bal
gombjának folyamatos nyomva tartása mellett elhúzva adhatjuk
meg a tartomány új méretét. A hivatkozás áthelyezéséhez a hivat-
kozott cella vagy tartomány határán látható színes szegélyt kell ha-
sonló módon egérrel megfognunk, és az új területre mozgatnunk.
A párbeszédpanel átmenetileg összezsugorítható

A Függvényargumentumok párbeszédpanel segítségével a függvé-
nyeket argumentumokként ágyazhatjuk egymásba. Például a B
függvényt beszúrhatjuk argumentumként az A függvénybe, ha a
szerkesztőlécen a nyílra kattintunk. Ha az A függvénybe további
argumentumokat szeretnénk bevinni, a szerkesztőlécen kattintsunk
az A függvény mögé, majd a szerkesztőléc elejéről válasszunk
újabb függvényt vagy a munkalapról hivatkozást. Ilyen egymásba
ágyazott függvényeket láthattunk korábban a GYÖK függvény pa-
ramétereiként megadott HATVÁNY függvények esetében is (lásd a
fenti ábrát).
A Függvényargumentumok párbeszédpanel a képletekben elő-
forduló függvények szerkesztésére is alkalmas. Jelöljünk ki egy kép-
letet tartalmazó cellát, majd kattintsunk a szerkesztőléc Függvény

beszúrása ikonjára, hogy megjelenjék a párbeszédpanel. A párbe-

szédpanel tartalmazni fogja a képlet első függvényét és annak min-
den argumentumát. Ekkor szerkeszthetjük az első függvényt, a kép-
let bármely más függvényének szerkesztéséhez kattintsunk a szer-
kesztőlécen a képletben a módosítandó helyre, majd a szerkesztő-
léc Függvény beszúrása ikonjára.
A leggyakoribb függvények
A munkalapokon leggyakrabban használt függvények a cellatartal-
mak összegzésére, átlagolására, az értéket tartalmazó cellák meg-
számolására szolgálnak. Az ilyen függvények külön csoportban ta-
lálhatók az AutoSzum gomb menüjében is.
Ezeket a függvényeket a fentiektől eltérően, egy még egyszerűbb
módszerrel is beilleszthetjük, de csak akkor, ha oszloponként, vagy
egyetlen soronként szerepelnek a paraméterek.
Néhány a leggyakrabban használt műveletek közül

A művelet végrehajtása előtt kijelöljük az argumentumnak szánt cel-
latartományt, majd a Képletek vagy Kezdőlap szalag AutoSzum
gombjára kattintva legördített menüből kiválasztjuk az alkalmazandó
függvényt. Ahogy említettük, így egyetlen kijelölt sort összegezhe-
tünk, melynek eredméénye a kijelölést követő első cellába kerül. Ha

több, egymás feletti cellával végzünk műveletet, akkor az eredmény

a cellák alatti cellába kerül akkor is, ha eredeti szándékunk az egy-
más feletti sorok, vagy a teljes kijelölt tartomány összegzése lett
volna. Ha nem az oszlop aljáig terjedő tartományt jelöltük ki, akkor
az eredmények egy új, beszúrt sorban jelennek meg (pontosabban
a számoszlop alján is így van ez, csak az üres sorban ezt már nem
vesszük észre). Ilyen esetekben a szerkesztőlécen kell módosíta-
nunk a függvény paraméterezésén.
Az utoljára használt függvények csoportja is a gyorsabb függ-
vénybeillesztést szolgálja a Függvény beszúrása párbeszédpane-
len vagy a Legutóbbiak nyomógomb menüjében.
Néhány gyakori függvény ellenőrzésére, illetve gyors számolásra
használhatjuk az AutoSzámolás mezőt (lásd a következő ábrát). Az
állapotsor közepére került AutoSzámolás mezőben kijelezve auto-
matikusan hajthatunk végre hatféle függvény kiértékelését. Koráb-
ban itt egyetlen kiválasztott függvény eredményeit jeleníthettük meg,
most kissé másként működik a dolog:
Az állapotsor gyors ellenőrzésre használható

A függvényeket a számolási tartomány előzetes kijelölését követő-
en, az AutoSzámolás mező jobb egérgombbal kattintva megjelenít-
hető listájából választjuk ki. E függvények argumentuma mindig az
aktuálisan kijelölt munkalaptartomány. E kijelölt tartomány több
részletből is állhat, azaz nem szükséges összefüggőnek lennie. A

számolás eredménye csak az állapotsorban jelenik meg, cellába
nem kerül. A menüben kattintással, kapcsolókkal adjuk meg, mely
eredményeket szeretnénk az állapotsorban megjeleníteni. Az ered-
mények ugyanakkor mind megjelennek a menüben is, a megfelelő
kapcsoló mellett, jobb oldalon (még akkor is, ha nem kértük megje-
lenítésüket a kapcsoló beállításával az állapotsorban).
Egyes ritkábban használt – általában matematikai, pénzügyi –
függvények csak akkor érhetők el, ha telepítjük és betöltjük (a Fájl
szalagfül menüjéből legördíthető menü Beállítások parancsával
megjelenített párbeszédpanel Bővítmények kategóriájában) az
Analysis ToolPak bővítményt. Erre figyelmeztet, ha a jól megadott
függvénynév ellenére a képlet kiértékelése után a cellában a #NÉV?
hibaértéket látjuk.
Feladat – Összegzés két irányban

Számoljuk ki az ábrán látható terméknyilvántartás összegadatait,
vagyis milyen termékből melyik évben mennyit forgalmaztak!
A feladat alapadatai a kijelöléssel

1. Az adatok bevitele után jelöljük ki a B2:F7 tartományt!
2. Kattintsunk az AutoSzum gomb bal oldalára (hogy ne jelenjen
meg a gombmenü)!
Ilyenkor – mivel a számításba vont tartományt mindkét irányba
meghaladó tartományt jelöltünk ki – a sorok és oszlopok összegzé-
se azonnal megtörténik.

Az eredmények
Adatbázis és listakezelő függvények

Az Excelnek 12 adatbáziskezelő munkalapfüggvénye van, melyeket
csak párbeszédpanelről, illetve a képletbe gépelve adhatunk meg
(tehát nyomógomb menüből csak a Függvény beszúrása paran-
csot használhatjuk). Az adatbáziskezelő (D – magyarul AB) munka-
lapfüggvények három – a munkalaptartományokra vonatkozó – ar-
gumentumot tartalmaznak: adatbázist, mezőt és kritériumot.
Felül az adatbázis, alatta a kritériumtartomány látható

Az AB függvények általános szintaxisa, vagyis az alkalmazandó
nyelvi – parancsmegadási szabályok formája: Dfüggvény(adatbázis;
mező; kritérium), ahol:
Adatbázis: Az adatbázist alkotó cellatartomány, kijelöléssel ill. be-
írással adjuk meg. Megadhatjuk a folyamatos tartományhoz rendelt

névvel is. A tartomány sorai az adatbázis rekordjai. Az első rekord

fölé írjuk be az oszlopok hivatkozási nevét jelentő mezőfejlécet.
Mező: A számolásba vont adatoszlop azonosító neve. Az argumen-
tumban szövegként megadva idézőjelek között áll, számként meg-
adva az oszlop (a kijelölt tartományon belüli) sorszámát írjuk be.
Kritérium: Az adatbázishoz tartozó szűrőfeltételeket megadó cella-
tartomány. Megadható cellahivatkozásként (például A5:B7), vagy a
tartományhoz rendelt névvel, de legalább egy cellahivatkozást kell
tartalmaznia. Teljes oszloppal végzett művelethez a kritériumtarto-
mányban egy üres sort szúrunk be a mezőnevek alá. Az egyes so-
rokban szereplő feltételek egymással logikai ÉS kapcsolatban van-
nak.
A függvények ismertetésénél egy elképzelt mozivállalkozásnak a
fenti ábrán látható táblázatba bevitt adatbázisára, mint alapadatokra
fogunk hivatkozni. Minden rekord egy film adatait tartalmazza (a cég
több vetítőhellyel rendelkezik). Az adatbázist az A1:E11, a kritériu-
mot pedig az A13:E15 tartomány jelenti.
Feladat – név adása

Az egyszerűbb hivatkozás kedvéért adjunk az adatbázisnak „Adat-
bázis” nevet!
Elnevezzük az adatbázist
1. Jelöljük ki az A1:E11 tartományt!
2. Adjuk ki a Képletek szalag Definiált nevek/Név megadása...

parancsát! (ezzel egyenértékű ha a párbeszédpaneles bevitel
helyett a szerkesztőléc elején, a név mezőbe írjuk az Adatbázis
nevet )
3. A megjelenő párbeszédpanelben adjuk meg a kijelölt tartomány
nevét, esetünkben az Adatbázis nevet!
4. Hasonló módon nevezzük el az A13:D14 tartományt Kritérium
néven! Majd e névre hivatkozunk a függvények használata so-
rán.
AB.ÁTLAG
Feladata: Kiszámolja az adatbázisban a mező argumentummal
megadott oszlop azon értékeinek átlagát, amelyek teljesítik a kritéri-
umot.
 Az =AB.ÁTLAG(Adatbázis;"Bevétel";A13:D15) munkalapfügg-
vény eredménye 2076800 Ft. Ha a kritériumnak a korábban leírtak
szerint nevet adunk, akkor a fentivel egyező eredményt szolgáltat az
=AB.ÁTLAG(Adatbázis;"bevétel"; Kritérium) vagy az =AB.ÁT-
LAG(Adatbázis;5;Kritérium) függvény is. Ez utóbbi esetben az adat-
bázismezőre az oszlop számával hivatkoztunk.
Ez a függvény az 1 és 5 hét közötti (azaz a 2, 3 és 4 hetes) vetí-
tési idejű, „A specialista” és „Vérvonal” című filmeket vizsgálja meg,
és meghatározza azok átlagos bevételét. Természetesen ugyanazt
az eredményt kapjuk szűréssel is. Ha csak a kritériumnak megfelelő
listaelemeket jelenítjük meg, akkor az átlag leolvasható az állapot-
sorból is (lásd az ábrát).
Ugyanazt az eredményt kapjuk szűréssel is

AB.DARAB
Feladata: Megszámolja, hogy az adatbázisban az adott feltételek-
nek megfelelő rekordokban hány darab szám van egy adott oszlop-
ban.
 Az =AB.DARAB(Adatbázis;"Vetítési idő";C13:E14) függvény
eredménye 1.
Ez a függvény „A specialista” című filmet vetítő mozik közül az 1 és
5 hét közötti vetítési idejű rekordokat vizsgálja meg, megszámolja,
hogy a rekordok Vetítési idő mezőiben hány tartalmaz számot.
AB.DARAB2
Feladata: Megszámolja az adatbázisban a mező argumentummal
megadott oszlop azon nem üres celláinak számát, amelyek teljesítik
a kritériumot.
 Az =AB.DARAB2(Adatbázis;"Bevétel";C13:D14) munkalapfügg-
vény eredménye 7.
Ez a munkalapfüggvény a mozik közül az 1 és 5 hét közötti vetítési
idejű rekordokat vizsgálja meg, megszámolja, hogy a rekordok Be-
vétel mezőiben hány tartalmaz számot.
AB.MAX
Feladata: Visszaadja a kiválasztott adatbáziselemek közül a legna-
gyobb értéket.
 Az =AB.MAX(Adatbázis;"Bevétel";C13:D14) függvény eredmé-
nye 4944000.
Ehhez, és a többi példához a kritériumot megváltoztatjuk úgy, hogy
a C13 cellának a >0, az F13 cellának a <6 értéket adjuk. Ez a mun-
kalapfüggvény „A specialista” című filmet vetítő mozikat mind meg-
vizsgálja, és eredményül visszaadja a legnagyobb bevétel értékét.

AB.MEZŐ
Feladata: Egy adatbázisból egy olyan mezőt ad vissza, amely meg-
felel a megadott kritériumoknak. Ha több ilyen van, akkor hibaérté-
ket kapunk.
 Az =AB.MEZŐ(Adatbázis;"Bevétel";C13:D14) munkalapfügg-
vény eredménye a #SZÁM! hibaérték, mert egynél több mező felel
meg a kritériumnak.
Az =AB.MEZŐ(ADATBÁZIS;"bevétel";C13:E14) munkalapfüggvény
értéke 2615400, mert a feltételt teljesítő cellának ez az értéke.
AB.MIN
Feladata: Visszaadja a kiválasztott adatbáziselemek közül a legki-
sebb értéket.
 Az =AB.MIN(Adatbázis;"Bevétel";D13:E14) munkalapfüggvény
eredménye 2615400.
Ez a munkalapfüggvény „A specialista” című filmet vetítő mozikat
mind megvizsgálja és eredményül visszaadja a legkisebb bevétel
értékét.
AB.SZÓRÁS
Feladata: Becslést ad a kiválasztott adatbáziselemek (ingadozására
jellemző) szórásnégyzetére, úgy, hogy az adatbázis csak minta.
 Az =AB.SZÓRÁS(Adatbázis;"Nézőszám"; C13:D14) eredménye
404.
AB.SZÓRÁS2
Feladata: A szórást a teljes sokaság alapján számítja (azt feltételezi,
hogy nem lehet több adatunk).
 Az =AB.SZÓRÁS2(Adatbázis;"Nézőszám"; C13:D14) munka-
lapfüggvény eredménye 374.
Példánkban úgy tekintettük, hogy az adatbázis a teljes sokaságot
tartalmazza.

AB.SZORZAT
Feladata: A feltételeknek megfelelő adatbázisrekordok adott mezői-
nek szorzatát számolja ki.
 Az =AB.SZORZAT(Adatbázis;3;A13:A14) függvény eredménye
20, vagyis A specialista című film vetítési ideinek szorzata.
AB.SZUM
Feladata: A feltételeknek megfelelő adatbázisrekordok adott mezői-
nek összegét számolja ki.
 Az =AB.SZUM(Adatbázis;"Vetítési idő";A13:A14) függvény
eredménye 10.
Példánkban A specialista című film eddigi teljes vetítési idejét hatá-
roztuk meg.
AB.VAR
Feladata: A feltételeknek megfelelő adatbázis-rekordok adott mező-
inek varianciáját számolja ki.
 Az =AB.VAR(Adatbázis; "Nézőszám"; C13:D14) munkalapfügg-
vény eredménye 163388.
Példánkban a filmek eddigi nézőszámának variancia (szórásnégy-
zet) becslését végeztük el. (Csak a példa kedvéért, mert ezt a vetí-
tési idő is befolyásolja).
AB.VAR2
Feladata: A feltételeknek megfelelő sokaság adott mezőinek varian-
ciáját számolja.
 Az =AB.VAR2(Adatbázis;"Nézőszám"; C13:D14) eredménye
140047.
Példánkban a filmek eddigi nézőszámának a teljes sokaságra vo-
natkoztatott variancia (szórásnégyzet) becslését végeztük el.

KIMUTATÁSADATOT.VESZ
Feladata: Egy kimutatásban tárolt adatokat ad vissza. A függvényt a
kimutatás egy összegzőadatának visszakeresésére használhatjuk,
feltéve, hogy az összegzőadat látható a kimutatásban.
Szintaxis: KIMUTATÁSADATOT.VESZ(kimutatás,név,[mező1,
tétel1, mező2, tétel2]), ahol
Kimutatás hivatkozás a visszakeresni kívánt adatot tartalmazó
kimutatáscellára. Lehet egy cella, a kimutatást tartalma-
zó cellatartomány neve vagy a kimutatás feletti cellában
lévő felirat. Ha olyan cellatartományt adunk meg, amely
nem tartalmaz kimutatást, akkor a függvény az #ÉR-
TÉK! hibaértéket adja vissza.
név adatmező, idézőjelek közti karaktersorozat; ez írja le a
kimutatásnak a visszakeresni kívánt értéket tartalmazó
celláját. Például, ha a kimutatás tartalmaz egy „Filmek”
feliratú sormezőt, és az „Amadeus” című filmre vonatko-
zó bevételt akarjuk visszakeresni, a név „Amadeus”
lesz. Ha a név szintaxisa nem ír le látható mezőt, ha a
név hiányzik, illetve ha a névben nem látható oldalmező
van, akkor a függvény a #HIV! hibaértéket adja vissza.
mező1, tétel1, mező2, tétel2...: Nem kötelező argumentumok.
Legfeljebb 1 és 126 közötti számú mezőnévből és tétel-
névből álló adatpár, amely leírja a visszanyerni kívánt
adatokat. Az adatpárok sorrendje tetszőleges. A mező-
neveket és a nem dátum vagy szám típusú tételneveket
idézőjelek közé kell tenni. OLAP-kimutatásokban a téte-
lek a dimenzió forrásnevét, valamint a tétel forrásnevét
is tartalmazhatják. Ilyen kimutatásoknál az adatpárok
így nézhetnek ki: "[Termékek]";"[Termékek].[Összes
termék].[Élelmiszerek].[Pékáruk]"
Például, nézzük a következő ábrán látható kimutatást. Az összes
bevételt a következő függvénnyel kérdezhetjük le:
=KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / Érték";$A$4), melynek ér-
téke 61 114 544 Ft.
Február hónap összes bevételét a következő függvénnyel kérdez-
hetjük le:

=KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / érték";$A$4;"Hó";"febr."),
amelynek eredménye 10 774 748 Ft.
Németh nevű eladó februári periféria-eladási eredményei:
=KIMUTATÁSADATOT.VESZ("Összeg / érték";$A$4;"Hó";"márc.";
"Termék";"periféria";"Eladó";"Németh"), értéke: 1 443 475 Ft
Matematikai és trigonometriai
függvények
A matematikai és trigonometriai függvények kategóriában számos
gyakran használt függvényt találunk. Ezek közül korábban részlete-
sen bemutattuk a PI, SZUM, HATVÁNY és GYÖK függvény haszná-
latát. Ebben a csoportban találjuk azonban a trigonometriai (szög),
valamint logaritmus, kerekítő és más ismert függvényeket is. A
függvények többnyire számértéket vagy számokat tartalmazó cellák
tartományát várják argumentumként.
Az alábbiakban ezeket a függvényeket „használat közben”, min-
tapéldákon keresztül mutatjuk be.
Ha az eredményül kapott radiánértéket fokértékre akarjuk átalakí-
tani, (radián helyett az eredményt fokban akarjuk kifejezni), akkor
szorozzuk meg az eredményt a 180/PI() értékkel, vagy hívjuk a
FOK() függvényt. Ha fokokban megadott szöget akarunk radiánba

átszámítani, akkor azt PI()/180-nal szorozva kaphatjuk meg, vagy a

RADIÁN() függvényt hívjuk, azaz írjuk a képletbe.
A matematikai és trigonometriai függvények külön kategóriában
találhatók a Függvény beszúrása párbeszédpanelen, de ezeket
beilleszthetjük a Függvénytár Matematika gombjának legördített
menüjéből is. A függvények kiválasztását a párbeszédpaneles meg-
oldásnál egymondatos leírás is segíti, míg a menüből történő kivá-
lasztáshoz csak az egérkurzor alatti függvényhez tartozó paraméter-
lista jelenik meg.
Korábban a fatális hiba miatt kiértékelhetetlen függvények olykor
lehetetlenné tették a cella elhagyását a képlet kijavítása nélkül. Most
a legtöbb ilyen esetben a függvény nem kerül kiértékelésre, tartalma
szövegesen kerül megjelenítésre a cellában, a hibaüzenetet ilyenkor
párbeszédpanelen kapjuk.
ABS
Feladata: Egy szám abszolút (előjel nélküli) értékét adja eredmé-
nyül.
Szintaxis: ABS(szám), ahol
szám Valós szám vagy ilyet nyújtó hivatkozás, amelynek az
abszolút értékét keressük.
 Az =ABS(26) munkalapfüggvény eredménye 26, =ABS(–26)
munkalapfüggvény eredménye ugyancsak 26. Cellahivatkozással:
ha a B1 cella tartalma –9, akkor az =SQRT(ABS(B1)) eredménye 3.
Itt természetesen a negatív számból végzett gyökvonás elkerülése
érdekében vettük az abszolút értéket.
ACOSH
Feladata: Egy szám area koszinusz hiperbolikuszát (inverz koszi-
nusz hiperbolikuszát) számítja ki.
Szintaxis: ACOSH(szám), ahol
szám Valós szám vagy ilyet nyújtó hivatkozás, amelynek érté-
ke tetszőleges, 1-nél nem kisebb valós és amely szám-
nak inverz koszinusz hiperbolikusz értékét keressük.
 Az =ACOSH(1) munkalapfüggvény eredménye 0,
az =ACOSH(30) munkalapfüggvény eredménye 4,0941.
ARCCOS
Feladata: Egy szám arkusz koszinuszát (a koszinusz inverzét) szá-
mítja ki és adja vissza radiánban (0 és  között). Ha ehelyett az
eredményt fokban akarjuk kifejezni, akkor szorozzuk meg az ered-
ményt a 180/PI( ) értékkel, vagy hívjuk a FOK( ) függvényt.
Szintaxis: ARCCOS(szám), ahol
szám A keresett szög koszinusza, értéke -1 és 1 között mo-
zoghat.
 Az =ARCCOS(-0,5) munkalapfüggvény eredménye 2,0944,
az =FOK(ARCCOS(-0,5)) munkalapfüggvény eredménye 120 (fok).
ARCSIN
Feladata: Egy szám arkusz szinuszát (a szinusz inverzét) számítja
ki radiánban (-/2 és /2 között).
Szintaxis: ARCSIN(szám), ahol
szám A keresett szög szinusza, –1 és +1 közötti érték lehet.
 Az =ARCSIN(-0,5) munkalapfüggvény eredménye -0,5236 (-p/6
radián).
Az =ARCSIN(-0,5)*180/PI() eredménye -30 (fok),
ugyanígy =FOK(ARCSIN(-0,5)) eredménye -30 (fok).
ARCTAN
Feladata: Egy szám arkusz tangensét (a tangens inverzét) számítja
ki. Az eredmény szögértéket radiánban (-/2 és /2 között) kapjuk
meg.
Szintaxis: ARCTAN(szám), ahol
szám A keresett szög tangense.
 Az =ARCTAN(1) munkalapfüggvény eredménye 0,7854 (p/4
radián).
Az =2*ARCTAN(1)*180/PI() képlet eredménye 90 (fok),
ugyanígy =FOK(2*ARCTAN(1)) képlet is a fenti eredményt adja.

ARCTAN2
Feladata: Az x és y koordináták alapján számítja ki az arkusz tan-
gens értékét, azaz az x tengely és a (0,0) pontból az (x,y) koordiná-
tájú pontba húzott egyenesek közti szöget. Az eredmény szögérté-
ket radiánban (-/2 és /2 között) kapjuk meg. Az óramutató járásá-
val ellenkező irányú (az x tengelytől számított) szög a pozitív.
Szintaxis: ARCTAN2(x; y), ahol
x A pont x-koordinátája.
y A pont y-koordinátája.
Az =ARCTAN2(a;b) függvény eredménye ARCTAN(b/a), (az a nem
lehet 0). Ha az x és az y értéke is 0, az ARCTAN2 függvény ered-
ményül a #ZÉRÓOSZTÓ! hibaértéket adja.
 Az =ARCTAN2(-1; -1) munkalapfüggvény eredménye -2,35619
(-3p/4 radián). Az =ARCTAN2(-1; -1)*180/PI() képlet eredménye
-135 (fok), ugyanígy =FOK(ARCTAN2(-1; -1)) eredménye -135 (fok).
ASINH
Feladata: Egy szám area szinusz hiperbolikuszát (inverz szinusz
hiperbolikuszát) számítja ki. Egy szám inverz hiperbolikusza az az
érték, amelynek szinusz hiperbolikusza a szám, azaz
szám=ASINH(SINH(szám)).
Szintaxis: ASINH(szám), ahol
ke tetszőleges és amelynek inverz szinusz hiperbolikusz
értékét keressük.
 Az =ASINH(0) munkalapfüggvény eredménye 0.
Az =ASINH(20) munkalapfüggvény eredménye 3,6895.
ATANH
Feladata: A szám area tangens hiperbolikuszát (inverz tangens
hiperbolikuszát) számítja ki. Egy szám inverz tangens hiperboli-
kusza az az érték, amelynek tangens hiperbolikusza a szám, azaz
szám=ATANH(TANH(szám)).
Szintaxis: ATANH(érték), ahol


ke 1 és -1 határértékek közötti, és amely számnak in-
verz tangens hiperbolikusz értékét keressük.
 Az =ATANH(2) függvény eredménye a #SZÁM! hibaérték, mert
1-nél nagyobb a megadott argumentum. Az =ATANH(-0,3) függvény
eredménye -0,31.
COS
Feladata: Egy radiánban megadott szög koszinuszát számítja ki.
Szintaxis: COS(szám), ahol
szám Az a radiánban kifejezett szög, amelynek a koszinuszát
keressük. Ha a szög fokban van, akkor azt PI()/180-nal
szorozva vagy az értéket a RADIÁN() függvénynek át-
adva kaphatjuk meg a szöget radiánban.
 Az =COS(RADIÁN(60)) munkalapfüggvény eredménye 0,5,
ugyanígy az =COS(60*PI()/180) függvény eredménye 0,5, amely a
60 fokos szög koszinusza.
COSH
Feladata: Egy tetszőleges szám koszinusz hiperbolikuszát adja visz-
sza.
Szintaxis: COSH(szám), ahol
ke tetszőleges, és amely számnak koszinusz hiperboli-
kusz értékét keressük.
 Az =COSH(5) függvény eredménye 74,21,
az =ACOSH(COSH(5)) eredménye 5.
CSONK
Feladata: Egy számot a törtrészét elhagyva egésszé csonkít. Ellen-
tétben az INT() függvénnyel ez a függvény nem kerekít. E két függ-
vény a negatív számoknál ad eltérő eredményt.
Szintaxis: CSONK(szám; hány_jegy), ahol
szám A csonkítandó szám.

hány_jegy A csonkítás pontosságát meghatározó szám. Alapér-

telmezés szerint a értéke nulla.
 Az =CSONK(9,7) függvény eredménye 9, az =CSONK(–9,7)
eredménye -9.
ELŐJEL
Feladata: Egy szám előjelétől függően eredménye 1, ha a szám po-
zitív, 0, ha a szám értéke 0, illetve –1, ha a szám negatív.
Szintaxis: ELŐJEL(szám), ahol
szám Tetszőleges valós szám, vagy ilyenre mutató hivatko-
zás.
 Az =ELŐJEL(10) függvény eredménye 1, az =ELŐJEL(5) függ-
vény eredménye 0, az =ELŐJEL(A1) függvény eredménye –1, ha az
A1 cella értéke –2.
FAKT
Feladata: Az argumentumban adott szám faktoriálisát számítja ki,
azaz 1-től az argumentum értékéig terjedő egész számok szorzatát
adja eredményül.
Szintaxis: FAKT(szám), ahol
szám Egy nem negatív szám, melynek a faktoriálisát keres-
sük. Ha a szám nem egész, akkor a függvény egésszé
csonkolja.
 Az =FAKT(1) függvény eredménye 1, az =FAKT(0) függvény
eredménye 1 a faktoriális definíciója szerint.
Az =FAKT(–1) függvény eredménye a #SZÁM! hibaérték, mert az
argumentum negatív. Az =FAKT(4) munkalapfüggvény eredménye
(az 1*2*3*4 szorzat eredménye) 24.
FAKTDUPLA
Feladata: Egy szám dupla faktoriálisát adja eredményül, ha nem
elérhető, akkor telepítenünk kell az Analysis ToolPak beépülőt.
Szintaxis: FAKTDUPLA(szám), ahol

szám Egy nem negatív szám, melynek dupla faktoriálisát ke-

ressük. Ha a szám nem egész szám, akkor a függvény
egész értékre csonkolja.
Ha az argumentum nem szám, akkor a függvény az #ÉRTÉK! hiba-
értéket adja eredményül. Ha a szám negatív, akkor a #SZÁM! hiba-
értéket eredményezi.
 Az =FAKTDUPLA (6) függvény eredménye 48,
az =FAKTDUPLA (7) munkalapfüggvény eredménye 105.
FOK
Feladata: Radiánban megadott argumentumot fokká számít át.
Szintaxis: FOK(szög), ahol
szög Az átalakítandó szögérték radiánban.
 Az =FOK(2*PI()) munkalapfüggvény eredménye 360.
GYÖK
Feladata: Egy pozitív szám pozitív négyzetgyökét adja eredményül.
Szintaxis: GYÖK(szám), ahol
szám Az a nem negatív szám, amelynek négyzetgyökét ke-
ressük. Ha a szám negatív, akkor a függvény a #SZÁM!
hibaértéket, ha nem numerikus, akkor az #ÉRTÉK! hi-
baértéket adja eredményül.
 Az =GYÖK(256) függvény eredménye 16, az =GYÖK(–16)
függvény eredménye a #SZÁM! hibaérték.
GYÖKPI
Feladata: Egy adott szám és  szorzatának négyzetgyökét adja
eredményül. Ha nem elérhető a függvény, akkor telepítenünk kell az
Analysis ToolPak beépülőt.
Szintaxis: GYÖKPI(szám), ahol
szám A  szorzója. A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja
eredményül, ha a szám negatív.
 Az =GYÖKPI(1) munkalapfüggvény eredménye 1,772454.
HATVÁNY
Feladata: Egy szám adott kitevőjű hatványát adja eredményül. A
függvény helyett a „^” operátor is alkalmazható, például a 3
négyzetreemelése: 3^2 (megegyezik a 3*3 kifejezéssel).
Szintaxis: HATVÁNY(szám; hatvány), ahol
szám Tetszőleges valós szám, mint alap.
hatvány A kitevő (amelyre az alapot emelni kell).
 Az =HATVÁNY(6; 3) munkalapfüggvény eredménye 216, az
=HATVÁNY(8; 2,4) munkalapfüggvény eredménye 147,033, az
=HATVÁNY(4; 0,5) munkalapfüggvény (vagyis a 4 négyzetgyök-
ének) eredménye 2.
INT
Feladata: Egy számot lefelé kerekít a legközelebbi egészre.
Szintaxis: INT(szám), ahol
szám Az a valós szám, vagy ilyenre mutató hivatkozás, melyet
egész számra kívánunk kerekíteni.
 Az =INT(8,9) munkalapfüggvény eredménye 8, az =INT(–8,9)
eredménye –9. A következő képlet a B2 jelű cella törtrészét adja
eredményül: =B2–INT(B2).
INVERZ.MÁTRIX
Feladata: Egy mátrixként kezelt tömb inverz mátrixát adja eredmé-
nyül.
Szintaxis: INVERZ.MÁTRIX(tömb), ahol
tömb Azonos számú sort és oszlopot tartalmazó számtömb,
cellatartomány (például A1:C3), tömbállandó (pl. {1.2.3;
4.5.6; 7.8.9}) vagy ezekre mutató hivatkozás (hozzájuk
rendelt név). Ha a tömb bármely cellája üres vagy nem
szám értéket eredményez, vagy ha a tömb sorainak és
oszlopainak száma nem azonos, akkor a függvény az
#ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül.
 Az =INVERZ.MÁTRIX({4.–1; 2.0}) függvény eredménye {0.0,5;
–1.2}.
KEREK.FEL
Feladata: Egy számot mindig felfelé, a nullától távolabbra kerekít.
Szintaxis: KEREK.FEL(szám; hány_jegy), ahol
szám Tetszőleges valós szám vagy ilyenre hivatkozás, ame-
lyet kerekíteni szeretnénk felfelé.
hány_jegy A kerekítendő számjegyek száma. Ha értéke 0 vagy
nem adjuk meg, akkor a függvény a számot a legköze-
lebbi egész értékre kerekíti fel.
A függvény a számot a megadott számú tizedesjegyre felfelé kerekí-
ti, ha a hány_jegy értéke nagyobb nullánál, ha a hány_jegy kisebb
mint 0, akkor a szám tizedesjel előtti részét kerekíti felfelé.
 Az =KEREK.FEL(1,2; 0) munkalapfüggvény eredménye 2,
az =KEREK. FEL(PI(); 3) munkalapfüggvény eredménye 3,142.
=KEREK.FEL(–PI(); 1) eredménye –3,2,
az =KEREK.FEL(12345,678; –3) függvény eredménye 13000.
KEREK.LE
Feladata: Egy számot mindig lefelé, a nulla felé kerekít.
Szintaxis: KEREK.LE(szám; hány_jegy), ahol
lyet kerekíteni szeretnénk lefelé.
lebbi egészre kerekíti le.
A függvény a számot a megadott számú tizedesjegyre lefelé kerekí-
ti, ha a hány_jegy értéke nagyobb nullánál, ha a hány_jegy kisebb
mint 0, akkor a szám tizedesjel előtti részét kerekíti lefelé.
 Az =KEREK.LE(1,2; 0) függvény eredménye 1,
az =KEREK.LE(PI(); 3) munkalapfüggvény eredménye 3,141.
Az =KEREK.LE(–PI(); 1) eredménye –3,1,
az =KEREK.LE(12345,678; –3) munkalapfüggvény eredménye
12000.

KEREKÍTÉS
Feladata: Egy számot adott számú számjegyre (a közelebbihez)
kerekít.
Szintaxis: KEREKÍTÉS(szám; hány_jegy), ahol
lyet kerekíteni szeretnénk.
lebbi egészre kerekíti.
A függvény a számot a megadott számú tizedesjegyre kerekíti, ha a
hány_jegy értéke nagyobb nullánál, ha a hány_jegy kisebb mint 0,
akkor a szám tizedesjel előtti részét kerekíti.
 Az =KEREKÍTÉS(1,2; 0) munkalapfüggvény eredménye 1, az
=KEREKÍTÉS(PI(); 3) munkalapfüggvény eredménye 3,142.
Az =KEREKÍTÉS(–PI(); 1) eredménye –3,1,
az =KEREKÍTÉS(12345,678; –3) eredménye 12000.
KITEVŐ
Feladata: e-nek adott kitevőjű hatványát számítja ki. Más számok
hatványozására a HATVÁNY() függvény vagy a hatványkitevő ope-
rátor (^) alkalmazható. A KITEVŐ a természetes alapú logaritmus
függvény, az LN() inverz függvénye. A KITEVŐ függvény eredmé-
nye az e szám-adik hatványa. Az e állandó a természetes logarit-
mus alapja, értéke megközelítőleg 2,71828182845904.
Szintaxis: KITEVŐ(szám), ahol
szám Az a hatványkitevő, amelyre e-t emelni szeretnénk.
 Az =KITEVŐ(1) munkalapfüggvény eredménye 2,718282 (az e
közelítő értéke). Az =KITEVŐ(LN(4)) eredménye 4, mert az inverz
függvény inverze önmaga.
KOMBINÁCIÓK
Feladata: Adott számú elem összes lehetséges kombinációinak
számát számítja ki, vagyis azt, hogy n különböző szám közül k kü-

lönböző szám hányféle módon választható ki (n elem k-ad osztályú

kombinációja).
Szintaxis: KOMBINÁCIÓK(elemszám; kiválasztva), ahol
elemszám Egész, az elemek száma. Ha nem egész a függvény
csonkolja.
kiválasztva Az elemek száma az egyes kiválasztott kombinációk-
ban. Ha nem egész a függvény csonkolja.
A függvény a #NÉV? hibaértéket adja eredményül, ha az argumen-
tumok nem numerikusak. Ha az elemszám, illetve a kiválasztott
elemek száma negatív, vagy az elemszám kisebb a kiválasztott
elemek számánál, akkor a függvény a #SZÁM! hibaértéket adja
eredményül.
 Tíz elemből öt számot =KOMBINÁCIÓK(10; 5), azaz 252-
féleképpen választhatjuk ki.
KVÓCIENS
Feladata: Egy hányados egész részét adja eredményül, ha nem el-
érhető, akkor telepítenünk kell az Analysis ToolPak beépülőt.
Szintaxis: KVÓCIENS (számláló; nevező), ahol
számláló Az osztandó.
nevező Az osztó.
Az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha valamely argumentuma
nem numerikus.
 Az = KVÓCIENS(7; 2) eredménye 3, az = KVÓCIENS(4,5; 3,1)
eredménye 1.
LKO
Feladata: Két vagy több egész szám legnagyobb közös (maradék
nélküli) osztóját adja eredményül, ha nem elérhető, akkor telepíte-
nünk kell az Analysis ToolPak beépülőt.
Szintaxis: LKO(szám1; szám2; ...), ahol
szám1,... Legfeljebb 255 numerikus érték vagy ilyenre mutató hi-
vatkozás (ez előző változatban még csak 29 ilyen pa-
ramétert használhattunk). A nem egész számokat a
függvény egésszé csonkolja.

Ha valamely argumentum nem numerikus, akkor a függvény az

#ÉRTÉK! hibaértéket, ha bármely argumentum kisebb nullánál, ak-
kor a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül.
 Az =LKO(5; 2) függvény eredménye 1, az =LKO(24; 36) ered-
ménye 12.
LKT
Feladata: Az argumentumában megadott számok legkisebb közös
többszörösét adja eredményül. Ha nem elérhető, akkor telepítenünk
kell az Analysis ToolPak beépülőt. A legkisebb közös többszörös az
a legkisebb pozitív szám, amelyben maradék nélkül megvan az ar-
gumentum összes tagja. A függvénnyel megkereshetjük a legkisebb
közös többszöröst, mely a különböző nevezőjű törtek összeadásá-
hoz szükséges. Ehhez az argumentumba visszük be a nevezőket.
Szintaxis: LKT(szám1; szám2; ...), ahol
vatkozás (korábban ez is csak 29 volt). A nem egész
számokat a függvény egésszé csonkolja.
#ÉRTÉK! hibaértéket, ha bármely argumentum kisebb egynél, akkor
a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül.
 Az =LKT(5; 2) munkalapfüggvény eredménye 10, az =LKT(24;
36) munkalapfüggvény eredménye 72.
LN
Feladata: Egy szám természetes (e) alapú logaritmusát adja ered-
ményül. A függvény a KITEVŐ() munkalapfüggvény inverze.
Szintaxis: LN(szám), ahol
szám Az a pozitív valós szám vagy ilyenre mutató hivatkozás,
amelynek a természetes logaritmusát szeretnénk meg-
tudni.
Ha a szám 0 vagy kisebb numerikus érték, akkor a #SZÁM! hibaér-
téket adja eredményül, ha szöveges érték és nem talál megfelelő
hivatkozott numerikus értéket, akkor a #NÉV? hibaértéket adja visz-
sza.

 Az =LN(27) függvény eredménye 3,295837.

Az =LN(2,7182818) munkalapfüggvény eredménye 1, mert az alap
logaritmusa 1. Az =KITEVŐ(LN(4)) függvény eredménye 4, mert az
inverz függvény inverze önmaga.
LOG
Feladata: Tetszőleges pozitív valós szám adott alapú logaritmusát
adja eredményül.
Szintaxis: LOG(szám; alap), ahol
szám A pozitív szám, amelynek a logaritmusát meg szeret-
nénk tudni.
alap A logaritmus alapja. Alapértelmezett értéke 10, ha az
alapot nem adjuk meg, akkor az Excel 10-es alappal
számol.
Ha a szám vagy az alap 0 vagy kisebb numerikus érték, akkor a
#SZÁM! hibaértéket adja eredményül, ha szöveges érték és nem
talál megfelelő hivatkozott numerikus értéket, akkor a #NÉV? hiba-
értéket adja vissza.
 Az =LOG(10) munkalapfüggvény eredménye 1 (mivel itt az ala-
pot nem adtuk meg, ezért az Excel 10-es alappal számolt), az
=LOG(8; 2) függvény eredménye 3.
LOG10
Feladata: Egy szám 10-es alapú logaritmusát számítja ki.
Szintaxis: LOG10(szám), ahol
szám Az a pozitív valós szám vagy ilyenre mutató hivatkozás,
amelynek a természetes logaritmusát szeretnénk meg-
tudni.
Ha a szám 0 vagy kisebb numerikus érték, akkor a #SZÁM! hibaér-
téket adja eredményül, ha szöveges érték és nem talál megfelelő
hivatkozott numerikus értéket, akkor a #NÉV? hibaértéket adja visz-
sza.
 Az =LOG10(27) függvény eredménye 1,431364.
Az =LOG10(10) függvény eredménye 1, mert az alap logaritmusa 1.

Az =10^(LOG10(4)) függvény eredménye 4, mert az inverz függ-

vény inverze önmaga.
MARADÉK
Feladata: Tetszőleges szám osztásával kapott osztási maradékát
adja eredményül. Az eredmény az osztó előjelét kapja.
Szintaxis: MARADÉK(szám; osztó), ahol
szám Az osztandó szám vagy ilyenre mutató hivatkozás,
amelynek maradékát meg szeretnénk kapni.
osztó Az osztó szám vagy ilyenre mutató hivatkozás, amellyel
a szám argumentumot el kívánjuk osztani. Nulla esetén
a MARADÉK függvény a #ZÉRÓOSZTÓ! hibaértéket
adja eredményül.
 Az =MARADÉK(5,2; 2,1) függvény eredménye 1,
az =MARADÉK(–5,2; 2,1) függvény eredménye 1.
Az =MARADÉK(5,2; –2,1) függvény eredménye –1,
az =MARADÉK(–5,2; –2,1) függvény eredménye –1.
MDETERM
Feladata: Egy tömb mátrix-determinánsát számítja ki.
Szintaxis: MDETERM(tömb), ahol
tömb Azonos számú sort és oszlopot tartalmazó számtömb,
cellatartomány, tömbállandó vagy ezekre mutató hivat-
kozás. Ha a tömb bármely cellája üres vagy nem szám
értéket eredményez, vagy ha a tömb sorainak és oszlo-
painak száma nem azonos, akkor a függvény az #ÉR-
TÉK! hibaértéket adja eredményül.
 Az =MDETERM({2.7.3.6; 4.2.8.3; 2.3.1.9; 7.3.10.2}) munkalap-
függvény eredménye –772.
Az =MDETERM({11.2.5; 7.3.2; 7.2}) munkalapfüggvény eredménye
az #ÉRTÉK! hibaérték, mert a tömb nem négyzetes (nem azonos
számú sorból és oszlopból áll).

MSZORZAT
Feladata: Két tömb mátrix-szorzatát tömbként adja eredményül. Az
eredménytömb sorainak száma az első, oszlopainak száma a má-
sodik tömbével egyezik meg.
Szintaxis: MSZORZAT(tömb1; tömb2), ahol
tömb1, tömb A két összeszorzandó számtömb, cellatartomány,
tömbállandó vagy ezekre mutató hivatkozás.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül, ha valamelyik
tömbben üres vagy nem numerikus cella fordul elő, vagy ha az első
tömb oszlopainak száma nem egyezik meg a második tömb sorai-
nak számával.
 Az =MSZORZAT({1.3; 7.2}; {2.0; 0.2}) függvény eredménye
{2.6; 14.4}.
Az =MSZORZAT({3.0; 2.0}; {2.0; 0.2}) függvény eredménye {6.0;
4.0}.
NÉGYZETÖSSZEG
Feladata: Argumentumai négyzetének összegét számítja ki.
Szintaxis: NÉGYZETÖSSZEG(szám1; szám2;...), ahol
szám1,... Legfeljebb 30 darab pontosvesszővel elválasztott nume-
rikus érték, tömb vagy ilyenre mutató hivatkozás.
#ÉRTÉK! vagy #NÉV! hibaértéket, ha bármely argumentum kisebb
egynél, akkor a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül.
 Az =NÉGYZETÖSSZEG(2; 3) munkalapfüggvény eredménye
13.
PADLÓ
Feladata: Egy számot előjelétől függetlenül egy adott szám legköze-
lebbi többszörösére lefelé, a nulla felé kerekít. Kerekítés nem törté-
nik, ha a szám a pontosság többszöröse.
Szintaxis: PADLÓ(szám; pontosság), ahol
szám A kerekítendő érték.

pontosság Az az érték, melynek többszörösére kerekítjük az első

argumentumot.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül, ha az argu-
mentumok közül bármelyik nem numerikus. A függvény a #SZÁM!
hibaértéket adja eredményül, ha a szám és a pontosság előjele kü-
lönbözik.
 Az =PADLÓ(4,5; 1) munkalapfüggvény eredménye 4,
az =PADLÓ(-4,5; -2) eredménye -4.
Az =PADLÓ(0,325; 0,01) eredménye 0,32.
PADLÓ.PONTOS
Feladata: A pontosság legközelebbi többszörösére kerekített értékét
számítja ki. Ha nem elérhető, akkor telepítenünk kell az Analysis
ToolPak beépülőt.
Szintaxis: PADLÓ.PONTOS (szám; pontosság), ahol
szám A kerekítendő szám.
pontosság Az a szám amelynek többszörösére a számot kerekí-
teni szeretnénk.
A függvény felfelé, nullától távolabbra kerekít, ha a szám-ot a pon-
tosság-gal elosztva a maradék nagyobb vagy egyenlő, mint a pon-
tosság értékének fele.
 Az =PADLÓ.PONTOS (10; 3) munkalapfüggvény eredménye 9,
az =PADLÓ.PONTOS(–10; –3) munkalapfüggvény eredménye –9.
PÁRATLAN
Feladata: Egy számot a legközelebbi páratlan számra felfelé (nega-
tív szám esetén lefelé, a nullától távolabbra) kerekít. Páratlan egész
szám esetén hatástalan.
Szintaxis: PÁRATLAN(szám), ahol
szám A kerekítendő szám vagy ilyenre mutató hivatkozás. Ha
nem számérték, akkor a függvény az #ÉRTÉK! hibaér-
téket adja eredményül.
A függvény úgy végzi a kerekítést, hogy a szám abszolút értékénél
nagyobb vagy azzal egyenlő legyen az eredmény abszolút értéke.

 Az =PÁRATLAN(–3,2) függvény eredménye –5, az

=PÁRATLAN(3,2) függvény eredménye 5.
PÁROS
Feladata: Egy számot a legközelebbi páros számra felfelé (negatív
szám esetén lefelé, a nullától távolabbra) kerekít. Páros egész szám
esetén hatástalan.
Szintaxis: PÁROS(szám), ahol
szám A kerekítendő szám vagy ilyenre mutató hivatkozás. A
függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül az
argumentum nem számérték.
 Az =PÁROS(3,5) függvény eredménye 4,
az =PÁROS(–3,5) eredménye –4.
PI
Feladata: Ez az argumentum nélküli munkalapfüggvény a  (pi) ér-
tékét adja vissza 15 számjegy pontossággal (3,14159265358979).
Szintaxis: PI().
 Az =SIN(PI()/2) munkalapfüggvény eredménye 1.
PLAFON
Feladata: Egy számot előjelétől függetlenül a legközelebbi egészre
vagy a pontosságként megadott érték legközelebb eső többszörösé-
re (abszolút értékben) felfelé kerekít. Kerekítés nem történik, ha a
szám a pontosság többszöröse.
Szintaxis: PLAFON(szám; pontosság), ahol
pontosság Szám, amelynek többszörösére kerekítjük az első ar-
gumentumot.
lönbözik.

 Az =PLAFON(5,5; 2) függvény eredménye 6, az =PLAFON

(–5,5; –2) munkalapfüggvény eredménye –6.
A =PLAFON(0,234;0,01) képlet eredménye 0,24 (a 0,234 érték-
nek a 0,01 értékkel legközelebbi többszöröse).
PLAFON.PONTOS
Feladata: Egy számot előjelétől függetlenül a legközelebbi egészre
vagy a pontosságként megadott érték legközelebb eső többszörösé-
re (abszolút értékben) felfelé kerekít. Kerekítés nem történik, ha a
szám a pontosság többszöröse. A függvény a többszörös abszolút
értékét használja, így a szám vagy a pontosság előjelétől függetle-
nül a matematikai plafont adja vissza.
Szintaxis: PLAFON(szám; [pontosság]), ahol
pontosság Szám, amelynek többszörösére kerekítjük az első ar-
gumentumot. Nem kötelező megadni.
lönbözik.
 Az =PLAFON.PONTOS(5,5; 2) függvény eredménye 6, az
=PLAFON.PONTOS (–5,5; –2) munkalapfüggvény eredménye –4.
RADIÁN
Feladata: Fokban megadott szögértéket radiánná alakít át.
Szintaxis: RADIÁN(szög), ahol
szög A radiánná átalakítandó szög értéke fokban.
 Az =RADIÁN(180) munkalapfüggvény eredménye 3,141593
(azaz 1 radián).
RÉSZÖSSZEG
Feladata: Listában vagy adatbázisban 11 különféle függvénnyel ki-
számítható részösszeget ad vissza.
Szintaxis: RÉSZÖSSZEG(függv_szám;hiv1;hiv2;...), ahol

függv_szám Szám, értéke 1 és 11 vagy 101 és 111 közötti

egész, amely jelzi az összegképzésnél alkalmazott
függvényt:
Függv_szám Függv_szám Függvény
(a rejtett értékek (a rejtett értékek figyelmen kívül
befoglalása) hagyása)
1 101 ÁTLAG
2 102 DARAB
3 103 DARAB2
4 104 MAX
5 105 MIN
6 106 SZORZAT
7 107 SZÓRÁS
8 108 SZÓRÁSP
9 109 SZUM
10 110 VAR
11 111 VARP
hiv1, hiv2, ... A részösszeg-számítás alapadatait tartalmazó,
legfeljebb 254 tartomány vagy hivatkozás.
RÓMAI
Feladata: Egy arab számot római számokkal kifejezve szövegként
ad eredményül.
Szintaxis: RÓMAI(szám; forma), ahol
szám Az átalakítani kívánt arab szám.
forma 0 és 4 közötti egész szám vagy logikai érték, amely az
átalakított római szám típusát a klasszikustól az egysze-
rűsített formátumig több alakban adja meg (lásd a pél-
dákat).
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül, ha negatív,
vagy 3999-nél nagyobb számot, illetve nem a fentiek szerinti formát
adunk meg.
 Az =RÓMAI(1995; 0) függvény eredménye "MCMXCV", vagyis
a klasszikus írásmód, ez egyenértékű az =RÓMAI(1995; IGAZ)
függvény eredményével.

Az =RÓMAI(1995; 1) eredménye "MLMVL", vagyis tömörebb

írásmód.
Az =RÓMAI(1995; 2) függvény eredménye "MXMV", az
=RÓMAI(1995; 3) függvény eredménye "MVM", ez egyenértékű az
=RÓMAI(1995; HAMIS) munkalapfüggvény eredményével.
SIN
Feladata: Egy szög szinuszát adja eredményül.
Szintaxis: SIN(szám), ahol
szám Az a radiánban megadott szög, amelynek szinuszát ki
szeretnénk számítani. Ha a szög fokban van megadva,
átszámolhatjuk radiánba, ha meghívjuk a RADIÁN függ-
vényt vagy PI()/180-nal megszorozzuk.
 Az =SIN(30*PI()/180), (mely megfelel az =SIN(RADIÁN(30))
függvénynek) eredménye 0,5, amely a 30 fok szinuszával egyenlő.
SINH
Feladata: Egy szám szinusz hiperbolikuszát adja eredményül.
Szintaxis: SINH(szám), ahol
szám Tetszőleges valós szám.
 Az =SINH(1) függvény eredménye 1,175201194, az =SINH(–1)
függvény eredménye –1,175201194.
SORÖSSZEG
Feladata: Függvényeket közelítő, tetszőleges tagú hatványsor ösz-
szegét adja eredményül, ha nem elérhető, akkor telepítenünk kell az
A hatványsor összegét az alábbi képlet alapján számolja ki:
Szintaxis: SORÖSSZEG (x; n; m; koefficiensek), ahol

x A hatványsor bemeneti értéke.
n Kezdeti kitevő, amelyre az x értékét emeljük.
m Az n érték növelésének lépésköze.

koefficiensek Ezekkel az együtthatókkal szorozzuk az x egymás

utáni hatványait. Értékeinek száma meghatározza a
hatványsor tagjainak számát.
A munkalapfüggvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül, ha
bármely argumentuma nem szám.
 A pi/4 radián (45 fok) koszinuszának közelítő értéke (0,707103)
a következők szerint számolható (az A2:A6 tartomány értékeit a B
oszlopba írt függvények állították elő, a tartományba tehát a függvé-
nyeket írjuk):
Sorösszeg számítása
SZORHÁNYFAKT
Feladata: Egy számhalmaz multinomiálisát (az adott értékek össze-
ge faktoriálisának és az egyes értékek faktoriálisainak hányadosát)
adja eredményül. Ha nem elérhető, akkor telepítenünk kell az
Szintaxis: SZORHÁNYFAKT (szám1; szám2;...), ahol
vatkozás.
#ÉRTÉK! hibaértéket, ha bármely argumentum kisebb egynél, akkor
a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül.

 Az = SZORHÁNYFAKT (2; 3; 4) munkalapfüggvény eredménye

1260.
SZORZAT
Feladata: Argumentumainak szorzatát adja eredményül.
Szintaxis: SZORZAT(szám1; szám2; ...), ahol
szám1, ...Legfeljebb 255 összeszorzandó szám, logikai érték
vagy szöveg formájú szám. A hibaértékek és a számmá
lefordíthatatlan szövegek hibaértéket eredményeznek.
 Ha a B2:C4 cellák tartalma 5, 15 és 10: az =SZORZAT(B2:C4)
függvény eredménye 750. Az =SZORZAT(B2:C4;2) munkalapfügg-
SZORZATÖSSZEG
Feladata: A megfelelő tömbelemek szorzatának összegét számítja
ki.
Szintaxis: SZORZATÖSSZEG(tömb1; tömb2; tömb3; ...), ahol
tömb1, ...Legalább 2, legfeljebb 255 azonos méretű tömb, cella-
tartomány vagy hivatkozás, amelyek szorzatösszegét ki
szeretnénk számítani.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül, ha a tömbök
nem egyforma méretűek. A függvény a tömbök nem numerikus
elemeit nullának tekinti.
 Az =SZORZATÖSSZEG({2;1;5;3;4;6}; {1;3;2;4;6;7}) munkalap-
függvény eredménye 93.
SZUM
Feladata: Összeadja az argumentumlistájában található számokat,
számra utaló hivatkozásokat, logikai értékeket.
Szintaxis: SZUM(szám1; szám2; ...), ahol
szám1, ... Legfeljebb 255 összeadandó szám, logikai
érték vagy szöveg formájú szám. A hibaértékek és a
számmá lefordíthatatlan szövegek hibaértéket eredmé-
nyeznek.

A tömb vagy hivatkozás argumentumban a függvény csak a számo-

kat adja össze, az üres cellákat, logikai értékeket, szöveget és hiba-
üzeneteket figyelmen kívül hagyja. Az IGAZ logikai érték számérté-
ke 1, a HAMIS értéke 0.
 Az =SZUM(4; 11) munkalapfüggvény eredménye 15.
Az =SZUM(IGAZ; "4"; 3) függvény eredménye 8, mert a szövegesen
megadott értéket számmá fordította le a függvény, és az IGAZ logi-
kai érték számértéke 1. Ha e példában az első két argumentumot
hivatkozással adjuk meg, akkor =SZUM(A1; B1; 3) eredménye 3,
mert a függvény a nem számokat tartalmazó hivatkozásokat nem
fordítja le.
Ezt a munkalapfüggvényt olyan gyakran alkalmazzuk, hogy beil-
lesztésére a Képletek szalagon külön ikont helyeztek el. Az
AutoSzum ikon használatával korábban külön gyorstalpalóban fog-
lalkoztunk. Az eddig leírtakat azzal egészítjük ki, hogy az Excel
megkeresi és automatikusan a függvény argumentumává teszi az
aktuális cellától balra ugyanabban a sorban vagy felette, ugyanab-
ban az oszlopban található numerikus tartalmú cellákat (az első nem
numerikus tartalmú celláig).
SZUMHA
Feladata: Összegzi a megadott feltételeknek eleget tevő cellákban
található értékeket.
Szintaxis: SZUMHA(tartomány; kritérium; tagok), ahol
tartomány A vizsgálandó cellákat tartalmazó cellatartomány vagy
hivatkozás.
kritérium Az összeadandó cellákat meghatározó számként, kife-
jezésként, szövegként, hivatkozásként megadott feltétel,
például: 32, "32", ">32", "alma".
tagok A feltételek teljesülése esetén összeadandó cellákat tar-
talmazó cellatartomány vagy hivatkozás. Ha nem adjuk
meg, akkor a függvény a tartomány összes celláját ösz-
szegzi.
 A vetítési példában található táblázat A2:A11 tartományának,
vagyis a vetített filmeknek oszlopából válasszuk ki „A specialista”

filmet, melynek eddigi összes bevételére vagyunk kiváncsiak. A

megoldás az =SZUMHA(A2:A11; "A specialista"; E2:E11) függvény,
melynek eredménye 8310600.
SZUMHATÖBB
Feladata: Összegzi egy tartomány több megadott feltételnek eleget
tevő celláiban található értékeket.
Szintaxis: SZUMHATÖBB(összegtartomány; feltételtartomány1;
feltétel1; [feltételtartomány2; feltétel2]…), ahol
összegtartomány Az összegzendő cellákat tartalmazó cellatarto-
mány vagy hivatkozás. A program figyelmen kívül hagy-
ja a tartományban található szöveges értékeket és az
üres cellákat.
feltételtartomány1 A kapcsolódó feltételeket tartalmazó első
tartomány.
feltétel1 A feltételtartomány1 argumentum összeadandó celláit
meghatározó, számként, kifejezésként, cellahivatkozás-
ként vagy szövegként megadott feltétel, például: 32,
">32", B4, "alma" vagy "32".
feltételtartomány2; feltétel2 További, megadható feltételek,
amelyeket nem kötelező megadni.
 1. példa: B1:B10 cellatartománybeli számok összegének szá-
mítása, ha a C1:C10 tartományban megfelelő számok kettőnél na-
gyobbak, az E1:E10 tartományban lévő megfelelő számok pedig 15-
nél kisebbek: SZUMHATÖBB(B1:B10, C1:C10, „>2”, E1:E10, „<15”).
 2. példa: A következő ábra szerinti adatokkal az alábbi értékek
a megadott képletekkel számolhatók:
 az aranybányászat összes termelési értéke:
=SZUMHATÖBB(A2:A18;B2:B18;"arany"), eredménye 463.
 Tudor bányász összes termelési értéke:
=SZUMHATÖBB(A2:A18;C2:C18;"tudor"), eredménye 199.
 Az „Sz” betűvel kezdődő nevű bányászok eredménye:
=SZUMHATÖBB(A2:A18;C2:C18;"Sz*"), eredménye 462.
 A bányászat teljes eredménye ametiszt termék nélkül:
=SZUMHATÖBB(A2:A18;B2:B18;"<>ametiszt"), eredménye 2237.

 A bányászat teljes eredménye ametiszt termék és Kuka telje-

sítménye nélkül:
=SZUMHATÖBB(A2:A18;B2:B18;"<>ametiszt";C2:C18;"<>kuka"),
eredménye 1685.
Alapadatok
SZUMX2BŐLY2
Feladata: Két tömb megfelelő (azonos indexű) elemei négyzetének
különbségét összegzi.
Szintaxis: SZUMX2BŐLY2(tömb_x; tömb_y), ahol
tömb_x A feldolgozandó értékek első (szám, logikai érték vagy
szöveg formájú szám elemeket tartalmazó) tömbje vagy
tartománya, hivatkozása.
tömb_y A feldolgozandó értékek második (szám, logikai érték
vagy szöveg formájú szám elemeket tartalmazó) tömbje
vagy tartománya, hivatkozása.
A függvény az argumentumban előforduló szöveget, logikai értéket
tartalmazó és üres cellákat nem vesz figyelembe, de a nulla értékű
cellákkal számol. A függvény a #HIÁNYZIK! hibaértéket adja ered-
ményül, ha a két tömb különböző számú értéket tartalmaz.
 Az =SZUMX2BŐLY2({2;5}; {4;3}) munkalapfüggvény eredmé-
nye 4.

SZUMX2MEGY2
Feladata: Két tömb megfelelő (azonos indexű) elemei négyzetének
összegét összegzi (azaz a két tömb skaláris szorzatát számítja ki).
Szintaxis: SZUMX2MEGY2(tömb_x; tömb_y), ahol
 Az =SZUMX2MEGY2({2;5}; {4;3}) munkalapfüggvény eredmé-
nye 54.
SZUMXBŐLY2
Feladata: Két tömb megfelelő (azonos indexű) elemei különbségé-
nek négyzetösszegét adja eredményül.
Szintaxis: SZUMXBŐLY2(tömb_x; tömb_y), ahol
 Az =SZUMXBŐLY2({2;5}; {4;3}) munkalapfüggvény eredménye
8.

TAN
Feladata: Egy szög tangensét adja eredményül.
Szintaxis: TAN(szám), ahol
szám Az a radiánban megadott szög, amelynek szinuszát ki
szeretnénk számítani. Ha a szög fokban van megadva,
átszámolhatjuk radiánba, ha meghívjuk a RADIÁN
függvényt vagy PI()/180-nal megszorozzuk.
 Az =TAN(45*PI()/180) munkalapfüggvény eredménye 1, ez
megegyezik a =TAN(RADIÁN (45)) munkalapfüggvény eredményé-
vel.
TANH
Feladata: Egy szám tangens hiperbolikuszát adja eredményül.
Szintaxis: TANH(szám), ahol
szám Tetszőleges valós szám, amelynek tangens hiperboli-
kuszát keressük.
 Az =TANH(3) munkalapfüggvény eredménye 0,9951.
VÉL
Feladata: Egy egyenletes eloszlású 0 és 1 közötti véletlen számot
ad eredményül. A program a munkalap minden újraszámolásakor új
véletlen számokat állít elő.
Szintaxis: VÉL( ), ahol
Egy a és b (a<b) közötti valós véletlen szám a következő képlet
alkalmazásával állítható elő: VÉL()*(b-a)+a.
 Az =VÉL()*100 képlet egy 0-nál nem kisebb és 100-nál kisebb
véletlen számot állít elő.
Ha a munkalap minden újraszámolásakor új véletlen számokat elő-
állító frissítést el akarjuk kerülni, akkor az =VÉL() képletet írjuk be a
szerkesztőlécre, azután nyomjuk meg az F9 billentyűt. Ekkor a
program a képletet véletlen számmá alakítja. Ezután megnyomva az
Enter billentyűt, a cellába már a véletlen szám maga – és nem a
függvény, amelyet szükség esetén újraszámol a program – kerül.

VÉLETLEN.KÖZÖTT
Feladata: Két adott szám közé eső, a munkalap minden kiértékelé-
sekor új értéket kapó véletlen számot állít elő, ha nem elérhető, te-
lepítsük az Analysis ToolPak beépülőt.
Szintaxis: VÉLETLEN.KÖZÖTT(alsó; felső), ahol
alsó A függvényérték alsó egész korlátja (a függvény által
visszaadott legkisebb egész szám).
felső A függvényérték felső egész korlátja (a függvény által
visszaadott legnagyobb egész szám).
 Az =VÉLETLEN.KÖZÖTT(3;16) képlet egy 3-nál nem kisebb és
16-nál nem nagyobb véletlen számot állít elő. Az F9 gomb lenyomá-
sára a függvényt újra értékeli a program és egy újabb véletlen szá-
mot kapunk eredményül.
Feladat – Címletezés
Számoljuk ki, hogy 157213 forintot milyen címletekkel, és egy adott
címletből mekkora darabszámmal lehet kifizetni.
A. Megoldás:
1. Készítsük el a következő ábrán látható táblázatot a B3:C16
eredménytartomány nélkül.
2. A B oszlopba a maradékot számító képletet írjuk, amely a leg-
nagyobb címletnél a B3 cellában az =C1-C3*A3, a többi címlet-
nél viszont a B4 cellába írt =B3-C4*A4 képlet másolásából adó-
dik.
3. A C3 cellába az =CSONK(C1/A3) képletet írjuk, a C4 cellába az
=CSONK(B3/A4) képletet.
4. Mivel a képletben relatív címzést alkalmaztunk, a másolást old-
juk meg melyet a kitöltőjel húzásával! Mivel a képletekben rela-
tív címzést alkalmaztunk, a másolást oldjuk meg a B4:C4 cella-
tartomány kitöltőjelének húzásával. Tehát jelöljük ki ezt a két cel-
lát, fogjuk meg a kitöltőjelet és húzzuk a C16 celláig!

Kiinduló adatok és eredménye, valamint a szükséges képletek

B. Megoldás:
Az A megoldás a való világban a kis értékű címletek megszüntetése
miatt már a múlté (vagy forint helyett euróban használható). Néz-
zünk egy olyan megoldást, amely 2011-ben is használható a forint
fizetőeszközhöz.
Ha az eredményt lefelé kerekítjük, akkor elegendő megoldást ad,
ha csak a 14. sorig számolunk.
Ha az eredményt felfelé kerekítjük, akkor a C1 cellába a követke-
ző képletet írjuk: =PLAFON.PONTOS(157213;5), a számítást pedig
elegendő a 14. sorig végezni.

Feladat – Átlagolás két irányban

Számoljuk ki a következő ábrán látható terméknyilvántartás átlagos
forgalmi adatait, vagyis milyen termékből és összesen átlagosan
mennyit forgalmazott a cég.
Megoldás:
1. Az adatok bevitele után jelöljük ki a B2:F7 tartományt.
2. Kattintsunk a Képletek szalagon az AutoSzum nyomógomb 
jellel jelölt részére.
3. Válasszuk ki a listából az ÁTLAG függvényt.
meghaladó tartományt jelöltünk ki – a sorok és oszlopok átlagolása
azonnal megtörténik.
Feladat – Térfogatszámítás
Számoljuk ki különböző magasságú és sugarú hengerek felületét
(F=2**sugár2+2*sugár**magasság) és térfogatát
(V=sugár2**magasság). A magasság 2,5 és 11,5 között, a sugár
rendre 2,0 és 2,9 között változik. A számított felület- és térfogatered-
ményeket összegezzük.
Megoldás:
1. Töltsük fel az A2:B11 tartományt az alapadatokkal !
2. Írjuk be a felület képletét a C2 jelű cellába. Használjuk az argu-
mentum nélküli PI() függvényt a  értékének (3,1415) bevitelére.
3. Írjuk be a térfogat képletét a D2 jelű cellába (lásd a következő
ábrát).

A B C D
1 magasság sugár felület térfogat
2 2,5 2 =2*PI()*B2^2+2*B2*PI()*A2 =B2^2*PI()*A2
A felhasznált képletek
4. Jelöljük ki a C2:D2 tartományt. Erre, mint láttuk az előző fejezet-
ben, több lehetőségünk van. Például, ha a D2 jelű cellát még
nem hagytuk el, akkor tartsuk nyomva a Shift billentyűt és kat-
tintsunk a C2 jelű cellára.
5. A kijelölés jobb alsó sarkában található kitöltőjelet () húzzuk
egérrel a D11 celláig. Az egér bal gombjának felengedése után
megjelenik az eredmény.
6. Jelöljük ki a C2:D11 tartományt.
7. Kattintsunk a Képletek szalag AutoSzum gombjának bal oldali
részére (hogy ne jelenjen meg a lista, de azonnal hajtsuk végre
az összegzést)!
Szövegfüggvények
A szövegfüggvények a szöveges (másképpen karakterlánc) változó-
kon és állandókon végeznek műveleteket. Ezeket rendszeresen
használjuk a szöveges változók előkészítésére más művelethez,

például a címek feldarabolásához vagy éppen nevek egyetlen válto-

zóba történő összevonásához.
AZONOS
Feladata: Megvizsgálja, azonos-e a két karakterlánc. IGAZ értéket
eredményez a teljes egyezés esetén. A kis- és nagybetűket megkü-
lönbözteti, de a formázási különbségeket nem.
Szintaxis: AZONOS(szöveg1; szöveg2), ahol
szöveg1 Az első karakterlánc.
szöveg2 A második karakterlánc.
 Az =AZONOS("egy"; "más") munkalapfüggvény eredménye
HAMIS. Az = AZONOS("egyik"; "egyik") eredménye IGAZ, az =AZO-
NOS("Egyik"; "egyik") eredménye HAMIS.
A szövegfüggvények nyomógomb-menüből is beilleszthetők
BAL
Feladata: Egy karakterlánc bal szélső karaktereit eredményezi.
Szintaxis: BAL(szöveg; hányat), ahol
szöveg Az eredeti karaktersorozat.

hányat 0 vagy pozitív szám, a visszaadandó karakterek száma.

Alapértelmezés szerinti értéke 1.
Ha a hányat argumentum értéke nagyobb, mint a szöveg argumen-
tum hossza, akkor a függvény az eredeti teljes szöveget visszaadja.
A BAL egybájtos, a BAL2 kétbájtos (például a japán, a kínai (egy-
szerűsített), a kínai (hagyományos) és a koreai nyelvi) karakterkész-
leteken használható függvény.
 Az =BAL("Eladási ár"; 7) függvény eredménye „Eladási”.
CSERE
Feladata: Szövegen belül kicserél adott számú karaktert.
Szintaxis: CSERE(régi_szöveg; honnan; hányat; új_szöveg),
ahol
régi_szöveg A módosítandó eredeti a szöveg.
honnan A helyettesítés kezdete a régi_szövegben.
hányat A szövegben kicserélendő karakterek száma.
új_szöveg A szövegbe kerülő új karakterek.
A CSERE egybájtos, a CSERE2 kétbájtos (például a japán, a kí-
nai (egyszerűsített), a kínai (hagyományos) és a koreai nyelvi) ka-
rakterkészleteken használható függvény.
 Az =CSERE("1994"; 3; 2; "95") függvény az „1994” utolsó két
számjegyét 9-re cseréli: eredménye „1995”. Ha az A2 cella tartalma
„123456”, akkor az =CSERE(A2; 1; 3; "@") függvény eredménye
„@456”.
ÉRTÉK
Feladata: Számmá alakítja át az argumentumban megadott szöve-
get. Más táblázatkezelő programokhoz nyújt kompatibilitást, mint-
hogy az Excelen belüli konverzió automatikus.
Szintaxis: ÉRTÉK(szöveg), ahol
szöveg Az idézőjelek között álló átalakítandó szöveg, vagy az
azt tartalmazó cellára utaló hivatkozás. Lehet szám-
konstans-, dátum- vagy adatformátumú. A függvény az
#ÉRTÉK! hibaüzenetet eredményezi, ha a szöveg egyik
ilyen formátumnak sem felel meg.

 Az =ÉRTÉK("2000 Ft") függvény eredménye 2000.

FIX
Feladata: Adott számú tizedesjegyre kerekítve, ezresenként tagolt
szöveges formára alakítja át az argumentumban megadott számot.
Szintaxis: FIX(szám; tizedesek; nincs_pont), ahol
szám Az átalakítandó szám.
tizedesek A tizedesvesszőtől jobbra álló jegyek száma, legfeljebb
127 lehet. Ha nem adjuk meg, akkor a függvény 2 ti-
zedessel számol. Ha negatív, akkor a tizedesvesszőtől
balra álló részt kerekíti.
nincs_pont Logikai érték, ha IGAZ, akkor a függvény nem bontja
ezres csoportokra a számot, HAMIS esetben ezresek-
re bontja a számot.
 Az =FIX(1234,567; 1) függvény eredménye „1 234,6”.
FORINT
Feladata: A decimális számjegyeket a megadott módon kerekítve,
pénznemformátumú szöveggé alakítja át az argumentumban meg-
adott számot. A használt forma: # ##0,00 Ft; -# ##0,00 Ft.
Szintaxis: FORINT(szám; tizedesek), ahol
szám Egy számértéket eredményező cella, hivatkozás vagy
képlet.
tizedesek A tizedesvesszőtől jobbra álló jegyek száma, legfeljebb
127 lehet. Ha nem adjuk meg, akkor a függvény 2 tize-
dessel számol. Ha negatív, akkor a tizedesvesszőtől
balra álló részt kerekíti.
A fő különbség a Kezdőlap szalag Szám csoportneve melletti ikon-
nal, vagy a Ctrl+1 billentyűkombinációval megjeleníthető Cellák
formázása párbeszédpanelen formázott szám és a FORINT függ-
vénnyel formázott cellatartalom között az, hogy a FORINT függvény
az eredményt szöveges formába konvertálja, míg a párbeszédpane-
len formázott szám továbbra is szám marad. A FORINT függvénnyel
formázott számokat a képletekben továbbra is használhatjuk, mert

az Excel számoláskor a szöveges formában megadott számokat

visszaalakítja számmá.
 Az =FORINT(1234,567; 2) függvény eredménye „1 234,57 Ft”,
az =FORINT(1234,567; -2) függvény eredménye „1 200 Ft”.
HELYETTE
Feladata: Az argumentumban megadott szövegben előforduló adott
karakterláncot másikra cseréli ki.
Szintaxis: HELYETTE(szöveg; régi; új; melyiket), ahol
szöveg Az eredeti szöveg vagy azt eredményező hivatkozás.
régi A kicserélendő rész-karakterlánc.
új A helyettesítendő új karakterlánc.
melyiket A szövegben kicserélendő régi karakterlánc előfordulá-
sának száma. Nem kötelező, ha megadjuk, akkor a régi
szövegnek csak az adott előfordulását cseréli le, egyéb-
ként az összes előfordulást lecseréli.
 Az =HELYETTE("2011. májusi kiadások"; "kiadások"; "bevéte-
lek") függvény eredménye „2011. májusi bevételek”.
Az =HELYETTE("2011. 4.negyedév"; "4"; "3"; 2) függvény eredmé-
nye „2011. 3. negyedév”.
HOSSZ
Feladata: Az argumentumában adott szöveg karakterekben mért
hosszát adja vissza (a szövegben foglalt szóközökkel együtt).
Szintaxis: HOSSZ(szöveg), ahol
szöveg Az eredeti szöveg, melynek hosszát keressük.
 Az =HOSSZ("Ennek a szövegnek a hosszát keressük") munka-
lapfüggvény eredménye 36.
A HOSSZ egybájtos, a HOSSZ2 kétbájtos (például a japán, a kí-
nai (egyszerűsített), a kínai (hagyományos) és a koreai nyelvi) ka-
rakterkészleteken használható függvény.

JOBB
Feladata: Az argumentumában adott szöveg jobb oldali, adott szá-
mú utolsó karaktereit adja eredményül.
Szintaxis: JOBB(szöveg; betűszám), ahol
szöveg Az eredeti szöveg, amelynek záró karaktereit keressük.
betűszám Az eredmény, a visszaadott karakterek száma (betű-
szám>0). Ha nem adjuk meg, akkor a szöveg utolsó ka-
rakterét kapjuk vissza, ha nagyobb, mint a szöveg hosz-
sza, akkor a teljes eredeti szöveg az eredmény.
 Az =JOBB("Ez az eredeti szöveg";6) függvény eredménye
„szöveg”.
A JOBB egybájtos, a JOBB2 kétbájtos (például a japán, a kínai
(egyszerűsített), a kínai (hagyományos) és a koreai nyelvi) karakter-
készleteken használható függvény.
KARAKTER
Feladata: A szám argumentumnak megfelelő kódú karaktert adja
eredményül. Az eredmény az alkalmazott kódlaptól függ (amerikai
Windows ANSI – 1252, magyar nyelvű Windows – 1250).
Szintaxis: KARAKTER(szám), ahol
szám 1 és 255 közötti, a karakter kódja.
 Az =KARAKTER(65) függvény eredménye „A”.
KIMETSZ
Feladata: Eltávolítja a szöveg argumentum felesleges szóközeit,
kivéve azokat, amelyek két szót választanak el egymástól. A függ-
vénnyel egy másik alkalmazástól kapott szövegből törölhetjük a
szükségtelen helyen levő szóközöket. Alkalmazása után csak a
szóhatáron található szóközök maradnak meg.
Szintaxis: KIMETSZ(szöveg), ahol
szöveg Az eredeti szöveg, amelyből a szóközöket eltávolítjuk.
 Az =KIMETSZ("Itt tripla szóközök voltak") függvény ered-
ménye „Itt tripla szóközök voltak”.

KISBETŰ
Feladata: Az argumentumban megadott nagybetűket kisbetűkre ala-
kítja át, a többi karakterre hatástalan.
Szintaxis: KISBETŰ(szöveg), ahol
szöveg A kisbetűssé alakítandó karakterlánc vagy hivatkozás.
 Az =KISBETŰ("Dr. Nemecsek Ernő") függvény eredménye „dr.
nemecsek ernő”.
KÓD
Feladata: Az argumentumban megadott szöveg első karakterének
kódját adja vissza. Az eredmény az alkalmazott kódlaptól függ
(amerikai Windows ANSI – 1252, magyar nyelvű Windows – 1250).
Szintaxis: KÓD(szöveg), ahol
szöveg Az eredeti szöveg, melynek első karakterének kódját ke-
ressük.
 Az =KÓD("A betű kódja") függvény eredménye 65.
KÖZÉP
Feladata: Az argumentumban megadott szöveg egy rész-
karakterláncát adja eredményül.
Szintaxis: KÖZÉP(szöveg; honnan; hányat), ahol
szöveg Az eredeti szöveg, amelyből egy részt másolunk ki.
honnan A kimásolás kezdetének helye karakterekben, ha na-
gyobb, mint a szöveg hossza, akkor a függvény üres
szöveget ("") eredményez.
hányat A szövegből kimásolandó karakterek száma.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül, ha a honnan
kisebb, mint 1, vagy a hányat negatív. A KÖZÉP egybájtos, a KÖ-
ZÉP2 kétbájtos (például a japán, a kínai (egyszerűsített), a kínai
(hagyományos) és a koreai nyelvi) karakterkészleteken használható
függvény.
 Az =KÖZÉP("Ez az eredeti szöveg, melyből egy részt máso-
lunk"; 7; 7) függvény eredménye „eredeti”.

NAGYBETŰS
Feladata: Az argumentumban megadott kisbetűket nagybetűkre ala-
kítja át, a többi karakterre hatástalan.
Szintaxis: NAGYBETŰS(szöveg), ahol
szöveg A nagybetűssé alakítandó karakterlánc vagy hivatkozás.
 Az =NAGYBETŰS("Ez az eredeti szöveg") eredménye „EZ AZ
EREDETI SZÖVEG”.
ÖSSZEFŰZ
Feladata: Egyetlen szöveggé fűz össze több karakterláncot. Ugya-
nerre használható az "&" operátor is.
Szintaxis: ÖSSZEFŰZ(szöveg1; szöveg2; ...), ahol
szöveg1, ...Legfeljebb 30 darab karakterlánc, szám vagy egyetlen
cellára mutató hivatkozás, amelyet egyetlen szöveggé
fűzünk össze.
 Az =ÖSSZEFŰZ("Nemecsek "; "Ernő") eredménye "Nemecsek
Ernő". Ezzel egyenértékű: ="Nemecsek"&" "&"Ernő".
SOKSZOR
Feladata: Adott számban, legfeljebb 25-ször megismétel egy karak-
terláncot.
Szintaxis: SOKSZOR(szöveg; hányszor), ahol
szöveg A megismétlendő karaktersorozat.
hányszor Az ismétlések száma, ha nem egész szám, akkor a
program egész számra csonkolja.
 Az =SOKSZOR("="; 10) függvény eredménye "=========="
SZÖVEG
Feladata: Adott számformátumú szöveggé alakít át egy számérté-
ket.
Szintaxis: SZÖVEG(érték; formátum), ahol
érték Számérték, azt eredményező képlet vagy hivatkozás.

formátum Szövegként megadott számforma a Kezdőlap szalag

Szám csoportneve melletti ikonnal, vagy a Ctrl+1 billen-
tyűkombinációval megjeleníthető Cellák formázása pár-
beszédpanel Szám lapja szerint (* és Normál számfor-
mát nem tartalmazhat).
A Cellák formázása párbeszédpanelen paranccsal formázva a
számnak csak a formátuma változik meg, az értéke nem. Ez a függ-
vény az értéket formázott szöveggé alakítja át, melyet már nem
számformában tárol.
 Az =SZÖVEG(23,115; "0,00 Ft") munkalapfüggvény eredménye
"22,12 Ft", az =SZÖVEG("2011.3.28"; "éééé. hhhh n") munkalap-
függvény eredménye „2011. március 28”.
SZÖVEG.KERES
Feladata: Egy karakterlánc első előfordulásának helyét egy adott
pozíciótól kezdődően, balról jobbra haladva keresi meg egy szöveg-
ben. A függvény a kis- és nagybetűket nem különbözteti meg
(szemben a hasonló funkciójú SZÖVEG.TALÁL függvénnyel).
Szintaxis: SZÖVEG.KERES(keresett; szöveg; kezdet), ahol
keresett A keresett karakterlánc. Megadásánál használhatjuk a
helyettesítő karaktereket is: a kérdőjelet (?) egyetlen, a
csillagot (*) tetszőleges számú karakter helyettesítésére.
szöveg Az eredeti szöveg, amelyben a keresett karakterláncot
keressük.
kezdet A keresés kezdetének helye karakterekben megadva.
Ha nem adjuk meg, akkor feltételezett értéke 1.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a kezdet nem
nagyobb 0-nál, vagy nagyobb a szöveg hosszánál, illetve ha a kere-
sett karaktersorozat nem található.
 Az =SZÖVEG.KERES("b"; "Ebben a szövegben a b karakter
első helye"; 1) függvény eredménye 2.
SZÖVEG.TALÁL
Feladata: Egy karakterlánc első előfordulásának helyét egy adott
pozíciótól kezdődően, balról jobbra haladva keresi meg egy szöveg-

ben. A függvény a kis- és nagybetűket megkülönbözteti (szemben a

hasonló funkciójú SEARCH függvénnyel, ugyanakkor helyettesítő
karaktereket sem használhatunk).
Szintaxis: SZÖVEG.TALÁL(keresett; szöveg; kezdet), ahol
keresett A keresett karakterlánc. Megadásánál nem használha-
tunk helyettesítő karaktereket, a függvény pontos egye-
zést keres.
szöveg Az eredeti szöveg, amelyben a keresett karakterláncot
keressük.
kezdet A keresés kezdetének helye karakterekben megadva.
Ha nem adjuk meg, akkor feltételezett értéke 1.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a kezdet nem
nagyobb 0-nál, vagy nagyobb a szöveg hosszánál, illetve ha a kere-
sett karaktersorozat nem található.
 Egy munkalap celláiban az alkatrészek neve és azok gyártási
számai szerepelnek, melyeket egy számjel (#) választ el. Olyan lis-
tát állítunk elő, amelyen az alkatrészek neve szerepel, a gyártási
számok nélkül szerepel. A # jel megtalálásához a SZÖVEG.TALÁL
függvényt használjuk, a KÖZÉP függvénnyel vágjuk ki a nevet. Az
A2:A4 cellák sorban az alábbi adatokat tartalmazzák:
„Kerámia szigetelő #124-TD487”, „Vörösréz tekercs #12-671-
6772”, „Változtatható ellenállás #116010”. Az =KÖZÉP(A2; 1; SZÖ-
VEG.TALÁL(" #"; A2; 1)-1) függvény eredménye: „Kerámia szigete-
lő”, =KÖZÉP(A3; 1; SZÖVEG.TALÁL(" #"; A3; 1)-1) eredménye „Vö-
rösréz tekercs”, =KÖZÉP(A4; 1; SZÖVEG.TALÁL(" #"; A4; 1)-1)
eredménye „Változtatható ellenállás”.
T
Feladata: Szöveggé alakítja az argumentumban megadott értéket.
Ezt az Excel általában automatikusan végzi, kivéve a más alkalma-
zásokból importált anyagokat.
Szintaxis: T(érték), ahol
érték Az az érték, amelyet vizsgálni szeretnénk.
A függvény az értéket adja eredményül, ha az szöveg vagy szöveg-
re hivatkozik. A függvény üres szöveget eredményez, ha az érték
nem szövegre hivatkozik.

 Ha az A1 cella tartalma a „duma” szöveg, akkor az =T(A1)

függvény eredménye „duma”.
TISZTÍT
Feladata: A más alkalmazásból importált szövegből eltávolítja az
összes nem kinyomtatható karaktert.
Szintaxis: TISZTÍT(szöveg), ahol
szöveg Az eredeti, tisztítandó szöveg.
 A KARAKTER(7) munkalapfüggvény a hangjel kódnak megfele-
lő nem nyomtatható karaktert ad eredményül, így az:
=TISZTÍT(KARAKTER(7)&"maradék"&KARAKTER(7)) eredménye
„maradék”.
TNÉV
Feladata: A szöveg argumentum minden szavának kezdőbetűjét,
valamint a nem betű után álló betűket nagybetűre alakítja, nagybe-
tűsre, az összes többi betűt kisbetűssé alakítja.
Szintaxis: TNÉV(szöveg), ahol
szöveg Idézőjelek között megadott szöveg, vagy szöveget
eredményül adó képlet, illetve hivatkozás.
 Az =TNÉV("nemecsek ernő") eredménye „Nemecsek Ernő”. Az
=TNÉV("Minden szava nagyBetűvel kezdődik") függvény eredmé-
nye „Minden Szava Nagybetűvel Kezdődik”.
Logikai függvények
A következő függvények az argumentumok kiértékelésétől függő,
két lehetséges kimenetet adó, logikai értéket adnak vissza. Ezekkel
a logikai függvényekkel ellenőrizhetjük, hogy az argumentumban
megadott feltétel teljesül-e, és ezekkel írhatjuk le az összetett felté-
teleket. Például a HA függvénnyel dönthetjük el, igaz-e egy feltétel
és a vizsgálat eredményétől függően más értéket ad vissza, ha a
feltétel igaz, és egy másikat, ha hamis.

A logikai operátorok két – tetszőleges, de egyforma típusú – érté-

ket hasonlítanak össze, és a cella, illetve a függvény értékeként
megjelenő eredményül az IGAZ vagy a HAMIS logikai értéket adják.
A logikai függvényeket is beilleszthetjük a Függvénytár nyomó-
gomb-menüjéből.
= Egyenlő A1=B1
A logikai függvények ezen operátorokkal végzett műveletek ered-
ményeivel foglalkoznak:
Függvénynév Eredmény
ÉS IGAZ, ha minden argumentuma IGAZ.
HAMIS HAMIS
HA Logikai vizsgálat eredményétől függ.
NEM Az argumentum ellentettje.
VAGY IGAZ, ha bármely argumentuma IGAZ.
IGAZ IGAZ
Egy HA függvényben az első argumentum kötelezően logikai érték,
így az összehasonlításnak az IGAZ vagy HAMIS értéket kell adnia.
ÉS
Feladata: Eredménye IGAZ, ha minden argumentuma IGAZ, HAMIS
értéket ad vissza, ha bármely argumentuma hamis. Az Excel figyel-
men kívül hagyja a tömb- vagy hivatkozás-argumentumokban sze-
replő szöveget vagy üres cellákat.
Szintaxis: ÉS(logikai1; logikai2; ...), ahol

logikai1, logikai2,... 1 és 30 közötti számú IGAZ vagy HAMIS

kimenetet adó feltétel, logikai érték, hivatkozás vagy
tömb, amelyeket vizsgálni kívánunk.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül, ha a meg-
adott tartományban nem logikai érték fordul elő.
 Az =ÉS(IGAZ; IGAZ) függvény eredménye IGAZ, ugyanígy
=ÉS(1+2=3; 2<6) eredménye IGAZ. Az =ÉS(IGAZ; HAMIS) függ-
vény eredménye HAMIS, ugyanígy =ÉS(1+2=3; 2>6) eredménye
szintén HAMIS.
HA
Feladata: Egy logikai feltételtől függően más és más kimenetet
eredményez. A logikai értéket adó argumentum kiértékelését hasz-
náljuk fel a függvény kimenetének szabályozására. Összetett vizs-
gálatok számára legfeljebb hét IF függvényt ágyazhatunk egy-
másba.
Szintaxis: HA(feltétel; igazérték; hamisérték), ahol
feltétel Logikai érték vagy kifejezés2.
igazérték A feltétel vizsgálata után, ha annak eredménye IGAZ,
ezt az értéket adja a függvény eredményül, vagy ezt a
parancsot hajtja végre. Ha nem adjuk meg és a feltétel
IGAZ, akkor, a függvény eredménye IGAZ lesz.
hamisérték A feltétel vizsgálata után, ha annak eredménye HA-
MIS, ezt az értéket adja a függvény eredményül, vagy
ezt a parancsot hajtja végre. Ha nem adjuk meg és a
feltétel HAMIS, akkor a függvény eredménye HAMIS
lesz.
 A következő példában, ha a File nevű változó értéke „Diagram”,
akkor a feltétel IGAZ lesz, és a program új diagramot készít, ha a
feltétel HAMIS, akkor új munkalapot nyit:
2
logikai kifejezés: kiértékeléskor IGAZ vagy HAMIS értéket ad
eredményül.
=HA(File="Diagram"; NEW(2); NEW(1)) eredménye a feltétel kiér-

tékelésétől függően egy új diagram vagy egy új munkalap megnyitá-
sa.
HAHIBA
Feladata: Megadott értéket ad eredményül, ha egy képlet hibát ad;
ellenkező esetben a képlet eredményét kapja. A HAHIBA függvény
segítségével megtalálhatjuk és kezelhetjük a képletekben lévő hibá-
kat.
Szintaxis: HAHIBA(érték; érték_ha_hiba), ahol
érték Kötelező argumentum, amelyet a függvény ellenőriz,
hogy hibát eredményez-e.
érték_ha_hiba Kötelező argumentum, a hibát eredményező kép-
let esetén visszaadott érték.
 Az =HAHIBA(A2/B2; "Számítási hiba"), képlet az A2/B2 művelet
eredményét írja ki, ha az elvégezhető, egyébként – például 0-val
osztás, illetve nem numerikus paraméterek esetén – a „Számítási
hiba” szöveg jelenik meg a cellában.
HAMIS
Feladata: A HAMIS logikai értéket adja eredményül, helyette alkal-
mazhatjuk a függvénnyel egyenértékű HAMIS szó cellába gépelését
is. Nincs argumentuma.
Szintaxis: HAMIS( )
IGAZ
Feladata: Az IGAZ logikai értéket adja eredményül, helyette alkal-
mazhatjuk a függvénnyel egyenértékű szó cellába gépelését is.
Nincs argumentuma.
Szintaxis: IGAZ( )
NEM
Feladata: Az argumentumként adott értékének ellentettjét adja visz-
sza.
Szintaxis: NEM(logikai), ahol

logikai Logikai érték vagy olyan kifejezés, amelynek kiértékelé-

se során IGAZ vagy HAMIS értéket kap. HAMIS argu-
mentum esetén a függvény eredménye IGAZ lesz, el-
lenkező esetben, IGAZ argumentum esetén a függvény
eredménye HAMIS lesz.
 Az =NEM(HAMIS) függvény eredménye IGAZ, az =NEM(2>1)
eredménye HAMIS.
VAGY
Feladata: Ha bármelyik argumentuma IGAZ, akkor eredményül
IGAZ logikai értéket ad. Az Excel figyelmen kívül hagyja a tömb-
vagy hivatkozás-argumentumokban szereplő szöveget vagy üres
cellákat.
Szintaxis: VAGY(logikai1; logikai2; ...), ahol
logikai1, ...Logikai értékek, feltételek, logikai értékeket tartalmazó
tömbök vagy hivatkozások (legfeljebb 30).
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül, ha a meg-
adott tartományban nem logikai érték fordul elő.
 Az =VAGY(IGAZ) függvény eredménye IGAZ,
az =VAGY(1+3=1; 2>3) függvény eredménye HAMIS,
az =VAGY(1+3=1; 2<3) függvény eredménye IGAZ, mert az argu-
mentum második része igaz, noha az első része nem.
Feladat – Logikai függvények

Készítsünk olyan képletet, amely az eső_van és esernyő_van logi-
kai változók ismeretében megmondja, hogy megázunk-e?
Az alapadatok és megoldás

Megoldás:
1. Rögzítsük az alapadatokat az ábra A1:B5 tartománya szerint.
2. Írjuk be az ábra szerkesztőlécén látható képletet a C2 cellába.
3. A C2 cella kitöltőjelét húzzuk a C5 celláig.
Információs függvények
Az információs függvények a rendszer- és munkakörnyezetről, va-
lamint a cellák tartalmáról, formátumáról nyújtanak adatokat. Az itt
bemutatott mintákban a filmvetítési példánál (adatbázis függvények)
található táblázatra hivatkozunk.
Az információ függvények almenüje

Az információs függvények egyik csoportjába tartoznak a lekérdező
függvények, amelyek akkor adnak vissza IGAZ értéket, ha a cella
eleget tesz valamilyen feltételnek. Például ha a cella tartalma szö-
veg, a NEM.SZÖVEG munkalapfüggvény a HAMIS értéket adja
vissza, a SZÖVEG.E függvény az IGAZ értéket adja vissza. A
DARABÜRES munkalapfüggvénnyel megszámolhatjuk az üres cel-
lák számát a tartományban, az ÜRES munkalapfüggvény eredmé-
nyéből megtudhatjuk, üres-e a tartomány egy cellája.
Az információs függvények almenüjét az Egyéb gombból jelenít-
hetjük meg.

CELLA
Feladata: A hivatkozás bal felső cellájáról ad információt.
Szintaxis: CELLA(infótípus; hivatkozás), ahol
infótípus A lekérdezett információ típusa:
"cím" A bal felső cella hivatkozása szöveg formá-
ban.
"fájlnév" A hivatkozást tartalmazó munkalap elérési
útvonalat is tartalmazó állományneve. Ha a munkalap
még nem volt elmentve, akkor értéke üres szöveg ("").
"forma" A cella számformátumát jelölő szöveg. Az
értékek magyarázatát a súgóban találjuk meg.
"oszlop" A hivatkozásban szereplő cella oszlopának
száma.
"prefix" A cellában lévő szöveg igazítottságát meg-
adó szöveg:
' (aposztróf) – a cella balra igazított,
" (idézőjel) – a cella jobbra igazított,
^ (kalap) – a cella középre igazított,
\ (balra tört) – a rendelkezésre álló területet
kitöltő szöveg,
egyébként üres szöveget ("") ad eredmé-
nyül.
"sor" A hivatkozásban szereplő cella sorának
száma.
"széles" A cellának az aktuális betűtípus-karakter-
számban megadott egész értékre kerekített szélessé-
ge.
"szín" Értéke 1, ha a cellatartalom színe negatív
érték esetén megváltozik, egyébként 0.
"tartalom" A hivatkozás bal felső cellájának tartalma.
"típus" Értéke "b", ha a cella üres, "l", ha tartalma
szöveg, eredménye egyébként "v".
"védett" Értéke 1, ha a cella zárolt, egyébként 0.
"zárójelek"Értéke 1, ha a cella pozitív vagy más érték
esetén zárójelekkel formázott, egyébként 0.

hivatkozás Az a cella, amelyről információt kérünk. Ha nem adjuk

meg, akkor általában a munkalap bal felső, vagy a bal
felső saroktól az aktuális celláig terjedő tartományra
vonatkozik.
 Az =CELLA("sor";B2) függvény eredménye 2,
az =CELLA("forma";B2) függvény eredménye "G" (azaz normál).
HIÁNYZIK
Feladata: A #HIÁNYZIK hibaértéket adja vissza, azaz jelzi, hogy
nincs rendelkezésre álló adat. Ezzel üres cellákat jelölhetünk meg,
ha egy képlet ezt a hibaértéket tartalmazó cellára hivatkozik, akkor a
képlet eredménye a #HIÁNYZIK hibaérték lesz. A hibaérték jelenté-
se: nincs rendelkezésre álló adat. Ennek a függvénynek nincs ar-
gumentuma.
Szintaxis: HIÁNYZIK( ).
A függvény neve után a zárójeleket is be kell írni, különben az
Excel szövegként és nem függvényként kezeli. A #HIÁNYZIK hiba-
értéket közvetlenül is bevihetjük egy cellába.
HIBA.E
Feladata: A #HIÁNYZIK hibaérték kivételével IGAZ-t ad eredményül,
ha az érték bármely hibaértékre vonatkozik.
Szintaxis: HIBA.E(érték)
érték A vizsgált érték (üres cella, hibaérték, logikai érték, szö-
veg, szám, vagy ezekre mutató hivatkozás, illetve név).
A filmvetítés alapadatait tartalmazó táblázat A1 cellájára az
=HIBA.E(A1) függvény HAMIS eredményt ad, mert a cella értéke
nem hibaérték.
HIBA.TÍPUS
Feladata: A hiba típusának meghatározására az Excel hibaértékei-
nek megfelelő számot adja eredményül. A függvény munkalapon is
alkalmazható.
Szintaxis: HIBA.TÍPUS(hibaérték), ahol

hibaérték A hibaérték, amelynek az azonosítóját keressük. Lehet

cellahivatkozás is, mely a tesztelni kívánt képletet tar-
talmazza. A visszaadott eredmények:
#NULLA! – 1, #ZÉRÓOSZTÓ! – 2, #ÉRTÉK! – 3,
#HIV! – 4
#NÉV? – 5, #SZÁM! – 6, #HIÁNYZIK – 7
 Az =HIBA.TÍPUS(hibaérték()) munkalapfüggvény eredménye 5.
HIBÁS
Feladata: Típusellenőrző függvény, IGAZ eredményt ad vissza, ha
argumentuma valamely hibaértékre vonatkozik. Cellák tartalmának
típuslekérdezésére használható.
Szintaxis: HIBÁS(érték), ahol
érték A vizsgált érték (üres cella, hibaérték, logikai érték, szö-
veg, szám, vagy ezekre mutató hivatkozás, illetve név).
 A filmvetítés alapadatait tartalmazó táblázat az A1 cellájára az
=HIBÁS(A1) függvény HAMIS eredményt ad, mert a cella értéke
nem hibaérték.
HIVATKOZÁS
argumentuma valamely hivatkozásra vonatkozik.
Szintaxis: HIVATKOZÁS(érték)
 Az =HIVATKOZÁS(adatbázis) eredménye IGAZ (ha az adatbá-
zis tartománynévként definiált).
INFÓ
Feladata: A rendszer- és munkakörnyezet aktuális állapotáról nyújt
adatokat.
Szintaxis: INFÓ(típus), ahol
típus Idézőjelek közti szöveg, amely a lekérdezett információ
típusát határozza meg:
"eredet" – Szöveg, A1 típusú abszolút hivatkozás a bal
felső cellára.

"fájlszám" – A megnyitott munkalapok száma.

"könyvtár" – Szöveg, az aktuális meghajtó, elérési út és
könyvtár neve.
"memfoglalás" – Az adatok számára elfoglalt memória-
méret, bájtokban.
"oprendszer" – Szöveg, az operációs rendszer neve
("pcdos","mac" stb.)
"összmemória" – A rendelkezésre álló memória teljes
(használt és szabad együttes) mérete bájtokban.
"rendszer" – Szöveg, az operációs környezet neve
("pcdos").
"szabadmemória" – Szám, a szabad memória mérete,
bájtokban.
"számolás" – Szöveg, az érvényes újraszámolási mód
("automatikus" vagy "kézi").
"verzió" – Szöveg, az Excel használt verziója: 7.0.
 Az =INFÓ("oprendszer") függvény eredménye Windows (32-bit)
NT 4.00, vagy Windows XP esetén: Windows (32 bit) NT 5.01, Win-
dows 7 esetén: Windows (32 bit) NT 6.01.
PÁROSE
argumentuma páros vagy üres cellára hivatkozik, HAMIS az ered-
mény, ha argumentuma páratlan. Ha a munkalapfüggvény nem ér-
hető el, telepítenünk kell az Analysis ToolPak beépülőt.
Szintaxis: PÁROSE(érték), ahol
érték A vizsgált érték vagy hivatkozás, ha nem egész, egész-
re csonkolja a program.
A filmvetítés alapadatait tartalmazó táblázat B2 cellájára az
=PÁROSE(B2) eredménye IGAZ.
PÁRATLANE
argumentuma páratlan szám. Ha a függvény nem érhető el, telepí-
tenünk kell az Analysis ToolPak beépülőt.

Szintaxis: PÁRATLANE(érték), ahol

érték A vizsgált érték vagy hivatkozás, ha nem egész, egész-
re csonkolja.
 A filmvetítés alapadatait tartalmazó táblázat B2 cellájára az =
PÁRATLANE(B2) eredménye HAMIS.
LOGIKAI
argumentuma logikai értékre vonatkozik.
Szintaxis: LOGIKAI(érték), ahol
érték A vizsgált érték vagy hivatkozás.
=LOGIKAI(B2) függvény eredménye HAMIS, mert a cella nem logi-
kai értéket tartalmaz.
N
Feladata: Argumentumának értékét számmá alakítja. Más táblázat-
kezelő programokhoz nyújt kompatibilitást, minthogy ezt a konverzi-
ót az Excel automatikusan elvégzi. A számot számmá, logikai igazt
1-nek, minden mást 0-nak alakít át.
Szintaxis: N(érték), ahol
érték A számmá alakítandó érték vagy hivatkozás.
NEM.SZÖVEG
argumentuma nem szöveg.
Szintaxis: NEM.SZÖVEG(érték), ahol
=NEM.SZÖVEG(B2) eredménye IGAZ.
NINCS
argumentuma a #HIÁNYZIK hibaérték.

Szintaxis: NINCS(érték), ahol

=NINCS(B2) eredménye HAMIS.
SZÁM
argumentuma szám.
Szintaxis: SZÁM(érték), ahol
=SZÁM(B2) eredménye IGAZ.
SZÖVEG.E
Feladata: Típusellenőrző függvény, IGAZ eredményt ad vissza szö-
veges argumentum esetén.
Szintaxis: SZÖVEG.E(érték), ahol
=SZÖVEG.E(B1) függvény eredménye IGAZ, mert a hivatkozott cel-
la szöveget tartalmaz, az =SZÖVEG.E(B2) függvény eredménye
HAMIS, mert a hivatkozott cella számot tartalmaz.
TÍPUS
Feladata: Típusellenőrző függvény, az argumentum típusának azo-
nosító számát adja eredményül.
Szintaxis: TÍPUS(érték), ahol
Eredményül a függvénytől visszakapott értékek: szám –
1, szöveg – 2, logikai érték – 4, képlet – 8, hibaérték –
16, tömb – 64.
=TÍPUS(B2) eredménye 1, mert a cella számot tartalmaz.

ÜRES
argumentuma üres.
Szintaxis: ÜRES(érték), ahol
=ÜRES(B2) eredménye HAMIS, mert a cella számot tartalmaz.
Dátum- és időműveletek
A dátumfüggvényekkel a képletekben előforduló dátumokat és idő-
pontokat dolgozhatjuk fel. Ha például a mai dátumra van szüksé-
günk egy képletben, használjuk a MA munkalapfüggvényt, amely a
számítógép rendszerórája szerinti aktuális dátumot adja vissza. Az
Excel az 1900 típusú dátumformát alkalmazza, melyben a dátumér-
tékek 1 (1900. január 1.) és 2 958 465 (9999. december 31.) közöt-
tiek. A dátumértékben a dátum a tizedesvesszőtől balra áll, az idő
jobbra. Ebben a dátumformában például a 376,5 dátumérték 1901.
január 10-én déli 12:00 órát jelent. A dátumérték az 1900. január 1-
től eltelt napok száma.
A dátum és időfüggvények is beilleszthetők nyomógomb-menüből

Az érvényes dátumformát a Fájl szalagfülből legördíthető menü Be-
állítások parancsával megjelenített Az Excel beállításai párbe-
szédpanel Speciális/E munkafüzet számításakor kategóriájában
található 1904-es dátumrendszer használata jelölőnégyzet bejelö-
lésével változtathatjuk meg. A dátumforma automatikusan megvál-

tozik, ha egy másik dátumforma szerint elkészített dokumentumot
nyitunk meg. Ha egy dátum tartalmú cellát a számoknál szokásos
módon – tehát a Delete (Del) billentyűvel – törlünk, akkor a cella
megőrzi a dátumformátumot és a beírt számot automatikusan dá-
tummá alakítja. Ezt elkerülendő formázzuk a cellát a Cellák formá-
zása párbeszédpanel Szám párbeszédpanel-lapján szám formátu-
múvá.
DÁTUM
Feladata: Egy év, hó, nappal megadott szabályos dátumot dátumér-
tékben szereplő dátummá alakít.
Szintaxis: DÁTUM(év;hónap;nap), ahol
év szám, az év értéke 1900 és 9999 között.
hónap szám, az év hónapja. A 12 hónapnál nagyobb értéket
hozzáadja a megadott év első hónapjához. Például:
=DÁTUM(83; 16; 06) az 1984. április 6-i dátumot adja
vissza.
nap szám, hónap napját jelölő szám. Az adott hónap napjai-
nál nagyobb nap értéket a megadott hónap első napjá-
hoz adja hozzá.
 Az 1900-as dátumrendszert használva (az Excelben ez az
alapértelmezésű rendszer) az =DÁTUM (91; 1; 1) eredménye a
33239 dátumértékkel egyenlő, ami az 1991.01.01. dátum.
DÁTUMÉRTÉK
Feladata: A szabályos dátumalakban szövegként megadott dátumot
dátumértékké alakítja át. A dátumérték az 1900. január 1-től eltelt
napok száma.
Szintaxis: DÁTUMÉRTÉK(dátum_szöveg), ahol
dátum_szöveg: az Excel valamelyik dátumformájában megadott
szövegtípusú argumentum, mely 1900. január 1. és
2078 december 31. közé esik. Ettől eltérő szöveg ese-
tén az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül. A szöveg
év része nélkül a számítógép beépített órája alapján az

aktuális évszámot adja vissza. A legtöbb függvény az

átalakítást automatikusan végzi.
 Az =DÁTUMÉRTÉK("1969.01.29") munkalapfüggvény eredmé-
nye 25232, az =DÁTUMÉRTÉK("29-JAN-69") függvény eredménye
25232. A dátumérték tartalmú cella dátummá formázva felveszi az
általunk is értelmezhető formát.
Ha a formázást a Kezdőlap szalag Szám csoportjának formátum
listájában végezzük, akkor a listában már a parancs végrehajtása
előtt látszik az eredmény. Ugyanígy a dátumból szöveget formázva
a dátumértéket látjuk viszont.
ÉV
Feladata: 1900-2078 közötti dátumértéket évvé alakít át, az ered-
mény egész szám.
Szintaxis: ÉV(dátumérték), ahol
dátumérték Formája az Excel által idő- és dátumszámításokhoz
használt dátumérték. Megadható szövegesen is.
 Az =ÉV("86.08.19") függvény eredménye 1986. Az =ÉV(MA())
függvény eredménye 2011.
HÉT.NAPJA
Feladata: Egy dátumértéket a hét egy napját jelölő egész számmá
alakít át.
Szintaxis: HÉT.NAPJA(dátumérték; e_típus), ahol
használt dátumérték.
Ha a dátumérték nem érvényes dátumhoz tartozik, ak-
kor a függvény a #SZÁM! hibaértéket adja vissza.
e_típus Az eredmény értékét meghatározó szám.
A lehetséges formák:
1 (vagy hiányzik) esetén az eredmény 1 (vasárnap) és
7 (szombat) közötti, 2 esetén az eredmény 1 (hétfő) és
7 (vasárnap) közötti,
3 esetén az eredmény 0 (hétfő) és 6 (vasárnap) közötti
szám.

 Az =HÉT.NAPJA("97.2.12") függvény eredménye 4 (szerda).

HÉT.SZÁMA
Feladata: Visszaadja, hogy a megadott dátum az év hányadik heté-
re esik. Ha nem érjük el, telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt.
A függvény két formában használható.
 1. forma: A január 1-jét tartalmazó hét az év első hete,
ezért az az 1-es számú hét.
 2. forma: Az év első csütörtökét tartalmazó hét az év első
hete, ezért az az 1-es számú hét. Ez a rendszer az ISO 8601
szabványban meghatározott metodológiának felel meg,
amely az elfogadott európai hétsorzámozási rendszer.
Szintaxis: HÉT.SZÁMA(dátumérték; [vissza_típus]), ahol
használt dátumérték. Dátumok bevitele a DÁTUM
függvénnyel, illetve más képletek vagy függvények
eredményeként lehetséges. A 2011. január 29. dátum
beírására használjuk például a DÁTUM(2011;1;29)
függvényt. A dátumok szövegként történő beírása hi-
bát okozhat.
Ha a dátumérték nem érvényes dátumhoz tartozik, ak-
kor a függvény a #SZÁM! hibaértéket adja vissza.
vissza_típus A hét kezdőnapját jelző szám. Alapértéke 1, azaz
vasárnap! Választható argumentum, értékei:
Vissza_típus Hét kezdőnap- Rend-
ja szer
1 vagy hiányzik vasárnap 1
2 hétfő 1
11 hétfő 1
12 kedd 1
13 szerda 1
14 csütörtök 1
12 péntek 1
16 szombat 1
17 vasárnap 1
21 hétfő 2

 Az =HÉT.SZÁMA("97.2.12") függvény eredménye 7.

Az =HÉT.SZÁMA(MA()) függvény eredménye 3.
HÓNAP
Feladata: A dátumérték argumentumnak megfelelő hónap értéket
egész számként (1=január, 12=december között) adja eredményül.
Szintaxis: HÓNAP(dátumérték), ahol
Dátumérték Formája az Excel által idő- és dátumszámításokhoz
 Az =HÓNAP("ápr. 6") függvény eredménye 4.
HÓNAP.UTOLSÓ.NAP
Feladata: A kezdő dátumnál a hónapok argumentumban megadott
számú hónappal korábbi vagy későbbi hónap utolsó napjának dá-
tumértékét adja eredményül.
Szintaxis: HÓNAP.UTOLSÓ.NAP(kezdő_dátum; hónapok), ahol
kezdő_dátum A kezdő dátumnak megfelelő érték. Formája az Ex-
cel által idő- és dátumszámításokhoz használt dátum-
érték. Dátumok bevitele a DÁTUM függvénnyel, illetve
más képletek vagy függvények eredményeként lehet-
séges. A 2011. január 29. dátum beírására használjuk
például a DÁTUM(2011;1;29) függvényt.
Ha a kezdő_dátum nem érvényes dátum, akkor a
függvény a #SZÁM! hibaértéket adja vissza.
hónapok A kezdő_dátum előtti (negatív érték esetén) vagy utáni
(pozitív érték esetén) hónapok száma.
 Az =HÓNAP.UTOLSÓ.NAP("ápr. 6";3) függvény eredménye
40755, ami a 2011.07.31 dátumnak felel meg.
Az =HÓNAP.UTOLSÓ.NAP(DÁTUM(2011;1;29);3) függvény ered-
ménye 40663, ami a 2011.04.30 dátumnak felel meg.
Az =HÓNAP.UTOLSÓ.NAP(DÁTUM(2011;1;29);–3) függvény ered-
ménye 40482, ami a 2010.10.31 dátumnak felel meg.

IDŐ
Feladata: Adott időpont időértékét adja meg. Az időérték egy tízes
számrendszerbeli tört, melynek értéke 0 és 0,99999999 között mo-
zoghat; a 0 utal 0:00:00 (24:00:00)-ra, a 0,99999999 pedig
23:59:59-re.
Szintaxis: IDŐ(óra; perc; mperc), ahol
óra Az órát 0 és 23 között jelölő szám.
perc A percet 0 és 59 között jelölő szám.
mperc A másodpercet 0 és 59 között jelölő szám.
 Az =IDŐ(12; 0; 0) függvény eredménye a 0,5 időérték, az
=IDŐ(16; 48; 10) függvény eredménye a 0,700115741 időérték,
amely 16:48:10-nek felel meg.
IDŐÉRTÉK
Feladata: Szövegesen adott időpontot időértékké alakít át. Az időér-
ték egy tízes számrendszerbeli tört, melynek értéke 0 (24:00:00) és
0,99999999 (23:59:59) közötti lehet.
Szintaxis: IDŐÉRTÉK(idő_szöveg), ahol
idő_szöveg Az időformátumú szöveg, amelynek az időértékét ke-
ressük. A függvény az argumentum dátumra utaló ré-
szét elhagyja.
 Az = IDŐÉRTÉK("2:24") munkalapfüggvény eredménye 0,1,
az = IDŐÉRTÉK("1955.9.18 6:35") függvény eredménye
0,274305556.
KALK.DÁTUM
Feladata: Adott dátumnál adott számú hónappal korábbi vagy ké-
sőbbi dátum dátumértékét adja eredményül.
Szintaxis: KALK.DÁTUM(kezdő_dátum; hónapok), ahol


hónapok A kezdő_dátum előtti (negatív érték esetén) vagy utáni
(pozitív érték esetén) hónapok száma.
 Az = KALK.DÁTUM("ápr. 6";3) függvény eredménye 40730, ami
a 2011.07.06 dátumnak felel meg.
Az =KALK.DÁTUM(DÁTUM(2011;1;29);3) függvény eredménye
40662, ami a 2011.04.29. dátumnak felel meg.
Az =KALK.DÁTUM(DÁTUM(2011;1;29);–3) függvény eredménye
40480, ami a 2010.10.29. dátumnak felel meg.
KALK.MUNKANAP
Feladata: Adott dátumnál adott munkanappal korábbi vagy későbbi
dátum dátumértékét adja eredményül.
Szintaxis: KALK.MUNKANAP(kezdő_dátum; napok; ünnepek),
ahol
napok A kezdő_dátum előtti (negatív érték esetén) vagy utáni
(pozitív érték esetén) munkanapok száma.
ünnepek Egy vagy több dátumérték, amelyet a két dátum közötti
időszakból ki kell zárni (állami ünnepnapok, bankszün-
nap stb.). A lista lehet a dátumokat tartalmazó cellatar-
tomány vagy dátumértékek tömbállandója.
Ha bármely argumentum nem számérték, akkor az #ÉRTÉK! hibaér-
téket, ha az argumentum dátumértéke érvénytelen, akkor a #SZÁM!
hibaértéket adja eredményül.
Ha a napok értéke nem egész szám, akkor azt a munkalapfügg-
vény egész számmá csonkolja.

 Az =KALK.MUNKANAP(DÁTUMÉRTÉK("2011.1.29"); 15) függ-

vény eredménye 40592 vagy 2011.02.18. Ha 2007. április 9. (dá-
tumértékként 39181) és 2007. május 1. (dátumértékként 39203) ün-
nepnapok, akkor az =KALK.MUNKANAP(DÁTUMÉRTÉK
("2007.3.23"); 50; {39181; 39203}) függvény eredménye dátumér-
tékként 39238 vagy az eredménycella dátumként formázása után
2007.06.05.
Ha több ünnepnapot szeretnénk figyelembe venni, akkor célsze-
rűbb a számítást táblázatba foglalt adatokkal megoldani. Számoljuk
ki például a 2011. évi 200. munkanapot:
1. Írjuk be az A1:C8 cellákba az alapadatokat!
2. Írjuk be az ábra szerint az =KALK.MUNKANAP (A2; B2;
C2:C8) képletet az E1 cellába!
KALK.MUNKANAP.INTL
Feladata: Adott dátumnál adott munkanappal korábbi vagy későbbi
dátum dátumértékét adja eredményül úgy, hogy megadhatjuk a hét-
vége (munkaszünet) napjait, illetve ezek számát.
Szintaxis: KALK.MUNKANAP.INTL(kezdő_dátum; napok; [hétvé-
ge]; [ünnepek]), ahol


napok A kezdő_dátum előtti (negatív érték esetén) vagy utáni
(pozitív érték esetén) munkanapok száma.
hétvége Nem kötelező, a hétvégi napok, amelyek nem számí-
tanak munkanapnak. A hétvége a hétvégék előfordulá-
sát jelölő hétvégeszám (a következő táblázat szerint)
vagy karakterlánc lehet. Alapértelmezés szerint – ha
nem adjuk meg – a szombat és vasárnapot tekinti hét-
végének.
ünnepek Nem kötelező, egy vagy több dátumérték, amelyet a
két dátum közötti időszakból ki kell zárni (állami ün-
nepnapok, bankszünnap stb.). A lista lehet a dátumo-
kat tartalmazó cellatartomány vagy dátumértékek
tömbállandója.
A hétvége számértékei az alábbi hétvégi napokat jelölik:
Hétvégeszám Hétvégi napok
1 vagy hiányzik Szombat, vasárnap
2 Vasárnap, hétfő
3 Hétfő, kedd
4 Kedd, szerda
5 Szerda, csütörtök
6 Csütörtök, péntek
7 Péntek, szombat
11 Csak vasárnap
12 Csak hétfő
13 Csak kedd
14 Csak szerda
12 Csak csütörtök
16 Csak péntek
17 Csak szombat

 Az =KALK.MUNKANAP.INTL(DÁTUMÉRTÉK("2011.1.29"); 15;
1) függvény eredménye 40592 vagy 2011.02.18.
Ha 2011. március 15. és 2011. április 25. ünnepnapok, és csak a
vasárnapot tekintjük hétvégének, akkor a 2011.1.29-e utáni 90.
munkanap a következő függvénnyel számolható:
=KALK.MUNKANAP.INTL(DÁTUM(2011;1;29);90;"0000011";{"2011/
3/15";"2011/4/25"}), melynek eredménye dátumértékként 40701
vagy az eredménycella dátumként formázása után 2011.06.07.
MA
Feladata: A rendszerórából vett aktuális napi dátum dátumértékét
adja eredményül.
Szintaxis: MA().
 Az =MA() munkalapfüggvény eredménye 2011.01.12.
MOST
Feladata: A rendszerórából vett aktuális napi dátumot és a pontos
időt adja eredményül. Az eredményül adott érték nem frissül folya-
matosan, csak a munkalap átszámolásakor vagy a függvényt tar-
talmazó makró (Visual Basic modul) lefutásakor változik meg.
Szintaxis: MOST().
 Az =MOST() függvény eredménye például a 2011.01.12 10:01
érték.
MPERC
Feladata: Az argumentumban megadott időértéket (0 és 59 egész
szám) másodpercekké alakítja át.
Szintaxis: MPERC(időérték), ahol
időérték A dátum és idő kiszámítására az Excelben használt dá-
tum-időérték.
 Az =MPERC(0,01) munkalapfüggvény eredménye 24,
az =MPERC(4,02) munkalapfüggvény eredménye 48.

NAP
Feladata: Egy dátumértéket a hónap egy napjává (0-31) alakít.
A hónap dátumérték argumentumnak megfelelő napját adja vissza.
A nap 1 és 31 közé eső számként jelenik meg.
Szintaxis: NAP(dátumérték), ahol
Dátumérték Formája az Excel által idő és dátum számításokhoz
 Az =NAP("január 4") függvény eredménye 4,
az =NAP("2011.1.12") eredménye 12.
NAP360
Feladata: 360 napos naptár (tizenkét 30 napos hónap) alapján szá-
mítja ki két dátum közé eső napok számát. 30 napos hónapokon
alapuló könyvelésnél használhatjuk a kifizetések kiszámítására. A
pontos értéket két dátumérték különbségének számításával hatá-
rozhatjuk meg (például az =DÁTUMÉRTÉK("2011.1.12")–DÁTUM-
ÉRTÉK("1955.9.18") képlet eredménye: 20205).
Szintaxis: NAP360(kezdet; vég; módszer), ahol
kezdet Dátumérték vagy karaktersorozat, az intervallum kezde-
te.
vég Dátumérték vagy karaktersorozat, az intervallum vége.
Ha a kezdet előtti, akkor a NAP360 függvény eredmé-
nye negatív szám lesz.
módszer A számítás módszerét meghatározó logikai érték.
HAMIS vagy hiányzik: Amerikai módszer (NASD). Ha a
kezdet a hónap 31. napja, akkor azt a hónap 30. napjá-
nak veszi. Ha a vég a hónap 31. napja és a kezdet ki-
sebb, mint a hónap 30. napja, akkor a vég a következő
hónap 1. napjának veszi, egyébként a vég ugyannak a
hónapnak a 30. napjával lesz egyenlő.
IGAZ: Európai módszer. Ha a kezdet vagy a vég a hó-
nap 31. napja, akkor azt a függvény ugyannak a hónap
30-nak veszi.

 Az =NAP360("1955.9.18"; "2011.1.12") függvény eredménye

19914. A pontos, dátumok közötti különbség a fentiek szerint:
20205.
ÓRA
Feladata: Az argumentumnak megfelelő órát egész számként (0-23)
adja eredményül.
Szintaxis: ÓRA(időérték), ahol
tum-időérték.
 Az =ÓRA(29747,7) függvény eredménye 16,
az =ÓRA("17:30:30") függvény eredménye 17.
ÖSSZ.MUNKANAP
Feladata: Két dátum között a teljes munkanapok számát adja meg.
Szintaxis: ÖSSZ.MUNKANAP(kezdő_dátum; vég_dátum; ünne-
pek), ahol
vég_dátum A vég dátumnak megfelelő érték. Formája az Excel ál-
tal idő- és dátumszámításokhoz használt dátumérték.
Ha a vég_dátum nem érvényes dátum, akkor a függ-
vény a #SZÁM! hibaértéket adja vissza.


 Január 1-je és március 15-e közt a munkanapok számát a kö-
vetkező képlettel számoljuk:
= ÖSSZ.MUNKANAP(DÁTUMÉRTÉK("2011.1.1"); DÁTUMÉRTÉK
("2011.3.15")), melynek eredménye 52 nap.
ki például a 2011. évi munkanapok számát:
2. Írjuk be az ábra szerint az =ÖSSZ.MUNKANAP (A2; B2;
C2:C8) képletet az E1 cellába! Eredménye 255.
ÖSSZ.MUNKANAP.INTL
Feladata: Két dátum között a teljes munkanapok számát adja meg
úgy, hogy beállíthatjuk, a hétvége (munkaszünet) napjait.
Szintaxis: ÖSSZ.MUNKANAP.INTL(kezdő_dátum; vég_dátum;
ünnepek), ahol


vég_dátum A vég dátumnak megfelelő érték. Formája az Excel ál-
tal idő- és dátumszámításokhoz használt dátumérték.
Ha a vég_dátum nem érvényes dátum, akkor a függ-
vény a #SZÁM! hibaértéket adja vissza.
A hétvége számértékei az alábbi hétvégi napokat jelölik:
Hétvégeszám Hétvégi napok
1 vagy hiányzik Szombat, vasárnap
2 Vasárnap, hétfő
3 Hétfő, kedd
4 Kedd, szerda
5 Szerda, csütörtök
6 Csütörtök, péntek
7 Péntek, szombat
11 Csak vasárnap
12 Csak hétfő
13 Csak kedd
14 Csak szerda
12 Csak csütörtök
16 Csak péntek
17 Csak szombat
 Január 1-je és március 15-e közt a munkanapok számát a kö-

vetkező képlettel számoljuk, ha csak a vasárnap van munkaszünet:
= ÖSSZ.MUNKANAP.INTL(DÁTUMÉRTÉK("2011.1.1"); DÁTUM-
ÉRTÉK ("2011.3.15");11), melynek eredménye 63 nap.


ki például a 2011. évi munkanapok számát, ha csak a vasárnap
munkaszüneti nap:
2. Írjuk be az ábra szerint az =ÖSSZ.MUNKANAP.INTL(A2;
B2;11;C2:C8;11) képletet az E1 cellába! Eredménye 306.
PERCEK
Feladata: Az argumentumnak megfelelő perc értéket egész szám-
ként (0-59) adja eredményül.
Szintaxis: PERCEK(időérték), ahol
tum-időérték.
 Az =PERCEK(0,01) függvény eredménye 14,
az =PERCEK(4,02) eredménye 28.
TÖRTÉV
Feladata: A kezdő és a végdátum közötti teljes napok számát tört-
évként adja vissza, felhasználható adott időszak teljes évhez viszo-
nyított eredményének vagy kötelezettségének megállapítására. Ha
a függvény nem érhető el, telepítenünk kell az Analysis ToolPak
beépülőt.
Szintaxis: TÖRTÉV(kezdet; vég; alap), ahol
kezdet Dátumérték, a kezdő dátum.
vég Dátumérték, a befejező dátum.

alap A napok kiszámítására használt módszer kódszáma:

0 vagy hiányzik – amerikai (NASD) 30/360,
1 – tényleges/tényleges,
2 – tényleges/360,
4 – európai 30/360.
A program az argumentumoknak csak az egész részét veszi figye-
lembe. Ha bármely argumentum nem számérték, akkor az #ÉRTÉK!
hibaértéket, ha az argumentum dátumértéke érvénytelen vagy az
alap<0, illetve az alap>4, akkor a #SZÁM! hibaértéket eredmezi.
 Az = TÖRTÉV(DÁTUMÉRTÉK("2011.01.01"); DÁTUMÉRTÉK
("2011.1.29");0) munkalapfüggvény eredménye 0,077777778,
az = TÖRTÉV(DÁTUMÉRTÉK("2011.3.23"); DÁTUMÉRTÉK("2011.
9. 18"); 3) eredménye 0,4904.
Feladat – Dátumfüggvények alkalmazása

A következőkben néhány egyszerű, dátumokkal foglalkozó feladatot
oldunk meg.
Határozzuk meg az aktuális dátumhoz tartozó napnevet.
Megoldás:
Írjuk be egy tetszőleges cellába az =HÉT.NAPJA(MA()) képletet,
amelynek eredménye – 2011. január 12-én – 4, azaz szerda (mivel
az angol rendszer szerint a vasárnapot tekintik 1-nek).
Határozzuk meg az aktuális dátumhoz tartozó hónapot.
Megoldás:
Írjuk be az =HÓNAP(MA()) függvényt, amelynek eredménye 1, azaz
január.
Határozzuk meg hány munkanap van még 2012. január 1-ig
(az ünnepek kizárása nélkül).
Megoldás:
Írjuk be egy tetszőleges cellába az = ÖSSZ.MUNKANAP(MA(); DÁ-
TUMÉRTÉK("2012.01.01")) képletet, amelynek eredménye: 253
nap, ha a kezdődátum 2011.01.12.

Határozzuk meg hány munkanap van 2011.01.12-től az ün-

nepek kizárásával 2012. január 1-ig.
A, Megoldás:
2011.01.12-től a következő ünnepnapokat kell kizárnunk az interval-
lumból:
március 15., április 25., június 13, augusztus 20., november 1., de-
cember 26.
1. Töltsük fel az alapadatokkal az A1:C8 tartományt. Az eredményt
az E1 cellába várjuk, kattintsunk ide, majd a szerkesztőléc
Függvény beszúrása ikonjára és válasszuk ki az ÖSSZ.MUNKA-
NAP függvényt. A Függvényargumentumok párbeszédpanel
megjelenése után az egyes argumentumokat a munkafüzetbe
kattintva adjuk meg. Kattintsunk a Kezdő_dátum mezőbe, majd a
munkafüzet A2 cellájába (amelynek tartalma az =MA() képlet),
utána kattintsunk a Vég_dátum mezőbe, majd a munkafüzet B2
cellájába.
2. Végül kattintsunk az Ünnepek mezőbe, majd a munkafüzetben
az egér húzásával jelöljük ki a C2:C8 tartományt (lásd a követ-
kező ábrát). Figyeljük meg, hogy a mezők mellett megjelenik az
argumentumok kiértékelésével kapott részeredmény, alattuk a
végeredmény. Kattintsunk a Kész nyomógombra és megjelenik
a cella értéke, vagyis a képlet kiértékelésének eredménye: 248
nap.
Alapadatok és megoldás párbeszédpanelen

B, Megoldás:
Az ünnepnapok tartományát tömbképletté alakítjuk. Jelöljük ki a
C2:C8 hivatkozást a képletben, és nyomjuk meg az F9 billentyűt.
Ugyanaz tömbképletként paraméterezve

Határozzuk meg, milyen dátum volt 100 munkanappal a mai
dátum (2011. január 12.) előtt (ünnepnapokkal együtt).
Megoldás:
Írjuk be az = KALK.MUNKANAP(MA();–100) képletet, amelynek
eredménye a 40415 dátumérték, amelyet dátumformára kell alakíta-
nunk.
Ennek hosszabb módja: a hagyományos Cellák formázása pár-
beszédpanel megjelenítése, után válasszunk ki a Szám párbeszéd-
panel-lapon egy megfelelő dátumformátumot. A dátumot visszaadó
képlet értéke így: 2010. augusztus 25. Ha a #NÉV? Hibaüzenetet
kapjuk vissza, akkor telepítsük Az Excel beállításai párbeszédpa-
nel Bővítmények kategóriájában az Analysis Toolpak beépülőt.
A dátumforma beállítása

A dátumformátumot most egyszerűbben is beállíthatjuk: A Kezdő-

lap szalagon a Szám csoport formátum listáját gördítsük le, és kat-
tintással válasszuk ki a rövid vagy hosszú dátumformát!
Számoljuk ki, hogy a mai napig az év hányad része telt el.
Megoldás:
A megoldás párbeszédpanel alkalmazásával

Írjuk be az =TÖRTÉV(DÁTUMÉRTÉK("2011.1.01");MA();3) képletet,
amelynek eredménye: 0,030136986.
A képletet itt is adjuk meg a Függvényargumentumok párbe-
szédpanelen keresztül is (lásd az ábrát).
Pénzügyi számítások
A pénzügyi függvények segítségével igen sokrétű számítást végez-
hetünk többek között értékpapírok jövedelmének, megtérülésének,
kamatozásának, eszközök értékcsökkenésének meghatározására.
A táblázatkezelő programok elsődleges célja a pénzügyi számítások
gyorsítása, egyszerűsítése volt, a többi alkalmazási terület később
fedezte fel a rendszerben rejlő lehetőségeket.
Több pénzügyi függvény is alkalmazza az alap argumentumot. Ez
a napok kiszámítási módját jelző kódszám (szerepe volt már előző
példáinkban is):

0 vagy Amerikai (NASD) 30/360, azaz 12 darab 30 napos hó-

hiányzik nap
1 Tényleges/tényleges
2 Tényleges/360
3 Tényleges/365
4 Európai 30/360
A nem egész kódszámot a felhasználó függvény minden esetben
egész számra csonkolja. A függvények a #SZÁM! hibaértéket adják
eredményül, ha alap < 0 vagy alap > 4, illetve a ráta, az időszakok
argumentumok nem pozitívak.
A függvények az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezik, ha bárme-
lyik argumentumuk nem szám. A költségeket (például a bankbetétre
befizetett összeget) negatív értékkel adjuk meg, a bevételeket (pél-
dául az osztalékot) pozitív értékkel.
A pénzügyi függvényeket is alkalmazhatjuk beírással, a Függ-
vény beszúrása párbeszédpanelről, vagy a Képletek szalag Függ-
vénytár csoportjában található Pénzügyi gomb menüjéből.
A függvények sok esetben dátumérték paramétereket várnak.
Ezeket ne szövegesen adjuk meg, mert az hibát eredményezhet,
hanem a DÁTUM függvénnyel, illetve más képletek vagy függvé-
nyek eredményeként . Például a 2011. január 12. dátum beírására
használjuk a DÁTUM(2011;1;12) függvényt.
ÁR
Feladata: Kiszámítja egy 100 Ft névértékű, periodikusan kamatozó
értékpapír árát. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függ-
vény nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: ÁR(kiegyenlítés; lejárat; ráta; hozam; visszaváltás;
gyakoriság; alap), ahol
kiegyenlítés Dátumérték, az értékpapír elszámolási dátuma.
lejárat Dátumérték, az értékpapír lejárati napja.
ráta Az értékpapír kibocsátáskori kamatlába.
hozam Az értékpapír évenkénti hozama.
visszaváltás 100 Ft névértékre vetített visszaváltási érték.
gyakoriság Az éven belüli kamatszelvény-fizetések száma, a
függvény egészre csonkolja. 1 – évenkénti fizetésnél,

2 – félévenkénti fizetésnél, 4 – negyedévenkénti fize-

tésnél. A függvény egészre csonkolja.
alap A napok kiszámításának módszere a 412. oldal táblá-
zata szerint.
A kiegyenlítés, a lejárat, a gyakoriság és az alap argumentum ese-
tében a program a nem egész számokat csonkolja.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha bármelyik
argumentuma nem szám. A függvény eredménye a #SZÁM! hibaér-
ték, ha a kiegyenlítés, vagy a lejárat nem érvényes dátumérték, ha
ráta vagy hozam negatív, ha kiegyenlítés  lejárat, ha a visszaváltás
nem pozitív, ha a gyakoriság nem 1, 2 vagy 4.
 2011. május 2-i kiegyenlítésű, 2011. augusztus 31-i lejáratú, 10
%-os hozamú, 9 %-os szelvénykamatlábú, 100 Ft visszaváltási ér-
tékű kötvény ára az =ÁR(40665; 40786; 0,09; 0,1; 100; 2; 0), vagy
az =ÁR(DÁTUMÉRTÉK("2011.05.02"); DÁTUMÉRTÉK("2011. 08.
31");0,09;0,1;100;2;0) függvénnyel számolható, melynek eredménye
99,63 Ft.
ÁR.LEJÁRAT
Feladata: Kiszámítja egy 100 Ft névértékű, a lejáratkor kamatozó
értékpapír árát. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függ-
Szintaxis: ÁR.LEJÁRAT(kiegyenlítés; lejárat; kibocsátás; ráta;
hozam; alap), ahol
kibocsátás Dátumérték, az értékpapír kibocsátási dátuma.
hozam Az értékpapír évenkénti hozama.
zata szerint.
A kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás és az alap argumentum ese-
ték, ha a kiegyenlítés, a lejárat vagy a kibocsátás nem érvényes

dátumérték, ha a ráta vagy a hozam negatív, ha kiegyenlítés  lejá-

rat.
 Egy 2010. augusztus 31-i kibocsátású, 2011. február 1-i elszá-
molású, 2011. május 2-i lejáratú, 10 %-os hozamú, 10 %-os szel-
vénykamatlábú, 100 Ft visszaváltási értékű kötvény ára az
= ÁR.LEJÁRAT(40575; 40665; 40421; 0,1; 0,1; 0), illetve az
=ÁR.LEJÁRAT(DÁTUMÉRTÉK("2011.02.01"); DÁTUMÉRTÉK
("2011.05.02"); DÁTUMÉRTÉK("2010.08.31"); 0,1; 0,1; 0) függvény-
nyel számolható, eredménye 99,897 Ft.
ÁR.LESZÁM
Feladata: Kiszámítja egy 100 Ft névértékű leszámítolt értékpapír
árát. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a munkalapfügg-
Szintaxis: ÁR.LESZÁM(kiegyenlítés; lejárat; leszámítolás; vissza-
váltás; alap), ahol
leszámítolás Az értékpapír leszámítolási kamatlába.
visszaváltás A befektetés 100 Ft névértékre vetített visszaváltási
értéke.
zata szerint.
A kiegyenlítés, a lejárat és az alap argumentum esetében a program
a nem egész számokat csonkolja.
ték, ha a kiegyenlítés vagy a lejárat nem érvényes dátumérték, vagy
ha leszámítolás vagy visszaváltás nem pozitív, vagy ha kiegyenlítés
 lejárat.
 Egy 2011. május 2-i elszámolású, 2011. augusztus 31-i lejáratú,
4,5%-os szelvénykamatlábú, 100 Ft visszaváltási értékű kötvény ára
az =ÁR.LESZÁM(40665; 40786; 0,045; 100; 2), vagy az
=ÁR.LESZÁM(DÁTUMÉRTÉK("2011.05.02"); DÁTUMÉRTÉK

("2011.08.31");0,045;100;2) függvénnyel számolható, eredménye

98,49 Ft.
BMR
Feladata: Adott pénzáramlás-számsor (cash flow) belső megtérülési
rátáját3 adja eredményül. Az évjáradékokkal szemben itt a pénz-
áramlás értékei eltérhetnek egymástól.
Szintaxis: BMR(értékek; becslés), ahol
értékek Tömb vagy hivatkozás, mely a pénzáramlás értékeit (le-
galább egy pozitív és egy negatív számot) tartalmazza.
Ezekre kell kiszámítani a belső megtérülési rátát. A
függvény számításakor az értékekben szereplő számok
– kiadások (–) és bevételek (+) – sorrendje meghatáro-
zó. A függvény az argumentumban található szöveget,
logikai értéket vagy üres cellákat nem veszi figyelembe.
becslés A várható eredményhez közeli érték. Nem kötelező, ha
nem adjuk meg, akkor a függvény az alapértelmezett
0,1 (10 százalék) értékkel számol.
A munkalapfüggvény az eredmény 0,00001 százalékos megközelí-
téséig, illetve legfeljebb 20 közelítő lépésen át folytatja a számítást.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha a 20 lépés nem
lenne elegendő. Ekkor kíséreljük meg a számítást elvégezni más
becslés értékkel.
Feladat – BMR számítás

tömbhivatkozással
A következő példában egy tömbbe visszük be egy vállalkozás be-
fektetésének (bevezetési költségeinek) és első éveinek tiszta bevé-
teli összegeit. A tömböt elnevezzük és a belső megtérülési ráta
számításánál a tömbhivatkozást alkalmazzuk.
A kiindulási adatok a következő ábrán láthatók:
3
belső megtérülési ráta: egy – negatív értékkel adott – befektetés
révén előálló, periodikusan jelentkező (pozitív) bevételeken keresz-
tül elért kamatláb.
Alapadatok a feladathoz
2. Jelöljük ki a B1:B6 tartományt!
3. Adjuk ki a Képletek szalag menü Név megadása/Név megadá-
sa... parancsát! A megjelenő párbeszédpanelben adjuk meg a ki-
jelölt tartomány nevét (elemzés). Ha szükséges, akkor módo-
sítsuk a kijelölt tartományt a Hivatkozás mezőbe írással, vagy
cellakijelöléssel, majd nyomjuk meg az OK nyomógombot.
4. Lépjünk a B7 cellába, ahol a belső megtérülési ráta függvény
eredményét meg akarjuk jeleníteni.
5. A Képletek szalag Pénzügyi gombjának menüjéből (vagy a
Függvény beszúrása ikon illetve a megfelelő gyorsbillentyű:
Shift+F3) segítségével, illetve közvetlen cellába írással vigyük be
a B7 cellába az =BMR(elemzés) függvényt.
6. Az Enter billentyű lenyomása után megjelenik az eredmény, ese-
tünkben 12,44%. (Ha a formátum ettől eltérő, akkor azon a Kez-
dőlap szalag Szám csoportjában, illetve a Cellák formázása
párbeszédpanel Szám lapja segítségével módosíthatunk).
A belső megtérülési ráta a 0 nettó jelenértékhez tartozó kamatlábbal
egyezik meg.

ELSŐ.SZELVÉNYDÁTUM
Feladata: Meghatározza a kifizetést követő legelső szelvénydátu-
mot. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény nem
áll rendelkezésre.
Szintaxis: ELSŐ.SZELVÉNYDÁTUM(kiegyenlítés; lejárat; gyako-
riság; alap), ahol
kiegyenlítés Dátumérték, az értékpapír elszámolási dátuma. A
függvény egészre csonkolja.
lejárat Dátumérték, az értékpapír lejárati napja. A függvény
egészre csonkolja.
zata szerint.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha bármelyik ar-
gumentuma nem szám. A függvény eredménye a #SZÁM! hibaér-
ha kiegyenlítés  lejárat, vagy ha a gyakoriság nem 1, 2 illetve 4.
 Egy 2011. január 2-i elszámolású, 2011. szeptember 18-i lejára-
tú, félévenkénti kamatfizetésű kötvény esetén az elszámolás napja
utáni következő osztalékfizetés időpontja (1900-as dátumrend-
szerben):
=ELSŐ.SZELVÉNYDÁTUM(DÁTUMÉRTÉK("2011.01.02"); DÁTUM-
ÉRTÉK("2011.09.18"); 2; 1), eredménye 40620, ez a dátumérték
2011. március 18-nak felel meg. Ezt a dátumot úgy kapjuk, hogy a
dátumértéket számként megjelenítő eredmény cellát a Kezdőlap
szalag Szám csoportjának formátumbeállító listájában hosszú dá-
tumformára formázzuk.
ELTÉRŐ.EÁR
Feladata: Kiszámítja egy 100 Ft névértékű, a futamidő elején töre-
dék-időszakos értékpapír árát. Telepítsük az Analysis ToolPak be-
épülőt, ha a függvény nem áll rendelkezésre.

Szintaxis: ELTÉRŐ.EÁR(kiegyenlítés; lejárat; kibocsátás; el-

ső_sz; ráta; hozam; visszaváltás; gyakoriság; alap), ahol
első_sz Dátumérték, az értékpapír első osztalék- (szelvény-) fi-
zetési időpontja.
ráta A befektetés éves kamatlába.
hozam A befektetés éves hozama.
értéke.
zata szerint.
A kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás, az első_sz és az alap argu-
mentum esetében a program a nem egész számokat csonkolja.
ték, ha a kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás vagy az első_sz nem
érvényes dátumérték, vagy ha ráta vagy hozam negatív, vagy ha
nem teljesül, hogy lejárat > első_sz > kiegyenlítés > kibocsátás.
 Egy 2011. február 28-án kibocsátott, 2011. május 2-i kiegyenlí-
tésű, 7%-os szelvénykamatlábú, negyedévenkénti fizetésű, 6%-os
hozamú 100 Ft névértékű (visszaváltási érték) kincstárjegy ára (az
első kamatfizetési időpont: 2012. március 1., a lejárat napja: 2015.
március 1.) az
=ELTÉRŐ.EÁR(40665; 42064; 40602; 40969; 0,07; 0,06; 100; 4; 1)
vagy az =ELTÉRŐ.EÁR(DÁTUMÉRTÉK ("2011.05.02"); DÁTUM-
ÉRTÉK("2015.03.01"); DÁTUMÉRTÉK ("2011.02.28"); DÁTUMÉR-
TÉK("2012.03.01");0,07;0,06;100;4;1) munkalapfüggvénnyel szá-
molható, eredménye 103,25 Ft.
E számítás paraméterezése a 9 argumentum miatt annyira bo-
nyolult, hogy használjuk inkább a Függvény beszúrása párbeszéd-

panelt a beillesztésre. A párbeszédpanel gördítő sávjának használa-

tával hozhatjuk elő az először nem látható paramétereket.
A függvény paraméterezése párbeszédpanelen
ELTÉRŐ.EHOZAM
Feladata: Kiszámítja egy, a futamidő elején töredék-időszakos (a
rendes piaci időszaktól eltérő első osztalékfizetési időszakkal ren-
delkező) értékpapír hozamát. Telepítsük az Analysis ToolPak be-
Szintaxis: ELTÉRŐ.EHOZAM(kiegyenlítés; lejárat; kibocsátás; el-
ső_sz; ráta; ár; visszaváltás; gyakoriság; alap), ahol
első_sz Dátumérték, az értékpapír első osztalék- (szelvény-) fi-
zetési időpontja.
ár A befektetés ára.
értéke.


zata szerint.
A kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás, az első_sz és az alap argu-
mentum esetében a program a nem egész számokat csonkolja.
A munkalapfüggvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha
bármelyik argumentuma nem szám. A függvény eredménye a
#SZÁM! hibaérték, ha a kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás vagy az
első_sz nem érvényes dátumérték, vagy ha ráta vagy hozam nega-
tív, vagy ha nem teljesül, hogy lejárat > első_sz > kiegyenlítés > ki-
bocsátás.
Egy 2011. február 28-án kibocsátott, 2011. május 2-i kiegyenlíté-
sű, 5,75%-os szelvénykamatlábú, negyedévenkénti fizetésű, 89,50
Ft árú, 100 Ft visszaváltási értékű kincstárjegy hozama (az első ka-
matfizetési időpont: 2012. március 1., a lejárat napja: 2014. március
1.) az = ELTÉRŐ.EHOZAM(40665; 41699; 40602; 40969; 0,0575;
89,5; 100; 4; 0), illetve az = ELTÉRŐ.EHOZAM(DÁTUMÉRTÉK
("2011.05.02"); DÁTUMÉRTÉK("2014.03.01");DÁTUMÉRTÉK
("2011.02.28"); DÁTUMÉRTÉK("2012.03.01");0,0575;89,5;100;4;0)
függvénnyel számolható, eredménye 0,0997, azaz 9,97 %.
Természetesen most is érdemesebb inkább a dátumtartalmú for-
ráscellákra hivatkozni, hiszen így a dátumérték átalakítás automati-
kus és színkódolt visszajelzést kapunk a hivatkozott cellákról.
A színkódok jelzik az argumentumok forrását
ELTÉRŐ.UÁR
Feladata: Kiszámítja egy, a futamidő végén töredék-időszakos (a
delkező) értékpapír 100 Ft névértékre vetített árát. Telepítsük az

Analysis ToolPak beépülőt, ha a munkalapfüggvény nem áll rendel-

kezésre.
Szintaxis: ELTÉRŐ.UÁR(kiegyenlítés; lejárat; utolsó_sz; ráta; ho-
zam; visszaváltás; gyakoriság; alap), ahol
utolsó_sz Dátumérték, az értékpapír utolsó osztalékfizetési idő-
pontja.
hozam A befektetés hozama.
értéke.
zata szerint.
A kiegyenlítés, a lejárat, az utolsó_sz, és az alap argumentum ese-
ték, ha a kiegyenlítés, a lejárat, vagy az utolsó_sz nem érvényes
dátumérték, vagy ha ráta vagy hozam negatív, vagy ha nem teljesül,
hogy lejárat > kiegyenlítés > utolsó_sz.
 Egy 2011. május 2-i kiegyenlítésű, 2,75 %-os szelvénykamatlá-
bú, negyedévenkénti fizetésű, 3,05 % hozamú, 100 Ft visszaváltási
értékű kincstárjegy 100 Ft névértékre vetített ára (az utolsó kamatfi-
zetési időpont: 2011. február 15., a lejárat napja: 2011. augusztus
30.) az =ELTÉRŐ.UÁR(40665; 40785; 40589; 0,0275; 0,0305; 100;
4; 1), illetve az =ELTÉRŐ.UÁR(DÁTUMÉRTÉK("2011.05.02"); DÁ-
TUMÉRTÉK ("2011.08.30");DÁTUMÉRTÉK("2011.02.15"); 0,0275;
0,0305; 100; 4; 1) munkalapfüggvénnyel számolható, eredménye
99,90 Ft.

ELTÉRŐ.UHOZAM
Feladata: Kiszámítja egy, a futamidő végén töredék-időszakos (a
delkező) értékpapír hozamát. Telepítsük az Analysis ToolPak be-
Szintaxis: ELTÉRŐ.UHOZAM(kiegyenlítés; lejárat; utolsó_kamat;
ráta; ár; visszaváltás; gyakoriság; alap), ahol
utolsó_sz Dátumérték, az értékpapír utolsó osztalékfizetési idő-
pontja.
ár A befektetés ára.
értéke.
zata szerint.
A kiegyenlítés, a lejárat, az utolsó_sz, és az alap argumentum ese-
#SZÁM! hibaérték, ha a kiegyenlítés, a lejárat, vagy az utolsó_sz
nem érvényes dátumérték, ha ráta vagy ár nem pozitív, ha nem tel-
jesül, hogy lejárat > kiegyenlítés > utolsó_sz.
 Egy 2011. május 2-i kiegyenlítésű, 5,75%-os szelvénykamatlá-
bú, negyedévenkénti fizetésű, 99,5 Ft árú, 100 Ft visszaváltási érté-
kű kincstárjegy hozama (az utolsó kamatfizetési időpont: 2011. már-
cius 1., a lejárat napja: 2011. június 1.) az =ELTÉRŐ.UHOZAM
(40665; 40695; 40603; 0,0575; 99,5; 100; 4; 0), vagy az
=ELTÉRŐ.UHOZAM (DÁTUMÉRTÉK("2011.05.02"); DÁTUMÉR-
TÉK("2011.06.01");DÁTUMÉRTÉK("2011.03.01");0,0575;99,5;100;4
;0) függvénnyel számolható, eredménye 0,11900, azaz 11,9 %.
ÉCSRI
Feladata: Egy tárgyi eszköz értékcsökkenését (amortizációját) szá-
mítja ki a csökkenő egyenleg vagy más – általunk megadott – mód-
szer alkalmazásával egy megadott illetve részidőszakra.
Szintaxis: ÉCSRI(költség; maradvány; leírási_idő; kezdő_idő; zá-
ró_idő; faktor; nem_vált), ahol
költség Az eszköz vételára az értékcsökkenés kezdetekor.
maradvány Eszközérték az értékcsökkenés leírásának végén
(maradványérték).
leírási_idő A leírási időszakok száma (hasznos élettartam).
kezdő_idő Az értékcsökkenési leírás kezdő periódusa.
záró_idő Az értékcsökkenési leírás záró periódusa.
faktor Az értékcsökkenés arányszáma. Nem kötelező, ha
nem adjuk meg, akkor a függvény 2-nek veszi. Ettől el-
térő értéket nem állandó leírási kulcsot alkalmazó deg-
resszív leírási módszerhez adunk meg.
nem_vált Logikai érték, ha IGAZ, akkor nem alkalmaz lineáris le-
írási kulcsot, ha HAMIS, vagy nem adjuk meg, akkor a
függvény lineáris leírási kulcsot alkalmaz, amennyiben
az így számított leírási összeg nagyobb a gyorsított le-
írásnál.
A leírási_idő, kezdő_idő, záró_idő argumentumokat egyforma egy-
ségben kell megadni. Az összes argumentum pozitív szám legyen,
kivéve a nem_vált argumentumot.
 Egy szerkesztőség kiadványszerkesztő – levilágító rendszert
vásárol. A beruházás értéke 6000000 Ft, várható élettartama 10 év,
maradványértéke pedig 100000 Ft.
Az első napi amortizáció: =ÉCSRI(6000000; 100; 3650; 0; 1)
eredménye 3290 Ft (faktor =2). Az első hónapra =ÉCSRI(6000000;
100; 120; 0; 1) eredménye 100000 Ft, az első évre
=ÉCSRI(6000000; 100; 10; 0; 1) eredménye 1200000 Ft.
ÉRTÉKCSÖKK
Feladata: A francia könyvviteli rendszer szerint kiszámítja egy álló-
eszköz lineáris értékcsökkenését az egyes könyvelési időszakokra

vonatkozóan. A könyvelési időszak alatt vásárolt eszközök esetében

arányos értékcsökkenést vesz figyelembe. A függvény az érték-
csökkenést addig számolja, amíg az értékcsökkenések összegzett
értéke nagyobb, mint a tárgyi eszköz beszerzési értékének és selej-
tezési értékének a különbsége (a tárgyi eszközök élettartamának
végéig). Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a munkalap-
függvény nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: ÉRTÉKCSÖKK(be_ár; be_dátum; első_időszak; ma-
radvány; időszak; ráta; alap), ahol
be_ár A tárgyi eszköz beszerzési ára.
be_dátum A tárgyi eszköz beszerzésének dátuma.
első_időszak Az első időszak végének dátuma.
maradvány A tárgyi eszköz maradványértéke (leselejtezéskori ér-
ték).
időszak A könyvelési időszak.
ráta Amortizációs kulcs (1/a tárgyi eszköz élettartama).
zata szerint.
Számoljuk ki egy 2010. szeptember 18-án vásárolt 3000000 Ft be-
szerzési árú gép első időszakának értékcsökkenését, ha marad-
ványértéke 300000 Ft, az amortizációs kulcs 15%, az első időszak
végének dátuma 2010. december 31.
1. Rögzítsük az adatokat az ábra szerint.
2. Az első időszakra vonatkozó értékcsökkenést a B8 cellában
számoljuk ki, ehhez kattintsunk duplán a B8 cellába.
3. A Képletek szalag Pénzügyi függvények gombjának menü-
jéből válasszuk ki az ÉRTÉKCSÖKK függvényt!
4. A megjelenő párbeszédpanelen sorban adjuk meg a paramé-
tereket. A párbeszédpanelen egyszerre csak öt paraméter
látszik, ezek bevitele után, a további paraméterek rögzítésé-
hez gördítsük a párbeszédpanel jobb oldalán látható
gördítősávval feljebb a mezőket! Ha az összes adatot jól ad-
tuk meg, akkor már a párbeszédpanel Érték felirata mögött is
megjelenik a helyes eredmény.

A párbeszédpanel gördítősávját is használnunk kell

Az első időszak értékcsökkenése az = ÉRTÉKCSÖKK(3000000;
40349; 40543; 300000; 1; 0,15; 1) vagy az
= ÉRTÉKCSÖKK(3000000; DÁTUMÉRTÉK("2010.09.18"); DÁ-
TUMÉRTÉK("2010.12.31"); 300000; 1; 0,15; 1) függvénnyel is szá-
mítható, eredménye: 450000 Ft.
ÉRTÉKCSÖKK.TÉNYEZŐVEL
Feladata: A francia könyvviteli rendszer szerint kiszámítja egy álló-
eszköz lineáris értékcsökkenését az egyes könyvelési időszakokra
vonatkozóan. A könyvelési időszak alatt vásárolt eszközök esetében
arányos értékcsökkenést vesz figyelembe. A függvény az érték-
csökkenést addig számolja, amíg az értékcsökkenések összegzett
értéke nagyobb, mint a tárgyi eszköz beszerzési értékének és selej-
tezési értékének a különbsége (a tárgyi eszközök élettartamának
végéig). Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény
nem áll rendelkezésre.
A függvény az ÉRTÉKCSÖKK (AMORLINC) függvénytől annyi-
ban tér el, hogy a tárgyi eszköz élettartamától függő értékcsökkené-
si tényezőt is figyelembe veszi.
Szintaxis: ÉRTÉKCSÖKK.TÉNYEZŐVEL(be_ár; be_dátum; el-
ső_időszak; maradvány; időszak; ráta; alap), ahol
be_ár A tárgyi eszköz beszerzési ára.
be_dátum A tárgyi eszköz beszerzésének dátuma.

első_időszak Az első időszak végének dátuma.

maradvány A tárgyi eszköz maradványértéke (leselejtezéskori ér-
ték).
időszak A könyvelési időszak.
ráta Amortizációs kulcs (1/a tárgyi eszköz élettartama).
zata szerint.
Az értékcsökkenési tényező az eszköz élettartama függvényé-
ben a következő:
A tárgyi eszköz élettartama Értékcsökkenési tényező
(1/ráta)
3 és 4 év között 1,5
5 és 6 év között 2
6 évnél több 2,5
A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül, ha a tárgyi esz-
köz élettartama 0 és 1, 1 és 2, 2 és 3 vagy 4 és 5 év közötti.
Az amortizációs kulcs az utolsó időszak előtti időszakban 50%-ra,
míg az utolsó időszakban 100%-ra nő.
Számoljuk ki egy 2010. szeptember 18-án vásárolt 3000000 Ft
beszerzési árú gép első időszakának értékcsökkenését, ha marad-
ványértéke 300000 Ft, az amortizációs kulcs 15%, az első időszak
végének dátuma 2010. december 31.
2. Az első időszakra vonatkozó értékcsökkenést a B8 cellában
számoljuk ki, ehhez kattintsunk kettősen a B8 cellába.
jéből válasszuk ki az ÉRTÉKCSÖKK.TÉNYEZŐVEL függ-
vényt!
4. A megjelenő párbeszédpanelen sorban adjuk meg a paramé-
tereket. A párbeszédpanelen egyszerre csak öt paraméter
látszik, ezek bevitele után, a további paraméterek rögzítésé-
hez gördítsük a párbeszédpanel jobb oldalán látható
gördítősávval feljebb a mezőket! Ha az összes adatot jól ad-
tuk meg, akkor már a párbeszédpanel Érték felirata mögött is

A további paraméterekhez itt is használjuk a gördítősávot

Az első időszak értékcsökkenése szintén számítható az = ÉRTÉK-
CSÖKK.TÉNYEZŐVEL (3000000; 40439; 40543; 300000; 1; 0,15;
1) vagy az = ÉRTÉKCSÖKK.TÉNYEZŐVEL (3000000; DÁTUMÉR-
TÉK("2010.09.18"); DÁTUMÉRTÉK("2010.12.31"); 300000; 1; 0,15;
1) függvénnyel, amelynek eredménye: 1004795 Ft.
ÉSZÖ
Feladata: Az évek számjegyösszegével dolgozó módszer alapján
kiszámítja egy tárgyi eszköz értékcsökkenését az adott időszakra.
Szintaxis: ÉSZÖ(költség; maradvány; leírási_idő; időszak),
ahol
időszak Az élettartam mértékegységében megadott időszak,
amelyre az értékcsökkenés mértékét keressük.
Mindegyik argumentumnak pozitívnak kell lennie, különben a függ-
vény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül.
 A korábbi példáinkban alkalmazott (levilágító) eszköz esetén az
első évi értékcsökkenési leírás mértéke: =ÉSZÖ(6000000; 100000;
10; 1), eredménye 1072727 Ft. Az éves értékcsökkenési leírás a 10.
évben: =ÉSZÖ(6000000; 100000; 10; 10), eredménye 107273 Ft.

Feladat – értékcsökkenés-leírás számítás

Készítsük el mind a tíz évre az értékcsökkenés-leírás számítását,
majd az eredményeket ábrázoljuk diagramon is!
A feladat alapadatai, eredményei és grafikus megjelenítése

1. Rögzítsük az alapadatokat az ábra szerint az A1:B4 tarto-
mányban!
2. Az időszakokat jelző értékeket az A5 cellába rögzített 1-es ér-
tékből úgy képezzük, hogy a Ctrl billentyű nyomva tartása
közben húzzuk egérrel az A5 cella kitöltő jelét az A14 celláig!
3. Írjuk a B5 cellába a következő képletet: =ÉSZÖ(B1;B2;B3;A5)
4. Jelöljük ki a szerkesztőlécen a képletben a B1;B2;B3 részt,
majd nyomjuk meg az F4 funkcióbillentyűt! Ezzel ezeket a rela-
tív hivatkozásokat abszolút cellahivatkozássá alakítottuk, hogy
a többi képlet húzással történő kialakításakor mindig ugyanarra
a helyre mutassanak.
5. Az A5 hivatkozás azért maradt relatív, hogy a hivatkozott cella
a húzással változzon. Húzzuk tehát a B5 cella kitöltőjelét a
B14 celláig!
7. Kattintsunk a Beszúrás szalag lapfülére!

8. Az Oszlop nyomógomb menüjéből kattintással válasszuk a

Kétdimenziós oszlop csoport első elemét!
9. A diagramot húzással helyezzük el!
10. Töröljük a diagram jelmagyarázatát!
11. Kattintsunk a Diagrameszközök/Elrendezés lapfülre!
12. A Tengelycímek gomb parancsaival adjunk nevet mindkét
tengelynek!
FORINT.DEC
Feladata: Tizedes törtté alakít át egy közönséges törtként megadott
számot. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény
Szintaxis: FORINT.DEC(tört_érték; tört_nevező), ahol
tört_érték Az átalakítani kívánt, törtként megadott szám.
tört_nevező A tört nevezője, ha nem egész, akkor a függvény
csonkolja.
ték, ha a tört_nevező nem pozitív.
 Az =FORINT.DEC(1,5; 18) függvény eredménye 3,77.
FORINT.TÖRT
Feladata: Átalakítja közönséges törtté a tizedes törtként megadott
argumentumot. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függ-
Szintaxis: FORINT.TÖRT(tizedes_érték; tört_nevező), ahol
tizedes_érték Az átalakítani kívánt, tizedes törtként megadott
szám.
tört_nevező A tört nevezője, ha nem egész, akkor a függvény
csonkolja.
ték, ha a tört_nevező nem pozitív.

 Az =FORINT.TÖRT(0,2; 10) függvény eredménye 0,2.

A decimális 1,125-öt közönséges törtté alakítja az =FORINT.TÖRT
(1,125;32) függvény, amelynek eredménye 1,04, azaz 1 és 4/32.
HOZAM
Feladata: Kiszámítja egy periodikusan kamatozó kötvény hozamát.
Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény nem áll
rendelkezésre.
Szintaxis: HOZAM(kiegyenlítés; lejárat; ráta; ár; visszaváltás;
ár Az értékpapír 100 Ft névértékre vetített ára.
visszaváltás 100 Ft névértékre vetített visszaváltási érték.
zata szerint.
A kiegyenlítés, a lejárat, a gyakoriság és az alap argumentum ese-
ték, ha a kiegyenlítés vagy a lejárat nem érvényes dátumérték, ha a
ráta negatív, ha az ár vagy a visszaváltás nem pozitív, vagy ha ki-
egyenlítés  lejárat, vagy a gyakoriság értéke nem 1, 2 vagy 4.
 Egy 2011. május 2-i elszámolású, 2011. augusztus 1-i lejá-
ratú, 98 Ft árú, 7 % kamatú kötvény hozama az = HOZAM (40665;
40848; 0,07; 98; 100; 2; 0), illetve = HOZAM (DÁTUMÉRTÉK
("2011.05.02"); DÁTUMÉRTÉK("2006.11.01"); 0,07;98;100;2;0)

HOZAM.LEJÁRAT
Feladata: Lejáratkor kamatozó értékpapír éves hozamát adja ered-
ményül. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény
Szintaxis: HOZAM.LEJÁRAT(kiegyenlítés; lejárat; kibocsátás;
ráta; ár; alap), ahol
zata szerint.
A kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás és az alap argumentum ese-
ték, ha a kiegyenlítés, a lejárat vagy a kibocsátás argumentuma
nem érvényes dátumérték, ha az ár nem pozitív, ha a ráta negatív,
vagy ha kiegyenlítés  lejárat.
 Egy 2010. február 1-i kibocsátású, 2011. március 2-i elszámo-
lású, 2011. augusztus 1-i lejáratú, 100 Ft árú, 5,25 % kamatú köt-
vény hozama az =HOZAM.LEJÁRAT(40239; 40756; 40210; 0,0525;
100; 0), illetve az
=HOZAM.LEJÁRAT(DÁTUMÉRTÉK("2010.03.02"); DÁTUMÉRTÉK
("2011.08.01"); DÁTUMÉRTÉK("2010.02.01"); 0,0525; 100; 0) függ-
vénnyel számolható, eredménye 0,0525, azaz 5,25 %.
HOZAM.LESZÁM
Feladata: Egy leszámítolt értékpapír (például kincstárjegy) éves ho-
zamát adja eredményül. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt,
ha nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: HOZAM.LESZÁM(kiegyenlítés; lejárat; ár; visszavál-
tás; alap), ahol


visszaváltás Az értékpapír 100 Ft névértékre vetített visszaváltási
értéke.
zata szerint.
A kiegyenlítés és a lejárat argumentum esetében a program a nem
egész számokat csonkolja.
ték, ha a kiegyenlítés vagy a lejárat nem érvényes dátumérték, ha
az ár vagy a visszaváltás nem pozitív, vagy ha kiegyenlítés  lejá-
rat.
100 Ft visszaváltási értékű, 98,2 Ft árú diszkont kincstárjegy hoza-
ma az =HOZAM.LESZÁM(40665; 40756; 98,2; 100; 0), vagy az
=HOZAM.LESZÁM(DÁTUMÉRTÉK("2011.05.02"); DÁTUMÉRTÉK
("2011.08.01"); 98,2; 100; 0) függvénnyel számolható, eredménye
0,0741, azaz 7,41 %.
IDŐSZAKI.KAMAT
Feladata: Periodikusan kamatozó értékpapír felszaporodott kamatát
adja eredményül. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a
munkalapfüggvény nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: IDŐSZAKI.KAMAT(kibocsátás; első_kamat; kiegyenlí-
tés; ráta; névérték; gyakoriság; alap), ahol
kibocsátás Dátumérték, az értékpapír kibocsátási dátuma. A
első_kamat Dátumérték, az értékpapír első kamatfizetési időpont-
ja. A függvény egészre csonkolja.
ráta Az értékpapír éves szelvénykamatlába.
névérték Az értékpapír névértéke, ha nem adjuk meg, akkor a
függvény 1000 $-os értékkel számol.


tésnél.
zata szerint.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha valamelyik
argumentuma nem szám. A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja
eredményül, ha a kibocsátás, első_kamat vagy a kiegyenlítés nem
érvényes dátumérték, vagy ha a ráta, illetve a névérték nem pozitív,
vagy ha kiegyenlítés  kibocsátás, vagy ha a gyakoriság nem 1, 2
vagy 4.
Számoljuk ki egy 2011. február 28-án kibocsátott, 2011. május 1-
jei elszámolású, 10%-os szelvénykamatlábú, 1000 Ft névértékű
kincstárjegy felszaporodott kamatát. Az első kamatfizetési időpont:
2011. augusztus 31., kamatszelvény-fizetés félévente.
1. Rögzítsük az adatokat az ábra szerint!
2. A felszaporodott kamatot a B8 cellában számoljuk ki, ezért
kattintsunk kettősen a cellába!
3. Majd kattintsunk Képletek szalagon a Függvény beszúrása
ikonra!
4. A megjelenő függvényválasztó párbeszédpanelen írjuk be,
hogy az IDŐSZAKI.KAMAT függvényt akarjuk használni!
5. Adjuk meg a paramétereket! Ha az összes adatot jól adtuk
meg, akkor már a párbeszédpanel Érték felirata mögött is
A párbeszédpanelen láthatjuk, hogy a dátumot tartalmazó cella ér-
tékét dátumértékké alakítja a program. Éppen ezért ugyanezt az
eredményt szolgáltatja a dátumértéket alkalmazó = IDŐSZAKI. KA-
MAT (40602; 40786; 40664; 0,1; 1000; 2; 0) függvény vagy az =
IDŐSZAKI.KAMAT (DÁTUMÉRTÉK("2011.02.28"); DÁTUMÉR-
TÉK("2011.08.31"); DÁTUMÉRTÉK("2011.05.01"); 0,1; 1000; 2; 0)
függvény is, melynek eredménye 16,94 Ft. A függvényben az alapot
a 30/360 módon vettük figyelembe.

A hozamszámítás paraméterezése párbeszédpanelen
JBÉ
Feladata: Periodikusan ismétlődő, állandó összegű kifizetések és
állandó kamatláb mellett kiszámítja egy befektetés jövőbeli értékét.
Szintaxis: JBÉ(ráta; időszakok_száma; részlet; mai_érték; típus),
ahol
ráta Az időszakonkénti kamatláb. Havi értéke =éves ka-
mat%/12.
időszakok A fizetési időszakok összes száma. Havi törlesztésnél
év*12.
részlet A rendszeres állandó kifizetések összege. (Rendsze-
rint csak a tőke- és kamattörlesztés összege a költsé-
gek nélkül).
mai_érték Jelenlegi érték, a jövőbeli kifizetések összegével
egyenértékű egyösszegű kifizetés. Ha nem adjuk meg,
akkor a függvény 0 értéket tételez fel.
típus Egész szám, a törlesztések esedékessége. 0 – fizetés
az időszak végén, 1 – fizetés az időszak kezdetén.
ték, ha a ráta, az időszakok nem pozitív, ha a típus nem 1 vagy 0. A
költségeket (például a bankbetétre befizetett összeget) negatív ér-
tékkel adjuk meg, a bevételeket (például az osztalékot) pozitív ér-
tékkel.

 Befektetünk 100000 Ft-ot egy 12% évi kamatozású, havonkénti

kamatjóváírású számlán, (a havi kamat 12%/12, azaz 1%). Ezt kö-
vetően havonta, minden hónap elején elhelyezünk 10000 Ft-ot a
számlán. A befektetés értéke egy év múlva (a 12. hónap végén):
=JBÉ(1%; 12; -10000; -100000; 1), eredménye 240776 Ft..
KAMATÉRZ
Feladata: Egy adott időszakonkénti rendszeres kamatfizetésű érték-
papír éves árfolyam-kamatláb-érzékenységét4 számítja ki. Telepít-
sük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény nem áll rendelke-
zésre.
Szintaxis: KAMATÉRZ(kiegyenlítés; lejárat; ráta; hozam; gyakori-
ság; alap), ahol
egészre csonkolja.
ráta Éves szelvénykamatláb.
hozam Az értékpapír éves hozama.
zata szerint.
ha kiegyenlítés  lejárat, vagy ha a ráta, illetve a hozam negatív
vagy ha a gyakoriság nem 1, 2 illetve 4.
4
árfolyam-kamatláb-érzékenység: a pénzáramlás jelenlegi értékei-
nek súlyozott átlaga, ezzel mérhető, hogy a hozam változására ho-
gyan mozdul a kötvényárfolyam.

tú, 8% szelvénykamatlábú, 9% hozamú, félévenkénti kamatfizetésű
kötvény kamatérzékenysége (1900-as dátumrendszerben): az
=KAMATÉRZ(40910; 41170; 0,08; 0,09; 2; 1), vagy az
=KAMATÉRZ (DÁTUMÉRTÉK("2012.01.02"); DÁTUMÉR-
TÉK("2012.09.18"); 0,08; 0,09; 2; 1) képlettel számolható, eredmé-
nye 0,689.
A hozam és a ráta százalékkal is megadható
KAMATRÁTA
Feladata: Egy lejáratig teljesen lekötött értékpapír kamatrátáját adja
eredményül. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függ-
Szintaxis: KAMATRÁTA(kiegyenlítés; lejárat; befektetés; vissza-
váltás; alap), ahol
függvény csonkolja.
egészre csonkolja.
befektetés Az értékpapírba befektetett összeg.
visszaváltás A lejáratkor kapott összeg.
zata szerint.


kiegyenlítés  lejárat, ha a befektetés, illetve a visszaváltás nem
pozitív.
tú, 1000000 Ft értékű befektetés visszaváltási értéke 1065200 Ft.
Az értékpapír diszkont kamatlába (1900-as dátumrendszerben) az
=KAMATRÁTA(40545; 40804; 1000000; 1065200; 2), illetve az
=KAMATRÁTA(DÁTUMÉRTÉK("2011.01.02"); DÁTUMÉRTÉK
("2011.09.18"); 1000000; 1065200; 2) függvénnyel számolható,
amelynek eredménye 9,35%.
KAPOTT
Feladata: Kiszámítja egy lejáratig lekötött értékpapír lejáratakor visz-
szakapott összeget. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a
Szintaxis: KAPOTT(kiegyenlítés; lejárat; befektetés; leszámítolás;
alap), ahol
befektetés Az értékpapírba befektetett összeg.
zata szerint.
A kiegyenlítés, a lejárat és az alap argumentum esetében a program
a nem egész számokat csonkolja.
argumentuma nem szám. Eredménye a #SZÁM! hibaérték, ha a
kiegyenlítés vagy a lejárat nem érvényes dátumérték, ha a befekte-
tés vagy a leszámítolás nem pozitív, vagy ha kiegyenlítés  lejárat.
500000 Ft-os, 6 %-os leszámítolási kamatlábú kötvény lejáratakor
kapott teljes összeg az =KAPOTT(40665; 40756; 500000; 0,06; 2),
vagy az =KAPOTT(DÁTUMÉRTÉK("2011.05.02"); DÁTUMÉR-
TÉK("2011.08.01"); 500000; 0,06; 2) függvénnyel számolható,
eredménye 507700 Ft.

KCS2
Feladata: Egy eszköz adott időszak alatti értékcsökkenését számítja
ki állandó leírási kulcs alkalmazásával.
Szintaxis: KCS2(költség; maradványérték; leírási_idő; időszak;
hónap), ahol
időszak Az értékcsökkenést meghatározó időszak, az élettar-
tammal azonos mértékegységben adjuk meg.
hónap Az első évben számításba veendő hónapok száma, ha
nem adjuk meg, akkor a program 12-t vesz figyelembe.
Az első nyolc hónap értékcsökkenése: =KCS2(6000000; 100000;
10; 1; 8), eredménye 1344000 Ft. Értékcsökkenés a második év
végén: =KCS2(6000000; 100000; 10; 2; 8), eredménye 1564416 Ft.
Értékcsökkenés az élettartam végén: =KCS2(6000000; 100000; 10;
11; 8), eredménye 13084 Ft.
A =KCS2(6000000; 100000; 10; 12; 8), eredménye a #SZÁM! hi-
baérték, mert a 12. évre az eszközt teljesen amortizáltattuk.
KCSA
Feladata: Kiszámítja egy eszköz egy adott időszakra vonatkozó ér-
tékcsökkenését gyorsított (progresszív) vagy más, megadott leírási
modell szerint.
Az állandó leírási kulcsot használó gyorsított értékcsökkenés
gyorsított ütemben számolja el az amortizációt. Az értékcsökkenés
nagysága az első időszakban a legnagyobb, az ezt követő időszak-
okban folyamatosan csökken.

Szintaxis: KCSA(költség; maradvány; leírási_idő; időszak; faktor),

ahol
időszak Az értékcsökkenést meghatározó időszak, az élettar-
tammal azonos mértékegységben adjuk meg.
faktor A leírás üteme. Ha nem adjuk meg, akkor a program
progresszív leírási modellel számol (2).
Az első napi amortizáció: =KCSA(6000000; 100000; 3650; 1)
eredménye 3287 Ft (faktor =2). Az első hónapra =KCSA(6000000;
100000; 120; 1; 2) eredménye 100000 Ft, az első évre
=KCSA(6000000; 100; 10; 1; 2), eredménye 1200000 Ft.
KJÉ
Feladata: Kiszámítja a kezdőtőke változó kamatlábak szerint meg-
növelt jövőbeli értékét. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha
a munkalapfüggvény nem áll rendelkezésre. A függvényt a jelenleg
oly gyakori változó kamatozású befektetések jövőbeli értékének ki-
számítására alkalmazhatjuk.
Szintaxis: KJÉ(tőke; ütemezés), ahol
tőke A mai érték.
ütemezés A kamatlábak tömbje.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a tőke argu-
mentumra nem számot adunk meg, vagy az ütemezés értékei nem
számok vagy üres cellák.
 Egy 20, 24, 22 %-os évenkénti kamatozású értékpapír értéke
három év elteltével: =KJÉ(1; {0,20; 0,24; 0,22}), melynek eredménye

1,81536. Egységnyi értékű tőkebefektetéssel számoltunk, ha a tőke

nagyobb, szorozzuk meg az eredményt!
KJEGY.ÁR
Feladata: Kiszámítja egy 100 Ft névértékű kincstárjegy árát. Tele-
pítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény nem áll rendel-
kezésre.
Szintaxis: KJEGY.ÁR(kiegyenlítés; lejárat; leszámítolás), ahol
#SZÁM! hibaérték, ha a kiegyenlítés vagy a lejárat nem érvényes
dátumérték, ha leszámítolás nem pozitív, vagy ha kiegyenlítés 
lejárat.
6 %-os leszámítolási kamatlábú kötvény ára az =KJEGY.ÁR (40665;
40756; 0,06), illetve az =KJEGY.ÁR(DÁTUMÉRTÉK
("2011.05.02");DÁTUMÉRTÉK("2011.08.01"); 0,06) függvénnyel
számolható, eredménye 98,48 Ft.
KJEGY.EGYENÉRT
Feladata: Kiszámítja egy kincstárjegy kötvény-egyenértékű hoza-
mát. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény nem
Szintaxis: KJEGY.EGYENÉRT(kiegyenlítés; lejárat; leszámíto-
lás), ahol


leszámítolás nem pozitív, vagy ha kiegyenlítés  lejárat.
6 %-os leszámítolási kamatlábú kötvény kötvény-egyenértékű ho-
zama az =KJEGY.EGYENÉRT(40665; 40756; 0,06), vagy a
=KJEGY.EGYENÉRT(DÁTUMÉRTÉK("2011.05.02"); DÁTUMÉR-
TÉK("2011.08.01"); 0,06) paraméterezésű munkalapfüggvénnyel
számolható, eredménye 0,06 vagy 6,17%.
KJEGY.HOZAM
Feladata: Kiszámítja egy 100 Ft névértékű kincstárjegy hozamát.
rendelkezésre.
Szintaxis: KJEGY.HOZAM(kiegyenlítés; lejárat; ár), ahol
ár A kincstárjegy 100 Ft névértékre vetített ára.
ték, ha a kiegyenlítés vagy a lejárat nem érvényes dátumérték, ha ár
nem pozitív, vagy ha kiegyenlítés  lejárat, vagy ha a lejárat több,
mint egy évvel későbbi, mint a kiegyenlítés.
100 Ft névértékre vetített 97,2 Ft árú kötvény hozama az
=KJEGY.HOZAM(40665; 40756; 97,2), vagy az =KJEGY.HOZAM
(DÁTUMÉRTÉK("2011.05.02"); DÁTUMÉRTÉK("2011.08.01"); 97,2)
LCSA
Feladata: Kiszámítja egy eszköz egy adott időszakra vonatkozó ér-
tékcsökkenését bruttó érték szerinti lineáris leírási modell szerint.

Szintaxis: LCSA(költség; maradvány; leírási_idő), ahol

 A korábbi példáinkban alkalmazott – kiadványszerkesztő – levi-
lágító rendszer – eszköz esetén az évi lineáris értékcsökkenés mér-
téke: =LCSA(6000000; 100000; 10), eredménye 590000 Ft.
LEJÁRATI.KAMAT
Feladata: Kiszámítja egy lejáratkor kamatozó értékpapír felhalmo-
zódott kamatát. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a
Szintaxis: LEJÁRATI.KAMAT(kibocsátás; kiegyenlítés; ráta; név-
érték; alap), ahol
kibocsátás Dátumérték, az értékpapír kibocsátási dátuma. A
kiegyenlítés Dátumérték, az értékpapír lejárati napja. A függvény
egészre csonkolja.
zata szerint.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha valamelyik
argumentuma nem szám. A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja
eredményül, ha a kibocsátás vagy a kiegyenlítés nem érvényes dá-
tumérték, vagy ha a ráta, illetve a névérték nem pozitív, vagy ha
kiegyenlítés  kibocsátás.
Számoljuk ki egy 2011. február 28-án kibocsátott, 2011. augusz-
tus 31-i lejáratú, 10%-os kamatozású, 1000 Ft névértékű kötvény
felszaporodott kamatát 1900-as dátumrendszerben, az alapot a
tényleges/365 módon figyelembe véve!
1. Rögzítsük az adatokat az ábra szerint!

2. A felszaporodott kamatot a B6 cellában számoljuk ki, ehhez

kattintsunk kettősen a B6 cellába!
jéből válasszuk ki a LEJÁRATI.KAMAT függvényt!
4. Sorban adjuk meg a paramétereket. Ha az összes adatot jól
adtuk meg, akkor már a párbeszédpanel Érték felirata mögött
is megjelenik a helyes eredmény!
A hozamszámítás paraméterezése párbeszédpanelen

Ugyanezt az 50,28 Ft-os eredményt kapjuk az = LEJÁRATI.KAMAT
(40602; 40786; 0,1; 1000; 3) paraméterezésű függvénnyel is.
LESZÁM
Feladata: Kiszámítja egy értékpapír leszámítolási rátáját. Telepítsük
az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: LESZÁM(kiegyenlítés; lejárat; ár; visszaváltás; alap),
ahol
függvény csonkolja.
csonkolja.
ár Az értékpapír 100 Ft-os névértékre számított ára.
visszaváltás Az értékpapír 100 Ft-os névértékre számított vissza-
váltási ára.


zata szerint.
ha kiegyenlítés  lejárat, vagy ha az ár, illetve a visszaváltás nem
pozitív.
A képletbe beágyazott függvényeket is megadhatjuk a

párbeszédpanelen

tú, 95 Ft (diszkont) árú, 100 Ft visszaváltási árú kötvény esetén a
kötvény leszámítolási kamatlába (1900-as dátumrendszerben) az
=LESZÁM(40545; 40804; 95; 100; 2), illetve =LESZÁM(DÁTUM-
ÉRTÉK("2011.01.02"); DÁTUMÉRTÉK("2011.09.18"); 95; 100; 2)
függvénnyel számolható, amelynek eredménye 0,069498, azaz 6,95
% (ha a cellát százalékként formázzuk a Kezdőlap/Szám csoport-
ban).

LRÉSZLETKAMAT
Feladata: A befektetés adott időszakára fizetendő kamatot számítja
ki.
Szintaxis: LRÉSZLETKAMAT(ráta, időszak, időszakok_száma,
mai_érték), ahol
ráta Az időszakonkénti kamatláb. Havi értéke = éves ka-
mat%/12.
időszak A kamatszámítás időszaka, melynek értéke 1 és az
időszakok_száma közötti lehet.
időszakok_száma A befektetés összes fizetési időszakának
száma. Havi törlesztésnél = év*12.
mai_érték A befektetés jelenértéke (kölcsönnél a mai_érték a köl-
csön összege).
Egy évi 12%-os, négy éves lejáratú kölcsönnél havi törlesztés ese-
tén a ráta értéke 12%/12, míg az időszakok_száma értéke 4*12
lesz. Ugyanennél a kölcsönnél évenkénti visszafizetés esetén a ráta
12%, az időszakok_száma 4.
Az általunk kifizetett összegek (például a bankbetétre befizetett
pénz) negatív, a bevételek (osztalékok) pozitív előjellel szerepelnek.
 Egy 10% éves kamatláb mellett felvett, 3 éves futamidejű,
1000000 Ft-os hitel esetén az első havi törlesztés kamata a követ-
kező képlettel számolandó:
=LRÉSZLETKAMAT(0,1/12;1;3*12;1000000), eredménye –8102 Ft.
Az első éves kamattörlesztés:
=LRÉSZLETKAMAT(0,1;1;3;1000000), eredménye –66667 Ft.
MÉ
Feladata: Egy befektetés mai értékét (azaz az összesített jövőbeli
törlesztések jelenlegi értékét) számítja ki. Például a pénzt hitelező
számára a kölcsön összege a kölcsönadott pénz mai értéke.
Szintaxis: MÉ(ráta; időszakok; részlet; jövő_érték; típus), ahol
mat%/12.
év*12.

részlet A rendszeres állandó kifizetések összege. (Csak a tő-

ke- és kamattörlesztés összege az egyéb költségek
nélkül).
egyenértékű egyösszegű kifizetés. Nem kötelező, ha
nem adjuk meg, akkor a függvény 0 értéket tételez fel.
jövő_érték A jövőbeli érték vagy az utolsó részlet kifizetése után
elérni kívánt összeg. Ha nem adjuk meg, akkor a prog-
ram 0-nak tekinti (például egy kölcsön jövőbeli értéke
0). Ha például valamilyen célra 500000 Ft-ot szeret-
nénk megtakarítani 18 év alatt, akkor az 500000 Ft
lesz a jövőbeli érték. Egy adott kamatrátánál havonta
megtakarítandó összeget próbálgatással lehet meg-
határozni.
típus Egész szám, a résztörlesztések esedékessége. 0 – fi-
zetés az időszak végén, 1 – fizetés az időszak kezde-
tén. A függvény csak az egészérték részt veszi figye-
lembe.
Az annuitás – adott időn át azonos összegű, periodikusan kapott
(vagy adott) pénzösszegek sorozata – számításához használhatók
még az ÖSSZES.KAMAT, ÖSSZES.TŐKERÉSZ, KJÉ, RÉSZLET,
RRÉSZLET, XIRR, XNPV függvények is. Ezekben a kifizetett ösz-
szegek negatív értékkel, a kapott összegek (például az osztalék)
pozitív értékkel fordulnak elő.
 Egy ajánlott, 650000 Ft árú, évi 8%-kal kamatozó életjáradék-
biztosítás havonkénti 5000 Ft-os járadékát az elkövetkező 20 évben
fizeti. A befektetés mai értéke: =MÉ(0,08/12; 12*20; 5000; ; 0),
eredménye –597771 Ft (a kiadásunk miatt negatív). A befektetés a
biztosított számára gazdaságtalan, mert a biztosító többet (650000
Ft-ot) kér érte, mint a járadék jelenlegi értéke (597771 Ft).
Havi 6000 Ft-os járadék esetén már érdemes megkötni ezt a be-
fektetést, mert a jelenlegi érték így =MÉ(0,08/12; 12*20; 6000; ; 0),
eredménye -717326 Ft, nagyobb, mint amit a biztosító kér érte.

MEGTÉRÜLÉS
Feladata: A költségek és a bevételek eltérő kamatlába mellett ki-
számítja a befektetés belső megtérülési rátáját. Figyelembe veszi a
bevételek újrabefektetéséből származó bevételeket is.
Szintaxis: MEGTÉRÜLÉS(értékek; hitelkamat; újrabefektetési_rá-
ta), ahol
logikai értéket vagy üres cellákat nem veszi figyelembe
(a nulla értékekkel viszont számol).
hitelkamat A kifizetett összegekre kifizetett kamat.
újrabefektetési_ráta Az újrabefektetett összegek után kapott ka-
mat.
 A kiindulási adatok a BMR függvénynél megadott táblázatban
láthatók. Tételezzük fel, hogy a bevételeket 20 %-os kamat mellett
befektettük, az induló befektetés éves kamatlábhitele pedig 26%.
A módosított belső megtérülési ráta öt évre:
=MEGTÉRÜLÉS(B1:B6; 26%; 20%) eredménye 15,07%. A módosí-
tott belső megtérülési ráta négy évre: =MEGTÉRÜLÉS (B1:B5;
26%; 20%) eredménye 6,81%.
MKAMATÉRZ
Feladata: Kiszámítja egy 100 Ft névértékű értékpapír Macauley-féle
módosított árfolyam-kamatláb-érzékenységét.
Szintaxis: MKAMATÉRZ(kiegyenlítés; lejárat; ráta; hozam; gyako-
riság; alap), ahol
függvény csak egészrészével számol.
lejárat Dátumérték, az értékpapír lejárati napja. Csak egész-
részével számol.

hozam Az értékpapír éves hozama.

zata szerint.
kiegyenlítés  lejárat, ha a hozam, illetve a ráta negatív, ha a gyako-
riság nem 1, 2 vagy 4.
tú, 8% szelvénykamatlábú, 9% hozamú, félévenkénti kamatfizetésű
kötvény kamatérzékenysége az =MKAMATÉRZ (40545; 41535;
0,08; 0,09; 2; 1), illetve az =MKAMATÉRZ (DÁTUMÉRTÉK
("2011.01.02"); DÁTUMÉRTÉK("2013.09.18"); 0,08; 0,09; 2; 1)
függvénnyel számolható, eredménye 2,32.
NÉVLEGES
Feladata: Kiszámítja a tényleges éves kamatláb és az évenkénti
tőkésítési időszakok száma alapján az éves névleges kamatlábat.
rendelkezésre.
Szintaxis: NÉVLEGES(kamatláb; időszak), ahol
kamatláb A tényleges éves kamatláb.
időszak Tőkésítési időszakok száma egy év alatt. A függvény
csak az egészértékkel számol.
gumentuma nem szám. A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja
eredményül, ha az időszak < 1, vagy a kamatláb nem pozitív.
 Egy negyedévenként kamatot fizető, 27 %-os éves kamatozású
értékpapír (éves) kamata negyedévenként: =NÉVLEGES(27%; 4)
munkalapfüggvény eredménye 0,246 azaz 24,6%.

NMÉ
Feladata: Adott pénzáramlás és kamatláb mellett kiszámítja egy
befektetéshez kapcsolódó pénzáramlás nettó jelenértékét, azaz egy
mai befektetés következtében előálló jövőbeni kifizetések (negatív
értékek) és bevételek (pozitív értékek) jelen pillanatra diszkontált
értékét.
Szintaxis: NMÉ(ráta; érték1; érték2; ...), ahol
ráta Az egy fizetési időszakra érvényes diszkontráta.
érték1, ...Legfeljebb 254 szám, tömb vagy hivatkozás, mely a jö-
vőbeni, a periódus végén esedékes bevételeket és kifi-
zetéseket azonos időközökben leíró sorozat (az előző
programváltozatban ez a sorozat még csak 29 elemű
lehetett). Az értékek megadásának sorrendje meghatá-
rozó. A számmá lefordíthatatlan szövegek hibaértéket
eredményeznek.
A befektetés kezdete az érték1 időpontját megelőző időszak, vége
az utolsó pénzáramlás időpontja. Az első periódus elején esedékes
pénzáramlás ellenértékét a számítás után kell hozzáadni a függvény
eredményéhez.
A hasonló funkciójú PV függvénynél a pénzáramlások az időszakok
elején és végén egyaránt történhetnek. Itt viszont az érték változók
eltérhetnek egymástól.
 Egy olyan befektetés jelenlegi értékét számítjuk ki, amelybe az
első időszak végén 100000 Ft-ot kell befizetni, és amelyből az azt
követő három évben rendre 30000 Ft, 42000 Ft és 68000 Ft bevétel
származik. Az éves diszkontráta 10%.
A nettó jelenérték: =NMÉ(10%; –100000; 30000; 42000; 68000),
eredménye 11884,43 Ft. Ha a befektetés az első időszak elején
kezdődik: =NMÉ(10%; 30000; 42000; 68000)–100000, eredménye
13072,88 Ft.
ÖSSZES.KAMAT
Feladata: Kiszámítja két fizetési időszak között visszafizetett hitel-
kamat összes (halmozott) értékét. Telepítsük az Analysis ToolPak
beépülőt, ha a függvény nem áll rendelkezésre.

Szintaxis: ÖSSZES.KAMAT(ráta; időszakok; mai_érték; kezdő_p;

vég_p; típus), ahol
ráta Hitel kamatlába. Havi törlesztésnél éves kamat%/12.
időszakok A törlesztési időszakok összes száma. Havi törlesz-
tésnél év*12.
mai_érték Jelenlegi érték.
kezdő_p Az első törlesztési időszak. Az időszakok számozása
1-gyel kezdődik.
vég_p Az utolsó törlesztési időszak.
típus Egész szám, a törlesztés időzítése. 0 – fizetés az idő-
szak végén, 1 – fizetés az időszak kezdetén.
A függvény az időszakok, a kezdő_p, a vég_p és a típus értékénél
csak az egészérték részt veszi figyelembe.
ték, ha a ráta, az időszakok vagy a mai_érték nem pozitív, ha a tí-
pus nem 1 vagy 0, ha a kezdő_p < 1, vég_p < 1 vagy kezdő_p >
vég_p.
 Egy lakás 30 éves (időszakok =30*12 =360), évi 14.00%-os
kamatlábú (ráta =14.00%/12 =0,0117) jelzálogkölcsönének jelenlegi
értéke 185000 Ft.
Az első hónap törlesztése: =ÖSSZES.KAMAT(0,0117; 360;
185000; 1; 1; 0), munkalapfüggvény eredménye –2164,5 Ft.
A törlesztés harmadik évében (mely a 25-36. közötti törlesztési idő-
szakba esik) fizetett összes kamat az =ÖSSZES.KAMAT(0,0117;
360; 185000; 25; 36; 0) függvénnyel számolható eredménye:
–25809,6 Ft.
ÖSSZES.TŐKERÉSZ
Feladata: Kiszámolja két fizetési időszak között kölcsönre visszafi-
zetett részletek összes (halmozott) értékét kamatok nélkül (a tőke-
törlesztést). Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény
Szintaxis: ÖSSZES.TŐKERÉSZ(ráta; időszakok; mai_érték; kez-
dő_p; vég_p; típus), ahol
ráta Hitel kamatlába. Havi törlesztésnél éves kamat%/12.

időszakok A törlesztési időszakok összes száma. Havi törlesz-

tésnél év*12.
mai_érték Jelenlegi érték.
1-gyel kezdődik.
vég_p Az utolsó törlesztési időszak.
típus Egész szám, a törlesztés időzítése. 0 – fizetés az idő-
szak végén, 1 – fizetés az időszak kezdetén.
A függvény az időszakok, a kezdő_p, a vég_p és a típus értékénél
csak az egészérték részt veszi figyelembe.
ték, ha a ráta, az időszakok vagy a mai_érték nem pozitív, ha a tí-
pus nem 1 vagy 0, ha a kezdő_p < 1, vég_p < 1 vagy kezdő_p >
vég_p.
 Egy lakás 30 éves (időszakok =30*12 =360), évi 14.00%-os
kamatlábú (ráta =14.00%/12 =0,0117) jelzálogkölcsönének jelenlegi
értéke 185000 Ft.
Az első hónap tőketörlesztése: = ÖSSZES.TŐKERÉSZ (0,0117;
360; 185000; 1; 1; 0), eredménye –33,4 Ft.
Az első három év alatt visszafizetett tőkerész: = ÖSSZES.TŐKE-
RÉSZ(0,0117; 360; 185000; 1; 36; 0), melynek eredménye:
–1483,4 Ft.
PER.SZÁM
Feladata: A törlesztési időszakok számát adja meg ismert, állandó
kamatláb és adott nagyságú konstans törlesztőrészletek mellett.
Szintaxis: PER.SZÁM(ráta; részlet; mai_érték, jövő_érték; típus),
ahol
mat%/12.
részlet A fizetési időszakban rendszeres állandó kifizetések
összege. (Csak a tőke- és kamattörlesztés összege az
egyéb költségek nélkül).


megtakarítandó összeget próbálgatással lehet megha-
tározni.
lembe.
 Számoljuk ki a törlesztési időszakok számát 28 % kamat, 10000
Ft-os részlet, 1000000 Ft-os hitel mellett, úgy, hogy a törlesztést a
fizetési időszak kezdetén végezzük:
=PER.SZÁM(28%/12; -10000; ; 1000000; 1), eredménye 52.
PRÉSZLET
Feladata: Kiszámítja egy hiteltörlesztésen belüli adott időszakra az
állandó törlesztésen és kamatrátán alapuló tőketörlesztés mértékét.
Szintaxis: PRÉSZLET(ráta; időszak; időszakok; mai_érték; jö-
vő_érték; típus), ahol
mat%/12.
időszak A vizsgált időszak. Értéke 1 és időszakok közötti.
év*12.


tározni.
lembe.
Az annuitás – adott időn át azonos összegű, periodikusan kapott
még a ÖSSZES.KAMAT, ÖSSZES.TŐKERÉSZ, KJÉ, XBMR, XNJÉ
függvények is. Ezekben a kifizetett összegek negatív értékkel, a
kapott összegek (például az osztalék) pozitív értékkel fordulnak elő.
 Egy ötéves lejáratú, 650000 Ft-os, évi 15 %-os éves kamatozá-
sú kölcsön első havi tőketörlesztésének összege:
=PRÉSZLET(15%/12; 1; 60; 650000), eredménye –7338 Ft. Tőke-
törlesztés a lejáratkor: =PRÉSZLET(15%/12; 60; 60; 650000),
eredménye –15273 Ft.
RÁTA
Feladata: Kiszámítja egy törlesztési időszakban az egy időszakra
eső kamatláb nagyságát. Az eredményt a függvény fokozatos köze-
lítéssel számolja ki, esetleg nincs megoldás vagy több megoldás
van.
Szintaxis: RÁTA(időszakok; részlet; mai_érték; jövő_érték; típus;
becslés), ahol
év*12.
részlet A rendszeres állandó kifizetések összege. (Csak a tő-
ke- és kamattörlesztés összege az egyéb költségek
nélkül).


tározni.
lembe.
becslés A kamatláb nagyságának becslése. Ha nem adjuk
meg, a függvény 10%-os értékkel számol. Ha az
eredmény nem közeledik, akkor másik becslés érték-
kel próbálkozzunk. A függvény általában akkor közelít,
ha a becslés 0 és 1 között van.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha eredménye 20
egymást követő közelítés során 0,0000001-nál kevésbé tér el.
 Egy másfél éves futamidejű 64000 Ft-os, 4200 Ft havi törlesz-
tésű kölcsön havi kamatrátája: =RÁTA(18; -4200; 64000) eredmé-
nye 1,82 %.
RÉSZLET
Feladata: Kiszámítja állandó nagyságú törlesztőrészletek és kamat-
láb mellett a törlesztési időszakra vonatkozó tőke- és kamattörlesz-
tési összeget (a költségek, adó nélkül).
Szintaxis: RÉSZLET(ráta; időszakok; mai_érték; jövő_érték; tí-
pus), ahol
mat%/12.
=év*12.


lesz a jövőbeli érték.
tén.
 Egy 1000000 Ft-os, 20%-os éves kamatrátájú, 10 hónap alatt
visszafizetendő hitel (vagy gyűjtött megtakarítás) havi törlesztő-
részlete: =RÉSZLET(20%/12; 10; 1000000) eredménye –109394 Ft.
Az éves törlesztés ennek 10-szerese (mert időszakok=10).
RRÉSZLET
Feladata: Egy adott időszakra kiszámítja periodikus kifizetések és
állandó kamatláb mellett egy hiteltörlesztésen belül a kamattörlesz-
tést.
Szintaxis: RRÉSZLET(ráta; időszak; időszakok; mai_érték; jö-
vő_érték; típus), ahol


mat%/12.
időszak 1 és az időszakok közötti érték, annak a periódusnak a
száma, melyre a kamattörlesztés nagyságát keressük.
év*12.
lesz a jövőbeli érték.
lembe.
 Egy három év futamidejű, 30%-os éves kamatra felvett 100000
Ft-os hitel első hónapjában esedékes kamattörlesztés: = RRÉSZ-
LET(0,3/12; 1; 36; 100000), melynek eredménye –2500 Ft.
SZELVÉNYIDŐ
Feladata: Meghatározza a kifizetés időpontját tartalmazó szelvény-
periódus hosszát. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a
Szintaxis: SZELVÉNYIDŐ(kiegyenlítés; lejárat; gyakoriság; alap),
ahol
egészre csonkolja.


zata szerint.
 Egy 2011. január 2-i kibocsátású, 2011. szeptember 18-i lejá-
ratú, félévenkénti kamatfizetésű kötvény esetén a szelvényidőszak
napjainak száma (1900-as dátumrendszerben):
=SZELVÉNYIDŐ(40545; 40804; 2; 1), eredménye 181.
Ugyanezt az eredményt adja az =SZELVÉNYIDŐ (DÁTUMÉR-
TÉK("2011.01.02");DÁTUMÉRTÉK("2011.09.18");2;1) képlet is.
SZELVÉNYIDŐ.KEZDETTŐL
Feladata: Összeszámolja a napokat egy kamat- vagy kifizetési peri-
ódus kezdetétől a kifizetés időpontjáig. Telepítsük az Analysis
ToolPak beépülőt, ha a munkalapfüggvény nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: SZELVÉNYIDŐ.KEZDETTŐL(kiegyenlítés; lejárat;
egészre csonkolja.
zata szerint.

Számoljuk ki egy 2011. január 2-i kiegyenlítésű, 2011. szeptem-

ber 18-i elszámolású, félévenkénti kamatfizetésű kötvény esetén a
napok számát a szelvényidőszak kezdetétől az elszámolás dátumá-
ig!
2. Kattintsunk kettősen a B5 cellába, ahová az eredményt adó
képlet kerül!
3. Kattintsunk a Függvény beszúrása ikonra!
4. Válasszuk ki a pénzügyi függvényeket, majd a SZELVÉNY-
IDŐ.KEZDETTŐL függvényt!
5. Adjuk meg a függvény argumentumait az ábra szerint!
A függvény paraméterezése párbeszédpanel nélkül

A napok száma az =SZELVÉNYIDŐ.KEZDETTŐL (40545; 40804;
2; 1), vagy =SZELVÉNYIDŐ.KEZDETTŐL (DÁTUMÉR-
TÉK("2011.01.02"); DÁTUMÉRTÉK("2011.09.18"); 2; 1) képlettel is
számolható, eredménye 106.
SZELVÉNYIDŐ.KIFIZETÉSTŐL
Feladata: Összeszámolja a kifizetés időpontjától indulva a legköze-
lebbi szelvénydátumig tartó napokat. Telepítsük az Analysis Tool-
Pak beépülőt, ha a függvény nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: SZELVÉNYIDŐ.KIFIZETÉSTŐL(kiegyenlítés; lejárat;
egészre csonkolja.


zata szerint.
és a következő osztalékfizetés időpontja közötti napok száma
(1900-as dátumrendszerben) az = SZELVÉNYIDŐ.KIFIZETÉSTŐL
(40545; 40804; 2; 1), illetve az = SZELVÉNYIDŐ.KIFIZETÉSTŐL
(DÁTUMÉRTÉK("2011.01.02"); DÁTUMÉRTÉK("2011.09.18"); 2; 1)
képlettel számolható, amelynek eredménye 75.
SZELVÉNYSZÁM
Feladata: Kiszámítja a kifizetés (elszámolás napja) és a lejárat idő-
pontja között kifizetendő szelvények (osztalékok) számát. Telepítsük
az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: SZELVÉNYSZÁM(kiegyenlítés; lejárat; gyakoriság;
alap), ahol
egészre csonkolja.
zata szerint.


tú, félévenkénti kamatfizetésű kötvény esetén az osztalékfizetések
száma (1900-as dátumrendszerben): =SZELVÉNYSZÁM (40545;
40804; 2; 1), illetve =SZELVÉNYSZÁM (DÁTUMÉRTÉK
("2011.01.02"); DÁTUMÉRTÉK("2011.09.18"); 2; 1), mely képletek
eredménye 2 (természetesen számként formázott cellában jelenik
meg így).
TÉNYLEGES
Feladata: Kiszámítja az éves tényleges kamatlábat. Telepítsük az
kezésre.
Szintaxis: TÉNYLEGES(kamatláb; időszak), ahol
kamatláb Névleges éves kamatláb.
időszak Tőkésítési időszakok száma egy év alatt. A függvény
egészre csonkolja.
ték, ha a kamatláb nem pozitív vagy időszak < 1.
 Egy háromhónapos, évi 25%-os névleges kamatlábú befektetés
tényleges kamata: =TÉNYLEGES(25%; 4) eredménye 0,2744, azaz
27,44%.
UTOLSÓ.SZELVÉNYDÁTUM
Feladata: Kiszámítja a kifizetés előtti utolsó szelvénydátumot. Tele-
kezésre.
Szintaxis: UTOLSÓ.SZELVÉNYDÁTUM(kiegyenlítés; lejárat;
csonkolja.


zata szerint.
előtti osztalékfizetés időpontja (1900-as dátumrendszerben) az
=UTOLSÓ.SZELVÉNYDÁTUM(40545; 40804; 2; 1), illetve az
=UTOLSÓ.SZELVÉNYDÁTUM (DÁTUMÉRTÉK("2011.01.02"); DÁ-
TUMÉRTÉK("2011.09.18"); 2; 1) képlettel számolható, amelynek
eredménye 40439. Ez a dátumérték 2010. szeptember 18-nak felel
meg. A dátum megjelenítéséhez formázzuk a cellát dátum típusúra!
XMBR
Feladata: Kiszámítja a nem periodikus, ütemezett készpénzforgalom
(cash flow) belső megtérülési kamatrátáját. Telepítsük az Analysis
ToolPak beépülőt, ha a függvény nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: XBMR(értékek; dátumok; becslés), ahol
értékek Tömb vagy hivatkozás, mely a megadott időpontokban
teljesített kifizetéseknek megfelelő pénzáramlás érté-
keit (legalább egy pozitív és egy negatív számot) tar-
talmazza. Ezekre kell kiszámítani a belső megtérülési
rátát. A függvény számításakor az értékekben szereplő
számok – kiadások (–) és bevételek (+) – sorrendje
meghatározó. A függvény az argumentumban található
szöveget, logikai értéket vagy üres cellákat nem veszi
figyelembe (a nulla értékekkel viszont számol).
dátumok A fizetési dátumok, a program csak az egészérték
részt veszi figyelembe. A pénzügyi terv szerinti fizeté-

sek kezdetét az első fizetési dátum jelzi. A többi fizeté-

si dátum ezt tetszőleges sorrendben követheti.
becslés A függvény eredményének közelébe eső becsült érték,
ha nem adjuk meg, akkor alapértelmezett értéke 0,1,
azaz 10 %.
ték, ha a dátumok valamelyik értéke nem érvényes dátumérték, ha
nincs legalább egy pozitív és egy negatív teljesítés, ha a dátumok
valamelyik értéke korábbi a kezdődátumnál, ha az értékek és a dá-
tumok eltérő számú értéket tartalmaz, illetve ha 100 közelítő lépés
után sem talál megfelelő megoldást.
 Egy 2010. december 1-i, 100000 Ft-os befektetést a következő
bevételek követnek: 2011. február 1-én 23900 Ft, 2011. május 2-án
24700 Ft, 2011. június 1-én 28800 Ft és 2011. augusztus 31-én
28700 Ft.
A feladat alapadatai és megoldása

1. A belső megtérülési arány számításához írjuk be a táblázatba
az alapadatokat (A1:C5) az ábra szerint!
2. Kattintsunk a C6 cellába!
3. Indítsuk el a függvény beszúrását a Képletek szalag Pénz-
ügyi gpmbjánaj parancsával! Válasszuk ki a pénzügyi függ-
vények közül az XBMR függvényt.

4. Kattintsunk a Függvényargumentumok párbeszédpanel Ér-

tékek mezőjébe!
5. Kattintsunk a munkalapra és húzással jelöljük ki a C1:C5 tar-
tományt! Ezzel egyenértékű, ha a hivatkozást írjuk az Érté-
kek mezőbe.
6. Kattintsunk a párbeszédpanel Dátumok mezőjébe!
7. Kattintsunk a munkalapra és húzással jelöljük ki a B1:B5 tar-
tományt! Ezzel egyenértékű, ha a hivatkozást írjuk a Dátu-
mok mezőbe.
8. Kattintsunk a Kész gombra!
Az eredmény (0,1342 vagyis 13,42%) megjelenik a C6 cellában.
Ugyanezt az eredményt kapjuk, ha az alapadatokat tömbként adjuk
meg a képletben: =XBMR({-100000;23900;24700;28800;28700};
{40513;40575;40665;40695;40786}). A program ebben az esetben
nem fogadja el, ha a dátumértéket a dátumszövegből a tömbben
határozzuk meg a DÁTUMÉRTÉK függvénnyel.
XNJÉ
Feladata: Ütemezett készpénzforgalom (cash flow) nettó jelenlegi
értékét adja eredményül. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt,
ha az XNJÉ függvény nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: XNJÉ(ráta; értékek; dátumok), ahol
ráta A pénzforgalom leszámítolási kamatlába.
értékek Tömb vagy hivatkozás, mely a megadott időpontokban
teljesített kifizetéseknek megfelelő pénzáramlás értékeit
(legalább egy pozitív és egy negatív számot) tartalmaz-
za. Ezekre kell kiszámítani a belső megtérülési rátát. A
logikai értéket vagy üres cellákat nem veszi figyelembe
(a nulla értékekkel viszont számol).
dátumok A fizetési dátumok, a program csak az egészérték részt
veszi figyelembe. A pénzügyi terv szerinti fizetések kez-
detét az első fizetési dátum jelzi. A többi fizetési dátum
ezt tetszőleges sorrendben követheti.


ték, ha a dátumok valamelyik értéke nem érvényes dátumérték, ha
nincs legalább egy pozitív és egy negatív teljesítés, ha a dátumok
valamelyik értéke korábbi a kezdődátumnál, ha az értékek és a dá-
tumok eltérő számú értéket tartalmaz, illetve ha 100 közelítő lépés
után sem talál megfelelő megoldást.
 Egy 2010. december 1-i, 100000 Ft-os befektetést a követ-
kező bevételek követnek: 2011. február 1-én 23900 Ft, 2011. május
2-án 24700 Ft, 2011. június 1-én 28800 Ft és 2011. augusztus 31-
én 28700 Ft.
A nettó jelenérték – 9 % pénzforgalmi kamatláb mellett – a követ-
kező: =XNJÉ(0,09;{-100000;23900;24700;28800;28700};
{40513;40575;40665;40695;40786}) eredménye 1879 Ft.
Keresés függvények
Ezek a korábban „kereső és hivatkozási függvények”-nek, vagy
„mátrix” függvényeknek nevezett munkalapfüggvények a cellák tar-
talmáról, hivatkozásáról nyújtanak adatokat. Ezeket alkalmazhatjuk,
ha értékeket keresünk listában vagy táblázatban, illetve egy cellára
való hivatkozást keresünk. Például táblázatban értékkeresésre
használjuk az FKERES függvényt, amely a táblázat első oszlopának
értékeit veszi sorra. Listában egy érték helyének megtalálására a
HOL.VAN munkalapfüggvényt használhatjuk. A példákban részben
itt is az adatbázis függvényeknél bemutatott filmvetítési példában
szereplő táblázatra hivatkozunk.
E függvények beillesztésénél is a korábban ismertetett módokon
járhatunk el, többek között használhatjuk a Képletek szalag Függ-
vénytárában található Keresés gomb menüjét is.
CÍM
Feladata: A munkalap egy cellájának sor- és oszlopszám megadása
alapján a megfelelő hivatkozást adja szövegként eredményül.
Szintaxis: CÍM(sor; oszlop; típus; a1; munkalap), ahol
sor A cellát tartalmazó sor száma.

oszlop A cellát tartalmazó oszlop száma.

típus Az eredmény típusa: 1 vagy hiányzik – abszolút sor- és
oszlophivatkozás, 2 – abszolút sor-, relatív oszlophivat-
kozás, 3 – relatív sor-, abszolút oszlophivatkozás, 4 –
relatív sor- és oszlophivatkozás.
a1 Nem kötelező logikai érték, a hivatkozás típusát (A1
vagy S1O1) határozza meg. Ha a1 értéke IGAZ vagy
nincs megadva, akkor a CÍM függvény eredménye A1
típusú hivatkozás lesz, egyébként a függvény eredmé-
nye S1O1 típusú hivatkozás lesz.
Munkalap Nem kötelező szöveg, a külső hivatkozásként haszná-
landó munkalapnevet adja meg. Ha elhagyjuk, akkor a
függvény nem használ munkalapnevet.
 Az =CÍM(12; 1) függvény eredménye $A$12,
az =CÍM(12; 1; 2) eredménye A$12,
az =CÍM(12; 1; 3) eredménye A$12,
az =CÍM(12; 1; 4) eredménye A12,
az =CÍM(12; 1; 4; HAMIS) eredménye S[12]O[1].
ELTOLÁS
Feladata: Megadott méretű (magasságú és szélességű) hivatkozást
ad meg egy másik hivatkozástól adott sor és oszlopnyi távolságra.
Eredménye megadott méretű hivatkozás.
Szintaxis: ELTOLÁS(hivatkozás; sorok; oszlopok; magasság;
szélesség), ahol
hivatkozás Ettől határozzák meg az argumentumok az
eredmény hivatkozás helyét. Ha többszörös kijelölés,
akkor a függvény a #ÉRTÉK! hibaértéket adja.
sorok Az eredmény első sora és a hivatkozás közötti függő-
leges távolság a sorok számában. Negatív értéke a hi-
vatkozástól felfelé, pozitív értéke lefelé értendő.
oszlopok Az eredmény első oszlopa és a hivatkozás közötti víz-
szintes távolság az oszlopok számában. Negatív érté-
ke a hivatkozástól balra, pozitív értéke a hivatkozástól
jobbra értendő. Ha a megadott mértékben eltolt hivat-

kozás már nem része a munkalapnak (kilóg), akkor a

függvény a #HIV! hibaértéket adja eredményül.
magasság Az eredmény hivatkozás mérete a sorok számában,
csak pozitív szám lehet.
szélesség Az eredmény hivatkozás mérete az oszlopok számá-
ban. Csak pozitív szám lehet. Ha a magasság vagy a
szélesség argumentumot nem adjuk meg, akkor a
program a hivatkozás magasságát és szélességét
használja.
 Az = ELTOLÁS(D3; 2; -2; 1;1 ) munkalapfüggvény eredménye
B5. Ha ezt a képletet beírjuk egy munkalapra, akkor a program a B5
cellában tárolt értéket jeleníti meg. Az = ELTOLÁS(D3; 2; -5; 1;1 )
eredménye a #HIV! hibaérték, mert kiléptünk a munkalapról.
FKERES
Feladata: Egy tömb bal szélső oszlopában megkeres egy értéket,
annak sora és az argumentumban megadott oszlop metszéspontjá-
ban található értéked adja eredményül. A soron belüli keresésekre a
VKERES függvényt alkalmazzuk. Az első oszlopban szöveg, szá-
mok vagy logikai értékek lehetnek. A függvény nem különbözteti
meg a kis- és a nagybetűket.
Szintaxis: FKERES(keresett; tábla; oszlop; tartomány), ahol
keresett A megkeresendő érték, lehet érték, hivatkozás vagy ka-
raktersorozat.
tábla Az a tábla, amelyben a keresést végre kell hajtani.
oszlop A táblán belüli oszlop száma, ahonnan az eredményt
várjuk. Ha az oszlop értéke 1, akkor a tábla első oszlo-
pában lévő értéket kapjuk eredményül stb. Egynél ki-
sebb oszlopszámnál a függvény az #ÉRTÉK! hibaérté-
ket eredményezi. Ha az oszlopszám a tábla oszlopainak
számánál nagyobb, akkor #HIV! hibaértéket kapjuk
eredményül.
tartomány Logikai érték, amellyel a keresés pontos vagy közelítő
módját adjuk meg. IGAZ esetén (vagy elhagyva az ar-
gumentumnak ezt a részét) a visszaadott érték közelítő
lehet, azaz ha pontos egyezést nem talált a függvény,

akkor a következő legnagyobb, de a keresett argumen-

tumnál kisebb értéket adja vissza. Az IGAZ argumentum
esetén a tábla első oszlopában lévő értékeknek növek-
vő sorrendben kell elhelyezkedniük (-1, 0, 1, 2, A-Z,
HAMIS, IGAZ stb.), különben a függvény hibás ered-
ményt adhat.
Az emelkedő sorrendbe rendezést az Adatok menü
Sorba rendezés... parancsával oldjuk meg.
Ha az argumentum értéke HAMIS, akkor a függvény
pontos egyezést keres, ha ilyen nincs, akkor a #HIÁNY-
ZIK hibaértéket adja vissza. HAMIS argumentum esetén
a tábla adatainak nem kell rendezettnek lenniük.
Mintaadatok a kereséshez
 A filmes példa táblázatában (lásd az Adatbázis és listakezelő

függvények részben) az A1:E11 tartomány neve "Adatbázis",
az =FKERES("Amadeus"; Adatbázis; 1; HAMIS) függvény eredmé-
nye „Amadeus”, azaz a megtalált sor első cellájának tartalma éppen
a keresett érték,
az =FKERES("Amadeus"; Adatbázis; 1; IGAZ) eredménye a #HI-
ÁNYZIK hibaérték, mert nem rendeztük sorba előzetesen a táblát,
ezért nem találja a keresett értéket,

az =FKERES("Árnyékország"; Adatbázis; 4; HAMIS) eredménye a

#HIÁNYZIK hibaérték, mert a függvény nem találja a keresett érté-
ket (sorbarendezés nélkül sem),
az =FKERES("Amadeus"; Adatbázis; 4; HAMIS) eredménye 412.
HIPERHIVATKOZÁS
Feladata: A cellában a merevlemezen, hálózati kiszolgálón, intrane-
ten vagy az interneten tárolt dokumentumot megnyitó parancsikont
vagy hiperhivatkozást hoz létre. Ha ilyen függvényt tartalmazó cellá-
ra kattintunk, az Excel megnyitja a hivatkozás_helyen tárolt fájlt.
Szintaxis: HIPERHIVATKOZÁS (keresett; szöveg), ahol
hely A megnyitandó dokumentum elérési útvonala és neve
szövegként.
szöveg A cellában megjelenő szöveg. Ha nem adjuk meg, akkor
a hely paraméterben megadott elérési útvonal jelenik
meg.
HOL.VAN
Feladata: A függvény egy megadott értékkel megadott módon egye-
ző elemnek egy tömbben (sor- vagy oszloprészben) elfoglalt helyét
adja vissza. A függvény nem különbözteti meg a kis- és a nagybetű-
ket.
Szintaxis: HOL.VAN(keresett; tábla; egyezés), ahol
keresett Az a szám, szöveg vagy logikai érték, illetve hivatkozás
ilyen értékre, amelynek helyét a táblázatban keressük.
tábla A vizsgált összefüggő cellatartomány (tömb vagy tömb-
hivatkozás), amelyben a függvény a keresett értéket ke-
resi.
egyezés A keresett értékkel való egyezés típusa (nem kötelező,
ha nem adjuk meg, akkor alapértelmezett értéke 1):
1 – a függvény a keresett értékkel egyenlő vagy annál
kisebb legnagyobb értéket keresi meg, a táblának emel-
kedő sorrendben rendezettnek kell lennie.
0 – a függvény a keresett értékkel pontosan egyenlő el-
ső értéket keresi meg, a táblának ekkor nem kell rende-
zettnek lennie. Ha a keresett érték szöveg, akkor abban

helyettesítő karakterek is használhatók: a csillag (*) az

adott pozíciótól jobbra tetszőleges számú karaktert, míg
a kérdőjel (?) az adott pozíción egyetlen karaktert he-
lyettesít.
–1 – a függvény a keresett értékkel egyenlő vagy annál
nagyobb legkisebb értéket keresi meg, a táblának emel-
kedő sorrendben rendezettnek kell lennie.
A függvény a #HIÁNYZIK hibaértéket adja eredményül, ha nem talál
a keresett értékkel egyező cellát.
A filmes példa táblázatában az =HOL.VAN("Méregzsák";
A1:A10; 0) függvény eredménye 4.
Tömbelem keresés: =HOL.VAN("b"; {"d";"c";"b";"a"}; -1) eredménye
3, azaz a felsorolt elemeket tartalmazó, csökkenő sorrendű tömb 3.
eleme a keresett b érték, ezzel szemben az =HOL.VAN("b";
{"d";"c";"b";"a"}; 1) eredménye a #HIÁNYZIK hibaérték, mert a tömb
nem emelkedő sorrendbe rendezett. Az =HOL.VAN("Film";A1:C1)
eredménye 1.
INDEX
Feladata: Annak a hivatkozás- vagy tömbelemnek értékét adja
eredményül, amelyet a sor- és oszlopparaméterek mint index hatá-
roznak meg. A hivatkozásos alak hivatkozást, a tömbös alak egy
értéket vagy egy értékből álló tömböt ad eredményül.
1. szintaxis (tömb): INDEX(tömb, sor, oszlop), ahol
tömb Tömbként megadott cellatartomány. Tömböket a cella-
tartomány kijelölése után a Ctrl+Shift+Enter billen-
tyűkombináció lenyomásával lehet bevinni.
sor Annak a tömbsornak a száma, amelyikből egy értéket
meg szeretnénk kapni. Ha nem adjuk meg, akkor az
oszlop megadása kötelező.
oszlop Annak a tömboszlopnak a száma, amelyikből egy érté-
ket meg szeretnénk kapni. Ha nem adjuk meg, akkor a
sor argumentum megadása kötelező.
Ha mind a sor és az oszlop argumentumot egyaránt megadjuk, ak-
kor a függvény a metszéspontjukban található cella értékét adja

eredményül. Egyetlen sort vagy oszlopot tartalmazó tömb esetén a

megfelelő sor, illetve oszlop argumentum elhagyható.
Több sort és oszlopot tartalmazó tömb esetén, ha csak a sor
vagy csak az oszlop argumentumot adjuk meg, akkor a függvény
eredménye egy, a tömb egy teljes sorából, illetve oszlopából álló
tömb lesz. A sor és oszlop argumentumoknak a tömb argumentum-
ban szereplő cellát kell megadniuk, egyébként a függvény a #HIV!
 A tömbképletként beírt =INDEX({1.4; 2.5; 3.6}; 2; 2) függvény
eredménye 5,
az =INDEX({1.2; 3.4}; 0; 2) függvény eredménye a {2;4} tömb (mert
a sor argumentum 0),
a tömbként megadott – az első példában szereplő értékeket tartal-
mazó – E4:F6 tartományra az =INDEX(E4:F6;2;2) eredménye: 5.
2. szintaxis (hivatkozás): INDEX(hivatkozás; sor; oszlop; terület),
ahol
hivatkozás Hivatkozás egy vagy több cellatartományra.
Nem összefüggő cellaterület esetén a hivatkozást kerek
zárójelek közé kell tenni. Ha az argumentumban szerep-
lő egyes területek csak egyetlen sort vagy oszlopot tar-
talmaznak, akkor a sor illetve az oszlop argumentum el-
hagyható.
sor Annak a sornak a hivatkozásbeli száma, amelyből az
eredményt várjuk. Ha a sor argumentumnak 0-t adunk,
akkor a függvény a teljes oszlop hivatkozását adja
eredményül.
oszlop Annak az oszlopnak a hivatkozásbeli száma, amelyből
az eredmény hivatkozást várjuk. Ha az oszlop argumen-
tumnak 0 értéket adunk, akkor a függvény a teljes sor
hivatkozását adja eredményül. Ha a hivatkozáson kívüli
cellára mutatunk, akkor az INDEX függvény a #HIV! hi-
baértéket eredményezi.
terület Az a hivatkozásrész, ahonnan a sor és oszlop által
meghatározott eredmény-hivatkozást kérjük. Több cella-
tartomány együttes megadásakor 1-gyel az első kijelölt
vagy megadott területre stb. hivatkozunk. Ha nem adjuk

meg, akkor az 1-es számú területet veszi figyelembe a

függvény. A (B2:C5; D3:E7; F1:G6) cellaterületek közül
például 1 a B2:C5 területet jelöli. Ha sor és az oszlop
argumentumot egyaránt elhagyjuk, akkor a terület ar-
gumentum által megadott hivatkozás lesz a függvény
eredménye.
 A filmes példa táblázatában az =INDEX(A1:B4;1;1) eredménye
Film, ugyanannak a táblázatnak hivatkozott részére az
=INDEX(Adatbázis;1;2) függvény eredménye „Kategória”, az
=INDEX(Adatbázis;1;9) eredménye a #HIV! hibaérték, mert az
Adatbázison kívüli részre hivatkoztunk a 9. oszloppal.
INDIREKT
Feladata: Egy szöveggel másik cellára adott hivatkozás értékét adja
eredményül. Egy közvetetten (másik cellában található hivatkozás-
sal) utalt cella értékének a megjelenítésére használhatjuk.
Szintaxis: INDIREKT(szöveg; a1), ahol
szöveg A1 vagy S1O1 típusú hivatkozást, illetve egy hivatko-
zásként definiált nevet tartalmazó cellahivatkozás. Ha
érvénytelen, akkor a függvény a #HIV! hibaértéket adja
eredményül.
a1 A szöveg hivatkozás típusától függő logikai érték:
IGAZ, vagy nincsen megadva – a szöveg A1 típusú hi-
vatkozás.
HAMIS – a szöveg S1O1 típusú hivatkozás.
 Ha a B9 cella a "D7" szöveget tartalmazza, a D7 cella a 2,5 ér-
téket, akkor az =INDIREKT($B$9) függvény eredménye 2,5.
KERES
Feladata: Tömbben vagy vektorban5 keres meg egy argumentumá-
ban megadott értéket. Vektoros alakja megkeresi egy érték utolsó
előfordulását egy vektorban, és egy másik vektor azonos pozíciójá-
5
vektor: Olyan (egydimenziós) tömb, amely csak egy sorból vagy
egy oszlopból áll.
ban lévő értéket ad eredményül. A függvény tömbös formája egy

adott tömb első sorában vagy első oszlopában keres egy megadott
értéket, majd a megtalált érték oszlopának vagy sorának utolsó
elemével tér vissza. A tömbös forma helyett alkalmasabb a
VKERES vagy az FKERES függvény használata. A függvény a kis-
és nagybetűket nem különbözteti meg. (A függvény korábbi neve:
KUTAT).
1. szintaxis (vektoros forma)
KERES (keresett; keresővektor; eredmény), ahol
keresett A keresett érték, amelyet a függvény az első vektorban
keres. Lehet szám, szöveg, logikai érték, illetve ezekre
vonatkozó név vagy hivatkozás.
keresővektor Egyetlen sorból vagy oszlopból álló tartomány, ér-
tékei emelkedő sorrendben rendezett szöveg, szám
vagy logikai értékek lehetnek. Ha nem megfelelően
rendezettek az értékek, akkor a függvény nem bizto-
san ad pontos eredményt.
eredmény A keresővektor méretével megegyező, egyetlen sorból
vagy oszlopból álló tartomány.
Ha a függvény a keresett értéket nem találja meg, akkor a kereső-
vektor legnagyobb, a keresett értéknél kisebb elemére áll. A függ-
vény a #HIÁNYZIK hibaértéket eredményezi, ha a keresett érték
kisebb, mint a keresővektor legkisebb értéke.
 A filmes példa táblázatának rendezett, B2:B4 cellák közötti ré-
szére az =KERES(3;B2:B4;A2:A4) függvény eredménye „Méreg-
zsák”, mert az A2:A4 vektorban ez az elem felel meg a B2:B4 vek-
torban a keresett 3 értéket utoljára tartalmazó pozíciónak.
Ugyanerre a vektorra az =KERES(1;B2:B4;A2:A4) függvény ered-
ménye a #HIÁNYZIK hibaérték, mert 1 kisebb, mint az előforduló
legkisebb érték a B2:B4 vektorban, az =KERES (2,5;B2:B4;A2:A4)
függvény eredménye „Falfúró”, mert az ehhez a pozícióhoz tartozó
2 érték a keresetthez legközelebbi kisebb érték.
2. szintaxis (tömbös forma)
KERES(keresett; tömb), ahol

keresett A függvény által a tömbben keresett érték. Lehet szám,

szöveg, logikai érték, illetve ezekre vonatkozó név vagy
hivatkozás.
tömb A keresett értékkel összehasonlítandó tömb, értékei
emelkedő sorrendben rendezett szöveg, szám vagy lo-
gikai értékek lehetnek. Ha nem megfelelően rendezettek
az értékek, akkor a függvény nem biztosan ad pontos
eredményt.
Ha a függvény a keresett értéket nem találja meg, akkor a tömb leg-
nagyobb, a keresett értéknél kisebb elemére áll. A függvény a #HI-
ÁNYZIK hibaértéket eredményezi, ha a keresett érték kisebb, mint
az első sorban, vagy az első oszlopban található legkisebb érték.
Ha a tömbnek több sora van, mint oszlopa, akkor a KERES az
oszlopban keres, ellenkező esetben a sorban.
 Az =KERES(2; {1.2.3.4; "a"."b"."c"."d"}) függvény eredménye b,
mert a keresett értékkel a második oszlop első eleme egyezik meg,
ennek az oszlopnak pedig b az utolsó eleme.
KIMUTATÁSADATOT.VESZ
Feladata: Egy kimutatásban tárolt adatokat ad vissza. A függvényt a
kimutatás egy összegzőadatának visszakeresésére használhatjuk,
feltéve, hogy az összegzőadat látható a kimutatásban. (Lásd az
Adatbázis és listakezelő függvényeknél).
OSZLOP
Feladata: Az argumentumban megadott hivatkozás oszlopszámát
eredményezi.
Szintaxis: OSZLOP(hivatkozás), ahol
hivatkozás Az a cella vagy cellákból álló tartomány,
amelynek oszlopszámát meg szeretnénk kapni. Ha
nem adjuk meg, akkor az Excel annak a cellának a hi-
vatkozását helyettesíti be, amelyikben a függvény áll.
Többszörös hivatkozás nem lehet.
Ha a munkalapfüggvény argumentumát tömbként adtuk meg és a
hivatkozás egy cellatartomány, akkor a függvény vízszintes vektor-
ként adja meg a hivatkozás oszlopainak sorszámait.

 Az =OSZLOP(D5) munkalapfüggvény eredménye 4. Tömbar-

gumentum (négy egymás melletti cella) szerint így működne:
=OSZLOP(B2:E6) eredménye {1.2.3.4}. (Sajnos nem mindig műkö-
dik így.)
Ha argumentumot nem adunk meg, akkor a munkalapfüggvény
az aktuális cella oszlopát adja vissza, például ha az aktuális cella a
B2, akkor az =OSZLOP() eredménye 2.
OSZLOPOK
Feladata: Hivatkozásban vagy tömbben található oszlopok számát
eredményezi.
Szintaxis: OSZLOPOK(tömb), ahol
tömb Az a tömb, tömbképlet vagy cellatartományra való hivat-
kozás, amelynek szélességére kíváncsiak vagyunk.
 Az =OSZLOPOK(B5:E7) függvény eredménye 4,
az =OSZLOPOK({1.2; 3.4}) függvény eredménye 2.
SOR
Feladata: Egy hivatkozás sorának számát adja eredményül.
Szintaxis: SOR(hivatkozás), ahol
hivatkozás Az a cella vagy cellatartomány, amely sorának számát
keressük.
 Az =SOR() függvény eredménye annak a sornak a száma,
amely a függvényt tartalmazza.
Az =SOR(D8) függvény eredménye 8.
SOROK
Feladata: Egy hivatkozás vagy tömb sorainak számát adja eredmé-
nyül.
Szintaxis: SOROK(tömb), ahol
tömb Az a tömb, tömbképlet vagy cellatartományra mutató hi-
vatkozás, amely sorainak számát keressük.

 Az =SOROK(C1:E4) függvény eredménye 4.

Az =SOROK ({1.2.3;4.5.6}) függvény eredménye, azaz a tömbállan-
dó sorainak száma 2.
TERÜLET
Feladata: Egy hivatkozásbeli területek (egyetlen cella vagy össze-
függő cellatartomány) számát adja eredményül.
Szintaxis: TERÜLET(hivatkozás), ahol
hivatkozás Egy cellára vagy cellákból álló tartományra való hivat-
kozás, akár többszörös is lehet. Ha több hivatkozást
egyetlen argumentumba írunk, akkor további zárójeleket
kell alkalmaznunk, hogy az Excel a pontosvesszőt ne
mezőelválasztó-jelként értelmezze.
 Az =TERÜLET(A1:C14) függvény eredménye 1.
Az =TERÜLET((C1:D6; E3; G2:J7; I1:K2) függvény eredménye 4.
TRANSZPONÁLÁS
Feladata: Egy tömb (mátrix) transzponáltját adja eredményül. A
transzponált mátrixban az eredeti mátrix sorai és oszlopai fel vannak
cserélve. Például az eredeti tömb első sora az új tömb első oszlopa
lesz. Ezzel a függvénnyel felcserélhetjük egy tömb irányítását.
Szintaxis: TRANSZPONÁLÁS(tömb), ahol
tömb A munkalap transzponálandó tömbje, mely cellatarto-
mány is lehet.
VÁLASZT
Feladata: Az érték – legfeljebb 254 tagú – argumentumlistából vá-
laszt ki egy adott elemet (az előző programváltozatban még csak 29
elemű listát alkalmazhattunk). Ha a kiválasztott elem képlet, akkor
azt a program végrehajtja. A függvény az érték argumentumok közül
az index sorszámút adja vissza. Például ha az érték1; ... ; érték7
argumentum a hét napjainak neve, akkor a VÁLASZT függvény a
napok egyikét adja eredményül, ha az index értékének egy 1 és 7
közötti számot adunk meg.
Szintaxis: VÁLASZT(index; érték1; érték2; Ľ), ahol

index A kiválasztott argumentumot határozza meg. 1 és 254

közötti egész szám, vagy ilyet előállító képlet, esetleg
tömb lehet. Egynél kisebb, vagy az argumentumok
számánál nagyobb index esetén a függvény az #ÉR-
TÉK! hibaüzenetet adja eredményül.
érték1; érték2:,Ľ Legfeljebb 254 tagú argumentumlista, melynek
elemei lehetnek számok, cellahivatkozások, nevek, kép-
letek, függvények vagy szövegek. Közülük választja ki a
függvény az index által megadott értéket vagy végrehaj-
tandó tevékenységet.
 Ha a B2 cella tartalma 3, akkor az =VÁLASZT(B2; "hétfő";
"kedd"; "szerda"; "csötörtök"; "péntek"; "szombat"; "vasárnap") függ-
vény eredménye "szerda".
A következő képlet az indexben tömbként megadott két értéknek
megfelelően hajtja végre a parancsfüggvényeket: =VÁLASZT({1.2};
NEW(1); NEW(2)) eredménye egy új munkalap és egy új diagram
megnyitása.
VIA
Feladata: Valós idejű adatok visszakeresése COM6 automatizmust
támogató programból.
Szintaxis: VIA(ProgID, kiszolgáló, téma1, [téma2], ...), ahol
ProgID: A helyi számítógépre telepített regisztrált COM automa-
tizmus bővítmény7 programazonosítójának neve. A ne-
vet idézőjelek közé kell tenni.
Kiszolgáló: A bővítményt futtató kiszolgálónak a neve. Ha nincs
kiszolgáló, azaz a program helyileg fut, üresen marad az
argumentum. A beírt nevet idézőjelek közé kell tenni. Ha
6
COM-bővítmény: Kiegészítő program, mely egyedi parancsokkal
és különleges szolgáltatásokkal bővíti a Microsoft Office programok
lehetőségeit. A COM (Component Object Method) bővítmények egy
vagy több Office programban futhatnak, és a .dll vagy .exe
fájlnévkiterjesztést viselhetik.
7
bővítmény: Kiegészítő program, amely a Microsoft Office program-
jaihoz biztosít egyéni parancsokat és szolgáltatásokat.
a függvényt a Visual Basic for Applications (VBA) rend-

szerben használjuk, idézőjel vagy a VBA NullString tu-
lajdonsága szükséges a helyileg futó kiszolgálónál is.
Téma1, téma2, ...: A Téma1 kötelezően megadandó, a többi
témát nem kötelező megadni. Legfeljebb 253 paramé-
ter, amelyek együtt egyedi, valós idejű adatot képvisel-
nek.
 Az =VIA("SajátComBővítmény.Progid";;"LOREM_IPSUM";"Ár")
függvény visszaadja az Ár paraméternek megfelelő valós idejű ada-
tot a LOREM_IPSUM kiszolgálóról.
VKERES
Feladata: Egy tömb első sorában keres egy elemet, és a megtalált
elem oszlopában egy adott cella értékét adja eredményül. A hasonló
FKERES függvényt egy adott oszlopbeli értéket keres. A függvény a
kis- és nagybetűk között nem tesz különbséget.
Szintaxis: VKERES(keresett; tábla; sor; tartomány), ahol
keresett Az az érték, amelyet a függvény a tábla első sorában
keres. Ez lehet érték, hivatkozás vagy szöveg.
tábla Az a tömb, amelyben a keresés történik, lehet tartomány
vagy egy tartomány neve. A tábla első sora szöveget,
számot vagy logikai értéket tartalmazhat.
sor A táblán belüli sor száma, ahonnan az eredményt vár-
juk. Ha a sor értéke 1, akkor a tábla első sorában lévő
értéket kapjuk eredményül stb. Egynél kisebb sorszám-
nál a függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi.
Ha a sorszám a tábla sorainak számánál nagyobb, ak-
kor #HIV! hibaértéket kapjuk eredményül.
tartomány Logikai érték, amellyel a keresés pontos vagy közelítő
módját adjuk meg. IGAZ esetén (vagy elhagyva az ar-
gumentumnak ezt a részét) a visszaadott érték közelítő
lehet, azaz ha pontos egyezést nem talált a függvény,
akkor a következő legnagyobb, de a keresett argumen-
tumnál kisebb értéket adja vissza. IGAZ argumentumnál
a tábla első sorában lévő értékeknek növekvő sorrend-

ben kell elhelyezkedniük (-1, 0, 1, 2, A-Z, HAMIS, IGAZ

stb.), különben a függvény hibás eredményt adhat.
Az emelkedő sorrendbe rendezést az Adatok szalag
Rendezés parancsával oldjuk meg.
Ha az argumentum értéke HAMIS, akkor a függvény
pontos egyezést keres, ha ilyen nincs, akkor a #HIÁNY-
ZIK hibaértéket adja vissza. HAMIS argumentum esetén
a tábla adatainak nem kell rendezettnek lenniük.
A filmes példa táblázatában az A1:E11 tartományának neve
"Adatbázis", ezt felhasználva az =VKERES("Vetítési idő"; Adatbázis;
4; HAMIS) függvény eredménye 1, azaz a megtalált oszlop negye-
dik cellájának tartalma a keresett érték.
Tömbállandót alkalmazva az =VKERES(2; {1.2.3; "alma". "körte".
"szilva"; "cseresznye" ."meggy" ."kajszi"}; 3; IGAZ) függvény ered-
ménye "meggy".
Statisztikai függvények
A statisztikai függvények argumentumainak számoknak vagy szá-
mot tartalmazó neveknek, tömböknek vagy hivatkozásoknak kell
lenniük. Példáink és magyarázataink itt is csak a legszükségeseb-
bekre szorítkoznak, a függvények használatára, jelentésére, a kép-
letekben szereplő paraméterekre vonatkozó részletes ismertetést az
irodalomjegyzékben szereplő és egyéb matematikai statisztikai
könyvekben találjuk meg.
E függvények számítási módját a 2003-as változat számára rész-
ben átdolgozták és ezt alkalmazzák most is, így a korábbi változa-
tokkal számított eredményekhez képest némi eltérést tapasztalha-
tunk. A 2007-es verzióig szinte változatlan függvényeket a 2010-es
verzióhoz ellenőrizték, új, pontosabb algoritmusokat alkottak, vala-
mint egyértelműbb elnevezéseket, egyúttal függvényváltozatokat
vezettek be.
Ezeket a függvényeket is beilleszthetjük a szokásos módokon,
köztük a Képletek szalag Függvénytárában található Egyéb gomb
Statisztikai almenüjéből, de komplett adatelemzést végezhetünk az
Adatok szalag Elemzés csoportjában található Adatelemzés pa-
ranccsal is, amely valójában szintén ugyanezeket a függvényeket
használja (erre kötetünk Statisztikai adatelemzés című részében

részletesen kitérünk). A régebbi függvényeket a Képletek szalag
Egyéb/Kompatibilitás gombmenüjéből illeszthetjük be.
A 2007-es változat egyik újdonsága volt, hogy a paraméterlisták
hossza a korábbi 29-ről 255-re emelkedett. Példáinkban sokszor itt
is a filmes példa táblázatára hivatkozunk, amelyet az adatbázis
függvények előtt mutattunk be.
ÁTL.ELTÉRÉS
Feladata: Az adatpontoknak átlaguktól való átlagos abszolút eltéré-
sét adja eredményül, mely egy adathalmaz szóródásának a mérő-
száma.
Szintaxis: ÁTL.ELTÉRÉS(szám1; szám2; ...), ahol
szám1, ...Legfeljebb 255 elemű, elemenként pontosvesszőkkel
elválasztott argumentum, egyetlen tömb vagy hivatko-
zás, mely elemeinek abszolút eltérésére számolja az át-
lagot.
A függvény a szöveget, logikai értéket vagy üres cellákat nem, a 0-t
tartalmazó értékeket figyelembe veszi.
 Az =ÁTL.ELTÉRÉS(2; 4; 3; 8; 7; 7; 4; 3) eredménye 1,9375.
A filmes példa táblázatára az =ÁTL.ELTÉRÉS(C2:C11) függvény,
vagyis a vetítési idő átlagos eltérésének értéke 0,96.
ÁTLAG
Feladata: Argumentumainak átlagát (számtani közepét) adja ered-
ményül.
Szintaxis: ÁTLAG(szám1; szám2; ...), ahol
lagot.
 Az =ÁTLAG(1; 2; 3; 4; 5; 6) függvény eredménye 3,5.

A filmes példa táblázatára az =ÁTLAG(C2:C11) függvény, vagyis a

vetítési idő átlagának értéke 2,4.
ÁTLAGA
Feladata: Argumentumainak átlagát (számtani közepét) adja ered-
ményül (beleértve a számokat, szöveget és logikai értékeket).
Szintaxis: ÁTLAGA(szám1; szám2; ...), ahol
elválasztott argumentum (számok, nevek, tömbök, szá-
mokat tartalmazó hivatkozások, szövegként megadott
számok vagy hivatkozásban szereplő logikai értékek,
például IGAZ vagy HAMIS), mely elemeiből számolja az
átlagot.
A függvény figyelembe veszi az argumentumaként megadott szá-
mokat, logikai értékeket és szövegként megadott számokat is. Az
IGAZ logikai értéket tartalmazó argumentum kiértékelésének ered-
ménye 1, a HAMIS értéket tartalmazóé 0 (nulla). Szöveget tartalma-
zó tömb- vagy hivatkozásargumentumok kiértékelésének eredmé-
nye 0 (nulla). Ugyanez a helyzet az üres szöveg ("") esetében is. Ha
egy argumentum tömb vagy hivatkozás, akkor csak a tömbbeli vagy
a hivatkozásbeli értékeket használja a függvény, az üres cellákat és
a szöveges értékeket figyelmen kívül hagyja.
Hibaüzenetet kapunk hibaérték vagy számként nem értelmezhető
szöveg argumentumhoz.
 Az =ÁTLAGA(1;2;3;B3) függvény eredménye 1,5, ha a B3 cella
tartalma „Argumentumai átlagát számítja ki”, melyet 0-ként vesz fi-
gyelembe.
ÁTLAGHA
Feladata: A megadott feltételnek megfelelő tartomány celláinak átla-
gát (számtani közepét) adja eredményül.
Szintaxis: ÁTLAGHA(tartomány; feltétel; [átlagtartomány]), ahol
tartomány: Legalább egy átlagolandó cella; tartalmazhat számo-
kat, neveket, tömböket vagy számokat tartalmazó hivat-
kozásokat.

feltétel: Az átlagolandó cellákat meghatározó, számként, kifeje-

zésként, cellahivatkozásként vagy szövegként megadott
feltétel, például: 32, "32", ">32", "alma" vagy B4.
átlagtartomány: Választható argumentum, a ténylegesen átlago-
landó cellák tartománya. A függvény a tartomány adata-
ival számol, ha nem adjuk meg. Az átlagtartomány mé-
rete szabja meg a tartomány argumentum figyelembe
veendő méretét. Az átlagtartomány bal felső cellája lesz
a ténylegesen átlagolandó cellatartomány első cellája,
maga a kiértékelendő tartomány pedig a tartomány ar-
gumentum méretének és formájának megfelelő lesz.
Mintaadatok átlagoláshoz
 Az =ÁTLAGHA(A2:A11;"A specialista";C2:C11) függvény ered-

ménye 3,33, amely „A specialista” című film vetítési idejének átlaga.
Az =ÁTLAGHA(A2:A11;"A specialista";D2:D11) függvény eredmé-
nye 1013 („A specialista” című film átlagos nézőszáma).
ÁTLAGHATÖBB
Feladata: A megadott feltételeknek megfelelő tartomány celláinak
átlagát (számtani közepét) adja eredményül.
Szintaxis: ÁTLAGHATÖBB(átlagtartomány; feltételtartomány1;
feltétel1; [feltételtartomány2; feltétel2]), ahol
átlagtartomány: Legalább egy átlagolandó cella; tartalmazhat
számokat, neveket, tömböket vagy számokat tartalmazó
hivatkozásokat.

feltételtartomány1; feltételtartomány2: A feltételtartomány1 ar-

gumentum kötelező, további feltételtartományok meg-
adása nem kötelező. A feltételtartományok a kapcsoló-
dó feltételek kiértékelésére használt 1 és 127 közötti
számú tartományt jelentik..
feltétel1; feltétel2: A feltétel1 argumentum kötelező, további felté-
telek megadása választható. A feltétel argumentum át-
lagolandó cellákat meghatározó, számként, kifejezés-
ként, cellahivatkozásként vagy szövegként megadott 1
és 127 közötti számú feltétel, például 32, "32", ">32",
"alma" vagy B4.
 Az =ÁTLAGHATÖBB(E2:E11;C2:C11;">1";A2:A11;"A specialis-
ta") függvény eredménye 2049300 Ft, amely az egy hétnél hosz-
szabb vetítési idejű, „A specialista” című film átlagos bevétele.
BÉTA.ELOSZL
Feladata: A béta-eloszlás sűrűségfüggvényének a megadott argu-
mentumokhoz tartozó értékét adja eredményül.
Szintaxis: BÉTA.ELOSZL(x; alfa; béta; eloszlásfv; A; B), ahol
x A és B közé eső számérték, amelyre a függvény értékét
kiszámoljuk.
alfa Az eloszlásfüggvény paramétere.
béta Az eloszlásfüggvény paramétere.
eloszlásfv Kötelező logikai érték, amely a függvény fajtáját hatá-
rozza meg. Ha értéke IGAZ, akkor a BÉTA.ELOSZL az
eloszlásfüggvény értékét számítja ki, ha HAMIS, akkor a
sűrűségfüggvényét. Ez új paraméter, a régi BÉ-
TA.ELOSZLÁS függvények a #SZÁM! hibaértéket adják
eredményül.
A Az x vizsgált tartományának alsó határa. Választhatóan
megadható.
B Az x vizsgált tartományának felső határa. Választhatóan
megadható.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül, ha bármelyik
argumentuma nem számérték. Ha alfa vagy béta nem nagyobb nul-

lánál, vagy x < A, x > B, vagy A =B, akkor a függvény a #SZÁM! hi-
baértéket adja eredményül.
Ha az A és a B argumentumnak nem adunk értéket, akkor a
függvény A =0 és B =1 paramétereket vesz figyelembe.
 Az =BÉTA.ELOSZL(4; 7; 9; igaz; 2; 5) eredménye: 0,969172.
BÉTA.INVERZ
Feladata: A béta-eloszlás sűrűségfüggvényének inverzét számítja
ki. Ebből adódóan, ha valószínűség =BÉTA.ELOSZL(x; ...), akkor x
=BÉTA.INVERZ(valószínűség; ...). A béta-eloszlást gyakorlatban
azokban az esetekben használhatjuk, amikor egy függvénnyel sze-
retnénk leírni egy valószínűsített érték (idő- és variációfüggő) várha-
tó értékhez viszonyított kapcsolatát.
Szintaxis: BÉTA.INVERZ(valószínűség; alfa; béta; A; B), ahol
valószínűség A béta-eloszláshoz tartozó valószínűségérték.
alfa A béta-eloszlás eloszlás paramétere.
béta A béta-eloszlás eloszlás paramétere.
A Nem kötelezően megadandó, az x intervallumának alsó
határa.
B Nem kötelező paraméter, az x intervallumának felső ha-
tára.
gumentum értéke nem szám. A függvény a #SZÁM! hibaértéket ad-
ja eredményezi, ha alfa, béta, vagy valószínűség nem pozitív vagy
a valószínűség > 1.
A függvény A =0 és B =1 esetére számítja az inverz-béta-
eloszlás sűrűségfüggvényét, ha nem adunk értéket az A és a B ar-
gumentumnak.
A függvény a megadott érték ±3x10-7 értékű megközelítéséig, il-
letve legfeljebb 100 közelítő lépésen át folytatja a számítást. A függ-
vény a #HIÁNYZIK hibaértéket adja eredményezi, ha a 100 lépés
nem lenne elegendő.
 Az =BÉTA.INVERZ(0,7; 9; 10; 1; 3) függvény eredménye
2,067288.

BINOM.ELOSZL
Feladata: Az egyszerű alternatívákra vonatkozó diszkrét binomiális
eloszlás valószínűségértékét számítja ki. Az egyszerű alternatívákra
kétkimenetelű (sikeres vagy sikertelen) kísérletek jellemzők. Az
egyes esetek egymástól teljes mértékben függetlenek, az eredmény
valószínűsége az egész kísérlet alatt állandó.
Szintaxis: BINOM.ELOSZL(sikeresek; kísérletek; siker_valószí-
nűsége; eloszlásfv), ahol
sikeresek A sikeres kísérletek száma. Ha nem egész, a függvény
egészre csonkolja.
kísérletek A független kísérletek száma. Ha nem egész, a függ-
vény csonkolja.
siker_valószínűsége A siker valószínűsége az egyes kísérletek
esetén.
eloszlásfv A függvény fajtáját megadó logikai érték: ha IGAZ, a
függvény az eloszlásfüggvény értékét számítja ki (amely
annak a valószínűsége, hogy csak a sikeresek sikere-
sek), egyébként a sűrűségfüggvényét (amely a sikere-
sek valószínűsége).
A függvény az #ÉRTÉK! hibaüzenettel tér vissza, ha a sikeres, a
kísérletek vagy a valószínűsége paraméter nem számérték. Ha a
sikeres < 0 vagy a sikeres > kísérletek, a függvény a #SZÁM! hiba-
értéket adja eredményül. Ha a valószínűsége < 0 vagy a valószínű-
sége > 1, akkor a függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül.
 Annak a valószínűsége, hogy három születendő gyerek közül
kettő lány lesz (feltételezve az egyforma esélyt) az =BINOM.EL-
OSZL(2; 3; 0,5; HAMIS), függvénnyel számítható ki, melynek ered-
ménye 0,375.
Annak az esélye, hogy 20 pénzfeldobásból pontosan 8 lesz fej
(ennek egyenkénti valószínűsége 0,5) az =BINOM.ELOSZL(8; 20;
0,5; HAMIS) függvénnyel számítható, eredménye 0,120134.
BINOM.INVERZ
Feladata: Kiszámolja a legkisebb számot, amelyre a binomiális el-
oszlásfüggvény értéke nem kisebb egy adott határértéknél.

Szintaxis: BINOM.INVERZ(kísérletek; siker_valószínűsége; alfa),

ahol
kísérletek A független kísérletek száma. Ha nem egész, a függ-
vény csonkolja.
siker_valószínűsége A siker valószínűsége az egyes kísérletek
esetén.
alfa A határérték, amelynél nem lehet kisebb a binomiális el-
oszlásfüggvény értéke.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaüzenettel tér vissza, ha bármely argu-
mentum nem számérték. Ha a kísérletek < 0, a függvény a #SZÁM!
hibaértéket adja eredményül. Ha a siker_valószínűsége < 0 vagy a
siker_valószínűsége > 1, akkor a függvény a #SZÁM! hibaértéket
adja eredményül.
 12 pénzfeldobási kísérlet és 0,5 valószínűség mellett, 0,75 ha-
tárértékkel számolva az =BINOM.INVERZ(12; 0,5; 0,75), függvény
eredménye 7, ennél nagyobb számra a binomiális eloszlásfüggvény
értéke kisebb lesz az adott határértéknél.
CSÚCSOSSÁG
Feladata: Egy adathalmaz eloszlásfüggvényének a normális elosz-
láshoz viszonyított csúcsosságát (pozitív értékek) vagy laposságát
(negatív értékek) számítja ki.
Szintaxis: CSÚCSOSSÁG(szám1; szám2; ...), ahol
szám1, ... Legfeljebb 255 elemű, elemenként pontosvesszőkkel
lagot.
tartalmazó értékeket figyelembe veszi. A függvény eredménye a
#ZÉRÓOSZTÓ! hibaérték, ha négy adatpontnál kevesebbet adunk
meg, vagy ha a minta normális eloszlása nullával egyenlő.
 Az =CSÚCSOSSÁG(3; 5; 2; 2; 3; 8; 5; 4; 4; 2) munkalapfügg-
vény eredménye 1,815214.

DARAB
Feladata: Megszámolja, hogy argumentumai között hány szám ta-
lálható.
Szintaxis: DARAB(érték1; érték2; ...), ahol
érték1,... Legfeljebb 255 argumentum, tartomány, tömb vagy hi-
vatkozás, amely különböző adattípusokat tartalmazhat,
de közülük csak a számokat (a nullát is) számolja meg.
A filmes példa táblázatára az =DARAB(Adatbázis) függvény
eredménye 40, vagyis az A1:E11 tartományban 40 számot tartal-
mazó cella található.
DARAB2
Feladata: Megszámolja, hogy argumentumlistájában hány nem üres
érték található.
Szintaxis: DARAB2(érték1; érték2; ...), ahol
érték1,... Legfeljebb 255 argumentum, amely a megszámolni kí-
vánt értékeket tartalmazza. A függvény minden adattí-
pust értéknek tekint, még az üres szöveget ("") is, de
nem veszi értéknek az üres cellákat. Ha az argumentum
tömb vagy hivatkozás, akkor a függvény a tömbben, il-
letve a hivatkozásban lévő üres cellákat figyelmen kívül
hagyja.
 A filmes példa táblázatára az =DARAB2(Adatbázis) függvény
eredménye 55, vagyis az A1:E11 tartományban 55 nem üres cella
található.
DARABHATÖBB
Feladata: Összeszámolja egy vagy több tartományban a megadott
összes feltételnek eleget tevő cellákat.
Szintaxis: DARABHATÖBB(feltételtartomány1; feltétel1; [feltétel-
tartomány2; feltétel2]), ahol
feltételtartomány1; feltételtartomány2: A feltételtartomány1 ar-
gumentum kötelező, további feltételtartományok meg-
adása nem kötelező. A feltételtartományok a kapcsoló-

dó feltételek kiértékelésére használt 1 és 127 közötti

számú tartományt jelentik.
feltétel1; feltétel2: A feltétel1 argumentum kötelező, további felté-
telek megadása választható. A feltétel argumentum a
megszámolandó cellákat meghatározó, számként, kife-
jezésként, cellahivatkozásként vagy szövegként meg-
adott 1 és 127 közötti számú feltétel, például 32, "32",
">32", "alma" vagy B4.
A filmvetítés alapadatait tartalmazó táblázatban a két hétnél
hosszabb vetítési idejű, „A specialista” című filmek száma a követ-
kező függvénnyel számolható: =DARABHATÖBB(A1:A11; "A speci-
alista";C1:C11;">2"), melynek eredménye 2 (azaz a filmet két helyen
vetítik legalább két hete).
DARABTELI
Feladata: Összeszámolja egy tartományban a megadott feltételek-
nek eleget tevő nem üres cellákat.
Szintaxis: DARABTELI(tartomány; feltétel), ahol
tartomány Az a tartomány vagy hivatkozás, amelyben a cellákat
szeretnénk megszámlálni.
feltétel Az összeszámolandó cellákat meghatározó szám, kife-
jezés vagy szöveg.
A filmvetítés alapadatait tartalmazó táblázatra az =DARAB-
TELI(A1:B12; "A specialista") függvény eredménye 3, ugyanígy a
tartományra vonatkozó név szerinti hivatkozást felhasználva az
=DARABTELI(Adatbázis; "A specialista") függvény eredménye 3.
DARABÜRES
Feladata: Összeszámolja a megadott tartomány üres celláit.
Szintaxis: DARABÜRES(tartomány), ahol
tartomány A vizsgálandó tartomány.
 A filmvetítés alapadatait tartalmazó táblázat A13:E11 tartomá-
nyára =DARABÜRES(A1:E11) függvény eredménye 0.
Az =DARABÜRES(adatbázis) függvény eredménye 0.

ELŐREJELZÉS
Feladata: Az ismert x- és vele összetartozó y-tömbértékek – mint
adatpárokat tartalmazó tömbök – felhasználásával lineáris regresz-
szióval (a legkisebb négyzetek elve alapján) az x független változó-
hoz tartozó függő változó becsült értékét számítja ki. A lineárisan
viselkedő (vagy lineárisra a logaritmus egyenlőségeinek felhaszná-
lásával visszavezethető hatvány) adatsorok trendjének, például a
jövőbeli eladások előrejelzésére használható.
Szintaxis: ELŐREJELZÉS(x; ismert_y; ismert_x), ahol
x Az előrejelzés helye (független változó), az adatpont,
amelyhez előrejelzést kérünk. A függvény az #ÉRTÉK!
hibaértéket adja eredményül, ha az x értéke nem szám.
ismert_y A függő változók (mért értékek) tömbje vagy adattarto-
mánya.
ismert_x A független változók (mért értékek) tömbje vagy adattar-
tománya.
A függvény a #HIÁNYZIK hibaértéket adja vissza, ha az ismert_y és
az ismert_x tömb üres vagy eltérő méretű (nincsenek adatpárok). A
függvény eredménye a #ZÉRÓOSZTÓ! hibaérték, ha az ismert_x
értékek varianciája (szórásnégyzete) 0.
 Az =ELŐREJELZÉS(15; {1;2;3;4;5;6}; {2;4;6;8;10;12}) munka-
lapfüggvény eredménye 7,5.
EXP.ELOSZL
Feladata: Az exponenciális eloszlás értékét számítja ki. Ez a függ-
vény felhasználható várakozási idő becslésére, hogy mennyi idő
telik el két esemény között (például radioaktív atom elbomlásáig).
Ilyen eloszlást követ valamely használati tárgy élettartama, ha elha-
nyagolható kopás mellett, csak véletlen törés következtében megy
tönkre.
Szintaxis: EXP.ELOSZL(x; lambda; eloszlásfv), ahol
x Az a független változó érték, amelynél az eloszlást (a
valószínűséget) kiszámítjuk. Eredmény a #SZÁM! hiba-
érték, ha x negatív.

lambda Az eloszlás paramétere. A függvény a #SZÁM! hibaér-

téket adja eredményül, ha lambda nem pozitív.
eloszlásfv Logikai érték, ha IGAZ, akkor a függvény az eloszlás-
függvény értékét, különben a sűrűségfüggvényét szá-
mítja ki.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha x vagy
lambda nem számérték.
 Annak a valószínűsége, hogy 2000 év múlva az 1580 év fele-
zési idejű rádiumatom átalakul =EXP.ELOSZL(2000; LN(2)/1580;
IGAZ), eredménye 0,58. Ugyanez a valószínűség 10000 évre
=EXP.ELOSZL(10000; LN(2)/1580; IGAZ), eredménye 0,99.
F.ELOSZL
Feladata: Az F-eloszlás két adathalmaz eltérési fokának megállapí-
tására használható értékét adja eredményül.
Szintaxis: F.ELOSZLÁS(x; szfok1; szfok2), ahol
valószínűséget) kiszámítjuk. A függvény a #SZÁM! hi-
baértéket adja eredményül, ha x értéke negatív.
szfok1 A számláló szabadságfoka, a függvény egészre cson-
kolja.
szfok2 A nevező szabadságfoka, a függvény egészre csonkol-
ja.
A függvény eredménye az #ÉRTÉK! hibaérték, ha bármely argu-
mentuma nem számérték. Ha x negatív, vagy szfok1<1, illetve
szfok2<1, akkor a függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül.
 Az =F.ELOSZLÁS(5; 6; 4) függvény eredménye 0,0706.
F.ELOSZLÁS.JOBB
Feladata: A jobbszélű F-eloszlás két adathalmaz eltérési fokának
megállapítására használható értékét adja eredményül.
Szintaxis: F.ELOSZLÁS.JOBB(x; szfok1; szfok2), ahol
valószínűséget) kiszámítjuk. A függvény a #SZÁM! hi-
baértéket adja eredményül, ha x értéke negatív.


kolja.
szfok2 A nevező szabadságfoka, a függvény egészre csonkol-
ja.
A függvény eredménye az #ÉRTÉK! hibaérték, ha bármely argu-
mentuma nem számérték. Ha szfok1<1, illetve szfok2<1, akkor az
F.ELOSZLÁS.JOBB függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredmé-
nyül.
 Az =F.ELOSZLÁS.JOBB(5; 6; 4) függvény eredménye 0,0706.
F.INVERZ
Feladata: Az F-eloszlás kritikus értékeit kaphatjuk meg, az F-
eloszlás inverzének kiszámításával. Ebből adódóan, ha p = F.EL-
OSZL(x; ...), akkor x =F.INVERZ(p; ...). Az F-eloszlás az F-próbában
használható, amely két adathalmaz eloszlásának (például az ezt
jellemző szórásnak, várható értéknek) eltérési fokát adott szigni-
fikancia (jelentős, elfogadási) szinten vizsgálja meg. F kritikus érté-
két kapjuk meg, ha az F.INVERZ függvényben a valószínűség ar-
gumentumnak a szignifikanciaszintet (például 95%-ot) adjuk.
Szintaxis: F.INVERZ(valószínűség; szabadságfok1; szabadság-
fok2), ahol
valószínűség Az F eloszlás valószínűségértéke.
kolja.
szfok2 A nevező szabadságfoka, a függvény egészre cson-
kolja.
gumentuma nem számérték. A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja
eredményül, ha a valószínűség nem esik 0 és 1 közé vagy bárme-
lyik szabadságfok < 1 vagy szabadságfok >=10^10. A függvény a
megadott érték ±3x10-7 értékű megközelítéséig, illetve legfeljebb
100 közelítő lépésen át folytatja a számítást. A függvény a #HIÁNY-
ZIK hibaértéket eredményezi, ha a 100 lépés nem lenne elegendő.
 Az =F.INVERZ(0,02; 6; 4) függvény eredménye 0,145784502.

F.INVERZ.JOBB
Feladata: A jobbszélű F-eloszlás inverzének értékét számítja ki. Ha
p = F.ELOSZLÁS.JOBB(x;...), akkor F.INVERZ.JOBB(p;...) = x. Az
F-eloszlás az F-próbában használható, amely két adathalmaz (pél-
dául két szomszédos országban a keresetek eloszlásának) eltérési
fokát vizsgálja meg.
Szintaxis: F.INVERZ.JOBB(valószínűség; szabadságfok1; sza-
badságfok2), ahol
valószínűség Az F eloszlás valószínűségértéke.
kolja.
szfok2 A nevező szabadságfoka, a függvény egészre cson-
kolja.
eredményül, ha a valószínűség nem esik 0 és 1 közé vagy bárme-
lyik szabadságfok < 1 vagy szabadságfok >=10^10. A függvény a
megadott érték ±3x10-7 értékű megközelítéséig, illetve legfeljebb
100 közelítő lépésen át folytatja a számítást. A függvény a #HIÁNY-
ZIK hibaértéket eredményezi, ha a 100 lépés nem lenne elegendő.
 Az =F.INVERZ.JOBB(0,02; 6; 4) függvény eredménye
10,41858972.
F.PRÓB
Feladata: Az F-próba értékét számítja ki. Segítségével eldönthetjük,
hogy két független, normál eloszlású változó szórásnégyzete egy-
mástól szignifikánsan (statisztikailag jelentősen) különbözik-e.
Szintaxis: F.PRÓB(tömb1; tömb2), ahol
tömb1 Az első, elemenként pontosvesszőkkel elválasztott ar-
gumentum, egyetlen tömb, tartomány vagy hivatkozás.
tömb2 A második, elemenként pontosvesszőkkel elválasztott
argumentum, egyetlen tömb, tartomány vagy hivatko-
zás.

A függvény a #ZÉRÓOSZTÓ! hibaértéket adja eredményül, ha a

tömb1 vagy a tömb2 adatpontjainak száma 2-nél kisebb, vagy ha a
tömb1 vagy a tömb2 szórásnégyzete nulla.
 Az =F.PRÓB({6;5;7;9;11}; {12;18;22;13;15}) munkalapfüggvény
eredménye 0,33550309. A teljes egyezőséget az 1 értékű eredmény
jelenti.
FERDESÉG
Feladata: Egy eloszlás ferdeségét határozza meg. A ferdeség az
eloszlás középérték körüli aszimmetriájának mértékét jelzi. A pozitív
ferdeség a pozitív értékek irányába nyúló aszimmetrikus eloszlást
jelez, míg a negatív ferdeség a negatív értékek irányában torzított.
Szintaxis: FERDESÉG(szám1; szám2; ...), ahol
zás.
A munkalapfüggvény a szöveget, logikai értéket vagy üres cellákat
nem, a 0-t tartalmazó értékeket figyelembe veszi. A függvény a
#ZÉRÓOSZTÓ! hibaértéket adja eredményül, ha az adatpontok
száma háromnál kevesebb, vagy ha a minta szórása nulla.
 Az =FERDESÉG(3; 4; 6; 7; 3; 4; 5; 6) eredménye 0,21678113.
FISHER
Feladata: Fisher-transzformációt hajt végre az argumentumon. En-
nek eredménye egy megközelítőleg inkább normális eloszlású, mint
ferde függvény.
Szintaxis: FISHER(x), ahol
x Az a számérték, amelyre a transzformációt végre szeret-
nénk hajtatni.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha x nem szám-
érték, vagy ha x <=-1 vagy ha x >=1.
 Az =FISHER(0,85) függvény eredménye 1,256.

GAMMA.ELOSZL
Feladata: A ferde eloszlással rendelkező valószínűségi változók
vizsgálatára használható gamma-eloszlás értékét számítja ki.
Szintaxis: GAMMA.ELOSZL(x; alfa; béta; eloszlásfv), ahol
x Az az érték, amelynél az eloszlást számítjuk ki.
alfa Az eloszlás paramétere.
béta Az eloszlás paramétere. Ha értéke 1, akkor a függvény
a standard gamma-eloszlás értékét adja eredményül.
eloszlásfv Logikai érték, ha IGAZ, akkor a függvény az eloszlás-
függvény értékét, ha HAMIS, akkor a sűrűségfüggvé-
nyét számítja ki.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül, ha az x, alfa
vagy béta értéke nem szám. A függvény a #SZÁM! hibaértéket
eredményezi, ha x negatív, vagy ha alfa vagy béta nem pozitív.
 Az =GAMMA.ELOSZL(8; 7; 1; HAMIS) függvény eredménye
0,12213822. Az =GAMMA.ELOSZL(8; 7; 1; IGAZ) függvény ered-
ménye 0,68662572.
GAMMA.INVERZ
Feladata: A gamma-eloszlás eloszlásfüggvényének inverzét adja
eredményül. Ebből adódóan, ha p =GAMMA.ELOSZL(x; ...), akkor x
=INVERZ.GAMMA(p; ...). A függvény ferde eloszlással rendelkező
valószínűségi változók vizsgálatára használható.
Szintaxis: GAMMA.INVERZ(valószínűség; alfa; béta), ahol
valószínűség Az az érték, amelynél az eloszlást számítjuk ki.
alfa Az eloszlás paramétere.
béta Az eloszlás paramétere. Ha értéke 1, akkor a függvény
a standard gamma-eloszlás értékét adja eredményül.
eredményül, ha a valószínűség nem esik 0 és 1 közé vagy alfa illet-
ve béta negatív.
A függvény a megadott érték ±3x10-7 értékű megközelítéséig, il-

vény a #HIÁNYZIK hibaértéket eredményezi, ha a 100 lépés nem

lenne elegendő.
 Az =GAMMA.INVERZ(0,12; 7; 1) függvény eredménye 4,1. Az
=GAMMA.INVERZ(0,68; 7; 1) függvény eredménye 7,9.
GAMMALN
Feladata: A gamma-függvény természetes alapú logaritmusát szá-
mítja ki.
Szintaxis: GAMMALN(x), ahol
x Az a független változó érték, amelyre a függvényértéket
kiszámoljuk. A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket ered-
ményezi, ha x értéke nem szám. A függvény eredménye
a #SZÁM! hibaérték, ha x nem pozitív.
 Az =GAMMALN(6) függvény eredménye 4,78749.
GAMMALN.PONTOS
Feladata: A gamma-függvény természetes alapú logaritmusát szá-
mítja ki.
Szintaxis: GAMMALN(x), ahol
x Az a független változó érték, amelyre a függvényértéket
kiszámoljuk. A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket ered-
ményezi, ha x értéke nem szám. A függvény eredménye
a #SZÁM! hibaérték, ha x nem pozitív.
 Az =GAMMALN.PONTOS(6) függvény eredménye
4,787491743.
GYAKORISÁG
Feladata: A gyakorisági, másképpen empirikus eloszlás értékét füg-
gőleges tömbként adja vissza. Ez adott értékhalmazból az adott
számú csoportban előforduló értékek számát méri.
Szintaxis: GYAKORISÁG(adattömb; csoport), ahol
adattömb Az adatokat tartalmazó tömb vagy hivatkozás, amelyek
gyakorisági eloszlását meg kell határozni. A függvény
nulla értékeket tartalmazó tömböt ad eredményül, ha az

adattömb üres. A függvény az üres vagy szöveges cel-

lákat figyelmen kívül hagyja. Tömbképletként kell meg-
adni.
csoport A csoporthatárokat tartalmazó tömb vagy hivatkozás. Az
ezekből kialakuló intervallumokba csoportosítjuk az
adattömbbeli értékeket. A függvény az adattömb eleme-
inek számával tér vissza, ha a csoport üres. Tömbkép-
letként kell megadni.
A függvényt tömbképletként kell bevinni abba a szomszédos cellá-
kat tartalmazó tartományba, amelyben az eloszlás eredményét sze-
retnénk visszakapni. Az eredményként kapott tömb elemeinek szá-
ma – minthogy a csoporthatárokat vittük be – eggyel nagyobb, mint
a csoport tagjainak száma.
Feladat – Tömbképletek
A következő példában két tömböt viszünk be, mint tömbképletet – a
kiindulási adat és csoporthatárok, valamint egyet az eredménytömb
tárolására.
Az A2:A16 cellák – mint oszloptömb – egy mérési sorozat ered-
ményeit tartalmazzák: 33, 42, 31, 47, 45, 38, 35, 46, 34, 42, 41, 40,
37, 42, 39. A csoport tömb a csoporthatárokat tartalmazó oszlop-
tömb, melyet a B2:B5 tartományban helyezünk el: 35, 37, 39, 41. A
tömbként bevitt függvénnyel ekkor a 0-35, 35-37, 37-39, 39-41, 41
feletti tartományba eső eredményeket számoljuk meg.
1. Jelöljünk ki egymás alatt öt üres cellát a C2:C6 tartományban,
majd nyomjuk meg a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt,
hogy tömbképletként vigyük be az eredményt adó képletet.
2. Kattintsunk a függvény beszúrása ikonra vagy nyomjuk meg a
Shift+F3 billentyűkombinációt.
3. Válasszuk ki a párbeszédpanelen a GYAKORISÁG függvényt.
4. A párbeszédpanel adattömb mezőjének beviteléhez jelöljük ki az
A2:A16 tartományt! (Ha a képletet szerkesztéssel rögzítjük, akkor
nyomjuk meg a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt, hogy
tömbképletként vigyük a képletbe).
5. A párbeszédpanel csoport_tömb mezőjének beviteléhez jelöljük
ki a B2:B5 tartományt! (Ha a képletet szerkesztéssel rögzítjük,

akkor nyomjuk meg a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt,

hogy tömbképletként vigyük a képletbe).
6. Nyomjuk meg a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt, hogy az
eredmény tömbképletként jelenjen meg!
7. A képlet ekkor a felveszi a {=GYAKORISÁG(A1:A15; B2:B5)} ala-
kot. Ekkor a C2:C6 tartományban megjelenik a függvény ered-
ménye: {4;1;2;2;6}.
A kiindulási adatok és az eredmény

Ügyeljünk arra, hogy tömbrész utólag nem módosítható, ilyen eset-
ben elölről kell végrehajtanunk az 1-6. lépéseket.
HARM.KÖZÉP
Feladata: Argumentumainak harmonikus átlagát (a számok reciprok
értékei számtani közepének reciprokát) számítja ki.
Szintaxis: HARM.KÖZÉP(szám1; szám2; ...), ahol
szám1, ...Legfeljebb 30, pontosvesszővel elválasztott szám,
számokra utaló név, tömb, illetve hivatkozás, mely az
adathalmazt jelenti.
tartalmazó értékeket figyelembe veszi. A függvény a #SZÁM! hiba-
értéket eredményezi, ha bármelyik argumentuma nem pozitív. A

harmonikus közép értéke mindig kisebb, mint a mértani, az pedig

mindig kisebb, mint a számtani közép.
 Az =HARM.KÖZÉP(6; 5; 7; 8; 5; 7; 3) eredménye 5,340599.
HIPGEOM.ELOSZLÁS
Feladata: A függvény a hipergeometriai eloszlás értékét (megadott
számú sikeres minta kivételének valószínűségét) adja eredményül.
Véges sokaság esetében használható egyenlő esélyű kétkimenetelű
(sikeres vagy sikertelen) kísérletek vizsgálatára. Ezt az eloszlás-
függvényt visszatétel nélküli mintavételnél használjuk.
Szintaxis: HIPGEOM.ELOSZLÁS(minta_s; minta; sikeres_s; so-
kaság; eloszlásfv), ahol
minta_s A mintabeli sikeres kísérletek száma.
minta A minta mérete.
sikeres_s A statisztikai sokaságbeli sikeres kísérletek száma
(például fejek száma az összes pénzfeldobásból).
sokaság A statisztikai sokaság mérete.
eloszlásfv Logikai érték, amely a függvény fajtáját határozza meg.
Ha értéke IGAZ, akkor a HIPGEOM.ELOSZLÁS az el-
oszlásfüggvény értékét számítja ki, ha HAMIS, akkor a
sűrűségfüggvényét.
A program a nem egész paramétereket egészre csonkolja. A függ-
vény az #ÉRTÉK! Hibaértéket eredményezi, ha bármelyik argumen-
tum értéke nem szám.
A #SZÁM! hibaértéket kapjuk, ha bármely argumentuma negatív
vagy minta_s nagyobb, mint a minta és a sokaság_s közül a kisebb,
vagy a sikeresek száma nagyobb a teljes halmaznál.
 Lottóhúzásnál 90 számból véletlenszerűen (visszatevés nélkül)
húznak ki öt. Annak a valószínűsége, hogy ezek közül egyik egy
meghatározott adott szám, a következő függvénnyel számítható:
=HIPGEOM.ELOSZLÁS(1; 5; 1; 90; HAMIS), melynek eredménye
0,055556 (megegyezik az 5*1/90 eséllyel).

INVERZ.FISHER
Feladata: Az adattartományok vagy adattömbök kapcsolatának
vizsgálatára szolgáló inverz Fisher-transzformációt számol ki. Ebből
adódóan, ha y =FISHER(x), akkor x =INVERZ.FISHER(y).
Szintaxis: INVERZ.FISHER(y), ahol
y Az az érték, amelyre a transzformáció inverzét végre
szeretnénk hajtatni. A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket
eredményezi, ha y nem számérték.
 Az =INVERZ.FISHER(0,9) függvény eredménye 0,716218.
KHINÉGYZET.ELOSZLÁS
2
Feladata: A  (khi-négyzet) eloszlás egyszélű valószínűségértékét
2 2
számítja ki. A  eloszlás a  próbával van összefüggésben. Ez a
próba várt és megfigyelt értékek összehasonlításán alapul (lásd a
KHI.PRÓBA példáját). A khi-eloszlást általában arra használják,
hogy mintákon keresztül tanulmányozzák valaminek a százalékér-
tékében mutatkozó változását, például a nap azon részét, amit az
emberek televíziózással töltenek.
Szintaxis: KHINÉGYZET.ELOSZLÁS(x; szabadságfok;
eloszlásfv), ahol
x Az az érték, amelynél az eloszlást ki kell számítani.
szabadságfok Az eloszlás szabadságfoka, a függvény egészre
csonkolja.
eloszlásfv Logikai érték, meghatározza a függvény fajtáját. IGAZ
esetén, a KHINÉGYZET.ELOSZLÁS az eloszlásfügg-
vény értékét számítja ki, ha értéke HAMIS, akkor a sű-
rűségfüggvényét.
eredményül, ha x negatív, vagy a szabadságfok < 1, illetve a sza-
10
badságfok > 10 .
A függvény számítása: KHINÉGYZET.ELOSZLÁS=P(X > x), ahol X
a c2 véletlen változója.

 Az = KHINÉGYZET.ELOSZLÁS(0,261283692; 6; HAMIS) függ-

vény eredménye 0,003744274, azaz a KHINÉGYZET.PRÓBA
homogenitásvizsgálatának példájában csaknem 100 %-os megbíz-
hatósággal elfogadhatjuk, hogy a két adatcsoport eloszlása azonos.
KHINÉGYZET.ELOSZLÁS.JOBB
2
Feladata: A  (khi-négyzet) eloszlás jobbszélű valószínűségértékét
2 2
számítja ki. A  eloszlás a  próbával van összefüggésben. Ez a
próba várt és megfigyelt értékek összehasonlításán alapul (például,
amikor egy genetikai előrejelzés megmondja, hogy egy növény kö-
vetkező generációja milyen színű virágot fog hozni, majd a virág
megjelenésével eldönthető, hogy a genetikai előrejelzés, vagyis a
hipotézis helyes volt-e).
Szintaxis: KHINÉGYZET.ELOSZLÁS.JOBB(x; szabadságfok),
ahol
csonkolja.
eredményül, ha x negatív, vagy a szabadságfok < 1, illetve a sza-
10
badságfok > 10 .
 Az = KHINÉGYZET.ELOSZLÁS.JOBB(18; 10) függvény ered-
ménye 0,054963641.
KHINÉGYZET.INVERZ
Feladata: A khi-négyzet-eloszlás egyszélű inverzét számítja ki. Eb-
ből adódóan, ha valószínűség =KHINÉGYZET.ELOSZLÁS(x; …),
akkor x =KHINÉGYZET.INVERZ (valószínűség;…). A függvény al-
kalmazásával megfigyelt és várt értékeket hasonlíthatunk össze. Az
eredmény megadja, hogy az eredeti feltevésünk igaz volt-e (a való-
színűség-adattal a khi-négyzet-eloszlást kaphatjuk meg).
Szintaxis: KHINÉGYZET.INVERZ (valószínűség; szabadságfok),
ahol

valószínűség A khi-négyzet-eloszláshoz rendelt valószínűség.

szabadságfok Ha nem egész szám, a program csonkolja.
eredményül, ha a valószínűség nem esik 0 és 1 közé vagy a sza-
badságfok < 1 vagy a szabadságfok > 1119.
-7
A függvény a megadott érték ±3x10 értékű megközelítéséig, il-
lenne elegendő.
 Az =KHINÉGYZET.INVERZ(0,000337041; 6) függvény ered-
ménye 0,261283692.
KHINÉGYZET.INVERZ.JOBB
Feladata: A khi-négyzet-eloszlás jobbszélű inverzét számítja ki. Eb-
ből adódóan, ha valószínűség =KHINÉGYZET.ELOSZLÁS.JOBB(x;
…), akkor x =KHINÉGYZET.INVERZ.JOBB (valószínűség;…). A
függvény alkalmazásával megfigyelt és várt értékeket hasonlítha-
tunk össze. Az eredmény megadja, hogy az eredeti feltevésünk igaz
volt-e (a valószínűség-adattal a khi-négyzet-eloszlást kaphatjuk
meg).
Szintaxis: KHINÉGYZET.INVERZ.JOBB (valószínűség; szabad-
ságfok), ahol
valószínűség A khi-négyzet-eloszláshoz rendelt valószínűség.
szabadságfok Ha nem egész szám, a program csonkolja.
badságfok < 1 vagy a szabadságfok > 1119.
-7
A függvény a megadott érték ±3x10 értékű megközelítéséig, il-
lenne elegendő.
 Az =KHINÉGYZET.INVERZ.JOBB(0,054963641; 10) függvény
eredménye 18.

KHINÉGYZET.PRÓBA
2
Feladata: Függetlenségvizsgálatot hajt végre. A függvény a  (khi-
négyzet) eloszláshoz rendelt értéket a statisztika és a szabadságfo-
kok érvényes száma szerint számítja ki. A próba folytonos eloszlású
változó eloszlására tett feltevés vizsgálatára, becsléses illeszkedés-
és homogenitásvizsgálatra is alkalmas.
Szintaxis: KHINÉGYZET.PRÓBA(tényleges; várható), ahol
tényleges Az az adattartomány, amely a várható értékekkel ösz-
szehasonlítandó megfigyelt adatokat tartalmazza.
várható Az az adattartomány, amely a sorösszegek és oszlop-
összegek szorzatának a teljes összeghez viszonyított
arányát tartalmazza.
A függvény a #HIÁNYZIK hibaértéket adja eredményül, ha a két
adattartomány különféle adatpontokat tartalmaz. A #ZÉRÓOSZTÓ!
hibaértéket kapjuk, ha az adattartományban 0 szerepel.
2 2 2
A  próba először egy  statisztikát számít. A  statisztika jel-
lemző a mintabeli és a feltételezett elméleti gyakoriság várható érté-
kének eltérésére. A statisztika után összegzi a várt értékek és a va-
2
lóságos értékek közötti különbségeket. A függvény a  statisztika
valószínűségét adja meg.
Feladat – Függetlenségvizsgálat
Függetlenségvizsgálatot végzünk, ha el akarjuk dönteni, hogy két
valószínűségi változó a minta alapján függetlennek tekinthető-e.
Vizsgáljuk meg, független-e egymástól a haj és a szem színe?. Vé-
letlenszerűen kiválasztva 220 háztartást, a két csoport gyakoriságai
(a 0 gyermek vagy a gyermektelen kifejezést használjuk a 0 érték
helyett, különben a #ZÉRÓOSZTÓ! hibaértéket kapjuk):
A példa alapadatai és eredménye

A fentiek szerint elvégezve az =KHINÉGYZET.PRÓBA

(A2:B3;D2:E3) függvény számítását, a próba eredménye 0, mely azt
jelzi, hogy igen nagy valószínűséggel kapcsolat van a szem- és a
hajszín között, tehát nem függetlenek egymástól. A szabadságfokok
2
száma (a  eloszlás paramétere): (r-1)(s-1) =1.
Feladat – Homogenitásvizsgálat
Homogenitásvizsgálatot végzünk, ha el akarjuk dönteni, hogy két
vagy több független minta azonos eloszlású sokaságból származik.
Vizsgáljuk meg, van-e szignifikáns eltérés a kereső foglalkozást foly-
tató és nem folytató asszonyok gyerekszám szerinti meg-
oszlásában. Véletlenszerűen kiválasztva 220 háztartást, a két cso-
port gyakoriságai látszanak a következő ábra táblázatában (a 0
gyermek vagy a gyermektelen kifejezést használjuk a 0 érték he-
lyett, különben a #ZÉRÓOSZTÓ! hibaértéket kapjuk).
1. Rögzítsük az alapadatokat a következő ábra szerint!
2. Lépjünk az F8 cellába, ott jelenik majd meg a próba eredménye.
3. Kattintsunk a Függvény beillesztéseikonra vagy nyomjuk meg
a Shift+F3 billentyűkombinációt.
4. Válasszuk ki a Függvény beillesztése párbeszédpanelen a Sta-
tisztikai kategória KHINÉGYZET.PRÓBA függvényét.
5. Kattintsunk az OK nyomógombra.
6. A képletpaletta párbeszédpanelének tényleges_tartomány mező-
jének beviteléhez jelöljük ki az A2:B7 tartományt. A kijelölés előtt
kattintsunk a mezőt követő ikonra (ha a panel sokat takar).
7. Ha a panelt elrejtettük, a kijelölés után kattintsunk az ikonra,
hogy megjelenítsük a teljes panelt.
8. A várható_tartomány mezőjének beviteléhez hasonló módon je-
löljük ki a D2:E7 tartományt.
9. A képlet ekkor (a szerkesztőlécen) felveszi az = KHINÉGYZET.
PRÓBA(A2:B7;D2:E7) alakot, ugyanakkor megjelenik az ered-
mény is.
10.Kattintsunk a képletpaletta párbeszédpanel Kész nyomó-
gombjára. Ekkor az F8 cellába kerül a függvény eredménye:
0,261.

A példa alapadatai és a megoldás paraméterezése

A tartományokat tömbértékként is bevihetjük. Ekkor az értékpárokat
a \ karakter választja el egymástól. Az előzővel egyező eredményt
ad az
=KHINÉGYZET.PRÓBA ({"gyermektelen"\36; 1\41; 2\28; 3\11; 4\3;
"5 és több"\1}; {"gyermektelen"\28; 1\36; 2\22; 3\8; 4\4; "5 és
több"\2}), vagy az
=KHINÉGYZET.PRÓBA({6\36; 1\41; 2\28; 3\11; 4\3; "5 és több"\1};
{6\28; 1\36; 2\22; 3\8; 4\4; "5 és több"\2}) függvény (itt az első sor-
ban a gyermekteleneket jelölő 0 értékeket 6-ra cseréltük). A sza-
2
badságfokok száma (a  eloszlás paramétere): (r-1)(s-1) =5.
KICSI
Feladata: Az adathalmaz (sorbarendezés utáni) k-adik legkisebb
elemét adja vissza.
Szintaxis: KICSI(tömb; k), ahol

tömb A számértékeket tartalmazó tömb vagy tartomány. A

függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül, ha a
tömb üres.
k A sorbarendezett adathalmaz legkisebbtől nagyság sze-
rint számított elemének száma, melynek értékét keres-
sük. A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül,
ha k nem pozitív, vagy nagyobb az adathalmaz elemei-
nek számánál.
Az =KICSI(tömb; 1) függvény a tömb legkisebb értékét, az =KICSI
(tömb; n) a legnagyobb értékét adja eredményül (ha n a tömb ele-
meinek száma).
 Az =KICSI({2; 1; 7; 6; 4; 4; 8; 9; 4; 3}; 3) eredménye 3,
=KICSI({2; 1; 7; 6; 4; 4; 8; 9; 4; 3}; 13) eredménye a #SZÁM! hibaér-
ték, mert az adatcsoport elemeinek száma a megadott 13-mal
szemben csak 10.
KORREL
Feladata: Két tömb korrelációs együtthatóját számítja ki. A két jel-
lemző összefüggésének vizsgálatánál használjuk.
Szintaxis: KORREL(tömb1; tömb2), ahol
tömb1 Az egyik adathalmaz cellatartománya.
tömb2 A másik adathalmaz cellatartománya.
A tömb elemenként pontosvesszőkkel elválasztott argumentum,
egyetlen tömb, tartomány vagy hivatkozás lehet. A függvény a szö-
veget, logikai értéket vagy üres cellákat nem, a 0-t tartalmazó érté-
keket figyelembe veszi. A függvény a #ZÉRÓOSZTÓ! hibaértéket
adja eredményül, ha bármelyik tömb üres vagy az értékeikre számí-
tott normál eloszlás egyenlő nullával. A függvény a #HIÁNYZIK! hi-
baértéket eredményezi, ha a két tömb eltérő méretű.
 A homogenitásvizsgálatnál már kimutattuk, hogy a kereső fog-
lalkozást folytató és nem folytató asszonyok gyerekszám szerinti
megoszlásában nincs eltérés. Most nézzük, hogy kimutatható-e
kapcsolat e két csoport között: Az =KORREL({36;41;28;11;3;1};
{28;36;22;8;4;2}) függvény eredménye 0,9934, ami lineáris kapcso-
latot jelez.

KOVARIANCIA.M
Feladata: A statisztikai minta kovarianciáját, azaz a két adathalmaz
minden egyes adatpontpárja esetén vett eltérések szorzatának átla-
gát adja eredményül, amely az egyes adatpont-párok átlagostól való
eltérését jellemzi.
Szintaxis: KOVARIANCIA.M(tömb1; tömb2), ahol
tömb1 Az egyik adathalmaz egész számokat tartalmazó cella-
tartománya.
tömb2 A másik adathalmaz egész számokat tartalmazó cella-
tartománya.
 Az = KOVARIANCIA.M({3; 2; 4; 5; 6}; {9; 7; 12; 15; 17}) függ-
KOVARIANCIA.S
Feladata: A sokaság kovarianciáját, azaz a két adathalmaz minden
egyes adatpontpárja esetén vett eltérések szorzatának átlagát adja
eredményül, amely az egyes adatpont-párok átlagostól való eltéré-
sét jellemzi.
Szintaxis: KOVARIANCIA.S(tömb1; tömb2), ahol
tömb1 Az egyik adathalmaz egész számokat tartalmazó cella-
tartománya.
tömb2 A másik adathalmaz egész számokat tartalmazó cella-
tartománya.


 Az = KOVARIANCIA.S({3; 2; 4; 5; 6}; {9; 7; 12; 15; 17}) függ-
KRITBINOM
Feladata: Kiszámolja azt a legkisebb számot, amelynek binomiális
eloszlásfüggvény értéke nem kisebb egy adott határértéknél. A
függvényt minőségvizsgálati számításokhoz alkalmazzák, segítsé-
gével meghatározható, hogy sorozatgyártásnál mekkora a megen-
gedhető legnagyobb hibás termékszám (amely mellett még elfogad-
ható minőségű az egész gyártott sorozat).
Szintaxis: KRITBINOM(kísérletek; sikeres; alfa), ahol
kísérletek A Bernoulli-kísérletek száma, ha nem egész, akkor a
program csonkolja.
sikeres A siker valószínűsége az egyes kísérletek esetén.
alfa A határérték.
A függvény eredménye az #ÉRTÉK! hibaérték, ha bármelyik argu-
mentuma nem számérték. A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja
eredményül, ha a kísérletek száma negatív, vagy a sikeres valószí-
nűségérték vagy az alfa határérték < 0, illetve a sikeres, vagy az alfa
> 1.
 Az =KRITBINOM(20; 0,5; 0,9) függvény eredménye 13.
KVARTILIS.KIZÁR
Feladata: Egy adathalmaz kvartilisét (negyedszintjét) számítja ki a
végpontok nélkül. A negyedértékeket általában értékesítési és fel-
mérési adatoknál használják egy sokaság csoportokba osztásához.
Például a KVARTILIS.KIZÁR függvény segítségével megállapíthat-
juk a jövedelmek alapján a népesség felső 25%-át.
Szintaxis: KVARTILIS.KIZÁR(tömb; kvart), ahol
tömb Azon számértékek tömbje vagy cellatartománya, ame-
lyek kvartilisét meg kell határozni. A függvény a #SZÁM!
hibaértéket adja eredményül, ha a tömb üres vagy 8191
adatpontnál többet tartalmaz.

kvart A kiszámítandó kvartilis (0–4), a program egészre cson-

kolja. Nullánál kisebb vagy négynél nagyobb értékére a
függvény eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz.
A KVARTILIS.KIZÁR eredménye megegyezik a MIN, a MEDIAN és
a MAX eredményével, ha a kvart értéke rendre 0, 2 és 4.
 Az = KVARTILIS.KIZÁR({1; 2; 4; 7; 8; 9; 10; 12}; 1) eredménye
2,5.
KVARTILIS.TARTALMAZ
Feladata: Egy adathalmaz kvartilisét (negyedszintjét) számítja ki a
végpontokkal együtt. A negyedértékeket általában értékesítési és
felmérési adatoknál használják egy sokaság csoportokba osztásá-
hoz. Például a KVARTILIS.TARTALMAZ függvény segítségével
megállapíthatjuk a jövedelmek alapján a népesség felső 25%-át.
Szintaxis: KVARTILIS.TARTALMAZ(tömb; kvart), ahol
tömb Azon számértékek tömbje vagy cellatartománya, ame-
lyek kvartilisét meg kell határozni. A függvény a #SZÁM!
hibaértéket adja eredményül, ha a tömb üres vagy 8191
adatpontnál többet tartalmaz.
kvart A kiszámítandó kvartilis, a program egészre csonkolja.
Nullánál kisebb vagy négynél nagyobb értékére a függ-
vény eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz. Megadható
értékek:
0 – a minimális értéket számolja ki,
1 – az első kvartilis értéket (25. percentilist) számolja ki,
2 – a középértéket (50. percentilist) számolja ki,
3 – a harmadik kvartilis értéket (75. percentilist) számol-
ja ki,
4 – a maximális értéket számolja ki.
A KVARTILIS.TARTALMAZ eredménye megegyezik a MIN, a ME-
DIAN és a MAX eredményével, ha a kvart értéke rendre 0, 2 és 4.
 Az = KVARTILIS.TARTALMAZ({1; 2; 4; 7; 8; 9; 10; 12}; 1)
eredménye 3,5.

LIN.ILL
Feladata: A legkisebb négyzetek módszerével az adatpárokra leg-
jobban illeszkedő egyenes (y =mx + b) paramétereit (m meredeksé-
gét és b y-tengelymetszékét értékeket) határozza meg. Ezekkel az
egyenes tetszőleges pontjának koordinátái kiszámíthatók. A függ-
vény szükség esetén egyéb regressziós statisztikai adatokat kiszá-
mol. Az illesztett egyenes egyenlete:
y =m1x1 + m2x2 + ... + b vagy y =mx + b,
ahol az y a független x értékek függvénye.
Az m értékek az egyes x értékek együtthatói, a b állandó érték. A
függvény az {mn; mn-1; ...; m1,b} tömböt adja eredményül.
Szintaxis: LIN.ILL (ismert_y; ismert_x; konstans; stat), ahol
ismert_y Az x-től függő, ismert y-értékek vagy megfigyelések,
vektor is lehet (sorban vagy oszlopban helyezzük el).
ismert_x A független változó értékek, számuk az ismert_y tömb
méretével megegyezik, nem kötelező megadni. Ha nem
adjuk meg, akkor a függvény az ismert_y tömbbel azo-
nos méretű{1. 2. 3. ... } tömböt használja. Vektor is lehet
(ezt sorban vagy oszlopban helyezzük el).
konstans Logikai érték, ha IGAZ vagy hiányzik, akkor a függvény
b állandó értéke tetszőleges lehet (a függvény korláto-
zás nélkül számolja ki), ellenkező esetben a b értéke 0
lesz, az m értékeket pedig az y =mx egyenlet alapján
számolja ki a függvény.
stat Logikai érték, amely meghatározza, hogy a függvény ki-
egészítő regressziós statisztikai adatokat számoljon-e
ki. Ha HAMIS, akkor ilyeneket nem számol.
Ha IGAZ, akkor az eredménytömb tartalma: {mn . mn-1.
... . m1 . b; sen . sen-1. ... . se1 . seb ; r2 . sey . F . df;
ssreg . ssresid}, ahol a kiegészítő regressziós adatok a
következők:
se1, se2, ..., sen – Az m1, m2, ..., mn együtthatók (me-
redekségek) standard hibáinak értékei.
seb – A b állandó standard hibájának értéke (seb
=#HIÁNYZIK, ha a konstans értéke HAMIS).

r2 – A determinációs együttható (0 < r2 < 1), mely a be-

csült és a tényleges y értéket hasonlítja össze. 1 jelzi a
minta elemei között teljes korrelációs (lineáris) kapcsola-
tot, ekkor a becsült és a tényleges értékek megegyez-
nek. 0 determinációs együttható mellett a regressziós
egyenlet nem alkalmas az y értékek előrejelzésére. (Et-
től még lehet, akár teljesen szoros a kapcsolat is, pél-
dául egy kör pontjai esetében).
sey – Az y becsléséhez tartozó standard hiba.
F – A független és a függő változókon végzett F-próba
eredményeként kapott érték. Ezzel megállapítható, hogy
a független és a függő változók közötti kapcsolat vélet-
lenszerű-e.
df – A szabadságfokok száma. Ez a kritikus F értékek
statisztikai táblázatokból való kikereséséhez nyújt segít-
séget. A függvény eredménye és a táblázatos értékek
összehasonlításával megállapíthatjuk a regressziós mo-
dell konfidencia szintjét.
ssreg – A regressziós négyzetösszeg.
ssresid – A maradék négyzetösszeg.
Ha csak egyetlen független x-változóval dolgozunk, akkor a mere-
dekséget és az egyenes y-tengellyel való metszéspontját a követke-
zőképpen kapjuk meg az eredménytömbből:
Meredekség: =INDEX(LIN.ILL(ismert_y; ismert_x); 1).
Y-tengely-metszéspont: =INDEX(LIN.ILL(ismert_y; ismert_x); 2).
Az eredményként tömböt adó függvényeket tömbfüggvényként kell
bevinni.
A regressziós egyenes paramétereit ne használjuk extrapoláció-
ra, csak a megadott tartományon belüli x értékekhez keressünk fel-
használásukkal y értékeket, különben exponenciális kapcsolat ese-
tén hatalmasat tévedhetünk.
 A meredekség és az y-metszéspont meghatározása tömbada-
tokból:
Az =LIN.ILL({1;2;3;4};{2;4;6;8}) függvény eredménye {0,5.0}, a me-
redekség =0,5, az y-metszéspont =0. Ebből láthatjuk, hogy a függ-
vény valójában a meredekség reciprok értékét adja meg.

A példában szereplő képletet tömbképletként kell beírni a munka-

füzetbe (különben egyetlen, 0,5 eredményt kapunk). Jelöljük ki az
A1:B1 tartományt! Írjuk a képletet az A1 cellába, majd nyomjuk le a
a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt! Így A1 cellában a 0,5, a
B1 cellában a 0 eredmény jelenik meg, miközben a szerkesztőlécen
a képlet az ábrán látható formában jelenik meg.
Számolás tömbképlettel
Sok adatpár esetén érdemesebb a párbeszédpaneles megoldást
választani. Az adatok rögzítése után, húzással jelöljük ki az ered-
ménycellák helyét (az ábra szerint az A9:B9 tartományt), ha nem
jelöljük ki, mielőtt a függvényt beillesztenénk, akkor csak a mere-
dekséget kapjuk eredményül!
A függvénytárból válasszuk ki, vagy a Függvény beillesztése
ikonra kattintva adjuk meg a LIN.ILL függvényt. A tartományokat az
Ismert_y, Ismert_x mezőkbe kattintás után, húzással adjuk meg.
Végül nyomjuk le a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt!
A tömbképlet szerkesztéssel a szerkesztőlécen csak akkor mó-
dosítható, ha a módosítást a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombináció-
val fejezzük be (különben hibeüzenetet kapunk).
Számolás tömbképlettel, párbeszédpanelen

További érdekes példákat (többek között többszörös lineáris reg-

ressziós elemzést, F és T próbát) láthatunk a program súgójában.
LOG.ILL
Feladata: Az adatokra legjobban illeszkedő exponenciális görbe pa-
ramétereit számítja ki. Eredményként a görbe egyenletének para-
métereit tartalmazó {mn.mn-1. ... .m1.b} tömböt adja. A illesztett
görbe egyenlete:
y =(b*(m1^x1)*(m2^x2)*...) vagy y =b*m^x azaz y=b*mx,
ahol a függő y változó a független x változók függvénye. Az m érté-
kek a kitevőként szereplő egyes x változók alapjai, a b egy konstans
érték.
Szintaxis: LOG.ILL(ismert_y; ismert_x; konstans; stat), ahol
ismert_y Az x-től függő, ismert y értékek, vektor is lehet (ezt sor-
ban vagy oszlopban helyezzük el). Ha a tömb egy osz-
lop, akkor az ismert_x értékek minden egyes oszlopát,
ha a tömb egy sor, akkor az ismert_x értékek minden
egyes sorát különböző változóként értelmezi a függ-
vény.
ismert_x A független változó értékek, csak egy változó esetén
számuk az ismert_y tömb méretével megegyezik, nem
kötelező megadni. Ha nem adjuk meg, akkor a függvény
az ismert_y tömbbel azonos méretű {1. 2. 3. ... } tömböt
használja. Vektor is lehet (ezt sorban vagy oszlopban
helyezzük el).
lesz, az m értékeket pedig az y =m^x egyenletnek alap-
ján számolja ki a függvény.
stat Logikai érték, amely meghatározza, hogy a függvény ki-
egészítő regressziós statisztikai adatokat számoljon-e
ki. Ha HAMIS, akkor ilyeneket nem számol. Ha IGAZ,
akkor az eredménytömb tartalma: {mn . mn-1. ... . m1 .
b; sen . sen-1. ... . se1 . seb ; r2 . sey . F . df; ssreg .
ssresid}, ahol a kiegészítő regressziós adatok leírása
LIN.ILL függvénynél található meg.

Ha csak egyetlen független x változóval dolgozunk, akkor az ered-

mény m és b értékeit a következő függvények felhasználásával köz-
vetlenül is megkaphatjuk az eredménytömbből:
m: =INDEX(LOG.ILL(ismert_y; ismert_x); 1),
b: =INDEX(LOG.ILL(ismert_y; ismert_x);2).
 A görbe adatainak meghatározása tömbadatokból:
Az adatok rögzítése után, húzással jelöljük ki az eredménycellák
helyét (az ábra szerint az A11:B11 tartományt)!
A függvénytárból válasszuk ki, vagy a Függvény beillesztése
ikonra kattintva adjuk meg a LOG.ILL függvényt. A tartományokat az
Ismert_y, Ismert_x mezőkbe kattintás után, húzással adjuk meg.
Végül nyomjuk le a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt!
LOGNORM.ELOSZLÁS
Feladata: Az x lognormális eloszlásfüggvényének értékét adja visz-
sza. A függvény logaritmikusan transzformált adatok elemzésére
használható.
Szintaxis: LOGNORM.ELOSZLÁS(x; középérték; szórás), ahol
x Az az érték, amelynél a függvény értékét ki kell számí-
tani.
középérték Az ln(x) középértéke.
szórás Az ln(x) szórása.

eloszlásfv Logikai érték, a függvény fajtáját határozza meg. Ha

IGAZ, akkor a LOGNORM.ELOSZLÁS az eloszlás-
függvény értékét számítja ki, ha HAMIS, akkor a sűrű-
ségfüggvényét.
eredményül, ha az x vagy a szórás nem pozitív. Az ln(x) paraméte-
reinek középértéke és szórása normális eloszlású.
 Az =LOGNORM.ELOSZLÁS(3; 5; 2; IGAZ) eredménye 0,0255.
LOGNORM.INVERZ
Feladata: Az x lognormális eloszlásfüggvény inverzét számítja ki.
Ebből adódóan, ha p =LOGNORM.ELOSZLÁS(x; ...), akkor az x =
LOGNORM.INVERZ(p; ...). A logaritmikus eloszlás logaritmikusan
transzformált adatok (például linearizált hatványfüggvények) elosz-
lásának vizsgálatára használható.
Szintaxis: LOGNORM.INVERZ(valószínűség; középérték; szó-
rás), ahol
valószínűség A lognormális eloszláshoz tartozó valószínűség.
középérték Az ln(x) – normális eloszlású – középértéke.
szórás Az ln(x) – normális eloszlású – szórása.
eredményül, ha a valószínűség nem esik 0 és 1 közé vagy a szórás
nem pozitív.
 Az =LOGNORM.INVERZ(0,05; 3,5; 1,2) függvény eredménye
4,60055.
MAX
Feladata: Kikeresi az argumentumai közül a legnagyobb számot.
Szintaxis: MAX(szám1; szám2; ...), ahol
szám1,... Legfeljebb 255 szám, számokat tartalmazó tömb, logikai
érték, hivatkozás vagy név, melyek közül a legnagyobb
értékűt keressük.

A függvény a tömbargumentumban vagy hivatkozásban szereplő

értékek közül csak a számokat használja, az üres cellákat, logikai
értékeket, szöveget és hibaértékeket nem veszi figyelembe. A szö-
vegesen megadott számokat számmá alakítja.
 Az adatbázis függvényeknél látható filmes táblázatra az
=MAX(Adatbázis) függvény eredménye 4944000,
az =MAX(D2:D11;7000000) eredménye 7000000.
Az =MAX(1;2;"3";45) munkalapfüggvény eredménye 45.
MAX2
Feladata: Kikeresi az argumentumai közül a legnagyobb számot.
Szintaxis: MAX2(szám1; szám2; ...), ahol
szám1,... Legfeljebb 255 szám, számokat tartalmazó tömb, logikai
érték, hivatkozás vagy név, melyek közül a legnagyobb
értékűt keressük.
A függvény a szöveget és hibaértékeket nem veszi figyelembe. A
szövegesen megadott számokat számmá alakítja.
 Az adatbázis függvényeknél látható filmes táblázatra az
=MAX2(Adatbázis) függvény eredménye 4944000,
az =MAX2(D2:D11;7000000) eredménye 7000000,
az =MAX2(1,6;2;"3";45;"425";"425";120;IGAZ) eredménye 425.
MEDIÁN
Feladata: Adott számhalmaz mediánját számítja ki, melynél a szá-
mok fele kisebb, másik fele nagyobb.
Szintaxis: MEDIÁN(szám1; szám2; ...), ahol
szám1,... Legfeljebb 255, pontosvesszővel elválasztott szám,
számokat tartalmazó tömb, hivatkozás vagy név, mely-
nek mediánját meg szeretnénk kapni.
A szöveget, logikai értéket és az üres cellákat a függvény figyelmen
kívül hagyja, de a nullát tartalmazó cellákat számításba veszi.
 Az =MEDIÁN(0; 1; 2; 3; 4; 5; 6) függvény eredménye 3, az
=MEDIÁN(0; 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7) eredménye 3,5 , (mert páros számot
tartalmazó halmaz esetén a középső két szám átlagát számolja ki).

MEGBÍZHATÓSÁG.NORM
Feladata: Egy statisztikai sokaság várható értékének a középérték
mindkét oldalán azonos méretű megbízhatósági (konfidencia) inter-
vallumát adja eredményül. Ha ismerjük az eloszlásfüggvényt, azt is
meg tudjuk mondani, hány százalék valószínűséggel (biztonsági
szinten) tartalmazza az intervallum x valódi értékét.
Szintaxis: MEGBÍZHATÓSÁG.NORM(alfa; szórás; méret), ahol
alfa Pontossági szint. A biztonsági szint: 100*(1 - alfa)%,
azaz 0,05 alfa 95%-os megbízhatósági szintet jelent.
szórás Az adattartomány szórása.
méret A minta mérete, ha nem egész szám, a függvény egész-
szé csonkolja.
eredményül, ha a szórás vagy alfa nem pozitív, vagy a méret < 1,
illetve a sikeres, vagy az alfa > 1.
 A villanyégők élettartamát normál eloszlásúnak találták, méret
=15 égő élettartam átlaga x =1200 óra, a szórás =186 óra. 99%-os
megbízhatósági intervalluma az = MEGBÍZHATÓSÁG.NORM(0,01;
186; 15) függvénnyel számolva 124 óra, tehát az egész sokaság
élettartamának várható értéke 1200124 óra, azaz 1324 óra és
1076 óra közé esik.
MEGBÍZHATÓSÁG.T
Feladata: Egy statisztikai sokaság várható értékének a Student-féle
t-eloszlás használatával számított megbízhatósági intervallumát ad-
ja vissza. A kisszámú mintát tartalmazó adathalmazok hipotézis-
vizsgálatánál használható a Student-féle t-eloszlás.
Szintaxis: MEGBÍZHATÓSÁG.T(alfa; szórás; méret), ahol
alfa Pontossági szint. A biztonsági szint: 100*(1 - alfa)%,
azaz 0,05 alfa 95%-os megbízhatósági szintet jelent.
szórás Az adattartomány szórása.
méret A minta mérete, ha nem egész szám, a függvény egész-
szé csonkolja.


eredményül, ha a szórás vagy alfa nem pozitív, vagy a méret < 1,
illetve a sikeres, vagy az alfa > 1.
 A villanyégők élettartamát normál eloszlásúnak találták, méret
=5 égő élettartam átlaga x =1200 óra, a szórás =186 óra. 99%-os
megbízhatósági intervalluma az = MEGBÍZHATÓSÁG.T(0,01; 186;
5) függvénnyel számolva 383 óra, tehát az egész sokaság élettar-
tamának várható értéke 1200383 óra, azaz 1583 óra és 817 óra
közé esik. (Ha minden adatot a normális eloszlás, illetve a fenti pél-
da szerint használunk fel, akkor is nő a megbízhatósági intervallum:
az = MEGBÍZHATÓSÁG.T(0,01; 186; 15) képlet eredménye 143).
MEREDEKSÉG
Feladata: Egy lineáris regressziós egyenes meredekségét számítja
ki. A meredekség az egyenes tetszőleges két adatpontja függőleges
és vízszintes távolságának a hányadosa, más szóval iránytangense.
Szintaxis: (ismert_y; ismert_x), ahol
ismert_y A függő változókat vagy megfigyeléseket tartalmazó
halmaz.
ismert_x A független változók vagy megfigyelések halmaza.
Az ismert_y és az ismert_x elemenként pontosvesszőkkel elválasz-
tott argumentum, egyetlen tömb, tartomány vagy hivatkozás lehet. A
függvény a szöveget, logikai értéket vagy üres cellákat nem, a 0-t
tartalmazó értékeket figyelembe veszi. A függvény a #HIÁNYZIK!
hibaértéket eredményezi, ha az ismert_y és az ismert_x üres vagy
különböző számú adatpontot tartalmaz.
 Az =MEREDEKSÉG({1.2.3.4};{2.4.6.8}) eredménye 0,5.
MÉRTANI.KÖZÉP
Feladata: Argumentumainak mértani középértékét adja eredményül.
A függvénnyel például kiszámíthatjuk változó kamatlábak mellett
egy adott kamatos kamat átlagos növekedési sebességét.
Szintaxis: MÉRTANI.KÖZÉP(szám1; szám2; ...), ahol

szám1,... Legfeljebb 255, pontosvesszővel elválasztott pozitív

szám, számokat tartalmazó tömb, hivatkozás vagy név,
melynek mértani közepét keressük.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha valamelyik ar-
gumentuma negatív.
 Az =MÉRTANI.KÖZÉP(1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8) függvény eredmé-
nye 3,7643.
METSZ
Feladata: Az x és y adatpár pontokból meghatározott regressziós
egyenes y tengellyel való metszéspontját (a független változó nulla
értéke melletti függvényértéket) számítja ki.
Szintaxis: METSZ(ismert_y; ismert_x), ahol
ismert_y A függő változók vagy megfigyelések halmaza.
ismert_x A független változók vagy megfigyelések halmaza.
Az ismert_y és az ismert_x elemenként pontosvesszőkkel elválasz-
tott argumentum, egyetlen tömb, tartomány vagy hivatkozás lehet. A
függvény a szöveget, logikai értéket vagy üres cellákat nem, a 0-t
hibaértéket eredményezi, ha az ismert_y és az ismert_x üres vagy
különböző számú adatpontot tartalmaz.
 Az =METSZ({1.2.3.4};{2.4.6.8}) függvény eredménye 0.
MIN
Feladata: Kikeresi az argumentumai közül a legkisebb számot.
Szintaxis: MIN(szám1; szám2, ...), ahol
szám1,... Legfeljebb 30, pontosvesszővel elválasztott szám, szá-
mokat tartalmazó tömb, logikai érték, hivatkozás vagy
név, melyek közül a legkisebb értékűt keressük.
A függvény a tömbargumentumban vagy hivatkozásban szereplő
értékek közül csak a számokat használja, az üres cellákat, logikai
értékeket, szöveget és hibaértékeket nem veszi figyelembe.

 Az adatbázis függvényeknél látható filmes táblázatra: az

=MIN(Adatbázis) függvény eredménye 1, az =MIN(D2:D11;200)
eredménye 200.
MIN2
Feladata: Kikeresi az argumentumai közül a legkisebb számot.
Szintaxis: MIN2(szám1; szám2, ...), ahol
szám1,... Legfeljebb 30, pontosvesszővel elválasztott szám, szá-
mokat tartalmazó tömb, logikai érték, hivatkozás vagy
név, melyek közül a legkisebb értékűt keressük.
 Az adatbázis függvényeknél látható filmes táblázatra: az
=MIN2(Adatbázis) függvény eredménye 1, az =MIN2(D2:D11;200)
eredménye 200. az =MIN2(1,6; 2; "3"; 45; "425"; "425"; 120; IGAZ;
HAMIS) eredménye 0 (a HAMIS logikai érték).
MÓDUSZ.EGY
Feladata: Egy tömbből vagy tartományból kikeresi a leggyakrabban
előforduló számot.
Szintaxis: MÓDUSZ.EGY(szám1; szám2, ...), ahol
tömb vagy numerikus értéket adó hivatkozás, amelynek
móduszát keressük.
hibaértéket eredményezi, ha az adathalmazban nincs két egyforma
adatpont.
A medián a középső, az átlag a középérték, a módusz a leggyak-
rabban előforduló érték.
 Az =MÓDUSZ.EGY({1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 5; 9}) eredménye 5.
MÓDUSZ.TÖBB
Feladata: Egy tömb vagy tartomány leggyakrabban előforduló vagy
ismétlődő értékeinek függőleges tömbjét adja eredményül. Ha víz-
szintes tömbre van szükség, transzponáljuk az eredményt.

Szintaxis: MÓDUSZ.TÖBB(szám1; szám2, ...), ahol

hibaértéket eredményezi, ha az adathalmazban nincs többször elő-
forduló adatpont, vagy az eredményvektor cellái számának megfele-
lő eredmény (esetleg több egyformán előforduló adatpont van – lásd
a következő ábrát).
Kiinduló adatok és eredmények
 Az ábra szerint az A1:A12 tartomány móduszának meghatáro-

zásához jelöljük ki az eredményvektort az A14:A16 tartományt! A
függvényt (míg él a kijelölés) illesszük be a szerkesztőlécre, akár a
Függvényargumentumok párbeszédpanel segítségével. Mivel
most is tömbképletet kell rögzíteni, a párbeszédpanelt a
Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációval zárjuk be! A vízszintes
eredményvektorhoz jelöljük ki a B1:D1 eredménytartományzt, majd
ágyazzuk egymásba a függvényeket (lásd az ábrát)!
At eredmény harmadik cellája azért a #HIÁNYZIK! hibaértéket
tartalmazza, mert több érték is van, amely egyforma darabszámban
fordul elő a harmadik helyen (2, 5).

NAGY
Feladata: Egy adathalmaz (sorbarendezés utáni) k-adik legnagyobb
elemét adja vissza. A függvényt egy érték relatív elhelyezkedése
szerinti kiválasztására használhatjuk. A NAGY függvénnyel például
adott szempontok szerint megállapíthatjuk az első, a második és a
harmadik helyezett értéket.
Szintaxis: NAGY(tömb; k), ahol
tömb A számértékeket tartalmazó tömb vagy tartomány. A
függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül, ha a
tömb üres.
k A fordított (legnagyobbtól a legkisebbig) sorba rendezett
adathalmaz nagyság szerint számított elemének szá-
ma, melynek értékét keressük. A függvény a #SZÁM!
hibaértéket adja eredményül, ha k nem pozitív, vagy
nagyobb az adathalmaz elemeinek számánál.
Az =NAGY(tömb; 1) függvény a tömb legnagyobb értékét, az
=NAGY(tömb; n) a legkisebb értékét adja eredményül (ha n a tömb
elemeinek száma).
 Az =NAGY({2; 1; 7; 6; 4; 4; 8; 9; 4; 3}; 3) eredménye 7,
=NAGY({2; 1; 7; 6; 4; 4; 8; 9; 4; 3}; 13) eredménye a #SZÁM! hiba-
érték, mert az adatcsoport elemeinek száma a megadott 13-mal
szemben csak 10.
NEGBINOM.ELOSZL
Feladata: A negatív binomiális eloszlás értékét adja eredményül. Ez
az eloszlás azt adja meg, hogy mi a valószínűsége annak, hogy
független kísérletek mellett kudarcszám számú sikertelen kísérle-
tünk lesz a sikeres-edik sikeres kísérletig. A sikeres esemény bekö-
vetkezésének valószínűsége a kísérlet alatt állandó. A binomiális
eloszlástól annyiban különbözik, hogy itt a sikeres kísérletek száma
rögzített és a kísérletek száma változó.
Szintaxis: NEGBINOM.ELOSZL(kudarcszám; sikeresek; valószí-
nűség), ahol
kudarcszám A kudarcok száma, a függvény egészre csonkolja.
sikeresek A siker küszöbértéke, a függvény egészre csonkolja.

valószínűség A siker valószínűsége.

gumentum értéke nem szám vagy (kudarc_szám + sikeresek - 1) <
1, vagy ha a valószínűség nem esik 0 és 1 közé.
 Az =NEGBINOM.ELOSZL(10; 5; 0,25) eredménye 0,055049.
NORM.ELOSZL
Feladata: A normális eloszlás értékét számítja ki adott várható érték
és szórás paraméterek mellett.
Szintaxis: NORM.ELOSZL(x; középérték; szórás; eloszlásfv),
ahol
középérték Az eloszlás középértéke (várható értéke).
szórás Az eloszlás szórása. A függvény a #SZÁM! hibaértéket
adja eredményül, ha a szórás nem pozitív.
eloszlásfv Logikai érték. IGAZ esetben a függvény az eloszlás-
függvény értékét számítja ki, ha értéke HAMIS, akkor a
sűrűségfüggvényét.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a középérték
vagy a szórás nem szám. A függvény a standard normál eloszlást
adja meg, ha középérték =0 és szórás =1.
 Az =NORM.ELOSZL(110; 100; 4; IGAZ) eredménye 0,99.
NORM.INVERZ
Feladata: A normális eloszlás eloszlásfüggvénye inverzének értékét
számítja ki. A függvény megadott várható értéknél és szórásnál a
normális eloszlásfüggvény inverzének értékét adja eredményül.
Szintaxis: INVERZ.NORM(valószínűség; középérték; szórás),
ahol
valószínűség A normális eloszláshoz tartozó valószínűség.
szórás Az eloszlás szórása.

eredményül, ha a valószínűség nem esik 0 és 1 közé vagy a szórás

nem pozitív.
Ha a középérték =0 és a szórás =1, akkor a függvény a standard
normális eloszlást alkalmazza.
-7
A függvény a megadott érték ±3x10 értékű megközelítéséig, illetve
legfeljebb 100 közelítő lépésen át folytatja a számítást. A függvény
a #HIÁNYZIK hibaértéket eredményezi, ha a 100 lépés nem lenne
elegendő.
 Az =NORM.INVERZ(0,95; 30; 2) eredménye 33,28971.
NORM.S.ELOSZLÁS
Feladata: A standard normális eloszlás (várható értéke 0, szórása 1)
eloszlásfüggvényének értékét adja eredményül az argumentum he-
lyén.
Szintaxis: NORM.S.ELOSZLÁS(z; eloszlásfv), ahol
z Az a számérték, amelynél az eloszlásfüggvény értékét
keressük.
eloszlásfv Logikai érték, mely a függvény formáját határozza
meg. Ha értéke IGAZ, akkor a NORM.S.ELOSZLÁS
függvény az eloszlásfüggvényt, ha HAMIS, akkor a sű-
rűségfüggvény értékét számolja ki.
Az #ÉRTÉK! hibaértéket kapjuk, ha az argumentum nem szám.
 Az =NORM.S.ELOSZLÁS(1; IGAZ) függvény eredménye
0,8413.
NORM.S.INVERZ
Feladata: A standard normális eloszlás (várható értéke =0, szórása
=1) eloszlásfüggvénye inverzének értékét számítja ki.
Szintaxis: NORM.S.INVERZ(valószínűség), ahol
valószínűség A standard normális eloszláshoz tartozó valószínű-
ség.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a valószínű-
ség értéke nem számérték. A függvény eredménye a #SZÁM! hiba-
érték, ha a valószínűség nem esik 0 és 1 közé.

A függvény a megadott érték ±3x10-7 értékű megközelítéséig, illetve

legfeljebb 100 közelítő lépésen át folytatja a számítást. A függvény
a #HIÁNYZIK hibaértéket eredményezi, ha a 100 lépés nem lenne
elegendő.
 Az = NORM.S.INVERZ(0,95) függvény eredménye 1,644853.
NORMALIZÁLÁS
Feladata: Normalizált értéket ad eredményül. A függvény a középér-
ték és a szórás értékkel megadott eloszlás alapján normalizált érté-
ket ad eredményül.
Szintaxis: NORMALIZÁLÁS(x; középérték; szórás), ahol
x A normalizálandó érték.
szórás Az eloszlás szórása. A függvény a #SZÁM! hibaértéket
adja eredményül, ha a szórás nem pozitív.
 Az =NORMALIZÁLÁS(110; 100; 4) függvény eredménye 2,5.
NÖV
Feladata: Becslést ad az ismert_y és ismert_x adatpárokra illesztett
exponenciális görbe (y =b*m^x alakú exponenciális regresszió) alap-
ján.
Szintaxis: NÖV(ismert_y; ismert_x; új_x; konstans), ahol
ismert_y Az x-től függő, ismert y értékek, vektor is lehet (ezt sor-
ban vagy oszlopban helyezzük el). Ha a tömb egy osz-
lop, akkor az ismert_x értékek minden egyes oszlopát,
ha a tömb egy sor, akkor az ismert_x értékek minden
egyes sorát különböző változóként értelmezi a függ-
vény.
ismert_x A független változó értékek, csak egy változó esetén
számuk az ismert_y tömb méretével megegyezik, nem
kötelező megadni. Ha nem adjuk meg, akkor a függvény
az ismert_y tömbbel azonos méretű{1. 2. 3. ... } tömböt
használja. Vektor is lehet (ezt sorban vagy oszlopban
helyezzük el)

új_x Az új x értékek, amelyekhez tartozó a függvényértéke-

ket ki kell számítani.
A független változók (ismert_x) számával megegyező
számú oszlopot (illetve sort) kell tartalmaznia. A függ-
vény az ismert_x értékeket használja, ha nem adjuk
meg.
lesz, az m értékeket pedig az y =m^x egyenletnek alap-
Az olyan képleteket, melyek tömböket adnak eredményül a megfele-
lő számú cella kijelölése után tömbképletként kell bevinni.
 Az értékesítés a 11-16. hónapokban rendre 33100, 47300,
69000, 102000, 150000 és 220000 darab/hónap. Ha tömbképletként
visszük be, akkor a következő képlet előrejelzést készít a 17. és a
18. hónap értékesítési eredményére az előző hónapok adatai alap-
ján:
=NÖV({33100; 47300; 69000; 102000; 150000; 220000}; {11; 12;
13; 14; 15; 16}; {17; 18}) eredménye {320197; 468536}, azaz ha az
exponenciális trend folytatódik, akkor a 17. és a 18. hónap értékesí-
tési eredménye várhatóan 320197 és 468536 db lesz. A képletet a
két eredménycella kijelölése után, tömbképletként kell rögzíteni (a
képlet bevitele után nyomjuk meg a Ctrl+Shift+Enter billentyűkom-
binációt).
Az ismert_x alapértelmezés szerinti értékeit {1; 2; 3; 4; 5; 6}
használva ugyanezt az eredményt kapjuk.
PEARSON
Feladata: A két adatcsoport közötti lineáris kapcsolat szorosságának
megítélésére használható, r dimenzió nélküli Pearson-féle korreláci-
ós együtthatót számítja ki az argumentum helyén (értéke a -1,0 és
1,0 zárt intervallumon belüli lehet).
Szintaxis: PEARSON(tömb1; tömb2), ahol
tömb1 A független értékek halmaza, cellatartománya.
tömb2 A függő értékek halmaza, cellatartománya.


keket figyelembe veszi. A függvény a #HIÁNYZIK! hibaértéket ered-
ményezi, ha a két tömb eltérő méretű vagy üres.
 Az =PEARSON({1; 2; 3; 4};{2; 4; 6; 8}) függvény eredménye 1,
ami várható is volt, hiszen az adatpárokkal meghatározott pontok
egy egyenesen helyezkednek el. Az =PEARSON({1; 3; 3; 6};{1; 5; 6;
8}) függvény eredménye 0,9337.
PERCENTILIS.KIZÁR
Feladata: Egy tartományban található értékeknek az elfogadási kü-
szöb megállapítására használható k-adik percentilisét, azaz száza-
lékosztályát számítja ki, ahol k a 0..1 tartományban található, a vég-
pontok nélkül. A függvénnyel például eldönthetjük, hogy csak a 95-
ös százalékosztály fölötti eredményt elérő kísérleteket folytatjuk to-
vább.
Szintaxis: PERCENTILIS.KIZÁR(tömb; k), ahol
tömb Legfeljebb 8191 egymáshoz viszonyítandó adatot tar-
talmazó, elemenként pontosvesszőkkel elválasztott ar-
k A százalékosztály száma a 0-1 intervallumban, a vég-
pontokat is beleértve.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha a tömb üres
vagy 8191 adatpontnál több értéket tartalmaz, vagy ha k < 0 illetve k
> 1. A függvény eredménye az #ÉRTÉK! hibaérték, ha a k értéke
nem szám. A függvény a k-adik százalékosztályt interpolációval ha-
tározza meg, ha a k nem az 1/(n–1) többszöröse.
 Az =PERCENTILIS.KIZÁR({1;2;3;4;5;6;7}; 0,2) eredménye 2,2.
PERCENTILIS.TARTALMAZ
Feladata: Egy tartományban található értékeknek az elfogadási kü-
szöb megállapítására használható k-adik percentilisét, azaz száza-
lékosztályát számítja ki, ahol k a 0..1 tartományban található, a vég-
pontokat is beleértve. A függvénnyel például eldönthetjük, hogy csak

a 95-ös százalékosztály fölötti eredményt elérő kísérleteket folytat-

juk tovább.
Szintaxis: PERCENTILIS.TARTALMAZ(tömb; k), ahol
tömb Legfeljebb 8191 egymáshoz viszonyítandó adatot tar-
talmazó, elemenként pontosvesszőkkel elválasztott ar-
k A százalékosztály száma a 0-1 intervallumban, a vég-
pontokat is beleértve.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha a tömb üres
vagy 8191 adatpontnál több értéket tartalmaz, vagy ha k < 0 illetve k
> 1. A függvény eredménye az #ÉRTÉK! hibaérték, ha a k értéke
nem szám. A függvény a k-adik százalékosztályt interpolációval ha-
tározza meg, ha a k nem az 1/(n–1) többszöröse.
 Az =PERCENTILIS.TARTALMAZ({1;2;3;4;5;6;7}; 0,2) eredmé-
nye 2,2.
POISSON.ELOSZLÁS
Feladata: Egy adott időszak alatt bekövetkező események (például
szövethibák, lásd az irodalmat) becslésére alkalmas Poisson-
eloszlás értékét számítja ki az argumentum helyén.
Szintaxis: POISSON.ELOSZLÁS(x; középérték; eloszlásfv), ahol
x Az események száma, ha nem egész, akkor a prog-
ram csonkolja.
középérték A várható érték.
eloszlásfv Logikai érték, az eloszlás fajtáját adja meg. IGAZ ese-
tén a függvény az eloszlásfüggvényt, azaz annak a va-
lószínűségét adja eredményül, hogy a véletlenül bekö-
vetkező események száma nulla és x közé fog esni.
HAMIS esetén a függvény a sűrűségfüggvényt, vagyis
annak a valószínűségét számolja ki, hogy a véletlenül
bekövetkező események száma pontosan x lesz.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha az x vagy a
középérték nem szám. A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja
eredményül, ha az x vagy a középérték nem pozitív.

 Az =POISSON.ELOSZLÁS(2; 1; HAMIS) függvény eredménye,

vagyis annak a valószínűsége, hogy 1 várható érték mellett a vélet-
lenül bekövetkező hibák száma pontosan 2 lesz: 0,1839.
Az =POISSON.ELOSZLÁS(2; 1; IGAZ) függvény eredménye,
azaz annak a valószínűsége, hogy a véletlenül bekövetkező ese-
mények száma nulla és 2 közé esik: 0,9197.
RANG.ÁTL
Feladata: Meghatározza, hogy egy szám a nagysága alapján há-
nyadik egy számsorozatban. Ha a számsorozatban több azonos
érték miatt az érték sorszáma azonos, a sorszámok átlagát adja
vissza.
Szintaxis: RANG.ÁTL(szám; hiv; sorrend), ahol
szám Az a szám, amelynek a számsorozatbeli sorszámát ke-
ressük.
hiv A számsorozat tömbje vagy egy számsorozatra mutató
hivatkozás. A nem numerikus értékeket a függvény fi-
gyelmen kívül hagyja.
sorrend Választható, a számok sorba rendezését szabályozó ér-
ték. Ha 0 vagy nem adjuk meg, akkor a hiv argumentu-
mot csökkenő sorrendben veszi figyelembe. 0-tól eltérő
értéknél növekvő sorrenddel számol.
 Az =RANG.ÁTL(7;E73:Q73) függvény eredménye: 3,5, ha az
E73:Q73 tartomány tartalma: 6; 7; 8; 9; 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 4; 5, mert
a csökkenő sorba rendezett listában a 7 a 3. és a 4. helyet foglalja
el.
RANG.EGY
Feladata: Meghatározza, hogy egy szám a nagysága alapján há-
nyadik egy számsorozatban. Ha a számsorozatban több azonos
érték miatt az érték sorszáma azonos, akkor az első sorszámát adja
vissza.
Szintaxis: RANG.ÁTL(szám; hiv; sorrend), ahol
szám Az a szám, amelynek a számsorozatbeli sorszámát ke-
ressük.

hiv A számsorozat tömbje vagy egy számsorozatra mutató

hivatkozás. A nem numerikus értékeket a függvény fi-
gyelmen kívül hagyja.
sorrend Választható, a számok sorba rendezését szabályozó ér-
ték. Ha 0 vagy nem adjuk meg, akkor a hiv argumentu-
mot csökkenő sorrendben veszi figyelembe. 0-tól eltérő
értéknél növekvő sorrenddel számol.
 Az =RANG.EGY(7;E73:Q73) függvény eredménye: 3, ha az
E73:Q73 tartomány tartalma: 6; 7; 8; 9; 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 4; 5, mert
a csökkenő sorba rendezett listában a 7 a 3. és a 4. helyet foglalja
el.
RÉSZÁTLAG
Feladata: Egy adathalmaz középső részének átlagát (a torzító hatá-
sú szélső értékek nélkül) adja eredményül.
Szintaxis: RÉSZÁTLAG(tömb; százalék), ahol
tömb Az átlagolandó adatokat tartalmazó, elemenként pon-
tosvesszőkkel elválasztott argumentum, egyetlen tömb,
tartomány vagy hivatkozás.
százalék A számításból a tömb felső és alsó részén kimaradó
adatok aránya 0 és 1 között. A függvény az elhagyandó
adatpontok számát a 2 legközelebbi többszörösére lefe-
lé kerekíti.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül, ha százalék < 0
vagy százalék > 1.
 Az =RÉSZÁTLAG({6; 7; 2; 7; 8; 4; 5; 9; 3; 4; 5; 1; 2; 3}; 0,2)
függvény eredménye: 4,67. A 14 adatpontot tartalmazó halmazból 2
adatpontot (14 * 0,2 lefelé kerekítve) – ebből egyiket a halmaz tete-
jén másikat az alján – hagytunk ki a középérték kiszámításánál.
RNÉGYZET
Feladata: Az ismert_y és ismert_x adatpont párokra a Pearson-féle
szorzatmomentum korrelációs együtthatójának négyzetét adja
eredményül. Ez jellemző arra, hogy mennyire befolyásolja a függet-
len változó szórását a függő változó szórása.

Szintaxis: RNÉGYZET(ismert_y; ismert_x), ahol

ismert_y Az x-től függő, ismert y-értékek tömbje vagy tartomá-
nya, hivatkozása.
ismert_x A független változó értékek tömbje vagy tartománya, hi-
vatkozása.
hibaértéket eredményezi, az ismert_y és az ismert_x üres vagy kü-
lönböző számú adatot tartalmaz.
 Az =RNÉGYZET({1; 2; 3; 4; 5; 6}; {2; 4; 6; 8; 10; 12}) eredmé-
nye 1,0.
SORSZÁM
Feladata: Meghatározza, hogy egy szám hányadik egy (rendezett)
számsorozatban. A függvény a kompatibilitás érdekében maradt
meg, helyette használhatjuk a RANG.ÁTL és RANG.EGY függvé-
nyeket.
Szintaxis: SORSZÁM(szám; hiv; sorrend), ahol
szám Az a szám, amelyről meg kell állapítani, hányadik a sor-
ban.
hiv Egy számsorozatot tartalmazó tömb vagy egy számso-
rozatra való hivatkozás. A függvény az itt előforduló
nem numerikus értékeket figyelmen kívül hagyja.
sorrend A számok sorbarendezését meghatározó számérték.
Ha 0 vagy nem adjuk meg, akkor a rangsorolásnál
csökkenő sorrendű listát vesz figyelembe, ellenkező
esetben (bármely nullától különböző értéknél) növekvő
sorrendű listát vesz figyelembe
A függvény kétszer veszi figyelembe az azonos rangú számokat. A
többször előforduló számok viszont hatással vannak az ezután kö-
vetkező számok rangjára. Például, ha egy egész számokat tartal-
mazó listán a 10 kétszer fordul elő, és a 10 „sorszáma” 5, akkor a
11 „sorszáma” 7 lesz (míg 6-os „sorszámú” szám nem lesz).
 A B2:B6 tartomány értékei legyenek: 8; 6,2; 6,2; 3; 4, így: az
=SORSZÁM(B3; B2:B6; 1) függvény eredménye 3.

SQ
Feladata: Az egyes adatpontok középértéktől mért eltérése négyze-
tének összegét számítja ki.
Szintaxis: SQ(szám1; szám2; ...), ahol
 Az =SQ(4; 5; 8; 7; 11; 4; 3; 2; 6) függvény eredménye 62,22.
STHIBAYX
Feladata: A regresszióanalízis esetén az egyes x értékek alapján
meghatározott y értékek standard hibáját számítja ki, mely jellemző
a független változó értékének becslésére.
Szintaxis: STHIBAYX(ismert_y; ismert_x), ahol
ismert_y Az x-től függő, ismert y értékek tömbje vagy tartománya,
hivatkozása.
ismert_x A független változó értékek tömbje vagy tartománya, hi-
vatkozása.
hibaértéket eredményezi, az ismert_y és az ismert_x üres vagy kü-
lönböző számú adatot tartalmaz.
 Az =STHIBAYX({3; 2; 3; 4; 5; 6}; {2; 1; 6; 8; 10; 12}) eredménye
0,52.
SZÁZALÉKRANG.KIZÁR
Feladata: Egy adathalmazon belüli érték rangját (0 – 1 közötti vi-
szonyszámként) számítja ki, egy adathalmazban egy esemény (pél-
dául egy teszt eredményének a teljes sokasághoz viszonyított) rela-
tív elhelyezkedésének meghatározására használható. A számítás-
ból kizárja a 0 és 1 végpontokat.
Szintaxis: SZÁZALÉKRANG.KIZÁR(tömb; x; pontosság), ahol

tömb Az egymáshoz viszonyítandó adatokat tartalmazó, ele-

menként pontosvesszőkkel elválasztott argumentum,
egyetlen tömb, tartomány vagy hivatkozás.
x Az a számérték, amelynek rangját keressük.
pontosság Az eredmény értékes jegyeinek száma. Ha nem adjuk
meg, akkor a függvény az alapértelmezés szerinti há-
rom tizedesjegyet használja (0,xxx%).
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha a tömb üres,
vagy ha pontosság < 1.
A függvény a helyes százalékos rangot interpolációval határozza
meg, ha x értéke nem egyezik meg a tömb valamelyik értékével.
 Az =SZÁZALÉKRANG.KIZÁR({1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9; 10}; 4)
függvény eredménye 0,363 (azaz 36,3 %).
SZÁZALÉKRANG.TARTALMAZ
Feladata: Egy adathalmazon belüli érték rangját (0 – 1 közötti vi-
szonyszámként) számítja ki, egy adathalmazban egy esemény (pél-
dául egy teszt eredményének a teljes sokasághoz viszonyított) rela-
tív elhelyezkedésének meghatározására használható. A számítás-
ban figyelembe veszi a 0 és 1 végpontokat is.
Szintaxis: SZÁZALÉKRANG.TARTALMAZ(tömb; x; pontosság),
ahol
tömb Az egymáshoz viszonyítandó adatokat tartalmazó, ele-
menként pontosvesszőkkel elválasztott argumentum,
egyetlen tömb, tartomány vagy hivatkozás.
x Az a számérték, amelynek rangját keressük.
pontosság Az eredmény értékes jegyeinek száma. Ha nem adjuk
meg, akkor a függvény az alapértelmezés szerinti há-
rom tizedesjegyet használja (0,xxx%).
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha a tömb üres,
vagy ha pontosság < 1.
A függvény a helyes százalékos rangot interpolációval határozza
meg, ha x értéke nem egyezik meg a tömb valamelyik értékével.
 Az =SZÁZALÉKRANG.TARTALMAZ({1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9;
10}; 4) függvény eredménye 0,333 (azaz 33,3 %).

SZÓRÁS
Feladata: A kisebb méretű (körülbelül 30 elemszám alatti) statiszti-
kai minta alapján korrigált empirikus becslést ad a szórásra, azaz a
mintaértékeknek a várható értéktől (középértéktől) mért eltérésére.
A függvény a kompatibilitás megőrzése végett maradt meg, helyette
használjuk inkább a SZÓR.M vagy a SZÓR.S függvényeket.
Szintaxis: SZÓRÁS(szám1; szám2; ...), ahol
szám1 szám2;... Legalább 1, legfeljebb 255, pontosvesszővel el-
választott szám, tömb vagy numerikus értéket adó hi-
vatkozás, amely mint minta jellemzi a statisztikai soka-
ságot.
A SZÓRÁS függvény az argumentumokat egy statisztikai sokaság
mintájának tekinti. Ha az adatok a teljes sokaságot jelentik, akkor a
szórást a SZÓRÁSP függvénnyel kell kiszámolni.
 Összehasonlíthatóság miatt a SZÓRÁSP függvény adataiból
számolva az =SZÓRÁS(12;13;11;14;12;13;11;10) eredménye 1,31.
SZÓR.M
Feladata: A kisebb méretű (körülbelül 30 elemszám alatti) statiszti-
kai minta alapján korrigált empirikus becslést ad a szórásra, azaz a
mintaértékeknek a várható értéktől (középértéktől) mért eltérésére.
Szintaxis: SZÓR.M(szám1; szám2; ...), ahol
szám1; szám2;... Legalább 1, legfeljebb 255, pontosvesszővel el-
választott szám, tömb vagy numerikus értéket adó hi-
ságot.
A SZÓR.M függvény az argumentumokat egy statisztikai sokaság
mintájának tekinti. Ha az adatok a teljes sokaságot jelentik, akkor a
szórást a SZÓR.S függvénnyel kell kiszámolni.
 Összehasonlíthatóság miatt a SZÓRÁS függvény adataiból
számolva az =SZÓR.M(12; 13; 11; 14; 12; 13; 11; 10) eredménye
1,31.

SZÓR.S
Feladata: Egy statisztikai sokaság egészéből kiszámítja annak szó-
rását.
Szintaxis: SZÓR.S(szám1; szám2; ...), ahol
szám1; szám2;… Legalább 1, legfeljebb 255, pontosvesszővel
elválasztott szám, tömb vagy numerikus értéket adó hi-
vatkozás.
 Összehasonlíthatóság miatt a SZÓRÁS függvény adataiból
számolva az =SZÓR.S(12; 13; 11; 14; 12; 13; 11; 10) eredménye
1,22.
SZÓRÁSP
Feladata: Egy statisztikai sokaság egészéből annak szórását adja
eredményül, mely az értékek a várható értéktől (középértéktől) mért
eltérésére jellemző. A függvény a kompatibilitás megőrzése végett
maradt meg, helyette használjuk inkább a SZÓRÁSA vagy a
SZÓRÁSPA függvényeket.
Szintaxis: SZÓRÁSP(szám1; szám2; ...), ahol
ságot.
A SZÓRÁSP függvény a mintát (szám1; szám2; ...) tekinti a teljes
statisztikai sokaságnak, ha az adatok a teljes sokaságnak csak tö-
redék mintája, akkor a szórást a SZÓRÁS függvénnyel kell kiszá-
molni. A két függvény nagyméretű minták esetében megközelítőleg
azonos eredményt ad.
 Az =SZÓRÁSP(12;13;11;14;12;13;11;10) eredménye 1,225.
SZÓRÁSA
Feladata: Egy statisztikai sokaság mintájából becsüli annak szórá-
sát, mely az értékek a várható értéktől (középértéktől) mért eltérésé-
re jellemző.
Szintaxis: SZÓRÁSA(szám1; szám2; ...), ahol


vatkozás, logikai érték, amely mint minta jellemzi a sta-
tisztikai sokaságot.
A SZÓRÁSA függvény a mintát (szám1; szám2; ...) tekinti a teljes
statisztikai sokaságnak, ha az adatok a teljes sokaságnak csak tö-
redék mintája, akkor a szórást a SZÓRÁSPA függvénnyel kell ki-
számolni. A két függvény nagyméretű minták esetében megköze-
lítőleg azonos eredményt ad.
 Az =SZÓRÁSA(12;13;11;14;12;13;11;10) eredménye 1,309.
SZÓRÁSPA
Feladata: Egy statisztikai sokaság egészéből annak szórását adja
eredményül, mely az értékek a várható értéktől (középértéktől) mért
eltérésére jellemző.
Szintaxis: SZÓRÁSPA(szám1; szám2; ...), ahol
vatkozás, logikai érték, amely mint minta jellemzi a sta-
tisztikai sokaságot.
 Az =SZÓRÁSPA(12;13;11;14;12;13;11;10) eredménye 1,225.
T.ELOSZLÁS
Feladata: A kisszámú mintát tartalmazó adathalmazok hipotézis-
vizsgálatánál használható, Student-féle t-eloszlás értékét (t-eloszlás
szerinti százalékpontokat [valószínűséget]) számítja ki az argumen-
tum helyén. A függvény a kompatibilitás megőrzése végett maradt
meg, helyette használjuk inkább a T.ELOSZL, T.ELOSZLÁS.2SZ,
vagy a T.ELOSZLÁS.JOBB függvényeket.
Szintaxis: T.ELOSZLÁS(x; szabadságfok; szél), ahol
x Az a szám, amelynél a függvény értékét keressük.
csonkolja.
szél Az eredményül kapott eloszlásszélek száma, a függ-
vény egészre csonkolja. Ha szél =1, akkor a függ-

vény egyszélű eloszlást számol, ha szél =2 akkor

kétszélűt.
Az #ÉRTÉK! hibaértéket kapjuk, ha valamelyik argumentuma nem
szám. A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül, ha sza-
badságfok < 1, vagy a szél értéke nem 1, illetve 2.
 Az =T.ELOSZLÁS(2,6; 13; 2) függvény eredménye 0,022.
T.ELOSZL
tum helyén.
Szintaxis: T.ELOSZL(x; szabadságfok; eloszlásfv), ahol
csonkolja.
eloszlásfv Logikai érték, ha értéke IGAZ, akkor a T.ELOSZL az
eloszlásfüggvény értékét számítja ki, ha értéke HA-
MIS, akkor a sűrűségfüggvényét.
 Az =T.ELOSZL(2,6; 13; IGAZ) függvény eredménye 0,989, az
=T.ELOSZL(2,6; 13; HAMIS) függvény eredménye 0,021.
T.ELOSZLÁS.2SZ
tum helyén.
Szintaxis: T.ELOSZLÁS.2SZ(x; szabadságfok), ahol
csonkolja.


 Az =T.ELOSZLÁS.2SZ(2,6; 13) függvény eredménye 0,022.
T.ELOSZLÁS.JOBB
tum helyén. A függvény a t-eloszlás kritikus értékeinek táblázata
helyett is jól használható.
Szintaxis: T.ELOSZLÁS.JOBB(x; szabadságfok), ahol
csonkolja.
 Az =T.ELOSZLÁS.JOBB(2,6; 13) függvény eredménye 0,011,
azaz 2,2%.
T.INVERZ
Feladata: A Student-féle t-eloszlás balszélű inverzét számítja ki a
megadott szabadságfok mellett.
Szintaxis: T.INVERZ(valószínűség; szabadságfok), ahol
valószínűség A t-eloszláshoz tartozó valószínűség.
szabadságfok Az eloszlás szabadságfokának száma, ha nem
egész a függvény egészre csonkolja.
badságfok < 1.
A függvény kiszámítása: T.INVERZ=p( t< X ), ahol X egy t-
eloszlást követő véletlen változó. A függvény a megadott érték
-7
±3x10 értékű megközelítéséig, illetve legfeljebb 100 közelítő lépé-

sen át folytatja a számítást. A függvény a #HIÁNYZIK hibaértéket

eredményezi, ha a 100 lépés nem lenne elegendő.
 Az =T.INVERZ(0,95; 40) függvény eredménye 1,683.
T.INVERZ.2SZ
Feladata: A Student-féle t-eloszlás kétszélű inverzét számítja ki a
megadott szabadságfok mellett. Ez felel meg a régi INVERZ.T függ-
vénynek.
Szintaxis: T.INVERZ.2SZ(valószínűség; szabadságfok), ahol
valószínűség A t-eloszláshoz tartozó valószínűség.
szabadságfok Az eloszlás szabadságfokának száma, ha nem
egész a függvény egészre csonkolja.
badságfok < 1.
Egyszélű t-értéket kapunk, ha a valószínűség helyett a
2*valószínűség értéket használjuk. Például, ha a valószínűség 0,05,
a szabadságfokok száma 10, a kétszélű értéket a T.INVERZ.
2SZ(0,05;10) kifejezés adja, amelynek értéke 2,28139. Az egyszélű
érték ugyanennél a valószínűségnél és szabadságfoknál
T.INVERZ.2SZ(2*0,05;10) alakban számítható, amelynek eredmé-
nye 1,812462.
 Az =T.INVERZ.2SZ(0,95; 40) függvény eredménye 0,063.
T.PRÓB, T.PRÓBA
Feladata: A Student-féle t-próbához tartozó valószínűséget számítja
ki. Ezt a statisztikai próbát annak a hipotézisnek ellenőrzésére
használjuk, hogy két minta azonos középértékű statisztikai soka-
ságból származik-e. Az új függvénynév a T.PRÓB, de a régivel
azonos eredményt ad.
Szintaxis: T.PRÓBA(tömb1; tömb2; szél; típus), ahol
tömb1 Az első adathalmaz, elemenként pontosvesszőkkel el-
választott argumentum, egyetlen tömb, tartomány vagy
hivatkozás.

tömb2 A második adathalmaz, elemenként pontosvesszőkkel

elválasztott argumentum, egyetlen tömb, tartomány
vagy hivatkozás.
szél Az eredményül kapott eloszlásszélek száma, a függ-
vény egészre csonkolja. Ha szél =1, akkor a függvény
egyszélű eloszlást számol, ha szél =2, akkor kétszélűt.
típus A végrehajtandó t-próba fajtája (ha nem egész, akkor a
program csonkolja): 1 – párosított, 2 – kétmintás egyen-
lő variancia (homoszcedasztikus), 3 – kétmintás nem
egyenlő variancia (heteroszcedasztikus).
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a szél vagy a
típus argumentuma nem szám. A függvény a #SZÁM! hibaértéket
adja eredményül, ha a szél értéke nem 1 illetve 2. A függvény
eredménye a #HIÁNYZIK hibaérték, ha a tömbök eltérő számú ada-
tot tartalmaznak és típus =1.
 Az =T.PRÓBA({2;4;5;8;9;1;3}; {6;19;3;2;14;4;5}; 2; 1) függvény
eredménye 0,27.
TREND
Feladata: Lineáris trend értékeit számítja ki. A legkisebb négyzetek
módszerével kiszámolja a megadott adatokhoz legjobban illeszkedő
egyenes egyenletét, és a megadott új_x értékekhez tartozó, az
egyenesre illeszkedő y értékeket ad eredményül.
Szintaxis: TREND(ismert_y; ismert_x; új_x; konstans), ahol
ismert_y Az y =mx + b összefüggés szerint x-től függő, ismert y
értékek vagy megfigyelések, vektor is lehet (ezt sorban
vagy oszlopban helyezzük el).
ismert_x A független változó értékek, számuk az ismert_y tömb
méretével megegyezik, nem kötelező megadni. Ha nem
adjuk meg, akkor a függvény az ismert_y tömbbel azo-
nos méretű{1. 2. 3. ... } tömböt használja. Vektor is lehet
(ezt sorban vagy oszlopban helyezzük el).
új_x Az új x értékek, amelyekre a megfelelő y értékeket ke-
ressük. Ha nem adjuk meg, akkor a függvény az is-
mert_x értékeket használja, ha azt sem adjuk meg, ak-
kor a függvény az ismert_y tömbbel azonos méretű

tömbbel számol. Az új_x mérete az ismert_x argumentu-

méval egyezzen meg, vagyis a független változókkal
megegyező számú oszlopot (illetve sort) kell tartal-
maznia. Ha az ismert_y egyetlen oszlop (sor), akkor az
ismert_x és az új_x argumentumnak ugyanannyi osz-
lopból (sorból) kell állnia.
lesz, az m értékeket pedig az y =mx egyenletnek alap-
Ha a regresszió számítását ugyanazon változó különböző hatványa-
inál végezzük, akkor a függvényt polinom görbe illesztésére is hasz-
nálhatjuk. Például ha az A oszlop az y, a B oszlop az x értékeket
tartalmazza, a C oszlopba bevihetjük az x^2, a D oszlopba az x^3
értékeit stb. Az A-D oszlop értékei között számítható a regressziós
görbe.
 Az ábra szerinti adatokból becsüljük a további költségeket.
Alapadatok és trend jelzése

VALÓSZÍNŰSÉG
Feladata: Annak valószínűségét számítja ki, hogy argumentumában
adott értékek két határérték közé esnek.
Szintaxis: VALÓSZÍNŰSÉG(x_tartomány; val_tartomány; al-
só_határ; felső_határ), ahol
x_tartomány Az a számtartomány, amelyekhez tartozó valószínű-
ségértékek ismertek.
val_tartomány Az x_tartományban található számokhoz rendelt
valószínűségek.
alsó_határ Az adatok alsó határa.
felső_határ Az adatok felső határa. Ha nem adjuk meg, akkor a
függvény az x_tartomány értékeit az alsó_határ értéke-
ivel megegyezőnek tekinti és az alsó_határ valószínű-
ségével egyező értéket ad eredményül.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha a val_tartomány
értékeinek összege vagy bármely eleme egynél nagyobb vagy 0-nál
kisebb. A függvény a #HIÁNYZIK hibaértéket adja eredményül, ha
az x_tartomány és a val_tartomány eltérő méretű.
 Az =VALÓSZÍNŰSÉG({1;3;2;4};{0,2;0,4;0,1;0,3}; 1) munkalap-
függvény eredménye 0,2,
az =VALÓSZÍNŰSÉG({1;3;2;4};{0,2;0,4;0,1;0,3}; 4) függvény ered-
ménye 0,3.
VAR
Feladata: Egy statisztikai minta elemeinek alapján a sokaság eleme-
inek átlagértéktől mért eltéréseinek jellemző adatára, a varianciára
(szórásnégyzetre) ad becslést. Ez a függvény csak a kompatibilitás
fenntartása érdekében maradt meg, a 2010-es munkafüzetekben
inkább a továbbfejlesztett VAR.M, VAR.S, VARA függvényeket
használjuk.
Szintaxis: VAR(szám1; szám2; ...), ahol
szám1; szám2;... Legfeljebb 255, pontosvesszővel elválasztott
szám, tömb vagy numerikus értéket adó hivatkozás,
amely mint minta jellemzi a statisztikai sokaságot.

A VAR függvény az argumentumokat a statisztikai sokaság mintájá-

nak tekinti. Ha az adatok a teljes sokaságot jelentik, akkor a szórást
a VARP függvénnyel kell kiszámolni.
 Az =VAR(12;13;11;14;12;13;11;10) függvény eredménye 1,714.
VAR.M
(szórásnégyzetre) ad becslést.
Szintaxis: VAR.M(szám1; szám2; ...), ahol
A VAR.M függvény az argumentumokat a statisztikai sokaság min-
tájának tekinti. Ha az adatok a teljes sokaságot jelentik, akkor a szó-
rást a VAR.S függvénnyel kell kiszámolni.
 Az =VAR.M(12;13;11;14;12;13;11;10) függvény eredménye
1,714.
VAR.S
Feladata: A sokaság elemeinek átlagértéktől mért eltéréseinek jel-
lemző adatát, a varianciát számolja ki.
Szintaxis: VAR.S(szám1; szám2; ...), ahol
 Az =VAR.S(12;13;11;14;12;13;11;10) függvény eredménye 1,5.
VARA
(szórásnégyzetre) ad becslést (beleértve számokat, számmá alakít-
ható szöveget és logikai értékeket).
Szintaxis: VARA(szám1; szám2; ...), ahol


számmá alakítható szöveg, logikai érték, amely mint
minta jellemzi a statisztikai sokaságot.
A VARA függvény az argumentumokat a statisztikai sokaság mintá-
jának tekinti. Ha az adatok a teljes sokaságot jelentik, akkor a szó-
rást a VARPA függvénnyel kell kiszámolni.
 Az =VARA(12;13;11;14;12;13;11;10;IGAZ;HAMIS;"2") függvény
eredménye 27,8.
VARIÁCIÓK
Feladata: Adott számú objektum k-ad osztályú ismétlés nélküli vari-
ációinak számát számítja ki. Az ismétlés nélküli variáció objektumok
vagy események tetszőleges olyan halmaza vagy részhalmaza le-
het, amelynél a belső sorrend meghatározó, szemben a kombináci-
óval, ahol a belső sorrend nem meghatározó. A függvényt lottóhú-
zás típusú (visszatevés nélküli mintavétel) valószínűségi számítá-
soknál használhatjuk.
Szintaxis: VARIÁCIÓK(szám; darab), ahol
szám Az objektumok száma, ha nem egész, akkor a függvény
csonkolja.
darab Az egy-egy alkalommal kiválasztott objektumok száma,
ha nem egész, akkor a függvény csonkolja.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül, ha a szám
vagy a darab értéke nem szám. A #SZÁM! hibaértéket kapjuk, ha
szám nem pozitív vagy darab < 0, illetve ha szám < darab.
 Minden egyes lottóhúzás 5 számból áll, amelyek mindegyike 1
és 90 közé eshet. A lehetséges öttalálatos esetek száma: az
=VARIÁCIÓK(90; 5), függvénnyel számolható, melynek eredménye
5273912160.
VARP
Feladata: Egy statisztikai sokaság elemeinek átlagértéktől mért elté-
réseinek jellemző adatát, varianciáját (szórásnégyzetét) számítja ki.
Ez a függvény csak a kompatibilitás fenntartása érdekében maradt

meg, a 2010-es munkafüzetekben inkább a továbbfejlesztett

VARPA függvényt használjuk.
Szintaxis: VARP(szám1; szám2; ...), ahol
A függvény az argumentumokat a teljes statisztikai sokaságnak te-
kinti. Ha az adatok a teljes sokaságnak csak mintáját képezik, akkor
a varianciát a VARA függvénnyel kell kiszámítani.
 Az =VARP(12;13;11;14;12;13;11;10) függvény eredménye 1,5.
VARPA
Feladata: Egy statisztikai sokaság elemeinek átlagértéktől mért elté-
réseinek jellemző adatát, varianciáját (szórásnégyzetét) számítja ki
(beleértve számokat, számmá alakítható szöveget és logikai értéke-
ket).
Szintaxis: VARPA(szám1; szám2; ...), ahol
A függvény az argumentumokat a teljes statisztikai sokaságnak te-
kinti. Ha az adatok a teljes sokaságnak csak mintáját képezik, akkor
a varianciát a VARA függvénnyel kell kiszámítani.
 Az =VARA(12;13;11;14;12;13;11;10;IGAZ;HAMIS;"2") függvény
eredménye 27,8.
WEIBULL, WEIBULL.ELOSZLÁS
Feladata: A Weibull-féle eloszlás értékét számítja ki az argumentum
helyén. Ezt az eloszlást a megbízhatósági analízisben alkalmazzák,
mint egy berendezés meghibásodásáig eltelt idő középértékének
kiszámítása, illetve az élettartam becslése. Ez a függvény csak a
kompatibilitás fenntartása érdekében maradt meg, Az új függvény-
név a WEIBULL.ELOSZLÁS, de a régivel azonos eredményt ad.

Szintaxis: WEIBULL(x; alfa; béta; eloszlásfv), ahol

X Az az érték, amelynél a függvény értékét ki kell számí-
tani.
alfa Az eloszlás paramétere. A függvény alfa =1 esetén az
exponenciális eloszlást számolja ki.
béta Az eloszlás paramétere.
eloszlásfv Logikai érték, IGAZ esetén a függvény az eloszlás-
függvényt, HAMIS esetén a sűrűségfüggvényt számolja
ki.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha x, alfa vagy
béta nem szám. A függvény eredménye a #SZÁM! hibaérték ha x <
0, vagy alfa, illetve béta nem pozitív.
 Az =WEIBULL(65; 2; 90; IGAZ) függvény eredménye 0,406.
Z.PRÓBA, Z.PRÓB
Feladata: A kétszélű z-próbával kapott P-értéket (az aggregált első-
fajú hiba nagyságát) számítja ki. A függvénnyel egy meghatározott
esemény bekövetkezésének valószínűségét számíthatjuk ki egy
adott statisztikai sokaságból. Ez a függvény csak a kompatibilitás
fenntartása érdekében maradt meg, Az új függvénynév a Z.PRÓB,
de a régivel azonos eredményt ad.
Szintaxis: Z.PRÓBA(tömb; x; szigma), ahol
tömb Az vizsgálandó értékkel összevetendő számadatokat
tartalmazó tömb, tartomány vagy hivatkozás.
x A vizsgálandó érték.
szigma A sokaság (ismert) szórása. Ha nem adjuk meg, akkor a
minta szórását használja a függvény.
Üres tömb argumentummal a munkalapfüggvény a #HIÁNYZIK hi-
baértéket eredményezi.
 Az =Z.PRÓBA({3;4;5;6;5;3;4;2;1;7}; 4) eredménye 0,5.
Műszaki függvények
A műszaki (korábban – és a súgó szerint – mérnöki) függvények
közé néhány gyakori függvényt, illetve számkonverziót vettek fel a
program készítői. Ezeket a függvényeket is beilleszthetjük a szoká-

sos módokon, begépelve, illetve a Függvény beillesztése párbe-

szédpanelről, vagy a Képletek szalag Függvénytárában található
Egyéb gomb Műszaki almenüjéből.
BESSELI
Feladata: Kiszámítja az (Inx) módosított Bessel-függvény értékét.
rendelkezésre.
Szintaxis: BESSELI(x; n), ahol
tani.
n A Bessel függvény rendje. Ha nem egész, akkor egész-
szé csonkolja.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha x vagy n nem
számérték. A függvény eredménye a #SZÁM! hibaérték, ha n < 0.
 Az =BESSELI(2,5; 1) függvény eredménye 2,5167.
BESSELJ
Feladata: Kiszámítja a (Jnx) Bessel-függvény értékét. Telepítsük az
Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: BESSELJ(x; n), ahol
tani.
szé csonkolja.
 Az =BESSELJ(2,1; 2) függvény eredménye 0,37462.
BESSELK
Feladata: Kiszámítja a (Knx) módosított Bessel-függvény értékét.
rendelkezésre.
Szintaxis: BESSELK(x; n), ahol


tani.
szé csonkolja.
 Az =BESSELK(2,1; 2) függvény eredménye 0,21768.
BESSELY
Feladata: Kiszámítja az (Ynx) módosított Bessel (másnéven Weber
vagy Neumann) függvény értékét. Telepítsük az Analysis ToolPak
Szintaxis: BESSELY(x; n), ahol
tani.
szé csonkolja.
A munkalapfüggvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha x
vagy n nem számérték. A munkalapfüggvény eredménye a #SZÁM!
hibaérték, ha n < 0.
 Az =BESSELY(2,1; 2) függvény eredménye -0,5675.
BIN.DEC
Feladata: Decimálissá alakít át egy kettes számrendszerben meg-
adott számot. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függ-
Szintaxis: BIN.DEC(szám), ahol
szám Az átalakítandó, legfeljebb 10 karakterből álló bináris
szám. A bal szélső 10. bit (MSB) az előjelbit. A szám ér-
tékét a többi bit adja. Negatív számot a kettes
komplemens képzésével állít elő.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül, ha a szám nem
érvényes bináris szám vagy 10-nél több karakterből áll.
 Az =BIN.DEC(11101001) munkalapfüggvény eredménye 233.
Az =BIN.DEC(1001101001) függvény eredménye –407.
BIN.HEX
Feladata: Hexadecimálissá alakít át egy kettes számrendszerben
megadott számot. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a
Szintaxis: BIN.HEX(szám; jegyek), ahol
tékét a többi bit adja. Negatív számot a kettes
jegyek Az eredmény hossza. Ha megadjuk, akkor a bevezető
karakterhelyeken 0-t jeleníthetünk meg, egyébként a
függvény a szükséges számú karaktert alkalmazza. Ha
nem egész szám, akkor a függvény egészre csonkolja.
érvényes bináris szám vagy 10-nél több karakterből áll, ha a függ-
vénynek több helyre van szüksége, mint a jegyekben megadott
szám, ha a jegyek negatív. A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket
eredményezi, ha a jegyek nem számérték.
Negatív szám esetén a függvény a jegyek értékétől függetlenül
egy 10 karakter hosszú hexadecimális számot ad eredményül.
 Az =BIN.HEX(11101001) munkalapfüggvény eredménye E9,
az =BIN.HEX(11101001;4) munkalapfüggvény eredménye 00E9,
az =BIN.HEX(1001101001) munkalapfüggvény eredménye
FFFFFFFE69.
BIN.OKT
Feladata: Oktálissá alakít át egy kettes számrendszerben megadott
számot. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a munkalap-
Szintaxis: BIN.OKT(szám; jegyek), ahol
tékét többi a bit adja. Negatív számot a kettes


munkalapfüggvény a szükséges számú karaktert alkal-
mazza. Ha nem egész szám, akkor a függvény egészre
csonkolja.
érvényes bináris szám vagy 10-nél több karakterből áll, ha a függ-
vénynek több helyre van szüksége, mint a jegyekben megadott
szám, ha a jegyek negatív. A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket
eredményezi, ha a jegyek nem számérték.
Negatív szám esetén a munkalapfüggvény a jegyek értékétől
függetlenül egy 10 karakter hosszú hexadecimális számot ad ered-
ményül.
 Az =BIN.OKT(11101001) munkalapfüggvény eredménye 351,
az =BIN.OKT(11101001;4) munkalapfüggvény eredménye 0351,
az =BIN.OKT(1001101001) munkalapfüggvény eredménye
7777777151.
DEC.BIN
Feladata: Kettes számrendszerbe alakít át egy megadott decimális
Szintaxis: DEC.BIN(szám; jegyek), ahol
szám Az átalakítandó, legfeljebb 10 karakterből álló decimális
egész szám. Negatív szám esetén a mindenképpen 10
karakter hosszú eredmény bal szélső 10. bitje (MSB) az
előjelbit. A szám értékét a többi bit adja. Negatív számot
a kettes komplemens képzésével állít elő.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül:
 ha a szám < -512 vagy a szám > 511,
 ha a függvénynek több helyre van szüksége, mint a jegyek-
ben megadott szám,

 ha a jegyek negatív.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a szám vagy
a jegyek nem számérték. Negatív szám esetén a függvény a jegyek
értékétől függetlenül egy 10 karakter hosszú bináris számot ad
eredményül.
 Az =DEC.BIN(51) függvény eredménye 110011,
az =DEC.BIN(51;7) eredménye 0110011. Az =DEC.BIN(–51) függ-
DEC.HEX
Feladata: Hexadecimális számrendszerbe alakít át egy megadott
decimális számot. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a
Szintaxis: DEC.HEX(szám; jegyek), ahol
szám Az átalakítandó decimális egész szám. Negatív szám
esetén a mindenképpen 10 karakter hosszú eredmény
bal szélső 10. bitje (MSB) az előjelbit. A szám értékét a
többi bit adja. Negatív számot a kettes komplemens
képzésével állít elő.
 ha a szám < -549 755 813 888,
 ha a szám > 549 755 813 887,
ben megadott szám,
a jegyek nem számérték.

 Az =DEC.HEX(51) függvény eredménye 33,

az =DEC.HEX(51;4) eredménye 0033. Az =DEC.HEX(-51) függvény
eredménye FFFFFFFFCD.
DEC.OKT
Feladata: Oktális számrendszerbe alakít át egy megadott decimális
Szintaxis: DEC.OKT(szám; jegyek), ahol
szám Az átalakítandó decimális egész szám. Negatív szám
esetén a mindenképpen 10 karakter hosszú eredmény
bal szélső 10. bitje (MSB) az előjelbit. A szám értékét a
többi bit adja. Negatív számot a kettes komplemens
képzésével állít elő.
 ha a szám < -536 870 912,
 ha a szám > 536 870 911,
ben megadott szám,
a jegyek nem számérték.
Negatív szám esetén a függvény a jegyek értékétől függetlenül egy
10 karakter hosszú hexadecimális számot ad eredményül.
 Az =DEC.OKT(51) függvény eredménye 63,
az =DEC.OKT(51;4) eredménye 0063. Az =DEC.OKT(–51) függ-

DELTA
Feladata: Két számérték egyezőségét vizsgálja meg. Eredménye 1,
ha a két szám megegyezik, 0, ha eltérő. Telepítsük az Analysis
Szintaxis: DELTA(szám1; szám2), ahol
szám1 Az egyik összehasonlítandó szám.
szám2 A második összehasonlítandó szám.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a szám1 vagy
szám2 nem numerikus.
 Az =DELTA(8; 3) függvény eredménye 0, az =DELTA(8; 8)
eredménye 1.
HEX.BIN
Feladata: Kettes számrendszerbe ír át egy hexadecimális számot.
rendelkezésre.
Szintaxis: HEX.BIN(szám; jegyek), ahol
szám Az átalakítandó, legfeljebb 10 karakterből álló hexade-
cimális egész szám. Negatív szám esetén a minden-
képpen 10 karakter hosszú eredmény bal szélső 10. bit-
je (MSB) az előjelbit. A szám értékét a többi bit adja.
Negatív számot a kettes komplemens képzésével állít
elő.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül, ha a szám <
FFFFFFFE00 vagy a szám > 1FF, ha a függvénynek több helyre
van szüksége, mint a jegyekben megadott szám, ha a jegyek nega-
tív, ha a szám nem érvényes hexadecimális szám. A függvény az
#ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a jegyek nem számérték.
egy 10 karakter hosszú bináris számot ad eredményül.

 Az =HEX.BIN("F") függvény eredménye 1111,

az =HEX.BIN("F";7) eredménye 0001111.
HEX.DEC
Feladata: Tízes számrendszerbe ír át egy hexadecimális számot.
rendelkezésre.
Szintaxis: HEX.DEC(szám), ahol
elő.
FFFFFFFE00 vagy a szám > 1FF, ha a szám nem érvényes hexa-
decimális szám.
 Az =HEX.DEC("F") függvény eredménye 15,
az =HEX.DEC("FF") eredménye 255,
az =HEX.DEC("FFFFFFF15C") eredménye –3748.
HEX.OKT
Feladata: Nyolcas számrendszerbe ír át egy hexadecimális számot.
rendelkezésre.
Szintaxis: HEX.OKT(szám; jegyek), ahol
elő.


FFFFFFFE00 vagy a szám > 1FFFFFFF, ha a függvénynek több
helyre van szüksége, mint a jegyekben megadott szám, ha a jegyek
negatív, ha a szám nem érvényes hexadecimális szám. A függvény
az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a jegyek nem számérték.
egy 10 karakter hosszú bináris számot ad eredményül.
 Az =HEX.OKT("EF") függvény eredménye 357,
az =HEX.OKT("EF";7) eredménye 0000357.
HIBAF
Feladata: Kiszámítja két határ között a hibaintegrál vagy hibafügg-
vény értékét. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függ-
Szintaxis: HIBAF(alsó_határ; felső_határ), ahol
alsó_határ A függvény integrálásának alsó korlátja.
felső_határ Nem kötelező, a függvény integrálásának felső kor-
látja. Ha nem adjuk meg, akkor a függvény a nulla és az
alsó_határ között integrál.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a határok
bármelyike nem numerikus. A függvény eredménye a #SZÁM! hiba-
érték, ha a határok bármelyike negatív.
 Az =HIBAF(0,82), eredménye 0,7538108.
HIBAF.PONTOS
Feladata: Kiszámítja két határ között a hibaintegrál vagy hibafügg-
vény értékét. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függ-
Szintaxis: HIBAF.PONTOS(alsó_határ; felső_határ), ahol
alsó_határ A függvény integrálásának alsó korlátja.
felső_határ Nem kötelező, a függvény integrálásának felső kor-
látja. Ha nem adjuk meg, akkor a függvény a nulla és az
alsó_határ között integrál.

A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a határok

bármelyike nem numerikus. A függvény eredménye a #SZÁM! hiba-
érték, ha a határok bármelyike negatív.
 Az =HIBAF.PONTOS(0,82), eredménye 0,7538108.
HIBAFKOMPLEMENTER.PONTOS
Feladata: Kiszámítja a HIBAF hibaintegrál függvény komplemen-
sének – kiegészítő hibafüggvényének – az alsó korláttól a végtele-
nig integrált értékét. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a
Szintaxis: HIBAFKOMPLEMENTER.PONTOS(x), ahol
x A függvény integrálásának alsó határa.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha x nem nume-
rikus. A függvény eredménye a #SZÁM! hibaérték, ha x negatív.
 Az =HIBAFKOMPLEMENTER.PONTOS(2) eredménye
0,004677735.
KÉPZ.ABSZ
Feladata: Visszaadja az x + yi vagy az x + yj szöveges formában
megadott komplex szám abszolút értékét (modulusát). Telepítsük az
Szintaxis: KÉPZ.ABSZ(k_szám), ahol
k_szám A komplex szám, amelynek abszolút értékét keressük.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha a k_szám nem x
+ yi vagy nem x + yj formátumú.
 Az =KÉPZ.ABSZ("9+11i") függvény eredménye 14,21267.
KÉPZ.ARGUMENT
megadott komplex szám radiánban kifejezett argumentumát. Tele-
kezésre.
Szintaxis: KÉPZ.ARGUMENT(k_szám), ahol

k_szám A komplex szám, amelynek argumentumát (arkuszát)

keressük.
 Az =KÉPZ.ARGUMENT("9+11i") függvény eredménye
0,885067.
KÉPZ.COS
megadott komplex szám koszinuszát. Telepítsük az Analysis
Szintaxis: KÉPZ.COS(k_szám), ahol
k_szám A komplex szám, amelynek koszinuszát keressük.
 Az =KÉPZ.COS("1+i") függvény eredménye 0,83373 –
0,98889i.
KÉPZ.EXP
Feladata: Kiszámítja az e szám x + yi vagy x + yj szöveges formá-
tumban megadott komplex kitevőjű hatványát. Telepítsük az
Szintaxis: KÉPZ.EXP(k_szám), ahol
k_szám A komplex szám, amelyre e-t emeljük.
 Az =KÉPZ.EXP("1+i") függvény eredménye 1,468694 +
2,287355i.
KÉPZ.GYÖK
Feladata: Kiszámítja az x + yi vagy az x + yj szöveges formában
megadott komplex szám négyzetgyökét. Telepítsük az Analysis
Szintaxis: KÉPZ.GYÖK(k_szám), ahol

k_szám A komplex szám, amelynek négyzetgyökét keressük.

 Az =KÉPZ.GYÖK("4+2i") függvény eredménye 2,05817 +
0,48587i.
KÉPZ.HÁNYAD
Feladata: Kiszámítja két x + yi vagy az x + yj szöveges formában
megadott komplex szám hányadosát. Telepítsük az Analysis
ToolPak beépülőt, ha a munkalapfüggvény nem áll rendelkezésre.
Szintaxis: KÉPZ.HÁNYAD(k_szám1; k_szám2), ahol
k_szám1 Az osztandó komplex szám.
k_szám2 Az osztó komplex szám.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha a k_szám1 vagy
a k_szám2 nem x + yi vagy nem x + yj formátumú.
 Az =KÉPZ.HÁNYAD("-4+12i"; "1+2i") függvény eredménye 4 +
4i.
KÉPZ.HATV
Feladata: Kiszámítja az x + yi vagy az x + yj szöveges formátumban
megadott komplex szám hatványát. Telepítsük az Analysis ToolPak
Szintaxis: KÉPZ.HATV(k_szám; szám), ahol
k_szám A hatványozandó komplex szám.
szám A hatványkitevő.
+ yi vagy nem x + yj formátumú. A függvény az #ÉRTÉK! hibaérté-
ket adja vissza, ha a szám argumentum értéke nem szám.
 Az =KÉPZ.HATV("2+i";2) függvény eredménye 3 + 4i.
KÉPZ.KONJUGÁLT
megadott komplex szám komplex konjugáltját. Telepítsük az

Szintaxis: KÉPZ.KONJUGÁLT(k_szám), ahol

k_szám A komplex szám, amelynek komplex konjugáltját keres-
sük.
 Az =KÉPZ.KONJUGÁLT("9+11i") függvény eredménye 9–11i.
KÉPZ.KÜL
megadott komplex számok különbségét. Telepítsük az Analysis
Szintaxis: KÉPZ.KÜL(k_szám1; k_szám2), ahol
k_szám1 Komplex szám, amelyből a k_szám2 számot kivonjuk.
k_szám2 A kivonandó komplex szám.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha a valamelyik
argumentuma nem x + yi vagy nem x + yj formátumú.
 Az =KÉPZ.KÜL("8+4i"; "6+2i") eredménye 2 + 2i.
KÉPZ.LN
megadott komplex szám természetes alapú logaritmusát. Telepítsük
az Analysis ToolPak beépülőt, ha a munkalapfüggvény nem áll ren-
delkezésre.
Szintaxis: KÉPZ.LN(k_szám), ahol
k_szám A komplex szám, amelynek természetes alapú logarit-
musát keressük.
 Az =KÉPZ.LN("2+i") munkalapfüggvény eredménye 0,80472 +
0,46365i.
KÉPZ.LOG10
megadott komplex szám tízes alapú logaritmusát. Telepítsük az


kezésre.
Szintaxis: KÉPZ.LOG10(k_szám), ahol
k_szám A komplex szám, amelynek tízes alapú logaritmusát
keressük.
 Az =KÉPZ.LOG10("2+i") függvény eredménye 0,34949 +
0,20136i.
KÉPZ.LOG2
megadott komplex szám kettes alapú logaritmusát. Telepítsük az
Szintaxis: KÉPZ.LOG2(k_szám), ahol
Az x + yi vagy az x + yj szöveges formátumban megadott komp-
lex szám 2-es alapú logaritmusát adja eredményül.
k_szám A komplex szám, amelynek tízes alapú logaritmusát ke-
ressük.
 Az =KÉPZ.LOG2("2+i") függvény eredménye 1,16096 +
0,66890i.
KÉPZ.ÖSSZEG
megadott komplex számok összegét. Telepítsük az Analysis
Szintaxis: KÉPZ.ÖSSZEG(k_szám1; k_szám2; ...), ahol
k_szám1, k_szám2, ... Legfeljebb 255 összeadandó komplex
szám (ha a képzetes részt nem adjuk meg, akkor a
függvény az argumentummal a többi argumentum valós
és képzetes részét egyaránt megszorozza).

 Az =KÉPZ.ÖSSZEG("2+3i"; "1-2i") függvény eredménye 3 + i.

KÉPZ.SIN
megadott komplex szám szinuszát. Telepítsük az Analysis ToolPak
Szintaxis: KÉPZ.SIN(k_szám), ahol
k_szám A komplex szám, amelynek szinuszát keressük.
 Az =KÉPZ.SIN("1+i") függvény eredménye 1,29846 + 0,63496i.
KÉPZ.SZORZAT
megadott komplex számok szorzatát. Telepítsük az Analysis
Szintaxis: KÉPZ.SZORZAT(k_szám1; k_szám2; ...), ahol
k_szám1, k_szám2, ... Legfeljebb 255 összeszorzandó komplex
szám (ha a képzetes részt nem adjuk meg, akkor a
függvény az argumentummal a többi argumentum valós
és képzetes részét egyaránt megszorozza).
 Az =KÉPZ.SZORZAT("2+3i"; "1-2i") függvény eredménye 8 – i.
Az =KÉPZ.SZORZAT("2+i"; 10) eredménye 20 + 10i.
KÉPZ.VALÓS
Feladata: Visszaadja az x + yi vagy az x + yj szöveges formátumban
megadott komplex szám valós részét. Telepítsük az Analysis
Szintaxis: KÉPZ.VALÓS(k_szám), ahol
k_szám A komplex szám, amelynek valós részét keressük.

 Az =KÉPZ.VALÓS("9+11i") függvény eredménye 9.

KÉPZETES
megadott komplex szám képzetes részét. Telepítsük az Analysis
Szintaxis: KÉPZETES(k_szám), ahol
k_szám A komplex szám, amelynek képzetes részét keressük.
 Az =KÉPZETES("9+11i") függvény eredménye 11, az
=KÉPZETES("0–i") eredménye –1.
KOMPLEX
Feladata: Komplex számmá alakítja a megadott valós és képzetes
részeket. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény
Szintaxis: KOMPLEX(valós; képzetes; képz_jel), ahol
valós A komplex szám valós része.
képzetes A komplex szám képzetes része.
képz_jel Nem kötelező paraméter, a komplex szám képzetes ré-
szének jele. Alapértelmezett az "i". Nagybetűt ne alkal-
mazzunk.
A több komplex számmal dolgozó függvények esetében a képzetes
rész jelölőinek egyformának kell lenniük. A függvény az #ÉRTÉK!
hibaértéket eredményezi, ha a valós vagy a képzetes rész nem nu-
merikus, ha a képz_jel nem "i" vagy "j".
 Az =KOMPLEX(3; 4) függvény eredménye 3 + 4i,
az =KOMPLEX(3; 4; "j") eredménye 3 + 4j, a képzetes egység:
KOMPLEX(0; 1) függvénnyel számítható, melynek eredménye i. Az
=KOMPLEX(1; 0) eredménye 1.

KONVERTÁLÁS
Feladata: Egy számot egy adott mértékegységből egy másikba vált
át. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény nem áll
rendelkezésre.
Szintaxis: KONVERTÁLÁS(szám; miből; mibe), ahol
szám Az átszámítani kívánt, az eredeti mértékegységben
adott érték.
miből A szám eredeti mértékegysége.
mibe Az átváltás eredményének mértékegysége.
A miből és a mibe argumentumban a mértékegységeket idézőjelek
közötti karakterláncokkal adjuk meg. A mértékegységek neveihez
rövidített egységprefixumok fűzhetők. A program súgójában találunk
további részleteket az átszámítható mértékegységekre.
A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a szám hi-
bás. Ha hibásan (például nem megegyező fizikai tartalomra vonat-
kozóan) adjuk meg a mértékegységeket, akkor a függvény eredmé-
nye a #HIÁNYZIK hibaérték.
 Milliméter átszámítása méterbe: =KONVERTÁLÁS
(1;"mm";"m"), eredménye 0,001.
Év átszámítása napba: = KONVERTÁLÁS(1;"yr";"day"), eredménye
365,25.
Év átszámítása órába: = KONVERTÁLÁS(1;"yr";"hr"), eredménye
8766.
10 lóerő átszámítása wattba: = KONVERTÁLÁS(10;"HP";"W"),
eredménye: 7457.
KÜSZÖBNÉL.NAGYOBB
Feladata: Két számot hasonlít össze. A függvény eredménye 1, ha a
szám (az első paraméter)  küszöb (a második paraméter), külön-
ben 0. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a függvény nem
Szintaxis: KÜSZÖBNÉL.NAGYOBB(szám; küszöb), ahol
szám A lépéssel összehasonlítandó érték.
küszöb A küszöbérték. Ha ez az érték hiányzik, a KÜSZÖB-
NÉL.NAGYOBB függvény nulla értékkel számol.

A függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha bármely ar-

gumentuma nem numerikus.
 Az =KÜSZÖBNÉL.NAGYOBB(8; 3) függvény eredménye 1, az
=KÜSZÖBNÉL.NAGYOBB(8; 9) eredménye 0.
OKT.BIN
Feladata: Kettes számrendszerbe alakít át egy oktális számot. Tele-
kezésre.
Szintaxis: OKT.BIN(szám; jegyek), ahol
szám Az átalakítandó, legfeljebb 10 karakterből álló oktális
előjelbit. A szám értékét többi bit adja. Negatív számot a
kettes komplemens képzésével állít elő.
7777777000 vagy a szám > 777, ha a függvénynek több helyre van
szüksége, mint a jegyekben megadott szám, ha a jegyek negatív,
ha a szám nem érvényes oktális szám. A függvény az #ÉRTÉK! hi-
baértéket eredményezi, ha a jegyek nem számérték.
Negatív szám esetén a munkalapfüggvény a jegyek értékétől
függetlenül egy 10 karakter hosszú bináris számot ad eredményül.
 Az =OKT.BIN(17; 5) eredménye 01111,
az =OKT.BIN(7777777000) függvény eredménye 1000000000.
OKT.DEC
Feladata: Tízes számrendszerbe alakít át egy oktális számot. Tele-
kezésre.
Szintaxis: OKT.DEC(szám), ahol

szám Az átalakítandó, legfeljebb 10 karakterből álló oktális

előjelbit. A szám értékét a többi bit adja. Negatív számot
a kettes komplemens képzésével állít elő.
érvényes oktális szám.
 Az =OKT.DEC(17) eredménye 15, az =OKT.DEC(7777777000)
munkalapfüggvény eredménye –512.
OKT.HEX
Feladata: Hexadecimális számrendszerbe alakít át egy oktális szá-
mot. Telepítsük az Analysis ToolPak beépülőt, ha a munkalapfügg-
Szintaxis: OKT.HEX(szám; jegyek), ahol
szám Az átalakítandó oktális szám. Negatív szám esetén a
mindenképpen 10 karakter hosszú eredmény bal szélső
10. bitje (MSB) az előjelbit. A szám értékét a többi bit
adja. Negatív számot a kettes komplemens képzésével
állít elő.
érvényes oktális szám, ha a függvénynek több helyre van szüksége,
mint a jegyekben megadott szám, ha a jegyek negatív. A függvény
az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezi, ha a szám vagy a jegyek
nem számérték.
 Az =OKT.HEX(51) függvény eredménye 29,
az =OKT.HEX(51;4) eredménye 0029.
Az =OKT.HEX(7777777751) függvény eredménye FFFFFFFFE9.

Egyéni függvények
Sok olyan rendszeresen ismétlődő feladat létezik, amelynek gyors
megoldásához szükséges a beépített függvények lehetőségein túl-
mutató egyéni függvény kialakítása. Ilyen lehet akár egy számviteli,
akár egy statikai vagy más probléma megoldása.
Feladat – Adószámítás
Készítsünk olyan függvényt, amely kiszámolja a 2002. évi szabályok
alapján a személyi jövedelemadót. Az adó mértéke az érvényes elő-
írások szerint (ügyeljünk a függvény alkalmazására, mert az adósá-
vok rendszerint évenként változnak):
0 – 600000 Ft jövedelemig 20 %,
600001 – 1200000 Ft jövedelemig 120000 Ft és a 600000 Ft-on
felüli rész 30 %-a,
1200001 Ft-tól 300000 Ft és az 1200000 Ft-on felüli rész 40 %-a.
Megoldás:
1. Ha a Fejlesztőeszközök lapfül nem látszik, akkor kapcsoljuk be
a Fájl/Beállítások paranccsal megjeleníthető, Az Excel beállí-
tásai párbeszédpanel Menüszalag testreszabása kategóriájá-
ban a Fejlesztőeszközök jelölőnégyzetet!
A Fejlesztőeszközök szalag bekapcsolása

2. Kattintsunk a Fejlesztőeszközök lapfülre!

566 Egyéni függvények
3. Adjuk ki a szalag Visual Basic parancsát, vagy nyomjuk meg az

Alt+F11 billentyűkombinációt (ez működik a szalag megjele-
nítése nélkül is)!
4. Válasszuk ki munkafüzetünket a Project–VBAProject ablakban!
5. Adjuk ki az Insert/Module parancsot!
6. Írjuk be az ábra szerinti képletet a Microsoft Visual Basic szer-
kesztőablakába.
Az adót meghatározó függvény

7. Számítsuk ki a képlet felhasználásával a törpék 2002. évi sze-
mélyi jövedelemadóját (lásd az ábrát).

Természetesen ez a feladat megoldható úgy is, hogy a Visual Basic

IF utasításának megfelelő HA logikai függvényt írjuk a D2 célcellá-
ba, majd ezt a képletet másoljuk a D3:D8 tartományba. Azonban
sokkal hatékonyabb, ha függvényt készítünk, mert ha azt a Makrók
párbeszédpanelen hozzuk létre, akkor a Makrók helye listájának
beállítása szerint, egyébként a makró VBA ablakbeli áthelyezésével,
illetve a Personal.xls fájlba tárolva felhasználható más munkafüze-
tekben is.
A függvény alkalmazható a következő ábra szerint
szerkesztőlécre beírva, de a szerkesztőléc Függvény
beszúrása ikonjára kattintva megjelenő párbeszédpanel Felhaszná-
lói függvénykategóriájának választása után listából kijelölve is. Ek-
kor a Függvényargumentumok párbeszédpanel hasonlóan műkö-
dik, mint a beépített függvények esetében.
Egyéni függvény paraméterezése párbeszédpanelen

Persze, tisztában vagyunk az adózási szabályok változásával, de
azzal mindenképpen, hogy ezek évente változnak. Most, 2011-ben
például egykulcsos jövedelemadót vezettek be. Ezért is kérjük, ne
mechanikusan használják a fent bemutatott eljárást, hanem a mód-
szerre, az egyéni függvények használatára figyeljenek.

568 Egyéni függvények
KERESÉS, ÖSSZEGZÉS

meg a Kezdőlap szalag Szerkesztés csoportjának Keresés és ki-
jelölés  Keresés parancsával vagy a Ctrl+R, Shift+F5 billentyű-
kombinációval. A parancs kiválasztja az első cellát, amelyik megfelel
a keresési szempontoknak. A program jelzi, ha nem talált megfelelő
karaktereket.
A párbeszédpanel Keresett szöveg mezőjébe írjuk a keresendő
karaktersorozatot, mely állhat betűkből, számokból, írásjelekből
vagy helyettesítő (*, ?) karakterekből. A program a legutóbb kiadott
karaktersorozatot felajánlja. Ha a Kis- és nagybetű különbözik
jelölőnégyzetet bekapcsoljuk, akkor a program betű szerinti egye-
zést keres. A teljes egyezést a munkalapokon a Ha ez a teljes cella
tartalma jelölőnégyzet bekapcsolásával kérhetjük.

KERESÉS, ÖSSZEGZÉS 569

forma is megegyezik a keresett vagy a celláéval.
A Csere lapfülre kattintás (vagy a Kezdőlap szalag Szerkesztés
csoportjának Keresés és kijelölés  Csere parancsa, illetve a
Ctrl+H billentyűkombináció) a következő ábra szerinti párbeszédpa-
nelt jeleníti meg, ahol megadhatjuk, hogy a megtalált karakterláncot
mire cserélje le a program. Ezzel tehát a program nemcsak megke-
resi, hanem megtalálása után lecseréli is a karaktersorozatot a kije-
lölt cellákban vagy az egész munkalapon. A keresésre vonatkozó
paraméterezés megegyezik a korábban leírtakkal.
Cellatulajdonságokat is kereshetünk
A Csere nyomógomb az aktív cella keresett karaktereit lecseréli a
megadott újakra, ezután folytatja a keresést. A keresést nem foly-
tatja, ha a Ctrl billentyű lenyomása mellett kattintunk a Csere nyo-
mógombra. Az összes cseréje nyomógomb a megtalált összes ka-
raktersorozatot lecseréli a megadottakra.
A Listába mind nyomógomb a párbeszédpanel alján listában je-
leníti meg a találatokat, ahonnan kattintással, vagy a Következő
nyomógombra kattintva töltjük be azt a cellát, amelyen műveletet
szeretnénk elvégezni (ugyanígy működik a Keresés párbeszédpa-
nel-lapon is). Ez a művelet lehet a csere, amelyet a Csere nyomó-

570 Keresés varázslóval
gombbal végzünk el, de mivel a Keresés és Csere parancsok

transzparensen is használhatók, azalatt amíg a párbeszédpanel a
képernyőn van, további műveleteket végezhetünk az aktuális – a
keresőfeltételeknek megfelelő – cellában, majd tovább léphetünk a
Következő nyomógombbal (lásd az ábrát). A csere után is a követ-
kező cellára lépünk, amit jól követhetünk, ha a találatokat megjelení-
tettük a Listába mind nyomógombbal a párbeszédpanel alján.
A csere paraméterezése és az eredménylista
Keresés varázslóval
A Keresés varázsló bővítmény már nem része az Excel 2010 alkal-
mazásnak. Az Excel régebbi verzióiban a Keresés varázsló bővít-
ménnyel olyan képleteket lehetett írni, amelyek az adott sor és osz-
lop metszéspontjában található értéket keresik meg. Ezt a funkciót a
függvényvarázsló és a kereső- és hivatkozásfüggvények (hivatkozá-
sok) váltják fel.
A korábbi verziók varázslójával létrehozott képletek azonban to-
vábbra is működnek az Excel 2010 alkalmazásban, azonban más

módon szerkeszthetők. Éppen ezért bemutatjuk a varázsló alkalma-

zását a 2007-es változatban.
Keresés varázsló a 2007-es

változatban
Az Excel beállításai párbeszédpanel Bővítmények kategóriájában
telepíthető Keresés Varázslót (Lookup Wizard) a Képletek szalag
Solutions (Megoldások) csoportjának Keresés parancsával indítjuk
el. Segítségével a lista egy értékét egy másik listabeli érték alapján
kereshetjük meg (például termékeket és árakat tartalmazó listában
egy termék árát). A lista összetartozó adatokat tartalmazó munka-
lapsorok sorozata, mely adatbázisként is használható. Ekkor a so-
rok a rekordok és az oszlopok a mezők. A lista első sora tartalmaz-
za az oszlopok feliratait (a mezőneveket). A listákkal, kimutatások-
kal a Haladóknak című kötetben részletesen foglalkozuk.
A Keresés Varázsló első két lépése

Az első párbeszédpanelen adjuk meg az átvizsgálandó tartomány
hivatkozását. Ha előzőleg egy lista belsejébe álltunk, akkor az Excel
automatikusan felajánlja annak területét. A második párbeszédpa-
nelen adjuk meg a keresett értéket meghatározó oszlop és sor ko-
ordinátákat. A további párbeszédpanelek az eredmények elhelyezé-
sére vonatkozó információkat várnak. Végül az eredményt adó kép-
letet tartalmazó cellát adjuk meg.

572 Keresés varázslóval
A Keresés Varázsló következő lépései

Egy lehetséges eredmény képlete a következő ábrán látható (ha a
kiindulási paraméterek eltárolását választottuk a harmadik lépésben
A képlet és a keresési paraméterek másolása rádiógombbal).
Egy lehetséges eredmény
Keresés képlettel a 2010-es

változatban
A 2010-es változatban tehát „csak” annyi a változás, hogy nem ka-
punk segítséget a meglehetősen öszetett INDEX keresőfüggvény
összeállításához. Azonban ezt a függvényt használhatjuk a 2010-es
változatban is, vagy éppen átvehetjük a korábbi verziókban összeál-
lított függvényt (lásd az ábrán).

Az eredmény természetesen megegyezik a korábbiakkal
Feltételes összegzés
A Feltételes összegzés bővítmény már nem része az Excel 2010
alkalmazásnak. Az Excel régebbi verzióiban a Feltételes összegzés
varázsló bővítménnyel a megadott feltételeknek megfelelő értékek
összegét kiszámító képleteket lehetett írni. Ezt a funkciót a függ-
vényvarázsló és számos új függvény, például a SZUMHA és a
SZUMHATÖBB váltja fel.
A varázslóval létrehozott képletek továbbra is működnek az Excel
2010 alkalmazásban, azonban más módon szerkeszthetők. Éppen
ezért szintén bemutatjuk a Feltételes összegzés varázsló alkalma-
zását is a 2007-es változatban.
Feltételes összegzés a 2007-es

változatban
A bővítménykezelővel telepíthető, majd a Képletek szalag Megol-
dások csoportjának Feltételes összegzés parancsával indítható
eljárással olyan képleteket készíthetünk, amelyek egy oszlopban
lévő megadott értékeket összegeznek a listában szereplő más érté-
kek alapján. Az első párbeszédpanelen adjuk meg az összegzendő
tartományt. A listát megadhatjuk kijelöléssel is, azonban ha a pa-
rancs kiadása előtt egy, a lista részét képező cellát aktivizáltunk,
akkor az Excel automatikusan érzékeli a listát. A varázsló második

574 Feltételes összegzés
párbeszédpaneljén adjuk meg az összegzendő értékeket tartalmazó

oszlopot és azt a feltételt, amelynek teljesülése alapján ezen oszlop
értékeit összegezzük. A varázsló a kész képletet kétféleképpen tud-
ja beilleszteni a munkalapra: csak a képletet másolja, vagy a képle-
tet és a feltételes értékeket is.
A varázsló utolsó párbeszédpanelén adjuk meg azt a cellát, aho-
vá a képlet kerül. Egy így meghatározott képlet például:
{ =SZUM(HA($B$2:$B$8="vájár";$E$2:$E$8;0)) }
A feltételes összegzés első két lépése
A feltételes összegzés további lépései

Például a fentebb illusztrációként bemutatott párbeszédpanelekkel

a korábbi törpék fizetését bemutató listából a vájárok fizetését ösz-
szegeztük, amely így 4667356 Ft-ra adódott.
Feltételes összegzés a 2007-es

változatban
A 2010-es változatban tehát – a kereséshez hasonlóan – szintén
„csak” annyi a változás, hogy nem kapunk segítséget az
összegzőfüggvény összeállításához. Azonban ezt a függvényt is
használhatjuk a 2010-es változatban is, vagy éppen átvehetjük a
korábbi verziókban összeállított függvényt (lásd az ábrán).
Fizetések összegzése beépített feltétellel

Az ábrán látható képletet tömbképletként kell rögzítenünk. Azaz, ha
végeztünk az =SZUM(HA($B$2:$B$8="vájár";$E$2:$E$8;0)) képlet
rögzítésével a szerkesztőlécen, akkor mindenképpen nyomjuk meg
a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt! Ha a képletet a szerkesz-
tőléc Beírás gombjával rögzítjük, akkor az #ÉRTÉK! hibaértéket
kapjuk eredményül.
A vájárok fizetését megkaphatjuk a 2010-es változatban beveze-
tett feltételes összegző függvénnyel is:
Akár a szerkesztőlécen szerkesztve, akár párbeszédpanel segít-
ségével rögzíthetjük az =SZUMHA(B2:B8;"vájár";E2:E8) képletet,
amely csak akkor összegzi az E2:E8 összegtartomány fizetéseit, ha
amegfelelő sorban a B2:B8 tartományban a „vájár” foglalkozást ta-

lálja. Mint látható ez a függvény még egyszerűbb is a korábbi válto-

zatnál!
Fizetések összegzése a SZUMHA függvénnyel

A nem sokkal bonyolultabb SZUMHATÖBB függvénnyel viszont
akár többféle feltételt is figyelembe vehetünk. Például a kétmillió
feletti jövedelmű vájárok fizetésének összege a következő képlettel
számolható:
=SZUMHATÖBB(E2:E8;B2:B8;"vájár";C2:C8;">2000000"), eredmé-
nye: 3 590 214 Ft.

STATISZTIKAI ADATELEMZÉS 577
STATISZTIKAI
ADATELEMZÉS
Nagyszámú mérési adat kiértékelésére szolgáló eljárásokat is bele-

építettek az Excel programba. Ezek a korábban bemutatott statiszti-
kai függvényeket alkalmazzák. Az idetartozó elemző parancsokat az
Adatok szalag Elemzés csoportjában, az Adatelemzés gombra
kattintva megjelenített párbeszédpanelen választhatjuk ki. Ha itt
nem találjuk meg az Adatelemzés parancsot, akkor telepítenünk
kell az Excel adatelemző beépülőjét, az Analysis ToolPak-ot.
A telepítést Az Excel beállításai párbeszédpanel Bővítmények
kategóriájában végezzük. Itt a Kezelés listában válasszuk az Excel
bővítmények elemet, majd kattintsunk az Ugrás gombra!
A bővítmények telepítése

Ha Analysis ToolPak nem jelenik meg a Bővítménykezelő párbe-

szédpanel listáján, akkor kattintsunk a Tallózás nyomógombra,
majd adjuk meg az Analysis ToolPak tárolási helyét (meghajtóját,
könyvtárát és fájlnevét). Futtassuk a Telepítő programot, ha nem
találjuk meg a beépülő helyét. Végül a párbeszédpanelen jelöljük be
az Analysis ToolPak négyzetet. A telepített beépülők kitörlésükig
aktívak maradnak.
Ha netán nem jelenik meg az Adatelemzés gomb az Adatok
szalagon, akkor töröljük a jelölőnégyzetet a Bővítménykezelő pár-
beszédpanel listáján, zárjuk be a párbeszédpanelt, majd ismét kap-
csoljuk be a jelölőnégyzetet.
Az Analysis ToolPak telepítése után az adatelemzésre az Ada-
tok/Elemzés csoport Adatelemzés parancsát alkalmazzuk. A meg-
jelenő párbeszédpanelen választjuk ki az alkalmazandó módszert
(lásd az ábrát).
A választható statisztikai elemzések

Az adatelemzés kiinduló adatait, tartományait párbeszédpanelen
adjuk meg. Az adatelemzés bemeneti adattartományát úgy alakítjuk
ki, hogy az adatokat sorokká és oszlopokká rendezzük. Az első cella
tartalmazhatja az adatsor vagy oszlop azonosítását.
Amennyiben a bemeneti adattartományban e feliratokat is meg-
adjuk, úgy a program ezeket, egyébként automatikusan előállított
feliratokat ír az eredménytartományba. Az eredménytábla helyét mi
jelöljük ki. Az elhelyezésnél gondosan járjunk el, mert nincs lehető-
ség e parancs visszavonására, ha a program figyelmeztetése elle-
nére olyan helyre írtuk az eredménytáblát, ahol már voltak adatok.

Egytényezős varianciaanalízis
Több minta várható értékének (átlagának) egyenlőségére vonatkozó
statisztikai hipotézist vizsgálja meg. A varianciaanalízis segítségével
megállapíthatjuk, hogy a minták várható értéke azonos várható ér-
tékű sokaságból származik-e. Az adatelemzések az alábbi ábrához
hasonló párbeszédpanelen várják a parancs pontosítását.
Az elemzés paraméterezése
A bemeneti adatokat, a két független statisztikai minta elemeit a kö-
vetkező ábra szerint, két vagy több oszlopba (vagy sorba) írjuk
egymás mellé.
A Bemeneti tartomány mezőbe írjuk vagy egérrel jelöljük ki az
elemezni kívánt munkalap-tartomány hivatkozását. E tartománynak
legalább két, oszlopokba vagy sorokba rendezett szomszédos adat-
tartományból kell állnia. Ha a kijelölésbe foglaljuk a sor- vagy osz-
lopfeliratokat, akkor be kell jelölni a Feliratok az első oszlopban
vagy a Feliratok az első sorban négyzetet. A jelölőnégyzet neve
az Oszlopok vagy Sorok csoportosítási alap rádiógombok állásától
függ.
Az Alfa mezőben adjuk meg a kiértékeléshez szükséges szignifi-
kancia-szintet. Ennek alapértelmezett értéke 0,05. Ez 95 %-os biz-
tonsági szintet jelöl. Az ehhez tartozó kritikus F érték az eredmény-
ben is megjelenik. Ha a számított F érték kisebb a kritikus értéknél,

akkor a statisztikai hipotézist – vagyis esetünkben azt, hogy a min-

ták azonos várható értékű sokaságból származnak – elfogadhatjuk.
A program automatikusan meghatározza a kimeneti tartomány mé-
retét és figyelmeztet, ha az esetleg felülírja a meglévő adatokat
vagy túllépi a munkalap határát.
A kimeneti (eredmény-) tartomány helyét háromféle módon ad-
hatjuk meg:
 Kimeneti tartomány: Adjuk meg az eredménytartomány bal fel-
ső sarkának hivatkozását egérrel vagy beírással. A program fi-
gyelmeztet, ha az eredménytartomány várhatóan felülír meglévő
adatokat.
 Új munkalapra (név): Új munkalapot illeszt be az elemzett ada-
tokat tartalmazó munkafüzetbe, és az eredmények az új lap bal
felső (A1) cellájától kezdődően írja ki a lapra. A mezőben az új
lapot elnevezhetjük is.
 Új munkafüzetbe: Új munkafüzetet hoz létre egy új munkalappal,
és az eredményeket annak a lapnak a bal felső (A1) cellájától
kezdődően írja ki.
A Feliratok az első oszlopban illetve a Feliratok az első sorban
jelölőnégyzetet kapcsoljuk be, ha a bemeneti tartományban a osz-
lop-, illetve sorfeliratot is megadtuk. Ha a megadott bemeneti tarto-
mányban nincsenek feliratok, akkor kapcsoljuk ki ezt a jelölőnégyze-
tet. Ilyenkor a program automatikusan nevezi el az eredménytarto-
mány megfelelő feliratait (Sor 1, Sor 2, Sor 3 stb. vagy Oszlop 1,
Oszlop 2, Oszlop 3 stb.).
Feladat – Egytényezős varianciaanalízis

A következő példában az ábrán látható, egy forgalmazó két boltjá-
ban mért ásványvíz fogyasztási adatokhoz készítünk varianciaanalí-
zist.
1. Írjuk be az adatokat tetszőleges tartomány celláiba.
2. Adjuk ki az Adatok szalag Adatelemzés parancsát.
3. Válasszuk ki a megjelenő párbeszédpanelen az egytényezős va-
rianciaanalízist.

4. Kattintsunk a Bemeneti tartomány mezőbe, majd egérrel jelöljük

ki az alapadatokat tartalmazó cellatartományt (B1:C13). A kiindu-
lási (bemeneti) tartomány kettő, oszlopokba vagy sorokba rende-
zett adatcsoportból áll. Megadásukhoz elrejthetjük a párbeszéd-
panelt az ikonra kattintással. A kijelölés után a párbeszédpa-
nelt az ikonnal jelenítjük meg ismét.
5. Kattintsunk a Kimeneti tartomány mezőbe, majd egérrel jelöljük
ki az eredmények helyét a munkalapon. Elegendő a bal felső sar-
kot jelentő cellát megadni (E1).
A példaelemzés kiinduló adatai és a kapott eredmények az ábrán
láthatók.
A varianciaanalízis kiinduló adatai és eredményei
Kéttényezős varianciaanalízis
ismétlésekkel
Az egytényezős varianciaanalízis kibővítésével jött létre a kétténye-
zős varianciaanalízis.
Itt minden adatcsoportban egynél több minta található. Minden
minta egyformaszámú sort tartalmaz. A sorok az adatok egy-egy
ismétlődését is jelentik.

A Bemeneti tartomány és a Min- 1.termék 2.termék

tánként hány sor mezőben adjuk 1. mérés 590 660
meg az egyes minták sorainak 660 690
számát. A mellékelt ábra két ter- 780 500
méken kétszer végrehajtott mérés 770 460
eredményeit – a kiindulási adatokat 2. mérés 710 610
– mutatja be.
640 710
670 620
520 660
A minta adatai
Kéttényezős varianciaanalízis
ismétlések nélkül
A kéttényezős, ismétlések nélküli varianciaanalízis statisztikai pró-
bája adatsoronként egyetlen mintát dolgoz fel.
Korrelációanalízis
A korreláció két adathalmaz kapcsolatának szorosságát határozza
meg, ha az adatok a mértékegységtől függetlenül szerepelnek. Egy
statisztikai sokaságból vett két minta korrelációját úgy számíthatjuk,
hogy két adathalmaz kovarianciáját elosztjuk az adatok szórásának
szorzatával.
A korrelációs együttható értéke –1 és +1 közötti. A nullánál ki-
sebb korrelációs együttható (negatív korreláció) jelzi, hogy az egyik
halmaz kisebb értékei a másik halmaz nagyobb értékeivel vannak
kapcsolatban, míg a nullánál nagyobb korrelációs együtthatónál
(pozitív korreláció) az egyik adathalmaz nagyobb értékei a másik
halmaz nagyobb értékeivel vannak kapcsolatban. Ha a két halmaz
adatai között nincsen kapcsolat, azaz az adathalmazok függetlenek,
akkor a korreláció értéke nulla közelében lesz. A tétel megfordítása
nem igaz! A korrelációs együttható 0 értéke csak a változók korrelá-
latlanságát jelzi, függetlenségét nem. Például egy kör pontjainak x, y

koordinátái között nincs lineáris korreláció, a korrelációs együttható

értéke 0, ennek ellenére meglehetősen szoros a kapcsolat.
A Korrelációanalízis beviteli párbeszédpaneljét az alábbi ábrán
mutatjuk be.
Korrelációanalízis beviteli párbeszédpanelje

A kiindulási (bemeneti) tartomány kettő vagy több, oszlopokba vagy
sorokba rendezett adatcsoportból áll. Megadásukhoz elrejthetjük a
párbeszédpanelt az ikonra kattintással. A kijelölés után a párbe-
szédpanelt az ikonnal jelenítjük meg ismét.
A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredménytarto-
mány bal felső sarkának hivatkozását. A táblának csak a fele látha-
tó, mert két adathalmaz közötti korreláció nem függ attól, hogy a két
halmaz közül melyiket vesszük előre a számításnál. Az azonos sor-
és oszlopkoordináták metszéspontjaiban, vagyis a főátlóban álló
cellák értéke 1, mivel minden adathalmaz tökéletes korrelációban
van önmagával. Az eredménytábla négyzetes, szélessége és ma-
gassága egy cellányival nagyobb, mint az adattartományok celláinak
száma.
Több valószínűségi változó esetén ezek páronkénti korrelációja is
számítható, az eredmény a korrelációmátrixban jelenik meg
Feladat – Többváltozós korreláció

A következő példában az ábrán látható sörfogyasztási adatokhoz
készítünk többváltozós korrelációt.

1. Írjuk be az adatokat a megadott minta szerint!

2. Adjuk ki az Adatok szalag Adatelemzés parancsát!
3. Válasszuk ki a párbeszédpanelen a korrelációanalízist!
4. Bemeneti tartományként adjuk meg a B1:D22 tartományt, mely
tartalmazza a címeket is!
5. Kapcsoljuk be a Feliratok az első sorban jelölőnégyzetet!
6. Kimeneti tartománynak adjuk meg az E1 cellát, majd kattintsunk
az OK nyomógombra!
A minta feldolgozásával megállapítható, hogy a sörfogyasztás szo-
ros korrelációban van a hőmérséklettel és laza negatív korreláció-
ban a csapadékmennyiséggel.
Többváltozós korreláció és kovariancia analízis
Kovarianciaanalízis
A kovariancia két adathalmaz kapcsolatának szorosságát határozza
meg úgy, hogy az egyes adatpontok és átlaguk eltéréseinek szorza-
tát átlagolja. A vizsgálatban az adatok a mértékegységtől függően
szerepelnek. Az egymáshoz hasonlóan összefüggő adattartomá-
nyok eltérő kovarianciaértéket adnak, ha az adatpontok elhelyezke-
désének méretarányát megváltoztatjuk.

A korrelációs együttható értéke –1 és +1 közötti. A negatív kovari-

ancia jelzi, hogy az egyik halmaz kisebb értékei a másik halmaz na-
gyobb értékeivel vannak kapcsolatban, míg a pozitív kovariancia
esetén az egyik adathalmaz nagyobb értékei a másik halmaz na-
gyobb értékeivel vannak kapcsolatban. Ha a két halmaz adatai kö-
zött nincsen kapcsolat, azaz az adathalmazok függetlenek, akkor a
kovariancia értéke nulla körüli.
A kiindulási tartomány kettő vagy több, oszlopokba vagy sorokba
rendezett adatcsoportból áll. Az eredménytábla négyzetes, széles-
sége és magassága egy cellával több, mint az adattartományok
száma. A tábla főátlójában az egyes tartományok szórásnégyzete
áll. Lásd a fenti ábrán bemutatott mintánkat.
Leíró statisztika
A kiindulási egyváltozós adattartományról statisztikai jellemzőket
határoz meg a Leíró statisztika. A kimeneti tartomány minden
egyes kiindulási adatcsoporthoz két eredményoszlopot hoz létre. A
program a bal oldali oszlopba írja a statisztikai jellemzők nevét, mel-
lé az eredményeket. A program a kiindulási tartomány minden osz-
lopához egy kétoszlopos eredménytáblát készít, ha a Csoportosí-
tási alap csoportban az Oszlopok, a kiindulási tartomány minden
sorához egy kétoszlopos eredménytáblát készít, ha a Sorok válasz-
tókapcsolót jelöltük be.
Az eredmény megjelenítését befolyásoló kapcsolók:
 Várható érték konfidenciaszintje: az eredménytábla egy sorá-
ban megjeleníti a középérték konfidenciaszintjét. A szükséges
megbízhatósági (konfidencia) szintet a mezőbe írjuk be. A 95%-
os konfidenciaszintnek megfelelően a program a középérték kon-
fidenciaszintjét 0,05-os szignifikanciával számolja ki.
 k-adik legnagyobb: bejelölve az eredménytábla egy sorában
minden egyes adattartomány k-adik legnagyobb értéke jelenik
meg. A k értékét a megfelelő mezőben adjuk meg. Az adatsor
legnagyobb értékét kapjuk, ha k értéke 1.
 k-adik legkisebb: bejelölve az eredménytábla egy sorában min-
den egyes adattartomány k-adik legkisebb értéke jelenik meg. A k

értékét a megfelelő mezőben adjuk meg. Az adatsor legkisebb ér-

tékét kapjuk, ha k értéke 1.
A leíró statisztika paraméterezése
A sörfogyasztás statisztikai feldolgozása

 Összesítő statisztika: bekapcsolva részletes elemzést kapunk
(lásd az ábrát). A diagram rajzolása azonban ránk marad…

Exponenciális simítás
A bemeneti tartományban megadott megelőző időszak adatai alap-
ján előre jelezhetünk egy, az előző időszak hibaértékeivel korrigált
értéket (lásd az alábbi ábrát).
A módszer a simítási állandót használja, amelynek értéke megha-
tározza, hogy az előrejelzést mennyire befolyásolják a megelőző
időszakból származó hibák. A simítási állandóra (Csillapítási té-
nyező) általánosan alkalmazott a 0.2 – 0.3 (alapértelmezés szerint
0.3) érték. Ez mutatja, hogy az előrejelzés a megelőző időszak
becsléséhez mérten 20 – 30 %-os hibaszázalékkal korrigálandó.
Nagyobb simítási állandónál érzékenyebb a becslés, de az előrejel-
zés hibája is nagyobb. A regresszióanalízis ezzel szemben a meg-
lévő adatok összefüggése alapján készít előrejelzést.
Az exponenciális simítás paraméterezése

A Standard hibák jelölőnégyzet bekapcsolásával a program kétosz-
lopos eredménytáblát hoz létre, a jobb oszlopban jeleníti meg a
standard hiba értékeit, egyébként csak egyoszlopos eredménytábla
készül. Az adatelemzés a #HIÁNYZIK hibaértéket eredményezi, ha
a bemenő adatok nem elegendőek az előrejelzéshez vagy a stan-
dard hiba kiszámításához.
A Diagramkimenet négyzetet bekapcsolva a program az ered-
ménytábla mellett automatikusan beágyazott diagramot hoz létre,
amelyen megjeleníti az eredeti (megadott) és a becsült értékeket.

Az eredménydiagramon a tényleges adatok egérrel is elmozdítha-
tók, melyet követ az előrejelzés újraszámítása is (lásd az ábrát).
Fourier-analízis
A Fourier-analízis lineáris rendszerek és periodikus adatok elemzé-
sére szolgál. A Fourier-analízis az adatokat a gyors Fourier-
transzformációval alakítja át. Az inverz transzformáció is elvégezhe-
tő, ekkor a transzformált adatok az eredeti adatokat eredményezik.
A Bemeneti tartomány mezőben adjuk meg azokat a transzfor-
málandó valós vagy komplex adatokat, a 2 valamelyik hatványával
(vagyis 2, 4, 8, 16, 32 stb.) egyenlő számú, legfeljebb 1024 adatot
tartalmazó tartományt. A komplex számok alakja: x+yi vagy x+yj. Ha
x negatív szám, akkor aposztrófot ( ' ) kell elé írni, egyébként a prog-
ram figyelmeztetést ír ki. Az Inverz jelölőnégyzet bejelölésével
transzformálunk, a program a kiindulási tartomány adatait transz-
formáltnak tekinti, az eredménytáblában az adatok eredeti értékét
adja vissza.
Hisztogram
Egy cellatartományba írt adatok és az adattartomány alapján meg-
határozott adatkategóriák figyelembevételével kiszámíthatók az
egyenkénti és halmozott gyakoriságok. Az eljárás eredménye a ka-

tegorizálás, a tapasztalati sűrűségfüggvény, de az adathalmazban

egy megadott érték előfordulásainak számát is ki lehet számítani.
A hisztogram paraméterezése
Például, ha egy 40 elemű mintában az adatok kategóriánkénti meg-
oszlására vagyunk kíváncsiak, a hisztogram eredménytáblája meg-
adja az adatok határértékeit, valamint a legalsó határérték és az
aktuális határérték közé eső értékek számát. Az adatok cellatarto-
mányának módusza az egyedüli leggyakoribb érték.
A Bemeneti tartomány mezőben adjuk meg a legfeljebb 6400
numerikus értéket tartalmazó cellából álló, elemezni kívánt munka-
laptartomány hivatkozását. A program figyelmeztet, ha az adatok
között talál nem numerikust.
A Rekesztartomány mezőben adhatjuk meg egy cellatartományt
és tetszőleges, de növekvő sorrendben szereplő határértékeket,
amelyek az egyes kategóriákat határozzák meg. A program automa-
tikusan hozza létre a kategóriákat – ha nem adjuk meg őket – úgy,
hogy a legkisebb és a legnagyobb érték között egyenletesen feloszt-
ja az adattartományt. A kategóriák alulról zártak, felülről nyitottak,
azaz amikor a program összeszámolja az aktuális kategóriában lévő
adatpontok számát a kategóriák alsó határértékét beleveszi a szá-
mításba, a felső határértéket kizárja.

 Pareto (rendezett hisztogram): Bejelölve a program az adatokat
csökkenő gyakorisági sorrendben rendezve jeleníti meg az ered-
ménytáblában, ellenkező esetben emelkedő gyakorisági sorrend-
ben rendezi el az adatokat az eredménytáblában, és a sorba-
rendezett adatokat tartalmazó három jobb oldali oszlopot nem je-
leníti meg.
 Halmozott százalék: Bejelölve halmozott százalékos értékeket
ad eredményül, a hisztogram-diagramon pedig egy külön vonallal
jelzi azokat.
 Diagramkimenet: Bejelölve a program az eredménytábla mellett
automatikusan elkészíti és ugyanarra az eredmény-munkalapra
beágyazza a hisztogram-diagramot is.
Az ábrán szereplő példánkon korábbi, sörfogyasztási adatsorunk
hisztogramját készítettük el.

Mozgóátlag
Ezzel a módszerrel az adatsor kiugró, extrém értékeit simítva ké-
szíthetünk előrejelzéseket. Az eljárás a becsült időszak értékeit úgy
számolja, hogy a megadott számú mintavételi periódust tartalmazó
megelőző időszak adatait átlagolja.
A bemeneti tartománynak legalább négy cellából álló oszlopot
vagy sort kell tartalmaznia kiindulási adattartományként. A program
figyelmeztet, ha a tartományban nem numerikus adat szerepel. Az
Intervallum mezőbe írjuk be a mozgó átlagba bevont adatok szá-
mát. Alapértelmezés szerinti értéke 3.
 Standard hibák: Bejelölve az eredménytábla jobb oldali oszlopá-
ban a standard hibák megjelennek, ellenkező esetben az ered-
ménytábla csak egy oszlopot tartalmaz.
 Diagramkimenet: Bejelölve a program az eredménytábla mellett
automatikusan elkészíti és ugyanarra az eredmény-munkalapra
beágyazza a hisztogram-diagramot is.
Feladat – Mozgóátlag
A következő példában a következő ábrán látható budapesti dunai
tetőző vízállásadatokhoz készítünk mozgóátlagot. Tegyük hozzá,
hogy ennek hidrológiailag nincs értelme, mert az idősor nem folya-
matos, diszkrét észlelések eredménye, hanem csak egyes kiemelt
adatokat rögzít.
1. Írjuk be az adatokat a megadott minta szerint.
2. Adjuk ki az Adatok szalag Adatelemzés parancsát!
2. Válasszuk ki a párbeszédpanelen a mozgóátlagot.
3. Bemeneti tartományként adjuk meg a B1:B27 tartományt, mely
tartalmazza a címeket is.
4. Kapcsoljuk be a Feliratok az első sorban és a Diagramkimenet
jelölőnégyzetet.
5. Kimeneti tartományként adjuk meg a C1 cellát, mint az ered-
ménytábla bal felső sarkát.

A mozgóátlag elsimítja a különbségeket
Véletlenszám-generálás
E módszer alkalmazásával tölthető fel egy tartomány több eloszlás
egyikéből származó, egymástól független, a statisztikai modellezés-
ben használható véletlen számokkal. Az Eloszlás listában választ-
juk ki a véletlen változók létrehozásánál alkalmazandó eloszlástí-
pust. Az eloszlástípus meghatározza a szükséges paramétereket is,
melyeket a megfelelő mezőkbe írunk.
Paraméterek:
eloszlás- leírás paraméterek
típus
egyenletes A változók egyenlő való- Alsó és felső korlát.
színűséggel fordulnak
elő az alsó és felső korlát
között.
normális A valószínűségelmélet- Középérték és szórás, stan-
ben a leggyakoribb el- dard normális eloszlásnál
oszlás. (ez az alapértelmezett) a
középérték 0, a szórás 1.

Bernoulli Sikeres kísérleti kimene- Egy adott próba sikeressé-

tet 0, sikertelent 1 érték- gének valószínűsége.
kel jelöl egy Bernoulli
véletlen változó.
binomiális A kísérlet számú Berno- Egy adott próba sikeressé-
ulli véletlen változó ösz- gének valószínűsége.
szege egy binomiális
véletlen változó.
Poisson Az eloszlás jellemzi az Lambda (a középérték
időegység alatt bekövet- reciproka).
kező események számát.
mintaismét- Megadott kezdőponttól Alsó és felső korlát, lépés-
lés adott módszerrel ismét- köz, az értékek ismétlődé-
lődő adatok. sének gyakorisága és a so-
rozat ismétlődésének gyako-
risága.
diszkrét Az esemény (érték) és Egy érték és az ahhoz tarto-
bekövetkezésének való- zó valószínűségi tartomány
színűsége írja le. – két oszloppal, a balban az
értékek, a jobb oldaliban az
egy adott sorban lévő érték-
hez kapcsolódó valószínű-
ségek (valószínűségük ösz-
szege 1).
A Változók száma mezőbe írjuk be az eredménytáblában elhelyez-
ni kívánt adatoszlopok számát. Ha nem adjuk meg, akkor a program
kitölti az összes oszlopot az eredménytáblában (feltéve, hogy nem
egyetlen cellát, azaz egyoszlopos eredménytáblát adtunk meg). A
Véletlenszámok száma mezőben adjuk meg az egyes változókhoz
előállítandó adatpontok, azaz az eredménytábla kitöltendő sorainak
számát. Ha nem adjuk meg, akkor a program kitölti az összes sort
az eredménytáblában. Ha egyetlen cellát adtunk meg az eredmény-
tábla számára, akkor a Véletlenszámok száma mezőbe írt számú
véletlen szám az eredménytábla bal felső sarka alá kerül. A Vélet-
lenmag mezőbe írjunk be azt a tetszőleges értéket, amelyből a vé-

letlen számot hozzuk létre. Az érték később felhasználható ugyana-

zon a véletlen számok előállításához.
Rangsor és százalékos rangsor

Egy adathalmaz egyes értékeinek tényleges és százalékos rangso-
rát táblázatba szerkesztve adja vissza. A módszerrel egy adathal-
maz értékeinek egymáshoz viszonyított helye vizsgálható meg.
A Kimeneti tartomány több soros, illetve oszlopos lehet, mert a
program a kiindulási tartomány minden egyes adatcsoportjához ké-
szít egy eredménytáblát. Ezek mindegyike négy oszlopot tartalmaz:
az adatpontok számát, az adatpontok értékét, az adatpontok rang-
sorát és az adatpontok százalékos rangsorát növekvő sorrendbe
rendezve.
A Csoportosítási alap választókapcsolóival adjuk meg, hogy so-
rokban vagy oszlopokban helyezze el a program az eredménytar-
tomány adatait.
Regresszió
Lineáris regresszióanalízis végrehajtására alkalmas ez az adat-
elemzés. A program a regresszióanalízis során a legkisebb négyze-
tek módszerével egyenest – több független változó esetén síkot –
illeszt az adatpontok halmazára. A módszer alkalmazható olyan
vizsgálatoknál, amelyekben egy függő és több független változó ér-
tékeinek összefüggését határozzák meg. A regresszióanalízis
eredménye alapján a független változók alapján becsülhető a függő
változó.
A Bemeneti Y tartomány mezőben adjuk meg az elemezni kí-
vánt függő adattartomány hivatkozását. A függő adatok csak egyet-
len oszlopban szerepelhetnek. Jelöljük be a Feliratok négyzetet, ha
az y tartomány első sorában van felirat.
A Bemeneti X tartomány mezőben adjuk meg az elemezni kívánt
független adattartomány vagy adattartományok (legfeljebb 16 tarto-
mány) hivatkozását. A program ezeket a változókat balról jobbra
növekvő sorrendbe rakja, és az összesítő eredménytáblában 1., 2.,
3., stb. változóként jelölve adja meg őket.


 Zéró legyen a konstans: Bekapcsolt állapotában a regressziós
egyenes át fog menni a koordinátatengelyek metszéspontján.
 Megbízhatósági szint: Bekapcsolva az összesítő eredménytáb-
lában egy további szint jelenik meg. A mezőbe írjuk be azt a kon-
fidenciaszintet, amelyet az alapértelmezésű 95%-os szint mellett
szeretnénk alkalmazni a regresszióanalízis során.
A regresszióelemzés paraméterezése
 Maradékok: Bekapcsolva a maradékokat egy külön eredmény-
táblában jeleníti meg.
 Standard maradékok: Bekapcsolva a normalizált maradékokat
egy külön eredménytáblában jeleníti meg.
 Maradék pontsorok: Bekapcsolva a program a független változó
és a maradékok kapcsolatát diagramon ábrázolja.
 Pontsorok vonalhoz: Bekapcsolva a program a becsült értéke-
ket és a megfigyelt értékeket diagramon ábrázolja.
 Normál valószínűségű pontsorok: Bekapcsolva diagramon áb-
rázolja a normál valószínűségű pontsort.

A kimeneti tartományban megjelenő összesítő tábla tartalma:

Regressziós statisztika (r értéke, r-négyzet, korrigált r-négyzet,
standard hiba, megfigyelések),
Varianciaanalízis tábla,
Koefficiensek (ezek használhatók fel a becslésre),
Az y becslésének standard hibája, r2 értékek,
Megfigyelések száma,
A koefficiensek (együtthatók) standard hibája.
Az alábbi ábrán egy olyan többváltozós regresszióanalízis grafikus
eredményeit mutatjuk be, melynek bemeneti adatai az ábra többvál-
tozós korrelációanalízisének adataival egyeznek meg. A bemeneti
tartomány megadásánál alkalmazott módszer is megegyezik a
többváltozós korrelációanalízis gyorstalpalójának leírásánál bemuta-
tottal.
A sörfogyasztás és a hőmérséklet összefüggéseinek analízise

Mintavétel
Az eljárás az alapsokaságot képező kiindulási adathalmazból egy
mintát választ ki. Kis minta a teljes sokaságnál könnyebben kezelhe-
tő, ábrázolható. Periodikus kiindulási adatok esetén mintát tudunk
venni az adatok egyetlen meghatározott ciklusából is. A Bemeneti
tartomány mezőbe írjuk a mintavétel alapját képező sokaságot tar-
talmazó munkalaptartomány hivatkozását. A program az első, a
második stb. oszlopból választja ki a mintát.
A mintavétel paraméterezése
A Kimeneti tartomány mezőbe írjuk be az összesítő eredménytar-
tomány bal felső sarkának hivatkozását. E cella alatt egy oszlopban
jelennek meg a kiválasztott adatok, melyek száma egyenlő lesz a
kiindulási adatok számának és a mintavételi rátának a hányadosá-
val, ha a Periodikus választókapcsolót jelöljük be. Az eredménytáb-
lában lévő adatok száma a minták száma mezőbe írt értékkel
egyezik meg, ha a Véletlen mintavételi módszert választjuk.
Ha mintavételi módszerünk periodikus, akkor az időszak mezőbe
írjuk be azt a lépésközt (p), amellyel a mintát venni szeretnénk. A
kiindulási tartomány minden p-edik értéke az eredmények oszlopá-

ba kerül. A mintavételnek akkor szakad vége, ha a program eléri a

kiindulási tartomány végét. A program hibaüzenetet ír ki, ha a lé-
pésköz nem numerikus érték, ha a lépésköz  0, illetve ha nagyobb,
mint a kiindulási tartomány adatainak száma.
A minták száma mezőbe írjuk be, hány véletlenszerűen kiválasz-
tott adatot másoljon át a program az eredménytartományba. A prog-
ram az egyes átmásolt értékeket a kiindulási tartomány véletlensze-
rűen kiválasztott helyéről veszi. A kiindulási tartomány egy adott cel-
lájából többször is vehet mintát a program.
Kétmintás F-próba a
szórásnégyzetre
Két független, normál eloszlású változó szórásának egyezését
dönthetjük el az F-próbával.
Az 1. változótartomány mezőbe írjuk be az elemezni kívánt első
adatoszlop vagy adatsor hivatkozását. A 2. változótartomány me-
zőbe írjuk az elemezni kívánt második adatoszlop vagy adatsor hi-
vatkozását. A program figyelmeztet, ha valamelyik tartomány bár-
mely adatpontja nem numerikus.
Az Alfa mezőben adjuk meg a próba konfidenciaszintjét. Alapér-
telmezett értéke 0,05. A program figyelmeztet, ha ez az érték nem
numerikus vagy nem esik a 0-1 tartományba. Az eredménytábla df
értéke a szabadságfokok száma.
Kétmintás párosított t-próba a

várható értékre
Két független, normál eloszlású változó szórásának egyezését
dönthetjük el a Student-féle t-próbával. A két kiindulási adathalmaz
egyenlő számú, párba állítható adatpontot tartalmazzon. A két kiin-
dulási halmaz eltérő szórásnégyzetű is lehet.


numerikus vagy nem esik a 0-1 tartományba. A Feltételezett átla-
gos eltérés mezőbe írjuk a minták középértékei közti kívánt (feltéte-
lezett) eltérést. Egyenlőnek feltételezett középértékű minták esetén
ez az érték 0.
Kétmintás t-próba egyenlő

szórásnégyzeteknél
Két független, normál eloszlású változó várható értékének egyezé-
sét dönthetjük el a Student-féle homoszcedasztikus (mindkét adat-
halmaz várható értéke egyenlő) t-próbával.
numerikus vagy nem esik a 0-1 tartományba. A Feltételezett átla-
gos eltérés mezőben adjuk meg a minták középértékei között felté-
telezett eltérést. Egyenlőnek feltételezett középértékű minták esetén
ez az érték 0.
Kétmintás t-próba eltérő

szórásnégyzeteknél
Két független, normál eloszlású változó várható értékének egyezé-
sét dönthetjük el a Student-féle heteroszcedasztikus (az adathal-
mazok szórása eltérő) t-próbával. Ezt a próbát alkalmazzuk akkor,
ha a vizsgált csoportok eltérnek egymástól.


Az Alpha mezőben adjuk meg a próba megbízhatósági szintjét,
amelynek alapértelmezett értéke 0,05. Ha ez az érték nem numeri-
kus vagy nem esik a 0-1 tartományba, akkor figyelmeztetést ka-
punk. A Feltételezett átlagos eltérés mezőbe írjuk a minták közép-
értékei között kívánt eltérést. Egyenlőnek feltételezett középértékű
minták esetén ez az érték 0.
Kétmintás z-próba a várható értékre

Ezzel a statisztikai próbával két ismert szórásnégyzetű minta várha-
tó értékének azonosságára vonatkozó hipotézisek vizsgálhatók.
mely adatpontja nem numerikus. Mindkét tartományban az adatok
egyetlen sorban vagy oszlopban helyezkedjenek el.
Az Alpha mezőben adjuk meg a próba megbízhatósági szintjét,
amelynek alapértelmezett értéke 0,05. Ha ez az érték nem numeri-
kus vagy nem esik a 0-1 tartományba, akkor figyelmeztetést ka-
punk. A Feltételezett átlagos eltérés mezőbe írjuk a minták közép-
értékei között kívánt eltérést. Egyenlőnek feltételezett középértékű
minták esetén ez az érték 0.
A 1. (ismert) változó variancia mezőbe írjuk az 1. változó kiin-
dulási tartományának ismert szórásnégyzetét. A 2. (ismert) változó
variancia mezőben adjuk meg a 2. változó kiindulási tartományának
ismert szórásnégyzetét. A program figyelmeztet, ha bármelyik adat-
pont nem numerikus.
A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredménytarto-
mány bal felső sarkának hivatkozását. Az Excel automatikusan
meghatározza az eredmény tartomány méretét, és figyelmeztetést ír
ki, ha az várhatóan felülír a munkalapon meglévő adatokat.
Az eredménytartományt az aktuálissal azonos munkafüzetben új

munkalapon hozzuk létre, ha az Új munkalapra (név) választókap-
csolót bejelöljük. Az eredmények az új lap A1 cellájától kezdődően
jelennek meg a lapra. Az új lapot a rádiógomb utáni mezőben ne-
vezhetjük el.
Az Új munkafüzetbe választókapcsoló bejelölése után a prog-
ram új munkafüzetet hoz létre egyetlen, az eredményt tartalmazó
munkalappal, amelyen az eredményeket a lap A1 cellájától kezdve
helyezi el. Töröljük a jelölést, ha a bemeneti tartomány nem tartal-
maz feliratokat. Az Excel az eredménytáblázat megfelelő feliratait a
bemeneti tartomány első sora vagy első oszlopa alapján készíti el,
ha vannak feliratok és a Feliratok jelölőnégyzetet bejelöltük.
Problémamegoldás és célérték-
keresés
A célérték keresés szolgál olyan feladatok megoldására, amikor az
eredményt ismerjük, de a megfelelő eredményt adó kiindulási ada-
tokat nem. A program a célérték keresése során addig változtatja
egy adott cella értékét, amíg a cellaérték által befolyásolt képlet
eredménye a megkívánt szintet el nem éri.
Egy olyan cella megfelelő értékének megkeresésére, amely
egyetlen másik cella értékétől függ, az Adatok szalag Adateszkö-
zök csoportjában található Lehetőségelemzés  Célértékkeresés
parancsát alkalmazzuk. Az összetettebb, több cella értékének válto-
zásait figyelembe vevő vizsgálathoz a Microsoft Excel Solvert alkal-
mazzuk.
Célérték keresés
A változót tartalmazó módosuló cellára és a célérték cellára cellahi-
vatkozással vagy névvel is utalhatunk. Célcellának nevezzük a ke-
resett megoldást adó képletet tartalmazó cellára utaló hivatkozást
vagy nevet tartalmazó cellát. A célérték cella a képlet megkívánt
eredményét vagy az ilyen cellára hivatkozást tartalmazza. A módo-
suló cellában csak érték lehet, képletet nem tartalmazhat.

602 Problémamegoldás és célérték-keresés
Feladat – Célérték keresés

A következő példában az alábbi ábrán látható munkalap A1:B4 tar-
tományában található adatokhoz keresünk olyan megoldást, amely
megmutatja, hogy mekkora éves névleges kamatlábat kell alkal-
mazni egy évente négyszeri lekötési idejű értékpapír esetén, ha
40% tényleges éves kamatot kívánunk elérni.
A számítást az A1:B4 tartomány egy másolatán végezzük el,
hogy az eredményt összevethessük a mintával. Az alkalmazandó
függvény a pénzügyi függvények között található TÉNYLEGES
függvény.
1. Írjuk be az alapadatokat az A6:B9 tartomány celláiba.
2. Számítsuk ki a 30% névleges kamatlábhoz tartozó tényleges ka-
matlábat. A névleges kamatlábat a B6 cellába, az éves kamatfi-
zetési (újra-befektetési) időszakok számát a B7 cellába, a tényle-
ges kamatláb képletét (=TÉNYLEGES(névleges kamatláb; idő-
szak_per_év)) a B9 cellába írjuk be. Ez az ábrán a szerkesz-
tőlécen látszik.
A célértékkeresés paraméterezése
3. Jelöljük ki a B9 cellát. Ez a képletet tartalmazó célcella.
4. Adjuk ki az Adatok szalag Lehetőségelemzés  Célérték-
keresés parancsát. Ha a 3. pontot elmulasztottuk, akkor most ír-
juk be a célcella helyét.
5. Írjuk be az elérni kívánt tényleges kamatlábat (a függvény várt
eredményét) a Célérték cellába (40% = 0,4).

6. A módosuló cella a B6 helyen található, mint az a kiindulási adat,

amelyet addig változtatunk, amíg a képlet a célértéket el nem éri.
Adjuk meg ezt a hivatkozást is. Végül kattintsunk a párbeszédpa-
nel OK nyomógombjára.
A Célérték-keresés parancs addig módosítja a megadott cella érté-
két, amíg a módosuló cellától függő (a Célcella mezőbe írt) képlet a
Célérték mezőben megadott értéket el nem éri. A célcella mezőben
cellahivatkozást vagy nevet adhatunk meg. A Módosuló cella mező
tartalmazza a változó cellára hivatkozást vagy nevet, amelynek ér-
tékét a kívánt eredmény eléréséhez módosítjuk, és amelyre a képlet
közvetlenül vagy közvetve hivatkozik.
A célérték keresés folyamatáról visszajelzést kaphatunk

Az OK nyomógombra kattintás után megjelenik az eredményt be-
mutató Célérték állapota párbeszédpanel. Ha elfogadjuk a célérték
megközelítését, akkor kattintsunk a párbeszédpanel OK nyomó-
gombjára. Ekkor a módosuló cella felveszi a vizsgálat eredményét
(esetünkben a B6 jelű cella a keresett éves névleges kamatlábat). A
Mégsem nyomógombra kattintással leállítjuk a célérték keresését.
Ekkor a módosuló cella értéke az eredeti marad.
A Lépés nyomógomb a számítást lépésenként hajtja végre. A
Szünet nyomógomb leállítja a célérték-keresést és ezzel egyidejű-
leg Továbbra változtatja a gomb feliratát. Ezután a Tovább nyomó-
gombbal folytathatjuk a szünetelő célérték-keresést (ezzel egyidejű-
leg a nyomógomb feliratát az eredetire változtatjuk).

Adattábla alkalmazása több érték

meghatározására
Az adattáblák segítségével az összes adatelemzési változat egy
műveletben kiszámítható, illetve több változat eredménye egy mun-
kalapon egyszerre jeleníthető meg, hasonlítható össze. A munka-
lapnak az egy vagy több képletbe különböző értékek behelyettesíté-
sével kapott eredményeket tartalmazó cellatartománya az adattábla.
Ez lehet egyváltozós vagy kétváltozós. Egyváltozós adattáblánál
egy változó különböző értékeinek hatását vizsgáljuk egy vagy több
képletben, kétváltozós adattáblánál két változó hatását egy képlet-
ben vizsgáljuk. A munkalapra írt a képleteken „mi lenne, ha” elem-
zéssel azt vizsgálhatjuk, hogy a képlet egyes értékeinek megváltoz-
tatása hogyan hat a képlet eredményeire.
Egyváltozós adattáblák
Egy változó különböző értékeinek egy vagy több képletre gyakorolt
hatását az egyváltozós adattáblával vizsgáljuk. Az adattábla létre-
hozására az Adatok menü Adattábla... parancsát alkalmazzuk.
Feladat – Egyváltozós adattábla

Példánk „mi lenne, ha” elemzésében azt keressük, hogy különböző
nagyságú kamatláb mellett mekkora törlesztő-részleteket kell fizet-
nünk öt év alatt az 1650000 Ft eladási árú gépkocsiért.
A megoldáshoz a RÉSZLET függvényt és az adattáblát használjuk
fel. A függvényről részletesebben a pénzügyi függvényeknél olvas-
hatunk.
1. Írjuk be az alapadatokat a következő ábra szerint az A1:B11 tar-
tomány celláiba.
2. Írjuk be a B6 cellába a 10%-os kamatrátához tartozó részletszá-
mító képletet. Ne feledjük, hogy a képletben a ráta az egy törlesz-
tési időszakra (itt egy hónapra) eső kamatszázalékot jelöli. A B6
cella tartalma így: =RÉSZLET(B2/12;60;1650000) vagy az ennek
megfelelő hivatkozással: =RÉSZLET(B2/12;60;B4).

Egyváltozós adattábla paraméterezése és alapadatai

3. Jelöljük ki a keresett részleteket és a számításuk alapját képező
kamatrátákat a A6:B11 tartományban.
4. Adjuk ki az Adatok szalag Lehetőségelemzés  Adattábla pa-
rancsát. Ez a munkalapon meghatározott bemeneti értékek, és
képletek alapján hozza létre az adattáblát.
5. Minthogy mintánkban az A oszlopban helyezkednek el a beme-
neti értékek, a nekik megfelelő képletbeli hivatkozást (B2) írjuk be
az Adattábla párbeszédpanel Oszlopértékek bemeneti cellája
mezőjébe vagy egérrel jelöljük ki.
Az OK gombra kattintás után a program elkészíti az adattáblát és
kiszámítja a megfelelő értékeket (lásd a fenti ábrát). Az adattáblá-
hoz újabb képletet is hozzáadhatunk, ha közvetve vagy közvetlenül
ugyanarra a bemeneti cellára hivatkozunk. Az új képleteket a meg-
lévő képletektől és azok eredményeitől jobbra írjuk be és a fenti
módon az Adattábla paranccsal módosítjuk az adattáblát.
Példaként nézzük meg, hogy az előző példában kiszámított
törlesztőrészletek mellett mekkora összeget (tőkét és kamatot
együttesen) fizetünk vissza. Írjuk a C6 cellába az új képletet
(=B6*60), majd adjuk ki az Adattábla parancsot.
A következő ábrán az adattábla meghatározása mellett az ered-
mény is látható. Ha az új képlet nem hivatkozik közvetve vagy köz-

vetlenül a korábban meghatározott bemeneti cellára (például a

megelőző képletre), akkor a program hibaüzenetet ad, vagy nem a
megfelelő eredményt szolgáltatja (például elrontja a korábbi adat-
táblát).
Újabb eredményoszlopot számoltunk ki

A bemeneti értékek sorban is elhelyezhetők, ekkor az Adattábla
párbeszédpanelen a Sorértékek bemeneti cellája mezőbe írjuk a
változó cella hivatkozását. Csak a kétváltozós adattábla esetén tölt-
jük ki mind a két mezőt (lásd alább).
Kétváltozós adattáblák
A kétváltozós adattáblákkal egyidejűleg két változó hatását mérhet-
jük le ugyanazon képleten. A két változó számára tetszőleges szá-
mú értéket megadhatunk. Az egyik változót sorokban, a másikat
oszlopokban helyezzük el.
A következő ábra példáján bemutatjuk, hogyan fejlesszük tovább
korábban bemutatott egyváltozós adattáblánkat kétváltozóssá. A
példában különféle hitelekhez és kamatrátákhoz számítjuk ki a tör-
lesztési részleteket. Az ábrán a B oszlopba írtuk a kamatlábakat, a
6. sorba a törlesztendő hiteleket, valamint a B6 cellába a részlettör-
lesztés képletét, melyben a sor- és oszlopértékekre hivatkozunk.
Az OK gombra kattintás után megjelenő adattábla másolható,
szerkeszthető. Ha véglegesnek tekintjük, akkor másoljuk csak az
értékeket (irányított beillesztéssel).

Kétváltozós adattábla paraméterezése

Ezzel a képleteket nem másoljuk át, így a tábla már szabadon for-
mázható (lásd a következő ábrát).
A kétváltozós adattábla eredményei

A kész adattáblát kijelölése után, a kijelölés szegélyénél egérrel fog-
va húzhatjuk az új helyre. Az adattábla az egér bal gombjának fel-
engedésekor rögzül az új helyen.

A képleteket is tartalmazó adattáblából egyedi értékeket nem tö-

rölhetünk. Az eredményértékek teljes tömbjét ki kell jelölni a törlés
előtt, melyet a Del billentyű lenyomásával hajtunk végre.
Az adattáblákat tartalmazó munkalapok automatikus kiértékelése
időigényes feladat. Ennek vezérlését átvehetjük. Ehhez kapcsoljuk
be Az Excel beállításai párbeszédpanel Képletek/Számítási beál-
lítások kategóriájában az Adattáblák kivételével automatikus vá-
lasztókapcsolót.
Az újraszámítási mód beállítható a Képletek szalagon is

Az adattáblák kiértékeléséhez visszatérve ezután szükség szerint –
a teljes munkafüzet újraszámolásához – az F9 billentyűt nyomjuk
meg, vagy kattintsunk a Képletek szalag Számítás csoportjában
található Újraszámolás gombjára. Csak az aktuális munkalapot
számoltathatjuk újra a Shift+F9 billentyűkombinációval vagy a
Munkalap kiszámítása ikonra kattintva. Mindezekre csak akkor van
szükségünk tehát, ha nem automatikus számítási beállítást adtunk
meg.
Esetek elemzése
Egy munkalapképlet egy, illetve két változójának módosításának
hatását vizsgáló módszert ismertettünk a fentiekben. Bizonytalan
változók, különböző bemeneti adathalmazok esetén az Adatok sza-
lag Adateszközök csoportjának Lehetőségelemzés  Esetvizsgá-
ló parancsával különféle eseteket – forgatókönyveket – állíthatunk
fel. Ezeken hajtjuk végre a „mi lenne, ha” elemzést, valamint ezek-
ből alakítjuk ki az összes előállított bemeneti értékhalmazt és ered-
ményüket összefoglalva tartalmazó jelentéseket. Az esetek a mo-
dellel együtt elmenthetők, szerkeszthetők, módosíthatók, törölhetők.
Ha még nincs esetünk, akkor az Esetvizsgáló parancs kiadását az

új eset létrehozása követi, amelyet a párbeszédpanel Hozzáadás

gombjával indítunk el.
A megjelenő Eset felvétele párbeszédpanelen az Eset neve
mezőbe írjuk a felvett új eset nevét. Ennek alapján később is meg
fogjuk találni. Bármelyik cellát felhasználhatjuk változó cellaként
(Változó cellák) az esethez. Nem szomszédos cellák kijelöléséhez
a Ctrl billentyű lenyomása mellett kattintsunk a kívánt cellára.
Új esetet veszünk fel

Ha már létrehoztunk eseteket, akkor az Esetvizsgáló párbeszéd-
panel tartalmazza azokat. Az Esetek lista sorolja fel az aktív munka-
lapon létrehozott eseteket. A párbeszédpanel Változó cellák mező-
je az egyes eseteknél vizsgált változókat tartalmazó cellákat írja ki.
Új eseteket az Felvesz nyomógombra kattintás után adhatunk meg.
A Megjegyzés mező tartalmazza az eset létrehozásának, módo-
sításának dátumát, a létrehozó vagy módosító felhasználó nevét és
a megjegyzésnek megadott szöveget.
Itt a Módosítás ellen jelölőnégyzetet bejelölve munkalapvédel-
met kapcsolhatunk be. Így az esetek nem szerkeszthetők. Az Elrej-
tés jelölőnégyzettel a létező esetek listájáról tüntethetjük el az ese-
teket.

Az eseteket vezérlő párbeszédpanel

A Megjelenítés nyomógomb a munkalapon mutatja meg az Esetek
mezőben kiválasztott eset változó celláinak értékét. A Szerkesztés
nyomógomb megjeleníti az Esetek szerkesztése panelt.
A létező eset módosítása

Az Egyesítés nyomógombbal tetszőleges megnyitott munkafüzet

bármelyik lapjáról származó eseteket egyesíthetjük. A parancs kia-
dása előtt nyissuk meg az összes, egyesítendő esetet tartalmazó
munkafüzetet.
Választhatunk a megnyitott munkafüzetek közül

A Füzet mezőben adjuk meg az egyesítendő eset munkalapját tar-
talmazó munkafüzetet, majd a Lap mezőben az esethez tartozó
munkalapot. Az OK nyomógombra kattintás után a program a kije-
lölt, egyesítendő eseteket a szerkesztett munkalapra másolja.
A Jelentés nyomógombbal összegző jelentést, illetve kimutatást
készíthetünk. Az OK nyomógombra kattintás után jön létre az Ösz-
szefoglaló jelentés vagy az Esetkimutatás a szerkesztett munka-
füzet egy külön munkalapján.
Összegző jelentést készítünk

A Felvesz nyomógombra kattintás után az Eset felvétele párbe-

szédpanelen a változó cellák új értékeit adhatjuk meg. Alapértelme-
zett értékek a munkalap aktuális értékei. A Törlés nyomógombbal
törölhetjük az Esetek listában megjelölt esetet. Ez a parancs nem
szakítható meg és nem vonható vissza. A Bezárás nyomógomb
zárja be az Esetvizsgálót.
Összetett esetek megoldása

Az összetettebb „mi lenne, ha” esetek elemzésére a Microsoft
Solvert alkalmazzuk. Ez a beépülő makró az Adatok szalag Elem-
zés csoportjának Solver parancsával indítható. Ha ez a parancs
nem található meg az Adatok szalagon, akkor telepítenünk kell a
Solver Add-in bővítményt Az Excel beállításai párbeszédpanel Bő-
vítmények kategóriájában (vagy ennek sikertelensége esetén az
Excel telepítőjével):
1. Kattintsunk a Fájl szalagfülre!
2. Adjuk ki a Beállítások parancsot!
3. Az Excel beállításai párbeszédpanelen kattintással válasz-
szuk a Bővítmények kategóriát.
4. Válasszuk ki a Kezelés lista Excel bővítmények elemét!
5. Kattintsunk az Ugrás gombra!
6. Jelöljük be a Létező bővítmények mezőben a Solver bővít-
mény jelölőnégyzetet!
7. Kattintsunk az OK gombra!
A Solver lineáris, illetve nemlineáris és egész értékű optimalizálá-
si problémák megoldására szolgál. Ez utóbbi feladattípus igényli a
legtöbb számítási időt. Az optimalizálási feladatok általában meg-
oldhatók lineáris problémaként. Az ilyen esetek diagramon egyenes
vonallal ábrázolhatók, és az alkalmazott műveletek egyszerűek
(összegzés, trend, előrejelzés). A nemlineáris problémákban maga-
sabbrendű matematikai műveletek is előfordulnak (szorzás, osztás,
hatványozás, logaritmus). A Solvert alkalmazzuk több cella értéké-
nek megváltoztatásával történő optimális cellaérték kereséshez. Ek-
kor a számításban résztvevő cellákra korlátozó feltételeket is meg-

adhatunk. Segítségével meghatározhatók eladási és befektetési

stratégiák, optimális üzemeltetési paraméterek stb.
Az Excel 2010-es változatában a Solver új felhasználói felületet
kapott, algoritmusát átdolgozták, új megoldási metódusokat hoztak
létre és újabb paramétereket is beállíthatunk.
A megoldandó problémák meghatározó elemei: célkitűzéscella
(korábban: célcella) – az elérendő minimális, maximális, illetve konk-
rét eredményt tartalmazó cella vagy hivatkozás, más néven cél
(vagy célfüggvény), döntési változócellák (korábban: változó, illetve
módosuló cellák) – mely az eredményt befolyásoló paramétereket
tartalmazzák, feltételek, korlátozások (a változó cellák értékeit vagy
a célcellát korlátozó határértékek, illetve megkötések). A Solver a
változó cellák értékeit addig módosítja, amíg a megoldást el nem
éri. A problémára vonatkozó beállításokat tartalmazó modellek el-
menthetők és később betölthetők.
A Solver kezelése
A Solver kezelését a Microsoft Excel programhoz adott, az Offi-
ce14\SAMPLES könyvtárba telepített Solvsamp.xls munkafüzet pél-
dáinak alapján ismertetjük. Töltsük be ezt a munkafüzetet és nyis-
suk meg az Összeszerelés (Product Mix) munkalapot. A munka-
lapon szereplő feladat: csökkenő nyereség esetén meg kell hatá-
rozni az optimális termékösszetételt. A vizsgált cég egyforma alkat-
részek felhasználásával különféle termékeket (TV-t, lemezjátszót,
hangszórót) gyárt. Az alkatrészek készlete korlátos. Az értékesítés
költsége a darabszám arányában nő, tehát a fajlagos nyereség
csökken. Azt keressük, milyen összetételben gyártsunk, hogy a tel-
jes nyereség a legnagyobb legyen. Ezek a munkalapok nem változ-
tak a program megelőző változataihoz példaként adottakhoz képest,
magyarázatot kapunk és a színkódok is jelzik a Korlátozó feltétele-
ket (Constraints), Módosuló cellákat (Changing cells) és a Célkitű-
zés cellát (Target Cell).
A Solvert az Adatok szalag Elemzés/Solver parancsával indítjuk
el (lásd a következő ábrát). Ekkor megjelenik A Solver paraméterei
panel, amelyen a megoldás peremfeltételeit adjuk meg.

A Célérték beállítása mezőben adjuk meg a célfüggvényt, annak

a cellának a nevét vagy hivatkozását, amelynek minimális, maximá-
lis vagy adott értékéhez keressük a változó cellák megfelelő értéke-
it. Ha azt szeretnénk, hogy a célkitűzéscella értéke a lehető legna-
gyobb legyen, akkor jelöljük be a Max választógombot, a legkisebb
érték eléréséhez a Min választókapcsolót! Az Értéke rádiógombot
akkor használjuk, ha egy konkrét, a következő mezőben megadott
érték elérése a cél.
A cellát megadhatjuk mezőbe írással vagy munkalapon kiválaszt-
va is. A célcella hivatkozik a módosuló cellákra. Lehet a célcella is
változó. Ha nem adjuk meg, akkor a program az összes feltételt ki-
elégítő megoldást keresi. A Változócellák módosításával mezőben
adjuk meg az eredményt befolyásoló kulcsváltozók nevét vagy hi-
vatkozását. Ezek száma legfeljebb 200 lehet. A nem szomszédos
cellatartományokat pontosvesszővel elválasztva kell megadni.
Az Összeszerelés munkalap és a Solver paraméterezése

A Hozzáadás gombra kattintással megjelenített Korlátozó feltétel

felvétele párbeszédpanelen hozzuk létre a feltételek listáját. A Cse-
re gombra kattintás után az új korlátozó feltétel megadásához ha-
sonló módon módosíthatjuk a listán kiválasztott korlátozó feltételt. A
feltételek a létrehozott modell bármelyik – akár cél, akár változó –
cellájára alsó és felső korlátot jelenthetnek. A Korlátozó feltétel
felvétele párbeszédpanelen a bal oldali Cellahivatkozás mezőbe
írjuk az összehasonlítandó (korlátozandó) cella vagy tartomány ne-
vét vagy hivatkozását, a jobb oldali Korlátozó feltétel mezőbe írjuk
a feltétel értékét, vagy azt előállító képletet, hivatkozást.
Új feltételt állítunk be
A két mező közötti listán választjuk ki az összehasonlító feltétel ope-
rátort (műveleti jelet). Az int operátorral azt írhatjuk elő, hogy a felté-
tellel korlátozott (kizárólagosan változó) cella csak egész értéket
vehet fel, ilyenkor az egész szó jelenik meg a Korlátozó feltétel
mezőben. A bin operátort kiválasztva, a bináris szó látható a Korlá-
tozó feltétel mezőben. Ha a dif operátort választva, a mindkülönbö-
ző feltétel olvasható a Korlátozó feltétel mezőben.
Változó cellánként két (alsó és felső korlátot), ezen kívül 100 fel-
tételt adhatunk meg.
A Solver paraméterei párbeszédpanel Vonatkozó korlátozások
listáján kiválasztott feltétel módosítását a Csere gombra kattintás
után ugyanezen a párbeszédpanelen oldjuk meg.
A Korlátozó feltétel módosítása párbeszédpanel megjeleníté-
sével párhuzamosan az Excel a munkalapon kijelöli a Cellahivatko-
zás mező tartalmát. A Hozzáadás gombra kattintással újabb korlá-
tozó feltétellel bővíthetjük a meglévő feltételek listáját.

A feltétel utólag a munkalap felhasználásával módosítható

A listán kiválasztott feleslegessé vált feltételt a Törlés nyomógomb-
ra kattintással töröljük.
A Nem korlátozott változók nemnegatívvá tétele: Bejelölve a
Solver 0 (nulla) értéket állít be alsó korlátnak azoknál a módosuló
celláknál, amelyekhez nem adtunk meg alsó korlátot a Korlátozó
feltétel felvétele párbeszédpanelen.
A Solver paraméterei párbeszédpanel Válasszon egy megol-
dási módszert listájában választhatunk a korábbi módszernek meg-
felelő, sima nemlineáris problémákhoz használható Nemlineáris
ÁRG metódus mellett a lineáris problémákhoz alkalmas Szimplex
LP és a nem sima problémák megoldásához használható Evolutív
módszert is. A lineáris modellt akkor használjuk, ha a modell minde-
gyik összefüggése lineáris. Ez a lehetőség szintén felgyorsítja a
megoldás-keresést.
A feladat cellahivatkozásait és korlátozó feltételeit is elmenthetjük
itt, illetve a korábban elmentett beállításokat betölthetjük A Solver
paraméterei párbeszédpanel Betöltés/mentés gombjával.
A Beállítások nyomógombbal a Solver egyéb paramétereit állít-
hatjuk be. A Beállítások párbeszédpanelen a megoldás-keresési
eljárás egyéb, nagyobb gyakorlatot igénylő beállításait módosíthat-
juk. Itt az új megoldási metódusoknak megfelelően új párbeszédpa-
nel-lapokat is találunk.
A párbeszédpanelen látható alapértelmezett, felajánlott beállítá-
sok a legtöbb probléma megoldásához megfelelőek. A Maximális
idő mezőbe írjuk a megoldáskeresésre fordított idő korlátját másod-
percben (0 és 32767 között). Az alapértelmezés szerinti 100 má-
sodperc a legtöbb kisebb méretű probléma megoldására elegendő.

A Közelítő lépések mezőben a megoldási időt a számolási lépések

korlátozásával adjuk meg (0 és 32767 között).
A Korlátozó feltétel pontossága mezővel (0 és 1 közé eső
számmal) a Solverrel keresett megoldások pontosságát, tehát átté-
telesen itt is a számítási időt határozzuk meg. A kisebb pontosság-
gal történő feladatmegoldás rövidebb, a nagyobb több ideig tart. A
nagyobb pontossághoz kisebb számot kell a mezőbe írni (például
0,0000000001). Ha a megoldáshoz közeli kezdőértéket adunk meg,
akkor a megfelelő pontosság elérése gyorsabban valósul meg.
A Solver működési paraméterei

 Közelítő lépések eredményének megjelenítése: bekapcsolva a
Solver megoldási lépései követhetők (ha elindítjuk a megoldást),

vagyis a Solvert lépésenként megállítva működteti. Az eredmé-

nyek alakulása eközben nyomon követhető.
 Automatikus léptékváltás: Több nagyságrenddel különböző
bemeneti (változó cellák) és kimeneti (célcella és korlátozó felté-
telek) értékek mellett automatikus léptékváltást alkalmaz.
 Egész korlátozások figyelmen kívül hagyása: jelölőnégyzet
bekapcsolása után, az Egészoptimalizálás mezőben adjuk meg
a feladat megoldásánál megengedhető eltérést az optimális eset
százalékában. Ezt a számítási idő rövidítése érdekében alkal-
mazzuk. Ugyanis nagyon hosszú ideig tarthat olyan problémák
megoldása, melyekben a változó cellákat egész értékre korlátoz-
zuk. Nagyobb tűrésnél a megoldás gyorsabb. A tűrés hatástalan
az egészértékűségi feltételt nem tartalmazó problémáknál.
A Nemlineáris ÁRG párbeszédpanel-lapon, a Differenciák cso-
portban a cél- és a feltételfüggvények parciális deriváltjainak becslé-
sére alkalmazott módszert határozzuk meg.
 Haladó: Ez az alapértelmezés. A munkalapot egy menetben ér-
tékeli ki.
 Centrális: A munkalap többszöri újraszámolásával a megoldást
jobban már nem közelítő problémák megoldására alkalmazható.
A Solver figyelmeztet arra, hogy a célértéket már nem közelíti.
Nem folytonos függvényeknél célszerű használni.
A Solver paraméterei párbeszédpanel Betöltés/mentés gombjával
egy újabb párbeszédpanelt jeleníthetünk meg, amelyen található
gombokkal indítjuk a műveletet, illetve a mezőben beállíthatjuk a
mentéshez szükséges tartomány első celláját.
A betöltés és mentés vezérlése

Modell mentése esetén adjuk meg egy üres cellákból álló függőle-
ges cellatartomány első cellájának hivatkozását, hogy a probléma-
modellt oda helyezze a program. Modell betöltéséhez a probléma-
modellt tartalmazó teljes cellatartomány hivatkozását adjuk meg. A
munkafüzet minden lapja saját, a program által mentett beállítások-
kal rendelkezhet. Egy munkalapon több problémát is megadhatunk
úgy, hogy a Betöltés/mentés gombra kattintva egyenként mentjük
a problémákat.
Az első modellt a rendszer automatikusan menti a munkalappal,
ezért ezt csak több Solver modell mentésekor alkalmazzuk. A Be-
töltés gombbal a korábban elmentett modellek hivatkozását adhat-
juk meg, hogy újra vizsgáljuk azokat.
A Bezárás nyomógomb a probléma megoldása nélkül – megtart-
va a Beállítások, a Hozzáadás, a Csere vagy a Törlés nyomó-
gombbal végrehajtott módosításokat – zárja be a Solver paraméte-
rek párbeszédpanelt. Az Alaphelyzet nyomógomb a paramétereket
alaphelyzetbe állítja, törli az aktuális Solver beállításokat. Egy új fe-
ladat megoldásához az Alaphelyzet nyomógombbal állítjuk a
Solver beállítások párbeszédpanel beállításait alaphelyzetbe.
A párbeszédpanel Megoldás nyomógombjára kattintás után a
program elvégzi a megoldás keresését és – a beállításoktól függően
– megjeleníti a Kijelzés lépésenként vagy azonnal a Solver ered-
mények párbeszédpanelt. Ha Beállítások párbeszédpanelen a Kö-
zelítő lépések eredményének megjelenítése jelölőnégyzetet be-
kapcsoltuk, akkor a program a Próbamegoldás megjelenítése
párbeszédpanelt jeleníti meg. A panel Tovább gombjával – a köz-
benső eredmények megtekintése után – folytathatjuk a feladatot
vagy a Leállállítás nyomógombbal megszakíthatjuk a megoldás
keresését. Az Eset mentése gombbal elmenthető az állapot.
A Solver lépésenkénti futtatása

A Solver eredmények párbeszédpanel tetején megjelenik a Solver

valamelyik végrehajtási üzenete.
Itt választhatjuk ki a jelentéseket az eredmények megjelenítéséhez

A párbeszédpanellel az utolsó számolás eredményeit jeleníthetjük
meg. A program a jelentések készítéséhez a változó cellák értékei
közül a kívánt eredményhez legközelebbi értéket nyújtókat használ-
ja.
 A Solver megoldásának megtartása: A változó cellák felveszik
a Solver megoldásakor kapott értéküket, ezzel elfogadjuk a meg-
oldást.
 Eredeti értékek visszaállítása: Visszaállítja a változó cellák ere-
deti értékét.
Az eredmények a munkalapon is megjelennek, ha bejelöljük a Visz-
sza A Solver paraméterei párbeszédpanelre jelölőnégyzetet, ak-
kor az OK gombra kattintással a Jelentések mezőben kijelölt jelen-
téseket külön munkalapon, az aktuális munkalap elé beszúrva hoz-
zuk létre (lásd alább).
Az Eset mentése nyomógombbal esetként menthetjük el a prob-
lémát, melyet később az Adatok menü Lehetőségelemzés 
Esetvizsgáló parancsával feldolgozhatunk.
A Solver jelentései
A Solver eredmények párbeszédpanel Jelentések listájában adjuk
meg az elkészítendő jelentés típusát. Minden jelentés külön munka-
lapra kerül. Ha egyszerre több jelentést akarunk elkészíteni, akkor
kattintsunk mindegyik jelentés sorára! A megismételt kattintás törli a
kiválasztást. Példákat lásd a fejezet végén, a gyorstalpalónál.
Eredmény jelentés: A jelentés a megoldási módszer adatait, a
célértékcella mezőben megadott cellát és a változócellákat, azok
eredeti és végső értékét, a korlátozó feltételeket és azok adatait je-
leníti meg. A korlátozó feltételekre vonatkozó adatok az Állapot és
az Korlátváltozó oszlopban jelennek meg. Az Állapot oszlopban
megjelenő „Éppen” felirat azt jelenti, hogy a cella végértéke meg-
egyezik a feltételként megadottal. A „Bőven” felirat azt jelenti, hogy
a cella végértéke a feltételként megadottal nem megegyezve, attól
többé-kevésbé eltérve, tartalékkal rendelkezve teljesíti a feltételt. Ez
az eltérés jelenik meg a Korlátváltozó oszlopban. (Tehát „Éppen”
teljesülő esetben itt 0 áll).
Érzékenység jelentés: A jelentés a korlátozó feltételek kis változá-
sainak a megoldásra gyakorolt hatását jellemző érzékenységi jel-
lemzőket tartalmazza.
Lineáris modellek érzékenységi jelentésének tartalma:
 Végső érték: A számítás végán az adott változó cellában kapott
eredmény.
 Csökkentett költség: A célcella növekedése a változó cella egy-
ségnyi növekedésének hatására. A Nemlineáris modell Redukált
gradiensének felel meg.
 Célérték együtthatója: a célcella és egy változó cella közötti re-
latív összefüggés.
 Megengedhető növelés: A célegyüttható változása akkor, ami-
kor valamelyik változó cella optimális értéke növekedésnek indul.
Ugyanez a jellemző szerepel a változó cellákra vonatkoztatva is.
 Megengedhető csökkentés: A célegyüttható változása akkor,
amikor valamelyik változó cella optimális értéke csökkenésnek

indul. Ugyanez a jellemző szerepel a változó cellákra vonatkoz-

tatva is.
 Árnyékár: A nemlineáris modell Lagrange szorzójának felel meg,
a célcella növekedése a megfelelő feltétel egységnyi növekedé-
sének hatására.
 Feltétel jobb oldala: A cellára vonatkozó korlátozó feltétel érté-
ke.
Nemlineáris modellek érzékenységi jelentésének tartalma:
 Csökkentett gradiens: A célcella növekedése a változó cella
egységnyi növekedésének hatására.
 Lagrange szorzó: A célcella növekedése a megfelelő feltétel
egységnyi növekedésének hatására.
Végső Érték: A célcella és a módosuló cellák alsó és felső határér-
tékét, a célértéket adja meg. Az alsó, illetve felső határérték egy
változó cella által felvehető legkisebb vagy legnagyobb érték, ha az
összes többi változó cella értéke rögzített, valamint teljesíti a feltéte-
leket. A változócella alsó vagy felső határértékénél meghatározott
céleredmény a célcella mezőben megadott cella értéke.
Korlát jelentés: A célértéket és a célértéket tartalmazó cellát, a vál-
tozó cellákban alkalmazott alsó, illetve felső határértéket mutatja be.
Az OK nyomógombra kattintással készítjük el a jelentést és a vál-
tozó cellákat a megadott eredeti, vagy eredmény értékekre állítjuk.
A Mégsem nyomógomb a jelentések elkészítése és a változó cellák
módosítása nélkül bezárja a Solver eredmények párbeszédpanelt.
Feladat – A legolcsóbb szállítási útvonal

meghatározása
A következő példában az Excel 2010 programhoz adott, az
\Office14\Samples könyvtárba telepített Solvsamp.xls munkafüzet
Szállítási feladat munkalapjának problémamegoldását ismertetjük. A
megoldandó feladat: öt területi raktár ellátása három telephelyről
úgy, hogy a szállítási költség a lehető legkisebb legyen. A B20 cél-
cella tartalmazza az összegzett szállítási költséget, azaz az egyes

szállítások költségeinek összegét. Ennek a legkisebb értékéhez tar-

tozó szállítási mennyiségeket keressük, melyek a C8:G10 cellákban
találhatók.
A korlátozó feltételek szerint e cellák (a szállítások száma) nem
lehet negatív. Egyik telephely esetében sem léphetjük túl a rendel-
kezésre álló kapacitást, azaz B8:B10<=B16>B18. Minden területi
raktár igényét ki kell elégíteni (C12:G12>= C14:G14). A feladat line-
áris modellel megoldható.
A szállítási feladat alapadatai

1. Töltsük be az állományt vagy írjuk be az adatokat az ábra szerint.
2. Adjuk meg a szállítási költséget összegző képleteket is.
3. Indítsuk el az Adatok szalag Solver parancsát, majd állítsuk be a
következő ábra szerinti paramétereket.
4. A Solver beállításai párbeszédpanelen a Válasszon egy meg-
oldási módszert listában válasszuk ki a Szimplex LP listaelemet!

A megoldás paraméterezése a korlátozó feltételekkel

5. Végül a Megoldás nyomógombra kattintva oldjuk meg a felada-
tot.
6. A feladat megoldása után nyomtassuk ki az eredményjelentést és
a korlátokat. Ehhez kattintással válasszuk A Solver eredményei
párbeszédpanel Jelentések csoportjának Eredmény, Érzékeny-
ség és Korlátok elemét! Az eredmény a következő oldalakon lát-
ható.

A mintapélda megoldása
Microsoft Excel 14.0 Eredményjelentés
Munkalap: [SOLVSAMP.XLS]Szállítási feladat
Készült: 2011.01.18. 3:59:24
Eredmény: A Solver megoldást talált. Az összes korlátozó és optimalizálási feltétel
teljesült.
Solver motor
Motor: Szimplex LP
Megoldási idő: 0,078 másodperc.
Közelítő lépések: 13 Részproblémák: 0
A Solver beállításai
Maximális idő 100 s, Közelítő lépések 100, Precision 0,000001
Részproblémák maximális száma Korlátlan, Egész megoldások maximális száma Korlátlan, Egész
megoldások tűrése 5%, Megoldás egész értékű korlátozó feltételek nélkül, Nemnegatív feltételezése
Célértékcella (Min)
Eredeti
Cella Név érték Végérték
$B$20 Szállítási költség: Készlet 83 000 Ft 3 200 000 Ft
Változócellák

Eredeti
Cella Név érték Végérték Egész
$C$8 Kecskemét Sopron 1 0 Folytonos
$D$8 Kecskemét Pápa 1 0 Folytonos
$E$8 Kecskemét Kaposvár 1 0 Folytonos
$F$8 Kecskemét Veszprém 1 80 Folytonos
$G$8 Kecskemét Budapest 1 220 Folytonos
$C$9 Pécs Sopron 1 0 Folytonos
$D$9 Pécs Pápa 1 0 Folytonos
$E$9 Pécs Kaposvár 1 180 Folytonos
$F$9 Pécs Veszprém 1 80 Folytonos
$G$9 Pécs Budapest 1 0 Folytonos
$C$10 Szombathely Sopron 1 180 Folytonos
$D$10 Szombathely Pápa 1 80 Folytonos
$E$10 Szombathely Kaposvár 1 20 Folytonos
$F$10 Szombathely Veszprém 1 0 Folytonos
$G$10 Szombathely Budapest 1 0 Folytonos
Korlátozó feltételek
Korlát-
Cella Név Cella-érték Képlet Állapot változó
$B$8 Kecskemét Összesen 300 $B$8<=$B$16 Nem korlátoz 10
$B$9 Pécs Összesen 260 $B$9<=$B$17 Korlátoz 0
$B$10 Szombathely Összesen 280 $B$10<=$B$18 Korlátoz 0
$C$12 Összesen: --- 180 $C$12>=$C$14 Korlátoz 0
$D$12 Összesen: --- 80 $D$12>=$D$14 Korlátoz 0
$E$12 Összesen: --- 200 $E$12>=$E$14 Korlátoz 0
$F$12 Összesen: --- 160 $F$12>=$F$14 Korlátoz 0
$G$12 Összesen: --- 220 $G$12>=$G$14 Korlátoz 0
$C$8 Kecskemét Sopron 0 $C$8>=0 Korlátoz 0
$D$8 Kecskemét Pápa 0 $D$8>=0 Korlátoz 0
$E$8 Kecskemét Kaposvár 0 $E$8>=0 Korlátoz 0
$F$8 Kecskemét Veszprém 80 $F$8>=0 Nem korlátoz 80
$G$8 Kecskemét Budapest 220 $G$8>=0 Nem korlátoz 220
$C$9 Pécs Sopron 0 $C$9>=0 Korlátoz 0
$D$9 Pécs Pápa 0 $D$9>=0 Korlátoz 0

$E$9 Pécs Kaposvár 180 $E$9>=0 Nem korlátoz 180

$F$9 Pécs Veszprém 80 $F$9>=0 Nem korlátoz 80
$G$9 Pécs Budapest 0 $G$9>=0 Korlátoz 0
$C$10 Szombathely Sopron 180 $C$10>=0 Nem korlátoz 180
$D$10 Szombathely Pápa 80 $D$10>=0 Nem korlátoz 80
$E$10 Szombathely Kaposvár 20 $E$10>=0 Nem korlátoz 20
$F$10 Szombathely Veszprém 0 $F$10>=0 Korlátoz 0
$G$10 Szombathely Budapest 0 $G$10>=0 Korlátoz 0
Microsoft Excel 14.0 Érzékenységi jelentés

Készült: 2011.01.18. 3:59:25
Változócellák
Végső Csökkentett Célérték Megengedhető
Cella Név Érték költség együtthatója Növelés Csökkentés
$C$8 Kecskemét Sopron 0 6000 10000 1E+30 6000
$D$8 Kecskemét Pápa 0 3000 8000 1E+30 3000
$E$8 Kecskemét Kaposvár 0 0 6000 1E+30 0
$F$8 Kecskemét Veszprém 80 0 5000 0 1000
$G$8 Kecskemét Budapest 220 0 4000 4000 4000
$C$9 Pécs Sopron 0 4000 6000 1E+30 4000
$D$9 Pécs Pápa 0 2000 5000 1E+30 2000
$E$9 Pécs Kaposvár 180 0 4000 0 1000
$F$9 Pécs Veszprém 80 0 3000 1000 0
$G$9 Pécs Budapest 0 4000 6000 1E+30 4000
$C$10 Szombathely Sopron 180 0 3000 4000 4000
$D$10 Szombathely Pápa 80 0 4000 2000 5000
$E$10 Szombathely Kaposvár 20 0 5000 1000 2000
$F$10 Szombathely Veszprém 0 1000 5000 1E+30 1000
$G$10 Szombathely Budapest 0 6000 9000 1E+30 6000
Korlátozó feltételek
Korlátozó
Végső Árnyék- feltétel - Megengedhető
Cella Név Érték ár jobb oldal Növelés Csökkentés
$B$8 Kecskemét Összesen 300 0 310 1E+30 10

$B$9 Pécs Összesen 260 -2000 260 80 10

$B$10 Szombathely Összesen 280 -1000 280 80 10
$C$12 Összesen: --- 180 4000 180 10 80
$D$12 Összesen: --- 80 5000 80 10 80
$E$12 Összesen: --- 200 6000 200 10 80
$F$12 Összesen: --- 160 5000 160 10 80
$G$12 Összesen: --- 220 4000 220 10 220
Microsoft Excel 14.0 Korlátjelentés

Készült: 2011.01.18. 3:59:25
Célérték
Cella Név Érték
$B$20 Szállítási költség: Készlet 3 200 000 Ft
Változó Alsó Célérték Felső Célérték

Cella Név Érték korlát Eredmény korlát Eredmény
$C$8 Kecskemét Sopron 0 0 3200000 10 3300000
$D$8 Kecskemét Pápa 0 0 3200000 10 3280000
$E$8 Kecskemét Kaposvár 0 0 3200000 10 3260000
$F$8 Kecskemét Veszprém 80 80 3200000 90 3250000
$G$8 Kecskemét Budapest 220 220 3200000 230 3240000
$C$9 Pécs Sopron 0 0 3200000 0 3200000
$D$9 Pécs Pápa 0 0 3200000 0 3200000
$E$9 Pécs Kaposvár 180 180 3200000 180 3200000
$F$9 Pécs Veszprém 80 80 3200000 80 3200000
$G$9 Pécs Budapest 0 0 3200000 0 3200000
$C$10 Szombathely Sopron 180 180 3200000 180 3200000
$D$10 Szombathely Pápa 80 80 3200000 80 3200000
$E$10 Szombathely Kaposvár 20 20 3200000 20 3200000
$F$10 Szombathely Veszprém 0 0 3200000 0 3200000
$G$10 Szombathely Budapest 0 0 3200000 0 3200000

ANGOL-MAGYAR
FÜGGVÉNYNÉVTÁR
A program lokalizációjának sokak szerint hibája, hogy lefordították a
függvények neveit is. Ezt követően a különböző nyelvi változatokkal
készített munkalapok nem működnek a magyar változatban. Például
a SUM függvényt lefordították SZUM névre. Ilyen esetekben az al-
kalmazott függvények nevét nem ismeri fel a program, a függvénye-
ket tartalmazó cellák a #NÉV? hibaüzenetet adják vissza (ha a ma-
gyar munkalapot szeretnénk angol nyelvű Excelben feldolgozni, ak-
kor a #NAME? hibaüzenetet kapjuk). Ráadásul a fordítás nem volt
következetes, rengeteg szó kimaradt, vagyis ezeket a függvényeket
továbbra is angol nevükön használhatjuk. A függvények paraméte-
rezése szerencsére nem változott.
Ekkor a munkalapok működésének biztosítása érdekében keres-
sük meg és cseréljük le a függvényneveket a nyelvi változatnak
megfelelőre. Ehhez a Kezdőlap szalag menü Keresés és kijelölés
 Csere parancsát adjuk ki.
Angolból magyarra „fordítunk”

A Keresés és csere párbeszédpanel Csere lapján adjuk meg, hogy
melyik angol nyelvű függvénynevet melyik magyar nevűre cseréljük,

630 ANGOL-MAGYAR FÜGGVÉNYNÉVTÁR
beállítjuk a Keresés helye mezőben a Képletek elemet, majd Az

összes cseréje nyomógombbal egyszerre végrehajtjuk a cserét.
A csere végrehajtásához kívánunk segítséget nyújtani következő
listáinkkal, amelyek kategóriánként csoportosítva adják meg a leg-
fontosabb angol és magyar függvények neveit.
Adatbáziskezelő függvények
DAVERAGE AB.ÁTLAG
DCOUNT AB.DARAB
DCOUNTA AB.DARAB2
DGET AB.MEZŐ
DMAX AB.MAX
DMIN AB.MIN
DPRODUCT AB.SZORZAT
DSTDEV AB.SZÓRÁS
DSTDEVP AB.SZÓRÁS2
DSUM AB.SZUM
DVAR AB.VAR
DVARP AB.VAR2
Dátum- és időfüggvények
DATE DÁTUM
DATEVALUE DÁTUMÉRTÉK
DAY NAP
DAYS360 NAP360
EDATE EDATE
EOMONTH EOMONTH
HOUR ÓRA
MINUTE PERC
MONTH HÓNAP
NETWORKDAYS NETWORKDAYS
NOW MOST
SECOND MPERC
TIME IDŐ
TIMEVALUE IDŐÉRTÉK

TODAY MA
WEEKDAY HÉT.NAPJA
WORKDAY WORKDAY
YEAR ÉV
YEARFRAC YEARFRAC
DDE és külső függvények
CALL HÍVÁS
REGISTER.ID KÜLSŐ.AZONOSÍTÓ
SQL.REQUEST SQL.REQUEST
CELL CELLA
COUNTBLANK DARABÜRES
ERROR.TYPE HIBA.TÍPUS
INFO INFO
ISBLANK ÜRES
ISERR HIBA
ISERROR HIBÁS
ISEVEN ISEVEN
ISLOGICAL LOGIKAI
ISNA NINCS
ISNONTEXT NEM.SZÖVEG
ISNUMBER SZÁM
ISODD ISODD
ISREF HIVATKOZÁS
ISTEXT SZÖVEG.E
N N
NA HIÁNYZIK
TYPE TÍPUS
Kereső és hivatkozási függvények
ADDRESS CÍM
AREAS TERÜLET
CHOOSE VÁLASZT
COLUMN OSZLOP
COLUMNS OSZLOPOK

HLOOKUP VKERES
INDEX INDEX
INDIRECT INDIREKT
LOOKUP KERES
MATCH HOL.VAN
OFFSET OFSZET
TRANSPOSE TRANSZPONÁLÁS
VLOOKUP FKERES
AND ÉS
FALSE HAMIS
IF HA
NOT NEM
OR VAGY
TRUE IGAZ
Matematikai és trigonometrikus függvények
ABS ABS
ACOS ARCCOS
ACOSH ACOSH
ASIN ARCSIN
ASINH ASINH
ATAN ARCTAN
ATAN2 ARCTAN2
ATANH ATANH
CEILING PLAFON
COMBIN KOMBINÁCIÓK
COSH COSH
COUNTIFS DARABHATÖBB
DEGREES FOK
EVEN PÁROS
EXP KITEVŐ
FACT FAKT
FACTDOUBLE FAKTDUPLA
FLOOR PADLÓ

GCD LKO
INT INT
LCM LKT
LN LN
LOG LOG
LOG10 LOG10
MDETERM MDETERM
MINVERSE INVERZ.MÁTRIX
MMULT MSZORZAT
MOD MARADÉK
MROUND TÖBBSZ.KEREKÍT
MULTINOMIAL SZORHÁNYFAKT
ODD PÁRATLAN
PI PI
POWER HATVÁNY
PRODUCT SZORZAT
QUOTIENT KVÓCIENS
RADIANS RADIÁN
RAND VÉL
RANDBETWEEN VÉLETLEN.KÖZÖTT
ROMAN RÓMAI
ROUND KEREK
ROUNDDOWN KEREK.LE
ROUNDUP KEREK.FEL
SERIESSUM SORÖSSZEG
SIGN ELŐJEL
SINH SINH
SQRT GYÖK
SQRTPI GYÖKPI
SUM SZUM
SUMIF SZUMHA
SUMPRODUCT SZORZATÖSSZEG
SUMQ NÉGYZETÖSSZEG
SUMX2MY2 SZUMX2BŐLY2

SUMX2PY2 SZUMX2MEGY2
SUMXMY2 SZUMXBŐLY2
TANH TAN
TANH TANH
TRUNKC CSONK
Mérnöki függvények
BESSELI BESSELI
BESSELJ BESSELJ
BESSELK BESSELK
BESSELY BESSELY
BIN2DEC BIN.DEC
BIN2HEX BIN.HEX
BIN2OCT BIN.OKT
COMPLEX KOMPLEX
CONVERT KONVERTÁLÁS
DEC2BIN DEC.BIN
DEC2HEX DEC.HEX
DEC2OCT DEC.OKT
DELTA DELTA
ERF HIBAF
ERFC HIBAF.KOMPLEMENTER
GESTEP KÜSZÖBNÉL.NAGYOBB
HEX2BIN HEX.BIN
HEX2DEC HEX.DEC
HEX2OCT HEX.OKT
IMABS KÉPZ.ABSZ
IMAGINARY KÉPZETES
IMARGUMENT KÉPZ.ARGUMENT
IMCONJUGATE KÉPZ.KONJUGÁLT
IMCOS KÉPZ.COS
IMDIV KÉPZ.HÁNYAD
IMEXP KÉPZ.EXP
IMLN KÉPZ.LN
IMLOG10 KÉPZ.LOG10

IMLOG2 KÉPZ.LOG2
IMPOWER KÉPZ.HATV
IMPRODUCT KÉPZ.SZORZAT
IMREAL KÉPZ.VALÓS
IMSIN KÉPZ.SIN
IMSQRT KÉPZ.GYÖK
IMSUB KÉPZ.KÜL
IMSUM KÉPZ.ÖSSZEG
OCT2BIN OKT.BIN
OCT2DEC OKT.DEC
OCT2HEX OKT.HEX
SQRTPI GYÖKPI
Pénzügyi függvények
ACCRINT IDŐSZAKI.KAMAT
ACCRINTM LEJÁRATI.KAMAT
AMORDEGRC ÉRTÉKCSÖKK.TÉNYEZŐVEL
AMORLINC ÉRTÉKCSÖKK
COUPDAYBS SZELVÉNYIDŐ.KEZDETTŐL
COUPDAYS SZELVÉNYIDŐ
COUPDAYSNC SZELVÉNYIDŐ.KIFIZETÉSTŐL
COUPNCD ELSŐ.SZELVÉNYDÁTUM
COUPNUM SZELVÉNYSZÁM
COUPPCD UTOLSÓ.SZELVÉNYDÁTUM
CUMIPMT ÖSSZES.KAMAT
CUMPRINC ÖSSZES.TŐKERÉSZ
DB KCS2
DDB KCSA
DISC LESZÁM
DOLLARDE FORINT.DEC
DOLLARFR FORINT.TÖRT
DURATION KAMATÉRZ
EFFECT TÉNYLEGES
FVSCHEDULE KJÉ
INTRATE KAMATRÁTA

IPMT RRÉSZLET
IRR BMR
MDURATION MKAMATÉRZ
MIRR MEGTÉRÜLÉS
NOMINAL NÉVLEGES
NPER PER.SZÁM
NPV NMÉ
ODDFPRICE ELTÉRŐ.EÁR
ODDLPRICE ELTÉRŐ.UÁR
ODDLYIELD ELTÉRŐ.UHOZAM
PMT RÉSZLET
PPMT PRÉSZLET
PRICE ÁR
PRICEDISC ÁR.LESZÁM
PRICEMAT ÁR.LEJÁRAT
PV MÉ
RATE RÁTA
RECEIVED KAPOTT
SLN LCSA
SYD ÉSZÖ
TBILLEQ KJEGY.EGYENÉRT
TBILLPRICE KJEGY.ÁR
TBILLYIELD KJEGY.HOZAM
VDB ÉCSRI
XIRR XBMR
XNPV XNJÉ
YIELD HOZAM
YIELDDISC HOZAM.LESZÁM
YIELDMAT HOZAM.LEJÁRAT
AVEDEV ÁTL.ELTÉRÉS
AVERAGE ÁTLAG
BETADIST BÉTA.ELOSZLÁS
BETAINV INVERZ.BÉTA

BINOMDIST BINOM.ELOSZLÁS
CHIDIST KHI.ELOSZLÁS
CHIINV INVERZ.KHI
CHITEST KHI.PRÓBA
CONFIDENCE MEGBÍZHATÓSÁG
CORREL KORREL
COUNT DARAB
COUNTA DARAB2
COVAR KOVAR
CRITBINOM KRITBINOM
DEVSQ SQ
EXPONDIST EXP.ELOSZLÁS
FDIST F.ELOSZLÁS
FINV INVERZ.FISHER
FISHER FISHER
FISHERINV INVERZ.FISHER
FORECAST ELŐREJELZÉS
FREQUENCY GYAKORISÁG
FTEST F.PRÓBA
GAMMADIST GAMMA.ELOSZLÁS
GAMMAINV INVERZ.GAMMA
GAMMALN GAMMALN
GEOMEAN MÉRTANI.KÖZÉP
GROWTH NÖV
HARMEAN HARM.KÖZÉP
HYPGEOMDIST HIPERGEOM.ELOSZLÁS
INTERCEPT METSZ
KURT CSÚCSOSSÁG
LARGE NAGY
LINEST LIN.ILL
LOGEST LOG.ILL
LOGINV INVERZ.LOG.ELOSZLÁS
LOGNORMDIST LOG.ELOSZLÁS
MAX MAX

MEDIAN MEDIÁN
MINVERSE MIN
MODE MÓDUSZ
NEGBINOMDIST NEGBINOM.ELOSZL
NORMDIST NORM.ELOSZL
NORMDIST STNORMELOSZL
NORMINV INVERZ.NORM
NORMSINV INVERZ.STNORM
PEARSON PEARSON
PERCENTILE PERCENTILIS
PERCENTRANK SZÁZALÉKRANG
PERMUT VARIÁCIÓK
POISSON POISSON
PROB VALÓSZÍNŰSÉG
QUARTILE KVARTILIS
RANK SORSZÁM
RSQ RNÉGYZET
SKEW FERDESÉG
SLOPE MEREDEKSÉG
SMALL KICSI
STANDARDIZE NORMALIZÁLÁS
STDEV SZÓRÁS
STDEVP SZÓRÁSP
STEYX STHIBAYX
TDIST T.ELOSZLÁS
TINV INVERZ.T
TREND TREND
TRIMMEAN RÉSZÁTLAG
TTEST T.PRÓBA
VAR VAR
VARP VARP
WEIBULL WEIBULL
ZTEST Z.PRÓBA
Szövegfüggvények

CHAR KARAKTER
CLEAN TISZTÍT
CODE KÓD
CONCATENATE ÖSSZEFŰZ
DOLLAR FORINT
EXACT AZONOS
FIND SZÖVEG.TALÁL
FIXED FIX
LEFT BAL
LEN HOSSZ
LOWER KISBETŰ
MID KÖZÉP
PROPER TNÉV
REPLACE CSERE
REPT SOKSZOR
RIGHT JOBB
SEARCH SZÖVEG.KERES
SUBSTITUTE HELYETTE
T T
TEXT SZÖVEG
TRIM TRIM
UPPER NAGYBETŰS
VALUE ÉRTÉK
MAGYAR-ANGOL
FÜGGVÉNYNÉVTÁR
A magyar függvénynevek angol megfelelői szerepelnek a következő
listában.
AB.ÁTLAG DAVERAGE
AB.DARAB DCOUNT

640 MAGYAR-ANGOL FÜGGVÉNYNÉVTÁR
AB.DARAB2 DCOUNTA
AB.MAX DMAX
AB.MEZŐ DGET
AB.MIN DMIN
AB.SZÓRÁS DSTDEV
AB.SZÓRÁS2 DSTDEVP
AB.SZORZAT DPRODUCT
AB.SZUM DSUM
AB.VAR DVAR
AB.VAR2 DVARP
DÁTUM DATE
DÁTUMÉRTÉK DATEVALUE
EDATE EDATE
EOMONTH EOMONTH
ÉV YEAR
HÉT.NAPJA WEEKDAY
HÓNAP MONTH
IDŐ TIME
IDŐÉRTÉK TIMEVALUE
MA TODAY
MOST NOW
MPERC SECOND
NAP DAY
NAP360 DAYS360
ÓRA HOUR
PERC MINUTE
WORKDAY WORKDAY
YEARFRAC YEARFRAC
HÍVÁS CALL
KÜLSŐ.AZONOSÍTÓ REGISTER.ID

CELLA CELL
DARABÜRES COUNTBLANK
HIÁNYZIK NA
HIBA ISERR
HIBA.TÍPUS ERROR.TYPE
HIBÁS ISERROR
HIVATKOZÁS ISREF
INFO INFO
ISEVEN ISEVEN
ISODD ISODD
LOGIKAI ISLOGICAL
N N
NEM.SZÖVEG ISNONTEXT
NINCS ISNA
SZÁM ISNUMBER
SZÖVEG.E ISTEXT
TÍPUS TYPE
ÜRES ISBLANK
CÍM ADDRESS
FKERES VLOOKUP
HOL.VAN MATCH
INDEX INDEX
INDIREKT INDIRECT
KERES LOOKUP
OFSZET OFFSET
OSZLOP COLUMN
OSZLOPOK COLUMNS
TERÜLET AREAS
TRANSZPONÁLÁS TRANSPOSE
VÁLASZT CHOOSE
VKERES HLOOKUP

ÉS AND
HA IF
NEM NOT
VAGY OR
HAMIS FALSE
IGAZ TRUE
ABS ABS
ACOSH ACOSH
ARCCOS ACOS
ARCTAN ATAN
ARCTAN2 ATAN2
ARCSIN ASIN
ASINH ASINH
ATANH ATANH
COSH COSH
CSONK TRUNKC
DARABHATÖBB COUNTIFS
ELŐJEL SIGN
FAKT FACT
FAKTDUPLA FACTDOUBLE
FOK DEGREES
GYÖK SQRT
GYÖKPI SQRTPI
HATVÁNY POWER
INT INT
INVERZ.MÁTRIX MINVERSE
KEREK ROUND
KEREK.FEL ROUNDUP
KEREK.LE ROUNDDOWN
KITEVŐ EXP
KOMBINÁCIÓK COMBIN
KVÓCIENS QUOTIENT
LKO GCD

LKT LCM
LN LN
LOG LOG
LOG10 LOG10
MARADÉK MOD
MDETERM MDETERM
MSZORZAT MMULT
NÉGYZETÖSSZEG SUMQ
PADLÓ FLOOR
PÁRATLAN ODD
PÁROS EVEN
PI PI
PLAFON CEILING
RADIÁN RADIANS
RÓMAI ROMAN
SINH SINH
SORÖSSZEG SERIESSUM
SZORHÁNYFAKT MULTINOMIAL
SZORZAT PRODUCT
SZORZATÖSSZEG SUMPRODUCT
SZUM SUM
SZUMHA SUMIF
SZUMX2BŐLY2 SUMX2MY2
SZUMX2MEGY2 SUMX2PY2
SZUMXBŐLY2 SUMXMY2
TAN TANH
TANH TANH
TÖBBSZ.KEREKÍT MROUND
VÉL RAND
VÉLETLEN.KÖZÖTT RANDBETWEEN
BESSELI BESSELI
BESSELJ BESSELJ
BESSELK BESSELK

BESSELY BESSELY
BIN.DEC BIN2DEC
BIN.HEX BIN2HEX
BIN.OKT BIN2OCT
DEC.BIN DEC2BIN
DEC.HEX DEC2HEX
DEC.OKT DEC2OCT
DELTA DELTA
GYÖKPI SQRTPI
HEX.BIN HEX2BIN
HEX.DEC HEX2DEC
HEX.OKT HEX2OCT
HIBAF ERF
HIBAF.KOMPLEMENTER ERFC
KÉPZ.ABSZ IMABS
KÉPZ.ARGUMENT IMARGUMENT
KÉPZ.COS IMCOS
KÉPZ.EXP IMEXP
KÉPZ.GYÖK IMSQRT
KÉPZ.HÁNYAD IMDIV
KÉPZ.HATV IMPOWER
KÉPZ.KONJUGÁLT IMCONJUGATE
KÉPZ.KÜL IMSUB
KÉPZ.LN IMLN
KÉPZ.LOG10 IMLOG10
KÉPZ.LOG2 IMLOG2
KÉPZ.ÖSSZEG IMSUM
KÉPZ.SIN IMSIN
KÉPZ.SZORZAT IMPRODUCT
KÉPZ.VALÓS IMREAL
KÉPZETES IMAGINARY
KOMPLEX COMPLEX
KONVERTÁLÁS CONVERT
KÜSZÖBNÉL.NAGYOBB GESTEP

OKT.BIN OCT2BIN
OKT.DEC OCT2DEC
OKT.HEX OCT2HEX
ÁR PRICE
ÁR.LEJÁRAT PRICEMAT
ÁR.LESZÁM PRICEDISC
BMR IRR
ÉCSRI VDB
ELSŐ.SZELVÉNYDÁTUM COUPNCD
ELTÉRŐ.EÁR ODDFPRICE
ELTÉRŐ.UÁR ODDLPRICE
ELTÉRŐ.UHOZAM ODDLYIELD
ÉRTÉKCSÖKK AMORLINC
ÉRTÉKCSÖKK.TÉNYEZŐVEL AMORDEGRC
ÉSZÖ SYD
FORINT.DEC DOLLARDE
FORINT.TÖRT DOLLARFR
HOZAM YIELD
HOZAM.LEJÁRAT YIELDMAT
HOZAM.LESZÁM YIELDDISC
IDŐSZAKI.KAMAT ACCRINT
KAMATÉRZ DURATION
KAMATRÁTA INTRATE
KAPOTT RECEIVED
KCS2 DB
KCSA DDB
KJÉ FVSCHEDULE
KJEGY.ÁR TBILLPRICE
KJEGY.EGYENÉRT TBILLEQ
KJEGY.HOZAM TBILLYIELD
LCSA SLN
LEJÁRATI.KAMAT ACCRINTM
LESZÁM DISC

MÉ PV
MEGTÉRÜLÉS MIRR
MKAMATÉRZ MDURATION
NÉVLEGES NOMINAL
NMÉ NPV
ÖSSZES.KAMAT CUMIPMT
ÖSSZES.TŐKERÉSZ CUMPRINC
PER.SZÁM NPER
PRÉSZLET PPMT
RÁTA RATE
RÉSZLET PMT
RRÉSZLET IPMT
SZELVÉNYIDŐ COUPDAYS
SZELVÉNYIDŐ.KEZDETTŐL COUPDAYBS
SZELVÉNYIDŐ.KIFIZETÉSTŐL COUPDAYSNC
SZELVÉNYSZÁM COUPNUM
TÉNYLEGES EFFECT
UTOLSÓ.SZELVÉNYDÁTUM COUPPCD
XBMR XIRR
XNJÉ XNPV
ÁTL.ELTÉRÉS AVEDEV
ÁTLAG AVERAGE
BÉTA.ELOSZLÁS BETADIST
BINOM.ELOSZLÁS BINOMDIST
CSÚCSOSSÁG KURT
DARAB COUNT
DARAB2 COUNTA
ELŐREJELZÉS FORECAST
EXP.ELOSZLÁS EXPONDIST
F.ELOSZLÁS FDIST
F.PRÓBA FTEST
FERDESÉG SKEW
FISHER FISHER

GAMMA.ELOSZLÁS GAMMADIST
GAMMALN GAMMALN
GYAKORISÁG FREQUENCY
HARM.KÖZÉP HARMEAN
HIPERGEOM.ELOSZLÁS HYPGEOMDIST
INVERZ.BÉTA BETAINV
INVERZ.FISHER FINV
INVERZ.FISHER FISHERINV
INVERZ.GAMMA GAMMAINV
INVERZ.KHI CHIINV
INVERZ.LOG.ELOSZLÁS LOGINV
INVERZ.NORM NORMINV
INVERZ.STNORM NORMSINV
INVERZ.T TINV
KHI.ELOSZLÁS CHIDIST
KHI.PRÓBA CHITEST
KICSI SMALL
KORREL CORREL
KOVAR COVAR
KRITBINOM CRITBINOM
KVARTILIS QUARTILE
LIN.ILL LINEST
LOG.ELOSZLÁS LOGNORMDIST
LOG.ILL LOGEST
MAX MAX
MEDIÁN MEDIAN
MEGBÍZHATÓSÁG CONFIDENCE
MEREDEKSÉG SLOPE
MÉRTANI.KÖZÉP GEOMEAN
METSZ INTERCEPT
MIN MINVERSE
MÓDUSZ MODE
NAGY LARGE
NEGBINOM.ELOSZL NEGBINOMDIST

NORM.ELOSZL NORMDIST
NORMALIZÁLÁS STANDARDIZE
NÖV GROWTH
PEARSON PEARSON
PERCENTILIS PERCENTILE
POISSON POISSON
RÉSZÁTLAG TRIMMEAN
RNÉGYZET RSQ
SORSZÁM RANK
SQ DEVSQ
STHIBAYX STEYX
STNORMELOSZL NORMDIST
SZÁZALÉKRANG PERCENTRANK
SZÓRÁS STDEV
SZÓRÁSP STDEVP
T.ELOSZLÁS TDIST
T.PRÓBA TTEST
TREND TREND
VALÓSZÍNŰSÉG PROB
VAR VAR
VARIÁCIÓK PERMUT
VARP VARP
WEIBULL WEIBULL
Z.PRÓBA ZTEST
Szövegfüggvények
AZONOS EXACT
BAL LEFT
CSERE REPLACE
ÉRTÉK VALUE
FIX FIXED
FORINT DOLLAR
HELYETTE SUBSTITUTE
HOSSZ LEN
JOBB RIGHT

KARAKTER CHAR
KISBETŰ LOWER
KÓD CODE
KÖZÉP MID
NAGYBETŰS UPPER
ÖSSZEFŰZ CONCATENATE
SOKSZOR REPT
SZÖVEG TEXT
SZÖVEG.KERES SEARCH
SZÖVEG.TALÁL FIND
T T
TISZTÍT CLEAN
TNÉV PROPER
TRIM TRIM

TÁBLÁZATOK ÉS
KIMUTATÁSOK
A táblázat az Excel 2010 szóhasználatában a korábbi listának felel

meg, vagyis valamilyen logikai csoportosításba vonható – hasonló
adatokat tartalmazó – és címkével rendelkező munkalaptartomány,
illetve kapcsolt adatokat tartalmazó munkalapsorok sorozata, példá-
ul számla adatbázis, vagy az ügyfelek nevének és telefonszámainak
halmaza. Kicsit ellentmondásos ez az elnevezés, hiszen a munkalap
sem más, mint egy nagy táblázat. Mostantól viszont hozzá kell
szoknunk, hogy a lista utódjaként a táblázatot emlegetjük. Ráadásul
ilyen táblázatból több is szerepelhet a munkalapon és ezekre a táb-
lázatokra saját, egyedi neveikkel is hivatkozhatunk.
A táblázat adatbázisként is használható, amelyben a sorok a re-
kordok és az oszlopok a mezők. A táblázat első sora tartalmazza az
oszlopok feliratait, azaz azonosításukra szolgáló címkéiket. Ha egy
hagyományos tartományt, amely az egymás fölötti cellákban hason-
ló adatokat, például nevet, címet, telefonszámot, bért, adót tartal-
maz, táblázattá alakítunk, akkor automatikusan megjelenik az osz-
lopfej (a tartomány első sorát azonosítónak nevezi ki a program), és
minden egyes cellája mellett a szűrést beállító gombok.
A táblázatokba szervezett adatokkal sokkal kényelmesebb dol-
gozni. Érdemes tehát a munkalapokat táblázatként tárolni. A prog-
ram segíti az ilyen módon csoportosított adatok szerkesztését, szer-
vezését, vagyis rendezését, valamint az ilyen táblázatból jelentések
készítését. A táblázatokat a program alapbeállítás szerint automati-
kusan bővíti, ha az utolsó sora után közvetlenül újabb sort viszünk
be (ez nem történik meg, ha a táblázat végén összesítő sor van, de
az egyszerűen kikapcsolható a bővítés idejére). Ez a sor automati-
kusan átveszi a táblázat formátumát is.
Korábban a listák kezelésére vonatkozó parancsokat többnyire az
Adatok menüben találtuk. Most a táblázatot a Beszúrás szalag

TÁBLÁZATOK ÉS KIMUTATÁSOK 651
Táblázat parancsával hozzuk létre, aktív táblázat esetén pedig a

megfelelő parancsokat a Táblázateszközök – Tervezés szalagon
találjuk.
Ha a táblázatot adatbázisnak tekintjük, akkor a sorokat rekordok-
nak, az oszlopokat mezőknek nevezzük. Egy munkalapon korábban
csak egyetlen listát alkalmazhattunk, most akár több táblázatunk is
lehet. A táblázatot és a munkalapon utána következő egyéb adato-
kat legalább egy üres sorral, illetve oszloppal válasszuk el. Ezzel
segítjük az Excel számára a táblázat azonosítását, amikor rende-
zést, szűrést, illetve automatikus részösszeg-számítást végzünk.
Lényeges, táblázaton kívüli adatokat csak a táblázat alá írjunk, mert
a táblázat melletti adatokat a program a táblázat adatainak szűrésé-
vel együtt elrejtheti. Az adatbázist korábban, például a Függvények
kötetben már említettük. A táblázatokkal végezhető műveleteket
(szűrés, keresés, rendezés, jelentés készítése) az alábbiakban is-
mertetjük. A táblázat celláiban szereplő képleteket a program kiérté-
keli, majd a listaműveletekben a cella értéke és nem a tartalma vesz
részt.
A mezőket elnevező, cellánként legfeljebb 255 karakter hosszú
oszlopfeliratok a lista első sorában szerepelnek. A program ezeket
az elnevezéseket alkalmazza a táblázatokon végzett műveletek so-
rán. Az oszlopfeliratok formátuma eltérhet a táblázat adatainak for-
mátumától. Az oszlopfeliratokat célszerűen aláhúzással választjuk el
az adatoktól, de az előre beépített táblázatstílusok között is remek
példákat és a Kezdőlap/Stílusok/Formázás táblázatként nyomó-
gomb-menü galériájában egyetlen kattintással alkalmazható mintá-
kat találunk erre. Ha egy tartományban található az aktív cella, ak-
kor bármely, a fenti módon végzett táblázatkénti formázás együtt jár
a tartomány táblázattá alakításával, vagyis a címsor kiemelt formá-
zásával és a szűrőgombok megjelenítésével is.
A címsor egyedi formázására használhatjuk a Kezdőlap/Stílu-
sok/Cellastílusok nyomógomb-menü galériájának elemeit, vagy a
Kezdőlap szalag Betűtípus, Igazítás, Szám csoportjainak neve
melletti ikonnal, vagy a Ctrl+1 billentyűkombinációval megjelenített
Cellák formázása párbeszédpanel hagyományos lehetőségeit.
Aláhúzáshoz például az aláhúzandó cellák kijelölése után a Sze-
gély párbeszédpanel-lap beállítási lehetőségeit használjuk. A cím-

sor hátterének kiemelő színezése is megfelelő, amelyet a Kitöltés

párbeszédpanel-lapon állítunk be. A hosszabb oszlopfeliratokat az
Igazítás lapon több sorra tördelhetjük, ha a párbeszédpanel Sortö-
réssel több sorba jelölőnégyzetét bekapcsoljuk.
A táblázat megegyezhet a munkalap méretével (az Excel 2007-
ben 1048576 sor, 16384 oszlop). A sorok és az oszlopok hasonló
jellegű, összetartozó adatokat tartalmaznak. Például valamely ter-
mék jellemzői ugyanannak a sornak egymást követő celláiba kerül-
nek. Az egyforma jellemzőket tartalmazó oszlopok celláit célszerű
egyformára formázni. Az adatokat (jellemzőket) ne kezdjük szóköz-
zel, mert ez befolyásolja a rendezést és keresést, egyébként a prog-
ram a kis- és nagybetűk között általában nem tesz különbséget
(csak ha ezt külön kérjük a rendezés során).
A táblázatot kijelölése után névvel láthatjuk el. A program a Be-
szúrás/Táblázat paranccsal vagy a Kezdőlap/Formázás táblázat-
ként nyomógomb-menüből választott mintával létrehozott táblázat
számára az automatikus TáblázatX nevet adja, amelyet a Táblázat-
eszközök – Tervezés szalag Tulajdonságok csoportjában módo-
síthatunk. Az utólagos névmódosítás előtt kattintsunk a táblázat egy
cellájába.
A Tulajdonságok csoportban módosíthatjuk a nevet

A nevet a Tulajdonságok csoport név mezőjébe írjuk. A táblázatot
ugyanakkor nem kötelező elnevezni, használhatjuk továbbra is az
alapértelmezés szerinti TáblázatX nevet. A program az adatbázis –
„Database” nevű táblázatok első sorát mindenképpen oszlopfelirat-

nak tekinti. Ilyenkor nem kell kijelölni a listát, elég egy mezőjébe állni
a kurzorral, ellenkező (ha nincs név) esetben a teljes listát ki kell
jelölni a további munkához.
A listák – táblázatok – kezelésén módosítottak az Excel 2007-től.
A legújabb változat főként kényelmi szolgáltatásaira külön kitérünk.
Bár sok változtatás történt, a lefelé kompatibilitásra ügyeltek a fej-
lesztők. A korábban megszokott munkafüzeteink listái a hagyomá-
nyos funkciókkal működnek. Ha az új programváltozatban megjelent
különleges formázásokat alkalmazzuk, akkor az ilyen táblázatok
korábbi verzió szerinti formátumába mentésekor a program figyel-
meztet a formázás elvesztésére.
Adatűrlapok
A program által létrehozott, adatbevitelt
és módosítást segítő adatűrlap most
közvetlenül a szalagról nem érhető el.
Az Űrlap parancsot Az Excel beállításai párbeszédpanel Gyors-
elérési eszköztár lapjának Minden parancs kategóriájából vegyük
fel a gyorselérési eszköztárra! Innen később szükség szerint kiadha-
tó az Űrlap parancs, ha kurzorral a táblázat területén állunk. Ha
nincs lista, vagy a listán kívüli cella az aktuális, akkor hibaüzenetet
kapunk (lásd az ábrát). Ezt a fajta beépített adatűrlapot csak 32 osz-
lopig alkalmazhatjuk, különben a „Túl sok mező van az adatmaszk-
ban.” hibaüzenetet kapjuk.
Hibaüzenetet kapunk, ha az aktív cella nem táblázat része

Előfordulhat, hogy a táblázatunkban szereplő oszlopokat csoportosí-
tottuk, azaz összevont fejléccel láttuk el (mint a következő ábrán a
Bevételek és a Kiadások rovatot). Ekkor jelöljük ki az azonosító sor-
tól kezdődően a kezelendő listát (például az ábrán az A3 cellától
kezdődően) és utána adjuk ki az Űrlap parancsot. Ha nem így

654 Adatűrlapok
járunk el, akkor az űrlap megjelenése helyett hibajelzést kapunk,

mert a program nem tudja eldönteni, mely cellákban vannak oszlop-
feliratok.
Űrlap használata csoportba összevont oszlopok esetén

Az űrlapon csak a lista első 32 mezőneve, illetve a nekik megfelelő
mezők jelennek meg. Az ábrán egy kisvállalkozói pénztárkönyv pél-
dáján mutatjuk be az adatűrlap részeit. Az űrlap megjelenésekor az
első rekord adatait mutatja.
A párbeszédpanel címe megegyezik a munkalap nevével. A pár-
beszédpanel többi eleme:
 nyomógombok: A lista rekordjaira vonatkozó műveletek kiadá-
sára szolgáló gombok.
 gördítő sáv: A listán belüli mozgásra szolgáló eszköz.
 1/20: A párbeszédpanel jobb felső sarkában jelzi, hogy a lista
hány rekordot tartalmaz, illetve azok közül melyik mezői látsza-
nak a panelon. Szűrt lista esetében a sorszám a szűrőfeltételnek
megfelelő rekordok számára vonatkozik.
 mezőnevek: A lista első sorából származó oszlopfeliratok adják

a mezőneveket (így abban megjelennek a munkalapon szereplő
elválasztójelek is).
 űrlapmezők: Kétféle űrlapmező lehet – beviteli (ez módosítható),
valamint számított (ennek tartalma nem módosítható, mert értéke
képletből származik). Ezek egy listán belül is változhatnak. Pél-
dául, ha a fenti példában szereplő lista „Áthozat” sorral kezdődik
és „Átvitel” sorral végződik, akkor ezekben a rekordokban a me-
zők túlnyomó része csak az eredmények megjelenítésére szolgál.
Eredményt megjelenítő és beviteli űrlapmező

Az Excel futtatása során a beépített adatűrlapon túl felhasználhatjuk
a Visual Basicben elkészített egyéni párbeszédpaneleket, vagyis
adatűrlapokat. Ezek az adatűrlapok is tartalmazhatnak nyomógom-
bokat, űrlapmezőket, gördítő sávokat. A nyomógombokhoz makró-
kat, Visual Basic programokat is kapcsolhatunk.
Az adatűrlap úgynevezett modális párbeszédpanel, amelynek je-
lenléte esetén nem használható semmilyen szalagparancs, tehát a
nyomtatás és a mentés sem. Ha az adatűrlapot nyomtatni szeret-
nénk, akkor az Alt+PrtScn billentyűkombinációval másoljuk előbb a
vágólapra, majd illesszük be a képet egy olyan alkalmazásba, ahon-
nan nyomtatni tudunk (például Paint vagy Word dokumentumba).
A táblázat módosítása és bővítése

Az Űrlap paranccsal megjelenített párbeszédpanel Újat nyomó-
gombjára kattintással toldhatunk új rekordot a lista végére. A szer-
keszthető beviteli mezők között a Tab és a Shift+Tab billentyűkkel
mozoghatunk. Használhatjuk az egeres kattintást is a beviteli mező
kijelölésére. A számított vagy védett mezők nem szerkeszthetők, így
ki sem jelölhetők. A mezők védelmét a Korrektúra menü Változá-

656 A listaszolgáltatás új helye
sok/Lapvédelem parancsával oldjuk meg. Az aktuális rekord előtti

rekordot az Előzőt az aktuálist követőt a Következő nyomógombra
kattintással is a párbeszédpanelbe tölthetjük. A rekordok nem látha-
tó mezőit a párbeszédpanel jobb oldalán található gördítő sáv esz-
közeivel jeleníthetjük meg. Ha például a következő mezőt akarjuk a
párbeszédpanelen megjeleníteni, akkor a gördítő sáv alsó ikonjá-
ra kattintunk.
Ha még nem hagytuk el a módosított rekordot, akkor annak ere-
deti tartalmát az Előző állapot nyomógombbal állíthatjuk vissza. Az
aktuális rekordot a Törlés nyomógombra kattintva törölhetjük. Ekkor
a listában a törölt rekordot követő rekordok feljebb lépnek.
A párbeszédpanel mezőiben megváltoztatott adatokat a program
a listában is megváltoztatja. A táblázat űrlap segítségével végzett
módosítását a Bezárás nyomógombra kattintva fejezzük be.
A listaszolgáltatás új helye
A Microsoft Office Excel 2003-ban az Adatok menüt kiegészítették
a Lista  almenüvel, valamint létrehozták a Lista eszköztárat,
amelynek parancsaival a munkafüzeteiben listákat hozhattunk létre
az egymáshoz kapcsolódó adatok csoportosítására és kezelésére.
Ezeket a parancsokat most különböző szalagokon érhetjük el. A
táblázat létrehozására a Beszúrás/Táblázat parancsot használjuk,
az aktív táblázattal kapcsolatos parancsokat a Táblázateszközök –
Tervezés szalagon találjuk.
Már az Excel korábbi változataiban is listának neveztük az össze-
függő adatokat tartalmazó munkalaptartományt, amelyet mostantól
táblázatnak hívunk (ennek kezelését fentebb részben bemutattuk).
Most táblázatot készíthetünk meglévő adatokból és üres tartomány-
ból is. Ha táblázatként adunk meg egy tartományt, a táblázat adatait
a táblázaton kívül lévőktől függetlenül és könnyen kezelhetjük vagy
elemezhetjük. A Microsoft Windows SharePoint Services program-
mal együttműködve, a táblázaton belül található információt meg-
oszthatjuk más felhasználókkal.
A táblázatként megjelölt tartományokhoz új felhasználói felület és
ennek megfelelő új szolgáltatások állnak a felhasználók rendelkezé-
sére. Ezeket elérhetjük a Táblázateszközök/Tervezés szalagról, a

formázást (és táblázattá alakítást) a Kezdőlap szalagról eszköztár-
ból, vagy egy-két parancsot táblázat helyi menüjéből. A Táblázat-
eszközök/Tervezés szalag akkor érhető el, ha az aktív cella egy
táblázat belsejében található.
Egyértelmű tartományt jelöljünk ki a táblázat számára

1. A táblázat létrehozásához jelöljük ki az összefüggő adatokat
tartalmazó munkalap tartományt! A kijelölésbe ne vonjunk
összevont cellákat, mert hibaüzenetet kapunk.
2. Utána adjuk ki a Beszúrás szalag Táblázat parancsát (lásd a
fenti ábrát)!
3. Pontosítsuk a táblázat adatainak helyét a párbeszédpanel
mezőjének szerkesztésével, illetve a munkalapon a kijelölés
határainak húzásával!
4. Jelöljük be a Táblázat rovatfejekkel jelölőnégyzetet, ha a ki-
jelölt terület tartalmazza az oszlopazonosítókat is, majd kat-
tintsunk az OK gombra!

Alapértelmezés szerint a táblázat létrehozásakor automatikusan

bekapcsoljuk az AutoSzűrő szolgáltatást, így minden oszlop azono-
sítójában megjelenik a szűrő beállítására szolgáló  szimbólum
(lásd a következő ábrákat). Ez lehetővé teszi az adatok gyors szű-
rését és rendezését, csak rákattintunk és kiválasztjuk a szűrőfelté-
telt. A listát felépítő cellatartományt sötétkék listaszegély mutatja. A
szegély kikapcsolható – bár ekkor hiányozhat az egyértelmű listaje-
lölés.
A táblázat részei
Az oszlopazonosító cellák tartalma természetesen ugyanúgy szer-
keszthető, formázható marad, mint korábban.
Szűrés és rendezés beállítása táblázatban

A listák korábban jobb alsó sarkukban egy méretező szimbólumot is
tartalmaztak, az most eltűnt, ugyanakkor a táblázatok automatikus –
az adatbevitelt követő – és manuális, vagyis a táblázathatárok fel-

használói átméretezése nem lett bonyolultabb (lásd alább részlete-

sen).
A táblázat átméretezése
A táblázat méretét automatikusan növeljük, ha belsejébe újabb sort
szúrunk be, vagy a beszúrási sorba, tehát a táblázatot szorosan
követő első sorba viszünk be adatot.
A 2010-es változatban a táblázat méretét a Táblázateszközök –
Tervezés szalag Tulajdonságok csoportjában található Átmérete-
zés paranccsal változtatjuk meg.
A táblázatnak új méretet adunk

Amikor megjelenik a párbeszédpanel, a munkalapra válthatunk, ahol
húzással adjuk meg a táblázat új határait. Ha nem a húzásos mód-
szert választjuk, akkor a párbeszédpanelen begépelve megadhatjuk
a táblázat tartományának abszolút (például =$A$3:$N$25) hivatko-
zását. Az így megadott táblázatban is a korábbi rovatfejet kell al-
kalmaznunk és az új táblázattartománynak át kell fednie a régit. El-
lenkező esetben a program hibaüzenettel reagál.
Táblázat bővítése az Excel 2010-ben

Továbbra is alkalmazhatjuk az űrlapos bevitelt, vagyis a testre sza-
bással a gyorselérési eszköztárba felvett Űrlap paranccsal megje-
lenített párbeszédpanel Újat nyomógombjával az adatsor végéhez
adhatunk egy rekordot.
A lista szintén nő, ha belsejébe szúrunk újabb sorokat. Ehhez

előzetesen jelöljük ki a beszúrás helye felett a beszúrandó számú
sort, majd adjuk ki a helyi menü a Kezdőlap szalag Cellák/Beszú-
rás/Sorok beszúrása a munkalapra parancsát.
Az Excel 2003-ban a lista utolsó előtti sorában csillag jelölte a
beszúrási sor helyét, ez a jelölés megszűnt. Az e sorba írt informá-
ciót a program automatikusan hozzáadja listához, így a lista mérete
nagyobb lesz. Új sort és oszlopot a Kezdőlap/Beszúrás nyomó-
gomb menüjéből is hozzáadhatunk a táblázat végéhez.
Az új sorok azonnal felveszik a táblázat beállított formáját. Ha ez
a páros és páratlan sorok eltérő, sávos formázásával jár, akkor a
beszúrt sorok utáni sorok is új formát vehetnek fel.
Rekordok keresése a táblázatban

Az űrlapon a rekordokat megkereshetjük az Előzőt vagy a Követ-
kezőt nyomógombra kattintással, a gördítő sáv alkalmazásával, il-
letve a Szűrő gombbal kiértékelt feltételek segítségével. Ha erre
kattintunk, akkor a párbeszédpanel minden beviteli mezője üres
lesz, és a jobb felső sarkában megjelenik a „Kritériumok” felirat. Er-
ről a párbeszédpanelről az Űrlap gombbal térhetünk vissza az elő-
zőre.
A szűrőfeltételeket a megfelelő beviteli mezőbe írjuk. A szűrőfel-
tételek lehetnek állandók (például a vevő mezőbe a „Lekvárzsib-
basztó Gépgyár” karaktersorozatot írjuk, ha a hozzátartozó adatokat
akarjuk megjeleníteni) vagy összehasonlító műveleti jelekkel képzett
kifejezések (például, ha a 10000 Ft-nál nagyobb kiadásokat keres-
sük, akkor a „>10000” kifejezést írjuk a kiadás mezőbe).
A feltételek megadása után adjuk ki az Előzőt vagy a Következő
parancsot. Több kritérium megadásakor a program azokat a rekor-
dokat keresi ki, amelyek az összes feltételt egyidejűleg teljesítik. A
szűrőfeltételeket kielégítő rekordok között az Előzőt vagy a Követ-
kező nyomógombra kattintással mozoghatunk. A teljes listát a Tör-
lés nyomógombra kattintva tekinthetjük át ismét.
Lényeges különbség a szűrésre használt és az adatbevitelre al-
kalmazott űrlapok között, hogy a szűrés esetén az összes mezőre,

tehát a számított mezőkre is szűrhetünk, míg adatbevitel esetén

ezek a mezők csak a számított értékek megjelenítésére szolgálnak.
Szűrt táblázatok
A Kezdőlap szalag Szerkesztés/Rendezés és szűrés almenüjének
vagy az Adatok szalag Szűrő parancsával a táblázatból kiválasztott
adatok részhalmazán végezhetünk feladatokat. Mivel a táblázat lét-
rehozásakor a szűrők automatikusan bekapcsolnak, ezzel a pa-
ranccsal azok később ki- és bekapcsolhatók. A szűrt táblázatban a
kiválogatott rekordok jelennek csak meg.
A munkalapon most egymás mellett akár több táblázat is elhe-
lyezhető, ezeket egyszerre szűrhetjük, azonban mivel a szűréssel
teljes sorokat rejtünk el, ez hatással lehet a szomszédos táblázatra
is. Így előfordulhat, hogy egy táblázatnak úgy „tűnne el” sorai, hogy
a szűrőfeltétel ikonját nem látjuk. Nem is láthatjuk, hiszen valójában
nem ezt a táblázatot, hanem a szomszédosat szűrtük, annak sorai-
nak elrejtése jelent meg a másik táblázaton. A kellemetlen hatások
elkerülése érdekében lehetőleg egymás mellett ne alkalmazzunk
táblázatokat, vagy ha mégis, akkor tartsuk szem előtt a szűréssel
elérhető fenti mellékhatásokat.
A megjelenő rekordok mezői teljesítik a megadott szűrőfeltétele-
ket. A beállított kritériumoknak nem megfelelő sorok nem látszanak.
A szűrt rekordok sorrendje nem változik meg. Az oszlopfejeken
megjelenő szimbólum jelzi, hogy az adott oszlopot szűrésre nem
használtuk. Erre kattintva állítjuk be a szűrőt, amelyet viszont az
oszlopfejben a szűrés jele mutat. Ha több oszlopon állítottunk be
szűrőt, akkor természetesen ezeknek a beállított feltételeknek egy-
szerre kell teljesülniük. Például egy adott dátum alatt eladott egyet-
len típusú termékre vonatkozó adatokat szűrhetjük ki így. Ha egy
szűrőt bekapcsoltunk, akkor egy újabb szűrőfeltétel beállításakor
természetesen csak a „maradékból” válogathatunk. Például, ha a
következő ábra szerint csak a „posta” tartalmú Szöveg oszlopele-
meket szűrjük, akkor a Kelet oszlopban már csak a „posta” szűrővel
kiválogatott sorok közül választhatunk ki egy vagy több dátumnak
megfelelőt.

662 Szűrt táblázatok
A szűrőszimbólumokra kattintva a szűrés később is módosítható.

Egy szűrőfeltétel kikapcsolható a szűrés jelére kattintva megjele-
nített lista Szűrő törlése parancsával vagy Az összes kijelölése
jelölőnégyzet kiválasztásával. Több szűrőfeltétel együttes beállítá-
sával összetettebb szűrőfeltételeket adhatunk meg. Ezeket egyszer-
re kapcsolhatjuk ki a Kezdőlap szalag Szerkesztés/Rendezés és
szűrés/ Szűrők törlése parancsával. Ez a parancs megtalálható az
Adatok szalagon is. A szűrés megszüntethető az Adatok szalag
Szűrő gombjának felengedésével is.
A szűrő bekapcsolása
A program háromféleképpen jelzi, hogy a listán szűrőt alkalmaztunk:
 a lenyíló lista melletti szimbólumot a szimbólumra cseréli,
 a kiszűrt sorok azonosítóit kékkel jeleníti meg,
 az állapotsorba kiírja: „N rekordból M rekordot talált”.
A szűrt táblázaton azonban olyan műveleteket is végezhetünk, ame-
lyek érintik a szűrőfeltételt. Például, ha a korábbi „D mütyür eladás”
tartalmú cella tartalmát módosítjuk „X mütyür eladás” tartalomra,
akkor ez az új tartalom is látszik, noha a szűrő be van kapcsolva.
Ilyenkor a szűrőt ismételten alkalmaznunk kell a Kezdőlap szalag
Szerkesztés/Rendezés és szűrés/ Újból alkalmaz parancsával
vagy a Ctrl+Alt+L billentyűkombinációval. Ez a parancs megtalálha-
tó az Adatok szalagon is.

Táblázatszűrés tartalom szerint

A táblázatfejben megjelenő szűrő szimbólumokra kattintva egy listát
gördíthetünk le, amely alsó részén tartalmazza az oszlopban rögzí-
tett összes mezőt. Ha szűrőt még nem kapcsoltunk be, akkor min-
den jelölőnégyzet bekapcsolva látszik. Egyetlen, vagy több érték
elrejtéséhez töröljük a megfelelő értékek, cellatartalmak előtti jelölő-
négyzetet. Ha viszont az összes közül csak néhány, kiválasztott ér-
téket tartalmazó rekordot szeretnénk megjeleníteni, akkor előbb tö-
röljük Az összes kijelölése jelölőnégyzetet, majd jelöljük be a meg-
jelenítendő értékek előtti jelölőnégyzeteket.
Összetettebb szűrőfeltételeket is beállíthatunk a mező (oszlop)
adattípusától függő Szövegszűrők, Dátumszűrők, Számszűrők
almenü parancsaival. Ezek rendre a korábban megismert Auto-
Szűrő párbeszédpanelnek adnak kezdő értéket.
Szövegszűrők
Szövegként formázott oszlopok mezői kiválogathatók a szűrőszim-
bólumra kattintva megjelenített menü Szövegszűrők almenüjének
parancsaival. Kereshetjük egy megadott szöveggel való teljes egye-
zést, illetve annak kizárását (nem egyenlő), egy adott szöveggel
kezdődést és végződést, egy adott szöveg tartalmazását bárhol a
cellában, vagy annak kizárását (nem tartalmazza) és beállíthatunk
egyéni szűrőt is.
Valójában mindegyik parancs az AutoSzűrő beállítása párbe-
szédpanelt jeleníti meg, amelynek első listájában kiválaszthatjuk a
többi feltételt is, a második mezőben pedig a feltétel másik oldalát
adjuk meg, vagyis azt a szöveget, amelyet keresünk a cellákban. Az
így beállított szűrők „erősebbek”, mint a jelölőnégyzetekkel beállítot-
tak, ha ezt állítjuk be később, azonban „gyengébbek”, ha a jelölő-
négyzetekkel válogatunk ki cellatartalmakat utóbb.
Az összehasonlítás jobb oldalán álló szövegállandót (a keresett
szöveget) a jobb oldali listába írjuk, vagy a lista lenyitásával a jelen-
legi cellatartalmakból választjuk ki. Egyidejűleg két feltétel teljesülé-
sét is megkövetelhetjük. A két feltételt a panel És választókapcsoló-
jával, illetve Vagy választókapcsolójával állítjuk be. Az És logikai

feltétellel összekapcsolt szűrő mindkét részének egyszerre kell tel-

jesülnie, míg a Vagy választókapcsolóval összekapcsolt feltételek
közül legalább az egyiknek kell teljesülni.
Szűrő beállítása párbeszédpanelen

A karakteres mezők tartalmának szűrésénél alkalmazhatjuk a ? és *
helyettesítő karaktereket is. A ? a helyén álló egyetlen tetszőleges
karaktert helyettesíti (például a „Taká?s” szűrőfeltétel egyaránt szűri
a „Takáts” és a „Takács” szavakat). A * a helyén álló több tetszőle-
ges karaktert helyettesíti (például a „*ság” szűrőfeltétel egyaránt
szűri a „vadság” és az „újság” szavakat). A ?, *, ~ karaktereket a ~
helyettesítő karakter alkalmazásával keressük (például a „számláz-
va~?” karakterlánc a „számlázva~?” karaktersorozatot szűri).
Dátumszűrők
Dátumtartalmú oszlopok esetén a szűrőszimbólumokra kattintva
megjelenített lista Dátumszűrők almenüjéből kiadott parancsokkal a
cellák dátumtartalmát hasonlítjuk össze egy megadott dátummal
vagy a rendszerórából átvett dátummal. Így kereshetjük egy dá-
tummal megegyező, előtti, utáni, két érték közötti, holnapi, mai, teg-
napi, következő heti, e heti, előző heti, következő havi, e hónapi,
előző hónapi, következő negyedévi, e negyedévi, utolsó negyedévi,
következő évi, folyó évi, előző évi, évkezdettől, minden dátum adott
időszakon belül adatokat.
A szűrőfeltétel másik oldalán álló dátum megadását beírással
vagy dátumválasztással végezhetjük. Ez utóbbi esetben kattintsunk

a mezőt követő vezérlőre és a lenyílóban határozzuk meg a dátumot

(lásd a következő ábrát).
A dátum megadásához dátumválasztót is használhatunk
Számszűrők
Számtartalmú oszlopok esetén a szűrőszimbólumokra kattintva
megjelenített lista Számszűrők almenüjéből kiadott parancsokkal a
cellák értékét hasonlítjuk össze egy megadott értékkel. Igazából
ezeket az értékeket használhatjuk fel helyezettek és átlag alatti illet-
ve átlag feletti cellatartalmak kikeresésére is.
Számérték alapján végzett összetett szűrés

A beállító párbeszédpanel segítségével pontosítjuk a szűrőfeltételt.
Például, ha a 400 és 600 ezer forint közötti bevételt eredményező

filmeket akarjuk kiszűrni a fenti minta adataiból, akkor az ábrán lát-

ható módon adjuk meg az összetett szűrőfeltételt.
A párbeszédpanel két mezőjében beállítható szűrőfeltétel egyide-
jű teljesítését határozzuk meg, ha az És rádiógombot kapcsoljuk be.
A Vagy választókapcsolóval azt állítjuk be, hogy a szűrt rekordok
adott mezői legalább az egyik, a párbeszédpanel két mezőjében
beállított szűrőfeltételnek feleljenek meg.
Az összehasonlító operátorokat (= egyenlő, > nagyobb, < kisebb,
>= nagyobb vagy egyenlő, <= kisebb vagy egyenlő, <> nem egyen-
lő) a panel listáiból választjuk ki.
A helyezettek szűrését a program az oszlop elemeinek (háttérben
végzett, nem megjelenő) sorba rendezése után végzi. Ehhez a
Számszűrők/Toplista parancsot adjuk ki (az a lehetőség a dátum-
tartalmú mezők számára megszűnt). A különféle mezők helyezés
beállításai is együttesen szűrik az oszlopok tartalmát.
A toplista beállítása
A Helyezettek kiszűrése párbeszédpanelen adjuk meg, hogy a lista
elejét (Első) vagy a végét (Utolsó) szeretnénk látni. A második me-
zőben állítjuk be a bemutatandó rekordok számát adjuk meg, a
harmadikban pedig a vizsgálathoz beállíthatjuk, hogy az első, vagy
utolsó n tételt, vagy a megadott százalékba eső cellákat jelenítjük
meg. Ez utóbbi esetben természetesen nem tudhatjuk előre, hogy a
feltételt végül hány cella teljesíti, hiszen ez az eloszlástól és a vizs-
gált rekordok számától is függ.
Táblázatszűrés szín szerint

A cellák színezésével hívjuk fel a figyelmet a kiugró értékekre. Most
ezt a különleges formázást a Kezdőlap szalag Cellastílusok nyo-
mógomb-menüjéből megjeleníthető galéria is támogatja.

A „színszűrés” beállítása
Kézenfekvő, hogy az ilyen módon kiemelten formázott cellákra is
beállíthatunk szűrőket. Ehhez a szűrőszimbólumokra kattintva meg-
jelenített lista Szín szerinti szűrés almenüjében állítjuk be a szűrő-
feltételt. Szűrhetünk cellaszín (háttér) vagy betűszín alapján, de a
két tulajdonságra egyszerre nem.
Cellaérték, szín, betűszín vagy cellaikon alapján szűrhetünk a he-
lyi menü Szűrő almenüjéből kiadott parancsokkal is.
Irányított szűrés
A munkalap celláiban megadott kritériumtartomány alkalmazásával
végzett szűrést az Excel 2010 függvényeiről szóló könyvünkben, az
„Adatbázis és listakezelő függvények” leírásánál részletesen ismer-
tettük. Akkor alkalmazzuk az Adatok szalag Rendezés és szűrés/
Speciális parancsát, ha a fenti módon beállíthatónál bonyolultabb,
összetettebb szűrőfeltételt akarunk beállítani (lásd a következő áb-

rát). Az ilyen, összetettebb szűrők esetében egyszerre több össze-

hasonlító kritériumot és kiszámított kritériumot is alkalmazhatunk.
A szűrőfeltételeket a munkalap tetszőleges, táblázaton kívüli he-
lyére írhatjuk. Az összehasonlító szűrőfeltételek feliratainak meg kell
egyezniük a táblázat oszlopfelirataival (lásd a következő feladat áb-
rájának 1. és 12. sorát). A feliratok (vagyis a mezőnevek) alá írjuk a
rájuk vonatkozó összehasonlító operátorokat és állandókat. Például,
ha a filmek táblázatában az 500-nál nagyobb nézőszámú filmeket
keressük, akkor a Nézőszám alá írjuk >500 (D12:D14 cella).
Az Irányított szűrés párbeszédpa-
nel Más helyre másolja választókap-
csolóját nyomjuk be, ha a szűrés
eredményét nem az eredeti helyen
akarjuk megjeleníteni. Ekkor az ered-
mény helyét a Hova másolja mező-
ben adjuk meg. Ez lehet másik mun-
kalapon is, ekkor a célterület hivatko-
zását a munkalap nevével kezdjük (ha
nincs a hivatkozott munkalapnak ne-
ve, akkor a Munkan nevet adhatjuk
meg, ahol n a munkalap száma). A A szűrő beállítása
munkalapra írt feltételeket tartalmazó
tartományt a Szűrőtartomány mezőben adjuk meg beírással vagy
egeres kijelöléssel.
Például a Munka2!$G$17 megadásával a szűrés eredményét a
Munka2 munkalap G17 jelű cellájától kezdődően jelenítjük meg. A
G17 jelű cella tehát az eredményterület bal felső sarka. A célterület
tényleges mérete a szűrés során megtalált rekordoktól függ.
Vigyázzunk arra, hogy a célterületen legyen elegendő helyünk a
szűrés eredményének megjelenítésére, mert a program ezt a terüle-
tet figyelmeztetés nélkül írja felül. Természetesen alkalmazható az a
módszer is, amikor először helyben szűrjük a listát, ami után a Kez-
dőlap szalag Másolás parancsával a szűrés eredményét a vágólap-
ra, majd onnan a Beillesztés paranccsal új munkalapra másoljuk.
A célterületen található „értékes” cellák felülírását elkerülendő a
célterületnek megadhatunk cellatartományt is. Ekkor a program ad-
dig másolja a szűrt rekordokat a célterületre, amíg azok elférnek. Ha

a kijelölt terület elfogyott, akkor a program rákérdez, hogy a fennma-

radó rekordok számára szükséges sorokat beszúrja-e.
A tartományban adjuk meg azokat az oszlopfeliratokat, amelyeket
át akarunk másolni a szűrt rekordokból az új helyre. Erre akkor van
szükség, ha nem akarjuk a teljes (szűrt) listát megjeleníteni az új
helyen, hanem csak néhány, a vizsgálatunk szempontjából érdekes
oszlopot. A szűrés megkezdése előtt érdemes az oszlopokat elne-
vezni és később e névre hivatkozni.
Feladat – Táblázat összetett szűrése

A következő példában névvel hivatkozott területtel adjuk
meg a táblázatot és a szűrőfeltételeket. Az alábbi ábrán lát-
ható, A1:E11 tartományba írt adatbázisból válogassuk ki az
1 és 5 hét vetítési idő közötti „A specialista” és az 500 né-
zőszám feletti „Vérvonal” című filmeket. Egyszerűség ked-
véért a táblázatot nevezzük el „Film_adatbázis”-nak, az
A13:D15 tartományba írt szűrőfeltételeket „Kritériumok”-nak. Ezt a
Képletek/Név megadása paranccsal tegyük (vagy jelöljük ki a tar-
tományt és a szerkesztőléc elején lévő név mezőbe írjuk a nevet)!
A feladat alapadatai: a teljes táblázat

Fontos, hogy a Kritériumok tartományt ne alakítsuk át táblázattá,
mert ebben az esetben az Excel automatikusan átnevezi a Vetítési

idő oszlopnév második előfordulását Vetítési idő2-re, ami az egyedi-

ség szempontjából ugyan nagyon fontos, azonban a szűrőfeltéte-
lünket elrontja (itt ugyanis fontos, hogy egyszerre szűrhessünk két
különböző szempont szerint).
A szűrés eredménye a következő ábrán látható. Figyeljük meg
azt is, hogy az 5. sor azonosítója felett és a 6. sor azonosítója alatt
megjelenő vastagított szegély mutatja az elrejtett sorok helyét.
A szűrőtartomány beállítása és az eredmény

A kiszámított kritériumnál a táblázat egy kijelölt mezőjében (oszlo-
pában) álló értékeket hasonlítjuk össze egy listán kívüli értékkel. A
kiszámított kritériumokat alkalmazhatjuk az összetett szűrőfeltéte-
lekkel együtt, de önállóan is. A kiszámított kritériumokat megadó
képletnek logikai Igaz vagy Hamis értéket kell eredményeznie. Az
eredménylistában csak az Igaz eredményt adó rekordok jelennek
meg. A képletben szerepelni kell egy, a listában álló oszlopra vonat-
kozó relatív hivatkozásnak. Erre mutatunk példát következő ábrán.
A példában kiszámítjuk az előző ábrán látható filmek átlagos heti
nézőszámát, majd ezen átlagos nézőszám feletti nézőszámmal ren-
delkező filmeket szűrjük ki a listából.
A kiszámított kritériumképlet A1 típusú relatív cellahivatkozásait a
program a kiértékelendő oszlop összes cellájára vonatkoztatja. Eh-
hez a kiértékelendő oszlop első cellájára mutasson a relatív hivatko-
zás (lásd az ábrán az F17 cella tartalmát). A $A$1 típusú abszolút

hivatkozást akkor használjuk, ha olyan cellára hivatkozunk, amely-

nek helye nem változik meg.
A szűrőfeltétel most az F16:F17 tartomány
Ismétlődő rekordok kiszűrése

A táblázatban ismétlődő sorokat az Irányított szűrés párbeszédpa-
nel Csak az egyedi rekordok jelölőnégyzetének bekapcsolásával
szűrjük ki. Ez a módszer a rekordok teljes egyezését vizsgálja, va-
gyis mezőről mezőre hasonlítja össze a rekordokat.
A jelölőnégyzetekkel adjuk meg a vizsgálandó oszlopokat

A program egyik új lehetősége az Adatok szalag Adateszközök/
Ismétlődések eltávolítása parancsa, amelynél az is beállítható,

672 Műveletek szűrt listákkal
hogy mely oszlopok egyezése esetén szűrjük ki az ismétlődést. Te-

hát, ha egyedi kategóriákkal akarjuk a táblázatot megjeleníteni, ak-
kor csak a kategória oszlop jelölőnégyzetét kapcsoljuk be. Ez a
szolgáltatás valóban törli az ismétlődő adatokat, tehát érdemes az
eredeti munkalap egy másolatán dolgoznunk. Például így törölhetjük
egy névjegyzékből a visszatérő vásárlókat, ha csak egyetlen levelet
akarunk küldeni minden egyes vevőnknek.
Érdekesség még, hogy ezt a funkciót a program akkor is végre-
hajtja, és hatása csak az aktív táblázatban jelenik meg, ha egymás
mellett több táblázat szerepel a munkalapon. Ezt a szűrésekhez
nem tanácsoltuk.
Műveletek szűrt listákkal

A szűréssel kiválasztjuk a teljes listának egy részét, hogy azon vé-
gezzünk műveleteket. Ha a szűrőszimbólumokkal vagy a Speciális
paranccsal szűrő üzemmódot kapcsoltunk be (melyet az állapotsor
és a kék sorazonosítók igazolnak vissza), akkor a kiadható paran-
csok a lista szűrt elemeire vonatkoznak. A szűrő üzemmódot az
Adatok szalag Szűrők törlése parancsával vagy a Kezdőlap sza-
lag Szerkesztés/Rendezés és szűrés/ Szűrők törlése parancsá-
val, illetve az Adatok szalag Szűrő gombjával szüntetjük meg.
Szűrt lista módosítása

A szűrő üzemmód alatt a cellák automatikus kitöltését csak a szűrt
cellákon alkalmazhatjuk. Ha a szűrőt törölve megjelenítjük a teljes
táblázatot, akkor láthatjuk, hogy a húzással másolt tartalom az elrej-
tett sorokban nem jelenik meg. Csak a látható, szűrt cellákba tudunk
adatot bevinni. A program nem módosítja automatikusan a szűrt
listát akkor sem, ha a bevitt érték alapján az adott sor már nem felel
meg a korábban kiadott szűrőfeltételnek. Ehhez kell frissíteni a szű-
rőt például az Adatok szalag Újból alkalmaz parancsával.
A Kezdőlap szalag parancsaival, illetve a Ctrl+1 billentyűkom-
binációval csak a látható, kiszűrt cellákat tudjuk formázni. Másolni is

csak a látszó cellákat tudjuk. A szűrt listát tartalmazó munkalapon

csak teljes sorok törölhetők, illetve szúrhatók be.
Szűrt lista nyomtatása

A táblázat részhalmazaként megjelenített szűrt lista nyomtatásához
a Fájl szalagfül Nyomtatás parancsát adjuk ki, illetve a Ctrl+P bil-
lentyűkombinációt nyomjuk meg. A parancs az automatikusan szűrt
lista oszlopfejeiben megjelenő nyilakat nem nyomtatja ki.
Szűrt listából készített diagram

Szűrt lista esetén diagramokat csak a látható cellákból készíthetünk.
Jelöljük ki az ábrázolandó tartományt (nem összefüggő terület ese-
tén a Ctrl billentyű nyomva tartása közben).
Ezután adjuk ki a Beszúrás szalag valamelyik diagrambeépítő
parancsát.
A program a diagramot csatolja a munkalaphoz, így az automati-
kusan tükrözi a változásokat, többek között a szűrő üzemmód meg-
szűntét is (lásd a következő ábrát).
Ugyanaz a diagrambeállítás különböző szűrőkkel

674 Táblázat rendezése
Szűrt táblázat rendezése

A szűrt lista rendezését a munkalap rendezéséhez hasonlóan az
Adatok vagy a Kezdőlap szalag Rendezés és szűrés csoportjá-
nak, illetve nyomógomb-menüjének parancsaival, illetve a Ren-
dezés – növekvő, valamint Rendezés – csökkenő ikonjaival old-
juk meg. A rendezés – a parancs kiadása – előtt jelöljük ki azt a cel-
lát (mezőt), amely a rendezési szempontot adja. A rendezés csak a
látszó sorokat érinti, az elrejtett sorok a helyükön maradnak. A ren-
dezés paraméterezését lásd alább a táblázat rendezésénél
Táblázat rendezése
A kijelölt oszlopok (mezők) tartalma alapján rendeztethetjük sorba a
listák sorait. Korábban legfeljebb három szempont szerint rendez-
hettünk, most itt is bővültek a lehetőségek. A rendezés előtt jelöljük
ki a táblázat legalább egy celláját, majd az Adatok szalag Rende-
zés parancsát alkalmazzuk. Ha nincs táblázat vagy nem a táblázat-
ban álló cellát jelöltünk ki, akkor a program figyelmeztet. Az adatok
kijelölése után adjuk meg a rendezési szempontot (kiválasztással),
de alkalmazhatunk egyéni rendezési sorrendet is (lásd az ábrát).
A rendezés paraméterezése

A párbeszédpanel lehetőséget ad arra, hogy Az adatok fejlécet

tartalmaznak jelölőnégyzettel jelezzük, táblázatunkban oszlopfel-
iratok vannak az első sorban. Ezeket a program nem veszi figye-
lembe a rendezés során, de módunkban áll ezek alapján kiválaszta-
ni a rendezési kulcsot. Ha a program a fejléceket automatikusan
felismeri, akkor a jelölőnégyzet nem kapcsolható ki. Az elsődleges
rendezési kulcsot a Rendezés listában állítjuk be.
Amennyiben ez a rendezési szempont nem egyedi (az adott osz-
lopban több ilyen tartalmú cella is előfordul), úgy az Újabb szint
gombra kattintva megjelenített Azután listában másodlagos, illetve
az Azután listában harmadlagos stb. rendezési kulcsot adhatunk
meg. A rendezés irányát a Sorrend listában vagy a Rendezés –
növekvő, valamint Rendezés – csökkenő ikonokkal adjuk meg.
A Beállítások nyomógombra kattintva további beállítási lehető-
ségeket (kis- és nagybetű megkülönböztetését és a rendezés irá-
nyának módosítását) biztosító párbeszédpanelt jeleníthetünk meg.
A program alapértelmezés szerint figyelmen kívül hagyja, nem
különbözteti meg a nagy- és kisbetűs írásmódot. Kapcsoljuk be a
Kis- és nagybetű megkülönböztetése jelölőnégyzetet, ha azt
akarjuk, hogy a program az azonos elemeket az írásmód figyelem-
bevételével rendezze. Ezt a rendezési módot kimutatás tételeinek
rendezésekor nem választhatjuk.
Az aktuális cellától adjuk meg a ren-
dezési irányt az Irány csoport rádió-
gombjaival. Az egyetlen sor szerinti ren-
dezéshez a Balról jobbra, az egyetlen
oszlop szerinti rendezéshez a Felülről
lefelé választókapcsolót jelöljük ki.
Eddig szinte minden megegyezett a
korábbiakkal, bár az is nagy különbség,
hogy most több rendezési kulcsot vehe- Egyéni rendezés
tünk fel az Újabb szint nyomógomb se-
gítségével. A rendezési szempontok sorrendje azonban a
gombokkal módosítható. A másik nagy jelentőségű újítás, hogy a
Rendezés alapja listában rendezési szempontonként beállíthatjuk,

676 Listaelemek összegzése
hogy a cella értéke szolgáltassa a rendezési alapot, vagy a cella

színe, betűszíne vagy a feltételes formázással kapott cellaikon.
Listaelemek összegzése
A meghatározott módon az adatokat összesítő részösszeg-sorokat
hagyományos módon (tehát nem az Excel 2010-zel) létrehozott táb-
lázatok esetén az Adatok szalag Részösszeg parancsával egysze-
rűen, függvények alkalmazása (legalábbis a felhasználó nagyobb
beavatkozása) nélkül illesztjük be a listába. A részösszegek beil-
lesztésekor a program a számítást a megjelölt oszlopokra végzi, a
lista aljára automatikusan beszúr egy végösszeg sort is. Ha a rész-
összegeket szűrt táblázatból képeztük, akkor a program azokat nem
számolja ki automatikusan. A program a kijelölt oszlopba a táblázat
minden megváltoztatásakor beszúr egy részösszeg sort, illetve a
lista aljára egy Végösszeg sort.
Az Excel 2010-zel létrehozott táblázatok esetén az alábbi műve-
letsor előtt alakítsuk át a táblázatot tartománnyá a Táblázateszkö-
zök – Tervezés szalag, illetve a helyi menü TáblázatÁtalakítás
tartománnyá parancsával. Ekkor a szűrés megszűnik és a szűrő
gombok is eltűnnek a listafejből.
A listaelemek (illetve az Excel 2010 szóhasználatával tartomány-
elemek) összegzésének előkészítésére rendeznünk kell a listát az
összegzendő csoportok szerint (a kiinduló listát rendezve lásd a kö-
vetkező ábrán). A tartomány minden oszlopfejében (első sorában)
feliratot kell szerepeltetnünk. Ezután kijelöljük a listát vagy annak
legalább egy celláját (a lista kijelölését a program automatikusan
végzi), majd kiadjuk az Adatok/Tagolás/Részösszeg parancsot
(lásd az ábrát).
A Részösszegek párbeszédpanel Csoportosítási alap listájá-
ban határozzuk meg azt a csoportot tartalmazó oszlopot, amelyből
részösszegeket szeretnénk előállítani. Olyan oszlopot jelöljünk ki a
lenyitó nyílra kattintás után, amelyet a lista rendezéséhez használ-
tunk (ezt egyébként – ha lehetséges – a program felajánlja). Az
Összegzendő oszlopok mezőben határozzuk meg azt az oszlopot
(lehet egyidejűleg több is), amelyben a részösszeget, illetve az

alábbiak szerint megadott függvény eredményét meg szeretnénk

jeleníteni.
A részösszeg-képzés paraméterezése
 Részösszegek lecserélése: A kijelölt új részösszegekkel helyet-
tesíti a lista összes, korábban kiértékelt részösszegét. Az aktuális
részösszegek megtarthatók és új részösszegek szúrhatók be, ha
töröljük ezt a beállítást.
 Oldaltörés a csoportok között: Minden részösszeget képzett
adatcsoport elé automatikusan oldaltörést szúr be.
 Összeg az adatok alatt: Az Összegzendő oszlopok mezőben
megadott oszlopok alatt összefoglaló sorokat és Végösszeg sort
illeszt be. Töröljük a jelölőnégyzetet, ha ezeket a sorokat a rész-
letadatok felett akarjuk megjeleníteni.
A Melyik függvénnyel listában jelöljük ki azt a függvényt, amelyet a
részösszegek számolásánál használjon a program. A program alap-
értelmezett beállítása szerint numerikus értékeknél az ÖSSZEG
függvényt, szöveges értékek esetén a DARAB függvényt alkalmaz-
za. A függvény kiszámított eredménye az Összegzendő oszlopok
mezőben megadott oszlop alján jelenik meg. Az alkalmazható függ-

vények és a részösszeg sorban visszaadott érték (természetesen az

Összegzendő oszlopok mezőben megadott oszlopokra oszlopon-
ként számolva):
Függvény Az összegzett oszlop alján visszaadott érték
ÖSSZEG A megadott oszlopokban található elemek összege.
DARAB A megadott oszlopokban található nem üres értékek
száma.
ÁTLAG A megadott oszlopokban található elemek átlaga.
MAXIMUM A megadott oszlopokban található legnagyobb nume-
rikus érték.
MINIMUM A megadott oszlopokban található legkisebb numeri-
kus érték.
SZORZAT Adott oszlopokban található összes numerikus érték
szorzata.
SZÁM- A részösszeg csoport számértéket tartalmazó re-
DARAB kordjainak száma.
SZÓRÁS A részösszeg csoport mintán alapuló sokaság be-
csült szórása.
SZÓRÁSP A részösszeg csoport, mint a teljes sokaság szórása.
VARIANCIA A részösszeg csoport mintán alapuló sokaság vari-
anciája.
VARP A részösszeg csoport, mint a teljes sokaság varian-
ciája.
Az összes eltávolítása nyomógomb az aktuális listából az összes
részösszeget, illetve az ily módon beszúrt függvény eredményét
eltávolítja. A parancs ismételt alkalmazásával vagy az Összegzen-
dő oszlopok mezőben több oszlop megadásával egyidejűleg ugya-
nabban a részösszeg-sorban jeleníthetünk meg több oszlopra vo-
natkozó részösszeget.

A csoportosítási alap bezárható és kinyitható

Az így összegzett tartomány ismét listává alakítható, amelyben me-
gint megjelennek a szűrő gombjai (lásd az ábrát).
Az összegzés végrehajtása
Az Excel 2010-ben a táblázathoz szintén adhatunk összegsort,
azonban itt ezt külön, új művelettel támogatják. Az összegsor be-
szúrásához jobb egérgombbal kattintsunk a táblázatba, majd adjuk
ki a helyi menü Táblázat Összegsor parancsát, vagy jelöljük be a
Táblázateszközök – Tervezés szalag Összegsor jelölőnégyzetét,
illetve nyomjuk meg a Ctrl+Shift+T billentyűkombinációt! A táblázat
utolsó sorát követően megjelenő összesítő sor egyik cellájára kat-
tintva megjelenített legördülő listából választjuk az összegző függ-
vényt (lásd a következő ábrát). Az összegző függvények a korábbi
AutoSzámolás funkciónak felelnek meg. Az összegzést a helyi me-
nü Táblázat Összegsor elemével, vagy az Összegsor jelölő-

négyzet törlésével, illetve a Ctrl+Shift+T billentyűkombináció meg-

ismétlésével kapcsolhatjuk ki. Ezek a műveletek az összes oszlopra
megszüntetik az összegsort, ezért inkább összegzett oszloponként,
a legördülő lista Nincs elemét alkalmazzuk, mert így a többi összesí-
tés még használható marad. Csak akkor kapcsoljuk ki az összesítő
sort, ha a végleges megszüntetés a szándékunk.
Az összesítő sorban többféle függvényt is választhatunk
Függvények alkalmazása részösszeg

képzésnél
Az automatikus részösszeg-képzéssel a táblázat (hagyományos
módon képzett Excel tartomány) összes sorában szereplő értékeket

összegezzük. Szükség lehet olyan összegképzésre is, amellyel csak

a megadott feltételeket teljesítő rekordok megfelelő celláiban talál-
ható értékeket összegezzük. A rekordok kiválogatására, szűrésére
munkalapfüggvényeket alkalmazunk. A függvényeket tartalmazó
képleteket a munkalap tetszőleges cellájába írhatjuk. Az alkalmaz-
ható függvényeket az Excel 2010 függvényeiről szóló könyvünkben,
az „Adatbázis és listakezelő függvények” fejezetben részletesen
ismertettük.
Ezeknek a függvényeknek három argumentuma van:
 A listát tartalmazó munkalaptartomány az oszlopfeliratokat tar-
talmazó sorral együtt.
 Az összegzendő oszlop címe.
 A szűrőfeltételeket tartalmazó kritériumtartomány.
Az adatbázis és listakezelő függvényeket a Képletek szalag Függ-
vény beszúrása parancsával, illetve az ikonnal illesztjük be.
Részösszeg függvényt szúr be a helyi menü Táblázat Összegsor
parancsa, valamint az Adatok szalag Tagolás/Részösszeg paran-
csa is. Bármely módszert alkalmazzuk is a szűrt lista (tartomány),
adatbázis oszlopainak összegzésére, az oszlop elemein műveletek
végzésére a RÉSZÖSSZEG függvényt szúrjuk be a lista aljára. Az
AutoSzum ikon is ezt a függvényt szúrja be és csak a látszó cel-
lákat összegzi. Ugyanez egyszerűbben megoldható az Adatok me-
nü Részösszegek parancsával (a függvények elnevezése ott azon-
ban eltér az alábbiaktól). Erről bővebbet e fejezet elején olvashat-
tunk. Ha minden sort megjelenítünk, vagy megváltoztatjuk a szűrő-
feltételt, akkor a program az összeget újraszámolja.
A RÉSZÖSSZEG függvény paraméterezése: RÉSZÖSSZEG
(függv_szám; hiv), ahol
függv_szám 1 és 11 közötti szám. A részösszeg képzésnél hasz-
nált függvény:
1 ÁTLAG – a tartományban található numerikus
értékek átlaga.
2 DARAB – a tartományban található numerikus
cellák száma.
3 DARAB2 – a tartományban található nem üres

cellák száma.
4 MAX – a tartományban található legnagyobb nu-
merikus érték.
5 MIN – a tartományban található legkisebb nume-
rikus érték.
6 SZORZAT – a tartományban található numerikus
értékek szorzata.
7 SZÓRÁS – sokaság becsült szórása.
8 SZÓRÁSP – a teljes sokaság szórása.
9 SZUM – a tartományban található elemek össze-
ge.
10 VAR – mintán alapuló sokaság varianciája.
11 VARP – a teljes sokaság varianciája.
Hiv Az a tartomány vagy hivatkozás, amelyre a részösz-
szeget ki kell számítani.
Például az =RÉSZÖSSZEG(9; G2:G111) a függvény a G2:G111
tartomány celláinak részösszegét a SZUM függvény alapján számol-
ja.
Ha a függv_szám paraméter értéke 1 és 11 közé esik, akkor a
függvény számolásakor a program figyelembe veszi az elrejtett ér-
tékeket is (ellentétben a korábbiakkal). Az elrejtett értékeket figyel-
men kívül hagyhatjuk, ha a függv_szám paraméter fenti értékeihez
százat adunk, azaz ilyenkor a paraméter értéke 101 és 111 közé
esik.
Részösszeg-csoport megjelenítése
A lista részösszegei a tagolt csoportok alján vagy tetején jelennek
meg az Összeg az adatok alatt kapcsoló állásától függően. A tago-
ló jelek a lista előtt jelennek meg. A szimbólumok jelölik a rész- és
végösszeget képező csoportokat és a hozzájuk tartozó összegsoro-
kat is (lásd a következő ábrát).
A tagoló szimbólumokkal a csoportok megjelenítése ki- vagy be-
kapcsolható. Ennek segítségével jobban láthatjuk a lista szerkeze-
tét. A megnyitott tagolt csoportok a tagolás alján álló – ikonra kattin-
tással vagy a tagolás szintjét jelölő, az oszlopazonosítók előtt meg-

jelenő tagoló szimbólumokkal ( ) bezárhatók. Ez utóbbi szimbó-

lumok jelölik a tagolás szintjét.
Új szintet úgy tudunk képezni, hogy az újabb részösszeg képzés
előtt (az eddig alkalmazott rendezési kulcsok után) újabb rendezési
szempont szerint rendezzük a listát. Az új részösszeg képzésével
az új tagolási szimbólum (4) is megjelenik. Így egymásba ágyazott
részösszeg-csoportokat is képezhetünk.
A tagolt szintek megjelenítésének szabályozásával könnyen for-
mázhatjuk, nyomtathatjuk a csoportokat vagy képezhetünk elemeik-
ből diagramokat. A tagolási szintek elrejtésével a tagolást jelölő –
szimbólumok is megváltoznak +-ra. Az elrejtett csoportokat a + ikon-
ra vagy sorszámozott tagoló-szimbólumokra ( sorszint szimbó-
lumokra) kattintással jelenítjük meg.
A táblázat a tagolt szerkezettel és a 2. szint bezárásával

Az ábrán elrejtettük a 3 részösszeg-csoportot. Mint látható, a listá-
nak ebben az állapotában a 2 jelű szint könnyen formázható. A tel-
jes csoportot úgy jelenítjük meg ismét, hogy a 3 szimbólumra kattin-
tunk. Az egyes részösszeg-csoportok az összegsor előtt látható +
részleteket megmutató szimbólumra kattintással jeleníthetők meg.
Az e módon elrejtett sorok hatással vannak a listától jobbra elhelye-
zett egyéb adatokra is (ilyenkor azok is eltűnnek). Ennek elkerülése
érdekében a lista mellé ne írjunk fontos, állandóan megmutatni kí-
vánt adatokat. Ha szűrt listában – a soroknak csak egy részhalma-

zán – képezünk részösszegeket, akkor a program csak a látható

sorokat összegzi.
Műveletek részösszeg-csoportokkal
A részösszegeket tartalmazó listákat rendezhetjük is. A rendezés
módja megegyezik a részösszeg-csoportok nélküli lista rendezésé-
vel, melyet korábban leírtunk. Lényeges viszont, hogy a részösszeg-
csoportok rendezése esetén a rendezés előtt rejtsük el a részletada-
tokat tartalmazó sorokat a sorszint ( ) szimbólumokkal. A rejtett
részletadat sorok mellett a program a rejtett sorokat a belőlük kép-
zett részösszeg-sorokkal együtt rendezi.
Az automatikus részösszegeket tartalmazó listákat a Kezdőlap/
Formázás táblázatként paranccsal alakítjuk az alapértelmezés
szerinti formára. Ha szükséges, a rész- és végösszeg-sorok kieme-
lésére a Cellastílusok listából is választhatunk. Előfordulhat, hogy a
formázás hatása nem jelenik meg. Ilyenkor keressünk egy olyan
cellát a munkalapon, amelyet egyáltalán nem formáztunk. Ennek
formátumát másoljuk a Kezdőlap szalag Formátum másolása
ikonjával a táblázatra, ekkor előtűnik ismét a beállított forma. Ezt
tegyük akkor is, ha a rendezés miatt „elromlik” a táblázat váltott so-
ros formázása (vagyis a rendezés következtében a páros, vagy pá-
ratlan sorok kiemelt formázásai nem ebben a sorrendben jelennek
meg).
A részösszegeket tartalmazó listák nyomtatása előtt rejtsük el a
Kezdőlap/Cellák/Formátum/Elrejtés és felfedésOszlopok el-
rejtése paranccsal azokat az oszlopokat, amelyeket nem akarunk
kinyomtatni.
Jelöljük be a Részösszegek párbeszédpanelen az Oldaltörés a
csoportok között jelölőnégyzetet, ha azt akarjuk, hogy minden
részösszeget képzett adatcsoport új oldalon kezdődjön. Kapcsoljuk
be az Oldalbeállítás párbeszédpanel megfelelő paramétereit az
Oldal párbeszédpanel-lapon, majd indítsuk el a nyomtatást. Az Ol-
dalbeállítás párbeszédpanelt a Microsoft Office Excel 2010 – Meg-
jelenítés, formázás kötetben az Oldalbeállítás és nyomtatás című
részben ismertetjük.

Keresés a táblázatokban
A táblázatokban a külső adatbázisokhoz hasonló módon, a Micro-
soft Query alkalmazásával, lekérdezést felépítve kereshetünk, ha az
aktív cella nem táblázatban áll. A keresés végrehajtására az Adatok
szalag Külső adatok átvétele/ Egyéb adatforrásból A Micro-
soft Query szolgáltatásból parancsát adjuk ki (a többi adatimpor-
tálási módszerrel – legalább részlegesen – később foglalkozunk).
Másoljuk az összes olyan munkafüzetet egyetlen mappába, ame-
lyek adataihoz egyidejűleg hozzá szeretnénk férni, és a Képletek
szalag Név megadása Név megadása paranccsal adjunk nevet
a munkalap azon tartományainak, amelyeket a Microsoft Query al-
kalmazásnak táblaként kell felismernie, majd mentsük el a munka-
füzetet.
Kiválasztjuk a létező adatforrást, vagy újat hozunk létre

A lekérdezéshez adjuk ki A Microsoft Query szolgáltatásból pa-
rancsát. Minthogy új lekérdezést készítünk, jelöljük be a Lekérde-
zések létrehozása/szerkesztése a Lekérdezés Varázslóval jelö-
lőnégyzetet. Ez a párbeszédpanel jelentősen módosult a program
2003-as változatában a 2000-es változatához képest, a 2007-es
változatban csak kisebb módosítás történt. Újabb elérhető adatbá-
zistípusok (Access, dBase, Excel, FoxPro, Visual FoxPro, Paradox,
Text) jelentek meg az Adatbázisok lapon és lehetővé vált az OLAP

686 Keresés a táblázatokban
kockák elérése is. Erre a lapra kerülnek a korábban használt konk-

rét adatbázisok, táblák is, hogy gyorsabban elérhessük azokat.
A Beállítások nyomógomb megnyitja az adatforrások alapértel-
mezés szerinti elérési útját megjelenítő Adatforrás beállításai pár-
beszédpanelt. Adatforrásokat1 a számítógépen vagy a hálózaton is
kereshetünk.
Megadjuk a megnyitáshoz szükséges adatokat

Az új adatforrás listaelem kiválasztása, majd az OK nyomógombra
kattintás után megjelenő adatkapcsolat varázsló párbeszédpaneljein
1
Adatforrás: Tárolt információhalmaz, amely a felhasználók által
elérni kívánt adatbázist azonosítja és az adatbázishoz történő kap-
csolat létrehozásához szükséges adatokat tartalmazza. Az adatfor-
rás azonosító névvel rendelkezik, tartalmazhatja az adatbázis-
kiszolgáló nevét és helyét, az adatbázis-kapcsolat megvalósításá-
hoz alkalmazott illesztőprogram nevét, és az adatbázis használatá-
hoz bejelentkezéskor szükséges információkat. Az adatforrás kap-
csolódhat relációs adatbázishoz (például MS Access és MS SQL
server), On-Line Analytical Processing (OLAP) adatbázishoz (pél-
dául MS SQL Server OLAP Services), szöveges adatbázishoz, va-
lamint MS Excel munkalap listáihoz is.
adjuk meg a listára felvenni kívánt új adatforrás jellemzőit (lásd a

fenti ábrát).
Az OK gombra kattintást követő lépésben megjelenik a Lekérde-
zés Varázsló, melynek párbeszédpaneljén állítjuk össze a lekérde-
zésbe kerülő oszlopokat. Ehhez a Rendelkezésre álló táblák és
oszlopok listából választjuk ki a megfelelő elemeket, amelyeket
azután a > gombra kattintva veszünk fel a Lekérdezés oszlopai
közé. A Beállítások gombbal adjuk meg, hogy mely táblajellemzők
jelenjenek meg a bal oldali mezőben. A lekérdezésbe vont oszlopok
sorrendje a párbeszédpanel jobb oldalán látható gombokkal
módosítható.
A lekérdezés összeállítása
A Tovább gombra kattintás után az átvett adatok kezdeti szűrését
állítjuk be, vagyis meghatározzuk a lekérdezésbe kerülő rekordokat.
Erre három, egymással És, illetve Vagy logikai kapcsolatban álló
szűrőfeltételt adhatunk meg. Az első listából jelöljük ki a szűrendő
mezőt, a második választólistából az összehasonlító műveleti operá-
tort, a harmadik választólistából választjuk ki a mező egy konkrét
előfordulását, amelyet minden megjelenített sornak (rekordnak) tar-
talmaznia kell. Ha nem akarunk kezdő szűrőfeltételt beállítani, akkor
kiválasztások nélkül kattintsunk a Tovább gombra!

Megadjuk a kezdeti szűrőfeltételeket

A következő párbeszédpanelen a szűrt, lekérdezett adatok rende-
zési szempontjait állítjuk be. Bár a párbeszédpanelen egyszerre
csak három szempont látszik, még három rendezési kulcsot felvehe-
tünk a jobb oldali gördítő sáv használatával.
Megadjuk a rendezési szempontokat

A varázsló következő – utolsó – párbeszédpaneljén adjuk meg,
hogy az adatokat megjelenítjük-e az Excel munkalapon, vagy a Mic-
rosoft Queryben szerkesztjük a lekérdezést. Beállításainkat a Le-

kérdezés mentése gombbal .dqy lekérdezés fájlba menthetjük el.

Tegyük ezt, ha a lekérdezést máskor is akarjuk használni, illetve
később módosítani. Az eltárolt lekérdezéseket az Adatforrás kivá-
lasztása párbeszédpanel Lekérdezések lapján nyithatjuk meg.
Ha az adatokat rögtön az Excel munkalapon akarjuk megjeleníte-
ni, akkor a következő, Adatimportálás párbeszédpanelen adjuk
meg a lekérdezés helyét, illetve típusát. A lekérdezés eredménye
ugyanis lehet táblázat, kimutatás vagy kimutatásdiagram.
Megadjuk a lekérdezés helyét, tulajdonságait és az eredmény

A Tulajdonságok gombbal megjelenített párbeszédpanel Haszná-
lat lapja szolgál a frissítési szabályok beállítására. Beállíthatjuk a
frissítés rendszerességét, illetve hogy a frissítés mindenképpen
megtörténjen a fájl megnyitásakor, valamint a folyamat a háttérben
működjön (azaz a frissítés közben tovább dolgozhassunk a munka-
füzetben). Itt adjuk meg a lekérdezés kiválasztását, használatát se-
gítő emlékeztető leírást is.
A Definíció párbeszédpanel-lapon exportálhatjuk az .odc kapcso-

latfájlt, illetve ilyet megnyithatunk. A Lekérdezés szerkesztése
gombbal ismét a Lekérdezés Varázsló korábban bemutatott párbe-
szédpaneljéhez térünk vissza, ahol módosíthatunk a lekérdezés
mező, szűrő és rendezési tulajdonságain.
A lapon szerkeszthető mezőben látszik a csatlakozási karakter-
lánc és a lekérdező SQL utasítás is. Ha már gyakorlottak vagyunk,
ezeken is módosíthatunk egy új lekérdezés érdekében. Ez a párbe-
szédpanel megjeleníthető később az Adatok szalag Kapcsolatok
parancsával előhozott párbeszédpanel Tulajdonságok gombjával
is. Az OK gombra kattintást követően az Excel a lekérdezett ada-
tokból a megadott helyen létrehozza az alapértelmezett beállítások-
kal formázott táblázatot. Mivel itt a szűrésre a korábban bemutatott
számos lehetőségünket használhatjuk, ebből adódik, hogy a szű-
réssel korábban a Lekérdezés Varázsló párbeszédpaneljén felesle-
ges bajlódnunk. Igazán összetett lekérdezésekhez viszont érdemes
a Microsoft Queryt használnunk és a beállításokat a későbbi hasz-
nálat számára elmentenünk.
A Microsoft Query programmal mentett .dqy kiterjesztésű fájlok
tartalmazhatnak relációs adatbázisok, szövegfájlok vagy Excel listák
adatain alapuló lekérdezéseket. Tetszőleges, akár a Lekérdezés
Varázslóval, akár közvetlenül a Query programmal létrehozott le-
kérdezést menthetünk .dqy kiterjesztésű fájlba. A Query program-
ban megnyitva ezeket, megnézhetjük az adatokat a lekérdezésben,
sőt más adatokat is kikereshetünk.
Weblekérdezések
Az Adatok szalag Külső adatok átvétele/Weblapról parancsával
az Internetről kérdezhetünk le adatbázisokat.
A paranccsal lehetővé válik egy weblap táblázataiban vagy for-
mázott területein lévő szöveg vagy adatok kinyerése. A kinyert ada-
tok nem tartalmaznak ábrákat (például .gif kiterjesztésű képeket),
valamint a szkriptek tartalma sem szerepel bennük.
A megfelelő weboldal megkeresésére használhatjuk az Új
weblekérdezés párbeszédpanelt. A Cím mezőben megadott web-
lapot az Excel a párbeszédpanelbe tölti. Így adatokat kereshetünk

az intraneten, vagy az interneten. A felkeresett weblapon jellel

jelennek meg az importálható táblák. Ha ilyen jelek fölé mozgatjuk
az egérmutatót, akkor a jel zöldre változik, ha kattintással kiválaszt-
juk a táblát, akkor a jel jelenik meg. Az ismételt kattintás meg-
szünteti a kiválasztást. Ezek az ikonok a nyomógombbal rejthe-
tők el és jeleníthetők meg.
A párbeszédpanel a pontosabb kiválasztás, jobb áttekinthetőség
érdekében a széleinek húzásával átméretezhető.
A Cím mezőben megadott weblap a párbeszédpanelbe töltődik

A Beállítások nyomógombbal jeleníthetjük meg az adatátvételt pa-
raméterező párbeszédpanelt (lásd a következő ábrát). Ezen jelöljük
be a Lekérdezésdefiníció mentése jelölőnégyzetet, hogy a lekér-
dezés egyszerűen módosítható legyen. A Háttérbeni frissítés en-
gedélyezése jelölőnégyzet bejelölésével a megnyitott munka-
füzetben a lekérdezés mindig frissítésre kerül, hacsak a forrás vál-
tozik, egyébként beállíthatjuk, hogy ez a frissítés milyen rendsze-
rességgel, vagy éppen csak a munkafüzet megnyitásakor történjen
meg. Az Adatformátum és elrendezés csoportban a forrásformá-

tum átvételét jelenti, ha bejelöljük a Cellaformázás megőrzése jelö-

lőnégyzet törlése. Ha az adatokat a formázott táblázatban, mindig
egyforma módon szeretnénk megjeleníteni, akkor hagyjuk bejelölve
ezt a négyzetet!
Végül az Importálás nyomógombbal vesszük át a weblapon kije-
lölt adatokat az Excel munkalapra. Az átvétel előtt még bal felső cel-
lájával meg kell adnunk a céltartományt, ahová az adatok kerülnek.
Inkább az új munkalapra töltést tanácsos választanunk, mert a le-
kérdezés beillesztése nem vonható vissza, és mérete sem mindig
ismert, így könnyen eltakarhatja a beillesztés helye alatti adatok egy
részét, ami adatvesztést okozhat.
A weblap-importálás tulajdonságai
A munkalapra beillesztett lekérdezés helyi menüjének Lekérdezés
szerkesztése parancsával ismét a böngészőt jelenítjük meg, ahol
módosíthatunk a kijelölésen (ha nem töröltük az adatkapcsolat tulaj-

donságai közt a Lekérdezésdefiníció mentése jelölőnégyzetet). A

külső adattartomány neve megjelenik a beillesztési helyként meg-
adott cellában. A helyi menüt erre kattintva is megjeleníthetjük.
Az Új weblekérdezés vagy a Weblekérdezés módosítása pár-
beszédpanel Lekérdezés mentése nyomógombja a weblekér-
dezést .iqy weblekérdezés-fájlba menti. Ha a weblekérdezés állo-
mányát nem mentjük, a lekérdezés az Excel munkafüzet részeként
kerül mentésre és csak a lekérdezést tartalmazó munkafüzetből in-
dítható.
Adatimportálás Access-fájlból
A Microsoft Office rendszer professzionális csomagjának része az
Access relációs adatbázis-kezelő, így kézenfekvő, hogy ehhez az
első helyen, az Adatok szalag Külső adatok átvétele/Access-
fájlból parancsával érhetjük el a beolvasó funkciót.
A parancs kiadása után adjuk meg azt az .mdb, .mde, .accdb, il-
letve .accde kiterjesztésű adatállományt, amelyhez csatlakozni sze-
retnénk. Új adatbázis kapcsolatot kialakíthatunk a párbeszédpanel
Új adatforrás nyomógombjára kattintva is.
Access táblából átvett táblázat

A fájl kiválasztása után, itt is az Adatimportálás párbeszédpanelen

kell megadnunk az importált adatok megjelenési módját munkafüze-
tünkben, ami itt szintén táblázat, kimutatás vagy kimutatásdiagram
lehet, valamint a beillesztett adatok helyét.
A beillesztést követően ez a táblázat is felveszi az alapértelme-
zett táblázatformátumot. A táblázat megtartja az eredeti forrással a
kapcsolatot, azaz onnan később is vehet át adatot mindaddig, amíg
a Táblázateszközök – Tervezés szalag Külső táblában tárolt
adatok/Szétkapcsolás parancsával a kapcsolatot meg nem szün-
tetjük. A szétkapcsolással a lekérdezésdefiníciót visszavonhatatla-
nul eltávolítjuk a munkalapról, viszont az egyszeri lekérdezés aktuá-
lis állapota, mint egy pillanatfelvétel a munkalapon megmarad.
A létező adatlekérdező kapcsolatokat az Adatok szalag Kapcso-
latok parancsával tekinthetjük át. Tulajdonságaikat is az így megje-
lenített panelről vagy a Táblázateszközök – Tervezés szalag Tu-
lajdonságok gombjával megjelenített párbeszédpanel Kapcsolat
tulajdonságai gombjával megjelenített panelen állíthatjuk be.
A kapcsolatok helye az alsó párbeszédpanel-részbe kattintva jön elő

Ez így kissé bonyolultnak tűnik, azonban a fejlesztők itt is a prakti-
kusság szempontját tartották szem előtt. Ugyanis a Kapcsolatok
paranccsal az összes, munkafüzetünkben létező kapcsolatot tekint-
hetjük át, és egyenként kiválasztva állíthatjuk be tulajdonságaikat, a

Tulajdonságok gombbal megjelenített párbeszédpanelen pedig az

aktív, csatolt táblázat általános tulajdonságai (lásd az alábbi ábrán)
után állíthatjuk be a részletes tulajdonságokat (lásd a Kapcsolatok
tulajdonságai című részben).
Egy munkalapra több Access táblát is importálhatunk. Ha az
adatforrás Access fájlban több tábla található, akkor a fájl kiválasz-
tása után előbb az importálandó adattáblát választjuk ki, utána adjuk
meg az adatimportálás típusát és a beszúrás helyét.
Táblát választunk az Access fájlból
Adatimportálás szövegfájlból
Azokat a szövegfájlokat tudjuk problémamentesen adatként impor-
tálni, amelynek jól tagolt szerkezete van. Vagyis például minden re-
kord külön sorban, minden mező vesszővel, tabulátorral, vagy más
célra nem használt egyéb karakterrel van elválasztva.
A szöveg importálásához az Adatok szalag Külső adatok átvé-
tele/Szövegből parancsát adjuk ki! Ezt követően kiválasztjuk a .prn,
.txt, .csv kiterjesztésű szövegfájlt, majd megjelenik a Szövegbeolva-
só Varázsló (lásd az ábrát).

Az importált szövegfájl tartalma

Az első lépésben a tagolást és a beolvasás kezdetét adjuk meg,
vagyis, ha a bevezető sorok leíró információkat tartalmaznak (mint
egyes számítógépes aktivitásokat naplózó log fájlok), akkor ez a
felső rész kihagyható. Ehhez az első, megfelelően tagolt sort A be-
olvasás első sora mezőben adjuk meg. Ha a fájl nem tagolt, de
szabályos, egyforma hosszúságú sorokból épül fel (például a mező-
ket szóközökkel egyforma szélességűre egészítették ki), akkor vá-
laszthatjuk a Fix széles választókapcsolót. Ezt követően a feldara-
bolás helyét nekünk kell kijelölni.
Az első lépésben a tagolást és a beolvasás kezdetét adjuk meg

Tagolt szöveg esetében a program felismeri a tagolásra használt

karaktereket, melyeket a következő párbeszédpanelen jelölőnégyze-
tekkel módosíthatjuk. Itt látszik, hogy az Egyéb választókapcsoló
választása után tetszőleges, de másra nem használt karaktert is
megadhatunk mezőhatároló jelként.
Az adathatárolókat egyénileg is megadhatjuk

A varázsló harmadik párbeszédpanelén az importálandó oszlopok
számformátumát állítjuk be. Ehhez a Megtekintés csoportban kat-
tintással válasszuk ki a megfelelő mezőt! Utána adjuk meg az osz-
lop adattípusát. Dátum esetében az ÉHN formátum az alapértelme-
zett, vagyis az év.hó.nap beállítás. Ha az alapértelmezés szerinti
formátumok nem tetszenek, saját formátumot is beállíthatunk az
Irányított nyomógombra kattintva. Ez a saját formátum-beállítási
lehetőség azonban igen szegényes, csak a tizedesjel és az
ezreselválasztó állítható be (mint a Windows vezérlőpultjában). En-
nél jóval több lehetőségünk van a Kezdőlap szalag Szám és Stílu-
sok csoportjában. A Befejezés gombra kattintás után adjuk meg a
beillesztés helyét!

Az így importált táblázat egyszerű tartományként kerül a munka-

lapra, tehát ha akarjuk, táblázattá alakíthatjuk. Ezzel azonban meg-
szakad a kapcsolat az adatforrással. Ugyanakkor ez a művelet visz-
szavonható (ellentétben a Szétkapcsolás paranccsal). Ha tehát
valamilyen különleges formátumra van szükségünk, akkor azt in-
kább egyedileg állítsuk be, a szűrő is bekapcsolható a Kezdőlap
szalag Szerkesztés/Rendezés és szűrés  Szűrő parancsával.
Az importálandó oszlopok számformátumát állítjuk be

Az így formázott és vágólapra másolt szövegfájlokat az Excel azon-
nal képes a munkalapba illeszteni, ha mégsem, vagy egyetlen cella
tartalmát szeretnénk feldarabolni, akkor használjuk az Adatok/
Adateszközök/Szövegből oszlopok parancsot.
Adatimportálás adatkapcsolat
varázslóval
Az Adatok/Egyéb forrásból gomb menüjében találjuk még Az SQL
kiszolgálóról parancsot, amellyel SQL Server táblából, Az

Analysis Services szolgáltatásból parancsot, amellyel az SQL

Server Analysis Services kockából vehetünk át adatokat, valamint
az XML-adatimportálásból parancsot, amellyel XML-fájlt nyitha-
tunk meg. Mivel ezek egyelőre ritkábban fordulnak elő, nézzük az
általánosabb Az Adatkapcsolat varázslóból parancsot, amellyel
objektumalapú (OLEDB) kapcsolattal vehetünk át adatokat.
Kiválasztjuk az adatforrás típusát

Az Excellel megnyithatunk OLE-DB adatforrás-illesztőprogramokhoz
tartozó .rqy formátumú lekérdezés fájlokat is.
A Query 2007 előtti verziói nem tudják kezelni a .dqy fájlt. Ilyen
célra mentsük a lekérdezést .qry formátumban. Az ilyen .qry formá-
tumú lekérdezés fájlokat az Excel programban akkor olvashatjuk, ha
előbb a fájlt a Query programban .dqy formátumra alakítjuk át.
Az Excel 2010 programban megnyithatunk a Weben lévő adatok
visszakeresésére használható .iqy fájlokat is.
A Csatlakozás nyomógombbal megjelenített párbeszédpanelen
adjuk meg az adatforrást létrehozó programváltozat verziószámát
és a felhasználandó munkafüzetet. Ez utóbbit a Munkafüzet vá-
lasztása gombra kattintás után végezzük el.

A beállítási lehetőségek a Szolgáltató lapon választott adatbázis-

fajtától függnek. Egyes adatbázis típusoknál a Speciális párbe-
szédpanel-lapon választhatjuk a Kizárólagos, másoknál a csak Ol-
vasásra megnyitást is. A Kapcsolat párbeszédpanel-lapon a beje-
lentkezéshez szükséges azonosító adatokat, felhasználónevet és
jelszót rögzítjük. Egyes adatbázis típusokhoz használhatjuk az
adatbázis tallózó megkeresését, de előfordul, hogy ez a lehetőség
nem áll rendelkezésünkre. Ilyenkor az adatbázisnevet a mezőbe kell
beírnunk.
Az Adatbázis választása párbeszédpanelen a már létező adat-
források közül választhatjuk ki az adatforrást, amely a fenti feltéte-
leknek megfelel. Windows XP esetén A Hálózat nyomógombra kat-
tintás után hálózati meghajtókon is kereshetünk, Windows 7 esetén
a hálózati meghajtókat a párbeszédpanel bal oldali eszköztallózó
részében keressük meg.
A kiválasztott fájltípushoz tartozó adatbázist tallózva keressük meg

Ezt követően itt is az importálandó táblát választjuk ki, majd elment-
jük az adatkapcsolat-fájlt (.odc) a későbbi használat számára.
Frissítés és a kapcsolatok tulajdonságai

Bár módosíthatunk az importált adatokon, azok a következő frissí-
téskor felveszik az adatforrás aktuális tartalmát. Így ezeket tényle-
gesen csak arra használjuk, amire szánták: mindig friss adatforrás-

nak, amellyel műveleteket végezhetünk, de az átvett tartalmon ne

módosítsunk. Ha ilyen céljaink lennének, akkor az importálás után
szakítsuk meg a kapcsolatot.
Az adatok frissítésére szolgál az Adatok szalag Az összes fris-
sítése parancsa vagy a Ctrl+Alt+F5 billentyűkombináció. Ha egy
importált táblában állunk, azaz az aktív cellát tartalmazza a táblázat,
akkor Az összes frissítése/Frissítés paranccsal vagy az Alt+F5
billentyűkombinációval az aktív táblázatot frissíthetjük. Ha a manuá-
lis frissítés nem menne végbe, akkor a hibajelzés párbeszédpaneljét
zárjuk be az OK billentyűvel, majd a szerkesztőléc név mezőjében
válasszuk ki a megfelelő importált táblát. Ha weblekérdezést készí-
tettünk, akkor a helyi menü Lekérdezés szerkesztése parancsát
adjuk ki!
Mint láttuk, az adatimportálással külső adatkapcsolatot hozunk
létre, amelynek eredményei megjelennek a munkafüzetben vagy
kapcsolatfájlban. Ha a műveletet biztonsági beállítások akadályoz-
nák, akkor Az Excel beállításai párbeszédpanelről indítható Adat-
védelmi központ segítségével engedélyezzük a kapcsolatot, vagy
tegyük megbízható helyre a munkafüzetet.
Az Adatok szalag Kapcsolatok parancsával megjelenített pár-
beszédpanelen a létrehozott kapcsolatokat frissíthetjük, módosíthat-
juk és eltávolíthatjuk. A párbeszédpanel felső részén kiválasztott
kapcsolat adatai megjelennek az alsó részben, ha A munkafüzet-
ben használt kapcsolatok helye mezőbe kattintunk. Ekkor az adott
kapcsolatról az alábbi ábra szerinti információk jelennek meg.
A frissítéseket nemcsak a fentiek szerint, manuálisan indíthatjuk,
hanem automatizálhatjuk is. Ezt a kapcsolat tulajdonságai közt állít-
juk be. A Kapcsolat tulajdonságai párbeszédpanelen a Használat
lapon adjuk meg a frissítési tulajdonságokat, a Definíció lapon ex-
portálhatjuk az .odc kapcsolatfájlt, illetve ilyet megnyithatunk. A la-
pon szerkeszthetjük a csatlakozási karakterláncot és a lekérdező
SQL utasítást is. Ha nem vagyunk járatosak a lekérdező nyelvben,
akkor a Lekérdezés szerkesztése gombbal ismét a Lekérdezés
Varázsló korábban bemutatott párbeszédpaneljéhez térünk vissza,
ahol egyszerű beállításokkal módosíthatunk a lekérdezés mező,
szűrő és rendezési tulajdonságain.

A Frissítés gombból is indítható a kapcsolat frissítése
A lekérdezés kimutatásba töltése

Az Adatimportálás párbeszédpanelen a Kimutatás választókap-
csolóval adjuk meg, hogy a lekérdezés eredményéből az Excel egy
kimutatást hozzon létre. Ekkor korábban azonnal a Kimutatás va-
rázsló harmadik párbeszédpaneljére léptünk, ha találtunk a feltétel-
nek megfelelő adatmezőket, akkor abból elkészíthettük a kimutatást.
Most ezzel szemben a kimutatás üres helyfoglalása jelenik meg a
beszúrási helyként megadott cellától kezdődően, illetve a munkaab-
lak jobb oldalán előtűnik a Kimutatás mezőlista.
Ha csak a jelölőnégyzetekbe kattintással választjuk ki a mezőket,
akkor csupa sormezőt hozunk létre. A mezőlista és a területek meg-
jelenésén a nyomógomb menüjében változtathatunk. A mező-
ket a Jelentésszűrő (oldalmező), Oszlopcímkék és Sorcímkék
mezőbe húzva alakítjuk ki a kimutatás szerkezetét. Az összegzendő
adatokat tartalmazó mezőket az Értékek területre húzzuk. Az ösz-
szegző függvény természetesen most is beállítható, ráadásul ha-
sonlóan, mint korábban.
Nagy adatbázisok vagy OLAP kocka esetén célszerűbb bejelölni
az Elrendezés frissítés elhalasztása jelölőnégyzetet, mert külön-

ben a kimutatás elrendezését a munkalapon történő áthúzással vé-

gezve az adatok letöltése várhatóan igen lassú lesz. A jelölőnégyzet
törölt állapotában ugyanis a kimutatás módosítását azonnal követi a
lekérdezés, míg bejelölve a módosítások után a Frissítés gombbal
indítható a lekérdezés, ami így csak egyszer fut le
A jelentés mezőit kattintással és húzással rendezzük el

A területekbe húzott mezők helyi menüjének Mezőbeállítások pa-
rancsával a kimutatásmezők összegző tulajdonságainak beállítására
szolgáló panelt jeleníthetjük meg (lásd a Kimutatások című rész-
ben). Szintén e menü parancsaival, vagy húzással helyezhetők át a
mezők az egyik területről a másikra, valamint állítható be sorrend-
jük. A kimutatások beállítására a helyi menü Kimutatás beállításai
parancsát, vagy a Kimutatáseszközök – Beállítások szalag Beállí-
tások parancsát adjuk ki, amelyet a szintén a Kimutatások című
részben részletezünk.
Az MS Query kezelése
A Lekérdezés Varázsló befejező lapján, ha az Adatok megtekinté-
se/lekérdezés szerkesztése a Microsoft Queryben lehetőséget

704 Az MS Query kezelése
választottuk, megjelenik az MS Query 2007 alkalmazás, amelynek

segítségével teljesen új, összetettebb lekérdezéseket is összeállít-
hatunk, azokat saját néven elmenthetjük, megtekinthetjük a táblákat.
Ezekhez menü- és ikonparancsokat használhatunk fel. Az új Query
programmal OLAP kockákat is feldolgozhatunk.
Az .oqy kiterjesztésű fájlok a kiszolgálón vagy kapcsolat nélküli
kockafájlban (.cub) lévő OLAP adatbázis adataival létesítenek kap-
csolatot (ezeket az adatbázisokat nem lehet lekérdezésekkel vagy
.dqy fájlokkal elérni, mert adataik nem rekordokban vagy táblákban
helyezkednek el). Az .oqy kiterjesztésű fájl automatikusan létrejön,
ha OLAP adatbázishoz vagy kockához a Query segítségével hozunk
létre adatforrást. A Query OLAP kockát készítő Varázslója segítsé-
gével is menthetjük a kockafájlhoz kapcsolódó, vagy a lekérdezett
adatokból létrehozott kockát definiáló .oqy fájlt. Ez meghatározza a
kocka szerkezetét és tartalmazza a relációs adatbázishoz kapcsoló-
dáshoz szükséges adatokat. Egy .oqy fájl megnyitása után a Query
lefuttatja az OLAP kockát készítő Varázslót, így megváltoztathatjuk
a kocka definícióját.
Ha a Lekérdezés varázsló végén léptünk a Query programba, ak-
kor a Query-ből – a Fájl/Adatok átadása Microsoft Office Excel
alkalmazásnak paranccsal – kilépve az Adatimportálás párbe-
szédpanelen döntünk a lekérdezési eredmények megjelenési helyé-
ről.
A munkalapon egy Query-ből származó lekérdezés területére áll-
va is betölthetjük a lekérdezés újrafeldolgozására, módosítására a
Query programot, ha a Kapcsolat tulajdonságai párbeszédpanelen a
Lekérdezés szerkesztése gombra kattintunk, majd a Lekérdezés
Varázsló ismételt futtatásával megadunk néhány, a lekérdezés ösz-
szeállításához szükséges adatot.
A Query munkaablak eszköztára alatt jelennek meg a szűrt tábla2
oszlopazonosítói. Tábláink között szoros illesztéseket vagy laza il-
lesztéseket hozhatunk létre. A szoros illesztés két tábla mezői kö-
zötti kapcsolat, amely csak azokat a rekordokat jelöli ki, amelyek
2
Tábla: Tetszőleges szempontból összetartozó, rendezett adatok
halmaza. Az adatokat rekordokban (sorokban) tároljuk, amelyek
mezőkből állnak.
értéke megegyezik az illesztett mezőkben. A mindkét mezőben

azonos értékek esetén, a Query egyesíti az egyes táblákból a két
egyező rekordot és az eredményhalmazban egy rekordként írja ki.
Nem jelenik meg egyik rekord sem az eredményhalmazban, ha az
egyik tábla egy rekordjának nincs megfelelő párja a másik táblában.
Ezzel szemben a laza illesztésű táblák páratlan rekordjai is megje-
lennek az eredményhalmazban, de a rekord üres cellákat tartalmaz,
ha a másik tábla nem tartalmaz megfelelő rekordot, így a laza illesz-
tés olyan, két tábla mezői között lévő kapcsolat, amely kijelöli az
összes rekordot az egyik táblából attól függetlenül, hogy van-e a
másik táblában neki megfelelő rekord.
Az oszlopazonosítókat egérrel húzhatjuk át a lejjebb található
Feltételmező területére. Az * elem áthúzásával az összes mezőt a
Feltételmezőnek adjuk át. Ha a feltételmező nem látszik, adjuk ki a
Nézet menü Feltételek parancsát vagy kattintsunk a Feltételek
megjelenítése ikonra!
A Microsoft Query ablaka

A szűrőfeltételt a Feltételmező alatt állítjuk össze (lásd az ábrát,
ahol „A specialista” című filmet, illetve az arra vonatkozó tárolt ada-
tokat gyűjtjük ki). A program megkülönbözteti a kis- és a nagybetű-
ket. A szűrőfeltétel azonnal érvényesül, ha az Automatikus

lekérdezés gombot benyomtuk, ezt megfigyelhetjük a munkaablak

alján látható szűrt táblarészleten. Ezt a részt a lekérdezés ered-
ményhalmazának nevezzük.
Ha nem automatikusan szűrünk, akkor a Lekérdezés végre-
hajtása gombbal szűrhetünk. A feltételmező kiürítésével, vagy a Fel-
tételek menü Összes feltétel eltávolítása parancsával, az adattáb-
la összes eleme ismét megjeleníthető.
A megjelenített rekordok3 és azok mezői4 között mozoghatunk az
állapotsor feletti ikonokkal:
A kigyűjtött rekordok közül a legelsőre lép.
A kigyűjtött rekordok közül az aktuálisat megelőzőre lép. Az aktu-
ális rekordot a Rekord mező tartalma és a rekord előtti  jel mutatja.
Az aktuális rekord számát mutatja. A rekordok számozása a
szűrőfeltételeknek megfelelő rekordokat veszi figyelembe és a ren-
dezési szempontok szerinti első ilyen rekordnak 1-es számot megfe-
leltetve indul. Ha e mezőbe beírunk egy számot és megnyomjuk az
Enter billentyűt, akkor az adott sorszámú rekordra lépünk. A rekor-
dok közti mozgásra használhatjuk a Rekord/Ugrás parancsot is.
A kigyűjtött rekordok közül az aktuálisat követő rekordra lép.
A kigyűjtött rekordok közül a legutolsóra lép.
Új lekérdezést készít, megfelel a Fájl/Új lekérdezés parancs-
nak. A lekérdezés létrehozása a korábban bemutatott Adatforrás
kiválasztása panellel indul.
Megnyit egy (.dqy, .qry kiterjesztésű fájlban) eltárolt lekérdezést
vagy .ogy formátumú OLAP kockát. Megfelel a Fájl/Lekérdezés
megnyitása parancsnak.
Elmenti a szerkesztett lekérdezést egy .dqy vagy .qry kiterjesz-
tésű fájlba. Megfelel a Query Fájl/Lekérdezés mentése, illetve – ha
3
Rekord: Egy adott személyt, helyet, eseményt vagy tárgyat jellem-
ző adatok összessége. A Query adattáblájában megjelenített egy
eredményhalmazban a rekordoknak a sorok felelnek meg.
4
Mező: A táblában tárolt adatok kategóriái, például a vezetéknév
vagy a rendelési összeg. A Query az adattáblájában a mezőket az
oszlopok jelképezik.
még nem mentettünk – Mentés másként parancsának. Az első

mentés alkalmával adjuk meg a lekérdezés-állomány nevét. A .qry
kiterjesztésű állományba elmentett lekérdezések az Excelben az
Adatok szalag Összes frissítése parancsával kattintással futtatha-
tók.
Kilép a Queryből, és bezárja a nyitott lekérdezésablakokat.
Megfelel a Query Fájl/Adatok átadása a Microsoft Office Excel
alkalmazásnak parancsának. Ha módosítottuk a lekérdezés elren-
dezését, és nem mentettük a lekérdezést, a MS Query figyelmeztet
a változások mentésére. Ha az Igen nyomógombra kattintunk, de
még nem adtunk nevet a lekérdezésnek, a Mentés másként párbe-
szédpanel jelenik meg, ahol nevet adhatunk a lekérdezés-
állománynak.
A következő ábra szerinti lekérdezés ablakban megjeleníti a
megfelelő SQL SELECT utasítást, amelyet megtekinthetünk vagy
szerkeszthetünk. Az adatforrás által támogatott SQL (Structured
Query Language) programozási nyelv szintaxisáról az adatbázis
adminisztrátorától vagy az SQL dokumentációból tudhatunk meg
részleteket. Az SQL nyelv az adatok visszakeresésére használható.
Lekérdezés létrehozásakor a Query e nyelv segítségével építi fel a
szűrőfeltételt tartalmazó SQL SELECT utasítást.
Az összeállított SQL utasítás szerkeszthető…

Az SQL utasítások végrehajtására, elmentésére és az elmentett
SQL utasítások betöltésére szolgál a Fájl menü SQL utasítás vég-
rehajtása parancsa (lásd a következő ábrát). Az ilyen utasításokat
.qrt kiterjesztésű állományokban tároljuk.

…és elmenthető, a mentett utasítás betölthető

Kapcsoló, amely megjeleníti vagy elrejti a Táblák-ablaktáblát.
Megfelel a Query Nézet/Táblák parancsának.
Kapcsoló, amely megjeleníti vagy elrejti a Feltétel-ablaktáblát.
Megfelel a Query Nézet/Feltételek parancsának. A lekérdezés lét-
rehozásakor csak akkor jelenik meg automatikusan a Feltétel-
ablaktábla, ha a Lekérdezés Varázslóban már megadtunk feltételt,
vagy ha a Feltételek menü Feltétel hozzáadása parancsát választ-
va, illetve a Feltétel hozzáadása gombbal feltételeket adunk
meg.
A Táblák-ablaktáblát bővíti, megfelel a Tábla/Tábla hozzá-
adása parancsnak. Megjeleníti a Tábla hozzáadása párbeszédpa-
nelt.
Ezen egy vagy több táblát adhatunk a Táblák-ablaktáblához. A
Táblák-ablaktáblát a Nézet/Táblák parancsával vagy az ikonnal
meg kell jeleníteni a tábla mezőlistájának megtekintéséhez. Ha a
hozzáadott táblát nem látjuk, a Táblák-ablaktábla megjelenítéséhez
kattintsunk a Tábla hozzáadása ikonra. Sajnos a párbeszédpanel
Munkafüzet mezőjében nem látszanak a hosszabb elérési úttal
rendelkező állományok, így ezek megfelelő kiválasztása legalábbis

kétséges. Ez csak úgy kerülhető el, ha a táblákat tartalmazó fájlokat

a könyvtárhierarchia felső részén helyezzük el.
Új táblát veszünk fel

Egyébként az Excelben a szerkesztőléc elején található név mező-
ben elnevezett tartományok is önálló táblaként jelennek meg ezen a
párbeszédpanelen, azaz egyetlen munkalapon is több tábla lehet.
Ugyanakkor a lekérdezés frissítésekor az újabb adatok csak akkor
jelennek meg, ha azok az elnevezett tartományba kerülnek.
A Tábla hozzáadása párbeszédpanel Egyebek gombjára kattin-
tás után a Táblajellemzők panelen adhatjuk meg, hogy mely táblák
jelenjenek meg a Tábla hozzáadása párbeszédpanelen és a Lekér-
dezés varázsló – Oszlopok kiválasztása párbeszédpanelen található
listán.
A megjelenítendők…
Az aktív cella tartalmának megfelelő feltételt ad meg. Így csak
azok a rekordok jelennek meg, amelyek ugyanazt az értéket tartal-

mazzák, mint az aktív cella. A Feltétel-ablaktáblában található felté-

telt eszerint a lekérdezés eredményhalmazában kijelölt cella értéke
alapján állítjuk be.
A mezőben tárolt adattípustól függően minden egyes kattintásra
más értékeket (minimum, maximum, átlag, darab) számít. Ugyanezt
a Rekord menü Oszlop szerkesztése parancsával megjelenített
párbeszédpanelen is beállíthatjuk (lásd az ábrát).
Beállítjuk az oszlopműveletet
A kijelölt mező alapján növekvő sorrendbe rendezi a kijelzett (a
szűrőfeltételnek megfelelő) rekordokat. Szöveges mezőket a-tól z-
ig, számokat 0-tól 9-ig, dátumokat a legkorábbi dátumtól kezdve a
legkésőbbi dátumig rendez. Több mező alapján történő rendezés-
hez jelöljük ki a következő mezőt, és a Ctrl billentyű lenyomva tartá-
sa mellett minden további rendezés esetén kattintsunk a sorba ren-
dezés ikonra.
A kijelölt mező szerint csökkenő sorrendbe rendezi a kijelzett
rekordokat. Szöveges mezőket z-től a-ig, számokat 9-től 0-ig, dátu-
mokat a legkésőbbi dátumtól kezdve a legkorábbi dátumig rendez.
Több mező alapján történő rendezéshez jelöljük ki a következő me-
zőt, és a Ctrl billentyű lenyomva tartása mellett minden további ren-
dezés esetén kattintsunk a sorba rendezés ikonra.
A Rekord menü Rendezés parancsával több rendezési kulcsot is
megadhatunk (lásd az ábrát). A rendezési kulcsokat az Oszlop lis-
tából választjuk ki, és a Hozzáadás nyomógombbal adjuk a Rende-
zések listához. Kulcsonként más-más rendezési irányt állíthatunk
be. A Rendezések listán kiválasztott rendezési szempontokat az

Eltávolítás nyomógombbal törölhetjük. Három vagy több kulcsnál a

listában gördítő sáv is megjelenik.
Több kulccsal rendezhetünk

Végrehajtja a lekérdezést, majd az eredményhalmazt megjelení-
ti az Adat-ablaktáblában. Megfelel a Rekord/Lekérdezés végrehaj-
tása parancsnak. Ha az ikonnal automatikus lekérdezést kap-
csoltunk be, akkor a Query mező hozzáadásakor, feltétel megadá-
sakor vagy a lekérdezés elrendezésének megváltoztatásakor mindig
futtatja a lekérdezést. Automatikus lekérdezés nélkül ezzel az ikon-
nal futtathatjuk a lekérdezést.
Be-, illetve kikapcsolja az Automatikus lekérdezést. Ezzel egye-
nértékű a Rekord menü Automatikus lekérdezés parancsa. Be-
kapcsolva (lenyomott állapotában) a lekérdezés minden módosítás
alkalmával, például mezők hozzáadásakor vagy a rekordokra vonat-
kozó új feltételek megadása után automatikusan lefut. Ez az alapér-
telmezett állapot.
Megjeleníti a súgót, megfelel a Súgó/Microsoft Query Súgó
parancsnak, illetve az F1 gyorsgombnak
Mentett lekérdezések futtatása

Az Adatok szalag Külső adatok átvétele/Meglévő kapcsolatok
paranccsal megjelenített párbeszédpanel Tallózás gombjával nyit-

712 Paraméteres lekérdezések
hatunk meg és futtathatunk egy előzőleg mentett Weblekérdezést

(*.iqy) vagy akár .dqy vagy .qry lekérdezéseket. Érdemes megtekin-
teni a mintaként kapott, és a C:\Users\ felhasználó\ AppData\ Roa-
ming\ Microsoft\ Queries mappában található lekérdezéseket is (lásd
az ábrát).
Elmentett lekérdezések betöltése

Ha nincs Internet elérésünk, akkor az eredménytartomány kezdő
cellájában hibaüzenetet kapunk. A weblekérdezések szövegfájlok,
amelyek lehetővé teszik, hogy a számolótáblák segítségével közvet-
lenül érjünk el élő adatokat az Internet vagy az intranet webes jelen-
téskészítő csomagjaiból.
Paraméteres lekérdezések
A paraméteres lekérdezés futtatáskor kéri be az eredményhalmaz
rekordjainak kiválasztásához feltételként figyelembe veendő értéke-

ket, így ugyanazzal a lekérdezéssel különböző eredményhalmazt

kaphatunk eredményül. A paramétereket bekérő szöveget igény
szerint adhatjuk. Ezt jeleníti meg az MS Query a lekérdezés futtatá-
sakor. Ha például a filmekre vonatkozó mintában a kategória szerinti
szűrést alkalmaznánk, akkor létrehozhatunk egy olyan paraméteres
lekérdezést, amely előtt megjeleníthetjük a következő bekérő szö-
veget: „Adja meg a kategória számát”. Ezzel beállíthatjuk a megfele-
lő szűrőfeltételt.
Feladat – Paraméteres lekérdezés

készítése
Készítsünk egy lekérdezést, amely a filmes példában sze-
replő adattáblát kategória szerint kérdezi le.
1. Hozzuk létre az adattáblát, jelöljük ki az A1:E11 tarto-
mányt. A Képletek szalag Név megadása paran-
csával adjunk nevet a táblának, majd mentsük el!
2. Készítsünk egy új munkafüzetet!
3. Készítsünk egy új lekérdezést az Adatok/Külső adatok átvéte-
le/Egyéb adatforrásból  A Microsoft Query szolgáltatásból
paranccsal. Az eredményeket egyelőre ne küldjük vissza az Ex-
celbe. Ha már eltárolt lekérdezést akarunk módosítani, akkor a
Kapcsolat tulajdonságai párbeszédpanel Definíció lapján kat-
tintsunk a Lekérdezés szerkesztése nyomógombra, vagy adjuk
ki a lekérdezés helyi menüjének Táblázat/Lekérdezés szer-
kesztése parancsát!
4. A Query Automatikus lekérdezés ikonját engedjük fel (kap-
csoljuk ki a Rekord/Automatikus lekérdezés kapcsolót).
5. Nyomjuk be a Feltételek megjelenítése kapcsoló ikont (kap-
csoljuk be a Nézet menü Feltételek kapcsolóját)
6. A Feltételmező első sorában kattintsunk az első cellára, majd
kattintsunk a cellában levő nyílra, és a listából válasszuk ki a Ka-
tegória mezőt. Ezt használjuk paraméterként.
7. Kattintsunk a Feltételmező alatti cellára az Érték sorban. Írjuk
be: [Adja meg a kategória számát] (nyitó és záró szögletes záró-

jel között a bekérő szöveget). A bekérő szöveg nem egyezhet

meg a mező nevével.
8. Nyomjuk meg az Enter billentyűt.
9. A lekérdezést a Queryben a Lekérdezés végrehajtása ikon-
nal futtathatjuk (lásd az ábrát).
Paraméterbekérés a Queryben
10. Küldjük vissza az eredményhalmazt az Excelbe. Kattintsunk az
Adat visszaküldése az Excelbe ikonra vagy adjuk ki a Fájl
menü Adatok átadása a Microsoft Office Excel alkalmazás-
nak parancsát. Ekkor meg kell adnunk az Excelben futtatható le-
kérdezés számára a paraméter kezdő értékét.
11. Az Excelbe visszatérve vagy az Excel munkatáblán dolgozva a
lekérdezés frissítésekor (ha megnyomjuk a kurzorral a lekér-
dezés eredményterületén állva az Adatok szalag Az összes
frissítése ikonját vagy megnyomjuk az Alt+F5 billentyűkombiná-
ciót) az alábbi ábra szerinti párbeszédpanel jelenik meg. A
lekérdezésre a választ cellahivatkozással is megadhatjuk.

Paraméterbekérés a munkalapon
Jelöljük be az Ez az érték/hivatkozás legyen a frissítéskor is jelö-
lőnégyzetet, ha a külső adattartomány frissítésekor a paraméter le-
kérdezésének eredményeként a most megadott értéket vagy cella-
hivatkozást szeretnénk használni. Ez a párbeszédpanel ezután már
nem jelenik meg. A lekérdezés paramétere jellemzőinek beállítását
az alábbiak szerint végezhetjük:
A helyi menü Táblázat/Paraméterek parancsával a Query alkal-
mazása nélkül beállíthatjuk a paraméteres lekérdezés jellemzőit.
A paraméterek beállítása
A beállítandó paramétert a paraméternév listán választjuk ki. Ha a
Bekéri az értéket az alábbi üzenettel választókapcsolót állítjuk be,
akkor az ábra szerinti párbeszédpanel ismét megjelenik a lekérde-
zés frissítésekor. A választókapcsoló utáni mezőben új paraméter-
bekérő szöveget adhatunk meg. A Használja az alábbi értéket vá-

lasztókapcsolóval egy meghatározott állandótól, illetve a Vegye az

értéket az alábbi cellából választókapcsolóval egy cellahi-
vatkozásból vehetünk át értéket a paraméter számára. Ezt a válasz-
tókapcsolót bejelölve használhatjuk a jelölőnégyzetet is, melynek
kiválasztott állapotában az Excel automatikusan frissíti a külső adat-
tartományt, valahányszor a Vegye az értéket az alábbi cellából
mezőben megadott cella értéke megváltozik.
Együttműködés a Windows
SharePoint Services programmal
A táblázat a Táblázateszközök – Tervezés szalag Exportálás 
Táblázat exportálása SharePoint-listába parancsával egy Share-
Point-webhelyen közzétehető, ha ehhez a kiszolgálón megfelelő
jogosultsággal rendelkeznünk. A Cím mezőben adjuk meg a Micro-
soft Windows SharePoint Services kiszolgáló URL-címét, a Hivat-
kozás az új SharePoint listához négyzet bejelölésével az Excelből
frissíthető hivatkozást hozhatunk létre a SharePoint listához.
Az exportálás paraméterezése
A Windows SharePoint Services programmal történő problémamen-
tes együttműködésnek köszönhetően az Excel megosztott listáiban
tárolt információn többen is dolgozhatnak. A SharePoint-webhelyhez
csatolt Excel-listán végrehajtott módosítások a lista szinkronizálása-
kor megjelennek a SharePoint webhelyen is.

Az Excel programmal meglévő Windows SharePoint Services lis-

tákat is szerkeszthetünk. A listát módosíthatjuk akár kapcsolat nél-
küli állapotban is, majd a Táblázateszközök – Tervezés szalag
Külső táblában tárolt adatok/Frissítés parancsával, illetve a testre
szabással felvehető Lista szinkronizálása ikonnal frissíthetjük a
SharePoint-listát. A SharePoint-listával is megszüntethető a kapcso-
lat. Ehhez szintén a Tervezés szalag Szétkapcsolás parancsát
használjuk.
Kimutatások
A táblázatok (listák), adattartományok vagy táblák adatait összesít-
jük és elemezzük a kimutatásokkal. Ezek párbeszédes munkalap-
táblák, amelyben az adatok átrendezhetők, átszervezhetők és ele-
mezhetők. Az alapadatok származhatnak Excel listából vagy adat-
bázisból, külső adatbázis kezelőből, több tartomány összevonásá-
ból. Külső adatokból csak a Microsoft Query és a megfelelő nyílt
adatbázis összekapcsoló kezelőprogramok telepítése után tudunk
kimutatást készíteni. Az elkészült kimutatás adatait szerkeszthetjük,
átszervezhetjük, ha a mezőket töröljük, vagy egérrel áthelyezzük. A
kimutatások részösszegeket is tartalmazhatnak, ha ezek kiindulási
adatai módosulnak, akkor a kimutatás adatai is felfrissülnek. A kimu-
tatásba utólag is beilleszthetünk részösszegeket, megváltoztathatjuk
egy mező összegző függvényét. Szükség esetén a kimutatásban
irányított számolást is kiválaszthatunk.
A kimutatások tetszőleges munkalapon létrehozhatók. A kimuta-
tás számára új munkalapot a Beszúrás szalag Kimutatás paran-
csával végzett kimutatás létrehozásakor megjelenő párbeszédpanel
segítségével illesztünk a munkafüzetbe. Az alapadatokat tartalmazó
táblázat vagy tábla kijelölt mezőnevei (oszlopfejei) segítségével ren-
dezzük a kimutatás adatait. A kimutatásban összegző függvények
(például összeg, szórás, átlag) segítségével összegezzük az alap-
adatokat tartalmazó lista vagy tábla kijelölt oszlopainak értékeit.
A kimutatások fontos részleteit kiemelhetjük, a kevésbé fontosa-
kat elrejthetjük. A kimutatásban szereplő adatokból készített diag-
ram a részletadatok változását, a tábla átrendezését, a sorok elrej-

718 Kimutatások
tését és felfedését automatikusan követik. Az alapadatokat tartal-

mazó lista vagy tábla mezőiből szükség szerint használunk fel me-
zőket a kimutatás számára.
A kiindulási lista oszlopfej adataiból lesznek a kimutatás sor- és
oszlopfeliratai, melyek a kimutatás tételeiből képzett alcsoportok
előtt állnak. A feliratok adják a kimutatás sor, oszlop és oldal mező-
jét, az összegzendő adatok az adat mezőt alkotják. Az adat mező
tartalmazhat szöveges adatokat is. A kimutatás szerkezetét a me-
zők és tételek csoportosítása alkotja.
A filmek táblázata kimutatásban feldolgozva

A kimutatást lehetőleg ne azon a munkalapon hozzuk létre, amelyen
a forrástartomány, táblázat vagy más fontos táblázat szerepel, mert
a kimutatás ilyenre nem fedhet rá (ez – bár esetleg a létrehozáskor
nem – azonban később, a mezők áthelyezésekor is előfordulhat).
A mezők a kiindulási lista meghatározott adatcsoportjai. A követ-
kező ábrán szereplő listában mező a Film, a Kategória, a Vetítési
idő, a Nézőszám, a Bevétel és az Átlagos nézőszám. Ez utóbbi a
Nézőszám/Vetítési idő képlettel számított érték. A tételek a mezőn

belüli alcsoportokat jelölik. Az ábra szerinti példában a Kategória

mező tételei (1, 2, 3) a kimutatás jelentésszűrőjét képezik, A kiindu-
lási lista tételei alkotják a kimutatás sor és oszlopfeliratait, melyek
csoportokat, alcsoportokat jelölnek (például az 1 kategóriájú filmek
csoportját). A jelentésbe pillanatnyilag nem vettük fel az Átlagos né-
zőszám mezőt, amelyet a Kimutatás mezőlista mezők szakaszá-
ban a jelölőnégyzet törlésével oldottunk meg.
Korábban a kimutatást varázslóval hoztuk létre (a Kimutatás és
kimutatásdiagram varázsló most is elérhető Az Excel beállításai
párbeszédpanel Gyorselérési eszköztár kategóriájában, így aki
ragaszkodik hozzá előveheti a megszokott módszereket). Az új Ki-
mutatás mezőlista azonban több lehetőséget biztosít és kényelme-
sebben kezelhető. A kimutatás létrehozásakor ez a munkaablak
azonnal megjelenik. Alaphelyzetben a felső részén jelenik meg a
mezők szakasz, ahonnan a megjelenítendő mezőket választjuk,
alatta a területek szakaszok, ahol a kiválasztott mezőket helyezzük
el és tulajdonságaikat állítjuk be. Ez a munkaablak-elrendezés igény
szerint módosítható a nyomógomb menüjéből.
Az adatok összesítésének rendjét a kimutatás mezői és tételei
szabják meg. A kiindulási lista kiválogatott adatai az adatterületre
kerülnek. A program az adatterület numerikus adatait az ÖSSZEG
függvénnyel összegzi, míg a szöveges adatok összeszámolására a
DARAB függvényt alkalmazza. Ez utóbbi esetben tehát a kiindulási
adatok számát kapjuk eredményül. Ha a számítást más függvénnyel
akarjuk elvégezni, akkor a Kimutatás eszköztár Kimutatáseszkö-
zök – Beállítások szalag Aktív mező/Mezőbeállítások parancsát,
vagy az Értékek területen kiválasztott mező menüjének Értékmező-
beállítások parancsát alkalmazzuk. Ez csak akkor adható ki, ha a
megfelelő, módosítandó cellára, mezőre lépünk.
Kimutatások létrehozása
Bár fentebb jeleztük, hogy a Kimutatás és kimutatásdiagram va-
rázsló most is elérhető, azonban hamarosan meglátjuk, hogy a va-
rázsló is csak bevezeti az új módszert.

720 Kimutatások
Ha a kimutatás varázslóval hozunk létre kimutatást, akkor a va-

rázslót előbb vegyük fel a gyorselérési eszköztárba, majd kattint-
sunk a kimutatás forrástartományába, utána a Kimutatás és
kimutatásdiagram varázsló ikonra!
A varázsló első párbeszédpaneljén választjuk ki az adatforrást,
mely lehet Excel táblázat, külső adatforrás, több táblázat (ha össze-
síteni szeretnénk egy egységes kimutatásban), vagy akár egy ko-
rábban létrehozott másik kimutatás vagy kimutatásdiagram. Ezen a
panelen választjuk ki azt is, hogy kimutatást vagy hozzá kapcsolt
diagramot is szeretnénk létrehozni. A kimutatásdiagram hasonló
vezérlőelemekkel rendelkezik, mint a kimutatás, amelyekkel szabá-
lyozhatjuk a megjelenítendő tartalmat. Ha a kimutatásdiagrammal
együtt létrehozott kimutatáson módosítunk (például szűrünk vagy
átrendezzük a mezőket), akkor annak hatása megjelenik a
kimutatásdiagramban is.
Az első párbeszédpanelen adatforrást és típust választunk

Ez a varázsló a többi varázslóhoz hasonló módon kezelhető párbe-
szédpanel-csoport, amely lépésről lépésre végigvezet az elemezni
kívánt adatok helyének meghatározásán, a céltartomány elhelyezé-
sén. A sor- és oszlopfeliratok felhasználásával a kimutatás elrende-

zésének meghatározását, az adatok megjelenítését azonban már az

új módszer szerint végezzük.
A Mégse gomb befejezi a Kimutatás varázsló használatát a kimu-
tatás elkészítése nélkül. A <Vissza nyomógomb az előző, a To-
vább> a következő varázsló párbeszédpanelre lép. A Befejezés
nyomógombra kattintással a Kimutatás varázsló adott helyzetében
(a kimutatás eddig meghatározott állapotában) elkészítjük a kimuta-
tást.
Kimutatás készítése Excel lista alapján

Ehhez a Kimutatás varázsló első párbeszédpaneljén a Microsoft
Office Excel lista vagy adatbázis választókapcsolót jelöljük be. Az
ilyen lista vagy munkalaptartomány az oszlopfeliratokat is magába
foglalja, mert a mezőnevek a lista első sorában lévő adatokból ké-
szülnek. A kimutatás a lista összes adatát tartalmazza, de figyelmen
kívül hagyja a Szűrő paranccsal megadott szűrőfeltételeket. A vég-
összegeket és részösszegeket tartalmazó listáknál megakadályoz-
hatjuk, hogy a listából törlésük után szerepeljenek a kimutatásban.
A Kimutatás varázsló második párbeszédpanel-lapján adjuk meg
a kiindulási adatok helyét. A Tallózás nyomógombra kattintás után
külső adatbázisból, illetve munkafüzetből származó adatokat is
megadhatunk. A Tartomány mezőbe írjuk, vagy kijelöléssel adjuk
meg a kimutatásban felhasználandó munkalaptartományt. Ha aktív
táblázatcellából indultunk, akkor az aktív cellatartomány megjelenik
a párbeszédpanelen,
Ha aktív táblázatcellából indultunk ki, akkor a tartomány megjelenik

Ha kimutatásunk egy korábban már kimutatás céljára felhasznált
tartományra hivatkozik, akkor az Excel javaslatot tesz a memória-
felhasználás csökkentése végett a korábbi tartomány ismételt fel-
használására (lásd az ábrát).

722 Kimutatások
Ugyanarról a tartományról készült korábbi kimutatás felhasználható

Ha az Igen nyomógombot nyomjuk meg, akkor a következő párbe-
szédpanelen kell kiválasztanunk a felhasználható kimutatást (lásd
az ábrát).
A forrásként felhasználható kimutatások

Az utolsó lépésben elhelyezzük a kimutatást, vagyis megadjuk he-
lyét egy létező munkalapon vagy új munkalapot hozunk létre a szá-
mára. A korábbi változatban „éltek” az Elrendezés és Egyebek
gombok is, amelyekkel a kimutatás beállítását végeztük, most
azonban, mint jeleztük ezt az új eszközökkel kell elvégeznünk.
Az utolsó lépésben elhelyezzük a kimutatást

Ha nem használjuk a varázslót, akkor a forrástartomány kijelölése,

vagy a forrástartományba kattintás után egyszerűen kattintsunk a
Beszúrás szalag Kimutatás gombjára! Ekkor egyetlen párbeszéd-
panelen adjuk meg a kimutatás forrásadatait, valamint helyét.
A Kimutatás gomb menüjéből külön is beszúrhatunk kimutatást
vagy kimutatásdiagramot. Általában érdemes a kimutatást új mun-
kalapra helyezni, ehhez az Új munkalapra rádiógombot nyomjuk
be. Ha nem így tesszük, akkor is a meglévő táblázatrészek alá, és
ne mellé helyezzük a kimutatást, hogy a táblázat szűrése ne befo-
lyásolja a kimutatás megjelenését. Ehhez a Létező munkalapra
választókapcsolót nyomjuk be, majd a előbb a Hely mezőbe, utána
a megfelelő munkalapi cellába kattintva adjuk meg a beillesztés bal
fölső celláját.
A varázsló helyett egyetlen párbeszédpanelt használunk
Kimutatás készítés külső adatforrásból

A Kimutatás varázsló 1. párbeszédpaneljén a Külső adatforrás5
választókapcsolójának választásával másik alkalmazással – általá-
ban adatbázis-kezelővel (például MS Access, FoxPro, dBase, Orac-
le, SQL Server) – létrehozott adatbázis-állományból vagy szöveg-
5
Az adatforrás tartalmazza a felhasználók által elérni szándékozott
adatokat és az elérésükhöz szükséges információkat.
724 Kimutatások
fájlból átvett adatok képezhetik a kimutatás alapját. A Query segít-

ségével a külső adatbázisból (az adatforrás tábláiból vagy fájljaiból)
vagy adatkészletből adatokat tudunk leválogatni, amelyek bizonyos
feltételeknek megfelelnek. Az adatátvétel előtt a Query-vel megjele-
níthetjük, sorba rendezhetjük, szűrhetjük és a kijelölt táblák adatai-
val bővíthetjük a kiválasztott adatokat.
Ha a kimutatást nem varázslóval hozzuk létre, akkor a Kimutatás
létrehozása párbeszédpanelen válasszuk a Külső adatforrás
használata választókapcsolót, majd az adatforrást a Kapcsolat
választása gombra kattintást követően választjuk ki a korábban lét-
rehozott kapcsolataink közül.
Kimutatás létrehozása tartományok

összesítésével
Több, nem összefüggő tartomány esetén válasszuk a Kimutatás
varázsló 1. paneljén a Több tartomány (összesítés) választókap-
csolót (érdekes, hogy ezt az új módszer nem teszi lehetővé). A tar-
tományok tartalmazzák a sor- és oszlopfeliratokat is, de a kiindulási
adatok sorösszegeit vagy oszlopösszegeit nem.
Az Excel létrehoz egy oldalmezőt, amelynek minden lapjára külön
kiindulási tartományt rögzít, illetve külön lapra helyezi az összesített
kiindulási adattartományt, ha A Varázsló készít egy Oldal mezőt
választókapcsolót jelöljük be.
Megadjuk az oldalmezők létrehozásának módját

Az Oldal mezőben az egyes tételnevekhez hozzárendelhetjük a kí-

vánt adattartományokat, ha A felhasználó készíti választókapcso-
lót jelöljük be (lásd az ábrát).
Az oldalmezők számát kapcsolóval adjuk meg (lásd a következő
ábrát). Az oldalmezőket képező tartományt egérrel jelöljük ki a mun-
kalapon, miután a panel Tartomány mezőjébe léptünk. A kiválasz-
tott tartományt a Hozzáadás gombbal vesszük fel a kimutatás for-
rásterületei közé. Korábban legfeljebb négy forrástartományt vehet-
tünk fel, most több forrástartományt is felvehetünk. A Tovább gomb-
ra kattintást követően csak a kimutatás helyét kell megadnunk. Ez
esetben az összesített kimutatás azonnal létrejön.
Most több forrástartományt is felvehetünk
Kimutatás létrehozása másik

kimutatásból
Ha kimutatásunk alapját az Excel 4.0-s változatától előállított ke-
reszthivatkozási tábla vagy ugyanabban a munkafüzetben egy meg-
lévő másik kimutatásának adatai képezik, akkor válasszuk a Kimu-
tatás varázsló 1. párbeszédpaneljén a Másik kimutatás vagy ki-
mutatás-diagram választókapcsolót. Ez csak akkor érhető el, ha
munkafüzetünk tartalmaz már legalább egy kimutatást.

726 Kimutatások
Ekkor mindkét kimutatás ugyanahhoz a közös adatforráshoz lesz

csatolva, emiatt az egyik kimutatás frissítését a másik kimutatás
adatainak megváltozása követi. Adataink kevesebb helyet foglalnak
el a gép memóriájában, ha ugyanazokból a kiindulási adatokból több
kimutatást is létrehozunk. A kimutatás mezőinek elhelyezése ekkor
az új módszerrel folytatódik tovább.
A kimutatások mezőinek elhelyezése

A Kimutatás varázsló 3. párbeszédpaneljén, vagy a Beszúrás/ Ki-
mutatás paranccsal megjelenített párbeszédpanelen helyezzük el a
kimutatást. Ha létező munkalapra szúrjuk be, akkor ügyeljünk arra,
hogy ne írjunk felül értékes adatokat, mert a beillesztés nem vonha-
tó vissza.
A kimutatás a mezők felvétele előtt

A 2010-es Excelben a kimutatás mezőelrendezését a munkalapon,
az automatikusan megjelenő Mezőlista segítségével végezzük. Ez
a mezőlista egyébként szükség szerint elrejthető és megjeleníthető
a Kimutatáseszközök – Beállítások szalag Mezőlista gombjával.
Első lépésben a megfelelő mezőnevek előtti jelölőnégyzetek kivá-
lasztásával jelezzük, hogy mely mezőket veszünk fel a kimutatásba.
Ekkor létrejön a legegyszerűbb kimutatás, amelyben a program a
szöveges mezőket a sorcímkék közé, a numerikus mezőket az ér-
tékmezők közé helyezi, és ez utóbbiakra egy összegsort is alkalmaz
(lásd az ábrát).

A „fél automatikusan” létrehozott alap kimutatás

A forrásként kijelölt munkalaptartomány oszlopfej feliratai a munka-
ablak felső részén, a mezőlistában jelennek meg. Az Excel 2010-
ben a Kimutatás mezőlista mező és területelemei között, húzással
alakítjuk ki a kimutatás végleges tartalmát, a kimutatás szerkezetét.
A mezők területre helyezéséhez használhatjuk a mezőlista helyi
menüjének parancsait is (lásd az ábrán). A mezőterületre helyezett
mező azonnal megjelenik a kimutatásban is. Ha nem tetszik amit
látunk, húzzuk a mezőt egy másik területre, vagy a mezőlistán kap-
csoljuk ki a mező jelölőnégyzetét.
Mező beszúrása menüből

728 Kimutatások
Az oszlopfej feliratokat használjuk a sor- és az oszlopmezők (cím-

kék) elnevezésére. Ehhez egérrel (lenyomott bal gomb mellett) fog-
juk meg a mezőlista oszlopfeliratait és húzzuk a munkaablak Sor-
címkék és Oszlopcímkék rovatának területére. Az összesítésre
szánt mezőket jelölő oszlopfeliratokat az Értékek rovat területére
húzzuk. Ide legalább egy adatmezőt fel kell vennünk. Több mező
elhelyezésével részletesebb kimutatást készíthetünk. A mezőlista
helyi menüjének parancsaival is elhelyezhetjük a mezőket a címke-
területeken (lásd a mellékelt ábrát).
Bekapcsoljuk a film szerinti szűrést

A megadott szempontok szerint szűrt kimutatások készítésére al-
kalmazzuk a Jelentésmező területet. Az erre a területre húzott téte-
lek oldalanként csoportosítva jelennek meg. Szűrőként használható
minden, a kimutatásba felvett mező. Ezt a fajta szűrőt vagy a – Me-
zőfejlécek gombbal be- és kikapcsolható – sorcímkék és oszlop-
címkék felirat melletti gombra kattintva megjelenő listában, vagy
a mezőlista megfelelő mezőjének sorára kattintva megjelenő listá-
ban állítjuk be. A szűrőként alkalmazott címke mellett a szűrő szim-
bólum jelenik meg , illetve a szűrés jele feltűnik a mezőlistában
is (lásd az ábrát). A feliratszűrők között szövegrészekre, az érték-

szűrők között az értékek összehasonlítására vonatkozó szűrőket

alkalmazhatunk.
Szűrés kategória alapon

A jelentésszűrő területre húzott mező szerint oldalanként jeleníthet-
jük meg a kimutatást. Például, ha az eltérő kategóriájú filmeket la-
ponként akarjuk megjeleníteni, akkor a Kategória mezőt húzzuk a
Jelentésszűrő rovat területére. A jelentésszűrőt nemcsak a kimuta-
tás készítésekor lehet kialakítani, hanem kész kimutatásban is lét-
rehozhatjuk egy sor- vagy egy oszlopmező célszerű áthelyezésével.
A kész kimutatásban, ha az oldalmező után látható nyílra kattintva
megjelenő listáról egy újabb csoportot választunk, akkor a kimuta-
tásban csak a kiválasztott csoporthoz tartozó adatok jelennek meg,
azaz a kész kimutatásban csak egyetlen tétel adatai lesznek látha-
tók. A példa szerint ezek lehetnek az 1, 2 stb., kategóriájú filmekre
vonatkozó adatok.
A kimutatás mezőinek fenti meghatározása során a program az
alapértelmezés szerint az adatterületen található numerikus adato-
kat az összeg függvénnyel összegzi, míg a szöveges adatok össze-
számolására a darab függvényt alkalmazza. Ennek megváltoztatá-
sára kattintsunk a munkaablakban az értékmező területére és adjuk
ki a helyi menü Értékmező beállítások parancsát! Ugyanezt érjük
el, ha a kimutatás belsejében kattintunk előbb a módosítandó érték-
re, majd a Kimutatáseszközök – Beállítások szalag Aktív mező/
Mezőbeállítások parancsát adjuk ki (vagy válasszunk összegzési
módszert a helyi menü Értékösszegzési szempontalmenüjéből).

730 Kimutatások
Ekkor az Értékmező-beállítások párbeszédpanel jelenik meg,

amelynek Mezőstatisztika lapján választjuk ki az összegzést végző
számítási módszert. Mint látjuk, szöveges mezőkhöz választhatjuk a
DARAB függvénnyel végzett összegzést is, számtartalmú mezőkhöz
pedig többféle függvényt is felhasználhatunk. A Számformátum
gombbal az így számolt mezők megjelenését határozhatjuk meg.
Az összegzést végző függvény kiválasztása

Az összegzést végző függvény beállítása azonban csak egy lehető-
ség. Az Értékek megjelenítése panellapon (vagy a helyi menü Az
értékek megjelenítésealmenüjében) az adatok megjelenítésére,
viszonyítására vonatkozó beállítási lehetőségek közül is választha-
tunk. Az egyszerű összegzésekhez a párbeszédpanel első listájá-
ban a Normál elemet válasszuk (ez az alapértelmezés).
A panel a számításba vont mezőt a forrásadatokban szereplő né-
ven jelzi ki. Meghatározhatunk egyéni számolási módot, illetve meg-
változtathatjuk az adatmező nevét is. Az Egyéni név mezőben ad-
hatjuk meg az adatmező kimutatásban szereplő nevét. Ez alapér-
telmezés szerint megegyezik a forrásadatokból átvett névvel.
A kimutatásban az egyéni számolások általában egy adatkészle-
tet (ezt adjuk meg a Viszonyítási mezőben) egy másik kapcsolódó
adatkészlettel, illetve annak egy tételével (ezt adjuk meg a Viszo-

nyítási tétel mezőben) hasonlítanak össze. Ha Az értékek megje-

lenítése listában nem a Százalék elemet választjuk, akkor a fenti
két összehasonlítandó mezőt sem kell megadnunk, mert az aktuális
oszlop egyes értékeit a sor- vagy oszlop-végösszeghez viszonyítjuk.
Az értékeket más értékkel is összehasonlíthatjuk

Az összehasonlítás eredménye megjelenhet különbségként, száza-
lékként vagy egyéb függvényként. Mind a függvényt, mind pedig a
számoláshoz szükséges, használni kívánt mezőt és tételt a párbe-
szédpanelben adjuk meg. Például az egyes filmek nézettségét kife-
jezhetjük az összes nézőszám százalékában.
Az értékek megjelenítése párbeszédpanel-lap Viszonyítási té-
tel listája elemeit megtaláljuk az értékmező helyi menüjében is. Az
itt megadott számítási módhoz a viszonyítási alapot a parancs kia-
dása után megjelenő párbeszédpanelen adjuk meg.
Az értékek megjelenítése mezőben határozzuk meg az egyéni
számítási módot:
Számítási mód Eredmény
Eltérés Az adatterületen megjelenő adatokat a megadott
Viszonyítási mező vagy Viszonyítási tétel különb-
ségeként számolja ki.
Százalék Az adatterületen megjelenő adatokat a megadott

732 Kimutatások
Számítási mód Eredmény

Viszonyítási mező vagy Viszonyítási tétel százalé-
kaként számolja ki.
Százalékos Az adatterületen megjelenő adatokat az Eltérés
eltérés függvényhez hasonlóan számolja, de a különbsé-
get a Viszonyítási mezőben található adatok szá-
zalékaként írja ki.
Göngyölített A kijelölt mezőben az egymás utáni adattételeket
összeg göngyölítve, összegezve jeleníti meg.
A sor százaléka Az egyes sorokban megjelenő adatokat a sorösz-
szeg százalékában írja ki.
Az oszlop Az egyes oszlopokban megjelenő adatokat az
százaléka oszlopösszeg százalékában írja ki.
Az összeg Az adatterület adatait a kimutatásban megjelenő
százaléka összes adat végösszegének százalékában írja ki.
Index A megjelenített adatokat a következőképpen szá-
molja ki: ((cellában lévő érték) x (végösszeg)) /
((sor végösszeg) x (oszlop végösszeg))
Az értékek megjelenítése párbeszédpanel-lap Viszonyítási mező-
je a kimutatásban szereplő mezőket jeleníti meg. Itt jelöljük ki azt a
viszonyítási mezőt, amelyet az egyéni számolás viszonyítási adata-
ként alkalmazunk. A Viszonyítási tétel a megadott Viszonyítási
mezőn belüli tételeket mutatja. Az egyéni számolási mód és viszo-
nyítási mező kijelölése mellett itt adjuk meg azt a tételt, amelyet az
egyéni számolás során viszonyítási tételeként alkalmazunk. A vi-
szonyítási tételek kijelölésébe bevonhatjuk az előző és a következő
tételt is. Az (előző) beállítást adjuk meg, ha az egyes számolások a
viszonyítási mezőben az aktuális tételt megelőző tételt használják, a
(következő) beállítást, ha az egyes számolások a viszonyítási me-
zőben az aktuális tételt követő tételt alkalmazzák.
A kimutatások tulajdonságai
A kimutatások különféle beállításait a Kimutatás beállításai párbe-
szédpanel lapjain határozzuk meg. Ez a párbeszédpanel a Kimuta-

táseszközök – Beállítások szalag Beállítások gombjával jeleníthe-

tő meg (és tartalmát módosították a 2007-es, 2010-es változatban
egyaránt).
A Név mezőben adhatjuk meg a beillesztett kimutatás nevét, de
nem kötelező megadni.
Az Elrendezés és formátum lap beállítási lehetőségei:
 A cellák és címkék egyesítése és középre igazítása: Bejelölve
a külső sorok és oszlopok celláit egyesíti és az elemeket vízszin-
tesen és függőlegesen középre helyezi. Tételcsoport tetején a té-
telcsoport közepére mozgatja a címkét. Alapállapotban a jelölő-
négyzet ki van kapcsolva, ekkor a program a külső sor- és osz-
lopmező-tételeket balra igazítja.
 Sorcímkék behúzása összevont forma használatakor: A tö-
mör megjelenítésnél behúzással igazíthatjuk a sorfelirat terület té-
teleit. A behúzás értéke 0 és 127 karakter közötti lehet.
A címkék igazítása önállóan és egyesített cellákkal

A jelentésterületen megjelenítendő mezők: A listában a jelentés-
szűrő terület használatához állítjuk be a mezők megjelenési sor-
rendjét. Alapértelmezett a Le, majd jobbra beállítás. Ha előbb balról
jobbra haladva akarjuk megjeleníteni a mezőket, mielőtt újabb sort
adnánk a listához, állítsuk be a Jobbra, majd le elemet.
Jelentésszűrő mezők oszloponként: A jelentésterületen megje-
lenítendő mezők lista beállításától függő sor- vagy oszlopszám,
amely meghatározza, hogy hány mezőt jelenítünk meg újabb oszlop
vagy sor listához adása előtt.
 Hibaértékek esetén megjelenítendő: A jelölőnégyzet bejelölése
után, a következő mezőben adjuk meg a hibaértéket tartalmazó

734 Kimutatások
cellák tartalma helyett megjelenítendő szöveget, például „Érvény-

telen”. Ha a négyzetet töröljük, akkor a hibaüzenet jelenik meg.
Az elrendezésre vonatkozó kimutatás-tulajdonságok

 Üres cella esetén megjelenítendő: Az üres cellák tartalma he-
lyett megjelenítendő érték (vagy szöveg, például „Üres”).
 Oszlopszélesség automatikus beállítása frissítéskor: Bejelöl-
ve a kimutatás oszlopai automatikusan igazodnak a legszélesebb
szöveg- vagy számérték méretéhez.
 Formázás megőrzése frissítéskor: Bejelölve a kimutatás elren-
dezését és formátumát elmentjük és ezeket a beállításokat hasz-
náljuk a kimutatáson végzett műveleteknél. A jelölőnégyzetet tö-
rölve az alapértelmezés szerinti beállítások érvényesülnek.
Az Összegek és szűrők lap beállítási lehetőségei:
 Végösszeg megjelenítése a sorokhoz: Bejelölve az utolsó osz-
lopot követően Végösszeg oszlopot jelenít meg.
 Végösszeg megjelenítése az oszlopokhoz: Bejelölve az utolsó
sor alatt Végösszeg sort jelenít meg.

 Részösszeg számítása a szűrt lapelemekhez: Bejelölve a

részösszegekbe a jelentésszűrővel szűrt elemek beleszámítanak,
ellenkező esetben nem.
 Mezőnként több szűrő engedélyezése: A részösszegek és a
végösszeg számításához a program a szűréssel elrejtettekkel
együtt az összes értéket figyelembe veszi. A négyzetet törölve
csak a megjelenített elemekből számítja a rész- és végösszeget.
 Egyéni listák használata rendezéskor: Bejelölve a rendezés
számára engedélyezzük az egyéni listák használatát, de ezzel
sok adat esetén lassulhat a feldolgozás.
A Megjelenítés lap beállítási lehetőségei:
 Kibontó és összecsukó gombok megjelenítése: Bejelölve a
sor- és oszlopfejlécek kibontására és becsukására szolgáló plusz
és mínusz gombok megjelennek. Nyomtatás vagy csak megjele-
nítés esetén ezek a jelölőnégyzet törlésével elrejthetők.
 Környezetfüggő elemleírások megjelenítése: Bejelölve a prog-
ram megjeleníti a mezőknél és az adatértékeknél az értéket, sor-
vagy oszlopadatokat mutató elemleírásokat.
 Tulajdonságok megjelenítése az elemleírásokban: Bejelölve
megjeleníti a tételek tulajdonságait mutató elemleírásokat (OLAP-
adatforrásnál).
 Mezőfeliratok és legördülő szűrőlisták megjelenítése: Bejelöl-
ve megjeleníti a kimutatás tetejénél található feliratok és az osz-
lop- és sorfeliratok melletti szűrési gombokat.
Klasszikus kimutatásnézet
 Klasszikus kimutatáselrendezés (a mezők húzhatók a rácson
belül): Mint említettük, alapértelmezett esetben csak a Kimuta-

736 Kimutatások
tás mezőlista munkaablakban rendezhetjük el a mezőket. Ekkor

ez a jelölőnégyzet törölve van. A kimutatás mezőit a munkalapon
egérrel húzva is áthelyezhetjük, ha bejelöljük a jelölőnégyzetet.
Ilyenkor a különböző területek a munkalapon kék vonallal szegé-
lyezve jelennek meg. Az egérkurzor a húzással mozgatott tétel-
nek megfelelő formát veszi fel.
 Az Értékek sor megjelenítése: Bejelölve megjeleníti az értékek
sort a kimutatás sorértékei felett, de elrendezéssel módosítha-
tunk, hogy az értékek sorokban jelenjenek meg (a jelölőnégyzet
nem választható, ha a Klasszikus kimutatáselrendezés jelölő-
négyzetet bekapcsoltuk). Az értékek megjelenítése funkció már
az OLAP és nem OLAP szabványú kimutatásokban való haszná-
latot egyaránt támogatja. Az értékek megjelenítése funkció to-
vábbi számításokat tartalmaz, ilyen például a Szülősorösszeg
százaléka, a Szülőoszlopösszeg százaléka, a Szülőösszeg
százaléka, a Göngyölített összeg százaléka, A legkisebbtől a
legnagyobbig rangsorolva és a Legnagyobbtól a legkisebbig
rangsorolva.
 Adatokat nem tartalmazó tételek megjelenítése a sorokban:
Bejelölve megjeleníti az értéket nem tartalmazó sortételeket
(OLAP-adatforrásnál).
 Adatokat nem tartalmazó tételek megjelenítése az oszlopok-
ban: Bejelölve megjeleníti az értéket nem tartalmazó oszloptéte-
leket (OLAP-adatforrásnál).
 Tételcímkék megjelenítése, ha az értékterületen nincsenek
mezők: Bejelölve – az Excel 2007 előtti verziókkal készített kimu-
tatásoknál – megjeleníti a tételcímkéket, ha az értékterületen
nincsenek mezők.
 Számított tagok megjelenítése az OLAP-kiszolgálón: Bejelölve
megjeleníti a dimenzió számított tagjait (OLAP-adatforrásnál).
A Mezőlista szakasz két beállítási lehetősége:
 Rendezés (A–Z): Bejelölve a mezőlistát ábécé szerinti emelkedő
sorrendbe rendezi.
 Adatforrás sorrendje szerinti rendezés: Bejelölve a külső
adatforrás szerint meghatározott sorrendben jeleníti meg a me-
zőlista elemeit.

A Nyomtatás lapon a kimutatás nyomtatásával kapcsolatos három

paraméter állítható be:
 Kibontó/összecsukó gombok megjelenítése kimutatásban:
Bejelölve a kimutatás nyomtatásakor megjeleníti a kibontó és
összecsukó gombokat. Ha a Megjelenítés panellap Kibontó és
összecsukó gombok megjelenítése jelölőnégyzetét töröltük,
akkor, ez a jelölőnégyzet nem elérhető.
 Sorcímkék minden oldalra: Bejelölve minden oldalra nyomtatja
a sorcímkék terület aktuális tételcímkéjét.
 Nyomtatási címek: Bejelölve a kimutatás mezőinek és tételeinek
felirata lesz a nyomtatáskor a sorok és oszlopok címe. A négyzet
bejelölése mellett az Oldalbeállítás párbeszédpanel Lap panel-
lapján értéket kell adnunk a Fent ismétlődő sorok és a Balra
ismétlődő oszlopok mezőknek.
Az Adatok lapon beállítható paraméterek:
 Forrásadatok mentése a fájllal: Bejelölve elmenti a kimutatás
alapját képező külső adatok másolatát (OLAP-adatforrásnál nem
érhető el).
 Részletek engedélyezése: Bejelölve új munkalapon mutatja a
részleteket, ha duplán rákattintunk a kimutatás adatterületén lévő
cellákra. Kikapcsolva ezt a négyzetet, ilyen esetben „A kimuta-
tásban ez a rész nem módosítható” hibaüzenetet kapunk.
 Adatfrissítés a fájl megnyitásakor: Bejelölt állapotában az Ex-
cel a munkafüzet megnyitásakor a forrásadatok alapján módosítja
a kimutatás adatait.
Ha nem OLAP-adatforrással dolgozunk, akkor a Mezőként megőr-
zendő elemek száma listában megadhatjuk a munkafüzetben me-
zőnként ideiglenesen tárolt elemek számát:
Automatikus: A mezőnkénti egyedi elemek száma alapértelmezés
szerinti.
Semennyi: Nem tárol egyedi elemeket a mezőkhöz.
Maximum: A mezőnkénti egyedi tételek száma a lehetséges legna-
gyobb érték (legfeljebb 1 048 576).
A Helyettesítő szöveg lapon a csökkent munkaképességűek, illetve
felolvasóprogramjaik számára készíthetünk olyan összefoglalót,
amelynek alapján eldönthetik, hogy meghallgatják-e a leírást.

738 Kimutatások
Feladat – Kimutatás készítése

A következő példában az alábbi táblázatban látható termék-
forgalmazási adatokból készítünk kimutatást. A kimutatásban
el akarjuk különíteni az évenkénti forgalmat, a boltokat és az
eladókat.
1. Írjuk be az adatokat az A1:F26 tartomány celláiba! Az A1 cella
tartalma csak informatív, cím jellegű, a munkalap kinyomtatása-
kor kap szerepet. Az adatok minta szerinti beviteléhez igen hasz-
nos, hogy az adott (aktuális) oszlopban korábban már bevitt szö-
veges adatoknak megfelelő tartalmat nem kell teljesen begépel-
nünk, elegendő a cellatartalomnak csak azt a részét bevinni,

amelynek alapján a program felismeri a korábban bevitt cellákat

(AutoKitölt). A táblázatnak nem kell nevet adnunk.
2. Kattintsunk az A2:F26 tartomány belsejébe! Ez a tartomány tar-
talmazza a listához szükséges oszlopfejeket. A táblázatnak nem
feltétlenül kell nevet adnunk.
3. Adjuk ki a Beszúrás szalag Kimutatás parancsát!
Megadjuk a kimutatás forrásadatait

4. A Kimutatás létrehozása párbeszédpanelen megadjuk a kimuta-
tás forrásadatait. Itt a Táblázat vagy tartomány mezőben rögzít-
jük az egyéni vagy automatikus tartománynevet, illetve a tarto-
mány hivatkozását (ami esetünkben az A2:F26 tartomány, melyet
a program az ábra szerint átalakít).
5. Válasszuk az Új munkalapra kapcsolót, utána nyomjuk meg az
OK gombot!
6. A Kimutatás mezőlista munkaablakban jelöljük be az összes
jelölőnégyzetet, mert mindegyik mezőre szükségünk lesz!
7. Az Érték mezőt húzzuk az Értékek területre, a Bolt, Év mezőket a
Jelentésszűrő területre, a Termék mezőt az Oszlopcímkék terü-
letre, az Eladó, Hó mezőket a Sorcímkék területre!
7. A Jelentésszűrő és a Sorcímkék területen húzással állítsuk be a
mezők sorrendjét!

740 Kimutatások
A kimutatás mezőlista elrendezése

8. Kattintsunk az egyik hónap mezőre, majd adjuk ki a Kimutatás-
eszközök – Beállítások szalag Rendezés parancsát! A párbe-
szédpanelen válasszuk a Kézi lehetőséget!
Beállítjuk a rendezést
9. Kattintsunk az OK gombra, majd a kimutatásban a febr. sort egy
helyen húzzuk a jan. sor mögé! A többi sormező automatikusan
követi ezt az átrendezést.

10.Ha az elkészült kimutatásnak csak egy oldalára vagyunk kíván-

csiak, akkor a Bolt vagy az Év mező listájából, vagy a mezőlista
Bolt, Év soraira kattintva válasszuk ki a megfelelőt! Ugyanígy vá-
laszthatunk megjelenítendő sorokat, oszlopokat is a Sorcímkék,
Oszlopcímkék gombra kattintva. A kiválasztás kissé módosult a
régebbi programváltozathoz képest. A kijelölés után a lista alatti
OK nyomógombra kell kattintanunk. A szűrés jele megjelenik a
szűrőgombokon és a mezőlistában is.
Megjelenítendő oldalt választunk a jelentésszűrők közül

Újdonság az is, hogy a kiválasztási listában a Több elem kijelölése
jelölőnégyzet kiválasztása után több tételt is kijelölhetünk. Ugyanen-
nek felel meg több jelölőnégyzet kiválasztása is.
Kimutatások módosítása
A kimutatások módosítása magában foglalja az adatszámítás mód-
jának megváltoztatását a kimutatásban, a kimutatás elrendezésének
átalakítását, a kimutatás szerkesztését és formázását, a kimutatás-
adatok bevitelét és törlését. A kimutatás csatolt kapcsolatban áll a
kiindulási alapadatokkal, ezért a kimutatás adatterülete közvetlen
módon nem szerkeszthető. Tehát adatainak módosításához a for-
rásadatokon kell változtatni.

742 Kimutatások
A kész kimutatás szerkezetének átalakítása új mezők és tételek

beillesztésével, törlésével, illetve átrendezésével oldható meg. Ezt a
2010-es változat szerint a Kimutatás mezőlista munkaablak jelölő-
négyzeteinek átállításával, valamint a mezőlistán kiválasztott mezők
sor-, oszlop- vagy értékterületbe húzásával, illetve a mezők helyi
menüjének megfelelő Áthelyezés parancsaival végezzük.
Húzással módosítunk a kimutatás elrendezésén

Ha a Kimutatás beállításai párbeszédpanel Megjelenítés lapján
kiválasztottuk a Klasszikus kimutatáselrendezés jelölőnégyzetet,
akkor a kiválasztott mező áthelyezését a munkalapon is könnyen
megoldhatjuk. Ehhez a mezőt az egérrel húzzuk a régi helyéről az
újra. Az áthelyezett mezőt automatikusan követi a mezőhöz kapcso-
lódó tételek áthelyezése is. A megváltozó egérkurzor jelzi, hogy az
egér bal gombjának felengedésekor sor-, oszlop- vagy jelentéscím-
ke (oldalmező) keletkezik-e (lásd az ábrát). A kimutatásban található
tételek saját mezőjében történő áthelyezésére is alkalmazhatjuk az
egeres mozgatást. Ezzel a módszerrel, vagy sorba rendezéssel vál-
toztatjuk meg az egymás melletti tételek (példáinkban a periféria és
a számítógép vagy a boltok) sorrendjét.
Újabb mezők felvételéhez ekkor a Kimutatás mezőlista munka-
ablakból húzhatjuk a mezőket a kimutatás megfelelő helyére. Ha
nem húzást alkalmazunk, választhatjuk a mezőlista egyes tételei
helyi menüjének Hozzáadás a jelentésszűrőhöz, Hozzáadás a
sorcímkéhez, Hozzáadás az oszlopcímkéhez vagy Hozzáadás az
értékekhez parancsát.

A kimutatás teljes adatforrását lecserélhetjük a Kimutatáseszkö-

zök – Beállítások szalag Más adatforrás megadása parancsával.
A művelet csak akkor hajtható végre, ha a kimutatásban alkalmazott
szeletelők nem kapcsolódnak más kimutatásokhoz. Ellenkező eset-
ben előbb le kell választanunk a szeletelőket.
A sor- vagy oszlopcímkét jelentésszűrővé (oldalmezővé) átalakít-
va a mező minden egyes tételét új oldalon jeleníthetjük meg. A je-
lentésszűrő összes tételének adatát az oldaltétel listán a mind tétel
kiválasztásával jeleníthetjük meg. Ekkor a rejtett tételek is megje-
lennek. A kimutatás egyes oldalainak elkülönített kezelése a kimuta-
tásból új helyre, munkalapra kimásolással oldható meg.
Az ikonra kattintás után panelen választjuk ki a jelentésszűrőt

Erre felhasználhatjuk a gyorselérési eszköztárba testre szabással
felvehető Jelentésszűrők oldalankénti megjelenítése ikont is,
mely automatikusan minden kimutatás-oldal számára új munkalapot
hoz létre (lásd az ábrát). Az oldalakra bontott kimutatás lapjai olda-
lanként is kinyomtathatók.

744 Kimutatások
A mező áthelyezésére, törlésére, elrejtésére és megjelenítésére a

Kimutatáseszközök – Beállítások szalag, illetve a helyi menü pa-
rancsait alkalmazzuk.
A módosításhoz esetleg szükséges kiválasztásokat a kimutatás
megfelelő címkéjére kattintva oldjuk meg, vagy a szalag Kijelölés
gombjának menüparancsait használjuk. A Törlés gomb menüjéből
törölhető a teljes kimutatás vagy csak a szűrők. Ez utóbbi művelet
ugyanazzal az eredménnyel jár, mintha az egyes szűrőknél egyesé-
vel a (Mind) beállítást választanánk. Egyes mezők törlését helyi me-
nüjének Eltávolítás parancsával vagy a mezőlista megfelelő jelölő-
négyzete törlésével oldjuk meg.
Az adatösszegzés címkéjének helyi menüjében is módosíthatjuk
az összegző függvényt. A menü Értékmező-beállítások, és az
almenü További lehetőségek parancsa ugyanazt a párbeszédpa-
nelt jeleníti meg, amelynek lapjait korábban részletesen bemutattuk.
Az adatösszegzés címkéjének helyi menüje
Számítási mód cseréje

A Kimutatás varázsló numerikus értéket tartalmazó mezők esetén
az Összeg, szöveges értéket tartalmazó mezők esetén a Darab

függvényt alkalmazza. Az alapértelmezésű függvények helyett más

függvény beállítására használhatjuk a Kimutatáseszközök – Beál-
lítások szalag vagy a helyi menü Mezőbeállítások parancsát. Az
összegző függvények módosításának módszerét korábban ismertet-
tük. Az ott leírtak értelemszerűen alkalmazhatók az összegzések
utólagos megváltoztatására is, lásd a fenti ábrát, ahol a helyi menü-
ben cseréljük le az Értékösszegzési szempont almenü parancsai-
val a számítási módot. Ezt beállíthatjuk az Értékmező-beállítások
párbeszédpanel Értékösszegzési szempont lapján is..
A számítások másik módja, amikor az értékek megállapításához
egy másik cella tartalmát vesszük figyelembe. Ezt hagyományosan
szintén az Értékmező-beállítások párbeszédpanelen, Az értékek
megjelenítése lapon állítjuk be. A 2010-es változatban egyszerűbb
mezőt vagy elemet megadni, amin a számítás alapul. Ezeket beál-
líthatjuk a helyi menü Az értékek megjelenítése almenüjéből törté-
nő választás után megjelenő párbeszédpanelen.
Értékek megjelenítésére használható almenü

746 Kimutatások
Kimutatástételek rendezése
A kimutatásban szereplő tételek numerikus értéke, dátuma, ábécé
rendje alapján rangsorolhatjuk a rekordokat, a jelentésszűrő (oldal-
mező) kivételével. A sorba rendezés előtt adjuk meg a rendezendő
sort vagy oszlopot, amelyben szereplő tételek szerint rendezünk, a
rendezés irányát (emelkedő, csökkenő) és a rendezési kulcsot. A
tételeket sorba rendezhetjük nevük vagy az adatterületen lévő érté-
kek alapján is. Saját, egyéni rendezési sorrendünket Az Excel beál-
lításai párbeszédpanel Speciális/Általános kategóriájában, az
Egyéni listák szerkesztése gombbal megjelenített párbeszédpane-
len adhatjuk meg.
Feladat – Kimutatás rendezése

A következő példában az előző ábrán látható számítás-
technikai termékforgalmazási adatokból készített kimu-
tatást az egyes eladók forgalma szerint rendezzük. A kimu-
tatásból előzetesen töröltük a boltokra vonatkozó adato-
kat, összegsorokat. Rendezzük a maradék kimutatást az
eladó neve alapján.
1. Kattintsunk az egyik rendezendő elemre (például a „Kiss” névre)!
2. Utána a Kimutatáseszközök – Beállítások szalag Rendezés
csoportjában kattintsunk a megfelelő rendezési irányt szimbolizá-
ló gombra!
A másik, a Rendezés gombra kattintva végezhető megoldást az
előző feladatban mutattuk be. Ott példát láttunk arra is, hogyan old-
hatjuk meg a rendezést a tételek húzásával. A program a tételeket
balról jobbra rendezi, ha a parancs kiadása előtt oszlopmezőt jelöl-
tünk ki. A sorba rendezés természetesen nemcsak a rendezési kul-
csot, hanem a hozzá tartozó teljes rekordot is mozgatja.
Részletek, csoportok megjelenítése

A sor-, oszlop- és oldaltételek elrejtésére kattintsunk kétszer az el-
rejtendő tételre. Az elrejtett sor-, oszlop- és jelentésmező tételek

megjelenítésére kattintsunk ismét kétszer a most már elrejtett tétel-

re. A bezárt tétel előtt a nyomógomb, a megnyitott tétel előtt a
nyomógomb jelenik meg, amelyekre kattintva szintén megnyitható
és bezárható a tétel.
Figyeljük meg, hogy a módszer az Értékek mező (adatmező) té-
teleire nem vonatkozik. Az adatterületen található cellák kiszámítá-
sánál felhasznált kiindulási sorokról és oszlopokról új munkalapra
készíthetünk másolatot, ha az adott cellára duplán kattintunk. Ezzel
a módszerrel tehát az adatterület egy cellájához tartozó kiindulási
adatok megjelenítését végezhetjük.
A Kiss és Molnár tételeket bezártuk, adataikat elrejtettük

Több sort, oszlopot vagy csoportosított tételeket tartalmazó kimuta-
tás résztételeit egyetlen paranccsal is elrejthetjük. Ekkor csak az
összegsorok, oszlopok láthatók. A tételek elrejtésére az első tétel-
mező (példánkban az eladó neve, „Kiss” kijelölése után) használjuk
a szalag Aktív mező csoportjában található Teljes mező össze-
csukása ikonját. Ilyenkor minden tételből csak az összegsor marad
látható, mint a fenti ábrán „Kiss” és „Molnár” eladók sora. Az összes
tételsor ismételt megjelenítéséhez kattintsunk a szalag Teljes
mező kibontása ikonjára.
A kimutatás-mezők adott tételei a kijelölt tételek csoportosításá-
val, a numerikus tételek automatikus kategorizálásával, dátumok és
időértékek automatikusan nagyobb időegységekbe sorolásával cso-
portba foglalhatók (lásd az ábrát). A keletkező csoportokból újabbak
képezhetők. Például órákból napok, azokból hetek. A dátumoknak
valamely, az Excel által kezelt formájúnak kell lenniük. A csoport-
mező is áthelyezhető.
A csoportképzés előtt jelöljük ki azokat a tételeket, amelyekből
csoportot szeretnénk alkotni, majd adjuk ki a Kimutatáseszközök –

748 Kimutatások
Beállítások szalag Kijelöltek csoportosítása, vagy a helyi menü

Csoportba foglalás parancsát! Ha a kijelölés nem fogható csoport-
ba, akkor erre a program figyelmeztet. Az oldalmezők nem csopor-
tosíthatók közvetlenül. Ezek csoportosításához húzzuk először az
oldalmezőt az oszlopmező területére, végezzük el a csoportosítást,
majd húzzuk vissza oldalmező (jelentésszűrő) helyzetbe.
Csoportosítjuk a tételeket
A csoportmezőben szereplő tételek a csoporttételre kattintással
vagy az összes egyszerre Aktív mező csoport Teljes mező ki-
bontása ikonjával nyithatók meg.
A meglévő csoportok összes tételét egyszerre törölhetjük, ha a
részletmezőt egérrel – a bal gomb lenyomása közben – megfogva
kihúzzuk a kimutatás területéről. A kijelölt csoportok elemeikre bont-
hatók a szalag vagy a helyi menü Csoportbontás parancsával. A
numerikus tételekből vagy dátumértékekből automatikusan képzett

csoportok egyenként nem bonthatók szét. A csoportbontás ilyen

esetekben az összes csoport szétbontását eredményezi.
A csoportkezelő parancsokat megtaláljuk a helyi menüben is
(lásd az ábrát).
A csoportok tételei a helyi menüből is elrejthetők, megnyithatók
Adatösszegzések
A módosítani kívánt kimutatás-mező, tételek kijelölése után a Kimu-
tatáseszközök – Beállítások szalag Részösszegek és Végössze-
gek gombmenük parancsaival a kimutatás-mező megjelenését, a
részösszegek kiszámításának módját határozzuk meg. A részösz-
szeg a tételcsoport alatt és fölött jeleníthető meg, a végösszegek a
részösszegeket, illetve az értékmezőket összegzik a sorokban és az
oszlopokban.
A rész- és végösszegbe a program beleszámolja az elrejtett so-
rok mezőit is. A végösszeg oszlop a sorok értékmezőinek összegét,
a végösszeg sor az oszlopok értékmezőinek összegét automatiku-
san számolja ki. A részösszeg sorok a kimutatás belsejében, alsóbb
szinteken található tételek értékét – és nem a részösszegeket – ösz-
szesítik, ha több sor- vagy oszlopmezőből áll a kimutatás. A végösz-
szeg sor és oszlop a kimutatás összes cellájának értékét összesíti.

750 Kimutatások
A program a végösszeget a kimutatás összes adatmezőjéhez so-

ronként és oszloponként kiszámítja. Csoportösszegeket csak a leg-
belső sor- vagy oszlopmezőhöz képezhetünk. A törölt mező vissza-
állítására és új mező felvételére a helyi menü Adatmező hozzá-
adása parancsa szolgál.
A rész- és végösszegek helye a kimutatásban

Ha a kimutatás nem követi automatikusan a forrásterület változásait,
akkor a kimutatás újraértékeléséhez kattintsunk a szalag Frissítés
gombjára!
Kimutatások formázása
Az oszlop- és sorcímkék elrejthetők a Mezőfejlécek gombbal. A
címkék átnevezéséhez kattintsunk kettősen a címkére (például az
Oszlopcímkék feliratra) a kimutatásban és adjuk meg a címke új
nevét! További megjelenítési beállításokra a Kimutatáseszközök –
Tervezés szalag vezérlőelemeit használjuk.
A kimutatások formázásakor a csatolás megmarad a kiindulási
adatokkal. A formázott kimutatáselemek tartalma szintén követi a
kiindulási adatok változásait. A formázást megoldhatjuk a tételek
kijelölése után egyedi formázással, vagy szalag eszközeivel

A Kimutatásstílusok galériában választjuk ki a kimutatás általá-

nos megjelenését. A galéria ez esetben is megjeleníti a kurzor alatti
sablonhoz tartozó formát a kimutatáson, de csak akkor alkalmazza
véglegesen, ha a szalagon a mintaképre kattintunk. Az általános
forma egyes jellegzetességei be- és kikapcsolhatók a Kimutatásstí-
lusok beállításai csoport jelölőnégyzeteivel.
Táblázatos formában, stílussal formázott kimutatás

Az Üres sorok gomb menüjében minden tétel után új, üres sort
szúrhatunk be vagy távolíthatunk el. A Kimutatás elrendezése
gomb menüjében pedig kicsinyített (legtömörebb), tagolt és tábláza-
tos megjelenítést állíthatunk be.
A kimutatás egyes celláit természetesen kiemelhetjük egyedi
formázással környezetéből. A formázásnak ezt a módját a Microsoft
Office Excel 2010 – Formázás kötetben részletesen ismertettük. Az
így formázott cella megőrzi jellemzőit a kimutatás átszervezése el-
lenére is.

752 Kimutatások
Adatösszesítés
Egy vagy több nagyméretű munkalapról, tartományból (azaz forrás-
területről) származó adatokat az Adatok szalag Összesítés paran-
csával összegezhetjük. Ez a kimutatások jelentésmező alapján több
oldalra bontásának fordított művelete, hiszen a több munkalapon
található kimutatásokat egyetlen kimutatásba összesítjük.
Megadjuk az összegzendő adatok forrástartományait

Az egyes – akár több munkafüzetben elhelyezkedő – forrásterületek
tartalmazhatják például a havi jelentéseket, melyekből negyedéves,
majd éves jelentéseket összesíthetünk. Munkalaponként egy ösz-
szegző táblát készíthetünk. Az összesített adatokat tartalmazó tar-
tomány a célterület. A programmal összesíthetjük az adatokat, hely-
zet szerint (ha a forrásterületek elrendezése egyforma az egyes
munkalapokon) vagy kategória szerint (ha a forrásterületek eltérően
helyezkednek el).
Az adatösszesítés számára először távolítsuk el az esetleges ta-
golásokat, összesítő csatolási képleteket, majd határozzuk meg az
összegezett táblázatrész célterületét. Ez lehet a kiindulási adatokat
tartalmazó forrásterülettel azonos, vagy másik munkalapon is. Ha
egyetlen cellát adunk meg, akkor a program jobbra és lefelé az ösz-
szes kategória elhelyezéséhez szükséges mértékben bővíti a célte-

rületet, egyébként csak annyi kategóriát összesít, amennyinek he-

lyet biztosítottunk. A célterület meghatározása után adjuk ki az Ada-
tok szalag Összesítés parancsát.
Az elhelyezkedés szerinti összesítés során az összes munkalap
adatainak azonos sorrendben és elhelyezkedés szerint kell lenniük.
A program a címkéket nem veszi át, ha szükségünk van rá, akkor
azokat külön kell átmásolnunk vagy beírnunk!
Ezt követően jelöljük ki a célterületet a beírt oszlopfeliratok alatt
és sorfeliratoktól jobbra, majd jelöljük meg a forrásterületet, azaz
azoknak az adatoknak a forrását, amelyeket összegezni szeretnénk.
Az Összesítés panel Felső sorból vagy Bal oszlopból négyzeteit
helyzet szerinti összesítésnél kapcsoljuk ki, ekkor ugyanis a prog-
ram az egyforma helyzetű hivatkozásokból automatikusan előállítja
a sor és oszlopfeliratokat. Legfeljebb 255 forrásterületet adhatunk
meg. Az egyes hivatkozott (akár nem is nyitott) munkalapokon –
elhelyezkedés szerinti összesítésnél feltétlenül megegyező módon –
elhelyezkedő forrásterület meghatározásánál a következőket alkal-
mazhatjuk:
Cellahivatkozások A forrás- és célterület ugyanazon a munkala-
pon van. Írjuk a hivatkozást az Összesítés
párbeszédpanel Hivatkozás mezőjébe vagy
egérrel jelöljük ki a megfelelő cellákat. Ha a
forrás- és célterület ugyanazon a munkala-
pon van, akkor csatolást nem készíthetünk.
Lap- és cellahivatko- A források és a cél eltérő munkalapokon
zások vannak. Írjuk be a hivatkozást vagy egérrel
jelöljük ki a megfelelő munkalapokat és cellá-
kat.
Füzet-, lap- és cella- A források és a cél eltérő munkafüzetekben
hivatkozások vannak. Írjuk a hivatkozást az Összesítés
párbeszédpanel Hivatkozás mezőjébe vagy
a Tallózás nyomógombra kattintás után ad-
juk meg a hivatkozott füzetet és elérési útját,
ha az nincs megnyitva, egyébként a megfele-
lő munkafüzetet a Nézet szalag Ablak/ Ab-
lakváltás nyomógomb-menüjéből is kivá-
laszthatjuk.

754 Kimutatások
Teljes útvonal, füzet-, A források és a cél a lemez eltérő helyein

lap- és cella- lévő eltérő munkafüzetekben vannak. Írjuk a
hivatkozások hivatkozást az Összesítés párbeszédpanel
Hivatkozás mezőjébe vagy a Tallózás nyo-
mógombra kattintás után adjuk meg a hivat-
kozott füzetet és elérési útját.
Névvel rendelkező Ha a forrásterület egy névvel rendelkező te-
terület neve rület, akkor az Összesítés párbeszédpanel
Hivatkozás mezőjébe írjuk be a nevet. A
névvel rendelkező forrásterület cellatartomá-
nyára hivatkozó összesítések érvényesek
maradnak a forrásadatok áthelyezése után
is.
Kategória szerinti összesítést végzünk, ha a hasonló adatok más-
más helyen helyezkednek el, illetve a forrásterületekben eltérő
elemszámú, rendezettségű kategóriák találhatók. A kategória sze-
rinti összesítésnél a program a forrásterületek – feltétlenül meg-
egyező – címkéi alapján végzi a kategóriák meghatározását, melye-
ket sor- és oszlopfeliratok formájában a célterületen kiír. A címkék
meghatározásához adjuk meg az Összesítés párbeszédpanel Fel-
ső sorból vagy Bal oszlopból jelölőnégyzeteinek beállításával,
hogy sor vagy oszlop, illetve mindkét kategóriát képezze-e a prog-
ram. A program a forrásterületen megjelenő kategóriákat eredeti
sorrendjükben másolja, ha a célterület nem tartalmaz kategóriacím-
kéket. Ha a célterületen a kategóriák helyét előzetesen beírjuk és
kijelöljük, akkor ezeknek pontosan meg kell egyezniük a forrásterü-
let kategóriacímkéivel, de sorrendjük eltérő lehet. A forrás kategó-
riacímkéinek, illetve fájlnév megadásánál használhatjuk a * és a ?
helyettesítő karaktereket is.
Az Összesítés panel Függvény mezőjében adjuk meg az ösz-
szesítésnél használandó függvényt. Alapértelmezett az összeg
függvény. Ha a forrásterületeken képlet is található, akkor azoknak
az értékére vonatkozik a függvény. A forrásterületek szöveges cellá-
it – a kategóriacímkéken kívül – üresnek veszi a program.
A célterület számformázása az Összesítés párbeszédpanel Hi-
vatkozás mezőjébe írt első hivatkozás számformátuma szerinti
lesz, a többi jellemző (szegély, szín) megmarad a célterület eredeti

jellemzője szerintinek. Csatolatlan összesítésnél a munkafüzetek

összekapcsolása nélkül gyűjtjük össze adatainkat. Ekkor a frissítés-
hez ismételten ki kell adnunk az Összesítés parancsot. A csatolt
összesítés frissítése automatikusan történhet. A csatolt össze-
sítések nem vonhatók vissza a gyorselérési eszköztár Visszavonás
parancsával, a nem csatoltak visszavonhatók. Az összesítést bőví-
teni is lehet, hogy így további forrásterületeket foglaljunk bele, illetve
forrásterületek törlése révén lecsökkenthetjük az összesítés érvé-
nyességi körét.
Az elhelyezkedés és kategória szerinti összesítés mellett hasz-
nálhatjuk a képlet szerinti összesítést. Ekkor egyetlen képlettel ad-
juk meg az összesítendő adatokat, amelyek az adatforrás munka-
lapokról származnak.
Ha az összesíteni kívánt adatok különböző munkalapokon, kü-
lönböző cellákban találhatók, akkor minden egyes taghoz meg kell
adnunk a teljes (3D – háromdimenziós, vagyis munkalap!cella) hi-
vatkozást, például: =SZUM(Január!A5;Február!B6;Március!D4).
Ha az összesíteni kívánt adatok különböző munkalapok egyazon
celláiban találhatók, akkor a munkalap megadásánál tartományra is
hivatkozhatunk, például: =SZUM(Január:Március!D4). Ez esetben a
tartomány szélső munkalapjai közé húzott újabb munkalap is részt
vesz az összesítésben.
Feladat – Adatok összesítése

A következő példában az alábbi ábrán látható, három hó-
napra vonatkozó számítástechnikai termékforgalmazási
adatokat összesítjük elhelyezkedés szerint. Az összes for-
rásterület adatai azonos módon vannak rendezve. Figyel-
jük meg, hogy minden egyes forrásterületen az összesíteni
kívánt adatok ugyanazon a relatív helyen szerepelnek. Ez-
zel a módszerrel tehát a havi vagy üzletenként adatszolgáltatásokat
összesíthetjük.
1. Hozzuk létre az „Adatösszesítés I. negyedévre” munkalapot, majd
ezen az A1 cellára kattintással jelöljük ki a célterületet az össze-
sített adatok számára!
2. Adjuk ki az Adatok szalag Összesítés parancsát!

756 Kimutatásdiagramok létrehozása
3. Az ábra szerint adjuk meg az összesítés paramétereit. Alkalmaz-

hatjuk a párbeszédpanel Hivatkozás mezőjébe gépelést vagy az
egeres kijelölést is. Minden új hivatkozás megadása után kattint-
sunk a Hozzáadás nyomógombra. Mivel mindegyik forrásterület
egyformán helyezkedik el, a legcélszerűbb, ha egérhúzással kö-
rülhatároljuk a Január munkalap A1:F9 tartományát, utána a
Hozzáadás nyomógombra kattintunk. Ha ezt követően a Február
lapfülre kattintunk, a program azonnal kijelöli az előbbi területet
az új munkalapon. Kattintsunk itt is a Hozzáadás gombra, és így
tovább, minden összesítendő lapon!
Az adatösszesítés paraméterezése
4. Nyomjuk meg az OK nyomógombot.
A tagolt adatösszesítés eredménye
Kimutatásdiagramok létrehozása
A kimutatásdiagramok a kimutatások egyszerű kezelhetőségét
egyesítik a diagramok szemléletes adatbemutatásával. A diagramok
kezelésével, átalakításával, formázásával a következő fejezetben

foglalkozunk. A kimutatásdiagramban is szűrőként használhatók a

listamezők (lásd az ábrát).
A kimutatásdiagramot is a korábbi változatok Kimutatás varázsló-
jával, vagy a kimutatások létrehozásánál bemutatott módon a 2010-
es változat Beszúrás szalagjának Kimutatás/Kimutatásdiagram
parancsával. A varázsló használatához a Kimutatás és
kimutatásdiagram varázsló ikont Az Excel beállításai párbeszéd-
panel Gyorselérési eszköztár kategóriájában vehetjük fel a gyors-
elérési eszköztárba.
A kimutatásdiagram szűrhető
Ha a varázslót használjuk, akkor az első párbeszédpanelen válasz-
szuk ki a Kimutatásdiagram (kimutatással együtt) választókap-
csolót és az adatforrás típusát, majd kattintsunk a Tovább nyomó-
gombra (ekkor a kimutatás a megadott helyen, vagy új munkalapon,
a diagram mindig új diagramlapon jön létre).
A varázsló második párbeszédpaneljén jelöljük ki az adattarto-
mányt, vagy fogadjuk el a program által felajánlottat (ha a varázslót

758 Kimutatásdiagramok létrehozása
a listán belül állva indítottuk). A Tovább nyomógombra kattintás

után az Excel megvizsgálja, hogy az adott listából készítettünk-e
már kimutatást, mert akkor a memóriatakarékosság érdekében az új
kimutatás alapjául felhasználhatjuk a korábbit.
A varázsló utolsó párbeszédpaneljén adjuk meg a diagram he-
lyét, amely lehet egy külön vagy a listával megegyező munkalapon.
Ezzel szemben a Beszúrás szalag Kimutatás/Kimutatás-
diagram parancsát használva mindenben a kimutatások létrehozá-
sánál leírtak szerint kell eljárnunk, vagyis az ábrázolandó mezőket a
Kimutatás mezőlista munkaablak jelölőnégyzeteivel vesszük fel. A
sorcímkék helyébe itt a Tengelymezők, az oszlopcímkék helyébe a
Jelmagyarázat került.
Összeállításunktól függően jelenik meg a Kimutatás szűrőabla-
ka, amelyben az ábrázolandó tételeket bármely mező alapján szűr-
hetjük (lásd az ábrát, ahol a jelmagyarázat mezőben kapcsoltuk be
a boltok eltérő színű megjelenítését).
A diagramot is bővíthetjük újabb mezőkkel. Ezeket a Kimutatás
mezőlista munkaablakban húzzuk át a diagram Jelmagyarázat,
Tengelymezők, vagy Jelentésszűrő mezőinek területére. Az ábrá-
zolandó tételeket a mezők listáiból a kimutatásoknál leírt módon vá-
lasztjuk ki és húzzuk az Értékek területre.
A diagram beállítására szolgáló Kimutatásdiagram-eszközök –
Tervezés, Elrendezés, Formátum szalagjainak használata meg-
egyezik a „normál” beágyazott diagramokéval, amelyet később is-
mertetünk. A Kimutatásdiagram-eszközök – Elemzés szalag vi-
szont a kimutatásoknál ismert módon az aktív kimutatásdiagram
elemeinek frissítésére, törlésére, mezőlistájának és szűrőinek meg-
jelenítésére, illetve elrejtésére, törlésére szolgál.
A diagramokkal kapcsolatos beállítási lehetőségek megegyeznek
a szokásos, hagyományos diagramok esetében alkalmazhatókkal,
melyeket e kötetben később tárgyalunk. Egyetlen lényeges eltérés
van, éspedig az Elemzés lapon találjuk a Szeletelő beszúrása
gombot, amelynek funkciója megegyezik a Kimutatáseszközök –
Beállítások szalag hasonló elemével. Célja pedig egyszerű, köny-
nyen alkalmazható és átlátható szűrési lehetőséget biztosítani a ki-
mutatás és kimutatásdiagram használatához.

A 2010-es változatban a kimutatásdiagramon megjelenő érték-

mezők a helyi menü parancsaival áthelyezhetők jelentésszűrőhöz,
kategóriába vagy adatsorba. Az értékmezők és az összes többi
(szűrésre használható) mező gombja a helyi menü parancsaival el-
rejthető (lásd az ábrát). Az elrejtett gombokat viszont csak a
Kimutatásdiagram-eszközök – Elemzés szalag Mezőgombok
menüjében kapcsolhatjuk vissza. Ebben a gombmenüben természe-
tesen szintén elrejthetők a kimutatásdiagram gombjai.
A kimutatásdiagram gombjai egyszerűen elrejthetők
Szeletelők a kimutatásokban
A szeletelők a 2010-es változatban jelentek meg és csak a 2007-
2010-es, vagyis nem kompatibilis formátumban mentett munkala-
pokon használhatók. Alkalmazásukkal könnyen nyomon követhetjük
a szűrők állapotát és egyszerűbben érvényesíthetjük a szűrőket is.
A szeletelők beillesztése után használhatjuk a Szeletelőeszközök
szalagot is a szeletelők tulajdonságainak beállítására (lásd az áb-
rát).
A szeletelőablakok a kimutatásba vett mezőkhöz kapcsolódnak
és a mező lehetséges értékeit nyomógombként jelenítik meg. E
gombok lenyomásával kapcsolhatjuk be szűrést. Több szeletelő be-

760 Szeletelők a kimutatásokban
kapcsolásával összetett szűrést alkalmazunk, amely csak azokat a

tételeket jeleníti meg a kimutatásban és a kimutatásdiagramon,
amelyek mindegyik szűrőfeltételt egyszerre teljesítik. Amikor a sze-
letelőket beillesztjük, alapállapotban minden tétel látszik a kimuta-
tásban.
A filmkimutatás példa szeletelőkkel

A szeletelőkkel a kimutatás egy-egy mezőjén végzünk szűrést, ezért
rendszerint egyszerre több szeletelőt hozunk létre a kimutatás szű-
résére. A szeletelők a munkalapon a kimutatás mellett jelennek
meg. Amikor több szeletelőt hozunk létre, akkor ezek lépcsőzetes
elrendezésben, egymást részben takarva láthatók. A szeletelőket a
jobb láthatóság és áttekinthetőség érdekében áthelyezhetjük, és
méretüket is megváltoztathatjuk.
A szeletelők megoszthatók a kimutatások között, azaz, ha a
munkafüzetben több különböző kimutatás szerepel, akkor ugyanazt
a szeletelőt alkalmazhatjuk néhány vagy az összes kimutatásban,
nem kell minden egyes kimutatáshoz másolatot készíteni. A meg-
osztott szeletelőn elvégzett összes módosítás azonnal megjelenik
az összes kapcsolódó kimutatásban. Ha például a Filmkimutatás1

táblázatban a Film szeletelővel egy adott filmre vonatkozó szűrést

végzünk, a Kimutatás2 táblázat ugyanannak a filmnek az adatait
jeleníti meg, ha ugyanazt a szeletelőt alkalmazzuk. A több kimuta-
táshoz kapcsolódó, illetve több kimutatásban használt szeletelőket
megosztott szeletelőknek nevezzük. A csak egy kimutatásban
használt szeletelők a helyi szeletelők. Egy kimutatásban egyaránt
lehetnek helyi és megosztott szeletelők.
A szeletelők
A szeletelő részei az alábbi ábrán láthatók. A fejléc a szűrt mező
nevét jelzi. Innen tudjuk, hogy a szeletelőben látható tételek melyik
kategóriából származnak.
A szeletelő részei
A szűrőgombok jelzik a szűrési lehetőségeket. A benyomott gomb-
bal érvényesítjük a szűrőt. Az ilyen gomb színesen jelenik meg, a
megfelelő adatok pedig megjelennek a kimutatásban. A fehér színű,
felengedett gomboknak megfelelő adatok nem jelennek meg a kimu-
tatásban. A két szín közötti árnyalat (például az ábrán az ajándék,
bér stb.) jelzi, hogy az adott tételhez nincs adat a kimutatásban
(vagy másik szűrő kikapcsolta a megjelenését).
A szűrő törlése gomb akkor elérhető, ha már legalább egy gom-
bot benyomtunk, szűrőt alkalmaztunk a kimutatáson. Ezzel a gomb-
bal érvénytelenítjük az adott kategória, mező szűrőjét, azaz ebből a

kategóriából minden adatot megjelenítünk. Ha mégsem jelenik meg

az összes adat, akkor biztosan bekapcsoltunk más szűrőt is.
A görgető sáv akkor jelenik meg, ha a mező lehetséges értékei a
szeletelőben már nem férnek el. Ilyenkor beállíthatunk többoszlopos
megjelenést is. Természetesen – sokféle tétel megjelenítésekor – a
görgető sáv ekkor is megjelenhet. Mindenesetre törekedjünk az
egyszerű, átlátható megoldásokra, különben éppen az értelmét ve-
szítjük el a szeletelő szolgáltatásnak.
A szeletelő szegélyeinek húzásával átméretezhető és áthelyezhető.
A gombok és a szeletelő mérete beállítható a Szeletelőeszközök –
Beállítások szalagon. Több szeletelő kiválasztása után azok cso-
portosíthatók a Csoportosítás gombbal, és így a mozgatási,
formázási műveletek gyorsabban hajthatók végre.
Szeletelő létrehozása
Többféle módon hozhatunk létre szeletelőt az adatok szűréséhez.
Már létező kimutatásban az alábbi lehetőségekkel készíthetünk sze-
letelőt:
 Kimutatáshoz kapcsolt szeletelő létrehozása.
 Kimutatáshoz kapcsolt szeletelő másolatának létrehozása.
 Meglévő, másik kimutatáshoz kapcsolt szeletelő használata.
A kimutatáshoz kapcsolt szeletelő létrehozásához álljunk a kurzorral
a kimutatásba, majd kattintsunk a Beszúrás szalag Szeletelő, vagy
a Kimutatáseszközök – Beállítások szalag Szeletelő beszúrása
gombjára!
A Szeletelők beszúrása párbeszédpanelen jelöljük be a megfe-
lelő mezőnevek jelölőnégyzeteit, amelyekhez szeletelőt szeretnénk
készíteni! Az OK gombra kattintva létrejönnek a kiválasztott mezők-
nek megfelelő szeletelők.

A kimutatás mezőlistájából hozzuk létre a szeletelőket

Önálló, kimutatáshoz nem kapcsolódó, de később hozzákapcsolható
szeletelő létrehozásához kattintsunk egy kimutatáson kívüli cellába,
majd a Beszúrás szalag Szeletelő gombjára! Ekkor megjelenik a
Meglévő kapcsolatok párbeszédpanel (lásd az ábrát).
Párbeszédpanel a kapcsolat kiválasztására

A Szűrő lista Minden kapcsolat elemével jeleníthetjük meg az ösz-
szes kapcsolatot, ez az alapértelmezett beállítás.

A legutóbb használt kapcsolatok listájához válasszuk A munkafü-

zetbeli kapcsolatok elemet. Így jeleníthetjük meg azokat a kapcsola-
tokat, amelyeket korábban választottunk ki ezen a párbeszédpane-
len vagy hoztunk létre az Adatkapcsolat varázsló Adatforrás kijelö-
lése párbeszédpaneljén.
A Helyi kapcsolatfájlok elemmel jeleníthetjük meg a számítógé-
pen elérhető kapcsolatokat, melyek rendszerint a Dokumentumok
mappában található Adatforrások mappa elemeivel egyeznek meg.
A hálózaton keresztül elérhető kapcsolatok megjelenítéséhez vá-
lasszuk a Hálózati kapcsolatfájlok elemet! Ekkor egy Microsoft Offi-
ce SharePoint Server 2007 vagy egy Microsoft SharePoint Server
2010 webhelyen lévő adatkapcsolattárból (DCL) származó kapcso-
latok listája jelenik meg. A DCL egy SharePoint Foundation
webhelyen található dokumentumtár, az Office-adatkapcsolatfájlok
(.odc) gyűjteménye. Az adatkapcsolattárat általában a webhely
rendszergazdája hozza létre, aki azt is beállíthatja, hogy a SharePo-
int-webhely megjelenítse az adatkapcsolattár adatkapcsolat fájljait a
Külső kapcsolatok párbeszédpanelen.
A Hálózati kapcsolatfájlok vagy a Helyi kapcsolatfájlok kategória
egyik elemének választása után a program új munkafüzet-
kapcsolatként a munkafüzetbe másolja a kapcsolati fájlt, és új kap-
csolati információként használja.
Ha a megjelenített kapcsolatok közt nem találunk megfelelőt, ak-
kor új kapcsolat létrehozásához kattintsunk a Tallózás gombra! Az
Adatforrás kijelölése párbeszédpanelen az Új adatforrás gombbal
indítsuk el az Adatkapcsolat varázslót, és adjuk meg a kapcsolat
adatforrását.
A Mezők kiválasztása párbeszédpanelen jelöljük be a megfelelő
mezők mellett lévő jelölőnégyzeteket, végül kattintsunk az OK
gombra! Ekkor a program a kiválasztott mezőkhöz létrehozza a
szeletelőablakokat.
Ha a szeletelőt megosztjuk más kimutatásokkal, akkor a megosz-
tott szeletelőn elvégzett összes módosítás azonnal megjelenik az
összes hozzá kapcsolódó kimutatásban.
Ha például a Filmkimutatás1 táblázatban a Film szeletelővel egy
adott filmre vonatkozó szűrést végzünk, akkor a Filmkimutatás2 táb-
lázat ugyanannak a filmnek az adatait jeleníti meg, ha ugyanazt a

szeletelőt alkalmazzuk. Amikor tehát létrehoztuk a (legalább) két

kimutatást, akkor a fentiek szerint előbb hozzuk létre az első kimuta-
táshoz kapcsolódó szeletelőt, majd lépjünk a következő kimutatásba
és adjuk ki a Kimutatáseszközök – Beállítások szalag Szeletelő
beszúrásaSzeletelőkapcsolatok parancsát! A Szeletelőkap-
csolatok párbeszédpanelen jelöljük be a már létező, de az új kimu-
tatásban alkalmazandó szeletelők jelölőnégyzeteit (lásd az ábrán)!
Az OK gombra kattintás után az első kimutatásban látható szelete-
lők szűrését alkalmazva, annak hatása megjelenik a második kimu-
tatásban is.
Szeletelőkapcsolatot hozunk létre

Végül megemlítjük, hogy a szeletelőkapcsolatok megmaradnak ak-
kor is, ha a szeletelőt másik munkalapra másoljuk. Ehhez kattintás-
sal kiválasztjuk a szeletelőt, majd a Ctrl+C billentyűkombinációval a
vágólapra másoljuk, ahonnan egy tetszőleges lapra illeszthetjük a
Ctrl+V billentyűkombinációval. Ezt követően a másolt szeletelőn
beállított szűrők érvényesülnek az összes kapcsolódó kimutatáson.
A kimutatás módosításának bemutatásakor említettük, hogy a
kimutatás adatforrásán csak akkor módosíthatunk, ha az alkalma-
zott szeletelőket nem kapcsoltuk más kimutatásokhoz. Ilyenkor
előbb válasszuk le a szeletelőket, amelyet a Szeletelőkapcsolatok
párbeszédpanel jelölőnégyzeteinek törlésével végzünk.

A szeletelők használata
Egy szeletelő egy gombját lenyomva érvényesítjük a gombhoz tar-
tozó szűrőt. Például a következő ábrán, ha a Film szeletelőben a
Falfúró gombra kattintunk, akkor csak a Falfúró című film adatai je-
lennek meg a kimutatásban és a diagramon. Ha több adatot aka-
runk megjeleníteni egy szeletelőből, akkor a Ctrl gomb nyomva tar-
tása közben kattintsunk a megfelelő gombra!
A gombok egymás feletti tartományát a Shift billentyű nyomva
tartása közben a tartomány elejére és végére kattintva nyomhatjuk
be. A Ctrl gomb nyomva tartása közben kattintva ez egyes gombok
egyenként felengedhetők, a szűrő kikapcsolható.
A szűrők hatással vannak a többi adatra is, ezért egy szűrő al-
kalmazásakor a többi szeletelő is elszíneződéssel jelezheti, hogy
nincs a szűrőnek megfelelő adat. Az alkalmazott szűrőt megszűn-
tethetjük a szeletelő Szűrő törlése gombjával vagy az Alt+C bil-
lentyűkombinációval is.
Szeletelők tulajdonságai
A szeletelők az egységes megjelenés érdekében egyszerre (a Shift
billentyű nyomva tartása közben a fejlécükre kattintva) kijelölhetők.
Szeletelő-formázási lehetőségek

Ekkor a formázás egyszerre érvényesül az összes szeletelőn,

ugyanakkor arra is lehetőségünk van, hogy egyes szeletelőket eltérő
módon formázzunk. A Szeletelőeszközök – Beállítások szalagon
egy galériát is találunk a megfelelő forma beállításához.
A szeletelő galériában ugyan többféle, szemrevaló stílus találha-
tó, azonban elképzelhető, hogy valakinek ezek nem felelnek meg
vagy különleges igényei vannak. Minden egyes szeletelőelem egye-
dileg formázható saját stílusunkban, amelyet a galéria alján látható
Új szeletelőstílus paranccsal hozunk létre (lásd az ábrán). A stílust
elnevezhetjük a Név mezőben. A jól megválasztott, emlékeztető név
a stílus későbbi alkalmazását segítheti.
A Szeletelőelem listában választjuk ki a formázandó elemet,
amelynek tulajdonságait a Formátum gombra kattintás után megje-
lenő újabb párbeszédpanelen adjuk meg. A formázás szöveges le-
írása megjelenik az Elemformázás mezőben. A beállított stílust
alapértelmezetté tehetjük a használt munkafüzetben a jelölőnégyzet
bejelölésével. Ilyenkor az OK gombra kattintást követően létrehozott
új szeletelők már automatikusan az új stílus jegyeit kapják meg.
Egyéni szeletelő stílus beállítása

Ha sok tétel fordul elő a szeletelőben, akkor a szalag Oszlopok

mezőjében állítsunk be nagyobb oszlopszámot!
A szeletelők fejlécüknél fogva, húzással áthelyezhetők, de a kije-
lölt szeletelők elrendezhetők, csoportosíthatók a szalag Elrendezés
csoportjának elemeivel is. A Kijelöléspanel gomb lenyomása után
a Kijelölés és láthatóság panelt is használhatjuk a szeletelők kije-
lölésére, de itt lehetőségünk van az éppen felesleges szeletelők el-
rejtésére is. Ha ez a célunk, kattintsunk a megfelelő szeletelő sorá-
ban a szem ikonra!
A szeletelők működési tulajdonságait a szalag Szeletelő csoport-
jában állítjuk be. A Szeletelő felirata mezőben adjuk meg a szelete-
lő fejlécén megjelenő szöveget (amely alapértelmezés szerint meg-
egyezik a mező nevével). A Szeletelő beállításai gombbal megje-
lenített párbeszédpanelen is módosíthatjuk a fejléc feliratát, de a
Fejléc megjelenítése jelölőnégyzet törlésével akár elrejthetjük is a
fejlécet.
A szeletelő működési tulajdonságainak beállítása

Az Elemek rendezése és szűrése csoportban beállított rendezés-
sel a szeletelők jobban kezelhető ábécérendben vagy egyéni lista
sorrendje szerint jelennek meg. A többi jelölőnégyzettel az adat nél-
küli elemek megjelenését szabályozhatjuk. Mint láttuk az ilyen ele-
mek a szűréstől függően is előállhatnak.

OBJEKTUMOK KEZELÉSE 769
OBJEKTUMOK
KEZELÉSE
Az objektumok beillesztése különféle – nem csak a Microsoft által

fejlesztett – programok grafikus, táblázatos stb. eredményeinek át-
vételét (csatolását vagy beágyazását) jelenti. Ezek közül azok, ame-
lyek nem közvetlenül az Excel részei, csak akkor futtathatók, ha a
megfelelő rendszert telepítettük számítógépünkre.
A Microsoft Office rendszer részeként (Microsoft Clip Gallery,
Equation, Microsoft Graph, WordArt) kapott segédprogramok instal-
lálása nélkül természetesen az ezekből nyerhető objektumokról is le
kell mondanunk. Fontos még ezekkel kapcsolatban tudni, hogy a
telepített rendszert az Excel installáláskor felismeri, és az így szer-
zett információi alapján, ha rákattintunk kétszer egy beszerkesztett
objektumra, akkor a feldolgozásához szükséges programot be tudja
tölteni.
A beillesztő parancsokat csak akkor adhatjuk ki, ha a Szerkesztő-
léc nem aktív.
Objektumok
Ezeket (képlet, rajz, diagram, fénykép, különleges kialakítású – cím
– szöveg, hang) egyéb alkalmazásokkal, segédprogramokkal lehet
létrehozni és a Beszúrás szalag Ábrák és Szöveg csoportjainak
parancsaival, például az Objektum beszúrása paranccsal lehet
elhelyezni. A parancs kiadása után a beszúráshoz ki kell választani
az objektum típusát az Objektumtípus mezőben. A lehetséges tí-
pusokat tehát a gépünkre telepített alkalmazások szabják meg,
amelyek nem feltétlenül a Microsoft Office rendszer részei (lásd az
ábrát). Az objektum helyett az Ikonként látszik jelölőnégyzet be-
kapcsolásával a létrehozó alkalmazás ikonját jelenítjük meg. Az iko-
770 Objektumok
nok közötti válogatásra szolgál az Ikonváltás nyomógomb. Ez csak

akkor jelenik meg, ha az Ikonként látszik jelölőnégyzetet kiválasz-
tottuk.
Az objektumtípus kiválasztása
Ha olyan Windows alkalmazást kívánunk elindítani – illetve az általa
előállított objektumot a dokumentumba fűzni –, mely az Objektum-
típus mező listájában nem szerepel, akkor válasszuk a Létrehozás
fájlból párbeszédpanel-lapot (lásd a következő ábrát). Ezen a pár-
beszédpanel-lapon a Csatolás fájlhoz jelölőnégyzettel a beillesztett
objektumot csatolt kapcsolatba hozhatjuk. Ekkor csak a megfelelő
hivatkozások épülnek be a szerkesztett dokumentumba, amelynek
mérete így csak minimálisan változik meg, ugyanakkor a csatolt
kapcsolatok az Office gomb Előkészítés  Fájlhivatkozások szer-
kesztése parancsával később felfrissíthetők. Ha a Csatolás fájlhoz
jelölőnégyzetet nem választjuk ki, akkor a listán kijelölt állomány – a
szerkesztett dokumentum méretének jelentős növelésével – be-
ágyazásra kerül. A beépítendő állományok keresésére vonatkozó
Tallózás párbeszédpanel kezelése és a keresési szempontok meg-

adása megegyezik az állományok megnyitásánál tárgyaltakkal (lásd

a Microsoft Office Excel 2010 – Alapok kötetben a Megnyitás pa-
rancsának leírását).
A kiválasztás után a megfelelő Windows alkalmazás lép életbe,
amivel elkészítjük az objektumot. A kész objektumot az Excel az
alkalmazásból (például a CorelDraw rajzolóprogramból) kilépve a
hívás helyére beilleszti. Érdemes elmenteni az objektumot az adott
alkalmazás rendszerében is. A továbbiakban csak az Excellel együtt
(az Office 2010 részeként) telepíthető alkalmazásokat, illetve ennek
alapján beszúrható objektumokat ismertetjük.
Tetszőleges alkalmazásból beilleszthetünk objektumot
Címszerkesztő (WordArt)
Az Office immár szokásos részeként telepített WordArt segítségével
különleges formázású szövegmegjelenítést valósíthatunk meg, most
már az Excel 2007-ben is. Az MS WordArt 2 változatától már az
összes TrueType betűtípust használhatjuk. A formázási lehetőségek
és a minták alkalmazása könnyű, ha az alkalmazást a kurzor beszú-
rási helyre pozícionálása után a Beszúrás szalag Szöveg/WordArt
parancsával vagy az ikonra kattintva indítjuk.

772 Címszerkesztő (WordArt)
A WordArt gombra kattintva az alapbeállításokkal rendelkező ob-

jektumgaléria jelenik meg, ahonnan kattintással választjuk ki a meg-
felelő stílust, amelyet később egyedi formázással módosíthatunk
(lásd az ábrát). Ne lepődjünk meg azon, hogy a galéria most nem
mutatja a különféle torzításokat, mint a korábbi változat párbeszéd-
paneles módszere. Ezeket a beállításokat később egyszerűen elin-
tézhetjük.
Kiválasztjuk az alapformát
A minta kiválasztása után a munkalapon megjelenő objektum a „Sa-
ját szöveg”-et tartalmazza, amelynek módosításával adjuk meg a
cím szövegét (lásd az alábbi ábrát). Egyúttal megjelenik a Rajzesz-
közök – Formátum szalag, amelyen megtaláljuk az összes módosí-
tó, formázó eszközt. Az objektum egy forgató és nyolc méretező
fogantyúval rendelkezik, amelyeket húzással használunk.
A WordArt objektum a munkalap tartalom felett jelenik meg

Egyedül a betűtípust nem a szalag eszközeivel állítjuk. Ehhez hú-

zással vagy a Shift+nyíl billentyűkombinációval kijelöljük a formá-
zandó szövegrészt az objektumon belül, majd jobb egérgombbal a
kijelölésbe kattintunk. Ekkor megjelenik a helyi menü és a formázás-
ra használható mini eszköztár, amelyen már megtaláljuk a betűtípus
és méret beállító listáját. Ha nem ezt használjuk, akkor a beállítást a
helyi menü Betűtípus parancsának kiadása után párbeszédpanelen
végezhetjük el.
A betűtípus beállítása
A mini eszköztár egyébként is csak a legfontosabb formázási beállí-
tásokat tartalmazza. A részletes és pontos beállításhoz mindig a
párbeszédpaneles megoldást válasszuk, hiszen ezen az összes
karakterformázó lehetőséget megtaláljuk (lásd a következő ábrán).
A Betűtípus mezőben választjuk ki a karakterkészletet. Ügyel-
jünk arra, hogy nem mindegyik betűtípus képes megjeleníteni he-
lyesen az összes magyar ékezetes magánhangzót. Ezen a párbe-
szédpanel állíthatjuk be még a betűk méretét, valamint a félkövér, a
dőlt írást, illetve más effektusokat is. Az aláhúzott forma kiválasztá-
sa után még az aláhúzás színét is beállíthatjuk.
A Térköz és pozíció párbeszédpanel-lapon a szöveg ritkítását,
sűrítését és a betűpárok egalizálását kapcsoljuk be vagy ki. Ezzel

olyan betűpárokat hozhatunk vizuálisan kedvezőbb helyzetbe, mint

VA, TA, AW stb. Az ilyen kiegyenlítés (alávágás) csak megfelelő
méret felett érvényesül igazán, ezért beállíthatjuk azt a betűméretet
is, amelynél és felett a funkció életbe lép.
A betűtípus beállítására szolgáló párbeszédpanel

Az OK gombra kattintva a WordArt objektum felveszi a meghatáro-
zott új betűtípust. A mini eszköztár használatánál az átalakítás a
listából történő választás után azonnal megtörténik.
Az alakzatok, objektumok sorrendje módosítható

Az objektum önálló szövegdobozt alkotva a rajzi rétegben bekerül a

dokumentumba. Ennek előnye, hogy a szalag sorrendvezérlő esz-
közeivel más objektumok elé és mögé helyezhetjük az így beillesz-
tett objektumot. A sorrendvezérlő nyomógomb-menüket az Elren-
dezés csoportban találjuk. A Kijelöléspanel segítségével minden
egyes objektum megjelenése be- és kikapcsolható. Ehhez kattint-
sunk az objektum neve mögötti ikonra! A Kijelöléspanel alján látha-
tó átrendezés gombokkal is mozgathatjuk a kiválasztott objektumot
a többi objektum elé vagy mögé, hiszen a kijelöléspanel objektum-
sorrendje tükrözi a megjelenítési sorrendet is.
A beillesztett objektumok mindenképpen a munkalapcellák elé
kerülnek, így azokat takarják.
Egy kis csalással, vagyis képként mégis a beillesztett objektum
elé helyezhetjük a munkalaptartományt. Ehhez jelöljük ki a tarto-
mányt, majd adjuk ki a Kezdőlap/Vágólap/Másolás vagy Másolás
képként parancsát! Ezzel a munkalap kijelölt része képként kerül a
vágólapra. A megjelenő párbeszédpanelen válasszuk a Mint a kép-
ernyőn megjelenést és a Kép (metafájl) formátumot!
Ekkor képként illeszthetjük be a vágólap tartalmát a Kezdőlap/
Vágólap/Beillesztés gombmenü Kép parancsával. A Csatolt
kép paranccsal úgy illeszthetjük be a vágólapra másolt tartományt,
hogy az bár képként kerül a munkalapra, mégis minden változást
tükröz, ami az eredeti munkalapon történik (még a szeletelőket is).
A vágólap tartalmát képként a többi objektum elé illesztettük

Az így beillesztett objektum sorrendje a Kijelöléspanel vagy a

Képeszközök – Formátum szalag Előrehozás és Hátraküldés
nyomógomb-menüinek parancsai segítségével módosítható.
A WordArt objektum formázása

A beillesztett WordArt objektum szövegének szerkesztéséhez az
objektumra mért dupla kattintással térhetünk vissza. Az objektum
formázásában számos új lehetőséggel élhetünk.
A Képeszközök – Formátum szalag WordArt stílusok galériája
felső részén a kijelölt objektumrésznek (mint az ábrán a WordArt
szövegnek) adhatunk új stílust, míg a galéria alsó részéről választott
stílus a teljes objektumon érvényesül. A kiválasztást itt is segíti,
hogy a program megmutatja, hogyan jelenik meg a kiválasztott ré-
szen, vagy az egész objektumon a kurzor alatti minta. A galéria al-
ján látható WordArt-formátum törlése paranccsal a stílussal és
egyedi formázással megadott jellemzők egyszerre eltávolíthatók.
Akár eltérő stílust is adhatunk a kijelölt résznek

A WordArt stílusok csoportban található Szöveg kitöltése
gomb menüjéből a téma színeihez igazodó homogén színkitöltést,
egyénileg kikevert színkitöltést, kép mintázatát felhasználó, színát-
menetes, illetve anyagmintázatú kitöltést állíthatunk be. Ezek termé-
szetesen akkor érvényesülnek igazán, ha a részletes beállítás pár-

beszédpaneljén, vagy az Szöveg körvonala nyomógomb-menüben

szélesebb szegélyt határozunk meg (lásd később).
A Szöveg körvonala menüben szintén témából vett vagy tet-
szőleges körvonalszínt, vonalvastagságot és szaggatási stílust hatá-
rozhatunk meg.
Az Effektusok a szövegben gomb menüjének segítségével a
kijelölt szövegrészen vagy a teljes objektumon árnyék, tükröződés,
ragyogás, fazetta, térhatású forgatás és átalakítás érvényesíthető.
Egyedül ez utóbbi hatást ismertük már a korábbi változatokból…
Az átalakítás hatás méretezhető

Az Alakzatstílusok csoport elemeivel a WordArt alakzat befoglaló
idomát formázhatjuk. Itt a WordArt objektum szövegéhez hasonló
beállítási lehetőségeinket – kitöltés, körvonal és effektus beállítását
– az objektum téglalap alakú befoglalóján érvényesíthetjük (lásd a
mellékelt ábrát).
Arra is lehetőségünk van, hogy az Alakzatok beszúrása csoport
Alakzat szerkesztéseAlakváltás parancsával ezt az alaphely-
zetben téglalap alakú befoglalót egy másik, beépített alakzatra cse-
réljük. A megfelelő alakzatot az almenüből választjuk ki. A korábban
beállított összes hatás érvényesül az új alakzaton is.

Az objektum befoglalóján érvényesíthető hatások
Méret, igazítás és elforgatás beállítása

A WordArt objektum méret, igazítás és elforgatás tulajdonságai az
aktív objektum húzásával, illetve sarkain elhelyezkedő fogantyúk
húzásával hozzávetőlegesen megoldható. A pontosabb beállításhoz
használjuk a Képeszközök – Formátum szalag beépített eszközeit
vagy a beállító párbeszédpanelt!
Az Elrendezés/Igazítás nyomógomb menüjében kapcsolhatjuk
be, hogy a húzással mozgatott objektum igazodjon a rácshoz, vagy
más, már beillesztett objektumokhoz. Ha több objektum szerepel
már a munkalapon, akkor azokat kijelölve a nyomógomb-menü pa-
rancsaival igazíthatjuk a szélükhöz, közepükhöz, vagy három és
több kijelölt objektum esetén eloszthatjuk az objektumokat. Az el-
osztás vízszintesen és függőlegesen külön állítható be és a két
szélső objektum között egyenletesen, egymástól egyforma távolság-
ra helyezi el az objektumokat. Ezeket a beállításokat végezhetjük az
objektumok kijelölt csoportjain is, amely csoportokat a Csoportok
nyomógomb-menüben hozzuk létre vagy szüntetjük meg.

A Forgatás nyomógomb-menü parancsaival az objektum 90 fo-

konként elforgatható és tükrözhető, illetve a További elforgatási
beállítások paranccsal a pontos beállítást biztosító párbeszédpa-
nelt jeleníthetjük meg.
Az objektum befoglalójának pontos méretét a Méret csoport me-
zőiben, akár tizedmilliméter pontosan is megadhatjuk. A pontosabb
beállítás érdekében a csoportnév melletti ikonra kattintva jelenít-
hetjük meg az Alakzat formázása párbeszédpanelt.
Részletes formázás párbeszédpanelen

Az Alakzat formázása párbeszédpanel Méret lapján a méretet ab-
szolút és relatív módon, azaz pontos méretértékkel vagy a korábban
beállított méret százalékában is beállíthatjuk.
A pontos beállítást biztosító párbeszédpanel

Ha bekapcsoljuk a Rögzített méretarány jelölőnégyzetet, akkor

elegendő a vízszintes vagy a függőleges méreten módosítanunk, a
másik irányú méret arányosan követi, hogy az objektum ne torzul-
jon.
A Tulajdonságok panellapon az objektum elhelyezésével kap-
csolatos beállításokat tehetünk. Itt állítjuk be, hogy az objektum a
cellák mozgatását, méretezését kövesse-e, vagy maradjon a
beillesztéskori állapot. A jelölőnégyzetekkel adjuk meg, hogy az ob-
jektum kinyomtatható legyen, vagy a teljes objektum, illetve csak a
szövege zárolt legyen-e. A zárolás akkor lép hatályba, amikor be-
kapcsoljuk a lapvédelmet (a Kezdőlap szalag Formátum nyomó-
gomb-menüjében).
A hatások pontos beállítására szolgáló párbeszédpanel

A munkalapot weblapként is elmenthetjük, ilyenkor a WordArt objek-
tum képként jelenik meg. A weblapok képeihez szokás alternatív

szöveget itt a Helyettesítő szöveg párbeszédpanel-lapon rögzíthet-

jük. Ez a szöveg jelenik meg addig, amíg a teljes képet le nem tölti a
böngésző, illetve ha a képek megjelenítését a felhasználó letiltotta.
Mindemellett néhány internetes keresőprogram vizsgálja a webla-
pon elhelyezett képek alternatív szövegeit is, amikor a találati listát
állítja össze. Érdemes ezért a webes publikálás előtt a képek ezen
adatait is rögzítenünk.
Ugyancsak az Alakzat formázása párbeszédpanelt jeleníti meg
a Forgatás nyomógomb-menü További elforgatási beállítások
parancsa is.
A WordArt objektum megjelenésével kapcsolatos pontos beállítá-
sokhoz azonban egy másik párbeszédpanel is felhasználható, és-
pedig a WordArt-stílusok csoport neve melletti ikonra kattintva
megjeleníthető Szövegeffektusok párbeszédpanelt.
Ezen a párbeszédpanelen a régebbi párbeszédpanel-lapok he-
lyett a bal oldalán kategóriák közül választhatunk. Itt minden egyes
hatás pontosan beállítható, például a színátmenet végpontjai vagy
éppen átlátszósága is (lásd a fenti ábrát).
Vektoros rajzoló
A Rajzeszközök – Formátum szalag elején látható Alakzatok be-
szúrása csoport, illetve a Beszúrás szalag Alakzatok nyomógomb-
jának elemeit korábban a Rajzolás eszköztárból választhattuk ki. Az
almenükből önálló menüt húzhattunk ki. Ez a lehetőség a múlté.
Most a beépített alakzatok menüjének (az Egyebek gombból le-
gördített állapotában) csak szélességét állíthatjuk húzással. Így is
elérhetjük viszont, hogy a számunkra szükséges rajzelemeket gör-
getés nélkül válasszuk ki. A menüben egyébként egyetlen új elem
sem szerepel, mindegyik rajzelemet már a korábbi változatokban
megismerhettük. A gyűjteményt teljes egészében vehetjük fel a
gyorselérési eszköztárba, egyes elemeivel nem tehetjük meg ezt.
Az alakzat kattintással végzett kiválasztása után húzással adjuk
meg az idom befoglaló méreteit. Ha a húzás közben a Ctrl gombot
tartjuk nyomva, akkor az első kattintással megjelölt középpont körül
szimmetrikusan hozzuk létre a rajzelemet, egyébként a befoglaló

782 Vektoros rajzoló
idom bal felső és jobb alsó sarkának rögzítése a szokásos. A Shift

billentyű nyomva tartásával húzott idomok négyzet befoglalóval jön-
nek létre. Ilyen módon készíthetünk köröket.
A beépített alakzatok menüje

A kiválasztott alakzatok a befoglaló sarkokon látható, fehér fogan-
tyúkkal átméretezhetők. A középen, külön álló fogantyúval az alak-
zat elforgatható, a sárga (négyzet alakú) fogantyúkkal az alakzat
belső arányain módosíthatunk.
Az alakzat módosítását nem mindenben követi a beírt szöveg

Az idom helyi menüjében találjuk a Szöveg szerkesztése paran-
csot, amellyel a rajzelem belsejébe szöveget helyezhetünk, és azt
később módosíthatjuk. Ez a szöveg a rajzelemhez tartozik és (saj-
nos) csak részben követi annak mozgatását, átalakítását. A szöveg
formázásának eszközei megjelennek a szövegablakban szerkesztett

szöveg felett (lásd az ábrát). A szövegszerkesztés végén adjuk ki a

helyi menü Kilépés a Szövegszerkesztésből parancsát, hogy el-
hagyjuk az objektumot.
Szövegformázás helyben
Az alakzat formázására használhatjuk a helyi menü Alakzat formá-
zása parancsával megjelenített párbeszédpanelt, vagy az alakzat
kiválasztása után felbukkanó Rajzeszközök – Formátum szalag
elemeit.
Az alakzat formázásához a szalag elemeit használjuk

A Rajzeszközök – Formátum szalag Alakzatstílusok csoportjából
a korábban megismert galériás módszerrel, beépített minták alapján
formázhatjuk az alakzatot. A megfelelő stílus kiválasztása is a ko-

784 Vektoros rajzoló
rábbiakhoz hasonló, ha a kurzort egy minta fölé mozgatjuk, akkor

annak hatása megjelenik az objektumon. Amennyiben tetszik a ha-
tás, kattintsunk.
Ezek a galériából választható stílusok sokszor összetett formázás
eredményeiként jönnek létre. Ez egyes formázási lépések egyen-
ként elérhetők az Alakzatstílusok csoport kitöltést szabályozó (Ki-
töltés), körvonal-beállító (Alakzat körvonala), és Effektusok
gombjainak menüiből.
A térhatás beállítását az Effektusok/Térhatású forgatás alme-
nüből szintén minták alapján végezzük. A Térbeli forgatás beállí-
tásai parancs párbeszédpanelt jelenít meg a pontos beállításhoz.
Az árnyék beállítására szolgáló Árnyék almenüben szintén min-
ták alapján oldjuk meg az árnyékolást. Itt a csoport elemeivel az
árnyék a különböző irányokba növelhető vagy csökkenthető.
A stílus, méret, helyzet, igazítás, elforgatás beállítási lehetőségei
megegyeznek a korábban a WordArt objektumok kapcsán bemuta-
tottakkal, ezért itt nem részletezzük.
Az alakzat stílusát részletesen beállíthatjuk a párbeszédpanelen

A Ctrl+1 billentyűkombináció vagy az Alakzatstílusok csoport neve
melletti ikonra kattintva itt is a részletes beállítást biztosító Alakzat

formázása párbeszédpanelt jeleníthetjük meg, amelyen a kitöltéstől

a szövegdoboz tulajdonságokig sok mindent beállíthatunk, köztük
olyan tulajdonságokat is, amelyre másképpen nem lenne módunk.
Például a Térbeli forgatás kategória Beépített forgatások nyomó-
gomb-menüje elérhető a szalag Effektusok nyomógomb-menüjéből
is, azonban a pontos, tengelyirányonként rögzíthető térbeli elforga-
tásokat csak a párbeszédpanelen adhatjuk meg. A szöveg síkban
marad jelölőnégyzettel beállíthatjuk, hogy a befoglaló idom elforga-
tását ne kövesse a szövegtartalom. Így a szöveg később is olvasha-
tó, vízszintes irányítottságú marad, azonban előfordulhat, hogy kilóg
az alakzatból.
SmartArt diagramok készítése

Írásos dokumentumaink legbeszédesebb kiegészítői lehetnek a lát-
ványos és sokatmondó diagramok. Diagramokként illesztjük be a
szervezeti sémákat, szerkezeti diagramokat – amelyek különféle
elemek közötti kapcsolatokat mutatnak be – valamint a hagyomá-
nyos, üzleti életben is elterjedt egyéb grafikonokat.
Korábban külön parancsok szolgáltak a szervezeti sémák és a
szerkezeti diagramok beillesztésére. Most ezek helyett a SmartArt
diagramokat használhatjuk, amelyek sokkal több lehetőséget bizto-
sítanak és látványosabban formázhatók. A SmartArt diagramok tel-
jesen egyforma módon kezelhetők az Office 2010 új felhasználói
felületű alkalmazásaiban (Wordben, Excelben, PowerPointban).
A több lehetőség egyik jelentős eleme, hogy a beillesztett diag-
ramok egyszerűen átalakíthatók az egyik típusból egy másikba, mi-
közben a diagramelemekbe írt szövegek jó eséllyel megmaradnak.
A SmartArt diagramokban elhelyezett objektumok ugyanakkor egye-
dileg formázhatók, animálhatók.
Listák készítése
A SmartArt diagramok mindegyikét úgy illesztjük be, hogy
előbb a Beszúrás szalag SmartArt gombjára kattintunk,
majd a megjelenő párbeszédpanel bal oldalán kattintással

786 SmartArt diagramok készítése
kiválasztjuk a megfelelő diagram kategóriát, utána a párbeszédpa-

nel középső részén az altípust. A kiválasztást segíti a párbeszédpa-
nel jobb oldalán megjelenő leírás is.
A választható lista altípusok

A rövid tőmondatokból álló egyszerű felsorolások sokkal látványo-
sabbá tehetők a lista típusú SmartArt diagramokkal. A diagram és a
megfelelő Lista altípus kiválasztása után megjelenik a diagram váza
a dokumentumban, és mellette megnyílik egy kis, Erre a területre
írhat ablak, ahol az alakzatok szöveges tartalmát rögzítjük. Ha a
szövegablak nem jelenne meg, kapcsoljuk be a SmartArt eszközök
– Tervezés szalag Ábra létrehozása/Szövegablak parancsával!
Az Erre a területre írhat ablak bezárható az X ikonnal, azonban
ilyenkor a szövegdobozok tartalma egyedileg szerkeszthető és az
ablak megjeleníthető ismét a kijelölt diagram oldalán felbukkanó
ikonnal vagy az Ábra létrehozása csoport Szövegablak paran-
csával.
A kész listák igen egyszerűen, sablonok alapján vagy részlete-
sebben egyedileg formázhatók. Ehhez a diagram kijelölése után a
SmartArt eszközök – Formátum szalag elemeit használhatjuk fel.
A formázást később részletesen ismertetjük.
A fő dobozok közé újabbat a szövegablakban egyszerűen úgy
hozunk létre, hogy a beszúrási hely előtti tételt kattintással aktivizál-

juk, majd megnyomjuk az Enter billentyűt. Ha a lista végén va-

gyunk, folyamatos szerkesztésben, akkor minden egyes Enter le-
nyomással a listát egy újabb sorral bővítjük. Ha a szövegablak nem
látszik, akkor doboz beillesztésére az Alakzat hozzáadása gomb-
menü Mögé és Elé parancsát használjuk, amellyel az aktuális do-
bozt megelőző vagy követő üres elemet szúrunk be.
Az objektumok tartalmát külön ablakban szerkeszthetjük

A fő dobozok alárendelt szövegeit a Tab billentyű lenyomása után, a
szövegablakban automatikusan behúzással formázva rögzítsük! A
Shift+Tab billentyűkombináció eggyel feljebb lépteti, vagyis fő do-
bozzá lépteti elő az ilyen tartalmat.
Minden objektum egyedileg formázható

Folyamatok rögzítése
A jól meghatározható lépések egymásutániságát, folyamatok előre-
haladását a legjobban a Folyamatok típusú diagramokkal szemlél-
tethetjük. E diagramtípusok szintén egyszerűen cserélhetők akár utó-
lag is. A megfelelő, mondanivalónkhoz legjobban illeszkedő ábrázolá-
si technika kiválasztásához kattintsunk egyszer a párbeszédpanelen
látható mintaábrákra és olvassuk el a jobb oldalon megjelenő tájékoz-
tató szöveget!
A folyamatábrázolás altípusai
Ciklusok ábrázolása
Az ismétlődő elemeket, egymást követő állapotokat, helyzeteket,
eseményeket, feladatokat tartalmazó folyamatok, ciklusok ábrázolá-
sára a Gyűrűk kategóriából válasszunk altípust. Kezelése teljesen
azonos a többi SmartArt diagraméval. A tortadiagram-szerű dia-
gramok az egymáshoz kapcsolódó elemeket hangsúlyozzák. Ha
kész diagramot váltunk másik formára, akkor az új diagramban fel
nem használt szöveg nem látszik, de az elrendezések közötti vál-
táskor rendelkezésre áll (egy újabb diagramformában megjelenik).

Ismétlődő elemeket tartalmazó folyamatok altípusai
Szervezeti sémák készítése

A korábbi külön választható szervezeti sémákat készítő alkalmazás
diagramjait is integrálták a SmartArt diagramok sorába. Ilyen diag-
ramok készítéséhez a Hierarchia kategóriát válasszuk. Ennek altí-
pusai tulajdonképpen mind alkalmasak szervezeti diagramokhoz,
azonban kiemelten erre szolgál a legelső, Szervezeti diagram altí-
pus. Az így kialakított diagramhoz ugyanis egy külön elrendezés-
módosító gombot is használhatunk az Ábra létrehozása csoport-
ban: Ebben a kategóriában újabb altípusok is megje-
lentek, amelyekkel például az egyes egységeket megjelenítő körök-
be betölthetjük a vezetők, vagy termékek fényképét.
Az Alakzat hozzáadása gombból legördíthető menü elemeivel
hozhatjuk létre a legegyszerűbben az alá- és mellérendelt beosztá-
sokat.
Az alkalmazás segítségével egyszerű, árnyékolt, kitöltött dobo-
zokkal szimbolizáljuk a különféle szervezeti szinteket. A szintek,
funkciók megjelölését a dobozokba írjuk. Ehhez kattintsunk a meg-
felelő doboz belsejébe vagy a tartalmat a szövegablakban módosít-
suk.

A szervezeti ábrákhoz felhasználható altípusok

Ha valamely szinthez beosztottakat, vagy ugyanolyan szinten álló
munkatársakat, illetve asszisztenseket akarunk felvenni, akkor jelöl-
jük ki a megfelelő (fölérendelt) munkatársat szemléltető dobozt,
majd válasszunk az Alakzat hozzáadása gomb megfelelő elemét:
Mögé: A kiválasztott dobozzal azonos szinten, kapcsolat nélkül hoz
létre egy dobozt az aktuális doboz után (mint a következő ábrán a
Vezérigazgató melletti Felügyelő bizottság dobozt, ha a Vezérigaz-
gató dobozt választjuk ki). Ugyanezt hozzuk létre, ha a szövegablak
felső szinthez tartozó sorában megnyomjuk az Enter billentyűt.
Elé: A kiválasztott dobozzal azonos szinten, kapcsolat nélkül hoz
létre egy dobozt az aktuális doboz előtt (mint a következő ábrán a
Felügyelő bizottság előtti Vezérigazgató dobozt, ha a Felügyelő bi-
zottság dobozt választjuk ki).
Fölé: A kijelölt doboz felettesét hozza létre. Ha ilyen már van, akkor
az új doboz beépül a hierarchiába a két szint közé.
Alá: A kijelölt doboz beosztottját hozza létre. Ha ilyen már van, ak-
kor a beosztotti ág végére kerül az új doboz (mint a következő ábrán
a Számvitel, ha az Adminisztrációs vezérigazgató-helyettes dobozt
választjuk ki).
Új asszisztens: A kijelölt doboznak a fenti módon létrehozott be-
osztottjaitól eltérő, de alárendelt asszisztensét hozza létre (mint a

következő ábrán a Titkárság, ha a Vezérigazgató dobozt választjuk

ki).
Ugyanezeket a parancsokat a megfelelő doboz helyi menüjének
Alakzat hozzáadása almenüjéből is kiadhatjuk. A doboznak a diag-
ramon, illetve a hierarchiában elfoglalt helye módosítható előlépte-
téssel (Ábra létrehozása/Előléptetés), vagy lefokozással (Ábra
létrehozása/Lefokozás).
A hierarchia kialakítása a szöveges ablakban is lehetséges

A SmartArt-eszközök – Tervezés szalag nyomógomb-
jának menüparancsaival határozzuk meg a szervezeti hierarchia
módosítása nélkül a dobozok kapcsolódásának irányát. A diagram
általános elrendezését az Elrendezések csoport elemeivel módo-
síthatjuk. Ezek a korábban megismert galériákhoz hasonlóan keze-
lendők, a kiválasztást segítik azzal, hogy a kurzor alatti minta hatása
megjelenik a diagramon. Kattintsunk, ha tetszik az új elrendezés. Az
Ábra létrehozása/Jobbról balra gombbal függőleges tengelyre
tükrözhető a diagram.
A kijelölt dobozok helyi menüjének Alakváltás parancsával a do-
boz alakja, az Alakzat formázása parancsával a doboz stílusa le-

cserélhető. Természetesen eközben a szöveg nem változik. Ha mé-

gis az előzőre állnánk vissza, akkor adjuk ki a helyi menü Alakzat
visszaállítása parancsát, nagyobb, több dobozra kiterjedő változta-
tások visszavonására a szalag Ábra visszaállítása parancsát!
Az egyes dobozok alakja is módosítható
Vezérigazgató Felügyelő bizottság
Titkárság Controlling
Fejlesztési vezérigazgató- Kereskedelmi vezérigazgató- Adminisztrációsvezérigazgató-

helyettes helyettes helyettes
Tervezés Marketing Bér- és munkaügy
Minőségfejlesztés Bolthálózat Számvitel
A vágólapra másolt diagram bármely dokumentumba beilleszthető

Az egyes dobozok helye húzással módosítható. Az áthelyezett do-

bozhoz tartozó kapcsolati vonalak ekkor továbbra is megmaradnak,
követik az áthelyezést.
A hierarchikus diagramok alá- és fölérendeltségi viszonyait jól
szemléltetik a dobozból kiinduló vonalak, azonban a szintek megfe-
lelő érzékeltetéséhez érdemes azokat eltérő módon, színekkel ki-
emelni (lásd a következő ábrát).
A munkalap szerkesztéséhez a diagramon kívülre kattintva térhe-
tünk vissza.
Kapcsolatok, viszonyok ábrái

A nem hierarchikus kapcsolatok, viszonyok szemléltetésének esz-
közei a Kapcsolatok kategóriában találhatók. A megfelelő altípusok-
kal valamely hierarchikus felépítés (hagymahéj diagram), hatások,
függőségek, ellenirányú támadások, széthúzás stb. is ábrázolható.
A Kapcsolatok kategóriával a hatások is bemutathatók

Mivel ezek a diagramtípusok jelenleg még kevésbé ismertek, taná-
csoljuk, hogy döntés előtt olvassák el a párbeszédpanel jobb oldalán
megjelenő, a megfelelő minta kiválasztását segítő szöveget. Az
egyes dobozok csoportbeli hovatartozásának jelzésére itt az egyedi

formázással kialakítható azonos alakú, azonos oldalra állított dobo-

zokat, illetve az egyforma színezést alkalmazzuk.
Mátrix és piramis diagramok

A mátrix diagramok egyes üzleti-társadalmi folyamatok (például ve-
zetők, kihívók, leszakadók, feltörekvők, réspiaci szereplők), helyzet
rögzítésére használhatók. A piramis diagramokkal viszont egyszerű
hierarchikus felépítés rögzíthető.
A mátrix és piramis diagramoknak kevés altípusuk van
A SmartArt diagramok formázása

Mint láttuk, egy SmartArt diagram kiválasztása után megjelenik a
SmartArt-eszközök – Tervezés szalag, amelynek elemeivel for-
mázhatjuk a teljes diagramot, vagy annak kijelölt részeit.
A diagramok kategóriája és altípusa az Elrendezések csoportban
módosítható. A parancsot még a végrehajtás előtt ellenőrizhetjük a
diagramon, ha a kurzort a megfelelő minta fölé mozgatjuk. A galéri-
ában először csak az aktuális kategória altípusai jelennek meg, a

többi kategóriát a lenyíló További elrendezések parancsával elő-

hozott párbeszédpanelen választhatjuk ki.
A diagramban felhasznált alakzatok stílusát egyszerre, vagy kije-
lölés alapján a SmartArt-stílusok csoportban minták alapján állítjuk
be. A minták színösszeállítása a Más színek gomb listájával módo-
sítható. A módosítások visszaállítására használjuk az Ábra vissza-
állítása parancsot.
A diagramok kategóriája és altípusa is megváltoztatható

Egyes altípusoknál a felsorolást képekkel egészíthetjük ki. A minta
ekkor csak a kép jelét jeleníti meg a diagramon, amelyre kattintva a
képet böngészve választjuk ki a számunkra elérhető képekből. Ér-
demes ezt felhasználnunk, ha gyors eligazodást akarunk biztosítani
például a termékek között. Az így beillesztett képek módosítására
ugyan megjelenik a Képeszközök – Formátum szalag is, azonban
annak használatára az alakzati korlátozások miatt nem sok lehető-
ségünk van. Tehát a szükséges képmódosításokat érdemes inkább
a kép beillesztése előtt elvégezni egy képszerkesztővel a képfájlon.
A diagramok elemeinek egyedi (stílus, szegély, kitöltés) formázásá-
hoz felhasználhatjuk a Formátum szalag lehetőségeit is. Ha térbeli

796 Képek beszúrása
diagramot alakítottunk ki, akkor elképzelhető, hogy szerkesztése,

módosítása egyszerűbb síkban. Ehhez ilyen diagramoknál használ-
hatjuk a Kétdimenziós szerkesztés gombot, amelyet a módosítá-
sok után felengedve ismét a 3D megjelenítéshez térünk vissza.
Előre beépített alakzat stílusok

A kijelölt alakzatok a Formátum szalag Alakzatok csoportjának
Nagyobb gombjával nagyíthatók, Kisebb gombjával kicsinyíthetők.
Képek beszúrása
A képeket a Beszúrás szalag Kép parancsával szúrjuk be képállo-
mányból. Az állomány típusát a fájlnevet követő, Fájltípus listában
választjuk ki. Ez egyfajta szűrőt is jelent a Fájlnév listában megjele-
nő állományokra nézve. Ha szükséges, akkor meghajtót és könyvtá-
rat a Hely mezőben (a párbeszédpanel tetején), illetve a párbe-
szédpanel bal oldalán látható, a legfontosabb helyek elérését külön
biztosító ikonokkal váltunk. Alkalmazhatjuk itt is a bal oldali mappa-
lista Hálózat eleméből indított hálózati mappa csatlakoztatást.
Az Excel 2010 dokumentumokba a következő formátumú és kiter-
jesztésű grafikus állományokat automatikus konvertálással tudjuk
betölteni (ha más típusú a betöltendő kép, akkor konvertáljuk erre):
Windows Bitmap .BMP, .DIB, .RLE, .BMZ, Windows MetaFájl
.WMF, PC Paintbrush .BMP, Tagged Image Format .TIF,

Encapsulated PostScript .EPS, Targa .BMP, AutoCAD .DWG, Com-

puter Graphics MetaFájl .CGM, Coreldraw .CDR, WordPerfect
Graphics .WPG, HP Graphics Language (HPGL), Macintosh PICT
.PCT, .PICT, Micrografx Designer, Compuserve .GIF, .GFA, Kodak
Photo CD, JPEG stb.
Kiválasztjuk a képet
A beszúrni kívánt képállomány nevét kiválasztjuk a listából vagy be-
írjuk a Fájlnév mezőbe. A kiválasztást segíti a mintamezőben meg-
jelenő kicsinyített ábra. A kép beolvasását a Beszúrás nyomógomb-
ra kattintva indítjuk. Ha az állomány a fentebb felsorolt típusú, akkor
azt az Excel felismeri és a típus kiterjesztését kiírja.
A konvertálás automatikus, a Beszúrás nyomógomb lenyomásá-
val betöltés után az eredeti képállományra nincs szükség, anyaga
beépül a dokumentumba – ez annak méretnövekedésén is meglát-
szik. Ezt a külön tárolt ábrákkal, illetve a képek tömörítésével oldjuk
meg. A képek aktualizálása a szerkesztett kapcsolatokkal, a Beszú-
rás nyomógomb jobb oldalán lévő nyílra kattintva megjelenített me-
nü Csatolás fájlhoz parancsával készítendő elő. Ha a kép beépíté-

sét úgy szeretnénk, hogy a frissítés számára a kapcsolat is megma-

radjon, akkor a nyomógombmenü Beszúrás és csatolás parancsát
adjuk ki.
A beillesztett kép a munkalap elé kerül, tehát takarja a cellákat. A
kijelölt kép formázható a Ctrl+1 billentyűkombinációval, vagy a helyi
menüből, illetve a szalagról megjeleníthető Kép formázása párbe-
szédpanel vagy a Képeszközök – Formátum szalag elemeivel.
A kép igazítását, elhelyezését a szalag Elrendezés csoportjának
elemeivel vagy a beszúrás hivatkozásának átmásolásával változtat-
juk meg. A kép méretei és oldalarányai megváltoztathatók a képre
kattintás (kijelölés) után a kép sarkaiban, illetve az oldalfelezőkön
megjelent fogantyúk egérrel történő elhúzásával is. A pontos beállí-
tást a Méret csoport mezőivel, illetve párbeszédpanelen végezzük,
amelyet a Méret csoportnév melletti ikonra kattintva jelenítünk meg.
Képrészlet kivágását a kép formázására szolgáló párbeszédpanel
Körülvágás lapján, a Körülvágás helye csoportban, illetve a sza-
lag Körülvágás ikonjára kattintást követően a kép sarkaiban és
szélein található fogópontok mozgatásával végezzük. A körülvágó
eszköz a 2010-es változatban a kép helyi menüjéből, illetve az azzal
együtt megjeleníthető minipultról is elérhető (lásd a következő áb-
rát).
A Méret párbeszédpanel-lapon az egeres átméretezésnél termé-
szetesen sokkal pontosabban beállíthatjuk a kép méreteit és levá-
gását. A Méretezés és forgatás csoportban az új méretet megad-
hatjuk az eredeti méret százalékában is, ha bejelöljük Az eredeti
képmérethez képest jelölőnégyzetet. A méretváltozás arányos ma-
rad és ekkor elegendő csak a szélességen vagy a magasságon mó-
dosítani, ha bejelöljük a Rögzített méretarány jelölőnégyzetet. A
panellapon még a kép elforgatásáról (Elforgatás) is dönthetünk. Az
elforgatásra szolgál az Elrendezés csoport Forgatás nyomó-
gombjának menüje, illetve a középső fogantyú feletti zöld fogantyú
is.
Ha egy objektumhoz szeretnénk igazítani a képet, akkor jelöljük
ki mindkét objektumot és használjuk az Elrendezés csoport
Igazítás nyomógombjának menüparancsait.

Az Excel beépített képformázó eszközei

A kép pontos méretét, elforgatását a Méret csoport neve melletti
Méret és tulajdonságok gombra kattintva megjelenített párbeszéd-
panel Méret lapján állítjuk be. A Tulajdonságok lapon állítjuk be,
hogy a kép együtt mozogjon-e a cellákkal, illetve engedélyezzük-e
nyomtatását, valamint a lapvédelem bekapcsolásakor védett legyen-
e.
A Helyettesítő szöveg párbeszédpanel-lapon a kép alternatív
szövegét állíthatjuk be. Ennek csak akkor van jelentősége, ha a do-
kumentumot a webre szánjuk. Egyrészt a lassú vonalak esetén a
kép (helyett) előbb megjelenő szöveg alapján eldönthető, hogy
megvárjuk-e a kép letöltését, másrészt egyes internetes keresőmo-
torok figyelembe veszik az indexelés során a helyettesítő szövege-
ket is, így ezzel látogatókat vonzhatunk honlapunkra.
Egyes bitképeknél a kép átszínezéséhez egy raszteres képszer-
kesztő program szükséges, de általában erre használhatjuk a sza-
lag gombjának menüjét. Itt a korábbiaknál sokkal nagyobb
választékot találunk a kép átszínezéséhez. Az Áttetsző szín meg-
adása paranccsal megadhatjuk azt a színt, amelyet átlátszóvá te-
szünk. Ezzel inkább csak legfeljebb 256 színt tartalmazó GIF formá-

tumú ábráknál érdemes próbálkoznunk. Esetleg találunk olyan hát-

térszínt, amely átlátszóvá tehető.
A szalag Kiigazítás csoportjában a képjavító, átalakító eszközö-
ket találjuk. A kép fényereje és kontrasztja kilenc előre beállított fo-
kozat szerint, galériaszerűen választható mintákból állítható be. Fo-
kozatmentes beállításhoz használjuk a kép helyi menüjének Kép
formázása parancsával, vagy a Képstílusok, Méret csoportnevek
melletti ikonra kattintva megjelenített párbeszédpanel Képkorrekció
kategóriáját.
A kép helyett egy másikat tölthetünk be a Kép módosítása
gombbal. Az új képet ismét a Kép beszúrása párbeszédpanelen
választhatjuk ki.
A kép átszínezése
A Képek tömörítése gombbal a kijelölt (Alkalmazás csak erre a
képre), vagy a dokumentumba korábban már beszúrt összes kép
tömörítését rendelhetjük el, ezzel jelentősen csökkenthetjük a nem
csatolt képeket tartalmazó dokumentumok méretét. Alapállapotban
ez a szolgáltatás – a legjobb felbontás mellett – minden képre be-
kapcsolt állapotban van.

A tömörítés még nagyobb fokú lehet, ha beérjük a csak képer-

nyős megjelenítésnek megfelelő gyengébb felbontással és a Kép
formázása/Kép párbeszédpanel-lapon levágásra jelölt részek vég-
leges eltávolításával (Képek levágott részeinek törlése). Ehhez az
előbb megjelenő párbeszédpanelen válasszuk a megfelelő jelölő-
négyzetet és a Kimenet csoportban állítsuk be a célnak megfelelő
felbontást. A levágást és tömörítést alkalmazhatjuk a dokumentum-
ba illesztett összes képen is, ha töröljük az Alkalmazás csak erre a
képre jelölőnégyzetet.
A képek tömörítésével munkafüzetünk mérete csökkenthető
A képstílus galéria
A Képstílusok csoport Készstílusok galériájában rengeteg tetsze-
tős minta alapján dönthetünk a kép átalakításáról. Ezek között talá-
lunk olyan beállítást is, amelyik a kép tükörképét állítja elő. A külön-

leges az, hogy a későbbiekben a tükörkép folyamatosan követi az

eredeti változásait.
Ez a galéria is a többihez hasonlóan működik, a kurzor alatti min-
ta hatását azonnal megszemlélhetjük a képen, még a formázó pa-
rancs végrehajtása előtt. Bár némely galériabeli minta a kép befog-
lalóját is módosítja, ezt korábban külön is megtehettük a csoport
Képformák gombjából legördített lista alakzataival. A 2010-es vál-
tozatban ez megszűnt, viszont a képet SmartArt ábrává átalakíthat-
juk a Képelrendezés gombbal. Ráadásul, ha bekapcsoltuk a
képtömörítést, akkor is alakzatot válthatunk, az alakzatból pillanat-
nyilag kilógó részek nem vesznek el. Lásd a következő ábrát, ame-
lyet az előző ábra átalakításával kaptunk.
A kép befoglaló alakzatának módosítása

A Képszegély listából a befoglaló alakzat szegélyét színezhetjük,
vastagíthatjuk és beállíthatjuk a szegélyező vonal stílusát is.
A galériában beállítható stílusminták összetett hatások eredmé-
nyei. Ezek a hatások egyenként állíthatók be a Képeffektusok
gomb listájából. Itt is választhatunk előre beállított térbeli jellemzőket
a Beállított almenüből, árnyékolást az Árnyék almenüből, tükröző-
dést a Tükröződés almenüből, a befoglaló körüli ragyogást a Ra-
gyogás almenüből, a szélek lágyítását a Finom élek almenüből,
térbeli forgatást a Térhatású forgatás almenüből. Ha mindez a le-

hetőség nem lenne elegendő, akkor az árnyékolás, ragyogás és

térbeli műveletek almenüi alján található További, vagy Beállítás
paranccsal még részletesebb beállítási lehetőséget biztosító párbe-
szédpanelt hozhatunk elő.
Ezek a szolgáltatások tulajdonképpen ismertek voltak már a prog-
ram korábbi változataiból. Teljesen új szolgáltatás viszont a művészi
effektusok beállítása és a háttér eltávolítása, amelyet a Kiigazítás
csoportban találunk.
A hatások egyedi beállítása

A Háttér eltávolítása gombra kattintás után a program némi számo-
lás után megkeresi a kép lényegi részeit és lila színnel jelöli a levá-
gandó részeket. Ezeken módosíthatunk újabb területek kijelölésé-
vel, amelyet az Eltávolítandó területek megjelölése gombra kat-
tintás után, kattintásokkal jelölünk ki. Az ilyen kattintást, húzást a –
ikon jelöli a képen. A mégis megtartandó területek kijelöléséhez kat-
tintsunk a Megtartandó területek megjelölése gombra, majd ha-
sonló módon, kattintással, húzással adjuk meg a törlésből vissza-
vont területeket, amelyeket a képen a + ikon jelöl. A Minden módo-
sítás elvetése paranccsal a levágás végrehajtása nélkül, a Módosí-
tások megtartása paranccsal a lilán jelölt háttér levágásával térhe-

804 Képernyőkép beszúrása
tünk vissza a dokumentum szerkesztéséhez és zárjuk be a Háttér

eltávolítása szalagot.
A háttér eltávolítása
A művészi effektusok listában különféle hatásokat érvényesíthetünk
a képen, például, rajzstílusokat, színszűrőket, a képet elmosó szűrőt
és hasonlókat (a képfeldolgozó programok erre nagyságrendekkel
több lehetőséget biztosítanak).
A Kép visszaállítása gomb menüjéből visszaállíthatjuk a mó-
dosítás előtti állapotot, akár a képmérettel együtt is.
Képernyőkép beszúrása
Hagyományosan a PrtScn gombbal másoljuk a teljes képernyőtar-
talmat a vágólapra, az Alt+PrtScn billentyűkombinációval pedig az
aktuális ablakot, modális párbeszédpanelt másoljuk. A vágólap tar-
talmat a szokásos módon, tehát a Kezdőlap szalag vagy a helyi
menü Beillesztés parancsával vagy a Ctrl+V, illetve a Shift+Ins
billentyűkombinációkkal szúrjuk be a szövegbe.
Új lehetőség (a nem kompatibilis módban szerkesztett dokumen-
tumok esetén), hogy a megnyitott alkalmazásablakok képe egy egy-
szerű paranccsal azonnal beszúrható. Ehhez váltsunk a Beszúrás

szalagra! A Képernyőkép gomb menüjéből kiválaszthatjuk a meg-

nyitott alkalmazásablakok közül a bemásolandót és annak képe
azonnal bekerül a szerkesztett dokumentumba.
A Képernyőrész-kivágás paranccsal a húzással meghatározott
téglalap alakú terület kerül bemásolásra. Persze nyilván nem a
szerkesztett dokumentum ablakának részletét akarjuk így bemásol-
ni, ezért ilyenkor a parancs kiadása után az Alt+Tab, Alt+Shift+Tab
billentyűkombinációkkal váltsunk a megfelelő ablakra, várjuk meg,
míg elhalványul, utána húzással kijelölhetjük a kivágandó részt.
Képernyőkép beszúrása szalagparanccsal
ClipArt kép beszúrása

A Beszúrás szalag ClipArt parancsa nyitja meg a ClipArt munka-
ablakot, ahol kiválaszthatjuk a fájlunkba illeszteni kívánt ClipArt ké-
pet, vagy frissíthetjük ClipArt gyűjteményünket. Ha először adjuk ki
a parancsot, akkor az Excel „szétnéz” a számítógép merevlemezein
és az ott található hang, film és kép (rajz) állományokból összeállítja
a médiatárat.

806 ClipArt kép beszúrása
A médiatárat ellátja a képek keresésére

szolgáló kulcsszavakkal is, amelyeket ké-
sőbb magunk is módosíthatunk. A kulcs-
szavak alapján az objektumok kategóriák-
ba, gyűjteményekbe rendezhetők. Ezekben
kereshetünk a munkaablak segítségével. A
Keresett szöveg mezőben adjuk meg a
kulcsszót (ha üresen hagyjuk, akkor minden
téma kulcsszava megfelelő eredményt ad).
A jelölőnégyzet kiválasztásával az online
tartalomban is kereshetünk, illetve az
Eredmény listában egy médiatípusra szűr-
hetjük a találatokat. A Keresés gomb indítja
el a keresést, amelynek eredményei a
munkaablak alján jelennek meg.
A ClipArt munkaablak is tetszőlegesen át-
méretezhető. Ha a kurzorral megközelítünk
egy, a munkaablakon látható kicsinyített
ábrát, akkor mellette megjelenik egy  A ClipArt munkaablak
nyomógomb, amellyel szintén az adott képre vonatkozó helyi menü
parancsait adhatjuk ki.
A ClipArt munkaablak helyi menüje

A képre kattintással vagy a helyi menü Beszúrás parancsával a

szöveges kurzor aktuális pozíciójára szúrjuk be a képet, míg a Má-
solás parancs a képet a vágólapra helyezi. Mint korábban említet-
tük, az Excel 2010-ben a vágólapra egyszerre legfeljebb 24 objek-
tumot másolhatunk, amely a Clipboard munkaablakról egyetlen
gomb megnyomásával egyszerre illeszthető be a dokumentumba.
A munkaablak megjelenése után állandóan a képernyőn tartható,
kicsinyíthető a helyi menü Megjelenítés és tulajdonságok paran-
csával tekinthetjük meg a képek jellemzőit, amely jellemzők alapján
kereshetjük meg azokat a Keresés nyomógombra kattintás után. Ez
is megkönnyíti a kiválasztást.
A ClipArt munkaablakban kiválasztott kép tulajdonságai

Természetesen a hangok és a mozgóképek csak azok számára

hallgathatók meg, játszhatók le, akik számítógépen olvassák a do-
kumentumot. A beillesztett állomány lejátszásához kétszer kattint-
sunk a dokumentumban megjelenő ikonra, illetve a videofelvétel
első kockájára.
Kulcsszavak kezelése
A Megjelenítés és tulajdonságok párbeszédpanel vagy a kiválasz-
tott kép helyi menüjének Kulcsszavak szerkesztése parancsával a
gépünkön tárolt egyéni és más képek kulcsszavai szerkeszthetők, a
Microsoft Office ClipArtok kulcsszavai nem módosíthatók. Ezeket
csak megtekinthetjük ebben az ablakban.
Csak a saját képek kulcsszavai módosíthatók

Természetesen a hangok és a mozgóképek csak azok számára
hallgathatók meg, játszhatók le, akik számítógépen olvassák a do-
kumentumot. A beillesztett állomány lejátszásához kétszer kattint-
sunk a dokumentumban megjelenő ikonra, illetve a videofelvétel
első kockájára.

A korábbi gyűjteménylistával kapcsolatos parancsok eléréséhez

kattintsunk a Windows 7 vagy Vista Start gombjára és keressük
meg a Microsoft Médiatár elemet (lásd az ábrát). A Windows Xp
alatt kattintsunk előbb a Start gombra, majd a Programok vagy a
Minden program pontra. Itt válasszuk a Microsoft Office, majd a
Microsoft Office-eszközök lehetőséget, utána kattintsunk a listá-
ban a Microsoft Médiatár parancsra!
A médiatárban rendezhetjük a ClipArtokat

A szerkeszthető lista megjelenítéséhez nyomjuk meg a médiatár
párbeszédpanel Gyűjteménylista nyomógombját. Itt a Saját gyűj-
temény elem nem, de az alatta található összes gyűjtemény (ame-
lyek – minthogy valamilyen klipet tartalmaztak – automatikusan jöt-
tek létre a médiatár összeállításakor) átnevezhető, törölhető, illetve
áthelyezhető és másolható.
A gyűjtemények ilyen módosításához, valamint klipekkel bővíté-
séhez kattintsunk a jobb egérgombbal a megfelelő gyűjteményre és
használjuk a helyi menü parancsait. A Beillesztés parancs a vágó-
lapra másolt klipet, képet illeszti be az aktuális gyűjteménybe.
A Médiatár a weben paranccsal egy újabb párbeszédpanelt jele-
níthetünk meg, amelynek parancsai akkor használhatók, ha Internet
eléréssel rendelkezünk. Ilyenkor e parancsokkal frissíthetjük Office
programjainkat, illetve ClipArt képeket, fényképeket tölthetünk le.
Egy adott klip törlését a teljes médiatárból vagy az adott gyűjte-

ményből, illetve áthelyezését a médiatár jobb oldalán látható minták

helyi menüjének parancsaival végezzük.
A ClipArt gyűjtemény bővítése

A médiatár fentebb leírt módon kialakított szerkezetébe újabb képe-
ket illeszthetünk be egyesével (ekkor a képet a vágólapra másoljuk,
majd a gyűjtemény helyi menüjének Beillesztés parancsát adjuk ki)
vagy csoportosan (ekkor több kijelölt és a vágólapra másolt klipet
mozgatunk hasonló módon), de megtehetjük azt is, hogy úgy állítjuk
be a gyűjteményt, hogy minden új, a megadott mappába másolt klip,
illetve kép, valamint új mappa automatikusan bekerüljön a média-
tárba is. Ehhez a helyi menü Másolás a gyűjteménybe parancsát
adjuk ki. A párbeszédpanel megjelenése után az Új nyomógomb
segítségével új kategóriával is bővíthetjük a gyűjteményt.
ClipArt ábrák a Microsoft online webhelyen

A médiatár ablak Médiatár a weben nyomógombjával az ábrák ke-
resését a Weben folytathatjuk (ha megfelelő Internet kapcsolattal
rendelkezünk). A ClipArt képgyűjtemény több ezer klippel, animáci-

óval bővíthető a Microsoft honlapján keresztül. A kiválasztott ábrák,

klipek beépülnek saját gyűjteményünkbe.
A csatolt fájlok aktualizálása

A Kezdőlap/Beszúrás/Irányított beillesztés paranccsal vagy a
beszúró (például kép-, objektumbeszúró) párbeszédpanel beállításai
szerint csatoltan22 beillesztett állományokat a testre szabással a
gyorselérési eszköztárba felvehető Fájlhivatkozások szerkeszté-
se paranccsal frissíthetjük, szerkeszthetjük. A parancs nem adható
ki, ha a munkafüzetben nem találhatók csatolt kapcsolatok. A Csa-
tolások szerkesztése párbeszédpanelen látszanak a beszerkesz-
tett állományok nevei.
A csatolt objektumokkal kapcsolatos beállítási lehetőségek
22
csatolt objektum: egy fájlban létrehozott információ, amelyet beil-
lesztünk egy másik fájlba (célfájl), miközben a két fájl közti kapcso-
latot megtartjuk. A csatolt objektum nem része a célfájlnak.
Forrás: A csatolt állomány neve, típusa, aktualizálásának módja. A

forrásfájl a csatolt vagy beágyazott objektumot tartalmazó eredeti
fájl. Az objektum a célfájlban található. Ha a forrásfájlban módosítjuk
az információt, a célfájlban található csatolt objektum is frissül.
A csatolt állományból származó adatok frissítésére két módszert
alkalmazhatunk:
 Automatikus – automatikus változásfigyeléssel, a célfájl23 (a tá-
roló munkafüzet) megnyitásakor és a forrásfájl minden megváltozá-
sánál módosítja a kijelölt csatolás adatait. Az automatikus frissítés
lezárt csatolásoknál nem alkalmazható.
 Csak kérésre – eseti, a Frissítés nyomógombbal megoldható
frissítést jelent.
A párbeszédpanelen kiadható parancsok:
Frissítés: felfrissíti a listán kijelölt beszerkesztett információkat. A
felfrissítés az állomány újbóli beszerkesztését jelenti. Egyszerre
több csatolást is kijelölhetünk a frissítés számára. A dokumentum-
ban kijelölt objektum aktualizálása az F9 billentyűvel is lehetséges.
Váltás: Ezzel a nyomógombbal indított párbeszédpanelen kicserél-
hetjük a beszerkesztett állományt – csatolást – másikra.
Megnyitás: megnyitja az eredeti állományt létrehozó alkalmazást és
betölti az eredeti objektumot (vagyis a forrásfájlt) szerkesztésre.
Megszakítás: Megszünteti a beillesztett objektum és a forrásállo-
mány kapcsolatát.
Állapot ellenőrzése: Ellenőrzi az összes csatolás állapotát.
Indító rákérdezés: A gombra kattintva megjelenített párbeszédpa-
nelen a munkafüzet megnyitásakor a csatolás frissítésére figyelmez-
tető üzenet megjelenítése, vagy figyelmeztetés nélküli, automatikus
végrehajtás állítható be (lásd az ábrát).
23
Célfájl: A csatolt vagy beágyazott objektumot tartalmazó állo-
mány, esetünkben az aktuális munkafüzet. Az objektum létrehozá-
sához használt adatokat tartalmazó fájl a forrásfájl. Ha a célfájlban
módosítjuk az objektum adatait, a változtatások a forrásfájlt nem
érintik.
Egyenlet beszúrása
Az Excel telepítésekor, vagy később a Setup programmal gépünkre
másolt, Eqnedit.exe (Microsoft Equation 3.0) változatának segítsé-
gével különleges formázású szövegmegjelenítést, bonyolult, össze-
tett egyenletek szerkesztését valósíthatjuk meg. Most hasonló szol-
gáltatást elérhetünk az Excelbe építve is, nem kell külső objektum-
ként beépíteni az egyenletet a dokumentumba. A következőkben
mind a két módszert ismertetjük.
Egyenlet külső objektumként

Az egyenletszerkesztő alkalmazást a kurzor beszúrási helyre pozí-
cionálása után a Beszúrás szalag Objektum gombjából lenyíló
menü Objektum parancsával indítjuk. Az objektumbeillesztő párbe-
szédpanelen válasszuk az Új létrehozása párbeszédpanel-lapot,
majd keressük meg a Microsoft Equation 3.0 alkalmazást és kattint-
sunk az OK gombra! Ekkor az egyenletszerkesztő az Excelben az új
szalagot a hagyományos, egyenletszerkesztő menüsorra cseréli
(lásd az ábrát).
Az egyenletszerkesztő az Excel ablakban

814 Egyenlet beszúrása
A beállításokat a fenti ábra szerinti képernyőn végezzük el. Válogat-

hatunk néhány karaktertípus és méret, egyenletfajták és szimbó-
lumok között. A kész egyenlet megfigyelhető szerkesztés közben a
szerkesztőablakban. A keret az oldalain és a sarkain megjelenő fo-
gantyúkat egérrel megfogva nagyítható, módosítható, illetve a do-
kumentum szerkesztéséhez az Excel programba visszatérve húzás-
sal áthelyezhető.
A szövegszerkesztőben kettős kattintással, vagy a helyi menü
Egyenlet (Equation) objektum almenü parancsaival megnyithatjuk,
módosíthatjuk, konvertálhatjuk a kijelölt beillesztett egyenletet. Az
egyenletszerkesztő legegyszerűbb betöltésének módja a beillesztett
objektum ikonjára mért kettős kattintás. Ekkor a helyi menü Szer-
kesztés parancsának megfelelően, „helyben” szerkesztjük az objek-
tumot (lásd a fenti ábrát), míg a helyi menü Megnyitás parancsával
az egyenletszerkesztőt saját ablakában nyitjuk meg (lásd az alábbi
ábrát).
A szerkesztett egyenlet kétszeres nagyításban

Ha az egyenletszerkesztő saját ablakában dolgozunk, akkor az Ex-
cel dokumentum tartalma a Fájl/Frissítés paranccsal aktualizálható,
és a szerkesztést a Fájl/Kilépés paranccsal fejezzük be. Ha a szer-
kesztést választottuk, akkor az egyenlet módosítását az egyenletob-
jektum mellé, egy szokásos munkafüzet cellába kattintva fejezzük
be. Egyebekben mindkét módszernél azonos eszközöket használ-
hatunk az egyenlet módosításához.

A beillesztett objektum helyi menüs parancsai az Excelben

A képletet az egyenletszerkesztő ablak nyílásába, az elemhelyre
írjuk (tabulátorjel beviteléhez a Ctrl+Tab billentyűkombinációt nyom-
juk meg). A nyílások számát a választott minta, méretét a beírt szö-
veg határozza meg. A mintát az eszköztárból választjuk. Az egyen-
leten belül a következő billentyűkkel vagy egérkattintással mozgunk:
Tab Az elemhely végére, vagy ha a kurzor egy elemhely vé-
gén áll, a logikailag következő elemhelyre ugrik. A leg-
utolsó elemhelyről az első elemhelyre lépünk.
Shift+Tab Az előző elemhely végére, vagy ha a legelső elemhelyen
álltunk, akkor a legutolsó elemhelyre lépünk.
 Az aktuális elemhelyben vagy sablonban egy egységgel
jobbra, ha az elemhely vagy sablon utolsó karakterén
álltunk, akkor a következő elemhelyre lépünk.
 Az aktuális elemhelyben vagy sablonban egy egységgel
balra, ha az elemhely vagy sablon első karakterén áll-
tunk, akkor a megelőző elemhelyre lépünk.
 Az egyenletnek az aktuális elemhely feletti sorára lép.
 Az egyenletnek az aktuális elemhely alatti sorára lép.
Home Az aktuális elemhely elejére.
End Az aktuális elemhely végére.
PgUp Az egyenletet lefelé mozgatja az egyenletszerkesztő
ablakban. Nagyobb mátrixok áttekintésére használható.
PgDn Az egyenletet felfelé mozgatja az ablakban.

Az egyenletszerkesztő parancsai
Az egyenletszerkesztő parancsai menükből és ikonokon keresztül
adhatók ki.
Szerkesztés
Visszavonás: Az utolsó szerkesztőparancs hatásának megszünte-
tése. Az érvényteleníthető parancs a Visszavonás szó után látható
a menüben. Gyorsgomb: Ctrl+Z vagy Alt+Backspace.
Kivágás: A kijelölt részeket a vágólapra helyezi át. A kijelölt elemek
törlődnek az egyenletből. Gyorsgomb: Ctrl+X vagy Shift+Delete.
Másolás: A kijelölt részeket a vágólapra másolja. Ekkor az eredeti
elem is megmarad. Gyorsgomb: Ctrl+C vagy Ctrl+Insert.
Beillesztés: A vágólap tartalmát a kurzor helyére másolja. Gyors-
gomb: Ctrl+V vagy Shift+Insert.
Törlés: Törli a kijelölt egyenletrészeket. Gyorsgomb: Delete.
Mindent kijelöl: Kiválasztja az összes egyenletbeírt karaktert.
Gyorsgomb: Ctrl+A.
Nézet
Az aktuális nézet az állapotsorban látható.
100%: A képleteket alapértelmezett méretben jeleníti meg. Gyors-
gomb: Ctrl+1.
200%: A képleteket kétszeresére nagyítja. Gyorsgomb: Ctrl+2.
400%: Négyszeresen nagyítja a képletet. Gyorsgomb: Ctrl+4.
Nagyítás: Tetszőleges mértékben (25%-tól 400%-ig) nagyít.
Képernyőfrissítés: A törlések után „szemetesen” visszamaradt
képernyőt rajzolja újra a teljes egyenlet felépítésével. Gyorsgomb:
Ctrl+D.
Az összes megjelenítése: A nem látható jeleket (például távolsá-
gokat, igazításokat) is bemutatja. Gyorsgomb: Ctrl+Y.

Formátum
Balra igazítás: Többsoros képlet minden egyes sorát vízszintesen
elmozdítva azokat balra igazítja. Gyorsgomb: Ctrl+Shift+L.
Középre igazítás: Többsoros képlet minden egyes sorát vízszinte-
sen elmozdítva azokat középre igazítja. Gyorsgomb: Ctrl+Shift+C.
Jobbra igazítás: Többsoros képlet minden egyes sorát vízszinte-
sen elmozdítva azokat jobbra igazítja. Gyorsgomb: Ctrl+Shift+R.
Pozíció =: Többsoros képlet soronként első egyenlőség vagy
egyenlőtlenség jeleit egymás fölé igazítja.
Tizedes: Többsoros képlet soronként első tizedes pontjait egymás
fölé igazítja.
Mátrix...: Csak akkor indítható, ha a kurzor mátrixnyílásban áll. A
párbeszédpanelen a cellajelek közé kattintva elhatároló vonalakat
jelenítünk meg. A második és harmadik kattintásra a határoló jelek
ritkábban, majd sűrűbben szaggatott vonalak lesznek, a negyedik
kattintás megszünteti a határoló jelet.
Az elemek közé kattintva elválasztó vonalakat adhatunk meg

Az Oszlopok igazítása csoport rádiógombjai a mátrix oszlopai tar-
talmának igazítását szabályozzák:
 Balra: a mátrixcellák tartalmát balra igazítja,
 Középre: a cellák tartalmát középre igazítja,

 Jobbra: a cellák tartalmát jobbra igazítja,

 Pozíció =: a cellák tartalmát egyenlőségjelre igazítja,
 Tizedes ,: a cellák tartalmát az elemhelyen előforduló első ti-
zedesjelre igazítja.
Az Oszlop mezőben adjuk meg a mátrixoszlopok számát. Legfel-
jebb 31 oszlopot hozhatunk létre. Az Azonos szélességű oszlopok
jelölőnégyzet a legszélesebb tartalmú oszloppal azonos szélességű
oszlopokat állít be.
A Sorok igazítása csoport kiválasztó gombjai a mátrix soraiban el-
helyezett tartalmak (függőleges) igazítását szabályozzák:
 Felülre: az elemhely tetejére igazít,
 Alapvonalra: a sor közepére igazít,
 Alulra: a sor aljára igazít.
A Sor mezőben adjuk meg a sorok számát. Legfeljebb 31 sort hoz-
hatunk létre. Az Azonos magasságú sorok jelölőnégyzet bekap-
csolása a sorok tartalmától függetlenül egyforma méretű sorokat állít
be, amelyek a legmagasabb tartalmú cellához igazodnak. Bejelölés
nélkül a program a sorok magasságát egyenként határozza meg.
A párbeszédpanelen az elemek közé kattintva elválasztó vonala-
kat adhatunk meg. Az első kattintás folyamatos a következő szag-
gatott vonalat húz be
Térközök...: A képletekben előforduló távolságok, térközök mérete-
zésére szolgál.
Az egyenlet minden eleméhez távolság és méret tartozik

Az Alapérték billentyűre kattintva az eredeti beállításokat töltjük
vissza. Az Alkalmaz nyomógombra kattintva érvényesítjük a beállí-

tott értékeket a képleten. A párbeszédpanelt és a szerkesztőablakot

egymás mellé helyezve a hatás azonnal lemérhető. A gördítő sáv és
a párbeszédpanel bal oldalában megjelenő felsorolás segítségével
választjuk ki a beállítandó értéket. A kiválasztást a gördítő sávtól
jobbra álló ábra segíti. A beállítás mértékegysége lehet a normál
betű százaléka, cm, mm, pi, pt.
Stílus
A kiválasztott stílus a kijelölt részre, vagy kijelölés nélkül a stílusvál-
tás után leütött karakterekre vonatkozik. Az aktuális stílus az álla-
potsorban látható. Az itt bemutatott két billentyűparanccsal a követ-
kező egyetlen beírt betű stílusát módosítjuk, utána az egyenletszer-
kesztő visszaáll az eredeti stílusra. A Ctrl+G billentyűkombináció
görög betű vagy szimbólum, a Ctrl+M billentyűkombináció mát-
rix/vektor elem beszúrására vált. E billentyűkombinációk lenyomása
után az állapotsor mutatja az új stílust.
Az egyenlet készítése során az Egyenletszerkesztő automatiku-
san beállítja az elemre általában jellemző betűméretet és formátu-
mot, az elemek egymástól mért távolságát. Választhatunk másik
beépített stílust, vagy közvetlenül alkalmazhatunk más betű- és stí-
lusformázásokat. Az alapértelmezett stílusbeállítások megváltozta-
tására a Stílus/Megadás parancsot használjuk.
Matematikai: Ez az alapértelmezés. A program a beírt szöveg alap-
ján változókra vagy függvényekre jellemző stílusjegyeket határoz
meg. A karakterek alapértelmezés szerint Times típusúak. Felismeri
a következő függvényeket: szögfüggvények, hiperbolikus, logaritmi-
kus és exponenciális függvények stb. Gyorsgomb: Ctrl+Shift+=.
Szöveg: Szövegek beírására alkalmazható. A karakterek alapértel-
mezés szerint Times betűtípusúak. Gyorsgomb: Ctrl+Shift+E.
Függvény: Függvényekre jellemző stílusjegyeket állít be. Alap-
értelmezett karakterstílus a Times típus. Gyorsgomb: Ctrl+Shift+F.
Változó: Változókra jellemző stílusjegyeket állít be. Alapértelmezett
karakterstílus a dőlt Times típus. Gyorsgomb: Ctrl+Shift+I.
Görög: Görög betűs írást állít be. A karakterek alapértelmezés sze-
rint Symbol betűtípusúak. Gyorsgomb: Ctrl+Shift+G.

Mátrix-Vektor: Mátrixok stílusjegyeit állítja be. Alapértelmezett ka-

rakterstílus a Times típus. Gyorsgomb: Ctrl+Shift+B.
Egyéb...: A fenti stílusoktól eltérő karakterkészletet, stílust állít be.
Megadás...: A stílusok jellemzőit, karakterkészletet, vastag (Félkö-
vér), vagy dőlt írásmódot állítja be.
Az egyedileg beállítható stílusjellemzők

A Betűtípus oszlop az adott stílushoz rendelt betűtípus nevét mu-
tatja. A lehetséges betűtípusok a listáról választhatók ki, amely a
beállított alapértelmezett nyomtatótól és a telepített betűtípusoktól
függ. A Betűstílus oszlop jelölőnégyzeteivel adjuk meg a definiált
stílus félkövér vagy dőlt formázását.
A Mégse nyomógomb úgy zárja be a Stílus párbeszédpanelt,
hogy semmit sem módosítunk. Az OK nyomógomb a korábbi stílus-
jellemzőket a párbeszédpanelen megadott új beállításokra cseréli. A
szerkesztés alatti egyenletek a módosításoktól függően megváltoz-
nak. A dokumentumokban korábban eltárolt egyenletek nem változ-
nak meg. Ezek is megváltoznak azonban, ha ismét megnyitjuk őket
az Egyenletszerkesztőben.

Méret
A sablonok sablonokba építhetők be. A helyekhez rendelt méretek
azonban – a nyomdai szokásoknak megfelelően – sohasem lehet-
nek az index indexe méretnél kisebbek.
Normál: A kijelölt vagy a parancs után beírt karakterek méretét tel-
jes méretűre változtatja.
Index: A kijelölt vagy ezután beírt karakterek méretét index méretű-
re állítja.
Indexek indexe: A kijelölt vagy a parancs után beírt karakterek mé-
retét az indexek indexe méretűre állítja be.
Szimbólum: A kijelölt vagy a parancs után beírt karakterek méretét
a szimbólum méretűre állítja be.
Szimbólum indexben: A kijelölt vagy a parancs után beírt karakte-
rek méretét a szimbólum indexben méretűre állítja be.
Egyéb...: A kijelölt vagy a parancs után beírt karakterek méretét a
megadott tetszőleges méretre állítja.
Megadás...: A képletek alkotórészeinek és a fenti parancsokkal
megadható méretek beállítására szolgál.
Egyedi méret-beállítási lehetőségek

Az Alapérték billentyűvel az eredeti beállításokat töltjük vissza. Az
Alkalmaz gombra kattintva érvényesítjük a beállított értékeket a
képleten. A párbeszédpanelt és a szerkesztőablakot egymás mellé
helyezve a hatás azonnal lemérhető. Az OK nyomógombra kattintva
a változtatást érvényesítve, a Mégse nyomógombra kattintva a vál-
toztatást elvetve térünk vissza a szerkesztőablakba.

Egyenletszerkesztő eszköztár
Az Egyenletszerkesztő eszközsorának kezelése némileg eltér a ko-
rábbiaktól. Jellemzője, hogy az ikonokra kattintva ikonmenüt jelení-
tünk meg, ezután onnan választjuk ki a ténylegesen használni kí-
vánt szimbólumot.
Az egyenletszerkesztő eszközsora
Az eszközsor logikailag két részre osztható: szimbólumokra és
egyenletmintákra (sablonokra). Az eszközsor az ikonok közötti terü-
letre mutatás után folyamatosan nyomva tartott bal egérgomb mel-
lett mozgatva úszó ikonsorrá tehető. Ez azt jelenti, hogy szükség
esetén áthelyezhetjük a szerkesztőablak másik területére. Megjele-
nítése a Nézet/Eszköztár paranccsal ki- vagy bekapcsolható.
Az eszköztár szimbólumai
A szimbólumokat (mely lehet egyetlen karakter; logikai jel, halmaz-
elméleti jel vagy görög betű) helyezzük el a képletek nyílásaiban,
azaz elemhelyein, ezeket használjuk fel a kifejezések írására. Egér-
rel az elem kiválasztásához a palettát a szimbólumgombra kattintva
jelenítjük meg. A szimbólum beszúrását egérrel a megfelelő palettá-
ról kiválasztott elemre kattintva szúrjuk be. A karakterek egy része a
Ctrl+K billentyűkombináció lenyomása után megadott karakterrel is
beszúrható.
A jelképek a Symbol betűtípus karakterei, így Alt + karakterkód-
jukkal is beszúrhatók. A szimbólum beszúrása billentyűvel megad-
ható úgy is, hogy először a Ctrl+Shift+K billentyűkombinációt
nyomjuk meg, majd a kívánt szimbólumot tartalmazó palettának
megfelelő számbillentyűt adjuk meg, ezután a szimbólum palettabeli
helyzetének megfelelő számbillentyűt nyomjuk meg.

Relációs jelek:
Ezeket a jeleket a matematikai egyenletek, egyenlőtlensé-
gek, azonosságok írásánál alkalmazzuk.
A jelek egy része a PowerPoint Beszúrás szalagjának
Szimbólum gombjával, a Symbol karakterkészletéből is
beszúrható. Ezt alkalmazzuk egyszerűbb esetekben, ne a
bonyolultabb, helyigényesebb egyenletszerkesztőt.
Például: A  B, C  D, E  F.
Igazítások:
Nem nyomtatható kódokkal vezérli a sorok egymástól mért
távolságát. Az első szimbólum többsoros képleteknél meg-
szabja a sorok egymástól mért távolságát. A 2-5. szimbó-
lum a kurzor pozíciójára térközt szúr be. Ezek a mezőutasí-
tások a szerkesztés során billentyűkombinációval is be-
szúrhatók: nulla távolság – Shift+szóköz, 1 pontos táv –
Shift+Alt+szóköz, 1/6 kvirt 24 táv: Ctrl+szóköz, 1/3 kvirt táv –
1F1F1F
Ctrl+Shift+szóköz, 1 kvirt táv – gyorsgomb nincs.

Általános karaktermódosítások:
A dobozszimbólumok feletti jelek a kurzor mögött álló (utol-
jára leütött) karakter fölé kerülnek. Az alapállapot a legelső
szimbólum, ekkor nem módosítja semmi sem a megfelelő
karaktert. A módosítást Backspace billentyűvel vagy az
első, az alapértelmezett szimbólumra kattintva, illetve a
módosított karakter elé állva a Delete billentyűvel töröljük.
Ezzel az ikonmenüvel deriváltakat, íveket stb. jelölhetünk.
, , ~       
Például: a , b, 
c , d  , e  , f  , 
g , h i , j , k l , m, n, o, p, q , r, s , z , `t
24
Kvirt: a használt betűméret M betűjének szélessége.
Műveleti jelek:
A szokásos matematikai műveletek jelei. Ezek egy része
természetesen „normál” szerkesztési üzemmódban, gépe-
lés közben is megadható. Másik részük a Beszúrás szalag
Szimbólum parancsával megjelenített párbeszédpanel
Symbol karakterkészletéből szúrható be.
Például:  ,, , ,  ,,,, , ,  , .
Nyilak:
Az itt kiválasztható szimbólumok majdnem mindegyike
szintén elérhető a Szimbólum párbeszédpanel Symbol
karakterkészletében: , , , , , , , , , , . A
 szimbólum közvetlen billentyűkombinációval is beszúr-
ható: Ctrl+K után nyomjuk le az A billentyűt .
Az egyenletszerkesztő karakterei:
 ,  ,  , , ,,  ,  ,  , , ,, , .
Logikai jelek:
Ez a szimbólumkészlet foglalja össze a logikai jeleket.
Az egyenletszerkesztő karakterei: ,,  ,  ,  ,  , , .
Halmazműveleti jelek:
A halmazműveleti, illetve Boole-algebrai műveleti jelek egy része
szintén választható szövegszerkesztés közben is a Szimbólum
párbeszédpanel Symbol karakterkészletéből: , , , , , , , ,
, .

, , , , , ,  ,  ,  ,  ,  ,  .
A Ctrl+K billentyűkombináció lenyomása után közvetlenül
beszúrható szimbólumok:  – eleme szimbólum az E,  –
nem eleme szimbólum a Shift+E,  – részhalmaza a C,
nem – részhalmaza a Shift+C billentyűkombinációval.
Matematikai jelek:
Különböző matematikai jelek szerepelnek ebben a szimbó-
lumgyűjteményben. Egy részüket (produktum, szumma,
integrál) a minták között is megtaláljuk. Ez azt is jelenti,
hogy mielőtt ezeket a szimbólumokat beszúrjuk, győződ-
jünk meg arról, hogy nem szerepel-e a minták között. Ha a
minták között is megtaláljuk a szimbólumot, akkor vizsgál-
juk meg az előre meghatározott minta használhatóságát,
mert rendkívül meggyorsítja a munkát a korábban elkészí-
tett sablonok alkalmazása.
 ,  ,  , ,  ,,  ,  ,  , , ,  , , ,  ,  ,  , .
A parciális derivált jele –  – beszúrható a Ctrl+K billentyűkombiná-
ció lenyomása után lenyomott D billentyűvel.
Görög betűk:
Az utolsó két szimbólumgyűjtemény a görög
kis- és nagybetűket foglalja össze. Egyszerűbb
esetekben itt is alkalmazzuk inkább a beszú-
rást a Szimbólum párbeszédpanel Symbol
karakterkészletéből: , , , , , , , , , , ,
, , , , , , , , , , , , , , , , , ,
, , , , , , , , , , , , , , , , ,
, . Itt még egyszer felhívjuk a figyelmet arra,
hogy az ilyen módon (a Beszúrás szalag
Szimbólum parancsával) beszúrt jelek csak kijelölés után törölhe-
tők.

Az eszköztár mintái
A program fejlesztői a leggyakoribb egyenletformákra sablonokat,
mintákat készítettek. A sablonok egy vagy több elemhellyel ellátott
szimbólumok. Ezek a sablonok a nyílásokat előre meghatározott
helyeken rögzítik. A nyílásokba karaktereket gépelhetünk, szimbó-
lumokat, sőt más mintákat szúrhatunk be (legfeljebb 10 szintig egy-
másba ágyazva).
A beszúrt minta cseréje kijelölésével, majd az új minta beszúrá-
sával oldható meg. Ezzel azonban a nyílásokba írt részek elvesz-
nek. Ezt úgy kerüljük el, hogy az új sablont az Alt billentyű nyomva
tartása mellett választjuk ki. Természetesen az egyenlet kijelölt tar-
talmára vonatkozó vágóasztalra másolás (Szerkesztés/Másolás –
Ctrl+C), kivágás (Szerkesztés/Kivágás – Ctrl+Del), törlés (Szer-
kesztés/Törlés – Delete) és ismételt beszúrás (Szerkesztés/Beil-
lesztés – Ctrl+V) parancsok is használhatók az egyenlet részein.
A képletminták közös jellemzője, hogy a bennük szereplő elemek
(záró-, tört-, gyök-, index-, szumma-, mátrixjelek) méretei a bennük
megjelenő nyílásokba írt karaktereknek megfelelően változnak.
A kijelölt szöveg- és képletrészek a Ctrl+, Ctrl+, Ctrl+,
Ctrl+ billentyűkombinációkkal képpontonként eltolhatók.
Zárójelminták gyűjteménye. A mintában szereplő összes

zárójel a közéjük írt tartalomnak megfelelően megnyúlik,
még akkor is, ha a kifejezés több sorból áll. A zárójelek
túlnyúlását (a közbezárt elemek alá és fölé nyúlásának
értékét) a Formátum/Térközök paranccsal adhatjuk
meg. A kerek zárójelek sablon a Ctrl+9 és Ctrl+0 billen-
tyűkombinációkkal, a kapcsos zárójelek sablon a Ctrl+{
és Ctrl+} billentyűkombinációkkal, a szögletes zárójelek
sablon a Ctrl+[ és Ctrl+] billentyűkombinációkkal is be-
szúrható.
 n  k  1
C 
 k 
Például: , vagy

Az ilyen, több szövegsorból álló képleteket az egyes sorok között

Enter-t nyomva adunk meg. Az egymás utáni sorokat az Egyenlet-
szerkesztő „rakás”-nak nevezi.
Használhatunk vízszintes zárójelet is a sorozatok jelölésére:
Egyetlen kijelölt zárójel méretét a Méret menü parancsaival változ-

tatjuk meg. Az átméretezni kívánt zárójel kijelölésénél tartsuk le-
nyomva a Ctrl billentyűt.
Törtek és gyökjelek, valamint osztást ábrázoló hosszú
képletek kifejezések kialakítására szolgáló minták. Ki-
csinyített méretű törtek esetében a számláló és a neve-
ző rendszerint az indexek méretével egyezik meg, és
közelebb van a törtvonalhoz, mint a teljes méretű törtek
esetében. Ilyeneket használunk akkor, ha a számláló és
a nevező egyaránt szám. A gyökjelek a közbezárt kifeje-
zésnek megfelelően növekednek.
A törtvonal a Ctrl+F, a gyökvonás a Ctrl+R billentyűkombinációval
is beszúrható.
 b  b2  4ac
2
b  b c
X1, 2      
2a 2a  2a  a.
Például:
Alsó és felső indexek készítésére szolgáló minta. Ezek

alapértelmezés szerinti helyzetét a Formátum/Térközök
paranccsal módosíthatjuk. Az alapértelmezés értékét a
Méret/Megadás paranccsal változtatjuk meg. Az alsó és
felső indexek méretét egyenként, kijelölésük után a Mé-
ret/Egyéb paranccsal adjuk meg.
A teli téglalapos minta választásakor csak az indexnyí-
lások, az üres téglalapos mintánál a főnyílás is bekerül a
képletbe. Példaként tekintsük meg az előző mintához bemutatott
példát. Alsó- és felsőindexek készítéséhez folyamatosan gépeljük
be az indexek karaktereit, utána jelöljük ki (például a következő min-
tában az n-k kifejezést), majd válasszunk a minták közül.

A felső indexet a Ctrl+H, az alsó indexet a Ctrl+L, az alsó és felső

indexet egyszerre a Ctrl+J billentyűkombinációval is beilleszthetjük.
Az összegképzés mintái. A határok alapértelmezés sze-

rinti helyzetét a Formátum/Térközök paranccsal módo-
síthatjuk. Az alapértelmezés értékét a Méret/Megadás
paranccsal változtatjuk meg. A szummajel méretét (kije-
lölése után) a Méret/Egyéb paranccsal adhatjuk meg. A
kijelölés során a Ctrl billentyűt tartsuk lenyomva, mert a szummajel
a sablon része.
A szummajelet a Ctrl+T,S billentyűkkel is beszúrhatjuk.
n
 n n
 n  1 k 1 n k
M     k   p k q n k  np  p q
k0  k k 1  k  1
Például: .
Egymásba ágyazott összegsor készíthető, ha az összegzendő ele-
mek helyén ismét az összegképzési sablont szúrjuk be:
Vonal, felületi és körintegrálok mintái. Az integráljel a

mögé írt kifejezés méretével szükség szerint nő. Állandó
méretű integráljelet a Ctrl+I billentyűkombinációval is
beszúrhatunk.
 
dx 1 dx

25x  36
2 6  5x 
2
  1
 6
Például: .
Vektorok, mátrixok stb. fölé vagy alá vonalak húzására

szolgáló minták. Jelölhetünk vele alsó és felső határér-
téket is.
Például:

Kémiai folyamatok leírásánál a kifejezések, egyenletek

írásába az átmeneti nyilak és feliratuk elhelyezésére
szolgáló minták.
Például:
A szorzat- (produktum) képzés mintái, amelyek az ösz-

szegképzéshez hasonlóak. A produktumjelet a Ctrl+T,P
billentyűkkel is beszúrhatjuk.
A paletta Descartes-szorzatok, koszorzatok, halmazel-
méleti metszetek és egyesítések mintáit tartalmazza. Az
első sor sablonjaival szorzatokat, a második sor sablon-
jaival a megfelelő koszorzatokat, az utolsó két sablonsorral halmaz-
sorozatok egyesítését és metszetét készíthetjük.
Sor- és oszlopvektorok, mátrixok és hasonló kifejezések

írására szolgálnak. A 3x3-as mátrix sablonját a Ctrl+T,M
billentyűkkel is beilleszthetjük. Az utolsó sor sablonjaival
tetszőleges méretű mátrixok képezhetők. A sorban elhe-
lyezkedő elemek alapértelmezés szerinti távolságát (a
mátrix oszloptávolságát), valamint a sorok közti távolsá-
got (a mátrix sortávolságát) a Formátum/ Térközök pa-
ranccsal módosíthatjuk.
A módosított egyenletet a szerkesztés közben a Fájl/Frissítés pa-

ranccsal vagy az F3 funkciógombbal érvényesítjük a bemutatóba
beillesztett objektumon. A Fájl/Kilépés és visszatérés paranccsal
kilépünk az egyenletszerkesztőből, egyúttal frissítjük a bemutató
objektumát is.
A beépített egyenletszerkesztő
Az Excel 2010 programba a fentieknél több szolgáltatást nyújtó
egyenletszerkesztőt is beépítettek. Ezt a Beszúrás szalag Szimbó-
lumok/Egyenlet gombjából érjük el. Ha a gomb bal oldalára kattin-

830 A beépített egyenletszerkesztő
tunk, akkor egy üres egyenletszerkesztő szövegdobozt kapunk, a

gomb jobb oldalára kattintva viszont néhány beépített mintaegyenle-
tet jeleníthetünk meg, amelyeket kattintással építünk dokumentu-
munkba. A gombmenü Új egyenlet beszúrása parancsa is az üres
egyenletszerkesztő szövegdobozt jeleníti meg.
Kiindulhatunk egy beépített minta módosításából

A következő ábrán látható, hogy az üres egyenletszerkesztő ablak,
illetve a meglévő egyenlet módosítása egyaránt megjeleníti az
Egyenleteszközök – Tervezés eszköztárat, amely több lehetőséget
biztosít a külső szerkesztőnél.
Az Egyenlet gombból ismét a fenti egyenlet mintákat vehetjük
elő. Az Eszközök csoport Egyenletbeállítások ikonjával párbe-
szédpanelen állíthatjuk be az egyenletszerkesztő működését. Olyan
funkciókat is bekapcsolhatunk, mint a képletszerkesztő automatikus
javítását, a felismerendő függvényeket.
A szerkesztett egyenletet megjeleníthetjük profi módon, „emele-
tesen” (Professzionális), vagy egyetlen sorban (Lineáris). Ebben

egyszerűbb szerkeszteni, de a végső megjelenítéshez mindig kap-

csoljunk át profi módba.
A beépített egyenletszerkesztő szalagja professzionális egyenlettel

A Szimbólumok csoportból egyszerű matematikai szimbólumokkal
egészíthetjük ki szerkesztett képletünket. A Struktúrák csoportban
találjuk a képleteket felépítő alap mintákat, amelyek a műveleti jel
mellett létrehozzák a nyílásokat, elemhelyeket.
Egy bővebb helyi menü-változat

832 A beépített egyenletszerkesztő
A helyi menü esetenként (attól függően, hogy melyik dobozt válasz-

tottuk ki az egyenleten belül) más parancsokat is tartalmazhat (lásd
a fenti ábrát). A menüben tehát operátort, zárójelet és argumentu-
mot növelhetünk, csökkenthetünk, indexeket, törtvonalakat távolít-
hatunk el, vagy alakíthatunk át ferde,

DIAGRAMOK 833
DIAGRAMOK
A munkalapadatok grafikus ábrázolásai a diagramok, melyek meg-

könnyítik az adatok leolvasását, kiértékelését, elemzését és össze-
hasonlítását. Mindemellett az adatokat szemléletesen mutatják be.
A diagramok típusuk1 szerint igen változatosak lehetnek. Az Excel
2007-es változatában a diagramkezelést teljesen átdolgozták. A
2010-es változatban pedig megjelentek a cellán belül alkalmazható
értékgörbék.
Értékgörbék használata
Az értékgörbék az adatsorokat2 vonal vagy oszlopdiagramként egy
cellában jelenítik meg. Ez azt is jelenti, hogy mérete a cella méreté-
nek módosításához igazodik, ebből adódóan számos olyan tulaj-
donságot segédelemet nem alkalmazhatunk, mint a később tárgyalt
hagyományos diagramokban. Viszont igen hasznos lehet egy hosz-
szú lista esetében is megjeleníteni az értékek változását, például a
részvény vagy vízállás idősorokat vonaldiagramon, forgalmi adato-
kat oszlopdiagramon, kereskedelmi eredményeket nyereség/vesz-
teség diagramon.
Ez a szolgáltatás csak az Excel 2007-2010 (.xlsx) formátumában
mentett munkafüzetekben érhető el, tehát nem használható a kom-
patibilis (.xls) formátumokban.
1
diagramtípus: A diagram alakját határozza meg a következõ alap-
formákon keresztül: terület, sáv, oszlop, grafikon, kör, perec, sugár,
pont, 3Dterület, 3Dsáv, 3Doszlop, szalag, torta, felület.
2
adatsor: A munkalap egy sorából vagy egy oszlopából származó,
összetartozó adatpontok együttese. A diagram az egyes adatsoro-
kat eltérő mintázattal, színnel jelöli. Egy diagram több adatsort tar-
talmazhat. Kördiagramokban csak egyetlen adatsor van.
834 Értékgörbék használata
Az értékgörbék is másolhatók
Érdekesség, hogy az értékgörbe megjelenhet olyan cellában is,
amelynek más, például szöveges tartalma van (lásd az ábrán).
Az értékgörbét tartalmazó cellának saját értéke is lehet

Az értékgörbék jól használhatók adatsorok végén a trendek jelzésé-
re, a gazdasági ciklusok szemléltetésére, a legnagyobb és legkisebb
értékek kiemelésére. Az értékgörbe kevés helyet foglal, és világos,
lényegre törő grafikus formában mutatja be az adatokban felfedez-
hető trendet. Magából a sorban vagy oszlopban megjelenő adatsor-
ból ez csak hosszas összehasonlítgatás, számolgatás után derülne
ki.
Az értékgörbe celláját nem kötelező közvetlenül a forrásadatok
mögöttes adatok mellé helyezni, célszerű mégis így tenni, mert a
konkrét adat így könnyen kikereshető és a görbe hatása is nagyobb
(képzeljük el, hogy táblázatos részvényárfolyam adatokat teszünk
közzé a weben). Előnyös az is, hogy az értékgörbe egyszerűen
nyomtatható a szomszédos munkalaptartománnyal együtt.
Az értékgörbét is másolhatjuk, akár a kitöltőjel húzásával is ké-
szíthetünk másolatot a szomszédos cellákra. Az sem baj, ha ott a

DIAGRAMOK 835
korábbi értékgörbe adattartományának megfelelő helyen éppen

nincs adat. Az értékgörbe majd akkor jelenik meg, ha adatokat vi-
szünk a forrásterületre.
Értékgörbe létrehozása
Az értékgörbe létrehozásához kattintsunk abba a cellába, ahol az
értékgörbét szeretnénk elhelyezni. Utána adjuk ki a Beszúrás sza-
lag Vonal, Oszlop vagy Nyereség/veszteség parancsát! Az
Értékgörbék létrehozása párbeszédpanelen a Helytartomány me-
zőben megjelenik annak a cellának a hivatkozása, amelyben a gör-
bét elhelyezzük (kattintással választhatunk másik cellát is). Kattint-
sunk az Adattartomány mezőbe, majd húzással jelöljük ki a munka-
füzeten a forrásadatok egymást követő celláit (melyek csak egy sor-
ban vagy oszlopban lehetnek)! Ha szükséges, a gombbal össze-
zsugoríthatjuk a párbeszédpanelt, hogy jobban hozzáférjünk a kije-
lölendő területhez, majd a kijelölés végén a gombbal ismét visz-
szatérhetünk a párbeszédpanel eredeti méretéhez, végül kattintsunk
az OK gombra!
Megadjuk a forrásadatok helyét

A megjelenő értékgörbét tartalmazó cellát kijelölve az értékgörbét
magyarázó szöveget, kiemelő háttérszínt is megadhatunk (lásd a
következő ábrát). Az értékgörbe ezt követően másolható, húzással
mozgatható. Ha meg akarjuk szüntetni az értékgörbét, akkor az
Értékgörbeeszközök – Tervezés szalag Törlés gombját használ-
juk!

836 Értékgörbék használata
Az Adatok szerkesztése  Csoport helyének és adatainak

szerkesztése paranccsal egyaránt módosíthatunk a forrásadatok
helyén és megadhatunk egy másik cellát az értékgörbe számára. Az
OK gombra kattintást követően az aktuális, módosított cellából eltű-
nik az értékgörbe és a Helytartomány mezőben megadott új cellá-
ban jelenik meg. Az Adatok szerkesztése  Egyetlen értékgörbe
adatainak szerkesztése paranccsal viszont csak az adatforráson
módosíthatunk.
Az értékgörbe adattartományának módosítása

Az értékgörbék alapértelmezés szerint közöket hagynak az üres
cellák helyén. Ezen módosíthatunk az Adatok szerkesztése  Rej-
tett és üres cellák parancsával. A párbeszédpanelen jelölőnégyzet-
tel beállíthatjuk az adattartomány rejtett sorokban és oszlopokban
található cellái értékeinek megjelenítését is.
A rejtett és üres cellák megjelenítési lehetőségei
Értékgörbe formázása
A dátumokat tartalmazó adattartománynál az Értékgörbeeszközök
– Tervezés szalag Tengely gombmenüjének Dátum tengelytípus

DIAGRAMOK 837
parancsával úgy rendezhetjük el az adatpontokat az értékgörbén,

hogy tükrözzék az esetleges szabálytalan időszakokat. Ha például
az első három adatpontot pontosan egy hét választja el, a negyedik
pedig egy hónappal későbbi, a harmadik és a negyedik adatpont
közötti távolság arányosan növekszik, így jelezve a hosszabb idő-
szakot.
A gombmenü többi parancsával beállíthatjuk, hogy a függőleges
tengelynek ugyanazt a maximális és minimális értékét alkalmazzák
a különböző értékgörbék. A maximális és minimális érték lehet au-
tomatikus, a program által meghatározott, vagy egy általunk meg-
adott érték. Az értékgörbét tükrözhetjük a cella függőleges tengelyé-
re az Adatok ábrázolása jobbról balra paranccsal.
A Stílus galériában választhatunk különböző színű görbéket.
Ezek színét az Értékgörbe színe gomb menüjében cserélhetjük le.
A gombmenü Vastagság almenüjében módosíthatunk a görbe vas-
tagságán (ez az oszlop értékgörbékhez nem érhető el).
Alapállapotban az értékgörbék nem jelenítik meg az egyes adat-
jelölő pontokat, az oszlopok is egyforma színűek. Eltérő színezéssel
kiemelhető ugyanakkor a felső, alsó első, utolsó pont, a negatív
pontok és az összes adatjelölő. A kiemeléshez kapcsoljuk be a
Megjelenítés csoport megfelelő jelölőnégyzeteit, majd válasszunk
hozzáillő stílust, illetve egyedileg formázzuk ezeket a pontokat a
Jelölők színe gombmenü almenüiben.
Értékgörbe formázása almenüből

838 Diagram létrehozása
Diagram létrehozása
Az adatokat szemléltető adatpontok csoportjait sávok, vonalak, osz-
lopok, körcikkek, pontok vagy egyéb alakzatok (közös elnevezéssel
adatjelölők) jelenítik meg. Az adatsorok szükséges elkülöníthetősé-
ge érdekében a diagramban ábrázolt minden adatsor saját, jellemző
színt, egyedi mintázatot kap.
Diagram beillesztése a nyomógomb-menüből

A diagramot a különböző diagramelemek (például adatfeliratok, jel-
magyarázat, cím, feliratok, szövegek, trendvonalak, hibasávok és
rácsvonalak) hozzáadásával bővíthetjük, ezzel emelve ki mondani-
valónkat. A legtöbb diagramelem utólag is áthelyezhető, formázha-
tó, mérete megváltoztatható. A beágyazott diagram és a diagramlap
egyaránt a létrehozó munkalapadatokhoz csatolódik, ezek változása
majd a munkalap frissítése után mindkettő felfrissül. A diagramokat
is megóvhatjuk a véletlen változtatásoktól a Korrektúra szalag
Lapvédelem parancsával. A parancs hatására megjelenő párbe-
szédpanelen válasszuk ki az Objektumok szerkesztése jelölő-
négyzetet, majd kattintsunk az OK gombra. Ez megakadályozza,
hogy más felhasználók töröljék, áthelyezzék vagy átméretezzék egy
munkalap vagy diagramlap grafikus objektumait. Szükség esetén a
védelem feloldását jelszó ismeretéhez is köthetjük.

DIAGRAMOK 839
Kétféle diagramot hozhatunk létre: önálló, alapértelmezetten

DiagramN nevű diagramlapot, vagy a munkalap adatait kiegészítő,
azokkal együtt megjelenő beágyazott diagramot. A beágyazott diag-
ram az adatokat származtató munkalapra kerül. A diagramkészítő
parancsok kiadása előtt jelöljük ki a munkalapon azt a területet,
amely az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazza (ezt módosíthatjuk
később is). A program a diagramlapot automatikusan az adatokat
tartalmazó munkalaptól balra (elé) szúrja be a munkafüzetbe. Ez a
típusú diagram bemutatókra és oktatási célokra, más dokumentu-
mokba másolásra használható.
Az Excel 2010-ben a beágyazott és a külön lapra készülő diag-
ramok létrehozására egyaránt a Beszúrás szalag Diagramok cso-
portjának nyomógomb-menüt alkalmazzuk. Már itt is látszik a diag-
ramtípusok hatalmas választéka. Az összes típus áttekintéséhez itt
is a Diagramok csoport neve melletti Diagram létrehozása ikonra
kattintsunk (lásd az ábrát)!
A diagramok teljes „típusválasztéka”

Legelőször tehát kijelöljük az ábrázolandó adatokat tartalmazó

munkalap-tartományt. Akkor járunk el helyesen, ha a kijelölésbe be-
vonjuk a kijelölés első soraként az oszlopfejeket, vagyis azokat a
cellákat, amelyek tartalmából a program a jelmagyarázatot, valamint
a tengelyek megírását készíti (lásd a következő ábrát).
Utána kiválasztjuk a megfelelő diagramtípust. Ellentétben a prog-
ram korábbi változataival, amikor a diagramvarázsló párbeszédpa-
nel-lapjain adtuk meg a diagram legfontosabb kellékeit és alapbeállí-
tását, most a diagramtípus kiválasztása után azonnal megjelenik az
alapértelmezett stílussal formázott diagram. Egyúttal mindjárt három
szalagfül is megjelenik a Diagrameszközök között, melyekkel (illet-
ve a helyi menü parancsaival) a formázást és a diagram kiegészíté-
sét oldjuk meg. Ezek a módszerek viszont már ismertek voltak a
program korábbi változataiból is. Saját beállításainkat aztán a ké-
sőbbiek számára elmenthetjük sablonként.
Az alapértelmezett diagramtípus a további formázás alapja

Mint látjuk, a diagram alapértelmezés szerint beágyazottan, a for-
rásadatokat tartalmazó munkalapra beillesztve jön létre. A diagram
helyi menüjének vagy a Diagrameszközök – Tervezés szalag Di-
agram áthelyezése parancsával ezen később változtathatunk. Az
ekkor megjelenő párbeszédpanelen új munkalapra (diagramlapra)
vagy munkafüzetünk egy másik az Objektum itt listában kiválasz-

DIAGRAMOK 841
tott lapjára helyezhetjük. Ez a parancs nem vonható vissza. Önálló

diagramlapot üres diagrammal hozhatunk létre egy munkalap-fül
helyi menüjéből megjelenített Beszúrás párbeszédpanel Diagram
elemének választásával is. Ez esetben a szalag Adatok kijelölése
parancsával utólag adjuk meg a diagram forrásadatait.
A diagram helyét utólag változtatjuk meg
Diagram nem szomszédos

kijelölésből
A nem összefüggő, de téglalapot alkotó cellatartományból is készít-
hetünk diagramot. Az ilyen tartományok cellái nem egymás mellet-
tiek, azaz elemei nem szomszédos sorokban vagy oszlopokban he-
lyezkednek el vagy a cellákat üres sorok illetve oszlopok választják
el. A nem szomszédos területeket a Ctrl billentyű lenyomása mellett
jelölhetjük ki. A kijelölések elvégzése (lásd az ábrát) után ezt a fel-
adatot is a Beszúrás szalag Diagramok csoportjának nyomógomb-
menüivel oldjuk meg. A másik lehetőség, hogy a diagramban nem
ábrázolandó sorokat és oszlopokat elrejtjük a bemutatásból.
Az első adatsor alapján létrehozott diagramot később bővíthetjük
újabb adatsorokkal vagy adatpontokkal. Beágyazott diagramoknál
az újabb adatokat egérrel húzzuk be a diagramba. Diagramlap bőví-
tésére mindenképpen a Diagrameszközök – Tervezés szalag Ada-
tok kijelölése parancsát használjuk. Ekkor párbeszédpanelen adjuk
meg a bővítésbe kerülő cellatartományt, melyhez felhasználhatjuk
az egeres kijelölést is (lásd az ábrát). A nem összefüggő tartomány
kijelölésére most is tartsuk nyomva a Ctrl billentyűt.
Nem szomszédos területekből készített diagram

Ha a párbeszédpanel letakarja azt a munkalaprészt, ahol tartományt
szeretnénk kijelölni, akkor kattintsunk az ikonra, hogy elrejtsük a
párbeszédpanelt, utána a kijelölést kényelmesen elvégezhetjük. Kat-
tintsunk a Diagram adattartománya mezőbe, majd válasszuk ki az
ábrázolni kívánt adatokat a munkalapon. Az új adatokhoz tartozó
oszlop- vagy sorfelirat akkor jelenik meg a diagramon, ha a kijelö-
lésbe belefoglaljuk a feliratot tartalmazó cellákat is. Ugyanezt ter-
mészetesen az adattartomány hivatkozásának szerkesztésével is
megadhatjuk a mezőben.
Itt is hasznos az a kimutatásdiagramoknál is alkalmazható szol-
gáltatás, hogy ha kijelöljük a diagramot, akkor a diagramban ábrá-
zolt kategóriák, adatsorok és adatok a munkalapon különböző szín-
nel szegélyezve jelennek meg (lásd az előző ábrát). E területek
kitöltőjelét egyenként elhúzva módosíthatjuk a megfelelő tartomá-

DIAGRAMOK 843
nyok határait. Természetesen az adatsorok vagy a kategóriák hatá-

rainak módosítása megváltoztatja az ábrázolt adattartományt is.
Az előző diagramot kiegészítjük a nézőszám ábrázolásával
Többszintű kategóriák és adatsorok

Térbeli diagramokkal meg tudunk jeleníteni többszintű kategóriákat,
adatsorokat, illetve mindkettőt. A program a munkalapon szereplő
adatok szerkezetének kiértékelése után rendeli a szinteket a diag-
ramhoz (lásd az ábrát).
Térbeli diagram

844 Diagramformázás
A diagram létrehozásához a többszintű kategóriákat és hozzájuk

tartozó adatsorokat tartalmazó kimutatásokat is felhasználhatjuk,
egyébként a térbeli diagramok tipikus alkalmazási körét az egyetlen
értékkészlettel rendelkező, kétféle osztályba sorolható adatsoroza-
tok képezik.
Diagramadatok módosítása
A létrehozott diagramok adatai újabb adatpontok, adatsorok felvéte-
lével bővíthetők, illetve a meglévők törölhetők. A munkalapra be-
ágyazott diagramhoz egérrel húzzuk az újabb adatokat. Diagramla-
pot másolással és a beillesztéssel bővítjük. Mindkét diagramtípus
esetén használhatjuk a Diagram szalag vagy a helyi menü Adatok
kijelölése parancsát is. Ezzel megváltoztathatjuk a diagram alapjául
szolgáló tartományt. Többszintű kategóriákból és adatsorokból álló
diagramok forrástartományát a diagram kijelölése után szintén a
munkalapon a tartomány újra kijelölésével módosítjuk. Az adatsoro-
kat törölhetjük, illetve elrejtéssel is kivonhatjuk a diagramból. Az
adatok, adatsorok módosítását követi a látható jelmagyarázat auto-
matikus frissítése.
A párbeszédpanelen teljes adatsorokat távolíthatunk el a tarto-
mányból vagy vehetünk fel újabbakat. Ugyancsak itt adhatjuk meg a
kategóriatengely feliratainak származási helyét.
A Diagrameszközök – Tervezés szalag Sor/oszlop váltása
gombjával felcserélhetjük az adatsorokat és a kategóriákat. Ekkor a
diagram forrásterülete nem változik, de a diagram jelentősen átala-
kul, amit a jelmagyarázat is követ
Diagramformázás
A diagramok formázása részben megtörténik a diagram beilleszté-
sekor, hiszen azon az alapértelmezett diagramstílust alkalmazzuk. A
Diagrameszközök – Tervezés szalag segítségével lecserélhetjük
ezt a stílust egy másikra, de a diagram minden egyes elemének
egyedi formázással is adhatunk új tulajdonságokat (ezzel a diag-
ramelemek beillesztése után foglalkozunk). A Más diagramtípus

DIAGRAMOK 845
paranccsal megjelenített párbeszédpanelen választjuk ki az új min-

tát. A kiválasztott mintát alapértelmezetté tehetjük az új diagramok
számára a Beállítás alapértelmezett diagramként nyomógomb
segítségével.
A diagram formázásához tartozik az elrendezés módosítása is,
amelyet a szalag Diagramelrendezések csoportjában található tíz
minta közül választva állítunk be.
A diagram egyes részei már a diagram elkészítésekor megjelen-
nek, másokat (például adatfeliratok, címek, tengelymegírás stb.)
később külön parancsokkal kell a diagramhoz adnunk. A diagramok
formázása során ezeket a diagramelemeket is formázzuk, illetve
változtathatunk formai megjelenésükön, helyükön, méretükön, igazí-
tásukon, színükön, vonaltípusukon stb.
Automatikus formázási minták

A diagramelemek formázása gyorsítható, ha az egyes diagramele-
meket nem egyenként jelöljük ki és formázzuk, hanem a beépített
automatikus formázási típusokat, mintákat, stílusokat használjuk –
amelyek tartalmazhatnak altípust, jelmagyarázatot, rácsvonalakat,
adatfeliratokat, színeket, mintázatokat, illetve a különböző diagram-
elemek elhelyezkedését –, vagy létrehozunk saját automatikus for-
mázási mintákat, amelyeket a diagramok formázására alkalmazunk.
Az automatikus formázási minták, felhasználói típusok alapja vala-
mely beépített diagramtípus. Ezek közül választunk a diagram létre-
hozásakor, vagy később a kijelölt diagram típusának váltásakor,
amelyet a Diagrameszközök – Tervezés szalag Más diagramtí-
pus parancsával végzünk. A minták működés szempontjából a sab-
lonokhoz és a stílusokhoz hasonlítanak. Az automatikus formázási
minta alkalmazása megváltoztatja az aktív diagram megjelenését,
de az adatokat nem érinti. Automatikus formázási minták nem mó-
dosíthatók, csak a felhasználói típusokat törölhetjük, módosíthatjuk.
A saját formázásainkkal átalakított felhasználói diagramtípust
.crtx diagramsablon fájlba menthetjük a szalag Mentés sablonként
parancsával. A mentés helye saját felhasználói profilunk C:\Users\
felhasználónév\ AppData\ Roaming\ Microsoft\ Templates\ Charts
mappája.

Diagramstílus beállítása galériából választott minta alapján

A Más diagramtípus paranccsal megjelenített párbeszédpanel Be-
állítás alapértelmezett diagramként nyomógombjával a listában
kiválasztott diagramtípust új diagramok létrehozásához alapértel-
mezésként állíthatjuk be. Ekkor az új diagramok létrehozásakor ez
lesz az automatikusan alkalmazott típus. A párbeszédpanelen talá-
lunk egy Sablonok kezelése nevű gombot is, amely a sablonok
mappáját a fájlkezelőben jeleníti meg. Itt végezhetjük el a fájlokkal
szokásos műveleteket, mint törlés, másolás, mozgatás, átnevezés.
A sablonokat a fájlkezelőben „kezelhetjük”

Egyéni automatikus formázási minta alkalmazásához ezeket, a
mappában megjelenő a sablonokat használhatjuk fel, mégpedig
úgy, hogy előbb a Diagramtípus módosítása párbeszédpanel ka-

DIAGRAMOK 847
tegóriái közül kiválasztjuk a sablonokat, majd a párbeszédpanel

sablonok kategóriájából a megfelelő egyéni sablont (lásd az ábrát).
Egyéni sablonjaink kiválasztása

A kiválasztást sajnos jelenleg csak a sablon mintaképe alapján vé-
gezhetjük, megszűnt az a lehetőség, hogy a sablonnal emlékeztető
leírást is tároljunk. Ráadásul a sablon mentésekor megadott fájlnév
sem jelenik meg a listában.
A diagram kiegészítése új elemekkel

A beépített alapértelmezés szerinti sablonok nagyon kevés diagram-
kiegészítőt, kelléket tartalmaznak. Saját mintáinkba ezekből többet
is elhelyezhetünk, vagy amíg ez nincs mindenképpen a diagramok
egyedi kiegészítése, formázása marad, mint járható út.
A diagramok újabb elemekkel történő kiegészítésére a diagram
egyetlen kattintással végzett aktivizálása után a Diagrameszközök
– Elrendezés szalag parancsait alkalmazzuk. Ez a szalag csak a
diagram aktivizálása után jelenik meg.
Címkék beszúrása
A szalag Címkék csoportjának parancsaival a diagramhoz annak
értelmezését jelentősen megkönnyítő címeket és feliratokat fűzhe-

tünk. Ezek alapértelmezés szerinti helyükön, például, mint a ten-

gelycímek a tengelyek mellett, vagy mint a diagramcím a diagram
felett jelennek meg, de húzással áthelyezhetők. Tartalmuk a beil-
lesztés után egyszerűen, vagy helyben, vagy kijelölésük után a
szerkesztőlécen szerkeszthető, formázásukkal később foglalkozunk.
A diagramcím beillesztéséhez a Diagramcím gombmenüt gördít-
jük jelölőnégyzet, majd választhatunk a diagram átméretezése nél-
kül, a diagram felett középen, esetleg más diagramelemekre takarva
(Átfedő cím középen), vagy a diagram átméretezésével beszúrt
címet (A diagram felett). A Nincs paranccsal eltávolíthatjuk a ko-
rábban beillesztett címet, ez egyenértékű azzal, hogy kattintással
kijelöljük a diagramcímet, majd a Delete billentyűvel töröljük.
Diagramcímmel egészítjük ki a diagramot

A diagramcímet a beillesztés után, a diagramcím helyzetjelölőjébe,
illetve a korábbi címbe kattintva szerkesztéssel módosítjuk. Ha ké-
sőbb meggondoljuk magunkat, és az átfedő cím helyett diagram

DIAGRAMOK 849
feletti címet szeretnénk, akkor adjuk ki A diagram felett parancsot,

amelynek hatására a program a diagramot átméretezi és felette el-
helyezi a változatlan tartalmú diagramcímet. A nyomógomb-menü
További címbeállítások parancsa a formázásra szolgál, amelyet
később ismertetünk.
A tengelycímeket a Tengelycímek gomb menüjéből illesztjük be.
Itt attól függően jelennek meg parancsok, hogy milyen típusú diag-
ramot készítettünk. Síkbeli grafikonoknál ugyanis beállíthatunk egy
másodlagos függőleges tengelyt is, ilyenkor annak tengelycím beil-
lesztésére vonatkozó parancsok is megjelennek a nyomógomb me-
nüjében. Térbeli és másodlagos tengelyt nem tartalmazó síkbeli di-
agramokhoz csak az elsődleges függőleges tengely címzésére vo-
natkozó parancsokat találjuk a menüben. Térbeli diagramoknál pe-
dig a vízszintes tengelyek mellett használhatjuk a Z (függőleges)
tengelyt, és annak címzését is.
Az Elsődleges vízszintes tengely címe  Cím a tengely alatt
paranccsal a tengelycím helyőrzőjét az átméretezett diagram alatt,
középen jelenítjük meg, magát a címet itt is a helyőrzőbe kattintva,
szerkesztéssel rögzítjük. A cím húzással áthelyezhető, ekkor viszont
a diagramot egyénileg, húzással kell visszaalakítanunk előző mére-
tére (lásd az ábrát).
Áthelyezzük a beillesztett vízszintes tengelycímet

A Nincs parancs itt is törli a tengelycímet, a További címbeállítá-

sok parancs pedig szintén a később tárgyalt formázást indítja.
Hasonló módon járhatunk el a másodlagos vízszintes tengely és
a függőleges tengely esetében is. Az elsődleges függőleges ten-
gely címe almenüben viszont már többféle írásirány közül választ-
hatunk. Ez a tengely hagyományosan az értéktengely. Ha másik
függőleges tengelyünk is lesz, akkor ennek figyelembe vételével
nevezzük el az elsődleges tengelyt. Például a fenti ábrán látszik,
hogy a nézőszám és a bevétel nem egy nagyságrend, ezért a bevé-
tel számára majd létrehozzuk a másodlagos függőleges tengelyt,
tehát a bal oldali, elsődleges függőleges tengely címe „Nézőszám”
legyen!
Térbeli diagramok esetén az értéktengely a függőleges tengely,
ennek címkéjét a Z tengely címe almenüben állítjuk be. A kategó-
riatengely mellé írjuk az „X” (elsődleges vízszintes) tengelynek meg-
felelő, az adatsortengely mellé írjuk az „Y” (elsődleges függőleges)
tengelynek megfelelő feliratot.
A tengelycímeket új helyre mozgattunk

A függőleges és a Z tengely címeinél függőleges, vagy elforgatott
feliratokat állítsunk be, mert ez kevesebb helyet foglal.

DIAGRAMOK 851
Tengelyek beszúrása
A Diagrameszközök – Elrendezés szalag Tengelyek csoportjának
parancsait szintén a diagram típusától függően alkalmazhatjuk. Pél-
dául csak térbeli diagramoknál jelennek meg a Z tengelyre vonatko-
zó parancsok. A legérdekesebb azonban az, hogy a grafikonoknál
szokásos, az ábrázolt adatsorok nagyságrendbeli eltérését tükröző
másodlagos függőleges tengelyt nem itt kell beszúrnunk.
Például a filmek látogatottságát és bevételét egyetlen grafikonon
bemutató diagram esetében előbb ki kell választanunk a nagyobb
nagyságrendnek megfelelő Bevétel adatsort, majd a Kijelölés for-
mázása paranccsal, vagy a Ctrl+1 billentyűkombinációval megjele-
nített Adatsor formázása párbeszédpanelen válasszuk a Másod-
lagos tengely választókapcsolót!
Másodlagos függőleges tengelyt hozunk létre

Mint látjuk ezt követően húzással módosítanunk kell a jelmagyará-
zat helyét, de beállíthatjuk a tengelycímet és a nagyságrendet is. Ez
utóbbira tehát az értéktengelyek nagy számai miatt és az értelme-
zés megkönnyítése érdekében van szükség.
A nagyságrendet is mutató tengely beállításához a Tengelyek/
Elsődleges (másodlagos) függőleges tengely  almenü paran-
csait alkalmazzuk. Ezekben ezre, milliós, milliárdos nagyságrendet,
valamint tízes alapú logaritmikus skálát is meghatározhatunk. A
nagyságrend szöveges megírással jelenik meg a tengely mellett. A
tengely és az ábrázolt grafikon kapcsolatát a tengely megfelelő, a

hozzátartozó adatsor színével azonos színezéssel is megjeleníthet-

jük. A tengely részletes beállításai, formázása során más nagyság-
rendet is beállíthatunk. Egyébként a nagyságrend is szerkeszthető
mezőként jelenik meg, így hozzáírhatjuk a Ft vagy más, az értékre
jellemző szöveget (lásd az ábrát).
A diagram a tengelyfeliratok elhelyezése, és átméretezés után
Segédvonalak beszúrása
A Diagrameszközök – Elrendezés szalag Tengelyek/Rács-
vonalak nyomógomb menüjében találjuk a – szintén a diagram tí-
pusától függő – parancsokat, amelyekkel a diagram adatpontjainak
jobb érzékeltetése érdekében az adott tengellyel párhuzamos fő- és
segédrácsvonalakat illeszthetjük a diagramba. A fenti ábrán például
csak az elsődleges vízszintes rácsvonalak közül a fő vezetőrácsokat
kapcsoltuk be, amelyek az bal oldali értéktengelyből indulnak ki, és
a jobb oldali értéktengelyig tartanak. Ha van másodlagos értékten-
gely is, akkor alkalmazhatnánk a Másodlagos vízszintes rácsvo-
nala almenüből beállítható, a jobb oldali értéktengelyből kiinduló
rácsvonalakat is, de ezeket egyszerre inkább ne tegyük, vagy lega-
lább színezéssel különítsük el a kétféle fő rácsvonalat (lásd a követ-
kező ábrát).
DIAGRAMOK 853
Ezek a rácsvonalak a diagram tengelyétől kiindulva behálózzák a

rajzterületet. A fő osztásjel-beosztásokhoz a fő (vezető-), mellék
osztásjel-beosztásokhoz a mellék (segéd-) rácsvonalak igazodnak.
Ezek távolságát a rácsvonalak formázásánál adjuk meg (lásd ké-
sőbb). Logaritmikus tengelybeosztásnál a fő rácsokat mindenkép-
pen tanácsos megjeleníteni, hogy az ábrázolt pontoknak a nem li-
neáris tengelyhez mérését, összehasonlítását megkönnyítsük.
Mindkét függőleges tengelyhez megadtuk a fő vezetőrácsot
Feliratok beszúrása
Az adatjelölők mellett megjelenő feliratokat adhatunk egy adatsor-
hoz, egyedi adatponthoz3, vagy a diagram összes adatpontjához. Az
egyedi adatpontok felirattal ellátásához, vagy a meglévő felirat törlé-
séhez előzőleg az adatpontot ki kell jelölni. A felirat hozzáadását a
Diagrameszközök – Elrendezés szalag Címkék/Adatfeliratok
nyomógomb menüjének parancsaival végezzük.
3
adatpont: a diagramban sávval, oszloppal, vonallal, körcikkel, pont-
tal vagy más formával ábrázolt, a munkalap egy cellájából vett érték.
A bemutató eszközök az adatjelölők. Az egy adatsort alkotó adat-
pontok jelölői egyforma színűek, mintázatúak.
A diagramtípus-csoporttól függ, hogy milyen fajta feliratok jelenít-

hetők meg. A feliratok adatait a program eredetileg a munkalapból
veszi. A felvett adatfeliratok szerkeszthetők, formázhatók, helyük
húzással módosítható, de méretük nem változtatható meg (kivéve a
karakterek méretezését). Az átszerkesztett felirat csatolása meg-
szűnik az eredetéhez (a származási munkalap-cellához).
Az adatfeliratok a grafikon töréspontjainál jelennek meg

Az Adatfeliratok nyomógomb menüjének parancsai többnyire csak
az alapértelmezett értéket jelenítik meg, és a parancsok csak a
megjelenítés helyében térnek el egymástól. A felirat tartalmát a To-
vábbi adatfelirat-beállítások paranccsal megjelenített párbeszéd-
panelen meg, mely lehet az adatsor vagy a kategória neve, illetve
értéke (esetleg ezek bármilyen kombinációja). Az egyes beállítások
azonnal megjelennek a diagramon. Ha a hatás nem elvárásaink
szerinti, akkor a Feliratszöveg visszaállítása gombbal, vagy a pa-
rancs visszavonásával helyreállítható a korábbi állapot.
 Adatsor neve: Az adatfeliratok megjelennek a kijelölt adatpon-
tokhoz. Adatfelirattal rendelkező adatpontok esetén a jelölőnégy-
zet törlésével a meglévő feliratot levesszük a diagramról.
 Kategória neve: A kategórianév látszik az adatjelölő mellett.

DIAGRAMOK 855
 Érték: Megjeleníti egy adatpont – az adatjelölő nagyságát meg-

határozó, cellából származó – értékét.
 Százalék: Megjeleníti a teljes kör- és perecdiagram százalékait.
Egyéb diagramtípusoknál nem választható (lásd az ábrát).
 Vezetővonalak megjelenítése: Ha az adatfeliratot elmozgatjuk
az automatikusan alkalmazott beszúrási helyéről, akkor vezető-
vonallal köti össze a feliratot az adatjelölővel (lásd az ábrát).
Adatfeliratok kördiagram esetén

 Buborék mérete: Megjeleníti a harmadik adatsor értékei alapján
a buborékdiagram egyes buborékjainak méretét.
 Jelmagyarázat-jel befoglalása a feliratba: Az adatsorokhoz
rendelt formátumban és színben jelkulcsot helyez el az adatfelirat
mellett, ha szükséges. Például a fenti kördiagramban azoknál a
körcikkeknél nem alkalmazza, ahol a felirat elfért a szövegben.
Az adatjelölő mellett így többféle szöveg jelenhet meg, melyeket az
Elválasztó listában megadott jellel választunk el egymástól.
Jelmagyarázat beszúrása
A jelmagyarázat az adatsorokhoz rendelt formátum és szín felhasz-
nálásával készített jelkulcs, melyet a Diagrameszközök – Elrende-
zés szalag Címkék/Jelmagyarázat nyomógomb-menüjéből illesz-

tünk be a diagramba. A beillesztett jelmagyarázat

tetszőlegesen áthelyezhető, méretezhető, de
nem szerkeszthető, minthogy adatai közvetlenül
az adatsorokból származnak. A méretezést és az
áthelyezést egérrel végezzük. A méretezés során
az egyes jelek által elfoglalt területet változtatjuk Jelmagyarázat
meg, ezáltal lehetséges többhasábos jelmagya- hasábokban
rázat kialakítása is (lásd az ábrát).
A jelmagyarázat általában része az alapértelmezett diagramfor-
mának, de jelmagyarázatot beilleszthetünk Diagrameszközök –
Tervezés szalag Diagramelrendezések csoportjának mintáiból is.
Adattábla beszúrása
Az adattábla a diagram alatt megjelenő táblázatrészlet, amely az
ábrázolt tartományt mutatja be. Értelemszerűen csak rövidebb táb-
lázatoknál szúrjuk be. A kör- és körből származtatott diagramoknál
nem alkalmazhatjuk. A beillesztésre a Diagrameszközök – Elren-
dezés szalag Adattábla nyomógomb-menüjét használjuk.
Adattábla megjelenítése jelmagyarázat-jelekkel

DIAGRAMOK 857
Az Adattábla megjelenítése jelmagyarázat-jelekkel paranccsal az

adattáblában az adatsorok előtt megjeleníthetjük a hozzájuk tartozó
jelmagyarázatbeli színt.
Trendvonal beszúrása
A trendvonal az adatsorok trendjének, a növekedés vagy csökkenés
irányának grafikus megjelenítése. Ezeket felhasználhatjuk előrejel-
zési problémák tanulmányozásánál, a regresszió analízisnél.
A trendvonal beállítható tulajdonságai

A Diagrameszközök – Elrendezés szalag Trendvonal nyomó-
gomb-menü parancsaival négyféle, a regressziós elemzés eredmé-

nyeképpen megjelenő trendvonalat, valamint mozgóátlag-vonalat

adhatunk a diagramhoz, mely lehet nem halmozott kétdimenziós
terület-, sáv-, oszlop-, vonal-, árfolyam-, pont- és buborékdiagram. A
trendvonal formázásánál beállíthatunk még egy típust. Ezeknél az
elsődleges vízszintes tengely általában időt vagy dátumot jelez.
A parancs akkor aktivizálható, ha ilyen diagram esetén az adatso-
rokat jelöljük ki, vagy a diagram már rendelkezik trendvonallal. Az
adatsorhoz kapcsolt trendvonal követi az adatsor változásait. A
trendvonalat előrejelzésre és visszakövetkeztetésre használjuk. A
diagramon megjeleníthetők a trend egyes jellemző adatai, melyek
további numerikus számítások során felhasználhatók. A trendvonal
típusát a beillesztési paranccsal vagy később a Trendvonal formá-
zása párbeszédpanelen választjuk ki (lásd a fenti ábrát).
Amennyiben a trendvonalat beillesztő parancsot olyan diagram
kijelölése után adtuk ki, amely több adatsorozatot ábrázol, a megje-
lenő párbeszédpanelen kell kiválasztanunk, hogy ezek közül me-
lyikhez készüljön trendvonal. Akár mindegyik trendvonalat egyedileg
formázhatjuk.
A választható regressziós trendvonaltípusok:
Exponenciális: Csak pozitív adatpontok mellett választható, a reg-
ressziós görbe egyenlete: y = cebx. Mindegyik görbét a legkisebb
négyzetek módszerével illeszti a program az adatpontokra.
Lineáris: A regressziós egyenes egyenlete: y = mx + b.
Logaritmikus: A regressziós görbe egyenlete: y = clnx + b.
Polinomiális: A regressziós görbe egyenlete: y = b + c1x + c2x2 +
...+c6x6.
Hatványos: Csak pozitív adatpontok mellett választható, a regresz-
sziós görbe egyenlete: y = cxb.
Választhatjuk a Mozgó átlag megjelenítését is, mely az adatsor
„simítására” alkalmas, az átlagok sorozatát a szomszédos elemek-
ből számolva. A mozgóátlagból nem készíthetünk trendet (egyenle-
tet), r-négyzet értéket, nem határozhatjuk meg a görbe y-tengellyel
való metszéspontját. A trendvonalat meghatározandó egyéb jellem-
zőket a Trendvonal formázása párbeszédpanelen választjuk ki.
A párbeszédpanelen a trendvonalnak a jelmagyarázatban megje-
lenő nevet adhatunk, illetve (a mozgó átlag kivételével) megadhat-
juk, hogy mely adatsor pontokhoz készüljön előrejelzés (extrapolá-

DIAGRAMOK 859
ció) vagy visszajelzés. A Metszéspont jelölőnégyzetet bekapcsolva

megadhatjuk az y tengelyt metsző értéket. Az Egyenlet látszik a
diagramon jelölőnégyzetet bekapcsolva a trendvonal feliratában
megjelenik a regressziós egyenlet.
Az R-négyzet értéke látszik a diagramon kapcsolót bekapcsol-
va a trendvonal r-négyzet értéke megjelenik a trendvonal feliratá-
ban. Az egyenlet és az r-négyzet érték kijelölés után áthelyezhető.
Az Előrejelzés csoportban adjuk meg a szükséges előrejelzés
(Előre) vagy visszabecslés (Vissza) periódusainak értékét. A
Trendvonal neve csoportban nevet adhatunk a trendvonalnak.
A szőlő adatsorozathoz, adatjelölőhöz készített trendvonal
Feladat – Trendvonal készítése

A következő példában a következő ábra adattáblájában lát-
ható nyereségadatokhoz készítünk trendvonalat.
1. Írjuk be az adatokat az A1:B9 tartomány celláiba úgy,
hogy az A oszlopba az időszak, a B oszlopba a nyere-
ség értékei kerüljenek!
2. Jelöljük ki az A1:B9 tartományt!
3. Adjuk ki a Beszúrás szalag Diagramok/Oszlop  Kétdimenziós
oszlop parancsát!

4. Aktivizáljuk a diagramot úgy, hogy a belsejébe kattintunk!

5. Adjuk ki a Diagrameszközök – Elrendezés szalag Trendvonal 
Lineáris trendvonal parancsát!
6. Kattintással jelöljük ki a trendvonalat! Adjuk ki az Aktuális kijelö-
lés/Kijelölés formázása parancsot! Ezzel egyenértékű a Ctrl+1
billentyűkombináció megnyomása.
7. A Trendvonal beállításai kategóriában jelöljük be az Egyenlet
látszik a diagramon jelölőnégyzetet.
8. Kattintsunk az OK nyomógombra. Az eredmény az ábrán látható.
Trendvonalat illesztünk az oszlopdiagramra
Hibasávok beszúrása
A diagram, vagy ha több adatsort ábrázoltunk az adatsor kijelölése
után a Diagrameszközök – Elrendezés szalag Elemzés/ Hibasá-
vok nyomógomb menüjének parancsaival az adatsor bizonytalan-
ságára jellemző „plusz-mínusz tartományt” jeleníthetünk meg úgy,
hogy a jel mérete az adatjelölő méretétől és a párbeszédpanelen
beállított értékektől függ. Térbeli, kör-, perec- és sugárdiagramhoz
sem trendvonal, sem hibasáv nem kapcsolható. Pont- és buborék-

DIAGRAMOK 861
diagramokhoz x hibasávok is tartozhatnak. A beillesztett hibasávok

csoportként kijelölhetők és formázhatók.
Az adatsor kijelölése után adjuk ki a Hibasávok nyomógomb-
menü parancsát. A További hibasáv-beállítások paranccsal a hi-
basáv tulajdonságai is beállíthatók, ezért itt ismertetjük a hibasávok
típusait is, amelyeket a többi nyomógomb-menü paranccsal is létre-
hozhatunk. A Függőleges hibasávok kategóriában adjuk meg a
hibaértékek számítási módját és a megjelenítés formáját. 2007-es
újdonság, hogy a végpont stílusa nyíltként is megadható. Alapértel-
mezett a korábban szokásos zárt végpont, amelynél a hibatarto-
mány végét az X tengellyel párhuzamos kis vonaldarab zárja le.
A hibaértékek számítási módja és megjelenítése

A hiba mértéke csoportban adjuk meg a számítás módját:

 Abszolút értékben: A mezőbe írt állandó érték adja meg a hiba
mértékét.
 Százalék: Minden egyes adatpont esetében az adatpont értéké-
nek ugyanakkora százaléka – így nagyobb értéknél arányosan
nagyobb – a hibasáv.
 Szórás: A hiba mértéke az adatsorozatból számított szórás álta-
lunk a mezőbe írva megadott állandó szorosa.
 Standard hiba: A program minden egyes adatponthoz ugyanazt
a kiszámolt standard hibát alkalmazza.
 Egyéni: Adott, az adatsorral megegyező elemet tartalmazó mun-
kalap-tartományból veszi a program a hiba mértékét.
Vonalak beszúrása
A vonalas grafikonokon és területdiagramon alkalmazhatunk még
függőleges esés- és különbségvonalakat is. Az esésvonalat a prog-
ram az adatjelölő töréspontjaitól függőlegesen húzza a vízszintes
tengelyig, a különbségvonal a grafikonok szélső vonalait kötik ösz-
sze.
Vonalak a grafikonok jobb érzékeltetésére

A különbségvonalakhoz hasonló a pozitív/negatív eltérés jelzése,
amely a vonalas diagramok két adatsora közötti különbségeket osz-
lopokkal mutatja meg és az oszlop színt vált a görbék keresztezé-
sekor, amikor az értékek különbsége előjelet vált.

DIAGRAMOK 863
Új adatsor beszúrása
A Diagrameszközök – Tervezés szalag Adatok kijelölése paran-
csával bővíthetjük a diagramot. Az új adatsort jelölő tartományt ezt
követően vagy egérrel jelöljük ki, vagy beírjuk a megjelenő párbe-
szédpanel Diagram adattartománya mezőjébe. A jelmagyarázat
bővítéshez a Hozzáadás gombra kattintsunk! Megtehetjük azt is,
hogy a diagram kijelölése után a munkalapon egérrel módosítjuk az
adattartományt, ami annál könnyebb, hiszen az ábrázolt adattarto-
mány a munkalapon színes keretben jelenik meg.
A korábbi tengelyfeliratok és jelmagyarázat-elemek a Szerkesz-
tés nyomógombokra kattintás után módosíthatók. A jelmagyarázat
elemeinek sorrendje kiválasztásuk után a nyílgombokkal változtat-
ható meg. Figyeljük meg, hogy ezzel nemcsak a jelmagyarázati
elemsorrend, hanem az adatsorok megjelenítési sorrendje is válto-
zik! Ezt felhasználva a térbeli diagramok esetében az alacsonyabb,
de háttérbe került adatsorok jelölői mögé mozgathatjuk az előtér
magasabb adatjelölőjű adatsorait.
A párbeszédpanelen adatsor vehető fel, és törölhető is

A diagramok bővítésére szolgáló másik módszernél a munkalapon
kijelölt adatsorokat az egérrel húzzuk rá a diagramra. Többszintű
kategóriákat vagy adatsorokat tartalmazó diagramhoz a szintek

megőrzése érdekében csak a párbeszédpanelen keresztül adjunk

adatsorokat. Ilyen diagramoknál ne alkalmazzuk a Kezdőlap szalag
Beillesztés/Irányított beillesztés parancsát sem.
Diagramelemek formázása
A beágyazott diagram törléséhez, méretezéséhez, áthelyezéséhez
egyszer kattintunk a kiszemelt diagramra. Az így kijelölt diagram
egérrel mozgatható, méretezhető. A Del billentyűvel törölhetjük a
kijelölt diagramot, egyébként az összes – korábban ismertetett –
szerkesztési, vágólap-kezelési parancs (kivágás, másolás, beillesz-
tés), illetve ikon is alkalmazható. A diagram szélein és sarkain meg-
jelenő fogópontok segítségével, egérrel méretezhető. A diagram
közepébe mutatva, lenyomott bal egérgomb mellett áthelyezhető.
A diagramot ezzel az egyszeri rákattintással tesszük aktívvá, ezt
a szélein megjelenő keret is jelzi. A diagramlapot a megfelelő lapfül-
re kattintva tesszük aktívvá. Az aktív diagramok – az egész diag-
ramterület vagy egyes diagramelemek külön-külön – formázhatók a
Diagrameszközök – Elrendezés vagy Formátum szalagjából, illet-
ve a helyi menüből kiadott parancsokkal.
Lista a diagramelemek kiválasztására

DIAGRAMOK 865
A formázandó diagramelemet külön ki kell jelölni egyszeres kattin-

tással. A kiválasztást segíti, hogy amerre a diagram felett mozgatjuk
az egérkurzort, mindenütt megjelenik az alatta, kattintással kivá-
lasztható diagramelem neve. Ugyancsak hasznos újdonság az El-
rendezés vagy Formátum szalag első legördülő listája, amelyről
egyszerűen választhatjuk ki a formázandó elemet (lásd a fenti áb-
rát).
A billentyűzettel történő kijelölésnél a ,  billentyűkkel a diag-
ramelemeken elemről elemre haladunk, a ,  billentyűkkel a cso-
portok elemei között (például az adatsorozatok adatpontjai között)
mozgunk.
A kijelölést követően formázható, méretezhető, mozgatható a dia-
gramelem. A kijelölt diagramelem neve megjelenik a szalag fenti
ábrán bemutatott listájában, a kiválasztott diagram neve a Szerkesz-
tőléc bal oldalán, a név mezőben.
A megjelenített formázó párbeszédpanel és formázási lehetőség
a kiválasztott diagramelem típusától függ. A formázás viszont egy-
szerűen, ugyanazzal a Kijelölés formázása paranccsal indítható az
Elrendezés vagy Formátum szalagról, illetve a Ctrl+1 billentyű-
kombinációval. Ezzel szemben a helyi menüben mindig megjelenik
a formázandó diagramelem típusa is, például: Tengely formázá-
sa…
Térbeli forgatás beállítása

A háromdimenziós diagramok esetében formázható a fal, a padló, a
rálátás, a forgatás és a térhatás. Az Elrendezés szalag vagy a helyi
menü Térbeli forgatás parancsa szolgál az ilyen diagramok térbeli
megjelenítésének, a nézőpontnak beállítására. A kijelölt diagramban
érvényes beállításokat a párbeszédpanel mutatja (lásd a következő
ábrát). A párbeszédpanelen végzett beállításaink azonnal megjelen-
nek a diagramon, ezért a párbeszédpanelt húzzuk a képernyőn egy
olyan helyre, ahol nem takar sokat a diagramból, így beállításaink
ellenőrizhetők.
Sajnos, a térbeli forgatással kapcsolatos beállítások száma le-
csökkent. Például – a korábbi változatokkal ellentétben – nem állít-
hatjuk a rálátást, vagyis azt a magasságot, ahonnan az adatokat

nézzük. Ezt most az Y tengely körüli forgatással, vagyis a döntéssel

közelíthetjük.
A térbeli forgatást párbeszédpanelen oldjuk meg

A Távlat mezőben a térhatás mértékét (0-tól 100-ig) adjuk meg. A
szám viszonyszám, a diagram első és hátsó részének az arányát
szabja meg. Nagy térhatás szöge „halszem” optikának megfelelő
perspektív képet ad. A 3D sávdiagramoknál és derékszögű tenge-
lyeknél nem beállítható. A távlat megadására alkalmazhatók a mező
feletti nyilak is.
Az Elforgatás/X mezőben a diagram függőleges (z) tengely körü-
li elforgatását fokokban (0-tól 360 fokig, 3D sávdiagramoknál 0-tól
44 fokig) adjuk meg. Az elforgatás megadásánál használhatjuk a

DIAGRAMOK 867
mintadiagram alatti nyilakat is. A diagram e nyilakra kattintásokkal

forgatható az ikonnak megfelelő irányokba.
A Derékszögű tengelyek jelölőnégyzettel a diagram elforgatásá-
tól és rálátásától függetlenül derékszögű tengelyeket állíthatunk be,
az ilyen tengelybeállítás alkalmatlan valódi térhatású megjelenítés-
hez. A 3D sávdiagramoknál ez a beállítás alapértelmezetten ki van
választva.
Derékszögű tengelyek mellett az Automatikus méretezés jelölő
négyzet is rendelkezésünkre áll. Kétdimenzióst háromdimenziós
diagrammá átalakítva az eredmény gyakran kisebb lesz a kiindulási
diagramnál. Ez a kapcsoló a háromdimenziós diagram méreteit úgy
változtatja meg derékszögű tengelyű és 45 foknál kisebb szöggel
elforgatott diagramok mellett, hogy az eredménydiagram minél job-
ban megközelítse az alap kétdimenziós változatét.
A Mélység (Magasság) (az alapérték százalékában) mezőben
a függőleges (z) tengely és a falak magasságát adjuk meg az x ten-
gelyhez (a diagram alapjának szélességéhez) mérten. A magassá-
got az x tengely hosszának százalékában írjuk a mezőbe.
A Bezárás nyomógomb alkalmazza az aktuális beállításokat az
aktív diagramon és bezárja a párbeszédpanelt. Az Alaphelyzet
nyomógomb megszünteti a beállítások hatását, az összes beállítást
visszaállítja az eredeti beállításra, az Alapértelmezett elforgatás
nyomógomb pedig a program alapértelmezésű beállításait hozza
vissza.
A 3D diagramok elforgatásának és a rálátási szög beállításának
nagyon szemléletes, egérhúzással végezhető lehetősége már az
Excel 2007-es változatában megszűnt.
Térhatás beállítása
A térbeli forgatás a 3D diagramok megjelenését, tengelyirányainak
meghatározását végzi. A térhatás beállítását azonban minden dia-
gramelem formázására szolgáló párbeszédpanelen, külön kategóri-
ában megtaláljuk. Ezekkel a beállításokkal plasztikus hatást adha-
tunk a síkbeli diagramokhoz is. A térhatású diagramok adatjelölői is
formázhatók ezzel a módszerrel. Hatására az adatjelölő oszlopok,
hengerek, gúlák anyagszerűvé válnak. A Fazetta beállítással a hen-

ger, oszlop, tortadiagramok szélei csaphatók, vagy gömbölyíthetők

le.
A kiválasztott diagramelem térbeli beállítási lehetőségei
Rácsvonalak formázása
A rácsvonalak formázása szorosan hozzátartozik a tengelyek for-
mázásához. A rácstávolságokat ráadásul a 2010-es változatban
ezért a tengelyek formázásánál kell megadnunk. Az elsődleges vagy
másodlagos, vízszintes, vagy függőleges rácsvonal formázására így
csak a szín, vonaltípus, vastagság, árnyék beállítási lehetőségek

DIAGRAMOK 869
maradtak. Valamiért a térbeli diagramoknál a vonalstílus nem állít-

ható.
3D diagramnál a fő vezetőrácsnak csak színe és árnyéka állítható
Tengelyek formázása
A tengelyek formázása is több párbeszédpanel-lapon történik. A
legfontosabb a Tengely beállításai kategória, amelynek beállítási
lehetőségei megszabják az adatsorok lefutását, a rácsvonalak kö-
zötti távolságokat is (lásd a következő ábrát). A többi kategóriában a
rácsvonal stílusát, színét, vastagságát adjuk meg (ez egyformán
működik az adatsor, a kategória és az értéktengely rácsvonalai ese-
tén).
A Tengely beállításai lapon a kategória és az adatsortengely
rácsvonalainál a kategóriák számát adhatjuk meg az osztásjelek és
a feliratok között, illetve kérhetjük a kategóriák megjelenítését fordí-
tott sorrendben.
A Minimum választókapcsolót kapcsoljuk be, ha az összes adat-
sor legalacsonyabb (kerekített) értékét szeretnénk a legkisebb ér-
tékként megjeleníteni a kijelölt tengelyen. Ha ezt az értéket ponto-
san meg akarjuk adni, akkor válasszuk a Rögzített választókapcso-
lót, majd az értéket írjuk a mezőbe!
A Maximum jelölőnégyzettel az összes adatsor legmagasabb
(kerekített) értékét a legnagyobb értékként jelenítjük meg a kijelölt
tengelyen. Ha ezt az értéket pontosan meg akarjuk adni, akkor itt is
válasszuk a Rögzített választókapcsolót, majd írjuk a maximum
értékét a következő mezőbe.

A Fő lépték, Kis lépték mezőkben a fő- és segéd-rácsvonalak

osztástávolságait adjuk meg, ha az Automatikus választókapcsolót
kiválasztjuk, akkor az Excel automatikusan állítja be ezeket is.
A rácsokra is ható beállítási lehetőségek

Az Értékek fordított sorrendben jelölőnégyzet bejelölésének ha-
tására a padló, illetve az x tengely a diagram tetejére kerül, és az
eddig „álló” adatjelölőkből „függő” adatjelölők válnak.
A Logaritmikus skála jelölőnégyzet kiválasztása után az érték-
tengelyen a Minimum, Maximum, Fő lépték és Kis lépték értékeket a
10 hatványaiként számoljuk újra. Az ilyen diagramoknál csak pozitív
értékek szerepelhetnek, a Fő lépték és Kis lépték mezők legalább
10 értékűek.
A Nagyságrend beállításának hatása annyi, hogy a választott
beállításnak megfelelően elosztja az értéktengelyen megjelenített
értékeket és a nagyságrendet a következő jelölőnégyzet állásától
függően kiírja a tengely végén.

DIAGRAMOK 871
A Padlószint metszéspontja (síkbeli diagramoknál a Vízszintes

tengely metszéspontja) csoportban a kijelölt tengely és az érték-
vagy kategóriatengely metszéspontját határozzuk meg. Alapértel-
mezés szerint a metszéspontot automatikusan számolja a program.
Ezt felülbírálva, az általunk megadott metszéspontot az Ezen ér-
téknél választókapcsoló bejelölése után, a következő mezőbe írjuk.
Jelöljük be a Legnagyobb értéknél jelölőnégyzetet, ha a padló-
val vagy kategóriatengellyel az értéktengelyt a legnagyobb értékénél
kívánjuk metszeni. Ez a beállítás érvényteleníti a Padló (XY-szint)
metszéspontja mezőben lévő értéket. E nélkül negatív értékek adat-
jelölői nem jelennek meg, hiába állítjuk be a Minimum értékét meg-
felelő módon.
A rajzterület, a fal és a padlószint

formázása
A Rajzterület, a Diagram fala és a Diagram padlója nyomógom-
bok menüparancsaival beillesztett objektumok formázásakor a diag-
ram központi részét kitöltési mintákkal és szegélyekkel formázhat-
juk, illetve a diagramterületet lekerekítve jeleníthetjük meg. A Kitöl-
tés képpel vagy anyagmintával választókapcsoló benyomása után
számos kitöltési mintából, színátmenetes kitöltésből, háttérképből,
anyagmintázatból választhatunk. Ha ezzel szemben az Egyszínű
kitöltés rádiógombot választjuk, akkor megadhatunk egy homogén
színt, a Színátmenetes kitöltésnél viszont beállított és egyéni szí-
nek közül választhatunk. A kitöltési szín éppen fehér is lehet. Min-
degy milyen kitöltést állítunk be, az Átlátszóság csúszkával a kitöl-
tést elhalványíthatjuk, ekkor a diagram mögötti objektum, vagyis
általában a munkalap láthatóan megjelenik a diagram mögött.
A Forgatás az alakzattal jelölőnégyzettel beállíthatjuk, hogy a ki-
töltési mintázat kövesse-e kiválasztott alakzat elmozdulását.
Az adatsorok formázása
Oszlop, sor, vagy térbeli diagramoknál az Adatsor formázása pár-
beszédpanel Adatsor beállításai lapján az adatjelölők közötti távol-
ságot és a diagram mélységét határozhatjuk meg.

Ugyanezen a lapon buborékdiagramoknál a buborék méretének

meghatározását, kördiagramnál a körcikkek elforgatását és robban-
tását (eltávolítását a középponttól) végezhetjük.
Grafikonok esetében ezen a lapon adhatjuk meg, hogy a kijelölt
adatsorozatot az elsődleges vagy a másodlagos tengely alapján
ábrázoljuk. A Vonalstílus lapon az egyenes vonalszakaszokkal raj-
zolt grafikont tetszetősebb görbével közelíthetjük (Görbített vonal).
Ahol viszont fontos a pontos ábrázolás, ott ne használjuk a vonal
görbítését, mert a polinomiális görbeillesztés sajátosságai miatt irre-
ális (például a negatív tartományba belemetsző) görbe is megjelen-
het.
A görbített vonal tetszetősebb

MAKRÓK ALKALMAZÁSA 873
MAKRÓK
ALKALMAZÁSA
Az Excel parancsainak egy csoportba összegyűjtött (esetlegesen

Visual Basic utasításokkal bővített) sorozata – kisebb program – a
makró, melyeket úgy használhatunk, mint egyetlen parancsot. A
makrók általánosan használt alkalmazási területei:
 a napi feladatmegoldás megkönnyítése az összetett utasításso-
rozatok automatizálásával,
 parancsok összevonása,
 ismétlődő szerkesztési eljárások végrehajtásának gyorsítása.
Az egyszerűbb makrók készítése igen könnyű, ezekkel a kezdő Ex-
cel felhasználók is megbirkóznak. Érdemes a makrórögzítéssel fel-
vett utasítássorozatok forráslistáját elemezni a makrószerkesztőben.
Később ezeket a makrókat is bővíthetjük saját, Visual Basic nyelven
írt utasításainkkal, egyéni párbeszédpanel-kezeléssel. Így olyan
makrókat is készíthetünk, amelyek futás közben kérnek be a műkö-
désükhöz szükséges paramétereket.
Makrók felvétele
Makrót készíthetünk utasítássorozat rögzítésével és szerkesztéssel.
Ehhez a Fejlesztőeszközök szalagot használjuk. Ez az egyetlen
szalag, amelyet Az Excel beállításai párbeszédpanelen kell bekap-
csolnunk. Megjelenítéséhez jelöljük be a Menüszalag testre-
szabása kategória jobb oldali listamezőjében a Fejlesztőeszközök
jelölőnégyzetét!
A makrórögzítéshez a szalag Makró rögzítése parancsát hasz-
náljuk. A Visual Basic szerkesztőablakban pedig szerkesztéssel
hozhatunk létre makrókat. A VB ablakát a szalag Visual Basic pa-

874 Makrók felvétele
rancsával, vagy a Makrók párbeszédpanel Létrehozás nyomó-

gombjával jelenítjük meg. A Makrók párbeszédpanel pedig a szala-
gon látható ikonjára kattintva, vagy az Alt+F8 billentyűkombináció
lenyomása után ugrik elő.
A Makrónév mezőben adjuk meg a makró egyedi nevét, amelyre
később hivatkozhatunk. A név első karaktere betű legyen, és szó-
közt nem tartalmazhat. A szavak elválasztására alkalmazhatjuk az
aláhúzás karaktert. A Leírás listában a makró feladatának leírását
rögzítjük, amely a makró későbbi kiválasztását segítő emlékeztető
lesz.
A makrórögzítés első lépése az azonosítás

A makrót a Makrórögzítés párbeszédpanel segítségével parancsbil-
lentyűkhöz rendelhetjük. Ezek a Ctrl billentyű nyomva tartásával
képzett billentyűkombinációk lehetnek. A billentyűkombinációba vont
billentyű nem lehet szám vagy speciális karakter (például @ vagy
#). Ha a makrót tartalmazó munkafüzet nyitva van, a billentyűpa-
rancs felülírja az összes alapértelmezett Excel billentyűparancsot.
A makró helye listában adjuk meg a rögzített makró tárolásának
helyét. Ha a makrót más munkafüzetekben is el akarjuk érni, akkor
az Egyéni makró-munkafüzetben listaelemet választjuk ki. Ekkor a
makró mindig rendelkezésre áll majd az Excel használatakor. Az Új
munkafüzetben elemet választjuk, ha az új makrót új munkafüzet-

ben szeretnénk tárolni, az Ebben a munkafüzetben elemet kivá-

lasztva az új makrót az aktív munkafüzethez kapcsolhatjuk.
Az Excel a makrót Visual Basic nyelven írt utasítások sorozata-
ként tárolja. Szerkesztéséhez, utólagos módosításához a Visual Ba-
sic szerkesztőablakát alkalmazhatjuk. Az OK nyomógomb meg-
nyomása után elindul a makró felvétele. Adjuk ki sorra azokat a pa-
rancsokat, amelyeket a makróba akarunk tölteni.
A makrórögzítő a rögzítés alatt a Fejlesztőeszközök szalagon a
Rögzítés vége ikont jeleníti meg. A makró felvételének befeje-
zéséhez kattintsunk erre az ikonra. A Visual Basic eszköztár is tar-
talmazza ezt az ikont, mely a Visual Basic ablakban automatikusan
megjelenik. A szalag Relatív hivatkozások használata gombjával
a makrórögzítő használata során, a munkalapon az alapértelmezés
szerinti abszolút cellahivatkozásokat relatív hivatkozásokra válthat-
juk. Ez utóbbi esetben az ikon gombja be van nyomva.
Ha egyszer hozzárendeltünk egy makrót gyorsbillentyűhöz, a
makró futtatása leegyszerűsödik: csak meg kell nyomni a megfelelő
billentyűkombinációt. Választhatjuk a Fejlesztőeszközök szalag
Makrók parancsát is, ha makrót akarunk futtatni.
Feladat – Makró rögzítése

A következő példában egy lista aktuális cellája után követ-
kező, „számítógép” tartalmú mezőjét makró segítségével
színezzük vörös hátterűre. A feladat megoldásával azt
szeretnénk példázni, hogy összetett műveleteket hogyan
gyorsíthatunk meg automatizálással.
1. Indítsuk el a makró rögzítését a Fejlesztőeszközök /Makró rög-
zítése paranccsal!
1. A makró nevét (színezés) adjuk meg a párbeszédpanel
Makrónév mezőjében!
2. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Szerkesztés/Keresés és kijelölés 
Keresés parancsát!
3. A Keresett szöveg mezőbe írjuk be a keresendő „számítógép”
szót, majd kattintsunk a Következő nyomógombra.
4. Ha a program megtalálta az első „számítógép”-et, akkor a Bezá-
rás nyomógombra kattintva zárjuk be a párbeszédpanelt.

876 Műveletek makrókkal
5. A Kezdőlap szalag Cellastílusok nyomógomb-menüjében vá-

lasszunk piros színű szöveget a cella számára!
6. A Rögzítés vége ikonra kattintva állítsuk le a makró rögzíté-
sét. A makró futtatását a következőkben írjuk le.
Műveletek makrókkal
A munkafüzettel együtt tárolt, minden munkalapon elérhető makrót a
Fejlesztőeszközök szalag Makrók párbeszédpanelje segítségével
lehet megnyitni (lásd az ábrát), ahol a Szerkesztés nyomógombra
kattintás után modullapon módosíthatjuk a kiválasztott makró utasí-
tásait. A párbeszédpanel Leírás mezőjében látszik a makró létreho-
zásakor megadott emlékeztető szöveg.
Innen kezdeményezzük a makró módosítását, futtatását

Az Indítás nyomógomb indítja el a listán kiválasztott makró futtatá-
sát. Ugyanennek a parancsnak felel meg a Visual Basic eszköztár
Makró indítása ikonja is. Futtassuk le az előző leckében készí-
tett makrónkat e módon. Ekkor a program átszínezi a következő
„számítógép”-et tartalmazó cellát. Az ismételt futtatás az F4 billen-

tyűvel is indítható. A makró lépésenkénti végrehajtására szolgál a

Lépésenként nyomógomb vagy a Visual Basic eszköztár
Makróléptetés ikonja is.
Az egyszerűbb makrókat utasítássorozatok rögzítésével határoz-
zuk meg, de írhatunk akár olyan Visual Basic utasításokat is tartal-
mazó sokoldalú és hatékony makrókat is, amelyeket rögzítéssel
nem lehet létrehozni. Ilyen utasításokkal bővíthetjük a rögzített mak-
ró utasításait is.
Makró szerkesztése
Az Excel munkafüzethez csatolt makró a Visual Basic Editor prog-
rammal írható és szerkeszthető. A szerkesztéshez adjuk ki a Fej-
lesztőeszközök szalag Makrók parancsát (lásd az előző ábrát)! A
Makrónév mezőbe írjuk be a makró nevét vagy válasszuk ki a listá-
ból. Kattintsunk a Szerkesztés gombra!
Ekkor megjelenik a Visual Basic eszköztár és munkaablak, ame-
lyen szerkeszthetjük a kiválasztott makrót. Például lásd az előző
feladat makróját a következő ábrán.
A színezést a „Figyelmeztetés” stílussal oldottuk meg

A Visual Basic nyelv leírására e könyv lapjain – helyszűke miatt –
nincs módunk. Tanácsoljuk a súgó áttekintését, amelyben (egyelőre
csak angol nyelven) részletes tájékoztatást kapunk.

Makró másolása
Egy meglévő makró felhasználható egy másik makróban is. Ehhez a
makró szükséges parancsait, vagy a teljes makrót egy másik mo-
dulba másolhatjuk. Másolat készíthető a makró moduljáról, hogy az
összes benne tárolt makróról még egy példány álljon rendelkezésre.
Makrórészlet másolása
A másolandó makrót tartalmazó munkafüzet megnyitása után adjuk
ki a Fejlesztőeszközök szalag Makrók parancsát. A Makrónév
mezőbe írjuk a másolandó makró nevét vagy válasszuk ki azt a lis-
tából, utána kattintsunk a Szerkesztés nyomógombra. A makró az
Excel használatakor mindig elérhető lesz, ha a Minden nyitott mun-
kafüzetben lehetőséget adjuk meg a Makrók helye listában.
A Visual Basic szerkesztőablakban jelöljük ki a makró másolni kí-
vánt sorait. A teljes makró másolásához a Sub és az End Sub soro-
kat is ki kell jelölnünk. Ezután kattintsunk a Másolás gombra
vagy nyomjuk meg a Ctrl+C, illetve a Ctrl+Ins billentyűkombinációt.
Váltsunk át arra a modulra, amelybe a kódot be szeretnénk illeszte-
ni, majd kattintsunk a Beillesztés gombra vagy nyomjuk meg a
Ctrl+V, illetve a Shift+Ins billentyűkombinációt.
Makró futtatása eszköztárgombbal

Makrót beépített vagy egyéni szalag, gyorselérési eszköztár gomb-
jairól is futtathatunk. Ehhez Az Excel beállításai párbeszédpanel
Menüszalag testreszabása vagy Gyorselérési eszköztár kategó-
riáját jelenítsük meg, majd a Választható parancsok helye listában
válasszuk a Makrók elemet!
Keressük ki a makrók alsó listájából a szükséges (esetünkben a
színezés) makrót, majd kattintsunk a Felvétel gombra! Utána zárjuk
be az OK gombbal a párbeszédpanelt! Ekkor a makró ikonja megje-
lenik a gyorselérési eszköztárban.

A makró gombját a gyorselérési eszköztárba vesszük fel

A gyorselérési eszköztárban a makróhoz rendelt ikont egy másik
képre cserélhetjük a Módosítás gombra kattintva megjelenő párbe-
szédpanelen.
Makró grafikus objektumhoz

kapcsolása
A kijelölt grafikus objektum valamelyik oldalán vagy sarkán megjele-
nő méretezőnégyzet helyi menüjének Makróhozzárendelés paran-
csával a teljes objektumhoz hozzárendelhetünk egy makrót. Az ilyen
objektum fölé mozgatva az egérkurzort, az kéz alakúra változik, és
bármely részére kattintva a hozzárendelt makrót indítjuk el. Az alak-
zat jellemzőinek módosítása ekkor a jobb egérgombos kattintással
megjelenített helyi menüről kezdeményezhető.
A grafikus objektum lehet például egy, a Fejlesztőeszközök sza-
lag Beszúrás nyomógomb-menüjéből beillesztett nyomógomb vagy
a Beszúrás szalagról beillesztett alakzat. Mindkét esetben a helyi
menüből szöveggel egészíthetjük ki az elemet (gombot vagy alakza-

tot), illetve a helyi menü Makró-hozzárendelés parancsával adjuk

az elemhez a makrót. Ezt követően a nyomógomb használható a
makró indítására.
A makrót nyomógombhoz kapcsoljuk

Megtehetjük azt is, hogy a grafikus objektumnak csak egy részét
„érzékenyítjük”. Így a makró csak az adott területre kattintva indítha-
tó. A makrónak a grafikus objektum egy részéhez kapcsolását egy
érzékeny felület kialakításával végezzük:
1. Húzzunk egy másik grafikus objektumot az eredeti grafikus objek-
tumon arra a helyre, ahol az aktív területet létrehozzuk.
2. Jelöljük ki a második grafikus objektumot.
3. Kattintsunk a jobb oldali egérgombbal a gomb vagy grafikus ob-
jektum egyik méretezőnégyzetére, és adjuk ki a helyi menü Mak-
ró-hozzárendelés parancsát.
4. Ha meglévő makrót szeretnénk a gombhoz vagy grafikus objek-
tumhoz rendelni, a Makrónév mezőbe írjuk be a makró nevét,
vagy válasszuk ki a listáról és kattintsunk az OK gombra! Ha a ki-
jelölt grafikus objektumhoz új makrót szeretnénk rögzíteni, kat-
tintsunk a Rögzítés gombra. A makró rögzítésének befejezése-
kor kattintsunk a szalag Rögzítés vége ikonjára.
5. Válasszuk ki az alakzatot, majd nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyű-
kombinációt!

6. Az Alakzat formázása párbeszédpanel Kitöltés lapján válasszuk

a Nincs kitöltés rádiógombot!
7. A Vonal színe lapon a Nincs vonal rádiógombot nyomjuk be!
Ez utóbbi két parancs teszi teljesen láthatatlanná a második objek-
tumot, amely azonban továbbra is alkalmas a makrók indítására.
Megjegyezzük, hogy ha a nyomógombot a Fejlesztőeszközök sza-
lag Beszúrás nyomógomb-menüjéből illesztjük be, akkor a menü
Makró-hozzárendelés párbeszédpanel azonnal megjelenik, és
megadhatjuk a nyomógombhoz kapcsolt makrót.
Makró futtatása Visual Basic

modulból
A munkafüzetben tárolt makrók futtathatók a Visual Basic modulban
is. Ehhez adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Makrók parancsát.
A Makrónév mezőbe írjuk be a futtatni kívánt makró nevét vagy vá-
lasszuk ki a listáról, majd kattintsunk a Szerkesztés gombra.
Kattintsunk a Run Sub/UserForm gombra, vagy nyomjuk meg
az F5 billentyűt. Az Eszközök menü Makrók parancsával a Visual
Basic Editor használata közben egy másik makrót is futtathatunk.
Ehhez a Makrónév mezőbe írjuk be a futtatni kívánt makró nevét,
utána kattintsunk a Futtatás gombra. Egyébként más futtatandó
makrókat a modulok közül, azaz a VBAProject ablak Modules ágá-
ból választhatunk futtatásra.
Makró futásának megszakítása

Az elindított makró futtatása az Esc billentyűvel szakítható meg. Ha
a makró már valamilyen változást végrehajtott a munkalapon, akkor
a parancs visszavonható a gyorselérési eszköztár Visszavonás
ikonjával, illetve a Ctrl+Z, Alt+Backspace billentyűkombinációkkal.

882 Makróhibák kezelése
Makró törlése
A makró törléséhez nyissuk meg a törlendő makrót tartalmazó mun-
kafüzetet, utána adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Makrók pa-
rancsát! A Makrók párbeszédpanel Makrók helye listájában válasz-
szuk az Ebben a munkafüzetben elemet. A Makrónév mezőben
jelöljük ki a törlendő makró nevét, végül kattintsunk a Törlés nyo-
mógombra.
Makróhibák kezelése
A Visual Basic szerkesztőablakában szerkesztés közben elindított
futtatással ellenőrizhetjük a makró szintaxisát. Ez a szabályos ne-
vek, hivatkozások alkalmazását ellenőrzi és a makrószerkesztőből
mindaddig nem tudunk kilépni, amíg a hiba fennáll (lásd a következő
ábrát). Ha a hibát nem tudjuk kijavítani (bővebben utána akarunk
nézni a problémának), akkor átmenetileg tegyük megjegyzéssé a
sort, azaz írjunk a sor elejére aposztróf (’) karaktert. Az ilyen sorokat
(pontosabban az ilyen karakterek utáni részt) nem fordítja le a prog-
ram. Ha később ismét fordíttatni akarunk egy ilyen sort, akkor töröl-
jük az aposztróf (’) karaktert.
A futás közbeni hibákat szintaktikailag helyes makrók esetén a
rossz hivatkozások, illetve nem megfelelő kiindulási adatok okozzák.
A makró futtatása során talált összetettebb hibák általában a meg-
adott metódus használhatóságával kapcsolatosak.
Lehet, hogy az adott objektumon nem alkalmazható a megadott
metódus a következő okok valamelyike miatt:
Valamelyik argumentum érvénytelen értéket tartalmaz, nem
létező objektumra hivatkozik, például a Workbooks(5) függ-
vényhívást használjuk, amikor csak három munkafüzet van
megnyitva.
A metódus az adott környezetben nem használható. Bizo-
nyos Range objektumoknál például követelmény az, hogy a
tartomány adatokat tartalmazzon. Ha a tartomány ilyen ese-
tekben nem tartalmaz adatot, akkor a metódus hibát jelez.

Hibajelzés a VB szerkesztőben
Külső hiba történt, például a fájl írásakor vagy olvasásakor.
Modullapok
A makrót azonnal új lapon is elhelyezhetjük (erre összetettebb mak-
rók, Visual Basic programok esetében van szükség) a munkalapfül
helyi menüjének Beszúrás parancsával. A Beszúrás párbeszédpa-
nel Általános lapján válasszuk az MS Excel 4.0 makró elemet! Ez a
parancs az aktuális munkalap elé üres modullapot szúr be. Ezen
elhelyezhetjük és szerkeszthetjük makrónkat. Hasonló munkalapot
illeszt be a Visual Basic parancs, illetve az Alt+F11 gyorsgomb is.
Használhatjuk a Visual Basic eszköztár ikonjait, amikor ilyen modu-
lon dolgozunk. Egyébként minden makró szerkeszthető a modulla-
pokon és mindegyik makró ugyanazon a modullapon jelenik meg,
amíg újabb modullapot nem illesztünk be. Praktikusabb azonban a
makrókat a VB szerkesztőablakban szerkeszteni, hiszen ott sokkal
több eszköz áll rendelkezésünkre.
A következő ábrán mintaként szereplő makró párbeszédpanelen
keresztül bekért adatot használ további számítások elvégzésére.
Látható az is, hogy a makró egy beágyazott makrót (Sub – alprog-
ramot) tartalmaz. Ezek alkalmazásával programjaink könnyebben
kezelhetőkké, szerkeszthetőkké válnak. Igyekezzünk legfeljebb ak-
kora méretű alprogramokat, rutinokat írni, amelyek még egyetlen
képernyőn áttekinthetők, mert ezeket könnyebb utólag módosítani,

884 Egyéni párbeszédpanelek
illetve egyszerűbb bennük hibákat keresni. A modulokban helyez-

zünk el minél több magyarázatot (' jellel kezdődően), mert ezek na-
gyon megkönnyítik a program listájának későbbi értelmezését.
Kisebb Visual Basic program eleje

Az Excel 2010 megtartja a korábbi változatokkal készített makró- és
dialóguslapokat, a modullapokat Visual Basic modulokká alakítja. Az
Excel 2010-zel futtathatunk, módosíthatunk Microsoft Excel 4.0
makrókat, Microsoft Excel 5.0 és 7.0 dialóguslapokat, valamint a
munkalapfülre az egér jobb gombjával kattintás után megjelenő he-
lyi menü Beszúrás parancsával új makró- és dialóguslapokat is be-
szúrhatunk. Az új makrókat és párbeszédpaneleket a Visual Basic
szerkesztőben érdemes elkészíteni, mely megjeleníthető a szalag
Visual Basic parancsával, vagy az Alt+F11 billentyűkombinációval.
Egyéni párbeszédpanelek
A lapfülre kattintással megjelenített helyi menü Beszúrás parancsá-
val az aktuális munkalap elé párbeszédlapot szúrhatunk be. Ehhez

a megjelenő Általános párbeszédpanel-lap MS Excel 5.0 párbe-

szédpanel elemét válasszuk ki! Az elkészített párbeszédpanel tet-
szőleges Sub eljárásból hívható. A hívó eljárásban a panelt a
DialogSheets metódussal azonosítjuk és a Show metódussal jelenít-
jük meg. A megjelenítő Sub eljárást gombhoz vagy más vezérlő-
elemhez kapcsolhatjuk, és másik eljárásból is hívható. Egyszerű
példa a párbeszédpanel megjelenítését végző makróra (amelyet
bármely más makróhoz hasonlóan az Office gomb menüjében Az
Excel beállításai/Testreszabás kategóriában tetszőleges ikonhoz
kapcsolhatunk):
Sub Párbeszédpanel_futtatás()
DialogSheets("Párbeszédpanel1").Show
End Sub
A párbeszédpanel beillesztő parancs kiadása után megjelenő alap
párbeszédpanelen az OK és a Mégse nyomógomb alapértelmezet-
ten szerepel, a többi elemet, a keretet és a címet szerkeszthetjük. A
Fejlesztőeszközök szalag Beszúrás nyomógomb-menüjének pa-
rancsaival választjuk ki a párbeszédpanel felveendő elemeit, majd a
minta párbeszédpanelen egérrel jelöljük ki az elemek helyét. Ezek
egyéb jellemzőit az elemek egyenkénti kiválasztása után a Tulaj-
donságok gombra kattintás után adhatjuk meg. Ugyanerre használ-
ható a kiválasztott elemre a jobb egérgombbal végzett kattintás után
megjelenő helyi menü Vezérlő formázása parancsa is.
A beillesztett vagy kiválasztott elem alapértelmezett neve (például
Jelölőnégyzet 2) a szerkesztőléc bal oldalán, a Név mezőben meg-
jelenik. Célszerű ezt a nevet szemléletesebbre cserélni, amely job-
ban kifejezi az elem funkcióját. Következő gyorstalpalónkban mind a
párbeszédpanel-elem száma, mind a neve szerinti hivatkozásra lá-
tunk példákat.
A teljes párbeszédpanelt tesztelhetjük a Párbeszéd-teszt ikon-
ra kattintás után. A kijelölt vezérlőelemet úgy csatoljuk a munkalap
egy cellájához, hogy a Vezérlő formázása/Vezérlő párbeszédpa-
nel-lapon beírjuk a Cellacsatolás mezőbe a cella címét vagy kijelöl-
jük a cellát a munkalapon. Az alkalmazható ikonparancsokról továb-
bi részleteket a Microsoft Office Excel 2010 – Testre szabás kötet-
ben olvashatunk. Következő gyorstalpalónkban létrehozunk egy

párbeszédpanelt, amelynek egyes vezérlő elemeihez egyszerű mak-

rókat kapcsolunk.
Feladat – Párbeszédpanel és makró

kapcsolata
A következő példában az alábbi ábrán bemutatott lista
elemeit az AutoSzűrő segítségével szűrjük. Az AutoSzűrőt
az egyéni párbeszédpanel beállításaival, a párbeszédpanel
bezárása után indítjuk.
Az adatokat tartalmazó munkalap és a segédtáblák

A párbeszédpanelen alkalmaztunk egy nyomógombot az előző
gyorstalpaló makrójának beépítésére, amely mindig a következő,
„számítógép” tartalmú mezőjét vörös hátterűre színezi. Egy másik
nyomógombhoz az eredeti színekre visszaállítást, egy harmadikhoz
az összes listaelem megmutatását kapcsoltuk. Végül a párbeszéd-
panelt futtató makrót egy ikonhoz kapcsoljuk. A makró csak akkor
indítható, ha az aktív munkalapon a listában (táblázatban) állunk!

1. Készítsük el az adatbázist a fenti ábrának megfelelő módon! A

példában szereplő adatbázis több helyen is előfordult a könyv-
ben. Természetesen hosszabb adatsort is rögzíthetünk…
2. Rögzítsük a H:J oszlopokban a három segédtáblázatot! Ezeket a
vezérlőelemek adatforrásaként használunk majd. Később – a fut-
tatás előtt – ezek az oszlopok akár elrejthetők is.
1. Készítsük el a következő makrókat a Fejlesztőeszközök szalag
Visual Basic parancsával: (Itt jegyezzük meg, hogy a 3. és a 4.
lépés felcserélhető. Sőt, tanácsos is felcserélni, ha menet közben
tesztelni akarjuk makrónkat, amely a párbeszédpanel elemeire
hivatkozik). Az _ karakter csak a sor folytatását jelzi!
'
' Színezés_gomb Makró
' színez
'
Sub Színezés_gomb_Kattintáskor()
Worksheets("Kavalkád BT.").Activate
Cells.Find(What:="számítógép", After:=ActiveCell,
LookIn:=xlValues _
, LookAt:=xlPart, SearchOrder:=xlByRows,
SearchDirection:= _
xlNext, MatchCase:=False).Activate
With Selection.Interior
.ColorIndex = 3
.Pattern = xlSolid
End With
End Sub
'
' Minden_látszik_gomb Makró
' minden adatot megmutat
'
Sub Minden_látszik_gomb_Kattintáskor()
Worksheets("Kavalkád BT.").ShowAllData
End Sub
'
' Alapszín Makró
' visszaállítja a teljes munkalapon az eredeti színeket

'
Sub Alapszín()
Cells.Select
.ColorIndex = 2
.Pattern = xlSolid
End With
Selection.Interior.ColorIndex = 2
Range("A3").Select
End Sub
'
' Kiválaszt Makró
' beállítja a párbeszédpanelnek megfelelő AutoSzűrőt az adatbá-
zis kiválogatására
'
Sub Kiválaszt()
Worksheets("Kavalkád BT.").Activate
With Sheets("Panel1")
DialogSheets("Panel1").Show
With DialogSheets(1)
If .OptionButtons(1).Value = 1 Then
KijelöltÉv = 2009
End If
KijelöltÉv = 2010
End If
KijelöltÉv = 0
End If
With .ListBoxes("hó")
If .ListIndex > 0 Then 'Elem kijelölés után hónap választása
KijelöltHónap = .List(.ListIndex)
End If
End With
With .ListBoxes("bolt")

If .ListIndex > 0 Then 'Ha lett elem kijelölve bolt választása

KijelöltBolt = .List(.ListIndex)
End If
End With
End With
If KijelöltÉv > 0 Then

Selection.AutoFilter Field:=1, Criteria1:=KijelöltÉv 'év kivá-
lasztása
End If
If KijelöltHónap <> "Mind" Then
Selection.AutoFilter Field:=2, Criteria1:=KijelöltHónap 'hónap
kiválasztása
End If
With DialogSheets(1) 'vagy a számítógépeket, vagy a periféri-

ákat, vagy mindkettőt választja ki
If .CheckBoxes(1).Value = 1 And .CheckBoxes(2).Value <> 1
Then
Selection.AutoFilter Field:=4, Criteria1:="számítógép"
End If
If .CheckBoxes(2).Value = 1 And .CheckBoxes(1).Value <> 1
Then
Selection.AutoFilter Field:=4, Criteria1:="periféria"
End If
End With
If KijelöltBolt <> "Mind" Then ' bolt szűrése

Selection.AutoFilter Field:=6, Criteria1:=KijelöltBolt
End If
End With
End Sub
'az eladókat nem válogattuk ki...
2. Készítsük el az egyéni párbeszédpanelt a Visual Basic Insert/

Userform parancsával vagy alkalmazzuk a munkalapfül helyi
menüjének Beszúrás/MS Excel 5.0 párbeszédpanel parancsát.

A panel listaelemeinek jellemzőit segédlisták segítségével adjuk

meg (lásd a következő ábrát). Ha a párbeszédpanel listapaneljei-
nek elemeit a segéd munkalapról vesszük át, akkor a módosítás
roppant egyszerű, csak e segéd munkalap listáin kell változtat-
nunk. A segéd munkalap tartalmazza az összes szükséges listát,
majd jelöljük ki a párbeszédpanel megfelelő elemét és adjuk ki a
Fejlesztőeszközök szalag Tulajdonságok parancsát. A Vezérlő
formázása párbeszédpanel Bemeneti tartomány mezőjét a se-
géd munkalap megfelelő tartományának kijelölésével adjuk meg.
A kész egyéni párbeszédpanel és a vezérlő beállítása

3. Vegyünk fel Az Excel beállításai párbeszédpanel Gyorselérési
eszköztár kategóriájában egy új ikont a gyorselérési eszköztárba
és kapcsoljuk hozzá a Kiválaszt makrót (lásd a következő ábrán
az ikont).
Ehhez a Választható parancsok helye listában válasszuk ki a
Kiválaszt makrót, majd kattintsunk a Felvétel gombra!

4. Utána a jobb oldali listában válasszuk ki a makrót, és hogy az

alapértelmezett képet lecseréljük, kattintsunk a Módosítás
gombra, majd válasszuk ki az ikon új képét!
Beállítjuk a párbeszédpanelt megjelenítő nyomógombot

A futtatás előtt zárjunk be az adatbázist tartalmazó ablakon kívül
minden más szerkesztőablakot (a modul és a párbeszédpanel szer-
kesztő ablakait), különben a makrókban lévő ablakhivatkozásokat
(például Windows("minta.xls").Activate helyett Windows("min-
ta.xls:1").Activate stb.-re) módosítani kell.
Figyeljük meg, hogy a bekapcsolt szűrőfeltételekkel együtt az
oszlopfejeken megjelennek a szűrést jelző gombok is. A példa per-
sze nem tökéletes, sok helyen lehetne csiszolni (például a színezés
is történhetne kiválogatás alapján, az alapszín beállítása pedig ne
érintse a táblázat és oszlop fejlécét, mert most, ha a fejléc színes
háttéren fehér betűs, akkor az alapszín gomb eltűnteti stb.), de arra
talán alkalmas, hogy ízelítőt adjon abból mi mindenre lehet használ-
ni a felhasználói párbeszédpaneleket.

892 Biztonsági szempontok
A párbeszédpanel működés közben
Biztonsági szempontok
A munkafüzetek korábban bemutatott jelszavas védelme és a jogo-
sultság szerinti hozzáférés biztosítása csak egy része a szükséges
és lehetséges óvintézkedéseknek. Gondoskodnunk kell a makró-
vírusok1 elleni maximális védelemről is, amelyre az Excel 2010 a
korábbiaknál több eszközt biztosít.
A makróvírus a munkafüzetbe vagy bővítményprogramba mentett
makró által hordozott számítógépes vírus, melyeket rosszindulatú
készítőik általában az adatok megsemmisítésének vagy megrongá-
lásának szándékával hoznak létre. A fertőzött munkafüzet megnyi-
tásakor vagy a makróvírust másképpen elindítva, a vírus működés-
be lép. Így átkerülhet a számítógépünkre, és a Personal.xls nevű
rejtett munkafüzetbe, illetve más, el nem érhető helyekre. Ezután
minden elmentésre kerülő munkafüzet automatikusan megfertőződ-
het a vírussal. A megfertőzött munkafüzettel dolgozó másik felhasz-
náló gépére is átterjedhet a fertőzés.
1
Vírus: Számítógépprogram vagy makró, amely fájlokat fertőz meg
azáltal, hogy azokban elhelyezi saját másolatát. A vírusoknak gyak-
ran igen ártalmas mellékhatásai lehetnek.
A makrókkal kapcsolatos biztonsági beállítások

A Fejlesztőeszközök szalag Makróvédelem parancsával, vagy
Az Excel beállításai párbeszédpanel Adatvédelmi központ kate-
góriájában állítjuk be a védelmet a makróvírusok ellen (lásd a fenti
ábrát). A Makróbeállítások párbeszédpanel-lapon határozzuk meg
a biztonsággal szemben elvárt követelményeinket. Magas biztonsá-
gi szint beállítása mellett csak digitálisan hitelesített és biztonság
szempontjából ellenőrzött munkafüzetek makróit engedélyezi a
program. Az ellenőrzés alapja a Megbízható közzétevők, Megbíz-
ható helyek párbeszédpanel-lapon rögzített forrásból származás
vizsgálata.
Biztonsági beállítások
Az Excel 2010 négyszintű biztonsági rendszere igyekszik csökken-
teni a makróvírus-fertőzés kockázatát, de nem vizsgálja meg a haj-
lékony-, valamint a helyi és csatlakoztatott hálózati merevlemezeket,
és nem is távolítja el az esetleg betelepült makróvírusokat. Ehhez
speciális víruskereső szoftvert kell beszereznünk és telepítenünk,
valamint gondoskodni kell a megfelelő frissítésről is, hiszen e vírus-
keresők a mindig újabb vírusok felfedezése miatt meglehetősen
gyorsan avulnak.
Az Excelben beállítható négy biztonsági szint:

 Összes makró letiltása értesítés nélkül: Csak a megbízható

helyeken telepített makrók futhatnak, a többi makró nem indítható
el. Ezt válasszuk, ha nem bízunk a makróban. A dokumentumok-
ban található összes makró le lesz tiltva, és nem jelennek meg a
makrókkal kapcsolatos biztonsági figyelmeztetések. Ha van olyan
aláíratlan makrót tartalmazó dokumentumunk, amelyben megbí-
zunk, akkor azt Az Excel beállításai párbeszédpanel Adatvé-
delmi központ kategóriájában áthelyezhetjük egy megbízható
helyre. A megbízható helyeken található dokumentumokat meg
lehet nyitni az Adatvédelmi központ biztonsági rendszerének az
ellenőrzései nélkül.
 Összes makró letiltása értesítéssel: A munkafüzet automatiku-
san megnyílik, az esetleg benne található, hitelesítés nélküli mak-
rók automatikus letiltásával. A makrók engedélyezéséről a fi-
gyelmeztetés mellett megjelenő Beállítások gombra kattintva
döntünk. Az Office programokban ez az alapértelmezés.
 Összes makró letiltása a digitálisan aláírtak kivételével: Ekkor
csak megbízható forrásból származó, digitálisan hitelesített mak-
rókat futtathatunk. A forrást akkor tekinthetjük hitelesnek, ha
megbizonyosodtunk arról, hogy a makrót hitelesítés előtt víruske-
resővel ellenőrizték. Értesítést kapunk arról, ha a közzétevőt még
nem nyilvánítottuk megbízhatónak, ekkor engedélyezhetjük az
aláírt makrókat, vagy beállíthatjuk megbízhatónak a közzétevőt.
Az aláíratlan makrókat a program értesítés nélkül letiltja.
 Az összes makró engedélyezése: Ezen a szinten nem ellenő-
rizzük a makróvírusokat, a munkafüzet megnyitásakor a makrók
futtatását engedélyezzük. Csak akkor válasszuk ezt a biztonsági
szintet, ha biztosak vagyunk abban, hogy a megnyitásra kerülő
munkafüzetek és bővítményprogramok mind mentesek a vírusok-
tól, vagyis ha más antivírus szoftvert használunk.
A megbízható makróforrásokat listába foglalhatjuk. A listán szereplő
forrásból származó bővítmény vagy makró munkafüzetének megnyi-
tása esetén, közepes vagy magas biztonsági szintnél a program
automatikusan engedélyezi a futtatást. Szintén automatikusan en-
gedélyezettek az Excel 2010 telepítése előtt is használt bővítmény-
program makrói.

Makrókat tartalmazó fájl megnyitása

Ha nem az Összes makró letiltása értesítéssel beállítást válasz-
tottuk, akkor a biztonsági problémákkal terhelt munkafüzet megnyi-
tásakor a makrókra vonatkozó figyelmeztetés nem jelenik meg, csak
az adatkapcsolat és a hivatkozások engedélyezhetők, ha a munka-
lap felett megjelenő biztonsági figyelmeztetés sor Beállítások
gombjára kattintunk. Ha az Összes makró letiltása értesítéssel
beállítást választottuk korábban (mindegy, milyen munkafüzetet
szerkesztettünk éppen), akkor a biztonsági figyelmeztetés sor jele-
nik meg a munkalap betöltésekor, amelyen engedélyezhetjük a tar-
talom megnyitását, illetve az előző hivatkozásra kattintva megtekint-
hetjük a beállításokat – és szintén engedélyezhetjük a tartalmat
(lásd az ábrát).
Ebben az ablakban engedélyezzük a makrókat

Ha bizonytalanok vagyunk a forrás tisztaságát illetően, ha nincs tu-
domásunk a munkafüzet származási helyének megbízhatóságáról
(például, ha a munkafüzetet elektronikus üzenet mellékleteként kap-
tuk, vagy olyan hálózatról töltöttük le, amely nem biztonságos), ne
engedélyezzük a tartalmat. Ilyenkor célszerű a munkafüzet készítő-
jével felvenni a kapcsolatot, és meggyőződni arról, hogy a munkafü-
zet vírusmentes.

Ha letiltjuk a makrókat, nem számolhatjuk újra a felhasználói

függvényeket, nem működnek az eseménykezelő makrók sem (pél-
dául amelyet az egérgomb lenyomása indít), illetve az ActiveX ve-
zérlők használatára. A makrók vizsgálatára és szerkesztésére a Vi-
sual Basic Editort használjuk. Vizsgáljuk meg a gyanús kódot. Ha
mégis használni szeretnénk a munkafüzetben található makrókat,
először zárjuk be, majd újra nyissuk meg a munkafüzetet a makrók
betöltésének engedélyezésével. Engedélyezzük a tartalmat, ha
olyan munkafüzetet szeretnénk megnyitni, amely a makrók futtatá-
sával együtt nyújtja csak azokat a funkciókat, amelyekre szüksé-
günk van (például megrendelőlap a vállalat részére).
Munkafüzet makróvírus-ellenőrzése
A makróvírus fertőzésveszélyének csökkentése érdekében köves-
sük az alábbi eljárást, amely bekapcsolja a makrókat tartalmazó
munkafüzetek megnyitásakor megjelenő figyelmeztetést. A tájékoz-
tató üzenet mindig megjelenik, függetlenül attól, hogy a makró ví-
russal fertőzött-e. Az üzenetre adott válasz előtt először minden-
képpen meg kell győződnünk arról, hogy a munkafüzet mennyire
biztos forrásból származik. A nem megbízható hálózatról vagy In-
ternet-helyről letöltött fájlok makróvírus-fertőzöttsége mindenképpen
valószínűbb, mint az ismert és ellenőrzött helyekről származóké.
1. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Makróvédelem parancsát!
2. Jelöljük be az Összes makró letiltása értesítéssel választó-
kapcsolót.
A megbízható, ellenőrzött makróforrásokat a Megbízható helyek
párbeszédpanel-lapon adjuk meg. Erre a listára vegyük fel azokat a
fejlesztőket, akiktől származó makrókban mindig megbízhatunk
A digitális aláírás
A makrók biztonságos felhasználását a digitális aláírás is garantál-
hatja, ha a MS Internet Explorer 4.0-s vagy későbbi verzióját telepí-
tettük. A makró digitális aláírása igazolja, hogy a makró az azt aláíró
fejlesztőtől származik, és azóta nem módosították.

Egy digitális aláírással ellátott makrót tartalmazó munkafüzet

vagy bővítményprogram megnyitásakor a digitális aláírás jelenti
számunkra a hitelesítő okiratot, mely tartalmazza a makróforrás ne-
vét, és egyéb információkat a készítő kilétéről és megbízhatóságá-
ról. A digitális aláírás azonban nem feltétlenül garantálja a makró
biztonságosságát. Elsősorban nekünk kell eldöntenünk, megbízunk-
e a digitálisan aláírt makróban, például azokban, amelyeket ismerő-
sünk vagy egy jó hírnevű cég írt alá. Ha bizonytalanok vagyunk, a
makrók engedélyezése előtt vizsgáljuk meg alaposan a hitelesítést,
vagy pedig tiltsuk le a makrókat, és ezzel minden kockázatot kikü-
szöbölünk.
Makróprojekt digitális aláírása

A makróprojekt a makrókat felépítő űrlapok, kódok és osztálymodul
összetevők gyűjteménye. A Visual Basic for Applications segítségé-
vel készített makróprojekteket bővítményekben, Word dokumentu-
mokban és sablonokban, PowerPoint bemutatókban és bemutató-
sablonokban, Excel munkafüzetekben és sablonokban, valamint
Access adatbázisokban használhatók.
A makróprojekt aláírásához rendelkeznünk kell legalább egy digi-
tális hitelességi bizonyítvánnyal2. A digitális aláírás végrehajtásának
lépései:
1. Nyissuk meg az aláírandó makróprojekt munkafüzetét.
2. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Visual Basic parancsát.
3. A Project Explorer ablakban válasszuk ki az aláírandó projektet.
4. Adjuk ki a Tools menü Digital Signature parancsát (lásd az
alábbi ábrát).
2
digitális hitelesítő igazolvány: Biztonsági okokból használt mellék-
let makróprojektekhez, mely a makró forrásának megnevezésére
szolgál, valamint információkat ad a forrás hitelességéről és sértet-
lenségéről. A makróprojektekt digitális aláírásához be kell szerez-
nünk és telepítenünk kell egy digitális igazolványt, mellyel aláírva a
makróprojekteket azokat saját munkánkként azonosíthatjuk.
Digitális aláírást adunk a projekthez

5. A jelenlegi hitelesítés alkalmazásához kattintsunk az OK gombra
vagy másik hitelesítés alkalmazásához kattintsunk a Kiválasztás
gombra, válasszuk ki a megfelelő hitelességi bizonyítványt, ezu-
tán kattintsunk az OK, majd újra az OK gombra. A Digitális alá-
írás párbeszédpanel Részletek nyomógombja vagy a Tanúsít-
vány kiválasztása (Select Certificate) párbeszédpanel Tanúsít-
vány megtekintése (View Cerificate) nyomógombja egyaránt a
hitelesítésre jellemző adatokat bemutató párbeszédpaneleket je-
leníti meg (lásd a következő két ábrát).
A gépünkön elérhető aláírások

A kiválasztott aláírás tulajdonságai
Digitális hitelesítés igénylése hitelesítő

hatóságtól
Digitális hitelesítést kérelem alapján, meghatározott időre és díjért
ad valamely hitelesítő hatóság (például CertiSign, VeriSign, BelSign,
GlobalSign stb.). 2. vagy 3. osztályú szoftverkiadói digitális hitelesí-
tést kérhetnek a fejlesztők.
 A 2. osztály vonatkozik a szoftvereket egyénileg kiadó fejlesztők-
re és az egyéni kiadó azonosságának tanúsítására szolgál.
 A 3. osztály vonatkozik a szoftvereket kiadó cégekre és a kiadó
szervezet azonosságának tanúsítására szolgál, megfelel a kiske-
reskedelemben forgalmazott szoftverek minőségbiztosítási szint-
jének (esetleg további adatokra is szükség van a cégbejegyzéstől
a pénzügyi stabilitás bizonyításáig).

Saját digitális hitelesítés létrehozása

Ellenőrizzük, hogy a telepítő könyvtárban (például a \Program Files\
Microsoft Office\Office14 mappában) megtalálható-e az önaláírt digi-
tális tanúsítvány létrehozásához szükséges SelfCert.exe program.
Ha nem, akkor futtassuk újra az Office 2010 telepítőprogramját.
A Windows Intézőben keressük ki és indítsuk el a SelfCert.exe
programot – megtaláljuk a Start/ProgramokMicrosoft Office
Microsoft Office 2010 eszközökDigitális tanúsítvány VBA pro-
jektekhez útvonalon is (lásd a következő ábrát).
Először a tanúsítvány nevét adjuk meg
Visszajelzés a tanúsítvány elkészültéről

A hitelesítést kérő nevének megadása után visszaigazolást kapunk

a bizonyítvány elkészültéről. A saját digitális hitelességi bizonyít-
ványt nem hivatalos hitelesítő hatóság adja ki, valamint a hírek sze-
rint hamisítható, ezért az ilyen hitelesítés felhasználásával aláírt
makróprojektek saját aláírású projektként megjelölve kerülnek forga-
lomba. Egy cég biztonsági okokból megtilthatja ilyen hitelesítés al-
kalmazását és a saját aláírással ellátott makrók használatát más
felhasználóknak.
A digitális hitelesítés folyamatáról bővebb információkhoz jutunk a
Visual Basic for Applications Súgójában.
Ez a fajta saját aláírás azonban csak a saját gépünkön használ-
ható – gyakorlásképpen és arra, hogy meggyőződjünk egy munka-
füzet sértetlenségéről. Ha a munkafüzeten bármi változtatást aka-
runk, akkor az Excel a megjelenített Aláírások ablakban figyelmez-
tet, hogy a módosítások törlik az aláírást (amely ezt követően ér-
vénytelenként jelenik meg a munkaablakban). Ugyanakkor a mun-
kaablakban lehetőségünk van az aláírás megújítására is.

KAPCSOLAT MÁS
ALKALMAZÁSOKKAL
Munkánk során szükségünk lehet Excel objektumok más alkalma-

zásokba illesztésére, illetve onnan objektumok átvételére. Előfordul-
hat, hogy az Excelben készített dokumentumunkat másik operációs
rendszerben (platformon), vagy korábbi Excel változatban kell meg-
jelenítenünk. Más alkalmazásokkal a beágyazás, csatolás, adatát-
vétel és adatátadás segítségével tartjuk a kapcsolatot.
A másolást, mozgatást, beillesztést körültekintően kell végezni,
mert a célterületen felülírhatunk fontos adatokat is. A korábban is-
mertetett módon jelöljük ki a munkalapon a másolásra, illetve moz-
gatásra szánt objektumot vagy annak részletét (például a Szerkesz-
tőlécen található cellatartalom egy részét). A Kezdőlap szalag vagy
a helyi menü Kivágás ( ikon, illetve Ctrl+X, vagy Shift+Del bil-
lentyűkombináció) vagy Másolás ( ikon vagy Ctrl+C, illetve
Ctrl+Ins billentyűkombináció) parancsával rövid időre – a beillesztés
elvégzéséig – a vágólapra helyezzük. A vágólap tartalmát csak a
Windows-ból történő kilépés előtt illeszthetjük be. A kivágást alkal-
mazzuk az objektum új helyre mozgatása előtt. A másolást akkor
használjuk, ha az eredeti (forrás) objektumot meg akarjuk tartani. A
grafikus objektumok beágyazott objektumként kerülnek a dokumen-
tumba. A szöveges vágólap-tartalom beillesztés esetén a cél típu-
sát, azaz az eredményt meghatározza, hogy a beillesztés helyét
milyen objektum kijelölésével adtuk meg. A program a szöveges
vágólap-tartalmat objektumként, illeszti be, ha a beillesztési parancs
kiadása előtt objektumot jelöltünk ki.
A többi esetben a beillesztés szöveges formában történik. Ekkor
a teljes vágólap tartalom az aktív cellába, vagy a Szerkesztőlécen a
szöveges kurzort követő pozícióba kerül. Ugyanez a módszer al-
kalmazható az Excel munkalapok, munkafüzetek, illetve más Win-

KAPCSOLAT MÁS ALKALMAZÁSOKKAL 903
dows alkalmazások közötti adatcserére is. Ha a forrás és célterület

egyaránt látszik a munkaablakban, akkor a fenti másolás művelet
végrehajtható úgy is, hogy a forrásterületen kijelölt objektumot a Ctrl
billentyű nyomva tartása mellett az egérrel áthúzzuk a célterületre. A
mozgatáshoz ne nyomjuk le a Ctrl billentyűt. Ha a húzás során a
Shift billentyűt is lenyomva tartjuk, akkor a program megpróbálja a
célterületen is a kurzornak megfelelő helyre beilleszteni az objektu-
mot.
Beágyazás, csatolás
A beágyazás segítségével – ha a forrásalkalmazás megengedi az
objektumcsatolás és beágyazás (OLE) alkalmazását – a vágólapra
kimásolt adatokat, diagramot, grafikát szúrunk be az Excel munka-
lapra. A beszúrással (a Kezdőlap szalag vagy a helyi menü Beil-
lesztés parancsával vagy a Beillesztés ikonnal, illetve a Ctrl+V,
Shift+Ins billentyűkombinációval) a vágólap tartalmát beágyazzuk a
szerkesztett munkalapra. Ezzel annak részévé tesszük, később a
munkalappal együtt mentjük el, tehát nő a munkafüzet mérete. Ak-
kor alkalmazzuk, ha a forrásadatokat nem kívánjuk mozgatni (más-
hol ugyanakkor nem elérhetőek), kisebb méretű a munkafüzet és a
beágyazott objektumokat csak egy munkafüzet használja. A be-
ágyazott objektum szerkesztése is úgy indítható, hogy kétszer kat-
tintunk az objektumra. Ekkor betöltődik a forrásalkalmazás, melyben
elvégezhetjük a módosítást. Az Excelhez való visszatéréshez kat-
tintsunk a beágyazott objektumon kívüli területre vagy adjuk ki az
alkalmazás Fájl menüjének Kilépés és visszatérés parancsát.
Objektumok beágyazására használhatjuk a Beszúrás szalag Ob-
jektum parancsát is. Ekkor az Excel elindítja a párbeszédpanelen
kiválasztott objektumot létrehozó alkalmazást, melyből kilépve az új
objektum megjelenik a munkalapon.
A csatolás alkalmazásának követelménye, hogy a forrásalkalma-
zás támogassa a dinamikus adatcsere (DDE) vagy az OLE haszná-
latát. A csatolt objektumok nem, csak azokra utaló hivatkozás kerül
be a munkalapra.
Az eredeti anyagokat tehát a forrásdokumentumban tároljuk,
azok változását a munkalap frissítésével követi a rendszer. Ezt a
904 Kapcsolat a Webbel
módszert alkalmazzuk akkor, ha a forrásadatok várhatóan megvál-

toznak (a változást a forrásalkalmazásban rögzítjük), nagyméretű a
munkafüzet, illetve a csatolt objektumokat több munkafüzet használ-
ja. A csatolásra a Kezdőlap szalag vagy a helyi menü Beillesztés
 Irányított beillesztés parancsát, illetve a Beillesztés  Csa-
tolt beillesztés parancsát alkalmazzuk.
Az Excel munkafüzetből vágólapra másolt tartalmakat beilleszt-
hetjük csatolt képként is a Beillesztés  Csatolt kép parancs-
csal. Ez többszörös kijelölésen (többszörösen szűrt adatokon) nem
hajtható végre. Ennek előnye, hogy a munkalapadatok a beillesztés
helyén képként viselkednek, forgathatók, nagyíthatók, hátránya vi-
szont az, hogy az adatfrissítés csak egy munkafüzeten belül műkö-
dik és ott is érdekes módon: az új szűrések eredményei csak akkor
jelennek meg, ha a képként csatolva beillesztett tartomány forrásá-
ban úgy szűrünk, hogy a szűrt adatok a korábban beillesztett cél-
adatok közül kerülnek ki – tehát oda újabb, illetve a forrásterületen
korábban nem megjelenített adatok nem kerülhetnek.
Kapcsolat a Webbel
Az Excel 2010-ben lehetőséget biztosítottak a munkalapok HTML1
formátumban mentésére és a Weben lévő adatbázisok lekérdezésé-
re, módosítására. Ezek az eszközök részben az Adatok szalagon
keresztül, részben a Fájl szalagfülön keresztül érhetők el. A Fájl
menü Mentés másként vagy Mentés és küldés Fájltípus mó-
dosítása parancsával egy fájlból álló HTML lapként (weblapként),
valamint több fájlból álló weblapként elmenthetjük a munkafüzet ak-
tuális lapját vagy a teljes munkafüzetet. Ha egy fájlból álló HTML
lapot mentünk, akkor egyetlen fájl tartalmazza a böngészőbeli meg-
1
Hypertext Markup Language (HTML): Olyan rendszer, amely do-
kumentumok oly módon való formázását teszi lehetővé, hogy az a
World Wide Weben megjelenhessen. A HTML formátumú dokumen-
tumok tartalmazhatnak referenciagrafikákat, formázó karaktereket.
Ezeket a dokumentumokat webböngészővel, például a Microsoft
Internet Explorer programmal nyithatjuk.
jelenítéshez szükséges összes információt, míg weblapként mentve

szükség szerint egy teljes hierarchikus mappastruktúrát hozunk létre
és abban stíluslapot is mentünk.
A külső adatok elérésével a World Wide Web forrásban tárolt
adatokhoz is hozzájuthatunk. Külső adatokat a Lekérdezés Varázs-
ló, a Microsoft Query, a Kimutatás varázsló, a Visual Basic makró
vagy HTML-kódban létrehozott Web lekérdezés (az Adatok szalag
Külső adatok átvétele/Weblapról, illetve Egyéb adatforrásból
parancsok) segítségével importálhatunk az Excelbe.
A munkalap közzététele
A munkalap közzététele a 2010-es változatban sokkal egyszerűbb
lett, viszont több értékes funkciót elhagytak (például a webes űrlap,
kimutatás, kimutatásdiagram, interaktív változat mentését). A Fájl
menü Mentés másként, illetve Mentés és küldés Fájltípus mó-
dosításaMentés más formátumban, vagy Mentés másként pa-
rancsával megjelenített Mentés másként párbeszédpanelen előbb
kiválasztjuk az Egy fájlból álló weblap fájltípust, majd ekkor megje-
lenik a Közzététel nyomógomb, amely megjeleníti az alábbi ábra
szerinti párbeszédpanelt, ahol megadhatjuk a HTML fájl helyét a
helyi, intranet vagy Internet szerveren, valamint a keresőkben, ge-
nerált tartalomjegyzékekben megjelenő lapcímet. A lap címe a köz-
zétett rész felett, középre igazítva jelenik meg.
A közzététel paraméterezése

906 Kapcsolat a Webbel
A Választás listában választjuk ki a közzétenni kívánt munkalapot,

illetve a munkalap kiválasztása után az alsó listából a munkalap el-
nevezett elemét. Az Excellel már korábban mentett adatokat frissít-
hetjük, ha a listában az Előzőleg közzétett elemek tételt, majd az
újból közzétenni kívánt munkalapot vagy elemet választjuk ki. Ilyen-
kor megjelenik az Eltávolítás nyomógomb is, amellyel a felesleges
(és a párbeszédpanel listájában kijelölt) elemeket vehetjük ki a ko-
rábban közzétettek közül.
Megtekintés weblapként
A Közzététel weblapként párbeszédpanel A weblap megnyitása a
böngészővel jelölőnégyzete bejelölése után a Közzététel gombbal
közzétett fájlt azonnal betöltjük a böngészőbe is.
Excel kimutatás a webböngészőben

Itt ellenőrizhetjük az átalakítást. Ezt ennél egyszerűbben is megte-
hetjük, de előbb Az Excel beállításai párbeszédpanel Gyorselérési
eszköztár kategóriájából a gyorselérési eszköztárba fel kell ven-

nünk a Megtekintés weblapként parancsot (korábban ezt a Fájl

menüből érhettük el). A parancs a teljes munkafüzetet statikus for-
mában jeleníti meg az Internet Explorerben (lásd az alábbi ábrát). A
statikus megjelenítés azt jelenti, hogy az interaktív elemekkel ren-
delkező lapok is csak az utolsó bemutatott formában, állapotban
tekinthetők meg.
Sajnos az interaktív kimutatások, diagramok és űrlapok mentési
lehetősége megszűnt, illetve az ilyen objektumokat is csak statiku-
san, utolsó állapotukat rögzítve (szűrési lehetőség nélkül) menthet-
jük el. Az egyetlen „aktív” elem, ami megmaradt az a lapfül és a lap-
fülek előtt megjelenő lapozó gombok.
Elektronikus üzenetek
Az Excel segítségével közvetlenül küldhetünk faxokat, illetve azok-
hoz csatolt munkafüzeteket. A levelekhez dokumentumokat is csa-
tolhatunk. Ezeket a parancsokat csak akkor érhetjük el, ha hálózat-
ba csatlakoztattuk gépünket, illetve ha telepítettük a Microsoft Mail-t,
az Office Outlook programot vagy rendelkezünk modemmel, internet
eléréssel. Itt a Microsoft Office 2010 rendszer részeként telepített
Excel lehetőségeit ismertetjük.
Levélküldés
Levelet akkor küldünk el a következő módszerrel, ha gyorsan akar-
juk a címzettekhez eljuttatni és a címzettek megjegyzéseit is hamar
vissza szeretnénk kapni. A Fájl menü Mentés és küldésKüldés
e-mailben Küldés mellékletként parancsával küldhetünk olyan
üzenetet, amelyhez egy Excel dokumentum van hozzáfűzve. A pa-
rancs csak akkor adható ki (áll rendelkezésre), ha a Microsoft Out-
look, Microsoft Mail, cc:Mail (WordMail) programot vagy ezekkel
kompatibilis levelezőprogramot már telepítettük gépünkre, illetve
rendelkezünk a korábban említett modemmel.
A levélküldés jelentősen leegyszerűsödött. Most a parancs kiadá-
sa után azonnal megjelenik az Üzenet szalag, amelyen a levél tar-
talmára vonatkozó formázó, illetve címzést segítő eszközök érhetők
el. A Beszúrás szalagon szinte minden, korábban bemutatott objek-

908 Elektronikus üzenetek
tumból választhatunk a levél illusztrálására, kiegészítésére eleme-

ket, de ne feledjük, hogy ezek a Beállítások szalag levéltípus-
beállításától is függnek. Ugyanis, például képeket csak a HTML
formában küldött levélbe szúrhatunk be.
A levélküldés paraméterezése
Ha a levelet eredetileg ebben a formátumban kezdtük és később
váltunk az Egyszerű szöveg formátumra, akkor – az Excel ugyan
figyelmeztet a művelet végrehajtása előtt –, de elveszítjük ezeket az
elemeket, mert az egyszerű szöveg típusú levélben csak karakterek
és írásjelek szerepelhetnek, ráadásul a szöveg sem formázható.
Ennek a küldési módnak előnye ugyanakkor, hogy vannak címzet-
tek, akik viszont csak ilyen formátumot képesek fogadni (saját, ví-
rusellenes beállításaik, vagy a levelezőrendszerük miatt). Tehát fon-
tos levelet csak ebben a formátumban írjunk, vagy legalább a Beál-
lítások szalagon kérjünk olvasási visszaigazolást.
Ha képet illesztettünk a levélbe, akkor megjelenik a Képeszkö-
zök – Formátum szalag is, amelynek parancsaival a képekhez ha-
tásokat adhatunk.
Az Üzenet szalagon az egyszerű szövegformázó eszközökön kí-
vül még sok fontos elemet találunk. A Nevek csoport parancsaival
vesszük fel a címzetteket és ellenőrizzük a neveket (a titkos másola-
tot kapók mezőjét a Beállítások szalagon kell megjelenítenünk). Az
Ábrák csoportban képet, ClipArt, SmartArt ábrákat, diagramokat
illeszthetünk be. Diagram beillesztésekor megjelenik a Diagram-
eszközök – Tervezés, Elrendezés, Formátum szalag is, amellyel a

diagram adatforrása, kellékei csakúgy, mint a munkafüzetben mó-

dosíthatók.
Outlook naptárunkat is beszúrhatjuk

A Belefoglalás csoportban, illetve a Beszúrás szalagon csatolha-
tunk mellékletként fájlokat, elemeket (vagyis postaládánkból más
leveleket), beilleszthetünk Outlook névjegyalbumunkból névjegyeket
vagy Outlook naptárunkat, illetve aláírásunkat. Az Outlook naptár
kivonata egy megadott időszakra, napra megmutatja az elfoglaltsá-
gunkat vagy az összes részletet a magánjellegűnek jelölt elemek
kivételével. Ez utóbbiakat a Naptár küldése e-mailben párbeszéd-
panelen vonhatjuk a küldött naptárba. A legfontosabb, hogy az üze-
net címzettjének nincs szüksége az Outlook programra az informá-
ciók megtekintéséhez.
A Beállítások szalagon adhatjuk meg (HTML formátumhoz) az
oldalszínt és a témát, jelenítjük meg a titkos másolat és a feladó
mezőjét. Ennek akkor van értelme, ha több postafiókunk van, és ki
akarjuk választani azt, amelyiket az alapértelmezett fiók helyett
használnánk. Ez jelenik meg ugyanis a címzettnél, valójában ugya-
nazt a kiszolgálót használjuk.

910 Elektronikus üzenetek
Az üzenet küldésével kapcsolatos beállítások

A Beállítások szalagon állítjuk be a szavazógombokat, kérünk kéz-
besítési vagy olvasási visszaigazolást, de ütemezhetjük a kiküldést
is. A Nyomon követés vagy az Egyéb beállítások csoport neve
melletti ikonnal az Üzenetbeállítások párbeszédpanel jeleníthető
meg, amelyen minden fontos beállítást megtehetünk (lásd az ábrát).
A levelet a küldés előtt kinyomtathatjuk vagy elmenthetjük. Erre
használhatjuk az Office menü parancsait vagy a Beállítások/El-
küldött elem mentése nyomógomb-menü parancsait.
A következő lépésben adjuk meg a címzettek, másolatot és titkos
másolatot kapók levélcím-adatait. Ehhez a Címjegyzék parancsot
adjuk ki, majd választhatunk a globális címjegyzékünkből vagy sze-
mélyes névjegyalbumunkból, illetve levelező kiszolgálónkon nyilván-
tartott csoportokból.
Az Elintézendő nyomógomb-menüben fontossági jelölőket adha-
tunk az üzenethez.

Küldés Exchange mappába

A szerkesztett dokumentumot postázhatjuk a Microsoft Exchange
nyilvános mappájába (Public Folder) is a testreszabással a gyorsel-
érési eszköztárba felvehető Küldés Exchange mappába pa-
ranccsal (lásd az ábrát). Ehhez a címzett mappának megfelelő írási
jogosultsággal kell rendelkeznünk. Onnan a hálózaton keresztül
mindenki elérheti az anyagot.
Meg kell adnunk a célmappát a kiszolgálón
Szöveg darabolása
Sokszor szükség lehet szövegállományokból származó táblázatok,
vagy szöveghatároló (tabulátor, pontosvessző stb.) karakterekkel
elválasztott oszlopok Excel táblázattá alakítására. Szövegállomá-
nyok megnyitásakor automatikusan a Szövegbeolvasó Varázsló in-
dul el (lásd az Adatimportálás szövegfájlból című részben). Ekkor az
Excel automatikusan felismeri az oszlopokat. Ha a mezőhatárok
közötti területet szóközök töltik ki, akkor válasszuk a Fix széles vá-
lasztókapcsolót és a szélességet az oszlophatár egeres húzásával
határozzuk meg.
XML-támogatás
Az XML2 leíró nyelv segítségével strukturált adatok (például egy
munkalap adatai vagy egy fentebb ismertetett lista információi)
2
XML (Extensible Markup Language): A Standard Generalized
Markup Language (SGML) nyelv tömör formája, amelynek köszön-
912 XML-támogatás
szabványos irányelveket követő szövegfájlban helyezhetők el,

amely azonban számos alkalmazással, például akár a Microsoft Of-
fice Word 2007 szövegszerkesztővel is olvasható. A tervezők egyedi
kódokat hozhatnak létre a szervezetek és alkalmazások közötti
adatértelmezés, -érvényesítés, -definiálás és -átvitel biztosítására.
Így a dokumentumban elhelyezett címkékkel mindig az adatok aktu-
ális értékét jeleníthetjük meg. A dokumentumokban módosított ada-
tok a szinkronizációtól függően megjelennek az eredeti adatbázis-
ban is. Ennek megfelelően az XML-sémák használatával készített
üzleti dokumentumok nem statikusak, hanem dinamikusan követik a
megjelenített információk forrásában beálló változásokat.
Az XML nyelvvel kapcsolatos szolgáltatások ugyanakkor eltér-
hetnek egymástól attól függően, hogy milyen Microsoft Office Rend-
szer változatot telepítettünk. Teljes a támogatás a Microsoft Office
Professional Edition 2010 programcsomagban és a Microsoft Office
Excel 2010 alkalmazásban. A Standard programcsomagban csak a
fájlok XML formátumú számolótáblaként való mentése áll rendelke-
zésünkre (ekkor viszont egyes Excel munkalap jellemzők – mint a
grafikus elemek, diagramok, párbeszédlapok, listák, tagolás, esetek,
felhasználói függvények stb. – elvesznek). Az Excel saját XML-
sémát (XMLSS) használ az információt tároló XML-címkék alkalma-
zására, valamint a munkafüzet adatszerkezetének leírására.
A Microsoft Office Word 2010, a Microsoft Office Excel 2010 és a
Microsoft Office Access 2010 szabványos XML-támogatása egysze-
rűsíti a személyi számítógépek és a háttérrendszerek közötti adat-
elérést és -rögzítést, a zárolt információ feloldását, valamint meg-
könnyíti az integrált üzleti megoldások létrehozását a vállalaton belül
és az üzletfelek között. Az Excel XML-támogatása segítségével az
adatok egy üzletközpontú XML-szótárban külső folyamatok felé is
megnyithatók.
A Fejlesztőeszközök szalag Forrás parancsával megjeleníthető
XML-forrás munkaablak fő részeit a program súgója alapján mutat-
juk be a következő ábrán.
hetően a fejlesztők egyéni címkékkel rugalmasan rendszerezhetik

és jeleníthetik meg az információkat.
 A munkafüzethez hozzáadott
XML-megfeleltetések listája.
 A listán kiválasztott XML-
megfeleltetés elemeinek hierarchi-
kus listája.
 Az XML-forrás munkaablak és
a munkafüzet működési kapcsolói.
 Megnyitja az XML-megfelel-
tetések párbeszédpanelt, amelyen
XML-megfeleltetéseket adhatunk
hozzá, törölhetünk vagy nevezhe-
tünk át.
 Ellenőrzi az aktuális XML-
megfeleltetéseket, hogy alkalma-
sak-e XML-adatok exportálásra.
A Beállítások nyomógombbal megjeleníthető menüben kapcsolókat

találunk, amelyek befolyásolják a listák működését és megjelenését:
Adatok megtekintése a munkaablakban: Bejelölt állapotában a
mintaadatok megjelennek az elemlistában, ha XML-megfeleltetés-
hez hozzárendelt XML-adatokat importáltunk az Excel aktuális mun-
kamenetében.
Súgószöveg elrejtése a munkaablakban: Bekapcsolt állapotában
nem jelenik meg súgószöveg az elemlista alatt.
Elemek automatikus egyesítése megfeleltetéskor: Bekapcsolt
állapotában, ha egy XML-listával szomszédos cellába elemet hú-
zunk, az XML-listák automatikusan kibomlanak.
Az adatok címsorokkal rendelkeznek: Bejelölt állapotában a meg-
lévő adatok oszlopfejlécként használhatók az ismétlődő elemek
munkalaphoz rendelése során.
Bármely munkafüzethez csatolható egyéni XML-séma, és az
XML-forrás munkaablak segítségével a cellák megfeleltethetők a
séma elemeinek (lásd az ábrát). Az XML-megfeleltetések a mun-
kafüzetben listában kiválaszthatók az eddigi megfeleltetések, ame-

914 XML-támogatás
lyeket az XML-megfeleltetések nyomógombbal veszünk fel. A kivá-

lasztott listaelemnek megfelelő elemhivatkozásokat az alatta látható
faszerkezetű listából húzzuk a munkafüzet megfelelő celláiba (vagy
használjuk az XML-forrás listájában a helyi menü Elem megfelelte-
tése parancsát). Minden elem csak egyszer feleltethető meg egy
cellának, erre a program figyelmeztet is, ha többszörös megfelelte-
tést kísérelnénk meg. Ha a séma egy elemét többször akarjuk sze-
repeltetni a munkalapon, akkor azt cellahivatkozással tegyük a meg-
feleltetett elemre.
A megfeleltetett elemek az XML-forrás listájában félkövéren je-
lennek meg. A feleslegessé vált megfeleltetéseket a listában a helyi
menü Elem eltávolítása parancsával törölhetjük. A beillesztett ele-
mek helyi menüjében gondoskodhatunk a címkézésről is (lásd az
ábrát).
Az adatok címkézése a munkafüzetben

A Tulajdonságok leképezése paranccsal megjelenített párbeszéd-
panelen az ábra szerinti tulajdonságokkal adjuk meg a megfeleltetés
tulajdonságait. Ha valamelyik itt szereplő tulajdonságon (például az
oszlopszélességen) módosítunk a munkafüzetben, akkor a követke-
ző adatfrissítés beállítja ismét a szükséges szélességet, hacsak
nem töröljük a jelölőnégyzetet a párbeszédpanelen.
Ezt követően az XML-adatok könnyedén importálhatók (egyszerű
adatfrissítéssel) és exportálhatók a megfeleltetett cellákba, illetve
cellákból. Az adatfrissítést a Fejlesztőeszközök szalag XML cso-
portjának Adatok frissítése parancsával végezzük. A parancs
akkor érhető el, ha van frissítendő adat és nem töröltük a párbe-
szédpanelen az Adatforrás-definíció mentése a munkafüzetbe

jelölőnégyzetet. A szalag Importálás és Exportálás parancsával

teljes XML fájlokat vehetünk át, és írhatunk.
Az XML-megfeleltetések beállítható tulajdonságai

916 A MUNKAFELÜLET KEZELÉSE
A MUNKAFELÜLET
KEZELÉSE
A 2010-es változatban – nem olyan látványosan, mint a 2007-es

változatban – szintén módosult a felhasználói felület, ami érintette a
fájlkezelést is. Erre ugyancsak hatással volt a Windows 7 operációs
rendszer megjelenése.
1. Feladat: Fájlmegnyitás az Excel betöltésével. Mivel a 2010-es
változatban módosítottak a fájlkezelésen, próbáljuk ki a különböző
munkafüzet-betöltési lehetőségeket! A megoldások között szerepel
a Windows 7 operációs rendszernek köszönhető újdonságok is.
A. Megoldás – Fájlmegnyitás az Excel betöltésével (Windows 7).
1. Az igen használható megoldás érdekében néhány előkészítő
lépést kell tennünk (megéri). A Windows Start menüjében keres-
sük meg a Minden programMicrosoft Office mappát!
2. Kattintsunk a jobb egérgombbal a Microsoft Excel 2010 prog-
ramsorra!
3. A bal egérgombbal kattintva adjuk ki a Rögzítés a Start menü-
ben parancsot! Az Excel programindító sora ekkor megjelenik a
menüben.
4. Mozgassuk a kurzort a Start menüben a Microsoft Excel 2010
programsorra! Ha a korábban feldolgozott munkafüzetek listája
nem jelenne meg, kattintsunk a sor végén látható jelre!
5. A megjelent almenüben a korábban használt munkafüzetek kö-
zül válasszuk ki a betöltendőt! Ekkor betöltődik az Excel program
és abban munkaablak nyílik a megadott munkafüzet számára.
Ha az Excel program ár fut, akkor csak egy új munkaablak nyílik.

XML-támogatás 917
Elhelyezzük a programindító sort a Start menüben
A programindító sor és saját almenüje a Start menüben

B. Megoldás – Fájlmegnyitás az Excel betöltésével (Windows 7).

1. A szintén jól használható megoldás érdekében itt is néhány elő-
készítő lépést kell tennünk (ugyancsak megéri). A Windows Start
menüjében keressük meg a Minden programMicrosoft Offi-
ce mappát!
2. Kattintsunk a jobb egérgombbal a Microsoft Excel 2010 prog-
ramsorra! (Természetesen megfelel az is, ha az előző megol-
dásban felvett, a Start menü főmenüjében található Microsoft
Excel 2010 programsorra kattintunk.)
3. Adjuk ki a helyi menü Rögzítés a tálcán parancsát!
4. Mozgassuk a kurzort a tálcán az Excel ikon fölé!
5. A megjelent ikonmenüben a korábban használt munkafüzetek
közül válasszuk ki a betöltendőt!
A programindító ikon és saját almenüje a tálcán

Megjegyezzük, hogy minden, a Windows 7 alatt elindított program-
hoz megjelenik egy ikon a tálcán. Ha a fentiek (A, B megoldás) sze-
rint indítjuk a programot, akkor a tálcán látható ikonjának helyi me-
nüjéből is kiadhatjuk A program rögzítése a tálcán parancsot.
C. Megoldás Hagyományos fájlmegnyitási megoldás a Windows

Intézőjében.
1. Nyissuk meg a Windows Intézőt!

XML-támogatás 919
2. Keressük meg benne a megnyitandó munkafüzetet tartalmazó

mappát!
3. Kattintsunk a betöltendő munkafüzetre a jobb egérgombbal!
4. Adjuk ki a helyi menü Megnyitás parancsát!
Fájlmegnyitás a Windows Intézőben

D. Megoldás Hagyományos fájlmegnyitási megoldás a Windows
Intézőjében.
2. Keressük meg benne a megnyitandó munkafüzetet tartalmazó
mappát!
3. Kattintsunk kettősen a betöltendő munkafüzetre a bal egér-
gombbal!
2. Feladat: Fájlmegnyitás kiegészítése. A Windows 7 operációs

rendszernek köszönhető újdonságok szerepeltek az előző feladat A
és B megoldásában. Mivel a legutóbbi fájlokat tartalmazó lista
mérete korlátos, oldjuk meg, hogy a legfontosabb fájlok mindig
elérhetők maradjanak!
A. Megoldás – A Start menü módosítása.
1. Mozgassuk a kurzort a Start menüben a Microsoft Excel 2010
programsor fölé! Ekkor – ha megoldottuk a 10. feladat A megol-
dását – megjelenik a legutóbb használt dokumentumok
almenüje.
2. Mozgassuk a kurzort az almenüben rögzítendő munkafüzet neve
fölé!

3. Kattintsunk a megjelenő Rögzítés ebbe a listába szúrógomb-

ra!
Rögzítés a Start menüben

4. Megjelenik a fájl a Rögzített elemek között. Megnyitásához kat-
tintsunk a fájl nevére!
A rögzítés eredménye
A rögzítés a szúrógombra tett ismételt kattintással oldható fel.
B. Megoldás – A tálca módosítása.
A rögzítés eredménye a tálcán

XML-támogatás 921
1. Mozgassuk a kurzort a tálca Excel 2010 ikonja fölé, majd kattint-

sunk a jobb egérgombbal!
2. Mozgassuk a kurzort a rögzítendő munkafüzet neve fölé!
3. Kattintsunk a megjelenő Rögzítés ebbe a listába szúrógomb-
ra!
A rögzítést a szúrógombra tett ismételt kattintással oldhatjuk föl. A
tálcán látható ikon helyi menüjének A program rögzítésének felol-
dása a tálcán parancsával a programindító ikon tüntethető el a tál-
cáról.
3. Feladat: Fájlbetöltés az Excel megnyitott állapotában. Ha már
fut a táblázatkezelő, akkor is alkalmazhatjuk a fenti munkafüzet-
megnyitási módokat. Ilyenkor az Excelben egy új munkaablak nyílik,
és abba töltődik a megnyitott munkafüzet, azonban a programban is
módosították a fájlmegnyitást.
A. Megoldás – Munkafüzet megnyitása a Fájl szalagmenüből.
1. Indítsuk el az Excel programot!
3. A legördülő menüben kattintással adjuk ki a Megnyitás paran-
csot!
A fájl megnyitására szolgáló párbeszédpanel

4. Keressük meg a párbeszédpanel bal oldalán látható mappalistá-

ban a munkafüzetünket tartalmazó mappát!
5. Kattintsunk a mappa nevére!
6. A párbeszédpanel jobb oldalán a nézet gomb menüjében
olyan nézetet állítsunk be, amely segít a kiválasztásban! A Win-
dows 7 alatt a közepes és nagyobb ikonok választása már meg-
jeleníti a munkafüzet utoljára használt lapjának mintaképét, ha a
mentéskor bekapcsoltuk a Miniatűr mentése jelölőnégyzetet.
7. Kettős kattintással, vagy kiválasztás után a Megnyitás gombbal
nyissuk meg a munkafüzetet!
B. Megoldás – Munkafüzet megnyitása ikonnal.

Mivel az alapértelmezett gyorselérési eszköztárból hiányzik a fájl-
megnyitó ikon, ezért ezt testre szabással vesszük fel ide.
2. Kattintsunk a Beállítások sorra!
3. Az Excel beállításai párbeszédpanelen válasszuk a Gyorsel-
érési eszköztár parancsot!
4. A Választható parancsok helye listában válasszuk a Gyakori
parancsok listaelemet!
5. A következő listában keressük meg a Megnyitás ikont és kat-
tintsunk rá!
6. Kattintsunk a Felvétel gombra!
8. A gyorselérési eszköztárban megjelent ikonra kattintva a fentebb
bemutatott Megnyitás párbeszédpanelt jeleníthetjük meg, tehát
folytassuk az A megoldás 4. lépésétől!
C. Megoldás – Munkafüzet megnyitása billentyűkombinációval.

1. Nyomjuk meg a Ctrl+O billentyűkombinációt!
2. Megnyílik a fentebb bemutatott Megnyitás párbeszédpanel, te-
hát folytassuk az A megoldás 4. lépésétől!
D. Megoldás – Munkafüzet megnyitása parancsikonnal.

Parancsikont bárhol (a Start menüben, az asztalon vagy más map-
pában) elhelyezhetünk. A parancsikonra kettősen kattintva betölthe-
tő az Excel és abban munkaablak nyílik a munkafüzet számára. Ha
XML-támogatás 923
az Excel már fut, akkor egy új munkaablak nyílik meg, amelyben

szerkeszthetjük a munkaablakot, de folytathatjuk a többi munkaab-
lak kezelését is.
1. A parancsikon asztalra helyezéséhez nyissuk meg a Windows
Intézőt!
2. Az Intézőben keressük meg azt a munkafüzetet, amelyhez pa-
rancsikont szeretnénk kötni!
3. Kattintsunk a jobb egérgombbal a munkafüzetre!
A munkafüzet helyi menüje

4. Adjuk ki a helyi menü Parancsikon létrehozása parancsát!
5. A Windows Intéző ablakát húzással kicsinyítsük olyan méretre,
hogy mellette megjelenjen a Windows asztal!
6. A bal egérgomb nyomva tartása közben húzzuk a parancsikont
az intéző ablakából az asztalra (vagy az Asztal mappába)!
A parancsikont az asztalra mozgathatjuk a vágólapon keresztül is
(vagyis kijelöljük az intézőben, majd megnyomjuk a Ctrl+C billen-
tyűkombinációt, átlépünk az asztalra és beillesztjük a Ctrl+V billen-
tyűkombinációval). Most már ez a parancsikon is használható az
Excel betöltésére és a munkafüzet megnyitására.
A parancsikont az asztalra húzzuk

Megjegyzés: A különböző megnyitási módok mindegyike mellett és
ellene szólnak érvek. Például a billentyűkombináció használata a
leggyorsabb, viszont ez csak akkor használható ki, ha a billentyű-

kombinációt a parancsikonhoz kapcsoltuk, ugyanakkor kezdőknek
és csökkent munkaképességűeknek nem ajánlott. A Megnyitás
párbeszédpanelen áttekinthetjük a megnyitható fájlokat, kereshe-
tünk, viszont ez igényli a legtöbb időt. Mindig az adott helyzet dönti
el, hogy melyik ismert megoldást választjuk. Könyvünkben itt és a
többi feladatnál is igyekszünk ezért több megoldást bemutatni (sok-
szor nem is az összest).
4. Feladat: Legutóbb használt munkafüzetek megnyitása az
Excelben. A legutóbb használt munkafüzetek megnyitása hasonlít a
korábban bemutatottakra.
2. A legördülő menüben kattintással válasszuk a Legutóbbiak pa-
rancsot!
A legutóbb használt munkafüzetek a menüben

3. Az ablakban választhatunk a legutóbb használt munkafüzetek és
helyek közül.
5. Feladat: Új munkafüzet létrehozása. Új munkafüzetet is
többféle módon hozhatunk létre.
A. Megoldás – Üres munkafüzet létrehozása a Fájl szalagmenüből.
2. A legördülő menüben kattintással adjuk ki az Új parancsot!
3. A Használható sablonok listában kattintással válasszuk az
Üres munkafüzet elemet!
4. Kattintsunk a Létrehozás gombra!
XML-támogatás 925
B. Megoldás – Üres munkafüzet létrehozása billentyűkombináció-

val.
1. Ha megnyitottuk az Excel programot – mindegy, melyik szalagot
használjuk (csak ne legyen nyitott párbeszédpanel vagy aktív a
szerkesztőléc) –, nyomjuk meg a Ctrl+N billentyűkombinációt!
C. Megoldás – Munkafüzet létrehozása meglévő dokumentumból.
Ekkor az új munkafüzet átveszi a mintát adó fájl teljes tartalmát, de
új néven kell elmentenünk a módosítások után.
3. A Használható sablonok listában kattintással válasszuk az Új
dokumentum meglévőből elemet!
4. Az Új munkafüzet létező munkafüzetből párbeszédpanelen
keressük meg a minta dokumentumot, majd kattintsunk a Meg-
nyitás gombra!
D. Megoldás – Munkafüzet létrehozása sablonból. A sablonok .xlt,
.xltx, .xltm formátumban mentett mintaállományok, amelyet a több-
szörös felhasználás érdekében külön helyen, csoportosítva tárolunk.
Kiinduló tartalommal rendelkeznek, amely lehet formázás, de konk-
rét érték is.
Sablont választunk
3. A Használható sablonok kategóriában kattintsunk a Minta sab-
lonok elemre!
4. Válasszunk sablont, majd kattintsunk a Létrehozás gombra!
6. Feladat: Új munkafüzet létrehozása parancsikonnal. Új, üres

munkafüzet számára is készíthetünk parancsikont. Most az asztalon
hozzuk létre a parancsikont.
1. A tálca jobb szélén látható utolsó ikonra kattintva rejtsünk el
mindent, hogy csak a Windows asztalt lássuk!
2. Kattintsunk a jobb egérgombbal a Windows asztalra!
3. Adjuk ki a helyi menü Microsoft Excel-munkalap parancsát!
Parancsikont készítünk új munkafüzethez

7. Feladat: Váltás a futó programok, dokumentumablakok között.
A Windows 7-nek köszönhetően ez is megváltozott. Ismét csak több
módszer közül választhatunk.
A. Megoldás – Ablakváltás a Nézet szalagmenüből.
1. Kattintsunk a Nézet szalagfülre!
Gombmenü a szalagon
2. Kattintsunk az Ablakváltás gombra!
3. Kattintással válasszuk ki a gomb menüjéből azt az ablakot,
amelyben dolgozni szeretnénk!
B. Megoldás – Ablakváltás billentyűkombinációval.

XML-támogatás 927
1. Nyissunk meg több munkafüzetet!

2. Nyomjuk meg az Alt+Tab billentyűkombinációt! Ekkor a követ-
kező ablakba lépünk.
3. Nyomjuk meg az Alt+Shift+Tab billentyűkombinációt! Ekkor az
előző ablakba lépünk.
A megnyitott ablakok ikonjai az asztal felett

4. Ezek a módszerek ismertek voltak már korábbról is. Most azon-
ban e billentyűkombinációk megjelenítik a megnyitott ablakok
miniatűr képeinek listáját is, amelyek közül könnyebben választ-
hatunk, sőt nem is kell végiglépkedni az összes megnyitott abla-
kon, mert ezek közül kattintással is választhatunk.
C. Megoldás – Ablakváltás a tálcán. Ebben a megoldásban azt
használjuk ki, hogy a megnyitott ablakok miniatűr képei elérhetők a
tálcán is.
1. Nyissunk meg több munkafüzetet!
A megnyitott munkaablakok megjelennek a tálcán

2. Már az Excel többszörös ikonja is jelzi a tálcán, hogy több fájlt
nyitottunk meg. Mozgassuk a kurzort az Excel ikonja fölé (lásd
az ábrán).
3. Kattintással válasszunk a munkaablak-miniatűrök közül!

D. Megoldás – Ablakváltás billentyűkombinációval. A leglátványo-

sabb megoldást a Windows „forgószínpad” szolgáltatása nyújtja, ha
erre hardverünk alkalmas és nem tiltottuk le a Windows testre sza-
básánál.
1. Nyomjuk meg a +Tab billentyűkombinációt! Ekkor a következő
ablakba lépünk.
2. Nyomjuk meg a +Shift+Tab billentyűkombinációt! Ekkor az
előző ablakba lépünk.
A leglátványosabb megoldás
5. Ezek a billentyűkombinációk megjelenítik a megnyitott ablakok
miniatűr képeinek forgószínpad-listáját is, amelyek közül köny-
nyebben választhatunk (mindig az aktuális ablak kerül az előtér-
be), sőt nem is kell végiglépkedni az összes megnyitott ablakon,
mert ezek közül itt szintén választhatunk kattintással.
8. Feladat: Fájlkeresés. A Windows 7 operációs rendszerben
módosult a fájlok megkeresése is.
A. Megoldás – Gyorskeresés a Start menüből. Ez a fajta keresés a
leggyorsabb, hiszen indexelt állományok között keres, viszont csak
azokat a mappákat nézi át, amelyek a Könyvtárak közül elérhetők.
Másik korlátozás, hogy csak a fájlnevekre kereshetünk.
1. Kattintsunk a Start menüre!
XML-támogatás 929
2. Kattintsunk a Start gomb felett megjelenő kereső mezőbe!

3. Gépeljük be a keresendő fájl nevét vagy a nevét szűrő karakter-
sorozatot (lásd az ábrán)!
4. Nyomjuk meg az Enter billentyűt!
5. Kattintással válasszunk munkafüzetet a találati listából!
Gyorskeresés a Start menüből

B. Megoldás – Keresés a Windows Intézőben. Ez a fajta keresés
viszont alapos, részletesen megadhatjuk a keresés helyét, a fájlnév,
típus, dátum szűrőt és az eredményt is rendezhetjük.
1. Indítsuk el a Windows Intézőt!
2. Bár a keresést bármely nézetben végezhetjük, nem kapunk he-
lyes találatokat, ha valamilyen szűrő be van kapcsolva. Lépjünk
ezért a Részletek nézetbe és kapcsoljuk ki az esetleges szűrést!
3. A navigációs ablaktáblában keressük meg azt a mappát, amely-
ben keresnénk!
4. Kattintsunk az ablak jobb felső részén látható keresés mezőbe,
ahol választhatunk a korábbi keresések közül (lásd az ábrát)!

Keresés felvétele az összes Excel munkafüzethez

5. Írjuk be a keresendő fájl címére vonatkozó keresőkifejezést,
vagy válasszunk a listából! Maszkokat, helyettesítő karaktereket
is használhatunk, például az összes Excel munkafüzet megke-
reshető a *.xl* keresőkifejezéssel.
6. Amikor megjelenik az eredménylista, kattintsunk a lista alján Az
összes n megjelenítése hivatkozásra!
7. Váltsunk keresési helyet! Ehhez kattintsunk az ablak alján, az
Újabb keresés itt csoportban a Számítógép hivatkozásra!
8. A számítógépünkön található összes, beállított feltételnek meg-
felelő fájl megkereséséhez kattintsunk az ablak alján, az Újabb
keresés itt csoportban a Számítógép hivatkozásra (lásd az áb-
rát)!
Az eredmények megjelennek az ablakban

9. Egyes keresési helyeket külön megadhatunk az Egyéni hivatko-
zásra kattintva (lásd a következő ábrát).
10. A Kijelölt helyek módosítása mezőben jelöljük be a megfelelő
helyek jelölőnégyzeteit! Ha nem egy teljes ágat akarunk kiválasz-
tani az almappákkal együtt, akkor kattintsunk az ikonra, majd a
megjelenő almappák közül válasszuk ki a megfelelőt!

XML-támogatás 931
Keresési hely módosítása párbeszédpanelen

11. A keresési hely elérési útját beírhatjuk a következőmezőbe is,
ekkor azt a Hozzáadás gombbal vehetjük fel a kijelölt helyek kö-
zé. A keresési hely legfelső szintje megadható a címsor listájából
is (lásd a következő ábrát).
Keresési hely módosítása az Intéző címsorában

A keresési mezőben logikai operátorral összekapcsolt kifejezést is

írhatunk, például kereshetjük az összes Word dokumentumot és
Excel munkafüzetet a *.doc OR *.xls keresőkifejezéssel.
Elmentjük a keresést
A Fájl menü vagy a fájllista helyi menüjének Keresés mentése pa-
rancsával a keresőfeltételeket elmenthetjük, így a keresés nagyon
könnyen megismételhető, csak a navigációs ablaktáblában, a Ked-
vencek alatt kell kiválasztanunk a megfelelő keresést (lásd a fenti
ábrát).
Az elmentett keresés kiválasztható az Intéző címsorában is
9. Feladat: Fájlkeresés az Excelben. Egy adott fájl kereséséhez

nem kell elhagynunk a táblázatkezelő programot. A Megnyitás
ablak is alkalmas a fájlkeresésre.
1. Adjuk ki a Fájl/Megnyitás parancsot!
2. Ahogy az Intéző esetében, itt is a párbeszédpanel bal oldalán
találjuk az átvizsgálandó mappákat. Válasszunk innen keresési
útvonalat!
3. Kattintsunk a párbeszédpanel felső, jobb oldali mezőjébe!
XML-támogatás 933
4. Írjuk be a név szerinti kereséshez szükséges szűrőmaszkot, pél-

dául felad*.xls!
5. Kattintsunk a mező alatti Módosítás dátuma hivatkozásra!
6. Adjuk meg a dátum szerinti szűréshez szükséges adatokat! Vá-
laszthatunk egy adott dátumot (a naptárba kattintva), intervallu-
mot (a naptárba kattintva és húzva), vagy a lista szöveges dá-
tumértékei közül (lásd az ábrát).
7. A méret szerinti szűréshez a keresőmező alatti Méret hivatko-
zásra kattintsunk!
8. A keresés a beállítást követően azonnal végbemegy. Ha módo-
sítani akarunk a feltételeken, akkor kattintsunk a cím mezőbe és
adjunk meg új helyet, vagy a keresés szűrő mezőjébe és módo-
sítsunk a feltételeken!
A keresés maga nem menthető el, mint az Intézőben, de néha a
program következő indításakor is legördíthető a keresőmező tartal-
ma és választhatunk a korábbi beállítások közül…
Dátumszűrőt veszünk fel
10. Feladat: Fájl mentése. A munkafüzetek mentése gyakor-

latilag nem változott, csak az elérés módja módosult.
A. Megoldás – Fájl mentése változatlan néven és helyre.
1. Adjuk ki a Fájl/Mentés parancsot, vagy kattintsunk a gyorseléré-

si eszköztár Mentés ikonjára!
B. Megoldás – Fájl mentése változatlan néven és helyre, billentyű-
kombinációval.
1. Nyomjuk meg a Ctrl+S billentyűkombinációt!
C. Megoldás – Fájl mentése más néven vagy más helyre.
1. Adjuk ki a Fájl/Mentés másként parancsot!
2. A Mentés másként párbeszédpanelen adjuk meg a mentés he-
lyét a navigációs táblából választva!
3. A Fájlnév mezőben adjuk meg a fájl nevét!
4. A Fájl típusa mezőben adjuk meg a fájl típusát! Ha korábbi
program változattal is szeretnénk feldolgozni a programot, akkor
válasszunk kompatibilis formátumot, azonban ilyenkor elvesz-
hetnek a 2010-es változat hasznos szolgáltatásai, formázásai,
amire a mentés végrehajtása előtt a program figyelmeztet.
Ugyancsak figyelmeztetést kapunk, ha az adott formátumban
nem menthetjük a munkafüzetet (például makrókat tartalmazó
munkafüzetet csak makróbarát formátumban menthetünk)
A mentés paraméterezése párbeszédpanelen

5. A kereséshez állítsuk be a Szerzők, Címkék, Cím mezőket (kat-
tintsunk a megfelelő hivatkozásra)!
XML-támogatás 935
6. Jelöljük be a Miniatűr mentése jelölőnégyzetet, hogy vizuálisan

segítse a mintakép a fájl kiválasztását a betöltés előtt!
7. Kattintsunk a Mentés gombra!
Megjegyezzük, hogy az Eszközök gomb menüjéből kiadott paran-
csokkal csatlakozhatunk hálózati meghajtóra, beállíthatjuk a webes
mentés, képtömörítés és jelszavas védelem tulajdonságait.
Fontos, hogy a PDF, XPS formátumú írásvédett mentést is így
(és innen) végezzük, még akkor is, ha körülményesebben, a
Fájl/Mentés és küldésPDF-/XPS-dokumentum létrehozása pa-
ranccsal indítjuk a műveletet.
D. Megoldás – Mentés kilépéskor. Még ez az egyszerű megoldási
is változott a 2010-es verzióban.
1. Adjuk ki a Fájl/Kilépés parancsot, vagy kattintsunk a munkaab-
lak bezárásához az ikonra, vagy az alkalmazás bezárásához
az ablakzáró ikonra!
2. Ha volt változtatás a fájlban, válaszoljunk a Mentés gombra kat-
tintva!
Biztonsági kérdés az ablak bezárása előtt

Ha a fájl megnyitása óta annyi idő eltelt, hogy legalább egyszer lefu-
tott a biztonsági mentés, akkor a kérdés másképpen jelenik meg
(lásd az ábrát).
Biztonsági mentés után feltett kérdés
11. Feladat: Verziók kezelése. A fenti biztonsági kérdésre adott

Nincs mentés parancs esetén is elérhető a biztonsági mentésekből
készített valamelyik verzió. A program ugyanis a nem mentett

fájlokat is megőrzi a C:\Users\ felhasználó\ AppData\ Local\
Microsoft\ OFFICE\ UnsavedFiles mappában, írásvédett .xlsb
formátumban.
1. A nem mentett fájlok eléréséhez vagy keressük meg a fenti
mappát, vagy kattintsunk a Fájl szalagfülre!
2. Kattintsunk a menüben az Információ sorra!
3. A Verziók listából kettős kattintással töltsük be a nem mentett
változatot! Az Excel betölti a fájlt, hogy megbizonyosodhassunk
arról, tényleg erre van szükségünk.
A biztonsági mentés verziói

4. A szerkesztőléc felett megjelenő figyelmeztető sorban kattint-
sunk a Visszaállítás gombra!
5. Az Excel egy újabb párbeszédpanelen figyelmeztet, hogy a kije-
lölt verzió felülírja az utoljára mentett változatot. Ha elfogadjuk,
kattintsunk az OK gombra!
Ha bizonytalanok vagyunk, megtehetjük, hogy a Mégse gombra kat-
tintunk, majd a Mentés másként paranccsal új néven mentjük el a
munkafüzetet, amelyet aztán a következők szerint összehasonlítha-
tunk a mentett változattal.
12. Feladat: Nagyméretű táblázat kezelése.

XML-támogatás 937
Munkánk során sokszor dolgozunk nagyméretű táblázatokkal. Ilyen-

kor fontos, hogy az oszlopokat és a sorokat elnevező címoszlop és
címsor állandóan, rögzített helyen maradjon a képernyőn. Ennek
köszönhetően, ha elgördítjük a munkalapot, akkor sem tévesztünk
össze adatokat, hiszen az oszlopok és sorok felirata, vagyis az
adatmezők elnevezése mindig látszik.
Megoldás:
1. Töltsük be a táblázatot, amely a listát tartalmazza (a listákra
jellemző, hogy üres sort nem tartalmaznak, az első sorban pe-
dig az oszlopok elnevezése szerepel).
2. Lépjünk az oszlopokat elnevező sort követő és a sorokat elne-
vező oszlop utáni cellába. Egyszerűbben, ha a listánk az A1 cel-
lától indul, akkor az oszlopnevek az 1 sorban, a sornevek az A
oszlopban szerepelnek, tehát a B2 cellába kell lépnünk.
A rögzítő parancsot a nyomógombból gördítjük le

3. Adjuk ki a Nézet szalag Panelek rögzítése/Ablaktábla rögzí-
tése parancsát! Ekkor egy vízszintes és egy függőleges vonal
jelenik meg, amely jelzi a rögzítés határait. Most már mindkét
irányban görgethető a táblázat, az oszlop és sorazonosítók
mindig a munkaablak szélén maradnak.
4. A rögzítést a Nézet szalag Panelek rögzítése/Ablaktábla fel-
oldása parancsával szüntethetjük meg.

A táblázat tetszőlegesen görgethető, az azonosítók mégis állandóan

láthatók
13. Feladat: Néhány sor, vagy oszlop rögzítése nagyméretű

táblázatban. Ilyenre akkor van szükségünk, ha csak az azonosító
első néhány sor vagy oszlop információira van állandóan szük-
ségünk a többi adat rögzítéséhez, áttekintéséhez.
Megoldás:
1. Töltsük be a táblázatot, amely a listát tartalmazza!
2. Lépjünk abba a cellába, amelynek bal felső sarkánál akarjuk a
rögzítést elhelyezni!
3. Adjuk ki a Nézet szalag Panelek rögzítése/Ablaktábla rögzí-
tése parancsát! Ekkor egy vízszintes és egy függőleges vonal
jelenik meg az aktuális cella bal fölső sarkánál.
14. Feladat: Egyetlen sor, vagy oszlop rögzítése nagyméretű
táblázatban. Ilyenre akkor van szükségünk, ha csak az azonosító
első sor vagy oszlop információira van állandóan szükségünk a
többi adat rögzítéséhez, áttekintéséhez.
Megoldás:
1. Töltsük be a táblázatot, amely a listát tartalmazza!
2. Adjuk ki a Nézet szalag Panelek rögzítése/Felső sor rögzítése
parancsát! Ekkor egy vízszintes vonal jelenik meg az első sort
követően. Az alatta lévő sorok görgethetők maradnak. Próbáljuk
ki a gördítősáv végein lévő gombokra kattintva!
3. Az első oszlop rögzítéséhez adjuk ki a Nézet szalag Panelek
rögzítése/Első oszlop rögzítése parancsát! Ekkor egy függő-
XML-támogatás 939
leges vonal jelenik meg az első oszlopot követően. A mögötte

következő oszlopok görgethetők maradnak.
15. Feladat: Egyetlen táblázat különböző részeinek összehason-
lítása az ablak felosztásával.
Szintén fontos lehet egyetlen táblázat különböző részeinek egyidejű
megtekintése. Természetesen a feladat megoldható úgy is, hogy a
táblázatot az Excel két, egymás után elindított példányába is betölt-
jük, majd az alkalmazásablakokat rendezzük el egymás mellett (az
Excel figyelmeztet, hogy a táblázat egyik példányát már megnyitot-
ták, ezért a második példányt csak olvasásra nyitja meg). Ez azon-
ban memóriaigényesebb az Excel beépített lehetőségénél. Nézzük
most a beépített lehetőséget!
Megoldás:
1. Töltsük be a nagyméretű táblázatot!
2. Már betöltött táblázatnál, ha rögzítve volt az ablaktábla, szün-
tessük meg a rögzítést a Nézet szalag Panelek rögzítése/ Ab-
laktábla feloldása parancsával (különben a rögzítés helyén jön
létre a felosztás)!
3. Lépjünk abba a cellába, amelynek bal felső sarkánál az ablak-
táblát felosztanánk!
4. Adjuk ki a Nézet szalag Felosztás parancsát! A program az ak-
tuális cella helyétől függően 2 vagy 4 részre osztja a táblázatot.
Mindegyik rész önállóan görgethető, a saját, külön gördítő-
sávjaikkal. Ugyanakkor itt éppen az ablakrészek önálló mozgat-
hatósága miatt nincs állandóan a képernyőn a címsor vagy a
címoszlop!
5. Az összehasonlításhoz görgessük az ablakrészeket mindig a
szükséges irányba!
6. A felosztás helye egérrel új helyre húzható. A felosztást a Nézet
szalag Felosztás gombjának felengedésével oldjuk fel.
7. A felosztás megszüntethető úgy is, hogy az ablaktábla osztóvo-
nalat az egér bal gombjának nyomva tartása közben az ablak
aljára, illetve jobb szélére húzzuk, vagy kettősen az osztójelre
kattintunk!

A felosztásnál előfordulhat, hogy ugyanaz a cella négy ablakrészben

jelenik meg
8. Próbáljuk ki a felosztást elkészíteni úgy, hogy az osztóvonalat a
gördítősávok végéből húzzuk ki. Ehhez mozgassuk az egérkur-
zort az osztójel fölé, majd ha a kurzor két párhuzamos vonalká-
vá alakul, az egér bal gombjának nyomva tartása közben húz-
zuk a táblázat belseje felé!
Az osztójelek a gördítősávok végén találhatók

XML-támogatás 941
16. Feladat: Nagyítsuk Excel munkaablakunkat többféle módon!

Megoldás:
1. Töltsünk be egy táblázatot!
2. Az alkalmazásablak jobb alsó szélén látható csúszkát húzva a
nagyítást 10% és 400 % közt folyamatosan módosíthatjuk.
3. Ugyanezt 10%-os lépésekben tehetjük meg a – és a + ikonokra
kattintva.
Nagyításváltás
4. Most kattintsunk kettősen a nagyítósáv előtti, az aktuális nagyí-
tást kijelző értékre!
Tetszőleges nagyítást is beállíthatunk

5. A megjelenő Nagyítás/kicsinyítés párbeszédpanelen egyaránt
beállíthatunk előre meghatározott nagyítási értékeket, vagy a
Legyen választókapcsoló lenyomása után, a következő mező-
ben tetszőleges 10% és 400 % közötti értéket.
6. Zárjuk be a párbeszédpanelt, majd jelöljünk ki egy területet a
munkalapon!

7. Kattintsunk ismét kettősen az aktuális nagyítást kijelző értékre!

8. Most válasszuk a Kijelölésnyi választókapcsolót!
9. Kattintsunk a Nézet szalagfülre, és keressük meg, hogyan lehet
itt is beállítani a fentieket (vagyis adjuk ki a Nagyítás, 100%, Ki-
jelölt rész nagyítása parancsokat)!
17. Feladat: Nézzük meg mivel járnak a különböző nézetek!
Megoldás:
1. Töltsünk be egy táblázatot!
2. Kattintsunk a Nézet szalagfülre!
3. Adjuk ki kétszer az Új ablak parancsot!
4. Rendezzük egymás mellé az ablakokat a Mozaik paranccsal!
Az Ablakok elrendezése párbeszédpanelen válasszuk az
Egymás mellett választókapcsolót, utána kattintsunk az OK
gombra!
5. Kattintsunk az első munkaablakba, ekkor az első munkaablak
lesz az aktív ablak! Ennek alapértelmezés szerinti nézete a
Normál nézet.
6. Állítsuk be a középső munkaablakot Lap endezése nézetbe! A
nézetváltáshoz használjuk a következő ábra szerinti ikonokat az
állapotsor jobb oldalán vagy a Nézet szalagon! Ebben a nézet-
ben látszanak a margók és szerkeszthető a fej- és lábléc is.
7. A harmadik munkaablakot állítsuk be Oldaltörés megtekintése
nézetbe! Ebben a nézetben látszanak ez egyes nyomtatott olda-
lakra eső tartalmak.
8. Váltunk át a Nézet szalag parancsával Teljes képernyő nézetbe!
9. Ebből a nézetből az Esc billentyűvel térjünk vissza a korábban
használt nézetbe!
10. Kattintsunk a jobb egérgombbal a Nézet szalagra!
11. Adjuk ki a megjelenő helyi menü A menüszalag összecsukása
parancsát! Eredményül nagyobb munkaterülethez jutunk, ilyen-
kor a szalag parancsait a szalagfülre kattintva jeleníthetjük meg.
A szalag a használat után bezárul.
12. Kattintsunk a jobb egérgombbal tetszőleges helyre a szalagfülek
sorában!

XML-támogatás 943
Ugyanannak a munkafüzetnek három nézete

13. Kattintással kapcsoljuk ki a korábban bekapcsolt szalagfül zsu-
gorítást! Ezzel visszaáll az a normál üzemmód.
14. A gyorselérési eszköztár most az alkalmazásablak tetején látha-
tó. Adjuk ki a szalag helyi menüjének A gyorselérési eszköztár
megjelenítése a menüszalag alatt parancsát!
A szalagfül helyi menüje

15. Most még egymás mellett látszik a három munkaablak. Nagyít-
suk fel egyiket a lehető legnagyobb méretűre! Ehhez kattintsunk
kettősen a munkaablak címsorára, vagy egyszer a munkaablak
Teljes méret gombjára!
16. Térjünk vissza ebből a nagyításból a korábbira! Ehhez a mun-
kaablaknak a szalagfülek sorának jobb oldalára került Ablak
előző mérete ikonjára kattintsunk!
17. Kapcsoljuk be- és ki az ablakok kellékeit a Nézet szalag Megje-

lenítés/elrejtés csoportjának jelölőnégyzeteivel! Figyeljük meg,
hogy a vonalzó csak a Lap elrendezése nézetben jeleníthető
meg, ugyanis csak itt van jelentősége, hogyan helyezkedik el a
kinyomtatott munkalap a papíron.
18. Kattintsunk az Excel ablak bal fölső sarkában látható Fájl sza-
lagfülre, majd adjuk ki a legördülő menü Nyomtatás parancsát!
19. Próbáljuk ki itt is a nagyítást! Figyeljük meg, hogy ebben az
esetben csak a 100%-os és a teljes oldalt mutató nagyítások
között válthatunk az ablak alján látható Nagyítás teljes oldal-
ra ikonra kattintva!
20. Kapcsoljuk be a margókat a Margók megjelenítése kapcso-
lóval!
21. A Kezdőlap szalagfülre kattintva térjünk vissza az előző nézet-
hez!
18. Feladat: Az alapértelmezés szerinti gyorselérési eszköztár-
ban található Nyomtatási kép és nyomtatás ikonnal is a fenti
nyomtatás ablakot jeleníthetjük meg. Akik a korábbi program-
változatot is ismerték, azoknak mindenképpen hiányozhat a régi
nyomtatási kép. Tegyük elérhetővé a korábbi nyomtatási képet és
nézzük meg abban is a munkalapot!
Megoldás:
1. A korábbi nyomtatási képet csak testre szabással hozhatjuk elő.
Kattintsunk az Excel ablak bal fölső sarkában látható Fájl sza-
lagfülre, majd adjuk ki a legördülő menü Beállítások parancsát!
2. Az Excel beállításai párbeszédpanelen kattintsunk a Gyorsel-
érési eszköztár kategóriára!
3. A Választható parancsok listában válasszuk ki a Minden pa-
rancs elemet!
4. Az alatta látható listában keressük ki a Nyomtatási kép nyomta-
tás elemet! Ez az elem egy gombmenüt jelenít majd meg.
6. Ugyanígy vegyük fel a Teljes képernyős nyomtatási kép elemet
is!

XML-támogatás 945
Felvettük a két ikont az eszköztárba

8. Kattintsunk a gyorselérési eszköztárba felvett ikonokra!
9. Próbáljuk ki itt is a nagyítást! Figyeljük meg, hogy ebben az
esetben is csak a 100%-os és a teljes oldalt mutató nagyítások
között választhatunk a Nyomtatási kép szalag Nagyítás gomb-
jára kattintva! Viszont a felhasználható ablakterület most na-
gyobb…
10. Kapcsoljuk be a margókat a Margók megjelenítése jelölőnégy-
zettel!
11. Az Esc billentyűvel vagy a Nyomtatási kép bezárása parancs-
csal térjünk vissza az előző nézethez!
A nyomtatási kép és a módosított gyorselérési eszköztár
19. Feladat: Egyetlen táblázat különböző részeinek összehason-

lítása az ablak felosztása nélkül. Azt használjuk ki, hogy másolatot
készíthetünk az aktuális ablak tartalmáról. Ennek az az előnye, hogy
a két ablakrészben eltérő nagyítás alkalmazható, így egy áttekintő,
kicsinyített nézetet és egy részletes, felnagyított nézetet is beállít-
hatunk, ahol az adatbevitelt végezzük. A felosztás és rögzítés a két

ablakban külön alkalmazható.
Megoldás:
1. Töltsük be a táblázatot!
2. Adjuk ki az Ablak menü Új ablak parancsát! Ekkor ugyanaz a
tartalom jelenik meg Normál nézetben mindkét munkaablakban.
3. Az ablakokat rendezzük el egymás mellé az Ablak szalag Mo-
zaik parancsával! Most már tetszőleges nagyítást beállíthatunk
a két ablakban, amely ugyanazt a táblázatot mutatja. Természe-
tesen bármely módosítás megjelenik a másik ablakban és az
egyetlen elmentett fájlban is!
4. Rendezzük az ablakokat egymás alá is, ezt végezzük most az
ablakfejek húzásával (mutassunk az ablak címsorára és a bal
egérgomb nyomva tartása közben húzzuk új helyre, majd ott
engedjük fel az egérgombot)!
Az ablakok egymás mellé és alá helyezhetők

20. Feladat: Két táblázat összehasonlítása.
A mindennapos gyakorlatban gyakran előforduló feladat két táblázat
összehasonlítása. Ilyen lehet például két egymást követő év Excel

XML-támogatás 947
táblázatban tárolt üzleti jelentésének, forgalmi adatainak, esetleg

ugyanannak a táblázatnak két változatának stb. összehasonlítása.
A feladat többféle módon oldható meg, de a legkönnyebb megol-
dást a Microsoft Office Excel 2003 vagy 2007, 2010 felhasználói
alkalmazhatják. Mi természetesen a 2003-as változatban bevezetett
szolgáltatás 2010-es elérési módját mutatjuk be.
A. Megoldás – Ha a két táblázat egyetlen munkafüzetben található.
Ha a két táblázat egyetlen munkafüzet két lapján található, akkor
most is az új ablakos megoldást alkalmazzuk:
1. Töltsük be a munkafüzetet (például az 2010feladatok1.xls fájlt)!
2. Adjuk ki a Nézet szalag Új ablak parancsát!
3. Az ablakokat rendezzük el egymás mellé a Nézet szalag Moza-
ik parancsával! Ha másik munkafüzetünk is nyitott, akkor az Ab-
lakok elrendezése párbeszédpanelen jelöljük be Az aktív
munkafüzet ablakai négyzetet!
4. A munkalap-fülekre kattintva válasszuk ki az egyik ablakban az
egyik (például a 18-20.Feladat), a másikban az összehasonlí-
tandó másik (például a 21-22.Feladat) munkalapot!
Egyetlen táblázat két munkalapja is összehasonlítható

B. Megoldás – Ha a két táblázat két munkafüzetben található:
Ez a megoldás is hasonló, azonban itt nem kell új ablakot létrehoz-
nunk, hiszen értelemszerűen új ablakban nyílnak meg az összeha-
sonlítandó munkafüzetek.

1. Nyissuk meg a két táblázatot a Fájl szalagfül Megnyitás paran-

csával!
2. Mivel mindkét fájl önálló munkaablakba kerül, rendezzük el a
munkaablakokat tetszés szerint egymás alatt, vagy mellett a
Nézet szalag Mozaik parancsával!
Több munkafüzet együttes megjelenéséhez töröljük a négyzetet

C. Megoldás – Ha a két táblázat akár két, akár egy munkafüzetben
található, az Excel 2007 programtól egy különleges megoldást is
alkalmazhatunk. Az ugyanazon a dokumentumon, különböző fel-
használó által végzett módosítások egyetlen dokumentumban törté-
nő megtekintése sokszor igen megterhelő, emiatt pontosan nehezen
megoldható feladat. Új szolgáltatás a dokumentumok egymás mellé
állítása és összehasonlítása.
1. Nyissuk meg az összehasonlítandó dokumentumokat, vagy ha
egyetlen dokumentumon belül szeretnénk két munkalapot ösz-
szehasonlítani, akkor azok számára a korábbiak szerint nyis-
sunk új ablakot!
2. Lépjünk (kattintsunk) az egyik összehasonlítandó munkaablak-
ba!
3. Adjuk ki a Nézet szalag Párhuzamos megjelenítés paran-
csát! Ha több munkafüzetet nyitottunk meg, akkor párbeszéd-
panelen kell kiválasztanunk az összehasonlítandó másik mun-
kaablakot. Így az egyes felhasználók által végzett módosításo-
kat egyetlen dokumentumban történő egyesítés nélkül hasonlít-
hatjuk össze.
4. A két dokumentum párhuzamos görgetésével pontosan ellenő-
rizhetők az eltérések. Ehhez nyomjuk be a Nézet szalag
XML-támogatás 949
Párhuzamos görgetés gombját! Ekkor egyetlen gördítősáv jele-

nik meg, amelynek mozgatásával a másik ablakba töltött mun-
kafüzet párhuzamosan mozog.
5. A Párhuzamos megjelenítés gomb felengedése után a két
ablak teljes méretben, külön-külön szerkeszthető. Az ablakok a
Nézet szalag Ablakváltás menüjében, vagy a munkaablakba
kattintva választhatók ki szerkesztésre.
Az összehasonlítást végezhetjük az egyetlen (!) gördítősáv

használatával
6. A Párhuzamos görgetés ikon felengedése után az ablakok
helyzete megmarad, de tartalmuk egymástól függetlenül moz-
gathatóvá válik. Ha tehát a görgetés „egymáshoz rögzítési pont-
ját” meg akarjuk változtatni, akkor természetesen engedjük fel a
Párhuzamos görgetés gombot, állítsuk be külön-külön a két
munkaablakban a kezdőpontot (ekkor a gördítősáv mindig az
aktív munkaablakra vonatkozik), majd ismét nyomjuk be a Né-
zet szalag Párhuzamos görgetés gombját!
7. Az Korábbi ablakpozíció ikon a munkafüzetek összehasonlí-
tását megelőző pozícióba helyezi mindkét ablakot.
21. Feladat: Gyakorlásképpen számoljuk ki a következő ábrán

látható B7 és D7 cella tartalmát az AutoSzum ikon alkalma-
zásával. Most egyszerre, a nem összefüggő kijelölést és az
automatikus tartománykijelölést alkalmazva számoljuk ki e két cella
tartalmát.
1. Gépeljük be az alapadatokat, vagyis az A1:D6 tartomány celláit!
mellett a D7 cellába, ide kerül majd a képlet eredménye.
3. A függvény beviteléhez kattintsunk az Adatok szalag fülére!
4. Válasszuk az Összesítés parancsot. Ekkor megjelenik a szer-
kesztőlécen a függvény, amely az utoljára kijelölt eredménycel-
lához tartozó összegzendő tartományt mutatja:
„=SZUM(D2:D6)”.
A példa alapadatai és megoldása
Az Excel 2010-ben a ikon helyett a ikont találjuk a szala-

gon. Ennek bal oldalára kattintva az összegzést végző függvényt
szúrjuk be, a jobb oldalán látható  gombra kattintva legördíthető
listájából az összegzés helyett választhatjuk az Átlag, Darabszám,
Maximum, Minimum függvényeket, valamint további függvények
beillesztését. Ezek argumentumait szintén a szerkesztőlécen vég-
zett szerkesztéssel, illetve a tartományjelölők húzásával adjuk meg.

XML-támogatás 951
Az AutoSzum gombból beilleszthető függvények
Az állapotsor elemei
A 2007-es változattól megváltoztak az állapotsorban megjelenő
elemek. Ezek egy részével (a nagyítóval) már megismerkedtünk.
Most nézzük meg, milyen egyéb elemek jeleníthetők meg itt, és ho-
gyan.
22. Feladat: Nézzük meg milyen információk lehetnek az állapot-
sorban, és kapcsoljuk be az összes lehetséges megjelenítést!
1. Kattintsunk a jobb egérgombbal az állapotsorra!
2. Az állapotsor egyrészt új kapcsolókkal bővült. Ezek megjelennek
a helyi menüben és a megfelelő sorra kattintva kapcsoljuk be
vagy ki a hozzájuk rendelt információk megjelenését. Kapcsoljuk
be az összes kapcsolót!
3. Az állapotsor gyorsszámolás mezője korábban csak egyetlen
eredményt tartalmazott (igaz ugyanazoknak a munkalapfüggvé-
nyeknek az eredményéből, mint most). Kattintsunk egy cellába
a bal egérgombbal, majd írjunk be a cellába egy számot, foly-
tassuk ezt a következő néhány cellával is!
4. A bal egérgomb nyomva tartása közben, egérhúzással jelöljünk
ki egy területet a munkalapon úgy, hogy beleessen a számokkal
kitöltött néhány cella is!
5. Figyeljük meg, hogy a kijelölt cellák száma, a numerikus cellák
száma, a minimális érték, a maximális érték és a kijelölt cellák
összege megjelenik az állapotsorban. Ha kikapcsoljuk ezek
megjelenését, akkor is megtekinthetők az állapotsor helyi menü-
jében (lásd az ábrát).

Az állapotsor a helyi menüjében beállítható kapcsolókkal
Segítség a 2010-es változatban

A program súgórendszerét jelentősen módosították. Sajnos ennek
áldozatul esett egy hagyományosan alkalmazott, igen praktikus
szolgáltatás, a helyi súgó. A párbeszédpanelek jobb felső sarkában
már csak imitt-amott megtalálható ikon az adott párbeszédpanel
mezőivel kapcsolatos információkat tartalmazó súgólapot jeleníti
meg egy önálló ablakban.
Az összes Office 2010-es programból hívható súgóval egyaránt
böngészhetjük a gépünkre telepített súgóállományokat, valamint a
Microsoft honlapján az interneten keresztül elérhető bővebb segít-
séget, tájékoztató anyagokat.
Az Excel 2010 súgóját az F1 billentyűvel, illetve a szalagok cím-
sorában jobb oldalon megtalálható Microsoft Excel súgója ikonjá-
ra kattintással hívjuk.

XML-támogatás 953
A súgó ablaka
23. Feladat: Keressük meg a súgóban a képletek alapismeretei

oldalt!
1. Nyomjuk meg az F1 funkcióbillentyűt!
2. Kattintsunk a megjelenő súgóablakban A képletek és elnevezé-
sek alapismeretei hivatkozásra!
3. A megjelenő oldal még mindig egy gyűjtőoldal, amely több hivat-
kozást tartalmaz. Kattintsunk itt a Képletek létrehozása hivatko-
zásra!
Súgó tartalom
A súgó indításakor az előző ábra szerinti Az Excel súgója ablak
jelenik meg. Ebben az ablakban sok hivatkozást találunk különféle
segítségekre, amelyek legtöbbje internetes kapcsolatot igényel (pél-
dául a Microsoft Office Online eléréséhez).
A súgóablak Tartalomjegyzék megjelenítése ikonjával megje-
leníthető tartalomjegyzék is az internetről tölti le a hagyományos

Excel súgóhoz hasonlóan megjelenő tartalom egy részét. A tarta-

lomjegyzék a Tartalomjegyzék elrejtése gombbal zárható be.
A súgó tartalomjegyzéke egy kiválasztott témával

A Tartalomjegyzék lapon a súgóból egész könyvtárat találunk. A
keresett kötetet és fejezetet rákattintással választjuk ki. Az ikon-
nal jelölt kötetekre kattintva kinyílnak a súgó fejezetei és megjelen-
nek a benne található súgólapok és újabb, átfogó kötetek. Az
ikonnal jelölt súgólapok már a súgó adott témát részletező oldalát,
külön (önálló, a munkaterület felett lebegő) ablakban jelenítik meg.
A már megtekintett súgólapok között a Vissza és az Előre iko-
nokkal mozoghatunk. A Nyomtatás ikonnal kinyomtathatjuk a
képernyőn megjelenített súgórészletet. A nyomtatás a dokumentu-
mok nyomtatásánál ismertetett párbeszédpanel kitöltésével indul. Itt
adhatjuk meg a nyomtatás paramétereit (példányszám, sorba ren-
dezés stb.). Az ikonnal öt fokozatban állíthatjuk be a súgó megje-
lenített oldalának karakterméretét. A Kezdőlap gombbal a legel-
ső súgóoldalt töltjük be. A Mindig legfelül gomb lenyomott állapo-
tában a súgó ablaka az Excel ablak felett rögzül, állandóan látható.

XML-támogatás 955
A gomb felengedésével viszont az Excel ablak a súgóablak elé is

kerülhet.
Az ablakban (kék betűvel írt) hiperhivatkozásokkal ellátott kulcs-
szavakra ismételten kattintva az adott tárgyszóhoz tartozó magya-
rázatot kapjuk meg egy újabb párbeszédpanelen, illetve az éppen
látható ablak kiegészítésével.
Az ablakban olvasható súgóoldal tartalma kibontható az egyes
nagyobb részek előtt található + Teljes tartalom és a megnyitott rész
bezárható a – Részletek elrejtése ikonokkal. Az ablak tetején látható
Teljes tartalom hivatkozás az összes ilyen részinformációt egyszer-
re jeleníti meg (bontja ki).
24. Feladat: Keressük meg a súgóban azokat az oldalakat,
amelyek összefoglalják – az előző programverzióhoz képest – az
egyes fontosabb elemek változásait!
1. Kattintsunk most a Microsoft Excel Súgója ikonra!
2. A Tartalomjegyzék megjelenítése ikonnal nyissuk meg a súgó
tartalomjegyzékét!
3. Kattintsunk a tartalomjegyzékben A súgó használata hivatkozás-
ra!
4. Várjuk meg a súgóág megnyitását, utána kattintással nyissuk
meg a Mi történt a régi szolgáltatással? kötetet!
5. Most már tényleg azok a segítségnyújtó oldalak jelennek meg,
amelyek között megtaláljuk, mi lett a Fájl vagy az Eszközök
menü helyett…
Az Excel súgója ablakban használhatjuk az eszköztár alatt megje-
lenő keresőmezőt is. Ide begépelhetjük a keresendő kulcsszót, de
hosszabb (szerencsés esetben 2-7 szavas) kifejezést is. Az Enter
billentyű lenyomása után a program megkeresi a keresett kifejezés
előfordulásait a megadott keresési helyeken és a találatokra utaló
hivatkozásokat az ablak jobb oldali eredmény részében adja vissza.
A keresőmező listájában megjelennek a korábbi keresési feltéte-
lek, amelyek kiválasztásával gyorsabban visszatérhetünk a koráb-
ban már bemutatott súgótartalomhoz. Az eredményként visszaadott
hivatkozások listája alatt ötleteket kapunk a keresés tökéletesítésé-
re, illetve ez alatt a többi hivatkozással más segítségnyújtó helyeket,

online tudásbázist kereshetünk fel. A kereséshez felhasznált adat-
bázisokat kiválaszthatjuk a Keresés gomb menüjéből megjeleníthe-
tő parancsokkal is.
Két fontos javaslata lényegesen befolyásolja a súgó működését.
A nagyobb körben végzett keresés több találatot eredményezhet,
ezért csatlakozzunk a Microsoft Office Online webhelyhez (amely-
nek tartalmát a felhasználói visszajelzések alapján folyamatosan
frissítik), valamint pontosítsuk a keresési hatókört az ablak alján
megtalálható listában. A kapcsolat nélküli súgóhoz képest az Office
Online webhelyen segítségnyújtást, képzést és sablonokat is elérhe-
tünk. Ezek böngészését már az Internet Explorerben folytatjuk.
25. Feladat: Keressük meg a súgóban azokat az oldalakat,
amelyek a nyomtatással kapcsolatos tudnivalókat tartalmazzák!
1. Kattintsunk a Microsoft Excel Súgója ikonra!
2. Gépeljük be a súgó eszköztára alatti mezőbe a nyomtatás szót,
majd nyomjuk meg az Enter billentyűt!

XML-támogatás 957
3. A keresett nyomtatás kifejezést tartalmazó oldalak listája (címe

és elérési útja a súgóban) megjelenik az ablakban, ahonnan kat-
tintással választhatunk (lásd a fenti ábrát).

958 CELLATARTALOM BEVITELE
CELLATARTALOM
BEVITELE
A második fejezetben azokat az alapszolgáltatásokat ismertetjük,

amelyeket rendszeresen alkalmazunk. A leírás jellege is megválto-
zik, az Excel használatának elsajátításához gyorsabban vezető gya-
korlati példák, feladatok és megoldások kerülnek előtérbe. Minden
feladat előtt igyekszünk leírni az elérendő célt, vagyis egy adott
programfunkció szerepének és kezelésének megértését.
Alapszolgáltatásnak tekintjük azokat a parancsokat, amelyek a
legegyszerűbb, mindennapos táblázatkezelési munkához szüksége-
sek. Mint említettük, ezek túlnyomó részben megegyeznek az Excel
korábbi változataiban megismertekkel, eltérő azonban a szövegré-
szek keresése, cseréje, az automatikus javítás és a munkalapon
belüli mozgás. A táblázatkezelési munka legalapvetőbb része a
szövegbevitel, illetve a táblázat celláinak feltöltése értékekkel.
A táblázat oszlopokból és sorokból álló alakzat, melyek metszés-
pontjaiban találhatók a cellák. Ezeket a legkülönbözőbb számítá-
sokhoz használhatjuk fel, akár úgy is, hogy az egyes cellákba vitt
alapadatok megváltoztatását automatikusan kövesse az eredmé-
nyek kiszámítása, majd kiértékelése.
A CELLÁK
A cella a táblázat egy adott sora és oszlopa találkozásában áll. Tar-
talmazhat szöveget, számot, dátumértéket vagy ilyen eredményt
szolgáltató képleteket. A cellákba írt tartalom formázható, illetve fel-
használható más képletek vagy diagramok kiinduló adataiként, azaz
a cellák képleteinek kiértékeléséből származó értékeket más cellák-
ba írt képletekben is alkalmazhatjuk.
Az Excel 2003 munkalapja 65536, egyenként 0-409 pont magas-
ságú sorból és 256, egyenként 65535 karaktert tartalmazó oszlopból
ADATBEVITEL 959
állhat, vagyis a cellatartalom (szöveg) maximális hossza 32000 ka-

rakter (az Excel korábbi változataiban a cellák maximális mérete
256 karakter volt). Ezzel szemben az Excel 2007-2010-es munka-
lapok sokkal nagyobbak 16384 oszlop*1048576 sor méretűek lehet-
nek. Ez azonban minden bizonnyal csak elméleti érték, hiszen, ha
csak egyetlen bájtot tartalmaz egy ilyen cella, akkor is már 14 GB
méretről beszélünk! Ennek tárolására, valós idejű feldolgozására a
mai gépek mellett még nem számíthatunk.
A cellába írt képlet legfeljebb 1024 karakter hosszú lehet. A mun-
kalapokon felhasznált számok pontossága 15 számjegy. Az alkal-
mazható számtartomány a -9,9999999E307 és a 9,9999999E307
értékek közötti. A közelítő számításokban alkalmazott lépések ma-
ximális száma 32767. Munkalap-tömbök legfeljebb 6553 elemet tar-
talmazhatnak. A munkalaponként alkalmazható adattáblák számát
csak a memória mérete korlátozza.
Minden cella rendelkezik névvel, más szóval hivatkozással. A kö-
vetkezőkben bemutatjuk, hogyan aktivizáljuk rákattintással vagy bil-
lentyűkkel a bevitelre szolgáló cellát, hogyan jelölünk ki egy cellát
vagy cellák csoportját. Ebben a fejezetben a cellákkal végezhető
csaknem minden műveletet igyekszünk részletesen ismertetni. A
cellák törlésekor a keletkező üres helyet a határos cellák töltik ki.
Ugyanakkor lehet csak cellatartalmat törölni, ekkor a környező cellák
nem mozdulnak el. A cellák beszúrásakor a beszúrt cellákat követő
cellák lefelé (sorbeszúrás) vagy választásunk szerint jobbra tolód-
nak. A munkalap törölt cellára hivatkozó képletei a #HIV! hibaértéket
eredményezik.
ADATBEVITEL
A közvetlen adatbevitel során az aktív cellába írjuk, vagy a szer-
kesztőlécen adjuk meg a cellák vagy diagramok értékeit, illetve kép-
leteit. Itt a bevitt adatokat utólag szerkeszthetjük is. A szerkesztőléc
az aktív cella tartalmát mutatja.
A szerkesztőléc a Nézet szalag Szerkesztőléc jelölőnégyzetével
jeleníthető meg vagy rejthető el. Ha kettősen rákattintunk a cellára,
akkor a cellába közvetlenül beírhatjuk az adatokat. A szerkesztőléc

bal oldalán található Cím (Név) mezővel neveket adhatunk meg,

illetve a munkalap szerkeszteni kívánt részére ugorhatunk.
A cellát és a szerkesztőlécet az F2 billentyűvel aktivizáljuk, ezu-
tán bevihető vagy szerkeszthető a cella tartalma. A pénznem (Ft) és
a százalékformátumú (%) értékek után a megfelelő mértékegységet
adjuk meg. Az adatbevitelt az Enter billentyűvel vagy a szerkesztő-
léc Beírás ikonjával fejezzük be. A végrehajtott módosításokat az
Esc billentyűvel vagy a szerkesztőléc Mégse ikonjára kattintva
hatástalanítjuk. A képleteket az = (egyenlő) billentyű lenyomása
után, közvetlen begépeléssel, illetve a Képletek szalag Függvény
beszúrása parancsával, illetve az itt található függvénytár elemei-
vel, vagy a Kezdőlap szalag nyomógombjából megjeleníthető
További függvények paranccsal, illetve a szerkesztőléc Függ-
vény beszúrása ikonjára kattintva visszük be.
Az adatbevitelnél használt elemek

A Ctrl+. billentyűkombinációval a napi dátum beviteli lehetősége –
érthetetlen módon – megszűnt, a Ctrl+Shift+. Billentyűkombináci-
óval a pontos idő szúrható be a szerkesztőlécre.
26. Feladat: Kezdjük el egy cella feltöltését szöveggel, de a
bevitel befejezése előtt lépjünk ki a cellából. Ez olyankor fordul elő,
ha „menet közben” észrevesszük, hogy hibás szöveget viszünk be,
illetve inkább visszatérnénk a cella korábbi tartalmához.
Megoldás: A cellatartalom bevitele közben nyomjuk meg az Esc
billentyűt vagy kattintsunk a szerkesztőléc Mégse ikonjára.
ADATBEVITEL 961
27. Feladat: Tetszőleges szöveget vigyünk be egy cellába. A

bevitel után vonjuk vissza a műveletet.
Megoldás:
1. Kattintsunk egyszer az A1 jelű cellába.
2. Gépeljünk be valamit, majd nyomjuk meg az Enter billentyűt
vagy kattintsunk a szerkesztőléc Beírás ikonjára. Ezzel bevit-
tük a cella tartalmát.
3. A bevitelt a Ctrl+Z, illetve az Alt+Backspace gyorsgombokkal
vagy a gyorselérési eszköztár Visszavonás ikonjával ér-
vényteleníthetjük. Több parancs visszavonásához az ikon jobb
oldalán található nyílra kattintva legördülő listáról válasszuk ki a
visszavonandó parancsokat.
28. Feladat: Állítsuk vissza a visszavont műveletet.
Megoldás:
1. Nyomjuk meg az F4 billentyűt, vagy kattintsunk a gyorselérési
eszköztár Mégis ikonjára.
2. Több visszavont parancs előtti állapot helyreállításához az ikon
jobb oldalán található nyílra kattintva legördülő listáról válasszuk
ki a visszavonandó parancsokat.
29. Feladat: Vigyük be a B2 jelű cellába az „aktív cella” szöveget.
Alkalmazzuk mindkét, fent vázolt lehetőséget!
A. Megoldás:
1. Kattintsunk egyszer a B2 jelű cellába!
2. Nyomjuk meg az F2 billentyűt! Megjelenik a szerkesztőléc.
3. Kattintsunk a szerkesztőlécbe!
4. Gépeljük be az „aktív cella” szöveget!
5. Kattintsunk a szerkesztőléc Beírás ikonjára. Figyeljük meg,
hogy a cella kijelölt marad (keret jelzi), de a szerkesztőléc bezá-
rult.
Ha a bevitelt az Enter billentyűvel fejezzük be, akkor a Fájl szalag-
fül Beállítások parancsával megjelenített Az Excel beállításai pár-
beszédpanel Speciális/ Szerkesztés kategóriájában, az Irány listá-
ban megadott irányban lépünk tovább (lásd az ábrát).

A szerkesztést befolyásoló beállítások

B. Megoldás:
E megoldás csak akkor alkalmazható, ha Az Excel beállításai pár-
beszédpanel Speciális/Szerkesztés kategóriájában bejelölt a Köz-
vetlen szerkesztés engedélyezése a cellákban jelölőnégyzet (ez
az alapértelmezés).
1. Kattintsunk kétszer a B2 jelű cellába. A kurzor most a Szerkesz-
tőléc megjelenése mellett cellába kerül.
2. Gépeljük be az „aktív cella” szöveget, a bevitelt most a kurzor-
mozgató billentyűkkel ( billentyűk valamelyikével) fejez-
zük be. Így a lenyomott billentyűknek megfelelő irányban hagy-
juk el az aktív cellát (a bevitt szöveg megmarad).
30. Feladat: Módosítsuk a B2 jelű cella tartalmát „Ez az aktív
cella” szövegre. Alkalmazzuk a fent bemutatott lehetőségeket!
A. Megoldás:
1. Kattintsunk egyszer a B2 jelű cellába.
2. Nyomjuk meg az F2 billentyűt. Megjelenik a szerkesztőléc.

ADATBEVITEL 963
3. Kattintsunk a szerkesztőléc elejére. Ezzel pozícionáltuk a kur-

zort.
4. Nézzük meg az állapotsort. Ha az állapotsor bal oldalán az
Átírás felirat olvasható, akkor nyomjuk meg az Insert billentyűt
(különben a begépelt szöveg felülírja a korábbi cellatartalmat).
5. Most gépeljük be az „Ez az ” szöveget, majd kattintsunk a szer-
kesztőléc Beírás ikonjára.
Az Insert billentyűt természetesen csak akkor használhatjuk a
Felülírásos/Beszúrásos üzemmód közötti váltásra, ha a Num Lock
kapcsoló nincs lenyomva (hiszen annak lenyomott állapotában az
Insert billentyű a 0 értéket szúrja be a szerkesztőlécre).
B. Megoldás:
1. Kattintsunk kettősen a B2 jelű cellába!
2. A második kattintással a cella első karaktere elé mozgassuk a
kurzort!
3. Módosítsuk a cella tartalmát!
C. Megoldás:
1. Most ne a szerkesztőléc vagy a cella elejére, hanem belsejébe
kattintva pozícionáljuk a kurzort!
2. Mivel ez nem a megfelelő beviteli hely, mozgassuk a kurzort a
Home vagy a  billentyűk valamelyikével a cella, illetve a szer-
kesztőléc elejére!
3. Módosítsuk a cella tartalmát!
31. Feladat: Módosítsuk a B2 jelű cella tartalmát úgy, hogy
tartalmazza az aktuális dátumot is: „Ez az aktív cella: 2011.01.25-
én”. Most már csak a szerkesztőléc alkalmazásával mutatjuk be a
megoldást, de próbáljuk ki a cellatartalom közvetlen szerkesztését
is.
Megoldás:
1. Kettős kattintással aktivizáljuk a B2 jelű cellát és a szerkesztőlé-
cet!
2. Pozícionáljuk a kurzort a szerkesztőléc végére. Ha ezt nem kat-
tintással végezzük, akkor használjuk az End vagy a  billen-
tyűk valamelyikét.

3. Gépeljük be a kettőspontot, a szóközt, majd a dátumot. (Sajnos

az a lehetőség megszűnt, hogy a Ctrl+. billentyűkombinációt
használjuk a napi dátum beszúrásához).
32. Feladat: Egészítsük ki a B2 jelű cella tartalmát a pontos
idővel is: „Ez az aktív cella: 2011.02.1-én, 21:41-kor”.
Megoldás:
1. Kettős kattintással aktivizáljuk a B2 jelű cellát és a szerkesztőlé-
cet!
2. Pozícionáljuk a kurzort a szerkesztőléc végére!
3. Nyomjuk meg a Ctrl+Shift+. billentyűkombinációt a pontos idő
beszúrásához!
Figyeljük meg, hogy a B2 jelű cella tartalma még jól olvasható ma-
gában a cellában is. Ha azonban a C2 jelű cellába bármit beviszünk
(a cellatartalom normál igazítása mellett), akkor a B oszlop széles-
ségének módosítása nélkül már az eredeti szövegnek csak egy ré-
szét olvashatjuk. Azért fontos a formázás, illetve a szerkesztőléc
alkalmazása a bevitel során, mert az ilyen cellák tartalma csak itt
olvasható.
Dátum és idő beszúrása a szerkesztőlécen
33. Feladat: Többsoros szöveget vigyünk most az E8 jelű

cellába, például e könyv előző ábra előtti bekezdését!
Megoldás:
1. Kettős kattintással aktivizáljuk az E8 jelű cellát és a szerkesztő-
lécet!
2. Gépeljük be a bekezdést!
3. A cellán belüli soremeléseket az Alt+Enter billentyűkombináció-
val vigyük be! Valójában ez most nem is fontos, mert az Excel
elvégzi a tördelést. Figyeljük meg, hogy az E8 jelű cella tartalma
a sortörések bevitele nélkül a 8-as jelű sorban folyamatosan le-
fedne több cellát (amíg azokba nem viszünk értéket). A sortöré-
sek bevitelével mi határozzuk meg a cellán belül kezdődő új sor
ADATBEVITEL 965
helyét. Ha ezt nem tesszük, – és a Cellák/Igazítás párbeszéd-

panel-lapon kiválasztjuk a Sortöréssel több sorba jelölőnégy-
zetet – akkor az Excel automatikusan cellába tördeli a szöveget.
A tördelést a program megismétli az E oszlop minden széles-
ség-módosításakor.
Minthogy az Excelben nem alkalmazható az automatikus elválasz-
tás, a fenti automatikus újratördelés miatt ne használjuk a szöve-
gekben kötőjelet, ha a szöveget tartalmazó oszlop szélességét ké-
sőbb megváltoztatjuk!
A cellán normál igazításnál túlnyúlik a tartalom

Az Excel 2010-es változatában a cellák formázásának eszközeit a
Kezdőlap szalagon találjuk.
4. Kattintsunk az Igazítás csoport neve melletti ikonra, vagy a
Ctrl+1 billentyűkombinációval jelenítsük meg a Cellák formá-
zása párbeszédpanelt!
5. Kattintsunk az Igazítás párbeszédpanel-lapfülre!
6. Jelöljük be a Sortöréssel több sorba jelölőnégyzetet!
7. A szerkesztőléc szélessége húzással növelhető. Ha az eredeti
szélességre szeretnénk visszaállni, akkor a legegyszerűbb ket-
tősen a szerkesztőléc aljára kattintanunk! Fogjuk meg az E, F
oszlopok azonosítója közötti határoló jelet, és a bal egérgomb
nyomva tartása közben, húzással növeljük az E oszlop széles-
ségét!
8. Mivel ekkor a sor magassága túl nagy lesz a megjelenítendő
cellatartalomhoz, kattintsunk kettősen a 8, 9 sorok közötti hatá-
roló jelre! Így a sormagasság automatikusan a sor legnagyobb
tartalmú cellájához igazodik. Ezt elérhetjük a Kezdőlap szalag
Formátum/Automatikus sormagasság parancsával is.

Cellaformázási eszközök a Kezdőlap szalagon
34. Feladat: Húzzuk be az E8 jelű cellában található többsoros

szöveget, azaz növeljük a távolságot a bal cellahatártól!
Megoldás:
1. A tabulációkat (a cella tartalmának behúzását) a Kezdőlap sza-
lag Igazítás csoportjában található Behúzás növelése ikon-
nal illesszük be! Figyeljük meg, hogy a behúzás növelésével a
több sorba tördelt szöveg ismét egy sorban jelenik meg. A ko-
rábban alkalmazott Ctrl+Alt+Tab billentyűkombináció már nem
használható a behúzásra (a Windows 7 alatt az alkalmazásab-
lak-váltással jár).
35. Feladat: Csökkentsük egy tabulátor pozícióval a E8 jelű
cellában található többsoros szöveg behúzását!
Megoldás:
1. A cellatartalom behúzását a Behúzás csökkentése ikonnal
csökkentsük (egészen a behúzás megszüntetéséig)! A koráb-
ban erre használt Ctrl+Alt+Shift+Tab billentyűkombináció most
itt sem alkalmazható.

ADATBEVITEL 967
36. Feladat: Vigyünk be most számokat a B3 és C3 cellákba! A

B3 cellába gépeljük be 4. (pont), a C3 cellába: 4, (vessző), vagyis
eltérő tizedes jeleket alkalmazzunk.
Megoldás:
A feladat olyan egyszerű, hogy most inkább elmagyarázzuk a meg-
jelenő eredményt (lásd az ábrát).
A tizedesjel meghatározza a cellatartalom típusát

Az Excel a Windows XP Vezérlőpult/Területi beállítások (Windows
7 esetén Terület és nyelv) alkalmazás Testreszabás gombjával
megjeleníthető párbeszédpanel Szám (Windows 7 esetén Formá-
tumok/További beállítások/Számok) lapján beállított tizedes jelt
alkalmazza (lásd a következő ábrát).
A tizedesjel beállítása
Az Excel a megadott számot szövegnek tekinti, ha az ábra szerinti
párbeszédpanelen tizedesjelként vesszőt állítottunk be. A szövege-
ket a program alapértelmezés szerint balra igazítja. (Ha tizedesjel-
ként pontot használunk, akkor a ponttal lezárt számot tekinti szö-

vegnek és ezért balra igazítja a program). Az ilyen cellákkal számí-
tási műveleteket nem végezhetünk. Az olyan cellákban, amelyekben
ilyen cellát felhasználó képlet található, a kiértékelés után az #ÉR-
TÉK! hibaüzenet jelenik meg.
Ezzel szemben a számokat tartalmazó cellák jobbra igazítottak. A
cella formázásától függ, hogy a tizedesjel, illetve az azt követő 0
számjegyek megjelennek-e.
Javítás
Az Excelben az aktuális cella kijelöltnek tekintendő. Ilyenkor bár-
mely, a billentyűzeten leütött karakter a kijelölt cella tartalmának he-
lyére kerül. Fontos ezért, hogy a cella belsejébe kattintással a javí-
tás helyére pozícionáljuk a kurzort, illetve a később bemutatandó
módon azt a megfelelő helyre mozgassuk.
A cella tartalmának módosítására többféle lehetőségünk van.
Ezeket attól függően választjuk ki, hogy csak néhány betűt, vagy
egy nagyobb szövegrészt rontottunk el. Az alábbi módszereket
egyaránt alkalmazhatjuk a szerkesztőlécen keresztül vagy közvetle-
nül a cellába történő bevitel esetén. Az egyes karakterek – vagy a
későbbiek szerint kijelölt szövegrészek – törlésére két billentyűt
használhatunk. A Delete billentyű törli a kurzor feletti karaktert, a
Backspace billentyű törli a kurzor előtti karaktert, majd a kurzort
követő karakterek balra lépnek. Ha a törölt karakter kényszerített
soremelés (amelyet az Alt+Enter billentyűkombinációval vittünk be),
akkor a következő sor eggyel előrébb lép.
Aktív szerkesztőléc esetén az Insert billentyűvel lehet a beszúrás
és a felülírás üzemmód között választani. Felülírás üzemmódban a
státuszsor elején megjelenik az Átírás felirat és az ezt követően
begépelt szöveg felülírja az adott helyen már meglévő szöveget, így
a hibás részt betűnként javíthatjuk. Az alapállapotú üzemmód ennek
ellenkezője, akkor a begépelt szöveg a kurzor helyzetére beszúrás-
sal kerül, vagyis a kurzortól jobbra álló szöveg karakterenként jobb-
ra mozdul.
Visszavonhatjuk a hibásan kiadott parancsot is (ami lehet éppen
a szöveg bevitele, törlése vagy más művelet). A nagyobb tömegű
ADATBEVITEL 969
javításokra felhasználható a később ismertetett keresés és csere

művelet is.
37. Feladat: Töröljük az E8 jelű cella tartalmának első szavát!
Megoldás: Többféle megoldás lehetséges:
1. A sor elejére állunk (kattintással vagy a következőkben ismerte-
tett kurzormozgatással), majd többször megnyomjuk a Delete
billentyűt, amíg ki nem töröljük a teljes szót.
2. A szó végére elejére állunk, majd többször megnyomjuk a
Backspace billentyűt, amíg ki nem töröljük a teljes szót.
3. Kijelöljük a szót (lásd alább), utána megnyomjuk a Delete billen-
tyűt. Megjegyezzük, hogy a kijelölt szöveg helyére kerül bármely
lenyomott billentyűnek megfelelő karakter.
38. Feladat: Vonjuk vissza a fenti törlő parancsot!
Megoldás: Ezt is többféleképpen oldhatjuk meg:
1. A gyorselérési eszköztár ikonjának bal oldalára kattintunk.
(Ha több, vagy régebben kiadott parancsot szeretnénk vissza-
vonni, akkor azokat az ikon jobb oldali részére kattintva megjele-
nő listáról választhatjuk ki – erre az Excel kezdeti változataiban
nem volt lehetőség).
2. Megnyomjuk a Ctrl+Z billentyűkombinációt.
3. Megnyomjuk az Alt+Backspace billentyűkombinációt.
Automatikus javítás
Bizonyos hibákat igen gyakran elkövetünk. Sokszor előfordul az is,
hogy hosszabb szavak helyett a rövidítés bevitelével gyorsítanánk a
munkát.
39. Feladat: Készítsünk olyan rövidítést, amely az „mnb” cella-
tartalom bevitelét vagy az „mnb” szöveg és egy szóköz vagy írásjel
begépelését követően kiírja a rövidített szöveg hosszú változatát:
Magyar Nemzeti Bank.
Megoldás:
1. Előbb nyomjuk meg az Esc billentyűt, hogy ne legyen aktív a
szerkesztőléc!
2. Kattintsunk az Excel ablak bal felső sarkában a Fájl szalagfülre!

3. Adjuk ki a lenyíló menü Beállítások parancsát!

4. Az Excel beállításai párbeszédpanelen kattintással válasszuk a
Nyelvi ellenőrzés kategóriát!
5. Kattintsunk az Automatikus javítási beállítások nyomógombra!
6. A Jó szöveg mezőbe gépeljük: Magyar Nemzeti Bank!
Gyorsíthatja a munkát az automatikus javítás is

7. A Módosítandó mezőbe gépeljük: mnb, majd nyomjuk meg a
Hozzáadás nyomógombot! Ha ilyen néven már volt rövidítésünk,
akkor a Hozzáadás nyomógomb helyett a Csere nyomógomb je-
lenik meg. Ezzel a listán kiválasztott elemet cserélhetjük le az új-
ra. A felesleges rövidítéseket, hibákat a Törlés nyomógombbal
távolíthatjuk el.
A későbbiek során, ha begépeljük az „mnb” szót, majd utána szó-
közt, írásjelet adunk meg, vagy bevitellel kilépünk a cellából, akkor a
rövidítés helyett az Excel a megfelelő hosszabb (illetve helyes) szö-
veget írja. Előfordulhat persze, hogy egyszer mégis a rövidítésre
vagy a hibás szövegre van szükségünk. Ekkor az automatikus javí-
tást követően a fentiek szerint vonjuk vissza az utolsó parancsot.
ADATBEVITEL 971
Adatbevitel automatikus
kiegészítéssel
Az Excel AutoKitölt szolgáltatását alkalmazhatjuk az Excel 2010-ben
is. A program minden oszlopot listának tekint. Az oszlopba tartozó
cellába történő adatbevitel során figyeli a lenyomott karaktereket. Az
első, illetve az első néhány betű alapján eldönti, hogy az adott listá-
ban volt-e már így kezdődő karakteres cella. Ha igen, akkor automa-
tikusan kitölti a korábban bevitt cella tartalmával az aktuális cellát.
Ez jelentősen meggyorsítja az ismétlődő adatok bevitelét. Ha a cel-
latartalom csak egy részében tér el a mintától, akkor beírjuk az elté-
rő szöveget. Szükség esetén alkalmazhatjuk a Backspace billentyűt
az eltérő karakterek törlésére. Megjegyezzük, hogy az AutoKitöltés
funkciónak az Excel 2010-ben a cellák jobb alsó sarkában található
kitöltőnégyzet egeres elhúzásával végzett sorozatképzést nevezik.
40. Feladat: Vigyük be az A oszlopba a hét törpe nevét (Tudor,
Vidor, Kuka, Morgó, Szende, Szundi, Hapci). Az utolsó törpe után
az A8 jelű cellától tetszőleges sorrendben folytassuk a bevitelt.
Megoldás:
Kétféle megoldás lehetséges, ha folyamatosan – sor kihagyása nél-
kül – visszük be az adatokat (lásd az ábrát):
1. Beírjuk a cellába a következő törpe nevének első, vagy Szende
és Szundi esetében első három betűjét. Az Excel elvégzi a ki-
egészítést, utána nyomjuk meg az Enter billentyűt!
2. Az A8 jelű cellába kattintunk a jobb egérgombbal, majd kiadjuk a
megjelenő helyi menü Választéklista parancsát. Erről a listáról
az egér bal gombjával kattintva választjuk ki a következő törpe
nevét. Ez a módszer alkalmazható akkor is, ha az első hét sort
elrejtjük (lásd később).

Egy oszlop ismétlődő elemei

Ha a kiegészítés netán nem működne (bár ez az alapértelmezés),
akkor adjuk ki a Fájl szalagfül Beállítások parancsát, majd Az Ex-
cel beállításai párbeszédpanel Speciális/Szerkesztés kategóriájá-
ban jelöljük be a Cellaértékek automatikus kiegészítése jelölő-
négyzetet!
Cellák kitöltése a kitöltőjel

húzásával
Az Excelben számos sorozattípust automatikusan kitölthetünk a cel-
lák kijelölésével és a kitöltő jel húzásával, illetve a Kezdőlap szalag
Kitöltés gombjából lenyitható menü Sorozatok parancsával (koráb-
ban ezeket a parancsokat a Szerkesztés menüben találtuk, azon-
ban mint az újdonságok között említettük, az Excel 2007-től a ha-
gyományos menük megszűntek).
A sorozattípust helyi menüből is kiválaszthatjuk. Ehhez jelöljük ki
a sorozat kezdőértékét, és a kitöltő kocka húzása közben nyomjuk
meg a jobb oldali egérgombot.
Egy dátumsorozat a következőket tartalmazhatja: meghatározott
napok, hetek vagy hónapok növekvő egységeit, vagy olyan ismétlő-
dő sorozatokat, mint amilyenek például a hét napjai, a hónapok ne-
ve vagy a negyedévek.

ADATBEVITEL 973
A sorozatképzés parancsa a Kezdőlap szalagon

A következő táblázatban ilyen idősorozatokat mutatunk be (a vesz-
szővel elválasztott elemek szomszédos cellákban találhatók):
Eredeti kijelölés A bővített sorozat
9:00 10:00, 11:00, 12:00
H K, Sze, Cs
Hétfő kedd, szerda, csütörtök
Jan febr, márc, ápr
jan, ápr júl, okt, jan
2011.jan., 2011. máj., 2011. júl., 2011. szept.,
2011.ápr. 2011. nov.
jan. 15, ápr. 15 júl. 15, okt. 15, jan. 15
2001, 2002 2003, 2004, 2005
Az AutoKitöltés szolgáltatás több sorozattípust képes automatikusan
folytatni.
A harmadik példa azt szemlélteti, hogy a Microsoft Excel a kijelö-
lés egy részét (1. termék:) bővíti, másik részét (visszaigazolás) má-
solja.
Az utolsó példa lineáris trendsorozatot szemléltet.
H K, Sze, Cs...
3. n.év 4. n.év, 1. n.év, 2. n.év
1 alma 2 alma, 3 alma, 4 alma
1. termék: visszaiga- 2. termék: visszaigazolás, 3. termék: visz-

zolás szaigazolás
szöveg1, szövegA szöveg2, szövegA, szöveg3, szövegA...
1. időszak 2. időszak, 3. időszak...
1. termék 2. termék, 3. termék...
1, 2 3, 4, 5, 6...
1, 3, 4 5,66, 7,16, 8,66...
A következő példában egyetlen érték alapján, a kijelölés jobb alsó
sarkában található kitöltőjelet () egérrel mozgatva készítünk soroza-
tokat.
41. Feladat: Készítsük el a következő ábra szerinti dátumsoro-
zatokat. Az A, B, C oszlopokban egyszerre készítsük el a sorozatot.
Megoldás:
A megoldásban alkalmazzuk a cellacsoport kijelölését is (lásd ké-
sőbb).
5. Írjuk az A1:C1 tartomány celláiba: 2007.10.29, Hétfő, október.
6. Jelöljük ki az A1:C1 tartományt.
7. Mutassunk a tartomány jobb alsó sarkában álló kitöltőjelre. Ekkor
8. Az egér lenyomott bal gombja mellett húzzuk el a kitöltőjelet a C6
cella sarkáig. Az egérgomb felengedésével megjelenik az ered-
mény:
Dátumsorozat készítése
A fenti példában egyetlen értékből fejlesztettünk egyesével növekvő
sorozatot. Ha nagyobb lépésközt akarunk alkalmazni, akkor a fenti
műveleteket úgy egészítsük ki, hogy az egy lépésköznek megfelelő-
en növelt értékeket írjuk az A2:C2 tartomány celláiba. Ezután az
A1:C2 tartományt kijelölve végezzük el a sorozat kialakítását. Ha az
ADATBEVITEL 975
angol nyelvű programváltozatban magyar hónapnevekkel, napokkal

akarjuk a kitöltést, akkor alkalmazzuk a következőkben ismertetett
egyéni listát.
Ha az egyéni vagy a beépített listán alapuló kitöltés készítése so-
rán a Ctrl billentyűt nyomva tartjuk, akkor a húzás kezdő eleme ke-
rül minden cellába.
Fentebb láttuk, hogy ha a kitöltőjelet vontatjuk, akkor a kijelölésbe
vont cellák felveszik az aktív cella tartalmát. Az aktív cella tartalmá-
val a cellával szomszédos (azonos sorban vagy oszlopban lévő)
cellák feltölthetők úgy is, hogy a Ctrl billentyű nyomva tartása mel-
lett egérrel elhúzzuk a cella jobb alsó sarkában található kitöltőjelet
(). Így egyetlen számból is készíthetünk emelkedő számsort.
Ha a kitöltőjel nem látható, akkor adjuk ki a Fájl szalagfül Beállí-
tások parancsát, majd Az Excel beállításai párbeszédpanel Spe-
ciális/Szerkesztés kategóriájában jelöljük be A kitöltőjel használa-
tának és a cellák egérrel húzásának engedélyezése négyzetet.
Teljes sor vagy oszlop kijelölésekor a kitöltő kocka a sor vagy az
oszlop elején jelenik meg (lásd az ábrát).
Kitöltőjel cella, sor és oszlop kijelölés esetén
42. Feladat: Készítsünk 1-es növekményű, 7 kezdőértékű

számtani sorozatot az A1 jelű cellától kezdődően a J1 jelű celláig!
Megoldás:
1. Írjuk az A1 jelű cellába 7!
2. Mutassunk a tartomány jobb alsó sarkában álló kitöltőjelre! Ekkor
3. Az egér lenyomott bal gombja és a nyomva tartott Ctrl billentyű
mellett húzzuk el a kitöltőjelet a J1 cella sarkáig! Az egérgomb
felengedésével megjelenik az eredmény:

Számtani sorozat készítése

Fontos! Ha a húzott cella tartalma dátum, akkor a Ctrl billentyű
nyomva tartása közben húzva csak másoljuk a cellát, a sorozatkép-
zéshez tehát ebben az esetben ne nyomjuk le a Ctrl billentyűt!
43. Feladat: Most csak a 7 számot másoljuk az A1 jelű cellától
kezdődően a J1 jelű celláig!
Megoldás:
3. Az egér lenyomott bal gombja mellett húzzuk el a kitöltőjelet a J1
cella sarkáig! Az egérgomb felengedésével megjelenik az ered-
mény:
Számtani sorozat készítése

Figyeljük meg, hogy a kitöltés végén egy intelligens címke jelenik
meg az utolsó kitöltött cella jobb alsó sarkánál. Erre kattintva vá-
laszthatunk, hogy másoljuk a kijelölést a húzással megadott cellába
vagy sorozatot képezünk, csak a formátumot másoljuk, illetve el-
hagyjuk a formátumot (vagyis marad az eredeti formátum).
44. Feladat: Készítsünk 3-as növekményű, 7 kezdőértékű
számtani sorozatot az A1 jelű cellától kezdődően a J1 jelű celláig.
Megoldás: Kétféle megoldás lehetséges (a másik megoldást lásd a
„Cellák automatikus feltöltése” című részben).
2. Írjuk a B1 jelű cellába 10!

ADATBEVITEL 977
5. Az egér lenyomott bal gombja mellett húzzuk el a kitöltőjelet a J1

cella sarkáig! Az egérgomb felengedésével megjelenik az ered-
mény:
Mértani sorozat készítése
Cellabevitel csoportos kitöltéssel

Az aktív cella tartalma az F2 billentyű és az utána lenyomott
Ctrl+Enter gyorsgomb hatására az összes kijelölt cellába bekerül.
45. Feladat: Töltsük ki 3-as számmal az A1:F9 tartományt!
A. Megoldás:
2. Tartsuk nyomva a Shift billentyűt és a kurzormozgató billentyűk-
kel, vagy az egérrel jelöljük ki az A1:F9 tartományt!
3. Írjunk 3-at az aktívan maradt A1 cellába (ehhez nem kell az A1
cellába kattintanunk, a kijelölés aktív cella jele jelzi, hogy szabad
a bevitel)!
4. Nyomjuk meg a Ctrl+Enter billentyűkombinációt!
B. Megoldás:
1. Töltsük fel a 3-as számmal az A1:A9 tartományt!
2. Jelöljük ki az A1:F9 tartományt!
3. Kattintsunk (Az Excel beállításai párbeszédpanel Testreszabás
lapjáról a gyorselérési eszköztárba helyzett) Kitöltés jobbra
ikonra vagy nyomjuk meg a Ctrl+J billentyűkombinációt! Ugyan-
ezt a funkciót hajtja végre a Kezdőlap szalag Kitöltés gombjából
lenyitható menü Jobbra parancsa is.

Nagyobb tartomány kitöltése

Ellenkező irányú kitöltéshez az aktuális cellától balra jelöljük ki a
tartományt, majd a Kezdőlap szalag Kitöltés gombjából lenyitható
menü Balra parancsot adjuk ki vagy a Shift billentyű lenyomása
mellett kattintsunk a Kitöltés jobbra ikonra. Az újonnan bemásolt
tartalom és formátum felülírja a meglévőt.
C. Megoldás:
1. Töltsük fel a 3-as számmal az F1:F9 tartományt!
3. A Shift billentyű lenyomása mellett kattintsunk a Kitöltés balra
ikonra vagy adjuk ki a Kezdőlap szalag Kitöltés gombjából le-
nyitható menü Balra parancsát!
A cellák aktuális cellától lefelé történő kitöltéséhez jelöljük ki a lej-
jebb álló cellákat, majd (Az Excel beállításai párbeszédpanel
Gyorselérési eszköztár kategóriájában a Gyorselérési eszköztárba
helyzett) Kitöltés lefelé ikonra kattintsunk, vagy nyomjuk meg a
Ctrl+L billentyűkombinációt. Ugyanezt a funkciót hajtja végre a
Kezdőlap szalag Kitöltés gombjából lenyitható menü Lefelé paran-
csa is.
D. Megoldás:
1. Töltsük fel a 3-as számmal az A1:F1 tartományt.
2. Jelöljük ki az A1:F9 tartományt.
ADATBEVITEL 979
3. Kattintsunk a Kitöltés lefelé ikonra vagy adjuk ki a Kezdőlap

szalag Kitöltés gombjából lenyitható menü Lefelé parancsát, il-
letve nyomjuk meg a Ctrl+L billentyűkombinációt.
Felfelé történő kitöltéshez az aktuális cellától felfelé jelöljük ki a tar-
tományt, majd a Kezdőlap szalag Kitöltés gombjából lenyitható
menü Felfelé parancsát adjuk ki, vagy a Shift billentyű lenyomása
mellett kattintsunk a Kitöltés lefelé ikonra. Az újonnan bemásolt
tartalom és formátum felülírja a meglévőt.
E. Megoldás:
1. Töltsük fel a 3-as számmal az A9:F9 tartományt.
2. Jelöljük ki az A1:F9 tartományt.
3. A Shift billentyű lenyomása mellett kattintsunk a Szerkesztés
ikonkategóriában található Kitöltés lefelé ikonra vagy adjuk ki a
Kezdőlap szalag Kitöltés gombjából lenyitható menü Felfelé pa-
rancsát.
A fentiek szerint végzett kitöltések az aktuális
cellának mind a tartalmát, mind a formátumát
átmásolják. Ezen utólag módosíthatunk a
kitöltés jobb alsó sarkában megjelenő intelli-
gens címke parancsaival (lásd az előző áb-
rát).
Ha van kijelölt munkalap-csoport, akkor a
kijelölt cellatartomány tartalmát a Kezdőlap Kitöltési módok
szalag Kitöltés gombjából lenyitható menü
Több munkalapra... parancsával a csoportba foglalt összes munka-
lapon ugyanabba a cellatartományba másolhatjuk (lásd a mellékelt
ábrát). Ez esetben a Csoportos kitöltés párbeszédpanelen adható
meg, hogy a kijelölt cellatartomány mely részét másoljuk (ilyenkor
nem jelenik meg az intelligens címke):
Mindennel: A tartalmat és formátumot egyaránt másolja.
Tartalommal: Csak a tartalmat másolja, a formátum marad az
eredeti.
Formátummal: Csak a formátumot másolja, a tartalom marad az
eredeti.
A munkalapokat a fenti művelet végrehajtása előtt a Shift billen-
tyű lenyomása mellett a lapfülekre kattintva csoportosíthatjuk. Ekkor
a csoport tagjai közül bármelyik munkalapot választjuk ki aktuális

munkalapnak, a címsorban megjelenik a (csoport) jelzés. A csopor-
tot elhagyva (csoporton kívüli lapon) a csoportosítás megszűnik.
46. Feladat: A 3-as számmal kitöltött A1:F9 tartományt kitöltéssel
vigyük át a második munkalapra is!
Megoldás:
2. Csoportosítsuk a 45. Feladat – 46. Feladat munkalapokat a Shift
billentyű lenyomása mellett a lapfülre kattintva!
3. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Kitöltés gombjából lenyitható menü
Több munkalapra... parancsát!
4. Nyomjuk be a Csoportos kitöltés párbeszédpanelen a Minden-
nel választókapcsolót, majd kattintsunk az OK billentyűre!
A Kezdőlap szalag Kitöltés gombjából lenyitható menü Szövegel-
osztás parancsával a kijelölt cellatartományban egyenlő sorokra
oszthatjuk fel a szöveget. Számok vagy képletek esetén a kitöltés
nem alkalmazható. A kitöltés után a kijelölt tartományban lévő szö-
veg több egymás alatti sorban, egyenletesen, a tartomány széles-
ségét optimálisan kihasználva helyezkedik el. Ez együtt járhat a
szükséges sorok számának csökkenésével is.
Kitöltés egyéni lista elemeivel

A program lehetővé teszi, hogy a gyakrabban használt adatsoro-
zatokat – mint amilyenek a terméklisták, dolgozói és üzletnévsorok
stb. – eltároljuk és az automatikus tartomány-kitöltéseknél felhasz-
náljuk. Egyidejűleg több egyéni listát is meghatározhatunk, melyek
egyenként legfeljebb 2000 karaktert tartalmazhatnak úgy, hogy egy
listaelem maximális mérete 80 karakter lehet. Az ilyen listákon sze-
replő bármely elem megadása után, a korábbiakban ismertetett mó-
don (a kitöltőjel elhúzásával) sorozatot képezhetünk.
47. Feladat: Készítsünk egyéni listát a mellékelt ábra szerinti
A1:A13 tartomány adataiból.

ADATBEVITEL 981
Az egyéni lista a párbeszédpanelen utólag is módosítható

Megoldás: Kétféle megoldás lehetséges.
A. Megoldás:
1. Az egyéni listák kialakításához először vigyük be a lista elemeit a
munkalap egy folytonos tartományába (A1:A13). A listaelemek
tetszőleges karakterrel kezdődhetnek, kivéve a számokat!
2. A listaelemek beírását követően jelöljük ki a listát tartalmazó tar-
tományt (ha több oszlopot és sort jelölünk ki egyszerre, akkor a
program rákérdez, hogy a sorok vagy az oszlopok alapján képez-
zen-e listát).
3. Az egyéni lista definiálásához ezután adjuk ki a Fájl szalagfül
Beállítások parancsát, és válasszuk Az Excel beállításai párbe-
szédpanelen a Speciális/Általános kategóriát!
4. Kattintsunk az Egyéni listák szerkesztése gombra! A megjelenő
párbeszédpanelben törölhetjük a felhasználó által definiált egyéni
listákat, vagy azokat akár az elemek egyenkénti hozzáadásával
bővíthetjük.
5. Nyomjuk meg a Beolvasás nyomógombot, hogy a kijelölt tarto-
mányt felvegyük a listára

B. Megoldás:
1. Az egyéni lista definiálásához ezután adjuk ki a Fájl szalagfül
Beállítások parancsát, és válasszuk Az Excel beállításai párbe-
szédpanelen a Speciális/Általános kategóriát!
2. Kattintsunk az Egyéni listák szerkesztése gombra! Most a listát
az elemek egyenkénti hozzáadásával készítjük.
3. Válasszuk az Egyéni listák mező ÚJ LISTA elemét!
4. Kattintsunk az üres Listaelemek mezőbe!
5. Írjuk be a listaelemeket egyenként, vesszővel elválasztva a pár-
beszédpanel Listaelemek mezőjébe!
Ugyanitt módosíthatjuk, bővíthetjük a kiválasztott tartomány alkal-
mazásával rögzített listát is. A programban alapértelmezett listák
nem módosíthatók (például a hónapok és napok neveinek listája),
de más nyelven is ilyen listák természetesen kialakíthatók.
Az egyéni listák elemei egyenként
szerkeszthetők, módosíthatók, töröl-
hetők a Listaelemek mezőben. A
létrehozott egyéni listák törölhetők az
Törlés nyomógombbal (a beépített
listák nem törölhetők). A törlés végre-
hajtása előtt a program figyelmeztető
üzenetet ad (lásd az ábrát). Ha ekkor A törlés előtti figyelmeztetés
a Mégse nyomógombot választjuk,
akkor minden marad a régiben, nem töröljük a kiválasztott egyéni
listát.
48. Feladat: Készítsünk egyéni listát a törpék névsorából! Ezt és
a korábban ismertetett dátumsorozat készítést alkalmazva hozzunk
létre egy teljesítmény-nyilvántartó táblát!
Megoldás:
Készítsük el a fenti B, megoldás szerint az egyéni listát. Ha kész a
lista a következő lépésenként oldjuk meg a feladatot:
1. Írjuk az A2 cellába az első törpe nevét (például Szende).
2. Fogjuk meg egérrel az A2 cella kitöltőjelét és az egér lenyomott
bal gombja mellett húzzuk el az A8 cella sarkáig.
3. Írjuk a B1 cellába „január”.
ADATBEVITEL 983
4. Fogjuk meg egérrel a B1 cella kitöltőjelét és az egér lenyomott

bal gombja mellett húzzuk el az M1 cella sarkáig. Figyeljük meg,
hogy a program a listák ilyen kialakításakor a kitöltőjel mellett mu-
tatja az aktuális listaelemet – például az ábrán az „augusztus” ér-
téket.
Dátumsorozat készítése a kitöltőjel húzásával
Számok bevitele
A cellákba beírt számok állandó értékek, amelyek az adott cellára
hivatkozó képletek alapadatai lehetnek. A program a számokat 15
számjegyes pontossággal tárolja el, ha a szám több mint 15 szám-
jegyből áll, a többi számjegyet 0-ra alakítja. Az Excel celláiba a Win-
dows Vezérlőpult Területi beállítás beállításától függően a következő
karaktereket gépelhetjük be számok megadásához:
A cellákba vihető karakter Funkció
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Számjegyek
+ Előjel, a szám előtt figyelmen kívül hagy-
ja.
– Előjel, negatív számok elé írjuk.
( )
, Tizedesjel a Windows beállításától füg-
gően.
/ Az egész nélküli törtek bevitelekor egy
zérust és egy szóköz karaktert írjunk a
szám elé, különben a program a törtet
dátumként kezeli. Például 0 1/2, melynek
értéke, 0,5 jelenik meg a cellában.
Ft

%
E e Exponenciális számjelölésnél, ha a szám
több mint 11 számjegyből áll, a tizedes
vesszőt, valamint az "E" és a "+" jelet is
beleértve.
<szóköz> Számok tagolására használhatjuk.
A számok és egyéb karakterek minden más kombinációját a prog-
ram szövegnek tekinti. A számok a cella jobb széléhez igazodnak,
amelyet a Kezdőlap szalag Igazítás csoportjának címe melletti
ikonra kattintva, vagy a Ctrl+1 billentyűkombinációval megjelenített
párbeszédpanel Igazítás lapján módosíthatunk. Ha a cella Normál
számformátumú, akkor az Excel automatikusan hozzárendeli a
megfelelő formátumot a bejegyzéshez. A Szám panellapon határoz-
zuk meg a szám megjelenítési módját, például a vezető nullák meg-
jelenítését.
Az alapértelmezés szerinti Általános számformátum esetén az
Excel a számokat egész számként (789), tizedes törtként (7,89)
vagy tudományos formátumban (7,89E+08) jeleníti meg, ha a szám
nem hosszabb a cella szélességénél. A 11 számjegynél hosszabb
számok megjelenítésére beépített tudományos számformátumot
(exponenciális jelölésmód) vagy egyéni számformátumot haszná-
lunk.
A nem számként (szövegként) kezelendő, de számjegyekből álló
karakterláncokat, például a postai irányítószámokat vagy termék-
számokat Szöveg formátummal vigyük be, azaz kezdjük a bevitelt
egy aposztróf (‘) karakterrel. Ez a karakter csak a szerkesztőlécen
jelenik meg. Ezt alkalmazzuk, ha olyan adatoszlopot rendezünk sor-
ba, amelyben számok és szöveg is előfordul.
49. Feladat: Vigyünk be különféle egész és törtszámokat
(3,123456, 2e3, 2e–3, 0 2/3, 0 4/5)!
Figyeljük meg, hogy az Excel az egész nélküli törteket tizedes tör-
tekként jeleníti meg a szerkesztőlécen!

ADATBEVITEL 985
Dátum és időértékek bevitele

A Vezérlőpult Területi beállítások részében állíthatjuk be a rendszer
alapértelmezett dátum- és időelválasztóját. Egy cellába a dátum
után az időpontot is beírhatjuk, ha a két érték közé szóköz karaktert
írunk, például: 1999.01.25. 21:58:42.
Az Excel a dátum- és időértékeket is számként kezeli (a dátumot
sorszámként, az időértékeket tizedes tört tört részeként), hogy kö-
zöttük a megfelelő összehasonlításokat és egyéb műveleteket (pél-
dául különbség számítása) el lehessen végezni. A dátum- és idő-
adatok megjelenítési módját a Szám panellapon határozzuk meg. A
megfelelő formában beírt dátumot és időpontot az Excel felismeri,
és a Normál cellaformátumot automatikusan a megfelelő beépített
dátum- vagy időformátumra változtatja, és a cellában jobbra igazítja.
A nem megfelelő formában bevitt dátum- vagy időadatok szöveg-
ként, balra igazítva jelennek meg.
Ha egy időpontot a 12 órás rendszerben szeretnénk beírni, az
időpont és egy szóköz után írjuk be a de. vagy a du. napszakjelzőt
(használhatjuk az am és a pm rövidítést is, sőt ezek helyett elegen-
dő az a és a p betű beírása). Ha nem jelezzük a napszakot, az Ex-
cel a bejegyzést 24 órás rendszerűnek tekinti. Ha például a 3:00 du.
helyett a beírás 3:00, akkor az időpontot 3:00 de. értékként tárolja a
program.
Az idő- és dátumadatok összeadhatók, kivonhatók egymásból, és
más egyéb számításokban is használhatók. Képletben tegyük a dá-
tumokat idézőjelek közé. Például az ="1997.2.12"–"1999.1.25" kép-
let eredménye –712, azaz a két dátum közötti napok száma.
A Windows Microsoft Excelben a napokat a múlt század elejétől
számozzuk, azaz 1900. január elsejéhez tartozik az 1-es sorszám.
A Macintosh Microsoft Excel 1904-es dátumrendszert használ,
amelyben az 1-es sorszám 1904. január másodikához tartozik. Az
alkalmazott dátumrendszert Az Excel beállításai párbeszédpanel
Speciális/E munkafüzet számításakor csoportjában módosíthat-
juk. Az 1904-es dátumrendszert más, ilyen rendszerben készült
munkafüzeteket is használó munkafüzetekben érdemes használni.
A Windows Excelben és a Macintosh Excel 2.0-s vagy későbbi ver-

ziójával készült fájlok dátumformátuma között a konverzió mindkét

irányban automatikus.
Ugyanaz az érték számként, hosszú és rövid dátumformaként
50. Feladat: Rögzítsük a 39393 számot az A1 cellába! Utána

másoljuk át az A2:A3 cellákba is, majd állítsunk be ez utóbbi két
cellán eltérő dátumformátumot!
Megoldás: Készítsük el a fenti B, megoldás szerint az egyéni listát.
Ha kész a lista a következő lépésenként oldjuk meg a feladatot:
1. Írjuk az A1 cellába a 39393 számot! A program most az alapér-
telmezett számformátumot alkalmazza, egyébként, ha például a
2007. 11.07 formátumú dátumot vinnénk be, akkor azt dátumként
formázná.
2. A cella kitöltőjelét húzzuk az A3 celláig!
4. A Kezdőlap szalag számformátum listájában válasszuk a hosszú
dátumforma elemet (lásd az ábrát)!
6. Nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyűkombinációt! Most a Cellák for-
mázása párbeszédpanel Szám lapján állítsuk be a rövid dátum-
formát!

ADATBEVITEL 987
7. Próbáljuk ki, mi történik, ha a dátumtartalmú cellát ismét számmá

formázzuk! (Megjelenik a múlt század elejétől eltelt napok szá-
ma)…
A cella a dátumformátumot megtartja. Ezért, ha az A2 cellába csak
az 1-es számot írjuk és megnyomjuk az Enter billentyűt, akkor az
1900. január 1. dátum jelenik meg. Tehát, ha ilyen esetben mégis
számmal kellene dolgoznunk, akkor a Kezdőlap szalag számformá-
tum listájában vagy a Cellák formázása párbeszédpanel Szám lap-
ján állítsuk be ismét a szmformát! A dátumformákkor is szám lesz,
ha a tizedesek számát csökkentjük (például a Kezdőlap szalag
Tizedeshelyek csökkentése ikonjával).
Cellák kitöltése képletekkel

A cellákat a közvetlen adatbevitelen kívül feltölthetjük eredményt
szolgáltató képletekkel is. Ekkor a kinyomtatott (megjelenített, nem
aktív) cellában a cella értéke a képlet kiértékeléséből adódik. A kép-
letek paraméterezéséhez, azaz a kiindulási adatok beviteléhez fel-
használjuk a korábbi (értékkel rendelkező) cellákat, ezeket nevez-
zük elődöknek.
A szerkesztőlécen szereplő képletek hivatkozásait (azaz az aktív
szerkesztőlécen látható hivatkozásokat) különböző színű szegé-
lyekkel jelzi a program, és lehetővé teszi, hogy a kijelölést utólag
egérrel szerkesszük, e szegély elhúzását alkalmazva.
A program eltérő színnel jelöli a különböző paramétereket

Az Excelben számtalan kész függvény áll rendelkezésünkre, hogy
elhelyezzük a szükséges cellákban, de írhatunk oda tetszőleges,
általunk megfogalmazott összefüggéseket is. A képlet kialakítására

a képletpaletta is használható, ezt a módszert később írjuk le.
A leggyakrabban a SZUM függvényt használjuk a munkalapfüggvé-
nyek közül. Ezzel összegeztük példánk oszlopait.
51. Feladat: Gépeljük be a következő ábra szerinti A1:D9 cellák
tartalmát. Összegezzük ezeket az oszlopokat a SZUM függvénnyel.
Megoldás:
1. Kattintsunk az A10 cellára az egér bal gombjával, majd írjuk be:
„Összesen:”. Ezután nyomjuk meg az Enter billentyűt.
2. Kattintsunk a B10 cellára az egér bal gombjával. A kijelölés után
kattintsunk a Kezdőlap szalagon az AutoSzum ikonra (az
ikon jobb oldali részén látható  jelre kattintva más, gyakori
függvények közül is választhatunk). Ekkor a program beírja az
egyenlőségjelet, a SZUM függvényt és esetünkben a javasolt
összegzési tartományt (=SZUM(B5:B9)) a szerkesztőlécbe.
3. Ha a tartomány nem felel meg, akkor vagy a szerkesztőléc tar-
talmán módosítunk beírással, vagy új összegzendő tartományt
jelölünk ki. A javasolt tartományt a kurzormozgató billen-tyűkkel,
egérrel módosíthatjuk és az ikonra kattintással vagy az Enter
billentyű lenyomásával fogadjuk el.
Egyidejűleg több összegző képletet is beírhatunk az AutoSzum
ikonnal. Nézzük feladatunk jelenlegi állapotát (lásd az ábrát).
Alapadatok
Összegezzük a C és D oszlopokat egyszerre:

ADATBEVITEL 989
1. Jelöljük ki az AutoSzum ikonra kattintás előtt a C5:D9 tarto-

mányt.
2. A kijelölés után kattintsunk az AutoSzum ikonra. Ekkor a
program beírja az egyenlőségjelet, a SZUM függvényt és ese-
tünkben a javasolt összegzési tartományokat (=SZUM(C5:C9)
és =SZUM(D5:D9)) a megfelelő cellákba.
Ugyanezzel a módszerrel, illetve a függvény beillesztése
ikon segítségével más függvényeket is elhelyezhetünk a cellák-
ban. A beszúrt képleteken, a képletek paraméterezésén (az elő-
dökön) a cella kijelölése után a Szerkesztőlécen módosíthatunk.
3. Ezután nyomjuk meg az Enter billentyűt. Az eredmény a követ-
kező ábrán látható.
Az eredménycellában megjelenő ######## jel, vagy az exponen-
ciális megjelenítés mutatja, hogy az eredmény nem fér el (bár az
Excel 2010 általában – ha lehetséges – automatikusan módosítja az
oszlopszélességet). Ha ez nem lehetséges, például rögzített oszlop-
szélességnél, akkor módosítsuk az oszlopszélességet!
1. Jelöljük ki a C és a D oszlopot az oszlopazonosítóra kattintva.
2. Adjuk meg az új oszlopszélességet a Kezdőlap szalag Formá-
tum/Oszlopszélesség... parancsával. Ez megjeleníti az Osz-
lopszélesség párbeszédpanelt, melyben a Szélesség mezőben
0 és 255 közötti számmal (a cellában a normál betűtípusból
megjeleníthető karakterek számával) adható meg a kijelölt osz-
lopok új szélessége.
A program figyelmeztet a nem megfelelő szélességű cellára

A másik lehetőség a 2. lépés helyett:

A Kezdőlap/Formátum menü Automatikus oszlopszélesség

paranccsal az oszlop szélességét úgy állítjuk be, hogy az a legszé-
lesebb kijelölt cellához igazodjon. A kézenfekvő harmadik megoldás:
az oszlophatárt a lenyomott bal egérgomb mellett húzzuk új helyére.
Ennél még gyorsabb megoldás, ha az oszlopjelölők közötti határra
(C–D és D–E között) duplán kattintunk. Az ábra a C oszlopot új mé-
retében, a D oszlopot kijelölése alatt mutatja be.
Cellák automatikus feltöltése

A kijelölt cellatartomány számok vagy dátumok sorozatával is fel-
tölthető. A tartományban a sorozat kezdő értékeit minden egyes sor
vagy oszlop első cellája (vagy cellái) jelentik. A kezdőértékek bevi-
tele, majd a kitöltendő tartomány kijelölése után adjuk ki a Kezdőlap
szalag Kitöltés gombmenüjének Sorozatok... parancsát!
A kitöltés paraméterezésére szolgáló párbeszédpanel

A párbeszédpanel Sorozat paramétercsoportjában adjuk meg, hogy
a sorozattal sorokat vagy oszlopokat töltsön-e ki a program. Pozitív
Lépésköz növekedő, negatív csökkenő sorozatot eredményez. A
Végérték paramétert nem kötelező megadni. Ha megadjuk, akkor a
kitöltés véget érhet a tartomány vége előtt is – amennyiben elértük a
végértéket. Ha a tartomány végét érjük el a végérték elérése előtt,
akkor a funkció úgy működik, mintha a Végérték mezőt üresen
hagytuk volna. A létrehozott sorozat négyféle típusú lehet:

ADATBEVITEL 991
Számtani: A számtani sorozat egymást követő értékei közötti kü-

lönbség állandó. A függvény a sorozat tagjait úgy számítja ki – ha a
cellaértékhez hozzáadja a Lépésköz mezőben található értéket. Ha
a Trend jelölőnégyzet be van kapcsolva, akkor nem veszi figye-
lembe a lépésköz értékét, hanem lineáris trendsorozatot alkot.
Például:
1, 2 3, 4, 5
1, 3 5, 7, 9
100, 95 90, 85
Mértani: A mértani sorozat egymást követő értékei közötti há-

nyados állandó. A függvény a sorozat tagjait úgy számítja ki – ha a
cellaértéket megszorozza a Lépésköz mezőben található értékkel.
Ha a jelölőnégyzet be van kapcsolva, akkor mértani trendsorozatot
alkot.
Például:
1,2 4, 8, 16
1,3 9, 27, 81
2,3 4.5, 6.75, 10.125
Dátum: A Dátumegység szerint megadott módon dátumokból ál-

ló sorozatot eredményez.
AutoKitöltés: A már meglévő sorozat alapján folytatja a kijelölt
tartomány üres celláinak kitöltését. A műveletnél figyelmen kívül
hagyja a Lépésköz mezőben és a Dátumegység csoportban meg-
adott adatokat. A negyedéves és az éves időbeosztást egyszerre
alkalmazhatjuk.
Például: 2N11, N211, 2. n.év 11, 2. negyedév 2011.
A kitöltött cellák formátumát a legelső (a kitöltést szabályozó) cel-
la formátuma határozza meg. Szöveges hónapokat vagy napokat
tartalmazó sorozatnál a kis- vagy nagybetűs írást is az első tag ha-
tározza meg.

A következő táblázatban példákkal mutatjuk be az egyes sorozattí-

pusokat:
A különféle sorozatok összehasonlítása

52. Feladat: Készítsük el a fenti táblázat szerinti sorozatokat.
Megoldás:
1. A számtani sorozat készítését többféle módon végezhetjük. Az
első elem kitöltőjelét a Ctrl billentyű nyomva tartása mellett húz-
zuk lefelé (ezt akkor alkalmazzuk, ha a sorozat növekménye 1),
vagy az első két elem bevitele után jelöljük ki mindkét elemet és a
tartomány kitöltőjelét húzzuk lefelé, illetve kijelöljük a kitöltendő
B2:B7 tartományt, majd kiadjuk a Kezdőlap szalag Kitöltés
gombmenüjének Sorozatok... parancsát. A Sorozatok párbe-
szédpanel Sorozat paramétercsoportjában adjuk meg, hogy a
sorozattal oszlopokat töltsön ki a program és válasszuk a Szám-
tani sorozatot 1 lépésközzel, majd kattintsunk az OK nyomó-
gombra.
2. A mértani sorozat készítését a kezdőérték bevitele és a kitöltendő
C2:C7 tartomány kijelölése után a Kezdőlap szalag Kitöltés
gombmenüjének Sorozatok... parancsával végezzük. A Soroza-
tok párbeszédpanelen válasszuk a Mértani sorozatot 2 lépés-
közzel, majd kattintsunk az OK nyomógombra.
3. A nap dátumegységgel történő kitöltés készítését a kezdőérték
bevitele és a kitöltendő D2:D7 tartomány kijelölése után szintén a
Kezdőlap szalag Kitöltés gombmenüjének Sorozatok pa-
rancsával végezzük. A Sorozatok párbeszédpanelen válasszuk a
Dátum típust 1 nap dátumegység (3 hétköznap, 1 hónap) lépés-
közzel, majd kattintsunk az OK nyomógombra.
ADATBEVITEL 993
A leggyorsabb sorozat-kitöltési módszer, ha az egér jobb gomb-

jának lenyomásával húzzuk el a kijelölés jobb alsó sarkában álló
kitöltőjelet. A jobb egérgomb felengedésével megjelenő kurzor-
menüben megadhatjuk, hogy milyen kitöltést vagy trendet készítünk:
Cellák másolása: az eredeti kijelölésbe vont cellák tartalmát is-
métlődően az elhúzással kijelölt cellákba másolja.
Kitöltés sorozattal: Legalább két cella előzetes kijelölése után
adható ki, a cellák az elhúzással kijelölt tartomány kitöltésénél al-
kalmazott lépésközt határozzák meg.
Kitöltés formátummal: A tartományt a kijelölt cellákban érvé-
nyes formátumokkal tölti fel.
Kitöltés értékkel: Az egeres húzással kijelölt tartományt a kijelölt
cellában lévő értékkel tölti ki. Ha előzetesen több cellát jelöltünk ki,
akkor az elhúzással kijelölt tartományt sorozattal tölti ki, ahol a lé-
pésköz a kijelölt cellák értékéből adódik.
Sorozatképzés a helyi menüből

Kitöltés napokkal: Az elhúzással kijelölt tartományt az aktuális
cellában lévő dátummal kezdődő, cellánként egy nappal növekvő
dátumokkal tölti ki. Ha előzetesen több cellát jelöltünk ki, akkor az
elhúzással kijelölt tartományt dátumsorozattal tölti ki, amelynek lé-
pésköze a kijelölt cellák értékéből adódik.
Kitöltés munkanapokkal: Az elhúzással kijelölt tartományt az
aktuális cellában lévő dátummal kezdődő, cellánként egy hétköz-
nappal növekvő hétköznapokra vonatkozó dátumokkal tölti ki. Ha
előzetesen több cellát jelöltünk ki, akkor az elhúzással kijelölt tarto-
mányt dátumsorozattal tölti ki, amelynek lépésköze a kijelölt cellák
értékéből adódik. Például az előző táblázatban az első két cellából

négynaponkénti hétköznapokat tartalmazó sorozatot képeztünk.
Kitöltés hónapokkal: Az elhúzással kijelölt tartományt az aktu-
ális cellában lévő dátummal kezdődő, cellánként egy hónappal nö-
vekvő hónapokra vonatkozó dátumokkal tölti ki. Ha előzetesen több
cellát jelöltünk ki, akkor az elhúzással kijelölt tartományt dátum-
sorozattal tölti ki, amelynek lépésköze a kijelölt cellák értékéből
adódik.
Kitöltés évekkel: Az elhúzással kijelölt tartományt az aktuális
cellában lévő dátummal kezdődő, cellánként egy évvel növekvő
évekre vonatkozó dátumokkal tölti ki. Ha előzetesen több cellát jelöl-
tünk ki, akkor az elhúzással kijelölt tartományt dátumsorozattal tölti
ki, amelynek lépésköze a kijelölt cellák értékéből adódik.
Lineáris trend: Legalább két cella előzetes kijelölése után adha-
tó ki, amelyek alapján az elhúzással kijelölt tartomány kitöltésénél
lineáris trendet alkalmaz.
Exponenciális trend: Legalább két cella kijelölése után adható
ki, amelyek alapján az elhúzással kijelölt tartomány kitöltésénél ex-
ponenciális trendet alkalmaz.
Adatsorok: A Sorozatok párbeszédpanelt jeleníti meg, ahol
pontosíthatjuk, hogy milyen sorozattal töltse ki a program az elhú-
zással kijelölt tartományt.
53. Feladat: Készítsük el a fenti módszerrel is a korábbi ábra
szerinti sorozatokat.
Egyszerű trend készítése

A program alkalmas arra is, hogy – a kijelölt tartomány bal szélső
oszlopában vagy a felső sorában álló értékek felhasználásával –
kikeresse azt a lépésközt, melyet alkalmazva az értékekhez leg-
jobban illeszkedő egyenest vagy exponenciális görbét lehet létre-
hozni. A Sorozatok párbeszédpanelen a Trend jelölő négyzetet kell
bekapcsolnunk a fenti funkciók végrehajtásához. Ekkor a program
nem veszi figyelembe a Lépésköz mezőt. Lássuk példaként a kö-
vetkező táblázatot, melyben megadjuk a kiinduló adatokat is:

ADATÉRVÉNYESÍTÉS 995
Ha a munkalapon egy oszlopba beírjuk a kezdő értékeket, majd a

kitöltendő cellákat a kezdő értékekkel együtt kijelöljük, akkor a kö-
vetkező ábrán látható sorozatokat kapjuk eredményül.
A legegyszerűbben úgy készíthetünk lineáris trendet, ha a soro-
zat első néhány elemét kijelöljük (a lépésköz közöttük lehetőleg egy-
forma legyen – azaz szabályos számtani sorozat néhány elemét
képezzék), majd a Ctrl billentyűt lenyomva vontatjuk el a kitöltőjelet
addig, ameddig (ahány elemig) a sorozatot ki akarjuk számítani.
54. Feladat: Készítsük el az ábra szerinti sorozatokat.

Megoldás:
1. Vigyük be az alapadatokat az A1:A3 tartományba!
2. Jelöljük ki az A1:A6 tartományt!
3. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Kitöltés gombmenüjének Soro-
zatok parancsát!
4. A Sorozatok párbeszédpanelen válasszuk ki a Trend jelölő-
négyzetet és a megfelelő típust, majd kattintsunk az OK nyomó-
gombra!
Különféle sorozatok
ADATÉRVÉNYESÍTÉS
Adatérvényesítésnek azt a műveletet nevezzük, amikor a hibátlan
adatbevitel érdekében meghatározzuk az egyes cellákba vagy cella-

tartományokba írható adatok érvényességi körét. Megszabhatjuk,

hogy az adatok bizonyos típusúak legyenek, például egész számok,
tizedes számok vagy szöveg, és (alsó-felső) határt szabhatunk az
érvényesen beírható adatoknak, megadhatjuk az érvényes bejegy-
zések listáját, vagy korlátozhatjuk a beírandó karakterek számát.
Képletet alkalmazhatunk annak figyelésére, hogy egy beírt adat egy
másik cellában végzett számítás alapján érvényesnek tekinthető-e.
Például ellenőrizhetjük, hogy egy számla értékének beírásakor a
számlák összege nem haladja meg a költségvetésben biztosított
keretet, vagy egy fizikai számításokat alkalmazó munkalap sűrűség
adatainak bevihető értékeit a reális határok közé szoríthatjuk stb. A
munkalapot az adatok beírása és kiszámolása után is megvizsgál-
hatjuk, megkereshetjük és kijavíthatjuk a hibás adatokat.
A megosztott munkafüzeteknél a korlátozás alá eső cellákba be-
írhatunk adatokat, és megnézhetjük a korlátozások hatását, de nem
módosíthatjuk a korlátokat, és a munkafüzet megosztásának meg-
szüntetése nélkül új korlátokat sem állíthatunk.
Az Adatok szalag Érvényesítés gombmenüjének Érvényesí-
tés… parancsával meghatározhatjuk az egyes cellákban vagy cella-
tartományokban megengedhető adatokat, korlátozhatjuk az adatbe-
vitelt egy adott típusra, például egész számokra, decimális számok-
ra vagy szövegre és megszabhatjuk az érvényes bevitel határérté-
keit.
Az Adatok szalag érvényesítéssel kapcsolatos parancsai

A gombmenü két új parancsával, ha az érvényesítést utólag alkal-
maztuk egy kijelölt tartományon, vagy csak vizsgáljuk hibásan a
megengedett bevitelt, bekarikázhatjuk a nem megfelelő cellákat és
eltávolíthatjuk a karikákat (később erre is mutatunk példát).
Alapértelmezés szerint az érvényességi feltétel nincs korlátozva,
azaz bármilyen értéket bevihetünk.

Korlátozhatjuk a bevihető adatokat

Megadhatjuk, hogy a korlátozásoknak nem megfelelő érték bevitel-
ének megkísérlésekor milyen figyelmeztető vagy hibaüzenetet adjon
a rendszer. Az Érvényesítés parancs kiadása után az ábra szerinti
párbeszédpanel jelenik meg. Az Adatok érvényesítése panelen
megadható és látható beállítások a Megengedve és a Jelleg me-
zők aktuális értékétől függően eltérőek lehetnek.
Az Adatok érvényesítése panel Beállítások lapján adjuk meg a
munkalapon kijelölt cellák adatbevitelének korlátozásához szüksé-
ges adatérvényesítési beállítást. A változtatás a többi azonos be-
állítású cellára is érvényes négyzet bejelölésével a munkalapnak
azokon a celláin is alkalmazhatjuk a beállításokat, amelyek a kijelölt
cellákkal megegyező adatérvényesítési beállításokkal rendelkeznek.
Ha a panel Figyelmeztető üzenet és Hibaüzenet lapjait nem töltjük
ki, akkor érvénytelen, a korlátozási feltételeknek nem megfelelő ér-
ték bevitelének megkísérlése esetén az Excel az alábbi ábra szerinti
hibaüzenetet jeleníti meg. Ekkor az Újra gombra kattintás után is-
mét megkísérelhetjük a bevitelt. A munkalapon dolgozó felhasználó
teljes tájékozatlanságának csökkentése érdekében célszerű az üze-
netekben megadni az elfogadható értéket (illetve értéktartományt)
is, különben előfordulhat, hogy sohasem kapunk megfelelő bevitelt.

A korláton kívüli érték bevitelekor hibaüzenetet kapunk

A beállítható adatkorlátozások típusait és azok függvényében meg-
adható korlátozásokat egyenként ismertetjük.
Korlátozás nélküli bevitel

Az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Beállítások lapjának
Megengedve listáján a Bármilyen érték elemet kiválasztva a prog-
ram nem korlátozza az érvényesen beírható értékeket. Az érvényes
bejegyzések korlátozása nélkül tetszőleges értéket bevihetünk. Ez
az alapértelmezés szerinti beállítás. Az összes törlése nyomógomb
törli az Adatok érvényesítése párbeszédpanel mindhárom panel-
lapjának beállításait.
Törlés a Kezdőlap szalag Törlés gombmenüjéből

A beállítások visszavonásához kattintsunk a Mégse nyomógombra.
Ezzel a még nem érvényesített korlátozásokat, üzenetek beállítását
vonjuk vissza. Az összes törlése nyomógombbal a kijelölt cellákról
eltávolíthatjuk a korábbi korlátozásokat. Ha a beállított adatkorláto-
zásokat és üzeneteket a cella tartalmával és formátumaival együtt
szeretnénk eltávolítani, akkor a cellák kijelölése után adjuk ki a

Kezdőlap szalag Törlés gombmenüjének Az összes törlése paran-

csát.
Egész szám korlátozás

Az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Megengedve listáján a
Teljes szám listaelem választása a bevitelt az egész számokra
szűkíti le. A Jelleg mezőben a Megengedve mezőben kiválasztott
adatérvényesítési beállításnak megfelelő korlátozó műveletek közül
választhatunk. Jelöljünk ki egy műveletet, majd a következő mezők-
ben töltsük ki a beállításokat. A mezők száma és a beállítási lehető-
ségek a Jelleg mezőben kiválasztott elemtől is függnek (lásd
alább). Megjelenhet például az Érték, Minimum (alsó határérték),
Maximum (felső határérték) mező, amelybe írjuk be azt a számot,
amellyel az összehasonlító műveletet el szeretnénk végezni.
Jelöljük be az Üres cellák mellőzése jelölőnégyzetet, ha meg-
engedjük, hogy a cellák üresen maradjanak. Ekkor a program letiltja
a hibaüzenetet, ha üresen marad egy olyan cella, amelynek érvé-
nyessége hivatkozásokhoz vagy képletekhez kötött. Ha töröljük a
jelet, akkor az üres cellák esetén is érvényesítjük a beállított korlá-
tozásokat, és az üresen maradt cellákat úgy kezeljük, mintha érté-
kük nulla lenne
55. Feladat: Korlátozzuk az A1 cellába vihető adatokat 3 és 12
közé.
Megoldás:
1. Jelöljük ki a korlátozni kívánt A1 cellát!
2. Adjuk ki az Adatok szalag Érvényesítés gombmenüjének Érvé-
nyesítés parancsát, válasszuk a Beállítások lapot!
3. A Megengedve mezőben válasszuk az Egész szám adattípust!
4. A Jelleg mezőben válasszuk ki a között műveletet!
5. Adjuk meg a beírható adat alsó és felső határát (ha csak az
egyiket adjuk meg, akkor a program figyelmeztet)!
6. Adjunk meg a Figyelmeztető üzenet lapon egy üzenetet, amely
hibás adat beírását követően jelenik meg a képernyőn!
7. Végül kattintsunk az OK nyomógombra!
8. Próbáljunk meg különféle értékeket bevinni az A1 jelű cellába!
Adatérvényesítés és eredménye
Az adatok érvényességének
műveletei
A Megengedve listán kiválasztott elemtől függően és a Jelleg me-
zőben a következő vizsgálatok választhatók ki:
a következők A cellába bevitelre engedélyezett érték nagyobb
között van vagy egyenlő a Minimum, Kezdő dátum vagy
Kezdő időpont mezőkbe írt értéknél, és kisebb
vagy egyenlő a Maximum, Befejező dátum
vagy Befejező időpont mezőkbe írt értékkel.
nincs a követke- A cellába bevitelre engedélyezett érték kisebb,
zők között mint a Minimum, Kezdő dátum vagy Kezdő
időpont mezőkbe írt érték, illetve nagyobb, mint
a Maximum, Befejező dátum vagy Befejező
időpont mezőkbe írt érték.
egyenlő A cellába bevitelre engedélyezett érték egyenlő
az Érték, Hossz, Dátum vagy Idő mezőkbe írt
értékkel.
nem egyenlő A cellába bevitelre engedélyezett érték nem
egyenlő az Érték, Hossz, Dátum vagy Idő me-
zőkbe írt értékkel.
nagyobb, mint A cellába bevitelre engedélyezett érték nagyobb
a Minimum, Kezdő dátum vagy Kezdő időpont
mezőkbe írt értéknél.
kisebb, mint A cellába bevitelre engedélyezett érték kisebb a
pont mezőkbe írt értéknél.
nagyobb vagy A cellába bevitelre engedélyezett érték nagyobb
egyenlő vagy egyenlő a Minimum, Kezdő dátum vagy
Kezdő időpont mezőkbe írt értéknél.
kisebb vagy A cellába bevitelre engedélyezett érték kisebb
egyenlő vagy egyenlő a Maximum, Befejező dátum
vagy Befejező időpont mezőkbe írt értéknél.
Tizedestört korlátozás
Ha a Megengedve mezőben ezt az elemet választjuk ki, akkor a
cellákba bevihető értékek csak számok vagy tizedes törtek lehetnek.
Adjuk meg a Jelleg listában kiválasztva a végrehajtandó vizsgálatot,
majd töltsük ki a beállításokat. Az Érték, Minimum és Maximum
mezőbe írjuk be azt a számot, amellyel a műveletet el szeretnénk
végezni. Az Üres cellák mellőzése jelölőnégyzetet jelöljük be, ha
megengedjük, hogy a cellák üresen maradjanak.
56. Feladat: Munkafüzetünkbe a tanulók testsúly és magasság
adatait rögzítjük. Feltételezve, hogy nem zsiráfokat oktatunk, készít-
sünk olyan korlátozó feltételt, amellyel csökkenthetjük a beviteli
hibalehetőségeket!
1. Írjuk be az adatokat a megadott minta szerint!
2. Kattintsunk a B2 cellába!
nyesítés parancsát!
4. A Beállítások párbeszédpanel-lapon válasszuk a Tizedestört
korlátozást a Megengedve listáról!
A példa alapadatai és a korlátozó feltételek egy része

5. Állítsuk be a korlátozás jellegét: a következők között van típusra!
6. Adjuk meg az alsó határt 40, a felső határt 100 kg-nak!
8. Mozgassuk az egérmutatót az aktív (B2) cella kitöltő jele fölé,
majd amikor a mutató képe a + jelre változik, nyomjuk meg az
egér bal gombját és annak nyomva tartása közben húzzuk a ki-
töltő jelet a beviteli tartomány végéig, azaz a B6 celláig! Ott en-
gedjük fel az egér gombját! Ezzel a B2 cellában beállított korlá-
tozást lemásoltuk az alatta lévő cellákra.
9. Próbáljuk meg az adatbevitelt a B2:B6 tartományban! Nézzük
meg, mi történik, ha 30, 60, 110 kg testsúlyt próbálunk bevinni!
10. Most végezzük el hasonló módon a testmagasság korlátozását
is 100 és 220 cm közötti értékek bevitelének engedélyezésével.

Lista korlátozás
A Lista korlátozással az érvényes bejegyzéseket egy listában ad-
hatjuk meg.
A Forrás mezőben adjuk meg a hi-
vatkozást a munkafüzetnek arra a
tartományára, ahová az elfogadható
bejegyzéseket írtuk. Beírhatunk egy
névre hivatkozást, vagy a lista tagjait
pontosvesszővel elválasztva sorol-
juk fel (például alma; körte; málna). A bevihető szöveges tartalom
Jelöljük be Legördülő lista jelö- is korlátozható
lőnégyzetet, ha a cellára kattintáskor
legördítő nyilat szeretnénk megjeleníteni. A felhasználó az adat be-
írásához erre a legördítő nyílra kattintva listát jeleníthet meg az ér-
vényes adatokkal, ahonnan a megfelelő elemet kiválaszthatja (lásd
az ábrát). Ha a jelölőnégyzetet töröljük, akkor a legördülő lista nem
jelenik meg.
57. Feladat: A tanulókat nyilvántartó munkalapunkat bővítsük ki
úgy, hogy érdemjegyeket rögzíthessünk a tanulók számára.
Készítsünk olyan korlátozást, hogy eközben a tanulókat és a
tantárgyakat egyaránt listából lehessen kiválasztani.
1. Lépjünk az A9 cellába!
3. Most a Lista elemet válasszuk!
4. Kattintsunk a Forrás mezőbe! A lista tételeit adó tartományt hú-
zással jelöljük ki a munkalapon, ahogyan azt a mellékelt ábra
mutatja!
6. Mozgassuk az egérmutatót az aktív (A9) cella kitöltő jele fölé,
majd amikor a mutató képe a + jelre változik, nyomjuk meg az
töltő jelet a beviteli tartomány végéig, azaz az A20 celláig! Ott
engedjük fel az egér gombját! Ezzel az A9 cellában beállított kor-
látozást lemásoltuk az alatta lévő cellákra.
A listakorlátozás alapadatai
7. Próbáljuk ki az adatbevitelt az A oszlop további celláiba kattintva!
Figyeljük meg, hogy az aktív cella mellett megjelenik a lista jele,
amelyre kattintva a forrásadatokból választhatunk (mert bekap-
csolva hagytuk a beállító párbeszédpanel Legördülő lista jelö-
lőnégyzetét). Ha mégis begépeléssel, ettől eltérő nevet adunk
meg, akkor hibajelzést kapunk.
Bevitel a listakorlátozás mellett

Megjegyzés: Ezt a korlátozást többek közt azért kellett alkalmaz-
nunk, mert a 7-es sor üres, így nem használhatjuk az automatikus
listaképzéssel járó beviteli lehetőséget, másrészt azzal szemben
most a korlátozás valóban érvényesül a teljes A9:A20 tartomány
összes cellájában, illetve mindenhol, ahová a korlátozást másoljuk,
akkor is, ha a cella felett üres cellák vannak. A lista akkor jelenik
meg a mellékelt ábra szerint, ha a beállító párbeszédpanelen beje-
löljük a Legördülő lista jelölőnégyzetet.
Ha a táblázatban nincs forrásadat, a listát a mezőben soroljuk fel

Most a B9 cellában állítsuk be a tantárgyakat (matematika, kémia,
földrajz, irodalom, biológia).
3. Most is a Lista elemet válasszuk! Mivel most a táblázatban nincs
forrásadat, a tantárgyakat a Forrás mezőben soroljuk fel!
4. A lista egyes elemeit pontosvesszővel (;) válasszuk el egymás-
tól!
6. Másoljuk le ezt a korlátozást a kitöltőjel húzásával a B20 celláig!
7. Próbáljuk ki az adatbevitelt!

Dátum korlátozás
Ha ezt a listaelemet választjuk a Megengedve listáról, akkor a kije-
dátumértékek szigorítását a fentebb leírt módon végezzük (lásd Az
adatok érvényességének műveletei című részt).
Az aktuális cellában található érték az alapértelmezett Kezdő dá-
tum, de azt cellahivatkozással vagy egy dátumérték beírásával is
megadhatjuk. Ugyanígy adjuk meg a Befejező dátum mezőt is. Ha
nem dátumot tartalmazó mezőre hivatkozunk, vagy elrontjuk a me-
zőbe írást, akkor a program hibaüzenetet ad.
58. Feladat: Korábbi feladatainkat alakítsuk át úgy, hogy a tanuló
neve, majd a tantárgy után az időkorlátozással ellátott osztályozási
dátum bevitele következzen, azaz a C3:C20 tartományt korlátozzuk
dátum bevitelére!
1. Kattintsunk a C3 cellába! Megfelel az is, ha kijelöljük a C oszlop
egy tartományát (lásd az ábrán).
A dátumkorlátozás paraméterezése
3. Most is a Dátum elemet válasszuk!
4. A Kezdő dátum legyen az aktuális nap dátuma (vagy a tanév-
kezdet)!

5. A Befejező dátum legyen a tanév vége!

6. A formázott cella kitöltő jelét húzzuk addig lefelé a C oszlopban,
amíg szükséges (esetünkben a C20 celláig)! Ha több osztályzat
lenne, akkor a formátumot másolnunk kell tovább is.
Idő korlátozás
Ha az Idő listaelemet választjuk a Megengedve listáról, akkor a kije-
időpont értékek szűkítését a fentebb leírt módon végezzük (lásd Az
adatok érvényességének műveletei című részt). Az aktuális cellában
található érték az alapértelmezett Kezdő időpont (a megengedett
legkorábbi időpont), de azt cellahivatkozással vagy egy dátumérték
beírásával is megadhatjuk. Ugyanígy adjuk meg a Befejező idő-
pont (a bevitelre megengedett legkésőbbi időpont) mezőt is. Ha
nem időt tartalmazó mezőre hivatkozunk, vagy elrontjuk a mezőbe
írást, akkor a program hibaüzenetet ad.
Szöveghossz korlátozás
A Szöveghossz korlátozási lehetőséggel a cellába bevihető karak-
terek számát adhatjuk meg. A Minimum mezőben adjuk meg, hogy
legalább hány karaktert kell bevinni a cellába. A Maximum mezőbe
írjuk be a művelet elvégzéséhez a legnagyobb számot (felső határ-
értéket). A program e mezők helyes kitöltésére is ügyel, mindaddig
a hibaüzenetet jelenít meg, amíg megfelelő értéket nem viszünk be.
Ehhez hasonlóan működnek a munkalapon azok a korlátozások,
amelyeket mi állítunk be.
Egyéni korlátozások
A Megengedve listában szereplő Egyéni elem a korlátozás módját
meghatározó Képlet beírását, kifejezés használatát engedi meg,
illetve azt, hogy másik cellában levő számításra hivatkozzunk az
érvényes bejegyzések meghatározásához. A Képlet mezőbe írjuk

az egyenlőségjellel (=) kezdett képletet. A képlet eredménye a logi-

kai IGAZ vagy HAMIS érték legyen. A cellabejegyzés akkor érvény-
telen, ha a kiértékelt képlet a HAMIS logikai értéket adja eredmé-
nyül. A képletben nem alkalmazhatunk tömbállandókat és másik
munkalapra hivatkozást (helyette viszont hivatkozhatunk olyan cellá-
ra, amely másik munkafüzetre, illetve munkalapra hivatkozik).
59. Feladat: Készítsünk olyan korlátozást, amely az A1 cellába

csak az aktuális dátumot legalább egy nappal meghaladó dátumot
enged bevinni!
10. Kattintsunk az A1 cellára!
12. Kattintunk a Beállítások párbeszédpanel-lap fülére!
13. Írjuk a Képlet mezőbe: =MA()<A1-1
A lecserélendő univerzális értesítés

Figyeljük meg, hogy bár a korlátozás jól működik, nem értjük miért
nem fogadja el a cella a hibás értékeket. A nem megfelelő adatbevi-
telre ugyanis figyelmeztetést, illetve megállást kell beállítanunk az
alábbiak szerint.
Figyelmeztető üzenetek beállítása

Ha igazán használható módon akarjuk alkalmazni az adatok érvé-
nyesítését, akkor a felhasználót időben értesítjük arról, hogy korlá-
tozott adatbevitelű cellához érkezett és ilyenkor mi a teendő. A meg-

jelenített figyelmeztető üzenet egérrel húzva áthelyezhető és legkö-
zelebb az így kijelölt helyen jelenik meg.
Egyénileg beállított figyelmeztetés

Az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Figyelmeztető üzene-
tek lapján adjuk meg, milyen üzenet jelenjen meg akkor, ha a korlá-
tozott cellába lépünk.
Az egyéni figyelmeztetés beállítása

A Cím mezőben címet adhatunk annak a figyelmeztető üzenetnek,
ami akkor jelenik meg, ha a felhasználó az adott cellát kijelöli. A
mezőt nem kötelező kitölteni. A cím félkövér betűkkel jelenik meg az
üzenetben, és maximum 32 karakterből állhat. A Figyelmeztetés
mezőbe írjuk a cellába lépéskor megjelenő üzenet szövegét. A fi-
gyelmeztető és hibaüzenetek a többi adatérvényesítési jellemzővel
együtt a másolt vagy mozgatott cellákra is érvényesek lesznek.

60. Feladat: Figyelmeztető üzenetet korlátozás nélkül is létre-

hozhatunk. Ez mindig megjelenik, ha a hozzá tartozó cellába lépünk.
Készítsünk ilyen üzenetet az A1 cellához!
Megoldás:
3. Kattintsunk az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Figyel-
meztető üzenetek lapfülére!
4. Írjuk be a Cím mezőbe: „Fontos”, a Figyelmeztetés mezőbe:
„Ne vicceljen, érvényes adatot írjon ide!”, utána kattintsunk az
OK gombra!
5. Próbáljuk ki, vagyis kattintsunk az A5 cellába, utána ismét az A1
cellába!
61. Feladat: Készítsünk olyan adatérvényesítő korlátozást, amely

csak a délutáni időt engedi meg bevinni egy cellába, adjunk meg
figyelmeztető üzenetet is!
Megoldás:
3. Kattintsunk az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Beállítá-
sok lapfülére!
4. Válasszunk Idő korlátozást a Megengedve listában!
5. Állítsuk be a Kezdő időpont mező értékét 12:00-ra!
6. Állítsuk be a Befejező időpont mező értékét 24:59-re!
7. Kattintsunk az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Figyel-
meztető üzenetek lapfülére!
8. Írjuk be a Cím mezőbe: „Szabály”, a Figyelmeztetés mezőbe:
„Csak délutáni időt adhat meg!”, utána kattintsunk az OK gomb-
ra!
9. Próbáljuk ki a bevitelt különböző időpontokkal! Figyeljük meg,
hogy maga a figyelmeztetés nem biztos, hogy elegendő, hiszen
a felhasználó csak két dolgot tehet: újra próbálkozik, vagy hagyja

a cella eredeti értékét.
A cellába kattintottunk, majd hibás adattal próbálkoztunk
Hibajelzés beállítása
A korlátozó feltételeknek nem megfelelő adatbevitel megkísérlése,
vagyis ilyen tartalmú cella elhagyásának megkísérlése esetén a
program – ha beállítottuk – hibaüzenetet ad.
Érdemes beállítani, mert e nélkül a felhasználó nem tudja meg,
hogy miért nem léphet tovább az aktuális cellából – és ha a figyel-
meztető üzenetet is mellőztük, akkor nehezen találhatja ki a megfe-
lelő, engedélyezett beviteli értéket.
Egyénileg beállított hibaüzenet végzetes hibához

Az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Hibajelzés lapján adjuk
meg, milyen üzenet jelenjen meg akkor, ha a korlátozott cellát hibás
tartalom bevitele mellett akarjuk elhagyni.
62. Feladat: Egészítsük ki az előző feladatot úgy, hogy ha nem

délutáni időt adunk meg, akkor a fenti párbeszédpanel jelenjen meg!
Megoldás:
3. Kattintsunk az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Hibajel-
zés lapfülére!
Végzetes hiba esetére: megállás

4. Válasszuk a Stílus lista Megállás elemét!
5. Írjuk be az ábra szerint a címet és az üzenetet!
Az Érvénytelen adat beírásakor hibaüzenet jelenjen meg jelölő-
négyzet bekapcsolt állapotában az előző ábra szerint jelenik meg a
megadott hibaüzenet.
A Stílus listában határozzuk meg, hogy az érvénytelen adat bevi-
telekor megállás, figyelmeztetés vagy egyszerű információ-kijelzés
történjen. A Megállás stílus kiválasztása esetén a hiba előfordulá-
sakor nem hagyhatjuk el a cellát mindaddig, amíg a hibát ki nem
javítottuk. A javításhoz a hibaüzenetet megjelenítő panel Újra
gombját nyomjuk meg. Ha a Mégse gombra kattintunk, akkor a cella
tartalma marad a hibás bevitel megkísérlése előtti állapotban.
A Figyelmeztetés stílusú hibaüzenet az Igen nyomógombra kat-
tintás után engedélyezi az érvénytelen adat bevitelét, a Nem válasz-
tása után még javíthatunk.
Figyelmeztető hibaüzenet
Az Információ stílusú hibaüzenet csak értesít a hibáról, javításra
nincs közvetlen módunk (ennél jobb erre a célra a figyelmeztető
üzenet). A javításhoz ez esetben ismét be kell lépni a korlátozott
cellába. A Mégse nyomógombbal itt is a bevitel előtti állapotot állít-
juk vissza.
Ha a tájékoztatás is elegendő
Mindhárom stílusú korlátozó feltételhez kapcsolódó üzenetet az
Adatok érvényesítése panel Hibajelzés lapjának Hibaüzenet me-
zőjében adjuk meg. A hibaüzenet legfeljebb 255 karaktert tartal-
mazhat. Az üzenetbe új sort az Enter billentyűvel kezdhetünk.
63. Feladat: Gépeljük be a következő táblázat szerinti A1:F7
cellák tartalmát. Végezzük a cellabejegyzések érvényességének
meghatározását képlettel.
Példánkban egy kiszolgáló raktár készletének figyelése alapján en-
gedélyezzük a kiadható mennyiséget. A raktár adatai a munkalapon
szerepelnek.
Vegyünk figyelembe egy 10 darabos biztonsági tartalékot is.

Megoldás:
1. Vigyük be az alapadatokat.
2. Jelöljük ki a korlátozni kívánt (B2:B6) cellákat.
nyesítés parancsát, majd válasszuk a Beállítások lapot.
4. A Megengedve mezőben válasszuk az Egyéni listaelemet.
5. A Képlet mezőbe írjunk be a feltételünket leíró, logikai értéket
(IGAZ vagy HAMIS) adó képletet: =F7-10-SZUM(B2:B6)>0. A
cellabejegyzés érvénytelen lesz, ha a képlet a HAMIS logikai ér-
téket adja eredményül, azaz az összegzett igények meghaladják
a 10 darabbal csökkentett raktárkészletet.
6. Az üresen maradt cellákat kezeljük úgy, mintha értékük nulla
lenne. Ehhez töröljük az Üres cellák mellőzése jelölőnégyzetet.
7. Adjuk meg az adatbevitelkor képernyőre írandó magyarázó üze-
netet az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Figyelmeztető
üzenet lapján, és kapcsoljuk be A cella kijelölésekor figyel-
meztetés jelenjen meg jelölőnégyzetet.
A korlátozás működés közben

8. Adjuk meg a hibás adat bevitelekor képernyőre írandó hibaüze-

netet az Adatok érvényesítése párbeszédpanel Hibajelzés lap-
ján. Utána kapcsoljuk be az Érvénytelen adat beírásakor hiba-
üzenet jelenjen meg jelölőnégyzetet.
A beviteli hibák ellenőrzése

Könnyen előfordulhat, hogy egy létező, adatokkal feltöltött tábláza-
ton utólag állítunk be adatérvényesítést. Mivel ilyenkor a program az
aktuális cellatartalmat nem vizsgálja, jó lenne valamilyen módszer,
amely segítene észrevenni, megjelölni az érvényesítési szabálynak
nem megfelelő cellákat. Így az ilyen cellák könnyebben kijavíthatók
lennének. Ugyancsak jó lenne egy ilyen megoldás akkor, ha nem
utólag állítjuk be az adatérvényesítést, de abban nem megállást ír-
tunk elő, hanem figyelmeztetést vagy információ megjelenítését.
Ilyenkor a hibás érték is rögzíthető.
64. Feladat: Gépeljük be a következő táblázat szerinti A1:G5

cellák tartalmát! Állítsunk be olyan adatérvényesítést, amely a
B2:H5 tartományba csak 25 feletti értékek bevitelét engedi!
Megoldás:
1. Vigyük be az alapadatokat.
2. Jelöljük ki a korlátozni kívánt (B2:H5) cellákat (a kijelölést a kö-
vetkező részben tárgyaljuk).
nyesítés parancsát, majd válasszuk a Beállítások lapot!
4. A Megengedve listában válasszuk az Egész szám listaelemet!

5. A Jelleg mezőben válasszuk a Nagyobb, mint listaelemet!

6. A Minimum mezőbe írjuk a 25 értéket, utána kattintsunk az OK
gombra!
7. Adjuk ki az Adatok szalag Érvényesítés gombmenüjének Ér-
vénytelen adatok bekarikázása parancsát! Ekkor az érvényte-
len adatokat tartalmazó cellákat piros ellipszisekkel jelzi a prog-
ram.
8. Kapcsoljuk ki a jelölést az Adatok szalag Érvényesítés gomb-
menüjének Bekarikázás eltávolítása parancsával!
Az adatérvényesítési szabálynak nem megfelelő cellák
Adatérvényesítés kiterjesztése
Egyszerű az eljárás akkor is, ha egy adott tartományban érvényes
korlátozást a tartományon túli területre akarjuk kiterjeszteni.
65. Feladat: Az előző táblázatot egészítsük ki a 6. sorban a

meggy terméseredményeivel, amelyen ugyanazt a korlátozást érvé-
nyesítsük, mint a B2:H5 tartományon!
Megoldás:
1. Egérhúzással jelöljük ki a B2:G6 tartományt!
nyesítés parancsát! Ekkor megjelenik az alábbi figyelmeztető
párbeszédpanel.
3. Kattintsunk az Igen gombra! Ekkor megjelenik az Adatok érvé-
nyesítése párbeszédpanel.
4. Válasszuk a Beállítások lapot!

MOZGÁS A CELLÁK KÖZÖTT, KIJELÖLÉSEK 1017
5. Adjuk meg a korlátozást a teljes B2:H6 tartományra! Így biztosan

egyforma lesz az adatérvényesítés a teljes tartományban.
Az adatérvényesítés egyszerűen kiterjeszthető
MOZGÁS A CELLÁK KÖZÖTT,

KIJELÖLÉSEK
A cellák közül az aktív cellát – amelyre a művelet, adatbevitel stb.
vonatkozik – vastag keret veszi körül. A cellák és munkalapok kö-
zötti mozgásra, navigálásra az egér bal gombjával végzett kattintást,
illetve a következő táblázatban bemutatott billentyűkombinációkat,
valamint egy adott cellára vagy meghatározott cellatartományra a
közvetlen ugrást alkalmazzuk. Ez utóbbira használhatjuk a cellahi-
vatkozásokat vagy az általunk adott neveket. Ha a Scroll Lock bil-
lentyű le van nyomva, akkor a , , ,  billentyűk a munkalapot
a megfelelő irányba gördítik, egyébként a megfelelő irányba eső
következő cellát teszik aktívvá
A cellák közti mozgásra szolgáló billentyűk:
Enter Az aktív cellát követő cellára lép, ha Az Excel beál-
lításai párbeszédpanel Speciális/Szerkesztés ka-
tegóriájában A kijelölt cellák az ENTER lenyomá-
sa után áthelyezhetők választókapcsolót bekap-
csoltuk. A bevitel utáni mozgás irányát ugyanezen a
párbeszédpanel-lapon az Irány listában adjuk meg.
 Az aktív cellát tartalmazó oszlopban eggyel lejjebb
lép, így a kurzor alatti cellát teszi aktuális cellává.
Ha a Scroll Lock be van kapcsolva akkor a tábláza-
tot egy sorral lejjebb gördíti. Ekkor a kurzort tartal-

mazó cella marad az aktuális. Ha a Scroll Lock ki
van kapcsolva, és a kurzor eléri a képernyőn látható
legalsó cellát, akkor a táblázatot egy sorral lejjebb
gördíti.
 Az aktív cellát tartalmazó oszlopban eggyel feljebb
táblázatot egy sorral feljebb gördíti. Ha a Scroll
Lock ki van kapcsolva, és a kurzor eléri a képer-
nyőn látható legfelső cellát, akkor a táblázatot egy
sorral feljebb gördíti.
Tab Az aktív cellát tartalmazó sorban eggyel jobbra lép.
Shift+Tab Az aktív cella sorában az aktív cellát megelőző
szomszédos cellába lép
 Az aktív cellát tartalmazó sorban a megelőző cellára
táblázatot egy oszloppal balra gördíti.
Ctrl+ A megelőző, legközelebbi nem üres cellára vagy a
sor első cellájára lép.
 Az aktív cellát tartalmazó sorban a következő cellára
táblázatot egy oszloppal jobbra gördíti.
Ctrl+ A sorban utolsó nem üres cellára vagy a sor utolsó
cellájára lép.
Home Az aktív cellát tartalmazó sor első cellájára lép.
Ctrl+Home A munkalap bal felső (A1) cellájára lép.
Kijelölés billentyűkkel
A legtöbb parancs és művelet végrehajtása előtt ki kell jelölni a cel-
lát vagy cellatartományt, amellyel műveletet végzünk. Egyetlen cel-
lát úgy jelölünk ki, hogy aktívvá tesszük (rálépünk). A kijelölést a
legegyszerűbb a Shift billentyű nyomva tartása mellett a fenti billen-
tyűkkel (a megfelelő mozgási irányba) elvégezni (például Shift+).
Ugyancsak egyszerű a bal egérgomb folyamatos nyomva tartása

mellett végzett „meszelés”. A kijelölt tartomány színe fordított lesz (a
háttér- és a karakterszín felcserélődik). A kijelölt tartomány tartal-
mazhat szomszédos vagy nem szomszédos cellákat is.
Ha teljes sort akarunk kijelölni, akkor mutassunk egérrel a sorok
elején álló sorjelölő számra vagy nyomjuk meg a Shift+szóköz bil-
lentyűkombinációt. Teljes oszlop kijelöléséhez mutassunk egérrel az
oszlopok tetején álló oszlopjelölő betűre vagy nyomjuk meg a
Ctrl+szóköz billentyűkombinációt. A teljes munkalapot a
Ctrl+Shift+szóköz billentyűkombinációval vagy a Ctrl+A billentyű-
kombinációval, illetve a sor és oszlopazonosítók előtt álló nyomó-
gombra kattintva jelöljük ki.
A kijelölt cellák közti (tartományon belüli) mozgásra szolgáló
billentyűk:
Enter A kijelölésen belül, lejjebb (egysoros kijelölésnél
jobbra), a következő cellára lép.
Shift+Enter A kijelölésen belül, feljebb (egysoros kijelölésnél
balra), a megelőző cellára lép.
Tab A kijelölésen belül, jobbra (egyoszlopos kijelölésnél
lefelé), a következő cellára lép.
Shift+Tab A kijelölésen belül, balra (egyoszlopos kijelölésnél
felfelé), a megelőző cellára lép.
Ctrl+. Az óramutató járásával egyező irányban a kijelölt
tartomány következő sarkába lép.
Ctrl+Alt+ A következő nem szomszédos kijelölés első cellá-
jára lép.
Ctrl+Alt+ A megelőző nem szomszédos kijelölés első cellájá-
ra lép.
Nagyobb – és különlegesen paraméterezett – mozgásokat hajtha-
tunk végre az F5 billentyű vagy a Ctrl+G gyorsgomb lenyomása
után.
A parancs végignézi a munkalapot és kijelöli a megadott cellákat
vagy tartományokat. Ha csak egyetlen cellát adunk meg, akkor érte-

lemszerűen az lesz az aktuális (oda ugrunk). A parancsot képletírás

során a felsorolt hivatkozások képletbe illesztésére használhatjuk.
Az Ugrás mező listájában jelennek meg az aktív munkafüzetben
elnevezett cellák vagy tartományok. Az első helyen a legutoljára
kiválasztott hivatkozás áll.
A Hivatkozás mezőbe írjuk be a terület nevét vagy hivatkozását,
illetve az Ugrás listában választjuk ki, ahová ugorni akarunk, illetve
amelyet az ugrás után kijelölünk. Ha külső hivatkozást írunk be, ak-
kor egy másik, nyitott munkafüzet hivatkozására vagy elnevezett
területére is ugorhatunk. A külső hivatkozásba írjuk be a munkafüzet
és a munkalap nevét, utána egy felkiáltójelet, valamint a kívánt hi-
vatkozást vagy elnevezést. Például: [beszámol.xl5]mérleg!C2:F6.
Az elnevezett cellákra könnyen léphetünk

Nem összefüggő kijelölésnél a cellatartományt a Hivatkozás mező-
be írjuk be, ezután lenyomva tartott Ctrl billentyű mellett nyomjuk
meg az OK nyomógombot.
Az Irányított nyomógombbal az Irányított kijelölés párbeszéd-
panelt jelenítjük meg, amelyen megadhatjuk a cellák kiválasztásá-
hoz szükséges keresési szempontokat. A párbeszédpanelen meg-
adott típusú cellákat jelöli ki az OK parancs. A kijelölésnek több cel-
lából vagy tartományból álló eredménye is lehet.
Az egész munkalapot átvizsgáló kereséshez az irányított kijelölés
indítása előtt egyetlen cellát adjunk meg. A munkalap egy részére a
keresési tartomány kijelölésével korlátozzuk a keresést. A kijelö-
léssel adjuk meg, hogy melyik cella elődeit vagy utódait keressük.
Az előd- vagy utódcellák keresésekor a program mindig átnézi a
teljes munkalapot. A párbeszédpanelen beállítható keresési szem-
pontok (a parancsoknak megfelelő billentyűkombinációkat a könyv
végén találjuk meg):
 Jegyzetek: Az összes cellát kijelöli, amelyhez jegyzet tartozik, ha
nem talál ilyen cellát, akkor a program hibaüzenetet ad.
 Állandók: Az összes cellát kijelöli, amely nem függvény (nem
egyenlőségjellel kezdődik), azaz matematikailag állandónak te-
kinthető.
Tartományokat kiválaszthatunk jellemzőik, tartalmuk alapján is

 Képletek: Az összes cellát kijelöli, amelyben a kapcsolókkal beál-
lított eredményű képlet található:
 Számok: a keresett cellákban a képlet végeredménye szám.
 Szöveg: a keresett cellákban a képlet végeredménye szöveg.
 Logikai értékek: a keresett cellákban a képlet végeredménye
logikai érték.
 Hibák: a keresett cellákban a képlet hibaértéket eredményez.
 Üres cellák: Az összes üres cellát kijelöli.
 Aktuális terület: Az aktív cella körül jelöl ki egy téglalap alakú
cellatartományt, melyet üres sorok és oszlopok határolnak.
 Aktuális tömb: Kijelöli az aktív cellát tartalmazó egész tömböt.
 Objektumok: Az összes grafikus objektumot kijelöli (a gombokat

és a szövegdobozokat is).
 Sorkülönbségek: Kijelöli az összehasonlító cella tartalmától kü-
lönböző cellákat soronként. Az összehasonlító cella minden sor-
ban az aktív cellával azonos oszlopban van.
 Oszlopkülönbségek: Kijelöli az összehasonlító cella (minden
oszlopban az aktív cellával azonos sorban álló cella) tartalmától
különböző cellákat oszloponként.
 Elődcellák: Kijelöli az aktív cellában lévő képlet által hivatkozott
cellákat.
 Utód cellák: Kijelöli az aktív cellára hivatkozó cellákat.
 Csak a közvetlen: Kijelöli az aktív cellára közvetlenül hivatkozó
cellákat.
 Minden szintű: Kijelöli az aktív cellára közvetlenül vagy közvetve
hivatkozó cellákat.
 Utolsó cella: A legutolsó, adatot vagy formázást tartalmazó cellát
jelöli ki.
 Csak a látható cellák: Kijelöli a munkalap látható celláit.
 Feltételes formázás: A cellák feltételtől – cellatartalomtól – függő
formázását a Formátum menü Feltételes formázás parancsával
végzünk. Ez a választókapcsoló csak azokat a cellákat jelöli ki,
amelyekre feltételes formátumot alkalmaztunk. A pontos műkö-
dést az alábbi Mind és Azonosak választókapcsolóval szabá-
lyozzuk.
 Adatok érvényesítése: Az Adatok menü Érvényesítés paran-
csával meghatározhatjuk az egyes cellákban vagy cellatartomá-
nyokban megengedhető adatokat. Az adatbevitelt egy adott típus-
ra, például egész számokra, decimális számokra vagy szövegre
korlátozhatjuk, megszabhatjuk az érvényes bevitel határértékeit.
E választókapcsoló alkalmazásával csak azokat a cellákat jelöljük
ki, amelyekre adatérvényesítési szabályokat alkalmaztunk. A
pontos működést az alábbi Mind és Azonosak választókapcso-
lóval szabályozzuk.
 Mind: A feltételes formátumokat tartalmazó összes cellát (illetve
azokat, amelyre adatérvényesítési szabály vonatkozik), kijelöli a
munkalapon.

 Azonosak: A jelenleg kijelölt cella feltételes formázásával meg-

egyező feltételes formázású (illetve azzal azonos adatérvénye-
sítési szabályokkal rendelkező) cellákat jelöli ki.
66. Feladat: Az eddig beírt példákon gyakoroljuk a kurzor
billentyűs mozgatását. Minden fentebb leírt billentyűkombinációt és
irányított kijelölést próbáljunk ki.
67. Feladat: Válasszuk ki a 65. példában az adatérvényesítést
tartalmazó cellákat!
Megoldás:
1. Nyomjuk meg az F5 billentyűt!
2. Az Ugrás párbeszédpanelen kattintsunk az Irányított gombra!
3. Jelöljük be az Adatok érvényesítése választókapcsolót és kat-
tintsunk az OK nyomógombra!
68. Feladat: Jelöljünk ki olyan tartományt, amely rejtett sorokat
vagy oszlopokat is tartalmaz. A rejtett cellák ne jelenjenek meg a
kijelölésben.
Megoldás:
1. Jelöljük ki a cellákat.
2. Nyomjuk meg az F5 billentyűt!
3. Az Ugrás párbeszédpanelen kattintsunk az Irányított gombra.
4. Jelöljük be a Csak a látható cellák választókapcsolót és kattint-
sunk az OK nyomógombra.
Kijelölés egérrel
Az egér bal gombjával kattintva többféle kijelölést végezhetünk. A
kijelölendő szövegrész elején lenyomva és az egeret folyamatosan
mozgatva sorfolytonosan jelöljük ki a blokkot. Az aktív szerkesztőlé-
cen egy szóra a bal egérgombbal kétszer gyorsan kattintva a szót
jelöljük ki. A Shift+bal egérgomb a szöveges kurzor helyétől az
egérkurzorig, vagyis a kattintás helyéig tartó blokkot jelöli ki a szer-
kesztőlécen, a táblázatban az aktuális cella és a kattintás helye kö-
zötti területet jelöli ki.

A sor vagy oszlopazonosítóra kattintva a teljes sort vagy oszlopot

kijelöljük. Ha ugyanezt a Shift billentyű folyamatos nyomva tartása
mellett végezzük, akkor az aktuális cella sora vagy oszlopa, és a
kattintással megjelölt sor vagy oszlop közötti területet jelöljük ki.
Nem szomszédos (összefüggő) tartományokat, cellákat a Ctrl bil-
lentyű lenyomása mellett kattintva jelölhetünk ki. A kijelölés a kijelölt
tartományra szűkíti le a bevitelt. Ekkor az egyes cellák bevitelét be-
fejező Enter billentyű lenyomásával a kijelölt tartományon belül lé-
pünk a következő cellába, illetve kijelölt tartományba. A Shift+Enter
billentyűkombinációval az aktuálisat megelőző cellába, illetve kijelölt
tartományba lépünk.
69. Feladat: Egérhúzással jelöljük ki egyszerre az A1:C4, F5:G8
tartományt, valamint a 12. sort és az I oszlopot!
Nem összefüggő, többszörös kijelölés

Megoldás:
2. Tartsuk nyomva a bal egérgombot és húzzuk a kurzort a C4 cel-
láig!
3. Nyomjuk le és a feladat utolsó lépéséig tartsuk nyomva a bal
oldali Ctrl billentyűt!
4. Kattintsunk az F5 cellába!
5. Húzzuk a kurzort a G8 celláig!
6. Kattintsunk a 12-es sor azonosítóra!

CELLÁK BESZÚRÁSA ÉS TÖRLÉSE 1025
7. Kattintsunk az I oszlopazonosítóra!
8. Kezdjük el az adatbevitelt! Figyeljük meg, hogy a beviteli cella az
utoljára kijelölt tartomány (itt most az I oszlop) bal felső cellája
(I1). Az Enter billentyű lenyomásával a következő I2 cellára lé-
pünk.
CELLÁK BESZÚRÁSA ÉS
TÖRLÉSE
A cellák beszúrására a Cellák beszúrása ikont, a Kezdőlap sza-
lag Beszúrás gombmenüjének Cellák beszúrása... parancsát, vagy
a kurzormenü Beszúrás... parancsát alkalmazzuk. A kurzormenü
akkor jelenik meg, ha a beszúrás helyére az egér jobb gombjával
kattintunk.
A Beszúrás és Törlés nyomógomb-menü a Kezdőlap szalagon

E parancsokkal a kijelölt cellatartománnyal azonos méretű és alakú
üres cellákból álló sort, oszlopot vagy tartományt, illetve a vágólapra
korábban a Kezdőlap szalag Vágólap/Másolás vagy a Kivágás
paranccsal áthelyezett tartományt szúrhatunk be. A kijelölt cellatar-
tományt a program eltolja. Az eltolás irányát (ha a parancsot nem az
Cellák beszúrása ikonra kattintva adtuk ki) a megjelenő párbe-
szédpanelen adjuk meg.
 Cellák eltolása jobbra: Az aktuális cellától (a beszúrás kezdeté-
től) jobbra álló cellák a beszúrt tartomány szélességének megfe-
lelő mértékben jobbra lépnek.

 Cellák eltolása lefelé: Az aktuális cella (a beszúrás kezdete)

alatt álló cellák a beszúrt tartomány magasságának megfelelő
mértékben lejjebb lépnek.
 Egész sor: Az aktuális cellát tartalmazó és
alatti sorok a beszúrt tartomány magassá-
gának megfelelő mértékben lejjebb lépnek.
Teljes sorokat az Sor beszúrása ikon-
nal is beszúrhatunk. Ha több sort jelöltünk
ki, akkor a kijelölésnek megfelelő számú
sor kerül beszúrásra. Több sor beszúrá-
sához megfelel az oszlopban álló cellák ki-
jelölése is (nem szükséges az egész sort A cellákat többféle
kijelölni). módon szúrhatjuk be
 Egész oszlop: Az aktuális cellát tartal-
mazó és követő oszlopok a beszúrt tartomány szélességének
megfelelő mértékben jobbra lépnek. Teljes oszlopokat az Osz-
lop beszúrása ikonnal is beszúrhatunk. Ha több oszlopot jelöltünk
ki, akkor a kijelölésnek megfelelő számú oszlopot szúrunk be.
Több oszlop beszúrásához megfelel a sorban álló cellák kijelölé-
se is (nem szükséges az egész oszlopot kijelölni).
Cellákat úgy is beszúrhatunk, hogy Az Excel beállításai pár-
beszédpanel Testreszabás oldalán a Kezdőlap lap ikonkategóriából
a gyorselérési eszköztárba felvehető törlő ikonokra a bil-
lentyű nyomva tartása mellett kattintunk.
70. Feladat: Szúrjunk be egy oszlopot az A oszlop elé.
A. Megoldás:
1. Töltsünk fel adatokkal néhány a cellát az A oszlopban!
2. Kattintsunk az oszlopazonosítóra a jobb egérgombbal, ezzel kije-
löljük az A oszlopot és megjelenítjük a helyi menüt!
3. Adjuk ki a helyi menü Beszúrás parancsát!
B. Megoldás:
1. Bal egérgombos kattintással jelöljük ki az A oszlopot!
2. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Beszúrás/Oszlopok beszúrása a
munkalapra parancsát!

71. Feladat: Ismételjük meg az oszlop beszúrását.

Megoldás:
Nyomjuk meg az F4 billentyűt vagy adjuk ki a Szerkesztés menü
Ismét parancsát, illetve kattintsunk az Ismét ikonra.
72. Feladat: Szúrjunk be két teljes sort az 1 sor elé!
Megoldás:
1. Kattintsunk az 1 sorazonosítóra!
2. A bal egérgomb nyomva tartása közben egérhúzással jelöljük ki
az 1:2 sort!
3. Kattintsunk a jobb egérgombbal a kijelölt sorazonosítóra!
4. Adjuk ki a helyi menü Beszúrás parancsát vagy a Kezdőlap
szalag Beszúrás/Sorok beszúrása a munkalapra parancsát!
73. Feladat: Szúrjunk be két oszlop, nyolc sorból álló tartományt
az alábbi táblázatban a B1:B4 tartomány elé!
Megoldás:
1. Rögzítsük az alapadatokat!
2. Egérhúzással jelöljük ki a B1:C2 tartományt!
Az alapadatok a beszúrás helyének kijelölésével

3. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Beszúrás/Cellák beszúrása pa-
rancsát, vagy kattintsunk a jobb egérgombbal a kijelölésbe és
adjuk ki a helyi menü Beszúrás parancsát!
4. Válasszuk a Cellák eltolása jobbra kapcsolót!
Eredmény a beszúrt cellákkal

A cellák törlése
Az aktuális cella vagy a kijelölt cellatartomány törlését Az Excel be-
állításai párbeszédpanel Testreszabás oldalán a Kezdőlap lap
ikonkategóriában található Törlés ikonnal, a Kezdőlap szalag
Cellák törlése gombmenü parancsával, a kurzormenü Törlés... pa-
rancsával végezzük. Törölhetünk úgy is, hogy a beszúró
ikonokra a Shift billentyű nyomva tartása mellett kattintunk. A törlő
parancsok teljes egészében törlik a kijelölt cellákat, sorokat vagy
oszlopokat. A törölt tartománnyal szomszédos cellák, oszlopok, so-
rok eltolódnak, hogy az üres helyet kitöltsék. Az eltolás irányát (ha a
parancs előtt nem teljes sort vagy oszlopot jelöltünk ki) a megjelenő
párbeszédpanelen adjuk meg.
 Cellák eltolása balra: Az aktuális cellától (a törlés kezdetétől)
jobbra álló cellák a törölt tartomány szélességének megfelelő
mértékben balra lépnek.
 Cellák eltolása felfelé: Az aktuális cella (a törlés kezdete) alatt
álló cellák a törölt tartomány magasságának megfelelő mértékben
feljebb lépnek.
 Egész sort: Az aktuális cella vagy a kijelölt
tartomány sorai törlődnek, az alattuk álló
sorok a törölt tartomány magasságának
megfelelő mértékben feljebb lépnek. Teljes
sorokat a Sor törlése ikonnal is töröl-
hetünk. Ha több sort jelöltünk ki, akkor a ki-
jelölésnek megfelelő számú sor kerül tör-
lésre. Több sor törléséhez megfelel az
egymás alatti cellák kijelölése is (nem
szükséges az egész sort kijelölni). A törlés is többféle
 Egész oszlop: Az aktuális cella vagy a módon lehetséges
kijelölt tartomány oszlopai törlődnek, az
utánuk következő oszlopok a törölt tartomány szélességének
megfelelő mértékben balra lépnek. Teljes oszlopokat az Osz-
lop törlése ikonnal is törölhetünk. Ha több oszlopot jelöltünk ki,
akkor a kijelölésnek megfelelő számú oszlop kerül törlésre. Több
oszlop törléséhez megfelel az egymás melletti cellák kijelölése is.

74. Feladat: Töröljük az előző feladat végeredményéből a B1:C4

tartományt!
Megoldás:
1. Egérhúzással jelöljük ki a B1:C4 tartományt!
2. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Törlés gombmenüjének Cellák tör-
lése parancsát, vagy a jobb egérgombbal megjelenített helyi
menü Törlés parancsát!
3. A párbeszédpanelen válasszuk a Cellák eltolása balra válasz-
tókapcsolót, majd kattintsunk az OK gombra!
Cellatartalom vagy formátum törlése

A kijelölt cella vagy tartomány tartalmát (a képleteket, az adatokat,
az objektumokat, a beágyazott diagramokat), formátumát, jegyzetét
(a cellához fűzött megjegyzést) vagy mindhármat törölhetjük a cella
törlése – és a követő cellák elmozdulása – nélkül. Erre a Kezdőlap
szalag Törlés gombmenüjének parancsait vagy a kurzormenü Tar-
talom törlése parancsát illetve Az Excel beállításai párbeszéd-
panel Gyorselérési eszköztár oldalán a Kezdőlap lap ikonkategó-
riában található Tartalom törlése ikonját vagy a Delete billentyűt
alkalmazzuk.
A Kezdőlap szalag törlő parancsai

A Törlés gombmenü parancsai:
Az összes törlése: A kijelölt cellák tartalmát és formátumát
egyaránt törli.
Formátum törlése: A kijelölt celláknak csak a formátumát törli, a
tartalom változatlan marad. Ugyanezt végzi el Az Excel beállításai
párbeszédpanel Testreszabás oldalán a Kezdőlap lap ikonkate-
góriából a gyorselérési eszköztárba felvehető Formátum törlése

ikon is. A törölt formátumú cellák formátuma a Normál formátum
lesz. Az ikonnal törölhető egy kijelölt diagramelem formátuma is az
aktív diagramról.
Tartalom törlése: Törli egy kijelölt cella tartalmát, azaz a beírt
adatokat képleteket vagy a kijelölt objektumot. A cella formátuma és
jegyzete megmarad. A Tartalom törlése gomb Az Excel beállításai
párbeszédpanel Testreszabás oldalán a Kezdőlap lap ikonkate-
góriában található. Ezt a parancsot hajtja végre a Del billentyű le-
nyomása is. Ezekkel törölhető egy kijelölt diagramelem is az aktív
diagramról.
Megjegyzések törlése: A kijelölt cellákból törli a jegyzeteket. A
tartalom és a forma megmarad. Erre használható a Korrektúra sza-
lag Törlés parancs (vagy a Megjegyzés törlése ikon) is.
Hivatkozások törlése: Kitörli a cellában alkalmazott hiperhivat-
kozásokat, de azok jellegzetes formázása (kék, aláhúzott szöveg)
megmarad. Ez a parancs a 2010-es változatban jelent meg. A törlés
után megjelenő intelligens címke segítségével törölhetjük a formá-
tumot is (lásd az ábrán), melynek eredménye ugyanaz, mintha a
következő parancsot alkalmaztuk volna.
A törlés után megjelenő intelligens címke

Hivatkozások eltávolítása: Kitörli a cellában alkalmazott hiper-
hivatkozásokat a formázással együtt (a hivatkozó szöveg meg-
marad). Kiadható a helyi menüből is. Ez a parancs a 2010-es válto-
zatban jelent meg.
75. Feladat: Hozzuk létre az alábbi táblázatot és töröljük a B5
cellából a tartalmat, a C5 cellából a formátumot és a C4 cellából a
megjegyzést!

TARTOMÁNY ÉS OBJEKTUMOK MOZGATÁSA 1031
A kiinduló táblázat
Megoldás:
1. Rögzítsük a táblázatot, a formázást a Kezdőlap szalag Formá-
zás táblázatként gombjának menüjével alakítsuk ki, a meg-
jegyzést a Korrektúra szalag Új megjegyzés parancsával hoz-
zuk létre!
2. Kattintsunk a B5 cellába, majd nyomjuk meg a Delete billentyűt!
3. A Tab billentyűvel lépjünk a C5 cellába, majd adjuk ki a Kezdő-
lap szalag Formázás táblázatként gombjának Formátum tör-
lése parancsát! Ennek semmi hatása nincs ezen a cellán, mert
ezt a cellát táblázat részeként formáztuk. Ugyancsak érvényte-
len, ha egy másként formázott cella tulajdonságait másolnánk
át! Azonban ha e cellán, vagy máshol egyedi formázást alakí-
tunk ki, akár cellastílus segítségével, akkor azt eltávolíthatjuk
ilyen módon.
4. Kattintsunk a C4 cellába, majd adjuk ki a Korrektúra szalag
Törlés parancsát, vagy a Kezdőlap szalag Törlés gombmenü-
jének Megjegyzések törlése parancsát!
TARTOMÁNY ÉS OBJEKTUMOK
MOZGATÁSA
A cellák a fejezetben korábban leírt módon bevitt tartalma a szer-
kesztőlécen módosítható. Az aktív cella szerkesztéséhez nyomjuk
meg az F2 billentyűt. A fejezet további részében a cellák másolá-
sával, mozgatásával, beillesztésével foglalkozunk, mely műveletek
szintén megváltoztatják a cellák tartalmát. A kivágás, másolás, beil-
lesztés és tartalom törlése parancsok a cellán belül is alkal-
mazhatók. Ehhez először a cellára duplán kattintunk, majd kijelöljük

a módosítandó karaktereket, utána kiadjuk a fenti parancsokat. Tör-
lésre a Del billentyűt is használhatjuk, amelynek hatása megegyezik
a Kezdőlap szalag Tartalom törlése parancsával.
A cellák tartalmának változatlanul hagyása mellett a cellák formá-
tumát a Kezdőlap szalag Formátummásoló ikonjával másik terü-
letre másolhatjuk. Ez a parancs a kijelölt cellákból és objektumokból
csak a formátumokat másolja, ezeket ezután a kijelölt cellákba vagy
objektumokba illeszti be.
Egyetlen cella formátumának másolásához a formátumot tartal-
mazó cellába állunk, majd ezután rákattintunk a Formátum-
másoló ikonra. Ezt követően – az egeres tartomány-kijelöléshez ha-
sonló módon – nyomva tartott bal egérgomb mellett bejelöljük azt a
területet, amelyet a forráscella formátumára akarunk formázni.
A formátumokat több helyre is beilleszthetjük, ha kettősen kattin-
tunk az ikonra. Utána kattintva majd a bal egérgomb nyomva tartása
közben befestjük a célterületeket. Ebben az esetben a formátumok
beillesztését ismételten az ikonra kattintással vagy az Esc billentyű-
vel fejezzük be. Ez a parancs a kijelölést nem másolja a Vágólapra.
Nagyobb, kijelölt terület formátumának másik, a kijelöléssel meg-
egyező méretű tartományba másolásához előbb kijelöljük a forrás-
tartományt, majd ezután kattintunk a Formátummásoló ikonra.
Ezt követően az ecset formájú mutatóval rákattintunk egy, a máso-
lás kezdetének bal felső sarkát jelölő cellára. A formátumok beillesz-
tése csak a kijelölt tartományba történik. Hibaüzenetet kapunk, ha a
céltartomány része a mintát adó forrástartománynak.
Egérrel a vágólapra másolás nélkül is mozgathatjuk vagy másol-
hatjuk az összefüggően kijelölt tartományt vagy az aktuális cellát.
Mozgatáshoz mutassunk az egérkurzorral a kijelölés vagy az aktuá-
lis cella valamelyik határára (ekkor a kereszt alakú kurzor nyíl alakú-
ra változik), nyomjuk le az egér bal gombját, majd annak folyamatos
nyomva tartása mellett húzzuk el a mozgatott elemeket az új helyre.
Az új helyet elérve engedjük fel az egér gombját.
Az összefüggően kijelölt tartomány vagy az aktuális cella máso-
lását ugyanígy, de a Ctrl billentyű nyomva tartása közben végezzük.
A másolásra utal, hogy a nyíl alakúra változott egérkurzor mellett
egy + jel is megjelenik. A Ctrl billentyűt csak a művelet végén, a bal
egérgomb felengedése után engedjük fel, különben a másolás he-

lyett csak mozgatást végzünk (a + jel is eltűnik az egérkurzor mel-
lől).
76. Feladat: Egérrel mozgassunk át egy adatokat tartalmazó
tartományt a munkalap egy másik helyére!
Megoldás:
1. Töltsünk fel adatokkal néhány a cellát az A1:B7 tartományban!
3. Mutassunk az egérrel a tartomány szélére, nyomjuk le az egér
bal gombját, majd annak folyamatos nyomva tartása mellett húz-
zuk el a mozgatott elemeket a B2:C7 területre! Figyeljük meg,
hogy az Excel a mozgatott terület jobb sarkában folyamatosan
kijelzi az új hely koordinátáit. Ha a célterületen – ahová mozga-
tunk – már vannak adatok, akkor figyelmeztetést kapunk.
Ha a másolt cellák helyén nem üres cellák állnak
77. Feladat: Egérrel másoljunk át egy adatokat tartalmazó

tartományt a munkalap egy másik helyére!
Megoldás:
1. Jelöljük ki az imént mozgatott tartományt!
2. Nyomjuk le és tartsuk nyomva a Ctrl billentyűt!
3. Mutassunk az egérrel a tartomány szélére, nyomjuk le az egér
bal gombját, majd annak folyamatos nyomva tartása mellett húz-
zuk el a mozgatott elemeket az új területre.
4. Engedjük fel az egér gombját, utána a Ctrl billentyűt (fordított
sorrendben végezve a másolás helyett mozgatás történik).

Vágólapra másolás
A kijelölt tartományt – amely lehet cella, kizárólag összefüggő cella-
kijelölés, karakterek a cellában vagy a Szerkesztőlécen, grafikus
objektum, diagram illetve adatsor – vagy kijelölés híján az aktuális
cellát a Kezdőlap szalag Vágólap/Másolás vagy a kurzormenü
Másolás parancsával másoljuk a vágólapra. Ugyanerre alkal-
mazható a Másolás ikon és a Ctrl+C vagy a Ctrl+Ins billentyű-
kombináció is. A munkalap vágólapra másolására a munkalapfül
helyi menüjének Másolás vagy áthelyezés... parancsát alkal-
mazzuk.
Kép, diagram vágólapra másolása

A kijelölt cella, cellatartomány vagy beágyazott diagram képét a
Kezdőlap szalag Másolás gombmenüjének Másolás képként
parancsával lehet a vágólapra másolni. A vágólapról másik munka-
füzetbe vagy alkalmazásba lehet az objektumot másolni, illetve beil-
leszteni.

Képet is helyezhetünk a vágólapra

A Megjelenés csoport lehetőségei:
 Mint a képernyőn: ezt választjuk, ha a kijelölt elemet a vágólap-
ról másik Excel munkalapra akarjuk beilleszteni. A kijelölt képet,
diagramot a képernyőn látszó színekkel jeleníti meg. Ha ezt a vá-
lasztókapcsolót jelöljük be, akkor a Formátum csoportban vá-
laszthatunk a beillesztési lehetőségek közül.
 Mint nyomtatáskor: ezt választjuk, ha a kijelölt elemet a vágó-
lapról másik alkalmazásba akarjuk beilleszteni. A kijelölt diagra-
mot a nyomtatási méretben jeleníti meg, úgy, ahogyan azt a
nyomtatási képen láthatjuk. Ezt a nyomtató típusa és az Oldal-
beállítás... párbeszédpanel méretbeállítása befolyásolja. A szí-
nes grafikus objektum nyomtatáskor fekete-fehéren, illetve a szí-
neket a szürke árnyalataival helyettesítve jelenik meg, ha a
nyomtató nem színes.
A Formátum csoport lehetőségei:
 Kép (metafájl): A képet Windows metafájl (WMF) formátumban
másolja. Az ilyen formátumú képet a származásától eltérő felbon-
tású képernyőn is meg lehet jeleníteni.
 Bitkép: A képet bittérkép (BMP) formátumban másolja. Ez a for-
mátum csak az eredetivel pontosan megegyező típusú képernyőn
jeleníthető meg.
A kijelölt beágyazott diagram, cella vagy cellatartomány képét rög-
zíthetjük a Fényképezőgép ikonjára kattintással is. A kijelölés a
cellahatároló jelekkel – szegélyekkel – kerül a vágólapra, ahonnan a
munkalapra (ugyanarra a lapra, de más helyre vagy másik lapra)
vagy más alkalmazásba (például Word dokumentumba) is beilleszt-
hető. Ugyanakkor az Excel 2010-ben a kijelölés – tartalmazzon bár

munkalaptartományt vagy különböző objektumokat akár egyszerre –
a Másolás ikon, illetve a Ctrl+C vagy a Ctrl+Ins billentyűkombi-
náció segítségével végzett vágólapra helyezés után is beilleszthető
képként, csatolt képként.
Ha a Beillesztés gombmenü Csatolt kép parancsával, vagy a
helyi menüből munkalapra illesztjük be az így felvett képet, akkor az
megőrzi csatolását az eredeti cellákkal. Ilyenkor, ha módosítunk az
eredeti cellák tartalmán vagy formátumán, akkor a beillesztett kép
követi a változásokat. A beillesztett kép egyébként grafikus objek-
tumként – kijelölése után – a fogópontok elhúzásával átméretezhe-
tő. A csatolt módon másik dokumentumba illesztett képre duplán
kattintva megnyithatjuk az eredeti dokumentumot.
A csatolt kép helyét egérrel jelöljük ki. A képként beillesztett mun-
kalaprészletet a Kép eszköztár ikonjaival is módosíthatjuk, ugya-
nakkor a cellák csatolása az eredetivel megmarad. Ez azt jelenti,
hogy az eredeti cellák módosításai megjelennek a képen is.
A kijelölt vagy aktuális cellák képének csatolás nélküli beillesz-
tését a Beillesztés gombmenü Kép parancsával, vagy a helyi me-
nüből kezdeményezzük. Az így beillesztett, nem csatolt objektum
nem követi az eredeti cellák változásait, csak a Kép eszköztár ikon-
jaival módosíthatjuk.
Kivágás a vágólapra
A kijelölt tartományt – mely lehet cella, kizárólag összefüggő cellaki-
jelölés, karakterek a cellában vagy a szerkesztőlécen, grafikus ob-
jektum, diagram illetve adatsor – vagy kijelölés híján az aktuális cel-
lát a Kezdőlap/Vágólap csoport Kivágás ikonjával vagy a kur-
zormenü Kivágás parancsával töröljük a munkalapról, egyúttal má-
soljuk a vágólapra. Ezt nevezzük kivágásnak. Ugyanerre alkalmaz-
ható a Ctrl+X, illetve Shift+Del billentyűkombináció is.

A vágólap tartalmának beillesztése

A vágólap tartalma tetszőleges Windows alkalmazásba beilleszt-
hető. Az Excel állományokba a Kezdőlap/Vágólap csoport Beil-
lesztés ikonjával vagy a kurzormenü Beillesztés parancsával, a
Ctrl+V, illetve Shift+Ins billentyűkombinációval illesztjük be a vágó-
lap tartalmát. A 2010-es változatban a beillesztés lehetőségei és
módja jelentősen megváltozott.
A Vágólap csoportnév melletti ikonra
kattintva megjeleníthető vágólap munkaab-
lak segítségével legfeljebb az utolsó 24
elemig megőrizhető és beilleszthető a vá-
gólapra helyezett elemek sora. Minden ezt
követően kivágott elem „kilöki” a legelsőt,
és a többi előre tolva a sor végére áll. A
vágóasztal minden megnyitott ablakból el-
érhető, így kiválóan alkalmas arra, hogy az
egyik ablakból, esetlegesen más Windows
alkalmazásból a másikba vigyünk át infor-
mációt. A következő parancsok a Kezdő-
lap szalagról és a kurzormenüből, ikonok-
kal és gyorsgombokkal egyaránt kiadhatók:
A 2010-es változatban a nyomógomb 
részére kattintva megjeleníthető helyi me-
nüből választhatunk, mit és hogyan szeret-
nénk beilleszteni (lásd az ábrát). A gomb
elérhető parancsai a vágólapra másolt tar-
talomtól függnek. Így a legtöbb lehetőséget A Vágólap
a képletet tartalmazó cellák biztosítják, munkaablaka
amelyek beilleszthetők képletként, érték-
ként, formázva vagy a nélkül, illetve képként, hivatkozásként.
Amennyiben a kis ikonok nem egyértelműek, mozgassuk a kurzort
föléjük, hogy megjelenjen az elemleírás is, illetve választhatjuk az
Irányított beillesztés parancsot, amely párbeszédpanelen biztosítja
a helyes beillesztési mód kiválasztását (lásd később). Szintén a beil-
lesztést segíti, hogy amikor az egérkurzort a megfelelő beszúrási
ikon fölé mozgatjuk, megjelenik a beillesztés előképe is.
A parancsok közül egyesek nem tartják meg a vágólapra másolt

forrás eredeti celláinak tulajdonságait, ilyenkor a beillesztés helyé-
nek, a célterületnek tulajdonságai megmaradnak.
A következő beillesztési módok a vágólapra másolt tartalmat,
mint függvényeket illesztik be, az eltérő beillesztési módok csak az
eredeti formátum megtartásának különböző szintjeit jelzik:
A hagyományos beillesztésre a Beillesztés gomb felső ré-
szére kattintva, illetve a menüjéből kiadható Beillesztés parancs
alkalmazható.
A beillesztés lehetőségei a Beillesztés gomb menüjében

A Képletek paranccsal csak a képletet – és ezzel természetesen
a képlet kiértékeléséből származó értéket is – illesztjük be, ugya-
nakkor a többi tulajdonság a cellában megmarad. Ezzel szemben a
Képletek és számformátum parancs az eredeti számformátum-
ban jeleníti meg a beillesztett képlet értékét, a Forrásformátum
megőrzésével beillesztett cella összes tulajdonságát megtartja.
A Nincs szegély paranccsal a szegélyen kívül minden cellatu-
lajdonságot beilleszthető.

Az Oszlopszélesség a forrásból parancs a cellatartalom beil-

lesztésén túl, még a forrásterület oszlopainak szélességét is beszúr-
ja a célcellába.
A Transzponálás paranccsal a vágólapra másolt tartalmat
transzponálva, vagyis a sorokat és oszlopokat felcserélve, és a for-
rásterület szerint formázva illesztjük be (lásd a következő ábrát). A
transzponált beillesztéskor a függvények hivatkozásai is transz-
ponálódnak. A művelethez nem kell azonos számú sorból és osz-
lopból álló tartományt a vágólapra másolni.
A Feltételes formázás egyesítése parancs a beillesztési célte-
rület és a forrásterület feltételes formázásait egyesíti és alkalmazza
a beillesztett cellatartalmon.
A vágólap tartalmát értékként illesztik be:
Az Értékek parancs csak az értéket illeszti be a formátum és a
képletek átvétele nélkül. Így sokkal gyorsabb lesz a munkalap, nem
kell a képletet kiértékelni, viszont megszűnik a kapcsolat az eredeti
képlet forrástartományaival, tehát az ilyen cella értéke nem frissül.
Az Értékek és számformátum parancs az értékek mellett beil-
leszti a forrásterület számformátumát is.
Az Értékek és forrásformátum parancs a cellaértékekkel az
összes formajellemzőt átveszi és beilleszti a célterületbe.
A további beillesztési lehetőségeket ritkábban használjuk, ám
nem kevésbé fontosabbak:
A Formázás paranccsal csak a forrásterületi formátumot il-
lesztjük a célterület aktuális tartalmára, amely megmarad.
A Csatolt beillesztés paranccsal a vágólapra másolt cellatar-
tomány minden egyes cellájára mutató külön cellahivatkozás kerül a
célterületre. Például, ha az ábra szerint az A1:A12 tartományt má-
soltuk a vágólapra, majd azt a C2 cellától ilyen módon illesztjük be,
akkor a C2 cellába az =A1, a C3 cellába az =A2 stb. képlet kerül, a
képletek értékei pedig megjelennek a cellákban. A hivatkozásként
beillesztett tartalom nem veszi át a forrásterület formátumát.
A Kép parancs a vágólap tartalmát húzható, forgatható, mére-
tezhető képként illeszti be. A Csatolt kép parancs segítségével
beillesztett tartalom is alakítható képként, azonban kapcsolatát a
forrásterülettel megőrzi, és követi a forrásterület változásait.
A transzponált, csatolt (hivatkozott) és képként beillesztés hatása

Különleges beszúró utasítás a Beillesztés gombmenü vagy a helyi
menü Irányított beillesztés parancsa, amellyel a vágóasztal utolsó
elemét szúrhatjuk be, esetlegesen szerkeszthető módon (csatolva).
Ez utóbbi annyit jelent, hogy a kapcsolat később aktualizálható,
azaz az eredetin bekövetkező változásokat átvezeti a rendszer a
dokumentumba fűzött részeken is. Az Ikonként látszik jelölőnégy-
zetet bekapcsolva a beszerkesztett objektumot a neki megfelelő
ikon jelöli a dokumentumban. Ha erre az ikonra duplán kattintunk,
akkor továbbszerkeszthetjük az objektumot. Vágólapra helyezett
képek esetén kiválaszthatjuk a beillesztés utáni formátumot is, szö-
veges forrástartalom (például egy Word dokumentumból származó
szöveg) esetén szintén dönthetünk a beillesztés különböző módjai-
ról (lásd az ábrát).
Munkalapok esetén a vágólapra másolásnál a kijelölés tartalmá-
ról és formájáról egyaránt készül másolat, a kijelölés (kivágat) tar-
talma és formája a meglévő cellák közé kerül beillesztésre. A mun-
kalapról a vágólapra másolt tartományból a Beillesztés gombmenü
vagy a helyi menü Irányított beillesztés parancsa révén meghatá-
rozott cellajellemzőket illeszthetünk be (lásd a következő ábrát).
A beillesztés parancsok csak addig hajthatók végre, amíg a vágó-
lapra másolt forrástartományt szaggatott vonal jelzi a munkafüzet-
ben. Amint ez a jelzés bármilyen okból megszakad (például lenyom-
tuk az Esc billentyűt vagy más műveletet végeztünk), a parancsok

már nem hajthatók végre. Ekkor a beillesztéshez újra a vágólapra

kell másolni a forrásterületet.
Irányított beillesztés általános esetben

A Beillesztés csoportban szabjuk meg a Vágólap munkaablak leg-
utolsó tartalmára vonatkozó beillesztendő elemeket:
Mindent: beilleszti a vágólapra másolt tartomány összes alábbi tu-
lajdonságát.
Képletet: a vágólapra másolt tartomány képleteit illeszti be. Ha a
vágólap-tartományban nincs képlet, akkor ott a cella értékét illeszti
be.
Értéket: a vágólapra másolt tartomány értékeit illeszti be. Ha abban
képlet fordult elő, akkor a képlet kiértékelésének nem frissíthető,
konstans eredményét illeszti be.
Formátumot: csak a forrástartomány formátumát illeszti a célterü-
letre. Ez végezhető a Kezdőlap szalag Formátummásoló ikonjá-
val is. Ilyenkor a forrásterület kijelölése után kattintsunk a Formá-
tummásoló ikonra, és húzással fessük át a célterületet!
Jegyzetet: a cellákhoz kapcsolt megjegyzéseket illeszti be, a beil-

lesztés helyén álló cella eredeti értéke és többi tulajdonsága meg-
marad.
Irányított beillesztés munkalaptartományhoz

Érvényesítést: a cellákhoz rendelt adatérvényesítési szabályokat
illeszti be, a fentiekhez hasonlóan a beillesztés helyén álló cella
eredeti értéke és többi tulajdonsága (az adatérvényesítési beállítá-
sokon megjegyzésen kívül) megmarad.
Mindent a forrástémával: a vágólapra másolt tartomány témából
származó összetett formázásait is beilleszti.
A szegélyt kivéve: a cellaszegélyeken kívül minden jellemzőt a cél-
területre másol.
Oszlopszélességet: csak az oszlopszélességeket illeszti be.
Képletet és számformátumot: csak a képletet, értéket és szám-
formátumot illeszti be. Képlet híján a cella értékét illeszti be.
Értéket és számformátumot: a vágólapra másolt tartomány értéke-
it az eredeti formátummal illeszti be.
Minden egyesíthető feltételes formátumot: a forrásterület feltéte-
les formátumait egyesíti a célterület feltételes formátumával, de a
célterület tartalma megmarad. Ha mást látnánk, akkor annak az az
oka, hogy a tartalmon érvényesült a feltételes formázás másolt ré-
sze is.
A beillesztésen kívül műveletet is végezhetünk a vágólap tartalom

és a beillesztés helyén lévő cellák között, ezeket a műveletet a Mű-
velet csoportban adjuk meg:
Nincs: a beszúrt cellák képletei, értékei a beszúrási helyen lévő ér-
tékeket felülírják.
Összeadás: a vágólap tartalom (számszerű) értékei és a célterüle-
ten lévő értékek összeadódnak.
Kivonás: a vágólap tartalmát kivonja a célterületen található cellaér-
tékekből.
Szorzás: a vágólap tartalmát megszorozza a célterületen található
cellaértékekkel.
Osztás: a vágólap tartalmával elosztja a célterületen lévő cellaérté-
keket. Ha a vágólapra másolt cellák közül valamelyiknek 0 az érté-
ke, akkor az eredménycellában a nullával történt osztás miatt a
#DIV/0! Hibaüzenet jelenik meg.
Az Üresek átugrása jelölőnégyzetet bejelölve a műveletben nem
vesznek részt a vágólapra másolt cellák közül az üresek. A Transz-
ponálás jelölőnégyzettel megfordítjuk a vágólap tartományt, a so-
rokból oszlopok, az oszlopokból sorok lesznek, és így végezzük el a
fentiekben vázolt műveleteket.
Ha csak a látható cellákat akarjuk másolni a rejtett sorok és osz-
lopok nélkül, akkor a másolás előtt a munkalapon jelöljük ki a látható
cellákat a Kezdőlap szalag Szerkesztés/Keresés és kijelölés
gombmenüjének Irányított kijelölés parancsával (a megjelenő
párbeszédpanelen válasszuk a Csak a látható cellák választókap-
csolót).
Szerkesztett cellában vagy a szerkesztőlécen a cellából vagy a
szerkesztőlécről kimásolt, illetve kivágott karakterek a vágólapra
kerülnek, ahonnan a fentiekhez hasonlóan új helyre, akár egy másik
alkalmazásban létrehozott dokumentumba illeszthetők be.
Diagramok esetén az aktív diagramlapon vagy beágyazott dia-
gramon az egész diagram lemásolható, majd egy másik munkalapra
vagy diagramba illeszthető be.
Grafikus objektumok egyedileg vagy csoportosan másolhatók.
Több objektum egyszerre történő másolásakor az objektumok az új
helyen is megtartják egymáshoz viszonyított helyzetüket.

Munkalapok esetén a vágólapra másolásnál a kijelölés tartal-

máról és formájáról egyaránt készül másolat, a kijelölés (kivágat)
tartalma és formája a meglévő cellák közé kerül beillesztésre.
78. Feladat: Másoljuk át a 75. feladat A1:E5 tartományát a
vágólapon keresztül második munkalapra!
Megoldás:
1. Jelöljük ki a tartományt!
2. Nyomjuk meg a Ctrl+Ins, illetve a Ctrl+C billentyűkombinációt,
vagy adjuk ki a helyi menü Másolás parancsát, vagy kattintsunk
a Kezdőlap szalag Másolás ikonjára!
3. Kattintsunk az egérrel a másik munkalapon arra a cellára, amely
a célterület bal fölső sarkát jelöli ki!
4. Adjuk ki a helyi menü Beillesztés parancsát, illetve nyomjuk
meg a Shift+Ins, illetve a Ctrl+V billentyűkombinációt, vagy kat-
tintsunk a Kezdőlap szalag Beillesztés ikonjára!
79. Feladat: Mozgassuk át a korábban mozgatott tartományt a
vágólapon keresztül a második munkalapon egy új helyre.
A. Megoldás:
2. Nyomjuk meg a Shift+Del, illetve a Ctrl+X billentyűkombinációt,
vagy adjuk ki a helyi menü Kivágás parancsát, vagy kattintsunk
a Kezdőlap szalag Kivágás ikonjára!
3. Kattintsunk az egérrel a másik munkalapon arra a cellára, amely
a célterület bal fölső sarkát jelöli ki!
4. Adjuk ki a helyi menü Beillesztés parancsát, illetve nyomjuk
meg a Shift+Ins, illetve a Ctrl+V billentyűkombinációt, vagy kat-
tintsunk a Kezdőlap szalag Beillesztés ikonjára!
B. Megoldás: – a feladatot egérhúzással oldjuk meg.

2. Mozgassuk az egérkurzort a kijelölt tartomány fölé, majd nyom-
juk le a bal egérgombot és húzzuk a tartományt új helyére!
3. Engedjük fel az egér gombját!

Ha a húzás közben nyomva tartjuk a Ctrl billentyűt, akkor másolatot

készítünk az új helyen (vagyis az eredeti sértetlenül megmarad).
80. Feladat: Az A1:E5 munkalap tartományt a vágólapon
keresztül másoljuk, illesszük be az összes lehetséges módon!
Megoldás:
1. Jelöljük ki a tartományt!
3. Kattintsunk abba a (például H7) cellába, ahonnan kezdődően a
beillesztést végezzük!
4. Kattintsunk a Kezdőlap szalag Beillesztés gombjának részé-
re!
5. Kattintással válasszuk ki a beillesztés módját!
6. Végezzük el a beillesztést az összes lehetséges módon!
7. Figyeljük meg, hogy a beillesztést mindaddig végezhetjük, amíg
a kijelölt tartomány szaggatott körülhatárolása látszik. Ekkor ele-
gendő a 4-5. lépéseket ismételni. Amikor a szaggatott jelölés el-
tűnik, a Beillesztés gomb is elérhetetlenné válik. Ilyenkor az 1.
lépéstől kell folytatni a feladatot!
81. Feladat: Másoljuk az aktuális munkalapot a munkafüzet
következő lapja elé!
A. Megoldás:
1. Kattintsunk a jobb egérgombbal a másolandó munkalap fülére!
2. A helyi menüben adjuk ki az Áthelyezés vagy másolás paran-
csot!
3. A párbeszédpanelen jelöljük be a Legyen másolat jelölőnégyze-
tet!
4. A Melyik munkafüzetbe listában válasszuk az aktuális munka-
füzetet!
5. A Melyik lap elé listában válasszuk az aktuálist követő lapot!
B. Megoldás: – a feladatot egérhúzással oldjuk meg.

1. Nyomjuk le a Ctrl billentyűt!

2. Kattintsunk az aktuális munkalap fülére és a billentyű nyomva
tartása közben húzzuk az aktuális munkalap füle mögé!
3. Engedjük fel az egér gombját!
4. Engedjük fel a Ctrl billentyűt!
Figyeljük meg, hogy amikor a Ctrl billentyűt nyomva tartjuk, a kurzor
melletti lap mozgatott szimbólumon megjelenik egy + jel, amely jelzi
a másolást. Ha felengedjük a Ctrl billentyűt, akkor a jel eltűnik, és
nem másolunk, hanem mozgatunk, vagyis ilyenkor az eredeti eltű-
nik. Ha másolást végzünk, akkor az újonnan létrejövő lap neve az
eredeti névből, sorszámozással jön létre. Ha szükséges, nevezzük
át a munkalapot a helyi menü Átnevezés parancsával, vagy a lap-
fülre tett kettős kattintás után.
82. Feladat: Másoljuk az aktuális munkalapot egy új munka-
füzetbe!
A. Megoldás:
1. Nyissunk egy új munkafüzetet a Fájl szalagfül Új/Létrehozás
parancsával!
2. Lépjünk vissza a forrás munkafüzetbe!
3. Jelöljük ki a másolandó munkalapot a munkalap sor- és oszlop-
azonosító cellái közötti ikonnal!
5. Váltsunk át az új munkafüzetbe!
6. Kattintsunk a Munka2 munkalap A1 cellájába!
7. Nyomjuk meg a Ctrl+V billentyűkombinációt vagy kattintsunk a
Beillesztés gombra!
B. Megoldás:
1. Nyissunk egy új munkafüzetet a Fájl szalagfül Új/Létrehozás
parancsával!
2. Lépjünk vissza a forrás munkafüzetbe!
3. Kattintsunk a jobb egérgombbal a másolandó munkalap fülére!

KERESÉS ÉS CSERE 1047
4. A helyi menüben adjuk ki az Áthelyezés vagy másolás paran-

csot!
5. A párbeszédpanelen jelöljük be a Legyen másolat jelölőnégyze-
tet!
6. A Melyik munkafüzetbe listában válasszuk az új munkafüzetet
(Munkafüzet1), vagy most a másolással együtt hozzuk létre (új
munkafüzet).
7. A Melyik lap elé listában válasszuk a Munka3 elemet!
A munkafüzet-másolás paraméterezése
KERESÉS ÉS CSERE
meg a Kezdőlap szalag Szerkesztés csoportjában található Kere-
sés és kijelölés/Keresés parancsával vagy a Ctrl+F, illetve
Shift+F5 billentyűkombinációval. A parancs kiválasztja az első cel-
lát, amelyik megfelel a keresési szempontoknak. A program jelzi, ha
nem talált megfelelő karaktereket.


Több, különleges keresési lehetőséget találunk még a Keresés
és kijelölés gomb menüjében (lásd az ábrát).
Keresési lehetőségek
A Keresés és csere párbeszédpanel Keresett szöveg mezőjébe
írjuk a keresendő karaktersorozatot, mely állhat betűkből, számok-
ból, írásjelekből vagy helyettesítő (*, ?) karakterekből. A program a
legutóbb kiadott karaktersorozatot felajánlja. Ha a Kis- és nagybetű
különbözik jelölőnégyzetet bekapcsoljuk, akkor a program betű
szerinti egyezést keres. A teljes egyezést a munkalapokon a Ha ez
a teljes cella tartalma jelölőnégyzet bekapcsolásával kérhetjük.
KERESÉS ÉS CSERE 1049

forma is megegyezik a keresett vagy a celláéval. A formátumot beál-
líthatjuk manuálisan is, de a Formátumválasztás cellából parancs-
csal ezt a tulajdonságot felvehetjük egy minta cellából is.
A Csere lapfülre kattintás a Csere párbeszédpanel-lapot jeleníti
meg, ahol megadhatjuk, hogy a megtalált karakterláncot mire cse-
rélje le a program. A Szerkesztés menü Csere parancsa vagy az
egyenértékű Ctrl+H billentyűkombináció nemcsak megkeresi, ha-
nem megtalálása után lecseréli is a karaktersorozatot a kijelölt cel-
lákban vagy az egész munkalapon. A keresésre vonatkozó paramé-
terezés megegyezik a korábban leírtakkal.
A Csere párbeszédpanel-lap paraméterezése

A Csere gomb az aktív cella keresett karaktereit lecseréli a meg-
adott újakra, ezután folytatja a keresést. A keresést nem folytatja, ha
a Ctrl billentyű lenyomása mellett kattintunk a Csere gombra. Az
összes cseréje gomb a megtalált összes karaktersorozatot lecseré-
li a megadottakra.
A Listába mind gomb a párbeszédpanel alján listában jeleníti

meg a találatokat, ahonnan kattintással, vagy a Következő gombra
kattintva töltjük be azt a cellát, amelyen műveletet szeretnénk elvé-
gezni (ugyanígy működik a Keresés párbeszédpanel-lapon is). Ez a
művelet lehet a csere, amelyet a Csere gombbal végzünk el, de mi-
vel a Keresés és Csere parancsok transzparensen is használhatók,
az alatt amíg a párbeszédpanel a képernyőn van, további művelete-
ket végezhetünk az aktuális – a keresőfeltételeknek megfelelő – cel-
lában, majd tovább léphetünk a Következő gombbal.
A csere cellánként vagy egyszerre is végrehajtható

Még a csere végrehajtása előtt a párbeszédpanel alsó részének
hivatkozásaira kattintva ellenőrizhetjük a találatok előfordulási helye-
it.
83. Feladat: Cseréljük le a munkalap összes „alma” tartalmú
celláját vörös színű, félkövér betűvel írt „körte” tartalomra!
1. Töltsük fel a munkalapot az alapadatokkal!
2. kattintsunk a Kezdőlap szalag Keresés és kijelölés gombjára!
3. Állítsuk be a Keresett szöveg mezőbe az alma szót!
4. Írjuk a Csere erre mezőbe a körte szót!
MEGJEGYZÉSEK KEZELÉSE 1051
5. Kattintsunk a Csere erre mezőt követő Formátum gombra!

6. Állítsuk be a félkövér betűstílust és a vörös színt!
8. Kattintsunk előbb a Listába mind gombra (ez elhagyható), majd
Az összes cseréje gombra!
9. A visszaigazoló párbeszédpanel OK gombjával fogadjuk el a
cserét!
10. Ha mást nem akarunk cserélni, zárjuk be a párbeszédpanelt a
Bezárás gombbal!
A csere eredménye és a visszajelzés
MEGJEGYZÉSEK KEZELÉSE
A képletek olykor már a készítésük során is nehezen áttekinthetők.
Gondoljunk csak arra, hogy bennük hétszeres mélységig egymásba
ágyazott függvényeket is alkalmazhatunk. A későbbi felhasználás
számára mindenképpen hasznos, ha a képletbe vont cellákat és
eredményeket a cella melletti cellában jelöljük (mint példáinkban),
illetve megjegyzéseket fűzünk a cellákhoz.

84. Feladat: Fűzzünk megjegyzéseket a következő ábra elne-

vezett celláihoz, amelyek magyarázatot adnak a cella haszná-
latához!
Megoldás:
3. Adjuk ki a Korrektúra szalag Új megjegyzés parancsát!
Minden fontos cellához fűzzünk magyarázatot

4. A cella mellett megjelenő megjegyzés mezőbe gépeljük be a
megjegyzést!
5. A bevitel után húzzuk a megjegyzést oda, ahol nem zavar! A
program a megjegyzést egy mutató nyíllal köti a cellához és a
cella jobb felső sarkában elhelyez egy piros háromszög jelzést
is.
6. Végezzük el a fenti lépéseket a többi cellával is!
85. Feladat: A megjegyzések a cellák magyarázatán túl arra is
jók, hogy munkatársaink saját megjegyzéseikkel véleményezzék a
munkát, fontos megismernünk a megjegyzések elrejtését, módo-
sítását és nyomtatását is.
Megoldás:
MEGJEGYZÉSEK KEZELÉSE 1053
1. A korábbi példában láttuk, hogy minden megjegyzésben megje-

lenik a megjegyzést tevő neve. Ezt a nevet a Fájl/Beállítások
paranccsal megjelenített párbeszédpanel Általános lapjának
Felhasználónév mezőjében állítjuk be.
2. A Korrektúra szalag parancsaival új megjegyzést szúrhatunk
be, ráugorhatunk a következő vagy az előző megjegyzésre.
3. Ha a sok megjegyzés zavar, akkor rejtsük el a megjegyzéseket a
Korrektúra szalag Az összes megjegyzés megjelenítése pa-
rancsával. Ilyenkor csak a piros háromszög utal a megjegyzésre.
Ha egy ilyen jel fölé mozgatjuk a kurzort, akkor megjelenik a
hozzá tartozó megjegyzés is. Az aktuális cella megjegyzésének
megjelenítéséhez kattintsunk a Megjegyzés megjelenítése/ el-
rejtése gombra!
A Jegyzetek mezőben állítjuk be a megjegyzések nyomtatását

4. Ha a megjegyzések látszanak, akkor a megjegyzés mezőbe kat-
tintva módosíthatunk tartalmukon, ellenkező esetben a megjegy-

zést tartalmazó cellába kell lépnünk, majd adjuk ki a Korrektúra

szalag vagy a helyi menü Megjegyzés szerkesztése parancsát!
5. A megjegyzések nyomtatását csak a Fájl/Nyomtatás paranccsal
állíthatjuk be. Az Oldalbeállítás párbeszédpanel innen, az ablak
alján látható linkkel és a Lap elrendezése szalagról is megjele-
níthető!
A megjegyzések nyomtathatók a munkalapon megjelenített formá-
jukban, ehhez a Jegyzetek lista Ahogy a lapon láthatók elemét vá-
lasszuk! A Lap végén listaelem választása után, külön oldalon ka-
punk felsorolást a jegyzetekkel ellátott cellák azonosítóiról, valamint
a megjegyzésekről.
A megjelenítés szerint nyomtatott jegyzetek nyomtatási képe

A megjegyzések, jelölők alapértelmezés szerinti megjelenítése beál-
lítható Az Excel beállításai párbeszédpanel Speciális/ Megjelení-
tés kategóriában.

SZÁMÍTÁSI MŰVELETEK 1055
SZÁMÍTÁSI FELADATOK
A harmadik fejezetben is rendszeresen alkalmazott alapszolgál-

tatásokat ismertetünk. Itt a korábbi tárgyalásnál jóval több gyakorlati
példát, feladatot és megoldást mutatunk be. Minden feladat előtt
igyekszünk leírni az elérendő célt, vagyis egy adott programfunkció
szerepének és kezelésének megértését.
Alapszolgáltatásnak tekintjük azokat a parancsokat, amelyek a
legegyszerűbb, mindennapos táblázatkezelési munkához szüksége-
sek. Ezek túlnyomó részben megegyeznek az Excel korábbi válto-
zataiban megismertekkel.
SZÁMÍTÁSI MŰVELETEK
Az Excel a cellákba írt képleteket kiértékeli és a számolás ered-
ményét megjeleníti a képleteket tartalmazó cellákban. A cellák tar-
talmának frissítésekor csak azokat a képleteket értékeli ki újra, ame-
ramétereiben) az utolsó számolás óta változás állt be.
A számítások során a program az eredeti (a cellákban eltárolt) ér-
tékeket használja és nem az értékek megjelenítési formáját – azaz
nem a kerekített értékekkel számol, így az új formátum nem jár az
érték módosításával.
Kizárólag az aktív munkafüzetre vonatkozóan, külön utasítással
megadhatjuk ugyanakkor, hogy a program – a normál számformá-
tumú cellák kivételével – a kijelzési pontosságot alkalmazza a szá-
mítások végrehajtása során. Ez a kerekítések miatt lassítja a számí-
tásokat. A beállításhoz a Fájl menü Beállítások parancsának Spe-
ciális/E munkafüzet számításakor kategóriáját választjuk, majd
bekapcsoljuk Megjelenés szerinti pontosság beállítása jelölő-
négyzetet.
A számítások során alkalmazhatunk képleteket, függvényeket,
amelyek paraméterei állandók vagy változó cellatartalmak lehetnek.
1056 SZÁMÍTÁSI FELADATOK
A program alaphelyzetű beállításában mentés előtt mindig újraszá-

molja a munkalapot. A nagyobb számítások tetemes időigénye miatt
ezt a funkciót kikapcsolhatjuk. A Képletek/Számítási beállítások
kategóriában töröljük a Csak kérésre/Munkafüzet értékeinek újra-
számítása mentés előtt jelölőnégyzetet! Ezt követően a program
csak az F9 billentyű lenyomása vagy az Újraszámolás ikonra
kattintás után értékeli ki, számolja újra az összes megnyitott munka-
lapot, beleértve az adattáblázatokat is. Az Excel egyúttal minden
megnyitott diagramot frissít.
Aktív szerkesztőléc mellett az F9 billentyű lenyomása a szerkesz-
tőléc képletének kiértékelését és az eredmény cellába írását hajtja
végre. Ezt végezhetjük a képlet egy kijelölt részletével is. Több cella
vagy cellatartomány értékeinek egyszerre történő rögzítéséhez
előbb jelöljük ki a kiértékelendő cellákat, majd a kurzormenü Máso-
lás parancsát adjuk ki, illetve nyomjuk meg a Ctrl+C billentyű-
kombinációt vagy kattintsunk a Kezdőlap Másolás ikonjára.
Ezután adjuk ki a Kezdőlap/Beillesztés/Irányított beillesztés
vagy a kurzormenü Irányított beillesztés... parancsát. A megjelenő
párbeszédpanelen jelöljük be az Értéket kapcsolót, majd kattintsunk
az OK nyomógombra. A kiértékelendő képleteket értékükkel helyet-
tesítve időt takaríthatunk meg a későbbi feldolgozás során. Ugyan-
akkor ügyelni kell arra, hogy az ilyen képletek ne tartalmazzanak
később megváltozó elemet, paramétert, ugyanis a fenti művelet
végérvényesen helyettesíti eredményével a képletet.
Hivatkozások és nevek
A munkalap celláinak vagy cellacsoportjainak azonosítására alkal-
mazzuk a hivatkozásokat, melyek a cella (vagy csoport) koordinátái.
Ezeket alkalmazzuk a képletek írásánál is, mint olyan elemeket,
amelyek megmutatják, hogy az adott műveletet mely cellák tartal-
mával kell elvégezni. Külső hivatkozással utalhatunk más munka-
füzetek, távhivatkozással más alkalmazások adataira.
Alapértelmezett az A1 stílusú relatív hivatkozás, melyben az osz-
lopokat betűk, a sorokat számok jelölik (például A1 vagy B2:G7). Az
R1C1 stílusú hivatkozásban az oszlopokat is számok jelölik. Az ak-

tív cella hivatkozása megjelenik a szerkesztőléc név mezőjében. A

relatív hivatkozás azt mondja meg, hogy a képletet tartalmazó cellá-
tól indulva hol található meg a hivatkozott cella. A relatív helyzet te-
hát megmarad akkor is, ha a hivatkozó cellát áthelyezzük, de akkor
a hivatkozott cella már nem ugyanaz lesz!
A cella pontos helyzetét megadó abszolút hivatkozás az oszlop
betűje és a sor száma előtt a $ jelet használja (például $A$1).
A kevert hivatkozás a fenti két típus keveréke, az oszlop betűjele
vagy a sor száma előtt a $ jelet alkalmazza, például (B$1 vagy
$B1). Ezekben tehát a hivatkozás egy része abszolút, másik része
relatív.
A relatív, abszolút és kevert típusú hivatkozások között egysze-
rűen úgy válthatunk, hogy a szerkesztőlécen kijelöljük az átalakítan-
dó cellahivatkozást, majd addig nyomkodjuk az F4 billentyűt, amíg a
megfelelő formát nem kapjuk (a program minden F4 lenyomásra a
következő típust állítja be).
A cellák, cellatartományok, értékek vagy képletek azonosítására
alkalmazhatunk neveket is. A szerkesztőléc név mezőjének listáját
legördítve megjeleníthetők és kiválaszthatók a névvel rendelkező
hivatkozások. Ha ilyen hivatkozásnevet választunk a listáról, akkor
kijelöljük a munkalap névvel rendelkező tartományát, gyorsan rá-
ugorhatunk a névvel ellátott tartományra, helyettesíthetjük a hivat-
kozást nevével, és beilleszthetjük a hivatkozást egy képletbe. Mint-
hogy a munkafüzeten belül az összes munkalap használhatja ugya-
nazt a névjegyzéket, ezzel a módszerrel kényelmesen hivatkozha-
tunk másik munkalap részeire, illetve könnyebben kezelhetővé te-
hetjük a táblázatokat (például egyszerűbb megjegyezni a bevétel-
kiadás névvel hivatkozott műveletet, mint az F6 – F7 cellahivatko-
zást, vagy lásd az Excel függvényeiről szóló külön kötetünkben az
adatbázis-feldolgozási függvényeknél ismertetett példáinkat). A név-
vel helyettesíthetjük a névre vonatkozó hivatkozásokat. Például, ha
a $G$2 cella neve: Bevétel, akkor az összes, az $G$2 cellára vo-
natkozó hivatkozás a Bevétel névvel helyettesíthető. Ugyanígy
használhatók a nevek a képletekben is.
Létrehozhatunk helyi, az adott lapra vonatkozó és csak ezen a
lapon használható neveket is. Az ilyen nevek a munkafüzet más
lapjainál nem jelennek meg a szerkesztőléc név mezőjében.

A név betűvel, _ vagy \ karakterrel kezdődhet, betűket, számokat,

_, \, . és ? jeleket tartalmazhat, és legfeljebb 255 karakter hosszú
lehet. Számokhoz vagy cellahivatkozásokhoz hasonlító neveket
nem használhatunk.
A munkalapok mérete csökkenthető, ha több helyen is előforduló
képlethez rendelünk nevet, mert így a program nem minden – a
képletet alkalmazó – cellában, hanem csak egy helyen tárolja a kép-
letet. A képlet megváltoztatáskor a program a nevet (illetve a névvel
rendelkező képletet) használó összes cellát automatikusan újra-
számolja. A program a beszúrásokkal és törlésekkel érintett hivat-
kozásokat módosítja. Például, ha munkalapok (vagy cellák) közé
újabbat szúrunk be, akkor az erre a tartományára vonatkozó hivat-
kozás tartalmazni fogja az új munkalapot (vagy cellát) illetve tar-
tományt is. Lásd még a Strukturált hivatkozások szakaszt is alább.
86. Feladat: Számoljuk ki, hány naposak vagyunk!
Megoldás:
1. Írjuk a mai dátumot az A1 jelű cellába.
2. Írjuk születésünk dátumát az A2 jelű cellába.
3. Írjuk az A3 jelű cellába az =A1–A2 képletet.
A számítás alapadatai és módja

Előfordulhat, hogy az A3 jelű cellában egy dátum jelenik meg, amely
a napjaink számát dátumként az 1900-as évhez hozzáadva tartal-
mazza. Ennek oka az, hogy az Excel „örökítette” a kiinduló adatok
formátumát az eredmény cellára. Ha napokban szeretnénk látni az
eredményt, akkor a Kezdőlap szalag Szám csoportneve melletti
ikonra kattintva megjelenített párbeszédpanel Szám lapján, vagy a
Szám csoport listájában válasszuk az Általános vagy a Szám formá-
tumot. A formázó párbeszédpanel megjeleníthető a Ctrl+1 billentyű-
kombinációval is.

87. Feladat: Végezük el az előző műveletet úgy is, hogy az A1

cellának a maidátum nevet, az A2 cellának a születés nevet adjuk.
Megoldás:
1. Kattintsunk az A1 jelű cellába!
2. Adjuk ki a Képletek szalag Név megadása parancsát, vagy
nyomjuk meg a Ctrl+F3 billentyűkombinációt!
3. A megjelenő párbeszédpanelen írjuk Név beviteli mezőbe:
maidátum, majd kattintsunk az OK nyomógombra!
4. Jelöljük ki az A2 cellát!
5. Adjuk ki ismét a Képletek szalag Név megadása parancsát!
Elnevezzük a cellákat
6. A Név beviteli mezőbe írjuk: születés, majd kattintsunk az OK
nyomógombra!
Az elnevezett cellák megjelennek a szalag menüjében is

7. Az eredménycellába írjuk a következő képletet: =maidátum–

születés. A beírás megkezdése után gyorsíthatjuk a bevitelt, ha
a képletsegítőből választjuk a nevet. Felhasználhatjuk a Képle-
tek szalag Képlet eleme listáját is (lásd az ábrán).
88. Feladat: Készítsük el egy elképzelt főiskolai hallgató féléves
pénzügyi mérlegét. A bemutatott példában relatív hivatkozásokat
alkalmazunk, hogy a képletek egyszerű másolás után is jó ered-
ményt adjanak.
1. Töltsük fel alapadatokkal a táblázatot a minta szerint!
2. Kattintsunk a C12 cellába, majd a Kezdőlap szalagon az
Autoszum ikonra! Összegezzük a szeptemberi bevételeket tar-
talmazó C4:C7 cellákat (lásd az ábrát)!
Az első hónap adatai

3. Ugyanezt az összegzést végezzük el a C13 cellában, a C8:C11
tartományban tárolt kiadásokra is!
4. A C14 cellába e két érték különbsége kerül, azaz: =C12-C13
5. A D3 cella egyetlen relatív hivatkozást tartalmaz, amellyel át-
vesszük az áthozatot: =C14

A kész táblázat
6. Töltsük fel a további alapadatokkal a bevételeket és kiadásokat
rögzítő cellákat!
7. Most a D3 cella kitöltőjelét húzzuk az F3 celláig, majd a C12:C14
tartomány kijelölése után, a tartomány kitöltőjelét az F14 celláig!
8. Formázzuk meg a táblázatot a minta szerint!
89. Feladat: Mint láttuk, alapvetően kétféle – abszolút és relatív –
hivatkozást alkalmazhatunk a cellákba írt képletekben, hogy a
munkalap vagy füzet másik cellájára utaljunk. Ha mindig ugyan-
annak a cellának a tartalmát használnánk fel a műveletekben, akkor
abszolút hivatkozást, ha a beírt képlet mozgatását követő utalást
szeretnénk, akkor relatív hivatkozást alkalmazunk. Könnyebb
megérteni egy egyszerű példán, készítsük el ezért a 3-as szorzó-
táblát 1*3-tól 10*3-ig!
2. Írjuk be az 1 értéket, majd fogjuk meg a cella kitöltőjelét, és húz-
zuk az A10 celláig!
4. Írjuk be a 3 értéket, majd nyomjuk meg az Enter billentyűt!

Számsorozat készítése egyszerű húzással

5. Kattintsunk a C1 cellába! Ide kerül a szorzat eredményét adó
képlet.
6. Írjuk be a képletet: =A1*$B$1
Itt az A1 cellában lévő szorzóra relatív, a B1 cellában lévő szorzóra
abszolút módon hivatkozunk.
7. A C1 cella kitöltőjelét húzzuk a C10 celláig! Az eredmény a mel-
lékelt ábrán látható (az eredményt adó képletek elődcelláiról mu-
tató nyilak a Képletvizsgálat eszköztárral jeleníthetők meg).
A nyilak jelzik a műveletbe vont cellákat

Figyeljük meg, hogy valóban mindegyik szorzásban a B1-es cella

vett részt! Mire jó mindez, hiszen állandót a képletbe is írhattunk
volna, azaz ekkor a C1 cella tartalma: =A1*3, lett volna? Igen ám,
de így elveszítjük azt a lehetőséget, hogy egyetlen cella, a B1-es
tartalmának módosításával új szorzótáblát alkossunk. Próbáljuk ki:
írjunk más értékeket a B1 cellába!
Akinek ez így túl általános példa, gondoljon csak arra, hogy egy
kész költségvetésben ilyen egyszerűen figyelembe lehet venni pél-
dául az ÁFA kulcsok változásának hatását, de a lehetőség jól jöhet
számos más, később ismertetett pénzügyi függvény (kamatszámítás
stb.) esetén is.
90. Feladat: Nézzünk hát egy vegyes hivatkozástípust alkalmazó
példát az ÁFA változások hatásának vizsgálatára. Készítsünk egy
egyszerű számítógép konfigurációt, listából választható ÁFA
kulcsokkal. Nézzük mivel jár a kulcs módosítása.
A példa kiinduló adatai

2. Az F1 cellában listakorlátozást érvényesítsünk! Ehhez adjuk ki
az Adatok/Érvényesítés parancsot, majd a Beállítások párbe-
szédpanel-lapon a Megengedve listában válasszuk a Lista ele-
met, a Forrás mezőbe pedig írjuk: 20%;25%, ahogyan az a mel-
lékelt ábrán látható.

3. A C1 cellába a képlet másolhatósága érdekében a következő

relatív és abszolút hivatkozásokat tartalmazó képletet írjuk:
=B2+B2*$F$1
Az ÁFA kulcsok bevitelének korlátozása

4. A C1 cella kitöltőjelét húzzuk a C10 celláig!
Írhatunk a cellákba eredményt szolgáltató képleteket is. Ilyenkor a
megjelenített vagy kinyomtatott (nem aktív) cellában a képlet kiérté-
keléséből adódó érték szerepel. A képletek részei: operátorok (mű-
veleti jelek), cellahivatkozások, értékek (állandók, amelyet közvet-
lenül gépelünk be), munkalapfüggvények, nevek.
Az eredmény a cellák közötti kapcsolatok jelzésével

Ezeket az elemeket a szerkesztőlécen írjuk be, vagy a Kezdőlap
szalag AutoSzum gombjából legördíthető menü parancsait, illetve a
Képletek szalag eszközeit alkalmazzuk. A képletekkel különböző
(például matematikai és logikai) műveleteket végezhetünk el a mun-

kalapadatok felhasználásával. Képletet alkalmazunk akkor is, ha a
munkalapra számított értékeket (a műveletek eredményét) viszünk
be, de a műveleteket nem rögzítjük. A munkalapok adatainak elem-
zésében is segíthetnek a képletek.
A képletek szintaxisa
A szintaxis egy programnyelv elemeinek felhasználási sorrendjének,
az elemek típusainak képzésére vonatkozó szabályok összessége.
Az Excel képletei ilyen szabályokban megfogalmazott sorrend sze-
rint számolnak ki értékeket. A számítás folyamatát a képlet szintaxi-
sa szabja meg. Az Excelben a képlet egyenlőségjellel (=) kezdődik,
utána szerepel a képlet által kiszámolandó kifejezés.
Egyszerű módon jeleníthetjük meg a B1 jelű cellában az A1 jelű
cella tartalmát, ha beírjuk a B1 jelű cellába =A1. A hivatkozott cel-
lákkal vagy állandókkal is végezhetünk műveleteket A következő
képlet például 1-et von ki 6-ból: =6-1. A cellák tartalma ez esetben a
képlet, a cellák értéke a képlet kiértékeléséből adódó eredmény. A
legegyszerűbb képlettel hivatkozhatunk egy névvel rendelkező cellá-
ra: ha az A1 cella neve „gyümölcs”, tartalma „alma”, akkor a B1 cel-
lába írt „=gyümölcs” képlet eredményeképpen a B1 cellát elhagyva
(megnyomva az Enter billentyűt) megjelenik az A1 cella értéke, va-
gyis az „alma”.
A szerkesztőléc aktivizálásához kattintsunk a szerkesztőlécre,
vagy nyomjuk meg az F2 billentyűt. A szerkesztőléc láthatóvá téte-
léhez vagy elrejtéséhez kattintsunk a Nézet szalag Szerkesztőléc
jelölőnégyzetére. A képletek beírását tehát a cella aktivizálása után
az = jellel kezdjük (begépeljük vagy a szerkesztőléc Függvény
beszúrása ikonjára kattintunk). Ez után írjuk be (vagy illesztjük be a
máshonnan kimásolt) képletet, azaz a műveleti jeleket, hivatkozáso-
kat operátorokat stb. Ha a képletet nem kiértékelendő, de = jellel
kezdődő szövegként akarjuk bevinni, akkor írjunk elé ' (aposztróf)
karaktert. A képlet bevitelét az Enter billentyű lenyomásával vagy a
szerkesztőléc ikonjára kattintva fejezzük be. Ha a szerkesztőléc

ikonjára kattintunk, akkor a szerkesztőléc tartalma nem kerül a

cellába, ez felel meg az Esc billentyű megnyomásának.
Képlet bevitele a szerkesztőlécen

A képletekbe írt kifejezések (operátorok) kiértékelésének sorrendje
balról jobbra értendő, de ezt a sorrendet befolyásolják a képletek-
ben szereplő műveleti jelek. A következő lista szerint hátrébbsze-
replő elemeket később, az előrébb szereplőket korábban értékeli ki
a program:
: (kettőspont) , (vessző) (szóköz) hivatkozási operátorok,
beépített függvény, AND, OR, NOT,
% százalék,
^ (hatványozás operátor például a =2^3 képlet eredménye 8),
* vagy / (szorzás vagy osztás),
+ vagy – (előjel),
+ vagy – (összeadás vagy kivonás),
&, (összefűző operátor, több szövegdarabot egyetlen szöveggé
fűz össze.)
= < > <= >= <> (összehasonlító operátorok: egyenlő, nem
egyenlő, kisebb vagy egyenlő, nagyobb vagy egyenlő, kisebb, na-
gyobb).
Például az „=6-2*3” képlet értéke 0, mert a szorzás magasabb
rendű, mint a kivonás. A képletekben szereplő műveletek kiérté-
kelésének sorrendjét a zárójelekkel szabályozhatjuk. Így az „=(6-
2)*3” képlet értéke 12 lesz. A program minden egyes operátorhoz a
megfelelő típusú értéket várja, az ettől eltérő típusúakat megkísérli
átalakítani (például a "3" szöveget 3 számmá).
A képletek írásakor alkalmazhatjuk A menüszalagon nem szerep-
lő parancsok ikonkategóriában található ikonokat (amelyeket Az Ex-

cel beállításai párbeszédpanel Gyorselérési eszköztár lapján ad-

hatunk a gyorselérési eszköztárba): Összeadás-, Kivonás-,
Szorzás-, Osztás-, Hatványozásjel, Nyitó, Záró zá-
rójel (ezek csak párosával, együtt alkalmazva fordulhatnak elő),
Kettőspont, Vessző, Százalék-, Dollárjel. Aktív cellánál,
ha ilyen ikonra kattintunk, akkor a cella tartalmát a program egy
megfelelő műveleti jelre cseréli. A cella tartalmát szerkesztve, a
megfelelő karakter a kurzor helyére kerül.
A képletekben háromdimenziós hivatkozásokkal a munkafüzet
adott lapjának tartományaira is hivatkozhatunk. Ezek alakja a Mun-
ka3-tól Munka5 munkalapig terjedő lapok (azaz laptartomány)
B3:C7 tartományára mutató példa szerint: Munka3:Munka5!B3:C7.
Ez gyorsan úgy adható meg, hogy beírjuk a képlet elejére az = jelet,
ezután rákattintunk a hivatkozás kezdő, majd a Shift billentyű le-
nyomása mellett a záró munkalap fülére. A képletek vagy egy ré-
szük kiértékeléséhez jelöljük ki a képletet tartalmazó cellát vagy a
kiértékelendő képletet gépeljük be az aktív szerkesztőlécre. Ezután
jelöljük ki a kiértékelendő képletrészt, majd nyomjuk meg az F9 bil-
lentyűt. Ha elfogadjuk a kiértékelés eredményét, akkor az Enter ,
egyébként az Esc billentyűt nyomjuk meg. Ezzel a módszerrel a
képlet kiértékelt eredményét, mint állandót32 tároljuk el, visszük be a
cellába.
A kiértékelés közben, ha a program hibát észlel, megkísérli kije-
lölni a hibás részt, egyúttal megjelenik a Képlethiba párbeszédpanel.
Ezután válasszuk az OK nyomógombot, majd javítsuk ki a szer-
kesztőlécen vagy töröljük a képletet (vagy – átmenetileg – töröljük a
képletből az egyenlőségjelet, mert ekkor a program a képletet szö-
vegként tárolja el, amelyet később kijavíthatunk). A képlet az Esc
billentyű megnyomásával törölhető. Minthogy a program a munkafü-
zet mentése előtt kiértékeli a képleteket, a hibás képletet tartalmazó
munkalapot nem menti el.
Ha argumentumként tömböt adunk meg, akkor az egy sorba tar-
32
Állandó: Olyan cellaérték, amely nem egyenlőségjellel (=) kezdő-
dik. Ilyen állandó érték például egy dátum, a 21-es szám vagy egy
szöveg. A képletek és a képletből származó értékek általában nem
állandók (kivéve a fent leírt módszert).
tozó értékeket ponttal, az egyes sorokat pedig pontosvesszővel kell

egymástól elválasztani. A tömbtartományt a program egyetlen cella-
ként kezeli, tehát csak egy részére vonatkozó (például egyetlen cel-
láját módosító) parancsokat nem adhatunk ki. A tömbállandók33 tar-
talmazhatnak egész, tizedes vagy tudományos formátumú számo-
kat, idézőjelek közötti szöveget, logikai értéket, hibaértéket, de kép-
leteket, pénznem- és zárójelet nem. A tömbállandókban a soronkén-
ti cellák számának meg kell egyezniük (például egy 3×6-os tömb
három sora hat cellát tartalmaz), az azonos sor értékeit ponttal, a
tömb sorait pontosvesszővel választjuk el egymástól. A tömbállan-
dók cellahivatkozásokat nem, tartományhivatkozásokat azonban
tartalmazhatnak.
Példák a tömbállandókra:
{1.2.3.4} eredménye 1×4-es tömb: 1 2 3 4
{10;20;30} eredménye 3×1-es tömb:
10
20
30
{1.2;3.4;"a"."b"} eredménye 3×2-es tömb:
1 2
3 4
a b
{A1:C1} eredménye 1×3-as tömb: A1 B1 C1
A több egyértékű képletet helyettesítő tömbképletekkel időt takarít-
hatunk meg, minthogy nem kell ugyanazt a képletet többször beír-
nunk. Ezek használhatók sorokban és oszlopokban elrendezett ar-
gumentumok csoportján végrehajtandó műveletek elvégzésére, va-
lamint több eredményt adó műveletek kiértékelésére is. Az eredmé-
nyül tömböket adó képleteket a megfelelő számú cella kijelölése
után tömbképletként kell bevinni. A tömbképlet beviteléhez aktív
szerkesztőléc mellett nyomjuk meg a Ctrl+Shift+Enter billentyűkom-
binációt. Ekkor a program a képletet automatikusan {} zárójelek
közé zárja. Az eredmény is tömbként jelenik majd meg. A közönsé-
ges képletként bevitt tömböknek csak a legelső elemével számol a
33
Tömbállandó: a képletekben használható állandók speciálisan
elrendezett csoportja.
program (például ={1.2.3}+{4.5.6} eredménye 5, ezzel szemben

tömbképlettel számolva 5,7,9 az eredmény). A B7 cellában látható
eredményt a korábbi, B4:D4 tartományba írt képletek kiértékelése
alapján számító „=SZUM(B4:F4)” (az angol nyelvű változatnál SUM)
képlet egyetlen tömbképlettel helyettesíthető:
„{=SZUM(B2:D2*B3:D3)}”.
Tömbképlettel is megoldható feladatok

A tömbképlet bevitelét is az = jel bevitelével kezdtük, majd a bevitel
végén megnyomtuk a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt. Ha
csak az Enter billentyűt nyomjuk meg (nem készítünk tömbképletet),
akkor a fentiek szerint csak az első elemmel végzett művelet ered-
ménye, azaz 6000 Ft jelenik meg.
Tömbtartományt34 úgy viszünk be, hogy megnyomjuk az F5 bil-
lentyűt, vagy a Ctrl+Q billentyűkombinációt, illetve kiadjuk a Kezdő-
lap szalag Keresés és kijelölés gombmenüjénak Ugrás parancsát.
Az ezután megjelenő párbeszédpanelen az Irányított... nyomógom-
bot nyomjuk meg, majd kiválasztjuk az Aktuális tömb választókap-
csolót. Ezután megnyomjuk az Enter billentyűt vagy az OK nyomó-
gombra kattintunk.
91. Feladat: Gyakorlásképpen számoljuk ki a fenti ábrán látható
B7 cella tartalmát tömbképlettel is. A táblázat bevitele után az
eredményt a C7 cellába írjuk.
34
Tömbtartomány: közös képlettel rendelkező cellák téglalap alakú
tartománya.
Megoldás:
5. Kattintsunk a C7 cellába, majd a szerkesztőlécre, vagy nyomjuk
meg az F2 billentyűt, amely megjeleníti a szerkesztőlécet!
6. Írjuk be az „=SZUM(B2:D2*B3:D3)” képletet!
7. Nyomjuk meg a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt!
Ha csak az Enter billentyűt nyomjuk meg, akkor az eredmény 10000
lesz.
Kompatibilitási kérdések
A kompatibilis Excel 2003 formátum több olyan korlátozással ren-
delkezik, amelyek miatt a 2010-es formátumban kidolgozott munka-
füzeteink átdolgozásra szorulnak, ha kihasználják a 2010-es formá-
tum sokkal jobb lehetőségeit. Az átdolgozásra a kompatibilitás elle-
nőrzésekor, a mentés előtt a jelentős funkcióvesztésre a program
felhívja a figyelmünket. Ilyen figyelmeztetést (illetve a mégis elmen-
tett munkafüzetben #ÉRTÉK! hibajelzést) kapunk a következő korlá-
tok meghaladása esetén:
 Az Excel 2010 alkalmazásban a munkafüzetekben szereplő,
más munkalapokra hivatkozó tömbök számát csak a rendel-
kezésre álló memória korlátozza, az Excel 97–2003-as verzi-
óiban azonban a munkalapok legfeljebb 65 472, más munka-
lapokra hivatkozó munkafüzettömböt tartalmazhatnak.
 Az Excel 2010-ben a képlet tartalmának hossza legfeljebb
8192 karakter lehet, míg a képlet belső hossza 16 384 bájt.
Az Excel 97-2003-as verzióiban a képlet tartalmának hosszú-
sága legfeljebb 1024 karakter, a képlet belső hossza pedig
1800 bájt lehet.
 Az Excel 2010-ben egy képlet akár 64 beágyazási szintet is
tartalmazhat, míg az Excel 97–2003-as verzióiban csak 7 ez
az érték.
 Az Excel 2010-ben egy képlet legfeljebb 255 argumentumot
tartalmazhat, az Excel 97–2003-as verziói pedig legfeljebb 30
képleten belüli argumentummal dolgoznak.

 Az Excel 2010-ben a képletekben használható operandusok35

száma legfeljebb 1024, de az Excel 97–2003-as verziói csak
40 operandus használatát engedik a képletekben.
 Az Excel 2010-ben a Visual Basic for Applications (VBA) fej-
lesztői környezet segítségével létrehozott felhasználói függ-
vények legfeljebb 60 argumentumot tartalmazhatnak, az Ex-
cel 97–2003-as verzióiban a VBA a felhasználói függvények-
ben használható argumentumok számát 29-re korlátozza.
 Az Excel 2010 új és átnevezett függvényei nem használhatók
az Excel 97-2003 vagy az Excel 2007 alkalmazásban, az al-
kalmazás #NÉV? hibát ad vissza a várt eredmény helyett, ha
a munkafüzetet az Excel korábbi verziójában nyitjuk meg.
Ilyenkor a régi függvényeket illesszük be, amelyeket a Kom-
patibilitási csoportban találunk.
 Az Excel 2010-ben a strukturált hivatkozások használatával
megkönnyíthető és logikusabbá tehető a táblázat adataival
folytatott munka, ha akár egy táblázat részére, akár az egész
táblázatra hivatkozó képleteket használunk (lásd alább a
Strukturált hivatkozások szakaszban). Az Excel 97–2003-as
verziói nem ismerik ezt a szolgáltatást, és a strukturált hivat-
kozások cellahivatkozásokká alakulnak át. A jelenleg meg
nem nyitott munkafüzetek táblázataira mutató strukturált hi-
vatkozások átalakulnak, és #HIV hibaként jelennek meg.
 Az Excel 2010-ben az adatérvényesítési szabályok több, mint
8192 nem folytonos cellaterületre hivatkozhatnak. Az Ex-
cel 2007 és az Excel 97-2003-as verzióiban nem támogatott
és nem használható ez a típusú adatérvényesítési szabály.
 Az Excel 2010-ben más munkalapokon lévő értékekre hivat-
kozó adatérvényesítési szabályokat is alkalmazhatunk. Ezt az
Excel 97-2003 és az Excel 2007 nem támogatja. A munkafü-
zetben azonban használható marad az összes adatérvénye-
sítési szabály, és a rendszer a munkafüzet Excel 2010-es
35
operandus: A képletekben lévő operátor (műveleti jel) két oldalán
lévő elemek. Az Excel programban az operandusok lehetnek érté-
kek, cellahivatkozások, nevek, feliratok és függvények.
ismételt megnyitásakor újra alkalmazza azokat, kivéve ha az

Excel 97-2007-es verziójában módosítottunk a szabályokon.
 Az Excel 2010-ben az adatösszesítési tartományok olyan
képleteket tartalmazhatnak, amelyek a kijelölt fájlformátum
sor- és oszlophatárértékein kívül eső adatokra hivatkoznak.
Az Excel 97-2003-as verzióiban a munkalapok mérete csak
256 oszlopból és 65 536 sorból áll. Az ezen oszlop- és sorha-
tárértékeken kívül eső cellákban található adatokra mutató
képlethivatkozások módosulnak, és előfordulhat, hogy helyte-
lenül jelennek meg. Ez a munkalap-méret csökkentés jelen-
tős adatvesztéssel járhat.
Kisebb minőségromlást okozó eltérések:
 Az Excel 2010 és az Excel 2007 alkalmazásban az egész
oszlopokra hivatkozó tömbképletek az Excel 97–2003-as ver-
zióiban való újraszámításkor átalakulnak, és #SZÁM! hiba-
ként jelennek meg.
 Ha a képletekben található elnevezett tartományok megha-
ladják az Excel 97–2003-as verzióiban támogatott 255 karak-
teres korlátozást, a képlet helyesen fog működni, de a Név
párbeszédpanelen csonkolva jelenik meg, és nem lesz szer-
keszthető.
 Ha egy munkafüzetben a képletek más, meg nem nyitott
munkafüzetekhez vannak kapcsolva, legfeljebb 255 karaktert
tudnak megjeleníteni az Excel 97–2003-as verzióiban elvég-
zett újraszámítás során. Előfordulhat, hogy a program cson-
kolja a képlet eredményeit. Amikor az adatellenőrző képletek
meghaladják az Excel 97–2003 verzióiban támogatott 255 ka-
rakteres korlátozást, a képlet helyesen fog működni, de
csonkolva jelenik meg, és nem szerkeszthető.
 Az Excel 2010 alkalmazásban használhatók olyan tömbképle-
tek, amelyek 256 oszlopnál és 65 536 sornál több elemet tar-
talmaznak. Az Excel 2007 alkalmazásban ez meghaladja az
elemeket tartalmazó tömbre vonatkozó határértéket, és elő-
fordulhat, hogy más eredmény születik.
 Az Excel 2010-ben a Visual Basic for Applications (VBA) fej-
lesztői környezet segítségével létrehozhatunk egyéni leírá-
sokkal rendelkező felhasználó által definiált függvényeket. Az

Excel 2007 és az Excel 97-2003 nem támogatja az egyéni le-
írásokat, amelyek törlődnek.
A fenti eltérések miatt olvassuk el figyelmesen a kompatibilitási je-
lentést és szükség esetén avatkozzunk be. Ez esetenként a munka-
lap feldarabolását, az összes hivatkozás egyenkénti átszerkeszté-
sét, a függvények átnevezését jelenti, ami nagy munkafüzetek ese-
tében sokórás munka lehet. Ezért csak igen indokolt esetekben
konvertáljunk (a Fájl/Mentés másként paranccsal) munkafüzeteket
a korábbi verziókba. Ha ilyen igény várható, akkor már a munkafü-
zet szerkesztését is inkább ebben a kompatibilis formátumban vé-
gezzük!
A képletek operátorai
Az operátorok vagy műveleti jelek határozzák meg, hogyan hajtsa
végre a program a cellába írt képlet kiszámítását. Az Excel négy
különféle típusú operátort vagy műveleti jelet különböztet meg:
számtani, összehasonlítási, szöveges és hivatkozási operátort.
Számtani műveleti operátorok
A számtani műveleti, vagy aritmetikai jelek matematikai alapművele-
teket hajtanak végre (például összeadás, kivonás, szorzás, osztás),
számokat egyesítenek és számeredményeket állítanak elő.
+ (pluszjel) Összeadás 3+3
– (mínuszjel) Kivonás 6-4
Ellentett képzése –1
* (csillag) Szorzás 3*3
/ (törtjel) Osztás 3/3
% (százalékjel) Százalék 20%
^ (kalap) Hatványozás 3^2 (=3*3)
92. Feladat: Végezzük el az ábra szerinti alapműveleteket! Pon-
tosan rekonstruáljuk az ábrán látható példát, vagyis a számítások és
a képletek is jelenjenek meg (ez utóbbit itt és most csak azért, hogy
láthatóvá váljon a számítás módja).
Megoldás:
1. Írjuk be az alapadatokat és a képleteket (a szerkesztőléc alkal-
mazásával)!
Számtani alapműveletek
2. Ha a 3. sorban megjelenő képleteket nem akarjuk kiértékelni,
hanem szövegként rögzítjük, akkor a képletek elé aposztróf (‘)
karaktert vigyünk be! Ezek ilyenkor magyarázó szövegként
használhatók. Ugyanakkor, ha átmenetileg akarjuk megtekinteni
a munkalap képleteit, akkor Képletek szalag Képletek ikonjá-
val, vagy az Alt+. billentyűkombinációval megjeleníthetjük az
összes képletet a munkalapon. Ugyanezt kapcsolja Az Excel
beállításai párbeszédpanel Speciális/Beállítások ehhez a
munkalaphoz kategória Számított eredmények helyett képle-
tek megjelenítése a cellákban jelölőnégyzete, amely így az el-
lenőrzéshez használható. A 4. sor képletei előtt nincsenek ’ ka-
rakterek, így az eredmény azonnal megjelenik.
3. A G3 cella százalékértékét formázással állítsuk elő!
Összehasonlító műveleti operátorok
Ezek az operátorok két – tetszőleges, de egyforma típusú – értéket
hasonlítanak össze, és a cella, illetve a függvény értékeként megje-
lenő eredményül az IGAZ vagy a HAMIS logikai értéket adják.
= Egyenlő A1=B1
93. Feladat: Végezzük el az ábra szerinti alapműveleteket.

Logikai vizsgálatok és eredményeik

Megoldás:
mazásával).
2. Ha a 3. sorban megjelenő képleteket nem akarjuk kiértékelni,
hanem szövegként rögzítjük, akkor a képletek elé aposztróf (‘)
karaktert vigyünk be.
3. A 4. sor képletei előtt nincsenek ilyen karakterek, így az ered-
mény azonnal megjelenik. Figyeljük meg, hogy az alapadatok
most szövegesek, az eredmény mégis helyes.
Szöveg operátor
& Két szöveges értéket kapcsol "Buda" & "pest" a
(fűz) össze, és folytonos szöve- "Budapest" szöveget
ges értéket ad eredményül. adja eredményül.
Hivatkozási operátorok
A hivatkozási operátorok egyesítik a számítások számára a cellák
tartományait. A hivatkozásoperátorok feladata, hogy a nem össze-
függő kijelölésekhez, tartományokhoz is biztosítsa az egyetlen név-
vel történő hivatkozás lehetőségét.
A B C D E F
1
2 egyesítés B1;C2;D1;E2
3
4 metszet B4:E4 C3:D5
6
7 tartomány B7:F7
A hivatkozásoperátorok alkalmazása
A cellatartományokat alkalmazó hivatkozásoperátorok:
 Tartomány (kettőspont): Egyetlen hivatkozás a tartomány két

szélső cellája közötti cellákra (beleértve a határokat is).
 Egyesítés (pontosvessző): Egyetlen hivatkozás nem összefüg-
gő részekre.
 Metszet (szóköz): Több megadott hivatkozás közös celláira utal.
Alkalmazhatunk rövidített hivatkozásokat is, például a teljes A osz-
lopra: A:A, az 1. sorra: 1:1, az 1. 2. és a 3. sorra: 1:3, a teljes –
2003-as – munkalapra A:IV vagy 1:65536.
: (kettőspont) Tartományoperátor, amely a B5:B15
két hivatkozás közötti összes
cellára (beleértve a két hivat-
kozást is) egyetlen hivatko-
zást eredményez.
, (vessző) Egyesítés operátor, amely SZUM(B5:B15;
több hivatkozást egyesít D5:D15)
egyetlen hivatkozásba.
(szóköz) Metszet operátor, amely két SZUM(B5:B15
hivatkozás közös cellájára A7:D7)
egyetlen hivatkozást hoz lét- Ebben a példában a
re. B7 cella a két tarto-
mányban közös.
94. Feladat: Számoljuk ki két tartomány összegét és metsze-
tének összegét az ábra szerint.
A hivatkozásoperátorok alkalmazása konkrét példán

Megoldás:
mazásával). A SZUM függvény beillesztésére – a begépelés he-
lyett – választhatjuk a Kezdőlap szalag AutoSzum ikonját, a
Képletek szalag Függvény beszúrása parancsát, illetve a szer-
kesztőléc Képlet szerkesztése ikonját is. A leggyakrabban

használt függvények beilleszthetők az gomb menü-
jéből, sőt az összeg függvény az Alt+Shift+7 gyorsgombbal is. A
képletpaletta, függvénytár alkalmazását alább ismertetjük.
2. Az argumentum megadását végezhetjük beírással vagy egeres
kijelöléssel is. Ekkor a különböző tartományokat a Ctrl billentyű
folyamatos nyomva tartása közben, a bal egérgomb nyomva tar-
tása mellett „meszeljük be”.
95. Feladat: Az ismert matematikai képletekkel számoljuk ki

hengerek felületét (F=2**sugár2+2*sugár**magasság) és térfoga-
tát (V=sugár2**magasság). A magasság 2,5 és 11,5 között, a sugár
rendre 2,0 és 2,9 között változik. A számított felület és térfogatered-
ményeket összegezzük.
A számítás alapadatai és eredménye

Megoldás:
8. Töltsük fel az A1:B12 tartományt az alapadatokkal.
9. Írjuk be a felület képletét a C2 jelű cellába. Használjuk az argu-
mentum nélküli PI() függvényt a  értékének (3,141592654) bevi-
telére.
10. Írjuk be a térfogat képletét a D2 jelű cellába.
Az alkalmazott képletek az Excel szintaxisa szerint

11. Jelöljük ki a C2:D2 tartományt. Erre, mint láttuk az előző fejezet-
ben, több lehetőségünk van. Például, ha a D2 jelű cellát még
nem hagytuk el, akkor tartsuk nyomva a Shift billentyűt és kat-
tintsunk a C2 jelű cellára.
13. Jelöljük ki a C2:D11 tartományt.
14. Kattintsunk a Kezdőlap szalag AutoSzum ikonjára, majd
96. Feladat: Oldjuk meg a fenti feladatot úgy is, hogy ugyan-
ebben a táblában kiszámoljuk a 3–3,9 és 4–4,9 értékű sugarakhoz
tartozó felület és térfogat adatokat is. A magasság adatok
megegyeznek az előző példában használtakkal.
Megoldás:
1. Hogy a következőkben ismertetendő leggyorsabb megoldást al-
kalmazhassuk, módosítsuk az előző példában a C2 jelű cellába
vitt képletet. Kattintsunk a C2 jelű cellába, aktivizáljuk a szer-
kesztőlécet, és lépjünk az A2 cellára hivatkozó képletrész elé!
Vegyes hivatkozást alkalmazunk

Gépeljük be az A relatív oszlophivatkozás elé az abszolút hivat-
kozás $ jelét, vagy nyomjuk meg háromszor az F4 billentyűt,
amíg a hivatkozás fel nem veszi a $A2 formát! Erre azért van
szükség, mert így elegendő lesz a képletet egyszerűen, minden
módosítás nélkül átmásolni.

2. Végezzük el a megfelelő módosítást a D2 jelű cellában is.

3. Jelöljük ki a B1:D1 tartományt! Tartsuk nyomva a Ctrl billentyűt,
és a tartomány szélénél megfogva, másoljuk a kijelölést az
E1:G1 területre, majd ismételjük meg a műveletet, de a célterület
a H1:J1 legyen!
4. Írjuk az E1 jelű cellába: 3,0, az F2 cellába 3,1, a H1 jelű cellába:
4,0, illetve a H2 cellába 4,1!
5. A 3. pont szerint másoljuk a képleteket a C2 cellából az F2 és I2
jelű cellákba, illetve a D2 cellából a G2 és J2 jelű cellákba!
6. Jelöljük ki az F2:G2 tartományt, és a kijelölt tartomány jobb alsó
sarkában található kitöltőjelet () húzzuk egérrel a G3 celláig!
7. Jelöljük ki az I2:J2 tartományt, és a kijelölt tartomány jobb alsó
sarkában található kitöltőjelet () húzzuk egérrel a J3 celláig!
8. Jelöljük ki az E2:J3 tartományt, és a kijelölt tartomány jobb alsó
sarkában található kitöltőjelet () húzzuk egérrel a J11 celláig!
A számítás végeredménye
9. Végezzük el az F, G, I, J oszlopok összegzését is az előző példa
7. lépése szerint.
10. Készítsünk egy-egy „mind összesen”, azaz az összes eredményt
összegző cellát az F14, illetve az F15 cellába. Ehhez kattintsunk
az F14 cellába, írjuk be: =SZUM(, utána tartsuk nyomva a Ctrl
billentyűt, és kattintsunk a részösszegeket tartalmazó C12, F12,
I12 cellákra, majd fejezzük be a képletet a ) bevitelével és az En-
ter billentyű lenyomásával. Hasonló módon vigyük be a térfoga-

tot összegző F15 cella tartalmát is.
Az eredményeket a mellékelt ábrán mutatjuk be.
MUNKALAPFÜGGVÉNYEK
A Microsoft Excel sok beépített képlettel rendelkezik, ezek a függ-
vények, amelyek végrehajthatnak egyszerű vagy összetett számítá-
sokat. Az Excel 2010 mintegy 400 beépített munkalapfüggvényt biz-
tosít a számítások végrehajtására. Ezek közül a többség (330) is-
mert volt már a program előző változataiból. Az új függvények java
része is a régebbiek átgondolt és újratervezett változata. A program
beépített függvényeiről külön kötetet jelentettünk meg (lásd az iroda-
lomjegyzéket), amelyben funkció szerinti csoportosításban, példákat
mellékelve ismertettük az összes függvényt.
A munkalapok leggyakoribb függvénye a cellatartományokat ösz-
szegző SZUM függvény. Mivel ezt a függvényt gyakran alkalmaz-
nálhatunk.
97. Feladat: Gyakorlásképpen számoljuk ki az ábrán látható B7
és D7 cella tartalmát az AutoSzum ikon alkalmazásával. Most
egyszerre, a nem összefüggő kijelölést és az automatikus tarto-
mánykijelölést alkalmazva számoljuk ki e két cella tartalmát.
Megoldás:
mellett a D7 cellába ide kerül majd a képlet eredménye.
2. A bevitelt kezdjük az AutoSzum ikonra kattintással. Ekkor
megjelenik a szerkesztőlécen a függvény, amely az utoljára kije-
lölt eredménycellához tartozó összegzendő tartományt mutatja:
„=SZUM(D2:D6)”.

Gyors összegzés
A függvények használata
A függvények olyan, az Excel fejlesztői által matematikai szabályo-
kat alkalmazva előre meghatározott képletek, amelyek számításo-
kat hajtanak végre argumentumoknak nevezett, általunk adott érté-
kek szintaxisnak nevezett meghatározott sorrendje szerint. Mint lát-
tuk a SZUM függvény értékeket vagy cellatartományokat ad össze,
a RÉSZLET függvény a törlesztési időszakra vonatkozó törlesztési
összeget számítja ki állandó nagyságú törlesztőrészletek és kamat-
láb esetén stb.
Az Excelben mintegy 400 ilyen függvénnyel dolgozhatunk, ame-
lyeket saját képleteinkben is elhelyezhetünk. A függvény szintaxisa
a függvény nevével kezdődik, amelyet egy nyitó zárójel, a függvény
vesszőkkel elválasztott argumentumai és egy jobb oldali zárójel kö-
vet. A képletekben szereplő függvényeket a képletet kezdő egyenlő-
ségjel (=) és az operátorok mögé írhatjuk.
A függvények által várt argumentumok lehetnek számok, szöveg,
logikai érték (IGAZ vagy HAMIS), tömbök, hibaértékek (például:
#HIÁNYZIK) vagy cellahivatkozások. A könyv további részeiben az
összes függvény szerepét, alkalmazási körét, kötelezően megadan-
dó és választható argumentumait is ismertetjük. Az argumentumok
lehetnek állandók, képletek vagy más függvények is, de ezeknek az
adott argumentum számára érvényes értéket kell előállítania. A
függvények más függvény számára argumentumként való használa-
tát nevezzük a függvények egymásba ágyazásának.
Az Excelben ez az egymásba ágyazás hétszeres mélységig tör-

ténhet. Ha a B függvényt az A függvény argumentumaként alkal-
mazzuk, akkor a B függvény jelenti a második szintet. Amikor a B
függvény argumentumként tartalmazza a C függvényt, akkor a C
függvény egy harmadik szintű függvény és így tovább.
Az Excel az #ÉRTÉK! hibaértéket jeleníti meg, ha egy beágyazott
függvény nem a megfelelő típusú értéket adja. A következő HA (IF)
függvény például egy beágyazott ÁTLAG (AVERAGE) függvényt
használ, és azt összehasonlítja a 0 értékkel:
=HA(ÁTLAG(F1:F6)>0;"pozitív";"negatív")
Egy HA függvényben az első argumentum értékének kötelező típu-
sa logikai érték, így az összehasonlításnak az IGAZ vagy HAMIS
értéket kell adnia. Ez a mintafüggvény az őt tartalmazó cellában a
"pozitív" értéket jeleníti meg, ha az F1:F6 cellatartomány átlaga na-
gyobb, mint 0, és a "negatív" értéket jeleníti meg, ha az átlag kisebb
vagy egyenlő, mint 0.
A függvények kezelése jelentősen – és nem teljesen szerencsé-
sen – módosult a 2003-as változatban, majd ismét jelentősen a
2007-es, 2010-es verzióban (bár a 2010-es változatban lehetőséget
biztosítottak a korábbi függvények elérésére is). Igen lényeges,
hogy a szerkesztőléc elejéről eltűnt az = gomb, vagyis a képletek
bevitelét az egyenlőségjel billentyűzetről történő bevitelével kell
kezdenünk. Esetleg egy ilyen nyomógombot elhelyezhetünk a
gyorselérési eszköztárban (lásd a testre szabás bemutatását).
A Képletek szalag a függvények csoportjaival

A 2010-es változatban a Képletek készítéséhez is egy külön szala-
got hoztak létre, ahonnan a függvények a csoportosításnak, külön

gombmenüknek köszönhetően könnyebben illeszthetők be. A legy-

gyakrabban használt függvények önálló gombmenüt kaptak. A ko-
rábbi verzióban megismert – de a 2010-es változatban átdolgozott –
függvényeket az Egyéb/Kompatibilitás almenüben találjuk.
Függvény beillesztése listából

Függvényt tartalmazó képlet készítésénél vagy utó-
lagos módosításánál, szerkesztésénél a képletpaletta
segítségét vehetjük igénybe a munkalapfüggvények beillesztésére.
A képletpaletta megjelenítéséhez az = jel begépelése után kattint-
sunk szerkesztőléc cím mezőjének listájába vagy (akár a = jel be-
gépelése nélkül) a szerkesztőléc Függvény beszúrása ikonjára.
A függvényt a listából választjuk ki

Ez utóbbi esetben a szerkesztőlécre bekerül az = jel. A képletpaletta
felső részén kiválaszthatjuk a leggyakrabban használt függvényeket,
míg a További függvények paranccsal az összes beépített függ-
vény elérhető.
A cellában hivatkozott cellák és tartományok más és más színnel
kijelölve jelennek meg a szerkesztőlécen. Az éppen szerkesztett
függvény argumentumainak helyes megadását a szerkesztőléc alatt
megjelenő súgó segíti. A hivatkozott cellákat egérrel is áthelyez-
hetjük, illetve megváltoztathatjuk a képletben hivatkozott tartomány
méretét. Ügyeljünk arra, hogy bármely cellába kattintás beviszi az
adott cella hivatkozását a képletbe.

A függvény bevitelét segíti a képletsúgó

A Kész nyomógombra vagy a Beírás ikonra kattin-
tással, illetve az Enter billentyűvel érvényesítjük a
szerkesztőléc tartalmát, annak aktuális tartalma be-
kerül a cellába. Az Esc billentyűvel vagy a Mégse ikonra kattintva
elvetjük a módosítást, visszatérünk a szerkesztőléc használata előtti
állapothoz.
A függvények használatához különféle segítséget nyújt a prog-
ram. Ezeket Az Excel beállításai párbeszédpanelen kapcsolhatjuk
be vagy ki, de alapértelmezetten bekapcsolt állapotban vannak.
A Képletek panellapon a Képletek automatikus kiegészítése
jelölőnégyzettel kapcsoljuk be, hogy a szerkesztőlécen elkezdett
függvénynévhez kiegészítési listát kapjunk. Ilyenkor, ha legördül a
lista, arról kettős kattintással választhatjuk ki a függvény befeje-
zését. A szerkesztés közben ez a szolgáltatás az Alt+ billentyű-
kombinációval kapcsolható be vagy ki.
A szerkesztőlécen elkezdett függvény kiegészíthető

A szerkesztett függvényhez az elemleírási segítséget, vagyis a
függvény rövid magyarázatát Az Excel beállításai/Speciális párbe-
szédpanel Megjelenítés csoportjában, az Elemleírások függvé-
nyekhez jelölőnégyzettel kapcsoljuk be vagy ki.
A szerkesztőléc Függvény beszúrása ikonjára kattintás után,
vagy a cím mező függvény listájának, illetve a Képletek szalag
minden függvénybeillesztő nyomógomb-menüjének További függ-
vények parancsa kiadását követően párbeszédpanelen választ-
hatjuk ki az alkalmazandó függvényt.
A párbeszédpanel felső részén található a Függvény keresése

mező, amelybe beírhatjuk a keresett függvény funkcióját, majd a
Keresés nyomógombbal megkerestethetjük az optimális megoldást.
A megoldás nem tökéletes: a „hatványozás” szót nem ismeri fel
csak a „hatvány” szót, amire legalább természetesen a helyes függ-
vényt javasolja.
A párbeszédpanelen a függvények kategóriákba sorolva jelennek
meg. A függvény kijelölése után a párbeszédpanelen rövid ismer-
tetés jelenik meg. Ha bizonytalanok vagyunk a függvény funkci-
ójával, argumentumaival kapcsolatban, akkor kattintsunk a pár-
beszédpanel Súgó a függvényről hivatkozására.
A legutóbbi függvények könnyen megismételhetők

Ha a párbeszédpanelt választjuk a függvény bevitelére, vagy akár
ha a szerkesztőlécen kézzel szerkesztett képletben a kérdéses
függvény nevére állunk és a Függvény beszúrása ikonjára kattin-
tunk, akkor egy párbeszédpanel jelenik meg, amely mutatja a függ-
vény megadandó argumentumait, valamint az eddig megadott pa-
raméterek kiértékelésének eredményét.
Az argumentumok megadását végezhetjük e panel – függvénytől
függő számú – változó mezőibe írva, illetve a bevinni szánt mezőbe
kattintás után a munkalapon kattintva, cellatartomány argumentum
esetén a munkalapon egeret húzva. Előfordulhat, hogy a párbe-
szédpanel éppen ekkor eltakarja azt a munkalaprészt, ahonnan a

paramétereket kijelölnénk.
A képlet kiértékelése már a párbeszédpanelen megtörténik

Ha az argumentum ilyen, kattintással vagy húzással végzett meg-
adásánál zavar (takar) a párbeszédpanel, akkor kattintsunk a pár-
beszédpanel adott mezőjét követő ikonra. Ekkor a párbeszédpanel
összezsugorodik, majd az argumentum megadása után szintén a
mezőt követő ikonra kattintva felveszi eredeti méretét.
A Függvényargumentumok párbeszédpanel zsugorítható

A hivatkozott cellák vagy tartományok jobb alsó sarkában megtalál-
ható kitöltőjelet az egér bal gombjának folyamatos nyomva tartása
mellett elhúzva adhatjuk meg a tartomány új méretét. A hivatkozás
áthelyezéséhez a hivatkozott cella vagy tartomány határán látható
színes szegélyt kell hasonló módon egérrel megfognunk, és az új

területre mozgatnunk.
A Függvényargumentumok párbeszédpanel segítségével a
függvényeket argumentumokként ágyazhatjuk egymásba. Például a
B függvényt beszúrhatjuk argumentumként az A függvénybe, ha a
szerkesztőlécen a nyílra kattintunk. Ha az A függvénybe további
argumentumokat szeretnénk bevinni, a szerkesztőlécen kattintsunk
az A függvény mögé, majd a szerkesztőléc elejéről válasszunk
újabb függvényt vagy a munkalapról hivatkozást. Ilyen egymásba
ágyazott függvényeket láthatunk a korábbi ábrákon.
A Függvényargumentumok párbeszédpanel a képletekben elő-
forduló függvények szerkesztésére is alkalmas. Ha a függvényt he-
lyesen paramétereztük, akkor az eredmény már a párbeszéd-
panelen leolvasható. Jelöljünk ki egy képletet tartalmazó cellát, majd
kattintsunk a szerkesztőléc Függvény beszúrása ikonjára, hogy
megjelenjék a párbeszédpanel. A párbeszédpanel tartalmazni fogja
a képlet első függvényét és annak minden argumentumát. Ekkor
szerkeszthetjük az első függvényt, a képlet bármely más függ-
vényének szerkesztéséhez kattintsunk a szerkesztőlécen a képlet-
ben a módosítandó helyre, majd a szerkesztőléc Függvény be-
szúrása ikonjára.
98. Feladat: Ebben a feladatban a függvények beillesztését és
két táblázat közötti hivatkozást gyakoroljuk. Készítsünk egy „készlet’
munkafüzetben egy „készlet” táblázatot (munkalapot), amely a kész-
letadatokat tartalmazza, és egy „rendelés” munkafüzetet, amelyben
a rendeléseket vesszük fel! Ez utóbbiban készítünk majd olyan
mezőket, amelyek a rendelés és a készletadatok függvényében
mutatják az azonnal és később szállítható mennyiségeket.
Megoldás:
1. Készítsük el a készletadatokat tartalmazó munkafüzetet!
2. A D oszlopba számadatokat ne vigyünk be, helyette kattintsunk
a D3 cellába, és írjuk be az =C3-B3 képletet! A képlet bevitelét a
szerkesztőlécen az = jel után megoldhatjuk úgy is, hogy előbb a
C3 cellába kattintunk, majd lenyomjuk a kivonás művelethez a –
billentyűt, utána a B3 cellába kattintunk, végül megnyomjuk az
Enter billentyűt, vagy a Beírás nyomógombra kattintunk.

A készletadatok
3. Ezt a képletet alkalmazzuk a D4:D7 tartomány celláiban is. Eh-
hez mozgassuk az egérmutatót az aktív (D3) cella kitöltő jele fö-
lé, majd amikor a mutató képe a + jelre változik, nyomjuk meg az
töltő jelet a beviteli tartomány végéig, azaz a D7 celláig! Ott en-
gedjük fel az egér gombját! Ezzel a D3 cellában lévő képletet
lemásoltuk az alatta lévő cellákra úgy, hogy a relatív hivatkozá-
sok miatt mindegyik cella a sorban előtte álló cellák tartalmával
számol, azaz például a D4 cella képlete =C4-B4 lett.
Képlet bevitele a D3 cellába

4. Adjunk nevet a munkalapnak! Kattintsunk a jobb egérgombbal a
lapfülre, majd adjuk ki az Átnevezés parancsot. Nevezzük a la-
pot Készletnek.
5. Mentsük el a munkafüzetet készlet néven a Fájl szalagmenü
Mentés másként parancsával!
6. Most új munkafüzetként készítsük el a rendelés munkafüzetet is.
Ehhez kattintsunk az Új dokumentum ikonra, vagy adjuk ki az
Fájl szalagmenü Új parancsát, illetve nyomjuk meg a Ctrl+N bil-
lentyűkombinációt!

A rendelés alapadatai
7. Az eladható termékmennyiségeket a Készlet munkafüzetből ab-
szolút hivatkozással vesszük át, ahogyan az az ábrán bemutatott
képletben is látszik. Ilyen hivatkozást is bevihetjük a szerkesztő-
lécbe gépeléssel, de a Készlet munkafüzet megnyitása után a
Készlet munkalap D3 cellájába kattintva is!
8. A jelenlegi szállítást tartalmazó cellák értékét az eladható és az
igényelt adatokat tartalmazó cellákból számítjuk. Ha az igényelt
darabszám nagyobb az eladható mennyiségnél, akkor a jelenlegi
szállítás csak az eladható mennyiség legyen, ha az igényelt da-
rabszám nem haladja meg az eladható darabszámot, akkor a tel-
jes igényelt mennyiség kiszállítható. Ilyen eredményt is előállít-
hatunk a HA függvénnyel. A fenti szabályt leíró képletet írjuk a
D3 cellába: =HA(C3>B3;B3;C3).
9. Másoljuk ezt a képletet a kitöltőjel húzásával a D4:D7 tartomány
celláiba is!
10. A későbbi szállítás celláiba viszont az E3 cellába írt képletet má-
soljuk. A képlet =HA(C3>D3;C3-B3;0), vagyis kihasználjuk, hogy
a HA függvény paraméterei képletek is lehetnek. Az első para-
méterként megadott feltétel teljesülésekor a második paraméter-
ként megadott képlet eredménye kerül a cellába, azaz ha az
igényelt darabszám nagyobb a készletnél, akkor később kell ki-
szállítani az igényelt és a jelenleg kiszállított mennyiség különb-
ségét (lásd az ábrán is).

A későbbi szállítás kiszámítása

Ezt a képletet is bevihetjük többféle módszerrel:
 a cellában közvetlenül szerkesztve,
 a szerkesztőlécen szerkesztve,
 a szerkesztőlécen szerkesztve úgy, hogy a hivatkozott cellákat
kattintással adjuk meg,
Függvényparaméterezés párbeszédpanelen
 a negyedik lehetőség, hogy az eredményt adó E3 cellába kattin-
tunk, majd kiadjuk a Képletek szalag Függvény beszúrása pa-
rancsát. Ekkor egy párbeszédpanel jelenik meg, amelynek mező-
iben paraméterezhetjük a függvényt. Ennek előnye, hogy már a
részeredmények is megfigyelhetők, miközben magyarázatot ka-
punk a paraméterekről (lásd az ábrát).

11. Végül az E3 cella tartalmát másoljuk az E4:E7 tartományba.

Próbáljuk ki különböző igényelt értékek bevitelével a képletek
működését!
Eredmények különböző alapadatokból
A leggyakoribb függvények
A munkalapokon leggyakrabban használt függvények a cellatartal-
mak összegzésére, átlagolására, az értéket tartalmazó cellák meg-
számolására szolgálnak. Az ilyen függvények külön csoportban ta-
lálhatók a Függvény beszúrása párbeszédpanelen és a Képletek
szalagon is. Ezeket a függvényeket a fentiektől eltérően, egy még
egyszerűbb módszerrel is beilleszthetjük (lásd a mellékelt ábrát).
A gyakori függvények használata

A művelet végrehajtása előtt kijelöljük az argumentumnak
szánt cellatartományt, majd a Kezdőlap szalag Ösz-
szesítés (AutoSzum) ikonjára kattintva legördített menüből
kiválasztjuk az alkalmazandó függvényt.
Néhány gyakori függvény ellenőrzésére, illetve gyors számolásra

használhatjuk az AutoSzámolás mezőt. Az állapotsor közepére ke-
rült AutoSzámolás mezőben kijelezve automatikusan hajthatunk
végre hatféle függvény kiértékelését. A függvényeket, illetve az
eredmények megjelenítését az állapotsor helyi menüjében választ-
juk ki. E függvények argumentuma mindig az aktuálisan kijelölt
munkalaptartomány. E kijelölt tartomány több részletből is állhat,
azaz nem szükséges összefüggőnek lennie. A számolás eredménye
csak az állapotsorban jelenik meg, cellába nem kerül. Ha az állapot-
sor helyi menüjében nem választottunk ki megjelenítendő ered-
ményt, az összes függvény akkor is kiértékelésre kerül és megjele-
nik a függvény kapcsolója mellett, a helyi menüben.
Az AutoSzámolás mezőt az állapotsorban találjuk

Egyes ritkábban használt függvények csak akkor érhetők el, ha te-
lepítjük és betöltjük (Az Excel beállításai párbeszédpanel Bővít-
mények lapján) az Analysis ToolPak bővítményt. Erre figyelmeztet,
ha a jól megadott függvénynév ellenére a képlet kiértékelése után a
cellában a #NÉV? hibaértéket látjuk.
A telepített aktív és inaktív bővítmények megjelennek a Bővít-
mények listában. Az átmenetileg nem használt, felesleges bővítmé-
nyeket szintén a bővítménykezelőben tesszük inaktívvá. Ennek az
ad értelmet, hogy ilyenkor a program némileg gyorsabbá válik,
ugyanis az aktív bővítmények kezelése erőforrásokat igényel.
A bővítménykezelő indításához a párbeszédpanel Kezelés listá-
jában válasszuk ki az Excel bővítmények listaelemet, majd kattint-
sunk az Ugrás gombra! Ha az Analysis ToolPak nem szerepel a
Bővítménykezelő párbeszédpanelen, akkor kattintsunk a Tallózás

nyomógombra, és adjuk meg az Analysis ToolPak meghajtóját,
könyvtárát és fájlnevét (analys32.xll), illetve, ha szükséges, futtas-
suk a Telepítő programot.
A telepített aktív és inaktív bővítmények
Itt töltjük be és töröljük a bővítményeket

Egy bővítmény, illetve parancsainak és funkcióinak betöltéséhez
jelöljük be az előttük lévő négyzetet, majd kattintsunk az OK gomb-
ra. Egy bővítmény eltávolításához töröljük a jelölőnégyzetet. Az el-
távolított bővítmény nem törlődik a számítógépről, de az általa lefog-

lalt memória felszabadul.
99. Feladat: Számoljuk ki az ábrán látható terméknyilvántartás
összegadatait, vagyis milyen termékből melyik évben mennyit
forgalmazott egy cég!
Az összegzendő adatok
Megoldás:
3. Az adatok bevitele után jelöljük ki a B2:F7 tartományt.
4. Kattintsunk az AutoSzum ikonra.
meghaladó tartományt jelöltünk ki – a sorok és oszlopok összegzé-
se azonnal megtörténik (lásd az ábrát).
Az eredmények

EGYÉNI FÜGGVÉNYEK HASZNÁLATA 1095
EGYÉNI FÜGGVÉNYEK
HASZNÁLATA
Sok olyan rendszeresen ismétlődő feladat létezik, amelynek gyors
megoldásához szükséges a beépített függvények lehetőségein túl-
mutató egyéni függvény kialakítása. Ilyen lehet akár egy számviteli,
akár egy statikai probléma megoldása. Az egyéni függvényre egy
összetett példát is bemutatunk az Egyéni párbeszédpanelek fejezet
végén.
100. Feladat: Készítsünk olyan függvényt, amely egyetlen –
dátum típusú – paraméteréről megállapítja, hogy hányadik negyed-
évbe tartozik.
Megoldás:
1. Alapértelmezés szerint a makrók kezelésére szolgáló Fejlesztő-
eszközök szalag nem jelenik meg a munkafelületen. Ha még
nem tettük volna, akkor kapcsoljuk be Az Excel beállításai pár-
beszédpanel Menüszalag testreszabása lapján a jobb oldali lis-
tában a Fejlesztőeszközök jelölőnégyzetet, majd az OK gomb-
bal zárjuk be a párbeszédpanelt!
2. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Makrók parancsát, vagy
nyomjuk meg az Alt+F8 billentyűkombinációt!
3. A Makrónév mezőbe írjuk az új függvény nevét (negyedév)!
4. Válasszuk ki a makrók helyét a megfelelő listában! Ha azt kíván-
juk, hogy egy makró mindig rendelkezésre álljon az Excel hasz-
nálatakor, akkor a makrót tároljuk a Minden nyitott munkafüzet-
ben listaelemmel.
5. Kattintsunk a Létrehozás nyomógombra!
6. Megjelenik a Microsoft Visual Basic szerkesztőablaka, benne az
alprogram (sub) vázával. Mivel új függvényt készítünk, a modu-
lok közé írjuk be a következő ábra szerinti képletet (Function).
7. Szerkesztés során használjuk a tesztelési lehetőségeket (például
a Debug – Hibakeresés – menü Compile VBA Project –
VBAProject fordítása – parancsát).

Nevet adunk az új függvénynek
A függvényt a Visual Basic szerkesztőablakában hozzuk létre

8. Zárjuk be a Visual Basic szerkesztőablakát az ablakzáró ikonnal,
vagy az ablak File/Close parancsával, illetve az Alt+Q billentyű-
kombinációval.
9. Próbáljuk ki a képletet! Írjunk egy dátumot az A1 cellába, a B1
cellába pedig a most létrehozott függvényt, amely argumentu-
maként az A1 cella tartalmát használja!
Egyéni függvény alkalmazása

Mint az ábrán látható a függvény beírását megkezdve már megjele-
nik a képletkiegészítő, ahonnan választhatjuk a függvény befejezé-
sét is.
101. Feladat: Készítsünk olyan függvényt, amely két (sugár,
magasság) argumentuma alapján kiszámolja a henger térfogatát,
illetve egy másikat, amelyik a henger felszínét határozza meg!
Megoldás:
1. A megoldás kezdete az előző feladat 1-4. lépésével megegyezik.
Adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Makrók parancsát, vagy
nyomjuk meg az Alt+F8 billentyűkombinációt, de most a henger-
felület néven hozzuk létre a függvényt. A másik lehetőség, hogy
azonnal a Microsoft Visual Basic szerkesztőablakát indítjuk el az
Fejlesztőeszközök szalag Visual Basic parancsával, vagy
nyomjuk meg az Alt+F11 billentyűkombinációt.
2. Írjuk be a hengerfelület függvény képletét az ábra szerint. Figyel-
jük meg, hogy az argumentumok a függvény deklarálásakor
vesszővel vannak elválasztva. A függvény alkalmazásakor az itt
megadott sorrendben kell a paramétereket átadni. Figyeljük meg
azt is, hogy az Excelben használt tizedesjel (,) helyett itt minden-
képpen a pontot (.) kell alkalmaznunk. A hengerfelület függvény
a második (az egyetlen végrehajtható) sorban kap értéket.
3. Írjuk be a hengertérfogat függvény képletét az ábra szerint. Fi-
gyeljük meg, hogy a függvényfej megadása után azonnal megje-
lenik az End Function utasítás is.

A térfogat és felületszámító függvények

4. Zárjuk be a Visual Basic szerkesztőablakát az Alt+Q billentyű-
kombinációval.
Egyéni függvény beillesztése

5. Illesszük be a függvényeket az eredeti táblázat felületet számító

C2 és térfogatot számító D2 cellájába (lásd a következő ábrát).
A cellába lépés után adjuk ki a Képletek szalag Függvény be-
szúrása parancsát vagy kattintsunk a Függvény beszúrása
ikonra. Ekkor megjelenik a Függvény beszúrása párbeszédpa-
nel, és annak Felhasználói kategóriájában a most készített két
függvény.
6. Adjuk meg a függvények argumentumait a megjelenő párbe-
szédpanelen! Alkalmazhatjuk a beírást vagy a munkalapon tör-
ténő kijelölést is. Figyeljük meg, hogy az összes paraméter
megadása után azonnal megjelenik az eredmény – ha ez nem
megfelelő, akkor módosíthatunk a paramétereken.
7. Végül kattintsunk a Kész nyomógombra!
Az egyéni függvények beillesztéséhez is jár párbeszédpanel

15. Rögzítsük a többi alapadatot (sugárt, magasságot) is az A és B
oszlopban a 11. sorig!
16. Jelöljük ki az egymás melletti, képleteket tartalmazó C2:D2 tar-
tományt.
102. Feladat: Készítsünk olyan függvényt, amely kiszámolja a

2002. évi szabályok alapján a személyi jövedelemadót. Az adó mér-
téke a 2002-es előírások szerint (ügyeljünk a függvény alkal-
mazására, mert az adósávok évenként változhatnak):
0 – 600000 Ft jövedelemig 20 %,
600001 – 1200000 Ft jövedelemig 120000 Ft és a 600000 Ft-on
felüli rész 30 %-a,
1200001 Ft-tól 300000 Ft és az 1200000 Ft-on felüli rész 40 %-a.
Megoldás:
8. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Visual Basic parancsát,
vagy nyomjuk meg az Alt+F11 billentyűkombinációt.
9. Adjuk az új felhasználói függvénynek az adó nevet, majd kattint-
sunk a Létrehozás nyomógombra.
10. Írjuk be a mellékelt ábra szerinti képletet a Microsoft Visual Basic
szerkesztőablakába.
Az adót meghatározó függvény

11. Számítsuk ki a képlet felhasználásával a törpék 2002. évi sze-
mélyi jövedelemadóját!

Természetesen ez a feladat megoldható úgy is, hogy a Visual Basic

IF utasításának megfelelő HA logikai függvényt írjuk a D2 célcellá-
ba, majd ezt a képletet másoljuk a D3:D8 tartományba. Azonban
sokkal hatékonyabb, ha függvényt készítünk, mert a Makró párbe-
szédpanel Makrók helye listájának beállítása szerint felhasználható
más munkafüzetekben is.
Az adószámítási függvény alkalmazásával kapott eredmények

A függvény alkalmazható a következő ábra szerint
szerkesztőlécre beírva, de a szerkesztőléc Függvény
beszúrása ikonjára kattintva megjelenő párbeszédpanel Felhaszná-
lói függvénykategóriájának választása után listából kijelölve is. Ek-
kor a Függvényargumentumok párbeszédpanel hasonlóan műkö-
dik, mint a beépített függvények esetében.
Az adószámítási függvény alkalmazása párbeszédpanelen

Az utóbbi két ábrán látszik, hogy az Excel automatikusan kicseréli

az =adó(C2) képletet az =adó([@Jövedelem]) képletre, valamint az
=C2-D2 képletet az =[@Jövedelem]-[@Adó] képletre, vagyis struk-
turált cellahivatkozást alkalmaz. Az eredmény természetesen ugya-
naz. Ez a fajta cellahivatkozás a táblázatként formázott tartományo-
kon belül jön létre. Ha a táblázatot visszaalakítjuk tartománnyá (a
Táblázateszközök – Tervezés szalag Átalakítás tartománnyá
gombjával), akkor a hivatkozások ismét az eredeti formát veszik fel,
például: =adó('102.Feladat'!$C11).
Érdekes, hogy az ismételt táblázattá alakítás viszont nem alakítja
át a képleteket…
Strukturált hivatkozások
A táblázatokat a Beszúrás szalag Táblázat parancsával hozzuk
létre olyan cellatartományokból, amelyek sor és oszlop folytonosan
tartalmaznak adatokat (vagyis a tartományon belül nincs üres sor
vagy oszlop). Ugyancsak táblázat jön létre, ha egy ilyen feltételek-
nek eleget tevő listát a Kezdőlap szalag Formázás táblázatként
gombmenüjéből formázzuk.
A táblázat részei
A strukturált hivatkozások jelentősen megkönnyítik, és magától érte-
tődőbbé teszik a táblázatok adatainak feldolgozását a táblázatokra
hivatkozó képletekben, történjen a cellahivatkozás akár egy táblázat
egy részére, akár az egész táblázatra.
A strukturált hivatkozások cellahivatkozásai automatikusan iga-

zodnak a táblázatok gyakran változó adattartományaihoz. Ennek
köszönhetően a táblázatok szerkezeti változásai (sorok és oszlopok
felvétele és törlése), illetve a külső adatok frissítése esetén is csak
ritkán kell a képleteket újraírni.
A fentebb említett automatikus működés, amelyben az Excel a
cellahivatkozásokat strukturált hivatkozássá alakítja Az Excel beál-
lításai panel Képletek kategóriájában, a Táblázatnevek használa-
ta képletekben négyzet törlésével kikapcsolható. Ha viszont bekap-
csoljuk, akkor egyetlen, a táblázatban található képlet szerkesztése
után az összes hivatkozás átalakul strukturált hivatkozássá.
103. Feladat: Próbáljuk ki a különféle strukturált hivatkozási
lehetőségeket az előző feladat táblázatán!
Megoldás:
1. A könnyebb hivatkozás érdekében nevezzük el a táblázatot!
Kattintsunk a táblázatba, majd a Táblázateszközök – Tervezés
szalag fülére!
2. Kattintsunk a Táblázat neve mezőbe és írjuk be a táblázat ne-
vét: Törpefizetések!
Elnevezzük a táblázatot
3. Hozzuk létre a következő ábrán az A11 cellától kezdődően lát-
ható hivatkozásokat! Többféle megoldással élhetünk:
4. Egyrészt megtehetjük, hogy a hivatkozás helyére, például a C11
cellába kattintunk, majd beírjuk az = jelet és a táblázatba kattint-
va, húzással jelöljük ki a megfelelő területet.
5. Másrészt begépelhetjük a D oszlopban bemutatott képletet.
Ilyenkor megjelenik a képletsegítő is, amelynek listájából para-
métert választhatunk. A következő ábrán látható, hogy a Név,
Foglalkozás, Jövedelem, Adó, Fizetés mezőkhöz tömbkép-

leteket hoz létre a program.
A hivatkozást segíti a képletsegítő
A BEÉPÍTETT FÜGGVÉNYEK
A beépített függvények kezelésével korábban részletesen foglalkoz-
tunk. E helyen az Excel függvénykategóriák szerinti csoportosítás-
ban ismertetünk a függvényekkel megoldható jellegzetes feladato-
kat. Egyes munkalapfüggvények csak akkor érhetők el, ha telepítet-
tük az Analysis ToolPak beépülőt. A telepítést a korábbiak szerint
Az Excel beállításai párbeszédpanel Bővítmények lapján végez-
zük (lásd a 1092. oldalon).
104. Feladat: Válaszoljunk a mellékelt táblázat adatainak felhasz-
nálásával, függvények alkalmazásával a következő kérdésekre:
Mennyi az olimpiákon résztvevő sportolók legnagyobb és legkisebb
száma, a résztvevők átlaga?
Hány olyan olimpia volt, ahol 3000-nél több sportoló vett részt?
Melyik olimpián, mikor vett rész a legtöbb női sportoló, és mekkora
volt ekkor a számuk?
Listázzuk azoknak az olimpiáknak adatait, ahol a női résztvevők
száma nagyobb volt, mint a férfi résztvevők számának negyede!

A BEÉPÍTETT FÜGGVÉNYEK 1105
Megoldás: – a strukturált hivatkozású képletekhez a táblázatot
olimpia néven neveztük el.
1. A sportolók legnagyobb számát adja vissza az =MAX(C2:C24),
illetve strukturált hivatkozással az =MAX(olimpia[Résztvevők])
függvény. Kattintsunk a cellába ahová az eredményt várjuk, írjuk
be a képletet a szerkesztőlécbe, majd nyomjuk meg az Enter bil-
lentyűt!
2. A sportolók legkisebb számát adja vissza az =MIN(C2:C24), il-
letve strukturált hivatkozással az =MIN(olimpia[Résztvevők])
függvény.
3. A résztvevők átlagát az =SZUM(C2:C24)/DARAB(C2:C24) kép-
lettel számoljuk ki. A megfelelő strukturált hivatkozásokat tartal-

mazó képlet:
=SZUM(olimpia[Résztvevők])/DARAB(olimpia[Résztvevők]).
4. Bár a feladatot többféle módon megoldhatjuk, az egyszerűség
kedvéért a 3000-nél több résztvevőjű olimpiák meghatározásá-
hoz létrehozzuk a H segédoszlopot. Írjuk a H2 cellába a
=HA(C2>3000;1;0) képletet! Ez a cella értékét 1-re állítja, ha a
résztvevők száma nagyobb volt, mint 3000, és 0-ra, ha kisebb
volt 3001-nél.
5. Fogjuk meg a cella jobb alsó sarkában látható kitöltőjelet, és
húzzuk a H24 celláig!
6. Számoljuk meg a H oszlop 1-et tartalmazó celláinak számát! Ír-
juk az eredménycellába a =SZUM(H2:H24) képletet! Ugyanezt
az eredményt adja és mint látjuk – segédtábla nélkül – három lé-
pést helyettesít a 2010-es megoldás:
=DARABHATÖBB(olimpia[Résztvevők];">3000").
A képletek eredményei
7. Most előbb a legtöbb női résztvevő számát határozzuk meg a
következő képlettel: =MAX(E2:E24), vagy a következő strukturált
hivatkozású képlettel: =MAX(olimpia[Nők]). Az eredmény a D33

cellába kerül. Ezt az értéket felhasználjuk a legtöbb női résztve-

vővel rendelkező év és olimpia kikereséséhez is.
8. A legtöbb női résztvevővel rendelkező évet a következő képlettel
számoljuk: =INDEX(A2:A24;HOL.VAN(MAX(E2:E24);E2:E24);1),
pontosabban keressük ki az A2:A24 tartományból. Láthatjuk,
hogy az egymásba ágyazott képlet egyszerűsíthető, ha a D33
hivatkozást írjuk az =MAX(E2:E24) paraméter helyére. Ez a (2.)
paraméter írja le, hogy melyik sor, a 3. paraméter (E2:E24),
hogy melyik oszlop értékét keressük, végül az utolsó paraméter
azt adja meg, hogy a sor hányadik cállájának értékét írja a képlet
az eredménycellába. Itt az 1, jelenti az első oszlopot, azaz az
évet. (A paraméterek részletes bemutatását lásd a függvények-
kel foglalkozó részben).
Ugyanezt az eredményt adja a következő strukturált hivatkozású
képlet: =INDEX(olimpia[Év];HOL.VAN(D33;olimpia[Nők]);1).
9. A legtöbb női résztvevővel rendelkező olimpiai helyszínt a követ-
kező képlettel határozzuk meg:
=INDEX(B2:B24;HOL.VAN(D33;E2:E24);1). Láthatjuk, hogy az
egymásba ágyazott képletet itt egyszerűsítettük a D33 hivatko-
zással. Itt a 2, jelenti a második oszlopot, azaz a helyszínt.
Ugyanezt az eredményt adja a következő strukturált hivatkozású
képlet:
=INDEX(olimpia[Helyszín];HOL.VAN(D33;olimpia[Nők]);1).
10. Azon olimpiák kikereséséhez, amelyekben a női résztvevők
száma meghaladta a férfiak számának negyedét ismét egy se-
gédoszlopot veszünk fel. Az I2 cellába írjuk a következő képletet:
=HA(E2>D2/4;1;0), vagyis ha az adott sorban a női résztvevők
száma (E2) nagyobb, mint a férfi résztvevők negyede (D2/4), ak-
kor 1-et, egyébként 0 értéket írjon a cellába.
11. Az I2 cella kitöltőjelét húzzuk az I24 celláig. Most már látjuk,
hogy az 1976-tól kezdődő olimpiákon haladta meg a hölgyek
száma a férfi résztvevők számának negyedét.
12. Most ezen olimpiák adatainak kiírásához kattintsunk az A36 cel-
lába, majd írjuk be az =HA(E20>D20/4;A20;"") képletet, vagyis,
ha a sorban tárolt női résztvevők száma nagyobb a férfi résztve-
vőkénél, a cella értéke legyen az olimpia éve, egyébként üres
marad.
13. A fenti képlet kis módosításával írassuk ki a sorban az olimpia

többi adatát is, például a helyszínt az =HA(E20>D20/4;B20;"")
képlettel stb. Végül jelöljük ki az A37:E37 tartományt, majd a
kitöltőjelet húzzuk az E41 celláig!
105. Feladat: Számoljuk ki, hogy 157213 forintot milyen címle-
tekkel, és egy adott címletből mekkora darabszámmal lehet kifizetni.
A. Megoldás:
5. Készítsük el a következő ábrán látható táblázatot a B3:C16
eredménytartomány nélkül.
6. A B oszlopba a maradékot számító képletet írjuk, amely a leg-
nagyobb címletnél a B3 cellában az =C1-C3*A3, a többi címlet-
nél viszont a B4 cellába írt =B3-C4*A4 képlet másolásából adó-
dik.
7. A C3 cellába az =CSONK(C1/A3) képletet írjuk, a C4 cellába az
=CSONK(B3/A4) képletet.
Kiinduló adatok és eredménye, valamint a szükséges képletek

8. Mivel a képletben relatív címzést alkalmaztunk, a másolást old-
juk meg melyet a kitöltőjel húzásával! Mivel a képletekben rela-
tív címzést alkalmaztunk, a másolást oldjuk meg a B4:C4 cella-

tartomány kitöltőjelének húzásával. Tehát jelöljük ki ezt a két cel-
lát, fogjuk meg a kitöltőjelet és húzzuk a C16 celláig!
B. Megoldás:
Az A megoldás a való világban a kis értékű címletek megszüntetése
miatt már a múlté (vagy forint helyett euróban használható). Néz-
zünk egy olyan megoldást, amely 2011-ben is használható a forint
fizetőeszközhöz.
Ha az eredményt lefelé kerekítjük, akkor elegendő megoldást ad,
ha csak a 14. sorig számolunk.
Ha az eredményt felfelé kerekítjük, akkor a C1 cellába a követke-
ző képletet írjuk: =PLAFON.PONTOS(157213;5), a számítást pedig
elegendő a 14. sorig végezni.
106. Feladat: Átlagolás két irányban, strukturált hivatkozással is.
Számoljuk ki az ábrán látható terméknyilvántartás átlagos forgalmi
adatait, vagyis milyen termékből és összesen átlagosan mennyit
forgalmazott a cég!
Az átlagszámítás alapadatai és eredményei

A. Megoldás: – hagyományos megoldás.
4. Az adatok bevitele után jelöljük ki a B2:F7 tartományt!
5. Kattintsunk az AutoSzum nyomógomb  jellel jelölt részére!
6. Válasszuk ki a listából az ÁTLAG függvényt!
meghaladó tartományt jelöltünk ki – a sorok és oszlopok átlagolása
azonnal megtörténik.

B. Megoldás: – strukturált hivatkozással.

1. Kattintsunk az A1:F7 tartomány belsejébe!
2. Kattintsunk a Beszúrás szalag Táblázat ikonjára, vagy adjuk ki
a Kezdőlap szalag Formázás táblázatként parancsát (válasz-
szunk táblázatformátumot a galériából)!
3. Kattintsunk a táblázatba! Majd nevezzük el a Táblázateszközök
– Tervezés szalagon a táblázatot! Ez a lépés egyébként kima-
radhat.
5. Rögzítsük a következő képletet:
=ÁTLAG(Termékek[@[Nyomtató]:[Egér]]). Ha az AutoSzum
nyomógomb menüjéből kiválasztjuk az Átlag függvényt, az Ex-
cel automatikusan kiegészíti a képletet (lásd az ábrán). Ez
azonban hibás, mert a kijelölésbe veszi az Év oszlopot is. Ezért
húzással jelöljük ki az ÁTLAG függvény argumentumát, majd a
táblázatban szintén húzással adjuk meg a nyomtatótól az egérig
terjedő részt!
Az automatikus kiegészítést javítani kell

6. Kattintsunk a szerkesztőléc Beírás gombjára! Ekkor az Excel
automatikusan feltölti az Átlag oszlop többi celláját is.
7. Jelöljük ki a B oszlop alján az üres cellát!
8. Ide az ÁTLAG függvényt illesszük be, majd húzzuk a cella kitöltő
jelét az Átlag oszlopig!

107. Feladat: Készítsünk olyan képletet, amely az eső_van és

esernyő_van logikai változók ismeretében megmondja, hogy
megázunk-e?
A, Megoldás: Ha az Automatikus javítás párbeszédpanel Auto-
matikus formázás beíráskor lapján kikapcsoltuk a Képletek kitöl-
tése a táblázatokban a számított oszlopok létrehozásához jelö-
lőnégyzetet.
6. A cella kitöltőjelét húzzuk a C5 celláig, vagy adjuk ki a megjelenő
intelligens címke Az oszlop összes cellájának felülírása ezzel
a képlettel parancsát!
Logikai vizsgálat és az alkalmazott képlet

B, Megoldás: Ha a Képletek kitöltése a táblázatokban a számí-
tott oszlopok létrehozásához jelölőnégyzet be van kapcsolva.
A program ekkor azonnal beírja az eredményeket a megfelelő cel-
lákba, mely műveletet az intelligens címke parancsával vissza-
vonhatunk, illetve leállíthatjuk az ilyen működést, valamint testre
szabhatjuk az automatikus javítást.
Ha kikapcsoltuk a Képletek kitöltése a táblázatokban a számí-
tott oszlopok létrehozásához jelölőnégyzetet, akkor azt az intelli-
gens címke helyi menüjében, vagy Az Excel beállításai párbe-
szédpanel Nyelvi ellenőrzés lapján, az Automatikus javítás beál-
lítása gombbal megjeleníthető párbeszédpanelen kapcsoljuk be.

A program automatikusan kiszámolja a többi cellát is
Statisztikai elemzések
A program sokféle eszközt biztosít, hogy mintavételeket számítsunk,
vagy egy adatsorozatokat értékeljünk, ellenőrizzük különböző felte-
véseink helyességét.
108. Feladat: A vizsgáljuk meg, hogy milyen összefüggés van a
napi átlaghőmérséklet és a sörfogyasztás között (az adatok
„komolytalanok”, most a módszer a lényeges).
1. Rögzítsük az ábra szerinti alapadatokat a munkalap A:D oszlo-
paiba!
Az osztályba sorolás képletei

2. Először a statisztikai függvények segítségével megállapítunk
néhány jellemzőt.
A maximális átlaghőmérséklet: =MAX(C2:C32),

a minimális átlaghőmérséklet: =MIN(C2:C32),
a maximális sörfogyasztás: =MAX(D2:D32)
a minimális sörfogyasztás: =MIN(D2:D32).
3. A hőmérsékleti gyakoriság számítása és a gyakorisági diagram
némi előkészítést igényel. A MAX és MIN közötti terjedelmet öt
osztályra osztjuk és ezek határait a mellékelt ábra függvényei
szerint adjuk meg.
A sörfogyasztás alapadatai és elemzése

4. Ezt követően számolhatjuk már függvény segítségével a gyako-
riságokat. Mivel a GYAKORISÁG függvényt tömbképletként kell
megadnunk, jelöljük ki az I10:I14 tartományt, majd gépeljük be

az =GYAKORISÁG(C2:C32;H10:H14), képletet és végül nyom-
juk meg a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt! Ekkor a képlet
bekerül mind az öt kijelölt cellába, a tömbképlet { } jelei között.
5. Most készítsük el a hőmérsékleti gyakoriság diagramot! Ehhez
jelöljük ki a H9:I14 tartományt!
6. Kattintsunk a Beszúrás szalagfülre!
7. A diagram varázsló számára adjuk meg előbb a pont (x,y), majd
az oszlopdiagram típust! (Így biztosan a hőmérséklet kategóriák-
hoz tartozó gyakoriságot fogja ábrázolni és nem e két értéket
egymástól függetlenül.) Húzással adjuk meg a diagram helyét!
8. Formázzuk a diagramot a minta szerint! Adjunk hozzá diagram-
címet, tengelyfeliratokat, méretezzük a szövegeket!
9. Számoljunk ki további jellemzőket (lásd az ábrát)!
A további statisztikai jellemzők képletei

Feladatunk nagyobbik részét elvégeztük, az eredmény a mellékelt
ábrán látható.
Most nézzük meg, milyen összefüggés van a napi átlaghőmér-
séklet és a sörfogyasztás között! A lineáris korrelációs együttható és
a pontsorozatra legjobban illeszkedő görbe vagy egyenes meghatá-
rozható képlettel is, mi azonban a szemléletesebb grafikonrajzolást
is elvégezzük.
1. Jelöljük ki a C1:D32 tartományt!
3. Most a pont (XY) diagramtípust válasszuk!
4. Húzással adjuk meg a diagram helyét, majd formázzuk az ábrán
látható minta szerint!
5. A pontdiagram elkészítése után adjuk ki a Diagrameszközök/
Elrendezés szalag Trendvonal Lineáris trendvonal paran-
csát!
6. Adjuk ki a Trendvonal További trendvonal-beállítások pa-

rancsot (megtehettük volna, hogy az 5. lépés kihagyásával, itt
választjuk a Lineáris típust)! A jelölőnégyzetekkel kérjük az
egyenlet és az R-négyzet érték megjelenítését!
7. A Vonalstílus párbeszédpanel-lapon állítsunk be vastagabb vo-
nalat!
8. Mivel az egyenlet és az R-négyzet érték a vonalra került, húzzuk
egérrel olyan helyre, ahol nem zavar!
Lineáris regresszió és ábrázolása
Vezérlőobjektumok
A cellákhoz kapcsolt vezérlőobjektumok nagy segítséget jelentenek
a hibátlan és gyors adatbevitelhez. Ez különösen akkor hasznos, ha
a munkalapot kevésbé gyakorlott munkatársaink számára készítjük.
A vezérlőobjektumokkal kapcsolatos feladatokat találhatnak még az
Egyéni párbeszédpanel fejezetben is.
109. Feladat: A feladatban valutaváltó munkalapot készítünk
hagyományos és vezérlőobjektumos kivitelben. Az alapadatokat a
munkalapon rögzítjük, ahonnan az FKERES függvény használatával
keressük ki a választott valutának megfelelő árfolyamot.
Megoldás:
1. Töltsünk fel az alapadatokkal egy új munkalapot (lásd az ábrát)!
2. A Kezdőlap szalag Formázás táblázatként és Cellastílusok
parancsával formázzuk a táblázatot (az első két sort egyedileg
módosítsuk)!
Alapadatok valutaváltáshoz
A klasszikus megoldás:
3. Az A14 cellába írjuk a Valuta, az A15 cellába a Valutanem, az
A16 cellába a Forint szavakat! Ennek megfelelően a B14 cellába
kerül majd a használat során az átváltandó valutamennyiség, a
B15 cellában adjuk meg a fenti listának megfelelő valamelyik va-
lutanemet, amelyet átváltunk, végül az eredményt a B16 cellá-
ban jelenítjük meg.
4. Az eredmény kiszámításához ki kell keresnünk a listából a meg-
felelő árfolyamot. Ehhez az FKERES függvényt használjuk. Fi-
gyeljük meg, hogy az alapadatokat az A3:C12 tartományban
sorba rendeztük a valutanem szerint. A B16 cellába a következő
paraméterezéssel írjuk be az átváltást végző függvényt:
=FKERES(B15;A3:C12;3;0)*B14, azaz a valutanemet, melyet
keresünk, a B15 cellából vesszük, a neki megfelelő értéket az
A3:C12 tartományban keressük és a 3. oszlopban kapjuk vissza.

A valutaátváltást végző képlet

5. Próbáljuk ki az átszámítást különféle valutanemek és mennyisé-
gek esetén! Ha a japán yenhez érünk, akkor a számítás hibás
lesz, hiszen az árfolyam itt 100 egységben szerepel!
6. Módosítsuk hát képletünket úgy, hogy a yen esetében másféle
módszert alkalmazzon. Írjuk át a képletet a következőre:
=HA(B15="Japán jen";FKERES(B15;A3:C12;3;0)*B14/100;
FKERES(B15;A3:C12;3;0)*B14), azaz ha a választott valutanem
JPY, akkor ossza az eredményt 100-zal.
A klasszikus megoldáson alapuló vezérlőelemes módszer:

Itt csak a bevitelt oldjuk meg kényelmesebben, hiszen a vezérlő-
elemekkel csak a beviteli adatokat módosítjuk és az eredményt je-
lezzük ki, amit viszont a fenti módon számítunk. Tehát két para-
méter bevitelére és egy eredmény megjelenítésére szolgáló objek-
tumokat kell létrehoznunk.
1. Jelenítsük meg a Fejlesztőeszközök szalagot (ha még nem tet-
tük volna meg, akkor Az Excel beállításai párbeszédpanel Me-
nüszalag testreszabása lapján jelöljük be a Menüszalag
testreszabása négyzetet)!
A korábbi vezérlők eszközkészlete a Fejlesztőeszközök szalagon

2. Először hozzuk létre a valuta beviteli mezőt. Ehhez válasszuk a

Fejlesztőeszközök szalag Beszúrás gombjának menüjéből a
Szövegmező ActiveX vezérlőobjektumot, majd húzással he-
lyezzük el a munkalap felső részén!
3. A Vezérlők csoport Tulajdonságok gombjával jelenítsük meg
a Properties ablakot, amelyben a Misc kategóriában a
LinkedCell jellemző értékét adjuk meg B14-nek, azaz az itt meg-
jelenő vagy bevitt értéket kössük a B14 cellához!
4. A valutanem választásához a Beviteli lista ActiveX vezérlő-
objektumra kattintsunk, majd húzással adjuk meg ennek helyét is
a lap felső részén!
5. A Properties ablakban állítsuk a LinkedCell jellemző értékét
B15-ra, azaz az itt megjelenő, vagy bevitt értéket kössük a B15
cellához!
A kész beviteli-megjelenítő „kisalkalmazás”

6. Még egy tulajdonságot be kell állítanunk: honnan származnak a
lista adatai? Ehhez a ListFillRange tulajdonságot állítsuk A3:A12-
re, azaz a valutanemeket tartalmazó tartományt adjuk meg. A lis-
tából kiválasztott valutanemnek megfelelő érték pedig a B15 cel-
lába kerül.
7. Készítsünk még egy szövegmezőt az eredmény megjeleníté-
sére, amelyet a B16 cellához kapcsoljunk!
8. Engedjük fel a Fejlesztőeszközök szalag Tervező mód gomb-
ját, és próbáljuk ki a számítást ezekkel az eszközökkel is.

110. Feladat: Árajánlatok készítése mindig összetett feladat.

Ügyelnünk kell arra, hogy nehogy kimaradjon valami. Érdemes erre
a célra is készíteni egy munkalapot, ami akkor is használható, ha
módosítanunk kell az árajánlatban szereplő egységárakat. Példánk-
ban egy nyomdai árajánlatot kalkuláló munkalapot dolgozunk ki. Az
egységárat ez esetben a nyomtatott oldalak száma, az alkalmazott
kötéstípus és borító határozza meg (a normaárak csak minták).
Az árajánlat készítés alapadatai

Megoldás:
1. Vigyük be az ábrán látható alapadatokat egy üres munkalapra!
2. Az A12 cellába írjuk: oldalszám, melynek értékét a B12 cellában
vesszük be, az A13 cellába írjuk: példányszám, melynek értékét
a B13 cellában vesszük be, az A14 cellába írjuk: kötés, melynek
segédértékét a C14 cellában tároljuk majd, az A15 cellába írjuk:
borító, melynek segédértékét a C15 cellában tároljuk, végül az
A16 cellába írjuk: Ár, melynek számított értéke majd a B16 cel-
lába kerül.
3. Először csak az egyetlen példányra jutó nyomtatási költséget
határozzuk meg. Ehhez az A2:B10 tartományból kell kikeres-
nünk az oldalszám és a példányszám szorzatából kapott összes
nyomtatott oldalnak megfelelő értéket. Ennek megfelelően a B16
cellába a következő képletet írjuk:
=FKERES(B13*B12;A2:B10;2;IGAZ)*B12
Itt az IGAZ paraméter jelzi, hogy a tartományból az FKERES
függvény a függvény pontos vagy közelítő egyezést adjon vissza
– ha pontos egyezést nem talált a függvény, akkor a következő
legnagyobb, de a B13*B12 szorzattal megadott keresési_érték

argumentumnál kisebb értéket adja vissza.
4. Ha az egyetlen példány kötésének megfelelő értéket a C14 cel-
lában, a borító értékét a C15 cellában adjuk meg, akkor a B16
cellába írt képlet a következőképpen alakul:
=((FKERES(B13*B12;A2:B10;2;IGAZ))*B12+C14+C15)*B13,
azaz egyetlen példány nyomtatási költségéhez hozzáadjuk a kö-
tés (C14) és borító árát (C15), majd az összeget beszorozzuk a
példányszámmal (B13).
Közbenső állapot
5. A feladatot már megoldottuk, de próbáljunk „felhasználó-
barátabb” kialakítást készíteni. Ehhez első lépésben lehetővé
tesszük, hogy az alapadatokból a kötés (B14) és borítótípus
(B15) begépelése alapján válassza a program a megfelelő érté-
keket. A kötés értékét kikereső képlet, amelyet a C14 cellába
írunk: =FKERES(B14;D2:E4;2;0). A borító értékét kikereső kép-
let, amelyet a C15 cellába írunk: =FKERES(B15;G2:H3;2;0).
6. Minthogy azonban az ilyen begépeléssel megadható értékeket
könnyen elírhatják a felhasználók, ezért e két érték beviteléhez
listát készítünk. Először hozzuk létre a kötéshez a beviteli listát:
kattintsunk a Beviteli lista ikonra az eszköztárban, majd hú-

zással adjuk meg ennek helyét!
7. A Fejlesztőeszközök szalag Tulajdonságok parancsával meg-
jelenített Properties ablakban állítsuk a LinkedCell jellemző ér-
tékét B14-re, azaz az itt megjelenő, vagy bevitt értéket kössük a
B14 cellához!
8. A lista forrásadataihoz a Properties ablak ListFillRange tulajdon-
ságát állítsuk D2:D4-re, azaz a kötéstípusokat tartalmazó tarto-
mányt adjuk meg. A listából kiválasztott kötésnek megfelelő ér-
ték pedig a B14 cellába kerül. (Az 5. lépésben láttuk, hogy ezt a
cellát használjuk fel az érték megkereséséhez.)
9. Most a kötéshez hasonlóan készítsünk beviteli listát a borítóhoz
is! Kattintsunk a Beviteli lista ikonra az eszköztárban, majd hú-
zással adjuk meg ennek helyét!
10. A Properties ablakban állítsuk a LinkedCell jellemző értékét
B15-re, azaz az itt megjelenő, vagy bevitt értéket kössük a B15
cellához!
11. A lista forrásadataihoz a Properties ablak ListFillRange tulajdon-
ságát állítsuk G2:G3-ra, azaz a borítótípusokat tartalmazó tarto-
mányt adjuk meg. A listából kiválasztott borítónak megfelelő ér-
ték pedig a B15 cellába kerül. (Az 5. lépésben láttuk, hogy ezt a
cellát használjuk fel az érték megkereséséhez.)
12. Végül húzzuk ezt a két mezőt a segédcellák fölé, azokra az át-
meneti tároláson kívül már nincs szükség. Jelöljük ki az 1:11 so-
rokat, és rejtsük el a Kezdőlap szalag Formátum/Elrejtés és
felfedés  Sorok elrejtése paranccsal (elrejthetjük a C oszlopot
is). Ha módosítanunk kell az alapadatokon, akkor a Sorok felfe-
dése parancsot is itt találjuk – a felfedés előtt azonban jelöljük ki
a munkalapot, vagy legalábbis a 12. sor előtti részt!
13. Az utolsó számszerű bevitelre maradt B12:B13 cellákat lássuk el
adatbevitel korlátozással! Állítsuk be, hogy az oldalszám 1 és
500 közötti lehet (mert mondjuk az eszközök ezt teszik lehető-
vé), a példányszám pedig 50-től induljon (mert alatta nem érde-
mes elvállalni a munkát).
ját, és próbáljuk ki a számítást!

A kész árajánlat-készítő (az alapadatok sorait elrejtettük)
HIBÁK KEZELÉSE
Gyakran előfordul, hogy képleteink hibás eredményeket adnak, bár
szintaktikailag helyesek. Ez olyankor fordulhat elő például, ha a kép-
letpaletta segítségével adtunk meg egy függvényt (ekkor csak a he-
lyes képletbevitel után hagyhatjuk el a képletpalettát), és a később
megváltozott, illetve áthelyezett kiinduló adatok eredményezik a hi-
bát, esetleg a munkafüzetet kompatibilis formátumba mentjük (és a
korábbi változatban nem ismert függvényt, argumentumot, képlet-
hosszt stb. alkalmaztunk). Gyakran bukkan elő ilyen hiba az osztá-
sok során (ha az osztó később 0 értéket vesz fel), vagy ha a szá-
mokat tartalmazó kiindulási cellába szöveg kerül stb.
A hibák a képletek kiértékelésénél jelennek meg. A képletek kiér-
tékelése a munkalap automatikus vagy kézi újraszámolásakor törté-
nik meg. Bonyolult képleteket tartalmazó vagy nagyméretű munka-
lapok esetében érdemes a kézi újraszámolást beállítanunk Az Excel
beállításai párbeszédpanel Képletek párbeszédpanel-lapján. Kézi
újraszámoláshoz válasszuk a Csak kérésre választókapcsolót. Ez
HIBÁK KEZELÉSE 1123
esetben a mentés előtti újraszámolást külön jelölőnégyzettel állíthat-

juk be. Ekkor a munkalap szerkesztése közben az F9 billentyűvel,
vagy a Képletek szalag Újraszámolás ikonjával számoljuk újra a
füzetet.
Számolási beállítások a Képletek szalagon

A Shift+F9 billentyűkombináció vagy a Munkalap kiszámítása
ikon csak az aktuális munkalapot értékeli újra.
A kézi vagy automatikus újraszámolás beállítható a Képletek
szalag Számítási beállítások gombjának menüjéből is.
A számolási és hibaellenőrzési műveletek beállítása

Ha nem működik az automatikus újraszámolás, akkor ellenőrizzük
Az Excel beállításai párbeszédpanel Képletek lapjának beállításait.
Ügyeljünk arra, hogy egyes lapokat az Excel önmagától bonyolult-

nak minősíthet, ekkor az automatikus újraszámolás helyett önállóan
bekapcsolja a Csak kérésre választókapcsolót. Ha a Munkafüzet
értékeinek újraszámítása mentés előtt jelölőnégyzetet bekapcsol-
juk, akkor a mentések előtt mindenképpen átszámolás történik.
Általában hasznos, ha a képletekben a cellák vagy tartományok
nevét használjuk. Ha kikapcsoljuk a Táblázatnevek használata
képletekben jelölőnégyzetet, akkor az Excel a képletekben használt
bármely címkét kicseréli a megfelelő szabályos cellahivatkozásra.
Ez a változtatás nem vonható vissza.
A korábbi programváltozatokkal szemben a 2007-es verziótól
több hibaellenőrzési beállítást tehetünk a hibaellenőrzésekkel kap-
csolatban is. Az automatikus hibaellenőrzés akkor működik, ha a
Hibaellenőrzés csoport jelölőnégyzetét bekapcsoltuk. Ha kikapcsol-
tuk, akkor az ellenőrzést a Mellőzött hibák újrafigyelése gombbal
utólag is elvégezhetjük.
Ha bekapcsoltuk a Hibát okozó képleteket tartalmazó cellák je-
lölőnégyzetet, akkor a cellák képleteinek kiértékelésekor előforduló
hibákat az Excel a hibás képlet értékeként jeleníti meg a cellában.
Minthogy a cella tartalma – a képlet – nem változik, így lehetősé-
günk van a javításra. A leggyakoribb hibaüzenetek:
Magyar Angol A hiba oka
#ZÉRÓ- #DIV/0!Megkíséreltük a nullával (üres cellával) való
OSZTÓ! osztást.
#HIÁNY- #N/A! Nincs elérhető érték. Például a VKERES, a
ZIK! KUTAT, a HOL.VAN vagy az FKERES
függvényben helytelen a keresési_érték
argumentum (nem érték vagy cellahivatko-
zás), vagy a munkalapfüggvényben egy
vagy több argumentum hiányzik.
#NÉV? #NAME? A függvény nevét nem a képletpaletta se-
gítségével, hanem közvetlen cellaszerkesz-
téssel, vagy a szerkesztőlécre írtuk be és
elrontottuk, illetve nem létező nevet adtunk
meg hivatkozásként, vagy a képletbe a
szöveget idézőjelek nélkül írtuk be. Ez a
hibaüzenet jelenik meg akkor is, ha tarto-
mányhivatkozásban hiányzik egy kettős-

pont (:).
#NULLA! #NULL! Két olyan tartomány metszetét adtuk meg,
amelyek nem metszik egymást.
#SZÁM! #NUM! Túl kicsi vagy túl nagy a szám. Hibás ar-
gumentumot használtunk. Közelítést alkal-
mazó munkalapfüggvénynél (például BMR
vagy RÁTA) a függvény nem talált elfogad-
ható megoldást.
#HIV! #REF! Érvénytelen cellahivatkozást alkalmaztunk.
#ÉRTÉK! #VALUE! Hibás típusú argumentumot vagy operan-
dust használunk, vagy az automatikus kép-
letjavítás funkció nem tudja kijavítani a kép-
letet. Például egy számot tartalmazó cellát
szöveges cellával összegzünk.
A többi jelölőnégyzettel bekapcsolt hiba-ellenőrzési szabály alkal-
mazásakor, ha a program hibát talál, akkor hibára a Hibák jelzése
ezzel a színnel gomb menüjében beállított színű háromszöget jele-
nít meg a cella bal felső sarkában. Ha efölé mozgatjuk a kurzort,
akkor egy intelligens címke jelenik meg, amelyből megtudhatjuk a
hibajelzés okát, és az elhárítás módját is (lásd a következő ábrát).
111. Feladat: Készítsük el a következő ábrán látható termék-
adatok összegzését!
Megoldás:
1. Rögzítsük az alapadatokat az A1:H5 tartományban!
2. Jelöljük ki a B2:H5 tartományt, és kattintsunk a Kezdőlap szalag
AutoSzum gombjára! Ekkor megjelennek a hibajelzések a 6.
sor eredményeket tartalmazó celláinál.
3. Jelöljük ki a G1:G5 tartományt, majd összesítsük ezt is! A prog-
ram ebben az esetben a megelőző tartományt soronként összeg-
zi. Ekkor nincs hibajelzés. A korábbiak szerint a 2.,3. lépést egy-
szerre is végrehajthatjuk, ha a B2:I6 tartományt jelöljük ki az ösz-
szegzés előtt.

A hibajelzés a cella bal felső sarkánál jelenik meg

4. Mozgassuk a kurzort egy hibajelzés fölé, vagy kattintsunk a hibás
cellára!
5. Ha megjelenik az intelligens címke, kattintsunk rá! A címkéből
legördülő menü első sora jelzi a hibát, amiről bővebb információt
kaphatunk a Súgó erről a hibáról paranccsal. A Képlet kiter-
jesztése más cellákra és a Javítás a szerkesztőlécen paran-
csokkal megoldhatnánk a problémát, most azonban ilyen nincs,
ezt a hibajelzést „vaklármának” kell minősítenünk, hiszen nem a
balra szomszédos cellákat, hanem a célcella felettieket össze-
geztük…
A hibák okának keresésére és elhárítására az Excel beépített mun-

kalap-vizsgálat (auditing) eszközeit használjuk. Ezek most a Képle-
tek szalagon foglalnak helyet. Segítségükkel megkereshetjük a
megadott képletekben szereplő cellákat, valamint azokat, amelyek
tartalma más cellák értékétől függ.
112. Feladat: Keressük meg, hogy az előző feladatben a B2 cella
értékét mely cellák használják fel, és a G6 cella értéke mely
cellákból származik!
Megoldás:

2. Kattintsunk a Képletek szalag Utódok mutatása gombjára!

3. Kattintsunk az I6 cellába!
4. Kattintsunk a Képletek szalag Elődök mutatása gombjára!
Az utódok és elődök jelzése

Elődöket csak akkor jeleztethetjük ki, ha az aktív cella más cellatar-
talmakat, hivatkozásokat felhasználó képletet tartalmaz, különben
hibajelzést kapunk (például a fenti példa A4 cellájában).
A Képletek szalag Képletvizsgálat csoportjának ikonjai a mun-
kalapok hibáinak megkeresésében, és a munkalapfüggvények előd-
és utódcelláinak végigkövetésében lehetnek segítségünkre. Ezekkel
az ikonokkal felderíthetjük a munkalap belső összefüggéseit, ellenő-
rizhetjük a képletek teljességét, cellák kapcsolatait, összegek hiány-
talanságát, a képletekben hibát eredményező cellákat (például a 0-
val osztást eredményezőket).
A kijelölt cella képletével kapcsolatban álló, abba
értékeket adó, vagyis a cella tartalmát jelentő függvény paramétereit
adó cellákból (elődök) nyilat rajzol (lásd az következő ábrát). Segít-
ségével a kapcsolatok jobban követhetők a munkalapon.
Az elődcellákból rajzolt jelölő nyilakat törli
az aktív munkalapról. A parancsot a Nyilak eltávolítása gomb me-
nüjében találjuk.
Az aktív cellából nyilat rajzol az olyan képletet tar-
talmazó cellákhoz (utódok), amelyek az aktív cella értékét használ-
ják. Nem annyira egyértelmű, mint az elődcella jelölés (például az
összeg utódnak számtalan elődje lehet az összeget képező tagok
celláiban).
Letörli az utódcellákhoz rajzolt jelölő nyi-
lakat az aktív munkalapról.
A felület és a térfogat eredményt adó elődcellák

A munkalapon korábban a hibakeresővel megraj-
zolt vagy az előd-, illetve utódcellákat jelölő összes nyilat törli.
A cellaértékek helyett a képleteket jeleníti meg, ugya-
núgy, mint az Alt+. billentyűkombináció.
Ha nem mellőztük a hibát, akkor a gomb bal oldalá-
ra kattintva párbeszédpanelt jeleníthetünk meg, amely segít a hiba
elhárításában. A gomb jobb oldalán látható szimbólumra kattintva
gombmenüt jeleníthetünk meg a következő parancsokkal:
A hibaforrás jelölése
Ha a cellatartalmat előállító képlet beírásakor hibát

követtünk el (például nem a beírt függvénynek megfelelő paraméte-

reket adtunk meg) nyilakat húz a hibát feltehetően előidéző celláktól

a hibák bekövetkezésének helyéig.
A helyi menü Hiba mellőzése parancsa megszünteti a hibajel-
zést, azonban a hiba továbbra is fennáll. Ilyen lehet például, ha
rossz függvénynevet írtunk egy cellába (például ha a megadott
egyéni függvényt még nem készítettük el). Természetesen a hibás
cellákra hivatkozó egyéb cellákban is megjelenik a hibajelzés.
Akkor érhető el, ha a munkalapon egy-
másra hivatkozó képleteket találunk. E gomb menüjében az egy-
másra hivatkozó cellák jelennek meg, és ezek a menüből választva
könnyen bejárhatók.
Párbeszédpanelt jelenít meg a képlettel kapcsolatos
hibák felderítésére.
113. Feladat: Kövessük el a fenti ábra szerinti hibát, vagyis rossz
függvénynevet írjunk egy képletbe, majd hivatkozzunk erre a
cellára! Keressük meg, és javítsuk ki a hibát a program eszközeivel!
A. Megoldás:
2. Írjuk be a képletet: =SZIN(30)
4. Írjuk be a képletet: =A2
5. A #NÉV hibajelzés azonnal megjelenik, de mit tehetünk, ha elrej-
tettük a nyilakat vagy kiadtuk a Hiba mellőzése parancsot?
Ilyenkor már csak a cellabeli #NÉV hibajelzés jelzi a hibát (de az
is csak akkor, ha Az Excel beállításai párbeszédpanel Képletek
lapján bejelöltük a Hibát okozó képleteket tartalmazó cellák je-
lölőnégyzetet). A hibaellenőrzés sem használható ilyenkor, mert
átugorja a mellőzött hibákat. A munkalap újraellenőrzéséhez kat-
tintsunk Az Excel beállításai/Képletek lapon a Mellőzött hibák
újrafigyelése gombra!
6. Most megjelennek ismét a hibajelző zöld háromszögek. Kattint-
sunk a B13 cellába, majd a hibajelző címkére, és adjuk ki a cím-
ke menüjének Hibaforrás kijelölése parancsát! Ekkor megjelenik
az A2 cellából a B13 cellába mutató piros nyíl.
7. Kattintsunk a Képletek szalag Hibaellenőrzés gombjára! Megje-
lenik a Hibaellenőrzés párbeszédpanel, amelytől önmagában
még nem lettünk okosabbak, mert – mint az ábrán látható – ér-

telmetlen nevet jelez, holott maga ez a képlet teljesen hibátlan.
A hiba megjelenése a párbeszédpanelen

8. Kattintsunk csak az Előző gombra! Most már észrevehetjük a
hiba tényleges forrását, ugyanis megjelenik a hibás cella A2 és
tartalma az =SZIN(30), a hibaüzenet is megfelelő.
9. Kattintsunk a Javítás a szerkesztőlécen gombra, majd írjuk át a
képletben szereplő függvényt: =SIN(30)
B. Megoldás:
Hibakeresés a képletkiértékelővel
7. A 7. lépés helyett a Képletek szalag Képletkiértékelő parancsát
adjuk ki! Ekkor megjelenik egy párbeszédpanel, amely mutatja a
képletet. A Kiértékelés gombra kattintva elvégzi a képlet kiszá-

mítását, és hibajelzést ad, ha ezt nem tudja megtenni. Az egy-
másba ágyazott vagy másik cellára hivatkozó képletek részen-
ként is kiértékelhetők. Ehhez a Belelépés gombra kattintsunk!
Ezzel megtalálhatjuk azt a képletrészt amely a hibát okozza.
114. Feladat: Kövessünk el most egy körkörös hivatkozás hibát!
Keressük meg, és javítsuk ki a hibát a program eszközeivel!
Megoldás:
1. Kattintsunk a D2 cellába! Írjuk be =E8
2. Kattintsunk az E8 cellába! Írjuk be =F2
3. Kattintsunk az F2 cellába! Írjuk be =D2
4. Ez a három cella tehát egymásra hivatkozik. A program azonnal
megjeleníti az erre a hibára vonatkozó hibajelzést.
5. Kattintsunk a hibaüzenet párbeszédpanel OK gombjára! Ekkor a
program megjeleníti a cellákat összekötő, nyílheggyel ellátott vo-
nalat. Egyúttal a Hibaellenőrzés/Körkörös hivatkozások gomb,
illetve menü is elérhetővé válik. Járjuk be a gombmenü elemeivel
a hivatkozó cellákat! Ugyanezt megtehetjük a nyílhegy helyén lé-
vő cellára kettősen kattintva is.
A körkörös hivatkozás hiba jelzése és a súgóoldal

Hibakeresésre alkalmazhatjuk a Kezdőlap szalag Keresés és kije-
lölés gombmenüjének Ugrás parancsát vagy az F5 gyorsgombot. A
paranccsal megjelenített párbeszédpanel Irányított gombjával kije-
lölhetjük a közvetlen vagy összes előd, és utódcellát, hibás képlete-
ket, üres cellákat, különbségeket.

Az összes elődcella kijelölése

Az adatérvényesítési hibák bekarikázhatók az Adatok szalag Érvé-
nyesítés  Érvénytelen adatok bekarikázása parancsával, ame-
lyet korábban tárgyaltunk.
Akár több, különböző munkafüzetbeli vagy eltérő munkalapokon,
illetve ugyanazon munkalapon szereplő, de távol elhelyezkedő cella
értékének változását is figyelhetjük egyszerre egy egyszerű eszköz-
zel, mégpedig a Képletek szalag Figyelőablak parancsával. Ez
megjeleníti a figyelőablakot (mely húzással áthelyezhető, mére-
tezhető). Ezen a Figyelőpont elhelyezése parancs kiadása után
határozzuk meg azokat a cellákat, amelyeket figyelni szeretnénk. A
megjelenő párbeszédpanelen tetszőleges munkalapra, munka-
füzetbe válthatunk, cellát jelölhetünk ki, utána nyomjuk meg a Hoz-
záadás gombot. A cella neve, címe, értéke, képlete bekerül a figye-
lőablakba és megmarad ott akkor is, ha az ismételt Figyelőablak
paranccsal, vagy az ablakzáró gombbal elrejtjük az ablakot. A figye-
lőablak tartalma akkor sem változik, ha munkafüzetet váltunk, tehát
több munkafüzet egymásra hivatkozó celláit is ellenőrizhetjük.

A figyelőablak és figyelőpont elhelyezése

115. Feladat: Készítsünk három munkalapot, amelyen az alma,
körte, barack termésadatait összegezzük, és egy harmadik lapon e
három lap összegadatait adjuk össze! Készítsünk olyan figyelő-
ablakot, amely mind a négy összegadat változását mutatja,
bármelyik dokumentumot szerkesztjük is!
Megoldás: A feladat leírása szinte bonyolultabb a megoldásnál:
1. Hozzuk létre az alma, körte, barack munkalapokat!
2. Töltsük fel adatokkal és összegezzük azokat!
3. Hozzuk létre a terméseredmények összege munkalapot!
4. A terméseredmények összege munkalapra vegyük át az előző
három munkalap összegadatait és adjuk össze!
5. Adjuk ki a Képletek szalag Figyelőablak parancsát!
6. Vegyük fel az eredménycellákat egyszerre! Ehhez jelöljük ki a
B1:B4 tartományt, majd kattintsunk a Figyelőpont elhelyezése
gombra!
Figyeljük meg, hogy ha munkalapot váltunk és módosítunk a forrás-
adatokon, az eredmény akkor is követhető a figyelőablakban, még
ha a terméseredmények összege munkalap nem is látszik.
A hibák ellen részben védekezhetünk az információs függvé-
nyekkel is. A – több HA függvény egymásba ágyazására is példa –
következő képlet csak akkor számolja ki az osztást, ha az osztó B3
jelű cella nem üres és tartalma szám, egyébként figyelmeztető szö-
veget ír a cellába (az üres függvény angol változata ISBLANK):

=HA(ÜRES(B3)=HAMIS;HA(SZÁM(B3)=IGAZ;B1/B3;"A B3 cella
nem szám");"A B3 cella üres").
A másképp nem látható cellák figyelése a figyelőablakban

Ha a képletek beírásakor vagy kiértékelésekor hibát észlelünk, ak-
kor elsősorban a következőket tekintsük át:
 Vizsgáljuk meg, hogy minden zárójelnek megvan-e a párja.
Amikor létrehozunk egy képletet, az Excel a beíráskor a záró-
jeleket színesen jeleníti meg, a hiányzó zárójel párokra fi-
gyelmeztet.
 Nézzük át cellatartomány hivatkozásainkat. A tartomány első
és utolsó cellájára való hivatkozás elválasztásához használ-
junk kettőspontot (:).
 Győződjünk meg arról, hogy az összes szükséges (kötelező)
argumentumot – és csak azokat – beírtuk-e. Egyes függvé-
nyeknél választható argumentumok is lehetnek. Nézzük meg,
hogy az argumentumok megfelelő típusúak-e.
 Csak hétszeres mélységig lehet beírni vagy egymásba
ágyazni függvényeket.

CÉLÉRTÉK KERESÉSE 1135
 Ha a hivatkozott munkafüzet vagy munkalap neve tartalmaz

nem alfabetikus karaktert is, akkor a nevet aposztrófok közé
kell zárni. Ha a függvény helyes, de a hiányos alapadatok
miatt jelenleg nem kiértékelhető, akkor írjunk elé aposztróf
karaktert (’).
 Győződjünk meg arról, hogy a külső hivatkozások tartalmaz-
nak-e munkafüzetnevet és a munkafüzet elérési útját. Ha
ilyennel találkozunk, nézzük meg, elérhető-e a hivatkozás.
 A számok formázását ne a képletbe írás során végezzük! A
képletbe például akkor is az 1000 számot írjuk be, ha az
1000 Ft értéket szeretnénk abban látni. Képlet eredményé-
nek formázását a Kezdőlap szalag Cellák csoportjának pa-
rancsaival, illetve ikonokkal vagy a Ctrl+1 billentyűkom-
binációval megjeleníthető Cellák formázása párbeszédpane-
len végezzük!
CÉLÉRTÉK KERESÉSE
Gyakran előforduló feladat, hogy adott költségösszetevőkből álló
összes költséget egy megadott határ alá kell szorítanunk. Ha egy-
szerre csak egyetlen költségkomponenst módosítunk, akkor az ilyen
egyszerű optimalizációs feladathoz felhasználhatjuk a célérték kere-
sést. Ilyenkor a célcella az elérendő végeredményt, azaz a célérté-
ket tartalmazó cella, a módosuló cella a megváltoztatandó költség-
komponenst tartalmazó cella.
116. Feladat: Ebben a feladatban egy osztálykirándulás tervezett
költségeit kell leszorítanunk úgy, hogy a költségek fejenként ne
lépjék át a 30000 Ft-ot, a program és az ellátás színvonalának
megtartása mellett a tervezett utazási távolság módosítható a
legrugalmasabban.
Megoldás:
1. Rögzítsük a mellékelt ábrán bemutatott alapadatokat. Az F osz-
lopban található rész- és végeredményeket a következő képle-
tekkel számoljuk:
F4 cella: =B4*D4;
F5 cella: =B5*D5;
F6 cella: =B6*D6;
F7 cella: =B7*D7;
F8 cella: =SZUM(F4:F7)*B3;
F9 cella: =F8/B3.
Látható, hogy az utazási költségek csökkentésével megoldható a
feladat, de ilyen módon 30000 forint fejenkénti költségszintet már
nem érhetnénk el.
A kirándulási költségek kiinduló értékei

3. Adjuk ki az Adatok szalag Lehetőségelemzés  Célérték-
keresés parancsát!
4. A Célérték keresése párbeszédpanel mezőit töltsük ki a mellé-
kelt ábra szerint, majd kattintsunk az OK gombra!
A célértékkeresés paraméterezése
5. Ekkor rövid számolás után megjelenik a végeredmény.
A végeredmény
Valójában a feladatban megfogalmazott probléma is összetettebb,
hiszen rövidebb utazási távolság mellett nem biztos, hogy mindhá-
rom múzeum meglátogatható (különösen nem, ha azok éppen a 120
kilométerre lévő eredeti végponton találhatók). Közelebbi célállomá-
sok esetén a szállásköltség, vagy az étkezés költsége sem biztos,
hogy ugyanakkora marad.
117. Feladat: A célértékkereséssel foglalkozó feladat végén emlí-
tettük, hogy itt valójában több esetről van szó, azaz a probléma a
megoldottnál bonyolultabb, így más eseteket is meg kell vizsgál-
nunk. Például olcsóbb szállás vagy étkezés, rövidebb ideig tartó
kirándulás mellett távolabbi útra is vállalkozhatnak. Hasonlítsuk
most össze ezeket az eseteket!
Megoldás:
1. Adjuk ki az Adatok szalag Lehetőségelemzés  Esetvizsgáló
parancsát!
2. Az új eset felvételéhez az Esetvizsgáló párbeszédpanelen vá-
lasszuk a Hozzáadás gombot!
3. Kattintsunk a Változó cellák mezőbe!
4. A Ctrl billentyű nyomva tartása közben kattintásokkal adjuk meg
a változó cellákat! Ha begépeléssel adjuk meg a cellahivatkozá-
sokat, akkor az egyes cellahivatkozások közé pontosvesszőt te-

gyünk. Képletet tartalmazó cellát ne vegyünk fel, mert az eset-

vizsgálat során felülírjuk a képletet egy állandó értékkel.
Új esetet veszünk fel

5. Adjunk nevet az esetnek az Eset neve mezőben (különben az
OK gomb nem elérhető). A jó visszakeresési lehetőségek bizto-
sítása érdekében egyértelmű esetneveket válasszunk (például
Piroska hostel, 6 ágyas szobák, 2 étkezés – félpanzió).
6. A bevitel végén kattintsunk az OK gombra!
7. A következő párbeszédpanelen adjunk értékeket a megadott
változó cellák számára!
8. A cellaértékek bevitele után kattintsunk a Hozzáadás gombra!
Ekkor felvehetünk egy újabb esetet.
9. Ismételjük meg a bevitelt az összes esetre!

Itt az étkezési költség és a napok száma is változik

10. Az összes változat bevitele után az OK gombra kattintsunk!
11. Visszatértünk az Esetvizsgáló párbeszédpanelre. Ha megad-
tunk eseteket, akkor az Adatok szalag Lehetőségelemzés 
Esetvizsgáló parancsával bármikor ezt a párbeszédpanelt jele-
níthetjük meg. Az egyes esetek megfigyeléséhez válasszuk ki az
esetet az Esetek listában, majd kattintsunk a Megjelenítés
gombra!
Az esetnek megfelelő eredményt a Megjelenítés gomb mutatja meg

12. A kiválasztott esetek utólag a Szerkesztés gombra kattintást
követően módosíthatók.
13. Az esetek összefoglaló jelentéséhez kattintsunk a Jelentés
gombra!
14. A változó cellákat is bemutató jelentéshez az Összefoglaló je-

lentés párbeszédpanelen válasszuk a Jelentés választókapcso-
lót!
15. Kattintsunk a párbeszédpanelen az OK gombra!
16. Ha megelégszünk a végeredmények bemutatásával, akkor az
Esetkimutatás választókapcsolót válasszuk! Természetesen
visszatérhetünk ismét az Esetvizsgáló párbeszédpanelre a Le-
hetőségelemzés/Esetvizsgáló paranccsal és ekkor az össze-
foglaló jelentés mellé is elkészíthetjük a kimutatást.
Részletes eredmény-kimutatás az összehasonlító jelentéssel
Csak az eredményeket bemutató kimutatás

DÁTUMMŰVELETEK 1141
DÁTUMMŰVELETEK
A dátumfüggvényekkel a képletekben előforduló dátumokat és idő-

pontokat dolgozhatjuk fel. Ha például a mai dátumra van szüksé-
günk egy képletben, használjuk a MA munkalapfüggvényt, amely a
számítógép rendszerórája szerinti aktuális dátumot adja vissza. Az
Excel az 1900 típusú dátumformát alkalmazza, melyben a dátumér-
tékek 1 (1900. január 1.) és 2 958 465 (9999. december 31.) közöt-
tiek. A dátumértékben a dátum a tizedesvesszőtől balra áll, az idő
jobbra. Ebben a dátumformában például a 376,5 dátumérték 1901.
január 10-én déli 12:00 órát jelent. A dátumérték az 1900. január 1-
től eltelt napok száma. Az érvényes dátumformát Az Excel beállítá-
sai párbeszédpanel Speciális/E munkafüzet számításakor kate-
góriájában található 1904-es dátumrendszer használata jelölő-
négyzet bejelölésével változtathatjuk meg. A dátumforma automati-
kusan megváltozik, ha egy másik dátumforma szerint elkészített
dokumentumot nyitunk meg.
Ha egy dátum tartalmú cellát a számoknál szokásos módon – te-
hát a Del billentyűvel – törlünk, akkor a cella megőrzi a dátum-
formátumot és a beírt számot automatikusan dátummá alakítja. Ezt
elkerülendő formázzuk a cellát a Kezdőlap szalag Szám csoport-
jának listájában, vagy a Cellák formázása párbeszédpanel Szám
párbeszédpanel-lapján szám formátumúvá. Ez a párbeszédpanel
most a Ctrl+1 billentyűkombinációval, vagy a Kezdőlap szalag
Szám csoportjának neve melletti ikonra kattintva jeleníthető meg.
Mielőtt a dátumokat is alkalmazó pénzügyi műveleteket átte-
kintenénk, lássuk milyen beépített függvények segítik a dátumokkal
végzett műveleteket. Ha egyes függvények nem elérhetők, akkor
telepítenünk kell az Analysis ToolPak beépülőt. Ezt Az Excel beállí-
tásai párbeszédpanel Bővítmények lapján tehetjük meg.
Függvény Feladat
DÁTUM Egy év, hó, nappal megadott szabályos dá-
(év;hónap;nap) tumot dátumértékben szereplő dátummá
DIAGRAMOK
1142 DÁTUMMŰVELETEK
Függvény Feladat
angolul DATE alakít.
DÁTUMÉRTÉK (dá- A szabályos dátumalakban szövegként
tum_szöveg) megadott dátumot dátumértékké alakítja át.
angolul DATEVALUE
ÉV (dátumérték) 1900-2078 közötti dátumértéket évvé alakít
angolul YEAR át, az eredmény egész szám.
HÉT.NAPJA (dátumér- Egy dátumértéket a hét egy napját jelölő
ték; e_típus) egész számmá alakít át. Az e_típus az
angolul WEEKDAY eredmény értékét meghatározó szám. 1
(vagy hiányzik) esetén az eredmény 1 (va-
sárnap) és 7 (szombat) közötti, 2 esetén az
eredmény 1 (hétfő) és 7 (vasárnap) közötti,
3 esetén az eredmény 0 (hétfő) és 6 (vasár-
nap) közötti szám.
HÉT.SZÁMA (dátumér- Visszaadja, hogy a megadott dátum az év
ték;[vissza_típus]) hányadik hetére esik. A vissza_tipus argu-
mentum a hét kezdőnapját jelző szám.
Alapértéke 1 (vasárnap).
HÓNAP (dátumérték) A dátumérték argumentumnak megfelelő
angolul MONTH hónap értéket egész számként (1=január,
12=december között) adja eredményül.
HÓNAP.UTOLSÓ.NAP Egy megadott kezdő dátumnál megadott
(kezdő_dátum; hóna- hónappal korábbi vagy későbbi hónap utolsó
pok) angolul napjának dátumértékét adja eredményül.
EOMONTH Lejárati vagy esedékességi időpont kiszámí-
tására használható.
IDŐ (óra; perc; mperc) Adott időpont időértékét adja meg. Az időér-
angolul TIME ték egy tízes számrendszerbeli tört, melynek
értéke 0 és 0,99999999 között mozoghat; a
0 utal 0:00:00 (24:00:00)-ra, a 0,99999999
pedig 23:59:59-re.
IDŐÉRTÉK Szövegesen adott időpontot időértékké ala-
(idő_szöveg) kít át. Az időérték egy tízes számrendszer-
angolul TIMEVALUE beli tört, melynek értéke 0 (24:00:00) és
0,99999999 (23:59:59) közötti lehet.
KALK.DÁTUM Egy megadott kezdő dátumnál megadott
Függvény Feladat
(kezdő_dátum; hóna- hónappal korábbi vagy későbbi dátum dá-
pok) tumértékét adja eredményül.
angolul EDATE
KALK.MUNKANAP Adott dátumnál adott munkanappal korábbi
(kezdő_dátum; napok; vagy későbbi dátum dátumértékét adja
[ünnepek]) eredményül.
KALK.MUNKANAP. Adott dátumnál adott munkanappal korábbi
INTL (kezdő_dátum; vagy későbbi dátum dátumértékét adja
napok;[hétvége]; eredményül úgy, hogy paramétereket alkal-
[ünnepek]) maz a hétvége napjainak, illetve ezek szá-
mának a megjelölésére.
MA () A rendszerórából vett aktuális napi dátum
angolul TODAY dátumértékét adja eredményül.
MOST () A rendszerórából vett aktuális napi dátumot
angolul NOW és a pontos időt adja eredményül. Az ered-
ményül adott érték nem frissül folyamato-
san, csak a munkalap átszámolásakor vagy
a függvényt tartalmazó makró (Visual Basic
modul) lefutásakor változik meg.
MPERC (időérték) A megadott időértéket (0 és 59 egész szám)
angolul SECOND másodpercekké alakítja át.
NAP (dátumérték) Egy dátumértéket a hónap egy napjává (0–
angolul DAY 31) alakít.
NAP360 (kezdet; vég; 360 napos naptár (tizenkét 30 napos hónap)
módszer) alapján számítja ki két dátum közé eső na-
angolul DAYS360 pok számát. 30 napos hónapokon alapuló
könyvelésnél használhatjuk a kifizetések
kiszámítására.
ÓRA (időérték) Az argumentumnak megfelelő órát egész
angolul HOUR számként (0-23) adja eredményül.
ÖSSZ.MUNKANAP Két dátum közötti teljes munkanapok szá-
(kezdet; vég; ünnepek) mát (a napok számát a hétvégi és a munka-
angolul szüneti napok nélkül) adja vissza.
NETWORKDAYS
ÖSSZ.MUNKANAP. Kiszámítja a teljes munkanapok számát két
INTL dátum között úgy, hogy paramétereket al-
Függvény Feladat
(kezdő_dátum, kalmaz a hétvége napjainak, illetve ezek
vég_dátum, [hétvége],számának a megjelölésére. A függvényt a
[ünnepek]) munkában töltött napok, a szállítási határ-
angolul WORKDAY idők, számlák esedékességének kiszámítá-
sára használjuk.
PERC (időérték) Az argumentumnak megfelelő perc értéket
angolul MINUTE egész számként (0-59) adja eredményül.
TÖRTÉV(kezdet; vég; A kezdő és a végdátum közötti teljes napok
módszer) számát törtévként adja vissza, felhasználha-
angolul YEARFRAC tó adott időszak teljes évhez viszonyított
eredményének vagy kötelezettségének
megállapítására. A módszer a napok kiszá-
mítására használt módszer kódja:
0 vagy hiányzik – amerikai (NASD) 30/360,
1 – tényleges/tényleges,
4 – európai 30/360.
A következőkben néhány egyszerű, dátumokkal foglalkozó feladatot
oldunk meg.
118. Feladat: Határozzuk meg az aktuális dátumhoz tartozó
napnevet.
Megoldás:
Írjuk be egy tetszőleges cellába az =HÉT.NAPJA(MA()) képletet,
amelynek eredménye – 2011. február 5.-én – 7, azaz szombat (mi-
vel az angol rendszer szerint a vasárnapot tekintik 1-nek).
119. Feladat: Határozzuk meg az aktuális dátumhoz tartozó
hónapot.
Megoldás:
Írjuk be az =HÓNAP(MA()) függvényt, amelynek eredménye 11,
azaz november.
120. Feladat: Határozzuk meg hány munkanap van még 2011.
december 31-ig (az ünnepek kizárása nélkül).
Megoldás:

Írjuk be egy tetszőleges cellába az =ÖSSZ.MUNKANAP(MA(); DÁ-

TUMÉRTÉK("2011.12.31")) képletet, amelynek eredménye: 235
nap, ha a kezdődátum 2011.02.05.
121. Feladat: Határozzuk meg hány munkanap van 2011.02.05-
től az ünnepek kizárásával 2011. december 31-ig.
Dátumműveletek alapadatai
A. Megoldás:
2011.02.05-től a következő ünnepnapokat kell kizárnunk az interval-
lumból: március 15., április 25., június 13., október 1., december 26.
3. Töltsük fel az alapadatokkal az A1:B7 tartományt. Az eredményt
az I4 cellába várjuk, kattintsunk ide, majd a szerkesztőléc Függ-
vény beszúrása ikonjára és válasszuk ki az ÖSSZ.MUNKANAP
függvényt. A Függvényargumentumok párbeszédpanel megje-
lenése után az egyes argumentumokat a munkafüzetbe kattintva
adjuk meg. Kattintsunk a Kezdő_dátum mezőbe, majd a munka-
füzet A2 cellájába (amelynek tartalma 2011.02.05), utána kat-
tintsunk a Vég_dátum mezőbe, majd a munkafüzet A3 cellájába.
4. Végül kattintsunk az Ünnepek mezőbe, majd a munkafüzetben
az egér húzásával jelöljük ki az A4:A8 tartományt (lásd az áb-
rát). Figyeljük meg, hogy a mezők mellett megjelenik az argu-
mentumok kiértékelésével kapott részeredmény, alattuk a vég-
eredmény. Kattintsunk a Kész gombra és megjelenik a cella ér-
téke, vagyis a képlet kiértékelésének eredménye: 231 nap.

B. Megoldás:
Az ünnepnapok tartományát tömbképletté alakítjuk. Jelöljük ki az
A4:A8 hivatkozást a képletben, és nyomjuk meg az F9 billentyűt.
A függvény paraméterezése tömbképlettel

122. Feladat: Határozzuk meg, milyen dátum volt 100 munka-
nappal a mai dátum (2011. február 05.) előtt (ünnepnapokkal
együtt).
A. Megoldás:
1. Írjuk be az =KALK.MUNKANAP("2011.02.05”;-100) képletet,

amelynek eredménye a 40441 dátumérték, amelyet dátumformá-
ra kell alakítanunk.
2. A dátumformát válasszuk ki a Kezdőlap szalag Szám csoportjá-
nak listájában, vagy adjunk meg a Cellák formázása párbeszéd-
panel Szám lapján egy megfelelő dátumformátumot. Ezt a párbe-
szédpanelt például a Kezdőlap szalag Szám csoportjának neve
melletti ikonra kattintva jeleníthetjük meg.
A dátumot visszaadó képlet értéke így: 2010. szeptember 20. Ha a
#NÉV? Hibaüzenetet kapjuk vissza, akkor telepítsük Az Excel beál-
lításai párbeszédpanel Bővítmények lapján az Analysis Toolpak
beépülőt.
B. Megoldás:
1. Írjuk a mai dátumot vagy dátumot visszaadó képletet az A14
cellába!
2. Írjuk az eredményt adó =KALK.MUNKANAP(A14;-100) képletet
az A15 cellába! Ugyanezt az eredményt kapjuk a következő
képlettel: =KALK.MUNKANAP(MA();-100)
123. Feladat: Számoljuk ki, hány napból állt a múlt évszázad!
Megoldás:
1. Írjuk be az A1 cellába 1900.01.01
2. Írjuk be az A2 cellába 2000.01.01
3. Írjuk a következő képletet az A3 cellába: =A2-A1, aminek az
eredménye 36525, ami természetesen tartalmazza a szökőévek
plusz napjait is (tehát egy év átlagos hossza 365,25 nap).
124. Feladat: Számoljuk ki: a mai (2011.02.05) napig az év
hányad része telt el!
Megoldás:
Írjuk be az =TÖRTÉV(DÁTUMÉRTÉK("2011.1.1");MA();3) képletet,
amelynek eredménye: 0,0959.
A képletet itt a gyakorlás kedvéért szintén adjuk meg a Függ-
vényargumentumok párbeszédpanelen keresztül is.

Az év törtrészét kiszámoló képlet paraméterezése

PÉNZÜGYI SZÁMÍTÁSOK
A pénzügyi függvények segítségével igen sokrétű számítást végez-

hetünk többek között értékpapírok jövedelmének, megtérülésének,
kamatozásának, eszközök értékcsökkenésének meghatározására.
A táblázatkezelő programok elsődleges célja a pénzügyi számítások
gyorsítása, egyszerűsítése volt, a többi alkalmazási terület később
fedezte fel a rendszerben rejlő lehetőségeket. Több pénzügyi függ-
vény is alkalmazza az alap argumentumot. Ez a napok kiszámítási
módját jelző kódszám:
0 vagy hiányzik Amerikai (NASD) 30/360, azaz 12 darab 30 napos
hónap
1 Tényleges/tényleges
2 Tényleges/360
3 Tényleges/365
4 Európai 30/360
A nem egész kódszámot a felhasználó függvény minden esetben
egész számra csonkolja. A függvények a #SZÁM! hibaértéket adják
eredményül, ha alap < 0 vagy alap > 4, illetve a ráta, az időszakok
argumentumok nem pozitívak.
A függvények az #ÉRTÉK! hibaértéket eredményezik, ha bárme-
lyik argumentumuk nem szám. A költségeket (például a bankbetétre
befizetett összeget) negatív értékkel adjuk meg, a bevételeket (pél-
dául az osztalékot) pozitív értékkel. Az összes függvényt részlete-
sen ismertettük a [13] jelű irodalomban, e helyen egy részük jelleg-
zetes alkalmazási körében mutatunk példákat. Ha az egyes munka-
lapfüggvények nem állnak rendelkezésre, akkor telepítsük az

1150 PÉNZÜGYI SZÁMÍTÁSOK
KAMAT, TÖRLESZTÉS
125. Feladat: Számítsuk ki egy 1000000 Ft-os, 20%-os éves
kamatrátájú, 10 hónap alatt visszafizetendő kölcsön (vagy gyűjtött
megtakarítás) havi törlesztőrészletét, ha mindig a hónap végén
fizetünk.
Megoldás:
A feladat megoldásához a RÉSZLET (az angol változatnál PMT)
függvényt használjuk fel, amely kiszámítja állandó nagyságú törlesz-
tő részletek és kamatláb mellett a törlesztési időszakra vonatkozó
tőke- és kamattörlesztési összeget (a költségek, adó nélkül).
A törlesztőrészlet-számítás paraméterezése párbeszédpanelen

Szintaxisa: RÉSZLET(ráta; időszakok; mai_érték; jövő_érték; típus),
ahol
ráta Az időszakonkénti kamatláb, havi értéke =éves ka-
mat%/12.
év*12.
akkor a függvény 0 értéket tételez fel. Pozitív, ha fel-
vesszük pénzt, negatív, ha kölcsönadunk.

KAMAT, TÖRLESZTÉS 1151

lesz a jövőbeli érték. Negatív értéke esetén, az időszak
végén, a periodikus befizetéseken túl még fizetnünk
kell, pozitív értéke esetén végül mi kapjuk meg ezt az
összeget.
zetés az időszak végén (ez az alapértelmezett érték),
1 – fizetés az időszak kezdetén.
Írjuk be az =RÉSZLET(20%/12; 10; 1000000) képletet, amelynek
eredménye: –109394 Ft. Az éves törlesztés ennek 10-szerese (mert
a törlesztési időszakok=10).
megtakarítás) 5. havi kamattörlesztését, ha mindig a hónap végén
fizetünk.
Megoldás:
A feladat megoldásához az RRÉSZLET (az angol nyelvű változatnál
IPMT) függvényt használjuk fel, amely egy adott időszakra kiszámít-
ja periodikus kifizetések és állandó kamatláb mellett egy hiteltörlesz-
tésen belül a kamattörlesztést.
Szintaxisa: RRÉSZLET(ráta; időszak; időszakok; mai_érték; jö-
vő_érték; típus), ahol a RÉSZLET függvény argumentumain túl:
időszak 1 és az időszakok közötti érték, annak a periódusnak a
száma, melyre a kamattörlesztés nagyságát keressük.
Írjuk be az =RRÉSZLET(20%/12; 5; 10; 1000000) képletet, amely-
nek eredménye: –10329 Ft.
megtakarítás) 5. havi tőketörlesztését, ha mindig a hónap végén
fizetünk.
A. Megoldás:
Kiszámolhatjuk az előző két eredmény különbségét, hiszen
PMT=IPMT+PPMT.
B. Megoldás:
Alkalmazhatjuk a tőketörlesztés kiszámítására a PRÉSZLET (ango-
lul PPMT) függvényt is.
Szintaxisa: PRÉSZLET(ráta; időszak; időszakok; mai_érték; jö-
vő_érték; típus), ahol az argumentumok megegyeznek az
RRÉSZLET függvénynél ismertetettekkel.
Írjuk be az =PRÉSZLET(20%/12; 5; 10; 1000000) képletet,
amelynek eredménye: –99 065 Ft.
Az annuitás – adott időn át azonos összegű, periodikusán kapott
még az ÖSSZES. KAMAT, ÖSSZES. TŐKERÉSZ, KJÉ függvények
is. Ezekben a kifizetett összegek negatív értékkel, a kapott össze-
gek (például az osztalék) pozitív értékkel fordulnak elő.
128. Feladat: Számítsuk ki egy 300000 Ft-os, 20,5%-os éves
kamatrátájú, 72 hónap alatt visszafizetendő lakáskölcsön havi tőke-
és kamattörlesztését minden év végén (az 1., 12., 24., 36., 48. és a
60. hónapban), ha mindig a hónap végén fizetünk.
Megoldás:
1. Készítsük el az alapadatok táblázatát, amelyben az A2: A7 tar-
tomány tartalmazza az időszakok számát, azaz a kezdettől eltelt
hónapokat, a B oszlopba kerülnek a kamatfizetések, a C oszlop-
ba az adósság (tőke) törlesztés és a D oszlopba a havi befizeté-
seket írjuk. Alapadatként e három oszlopnak csak a nevét adjuk
meg.
2. Írjuk a B2 cellába a kamatfizetés képletét: =RRÉSZLET
(20,5%/12; A2; 60; 300000).
3. Kirkuk a C2 cellába a tőketörlesztés képletét: =PRÉSZLET (20,
5%/12; A2; 60; 300000).
4. Írjuk a D2 cellába a két megelőző cella összegét: =B2+C2.
5. Jelöljük ki a B2:D2 cellákat, majd a tartomány kitöltőjelét húzzuk
a D7 celláig. Az eredmény az ábrán látható. Megfigyelhetjük,
hogy a törlesztést a kamatfizetéssel kezdjük, így adósságunk
alig csökken.

KAMAT, TÖRLESZTÉS 1153
Adósság- és kamattörlesztés változása a futamidő során

kamatrátájú, 72 hónap alatt visszafizetendő lakáskölcsön évenként
visszafizetendő kamattörlesztését minden év végén (az 1., 12., 24.,
36., 48. és a 60. hónapban).
Megoldás:
A kamattörlesztések halmozott összegének kiszámítására az ÖSZ-
SZES.KAMAT (angolul CUMIPMT) függvényt használjuk.
Szintaxisa: ÖSSZES.KAMAT(ráta; időszakok; mai_érték; kez-
dő_p; vég_p; típus), ahol a RÉSZLET függvény argumentumain túl:
1-gyel kezdődik.
vég_p Az utolsó törlesztési időszak (vég_p>kezdő_p).
Az évenként visszafizetendő kamatrészletek

1. Írjuk be az A2:A7 cellákba a vizsgált éveket.
2. Írjuk be a B2 cellába az =ÖSSZES.KAMAT(20,5%/12; 72;
300000; (A2-1)*12+1; A2*12; 0), képletet.
3. A B2 cella kitöltőjelét egérrel húzzuk a B7 celláig.

4. Az eredmény az ábrán látható. Megfigyelhető, hogy a hat év
alatt összesen 223660 Ft kamatot fizetünk vissza.
kamatrátájú, 72 hónap alatt visszafizetendő lakáskölcsön évenként
visszafizetendő tőketörlesztését minden év végén (az 1., 12., 24.,
36., 48. és a 60. hónapban).
Megoldás:
A kamattörlesztések halmozott összegének kiszámítására az ÖSZ-
SZES.TŐKERÉSZ függvényt használjuk.
Szintaxisa: ÖSSZES.TŐKERÉSZ(ráta; időszakok; mai_érték;
kezdő_p; vég_p; típus), ahol az argumentumok megegyeznek a fen-
tebb tárgyaltakkal.
1. Írjuk be a B2 cellába az =ÖSSZES.TŐKERÉSZ(20,5%/12;
72; 300000; (A2-1)*12+1; A2*12; 0), képletet.
2. A B2 cella kitöltőjelét egérrel húzzuk a B7 celláig.
A kamattörlesztések halmozott összegének alakulása

3. Az eredmény az ábrán látható. Megfigyelhetjük, hogy a tör-
lesztési időszak végére a teljes tőkét visszafizetjük.
BEFEKTETÉS, ÉLETJÁRADÉK
131. Feladat: Számítsuk ki, mekkora összeget kell befizetnünk
24 %-os kamatláb mellett ahhoz, hogy a befizetést követően 10
éven keresztül minden hónap végén 10000 Ft életjáradékot kapjunk.
BEFEKTETÉS, ÉLETJÁRADÉK 1155
Megoldás:
A feladat megoldásához az MÉ (az angol nyelvű változatnál PV)
függvényt használjuk fel, amely egy befektetés mai értékét (azaz az
összesített jövőbeli törlesztések jelenlegi értékét) számítja ki. Pél-
dául a pénzt hitelező számára a kölcsön összege a kölcsönadott
pénz mai értéke.
Szintaxisa: MÉ(ráta; időszakok; részlet; jövő_érték; típus), ahol a
RÉSZLET függvénnyel megegyező argumentumokat alkalmazunk.
Írjuk be az = MÉ(0,24/12; 12*10; 10000; ; 0) képletet, amelynek
értéke, azaz a jelenérték (a diszkontált névértékek összege):
–453 554 Ft. Ennyit kell befizetnünk az időszak kezdetén.
132. Feladat: Számítsuk ki, mekkora összeget kell befizetnünk
24 %-os kamatláb mellett ahhoz, hogy a befizetést követően 10
éven keresztül minden hónap végén 10000 Ft életjáradékot kapjunk,
valamint a lejáratkor még 100000 Ft-ot.
A. Megoldás:
Írjuk be az = MÉ(0,24/12; 12*10; 10000; 100000; 0) képletet, amely-
nek értéke, azaz a jelenérték (a diszkontált névértékek összege) –
462 843 Ft. Ennyit kell befizetnünk az időszak kezdetén.
B. Megoldás:
1. Töltsük be az alapadatokat az ábra szerint az A6:B10 tarto-
mányba!
2. Írjuk az =MÉ(B6/12; 12*B7; B8; B9; 0) képletet az eredményt
adó C10 cellába!
3. Próbáljuk ki az adatbevitelt úgy is, hogy a függvényt a képletse-
gítőből vagy a Függvény beszúrása ikonra kattintva megje-
lenített párbeszédpanelről, a pénzügyi függvények közül szúr-
juk be, majd a paramétereket a Függvényargumentumok pár-
beszédpanelen, az egyes mezőkbe, utána a munkafüzet megfe-
lelő cellájába kattintva adjuk meg! Ez a módszer most hosz-
szabb, de gondoljunk arra, hogy a képlet, illetve a függvény is-
meretlen, és segítségre van szükségünk a megfelelő függvény
kiválasztásához.

A feladat alapadatai és paraméterezése
133. Feladat: Mennyit kell befizetnünk a fenti feltételek mellett

akkor, ha a járadékot minden hónap elején kérjük?
Megoldás:
Írjuk be az =MÉ(0,24/12; 12*10; 10000; 100000; 1) képletet, amely-
nek értéke, azaz a jelenérték (a diszkontált névértékek összege)
–471 914 Ft.
134. Feladat: Döntsük el, érdemes-e megkötnünk egy ajánlott,
650000 Ft árú, évi 8%-kal kamatozó életjáradék-biztosítást, amely
havonkénti 5000 Ft-os járadékát az elkövetkező 20 évben fizeti!
A. Megoldás:
A befektetés mai értéke az =MÉ(0,08/12; 12*20; 5000; ; 0), képlettel
kiszámolt eredménye –597771 Ft (a kiadásunk miatt negatív). A
befektetés a biztosított számára gazdaságtalan, mert a biztosító
többet (650000 Ft-ot) kér érte, mint a járadék jelenlegi értéke
(597771 Ft).
B. Megoldás:
A feladatot megoldhatjuk most is cellahivatkozásokkal, sőt egy
eredményt kiértékelő képletet is beilleszthetünk a feladat végére
(lásd az ábrát).

A megoldás az eredmény kiértékelésével
135. Feladat: Döntsük el, érdemes-e megkötnünk egy ajánlott,

650000 Ft árú, évi 8%-kal kamatozó életjáradék-biztosítást,
havonkénti 6000 Ft-os járadék mellett!
A. Megoldás:
Havi 6000 Ft-os járadék esetén már érdemes megkötni ezt a befek-
tetést, mert a jelenlegi érték így =MÉ(0,08/12; 12*20; 6000; ; 0),
eredménye –717326 Ft, nagyobb, mint amit a biztosító kér érte.
B. Megoldás:
A legegyszerűbb, ha az előző feladatban kicseréljük az életjáradék
paramétert (lásd az ábrát).
A megoldás az eredmény kiértékelésével
136. Feladat: Számítsuk ki egy olyan befektetés jelenlegi értékét,

amelybe az első időszak végén 100000 Ft-ot kell befizeti, és
amelyből az azt követő három évben rendre 30000 Ft, 42000 Ft és
68000 Ft bevétel származik? Az éves diszkontráta 10%.
Megoldás:
A feladat megoldásához az NMÉ (az angol nyelvű változatnál NPV)
függvényt használjuk fel, amelynek feladata adott pénzáramlás és
kamatláb mellett egy befektetéshez kapcsolódó pénzáramlás nettó
jelenértékének meghatározása, azaz egy mai befektetés követ-

keztében előálló jövőbeni kifizetések (negatív értékek) és bevételek
(pozitív értékek) jelen pillanatra diszkontált értékének kiszámítása. A
hasonló funkciójú MÉ (PV) függvénynél a pénzáramlások az idő-
szakok elején és végén egyaránt történhetnek. Itt viszont az érték
változók eltérhetnek egymástól.
Szintaxisa: NMÉ(ráta; érték1; érték2; ...), ahol
ráta Az egy fizetési időszakra érvényes diszkontráta.
érték1, ... A kompatibilis változatban legfeljebb 29, a 2010-es vál-
tozatban legfeljebb 254 szám, tömb vagy hivatkozás,
mely a jövőbeni, a periódus végén esedékes bevéte-
leket és kifizetéseket azonos időközökben leíró sorozat.
Az értékek megadásának sorrendje meghatározó. A
számmá lefordíthatatlan szövegek hibaértéket eredmé-
nyeznek.
A befektetés kezdete az érték1 időpontját megelőző időszak, vége
az utolsó pénzáramlás (kifizetés) időpontja. Az első periódus elején
esedékes pénzáramlás ellenértékét a számítás után kell hozzáadni
a függvény eredményéhez.
A nettó jelenérték: =NMÉ(10%; –100000; 30000; 42000; 68000),
eredménye 11884 Ft.
A képlet paraméterezése
Ha a befektetés az első időszak elején kezdődik: =NMÉ(10%;
30000; 42000; 68000)–100000 Ft, eredménye 13073 Ft.
137. Feladat: Mekkora lesz az értéke egy év múlva 100000 Ft-os
befektetésünknek, ha 12% évi kamatozású, havonkénti kamat-
jóváírású számlán tartjuk (a havi kamat 12%/12, azaz 1%), és
havonta, minden hónap elején elhelyezünk 10000 Ft-ot a számlán?
Megoldás:
A feladat megoldásához a JBÉ (angolul FV) függvényt használjuk,

amely periodikusan ismétlődő, állandó összegű kifizetések és állan-
dó kamatláb mellett kiszámítja egy befektetés jövőbeli értékét.
Szintaxisa: JBÉ (ráta, időszakok_száma; részlet; mai_érték; tí-
pus), ahol
mat%/12.
év*12.
részlet A rendszeres állandó kifizetések összege. (Rendsze-
rint csak a tőke- és kamattörlesztés összege a költsé-
gek nélkül).
típus Egész szám, a törlesztések esedékessége. 0 – fizetés
az időszak végén, 1 – fizetés az időszak kezdetén.
A befektetés értéke egy év múlva (a 12. hónap végén):
=JBÉ(1%; 12; –10000; –100000; 1), eredménye 240776 Ft.
A költségeket (például a bankbetétre befizetett összeget) negatív
értékkel adjuk meg, a bevételeket (például az osztalékot) pozitív
értékkel.
138. Feladat: Mekkora lesz az értéke egy év múlva befekte-
tésünknek, ha 12% évi kamatozású, havonkénti kamatjóváírású
számlán tartjuk (a havi kamat 12%/12, azaz 1%), és havonta,
minden hónap elején elhelyezünk 10000 Ft-ot a számlán?
Megoldás:
Írjuk be az =JBÉ(1%; 12; –10000; 0; 1), képletet, amelynek eredmé-
nye 128 093 Ft, azaz a befizetett 120000 forintunk 8093 Ft-ot kama-
tozik.
139. Feladat: Mekkora lesz az értéke 10 év múlva befekte-
tésünknek, ha 6% évi kamatozású, havonkénti kamatjóváírású
számlán tartjuk, és minden hónap végén elhelyezünk 10000 Ft-ot a
számlán, amelyet 100000 Ft befizetésével nyitunk meg?
Megoldás:
Írjuk be az =JBÉ(0,6/12; 10*12; –10000; –100000) képletet, amely-
nek eredménye 1 465 448 Ft.
ÉRTÉKPAPÍR ELEMZÉS
140. Feladat: Mekkora az éves névleges kamatlába egy negyed-
évenként kamatot fizető, 27 %-os éves kamatozású értékpapírnak?
Megoldás:
A feladat megoldásához a NÉVLEGES függvényt használjuk, amely
kiszámítja a tényleges éves kamatláb és az évenkénti tőkésítési
időszakok száma alapján az éves névleges kamatlábat.
Szintaxisa: NÉVLEGES (kamatláb; időszak), ahol
kamatláb A tényleges éves kamatláb.
időszak Tőkésítési időszakok (egész) száma egy év alatt.
Írjuk be az =NÉVLEGES(27%; 4) képletet, amelynek eredménye
0,246 azaz 24,6%.
141. Feladat: Mekkora egy 2011. február 28-án kibocsátott,
2011. május 1-jei elszámolású, 6%-os szelvénykamatlábú, 1000 Ft
névértékű, periodikusan kamatozó kincstárjegy felszaporodott
kamata (az első kamatfizetési időpont: 2011. augusztus 31.,
kamatszelvény-fizetés félévente)?
Megoldás:
A feladat megoldásához az IDŐSZAKI.KAMAT (angolul ACCRINT)
függvényt használjuk, amely a periodikusan kamatozó értékpapír
felszaporodott kamatát adja eredményül.
Szintaxisa: IDŐSZAKI.KAMAT(kibocsátás; első_kamat; kiegyenlí-
tés; ráta; névérték; gyakoriság; alap), ahol
A függvény egészre csonkolja.
első_kamat Dátumérték, az értékpapír első kamatfizetési
időpontja. A függvény egészre csonkolja.
gyakoriság Az éven belüli kamatszelvény-fizetések száma,
a függvény egészre csonkolja. 1 – évenkénti fize-

ÉRTÉKPAPÍR ELEMZÉS 1161
tésnél, 2 – félévenkénti fizetésnél, 4 – negyed-

évenkénti fizetésnél.
zata szerint.
Írjuk be az =IDŐSZAKI.KAMAT(40602; 40786; 40664; 0,06; 1000; 2;
0) képletet, amelynek eredménye 10,17 Ft. A függvényben az alapot
a 30/360 módon vettük figyelembe.
Természetesen itt már érdemesebb a beszédesebb megoldást
választani a dátumértékek számolgatása helyett (lásd az ábrán).
Az alapadatok és a képlet paraméterezése
142. Feladat: Mekkora egy 2011. április 1-én kibocsátott, 2015.

június 1-i lejáratú, 6%-os kamatozású, 1000 Ft névértékű kötvény
felszaporodott kamata (1900-as dátumrendszerben)?
Megoldás:
A feladat megoldásához a LEJÁRATI.KAMAT (angolul ACCRINTM)
függvényt használjuk, amely egy lejáratkor kamatozó értékpapír fel-
halmozódott kamatát adja eredményül.
Szintaxisa: LEJÁRATI.KAMAT(kibocsátás; kiegyenlítés; ráta;
névérték; alap), ahol
kiegyenlítés Dátumérték, az értékpapír lejárati napja. A függ-
vény egészre csonkolja.

zata szerint.
Írjuk be az =LEJÁRATI.KAMAT(40602; DÁTUMÉRTÉK
("2015.06.01"); 0,06; 1000; 3) képletet, amelynek eredménye 255
Ft. A függvényben az alapot a tényleges/365 módon vettük figye-
lembe. Természetesen csak az adatbevitel rugalmasságának szem-
léltetésére alkalmaztunk ilyen paraméterezést, hiszen használhattuk
volna az
=LEJÁRATI.KAMAT(DÁTUMÉRTÉK("2011.02.28"); 42156; 0,06;
1000; 3) vagy
=LEJÁRATI.KAMAT(40602; 42156; 0,06; 1000; 3), illetve az ábrán
bemutatott megoldást is.
Az alapadatok és a képlet paraméterezése
143. Feladat: Mekkora a belső megtérülési ráta, ha az első év

kezdetén befektetünk 9000000 Ft-ot, amely az azt követő öt évben
rendre 1400000 Ft, 1900000 Ft, 2800000 Ft, 3200000 Ft és
4100000 Ft bevételt eredményez?
Megoldás:
A megoldásra a BMR függvényt alkalmazzuk, amely adott pénz-
áramlás-számsor (cash flow) belső megtérülési rátáját36 adja ered-
ményül. Az évjáradékokkal szemben itt a pénzáramlás értékei eltér-
hetnek egymástól.
36
belső megtérülési ráta: egy – negatív értékkel adott – befektetés
révén előálló, periodikusan jelentkező (pozitív) bevételeken keresz-
tül elért kamatláb.
ÉRTÉKPAPÍR ELEMZÉS 1163
Szintaxisa: BMR(értékek; becslés), ahol

logikai értéket vagy üres cellákat nem veszi figyelembe.
becslés A várható eredményhez közeli érték. Nem kötelező, ha
nem adjuk meg, akkor a függvény az alapértelmezett
0,1 (10 százalék) értékkel számol.
A munkalapfüggvény az eredmény 0,00001 százalékos megközelí-
téséig, illetve legfeljebb 20 közelítő lépésen át folytatja a számítást.
A függvény a #SZÁM! hibaértéket eredményezi, ha a 20 lépés nem
lenne elegendő. Ekkor kíséreljük meg a számítást elvégezni más
becslés értékkel.
A megoldásban egy tömbbe visszük be egy vállalkozás befekte-
tésének (bevezetési költségeinek) és első éveinek tiszta bevételi
összegeit. A tömböt elnevezzük és a belső megtérülési ráta számí-
tásánál a tömbhivatkozást alkalmazzuk.
A kiindulási adatok a következő táblázatban láthatók.
8. Adjuk ki a Képletek szalag Definiált nevek/Név megadása...
parancsot. A megjelenő párbeszédpanelben adjuk meg a kijelölt
tartomány nevét. Ha szükséges, akkor módosítsuk a kijelölt tar-
tományt a Hivatkozás mezőbe írással, vagy cellakijelöléssel,
majd nyomjuk meg az OK nyomógombot!
9. Lépjünk a B7 cellába, ahol a belső megtérülési ráta függvény
eredményét meg akarjuk jeleníteni!

A számítás alapadatai
10.A Képletek szalag Függvény beszúrása parancsa ( ikon
vagy a megfelelő gyorsbillentyű: Shift+F3 ) segítségével, illetve a
közvetlen cellába írással vigyük be a B7 cellába az
=BMR(elemzés) függvényt!
11.Az Enter billentyű lenyomása után megjelenik az eredmény, ese-
tünkben 12,44%. (Ha a formátum ettől eltérő, akkor azon a Kez-
dőlap szalag Szám csoportjának listájával, illetve ikonjaival, vagy
a Ctrl+1 billentyűkombinációval megjeleníthető Cellák formázá-
sa párbeszédpanel Szám párbeszédpanel-lapja segítségével
módosíthatunk).
A belső megtérülési ráta a 0 nettó jelenértékhez tartozó kamatlábbal
egyezik meg.

EGYÉNI PÁRBESZÉDPANELEK 1165
EGYÉNI
PÁRBESZÉDPANELEK
Az űrlapok olyan az adatbevitelt támogató objektumok, amelyek sok

állandó szövegrész mellett viszonylag kisszámú kitöltendő mezőt
tartalmaznak. Az űrlapok különleges vezérlőkkel és képletekkel az
űrlap kitöltését és a beírt adatok feldolgozását automatizáló, formá-
zott munkalapok. Egy űrlapot védett sablonná téve megtehetjük,
hogy a felhasználók csak a változó mezőket írhatják be. A változó
mezők bevitelére párbeszédpanelt is létrehozhatunk. Ezek a lehető-
ségek az Excelben a Visual Basic programozással együtt használ-
hatók ki igazán.
Az ilyen párbeszédpaneleken létrehozott nyomógombok egy
makrót37 futtatnak, ha rákattintunk.
144. Feladat: Készítsünk olyan, kötelező gépjármű-felelősség-
biztosítás díjszámítására szolgáló párbeszédpanelt, amely a munka-
füzet betöltésekor megjelenik. A jármű kategóriájától (henger-
űrtartalomtól) függő alap biztosítási díjat módosítja a bonus-malus
fokozat, majd az így kapott díjra vonatkoztatva a gépjármű tulajdo-
nosának életkora (25 év alatt, illetve vállalati ügyfeleknél +10%, 35
év felett –10%), valamint a lakóhely (Budapesten +10%). A kiinduló
adatok az ábrán láthatók. A növelő és csökkentő tényezők nem
halmozottan, vagyis mind az alapdíjra vonatkoztatva értendők!
A megoldáshoz a Visual Basic programot alkalmazzuk, amelynek
szolgáltatásait az Excelben kényelmesen elérhetjük. Kevésbé látvá-
nyos megoldást készíthetünk a munkalap űrlappá alakításával.
37
Makró: Microsoft Excel parancsok adott sorozatát tartalmazó, ál-
talunk írt vagy rögzített program, amely később egyetlen, az össze-
tettebb feladatokat automatizáló parancsként használható. A mak-
rókat Visual Basic programnyelven rögzítjük.
DIAGRAMOK
1166 EGYÉNI PÁRBESZÉDPANELEK
Megoldás:
1. Hozzunk létre egy munkafüzetet egyetlen lappal. Ennek az az
értelme, hogy olyan (AutoOpen) eljárást alkalmazunk, amely au-
tomatikusan elindul a munkafüzet megnyitásakor és megjeleníti
a beviteli párbeszédpanelt. Ha nem így teszünk, azaz a munka-
füzetünk több lapot is tartalmaz, akkor sincs probléma, a számí-
tás indításához létrehozunk egy gombot a munkalapon is. A
munkalap neve legyen „díjtábla”. Töltsük fel az A1:F15 tarto-
mányt a kiindulási adatokkal. Formázzuk az ábra szerint a mun-
kalapot! A megoldás csak példa egy összetett feladatra, hiszen
hiányzik a megoldásból a bonus 8-10 kategória stb.
A példa alapadatai
2. Az ábrán nem látható oszlopokat a Kezdőlap szalag Cellák
csoportjában található Formátum/ Elrejtés és felfedés Osz-
lopok elrejtése parancsával vagy a Ctrl+8 billentyűkombináció-
val rejtsük el.
3. Az ábrán nem látható sorokat a Kezdőlap szalag Formátum/
Elrejtés és felfedés Sorok elrejtése parancsával vagy a
Ctrl+9 billentyűkombinációval tüntessük el.
Visual Basic kód 1167
4. A 16:17 sorban látható gomb miatt ezek a sorok nem rejthetők

el. A gombot a Beszúrás szalag Alakzatok gombmenüjéből vá-
lasztva, majd húzással hozzuk létre!
5. A feliratot szövegdoboz beillesztéssel készítsük!
6. A két objektumot kijelölésük után a Rajzeszközök/Formátum
szalag eszközeivel formázzuk. A gomb számára válasszunk min-
tát az Alakzatstílusok csoportból, a szöveget a WordArt-
stílusok csoport elemeivel formázzuk!
7. A szövegkeret kijelölése után nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyű-
kombinációt, majd az Alakzat formázása párbeszédpanel Kitöl-
tés lapján jelöljük be a Nincs kitöltés választókapcsolót, a Vo-
nal színe lapon pedig a Nincs vonal választókapcsolót!
8. Jelenítsük meg a Fejlesztőeszközök szalagot! Ha a szalagfülön
nem látszik a Fejlesztőeszközök szalag neve, akkor azt Az Ex-
cel beállításai párbeszédpanel Menüszalag testreszabása lap-
ján, a Fejlesztőeszközök jelölőnégyzettel kapcsoljuk be!
9. Kapcsoljuk be a Fejlesztőeszközök szalag Visual Basic paran-
csával vagy az Alt+F11 billentyűkombinációval a Visual Basic
szerkesztőablakát.
A Visual Basic szerkesztőablaka

10. Mentsük el a munkafüzetet makróbarát fájltípusban, kgfb.xlsm
néven!

11. Kattintsunk az egér jobb gombjával a „díjtábla” munkalap fülére

és válasszuk a helyi menü Beszúrás parancsát.
12. Válasszuk ki a megjelenő párbeszédpanelen az MS Excel 5.0
Párbeszédpanel elemet, majd kattintsunk az OK nyomógombra.
A párbeszédpanel munkalapot illesztjük be

13. Hozzuk létre a következő ábra szerinti párbeszédpanelt a Fej-
lesztőeszközök szalag segítségével! Ezzel a párbeszédpanellel
adjuk majd meg az alapadatokat.
Segítségül:
Az ikonnal hozunk létre választókapcsolót a párbeszédlapon
vagy munkalapon. Az ikonra kattintás után húzással adjuk meg az
objektum helyét a párbeszédpanelen. Ilyen elemből a vezérlőelem-
csoportban egyszerre csak egy választható ki. Az ikonra kattintás
után rajzoljuk meg a párbeszédpanel megfelelő helyén a vezérlő-
elemet, majd módosítsuk a hozzá rendelt szöveget. A szöveg bevi-
telére, illetve mint példánkban is az eredmény megjelenítésére szol-
gáló mezőket a Beviteli mező ikonnal hozzuk létre. Ezek megje-
lölésére a Felirat ikonnal készítünk szövegcímkét.

A választókapcsolók kialakítása után a csoportok létrehozására a

Csoportpanel ikont használjuk. A párbeszédpanel csoport sze-
gélyből és feliratból áll, feladata, hogy csoportba rendezze az össze-
tartozó vezérlőket, például választókapcsolókat vagy jelölő-
négyzeteket. A csoportban a választókapcsolóból és a jelölő-
négyzetből egyaránt több lehet, de egy csoporton belül csak egyet-
len választókapcsolót lehet kijelölni (lásd a következő ábrán az Eső
vagy az Ernyő csoportot)
Adatbeviteli párbeszédpanel kötelező gépjármű biztosításhoz

Választókapcsolót alkalmazunk több lehetőség közül egynek kivá-
lasztására. A választókapcsoló tulajdonságainak beállítását alább
ismertetjük. A választókapcsoló értéke lehet bejelölt, vagy nem beje-
lölt. A cellacsatolás mutatja meg, hogy melyik választókapcsoló ke-
rült a csoportból kiválasztásra. Minthogy a választókapcsoló több
lehetőség közül csak egyet enged kiválasztani, az összetartozó vá-
lasztókapcsolókat egy csoportmezőbe vonjuk össze és a munkala-
pon a cellacsatolás mező segítségével ezeket ugyanahhoz a cellá-
hoz kapcsoljuk (ezt a csoport választókapcsolóira a program auto-
matikusan elvégzi, ha csak egyetlen választókapcsoló csatolását is

megadjuk).
Logikai vizsgálat választókapcsolókkal

Amikor kijelölünk egy választókapcsolót, a cella a kijelölt választó-
kapcsoló csoportban elfoglalt számát tartalmazza. Ezt a számot ké-
sőbb felhasználhatjuk egy képletben, amely a kiválasztott kapcsoló
alapján adja vissza az eredményt. Például a mellékelt ábra szerinti
„döntési fa” eredménye lehet az esőtől és az ernyő birtoklásától füg-
gően a „megázom” vagy a „száraz maradok” érték, amelyet a követ-
kező egymásba ágyazott HA függvényeket alkalmazó képlet állít
elő:
=HA(A12=1;HA(A14=2;"megázom";"száraz maradok");"száraz
maradok")
A képletből is látszik, hogy az esővel kapcsolatos választókapcsoló-
kat az A12, az ernyővel kapcsolatos választókapcsolókat az A14
cellához csatoltuk.
Vigyázzunk, mert tapasztalatunk szerint, ha a csoportpaneleket
túl közel helyezzük egymáshoz, akkor azok zavarhatják egymást
(például minden logikának ellentmondóan mindkét választókapcsoló
kijelöltnek mutatkozik).
A vezérlőelemek tulajdonságainak beállításához kijelöljük a ve-
zérlőelemet, majd a Fejlesztőeszközök szalag gomb-
jára kattintunk, vagy megnyomjuk a Ctrl+1 billentyűkombinációt,
illetve használjuk a Kezdőlap szalag Formátum  Vezérlő formá-
zása parancsát. A kész űrlapot a gombbal próbálhat-
juk ki. A nyomógombokat a következő Visual Basic programocska
beírása után hozzuk létre. Az elemjellemzők között – programunk
szempontjából – a legfontosabb a munkalap csatolás beállítása.

Cellacsatolás megadása szerkesztőlécen
Cellacsatolás megadása párbeszédpanelen

A cellacsatolást beállíthatjuk csoportonként egy elem kiválasztása
után a szerkesztőlécen (lásd az ábrát) vagy a Vezérlő formázása
párbeszédpanelen (lásd az ábrát). A párbeszédpanelen megadhat-
juk a csoport egy elemének bejelölt alapértelmezését (a többi cso-
porttag természetesen jelöletlen).
A bonus-malus besorolást az $A$16 cellához, a hengerűrtartalom
kategóriát a $B$16 cellához, a települést a $C$16, a tulajdonos
életkorát a $D$16 cellához csatoljuk. Később ezeket a cellákat ne
tegyük védetté (de elrejthetjük a teljes sort is – például úgy, ahogy a
mintában szövegdobozt helyeztünk e cellák fölé). A vezérlőelemek
állapotát ugyanis ezen keresztül adjuk át a Visual Basic program-
nak.
14. Nevezzük át a Panel1 panellapot Adatlap-ra!
15. Most az Adatlap panellap másolatát hozzuk létre, amelyen kiala-
kítjuk az eredmény megjelenítésére szolgáló mezőket! Kattint-

sunk a lapfülre, majd adjuk ki a helyi menü Másolás vagy áthe-

lyezés parancsát!
16. Az új panellapot nevezzük át Eredmény-nek! Hozzuk létre az
Eredmény panellapon az eredményt megjelenítő mezőket (lásd
az ábrát)! Érdemes a többi mezőt törölni. Ha a megadott para-
métereket is szeretnénk kijelezni, akkor azt úgy kell tennünk,
hogy ne lehessen rajtuk állítani!
Az eredményt megjelenítő párbeszédpanel

17. Kattintsunk a jobb egérgombbal a Visual Basic szerkesztő pro-
jektablakába és adjuk ki a helyi menü Insert Module paran-
csát (lásd a korábbi ábrát a Visual Basic ablakkal)!
18. A modul szerkesztőablakba írjuk a következő kódot (az ‘ –
aposztróf – jelet követő magyarázó szöveg elhagyható):
‘A Kilépés gombra kattintva befejezzük a számítást.

Sub kilépés()
End
End Sub

‘A munkafüzet megnyitásakor automatikusan lefutó rutin, amely

megjeleníti az adatbeviteli párbeszédpanelt. A Kiértékelés gombra
kattintva elvégezzük a számítást, a Kilépés gombra kattintva befe-
jezzük az adatbevitelt és a számítást.
Sub auto_open()
Worksheets("díjtábla").Activate
While 0 < 1
DialogSheets("Adatlap").Show
Wend
End Sub
‘A számítást végző és az eredményt megjelenítő rutin, amely az
Eredmény panellapba tölti a számítás végeredményeit.
Sub eredmeny()
'Bonus-Malus skála és Díjkategória - itt vesszük ki a munkalap ada-
tait
sor = Worksheets("díjtábla").Cells(16, 1).Value + 3
oszlop = Worksheets("díjtábla").Cells(16, 2).Value + 1
alapdíj = Worksheets("díjtábla").Cells(sor, oszlop)
'Tulajdonos kora
rend = Worksheets("díjtábla").Cells(16, 4).Value
Select Case rend
Case 1
módosít1 = alapdíj * 0.1
Case 2
módosít1 = 0
Case 3
módosít1 = alapdíj * (-0.1)
Case 4


End Select
'Település
vidék = Worksheets("díjtábla").Cells(16, 3).Value
If vidék = 2 Then
módosít2 = 0
Else: módosít2 = alapdíj * 0.1
End If
havi = alapdíj + módosít1 + módosít2
NegyedEves = havi * 3
Eves = havi * 12
' Az eredmények visszatöltése a párbeszédpanelbe
DialogSheets("Eredmény").EditBoxes("havi").Text = Int(havi)
DialogSheets("Eredmény").EditBoxes("negyedéves").Text =
Int(NegyedEves)
DialogSheets("Eredmény").EditBoxes("éves").Text = Int(Eves)
DialogSheets("Eredmény").Show
End Sub
Némi magyarázattal szolgálunk, bár nincs helyünk a Visual Basic
programozásban mélyebben elmerülni:
 A „kilépés” alprogram fejezi majd be az egyéni párbeszédpanel,
vagyis a díjszámítás használatát.
 Az „auto_open” alprogram az űrlapon megadott paraméterek és
a „díjszámítás” táblázat alapján végzi a díjszámítást és az ered-
ményeket is a párbeszédpanelen jeleníti meg. A számítást a
párbeszédpanel „Kiértékelés” nyomógombjára kattintva indítjuk.
 A „While 0<1 ... Wend” végtelen ciklus mindaddig ismétli a szá-
mítást, amíg a párbeszédpanel „Kilépés” nyomógombjára nem
kattintunk. Ehhez a nyomógombhoz rendeljük a „Kilépés” alprog-
ramot.
 Mint az kiderül a kódból – a párbeszédpanel vezérlő elemeinek

állapotát a legegyszerűbben, a munkalap csatoláson keresztül
érjük el. Vagyis a vezérlőelemekre kattintva a „díjszámítás” táb-
lázat meghatározott – a 16. sorban található – celláinak adunk
értéket, a programban ezeket kérdezzük le.
 Ügyeljünk arra, hogy a Visual Basic „S1O1” stílusú hivatkozást
használ, amelyben az oszlopokat és a sorokat egyaránt számok
jelölik.
19. Most hozzuk létre az „Adatlap” panellapon a két nyomógombot.
A nyomógomb létrehozása után kattintsunk rá a jobb egérgomb-
bal, majd adjuk ki a helyi menü Makróhozzárendelés parancsát.
A makrókat a nyomógombokhoz rendeljük

A „Kilépés” nyomógombhoz a „Kilépés” makrót, a „Kiértékelés”
nyomógombhoz az „eredmény” makrót rendeljük.
20. Rejtsük el az „Adatlap” és az „Eredmény” panellapot a Kezdőlap
szalag Formátum/ Elrejtés és felfedés Munkalap elrejtése
parancsával vagy a lapfül helyi menüjének Elrejtés parancsával!
21. Rendeljük a „díjtábla” munkalapon a „Személygépjármű díjszá-
mítás” nyomógombot és szövegdobozt egyaránt az „auto_open”
makróhoz. Készíthetünk helyette parancsgombot vagy grafikus

objektumot, amelyet a helyi menü Makróhozzárendelés paran-
csával kapcsolunk a makróhoz (ezzel eltakarhatjuk a segédada-
tokat tartalmazó $A$16:$D$16 cellákat – ahogyan azt „A példa
alapadatai” ábrán bemutattuk).
145. Feladat: Készítsük el a fenti kötelező gépjármű díjszámítást
párbeszédpanel nélkül, de munkalapon elhelyezett vezérlők alkal-
mazásával! Mint látni fogjuk, ez nem olyan jó megoldás, mint a
párbeszédpaneles, mégpedig azért, mert ezeknek a vezérlőknek
nem lehet olyan finoman állítani a tulajdonságaikat, illetve a vezérlő
állapotváltozását nem követi automatikusan az eredmény újra-
számítása.
Megoldás:
1. Másoljuk le a korábbi díjtábla munkalapot! Az új munkalapnak
adjuk a „KGFB” nevet!
2. A bonus-malus besorolást most is az $A$16 cellához, a henger-
űrtartalom kategóriát a $B$16 cellához, a települést a $C$16, a
tulajdonos életkorát a $D$16 cellához csatoljuk. Hozzuk létre az
ehhez szükséges vezérlőket!
3. Először mindig a csoportpanelt hozzuk létre!
4. Utána a csoportba tartozó választókapcsolókat készítjük el, majd
a kapcsolók helyi menüjének Szöveg szerkesztése parancsával
módosítsuk az objektumok nevét az ábra szerintire!
5. Egy csoportpanel (például hengerűrtartalom) összes választó-
kapcsolójának kiválasztása után a helyi menü vagy a Kezdőlap
szalag FormátumVezérlő formázása parancsával, vagy a
Ctrl+1 billentyűkombinációval megjelenített panel Vezérlő lapján
állítjuk be a cellacsatolásokat a 2. pontban megadott cellákhoz.
6. Kapcsoljuk be a Térbeli árnyékolás jelölőnégyzetet is! Most a
következő ábra szerinti Kiértékelés rutint írjuk a Visual Basic
szerkesztőablakába!

KGFB díjszámítás munkalapon elhelyezett vezérlőkkel
Kiértékelő eljárás a vezérlőkhöz

7. Mint a kódból látjuk, a kiszámított havidíjat az E17 cellába töltjük.
Az E18 cella tartalma az =3*E17, az E19 cella tartalma az
=12*E17 képlet legyen!

8. Mivel a létrehozott vezérlőknek állapotváltozásait nem követi au-

tomatikus újraszámolás, készítsük el a Kiértékelés gomb vezér-
lőelemet, amelyhez a helyi menü Makróhozzárendelés paran-
csával a kiértékelés makrót kapcsoljuk!
9. Rejtsük el az A16:D16 cellák tartalmát most úgy, hogy a szö-
vegszínt fehérre állítjuk!
10. Próbáljuk ki művünket! Minden, a vezérlőobjektumokon végzett
változtatás után kattintsunk a Kiértékelés gombra!
146. Feladat: Készítsünk egyéni függvényt a kötelező gépjármű
felelősség biztosítás havi díjának kiszámítására!
Megoldás:
1. Mivel az alapadatok és a számítási műveletek megegyeznek az
előző feladattal, most is a KGFB munkalapot válasszuk.
2. A Visual Basic szerkesztőablakának Modules ágában hozzuk
létre a következő függvényt:
Function dij()
'Bonus-Malus skála és Díjkategória - itt vesszük ki a munkalap

adatait
sor = Worksheets("KGFB").Cells(16, 1).Value + 3
oszlop = Worksheets("KGFB").Cells(16, 2).Value + 1
alapdíj = Worksheets("KGFB").Cells(sor, oszlop)
'Tulajdonos kora
rend = Worksheets("KGFB").Cells(16, 4).Value
Select Case rend
Case 1
Case 2
módosít1 = 0
Case 3
Case 4
End Select

'Település
vidék = Worksheets("KGFB").Cells(16, 3).Value
If vidék = 2 Then
módosít2 = 0
Else: módosít2 = alapdíj * 0.1
End If
dij = alapdíj + módosít1 + módosít2
End Function
Ez a függvény a vezérlők állásától függően végzi el a számítást, de
tetszőleges cellába kerülhet az eredmény. Alkalmazásához csak az
=dij() képletet kell beírnunk a megfelelő cellába!
147. Feladat: Általánosabban oldjuk meg a KGFB díjszámítást!
Készítsünk olyan képletet, amely nem használja a vezérlőket, tehát
elegendő az alapadat táblázatot, illetve az ügyféladatokat figye-
lembe venni.
Megoldás:
1. Hozzuk létre az ábra szerinti munkalapot! Figyeljük meg, hogy a
korábbi alapadatokat kiegészítettük egy 700 cm3-es oszloppal és
egy 18 éveseknek megfelelő korral. Ennek az az értelme, hogy
az alkalmazott függvények ne adjanak vissza #HIÁNYZIK! hiba-
kódot (ugyanis a keresett kulcsnál kisebb kulcsot követő érték-
hez tartozó koordinátát kapunk vissza – próbáljuk ki e „csalás”
nélkül).
2. A képlet eléggé összetett lesz, ezért próbáljuk meg lépésenként,
a képlet részleteit „megalkotni”:
Az alapdíjat a következő képlet számolja ki:
=INDEX($A$3:$G$15; HOL.VAN(E17;$A$3:$A$15;);
(HOL.VAN(B17;$A$3:$G$3;1))+1)
Írjuk ezt a képletet az F17 cellába! A képlet végére azért került a
+1, mert a kategória belsejében a fölső határhoz tartozó díjat ér-
vényesítik…

A feladat alapadatai az alapdíj képletével

3. A tulajdonos korától függő módosító szorzót a következő képlet
számolja ki:
=INDEX($H$3:$I$8; HOL.VAN(C17;$H$3:$H$8;1)+1;
HOL.VAN("kód";$H$3:$I$3;))
A tulajdonos lakóhelyétől függő módosító szorzót a következő
képlet számolja ki:
=INDEX($H$10:$I$12; HOL.VAN(D17;$H$10:$H$12;);
HOL.VAN("kód";$H$10:$I$10;))
Írjuk tehát a következő, most már a kész havi díjat számoló kép-
letet a G17 cellába:
=F17+F17*(INDEX($H$3:$I$8; HOL.VAN(C17;$H$3:$H$8;1)+1;
HOL.VAN("kód";$H$3:$I$3;))-1)+F17*(INDEX($H$10:$I$12;
HOL.VAN(D17;$H$10:$H$12;); HOL.VAN("kód";$H$10:$I$10;))-
1)
4. A H17 cella tartalma: =G17*3
5. A I17 cella tartalma: =G17*12
6. Jelöljük ki az F17:I17 tartományt, majd húzzuk a kitöltőjelet az
I23 celláig!

A feladat eredményei
7. Szinte készen is lennénk, azonban próbáljuk csak ki, hogy vala-
hová az életkor helyett a „Vállalat” kifejezést adjuk meg! Hiba-
üzenetet kapunk eredményül. Cseréljük le ezért a H8 cella tar-
talmát 200-ra, és használjuk a 100-as vagy 150-es értéket a vál-
lalati ügyfelek jelzésére!
148. Feladat: Készítsünk olyan egyéni függvényt a KGFB
díjszámításhoz, amely nem használja a vezérlőket, tehát elegendő
az alapadat táblázatot, illetve az ügyféladatokat figyelembe venni.
Az ügyféladatok lesznek a függvény paraméterei.
1. A hivatkozott alapadat a KGFB munkalapról származnak. Rög-
zítsük a Visual Basic szerkesztőablakának Modules ágában a
következő függvényt:
Function díjszámítás(sor, oszlop, kor, hely)

módosít1 = 0: módosít2 = 0
'Bonus-Malus skála és Díjkategória - itt vesszük ki a munkalap ada-
tait
y=4
For i = 1 To 12
c = Worksheets("KGFB").Cells(i + 3, 1)
If c <> sor Then
y=y+1
Else:
Exit For
End If
Next i
If oszlop < 850 Then

x=2
ElseIf oszlop < 1151 Then
x=3
x=4
x=5
Else
x=6
End If
alapdíj = Worksheets("KGFB").Cells(y, x)
'Tulajdonos kora
If kor <= 24 Then
ElseIf kor < 36 Then
módosít1 = 0
ElseIf kor < 100 Then
Else
End If
'Település
If hely = "Vidék" Then módosít2 = 0 Else módosít2 = alapdíj * 0.1
díjszámítás = alapdíj + módosít1 + módosít2
End Function
2. Készítsük el az alapadatok táblázatát!
A feladat alapadatai és a beillesztendő egyéni függvény

3. Az ábra szerint írjuk az F2 cellába az =díjszámítás(E2;B2;C2;D2)

képletet! Ahol a függvény paraméterei a bonus-malus fokozat, a
hengerűrtartalom, az életkor, végül a lakhely.
4. A G2 cellába itt is az =3*F2, a H2 cellába itt is az =12*F2 képle-
tet írjuk!
5. Jelöljük ki az F2:H2 tartományt, és húzzuk a kitöltőjelet a H8 cel-
láig!
149. Feladat: Készítsünk olyan párbeszédpanelt, amely a
munkafüzet betöltésekor megjelenik és a felhasználó választásától
függően más-más cellatartományt tesz védetté! Tipikusan ilyen
felhasználói körbe tartoznak az egy munkalapot a feldolgozás
különféle szintjein használó alkalmazók (például alapadat-rögzítés,
manipulálás, ellenőrzés). Készítsünk olyan nyomógombokat,
amelyek megoldják a dátum beillesztését és a kilépést. A
megoldáshoz a Visual Basic programot alkalmazzuk.
Ezt a feladatot a 2010feladatok1.xlsm munkafüzetben külön
gombbal tesszük indíthatóvá, hogy a 144. feladat Auto_Open eljárá-
sával ne ütközzön (ezért az ehhez a feladathoz szükséges
Auto_Open eljárást Indítás eljárásnak nevezzük). A következő leírás
természetesen az önálló, külön munkafüzet használatát tételezi fel.
Kiinduló adatok
Megoldás:
1. Hozzunk létre egy munkafüzetet egyetlen, „149.Feladat” nevű
munkalappal! Töltsük fel az A1:O6 tartományt a kiindulási ada-
tokkal. Formázzuk az ábra szerint a munkalapot.
2. Hozzuk létre az ábra szerinti párbeszédpanelt „149.Feladat (Pa-
nel)” néven! A választókapcsolókat az A4 cellához csatoljuk.
A védelmet vezérlő párbeszédpanel

3. Hozzunk létre három modult a Visual Basic ablakában. Nyomjuk
meg a Ctrl+R billentyűkombinációt vagy a View (Nézet) menü
Project Explorer (Projekttallózó) parancsával jelenítsük meg a
képernyő bal oldalán a projektek listáját. Kattintsunk a jobb
egérgombbal aktuális munkafüzetünk VBA projektjére, és adjuk
ki a helyi menü Insert Module (BeszúrásModul) parancsát!
4. Írjuk be a következő kódot a Visual Basic szerkesztőablakba:
„Gombok” modulhoz:
Sub Dátum()
' Dátum bevitele a megadott cellába vagy hibaüzenet azoknál a cel-
láknál, amelyek nem dátum típusúak. Természetesen lehet nagyobb
táblát is kezelni, ekkor a C7:C16384 tartomány-hivatkozást állítsuk
nagyobbra!
On Error Resume Next
If Not (Application.Intersect(ActiveCell,
Range("C3,C4,G3,G4,C7:C16384")) Is Nothing) Then
ActiveCell.FormulaR1C1 = Date
Else
MsgBox ("Ebbe a mezőbe nem lehet dátumot beírni!")
End If

End Sub
Sub Mentes_Kilepes()
Response = MsgBox("Valóban ki akar lépni?", vbYesNo)
If Response = vbYes Then
VédelemFeloldás
For Each w In Application.Workbooks
w.Save
Next w
Application.Quit
End If
End Sub
„Start” modulhoz:
Sub Auto_Open()
' Ezt a 2010feladatok1.xlsm munkafüzetben Indítás néven hozzuk
létre
Worksheets("149.Feladat").Activate
VédelemFeloldás
ActiveWorkbook.Worksheets("149.Feladat").Cells(1, 2).Value = ""
DialogSheets("149.Feladat(Panel)").Show
‘most a C2 cellában fogadjuk a cellacsatolás eredményét, azaz
melyik munkahely választókapcsolóját nyomták meg
i = ActiveWorkbook.Worksheets("149.Feladat").Cells(1, 4).Value
Select Case i
Case 1
ActiveWorkbook.Worksheets("149.Feladat").Cells(1,
2).Value = "RÖGZÍTÉS"
Rögzítésvédelem
Case 2
2).Value = "FELDOLGOZÁS"
Feldolgozásvédelem
Case 3
2).Value = "ELLENŐRZÉS"
Ellenőrzésvédelem
End Select
End Sub
„Védelmek” modulhoz:
Sub VédelemFeloldás()
Cells.Select
ActiveSheet.Unprotect
Selection.Locked = True
Range("A1").Select
Range("A1").Activate
End Sub
Sub Rögzítésvédelem()
Range("C3:C4,A7:E16384").Select
Selection.Locked = False
Selection.FormulaHidden = False
ActiveSheet.Protect DrawingObjects:=True, Contents:=True,
Scenarios:=True
Range("C3").Select
Range("C3").Activate
End Sub
Sub Feldolgozásvédelem()
Range("G4,F7:G16384").Select
Scenarios:=True
Range("G4").Select
Range("G4").Activate
End Sub
Sub Ellenőrzésvédelem()
Range("G3,H7:I16384").Select
Scenarios:=True
Range("G3").Select
Range("G3").Activate
End Sub
5. Hozzuk létre a munkalapon a „Dátum” nevű nyomógombot,
amelyhez a Dátum makrót rendeljük.
6. Hozzuk létre a munkalapon a „Kilépés” nevű nyomógombot,
amelyhez a Kilépés makrót rendeljük.
7. Az A4 cella rögzíti az első párbeszédpanelen végzett választást.
Hogy ez a szám ne jelenjen meg, formázzuk fehér szövegszínre!
8. Mentsük el a munkalapot, majd töltsük be és figyeljük meg a vé-
delem működését. A védett lapon csak a nem védett cellákba vi-
hetünk be adatokat. A cellák védelmét pedig a munkahelynek
megfelelően oldottuk fel. A kiválasztott munkahely neve nagy be-
tűkkel megjelenik a B1 cellában.
Ha nem az Auto_open eljárást használjuk, akkor hozzunk létre egy

nyomógombot, amit kapcsoljuk az Indítás makróhoz.

ADATBÁZIS- ÉS LISTAKEZELÉS 1188
ADATBÁZIS- ÉS
LISTAKEZELÉS
A lista a valamilyen logikai csoportosításba vonható – hasonló ada-

tokat tartalmazó – és címkével rendelkező munkalaptartomány, illet-
ve kapcsolt adatokat tartalmazó munkalapsorok sorozata, például
számla adatbázis, vagy az ügyfelek nevének és telefonszámainak
halmaza. A lista adatbázisként is használható, amelyben a sorok a
rekordok és az oszlopok a mezők. A lista első sora tartalmazza az
oszlopok feliratait, azaz azonosításukra szolgáló címkéiket.
ADATBÁZISKEZELŐ
FÜGGVÉNYEK
Az adatbázis-kezelő (D – magyarul AB) munkalapfüggvények három
– a munkalaptartományokra vonatkozó – argumentumot tartalmaz-
nak: adatbázist, mezőt és kritériumot. Az AB függvények általános
szintaxisa, vagyis az alkalmazandó nyelvi – parancsmegadási sza-
bályok formája: Dfüggvény(adatbázis; mező; kritérium), ahol:
Adatbázis: Az adatbázist alkotó cellatartomány, amelyet kijelöléssel
illetve beírással adjuk meg. Megadhatjuk a folyamatos – üres sorok
nélküli – tartományhoz rendelt névvel is. A tartomány sorai az adat-
bázis rekordjai. Az első rekord fölé írjuk be az oszlopok hivatkozási
nevét jelentő mezőfejlécet.
Mező: A számolásba vont adatoszlop azonosító neve. Az argu-
mentumban szövegként megadva idézőjelek között áll, számként
megadva az oszlop (a kijelölt tartományon belüli) sorszámát írjuk
be.
Kritérium: Az adatbázishoz tartozó szűrőfeltételeket megadó cella-
tartomány. Megadható cellahivatkozásként (például B9:D11), vagy a
DIAGRAMOK
ADATBÁZISKEZELŐ FÜGGVÉNYEK 1189
tartományhoz rendelt névvel, de legalább egy cellahivatkozást kell

tartalmaznia. Teljes oszloppal végzett művelethez a kritériumtarto-
mányban egy üres sort szúrunk be a mezőnevek alá. Az egyes so-
rokban szereplő feltételek egymással logikai ÉS, az egymás melletti
oszlopokban szereplő feltételek egymással VAGY logikai kapcsolat-
ban vannak, így összetett szűrőfeltételeket is megadhatunk. Az ÉS
kapcsolatban minden feltételnek egyszerre kell teljesülnie, míg a
VAGY logikai kapcsolatban elegendő az egyik feltételnek.
A függvények ismertetésénél egy vállalkozásnak a következő ábrán
látható táblázatba bevitt adatbázisára fogunk hivatkozni.
Az adatbázis feladatok alapadatai

Minden rekord egy dolgozó adatait tartalmazza. Az adatbázist pél-
dánkban az A1:E8, a kritériumot például a B9:D11 tartomány jelenti.
150. Feladat: Határozzuk meg a programozók átlagjövedelmét!
Megoldás:
1. A mintatáblázat B8:B9 tartományát használjuk kritériumnak. Kat-
tintsunk a C12 cellába, ide kerül az eredmény.
2. Adjuk ki a Képletek szalag Függvény beszúrása parancsát,
illetve nyomjuk meg a Shift+F3 billentyűkombinációt vagy kattint-
sunk a szerkesztőléc Függvény beszúrása ikonjára.
3. Válasszuk ki a Függvény beszúrása párbeszédpanel Adatbázis
kategóriáját, majd az AB.ÁTLAG függvényt!

1190 ADATBÁZIS- ÉS LISTAKEZELÉS
Az átlagoló függvény beszúrása párbeszédpanelről
Az adatbázis-mező átlagát számító függvény argumentumai

4. A Függvényargumentumok párbeszédpanelen vagy a szer-
kesztőlécen adjuk meg az AB.ÁTLAG függvény paramétereit! Ha
az adatokat a párbeszédpanelen adjuk meg, akkor az eredmény
már a párbeszédpanelen is megjelenik (lásd az ábrát).
151. Feladat: Határozzuk meg a programozók és adminisztrá-
torok átlagjövedelmét!
ADATBÁZISKEZELŐ FÜGGVÉNYEK 1191
Megoldás:
Az előző feladat annyiban módosul, hogy a kritériumtartományba
egy összetett szűrőfeltételt foglalunk. Most a mintatáblázat B9:B11
tartományát használjuk kritériumnak, ahol a B9 és a B11 cellák logi-
kai ÉS kapcsolatban vannak. Így az eredménycella (C13) képlete:
=AB.ÁTLAG(A13:E20;C13;B9:B11), értéke 2738987 Ft.
152. Feladat: Határozzuk meg, hány adminisztrátor és progra-
mozó dolgozik a cégnél!
Megoldás:
1. A mintatáblázat B9:B11 tartományát használjuk kritériumnak.
Kattintsunk a C14 cellába, ide kerül az eredmény.
2. Adjuk ki a Képletek szalag Függvény beszúrása parancsát, il-
letve nyomjuk meg a Shift+F3 billentyűkombinációt vagy kattint-
sunk a Függvény beillesztése ikonra.
3. A párbeszédpanelen vagy a szerkesztőlécen adjuk meg az
AB.DARAB függvény paramétereit:
=AB.DARAB(A1:E8;C1;B9:B11), eredménye 4.
153. Feladat: Határozzuk meg, hány programozó jövedelme
nagyobb, mint 2000000 Ft!
Megoldás:
1. A mintatáblázat B9:C10 tartományát használjuk kritériumnak.
Kattintsunk a C15 cellába, ide kerül az eredmény.
2. Írjuk a cellába a következő képletet:
=AB.DARAB2(A1:E8;C1;B9:C10) majd nyomjuk meg az Enter
billentyűt. A kiértékelés után a cella értéke 2 lesz.
Az AB.DARAB2 függvény megszámolja az adatbázisban a mező
argumentummal megadott oszlop azon nem üres celláinak számát,
amelyek teljesítik a kritériumot.
154. Feladat: Határozzuk meg a legnagyobb programozói jöve-
delmet!
Megoldás:
Kattintsunk a C16 cellába, ide kerül az eredmény!


=AB.MAX(A1:E8;C1;B9:B10), majd nyomjuk meg az Enter bil-
lentyűt. A képlet kiértékelése után a cella értéke 3678923 Ft
lesz.
155. Feladat: Határozzuk meg a legkisebb beosztotti jövedelmet
(ide most a programozókat és az adminisztrátorokat soroljuk)!
Megoldás:
Kattintsunk a C17 cellába, az eredmény helyére!
=AB.MIN(A1:E8;C1;B9:B11), majd nyomjuk meg az Enter billen-
tyűt. A képlet kiértékelése után a cella értéke 1767891 Ft lesz.
156. Feladat: Az egyszerűbb hivatkozás kedvéért adjunk az
adatbázisnak „fizetési_lista” nevet!
Megoldás:
4. Jelöljük ki az A1:E8 tartományt!
5. Adjuk ki a Képletek szalag Név megadása... parancsát!
Nevet adunk az adatbázisnak

6. A megjelenő párbeszédpanelben adjuk meg a kijelölt tartomány
nevét, esetünkben a „fizetési_lista” nevet!
7. Hasonló módon próbáljuk meg a fenti függvényeket úgy megad-
ni, hogy a kritériumtartományt is elnevezzük, majd e névre hi-
vatkozunk.

ADATBÁZIS KEZELÉSE LISTAKÉNT 1193
157. Feladat: Határozzuk meg a programozói jövedelmek

szórását! Megjegyezzük, hogy ezt két elemből értelmetlen számolni,
csak a példa kedvéért tesszük…
Megoldás:
Kattintsunk a C18 cellába, ide kerül az eredmény!
2. Írjuk a cellába a következő képletet: =AB.SZÓRÁS(fizetési_lista;
C1;B9:B10), majd nyomjuk meg az Enter billentyűt (figyeljük
meg, hogy a program nem érzékeny a nevekben a kis- és nagy-
betűk különbségére). A képlet kiértékelése után a cella értéke
30582 Ft lesz. Természetesen több adat használatával a számí-
tás is pontosabb lesz. Az AB.SZÓRÁS függvény becslést ad a
kiválasztott adatbáziselemek (ingadozására jellemző) szórás-
négyzetére, úgy, hogy az adatbázis csak minta.
158. Feladat: Határozzuk meg a vájárjövedelmek szórását úgy,
hogy az adatbázis leírja a teljes statisztikai sokaságot.
Megoldás:
Az előző feladat szerint végezzük a számítást, de most az
AB.SZÓRÁS2 függvényt használjuk, a C19 cellába írt képlet ered-
ménye: 21625 Ft.
159. Feladat: Határozzuk meg a programozóknak kifizetett
összes fizetést!
Megoldás:
A C20 cellába a következő képletet írjuk:
=AB.SZUM(fizetési_lista;"Fizetés"; B9:B10), amelynek eredménye
6583137 Ft.
ADATBÁZIS KEZELÉSE
LISTAKÉNT
A listákba szervezett adatokkal sokkal kényelmesebb dolgozni. Ér-
demes tehát a munkalapokat listaként tárolni. A program segíti az
ilyen módon csoportosított adatok szerkesztését, szervezését, va-
gyis rendezését, valamint az ilyen listákból jelentések készítését. A
listák bővítéséhez használhatunk párbeszédpanelként megjelenő

adatűrlapot is. Ha a listát adatbázisnak tekintjük, akkor a sorokat
rekordoknak, az oszlopokat mezőknek nevezzük. Egy munkalapon
csak egyetlen listát alkalmazzunk. A listát és a munkalapon utána
következő egyéb adatokat legalább egy üres sorral, illetve oszloppal
válasszuk el. Ezzel segítjük az Microsoft Excel számára a lista azo-
nosítását, amikor rendezést, szűrést, illetve automatikus részösz-
szeg-számítást végzünk. Lényeges, listán kívüli adatokat csak a
lista alá írjunk, mert a lista melletti adatokat a program elrejtheti.
160. Feladat: A listákon értelmezett feladatokat sokkal látványo-
sabban gyakorolhatjuk hosszabb listák esetén. Bővítsük úgy a
dolgozók fizetését bemutató táblázatot, hogy tartalmazza az összes
dolgozók egész évi fizetését! A havi fizetéseket véletlenszám
generátorral határozzuk meg az adatbáziskezelő függvények
páldájában bemutatott összegek 1/12-ed részéhez képest +/– 10%
szórással!
Megoldás:
1. Kezdjünk egy új munkalapot (ha lapfül helyi menüjének Beszú-
rás parancsával, vagy az utolsó, már használt lapfület követő
ikonra kattintva) és másoljuk át a korábbi példa alapadata-
it!
2. Egészítsük ki egy hónapot jelölő oszloppal a táblázatot! Kattint-
sunk a jobb egérgombbal a C oszlopjelölőre és adjuk ki a helyi
menü Beszúrás parancsát! Ennek felel meg, ha az oszlop kijelö-
lése után a Kezdőlap szalag Beszúrás  Oszlopok beszúrása
a munkalapra parancsát adjuk ki.
3. Szúrjunk be minden dolgozó után 11 üres sort. Másoljuk ezek
első két cellájába a felette lévő dolgozó nevét és foglalkozását.
4. A C oszlop első cellájába írjuk „január”, majd a cella kitöltőjelét
húzzuk lefelé, amíg az utolsó törpe decemberi fizetéséig nem
érünk!
5. Írjunk be a fizetés kialakításához a D2 cellába a következőhöz
hasonló képletet: ='150-159.Feladat'!$C$2/12*0,9+'150-159.Fel-
adat'!$C$2/60*VÉL(). Vagyis az alapfizetés az előző „150-
159.Feladat” nevű munkalap egy abszolút hivatkozású cellájából
származó érték 90%-a, (ez minden törpénél más) és ehhez ad-
juk a véletlenszám generátorral előállított, legfeljebb 20% változó

részt. Töltsük fel a megfelelő képlettel minden jövedelmet tartal-
mazó cellát a D oszlopban! A VÉL() függvény egy 0 és 1 közötti
egyenletes eloszlású véletlen számot ad eredményül. Egy a és
nagyobb b közötti valós véletlen szám az =VÉL()*(b-a)+a képlet-
tel állítható elő (így alakult ki a fenti képlet második tagja). Az
Excel a munkalap minden újraszámolásakor kiértékeli a VÉL()
függvényt is, ezzel új véletlen számot állítva elő. Ha ezt nem
akarjuk, akkor a képlet Szerkesztőlécre írása után nyomjuk meg
az F9 billentyűt. Ekkor a képlet eredménye állandóként kerül a
cellába. Esetünkben egyszerűbb, ha a véletlenszám függvényt
tartalmazó képleteket kijelöljük, a Ctrl+C billentyűkombinációval
a vágólapra másoljuk és a Kezdőlap szalag Beillesztés  Ér-
tékek beillesztése parancsával változatlan helyre beillesztjük az
értékeket. Az eredmény a következő táblázatban látható.
A B C D E F
1 Név Foglalkozás Hónap Jövedelem Adó Fizetés
2 Marketinges Matild marketing ov. január 263 641 Ft 26 364 Ft 237 277 Ft
3 Marketinges Matild marketing ov. február 289 114 Ft 28 911 Ft 260 203 Ft
4 Marketinges Matild marketing ov. március 314 209 Ft 31 421 Ft 282 788 Ft
5 Marketinges Matild marketing ov. április 286 262 Ft 28 626 Ft 257 636 Ft
6 Marketinges Matild marketing ov. május 310 940 Ft 31 094 Ft 279 846 Ft
7 Marketinges Matild marketing ov. június 261 063 Ft 26 106 Ft 234 957 Ft
8 Marketinges Matild marketing ov. július 277 972 Ft 27 797 Ft 250 175 Ft
9 Marketinges Matild marketing ov. augusztus 270 562 Ft 27 056 Ft 243 506 Ft
10 Marketinges Matild marketing ov. szeptember 307 275 Ft 30 727 Ft 276 547 Ft
11 Marketinges Matild marketing ov. október 300 793 Ft 30 079 Ft 270 714 Ft
12 Marketinges Matild marketing ov. november 311 048 Ft 31 105 Ft 279 944 Ft
13 Marketinges Matild marketing ov. december 263 602 Ft 26 360 Ft 237 242 Ft
14 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor január 161 203 Ft 16 120 Ft 145 083 Ft
15 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor február 141 393 Ft 14 139 Ft 127 254 Ft
16 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor március 159 930 Ft 15 993 Ft 143 937 Ft
17 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor április 155 506 Ft 15 551 Ft 139 955 Ft
18 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor május 160 736 Ft 16 074 Ft 144 662 Ft
19 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor június 146 000 Ft 14 600 Ft 131 400 Ft
20 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor július 154 252 Ft 15 425 Ft 138 827 Ft

21 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor augusztus 154 262 Ft 15 426 Ft 138 836 Ft
22 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor szeptember 161 523 Ft 16 152 Ft 145 371 Ft
23 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor október 141 215 Ft 14 121 Ft 127 093 Ft
24 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor november 156 768 Ft 15 677 Ft 141 091 Ft
25 Adminisztrátor Andrásné adminisztrátor december 148 424 Ft 14 842 Ft 133 582 Ft
26 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor január 161 921 Ft 16 192 Ft 145 729 Ft
27 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor február 170 010 Ft 17 001 Ft 153 009 Ft
28 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor március 165 674 Ft 16 567 Ft 149 107 Ft
29 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor április 167 853 Ft 16 785 Ft 151 068 Ft
30 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor május 166 409 Ft 16 641 Ft 149 768 Ft
31 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor június 166 280 Ft 16 628 Ft 149 652 Ft
32 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor július 165 146 Ft 16 515 Ft 148 632 Ft
33 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor augusztus 165 498 Ft 16 550 Ft 148 948 Ft
34 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor szeptember 162 006 Ft 16 201 Ft 145 806 Ft
35 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor október 142 547 Ft 14 255 Ft 128 292 Ft
36 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor november 148 475 Ft 14 847 Ft 133 627 Ft
37 Adminisztrátor Adorján adminisztrátor december 156 634 Ft 15 663 Ft 140 970 Ft
38 Programozó Petra programozó január 313 685 Ft 31 369 Ft 282 317 Ft
39 Programozó Petra programozó február 309 162 Ft 30 916 Ft 278 246 Ft
40 Programozó Petra programozó március 307 963 Ft 30 796 Ft 277 167 Ft
41 Programozó Petra programozó április 326 050 Ft 32 605 Ft 293 445 Ft
42 Programozó Petra programozó május 315 054 Ft 31 505 Ft 283 549 Ft
43 Programozó Petra programozó június 323 532 Ft 32 353 Ft 291 178 Ft
44 Programozó Petra programozó július 277 814 Ft 27 781 Ft 250 032 Ft
45 Programozó Petra programozó augusztus 326 386 Ft 32 639 Ft 293 747 Ft
46 Programozó Petra programozó szeptember 321 215 Ft 32 122 Ft 289 094 Ft
47 Programozó Petra programozó október 302 344 Ft 30 234 Ft 272 109 Ft
48 Programozó Petra programozó november 330 385 Ft 33 038 Ft 297 346 Ft
49 Programozó Petra programozó december 331 268 Ft 33 127 Ft 298 142 Ft
50 Programozó Péter programozó január 284 839 Ft 28 484 Ft 256 355 Ft
51 Programozó Péter programozó február 312 836 Ft 31 284 Ft 281 552 Ft
52 Programozó Péter programozó március 291 048 Ft 29 105 Ft 261 943 Ft
53 Programozó Péter programozó április 322 823 Ft 32 282 Ft 290 540 Ft
54 Programozó Péter programozó május 296 893 Ft 29 689 Ft 267 204 Ft

55 Programozó Péter programozó június 294 763 Ft 29 476 Ft 265 286 Ft
56 Programozó Péter programozó július 285 791 Ft 28 579 Ft 257 212 Ft
57 Programozó Péter programozó augusztus 299 689 Ft 29 969 Ft 269 720 Ft
58 Programozó Péter programozó szeptember 332 637 Ft 33 264 Ft 299 373 Ft
59 Programozó Péter programozó október 312 061 Ft 31 206 Ft 280 855 Ft
60 Programozó Péter programozó november 315 530 Ft 31 553 Ft 283 977 Ft
61 Programozó Péter programozó december 289 693 Ft 28 969 Ft 260 724 Ft
62 Szervező Szerénke rendszerszervező január 294 907 Ft 29 491 Ft 265 417 Ft
63 Szervező Szerénke rendszerszervező február 342 512 Ft 34 251 Ft 308 261 Ft
64 Szervező Szerénke rendszerszervező március 344 106 Ft 34 411 Ft 309 695 Ft
65 Szervező Szerénke rendszerszervező április 342 080 Ft 34 208 Ft 307 872 Ft
66 Szervező Szerénke rendszerszervező május 335 420 Ft 33 542 Ft 301 878 Ft
67 Szervező Szerénke rendszerszervező június 307 447 Ft 30 745 Ft 276 702 Ft
68 Szervező Szerénke rendszerszervező július 317 361 Ft 31 736 Ft 285 625 Ft
69 Szervező Szerénke rendszerszervező augusztus 290 080 Ft 29 008 Ft 261 072 Ft
70 Szervező Szerénke rendszerszervező szeptember 336 955 Ft 33 695 Ft 303 259 Ft
71 Szervező Szerénke rendszerszervező október 325 979 Ft 32 598 Ft 293 381 Ft
72 Szervező Szerénke rendszerszervező november 318 309 Ft 31 831 Ft 286 478 Ft
73 Szervező Szerénke rendszerszervező december 329 519 Ft 32 952 Ft 296 567 Ft
74 Vezető Vencel osztályvezető január 391 903 Ft 39 190 Ft 352 713 Ft
75 Vezető Vencel osztályvezető február 348 468 Ft 34 847 Ft 313 621 Ft
76 Vezető Vencel osztályvezető március 381 370 Ft 38 137 Ft 343 233 Ft
77 Vezető Vencel osztályvezető április 388 588 Ft 38 859 Ft 349 729 Ft
78 Vezető Vencel osztályvezető május 346 810 Ft 34 681 Ft 312 129 Ft
79 Vezető Vencel osztályvezető június 348 564 Ft 34 856 Ft 313 708 Ft
80 Vezető Vencel osztályvezető július 360 641 Ft 36 064 Ft 324 577 Ft
81 Vezető Vencel osztályvezető augusztus 370 715 Ft 37 072 Ft 333 644 Ft
82 Vezető Vencel osztályvezető szeptember 382 800 Ft 38 280 Ft 344 520 Ft
83 Vezető Vencel osztályvezető október 389 960 Ft 38 996 Ft 350 964 Ft
84 Vezető Vencel osztályvezető november 370 004 Ft 37 000 Ft 333 004 Ft
85 Vezető Vencel osztályvezető december 357 920 Ft 35 792 Ft 322 128 Ft
A dolgozók fizetései havonta

Bár a lista hosszúra sikeredett, a következő példáinkban látni fogjuk,

kezelése milyen egyszerű.
161. Feladat: Válogassuk ki a listáról a programozókat!
Megoldás:
1. Lépjünk a listába (kattintsunk a kitöltött táblázatrészbe) és adjuk
ki az Adatok szalag Szűrő parancsát!
2. Az oszlopfejeken megjelennek a szűrők jelei ( ). Kattintással
gördítsük le a Foglalkozás szűrőt!
A programozó foglalkozásúak kiválogatása

3. Törüljük a listából (Az összes kijelölése) elem előtti jelölőnégyze-
tet!
4. Válasszuk a listáról a „programozó” elemet!
Figyeljük meg, hogy a kiszűrt elemek sorazonosítója és a használt
szűrő jele kék színnel jelenik meg, egyúttal megjelenik az állapot-
sorban a „84 rekordból 24 rekordot talált” felirat is. A szűrési szem-
pontot tartalmazó oszlopfej mellett a gomb megváltozik:
162. Feladat: Válogassuk ki a listáról a januári, 200000–300000
Ft közötti jövedelmeket!
Megoldás:

1. Kattintsunk a lista belsejébe!

2. Először kapcsoljuk be az összes adat bemutatását. Erre három
lehetőségünk van, vagy az alkalmazott szűrő listájában választ-
juk (Az összes kijelölése) elemet, vagy felengedjük az Adatok
szalag Szűrő gombját, illetve kiadjuk a Szűrők törlése paran-
csot.
3. Nyomjuk be ismét az Adatok szalag Szűrő gombját!
4. Kapcsoljuk be a Hónap szűrőben a „január” elemet.
5. Válasszuk a Jövedelem szűrő listájának Számszűrők  Két
érték közt elemét!
Egyéni szűrés beállítása

6. A megjelenő párbeszédpanelt állítsuk be az ábra szerint. Két
feltételt állítunk be, amelyek logikai ÉS kapcsolatban vannak
egymással, tehát azokat az adatbázis rekordokat válogatjuk ki,
amelyek mindkét feltételt egyszerre teljesítik. Az egyik feltétel: a
Jövedelem nagyobb vagy egyenlő, mint 200000, a másik feltétel:
a Jövedelem kisebb vagy egyenlő, mint 300000. Ezeket a műve-
leteket a párbeszédpanel bal oldali listájában választjuk, míg az
összehasonlítandó értékeket a jobb oldali mezőkbe gépeljük.
Az eredmény a következő ábrán látható.

A januári, 200000–300000 Ft közötti jövedelmek

Több szűrő alkalmazásával, vagy az Adatok szalag Speciális pa-
rancsával összetettebb szűrőket is alkalmazhatunk (lásd a követke-
ző ábrát). A menüs paranccsal alkalmazhatunk cellatartományban
megadott szűrőtartományt (így a komplikált, de később többször
felhasználandó szűrőt eltárolhatjuk), a szűrés eredményét másik
lapon vagy helyen jeleníthetjük meg, illetve beállíthatjuk, hogy az
egyforma sorok közül csak egy jelenjen meg.
163. Feladat: Válogassuk ki a listáról a 140000 és 200000
forintos fizetés közötti adminisztrátorokat és 200000 és 300000
forintos fizetés közötti programozókat! Az eredményt a munkalapon,
új helyen tároljuk (az eredmény ugyanis másik munkalapra nem
kerülhet)!
Megoldás:
1. A „havi fizetési” lista alá hozzuk létre a kritériumtartományt! Eh-
hez kattintsunk a B86 cellába, és írjuk be: Foglalkozás! Ennek
hatására a program esetleg kibővíti a 86. sorral a táblázatot, de
erre most nincs szükségünk, vonjuk vissza a bővítést az intelli-
gens címke Táblázat automatikus bővítésének visszavonása
parancsával.
2. Az ábra szerint adjuk meg a szűrőfeltételeket!
3. Kattintsunk a listába!
Kritériumtartomány az összetett szűréshez

4. Adjuk ki az Adatok szalag Speciális parancsát!
5. Válasszuk a Szűrőtartomány mezőt, majd húzással jelöljük ki a

munkalap B86:D88 tartományát!
6. Válasszuk a Más helyre másolja választókapcsolót, majd a Ho-
va másolja mezőbe kattintás után adjuk meg az A90 cellát az
eredményterület kezdeteként!
Az összetett szűrés eredményei más helyre is tárolhatók
164. Feladat: Keressük ki az első öt legmagasabb fizetést!

Megoldás:
2. Ha szűrt a lista (a Szűrő gombot lenyomott állapotban találjuk,
vagy az oszlopfejeken a szűrés jelét látjuk), kapcsoljuk be az
összes adat bemutatását az Adatok/Szűrő gomb felengedésé-
vel! Ezzel az összes szűrőt egyszerre megszűntettük. Természe-
tesen, ha például korábban bekapcsoltuk a foglalkozás szerinti
szűrőt, és kiválogattuk a programozókat, akkor a következő lé-
pésekkel az öt legmagasabb programozói fizetést gyűjthetjük ki.
3. Nyomjuk be ismét menü az Adatok szalag Szűrő gombját!

Az első öt legmagasabb fizetés szűrése

4. Válasszuk a Fizetés szűrő listájában a Toplista elemet!
5. Az ábra szerint állítsuk be, hogy az első 5 tételt szűrjük!
165. Feladat: Gyűjtsük ki az átlag alatti programozói fizetéseket!
Megoldás:
2. Ha szűrt a lista, kapcsoljuk be az összes adat bemutatását az
Adatok szalag Szűrő gombjának felengedésével! Ha ezt nem
tennénk, akkor csak az előzőleg végrehajtott szűrés eredményei
közül válogathatnánk…
4. Töröljük a Foglalkozás szűrő listájában (Az összes kijelölése)
jelölőnégyzetet!
5. Válasszuk a Foglalkozás szűrő listájában a programozó elemet!
6. Válasszuk a Fizetés szűrő listájában a SzámszűrőkÁtlag
alatt elemet!
Eredményül nem kapunk egyetlen rekordot sem, mert a minta sze-
rint a programozók fizetése átlagon felüli.

166. Feladat: Gyűjtsük ki a programozói átlag alatti programozói

fizetéseket!
A. Megoldás
Adatok szalag Szűrő gombjának felengedésével! Ha ezt nem
tennénk, akkor csak az előzőleg végrehajtott szűrés eredményei
közül válogathatnánk…
3. Hogy a lista alján látható programozó szűrő ne keveredjen a lis-
tába, adjuk ki a Beszúrás/Táblázat parancsot, és szúrjunk be az
A1:F85 tartományba egy táblázatot!
5. Töröljük a Foglalkozás szűrő listájában (Az összes kijelölése)
jelölőnégyzetet!
6. Válasszuk a Foglalkozás szűrő listájában a programozó elemet!
7. Húzással jelöljük ki a kiszűrt programozói fizetéseket!
8. Jegyezzük fel az állapotsorba kiírt átlagot (278380 Ft)!
9. Válasszuk a Fizetés szűrő listájában a SzámszűrőkKisebb,
mint elemet!
10. Az AutoSzűrő beállítása párbeszédpanelen az első mezőben
állítsuk be a kisebb mint feltételt, a második mezőbe írjuk a fen-
tebb meghatározott átlag értékét!
A szűrés és eredménye
A programozói átlag fizetést kiszámolhatjuk a következő képlettel is:
=ÁTLAGHA(B2:B85;"=programozó";F2:F85), vagy ha a tartományt
Tábla néven táblázattá alakítottuk, akkor a következő strukturált hi-
vatkozású képlettel:
=ÁTLAGHA(Tábla[Foglalkozás];"=programozó";Tábla[Fizetés]).
B. Megoldás
1. Töröljük a szűrést!
2. Az ábra szerint alakítsuk ki a szűrőtartományt!
munkalap A132:C133 tartományát!
va másolja mezőbe kattintás után adjuk meg az A134 cellát az
A szűrés és eredménye
C. Megoldás
1. Töröljük a szűrést!
2. A programozói átlagfizetést számoló képletet írjuk az F131 cellá-
ba: =ÁTLAGHA(B2:B85;"=programozó";F2:F85)
3. A szűrőt az F132 cellába a következő képlettel állítsuk össze:
=ÖSSZEFŰZ("<";SZÖVEG(F131;"#,#0"))
4. Az ábra szerint – hivatkozással az F132 cellára – alakítsuk ki a
szűrőtartományt!

Szűrő hivatkozással
munkalap H132:I133 tartományát!
va másolja mezőbe kattintás után adjuk meg a H134 cellát az
167. Feladat: Gyűjtsük ki az osztályvezetőn kívüli összes,
300000 Ft feletti fizetést!
Megoldás:
Adatok szalag Szűrő gombjának felengedésével!
3. Töröljük a Foglalkozás szűrő listájában az osztályvezető jelölő-
négyzetet!
4. Válasszuk a Fizetés szűrő listájában a SzámszűrőkNagyobb,
mint elemet!
5. Állítsuk be a szűrő értékét a párbeszédpanelen 300000 Ft-ra!
A szűrés eredménye
168. Feladat: Gyűjtsük ki a havi fizetési listából az októberi
adatokat!
A. Megoldás:

4. A Hónap mező szűrőlistájában töröljük (Az összes kijelölése)

jelölőnégyzetet!
5. Jelöljük be az október jelölőnégyzetet, majd kattintsunk az OK
gombra!
Szűrés dátum alapján

B. Megoldás:
Ebben a megoldásban azt használjuk ki, ha november van…
4. A Hónap mező szűrőlistájában töröljük (Az összes kijelölése)
jelölőnégyzetet!
5. Kattintsunk a dátumszűrő jelére, és adjuk ki a Dátumszűrők 
Előző hónap parancsot!
Persze ezt a feladatot egyszerűbb az 1. megoldással megoldani, de
képzeljük el, hogy a dátumlista esetleg több év adatait tartalmazza,

vagy csak az előző (következő) heti, napi adatokra van szüksé-

günk… Ilyen esetekben a leggyorsabb a B. megoldás.
C. Megoldás:
Ebben a megoldásban két érték közötti dátumokat tartalmazó soro-
kat szűrünk ki. Ehhez persze az is szüksége, hogy a Hónap oszlop-
ban dátumok szerepeljenek, ne csak hónap megnevezések…
1. Ezért az első lépésben kiegészítjük a listát a fizetési dátummal.
Kattintsunk a G1 cellába, és írjuk be Dátum! A program azonnal
kiegészíti a G oszloppal a listát. Írjuk a G2 cellába: 2010.01.03, a
G3 cellába 2010.02.03! Jelöljük ki a G2:G3 cellatartományt, és
húzzuk a kitöltő jelet a G13 celláig! Mivel most kijelölve maradt a
G2:G13 tartomány, ezt másoljuk a vágólapra a Ctrl+C billentyű-
kombinációval és illesszük be a G14 cellától a cellába kattintás
után, a Ctrl+V billentyűkombinációval! Ismételjük meg az eljárást
az összes dolgozónál! (Más módszerrel is megoldható a csere).
Dátumszűrési lehetőségek
2. Kattintsunk a dátumadatokkal kibővített listába!
5. Gördítsük le a Dátum mező szűrőlistáját!

6. Válasszuk a lista Dátumszűrők  Minden dátum adott idő-

szakon belül  Október elemét!
D. Megoldás:
1. Kattintsunk a dátumszűrő jelére, és adjuk ki a Dátumszűrők 
Két érték között parancsot!
Szűrés két dátum közötti időre

2. Az AutoSzűrő beállítása párbeszédpanelen adjuk meg a követ-
kező ábra szerinti beállítást, majd kattintsunk az OK gombra!
169. Feladat: Készítsünk olyan összegzést, amelyből egyszerűen
megállapítható az egyes hónapokban kifizetett összes adó és
fizetés. A helyes dátumsorrend érdekében induljunk ki az előző
feladat végén kialakított listából, amely a Dátum oszlopban a
fizetési dátumokat tartja nyilván.
Megoldás:
3. Lépjünk a Dátum mezőt tartalmazó G oszlopba!
4. Rendezzük az adatokat a Kezdőlap szalag vagy az Adatok sza-
lag Rendezés és szűrés  Rendezés (A-Z) parancsával (illetve

az Egyéni sorrend paranccsal úgy, hogy a dátum utáni rende-

zési szempont a név legyen)!
5. Adjuk ki a helyi menü TáblázatÁtalakítás tartománnyá pa-
rancsát! E nélkül a következő parancs elérhetetlen maradna.
6. Adjuk ki az Adatok szalag Részösszeg parancsát, majd a pár-
beszédpanelen végezzük el az ábra szerinti beállításokat. Az
eredményt lásd a következő ábrán.
Hónaponként keressük a kifizetett jövedelem, adó, fizetés összegét

A részösszegek után oldaltörést az Oldaltörés a csoportok között
jelölőnégyzettel kapcsolhatjuk be, erre hosszú listák esetén lehet
szükség, vagy például, ha az egyes, név szerint összegzett lapokat
külön kiosztjuk a dolgozóknak.
A lista részösszegei a tagolt csoportok alján vagy tetején jelennek
meg az Összeg az adatok alatt kapcsoló állásától függően. Látható
az is, hogy a művelet érzéketlen a kis- és nagybetűk közötti különb-
ségekre. A tagoló jelek a lista előtt jelennek meg. A szimbólumok
jelölik a rész- és végösszeget képező csoportokat és a hozzájuk
tartozó összegsorokat is.

Az összegzett adatok
A tagoló szimbólumokkal a csoportok megjelenítése ki- vagy bekap-
csolható. Ennek segítségével jobban láthatjuk a lista szerkezetét. A
megnyitott tagolt csoportok a tagolás alján álló – ikonra kattintással
vagy a tagolás szintjét jelölő, az oszlopazonosítók előtt megjelenő
tagoló szimbólumokkal ( 1 , 2 , 3 stb.) bezárhatók. Ez utóbbi szimbó-
lumok jelölik a tagolás szintjét.
A részösszegeket a Részösszegek párbeszédpanel Az összes
eltávolítása parancsával az alapadatok sérülése nélkül törölhetjük.
ADATÖSSZESÍTÉSEK
Adatösszesítés során több, különböző munkalapokon szereplő adat-
tartomány értékeit egyesítjük. Ezzel például a különféle üzletek, fi-
ókboltok forgalmát, kiadásait egyetlen munkalapon követjük nyo-
mon. Többféle módon összesíthetjük az adatokat. A legrugalma-
sabb módszer az egyesíteni kívánt adattartomány celláira hivatkozó
képletek alkalmazása. Ilyenkor több munkalap celláira hivatkozó,
úgynevezett háromdimenziós képleteket is használhatunk. Nézzünk
először egy példát ilyen, képletekkel történő összesítésre.

ADATÖSSZESÍTÉSEK 1211
170. Feladat: A következő feladatban havi forgalmi adatokat

összegzünk, majd az összegekből negyedéves és éves összesítést
készítünk, kiszámoljuk a havi átlagot, végül formázzuk a táblázatot.
Megoldás:
1. Rögzítsük az alapadatokat a minta szerint!
Az adatösszesítés alapadatai
2. Összesítsük előbb a hónapokat. Ehhez kattintsunk az E4 cellá-
ba, majd írjuk be a következő képletet: =SZUM(B4:D4)
Ezt a képletet javasolja a program is, ha a Kezdőlap
AutoSzum gombjára kattintunk, vagy megnyomjuk az
Alt+Shift+7 billentyűkombinációt.
Az összegzett tartományt húzással is megadhatjuk

3. A képletet érvényesítsük a többi hónap összegzésére is. Az E4
cella kitöltőjelét húzzuk az E15 celláig!
4. A további számításokhoz rögzítsük a következő ábra szerinti
szöveges tartalmakat!

A táblázat kialakítása a további feladatokhoz

5. Az első negyedéves összegzéshez kattintsunk a B19 cellába,
majd írjuk be a következő képletet: =SZUM(B4:B6)
6. A B19 cella kitöltőjelét húzzuk az E19 celláig!
7. Ugyanezt végezzük el a többi negyedévre is – értelemszerűen a
B20 cellába az =SZUM(B7:B9) kerül, stb.
Megoldás húzással, az argumentumtartomány mozgatásával

8. Az éves összesítéshez kattintsunk a B26 cellába! Ide az
=SZUM(B19:B22) képletet írjuk!
9. E cella kitöltőjelét az E26 celláig húzzuk!
10. A havi átlag kiszámításához kattintsunk az F26 cellába, majd
írjuk be a következő képletet: =E26/12, ezzel a számítási műve-
leteket befejeztük.

11. A formázás első lépéseként jelöljük ki a számokat tartalmazó

cellákat! Az Excelben a nem összefüggő tartományok kijelölését
a Ctrl billentyű nyomva tartása közben, egérhúzással végezzük.
12. A kijelölés után válasszuk a Kezdőlap szalag Szám csoportjá-
nak listájából a Pénznem formátumot, majd állítsuk be úgy, hogy
tizedes jegyek nélkül jelenjen meg! Ebben a formátumban az ez-
res elválasztó és a pénznem jele automatikusan megjelenik.
13. Most formázzuk különböző szimbólumokkal az átlag alatti, átla-
gos és átlag feletti bevételt mutató hónapok összegcelláit! Ehhez
jelöljük ki az E4:E15 tartományt, majd válasszuk ki a Kezdőlap
szalag Feltételes formázás/Ikonkészletek lista első elemét!
Az átlag feletti cellák formázása

14. Végül alakítsuk ki a szegélyeket, igazítsunk, formázzunk a Kez-
dőlap szalag parancsaival és a szalag Formázás táblázatként,
valamint Cellastílusok listájának elemeivel (lásd az ábrát)! A
táblázatként formázott A3:E15 tartomány oszlopainak fejlécén
megjelennek a szűrőgombok is, amelyekkel az előző feladatok
módszerével szűrést végezhetünk.
15. Az ikonkészletek megjelenítése miatt „szűkké vált” E oszlopot az
oszlophatár húzásával vegyük szélesebbre!

A feladat megoldása
171. Feladat: Készítsünk több forrás-adatlap értékein alapuló

adatösszesítést! Egyszerűség kedvéért a több lapot az előző feladat
eredményeinek klónozásával állítsuk elő!
Ha a forrásadatok több munkalapon helyezkednek el, akkor a cel-
lákra hivatkozó képletek a munkalap-hivatkozó résszel háromdi-
menziós képletekké válnak (lásd az ábrát).
Munkalap neveket is tartalmazó képlet

Ha a számításba vont forrásterületek elrendezése minden hivatko-
zott munkalapon egyforma, akkor lapnév tartományt is alkalmazha-

tunk. A hivatkozott tartomány újabb lappal bővíthető. Ekkor az új

lapot a tartományba húzzuk (lásd az ábrát). Bármely módon készít-
jük is az összesítést, a forrásadatok változását azonnal követi az
eredménycellák változása.
Lapnév tartomány hivatkozás és a tartomány bővítése

A több munkalapról származó forrásadatok összesítése a manuáli-
san összeállított képletekkel már nehézkes lehet, ezért ilyenkor al-
kalmazzuk a helyzet szerinti összesítést, (melynek során a forráste-
rületeken lévő adatcímkék nem kerülnek át a célterületre), illetve a
kategória szerinti összesítést (ha a hasonló adatok más-más helyen
helyezkednek el, vagy a forrásterületekben eltérő elemszámú kate-
góriák találhatók).
Megoldás:
1. Nevezzük át az első munkalapot Felhőfényező névre! Ehhez
kattintsunk kettősen a munkalap fülre, vagy adjuk ki a munkalap-
fül helyi menüjének Átnevezés parancsát!
2. A helyzet szerinti adatösszesítés gyakorlásához az első összesí-
téshez hasonló módon rögzítsük a bemutatott ábrán szereplő
alapadatokat egy új munkalapon (induljunk ki a munkalap máso-
lásából)! Ehhez a Ctrl billentyű nyomva tartása mellett húzzuk a
Felhőfényező munkalap fülét a munkalap fülek sorozatában egy-
gyel jobbra, majd engedjük fel az egér bal gombját, utána a Ctrl
billentyűt!
3. Nevezzük el ezt a munkalapot Napsugár néven!
4. Kattintsunk a G4 cellába! Itt egy segédszámítást végzünk,
véletlenszám-generálással módosítjuk az alapadatokat…
5. Írjuk a cellába az =B4*VÉL()*2 képletet!
6. Húzzuk cella kitöltőjelét az I15 celláig!

7. Jelöljük ki a G1:I15 tartományt!
8. Másoljuk a tartományt a Ctrl+C gyorsgombbal a vágólapra!
9. Kattintsunk a B4 cellába és adjuk ki a Kezdőlap szalag Beillesz-
tés  Értékek beillesztése parancsát! Ne lepődjünk meg, hogy
a beillesztett értékek eltérnek a G1:I15 tartomány adataitól,
ugyanis a beillesztéskor kiértékelésre kerülnek a képletek, ame-
lyek itt véletlen számot is tartalmaznak.
10. Most már törölhetjük a segédadatok forrását, a G1:I15 tarto-
mányt! Mivel értékeket illesztettünk be a végleges helyükre, ez
már nem változtatja meg a beillesztett adatokat.
A második, forrásadatokat tartalmazó munkalap

11. Másoljuk le az utóbbi, kész munkalapot egy újabb munkalapra!
Ehhez a Ctrl billentyű nyomva tartása mellett húzzuk a Napsu-
gár munkalap fülét a munkalap fülek sorozatában eggyel jobbra,
majd engedjük fel az egér bal gombját, utána a Ctrl billentyűt!
Nevezzük el ezt a munkalapot Adatösszesítés néven!
12. Ezen a munkalapon összesítjük a két korábbi munkalap adatait.
Az előkészítés befejezéseképpen töröljük a B4:D15 tartomány

adatait (az eddigi eredménycellák számítása megmarad, az al-

kalmazott képleteket ismét használjuk, ezért ne töröljük)!
13. Jelöljük ki az Adatösszesítés lapon a B4:D15 tartományt, vagyis
a célterületet! (Ha egyetlen cellát adunk meg, akkor a program
jobbra és lefelé az összes kategória elhelyezéséhez szükséges
mértékben bővíti a célterületet, különben a program csak annyi
kategóriát összesít, amennyinek helyet biztosítottunk.)
14. Adjuk ki az Adatok szalag Összesítés parancsát (lásd az ábrát)!
Az összegzést az üres Adatösszesítés lapon végezzük

15. Most vegyük fel az összesítendő tartományokat (legfeljebb 256
tartományt adhatunk meg a következő módon).
16. A Hivatkozás mezőbe kattintsunk, majd a mező végén látható
kijelölő gombra!
17. Kattintsunk a Felhőfényező lapfülre, majd jelöljük ki a B4:D15
tartományt, térjünk vissza az Összesítés párbeszédpanelre, és
kattintsunk a Hozzáadás gombra!
18. Ugyanezt végezzük el a Napsugár munkalappal is! (Külső mun-
kafüzetben lévő lapra a Tallózás gombbal hivatkozhatunk.)
19. Ha a forrásadatok másik munkafüzetben vannak, csak akkor
kapcsoljuk be a Legyen csatolva a forrásadatokhoz jelölő-
négyzetet. A csatolt összesítés frissítése automatikusan történ-

het, ugyanakkor az ilyen összesítések nem vonhatók vissza a
Szerkesztés menü Visszavonás parancsával, a nem csatoltak
visszavonhatók. Ha a forrásadatok ugyanazon munkafüzet kü-
lönböző lapjain vannak, akkor a jelölőnégyzet bekapcsolt állapo-
tában hibaüzenetet kapunk.
20. Az Összesítés párbeszédpanel Felső sorból vagy Bal oszlop-
ból jelölőnégyzeteit helyzet szerinti összesítésnél kapcsoljuk ki!
Laphivatkozások adatösszesítésnél
21. Kattintsunk az OK gombra! Hamarosan megjelenik az eredmény
(lásd a mellékelt ábrát).
Az összegzésben alkalmazhatunk az Összeg függvénytől eltérő
függvényeket is, melyeket a Függvény listában választunk ki. Ha a
forrásterületeken képlet is található, akkor azoknak az értékével
számít a függvény. Mint említettük, az összesítésbe vont tartomány
a feltételeknek megfelelő táblával később is bővíthető. Például, ha
újabb étterem és panzió adatait vesszük fel, akkor annak a korábbi-
akkal megegyező elrendezésű munkalapját a már figyelembe vett
két munkalap közé húzhatjuk (a legegyszerűbben akkor, ha eredeti-
leg laptartományt adtunk meg).

A végeredmény
Ha az eltérő munkafüzetekből származó forrásadatokat nem csatol-
tuk az összegzett adatokat tartalmazó laphoz, akkor az adatok vál-
tozását követendő manuális frissítést kell alkalmaznunk. Ilyenkor a
célterületbe kell kattintani, majd ismét kiadni az Összesítés paran-
csot (a korábban megadott forrásterületeket a program megőrzi).
Fontos: ha ugyanabból a munkafüzetből származnak a forrás-
adatok, akkor – mivel itt meg csatolást nem alkalmazhattunk – a
frissítés helyett a forrásadatok változásakor meg kell ismételnünk az
adatösszesítést! Ekkor azonban nem kell újra kijelölnünk a forrás-
tartomány hivatkozást, az Összesítés párbeszédpanel megjelenése
után elegendő az OK gombot megnyomni!
Ha a célterületen korábban már alkalmaztunk összesítést, akkor
az új adatösszesítés számára először távolítsuk el az esetleges ta-
golásokat, összesítő csatolási képleteket.

KERESÉS A LISTÁBAN
A listában végzett keresés jelentősen megváltozott a 2010-es válto-
zatban. Megszűnt a korábbi Keresés Varázsló, viszont a korábban a
varázslóval összeállított képlet továbbra is használható a 2010-es
munkafüzetekben. A varázsló egyébként is csak egy segéd-
szolgáltatás volt a bonyolult képlet összeállítására.
Nézzük előbb a 2007-es megoldást:
Az Excel beállításai párbeszédpanel Bővítmények lapján tele-
píthető Keresés Varázslót (Lookup Wizard) a Képletek szalag Ke-
resés parancsával indítjuk el. Segítségével a lista egy értékét egy
másik listabeli érték alapján kereshetjük meg (például termékeket és
árakat tartalmazó listában egy termék árát). A lista összetartozó
adatokat tartalmazó munkalapsorok sorozata, mely adatbázisként is
használható. Ekkor a sorok a rekordok és az oszlopok a mezők. A
lista első sora tartalmazza az oszlopok feliratait (a mezőneveket). A
listákkal, kimutatásokkal a „Microsoft Office Excel 2010 – Haladók-
nak” című kötetben részletesen foglalkozunk.
A keresés varázsló paraméterezése I.

Az első párbeszédpanelen adjuk meg az átvizsgálandó tartomány
hivatkozását. Ha előzőleg egy lista belsejébe álltunk, akkor az Excel
automatikusan felajánlja annak területét. A második párbeszédpa-
nelen adjuk meg a keresett értéket meghatározó oszlop és sor ko-
ordinátákat. A további párbeszédpanelek az eredmények elhelyezé-
sére vonatkozó információkat várnak. Végül az eredményt adó kép-
letet tartalmazó cellát adjuk meg.
KERESÉS A LISTÁBAN 1221
A keresés varázsló paraméterezése II.

Egy lehetséges eredmény képlete:
=INDEX($A$1:$E$14; HOL.VAN(A18;$A$1:$A$14;);
HOL.VAN(A17;$A$1:$E$1;))
172. Feladat: Az ábra szerinti listában keressük meg Kuka éves
fizetését (azért ezt a listát alkalmazzuk, mert itt a sorok nem
ismétlődnek).
A lekérdezés alapadatai
A. Megoldás: A feladatot a 2007-es változatban, a Képletek szalag
Keresés parancsával oldjuk meg!
1. Kattintsunk a listába, majd adjuk ki a Képletek szalag Keresés
parancsát!
2. Az első panelen adjuk meg az átvizsgálandó tartomány hivatko-
zását. Ha előzőleg egy lista belsejébe álltunk, akkor az Excel au-
tomatikusan felajánlja annak területét (esetünkben $A$1:$E$8).

3. A második párbeszédpanelen adjuk meg a keresett értéket

meghatározó oszlop (Fizetés) és sor (Kuka) koordinátákat.

4. A további párbeszédpanelek az eredmények elhelyezésére vo-
natkozó információkat várnak.
5. Végül az eredményt adó képletet tartalmazó cellát adjuk meg.
Egy lehetséges eredmény látszik az ábrán, képlete:
=INDEX(törpefiz; HOL.VAN("Kuka";$A$1:$A$8;);
HOL.VAN("fizetés";$A$1:$E$1;)), értéke: 1 765 304 Ft.

B. Megoldás: A feladatot a 2007-es változatban összeállított képlet
felhasználásával, a listát normál tartományként alkalmazva oldjuk
meg a 2010-es verzióban!

KERESÉS A LISTÁBAN 1223
1. Nevezzük el az A1:E8 tartományt törpefiz néven!

2. Másoljuk a B10 cellába az előző megoldás 5. lépésében hasz-
nált képletet, amely így is helyes értéket ad eredményül:
1 765 304 Ft.
Mivel az egyes képletelemek, függvények jól értelmezhetők varázsló
nélkül is, használhatjuk ezt a módszert a 2010-es változatban is.
C. Megoldás: A megszűnt keresés varázsló bővítmény helyett most
a 2010-es verzió saját megoldását alkalmazzuk! Mivel most is
ugyanazokat a függvényeket használjuk, induljunk a függvény-
varázslóval!
1. Kattintsunk kettősen a B12 cellába!
Beillesztjük az Index függvényt

2. Kattintsunk a szerkesztőléc Függvény beszúrása ikonjára!
3. A Függvény beszúrása párbeszédpanelen válasszuk a Mátrix
függvény kategóriát!
5. Az Argumentumok kiválasztása párbeszédpanel válasszuk a
tömb;sor_szám;oszlop_szám elemet!

7. Mivel a Sor_szám és az Oszlop_szám argumentumok csak

számok lehetnek, ezt kell meghatároznunk. Írjuk a Sor_szám
mezőbe a HOL.VAN("Kuka";'172.Feladat'!$A$1:$A$8;1) függ-
vényt! (Érdekes, hogy a HOL.VAN függvény nem fogadja el a
tömbnevet).
8. Adjuk meg a Fizetés oszlop sorszámát az Oszlop_szám mező-
ben: 5.
9. Kattintsunk az OK gombra! Megjelenik a helyes eredmény.
A szerkesztőlécen látszik az összeállított képlet:
=INDEX(törpefiz;HOL.VAN("Kuka";'172.Feladat'!$A$1:$A$8;1);5).
Ha az A1:A8 tartományba táblázatot illesztünk, akkor használhatjuk
a strukturált hivatkozásos megoldást is:
=INDEX(törpefiz;HOL.VAN("Kuka";Táblázat25[[#Mind];[Név]];1);5).
FELTÉTELES ÖSSZEGZÉS
A feltételes összegzés varázsló is megszűnt a 2010-es
változatban.Helyette azonban tényleg sokkal jobban használható
függvényeket kaptunk. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, itt is
bemutatjuk a 2007-es módszert (mivel az így összeállított képlet
alkalmazható a 2010-es változatban is).
A 2007-es változatban szintén a bővítménykezelővel telepíthető
(Conditional Sum Wizard), majd a Képletek szalag Feltételes ösz-
szegzés parancsával indítható eljárással olyan képleteket készíthe-
tünk, amelyek egy oszlopban lévő megadott értékeket összegeznek
a listában szereplő más értékek alapján.
173. Feladat: A törpék fizetési listájából határozzuk meg a
vájároknak fizetendő összeget!
A. Megoldás: – 2007-es módszer.
1. Kattintsunk a lista belsejébe!
2. Adjuk ki a Képletek szalag Feltételes összegzés parancsát!
3. Az első párbeszédpanelen adjuk meg az összegzendő tarto-
mányt. A listát megadhatjuk kijelöléssel is, azonban ha a pa-

FELTÉTELES ÖSSZEGZÉS 1225
rancs kiadása előtt egy, a lista részét képező cellát aktivizáltunk,

akkor az Excel automatikusan érzékeli a listát.
4. A varázsló második párbeszédpaneljén adjuk meg az összeg-
zendő értékeket tartalmazó oszlopot és azt a feltételt, amelynek
teljesülése alapján ezen oszlop értékeit összegezzük.
A feltételes összegzés varázsló paraméterezése I.
A feltételes összegzés varázsló paraméterezése II.

5. A varázsló a kész képletet kétféleképpen tudja beilleszteni a
munkalapra: csak a képletet másolja, vagy a képletet és a felté-
teles értékeket is. Ha ez utóbbit választjuk, akkor meg kell ad-
nunk a feltételes érték helyét (ide esetünkben a szűrőfeltétel,
azaz „vájár” kerül – példánkban az A15 cellába). Ez felhasznál-

ható arra, hogy később egyszerűen, akár listából módosítsuk,
majd ennek megfelelően változzon a feltételes összegzés ered-
ménye.
6. A varázsló utolsó párbeszédpaneljén adjuk meg azt a cellát,
ahová a képlet kerül. Egy így meghatározott tömbképlet például:
{=SZUM(HA($B$2:$B$8=A15;$E$2:$E$8;0))}
A feltételes összegzés képlete és eredménye

Megjegyezzük, hogy a 2007-es változatban – bár a megoldása tel-
jesen megegyezik a 2003-as változattal –, a varázsló futtatása köz-
ben egyszer (vagy ha a feltételes érték tárolását is választjuk több-
ször) értelmetlen hibaüzenet jelentkezik, ezekre az OK gombbal
válaszoljunk…
Egy hibás hibaüzenet…

B. Megoldás: – A 2007-es módszer képletének átvétele a 2010-es

munkafüzetbe.
1. Kattintsunk az eredményt adó D15 cellába!
2. Írjuk be a cellába a fenti megoldás képletét:
=SZUM(HA($B$2:$B$8=A15;$E$2:$E$8;0))
3. Mivel a képletet tömbképletként kell rögzítenünk, nyomjuk meg a
Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt!
C. Megoldás: – A 2010-es módszer, új függvények alkalmazásával.
1. A 2010-es megoldás sokkal könnyebb és teljesebb körű. Kattint-
sunk az eredményt adó D18 cellába!
2. Rögzítsük a következő képletet:
=SZUMHA($B$2:$B$8;"=vájár";$E$2:$E$8)
A feltételes összegzés képlete

Mint az ábrán látható a feltételes összegzést végző SZUMHA függ-
vény az első argumentumban megadott tartományt vizsgálja, és ha
abban a másodok argumentumban megadott feltétel teljesülését
tapasztalja, akkor összegzi a harmadik argumentumban megadott
tartomány megfelelő sorait.
Ha a harmadik argumentumot nem adjuk meg, akkor az első ar-
gumentumban megadott tartományban összegez (persze csak ak-
kor, ha az számszerű értékeket tartalmaz). Például, ha egy bevéte-
leket tartalmazó oszlopban a 200000 feletti értékeket akarjuk ösz-
szeadni, akkor a következő képletet használhatjuk:
SZUMHA(A2:A18;">200000").
A 2010-es változat SZUMHATÖBB függvényével ráadásul egy-
szerre több feltételt is figyelembe vehetünk. Szintaxisa:
Szintaxis: SZUMHATÖBB(összegtartomány; feltételtartomány1;
feltétel1; [feltételtartomány2; feltétel2]…), ahol

összegtartomány: Az összegzendő cellákat tartalmazó cellatarto-

mány vagy hivatkozás. A program figyelmen kívül hagyja a tarto-
mányban található szöveges értékeket és az üres cellákat.
feltételtartomány1: A kapcsolódó feltételeket tartalmazó első tarto-
mány.
feltétel1: A feltételtartomány1 argumentum összeadandó celláit
meghatározó, számként, kifejezésként, cellahivatkozásként vagy
szövegként megadott feltétel, például: 32, ">32", B4, "alma" vagy
"32".
feltételtartomány2; feltétel2: További, megadható feltételek, amelye-
ket nem kötelező megadni.
174. Feladat: A törpék fizetési listájából határozzuk meg a
vájároknak fizetendő összeget, ha a fizetés egyenként nagyobb,
mint 1500000 Ft! Ezt már elég nehéz lenne a 2007-es módszerrel
megoldani…
Megoldás: – A 2010-es módszer, új függvények alkalmazásával.
1. Kattintsunk az eredményt adó D21 cellába!
2. Írjuk be a következő képletet:
=SZUMHATÖBB($E$2:$E$8;$B$2:$B$8;"=vájár";$E$2:$E$8;">1
500000")
Az eredmény 3 590 214 Ft.
175. Feladat: A fenti 173. feladatot folytassuk úgy, hogy a
foglalkozásokat listából válasszuk, majd azonnal megjelenjen az
eredmény, vagyis a kiválasztott foglalkozási csoport összes
fizetése! Három, teljesen eltérő megoldást mutatunk be. Az adott
helyzet dönti el, hogy a gyakorlatban melyiket választjuk.
A. Megoldás: – A legegyszerűbb, munkafüzetbe épített beviteli lista
segítségével.
2. Adjuk ki az Adatok szalag Érvényesítés parancsát!
3. A Beállítások párbeszédpanel-lapon a Megengedve listában
válasszuk a Lista elemet!
4. A Forrás mezőbe írjuk: „csillés;fúrómester;lakatos;vájár”.

A listaszűrés beállítása
5. Jelöljük be a Legördülő lista jelölőnégyzetet, utána kattintsunk
az OK gombra!
Az eredmény: a listából választott foglalkozás összes fizetése

B. Megoldás: – Űrlap vezérlővel.
1. Jelenítsük meg a Fejlesztőeszközök szalagot! Ha a szalag füle
nem látszik, akkor kapcsoljuk be Az Excel beállításai párbe-
szédpanel Menüszalag testreszabása lapján!
2. A foglalkozás választásához kattintsunk a Beviteli lista ikonra
Beszúrás lista Űrlap vezérlőelemei között, majd húzással adjuk
meg ennek (átmeneti) helyét is a lap megfelelő, szabad részén!
Innen a feladat végén az objektumot a megfelelő helyére húz-
zuk.
3. A Tulajdonságok gombbal vagy a vezérlő helyi menüjének
Vezérlő formázása parancsával megjeleníthető párbeszédpane-
len a Bemeneti tartomány mezőben csak cellatartományt adha-
tunk meg, aminek az a káros mellékhatása, hogy a jelenlegi lista,
vagyis a B2:B8 tartomány több ismétlődő eleme is megjelenik
(lásd az ábrát).
A vezérlő beállítása és hatása

4. Készítsünk ezért az A16:A19 segédtartományt a következő tar-
talmakkal: csillés, fúrómester, lakatos, vájár.
5. Hozzunk létre egy új vezérlőt, most ezt a tartományt adjuk meg a
Bemeneti tartomány mezőben! A vezérlő ugyan működik, de
most a kiválasztott elem sorszámát kapjuk vissza!
6. Ezért a Cellacsatolás értékét inkább az A15 cellában adjuk
meg, az A14 cellába pedig írjuk a következő képletet:
=INDEX(A16:A19;A15). Ez a képlet a bemeneti tartományból
pontosan az A15 cellában megadott sornak megfelelő értéket
adja vissza. Természetesen a segédadatok A16:A19 tartománya
és az A15 cella is elrejthető (például fehér szövegszínnel).
Megoldás a segédadatokkal
Ha a képletet nem a tömbképlettel akarjuk kiszámolni, hanem a
2010-es verzió SZUMHA függvényével, akkor módosítanunk kell,
vagyis a képlet kritériumát karakterláncból kell kialakítanunk, ame-

lyet újabb segédcellával oldunk meg a jobb áttekinthetőség kedvé-
ért.
7. Az ábra szerint módosítsuk a táblázatot!
8. A kritérium relációs jelét és az A14 cella tartalmát fűzzük össze,
vagyis írjuk a B16 cellába az =ÖSSZEFŰZ("=";A14) függvényt!
9. Mivel most összeállt a kritérium, írjuk a D14 cellába a
=SZUMHA($B$2:$B$8;B16;$E$2:$E$8) képletet!
A kritérium összeállítása karakterláncként

Ha nem használjuk a kritérium összeállítására a B16 segédcellát,
akkor az eredményt adó képletet másképp is átalakíthatnánk. Írjuk
például az E14 cellába:
=SZUMHA($B$2:$B$8;ÖSSZEFŰZ("=";A14);$E$2:$E$8)
C. Megoldás: – ActiveX vezérlővel. Ez a vezérlő – szemben az űr-
lap vezérlővel – magát a listaelemet és nem annak sorszámát adja
vissza. Mivel éppen ezért felülírja a kapcsolt cellát, így az előbbi
példa A14, illetve A15 cellái helyett teljesen új kapcsolt cellát állítunk
be.
1. Jelenítsük meg a Fejlesztőeszközök szalagot! Ha a szalag füle
nem látszik, akkor kapcsoljuk be Az Excel beállításai párbe-
szédpanel Menüszalag testreszabása lapján!
2. A foglalkozás választásához kattintsunk a Beviteli lista ikonra
Beszúrás lista ActiveX vezérlőelemei között, majd húzással
adjuk meg ennek (átmeneti) helyét is a lap megfelelő, szabad
részén! Innen a feladat végén az objektumot a megfelelő helyére
húzzuk.
3. A Fejlesztőeszközök szalag Tulajdonságok gombjával meg-

jelenített Properties ablakban állítsuk a LinkedCell jellemző ér-
tékét A22-re, azaz az itt megjelenő, vagy bevitt értéket kössük az
A22 cellához!
4. Állítsuk be, honnan származnak a lista adatai? Ehhez a List-
FillRange tulajdonságot állítsuk A16:A19-ra, azaz itt is az előző
megoldás segédtartományát használjuk. A listából kiválasztott
valutanemnek megfelelő érték pedig az A22 cellába kerül.
5. Most a korábbi feladat szerint készítsük el az összegszámítást a
feltételes összegzés függvénnyel! Írjuk a D23 cellába a követke-
ző képletet:
=SZUMHA($B$2:$B$8;ÖSSZEFŰZ("=";A23);$E$2:$E$8)
ját, és próbáljuk ki a számítást ezekkel az eszközökkel is.
Az összegzendő kategóriát a listából választjuk ki

Az ilyen „felhasználóbarát” megoldásokkal különösen az Excel keze-
lésében még járatlan munkatársainknak nyújthatunk segítséget. (Az
illusztráció nem valós állapotot tükröz, mert egyszerre jelenítjük meg

KERESŐFÜGGVÉNYEK 1233
az ActiveX vezérlőelem tulajdonságait és a D23 cella tartalmát, pe-

dig egyszerre csak az egyik lehetne látható)…
KERESŐFÜGGVÉNYEK
Ha a keresés eredményét további számításokban akarjuk felhasz-
nálni, akkor a listákban való keresésre alkalmazhatjuk a VKERES,
FKERES, KUTAT, HOL.VAN függvényeket.
A KUTAT (angol változatban LOOKUP) függvénnyel egy tömb-
ben vagy vektorban38 kereshetünk meg egy argumentumában meg-
adott értéket. Vektoros alakja megkeresi egy érték utolsó előfordu-
lását egy vektorban, és egy másik vektor azonos pozíciójában lévő
értéket ad eredményül. A függvény tömbös formája egy adott tömb
első sorában vagy első oszlopában keres egy megadott értéket,
majd a megtalált érték oszlopának vagy sorának utolsó elemével tér
vissza. A tömbös forma helyett alkalmasabb a VKERES vagy az
FKERES függvény használata. A függvény a kis- és nagybetűket
nem különbözteti meg.
1. szintaxis (vektoros forma)
KERES(keresett; keresővektor; eredmény), ahol
keresett A keresett érték, amelyet a függvény az első vektorban
keres. Lehet szám, szöveg, logikai érték, illetve ezekre
vonatkozó név vagy hivatkozás.
keresővektor Egyetlen sorból vagy oszlopból álló emelkedő sor-
rendben rendezett szöveg, szám vagy logikai értékeket
tartalmazó tartomány. Rendezetlen vektor esetén az
eredmény kétséges.
eredmény A keresővektor méretével megegyező, egyetlen sorból
vagy oszlopból álló tartomány.
Ha a függvény a keresett értéket nem találja meg, akkor a kereső-
vektor legnagyobb, a keresett értéknél kisebb elemére áll. A függ-
vény a #HIÁNYZIK hibaértékkel tér vissza, ha a keresett érték ki-
sebb a keresővektor első eleménél.
38
vektor: Olyan (egydimenziós) tömb, amely csak egy sorból vagy
egy oszlopból áll.
176. Feladat: A 169. feladat fizetési listájából keressük ki azt a

dolgozót, aki 200000 Ft-nál kevesebbet keres (ahhoz az utolsó
fizetéshez tartozó nevet, amelyik fizetése még nem haladja meg a
200000 Ft-ot).
Megoldás:
A, 1. szintaxis (vektoros forma) szerint:
1. Rendezzük sorba a listát fizetés szerint! Kattintsunk a fizetés
oszlopba, utána a Sorba rendezés ikonra, illetve adjuk ki az
Adatok szalag Rendezés parancsát és rendezzünk a „Fizetés”
mező szerint!
2. Kattintsunk abba a listán kívüli cellába, ahová a függvényt el
akarjuk helyezni, például az I2 cellába!
3. Adjuk ki a Képletek szalag Függvény beszúrása parancsát és
paraméterezzük a mátrixfüggvények között található KERES
függvényt, vagy írjuk be az ábra szerkesztőlécén is látható ar-
gumentumlistát (a függvényt kiválaszthatjuk a Képletek szalag
Függvénytár csoportjának Keresés gombmenüjéből is)! A pár-
beszédpaneles megoldásnál az Argumentumok kiválasztása
párbeszédpanelen válasszuk a vektoros módszert!
Adminisztrátor Adorján még nem keres 200000 Ft felett

Ha az A1:G85 tartományra (Tábla néven) táblázatot illesztünk, ak-
kor a feladat megoldása strukturált hivatkozással:
=KERES(200000;Tábla[[#Mind];[Fizetés]];Tábla[[#Mind];[Név]])

KERESŐFÜGGVÉNYEK 1235
B, 2. szintaxis (tömbös forma)

KERES(keresett; tömb), ahol
keresett A függvény által a tömbben keresett érték. Lehet szám,
szöveg, logikai érték, illetve ezekre vonatkozó név vagy
hivatkozás.
tömb A keresett értékkel összehasonlítandó tömb, értékei
emelkedő sorrendben rendezett szöveg, szám vagy lo-
gikai értékek lehetnek. Ha nem megfelelően rendezettek
az értékek, akkor a függvény nem biztosan ad pontos
eredményt.
Eredményül azt az utolsó értéket kapjuk vissza, amely megelőzi a
keresett értéket, azaz esetünkben 153 009 Ft-ot (lásd a következő
ábrát). Ha a tömbnek több sora van, mint oszlopa, akkor a KERES
függvény az oszlopban keres, ellenkező esetben a sorban.
177. Feladat: A 169. feladat fizetési listájából keressük ki azt az
utolsó fizetést, amely még 200000 Ft alatti!
Megoldás:
1. A vektoros megoldás képletét írjuk az I5 cellába:
=KERES(200000;Tábla[[#Mind];[Fizetés]];Tábla[[#Mind];[Fize-
tés]])
2. A tömbös megoldás képletét írjuk az I6 cellába az ábra szerint:
=KERES(200000;Tábla[[#Mind];[Fizetés]])
A kétféle megoldás képlete
178. Feladat: A következő listában keressük ki a 479000 Ft

jövedelemhez tartozó adókulcsot.
Megoldás:
Írjuk be az eredménycellába az =KERES(479000;A2:C7) függvényt,
amelynek eredménye 0,31.

Adókulcs táblázat
179. Feladat: Oldjuk meg a fenti számítást a vektoros szin-
taxissal is.
Megoldás:
Írjuk be az eredménycellába az =KERES(479000;A1:A7;C1:C7)
függvényt, amelynek eredménye 0,31.
Ha az oszlopvektoroknak a Képletek szalag Név megadása pa-
rancsával nevet adunk, akkor a fenti függvényt megadhatjuk a kö-
vetkező formában is:
= KERES(479000;sáv;adókulcs)
Ha a hivatkozást kiegészítjük a munkafüzet nevével, akkor az adó-
kulcsokat tartalmazó SZJA.XLS munkafüzet betöltése nélkül is
használható a következő forma:
= KERES(479000; SZJA.XLS!sáv; SZJA.XLS!adókulcs)
MUNKALAPOK FORMÁZÁSA
A munkalapok megfelelő formázásával kiemelhetjük a táblázat cél-
ját, segíthetjük a felhasználót a tartalom értelmezésében. Ezek a
lehetőségek jelentősen kibővültek a 2007-es változatban.
180. Feladat: Formázzunk meg egy munkalapot a közismert
asztali naptárak mintájára (lásd az ábrát)!
1. Rögzítsük az adatokat a megfelelő cellákba! Ügyeljünk arra,
hogy a B1, D1, F1, H1, J1, L1, illetve N1 cellákba a napi dátu-
mok kerüljenek, a C1, E1, G1, I1, K1, M1, valamint O1 cellákba
a nap, ünnep, névnap jelölések.

2. A B1, D1, F1, H1, J1, L1, N1 cellákat formázzuk a Kezdőlap

szalag segítségével 34 pontos, félkövér Times New Roman betű-
típusra!
A naptárforma, amit a formázással kell elérnünk

3. Az N1 és részben az O1 cellák karakterszínét szintén a Kezdő-
lap szalag Betűszín listájával formázzuk pirosra!
4. Kattintsunk kettősen az első sor sorjelölőjére (ezzel egyenértékű
a Kezdőlap/Formátum/Automatikus sormagasság parancs),
amellyel a sor legnagyobb betűméretéhez igazodó sormagassá-
got állítunk be!
5. A nap, ünnep, névnap jelölések maradjanak 10 pontosak. A min-
tának megfelelő formához jelöljük ki a C1 cellát, majd nyomjuk
meg a Ctrl+1 billentyűkombinációt! Az Igazítás párbeszédpanel-
lapon kapcsoljuk be a Sortöréssel több sorba jelölőnégyzetet!
Még jobb, ha a bevitt sorokat az Alt+Enter billentyűkombináció-
val választjuk el egymástól.
6. Kattintsunk kettősen a Kezdőlap szalag Formátum másolása
ikonjára, majd egyszer az E1, G1, I1, K1, M1, O1 cellákra, hogy
a beállított tulajdonságot átmásoljuk! A többsoros szöveget szó-
közök beszúrásával alakítsuk ki! Ahol szükséges (az A1 cellá-
ban), a szerkesztőlécen jelöljük ki a megfelelő szöveget és a
Kezdőlap szalag Betűszín listájával formázzuk pirosra!

7. Jelöljük ki a 2:14 sorokat, majd a Kezdőlap/Formátum/Sor-

magasság paranccsal állítsuk be a sormagasságot 20 pontosra!
8. A 11. HÉT szöveget írjuk az A14, a „2011. Január – Február”
szöveget a G14, a 31 NAP szöveget az O14 cellába!
9. Jelöljük ki a 14. sort, és formázzuk a fenti szövegeket 14 pontos-
ra, illetve félkövérre!
10. Az A14 cellát balra, az M14 cellát jobbra igazítsuk!
11. Jelöljük ki a G14:H14 cellákat és kattintsunk a Kezdőlap szalag
Cellaegyesítés ikonjára! Ekkor a „2011. Január – Február”
szöveg pont a H oszlop határára kerül.
12. Jelöljük ki a mintának megfelelően a cellákat és formázzuk a rá-
csot! Igyekezzünk minél kevesebb műveletet végezni, azaz cél-
szerű először a teljes táblázaton érvényesíteni egy vékony rá-
csot, majd az A1:O1 és A12:O12 cellák alatt egy vastagabbat (a
Kezdőlap szalag Szegélyek eszközeivel vagy a Ctrl+1 bil-
lentyűkombinációval megjeleníthető párbeszédpanelen), majd a
dátumok és napok megnevezése közötti szegélyt töröljük.
13. Rejtsük el a felesleges sorokat, oszlopokat a kijelölésük után a
helyi menüből kiadott Elrejtés paranccsal!
14. Végül szüntessük meg a Nézet szalag Megjelenítés csoportjá-
nak Rácsvonalak jelölőnégyzetével a cellarácsok megjelenítést,
utána a Lap elrendezése szalag Tájolás/Fekvő parancsával ál-
lítsunk be fekvő laptájolást!
181. Feladat: Képzeljük el, hogy 6 dolgozónk (lehetnek őrök,
ápolók, portaszolgálatot adók stb.) ügyeleti beosztását kell elkészí-
tenünk 2011. január 2. és január 31. közt. Egy ügyeleti időszak két
óra. A feladatot a feltételes formázás segítségével oldjuk meg.
1. Először a munkanapok listáját készítjük el az A oszlopban. Írjuk
a 2011.01.02-i dátumot az A2 cellába!
2. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Szerkesztés csoportjában található
Kitöltés  Sorozatok parancsot! Az ábra szerint töltsük ki az
A2:A23 tartományt a munkanapok dátumaival!

A munkanapokat tartalmazó dátumsorozat előállítása

3. Az ügyeleti időszakok kezdetei időpontjaiból is sorozatot képe-
zünk. Írjuk a B1 cellába 0:00, a C1 cellába 2:00, majd formázzuk
a Kezdőlap szalag Szám csoportjának listájával a megfelelő idő
formátumra!
4. Jelöljük ki a B1:C1 tartományt és húzzuk a kitöltőjelet az M1 cel-
láig, amelynek értéke így 22:00 lesz!
5. Dolgozóinkat a H.P., K.Gy., H.Gy., N.D., P.E., V.J. monogra-
mokkal jelöljük. Ebben a sorrendben adnak ügyeletet, ezért sor-
ba rendezés nélkül egyéni listát készítünk. Ehhez adjuk ki a Fájl
menü Beállítások parancsát, majd válasszuk a Speciá-
lis/Általános kategóriában az Egyéni listák szerkesztése pár-
beszédpanelt! Itt kattintsunk az Új lista elemre, majd a fenti sor-
rendben, vesszővel elválasztva írjuk a monogramokat a Lista-
elemek mezőbe, végül kattintsunk a Hozzáadás gombra! Ezt
követően a lista bekerül ez Egyéni listák mezőbe, ekkor zárjuk
be a párbeszédpanelt az OK gombbal!
6. Írjuk az első ügyeletet adó monogramját (H.P.) a B2 cellába!
7. A B2 cella kitöltőjelét húzzuk az M2 celláig!

8. A B2 cella kitöltőjelét húzzuk a B23 celláig! Mivel egyéni listát
egyszerre csak egyetlen cellához képezhetünk, ismételjük meg
egyenként a kitöltő jel húzását a C2 cellától a C23 celláig, a D2
cellától a D23 celláig stb. Ezzel elkészültünk az alapadatokkal.
9. Jelöljük ki a B:M oszlopokat, majd adjuk ki a Kezdőlap szalag
Formátum/Automatikus oszlopszélesség parancsát!
10. Jelöljük ki a B2:M23 tartományt, majd adjuk ki a Kezdőlap sza-
lag Feltételes formázás  Cellakijelölési szabályok 
Egyenlő parancsát! Itt most a 2007 előtti változat három eltérő
formázást megengedő lehetőségével szemben többel gazdál-
kodhatunk.
Több dolgozónak jut kiemelő szín is…

11. Állítsuk be az első feltételhez, hogy a cella értéke legyen egyenlő
H.P.-vel.
12. A Formátum listában állítsuk be a Piros kitöltőszín sötétvörös
szöveggel elemet, majd kattintsunk az OK gombra!
13. Adjuk ki ismét a Kezdőlap szalag Feltételes formázás  Cel-

lakijelölési szabályok  Egyenlő parancsát!
14. A második feltételhez az Egyenlő párbeszédpanel első mezőjé-
be a K.Gy. monogramot írjuk!
15. A Formátum listában most a következő elemet válasszuk: Sárga
kitöltő szín sötét sárga szöveggel!
16. Hasonlóan járjunk el mind a hat munkatárs esetében, a Formá-
tum listának mindig egy következő elemét válasszuk!
17. Már így is több lehetőséget használtunk ki, amelyet a 2007-es
változat biztosít, azonban igazán szabad kezet a lista Egyéni
formátum elemének választásával kapunk, akkor ugyanis tetsző-
leges szám, betű, kitöltés, szegélyformát állíthatunk be. Formáz-
zuk így a legutolsó V.J. monogrammal jelölt munkatársunk ügye-
leti időpontjait megjelenítő cellákat!
A kész ügyeleti beosztás

1242 DIAGRAMOK KÉSZÍTÉSE
DIAGRAMOK KÉSZÍTÉSE
A munkalapadatok grafikus ábrázolásai a diagramok, melyek meg-

könnyítik az adatok leolvasását, kiértékelését, elemzését és össze-
hasonlítását. Mindemellett az adatokat szemléletesen mutatják be.
A diagramok típusuk39 szerint igen változatosak lehetnek. Az ada-
tokat szemléltető adatpontok csoportjait sávok, vonalak, oszlopok,
körcikkek, pontok vagy egyéb alakzatok (közös elnevezéssel adatje-
lölők) jelenítik meg. Az adatsorok szükséges elkülöníthetősége ér-
dekében a diagramban ábrázolt minden adatsor40 saját, jellemző
színt, egyedi mintázatot kap.
A diagramot a különböző diagramelemek (például adatfeliratok,
jelmagyarázat, cím, feliratok, szövegek, trendvonalak, hibasávok és
rácsvonalak) hozzáadásával bővíthetjük, ezzel emelve ki mondani-
valónkat. A legtöbb diagramelem utólag is áthelyezhető, formázha-
tó, mérete megváltoztatható. A beágyazott diagram és a diagramlap
egyaránt a létrehozó munkalapadatokhoz csatolódik, ezek változása
majd a munkalap frissítése után mindkettő felfrissül. A diagramokat
is megóvhatjuk a véletlen változtatásoktól a Kezdőlap szalag For-
mátum/Lapvédelem parancsával. A parancs hatására megjelenő
párbeszédpanelen töröljük ki az Objektumok szerkesztése jelölő-
négyzetet, majd kattintsunk az OK nyomógombra. Ez megakadá-
lyozza, hogy más felhasználók töröljék, áthelyezzék, vagy átmére-
tezzék egy munkalap vagy diagramlap grafikus objektumait. Szük-
ség esetén a védelem feloldását jelszó ismeretéhez is köthetjük.
39
diagramtípus: A diagram alakját határozza meg a következő alap-
formákon keresztül: terület, sáv, oszlop, grafikon, kör, perec, sugár,
pont, 3Dterület, 3Dsáv, 3Doszlop, szalag, torta, felület.
40
adatsor: A munkalap egy sorából vagy egy oszlopából származó,
összetartozó adatpontok együttese. A diagram az egyes adatsoro-
kat eltérő mintázattal, színnel jelöli. Egy diagram több adatsort tar-
talmazhat. Kördiagramokban csak egyetlen adatsor van.
DIAGRAM LÉTREHOZÁSA 1243
Különleges diagramok a 2010-es változatban megjelent értékgör-

bék. Ezek formára vagy vonal, vagy oszlopdiagramok, de csak egy
cella méretben jelennek meg (a cella méretének növelését ugya-
nakkor követik).
DIAGRAM LÉTREHOZÁSA
Kétféle diagramot hozhatunk létre: önálló, alapértelmezetten
DiagramN nevű diagramlapot, vagy a munkalap adatait kiegészítő,
azokkal együtt megjelenő beágyazott diagramot. A beágyazott diag-
ram az adatokat származtató munkalapra kerül. A diagramkészítő
parancsok kiadása előtt jelöljük ki a munkalapon azt a területet,
amely az ábrázolni kívánt adatokat tartalmazza (ezt módosíthatjuk a
diagram létrehozása után is). Ha listából készítjük a diagramot, ak-
kor elegendő előzőleg a listába kattintanunk. A program a diagram-
lapot automatikusan az adatokat tartalmazó munkalaptól balra szúr-
ja be a munkafüzetbe. Ez a típusú diagram bemutatókra és oktatási
célokra, más dokumentumokba másolásra használható.

Diagramlap beillesztése
A külön lapra készülő diagramokat a lapfül helyi menüjének Beszú-
rás parancsát adjuk ki, majd a Diagram objektum kiválasztása után
kattintsunk az OK gombra! Ekkor a program az aktuális munkalap
előtt létrehozza az alapbeállítások szerinti diagramot, amelyet ké-
sőbb a beágyazott diagramokkal azonosan módosíthatunk.
Az Excelben korábban a beágyazott és a külön lapra készülő di-
agramok létrehozására egyaránt a Diagram Varázslót alkalmaztuk.
Ez a varázsló végigvezetett a diagram létrehozásának lépésein.
Most ez megszűnt, a diagram készítése mégsem lett nehezebb, sőt
átláthatóbban, szebb diagramokat készíthetünk. A beágyazott diag-
ramot később egeres húzással a kívánt helyre mozgathatjuk.
182. Feladat: Készítsünk a fizikai, szellemi és érzelmi állapotot
tükröző bioritmus táblázatot, majd abból diagramot. Az ismertetett
lépések itt is csak egy lehetséges megoldást mutatnak be, a feladat
másképpen is megoldható.
Megoldás:
1. Írjuk be az alapadatokat és képleteket a következő táblázat sze-
rint! A Képletek szalag Képletek parancsával bekapcsolt képle-
tek bemutatása nézetben a (B1:B3) dátumok dátumértékként je-
lennek meg.
A bioritmus számítás alapadatai és képletei

2. Az A3 cellától kezdődően hozzunk létre az A oszlopban egy
egyesével növekvő sorozatot annyi elemmel, ahány napra ki
akarjuk számítani a görbék pontjait! Ezek jelölik az eltelt napok
számát, egyébként a számításban nem vesznek részt.
3. A B3 cellától kezdődően hozzunk létre a B oszlopban egy egye-
sével növekvő dátumsorozatot annyi elemmel, ahány napra ki
akarjuk számítani a görbék pontjait! A B3 cellába a kezdő dátum
kerül. Legalább 30 napot rögzítsünk!

A bioritmus görbe pontjait adó részeredmények részlete

4. Jelöljük ki a C3:E3 tartományt és a kitöltőjelet mozgatva másol-
juk le a táblázatnak addig a soráig, amelybe még a B oszlopban
dátumot írtunk (lásd a mellékelt ábrát, amelyen az eredményeket
három tizedes jegyig ábrázoltuk)!
5. Jelöljük ki a táblázatot a B3 cellától az E oszlop utolsó, adatot
tartalmazó cellájáig!
A bioritmus görbéhez grafikon diagramtípust válasszunk

6. Váltsunk át a Beszúrás szalagra!

7. Kattintással válasszuk a Vonal gomb első mintáját!
8. A diagram az alapértelmezés szerinti beállításokkal azonnal lét-
rejön, helyét, méretét húzással adjuk meg.
A diagram az alapértelmezett beállításokkal

9. Kattintsunk egyszer a diagramra, hogy kijelöljük az objektumot!
10. A Diagrameszközök Tervezés lapon kattintsunk az Adatok ki-
jelölése gombra!
A párbeszédpanelen módosíthatjuk az ábrázolt tartományt

11. Az Adatforrás kiválasztása párbeszédpanel Jelmagyarázat

(adatsor) területén jelöljük ki a Sorozatok1 elemet!
12. Kattintsunk a Szerkesztés gombra!
13. Az Adatsor szerkesztése párbeszédpanelen írjuk be az 1. adat-
sor nevét (szellemi) az első mezőbe. A nevet megadhatjuk cella-
hivatkozással is. Ehhez a nevet tartalmazó cella abszolút hivat-
kozását gépeljük be az Adatsor neve mezőbe, vagy azt a mezőt
követő ikonra kattintás után, a munkalapra kattintva adjuk
meg, vagy kattintsunk a mezőbe és válasszuk ki a C1 cellát!
Megadjuk az adatsor nevét
Beállítjuk a tengelyek megjelenítését

14. Hasonló módon nevezzük el a fizikai és érzelmi adatsort is! Ezek

a szövegek a diagram jelmagyarázat mezőjében jelennek meg.
Ha a diagramadatok kijelölésével együtt kiválasztanánk az osz-
lopfejeket is, akkor a görbéket az oszlopfejek nevezik el.
15. A diagram vízszintes (kategória) tengelyére kattintással, vagy a
Diagrameszközök Elrendezés szalag első listájából válasszuk
ki a Vízszintes (kategória) tengelyt!
16. Adjuk ki a Kijelölés formázása parancsot! Ugyanezt elérhetjük
a Ctrl+1 billentyűkombináció lenyomásával is.
17. A Tengely formázása párbeszédpanelen válasszuk az Igazítás
lapot, majd állítsuk be a Szövegirány listában az Összes szöveg
forgatása 270o-kal elemet!
18. A Diagrameszközök – Elrendezés szalag Rácsvonalak gomb-
menüjében kapcsoljuk be az Elsődleges függőleges rácsvona-
lak Fő vezetőrácsok és segédrácsok paranccsal a függőle-
ges rácsot!
19. Vízszintesen csak a fő vezetőrácsokat kapcsoljuk be!
Végeredmény a formázás előtt

ÉRTÉKGÖRBÉK 1249
A megjelenő eredmény nem egészen az, amire vágytunk... Ennek

oka az, hogy a diagram végső megjelenését mindig a formázással
kell kialakítanunk. Ezzel később külön fejezetben foglalkozunk.
ÉRTÉKGÖRBÉK
Az értékgörbék a 2010-es változatban jelentek meg. Egyetlen cellá-
ban szemléletesen ábrázolják adatsorok alakulását. A görbe egyet-
len cellába kerül és ez a cella tartalmazhat más képletet, vagy ál-
landót, akár hosszabb szöveget is.
183. Feladat: Készítsük el a korábbi példában bemutatott bio-
ritmus diagramot értékgörbeként is! A C1 cellába kerüljön a
szellemi, a D1 cellába a fizikai és az E1 cellába az érzelmi adatokat
bemutató értékgörbe!
Megoldás:
1. Kattintsunk a táblázatba!
2. Adjuk ki a Beszúrás szalag Értékgörbék csoportjának Vonal
parancsát!
3. Kattintsunk az Értékgörbék létrehozása párbeszédpanel Adat-
tartomány mezőjébe!
4. Húzással jelöljük ki a C oszlopnak azt a részét, amelyet görbe-
ként ábrázolunk!
5. A Helytartomány mezőben adjuk meg a C1 cellát, ahol a görbét
megjelenítjük!
Az értékgörbe paraméterezése

6. Az 1. és 2. sorazonosító közötti elválasztójel húzásával növeljük

meg az 1. sor magasságát, hogy többet lássunk a diagramból!
7. Kattintsunk ismét a Beszúrás szalag Vonal ikonjára!
8. Most a D oszlopnak jelöljük ki azt a részét, amelyet görbeként
ábrázolunk!
9. Helytartományként a D1 cellát adjuk meg!
10. Végezzük el a fentieket az E (érzelmi) oszlop adatainak ábrázo-
lásához is!
11. Az Értékgörbeeszközök – Tervezés szalag Stílus galériájában
állítsunk be olyan színeket, amelyek megegyeznek az előző dia-
gram színeivel!
12. Az Értékgörbe színe gomb lenyílójából vastagítsuk meg az
értékgörbét (lásd az ábrát)!
Beállítjuk a vonalvastagságot
13. Próbáljuk ki a Megjelenítés csoport jelölőnégyzeteit, hogyan
jelennek meg ezek a jellegzetes pontok a görbén! A jelölőnégy-
zetek bekapcsolása után a Stílus listában formázhatjuk ezeket a
pontokat, például felhívhatjuk a figyelmet a negatív értékekre.
184. Feladat: Az értékgörbék nagyon jól szemléltethetik a tőzsdei
árfolyamok vagy más idősoros adatok, például vízállás értékek
változásait az előbbire példa egy professzionális weboldal

(http://www.eco.hu/tozsde/azonnali/reszveny ), az utóbbit próbáljuk

ki a következő példa adatain!
Megoldás:
1. Rögzítsük az ábra szerinti adatokat!
2. Kattintsunk a táblázatba!
3. Kattintsunk a Beszúrás szalag Vonal ikonjára!
4. Az első értékgörbe helytartományaként a K2 cellát, adattarto-
mányaként a B2:J2 tartományt adjuk meg!
5. Végezzük el a 3., 4. lépést az összes idősor bemutatásához! A
leggyorsabb, ha a K2 cella kitöltőjelét lehúzzuk a K6 celláig…
6. Még szemléletesebb, ha az adatokat is kiszínezzük. Például a
magas vízállást vízmércénként a Feltételes formázás  Szín-
skálák paranccsal pirosra, az alacsonyakat zöldre színezhetjük
(lásd az ábrát). Kicsit nehezebb, de megoldható az is, hogy min-
dig az előző cella alapján döntse el a program, hogy árad, vagy
apad.
Alapadatok és kész értékgörbék
185. Feladat: Ha egy-két adatpont hiányzik, megszakad az

értékgörbe. Próbáljuk ki például, hogy töröljük a D5:E5 cellákat (lásd
az ábrán)!
Megoldás:
Ilyenkor az értékgörbét tartalmazó cella kiválasztása után, az Ada-
tok szerkesztése/Rejtett és üres cellák paranccsal dönthetünk,
hogy az értékgörbén mi kerüljön a kihagyott részre. Vízállásnál tel-
jesen helytálló a Közökkel megjelenítést választani, a másik két
lehetőség jelentősen meghamisítja a mondanivalót.

A szakadás befoltozható
Fontos ugyanakkor, hogy a jelölőnégyzet kiválasztása után a görbe
megmarad, ha elrejtünk forrásadatot tartalmazó sorokat, vagy osz-
lopokat. Ilyenkor akár a teljes adatforrás elrejthető (lásd az ábrát).
Ugyanaz az értékgörbe részlegesen és teljesen elrejtett forrással
186. Feladat: Az idősorok esetében fontos lenne, hogy a nem

egyenletes mintavételezés megjelenjen az ábrázolásban is.
Készítsük el a következő ábrán bemutatott vázállás adatokhoz az
értékgörbéket általános és dátumtengely figyelembe vételével is!
Megoldás:
2. A fentiek szerint készítsük el az általános (alapértelmezett) ten-
gellyel a K8 cellába az értékgörbét!
3. A 7. sorban viszont láthatjuk, hogy az idősor nem egyenletes,
ezért ugyanarra az idősorra készítsük el a helyes, dátumtengelyt

alkalmazó értékgörbét! Ehhez a korábbiak szerint készítsük el az

általános (alapértelmezett) tengellyel a K9 cellába az értékgör-
bét!
Ugyanaz a görbe kétféle tengellyel

4. Kattintunk az Értékgörbeeszközök – Tervezés szalag Tengely
gombjára és válasszuk a Dátum tengelytípus parancsot!
5. Az Értékgörbe dátumtartománya párbeszédpanelen adjuk meg
a B7:J7 tartományt a tengely dátumértékei számára, majd kat-
tintsunk az OK gombra!
187. Feladat: Diszkrét pontok ábrázolására inkább oszlopdia-
gramokat használunk. Készítsük el a következő ábrán bemutatott
forgalmi adatokhoz az oszlop értékgörbéket!
Megoldás:
2. Kattintsunk a G5 cellába!
3. Kattintsunk a Beszúrás szalag Oszlop ikonjára!
4. Az első értékgörbe helytartományaként a G5 cellát, adattarto-
mányaként a B5:G5 tartományt adjuk meg!
5. Húzzuk a G5 cella kitöltőjelét a G10 celláig!
6. Alkalmazzuk itt is a feltételes formázást az átlag alatti és feletti
cellák jelölésére. Ehhez most jelöljük ki a B5:G5 tartományt!

Alapadatok és kész értékgörbék

7. A formázáshoz válasszuk a Feltételes formázás  Ikonkészle-
tek lista egy elemét!
188. Feladat: Az Excel automatikusan „normálja” a diagramot
(vonal vagy oszlopdiagram esetén is). Vagyis a cella alsó szélének
felelteti meg a legkisebb, a felső szélének a legnagyobb értéket. Ezt
fejezi ki a Tengely gomb menüjének Függőleges tengely mini-
mális és maximális értékének beállítása csoportjában található
Automatikus minden értékgörbéhez kapcsoló. Ettől azonban
eltérhetünk, próbáljuk ki!
Megoldás:
1. Induljunk ki az előző feladatból. Jelöljük ki az A4:G10 tartományt
és húzzuk az A13 celláig!
2. Mivel az előző példában a diagramokat az első diagramból hú-
zással hoztuk létre, így azok formázása egyszerre oldható meg.
Az összegzett adathoz tartozó értékgörbét viszont ki kell von-
nunk az összehasonlításból, mert ötszörös értékei elnyomnák a
többi értékgörbét. Kattintsunk ezért a G19 cellába, majd az
Értékgörbeeszközök – Tervezés szalag Törlés gombjára!
3. Az összehasonlítható görbék celláit egyszerre jelöljük ki a
G14:G18 tartományban!
4. A Tengely gomb menüjének Függőleges tengely minimális és
maximális értékének beállítása csoportjában található Auto-
matikus minden értékgörbéhez kapcsolók helyett válasszuk az
Ugyanaz minden értékgörbéhez kapcsolókat!

5. Állítsuk be az összegadatok értékgörbéjét is! Ehhez kattintsunk a

G19 cellába!
6. Kattintsunk a Beszúrás szalag Oszlop gombjára!
7. Adjunk ennek az értékgörbének a többitől eltérő stílust!
A városonként összehasonlítható értékgörbék az ábrán láthatók.
Nagyobb adatsornál az összehasonlíthatóság fokozása érdekében
növelhetjük a sor magasságát is. Ehhez jelöljük ki a sorokat és a
Kezdőlap szalag Formátum/Sormagasság parancsával adjunk
meg nagyobb sormagasságot az alapértelmezés szerinti 15 pontnál.
A függőleges tengely minimális és maximális értékét beállíthatjuk
egy tetszőleges egyéni értékre is, amelyet a Tengely gomb menü-
jének Egyéni érték parancsaival végzünk.
A városonkénti összehasonlítható értékgörbék
189. Feladat: A harmadik típusú értékgörbe szintén oszlop-

diagramként jelenik meg, de kiválóan alkalmas a negatív értékek
bemutatására. Módosítsuk úgy az előző feladat végeredményét,
hugy az egyes sorok sorátlagától mért eltérést ábrázoljuk!
Megoldás:
1. Induljunk ki az előző feladatból. Jelöljük ki az A13:F18 tarto-
mányt és húzzuk az A22 celláig!
3. Írjuk be a következő képletet: =ÁTLAG(B14:F14)
4. Húzzuk a G23 cella kitöltőjelét a G27 celláig!
5. Módosítsuk a B23 cella tartalmát: =B14-$G$23
6. A B23 cella kitöltőjelét húzzuk az F23 celláig!

7. Ennek megfelelően a B24 cellába már az =B15-$G$24 képletet

írjuk!
9. Végezzük el a fentieket a 25-27 sorokra is!
10. Kattintsunk a H23 cellába!
11. Kattintsunk a Beszúrás szalag Nyereség/veszteség gombjá-
ra!
12. A H23 cella kitöltőjelét húzzuk a H27 celláig!
13. Az ábrán látható, hogy ez a fajta ábrázolás csak a veszteség,
illetve átlag alatti-feletti érték bemutatására alkalmas.
14. Az I oszlopban hozzuk létre az értékek szemléltetésére a korábbi
oszlop értékgörbét is!
A feladat eredménye
190. Feladat: Az előző feladatnál is jobban szemlélteti a nyere-

séget-veszteséget a 2010-es változat egy másik újdonsága a
pozitív/negatív értékeket elkülönítő adatsáv. Hozzuk létre ezt is!
Megoldás:
1. Induljunk ki az előző feladatból. Jelöljük ki az A23:F27 tarto-
mányt!
2. Kattintsunk a Kezdőlap szalagfülre!
3. Válasszuk a Feltételes formázás/Adatsávok almenü egy ele-
mét!

KIMUTATÁSDIAGRAMOK 1257
A feladat eredménye
KIMUTATÁSDIAGRAMOK
A kimutatásdiagramok a diagramok szemléletes adatábrázolását
párosítják a kimutatások rugalmas kezelésével, hiszen az ilyen dia-
gramokon kapcsolókkal szabályozhatjuk a megjelenítendő eleme-
ket.
191. Feladat: Készítsük el a korábbi példában bemutatott bio-
ritmus diagramot kimutatásdiagramként is.
Megoldás:
1. Másoljuk egy új munkalapra a 182. Feladat munkalapjának A:E
oszlopait! Az A és E oszlopfejekre a Shift gomb nyomva tartása
közben kattintva jelöljük ki az oszlopokat! Nyomjuk meg a Ctrl+C
billentyűkombinációt, utána lépjünk az új munkalap A1 cellájába
és ott nyomjuk meg a Ctrl+V billentyűkombinációt!
2. Az értékgörbéket töröljük a cellák kijelölése után az Értékgörbe-
eszközök – Tervezés szalag Törlés gombjával.
3. Alakítsuk át a munkalapot a mellékelt ábra szerintire, hogy az
ábrázolandó tartomány felett csak az oszlopnevek legyenek! A
kimutatásdiagramot létrehozó varázsló ugyanis hibaüzenetet ad,
ha nem összefüggő tartományt adunk meg a diagram kiindulási
adataként.

A kimutatásdiagram kiinduló adatainak elrendezése

4. Jelöljük ki a B2:E42 tartományt, amelyből diagramot készítünk.
5. Adjuk ki a Beszúrás szalag Kimutatás  Kimutatásdiagram
parancsát!
Megadjuk a kimutatásdiagram adatforrását és helyét

6. Válasszuk a következő párbeszédpanelen az Új munkalapra
rádiógombot, majd kattintsunk az OK gombra!
7. A Kimutatás mezőlista ablakrészben jelöljük be az összes jelö-
lőnégyzetet! Ekkor a Dátum mező automatikusan a tengelyme-
zővé válik, a másik három mező az értékek közé kerül.
8. Zárjuk be a Kimutatásdiagram szűrőablakát!
9. Húzással helyezzük el és méretezzük a diagramot!
10. Kattintsunk a diagram függőleges tengelye melletti számoszlop-
ra, majd nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyűkombinációt vagy adjuk
ki a Kimutatásdiagram-eszközök – Elrendezés szalag Kijelö-
lés formázása parancsát!
A megjelenítendő adatjelölőket jelölőnégyzetekkel kapcsoljuk be

11. A Tengely formázása párbeszédpanelen válasszuk a Tengely
beállításai lapot! Állítsuk be a Rögzített választókapcsolók le-
nyomása után a következő mezőben a minimumértéket -1,0-ra,
valamint a Rögzített maximumértéket 1,0-ra!
12. A Kimutatásdiagram-eszközök tervezés szalag Diagramel-
rendezések csoportjának harmadik elemével állítsunk be olyan
elrendezést, amelynél a cím a diagram felett, a jelmagyarázat a
diagram alatt jelenik meg!
13. Ekkor rendszerint a diagram és a jelmagyarázat fedésbe kerül.
Kattintással jelöljük ki a rajzterületet, és széleit húzva alakítsunk
ki olyan elrendezést, amelynél nincs takarás!
Az adatjelölők akár egyenként formázhatók, a diagram másik típus-
ra alakítható. Ezzel a diagramok formázása részben foglalkozunk.
192. Feladat: Ebben a feladatban egy komplex feladatként olyan
kimutatásokat és diagramot készítünk, amely bemutatja az üzleti
bevételek alakulását évek és hónapok függvényében, valamint az
egyes termékek fogyását. Mivel itt a dátumok megjelenítése fontos,
bemutatunk egy módszert arra, hogy külön csoportosítva jelenjenek

meg a hónapok és az évek. A képzeletbeli vállalkozás készpénzért

és utánvéttel értékesít, mondjuk könyveket.
Az alapadatok részlete
Az alapadatok tartalmazzák a következő mezőket:
Vevő: cégünk vásárlója, akinek a számlát kiállítottuk;
Termék: a vevő által megvásárolt termék;
Megrendelési_dátum: a termék megrendelésének ideje;
Darab: az eladott kötetek darabszáma;
Ár: az eladott áru egységára;
Érték: az eladott áru nettó ellenértéke, a darab és az ár mezők szor-
zata;
Szállítási_hely: ahová az árut postán, illetve futárral szállítjuk;
Száll_dátum: a termékek postára adásának, illetve a futárszolgálat-
nak adásának ideje, esetlegesen a bolti eladásnál a vevőnek köz-
vetlen átadás ideje;
Fizmód: a fizetés módja, mely lehet készpénz vagy utánvét;
Fizdátum: a fizetés időpontja;

Fizév: a fizetés éve, amelyet a fizdátum mezőből számolunk az

=ÉV(fizdátum) függvénnyel, illetve a megfelelő hivatkozással, pél-
dául a K2 cellában: =ÉV(J2);
Fizhó: a fizetés hónapja a fizetés éve, amelyet a fizdátum mezőből
számolunk az =HÓNAP(fizdátum) függvénnyel, illetve a megfelelő
hivatkozással, például az L2 cellában: =HÓNAP(J2).
Mivel az Excel nem relációs adatbázis-kezelő, ezért, ha a vevő
több terméket vásárol egyetlen számlával, akkor a számlára és a
vevőre vonatkozó azonosító és leíró adatok (például a vevő kép-
viselője, a számlázási hely, elérhetőség) redundánsan ismétlődnek
a táblázatban, viszont így könnyen szűrhetjük a listát bármely mező-
jére, illetve a szűrők tetszőleges kombinációjára. Természetesen a
többi mezőt is eltárolhatnánk (mint a gyakorlatban, azonban a példa
megértéséhez elegendő a fentiek rögzítése).
A fizév és fizhó mezőket tehát a fizdátum mezőből, az érték me-
zőt a darab és az ár mezőből képlettel számoljuk.
A fizév és fizhó mezőkhöz szükséges még annyit hozzátennünk,
hogy ezek képezik majd a kimutatáshoz az éves és a havi szétválo-
gatás alapját. A még ki nem fizetett áruk esetében a fizdátum mező
üresen marad, ilyenkor a fizév mező értéke az =ÉV(fizdátum) függ-
vényből 1900, a fizhó mező értéke az =HÓ(fizdátum) függvényból 1.
így könnyen megállapítható az utánvéttel leszállított, de még ki nem
fizetett áruk értéke, és ezek a tételek könnyen kiszűrhetők.
A hosszas bevezető után oldjuk meg a feladatot lépésenként:
Töltsük fel a munkalapot a mellékelt ábra szerint. Minél több (fiktív)
adatot rögzítünk, annál látványosabb lesz az eredmény. Lehetőség
szerint több hónap, év adatait rögzítsük.
Megoldás:
1. A bevitelt segíti, ha az oszlopnevek rögzítése után kijelöljük a 2.
sort, majd a Nézet szalag Panelek rögzítése  Felső sor rög-
zítése parancsával az első sort állandóan a képernyőn tartjuk.
2. Az érték, fizév, fizhó mezőket ne állandó adatként rögzítsük! Az
érték oszlop F2 cellájába a =D2*E2, a fizév oszlop K2 cellájába
az =ÉV(J2), a fizhó oszlop L2 cellájába az =HÓ(J2) képletet ír-
juk, majd a kitöltőjel húzásával töltsük fel az oszlopot adatokkal.

3. Kattintsunk az adatbázis (lista) belsejébe!

4. Adjuk ki a Beszúrás szalag Kimutatás  Kimutatásdiagram
parancsát!
5. Válasszuk a következő párbeszédpanelen az Új munkalapra
rádiógombot, majd kattintsunk az OK gombra!
6. A Kimutatás mezőlista ablakban jelöljük be a fizév, fizhó, da-
rab, érték, könyv mezők előtti jelölőnégyzeteket!
7. A könyv, vevő mezőt jelentésszűrő-területre, darab és érték me-
zőket az adatterületre, a fizév, fizhó mezőket a tengelymezők te-
rületére húzzuk!
A mezők elhelyezése a forgalmi kimutatáshoz

8. A program külön munkalapon hozza létre a kimutatást és a
kimutatásdiagramot. Alapértelmezés szerint az összes mező
olyan beállítással szerepel, hogy az adatbázis minden adata
megjelenjen. Mivel a termékmegnevezéseket tartalmazó könyv
mezőt oldalmezőbe húztuk, a mező listajelére kattintva megjele-
níthető menüből könnyen választhatjuk a teljes termékpaletta
összegzett adatai helyett az egyes termékek bemutatását (lásd
az ábrát). A diagramban az érték mező adatjelölői mellett eltör-

pülnek a darab mező adatjelölői, ezt később a diagram formázá-

sával megoldjuk.
9. Képzeljük el, hogy ez a vállalkozás nagykereskedő, és a vevői
viszonteladók. Ekkor jól jöhet, ha a vevő mezőt is az oldal-
mezőbe húzzuk, ugyanis ekkor az egyes viszonteladók minket
érintő kereskedelmi tevékenységéről kapunk képet. Ehhez a je-
löljük be a Kimutatás mezőlista ablakban a vevő mező előtti je-
lölőnégyzetet, majd húzzuk a Jelentésszűrő ablakrészben a ve-
vő mezőt a könyv mező fölé. Húzzuk ide a fizmód mezőt is!
Mindegy, hogy a könyv, fizmód vagy a vevő oldalmező szerinti szű-
rőműveletet végzünk, a kimutatás és a diagram egyaránt azonnal
igazodik a beállításhoz.
Az eredmény kimutatástáblázat és diagram formájában…
193. Feladat: Szűrők segítségével jelenítsük meg az előbbi

feladat adataiból a februári és márciusi bevételeket!
A. Megoldás:
1. Kattintsunk a kimutatásban a Sorcímkék terület szűrő jelére!
2. Mivel a sorcímkék közé felvettük a fizév és fizhó mezőket, a szű-
réshez használt fizhó mezőt ki kell választanunk a lenyíló szűrő

első listájából (ha több évet is tartalmaz a kimutatás, akkor a

fizév listában kell beállítani a megjelenítendő évet is)!
Szűrés a kimutatásban
3. A szűrő alján csak a 2 és 3 jelölőnégyzeteket, vagyis a februári
és márciusi kifizetéseket hagyjuk bekapcsolva!
B. Megoldás:
1. A 2010-es változatban a kimutatásdiagramon is megjelentek a
szűrőgombok. Kattintsunk a kimutatásdiagramban a vízszintes
tengely melletti Fizhó gombra!
2. A szűrő alján csak a 2 és 3 jelölőnégyzeteket, vagyis a februári
és márciusi kifizetéseket hagyjuk bekapcsolva!
SZELETELŐK
Bár a kimutatások és kimutatásdiagramok egyszerűen szűrhetők a
megjelenítendő tételek listákból választásával és erre már a
kimutatásdiagramokon is találunk gombokat, az áttekintés már kissé
nehézkes. Hosszabban kell tanulmányozni a diagramot, hogy meg-

SZELETELŐK 1265
tudjuk, mi hiányzik belőle… Ennek megkönnyítésére hozták létre a

szeletelőket a 2010-es változatban.
194. Feladat: Szeletelők segítségével jelenítsük meg az előbbi
feladat adataiból a februári és márciusi bevételeket!
Megoldás:
1. Először is hozzuk létre a szeletelőket! Ehhez kattintsunk előbb a
kimutatásba vagy a kimutatásdiagramba, majd a Beszúrás sza-
lag Szeletelő gombjára!
2. A Szeletelők beszúrása párbeszédpanel jelölőnégyzeteivel vá-
lasszuk ki azokat a mezőket, amelyek alapján szűrni szeretnénk!
Kiválaszthatunk olyan mezőt is, amelyik a kimutatásban éppen
nem szerepel (például az ár mezőt – lásd az ábrán).
Kiválasztjuk a szeletelőket
3. Az OK gombra kattintás után a program elkészíti a szeletelőket,
egyúttal megjeleníti a Szeletelőeszközök – Beállítások szala-
got is (lásd a következő ábrát).
4. Húzással rendezzük el a szeletelőket úgy, hogy ne takarjanak a
diagramra!
5. A felesleges szeletelőket (például az érték nevűt) kijelölésük után
töröljük a Del billentyűvel!

6. A kijelölt szeletelők méretezhetők, csoportosíthatók, formázha-

tók, átnevezhetők a szalag elemeivel. Ha sok mező kerül egy
szeletelőbe, akkor beállíthatunk több oszlopos megjelenítést is.
7. A Fizhó szeletelőben kattintsunk a 2 és a Ctrl billentyű nyomva
tartása közben a 3 jelű gombra! Ha a szeletelőket a szűrt kimuta-
tásban kapcsoltuk be, akkor a színes gombok azonnal jelzik,
hogy mely szűrőket alkalmaztuk.
Elrendezendő, formázandó szeletelők

195. Feladat: Szeletelők segítségével jelenítsük meg Kuka,
Morgó, Szende vevők február-március közötti átutalásos és bank-
kártyás fizetéseinek értékét!
Megoldás:
1. Most meglátjuk milyen egyszerű is a szűrés a szeletelőkkel… A
Ctrl gomb nyomva tartása közben kattintgatva kapcsoljuk ki
azokat a gombokat, amelyekhez tartozó értékeket nem akarunk
megjeleníteni!

FÜGGVÉNYEK ÁBRÁZOLÁSA 1267
A megjelenített értékek színes gombként jelennek meg a szeletelő-
ben, és a szűrés jele megjelenik a kimutatás és kimutatásdiagram
gombjain is. A szűrést a szeletelő Szűrő törlése ikonjával vagy az
Alt+C billentyűkombinációval szüntethetjük meg a kijelölt szeletelőn.
FÜGGVÉNYEK ÁBRÁZOLÁSA
Az Excel program alkalmas arra is, hogy egyszerű vagy összetett
függvényeket ábrázoljunk, illetve grafikusan oldjunk meg egyenlete-
ket. A következőkben néhány matematikai függvényt ábrázolunk.
196. Feladat: Ábrázoljuk az f(x)=Gyök(ln (x) + cos (x3)) függ-
vényt Descartes-féle koordinátarendszerben!
Megoldás:
1. Az A2 cellába rögzítsük az 1, az A3 cellába az 1,2 értéket!
2. Jelöljük ki ezt a két cellát és a kitöltőjelet húzzuk az A22 celláig!
Ezzel létrehoztuk a független változókat.

3. Írjuk az =GYÖK(LN(A2)+COS(A2^3) képletet a B2 cellába!

4. Húzzuk a cella kitöltőjelét a B22 celláig! Figyeljük meg, hogy a
B4, B5 cellákban a negatív gyök miatt hibajelzést kapunk. Ha e
cella fölé mozgatjuk a kurzort, akkor intelligens címke jelenik
meg, amelyre kattintva segítséget kaphatunk a hiba elhárításá-
hoz (ezekkel máshol foglalkozunk).
5. Jelöljük ki az A2:B22 tartományt, majd kattintsunk a Beszúrás
szalag Pont gombmenüjének harmadik elemére!
Görbékkel összekötött pontdiagramot választunk

6. A grafikont húzással helyezzük el és méretezzük! A program
azonnal elkészíti a grafikont. Ugyanezt az eredményt kapjuk a
vonal grafikonokkal is.
7. Kattintsunk az értéktengelyre és adjuk ki a Diagrameszközök
Formátum szalag Kijelölés formázása parancsát! A kiválasz-
táshoz használhatjuk a szalag első listáját, a parancsot kiadhat-
juk a Ctrl+1 billentyűkombinációval is.
8. A Tengely beállításai párbeszédpanel-lapon állítsuk a Mini-
mum választókapcsolót Rögzítettre és a mezőben adjuk meg
az ábrázolandó legkisebb értéket –0,1-et. Valójában itt nincs ér-
telmezve a függvény (lásd a 4. lépés magyarázatát), azonban az
Excel görbét illeszt a pontokra, amely a tengely alá nyúlik. Ha ezt
el akarjuk kerülni, akkor itt a 0 értéket adjuk meg!

9. Állítsuk a Fő léptéket is Rögzítettre, a következő mezőbe a 0,1

értéket írjuk, majd kattintsunk az Bezárás gombra!
Az értéktengely formázása
A függvény grafikonja
10. A Diagrameszközök Tervezés szalag Diagramstílusok cso-
portjában állítsunk be vastagabb görbét!

11. A Diagrameszközök Formátum szalag Alakzatstílusok cso-

portjában állítsuk be a teljes diagram, majd azon belül a kijelölt
rajzterület stílusát!
197. Feladat: Ábrázoljuk az r=fi függvényt polárkoordináta rend-
szerben!
Megoldás:
A polárkoordináta rendszerben megadott függvény pontjait transz-
formáljuk Descartes-féle koordinátarendszerbe, majd a fentiek sze-
rint ábrázoljuk.
1. Írjuk az A2 és a B2 cellába a 0 értéket!
2. Írjuk az A3 és a B3 cellába a 0,2 értéket!
Függvény a polárkoordináta rendszerben

3. Jelöljük ki az A2:B3 tartományt és a tartomány kitöltőjelét húz-
zuk a B34 celláig! Ekkor a B34 cellába a 6,4 érték kerül.
4. Írjuk az C2 cellába az =B2*COS(A2), a D2 cellába az
=B2*SIN(A2) függvényt!
5. Jelöljük ki az C2:D2 tartományt és a tartomány kitöltőjelét húz-
zuk a D34 celláig! Ekkor a C és D oszlopba bekerülnek az ábrá-
zolandó függvények.

6. Jelöljük ki az C2:D34 tartományt!

7. Készítsük el a diagramot a Beszúrás szalag Pont gombmenü-
jének harmadik elemével!
azonnal elkészíti a grafikont. Ugyanezt az eredményt kapjuk a
vonal grafikonokkal is.
198. Feladat: Ábrázoljuk az f(x,y)=x2+y2 függvény [-2;2]
tartományát felületdiagramban!
Megoldás:
1. Az y értékek intervallumát 0,2 lépésközzel írjuk a B1:V1 cellatar-
tományba! Ehhez írjuk a -2 értéket a B1, -1,8 értéket a C1 cellá-
ba, majd jelöljük ki e két cellát és a kitöltőjelet húzzuk a V1 cellá-
ig!
2. Az x értékek intervallumát 0,2 lépésközzel írjuk az A2:A22 cella-
tartományba! Ehhez írjuk a -2 értéket az A2, -1,8 értéket az A3
cellába, majd jelöljük ki e két cellát és a kitöltőjelet húzzuk az
A22 celláig!
3. A B2 cellába írjuk az =$A2^2+B$1^2 vegyes (abszolút és relatív)
hivatkozású képletet!
4. Húzzuk e cella kitöltőjelét előbb jobbra a V2 celláig, utána lefelé
a V22 celláig!
5. Jelöljük ki a B2:V22 tartományt!
6. A Beszúrás szalag Egyéb diagramok gombjának menüjéből
hozzuk létre a felületdiagramot!
azonnal elkészíti a grafikont.
8. Formázzuk a diagramot a Diagrameszközök szalag lehetősége-
ivel!

Felületdiagramot illesztünk be
Kétváltozós másodfokú függvény felületdiagramja

GRAFIKUS EGYENLETMEGOLDÁS
Az egyenletek megoldásai meghatározhatók úgy is, hogy közös di-
agramban ábrázoljuk őket, majd megkeressük a görbék metszés-
pontját.
199. Feladat: Határozzuk meg az 5*sin(x)=3*cos(x2) egyenlet
gyökeit a [-4;4] intervallumon belül!
Megoldás:
1. Írjuk az A2 cellába a -4, az A3 cellába a -3,8 értéket!
2. Jelöljük ki ezt a két cellát, és a kitöltőjelet húzzuk lefelé az A42
celláig (ahol elérjük a 4 értéket)!
3. Írjuk a B2 cellába az =5*SIN(A2) képletet!
4. Írjuk a C2 cellába az =3*COS(A2^2) képletet!
5. Jelöljük ki a B2:C2 tartományt, majd a kitöltőjelet húzzuk a C42
celláig!
Az 5*sin(x)=3*cos(x2) egyenlet grafikus megoldása

6. Jelöljük ki az A2:C42 tartományt, utána a korábbiak szerint ké-
szítsük el a görbékkel összekötött pontdiagramot!

7. Olvassuk le a vizsgált intervallumban a görbék metszeteiben ta-

lálható gyököket! Esetünkben ezek: -3,6, -3,3, -2,9, 0,6, 2,6, 3,3.
Az értelmezést segítheti, ha bekapcsoljuk a rácsvonalakat (a Di-
agrameszközök Elrendezés szalag Rácsvonalak gombmenü-
jében), illetve megfelelő mértékű nagyítást állítunk be az állapot-
sor jobb oldalán megtalálható eszközökkel, valamint ha ez eset-
ben vékony diagramvonalakat használunk.
DIAGRAM FORMÁZÁSA
A diagramok formázása (diagram, adatfeliratok, címek, tengelymeg-
írás elhelyezése) részben megtörténik az alapértelmezésű diagram-
forma alkalmazásakor. A diagramok formázása során ezeket a diag-
ramelemeket utólag is hozzáadhatjuk a diagramhoz, illetve változ-
tathatunk formai megjelenésükön, helyükön, méretükön, igazításu-
kon, színükön, vonaltípusukon stb.
200. Feladat: Alakítsuk át úgy a 192-195. feladat kimutatás-
diagramját, hogy abban látható módon megjelenjen a darabszám is!
Megoldás:
1. A diagramba kattintással, vagy a Kimutatásdiagram-eszközök
– Formátum szalag első listájában válasszuk ki a Sorozatok
„Összeg/Darab” elemet!
2. Nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyűkombinációt, vagy kattintsunk a
Kijelölés formázása gombra!
3. Az Adatsor formázása párbeszédpanel Adatsor beállításai
kategóriájában válasszuk a Másodlagos tengely választókap-
csolót! Hatására megjelennek a darabszámot jelző oszlopok,
azonban eltakarják az érték oszlopokat.
4. Sajnos ezen csak a térköz módosításával változtathatunk, vagy
váltsunk vonalas grafikon típusra (lásd az ábrát).
5. Ha a grafikontípus-váltást választjuk, akkor kattintsunk a Terve-
zés szalag Más diagramtípus gombjára!
6. A vonalas grafikon darab sorozatát ismét másodlagos tengely-
hez kell rendelnünk. A vonalstílust állítsuk görbítettre!

DIAGRAM FORMÁZÁSA 1275
A lehetséges megoldások
201. Feladat: Alakítsuk át úgy a korábbi bioritmus-diagramot

(lásd a 1248. oldalon), hogy az alábbi ábra szerinti megjelenést
kapjuk.
Az elvárt végeredmény
Megoldás:
1. Méretezzük át a diagramot úgy, hogy a felbontás megfelelő le-
gyen (jelenjen meg az összes dátum a tengely mentén)! Ehhez a
diagramot kattintással jelöljük ki, majd a sarkain megjelenő fo-

gantyúkat egérrel húzva állítsuk be a helyes méretet!
2. Váltsunk diagramtípust a Tervezés szalag Más diagramtípus
gombjára kattintva!
3. Kattintsunk a diagram függőleges tengelye melletti számoszlop-
ra, majd nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyűkombinációt vagy adjuk
ki a Diagrameszközök Elrendezés szalag Kijelölés formázása
parancsát!
4. A Tengely formázása párbeszédpanelen válasszuk a Tengely
beállításai lapot! Állítsuk be a Rögzített választókapcsolók le-
nyomása után a következő mezőben a minimumértéket -1,0-ra,
valamint a Rögzített maximumértéket 1,0-ra.
5. A Szám lapon állítsuk a tengelykijelzést egy tizedesre, és a ne-
gatív számok kijelzését pirosra!
Meggörbítjük a diagramvonalat
6. A diagram görbéi jelenleg elég szögletesek, mert vonaldiagram-
ként hoztuk létre, amelyben egyenes vonalak kötik össze az
adatjelölő pontokat. Mind a három görbével tegyük a következőt:
válasszuk ki, majd adjuk ki a Kijelölés formázása parancsot! A
Vonalstílus lapon jelöljük be a Görbített vonal jelölőnégyzetet!
Az Adatsor formázása párbeszédpanel bezárása nélkül, kattin-
tással egyenként válasszuk ki a görbét és kapcsoljuk be szá-
mukra is a Görbített vonal jelölőnégyzetet!
7. Zárjuk be a párbeszédpanelt a Bezárás gombbal!

DIAGRAM FORMÁZÁSA 1277
8. Váltsunk a Diagrameszközök – Tervezés szalagra!

9. Kattintsunk a Diagramelrendezések csoport harmadik elemére,
hogy létrehozzuk a diagramcímet a diagram felett, és a jel-
magyarázatot a diagramcím alatt helyezzük el!
10. Kattintsunk kettősen a diagramcím helykijelölőjére és írjuk be
helyette: Bioritmus görbék!
11. Egyszeres kattintással a diagramot válasszuk ki!
12. A Diagrameszközök – Formátum szalagon állítsuk be az objek-
tum stílusát az Alakzatstílusok csoportból választott mintával!
A címet WordArt stílussal formázzuk

13. Jelöljük ki a diagramcímet és formázzuk a WordArt stílusok cso-
port mintáival, illetve alkalmazzunk tükröződést!
14. Kapcsoljuk be a függőleges vezetőrácsokat a Diagrameszközök
– Elrendezés szalag Rácsvonalak/Elsődleges függőleges
rácsvonalakFő vezetőrácsok parancsával!
15. Válasszuk ki a rajzterületet és formázzuk ezt is az Alakzatstílu-
sok csoportból választott minta alapján! Ügyeljünk arra, hogy
összhangban álló színeket alkalmazzunk!

Amit még megtehetnénk: elforgathatjuk a vízszintes tengely száma-

it, ugyanakkor ezt a tengelymegírást a rajzterület átméretezése után
elhelyezhetjük a diagram alá. Ez különösen akkor fontos, ha a ten-
gely melletti megjelenítés zavarja a diagram értelmezését. Ha a di-
agramot nyomtatásra szánjuk, akkor fekete-fehér nyomtató esetén
ne használjunk színes hátteret, legfeljebb halvány sárgát, szürkét!
Ilyenkor az adatsorozatok vonalstílusát is érdemes különféle szag-
gatott vonalakra cserélni, hogy megkülönböztethetők maradjanak
papíron is.
Eddig minták alapján formáztunk, ez az Excel 2010 különös erős-
sége, azonban a részletes beállító párbeszédpaneleken sokkal több
lehetőségünk van a formázásokra. Próbáljuk ki!
A minták módosíthatók egyéni formázással

1. Feladat – leltár és leértékelés támogatása 1279
KÉPLETEK, FÜGGVÉNYEK
ALKALMAZÁSA
Mivel e rész feladatai kissé bonyolultabbak a korábbiaknál, ezért

más módon formázva jelöljük őket és a számozás is újra indul.
1. Feladat – leltár és leértékelés támogatása

Egy könyvesbolt leltárt készít raktáron lévő könyveiből. Szeretnénk
tudni a könyvek összértékét, a legolcsóbb, a legdrágább és az átla-
gos könyvértéket, a legdrágább és legolcsóbb könyv szerzőjét és
címét. Tegyük lehetővé egy adott – változtatható – kiadási évig a
készlet leértékelését szintén változtatható mértékben.
A leltárfelvételi adatok
1280 KÉPLETEK, FÜGGVÉNYEK ALKALMAZÁSA
Megoldás:
1. Rögzítsük a fenti adatokat (természetesen a valós élethelyzet-
ben ennél több adatot kell bevinni, megpróbálhatjuk most is)!
2. Az ábrán nem látszó G (Érték) oszlop tartalmát a G2 cellába írt
=E2*F2 képlet másolásával számoljuk ki!
3. A megoldást bemutató ábránk szerint írjuk be az állandó szöve-
geket az I1:K11 tartományba (Engedménytől – Teljes készlet új
értékéig)!
4. Írjuk a legolcsóbb könyv értékét megkereső képletet az M3 cel-
lába: =MIN(E2:E28)
5. Mivel a keresést végző képlet csak akkor működik helyesen, ha
sorba rendezett keresési feltétellel dolgozik, rendezzük sorba a
listát az Ár mező szerint. Ehhez kattintsunk a listába, majd adjuk
ki az Adatok szalag Rendezés parancsát (a beállításokat lásd
az ábrán), vagy kattintsunk az ikonra!.
A keresési szempont szerint rendezzük a listát

6. A legolcsóbb könyv szerzőjét meghatározó képletet az N3 cellá-

ba írjuk: =KERES(M3;E2:E28;A2:A28)
7. A legolcsóbb könyv címét meghatározó képletet az O3 cellába
írjuk: =KERES(M3;E2:E28;B2:B28). Láthatjuk, hogy mindkét
esetben az M3 cellában tárolt könyvértéket keressük meg az E
oszlopban, és az értéket tároló sorból előbb a szerzőt, utána a
címet kérjük vissza.
8. Írjuk a legdrágább könyv értékét megkereső képletet az M4 cel-
lába: =MAX(E2:E28)
9. A legdrágább könyv szerzőjét meghatározó képletet az N4 cellá-
ba írjuk: =KERES(M4;E2:E28;A2:A28)
10. A legdrágább könyv címét meghatározó képletet az O4 cellába
írjuk: =KERES(M4;E2:E28;B2:B28)
11. A könyvek átlagos árát kifejező képlet az M6 cellába kerül:
=ÁTLAG(E2:E28)
12. Az eredeti készlet teljes értékét kiszámoló képletet az M7 cellába
írjuk: =SZUM(G2:G28)
És itt eltér a 2007-es és a 2010-es megoldás. Ha valaki a 2007-es
programot használja, akkor:
13. A leértékelt készletbe kerülő könyvek darabszámát a Feltételes
összegzés varázslóval számítjuk. Ezt előzőleg telepítenünk, en-
gedélyeznünk kell Az Excel beállításai párbeszédpanel Bővít-
mények lapjáról indítható Bővítménykezelő paranccsal. Ehhez
a Bővítmények lap Keresés listájában válasszuk az Excel bő-
vítmények elemet, majd kattintsunk az Ugrás gombra! A Bővít-
ménykezelő párbeszédpanelen jelöljük be a megfelelő jelölő-
négyzetet és kattintsunk az OK gombra!
Kapcsoljuk be a Feltételes összegzés varázslót

14. Indítsuk el a varázslót a Képletek szalag Megoldások csoport-

jában található Feltételes összegzés paranccsal!
15. A varázsló első lépésében húzással adjuk meg adatbázisunk
területét (vagyis az A1:G28 tartományt)!
A Feltételes összegzés varázsló első két lépése

16. A varázsló második lépésében adjuk meg az összegzendő osz-
lopot. A listában válasszuk a Példány elemet! Kattintsunk a To-
vább gombra!
17. Az összegzési feltétel beállításához válasszuk a Kiadás oszlo-
pot, a „<=”, vagyis kisebb, vagy egyenlő relációt és az 1999-es
értéket! Most az Érték mezőbe nem vihetünk be cellahivatko-
zást, de ezt majd később megoldjuk (hogy tetszőleges évig érté-
kelhessünk le).
18. A varázsló harmadik lépésében az első rádiógombot (Csak a
képlet másolása egy cellába) válasszuk.
19. A varázsló negyedik lépésében az eredmény rögzítéséhez adjuk
meg az M8 cellát. Most megjelenik a szerkesztőlécen az össze-
állított tömbképlet:
{=SZUM(HA($D$2:$D$28<=1999;$F$2:$F$28;0))}
20. A tömbképletet módosítanunk kell, hogy tetszőleges, az I5 cellá-
ban megadott kiadási dátumig összegezzen:
{=SZUM(HA($D$2:$D$28<=$I$5;$F$2:$F$28;0))}
A képlet szerkesztése egyszerű, azonban ne az Enter billentyű-
vel fejezzük be, mert akkor a tömbképlet elvész (amit mutat az

is, hogy a { } zárójelpár eltűnik). A tömbképlet szerkesztése vé-
gén a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációval lépjünk ki a szer-
kesztőlécből.
21. Hasonlóan járjunk el az összes engedményt kiszámoló képlet
esetében, amelyet az M9 cellába rögzítsünk:
{=SZUM(HA($D$2:$D$28<=$I$5;$G$2:$G$28;0))*I2}
22. Mivel ez, és a következő képlet alig térnek el egymástól, gyor-
sabban haladunk, ha az M8 cella tartalmát másoljuk, utána pedig
módosítjuk a szerkesztőlécen. Az M10 cellába a leértékelt áruk
összértéke kerül:
{=SZUM(HA($D$2:$D$28<=$I$5;$G$2:$G$28;0))*(1-I2)}
A képlet végén látható szorzóval az I2 cella változtatható tartal-
mán keresztül vesszük figyelembe a leértékelés mértékét.
23. A készlet új értékét adó képlet az M11 cellába kerül: =M7-M9.

Nézzük az egyszerűbb 2010-es megoldást! Ehhez kiegészítéskép-
pen még annyit kell tudnunk, hogy a 2010-es változat elfogadja a
2007-es változat feltételes összegzés varázslójával összeállított
képletet, illetve azt mi is rögzíthetjük beírással az M8:M10 cellákba.
Arra kell csak ügyelnünk, hogy mivel tömbképletről van szó, a
Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációval lépjünk ki a szerkesztőléc-
ből, fejezzük be a képlet rögzítését.
A 2010-es változatban ugyanakkor nincs feltételes összegzés va-
rázsló, viszont kaptunk két olyan függvényt, amellyel sokkal jobban
megoldható a feladat.
Megoldás:
1. Az M8 cellába a 2010-es változatban a következő függvényt ír-
juk: =SZUMHA(D2:D28;"<=1999";F2:F28)
Ha az I5 cellában beállított dátumra szeretnénk szűrni, akkor a
képletben a kritériumot karakterláncból állítsuk össze:
=SZUMHA(D2:D28;ÖSSZEFŰZ("<=";SZÖVEG(I5;"#"));F2:F28),
melynek eredménye: 75.

2. Az összes engedményt kiszámoló képlet, amely az M9 cellába

kerül: =SZUMHA(D2:D28;ÖSSZEFŰZ("<=";SZÖVEG(I5;"#"));
G2:G28)*I2, melynek eredménye: 6874 Ft.
3. A leértékelt áruk összértékét számoló képletet az M10 cellába
írjuk: =SZUMHA(D2:D28;ÖSSZEFŰZ("<=";SZÖVEG(I5;"#"));
G2:G28)*(1-I2), melynek eredménye: 27496 Ft.
4. A készlet új értéke az M11 cellában: =M7-M9, melynek eredmé-
nye: 56436 Ft.
Általánosítva: a SZUMHA függvény szintaxisa:
SZUMHA(tartomány; kritérium; [összeg_tartomány]).
Ez azt jelenti, hogy ha az összeg_tartomány argumentumot nem
adjuk meg, akkor a tartomány terület celléit összegezzük. Ennek e
faladatban nem lett volna értelme, hiszen a D oszlopban a kiadási
dátumok szerepelnek.

Oldjuk meg a feladatot úgy is, hogy csak az 1999-es és megelőző,
történelem témájú könyveket értékeljük le! Ezt már igen bajos lenne
a korábbi verzió szerint megoldani, ezért egyenesen a 2010-es vál-
tozat lehetőségeit vesszük elő.
Megoldás:
1. Kattintsunk az M15 cellába! Ide kerül a leértékelt készlet új da-
rabszáma.
2. Írjuk a cellába a következő, több feltételt vizsgáló, összegző kép-
letet:
=SZUMHATÖBB(F2:F28;D2:D28;ÖSSZEFŰZ("<=";SZÖVEG(I5;"
#"));C2:C28;"=történelem"), melynek eredménye 17.
3. Kattintsunk az M16 cellába! Ide kerül az engedmény összes ér-
téke.
letet:
=SZUMHATÖBB(G2:G28;D2:D28;ÖSSZEFŰZ("<=";SZÖVEG(I5;
"#"));C2:C28;"=történelem")*I2, melynek eredménye 2170 Ft.
5. Kattintsunk az M17 cellába! Ide kerül a leértékelt készlet összes
értéke.

4. Feladat – keresés a vkeres függvénnyel 1285

letet:
=SZUMHATÖBB(G2:G28;D2:D28;ÖSSZEFŰZ("<=";SZÖVEG(I5;
"#"));C2:C28;"=történelem")*(1-I2), melynek eredménye 8680 Ft.
7. A készlet új értéke az M18 cellában: =M7-M16, melynek ered-
ménye: 61140 Ft.
Figyeljük meg, hogy az argumentumok sorrendje módosult:
SZUMHATÖBB(összeg-tartomány; kritériumtartomány1; kritérium1;
kritériumtartomány2; kritérium2[; stb.]), vagyis az összeg-tartomány
celláit akkor összegzi a program, ha a megadott összes kritériumtar-
tományban érvényesül a saját kritériumfeltételük.
4. Feladat – keresés a vkeres függvénnyel

Rögzítsük a következő ábrán látható mintatáblázatot és adjunk vá-
laszt a következő kérdésekre:
A feladat mintaadatai
Mekkora terméseredmény volt kajszibarackból 2004-ben?
Mekkora terméseredmény volt szilvából 2004-ben?
Mekkora terméseredmény volt körtéből 2005-ben?
Mekkora terméseredmény volt almából 2010-ben?
Megoldás:
1. Nyissunk egy új munkalapot!
2. Rögzítsük a mintatáblázat adatait!
3. A 2004-es kajszibarack terméseredményeket számolja ki a kö-
vetkező képlet, amelyet írjunk az A9 cellába:
=VKERES("Kajszibarack";A1:F8;2;IGAZ), eredménye 202, ami
hibás érték. A hiba oka, hogy az utolsó paraméter (tartományban
keresés) helyén feltételeztük, hogy az első sor rendezett, és

pontos egyezést kértünk az IGAZ érték megadásával.
4. Javítsunk a képleten, amelyet az A10 cellába írjunk:
=VKERES("Kajszibarack";A1:F8;2;HAMIS), eredménye 432, ami
helyes érték.
5. A 2005-ös körte terméseredményeket számolja ki a következő
képlet, amelyet írjunk az A11 cellába:
=VKERES("Körte";A1:F8;3;IGAZ), eredménye 136, ami véletle-
nül jó érték. Az utolsó paraméter (tartományban keresés) helyén
itt is feltételeztük, hogy az első sor rendezett, és közelítő egye-
zést kértünk az IGAZ érték megadásával.
6. Javítsunk a képleten, amelyet az A12 cellába írjunk:
=VKERES("Körte";A1:F8;3;HAMIS), eredménye 136, ami helyes
érték.
7. A 2010-es alma terméseredményeket számolja ki a következő
=VKERES("alma";A1:F8;8;IGAZ), eredménye 253, ami jó érték.
Hiba nem állhatott elő, mert az „Alma” keresési érték az első sor
első eleme. Ha egy oszlopot szúrunk be elé, akkor már koránt-
sem biztos az eredmény.
8. Javítsunk a képleten: =VKERES("alma";A1:F8;3;HAMIS), ered-
ménye 253, ami helyes érték. Látjuk azt is, hogy a program a ke-
resési értékben nem tesz különbséget kis és nagybetű között.
De mi a helyzet, ha olyan elemet keresünk, amely nem található
meg az első sorban?
9. A 2004-es szilva terméseredményeket számolja ki a következő
=VKERES("szilva";A1:F8;2;IGAZ), eredménye 264, ami rossz ér-
ték. Ha az utolsó paraméter IGAZ vagy nem adjuk meg, akkor a
függvény közelítő egyezést keres. Mivel „szilva” nem szerepel az
első sorban, megkereste a „szilva” keresési érték előtti legna-
gyobb értéket, és ez az „Őszibarack” volt. Eredményül vissza-
kaptuk az „Őszibarack” oszlop 2. sorában álló értéket.
10. Javítsunk a képleten: =VKERES("szilva";A1:F8;2;HAMIS), ered-
ménye a #HIÁNYZIK! hibaérték, ami helyes, mert nincs pontos
egyezés a keresési érték és a tömb első sorának elemei között!

5. Feladat – keresés vkeres függvénnyel 1287
Általánosítva, a VKERES függvény szintaxisa röviden:

VKERES(keresési_érték; tábla; sor_szám; [tartományban_keres]).
5. Feladat – keresés vkeres függvénnyel

Oldjuk meg az előző feladatot úgy, hogy a hibalehetőségeket űrlap
vezérlőelemekkel küszöböljük ki!
Megoldás:
A legjobb megoldás, ha a paramétereket listából válogatjuk ki. Eh-
hez párbeszédpanelt vagy a munkalapon elhelyezett vezérlőeleme-
ket használhatunk.
1. Oldjuk meg a feladatot vezérlőelemmel! Először írjuk az A22
cellába: „Melyik év adataira kíváncsi?”
Kiválasztjuk az űrlap-vezérlőelem ikonját

2. A hozzá tartozó vezérlőelem kialakításához jelenítsük meg a
Fejlesztőeszközök szalagot! Ha nem találjuk a szalag fülét az
ablak tetején, akkor kapcsoljuk be a Fájl/Beállítások paranccsal
megjeleníthető, Az Excel beállításai párbeszédpanel Menüsza-
lag testreszabása lapján a Fejlesztőeszközök jelölőnégyzetet!
3. Válasszuk a Beszúrás gomb menüjéből a Beviteli lista ikont,
majd húzással rajzoljuk meg a D22 cella körül a vezérlőt!
4. Kattintsunk a Fejlesztőeszközök lap Tulajdonságok gombjára!
5. A Vezérlő formázása párbeszédpanel Vezérlő lapján a Cella-
csatolás mező értékét állítsuk E22-re, vagyis ehhez a cellához
kapcsoljuk a vezérlőelemmel kiválasztható értéket.
6. A beviteli lista értékei az A2:A8 tartományban vannak, ezért ezt
adjuk meg a Bemeneti tartomány mezőben!
7. Kattintsunk a kijelölt vezérlő mellé, próbáljuk ki a listát! A listából

kiválasztott elemsorszámának meg kell jelennie az E22 cellában.
Megadjuk a beviteli lista tulajdonságait

8. Készítsünk beviteli listát a termények kiválasztására is. Először
írjuk az A24 cellába: „Melyik termés adataira kíváncsi?”
9. Készítsünk sorba rendezett listát a termékek nevéből a H1:H5
tartományban!
10. Válasszuk a Fejlesztőeszközök lap Beszúrás gombjának me-
nüjéből a Beviteli lista ikonját, majd húzással rajzoljuk meg a
D24 cella körül a vezérlőt! A vezérlő azonnal „működőképes”
lesz, utólagos kiválasztásához a jobb egérgombos kattintást
használjuk.
12. A beviteli lista értékei most a H1:H5 tartományban vannak, ezért
ezt adjuk meg a Bemeneti tartomány mezőben!
13. A párbeszédpanel bezárása után próbáljuk ki a listát! A listából
kiválasztott elem sorszámának meg kell jelennie az E24 cellá-
ban.
14. Mivel nekünk nem az elem sorszámára van szükségünk, hanem
a lista adott számú elemére. Ezért a keresett év számként való
megjelenítéséhez írjuk az =INDEX(A2:A8;E22) képletet az E23
cellába! Az INDEX függvény a paraméterében megadott tarto-
mányból kikeresi nekünk a megfelelő (az E22 cellában meg-
6. Feladat – elemkiválasztás index függvénnyel 1289
adott) elemszámú értéket. A keresett termés szövegként való

megjelenítéséhez írjuk az =INDEX(A2:A8;E22) képletet az E25
cellába!
A megoldás a segédadatokkal
15. Kipróbálás után rejtsük el az E22:E25 cellákat. Ehhez állítsunk
be a háttérszínnel megegyező betűszínt!
16. Az eredmény megszövegezéséhez írjuk a következő képletet az
A26 cellába: =ÖSSZEFŰZ("A ";SZÖVEG(E23;"0000");". évi ";
KISBETŰ(E25);" terméseredmények:"). Az ÖSSZEFŰZ szöveg-
függvénnyel az eredményt jelző szöveget darabjaiból állítjuk ösz-
sze. A KISBETŰ függvény a megfelelő helyesírás érdekében
kisbetűsre konvertálja a listából átvett nagy kezdőbetűs nevet.
17. Most már csak az eredmény kiszámítása van hátra. Ehhez a
következő képletet írjuk a D26 cellába:
=VKERES(E24;B1:F8;E23-2002;HAMIS).
18. Itt csak a harmadik paraméter szorul magyarázatra. A HOL.VAN
függvénnyel is kiszámolhattuk volna a keresett érték (év) helyét
az A oszlopban, azonban ezzel a jóval egyszerűbb művelettel
előbb célt érünk. Az E23-2002 kifejezés kiszámolt értéke ugyanis
pontosan visszaadja a keresett érték helyét az A oszlopban.
6. Feladat – elemkiválasztás index függvénnyel

Készítsük el a megoldást adó képletet az INDEX függvényt fel-
használva is.
Megoldás:

1. Az INDEX függvény és a kiválasztó lista együttes alkalmazása

az eredeti táblázattal és a rendezetlen listával szabályosan mű-
ködhet. Mi azonban a listát sorba rendeztük (hogy az ábécé-
rendbe sorolt listaelemekből könnyebb legyen a választás), és
ezért az onnan kiválasztott oszlopszám eltér az eredetitől. Emiatt
a táblázatunkat át kell alakítanunk úgy, hogy az oszlopok ábécé-
rendben kövessék egymást. Még egyszer jelezzük, hogy ha a
lista rendezett, azaz helyes oszlopszámot ad vissza, akkor erre
nincs szükség!
Az alapadat táblázat a rendezett oszlopokkal

2. Válasszuk a Fejlesztőeszközök lap Beszúrás gombjának me-
nüjéből a Beviteli lista ikonját, majd húzással rajzoljuk meg a
D24 cella körül a vezérlőt! A vezérlő azonnal „működőképes”
lesz, utólagos kiválasztásához a jobb egérgombos kattintást
használjuk.
4. A beviteli lista értékei most továbbra is a rendezett H1:H5 tarto-
mányban vannak, ezért ezt adjuk meg a Bemeneti tartomány
mezőben! A program bemeneti tartományként csak függőleges
vektort fogad el, vagyis amikor a cellák egymás felett vannak.
Emiatt, bár a B1:F1 tartomány rendezett, ezt nem használhatjuk
fel a listamező bemeneti tartományaként.
5. A panel bezárása után próbáljuk ki a listát! A listából kiválasztott
elem sorszámának meg kell jelennie az E24 cellában.

7. Feladat – keresés függvénnyel és varázslóval 1291
6. A B2F8 tartományban keressük az E22 sor- és az E24 oszlop-

koordinátákkal meghatározott pontot. Írjuk a D26 cellába a kö-
vetkező képletet: =INDEX($B$2:$F$8; $E$22; $E$24)
A kész megoldás (a segédadatok elrejtése nélkül)
7. Feladat – keresés függvénnyel és varázslóval

Oldjuk meg az előző feladatot úgy, hogy a beviteli hibalehetősége-
ket ActiveX vezérlőelemekkel küszöböljük ki! Az értéket meghatáro-
zó képlet összeállításához használjuk a 2007-es változatban a Ke-
resés Varázslót is! Mivel a 2010-es verzióban ez a varázsló már
nem érhető el, helyette hagyjuk ki a 16-20. lépést!
Megoldás:
1. Jelenítsük meg a Fejlesztőeszközök szalagot!
2. A Beszúrás gomb ActiveX csoportjából válasszuk a Beviteli
lista ikont, majd húzással rajzoljuk meg a D22 cella körül a ve-
zérlőt!
3. Kattintsunk a szalag Tulajdonságok ikonjára!
4. A beviteli lista tulajdonságai között minden alapértelmezett érték
megfelelő, azonban a LinkedCell mező értékét állítsuk E22-re,
vagyis ehhez a cellához kapcsoljuk a vezérlőelemmel kiválaszt-
ható értéket.
5. A beviteli lista értékei az A2:A8 tartományban vannak, ezért ezt

adjuk meg a ListFillRange mezőben!
6. A Tervező mód gomb felengedésével próbáljuk ki a listát! A lis-
tából kiválasztott elemnek meg kell jelennie az E22 cellában.
Megadjuk a beviteli lista tulajdonságait

7. Kipróbálás után rejtsük el az E22 cellát. Ehhez állítsunk be a hát-
térszínnel megegyező betűszínt!
8. Készítsünk beviteli listát a termények kiválasztására is. Először
írjuk az A24 cellába: „Melyik termés adataira kíváncsi?”
9. A termékválasztó listamezőhöz készítsünk sorba rendezett listát
a termékek nevéből a H1:H5 tartományban!
10. Válasszuk a Beszúrás gomb ActiveX csoportjából a Beviteli
lista ikont, majd húzással rajzoljuk meg a D24 cella körül a ve-
zérlőt!
11. A Properties ablakban a beviteli lista tulajdonságai között min-
den alapértelmezett érték most is megfelelő, azonban a
LinkedCell mező értékét állítsuk E24-re, vagyis ehhez a cellá-
hoz kapcsoljuk a vezérlőelemmel kiválasztható értéket.
12. A beviteli lista értékei most a H1:H5 tartományban vannak, ezért
ezt adjuk meg a ListFillRange mezőben!
13. A Tervező mód gomb felengedésével próbáljuk ki a listát! A lis-
tából kiválasztott elemnek meg kell jelennie az E24 cellában.

7. Feladat – keresés függvénnyel és varázslóval 1293
14. Kipróbálás után rejtsük el az E24 cellát. Ehhez állítsunk be a hát-

térszínnel megegyező betűszínt!
15. Az eredmény megszövegezéséhez írjuk a következő képletet az
A26 cellába: =ÖSSZEFŰZ("A ";SZÖVEG(E22;"0000");". évi ";
KISBETŰ(E24);" terméseredmények:"). Az ÖSSZEFŰZ szöveg-
függvénnyel az eredményt jelző szöveget darabjaiból állítjuk ösz-
sze. A KISBETŰ függvény a megfelelő helyesírás érdekében
kisbetűsre konvertálja a listából átvett nagy kezdőbetűs nevet.
16. Készítsük el a megoldást adó képletet a Keresés Varázsló segít-
ségével! Így sokkal egyszerűbb lesz a megfelelő HOL.VAN függ-
vény kialakítása. Indítsuk el a Keresés Varázslót a Képletek
szalag Megoldások csoportjában található Keresés parancsá-
val! Ha nem találjuk a parancsot, akkor telepítsük Az Excel beál-
lításai párbeszédpanelről indítható bővítménykezelővel!

17. Az első párbeszédpanelen adjuk meg az átvizsgálandó tarto-
mány hivatkozását!
18. A második párbeszédpanelen a keresett értéket meghatározó
oszlop és sor tartalmát. Itt most hivatkozást nem adhatunk meg,
fogadjuk el az alapértelmezett első értékeket (majd később mó-
dosítunk a képleten)!
19. A harmadik párbeszédpanelen választhatunk, hogy csak a képle-
tet vagy a paramétereket is tároljuk. Ha ez utóbbit választjuk, ak-
kor a két paraméternek megfelelően két további párbeszédpane-
len kell megadnunk a paraméterek tárolási helyét.
20. Végül adjuk meg a képlet tárolási helyét!

Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az elkészített általános képletben a
keresési paramétereket lecserélve hibát kapunk. A következő képlet
=INDEX($A$1:$F$8; HOL.VAN(C29;$A$1:$A$8;); HOL.VAN(E24;
$A$1:$F$1;)) még jól működik, az INDEX függvény a paraméterek-
nek megfelelő koordinátákkal megadott helyen álló értéket ad visz-
sza. Itt a C29 cellából vesszük a keresési év értékét, az E24 cellából
a keresett terméket, ám ha a C29 cellát lecseréljük a vezérlőelem-
hez csatolt E22 cellára, akkor már a #HIÁNYZIK hibaértéket kapjuk
eredményül! Ennek az az oka, hogy a vezérlőelem listája szöveges
értéket ad vissza, a táblázatban pedig számok vannak… Pedig a
vezérlőelem forrásadatai is a táblázatból kerültek a vezérlőelembe!
A kész megoldás működés közben

8. Feladat – keresés az fkeres függvénnyel 1295
A megoldás kézenfekvő: konvertáljuk akkor az ÉRTÉK függvénnyel

a cellacsatolt értéket számmá. A jó megoldás:
=INDEX($A$1:$F$8; HOL.VAN(ÉRTÉK(E22);$A$1:$A$8;);
HOL.VAN(E24;$A$1:$F$1;)),
amely már a listákkal vezérelhető. Ezt a képletet felhasználhatjuk a
2010-es változatban is. Tényleg bonyolultabb, mint a korábban be-
mutatott, ám elegánsabb (vagy tudálékosabb)…
8. Feladat – keresés az fkeres függvénnyel

Oldjuk meg az előző feladatot az FKERES függvény segítségével is!
Megoldás:
1. Írjuk az eredményt adó D26 cellába a következő képletet:
=FKERES(E22;A1:F8;HOL.VAN(E24;$A$1:$F$1;);HAMIS),
ez is a #HIÁNYZIK hibaértéket adja eredményül! A hiba oka
ugyanaz, mint az előbb volt. Az FKERES függvényben a harma-
dik paraméter helyén az értéket tartalmazó oszlop számát kell
megadnunk. Mint az előző feladatban láttuk, ezt meghatározhat-
juk a HOL.VAN(E24;$A$1:$F$1;) képlettel.
2. Javítsunk a szöveg-szám átalakítással a képleten:
=FKERES(ÉRTÉK(E22);A1:F8;HOL.VAN(E24;$A$1:$F$1;);HA-
MIS), ez már jó eredményt ad!

Rögzítsük egy munkalapon a következő adatokat és válaszoljunk az
alábbi kérdésekre:
Ki a 4-es azonosítójú munkatárs, és mi a beosztása?
Hány éves az idei évben Marketinges Matild?
Van-e 25-ös azonosítójú alkalmazott?
A kérdésekre kérdésenként egyetlen képlettel adjuk meg a választ!

Igaz ugyan, hogy gyermetegek a kérdések, de gondoljunk több ezer
soros adattáblákra, és arra, hogy ez csak minta, gyakorlat a sokkal
nagyobb saját feladataink megoldására.
Megoldás:
1. Írjuk a kérdéseket az A10:A12 tartomány celláiba!
2. Az első kérdésre eredményt adó képletet az E10 cellába írjuk:
=HA(NINCS(FKERES(4;A1:E8;1;HAMIS));"Nincs ilyen alkalma-
zott";FKERES(4;A1:E8;2;HAMIS)&" "& FKERES(4;A1:E8;3; HA-
MIS)&" "&FKERES(4;A1:E8;5;HAMIS)), ahol a HA függvény első
paramétere dönti el, mi kerüljön a cellába. A NINCS függvény
akkor ad vissza igaz értéket, ha az FKERES(4;A1:E8;1;HAMIS)
függvény a #HIÁNYZIK hibaértékkel tér vissza. Ehhez tartozik a
második paraméterben megadott "Nincs ilyen alkalmazott" kiírás.
Ha van ilyen alkalmazott, akkor a harmadik paraméterben össze-
fűzzük a három FKERES függvénnyel meghatározott vezetékne-
vet, keresztnevet és beosztást.
A kérdések és a kérdésekre adott válaszok

3. A második kérdésre eredményt adó képletet az E11 cellába ír-
juk:
=ÉV(MA())-ÉV(FKERES("Marketinges";B2:E8;3;HAMIS)), e rövid
megoldást is kiegészíthetjük azzal, hogy ha nem létező nevet ke-
resünk, akkor a "Nincs ilyen alkalmazott" kiírás jelenjen meg:
=HA(NINCS(FKERES("Marketinges";B2:B8;1;HAMIS));"Nincs

10. Feladat – keresés az fkeres függvénnyel 1297
ilyen alkalmazott";ÉV(MA())-ÉV(FKERES("Marketinges";B2:E8;
3; HAMIS)))
4. A harmadik kérdést szinte már megoldottuk az előző két lépés-
ben. Írjuk a kérdésre eredményt adó képletet az E12 cellába:
=HA(NINCS(FKERES(25;A1:E8;1;HAMIS));"Nincs ilyen alkalma-
zott";FKERES(25;A1:E8;2;HAMIS)&"
"&FKERES(25;A1:E8;3;HAMIS)&"
"&FKERES(25;A1:E8;5;HAMIS)),
ha a 25-ös azonosítójú alkalmazott mégis létezne, akkor kiírja
annak adatait is. Nem szép megoldás… A 25-ös azonosító
négyszer fordul elő ugyanabban a képletben.

Oldjuk meg általánosabban az előző feladatot! Például egy adott
vezetéknévhez, vagy azonosítóhoz tartozó összes adatot keressük
ki!
Megoldás:
1. Javítsuk ki a képletet úgy, hogy a keresett alkalmazott azonosí-
tóját külön kérjük be, majd a bekért adatot tartalmazó cellára hi-
vatkozunk a képletben. Írjuk a következő képletet a D14 cellába:
=HA(NINCS(FKERES(C14;A1:A8;1;HAMIS));"Nincs ilyen alkal-
mazott";FKERES(C14;A1:E8;2;HAMIS)&"
"&FKERES(C14;A1:E8;3;HAMIS)&"
"&FKERES(C14;A1:E8;5;HAMIS)&", született: "),
a keresett azonosítót tehát a C14 cellában adjuk meg (lásd az
ábrát).
2. Mivel nincs egyszerű megoldás a dátumot tartalmazó cellát szö-
veggé alakítására, így ezt nem fűzzük az előző karakterlánchoz,
hanem a következő mezőbe írjuk a megfelelő képletet:
=HA(NINCS(FKERES(C14;A1:A8;1;HAMIS));"";FKERES(C14;A1
:E8;4;HAMIS))
3. A 2. pontban megadott képlet dátumértéket jelenít meg az ered-
ménycellában, ezért a Kezdőlap Szám csoportjának listájában
formázzuk dátum típusra!
4. A keresett személy nevét a C16 cellában adjuk meg. Ezért írjuk
a következő képletet a D16 cellába:
=HA(NINCS(FKERES(C16;B2:E8;2;HAMIS));"Nincs ilyen alkal-

mazott";FKERES(C16;B1:E8;1;HAMIS)&"
"&FKERES(C16;B1:E8;2;HAMIS)&"
"&FKERES(C16;B1:E8;4;HAMIS)&", született: ")
11. Feladat – jelenléti ív

Jelenléti ívvel kapcsolatos példánk már volt, de még előfordulhat is,
hiszen a sokféle megoldási lehetőségből sokat is lehet tanulni. Akár
kombinálhatók is a különféle megoldások. Jelen feladatunkban vi-
szonylag egyszerű a megoldás, azonban két képlet alkalmazásával
„dinamikussá” tesszük a munkalapot.
Készítsünk munkalapot, amely alkalmas a nem rugalmas munka-
idővel rendelkező munkahelyek esetén a jelenlét igazolására úgy,
hogy a táblázatban szereplő év és dátum a rendszerórától függően
automatikusan változzon. A munkalapot minden hét elején kinyom-
tatják és rajta naponta aláírással, illetve a betegség, távollét, sza-
badság jelzésével rögzítik a helyzetet.
A feladat kiinduló adatai

Megoldás:
1. Rögzítsük egy új munkalapon a mellékelt ábra alapadatait! Je-
lenleg csak az érthetőség kedvéért írtuk a B1 cellába a „2011.

11. Feladat – jelenléti ív 1299
év”, a C1 cellába a „47. heti jelenléti ív” szövegállandókat. Ezek

helyett kell képleteket írnunk, hogy a munkalap megnyitásakor –
hét elején – a dátum szerint aktuális értékekkel jelenjenek meg e
cellák.
2. A B1 cellába írjuk a következő képletet:
=SZÖVEG(ÉV(MA());"0")&". év"
vagyis a MA() függvény visszaadja a napi dátumot, azaz dátum-
értéket, az ÉV() függvény abból kiveszi az évnek megfelelő
egész számot, amelyet a SZÖVEG() függvénnyel szöveggé ala-
kítunk. Itt a „0” paraméter a szöveg formátumban megadott
számformátum a ( Ctrl+1 billentyűkombinációval megjeleníthető)
Cellák formázása párbeszédpanel Szám lapjának Kategória
mezőjéből. Végül az így kapott szöveget összefűzzük az & ope-
rátor segítségével az „.év” szöveggel.
3. A C1 cellába írjuk a következő képletet:
=SZÖVEG(HÉT.SZÁMA(MA();2)-1;"0")&". heti jelenléti ív"
vagyis most a MA() függvénnyel meghatározott a napi dátumér-
tékből a HÉT.SZÁMA (a 2007-es verzióban: WEEKNUM) függ-
vénnyel az aktuális hét számát határozzuk meg az évben. A
függvény 2 paraméterével jelezzük, hogy a hét hétfővel kezdő-
dik. A napokat 1-től 7-ig számozzuk. Az így kapott értékből az év
első tört hete miatt levontunk egyet, hogy azt az értéket kapjuk,
ami a naptárunkban szerepel… Végül ezt a számot is szöveggé
alakítottuk a SZÖVEG() függvénnyel, majd a kapott szöveget
összefűztük az & operátor segítségével a ". heti jelenléti ív" szö-
veggel.
A megoldás részlete

4. A Lap elrendezése szalag Tájolás gombjának menüjében állít-

sunk be fekvő laptájolást!
5. A nyomtatott oldalt lássuk el fejléccel és a dátumot megjelenítő
lábléccel. Ehhez váltsunk a Beszúrás szalagra!
6. Kattintsunk az állapotsorban a Lap elrendezése ikonra (a
2007-es verzióban a szalagon az Élőfej és élőláb gombra)! Ek-
kor megjelenik az Élőfej és élőlábeszközök – Tervezés szalag,
egyúttal a program átvált a lap elrendezése nézetbe.
7. Kattintsunk a lap tetején az élőfejet definiáló bal oldali dobozba!
A szalag Élőfej és élőláb elemei csoportjában válasszuk a Fájl
elérési útja, Fájlnév és Munkalap neve elemeket! (esetleg írjuk
ide a megfelelő mezőkódot: „&[Lap]”).
8. Kattintsunk a lap tetején az élőfejet definiáló jobb oldali dobozba!
9. A szalagon most válasszuk az Oldalszám elemet, utána írjuk be
a / karaktert, majd kattintsunk az Oldalak száma gombra! Ekkor
ide bekerül az &[Oldal]/&[Összes] mezőkód.
A fejléc és a lábléc beállítása

10. Kattintsunk a lap alján megjelenő élőláb definiáló részben a jobb
oldali dobozba, utána a dátumot beszúró Aktuális dátum gomb-
ra (esetleg írjuk ide a megfelelő mezőkódot: „&[Dátum]”).
11. Az oldal szerkesztéséhez a lap belsejébe kattintva térjünk visz-
sza!

12. Feladat – összehasonlító operátorok 1301
12. Feladat – összehasonlító operátorok

A következő táblázattal kapcsolatos a következő feladat. Készítsünk
olyan képletet, amely az A1 és a B1 cella tartalmától függően kiírja
a C1 cellába az egyenlő, nagyobb mint, kisebb mint szövegeket!
Megoldás:
1. Rögzítsük egy új munkalapon a C1 cellába a következő képletet:
=HA(A1=B1;SZÖVEG(A1;"0,00")&" egyenlő
"&SZÖVEG(B1;"0,00");HA(A1>B1;SZÖVEG(A1;"0,00")&" na-
gyobb, mint "&SZÖVEG(B1;"0,00");SZÖVEG(A1;"0,00")&" ki-
sebb, mint "&SZÖVEG(B1;"0,00")))
vagyis egyenlőség esetén kiírjuk
2. A képletet a kitöltőjel húzásával másoljuk le a C20 celláig!
3. Próbáljuk ki a megoldást úgy, hogy az alábbi ábrán látható érté-
keket írjuk az A és B oszlop megfelelő celláiba.
Az eredmények
13. Feladat – összehasonlító és logikai operátorok

Készítsünk olyan képletet, amely a cella formátumáról megállapítja,
hogy általános, szám, százalék vagy dátum formázású-e?
Megoldás:
A képletben a CELLA(infótípus;hivatkozás) információs függvényt
használjuk fel, ahol az infótipus paraméter helyén a „forma” paramé-
tert megadva a következő eredményeket kapjuk:
Ha az Excel formátum A CELLA függvény eredménye
Általános "G"
0 "F0"
# ##0 ",0"
0,00 "F2"
# ##0,00 ",2"
# ##0 Ft;-# ##0 Ft) "C0"
# ##0 Ft;[Piros]-# ##0 Ft "C0-"
# ##0,00 Ft;-# ##0,00 Ft "C2"
# ##0,00 Ft;-# ##0,00 Ft "C2-"
0% "P0"
0,00% "P2"
0,00E+00 "S2"
# ?/? vagy # ??/?? "G"
h/n/éé vagy h/n/éé ó:pp vagy "D4"
hh/nn/éé
n.hhh.éé vagy nn.hhh.éé "D1"
n.hhh vagy nn.hhh "D2"
hhh.éé "D3"
hh/nn "D5"
ó:pp DE/DU "D7"
ó:pp:mm de./du. "D6"
ó:pp "D9"
ó:pp:mm "D8"

13. Feladat – összehasonlító és logikai operátorok 1303
1. Rögzítsük egy új munkalapon a B1 cellába a következő képletet:

=CELLA("forma";A1)
vagyis ez egy segédcella lesz, amelyben meghatározzuk a cella
formátumát. Természetesen ezt a képletet beírhattuk volna a kö-
vetkező képletbe is – így egyetlen képlet lett volna a megoldás –,
ami viszont annyira bonyolulttá vált volna, hogy kevesen értenék
meg…
2. Rögzítsük a C1 cellába a következő képletet:
=HA(B1="G";"általános formátum";
HA(KÖZÉP(B1;1;1)="C";"pénznem formátum";
HA(KÖZÉP(B1;1;1)="P";"százalék formátum";
HA(KÖZÉP(B1;1;1)="D";"dátum formátum";
HA(KÖZÉP(B1;1;1)="S";"szám formátum, normál alak";"tizedes
számformátum")))))
vagyis megvizsgáljuk a táblázat szerinti értékek teljesülését a B1
cella első karakterén.
3. Írjunk a táblázat szerint formázott különböző értékeket az A osz-

lopba!
4. Jelöljük ki a B1:C1 cellákat!
5. A kijelölés kitöltőjelét húzzuk a C oszlopban addig, ameddig az A
oszlopban értékeket írtunk!
Figyeljük meg az eredményeket! Sajnos (meglepődve) tapasztalhat-
juk, hogy a B oszlopban a dátumformátumok esetén nem mindig
jönnek az elvárt „D” betűvel kezdődő kódok, hanem az ilyen formá-
tumokat sokszor általános formátumnak érzi a rendszer. Ennek
alapján nem tudjuk megállapítani, hogy egy cella számot tartalmaz-
e? Ezzel elesünk például attól a lehetőségtől is, hogy az „összeha-
sonlító operátorok” példában megjelenő dátumértéket dátumként
jelenítsük meg az eredmény karakterláncban.
Megjegyzés: A CELLA függvény csak a lap újraszámolásakor érté-
kelődik ki ismét. Az újraszámolást a paramétercella megváltozása
nem váltja ki! Tehát lehet, hogy egészen más eredményt látunk,
mint amit elvárnánk, ezért ilyenkor nyomjuk meg az F9 billentyűt a
lap újraszámolása érdekében!
14. Feladat – dátumszűrő-funkciók beállítása

Az Adatok szalag Szűrő parancsával bekapcsolható szűrőfunkció
dátumértékekhez egy praktikus beállítási lehetőséget biztosít.
Megoldás:
1. Adjuk ki a Fájl szalagfül Beállítások (az Excel 2007-ben az Offi-
ce gombból legördíthető menü Az Excel beállításai) parancsát!
2. Kattintsunk a Speciális párbeszédpanel-lap hivatkozására!
3. Jelöljük be a Beállítások megjelenítése ehhez a munkafüzet-
hez csoportban a Dátumok csoportosítása az AutoSzűrő me-
nüben jelölőnégyzetet! (Egyébként ez a kapcsoló alapállapotban
bekapcsolt).
4. Próbáljuk ki a beállítás hatását! Először készítsünk olyan listát,
amelyben található legalább egy dátumtartalmú oszlop!
5. Kapcsoljuk be az Adatok szalag Szűrő funkcióját!
6. Gördítsük le a dátumtartalmú mező szűrő gombjának menüjét! A
csoportosított dátumok hierarchikus rendben jelennek meg.
14. Feladat – dátumszűrő-funkciók beállítása 1305
A dátumcsoportosítás beállítása
7. A megjelenítendő ág előtti jelölőnégyzet kapcsolásával váltha-
tunk a megjelenítés és elrejtés között (lásd az ábrát).
A csoportosított dátumok

15. Feladat – dátumszűrés

Az előző feladat dátumtartalmú mezői alapján végezzünk szűrése-
ket!
1. Kattintsunk az egyik, dátumot tartalmazó cellába!
2. Egy adott év dátumait tartalmazó cellák kiszűréséhez kapcsoljuk
be a Kezdőlap/Rendezés és szűrés/Szűrő kapcsolót, vagy
nyomjuk be az Adatok szalag Szűrő gombját! Ekkor megjelen-
nek a listafejben a szűrést vezérlő  ikonok.
3. Kattintsunk a dátum oszlop tetején megjelent ikonra, és próbál-
juk ki a Dátumszűrők menü összes lehetőségét (lásd az ábrán)!
A lista dátumértékeitől függően persze lehet, hogy értelmetlen az
aktuális dátumból kiinduló (például: Holnap, Ma, Tegnap, Kö-
vetkező hét, E hét stb.) szűrőket alkalmazni…
Dátumszűrési lehetőségek

16. Feladat – szűrőfunkciók védelme 1307
4. Az aktuális cella tartalmával megegyező tartalmú cellákat a jobb

gombbal kattintva megjelenített helyi menü SzűrőSzűrés a ki-
jelölt cella alapján parancsával szűrjük ki! Ez sokkal gyorsabb,
mintha a Dátumszűrők/Egyenlő parancsot adnánk ki, vagy a
szűrőlistából törölnénk a (Az összes kijelölése) jelölőnégyzetet
és bekapcsolnánk a keresett dátum jelölőnégyzetét. Viszont al-
kalmazásához szükséges, hogy megtaláljuk azt a dátumot,
amelyre szűrnénk a listát.
5. A szűrés megszüntetésére a helyi menü, vagy az oszlopfejben
megjelenő szűrő ikonjának Szűrő törlése parancsát használjuk,
vagy nyomjuk meg a Ctrl+Shift+L billentyűkombinációt, illetve
engedjük fel a Kezdőlap/Rendezés és szűrés/Szűrő kapcsolót!
Fontos, hogy az oszlopfej szűrőgombjának listájában bekapcsolt
jelölőnégyzetekkel olyan szűrőt kapcsolhatunk be, amely több egye-
di dátumfeltételt egyszerre érvényesít. Ezeket a Dátumszűrők lista
elemeivel esetleg nem is lehetne szabályként megadni.
16. Feladat – szűrőfunkciók védelme

Az Adatok szalag Szűrő parancsával bekapcsolható szűrőfunkció
ki- vagy bekapcsolása jelszóhoz köthető. Magyarán az aktuális álla-
pot megváltoztatásának lehetőségét jelszó ismeretéhez köthetjük.
Ilyen esetben csak a jelszó megadása után lehet a szűrőket be-
vagy kikapcsolni.
Megoldás:
1. Ha a bekapcsolást akarjuk védetté tenni, akkor rejtsük el a jelen-
legi szűrőgombokat az Adatok szalag Szűrő gombjának felen-
gedésével!
2. Váltsunk a Korrektúra szalagra!
3. Kattintsunk a Lapvédelem gombra!
4. A Lapvédelem párbeszédpanelen kapcsoljuk be A munkalap
és a zárolt cellák védelme, valamint az AutoSzűrő használata
jelölőnégyzeteket! Mint látjuk nagyon sok másféle objektum vé-
delmét is beállíthatjuk.
5. Adjuk meg a jelszót a Jelszó a védelem feloldásához mező-
ben, majd kattintsunk az OK gombra!
6. Amikor a program kéri, erősítsük meg a jelszót ismételt bevitellel!
A védelem állítása
Az Adatok szalagon a Szűrő gomb ezzel elérhetetlenné vált, a szű-
rők nem kapcsolhatók se be, se ki… A bekapcsolásra nem használ-
ható a Kezdőlap/Formázás táblázatként parancs sem. A módosí-
táshoz előbb ismét a Lapvédelem parancsot kell kiadnunk, majd a
védelem feloldásához a jelszót kell begépelnünk. A jelszót feltétlenül
jegyezzük meg, mert csak annak birtokában oldhatjuk fel a védelmet
(bár az interneten már találtunk jelszófeltörő programokat is).
Figyelem! Fontos tudnunk, hogy a lapvédelem fenti bekapcsolása
nem érvényteleníti a korábban alkalmazott szűrőket és azok az osz-
lopfej szűrőikonjára kattintva módosíthatók továbbra is. Ezért a vé-
delem bekapcsolása előtt érdemes törölni a szűrőket.

Speciális cellák kijelölése 1309
KIJELÖLÉSEK
Speciális cellák kijelölése

Mint korábban láttuk, a kijelölések arra szolgálnak, hogy kiválasszuk
azokat a cellákat, amelyeken műveletet, akár adatbevitelt, akár for-
mázást szeretnénk végezni. A kijelölésbe számtalan cella tartozhat,
akár egy teljes munkalap is. A kijelölt tartomány első cellája bevitel-
re nyílik meg, az itt rögzített adatok a Ctrl+Enter billentyűkombináció
lenyomásával egyszerre írhatók be az összes kijelölt cellába, de
ugyanígy egyszerre érvényesül a formázás is az összes kijelölt cel-
lán. A másolás és mozgatás műveletei viszont nem hajthatók végre
többszörös kijelölésen. Ilyen többszörös kijelölés keletkezik akkor is,
ha a kijelölt terület több, nem összefüggő tartományból, nem érint-
kező cellákból áll.
Sokszor szükségünk lehet arra, hogy a cellatulajdonságok alap-
ján válasszunk ki cellákat. Erre formátum alapján biztosít lehetősé-
get a Kezdőlap szalag Keresés és kijelölés/Keresés parancsa, de
mi a helyzet akkor, ha például egy cella előd- vagy utódcelláit, a
megjegyzéseket és más hasonló tulajdonságokkal rendelkező táblá-
zatelemet kell kiválasztanunk?
A következő megoldások a nem védett oldalakon alkalmazhatók.
A lehetőségek bemutatására – ahol lehet – a kötetben egyéb helyen
ismertetett munkalapokat használjuk fel.
Annyit érdemes még elöljáróban elmondanunk, hogy a kiválasz-
tások az előzetesen kijelölt területen belül keresik meg a megfelelő
elemeket, kijelölés nélkül a teljes munkalapot figyelembe veszik. A
kijelöléseket egymás után alkalmazva tehát az eredeti kiválasztási
halmaz egyre szűkebb részhalmazait választjuk ki, míg esetleg
olyan üzenetet kapunk, hogy Nincs ilyen cella! Ügyeljünk arra, hogy
ez esetleg csak a korábban kijelölt részre vonatkozik, hiszen lehet,
hogy már nem az egész munkalapot vizsgáljuk (pedig azon talán
van a feltételeknek megfelelő objektum).

1310 KIJELÖLÉSEK
17. Feladat – jegyzeteket tartalmazó cellák

kijelölése
Válasszuk ki egy munkalap összes, jegyzeteket tartalmazó celláját!
Megoldás:
1. Készítsünk egy üres munkalapon jegyzeteket tartalmazó cellá-
kat! Ehhez kattintsunk a megfelelő cellába és adjuk ki a Korrek-
túra szalag Új megjegyzés parancsát! Ezt követően másoljuk a
cellát többfelé, vagy ismételjük meg az előző műveletet!
2. A jegyzetekkel rendelkező cellák kiválasztásához adjuk ki a
Kezdőlap szalag Keresés és kijelölés/Ugrás parancsát, vagy
nyomjuk meg az F5 gyorsbillentyűt!
3. Megjelenik az Ugrás panel. Védett oldalakon az Irányított gomb
halványszürke felirata is jelzi, hogy a funkció nem elérhető. Je-
lenleg viszont munkalapunk nem védett, így kattintsunk az Irá-
nyított gombra! Megjegyezzük, hogy az Irányított kijelölés pár-
beszédpanel megjeleníthető a Kezdőlap szalag Keresés és ki-
jelölés/Irányított kijelölés parancsával is. Ha a munkalap vé-
dett, akkor a parancs nem hajtható végre, és hibaüzenetet ka-
punk. A lapvédelmet a Korrektúra szalag Változások csoportjá-
ban, a Lapvédelem feloldása gomb felengedésével kapcsoljuk
ki, amelyhez esetleg jelszó ismeretére van szükség.
Nem baj, ha a párbeszédpanel „üres”

17. Feladat – jegyzeteket tartalmazó cellák kijelölése 1311
4. Az Irányított kijelölés párbeszédpanelen válasszuk a Jegyze-

tek rádiógombot!
Ezt a párbeszédpanelt alkalmazzuk a speciális kijelölésekhez

Ekkor a program kijelöli az összes megjegyzést tartalmazó cellát.
A kijelölt cellák a megjegyzésekkel

A feladat egyszerűbben is megoldható a Kezdőlap szalag Keresés
és kijelölés/Megjegyzések parancsával…

1312 KIJELÖLÉSEK
18. Feladat – állandókat tartalmazó cellák

kijelölése
Válasszuk ki egy munkalap összes, állandó értéket tartalmazó cellá-
ját! A példában a „Szabadság-nyilvántartás támogatása” feladat
munkalapját használjuk fel. Ezzel a módszerrel ugyanis viszonylag
egyszerűen kikereshetjük azokat a cellákat, amelyek tartalma begé-
peléssel, illetve irányított kitöltéssel jött létre, azaz nem képletből
származik.
Megoldás:
1. Töltsük be a 2010feladatok2.xlsm munkafüzetet!
2. Válasszuk a Naptár munkalapot (a Saját munkalap védett, ezért
ott nem alkalmazhatjuk a megoldást a védelem feloldása nélkül)!
3. Az állandókat tartalmazó cellák kiválasztásához adjuk ki a Kez-
dőlap szalag Keresés és kijelölés/Ugrás parancsát, vagy
nyomjuk meg az F5 gyorsbillentyűt!
Az állandókat tartalmazó cellák

4. Megjelenik az Ugrás párbeszédpanel. Kattintsunk az Irányított
gombra! (Az Irányított kijelölés párbeszédpanel megjeleníthető
19. Feladat – szövegeredményű képleteket tartalmazó cellák
kijelölése 1313
a Kezdőlap szalag Keresés és kijelölés/Irányított kijelölés pa-

rancsával is.)
5. Az Irányított kijelölés párbeszédpanelen válasszuk az Állan-
dók rádiógombot!
6. Kattintsunk az OK gombra! A program kijelöli az összes olyan
cellát, amely nem egyenlőségjellel kezdődik.
7. A kijelölés megszüntetéséhez kattintsunk egy nem kiválasztott
cellába!
és kijelölés/Állandók parancsával…
19. Feladat – szövegeredményű képleteket

tartalmazó cellák kijelölése
Válasszuk ki egy munkalap összes, képletet tartalmazó celláját! A
példában a „Szabadság-nyilvántartás támogatása” feladat munka-
lapját használjuk fel. Így egyszerűen kikereshetjük azokat a cellákat,
amelyek tartalma nem begépeléssel, illetve irányított kitöltéssel jött
létre, azaz képletből származik.
Megoldás:
2. Válasszuk a Naptár munkalapot!
3. A képleteket tartalmazó cellák kiválasztásához adjuk ki a Kezdő-
lap szalag Keresés és kijelölés/Irányított kijelölés parancsát,
vagy nyomjuk meg az F5 gyorsbillentyűt, majd kattintsunk az
Irányított gombra!
4. Az Irányított kijelölés párbeszédpanelen válasszuk a Képletek
rádiógombot!
5. A szövegeredményt visszaadó képletek kiválasztásához töröljük
a panel Számok, Logikai értékek, Hibák jelölőnégyzeteit!
cellát, amely egyenlőségjellel kezdődik és a képlet eredménye
szöveges. Ugyanezt egyszerűbben is megtehettük volna a Kez-
dőlap szalag Keresés és kijelölés/Képletek parancsával, vi-
szont akkor nem választhatunk eredménytípus alapján…
1314 KIJELÖLÉSEK
A szövegeredményt visszaadó képleteket tartalmazó cellák
20. Feladat – számeredményű képleteket

tartalmazó cellák kijelölése
Válasszuk ki a Naptár munkalap számeredményű celláit is!
1. Kattintsunk egy tetszőleges helyre a munkalapon! Erre azért van
szükség, mert az előző kiválasztás még érvényes, és a szöveg-
eredményű képleteket tartalmazó cellákon belül nem találnánk
olyat, amelyek számeredményt adnak vissza (ez két önálló hal-
maz).
2. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Keresés és kijelölés/Irányított ki-
jelölés parancsát!
3. Az Irányított kijelölés párbeszédpanelen válasszuk a Képletek
rádiógombot!
4. A számeredményt visszaadó képletek kiválasztásához töröljük a
panel Szöveg, Logikai értékek, Hibák jelölőnégyzeteit!
cellát, amely egyenlőségjellel kezdődik és a képlet eredménye
szám.
Mint látjuk, egyszerűen kiválaszthatnánk a logikai eredményt vagy
hibaértéket visszaadó képleteket tartalmazó cellákat is. Korábban
21. Feladat – üres cellák kijelölése 1315
láttuk, hogy a hibás eredményt visszaadó cellákban hibajelzést ka-

punk vissza (például a nullával való osztást követően a
#ZÉRÓOSZTÓ! eredmény látszik a cellában). A ##### jelzés nem
hibát, hanem a cellatartalom megjelenítésére nem elegendő oszlop-
szélességet mutatja (mint az ábrán az F7:AR7 tartomány celláinál).
Azok a cellák, amelyek számeredményű képleteket tartalmaznak
21. Feladat – üres cellák kijelölése

A „Szabadság-nyilvántartás” feladatban sok cella tartalmát láthatat-
lanná tettük a háttérrel megegyező karakterszín alkalmazásával.
Sok cella viszont logikai képletet tartalmaz, ami vezérli a cellában
megjelenő információt, színeket. Válasszuk ki a képletek és elrejtett
tartalom nélküli, tehát valóban üres cellákat!
Ezek kiválasztására használjuk az Üres cellák opciót az Irányí-
tott kijelölés párbeszédpanelen!
Megoldás:
1316 KIJELÖLÉSEK
Sok olyan cella van, amelynek tartalma nem látható

4. Az Irányított kijelölés párbeszédpanelen válasszuk az Üres
cellák rádiógombot!
5. Kattintsunk az OK gombra! A program kijelöli az összes üres
cellát, egészen az utolsó táblázati bejegyzésig.
22. Feladat – aktuális terület kijelölése

Az aktuális terület a megadott cellát körülvevő tartomány, amely az
első üres sorig vagy oszlopig tart. Jelöljük ki ezt is a Naptár munka-
lapon!
Megoldás:
3. Kattintsunk az O14 cellába, amely körüli aktuális területet keres-
sük!
5. Az Irányított kijelölés párbeszédpanelen válasszuk az Aktuális
terület rádiógombot!

23. Feladat – aktuális tömb kijelölése 1317
Az O14 cella körüli aktuális terület

6. Kattintsunk az OK gombra! A program kijelöli a használt cellate-
rületet.
23. Feladat – aktuális tömb kijelölése

Az aktuális tömb az a tömbképletben szereplő tartomány, amelynek
része az aktuális cella is. Több egyértékű képletet helyettesíthetünk
a tömbképlettel, amely tehát több műveletet hajt végre egy vagy
több értékkészleten, eredménye szintén egy vagy több lehet. A
tömbképletek a szerkesztőlécen a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombi-
nációval rögzíthetők, ekkor { } zárójelek közé kerülnek.
Ilyen tömbképlet nincs a Naptár munkalapon, ezért létrehozunk
egy egyszerű tömbképletet is.
Megoldás:
2. Rögzítsük az ábra szerinti adatokat és képleteket!
3. A teljes árbevételt az egyenként (itt három képlettel) kiszámolt
termékeredmények összegezésével kapjuk a B4 cellában. Az
egyetlen tömbképletet a D4 cellába írjuk. A képletet itt is az = jel-
lel kezdjük, de a képlet beírása után végül ne az Enter billentyűt,
hanem a Ctrl+Shift+Enter billentyűkombinációt nyomjuk meg!
1318 KIJELÖLÉSEK
Ugyanaz a feladat megoldása egyszerű és tömbképlettel

4. Kattintsunk a tömbképlet egyik cellájára, például az E2 cellára!
jelölés parancsát.
6. Jelöljük be az Aktuális tömb választókapcsolót!
7. Kattintsunk az OK gombra! A program kijelöli az aktuális tömböt
(sajnos nem mindig működik, ahogy a sor- és oszlopkülönbsé-
gek keresése sem).
24. Feladat – objektumok kijelölése

Az Excel munkalapra szinte tetszőleges objektum beilleszthető.
Ezek fajtáját csak a gépünkre telepített alkalmazások határozzák
meg. Hozzunk létre néhány objektumot, majd egyetlen utasítással
válasszuk ki azokat!
Megoldás:
2. Adjuk ki a Beszúrás szalag Objektum parancsát!
3. Válasszuk az Objektum párbeszédpanel Létrehozás fájlból
lapját! Ezzel olyan objektumokat szúrhatunk be, amelyeket más
alkalmazásokkal korábban hoztunk létre.
4. Kattintsunk a Tallózás gombra, és keressünk ilyen képeket, illet-
ve más, akár multimédiás fájlokat!
5. Kattintsunk a fájl kiválasztása után a Tallózás párbeszédpanel
Beszúrás gombjára, majd az Objektum párbeszédpanel OK
gombjára!

24. Feladat – objektumok kijelölése 1319
A létező objektumokat a Tallózás gombra kattintva keressük meg

6. Illesszünk be új objektumokat a gépünkre telepített programokkal
is. A legegyszerűbb, ha az Objektum párbeszédpanel Új létre-
hozása lapján a Bitkép elemet választjuk, utána az OK gombra
kattintunk.
Az új objektumokat a gépünkre telepített programokkal készítjük

1320 KIJELÖLÉSEK
7. Ekkor a Windows Paint programjával a munkalapon belül hozunk

létre egy képet. A szerkesztett kép mérete az objektumsarkokon,
oldalak közepén található fogantyúk húzásával módosítható. Eh-
hez hasonlóan az Excel munkalapon belül használhatjuk bár-
mely más, a gépünkre telepített program eszközeit.
8. A szerkesztés befejezéséhez kattintsunk az objektum határán
kívülre. Az objektum szerkesztésének folytatásához kettősen kell
az objektumra kattintani.
9. Illesszünk be objektumokat a Beszúrás szalag Ábrák csoportjá-
ból is! Itt vonalas ábrákat, képeket, diagramokat szúrhatunk be.
10. Illesszünk be WordArt objektumot is! Ehhez a Beszúrás szalag
Szöveg/WordArt gombját használjuk!
Egyes fájlból létrehozott objektumoknál csak a kapcsolatot biztosító
ikon (kapcsolófelület) jön létre. Ilyenkor az objektum megtekintésé-
hez kettősen kell az ikonra kattintanunk, majd betöltődik a megtekin-
téshez használható alkalmazás, abban megnyílik az objektum. A
megtekintés végén zárjuk be a megtekintő ablakot! Ha nem zárjuk
be, az objektum akkor is a munkalaphoz kapcsolva marad.
Minden rajzeszközt használhatunk a szerkesztéshez

Ha az objektumot a Létrehozás fájlból lap Csatolás a fájlhoz jelö-
lőnégyzetének bekapcsolása mellett hoztuk létre, akkor akár az Ex-
cel munkalap megnyitása nélkül módosított objektum változásai ké-
24. Feladat – objektumok kijelölése 1321
sőbb automatikusan átvezetődnek a munkalapon tárolt változatba.

Ehhez korábban a Szerkesztés menü Csatolások parancsát hasz-
náltuk. Újabban a súgó sem foglalkozik az esettel…
Most válasszuk ki egyszerre az összes objektumot:
9. Jelöljük be az Objektumok választókapcsolót.
10. Kattintsunk az OK gombra! A program kijelöli az összes objek-
tumot, például a diagramokat és kapcsolófelületeket. Legalábbis
ezt várnánk. Valójában azonban néhány objektumot esetleg kife-
lejt a kiválasztásból.
Objektumok kijelölése
11. Adjuk ki ezért most a Kezdőlap szalag Keresés és kijelölés/
Kijelöléspanel parancsát!
12. Megjelenik a Kijelölés és láthatóság munkaablak, amelyben
kattintással választhatjuk ki az akár elrejtett vagy eltakart objek-
tumok is. Az elrejtést is e munkaablakban, az objektum sorában
látható szem ikonra kattintva kapcsoljuk ki, vagy az ikon helyén
megjelenő gombbal be.
13. Az objektumok sorrendjét módosíthatjuk az Átrendezés gom-
bokkal. Ez különösen akkor jöhet jól, ha az objektumok egy-
mással fedésben vannak, és így a takarás befolyásolható.
Az egyes objektumok kiválasztásához használhatjuk a Kezdőlap
szalag Keresés és kijelölés/ Objektumok kijelölése parancsát,

1322 KIJELÖLÉSEK
vagy az objektumra kattintást is. Ha ez utóbbit választjuk, akkor a

Ctrl billentyű nyomva tartása közben bővíthetjük, szűkíthetjük a ki-
választott objektumok körét.
Kiválasztás a munkaablak segítségével
25. Feladat – elődcellák kijelölése

Az elődcellák azok a cellák, amelyekre az aktuális cella képlete hi-
vatkozik. Keressük meg a P15 cella elődcelláit a Naptár munkala-
pon!
Megoldás:
1. Töltsük be a 2010feladatok2.xlsm munkafüzetet, majd válasszuk
a Naptár munkalapot!
2. Kattintsunk a P15 cellába, amelynek elődcelláit keressük!
3. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Keresés és kijelölés/ Irányított
kijelölés parancsát!
4. Jelöljük be az Elődcellák választókapcsolót!
5. Kattintsunk az OK gombra! A program kijelöli a P15 cella előd-
celláit, tehát az összes olyan cellát, amelyet felhasználtunk a cel-
la értékét meghatározó képletben.

25. Feladat – elődcellák kijelölése 1323
Sajnos nem tudunk meg sokat a más munkalapokra vonatkozó hi-

vatkozásokról.
A P15 cella elődcellái

Ezen a Képletek szalag Elődök mutatása parancsával végzett
elődcella nyilak megjelenítése sem segít, bár itt megjelenik egy ikon,
amely jelzi a külső hivatkozást (lásd az ábrát).
A P15 cella elődcellái a külső hivatkozás jelével

1324 KIJELÖLÉSEK
26. Feladat – utódcellák kijelölése

Az utódcellák az aktuális cellát felhasználó képleteket tartalmazó
cellák. Keressük meg a kezdődátumot tartalmazó D1 cella elődcellá-
it a Naptár munkalapon!
Megoldás:
3. Kattintsunk a D1 cellába, amelynek utódait keressük!
kijelölés parancsát.
5. Jelöljük be az Utódcellák választókapcsolót.
6. Kattintsunk az OK gombra! A program kijelöli a P15 cella utód-
celláit, tehát az összes olyan cellát, amelyet felhasználtunk a cel-
la értékét meghatározó képletben.
A kezdődátumot tartalmazó D1 cella utódcellái

7. Nézzük meg az utódcellákat a Képletek szalag Képletvizsgálat
csoportjának segítségével is. A D1 cella kiválasztása után kat-
tintsunk a szalag Utódok mutatása ikonjára! Az ábra a rajzolás
folyamata közben mutatja a nyilakat.

27. Feladat – feltétellel formázott cellák kijelölése 1325
Az előd- vagy utódcella nyilak egyenként, vagy egyszerre távolítha-

tók el a Képletek/Képletvizsgálat eszköztár megfelelő ikonjaival.
Mivel a nyilak is objektumként viselkednek, megjelennek a Kezdő-
lap szalag Keresés és kijelölés/ Kijelöléspanel parancsával meg-
jeleníthető panelen. Itt a szem ikonokra kattintva egyenként vagy z
Egyik sem látszik gombbal egyszerre az összes objektum – átme-
netileg – elrejthető (lásd az ábrán).
A kezdődátumot tartalmazó D1 cella utódcellái nyilakkal jelölve
27. Feladat – feltétellel formázott cellák

kijelölése
A feltételesen formázott cellák azok, amelyek megjelenését úgy állí-
tottuk be, hogy az a cellatartalomtól függjön. Keressük meg a Nap-
tár munkalap feltételesen formázott celláit!
Megoldás:
4. Jelöljük be a Feltételes formázás választókapcsolót.
5. Jelöljük be a Mind választókapcsolót is, hogy az összes feltéte-
les formázást kiválasszuk!
1326 KIJELÖLÉSEK
6. Kattintsunk az OK gombra! A program kijelöli a munkalap ösz-

szes, feltétellel formázott celláját.
és kijelölés/Feltételes formázás parancsával…
Ez a módszer nem megfelelő, ha a feltételes formázáson szeret-
nénk módosítani, hiszen a kijelölt területbe több eltérően formázott
cella is beleeshet. Nézzük meg például mely cellák feltételes formá-
zása azonos az F9 celláéval!
A feltételesen formázott cellák

9. Jelöljük be a Feltételes formázás választókapcsolót.
10. Jelöljük be az Azonosak választókapcsolót is, hogy csak az egy-
forma feltételes formázást válasszuk ki!
szes, az F9 celláéval megegyező feltétellel formázott celláját,
amelyeken így egyszerre módosíthatunk a Kezdőlap/ Feltételes
formázás paranccsal.

28. Feladat – szűrés cellatulajdonság alapján 1327
Az F9 cellával azonos módon, feltételesen formázott cellák
28. Feladat – szűrés cellatulajdonság alapján

Bár nem kijelölés a cél, de egyes kiválasztott cellák feltételes formá-
zással beállított tulajdonságaira szűrhetünk is.
Hasonló cellák kiszűrése

Megoldás:
1. Kattintással válasszuk ki azt a cellát, amelyhez hasonlót kere-
sünk!
1328 KIJELÖLÉSEK
2. Kattintsunk a jobb egérgombbal!

3. Adjuk ki a helyi menü Szűrő almenüjének valamelyik parancsát!
Szűrhetünk cellaszín, betűszín és ikon alapján.
A program ekkor megkeresi a lista határait és azon belül az oszlop-
fejeken bekapcsolja a szűrőgombokat (lásd az ábrát). További szű-
résekkel szűkíthető a találati lista, vagyis a szűrés eredményekép-
pen megjelenített sorok száma. Ne feledjük, hogy a szűrés csak a
cella oszlopában adott többi cellát vizsgálja, azok egyezését keresi.
29. Feladat – adatérvényesített cellák

Az adatérvényesítéssel a cellába bevihető adatokat korlátozhatjuk,
illetve erről informálhatjuk a felhasználót. Keressük meg a Saját
munkalap adatérvényesítéssel korlátozott celláit!
Megoldás:
2. Válasszuk a Saját munkalapot!
3. Mivel ez a munkalap védett, kapcsoljuk ki a védelmet a Korrek-
túra szalag Lapvédelem feloldása parancsával (ha nem kap-
csoljuk ki, akkor később figyelmeztetést kapunk)!
5. Jelöljük be az Adatok érvényesítése választókapcsolót.
6. Jelöljük be a Mind választókapcsolót is, hogy az összes adatér-
vényesített cellát kiválasszuk!
szes, adatérvényesítéssel korlátozott celláját. Ezt a feladatot is
megoldhattuk volna egyszerűbben a Kezdőlap szalag Keresés
és kijelölés/ Adatok érvényesítése parancsával.
Ez a módszer – a feltételes formázáshoz hasonlóan – itt sem meg-
felelő, ha az adatérvényesítésen szeretnénk módosítani, hiszen a
kijelölt területbe több eltérően adatérvényesített cella is beleeshet.
Nézzük meg például mely cellák adatérvényesítése azonos a C6
celláéval!
8. Kattintsunk a C6 cellába!

29. Feladat – adatérvényesített cellák 1329

A Saját munkalap összes adatérvényesített cellája
A C6 celláéval megegyező módon adatérvényesített cellák

10. Jelöljük be az Adatok érvényesítése választókapcsolót.

1330 KIJELÖLÉSEK
11. Jelöljük be az Azonosak választókapcsolót is, hogy csak az egy-

formán adatérvényesített cellákat válasszuk ki!
szes, a C6 celláéval megegyező módon adatérvényesített cellá-
ját (a teljes Ettől nevű tartományt), amelyeken így egyszerre mó-
dosíthatunk az Adatok/ Érvényesítés paranccsal.
13. Kapcsoljuk vissza a lapvédelmet a Korrektúra szalag Lapvéde-
lem parancsával (jelszót nem kell megadni)!
30. Feladat – dupla sorok keresése, elrejtése

Feladatunk, hogy egy rendezetlen (vagy akár rendezett) listából vá-
logassuk ki azokat a sorokat, amelyek egy vagy több cellájának ér-
téke a cella oszlopában található többi cellával azonos. Induljunk ki
például a törpék könyvvásárlási listájából (részletét lásd az ábrán).
Ilyenre lehet szükségünk például, ha címjegyzéket, levelezési listát
állítunk össze.
A törpék vásárlási listájának részlete
Megoldás:
1. A szűrőműveletek alapfeltétele, hogy a lista oszlopainak legyen
címe. Ha nincsenek az oszlopok elnevezve, akkor a fejléc be-
szúrásához jelöljük ki az 1 jelű sort, majd helyi menüjének Be-
szúrás parancsával vagy a Kezdőlap/Beszúrás/Sorok beszú-
rása a munkalapra paranccsal illesszünk be egy üres sort a táb-
lázat tetejébe. Itt minden cellát töltsünk ki az oszlop nevével. Ha
30. Feladat – dupla sorok keresése, elrejtése 1331
táblázatunkban oszlopnevek már szerepelnek, akkor erre az 1.

lépésre nincs szükség.
2. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Formázás táblázatként parancsát!
Ez nemcsak formázza a tartományt, de az oszlopfejeken megje-
leníti a szűrőgombokat is. A párbeszédpanelen jelöljük be a Táb-
lázat rovatfejekkel jelölőnégyzetet és kattintsunk az OK gomb-
ra!
4. Az Irányított szűrés párbeszédpanelen jelöljük be a Csak az
egyedi rekordok megjelenítése jelölőnégyzetet!
5. Kattintsunk a Listatartomány mezőbe!
6. A listában húzással jelöljük ki a szűrendő adatterületet az oszlop-
fejekkel együtt!
7. Ha a Helyben szűrje rádiógombot nyomjuk meg, akkor a szűrt
lista az eredeti helyen jelenik meg (a szűrés tényét a nem folya-
matos sorszámozás és a sorjelölők kékre változott színe jelzi).
Ez a szűrési mód már rövid lista esetén is sokáig tart, ezért a
Más helyre másolja választókapcsolóval az eredményt új he-
lyen jelenítsük meg, ehhez a célterületet a Hova másolja mező-
ben adjuk meg (lásd az ábrát)! Az OK gombra kattintás után a
program elrejti a vizsgált oszlopokban azonos cellákat tartalmazó
sorokat és a munkalapnak a listatartománytól jobbra álló részét
is!
Az irányított szűrés paraméterezése

1332 KIJELÖLÉSEK
Ha a szűrt listát másoljuk, akkor az elrejtett sorok nem kerülnek má-

solásra. Ezen kívül a szűrőtartományban megadhatjuk azokat a fel-
tételeket, amelyek teljesülését elvárjuk a másolt soroktól (ezzel ko-
rábban részletesen foglalkoztunk).
A szűrés nem vonható vissza. Az eredeti, helyben szűrt teljes lis-
ta megjelenítéséhez engedjük fel az Adatok szalag Szűrő gombját!
Ezzel a módszerrel kiszűrhetjük az üres sorokat is egy listából.
Mivel az egyedi sorok megmaradnak, egyetlen üres sort kell a vé-
gén manuálisan (a sor kijelölése után, a Kezdőlap szalag Tör-
lés/Sorok törlése a munkalapról parancsával, vagy a helyi menü
Sor törlése parancsával) törölnünk.
Ez az eljárás csak a teljesen egyforma sorokat szűri ki, illetve az
egyedi sorokat jeleníti meg.
31. Feladat – dupla sorok keresése, elrejtése

A fentieknél gyorsabb megoldás – de szűrésre nem alkalmas –, ha
az alábbiak szerint járunk el. Ráadásul így megadhatjuk azokat a
szempontokat, amelyek ismétlődését vizsgáljuk.
Tetszőleges mező ismétlődését vizsgálhatjuk

31. Feladat – dupla sorok keresése, elrejtése 1333
Megoldás:
1. Kattintsunk az ismétlődéseket tartalmazó listába!
2. Kattintsunk az Adatok/Ismétlődések eltávolítása gombra!
3. A párbeszédpanelen a jelölőnégyzetek jelzik, hogy melyik oszlo-
pok celláinak kell ismétlődniük ahhoz, hogy a sort ismétlődő sor-
nak tekintsük. A Minden kijelölés megszüntetése gombbal tö-
röljük most az összes jelölőnégyzetet!
4. Jelöljük be a Vevő jelölőnégyzetet!
Az eredmény az ábrán látható. Látszik, hogy nem szűrt, hanem
ténylegesen törölt sorokat tartalmaz az eredmény (a sorazonosítók
folytonosak és nem kék színűek). Az Ismétlődések eltávolítása
parancs visszavonható.

1334 MUNKALAPFORMÁZÁS
MUNKALAPFORMÁZÁS
32. Feladat – több sor bevitele egy cellába

Ha egyetlen cellába a cella szélességét meghaladó, hosszabb szö-
veget írunk, mindaddig megjelenik a sorban, amíg egy olyan cella
nem következik, amelyben szintén van tartalom. Egyetlen cellába
akár 65535 karaktert is bevihetünk, ez és az előbbi esetben a szö-
veg csak akkor lesz áttekinthető, ha több sorba írjuk és a cella szé-
lességét ennek megfelelően állítjuk át.
Hosszú szöveg egyetlen cellában

Megoldás:
Az igazán hosszú szövegeknél a cella szélesítése nem megoldás,
mert szövegünk akár több oldalra is nyúlhat (ráadásul ilyenkor az
Excel képes is kinyomtatni a több oldalt úgy, hogy egyetlen sorban
van értékes adat).
A cellán belüli soremeléseket a szerkesztőlécen, vagy akár a cel-
lában szerkesztett szöveg esetén is a (bal oldali) Alt+Enter billen-
tyűkombinációval rögzítjük. Ekkor a program automatikusan több
sorba tördeli a szöveget úgy, hogy ahol az Alt+Enter billentyűkom-
binációt lenyomtuk, mindenképpen új sor kezdődik a cellán belül.
Természetesen ezt követően az oszlop szélességét is be kell állí-
tanunk, a Kezdőlap szalag Formátum nyomógomb menüjének pa-
rancsaival, vagy az oszlopazonosító gombok közötti jel húzásával.
Ezt követi a sormagasság hasonló módon történő beállítása.
A rövidebb szövegek több sorossá alakításához elegendő, ha be-
kapcsoljuk a Kezdőlap/Igazítás csoport neve melletti gombra kat-
tintva, vagy a Ctrl+1 billentyűkombinációval megjelenített Cellák
formázása párbeszédpanel Igazítás lapján a Sortöréssel több
33. Feladat – formázás 1335
sorba jelölőnégyzetet, vagy egyszerűen nyomjuk be a Kezdőlap

szalag Sortöréssel több sorba gombját! A gomb felengedésével
egyszerűen visszatérhetünk a korábbi állapothoz.
Hosszú szöveg több sorban
33. Feladat – formázás

Képzeljük el, hogy 6 dolgozónk (lehetnek őrök, ápolók, porta-
szolgálatot adók stb.) ügyeleti beosztását kell elkészítenünk 2011.
január 2. és január 31. közt. Egy ügyeleti időszak két óra. A felada-
tot a feltételes formázás segítségével oldjuk meg. A feladat egy
megoldását láthattuk az Excel 2010 Feladatok és megoldások 1.
kötetben is. Az Excel korábbi változataiban csak háromféle lehető-
séget használhattunk egy cellatartomány celláinak eltérő formázásá-
ra (plusz egy lehetőség a formázás nélküli cella). A 2010-es válto-
zatban ennél sokkal több lehetőségünk van.
1. Először a munkanapok listáját készítjük el az A oszlopban. Írjuk
a 2011.01.02-i dátumot az A2 cellába!
2. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Szerkesztés csoportjában található
Kitöltés  Sorozatok parancsot! Az ábra szerint töltsük ki az
A2:A23 tartományt a munkanapok dátumaival!
3. Az ügyeleti időszakok kezdetei időpontjaiból is sorozatot képe-
zünk. Írjuk a B1 cellába 0:00, a C1 cellába 2:00, majd formázzuk
a Kezdőlap szalag Szám csoportjának listájával a megfelelő idő
formátumra!
4. Jelöljük ki a B1:C1 tartományt és húzzuk a kitöltőjelet az M1 cel-
láig, amelynek értéke így 22:00 lesz!
A munkanapokat tartalmazó dátumsorozat előállítása

5. Dolgozóinkat a H.P., K.Gy., H.Gy., N.D., P.E., V.J. monogra-
mokkal jelöljük. Ebben a sorrendben adnak ügyeletet, ezért sor-
ba rendezés nélkül egyéni listát készítünk. Ehhez adjuk ki a Fájl
szalagfül Beállítások parancsát, majd válasszuk a Speciális la-
pon az Általános kategóriát! Itt kattintsunk előbb az Egyéni lis-
ták szerkesztése gombra, majd az Új lista elemre, utána a fenti
sorrendben, vesszővel elválasztva írjuk a monogramokat a Lis-
taelemek mezőbe, végül kattintsunk a Hozzáadás gombra! Ezt
követően a lista bekerül ez Egyéni listák mezőbe, ekkor zárjuk
be a párbeszédpanelt az OK gombbal.
6. Írjuk az első ügyeletet adó monogramját (H.P.) a B2 cellába!
7. A B2 cella kitöltőjelét húzzuk az M2 celláig!
8. A B2 cella kitöltőjelét húzzuk a B23 celláig! Mivel egyéni listát
egyszerre csak egyetlen cellához képezhetünk, ismételjük meg
egyenként a kitöltő jel húzását a C2 cellától a C23 celláig, a D2
cellától a D23 celláig stb. Ezzel elkészültünk az alapadatokkal.
9. Jelöljük ki a B:M oszlopokat, majd adjuk ki a Kezdőlap szalag
Formátum/Automatikus oszlopszélesség parancsát!
10. Jelöljük ki a B2:M23 tartományt, majd adjuk ki a Kezdőlap sza-
lag Feltételes formázás  Cellakijelölési szabályok 
Egyenlő parancsát! Itt most a korábbi változat három eltérő for-
mázást megengedő lehetőségével szemben többel gazdálkodha-
tunk.
11. Állítsuk be az első feltételhez, hogy a cella értéke legyen egyenlő
H.P.-vel.
33. Feladat – formázás 1337
A dolgozókat egyenként eltérő mintázattal jelöljük

12. A Formátum listában állítsuk be az Egyéni formátum elemet,
majd kattintsunk az OK gombra!
A kész ügyeleti beosztás

13. A Cellák formázása párbeszédpanelen állítsunk be háttérszínt

és kitöltő mintázatot!
14. Adjuk ki ismét a Kezdőlap szalag Feltételes formázás  Cel-
lakijelölési szabályok  Egyenlő parancsát!
15. A második feltételhez az Egyenlő párbeszédpanel első mezőjé-
be a K.Gy. monogramot írjuk!
16. A Formátum listában ismét az Egyéni formátum elemet válasz-
szuk, de a Cellák formázása párbeszédpanelen most az előző-
től eltérő kitöltő mintázatot és háttérszínt állítsunk be (tetszőle-
ges szám, betű, kitöltés, szegélyformát állíthatunk be)!
17. Hasonlóan járjunk el mind a hat munkatárs esetében!
34. Feladat – forgalom kiértékelése

Mint korábbi példáinkban láttuk, egy cellához háromféle feltételt,
illetve formátumot rendelhetünk. Jelen feladatunkban azt a lehető-
séget kihasználva forgalmi adatokat értékelünk ki.
A feladat kiinduló adatai

Készítsünk olyan forgalmi adatokat szemléltető formátumot, amely-
ben a mellékelt alapadatokból kiindulva megjelenítjük a különböző
terméktípusok évenkénti átlagát, eladásai összegét, összes átlagos
forgalmát, a legnagyobb eladási adatokat, valamint értékeljük az
éves forgalmakat az átlagos forgalomhoz képest. Az értékelésnél
különítsük el az átlagos eladási érték 80% alatti, az átlag 120%-a
feletti és a köztes értékeket.

34. Feladat – forgalom kiértékelése 1339
Megoldás – az Excel 2007 előtti változatok stílusában

1. Rögzítsük egy új munkalapon a mellékelt ábra alapadatait!
2. A J3 cellába írjuk: „Átlag”!
3. A H4:I4 cellák tartalmát másoljuk a J4:K4 tartományba! Az L3
cellába írjuk: „Legjobb”, az L4 cellába pedig: „eladási adat”!
4. A J5 cella tartalma a négy év irodabútor eladásainak összegzé-
sére a következő képlet legyen: =ÁTLAG(B5;D5;F5;H5)
5. A K5 cella tartalma a négy év konyhabútor eladásainak összeg-
zésére a következő képlet legyen: =ÁTLAG(C5;E5;G5;I5)
6. Az L oszlopba a négy év forgalmi adatai közül a legnagyobbak
kerülnek. Ehhez az L5 cellába írjuk: =MAX(B5:I5)
7. Jelöljük ki a J5:L5 tartományt, majd a tartomány kitöltő jelét húz-
zuk az L11 cella jobb alsó sarkáig.
8. Most végezzük el az összegzéseket. Ehhez a B12 cellába írjuk a
következő képletet: =SZUM(B5:B11). Vagyis a B12 cella fölötti
cellák összegét határozzuk meg.
9. Fogjuk meg a B12 cella kitöltőjelét, és húzzuk az I12 celláig.
10. Az L12 cellába ezt a képletet nem írhatjuk, mivel az L oszlopban
a maximális értékek szerepelnek, azt nem célszerű összegezni.
Ide tehát a mindent összesítő =SZUM(B12:I12) képletet írjuk.
11. Most számoljuk ki az egyes oszlopok átlagát, ehhez a B13 cellá-
ba írjuk az =ÁTLAG(B5:B11) képletet.
12. Fogjuk meg a B13 cella kitöltőjelét, és húzzuk a K13 celláig.
13. Írjuk az A12:A14 cellákba: „Összesen”, „Átlag”, „Értékelés”.
14. Az értékelést a szöveges értékeléssel kezdjük, ez lesz a feltéte-
les formázás alapja. Írjuk az ennek megfelelő:
=HA(B$13>$J$13*1,2;"Jó";HA(B$13<$J$13*0,8;"Rossz";
"Átlagos"))
képletet a B14 cellába! Vagyis, ha a cellában az éves átlagos
eladási érték az összes átlag 80% alatti, akkor a „Rossz” szöveg,
ha az átlag 120%-a feletti, akkor a „Jó” szöveg, és a köztes érté-
keknél az „Átlagos” felirat jelenik meg.
15. Adjuk meg a B14:K14 tartomány celláinak feltételes formátumát
a Kezdőlap szalag Feltételes formázás parancsával a követke-

ző ábra szerint! Ehhez adjuk ki előbb a Feltételes formázás/

Szabályok kezelése parancsot!
16. A Formázási szabályok a következőhöz listában válasszuk az
Aktuális kijelölés elemet, utána a szabálykezelőben az Új sza-
bály gombbal egyenként hozzuk létre a „Jó” és a „Rossz” cella-
tartalmakhoz tartozó formátumot! A létrehozott szabályok kivá-
lasztásukat követően, utólag a Szabály szerkesztése gombbal
módosíthatók.
A „Rossz” érték háttere vörös, a „Jó” értéké zöld legyen

17. A formázásokat már nem részletezzük. Formázzunk a Kezdő-
lap szalag Cellastílusok gombmenü parancsaival, majd igazít-
suk az évszámokat középre, illetve állítsuk be a Cellák formá-
zása párbeszédpanel Szám lapján a számok ezer forintot jelölő
formátumát (0" eFt" egyéni formátumkóddal)!
Az egyéni számformátum beállítása

35. Feladat – forgalom kiértékelése 1341

Az Excel 2010 stílusában oldjuk meg az előző feladatot! Az előző
megoldás 1-14. lépésével azonos módon jutunk el a 15. lépésig,
amikor is a 14. sornak nem adunk különleges, értéktől függő feltéte-
les formázást, viszont a B3:K13 tartományt formázzuk úgy, hogy
szimbólumok egyértelműen jelezzék az átlagos, átlag feletti és alatti
értékeket. Itt viszont nagyon fontos, hogy csak a ténylegesen ösz-
szehasonlítható értékeket hasonlítsuk össze, ezért nem egyszerre
formázzuk a teljes táblázatot (azaz nem vetjük össze az iroda és
konyhabútor-eladásokat).
A félkész megoldás

Megoldás:
1. Jelöljük ki a B5:B11; D5:D11; F5:F11; H5:H11 tartományt!
2. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Feltételes formázás/Ikonkészletek
parancsát és válasszunk a minták közül!
3. Jelöljük ki a C5:C11; E5:E11; G5:G11; I5:I11 tartományt!
4. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Feltételes formázás/Ikonkészletek
parancsát és válasszunk az előbbitől eltérő formát a minták kö-
zül! Az Ikonkészletek mintái között láthatjuk, hogy akár ötféle
kategóriát is elkülöníthetünk

Egészítsük ki a fenti eredményeket egy oszloppal, amely megmu-
tatja, hogy a maximális adat melyik oszlopban van!
Megoldás:
1. Az M5 cellába írjuk a következő képletet, mely a maximális érté-
ket (B5) keresi a B5:K5 tartományban: =HOL.VAN(L5;B5:K5;0)
2. A kitöltőjelet húzzuk az M11 celláig!
3. Az N5 cellába írjuk a következő képletet, amely megadja, hogy a
fenti képlettel visszakapott érték, melyik oszlopnak felel meg:
=KÖZÉP("BCDEFGHI";M5;1)
4. Húzzuk a kitöltőjelet az N11 celláig (lásd a következő ábra bal
oldalát)!
A maximális adat helye

37. Feladat – egyéni pénznemformátumok 1343
5. A formázást a Kezdőlap szalag Cellastílusok gombjából lenyit-

ható minták felhasználásával végezzük! A cellák egyesítéséhez
(például a címet jelentő A1:L1 tartomány kijelölése után) a sza-
lag Cellaegyesítés gombját használjuk!
Mivel a képletek egymásba ágyazhatók, a fenti két képlet helyett
elegendő lett volna ezt a képletet írni az M5 cellába:
=KÖZÉP("BCDEFGHI";HOL.VAN(L5;B5:K5;0);1)
Az eredmény a mellékelt ábra jobb oldalán látható.
37. Feladat – egyéni pénznemformátumok

Az egyéni pénznemformátum beállítások során olyan maszkot alakí-
tunk ki a formátumleíró karakterekkel, amelyek a számokat a spe-
ciális pénzügyi-könyvelői célnak megfelelően jelenítik meg, ugya-
nakkor számolási szempontból ezek is számként viselkednek.
Készítsünk olyan formátumot, amelyben a pénznem jele balra, a
szám jobbra igazított. A megoldás annyiban univerzális, hogy a
jobbra igazított, számokat tartalmazó rész formázásánál használhat-
juk a többi feladat számformátumait is. A programba beépített köny-
velői formátumok között is találhatunk ugyanakkor megfelelő megje-
lenést.
Megoldás:
1. Lépjünk a formázandó cellába (egyszerre több cella formázásá-
hoz kijelölhetjük a cellatartományt is, de célszerűbb egyetlen cel-
lán elvégezni hibátlanul a feladatot, majd a kész formátumot át-
másolni a többi hasonlóan formázandó cellára).
2. Kattintsunk a Kezdőlap szalag Szám csoportjának neve melletti
ikonra, vagy nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyűkombinációt, illetve
válasszuk a szalag számforma listájának További számformátu-
mok elemét!
3. Válasszuk a Cellák formázása párbeszédpanel Szám lapját!
4. Válasszuk a Kategória lista Egyéni elemét!
5. Írjuk a Formátumkód mezőbe a következő kódot: €* ##0,00,
ahol az € a pénznem jele, a * és a szóköz együttesen jelzi, hogy
tetszőleges számú szóköz következik, végül a két tizedessel,
egynél kisebb számok esetén a tizedesjel előtt egyetlen nullát
megjelenítő maszk következik. Ehhez hasonló maszkot találunk
a Könyvelői kategória elemei között is. Érdemes elemeznünk ezt

a kódot is: _-[$€-2] * # ##0,00_-;-[$€-2] * # ##0,00_-;_-[$€-2] * "-
"??_-;_-@_- Figyeljük meg, hogy negatív szám jele a pénznem
elé került!
.
Egyéni számformátum beállítása kódokkal
6. Ha a pénznem szimbólumát nem tudjuk begépelni, akkor előbb
egy cellába szúrjuk be a Beszúrás/Szimbólum paranccsal,
majd onnan, kijelölése után másoljuk a vágólapra a Ctrl+C billen-
tyűkombinációval. Most jelenítsük meg a Cellák formázása pár-
beszédpanelt, és a Formátumkód mezőbe másoljuk a vágólap
tartalmát a Ctrl+V billentyűkombinációval.

37. Feladat – egyéni pénznemformátumok 1345
Ha másképp nem megy, innen vegyük át a pénznem szimbólumát
Az alkalmazott formátumok eredményei

A kész formátum másolásához kattintsunk a Kezdőlap szalag For-
mátummásoló gombjára, majd fessük be a célterületet! Vagyis kat-
tintsunk a formázandó területre, majd az egér bal gombjának nyom-
va tartása közben húzzuk az egeret a formázott terület végéig, ott
engedjük fel az egérgombot. Ha több területet szeretnénk a minta
alapján formázni, akkor a másolást úgy indítsuk, hogy kettősen kat-
tintsunk a Formátummásoló gombra. Ilyenkor a különálló területek
egyenként „festhetők be”, melyet végül az Esc bil-
lentyűvel vagy ismételten a Formátummásoló gomb-
ra kattintva fejezünk be.

38. Feladat – egyéni számformátumok

Az egyéni számformátum beállítások során olyan maszkot alakítunk
ki a formátumleíró karakterekkel, amelyek a számokat a speciális
célnak megfelelően jelenítik meg, ugyanakkor számolási szem-
pontból továbbra is számként viselkednek, azaz mindenféle
számítást végző képletben a szokásos módon felhasználhatók.
Előfordulhat az is, hogy csak a műveletek eredményét kell
átalakítanunk egy speciális formátumra. Az adott feladatok esetében
az ilyen speciális formátumok a számok könnyebb értelmez-
hetőségét biztosítják. A következő példák áttanulmányozása sokat
segít ennek megértésében.
Készítsünk olyan formátumot, amelyben a hosszú számokat ez-
res nagyságrendenként szóköz osztja fel, például így jelennek meg:
3 589 871,12 vagy 69 452 784,10. Természetesen e számokat hiá-
ba gépelnénk be a megfelelő helyen szóközöket alkalmazva, mert
akkor az Excel már szövegnek tekintené azokat és nem számolna
velük. A helyes formázás mellett elegendő a számok szóköz nélküli
bevitele, a megjelenés mégis az elvárt lesz és még számolni is tu-
dunk!
Megoldás:
1. Lépjünk a formázandó cellába (egyszerre több cella formázá-
sához kijelölhetjük a cellatartományt is, de célszerűbb egyetlen
cellán elvégezni hibátlanul a feladatot, majd a kész formátumot
átmásolni a többi hasonlóan formázandó cellára).
2. Kattintsunk a Kezdőlap szalag Szám csoportjának neve melletti
ikonra, vagy nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyűkombinációt!
3. Válasszuk a Cellák formázása párbeszédpanel Szám lapját!
4. Válasszuk a Kategória lista Egyéni elemét!
5. Most a következő kódot írjuk a Formátumkód mezőbe:
# ##0,00, ami annyit jelent, hogy megjelenítjük a fontos számje-
gyeket (#), a szükséges helyen szóközt alkalmazunk, egyetlen
nullát akkor is használunk a tizedesjel előtt, ha egynél kisebb
számról van szó (0,), illetve a tizedesjelet követően mindenkép-
pen alkalmazunk két számot (,00), akkor is, ha az utolsó nullákat
elhagyhatnánk.
39. Feladat – egyéni számformátumok 1347
A bevitt számok és megjelenítésük

Csaknem teljesen ugyanilyen megjelenést eredményez a Kezdőlap
szalag Szám csoportjában az Ezres csoport gomb is, azonban
az azzal beállítható pénznemszimbólum nélküli könyvelés formátum
szélesebb, mivel a pénznem helye üresen marad (lásd az ábrát).
Az egyéni formátum keskenyebb a beépítettnél

Módosítuk úgy az előbbi formátumot, hogy a negatív számokat az
előjel mellett piros színnel is jelölje!
Megoldás:
1. A megoldás első (1-4.) lépései megegyeznek az előző példáké-
val.
2. Alakítsuk át a Formátumkód mező tartalmát a következő kódra:
# ##0,00;[Piros]-# ##0,00

Megjegyezzük, hogy hasonló eredménnyel jár, ha a Kategória lis-
tában a Szám elemet választjuk, majd bekapcsoljuk az Ezres cso-
port () jelölőnégyzetet, illetve a Negatív számok listájának negyedik
elemét választjuk (lásd az ábrát). Figyeljük meg, hogy e lista máso-
dik eleme csak színezést alkalmaz, az előjelet nem jeleníti meg.
Természetesen a számoláskor ez esetben is negatív számként ve-
szi figyelembe a program a cella tartalmát.
A beépített számformátumok közt is találhatunk megfelelőt

Készítsünk olyan számformátumot, amely mindig 8 karakter
hosszban ábrázolja a számokat. Ha a szám értékes jegyei ezt nem
tennék szükségessé, akkor nullák jelenjenek meg.
Megoldás:
1. A megoldás roppant egyszerű: a Formátumkód mezőben az
alkalmazott számjegyek helyére 0 karaktert írjunk!

Bár e számokat továbbra is számként kezeli a program, a leggyak-
rabban mégis olyan helyeken alkalmazzák ezt a formátumot, ahol
erre nincs igény, vagyis például leltári szám, gyári szám stb., ame-
lyeket szöveges formátumban is le lehet írni (viszont a szabványos
formátum így könnyen biztosítható).

41. Feladat – egyéni számformátumok 1349

Készítsünk olyan számformátumot, amely a tizedesjeleket a
tizedesjegyek számától függetlenül mindig ugyanott helyezi el. Az
ilyen formátum a számok nagyságrendi összehasonlítását könnyíti
meg. Erre egy módszert már fentebb láttunk, ugyanis, ha a kódban
a tizedesjel mögé nullákat írunk, akkor az adott számot mindig egy-
forma hosszú tizedesjegyre egészíti ki a program. De mi a helyzet
akkor, ha nem akarunk nullákat írni?
Megoldás:
val.
2. A Formátumkód mezőbe most a decimális számjegyek helyét
jelölő ? kódokat írjuk: ??,????

Egyetlen dolog még befolyásolhatja a megjelenést. Ha proporcioná-
lis betűtípust választunk, akkor abban az eltérő karakterek számok,
eltérő szélességgel jelennek meg. Ha ilyen fordul elő, válasszunk
inkább nem arányos, vagyis írógép betűtípust, mint például a
Courier New.

Készítsünk olyan számformátumot, amely a tizedes számok tört-
részét normál törtté alakítja át.
Megoldás:
val.
2. A Formátumkód mezőbe most a tizedes számjegyek átalakítá-
sára a következő kódot írjuk: #_??/??, azaz a törtrész számje-
gyeinek számát jelöljük a ? karakterrel. Ha a pontosságot akar-
juk fokozni, akkor választhatjuk a karakterszám növelését, pél-

dául: #_???/???

Hasonló eredményt ad a Szám kategórián belül választott Tört elem
Két számjegyig típusa.
Előre beépített törtszám formátumok

Itt a típus listában választhatunk néhány más, szokásos törtforma
(egy számjegyig, tized, negyed, fél, tized stb.) közül is.
Margók beállítása
A margókat nemcsak az oldalbeállítás párbeszédpanelen, hanem a
nyomtatási képen is beállíthatjuk. Ezek elérése azonban teljesen
megváltozott a 2007-es változattól, ráadásul a Lap elrendezése
szalagon külön vezérlőelemet is létrehoztak erre a célra.
A Margók gombból lenyitható menü Egyéni margók elemével
vagy az Office gomb menüjének Nyomtatás/Nyomtatási kép pa-
rancsával megjelenített ablak Oldalbeállítás gombja egyaránt az
Oldalbeállítás párbeszédpanelt jeleníthetjük meg, ahol pontosan

Margók beállítása 1351
beállíthatjuk a margókat, valamint a fej- és lábléc tartalmát. Az élőfej

és élőláb beállítására egy új módszert is kialakítottak, amire később
még visszatérünk.
A szalag margóbeállító eszközei

Sokszor elegendő viszont a grafikus beállítás, amelyet a nyomtatási
képen végzünk. Az ehhez szükséges beállító eszközöket a nyomta-
tási kép ablak Margók megjelenítése jelölőnégyzetének bekapcso-
lásával jelenítjük meg.
Így beállíthatjuk a margókat mind a négy oldalon, a fej- és lábléc
helyét, sőt egyes oszlopok szélességét is. A margók megjelenítése
után közelítsük meg a beállítandó elem jelét a mutatóval, mely ekkor
felveszi a kétirányú nyíl formát, majd a bel egérgomb nyomva tartá-
sa közben húzzuk a megfelelő helyre (lásd az ábrát). Az oszlopok
szélességét úgy módosítsuk, hogy egyetlen cellában se lássunk
###### jelsorozatot, amely azt jelzi, hogy a cella numerikus tartalma
nem képes megjelenni a keskeny oszlopban. Egyúttal ügyeljünk az
esztétikus megjelenésre is. Pontosabban végezhetjük a beállítást a
Nagyítás gombra vagy a nyomtatási képbe kattintva, amely egya-
ránt felnagyítja a nyomtatási képet.

A margók, valamint a fej- és lábléc beállítása

Az oszlopok szélességének csökkentése (a cellatartalmak cellán
belüli tördelésének engedélyezése mellett) sem mindig üdvözítő
megoldás, inkább arányosan csökkentsük a teljes táblázat méretét,
ha csak egy-két sor vagy oszlop nem fér el az oldalon. Ehhez nyújt
segítséget az Oldalbeállítás párbeszédpanel Oldal lapjának Nagyí-
tás csoportja. Itt beállíthatjuk, hogy a teljes táblázat hány százalékra
zsugorodjon, vagy hány oldal széles és magas legyen.
Végül töröljük a Margók megjelenítése jelölőnégyzetet, ez után
a beállító jelek eltűnnek, és az eredeti nyomtatási kép jelenik meg.
Megjegyezzük, hogy a fenti nyomtatási képet a 2010-es változatban
csak a testre szabással a gyorselérési eszköztárba felvehető
Teljes képernyős nyomtatási kép ikon jeleníti meg, a Fájl/ Nyomta-
tás paranccsal megjelenített nyomtatási kép a nyomtatás para-
méterezésére szolgáló kapcsolókat is tartalmaz, így abban a kép
kisebb méretben jelenik meg. A margókat ugyanakkor itt is beállít-
hatjuk az ablak alján látható ikonnal (lásd az ábrát).
A 2010-es változat nyomtatási képe
43. Feladat – jelenléti ív

Készítsünk olyan napi munkaidő nyilvántartó ívet, amely a beérke-
zés és távozás időpontjának rögzítése mellett alkalmas a kötelező-
en ledolgozandó óraszámmal történő összehasonlítás alapján az
átvitt órák rögzítésére! Állítsunk be feltételes formázási szabályt,
amely naponta zöld háttérrel jelzi, ha az átvitt óra mennyisége pozi-
tív, vörössel, ha negatív! Kössük külön engedélyhez, ha a következő
hétre öt óránál többet szeretnének átvinni!
Megoldás:
1. Rögzítsük a kiinduló adatokat az ábra szerint (értelemszerűen,
hiszen az ábra a megoldást is mutatja)!
2. Az A1 cellába a következő képlet kerül:
=SZÖVEG(HÉT.SZÁMA(MA();2)-1;"0")&". heti jelenléti ív"
vagyis az aktuális hét számát a napi dátumból számoljuk. (A
HÉT.SZÁMA függvény korábbi neve: WEEKNUM).
3. Igazítsuk ezt a cellatartalmat az A1:F1 tartomány közepére!
5. Írjuk be a hét kezdő dátumát!
6. A cella kitöltőjelét húzzuk az F3 celláig!
7. Jelöljük ki a B4:F7 tartományt! Adjuk ki a Kezdőlap szalag

Szám csoportneve melletti ikonra kattintva, vagy a Ctrl+1 billen-
tyűkombinációval a cellák formázása parancsot!
8. Formázzuk e cellákat a Szám panellapon Idő formátumra.
9. Formázzuk az A2:F8 tartományt a Kezdőlap szalag Formázás
táblázatként gombmenüjéből választott mintával!
10. A B8 cellába a következő képletet írjuk: =24*(B6-B7)
Ehhez kissé bővebb magyarázat: a B6 és a B7 cellák különbsé-
ge, a ledolgozott és a kötelező óraszám eltérése, amely az átvi-
hető óramennyiséget jelzi. Ezt csak akkor kapjuk meg helyesen,
ha időérték helyett számként használjuk (ezért szorozzuk a kü-
lönbséget 24-gyel). A negatív időértékek helyett ugyanis #####
hibaértéket kapnánk.
11. Formázzuk a B8 cellát számformátumúra (a Kezdőlap szalag
Szám listájával)!
Az aktuális hét számát a napi dátumból számoljuk

12. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Feltételes formázás/Szabályok
kezelése parancsát!
13. A Formázási szabályok a következőhöz listában válasszuk az
Aktuális kijelölés elemet!
14. A Feltételes formázás szabálykezelője párbeszédpanelen kat-

tintsunk az Új szabály gombra!
15. Az Új formázási szabály párbeszédpanelen válasszuk a Csak
az adott tartalmú cellák formázása szabálytípust!
16. Formázzuk a cellát a következő ábra szerint (vagyis, ha a más-
napra átvitt óraszám pozitív, akkor halványzöld, viszont, ha az
átvitt óraszám negatív, akkor piros legyen a cella háttere)! Ehhez
például a Szabály leírásának szerkesztése csoportban állítsuk
be, hogy a cellaérték nagyobb vagy egyenlő 0, majd a Formá-
tum gombra kattintva adjuk meg a zöld kitöltést, mint hátteret!
17. Az Új formázási szabály panelen kattintsunk az OK gombra!
18. A Feltételes formázás szabálykezelője párbeszédpanelen kat-
tintsunk ismét az Új szabály gombra!
19. Az Új formázási szabály párbeszédpanelen válasszuk most is a
Csak az adott tartalmú cellák formázása szabálytípust, de a ne-
gatív számokhoz piros kitöltést állítsunk be!
Az átvitel feltételes formázása

21. A Ledolgozott órák száma érték meghatározásához a D10 cellá-
ba írjuk: =24*SZUM(B6:F6), vagyis itt is számmá alakítjuk az
időértéket.
22. A Kötelező munkaidő érték meghatározásához a D11 cellába
írjuk: =24*SZUM(B7:F7)
23. Az Előző hétről áthozott órák száma a D12 cellába kerül. Ha
üzemelne ez a jelenléti ív, akkor ide egy hivatkozás kerülhetne
az előző heti adatokat tartalmazó munkalap D13 cellájára.
24. A Következő hétre átvitt órák számát a D13 cellába a következő

képlettel írjuk: =SZUM(B8:F8)+D12
(vagyis figyelembe vesszük az előző heti áthozatot is).
25. A D13 cella tartalmától függően jelenik meg az A15 és a B17
cella, vagyis itt jelennek meg tartalmak akkor, ha az átvitt óra
mennyisége meghaladja az öt órát.
Írjuk az A15 cellába a következő képletet:
=HA(ABS(D13)>5;"Figyelem! Legfeljebb 5 óra mozgatható a he-
tek közt! Engedélyezze!";"Rendben")
26. Írjuk a B17 cellába: =HA(ABS(D13)>5;"Engedélyező:";"")
Azaz, ha ötnél több órát szeretne valaki átvinni a következő hét-
re, akkor azt engedélyezni kell.
Megjegyzés: A hivatalos munkaszüneti napok (mint a húsvét hétfő),
igazolt távollétek, szabadság rögzítését úgy oldjuk meg, hogy az
Érkezés, Távozás és Kötelező mezőket 0:00-ként rögzítjük. Ilyenkor
érdemes a táblázatot egy Magyarázat sorral is kiegészíteni. Írjuk
ehhez az A9 cellába: Magyarázat, majd szükség szerint a követke-
ző cellákba: ünnep, beteg, szabadság stb. Ekkor automatizálási le-
hetőség, hogy amennyiben a 9. sor megfelelő cellája nem üres, úgy
csökkenthető a kötelező munkaidő az egy napra jutó 8:30-cal.
A munkalap jelentős továbbfejlesztése lehet, ha a B3:F3 cellákba
kerülő dátumokat is automatikusan, függvény alapján töltjük ki. Mint
látni fogjuk ez roppant egyszerűen megoldható:
27. Írjuk a B3 cellába a következő képletet:
=MA()-HÉT.NAPJA(MA();3)
vagyis a hét első napját akkor is helyesen, az aktuális napi dá-
tumból számolva rögzítjük, ha – mint a példában – ezt a hétfői
munkaszüneti nap miatt csak kedden végezzük el. A MA() függ-
vény ugyanis a napi dátumot adja vissza, a HÉT.NAPJA() függ-
vény pedig a dátumértéknek megfelelő napot adja eredményül.
Ha itt második paraméterként a 3-at adjuk meg, akkor a hétfői
naphoz a 0, a keddihez az 1, a szerdaihoz a 2 stb. sorszámot
adja vissza. A kivonással tehát előállítottuk a hét első napjának
dátumát.
28. Írjuk a C3 cellába a következő képletet: =B3+1

44. Feladat – szabadság-nyilvántartás 1357
29. A C3 cella kitöltő jelét húzzuk az F3 celláig! A relatív koordináta

miatt az egymást követő cellák mindig az előző napi dátumhoz
képest állítják be a dátumokat.
Egy dologra még fel kell hívnunk a figyelmet: a megoldás mindaddig
helyesen működik, amíg az adott munkahét adatainak rögzítésére
használjuk. Nincs benne ugyanakkor védelem az ellen, hogy a kö-
vetkező héten megnyitott munkafüzetnél a program ne írja át a hét
számát és a dátumokat a már kitöltött munkalapon. Ezt a továbbfej-
lesztést az olvasóra bízzuk… Mindenesetre egy „munkaszervezési”
védelmet jelent, ha a pénteki nap végén végzett adatrögzítést köve-
tően kinyomtatjuk a kész munkalapot, és mivel a következő héten
egy újat kezdünk, elkészítjük ahhoz a másolatot a lezárt munkalap-
ról, amelyet ezután védjünk (a Korrektúra szalag Lapvédelem pa-
rancsával). Az újraszámolás elleni védelem másik módja, ha nem
hajtjuk végre a 27-29. lépéseket, hanem a dátumokat az eredeti
megoldás szerint kézzel rögzítjük, tehát nem a mindig újra kiér-
tékelődő függvénnyel határozzuk meg.
44. Feladat – szabadság-nyilvántartás

Eddigi feladataink egyszerűek voltak. Legalábbis abban a tekintet-
ben, hogy viszonylag kevés lépésszámban összefoglalhattuk a
megoldást. Most nézzünk egy nagyobb „kisalkalmazást”, amelyet
szintén megoldhatunk többféle módon. Mi most egy makró paran-
csokat, Visual Basic kódsorokat nem tartalmazó változatot mutatunk
be részletesen.
Feladatunk tehát egy olyan munkalap kidolgozása, amely nyilván-
tartja a cég összes dolgozójának szabadságát, kijelzi az adott napra
a cégnél, részlegnél kivett összes szabadságot, a munkatársaknál
egyenként az éves összes, az eddig kivett és a még kivehető sza-
badságot. Fontos, hogy a szabadságok kivételét rögzítő munkala-
pon minden munkatárs többször vehessen ki szabadságot az év-
ben, a kivételhez pedig elegendő legyen megadni a szabadság kez-
detét és végét – a ténylegesen kivett napokat ebből az ünnepnapok
és hétvégék levonásával automatikusan számítsa a munkalap. A
kivett szabadságokat a teljes részlegen összevonva bemutató mun-
kalapon, mint naptárban sávosan jelenjenek meg az egyes dolgozók

szabadságai. A naptár görgethető legyen. A mintafeladat egyik le-

hetséges megoldását bemutatjuk a mellékelt ábrán.
A kivett szabadságok megjelenítése

Megoldás:
1. Nyissunk egy új munkafüzetet!
2. Hozzunk létre benne két munkalapot „naptár” és „saját” néven! A
naptár munkalapon az összevont eredményeket látjuk (lásd az
ábrát), a saját munkalapon rögzíthetők az egyénileg kivett sza-
badságok. A munkatársak listáját tartalmazza a B oszlop a B12
cellától kezdődően. Itt minden munkatárs egyszer fordul elő, a
táblázat hosszát tehát a munkatársak száma határozza meg.
3. Példánkban biztosítsuk 50 dolgozó adatainak rögzítését a naptár
munkalapon, a B12:B61 tartományban. Ezt most csak „elöljáró-
ban” végezzük, mert erre a tartományra hivatkozni fogunk a saját
munkalapon. Szegélyezzük tehát ezt a tartományt, majd rögzít-
sük a hét törpe nevét, mint munkatársakét! Ha újabb munkatár-
sakat vennénk fel, azokat is ebbe a tartományba írjuk. A saját
munkalapon tehát csak olyan munkatársak szabadság igénylését
rögzíthetjük majd, akit a naptár munkalapon már felvettünk.

5. Nevezzük el a tartományt nevek néven! Ehhez adjuk ki a Képle-

tek szalag Név megadása Név megadása parancsát, majd a
párbeszédpanel Név mezőjébe írjuk a tartomány nevét, végül az
OK gombra kattintsunk! Ugyanezt elvégezhetjük úgy is, hogy
előzetesen nem jelöljük ki a tartományt, hanem azt a Hivatkozás
mezőben gépeléssel, vagy a táblából kiválasztva adjuk meg. A
harmadik, teljesen egyenértékű megoldás, ha a tartomány kivá-
lasztása után a szerkesztőléc elején található hivatkozás (cím)
mezőben adjuk meg a nevet. A negyedik lehetőség, hogy a lét-
rehozott nevek teljes áttekinthetőségét biztosító Névkezelő pa-
rancsot adjuk ki, és a megjelenő párbeszédpanelen az Új gomb-
ra kattintunk. A későbbi értelmezés megkönnyítése érdekében
érdemes a magyarázó Megjegyzés mezőt is kitöltenünk!
Elnevezzük a neveket tartalmazó tartományt
A munkafüzetben felhasznált nevek megjelennek a Névkezelőben

6. Folytassuk a munkát a saját munkalappal! Rögzítsük a követke-

ző ábrán látható dolgozói nyilvántartó ív és segédadat cellákat!
A szabadságok rögzítésére szolgáló munkalap

7. Formázzuk a táblázatot a minta szerint!
8. Nevezzük el a G5:G11 tartományt a fenti módszerek valamelyike
szerint napok néven!
9. Nevezzük el az I5:I11 tartományt a fenti módszerek valamelyike
szerint ünnepek néven!
10. Nevezzük el a K5:K16 tartományt a fenti módszerek valamelyike
szerint hónapok néven!
11. Jelöljük ki a munkatársak bevitelére szolgáló B6:B204 tarto-
mányt, nevezzük el igénylő néven!
12. Jelöljük ki a kezdő időpontok bevitelére szolgáló C6:C204 tarto-
mányt, nevezzük el ettől néven!
13. Jelöljük ki a záró időpontok bevitelére szolgáló D6:D204 tarto-
mányt, nevezzük el eddig néven!
14. Jelöljük ki a kivett napokat tartalmazó E6:E204 tartományt, ne-
vezzük el szabadságnap néven! Ezekkel az elnevezésekkel sok-
kal egyszerűbb lesz a beviteli korlátozások meghatározása és a
képletek szerkesztése is.
15. Mivel ezen a munkalapon rögzítjük az egyéni szabadságokat,
elegendő sort kell biztosítanunk a naptár munkalapon megenge-
dett 50 dolgozó számára. Legyen ez most a B6:B204 tartomány.

Természetesen mindkét érték módosítható. Mivel a B6:B204 tar-
tományban egyenként vesszük fel a neveket, de azoknak kötele-
zően a naptár munkalapon megadott névsorba kell illeszkedniük,
készítsünk ezért listakorlátozást! Jelöljük ki a B6:B204 tarto-
mányt (mivel ezt a tartományt – a 11. lépésben – már elnevez-
tük, egyszerűen kiválaszthatjuk a szerkesztőléc elején található
név mezőből)!
Az elnevezett tartomány egyszerűen kiválasztható

16. Adjuk ki az Adatok szalag Érvényesítés parancsát! Az ábra
szerint állítsuk be a Beállítások lapon a mezőket, amelyek se-
gítségével a naptár munkalapon meghatározott nevek tartomány
tagjaira korlátozzuk a bevitelt.
17. Jelöljük be a Legördülő lista jelölőnégyzetet is, hogy az adat-
bevitel során a munkatársak nevét legördülő listából választhas-
suk, különben be kell gépelni a neveket.
18. A Figyelmeztető üzenet párbeszédpanel-lapon adjuk meg a
következő figyelmeztető szöveget: „Csak a nevek munkalapon
felvett dolgozók szabadság-igénylései rögzíthetők. Válasszon a
listából!”. Ez az üzenet jelenik meg majd, ha a tartomány egyik
cellája fölé mozgatjuk az egérkurzort, majd kattintással kezde-
ményezzük a bevitelt.

A nevek lista használatára utaló figyelmeztetés
Csak a listában szereplő nevekhez rögzíthető szabadság-igénylés

19. A következő korlátozás ésszerűnek tűnik, de egyes munkahelye-
ken ennél „lazábban” dolgoznak, így egyéni megfontolás tárgyá-
vá tesszük, hogy ki, és hogyan alkalmazza. Arról van szó ugya-
nis, hogy a szabadságot értelemszerűen az aktuális (mai) naptól
időben előre kellene kivenni, és nem utólag adminisztrálni egy
(esetleg igazolatlan) hiányzást. Tehát, ha ezt a korlátozást be
akarjuk vezetni, akkor jelöljük ki a kezdő időpontok bevitelére
szolgáló C6:C204 tartományt (megint egyszerűbb a kiválasztás,
ha az ettől nevű tartományt választjuk a szerkesztőléc elején
megtalálható név listáról, hiszen ezt a tartományt a 12. lépésben
már elneveztük).
20. Adjuk ki az Adatok szalag Érvényesítés parancsát! A Beállítá-

sok párbeszédpanel-lapon a Megengedve listán válasszuk a
Dátum típust, a Jelleg listában a nagyobb, mint korlátozást és a
Kezdő dátum mezőbe írjuk az =MA() függvényt! Ennek hatására
a tartomány összes cellájában csak az aktuális dátum, illetve ké-
sőbbi dátumok rögzíthetők.
21. A korlátozásról érdemes figyelmeztetnünk a felhasználót is, ezért
a Figyelmeztető üzenet párbeszédpanel-lapon adjuk meg a kö-
vetkező figyelmeztető szöveget: „Visszamenőleges dátummal
nem lehet szabadságot kivenni, ezért itt a mainál nagyobb dátu-
mot adjon meg!”.
22. Most adjunk nevet is ennek a figyelmeztetésnek, írjuk a Cím
mezőbe: „Jótanács”. A cím félkövér betűkkel jelenik meg majd az
üzenet felett, amelynek megjelenítését itt is az váltja ki, ha akti-
váljuk a tartomány egy celláját.
Figyelmeztetés a kezdő időpont bevitele előtt

23. Ha a korlátozás ellenére megkíséreljük a bevitelt, akkor a követ-
kező ábra szerinti hibaüzenetet kapjuk. Ezt is testre szabhatjuk a
Hibajelzés párbeszédpanel-lapon. Ha a Stílus listában a Megál-
lás típust választjuk, akkor a helyes érték beviteléig (vagy a bevi-
tel visszavonásáig) nem hagyhatjuk el a cellát. A Figyelmeztetés
és Információ listaelemek megengedik a hibás érték bevitelét is.
Tetszés szerinti hibaüzenetet is megadhatunk.

Hibaüzenet a korlátozott tartományon kívüli érték bevitele esetén

24. Most korlátozzuk az igényelt szabadság záró dátumát! Az egy-
szerűség kedvéért itt csak annyit követeljünk meg, hogy ez az
érték legyen nagyobb vagy egyenlő, mint a kezdő dátum! A töké-
letes megoldás természetesen az lenne, ha azt is néznénk, hogy
a munkatársnak az igényelt szabadságra van-e még kerete. Kat-
tintsunk a D6 cellába, majd adjuk ki az Adatok szalag Érvénye-
sítés parancsát! A Beállítások párbeszédpanel-lapon a Megen-
gedve listán válasszuk a Dátum típust, a Jelleg listában a na-
gyobb vagy egyenlő korlátozást és a Kezdő dátum mezőbe írjuk
az =C6 függvényt!
25. Adjunk meg itt is figyelmeztető üzenetet!
Figyelmeztetés a záró időpont bevitele előtt

26. A C6 cella kitöltőjelét húzzuk a D204 celláig! Ennek hatására a
tartomány összes cellájában csak a kezdő dátum (ha a munka-
társ egyetlen napot vesz ki), illetve későbbi dátumok rögzíthetők.

27. Most számoljuk ki, hogy a kezdő és záró időpont között hány
munkanap volt. Ehhez a két cella értéke mellett vegyük figye-
lembe a hétvégéket és ünnepnapokat is. Ezeknek a szempon-
toknak megfelel a következő képlet, amelyet az E6 cellába ír-
junk: =HA(B6<>""; ÖSSZ.MUNKANAP (C6;D6;ünnepek);""), mint
látjuk az ÖSSZ.MUNKANAP (korábban: NETWORKDAYS) függ-
vény a C6 kezdő és D6 záró időpont között számolja a hétköz-
napok számát, amelyből kivonja a 9. lépésben meghatározott
ünnepek tartomány ide eső elemeit. Az képletet azért egészítet-
tük ki a HA függvénnyel, hogy csak akkor végezze el a számí-
tást, ha az adott sor B oszlopában álló cella nem üres, azaz tar-
talmaz egy nevet.
28. Az E6 cella kitöltőjelét húzzuk az E204 celláig!
29. Ezzel a saját munkalappal szinte készen vagyunk. Csupán a
formázás van még hátra. Formázzuk a munkalapot a korábban
bemutatott minta szerint. Töröljük az L oszlopon túli oszlopokat
(jelöljük ki, majd adjuk ki az oszlopfej helyi menüjének Törlés
parancsát).
30. Válasszuk ki az igénylő, ettől és eddig tartományokat, majd kat-
tintsunk a Kezdőlap szalag Igazítás csoportneve melletti ikonra
(vagy nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyűkombinációt)! A Cellák
formázása párbeszédpanel Védelem lapján töröljük a Zárolt je-
lölőnégyzetet!
31. Válasszuk ki a szabadságnap tartományt, majd kattintsunk a
Kezdőlap szalag Igazítás csoportneve melletti ikonra! A Cellák
formázása párbeszédpanel Védelem lapján kapcsoljuk be a Zá-
rolt jelölőnégyzetet!
32. A védelem érvényesítéséhez adjuk ki a Korrektúra szalag Lap-
védelem parancsát! Ezzel a szabadságnap tartományt védetté
tettük, míg az igénylő, ettől és eddig tartományokban folytathat-
juk a bevitelt. A védelem feloldásához a Lapvédelem párbe-
szédpanelen jelszót is kiköthetünk.
33. Most jön a nehezebbik része…Térjünk vissza a naptár munka-
lapra! A szabadságok megjelenítését ráadásul úgy kell megolda-
nunk, hogy naptárunk görgethető legyen!

34. Először nézzük meg, hogy az eddig kivett szabadságok a

C12:C61, az éves összes kivehető nap a D12:D61, a még kive-
hető napok az E12:E61 tartományba kerülnek. Az éves összes
kivehető nap egy állandó (törvényben meghatározott, a munka-
vállaló korától függő) érték, amelyet a munkatársak nevének
rögzítésekor írunk be. A másik két érték számolandó. Ennek
megfelelően az eddig kivett napok számításához írjuk a C12 cel-
lába a következő képletet:
=HA(B12="";"";SZUMHA(igénylő;naptár!B12;szabadságnap)),
vagyis ha a név oszlopban nem üres a cella, akkor a feltételes
összegző függvény az igénylő tartományban az adott sorral
megegyező név összes szabadságnapját összegezze. Ha a név
oszlopban üres a cella, akkor ne írjon semmit a cellába, külön-
ben a feltételes összegzés eredményét írja ki.
35. Fogjuk meg a C12 cella kitöltőjelét, és húzzuk a C61 celláig!
36. Írjuk az E12 cellába az =D12-C12 képletet, amely a még kivehe-
tő napok számát számolja ki!
37. Fogjuk meg az E12 cella kitöltőjelét, és húzzuk az E61 celláig!
38. A most következő részekre többszörösen is igaz, hogy különbö-
ző módokon lehet megoldani a feladatot, mi egy lehetséges
megoldást mutatunk be. Több helyen segédértékeket haszná-
lunk majd, amelyet láthatatlanná teszünk (a cella tartalmát fehér
karakterekkel írjuk a fehér háttéren). Mivel a naptárunk az F és
AR oszlopok között helyezkedik el (38 napot mutat) és szüksé-
günk lesz egy számsorozatra, írjuk a 0 értéket az F1 cellába,
majd a Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzzuk a kitöltőjelet
az AR:1 celláig!
39. A naptár kezdődátumát a D1 cellába írjuk, illetve egy eddig nem
ismertetett, különleges vezérlőelemmel, egy ActiveX vezérlővel
szúrjuk be, amelyet a D1 cellához kapcsolunk. A vezérlő beil-
lesztéséhez jelenítsük meg a Fejlesztőeszközök szalagot!
Figyelem! A 2007-es változathoz nem érhető el a Microsoft Date
and Time Picker Control 6.0 (SP4) vezérlő, ezért a D1 cella érté-
két három másik vezérlővel állítjuk elő a 40-50. lépésben. A
2010-es megoldást az 51. lépésben mutatjuk be. Aki a feladatot

ebben a verzióban oldja meg, az tehát ugorja át a 40-50. lépése-

ket!
40. Az évek választásához készítsünk egy forrástartományt a saját
segédmunkalapon! A K18:K23 tartományt töltsük fel a 2008-
2013 évekkel.
41. Nevezzük el ezt a tartományt „évek” néven!
42. Válasszuk ki a Beszúrás gomb ActiveX-vezérlők csoportjából a
ComboBox elemet! Húzással adjuk meg az elem helyét a B5 cel-
la helyén!
43. A Tulajdonságok gombbal jelenítsük meg a Properties ablakot!
A vezérlő tulajdonságainak meghatározása

44. Állítsuk be a LinkedCell tulajdonságot $C$5 értékre!
45. A ListFillRange tulajdonságnak az évek értéket adjuk!
46. Hasonló módon hozzuk létre a hónapok kiválasztására szolgáló
ActiveX vezérlőt a B6 cella fölé!
47. A vezérlők tervező módjában kattintsunk a Fejlesztőeszközök
szalag Tulajdonságok ikonjára!
48. A Properties párbeszédpanel LinkedCell mezőjében adjuk meg

a cellacsatolást, vagyis azt a cellát, amelyben a vezérlőből kivá-
lasztott dátumértéket tároljuk. Ez esetünkben a C6 cella (ettől a
dátumtól indul majd naptárunk). Tetszőlegesen módosíthatunk a
formátumon vagy a naptárban kiválasztható kezdő és végdátu-
mon, de ez most nem lényeges.
A hónapválasztó vezérlő beállítása

ját! Most kipróbálhatjuk, hogyan adja át a vezérlő a kiválasztott
értéket a csatolt C5, C6 celláknak. Kattintsunk a vezérlő  jelé-
re, majd a lehulló listából kattintással válasszunk egy évet, a
másik vezérlőből hónapot. A kiválasztott értékek megjelenik a
vezérlő első sorában és a csatolt cellákban is.
Az ActiveX vezérlő működés közben

50. A fenti két vezérlő által visszaadott eredményből számított dátu-
mot helyezzük el a D1 cellában! Ehhez írjuk a D1 cellába a kö-
vetkező képletet: =DÁTUM(C5;HOL.VAN(C6;hónapok;0);"1")

Mint látjuk, a naptárt a kiválasztott év és hónap elsejétől indítjuk.
51. Aki a 2010-es verziót használja az a dátumvezérlő használatá-
nak köszönhetően kihagyhatta a 40-50. lépéseket. A következő
51-57. lépéseket viszont a 2007-es változat felhasználói hagyják
ki! Kattintsunk a Fejlesztőeszközök szalag Beszúrás gombjára
és válasszuk az ActiveX vezérlők közt a További vezérlők
elemet!
52. A További vezérlők párbeszédpanelen válasszuk a Naptár ve-
zérlőelem 11.0 típust, majd kattintsunk az OK gombra!
53. Húzással adjuk meg a vezérlő helyét úgy, hogy ne legyen túl
nagy, de a számok még láthatók legyenek (lásd az ábrát)!
Beillesztjük a Naptár vezérlőt

54. A vezérlők tervező módjában kattintsunk a Fejlesztőeszközök
szalag Tulajdonságok ikonjára!
55. A Properties párbeszédpanel LinkedCell mezőjében adjuk meg
a cellacsatolást, vagyis azt a cellát, amelyben a vezérlőből kivá-
lasztott dátumértéket tároljuk. Ez most a D1 cella (ettől a dátum-
tól indul majd naptárunk). Emlékezzünk, az előző (2007-es)
megoldásban is ebben a cellában helyeztük el az összeállított
dátumot.

ját! Zárjuk be a Properties párbeszédpanelt is! Most próbáljuk
ki, hogyan adja át a vezérlő a kiválasztott értéket a csatolt D1
cellának. Kattintsunk a vezérlő  jelére, majd a lehulló listából
kattintással válasszunk egy évet, a másik vezérlőből hónapot. A
kiválasztott értékek megjelenik a vezérlő első sorában és a csa-
tolt cellákban is.
57. Formázzuk a C1:AR1 tartományt fehér betűre, hiszen ezek csak
segédértékeket tartalmaznak, amit a továbbiakban felhaszná-
lunk.
58. Az F8:AR8 tartományban jelenik meg a naptár fejrésze. Ennek
kialakításához írjuk először az F8 cellába a következő képletet:
=" "&SZÖVEG(NAP($D$1+F1);"0")&" " &INDEX(napok;
HÉT.NAPJA($D$1+F1;2)), vagyis a naptár kezdőnapját tartal-
mazó D1 cella értékét megnöveljük az F1 cella értékével, mely-
ből szöveget készítünk. Ezt a szöveget kiegészítjük az ehhez a
naphoz tartozó napnévvel. A nap nevét az INDEX függvény a
napok nevű tartományból határozza meg.
A naptárfej kialakításának első lépései

59. Fogjuk meg az F8 cella kitöltőjelét és húzzuk el az AR8 celláig!
60. Mivel most a cellák tartalmának megjelenítésére nincs elegendő
hely, jelöljük ki az F8:AR8 tartományt, majd forgassuk el a cellák
szövegét 90 fokkal! Ehhez kattintsunk a Kezdőlap szalag Igazí-
tás csoportneve melletti ikonra (vagy nyomjuk meg a Ctrl+1 bil-
lentyűkombinációt). A Cellák formázása párbeszédpanel Igazí-
tás lapján állítsuk be az elforgatást.
61. Alkalmazzunk olyan formázást a cellákon, amely megkülönböz-

teti a munkanapokat és a hétvégéket! Ehhez jelöljük ki az
F8:AR8 tartományt, majd adjuk ki a Formátum menü Feltételes
formázás parancsát!
Forgassuk el a naptárfej szövegét 90 fokkal

62. A Formázási feltételek párbeszédpanel első listájában válasz-
szuk A képlet értéke elemet, majd a következő mezőbe írjuk az
alábbi képletet:
=VAGY(HÉT.NAPJA($D$1+F1;2)=6;
HÉT.NAPJA($D$1+F1;2)=7), azaz, ha a naptárban a hét napja
szombatra vagy vasárnapra esik, akkor formázza a Formátum
gombra kattintással beállított módon (vastag betűvel és sárga
háttérrel) a cellákat.
A naptár első sorának feltételes formázása

63. Mivel a naptár bemutatott 38 napjába mindenképpen beleesik
két hónapváltás is, a hónapokat a naptár elején és az első nap
alatt jelezzük. Ehhez az F9 cellába írjuk a következő képletet:
=INDEX(hónapok;HÓNAP($D$1+F1)), vagyis a képlet kiírja a

hónapok tömb adott dátumhoz tartozó elemét.
64. Ez a képlet nem felel meg az G9:AR9 cellákban, ezért ehhez
előbb a G9 cellába írjuk a
=HA(NAP($D$1+G1)=1;INDEX(hónapok;HÓNAP($D$1+G1));"")
képletet, majd az F9 cella kitöltőjelét elhúzzuk az AR9 celláig.
65. Alkalmazzunk olyan formázást az F9:AR9 cellákon, amely meg-
különbözteti a munkanapokat, a hétvégéket, sőt az ünnepnapo-
kat is! Ehhez jelöljük ki a tartományt, majd adjuk ki a Formátum
menü Feltételes formázás parancsát!
Az ünnepnapokat is figyelembe vevő formázás

66. Az elvárásainknak megfelelő formátumot két feltétellel állíthatjuk
össze. Az első feltétel megegyezik az 56. lépésben ismertetettel.
Kattintsunk ennek beállítása után az OK gombra. A második fel-
tételhez szintén A formázandó cellák kijelölése képlettel elemet
válasszuk a Formázási szabály szerkesztése párbeszédpane-
len, majd írjuk be a következő képletet:
=FKERES($D$1+F$1;ünnepek;1;HAMIS), vagyis ha az adott dá-
tum (amit a naptár kezdődátumából és az attól számolt pozíció-
ból – melyet a segédcellából veszünk – számítunk) beleesik az
ünnepek tömbbe, akkor formázza a Formátum gombra kattin-
tással megadott kék hátterűre a cellát.
67. Most ismét egy későbbi egyszerűbb megoldást biztosítandó, se-
gédértékeket számolunk ki. Ehhez írjuk a F11 cellába a követke-
ző képletet:
=HA(NINCS(FKERES($D$1+F$1;ünnepek;1;HAMIS));"";"Ü"),
azaz ünnepnapok esetén írjon „Ü” betűt a cellába.
68. Formázzuk ezt a cellát is úgy (fehér karakterszínre), hogy tartal-

ma ne jelenjen meg!
69. Az F11 cella kitöltőjelét húzzuk az AR11 celláig!
70. A személyesen kivett szabadságok jelöléséhez írjuk az F12 cel-
lába a következő képletet: =HA($B12="";"";
HA(VAGY(HÉT.NAPJA($D$1+F$1;2)=6;
HÉT.NAPJA($D$1+F$1;2)=7);"H";
HA(SZORZATÖSSZEG((ettől<=F$7)*(eddig>=F$7)*
(igénylő=naptár!$B12));"S";" "))), vagyis a hétvégeken „H”, a
szabadságos napokon „S” betűt írjon a cellába, ha a naptár ele-
jén lévő név mező nem üres és a kivett szabadság beleesik a
naptárban bemutatott tartományba! Ezeket – a később láthatat-
lanra formázott – karaktereket használjuk fel a naptár belsejében
lévő cellák feltételes formázásához.
71. A feltételes formázáshoz kattintsunk az F12 cellába, majd adjuk
ki a Kezdőlap szalag Feltételes formázás  Szabályok keze-
lése parancsát!
72. Most három feltételt kell beállítanunk. Az első esetben az Új
szabály gombra kattintás után, a Csak az adott tartalmú cellák
formázása szabálytípust válasszuk, majd a Cellaérték listaele-
met, utána az egyenlő operátort, végül az összehasonlítandó
mezőbe írjuk: =”H”, vagyis ha a 64. lépésben beírt képletből
származó, hétvégét jelölő betűvel találkozik, akkor formázza a
Formátum gombra kattintással megadott sárga hátterűre a cel-
lát.
73. Az OK gombbal zárjuk be az Új formázási szabály (vagy mó-
dosítása esetén a Formázási szabály szerkesztése) párbe-
szédpanelt!
74. Kattintsunk az Új szabály gombra és írjuk be a második feltételt.
A Formázási szabály szerkesztése párbeszédpanelen A for-
mázandó cellák kijelölése képlettel szabálytípust válasszuk, majd
a következő mezőbe írjuk a képletet:
=ÉS(F12="S";F$11<>"Ü"), azaz ha az adott napra szabadságot
vett ki az adott sorhoz tartozó munkatárs, és az a nap nem ün-
nepnap (amit a 11-es sor segédcelláiból veszünk), akkor for-

mázza a Formátum gombra kattintással megadott zöld hátterűre

a cellát.
75. Kattintsunk az OK gombra és írjuk be a harmadik feltételt. Most
szintén A formázandó cellák kijelölése képlettel szabálytípust vá-
lasszuk, majd a következő mezőbe írjuk a képletet:
=ÉS((F$11="Ü");($B12<>"")), azaz ha az adott nap ünnepnap
(amit a 11-es sor segédcelláiból veszünk, és a sor elején álló cel-
la nevet tartalmaz), akkor formázza a Formátum gombra kattin-
tással megadott kék hátterűre a cellát.
A naptár belsejének feltételes formázása

76. Az F12 cella kitöltőjelét előbb húzzuk el az AR12 celláig, majd az
AR61 celláig!
77. Most összegezzük az adott napra a cégen belül kivett összes
szabadságot! Ehhez írjuk az F10 cellába a következő képletet:
=DARABTELI(F$12:F$61;"S"), azaz számolja meg, hány „S” tar-
talmú, azaz szabadságot jelölő cella van az oszlopban.
78. Az F10 jelű cella kitöltőjelét húzzuk az AR10 celláig!
79. Végezzük el a maradék formázást (töröljük, vagy rejtsük el a fe-
lesleges oszlopokat), készítsük el a naptárfej fölött a jelmagyará-
zatot, és próbáljuk ki a munkalapot!
80. Mivel a naptár munkalapon a nem használt (azaz nem szegélye-
zett) cellák rácsvonalait el kell tüntetnünk, ehhez adjuk ki
Fájl/Beállítások parancsot majd Az Excel beállításai párbe-
szédpanel Speciális lapján töröljük, a Beállítások megjeleníté-
45. Feladat – rácsvonal és azonosítók kikapcsolása 1375
se ehhez a munkalaphoz csoportból a Rácsvonalak megjele-

nítése jelölőnégyzetet! Ezzel azonos hatású, ha a cellarácsok
színét fehérnek adjuk meg, vagy ha a rácsvonalakat a Nézet
szalag Rácsvonalak jelölőnégyzetével töröljük. A saját munka-
lapon másként járjunk el. Ott a nem használt cellákat színezzük
szürke hátterűre, illetve töröljük a felesleges oszlopokat!
A rácsvonalak eltávolítása
81. Ha a munkalapot nyomtatni szeretnénk, akkor a lapon felül is-
métlődő sorokként a 6:10 sorokat adjuk meg.
A kész naptár munkalap a feladat ismertetésénél látható…
45. Feladat – rácsvonal és azonosítók

kikapcsolása
Az alapértelmezett normál nézet tartalmazza a rácsot és a sor-, va-
lamint oszlopazonosítókat is. Ha nyomtatványt (űrlapot) állítunk elő,
akkor szükségünk lehet ennek ideiglenes eltávolítására is.
Megoldás:
1. Adjuk ki a Fájl szalagfülből legördíthető menü Beállítások pa-
rancsát!
2. Töröljük Az Excel beállításai párbeszédpanelen a Speciális
lapról, a Beállítások megjelenítése ehhez a munkalaphoz
csoportból a Rácsvonalak megjelenítése jelölőnégyzetet! Ezzel

azonos hatású, ha a rácsvonalakat a Nézet szalag Rácsvonalak

jelölőnégyzetével töröljük.
3. Töröljük a Sor- és oszlopazonosítók megjelenítése jelölő-
négyzetet is! Ezzel azonos hatású, ha a Nézet szalag Fejlécek
jelölőnégyzetét töröljük.
Ezzel érvényesítjük az új beállításokat. A képernyőről eltűnik a rá-
csozat, valamint a sorok és oszlopok fejléce. A vonalak és azonosí-
tók visszaállítása hasonló módon történhet, elég csak bekapcsol-
nunk a kikapcsolt jelölőnégyzeteket.
Ezzel tulajdonképpen azt érjük el, hogy a képernyőn nem jelen-
nek meg ezek az elemek. A nyomtatás számára azonban a helyzet
éppen fordított. Itt alapértelmezés szerint nem jelennek meg a cella-
rácsok, viszont sokszor szükség lehet ezekre a kinyomtatott anyag
értelmezéséhez.
Megoldás:
1. Adjuk ki a Fájl szalagfülből legördíthető menü Nyomtatás pa-
rancsát!
A beállítások hatása a nyomtatásra

46. Feladat – dőlt szegélyek 1377
2. Kattintsunk a Nyomtatási kép megjelenítése gombra, ha az

nem jelenne meg automatikusan!
3. A nyomtatási kép ablak alján kattintsunk az Oldalbeállítás hivat-
kozásra!
4. Válasszuk az Oldalbeállítás párbeszédpanelen a Lap párbe-
szédpanel-lapot!
5. Itt kapcsoljuk be a Cellarácsokkal és a Sor- és oszlopazonosí-
tókkal jelölőnégyzetet!
A beállítások hatására az adatot tartalmazó táblázatrészeken meg-
jelennek a sor- és oszlopazonosítók, illetve a cellarács. A cellarács
vékony szaggatott vonallal jelenik meg, ahol szükséges, és nem
nyomja el a formázással megadott szegélyeket. Nem jelenik meg a
rács az egyesített cellák esetén és ott, ahol a cellarácsot a háttér
színével – általában fehérre – színeztük (lásd az ábrát).
A formázással megadott szegélyek végigfuthatnak ott is, ahol
semmiféle adat sincs, tehát például akár egy „véletlenül” kijelölt sor
formázása után. A program az ilyet szándékos formázásnak tekinti
és képes egyébként üres oldalakon keresztül nyomtatni az egyetlen
szegélyt. A szegélyek formázásakor tehát mindig pontosan jelöljük
ki a formázandó területet.
46. Feladat – dőlt szegélyek

A listák oszlopainak azonosítására gyakran használunk függőlege-
sen írt elnevezéseket, az újabb Excelekben akár ferde oszlopfej
megírásokat is alkalmazhatunk. Ha több oszlopot nevezünk el, ak-
kor a ferde szegélyekkel jól elkülöníthetjük az oszlopokat, oszlopfe-
jeket.
Megoldás:
2. Rögzítsük az ábra szerinti alapadatokat! Mint látjuk, a számok
rögzítéséhez elegendő az ábrán bemutatott oszlopszélesség, a
B3 cellába kerülő „styl irodabútor”, és a C3 cellába kerülő „mo-
dern irodabútor” oszlopfeliratok számára viszont ez a szélesség
nem elegendő.

3. Jelöljük ki a B3:I3 tartományt!
4. Kattintsunk a Kezdőlap szalag Igazítás csoportneve melletti
ikonra, vagy nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyűkombinációt!
Először a szöveg írásirányát, igazítását állítjuk be

5. A Cellák formázása panelen kattintsunk az Igazítás lapfülre!
6. Állítsuk be a szöveg elforgatását a léptető mezőben 75 fokra,
igazítását vízszintesen jobbra, függőlegesen lent, valamint az ol-
vasási irányt balról jobbra, vagy szövegfüggő értékre!
7. Kattintsunk az OK gombra! Mint az ábrán látható, a szövegek
már ferdén írva jelennek meg, de a sormagasságon módosítani
kell.

46. Feladat – dőlt szegélyek 1379
A sor megfelelő magasságát húzással adjuk meg

8. Mozgassuk az egérmutatót a 3 és 4 sorazonosítókat elválasztó
jel fölé, majd az egér bal gombjának nyomva tartása közben hú-
zással adjuk meg a sor megfelelő magasságát!
9. A magasság akkor megfelelő, ha a felirat teljes egészében lát-
szik. Az ábráról az is kiderül, hogy a vízszintesen balra igazítás
lett volna a nyerő. Semmi baj, a szegélyek formázásához ismét
meg kell jelenítenünk a Cellák formázása párbeszédpanelt. Az
Igazítás párbeszédpanel-lapon válasszuk a vízszintesen balra
igazítást. Ezzel egyenértékű, ha a Kezdőlap szalag Igazítás
csoportjában választjuk a Szöveg balra igazítása gombot.
A ferdén szegélyezett oszlopfejek

10. A Szegély párbeszédpanel-lapon állítsuk be a kijelölt tartomány
széleinek és belsejének szegélyezését!

11. Ne feledjük, hogy a ferdén írt szövegek átnyúlnak a szomszéd

cella fölé, ezért most az egymást páronként követő cellákra
együttesen vonatkozó évszám adatokat rendezzük jobbra!
12. A J3 cella „Legjobb eladási adat” tartalmát sortöréssel több sor-
ba igazítsuk.
13. Az évadatokon kívül szegélyezzük a többi cellát is! Erre felhasz-
nálhatjuk a párbeszédpaneles megoldáson kívül a Kezdőlap
szalag Betűtípus csoportjának szegélyek nyomógomb-menüjét
is.
47. Feladat – feltételes formázás

A feltételes formázásokkal megoldható, hogy a cellák értéküktől
függő formázása figyelmeztessen egy-egy határidő közeledtére.
Mint korábbi példáinkban láttuk egy cellához háromféle feltételt,
illetve formátumot rendelhetünk.
Készítsünk olyan formátumot, amelyben a dolgozók által használt
járművek havi revíziójára figyelmeztet a feltételes formázás! A minta
szerinti munkalapot havonta hozzák létre az előző havi munkalap
másolataként, majd átnevezik az adott hónapra. A revízió előtti na-
pon halványpiros, a revízió napjától kezdve piros, illetve, ha közben
megtörtént a revízió, halványzöld háttérrel formázzunk.
Megoldás:
1. Rögzítsük egy új munkalapon a mellékelt ábra alapadatait!
47. Feladat – feltételes formázás 1381
2. Kattintsunk a tartomány belsejébe, formázzuk meg a listát a

Kezdőlap szalag Formázás táblázatként menüjének mintái
alapján!
3. Kattintsunk a D2 cellába!
4. Adjuk ki a Feltételes formázásÚj szabály parancsot!
5. Az Új formázási szabály párbeszédpanelen válasszuk a Csak
az adott tartalmú cellák formázása szabálytípust!
6. Adjuk meg az első formázó feltételt. Ehhez az első listában vá-
lasszuk a Cellaérték elemet, a másodikban a kisebb vagy
egyenlő elemet, míg a harmadik mezőbe írjuk: =Ma(). Vagyis
ezt a formát a cella akkor kapja meg, ha értéke egyenlő a mai
dátummal.
7. Kattintsunk a Formátum gombra és a Cellák formázása pár-
beszédpanel Mintázat lapján állítsuk be a vörös háttérszínt!
8. A Betűtípus lapon félkövér, fehér betűszínű formát adjunk meg,
utána kattintsunk az OK gombra!
Az első feltétel
9. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Feltételes formázásSzabályok
kezelése parancsát!
A második formázási feltétel és hatása

10. Kattintsunk a szabálykezelő párbeszédpanel Új szabály gomb-
jára a második feltétel felvételéhez. A feltételt az ábra szerint
adjuk meg, vagyis halványabb háttérszínt állítsunk be, ha a havi
revízió dátuma eggyel nagyobb az aktuális dátumnál.
11. Ellenőrzés végett kattintsunk az OK gombra, majd másoljuk ezt
a formátumot a D3:D8 tartományra, vagyis – amíg a D2 cellá-
ban állunk – kattintsunk a Kezdőlap szalag Vágólap csoportjá-
nak Formátummásoló ikonjára, majd az egér bal gombjának
nyomva tartása közben „fessük be” a D3:D8 tartományt!
12. Adjuk meg a harmadik feltételt a következő ábra szerint! Kattint-
sunk a szabálykezelő párbeszédpanel Új szabály gombjára. Fi-
gyeljünk arra, hogy most a cella formátumát nem annak értéke,
hanem a következő cella értéke szabja meg. Ehhez A formá-
zandó cellák kijelölése képlettel szabálytípust válasszuk, majd a
következő mezőben adjuk meg az =NEM(ÜRES(E2)) képletet,
utána állítsuk be a zöld hátteret is! Ez azt jelenti, hogy minden
esetben, ha a revízió dátumát rögzítettük, a cella háttere zöld
lesz.
13. Mivel a 3. feltételben relatív címzéssel adtuk meg a következő
cella koordinátáit (E2), a feltételes formázás D3:D8 tartományra
történő másolása során rendre a következő cellákra mutató kép-
let kerül az adott cella feltételes formázásának képletébe. Ez a
magyarázat arra, miért nem egyszerre adtuk meg a D2:D8 tar-
tomány feltételes formátumát!

47. Feladat – feltételes formázás 1383
A harmadik formázási feltétel és hatása

14. Ha azt szeretnénk, hogy nemcsak a mai, hanem a már lejárt
dátumok is pirosan jelenjenek meg, akkor az 1. feltételt kell mó-
dosítanunk úgy, hogy szintén nem a cella értékét, hanem egy
képlet eredményét vizsgáljuk. Válasszuk tehát az 1. feltételnél a
képlet értéke vizsgálatot, majd a következő mezőben ezt a kép-
letet adjuk meg: =ÉS(D2<=MA();ÜRES(E2))
A kész megoldás

15. Ha a 13. pontot megoldottuk, akkor a 2. feltétel is átalakítandó,

hiszen itt is előfordulhat, hogy az aktuális dátum előtti napon va-
gyunk, de a revízió már megtörtént. Módosítsuk a feltételes for-
mátumot az ábra szerint, majd másoljuk a D2:D8 tartomány
többi cellájára!
48. Feladat – feltételes formázás megkeresése

Képzeljük el azt az esetet, amikor meg kell keresnünk egy munkala-
pon alkalmazott feltételes formázásokat, hogy a formázáson módo-
sítsunk. A Kezdőlap szalag Keresés és kijelölés/Keresés paran-
csával csak rögzített formázásokat kereshetünk. Ráadásul a feltéte-
les formázással formázott cella esetleg nem is jelenik meg eltérően
a környező celláktól, hiszen annak érvényesüléséhez a cellaérték,
vagy egy képlet megváltozása szükséges (ilyen például az előző
feladat D4 cellája).
A feltételes formázást keressük
Megoldás:
1. A „feltételezetten” feltételes formázású oldalon adjuk ki a Szer-
kesztés menü Ugrás parancsát, vagy nyomjuk meg a Ctrl+G bil-

48. Feladat – feltételes formázás megkeresése 1385
lentyűkombinációt! Még egyszerűbb, ha a Kezdőlap szalag Ke-

resés és kijelölés/Irányított kijelölés parancsát adjuk ki!
2. Az Ugrás párbeszédpanelen kattintsunk az Irányított gombra!
3. Az Irányított kijelölés párbeszédpanelen válasszuk a Feltételes
formázás választókapcsolót! Ekkor elérhetővé válik a Mind és
az Azonosak rádiógomb is.
4. Kattintsunk az OK gombra! Most az Excel kijelöli az adott oldal
összes, feltételesen formázott celláját.
5. Most kattintással könnyen kiválaszthatjuk azt a cellát, amelyik a
megfelelő feltételes formázást tartalmazza. Az összes, az aktuá-
lishoz hasonlóan formázott cella megkereséséhez szintén az 1-4
lépéseket hajtjuk végre, csak az Irányított kijelölés párbeszéd-
panelen az Azonosak választókapcsolót nyomjuk be!

1386 SABLONOK
SABLONOK
A sablonok olyan félig kész munkalap megoldások, amelyek min-

dent tartalmazhatnak egy szokásos munkalap tartalmából, vagyis
állandókat, képleteket, hivatkozásokat, formázásokat, tetszőleges
objektumokat, de a munkalap igazán akkor hasznosul, ha azt saját
adatainkkal töltjük fel. A sablonok alkalmazásával sok időt takarítha-
tunk meg. Léteznek gyári, előre gyártott sablonok, de készíthetünk
saját sablonokat is.
Előre gyártott sablonok

Az Excel telepítésével néhány előre elkészített táblázatot, kész
munkalapot is kapunk, amelyek egyrészt változtatás nélkül felhasz-
nálhatók az eredeti célra, tanulhatunk belőlük, valamint alapját ké-
pezhetik saját táblázatainknak.
A sablonokat a párbeszédpanelről választjuk ki

Számlakivonat sablon 1387
Tekintsük át ezeket a munkalapokat, mindenhol találunk érdekes

megoldásokat, megszívlelendő tanulságokat.
E munkalapokat egy munkafüzetbe úgy szúrjuk be, hogy a mun-
kafüzet egyik lapfülére kattintunk az egér jobb gombjával, majd kiad-
juk a helyi menü Beszúrás parancsát (a lapfülek sorában az utolsó,
az új munkalapfül ikonjára kattintva vagy a Shift+F11 billentyűkom-
binációval ezzel szemben egyetlen üres munkalapot szúrunk be). A
parancs megjeleníti a Beszúrás párbeszédpanelt, amelyről kivá-
laszthatjuk a megfelelő sablont.
Számlakivonat sablon
A Számlakivonat (Billing Statement) sablonnal számlákat tudunk
kiállítani, de ez nem felel meg a hazai előírásoknak, úgyhogy ha
nem akarunk az APEH ellenőrzések során kedvezőtlen helyzetbe
kerülni, akkor inkább kimondottan a számlázásra szolgáló célprog-
ramot használjunk.
A számlázásra inkább számlázó programot használjunk

Azoknak ráadásul az az előnye is megvan, hogy adatbázis kezelé-
süknek köszönhetően felhasználhatjuk a korábban rögzített vevők,
termékek, számlák adatait, kedvezményeket érvényesíthetünk,
1388 SABLONOK
sztornózhatunk, nyilvántartásokat készíthetünk, és persze folyama-

tosan, egyenként növekvő sorszámmal azonosítják a számlákat.
Ezeket még az ingyenes változatok is tudják, a drágább változatok
között találhatunk olyat is, amely a raktári nyilvántartással, sőt eset-
leg a főkönyvi adatokkal is kapcsolatban van.
Az Excel 2003 előtti változatokban viszont hasonlóan felépített
megrendelő űrlapokat találunk, amelyek jól alkalmazhatók, ha kis-
számú beszállítótól csak néhányféle terméket akarunk rendelni.
Vérnyomásnapló
A Vérnyomásnapló (Blood Pressure Data) sablon segítségével nyil-
ván tarthatjuk vérnyomásadatainkat. Figyeljük meg, hogy feltételes
formázási beállításai szerint pirossal jelzi ki a 140 hgmm feletti
szisztolés és a 90 hgmm feletti diasztolés értékeket. A 15. sor kijelö-
lése után kiadták a Nézet szalag Panelek rögzítése/Ablaktábla
rögzítése parancsát, hogy a felső 14 sor állandóan a képernyőn
maradjon, még akkor is, ha a táblázat alsó részét az újabb adatok
rögzítése érdekében görgetnünk kell.
A vérnyomásadatok munkalapja

Értékesítési kimutatás 1389
Az adatokból automatikusan diagram is készül
Értékesítési kimutatás
Hasznos minta az Értékesítési kimutatás (Sales Report) sablon is,
amelyben egy vállalkozás több értékesítője által eladott termékeket
és ügyfeleiket tárolják (mindegyik értékesítőhöz külön létre lehet
hozni az alábbi munkalapokat és azokat összesíteni). A sablon kivá-
lasztása után azonnal négy új munkalap jön létre:
 Forrásadatok (Source Data): amely a kimutatások alapadatait
rögzíti. Látható, hogy a táblázatkezelőnek megfelelően az
azonosító adatok redundánsan szerepelnek, viszont a többi
kimutatásoldalon ezek az azonosítók szűrőfeltételként jelen-
nek meg.
 Termékek szerinti bontás (By Product): amely a termékekre
vonatkozó összesített kivonat, melyik termékből, melyik ne-
gyedévben, mennyi terméket adtak el.
 Termék és vevő szerinti bontás (By Product-Customer):
amely a listát termékek szerint csoportosítva, szűrve mutatja
be. Az egyes csoportok kibonthatók a csoportjel + ikonjával.

1390 SABLONOK
 Termék és vevő szerint szűrve (By Product-Customer Filte-

red): amely az előző munkalap egy szűrt változata és az első
negyedév forgalmi adatai szerint sorbarendezett lista első tíz
elemét tartalmazza.
A kimutatások összezárt csoportjai kibonthatók

Az Egyenleg (Balance Sheet) sablonnal készített munkalap válasz-
tása után létrejön munkafüzetünkben a Költségek és a Költségek
alakulása munkalap. Ez utóbbi az előbbin rögzített adatokat mutatja
be grafikonon.
Költségelszámolás
A Költségelszámolás (Expense Report) sablonnal egy kiküldetés
vagy hosszasabb székhelytől távoli munkavégzés elszámolható
költségeinek nyilvántartására készíthetünk munkalapot. A munkalap
soronként és költségtípusonként összegzi a költségeket, amelyet
összevet a felvett előleggel és ennek megfelelően kiírja a még fize-
tendő összeget is. Ekkor a visszatérítés szöveg jelenik meg. Ha a
korábban felvett előleg volt magasabb, mint a felmerült költségek,
akkor befizetési kötelezettség keletkezik, ami megjelenik a táblázat-
ban is.
Kölcsöntörlesztés 1391
A magyarországi nagyságrendekhez töröljük itt is a tizedeseket
Kölcsöntörlesztés
A Hiteltörlesztés (Loan Amortization) sablonnal egy bankkölcsön
törlesztését elemezhetjük. Fontos megjegyeznünk, hogy a számí-
tásban a banki költségek, jutalékok nem szerepelnek. Mindenesetre
már így is elgondolkodtatóak lehetnek ezek a számok (különösen a
Tervezett törlesztés (havonta fizetendő összeg) és a Teljes kamat-
összeg a kölcsön összesítő adatai között) egy hitelfelvétel előtt…
Csupán az Írja be az értékeket (Enter values) területen kell (lehet)
megadnunk adatokat.
A munkalap védelmének feloldása akkor lehet szükséges példá-
ul, ha valamelyik adatunk, vagy maga az egyenleg nem fér el a ren-
delkezésre álló helyen. Ilyenkor a cellában a ##### karaktersorozat
jelenik meg. A védelem feloldása után az oszlopazonosítók közötti
függőleges vonalkát húzzuk a megfelelő mértékben jobbra, vagy
kattintunk kettősen rá, hogy a program automatikusan a szükséges
szélességet állítsa be.
Mivel ez a táblázat is eredetileg a forintnál valamivel erősebb dol-
lár alapú kölcsönök törlesztésének számítására készült, ott a felve-
1392 SABLONOK
hető összegek két nagyságrenddel kisebbek a hazaiaknál. A ma-

gyarországi kölcsönök számításához oldjuk fel a lapvédelmet (a
Korrektúra lap Lapvédelem feloldása parancsával), és formázzuk
úgy azokat a cellákat, ahol pénznem formátumot látunk, hogy tize-
des jegyek ne jelenjenek meg. Így a cellákban elférnek majd a ná-
lunk szokásos nagyságrendű számok is.
A pénznemformátumokból eltávolítottuk a tizedeseket
Jelenléti ív sablon
A Jelenléti ív (Time Card) sablonnal készített munkalap a heti tevé-
kenységek nyilvántartására alkalmas inkább, hiszen a jelenléti ívnek
az érkezési és távozási időket kell rögzítenie (a lapvédelem feloldá-
sa után módosíthatjuk a munkalapot).
Érthetetlen viszont a G oszlop celláinak tartalma, amelyben a
munkaórákat, túlórákat, betegszabadságot, szabadnapot összead-
ják és hibaüzenetet írnak ki, ha az összeg nagyobb, mint 24 óra.
Annyi igaz, hogy ennél több órát nem lehet figyelembe venni, de
miért kell összeadni az eltérő és egymást kizáró értékeket egy na-
pon belül? Az előző változatban még más hiba volt…

Személyes havi költségvetés 1393
A jelenléti ív valójában teljesítmény nyilvántartás
Személyes havi költségvetés

A Személyes havi költségvetés munkalap becsléseket és tényleges
költségeket tárol. Érdekes, hogy a lapon semmiféle védelmet nem
alkalmaztak, még az eredménycellák is módosíthatók beírással. Ér-
demes ezeket védetté tennünk. Ehhez a nem védendő cellákat kell
kijelölnünk, majd a Cellák formázása párbeszédpanel Védelem
lapján törölnünk a Zárolt jelölőnégyzetet, végül bekapcsolni a vé-
delmet a Korrektúra lap Lapvédelem parancsával.
Ez a lap nem tartalmaz nyitó egyenleget (áthozatot), ezért érde-
mes ilyen rovatot is létrehoznunk a táblázat tetején, ha költségveté-
sünk ilyen formájú követése mellett döntünk, hogy az egymást köve-
tő hónapok maradványait (átvitelét) figyelembe vehessük az egyen-
legben. Minden új hónapban illesszük be ezt a munkalapot, nevez-
zük el az év+hónap nevével, és az áthozat mezőben hivatkozzunk
az előző havi táblázat átvitel cellájára!
További költségvetési sablonok találhatók a Microsoft Office Onli-
ne webhelyen, akár magyar nyelven is.

1394 SABLONOK
A személyes havi költségvetés munkalap részlete
Sablonok a Microsoft Online

webhelyen
Már áttekintettük az Excel programmal a gépünkre telepített néhány
sablont. Ennél sokkal több, ám a magyar nyelvterületen történő
használatra több-kevesebb átdolgozást igénylő sablont találunk a
Microsoft webhelyén. A következő néhány oldal megértéséhez, de
leginkább kipróbálásához internet elérés szükséges. Ha nem érjük
el az internetet, akkor szerezzünk be olyan számítástechnikai ma-
gazint, amelynek a CD mellékletén közreadnak hasonló sablonokat.
Indítsuk el Internet Explorerünket vagy más webböngésző progra-
munkat és keressük fel a http://office.microsoft.com/en-
us/templates/default.aspx honlapot!

49. Feladat – sablon keresése 1395
49. Feladat – sablon keresése

Keressünk sablonokat az új Excel munkafüzet számára!
Megoldás:
1. Ha nem a fenti linkre kattintva keressük fel a letöltő központot,
akkor a Templates szóra keressünk, vagy a honlap menüjében
válasszuk a Templates menüpontot!
A Microsoft Office Online webhelyéről kezdjük a keresést

2. Ekkor a Templates Categories sor alatt találjuk a pillanatnyilag
elérhető sablonok csoportjait. Válasszunk ki egy számunkra ér-
dekes csoportot, például a Calendars (Naptárok) elemet!
3. Most megjelenik egy lista ez elérhető naptári évekről. Válasszuk
ki kattintással például, a 2011-et!
4. A következő ablakban megjelennek a választott évhez elérhető
sablonok ábécé sorrendben. Itt látjuk, hogy összesen hány sab-

1396 SABLONOK
lon van az adott témában, abból mennyit látunk az adott (görget-

hető) oldalon.
5. Görgetéssel tekintsük át az adott oldal sablonjait!
6. A többi oldal eléréséhez a sablonbemutató rész tetején kattint-
sunk az adott oldalszámra vagy a Next gombbal lépjünk a kö-
vetkező oldalra!
7. Sablonokat használ az Office rendszer összes többi tagja is,
ezeket szintén itt lehet letölteni. Ezért az Excelhez tartozó sablo-
nokat keressük. Ezek neve előtt az Excel szimbólumot látjuk.
A kiválasztásnál egyeztessük a saját gépünkre telepített Excel
változat verziószámát a felajánlott sablon Version tulajdonságá-
val. A kiválasztásban segíthet az eddigi letöltések száma
(Downloads), illetve a szavazatok száma (votes), és az általuk
adott értékelés (Rating) csillagokban. Ha a kiválasztott sablont
alaposabban szemre akarjuk venni a letöltés előtt, illetve a letöl-
tést indítani akarjuk, akkor kattintsunk a sablon vastagon írt ne-
vére!
A választott évhez elérhető sablonok

49. Feladat – sablon keresése 1397
8. A következő oldalon „nagyban” láthatjuk a sablont, amelyet két

újabb információval egészítettek ki: megjelenik a letöltési méret
(File size).
9. A sablonnal vagy a többi sablonnal kapcsolatban itt is visszajel-
zést küldhetünk, ha a Submit Feedback hivatkozásra kattintunk.
A sablon letöltését erről az oldalról indítjuk

10. Végül a sablon letöltését a Download gombra kattintva indítjuk
el (a letöltéskor a Microsoft ellenőrzi, hogy jogtiszta szoftverrel
rendelkezünk-e). Ekkor automatikusan elindul Excel programunk
és abban megjelenik a letöltött sablon. A sablon kitöltésével is
folytathatjuk munkánkat, tanácsosabb azonban előbb saját igé-
nyeink szerint átalakítani, majd elmenteni, és később ezt a testre
szabott, saját gépünk merevlemezére elmentett változatot hasz-
nálni.
A magyar nyelvű sablonokat elérhetjük a következő hivatkozáson
keresztül is:
1398 SABLONOK
http://office.microsoft.com/hu-
hu/templates/?CTT=6&Origin=EC010229901038&ver=14&app=exc
el.exe
Ugyanerre az oldalra jutunk, ha a munkalapfül helyi menüjének Be-
szúrás parancsával megjelenített párbeszédpanelen a Sablonok az
Office.com webhelyen gombra kattintunk. A másiklehetőség, hogy
a Fájl/Új paranccsal megjelenített ablakban a Sablonok keresése az
Office.com webhelyen tartalmú mezőbe kattintunk és megadjuk
azokat a kulcsszavakat, amelyekhez tartozó sablonokat keressük,
majd a mezőt követő gombra kattintunk.
50. Feladat – új dokumentum sablon alapján

Hozzunk létre egy új munkafüzetet a Microsoft sablonját felhasznál-
va!
A Microsoft Office Online webhely magyar nyelvű sablonjai
Megoldás:
1. A magyar nyelvű sablonok letöltéséhez induljunk a Fájl szalagfül
menüjéből kiadható Új paranccsal!

51. Feladat – sablon átalakítása 1399
2. Az ezt követően megjelenő ablakban látjuk a sablonok kategóriá-

it, amelyből választva a kategória teljes kínálata megjelenik a
párbeszédpanel középső részében (kivéve a Megrendelések, Új
sablonok és További kategóriák listaelemet, amely maga is újabb
kategóriákat jelenít meg). Ezek között azonban a korábbiaknál
jóval több sablont találunk (például még tanulók jelenléti ívét, al-
lergiadiagramot, étrendtervezőt stb.).
3. A választás után kattintsunk az ablak jobb oldalán látható Létre-
hozás gombra!
A Használható sablonok között érhetjük el a gépünkre telepített
„gyári” és saját sablonokat, valamint a legutóbb használt sablonokat
is. Ugyanakkor kész munkafüzetet is kiválaszthatunk mintának az Új
dokumentum meglévőből gombra kattintva. Ez egyenértékű azzal
a művelettel, amikor egy fájlt írásvédett módban nyitunk meg és an-
nak bezárásakor a módosításokat más néven kell elmentenünk.
51. Feladat – sablon átalakítása

Rengeteg hasznos sablont találunk, ezeket azonban esetenként
honosítanunk kell. Ez alatt értjük az állandó szövegek lefordítása
mellett néhány speciális tevékenységet is. Mivel az Excel program
magyarra fordításakor a függvények nevét is lefordították, az angol
nyelvű függvények – amelyeket a legtöbb sablon tartalmaz – nem
használhatjuk. Töltsünk le egy sablont és alakítsuk át!
Megoldás:
1. Letöltjük a sablont, példánkban a Web site budget tool (weblap
költségvetés) nevű sablont.
2. Végigmehetnénk a cellákon egyesével, vagy figyelhetnénk a ki-
értékelhetetlen függvények miatti hibajelzéseket, hogy megtalál-
juk a javítandó részeket. Persze, ha angol nyelvű Excelünk van,
akkor erre nincs szükség. Szintén nincs szükség, ha nincsenek
hibajelzések, ekkor a fordítás (a 2003-as változattól már használt
XML kódnak köszönhetően) automatikusan végbemegy. A leg-
praktikusabb azonban, ha hibás működést, cellahiba-üzeneteket
találunk (ilyen gyakrabban lehet korábbi Excel változatok hasz-
nálata esetén), hogy Az Excel beállításai párbeszédpanel Spe-
ciális lapján, a Beállítások ehhez a munkalaphoz csoportban
1400 SABLONOK
bekapcsoljuk a Számított eredmények helyett képletek megje-

lenítése a cellákban jelölőnégyzetet.
3. Ekkor megjelennek az alkalmazott függvények. Ezek magyar
megfelelői ugyanazt a paraméterezést használják, tehát elegen-
dő a kötetünkben szereplő Angol-magyar függvénynévtár fel-
használásával csak a függvényneveket lecserélni.
A letöltött sablon mintaadatokkal

4. A csere és a szükséges fordítások elvégzése után mentsük a
sablont a sablontárba, azaz adjuk ki a Fájl szalagfül Mentés
másként  Excel munkafüzet parancsát! A párbeszédpanelen
válasszuk a Sablon fájltípust, és mentsük egyéni (C:\Documents
and Settings\felhasználó \Application Data\Microsoft\Templates)
vagy megosztott sablontárunkba.
51. Feladat – sablon átalakítása 1401
A sablon később felhasználható az új dokumentum létrehozásakor.

Ilyenkor már választhatjuk az Új munkafüzet munkaablak Saját
sablonok hivatkozását is.
A függvénynevek átírásán túl fontos lehet – különösen a naptár-
sablonok esetében – a naptár átrendezése (Amerikában a vasárnap
a hét első napja).
Az alkalmazott angol nyelvű függvények részlete…
…és ugyanaz a részlet magyarul

Pénzügyi függvények esetében a paraméterezésnél is legyünk te-
kintettel arra, hogy ott 360 napos évekkel számolnak, nálunk 365
napossal (ez paraméterként állítható, lásd a pénzügyi függvények
ismertetésénél).

1402 DIAGRAMOK
DIAGRAMOK
A diagramokkal az adatokat sokkal könnyebben értelmezhetővé,

összehasonlíthatóvá tesszük. Az Excel 2008-ban a korábbiakhoz
képest sokkal szebb diagramokat készíthetünk, az előző változatok-
tól jelentősen eltérő módon.
52. Feladat – különböző oszlopdiagramok

Képzeljük el azt a gyakori problémát, hogy különböző diagramokat
egyetlen ábrában kell összehoznunk. Ábrázoljuk például a követke-
ző ábrán bemutatott termelési adatokat halmozott oszlopdiagram-
ban, valamint ugyanott a forgalom oszlopdiagramját. Mint látjuk, a
termelési adatok tonnában, a forgalom forintban szerepel. AZ ilyen
jellegű feladatokat úgy oldjuk meg, hogy két tengelyt használunk,
egyiket a tonnában megadott forgalmi adatok, a másikat a forintosí-
tott forgalom számára.
A kiinduló adatok
Megoldás:

52. Feladat – különböző oszlopdiagramok 1403
2. Először minden adatot halmozott oszlopdiagramban ábrázolunk,

majd kivonjuk a forgalmi adatokat. Ehhez előbb jelöljük ki az
A3:G14 tartományt!
4. Válasszuk ki az Oszlop gomb menüjének harmadik elemét (va-
gyis a 100 %-ig halmozott oszlopdiagramot)! Ez alkalmas arra,
hogy bemutassa, hogy egy összefoglaló érték milyen összete-
vőkből áll. Itt most mindegyik diagram egyforma magas lesz csak
különböző sávok jelzik rajta a termékek arányát.
A harmadik kétdimenziós oszlop típust választjuk

5. Az Adattartomány lapon vegyük fel a jelmagyarázathoz szük-
séges A1:G1 tartományt is! Ehhez a Ctrl billentyű nyomva tartá-
sa közben kattintsunk a táblázatba és húzással jelöljük ki a tar-
tományt. Ez a lépés kihagyható, ha a 2. lépésben a diagram
alapjául szolgáló tartományt (A1:G1; A3:G14) szintén két rész-
ből adtuk meg. Ha nem lenne az összevont cellákat tartalmazó

1404 DIAGRAMOK
2. sor, akkor az oszlopfejek adataival az értékek egyetlen tarto-

mányként is kiválaszthatók.
Az ábrázolt tartomány utólagos módosítása

Most a diagram összes kellékét külön parancsokkal adjuk meg, nem
használhatjuk a korábbi diagramvarázslót sem. A diagram létreho-
zása után azonnal megjelenő három újabb szalag (Diagrameszkö-
zök Tervezés, Elrendezés, Formátum) segít ebben.
Címet adunk a diagramhoz

6. A Diagrameszközök Elrendezés szalagon adjuk ki a Diagram-

címA diagram felett parancsot, majd adjuk meg a diagram
címét (Kőkereskedelmünk forgalma)!
7. A kategóriatengely (hónapok) nevét a Diagrameszközök Elren-
dezés szalag Tengelycímek/Elsődleges vízszintes tengely
címeCím a tengely alatt parancsával adjuk meg!
8. Az értéktengely (Termékösszetétel) feliratot a Tengelycímek/
Elsődleges függőleges tengely címeElforgatott cím paran-
csával rögzítsük!
9. Most leválasztjuk a forgalmi adatokat a halmozott oszlopdiag-
ramról. Az ilyen adatok kiválasztása roppant egyszerű, hiszen
nagyságrendjük miatt minden forgalmi adatot elnyomnak. Kat-
tintsunk hát a diagramban a forgalmi adat jelölőjére, vagy válasz-
szuk ki az Elrendezés szalag első listájából a Sorozatok "Forga-
lom" elemet! majd adjuk ki a helyi menü Adatsorok formázása
parancsát, vagy a szalag Kijelölés formázása parancsát (illetve
nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyűkombinációt)!
A forgalom mindent takar, ráadásul más értéket ábrázol

10. Válasszuk a panel Adatsor beállításai lapját, majd itt kattintsunk
a Másodlagos tengely rádiógombra, utána az OK gombra!
11. Létrejön a másodlagos tengely, azonban a forgalmi adatok még
százalékban szerepelnek. Ennek módosításához a forgalmi
adatjelölők kijelölése után a Tervezés lap Más diagramtípus
1406 DIAGRAMOK
parancsával megjelenített párbeszédpanelen válasszunk csopor-

tosított oszlop típust (lásd az ábrát)!
A forgalmi adatok alól előtűnnek a takart részek

12. Mivel a forgalmi adatok még mindig sokat takarnak, előbb egy
görbét illesztünk rájuk. Ehhez adjuk ki (miközben a forgalmi ada-
tok még kijelölt állapotban vannak) az Elrendezés szalag
Trendvonal/ További trendvonal beállítások parancsát! A pár-
beszédpanel Trendvonal beállításai lapján válasszuk a
Polinomiális elemet!
A forgalmi adatok még mindig sokat takarnak

13. A vonalstílus lapon vastagítsuk meg a grafikont, majd kattintsunk

az OK gombra!
14. Most elrejtjük a forgalmi adatok oszlopdiagramját, ebből elég
lesz az illesztett grafikon is. Ehhez a „Forgalom” adatsorozat ki-
jelölése után adjuk ki ismét az Elrendezés/Kijelölt adatsorok
parancsot!
15. A Beállítások lapon állítsunk be 150 értékű közt!
16. A Kitöltés panellapon a kitöltést, a Szegélyszín lapon a szegélyt
jelölő választókapcsolókat állítsuk Nincs formába!
A forgalmi adatok helyett csak az illesztett görbe látszik

Egyetlen probléma van: a termelési adatok százalékos aránya csak
a belső arányok viszonylagos becslésére alkalmas, ha az oszlopok
hossza egyenként mindig eléri a 100%-ot. Sokszor előnyösebb, ha a
halmozott oszlop magassága a (kategóriánként) hónaponként ösz-
szegzett értékkel arányos (így az abszolút értékre és a belső ará-
nyokra is utalhatunk). Készítsünk ilyen diagramot is!
Ehhez mindent ugyanúgy kell tennünk, mint az előző feladatnál,
csak az 5. lépésben az Altípusok közül most válasszuk az első sor
második (halmozott oszlop) elemét!
Most már nyugodtan módosíthatjuk az értéktengely feliratát is
Termelés (tonna) címre. Ehhez egy kattintással jelöljük ki a teljes
diagramot, majd a fentiek szerint, a Diagrameszközök/ Elrendezés
szalag parancsaival adjuk meg a megfelelő cím- és tengelyfelirato-
kat!

1408 DIAGRAMOK
Az oszlopok magassága a termeléssel arányos

Végül készítsük el egyszerű oszlopdiagramként is diagramunkat.
Minden lépés megegyezik a korábbiakkal (bár most gyorsítsunk, és
az első lépésben az A1:G1 és A3:G14 tartományokat, vagyis a cí-
meket és adatokat tartalmazó tartományt egyszerre jelöljük ki – így
az 5. lépés elmaradhat), csak a 4. lépésben az Altípusok közül
most válasszuk az első sor első elemét! Az így kapott diagram ter-
melési adatai a bal oldali értéktengellyel összevetve, a forgalmi ada-
tok a jobb oldali tengelyhez mérve pontos értékeket mutatnak.
A trendvonal polinomjának rajzolásához most magasabb fokon il-
lesszük az adatokra a görbét, ehhez állítsuk be az 5 sorrendet! Mint
a fenti ábrán látható, ez a görbe már több domború-homorú részt is
tartalmazhat.
53. Feladat – automatikusan változó diagram 1.

A diagramok természetesen mindig automatikusan változnak, köve-
tik a forrásadatok változását. Most azonban olyan diagramot kell
készítenünk a heti adatokat tartalmazó munkalapból, amely a terme-
lési adatok közül mindig az utolsó négy hétre vonatkozó adatokat
ábrázolja. A diagramrajzolásra egy külön indító nyomógombot hoz-
zunk létre! A következő megoldás akkor alkalmazható, ha az év 52

53. Feladat – automatikusan változó diagram 1. 1409
heti termelési adatait sorban egymás után, egyetlen sor kihagyása

nélkül rögzítik.
Megoldás:
1. Vigyük be az alapadatokat a mellékelt ábra szerinti minta alap-
ján! Az egyszerűség kedvéért kiindulhatunk az előző feladat táb-
lázatából, csak az A oszlop adatait módosítsuk. Ha az A3 cellá-
ba beírjuk 1. hét, akkor a cella kitöltőjelének húzásával azonnal a
megfelelő sorozatot állítjuk elő.
2. Készítsük el a Visual Basic modullapon a következő ábrán be-
mutatott eljárást! Az eljárás megkeresi az utolsó négy hét adatait
és a H2 cellától kezdődő tartományba másolja. A modullap beil-
lesztéséhez adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Visual Basic
parancsát, vagy nyomjuk meg az Alt+F11 billentyűkombinációt,
utána kattintsunk a jobb egérgombbal a projektablakban a mun-
kalapunk nevére, majd adjuk ki a helyi menü Insert  Module
parancsát vagy az Insert menü Module parancsát!
3. Az eljárást begépeléssel adjuk meg. Az eljárásfej beilleszthető
az Insert/Procedure paranccsal is. A megjelenő párbeszédpa-
nelen adjuk meg az eljárás nevét, válasszuk ki típusát. A többi
kapcsoló, változótípus és hatókör értelmezéséhez lásd a Visual
Basic szintaktikai áttekintés című részt.
1410 DIAGRAMOK
Az utolsó négy hét adatait megkereső és másoló eljárás
Az eljárás fejét beillesztő párbeszédpanel

4. Vegyünk fel egy gombot a diagram kirajzoltatásának indítására!
Ehhez a Fejlesztőeszközök szalag Beszúrás gombmenüjében

kattintsunk a gomb űrlap-vezérlőelemre, majd húzással jelöljük ki

a gomb helyét a munkalapon.
5. A Makró-hozzárendelés párbeszédpanelen válasszuk ki az
utolsó_négy_hét makrót, majd kattintsunk az OK gombra!
6. Kattintsunk a gomb feliratára a jobb egérgombbal, ezzel kivá-
lasztjuk a gombot, utána a bal egérgombbal kattintsunk a felirat-
ba és cseréljük ki a gomb szövegét a következőre: Diagramraj-
zolás az utolsó 4 hétből.
7. Másoljuk az eredeti munkalap A1:G1 tartományát a H1:N1 tar-
tományba, hogy a diagramrajzolás egyszerűbb legyen (innen
vesszük majd a feliratokat). Ehhez húzással jelöljük ki a munka-
lap A1:G1 tartományát, nyomjuk meg a Ctrl+C billentyűkombi-
nációt, utána kattintsunk a H1 cellára, majd nyomjuk meg a
Ctrl+V billentyűkombinációt!
A gombhoz rendeljük az eljárást

8. Próbáljuk ki a nyomógombot! Természetesen csak a hozzáren-
delt eljárást hajtja végre, vagyis az utolsó négy hét adatait a H2
cellával kezdődő tartományba másolja. A diagram automatikusan
követi majd e tartomány adatainak változásait.

1412 DIAGRAMOK
A nyomógomb próbája
9. Az előző feladat szerint készítsük el a munkalapon a két érték-
tengelyt használó oszlopdiagramot a H1:N5 tartomány adataiból.
10. A diagrammal takarjuk el az utolsó négy hét segédadatait tartal-
mazó H1:N5 tartományt! Ehhez kattintsunk a diagramba, majd
húzzuk egérrel az elrejteni kívánt terület fölé!
Ha beviszünk (törlünk) egy sort, kattintsunk a gombra

11. Próbáljuk ki a diagramrajzolást most már a nyomógombbal indít-
va! Ehhez vigyünk be újabb sorokat az alapadatok listájának bő-
vítésével, majd kattintsunk a Diagramrajzolás az utolsó 4 hétből

54. Feladat – változó diagram 1413
gombra. A diagram azonnal megváltozik, adatjelölői a táblázat

utolsó négy sorának adatait jelenítik meg.
54. Feladat – változó diagram

Oldjuk meg az előző feladatot úgy, hogy egy léptető vezérlővel ad-
hassuk meg a diagram rajzolásához szükséges kezdő hetet.
Megoldás:
1. Először is – mivel az előbbi feladatból sok mindent felhasználunk
– készítsünk másolatot a kész munkalapról. Mint mindent az Ex-
celben, ezt is többféle módon végezhetjük (a lehetséges megol-
dások közül három):
A munkalap kijelölése után nyomjuk meg a Ctrl+C billen-
tyűkombinációt. Illesszünk be egy új munkalapot az utolsó
munkalap fülének Munkalap beszúrása ikonjára kattint-
va! Nyomjuk meg a Ctrl+V billentyűkombinációt.
Fogjuk meg a másolandó munkalap fülét és a Ctrl billentyű
nyomva tartása közben húzzuk egy lapfüllel jobbra, majd
engedjük fel az egérgombot. Ekkor megjelenik az új helyen
a másolt munkalap. Ha a Ctrl billentyűt nem tartjuk nyomva
vagy a kelleténél korábban engedjük fel, akkor csak moz-
gatjuk, nem másoljuk a munkalapot!
Lapmásolás húzással
Kattintsunk a jobb egérgombbal a másolandó munkalap fü-
lére, utána adjuk ki a helyi menü Másolás vagy áthelyezés
parancsát. A párbeszédpanelen jelöljük be a Legyen má-
solat jelölőnégyzetet, majd válasszuk ki a Melyik lap elé
listában a másolat helyét, végül kattintsunk az OK gombra.

1414 DIAGRAMOK
Akár másik munkafüzetbe is másolhatunk

2. A lap másolása után nevezzük át a munkalapot.
3. A Fejlesztőeszközök szalag Beszúrás gombmenüjében kattint-
sunk a léptető objektum ikonjára.
4. Húzással rajzoljuk meg a diagram alatt a vezérlőt.
Formázzuk a beszúrt léptetőt

5. A Vezérlő formázása párbeszédpanel Vezérlő lapján állítsuk be
az ábra szerinti értékeket. A Minimális érték 1 legyen, mert a
legkorábbi diagram az 1-4. hetek adataiból épül fel. A Maximális
érték legyen 49, ugyanis ekkor az év utolsó 4 hetének adataiból
rajzolunk diagramot. A Léptetési távolság 1, mert hetenként
akarjuk görgetni előre-hátra a diagramot. Cellacsatolásnak a
54. Feladat – változó diagram 1415
$H$6 cellahivatkozást vegyük fel (ez egy üres cella a segédada-

tok alatt).
6. Lépjünk át a Visual Basic szerkesztőbe és rögzítsük a következő
eljárást a modullapon:
Sub négy_hét()
i = Cells(6, 8) + 5
Range(Cells(i, 1), Cells(i - 3, 7)).Copy (Cells(2, 8))
'az utolsó négy hét adatait a H2 cellától kezdődően másoljuk
End Sub
7. Térjünk vissza a munkalaphoz. Kattintsunk a jobb egérgombbal

a beillesztett léptetőre, majd adjuk ki a helyi menü Makróhozzá-
rendelés parancsát! Kapcsoljuk az illesztőhöz a fenti négy_hét()
eljárást. Ha félrehúzzuk a diagramot, akkor láthatjuk, hogy a lép-
tető nyilaira kattintva a segédadatok a H6 cellában megjelenő
számmal együtt változnak.
8. Kattintsunk most a diagramra! Adjuk ki a Diagram menü For-
rásadat parancsát! A mellékelt ábrán látszik, hogy egyetlen lé-
pésben a segédadatokat adjuk meg forrásadatként.
9. A párbeszédpanel OK gombjára kattintás után takarjuk el a
diagrammal a segédadatokat! Ehhez a diagramot húzzuk a táb-
lázat tetejére (bal felső sarka takarja a H1 cellát). Most már ki-
próbálhatjuk a léptetőt, a diagram a léptető állásától (a csatolt
cella tartalmától) függően mindig másik 4 hét adatát mutatja.
10. Írjunk a diagram alá egy szöveget, amely mindig a léptető állásá-
tól függően változik! Ehhez válasszunk egy cellát a diagram alatt,
a léptető mellett, majd írjuk a cellába a következő képletet:
="Diagramrajzolás a(z) "&SZÖVEG(H6;"#")&". héttől kezdődően"
Itt a H6 cella tartalmát belefűztük a képaláírásba. Ez egy közke-
letű, magyartalan megoldás, hiszen „univerzális” névelőt tartal-
maz. Próbáljuk meg átalakítani a képletet úgy, hogy a kijelzett
számnak megfelelően helyesen írja ki a névelőt. Vagyis 2, 3, 4,
6, 7, 8, 9 esetén az „a”, illetve az 1, 5 számokhoz az „az” névelőt
használja.
1416 DIAGRAMOK
11. Írjuk a Visual Basic modulba a következő függvényt:

Function névelő(szám)
'névelő illesztése a követő számhoz

If (szám=1) Or (szám=5) Then névelő = "az " Else névelő = "a "
End Function
A segédadatok a forrásadatok
12. A képaláírást helyezzük el a diagram címében is! Ehhez adjuk ki
a Diagrameszközök Elrendezés szalag Diagramcím/A diag-
ram felett parancsát, majd azonnal írjuk a képaláírást tartalmazó
cella hivatkozását a szerkesztőlécre (például az ábra szerinti
esetben: ='54.Feladat'! $H$21: $N$21)! A képlet beírását az =
karakter bevitele után a cellába kattintva is megadhatjuk…
13. Módosítsuk a képaláírás (vagy diagramcím) képletét a követke-
ző, helyesen író képletre:
="Diagramrajzolás "&névelő(H6)&SZÖVEG(H6;"#")&". héttől
kezdődően"
14. Vagy egyszerűen hivatkozzunk csak a H22 cellára:
="Diagramrajzolás "&H2&"től kezdődően"

Ez utóbbi esetben a névelőt „nagyvonalúan” elhagytuk, persze a H2

cella tartalmából is kibogozható, hogy a karakterláncban szereplő
számjegy leírva magán vagy mássalhangzó:
Function névelő()
'névelő illesztése a követő számhoz

i = Cells(2, 8)
If (Mid(i, 1, 2) = "1.") Or (Mid(i, 1, 1) = "5") Then névelő = "az " Else
névelő = "a "
End Function
Ezt felhasználva a címet adó képlet:

="Diagramrajzolás "&névelő()&H2&"től kezdődően"
Ügyeljünk arra, hogy ez csak egy példa, a paraméter nélküli névelő
függvény máshol nem használható fel, mert a fix H2 cellára hivatko-
zik. Természetesen a korábbiak szerint ez a függvény is paraméte-
rezhető.
55. Feladat – automatikusan változó diagram 2.

Oldjuk meg az előző feladatot úgy, hogy ne legyen szükség nyomó-
gombra, sem semmiféle külső vezérlőre. A segédadatok elhelyezé-
sét most egy eseményvezérelt eljárással oldjuk meg, amely mindig
lefut, ha a munkalapon változás történik.
Megoldás:
1. Először most is – mivel az előbbi feladatból szintén csaknem
mindent felhasználunk – készítsünk másolatot a kész munkalap-
ról (válasszunk tetszőleges módszert az előző példa szerint).
2. Lépjünk át a Visual Basic szerkesztőablakába.
3. A bal oldali projektlistán válasszuk ki munkalapunkat, az objek-
tumlistán pedig a Worksheet objektumot, végül az eljárás listán a
Change elemet. Ez az eljárás fut le automatikusan a munkala-
pon bekövetkezett bármilyen változás (adatmódosítás, törlés, új
sor beírása) után.

1418 DIAGRAMOK
4. A szerkesztőablakban megjelenik az eljárás váza. Írjuk be a

vázba a lényegi utasításokat, amelyeket végrehajtatunk a prog-
rammal változás esetén.
5. Lépjünk vissza a munkalapra és változtassunk az adatokon!
Természetesen a „közönséges” diagramok is képesek azonnal
reagálni a forrásterület változásaira, azonban a forrásterület mé-
retének változásaira – mint esetünkben megoldottuk – nem ké-
pes.
Eseményvezérelt eljárás szerkesztése

Előfordulhat, hogy a makró a Range osztály Copy metódusa hibás
hibaüzenetet adja, ezért a másolást végző Range(Cells(i - 1, 1),
Cells(i - 4, 7)).Copy (Cells(2, 8)) kódrészletet lecserélhetjük a követ-
kezőre:
sor = 1
For j = i - 4 To i - 1
sor = sor + 1
For oszlop = 1 To 7
Cells(sor, oszlop + 7) = Cells(j, oszlop)
Next

56. Feladat – kördiagramok készítése 1419
Next
Ez esetben viszont a diagramaláírást adó képlet:

="Diagramrajzolás a "&H2&"től kezdődően"
Ennek megfelelően a diagramcím:
=$G$25:$M$25
Sajnos az is előfordulhat, hogy ez a megoldás csak a 2007-es vál-
tozatban működik.
56. Feladat – kördiagramok készítése

A kördiagramok különösen alkalmasak a részek egymáshoz viszo-
nyított arányának bemutatására. Készítsünk diagramot a mellékelt
ábra szerinti adatokból!
A diagramrajzolás alapadatai
Megoldás:
1. Rögzítsük az ábra szerint alapadatokat!
2. Jelöljük ki az A1:F1, valamint az A3:F14 tartományokat! Most
azért nem jelöljük ki a G oszlopot, mert kördiagramok esetén
nincs lehetőség az oszlopdiagramoknál használt két értéktengely
beállításnak, amivel a tonnában és forintban megadott értékek
ábrázolását elkülöníthetjük. Emlékeztetőül: a nem összefüggő

1420 DIAGRAMOK
munkalaptartományokat a Ctrl billentyű nyomva tartása közben,

végzett kattintással és húzással jelöljük ki.
3. Adjuk ki a Beszúrás szalag Torta/Kétdimenziós torta paran-
csát (a Torta gombból lenyíló menü első altípusát válasszuk)!
Megjegyezzük, hogy ugyanezt az ábrázolásmódot terjeszti ki
térbeli megjelenítésre a Háromdimenziós torta altípus, vagyis a
„tortadiagram” (pedig itt a harmadik dimenzió elvileg lehetőséget
adna arra is, hogy a teljes mennyiséggel, az körcikkek összegé-
vel arányos magasságú hengereket alakítsunk ki).
Először a legegyszerűbb típust választjuk

4. Mivel ez a diagramtípus csak egyetlen adatsor tartalmát képes
ábrázolni, lényeges döntést kell hoznunk, éspedig azt kell eldön-
tenünk, hogy az adatsorok a sorokban vagy az oszlopokban he-
lyezkednek el! Ha a sorokat választjuk, akkor arról készíthetünk
diagramot, hogy a termékpaletta összetevői az egyes hónapok-
ban milyen arányban szerepelnek. Ha az adatsorozatokat oszlo-
pokban adjuk meg, akkor egyetlen termék egy éven át mért havi
termelési adatai jelennek meg a körcikkekben.
A két ábrázolási mód között a Diagrameszközök Tervezés sza-
lag Sor/Oszlop váltása kapcsolóval válthatunk.
56. Feladat – kördiagramok készítése 1421
Óriási jelentősége van, hogy az adatsorok hol vannak…
Sorok és oszlopok között a párbeszédpanelen is válthatunk

5. Ha az adatsorokat a kijelölt terület soraiból vesszük, akkor vagy
pontosan kijelöljük a táblázatban – még a diagram készítése
előtt – a megfelelő sort és jelmagyarázat (fejléc) adatokat tartal-
mazó tartományt, vagy kiadjuk a helyi menü vagy a Diagram-
eszközök Tervezés szalag Adatok kijelölése parancsát.
Sorok és oszlopok között az Adatforrás kijelölése párbeszéd-
panelen is válthatunk. A program a kijelölt tartománynak azon-
ban mindig csak az első sorából (oszlopából) rajzol diagramot,
így hiába választjuk a Jelmagyarázat (Adatsor) listából a Már-
1422 DIAGRAMOK
ciust, a diagram a januári adatokat mutatja majd. Ennek elkerü-

lése érdekében az ábrázolandó adatsoron kívüli sorokat távolít-
suk el. Ehhez jelöljük ki az Adatforrás kijelölése párbeszédpa-
nelen a Jelmagyarázat (Adatsor) listában a törlendő sort, majd
kattintsunk az Eltávolítás gombra! Ne aggódjunk, az adattábla
adatai sértetlenek maradnak, csak a kijelölt tartomány lesz ki-
sebb…
6. Töröljük így az összes felesleges sort! Másik megoldás, ha törlés
nélkül, a Jelmagyarázat (Adatsor) lista tetején látható nyilakkal
az ábrázolandó adatsort a lista tetejére helyezzük (ekkor meg a
sorrend nem változik a forrásadatok között).
7. Korábban a diagramvarázsló párbeszédpaneljén adtuk meg a
feliratokat, most ezeket a Diagrameszközök Elrendezés és
Tervezés szalagjain adjuk meg. Próbáljuk ki a Diagramelren-
dezések csoport elemeinek hatását! Ezekkel egyetlen utasítás-
sal megváltoztathatjuk a jelmagyarázat helyét, az adatfeliratokat,
a diagram méretét. Természetesen ezek is csak alapbeállítások,
a diagram kijelölése után húzással minden elem helye módosít-
ható, illetve a diagram tartalma az Elrendezés szalag elemeivel
bővíthető, a kijelölt elem a Formátum szalag parancsaival mó-
dosítható.
Két lehetséges elrendezés a hét közül

8. Hasonlóan járjunk el, ha az ábrázolandó adatsorok oszlopokban
helyezkednek el, azaz az egyetlen termékfajta hónapok szerinti
adatait akarjuk összevetni. Ekkor azonban az ábrázolandó osz-
57. Feladat – kördiagramok készítése 2. 1423
lopokat távolítjuk el, hiszen ezek tartalmazzák az adatsorokat (és

a program most is az első oszlopból rajzolná a diagramot). Az
oszlopok törlése helyett itt is használhatjuk az Adatforrás kijelö-
lése párbeszédpanel sorrendmódosító gombjait, hiszen a prog-
ram mindig csak a lista legfelső adatsorából rajzolja a diagramot.
A fentiekre egy egyszerűbb módszert is bemutat a következő fe-
ladat.
9. Húzással helyezzük el, és méretezzük a diagramot. Figyeljük
meg, hogy ha a diagramban nem fér el az adatjelölő címkéje,
akkor az a diagramon kívülre kerül, és mutatóvonallal kapcsoló-
dik az adatjelölőhöz.
10. Válasszunk látványos megjelenítést a Diagrameszközök Terve-
zés szalag Diagramstílusok galériájának választékából! Ilyenre
az Excel 2007 előtti változataiban nem volt lehetőség.
Néhány minta a sablonnal formázás után

A végleges változat kiválasztását segíti, hogy az új forma néhány
kattintással kiválasztható. Döntésünk után ellenőrizzük az adatjelö-
lők címkéit, mert a programban nincs automatikus elválasztás és így
eléggé csúnya megoldások is előfordulhatnak (lásd a fenti ábrát).
57. Feladat – kördiagramok készítése 2.

Készítsünk olyan kördiagram sorozatot, amely az előző példa alap-
adataiból kiindulva, a termékösszetétel havi változásának adatait
ábrázolja. Tehát a havonta kapott adatokból készítsünk egy-egy
1424 DIAGRAMOK
kördiagramot. Ezzel a módszerrel kiküszöbölhetjük azt a hiányossá-

got, hogy a kördiagram valójában csak egyetlen adatsort képes
szemléltetni.
Megoldás:
1. Rögzítsük az alapadatokat, majd készítsük el a januári adatsor-
ral az alap kördiagramot az előző példa szerint!
2. A Diagrameszközök Elrendezés szalag Jelmagyarázat/Jel-
magyarázat a jobb oldalon parancsával készítsük el a jelma-
gyarázatot!
3. Húzzuk a jelmagyarázatot a diagram bal oldalára!
4. Húzással nagyítsuk fel a diagramot!
5. Az Adatfeliratok/További adatfelirat-beállítások paranccsal
helyezzük el az adatfeliratokat (lásd az ábrát)! Ezzel készen va-
gyunk a prototípussal, most már másolhatjuk a diagramot.
Adatfeliratként a százalékot jelenítsük meg

6. Kattintsunk a kész diagramra (egyszeresen jelöljük ki)!
7. A Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzással készítsünk má-
solatot a diagramról a diagram mellé!
8. Most kattintással csak a második diagramot jelöljük ki! Ekkor
megjelennek az adattáblában az ábrázolt adattartományt jelző
szimbólumok, színes szegélyek.
9. Húzzuk a szegélyt egy sorral lejjebb! Most a diagram átalakul, a
februári adatokat mutatja.
57. Feladat – kördiagramok készítése 2. 1425
10. Jelöljük ki az első két diagramot a Ctrl billentyű nyomva tartása

közben tett kattintással!
Ha kijelöltük a diagramot, az ábrázolt adatsor könnyen lecserélhető

11. Tartsuk tovább nyomva a Ctrl billentyűt és hozzunk létre húzás-
sal egyszerre két másolatot! Érdemes előre elgondolni, hogy
hány sorból és oszlopból álló diagram-sorozatot készítünk, mert
akkor az első sor elkészülte után, annak másolásával egyszerre
létrehozhatjuk a további sorokat.
Mind a 12 hónaphoz készítsünk kördiagramot

1426 DIAGRAMOK
12. Jelöljük ki most a bal oldali diagramot, majd a fentiek szerint hú-
zással adjuk meg, hogy a márciusi adatokat ábrázolja!
13. Ismételjük meg a fenti lépéseket, hogy elkészítsünk mind a 12
diagramot!
58. Feladat – kördiagramok átalakítása

Az egydimenziós kördiagram könnyen átalakítható más egydimen-
ziós diagramokká. Ha ezeket térbeli (háromdimenziós) diagramok-
nak is nevezik, az csak azért van, mert az adatjelölők térbeli ido-
mok, valójában továbbra is csak egyetlen adatsort ábrázolnak, tehát
ebből a szempontból egydimenziósak. Készítsünk az előző példa
egyik diagramjából torta- és robbantott kördiagramokat!
A tortadiagram egyetlen kattintással kialakítható
Megoldás:
1. A tortadiagramhoz kattintással válasszuk ki az átalakítandó diag-
ramot!
2. A Diagrameszközök Tervezés szalag Más diagramtípus pa-
rancsával megjelenített párbeszédpanelről válasszuk a tortadiag-
ramot!
3. Az alapértelmezés szerinti térhatás nem igazán mutatja a torta-
jelleget. Ezért kattintással jelöljük ki a rajzterületet, utána adjuk ki
a helyi menü Térbeli forgatás parancsát! Állítsuk be az Elforga-
59. Feladat – perecdiagramok készítése 1427
tás X, Y és Távlat mezőkkel a megfelelő térhatást szemléltető

megjelenítést!
4. A robbantott kör- és robbantott tortadiagram kialakításához kat-
tintsunk a diagram egy adatjelölőjére, és húzással alakítsuk át a
diagram típusát. Ugyanezzel a módszerrel a robbantott diagra-
mok visszaalakíthatók. Ilyen esetben az adatjelölőt nem a diag-
ram közepétől kifelé húzzuk, hanem befelé „toljuk”.
A kördiagram húzással robbantott kördiagrammá alakítható

5. Az átalakítást a diagram helyi menüjének parancsaival is végez-
hetjük.
Átalakítás a helyi menü parancsaival
59. Feladat – perecdiagramok készítése

A perecdiagramok kétdimenziós adatábrázolásra is alkalmasak.
Azaz szemben a kördiagramokkal egyszerre képesek bemutatni,
hogyan változtak a termékösszetétel arányok az év folyamán.

1428 DIAGRAMOK
Megoldás:
1. Rögzítsük az alapadatokat az első kördiagrammal foglalkozó
példa ábrája szerint!
2. Majd készítsük el a januári adatsorral az alap kördiagramot az
előző példa szerint!
3. Jelöljük ki az A1:F1, és az A3:F14 tartományokat! A nem össze-
függő munkalaptartományokat most is a Ctrl billentyű nyomva
tartása közben, végzett kattintással és húzással jelöljük ki.
4. Adjuk ki a Beszúrás szalag Egyéb diagramok/Perec parancsát,
vagy kattintsunk a Diagramok csoport neve melletti ikonra és a
párbeszédpanelről válasszuk az első perec formát!
5. Formázzuk a diagramot beépített stílusgaléria alapján!
6. Most egyetlen adatsort ábrázoltunk. Ha az Adatok kijelölése
párbeszédpanelen a többi sort is kiválasztjuk, akkor arról készít-
hetünk diagramot, hogy a termékpaletta összetevői az egyes
hónapokban milyen arányban szerepelnek. Ha az adatsorozato-
kat oszlopokban adjuk meg, akkor az összes termék egy éven át
mért havi termelési adatai jelennek meg az ívcikkekben.
A termékeket a koncentrikus körök jelentik

7. Az ábrákon látszik, hogy az első esetben, amikor az adatsorokat
az oszlopokból vettük, az egyes termékek adatai koncentrikus
körökben helyezkednek el (sokat segíthetne a nagyságrendek
értelmezésében, ha a körök sugara arányos lenne a termelés-
sel). Jelenítsük meg az egyes ívcikkeken az adott hónap éves
termelésre vonatkoztatott százalékát! Ehhez jelöljük ki a diagra-
Tipp 1429
mot, majd adjuk ki a Diagrameszközök Elrendezés szalag

Adatfeliratok/További adatfelirat-beállítások parancsát, és a
párbeszédpanelen jelöljük be a Százalék jelölőnégyzetet!
Tipp
Mivel ez még mindig nem segít abban, hogy melyik sáv milyen ada-
tot jelöl, két lehetőségünk van:
Ha a diagramot csak Excelben nézzük meg a későbbiekben,
akkor az értelmezést segíti, hogy az adatjelölő fölé mozgatott
egérkurzor alatt megjelennek az adatjelölő jellemzői.
A kurzor alatt megjelenő jellemzők

Ha a diagramot kinyomtatjuk, akkor a fenti szolgáltatás nyil-
ván nem használható. Ilyenkor készítsünk a Beszúrás szalag
Alakzatok gombmenüje segítségével mutatóval ellátott szö-
vegbuborékokat.
A képfelirathoz a szövegbuborékot az alakzatok menüből vesszük

A legtöbb kézimunkát igénylő megoldás, ha mindegyik adat-
sorozathoz megjelenítjük a sorozat nevét az Adatfelirat for-
mázása párbeszédpanelen, utána – megfelelő nagyításban –
egyenként szerkesztve a feliratokat töröljük a felesleges is-
métlődéseket.

1430 DIAGRAMOK
Figyelem!
Ne felejtsük el, hogy a szövegbuborékokkal megadott feliratok nem
részei a diagramnak! Ezeket tehát a diagram átalakításai után elle-
nőriznünk kell, különben előfordulhat, hogy az újabb adatok vagy
adatváltozások rögzítése és ábrázolása miatt a nyilak már másik
termék adatjelölőjére mutatnak…
60. Feladat – perecdiagramok átalakítása

A perecdiagramok roppant egyszerűek, átalakításukra sincsen sok
módunk. Készítsünk olyan perecdiagramot, amely az adatsorokat a
sorokból veszi, így egy termék éven belüli termelési-arány változá-
sainak bemutatására alkalmas.
Ugyanaz a perecdiagram, de az adatsorok a sorokból származnak
Megoldás:
1. Az előző feladatban kialakított diagram kijelölése után adjuk ki a
Diagrameszközök Tervezés szalag Sor/Oszlop váltása paran-
csát!
2. Ezzel egyenértékű, ha helyi menü vagy a szalag Adatok kijelö-
lése parancsával megjelenített párbeszédpanelen a Sor/Oszlop
váltása gombra kattintunk.
61. Feladat – többszintű kategória 1431
3. Az Adatforrás kiválasztása párbeszédpanelen állíthatjuk be,

hogy melyik hónap adatait rajzoljuk ki. Jelöljük ki a törlendő sort,
majd kattintsunk az Eltávolítás gombra! Ne aggódjunk, az adat-
tábla adatai most is sértetlenek maradnak, csak a kijelölt tarto-
mány lesz kisebb… Ugyanígy használhatjuk a sorrendmódosító
gombokat is.
4. A robbantott perecdiagram különlegesen kezeli a legkülső kört
adó adatsort. A „robbantással” e sor adatjelölői választhatók le a
diagramról (ugyanez történt volna, ha a diagram létrehozásakor
a perecdiagramok második altípusát választottuk volna). Kattin-
tással jelöljünk ki egy adatjelölőt, majd húzással válasszuk le a
diagramról!
5. Ha máshol akarunk „robbantani”, akkor a leválasztandó adatsor
utáni adatsorokat az Adatforrás kiválasztása párbeszédpane-
len jelöljük ki, majd kattintsunk az Eltávolítás gombra!
„Robbantott” perecdiagram kialakítása húzással

Húzással a teljes adatsort (lásd a fenti ábra középső részét), vagy
annak kijelölt adatjelölőit (lásd a fenti ábra jobb oldalát) is elmozdít-
hatjuk.
61. Feladat – többszintű kategória

Előfordulhat, hogy a kategóriák magasabb szintű csoportot alkotnak,
így érdemes ezeket megjeleníteni a táblázatban és a diagramban
egyaránt. Készítsünk olyan diagramot és jelmagyarázatot, amely
együtt, de elkülöníthetően mutatja be a fő- és alkategóriákat!

1432 DIAGRAMOK
A feladat alapadatai a fő- és alkategóriákkal
Megoldás:
1. Rögzítsük az alapadatokat a mellékelt ábra szerint! Mint látjuk,
az ét- és tejcsokoládék jelentik az egyik főcsoportot, valamint a
vizsgált negyedévek jelentik az összevont kategóriákat.
2. Jelöljük ki az A1:H10 tartományt!
3. Adjuk ki a Beszúrás szalag Oszlop/Kétdimenziós oszlop pa-
rancsát!
4. A diagram forrásadatait úgy állítsuk be, hogy az adatsorok osz-
lopokban legyenek (ez egyébként az alapértelmezés)! Figyeljük
meg, hogy így a különböző termékek éven belüli eladási adatai-
nak alakulását tudjuk jól szemléltetni (az eredmény a következő
ábrán látható).
5. Most kattintsunk a jobb egérgombbal a diagramra!
6. Adjuk ki a Diagrameszközök – Tervezés szalag vagy a helyi
menü Adatok kijelölése parancsát!
7. A diagram forrásadatait úgy állítsuk be, hogy az adatsorok so-
rokban legyenek! Ehhez nyomjuk meg a párbeszédpanel
Sor/Oszlop váltása gombját!
8. A 6-7. lépés helyett egyszerűen rákattinthatunk a szalag
Sor/Oszlop váltása gombjára is.

61. Feladat – többszintű kategória 1433
Az adatsorok oszlopokból származnak

Figyeljük meg, hogy így a különböző termékcsoportok éven belüli
eladási adatainak változásait tudjuk jól szemléltetni (az eredmény a
következő ábrán látható).
Az adatsorok sorokból származnak

1434 DIAGRAMOK
Fontos!
Az ilyen diagramok nem bővíthetők az egyszerű húzd és dobd mód-
szerrel (vagyis, amikor az új adatsort kijelöljük, és a diagramba húz-
zuk). A diagram kiegészítéséhez az Adatforrás kijelölése párbe-
szédpanelen módosítsuk a hivatkozást, illetve a párbeszédpanelen
használjuk a Hozzáadás gombot.
62. Feladat – vegyes diagramok

A vegyes diagramok többféle diagram kombinációját alkalmazzák. A
térbeli diagramtípusok kivételével bármelyik szóba jöhet. Például
kördiagramban ábrázolhatjuk a termékösszetételt, az oszlopdia-
grammal, vagy grafikonnal a forgalmat.
Megoldás:
1. Rögzítsük az alapadatokat a mellékelt ábra szerint!
2. A megoszlás értékeit a következő képlettel számoljuk, amelyet
az E2 cellába írjunk: =SZUM(B2:D2)/SZUM($B$2:$D$5)
3. A képletet az E2 cella kitöltő jelének húzásával másoljuk az
E3:E5 tartomány celláiba is!
4. Jelöljük ki az A1:D5 tartományt!
5. Adjuk ki a Beszúrás szalag Pont parancsát! Válasszuk az első
típust a minták közül!

62. Feladat – vegyes diagramok 1435
A pontdiagram csak átmeneti állapot

6. Jelöljük ki a diagramot! Az E1:E5 tartománnyal bővítsük a diag-
ramot! Ehhez a forrásadatok jelét húzzuk a táblázatban!
7. Kattintással válasszuk ki valamelyik, a kategóriatengelyen talál-
ható (például a 4-es értékénél lévő) adatjelölőt (ez a Megoszlás,
amelyet más diagramformában nehezen választhattunk volna
ki), vagy használjuk a kiválasztásra a Diagrameszközök Elren-
dezés szalag kijelölő listáját!
8. A Diagrameszközök Tervezés szalag Más diagramtípus pa-
rancsával megjelenített párbeszédpanelen válasszuk a Megosz-
lás értékeihez a kördiagramot!

1436 DIAGRAMOK
A Megoszlás már elnyerte csaknem végleges formáját

9. A válasszuk a Forgalom értékeihez az oszlopdiagramot! Ehhez
jelöljük ki az egyik termék forgalmi adatjelölőit! Kattintsunk a di-
agram egyik pontszerű adatjelölőjére, ezzel kiválasztjuk a teljes
adatsort. Utána a Más diagramtípus párbeszédpanelen válasz-
szuk ki az oszlopdiagramot!
10. Végezzük el a 9. lépést a másik két adatsorra is!
11. Már csak a jelmagyarázat zavaros. Kattintással válasszuk ki,
majd újabb kattintással jelöljük ki a Megoszlás szöveget! Töröljük
ezt a Delete billentyűvel!
12. Zavaró az is, hogy a kördiagram színei megegyeznek az oszlop-
diagramokkal és így azt az érzetet keltik, hogy ugyanazt ábrázol-
juk. Ezért egyenként válasszuk ki a körcikkeket és a Diagram-
eszközök Formátum szalag Kijelölés formázása párbeszéd-
panel parancsával, vagy a helyi menü Adatpont formázása pa-
rancsával megjelenített párbeszédpanel Kitöltés lapján adjunk
eltérő kitöltést, mintázatot a körcikkeknek!

62. Feladat – vegyes diagramok 1437
Színátmenetes kitöltést is beállíthatunk

13. Egérrel fogjuk meg az egyik körcikket és húzzuk kifelé, hogy
robbantott kördiagramot kapjunk! Ugyanezt megtehetjük az
Adatpont formázása párbeszédpanel Adatsor beállítása lapján
is. Ha a beállítás előtt kijelöljük az összes körcikket, akkor a be-
állítás hatása természetesen egyszerre érvényesül az összes
körcikken, egyébként csak a kijelölt körcikken. Az összes kör-
cikk egyetlen kattintással választható ki, a diagramon belül egy
körcikk kiválasztására ekkor ismételten kell kattintanunk.
14. Jelöljük ki most az összes körcikket!
15. Adjuk ki a helyi menü Adatfeliratok formázása parancsát!
16. A Felirat beállításai lapon jelöljük be a Kategória neve és az
Érték jelölőnégyzeteket, majd zárjuk be a párbeszédpanelt az
Bezárás gombbal!
17. Mivel a kategórianevek helyett a program sorszámokat írt ki,
ezeket egyenként kiválasztva, szerkesztve módosítsuk!

1438 DIAGRAMOK
18. Most kattintással válasszuk ki az egyik megjelent kategória fel-

iratot, majd formázzuk félkövér dőltre, illetve állítsunk be hal-
ványsárga mintázatot a szöveg háttereként. Mindezt a Kezdőlap
szalag elemeivel végezzük!
A körcikkeket adatfelirattal látjuk el

19. Az oszlopdiagramok kategória feliratai (a hónapok) ennél egy-
szerűbben, a Tervezés szalag Adatforrás kiválasztása paran-
csával megjelenített párbeszédpanel Vízszintes tengelyfelirat-
ok (kategóriák) csoportjában egyenkénti szerkesztéssel, vagy a
forrásadat-tartomány kijelölésével módosítható.
A kész megoldás
63. Feladat – térbeli diagram forgatása makróval 1439
Fontos!
A síkbeli diagram térbelivel kombinálásakor hibaüzenetet kapunk,
miszerint ezek a diagramtípusok nem kombinálhatók. Ekkor a Nem
gombbal visszatérhetünk a korábbi állapothoz és választhatunk má-
sik 2D diagramtípust, az Igen gombbal viszont a kijelölt adatsort
térbelivé alakítjuk (így viszont a többi, nem kijelölt adatsor ábrázolá-
sa elvész).
A síkbeli diagram térbelivel kombinálásakor hibaüzenetet kapunk
63. Feladat – térbeli diagram forgatása makróval

A térbeli diagramok már szemléletesen mutatják be a kétdimenziós
adatsorok adatait is. Az „elméleti” részben láttuk, hogy a térbeli di-
agramok elforgatása, rálátása, perspektívája hogyan állítható be a
Diagrameszközök Elrendezés szalag vagy a helyi menü Térbeli
forgatás parancsával, vagy húzással. Készítsünk olyan makró prog-
ramot, amely folyamatosan forgatja a diagramot, és csak akkor áll
le, ha megnyomjuk az Esc billentyűt!
Megoldás:
2. Jelöljük ki az A1: F13 tartományt.
3. Válasszuk a Beszúrás szalag Diagram csoportjából az Osz-
lop/Térhatású oszlop csoport negyedik elemét! Az alap diag-
ram létrehozásával kapcsolatos többi parancsot lásd más felada-
tainknál, itt és most koncentráljunk a makró programra...
4. Miután elkészült a diagram, adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag
Visual Basic parancsát, vagy nyomjuk meg az Alt+F11 billen-
tyűkombinációt!
5. Gépeljük be a modulok közé a következő kódsorozatot:

1440 DIAGRAMOK
Sub diagrammozgatás()
ActiveSheet.DrawingObjects("Diagram 2").Select
ActiveSheet.ChartObjects("Diagram 2").Activate
’ a név természetesen megegyezik a diagram kiválasztása után, a
szerkesztőléc elején leolvasható névvel
On Error GoTo handleCancel 'hiba vagy ESC lenyomása ese-
tén kilépés
Application.EnableCancelKey = xlErrorHandler
j = 1: i = 0
For x = 1 To 1000000
Do
'elforgatás szögének megjelenítése a munkalapon a K10 cel-
lában
Worksheets("Mozgó diagramok").Cells(10, 11).Value = i
’a munkalap neve persze más is lehet, esetünkben például
63.Feladat
i=i+j
With ActiveChart
.Rotation = i
End With
Loop Until i > 359
i = 0 'mert az elforgargatás szöge legfeljebb 359 fok lehet
Next
handleCancel: Exit Sub
End Sub
A feladat alapadatai az „alap” térbeli oszlopdiagrammal

6. Mentsük el a makrót, zárjuk be a Visual Basic szerkesztőablakot!

7. Készítsünk egy makró indító gombot a gyorselérési eszköztárra!
Ehhez adjuk ki a Fájl szalagfül Beállítások parancsát!
8. Válasszuk Az Excel beállításai párbeszédpanel Gyorselérési
eszköztár lapján a Választható parancsok helye lista Makrók
elemét, abban az imént létrehozott diagrammozgatás makrót,
majd kattintsunk a Felvétel gombra!
9. Ezzel egy általános megjelenésű makró gomb felkerült a gyors-
elérési eszköztárba, azonban változtassuk meg ennek képét és
szövegét! Ehhez a Gyorselérési eszköztár testreszabása lis-
tában válasszuk ki a makró parancsot, utána kattintsunk a Mó-
dosítás gombra, majd adjuk meg a gomb új képét és megjelení-
tendő nevét!
Egyéni gombot készítünk a gyorselérési eszköztárra

10. Zárjuk be az OK gombokkal a párbeszédpaneleket! Kattintsunk
az egyéni nyomógombra és figyeljük meg a diagram forgását,
amelyet az Esc billentyű lenyomásával szakíthatunk meg. A
megszakítás megfelelő helyének kiválasztásához az elforgatás
1442 DIAGRAMOK
szögét folyamatosan kijelezzük és az egyszerűség kedvéért

csak ezt követően regeneráljuk a diagramot.
64. Feladat – térbeli diagram forgatása makróval

Készítsünk olyan makró programot, amely szabadon beállítható
irányban és tetszőleges lépésekkel forgat!
Megoldás:
1. Lépjünk a Visual Basic szerkesztőablakába és készítsünk máso-
latot az előbbi Diagrammozgatás makróról! Ehhez jelöljük ki a
makrót, nyomjuk meg a Ctrl+C billentyűkombinációt, majd moz-
gassuk a beszúrási pontot a makrólap végére és nyomjuk meg a
2. Nevezzük át a Diagrammozgatás makrót Diagrammozgatás2-re!
Ehhez egyszerűen írjuk címsora végére a 2-t.
3. Módosítsuk a Diagrammozgatás2 makrót a következő kódsorok
szerint:
Sub diagrammozgatás2()
Dim i, j, k, l As Integer
'diagram forgatása az aktuális szöghöz képest tetszőleges irány-
ban és szöggel
j = Worksheets("Mozgó diagramok (2)").Cells(6, 11).Value
'az elforgatás szöge a K6 cellában lesz
k = Worksheets("Mozgó diagramok (2)").Cells(1, 9).Value
'elforgatás iránya 1-balra, 2 jobbra, ez az I1 cellába kerül
ActiveSheet.DrawingObjects("Diagram 1").Select
ActiveSheet.ChartObjects("Diagram 1").Activate
'az aktuális szög levétele
aktszog = ActiveChart.Rotation
On Error GoTo handleCancel

'hiba vagy ESC lenyomása esetén kilépés
If k = 2 Then 'jobbra
l = aktszog + j
Else 'balra
l = aktszog - j
End If
With ActiveChart
.Rotation = l
End With
'elforgatás tényleges szögének megjelenítése a munkalapon

a K10 cellában
Worksheets("Mozgó diagramok (2)").Cells(10, 11).Value = l

End Sub
4. Mint látjuk, a makróban cellákból vesszük ki a forgatás irányát és
lépésszögét, ami végül is a forgatás sebességét szabályozza.
Ezeknek a celláknak a tartalmát viszont vezérlőkkel töltjük fel.
Hozzuk létre ezeket e vezérlőket! Először jelenítsük meg a Fej-
lesztőeszközök szalagot!
5. Válasszuk a Beszúrás gomb menüjéből az Űrlap-vezérlőelemek
közül a választókapcsoló elemet, majd húzással adjuk meg he-
lyét a munkalapon!
6. Kattintsunk a választókapcsoló feliratára, és nevezzük át: Balra!
7. A Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzással másoljuk le ezt
az objektumot a Balra kapcsoló alá, majd nevezzük át: Jobbra!
8. Hozzunk létre e két objektum köré egy csoportpanelt, amelyet
nevezzünk el Forgatás iránya néven!
9. Kattintsunk a jobb egérgombbal a választókapcsoló vezérlőelem-
re, majd adjuk ki a Vezérlő formázása parancsát!
10. A Vezérlő párbeszédpanel-lapon kapcsoljuk be a Térbeli árnya-
lás jelölőnégyzetet, és kössük a vezérlőt az $I$1 cellához!
11. Hozzunk létre egy szövegbeviteli mezőt (Text Box elem az Acti-
veX csoportban)! Ehhez válasszuk a beviteli mező elemet, majd
húzással rajzoljuk meg (itt adjuk majd meg a forgatás lépésszö-
gét)!

1444 DIAGRAMOK
A vezérlő formázása
12. Csatoljuk a beviteli mezőt a $K$6 cellához, itt visszük majd be a
forgatási lépésszög értékét.
13. Hozzunk létre egy léptető vezérlőelemet is, amelyet szintén a
$K$6 cellához csatoljunk! Tehát e szög értékét megadhatjuk
majd kattintgatásokkal is…
14. Hozzuk létre az Elforgatás szöge feliratot is.
A vezérlők elhelyezése
15. Most készítsünk egy parancsgombot, amelyhez kapcsoljuk a
diagrammozgatás2 makrót! Ehhez válasszuk ki a Beszúrás
gomb menüjéből a Parancsgomb elemet, rajzoljuk meg, majd
azonnal, (vagy később helyi menüje Makróhozzárendelés pa-
rancsával) hozzuk létre a kapcsolatot a makróval!
16. Készítsünk a Beszúrás szalag Alakzatok menüjéből egy hal-
ványsárga, szegély nélküli négyszöget a vezérlőelemek mögé. A
65. Feladat – térbeli diagram döntése makróval 1445
sorrendbeállító parancsokat a helyi menü Előrehozás/Hátra-

küldés almenüjében találjuk.
17. Írjuk az I10 cellába: „Tényleges szög:”, mert az aktuális elforga-
tási szöget a K10 cellában jelzi ki a makró.
18. Próbáljuk ki a makrót! Állítsuk be az irányt és a lépésszöget a
vezérlőkkel, majd kattintsunk a Diagrammozgatás gombra! A
forgatás számolása az Esc vagy a Ctrl+Break ( Pause ) billen-
tyűkkel megszakítható.
A kész megoldás
65. Feladat – térbeli diagram döntése makróval

Készítsünk olyan, gombbal indítható makrót, amely a térbeli diag-
ram döntését végzi a két végpont (-90o – 90o) között. A munkalapon
folyamatosan jelenjen meg a rálátási szög aktuális értéke! A döntést
az Esc billentyűvel állítsuk meg és újraindítás esetén az aktuális
döntési szögtől induljon tovább a döntés!
1446 DIAGRAMOK
Megoldás:
1. Lépjünk a Visual Basic szerkesztőablakába és készítsünk máso-
latot az előbbi Diagrammozgatás2 makróról! Ehhez jelöljük ki a
makrót, nyomjuk meg a Ctrl+C billentyűkombinációt, majd moz-
gassuk a beszúrási pontot a makrólap végére és nyomjuk meg a
2. Nevezzük át a Diagrammozgatás2 makrót Diagrammozgatás3-
re! Ehhez egyszerűen írjuk címsora végére a 3-at.
3. Módosítsuk a Diagrammozgatás3 makrót a következő kódsorok
szerint:
Sub diagrammozgatás3()
ActiveSheet.DrawingObjects("Chart 1").Select
ActiveSheet.ChartObjects("Chart 1").Activate
On Error GoTo handleCancel 'hiba vagy ESC lenyomása

esetén kilépés
j = 1:
i = ActiveChart.Elevation 'a kiinduló aktuális döntési szög
For x = 1 To 1000000
Do
i=i+j
With ActiveChart
.Elevation = i
End With
Worksheets("Mozgó diagramok (3)").Cells(10, 10).Value = i
Loop Until (i > 89) Or (i < -89)
'mert a rálátás legfeljebb 90 fok lehet irányt váltunk
If i > 89 Then
j = -1
Else
j=1
End If
Next
End Sub
65. Feladat – térbeli diagram döntése makróval 1447
4. Készítsük el a Diagramdöntés nyomógombot! Kattintsunk az

Fejlesztőeszközök szalag Beszúrás gombjának nyomógomb
elemére, majd húzással adjuk meg a gomb helyét!
5. Az automatikusan megjelenő Makró-hozzárendelés párbeszéd-
panelen kapcsoljuk a gombot a diagrammozgatás3 makróhoz.
A gombot a diagrammozgatás3 makróhoz kapcsoljuk

6. Kattintsunk a gombfeliratra és módosítsuk Diagramdöntés név-
re!
7. Írjuk az I10 cellába: Dőlés szöge:
Egy döntés közbeni állapot

1448 DIAGRAMOK
66. Feladat – dinamikus diagram – óra

Készítsünk olyan analóg órát, amely a pontos időt mutatja, és egy
nyomógombbal be- és kikapcsolható!
Az alap- és segédadatok természetesen elrejtendők

Megoldás:
1. Nyissunk egy új munkalapot, melyet nevezzünk át óra_1 -nek!
2. Rögzítsük az A1:D2 tartományban a másodpercmutató mozgási
koordinátáit. A középpont mindig a C1:D1 cellákban tárolt koor-
dinátájú pont. Az A2 cella tartalma a másodperceknek megfelelő
polárkoordináta értéket számolja ki:
=(((360/60)*MPERC(MOST()))-90)*-1
3. A C2 cellában az A2 cellából számoljuk a derékszögű koordiná-
tarendszer számára az X koordinátát: =(COS(RADIÁN(A2))*B2).
4. A D2 cellában az A2 cellából számoljuk a derékszögű koordiná-
tarendszer számára az X koordinátát: =(SIN(RADIÁN(A2))*B2).
5. Nevezzük el a C1:D2 tartományt másodpercmutatónak, mert ez
tartalmazza a másodpercmutató két végpontjának koordinátáit.
Jelöljük ki a tartományt, majd adjuk ki a Képletek szalag Név
megadása  Név megadása parancsát, majd írjuk a Név mező-
be a másodpercmutató nevet. Ha a hivatkozásban a kép szerinti
tartomány látszik, akkor kattintsunk a Hivatkozás gombra,
egyébként rögzítsük a mezőben az =óra_1!$C$1:$D$2 hivatko-
66. Feladat – dinamikus diagram – óra 1449
zást! Mindez azért szükséges, mert így fogunk hivatkozni a meg-

rajzolandó „adatsorra” (az óra_1 természetesen a munkalap ne-
vét jelenti).
6. A B2 cellába a másodpercmutató, a B5 cellába a percmutató, a
B8 cellába az óramutató hossza kerül.
A feladatban felhasznált nevek

7. Rögzítsük az A4:D5 tartományban a percmutató mozgási koor-
dinátáit. A középpont mindig a C4:D4 cellákban tárolt koordinátá-
jú pont. Az A5 cella képlete a perceknek megfelelő polárkoor-
dináta értéket számolja
ki:
=(((360/60)*PERCEK(MOST()))-90)*-1 (a 2007-es változatban:
=(((360/60)*PERC(MOST()))-90)*-1 )
10. Nevezzük el a C4:D5 tartományt percmutatónak, mert ez tartal-
mazza a percmutató két végpontjának koordinátáit. Jelöljük ki a
tartományt, majd adjuk ki a Képletek szalag menü Név meg-
adása  Név megadása parancsát és írjuk a Név mezőbe a
percmutató nevet. Ha a hivatkozásban a megfelelő tartomány
látszik, akkor kattintsunk a Hivatkozás gombra, egyébként rög-
zítsük a mezőben az =óra_1!$C$4:$D$5 hivatkozást!
11. Rögzítsük az A7:D8 tartományban az óramutató mozgási koor-
dinátáit. A középpont mindig a C7:D7 cellákban tárolt koordinátá-
1450 DIAGRAMOK
jú pont. Az A8 cella képlete az óráknak megfelelő polárkoor-

dináta értéket számolja ki (a képlet természetesen azért ilyen
bonyolult, mert 24 óra alatt kétszer teszi meg a mutató a tel-
jes kört): =(HA(ÓRA(MOST())>12;((360/12)*((ÓRA(MOST())-
12)+(PERCEK(MOST())/60)))-
90;((360/12)*((ÓRA(MOST())+(PERCEK(MOST())/60)))-90)))*-1
14. Nevezzük el a C7:D8 tartományt óramutatónak, mert ez tartal-
mazza az óramutató két végpontjának koordinátáit. Jelöljük ki a
tartományt, majd adjuk ki a Képletek szalag menü Név meg-
adása  Név megadása parancsát, majd írjuk a Név mezőbe az
óramutató nevet. Ha a hivatkozásban a megfelelő tartomány lát-
szik, akkor kattintsunk a Hivatkozás gombra, egyébként rögzít-
sük a mezőben az =óra_1!$C$7:$D$8 hivatkozást!
15. Nevezzük el a C1:D1 tartományt középpontnak!
16. Most létrehozunk egy XY diagramot a másodpercmutató számá-
ra. Jelöljük ki a C1:D2 tartományt! Válasszuk a Beszúrás szalag
Pont gombmenüjéből az utolsó típust!
A pontokkal és vonalakkal jelölt XY diagramot válasszuk

17. A Diagrameszközök Tervezés szalag Adatok kijelölése pa-

rancsával megjelenített párbeszédpanelen rendre vegyük fel a
másodperc, perc és óra adatsorokat. Ehhez a Hozzáadás gomb-
ra kattintást követően, az Adatsor szerkesztése párbeszédpa-
nelen az Adatsor neve mezőbe írjuk az =”másodperc” képletet,
majd az Adatsor X értékei mezőhöz jelöljük ki a C1:C2 tarto-
mányt (ekkor a következő képlet kerül ide: =óra_1!$C$1:$C$2),
azután az Adatsor Y értékei mezőhöz jelöljük ki a D1:D2 tarto-
mányt (ekkor a következő képlet kerül ide: =óra_1!$D$1:$D$2).
A másodperc, perc és óra adatsorok felvétele

19. Az Adatforrás kiválasztása párbeszédpanelen kattintsunk ismét
a Hozzáadás gombra!
20. Az Adatsor neve mezőbe írjuk az =”perc” képletet, majd az
Adatsor X értékei mezőbe rögzítsük a következő képletet:
=óra_1!$C$4:$C$5), utána az Adatsor Y értékei mezőbe rögzít-
sük a következő képletet: =óra_1!$D$4:$D$5.
21. Hasonlóképpen járjunk el az óra adatsorral is. Az Adatsor neve
mezőbe írjuk az =”óra” képletet, majd az Adatsor X értékei me-
zőbe rögzítsük a következő képletet: =óra_1!$C$7:$C$8, utána

1452 DIAGRAMOK
az Adatsor Y értékei mezőbe rögzítsük a következő képletet:

=óra_1!$D$7:$D$8.
22. Hasonló módon vegyük fel a középpontot is! Ekkor az X értékek
mezőbe rögzítsük a következő képletet: =óra_1!$C$1, az Y ér-
tékek mezőbe rögzítsük a következő képletet: =óra_1!$D$1.
23. Kattintsunk a Diagrameszközök Elrendezés szalagfülre! Adjuk
ki a Jelmagyarázat/Nincs parancsot!
24. Adjuk ki a Tengelyek/Elsődleges vízszintes tengely/Nincs
parancsot!
25. Adjuk ki a Tengelyek/Elsődleges függőleges tengely/Nincs
parancsot! Mint a következő ábrán látjuk, korántsem vagyunk
kész. Ugyanis most még a mutatók irányától függően a diagram
középpontja is mozog, ettől élvezhetetlenül ugrál az egész óra.
Készen vagyunk?
26. A mutatók helyzetén is segít, ha felveszünk egy adatsort, amely
az óra számlapjának határát jelzi. Ehhez rögzítsük a K1:N3 tar-
tományba a következő ábra szerinti adatokat.
27. A K oszlopban a fokokat szerepeltetjük (hat fokonként húzott
szelővel rajzoljuk majd meg a kört). Az M2 cellába írjuk az X ko-
ordinátát számoló képletet: =M$1+(COS(RADIÁN(K2))*L$1)

A körrajzolás alapadatai
28. Az N2 cellába írjuk az Y koordinátát számoló képletet:
=N$1+(SIN(RADIÁN(K2))*L$1)
29. Jelöljük ki az M2:N2 cellákat és húzzuk a kitöltőjelet eggyel lej-
jebb, vagyis az N3 celláig!
30. Ennek az volt az értelme hogy így egyszerű húzással, a képletbe
írt abszolút és relatív cellahivatkozásoknak megfelelően kiszá-
molhatjuk a kör többi pontját: jelöljük ki a K2:N3 cellákat és húz-
zuk a kitöltőjelet az N62 celláig! Most a K62 cellában a 360 érté-
ket látjuk, ami mutatja, hogy a teljes kört kiszámoltuk. Az első
néhány helyes értéket mutatja a következő ábra:
Az első néhány helyes koordináta-érték

31. Jelöljük ki az M2:N62 tartományt, és a fentiek szerint nevezzük
el kör néven!
32. Adjuk a kör adatsort is a diagramhoz! Ehhez jelöljük ki a diagra-
mot, majd adjuk ki a Diagrameszközök Tervezés szalagon az
Adatok kijelölése parancsot!

1454 DIAGRAMOK
33. Az Adatforrás kijelölése párbeszédpanelen kattintsunk a Hoz-

záadás gombra!
34. Válasszuk ki az adatsorok listában a most létrejött üres kör adat-
sort, és módosítsuk a következők szerint. Az Adatsor neve me-
zőbe írjuk: ="kör", az Adatsor X értékei mezőbe írjuk:
=óra_1!$M$2:$M$62, az Adatsor Y értékei mezőbe írjuk:
=óra_1!$N$2:$N$62.
35. Ha diagramtípusként korábban a pontjelöléses XY diagramot
választottuk, akkor az adatjelölők is megjelennek a körön. Ennek
eltávolításához jelöljük ki a diagramot, majd az adatsort, utána
adjuk ki a Diagrameszközök Formátum szalag Kijelölés for-
mázása parancsát!
36. A Jelölő beállításai párbeszédpanel-lapon válasszuk a Nincs
rádiógombot!
37. Most a diagram hátterét jelöljük ki, és távolítsuk el a mintázatot!
Akár átmenetes kitöltés hátteret is beállíthatunk (lásd az ábrát).
38. A kijelölt diagram sarokfogójának húzásával állítsuk be a kör
számlapformát!
Jó úton a cél felé…

39. Most a nyomógombos indítást-leállítást készítjük el. Olyan nyo-

mógombot alakítunk ki, amely a funkciónak megfelelően (indítás
vagy leállítás) változtatja feliratát. Ehhez előbb jelenítsük meg a
Visual Basic szerkesztőablakát és rögzítsük a következő ábra
szerinti két modult.
40. A modulokban hivatkozott órafutás tartomány egy segédváltozót
tartalmazó cella. Nevezzük el így az E1 cellát! Ehhez a cellához
kötjük majd a nyomógombot.
41. Az E2 cellában viszont a kapcsoló állásának megfelelően változ-
tatjuk a tartalmat a következő képlettel:
=HA(órafutás;"Leállítás";"Indítás")
42. Most készítsük el a nyomógombot! Válasszuk a Fejlesztőesz-
közök szalag Beszúrás gombjának nyomógomb elemét, és hú-
zással alakítsuk ki a gombot!
43. A helyi menüből kiadható Makróhozzárendelés parancs párbe-
szédpanelén kapcsoljuk a gombot az órademo makróhoz!
Az óra frissítés és kapcsolás moduljai

44. Amikor a gomb kijelölt állapotban van, kattintással kapcsoljuk az
E2 cellához (a szerkesztőlécen is beírhatjuk: =$E$2)! Ezzel a

1456 DIAGRAMOK
gombon megjelenő feliratot az E2 cellából vesszük, ami mindig

vált az „indítás” és „leállítás” között…
45. Formázzuk a mutatókat eltérő módon. Az Adatpont formázása
párbeszédpanelen válasszunk vastagabb-vékonyabb vonalakat
a háromféle mutatóhoz! Akár eltérő színeket is választhatunk. Az
egyes adatjelölőkről levehetjük a jeleket. Többféle órát is létre-
hozhatunk, ha a Ctrl billentyű nyomva tartása közben, egyszerű
húzással másolatot készítünk az óráról, majd a másolatot for-
mázzuk (lásd a következő ábrát).
46. Próbáljuk ki a gombot! Indítja és leállítja az órát? Az E1 cellában
ennek megfelelően 0 és 1 logikai érték váltakozik, lecserélhetjük
IGAZ/HAMIS-ra. Elrejthetjük a segédadatokat tartalmazó cellákat
is.
A mutató formázása…
47. Készítsünk egy számkört is az órához! Ehhez rögzítsük a szám-
feliratok koordinátáit az ábra szerint.

Adatok a számkör készítéséhez

48. A H2:I13 tartomány celláit képletekkel töltjük fel. A H2 cellába
írjuk a következő képletet: =H$1+(COS(RADIÁN(F2))*G$1).
49. Az I2 cellába írjuk a következő képletet:
=I$1+(SIN(RADIÁN(F2))*G$1).
50. Jelöljük ki a H2:I2 tartományt, majd húzzuk a kitöltőjelet az I13
celláig!
51. A Diagrameszközök Tervezés szalag Adatok kijelölése pa-
rancsával adjuk hozzá az új adatsort a diagramhoz.
52. Mivel a program most megrajzolja a teljes adatsort, töröljük az
adatjelölőket és a vonalakat a Kijelölt adatsorok formázása
párbeszédpanelen.
Az adatokat az ábra szerint adjuk meg

1458 DIAGRAMOK
53. Az adatfeliratok megjelenítése után formázzuk a feliratokat. Az

adatfeliratokat balra, középre igazítjuk úgy, hogy a felirat helye
listában is a Középen elemet állítsuk be!
Az adatfeliratokat balra, középre igazítjuk

54. Egyenként cseréljük le a számkör szöveget az adott órához tar-
tozó értékre. Római számot is beállíthatunk, ha kell, állítsunk be
elforgatást is (lásd az ábrát).
Arab és elforgatott római feliratok

A feladat illusztrációin néhol a leírással ellentétben az óra_1 helyett
a 66.Feladat munkalapnév szerepelt. Alkalmazzák értelemszerűen,
azaz az Önök által használt munkalap nevet írják minden ilyen hely-
re!

67. Feladat – hőmérődiagram 1459
67. Feladat – hőmérődiagram

Készítsünk olyan oszlopdiagramot, amely egyetlen hőmérőként
jelenik meg és léptetőgombbal vezérelhető (természetesen köthető
bármely érték megjelenítéséhez is).
Megoldás:
1. Nyissunk egy új munkalapot, melyet nevezzünk át spektrum-nak!
2. Írjuk az A1 cellába: Érték, az A2 cellába: Üres, a B1 cellába 40,
a B2 cellába =100-B1.
A léptető formázása
3. Készítsünk az Fejlesztőeszközök szalag Beszúrás gombjából
kiválasztható léptető vezérlőt, amelyet az ábra szerint formáz-
zunk! Ezzel szabályozzuk a B1:B2 cellák értékeit. A vezérlőt a
B1 cellához csatoljuk, a B2 cella értékét a képlet alapján a vezé-
relt cella értékéből számoljuk.
5. Illesszünk be egy halmozott oszlopdiagramot úgy, hogy az adat-
sorok sorokban legyenek!
6. Formázzuk a diagramot! Készítsünk a fentiek szerint egy halmo-
zott sávdiagramot is!
7. Készítsünk a Fejlesztőeszközök szalag ActiveX-vezérlők esz-
köztárából is egy léptetőt! Ekkor a cellacsatolást a Properties
ablak LinkedCell mezőjében adjuk meg. Figyeljük meg, hogy ez
a vezérlő folyamatosan változtatja a cella értékét és a diagramot,
1460 DIAGRAMOK
míg az Űrlapok eszköztárból készített vezérlő hatása folyamato-

san csak a cellában látszik, a diagram akkor veszi fel új állapo-
tát, ha felengedjük az egérgombot.
A kész vízszintes és függőleges hőmérő
Átmenetesre színezzük az adatjelölő kitöltését

Készítsük el a diagramot látványosabb formában is!
8. Ennek érdekében az adatjelölő kitöltését változtassuk átmene-
tesre!
68. Feladat – sebességmérő-diagram 1461
9. Rajzeszközökkel készítsünk talpat, majd gömböt a hőmérő aljá-

ra!
10. Távolítsuk el a tengely vonalát!
11. A Windows Paint rajzolóprogramjával elkészített, és a diagram
fölé helyezett hőmérővel egészen életszerű hatás érhető el.
Különféle látványos megoldások
68. Feladat – sebességmérő-diagram

Készítsünk olyan XY diagramot, amely egyetlen sebességmérőként
jelenik meg és léptetőgombbal vezérelhető (természetesen ez is
köthető bármely érték megjelenítéséhez is).
Megoldás:
Tulajdonképpen a korábban bemutatott dinamikus óra és a hőmérő
kombinációjaként oldható meg a feladat.
1. Nyissunk egy új munkalapot, melyet nevezzünk át sebességmé-
rő-nek!
2. Rögzítsük a következő ábrán szereplő alap és segédadatokat!

1462 DIAGRAMOK
A feladat alap és segédadatai

3. A C1 cellának adjuk a Képletek szalag Név megadása paran-
csával a Sugár nevet (erre fogunk hivatkozni a képletekben)!
4. A C2 cella kapja az XCenter, a D2 cella az YCenter nevet!
5. A H3 cella tartalmazza a sebességet, az azzal arányos szög a
H4 cellába kerül: =240-(1,5*H3)
6. Ekkor a mutató végének X koordinátája az I3 cellában:
=H5*COS(RADIÁN($H4))+I2
7. Ekkor a mutató végének Y koordinátája a J3 cellában:
=H5*COS(RADIÁN($H4))+J2
ahol a H5 cella a mutató hosszát adja, az I3:J3 tartomány pedig
a mutató középpontjának koordinátáit tárolja.
8. A C3:C27 tartomány adatait képlettel számoljuk ki. Ehhez írjuk
az =Sugár*COS(RADIÁN($B3))+XCenter képletet a C3 cellába!
9. A D3:D27 tartomány adatait képlettel számoljuk ki. Ehhez írjuk
az =Sugár*SIN(RADIÁN($B3))+YCenter képletet a D3 cellába!

68. Feladat – sebességmérő-diagram 1463
Vagyis ezekkel a képletekkel a sebességóra körívének pontjait

számoljuk ki.
10. A C3:D3 tartomány kitöltőjelét húzzuk a D27 celláig!
11. Az N1 cellának a számsugár, az N2 cellának a számX nevet, az
O2 cellának a számY nevet adjuk!
12. Írjuk az N3 cellába az =számsugár*COS(RADIÁN($M3))+számX
képletet!
13. Írjuk az O3 cellába az =számsugár*SIN(RADIÁN($M3))+számY
képletet! Vagyis ezekkel a képletekkel a sebességóra számmeg-
írásának pontjait számoljuk ki.
14. A N3:O3 tartomány kitöltőjelét húzzuk az O27 celláig!
15. A C3:D27 tartományból készítsünk XY pontdiagramot úgy, hogy
a pontokat görbe vonalak kössék össze!
8,00
7,00
6,00
5,00
4,00
Sorozatok1
3,00
2,00
1,00
0,00
0,00 2,00 4,00 6,00 8,00
A sebességmérő számköre készül el először

16. Jelöljük ki a diagramot!
17. Adjuk ki a Diagrameszközök Tervezés szalag Adatok kijelölé-
se parancsát, és vegyük fel a mutató adatait úgy, hogy az X ér-
tékek mezőbe az =sebességmérő!$I$2:$I$3 képlet, az Y érté-
kek mezőbe az =sebességmérő!$J$2:$J$3 képlet kerüljön.

1464 DIAGRAMOK
Második lépésben a mutatót rajzoljuk meg

18. Vegyük fel ugyanígy az I2:J2 tartományt, mint mutatóközéppon-
tot!
19. Vegyük fel ugyanígy az N3:O27 tartományt, mint a számok hely-
őrzőit!
A mutató középpont és a számkör felvétele

20. A diagram formázásával távolítsuk el a jelmagyarázatot, a hátte-
ret, a rácsot, a tengelyeket és a szegélyt!
21. Külön formázzuk, vastagítsuk a mutatót és adjunk nagyobb jelet
a mutató tengelyének, az óra középpontjának is!
22. A számkör megírását végezhetjük egyedileg, az adatjelölő mel-
letti érték kézi szerkesztésével, vagy az M3:M27 tartomány ada-
tainak automatikus kijelzésével. A számkör ívét természetesen
távolítsuk el!
23. A vezérlők eszköztárából hozzunk létre egy léptető elemet, ame-
lyet kapcsoljunk (a Fejlesztőeszközök szalag Tervező mód
gombjának lenyomása után, a Tulajdonságok paranccsal meg-
Diagramelemek formázása 1465
jelenített Properties ablak LinkedCell mezőjében) a H3 cellá-

hoz, amelyben a sebességet jelezzük ki!
Ha jól készítettük, az órák kibírják a torzítást is

24. Állítsuk be a léptető Min (0) és Max (140) értékét is!
A léptető helyett alkalmazott gördítősáv vezérlőelem elhelyezése
Diagramelemek formázása
A diagramelemek formázásával kapcsolatos jó néhány korábbi fela-
datunk mintegy összefoglalásaképpen megemlítjük, hogy a formá-
zás előtt ki kell választanunk a megfelelő objektumot. Erre kétféle
lehetőségünk van. Először mindenképpen a diagramot kell kiválasz-
tanunk, ennek érdekében egyszer a diagramra kattintunk. Utána
1466 DIAGRAMOK
rákattintunk a formázandó diagramelemre, vagy a Diagrameszkö-

zök Elrendezés, illetve Formátum szalag első listájában választjuk
ki azt. Hasonló szalagokat találunk a kimutatás diagramokhoz is
(lásd az ábrát).
Diagramelem választás kimutatás diagram esetén

A diagramok formázására már a Tervezés szalagon is találunk esz-
közöket. A Diagramstílusok galériában számos tetszetős alap-
beállításból választhatunk, amelyet aztán testre szabhatunk. E vá-
lasztásunkkal bármely típusú diagramhoz beállítjuk a diagram adat-
jelölőinek színét, hátterét és hatásait. Hasonlóan működik a Formá-
tum szalag Alakzatstílusok galériája is, amellyel azonban csak a
kijelölt adatjelölő tulajdonságain módosítunk.
Az egyes kijelölt elemek (vagy a Ctrl billentyű nyomva tartása
közben kattintással kiválasztott több elem) egyedi tulajdonságait a
Kijelölés formázása paranccsal, vagy a Formátum szalagon vé-
gezzük. Hasonló funkciójú parancsot találunk a jobb egérgombos
kattintással megjeleníthető helyi menüben is. Ugyancsak a formá-
zásra szolgálnak az Elrendezés szalag nyomógomb-menüinek utol-
só parancsai, például a További címbeállítások, vagy a További
rajzterület-beállítások parancsok esetében. Adatsor formázásánál
használhatjuk a Formátum szalag Alakzatstílusok csoportneve
melletti ikonra kattintást is. Ezzel az Adatsor formázása párbe-
szédpanelt jelenítjük meg.

69. Feladat – formázások 1467
A válaszható előre beállított stílusok készlete
69. Feladat – formázások

Formázzuk előbb a korábban kialakított diagramjainkat a minta-
galéria alapján, utána vegyünk fel újabb elemeket és a diagram
egyes elemeit egyesével formázzuk!
Megoldás:
1. Egyszeres kattintással válasszuk ki a diagramot! Ekkor elérhető-
vé válnak a Diagrameszközök Tervezés, Elrendezés, Formá-
zás szalagok.
2. A Tervezés szalag Diagramstílusok csoportjában kattintással
válasszunk ki új stílust a teljes diagram számára!
3. Módosítsuk az elrendezést a Diagramelrendezések csoport
lehetőségeit felhasználva!
4. Ilyenkor előfordulhat, hogy az új helyre helyezett jelmagyarázat
automatikusan új formát is kap, és ennek betűmérete nem felel
meg a jó olvashatóság követelményének. Kattintással jelöljük ki
a módosítandó szöveges elemet, illetve jelmagyarázatot, majd
váltunk át a Kezdőlap szalagra és formázzuk a szöveget!
5. Új diagramelemeket az Elrendezés szalagon vegyünk fel! Új
diagramelem születik akkor is, ha egy adatsor formázásakor a
másodlagos tengely megjelenését kérjük. Erre olyankor van
szükség, ha egyetlen diagramban ábrázolunk két vagy több,
nagyságrendileg eltérő értékkészletű adatsorozatot.
1468 DIAGRAMOK
Diagramtípus cseréje
A létező diagramok típusát csak korlátozottan módosíthatjuk. Bizo-
nyos esetekben ugyanis ez a művelet adatvesztéssel járhat. Sze-
rencsére a forrásadatokat ez nem érinti. Ugyanakkor tudnunk kell,
hogy nagyobb dimenziójú diagramot nem alakíthatunk egyszerűen
kisebb dimenziójúvá. Például egyszerű átalakítással nem készíthe-
tünk pakolt oszlopdiagramból kördiagramot, viszont kördiagram so-
rozattal már minden adat ábrázolható. Ekkor az eredeti adatforrás
minden egyes sor vagy oszlopa képez külön diagramot.
A választható diagramtípusok egy része

Az új diagramtípust párbeszédpanelen választjuk ki, amelyet a Di-
agrameszközök – Tervezés szalag, vagy a helyi menü Más diag-
ramtípus parancsával jelenítünk meg.

70. Feladat – diagramtípus váltás 1469
70. Feladat – diagramtípus váltás

Vegyük elő ismét a többszintű kategória feladatnál (1431. oldalon)
bemutatott diagramunkat, és készítsünk belőle kördiagramot!
Megoldás:
1. Egyszeres kattintással válasszuk ki a diagramot! Ekkor elérhető-
vé válnak a Diagrameszközök Tervezés, Elrendezés, Formá-
zás szalagok.
2. Bár a Ctrl gomb nyomva tartása mellett, húzással elvileg készít-
hetnénk másolatot a diagramból, gyakorlatilag ez a 2007-es vál-
tozattól igen ritkán működik (előbb az egér gombját, utána a Ctrl
billentyűt nyomjuk le)… Ezért a Ctrl+C billentyűkombinációval
másoljuk a diagramot a vágólapra és a Ctrl+V billentyűkombiná-
cióval illesszük be, majd utána húzzuk új helyére!
3. Adjuk ki a helyi menü Más diagramtípus parancsát, vagy kat-
tintsunk a Diagrameszközök Tervezés szalag Más diagramtí-
pus gombjára!
4. A megjelenő Diagramtípus módosítása párbeszédpanelen bal
oldalon szerepelnek a kategóriák, míg jobb oldalon az egyes ka-
tegóriák altípusai választhatók ki. Az elméleti részben említettük,
hogy altípust minden további nélkül válthatunk, vagyis például
egy kördiagramot egy másik kördiagrammá alakíthatunk, vagy a
dimenziók megtartása mellett sávdiagramból oszlopdiagramot
készíthetünk, azonban most válasszuk a kördiagramokat és an-
nak első altípusát! Ez az egyszerű módszer, amelynek eredmé-
nyeképpen az adatforrás első sorából keletkezik a kördiagram, a
több adat ábrázolása elvész (lásd a következő ábrát)!
5. Az összetett módszerrel viszont minden egyes sorból képezhe-
tünk külön kördiagramot. Tegyük most ezt. Előkészítésül a kör-
diagram befoglalóját húzással méretezzük át, mert most össze-
sen nyolc diagramot fogunk készíteni és ezek együttes mérete
meglehetősen nagy lenne, de erre nincs is szükség, a kördiag-
ram-sorozatok kisebb méretben is jól kivehetők.

1470 DIAGRAMOK
6. A Ctrl+C billentyűkombinációval másoljuk a diagramot a vágó-

lapra és a Ctrl+V billentyűkombinációval illesszük be, majd utána
húzzuk új helyére!
Csak az első sorból készül el a kördiagram

7. Az új forrásterületet az eredeti forrásterület húzással végzett át-
helyezésével adjuk meg (lásd az ábrát).
A forrásterület áthelyezése
8. Végezzük el a 6-7. lépéseket mind a nyolc sorra! Előfordulhat,
hogy a forrásadat terület kijelölését a program elutasítja, mond-
ván „Az adatterület túl összetett”. Ilyenkor a helyi menü vagy a
Diagrameszközök – Tervezés szalag Adatok kijelölése paran-
csával megjelenített párbeszédpanelen adjuk meg az új forráste-
rületet! A nem összefüggő tartomány kijelöléséhez tartsuk
nyomva a Ctrl billentyűt (lásd az ábrát)!
9. Húzással rendezzük egymás mellé a teljes diagram-sorozatot!

70. Feladat – diagramtípus váltás 1471
Adatterület-módosítás párbeszédpanel segítségével

10. A diagramok egyszerre szintén kijelölhetők a Ctrl billentyű
nyomva tartása közben kattintva. A megfelelő igazításhoz jelöl-
jük ki az első sort, utána a Diagrameszközök – Formátum sza-
lag IgazításFelülre igazítás paranccsal rendezzük egy sorba!
11. Ismételjük meg az igazítást a második sorral is!
A kész megoldás
Az ábrán bemutatott elrendezés előnye, hogy viszonylag kevés he-
lyet foglal, és egymás fölé helyezhető ugyanazon termék két válto-
zata (mint a Piros ét- és tejcsokoládé esetében). Ez az elrendezés
1472 DIAGRAMOK
gyorsabban is kialakítható, ha előbb az első sor diagramjait készít-

jük el, majd az összes kijelölése után (amelyet a Ctrl billentyű
nyomva tartása közben tett kattintásokkal végzünk), egyszerre má-
soljuk a vágólapra és illesztjük be.
Diagram áthelyezése
A kijelölt beágyazott diagramokat a munkalapon belül húzással he-
lyezzük át. A beágyazott diagramból diagramlapot is készíthetünk,
vagy egy másik munkalapra illeszthetjük be a helyi menü vagy a
Diagrameszközök – Tervezés szalag Diagram áthelyezése paran-
csával.
A diagram új helyét párbeszédpanelen adjuk meg

A diagram új helyét párbeszédpanelen adjuk meg, ha egy másik
munkalapon szeretnénk beágyazott diagramként elhelyezni, akkor
az Objektum itt választókapcsoló bejelölése után válasszunk a lista
munkalapjai közül. Ha új diagramlapot hozunk létre, akkor az Új
munkalap választókapcsoló bejelölése után, a következő mezőben
megadhatjuk a munkalap új nevét, majd az OK billentyűre kattintás
után a program az aktuális munkalap előtt hozza létre az új diag-
ramlapot.
A diagramlapok áthelyezése a munkalapokkal megegyezően tör-
ténhet, vagyis a lapfül húzásával vagy a lapfül helyi menüjének Má-
solás vagy áthelyezés parancsával, illetve a Kezdőlap szalag
Formátum/Lap áthelyezése vagy másolása parancsával. Ez
utóbbi esetekben párbeszédpanelen adjuk meg a másolás célját. Ha
az eredetit is meg akarjuk tartani, akkor jelöljük be a Legyen máso-
lat jelölőnégyzetet is!
Diagram áthelyezése 1473
A másolás célja másik munkafüzetben is megadható

Ha a másolást húzással végezzük, akkor tartsuk a művelet alatt
nyomva a Ctrl billentyűt, egyébként csak a lap áthelyezése történik.

1474 ŰRLAPOK, VBA KÓDOK
ŰRLAPOK, VBA KÓDOK
71. Feladat – egyéni ügyfél-tájékoztató

Készítsünk új autók részletfizetéses értékesítéséhez egy olyan nyil-
vántartást, amelyben lekérdezhető a részletfizetés mértéke a külön-
böző bruttó árak és kezdőrészletek figyelembe vételével! A végleges
megoldásban minden feltételt űrlap vezérlőelemekkel, vagyis kap-
csolókkal, jelölőnégyzetekkel, listával állítsunk be! Az ilyen megol-
dásokat bátran odaadhatjuk „laikus” Excel felhasználónak is, megfe-
lelő védelem (és archiválás) mellett kárt nem tehet benne, viszont
biztosak lehetünk a megfelelő eredményekben.
1. Rögzítsük az alapadatokat a mellékelt minta szerint!
A feladat alapadatai (más termékek is lehetnek…)

2. Jelenítsük meg a Fejlesztőeszközök szalagot (ha a szalag füle
nem látszana, akkor adjuk ki a Fájl szalagmenü Beállítások pa-
rancsát, majd Az Excel beállításai párbeszédpanelen, a Menü-
71. Feladat – egyéni ügyfél-tájékoztató 1475
szalag testreszabása kategóriában jelöljük be a Fejlesztőesz-

közök jelölőnégyzetet)!
3. Válasszuk ki a Beszúrás gomb menüjében az Űrlap-vezérlő-
elemek közül a választókapcsolót, majd húzással adjuk meg a
munkalapon a rádiógomb helyét! Hasonló megoldással járhatunk
el, ha az ActiveX-vezérlők közül választjuk az OptionButton
elemet, azonban ekkor a vezérlő formázása később kissé eltér.
Az első választókapcsoló
4. Kattintsunk a most létrehozott objektum szövegébe és nevezzük
át 65 %-ra!
Nevezzük el csökkenő sorrendben a választókapcsolókat

5. Nyolc kezdőrészletet alakítsunk ki 5 %-os lépésekben. Ehhez a
Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzzuk új helyre az objek-

tumot, majd a Ctrl billentyű felengedésével megtörténik a máso-

lás. Végezzük el ezt a műveletsort hétszer!
6. Ezzel az első kezdőrészlet alatt megjelenik a többi hét választó-
kapcsoló, amelyeket nevezzünk át a kezdőrészleteknek megfele-
lően. Az átnevezéshez a jobb egérgombbal kattintsunk az objek-
tumba! Ha így nem sikerülne a szerkesztő üzemmódba lépnünk,
akkor a kapcsoló kijelölése után adjuk ki a helyi menü Szöveg
szerkesztése parancsát!
7. Jelöljük ki a választókapcsolókat és a Rajzeszközök – Formá-
tum szalag IgazításBalra igazítás paranccsal rendezzük egy
oszlopba!
8. Az IgazításFüggőleges elosztás paranccsal rendezzük őket
egyenlő távolságra!
9. Foglaljuk egy csoportba a választókapcsolókat az Űrlap-
vezérlőelemek csoportpanel elemével! A csoportpanel gombra
kattintás után húzással kerítsük körbe a választókapcsolókat!
A választókapcsolók egy csoportba tartoznak

10. A csoportpanelt nevezzük át Előlegre!

11. Válasszuk az Űrlap-vezérlőelemek csoport Beviteli lista elemét,

majd húzással hozzuk létre a legördülő listát!
A lenyíló listában majd a gépkocsikat választjuk ki

12. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Tulajdonságok parancsát
(vagy a jobb egérgombbal kattintsunk a beillesztett kombi panel-
re és adjuk ki a helyi menü Vezérlő formázása parancsát)! A
Vezérlő formázása párbeszédpanelen kattintsunk a Bemeneti
tartomány mezőbe, majd húzással jelöljük ki a listaelemeket tar-
talmazó cellatartományt, példánk szerint az A2:A17 tartományt!
A legördülő listát a táblázat adataihoz kapcsoljuk

13. Kattintsunk a Cellacsatolás mezőbe, majd a C1 cellába! Itt jele-
nik meg majd a kiválasztott elem sorszáma, amit a továbbiakban
felhasználunk.
14. A gépkocsi bruttó árát a G15 cellában automatizáltan jelenítjük
meg. Ehhez írjuk a tárolt adatokra, és a C1 cellában lévő cella-

csatolásra, mint indexre hivatkozó következő képletet a cellába:

=INDEX(B2:B17;C1)*1,25. A szorzást a bruttó ár miatt végezzük.
15. Módosítsuk úgy a megoldást, hogy egy jelölőnégyzettel lehessen
választani, a bruttó és a nettó ár között. Kattintsunk ehhez az Űr-
lapok eszköztár jelölőnégyzet ikonjára, majd húzással rajzoljuk
meg és nevezzük át „25%-os ÁFA mellett”-re!
A gépkocsi árát függvénnyel keressük ki a tárolt adatok közül

16. A Vezérlő formázása párbeszédpanelen ezt az objektumot csa-
toljuk a D1 cellához, amely majd vezérli az árat és a címkét tar-
talmazó cellákat! A vezérléshez írjuk át a G15 cella képletét a
következőre:
=HA(D1=Igaz;INDEX(B2:B17;C1)*1,25;INDEX(B2:B17;C1))
A jelölőnégyzet szabályozza az áfás megjelenítést

17. Az E15 cellában lévő ármegjelölés változzon a jelölőnégyzettől
függően. Ehhez az E15 cella tartalmát cseréljük ki a következő
képletre:
=HA(D1=IGAZ;"A gépkocsi bruttó ára:";"A gépkocsi nettó ára:")
Most már a szöveg és az érték is egyaránt változik a jelölőnégy-
zet állásától függően.

18. Most a finanszírozási értékeket számoljuk ki. Ehhez a választó-

kapcsolókat használjuk. Jelöljük ki az egyik választókapcsolót,
majd jelenítsük meg a Vezérlő formázása párbeszédpanelt! Ad-
juk meg cellacsatolásként az E1 cellát!
Elég egyetlen vezérlőt formázni a csoportból

19. Most az előleg összegét számoljuk ki a választókapcsolóknak
megfelelően. A 8 választókapcsoló már eléggé összetett HA uta-
sítást eredményezne, ezért inkább a változóérték alapján vezé-
relt többirányú elágazást alkalmazzuk, mégpedig Visual Basic
szerkesztőben megadott felhasználói függvényként. Írjuk a kö-
vetkező ábra szerinti kódot a szerkesztőablakba! Ehhez előbb
adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Visual Basic parancsát,
vagy nyomjuk meg az Alt+F11 billentyűkombinációt, utána kat-
tintsunk a jobb egérgombbal a projektablakban a munkalapunk
(Autókereskedés) nevére, majd adjuk ki a helyi menü Insert 
Module parancsát! Most már bevihetjük a függvény kódját,
amely a modulba kerül (különben nem működött volna a függ-
vény).
20. Az előlegszámító függvénynek két paramétere van, az előlegfi-
zetés százaléka, amelynek cellakapcsolata az E1 cellával van,
valamint a gépkocsi ára, ami a G15 cellában található. Írjuk ezért
az =előleg(E1;G15) képletet a G16 cellába! Próbáljuk ki az eddi-
gi elemek működését!
21. Most készítsük el az Előleg csoporthoz hasonlóan a Kezelési
költség csoportot is, amelybe négyféle (0, 5%, 10% és 15%) ke-
zelési költség beillesztését biztosító választókapcsolót vegyünk
fel a Beszúrás gombmenü Űrlap-vezérlőelemek csoportjából!

Az előlegszámító függvény
22. Válasszuk ki ez egyik csoportbeli választókapcsolót, majd az
Vezérlő formázása párbeszédpanel Vezérlő lapján adjuk meg a
cellacsatolást az F1 cellához!
23. A finanszírozott összeg a bruttó ár-előleggel egyenlő, ez kerül a
G17 cellába: =INDEX(B2:B17;C1)-G16
24. A kezelési költséget kiszámoló képletet ekkor a G18 cellába ír-
juk: =HA(F1=1;0;HA(F1=2;G17*0,05;HA(F1=3;G17*0,1;
HA(F1=4;G17*0,15)))),
vagyis a finanszírozott összegből számoljuk a kezelési költséget
a választókapcsolók állásának megfelelően.
25. Hozzuk létre a Futamidő beviteli cellát a G19 cellában!
26. Készítsük el a Kamat beviteli mezőt is a G20 cellában!
27. Formázzuk százalék megjelenítésűre, a többi pénzérték megje-
lenítési cellát pénznem formátumra formázzuk és töröljük a tize-
desek megjelenítését!

A kezelési költséget számoló képlet és választókapcsolói

28. Hozzuk létre az eredmény megjelenítésére a Havi részlet mezőt
a G21 cellában, melynek számítási képlete:
=RÉSZLET(G20/12;G19;-G17)
29. Rejtsük el a cellarácsot a Nézet szalag Rácsvonalak jelölő-
négyzetének törlésével!
30. Adjunk egy pasztellszínű hátteret a számítási területhez! Ehhez
jelöljük ki a C8:H22 területet, majd a kitöltőszín gombról, vagy a
Cellák formázása párbeszédpanel Mintázat lapjáról állítsunk be
háttérszínt.
31. A C1:F1, G19 és a G20 cellák védelmét kapcsoljuk ki, hiszen a
vezérlőkön kívül csak itt lehet majd bevinni adatot. A C1:F1 cel-
lák azok, amelyekhez a vezérlők cellacsatolásait megadtuk, így
ezek zárolása esetén a vezérlő sem lenne használható, viszont
az alábbiak szerint az első sort is elrejthetjük.
Kikapcsoljuk a cellák védelmét

32. AC8:H22 területen kívüli összes sort és oszlopot rejtsük el! Eh-
hez jelöljük ki a megfelelő sorokat és adjuk ki a Kezdőlap szalag
Formátum gombmenü Láthatóság/Elrejtés és felfedés  So-
rok elrejtése, valamint az oszlopok kijelölése után az Oszlopok
elrejtése parancsokat! Emlékeztetőül: a törlendő sorok kijelölé-

séhez válasszuk ki a 23 jelű sort, majd nyomjuk meg a
Ctrl+Shift+ billentyűkombinációt, a törlendő oszlopok kijelölé-
séhez válasszuk ki az I jelű oszlopot, majd nyomjuk meg a
Ctrl+Shift+ billentyűkombinációt!
33. Kapcsoljuk be a lapvédelmet a Korrektúra szalag Lapvédelem
parancsával! A párbeszédpanelen nem kell állítani semmit, leg-
feljebb a védelem feloldásához szükséges jelszót adjuk meg. Ezt
viszont jól jegyezzük meg, mert elfelejtése esetén készíthetjük a
feladatot elölről! Érdemes lehet a munkafüzetet védelem nélkül is
elmenteni, de csak a védett változatot közzétenni. A védelem
bekapcsolható a Fájl szalagfül Füzetvédelem  Lapvédelem
parancsával is (lásd az ábrán).
Lapvédelem bekapcsolása a Fájl menüből

A modell működik, próbáljuk ki. Adatokat csak a G19:G20 cellákba
vihetünk be gépeléssel, a futamidő és a kamat értékén kívül minden
paramétert a vezérlőkkel adunk meg.
Természetesen az eljárás továbbfejleszthető további autókkal
(ekkor a cellacsatolást kell módosítani a kombipanelhez) az extra
tartozékok (listáról történő) kiválasztásának és ezek értékének figye-
lembe vételével, amely értékek a nettó árhoz adódnak. A tartozékok
figyelembe vételéhez az autók kiválasztásához hasonló kombi pa-
nelt javaslunk.

72. Feladat – fej- és lábléc közvetlen kezelése 1483
A kész megoldás
Akár a sor- és oszlopazonosítókat is elrejthetjük Az Excel beállítá-
sai párbeszédpanel Speciális lapján a Beállítások ehhez a mun-
kalaphoz csoport Sor- és oszlopazonosítók megjelenítése jelölő-
négyzetének törlésével (lásd az ábrát).
72. Feladat – fej- és lábléc közvetlen kezelése

Készítsünk olyan párbeszédpaneles eljárást, amely elérhető egy
eszköztár ikonnal, és a fej- és lábléc beállítását az aktuális cellatar-
talom felhasználásával végzi. A vezérlést végző párbeszédpanelt és
az átmenetileg szükséges adatokat segéd munkalapon rögzítjük,
amit elrejtünk.
1. Hozzuk létre a “Fej- és lábléc” munkalapot! Ezen lesznek a se-
gédadatok.
2. Hozzunk létre egy párbeszédpanelt egy lapfül helyi menüjéből
kiadott Beszúrás paranccsal! A párbeszédpanelen válasszuk az
MS Excel 5 párbeszédpanel típust!
3. Kattintsunk a panel címsorába és adjunk új nevet a párbeszéd-
panel számára: Fej- és lábléc az aktív cellából!
4. Készítsünk egy rádiógomb párt, amelyekkel kiválasztható, hogy
fej- vagy láblécet készítünk! Ehhez kattintsunk a Fejlesztőesz-
közök szalag Beszúrás gombmenüjében az Űrlap-vezérlő-

elemek közül a választókapcsoló ikonjára, majd húzással adjuk
meg a rádiógomb helyét a párbeszédpanelen. Kattintsunk a
gomb nevére és írjuk át Fejlécre, majd ugyanígy hozzuk létre a
Lábléc választókapcsolóját is! A gombok a Shift billentyű nyom-
va tartása közben kattintgatva, vagy egérrel körülhatárolva egy-
szerre kiválaszthatók. A kijelölt elemek egyszerre mozgathatók,
igazíthatók, amelyhez a helyi menü parancsait használjuk. Az
objektumok húzásakor alapértelmezés szerint működik a rács-
pontokra igazítás, még akkor is, ha a rács megjelenését kikap-
csoltuk. Az igazítás kikapcsolásához a húzás közben tartsuk
nyomva az Alt billentyűt!
A panellapon alakítjuk ki egyéni párbeszédpanelünket

5. Most kapcsoljuk csoportba a rádiógombokat! Ehhez kattintsunk
az Űrlap-vezérlőelemek csoportpanel ikonjára, majd egérrel
húzva, kerítsük körül a két választókapcsolót! Kattintsunk a cso-
portpanel nevére és nevezzük át: Mi készüljön? formára.
6. Adjuk ki az első (Fejléc) választókapcsoló helyi menüjének Ve-
zérlő formázása parancsát! A Vezérlő párbeszédpanel-lapon ál-
lítsuk Bejelölt tulajdonságúra és cellacsatolását is adjuk meg
(például: 'Fej- és lábléc'!$A$1). Ebben a cellában jelenik majd
meg a kapcsolókkal beállított érték, amelyet felhasználunk majd
a makró programban.
A rádiógombok csoportosítása
7. Készítsünk három másik választókapcsolót az igazítás számára:
balra, középre, jobbra szöveggel! Ezeket csatoljuk az A2 cellá-
hoz!
A kész párbeszédpanel
8. Írjuk be a Visual Basic szerkesztőablakba a modulok közé a kö-
vetkező eljárást:
Public Sub fejléc()
Workbooks("2010feladatok2.xlsm").Worksheets("Fej- és láb-
léc").Range("a3") = ""

Workbooks("2010feladatok2.xlsm").DialogSheets("Fejlécpanel").
Show
If Workbooks("2010feladatok2.xlsm").Worksheets("Fej- és láb-
léc").Range("a3") <> "out" Then
a = Selection
léc").Range("a1") = 1 Then 'fejlécet választottunk, töröljük a
korábbi fejlécet
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.CenterHeader = ""
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.LeftHeader = ""
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.RightHeader = ""
i = Workbooks("2010feladatok2.xlsm").Worksheets("Fej- és láb-
léc").Range("a2")
Select Case i 'igazítástól függően az aktív cella a fejlécbe

Case 1
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.LeftHeader = a
Case 2
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.CenterHeader = a
Case 3
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.RightHeader = a
End Select
End If
léc").Range("a1") = 2 Then 'láblécet választottunk, töröljük a
korábbi fejlécet
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.LeftFooter = ""
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.CenterFooter = ""
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.RightFooter = ""
i = Workbooks("2010feladatok2.xlsm").Worksheets("Fej- és
lábléc").Range("a2")
Select Case i 'igazítástól függően az aktív cella a láblécbe

Case 1
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.LeftFooter = a
Case 2
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.CenterFooter = a
Case 3
ActiveWorkbook.ActiveSheet.PageSetup.RightFooter = a
End Select
End If
ActiveCell.Value = "" 'aktív cella törlése

End If
End Sub
Sub out()
Workbooks("2010feladatok2.xlsm").Worksheets("Fej- és láb-
léc").Range("a3") = "out"
End Sub
9. Zárjuk be a VBA szerkesztőablakát!

10. Az Excel ablakában az ikon felvételéhez kattintsunk a Fájl sza-
lagfülre, majd adjuk ki a Beállítások parancsot!
11. Válasszuk Az Excel beállításai párbeszédpanel kategóriái közül
a Gyorselérési eszköztár elemet, majd a Választható paran-
csok helye listában a Makrók elemet!
12. A makrók listájából válasszuk ki a fejléc makrót és kattintsunk a
Felvétel gombra!
13. A párbeszédpanelen a gyorselérési eszköztár ikonjai közül vá-
lasszuk ki a fejléc makrót, utána kattintsunk a Módosítás gomb-
ra!
14. A Gomb módosítása párbeszédpanelen válasszunk ikont, eset-
leg módosítsuk a feliratot is!
15. Az OK gombbal zárjuk be a Gomb módosítása, majd Az Excel
beállításai párbeszédpanelt is!
16. A munkafüzetben rejtsük el a „Fej- és lábléc” munkalapot, vala-
mint a párbeszédpanelt tartalmazó „Fejlécpanel” lapot a lapfül
helyi menüjének Elrejtés parancsával! Ezt akkor tudjuk megten-

ni, ha legalább egyetlen üres munkalap marad.
17. Mentsük el a munkafüzetet!
18. Indítsuk el az Excelt és próbáljuk ki az imént készített programot!
Ehhez lépjünk egy tetszőleges cellába, írjuk be: Ez a fejléc szö-
vege, egy másik cellába: Ez a lábléc szövege. Kattintsunk az
egyéni fejlécünket tartalmazó előbbi cellába (de ne aktivizáljuk a
szerkesztőlécet), majd a makrót indító nyomógombra! Vegyük fel
a fejlécet középre igazítva. Utána lépjünk a láblécet tartalmazó
cellára. Ezt a nyomógombbal indított makró segítségével jobbra
igazítsuk!
19. Most adjuk ki a Nézet szalag Lap elrendezése parancsát és
nézzük meg az élőfej és élőláb tartalmát! Ugyanerre a nézetre
válthatunk az állapotsor jobb oldalán látható Lap elrendezése
ikonra kattintva is.
A kiindulási állapot és a makró futtatás eredménye

73. Feladat – szám konvertálása szöveggé 1489
73. Feladat – szám konvertálása szöveggé

Sokszor előfordulhat, hogy egy számot szöveggé kell átalakítanunk.
Most nem egyszerű konverzióra gondolunk – amit az Str beépített
függvény végez –, hanem a szám szöveges kiírására. Ilyen eljárá-
sokat alkalmaznak például a számlázó programokban, jogi szöve-
gek generátoraiban. Oldjuk meg, hogy egy egyszerű függvényhí-
vással átalakítható legyen a 991614222222 szám kilencszázkilenc-
venegymilliárd-hatszáztizennégymillió-kettőszázhuszonkettőezer-
kettőszázhuszonkettő szöveggé.
Megoldás:
1. Lépjünk át a Visual Basic szerkesztőbe a Fejlesztőeszközök
szalag Visual Basic parancsával vagy az Alt+F11 billentyűkom-
binációval!
2. Hozzunk létre egy új modult az Insert/Module paranccsal!
3. Rögzítsük a következő függvényt a modullapon:
Function SzamSzovegge(Szam) As String

' 999 999 999 999-nél kisebb szám konvertálása szöveggé
' Copyright Pétery Kristóf
E$ = Str(Szam)
j = Len(E$)
m=j
If j > 1 Then
While m > 1 And (Mid(E$, 1, 1) <= "0" Or Mid(E$, 1, 1) > "9")
m=m-1
E$ = Right(E$, m)
Wend
While m > 1 And (Right(E$, 1) < "0" Or Right(E$, 1) > "9")
m=m-1
E$ = Left(E$, m)
Wend
End If
j = Len(E$)
k=j+1
For i = 1 To j
k=k-1
If k = 11 Or k = 8 Or k = 5 Or k = 2 Then
Select Case Mid(E$, i, 1)
Case "1"
If Mid(E$, i + 1, 1) <> "0" Then S$ = S$ + "tizen"
If Mid(E$, i + 1, 1) = "0" Then S$ = S$ + "tíz"
Case "2"
If Mid(E$, i + 1, 1) <> "0" Then S$ = S$ + "huszon"
If Mid(E$, i + 1, 1) = "0" Then S$ = S$ + "húsz"
Case "3"
S$ = S$ + "harminc"
Case "4"
S$ = S$ + "negyven"
Case "5"
S$ = S$ + "ötven"
Case "6"
S$ = S$ + "hatvan"
Case "7"
S$ = S$ + "hetven"
Case "8"
S$ = S$ + "nyolcvan"
Case "9"
S$ = S$ + "kilencven"
Case Else
i=i
End Select
Else
Select Case Mid(E$, i, 1)
Case "1"
S$ = S$ + "egy"
Case "2"
S$ = S$ + "kettő"
Case "3"
S$ = S$ + "három"
Case "4"
S$ = S$ + "négy"
Case "5"
73. Feladat – szám konvertálása szöveggé 1491
S$ = S$ + "öt"
Case "6"
S$ = S$ + "hat"
Case "7"
S$ = S$ + "hét"
Case "8"
S$ = S$ + "nyolc"
Case "9"
S$ = S$ + "kilenc"
Case Else
i=i
End Select
End If
If (k = 12 Or k = 9 Or k = 6 Or k = 3) And (Mid(E$, i, 1) <> "0")

Then S$ = S$ + "száz"
If k = 10 Then S$ = S$ + "milliárd-"
If k = 7 Then
If j >= 9 Then
If Mid(E$, Len(E$) - 8, 3) <> "000" Then S$ = S$ + "millió-
"
End If
If j = 8 Then
If Mid(E$, Len(E$) - 7, 3) <> "00" Then S$ = S$ + "millió-"
End If
If j = 7 Then S$ = S$ + "millió-"
End If
If k = 4 Then
If j > 6 Then
If Mid(E$, Len(E$) - 6, 3) <> "000" Then S$ = S$ + "ezer-"
End If
If j = 6 Then
End If
If j = 5 Then
If Mid(E$, Len(E$) - 4, 2) <> "00" Then
S$ = S$ + "ezer-"
End If
End If
If j = 4 Then
End If
If j = 3 Then S$ = S$ + "ezer-"
End If
Next
If Right(S$, 1) = "-" Then

SzamSzovegge = Mid(S$, 1, Len(S$) - 1)
Else
SzamSzovegge = S$
End If
End Function
4. Mentsük el a modult!
5. Zárjuk be a Visual Basic szerkesztőablakát!
6. Próbáljuk ki a függvényt. Ehhez írjunk számokat az A oszlopba,
majd az =SzamSzovegge(A1) képletet a B1 cellába!
7. Húzzuk a B1 cella kitöltőjelét addig, amíg az A oszlopban szá-
mokat írtunk! Figyeljük meg, hogyan jelennek meg sorban a
számok szövegesen. A függvény természetesen kezeli a normál
alakban (hatványkitevővel) megadott egész számokat is. Módo-
sítsuk a számokat az A oszlopban, ennek hatása most már
azonnal lemérhető a B oszlopban.
Az átalakított számok szövegesen jelennek meg

74. Feladat – dátum szöveges átírása 1493
74. Feladat – dátum szöveges átírása

Az „összehasonlító és logikai operátorok” feladatnál megtapasztal-
tuk, hogy egy cella tartalmáról nem lehet egyértelműen eldönteni,
hogy dátumot tartalmaz-e.
Készítsünk olyan képletet, amely a dátumtartalmú cellából egy
szöveges értéket állít elő, például 1955. szeptember 18-ból az
„ezerkilencszázötvenöt szeptember tizennyolcadika” értéket. A meg-
oldásban használjuk fel a korábban bemutatott SzamSzoveg-
ge(Szam) függvényt!
Megoldás:
2. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök menü Visual Basic parancsát!
3. A Project ablakban válasszuk ki a szerkesztett munkafüzetünket,
majd adjuk ki az Insert menü Module parancsát, vagy kattint-
sunk a jobb egérgombbal a Project ablakban a projekt (munka-
füzetünk) nevére, és adjuk ki a helyi menü Insert menü Module
parancsát!
4. Rögzítsük a modul ablakban a következő függvényt:
Function DatumSzovegge(Datum) As String

Dim hónapok(12)
Dim e, s, nap As String
Dim i, j, k, m, hó As Integer
hónapok(1) = " január "
hónapok(2) = " február "
hónapok(3) = " március "
hónapok(4) = " április "
hónapok(5) = " május "
hónapok(6) = " június "
hónapok(7) = " július "
hónapok(8) = " augusztus "
hónapok(9) = " szeptember "
hónapok(10) = " október "
hónapok(11) = " november "
hónapok(12) = " december "
'dátum konvertálása szöveggé

e = Str(Year(Datum))
j = Len(e)
m=j
If j > 1 Then
While m > 1 And (Mid(e, 1, 1) <= "0" Or Mid(e, 1, 1) > "9")
m=m-1
e = Right(e, m)
Wend
While m > 1 And (Right(e, 1) < "0" Or Right(e, 1) > "9")
m=m-1
e = Left(e, m)
Wend
End If
j = Len(e)
k=j+1
For i = 1 To j
k=k-1
If k = 11 Or k = 8 Or k = 5 Or k = 2 Then
Select Case Mid(e, i, 1)
Case "1"
If Mid(e, i + 1, 1) <> "0" Then s = s + "tizen"
If Mid(e, i + 1, 1) = "0" Then s = s + "tíz"
Case "2"
If Mid(e, i + 1, 1) <> "0" Then s = s + "huszon"
If Mid(e, i + 1, 1) = "0" Then s = s + "húsz"
Case "3"
s = s + "harminc"
Case "4"
s = s + "negyven"
Case "5"
s = s + "ötven"
Case "6"
s = s + "hatvan"
Case "7"
s = s + "hetven"
Case "8"
s = s + "nyolcvan"
Case "9"
s = s + "kilencven"
Case Else
i=i
End Select
Else
Select Case Mid(e, i, 1)
Case "1"
s = s + "egy"
Case "2"
s = s + "kettő"
Case "3"
s = s + "három"
Case "4"
s = s + "négy"
Case "5"
s = s + "öt"
Case "6"
s = s + "hat"
Case "7"
s = s + "hét"
Case "8"
s = s + "nyolc"
Case "9"
s = s + "kilenc"
Case Else
i=i
End Select
End If
If (k = 3) And (Mid(e, i, 1) <> "0") Then s = s + "száz"
If k = 4 Then
If j > 6 Then
If Mid(e, Len(e) - 6, 3) <> "000" Then s = s + "ezer"
End If
If j = 6 Then
End If
If j = 5 Then
If Mid(e, Len(e) - 4, 2) <> "00" Then
s = s + "ezer"
End If
End If
If j = 4 Then
End If
If j = 3 Then s = s + "ezer"
End If
Next
If Right(s, 1) = "-" Then

DatumSzovegge = Mid(s, 1, Len(s) - 1)
Else
DatumSzovegge = s
End If
hó = Month(Datum)
j = Day(Datum)
s = ""
Select Case j
Case 1
s = s + "elsején"
Case 2
s = s + "másodikán"
Case 10
s = s + "tizedikén"
Case 11 To 19
s = s + "tizen"
Case 20
s = s + "huszadikán"
Case 21 To 29
s = s + "huszon"
Case 30
s = s + "harmincadikán"
Case 31
s = s + "harmincegyedikén"
End Select
Select Case j
Case 11, 21
s = s + "egyedikén"
Case 12, 22
s = s + "kettedikén"
Case 3, 13, 23
s = s + "harmadikán"
Case 4, 14, 24
s = s + "negyedikén"
Case 5, 15, 25
s = s + "ötödikén"
Case 6, 16, 26
s = s + "hatodikán"
Case 7, 17, 27
s = s + "hetedikén"
Case 8, 18, 28
s = s + "nyolcadikán"
Case 9, 19, 29
s = s + "kilencedikén"
End Select
nap = s
DatumSzovegge = DatumSzovegge + hónapok(hó) + nap
End Function

Az eredményeket egy teljes hónapon teszteljük

6. Írjunk munkalapunk A1 cellájába a 2011. jan. 1 dátumot!
7. Az A1 cella kitöltőjelét húzzuk le az A31 celláig!
8. Írjuk a B1 cellába a következő képletet: =DatumSzovegge(A1)

75. Feladat – biztonságos jelszó ellenőrzése 1499
9. A B1 cella kitöltőjelét húzzuk a B31 celláig!

10. Próbáljuk ki a megoldást úgy is, hogy az A oszlopban különböző
dátumformátumokat alkalmazunk.
Eredmények eltérő bemeneti formátum esetén

Ha ezt a függvényt, valamint a korábban bemutatott SzámSzöveggé
függvényt gyakran használnánk, akkor mentsük el a Personal.xls
fájlba (vagyis a VB szerkesztőben helyezzük át oda a modult), illet-
ve készíthetünk belőle beépülőt (lásd egy későbbi feladatban).
75. Feladat – biztonságos jelszó ellenőrzése

A következő feladatot Szabó Marcell – Jedlik Oktatási Stúdió mun-
kája alapján adjuk közre.
Készítsünk olyan egyéni függvényt, amely egy cella tartalmáról
megmondja, hogy biztonságos jelszónek tekinthető-e? Bizton-
ságosnak tekinthető a jelszó akkor, ha legalább 8 karakter hosszú,
tartalmaz kisbetűt, nagybetűt, számot, írásjeleket.
Megoldás:
2. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Visual Basic parancsát!
parancsát (lásd az ábrát)!

Új modulként hozzuk létre az egyéni függvényt

4. Rögzítsük a modul ablakban a következő függvényt:
Function Biztonságos(jelszó) As Boolean
If Len(jelszó) >= 8 And _
jelszó Like "*[A-Z]*" And _
jelszó Like "*[a-z]*" And _
jelszó Like "*[0-9]*" Then
Biztonságos = True
Else
Biztonságos = False
End If
End Function
vagyis a függvény ellenőrzi a biztonságos jelszó minden egyes
feltételét, s ha mindegyik egyszerre teljesül, igaz, egyébként ha-
mis eredményt ad.
6. Írjunk munkalapunk A1:A10 tartományába különböző jelszava-
kat, amelyeket meg akarunk vizsgálni!
7. Írjuk a B1 cellába a következő képletet: =Biztonságos(A1)
8. A B1 cella kitöltőjelét húzzuk a B10 celláig!
76. Feladat – biztonságos jelszó generálása 1501
Az ellenőrzött jelszavak és eredmények
76. Feladat – biztonságos jelszó generálása

Készítsünk olyan makrót, amely a kijelölt cellákat biztonságos
jelszavakkal tölti fel. Biztonságosnak tekinthető a jelszó akkor, ha
legalább 8 karakter hosszú, tartalmaz kisbetűt, nagybetűt, számot,
írásjeleket. A makrót helyezzük el a gyorselérési eszköztárban.
Megoldás:
parancsát!
3. Rögzítsük a modul ablakban a következő eljárást:
Sub jelszavak()
Randomize
hossz = 8
'A felhasználható karakterek sorozata az angol-magyar
‘billentyűzetváltás miatt összetéveszthető karakterek (y Y z Z)
’nélkül:
karakterek ="qwertuoipasdfghjklxcvbnm0123456789
QWERTUIOPASDFGHJKLXCVBNM,.-!%=(?)@&_*+<>{}[]/\$#"
For Each cella In Selection.Cells

Do
Do
jelszó = Mid(karakterek, Int(Rnd * Len(karakterek)) + 1, 1)
Loop While jelszó = "="
For x = 2 To hossz
jelszó = jelszó & Mid(karakterek, Int(Rnd * Len(karakterek))
+ 1, 1)
Next
DoEvents
Loop Until Biztonságos(jelszó)
cella.Value = jelszó
Next
End Sub
5. Adjuk ki a Fájl/Beállítások parancsot (ugyanennek felel meg a
gyorselérési eszköztár helyi menüjének Gyorselérési eszköztár
testreszabása, illetve További parancsok parancsa is)!
A gyorselérési eszköztár és helyi menüje

6. Válasszuk a kategóriák közül a Gyorselérési eszköztár
testreszabása elemet, majd a Választható parancsok helye
listában a Makrók elemet!
7. A makrók listájából válasszuk ki a jelszavak makrót és kattint-
sunk a Felvétel gombra!

76. Feladat – biztonságos jelszó generálása 1503
8. A panelen a gyorselérési eszköztár ikonjai közül válasszuk ki a

jelszavak makrót, utána kattintsunk a Módosítás gombra!
9. A Gomb módosítása párbeszédpanelen válasszunk ikont, és
nevezzük el a gombot Jelszógenerálás néven!
10. Az OK gombbal zárjuk be a Gomb módosítása, majd Az Excel
beállításai párbeszédpanelt is!
A makró gombot elhelyezzük az eszköztárban

11. Próbáljuk ki a jelszógenerálást: jelöljük ki a D4:G4 tartományt,
majd adjuk ki az Eszközök menü Jelszógenerálás parancsát!
A generált biztonságos jelszavak

77. Feladat – biztonságos jelszó generálása

Készítsünk olyan makrót, amely a kijelölt cellákat párbeszédpanelen
megadott hosszúságú biztonságos jelszavakkal tölti fel.
Megoldás:
Az előző eljárás egyszerűen továbbfejleszthető, hogy párbeszédpa-
nelen bekért hosszúságú jelszót generáljon:
1. Nyissuk meg a Visual Basic szerkesztőablakot!
2. Módosítsuk a jelszavak() eljárást! A hossz = 8 sor helyére írjuk a
következő kódot:
hossz = InputBox("Hány karakter hosszú legyen (8-20)?", "Jel-
szóhossz", 8)
' ha nem a jó értéket adtunk meg: hossz = 8
If hossz < 8 Or hossz > 20 Then
hossz = 8
End If
3. Próbáljuk ki a megoldást, vagyis kattintsunk a gyorselérési esz-
köztárba felvett Jelszógenerálás ikonra! Ekkor a mellékelt ábra
szerinti párbeszédpanelen kell megadnunk a jelszó hosszát.
Az itt megadott hosszra generáljuk a jelszót

78. Feladat – bővítmény készítése 1505
78. Feladat – bővítmény készítése

Készítsünk a jelszavak() eljárásból bővítményt, hogy bármely új
üres munkafüzethez elérhető legyen!
Megoldás:
1. Készítsünk biztonsági mentést munkafüzetünkről!
2. Töröljük ki az összes munkalapot, hogy csak egyetlen üres mun-
kalap maradjon!
3. Mentsük el az üres (valójában a biztonságos függvényt és a jel-
szavak eljárást modullapon tartalmazó) munkafüzetet a
Fájl/Mentés másként paranccsal úgy, hogy a fájl neve Jelszó-
generálás, típusa Excel-bővítmény (*.xlam) legyen! Ez létrehoz-
za a C:\Users\felhasználó\AppData\Roaming\Microsoft\AddIns
mappában a Jelszógenerálás.xlam állományt, mely lehetővé te-
szi a makrók futtatását. Ha a korábbi változatok számára mente-
nénk a bővítményt, akkor az Excel 97-2003-bővítmény (*.xla) tí-
pust válasszuk!
4. Zárjuk be a munkafüzetet!
5. Nyissunk egy új munkafüzetet!
6. Kattintsunk a Fájl szalagfülre, és adjuk ki a Beállítások paran-
csot!
7. Az Excel beállításai párbeszédpanelen válasszuk a Bővítmé-
nyek lapot!
8. A Kezelés listában válasszuk az Excel bővítmények listaelemet,
majd kattintsunk az Ugrás gombra!
9. Keressük meg az új Jelszógenerálás bővítményt a Tallózás
gombra kattintva, majd aktiváljuk a jelölőnégyzet bekapcsolásá-
val!
10. Valahogyan most is indítani kell a makrót, ezért a korábbiak sze-
rint kössük ismét egy gyorselérési eszköztárban megjelenő ikon-
hoz!
11. Próbáljuk ki az eljárást, vagyis most is jelöljünk ki egy területet,
majd kattintsunk a Jelszógenerálás ikonra!

Aktiváljuk a bővítményt
79. Feladat – cellatulajdonságok kiírása panelre

Készítsünk olyan eljárást, amely egy üzenet párbeszédpanelben
megjeleníti az aktuális cella értékét és formátumát.
Megoldás:
parancsát!
4. Rögzítsük a modul ablakban a következő eljárást:
Sub Cellatulajdonságok()
Dim thisCellValue
80. Feladat – cellatulajdonságok kiírása panelre 1507
thisCellValue = ActiveCell.Value
MsgBox "Az aktív cella értéke " & thisCellValue & "."
MsgBox "Az aktív cella formátuma " &
ActiveCell.NumberFormat
End Sub
5. Kapcsoljuk az eljárást, mint makrót a gyorselérési eszköztárba
felvett új ikonhoz!
Az eredmény egymás után, két párbeszédpanelen jelenik meg

6. Futtassuk a makrót az ikonra kattintva vagy Fejlesztőeszközök
szalag Makrók parancsával!

Módosítsuk az előző eljárást, hogy egyetlen párbeszédpanelen
jelenjen meg az eredmény!
Megoldás:
1. Nyissuk meg a Visual Basic szerkesztőablakát!
2. Készítsünk másolatot az előző példa Cellatulajdonságok eljárá-
sáról, melyet nevezzünk el Cellatulajdonságok2-nek! A másolás
legegyszerűbb módja, ha kijelöljük a teljes Cellatulajdonságok el-
járást és a Ctrl gomb nyomva tartása közben a modul végére
húzzuk. Az eljárás nevének végére írjuk a 2 számot!

3. Az előző példa kódjában az MsgBox sorokat cseréljük le erre az

egyetlen sorra:
MsgBox "Az aktív cella értéke " & thisCellValue & ", formátuma "
& ActiveCell.NumberFormat
Az eredmény

Módosítsuk az előző eljárást, hogy egyetlen párbeszédpanelen, de
több sorban jelenjen meg az eredmény!
Az eredmény
Megoldás:
2. Készítsünk másolatot az előző példa Cellatulajdonságok2 eljárá-
sáról, melyet nevezzünk el Cellatulajdonságok3-nak! A másolás
legegyszerűbb módja, ha kijelöljük a teljes Cellatulajdonságok el-
járást és a Ctrl gomb nyomva tartása közben a modul végére
húzzuk. Az eljárás nevének végére írjuk a 3 számot!

3. Az előző példa kódjában az MsgBox sort cseréljük le erre a sor-

emelés karaktereket – CHR(10) – tartalmazó egyetlen sorra:
MsgBox "Az aktív cella" & Chr(10) & "értéke " & thisCellValue &
Chr(10) & "formátuma " & ActiveCell.NumberFormat

Módosítsuk az előző eljárást, hogy amíg az eredményközlő
párbeszédpanel a képernyőn van, addig sárga háttéren, vastag,
vörös betűvel, pontvonalas szegéllyel jelenjen meg az aktuális cella,
amelynek formáját állítsuk vissza alapállapotba a párbeszédpanel
bezárásakor!
Az aktív cella megjelenése az eredménykijelzés közben
Megoldás:
2. Hozzuk létre a következő eljárást az alábbi kóddal:
Sub Cellatulajdonságok4()
Dim thisCellValue
ActiveCell.Borders.LineStyle = xlThick
ActiveCell.Font.Color = RGB(255, 0, 0)
ActiveCell.Font.Bold = True
ActiveCell.Interior.ColorIndex = 6
MsgBox "Az aktív cella" & Chr(10) & "értéke " & thisCellValue
& Chr(10) & "formátuma " & ActiveCell.NumberFormat
ActiveCell.Borders.LineStyle = 0

ActiveCell.Font.Bold = False
End Sub
3. Futtassuk a makrót a gyorselérési eszköztárba vett ikonra kat-
tintva vagy Fejlesztőeszközök szalag Makrók parancsával!

Módosítsuk az előző eljárást úgy, hogy a cella eredeti formáját állít-
suk vissza a párbeszédpanel bezárásakor!
Megoldás:
Dim thisCellValue
szegély = ActiveCell.Borders.LineStyle
betűszín = ActiveCell.Font.Color
betűvastagság = ActiveCell.Font.Bold
kitöltőszín = ActiveCell.Interior.ColorIndex
MsgBox "Az aktív cella" & Chr(10) & "értéke " & thisCellValue
& Chr(10) & "formátuma " & ActiveCell.NumberFormat
ActiveCell.Borders.LineStyle = szegély
ActiveCell.Font.Color = betűszín
ActiveCell.Font.Bold = betűvastagság
ActiveCell.Interior.ColorIndex = kitöltőszín
End Sub
Vagyis az aktív cella kiemelése előtt eltároljuk az aktuális tulajdon-
ságokat, amelyeket visszaállítunk, amikor az OK gombra kattintva
bezárjuk a párbeszédpanelt.


Módosítsuk az előző eljárást úgy, hogy a cella eredeti tulajdonságait
– köztük helykoordinátáit – is írjuk ki a párbeszédpanelre!
Megoldás:
Dim thisCellValue
Az aktív cella eredeti állapota és lekérdezett tulajdonságai

S$ = "Az aktív cella" & Chr(10)
S$ = S$ + "sora " & ActiveCell.Row & " oszlopa " &
ActiveCell.Column & Chr(10)
S$ = S$ + "értéke " & thisCellValue & Chr(10)
S$ = S$ + "formátuma " & ActiveCell.NumberFormat &

Chr(10)
S$ = S$ + "szegélykód " & szegély & Chr(10)
S$ = S$ + "betűszín " & betűszín & Chr(10)
S$ = S$ + "betűvastagság " & betűvastagság & Chr(10)
S$ = S$ + "kitöltőszín " & kitöltőszín
MsgBox S$
End Sub
A jobb érthetőség kedvéért a hosszú karakterláncot részekből adtuk
össze az S$ változóban.
85. Feladat – értékek megjelenítése makróból

Programból vigyünk be értékeket az aktív cella melletti és alatti
cellákba. Kétféle megoldást mutatunk be:
A, Megoldás:
1. Rögzítsük a következő modult a Visual Basic szerkesztőablaká-
ban:
Sub SzámBevitel()
Dim x As Object
Set x = ActiveCell
x.Offset(0, 0).Value = 0
End Sub
3. Kattintsunk a munkalapba és futtassuk a Fejlesztőeszközök
szalag Makrók parancsával megjelenített párbeszédpanelről a
SzámBevitel makrót, azaz válasszuk ki a makrót a listában és
kattintsunk az Indítás gombra!

86. Feladat – értékek megjelenítése párbeszédpanelen 1513
Az eredmények és a koordináták értelmezése

B, Megoldás:
ban:
Sub SzámBevitel2()
Dim x As Object
Dim sor As Integer, oszlop As Integer
Set x = ActiveCell
sor = x.Row
oszlop = x.Column
Cells(sor, oszlop).Value = 0
Cells(sor + 1, oszlop).Value = 1
Cells(sor, oszlop + 1).Value = 2
Cells(sor + 1, oszlop + 1).Value = 3
End Sub
SzámBevitel2 makrót!
86. Feladat – értékek megjelenítése

párbeszédpanelen
Készítsünk makrót, amely sorban kiírja párbeszédpanelre a munka-
füzetünk lapjainak nevét, végül kiírja az aktuális munkalap nevét!
Megoldás:
ban:
Sub MunkalapNevek()
For Each ws In Worksheets

MsgBox ws.Name
Next ws
MsgBox "Az aktív munkalap neve: " & ActiveSheet.Name
End Sub
MunkalapNevek makrót!
Sorban, egymás után jelennek meg a munkalapnevek

A fenti ábra annyiban eltér a valóságtól, hogy a munkalapneveket
tartalmazó párbeszédpanelek mindig az ablak közepén jelennek
meg, és egyszerre csak egyik látható…
Az utolsó párbeszédpanel az aktív munkalap nevével
87. Feladat – véletlen karakterek előállítása

Programból vigyünk be véletlenszerű karaktereket az aktív cellától
kezdődően 10 sorban és 15 oszlopban! Utána állítsuk az oszlopok
szélességét 2 karakterre!
Megoldás:

87. Feladat – véletlen karakterek előállítása 1515

ban:
Sub VéletlenBetűk()
Dim x As Object
Dim startsor, startoszlop, j As Integer
Dim sor, oszlop As Integer
Set x = ActiveCell
startsor = x.Row
startoszlop = x.Column
For oszlop = 0 To 14
j = startoszlop + oszlop
With Worksheets(ActiveSheet.Name).Columns(Chr(j + 64))
For sor = 0 To 9
’itt adunk véletlen karaktereket asoron következő cellába
Cells(startsor + sor, j).Value = Chr(65 + Int(26 * Rnd))
Next sor
.ColumnWidth = 2
End With
Next oszlop
End Sub
VéletlenBetűk makrót!
Egy fontos dologra felhívjuk a figyelmet: a fenti módon csak akkor
állíthatjuk az oszlopok szélességét, ha a Chr(j + 64) függvénnyel
előállított karakter legfeljebb „Z”, e felett a makró hibaüzenettel leáll
(A következő oszlopazonosító az „AA” lenne).

Az eredmény: a véletlen betűkkel feltöltött táblázatrészlet
88. Feladat – véletlen számok előállítása

Programból vigyünk be 0-10 közötti véletlenszerű számokat a kijelölt
területre. Ha nincs kijelölés, akkor figyelmeztetés mellett szakadjon
meg a makró futása! Igaz erre ritkán kerül sor, mert az aktív cella
mindig kijelölésnek számít…
A, Megoldás: – hagyományos
ban:
Sub VéletlenSzámok()
'véletlen számokkal tölti fel a kijelölt területet
'hibajelzést ad, majd kilép, ha nincs kijelölt terület

If Selection.Columns.Count = 0 Then 'Hiba. Nincs kiválasztás
MsgBox Prompt:="Nem jelölt ki területet, kérem kijelölés után
indítani a makrót"
Exit Sub
End If
'a kijelölt terület határai

sor1 = Selection.Row
sor2 = sor1 + Selection.Rows.Count – 1
88. Feladat – véletlen számok előállítása 1517
oszlop1 = Selection.Column
oszlop2 = oszlop1 + Selection.Columns.Count – 1
'feltöltés véletlen értékekkel

For i = sor1 To sor2 Step 1 'minden kijelölt sor
For j = oszlop1 To oszlop2 Step 1 'minden kijelölt oszlop
Cells(i, j) = Int(10 * Rnd) '0-10 közötti véletlen szám
Next j
Next i
End Sub
3. Jelöljük ki a munkalap egy részletét, amelybe a makró által ge-
nerált véletlen számokat várjuk!
4. Futtassuk a Fejlesztőeszközök szalag Makrók parancsával
megjelenített párbeszédpanelről a VéletlenSzámok makrót!
B, Megoldás: – az Excel 2010 új VÉLETLEN.KÖZÖTT függvényé-

vel
Ez a megoldás ugyan nem programozott, de bemutatja az új függ-
vény használatának egyszerűségét.
2. Írjuk a cellába: =VÉLETLEN.KÖZÖTT(0;10)
3. A cella kitöltőjelét húzzuk előbb a J2, majd az J11 celláig!
A kijelölt terület a makró futtatás előtt és után

89. Feladat – feltételes formázás makróval

Programból színezzük egy kijelölt területen az üres, illetve 0 értéket
adó cellákat fekete hátterűre, és töltsük fel . (pont) karakterrel. Ha
nincs kijelölés, akkor figyelmeztetés mellett szakadjon meg a makró
futása!
Megoldás:
ban:
Sub ÜresCella()
'Kitölti az üres cellákat a "." karakterrel és feketére színezi a hát-

teret, hibajelzést ad, majd kilép, ha nincs kijelölt terület
Exit Sub
End If

'megvizsgálja az üres cellákat vagy ilyen eredményt adó tartal-

mat
If (IsEmpty(Cells(i, j)) Or Cells(i, j) Like "." Or Cells(i, j) Like "~"
Or Cells(i, j) Like "-" Or Cells(i, j) Like " ") Then
Cells(i, j) = "."
Cells(i, j).Select 'értékadás
With Selection.Interior 'formázás
.ColorIndex = 1
.Pattern = xlSolid
Selection.Font.ColorIndex = 2
90. Feladat – feltételes formázás makróval 1519
End With
End If
Next j
Next i
End Sub
3. Töltsünk fel egy területet!
4. Jelöljük ki a munkalap egy részét!
A futtatás előtti állapot a kijelölt területtel

megjelenített párbeszédpanelről az ÜresCella makrót!
A futtatás utáni eredmény

Programból színezzük egy kijelölt területen a megadott értéknél
kisebb értéket tartalmazó cellákat piros hátterűre, a betűket fehérre.
Ha nincs kijelölés, akkor figyelmeztetés mellett szakadjon meg a
makró futása!
Megoldás:

ban:
Sub SzámokatSzínez ()

Exit Sub
End If
határérték = Val(InputBox("Melyik számnál kisebbeket színez-
zen?", "határérték"))
'vizsgálat és színezés
If Cells(i, j) < határérték Then 'a határértéknél kisebb
számnál színez
Cells(i, j).Select
.ColorIndex = 3 'cellaháttér
.Pattern = xlSolid 'cellamintázat
Selection.Font.ColorIndex = 2 'betűszín
End With
End If
Next j
Next i
End Sub
3. Töltsünk fel egy területet (például a VéletlenSzámok makróval)!
megjelenített párbeszédpanelről a SzámokatSzínez makrót!
A határérték megadása és a kijelölt terület

6. Amikor megjelenik a panel, adjunk meg egy határértéket!
Figyeljük meg, hogy az üres cellák értékét 0-nak tekintette a prog-
ram, ezért kiszínezte! Ahol az eredmény ábráján üres cellát látunk
és nincs pirosra színezve, ott valójában a határértéknél nagyobb
cellatartalom található, csak éppen a háttérszínnel megjelenítve (ez
valamennyire látszik az előző, azaz a kijelölést bemutató ábrán és a
következő, eredményt bemutató ábrán is az E9 cellában).
Az eredmény


Korábban már láttuk, hogy hagyományosan a feltételes formázással
legfeljebb háromféle feltételt vizsgálhatunk és ennek megfelelően –
ben háromféle formátumot állíthatunk be. Ebben tekintetben ugyan
az Excel 2007 hozott változást, de akkorát nem, hogy szinte
korlátlan számú feltételnek megfelelően formázzunk. Arról nem is
beszélve, hogy egy program számtalanszor lefuttatható, míg az
egyedi formázást hamar megúnjuk. Például nézzük a következő
ábra szerinti vizsgálati eredményt, amely aminosavak viselkedését
mutatja. Tételezzük fel, hogy az ilyen vizsgálati eredményeket
rendszeresen kell feldolgoznunk.
Tegyük a vizsgálati eredményeket színezéssel látványossá.
Programból színezzük egy kijelölt területen az üres, illetve 0 értéket
adó cellákat fekete hátterűre, és töltsük fel. (pont) karakterrel. Az
aromás aminosavakat (Y, F, W) színezzük narancssárgára, az alifás
hidrofóbokat (A, C, I, L, P, V) sárgára, a G jelűt zöldessárgára, a
hidrofileket (N, Q, S, T) zöldre, az E, D jelűeket vörösre, az R, K je-
lűeket kékre, a H jelűeket világoskékre. Ha nincs kijelölés, akkor
figyelmeztetés mellett szakadjon meg a makró futása!
Megoldás:
A vizsgálati eredmények


ban:
Sub AminoSavTípus()
'Aminosav színezés: Tyr, Phe, Trp: narancs; Leu, Ile, Val, Pro,
Ala, Met, Cys: sárga; Gly: zöldessárga; Thr, Ser, Asn, Gln: zöld;
His: cián; Arg, Lys: kék; Asp, Glu: vörös

If Selection.Columns.Count = 0 Then 'Hiba. Nincs kiválasz-
tás
Exit Sub
End If
'kijelölt terület határai

i1 = Selection.Row 'kijelölés kezdősora
i2 = i1 + Selection.Rows.Count - 1 'kijelölés zárósora
j1 = Selection.Column 'kijelölés kezdőoszlopa
j2 = j1 + Selection.Columns.Count - 1 'kijelölés záróoszlopa
'A kijelölt terület formáját alapállapotba állítjuk

Selection.Borders(xlLeft).LineStyle = xlNone
Selection.Borders(xlRight).LineStyle = xlNone
Selection.Borders(xlTop).LineStyle = xlNone
Selection.Borders(xlBottom).LineStyle = xlNone
Selection.BorderAround Weight:=xlThick
Selection.Interior.ColorIndex = xlNone
Selection.Font.Name = "Arial"
Selection.Font.FontStyle = "Regular"
Selection.Font.Size = 9
Selection.Font.Bold = True
Selection.HorizontalAlignment = xlCenter
Selection.VerticalAlignment = xlCenter
For i = i1 To i2 Step 1
For j = j1 To J2 Step 1 ' kijelés vizsgálata és szín előállítása
k=1
'adathiány vagy . karakter: fekete
If ((Cells(i, j) = "W") Or (Cells(i, j) = "F") Or (Cells(i, j) = "Y"))
Then
'aromás: narancssárga
k=4
ElseIf ((Cells(i, j) = "L") Or (Cells(i, j) = "I") Or (Cells(i, j) = "V")
Or (Cells(i, j) = "P") Or (Cells(i, j) = "A")) Then
'alifás: sárga
k=5
ElseIf ((Cells(i, j) = "M") Or (Cells(i, j) = "C")) Then
'hidrofób: sárga
k=5
ElseIf ((Cells(i, j) = "G")) Then
'hidrofil: világoszöld
k=6
ElseIf ((Cells(i, j) = "S") Or (Cells(i, j) = "T") Or (Cells(i,
j) = "N") Or (Cells(i, j) = "Q")) Then
'hidrofil: zöld
k=7
ElseIf ((Cells(i, j) = "H")) Then
'+/- feltöltött: világoskék
k=9
ElseIf ((Cells(i, j) = "D") Or (Cells(i, j) = "E")) Then
'savas: vörös
k=3
ElseIf ((Cells(i, j) = "K") Or (Cells(i, j) = "R"))
Then
'alap: kék
k = 11
End If
'cella színezése
Cells(i, j).Select
.ColorIndex = k
.Pattern = xlSolid
If k = 1 Or k = 3 Or k = 11 Then 'sötét háttér - fehér betű
92. Feladat – színdefiníciók 1525
End If
End With
Next j
Next i
End Sub
4. Töltsünk fel egy területet!
megjelenített párbeszédpanelről az AminoSavTípus makrót!
A vizsgálati eredmények a feldolgozás után
92. Feladat – színdefiníciók

Az előző feladat megoldása ugyan jól működik, de a színek eltérnek
attól, amit vártunk. Ennek oka az, hogy a különböző Excel
változatok eltérő színtáblát használnak. Készítsünk eljárást, amely a
színtáblát a színek RGB kódjaival mindig azonosra állítja be!
Megoldás:
ban:
Sub SzínDefiníció()
'Színpaletta beállítás a munkafüzet számára
ActiveWorkbook.Colors(1) = RGB(0, 0, 0) 'fekete

ActiveWorkbook.Colors(2) = RGB(255, 255, 255) 'fehér
ActiveWorkbook.Colors(3) = RGB(255, 0, 0) 'vörös
ActiveWorkbook.Colors(4) = RGB(255, 191, 0) 'sárgásnarancs
ActiveWorkbook.Colors(5) = RGB(255, 255, 63) 'sárga
ActiveWorkbook.Colors(6) = RGB(191, 255, 0) 'világoszöld
ActiveWorkbook.Colors(7) = RGB(0, 255, 0) 'zöld
ActiveWorkbook.Colors(8) = RGB(0, 255, 127) 'türkiz
ActiveWorkbook.Colors(9) = RGB(0, 255, 255) 'cián
ActiveWorkbook.Colors(10) = RGB(0, 127, 255) 'kék
ActiveWorkbook.Colors(11) = RGB(0, 0, 255) 'sötét kék
ActiveWorkbook.Colors(12) = RGB(127, 0, 255) 'bíbor
ActiveWorkbook.Colors(13) = RGB(255, 0, 255) 'bíborvörös
ActiveWorkbook.Colors(14) = RGB(255, 0, 127) 'rózsaszín
ActiveWorkbook.Colors(15) = RGB(127, 127, 127)'sötétszürke
ActiveWorkbook.Colors(16) = RGB(191, 191, 191) 'világos-
szürke
ActiveWorkbook.Colors(25) = RGB(0, 0, 125) 'mélykék
ActiveWorkbook.Colors(26) = RGB(0, 0, 204) 'sötétkék
ActiveWorkbook.Colors(28) = RGB(153, 153, 255) 'világoskék
ActiveWorkbook.Colors(29) = RGB(220, 220, 255) 'nagyon vi-
lágos kék
ActiveWorkbook.Colors(33) = RGB(255, 0, 0) 'vörös

ActiveWorkbook.Colors(34) = RGB(255, 85, 0)
'vörösesnarancs
ActiveWorkbook.Colors(35) = RGB(255, 149, 0) 'narancs
ActiveWorkbook.Colors(36) = RGB(255, 191, 0) 'sárgásna-
rancs
ActiveWorkbook.Colors(37) = RGB(255, 255, 0) 'sárga
ActiveWorkbook.Colors(38) = RGB(170, 255, 0) 'sárgászöld
ActiveWorkbook.Colors(39) = RGB(42, 255, 0) 'zöld
ActiveWorkbook.Colors(40) = RGB(0, 215, 107) 'kékeszöld
ActiveWorkbook.Colors(41) = RGB(0, 149, 179) 'cián
93. Feladat – karakterlánc feldarabolása 1527

ActiveWorkbook.Colors(43) = RGB(0, 0, 255) 'sötétkék
End Sub
3. Jelöljük ki az előző feladatban használt munkalap egy részét!
megjelenített párbeszédpanelről a SzínDefiníció makrót!
Az előző feladat megoldása a megfelelő színdefiníciókkal
93. Feladat – karakterlánc feldarabolása

Adott mérési sorozatainkat, amelyek egyetlen stringben, vagyis
karakterláncban szóközzel határolva tartalmaznak különböző
kódokat (lásd az alábbi ábrát), bontsuk fel úgy, hogy minden 3 betűs
kód egy külön cellába kerüljön!
Megoldás:
ban:
Sub StringetKódba()
'az egyetlen cellában tárolt hosszú stringet háromkarakteres

cellákba tördeli szét
'a jobbra álló és az eredeti cellákat felülírja, csak egyetlen osz-
loppal működik

If Selection.Columns.Count = 0 Then 'Hiba, nincs kivá-

lasztva semmi
MsgBox Prompt:="Nincs kiválasztva semmi, egyetlen osz-
lop széles tartományt válasszon!"
Exit Sub
End If
If Selection.Columns.Count > 1 Then 'Hiba, több oszlopot

választott ki
MsgBox Prompt:="Több oszlopot választott ki, egyetlen
oszlop széles tartományt válasszon!"
Exit Sub
End If
i1 = Selection.Row
i2 = i1 + Selection.Rows.Count – 1
j = Selection.Column
n=0
For i = i1 To i2 Step 1 'minden kijelölt cellára

aaa = Cells(i, j)
If TypeName(aaa) = "String" Then

a = Len(aaa)
If (a / 4) > 254 - j Then 'Túl hosszú az eredeti string

a = 1000 – j
Msg = "A szekvencia túl hosszú, csak az első" & a &
" aminosavat használjuk"
MsgBox Prompt:=Msg
End If
If (a / 4) > n Then n = (a / 4) 'a leghosszabb szek-
vencia hossza
For k = 1 To (a / 4) Step 1 'a szekvencia kivágása

Cells(i, j + k) = Mid(aaa, (4 * k) - 3, 3)
Next k
94. Feladat – keresés és csere makróval 1529
Else
'hiba, nem karakter string
End If
Next i
Selection.Delete Shift:=xlToLeft 'Törli az eredeti stringet
Range(Cells(i1, j), Cells(i2, j + n)).Select 'Kiválasztja a
szekvenciákat
Selection.ColumnWidth = 4 'Beállítja az oszlopszélességet
End Sub
Az eredeti mérési adatsorozat
Ugyanaz háromkarakteres kódokba bontva
94. Feladat – keresés és csere makróval

Adott egy táblázat csupa hárombetűs cellatartalmakkal (amelyet
például az előző feladatban állítottunk elő). Készítsünk eljárást,
amely a hárombetűs kódokat típusonként egybetűsre cseréli le! Ha
egy cellában nem a hárombetűs string szerepel, színezzük pirosra.
Természetesen ez megoldható lenne a Kezdőlap szalag Keresés
és kijelölés/Csere parancsával is, de azt többször kellene futtatni,
nem is beszélve arról, ha ez a probléma többször előfordul. Tehát
ilyen, ismétlődő feladatok esetében mindig szerencsésebb a

programozott megoldás.
Az eredeti adatokat tartalmazó táblázat

Megoldás:
ban:
Sub Kódcsere()
'A hárombetűs kódok átalakítása egybetűsre. Ha nem ilyen string

szerepel a cellában, színezzük pirosra.

tás
Exit Sub
End If

94. Feladat – keresés és csere makróval 1531
For j = j1 To j2 Step 1
If (VarType(Cells(i, j)) <> 8) Then

Cells(i, j) = "?" 'Ha nem string, pirosra színezzük
Cells(i, j).Select
.ColorIndex = 3
.Pattern = xlSolid
End With
ElseIf ((Cells(i, j) Like " ") Or (Cells(i, j) Like " ") Or (Cells(i,
j) Like " ")) Then Cells(i, j) = ""
ElseIf Cells(i, j) Like "---" Then Cells(i, j) = "."
ElseIf Cells(i, j) Like "ALA" Then Cells(i, j) = "A"
ElseIf Cells(i, j) Like "ASX" Then Cells(i, j) = "B"
ElseIf Cells(i, j) Like "CYS" Then Cells(i, j) = "C"
ElseIf Cells(i, j) Like "ASP" Then Cells(i, j) = "D"
ElseIf Cells(i, j) Like "GLU" Then Cells(i, j) = "E"
ElseIf Cells(i, j) Like "PHE" Then Cells(i, j) = "F"
ElseIf Cells(i, j) Like "GLY" Then Cells(i, j) = "G"
ElseIf Cells(i, j) Like "HIS" Then Cells(i, j) = "H"
ElseIf Cells(i, j) Like "ILE" Then Cells(i, j) = "I"
ElseIf Cells(i, j) Like "LYS" Then Cells(i, j) = "K"
ElseIf Cells(i, j) Like "LEU" Then Cells(i, j) = "L"
ElseIf Cells(i, j) Like "MET" Then Cells(i, j) = "M"
ElseIf Cells(i, j) Like "ASN" Then Cells(i, j) = "N"
ElseIf Cells(i, j) Like "PRO" Then Cells(i, j) = "P"
ElseIf Cells(i, j) Like "GLN" Then Cells(i, j) = "Q"
ElseIf Cells(i, j) Like "ARG" Then Cells(i, j) = "R"
ElseIf Cells(i, j) Like "SER" Then Cells(i, j) = "S"
ElseIf Cells(i, j) Like "THR" Then Cells(i, j) = "T"
ElseIf Cells(i, j) Like "VAL" Then Cells(i, j) = "V"
ElseIf Cells(i, j) Like "TRP" Then Cells(i, j) =
"W"
ElseIf Cells(i, j) Like "TYR" Then Cells(i, j) =
"Y"
ElseIf Cells(i, j) Like "GLX" Then Cells(i, j) =
"Z"
ElseIf Cells(i, j) Like "PCA" Then Cells(i, j) =

"E"
ElseIf ((Cells(i, j) Like " # ") Or (Cells(i, j)
Like "#")) Then
'Az esetleges # karaktereket &-re cseréljük
Cells(i, j) = "&"
'Highlight Cell:
Cells(i, j).Select
.ColorIndex = 4
.Pattern = xlSolid
End With
Else
'A kódjegyzék szerint nem átalakítható cellák is hibajelzést kap-
nak
Cells(i, j) = "?"
Cells(i, j).Select
.ColorIndex = 3
.Pattern = xlSolid
End With
End If
Next j
Next i
End Sub
3. Töltsük fel az alapadatokat tartalmazó munkalapot!
4. Mivel az eredeti törlődik, készítsünk biztonsági mentést a mun-
kalapról (vagy kisebb munkalap esetén a kitöltött táblázatrész
másoljuk ugyanazon a munkalapon egy nagyobb térköz kiha-
gyásával lejjebb)!
5. Jelöljük ki az átkódolandó részt a munkalapon!
megjelenített párbeszédpanelről a Kódcsere makrót!

Az átkódolt adatokat tartalmazó táblázat

Az ügyeleti nyilvántartás feltételes formázással történt megoldásánál
már problémát jelentett, ha három munkatársnál többet szerettünk
volna egyedileg alkalmazott színnel kiemelni. Erre már bemutattunk
egy 2007-2010-es változatnak megfelelő – manuális – megoldást
(lásd a 1335. oldalt). Most készítsünk olyan makrót, amely megoldja
a feladatot előbb egyetlen utasítással (makró futtatással), majd mó-
dosítsuk úgy, hogy az ügyeletben hét munkatárs egyedi színjelölé-
séről gondoskodjunk!
A, Megoldás:
ban:
Sub FeltételesFormázás()
'Feltételes formázás ügyeleti nyilvántartáshoz

tás
Exit Sub
End If



'A kijelölt terület formáját alapállapotba állítjuk

Selection.Borders(xlLeft).LineStyle = xlNone
Selection.Borders(xlRight).LineStyle = xlNone
Selection.Borders(xlTop).LineStyle = xlNone
Selection.Borders(xlBottom).LineStyle = xlNone
Selection.BorderAround Weight:=xlThick
Selection.Interior.ColorIndex = xlNone
Selection.Font.Name = "Arial"
Selection.Font.FontStyle = "Regular"
Selection.Font.Size = 9
Selection.Font.Bold = True
Selection.HorizontalAlignment = xlCenter
Selection.VerticalAlignment = xlCenter
For j = j1 To j2 Step 1 'a kijelölt terület vizsgálata és szín előál-
lítása
k=1
'adathiány vagy . karakter: fekete
If (Cells(i, j) = "H.P.") Then
'H.P.: zöld
k=3
ElseIf (Cells(i, j) = "K.GY.") Then
'K.GY.: sárgásnarancs
k=4
ElseIf (Cells(i, j) = "H.GY.") Then
'H.GY: sárga
k=5
ElseIf (Cells(i, j) = "N.D.") Then
'N.D.: világoszöld
k=6
ElseIf (Cells(i, j) = "P.E.") Then
'P.E.: vörös
k=7
ElseIf (Cells(i, j) = "V.J.") Then
'V.J.: türkiz
k=8
End If
'cella színezése
Cells(i, j).Select
.ColorIndex = k
.Pattern = xlSolid
If k = 1 Or k = 3 Or k = 12 Then 'sötét háttér - fehér betű
End If
End With
Next j
Next i
End Sub
3. Töltsük fel az alapadatokat tartalmazó munkalapot!
4. Mivel az eredeti törlődik, készítsünk biztonsági mentést a mun-
kalapról (vagy kisebb munkalap esetén a kitöltött táblázatrész
másoljuk ugyanazon a munkalapon egy nagyobb térköz kiha-
gyásával lejjebb)!
5. Jelöljük ki az átszínezendő részt a munkalapon!
megjelenített párbeszédpanelről a FeltételesFormázás makrót!
Mint látjuk, a makró megoldotta a beépített formázással lehetetlen
feladatot, hat munkatárs beosztását hatféle színnel jelölte.

Ügyeleti rend színezése makróval: hat munkatárs hat színnel

B, Megoldás:
Ahhoz, hogy újabb két munkatársat vonjunk be az ügyeleti rendbe
és a nyilvántartásba a következőket kell tennünk:
1. Helyezzük el a beosztásba az újabb kollégák monogramjait! Az
újabb belépőkkel a régiekre kevesebb teher jut – vagyis ritkáb-
ban lesznek ügyeletesek.
2. A Visual Basic szerkesztőablakában módosítsuk a
FeltételesFormázás makrót. A k = 8 kódsor után szúrjuk be:
ElseIf (Cells(i, j) = "SZ.P.I.") Then
'SZ.P.I.: rózsaszín
k = 14
ElseIf (Cells(i, j) = "P.K.") Then
'P.K.: bíbor
k = 12
3. Mentsük el a modult, majd futtassuk!

96. Feladat – oldalbeállítások másolása 1537
Ügyeleti rend színezése makróval: nyolc munkatárs nyolc színnel
96. Feladat – oldalbeállítások másolása

Az Excelben nem találunk beépített funkciót arra, hogy egy oldal
nyomtatási beállítását átvigyük egy másik munkalapra. Készítsünk
olyan nyomógombot, amely az aktuális oldal nyomtatási beállításait
átmásolja ugyanabban a munkafüzetben egy másik munkalapra!
Megoldás:
1. Az Excel 2007-től a makró rögzítés parancs egészen új helyre
került… Kattintsunk az állapotsor Makró rögzítés elemére! Ha
ez az ikon esetleg nem látszana, akkor az állapotsor helyi menü-
jéből kapcsoljuk be! A Makró rögzítés parancs megtalálható a
Fejlesztőeszközök szalag Kód csoportjában is.
2. A Makró rögzítés párbeszédpanelen válasszuk A makró helye
lista Egyéni makró-munkafüzetben elemét. Így a makró azonnal
a personal.xls fájlba kerül és mindig elérhető marad.

3. Kattintsunk az OK gombra! Ekkor a Makró rögzítés helyére a

Rögzítés vége ikon kerül.
4. Adjuk ki a Fájl szalagfül Nyomtatás parancsát!
Ezekkel a beállításokkal induljunk

5. A Nyomtatási kép ablakban kattintsunk az Oldalbeállítás hivat-
kozásra, majd a párbeszédpanel megjelenése után kattintsunk
az OK gombra!
6. Fejezzük be a makró rögzítését a Rögzítés vége ikonnal (ez
szintén megtalálható a Fejlesztőeszközök szalag Kód csoport-
jában is)!
7. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag MakróMakrók paran-
csát!
8. A Makró párbeszédpanelen válasszuk ki a personal.xlsb! oldal-
beállítás_másolása makrót, majd kattintsunk a Szerkesztés
gombra (ha a personal.xlsb munkafüzet rejtett, akkor előbb kap-
csoljuk ki az elrejtést a Nézet szalag Ablak csoportjában találha-
tó Felfedés paranccsal)!
9. A Visual Basic szerkesztőablakában módosítsuk a makró kódját
a következők szerint:
Sub oldalbeállítás_másolása()
'
j = Application.InputBox("Melyik lapra?")
With ActiveSheet.PageSetup
Sheets(j).PageSetup.LeftHeader = .LeftHeader
Sheets(j).PageSetup.CenterHeader = .CenterHeader
Sheets(j).PageSetup.RightHeader = .RightHeader
Sheets(j).PageSetup.LeftFooter = .LeftFooter
Sheets(j).PageSetup.CenterFooter = .CenterFooter
Sheets(j).PageSetup.RightFooter = .RightFooter
Sheets(j).PageSetup.LeftMargin = .LeftMargin
Sheets(j).PageSetup.RightMargin = .RightMargin
Sheets(j).PageSetup.TopMargin = .TopMargin
Sheets(j).PageSetup.BottomMargin = .BottomMargin
Sheets(j).PageSetup.HeaderMargin = .HeaderMargin
Sheets(j).PageSetup.FooterMargin = .FooterMargin
Sheets(j).PageSetup.PrintHeadings = .PrintHeadings
Sheets(j).PageSetup.PrintGridlines = .PrintGridlines
Sheets(j).PageSetup.PrintComments = .PrintComments
Sheets(j).PageSetup.PrintQuality = .PrintQuality
Sheets(j).PageSetup.CenterHorizontally= .CenterHorizontally
Sheets(j).PageSetup.CenterVertically = .CenterVertically
Sheets(j).PageSetup.Orientation = .Orientation
Sheets(j).PageSetup.Draft = .Draft
Sheets(j).PageSetup.PaperSize = .PaperSize
Sheets(j).PageSetup.FirstPageNumber = .FirstPageNumber
Sheets(j).PageSetup.Order = .Order
Sheets(j).PageSetup.BlackAndWhite = .BlackAndWhite
Sheets(j).PageSetup.Zoom = .Zoom
Sheets(j).PageSetup.FitToPagesWide = .FitToPagesWide
Sheets(j).PageSetup.FitToPagesTall = .FitToPagesWide
End With
End Sub
10. Mentsük el a makrót, zárjuk be a Visual Basic szerkesztőablakot!
11. A personal.xlsb munkafüzethez visszatérve alakítsuk ki a nyo-
mógombot. Ehhez adjuk ki a Fájl szalagfül Beállítások paran-
csát!
12. Válasszuk Az Excel beállításai párbeszédpanel Gyorselérési
eszköztár testreszabása lapján a Választható parancsok he-

lye lista Makrók elemét, abban az imént létrehozott oldalbeállí-

tás_másolása makrót, majd kattintsunk a Felvétel gombra!
13. Ezzel egy általános megjelenésű makró gomb felkerült a gyors-
elérési eszköztárba, azonban változtassuk meg ennek képét és
szövegét! Ehhez a Gyorselérési eszköztár testreszabása lis-
tában válasszuk ki a makró parancsot, utána kattintsunk a Mó-
dosítás gombra, majd adjuk meg a gomb új képét és megjelení-
tendő nevét!
14. Változtassuk meg az alapértelmezett makró nevet Oldalbeállítás
másolása névre! Válasszunk egy nekünk tetsző ikont is!
15. Zárjuk be a párbeszédpaneleket!
16. Rejtsük el ismét a personal.xlsb munkafüzetet a Nézet szalag
Ablak csoportjában található Elrejtés parancsával!
17. Lépjünk ki az Excelből! A megjelenő kérdésre válaszoljunk az
Igen gombra kattintva! A program következő indításakor a nyo-
mógomb megjelenik az eszköztárban és használható a makró és
az oldalbeállítás másolásának indítására még akkor is, ha telje-
sen új munkafüzetet szerkesztünk.
Egyéni munkafüzetbe az Igen gombbal mentünk

Ha a makró futtatásakor hibaüzenetet kapunk, akkor fedjük fel a
personal.xlsb munkafüzetet a Nézet szalag Felfedés parancsá-
val! Ha az üzenet az adatbiztonságra vonatkozó figyelmeztetés, ak-
kor adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Makró védelem paran-
csát, majd a Makró beállítások lapon jelöljük be Az összes makró
engedélyezése választókapcsolót. A Megbízható helyek lapon
jelöljük be a Megbízható helyek engedélyezése a saját hálózaton
(nem javasolt) jelölőnégyzetet!
Ha ez sem segít, akkor kénytelenek leszünk a personal.xlsb
munkafüzetben elhelyezett makrót inkább a makrót felhasználó
munkafüzetbe másolni…

97. Feladat – oldalbeállítások másolása

Készítsünk olyan nyomógombot, amely az aktuális oldal nyomtatási
beállításait átmásolja egy másik megnyitott a munkafüzetben egy
munkalapjára!
Megoldás:
1. Nyissuk meg az Excelt, és fedjük fel az elrejtett personal.xlsb
munkafüzetet a Nézet szalag Felfedés parancsával!
2. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Makrók parancsát!
3. A Makró párbeszédpanelen válasszuk ki a personal.xlsb!oldal-
beállítás_másolása makrót, majd kattintsunk a Szerkesztés
gombra!
4. A Visual Basic szerkesztőablakában jelöljük ki a korábban készí-
tett oldalbeállítás_másolása makrót, majd a Ctrl+C billentyűkom-
binációval másoljuk a vágólapra!
5. Mozgassuk a mutatót az oldalbeállítás_másolása makró alá,
majd nyomjuk meg a Ctrl+V billentyűkombinációt, hogy beillesz-
szük a vágólap tartalmát!
6. Nevezzük át ezt a makrót oldalbeállítás_másolása2-re, vagyis a
makró címsorának végét egészítsük ki a 2 számmal!
7. Módosítsuk a makró kódját az alábbiak szerint:
Sub oldalbeállítás_másolása2()
'
' A másolást megadott munkafüzetbe végzi
'
s = Application.InputBox("Melyik megnyitott munkafüzetbe?")
j = Application.InputBox("Melyik lapra?")
s = s + ".xls"
Workbooks(s).Worksheets(j).Activate
With ActiveSheet.PageSetup
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.LeftHeader = .LeftHeader
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.CenterHeader=.CenterHeader
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.RightHeader = .RightHeader
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.LeftFooter = .LeftFooter
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.CenterFooter = .CenterFooter
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.RightFooter = .RightFooter
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.LeftMargin = .LeftMargin
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.RightMargin = .RightMargin
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.TopMargin = .TopMargin
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.BottomMargin = .BottomMargin
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.HeaderMargin = .HeaderMargin
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.FooterMargin = .FooterMargin
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.PrintHeadings = .PrintHeadings
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.PrintGridlines = .PrintGridlines
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.PrintComments =
.PrintComments
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.PrintQuality = .PrintQuality
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.CenterHorizontally =
.CenterHorizontally
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.CenterVertically =
.CenterVertically
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.Orientation = .Orientation
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.Draft = .Draft
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.PaperSize = .PaperSize
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.FirstPageNumber =
.FirstPageNumber
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.Order = .Order
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.BlackAndWhite =
.BlackAndWhite
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.Zoom = .Zoom
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.FitToPagesWide =
.FitToPagesWide
Workbooks(s).Sheets(j).PageSetup.FitToPagesTall =
.FitToPagesWide
End With
End Sub
8. Rendeljük ezt a makrót is nyomógombhoz (lásd az előző példát).
Mint látjuk, a makró most bekéri a másolás céljának megfelelő mun-
kafüzet nevét, amelyet az xls kiterjesztés nélkül kell megadnunk,
hiszen azt a makró hozzáadja a megadott névhez. Persze, mivel a
2007-es változatban oly sokféle fájltípus jelent meg, az ezt a funkci-
ót végző sort (s = s + ".xls") ki is hagyhatjuk…

Az „alapértelmezett” beviteli párbeszédpanel

Próbáljuk ki ezt és az előző feladat megoldását is! Mi történik, ha
üres beviteli mező mellett megnyomjuk az OK gombot? Hibaüzene-
tet kapunk… Ennek kiküszöböléséhez írjuk a makró elejére, az
adatbevitelt követő helyre az On Error Resume Next utasítássort!
Paraméter Leírás
prompt Kötelező paraméter, a párbeszédpanel megjelenő
szövege.
title Választható paraméter, a párbeszédpanel címe. Ha
elhagyjuk, akkor az Adatbevitel cím jelenik meg.
default Választható paraméter, a beviteli mezőben megjele-
nő alapértelmezés szerinti érték. Ha elhagyjuk, a
mező üresen jelenik meg.
xpos Választható paraméter, a párbeszédpanel bal szélé-
nek távolsága az alkalmazásablak bal szélétől. Ha
elhagyjuk, akkor a párbeszédpanel az alkalmazásab-
lakban középre igazítva jelenik meg.
ypos Választható paraméter, a párbeszédpanel felső szé-
lének távolsága az alkalmazásablak felső szélétől.
Ha elhagyjuk, akkor a párbeszédpanel az alkalma-
zásablakban függőlegesen középre igazítva jelenik
meg.
helpfile Választható paraméter, a helyzet érzékeny súgófájl
azonosítója. Ha megadjuk, automatikusan megjele-
nik a súgógomb és a következő paramétert is meg
kell adni.
context Választható paraméter, a súgószöveg azonosító
száma. Ha megadjuk, akkor az előző paramétert is
meg kell adni.
A fenti ábra az alapértelmezett beviteli párbeszédpanelt mutatja. A
parancs azonban paraméterezhető a következő módon:
InputBox(prompt[, title] [, default] [, xpos] [, ypos] [, helpfile,

context])
Próbáljuk ki a fenti makró adatbevitelét a következő paraméterezé-

sekkel:
Dim Message, Title, Default
Message="Melyik lapra?"
Default=”Munka1”
Title=”A másolás iránya”
j = Application.InputBox(Message, Title, Default, 100, 100)
Próbáljuk ki a súgófájl megadásával is:
j = Application.InputBox(Message, Title, , , , "DEMO.HLP", 10)
Ha ilyenkor a Help gombra kattintunk, hibaüzenetet kapunk, mert a
program nem találja a megadott súgófájlt.
98. Feladat – füzetlap átnevezés sorozatban

Készítsünk olyan eszköztár-nyomógombot, amelyhez rendelt makró
a megnyitott munkafüzet lapjait sorozatként nevezi át egy bekért
karakterláncot követően. Például megadjuk a „leltár” szöveget, ak-
kor a munkalapokat így nevezi el: „leltár1”, „leltár2, „leltár3” stb.
Megoldás:
1. Nyissuk meg az Excelt (ekkor a korábbiak szerint betöltődik a
personal.xlsb munkafüzet is) és fedjük fel személyes makró ál-
lományunkat, a personal.xlsb munkafüzetet.
2. A Visual Basic szerkesztőablakában hozzuk létre a következő
makrót:
Sub átnevezés()
'
' Az aktív munkafüzet lapjainak átnevezése sorozatban
'
Dim Message, Title, Default
Message = "Mi legyen a név eleje?"
Title = "Munkalapok átnevezése"
j = Application.InputBox(Message, Title)
For i = 1 To ActiveWorkbook.Sheets.Count

98. Feladat – füzetlap átnevezés sorozatban 1545
If Sheets(i).Name <> "Module1" Then Sheets(i).Name = j + Str(i)

Next
End Sub
3. Hozzuk létre a gyorselérési eszköztáron egy nyomógombot egy
ikon helyi menüjéből kiadott Gyorselérési eszköztár testre-
szabása paranccsal!
4. Kapcsoljuk a nyomógombhoz az átnevezés makrót! Rejtsük el,
majd zárjuk be a personal.xlsb munkafüzetet.
5. Próbáljuk ki a makrót egy új munkafüzet megnyitásával! Ha nem
menne, lásd a védelemmel kapcsolatos megjegyzéseinket a
1540. oldalon).
A munkalap-átnevezés többször megismételhető
Automatikusan végrehajtódó makrók

Két olyan makró van, amelyik munkafüzet nyitással, zárással kap-
csolatos műveletek során automatikusan lefut.
Az Auto_Open makró minden alkalommal elindul, ha megnyitjuk
az adott makrót tartalmazó munkafüzetet.
Az Auto_Close makró a munkafüzet bezárása parancs kiadása
után, de még a füzet bezárása előtt fut le.
Eseményvezérelt eljárások
Az eseményvezérelt eljárásokat valamilyen rendszeresemény bekö-
vetkezte indítja el. Az eljárásokat aktivizáló események:
OnTime Egy, a paraméterként megadott időpontban.
OnSheetActivate Egy munkalapra lépéskor.
OnSheetDeactivate Egy munkalap elhagyásakor.
OnWindow Egy ablak aktiválásakor.
OnKey Egy meghatározott billentyű lenyomásakor.
OnCalculate A munkalap újraszámításakor.
OnEntry Adatbevitelkor.
OnData Amikor másik alkalmazásból veszünk át ada-
tot.
OnRepeat A gyorselérési eszköztár Ismét parancsa,
illetve az F4 gyorsgomb lenyomása után.
OnUndo A gyorselérési eszköztár Visszavonás paran-
csa, illetve a Ctrl+Z gyorsgomb után.
99. Feladat – riasztás megrendelhető időben

Készítsünk olyan makrót, amely automatikusan elindul bármely
munkafüzet megnyitásakor, és feladata, hogy bekérjen egy időpon-
tot, amelyre figyelmeztet, ha addig nem léptünk ki az Excel futtatá-
sából.
1. Nyissuk meg a \Program Files\Microsoft Office\OFFICE14\
XLSTART (Windows Vista, Windows 7 bites operációs rendszer
64 bites változatánál C:\Program Files (x86)\Microsoft Office\ Of-
fice14\XLSTART) mappában található personal.xlsb személyes
mappafájlt. Ha még nincsen, akkor nyissunk egy új munkafüze-
tet, amelynek tartalmát a következők szerint módosítsuk. Ha
egy, az egyéni makró-munkafüzetben található makrót automati-
kusan szeretnénk végrehajtani egy másik munkafüzetben, a má-
sik munkafüzetet is az XLStart mappába kell mentenünk, hogy
az Excel mindkettőt automatikusan megnyissa, amikor elindul.
vagy nyomjuk meg az Alt+F11 billentyűkombinációt!

99. Feladat – riasztás megrendelhető időben 1547
Sub auto_open()
'bejelentkezéskor szükség szerint elindít egy figyelmeztetést
m = MsgBox("Akar figyelmeztetést?", vbYesNo, "Ébresztés
rendelés")
If m = vbYes Then
‘ha igennel válaszol bekéri az időt
idő = InputBox("Mikorra kéri (óó:pp:mm)?")
Application.OnTime TimeValue(idő), "ébresztés"
End If
End Sub
Sub ébresztés()
‘ezt hajtja végre, ha itt az idő
For t = 1 To 1000
Beep
Next
m = "Itt az idő! Még mindig ott ülsz?"
s = MsgBox("Kilépés az Excelből?", vbYesNo, m)
If s = vbYes Then Application.Quit
End Sub
5. Rejtsük el a personal.xlsb (bináris Excel) munkafüzetet a Nézet
szalag Elrejtés parancsával!
6. Zárjuk be az Excelt a Fájl szalagfül Kilépés parancsával! Ha a
program megkérdezi, hogy mentse-e el a változásokat az egyéni
makró-munkafüzetbe, akkor válaszoljunk az Igen gombra kat-
tintva!
Figyelmeztetés az ablak bezárása előtt

7. Indítsuk újra az Excelt!
8. Amikor megjelenik az első párbeszédpanel kattintsunk az Igen
gombra a riasztás elindításához!
Az Excel indítása után megjelenő párbeszédpanel

9. A következő párbeszédpanelen adjuk meg a riasztás időpontját!
Az időpontot óra:perc:másodperc formátumban adjuk meg.
Adjuk meg a riasztás időpontját

10. A párbeszédpanel bezárása után – amikor elérkezik a megadott
időpont –, a következő ábrán látható figyelmeztetés jelenik meg.
Ha az Igen gombot nyomjuk meg, akkor kilépünk, de az esetle-
ges módosítások mentésére lehetőségünk van.
A Nem gombbal folytathatjuk a munkát, az Igennel kilépünk

Ha éppen egy másik alkalmazás ablakában dolgozunk, akkor a fi-
gyelmeztetést a Windows tálcán az Excel gomb villogása jelzi. Kat-
tintsunk ilyenkor az Excel gombra, ekkor megjelenik a fenti párbe-
szédpanel is!

100. Feladat – oszlopszélesség optimalizálás 1549
Megjegyzés: Előfordulhat, hogy a biztonsági beállítások miatt a

C:\Program Files (x86)\Microsoft Office\ Office14\XLSTART mappa
közvetlenül – az Excelből – nem írható. Ezért ilyenkor a program
javasolja a Dokumentumok mappába írást. Tegyük ezt, majd a Win-
dows Intézőben keressük meg a personal.xlsb fájlt és húzzuk át az
XLSTART mappába!
100. Feladat – oszlopszélesség optimalizálás

Készítsünk olyan eljárást, amely minden számítási műveletet köve-
tően a munkalap összes oszlopának szélességét a szükséges legki-
sebbre állítja (mintha az oszlopot a „legszélesebb kijelöltre” formáz-
nánk).
Megoldás:
Sub legszélesebbre()
Application.OnCalculate = "szélességjavítás"
End Sub
Sub szélességjavítás()
Columns("A:XFD").EntireColumn.AutoFit
End Sub
3. Mentsük el a makrót, zárjuk be a Visual Basic szerkesztőablakát.
Ha azt akarjuk, hogy ez a makró is mindig elérhető legyen, akkor
tároljuk a személyes (personal.xlsb) makró-munkafüzetbe. Ez a
makró így a Fejlesztőeszközök szalag Makrók paranccsal
megjeleníthető párbeszédpanelről indítható. Elhelyezhetjük a
personal.xlsb fájlban az Auto_Open makróban is, akkor az Excel
betöltésével automatikusan elindul.
101. Feladat – oszlopszélesség-állítás makróból

Készítsünk olyan eljárást, amely minden második oszlop szélessé-
gét 4 egységre állítja, és halványsárga homogén háttérmintát állít
be. Majd meglátjuk, hogy ezzel a módszerrel pillanatok alatt készít-
hetünk sormintát…


Sub oszlopszélesség()
For Each col In Worksheets("101.Feladat").Columns
If col.Column Mod 2 = 0 Then
col.ColumnWidth = 4
‘ez a páros számú oszlop, hiszen 2-es osztásnál nincs mara-
dék
'oszlop színezése
col.Select
.ColorIndex = 36
.Pattern = xlSolid
.PatternColorIndex = xlAutomatic
End With
End If
Next col
End Sub
A makró futtatása után kapott eredmény

3. Mentsük el a makrót, zárjuk be a Visual Basic szerkesztőablakát.
Rendeljük a makrót egy ikonhoz. Ehhez egy gyorselérési esz-
köztárbeli ikon Gyorselérési eszköztár testreszabása paran-
csát használjuk. Az Excel beállításai/Gyorselérési eszköztár

102. Feladat – oszlopszélesség-állítás makróból 1551
testreszabása párbeszédpanelen válasszuk a Makrók kategóri-

át, abban az oszlopszélesség makrót, majd kattintsunk a Felvé-
tel gombra!
4. Futtassuk a makrót! Az eredmény a mellékelt ábrán látható. Ez a
makró a „101.Feladat” lapon dolgozik.
A makró a nagyméretű Excel 2010-es táblázaton hosszabb ideig fut,
a futást a Ctrl+Break ( Ctrl+Pause ) billentyűkombinációval megsza-
kíthatjuk.
102. Feladat – oszlopszélesség-állítás makróból

Egészítsük ki a fenti makrót úgy, hogy az aktuális lapon dolgozzon,
és csak adott számú oszlopot formázzon!
Megoldás:
Sub oszlopszélesség2()
oszlopszám = InputBox("Hány oszlopot formázzon?")
For j = 1 To oszlopszám
With ActiveSheet.Columns(j)
If j Mod 2 = 0 Then
.ColumnWidth = 4
'oszlop színezése
ActiveSheet.Columns(j).Select
.ColorIndex = 36
.Pattern = xlSolid
.PatternColorIndex = xlAutomatic
End With
End If
End With
Next j
End Sub
3. Ez a lépés megegyezik az előző feladat értelemszerű módosítá-
sával…

103. Feladat – tesztűrlap készítés

Eddig bemutatott feladataink egyszerűek, rövidek voltak, amelyeket
inkább a szemléltetés didaktikai szempontjai alapján alakítottunk ki.
Nézzünk most egy nagyobb, egyben összetettebb feladatot is.
Készítsünk olyan űrlapot, amely az étkezési szokásokról tesz fel
kérdést és a kapott válaszokat pontozza, majd szövegesen kiértéke-
li. Oldjuk meg azt is, hogy figyelmeztessen az első futtatás során
megválaszolatlanul hagyott kérdésekre.
A feladatot két táblázattal oldjuk meg. Megoldható egyetlen táblá-
zattal is, de mindkét esetben érdemes a kiértékeléssel kapcsolatos
tartalmakat elrejteni a kitöltők elől. Vessünk be egy kis cselt annak
érdekében, hogy a rutinos űrlapkitöltőt „megzavarjuk”, azaz a kér-
dések egy részénél a legjobb válasz a kérdés csoportjában az utol-
sóként, máshol az elsőként megadott szöveg legyen!
A kérdések és a lehetséges válaszok:
Egészségesen étkezik?
Milyen gyakran diétázik/fogyókúrázik?

Szinte állandóan
Havonta egyszer
Évente 3-6-szor
Csak a nagy eszem-iszom ünnepek után
Sohasem
Naponta csupán egyszer-kétszer eszem.

Minden nap
Sokszor
Néha
Ritkán
Sohasem
Naponta hány pohár vizet iszik?

Egyet sem
1-3 pohárral
4-5 pohárral
6-7 pohárral
8 vagy több pohárral
103. Feladat – tesztűrlap készítés 1553
Milyen gyakran reggelizik?

Minden nap
4-6-szor egy héten
2-3-szor egy héten
hetente egyszer
szinte sohasem reggelizik
A főétkezés ideje estére esik.

Ritkán
1-2-szer hetente
3-6-szor hetente
Mindennap
Csak főétkezés van, az pedig este
Lefekvés előtt mindig eszik valamit.

Ritkán
1-2-szer hetente
3-6-szor hetente
Mindennap
Csak akkor eszem
Inkább barna cukrot és barna kenyeret fogyaszt, mint finomított

fehér cukrot és fehér kenyeret?
A legtöbbször igen
Néha
Ritkán
Előfordult már, hogy megkóstoltam
Soha
Naponta hány koffeintartalmú italt (kávé, tea) fogyaszt?

4-et vagy többet
3 csészével
2 csészével
1 csészével
egyet sem
Milyen gyakran fogyaszt zöldségeket és gyümölcsöket?

Naponta többször is
Mindennap
2-3-szor egy héten
Olykor
Soha
Milyen gyakran fogyaszt édességet (cukorkákat, süteményt,

csokoládét, fagylaltot)?
Ritkán
1-2-szer egy héten
3-6-szor hetente
Mindennap
Naponta többször is
Sikerül megfelelő mennyiségű időt fordítani az étkezésekre?

Legtöbbször igen
Néha
Ritkán
Soha
Menet közben eszem
Az elfogyasztott ételmennyiség gyakran változik napról napra,

hétről hétre?
A lehető legváltozatosabb
Általában, de vannak gyakrabban fogyasztott kedvencek
Néha
Ritkán
Soha
Megoldás:
1. Rögzítsük a kérdéseket és a beépített válaszokat! Az adatok
bevitelénél tartsuk be a mellékelt ábrán bemutatott egyszerű
szabályokat, vagyis a kérdéseket az első oszlopba írjuk, a vála-
szokat a második oszlopba (vagy, mint az ábrán látható a kér-
dést követő sortól soroljuk fel – és később húzzuk egy oszloppal
beljebb), illetve az egyes kérdések között hagyjunk ki egy-egy
sort!

2. Bár a formázás később következne, fontos, hogy az A3:B85 tar-

tomány, vagyis az összes alapadatot tartalmazó sor magasságát
15 pontosra állítsuk. Jelöljük ki ezt a tartományt, majd adjuk ki a
Kezdőlap szalag Formátum/Sormagasság parancsot! A párbe-
szédpanelen állítsuk be a 15 pontos értéket. Ennek az a magya-
rázata, hogy kisebb (például az alapértelmezés szerinti 12.75
pontos) sormagasság mellett olyan közel kerülnek az űrlap ve-
zérlőelemei egymáshoz, hogy azok működése bizonytalanná
válhat.
Már a bevitelnél ügyeljünk néhány fontos dologra

3. A kérdések közötti üres sorokat formázzuk 20 pont magasra.
4. A hosszabb kérdések esetében, például az A45 cellánál, jelöljük

ki a cella sorában az A és F oszlop közötti részt, majd kattint-
sunk a Kezdőlap szalagon az Igazítás csoportnév melletti ikon-
ra, vagy nyomjuk meg a Ctrl+1 billentyűkombinációt, hogy meg-
jelenítsük a Cellák formázása párbeszédpanelt!
5. Az Igazítás párbeszédpanel-lapon jelöljük be a Sortöréssel
több sorba, valamint a Cellák egyesítésével négyzeteket, illet-
ve a Vízszintesen listában válasszuk a balra igazítást! Kattint-
sunk az OK gombra!
6. Az A45 cella formázását másoljuk az A52, A59, A66, A73, A80
cellákra!
7. A hosszú kérdéseknél egyesítsük a (45., 52., 59., 66., 73., 80.)
sor A1:F1 tartományát és növeljük a sormagasságot, hogy
mindkét sor megjelenjen!
8. Ugyanígy formázzuk az A1 cella tartalmát, vagyis az űrlap címét
is helyezzük az A1:F1 tartomány közepére.
A hosszú tartalmú cellák formázása

9. A munkalapon a sorazonosítók közötti választóvonal húzásával
alakítsunk ki az így formázott kérdések számára olyan magas-
ságot, hogy mindkét sor olvasható legyen!

10. Ha nem a B oszlopba írtuk volna a válaszokat, akkor húzzuk át

azokat!
11. Jelenítsük meg a Fejlesztőeszközök szalagot!
12. Válasszuk a Beszúrás gomb Űrlap-vezérlőelemek csoportjából
a Csoportpanel gombot!
13. Húzással adjuk meg az 1. kérdés keretét!
14. A csoportpanel neve legyen 1. kérdés. Kattintsunk a felajánlott
név helyére és írjuk át! Ha a kattintással nem férünk a szöveg-
hez, adjuk ki a helyi menü Szöveg szerkesztése parancsát!
A csoportpanellel fogjuk össze a kérdést és a válaszokat

15. Kattintással válasszuk ki a csoportpanelt, majd a Ctrl billentyű
nyomva tartása közben húzzuk a többi kérdés-válaszcsoport fö-
lé!
16. Sorban módosítsuk a csoportpanelek nevét is!
17. A csoportpanelek magasságát – ahol arra a kétsoros kérdések
esetében szükség van – húzással növeljük meg.
18. Jelöljük ki mind a 12 csoportpanelt (a Ctrl billentyű nyomva tar-
tása közben kattintgatva), majd a Lap elrendezése szalag El-

rendezés csoportjának Igazítás gombjából megjeleníthető menü

Jobbra igazítás parancsával hozzuk őket pontosan egymás fö-
lé!
A csoportpanelek igazítása
19. Hozzunk létre egy Tesztkiértékelés nevű munkalapot!
20. Kattintsunk egy cellába az első munkalap felső részén, majd vá-
lasszuk a Fejlesztőeszközök szalag Beszúrás gombjának Űr-
lap-vezérlőelemek csoportjából Választókapcsoló elemet!
21. Húzással rajzoljuk meg az első választókapcsolót!
Az első választókapcsoló beillesztése

22. Kattintsunk a választókapcsoló feliratba és töröljük ki!

23. Húzással méretezzük át a rádiógombot minimális méretére és
helyezzük el az első válasz elé!
24. A Ctrl és a Shift billentyűk nyomva tartása közben húzással má-
soljuk le ezt a választókapcsolót a többi válasz elé is.
25. Kattintsunk a jobb egérgombbal a csoport első választókapcsoló-
jára és adjuk ki a helyi menü Vezérlő formázása parancsát (ez-
zel egyenértékű, ha a Fejlesztőeszközök szalag Tulajdonsá-
gok gombjára kattintunk)!
26. Állítsuk be, hogy a rádiógomb jelöletlen legyen!
27. A cellacsatolást a Tesztkiértékelés!$B$11 helyzettel adjuk meg!
Tehát az üres Tesztkiértékelés munkalap B11 cellájához kap-
csoljuk az első csoportpanelben szereplő válaszokat. Ebben a
cellában jelenik meg az űrlapon való választásunktól függően a 0
(kitöltetlen), 1, 2, 3, 4, vagy 5 érték.
A választókapcsoló formázása
28. Mivel érdemes a választókapcsolók működését azonnal ellenő-
rizni, adjuk ki a Nézet szalag Új ablak parancsot, majd rendez-
zük el a Nézet/Mozaik paranccsal a két (Teszt és Tesztkiértéke-
lés) ablakot egymás mellett.

Ellenőrzésre és cellacsatolás beállításra is alkalmazható az új ablak

29. Így egyszerűen megoldhatjuk a cellacsatolás meghatározását is,
amikor a Teszt munkalapon kijelölt rádiógomb formázása során
előbb a Cellacsatolás mezőbe, majd a Tesztkiértékelés ablak
megfelelő cellájába kattintunk. A könnyebb értelmezés érdeké-
ben az A11:A22 tartományban a kérdések számát helyeztük el.
Tehát a 3-as kérdésre a választ a B13 cellában kapjuk vissza.
30. Miután mind a 12 kérdés cellacsatolását megadtuk, ellenőrizzük
a választókapcsolókat! Ehhez a bal egérgombbal kattintsunk
egy-egy válasz rádiógombjára, amelynek megfelelő sorszámnak
meg kell jelennie a B11:B22 tartománynak a válaszhoz tartozó
cellájában.
31. A teszt végén a Vezérlő formázása panelen egyenként (csopor-
tonként) állítsuk vissza a rádiógombok jelöletlen állapotát!
32. Most rögzítsük a válaszokat is a következő ábra szerint!
33. Nézzük meg csak a kérdéseket és a válaszokat! Az egészségte-
len szokást a 0 ponttal kellene díjazni, míg az egészségest a 4
ponttal, így lehetne elérni a maximális 48 pontot. Vegyük észre,
hogy az 1., 2., 3. és a 8. kérdésre adott válaszoknál az első az
egészséges és az ötödik válasz az egészségtelen, míg a többi
kérdésnél éppen fordított a helyzet. Ennek megfelelően a

C11:C22 cellatartományba rögzítsük a következő ábra szerinti
képleteket!
A kiértékelés során ezeket az eredményeket kapjuk

34. A C23 cellába az eredményül kapott értékek összegzése kerül.
Ezt az összeg pontszámot kell használnunk a szöveges kiértéke-
lés megjelenítésére.
35. A szöveges kiértékelést egy makróval végeztetjük el, ehhez
előbb nyissuk meg a Visual Basic szerkesztőablakát, és abban
rögzítsük a következő makrót!

A helyes értékeléshez szükséges képletek

36. A makró első részében ellenőrizzük, hogy minden kérdésre kap-
tunk-e választ. Ha valamelyik kérdésre nem kapnánk választ,
akkor a mellékelt ábra szerinti hibaüzenetet jelenítjük meg, ame-
lyen látszik a kihagyott kérdés száma is.
Sub tesztkiértékelés()
j = "OK"
For i = 11 To 22
'ha nem válaszolt egy kérdésre, akkor figyelmeztet
k = Worksheets("Tesztkiértékelés").Cells(i, 2).Value
If k = 0 Then
msg = "Nem válaszolt a(z)" + Str(i - 10) + ". kérdésre!"
a = MsgBox(msg, vbExclamation, "Kevés az adat!")
j = "hiba"
'ha megtaláltuk az első üres sort, kilépünk
Exit For
End If
Next
'kiértékelés összpontszám alapján

If j <> "hiba" Then
érték = Worksheets("Tesztkiértékelés").Cells(23, 3)
Select Case érték
Case 0 To 8
msg = Worksheets("Tesztkiértékelés").Cells(2, 2).Value

Case 9 To 18
Case 19 To 27
Case 28 To 36
Case 37 To 48
End Select
a = MsgBox(msg, vbOKOnly, "Tesztkiértékelés")
End If
End Sub
Ha kihagyunk egy kérdést…

37. Válasszuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Beszúrás gombjának
Űrlap-vezérlőelemek csoportjából a nyomógomb elemet, majd
a kérdőív végére készítsünk húzással egy gombot, amelynek ad-
juk a Tesztkiértékelés nevet!
Egy teszteredmény

38. Kattintsunk a jobb egérgombbal a Tesztkiértékelés gombra és

adjuk ki a helyi menü Makró-hozzárendelés parancsát! Kap-
csoljuk a gombot a Tesztkiértékelés makróhoz.
A feladatmegoldás egyik változata lehet, ha a kiértékelést követően
„lenullázunk” minden kérdést, így a következő futtatásnál ismét fi-
gyelmeztetést kapunk, ha elfelejtettünk válaszolni egy kérdésre.
39. Módosítsuk ehhez a Tesztkiértékelés makrót az ábra szerint a
Visual Basic szerkesztőablakában!
A nullázást végző kiegészítés
104. Feladat – tesztűrlap készítés

Készítsünk olyan tesztűrlapot, amely a helyes válaszokat összegzi.
A helyes válaszok most a sorban tetszőleges helyet foglaljanak el!
Igazából ez a „természetes” állapot, hiszen az űrlap kitöltése akkor
szerencsés, ha a kitöltő semmiféle támpontot nem kap ahhoz, hogy
„közeledik-e” a jó megoldáshoz. A helyes válasz helye a sorban
ezért véletlenszerű.
Készítsük el a következő tesztlapot Excelben (a válaszok legye-
nek egymás felett)!
1. Mi a tábla megnevezése?
 Vigyázz!  Elsőbbségadás  Egyéb veszély
kötelező
 Állj!  Állj! Vasúti átjá-  Állj! Elsőbb-
ró ségadás kötelező
 Elsőbbség a  A szembejövő  Útszűkület
szembejövő forgalom elsőbb-
forgalommal sége
szemben
 Balra kanya-  Megfordulni  Jobbra kanya-
rodni tilos! tilos! rodni tilos!
 Előzni tilos!  Behajtani tilos!  Sebességkorláto-
zás!
 Behajtani  Mindkét irány-  Várakozni ti-
tilos! ból behajtani tilos! los!
 Vigyázz, ke-  Kerékpárral  Kerékpárút!
rékpárosok! behajtani tilos!
 Behajtani  Előzni tilos!  Sebességkorlá-
tilos! tozás vége!
 Vasúti átjárót  Vasúti átjáró  Vasúti átjáró
előrejelző táblák kezdete
 Gyalogos  Gyermekek  Veszély!
átkelés
A képeket – ha jobb helyet nem találunk – a http://web.b-
m.hu/belugy/bmjog.nsf oldalról vegyük át. Az internet és a rajta el-
érhető webhelyek előre ki nem számítható módon változnak, így
előfordulhat, hogy a megfelelő táblaképeket tartalmazó dokumen-
tumot meg kell keresnünk…
Megoldás:
1. Nyissunk egy új Excel munkalapot!
2. Nevezzük át KRESZ-tesztnek!
3. Írjuk az A2 cellába: 1. Mi a tábla megnevezése?
4. Formázzuk a 3:5 sorokat 20 pontos magasságúra!

5. Jelöljük ki az A2:A5 cellát!
6. A kijelölés kitöltőjelét húzzuk az A38 celláig! Ezek eredménye-
képpen sorszámozott kérdéssort kapunk a 10 kérdésre úgy,
hogy helyünk marad a válaszok megadásához is.
Húzás közben a kurzor mellett látszik az aktuális elem is

7. Írjuk rendre a válaszokat a C3:C5, C7:C9, C11:C13, C15:C17,
C19:C21, C23:C25, C27:C29, C31:C33, C35:C37, C39:C41 cel-
lákba!
8. Lépjünk a táblákat tartalmazó oldalra (például az Internet Explo-
rerben a http://web.b-m.hu/belugy/bmjog.nsf weblapra), majd ke-
ressük ki a megfelelő képet!
9. Kattintsunk a jobb egérgombbal a képre, és adjuk ki a helyi me-
nü Másolás parancsát!
10. Váltsunk vissza az Alt+Tab billentyűkombinációval az Excel
programra!
11. Kattintsunk az adott kérdést követő második cellába az A osz-
lopban! Első esetben így az A4 cellába kattintsunk!
12. Adjuk ki a Kezdőlap szalag Beillesztés parancsát, vagy nyom-
juk meg a Ctrl+V billentyűkombinációt!
13. Húzással helyezzük el a képet a megfelelő kérdéshez az A osz-
lopban!
14. Ismételjük meg a 8-11. lépéseket az összes kép beillesztésére!
15. Hozzuk létre az üres KRESZ-teszt kiértékelés munkalapot!

Húzzuk a beillesztett képet a helyére

16. Lépjünk vissza a KRESZ-teszt munkalapra! Jelenítsük meg a
Fejlesztőeszközök szalagot!
17. Válasszuk a Beszúrás gomb Űrlap-vezérlőelemek csoportjából
a Csoportpanel elemet!
18. Húzással adjuk meg az 1. kérdés keretét a G5 cella jobb alsó
sarkától az A2 cella bal felső sarkáig!
19. Kattintsunk a felajánlott csoportpanel-név helyére és töröljük ki!
A kérdést már amúgy is, sorszámozva megadtuk…
20. Kattintsunk a B3 cellába, majd válasszuk a Beszúrás gomb Űr-
lap-vezérlőelemek csoportjából a Választókapcsoló elemet!
21. Húzással rajzoljuk meg az első választókapcsolót!
A választókapcsoló nevét töröljük ki

22. Kattintsunk a választókapcsoló feliratba és töröljük ki!
23. Húzással méretezzük át a rádiógombot minimális méretére és
helyezzük el az első válasz elé!
24. Kattintsunk a jobb egérgombbal a csoport első választókapcsoló-
jára és adjuk ki a helyi menü Vezérlő formázása parancsát
(ugyanennek felel meg a Fejlesztőeszközök szalag Tulajdon-
ságok parancsa, illetve a Ctrl+1 billentyűkombináció is)!
25. Állítsuk be, hogy a rádiógomb jelöletlen legyen!

26. A cellacsatolást a KRESZ-teszt kiértékelés!$A$1 helyzettel adjuk

meg! Tehát az üres KRESZ-teszt kiértékelés munkalap A1 cellá-
jához kapcsoljuk az első csoportban szereplő válaszokat. Ebben
a cellában jelenik meg az űrlapon való választásunktól függően a
0 (kitöltetlen), 1, 2, vagy 3 érték.
27. A Ctrl és a Shift billentyűk nyomva tartása közben húzással má-
soljuk le ezt a választókapcsolót a másik két válasz elé is.
28. Ismételjük meg a 17-26. lépést a többi kérdéshez tartozó cso-
portpanel és választókapcsolók létrehozására úgy, hogy a cella-
csatolás a KRESZ-teszt kiértékelés munkalap A oszlopában,
mindig eggyel következő cellára mutasson! A cellacsatolást beál-
líthatjuk a csoport bármely választókapcsolójának kiválasztása
után, a szerkesztőlécen is.
29. Formázzuk a munkalapot:
 rejtsük el a cellarácsot a Nézet szalag Rácsvonalak jelölőnégy-
zetének törlésével,
 rejtsük el a H oszlopon túli oszlopokat (jelöljük ki az I oszlopot,
majd nyomjuk meg a Ctrl+Shift+ billentyűkombinációt, utána
adjuk ki a Kezdőlap szalag Formátum gombmenüjéből az Elrej-
tés és felfedés  Oszlopok elrejtése parancsot),
 jelöljük ki az összes csoportpanelt (a Ctrl billentyű nyomva tartá-
sa közben kattintgatva) majd a Lap elrendezése szalag Igazítás
gombjából megjeleníthető menü Jobbra igazítás parancsával
hozzuk őket pontosan egymás fölé,
 ugyanezt tegyük meg a választókapcsolókkal is.
30. Nevezzük el az A1 cellában az űrlapot, a címet igazítsuk az
A1:G1 tartomány közepére!
31. Mivel érdemes a választókapcsolók működését azonnal ellenő-
rizni, adjuk ki a Nézet/Új ablak parancsot, majd rendezzük el a
Nézet/Mozaik paranccsal a két (KRESZ-teszt és KRESZ-teszt
kiértékelés) ablakot egymás mellett.
32. Próbáljuk ki az összes csoportot. Kattintgassunk a választókap-
csolókra és kövessük a reakciókat a KRESZ-teszt kiértékelés
munkalap A1:A10 tartományában. Ha mindenhol a kattintott vá-

lasztókapcsolónak megfelelő szám jelenik meg, akkor jól műkö-

dik az űrlap, következhet a kiértékelés.
33. Az automatikus kiértékeléshez először a KRESZ-teszt kiértéke-
lés munkalap B1:B10 tartományába rögzítsük a helyes válaszok
sorszámát, rendre 2, 3, 2, 3, 1, 2, 2, 1, 1, 1 (lásd az ábrát).
34. A C1 cellába írjuk az =A1-B1 képletet! Vagyis a hibátlan válasz
esetén, és csak akkor a cella értéke 0 lesz.
A KRESZ-teszt próbája
35. A képletet a kitöltőjel húzásával másoljuk le a C10 celláig. A C11
cellában számoljuk össze a B1:B10 tartomány 0 értékeit, vagyis
a helyes válaszok számát: =DARABTELI(B1:B10;0)
36. Tulajdonképpen már ezzel is megoldottuk volna a feladatot,
azonban egészítsük egy nyomógombbal, amely elvégzi a szöve-
ges kiértékelést is. Ehhez előbb készítsük el a Visual Basic szer-

kesztőablakában a következő makrót:
Sub kresz()
j = "OK"
For i = 1 To 10
'ha nem válaszolt egy kérdésre, akkor figyelmeztet
k = Worksheets("KRESZ-teszt kiértékelés").Cells(i, 1).Value
If k = 0 Then
msg = "Nem válaszolt a(z)" + Str(i - 10) + ". kérdésre!"
a = MsgBox(msg, vbExclamation, "Kevés az adat!")
j = "hiba"
'ha megtaláltuk az első üres sort, kilépünk
Exit For
End If
Next
'kiértékelés összpontszám alapján
If j <> "hiba" Then
k = Worksheets("KRESZ-teszt kiértékelés").Cells(11, 3).Value
Select Case k
Case 9, 10
msg = Str(k) + " jó válasz: kiváló"
Case 8
msg = Str(k) + " jó válasz: jó"
Case 7
msg = Str(k) + " jó válasz: közepes"
Case 6
msg = Str(k) + " elégséges, de ne közlekedj vezető nélkül!"
Case Else
msg = Str(k) + " elégtelen, ne merészkedj az utcára!"
End Select
a = MsgBox(msg, vbOKOnly, "Tesztkiértékelés")
For i = 1 To 10
'kiértékelés után nulláz
Worksheets("KRESZ-teszt kiértékelés").Cells(i, 1).Value = 0
Next
End If
End Sub

37. Készítsünk egy nyomógombot Teszt kiértékelése felirattal!

38. A nyomógomb helyi menüjének Makróhozzárendelés paran-
csával kapcsoljuk a nyomógombhoz a „kresz” nevű makrót!
39. Rejtsük el a 45. sort követő többi sort is (akár a sor és oszlop-
azonosítókat is elrejthetjük Az Excel beállításai parancs Speci-
ális/Beállítások megjelenítése ehhez a munkalaphoz csoport-
jának Sor- és oszlopazonosítók megjelenítése jelölőnégyzete
törlésével)!
40. Rejtsük el a KRESZ-teszt kiértékelés munkalapot, majd tegyük
védetté a Korrektúra szalag Lapvédelem parancsával.
105. Feladat – matematikai gyakorló feladatok

Készítsünk olyan párbeszédpanelt, amelyen beállított paraméterek
szerint alsó általános iskolások számára összeadás és kivonás
műveleteket gyakorló feladatokat állíthatunk össze.
Megoldás:
A feladatot Holczer József (Jedlik Oktatási Stúdió) VBA kódjának
felhasználásával, azt módosítva, a következőképpen oldjuk meg. A
megoldás érdekessége, hogy a VBA kódot az űrlapon helyezzük el,
nem a modulok között. Az űrlapon az összeadási és kivonási felada-
tokat a feladat „maszkja” szerint válogathatjuk össze, összesen leg-
feljebb negyvenet. A feladatokhoz megadhatjuk a használandó leg-
nagyobb számot. Választhatjuk a véletlenszerű megoldást is. Ekkor
a feladattípusok előfordulása is véletlenszerű.
1. Nyissunk egy új munkafüzetet, melyet nevezzünk át alsómatek-
nak!
2. A Fejlesztőeszközök/Visual Basic paranccsal lépjünk a szer-
kesztőablakba!
3. Az Insert menü UserForm parancsával hozzunk létre egy üres
űrlapot!
4. A Toolbox eszköztárban található vezérlők elhelyezésével hoz-
zuk létre az űrlapon a következő ábrán bemutatott elemeket! Az
ábrán csak a legfontosabb vezérlők nevét jeleztük, a többi vezér-
lő neve értelemszerű.

105. Feladat – matematikai gyakorló feladatok 1573
Az üres felhasználói űrlap

A vezérlők főbb tulajdonságai:
Címkék, amelyet a Label eszközzel hozunk létre:
Név Tartalom
Label1 Feladatok száma összesen (max. 40):
Label2 Legnagyobb szám (5-100):
Label3 Hány feladatot szeretnél? (1-40)
lblP1 X+Y=
lblP2 X+ =Z
lblP3 +Y=Z
lblP4 Z=X+
lblP5 Z= +Y
lblP6 =X+Y
lblM1 X–Y=
lblM2 X– =Z
lblM3 –Y=Z
lblM4 Z=X–

lblM5 Z= –Y
lblM6 =X–Y
Szövegmezők, amelyeket a TextBox eszközzel hozunk létre:
Név Szerep
lblSzum Az egyenként megadott feladattípusokkal összesen
kidolgozandó feladatok száma, a léptetőkkel beállí-
tott értékek összegét jeleníti meg.
lblP1b 1. összeadó feladattípus darabszáma, léptetővel kap
értéket.
lblP2b 2. feladattípus darabszáma, léptetővel kap értéket.
lblM1b 1. kivonó feladattípus darabszáma, léptetővel kap
értéket.
lblM2b 2. feladattípus darabszáma, léptetővel kap értéket.
lblMax A feladatokban használt legnagyobb szám, léptető-
vel kap értéket.
lblVéletlen A véletlen típusú feladatok összes száma, léptetővel
kap értéket.
Léptetők, amelyeket a SpinButton eszközzel hozunk létre:

Név Szerep
csP1 1. összeadó feladattípus darabszámát lépteti.

csM1 1. kivonó feladattípus darabszámát lépteti.
csMax A feladatokban használt legnagyobb számát lépteti.
csVéletlen A véletlen típusú feladatok összes számát lépteti.
Az űrlapon elhelyezett elemek és elnevezésük

Nyomógombok, amelyeket a CommandButton eszközzel hozunk

létre:
Név Felirat Szerep
cmdKészít Elkészít Elkészíti a feladatokat, melyeket 20
feladatig egy, a felett két hasábban,
formázva jelenít meg a munkalapon.
cmdNyomtat Nyomtat Kinyomtatja az elkészített munkalapot.
Egy feladatlap többször is nyomtatható,
de új feladatlapokat is készíthetünk
mindaddig, amíg megnyomjuk a Kilép
gombot.
cmdKilép Kilép Törli a munkalapot és bezárja a párbe-
szédpanelt.
cmdVéletlen Véletlen A megadott számú véletlen feladatot
állítja össze, melyeket 20 feladatig egy,
a felett két hasábban, formázva jelenít
meg a munkalapon.
5. Nevezzük el munkafüzetünk első lapját segítség, a másodikat
feladatlap néven! Az első munkalapra írjuk majd a használati
utasítást. Az űrlapot pedig a feladatlap oldalra lépéssel aktivizál-
juk.
6. Hogy mindez megtörténjen, a VB szerkesztőben adjuk ki a View
menü Code parancsát, vagy nyomjuk meg az F7 funkcióbillen-
tyűt!
7. A kódablakban rögzítsük a következő eljárásokat:
Option Explicit
Dim t As Integer
Dim ö As Integer
Dim m As Integer
Dim határ As Integer
Dim mintamüv(4, 5) As String
Dim véletlen As Boolean

Const maxi = 40
Sub sz()
'Összes elvégzendő művelet számának kiszámítása
ö = Val(lblP1b.Caption) + Val(lblP2b.Caption) +
Val(lblP3b.Caption) + Val(lblP4b.Caption) + Val(lblP5b.Caption) +
Val(lblP6b.Caption) + Val(lblM1b.Caption) + Val(lblM2b.Caption) +
Val(lblM3b.Caption) + Val(lblM4b.Caption) + Val(lblM5b.Caption) +
Val(lblM6b.Caption)
End Sub
Sub ürít()
'előző eredmény eltávolítása és alapformázás
Dim tartomány As String
Range("a1:l21").Select
Selection.Clear
Selection.Rows.AutoFit
Selection.ColumnWidth = 6
With Selection.Font
.Name = "Arial"
.Size = 16
End With
With Selection
.HorizontalAlignment = xlCenter
.VerticalAlignment = xlCenter
End With
If ö < 21 Then
tartomány = "a1:e" & Right(Str(ö), Len(Str(ö)) - 1)
Range(tartomány).Select
Selection.RowHeight = 35.25
With Selection.Borders(xlEdgeBottom)
.LineStyle = xlContinuous
.Weight = xlThin
.ColorIndex = xlAutomatic
End With
If ö > 1 Then
With Selection.Borders(xlInsideHorizontal)
.Weight = xlThin
End With
End If
Else
tartomány = "f1:f20"
With Selection.Borders(xlEdgeRight)
.Weight = xlThin
End With
tartomány = "a1:e" & Right(Str(21), Len(Str(21)) - 1)

.Weight = xlThin
End With
tartomány = "h1:l" & Right(Str(ö - 19), Len(Str(ö - 19)) - 1)

.Weight = xlThin
End With
End If
Cells(1, 13).Select
End Sub
Private Sub cmdKészít_Click()

'feladatszám ellenőrzése és végrehajtás
If ö = 0 Then
MsgBox ("Egyetlen feladatot sem adtál meg!")
Else
véletlen = False
ürít
viktorX
End If
End Sub
Private Sub cmdNyomtat_Click()

'munkalap kinyomtatása
Worksheets("feladatlap").PrintOut
End Sub
Private Sub cmdVége_Click()

'kilépés
Range("a1:l21").Select
Selection.Clear
End
End Sub
Sub össz()
'összes feladat kijelzése
sz
lblSzum.Caption = ö
End Sub
Private Sub cmdVéletlen_Click()

'véletlen feladattípus megoldása
ö = csVéletlen.Value
véletlen = True
ürít
viktorX
End Sub
Private Sub csMax_Change()

'a legnagyobb szám kiírása
lblMax.Caption = csMax.Value
End Sub
Private Sub csP1_SpinUp()

'csp1 léptetése legfeljebb a maximális feladatszámig
If ö < maxi Then
lblP1b.Caption = csP1.Value
össz
Else
csP1.Value = csP1.Value - 1
End If
End Sub
Private Sub csP1_SpinDown()
'csp1 csökkentése
össz
End Sub
If ö < maxi Then
össz
Else
End If
End Sub
'csp2 csökkentése
össz
End Sub
If ö < maxi Then
össz
Else
End If
End Sub
'csp3 csökkentése
össz
End Sub

If ö < maxi Then
össz
Else
End If
End Sub
'csp4 csökkentése
össz
End Sub
If ö < maxi Then
össz
Else
End If
End Sub
'csp5 csökkentése
össz
End Sub
If ö < maxi Then
össz
Else
End If
End Sub
'csp6 csökkentése
össz
End Sub
Private Sub csM1_SpinUp()

'csM1 léptetése legfeljebb a maximális feladatszámig
If ö < maxi Then
lblM1b.Caption = csM1.Value
össz
Else
csM1.Value = csM1.Value - 1
End If
End Sub
Private Sub csM1_SpinDown()
'csM1 csökkentése
össz
End Sub
If ö < maxi Then
össz
Else
End If
End Sub
'csM2 csökkentése
össz
End Sub
If ö < maxi Then
össz
Else
End If
End Sub
'csM3 csökkentése
össz
End Sub
If ö < maxi Then
össz
Else
End If
End Sub
'csM4 csökkentése
össz
End Sub
If ö < maxi Then
össz
Else
End If
End Sub
'csM5 csökkentése
össz
End Sub
If ö < maxi Then
össz
Else
End If
End Sub
'csM6 csökkentése
össz
End Sub
Sub mintafeltölt()
'A műveletek előállítása a legnagyobb számig terjedő véletlen
számokkal
Dim j, k As Integer
határ = Val(lblMax.Caption)
Randomize

mintamüv(1, 2) = "+"
mintamüv(1, 4) = "="
mintamüv(2, 4) = "+"
mintamüv(3, 2) = "-"
mintamüv(4, 4) = "-"
mintamüv(1, 1) = Str(Int((határ + 1) * (Rnd())))

mintamüv(1, 3) = Str(Int((határ - Val(mintamüv(1, 1)) + 1) *
(Rnd())))
mintamüv(1, 5) = Val(mintamüv(1, 1)) + Val(mintamüv(1, 3))

(Rnd())))
mintamüv(2, 1) = Val(mintamüv(2, 3)) + Val(mintamüv(2, 5))

mintamüv(3, 3) = Str(Int((Val(mintamüv(3, 1)) + 1) * (Rnd())))
mintamüv(3, 5) = Val(mintamüv(3, 1)) - Val(mintamüv(3, 3))

mintamüv(4, 1) = Val(mintamüv(4, 3)) - Val(mintamüv(4, 5))
End Sub
Sub viktorX()
'A műveletekből a feladatlap előállítása
Dim művelet As Byte
Dim műveletPM As Byte
Dim műveletHT As Byte
Dim műveletek As Byte
Dim kimarad As Byte

Dim sor As Byte
Dim oszlop As Byte

Dim eltol As Byte
Dim feltipus(3, 6) As Byte
feltipus(1, 1) = csP1.Value
feltipus(2, 1) = csM1.Value
feltipus(3, 1) = 5
feltipus(3, 2) = 3
feltipus(3, 3) = 1
feltipus(3, 4) = 5
feltipus(3, 5) = 3
feltipus(3, 6) = 1
sor = 0
eltol = 0
For műveletek = 1 To ö
mintafeltölt
Do
műveletPM = Int(2 * Rnd()) + 1
műveletHT = Int(6 * Rnd()) + 1
Loop While (feltipus(műveletPM, műveletHT) = 0 And Not
véletlen)

If Not véletlen Then feltipus(műveletPM, műveletHT) =

feltipus(műveletPM, műveletHT) - 1
If (műveletPM = 1 And műveletHT < 4) Then művelet = 1

If (műveletPM = 1 And műveletHT > 3) Then művelet = 2
If (műveletPM = 2 And műveletHT < 4) Then művelet = 3

If (műveletPM = 2 And műveletHT > 3) Then művelet = 4
sor = sor + 1
If műveletek = 21 Then
eltol = 7
sor = 1
End If
For oszlop = 1 To 5
Worksheets("feladatlap").Cells(sor, oszlop + eltol) =
mintamüv(művelet, oszlop)
Next oszlop
kimarad = feltipus(3, műveletHT)
Worksheets("feladatlap").Cells(sor, kimarad + eltol) = Empty
Next műveletek
End Sub
Private Sub csVéletlen_Change()

'A véletlen műveletek számának kijelzése
lblVéletlen.Caption = csVéletlen.Value
End Sub
Private Sub UserForm_Click()

End Sub
8. Fejezzük be a VB szerkesztőben az űrlap formázását, igazítsuk
el a vezérlőelemeket!
9. Lépjünk át az Excel szerkesztőablakába és a segítség lapon az
ábra szerint rögzítsük az űrlap kezelésével kapcsolatos tudniva-
lókat.

10. Zárjuk be a VB szerkesztőt!

11. Mentsük el a munkafüzetet!
Használati utasítások a Segítség munkalapon

12. Ha a makró futtatásakor hibaüzenetet kapunk, akkor adjuk ki a
Fejlesztőeszközök szalag Makró védelem parancsát, majd a
Makró beállítások lapon jelöljük be Az összes makró engedé-
lyezése választókapcsolót. A Megbízható helyek lapon jelöljük
be a Megbízható helyek engedélyezése a saját hálózaton
(nem javasolt) jelölőnégyzetet!

106. Feladat – matematikai gyakorló feladatok

Készítsünk olyan párbeszédpanelt, amelyen beállított paraméterek
szerint alsó általános iskolások számára szorzás műveleteket
gyakorló feladatokat állíthatunk össze. A feladatot az előző feladat
módosításával hajtjuk végre. A szorzás gyakorlásában – majd látjuk
– az osztás is benne foglaltatik, de ha külön osztási feladatokat
szeretnénk, akkor figyelembe kell vennünk, hogy nullával való
osztás ne alakulhasson ki, illetve csak olyan osztandó és osztó
paramétereket alkalmazzunk, amelyeknél egész szám a hányados.
Megoldás:
1. Nyissuk meg az alsómatek munkafüzetet!
2. Mentsük el új néven (Mentés másként), az új munkafüzetet ne-
vezzünk át alsómatek2-re.
4. Módosítsuk az előző feladatnál megadott kódot:
Sub mintafeltölt()
'A műveletek előállítása a legnagyobb számig terjedő véletlen
számokkal
Dim j, k As Integer
határ = Val(lblMax.Caption)
Randomize
mintamüv(1, 2) = "*"

(Rnd())))
mintamüv(1, 5) = Val(mintamüv(1, 1)) * Val(mintamüv(1, 3))

(Rnd())))

End Sub
Valamint:
Sub viktorX()
'A műveletekből a feladatlap előállítása
Dim művelet As Byte
Dim műveletPM As Byte
Dim műveletHT As Byte
Dim műveletek As Byte
Dim kimarad As Byte

Dim sor As Byte
Dim oszlop As Byte
Dim eltol As Byte
Dim feltipus(3, 6) As Byte
feltipus(3, 1) = 5
feltipus(3, 2) = 3
feltipus(3, 3) = 1
feltipus(3, 4) = 5
feltipus(3, 5) = 3
feltipus(3, 6) = 1 ‘a többi megegyezik a korábbiakkal
5. A projekt Forms ágában módosítsuk az űrlapot az ábra szerint
(cseréljük ki a műveleti jeleket és szüntessük meg a korábbi ki-
vonási feladatokat)!
A szorzásra átalakított párbeszédpanel

6. Mentsük el a projektet és a munkafüzetet!
7. Nyissuk meg a munkafüzetet és próbáljuk ki az alkalmazást!
A SZALAG TESTRE SZABÁSA

Az új felhasználói felület meghatározó eleme a szalag. Ennek testre
szabására több módszer is ismert, tulajdonképpen valamennyi azt
használja ki, hogy az új saját (natív) fájlformátumok a Microsoft Offi-
ce Open XML szabványt alkalmazzák. Ez a formátum biztosítja,
hogy a felhasználói felülettel kapcsolatos testre szabási beállításo-
kat a dokumentumba építsük. A másik, komplikáltabb testre szabási
módszer az alkalmazás szintű testre szabás, amelyhez például a
Visual Studio Tools for Office alkalmazás birtokában foghatunk.
A 2007-es verzióban körülményes – de alább részletesen bemu-
tatott – testre szabási eljárást a 2010-es változatban felváltotta a

grafikus felhasználói felület elhagyása nélkül is alkalmazható mód-

szer. Ezt később mutatjuk be.
E bemutatóban azonban maradjunk a dokumentumok keretein
belül. Mivel az Excel 2007-2010-ben csak az xlsm munkafüzet és
xltm sablon fájltípus támogatja a makrókat, ezért a makrókat tartal-
mazó fájloknak ilyen típusúnak kell lenniük. Mivel saját szalagunkon
makrókra akarunk hivatkozni, nézzük meg egy ilyen fájl szerkezetét!
Nyissuk meg az Excelt, hozzunk benne létre egy üres munkafüzetet
és mentsük el a Fájl szalagfül Mentés másként Makróbarát Ex-
cel munkafüzet paranccsal xlsm formátumba!
Zárjuk be az Excelt és a Windows Intézőjében nevezzük át, pél-
dául üres.xlsm.zip-re! (Ezt a műveletet csak akkor végezhetjük el,
ha a fájlt tartalmazó mappában az ismert kiterjesztések nincsenek
elrejtve). Nyissuk meg az üres.xlsm.zip mappát a tömörítőprogram-
ban (például winzip, powerarchiver vagy filezip alkalmazásban)! A
tömörített fájl tartalma a következő ábrán látható.
A tömörített fájl tartalma

A Microsoft Office Open XML tömörített hierarchikus fájlstruktúrájá-
ban a _rels mappa csak a .rels.xml fájlt tartalmazza. Ez is egy xml
fájl, tartalma:
<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" standalone="yes"?>
<Relationships
xmlns="http://schemas.openxmlformats.org/package/2006/relationsh
ips"><Relationship Id="rId3"
Type="http://schemas.openxmlformats.org/package/2006/relationshi
ps/metadata/core-properties"
Target="docProps/core.xml"/><Relationship Id="rId2"
Type="http://schemas.openxmlformats.org/package/2006/relationshi
107. Feladat – saját szalag, saját ikon készítése 1593
ps/metadata/thumbnail"
Target="docProps/thumbnail.wmf"/><Relationship Id="rId1"
Type="http://schemas.openxmlformats.org/officeDocument/2006/rel
ationships/officeDocument"
Target="xl/workbook.xml"/><Relationship Id="rId4"
Type="http://schemas.openxmlformats.org/officeDocument/2006/rel
ationships/extended-properties"
Target="docProps/app.xml"/></Relationships>
Mint látjuk, három Relationship hivatkozása három másik xml fájlra
mutat. A fájlt bezárhatjuk és törölhetjük (csak a szerkezet bemutatá-
sa érdekében hoztuk létre). Hasonló szerkezetű állománnyal dolgo-
zunk a következő feladatban is. Az alkalmazás függő app.xml fájl
tartalmazza a dokumentumra jellemző értékeket (sablon és méret-
adatok, stb.), a core.xml az alkalmazás független adatokat (létreho-
zás, módosítás dátuma, felhasználó) tartalmazza, míg a
workbook.xml maga a munkafüzet tartalom.
107. Feladat – saját szalag, saját ikon készítése

Készítsünk szalagot, amely a korábban bemutatott cellatulajdon-
ságokat jeleníti meg az aktuális cellához. Ehhez felhasználjuk a
1509. oldalon bemutatott makrót.
2007-es megoldás:
1. A felhasználói felület szerkesztése megoldható bármely szöveg-
szerkesztővel, amely nem tesz felesleges kódokat a szövegbe,
például a Notepad alkalmazással, azonban egy sokkal egysze-
rűbb módszer is létezik. Töltsük le a megfelelő szerkesztőt a
http://openxmldeveloper.org/archive/2006/05/26/CustomUIeditor
.aspx linkről!
2. Telepítsük a letöltés után a Microsoft Office Custom UI Editor
alkalmazást!
3. Indítsuk el a szerkesztőt!
4. A program File/Open parancsával nyissuk meg a Cellatulajdon-
ságok makrót tartalmazó munkafüzetünket!
5. Adjuk ki a szerkesztő Sample/Excel – A Custom Tab paran-
csát!
6. Módosítsuk a megjelent kódot a következő ábra szerint!
7. A kódsorok könnyen értelmezhetők. Arra ügyeljünk, hogy a cso-

portazonosító group id és a gombazonosító button id ne legyen
azonos! Az onAction kódsor tartalmazza a gombra kattintással
elindítható makró nevét. Mentsük el a fájlt a File/Save parancs-
csal, és zárjuk be a szerkesztőt!
A felhasználói felület szerkesztésére szolgáló alkalmazás

8. Nyissuk meg most a módosított munkafüzetet az Excelben! A
Sajátmakró szalagfül már megjelenik, de a gomb még nem
használható.
9. Egyetlen problémánk maradt ugyanis, a hivatkozott Cellatulaj-
donság makró még nem létezik. A Fejlesztőeszközök szalag
Visual Basic parancsával nyissuk meg a kódszerkesztőt, és
készítsük el az eredeti Cellatulajdonságok makró címsorában
kissé módosított változatát:
Sub Cellatulajdonság(button As IRibbonControl)
Dim thisCellValue
s$ = "Az aktív cella" & Chr(10)
s$ = s$ + "sora " & ActiveCell.Row & " oszlopa " &
ActiveCell.Column & Chr(10)
s$ = s$ + "értéke " & thisCellValue & Chr(10)
s$ = s$ + "formátuma " & ActiveCell.NumberFormat & Chr(10)
s$ = s$ + "szegélykód " & szegély & Chr(10)
s$ = s$ + "betűszín " & betűszín & Chr(10)
s$ = s$ + "betűvastagság " & betűvastagság & Chr(10)
s$ = s$ + "kitöltőszín " & kitöltőszín
MsgBox s$
End Sub
10. Mentsük el a kódot, és próbáljuk ki egyéni nyomógombunkat!
Ha a fájlt bezárjuk, az egyéni szalag is eltűnik.
Az egyéni szalag és a cellatulajdonságok kiírása

A példában saját szalagot hoztunk létre. A beépített szalagok is mó-
dosíthatók, például a szalagot azonosító <tab idMso="TabInsert" >
kódsor a Beszúrás szalagra hivatkozik. Az onAction kódsorban

nemcsak saját makróra, hanem beépített, azaz Microsoft „gyártmá-
nyú” parancsra, elemre is hivatkozhatunk. Ezek azonosítóit a követ-
kező linkről tölthetjük le:
http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?familyid=4329d9e9-4d11-
46a5-898d-23e4f331e9ae
A letöltött önkicsomagoló exe fájl 23 Excel táblázatban tartalmaz-
za az Access, Excel, PowerPoint, Outlook, Word szalagok leírását.
Az imageMso="HappyFace" kódsor tartalmazza a hivatkozást a
mosolygós fej ikonra. Ha más képet szeretnénk, akkor annak nevét
adjuk meg, ha nem adjuk meg ezt az információt, akkor szöveges
gomb jelenik meg, melyet a label attribútum határoz meg. Az ikon-
galéria a következő linkről tölthető le:
http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?familyid=12B99325-93E8-
4ED4-8385-74D0F7661318&displaylang=en
Egyéni csoport képes és szöveges gombbal

Például a fenti ábrán bemutatott szalag kódja:
<customUI
xmlns="http://schemas.microsoft.com/office/2006/01/customui"
>
<ribbon>
<tabs>
<tab id="Sajátmakró" label="Sajátmakró" >
<group id="Celltulaj" label="Cellatulajdonságok">
<button id="Cellatulajdonságok"
label="Cellatulajdonságok kiírása"
size="large"
onAction="Cellatulajdonság"
screentip="Kiírja az aktuális cella tulaj-
donságait"
imageMso="HappyFace" />
<button id="Cellatulajdonságok2"
label="Cellatulajdonságok"
size="normal"
screentip="Kiírja az aktuális cella tulaj-
donságait"/>
</group>
</tab>
</tabs>
</ribbon>
</customUI>
Ha a size attribútumot large értékre állítjuk, akkor szöveges tarta-
lomhoz is nagy gombot kapunk (ugyanígy, ha érvénytelen képazo-
nosítót adunk meg), de beállíthatunk számot is képként:
imageMso="_1"
Kis- és nagyméretű szöveges gombok a csoportban

A normál méretű gombok egymás felett is megjelenhetnek. Például
a fenti ábrán bemutatott megoldás kódja:
<customUI
xmlns="http://schemas.microsoft.com/office/2006/01/customui"
>
<ribbon>
<tabs>
<tab id="Sajátmakró" label="Sajátmakró" >
<group id="Celltulaj" label="Cellatulajdonságok">
<button id="Cellatulajdonságok"
label="Cellatulajdonságok kiírása"
size="large"
screentip="Kiírja az aktuális cella tulajdonsá-
gait"
imageMso="HappyFace" />
size="normal"
gait"/>
size="normal"
gait"/>
size="large"
gait"/>
size="large"
gait"
imageMso="_1" />
</group>
</tab>
</tabs>
</ribbon>
</customUI>
A szalagon elhelyezhetünk saját menüt is, melynek nincs onAction
attribútuma, viszont az egyes menütételekben megadhatunk végre-
hajtandó metódusokat. Például a következő mintában létrehozunk
egy új csoportot, benne menüt, abban beépített és saját parancso-
kat, valamint egy almenüt.
Saját menü almenüvel

Az ábrán bemutatott megoldás kódrészlete a fenti minta </group>
kódsora után illeszthető be:
<group id="menucsoport" label="Menü minta">
<menu id="NewMenu1" itemSize="normal" label="Saját menü" >
<menuSeparator id="separator1" title="Fájl funkciók" />
<control idMso="FileNew" />
<control idMso="FileOpen" />
<menuSeparator id="separator2"/>
<control idMso="FilePrint" />
<menuSeparator id="separator3" title="Saját funkció" />
<button id="sajátgomb"
label="Cellainformáció"
imageMso="HappyFace"
description="Kiírja az aktuális cella tulajdonságait"
onAction="Cellatulajdonság" />
<menuSeparator id="separator4" title="Beágyazott menü"/>
<menu id="SubMenu1" label="Almenü" itemSize="large">
<control idMso="FilePrintPreview" />
<control idMso="FileExit" />
</menu>
</menu>
</group>
A téma iránt érdeklődőknek tanácsolom, hogy keressék fel a követ-
kező webhelyet, ahol minden fontosat megtudhatnak az Office 2007
felhasználói felületének átalakításáról:
http://msdn2.microsoft.com/en-us/library/aa338199.aspx
2010-es megoldás:
1. Adjuk ki a Fájl szalagfül Beállítások parancsát!
2. Az Excel beállításai párbeszédpanelen kattintsunk a Menüsza-
lag testre szabása kategóriára (lásd az ábrát)!
3. Az új szalaglap (fül) létrehozásához kattintsunk az Új lap gomb-
ra!
4. Az Új lap (Egyéni) elemet jelöljük ki, és a panel jobb oldalán lát-
ható  gombbal mozgassuk a többi fül alá, hogy utolsóként je-
lenjen meg a beépített szalagfülek után!
5. Kattintsunk az Átnevezés gombra, és adjuk meg a szalagfül új
nevét: Sajátmakró!
6. Mivel egyetlen csoportot mindenképpen tartalmaz a szalag,
ezért az a lapfül létrehozásával szintén megszületett. Jelöljük ki
az Új csoport (Egyéni) elemet, és nevezzük át Cellatulajdonsá-
gokra!
7. Az Átnevezés gombra kattintva válasszunk ikont is (lásd az áb-
rát)!
8. Az új csoport még nem tartalmaz egyetlen parancsot sem. Ezért
a Választható parancsok helye listában válasszuk a Makrók
elemet, majd a Cellatulajdonságok6 makrót!
A menüszalag testre szabásához használt párbeszédpanel

10. Ha a párbeszédpanel jobb oldali részén az új Cellatulajdonsá-
gok csoport éppen kijelölt, akkor oda kerül a felvett makró,
egyébként mozgassuk ide.
11. A felvett makrót jelöljük ki, és kattintsunk az Átnevezés gombra!
12. Adjuk meg itt is az új ikont és nevet az ábra szerint!

Az átnevezés ikonválasztással jár
A Sajátmakró szalag, csoport és ikon működése

Újabb csoportot és azon belül új parancsokat is létrehozhatunk,
azonban almenüt nem (lásd a következő ábrát). Menügombokat
kész, beépített szalagokról átvehetünk, de tartalmukat nem módo-
síthatjuk. Tehát saját menügomb, almenü, csoportelválasztó létre-
hozására maradt a 2007-es módszer, amelyet fentebb ismertettünk.
A felesleges ikonok, csoportok kijelölésük után az Eltávolítás
gombbal törölhetők a szalagról. Ha kísérletezünk, akkor azt saját,
egyéni szalagunkon tegyük! Ha mégsem így tennénk, és elronta-
nánk a gyári beállításokat, akkor az eredeti helyzetet visszaállíthat-

juk az Alaphelyzet gombbal. Ez viszont – bár figyelmeztet rá – egy-
szerre törli az egyéni szalagot és gyorselérési eszköztárat is. Beállí-
tásainkat átvihetjük egy másik gépre az Importálás/exportálás
gombbal, illetve betölthetjük a máshonnan átvett testre szabási fájlt.
Ne feledjük, hogy ilyenkor a testre szabással felvett ikonokhoz a
makrókat is mozgatnunk kell.
Újabb saját csoportot hoztunk létre
VISUAL BASIC SZINTAKTIKAI

ÁTTEKINTÉS
Egy nyelv, illetve jelrendszer szintaktikája annak belső szerkezete,
formális szabályainak gyűjteménye. Az Excel a Visual Basic nyelven
programozható, ezt több részletesen kidolgozott feladatunkban pél-
dáztuk, itt az ideje összefoglalását adni e programozási nyelv leg-
fontosabb szabályainak.
Az Excel objektummodelljéről a legtöbbet a súgóból tudhatunk
meg, ezt itt nincs helyünk ismertetni, viszont bemutatunk egy ábrát,
amely a legfontosabb kapcsolatokat mutatja a felső szintű objektu-
mok között.
A következő ismertetésben az alábbi jelölést alkalmazzuk:
… Az utasításban kötelezően megadandó egyedi érték, név.
[…] Az utasítás nem kötelező (opcionális) része, amelyet szükség
szerint adunk meg.
…|… Az utasításban a felsorolt értékek közül csak egy szerepelhet.

Félkövér A Visual Basic védett alapszava, kulcsszava (ilyeneket ne

használjunk egyéni változóinkhoz, eljárásainkhoz).
Workbook Document Properties Relationship
Application Properties
Custom Doc. Props.
Sheet 1 Styles
Sheet 2 ... Strings
Sheet 3 ... Chart
Az Excel felső szintű objektumai

Dőlt Az utasításban tetszőlegesen megadható érték, például egy
változó neve.
A Visual Basic for Application objektumokon és vezérlőelemeken
értelmezett nyelvi összetevők fő csoportjai:
függvény (function),
utasítás, eljárás (statement),
metódus (method),
esemény (event),
tulajdonság (property).
Kódolási előírások
A Visual Basic programnyelv utasításait egyenként, külön sorba ír-
juk. Kivétel, ha az egy sorba írt utasítások közé : (kettőspont) elvá-
lasztójelet írunk:
a = 5:b = 3:c = 4
A kódsorok hossza tetszőleges lehet, az áttekinthetőség kedvéért
azonban célszerű úgy írni a kódot, hogy vízszintes görgetés nélkül,
egyetlen képernyőt áttekinthető maradjon.

A kód későbbi értelmezését számunkra jelentősen megkönnyíti, ha

strukturáltan írjuk, azaz az utasításblokkokat, összetartozó kódrész-
leteket első és utolsó soruk közötti részének behúzásával írjuk, va-
lamint minél több megjegyzést illesztünk a kód szövegébe. A meg-
jegyzéseket nem fordítja le a parancsértelmező, csak a kód „emberi
fogyasztását” segítik.
A megjegyzéseket az ‘ (aposztróf) jellel kezdjük. A jelet követő
részt a sorban a Visual Basic nem veszi figyelembe. A megjegyzés
állhat egy utasítás mögött, de lehet teljes sorra kiterjedő is:
a = 5:b = 3:c = 4 ‘ez egy sorvégi megjegyzés
‘ez egy teljes sorra vonatkozó megjegyzés
Egész konstansokat háromféle formában adhatunk meg:
Decimális érték: 22
Hexadecimális érték: &Hff
Oktális érték: &O132
A változók neve általában legfeljebb 255 karakter lehet, de bizonyos
esetekben (form, modul, osztály és kontrol neveknél) a korlát csu-
pán 40 karaktert enged meg. A jó olvashatóság követelményének
megfelelő programkódban egyébként is ennél rövidebb nevek al-
kalmazása tanácsos.
A névnek betűvel kell kezdődnie, szóközt, pontot, speciális karak-
tereket nem tartalmazhat. Használjuk inkább csak az angol ábécé
kis- és nagybetűit, valamint az aláhúzás karaktert. A név nem lehet
azonos egy Visual Basic kulcsszóval, e védett szavakat foglalja ösz-
sze a következő táblázat:
A Visual Basic kulcsszavai
Access Alias Any Append As
Base ByRef ByVal Case Cdecl
Compare Date Each Else ElseIf
Empty End If Error Explicit False
For Get Global In Input
Is Len Let Lib Local
Lock Loop Me Mid Module
New Next Nothing Null On
Option Optional Output ParamArray Preserve

Print Private Property Public Random
Read Resume Seek Set Shared
Static Step String Text Then
Time To True TypeOf Until
Wend WithEvents
Konstansok
A konstansok olyan állandó értékek, amelyeket a programban nem
változtathatnak meg. Alkalmazásuk megkönnyíti a kód olvasását,
áttekinthetőbbé teszi a programot.
Értéket a következőképpen rendelünk a konstans nevéhez:
[Private|Public] Const név As típus = érték, ahol
Private a konstans hatóköre csak az aktuális egységre (mo-
dul, eljárás, függvény) terjed ki.
Public a konstans az aktuális egységen kívülről is elérhető.
név a konstans neve (lásd a korlátozásokra vonatkozó
megjegyzést korábban).
típus a változókhoz hasonló következő típusok valamelyike:
Boolean, Byte, Integer, Long, Currency, Single, Double, Date,
String, Variant (a megengedhető értékek nagyságát lásd alább).
Példák a konstansok definiálására:
Private Const MAX As Integer = 128
Public Const Pi As Double = 4.1415926
Const Datum As Date = #1 Feb 2006#
Változók
A programban a számításokat az állandókkal és a változókkal vé-
gezzük, de az eredmények csak a változókba kerülhetnek. A válto-
zókat nem kötelező deklarálni, de igen célszerű és nagyon meg-
könnyíti a hibakeresést. A változók típusa meghatározza az adott

változóban tárolható értékek készletét és a változóval végezhető

műveleteket.
A konstansoknál is említett típusok a tárolható értékek tartomá-
nyával:
Boolean: logikai értéke, amely kétféle lehet – True (igaz) vagy
False (hamis),
Byte: előjelnélküli 8 bites érték 0 és 255 között,
Currency: 64 bites fixpontos szám négy tizedes jeggyel a
–922 337 203 685 477.5808 és a 922 337 203 685 477.5807 közötti
tartományban,
Date: 64 bites dátum és időpont érték, 1 January 100-tól 31 De-
cember 9999-ig, és idő 0:00:00-tól 23:59:59-ig.
Double: 64 bites lebegőpontos szám, negatív számok esetében a
–1.79769313486231E308 és a –4.94065645841247E-324 közötti,
pozitív számok esetében a 4.94065645841247E-324 közötti
1.79769313486232E308 tartományban.
Integer: 16 bites egész a –32768 és a 32767 közötti tartomány-
ban,
Long: 32 bites egész, a –2 147 483 648 és a 2 147 483 647 kö-
zötti tartományban,
Single: 32 bites lebegőpontos szám, negatív értéknél a
–3.402823E38 és a –1.401298E-45 közt, pozitív értékeknél a
1.401298E-45 és a 3.402823E38 között.
String: karakterlánc, legfeljebb 64 KB méretű szöveg tárolására,
Variant: tetszőleges típusú érték a fentiek közül, aktuális típusa a
VarTyp függvénnyel kérdezhető le.
A változókat deklarálhatjuk egyenként:

Dim név [As típus]
Vagy egyszerre, egyetlen sorban:
Dim név As típus, név As típus
Arra ügyelnünk kell, hogy a típus megjelölés nélkül deklarált válto-
zók variant típusúak lesznek. Például:
Dim a, b As Integer
esetében az a változó variant lesz, a b változó egész!
A változók érvényessége 1607
A String és a szám típusú változók között a konverzió automati-

kus, így megengedett például a következő értékadás (stringbe szá-
mot, szám változóba stringet töltünk):
Dim szoveg As String
Dim szam As Double
szoveg = „Ludolf-féle szám”

szam = szoveg
szam = 3,1415926 : szoveg = szam
A változók érvényessége
A változók érvényességi köre, élettartama jelenti azt, hogy hol érhe-
tők el, vagyis milyen számításokban használhatjuk fel őket. Az eljá-
ráson (Sub, Function) belül deklarált változók, mint lokális változók
csak az adott eljáráson belül alkalmazhatók. Az eljárásból kilépve a
tárolt érték is elvész, viszont új érték tárolására felhasználható, újra
definiálható egy másik eljárásban. Ha a lokális változó értékét meg
akarjuk őrizni, akkor a deklarálás során a Dim kulcsszó helyett a
Static kulcsszót használjuk.
A deklarációkat az eljárás, illetve modul elején helyezzük el. A
modul változókat a form, kód, osztály modul eljárásain kívül dekla-
ráljuk, a Private típusú változók elérhetők a teljes modulon belül,
annak összes eljárásában. A Public kulcsszóval deklarált változók
viszont már más modulból is elérhetők. A modulváltozók eljárások-
ban felüldefiniálhatók, bár ez kerülendő. Például, nézzük a követke-
ző változó deklarációkat:
Private szoveg As String ‘modul változó
Public szam As Long ‘globális változó
Sub eljaras ()
Dim valos As Double ‘lokális változó
Static sorszam As Byte ‘értékét megőrző lokális változó
Dim szoveg As Boolean ‘elrejti az
„szoveg” modul változót az azonos né-
ven történt felüldefiniálás miatt

Tömbök
A tömbökben azonos típusú változókat tárolunk. Az egydimenziós
tömböt vektornak, a kétdimenzióst mátrixnak is nevezik. A tömb-
elemekre indexükkel hivatkozunk, amely a tömbelem tömbön belüli
helyzetét rögzíti és számozásuk alapértelmezés szerint 0-tól kezdő-
dik.
Tömb deklarációja:
Dim név(0 to n) As típus, vagy Dim név(n) As típus
Kétdimenziós tömb deklarációja:
Dim név(n,m) As típus.
Példa az értékadásra:
Dim vektor(3) As Byte
vektor(0) = 1 : vektor(1) = 10 : vektor(2) = 3
Dim matrix(2,3) As Byte
matrix(1,2) = 4 : matrix(0,2) = 42
Dinamikus tömbök
A fentebb említett tömb statikus. Ez azt jelenti, hogy mérete rögzí-
tett, újabb elemekkel nem bővíthetjük, csak a korábbi elemek írha-
tók felül.
A dinamikus tömbök ezt a korlátozást oldják fel. Segítségükkel a
ReDim utasítás alkalmazásával a tömbök a program futása közben
átméretezhetők. A ReDim utasítással a korábban a tömbben tárolt
értékek elvesznek, a ReDim Preserve utasítással a korábbi tarta-
lom megmarad (ha az új méret nagyobb a korábbinál). Például:
ReDim vektor(30) ‘a korábbi vektort átméretezi, annak
régi értékei elvesznek
ReDim Preserve vektor(30) ‘a korábbi vektort átméretezi, annak
régi értékei megmaradnak

Elágazások, feltételes utasítások 1609
Algoritmus szerkezetek
A strukturált programnyelvek (Pascal, C stb.) utasításkészletében
általában megtalálható a feltétel nélküli ugrás (Goto), ám ezt mindig
kerülni javasolják, mert a program áttekinthetetlenné válik. E nélkül
is meg lehet oldani minden problémát.
Elágazások, feltételes utasítások

Az elágazások, illetve feltételes utasítások egy (akár összetett logi-
kai) feltétel vizsgálatától függően a program feldolgozását különböző
ágakra irányítják.
Elágazás logikai feltétel alapján

Itt kétféle megoldást alkalmazhatunk:
Egyszerű, egysoros forma
If feltétel Then [utasítások][Else utasítások]
Amikor a feltétel igaz, akkor a Then ágban szereplő utasítást hajtja
végre a program. Az Else ág nem kötelező. Ha megadjuk, az utána
következő utasításokat hajtja végre a program, amikor a feltétel
vizsgálatának eredménye hamis. Például:
If a > b Then c = a Else c = b ‘c a nagyobb értéket kapja
Strukturált, többsoros forma
If feltétel1 Then ’igaz vagy hamis eredményt adó logikai
feltétel
[utasítások] ‘ha a feltétel1 igaz, a program ezeket az
utasításokat hajtja végre
[ElseIf feltétel2 Then
[utasítások] ‘ha a feltétel2 igaz, a program ezeket az
utasításokat hajtja végre
[Else
[utasítások]] ‘ide kerül a vezérlés, ha a feltétel1 és a fel-
tétel2 egyaránt hamis
EndIf
Például:
Function Jutalom(teljesitmeny, fizetés)

If teljesitmeny = 1 Then
Jutalom = fizetés * 0.1
ElseIf teljesitmeny = 2 Then
ElseIf teljesitmeny = 3 Then
Else
Jutalom = 0
End If
End Function
A feltételben alkalmazható matematikai operátorok:
Operátor Eredmény
< (kisebb, mint) Igaz, ha a bal oldali érték kisebb, mint az operá-
tor jobb oldalán álló érték, például 3 < 5, vagy a <
b, ha a = 3, b = 5
<= (kisebb Igaz, ha a bal oldali érték kisebb vagy egyenlő,
vagy egyenlő) mint az operátor jobb oldalán álló érték, például 3
<= 5, vagy a <= b, ha a = 3, b = 5, illetve 3 <= 3
> (nagyobb, Igaz, ha a bal oldali érték nagyobb, mint az ope-
mint) rátor jobb oldalán álló érték, például 5 > 3, vagy a
> b, ha a = 5, b = 3
>= (nagyobb, Igaz, ha a bal oldali érték nagyobb vagy egyenlő,
vagy egyenlő) mint az operátor jobb oldalán álló érték, például 5
>= 3, vagy a >= b, ha a = 5, b = 3, illetve 3 >= 3
< > (nem Igaz, ha az operátor két oldalán álló érték eltér
egyenlő) egymástól
= (egyenlő) Igaz, ha az operátor két oldalán álló érték egyen-
lő
Like (hasonló) Igaz eredményt ad stringek összehasonlításakor,
ha az operátor bal oldalán álló string része a jobb
oldalán álló stringnek, illetve illeszkedi a jobb ol-
dali mintára, például:
M = "aBBBa" Like "a*a" ' Igaz.
M = "F" Like "[A-Z]" ' Igaz.
Többirányú elágazás változóérték alapján 1611
M = "F" Like "[!A-Z]" ' Hamis.

M = "a2a" Like "a#a" ' Igaz.
M = "aM5b" Like "a[L-P]#[!c-e]" ' Igaz.
M = "BAT123khg" Like "B?T*" ' Igaz.
M = "CAT123khg" Like "B?T*" ' Hamis.
Is (azonos) Igaz eredményt ad objektumok összehasonlítá-
sakor, ha az operátor bal oldalán álló objektum
azonos a jobb oldali objektummal, például:
Dim MyObject, YourObject, ThisObject,
OtherObject, ThatObject, MyCheck
Set YourObject = MyObject
Set ThisObject = MyObject
Set ThatObject = OtherObject
MyCheck = YourObject Is ThisObject ' Igaz.
MyCheck = ThatObject Is ThisObject 'Hamis.
MyCheck = MyObject Is ThatObject 'Hamis.
Többirányú elágazás változóérték

alapján
Ez az utasítás megoldható lenne többszörösen egymásba ágyazott
If utasítással is, azonban így sokkal világosabb, érthetőbb a kód. A
program az utasítás elején megadott változó értékeitől függően ke-
rül a különböző ágak végrehajtására:
Select Case kifejezés ‘a szelektálást irányító változó
[Case értékek ‘egyetlen érték, vagy az értékek vessző-
vel elválasztva, vagy n To m formában
intervallumként megadva
[utasítások]… ‘ezeket hajtja végre a program, ha a kife-
jezés az értékek közé esik
[Case Else
[utasítások] ‘ezeket hajtja végre a program, ha a kife-
jezés nem esik egyetlen Case után meg-
adott értékek közé
End Select
Például az előző példában bemutatott függvény másképpen:
Function Jutalom(teljesitmeny, fizetés)

Select Case teljesitmeny
Case 1
Case 2, 3
Case 4 To 6
Case Else
Jutalom = 0
End Select
End Function
Ciklusok
Léteznek olyan programsor sorozatok, amelyeket egymás után
többször, előre meghatározott számban, vagy egy feltétel teljesülé-
séig kell ismételten végrehajtani. Erre alkalmas algoritmus szerkezet
a ciklus.
Számlálással vezérelt ciklus
Ha a műveletsort előre ismert számban kell ismételten végrehajtani,
akkor a számlálással vezérelt ciklust alkalmazzuk. A Step paramé-
terrel 1-től eltérő lépésszámot is beállíthatunk, ha kihagyjuk, akkor a
ciklusszámláló a kezdőértéktől ciklusonként eggyel növekszik, amíg
eléri a végértéket.
For számláló = kezdőérték To végérték [Step lépés]
[utasítások]
[Exit For] ‘befejezi a ciklust a végérték elérése előtt
[utasítások]
Next [számláló] ‘ciklus vége
Például az első tíz szám összege:
Szumma = 0 ‘az összegzés előtt nullázzuk a változót
For i = 1 To 10
Szumma = Szumma + i
Next
Feltétellel vezérelt ciklus

Ciklusok 1613
Ha a ciklusmag végrehajtásának száma az első futtatás előtt isme-

retlen, vagyis a futás közben áll elő a feltétel, amelynek teljesülése-
kor be kell fejezni a ciklust, akkor feltétellel vezérelt ciklust alkalma-
zunk.
Ebből a fajtából létezik elöl és hátul tesztelő ciklus is. Mindkettő
módszerben közös, hogy gondoskodni kell a ciklusmag utasításai
közt a leállási feltétel számításáról.
Az elöl tesztelő ciklusnál előfordulhat, hogy a ciklusmag utasítá-
sai egyszer sem futnak le, mert a befejezési feltétel már az első fu-
tás előtt előállt és a ciklus előtti tesztelés nem engedi a ciklusmag
futását.
While feltétel ‘a ciklusfej: a ciklusmag végrehajtása addig is-
métlődik, amíg a feltétel igaz.
[utasítások] ‘ciklusmag
Wend ‘ciklus vége
Másik változata:
Do [{While|Until} feltétel]
[Exit Do]
[utasítások]
Loop ‘a ciklusfej vég párja, a ciklusból az Exit Do
utasítással bármikor kiugorhatunk.
Például, számítsuk ki hány első természetes szám összege kisebb,
mint 100:
Szumma = 0 : i = 1
While Szumma < 100 ‘leáll a számítás, ha Szumma>=100
Szumma = Szumma + i
i = i+1
Wend
Ezzel szemben a hátul tesztelő ciklus egyszer mindenképpen lefut,
a vizsgálatot a ciklusmag utasításait követően oldjuk meg.
Do
[Exit Do]
[utasítások]
Loop [{While|Until} feltétel] ‘a ciklusfej vég párja, a ciklusból az

Exit Do utasítással bármikor kiugorhatunk. Itt a
vizsgálat alapján akkor áll meg a ciklus végre-
hajtása, ha a feltétel hamissá válik.
Például, számítsuk ki hátul tesztelő ciklussal, hány első természetes
szám összege kisebb, mint 100:
Szumma = 0 : i = 1
Do
While Szumma < 100 ‘leáll a számítás, ha Szumma>=100
Szumma = Szumma + i
i = i+1
Loop Until Szumma < 100
Eljárások
A két legfontosabb eljárás a Sub és a Function. A program minden
utasítását ilyen eljárásokban helyezzük el. Mindkettő felépítése ha-
sonló, azonban a Function (függvény) mindig egy értéket ad vissza,
tehát függvényként kifejezésekben használhatjuk. Ilyenkor a kifeje-
zés kiértékelését először a program a függvények kiértékelésével
kezdi, majd balról jobbra haladva és a prioritási szabály figyelembe
vételével végzi.
E szabály szerint előbb értékeli ki a függvényeket, utána a hatvá-
nyozást, szorzást, osztást, végül a kivonást és összeadást. Ha nem
erre lenne szükségünk, akkor a végrehajtási sorrend zárójelezéssel
módosítható, mert a zárójelek kiértékelését szintén előbb végzi a
program, mint az összeadást és a kivonást.
Tehát a j = 2 + 3*4 kifejezés értéke így 14, mert előbb elvégzi a
szorzást, utána az összeadást, hiába az összeadás szerepel előbb
(balra).
Function eljárások
A Function (függvény) tehát mindig egy értéket ad vissza, ennek
megfelelően erről gondoskodnunk kell, vagyis az eljárásban el kell
helyezni legalább egy sort, amely az eljárás nevének ad értéket (ezt
a visszaadott értéket jeleníti meg az eredmény).
Sub eljárások 1615
Function név ([[ByVal] paraméter [As típus] [,…]]) As típus

‘a paraméter lista után megadott típus a függvény által vissza-
adott érték típusa
…
név = kifejezés ‘a függvény nevének adott érték a függvény által
visszaadott érték
…
End Function
Például egy függvény a paraméterként megkapott n szám faktoriáli-
sának kiszámítására:
Function faktorialis (ByVal n As Integer) As Integer
Dim i As Integer, s As Integer
s= 1
For i = 1 To n
s=s*i
Next
faktorialis = s
End Function
Sub eljárások
Sub eljárást nem definiálhatunk másik Sub vagy Function eljárás-
ban. A Sub eljárást az eljárásnév és az azt követő argumentumlista
megadásával hívjuk meg. Értéket nem ad vissza, mint a Function.
Sub név ([[ByVal] paraméter [As típus] [,…]]) As típus
‘a ByVal biztosítja az érték szerinti paraméterátadást
Például, két érték cseréje:
Sub csere(a As Double, b As Double)
w=b:b=a:a=w
End Sub

1616 PROGRAMINDÍTÁS, KILÉPÉS
PROGRAMINDÍTÁS,
KILÉPÉS
108. Feladat: – indítás parancsikonnal

Gyakran szükséges egy meghatározott Excel fájllal dolgoznunk.
Ilyenkor jól jön, hogy a munkafüzetre utaló hivatkozást elhelyezhet-
jük a Windows munkaasztalán, amelyre kettősen kattintva az Excel
megnyitható és a programba a munkafüzet azonnal betöltődik. Két-
féle megoldást mutatunk be:
A, Megoldás:
A parancsikont a Windows Intézőben hozzuk létre

108. Feladat: – indítás parancsikonnal 1617
2. Keressük meg benne a munkafüzetünket tartalmazó mappát!

3. Kattintsunk a jobb egérgombbal arra a munkafüzetre, amelyhez
parancsikont készítünk!
4. Adjuk ki a helyi menü Parancsikon létrehozása parancsát!
5. A kész parancsikont a bal egérgomb nyomva tartása közben
húzzuk az Asztal mappába! A másolás vagy mozgatás a vágóla-
pon keresztül is megoldható.
A parancsikont az Asztal mappába húzzuk

B, Megoldás:
1. Kattintsunk a jobb egérgombbal a Windows asztalra!
2. Adjuk ki a helyi menü Új  Parancsikon parancsát!
A parancsikont most a Windows asztalon hozzuk létre

3. A Tallózás gombra kattintás után keressük meg a munkafüzetet!
4. Utána kattintsunk a Tovább gombra, majd adjunk nevet a pa-
rancsikonnak!
5. Végül kattintsunk a Befejezés gombra!
109. Feladat – kilépő gomb

Készítsünk olyan ikont, amelyre kattintva elmentjük a szerkesztett
munkalapokat és kilépünk az Excel futtatásából. Ez a gomb legyen
mindig elérhető.
vagy nyomjuk meg az Alt+F11 billentyűkombinációt, utána kat-
tintsunk a jobb egérgombbal a projektablakban a modul nevére
(ha nincs még munkalapunk nevére, majd adjuk ki a helyi menü
Insert  Module parancsát vagy az Insert menü Module paran-
csát), majd az eljárásokat szerkesztő ablakrészbe, és adjuk ki az
Insert menü Procedure parancsát!
Az új eljárást most párbeszédpanelen hozzuk létre

2. Gépeljük be a következő eljárást:
Public Sub kilépés()
For Each munka In Application.Workbooks

munka.Save 'elmenti a munkalapokat
109. Feladat – kilépő gomb 1619
Next
Application.Quit 'kilép az Excelből
End Sub
3. Zárjuk be a VBA szerkesztőablakát!
4. Az Excel ablakában az ikont egyszerűen a gyorselérési eszköz-
tárban helyezhetjük el. Nem sokkal bonyolultabb a szalagok mó-
dosítása sem, ezzel korábban foglalkoztunk (lásd a 1591. oldalt).
Az ikon felvételéhez kattintsunk a jobb egérgombbal egy eszköz-
tár ikonra, majd adjuk ki a Gyorselérési eszköztár
testreszabása parancsot!
5. Válasszuk a Választható parancsok helye listában a kategóriák
közül a Makrók elemet, majd alatta a kilépés makrót!
A felhasználói menügombot az eszköztárba helyeztük

7. Amíg a Testreszabás párbeszédpanel a képernyőn van, módo-
síthatjuk az ikonok sorrendjét a párbeszédpanel jobb oldali
gombjaival. A kijelölt ikon képét pedig a Módosítás gombbal

megjelenített párbeszédpanel mintái közül választottra cserélhet-
jük.
8. Az OK gombbal zárjuk be a Testreszabás párbeszédpanelt!
9. A munkafüzetből töröljünk ki egyetlen, üres munkalap kivételével
mindent! Ezt azért tesszük, hogy kisméretű fájlt hozzunk létre.
10. Mentsük el a munkafüzetet personal.xlsb néven!
11. A Nézet szalag Elrejtés parancsával rejtsük el a munkaablakot!
12. Most kattintsunk az előbb elkészített Kilépés gombunkra!
13. Ezzel kiléptünk az Excelből. Mivel azt szeretnénk, hogy makrónk
mindig elérhető legyen, másoljuk a Kilépés makrót tartalmazó
munkafüzetet az Excel indítókönyvtárába (vagyis a C:\Program
Files\Microsoft Office\OFFICE14\XLSTART mappába)!

110. Feladat – Excel objektumok Word dokumentumban 1621
KAPCSOLAT MÁS
ALKALMAZÁSOKKAL
110. Feladat – Excel objektumok Word

dokumentumban
Az Excel mellett az Office programcsomag másik irodai „mindenese”
a Word szövegszerkesztő. Egyes cégek az egyikkel, mások a má-
sikkal akarnak mindenféle feladatot megoldani, holott mindegyiknek
megvan a maga szerepe, speciális alkalmazási területe. Sokszor
szükség lehet viszont az egyes más alkalmazásokkal készített ob-
jektumok átvételére (beillesztésére vagy csatolására). A beillesztett
objektumok jelentősen megnövelik a befogadó dokumentum mére-
tét, míg a csatolt objektumok esetében csak a csatolási információt
tároljuk. A csatolt anyagokkal kiegészített dokumentum mozgatása-
kor (például hálózaton, pendrive eszközön, lemezen) mindig együtt
kell mozgatni a dokumentumot a „csatolmányokkal”, különben az új
tárolási helyen ezek nem lesznek elérhetők. A könnyebb hivatkozás
érdekében érdemes az ilyen anyagokat egyetlen mappában tárolni.
Készítsünk hát egy Word dokumentumot, amely a szöveg mellett
tartalmaz egy beágyazott Excel munkalapot, valamint egy Excel di-
agramot is!
1. Készítsük el a Word dokumentumot (tartalma elegendő, ha „bla
bla bla”)!
2. Indítsuk el az Excel táblázatkezelőt és töltsünk be egy munkafü-
zetet vagy hozzunk létre egyet!
3. A beágyazásnak több módja is lehet, itt a legfontosabb három:
Jelöljük ki az Excel táblázatban a csatolandó részt (mely akár
diagram is lehet). Utána nyomjuk meg a Ctrl+C billentyűkom-
binációt! Váltsunk át a Word szövegszerkesztőre (például az
Alt+Tab billentyűkombinációval). Keressük meg a táblázat be-

1622 KAPCSOLAT MÁS ALKALMAZÁSOKKAL
szúrási helyét (pozícionáljuk a kurzort) és nyomjuk meg a

A beillesztett táblázat kijelölés után a Word eszközeivel formázható

A vágólapra másoláshoz az Excelben a Kezdőlap szalag
vagy a helyi menü Másolás parancsát, a Wordben a Kezdő-
lap szalag vagy a helyi menü Beillesztés parancsát használ-
juk.
Az ezzel a két módszerrel beillesztett munkalapot a Word eszközei-
vel formázhatjuk, módosíthatjuk tovább (lásd az ábrát).
A diagramok az Excel eszközeivel is módosíthatók

Rendezzük el egymás mellett (vagy fölött) a két alkalmazás-

ablakot, vagyis egyszerre lássuk a Word és az Excel ablakát.
Az Excelben jelöljük ki a másolandó részletet, majd a Ctrl bil-
lentyű nyomva tartása közben húzzuk át a Word dokumen-
tumba! A húzás akkor kezdhető, ha a kijelölt terület szélére
mozgatott mutató felveszi a nyilaskereszt formát. Ezzel a
módszerrel a teljes munkafüzetet átvisszük. Ha ez az első pil-
lanatban nem is nyilvánvaló, mert ugyanaz jelenik meg, mint a
fentebb ismertetett megoldásnál, azonban próbáljuk meg itt is
a módosítást. Kattintsunk kettősen a beillesztett munkalapra!
Ekkor megjelennek a lapozó gombok, illetve az Excel munka-
füzet többi lapja is elérhetővé válik a lapfülekkel. A szerkesz-
tés végén kattintsunk az objektum keretén kívül a Word do-
kumentumba.
A Word dokumentumba illesztett munkafüzet lapozható

Ha az alkalmazásablakokat nem rendeztük így el, és az Excel
ablak teljesen takarja a Word ablakot, akkor a kijelölt területet
a keretvonalnál megfogva húzzuk a Windows Tálca Word do-
kumentumot jelölő gombja fölé. Ekkor megjelenik a Word do-

kumentum, húzzuk abban a megfelelő helyre az Excel objek-
tumot.
4. A diagramot is ugyanezekkel a módszerekkel hozzuk át, építsük
a Word dokumentumba!
A munkalapok csatolásának is két módja van:
Az Excelben a vágólapra másolt anyagot a Word dokumen-
tumba átlépve a Kezdőlap szalag Beillesztés/Irányított beil-
lesztés parancsával szúrjuk be. A párbeszédpanelen a beil-
lesztés és a csatolás is választható. Ez utóbbi módon csatolt
fájlok módosítása esetén a módosítások egyszerűen átvezet-
hetők (lásd később). Ha a Microsoft office Excel munkafüzet
(kód) objektum típust választjuk, akkor szintén teljes munka-
füzetet illesztünk be, és a beillesztett tartomány kettős kattin-
tást követően szerkeszthető.
A párbeszédpanelen a beillesztés és a csatolás is választható

Az Excel munkafüzetet csatolhatjuk objektumként is. Ehhez a
Word Beszúrás/Objektum parancsát adjuk ki. Itt a Létreho-
zás fájlból párbeszédpanel-lapon választhatjuk ki az Excel
munkafüzetet, amelynek első munkalapjának részlete jelenik

majd meg a Word dokumentumban. Ha kettősen kattintunk

egy ilyen objektumra, akkor a módosítást az Excelben végez-
hetjük el (ugyanennek felel meg a helyi menü Csatolt munka-
lap objektum Megnyitás csatolás parancsa is, míg a
helyben szerkesztéshez elméletileg a Szerkesztés csatolás
parancsot használjuk – valójában ez is az Excelben nyitja
meg a munkalapot). A módosítás végén mentsük el a munka-
füzetet.
Munkafüzet csatolása a Word dokumentumhoz

A csatolt dokumentumok frissítésére, vagyis a beillesztés óta történt
változtatások átvezetésére az F9 gyorsgombot, a helyi menü Csa-
tolás frissítése parancsát, vagy a korábbi Word változatokban a
Szerkesztés menü Csatolás frissítése parancsát használjuk.
A korábbi Word változatokban a Szerkesztés menü Csatolások
parancsával, a Word 2007-2010-ben egy csatolt objektum helyi me-
nüjének Csatolt objektum  Csatolások parancsa segítségével
beállíthatjuk az automatikus vagy kézi frissítést, vagyis az időköz-
ben az eredeti munkafüzetben bekövetkezett változtatások átveze-
tését, leválaszthatjuk a csatolást (amely ilyenkor egyszerű beillesz-
téssé alakul). A kézi frissítést a fentiek szerint oldjuk meg, az auto-
matikus frissítés a Word dokumentum megnyitásakor megy végbe.
Ez azt jelenti, hogy a Word dokumentum megnyitásakor, amennyi-

ben a csatolt munkafüzetben változások történtek az utolsó doku-
mentummentés óta, a Word átvezeti a változásokat a csatolt objek-
tumra és az így mindig a legfrissebb információkat tükrözi.
A csatolt fájlokkal végezhető műveletek
Excel munkalapok konvertálása PDF

formátumba
Az Adobe PDF formátuma általánosan elterjedt, mivel számos
hasznos szolgáltatása mellett az ingyenes Acrobat Reader, illetve
annak utódja az Adobe Reader programmal olvasható. Így a bizal-
mas anyagok eljuttathatók azokhoz a felhasználókhoz is, akiknek
nincs Acrobat programjuk és nem rendelkeznek az Excel program-

mal sem, viszont ismerik az általunk megadott jelszót, amely szük-

séges a dokumentum megnyitásához.
Az Adobe Systems által kifejlesztett univerzális fájlformátum, a
PDF (Portable Document Format) világszerte elterjedt és az Európai
Bizottság által előszeretettel használt elektronikus dokumentum-
szabvány. Ez a formátum alkalmas különböző jellegű (szöveg, ábra,
kép, betűtípus) adatok hatékony tárolására és módosítás elleni vé-
delmére. A legnagyobb előnye a hagyományos szövegszerkesztők-
kel készített és saját formátumukban tárolt dokumentumokkal
szemben, hogy kompakt, hordozható, ugyanakkor a kinyomtatott
szöveg a számítógéptől és a nyomtatótól függetlenül pontosan
megőrzi, tükrözi azt az állapotot, amelyben elmentették. Ennek kö-
szönhetően az ábrák, betűtípusok az eredetinek megfelelően jelen-
nek meg, ami a nyomdákkal való kapcsolattartás szempontjából lé-
nyeges, vagyis a PDF állomány minden nyomtatási információt tar-
talmaz. Ugyanakkor a dokumentum tartalmának védelme érdekében
a módosítás csak a biztonsági jelszó ismeretében végezhető, a hite-
lességet pedig a digitális aláírás igazolhatja.
A formátum alapja az Adobe által fejlesztett PostScript lapleíró
nyelv. A dokumentumban tárolt információk hatékony tömörítése
érdekében mindig a beillesztett objektumokhoz optimális tömörítési
eljárásokat alkalmaz. Ennek köszönhetően a végeredmény még
terjedelmes kiadványoknál is egy meglehetősen kisméretű fájl. A
PDF állományok létrehozására általában az Adobe Acrobat szoftve-
rét használjuk, de a legújabb fejlesztések azt célozzák, hogy a leg-
gyakoribb dokumentum-előállító programok is ilyen célú makrókat,
beépülőket alkalmazzanak, akár Adobe termékről (például
Photoshop, Illustrator, InDesign), akár más gyártók termékeiről le-
gyen szó (például az Autodesk AutoCAD, vagy a Microsoft Excel,
illetve Word programjairól). A megfelelő kódolást, tömörítési, bizton-
sági és megjelenítési eljárásokat e programokban is beállíthatjuk.
A PDF formátumban exportáló programokban, különösképpen az
Acrobat programban beállíthatjuk a PDF fájl verzióját is, amely két
fontos tényezőt befolyásol: a formátumhoz megfelelő olvasó szoft-
ver eszközigényét és a jelszavas védelem biztonságát.
A PDF formátum eredetileg a papírmentes iroda fő eszközeként
jelent meg, de hamarosan elfogadottá vált más területeken (például
a nyomdai előkészítésben) is, a kormányzati és a vállalati szférában
egyaránt. A formátumot kvázi szabványként sok helyen elismerik és

az Adobe programjainál ez természetes, de más gyártók leggyako-
ribb programjai (Autodesk, Corel, Microsoft, Quark) is képesek már
ebbe a formátumba is exportálni.
A PDF univerzális fájlformátum alkalmazása mellett számos
nyomós érv sorakoztatható fel:
 A betűtípusok a fájlban tárolhatók, ennek köszönhetően az
így készített dokumentumot bármilyen platformon, számító-
gépes rendszeren pontosan ugyanúgy jeleníthető meg, mint
a szerző képernyőjén. Nem kell törődnünk az adatcsere, de
az ékezetes karakterkiosztás problémáival sem. A PDF do-
kumentum készítése során az Acrobat Distiller minden infor-
mációt a generált állományba tömörít, így nem kell további ál-
lományokat – szöveget, képet, grafikát, betűcsaládot – to-
vábbítani, ami a hagyományos nyomdai előkészítés velejáró-
ja volt.
 Tömörítése rendkívül hatékony, a dokumentumon belüli ob-
jektumok számára a felhasználás céljától függő tömörítési fo-
kozatokat állíthatunk be (mást a képernyőre, és mást a
nyomtatásra szánt anyagokhoz). Az objektum alapú PDF-
formátum nem függ a felbontástól, ami lehetővé teszi a levi-
lágítást, és a nyomdai lemez közvetlen előállítását is (compu-
ter-to-plate CtP).
 A dokumentumok számára tökéletes biztonságot biztosít a
többszintű jelszó megadási lehetőség, az integrált digitális
aláírás, valamint a 128 bites RSA titkosítás. Ennek köszönhe-
tően a dokumentumot csak az arra jogosult(ak) olvashatják,
számukra a dokumentum részeinek másolása, nyomtatása
külön engedélyezhető. A biztonsági beállításokat és a tartal-
mat csak illetékesek, azaz a módosítási jelszót ismerők mó-
dosíthatják. A digitális aláírás pedig érvényesíti a letagadha-
tatlanság elvét is.
 A fájlon belüli hiperhivatkozásokkal könnyen kezelhető,
"programozottan" olvasható dokumentumokat állíthatunk elő.
Ilyen hiperhivatkozások az automatikusan generált tartalom-
jegyzék, vagy a felhasználói beavatkozással (kézzel) is kiala-
kítható, könyvjelzőkön alapuló jegyzékek bejegyzései is.

Konvertálás Acrobat makrókkal 1629
Ezek megjeleníthetők a dokumentum mellett és biztosítják,

hogy azonnal elérjük a dokumentum jelzett részét.
 A fájlon kívülre mutató hiperhivatkozások (hyperlinkek) segít-
ségével nemcsak a dokumentumon belül, hanem az inter-
vagy intraneten elérhető dokumentumokra, valamint azok
könyvjelzővel jelölt részeire, illetve tetszőleges weblapokra is
hivatkozhatunk. A helyi és az on-line megjelenítés teljesen
rugalmasan kezelhető, mivel a legnépszerűbb internet bön-
gészőket felkészítették a PDF dokumentumok olvasására és
a hagyományos HTML oldalak hivatkozásai is mutathatnak
PDF dokumentumokra.
 A PDF formátumban űrlapok is készíthetők. Az így kialakított
"formanyomtatvány" a hagyományos papíros társával azonos
megjelenésű, de néhány igen fontos előnnyel rendelkeznek,
ugyanis a digitális űrlapok hatékonyan terjeszthetők az inter-
neten, és kitölthetők akár on-line, mint a HTML alapú webes
űrlapok, vagy kinyomtathatók - kitöltés előtt vagy után (az űr-
lap tartalmi módosítása ellen a biztonsági szolgáltatások vé-
denek, az olvasó csak a szabadon álló mezőkbe írhat). Az űr-
lapok tartalmazhatják a párbeszédpaneleken megszokott ve-
zérlőelemek jó részét (lista, jelölőnégyzet, választókapcsoló,
nyomógomb stb.), amelyek meggyorsíthatják az űrlap kitölté-
sét. Az on-line kitöltött űrlap elektronikus postázásakor ele-
gendő csak az adatokat visszaküldeni.
A munkalapok, vagy teljes munkafüzetek konvertálására alapvetően

két lehetőségünk van az Excel 2003-ig terjedő változatokban (a
2007-es változat már ismeri és kezeli ezt a formátumot is, ha a meg-
felelő bővítményt letöltjük a Microsoft honlapjáról). A 2010-es válto-
zatba pedig az exportálás lehetősége még szorosabban beépült.
Konvertálás Acrobat makrókkal

Ha a Microsoft Office vagy az Excel telepítése után telepítjük az
Acrobat programot, akkor az Office programjaiba bekerülnek a kon-
vertáláshoz szükséges makrók, beépülő programok. Egyébként az
Acrobat nem olcsó, különböző változatokban kapható körülbelül 50-
110 ezer Ft közötti áron.

Ilyen esetben is két lehetőségünk van. Egyszerűen választhatjuk

a Fájl szalagfül Nyomtatás parancsával megjelenített ablakban a
nyomtatók között az Adobe PDF elemet. A párbeszédpanel összes
többi beállítása hasonló a nyomtatás során bemutatottakhoz, vagyis
egy megadott területre vagy oldalszámra korlátozhatjuk a nyomta-
tást, amit ez esetben is ellenőrizhetünk az előzetes nyomtatási ké-
pen.
PDF fájlba nyomtatunk

A PDF nyomtatással kapcsolatos speciális tulajdonságok beállításá-
hoz kattintsunk a Nyomtatóbeállítások hivatkozásra! A megjelenő
párbeszédpanelen biztonsági és egyéb beállításokat tehetünk (lásd
a következő ábrát).
Az Adobe PDF biztonság listában a Nincs elemmel kikapcsol-
hatjuk a biztonsági beállításokat, vagy a Biztonság jóváhagyása
minden feladatnál elem választása után egyedi biztonsági beállítá-
sokat adhatunk meg a Szerkesztés gombra kattintva, illetve alkal-
mazhatjuk az utolsóként használt biztonsági beállításokat az új do-
kumentumhoz is.
Megjegyezzük, hogy hivatalos iratok, vagy igazán biztonságos-
nak szánt anyagok megnyitásához szükséges jelszó 128 bites titko-
sítással csak az Acrobat 5 és későbbi változatainak formátumában
menthető el. Az Alapértelmezett beállítások szerkesztésével meg-
adhatunk Acrobat 3 és 4 verzióval kompatibilis formátumot is, ezek

azonban 40 bites titkosítással tárolják a jelszót, így ma már nem

tekinthetők biztonságosnak. Az Acrobat Reader 5 memóriaigénye
64 MB, így akinek nincs nagy gépe, telepítse a 6-os Adobe Reader
változatot. A 3-as és 4-es változatok memóriaigénye még 4-8 MB
volt…
A nyomtatott PDF formátum beállítási lehetőségei

A biztonsági beállítások között bejelölhetjük a Jelszó szükséges a
dokumentum megnyitásához négyzetet, amivel a dokumentum
megnyitását csak a megfelelő jelszót ismerő felhasználók számára
engedélyezzük. Mindenki más dokumentum-megnyitási kísérletét a
program elutasítja. (Természetesen a biztonsághoz hozzátartozik az
is, hogy a jelszavakat ne tegyük közzé, hanem biztonságos formá-
ban juttassuk el a címzettekhez.)
A Jogosultságok csoportban külön jelszóhoz köthetjük a bizton-
sági beállítások módosítását. Ha ezt szeretnénk, akkor jelöljük be a
Jelszó használata a dokumentum biztonsági beállításai nyomta-
tásának és szerkesztésének korlátozásához jelölőnégyzetet,

majd a következő mezőben adjuk meg a jelszót. Tehát az első jel-
szót ismerő felhasználó nem módosíthat az anyagon, ha nem ismeri
a második (adminisztrációs) jelszót. Egyébként ez utóbbi jelszó ele-
gendő a PDF dokumentum megnyitásához is. Igazából azt is meg-
tehetjük, hogy csak a módosítás, másolás, vagy nyomtatás elleni
védelmet kapcsoljuk be, a megnyitási jelszót viszont nem.
A lehetséges biztonsági beállítások

A Nyomtatás engedélyezve listában a Nincs elemmel letilthatjuk a
nyomtatást, illetve a másik két elemmel alacsony és nagy felbontású
nyomtatást engedélyezhetünk.
A Módosítás engedélyezve listában a Nincs elem minden mó-
dosítási lehetőséget kikapcsol, míg a többi listaelemmel különböző

mértékben engedélyezhetjük a beavatkozást dokumentumunkba. A

legdurvább az Oldalak beszúrása, törlése és elforgatása, amely te-
vékenységeket jobb, ha nem engedjük meg senkinek. Excelben ké-
szített űrlaphoz viszont engedélyeznünk kell az űrlapmezők kitölté-
sét, esetleg megjegyzések hozzáfűzését is. A megjegyzések hozzá-
fűzése akkor is előnyös, ha a dokumentumot ellenőrzésre küldtük el
és a visszaérkező, megjegyzésekkel ellátott dokumentumot feldol-
gozzuk.
A szöveg, a képek és az egyéb tartalom másolásának enge-
délyezése jelölőnégyzet törlésével tilthatjuk meg, hogy anyagunkból
részleteket vágjanak ki, és azt máshol hasznosítsák. Fontos tud-
nunk viszont, hogy ezzel csak a dokumentumon belül kijelölt anya-
gok, részletek vágólapon keresztüli másolása tiltható le, a teljes
képernyő mentése továbbra is adott…
A jelszavakat meg kell erősítenünk egy újabb panelen, ha a Biz-
tonság párbeszédpanelt az OK gombbal zártuk be.
Az Adobe PDF dokumentum tulajdonságai párbeszédpanel
Adobe PDF kimeneti mappa mezőjében választhatunk az alapér-
telmezett tárolási hely és a Figyelmeztetés az Adobe PDF fájlnévre
elem között. Az előbbi esetben az alapértelmezett tárolási útvonalat
a Tallózás gombra kattintva állítjuk be, míg a második esetben a
PDF nyomtatás indításakor a program mindig kérni fogja a tárolási
hely és fájlnév megadását (ahogyan azt a Mentés másként párbe-
szédpanelen megszokhattuk).
Egyedi papírméretet is beállíthatunk

Az Adobe PDF oldalméret listában szabványos papírméretek közül
választhatunk. Ha ezek között nem találunk megfelelőt, akkor a
Hozzáadás gombbal megjelenített párbeszédpanelen saját papír-

méretet definiálhatunk. Ezen a párbeszédpanelen a Törlés gombbal
törölhetjük is a Papírnevek listából kiválasztott felesleges egyéni
papírméreteinket. A rendszer vagy a nyomtató által definiált papír-
méretek nem törölhetők a listából.
Az Adobe PDF eredmények megtekintése jelölőnégyzet be-
kapcsolt állapotában a PDF fájl előállítása után azonnal megnyílik
az Acrobat program és abba betöltődik a friss dokumentum. Itt elle-
nőrizhető a konvertálás és újabb eszközökkel módosíthatunk a tar-
talmon (például kódoptimalizálással tömöríthetjük a fájlt).
A Dokumentuminformáció hozzáadása jelölőnégyzet kiválasz-
tásával kérjük, hogy a Fájl/Adatlap paranccsal megjeleníthető pár-
beszédpanel tartalma kerüljön be a PDF állományba is.
A Ne küldjön betűtípusokat az „Adobe PDF”-re jelölőnégyzet
törlésével a használt fontokat beépíthetjük a PDF állományba, így
az egészen biztosan megjeleníthető a fogadó felhasználó gépén. Ha
a fontokat nem tároljuk (és ráadásul valami egzotikus karakterkész-
letet használunk, ami hiányzik a „célállomáson”), akkor előfordulhat,
hogy nem lesz olvasható a fájl (bár kisebb méretű lesz, mint a fon-
tok tárolása nélkül)...
A Törli a sikeresen befejezett feladatokhoz tartozó naplófáj-
lokat jelölőnégyzet bejelölésével a konvertálás előrehaladását rög-
zítő naplófájlt automatikusan törölhetjük. Ha a konvertálás sikeres
volt, akkor ez a fájl amúgy is teljesen felesleges. Sikertelen konver-
tálásnál viszont elemezhetjük benne a kudarc okait.
A Rákérdezés a létező PDF fájlok lecserélésére jelölőnégyzet
bejelölt állapotában a program figyelmeztetést ad, ha a megadott
tárolási helyen azonos nevű állományt talál. Ekkor menthetünk új
néven, a jelölőnégyzetet törölve az ilyen állományokat kérdés nélkül
felülírjuk.
Az Alapértelmezett beállítások között előre beállított nyomtatási
típusokat találunk, amely listát követő Szerkesztés gombra kattintva
egyéni beállításokat adhatunk a készlethez, illetve módosíthatjuk a
gyári beállításokat. Ezekkel a beállításokkal gyorsíthatjuk a PDF
előállítás folyamatát, ha nem PostScript fájl készítünk.
Az Általános beállítások között választhatunk az Acrobat 5.0-ás
előtti kompatibilitási módot, de ne feledjük a fentebb leírt – 40 bites
titkosítással kapcsolatos – biztonsági fenntartásainkat.
A rengeteg paramétert itt nincs helyünk ismertetni, csak két fon-

tosabb:
A Képek beállítások között adhatjuk meg a képek tömörítését,
amely a JPG módszerrel egyre fokozódó minőségromlással jár.
A Betűtípusok beállításai között adhatjuk meg, mely fontokat má-
soljuk a fájlba.
Az egyénileg módosított beállítások saját paraméterkészletként
menthetők a Mentés másként gombbal. Az így elmentett beállítá-
sokat később egyszerűen elővehetjük az Alapértelmezett beállítá-
sok listából.
Még részletesebb beállítási lehetőségek

Az Acrobat telepítése után a korábbi Excel változatokban külön

PDFMaker eszköztár és menü jelent meg, az Excel 2007-ben az
ezek helyett alkalmazott Acrobat szalag parancsaival is elvégezhet-
jük az átalakítást. Tapasztalatunk szerint a 2010-es változatban
bármit is végzünk ezen a szalagon, a program váratlanul össze-
omolhat. Ugyanakkor az Excel új, beépített PDF konvertáló eszközei
meg működnek…
Az Excel 2010 Acrobat szalagja

A szalag PDF létrehozása parancsával a párbeszédpanelen kijelölt
munkalapokat konvertáljuk PDF állománnyá az alapértelmezett be-
állítások szerint. A Sheets in Excel lista tartalmazza a munkafüzet
lapjait, míg a Sheets in PDF listában jelennek meg a pdf dokumen-
tumba felvett munkalapok. A párbeszédpanel gombjaival ezek kö-
zött értelemszerűen mozgatjuk a lapokat.
Az átalakítandó munkalapok kiválasztása

Az alapértelmezett beállításokat pedig a Preferences gombra kat-

tintva adjuk meg. A beállítási lehetőségek azonosak a korábban is-
mertetettekkel.
Az Add All Sheets gomb a munkafüzet összes felhasznált lapját
beépíti a PDF dokumentumba.
A szalag többi parancsával a konvertálást követően azonnal pos-
tázhatjuk a dokumentumot, vagyis elektronikus levél mellékleteként
küldhetjük el (Create and Attach to Email). Ha az anyagot ellenőr-
zésre (Create and Send for Review) küldjük, akkor a PDF doku-
mentum elkészülte után a felkérést kérő adatait külön párbeszédpa-
nelen kell megadnunk. A pdf dokumentum összeállításához ekkor is
a fentiek szerint kell kiválasztanunk a megfelelő munkalapokat. A
pdf előállítása csak akkor folytatódik, ha a munkafüzetet elmentet-
tük, ha ezt nem tettük volna még meg, akkor erre a program a pdf
generálás indítása előtt lehetőséget biztosít. Ezt követően a pdf ál-
lomány nevét és tárolási helyét adjuk meg.
Ezt követően adjuk meg a címjegyzék alapján vagy egyedi bevi-
tellel az áttekintésre felkérteket. A második lépésben az Áttekintési
beállítások testreszabása gombbal egy újabb párbeszédpanelt
jeleníthetünk meg, amelyen az Acrobat 6, 7, 8-as, illetve az Acrobat
Reader 7, 8-as változatának felhasználói számára engedélyezzük a
különféle megjegyzéskészítő eszközök használatát.
Az áttekintési felkérés megjelenése az Outlook programban

Végül a felkérés harmadik lépésében ellenőrizhetjük a program által

összeállított felkérő szöveget, s ha szükséges módosíthatunk rajta.
A felkérés postázásához kattintsunk a Felkérés küldése gombra!
Ezt követően az alapértelmezett levelezőprogramunk segítségével
postázzuk a felkérést. Az összes címzett egyaránt a mellékelt ábra
szerinti felkérést kapja.
Amikor a címzett megnyitja a mellékletként szereplő PDF állo-
mányt, akkor azt grafikus és szöveges megjegyzés eszközeivel bő-
vítheti, majd véleményét a Megjegyzés eszköztár Megjegyzések
küldése gombjával visszaküldi a véleményt kérőnek.
Az áttekintő eszközei az Acrobat programban
Konvertálás a beépített eszközzel

A 2010-es változatban még egy helyen érjük el a beépített eszközö-
ket. Éspedig a Fájl szalagfül Mentés és küldés parancsának kiadá-
sa után megjelenő ablakban is találunk egy PDF-/XPS dokumen-
tum létrehozása parancsot, amely a Mentés másként pár-
beszédpanelre vezet, ahol a Beállítások gombbal sokkal kevesebb
Konvertálás a beépített eszközzel 1639
lehetőséggel, de megadhatjuk az exportálás tulajdonságait (lásd az

ábrán).
Beállítási lehetőségek közzétételhez

Ha tehát az exportált fájlt titkosítani vagy jelszóval védeni szeret-
nénk, akkor a fentiek szerint járjunk el és az eredményül kapott ál-
lományt postázzuk inkább, mint a közzététel parancsot használjuk.
Kapcsolat a Webbel
A program webes kapcsolatait jelentősen átalakították. Lényeges
változás hogy Microsoft SharePoint Server kiszolgálókon Excel
számításokat is elvégző szolgáltatásokat érhetünk el, viszont ezek a
kiszolgálók még az intranet hálózatokon is meglehetősen ritkák. A
munkalapokat a korábbiakhoz hasonló módon menthetjük el web-
lapként html (ekkor az objektumok számára külön mappák jönnek
létre) vagy egyetlen fájlból álló mht, mhtml weblapként. Ezeket ter-
mészetesen legfeljebb intranet webszerverre írhatjuk közvetlenül
(biztonsági megfontolásokból). A mentés helyeként tehát helyi me-
revlemezünkön adunk meg egy mappát, onnan FTP programmal
írjuk fel a számunkra engedélyezett webhelyre. Igen hasznos, és
mindenki számára elérhető szolgáltatás viszont az adatok átvétele a

weblapokról. Ezzel foglalkozik következő feladatunk.
111. Feladat – adatátvétel weblapról

Az internet a hasznos információk kimeríthetetlen tárháza. Vegyünk
át egy táblázatos adatközlést a www.napi.hu webhelyről!
Megoldás:
1. Nyissunk egy új munkafüzetet vagy munkalapot! Lépjünk abba a
cellába, ahonnan az importálandó adatok beszúrását kezdjük!
2. Kattintsunk az Adatok lapfülre!
3. Adjuk ki a Külső adatok átvétele csoport Weblapról parancsát!
4. Az Új weblekérdezés ablak Cím mezőjébe írjuk a lekérdezendő
weblap címét!
5. Kattintsunk a Keresés gombra!
Itt választjuk ki az importálandó adatokat

6. Várjuk meg, amíg a táblázatok mellett megjelennek a nyilak
(esetleg fogadjunk el egy figyelmeztetést a nem megbízható
111. Feladat – adatátvétel weblapról 1641
elemekre). Ha megjelentek a nyilak, akkor görgetéssel keressük

meg azt a részt, amelyet importálnánk (a tőzsdei információkat),
utána kattintsunk a bal felső sarkánál látható nyílra. Ezzel kivá-
lasztjuk a táblázatot, melynek sarkán a nyíl zöld „pipa” jelre vál-
tozik (lásd a fenti ábrát).
7. Kattintsunk az Importálás gombra!
8. Adjuk meg a következő párbeszédpanel szerint a beillesztés he-
lyét! Az alapértelmezett hely az aktuális cella.
Megadjuk a beillesztés helyét

9. A Tulajdonságok gombbal megjelenített párbeszédpanelen töb-
bek közt beállíthatjuk a frissítési szabályokat is. Végül kattint-
sunk az OK gombra!

A weblekérdezés eredménye
Csatolások, külső hivatkozások

A csatolás, más néven külső hivatkozások egy másik munkafüzetre
hivatkoznak, de csatolást létrehozhatunk egy másik programhoz is.
Ez utóbbi a távoli csatolás. Mindkettőben közös, hogy az Excel
munkafüzetbe csak a hivatkozás épül be, a hivatkozott tartalom má-
sik fájlban marad. Ennek köszönhetően a csatolt munkafüzet vagy
program adatai megváltozhatnak anélkül, hogy erről tudomást sze-
reznénk, ezzel a munkafüzethez csatolt adatok elavultakká válhat-
nak. Az ilyen hibák elkerülése érdekében szabályozható a csatolá-
sok frissítése.
E részben elsősorban a munkafüzetek közötti csatolással foglal-
kozunk. Forrásmunkafüzetnek, forrásdokumentumnak azt a fájlt ne-
vezzük, ahonnan az adatok származnak. Célmunkafüzet, céldoku-
mentum pedig az a fájl, amely az adatokat a hivatkozásaiban fel-
használja. A két munkafüzet között a csatolás teremti meg a kap-
csolatot. Ha a csatolás helyett beágyazást végzünk, akkor a forrás-
dokumentumból kimásolt adatokat fixen beépítjük a munkafüzetbe,
ekkor nincs több kapcsolat a forrással. A beágyazott tartalom nem
követheti az eredeti adatok későbbi módosulásait.
A csatolások célja ebben az esetben:
 Több munkafüzet adatainak egyesítése: Ekkor több koráb-
bi munkafüzet vagy több felhasználó által készített munkafü-
zet eredményeit gyűjtjük egybe, egyetlen összegző kimutatás
számára. Például az évenként külön fájlban vezetett forgalmi
adatokat, melyek munkalaponként tartalmazzák az egyes
hónapok adatait, összevonjuk egyetlen, a változásokat jól kö-
vethetően bemutató kimutatás-, illetve kimutatás diagram
fájlba.
 Összetett modell kialakítása: Nagyméretű bonyolult modell
számára kölcsönösen függő munkafüzeteket alakíthatunk ki.
Ekkor a modell egyszerűen, egyetlen kisméretű munkafüze-
tének megnyitásával is módosítható, amellyel sokkal gyor-
sabb, egyszerűbb dolgozni, nem igényel olyan sok memóriát,
112. Feladat – csatolás létrehozása 1643
és megnyitása, mentése, valamint kiszámolása is hatéko-

nyabb.
A másik munkafüzethez csatolást tartalmazó képlet kétféle lehet,
attól függően, hogy a képlet hivatkozott adatait tartalmazó munkafü-
zet megnyitott vagy bezárt.
A nyitott forrásmunkafüzetre utaló hivatkozás szögletes zárójel-
ben tartalmazza a munkafüzet nevét, ezt követi a munkalapnév, fel-
kiáltójel (!), valamint a képletet meghatározó cellák. Ha elnevezett
tartományra hivatkozunk, akkor a munkalapnév és a szögletes záró-
jel is elmaradhat, a cellatartomány helyére kerül viszont a név.
A következő képlet például a Költségvetés.xls nevű munkafüzet
C10:C25 celláit adja össze:
=SZUM([Költségvetés.xls]Éves!C10:C25)
Ha a forrást nem nyitjuk meg, a csatolás az egész elérési utat tar-
talmazza:
=SZUM('C:\Jelentések\[Költségvetés.xls]Éves'!C10:C25)
Természetesen, ha munka közben a forrásdokumentumot bezárjuk,
akkor a céldokumentum csatolásai is felveszik ez utóbbi alakot.
112. Feladat – csatolás létrehozása

A példában a „Szabadság-nyilvántartás támogatása” feladat munka-
lapját használjuk fel. Készítsünk egy másik munkafüzetben egy
olyan képletet, amely megmondja, hogy két 2008-as dátum között
hány munkanap van, és ehhez a 2010Feladatok2.xlsm munkafüzet
Saját munkalapján rögzített ünnepnapokat veszi figyelembe.
Megoldás:
2. Nyissunk egy új, üres munkafüzetet a Fájl/Új dokumentum pa-
ranccsal!
Az alapadatok és az eredményt adó képlet

3. Töltsük fel az új munkafüzet egy lapját az ábrán látható állandó

adatokkal!
4. A képlet szerkesztéséhez kattintsunk kettősen az E3 cellába!
5. Mivel most a 2010feladatok2.xlsm munkafüzet éppen nyitva van,
amikor a képletben a csatolás hivatkozásához érünk, váltsunk át
a 2010feladatok2.xlsm munkafüzetre!
6. Kattintsunk a Saját munkalap fülére.
7. Húzással jelöljük ki az ünnepnapokat tartalmazó I5:I13 tarto-
mányt!
Ha a forrásmunkafüzet nincs nyitva, akkor mindenképpen beírással
szerkesztéssel kell megadnunk az E3 cella tartalmát, például:
=ÖSSZ.MUNKANAP(A3;C3;'G:\excel\frissítés\
[2010feladatok2.xlsm]saját'!$I$5:$I$12),
azaz megadjuk a forrásmunkafüzethez vezető elérési utat is.
Mivel a Saját munkalapon az ünnepnapok tartományát elnevez-
tük, használjuk fel ezt a nevet az E4 cella képletében:
=ÖSSZ.MUNKANAP(A3;B3;'2010feladatok2.xlsm'!ünnepek),
mint látjuk, itt elmaradt a [ ] zárójelpár és a munkalap-hivatkozás
is, hiszen egy nevet egy munkafüzeten belül csak egyetlen egyszer
használhatunk. Ugyanez a képlet, ha megnyitjuk a Szabadság.xls
munkafüzetet:
=ÖSSZ.MUNKANAP(A3;B3;'2010feladatok2.xlsm'!ünnepek),
Ha a saját munkalap védett, akkor kattintással szintén nem jelölhető
ki rajta terület, ezért vagy begépeléssel adjuk meg a hivatkozást,
vagy oldjuk fel a védelmet a hivatkozás létrehozásáig.
A csatolások frissítése
Az alapértelmezett beállítások szerint a csatolt objektumok automa-
tikusan frissülnek, ha megnyitjuk a céldokumentumot. A frissítés
szintén automatikus, ha a célfájl nyitva tartása közben módosítunk a
forrásmunkafüzet hivatkozott adatain. Az automatikus frissítést jelzi
az is, hogy a program figyelmeztet a célmunkafüzet bezárásakor a
változások elmentésére (még akkor is, ha valójában nem történt
változás).

A csatolások frissítése 1645
Amennyiben a forrásmunkafüzetet nem nyitottuk meg a cél-

munkafüzet megnyitása előtt, akkor a csatolások frissítésére vonat-
kozó kérdés jelenik meg. Az Adatok szalag Hivatkozások paran-
csával megjelenített Csatolások módosítása párbeszédpaneljének
Indító rákérdezés gombjára kattintást követően beállíthatjuk, hogy
ez a kérdés megjelenjék-e, és elmaradásakor az összes csatolás
frissítésére sor kerüljön-e (lásd az ábrát). Természetesen a Csato-
lások parancs nem használható, ha a fájlban nincsenek csatolt ada-
tok.
A frissítésre vonatkozó kérdés megjelenítésének szabályozása
Biztonsági kérdés a munkafüzet betöltésekor

Az Excel új biztonsági beállításai megakadályozhatják az auto-
matikus frissítést a munkafüzet megnyitásakor. Ekkor a szerkesztő-
léc felett üzenet jelenik meg (lásd az ábrát). Kattintsunk ilyenkor a
Tartalom engedélyezése gombra és engedélyezzük a tartalmat, ha
úgy ítéljük meg, hogy a kockázat kicsi!
Több forrásfájlra utaló csatolást tartalmazó munkafüzeteknél fris-
síthetjük csak a kiválasztott csatolást is. Ha a munkafüzet megnyitá-
sakor a frissítést elutasítottuk, akkor frissíthetünk utólag, manuális
frissítéssel is. Mindkét feladat végrehajtásához adjuk ki az Adatok
szalag Hivatkozások parancsát. A Csatolások módosítása párbe-
szédpanelen válasszuk ki a frissítendő csatolást (több csatolt objek-

tumot a Ctrl billentyűt nyomva tartva, az objektumokra egyenként
kattintva jelölünk ki, az összes csatolás a Ctrl+A billentyűkombiná-
cióval jelölhető ki), majd kattintsunk a Frissítés gombra! Ez a műve-
let csak akkor hajtható végre, ha a forrásmunkafüzeteket bezártuk,
és utána nyitottuk ki a célmunkafüzetet.
A csatolások egyenként is frissíthetők

Ha a forrásfájl a csatolási adatok között szereplő útvonalon nem
érhető el, akkor hibaüzenetet kapunk. Munkafüzetünk ilyenkor a ko-
rábbi (utolsó) frissítés során átvett adatokat tartalmazza, amelyek
már lehet, hogy nem időszerűek.
A csatolások megszakítása
A csatolások leválaszthatók a forrásfájlokról. Ekkor a forrásadatok
aktuális értékükkel beépülnek a céldokumentumba és később nem
frissíthetők (mintha beágyazást hoztunk volna létre).
A csatolások megszakítására adjuk ki az Adatok szalag Hivat-
kozások parancsát. A Csatolások módosítása párbeszédpanelen
válasszuk ki a megszakítandó csatolást, majd kattintsunk a Meg-
szakítás gombra!
Csatolás állapotvizsgálata és javítása

Az Adatok szalag Hivatkozások parancsával ellenőrizhető a csato-
lások állapota és a javításokat is elvégezhetjük (ennek bizonyos
Csatolás állapotvizsgálata és javítása 1647
esetekben előfeltétele még, hogy a forrásdokumentum elérhető le-

gyen). A csatolt munkafüzetek mind megjelennek a párbeszédpanel
listájában.
Az Állapot oszlopban megjelenő csatolási állapotok vizsgálatá-
hoz kattintsunk az Állapot ellenőrzése gombra. Ez hosszabb időt
vehet igénybe sok csatolásnál, illetve abban az esetben, ha a csato-
lások forrásdokumentuma lassú, vagy éppen leterhelt hálózaton ta-
lálható.
Az Állapot oszlopban előfordulható lehetséges értékek és előfor-
dulásuk esetén a szükséges tennivalók:
Állapot Tennivaló
OK Nincs teendő, a csatolás működik, az
adatok frissek.
Ismeretlen Az összes csatolás állapotának frissíté-
séhez kattintsunk az Állapot ellenőrzése
gombra.
Nem alkalmazható A csatolás az Objektumcsatolás és -
beágyazás (OLE) vagy a Dinamikus
adatcsere (DDE) eljárást használja, az
Excel nem tudja vizsgálni az ilyen típusú
csatolásokat.
Hiba: nem található a Kattintsunk a Váltás gombra, és válasz-
forrás szunk másik munkafüzetet. Ha a forrás-
fájlnak megfelelő munkafüzet nem érhe-
tő el, vagy nem vagyunk jogosultak
megnyitni, akkor lépjünk kapcsolatba a
forrásdokumentum szerzőjével.
Hiba: nem található a Kattintsunk a Váltás gombra, és válasz-
munkafüzet szunk másik munkalapot. A forrást való-
színűleg áthelyezték, vagy átnevezték.
Itt is kapcsolatba kell lépnünk az eredeti
szerzővel. Lehet, hogy egyszerűen át-
nevezte a forrást...
Figyelmeztetés: az ér- Kattintsunk a Frissítés gombra. Ezzel
tékeket nem frissítették pótoljuk, hogy nem frissítettük a csato-
lást a munkafüzet megnyitásakor.
Figyelem Kattintsunk a Megnyitás gombra, és az

F9 billentyű megnyomásával hajtsuk
végre a munkafüzet újraszámolását. A
munkafüzet valószínűleg kézi újraszá-
molásra van beállítva. Az automatikus
újraszámolás beállításához válasszuk az
Eszközök menü Beállítások parancsát,
majd a Számolás panellapon jelöljük be
az Automatikus választókapcsolót.
Figyelem Egyes nevek nem oldhatók fel a forrás-
munkafüzet megnyitásáig. Kattintsunk a
Megnyitás gombra, térjünk vissza a
célmunkafüzetbe, és kattintsunk az Álla-
pot ellenőrzése gombra. Ha ez nem old-
ja meg a problémát, ellenőrizzük a név
létezését és a helyes beírást. Térjünk át
a forrásmunkafüzetre, és adjuk ki a Be-
szúrás menü Név, majd a Név megadá-
sa parancsot, és keressük meg a nevet.
Ha tényleg volt változás, akkor az új ne-
vet használjuk a célmunkafüzet képleté-
ben.
Figyelem Kattintsunk a Megnyitás gombra. A csa-
tolás nem frissíthető, amíg nincs meg-
nyitva a forrás.
A forrás megnyitott A forrás meg van nyitva. Nincs teendő,
ha nincs munkalaphiba.
Fájlnév értékei frissítve Nincs teendő, az értékeket frissítették.
Figyelem Az Excel nem tudja megállapítani a csa-
tolás állapotát. Lehet, hogy a forrás nem
tartalmaz munkalapot, vagy nem hasz-
nálható fájlformátumban lett mentve.
Kattintsunk a Frissítés gombra.

Tipp 1649
Tipp
A szerkesztőablak a munkalap jobb oldalán és alján a görgetősávo-
kat tartalmazza. Alapállapotban a görgető jel (csúszka) mérete
nagy, ez jelzi, hogy húzásával a munkalap látható tartományát moz-
gatjuk egy-egy sorral lefelé vagy felfelé, illetve jobbra, vagy balra.
Ilyenkor a görgetősáv hossza a munkalap látható tartományának
felel meg. Ha a húzás közben nyomva tartjuk a Shift billentyűt is,
akkor a görgetősávok hossza már a teljes munkalap méretnek felel
meg, így sokkal gyorsabb a nagy távolságra való görgetés.
Nagyobb távolságokra a Kezdőlap szalag Keresés és kijelö-
lés/Ugrás parancsával ugorhatunk. A párbeszédpanel még gyor-
sabban előhívható az F5 gyorsgombbal.
Azt is megtehetjük, hogy a célcella hivatkozását (például
O56789) a szerkesztőléc elején álló név mezőbe írjuk.
Ha egy összefüggő tartományban az aktuális cella szélére kettő-
sen kattintunk, akkor azonnal a tartomány adott irányban található
szélső cellájára lépünk. Például, ha az aktuális (de a szerkesztőlé-
cen nem aktív) cella jobb szélére kettősen kattintunk, akkor az aktu-
ális sorban elugrunk a tartomány szélére és az ott található cella
lesz az aktív cella.
A munkalapok közötti váltásra a Ctrl+PgUp , illetve Ctrl+PgDn bil-
lentyűkombinációkat használjuk. A különböző alkalmazások ablakai
közötti váltásra a Ctrl+Tab , Ctrl+Shift+Tab billentyűkombinációkat
nyomjuk meg.

1650 PROGRAMTELEPÍTÉS ÉS ELTÁVOLÍTÁS
PROGRAMTELEPÍTÉS
ÉS ELTÁVOLÍTÁS
Ebben a részben azokat az alapvető ismereteket tárgyaljuk, ame-

lyek szükségesek a program elindításához.
A program telepítésén csak kis mértékben változtattak, azonban
megjelent egy új elem, a termékaktiválás. Ez azt jelenti, hogy a fut-
tatást engedélyező kódot csak a Microsoftos (személyes adatokat
nem tartalmazó) regisztráció után kapjuk meg, e nélkül programunk
csak korlátozott számú indítást engedélyez. A megoldás célja az
illegális programhasználat csökkentése. A nagytömegű licenc-
kezelést végzők esetében e tekintetben nincs változás.
A program környezete
Környezeten mindazon eszközök összességét
értjük, amelyek egy program használatát lehe-
tővé teszik. Ezek alapvetően két részre osztha-
tók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifé-
riák együttese) és a szoftverre. E két csoport
egyes részei már nem is választhatók szét. Mindenesetre a „vasat”,
azaz a számítógépet a szoftver, vagyis a programok üzemeltetik,
vezérlik és szabályozzák működését. Előbb a hardverkörnyezetet
ismertetjük, a szoftverkörnyezetre és a kezelői felületre később, a
program telepítésének leírása után térünk ki.
A minimális (a fejlesztők szerint éppen elégséges) számítógép-
összetétel:
A Microsofttól kapott információk szerint az Office 2010 rendszer
hardverigénye megegyezik az előző változatéval, kivéve, ha külön-
leges multimédiás szolgáltatásokra és az Outlook programban az

Tipp 1651
univerzális azonnali keresés szolgáltatásra van szükségünk. Ebben

az esetben ugyanis 1GB memóriát javasolnak.
Ezek szerint megfelelő az ajánlott konfiguráció:
 500 MHz-es Pentium vagy annak megfelelő teljesítményű
processzor.
 A Microsoft Office 2010 rendszer RAM-igénye 256 MB, az
erős grafikai feldolgozási igény esetén 512 MB.
 A merevlemezen szükséges szabad terület mérete 3 GB. A
szükséges merevlemez-terület az egyedi telepítési beállítá-
soktól függően változhat.
 SVGA monitor és vezérlőkártya legalább 1024x576 képpont
felbontással, 256 színnel. A grafikai hardvergyorsítás a
DirectX 9.0c technológiával kompatibilis videokártyát igényel
64 MB vagy több video memóriával
 Egér vagy más grafikus pozicionáló eszköz.
 Bármilyen, a Windows által támogatott hálózati kártya, ha a
hálózatot, illetve az MS Mail, illetve az Outlook programot is
szeretnénk használni;
 Windows XP (csak 32 bites, SP3 szervizcsomaggal frissített
operációs rendszer), Windows 7, Windows Vista SP1, Win-
dows Server 2003 R2 (az MSXML 6.0 összetevővel), Win-
dows Server 2008, illetve ezeknél újabb 32 vagy 64 bites
operációs rendszer.
 Internet Explorer (IE) 6 vagy újabb (csak 32 bites) böngésző
(bemutató közvetítéséhez IE7 vagy újabb böngésző, az in-
ternetes szolgáltatásokhoz pedig internetkapcsolat szüksé-
ges).
Az Office 2010 Professional egyes szolgáltatásainak további
igényei:
 A többérintéses szolgáltatások használatához Windows 7 és
az érintést lehetővé tevő eszköz szükséges.
 Egyes szabadkézi műveletekhez Windows XP Tablet PC
Edition vagy újabb operációs rendszer szükséges.

 A beszédfelismeréshez közelbeszélő mikrofon és hangkime-

neti eszköz szükséges.
 Az internetes faxolás nem lehetséges Windows Vista Starter,
Windows Vista Home Basic és Windows Vista Home Premi-
um operációs rendszerben.
 A Tartalomvédelmi szolgáltatás használatához hozzáféréssel
kell rendelkeznie egy Windows 2003 Server SP1 vagy újabb
operációs rendszerrel működő, a Windows tartalomvédelmi
szolgáltatásokat futtató kiszolgálóhoz.
 Bizonyos speciális együttműködési funkciók a Microsoft Sha-
rePoint Foundation 2010 vagy a Microsoft Office SharePoint
2007 rendszert futtató kiszolgálóhoz való kapcsolódást igé-
nyelnek.
Telepítés és Office kattintásra

A Microsoft Office 2010 rendszer telepítése jelentősen eltér a ko-
rábbiaktól. Bevezetésre került a Microsoft Office Kattintásra nevet
viselő új szoftverterjesztési mechanizmus, melyet a szélessávú (le-
galább 1 Mb/s kapacitású) internetkapcsolattal rendelkező otthoni
felhasználók számára optimalizáltak.
Az Office Kattintásra szolgáltatás a már ismert alkalmazások be-
szerzésének és frissítésének új módja. Az Office Kattintásra mind a
Microsoft Office 2010 Otthoni és diákverzió, mind a Microsoft Office
2010 Otthoni és kisvállalati verzió esetén használható, teljes nyelvi
támogatással rendelkezik, továbbá 32 és 64 bites operációs rend-
szereken is használható (azonban mindkét platformon az Office 32
bites változatát futtatja).
A technológia
A Microsoft Office Kattintásra terjesztési-telepítési technológia kiala-
kításának fő szempontjai:
 Gyorsaság. A Microsoft Office folyamatos adatátvitellel (adat-
folyamként) is letölthető, és az Office-alkalmazások akár 90

Tipp 1653
másodperc alatt (de átlagosan is kevesebb, mint 5 perc alatt)

futásra készek, vagyis az MSI-alapú Microsoft Office-
kiadások telepítési idejének 10%-ára van csak szükség az el-
ső indításhoz. A programok továbbra is saját számítógépén,
annak erőforrásait használva futnak, nem távoli számítógé-
pen.
 Egyszerűség. Az Office Kattintásra révén egyszerűbbé válik,
hogy mindig az Office legújabb, legbiztonságosabb verzióját
futtassa. A technológia azonnal a legújabb verziót tölti le ahe-
lyett, hogy a telepítés után rögtön le kellene tölteni a frissíté-
seket is az internetről (ami akár újabb 60 percig is eltarthat-
na). Az Office Kattintásra maga is rendszeresen frissül, ami-
hez a felhasználónak nem kell külön frissítéseket letöltenie és
telepítenie – az Office Kattintásra észrevétlenül frissíti magát
a háttérben.
 Csökkentett erőforrásigény. A technológia erőforrásigénye
alacsony, és a számítógépen telepített más alkalmazások
működését nem befolyásolja. Az Office Kattintásra által tele-
pített alkalmazások virtualizáltan futnak, ezért nem ütköznek
más alkalmazásokkal. Az Office Kattintásra által telepített al-
kalmazások helyigénye körülbelül a fele az MSI-alapú telepí-
tővel telepített alkalmazásokénak.
 Önjavítás hatékonysága. Az Office Kattintásra technológiával
telepített programok önjavítási hatásfoka magasabb.
A Microsoft nem említi meg a termékkel kapcsolatos weblapjain, de
bizony ez a technológia a szoftverkalózkodás elleni küzdelem egyik
jelentős lépésének is tekinthető.
Az Office Kattintásra működési elve

Az Office Kattintásra eszközzel beszerzett alkalmazások virtuális
alkalmazási környezetben futnak a számítógépen. Ez azt jelenti,
hogy minden alkalmazás saját másolattal rendelkezik fájljairól és
beállításairól, és az általuk végrehajtott módosítások csak ebben a
virtuális környezetben jelennek meg, így nem módosítják a számító-
gépen telepített többi alkalmazást. Néhány kivételtől eltekintve csak

a felhasználói adatok jutnak át ténylegesen a virtuális környezetből

a számítógépre. Az eszköz telepítése után megfigyelheti, hogy meg-
jelenik egy Q: jelű virtuális meghajtó a számítógépen – ez az Office
által használt virtuális fájlrendszer.
Az Office Kattintásra-alkalmazások a folyamatos átvitelt is támo-
gatják, amit például a video-adatfolyamokhoz hasonlóan képzelhet
el: a videó elejét már akkor megtekintheti, amikor a teljes videó letöl-
tése még be sem fejeződött. Az Office Kattintásra révén már azelőtt
elkezdheti az Office-alkalmazások használatát, mielőtt a teljes Offi-
ce-csomag vagy -program letöltődne – ennélfogva hamarabb hoz-
zákezdhet a munkájához. A többi program a háttérben töltődik, mi-
közben fut egy Office Kattintásra-program. Az első telepítés folya-
mata merőben eltér a megszokottól. Az Office Kattintásra haszná-
latba vétele inkább egy nagyméretű webes vezérlő letöltésére ha-
sonlít, semmint az Office hagyományos telepítésére.
Telepítés letöltéssel
A telepítést a Microsoft honlapjáról kezdeményezzük. Például a
http://office.microsoft.com/hu-
hu/buy/?WT.mc_id=ODC_huHU_Office_Buy oldalról is letölthetjük a
próbaváltozatot, vagy akár megvásárolhatjuk az otthoni és diák, il-
letve a professzionális változatot (ha nem az Internet Explorer bön-

Tipp 1655
gészőt használjuk, akkor ebben az esetben esetleg elháríthatatlan

problémákba ütközhetünk, ezért a letöltéshez csak a Microsoft bön-
gészője ajánlott).
Az Office Kattintásra az első alkalommal telepíti a későbbi telepí-
téshez, futtatáshoz szükséges eszközöket, amelyeket a Windows
Start menüjében találunk (lásd az ábrát).
A telepítéshez szükséges eszközök a Windows Start menüjében

Ha egy még le nem töltött programot vagy funkciót próbál használni,
akkor a program ikonjára kattintás után, az Office Kattintásra letölti
az internetről a szükséges funkciót. Ebben az esetben a program
működése rövid ideig szünetelhet, és az alábbihoz hasonló értesítés
jelenhet meg:
Üzenet hosszabb telepítés közben

A letöltési folyamat előrehaladását a Vezérlőpult Office Kattintásra
alkalmazáskezelő eszközében ellenőrizhetjük. A letöltés befejezté-
vel a program a helyi gyorsítótárba kerül, így bontható az internet-
kapcsolat, és folytatható a munka az Office-alkalmazásban. Erre
egy újabb üzenet hívhatja fel a figyelmet.

MSI-alapú kiadás telepítése

Ha azt tapasztaljuk, hogy egyes bővítmények nem indulnak, vagy
más működési rendellenességgel kerülünk szembe, akkor választ-
hatjuk a hagyományos, MSI-alapú telepítést is. A letöltéssel telepí-
tett Office rendszer is átállítható a hagyományos telepítésre. Ekkor a
licenc ugyanaz marad, és nincs szükség új termékkulcsra sem. Az
átállás lépései (a Microsoft honlapja szerint):
1. Mentse a nyitott fájlokat, és zárjon be minden alkalmazást.
2. Nyissa meg a Vezérlőpult Programok és szolgáltatások
eszközét a telepített programok listájának megtekintéséhez.
3. Jelölje ki a Microsoft Office Kattintásra 2010 programot, és
kattintson az Eltávolítás gombra.
4. A Microsoft Office Kattintásra eltávolításához válassza az
Igen lehetőséget.
5. Nyissa meg a Microsoft Office rendelésteljesítési weblapját.
6. Kattintson a Fiók hivatkozásra.
7. Kattintson a Letöltés hivatkozásra, majd a következő lapon a
Speciális lehetőségek hivatkozásra.
8. Kövesse a képernyőn megjelenő útmutatást.
9. A Microsoft Office MSI-alapú kiadását a SingleImage.exe fut-
tatásával telepítheti. Ugyanezt használják a dobozos változat
esetében is.
10. Az erre vonatkozó kérés esetén írja be a termékkulcsot a te-
lepítés folytatásához.
Telepítés DVD-ről
A hagyományos, DVD alapú telepítés esetén a DVD meghajtóba
helyezése után megjelenhet egy figyelmeztető ablak. Ezen válasz-
szuk a Setup.exe futtatása lehetőséget!
A következő párbeszédpanelen olvassuk el a Microsoft szoftver-
licenc szerződését, és ha egyetértünk, jelöljük be az Elfogadom a
szerződés feltételeit, majd kattintsunk a Tovább gombra! A jelölő-

Tipp 1657
négyzet bejelölése nélkül a Tovább gomb nem érhető el, tehát a

párbeszédpanel bezárásával megszakad a telepítés.
A következő párbeszédpanelen válasszunk a Frissítés vagy
Testreszabás nyomógombok közül. A Frissítést akkor választhat-
juk, ha az alapértelmezett beállításokkal frissítenénk a korábban
telepített Office csomagunkat. A Testreszabás választásával vi-
szont mi választhatjuk meg, hogy a korábbi rendszerből mi marad-
jon meg és mit telepítsünk újonnan, a telepítés melyik meghajtóra
történjen.
A testre szabás során választható komponensek

A Telepítési változatok lapon a szoftverkomponens-gombokra kat-
tintva egy listát gördíthetünk le, ahol választhatjuk a komponens
futtatását (A sajátgépről fut), az adott ág összes elemének futtatá-
sát (Minden a sajátgépről fut), vagy éppen az első használatkor
települő (Első használatkor telepítendő), illetve nem települő
(Nem érhető el) lehetőséget.

Termékaktiválás
A termékaktiválás során a rendszer ellenőrzi, hogy a termék telepí-
tésekor használt termékkulcsot csak a licencben megengedett szá-
mítógépeken használják-e. A termék aktiválása nélkül a program
csak korlátozott számú 30 vagy 60 napos bemutató (trial) üzem-
módban használható. E periódus (türelmi idő) lejárta után csak
csökkentett funkcionalitással (Csökkentett szolgáltatáskészletű
üzemmódban, általában nézegetésre) használhatók az Office Rend-
szer programjai. A Fájl fül Súgó parancsával megjelenített oldalon
elolvashatjuk a türelmi időből hátra lévő napok számát is (lásd a kö-
vetkező ábrán).
A Csökkentett szolgáltatáskészletű üzemmódban nem sérülnek
az egyéni fájlok, dokumentumok, de nem lehet menteni a dokumen-
tumokon végzett módosításokat, nem lehet új dokumentumokat lét-
rehozni, és további szolgáltatások is elérhetetlenné válhatnak. A
termékkulcs megadása és a szoftver aktiválása után az összes
megvásárolt program és szolgáltatás teljes körűen használhatóvá
válik.
Egyes licenckonstrukciókban az aktiválás megtörténik már a
program (illetve az Office csomag) telepítése során.
Amikor az Office-programot először indítja el a telepítése után,
kéri a termékkulcs beírását, amennyiben ezt még nem tette volna
meg a telepítés során. Amikor megadja az érvényes termékkulcsot,
az Aktiválás varázsló automatikusan elindul, és kétféle folytatási
lehetőséget kínál fel: Aktiválás az interneten keresztül vagy Akti-
válás telefonon keresztül.
Az első esetben élő internetkapcsolat mellett az Aktiválás varázs-
ló automatikusan csatlakozik a Microsoft licenckiszolgálóihoz. Ha
olyan érvényes termékkulcsot ad meg, amelyet az engedélyezettnél
kevesebb telepítés során használtak, a Microsoft azonnal aktiválja a
terméket.
Ha az interneten keresztül hajtja végre az aktiválást, a rendszer a
telepítéskor megadott termékkulcs alapján megállapított termékazo-
nosítót elküldi a Microsoftnak, és az válaszként visszaküldi a számí-
tógépnek a megerősítő azonosítót, aktiválva ezzel a terméket. Ha
az interneten keresztüli aktiválást választja, és még nem kapcsoló-

Tipp 1659
dik az internethez, a varázsló figyelmeztetést jelenít meg, hogy

nincs kapcsolat.
Ha az aktiválást később indítjuk, akkor az indításhoz a Fájl fülön
kattintsunk a Súgó, majd a Termék megvásárlása (Termékkulcs
aktiválása) gombra! A következő párbeszédpanelen választhatunk
a termék interneten keresztüli megvásárlása vagy a vásárláskor ka-
pott termékkulcs beírása közt. Utána kattintsunk a Tovább gombra
és adjuk meg a szükséges információkat!
Az aktiválás indítása a Súgó lapról
A program indítása
A program indítása megegyezik az Office korábbi változataiból meg-
ismert módokkal. Ezek közül tetszés szerint választhatunk, majd-
nem mindegyik indítási mód mellett érveket lehet felsorakoztatni,
melyeket az alábbiakban foglalunk össze.
A programot indíthatjuk a Windows , vagy nyomó-
gombjára kattintás után a Programok (Minden program,
Programs) csoportból, a Futtatás (Run) ablakból, vagy ha külön

parancsikont készítettünk, akár a Windows munkaasztaláról, il-

letve a Tálca gyorsindítás sávjáról is. Ide a Start/ Progra-
mokmenüből a bal egérgomb nyomva tartása közben húzhat-
juk leggyakrabban használt programjainkat. Az ikonok itt a Win-
dows minden indítása után azonnal megjelennek, így ez gyors
programindítást biztosít, mivel egyetlen kattintás elegendő a
művelethez, szemben a Start menüből történő indítással, amely
legalább két kattintást igényel.
Microsoft Office ikonok a Windows tálcáján

A parancsikont a Windows tálcájára helyezhetjük a Start menü-
ben megjelenített program helyi menüjének Rögzítés a tálcán
parancsával is (lásd az ábrát).
Program felvétele menüből a tálcára

Tipp 1661
A rögzítés a helyi menü Rögzítés feloldása a tálcán parancsá-

val szüntethető meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a
futó programok ikonjai ne jelennének meg a tálcán, csak az indí-
táshoz használt ikon tűnik el.
A Start menüből indítás négy kattintást igényel, ha a menü
megjelenítése után, a Minden program, majd a Microsoft Of-
fice, végül a Microsoft Excel 2010 sorokra kattintunk. Ez a
műveletsor is lerövidíthető, ha kiadjuk a helyi menü Rögzítés a
Start menüben parancsát (lásd a fenti ábrát).
A Start/Beállítások/Tálca... parancs, illetve Windows 7 alatt a
Start gomb helyi menüjének Tulajdonságok parancsa segítsé-
gével vagy az Intézőben is beállíthatjuk a Start és a többi menü
tartalmát (a Ctrl billentyű nyomva tartása közben húzzuk az Ex-
cel alkalmazást a Start menübe).
Ha gyakran használjuk programunkat, akkor ez a legpraktiku-
sabb megoldás. Az így átalakított, legfelső szintű menüben az
Excel (.exe) sorra kattintva indíthatjuk a leggyorsabban a prog-
ramot. Bár a Windows XP-től a tálca módosítására ritkán van
szükség, hiszen a leggyakrabban használt programjaink auto-
matikusan megjelennek a Windows gombjára kattintás
után, ha a fenti átalakítást elvégezzük, akkor a megadott prog-
ramok mindig, azaz a programindítások számától függetlenül
megjelennek a Start menüben. Az állandóan megjelenő (testre
szabással ide helyezett) programok egy vízszintes vonal felett, a
gyakori indítás miatt „kiérdemelt helyzetű” programok a vonal
alatt jelennek meg.
Szintén egykattintásos indítást biztosít, ha parancsikont helye-
zünk el a Windows munkaasztalán.
Ehhez kattintsunk a jobb egérgombbal a munkaasz-
talra, majd kattintással adjuk ki a megjelent helyi
menü Parancsikon parancsát! A Parancsikon lét-
rehozása párbeszédpanelen adjuk meg a parancs-
ikon célját, vagyis az Excel program elérési útját.
amelyet megkereshetünk a Tallózás gombra kattintva is (lásd
az ábrát).

Parancsikont helyezünk el a munkaasztalon

A Tovább gombra kattintás után nevezzük el a parancsikont,
majd zárjuk be a párbeszédpanelt! A parancsikon ekkor megje-
lenik a munkaasztalon (lásd a mellékelt ábrát) és azonnal hasz-
nálható a program indítására.
Az Asztal mappa tartalma

Tipp 1663
A parancsikon egyúttal megjelenik az Asztal rendszermappában

is. Ez azt is jelenti, hogy asztali parancsikont létrehozhatunk úgy
is, hogy a Ctrl gomb nyomva tartsa közben egy máshol létreho-
zott parancsikont ebbe a mappába húzunk (lásd a következő
ábrát).
Ha a parancsikon rövidítést nem helyeztük el a munkaasztalon,
akkor választhatjuk a munkaasztalon a jobb egérgombos kattin-
tással vagy a Shift+F10 billentyűkombinációval megjelenített
helyi menü ÚjMicrosoft Excel munkalap parancsát. Ugyan-
ezt a parancsot megtaláljuk a Windows Intéző (fájlkezelő)
Fájl/Új almenüjében is.
A korábban szerkesztett, illetve más Windows alkalmazással
létrehozott anyagok a Start/Dokumentumok listából is kivá-
laszthatók.
Programindítás korábban szerkesztett fájl betöltésével

Ha egy ilyen Excel dokumentumra kattintunk, akkor betöltő-
dik az Excel, majd abba a munkafüzet, melynek szerkesztését
folytathatjuk. (Ha már fut az Excel, akkor így egy új szerkesztő-
ablakot nyitunk, és abba töltődik a kiválasztott dokumentum). A
Windows XP operációs rendszerben a Start/Legutóbbi doku-
mentumok menüt használjuk.
A Windows 7 operációs rendszerben viszont a Start menü-
ben található programokhoz külön is elérhető az adott prog-
rammal utoljára feldolgozott dokumentumok listája, ahonnan
szintén választhatunk megnyitandó fájlt (lásd az ábrát).

Programindítás dokumentum betöltésével a Start menüből

A Start menü Futtatás... parancsának kiadása után – azaz rá-
kattintva előbb a gombra, majd a Futtatás... sorra –
beírással megadhatjuk vagy a Tallózás... nyomógombra kattin-
tás után a könyvtárszerkezetben kiválaszthatjuk (lásd a Futta-
tás párbeszédpanelt) a program elérési útját. E kényelmetlen
indításban az a hasznos, hogy az indító parancssorban megad-
hatunk indítási kapcsolókat is (lásd később). Ilyen indítási kap-
csolókat egyébként megadhatunk a parancsikonokhoz is.
Programindítás a Futtatás párbeszédpanelről

Tipp 1665
A vizsgált meghajtót, illetve könyvtárat a Hely listában választjuk

ki. A párbeszédpanel ikonjával a könyvtárszerkezetben egy
szinttel feljebb, az ún. „szülő” könyvtárba léphetünk. A könyvtá-
rakat a mappák, az aktuális könyvtárat a megnyitott map-
pa jelöli. A Megnyitás nyomógombra kattintás után a Futtatás
párbeszédpanelbe töltődik az elérési út. Ott kattintsunk az OK
nyomógombra vagy válasszuk ki az OK nyomógombot és
Hasonló módon, a Start/Programok Microsoft Excel (a
Windows XP alatt a Start/Minden program Microsoft Excel)
menüsorra kattintva is elindíthatjuk a programot, de ekkor e me-
nüsor eléréséhez több műveletet kell végeznünk, így valamivel
hosszadalmasabb.
Office parancsikonok a munkaasztalon

Mint korábban bemutattuk, a gyakran használt programokhoz
érdemes parancsikont létrehozni a munkaasztalon. Ha gyakran
dolgozunk egy meghatározott dokumentumon, akkor annak ikon-
ját is érdemes a Windows ablak állandó részévé tenni, azaz az
Asztal (Desktop) könyvtárba másolni. Ekkor a dokumentum szer-
kesztése – az Excel program betöltésével együtt – az ikonra mért
dupla kattintással indítható. A dokumentum későbbi saját fel-
használói könyvtárunkba helyezése után (ikonját az asztallapról a
könyvtárunkba húzzuk), ha a Windows Dokumentumok listájából
ezt a dokumentumot választjuk, a Windows megkeresi az állo-
mány új helyét.
A dokumentumot többféleképpen helyezhetjük az asztallapra:
1. Az egér jobb gombjával a Windows hátterére, azaz az
„asztallapra” kattintunk. Az ekkor megjelenő helyi
menü ÚjMicrosoft Office Excel munkalap paran-
csával új, üres dokumentum ikonját helyezhetjük el az
asztallapon. Később használhatjuk ezt az ikont is az

Excel betöltésére, illetve üres dokumentum szerkesz-

tőablakának megnyitására.
2. A dokumentumot megfogjuk a Windows Programok/
Windows Intéző listáján és a lenyomott bal egér-
gomb nyomva tartása mellett a Windows képernyő
hátterére vontatjuk. Ezután felengedjük az egérgom-
bot. Ekkor a dokumentum megjelenik az Asztal
(Desktop) könyvtárban, ikonja az asztallapon.
3. Parancsikont a legegyszerűbben úgy hozhatunk létre,
hogy az egér jobb gombjával a Windows hátterére,
azaz az „asztallapra” kattintunk. A helyi menü
Új/Parancsikon parancsával megjelenített Parancs-
ikon létrehozása párbeszédpanelen mezőbeírással
adjuk meg vagy Tallózás nyomógombra kattintás
után keressük ki az OFFICE14 könyvtár Excel prog-
ramját.
A dokumentumikon formája jelzi azt is, hogy a dokumentumot Excel
2007-2010-es, vagy a korábbi változatoknak megfelelő kompatibilis
formátumban mentettük (lásd az ábrát).
Dokumentumikon 2010-es és kompatibilis formátumhoz

Tipp 1667
KÖRNYEZETI
BEÁLLÍTÁSOK
A program testre szabása annyit jelent, hogy munkaeszközünket,

illetve annak felhasználói felületét saját munkaszokásainknak, el-
képzeléseinknek és kényelmünknek megfelelően állítjuk be. Ezzel
igyekszünk optimális feltételeket biztosítani a hatékony, gyors és
hibátlan munkához.
Környezeti beállítások
Korábban az Eszközök menü Beállítások parancsának párbeszéd-
ablakai segítségével állítottuk be szövegszerkesztőnket a (nézettől
függően) legmegfelelőbb üzemmódba. Ez a lehetőség megszűnt,
pontosabban a szoftverkörnyezettel kapcsolatos, és a program mű-
ködési módjára vonatkozó beállítási lehetőségek mind a Fájl szalag-
fülből legördíthető menü Beállítások parancsával megjeleníthető
párbeszédpanelbe kerültek. Ezt jeleníti meg a gyorselérési eszköz-
tár végén látható gomb További parancsok parancsa is.
Az elvégzett beállításokat a rendszer megőrzi, a legközelebbi
szerkesztéskor alapértelmezett értéknek tekinti azokat. A beállítási
lehetőségek is jelentősen módosultak a korábbi programváltozathoz
képest. Ezen beállításoknak egy része ugyanakkor a szerkesztett
dokumentumban is tárolásra kerül, azaz a legközelebbi szerkesz-
téskor ugyanazok a beállítások érvényesülnek, amelyek a dokumen-
tum utolsó elmentésekor hatásosak voltak. A párbeszédpanel egyes
paramétereit  karakterek előzik meg. Az ilyen paraméterek kap-
csoló jellegűek, két állapottal rendelkeznek:  esetén kikapcsolt, 
esetén bekapcsolt állapottal. Kapcsolásukhoz a  jelre kell állni a
kurzorral és vagy az egér bal gombjával kattintani, vagy a szóköz
gombot kell lenyomni. A párbeszédpanel  kipipált jelölőnégyzettel

1668 KÖRNYEZETI BEÁLLÍTÁSOK
jelölt paraméterei az aktuális beállítást mutatják. Az illusztrációkként

a következőkben bemutatott párbeszédpanelek kapcsolói az alapér-
telmezés szerinti beállításokat tükrözik.
A kapcsológombok között előre a Tab, visszafelé a Shift+Tab bil-
lentyűkombinációval lehet a billentyűzet segítségével mozogni, de itt
is célszerűbb az egér alkalmazása. A kapcsolók leírásánál általában
a bekapcsolt állapot hatását írjuk le. Az Excel beállításai párbe-
szédpanel kategóriái (párbeszédpanel-lapok) között a lapfülekre,
illetve a bal oldalon megjelenő kategórialista elemeire kattintva, vagy
előre a Ctrl+Tab, visszafelé a Ctrl+Shift+Tab billentyűkombináció-
val léphetünk (lásd az ábrát).
A testre szabáshoz használt párbeszédpanel

Néhány paraméter beállítását kiválasztó listából tehetjük meg, ezek
a listák a gördítő nyíl ikonokra állva jelennek meg. A megfelelő lista-
elemet vagy az egérrel, vagy a kurzormozgató (fel- és lefelé mutató
nyíl) billentyűkkel pozícionált kijelölő mezővel választhatjuk ki. Ha
mindehhez az Alt vagy  billentyűt is lenyomjuk, akkor ez a lista is
kitárul. Kiválasztás után vagy az Enter billentyűt kell megnyomni,
vagy duplán kattintani az egérrel a kijelölt mezőn. Némely egyéb
paramétert a megfelelő beviteli mezőbe begépeléssel kell bevinni.
Tipp 1669
Ha semmit nem választunk ki (inkább maradunk a régi beállításnál),

akkor az Esc billentyűt kell megnyomnunk, vagy a Mégse nyomó-
gombra kell kattintanunk, és ezután visszatérünk a szerkesztett do-
kumentumnak arra a részére, amelyből a párbeszédablakot, illetve a
menüt hívtuk. Az Excel beállításai párbeszédpanel-lapjain az Excel
ablak „kellékeit” kapcsoljuk ki vagy be, illetve más, a szövegszer-
kesztő működését alapvetően befolyásoló kapcsolót állítunk be.
Az Általános kategória
Az Excel beállításai párbeszédpanel Általános kategóriájában az
Excel leggyakrabban használt beállításain módosíthatunk. Ez per-
sze nem jeleni azt, hogy az itt beállítható paramétereket gyakran
kell módosítanunk is, viszont a beállítások hatása általános, látni
fogjuk, hogy csaknem minden, a táblázatszerkesztővel végzett mű-
velethez kapcsolódnak.
 Minipult megjelenítése kijelöléskor: Bekapcsolva a cella köz-
vetlen szerkesztésekor, vagy a szerkesztőlécen végzett módosí-
táskor a jobb egérgombos kattintással megjelenített helyi menü
felett előbukkan a minipult is, amellyel a formázás sokkal gyor-
sabban végezhető el. Érdemes bekapcsolnunk, mert így rövidebb
egérmozgásokkal, tehát gyorsabban érjük el a formázóparancso-
kat. Ez is 2007-es újdonság.
A minipult a helyi menü felett bukkan elő

 Élő minta engedélyezése: Szintén 2007-es újdonság, és igen
hasznos. Ez jelenti azt a szolgáltatást, amikor a legkülönfélébb
(feltételes, táblázat, cella) formázásoknál a galériában látható
minta fölé mozgatott kurzor azonnal megjeleníti a formázás hatá-
sát. Ha tetszik az eredmény, akkor kattintsunk, egyébként moz-

gassuk arrább az egérmutatót. A 2010-es változatban a szol-

gáltatás annyiban bővült, hogy most a vágólapra másolt tartalom
beillesztési lehetőségei közül is választhatunk előzetes minta
alapján, ha a kurzort a Beillesztés gomb menüjében látható iko-
nok fölé mozgatjuk.
Színséma: A program megjelenését befolyásoló kék, ezüst, fekete
színséma közül választhatunk. A színséma azonban nem módosítja
a hagyományos párbeszédpanelek megjelenítését, azokon továbbra
is csak a Windows beállításaival módosíthatunk (a Vezérlőpulton).
Elemleírási stílus: Háromféle lehetőség közül választhatunk.
Ha a szolgáltatás-leírást megjelenítjük az elemleírásban, akkor a
kurzor alatti ikonhoz tartozó parancsnév és billentyűkombináció mel-
lett a parancs egymondatos leírása is megjelenik, ha csak az elem-
leírást kérjük, akkor ez a segítség elmarad.
Elemleírás szolgáltatás-leírással és anélkül

Az Új munkafüzet létrehozása csoportban állítjuk be az új munka-
füzetek létrehozásakor alapértelmezésként alkalmazott tulajdonsá-
gokat, betűtípust, betűméretet, a lapok alapértelmezett számát és
nézetét. Az összes ilyen tulajdonság a munkafüzet szerkesztésekor
módosítható:
Használandó betűtípus: Az új munkalapokon és munkafüzetekben
alapértelmezettként használni szánt betűtípus, amelyet az Excel a
program újraindítása után alkalmaz.
Betűméret: Az alapértelmezett betűméret.
Új lapok alapértelmezett nézete: Normál, Oldaltörés megtekintése
és Oldalkép nézet közül választhatjuk ki az Excel indítását követően
alapértelmezésként megjelenő nézetet.

Tipp 1671
Felveendő lapok száma: Az új munkafüzet kezdő munkalapjainak

száma.
A Felhasználónév mezőben adjuk meg felhasználónevünket,
aminek akkor van igazán jelentősége, ha a munkafüzeten többen is
dolgoznak. Ekkor ugyanis a Korrektúra szalag beállításai szerint a
felhasználónevek alapján követhető, ki és mit módosított a munka-
füzeten. Ennek érdekében, ha ilyen közös használatú munkafüzetet
kapunk, ne felejtsük el a megnyitás után ellenőrizni felhasználó-
nevünket (kitöltöttük-e ezt a mezőt).
A képletek beállításai
Az Excel beállításai párbeszédpanel Képletek kategóriájában a
munkafüzet kiértékelésével kapcsolatos tulajdonságokat adjuk meg.
A Számítási beállítások csoportban a munkalapok újraszámolásá-
nak tulajdonságait adjuk meg. Ugyanezeket beállíthatjuk a Képletek
szalag Számolási beállítások gombjának menüjében is:
 Automatikus: Mindig újraszámolja a program az összes munka-
lapon található képletet, ha egyetlen érték, függvényparaméter,
képlet vagy hivatkozott név megváltozik. Ez az alapértelmezett
beállítás.
 Adattáblák kivételével automatikus: A táblák kivételével újra-
számolja a program az összes munkalapon található képletet. Az
adattáblák kiszámolását a gombjával vagy a listába állva az F9
billentyűvel, illetve a Képletek szalag Újraszámolás gombjával
oldjuk meg.
 Csak kérésre: A jelölőnégyzetet bekapcsolva a megnyitott mun-
kafüzeteket csak az F9 billentyű, vagy a Shift+F9 billentyűkombi-
náció, illetve a Képletek/Számítás csoport gombjainak megnyo-
másakor, illetve a munkafüzet elmentése előtt számolja újra a
program.
 Munkafüzet értékeinek újraszámítása mentés előtt: Ha be van
jelölve, akkor a munkafüzet mentése előtt a program az összes
munkalapon található képletet újraszámolja. Csak a Csak kérés-
re választókapcsolóval együtt állítható.
 Közelítés engedélyezése: A célérték-keresésnél vagy körkörös
hivatkozások feloldásánál korlátozza a közelítő lépések számát.

A számolás addig tart, amíg a közelítő lépések száma a Maximá-

lis lépésszám mezőben megadott alatti és a változások az Elfo-
gadható hiba mezőben megadottnál kisebbek.
A Képletek kategória beállítási lehetőségei

A Képletekkel végzett munka csoport beállítási lehetőségei:
 S1O1 hivatkozási stílus: Bejelölve a sor- és oszlopazonosítók
és a cellahivatkozások hivatkozási stílusát szabályozza. Alapér-
telmezetten az A1 stílust használjuk, ekkor törölt a jelölőnégyzet,
és az oszlopokat betűk jelölik. Az S1O1 hivatkozási stílusnál az
oszlopokat és a sorokat egyaránt számok jelölik.
 Képletek automatikus kiegészítése: Ez is 2007-es újdonság.
Segítségével a képletek szerkesztésekor elkezdett függvénybevi-
telt a program automatikus függvény kiegészítéssel segíti, így
csökken az elírás és a szintaktikai hiba veszélye. Amikor függ-
vény-kezdőbetűket vagy megjelenítési eseménykódot írunk be,
az automatikus képletkiegészítés megjeleníti egy dinamikus le-
gördülő listában a beírt betűknek vagy eseménykódnak megfele-
lő, érvényes függvényeket, neveket és szövegrészeket, így egy-

Tipp 1673
szerűen beilleszthetjük a függvénybe a legördülő lista valamelyik

elemét.
Már egyetlen betű megjeleníti a segítséget és a kiválasztó listát

 Táblázatnevek használata képletekben: Bejelölve könnyebben
értelmezhető módon, a Táblázateszközök/Tervezés szalagon,
vagy a Képletek/Név megadása paranccsal rögzített néven hi-
vatkozhatunk képletekben a táblázat részeire vagy a teljes táblá-
zatra.
 GetPivotData függvények használata a kimutatás hivatkozá-
sokhoz: A kimutatás cellájához létrehozott cellahivatkozás típu-
sa a kimutatáson kívüli képletben történő kiválasztás számára.
Bejelölve KIMUTATÁSADATOT.VESZ függvényt tartalmazó cel-
lahivatkozást hozhatunk létre, például: KIMUTATÁSADA-
TOT.VESZ("Értékesítés",$A$4), egyébként A1 stílusú cellahivat-
kozást kapunk, például A4.
A Hibaellenőrzés csoport beállításai:
 Automatikus hibaellenőrzés a háttérben: Bejelölt állapotában
a program hibaellenőrzést végez, ha úgy látja, nem használják a
programot. Az ellenőrzés eredményeképpen az Excel a hibás cel-
lák bal felső sarkában hibajelzőt helyez el. A hibáról bővebb in-
formációhoz jutunk, ha erre a jelre kattintunk.
 Hibák jelzése ezzel a színnel: A hibajelző színe, Automatikus
beállítás esetén megegyezik az alapértelmezett zöld színnel.
A megkeresett hibákat mellőzhetjük, ezzel jelölésük eltűnik, azon-
ban, ha a Mellőzött hibák újrafigyelése nyomógombot megnyom-
juk, akkor ezek a jelek ismét előtűnnek.

A Hiba-ellenőrzési szabályok csoport beállításaival adjuk meg,

mely hibákat vizsgáljon a program, és jelezzen figyelmeztetéssel a
fentiek szerint:
 Hibát okozó képleteket tartalmazó cellák: Bejelölve a program
hibának tekinti a hibát adó képletet tartalmazó cellát.
 Táblázatok számított oszlopaihoz tartozó, nem következetes
képlet: Bejelölve hibának tekinti az oszlopok képleteinek vagy a
táblázatoknak nem megfelelő képleteket vagy értékeket tartalma-
zó cellát
 Két számjeggyel kifejezett évszámot tartalmazó cellák: Be-
jelölve hibának tekinti a szövegként formázott cellákban a két
számjegyes évszámot.
 Szövegként formázott vagy aposztróffal kezdődő szá-
mok: Bejelölve hibának tekinti a szövegként formázott vagy
aposztróffal kezdődő bejegyzéseket.
 A tartományban lévő többi képlettel nem következetes képle-
tek: Bejelölve hibaként értékeli, ha egy munkalap egy adott tar-
tományában lévő képlet eltér ugyanannak a tartománynak a többi
képletétől (például, ha egy oszlopban mindig az előző sor értékeit
összegezzük, de az oszlop utolsó cellájában magát az oszlopot
összegezzük).
 Egy tartomány bizonyos celláit figyelmen kívül hagyó képle-
tek: Bejelölve hibának számítanak azok a képletek, amelyek ki-
hagyják egy tartomány egyes celláit.
 Képletet tartalmazó nem zárolt cellák: Bejelölve hibának tekin-
ti a nem zárolt cellákban szereplő képleteket.
 Üres cellákra hivatkozó képletek: Bejelölve hibaként jelzi azo-
kat a cellákat, amelyben üres cellára hivatkozunk.
 Egy táblázatba beírt adat érvénytelen: Bejelölve a program a
SharePoint-adatokhoz csatlakoztatott táblázatoknak megfelelő
oszlopadattípussal nem egyező értéket tartalmazó celláknál jele-
nít meg hibajelölőket.
A nyelvi ellenőrzés beállításai

A Nyelvi ellenőrzés lap a helyesírás-ellenőrzésre vonatkozó kap-
csolók beállítására szolgál.

Tipp 1675
A helyesírás-ellenőrzésre vonatkozó kapcsolók

A szótár nyelve listában adjuk meg a dokumentum ellenőrzéséhez
használt szótárat, amely befolyásolja a párbeszédpanel bal oldalán
lévő kapcsolók kiválaszthatóságát is. Az itt megadott főszótáron fe-
lül az Excel a Saját szótárak mezőben megadott a szótárat is figye-
lembe veszi a helyesírás-ellenőrzés során, ha a Javaslatok csak az
elsődleges szótárból jelölőnégyzetet kikapcsoltuk. Bejelölve vi-
szont a helyesírás ellenőrzésekor csak a főszótárból veszi a javasolt
helyes szóalakokat, a többi megnyitott szótárt figyelmen kívül hagy-
ja.
 NAGYBETŰS szavak kihagyása: Bejelölve helyesírás-ellenőr-
zéskor átugorja a csupa nagybetűs szavakat. Ha a dokumentum-
ban sok mozaikszó van, akkor ezt a jelölő négyzetet érdemes
beállítani (vagy felvenni a szótárba a szavakat).
 Számokat tartalmazó szavak kihagyása: Bejelölve a program a
helyesírás-ellenőrzés során vizsgálat nélkül átugorja a számokat
tartalmazó szavakat.
 Internet- és fájlcímek kihagyása: Bejelölve a program a helyes-
írás-ellenőrzés során vizsgálat nélkül átugorja a korábban ismer-
tetettek szerint felismert és automatikusan formázott szabványos
Internet címeket és állomány elérési utakat.
 Ismétlődő szavak megjelölése: Bejelölve kiemeli az ismétlődő
szavakat, de a magyar nyelvben külön ügyelnünk kell a névelő-

mutatószó szópárokra (például az az asztal stb.), amelyek termé-

szetesen az ellenőrzés jelzései ellenére helyesek.
 Német: nyelvreform utáni szabályok használata: Bejelölve a
német nyelv esetén a legutóbbi nyelvreform előírásait veszi figye-
lembe.
 Javaslatok csak az elsődleges szótárból: Bejelölve csak a te-
lepített szótárt használja a nyelvi ellenőrzéshez, egyébként a Sa-
ját szótárak gombra kattintva felvett saját helyesírási szótárain-
kat is figyelembe veszi. Ebben rögzíthetjük a főszótárral szemben
engedélyezett kivételeket.
Az Automatikus javítás beállításai nyomógombbal megjeleníthető
párbeszédpanelen állítjuk be a szózáró karakterek (szóköz, írásjel)
leütése után érvényesülő automatikus cseréket.
Már a szövegbevitel közben érvényesülnek ezek a javítások

Az Automatikus javítás párbeszédpanel-lap Hibás mezőjébe beír-
juk a rövidítést, vagy az előforduló gyakori hibát (például hogy he-
lyett hogz), a következő mezőbe a helyes megfelelőt, majd rákattin-

Tipp 1677
tunk az Hozzáadás nyomógombra (ez a Csere nyomógomb helyén

jelenik meg). Például az ábra szerint az ELTE rövidítéshez az „Eöt-
vös Loránd Tudományegyetem” szöveget kapcsoljuk. A program
megkülönbözteti a kis- és a nagybetűs rövidítéseket.
Azt is megtehetjük, hogy még a párbeszédpanel megjelenítése
előtt kijelöljük a jó (hosszú) szöveget, amely megjelenik az Automa-
tikus javítás párbeszédpanel-lap Jó szöveg mezőjében is, majd
megadjuk a rövidítést a Hibás mezőben.
A Csere nyomógombot akkor használjuk, ha a listán már szerep-
lő javítandó elemeken akarunk módosítani. Ez a nyomógomb jelenik
meg a Hozzáadás nyomógomb helyén, ha korábban bevitt mező
tartalmán módosítunk. A választható lehetőségek:
 Az automatikus javítási lehetőségek megjelenítése: Ha
bejelöljük és a beállítások között szereplő hiba, rövidítés for-
dul elő, megjeleníti az Automatikus javítási beállítások intelli-
gens címkét, amelyet a javítások visszavonására és az au-
tomatikus javítási beállítások be- és kikapcsolására használ-
hatunk. A gomb előbb kis kék téglalapként jelenik meg, ami-
kor az egérmutatót az automatikusan javított szöveg elejére,
visszük, majd gombbá változik, ha rámutatunk az egérrel. A
gomb  részére kattintva megjelenő menüből választhatunk
a lehetőségek közül.
Az automatikus javítás után elérhető intelligens címke

 KÉt KEzdő Nagybetű: Bekapcsolva figyeli és javítja a vélet-
lenül tovább nyomott Shift billentyű miatt bekövetkező két
szókezdő nagybetű előfordulását. Ha mégis az eredeti rövidí-
tésre lenne szükségünk, akkor vagy már a beírás előtt kikap-
csoljuk a Szöveg változtatása beíráskor kapcsolót, vagy az
Alt+Backspace, Ctrl+Z billentyűkombinációt, illetve a gyors-

elérési eszköztár Visszavonás parancsát alkalmazzuk a

megelőző parancs hatásának megszüntetésére.
 A mondatok első betűje legyen nagybetű: Bekapcsolva a
mondatok első betűjét (illetve a pontot vagy a felkiáltójelet
követő betűt) nagybetűre cseréli ki. Itt is igaz a fenti vissza-
vonásra utaló megjegyzés.
 A hét napjai angolul nagy kezdőbetűvel: Bekapcsolva
nagybetűre cseréli a napok angol nevének első betűjét. A
monday szót például a Monday szóra cseréli.
 Bekapcsolt cAPS LOCK hatásának kijavítása: Ha ezt a je-
lölőnégyzetet bejelöljük, akkor, ha egy nagybetűvel kezdődő
szót véletlenül a Caps Lock billentyű bekapcsolt állapotában
írunk be, akkor az Excel kijavítja a szót, majd kikapcsolja a
Caps Lock billentyűt. A bOLDOG szót például a Boldog szó-
ra javítja.
 Szöveg változtatása beíráskor: Ha bekapcsoljuk, akkor
szerkesztés közben a rövidítés, majd egy szóköz begépelése
után a csere automatikusan végrehajtódik, azaz bekerül a
szövegbe a rövidítés helyett a karaktersorozat vagy a grafika.
Itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy ezek az automatikus javítások
csak a beállítás után begépelt szövegen érvényesülnek, a korábban
begépeltek változatlanul maradnak.
A Matematikai automatikus javítás párbeszédpanel-lapon a
matematikai kifejezések írását gyorsító automatikus javításokat ad-
juk meg. Az Office 2007-től a hagyományos képletszerkesztő mellett
teljesen új kifejezés-szerkesztő is megjelent, azonban a szövegírás
közben is használható kifejezések és részletek rögzítésére létrehoz-
ták ezt a párbeszédpanelt is. A felismerhető függvényeket az Ismert
függvények gombbal megjelenített párbeszédpanelen tekinthetjük
át és bővíthetjük (Hozzáadás). A szerkesztés közben akkor műkö-
dik a Hibás listában szereplő elemek cseréje a Jó listában olvasha-
tó szimbólumokra, ha bejelöltük a Szöveg változtatása beíráskor
jelölőnégyzetet is.

Tipp 1679
A matematikai képletek írását segítő beállítások

Az Automatikus formázás beíráskor párbeszédpanel-lapon a szö-
veg beírásakor érvényesülő automatikus formázásokat rögzítjük. Ha
egy jelölőnégyzet bekapcsolása miatt rendre bekövetkező formátu-
mot ki szeretnénk kapcsolni, akkor amint észrevesszük a formázást,
vonjuk vissza a parancsot. Például, ha automatikusan sorszámo-
zással formázzuk bekezdéseinket (Automatikus felsorolásokra),
akkor a számmal kezdődő bekezdést követő bekezdés is (eggyel
növelt) számmal fog kezdődni. Ha a lista végén normál, számozás
nélküli bekezdést szeretnénk, akkor az Enter billentyű lenyomása
és az automatikus sorszám megjelenése után vonjuk vissza az utol-
só utasítást (ami itt a sorszám megjelenése) a Ctrl+Z vagy
Alt+Backspace billentyűkombinációval, illetve a Visszavonás
ikonnal.

A beíráskor automatikusan módosuló formázási lehetőségek

Az Automatikus formázás párbeszédpanel-lapon viszont a ha-
gyományos automatikus formázási tulajdonságokat határozzuk
meg. Ez a lehetőség határozottan és érthetetlen módon szűkült az
előző változathoz képest (lásd az ábrát).
 Internetes és hálózati útneveket hiperhivatkozásra: Az in-
ternetes és hálózati útneveket beírás közben hiperhivat-
kozássá alakítja, melyekre kattintva a hivatkozott mappára, il-
letve webhelyre léphetünk.
 Új sorok és oszlopok felvétele táblázatba: Ez egy nagyon
fontos beállítás (sajnos nem mindig működik). Bejelölve a
program a táblázat (lista) utolsó soránál, oszlopánál tovább
végzett bevitel esetén növeli a táblázat méreteit.
A mentés csoport
A Mentés lapon adjuk meg a bizonyos rendszerességgel, adott idő-
közönként bekövetkező automatikus mentések és a hálózati kap-
csolat nélküli munka jellemzőit (lásd a következő ábrát).
A Fájlok mentési formátuma listában beállíthatjuk a program
fájlmentésre használt alapértelmezett formátumát. Természetesen
továbbra is menthetünk ettől eltérő formátumban, ha másféle fájltí-
pust választunk a Mentés másként párbeszédpanelen.
Az Automatikus helyreállítási adatok mentése négyzet kivá-
lasztása után, a percenként mezőben adjuk meg, hogy az automa-
Tipp 1681
tikus helyreállításhoz milyen időközönként készüljön másolat. Ez a

másolat képezi alapját a váratlan (például hibák, vagy áramszünet
miatt bekövetkező) rendszerleállások utáni automatikus helyreállí-
tásnak. Így sokkal kevesebb adat vész el, sőt a sérült munkafüze-
tekből is visszanyerhetők adatok. Az automatikusan mentett állomá-
nyok helyét az Automatikus helyreállítási mappa mezőben adhat-
juk meg. Az automatikus helyreállítás azonban nem helyettesíti a
Mentés parancsot, ennek megfelelően a munkafüzetet a munka
befejezése után, illetve a füzet lezárásakor továbbra is mentenünk
kell.
Az automatikus helyreállítás szolgáltatás kikapcsolható Az auto-
matikus helyreállítás kikapcsolása csak a munkafüzetre jelölő-
négyzettel. A kikapcsolás most csak a jelölőnégyzet feletti listában
kiválasztott, megnyitott munkafüzetre érvényes, a többi munkafüze-
ten továbbra is működik az automatikus helyreállítás.
A Fájlok alapértelmezett mappája mezőben adjuk meg azt a
mappát, amellyel a Mentés másként párbeszédpanel megnyílik.
Az automatikus mentés és helyreállítás beállításai

Az Office 2010 egyik újdonsága, hogy a mentés nélkül leállított

program, bezárt munkafüzet esetén (ha az ilyenkor feltett kérdésre a
Nincs mentés gomb megnyomásával válaszoltunk) is helyreállítha-
tó a korábbi változat, ha bejelöltük Az utolsó automatikusan men-
tett verzió megtartása mentés nélküli bezárás esetén jelölőnégy-
zetet.
A Kapcsolat nélküli szerkesztési beállítások a dokumentum-
kezelő kiszolgáló fájljaihoz csoportban a közösen használt doku-
mentumokhoz ilyen rendszerek esetén alkalmazandó tulajdonságo-
kat adjuk meg. Ennek alapján tárolhatjuk el saját gépünkön a kiszol-
gálóról feldolgozás számára kivett dokumentumokat. A többi fel-
használó a változásokat akkor láthatja, ha a megváltozott dokumen-
tumot ismét beadjuk a SharePoint kiszolgálónak.
A Színek gombbal beállíthatjuk, hogy a munkafüzetet korábbi
verzió formátumába mentve mely színek maradjanak meg.
Nyelvi beállítások
A Nyelv kategória választásával megjelenített párbeszédpanelen
állítjuk be a teljes Office rendszerre vonatkozóan az elsődlegesen
használt nyelvet (Elsődleges dokumentumnyelv), illetve vesszük
fel a Hozzáadás gombbal a lehetséges nyelvek közül a szüksége-
seket az engedélyezettek listájára (Engedélyezett dokumentum-
nyelvek). Ezt a nyelvet a dokumentum ellenőrzésekor veszi figye-
lembe a program.
A nyelvi beállítás lehetőségei

Tipp 1683
A párbeszédpanelen beállíthatjuk a felhasználói felület, a súgó és a

segítő elemleírások nyelvét is, amelyet akár beállíthatunk úgy is,
hogy eltérjen a felhasználói felület nyelvétől.
Speciális beállítások
A működést befolyásoló testre szabással kapcsolatos beállítások
legnagyobb részét a Speciális kategóriában találjuk.
A kategória áttekintéséhez gördítő sávot kell használnunk

A Szerkesztés csoportban az adatbevitel, szerkesztés, áthelyezés,
másolás, mozgás szabályozó paramétereit állítjuk be:
 A kijelölt cellák az Enter lenyomása után áthelyezhetők: Be-
jelölve a cellatartalom módosítását rögzítő Enter megnyomására
az aktív cellát az Irány listában megadott irányban követő szom-
szédos vagy megelőző cellát aktivizálja. A Shift+Enter billentyű-
kombináció az Irány listában megadottal ellenkező irányban ta-
lálható cellát teszi aktívvá.

 Tizedesjel automatikus beszúrása: Bejelölve a Száma mező-

ben megadhatjuk a cellákba írt állandók alapértelmezésű tizede-
seinek számát. Ha 0-t adunk meg, vagy üresen hagyjuk, akkor a
bevitelkor ez a tizedesjel beírásával módosítható.
 A kitöltőjel használatának és a cellák egérrel húzásának en-
gedélyezése: Bejelölve a cellák és az adatok áthúzással is moz-
gathatók, másolhatók, valamint a kitöltőjel húzásával egymás
melletti cellákat adatsorokkal tölthetünk fel.
 Felülírás előtt figyelmeztet: Akkor választhatjuk, ha a fenti jelö-
lőnégyzetet bekapcsoltuk. Ilyenkor a program külön figyelmeztet,
ha húzással cellákat helyezünk adatokat tartalmazó cellákra.
 Közvetlen szerkesztés engedélyezése a cellákban: Bejelölve a
dupla kattintással kijelölt, aktív cella tartalma közvetlenül a cellá-
ban, egyébként csak a szerkesztőlécen módosítható.
 Adattartomány végén a formázás és a képletek folytatása:
Bejelölt állapotában automatikusan formázza a listához adott új
elemeket, hogy azok megfeleljenek a többi listaelem formátumá-
nak. Átmásolja a minden sorban ismétlődő a képleteket is. A má-
soláshoz szükséges, hogy a formátumok és képletek az új sor fe-
letti öt sorból legalább háromban szerepeljenek.
 Százalékká alakítás automatikusan: Bejelölt állapotában a szá-
zalék stílussal formázott cellákba írt 1-nél kisebb számokat meg-
szorozza 100-zal. Ha a bejelölést megszüntetjük, a százalék stí-
lussal formázott cellákba beírt minden számot 100-zal megszo-
roz, ideértve az 1-nél kisebb számokat is.
 Cellaértékek automatikus kiegészítése: A cellába beírt szöve-
ges értékeket néhány, az oszlop egyéb celláiban lévő tartalom-
mal megegyező karakter után automatikusan kiegészíti azokkal a
karakterekkel, amelyek az egyező cellákban találhatók. A prog-
ram a megegyező cellák keresését az oszlopban az első üres
cellával határolt területen belül végzi.
 Nagyítás az IntelliMouse kerekével: Microsoft IntelliMouse,
vagy hasonló, görgető kerekes egér használata esetén, a munka-
lapon vagy a diagramlapon a kerékgombot görgetés helyett na-
gyításra állíthatjuk.
 A felhasználó figyelmeztetése várhatóan sok időt igénybe
vevő művelet esetén: Ez új beállítási lehetőség, tekintettel a je-

Tipp 1685
lentősen megnövekedett munkalapméretekre. Bejelölve a Ha

ennyi ezer cellát érint a művelet mezőben megadott számú cel-
lánál többre vonatkozó művelet esetén figyelmeztetést kapunk.
 A rendszerbeállítások szerint: Bejelölve az alapértelmezett ti-
zedesjel- és ezres elválasztót használjuk, a jelölőnégyzet törlése
után más elválasztókat is megadhatunk a következő két mező-
ben.
A Kivágás, másolás és beillesztés csoportban e műveletekkel
kapcsolatos segédinformációk megjelenítése és működési módok
állíthatók be:
 Beillesztési lehetőségek megjelenítése: Bejelölése esetén az
Excel automatikusan különleges intelligens címkét jelenít meg a
beszúrást követően (lásd az ábrát). A beillesztés nyomógombjára
kattintva megjelenő ikonmenüből választhatunk, hogy a vágólap-
ra másolt tartalom formátumát megőrizve, vagy a beillesztési kör-
nyezet formátumát alkalmazva (Célformátummal egyező formá-
tum) történjen a beillesztés. Ha az alábbi képen látható beillesz-
tési lehetőségeket még a Beillesztés gomb menüjéből választjuk
ki, akkor az elemleírás mellett, még a beillesztés várható hatása
alapján is dönthetünk a beillesztés módjáról.
A beillesztési lehetőségek
 Beszúrási lehetőségek megjelenítése: Bejelölése esetén az
Excel automatikusan a fentihez hasonló címkét jelenít meg cellák,
sorok vagy oszlopok beszúrásakor.
 A beszúrt objektumok kivágása, másolása és rendezése szü-
lőcelláikkal együtt: Bejelölt állapotában a munkalapon végzett

kivágás, másolás, szűrés vagy rendezés esetén a grafikus objek-

tumokat, gombokat, adatbeviteli mezőket, rajzobjektumokat és
képeket együtt tartja a hozzájuk tartozó cellákkal.
A Kép mérete és minősége csoportban a kiválasztott (esetleg ép-
pen nem is aktuális) munkafüzethez állíthatjuk be a Szerkesztési
adatok elevetése jelölőnégyzetet, amellyel törölhetjük a módosított
képek visszaállításához szükséges adatokat. A Ne legyenek tömö-
rítve a fájlban lévő képek jelölőnégyzettel leállíthatjuk a beillesztett
képek tömörítését (ami jó hatással van a képek minőségére, viszont
a fájlméretet jelentősen megnöveli). A Célkimenet alapértelmezett
beállítása listában a várható felhasználási módtól függő képfelbon-
tást állíthatunk be. A képernyős megjelenítéshez elegendő a 96 ppi
(point per inch). A nyomtatás számára válasszuk a 220 ppi-t, egyút-
tal kapcsoljuk be a Jó minőségű üzemmód az ábrákhoz jelölő-
négyzetet is.
A Diagram csoportban a diagramokhoz állíthatjuk be a következő
hasznos segítségeket: ha a diagramelem fölé mozgatjuk a kurzort,
akkor az eszközleírás súgóhoz hasonlóan információt kaphatunk
diagramelemek nevéről és az adatpont értékéről (lásd az ábrát):
 Diagramelemek nevének megjelenítése rámutatáskor: Amikor
az egérmutatót a diagramelem fölé mozgatjuk, megjeleníti az
elem nevét.
 Adatpont értékeinek megjelenítése rámutatáskor: Amikor az
egérmutatót a diagramban egy adatjelölő fölé mozgatjuk, megje-
leníti az adatpont értékét.
Ezeket a jelölőnégyzeteket nem érdemes törölni.
Diagramelem név és adatpont érték megjelenítése

Tipp 1687
A Megjelenítés csoportban a munkafüzet, munkalap, objektumok

és ablakok, tehát az Excel képernyőelemeinek megjelenítési módját
állítjuk be:
A Legutóbbi dokumentumok listában lévő dokumentumok
száma: A Fájl szalagfülre kattintással megjeleníthető Legutóbbi
dokumentumok listájának mérete. Régebben csak legfeljebb 9
utoljára szerkesztett dokumentumot érhettünk el, most a megjelení-
tendő dokumentumok száma 0 és 50 közötti pozitív szám lehet.
Vonalzó mértékegysége: A Lap elrendezése nézet vonalzóján
megjeleníteni kívánt mértékegység. A vonalzót a Nézet szalag Meg-
jelenítés/elrejtés csoportjának Vonalzó jelölőnégyzetével kapcsol-
juk be és ki.
 Az összes ablak megjelenítése a tálcán: Bekapcsolva a Win-
dows tálcán megjelennek a megnyitott munkafüzetek szimbólu-
mai. Ha az Excel ikon fölé mozgatjuk a kurzort, akkor az összes
ablak miniatűrjét láthatjuk, így könnyebb a minta alapján az ab-
lakváltás (lásd az ábrát).
A tálcán megjelenő miniatűrök segítik az ablakváltást

 Szerkesztőléc megjelenítése: A munkalap felett megjeleníti a
szerkesztőlécet. Ugyanez be- és kikapcsolható a Nézet szalag
Megjelenítés/elrejtés csoportjának Szerkesztőléc jelölőnégyze-
tével is.
 Elemleírások függvényekhez: Ha az automatikus képlet-
kiegésztés be van kapcsolva, akkor rövid magyarázatot jelenít
meg a látható függvények listájában kijelölt függvényhez.
A függvény elemleírása

 Hardveres grafikus gyorsítás letiltása: Az erre alkalmas grafi-

kus kártyák esetében letilthatjuk ezt a funkciót.
Megjegyzéssel ellátott celláknál megjelenítendő: A munkalapok-
ba szúrt megjegyzések megjelenési módja, az itt választható kap-
csolókkal a megjegyzések teljesen elrejthetők, illetve, illetve belőlük
vagy a megjegyzésjelölés, vagy a tartalom is megmutatható:
 Nem láthatók a megjegyzések és jelölésük: A jegyzetek jelölői
és a jegyzetek sem jelennek meg.
 Csak megjegyzésjelölők, a megjegyzések rámutatásakor: A
kapcsolt jegyzetekkel rendelkező cellák jobb felső sarkában kis
piros megjegyzésjelző háromszöget helyez el. Ha az egérkurzort
egy megjegyzést tartalmazó cella fölé mozgatjuk, akkor megjele-
nik a megjegyzés szerzőjének neve és a megjegyzés szövege is.
 Megjegyzések és jelölésük: Minden megjegyzést tartalmazó
cella megjegyzése és a jobb felső sarkában található kis piros
megjegyzésjelző háromszög megjelenik. Előfordulhat, hogy az ál-
landóan a munkalapot takaró megjegyzések „útban vannak”.
Ezeket ilyenkor egérrel másik helyre húzhatjuk.
Alapértelmezett irány: A rádiógombokkal beállíthatjuk, hogy a vá-
lasztott nyelvhez szorosan kapcsolódó írásirány balról jobbra, vagy
jobbról balra értelmezett legyen.
A Beállítások megjelenítése ehhez a munkafüzethez legördülő
listában, a megnyitott munkafüzetek közül kiválasztott munkafüze-
ten érvényesülnek a következő beállítások:
 Vízszintes görgetősáv megjelenítése: A munkalap alján a víz-
szintes görgetősávot jeleníti meg.
 Függőleges görgetősáv megjelenítése: A munkalap jobb olda-
lán megjeleníti a függőleges görgetősávot.
 Munkalapfülek megjelenítése: A munkalap alatt megjeleníti a
lapfüleket. Ezekkel mozoghatunk a lapok között, valamint húzás-
sal a lapok sorrendje megváltoztatható, az egyes lapok kiválaszt-
hatók, másolhatók. A lapfül helyi menüjéből is kiadhatók ezek a
parancsok.
 Dátumok csoportosítása az AutoSzűrő menüben: Dátumszűrő
alkalmazáskor válthatunk a dátumok hierarchikus és nem hie-
rarchikus elrendezése között. A dátumlistában így kiszűrhetjük a
kétjegyű évszámokat.

Tipp 1689
Objektumoknál megjelenítendő: A következő kapcsolókkal megje-

leníthetjük vagy elrejthetjük az összes grafikus objektumot, gombot,
szövegmezőt, rajzobjektumot és képet. A rejtett objektumok nem
nyomtathatók. Szintén az összes objektumot elrejti vagy megjeleníti
a Ctrl+6 billentyűkombináció.
A Beállítások megjelenítése ehhez a munkalaphoz csoportban
csak az aktuális munkafüzetnek a listában kiválasztott munkalapján
érvényesülő beállításokat tehetünk.
 Sor- és oszlopazonosítók megjelenítése: A munkalap bal szé-
lén megjeleníti a sorazonosítókat, a munkalap tetején az oszlop-
azonosítókat. Ugyanez be- és kikapcsolható a Nézet szalag Meg-
jelenítés/elrejtés csoportjának Fejlécek jelölőnégyzetével is.
 Számított eredmények helyett képletek megjelenítése a cel-
lákban: A képletek kiértékelésének eredménye, vagyis a cella ér-
téke helyett az értéket előállító a képleteket jeleníti meg a cellák-
ban.
 Oldaltörések megjelenítése: Megjeleníti a nyomtatásban külön
oldalakat jelölő, az Excel által automatikusan beállított oldaltöré-
seket.
 Nulla megjelenítése a nulla értékű cellákban: Bejelölve megje-
leníti a zérus értéket tartalmazó cellákban a nulla számjegyet, ki-
kapcsolva ugyanúgy jelennek meg ezek a cellák, mintha üresek
lennének.
 Tagoló szimbólumok megjelenítése tagolás alkalmazása ese-
tén: Ha a munkalap már tartalmaz tagolást, akkor ahhoz megje-
leníti a tagoló szimbólumokat.
 Rácsvonalak megjelenítése: A képernyőn megjeleníti a cellák
rácsvonalait (ugyanezt állítja a Lap elrendezése lap Munkalap-
beállítások csoportjának Rácsvonalak képernyőn jelölőnégyze-
te is). A nyomtatásban megjelenő rácsvonalakat az Oldalbeállí-
tás párbeszédpanelen, vagy a Lap elrendezése lap Munkalap-
beállítások csoportjában, a Rácsvonalak nyomtatva jelölő-
négyzettel kapcsoljuk be.
A Rácsvonal színe listában a rácsvonalak színét adjuk meg. Auto-
matikus esetben a Windows Vezérlőpultján megadott szövegszínt
alkalmazzuk.

A Képletek csoportban a képletek kiértékelésével kapcsolatos,

új, hardverfüggő beállítást tehetünk. Alapértelmezetten a Több szá-
lon történő számítás engedélyezése jelölőnégyzet be van kap-
csolva, ekkor a gyors számításokat a számítógép összes procesz-
szora vagy a Kérésre mezőben megadott számú processzor hasz-
nálatával végzi a program.
Az E munkafüzet számításakor csoportban a megnyitott munka-
füzetek közül a listában kiválasztottra érvényesülő beállításokat te-
hetünk.
 Más dokumentumokra mutató hivatkozások frissítése: Beje-
lölve frissíti a más alkalmazásokra mutató hivatkozásokat,
egyébként a program a másik alkalmazásból utoljára kapott érté-
keket használja.
 Megjelenés szerinti pontosság beállítása: A cellákban tárolt
értékeknél a 15 számjegyes, teljes pontosságú ábrázolást a cella-
formátumnak megfelelő pontosságúra változtatja. A további szá-
mításoknál a program a kerekített értékeket használja.
 1904-es dátumrendszer használata: Alapértelmezés szerint a
dátumérték kiszámításának alapja 1900. január 1. A Macintosh
Microsoft Excelben ez a dátum 1904. január 2. A jelölőnégyzet
bekapcsolásával a program a dátumértékek kiszámításának alap-
ját erre módosítja.
 Külső csatolási értékek mentése: Bejelölve elmenti a munka-
laphoz csatolt külső dokumentumokban tárolt értékek másolatát.
Ez idő- és tárolóhely-kapacitás igényes művelet..
Az Általános csoport működési paraméterei:
 Hangjelzés: Ha van hangkártyánk, lejátssza a Microsoft Office
eseményekhez (például megnyitáshoz, mentéshez, fájlnyomta-
táshoz, hibaüzenethez) rendelt hangokat. A beállítás a többi Offi-
ce 2010 programban is érvényesül. A különböző eseményekhez
(például megnyitás, mentés, fájlnyomtatás és hibaüzenet megje-
lenítésekor) rendelt hangok a Windows Vezérlőpultjának Hangok
párbeszédpaneljén változtathatók meg.
 Visszajelzés animációval: Cellák, sorok vagy oszlopok beszú-
rásakor és törlésekor animációval követi a munkalapon történő
mozgatásokat és változtatásokat. Régebbi rendszereken ez
csökkentheti a video teljesítményt.

Tipp 1691
 Az egyéb DDE-alapú alkalmazások mellőzése: Nem engedé-

lyezi a dinamikus adatcserét (DDE) más alkalmazásokkal.
 Rákérdezés az automatikus csatolás frissítésére: Bekapcsolt
állapotában a csatolt elemek automatikus frissítését végrehajtás
előtt párbeszédpanelen kell jóváhagynunk.
 Bővítmények felhasználói felületi hibáinak megjelenítése:
Megjeleníti a telepített és használatban lévő bővítmények fel-
használói felületén található hibákat.
 Tartalom méretezése A4 vagy 216x279,4 mm méretű papírlap
használatára: Bejelölve az Excel automatikusan választ ország-
tól függően lapméretet a Letter és az A4 szabványos méretek kö-
zül. Csak a nyomtatásra van hatással.
 A felhasználók által az Office.com webhelyre beküldött tar-
talmak megjelenítése: Az Office.com webhelyen számos olyan
hasznos anyag található, amelyet ezzel a jelölőnégyzettel jelenít-
hetünk meg, amikor például sablon alapján hozunk létre munka-
füzetet.
Az Indításkor minden fájl betöltése e könyvtárból mezőben teljes
elérési úttal megadott mappában tárolt fájlokat az Excel automatiku-
san megnyitja.
A Webes beállítások nyomógombbal megjelenített párbeszéd-
panel-lapon beállíthatjuk, hogyan jelenjenek meg az Excel adatai,
ha webböngészőn nézik őket. Ehhez beállíthatjuk az alapértelmezett
formázást, betűtípust, méretet, kódolást, képek formátum és tömörí-
tési adatait, a böngésző típusát (lásd a következő ábrát). Ha a se-
gédfájlokat mappába szervezzük, akkor a webhelyre másoláskor
gondoskodnunk kell arról is, hogy minden ilyen fájlt átmásoljunk a
kiszolgálóra.
 Több szálon történő feldolgozás engedélyezése: Bejelölve
kihasználhatjuk az erre alkalmas (multi threading) processzorok
lehetőségeit a feldolgozás gyorsítására.
 Visszavonás letiltása a nagy kimutatás frissítési műveletek-
hez a frissítési idő csökkentése érdekében: Bejelölve az ilyen
műveletek esetén a program nem menti el a korábbi állapotokat
így a kimutatások frissítése nem lesz visszavonható. Ha ezt a je-
lölőnégyzetet bejelöltük, akkor a következő mezőben megadhat-

juk azt a kimutatásméretet, amely felett már nem lehet vissza-

vonni a frissítési műveletet.
A Webes beállításokat is több panellapon rögzíthetjük

Az Egyéni listák szerkesztése gomb segítségével a korábbi prog-
ramváltozatban megszokott módon hozhatunk létre egyéni listákat.
A program automatikus kitöltésekhez, rendezési sorrend meghatá-
rozására, kimutatások készítésére használt listáinak mintájára adat-
sorokból (például terméklistából vagy nevekből) egyéni listát hozha-
tunk létre.
Itt az egyéni listák szerkeszthetők és törölhetők is. A nem módo-
sítható beépített és a megváltoztatható, a program kezelője által
létrehozott felhasználói listák az összes munkafüzetben elérhetők. A
felhasználói listákat úgy használjuk a munkalapokon az automatikus
kitöltésre, hogy a lista egy elemének megadását követően a cella
jobb alsó sarkában található kitöltő kocka húzásával automatikusan
íratjuk be a húzás irányának és mértékének megfelelő többi lista-
elemet. Felfelé vagy balra húzva kitöltéskor a beírt listaelem előtti,
jobbra vagy lefelé húzva kitöltéskor a beírt listaelem utáni elemek
sorban jelennek meg.

Tipp 1693
Az egyéni listát átvehetjük a munkalapról is

Egyéni listák: A beépített és a felhasználó által létrehozott listák
kezdő elemeit jeleníti meg. Új felhasználói lista készítésére jelöljük
ki e lista ÚJ LISTA elemét. Majd a listaelemeket egyenként írjuk be
a Listaelemek listába. A listaelemek számjeggyel nem kezdődhet-
nek. Minden elem után nyomjuk meg az Enter billentyűt.
Listaelemek: Az Egyéni listák mező kiválasztott listájához tarto-
zó egyedi elemeket itt írhatjuk be, szerkeszthetjük vagy törölhetjük.
A listaelemek beviteli sorrendje meghatározza a Sorba rendezés
párbeszédpanelen kiadható rendezési sorrendet. A listaelemek tör-
lésére a Del és a Backspace billentyűket alkalmazzuk.
Mely cellákból legyen lista: Ideírjuk annak a munkalaptarto-
mánynak a hivatkozását, amelynek elemeiből egyéni listát képez-
nénk. Ha a tartományt az Egyéni listák párbeszédpanel megjelení-
tése előtt már kijelöltük, akkor a mezőben megjelenik a kijelölés hi-
vatkozása. A Beolvasás nyomógombra kattintással határozzuk meg
a cellatartomány alapján készülő listát. Ez a nyomógomb csak a
mező megfelelő kitöltése után használható.
Hozzáadás: A Listaelemek mezőbe felvett vagy az ott módosított
listát rögzíti.

Törlés: Törli az Egyéni listák mezőben kijelölt felhasználói listát.

Az alapértelmezés szerinti beépített felhasználói listákat nem lehet
törölni.
Beolvasás: A Mely cellákból legyen a lista mezőjében meg-
adott cellatartomány elemeiből létrehozza a felhasználói listát.
A konkurens táblázatkezelő program felhasználóinak áttérését
segítő jellemzőket a Lotus-kompatibilitás csoportban adjuk meg.
Microsoft Office Excel menühívója: A menüszalagot aktivizáló
alapértelmezés szerinti billentyűt jeleníti meg a mezőben, melyet
módosíthatunk.
 Másodlagos irányítóbillentyűk: Alternatív kurzormozgató billen-
tyűk.
A fenti, általánosan érvényes beállításokkal szemben a Lotus-
kompatibilitási beállítások ehhez csoportban csak a kiválasztott
munkalapon érvényesülő beállításokat tehetünk:
 Másodlagos kiértékelési mód: A Lotus 1-2-3 fájlok feldolgozá-
sakor bekövetkezhető információvesztés elkerülése érdekében a
logikai kifejezéseket 0 vagy 1 eredménnyel, a szöveget 0-ként, az
adatbázis-feltételeket a Lotus 1-2-3 szerinti módon értékeli ki.
 Másodlagos képletbeviteli mód: A Lotus 1-2-3 program 2.2-es
változatának megfelelő módon bevitt képleteket az Excel szabá-
lyainak megfelelő képletekre alakítja át. A nevek használata meg-
felel a Lotus programban használt módnak.
A bővítmények beállításai
A program korábbi változataiban a csak bizonyos feladatokhoz
használt, ám helyigényes bővítményeket (feltételes összegzés,
Solver, keresés varázsló) az Eszközök menüben állíthattuk be, az
esetlegesen letiltott elemeket a Súgó menüben éleszthettük újra.
Most ennél valamivel több lehetőségünk van a Bővítmények kate-
góriában (lásd az ábrát).
A korábbi bővítmények közül a keresés varázsló és a feltételes
összegzés varázsló megszűnt. Ezek egyaránt egy-egy képletet állí-
tottak össze, amelyet ha átveszünk a korábbi verziókkal összeállított
munkafüzetekből, akkor szabályosan működnek, azonban a 2010-
es változatban a funkciót jelentősen továbbfejlesztve, más függvé-

Tipp 1695
nyekkel, akár egyetlen ilyen függvény (SZUMHA vagy SZUMHA-

TÖBB) beillesztésével érhetjük el.
A bővítménykezelőt az Ugrás gombbal érjük el

A létező, aktív és inaktív bővítmények a párbeszédpanel Bővítmé-
nyek gördíthető mezőjében láthatók. Ez a mező csak áttekintésre
alkalmas. A Kezelés listában választhatjuk ki a bővítmények típusait
(alkalmazás- vagy COM bővítmények, intelligens címkék, XML nyel-
vi bővítőcsomagok és letiltott elemek). Választásunknak megfelelő-
en különböző beállító párbeszédpaneleket jeleníthetünk meg az Ug-
rás nyomógombbal. Az intelligens címkéket beállíthatjuk az automa-
tikus javítás gombnál. A letiltott elemek csoportba általában rend-
szer-összeomlás, végzetes hiba esetén kerülnek beépülők. Ezeket
itt jó eséllyel ismét aktivizálhatjuk.
Az Excel bővítmények listaelem kiválasztása után az Ugrás
gomb megnyomásával a korábban megismert bővítménykezelőt
indíthatjuk. Itt jelölőnégyzetekkel kapcsoljuk be a bővítményeket.
Ezek közül talán a legfontosabb a rengeteg függvény által használt
Analysis Toolpak. Ha ilyen (például egyes dátum, matematikai vagy
pénzügyi) függvényt használnánk egy képletben, és a képlet kiérté-

kelésekor #NÉV? Hibaüzenetet kapunk, akkor először ellenőrizzük,

hogy jól adtuk-e meg a függvény nevét, és telepítettük-e ezt a be-
épülőt.
Fontos bővítményeket itt kapcsolhatunk be
Az Adatvédelmi központ beállításai

A program biztonsági beállításával kapcsolatos jellemzőket, kapcso-
lókat az Adatvédelmi központ kategóriában érjük el. A párbeszéd-
panelen több információs hiperhivatkozás mellett egyetlen (Az
Adatvédelmi központ beállításai) gombot találunk, amellyel az
Excel viselkedését ténylegesen szabályozó újabb párbeszédpanelt
jeleníthetünk meg (lásd a következő ábrát).
A Makróbeállítások lapon a makróvírusok ellen különféle bizton-
sági szinteket állíthatunk be, amelynek függvényében az idegen,
nem megbízható helyekről származó makrók le lesznek tiltva vagy
elindíthatók. Megadhatjuk a megbízható helyek és közzétevők listá-
ját is, ahonnan származó makrókat mindig futtatni engedjük. A
megbízható szállítókhoz tartozó digitális aláírások, tanúsítványok és

Tipp 1697
érvényességük a Megbízható közzétevők hivatkozásra kattintva

tekinthetők meg.
Hasonló módon állíthatjuk be az ActiveX vezérlők futtatásának
engedélyezését az ActiveX-beállítások kategóriában.
A Bővítmények lapon kiköthetjük, hogy csak olyan alkalmazás-
bővítményt futtassunk, amelyet egy megbízható közzétevő írt alá.
Az aláíratlan bővítményekről értesítést kapunk, ha ilyen esetben a
második jelölőnégyzetet is bejelöljük.
A makrókra vonatkozó beállítások

Az Üzenetsáv kategóriában állíthatjuk be az üzenetek megjeleníté-
sét, ha tartalmat blokkol a program.
A Külső tartalom kategóriában az adatkapcsolatok frissítéséhez
szükséges biztonsági beállításokat adhatjuk meg. Ezek a makrók-
hoz hasonlóan automatikusan engedélyezhetők (de ez nem aján-
lott), kérhetjük a frissítés előtti rákérdezést, vagy a kapcsolat letiltha-
tó.

Az Excel beállításai párbeszédpanel Bővítmények (add-ins) kate-

góriájában láthattuk, hogyan vehetünk fel bővítményeket. Ezeket a
bővítményeket a Visual Studio Tools for Office segítségével lehet
létrehozni. Ha a beépülőt regisztráltuk, akkor annak ikonja megjele-
nik a megfelelő szalagon, esetleg éppen a Bővítmények szalagon.
Az ezzel kapcsolatos biztonsági előírásokat a Bővítmények kategó-
riában találjuk.
Az eszköztár átalakítása
Az Office 2007 új felhasználói felületével szinte teljesen megszűntek
a hagyományos eszköztárak. Egyetlen hírmondójuk maradt, a
Gyorselérési eszköztár. Ez alapállapotban a program címsorában
az Office gomb mellett jelenik meg.
A Gyorselérési eszköztár saját menüje az eszköztár végén látha-
tó gombra kattintva jeleníthető meg. E menüben tényleg csak a leg-
gyakoribb parancsok ikonjai be- és kikapcsolhatók. Ehhez elegendő
a menü megfelelő sorára kattintani.
A Megjelenítés a menüszalag alatt paranccsal a Gyorselérési
eszköztár a szalag alá helyezhető. Ennek némi értelmet ad, hogy
így kevesebb egérmozgatással adhatjuk ki azokat a parancsokat,
amelyek már eredetileg az eszköztárban voltak, vagy éppen gyor-
sabb elérésük érdekében a testre szabással mi vettük fel azokat.
A Gyorselérési eszköztár és menüje

Tipp 1699
Az eszköztár módosítása során ki- vagy bekapcsoljuk az eszköztár

elemeit, illetve újabb ikonokat is felvehetünk. Az ikonok tartozhatnak
parancshoz vagy akár egy stílusbeállításhoz is. Ez utóbbiakat felve-
hetjük az Excel galériáiból, de ugyanígy bármely, szalagon megjele-
nő elemet felvehetünk az eszköztárba. Ehhez kattintsunk a jobb
egérgombbal a szalag (akár almenüből kiválasztott) megfelelő ele-
mére, majd adjuk ki a helyi menü Felvétel a gyorselérési eszköz-
tárra parancsát!
Akár feltételes formázást, gombmenüt is felvehetünk az eszköztárra

Az eszköztár menüjének További parancsok parancsa ugyanazt a
párbeszédpanelt jeleníti meg, amelyet Az Excel beállításai párbe-
szédpanel Gyorselérési eszköztár kategóriájának kiválasztásával
hozhatunk előtérbe.
Az eszköztár testre szabását rögzíthetjük a szerkesztett doku-
mentumhoz vagy az összes dokumentum számára. Ezt a Gyorsel-
érési eszköztár testreszabása listában állítjuk be. Az eszköztár
felvett elemeinek sorrendjét a mozgatandó elem jobb oldali listában
való kiválasztása után, a lista melletti  gombokkal végezzük. A
feleslegessé vált elemeket kijelölésük után az Eltávolítás gombbal
is eltávolíthatjuk.
Új elemek felvételéhez a bal oldali listát használjuk, amelynek
elemeit funkció szerint csoportosították. Egyszerűbb egy csoportot
kiválasztani a Választható csoportok helye listában, mint az ösz-
szes parancsot átböngészni.

Az eszköztár testre szabására szolgáló párbeszédpanel

Az összes parancs között persze az Excel valamennyi parancsa
értendő, tehát olyan elemek is találhatók a listában, amelyek nem
szerepelnek egyetlen szalagon sem.
A jobb oldali mezőbe áthelyezett elemek a Módosítás vagy az
OK gombra kattintást követően jelennek meg az eszköztárban. Az
alapértelmezett gyorselérési eszköztár csak a létrehozás, mentés,
visszavonás, ismétlés, gyorsnyomtatás stb. leggyakoribb parancso-
kat tartalmazza. Ezt az alapértelmezett eszköztárat állítja vissza az
Alaphelyzet nyomógomb. A parancs végrehajtása előtt a program
figyelmeztet a saját elemek törlésére.
A Gyorselérési eszköztár egy elemét törölhetjük helyi menüjének
Eltávolítás a gyorselérési eszköztárról parancsával is.
Az eszköztárba felvehető parancsok listáját kötetünk Alapértel-
mezett ikonparancsok részben részletesen bemutatjuk. Elöljáróban
annyit jelzünk, hogy a párbeszédpanel listájában az Excel összes
parancsa és galériája elérhető.

Tipp 1701
A menüszalag testre szabása

Valljuk be, a korábbi Excel változatokkal szemben a 2007-es verzió
testre szabása igazán bonyolult, „pilótavizsgás” feladat volt. A sza-
lagok beállításához ugyanis több lépéses XML szerkesztést kellett
végrehajtani. A szalagokat, mint a felhasználói felület elemeit más
szoftvergyártók is átvették (például így működik az AutoCAD prog-
ram is), de ott megoldották a szalagok módosítását a grafikus fel-
használói felületen, vagyis a program szerkesztése közben. Most
ezt az újdonságot is megkaptuk az Office 2010 programjaival. Az
Excel beállításai párbeszédpanel Menüszalag testreszabása ka-
tegóriájában most már a szerkesztés közben is módosíthatunk a
szalagokon.
A menüszalagok is részletesen és egyszerűen beállíthatók

Az egyes, feleslegesnek ítélt szalagok, csoportok a Menüszalag
testreszabása lista alatti mezőben a jelölőnégyzetek törlésével
kapcsolhatók ki. Alapállapotban egyetlen szalag, a Fejlesztőeszkö-
zök szalag füle nem jelenik meg. Ha szükségünk van erre a menü-

szalagra, akkor jelöljük be a megfelelő Fejlesztőeszközök jelölő-

négyzetet a párbeszédpanel jobb oldalán!
A párbeszédpanel Választható parancsok helye listában állítjuk
be, honnan vesszük fel a szalagelemeket. Itt megtaláljuk az összes
parancsot vagy akár a menüszalagon nem szereplő parancsok cso-
portját is. Az itt kiválasztott elemet a Felvétel gombbal másoljuk át a
Menüszalag testreszabása listában kiválasztott csoport szalagjára.
A szalag aktuális elemei kinyitható-bezárható ágakkal, fastruktúrá-
ban jelennek meg a jobb oldali ablaktáblában. Minden egyes lap a
legalsó szintig kibontható. Ezek közt a másolt elemet húzással, vagy
a  gombokkal helyezhetjük át. A feleslegessé vált vezérlőele-
meket az Eltávolítás gombbal törölhetjük a szalagról.
Új szalaglapot is kialakíthatunk az Új lap gombbal. A szalag füg-
gőleges vonallal elválasztott csoportjai az Új csoport gombbal hoz-
hatók létre.
Az eszközlapok is testre szabhatók

A fenti módszerrel a fő lapokhoz hasonlóan az eszközlapok is testre
szabhatók. Az eszközlapok egyfajta helyi, vagyis helyzet érzékeny
menüt képviselnek, csak akkor jelennek meg, ha a megfelelő objek-

Tipp 1703
tumot kiválasztottuk. Például, ha kiválasztunk egy diagramot, akkor

elérhetővé válik egyszerre három szalag is: a Diagrameszközök –
Tervezés, Diagrameszközök – Elrendezés és a Diagrameszkö-
zök – Formátum szalag. A megfelelő típust a Menüszalag
testreszabása listában választjuk ki.
Ha úgy gondoljuk, hogy valamit túlságosan elrontottunk, akkor az
Alaphelyzet gomb menüjében visszaállíthatjuk az aktuális (kijelölt)
szalaglapot, vagy törölhetjük az összes felhasználói beállítást.
Az Importálás/exportálás gomb menüjében az egyéni beállítá-
sok exportálhatók, hogy egy másik gépen is felhasználhassuk, va-
gyis ugyanazt a felhasználói felületet állítsuk be.

1704 GYORSGOMBOK
GYORSGOMBOK
Ebben a fejezetben foglaltuk össze azokat a billentyűparancsokat,

billentyűkombinációkat, – amelyeket részben már korábban is ismer-
tettünk – és amelyeket használhatunk az Excel parancsainak gyor-
sabb kiadása érdekében.
Funkciógombok és kombinációik
Funkciógomb Shift+ Ctrl+
F1 A Súgót indítja. Ikonméretűre zsugo-
rítja, vagy felnagyítja
a szalagot.
F2 Cella és szer- Megjeleníti a nyomta-
kesztőléc aktivi- tási képet.
zálása.
F3 Elindítja a Függ- Megjeleníti a Névke-
vényVarázslót. zelőt.
F4 Megismétli az Megismétli a kere- Bezárja az aktív abla-
utolsó műveletet. sést, ugrást. kot.
F5 Elindítja az Ug- Elindítja a keresés Az ablak előző mére-
rás parancsot. parancsot. tére vált.
F6 A felosztott A felosztott munka- A következő munka-
munkalap követ- lap előző részére füzetre lép.
kező részére lép. lép.
F7 Helyesírás-ellen- Megjeleníti a Kuta- Ablakmozgatás (ve-
őrzés. tás munkaablakot zérlő menü).
F8 Kijelölés növelé- Hozzáadás a kijelö- Ablakméretező.
se. léshez.
F9 Minden nyitott Az aktív munkalap Az aktív munkafüzet
munkafüzet ösz- újraszámolása. ikonizálása.
szes lapjának
újraszámolása.

Tipp 1705
F10 Menüsor (sza- Kurzormenü megje- Szerkesztőablak na-

lagfülek) aktivi- lenítése. gyítás.
zálása.
F11 Új diagramlap Új munkalapot il- Új makrólapot illeszt
létrehozása. leszt be. be.
F12 Mentés másként. Mentés. Megnyitás.
Ctrl+Shift+ Alt+Shift+
F1 Új munkalapot illeszt be.
F2 Mentés másként.
F3 Névlétrehozás a cella szö-
vegéből.
F4 Az aktív terület előző üres Kilépés a programból.
cellájára lép, ha nincs
ilyen, hibaüzenetet ad.
F6 Az előző munkafüzetre lép.
F12 Nyomtatás.
A következőkben funkció szerinti csoportosításban ismertetjük az
alkalmazható billentyűkombinációkat. Ha valamely billentyűkombi-
náció több helyre is besorolható lenne, akkor csak első előfordulá-
sánál részletezzük (például a funkcióbillentyűkhöz rendelt parancso-
kat sem ismételjük meg).
Az Office felhasználói felület

billentyűi
Billentyű Hatás
Alt+TAB Átlép a következő programra.
Alt+Shift+TAB Átlép az előző programra.
Ctrl+ESC Megjeleníti a Windows Start menüjét.
Ctrl+F4 Bezárja a kijelölt (aktív) munkafüzet ablakát
Ctrl+F5 Visszaállítja a kijelölt (aktív) munkafüzet ablak
méretét.

1706 GYORSGOMBOK
F6 Átlép a Nézet/Felosztás paranccsal felosztott

munkalap következő ablaktáblájára, illetve a
Gyorselérési eszköztárra, vagy a szalagfülekre
Shift+F6 Átlép a Nézet/Felosztás paranccsal felosztott
munkalap előző ablaktáblájára, illetve a Gyors-
elérési eszköztárra, vagy a szalagfülekre.
Ctrl+F6 Átlép a következő munkafüzetablakra, ha több
munkafüzetablak is meg van nyitva.
Ctrl+Shift+F6 Átlép az előző munkafüzetablakra, ha több
munkafüzetablak is meg van nyitva.
Ctrl+F7 Nem teljes méretű munkafüzetablaknál, egye-
nértékű a munkafüzetablak vezérlőmenü Áthe-
lyezés parancsával. Az ablak áthelyezéséhez
használhatók a nyílbillentyűk, végül nyomjuk
meg az ESC billentyűt.
Ctrl+F8 Nem teljes méretű munkafüzetablaknál, egye-
nértékű a munkafüzetablak vezérlőmenü Mére-
tezés parancsával. Az ablak áthelyezéséhez
használhatók a nyílbillentyűk, végül nyomjuk
meg az ESC billentyűt.
Ctrl+F9 A munkafüzetablakot ikon méretűre kicsinyíti.
Ctrl+F10 A kijelölt (aktív) dokumentumablakot teljes mé-
retűre nagyítja.
PRINT SCRN A képernyő képét a vágólapra másolja.
Alt+PRINT SCRN Az aktuális ablak képét a vágólapra másolja.
Megnyitás, Mentés másként panel

Billentyű Hatás
Ctrl+F12 vagy A Megnyitás párbeszédpanel megjelenítése.
Ctrl+O
Alt+F2 vagy F12 Az aktív munkafüzet mentése.
vagy Ctrl+S
Alt+Shift+F2 A Mentés másként párbeszédpanel megjelení-
vagy Shift+F12 tése.

Tipp 1707
Alt+1 Ugrás az előző mappára.

Alt+2 A nyitott mappánál egy szinttel feljebb lévő
mappa megnyitása.
Alt+3 A kijelölt mappa vagy fájl törlése.
Alt+4 Új mappa létrehozása a megnyitott mappán
belül. A parancs után párbeszédpanelen nevet
kell adnunk a mappa számára.
Alt+5 Vált a Lista, a Részletek, a Tulajdonságok és a
Minta nézet között.
Shift+F10 Megjeleníti a kijelölt mappához vagy fájlhoz tar-
tozó helyi menüt.
Tab Lépked a beállítások vagy a párbeszédpanel
területei között.
F4 vagy Alt+L Lenyitja a Hely listát.
F5 Frissíti a fájllista tartalmát.
Szalagmenük kezelése
Billentyű Hatás
Alt+ a névben Parancs, illetve szalag kiválasztása.
aláhúzott betű,
illetve a megjelenő
gyorsgomb
Shift+F10 A helyi menü megjelenítése.
F10 vagy Alt A menüsor aktiválása, megjeleníti a Gyorsel-
érési eszköztár és a szalagok gyorsgombjait.
Alt+Szóköz Megjeleníti a program címsorában az ikonme-
nüt (az alkalmazásablak vezérlőmenüjét).
 vagy  (ha a A következő vagy az előző parancs választása
menü vagy az a menün vagy az almenün.
almenü látható)
 vagy  A bal vagy jobb oldali menü választása, illetve
ha látható az almenü, váltás a főmenü és az
almenü között.
Home vagy End Az első vagy az utolsó parancs választása a

1708 GYORSGOMBOK
menün vagy az almenün.

Alt A látható menü és az almenü bezárása egy-
szerre.
Esc A látható menü bezárása, illetve, ha látható egy
almenü, csak az almenü bezárása.
Ctrl+ Megjeleníti a menü teljes parancskészletét.
Eszköztár kezelése
Billentyű Hatás
F10 vagy Alt A menüsor aktiválása.
Enter A menü megnyitása.
Enter A gombhoz rendelt művelet végrehajtása.
Enter Szöveg beírása beviteli mezőbe.
, , ,  Mozgás a lista vagy a menü lehetőségei között.
Alt+F Lenyitja az Office gomb menüjét.
Alt+ a megjelenő Elindítja a gyorsgombbal jelzett parancsot. Pél-
gyorsgomb dául Alt+1 esetén a mentést, Alt+2 esetén a
parancsvisszavonást.
Ablak és párbeszédpanel kezelése

Ablakműveletek:
Billentyű Hatás
Alt+Tab Vált a következő elindított programra.
Alt+Shift+Tab Vált az előzőleg elindított programra.
Ctrl+Esc Megjeleníti a Windows Start menüjét.
Ctrl+W Bezárja az aktív munkafüzetablakot.
Ctrl+F5 Az eredeti méretre állítja vissza az aktív
munkafüzetablakot.
Ctrl+F6 Vált a következő munkafüzetablakra.
Ctrl+Shift+F6 Vált az előző munkafüzetablakra.
Ctrl+F7 Az Áthelyezés parancs (munkafüzetikon menü-
je, menüsor) végrehajtása.

Tipp 1709
Ctrl+F8 A Méretezés parancs (munkafüzetikon menüje,

menüsor) végrehajtása.
Ctrl+F9 Ikon méretűre kicsinyíti a munkafüzetablakot.
Ctrl+F10 A dokumentumablak teljes mérete
Párbeszédpanelek kezelése:
Billentyű Hatás
Ctrl+Tab vagy Váltás a következő párbeszédpanel-lapra.
Ctrl+Page Down
Ctrl+Shift+Tab Váltás az előző párbeszédpanel-lapra.
vagy Ctrl+Page Up
Tab Lépés a következő beállításra vagy csoportra.
Shift+Tab Lépés az előző beállításra vagy csoportra.
Ctrl+ Egy szóval balra lép.
Ctrl+ Egy szóval jobbra lép.
Shift+ Kijelöl balra egy karaktert, vagy megszünteti a
kijelölést.
Shift+ Kijelöl jobbra egy karaktert, vagy megszünteti
a kijelölést.
Ctrl+Shift+ Kijelöl balra egy szót, vagy megszünteti a ki-
jelölést.
Ctrl+Shift+ Kijelöl jobbra egy szót, vagy megszünteti a
kijelölést.
Shift+Home Kijelöl a mező kezdetéig.
Shift+End Kijelöl a mező végéig.
, , ,  Lépkedés a kijelölt legördülő lista vagy egy
csoport elemei között
Szóköz A kijelölt gombhoz rendelt művelet végrehaj-
tása; a jelölőnégyzet kiválasztása vagy törlé-
se
A kívánt elem nevé- A legördülő listában az adott betűvel kezdődő
nek első betűje nevű első elemre ugrik, ha a legördülő lista ki
van jelölve.
Alt+ betűbillentyű Kijelöli azt az elemet, illetve kiválasztja vagy
törli azt a jelölőnégyzetet, amelynek nevében

1710 GYORSGOMBOK
az adott betű aláhúzva szerepel.

Alt+ Legördíti a listát (ha a legördülő lista ki van
jelölve).
Esc Legördülő lista bezárása, illetve a parancs
elvetése és a párbeszédpanel bezárása.
Enter Végrehajtja az alapértelmezett, illetve kijelölt
nyomógombhoz rendelt műveletet.
Műveletek beviteli mezőben:
Billentyű Hatás
Home Ugrás a bejegyzés elejére.
End Ugrás a bejegyzés végére.
 vagy  Lépés egy karakterrel balra vagy jobbra.
Ctrl+ vagy Lépés egy szóval balra vagy jobbra.
Ctrl+
Shift+Home Kijelölés a kurzortól a bejegyzés kezdetéig.
Shift+End Kijelölés a kurzortól a bejegyzés végéig.
Shift+ Balra egy karakter kijelölése vagy a kijelölés
törlése.
Shift+ Jobbra egy karakter kijelölése vagy a kijelölés
törlése.
Ctrl+Shift+ Balra egy szó kijelölése vagy kijelölés törlése.
Ctrl+Shift+ Jobbra egy szó kijelölése vagy kijelölés törlése.
Adatbevitel és mozgás billentyűi

Billentyű Hatás
Enter Cellabejegyzés elfogadása.
Esc Cellabejegyzés elvetése.
F4 vagy Az utolsó művelet megismétlése.
Ctrl+Y
Alt+Enter Új sor kezdése a cellában.
Backspace A beszúrási ponttól balra lévő karakter törlése vagy
a kijelölés törlése.

Tipp 1711
Delete A beszúrási ponttól jobbra lévő karakter törlése

vagy a kijelölés törlése.
Ctrl+Delete A szöveg törlése a sor végéig.
, , ,  Lépés egy karakterrel felfelé, lefelé, balra vagy
jobbra.
Home Ugrás a sor elejére.
Shift+F2 Cellajegyzet (megjegyzés) szerkesztése.
Ctrl+Shift+F3 Cellaszövegből nevek létrehozása.
Ctrl+L Kitöltés lefelé.
Ctrl+J Kitöltés jobbra.
Ctrl+R Táblázatot hoz létre.
Ctrl+Enter A kijelölt cellatartomány kitöltése az aktuális be-
jegyzéssel.
Alt+Enter Új sort kezd a cellában.
Shift+Enter A cellabejegyzés befejezése és felfelé lépés a kije-
lölésben.
Tab A cellabejegyzés befejezése és jobbra lép a követ-
kező cellára.
Shift+Tab A cellabejegyzés befejezése és balra lép az előző
cellára.
Műveletek a cellákban vagy a

szerkesztőlécen
Billentyű Hatás
= (egyenlő) Képlet írásának elkezdése.
Esc A cella vagy a szerkesztőléc bejegyzésének el-
vetése.
F2 A cella és a szerkesztőléc aktivizálása.
Backspace A szerkesztőléc aktivizálása és törlése, amikor a
cella kijelölt, vagy a szerkesztőlécen az előző
karakter törlése.
F3 Név beillesztése a képletbe.
Ctrl+F3 Név megadása.

1712 GYORSGOMBOK
F9 Az összes megnyitott munkafüzet valamennyi

lapjának újraszámolása.
Shift+F9 Az aktív munkalap újraszámolása.
Alt+= Az AutoSzum képlet beszúrása.
Ctrl+; A napi dátum bevitele.
Ctrl+Shift+: A pontos idő bevitele.
Ctrl+K Hiperhivatkozás beszúrása.
Enter Cellabejegyzés elfogadása.
Ctrl+Shift+" Az aktív cella feletti cella értékének másolása a
cellába vagy a Szerkesztőlécre.
Ctrl+` Váltás a cellában lévő értékek, illetve képletek
(bal idézőjel) megjelenítése között.
Ctrl+' Az aktív cella feletti cella képletének másolása a
(aposztróf) cellába vagy a szerkesztőlécre.
Ctrl+Shift+Enter Képlet bevitele tömbképletként.
Ctrl+A Megjeleníti a Függvényargumentumok párbe-
szédpanelt, miután érvényes függvénynevet ír-
tunk a képletbe.
Ctrl+Shift+A Megjeleníti a függvényválasztó listát.
Alt+ Aktivizálja a cellaértékek automatikus befejezése
funkciót (autokitölt), illetve megjeleníti az adott
oszlopba felvett elemek listáját, amelyből vá-
laszthatunk.
Adatok formázása
Billentyű Hatás
Ctrl+1 Megjeleníti a Cellák formázása párbeszédpanelt.
Ctrl+Alt+Szóköz Formázás az Általános számformátummal.
Ctrl+Shift+4 Formázás a két tizedeshelyet tartalmazó Pénz-
nem formátummal (a negatív számok zárójelben
jelennek meg).
Ctrl+Shift+5 Formázás a tizedeshelyek nélküli Százalék for-
mátummal.
Ctrl+E Formázás a két tizedeshelyet tartalmazó Tudo-

Tipp 1713
mányos számformátummal.
Ctrl+Shift+3 Formázás a nap, hónap, rövid év sorrendű Dá-
tum formátummal.
Ctrl+Shift+2 Formázás az órát, percet és a napszakjelzőt tar-
talmazó Idő formátummal.
Ctrl+Shift+1 Formázás a két tizedesjegyet és hármas tagolást
tartalmazó számformátummal.
Alt+Shift+Pont Külső szegély alkalmazása.
Ctrl+Shift+B Megjeleníti a Cellák formázása párbeszédpanel
Ctrl+B A félkövér stílus be- vagy kikapcsolása.
Ctrl+I A dőlt stílus be- vagy kikapcsolása.
Ctrl+U Az aláhúzás be- vagy kikapcsolása.
Ctrl+5 Az áthúzás formázás alkalmazása vagy eltávolí-
tása.
Ctrl+9 Sorok elrejtése.
Ctrl+Shift+9 Sorok felfedése.
Ctrl+8 Oszlopok elrejtése.
Ctrl+Shift+8 Oszlopok felfedése.
Képletszerkesztés és áthelyezés
Billentyű Hatás
F2 Aktív cella szerkesztése.
Esc Cellabejegyzés vagy szerkesztőléc elvetése.
Backspace A beszúrási ponttól balra lévő karakter törlése
vagy a kijelölés törlése.
F3 Név beszúrása képletbe.
Shift+F3 Képletíráskor megjeleníti a Függvény beszúrá-
sa párbeszédpanelt.
Enter Cellabejegyzés befejezése.
Ctrl+Shift+Enter Képlet bevitele tömbképletként.
Ctrl+A Megjeleníti a Függvényargumentumok párbe-
szédpanelt, miután érvényes függvénynevet ír-

1714 GYORSGOMBOK
tunk a képletbe.
Ctrl+Shift+A Egy képletbe érvényes függvénynév beírása után
zárójelek közé foglalva beszúrja a függvény ar-
gumentumneveit.
Alt+SHift+7 Beszúrja a Szum függvényt (AutoSzum).
Ctrl+F Az aktív cella feletti cella értékét másolja a cellá-
ba vagy a szerkesztőlécre.
Ctrl+Shift+, Az aktív cella feletti cella képletét másolja a cel-
lába vagy a szerkesztőlécre.
F9 Újraszámolja az összes megnyitott munkafüzet
valamennyi lapját. Ha egy képlet valamely részét
jelöljük ki, akkor a kijelölt rész számolását végzi
el. Ezt követően a kijelölt résznek a kiszámolt
értékkel való behelyettesítéséhez megnyomhat-
juk az Enter vagy tömbképletek esetén a
Ctrl+Shift+Enter billentyűket.
Shift+F9 Újraszámolja az aktív munkalapot.
Ctrl+Alt+F9 Újraszámolja az összes megnyitott munkafüzet
valamennyi lapját (függetlenül attól, hogy azok az
utolsó számolás óta megváltoztak-e).
Ctrl+Alt+Shift+ Újraellenőrzi a függő képleteket, majd az összes
F9 megnyitott munkafüzet minden celláját kiszámol-
ja, beleértve azokat a cellákat is, melyek nincse-
nek számolásra bejelölve.
Beszúrás, törlés és másolás

Billentyű Hatás
Ctrl+C A kijelölés másolása.
Ctrl+V A vágólap tartalmának beillesztése.
Ctrl+X A kijelölés kivágása.
Delete A képletek és adatok kijelölésének törlése.
Ctrl+Z vagy Az utolsó művelet visszavonása.
Alt+Backspace

Tipp 1715
Mozgás a kijelölésen belül

Billentyű Hatás
Enter Mozgás a kijelölt tartományban felülről lefelé,
illetve Az Excel beállításai párbeszédpanel
Speciális kategóriájában adott irányba.
Shift+Enter Mozgás a kijelölt tartományban alulról felfelé,
illetve Az Excel beállításai párbeszédpanel
Speciális kategóriájában adott irányba.
Tab Mozgás balról jobbra a kijelölésen belül, vagy ha
csak oszlop került kiválasztásra, mozgás egy
cellával lejjebb.
Shift+Tab Mozgás jobbról balra a kijelölésen belül, vagy ha
csak oszlop került kiválasztásra, mozgás egy
cellával feljebb.
Ctrl+. (pont) Áthelyezés az óramutató járásával egyező irány-
ban a kijelölt tartomány következő sarkába.
Ctrl+Alt+ Mozgás jobbra a nem szomszédos kijelölések
között.
Ctrl+Alt+ Mozgás balra a nem szomszédos kijelölések kö-
zött.
Kijelölések
Billentyű Hatás
Ctrl+T vagy Az aktív cella körüli terület kijelölése, amely
Ctrl+Shift+’ üres oszloppal és sorral határolt.
Shift+Nyíl A kijelölést egy cellával bővíti.
Ctrl+Shift+Nyíl A kijelölést bővíti az aktuális adatblokk széléig.
Shift+Home A kijelölést a sor elejéig bővíti.
Ctrl+Shift+Home A kijelölést bővíti a munkalap első cellájáig.
Ctrl+Shift+End A kijelölést bővíti a munkalap utolsó cellájáig
(jobb alsó sarok).
Ctrl+Szóköz Kijelöli az aktuális oszlopot.
Shift+Szóköz Kijelöli az aktuális sort.

1716 GYORSGOMBOK
Ctrl+ Kijelöli az aktuális munkalapot.

Shift+Szóköz
Shift+Backspace A kijelölés szűkítése az aktív cellára.
Shift+Page Down A kijelölés bővítése egy képernyővel lefelé.
Shift+Page Up A kijelölés bővítése egy képernyővel felfelé.
Ctrl+Shift+ Egy kijelölt objektum esetén a lap összes objek-
Szóköz tumának kijelölése.
Ctrl+6 Vált az objektumok elrejtése, valamint megjele-
nítése között.
Vége üzemmód billentyűparancsai

Billentyű Hatás
End A Vége üzemmód be- vagy kikapcsolása. Az
üzemmódjelzés megjelenik az állapotsorban.
End, Shift+Nyíl A kijelölés bővítése a nyíl irányába az adatblokk
végéig.
End, Shift+Home Kijelölés kiterjesztése a munkalap utolsó cellá-
jára (jobb alsó sarok).
End, Enter Ugrás az aktuális sor utolsó cellájára (nem
használható, ha a Másodlagos irányító billen-
tyűk jelölőnégyzet kiválasztott (Az Excel beállí-
tásai párbeszédpanel Speciális/Lotus-
kompatibilitás kategóriájában).
A Scroll Lock üzemmód bekapcsolt állapotában érvényes bil-
lentyűparancsok:
Billentyű Hatás
Scroll Lock A Scroll Lock üzemmód be- vagy kikapcsolása.
 vagy  A képernyő gördítése egy sorral felfelé vagy
lefelé.
 vagy  A képernyő gördítése egy oszloppal balra vagy
jobbra.
Shift+Home A kijelölés bővítése az ablak bal felső sarkáig.
Shift+End A kijelölés bővítése az ablak jobb alsó sarkáig.

Tipp 1717
A kijelölés akkor marad eredeti helyén, ha a munkalap gördítése

előtt a Scroll Lock üzemmódot bekapcsoljuk. Ellenkező esetben a
kijelölés mindig oda helyeződik át, ahová görgetünk.
Megadott tartalmú vagy jellemzőjű

cellák kijelölése
Billentyű Hatás
Ctrl+T Az aktuális adatterület kijelölése (az aktuális
adatterület az aktív cellát tartalmazó, üres so-
rokkal és oszlopokkal határolt terület).
Ctrl+Shift+6 Kijelöli az aktív tömböt (az aktív cellát tartalma-
zó tömböt).
Ctrl+, (vessző) A megjegyzést tartalmazó cellák kijelölése.
Ctrl+Shift+M Azoknak a celláknak a kijelölése az oszlopban,
amelyek nem egyeznek az aktív cella értékével.
Az oszlopot az aktív cellától indulva kell kijelöl-
ni.
Ctrl+W A sorokban azon cellák kijelölése, amelyek tar-
talma eltér a sor összehasonlító cellájának tar-
talmától. Az egyes sorokban az összehasonlító
cella az aktív cellával azonos oszlopban lévő
cella.
Ctrl+M Az oszlopokban azon cellák kijelölése, amelyek
tartalma eltér az oszlop összehasonlító cellájáé-
tól. Az egyes oszlopokban az összehasonlító
cella az aktív cellával azonos sorban lévő cella.
Ctrl+G Kijelöli a kijelölt tartomány képleteiben közvet-
lenül hivatkozott cellákat (elődöket).
Ctrl+Shift+G Kijelöli a kijelölt tartomány képleteiben közvet-
lenül vagy közvetve hivatkozott összes elődcel-
lát.
Ctrl+U Kijelöli a közvetlenül az aktív cellára hivatkozó
cellákat (utódokat).
Ctrl+Shift+U Kijelöli a közvetlenül vagy közvetve az aktív

1718 GYORSGOMBOK
cellára hivatkozó cellákat (összes utód).

Alt+Shift+, Az aktuális kijelölésben csak a látható cellák
kijelölésének megtartása.
Diagramelemek kijelölése
Billentyű Hatás
F11 vagy Alt+F1 Az aktuális tartományban szereplő adatok diag-
ramlapjának vagy beágyazott diagramjának
létrehozása.
 Az előző elemcsoport kijelölése.
 A következő elemcsoport kijelölése.
 A következő elem kijelölése a csoporton belül.
 Az előző elem kijelölése a csoporton belül.
Ctrl+PgDn Diagramlap kijelölése: a munkafüzet következő
lapjának kijelölése.
Ctrl+PgUp Diagramlap kijelölése: a munkafüzet előző lap-
jának kijelölése.
Mozgás és görgetés munkafüzetben

Billentyű Hatás
, , ,  Lépés egy cellával a nyílnak megfelelő irányba.
Ctrl+, , ,  Mozgás az aktuális adatblokk szélére.
Tab Mozgás védett munkalapon a nem zárolt cellák
között.
Home Ugrás a sor elejére.
Ctrl+Home Ugrás a munkalap elejére.
Ctrl+End Ugrás a munkalap utolsó cellájára (jobb alsó
sarok), ez általában az A1-es cellával átlósan
szemben található.
Page Down Görgetés egyablaknyival lefelé.
Page Up Görgetés egyablaknyival felfelé.
Alt+Page Down Görgetés egyablaknyival jobbra.

Tipp 1719
Alt+Page Up Görgetés egyablaknyival balra.

Ctrl+Page Down Áttérés a munkafüzet következő lapjára.
Ctrl+Page Up Áttérés a munkafüzet előző lapjára.
Ctrl+F6 vagy Ugrás a következő munkafüzetbe vagy ablakba.
Ctrl+Tab
Ctrl+Shift+F6 Ugrás az előző munkafüzetbe vagy ablakba.
vagy
Ctrl+Shift+Tab
F6 Átlépés a következő ablaktáblára.
Shift+F6 Átlépés az előző ablaktáblára.
Ctrl+Backspace Az aktív celláig görgetés.
A Vége üzemmódban:
Billentyű Hatás
End A Vége üzemmód be- vagy kikapcsolása.
End, , , ,  Mozgás adatblokkonként egy sorban vagy osz-
lopban.
End, Home Mozgás a munkalap utolsó cellájára, ami az
utolsó használt jobb oldali oszlop és az utolsó
használt sor metszéspontjában levő cella.
End, Enter Ugrás az aktuális sor utolsó cellájára (nem
használható, ha a Másodlagos irányító billen-
tyűk jelölőnégyzet kiválasztott (Az Excel beállí-
tásai párbeszédpanel Speciális/Lotus-
kompatibilitás kategóriájában).
A Scroll Lock bekapcsolt állapotában:
Billentyű Hatás
Scroll Lock A Scroll Lock üzemmód be- vagy kikapcsolása.
Home Ugrás az ablak bal felső cellájára.
End Ugrás az ablak jobb alsó cellájára.
,  Egy sor görgetése fel vagy le.
,  Egy sor oszlop görgetése jobbra vagy balra.

1720 GYORSGOMBOK
Dokumentum nyomtatása és
nyomtatási képe
Billentyű Hatás
Ctrl+P A Fájl/Nyomtatás parancs megjelenítése.
, , ,  Oldal bejárása, ha az oldal nagyított.
Page Up vagy Mozgás oldalanként, ha az oldalak kicsinyítet-
Page Down tek.
Ctrl+ vagy Ugrás az első oldalra, ha az oldalak kicsinyítet-
Ctrl+ tek.
Ctrl+ vagy Ugrás az utolsó oldalra, ha az oldalak kicsinyí-
Ctrl+ tettek.
Adatbázisok, táblázatok (listák) és

kimutatások kezelése
Adatűrlap kezelés:
Billentyű Hatás
Alt+ a névben Mező vagy nyomógomb kiválasztása.
aláhúzott betű
 Átlépés a következő rekord azonos mezőjére.
 Átlépés az előző rekord azonos mezőjére.
Tab Átlépés a rekord következő szerkeszthető me-
zőjére.
Shift+Tab Átlépés a rekord előző szerkeszthető mezőjére.
Enter Átlépés a következő rekord első mezőjére.
Shift+Enter Átlépés az előző rekord első mezőjére.
Page Down Ugrás 10 rekorddal előre ugyanarra a mezőre.
Page Up Ugrás 10 rekorddal hátra ugyanarra a mezőre.
Ctrl+Page Down Ugrás új rekordra.
Ctrl+Page Up Ugrás az első rekordra.
Home vagy End Ugrás a mező elejére vagy végére.

Tipp 1721
Billentyű Hatás
 vagy  Mozgás a mezőn belül egy karakterrel balra
vagy jobbra.
Shift+Home Kijelölés a kurzortól a mező elejéig.
Shift+End Kijelölés a kurzortól a mező végéig.
Shift+ A kurzortól balra lévő karakter kijelölése.
Shift+ A kurzortól jobbra lévő karakter kijelölése.
Az AutoSzűrő használata:
Billentyű Hatás
Oszlopfelirat A kijelölt oszlopfelirat listájának megjelenítése.
választása
után Alt+
Alt+ A kijelölt oszlopfelirat listájának bezárása.
 A lista következő elemének kijelölése.
 A lista következő elemének kijelölése.
Home A lista első elemének kijelölése (mind).
End A lista utolsó elemének kijelölése (NemÜres).
Enter A lista szűrése a kijelölt elem alapján.
A kimutatás címke mezőjének kezelése
Billentyű Hatás
Alt+ Megjeleníti a mezővel végezhető műveleteket.
 Kijelöli a mezőválasztó lista előző elemét.
 Kijelöli a mezőválasztó lista következő elemét.
Home Kijelöli a mezőválasztó lista első látható elemét.
End Kijelöli a mezőválasztó lista utolsó látható elemét.
Enter Megjeleníti a kijelölt elemet.

1722 GYORSGOMBOK
Kimutatástételek csoportosítása és
szétbontása
Billentyű Hatás
Alt+Shift+ A kijelölt kimutatástételek csoportba fogása.
Alt+Shift+ A kijelölt kimutatástételek csoportjának felbontása.
Adatok tagolása
Billentyű Hatás
Alt+Shift+ Sorok vagy oszlopok csoportbontása.
Alt+Shift+ Sorok vagy oszlopok csoportosítása.
Ctrl+8 Tagolási szimbólumok megjelenítése vagy elrejtése.
Ctrl+9 Kijelölt sorok elrejtése.
Ctrl+Shift+( Kijelölt sorok felfedése.
Ctrl+0 (nulla) Kijelölt oszlopok elrejtése.
Ctrl+Shift+) Kijelölt oszlopok felfedése.
Weblapok kezelése
Billentyű Hatás
Ctrl+K Hiperhivatkozást szúr a kurzor pozíciójára.
Alt+ Ugrás egy oldallal vissza.
Alt+ Ugrás egy oldallal előre.
F9 Frissítés.

Tipp 1723
ALAPÉRTELMEZETT
IKONPARANCSOK
Az alapértelmezett, az Excel telepítésekor a számítógépre kerülő

szalagok és a Gyorselérési eszköztár parancsait röviden ismertet-
jük, a fontosabbak használatával az eszköztár parancsok mellett
megadott szalag (menü) parancsok korábbi leírásánál is foglalkoz-
tunk. A teljesség kedvéért az ikonokat és nyomógombokat kategóri-
ánként ismertetjük, hiszen az egyes kategóriák több elemmel ren-
delkeznek, mint a gyárilag összeállított szalagok.
A következőkben Az Excel beállításai /Testreszabás párbe-
szédpanel Választható parancsok helye listájában szereplő kate-
góriák szerint csoportosítva mutatjuk be az eszköztárba felvehető
legfontosabb elemeket, hiszen az egyes kategóriák több elemmel
rendelkeznek, mint a gyárilag összeállított szalagok.
Ezeket a parancsokat mind felvehetjük a Gyorselérési eszköztár-
ba, vagy valamelyik szalaglapra, ahogyan azt Az eszköztár átalakí-
tása részben bemutattuk.
Mindegyik kategória tartalmaz egy <Elválasztó> elemet, amelyet
az eszköztárba illesztve egy kis függőleges vonalat jelenítünk meg
az egymást követő csoportok elkülönítésére. Az almenüket tartal-
mazó ikonok a  jellel együtt szerepelnek a listában és a táblázat-
ban. A kategóriák általában arról a szalagról kapták nevüket, ahol
parancsaik megjelennek.
Jelen gyűjteményünknek az ad különös értelmet, hogy a Testre-
szabás párbeszédpanel e parancsoknak csak a neve látszik,
amelynek alapján olykor nehéz jó döntést hozni. A fejezetben bemu-
tatott parancsok viszont már leírással is rendelkeznek. A párbe-
szédpanelen olykor – még ugyanabban a kategóriában is – megis-
mételnek bizonyos ikonokat. Ezeket a használhatóság érdekében
kénytelenek voltunk mi is megismételni. Így további keresgélés nél-
kül könnyen megtalálhatók az ábécé rendben következő parancsok.

1724 ALAPÉRTELMEZETT IKONPARANCSOK
Gyakori parancsok
<Elválasztó>: A gyorselérési eszköztárra egy kis, függőleges vonal-
kát helyez, amellyel elválaszthatjuk az ikonok csoportjait.
Adatlapok formázása: Megjeleníti a Cellák formázása párbe-
szédpanelt, megfelel a Ctrl+1 gyorsbillentyűnek, vagy a Kezdőlap
szalagon a Betűtípus, Szám, Igazítás csoportok nevei melletti
ikonra kattintásnak. A párbeszédpanelen a kijelölt cellákat a hagyo-
mányos módon formázhatjuk.
Alakzatok : Az alakzatválasztó gombmenüt megjelenítő ikon.
Az alakzatválasztó gombmenü
Az összes frissítése: Újraszámolja az összes adatforrásból szár-
mazó adatot. Megfelel a Ctrl+Alt+F5 billentyűkombinációnak.
Beillesztés: Beilleszti a vágólap tartalmát. Megfelel a Ctrl+V bil-
lentyűkombinációnak.
Beillesztés : A különböző vágólap-beillesztési lehetőségeket
jeleníti meg, amelynek segítségével a vágólapra másolt tartalomból
beilleszthetjük a teljes tartalmat, vagy csak az értéket, formátumot,
jegyzetet, érvényesítést. Ha a vágólaptartalom nem Excel dokumen-
tumból származik, akkor a különböző formátumokból választhatunk.
A gombmenü ikonjai fölé mozgatott kurzorral megtekinthetjük a beil-
lesztés várható hatását még a beillesztés végrehajtása előtt. A
gombmenü parancsai függnek a vágólapra másolt tartalomtól.
Betűméret: A betűméret beállítására szolgáló mező. Az ilyen mező-
ket is elhelyezhetjük a gyorselérési eszköztárban is. A betűméretet
vagy begépeljük a mezőbe, vagy a listából választjuk ki.

Tipp 1725
Betűméret csökkentése: Az aktuális, illetve a kijelölt szöveg, cella

betűméretét a listán a megelőző méretre állítja.
Betűméret növelése: Az aktuális, illetve a kijelölt szöveg, cella
betűméretét a listán a következő méretre állítja.
Betűszín: Az aktuális, illetve a kijelölt szöveg, cella betűszínét
beállító menü.
Betűtípus: A betűtípus beállítására szolgáló mező. A betűtípust a
listából választjuk ki.
Cellaegyesítés: A kijelölt, egymás melletti cellákat úgy egyesíti,
hogy az első cella tartalma lesz az egyesített cella tartalma, a többi
cellatartalom elvész. Ha több sorban szerepelnek a kijelölt cellák,
akkor a bal fölső tartalma marad meg. Erre az adatvesztésre a prog-
ram figyelmeztet.
Cellák beszúrása: Egy cellát vagy a kijelö-
lésnek megfelelő méretű tartományt szúr be.
Megfelel a Kezdőlap szalag Cellák/ Beszú-
rás gombmenü Cellák beszúrása parancsá-
nak. A kijelöléssel megadott számú cellát,
sort vagy oszlopot szúr be. A parancs végre-
hajtása előtt pontosítanunk kell, hogy a be-
szúrás helyén álló cellák merre mozduljanak
el (lásd az ábrát).
Cellák törlése: Egy cellát vagy a kijelö- Cellák beszúrása
lésnek megfelelő méretű tartományt töröl. A
parancs kiadását követően párbeszédpanelen kell megadnunk, mi
történjen a törölt cellákat követő cellákkal.
Csökkenő sorrend: A táblázat rekordjait az aktuális (kurzort tar-
talmazó) oszlop szerint csökkenő sorrendbe rendezi.
Diagram létrehozása: Megjeleníti a Diagram beszúrása párbe-
szédpanelt, amelyen az előzetesen kijelölt cellákból diagramot hoz-
hatunk létre. Megfelel a Beszúrás szalag Diagramok csoportneve
melletti ikonra kattintásnak, illetve az e csoportban található
gombmenük Minden diagramtípus parancsának.
Egyéni sorrend: Megjeleníti a Rendezés párbeszédpanelt, ahol
az aktuális táblázatra egyéni rendezési szempontokat adhatunk
meg, amely szerint az Excel sorba rendezi a táblázatot.

E-mail: Üzenetet küld el a postázó rendszerrel, amelyhez csatolja

a munkalapot vagy az egész munkafüzetet. Megegyezik a Fájl me-
nü Mentés és küldésKüldés mellékletként parancsával.
Feltételes formázás : A feltételes formázás gombmenüje.
Formátummásoló: Az aktuális vagy kijelölt cellák formátum tulaj-
donságait az ikonra kattintás után egérhúzással „befestett” területre
másolja. Ha a befestett terület nagyobb, mint a mintát adó terület,
akkor a minta ismétlődik. Ha több, nem összefüggő területet aka-
runk befesteni, akkor a festéshez kettősen kattintsunk az ikonra.
Ilyenkor a műveletet ismételten az ikonra kattintva, vagy az ESC
billentyűvel szakítjuk meg.
Függvény beszúrása: Megnyitja a szerkesztőlécet és megjeleníti
a Függvény beszúrása párbeszédpanelt.
Gyors nyomtatás: Minden további paraméterezés nélkül, az utol-
só beállításokkal kinyomtatja az aktuális munkalapot.
Helyesírás: Helyesírás-ellenőrzést végez a szerkesztett doku-
mentumban. Megegyezik a Korrektúra lap Nyelvi ellenőrzés/ He-
lyesírás parancsával. A kijelölt részlet vagy az aktuális munkalap,
illetve diagram tetszőleges részén elhelyezkedő szöveg helyesírását
ellenőrzi. Ha a program a szótárában nem szereplő szóra akad, ak-
kor a megjelenő párbeszédpanelben módunk van az esetleges hi-
bás beírás javítására. A megfelelő gyorsbillentyű: F7.
Irányított beillesztés: Megjeleníti az Irányított beillesztés párbe-
szédpanelt, amelynek segítségével a vágólapra másolt tartalomból
beilleszthetjük a teljes tartalmat, vagy csak az értéket, formátumot,
jegyzetet, érvényesítést. Ha a vágólaptartalom nem Excel dokumen-
tumból származik, akkor a különböző formátumokból választhatunk.
Az Excel munkalapokról származó vágólaptartalom beillesztésekor
a célterület celláival összeadás, kivonás, szorzás és osztás művele-
teket végezhetünk. Megfelel a Kezdőlap szalag Beillesztés gomb-
menüjéből kiadható Irányított beillesztés parancsnak.
Ismétlés: Megismétli az utolsó műveletet.
Kapcsolatok: Megjeleníti a munkafüzet frissíthető adatkapcsola-
tait, melyeket egyenként, vagy egyszerre frissíthetünk, megnézhet-
jük tulajdonságaikat, illetve törölhetünk. A párbeszédpanel Hozzá-
adás gombjával újabb hálózati vagy helyi kapcsolatot vehetünk fel.

Tipp 1727
Kép beszúrása fájlból: Képet illeszt be fájlból. Megfelel a Beszú-

rás szalag Kép parancsának.
Kimutatás beszúrása: Kimutatást hoz létre az előzetesen kijelölt,
vagy a beállító párbeszédpanel megjelenése után megadott tarto-
mány adataiból. A korábbi kimutatás varázslóval szemben most a
Kimutatás mezőlista munkaablak segítségével állítjuk be a kimuta-
tás elrendezését, szerkezetét.
Kitöltőszín: Az aktuális vagy a kijelölt cellák kitöltőszínét beállító
gombmenü.
Kivágás: A kijelölt szöveget, objektumot, illetve cellákat a vágó-
lapra másolja és törli a munkalapról.
Középre zárás: Az aktuális vagy a kijelölt cellák tartalmát vízszin-
tesen középre igazítja.
Legutóbbi fájl megnyitása: Megjeleníti a Fájl szalagfül Legutób-
biak kategóriáját, ahol a korábban megnyitott mappák közül vá-
laszthatunk, illetve a legutóbb megnyitott munkafüzetek közül tölthe-
tünk be.
Létrehozás: Új, üres munkafüzetet hoz létre az alapértelmezés
szerinti munkalap-számmal. Megfelel a Ctrl+N billentyűkombináció-
nak. Ha sablon alapján akarunk munkafüzetet létrehozni, akkor in-
kább a Fájl menü Új parancsát adjuk ki.
Makrók megjelenítése: Megjeleníti a Makró párbeszédpanelt,
amelyről makrók futtathatók, törölhetők, valamint új makrókat hozha-
tunk létre. Megfelel az Alt+F8 billentyűkombinációnak.
Másolás: A kijelölt tartalmat, objektumot a vágólapra másolja,
hogy onnan új helyre vagy másik alkalmazással létrehozott doku-
mentumba másolhassuk. Az eredeti tartalom a munkafüzetben
megmarad. Cellatartalom másolás után egyes más műveletek vagy
az ESC billentyű lenyomása kiüríti a vágólapot, ezért a beillesztést a
másolás után azonnal végezzük el.
Mégis : Visszavonja a legutolsó, illetve a listából kiválasztható
számú, korábbi parancsvisszavonó műveletet.
Megnyitás: Megnyit egy munkafüzetet, illetve más, Excelbe tölt-
hető dokumentumot. Megfelel a Ctrl+O billentyűkombinációnak, il-
letve a Fájl/Megnyitás parancsnak.
Mentés: Elmenti a szerkesztett munkafüzetet a megnyitáskori
formátumában és néven. Ha új dokumentumot szerkesztettünk, ak-

kor nevet, tárolási helyet és formátumot is megadhatunk. Megfelel a

Ctrl+S billentyűkombinációnak, illetve a Fájl/Mentés parancsnak,
de az ikon alapállapotban része a Gyorselérési eszköztárnak is.
Mentés másként: A szerkesztett munkafüzetet más helyre, más
néven vagy más formátumban menti el. Megfelel a Fájl/Mentés
másként parancsnak.
Névkezelő: Megjeleníti a Névkezelő párbeszédpanelt, amelyen
új neveket hozhatunk létre vagy a létező neveket szerkeszthetjük,
törölhetjük. A nevekkel érthetőbb, strukturált hivatkozásokat hasz-
nálhatunk a képletekben.
Növekvő sorrend: A táblázat rekordjait az aktuális (kurzort tartal-
mazó) oszlop szerint növekvő sorrendbe rendezi.
Nyomtatási kép és nyomtatás: Új ablakban megjeleníti az aktuális
munkalap nyomtatási képét. Az ablakban megadhatjuk a nyomtatási
paraméterek, oldalbeállítás egy részét is. Megfelel a Fájl/ Nyomta-
tás parancsnak.
Nyomtatási terület kijelölése: Kijelöli a munkalap nyomtatandó
területét (amelyet a parancs kiadása után húzással adunk meg).
Oszlopok beszúrása munkalapra: Egy, vagy a kijelölésnek megfe-
lelő számú oszlopot szúr be. Megfelel a Kezdőlap szalag Cellák/
Beszúrás gombmenü Oszlopok beszúrása a munkalapra paran-
csának.
Oszlopok törlése a munkalapról: Törli az aktuális vagy a kijelölt
cellák oszlopait. Nem kell a teljes oszlopot kijelölni. Megfelel a Kez-
dőlap szalag Cellák/Törlés gombmenü Oszlopok törlése a mun-
kalapról parancsának.
Panelek rögzítése : Az ablaktábla felső sorainak vagy bal osz-
lopainak rögzítését segítő menü, amelynek parancsaival a megadott
sorok, oszlopok akkor is a képernyőn maradnak, ha a többi tartalmat
görgetjük. Például az oszlopfejeket tartalmazó szöveges sort érde-
mes mindig a képernyőn tartani, hogy mindig lássuk, az oszlopok
számai mit tartalmaznak.
Sorok beszúrása a munkalapra: Egy, vagy a kijelölésnek megfe-
lelő számú sort szúr be. Megfelel a Kezdőlap szalag Cellák/ Be-
szúrás gombmenü Sorok beszúrása a munkalapra parancsának.
Sorok törlése a munkalapról: Törli az aktuális vagy a kijelölt cellák
sorait. Nem kell a teljes sort kijelölni. Megfelel a Kezdőlap szalag
Tipp 1729
Cellák/Törlés gombmenü Sorok törlése a munkalapról parancsá-

nak.
Szegélyek : Az aktuális vagy a kijelölt cellák szegélyezésére
használható gombmenü.
Szum: Beilleszti a leggyakrabban használt összegző függvényt a
szerkesztőlécre.
Szűrő: Táblázatok, listák fejlécében be- vagy kikapcsolja a szűrő
funkciót. Segítségével csak a beállított szűrőnek megfelelő tartalmat
jeleníthetjük meg. A szűrés tényét az állapotsor, az oszlopfej jele és
a szűrt sorok azonosítóinak kék színe is jelzi.
Táblázat: A kijelölt tartományt táblázatként jelöli meg. A parancs
megtalálható a Beszúrás szalagon. A táblázat a korábbi listák utóda
és a hivatkozás érdekében elnevezhető. Egy munkalapon több,
névvel rendelkező táblázatot alakíthatunk ki. A táblázat létrehozása-
kor a terület módosítható, majd azonnal megkapja az alapértelme-
zett táblázatformátumot és az Excel bekapcsolja a szűrő funkciót is.
A táblázat neve utólag a Táblázateszközök/Tervezés szalagon
módosítható. Ugyanitt találjuk az Átméretezés gombot, amellyel a
táblázat méretei húzással módosíthatók.
Újraszámolás: Újraszámolja a teljes munkafüzetet. Megfelel az F9
gyorsgombnak. A parancsot megtaláljuk a Képletek szalag Számí-
tás csoportjában is. Inkább ezt használjuk, mert az F9 gombra nem
mindig reagál az új programváltozat.
Visszavonás: Visszavonja az utoljára kiadott, illetve a gomb listá-
jából kiválasztott számú utasításokat.
A menüszalagon nem szereplő

parancsok
Bár a csoport ezt a nevet kapta, találunk az itteni ikonok között
olyanokat, amelyek szerepelnek szalagon. Megjegyezzük, hogy né-
hány parancsot kimondottan a lefelé (korábbi változatokkal) való
kompatibilitás érdekében tartottak meg, és általában sok parancs
csak adott típusú objektum előzetes kijelölése után hajtható végre.

Kisegítő lehetőségek ellenőrzése: A csökkent munkaképességű-

ek számára lehetővé teszi a rendelkezésükre álló segítség ellenőr-
zését.
A szalag ikonállapotúra kicsinyítése: A szalagot annyira össze-
zsugorítja, hogy csak a szalagfülek látszanak. Megfelel a szalagfö-
lön végzett kettős kattintásnak.
Ablak bezárása: Bezárja az aktuális ablakot.
Ablak előző mérete: A maximális ablakméretet megelőző méretre
vált.
Adatvédelmi beállítások: Megjeleníti a Szolgáltatás beállítások
párbeszédpanelt, amelyen a dokumentumkezelés munkaablakának
és a megosztott munkaterület frissítési tulajdonságait állíthatjuk be.
Aktuális tartomány: Kijelöli az aktuális tartományt, vagyis az ak-
tuális cellától minden irányban az első üres sorig, oszlopig terjedő
területet.
Alakzatok alapértelmezésének megadása: Átveszi a kijelölt alak-
zat tulajdonságait és azokat alapértelmezéssé teszi a többi alakzat
számára.
Alsó szegély megjelenítése/elrejtése: Be- vagy kikapcsolja a kije-
lölt terület lefelé utolsó celláinak alsó szegélyét. Ha nem összefüggő
területet jelöltünk ki, akkor a szegélyezést minden egyes területrész
alsó celláin elvégzi.
Árnyék be/ki: Be- vagy kikapcsolja az árnyékot.
Árnyék elmozdítása balra: Az árnyékot balra mozdítja el.
Árnyék elmozdítása felfelé: Az árnyékot felfelé mozdítja el.
Árnyék elmozdítása jobbra: Az árnyékot jobbra mozdítja el.
Árnyék elmozdítása lefelé: Az árnyékot lefelé mozdítja el.
Árnyékeffektusok: Megjeleníti az Árnyékeffektusok nyomógomb-
menüt.
Árnyékok : Megjeleníti az Árnyékok nyomógomb-menüt.
Árnyékszín : Beállítja a kijelölt objektum árnyékszínét.
Átalakítás szabadkézi alakzattá: A kijelölt alakzatot húzással át-
alakíthatóvá teszi.
Áthúzott: Áthúzva formázza a szerkesztőlécen kijelölt szöveget,
vagy cellatartalmat.
Automatikus formázás: Megjeleníti a hagyományos Automatikus
formázás párbeszédpanelt, ahonnan a régi stílusú formákat alkal-

Tipp 1731
mazhatjuk. Ennek csak akkor van értelme a jelenlegi sokkal több

lehetőséget biztosító formázással szemben, ha a munkafüzetet ré-
gebbi formátumban mentjük, és nem akarjuk az új változat lehető-
ségeivel kialakított formát elveszíteni.
Autoszűrő: Az adattáblák automatikus szűrését kapcsolja be vagy
ki. A listák, táblázatok fejében megjelenő szűrőfeltételek beállításá-
val válogathatjuk ki a rekordokat. Megfelel a Kezdőlap/ Rendezés
és szűrésSzűrő parancsnak.
Az összes bezárása: Bezárja az összes megnyitott munkafüze-
tet. A bezárás előtt lehetőséget biztosít a változások elmentésére.
Az összes kijelölése: Egyszerre kijelöli az összes grafikus elemet.
Azonnali küldés: Elektronikusan postázza a munkafüzetet.
Bal oldali kapcsos zárójel: A szerkesztőlécen beszúr egy kapcsos
zárójelet.
Bal oldali kerek zárójel: A szerkesztőlécen beszúr egy kerek záró-
jelet.
Bal szegély megjelenítése/elrejtése: Be- vagy kikapcsolja a kijelölt
terület alsó celláinak bal oldali szegélyét. Ha nem összefüggő terüle-
tet jelöltünk ki, akkor a szegélyezést minden egyes területrész első
celláin elvégzi.
Beillesztés csatolt képként: A vágólaptartalmat frissíthető, a for-
rásterülettel kapcsolatát megőrző képként illeszti be.
Beillesztés és célhely formátumának felvétele: A vágólapra má-
solt tartalmat a célterület formátumának átvételével illeszti be.
Beillesztés és célhely témájának felvétele: A vágólapra másolt
tartalmat a célterület témájának átvételével illeszti be.
Beillesztés és cellaformáz megőrzése: A vágólapra másolt tar-
talmat saját formátumának megtartásával illeszti be.
Beillesztés és a forrás oszlopszélességének megőrzése: A vágó-
lapra másolt tartalmat saját oszlopszélességének megtartásával
illeszti be.
Beillesztés és a forrásformátum megőrzése: A vágólapra másolt
tartalmat saját formátumának megtartásával illeszti be, beleértve az
oszlopszélességet is.
Beillesztés és csak a szöveg megtartása: A vágólapra másolt
tartalomból csak a szöveget illeszti be.

Beillesztés és feltételes formázások egyesítése: A vágólapra má-

solt tartalomból mindent beilleszt úgy, hogy a forrás és célterület
feltételes formázásai egyaránt megmaradnak.
Beillesztés és szegélyek eltávolítása: A vágólapra másolt tarta-
lomból mindent beilleszt a cellaszegélyeket kivéve.
Beillesztés és transzponálás: A vágólapra másolt tartalmat
transzponálva, vagyis a sorokat és oszlopokat felcserélve illeszti be.
Ebből adódóan a célterületen a beillesztés felülírhat tartalmakat,
amire a program figyelmeztet.
Beillesztés hivatkozásként: A vágólapra másolt tartalom helyett a
forrásterületre mutató hivatkozást illeszt be. Ekkor a formázást nem
illeszti be, és a célterület minden egyes cellájába egy, a megfelelő
forrásterületi cellára utaló hivatkozás kerül be. Az üres cellák helyé-
re 0 tartalom kerül.
Beillesztés képként: A vágólaptartalmat képként illeszti be. Cella-
tartalmakkal nem működik.
Beillesztés szabadkézi elemként: Táblagépeken használható, a
vágólapra másolt tartalmat szabadkézi elemként illeszti be.
Bejárási sorrend: Beállítja az űrlapelemek, párbeszédpanelek
vezérlőinek bejárási sorrendjét, amelyet akkor követünk, ha a vezér-
lőelemeket a Tab billentyűvel járjuk be.
Belső függőleges szegély: Be- vagy kikapcsolja a kijelölt terület
celláinak belső függőleges rácsát.
Belső szegélyek: Be- vagy kikapcsolja a kijelölt terület celláinak
belső rácsát.
Belső vízszintes szegély: Be- vagy kikapcsolja a kijelölt terület
celláinak belső vízszintes rácsát.
Betűszín kiválasztása: Beállítja a szerkesztőléc kijelölt szövegé-
nek betűszínét. Minden egyes kattintással a színlista következő
elemét állítja be.
Beviteli lista (ActiveX-vezérlő): Active-X vezérlőelemet (Combo-
Box) illeszt be.
Beviteli lista (Űrlap-vezérlőelem): Űrlap-vezérlőelemet hoz létre.
A lista adatforrásaként cellatartományt is megadhatunk a vezérlő
tulajdonságai közt.

Tipp 1733
Cellák felosztása: Az egyesített cellákat ismét felosztja. Megfelel

a Kezdőlap szalag Cellaegyesítés/Cellák szétválasztása paran-
csának.
Cellastílusok szerkesztése: Megjeleníti a hagyományos Stílus
párbeszédpanelt, amelyen a korábbi programváltozatoknak megfe-
lelő módon állíthatjuk be a formátumot.
Cellatartalom felolvasása: Angol kiejtéssel felolvassa a kijelölt
cellák tartalmát.
Cellatartalom felolvasása adatbevitelkor: Az adatbevitel után, ha
elhagyjuk a cellát felolvassa a rögzített tartalmat.
Cellatartalom felolvasása oszloponként: A Cellatartalom felol-
vasása parancs felolvassa az aktuális cella feletti tartomány celláit
is.
Cellatartalom felolvasása soronként: A Cellatartalom felolva-
sása parancs felolvassa az aktuális cellát a sorban követő tarto-
mány celláit is.
Cellatartalom felolvasása/felolvasás leállítása: Leállítja, vagy újra-
indítja a hosszabb felolvasást.
Címke (űrlap-vezérlőelem): Űrlapon csak állandó megjelenítésre
szolgáló szöveges vezérlőelemet hoz létre.
Csak számok: Képernyő-bevitelnél számokat rögzít. Táblagé-
peknél, digitalizáló tábla használatánál fordul elő.
Csatolt beillesztés: A vágólapra másolt tartalom helyett a forrás-
területre mutató hivatkozást illeszt be. Ekkor a formázást nem illeszti
be, és a célterület minden egyes cellájába egy, a megfelelő forráste-
rületi cellára utaló hivatkozás kerül be. Ennek megfelelően a forrás-
terület változásai azonnal megjelennek a célterületen. Az üres cellák
helyére 0 tartalom kerül.
Csoportpanel (űrlap-vezérlőelem): Rádiógombokat (választókap-
csolókat) csoportosító vezérlőelemet hoz létre munka-, diagram-
vagy párbeszédlapon. A csoportelemként megadott rádiógombok
közül csak az egyiket lehet lenyomni.
Csökkenő sorrend: Csökkenő sorrendbe rendezi az aktuális listát,
táblázatot. A rendezés alapja az aktuális cella oszlopa lesz.
Diagram beszúrása: Megjeleníti a Diagram beszúrása párbe-
szédpanelt, amelyen az előzetesen kijelölt cellákból diagramot hoz-
hatunk létre. Megfelel a Beszúrás szalag Diagramok csoportneve

melletti ikonra kattintásnak, illetve az e csoportban található

gombmenük Minden diagramtípus parancsának.
Dokumentum: A dokumentumablak vezérlő ikonja, amelynek me-
nüjéből méretezhetjük, bezárhatjuk az ablakot.
Dokumentum helye: Megnyitja az internetböngészőt és betölti a
listán kiválasztott, korábban már felkeresett webhely kezdő oldalát.
Dollárjel: $ karaktert szúr a szerkesztőlécbe vagy az aktuális cel-
lába.
Döntés balra: A rajzelemet balra dönti.
Döntés felfelé: A rajzelemet felfelé dönti.
Döntés jobbra: A rajzelemet jobbra dönti.
Döntés lefelé: A rajzelemet lefelé dönti.
Drótváz: A kiválasztott térbeli rajzelemet drótvázként ábrázolja.
Egyenes összekötő: Vonalat húz az egérrel megadott végpontok
között. 0, 45, 90 fokban dőlő szakaszokat a Shift gomb lenyomása
mellett rajzoljunk.
Egyenes összekötő nyíllal: Nyílban végződő vonalat húz az egér-
rel megadott végpontok között. 0, 45, 90 fokban dőlő szakaszokat a
Shift gomb lenyomása mellett rajzoljunk.
Egyéni nézetek: Lista a rögzített egyéni nézetekkel.
Egyenlőségjel: = karaktert szúr a szerkesztőlécbe vagy az aktuá-
lis cellába. Az ilyen jellegű gombokat akkor használjuk, ha a billen-
tyűzet ékezetes karakter bevitelére átdefiniált billentyűinek haszná-
lata nélkül akarunk képletet szerkeszteni.
Egyetlen weblap (*.mht): A munkalapot egyetlen weblapként
menti el.
Elérhetőségünk: Betölti az internetböngészőt és abban megnyitja a
Microsoft Kapcsolatfelvétel oldalát.
Ellipszis: Ellipszis rajzelemet hoz létre az alapértelmezett tulaj-
donságokkal. Az ellipszis tengelyeit, méretét húzással adjuk meg.
Elmozdítás balra: A kijelölt objektumokat képpontonként, kis lépé-
sekben mozgatja balra a Rácsra ugrás vagy az Alakzathoz igazo-
dás beállítás kikapcsolt állapota esetén, illetve rácspontonként, ha a
Rácsra ugrás vagy az Alakzathoz igazodás beállítást bekapcsol-
tuk.
Elmozdítás felfelé: A kijelölt objektumokat felfelé mozgatja.
Elmozdítás jobbra: A kijelölt objektumokat jobbra mozgatja.
Tipp 1735
Elmozdítás lefelé: A kijelölt objektumokat lefelé mozgatja.

Elosztott: A bekezdés margói, illetve a cellahatárok között egyen-
letesen elosztja a szöveget.
Előbbre hozás: A kijelölt objektumot eggyel előrébb mozgatja az
objektumok sorában.
Előbbre hozás : Az objektum sorrendjén módosító gombmenü.
Előrehozás: A kijelölt objektumot legelőre mozgatja az objektu-
mok sorában.
a munkalapot vagy az egész munkafüzetet. Megegyezik a Fájl me-
nü Mentés és küldésKüldés mellékletként parancsával.
Engedély: A tartalomvédelmi szolgáltatást állítja be.
Értékek beillesztése: A vágólaptartalomból csak a forrástartalom
értékeit illeszti be.
Értékek és a forrásformátum beillesztése: A vágólaptartalomból a
forrásterület értékeit és formátumát illeszti be.
Értékek és a számformázás beillesztése: A vágólaptartalomból a
forrásterület értékeit számformátumával együtt illeszti be.
Eset : Az esetek kiválasztására szolgáló nyomógomb-menü.
Fájlfrissítés: Ismét betölti a korábban betöltött, lekérdezett állo-
mányt.
Félig áttetsző árnyék: A kiválasztott objektumon félig áttetsző ár-
nyékot állít be.
Felirat (Active-X vezérlő): Csak állandó megjelenítésre szolgáló
szöveges vezérlőelemet hoz létre. A felhasználóhoz szóló nevet,
utasítást, figyelmeztetést tartalmazó feliratelem készítését segíti elő.
Elhelyezhetjük munka-, diagram- vagy párbeszédlapon.
Felsorolás és számozás: Felsorolásjellel látja el a kijelölt bekez-
déseket.
Felső szegély megjelenítése/elrejtése: Be- vagy kikapcsolja a ki-
jelölt terület felfelé első celláinak felső szegélyét. Ha nem összefüg-
gő területet jelöltünk ki, akkor a szegélyezést minden egyes terület-
rész első celláin elvégzi.
Felület: Beállítja a térhatású alakzat felületét.
Felület anyaga: Beállítja a térhatású alakzat anyagát.
Fém: Beállítja a térhatású alakzat anyagát.

Fényerő : A kijelölt kép fényerején módosító gombmenü.

Fényképezőgép: A kijelölt objektumokat a vágólapra másolja,
ahonnan a relatív helyzetük megőrzésével illeszthetők be máshová.
Ferde szegély felfelé: A kijelölt cellák bal alsó és jobb felső sarka
között egy belső átlós szegélyvonalat jelenít meg, illetve törli azt.
Firka: A legtöbb csomóponttal rendelkező szabadkézi görbét ké-
szít mindaddig, amíg nyomva tartjuk az egér bal gombját. A helyi
menü Csomópontok szerkesztése parancsával töréspontonként
szer módosítható.
Forgatás balra 90 fokkal: A kijelölt rajzelemeket balra forgatja.
Forgatás jobbra 90 fokkal: A kijelölt rajzelemeket jobbra forgatja.
A Shift billentyű lenyomva tartása mellett alkalmazva a forgatási
irány megfordul.
Formázás beillesztése: A vágólap tartalmából csak a formátumot
illeszti be.
Frissítések keresése: Megjeleníti az update.microsoft.com web-
hely vonatkozó oldalát, ahonnan az Excel frissítésére vonatkozó
információkhoz juthatunk és programfrissítéseket tölthetünk le.
Függőleges tükrözés: A kijelölt elemeket függőleges tengelyre
tükrözi.
Függőlegesen elosztott: Függőleges irányban egyenletesen el-
osztja a szöveget a bekezdés vagy cella felső és alsó margói között.
Gomb (űrlap-vezérlőelem): Gombot hoz létre a munka-, diagram-
vagy párbeszédlapon.
Görbe: Töréspontjaival megadható (Bézier-jellegű) görbét hoz
létre.
Görgetősáv (Active-X vezérlő): Gördítősáv ikon, az egy képernyő-
nél szélesebb vagy hosszabb lapok sorainak és oszlopainak megje-
lenítését segítő árnyékolt gördítősávot hoz létre.
Görgetősáv (űrlap-vezérlőelem): Gördítősáv ikon, az egy képer-
nyőnél szélesebb vagy hosszabb lapok sorainak és oszlopainak
megjelenítését segítő árnyékolt gördítősávot hoz létre.
Gyorselérési eszköztár testre szabása: A gyorselérési eszköztár
végén látható ikon, amellyel a testre szabási parancsokat jeleníthet-
jük meg.

Tipp 1737
Háromszög: Egyenlő szárú háromszög alakzatot rajzol az egérrel

megadott befoglaló sarkok között. A Shift gomb lenyomása mellett
(olykor) egyenlő oldalú háromszög rajzolható.
Hátraküldés: A kijelölt objektumot leghátulra mozgatja az objek-
tumok sorában.
Hátrébb küldés: A kijelölt objektumot hátrébb mozgatja az objek-
tumok sorában.
Hátrébb küldés: Az objektum sorrendjén módosító gombmenü.
Hatványozásjel: ^ karaktert szúr a szerkesztőlécbe vagy az ak-
tuális cellába.
Helyesírás: Helyesírás-ellenőrzést végez a szerkesztett doku-
mentumban. Megegyezik a Korrektúra lap Nyelvi ellenőrzés/ He-
lyesírás parancsával. A kijelölt részlet vagy az aktuális munkalap,
illetve diagram tetszőleges részén elhelyezkedő szöveg helyesírását
ellenőrzi. Ha a program a szótárában nem szereplő szóra akad, ak-
kor a megjelenő párbeszédpanelben módunk van az esetleges hi-
bás beírás javítására. A megfelelő gyorsbillentyű: F7.
Irány: Meghatározza a térbeli alakzat kihúzásának irányát.
Írható/olvasható: Váltókapcsoló, amellyel a munkafüzet írásvédett
(csak olvasható) és írható beállítása között váltunk. Ha hálózatos
üzemmódban vagyunk és valaki más már megnyitotta írásra is az
adott munkafüzetet, akkor a kapcsoló nem működik, kizárólag egy
felhasználó rendelkezhet egyszerre írási joggal.
Ismétlés: Megismétli az utolsó parancsot.
Ív: Negyed ellipszisívet rajzol. Körívhez a művelet közben tartsuk
nyomva a Shift billentyűt is.
Jelölőnégyzet (Active-X vezérlő): Jelölőnégyzet mezőt hoz létre a
párbeszédpanelen. A mező „kipipálása” jelöli az adott feltétel kivá-
lasztását. A feltételt a mező neve jelzi.
Jelölőnégyzet (űrlap-vezérlőelem): Jelölőnégyzet mezőt hoz létre
űrlapon. A mező „kipipálása” jelöli az adott feltétel kiválasztását. A
feltételt a mező neve jelzi.
Jobb oldali kapcsos zárójel: A szerkesztőlécen beszúr egy kap-
csos zárójelet.
Jobb oldali kerek zárójel: A szerkesztőlécen beszúr egy kerek
zárójelet.

Jobb szegély megjelenítése/elrejtése: A kijelölt tartomány cellái-

nak jobb oldalán vagy kijelölés nélkül az aktuális cella jobb oldalán
egyvonalas szegélyt rajzol.
Jobbra nyíl: Jobbra mutató nyíl alakzatot rajzol, amely felveszi az
alapértelmezett tulajdonságokat. Az alakzat méretét húzással adjuk
meg.
Karakterkombinációk: A karakterek kombinációjának beillesztésé-
re használható (inkább keleti nyelvekben).
Kép (Active-X vezérlő): Képet illeszt be munkalapra, párbeszéd-
panel egy lapjára, dokumentumba vagy űrlapra.
Képként : A vágólaptartalmat képként beillesztő parancsok
almenüje. A Másolás képként paranccsal a kijelölt tartalmat a kép-
ernyő vagy a nyomtatott megjelenés szerint másolhatjuk a vágólap-
ra.
Képkorrekció visszaállítása: Az eredeti képet állítja vissza, miu-
tán törli a képjavító műveletek hatását.
Képkorrekciós beállítások: A kijelölt kép javítási lehetőségei.
Képletek beillesztése: A vágólaptartalomból csak a képleteket
illeszti be a célterületre.
Képletek és számformázás beillesztése: A vágólaptartalomból a
képleteket a saját számformátumukkal illeszti be a célterületre
Képszín visszaállítása: A képmódosító eljárások közül csak a
színmódosítást vonja vissza.
Kettőspont: karaktert szúr a szerkesztőlécbe vagy az aktuális
cellába.
Kevesebb fényerő: Csökkenti a kijelölt kép fényerejét. Beállítható
a kép helyi menüjéből megjeleníthető Kép formázása párbeszéd-
panel Kép lapján is.
Kevesebb kontraszt: Csökkenti a kijelölt kép kontrasztját. Beállít-
ható a kép helyi menüjéből megjeleníthető Kép formázása párbe-
szédpanel Kép lapján is.
Kicsinyítés: Kicsinyíti a munkalapot.
Kijelölés: Az objektumok kijelölésére szolgáló nyílra vált.
Kimutatás és kimutatás diagram varázsló: Elindítja a hagyomá-
nyos kimutatás varázslót, amely három párbeszédpanel segítségé-
vel hozza létre a kimutatást. A 2010-es változatban ennél egysze-

Tipp 1739
rűbben is kialakíthatjuk a kimutatást a Beszúrás szalag Kimutatás

parancsával.
Kisméretű ablak: Az aktuális munkafüzet ablakát a lehetséges
legkisebb méretére zsugorítja.
Kivonásjel: – karaktert szúr a szerkesztőlécbe vagy az aktuális
cellába.
Kontraszt : A kijelölt kép kontrasztján módosító gombmenü.
Közzététel weblapként: Weblapként menti el a megnyitott fájlt a
megadott helyre. Közzétehetjük a teljes fájlt, vagy annak csak egy
részét. Kiválaszthatjuk a fájl által támogatott böngészőket, átírhatjuk
a címét és megadhatunk egyéb webes beállításokat is.
Küldés Exchange mappába: Az aktív fájlt az általunk megadott
Exchange mappába küldi. Itt a jogosultak számára nyilvános map-
pában közzétehetjük az anyagot.
Küldés levélben: Elektronikus levél szövegeként elküldi az aktuá-
lis munkalap tartalmát.
Küldés véleményezésre: Véleményezésre küldi az aktív doku-
mentumot, létrehoz egy űrlapot a véleményezési kérelemhez, illetve
bekapcsolja és megjeleníti a véleményezéshez szükséges eszközö-
ket, amikor a címzett megkapja a véleményezésre küldött dokumen-
tumot. Ha a dokumentum megosztott helyen található, az e-mail egy
hivatkozást tartalmaz, mellyel elérhető a véleményezendő fájl.
Külső adatok importálása: Megjeleníti az Adatforrás kijelölése
párbeszédpanelt, amelyen megadhatjuk az adatátvétel forrását.
Laptáblák rögzítése: Az aktuális cella bal felső sarkánál rögzíti a
munkalapot, így a „fagyasztott” munkalap alsó és jobb oldali része
mozgatható a gördítősávval, a fagyasztott rész mindig a képernyőn
marad. Ez táblafejjel rendelkező táblázatok (listák) kezelésénél elő-
nyös, ahol az oszlopazonosító sor így mindig a képernyőn tartható.
Látható cellák: Kijelöli a kijelölt tartományon belüli látható cellá-
kat. A rejtett cellákat nem jelöli ki. Ezeken a kijelölésen végrehajtott
változtatások sem jelennek meg.
Lefelé nyíl: Lefelé mutató nyíl alakzatot rajzol, amely felveszi az
alapértelmezett tulajdonságokat. Az alakzat méretét húzással adjuk
meg.

Lefelé vonalkázott szegély: A kijelölt cellák bal felső és jobb alsó

sarka között egy belső átlós szegélyvonalat jelenít meg, illetve törli
azt.
Legördülő listával kombinált beviteli mező: Kombinált legördülő
listapanelt és beviteli mezőt hoz létre a párbeszédlapon. Ez üres
szerkeszthető szöveget tartalmazó mezőből és egy lenyíló vagy le-
hulló panelt megjelenítő listából áll. Ezek a listaelemek csak akkor
jelennek meg, ha a nyílra kattintunk.
Legutóbbi fájl megnyitása: Megjeleníti a Fájl/Legutóbbi ablakot,
amelyben választhatunk a korábban használt mappák és munkafü-
zetek közül.
Lekérdezés szerkesztése: Módosítja az adattáblák lekérdezését.
Lekérdezési paraméterek: Módosítja az adattáblák lekérdezésére
szolgáló paramétereket.
Lekerekített téglalap: Lekerekített sarkú derékszögű négyszöget
rajzol az egérrel megadott sarkok között. Ha szabályos négyzetet
akarunk rajzolni, akkor a Shift gomb lenyomása mellett rajzoljunk. A
Ctrl gomb nyomva tartása közben a rajzot a középpontjától minden
irányban egyszerre növekedően rajzoljuk. A lekerekítés mértéke
utólag, a sárga fogantyú húzásával módosítható.
Lekerekített téglalap feliratnak: Lekerekített sarkú, nyíllal kiegé-
szített derékszögű négyszöget rajzol az egérhúzással megadott
sarkok között. Ha szabályos négyzetet akarunk rajzolni, akkor a
Shift gomb lenyomása mellett rajzoljunk. A Ctrl gomb nyomva tar-
tása közben a rajzot a középpontjától minden irányban egyszerre
növekedően rajzoljuk. A lekerekítés mértéke utólag, a sárga fogan-
tyú húzásával módosítható. A feliratot az alakzat helyi menüjének
Szöveg szerkesztése parancsával adjuk hozzá.
Léptetőnyíl (Active-X vezérlő): A kijelzett érték növelésére vagy
csökkentésére használjuk. Az Objektumok formázása panel Ve-
zérlés lapján a Csatolás mezőben adjuk meg, hogy a munkalapon
melyik cella értékének változtatására alkalmazzuk az ikont. Ugyan-
csak ezen a lapon adjuk meg a cella értékének határait (minimális
és maximális értékét), illetve az egyes lépések közét (Léptetési tá-
volság).
Léptetőnyíl (űrlap-vezérlőelem): Lásd fentebb.

Tipp 1741
Létrehozás: Új, üres munkafüzetet hoz létre Az Excel beállításai

párbeszédpanelen megadott munkalap-számmal.
Lista (Active-X vezérlő): Listapanelt hoz létre a munka-, diagram-
vagy párbeszédlapon.
Lista (űrlap-vezérlőelem): Szöveges elemekből álló listapanelt
hoz létre a munka-, diagram- vagy párbeszédlapon. Ennek elemeit
kijelölhetjük vagy kiválaszthatjuk. Ha az objektumra az egér jobb
gombjával kattintva megjelenített kurzormenü Objektum formázása
parancsát választjuk, akkor a megjelenő párbeszédpanel Vezérlés
lapjának Bemeneti tartomány mezőjében adjuk meg, hogy melyik
munkalap-cellából származó értékeket választjuk. Ezt kijelöléssel is
megadhatjuk.
Lista nyomtatása: Gyorsnyomtatással, minden további paraméte-
rezés nélkül kinyomtatja az aktuális táblázatot (listát).
Lista szinkronizálása: Frissíti a listát a dokumentumtároló helyen
található forrásból.
Listával kombinált beviteli mező (űrlap-vezérlőelem): Kombinált
listapanelt és beviteli mezőt hoz létre a párbeszédlapon. Ez egy
szerkeszthető szöveget tartalmazó mezőből és egy lenyíló vagy le-
hulló panelt megnyitó listából áll.
Másolás képként: A kijelölt tartalmat a képernyőn vagy a nyom-
tatásban megjelenő formában a vágólapra másolja.
Matt: Beállítja a térhatású alakzat felületét.
Mégis: Érvényteleníti az utolsó visszavonó parancsot.
Megnyitás: Megnyit egy lemezen tárolt munkafüzetet. Megfelel a
Fájl menü Megnyitás parancsának). Egyszerre több állományt is
nyitva tarthatunk. A megfelelő gyorsbillentyű: Ctrl+O. A munkafüze-
tek kezelésével a Microsoft Office Excel 2007 – Alapok kötetben
részletesen foglalkozunk.
Megtekintés weblapként: A szerkesztett munkafüzetet mentés
nélkül, a webböngészőben jeleníti meg. A munkafüzet lapjai a bön-
gészőben lapozható módon jelennek meg.
Megvilágítás: Beállítja az alakzat megvilágítását.
Mélység: Beállítja az alakzat térbeli mélységét.
Mentés: Elmenti az aktuális munkafüzetet. Ha korábban még nem
mentettük, nevet kér. A megfelelő gyorsbillentyű: Ctrl+S.

Menüszalag testreszabása: Megjeleníti Az Excel beállításai pár-

beszédpanel Menüszalag testreszabása kategóriáját, amelyben
testre szabhatjuk a menüszalagot.
Méret és pozíció: Megjeleníti a Kép formázása párbeszédpanel
Méret és pozíció kategóriáját, ahol átméretezhetjük a kijelölt képet.
Microsoft Outlook-feladat létrehozása: Új feladatot hoz létre a
Microsoft Office Outlook programban kezelhető módon. Megjeleníti
az Outlook ablakát, amelyben a feladat paramétereit megadhatjuk, a
feladathoz pedig csatolja a munkafüzetet.
Módosítások elvetése és frissítés: Visszatér az adatforrásból ko-
rábban átvett tartalomhoz.
Munkafüzetek összehasonlítása és egyesítése: Egy közös hasz-
nálatú munkafüzet terjesztett másolatainak változásait tekinti át, és
egyesíti a példányokat. A közös munkafüzeteket egy helyre kell
gyűjteni, utána a módosítások ellenőrzése, elfogadása után egye-
síthetők.
Műanyag: Beállítja a térhatású alakzat anyagát.
Művészi effektusok visszaállítása: Visszavonja a képen alkalma-
zott művészi hatásokat.
Nagyítás: A nagyítási skála következő fokozatára nagyítja a
munkafüzetet. A legnagyobb nagyítás 200%.
Nagyítás: Megjeleníti a nagyítási skálát, ahonnan választhatunk a
nagyítások közül.
Nevek kijelölése: Neveket választ ki a névjegyalbumból.
Névjegy: Megjeleníti a Microsoft Excel névjegye párbeszédpanelt,
amelyen a névjegy és licencinformációkon túl a rendszeradatokról is
informálódhatunk.
Normál megvilágítás: Beállítja az alakzat megvilágítását.
Növekvő sorrend: Az aktuális táblázatot az aktuális oszlop adatai
szerint növekvő sorrendbe rendezi.
Nyomtatási kép és nyomtatás: A Fájl/Nyomtatás ablakban meg-
jeleníti az aktuális munkalap nyomtatási képét. Az ablakban megad-
hatjuk a nyomtatási paraméterek, oldalbeállítás egy részét is.
Oldaltörés beszúrása/eltávolítása: Csak a nyomtatást befolyásoló
oldaltörést szúr be az aktuális cella fölé, vagy távolít el. Az oldaltö-
rés eltávolításához a szaggatott vonallal jelzett törés alatti cellába
kell állnunk.
Tipp 1743
Osztásjel: / karaktert szúr a szerkesztőlécbe vagy az aktuális

cellába.
Összeadásjel: + karaktert szúr a szerkesztőlécbe vagy az aktuá-
lis cellába.
Ötágú csillag: Ötágú csillag alakzatot szúr be, amelynek méretét
egérhúzással adjuk meg.
Párhuzamos: A térbeli alakzatokat párhuzamos oldalakkal jeleníti
meg (axonometrikusan).
Parancsgomb (Active-X vezérlő): Gombot hoz létre a munka-,
diagram- vagy párbeszédlapon.
Rajz igazítása a tartalomhoz: Csökkenti a vászon (a rajzobjektum
körül lévő keret) méretét, hogy az pontosan illeszkedjen a rajta lévő
alakzatokhoz.
Rajz méretezése: A kép széleinek levágásával csökkenti a kijelölt
kép méretét.
Rajz növelése: A rajzobjektumok számára a körülvevő keret (a
vászon) növelésével több helyet biztosít.
Rendezés: A kiválasztott listát az aktív cellát tartalmazó oszlop
alapján emelkedő sorrendbe rendezi. Megfelel az Adatok szalag
Rendezés parancsának. Az ikonra kattintással kiadott parancs az
utolsó, menüből indított műveletnél beállított feltételek szerint műkö-
dik. A számokat érték szerint, a szövegeket A-tól Z-ig rendezi nö-
vekvő sorrendbe.
Sorkizárás: Sorkizártan igazítja a kiválasztott cellák, szövegdobo-
zok, gombok vagy diagramszövegek tartalmát.
Sötét: A térbeli alakzat színét állítja.
Sötét tónus: Az aktuális vagy kijelölt cella háttérszínét szürkére
állítja, alakzat esetén megjeleníti az Alakzat formázása párbeszéd-
panelt, kiválasztott képnél a Kép formázása párbeszédpanelt.
Speciális dokumentumtulajdonságok: Megjeleníti a dokumentum
adatlapját, ahol a tulajdonságokat beállíthatjuk és lekérdezhetjük.
Stílus : Megjeleníti a stíluslistát, ahonnan a kijelölt vagy aktuá-
lis cellák számára megjelenési stílust állíthatunk be.
Súgó: Megjeleníti a Microsoft Office Excel Súgója ablakot.
Szabadkézi elemek másolása szövegként: A tábla PC-n írt ele-
meket szövegként másolja a vágólapra. A hagyományos módon
szerkesztett táblázat esetében megegyezik a vágólapra másolással.

Szabadkézi eszköztár bezárása: Menü, a tábla PC-n bezárja a

szabadkézi bevitel eszköztárát.
Szabadkézi rajzolás: A tábla PC-n, beviteli táblán lehetővé teszi
a kézi rajzolást.
Szabadkézi sokszög: A kattintásokkal megadott csomópontokkal
szabadkézi sokszögvonalat rajzol. A rajzolást kettős kattintással,
vagy az Esc billentyűvel fejezzük be. A kijelölt sokszögvonal görbe
helyi menüjének Csomópontok szerkesztése parancsával a vonal
csomópontonkénti érintő állításával és más eszközökkel módosítha-
tó (például új csomópont szúrható be, az egyenesek görbékké ala-
kíthatók). A forma a végpontok között az aktív kitöltő színnel és min-
tával kitölthető.
Számológép: Megjeleníti a Windows kellékei közül a számológé-
pet, amelynek normál és „tudományos” nézetét is használhatjuk.
Százalékjel: % karaktert szúr a szerkesztőlécbe vagy az aktuális
cellába.
Szegély rajzolása: A kurzort ceruzává változtatja, mellyel szegé-
lyeket rajzolhatunk közvetlenül az Excel rácsvonalára.
Szegély törlése: Szegélyt vagy rácsszegélyt töröl.
Szegélyek rajzolása: Csoportgomb, amelynek elemeivel a szegé-
lyek tulajdonságainak beállítása mellett szegélyeket rajzolhatunk és
törölhetünk.
Szegélyrácsvonal rajzolása: Szegélyt vagy rácsszegélyt rajzol az
egérhúzással megadott cellatartomány szélén és belsejében.
Szegélyvonal rajzolása: Szegélyt rajzol az egérhúzással meg-
adott cellatartomány szélén.
Szorzásjel: * karaktert szúr a szerkesztőlécbe vagy az aktuális
cellába.
Szögletes összekötő: Szögletes összekötő vonalat hoz létre az
egérhúzással megadott helyen és méretben. A törésvonal helye ké-
sőbb húzással módosítható.
Szögletes összekötő nyíllal: Szögletes, zárópontján nyíllal kiegé-
szített összekötő vonalat hoz létre az egérhúzással megadott helyen
és méretben. A törésvonal helye később húzással módosítható.
Szövegmező (Active-X vezérlő): Szöveg beviteli mezőt helyez el
egy munkalapon, párbeszédpanelen, diagramon, dokumentumban
vagy űrlapon.

Tipp 1745
Szövegmező (űrlap-vezérlőelem): Szövegbeviteli mezőt hoz létre

a párbeszédlapon. A mezőbe számokat, szöveget, cellahivatkozást
írhatunk.
Tagolási szimbólumok: A munkalapon vázlatot alakít ki, utána
megjeleníti a vázlatszimbólumokat, illetve a tagoló jeleket. Ha a
meglévő vázlaton ezek a jelek már láthatók, akkor az ikonra kattin-
tás elrejti őket.
Távlati: A térbeli objektumokat perspektivikusan ábrázolja.
Téglalap: Derékszögű négyszöget rajzol az egérrel megadott
sarkok között. Ha szabályos négyzetet akarunk rajzolni, akkor a
Shift gomb lenyomása mellett rajzoljunk. A Ctrl gomb nyomva tar-
tása közben a rajzot a középpontjától minden irányban egyszerre
növekedően rajzoljuk.
Teljes képernyős nyomtatási kép: A hagyományos teljes képer-
nyős nyomtatási képre vált, amelyet a 2010-es változatban nem is
érhetünk el másképpen.
Teljes számolás: Újraszámolja a munkafüzetet.
Térhatás : Térhatást állít az almenüből kiadható paranccsal a
kiválasztott alakzaton.
Térhatás: A térhatás csoport gombja.
Térhatás be/ki: A térhatás megjelenését be- vagy kikapcsolja.
Térhatású szín : Beállítja a térhatás színét.
Tetszőleges forgatás: Az objektumot tetszőleges szöggel forgatja
el, melyet egérhúzással adunk meg (a kerek, zöld fogantyú mozga-
tásával).
További árnyékszínek: A színválasztó párbeszédpanel segítsé-
gével állítja be az árnyék színét.
További szegélyszínek: A színválasztó párbeszédpanel segítsé-
gével állítja be a szegély színét.
További térhatású színek: A térhatású színek csoport gombja.
További vezérlők: A listán nem szereplő, további Active-X vezér-
lők beillesztésére szolgál.
Több fényerő: Növeli a kijelölt kép fényerejét. Beállítható a kép
helyi menüjéből megjeleníthető Kép formázása párbeszédpanel
Kép lapján is.

Több kontraszt: Növeli a kijelölt kép kontrasztját. Beállítható a

kép helyi menüjéből megjeleníthető Kép formázása párbeszédpa-
nel Kép lapján is.
Több objektum kijelölése: Egymás után több vezérlőobjektum
kiválasztását biztosítja. A kiválasztáshoz párbeszédpanelt jelenít
meg, amelyen jelölőnégyzetekkel adjuk meg a kiválasztandó eleme-
ket.
Tulajdonságlap: Megjeleníti a vezérlőelem-objektum tulajdonság-
lapját.
Új adatbázis-lekérdezés: Új adatbázis-lekérdezést hoz létre a
külső adatok eléréséhez.
Űrlap: Az aktuális táblázat, adatbázis adatait űrlapon keresztül
módosítja.
Választógomb (Active-X vezérlő): Választókapcsolót hoz létre a
munka-, diagram- vagy párbeszédlapon. A kapcsoló lehet egy cso-
portmezőn belüli választókapcsoló (rádiógomb) – ezeket utólag cso-
portosítjuk kijelölésüket követően.
Választógomb (űrlap-vezérlőelem): Választókapcsolót hoz létre
űrlapon. A kapcsoló lehet egy csoportmezőn belüli választókapcsoló
(rádiógomb) – ezeket utólag csoportosítjuk kijelölésüket követően a
Csoportpanel (űrlap-vezérlőelem) segítségével.
Váltógomb: Váltógombot helyez el egy munkalapon, párbeszéd-
panelen, diagramon, dokumentumban vagy űrlapon. A váltógomb
kattintáskor benyomódik, megismétlésekor felenged.
Változtatások visszaküldése: Visszaküldi a véleményezésre ka-
pott anyagot.
Véleményezés vége: A véleményezésre kapott anyag ellenőrzésé-
nek befejezése.
Vessző: , karaktert szúr a szerkesztőlécbe vagy az aktuális cellá-
ba.
Világos: Világos színt állít az almenüből kiadható paranccsal a
kiválasztott alakzaton.
Világos tónus: Az aktuális vagy kijelölt cella háttérszínét világos-
szürkére állítja, alakzat esetén megjeleníti az Alakzat formázása
párbeszédpanelt, kiválasztott képnél a Kép formázása párbeszéd-
panelt.

Tipp 1747
Visszavonás: Többlépcsős visszaállító parancs. A legördített lis-

tából választjuk ki azokat a parancsokat, amelyek kiadása előtti ál-
lapotot akarjuk visszaállítani. Megtalálható a Gyorselérési eszköz-
tárban is. Gyorsbillentyű: Ctrl+Z vagy Alt+Backspace.
Vízszintes tükrözés: A kijelölt elemeket vízszintes tengelyre tükrö-
zi.
Vonalszín: A kiválasztott rajzelemek határoló vonalainak színét
állítja be. A További vonalszínek paranccsal itt is egyéni színbeállí-
tást készíthetünk. Eredetileg a Kezdőlap szalag Betűtípus/Szegély
nyomógombjának almenüje.
Vonaltípus : Vonaltípus beállító lista. Eredetileg a Kezdőlap sza-
lag Betűtípus/Szegély nyomógombjának almenüje.
Webes beállítások: Megjeleníti a Webes beállítások párbeszéd-
panelt, amelyen beállíthatjuk, hogyan jelenjenek meg az Excel ada-
tai, ha webböngészőn nézik őket. Ugyanezt a párbeszédpanelt jele-
níthetjük meg Az Excel beállításai párbeszédpanel Speciális cso-
portjából is.
WordArt függőleges szöveg: A szöveget függőlegesen írja úgy,
hogy a betűk egymás fölé kerülnek.
Fájl lap
A Fájl szalagfülből legördíthető menü parancsai, illetve olyan paran-
csok, amelyek funkció (fájlkezelés) szerint ide tartoznak.
Kisegítő lehetőségek ellenőrzése: A csökkent munkaképességű-
ek számára lehetővé teszi a rendelkezésükre álló segítség ellenőr-
zését.
Aláírások megtekintése: Megjeleníti az Aláírások munkaablakot
a dokumentum hitelességét és épségét biztosító aláírásokkal.
Beadás: A dokumentumot a közös dokumentumtároló helyre adja
be.
Beállítások: Megjeleníti Az Excel beállításai párbeszédpanelt,
amelyen a testre szabást elvégezhetjük.
Bezárás: Bezárja az aktuális munkafüzetet, a változások elmen-
tésére a bezárás előtt lehetőséget biztosít.

Bináris Excel munkafüzet: A szerkesztett munkafüzetet a 2007-

es bináris (.xlsb) formátumban menti el. Ez gyors mentésre és betöl-
tésre optimalizált, de kevesebb lehetőséget biztosít, mint az XML
alapú formátumok.
Digitális aláírás hozzáadása: Megjeleníti a „piacteret” vagy a Di-
gitális azonosító beszerzése párbeszédpanelt, amelyen egy har-
madik partnertől származó digitális aláírást szerezhetünk be, vagy
saját digitális azonosítót hozhatunk létre. Ez utóbbi esetben azon-
ban csak mi ellenőrizhetjük a dokumentum hitelességét és csak
azon a számítógépen, amelyen létrehoztuk.
Dokumentum titkosítása: Titkosítja a dokumentumot. A titkosított
fájl tartalmát ezt követően csak a megadott jelszó ismeretében nyit-
hatjuk meg. Fontos, hogy a jelszót jól jegyezzük meg, különben nem
férhetünk hozzá a fájlhoz, és a jelszó nem kereshető vissza.
Dokumentum vizsgálata: Ellenőrzi a rejtett metaadatokat és sze-
mélyes információkat, nem látható tartalmat.
Dokumentumkezelési kiszolgáló: A dokumentumot hálózaton el-
érhető kiszolgálóra menti el.
Előkészítés: Az Előkészítés almenü, e menüben állítható be a
digitális aláírás, titkosítható a dokumentum, korlátozható az enge-
dély stb.
a munkalapot vagy az egész munkafüzetet.
Engedély megtekintése: Bemutatja az engedélyeket…
Engedélykorlátozás: Almenü, amelyben korlátozhatjuk az enge-
délyeket.
Excel 97-2003 verziójú munkafüzet: A fájlt a korábbi változatok
(.xls) bináris formátumában új néven menti el.
Excel-munkafüzet: A fájlt a 2007-es változat XML alapú (.xlsx)
formátumában új néven menti el.
Fájlhivatkozások szerkesztése: A képletekben elhelyezett munka-
füzet-hivatkozások szerkesztésére, megszakítására, megnyitására,
váltására szolgál.
Füzetvédelem: Segítségével elkerülhetjük a munkafüzet-szer-
kezet és tartalom nem kívánt módosításait.

Tipp 1749
Füzetvédelem : A munkafüzet védelmének menüje, ahonnan

beállíthatjuk a lap vagy munkafüzet védelmét, jelszavas titkosítását,
beállíthatjuk a digitális aláírást, illetve véglegesként jelölhetjük meg
a dokumentumot.
Hitelesítő adatok kezelése: A dokumentumhitelesítéssel kapcsola-
tos információkat jelenít meg a Microsoft Office Online webhelyről.
Internetes fax: Miután bejelentkeztünk egy faxszolgáltatóhoz, a
dokumentumot faxra, illetve ilyen üzenetet fogadni képes kiszolgáló-
ra küldi.
Kilépés: Befejezi a program futását, a módosított fájlok mentésére
figyelmeztet és lehetőséget ad.
Kiszolgáló: Ha hozzáféréssel rendelkezünk egy Excel-szolgál-
tatások kiszolgálóhoz, amely egy Microsoft Office SharePoint Server
2007-kiszolgálót futtató kiszolgáló, és az képes az Excel Calculation
Services futtatására, a munkafüzetet közzétehetjük ezen a kiszolgá-
lón, így más felhasználók hozzáférhetnek az adatokhoz egy böngé-
sző segítségével, a Microsoft Office Excel Web Access szolgáltatá-
son keresztül. A kiszolgálót itt adjuk meg.
Kivétel: Szerkesztésre kivesz egy dokumentumot a közös doku-
mentum-kiszolgáló helyről.
Kivétel elvetése: Visszavonja a kivételt egy Microsoft Windows
SharePoint Services 3 webhelyen található tárból és elveti a válto-
zásokat.
Kompatibilitás ellenőrzése: Megkeresi az Excel korábbi verziói-
ban nem ismert funkciókat, ezek úgyis elvesznének a korábbi válto-
zatnak megfelelő formátumba mentés során.
Konvertálás Office Open XML formátumba: A korábbi változatnak
megfelelő formátumból a 2007-es xlsx formátumba alakítja át a
munkafüzetet.
Korlátlan hozzáférés: A tartalomvédelmi szolgáltatás ügyfélprog-
ramjának letöltése után változtathatunk a hozzáférésen.
Korlátozott hozzáférés: A tartalomvédelmi szolgáltatás ügyfél-
programjának letöltése után változtathatunk a hozzáférésen.

Közzététel : Almenü, ahonnan az Excel szolgáltatások, a közös

dokumentumkezelési kiszolgáló és munkaterület érhető el.
Közzététel PDF vagy XPS formátumban: Akkor érhető el, ha a
Bővítmények keresése funkcióval telepítettük a megfelelő konver-
tert.
Küldés : Almenü, amelyből e-mail és fax küldhető.
Küldés e-mailben PDF melléklettel: Akkor érhető el, ha a Bővít-
mények keresése funkcióval telepítettük a megfelelő konvertert.
Küldés e-mailben XPS melléklettel: Akkor érhető el, ha a Bővít-
mények keresése funkcióval telepítettük a megfelelő konvertert.
Lapvédelem: A munkafüzet lapjainak módosítás elleni védelme
jelszóval.
Legutóbbi fájl megnyitása: Megjeleníti a Fájl/Legutóbbi ablakot,
amelyben választhatunk a korábban használt mappák és munkafü-
zetek közül.
Létrehozás: Új, üres munkafüzetet hoz létre Az Excel beállításai
párbeszédpanelen megadott lapszámmal.
Makróbarát Excel-munkafüzet: A makrókat támogató XML alapú,
Excel 2007-2010-es (.xlsm) formátumban menti a munkafüzetet.
Megjelölés véglegesként: A közös dokumentumkezelő helyen
tárolt fájlhoz „kész” tulajdonságot ad, majd menti.
Megnyitás: Megnyit egy lemezen tárolt munkafüzetet. Egyszerre
több állományt is nyitva tarthatunk. A megfelelő gyorsbillentyű:
Ctrl+O.
Mentés: Elmenti az aktuális munkafüzetet. Ha korábban még nem
mentettük, nevet kér. A megfelelő gyorsbillentyű: Ctrl+S.
Mentés más formátumban: A fájlt más néven, helyre vagy más
formátumban menti.
Mentés más formátumban : Almenü, amelyben a különböző
mentési formátumok közül választhatunk, majd mentünk.
Mentés másként: Más néven, illetve helyre menti a fájlt.
Munkafolyamat-feladatok megtekintése: A közös dokumentum-
tárba helyezett fájlokkal kapcsolatos műveletek áttekintése.
Munkafolyamatok: A közös dokumentumtárba helyezett fájlokkal
kapcsolatos műveletek.

Tipp 1751
Nyomtatás: Paraméterezés után kinyomtatja az aktuális munka-

lapot. Gyorsbillentyű: Ctrl+P. A munkalapba ágyazott diagramok
nyomtatásához diagramablakba kell lépni.
Nyomtatási kép és nyomtatás: Új ablakban megjeleníti az aktuális
munkalap nyomtatási képét. Az ablakban megadhatjuk a nyomtatási
paraméterek, oldalbeállítás egy részét is. Gyorsbillentyű: Ctrl+F2.
Nyomtatási kép és nyomtatás : Almenü, ahonnan a nyomtatás-
sal kapcsolatos parancsok kiadhatók.
OpenDocument számolótábla: A munkafüzetet OpenDocument
számolótábla formátumban menti el.
Tulajdonságok: A munkalap felett megjeleníti a Dokumentum
tulajdonságai munkaablakot. Ezen módosíthatunk a dokumentum
alapvető leíró tulajdonságain, illetve a Dokumentum tulajdonsá-
gai/Speciális tulajdonságok paranccsal megjeleníthetjük a doku-
mentum korábbi adatlapját.
Kezdőlap
Alapvető parancsok, amelyeket általánosan használunk. Az Excel
betöltésekor ez az alapértelmezett szalag.
A Kezdőlap szalag és alapértelmezett gyorsgombjai

Adatlapok formázása: Megjeleníti a Cellák formázása párbe-
szédpanelt, amelynek lapjain beállíthatjuk a cella tartalmának típu-
sát (szám, szöveg, pénznem, dátum stb.), betűtípusát, a cella hátte-
rét, szegélyét, védelmét. Gyorsbillentyű: Ctrl+1.
Adatsávok: Almenü, amelyen a cellaértékek értékarányos sávos
adatjelölővel ábrázolását adjuk meg. A sávok balra igazítva jelennek
meg a cellában.
Aláhúzott: Az aláhúzás és dupla aláhúzás parancsok almenüje.

Aláhúzott : A kijelölt szövegrészen, illetve cellatartalmakon alá-

húzott formázást alkalmaz.
Alapértelmezett szélesség: Párbeszédpanelen kéri a normál osz-
lopszélesség megadását. Ezt karakterméretben adjuk meg.
Alsó dupla szegély: Kettős szegélyt alkalmaz a kijelölt terület alsó
cellái alatt.
Alsó szegély: Egyvonalas szegélyt alkalmaz a kijelölt terület alsó
cellái alatt.
Átlag: Beszúrja az Átlag függvényt, amellyel kiszámolja az előzete-
sen kijelölt cellák átlagát, vagy kijelölés nélkül lehetőséget ad az
átlagolandó terület kiválasztására.
Átlag alatt: Az előzetesen kijelölt tartományban az átlag alatti cel-
lákat feltételesen formázza.
Átlag felett: Az előzetesen kijelölt tartományban az átlag feletti
cellákat feltételesen formázza.
Automatikus oszlopszélesség: Az aktuális oszlop vagy kijelölt
oszlopok szélességét az oszlopban található legszélesebb tartalom
alapján állítja be.
Automatikus sormagasság: Az aktuális sor vagy kijelölt sorok ma-
gasságát a sorban található legmagasabb tartalomhoz igazítja.
AutoSzum: Gombmenü, ahonnan a leggyakoribb függvényeket
kiválaszthatjuk.
Az összes törlése: A kijelölt celláknak minden jellegzetességét
(tartalmát, formátumát, korlátozását stb.) törli.
Bal szegély: Egyvonalas szegélyt alkalmaz a kijelölt terület bal
szélső cellái előtt.
Balról jobbra : Balról jobbra és fordítva írást kapcsoló menü-
gomb.
Balról jobbra szövegirány: Balról jobbra írást kapcsol.
Behúzás csökkentése: A kijelölt cellák vagy az aktuális cella tar-
talmát eggyel kijjebb engedi (egészen a bal cellahatárig).
Behúzás növelése: A kijelölt cellák vagy az aktuális cella tartal-
mát eggyel beljebb húzza.
Beillesztés: A vágólap tartalmát a kurzor pozíciójára másolja.
Gyorsbillentyű: Ctrl+V vagy Shift+Ins. A vágólap tartalma származ-
hat más Windowsos alkalmazásból is, így a vágólapon található táb-
lázatot az aktuális cellától kezdődően illeszti be a munkalapra, a

Tipp 1753
képeket, szöveges vágólap tartalmakat az aktuális cellába szúrja

be.
Beillesztés : A Beillesztés gombmenü, ahonnan a képletek,
értékek, képek stb. beillesztésére vonatkozó parancsokat kiadhat-
juk.
Beillesztés a Szövegbeolvasó varázslóval: Adatokat importál
szöveges fájlokból munkafüzetekbe.
Beszúrás: Cellák, sorok, oszlopok vagy munkalap beszúrásának
parancsait tartalmazó menü gombja.
Betűméret: A kiválasztott szöveg betűméretét beállító méretlista.
Betűméret csökkentése: A kiválasztott szöveg betűméretét egy
egységgel csökkenti, azaz rákattintva a program a méretlistán az
aktuálist megelőző értéket állítja be.
Betűméret növelése: A kiválasztott szöveg betűméretét egy egy-
séggel növeli, azaz rákattintva a program a méretlistán következő
értéket állítja be.
Betűszín: A kijelölt szöveget a listáról választott színnel írja.
Betűtípus: A kiválasztott szöveg betűtípusát beállító lista.
Betűtípus: A karakterformázásra szolgáló Betűtípus csoport a sza-
lagon.
Cella zárolása: A kijelölt cellák zárolását végző parancs, amellyel
megakadályozható a cellák jogosulatlan felhasználók általi módosí-
tása. Ezzel a kapcsolóval a Lapvédelem parancs számára jelezzük
a védendő cellákat.
Cellaegyesítés: A kijelölt cellákat egyetlen na-
gyobb cellává egyesíti. Az új cella tartalma a kije-
lölt cellák közül a bal szélső tartalmát veszi fel.
Cellaformázás: Betűtípus: Megjeleníti a Cellák
formázása párbeszédpanel Betűtípus lapját.
Ugyanerre szolgál a Ctrl+Shift+F billentyűkombi-
náció is (de ez nem mindig működik).
Cellaformázás: Igazítás: Megjeleníti a Cellák
formázása párbeszédpanel Igazítás lapját. Cellaegyesítés
Cellaformázás: Szám: Megjeleníti a Cellák for-
mázása párbeszédpanel Szám lapját.
Cellák: A cellaműveletekre szolgáló Cellák csoport a szalagon.

Cellák beszúrása: A kijelölésnek megfelelő számú cellát szúr be

a kijelölés elé. A beszúrt cellák utáni cellák jobbra vagy lefelé moz-
dulnak el (előre kiszámíthatatlan módon).
Cellák beszúrása: Ez is cellákat szúr be,
azonban itt egy párbeszédpanelen kell
megadnunk, hogy a beszúrt cellák utáni
cellák merre mozduljanak el.
Cellák egyesítése: A kijelölt cellákat
egyetlen cellává egyesíti, csak a kijelölés
bal felső cellájának tartalma marad meg, a
többi elvész, erre a program figyelmeztet.
Cellák szétválasztása: Az egyesített cel-
lákat ismét eredeti elemeire bontja. Cellák beszúrása
Cellák törlése: A kijelölt cellákat törli. A
töröltekről jobbra vagy lefelé álló cellák előrébb lépnek. Hogy mikor
melyik következik be, előre nem tudhatjuk, ezért inkább a következő
ikont használjuk.
Cellák törlése: Szintén a kijelölt cellákat törli, de párbeszédpane-
len kell megadnunk, hogy a törölt cellák helyébe jobbról vagy lentről
kerüljenek cellák, esetleg a kijelölt celláknak megfelelő teljes oszlo-
pokat, illetve sorokat törüljünk.
Cellakijelölési szabályok : A Cellakijelölési szabályok almenü
a Feltételes formázás nyomógomb-menüből. Segítségével előre
kikereshetjük a szabályoknak megfelelő cellákat, amelyeknek külön-
leges formát adunk.
Cellastílusok : A Cellastílusok nyomógomb-menü a Stílusok
csoportban.
Csere: Megjeleníti a Keresés és csere párbeszédpanel Csere
lapját, ahol megadhatjuk a keresett és cserélendő szövegeket, illet-
ve formátumot.
Csökkenő sorrend: Az aktuális táblázatot az aktuális oszlop ada-
tai szerint csökkenő sorrendbe rendezi.
Darabszám: A kijelölt tartományt követően beszúrja a DARAB
függvényt, amely a tartomány számértéket tartalmazó celláit szá-
molja össze.
Dátum alapján: A feltételes formázás számára dátumszabály
alapján válogatja ki a cellákat.

Tipp 1755
Dőlt: Dőlt karakterformát állít be, vagy kapcsol ki. Ugyanezt érhet-
jük el a Ctrl+I billentyűkombinációval.
Egyéni sorrend: Megjeleníti a Rendezés párbeszédpanelt, ame-
lyen az egyéni rendezési szempontokat beállíthatjuk az aktuális táb-
lázat számára.
Egyenlő: A feltételes formázás számára egyetlen cellaérték azo-
nossága alapján válogatja ki a cellákat.
Egyesítés : A cellaegyesítés nyomógomb-menüje, amelyben a
kijelölt cellákat különféle módokon egyesíthetjük.
Egyesítés vízszintesen: A kijelölt terület celláit soronként egyesíti
úgy, hogy az egyesített cella tartalmát a kijelölés sorában a bal első
cella tartalma adja, a többi cellatartalom elvész. Erre a kijelölésbe
vont terület sorai szerint egyenként figyelmeztet a program.
Elrejtés és felfedés : A sorok, oszlopok, munkalapok elrejtésére
és felfedésére szolgáló nyomógomb-menü.
Első 10 elem: A feltételes formázás számára a kijelölt cellák sor-
ba rendezése után, az első tíz elemet tartalmazó cellát választja ki.
Első 10%: A feltételes formázás számára a kijelölt cellák sorba
rendezése után, az első tíz %-ba eső elemet tartalmazó cellát vá-
lasztja ki.
Ezres csoport: A számtartalmú cellákat az ezres csoportok meg-
jelenítésével formázza.
Felfelé kitöltés: A kijelölt terület legalsó cellájának tartalmát tölti a
felette lévő kijelölt cellákba. Ha a kijelölésben sorozatelemek találha-
tók, akkor azokat kiegészíti (inter- és extrapolálja).
Félkövér: Félkövér karakterformát állít be, vagy kapcsol ki. Ugya-
nezt érhetjük el a Ctrl+B billentyűkombinációval.
Felső és alsó szegély: A kijelölt terület felső sorban lévő celláin
felül, alsó celláin alul egyvonalas szegélyt alkalmaz.
Felső és kettős alsó szegély: A kijelölt terület felső sorban lévő
celláin felül egyvonalas, alsó celláin alul kétvonalas szegélyt alkal-
maz.
Felső és vastag alsó szegély: A kijelölt terület felső sorban lévő
celláin felül egyvonalas, alsó celláin alul egy, vastagvonalas sze-
gélyt alkalmaz.
Felső szegély: A kijelölt terület felső sorban lévő celláin felül egy-
vonalas szegélyt alkalmaz.

Feltételes formázás : A Feltételes formázás nyomógomb-

menüje. Segítségével a cellatartalmak alapján a legkülönfélébb for-
mákat állíthatjuk be (sávokat, színeket, szimbólumokat).
Fonetika szerkesztése: Kiejtési szabályok szerkesztése (a Word-
ben működik, itt nem).
Fonetikai beállítások: Kiejtési szabályok beállítása (a Wordben
működik, itt nem).
Fonetikai mező megjelenítése/elrejtése: Be- vagy kikapcsolja a
kiejtési segítség megjelenítését (az Excelben ez sem működik).
Forgatás az óramutató szerint: A cellatartalmat 135 fokkal forgat-
ja el.
Forgatás az óramutatóval ellentétesen: A cellatartalmat 45 fokkal
forgatja el.
Formátum : A cellák formázására szolgáló Formátum nyomó-
gomb-menü a Cellák csoportban.
Formátum törlése: Törli a kijelölt cellák egyedi formátumát, vagyis
visszaáll az alapértelmezett formázásra.
Formátummásoló: A kijelölt cella formátumát a parancs kiadása
után húzással befestett cellákra másolja. Ha a parancsot kettősen
kattintva adjuk ki, akkor a minta újbóli felvétele nélkül, több helyre
kattintva, festve másolhatjuk a formátumot mindaddig, amíg meg
nem nyomjuk az Esc billentyűt, vagy nem kattintunk ismét az ikonra.
Formázás táblázatként: A kijelölt vagy aktuális (automatikusan
érzékelt) területet táblázatként formázza. A formátumot a minták
alapján választjuk ki. Ez együtt jár az oszlopazonosítók kiemelésé-
vel, és a szűrő bekapcsolásával is.
Frissíthető weblekérdezés: Az adatokat egy, a weben elérhető
honlap oldaláról veszi át, az átvett tartalom frissíthető az oldal válto-
zásainak megfelelően.
Függőleges szöveg: A cellatartalmakat függőlegesen, betűnként
írja a cellába.
Hivatkozások eltávolítása: Törli a hivatkozásokat és a formázást
a kijelölt cellákból.
Hivatkozások törlése: Törli a hivatkozásokat a kijelölt cellákból.
Igazítás : A cellatartalmak igazítására szolgáló Igazítás csoport a
szalagon.

Tipp 1757
Igazítás fent: A cellatartalmakat a cella felső szegélyétől írja ki.

Igazítás lent: A cellatartalmakat a cella alsó szegélyéhez igazítva
írja ki.
Ikonkészletek: A feltételes formázást ikonkészletek alapján, a ki-
jelölt területet értékek szerint három-öt kategóriába sorolva végzi.
Irányított beillesztés: A vágólapra másolt tartalmat az Irányított
beillesztés párbeszédpanelen választott formátumban illeszti be.
Irányított kijelölés: A cellákat különböző feltételek, tulajdonságaik
teljesülése alapján választja ki. A beállító párbeszédpanel megjele-
níthető az Ugrás párbeszédpanelről is.
Ismétlődő értékek: A feltételes formázás számára a kijelölt cellák
közül azokat a cellákat választja ki, amelyekből több azonos értékűt
talál.
Jobb szegély: A kijelölt terület jobb szélső oszlopában álló celláin
jobb oldali egyvonalas szegélyt alkalmaz.
Jobbról balra szövegirány: Megfordítja a cellatartalom írásának
alapértelmezett irányát.
Keresés: Megjeleníti a Keresés és csere párbeszédpanel Kere-
sés lapját, ahol megadhatjuk a keresett szövegeket, illetve formá-
tumot.
Keresés és kijelölés : A Keresés és kijelölés nyomógomb-
menü a Szerkesztés csoportban. Az itt található parancsokkal a
hagyományos keresésen és cserén kívül kereshetünk olyan cellatu-
lajdonságokat is, mint feltételes formázás, képletek, megjegyzések,
állandók, vagy megjeleníthetjük az objektumok kiválasztását segítő
Kijelöléspanel munkaablakot.
Két érték között: A feltételes formázás számára a kijelölt cellák
közül azokat a cellákat választja ki, amelyek két megadott érték kö-
zé esnek.
Kétszer aláhúzott: A kijelölt szövegen vagy cellatartalmakon két-
szeresen aláhúzott formázást állít be.
Kiejtési útmutató : A kiejtéshez megjeleníti a fonetikamezőt (ez
is inkább a Word számára készült).
Kijelöléspanel. Megjeleníti vagy elrejti a Kijelölés és láthatóság
munkaablakot, amelyen az objektumok láthatósága vezérelhető és
a munkalapi objektumok kattintással választhatók ki. Ez akkor segít

igazán, ha sok apró, ráadásul egymást fedő objektumok vannak a

munkalapon.
Kimutatásstílus létrehozása: Egyéni kimutatásstílust hoz létre.
Ehhez megjeleníti a Kész kimutatásstílus létrehozása párbeszéd-
panelt, amelyen kiválaszthatjuk és formázhatjuk a kimutatások jel-
legzetes részeit. A kimutatásstílust egyedi névvel láthatjuk el.
Kisebb, mint: A feltételes formázás számára egy párbeszédpane-
len megadott értéknél kisebb értékű cellákat választ ki.
Kitöltés : A különféle kitöltő parancsokat tartalmazó nyomó-
gomb-menü.
Kitöltés balra: A kijelölt terület utolsó cellájának tartalmát tölti az
előtte lévő kijelölt cellákba. Ha a kijelölésben sorozatelemek találha-
tók, akkor azokat kiegészíti (inter- és extrapolálja).
Kitöltés jobbra: A kijelölt terület első cellájának tartalmát tölti a
sorban utána lévő kijelölt cellákba. Ha a kijelölésben sorozatelemek
találhatók, akkor azokat kiegészíti (inter- és extrapolálja).
Kitöltés lefelé: A kijelölt terület felső cellájának tartalmát tölti az
oszlopban utána lévő kijelölt cellákba. Ha a kijelölésben sorozatele-
mek találhatók, akkor azokat kiegészíti (inter- és extrapolálja).
Kitöltés sorozattal: Megjeleníti a Sorozatok párbeszédpanelt,
amelyen számtani, mértani, dátum és automatikus sorozatokat ké-
szíthetünk.
Kitöltés több munkalapon: Akkor adható ki, ha előzetesen több
munkalapot jelöltünk ki. A parancs kiadása után bármely korábban
kijelölt munkalapon végzett adatbevitel vagy formázás, illetve a beál-
lítás szerint mindkettő megjelenik a többi kijelölt munkalapon is. A
több munkalapos kijelölés megszűnik, ha egy, a kijelölésbe nem
tartozó lapra kattintunk.
Kitöltőszín : A kijelölt cellák háttérszínét formázza ott, ahol nem
érvényesül automatikus formázás.
Kivágás: Kivágja, és a vágólapra helyezi a kijelölt szerkesztőléc
vagy cellatartalmat.
Könyvelési számformátum: Ezres elválasztóval, két tizedessel és
a beállított pénznemmel formázza a kijelölt cellákat vagy az aktuális
cellát.
Könyvelési számformátumok : A Könyvelési számformátumok
nyomógomb-menüje.
Tipp 1759
Környezet: Engedélyezi, hogy az Excel a beírt szöveg alapján

döntse el a nyelvet.
Középre igazítás: Függőlegesen középre igazítja a kiválasztott
cellák, szövegdobozok, gombok vagy diagramszövegek tartalmát.
Középre zárás: Vízszintesen középre igazítja a kiválasztott cellák,
szövegdobozok, gombok vagy diagramszövegek tartalmát.
Külső szegélyek: A kiválasztott terület külső celláinak szélső sze-
gélyén egyvonalas keretjelet helyez el.
Lap áthelyezése vagy másolása: A munkalapok akár ugyanabban
a munkafüzetben, akár más megnyitott munkafüzetbe áthelyezésére
és másolására szolgáló párbeszédpanelt jelenít meg. A parancs a
lapfül helyi menüjében is megtalálható.
Lapfülszín : A munkalapok fülének színét beállító lista. A parancs
a lapfül helyi menüjében is megtalálható.
Lapok felfedése: Megjeleníti az elrejtett munkalapokat. A parancs a
lapfül helyi menüjében is megtalálható.
Lapvédelem: Megjeleníti a Lapvédelem párbeszédpanelt, ame-
lyen beállíthatjuk a munkalap és a zárolt cellák védelmét, a védelem
feloldásához szükséges jelszót és az összes felhasználó számára
engedélyezett tevékenységeket.
Legfelső/legalsó értékek szabályai : A feltételes formázás
számára a kijelölt cellák sorba rendezése után, az első, vagy utolsó,
beállításoknak megfelelő elemet tartalmazó cellát választja ki.
Legfelső/legalsó értékek további szabályai: További szabályok
beállítása a feltételes formázás számára végzett kiválasztáshoz.
Másolás : A kijelölt területet a vágólapra másolja. Az eredeti
terület változatlan marad, de a vágólapról a tartalom, a forma vagy
más tulajdonságok új területre illeszthetők be.
Másolás képként: A kijelölt területet – nem módosítható – képként
a vágólapra másolja.
Maximum: A kijelölt területen oszloponként meghatározza a legna-
gyobb értéket, és azt az oszlop aljára írja.
Megjegyzések törlése: Törli a kijelölt terület celláihoz fűzött meg-
jegyzéseket.
Minden szegély: A kijelölt terület összes celláját mind a négy ol-
dalán szegélyezi.

Minimum: A kijelölt területen oszloponként meghatározza a legki-

sebb értéket, és azt az oszlop alá írja.
Munkalap átnevezése: Átnevezi az aktuális munkalapot.
Munkalap beszúrása: Az aktuális munkalap elé egy üres munka-
lapot szúr be. Megfelel a Shift+F11 billentyűkombinációnak.
Munkalap elrejtése: Elrejti az aktuális munkalapot. A parancs kiad-
ható a munkalap fülének helyi menüjéből is. Ugyanitt találjuk az el-
rejtés feloldásának parancsát is (Felfedés).
Munkalap törlése: Törli az aktuális munkalapot. A parancs kiad-
ható a munkalap fülének helyi menüjéből is. Ha a munkalapon ada-
tok vannak, akkor azok elvesztésére a program figyelmeztet, így a
Mégse gombbal visszatérhetünk a munkalap szerkesztéséhez.
Nagyobb, mint: A feltételes formázás számára egy párbeszédpa-
nelen megadott értéknél nagyobb értékű cellákat választ ki.
Nincs szegély: Törli a kijelölt terület celláinak összes szegélyét.
Növekvő sorrend: Az aktuális táblázatot az aktuális oszlop adatai
szerint növekvő sorrendbe rendezi.
Objektumok kijelölése: A kijelöléshez használható kurzorformára
vált, amellyel az alakzatok, szabadkézi elemek és más hasonló ob-
jektumok kattintással kiválaszthatók.
Oszlopok beszúrása a munkalapra: Egy vagy a kijelölésnek meg-
felelő számú oszlopot szúr be az aktuális vagy kijelölt celláktól balra.
Oszlopok beszúrása balra: Oszlopokat szúr táblázatba (listába) a
kijelöléstől, illetve az aktuális oszloptól balra.
Oszlopok elrejtése: Elrejti az aktuális oszlopot vagy kijelölt oszlopo-
kat.
Oszlopok felfedése: Megjeleníti a kijelölt területbe eső elrejtett osz-
lopokat. Az első oszlopok megjelenítéséhez a teljes munkalapot
előzetesen ki kell jelölni.
Oszlopok törlése: A kijelölt oszlopokat vagy az aktuális oszlopot
törli a táblázatból (listából).
Oszlopok törlése munkalapról: Törli a kijelölt oszlopokat vagy az
aktuális oszlopot a munkalapról.
Oszlopszélesség: Normál karakterméretben beállítja az aktuális
oszlop vagy a kijelölt oszlopok szélességét.
Összesítés: A kijelölt cellákat összegzi a kijelölés alatt.

Tipp 1761
Rendezés és szűrés : A Rendezés és szűrés nyomógomb

menüje.
Sormagasság: A kijelölt cellák sorainak magasságát állítja be a
párbeszédpanelen megadott képpontokban.
Sorok beszúrása a munkalapra: Egy vagy a kijelölésnek megfele-
lő számú sort szúr be az aktuális vagy kijelölt cellák fölé.
Sorok beszúrása fent: Sorokat szúr táblázatba (listába) a kijelö-
lés, illetve az aktuális sor fölé.
Sorok elrejtése: Elrejti az aktuális sort vagy kijelölt sorokat.
Sorok felfedése: Megjeleníti az elrejtett sorokat.
Sorok törlése: Törli a kijelölt sorokat vagy az aktuális sort a táblá-
zatból (listából).
Sorok törlése a munkalapról: Törli a kijelölt sorokat vagy az aktu-
ális sort a táblázatból (munkalapról).
Sorok vagy oszlopok törlése : A cella, sor, oszlop vagy munka-
lap törlésére szolgáló nyomógomb-menü.
Sortöréssel több sorba: A cellatartalmat több
sorban jeleníti meg, ha nem fér el az aktuális szé-
lességben.
Stílusok: A Stílusok csoport gombja a szalagon.
Stílusok egyesítése: A megnyitott munkafüzetek
közül a párbeszédpanelen megadott stílusait a
szerkesztett munkafüzetbe másolja.
Szabályok kezelése: A feltételes formázás sza-
bálykezelője, amely egyetlen párbeszédpanelen Sortörés
teszi lehetővé a szabályok módosítását.
Szabályok törlése : A feltételes formázási szabályok törlésére
vonatkozó parancsok nyomógomb-menüje, melyből az alábbi pa-
rancsokat adhatjuk ki:
Szabályok törlése a kijelölt cellákból: Eltávolítja a feltételes for-
mázás szabályait a kijelölt cellákból.
Szabályok törlése a teljes munkalapról: Eltávolítja a feltételes
formázás szabályait a munkalapról.
Szabályok törlése ebből a kimutatásból: Eltávolítja a feltételes
formázás szabályait a kurzort tartalmazó kimutatásból.
Szabályok törlése ebből a táblázatból: Eltávolítja a feltételes for-
mázás szabályait a kurzort tartalmazó táblázatból (listából).
Szám: A Szám csoport a szalagon.

Számformátum: Előre beállított alap cellaérték-formátumok.
Százalék: Az aktuális cella vagy a kijelölt cellák tartalmát százzal
szorozza és % jelet ír mögé.
Szegély törlése: Szegélyt vagy rácsszegélyt töröl.
Szegélyek : A Szegélyek nyomógomb-menü.
Szegélyrácsvonal rajzolása: Szegélyt vagy rácsszegélyt rajzol. A
belső rács akkor jön létre, ha több cellát jelölünk ki húzással.
Szegélyvonal rajzolása: A kurzort ceruzává változtatja, mellyel
szegélyeket rajzolhatunk közvetlenül az Excel rácsvonalára.
Szerkesztés: A Szerkesztés csoport a szalagon.
Színskálák : A feltételes formázás egyik típusának, az értékek
nagyságrendje szerinti háttérszínezésnek nyomógomb-menüje.
Szöveg balra igazítása: Balra igazítja a kijelölt cellák, szövegdo-
bozok, nyomógombok vagy diagramszövegek tartalmát. Ez az alap-
értelmezés szerinti szövegigazítás.
Szöveg jobbra igazítása: Jobbra igazítja a kijelölt cellák, szöveg-
dobozok, nyomógombok vagy diagramszövegek tartalmát. Ez az
alapértelmezés szerinti szám- és dátumigazítás.
Szövegelosztás: A hosszabb szöveget több, egymás alatti cellába
tördeli.
Szövegforgatás felfelé: A kiválasztott szövegen függőleges, alul-
ról felfelé olvasható írást állít be.
Szövegforgatás lefelé: A kiválasztott szövegen függőleges, felül-
ről lefelé olvasható írásmódot állít be.
Szövegtartalom: A feltételes formázáshoz a cellák szöveges tar-
talma alapján választja ki a cellákat és azokat a párbeszédpanel
beállításai szerint formázza.
Szum: Beilleszti a cellába a SZUM függvényt.
Szűrő: Az adattáblák automatikus szűrését kapcsolja be. A listák,
táblázatok fejében megjelenő szűrőfeltételek beállításával válogat-
hatjuk ki a rekordokat. Megfelel a Kezdőlap/ Rendezés és szű-
résSzűrő parancsnak.
Szűrők törlése: Az adattáblák automatikus szűrését kapcsolja ki.
Táblázatoszlop beszúrása jobbra: Az aktuális táblázatban oszlo-
pot szúr be a lista végére.

Tipp 1763
Táblázatsor beszúrása alulra: Az aktuális táblázatban sort szúr

be a lista aljára.
Tájolás : A cellatartalom 45, 135, illetve 90, -90 fokos elforga-
tásának nyomógomb-menüje.
Tartalom törlése: Törli az aktuális cella vagy a kijelölt cellák tartal-
mát, miközben a többi tulajdonság megmarad.
Tizedeshelyek csökkentése: A formátum tizedesjegyeit eggyel
csökkenti.
Tizedes helyek növelése: A számformátum tizedes jegyeinek
számát eggyel növeli.
További adatsáv szabályok: A feltételes formázás beállításának
központi párbeszédpaneljét jeleníti meg, ahonnan az összes sza-
bály és formátumstílus beállítható.
További betűszínek: Az aktuális cella vagy a kijelölt cellák betű-
színét állítja be.
További cella kiemelési szabályok: A feltételes formázás számára
választhatjuk ki a párbeszédpanelen a cellákat. Egyszerűbb formá-
zást is elvégezhetünk.
További függvények: Megjeleníti a Függvény beszúrása párbe-
szédpanelt, amelyen segítséget is kapunk a függvények beszúrásá-
hoz.
További ikonkészlet szabályok: A feltételes formázás számára
választhatjuk ki a párbeszédpanelen a cellákat, melyekhez ikon-
készleteket rendelhetünk.
További kitöltő színek: Az aktuális cella vagy a kijelölt cellák hát-
térszínét állítja be.
További könyvelési számformátumok: A Cellák formázása pár-
beszédpanel Szám lapját jeleníti meg, ahol könyvelési formátumot
állíthatunk be.
További lapfül színek: Az aktuális vagy kijelölt lapok fülét színezi.
További számformátumok: A Cellák formázása párbeszédpanel
Szám lapját jeleníti meg, ahol tetszőleges számformátumot állítha-
tunk be.
További szegélyek: A Cellák formázása párbeszédpanel Sze-
gély lapját jeleníti meg, ahol a szegélyeket pontosan elhelyezhetjük,
stílusokat megadhatjuk.

További szegélyszínek: A szegélyszín kiválasztása után húzással

színezhetjük is a megfelelő szegélyeket. A színezést az Esc billen-
tyűvel fejezzük be.
További színskálaszabályok: A feltételes formázás számára vá-
laszthatjuk ki a párbeszédpanelen a cellákat, melyekhez színskálát
rendelhetünk.
Törlés : A különféle cellajellemzők törlésének nyomógomb-
menüje.
Ugrás: Megjeleníti az Ugrás párbeszédpanelt, amelyen elneve-
zett területekre ugorhatunk, illetve az Irányított gombbal speciális
tulajdonságok alapján választhatjuk ki a cellákat:
Ugrás adatérvényesítésre: Megmutatja az adatérvényesítést
használó cellákat.
Ugrás feltételes formázásra: Megmutatja a feltételes formázást
használó cellákat.
Ugrás képletekre: Megmutatja a képleteket használó cellákat és az
első ilyen cellára ugrik.
Ugrás megjegyzésekre: Megmutatja a megjegyzésekkel rendelke-
ző cellákat és az első ilyen cellára ugrik.
Új cellastílus: Megjeleníti a Stílus párbeszédpanelt, amelyen
egyéni cellastílust hozhatunk létre. A stílus elnevezhető, ennek alap-
ján könnyebben alkalmazhatunk olyan összetett formátumot, amely
egyszerre módosítja a szám, igazítás, betűtípus, szegély, kitöltés,
védelem tulajdonságokat.
Új szabály: A feltételes formázás számára választhatjuk ki a pár-
beszédpanelen a cellákat, melyekhez színskálát rendelhetünk.
Új táblázatstílus: Új táblázatstílust hoz létre listák számára.
Újból alkalmaz: Az új adatok helyes megjelenítése érdekében
ismételten alkalmazza a szűrőt.
Utolsó 10 elem: A feltételes formázás számára a kijelölt cellák
sorba rendezése után, az utolsó tíz elemet tartalmazó cellát választ-
ja ki.
Utolsó 10 %: A feltételes formázás számára a kijelölt cellák sorba
rendezése után, az utolsó tíz %-ba eső elemet tartalmazó cellát vá-
lasztja ki.
Vágólap: Megjeleníti a Vágólap munkalapot, ahonnan az utoljára
felmásolt legfeljebb 24 elem ismét beszúrható.
Tipp 1765
Vágólap: A Vágólap csoport a szalagon.

Vastag alsó szegély: Az aktuális cella vagy a kijelölt cellák alsó
sorának celláin alul vastag szegélyt rajzol.
Vastag körbe szegély: Az aktuális cella vagy a kijelölt cellák tömb-
je körül vastag szegélyt húz.
Vonalszín : Szegélyrajzoláshoz vonalszínt választhatunk, utána
húzással adjuk meg a szegélyeket. A végén nyomjuk meg az Esc
billentyűt.
Vonaltípus : Vonalstílust állít be a szegélyrajzolás számára.
Beszúrás lap
A munkalapot különféle objektumokkal bővítő ikonok. A korábbi
Képlet ikonkategória, amelyet képletek írásánál alkalmazunk most a
Képletek szalagon érhető el. Az ilyen ikonokra kattintás után a
megfelelő elem beépül a szerkesztőlécen írt képletbe.
A Beszúrás szalag
Ábrák: Az Ábrák csoport a szalagon.
Aláírási sor: Az aláírót azonosító sort szúr be (az a munkalapra
kerül és egérhúzással áthelyezhető). A digitális azonosító szolgálta-
tótól szerezhető be. A munkafüzet az aláírás megtartásával csak
2007-2010-es formátumban menthető.
Aláírási sor : Az aláírásokkal kapcsolatos parancsok nyomó-
gomb-menüje.
Aláírási szolgáltatások hozzáadása: Az internetről aláírási szol-
gáltatásokat tölt le (ha működik).
Alakzatok : A beépített alakzatok beszúrásához innen válasz-
tunk mintát, utána az alakzat helyét és méretét húzással adjuk meg.
ClipArt: ClipArt elemet, képet, ábrát, médiafájlt szúr be.

Diagram létrehozása: Megjeleníti a Diagram beszúrása párbe-

szédpanelt, ahonnan diagramformát választhatunk.
Diagramok: A Diagramok csoport a szalagon.
Egyéb : Az Egyéb diagramok nyomógomb-menüje.
Élőfej és élőláb: Megjeleníti az élőfejet és az élőlábat a munkafü-
zeten, amelyet később nyomtatásban minden oldalra kinyomtat.
Most az élőfejet és az élőlábat közvetlenül a munkalapon adjuk
meg. Ha befejeztük a bevitelt, kattintsunk a munkalap belsejébe!
Értékgörbék beszúrása: A Beszúrás szalag csoportja, amely cel-
latartományból értékgörbét, oszlopdiagramot készít, amelyet egyet-
len cellában jelenít meg. A megjelenítő cellának az értékgörbétől
független szám, dátum vagy szöveges tartalma is lehet (lásd az áb-
rán).
Vonal, oszlop és nyereség/veszteség értékgörbe

Felirat: Azonosító feliratot ad a dokumentumhoz.
Függőleges szövegdoboz rajzolása: Függőleges irányítottságú
szövegdobozt készít. A szövegdoboz határait húzással adjuk meg.

Tipp 1767
Hivatkozás beszúrása: Hiperhivatkozást szúr be, melyet párbe-

szédpanelen adunk meg.
Hivatkozások: A Hivatkozások csoport a szalagon.
Kép beszúrása fájlból: A párbeszédpanelen kiválasztott képfájlt
szúrja be.
Képernyőkép : A képernyőkép-kivágások nyomógomb menüje.
Képernyőrész-kivágás: Az egérhúzással megjelölt téglalapnyi
képernyő-területet a vágólapra másolja.
Kimutatás: A kimutatásokkal kapcsolatos nyomógomb-menü.
Kimutatás beszúrása: Új kimutatást hoz létre a párbeszédpanelen
megadott tartományból.
Kimutatás diagram beszúrása: Új kimutatás diagramot hoz létre a
párbeszédpanelen megadott tartományból.
Nyereség/veszteség értékgörbe beszúrása: Cellatartományból
nyereség/veszteség értékgörbét, oszlopdiagramot készít, amelyet
egyetlen cellában jelenít meg. A megjelenítő cellának az értékgörbé-
től független szám, dátum vagy szöveges tartalma is lehet (lásd az
előző ábrán). A görbe színezése is jelzi a pozitív és negatív értékek
eltérését.
Objektum beszúrása: A panelen kiválasztott objektumot szúrja be
vagy hozza létre a gépünkre telepített alkalmazásokkal.
Oszlop : Oszlopdiagramok nyomógomb-menüje.
Pont : Pontdiagramok nyomógomb-menüje.
Sáv : Sávdiagramok nyomógomb-menüje.
SmartArt-ábra beszúrása: SmartArt diagramot illeszt be. Ezekkel
a diagramokkal jól ábrázolhatók a folyamatok.
Szimbólum: Szimbólumot szúr be a párbeszédpanelről.
Szimbólumok: A szimbólumok és egyenletek beszúrásának cso-
portja a szalagon.
Szöveg: A Szöveg csoport a szalagon.
Szövegdoboz : A szövegdoboz nyomógomb-menüje.
Szövegdoboz: Vízszintes irányítottságú szövegdobozt készít. A
szövegdoboz határait húzással adjuk meg.
Szűrő: A szűrésre használható szeletelő beszúrásának csoportja.

Táblázat: Táblázatként formázza az aktuális tartományt. A táblá-

zat a lista utódja, viszont a könnyebb hivatkozáshoz egyedi nevet
kaphat. Egy munkalapon több táblázat alakítható ki.
Táblázatok: A Táblázatok csoport a szalagon.
Terület : Területdiagramok nyomógomb-menüje.
Torta : Tortadiagramok nyomógomb-menüje.
Új egyenlet beszúrása: Szövegdobozt nyit és megjeleníti az
Egyenleteszközök szalagot, hogy egyenletet hozhassunk létre a
szövegdobozban (lásd az ábrát).
Egyenlet beszúrása
Vízszintes szövegdoboz rajzolása: Vízszintes szövegtartalmú
szövegdobozt hoz létre a parancs kiadása után húzással megadott
téglalap alakú területen. A szövegdobozba tetszőleges, cellától füg-
getlen szöveg rögzíthető.
Vonal : Vonaldiagramok nyomógomb-menüje.
Vonal értékgörbe beszúrása: Cellatartományból vonal értékgör-
bét készít, amelyet egyetlen cellában jelenít meg. A megjelenítő cel-
lának az értékgörbétől független szám, dátum vagy szöveges tar-
talma is lehet (lásd az előző ábrán).
Vonalkód: Vonalkódot olvas be, ha van vonalkód-olvasónk.
Vonalkód: Vonalkódot olvas be, ha van vonalkód-olvasónk. A súgó
nem ír semmit erről a funkcióról.
WordArt: WordArt objektumot illeszt be.

Tipp 1769
Lap elrendezése lap

Az aktív munkalap elemeinek elrendezésével, a munkalap méret
tulajdonságainak beállításával és formázásával kapcsolatos paran-
csok jelennek meg a Lap elrendezése szalagon.
A Lap elrendezése szalag

Aktuális téma mentése: Az aktuális témát elmenti .thmx kiterjesz-
téssel a felhasználó profiljába tartozó C:\Documents and Set-
tings\felhasználónévf\Application Data\Microsoft\Templates\Docu-
ment Themes mappába.
Alakhoz illesztés: Be- vagy kikapcsolja az alakzathoz illesztési
szolgáltatást, amelynek köszönhetően az alakzatok létrehozásukkor
vagy mozgatásukkor a korábban létrehozott alakzatok befoglalóinak
határvonalához igazíthatók. A kapcsoló bekapcsolása után rajzolt
rajzelemeket a program automatikusan az aktív munkalap többi
alakzatának függőleges és vízszintes élein átmenő rácsvonalakhoz
igazítja.
Cellaformázás: Munkalap: Megjeleníti az Oldalbeállítás párbe-
szédpanel Lap lapját, ahol a munkalap nyomtatási tulajdonságait
adhatjuk meg.
Címek nyomtatása: Szintén az Oldalbeállítás párbeszédpanel
Lap lapját, ahol a munkalap nyomtatási tulajdonságai között beállít-
hatjuk az oldalanként ismétlődő címsorokat.
Csoportbontás: Alkotó alakzataira bontja a kijelölt csoportot.
Csoportok : A csoportműveletek nyomógomb-menüje.
Csoportosítás: A kijelölt alakzatokból csoportot hoz létre, amely
együtt – egyetlen kattintással végzett kiválasztást követően –
formázható, mozgatható. A csoportosított rajzelemekkel gyorsabban
dolgozik a program.

Egyéni margók: Megjeleníti az Oldalbeállítás párbeszédpanel

Margók lapját, ahol a munkalap nyomtatásához a margókat adhat-
juk meg.
Előbbre hozás: A kijelölt rajzelemet eggyel előrébb helyezi.
Előbbre hozás : Sorrendbeállító gombmenü.
A sorrendmódosítás hatása
Előrehozás: Előrehozás ikon, a kijelölt rajzelemet legelsőnek he-
lyezi. Meghatározza a kijelölt objektum többihez viszonyított helyze-
tét. A kijelölt objektumot (akár több objektumot is) az összes többi
objektum elé helyez. Az elöl lévő objektumokra hatástalan.
Előrehozás: Az előrehozással kapcsolatos parancsok nyomó-
gomb-menüje.
Elrendezés: Az Elrendezés csoport a szalagon.
Fejlécek megtekintése: Bekapcsolva megjeleníti a sor- és osz-
lopazonosítókat a képernyőn.
Fejlécek nyomtatása: Bekapcsolva megjeleníti a sor- és oszlop-
azonosítókat a nyomtatásban.
Forgatás: Az objektumforgatás nyomógomb-menüje.
Függőleges eloszlás: Legalább három objektum kiválasztása után
az alakzatokat a két szélső közt függőleges értelemben egyenlő tá-
volságokra helyezi.
Hátraküldés: Hátraküldés ikon, a kijelölt rajzelemet leghátulra he-
lyezi. A kijelölt objektumot (akár több objektumot is) az összes többi
objektum mögé helyez. A már hátul lévő objektumokra hatástalan.
Hátraküldés: A hátraküldéssel kapcsolatos parancsok nyomó-
gomb-menüje.
Hátrébb küldés: A kijelölt rajzelemet eggyel hátrább helyezi.
Hátrébb küldés: Sorrendbeállító gombmenü.

Tipp 1771
Háttér: Képet tölt be a lap háttereként. Mivel a munkalap jóval

nagyobb is lehet a képnél, a képet csempeszerűen ismétli, tehát
csak olyan kép alkalmas erre, amely alkalmas az ismétléshez, azaz
nem könnyen vehetjük észre a képhatárokat az egymás mellé és
alá helyezett képeknél (lásd az alakzatok kitöltő mintáinál).
Igazítás : Az alakzatok igazításával kapcsolatos parancsokat
tartalmazó nyomógomb-menü.
Igazítás balra: A kijelölt objektumok bal oldalát vízszintesen, a
legszélső kijelölt elem bal oldalához igazítja.
Igazítás fent: A kijelölt objektumok felső szélét függőlegesen a
legfelső elemhez egymáshoz igazítja.
Igazítás jobbra: A kijelölt objektumok jobb oldalát vízszintesen
egymáshoz igazítja.
Igazítás középen: A kijelölt objektumok közepét függőlegesen
egymáshoz igazítja.
Igazítás középre: A kijelölt objektumokat vízszintesen egymás
közepéhez igazítja.
Igazítás lent: A kijelölt objektumokat alsó szélükre, függőlegesen
a legalsó elemhez, egymáshoz igazítja.
Jobbról balra írt dokumentum: Megváltoztatja a dokumentum írás-
irányát. A cellák továbbra is olvashatók maradnak, de az oszlopazo-
nosító oszlop átkerül a jobb oldalra, és az A oszlop is ide kerül.
Kijelöléspanel: Be- vagy kikapcsolja a Kijelölés és láthatóság
munkaablakot. Ezen az alakzatok, képek, diagramok egyszerűen
kiválaszthatók és elrejthetők, valamint sorrendjük módosítható.
Magasság: Lista, amelyen beállítható, hogy az egy nyomtatott ol-
dalnál nagyobb méretű kinyomtatott munkalap hossza alapján hány
oldalon jelenjen meg (az Oldalbeállítás párbeszédpanel Oldal lap-
ján megtalálható Legyen x oldal magas mezőnek megfelelően).
Margók : A margóbeállítás nyomógomb-menüje.
Méret: Méretbeállító lista, amellyel a beágyazott diagram mérete
arányosan növelhető-csökkenthető, megfelel a Papírméret-
nyi/Méret mezőnek.
Minden oldaltörés visszaállítása: Az egyéni oldaltörések eltávolí-
tásával az alapértelmezett törésekre áll vissza.
Munkalap-beállítások: A Munkalap-beállítások csoport a szala-
gon.

Nyomtatási terület : A nyomtatási terület beállítására vonatkozó

parancsok nyomógomb-menüje.
Nyomtatási terület bővítése: Növeli a nyomtatási területet.
Nyomtatási terület kijelölése: A kijelölt területet állítja be nyomta-
tási területként. Az ezen kívül eső részeket a program nem nyomtat-
ja ki, még akkor sem, ha ott adatok vannak.
Nyomtatási terület megszüntetése: Törli az egyedi nyomtatási-
terület beállítást.
Oldalbeállítás: Megjeleníti az Oldalbeállítás párbeszédpanelt,
amelyen a nyomtatásban érvényesülő beállításokat tehetünk.
Oldalbeállítás: A szalag Oldalbeállítás csoportja.
Oldalméret : Oldalméret beállítására használható nyomógomb-
menü.
Oldaltörés beszúrása: A nyomtatásban megjelenő oldaltörést szúr
be az aktuális cella bal felső sarkához.
Oldaltörés eltávolítása: Eltávolítja a fenti paranccsal beszúrt egyé-
ni oldaltörést.
Papírméretnyi: A szalag Papírméretnyi csoportja.
Rácshoz illesztés: A kapcsoló bekapcsolása után rajzolt rajzele-
mek a cellahatárokhoz igazodnak. Az Alt billentyű folyamatos
nyomva tartása mellett rajzolva átmenetileg kikapcsolhatjuk a rács-
pontokhoz igazítást, attól függetlenül rajzolhatunk.
Rácsvonalak megjelenítése: Be- vagy kikapcsolja az ablakban a
cellarácsokat. A beállított szegélyformátum továbbra is érvényesül.
Rácsvonalak nyomtatása: Be- vagy kikapcsolja a nyomtatásban
a cellarácsokat. A beállított szegélyformátum továbbra is érvénye-
sül.
Szélesség: Lista, amelyen beállítható, hogy az egy nyomtatott ol-
dalnál nagyobb méretű kinyomtatott munkalap szélessége alapján
hány oldalon jelenjen meg (az Oldalbeállítás párbeszédpanel Oldal
lapján megtalálható Legyen x oldal széles mezőnek megfelelően).
Színösszeállítás : Nyomógomb-menü, amelyben a téma színeit
minták alapján állítjuk be. Ezek a színek érvényesülnek a diagramo-
kon.

Tipp 1773
Színösszeállítás megadása: Párbeszédpanelen állítja be a téma

színösszeállítását.
Tájolás: Nyomógomb-menü, amelyben az álló vagy a fekvő tájo-
lást állíthatjuk be a nyomtatás számára.
Téma betűtípusainak megadása: Párbeszédpanelen állítja be a
téma betűtípusait. A téma összehangolt formajellemzők együttese,
amelynek beállításával egyszerre módosítható a munkalap betűinek,
alakzatainak, diagramjainak megjelenése.
Témabetűtípusok : Nyomógomb-menü, amelyben a téma betű-
típusait minták alapján állítjuk be.
Témaeffektusok : Nyomógomb-menü, amelyben a téma külön-
leges hatásait minták alapján állítjuk be.
Témák : Nyomógomb-menü, amelyben a témákat minta alap-
ján választjuk ki.
Témák: A szalag Témák csoportja, ahol beállíthatjuk a témát, színt,
betűtípust, effektust.
Témák keresése: Office téma alapján formázott dokumentumból
vesz át témát. Ezzel a megjelenítés egységessége különböző Office
dokumentumok között is biztosítható.
További elforgatási beállítások: A kijelölt alakzathoz megjeleníti a
Méret és tulajdonságok párbeszédpanel Méret lapját, amelyen az
elforgatás szögét beállíthatjuk.
További lapméretek: Megjeleníti az Oldalbeállítás párbeszédpa-
nelt, amelyen egyedi lapméretet állíthatunk be.
További lapok: Megjeleníti az Oldalbeállítás párbeszédpanelt,
amelyen egyedi lapméretet állíthatunk be.
További témák a Microsoft Office Online webhelyen: Témák le-
töltését biztosítja az interneten keresztül.
Töréspontok: Az oldaltörésekkel kapcsolatos parancsokat tartal-
mazó nyomógomb-menü.
Újracsoportosítás: Újra összeállítja a szétbontott csoportot.
Vízszintes elosztás: A kijelölt objektumokat vízszintesen szét-
osztja. A szétosztás úgy történik, hogy a két szélső elem a helyén
marad, a közöttük lévő elemek közötti távolság pedig egyforma lesz.
Ebből adódóan legalább három elemet kell kijelölnünk a parancs
végrehajtásához.

Képletek lap
A Képletek szalag tartalmazza a számítási képletekkel, függvé-
nyekkel kapcsolatos parancsokat.
A Képletek szalag
Átlag: A kijelölt adatok sorának végére vagy oszlopának aljára ÁT-
LAG függvényt szúr be, amely a kijelölt számértéket tartalmazó cel-
lák átlagát számolja ki.
Automatikus: Be- vagy kikapcsolja a munkalap képleteinek auto-
matikus kiértékelését.
Automatikus, az adattáblákat kivéve: Be- vagy kikapcsolja a
munkalap képleteinek automatikus kiértékelését az adattáblák nél-
kül.
AutoSzum : Nyomógomb-menü a leggyakoribb függvények beil-
lesztésére.
Darabszám: A kijelölt adatok sorának végére vagy oszlopának aljára
DARAB függvényt szúr be, amely a kijelölt tartomány nem üres cel-
láinak számát adja vissza.
Dátum és idő : Nyomógomb-menü a dátum- és időfüggvények
beillesztésére.
Definiált nevek: A Definiált nevek csoport a szalagon.
Egyéb : Nyomógomb-menü a más nyomógomb-menüből nem
elérhető (statisztikai, műszaki, kocka, információ) függvények beil-
lesztésére.
Elődcella-nyilak eltávolítása: Törli az aktuális cellában szereplő
képlet elődjeire utaló nyilakat.
Elődök mutatása: Az aktuális cellában szereplő képlet forráscellá-
iból nyilat húz az aktuális cellához.
Figyelőablak: Megjeleníti a figyelőablakot, amelynek segítségével
az összetettebb képletek kiszámítása követhető.

Tipp 1775
Függvény beszúrása: Megjeleníti a Függvény beszúrása párbe-

szédpanelt, ahonnan segítséggel szúrhatunk be függvényt. Ugya-
nezt érhetjük el a Shift+F3 billentyűkombinációval is. Aktív szer-
kesztőléc és egyenlőségjellel (=) kezdődő képlet mellett a kijelölt
függvényt beilleszti a beszúrási pontnál. Ha a Szerkesztőléc nem
aktív, akkor a program aktívvá teszi, beilleszti az egyenlőségjelet és
a kiválasztott függvényt.
Függvénytár: A Függvénytár csoport a szalagon.
Hibaellenőrzés: Megvizsgálja a bal felső sarkukban figyelmeztető
hibajelzést kapott cellákat és javaslatot tesz a hiba elhárítására. A
feltárt „hibák” lehetnek szándékos beállítások is (például, ha egy
képletbe nem vonjuk be a tartomány összes celláját).
Hibaellenőrzés : A hibajelöléssel kapcsolatos parancsok nyo-
mógomb-menüje.
Hibajelölés: Az aktív, hibajelölést tartalmazó cellához megjeleníti
az elődnyilakat és a hiba intelligens címkéjét, ahonnan bővebb in-
formációkhoz juthatunk.
Hivatkozás névvel: Egy létező névhivatkozást másikra cserél.
Információ : Nyomógomb-menü az információ-függvények beil-
lesztésére.
Képlet eleme : Definiált nevek alapján hivatkozó parancsok
nyomógomb-menüje.
Képletek: Megjeleníti vagy elrejti a munkalap képleteit. Elrejtett
állapotban a képletek helyett kiértékelésük eredménye jelenik meg a
cellákban.
Képletkiértékelő: Megjeleníti a Képletkiértékelőt, amely segít az
aktuális cella képletének elemzésében.
Képletvizsgálat: A szalag Képletvizsgálat csoportja.
Keresés : Nyomógomb-menü a kereső függvények beilleszté-
sére.
Kijelölésből új: Neveket hoz létre a kijelölésből. Jól használható
arra, hogy táblázatok sor- vagy oszlopazonosítóiból egy lépésben
hozzuk létre a neveket. Megfelel a Ctrl+Shift+F3 billentyűkombiná-
ciónak.
Kocka : Nyomógomb-menü a kockafüggvények beillesztésére.

Kompatibilitás : A korábbi verzióval kompatibilis pénzügyi függ-

vények nyomógomb menüje.
Körkörös hivatkozások : Megjeleníti a körkörös hivatkozás hi-
báját elkövető cellákat.
Legutóbbiak : Nyomógomb-menü a legutóbb használt függvé-
nyek beillesztésére.
Logikai : Nyomógomb-menü a logikai függvények beillesztésé-
re.
Manuális: Be- vagy kikapcsolja a munkalap manuális újraszámo-
lását. Bekapcsolt állapotában az F9 gombbal, vagy a Shift+F9 bil-
lentyűkombinációval végzett újraszámolásig a hibajelzések megma-
radnak, például az állapotsorban, akkor is, ha már javítottunk a kép-
leten (körkörös hivatkozásnál).
Matematika : Nyomógomb-menü a matematikai függvények
beillesztésére.
Maximum: A kijelölt adatok sorának végére vagy oszlopának aljára
MAXIMUM függvényt szúr be, amely a kijelölt számértéket tartalma-
zó cellák közül oszloponként, vagy soronként kikeresi a legnagyob-
bat.
Minden nyíl eltávolítása: Az előd- és utódcella-nyilak eltávolításá-
nak nyomógomb-menüje.
Minimum: A kijelölt adatok sorának végére vagy oszlopának aljára
MINIMUM függvényt szúr be, amely a kijelölt számértéket tartalma-
zó cellák közül oszloponként, vagy soronként kikeresi a legkisebbet.
Munkalap kiszámítása: Kiszámolja az aktív munkalapot. Akkor
használjuk, ha a kiszámítás nem automatikus. Megfelel a Shift+F9
billentyűkombinációnak.
Műszaki : Nyomógomb-menü a műszaki függvények beilleszté-
sére.
Név beillesztése: Névhivatkozást, vagy a definiált nevek listáját
illeszti be. Utóbbi jól használható a munkafüzetben létrehozott nevek
áttekintésére.
Név megadása: A kijelölt területhez vagy az aktív cellához a pár-
beszédpanelen megadott nevet rendeli. A név felhasználható képle-
tekben a területre hivatkozásra.

Tipp 1777
Név megadása : A nevek megadásával kapcsolatos parancsok

nyomógomb-menüje.
Névkezelő: Megjeleníti a Névkezelő párbeszédpanelt, amelyen a
nevek szerkeszthetők, hivatkozásaik módosíthatók.
Nyilak eltávolítása : Eltávolítja az előd- és utódcella-nyilakat.
Pénzügyi : Nyomógomb-menü a pénzügyi függvények beillesz-
tésére.
Statisztikai : Nyomógomb-menü a statisztikai függvények beil-
lesztésére.
Számítás: A Számítás csoport a szalagon.
Számolási beállítások : A számolással kapcsolatos nyomó-
gomb-menü.
Szövegfüggvény : Nyomógomb-menü a szövegfüggvények be-
illesztésére.
SZUM: A kijelölt terület végére SZUM függvényt szúr be, amely a
kijelölt terület számértéket tartalmazó celláit összegzi.
További függvények: Ha az aktív cella üres, akkor a függvények
beillesztésére, egyébként a beillesztett függvények argumentumai-
nak módosítására szolgál.
Újraszámolás: Újraszámolja a teljes munkafüzetet. Megfelel az F9
gyorsgombnak.
Utódcella-nyilak eltávolítása: Törli az aktív cellából kiinduló utód-
cella-nyilakat.
Utódok mutatása: Az aktuális cellát felhasználó cellákhoz húz
nyilat.
Adatok lap
Az Adatok szalagon találjuk az adatkapcsolatok, importálás, adat-
érvényesítés, rendezés és tagolás parancsait.
Az Adatok szalag

Adateszközök: A szalag Adateszközök csoportja.

Adatok érvényesítése : Az adatérvényesítéssel kapcsolatos
Adattábla: Sor- és oszlopértékekből dolgozó adattáblát állít be, ezzel
egyszerre több cella figyelembe vételével hajthatjuk végre ugyana-
zon függvény kiértékelését.
Adattartomány tulajdonságai: Beállítja az adattartomány tulaj-
donságait.
Automatikus tagolás: Automatikus sor és oszloptagoló jeleket állít
be az aktuális tartományon.
Az összes frissítése: Frissíti az összes munkalapot és diagramot.
Megfelel a Ctrl+Alt+F5 billentyűkombinációnak.
Az összes frissítése : A frissítéssel kapcsolatos parancsok
nyomógomb-menüje.
Bekarikázás eltávolítása: Törli az adatérvényesítéssel hibajelző
kapcsolatos karikákat.
Célérték keresés: Az aktív cella, mint képletet tartalmazó célcella
kívánt értékéhez módosítja egy, a képletben előforduló másik cella
értékét, hogy a képlet elérje a célértéket.
Cellacsoport felbontása : A csoportbontás és tagolás eltávolítá-
sának nyomógomb-menüje.
Cellák csoportosítása : A csoportosítás és tagolás nyomógomb-
menüje.
Csoportbontás: A kimutatás csoportjainak elemeire bontására
szolgál. A numerikus tételekből vagy dátumértékekből automatiku-
san képzett csoportok egyenként nem bonthatók szét. A csoport-
bontás ilyen esetekben az összes csoport szétbontását eredménye-
zi. Megfelel az Alt+Shift+ billentyűkombinációnak.
Csoportosítás: A kijelölt kimutatástételekből csoportot képez.
Megfelel az Alt+Shift+ billentyűkombinációnak.
Csökkenő sorrend: A kiválasztott listát az aktív cellát tartalmazó
oszlop alapján csökkenő sorrendbe rendezi. Az ikonra kattintással
kiadott parancs az utolsó, menüből indított műveletnél beállított fel-
tételek szerint működik. A számokat érték szerint, a szövegeket Z-
től A-ig rendezi csökkenő sorrendbe.
Érvényesítés: Beállítja a cellába vihető adatokra a korlátozó felté-
teleket, illetve figyelmeztető üzeneteket.

Tipp 1779
Érvénytelen adatok bekarikázása: Ha a cellakorlátozó feltételek-

nek nem megfelelő értéket viszünk be (ezt figyelmeztető jelzés ese-
tén megtehetjük), akkor bekarikázza az ilyen cellákat.
Esetvizsgáló: Megjeleníti az Esetvizsgáló párbeszédpanelt, ame-
lyen különböző esetek feltételezésével (kiinduló cellatartalom becs-
lésekkel) oldhatjuk meg a munkalap feladatát.
Frissítés: Frissíti a munkafüzet adatforrásból származó adatait.
Megfelel az Alt+F5 billentyűkombinációnak.
Frissítés törlése: Törli az adatforrásból származó adatok utolsó
frissítését.
Frissítési állapot: Az adatforrásból származó adatok frissítési ál-
lapota.
Hivatkozások: Megjeleníti azokat a fájlokat, amelyekre a munka-
lap hivatkozik. Így a hivatkozások frissíthetők vagy eltávolíthatók.
Ismétlődések eltávolítása: Törli a munkalap ismétlődő sorait vagy
oszlopait. Ha a munkalapon tagolás van, akkor azt előbb el kell tá-
volítanunk.
Kapcsolat tulajdonságai: Beállítja a külső adatforráshoz kapcsoló-
dás tulajdonságait (például milyen időközönként frissüljenek az
adatforrás változásai).
Kapcsolatok: Megjeleníti a munkafüzet összes adatkapcsolatát,
amelyek a munkafüzeten kívüli adatforrásra mutató hivatkozások.
Az ablakban a kapcsolatokon módosíthatunk.
Kapcsolatok: A szalag Kapcsolatok csoportja.
Külső adatok átvétele: A szalag Külső adatok átvétele csoportja.
Külső adatok beolvasása a webről: Új weblekérdezést készít,
vagyis adatokat vesz át egy weblapról. A lekérendő adatokat a web-
lapon megjelenő nyílra kattintva választjuk ki, majd az Importálás
gombra kattintunk. Eredményül az átvett adatok a megadott cellától
kezdődően kerülnek a munkalapra.
Külső adatok beolvasása Access adatbázisból: Adatokat importál
egy Microsoft Access adatbázisból táblázatként vagy kimutatásként.
A kimutatáshoz a kimutatás mezőit az adatforrás mezőinek alapján
rendezhetjük el.

Külső adatok beolvasása egyéb forrásokból : A többi lehetsé-

ges külső adatforrás elérésére vonatkozó parancsok nyomógomb-
menüje.
Külső adatok beolvasása létező kapcsolaton keresztül: A meglé-
vő kapcsolatokat felhasználva importál újabb adatokat.
Külső adatok beolvasása szövegből: Szövegfájlból vesz át ada-
tokat.
Lehetőségelemzés: Nyomógomb-menü, amelyből az Esetvizsgá-
ló, Célérték keresés és Adattábla parancsok adhatók ki.
Növekvő sorrend: A kiválasztott listát az aktív cellát tartalmazó
oszlop alapján növekvő sorrendbe rendezi. Az ikonra kattintással
kiadott parancs az utolsó, menüből indított műveletnél beállított fel-
tételek szerint működik. A számokat érték szerint, a szövegeket Z-
től A-ig rendezi növekvő sorrendbe.
Összesítés: Több tartomány adatait egyetlen tartományba vonja
össze.
Rendezés: Megjeleníti a Rendezés párbeszédpanelt, amelyen az
egyéni rendezési szempontokat beállíthatjuk az aktuális táblázat
számára.
Rendezés és szűrés: A szalag Rendezés és szűrés csoportja.
Részletek elrejtése: Több sort, oszlopot vagy csoportosított téte-
leket tartalmazó kimutatás résztételeit rejti el. Ekkor csak az ösz-
szegsorok, oszlopok láthatók. Ugyanezt a hatást érjük el, ha kétszer
az elrejtendő tételre kattintunk.
Részletek megjelenítése: Az elrejtett tételek megjelenítésére
használjuk. Megfelel az összesítő tételre mért kettős kattintásnak.
Részösszeg: A kapcsolódó adatsorokat összegzi az összegsorok
beillesztése mellett.
Speciális: Irányított adatbázis-szűrés, amelyben a szűrőfeltétele-
ket a kritériumtartományban adjuk meg, az eredmények pedig másik
helyre is kerülhetnek a lapon.
Szövegből táblázat: Szövegdaraboló varázsló, amelyet vesszővel,
tabulátorral stb. tagolt, vagy fix szélességű oszlopokkal formázott
szöveg beolvasása után, illetve vágólapon keresztül történt beillesz-
tését követően használunk a cellák feltöltésére.

Tipp 1781
Szűrő: Adatbázis, vagy táblázat szűrés. A szűrőfeltételeket az

oszlopfejből lenyíló listán állítjuk be. Több feltétel beállítása esetén
azok együttes teljesülését vizsgálja a program.
Szűrők törlése: Törli a beállított szűrőt, eredményeképpen megje-
lenik az összes adat.
Tagolás: A Tagolás csoport a szalagon.
Tagolás eltávolítása: Törli a tagolt szerkezetet.
Újból alkalmaz: A szűrőt ismételten alkalmazza, majd rendezi az
aktuális tartományt. Akkor használjuk, ha módosítottunk egy szűrt
tartományban. Megfelel a Ctrl+Alt+L billentyűkombinációnak.
Vázlat: Tagolt részletezést készít a listából.
Korrektúra lap
A Korrektúra szalagon a dokumentum ellenőrzésével kapcsolatos
parancsok szerepelnek.
A Korrektúra szalag
Az összes megjegyzés megjelenítése: Be- vagy kikapcsolja a
munkalap összes megjegyzésének megjelenítését.
Előző: A dokumentum előző megjegyzését jelöli ki.
Fordítás: A kijelölt szót fordítja.
Füzetvédelem: A füzet jelszavas védelmét állítja be.
Hangul-handzsa átalakítás: A két távol-keleti írásmód között vált.
Helyesírás: Ellenőri a dokumentum helyesírását.
Következő: A dokumentum következő megjegyzését jelöli ki.
Közös használat védelme: Az XML megfeleltetéseket és Excel
táblázatot (listát) nem tartalmazó munkafüzet közös használatúvá
tehető. A közös használatban módosítások is történhetnek. Itt sza-
bályozhatjuk a hozzáférést.

Kutatás: Megjeleníti a Kutatás munkaablakot és abban megjele-

níti az Alt+kattintással kiválasztott szóval kapcsolatos referencia-
gyűjtemények találatait.
Lapvédelem: Bekapcsolja a munkalap és a zárolt cellák védel-
mét. Többféle objektum védelmét állíthatjuk, illetve többféle tevé-
kenységet tilthatunk le.
Megjegyzés megjelenítése: Megjeleníti az aktív cellához tartozó
megjegyzést.
Megjegyzés törlése: Törli az aktív cellához tartozó megjegyzést.
Megjegyzések: A szalag Megjegyzések csoportja.
Módosítások elfogadása vagy elvetése. Ha a változtatások köve-
tését bekapcsolta a módosító, akkor ezzel a paranccsal később
egyenként vagy egyszerre elfogadható, illetve elvethető a javasolt
módosítás.
Módosítások kiemelése: Elmenti a dokumentumot és bekapcsolja
a változtatások követését.
Munkafüzet megosztása: A munkafüzetet elmenti és engedélyezi
közös használatát.
Nyelv: A Nyelv csoport a szalagon.
Nyelvi ellenőrzés: A Nyelvi ellenőrzés csoport a szalagon.
Szabadkéz: A tábla PC-ken elérhető szabadkézi csoport.
Szabadkézi rajzolás: A tábla PC-ken tollal kihasználható rajzpa-
rancs.
Széljegyzetek: A tábla PC-ken tehető megjegyzés.
Szinonimák: A Kutatás munkaablakban megjeleníti a kiválasztott
szó szinonimáit.
Tartományok szerkesztésének engedélyezése: A munkalap
egyes tartományait jelszavas védelemmel látja el, illetve engedélye-
zi a tartományok szerkesztését csoportok vagy felhasználók számá-
ra.
Új megjegyzés: Új megjegyzést szúr be az aktív cellához.
Változások: A szalag Változások csoportja.
Változások követése: A változáskövetéssel kapcsolatos paran-
csok nyomógomb-menüje.

Tipp 1783
Nézet lap
A Nézet szalagon a munkalap részeit az éppen aktuális munkánk-
nak megfelelően kapcsoljuk be vagy ki, illetve olyan nagyítást, ab-
lakmegosztást választunk, amely a legjobban támogatja a munkát.
A Nézet szalag
100%: A munkalapot normál nézetben, 100%-os nagyításban
mutatja.
Ablak: Az Ablak csoport a szalagon.
Ablak elrejtése: Elrejti az aktív ablakot.
Ablak felfedése: Párbeszédpanelt jelenít meg, amelyen kiválaszt-
hatjuk azokat az ablakokat, amelyeket ismét látni szeretnénk.
Ablakváltás : Nyomógomb-menü, amelyen a megnyitott mun-
kafüzetek közül választhatunk.
Dokumentumműveletek: Megjeleníti a Dokumentumműveletek
munkaablakot.
Egyéni nézetek: Az aktuális megjelenítési és nyomtatási beállítá-
sokat egyéni nézetként menti el. Ezeket később is alkalmazhatjuk.
Fejlécek megtekintése: Be- és kikapcsolja a sor és oszlopazono-
sítók megjelenését.
Felosztás: Két vagy négy részre osztja a munkaablakot. Minde-
gyik rész tartalma önálló gördítősávokkal mozgatható.
Kijelölt rész nagyítása: Olyan nagyítást állít be, hogy a kijelölt
rész kitöltse a képernyőt. Ezzel 200% feletti nagyítás is elérhető.
Korábbi ablakpozíció: Párhuzamos megjelenítésnél az egymás
mellett összehasonlított dokumentumok kezdő helyzetét állítja visz-
sza.
Lap elrendezése nézet: A munkalapot a nyomtatásban megjelenő
formában, margókkal, fej- és lábléccel mutatja.
Makró rögzítése: Az ismétlődő műveletsorozatok esetében igen
hasznos, ha azokat rögzítjük. Az így rögzített makró később is fel-

használható. Tehát egyetlen utasítással egy hosszabb műveletsoro-

zatot hajthatunk végre.
Makrók: A Makrók csoport a szalagon.
ahonnan a makrók futtathatók, törölhetők, szerkesztése indítható.
Makrók megjelenítése : Makrókkal kapcsolatos parancsok nyo-
mógomb-menüje.
Megjelenítés/Elrejtés: A szalag Megjelenítés/Elrejtés csoportja.
Mozaik: Az összes megnyitott munkafüzetet egymás mellett vagy
alatt jeleníti meg a képernyőn.
Munkafüzetnézetek: A Munkafüzetnézetek csoport a szalagon.
Munkaterület mentése: Az ablak jelenlegi elrendezését később
betölthető .xlw kiterjesztésű fájlba menti.
Nagyítás: A nyomtatás befolyásolása nélkül a munkalap megjele-
nítését nagyítási fokozatokban, illetve 200%-ig tetszőlegesen állít-
hatjuk.
Nagyítás: A Nagyítás csoport a szalagon.
Normál nézet: Normál megjelenítést állít be, ez a legtöbb feladat
alapértelmezés szerinti nézete.
Oldaltörésminta: Az oldaltörés megtekintése nézetre vált. Ebben
a nézetben a munkalapot annak nyomtatási formájában, az oldal-
szám jelölésével együtt látjuk, és húzással balra, jobbra, le és föl
mozgathatjuk az oldaltörést. Az Excel automatikusan úgy méretezi
át a munkalapot, hogy a sorok és oszlopok az oldalra illeszkedjenek.
Panelek rögzítése : A munkalapot az aktív cella bal felső sar-
kánál rögzíti. A rögzítés után a görgetés csak az alsó, illetve jobb
oldali részt mozgatja. Ezzel tehát az oszlop- és sorazonosítók min-
dig a képernyőn tarthatók.
Párhuzamos görgetés: A két egymás mellett vagy alatt megjele-
nített, összehasonlítandó munkafüzet együttes mozgatását kapcsol-
ja be vagy ki.
Párhuzamos megjelenítés: Az összehasonlítás érdekében két
munkalapot egymás alatt vagy mellett jelenít meg. A két munkalap
természetesen különböző munkafüzetekből is származhat.
Rácsvonalak megjelenítése: Be- vagy kikapcsolja a rácsvonalak
megjelenítését.
Relatív hivatkozások használata:

Tipp 1785
Szerkesztőléc: Be- vagy kikapcsolja a szerkesztőléc megjeleníté-

sét.
Teljes képernyő: teljes képernyőt kitöltő nézetre vált. Ekkor eltű-
nik a címsor, szalag, állapotsor, szerkesztőléc is. A normál nézetre
az Esc billentyűvel térhetünk vissza.
Új ablak: Új ablakot nyit az aktív munkafüzet számára, amelyben
a másik ablakkal megegyező, vagy attól eltérő terület is szerkeszt-
hető.
Vonalzó: Be- vagy kikapcsolja a vonalzó megjelenítését.
Fejlesztőeszközök lap
Alapértelmezés szerint a Fejlesztőeszközök lapfül nem jelenik
meg, ezt Az Excel beállításai párbeszédpanel Menüszalag
testreszabása kategóriájában kell egy jelölőnégyzettel bekapcsol-
nunk.
A Fejlesztőeszközök szalag
Bővítmények: A Bővítmények csoport a szalagon.
Bővítménykezelő: Megjeleníti a Bővítménykezelő párbeszédpa-
nelt, amelyen be- és kikapcsolhatjuk a bővítményeket (például az
Analysis Toolpak bővítményt).
Bővítőcsomagok: Megjeleníti az XML nyelvi bővítőcsomagok
párbeszédpanelt, amelyen kezelhetjük a betöltött csomagokat és
újabbakat tölthetünk be.
COM-bővítmények: Objektummodell komponens alapú bővítmé-
nyek felvételére és eltávolítására alkalmas.
Dokumentumpanel: Megjeleníti a Dokumentum tulajdonságai
panelt, amelyen az adatlap kitölthető.
Forrás: Az XML megfeleltetések kezeléséhez megjeleníti a mun-
kaablakot.

Kód: A Kód csoport a szalagon.

Kód megjelenítése: Megnyitja a Visual Basic szerkesztőablakot,
ahol a vezérlőelem kódja módosítható.
Makró rögzítése: Az ismétlődő műveletsorozatok esetében igen
hasznos, ha azokat rögzítjük. Az így rögzített makró később is fel-
használható. Tehát egyetlen utasítással egy hosszabb műveletsoro-
zatot hajthatunk végre.
ahonnan a makrók futtathatók, törölhetők, szerkesztése indítható.
Megfelel az Alt+F8 billentyűkombinációnak.
Makróvédelem: Megjeleníti az Adatvédelmi központ párbeszéd-
panel Makróbeállítások kategóriáját, amelyen engedélyezhetjük
vagy letilthatjuk a makró futását.
Módosítás: A szalag Módosítás csoportja.
Párbeszéd-teszt: Kipróbálja az egyéni párbeszédpanel működé-
sét.
Relatív hivatkozások használata: Vált az abszolút és a relatív
hivatkozások között. Relatív hivatkozásnál a makrók műveletei az
eredetileg kijelölt cellához viszonyulnak.
Tervező mód: Be- vagy kikapcsolja a tervező üzemmódot,
amelyben az egyéni párbeszédpanelt kialakíthatjuk.
Tulajdonságok leképezése: Az XML-megfeleltetések tulajdonsá-
gait mutatja meg, és biztosítja a módosítás lehetőségét.
Vezérlőelem tulajdonságai: A kiválasztott vezérlőelem tulajdon-
ságait állítja be. A Vezérlő formázása párbeszédpanel Vezérlő lap-
ján a vezérlő típusától függő paramétereket, többek között a cella-
csatolást állíthatunk be.
Vezérlők: A szalag Vezérlők csoportja.
Vezérlők beszúrása : Nyomógomb-menü a vezérlők beszúrá-
sára.
Visual Basic: Megjeleníti a VBA szerkesztőt, amelyen program-
modulokat, illetve makrókat, vezérlőket hozhatunk létre, módosítha-
tunk.
XML: A szalag XML csoportja.
XML-adatok exportálása: .xml adatfájlokat exportál.

Tipp 1787
XML-adatok frissítése: Frissíti a változásokat az XML adatfájlból

átvett adatokon.
XML-adatok importálása: .xml adatfájlokat importál.
Bővítmények lap
Ezen a lapon csak akkor jelennek meg elemek (egyéni eszköztárak,
eszköztár parancsok, menüparancsok), ha a megfelelő bővítménye-
ket telepítettük.
Az Acrobat bővítmény szalagja
SmartArt-eszközök – Tervezés
lap
Az eddig tárgyalt kategóriák elérhetők voltak közvetlenül a szalagok
lapfülére kattintva. A következő kategóriák szalagjai csak bizonyos
feltételek teljesülése mellett jelennek meg, tehát helyzet érzékeny
szalaglapok. Így például a SmartArt-eszközök Tervezés szalag
csak akkor jelenik meg, ha egy ilyen SmartArt diagramot beillesztet-
tünk és módosításra kijelöltünk. A SmartArt diagramokat a Beszú-
rás szalag SmartArt parancsával hozzuk létre.
A SmartArt eszközök – Tervezés szalag

Ábra létrehozása: Csoport a szalagon, amely alakzatokat hoz

létre.
Ábra visszaállítása: Törli a formázásokat, visszaállítja az eredeti
diagramot.
Alá: Az aktuális elem alá hoz létre egy újabb elemet.
Alakzat hozzáadása: Alakzatot ad a SmartArt ábrához.
Alakzat-hozzáadási beállítások : Az alakzat hozzáadásának
különböző lehetőségeit tartalmazó nyomógomb-menü.
Alakzatokká alakítás: A beillesztett SmartArt ábrát önálló alakza-
tokká szedi szét.
Balra nyíló: Balra függő (alárendelt) dobozokból álló diagramot
alakít ki.
Elé: Az aktuális elem elé hoz létre egy újabb elemet.
Elrendezés módosítása : További elrendezés-mintákat ajánl
fel.
Elrendezések: Az Elrendezések csoport a szalagon.
Fölé: Az aktuális elem fölé hoz létre egy újabb elemet.
Jobbra nyíló: Jobbra függő (alárendelt) dobozokból álló diagramot
alakít ki.
Jobbról balra: Jobbról balra cseréli az alakzatok rendjét.
Kész SmartArt stílusok : A stílusbeállítás nyomógomb-menüje
Kész SmartArt stílusok: A SmartArt stílusok csoport a szala-
gon. A gyors stílusváltáshoz galériát jelenít meg.
Kijelölés előléptetése: A hierarchikus rendben eggyel előrébb lép-
teti az alakzatot, dobozt.
Kijelölés feljebb helyezése: A kijelölt alakzatot, dobozt az objek-
tumsorrendben feljebb lépteti.
Kijelölés lefokozása: A hierarchikus rendben eggyel hátrább lépteti
az alakzatot, dobozt.
Kijelölés lejjebb helyezése: A kijelölt alakzatot, dobozt az objek-
tumsorrendben lejjebb lépteti.
Listajel hozzáadása: Az alakzat szövegéhez felsorolás-jelölést
készít.
Más színek: A színbeállítás nyomógomb-menüje.

Tipp 1789
Mindkét oldalra nyíló: Függőleges, hierarchikus elrendezést alakít

ki.
Mögé: Az aktuális elem után hoz létre egy újabb elemet.
SmartArt ábrák visszaállítása: Törli a formázásokat, visszaállítja
az eredeti diagramot.
Szervezeti diagram elrendezése : Szervezeti diagram elrende-
zésnél beállítja az ágak hierarchiáját.
Szokásos: Szabványos diagramtípust állít be, az alárendelt alak-
zatokat középre igazítja és vízszintesen elrendezi a fölérendelt
alakzat alatt.
Szövegablak: Be- vagy kikapcsolja a diagram mellett megjelenő
szövegbeviteli mezőt, amelyben a dobozok tartalma módosítható.
További elrendezések: Megjeleníti a SmartArt ábra választása
párbeszédpanelt, ahonnan új alakzattípust választhatunk a kijelölt
SmartArt ábra helyett (az ábrában megadott szövegek maradnak).
Új asszisztens: Kiemelt munkatárs alakzatot hoz létre.
SmartArt-eszközök – Formátum
lap
Ebben a kategóriában foglalták össze a SmartArt diagramok formá-
zásával kapcsolatos parancsokat.
A SmartArt eszközök – Formátum szalag

Alakhoz illesztés: Bekapcsolja a SmartArt ábra alakzatainak
mozgatásához az alakhoz illesztés tulajdonságot. Ekkor a mozgatott
alakzat igazodik a többi elem befoglalójának széléhez húzott egye-
neshez.
Alakváltás : A SmartArt ábrán belül kijelölt alakzatot másikra
cseréli.

Alakzat anyagminta-beállításai: Mintázatos kitöltés almenüje.

Alakzat formázása: A kiválasztott alakzat egyedi formázása.
Alakzat magassága: A kiválasztott alakzat egyedi magasság-beál-
lítása.
Alakzat szélessége: A kiválasztott alakzat egyedi szélesség-beál-
lítása
Alakzatok: A szalag Alakzatok csoportja.
Alakzatstílusok: A szalag Alakzatstílusok csoportja.
Anyagminta : Mintázatos kitöltés nyomógomb-menüje.
Árnyék: Az alakzatárnyékolás nyomógomb-menüje.
Árnyékbeállítások: Megjeleníti az Alakzat formázása párbeszéd-
panel Árnyék kategóriáját, amelyen a kijelölt alakzat árnyéka ponto-
san beállítható.
Árnyékos szövegeffektus: A szövegárnyékolás nyomógomb-
menüje.
Átalakítás: Az alakzat szövegének WordArt stílusú átformázá-
sát végző nyomógomb-menü.
Beállított: A beépített térhatások nyomógomb-menüje.
Csoportbontás: A kijelölt csoportosított objektumot alkotó elemei-
re bontja:
Csoportok: A csoportkezelés nyomógomb-menüje.
Csoportosítás: A kijelölt alakzatokat csoportosítja az egyszerűbb
kezelés érdekében.
Effektusok: A különleges képi hatások nyomógomb-menüje.
Effektusok a szövegben: Az alakzatok szövegén alkalmazott
különleges hatások nyomógomb-menüje.
Egyéb kitöltő témák: A kitöltő témák nyomógomb-menüje.
Előbbre hozás: A kijelölt objektumot eggyel előrébb mozgatja.
Előbbre hozás: Sorrendbeállító gombmenü.
Előre hozás: A kijelölt objektumot az összes objektum elé moz-
gatja.
Elrendezés: A szalag Elrendezés csoportja.
Fazetta: Az alakzatot kiemeléssel és a sarkok lecsapásával
formázó nyomógomb-menü.
Fazettás szövegeffektus: A szövegen fazetta-hatást alkalmazó
nyomógomb-menü.

Tipp 1791
Finom élek: Az alakzat éleit elmosó nyomógomb-menü.

Forgatás: Az elforgató parancsok nyomógomb-menüje.
Függőleges eloszlás: A kijelölt objektumokat függőlegesen a két
szélső objektum között egyenletesen osztja szét.
Hátraküldés: A kijelölt objektumot az összes többi mögé küldi.
Hátrébb küldés: A hátrább mozgatás nyomógomb-menüje.
Hátrébb küldés: A kijelölt objektumot eggyel hátrébb küldi.
Igazítás: Az objektumok igazításának nyomógomb-menüje.
Igazítás balra: Az objektumokat bal oldaluknál a legszélső bal ol-
dalához igazítja.
Igazítás fent: Az objektumokat felső szélüknél a legfelső objektum
felső széléhez igazítja.
Igazítás jobbra: Az objektumokat jobb oldaluknál a legszélső jobb
oldalához igazítja.
Igazítás középen: Az objektumokat vízszintes tengelyüknél igazít-
ja.
Igazítás középre: Az objektumokat függőleges tengelyüknél igazít-
ja.
Igazítás lent: Az objektumokat alsó szélüknél a legalsó objektum
alsó széléhez igazítja.
Kész alakzatstílusok: Az Alakzatstílusok csoport a szalagon.
Kész WordArt stílusok: A szalag WordArt stílusok csoportjá-
ban található galéria.
Kétdimenziós szerkesztés: SmartArt grafikának kétdimenziós
nézetére vált.
Kijelöléspanel: Megjeleníti vagy elrejti a Kijelölés és láthatóság
munkaablakot, amelyen az alakzatok láthatósága vezérelhető és a
munkalapi objektumok kattintással választhatók ki.
Kisebb: A kiválasztott alakzat sarkain fogók jelennek meg, amely-
lyel az alakzat átméretezhető. Minden egyes kattintás az ikonra e
nélkül is csökkenti az alakzat méretét.
Kitöltés: Az alakzatok kitöltő színének, mintázatának nyomó-
gomb-menüje.
Kitöltés képpel: Beolvassa az alakzatot kitöltő képet.
Körvonal: Nyomógomb-menü, amelyből beállítható a kijelölt
alakzat körvonal-színe.

Körvonal vastagsága: A körvonal vastagságát beállító nyomó-

gomb-menü.
Nagyobb: Megnöveli az alakzat méretét.
Nyilak: Beállítja a vonalak nyílvégződéseit.
Ragyogás: A ragyogás tulajdonság nyomógomb-menüje.
Ragyogó szövegeffektus: A szövegen alkalmazott ragyogás
tulajdonság nyomógomb-menüje.
SmartArt ábra mérete: A Méret csoport a szalagon. Két mezőjével
a méret pontosan beállítható.
Szaggatott vonal: Az alakzat körvonalának szaggatását beállí-
tó almenü.
Színátmenet: Az alakzat átmenetes kitöltésének nyomógomb-
menüje.
Szöveg átmenetes kitöltése: Az alakzatba írt szöveg átmenetes
kitöltésének nyomógomb-menüje.
Szöveg kitöltése: Az alakzatba írt szöveg kitöltésének nyomó-
gomb-menüje.
Szöveg kitöltése képpel: Az alakzatba írt szöveg kitöltésére képet
tölt be.
Szöveg körvonala: Az alakzatba írt szöveg körvonalszín-
beállító nyomógomb-menüje.
Szöveg körvonalának vastagsága: Az alakzatba írt szöveg kör-
vonalvastagságát beállító nyomógomb-menü.
Szöveg szaggatott körvonallal: Az alakzatba írt szöveg körvo-
nalstílusát beállító nyomógomb-menü.
Szöveg térbeli forgatása: Az alakzatba írt szöveg elforgatását
beállító nyomógomb-menü.
Szöveg további átmenetes kitöltése: Az alakzatba írt szöveg át-
menetes kitöltését párbeszédpanelen biztosítja.

Tipp 1793
Szöveg tükröződési beállításai: Párbeszédpanelen állítja be a

szövegtükröződés jellemzőit.
Szövegárnyék beállításai: Az alakzatba írt szöveg árnyéktulaj-
donságainak beállítását szintén párbeszédpanelen biztosítja.
Szövegeffektusok formázása: A szövegdoboz tartalmát WordArt
stílusban formázza.
Szövegkitöltés anyagmintázata: Nyomógomb-menü az anyag-
mintázatos szövegkitöltések kiválasztására.
Szövegtükröződés: A szövegtükröződés-minták nyomógomb-
menüje.
Térbeli fazetta – további beállítások: Megjeleníti az Alakzat for-
mázása párbeszédpanelt, amelyen a térhatás beállítható.
Térbeli forgatás – további beállítások: Megjeleníti az Alakzat
formázása párbeszédpanelt, amelyen a térbeli forgatás beállítható.
Térhatású forgatás: A térhatású forgatások nyomógomb-
menüje.
Térhatású szövegforgatás – további beállítások: Megjeleníti a
Szövegeffektusok formázása párbeszédpanelt, amelyen a térbeli
forgatás beállítható.
Térhatású szövegszélek – további beállítások: Megjeleníti a Szö-
vegeffektusok formázása párbeszédpanelt, amelyen a beállítás
pontosan elvégezhető.
További alakzatkitöltő színek: A színt párbeszédpanelen állítja be.
További anyagminták: Megjeleníti a Szövegeffektusok formá-
zása párbeszédpanelt, amelyen a beállítás pontosan elvégezhető.
További elforgatási beállítások: Megjeleníti a Méret és tulajdon-
ságok párbeszédpanelt, amelyen a beállítás pontosan elvégezhető.
További körvonalstílusok: Megjeleníti a Szövegeffektusok for-
mázása párbeszédpanelt, amelyen a beállítás pontosan elvégezhe-
tő.
További körvonalszínek: A színt párbeszédpanelen állítja be.
További nyilak: Párbeszédpanelen állítja be a vonalak nyílvégző-
déseit.
További ragyogó színek: A színt párbeszédpanelen állítja be.
További ragyogó színek: A színt a nyomógomb-menüben állítja
be.

További ragyogó szövegszínek: A színt párbeszédpanelen állítja

be.
További ragyogó szövegszínek: A színt a nyomógomb-menü-
ben állítja be.
További színátmenetek: A színátmenetet párbeszédpanelen állít-
ja be.
További színek szöveg körvonalához: A színt párbeszédpanelen
állítja be.
További szövegkitöltő színek: A színt párbeszédpanelen állítja be.
További vonalak: Megjeleníti az Alakzat formázása párbeszéd-
panelt, amelynek Vonalstílus kategóriájában a beállítás pontosan
elvégezhető.
Tükröződés: Az alakzat tükröződésének nyomógomb-menüje.
Tükröződési beállításai: Párbeszédpanelen állítja be a tükröződés
jellemzőit.
Újracsoportosítás: Újracsoportosítja a felbontott csoportot.
Vízszintes elosztás: A kijelölt alakzatokat vízszintesen szétosztja.
A szétosztás úgy történik, hogy a két szélső elem a helyén marad, a
közöttük lévő elemek közötti távolság pedig egyforma lesz. Ebből
adódóan legalább három elemet kell kijelölnünk a parancs végrehaj-
tásához.
WordArt formátum törlése: Törli a dobozban elhelyezett szöveg
WordArt stílusú formázását.
WordArt szövegstílusok: A szalag WordArt stílusok csoportja.
Diagrameszközök – Tervezés lap

A diagramok létrehozásának parancsait gyűjtötték erre a szalagra. A
módosítással, formázással kapcsolatos, jóval több parancs a másik
két szalagon szerepel.
A Diagrameszközök – Tervezés szalag

Tipp 1795
Adatok: A szalag Adatok csoportja.

Adatok kijelölése: Módosítja a diagramban ábrázolt adattarto-
mányt. A parancs megtalálható a diagram helyi menüjében is, nem
kell emiatt később szalagot váltani.
Diagram áthelyezése: Az egyik munkalapról a másikra, illetve új
munkalapként helyezi el a diagramot. Munkalapon belül ez beágya-
zott diagramot húzással helyezzük át.
Diagramelrendezések: A szalag Diagramelrendezések csoportja.
Diagramstílusok: A szalag Diagramstílusok csoportja.
Hely: A szalag Hely csoportja.
Kész diagramstílusok: A diagramstílusok galériája. Innen egy-
szerű a választás: vagy görgetjük a galériát, vagy lenyitjuk a teljes
választékot. A kiválasztást segíti, hogy a kurzor alatti minta megje-
lenik a diagramon, s ha tetszik, kattintással alkalmazzuk.
Kész elrendezés:  A különböző előre beállított elrendezések
nyomógomb-menüje. Ez nem a fenti galéria-elven működik, vagyis
előzetes képet nem kapunk.
Más diagramtípus: Megjeleníti a Diagramtípus módosítása pár-
beszédpanelt, amelyen az összes beépített diagramminta megtalál-
ható. A párbeszédpanel bal oldalán szereplő kategóriák a Beszúrás
szalag Diagramok csoportjában is megtalálhatók. A párbeszédpa-
nelen sablonokat is kezelhetünk.
Mentés sablonként: A saját elképzeléseink szerinti elrendezésű,
formázású diagramot sablonként menti el a későbbi felhasználás
számára. Ezt követően ez a sablon is megjelenik a galériában.
Sor/oszlop váltása: Felcseréli az adatokat a tengelyek között.
Típus: A szalag Típus csoportja.
Diagrameszközök – Elrendezés
lap
A szalagon az egyes diagramkellékek be- és kikapcsolásának, elhe-
lyezésének parancsai jelennek meg.

A Diagrameszközök – Elrendezés szalag

Adatfeliratok: Az adatok felvételére és elhelyezésére szolgáló
Aktuális kijelölés: A szalag Aktuális kijelölés csoportja.
Alakzatok: Beépített alakzatok nyomógomb-menüje, ahonnan
ilyen elemek szúrhatók a diagramba.
Beszúrás diagramba: A szalag Beszúrás diagramba csoportja.
Címkék: A szalag Címkék csoportja.
Diagram adattáblája: A diagram adattáblájának beszúrására
szolgáló nyomógomb-menü.
Diagram fala: A térbeli diagram falának be- és kikapcsolására
szolgáló nyomógomb-menü.
Diagram háttere: A szalag Háttér csoportja.
Diagram padlója: A térbeli diagram padlójának be- és kikapcso-
lására szolgáló nyomógomb-menü.
Diagram rácsvonalai: A diagram rácsvonalainak be- és kikap-
csolására szolgáló nyomógomb-menü.
Diagram tulajdonságai: A szalag Tulajdonságok csoportja.
Diagramcím: A diagram címének be- és kikapcsolására szolgá-
ló nyomógomb-menü.
Diagramelemek: A diagramelemek kiválasztására szolgáló lista.
Diagramnév: A diagram neve, amelyre hivatkozhatunk.
Elemzés: A szalag Elemzés csoportja.
Elsődleges függőleges rácsvonalak: A fő függőleges rácsvona-
lakra vonatkozó parancsok nyomógomb-menüje.
Elsődleges függőleges rácsvonalak további beállításai: A fő veze-
tőrácsok formázása párbeszédpanelen.
Elsődleges függőleges tengely: Az elsődleges függőleges ten-
gelyre vonatkozó parancsok nyomógomb-menüje.
Elsődleges függőleges tengely címe: Az elsődleges függőleges
tengely címére vonatkozó parancsok nyomógomb-menüje.

Tipp 1797
Elsődleges függőleges tengely további beállításai: Az elsődleges

függőleges tengely formázása párbeszédpanelen.
Elsődleges függőleges tengely további címbeállításai: Az elsőd-
leges függőleges tengely címének formázása párbeszédpanelen.
Elsődleges vízszintes rácsvonalak: Az elsődleges vízszintes
rácsvonalakra vonatkozó parancsok nyomógomb-menüje.
Elsődleges vízszintes rácsvonalak további beállításai: A fő veze-
tőrácsok formázása párbeszédpanelen.
Elsődleges vízszintes tengely: Az elsődleges vízszintes ten-
Elsődleges vízszintes tengely címe: Az elsődleges vízszintes
Elsődleges vízszintes tengely további beállításai: Az elsődleges
vízszintes tengely formázása párbeszédpanelen.
Elsődleges vízszintes tengely további címbeállításai: Az elsődle-
ges vízszintes tengely címének formázása párbeszédpanelen.
Függőleges szövegdoboz rajzolása: Függőleges szöveget tartal-
mazó szövegdobozt szúr be.
Hibasávok: A diagramot hibasáv jelzéssel kiegészítő parancsok
nyomógomb-menüje.
Jelmagyarázat: A diagramot jelmagyarázattal kiegészítő pa-
rancsok nyomógomb-menüje.
Kép beszúrása fájlból: Képet szúr be fájlból.
Kijelölés formázása: A kijelölt diagramelemhez megjeleníti a for-
mázó párbeszédpanelt.
Másodlagos függőleges rácsvonalak: A másodlagos függőle-
ges rácsvonalakra vonatkozó parancsok nyomógomb-menüje.
Másodlagos függőleges rácsvonalak további beállításai: A má-
sodlagos függőleges rácsvonalak formázása párbeszédpanelen.
Másodlagos függőleges tengely: A másodlagos függőleges
tengelyre vonatkozó parancsok nyomógomb-menüje. Akkor érhető
el, ha ilyen tengelyt már létrehoztunk. Ehhez egy adatsor kijelölése
után jelenítsük meg a formázó párbeszédpanelt (például a Ctrl+1
billentyűkombinációval), majd az Adatsor beállításai párbeszédpa-
nel-lapon válasszuk a Másodlagos tengely választókapcsolót!
Másodlagos függőleges tengely címe: A másodlagos függőle-
ges tengelytípusok almenüje.

Másodlagos függőleges tengely további beállításai: A másodla-

gos függőleges tengelyt párbeszédpanelen formázza.
Másodlagos függőleges tengely további címbeállításai: Párbe-
szédpanelen formázza a tengelycímet.
Másodlagos vízszintes rácsvonalak: A másodlagos vízszintes
rácsvonalakra vonatkozó parancsok nyomógomb-menüje.
Másodlagos vízszintes rácsvonalak további beállításai: A rácsvo-
nalakat párbeszédpanelen formázza.
Másodlagos vízszintes tengely: A másodlagos vízszintes ten-
Másodlagos vízszintes tengely címe: A másodlagos vízszintes
Másodlagos vízszintes tengely további beállításai: A tengelyt pár-
beszédpanelen formázza.
Másodlagos vízszintes tengely további címbeállításai: A tengely-
címet párbeszédpanelen formázza.
Pozitív/negatív eltérés: A pozitív/negatív eltérés ki- és bekap-
csolásának nyomógomb-menüje.
Pozitív/negatív eltérés további beállításai: Az eltérések jelzését
párbeszédpanelen formázza.
Rajzterület: A rajzterületre vonatkozó parancsok nyomógomb-
menüje.
Stílushoz igazítás: Törli a kijelölt diagramelem egyéni formázását,
helyette a diagramstílus beállításait alkalmazza.
Szövegdoboz: A szövegdoboz nyomógomb-menüje.
Szövegdoboz: A munkalapon vízszintes szövegdobozt hoz létre.
Tengelycímek: A tengelyek feliratozásának parancsait tartal-
mazó nyomógomb-menü.
Tengelyek: A tengelyek elhelyezésére vonatkozó parancsokat
tartalmazó nyomógomb-menü.
Tengelyek: A szalag Tengelyek csoportja.
Térbeli forgatás: A diagramterület elforgatását párbeszédpanel
segítségével végezhetjük.
További adatfelirat-beállítások: Az adatfeliratokat párbeszédpane-
len formázza.
További adattábla-beállítások: Az adattáblát párbeszédpanelen
formázza.

Tipp 1799
További címbeállítások: A diagramcímet párbeszédpanelen for-

mázza.
További falbeállítások: A diagram falát párbeszédpanelen for-
mázza.
További hibasáv-beállítások: A hibasávokat párbeszédpanelen
formázza.
További jelmagyarázat-beállítások: A jelmagyarázatot párbeszéd-
panelen formázza.
További padlóbeállítások: A diagram padlóját párbeszédpanelen
formázza.
További rajzterület-beállítások: A diagram rajzterületét párbe-
szédpanelen formázza.
További trendvonal-beállítások: A diagram trendvonalát párbe-
szédpanelen formázza.
Trendvonal: A diagramot trendvonallal kiegészítő parancsok
nyomógomb-menüje. Trendvonal megjelenítésre csak a kétdimenzi-
ós diagramok alkalmasak.
Vízszintes szövegdoboz rajzolása: Vízszintes szövegdobozt ké-
szít a húzással megadott helyen, a munkalapon.
Vonalak: A diagramot különleges vonalakkal (esésvonalakkal,
különbségvonalakkal) egészíti ki.
Z tengely: A térbeli diagramok Z tengelyére vonatkozó paran-
csok nyomógomb-menüje.
Z tengely címe: A Z tengely címére vonatkozó parancsok
nyomógomb-menüje.
Z tengely rácsvonalai: A Z tengely rácsvonalaira vonatkozó
Z tengely további beállításai: A Z tengelyt párbeszédpanelen for-
mázza.
Z tengely további címbeállításai: A Z tengely címét párbeszédpa-
nelen formázza.
Z tengely további rácsvonal-beállításai: A Z tengely rácsvonalát
párbeszédpanelen formázza.

Diagrameszközök – Formátum
lap
A lap eszközeivel a kiválasztott diagramelemet formázhatjuk.
A Diagrameszközök – Formátum szalag

Aktuális kijelölés: A szalag Aktuális kijelölés csoportja.
Alakhoz illesztés: Bekapcsolja a diagram alakzatainak mozgatá-
sához az alakhoz illesztés tulajdonságot. Ekkor a mozgatott alakzat
igazodik a többi elem befoglalójának széléhez húzott egyeneshez.
Alakzat anyagminta-beállításai: Mintázatos kitöltés beállító pár-
beszédpaneljét jeleníti meg, amelyben a kijelölt diagramelem (hát-
tér, fal, padló vagy adatjelölő) egyszínű, színátmenetes, mintázatos,
illetve automatikus kitöltését állíthatjuk be.
Alakzat formázása: A kiválasztott alakzat, diagramelem egyedi
formázása párbeszédpanelen. Itt állíthatjuk be például az adatsorok
közötti térköz szélességét és mélységét.
Alakzat magassága: A kiválasztott diagram egyedi magasság-beál-
lítása.
Alakzat szélessége: A kiválasztott diagram egyedi szélesség-beál-
lítása
Alakzatstílusok: A szalag Alakzatstílusok csoportja. Segítségével
galériából választott minta alapján formázhatjuk a kijelölt diagram-
elemet.
Anyagminta: Mintázatos kitöltés nyomógomb-menüje, amelyből
a kijelölt diagramelem formázható.
Árnyék: A kijelölt diagramelem árnyékolásának nyomógomb-
menüje.

Tipp 1801

panel Árnyék kategóriáját, amelyen a kijelölt diagramelem árnyéka
pontosan beállítható.
menüje.
Átalakítás: A szöveg WordArt stílusú átformázását végző nyo-
mógomb-menü.
Beállított: A beépített térhatások nyomógomb-menüje. A térbeli
diagramok alapbeállításai mellett a Térhatás beállításai paranccsal
a diagramterület egyedi formázását is elvégezhetjük.
re bontja:
Diagramelemek: Az átalakítandó diagramelem kiválasztására szol-
gáló lista az Aktuális kijelölés csoportban.
Innen leginkább a térbeli diagramok térhatása állítható be, ha diag-
ramelemet választunk ki. A teljes diagram kiválasztása esetén
azonban beállíthatjuk a térhatást, fazettát, ragyogást vagy az árnyé-
kot is.
Effektusok a szövegben: A szöveges diagramelemeken alkal-
mazott különleges hatások nyomógomb-menüje.
Előbbre hozás: A kijelölt diagramobjektumot eggyel előrébb moz-
gatja az objektumok sorában.
Előbbre hozás: A sorrendbeállítás nyomógomb-menüje.
Előre hozás: A kijelölt diagramobjektumot az összes objektum elé
mozgatja.
Fazetta: A diagramot kiemeléssel és a sarkok lecsapásával
nyomógomb-menü.

Finom élek beállításai: Az alakzat éleit elmosó hatást párbeszéd-

panelen állítja be.
Forgatás: Az elforgató parancsok nyomógomb-menüje.
Hátraküldés: A kijelölt diagramobjektumot az összes többi mögé
küldi.
dalához igazítja.
ja.
ja.
Kész alakzatstílusok: Az Alakzatstílusok galéria a szalagon,
amellyel a kijelölt diagramelem formázható.
ban található galéria, amellyel a diagram szöveges elemei (címek,
tengelyfeliratok, értékjelölések) formázhatók.
Kijelölés formázása: A kijelölt diagramelemhez megjeleníti a for-
mázó párbeszédpanelt.
Kitöltés: A diagramelemek kitöltő színének, mintázatának nyo-
mógomb-menüje.
Kitöltés képpel: Beolvassa a diagramelemet kitöltő képet.

Tipp 1803

diagramelem körvonal-színe.
Körvonal vastagsága: A kijelölt diagramelem-körvonal vastag-
ságát beállító nyomógomb-menü.
Méret: A szalag Méret csoportja. Két mezőjével a diagram mérete
Méret és tulajdonságok: A méretbeállításhoz párbeszédpanelt je-
lenít meg.
Nyilak: Beállítja a vonalak, grafikonok nyílvégződéseit.
Ragyogás beállításai: A ragyogás tulajdonság jellemzőit párbe-
szédpanelen állítja be.
Ragyogó szövegeffektus: A kijelölt szöveg-diagramelemen al-
kalmazott ragyogás tulajdonság nyomógomb-menüje.
Stílushoz igazítás: A kijelölt diagramelem formázását a teljes di-
agramhoz választott stílushoz igazítja.
Szaggatott vonal: A kijelölt diagramelem körvonalának, grafi-
kon vonalának szaggatását beállító almenü.
Színátmenet: A kijelölt diagramelem átmenetes kitöltésének
nyomógomb-menüje.
Szöveg kitöltése: A kijelölt szöveg-diagramelem kitöltésének
nyomógomb-menüje.
Szöveg kitöltése képpel: A kijelölt szöveg-diagramelem kitöltésére
képet tölt be.
Szöveg körvonala: A kijelölt szöveg-diagramelem körvonalszín-
Szöveg körvonalának vastagsága: A kijelölt szöveg-
diagramelem körvonalvastagságát beállító nyomógomb-menü.

Szöveg szaggatott körvonallal: A kijelölt szöveg-diagramelem

körvonalstílusát beállító nyomógomb-menü.
Szöveg térbeli forgatása: A kijelölt szöveg-diagramelem elfor-
gatását beállító nyomógomb-menü.
Szöveg további átmenetes kitöltése: A kijelölt szöveg-diagram-
elem átmenetes kitöltését párbeszédpanelen biztosítja.
Szöveg tükröződési beállításai: A szöveg tükröződési jellemzőit
párbeszédpanelen állítja be.
Szövegárnyék beállításai: A kijelölt szöveg-diagramelem árnyék-
tulajdonságainak beállítását szintén párbeszédpanelen oldja meg.
Szövegeffektusok formázása: Szövegdoboz: A kijelölt szöveg-
diagramelemet WordArt stílusban formázza.
Szövegtükröződés: A szövegtükröződés-minták nyomógomb-
menüje.
Térhatású forgatás: A térhatású forgatások nyomógomb-menüje.
Térhatású szöveg forgatás – további beállítások: Megjeleníti a
További alakzatkitöltő színek: A kijelölt diagramelem színét pár-
beszédpanelen állítja be.
zása párbeszédpanelt, amelyen a kijelölt szöveg-diagramelem beál-
lítása pontosan elvégezhető.

Tipp 1805

mázása párbeszédpanelt, amelyen a kijelölt szöveg-diagramelem
beállítása pontosan elvégezhető.
További körvonalszínek: A kijelölt diagramelem szegélyének szí-
nét párbeszédpanelen állítja be.
déseit.
További ragyogó színek: A kijelölt diagramelem szegélyének szí-
nét párbeszédpanelen állítja be.
További ragyogó színek: A kijelölt diagramelem szegélyének
színét a nyomógomb-menüben állítja be.
További ragyogó szövegszínek: A kijelölt szöveg-diagramelem
körvonala mellett érvényesülő színt párbeszédpanelen állítja be.
További ragyogó szövegszínek: A kijelölt szöveg-diagramelem
körvonala mellett érvényesülő színt a nyomógomb-menüben állítja
be.
További színátmenetek: A szövegdoboz színátmenetét párbe-
állítja be.
elvégezhető.
Tükröződés: Az alakzat tükröződésének nyomógomb-menüje.
tásához.

Rajzeszközök – Formátum lap

Ebben a kategóriában foglalták össze a Beszúrás szalag Alakzatok
nyomógomb-menüjéből beillesztett objektumok formázásával kap-
csolatos parancsokat.
A Rajzeszközök – Formátum szalag

Alakhoz illesztés: Bekapcsolja az alakzatok mozgatásához az
alakhoz illesztés tulajdonságot. Ekkor a mozgatott alakzat igazodik a
többi elem befoglalójának széléhez húzott egyeneshez.
Alakváltás: A kijelölt alakzatot másikra cseréli.
Alakzat anyagminta-beállításai: Mintázatos kitöltés almenüje.
lítása.
lítása
Alakzat szerkesztése: A kiválasztott alakzat lecserélésére,
módosítására szolgáló nyomógomb-menü.
Alakzatok: A szalag Alakzatok nyomógomb-menüje.
Alakzatok beszúrása: A szalag Alakzatok beszúrása csoportja.
Alakzatstílusok: A szalag Alakzatstílusok csoportja.
Anyagminta: Mintázatos kitöltés nyomógomb-menüje.
Árnyék: Az alakzatárnyékolás nyomógomb-menüje.
san beállítható.
menüje.
Átalakítás: Az alakzat szövegének WordArt stílusú átformázá-
sát végző nyomógomb-menü.

Tipp 1807
Beállított: A beépített térhatások nyomógomb-menüje.

Csomópontok szerkesztése: A kijelölt szabadkézi alakzatot cso-
mópontjainál fogva, húzással szerkeszthetjük.
Szabadkézi alakzat szerkesztése

re bontja:
Effektusok a szövegben: Az alakzatok szövegén alkalmazott
különleges hatások nyomógomb-menüje.
Előbbre hozás: A kijelölt objektumot eggyel előrébb mozgatja.
Előbbre hozás : A sorrendbeállítás nyomógomb-menüje.
Előre hozás: A kijelölt objektumot az összes objektum elé moz-
gatja.
Fazetta: Az alakzatot kiemeléssel és a sarkok lecsapásával
nyomógomb-menü.
Finom élek beállításai: Az alakzat éleit elmosó tulajdonságokat
Forgatás: Az elforgató parancsok nyomógomb-menüje.
Függőleges szövegdoboz rajzolása: A munkalapon függőleges
szövegdobozt hoz létre.

Hátraküldés: A kijelölt objektumot az összes többi mögé küldi.

dalához igazítja.
ja.
ja.
Kész alakzatstílusok: Az Alakzatstílusok csoport a szalagon.
ban található galéria.
Kitöltés: Az alakzatok kitöltő színének, mintázatának nyomó-
gomb-menüje.
Kitöltés képpel: Beolvassa az alakzatot kitöltő képet.
alakzat körvonal-színe.
gomb-menü.
Méret: A szalag Méret csoportja. Két mezőjével a diagram mérete
Méret és tulajdonságok: A méretbeállításhoz párbeszédpanelt
jelenít meg.
Nyilak : Gombmenü, beállítja a vonalak nyílvégződéseit.
Összekötők átirányítása: Ha lehetséges, másik lefutási irányt állít
be a kijelölt, alakzatokat összekötő vonal számára. Így az összekötő

Tipp 1809
vonal a legcélszerűbb összekötési helyre csatlakozik és a legrövi-

debb úton köti össze a két alakzatot (anélkül, hogy bármely alakza-
tot keresztezné). A kapcsolt alakzatok mozgatását követi az össze-
kötő mozgása is.
Ragyogás beállításai: A ragyogás tulajdonságot párbeszédpane-
len állítja be.
Ragyogó szövegeffektus: A szövegen alkalmazott ragyogás
tulajdonság nyomógomb-menüje.
Szaggatott vonal: Az alakzat körvonalának szaggatását beállí-
tó almenü.
Színátmenet: Az alakzat átmenetes kitöltésének nyomógomb-
menüje.
Szöveg kitöltése: Az alakzatba írt szöveg kitöltésének nyomó-
gomb-menüje.
Szöveg kitöltése képpel: Az alakzatba írt szöveg kitöltésére képet
tölt be.
Szöveg körvonala: Az alakzatba írt szöveg körvonalszín-
Szöveg körvonalának vastagsága: Az alakzatba írt szöveg kör-
vonalvastagságát beállító nyomógomb-menü.
Szöveg ragyogási beállításai: A ragyogás tulajdonságot párbe-
Szöveg szaggatott körvonallal: Az alakzatba írt szöveg körvo-
nalstílusát beállító nyomógomb-menü.
Szöveg térbeli forgatása: Az alakzatba írt szöveg elforgatását
beállító nyomógomb-menü.

Szöveg további átmenetes kitöltése: Az alakzatba írt szöveg át-

menetes kitöltését párbeszédpanelen biztosítja.
Szöveg tükröződési beállításai: A tulajdonságokat párbeszédpa-
nelen állítja be.
Szövegárnyék beállításai: Az alakzatba írt szöveg árnyéktulaj-
donságainak beállítását szintén párbeszédpanelen biztosítja.
Szövegdoboz : A szövegdoboz nyomógomb-menüje.
Szövegdoboz: A munkalapon vízszintes szövegdobozt hoz létre.
Szövegeffektusok formázása: Szövegdoboz: A szövegdoboz tar-
talmát WordArt stílusban formázza.
Szövegtükröződés: A szövegtükröződés-minták nyomógomb-
menüje.
Térbeli forgatás: A térhatású forgatások nyomógomb-menüje.
Térhatású szövegforgatás – további beállítások: Megjeleníti a
További alakzatkitöltő színek: A színt párbeszédpanelen állítja be.
zása párbeszédpanelt, amelyen a beállítás pontosan elvégezhető.
mázása párbeszédpanelt, amelyen a beállítás pontosan elvégezhe-
tő.
déseit.

Tipp 1811
További ragyogó színek: A kijelölt objektumot körülölelő színt

be.
További ragyogó szövegszínek: A színt párbeszédpanelen állítja
be.
További ragyogó szövegszínek: A színt a nyomógomb-menü-
ben állítja be.
További színátmenetek: A színátmenetet párbeszédpanelen állít-
ja be.
állítja be.
elvégezhető.
Tükröződés: Az alakzat tükröződésének nyomógomb-menüje.
Tükröződés beállításai: Az alakzat tükröződésének tulajdonságait
tásához.
Vízszintes szövegdoboz rajzolása: Vízszintes szövegdobozt hoz
létre a húzással megadott sarokpontok között.
Képeszközök – Formátum lap

Ebben a kategóriában, szalagon a beillesztett és kijelölt képek for-
mázására szolgáló parancsokat találjuk.

A Képeszközök – Formátum szalag

1:1 – 5:4: Beállítja a kép oldalarányait.
Alakhoz illesztés: A képet a befoglaló alakzathoz illeszti. A kivá-
lasztott képet egy listáról választott alakzatba tölti, amelynek mérete
a kiválasztott kép méretével egyezik meg. Ezt később húzással mó-
dosíthatjuk.
lítása.
lítása
san beállítható.
Árnyékos képeffektus : A képet belső, külső vagy távlati ár-
nyékkal egészíti ki.
Áttetsző szín megadása: A kijelölt képre áttetsző színt állít be.
Kattintsunk arra a színre, amelyet áttetszővé kívánunk tenni.
Beépített képeffektusok: A képen előre beállított térhatású for-
mátumot alkalmaz.
re bontja:
Élesítés és lágyítás: Képmódosító nyomógomb-menü.
Előbbre hozás: A kijelölt képet eggyel előrébb mozgatja.
Előbbre hozás: Sorrendbeállító gombmenü.
Előre hozás: A kijelölt képet az összes objektum elé mozgatja.
Fazettás képeffektus: A képen előre beállított benyomódó és
élletörést szimuláló térhatású formátumot alkalmaz.

Tipp 1813
Fényerő és kontraszt: -40% és + 40% közt módosítja a kép

fényerejét (az erőteljesebb hatás érdekében többször, megismétel-
ten nem alkalmazható).
Finom élek beállításai: A képszélek különböző szélességű elmo-
sását párbeszédpanelen állítja be.
Finom képélek: A képszélek különböző szélességű elmosását
végzi.
Forgatás: Az elforgató parancsok nyomógomb-menüje.
Hátraküldés: A kijelölt képet az összes többi mögé küldi.
Hátrébb küldés: A kijelölt képet eggyel hátrébb küldi.
Igazítás: A kép széleinek vágását, igazítását végzi.
dalához igazítja.
ja.
ja.
Kép és méret visszaállítása: Visszavonja a képmódosításokat.
Helyreállítja a kijelölt, előzőleg levágott képet és visszaállítja a szín,
fényesség és kontraszt eredeti értékét.
Kép módosítása: A kiválasztott képet egy másikra cseréli a Kép
beszúrása párbeszédpanel segítségével. Az előző kép beállításait
az új kép örökli.
Kép színbeállításai: A kijelölt kép tónusán módosít.
Kép térbeli forgatása: A térbeli elforgatások mintáit tartalmazó
nyomógomb-menü.

Képeffektusok: Az előre beállított, árnyék, tükröződés, ragyo-

gás, finom élek, fazetta és térhatású forgatás nyomógomb-menüje.
Képek tömörítése: A kiválasztott, vagy a dokumentumba illesztett
összes képet a nyomtatás, a képernyő vagy az e-mail számára álta-
lában használatos felbontásra átalakítva, illetve a képek levágott
széleinek végleges eltávolításával tömöríti.
Képkorrekciós beállítások: A kép megvilágítási, kontraszt, szín
tulajdonságin javít.
Képméret: A kép méretbeállításának csoportja.
Képstílusok: A képstílusok csoport a szalagon.
Képszegély: A kép szélein megjelenő szegély színét állítja be.
Képtükröződés: A képet alsó szegélyvonalára tükrözi.
Kész képstílusok: Előre beállított képstílus minták, amelyek a
fenti hatásokat alkalmazzák. Használatukkal sokkal gyorsabb a
munka, ráadásul biztosak lehetünk benne, hogy az innen vett stílust
más képeken is ugyanígy alkalmazhatjuk. A szalagon a Képstílu-
sok csoport galériájában találjuk.
A hatások együtt mozognak a méretezéssel és átalakítással

Kiigazítás: A szalag Kiigazítás csoportja.
munkaablakot, amelyen az objektumok láthatósága vezérelhető és
a munkalapi objektumok kattintással választhatók ki. Ez akkor segít
igazán, ha sok apró, ráadásul egymást fedő objektumok vannak a
munkalapon.
Kitöltés: Beállítja a képkeret kitöltését.

Tipp 1815
Konvertálás SmartArt ábrává: A képet SmartArt ábrává alakítja.

Ekkor a kép például látványos felsorolásjelzőként jelenhet meg.
Korrekciók: -40% és + 40% közt módosítja a kép fényerejét, kont-
rasztját (az erőteljesebb hatás érdekében többször, megismételten
nem alkalmazható).
Körülvágás: A kép széleinek levágásával csökkenti a kijelölt kép
méretét. Beállítható a helyi menü Méret és tulajdonságok paran-
csával megjelenített párbeszédpanel Méret lapján is.
Körülvágás alakzatra : A képet egy adott vektoros alakzat kör-
vonala alapján vágja körül.
Körülvágási eszközök: A körülvágás lehetőségeinek nyomó-
gomb-menüje.
gomb-menü.
Méret és tulajdonságok: A méretbeállításhoz párbeszédpanelt
jelenít meg.
Méretarány : A méretarány (oldalarány) beállításának menüje.
Művészi effektusok: A képen különféle művészi hatást alkal-
mazó gombmenü.
Művészi effektusok beállításai: A művészi hatásokat állítja be.
Rácshoz illesztés: A képet a cellarácsokhoz illeszti.
Rácsvonalak megjelenítése: Megjeleníti vagy elrejti a cellarácso-
kat.
Ragyogás beállításai: Párbeszédpanelen állítja be a kép határain
megjelenő ragyogást.
Ragyogó képeffektus: A kép szegélyein kívül, körben érvénye-
sülő színes kiemelő sávot alkalmaz.
Szaggatott vonal: A kép szegélyét szaggatott vonallal alakítja
ki.
Szín: A képet egyetlen kiválasztott szín tónusaival színezi át.
Színtelítettség: A kép színtelítettségét, élénkségét módosító
gombmenü.
Színtónus: A kép színtónusán módosító, átszínező gombmenü.
Térbeli fazetta – további beállítások: A képet kiemeléssel és a
sarkok lecsapásával formázó tulajdonság beállítása.

Térbeli forgatás – további beállítások: A kép térbeli elforgatását

állítja be.
További elforgatási beállítások: A kép térbeli elforgatását állítja be.
További ragyogó színek: A kijelölt képet körülölelő színt párbe-
be.
További újraszínező színek: A színt párbeszédpanelen állítja be.
További variációk: A színt a nyomógomb-menüben állítja be.
panelt, amelynek Vonalstílus kategóriájában a körvonal-beállítás
Tükröződés beállításai: A kép tükröződésének tulajdonságait pár-
beszédpanelen állítja be.
Újraszínezés: A kép átszínezésének gombmenüje.
tásához.
Kimutatáseszközök – Beállítások
lap
A kimutatás egy interaktív, kereszttáblás Excel-jelentés, amely szá-
mos forrásból (az Excel számára külsőnek számító adatforrásokból
is) összegzi és elemzi az adatokat, például az adatbázisrekordokat.
Az Excel korábbi változataiban az Adat menüből érhettük el a
Kimutatás vagy kimutatás diagram parancsot, amely a Kimutatás
varázslót indította. Ehelyett az Excel 2007 programban a Beszúrás
szalag Táblázatok csoportjában a Kimutatás nyomógomb paran-
csait használjuk.

Tipp 1817
A kimutatáseszközökkel a hagyományos kimutatásokat és kimu-

tatás diagramokat hozhatjuk létre, de most az univerzális varázsló
helyett (és mellett, mert a varázsló továbbra is használható) több
teret kapunk a manuális kialakításra.
A Kimutatáseszközök – Beállítások szalag

+/- gombok: A kimutatás elemeinek megjelenítésére és elrejtésé-
re szolgáló + és – gombokat be- és kikapcsolja.
Adatforrás szerkesztése : A kimutatás forrásadatainak módosí-
tását végzi. A forrásterületet párbeszédpanelen vagy a munkalapon
húzással adjuk meg.
Adatforrás értékek frissítése: A forrás változásait átvezeti a kimu-
tatásra.
Aktív mező: A szalag Aktív mező csoportja.
Az értékek megjelenítése: A kimutatás elrendezésének beállítá-
sához megjeleníti az értékeket.
Az összes frissítése: Felfrissíti a munkafüzet adatforrásból szár-
mazó összes adatát. Megfelel a Ctrl+Alt+F5 billentyűkombináció-
nak.
Az összes kimutatás törlése: Törli az aktuális kimutatás mezőit.
Csoportbontás: Megszünteti a kiválasztott csoportot. A csoport
elemei ekkor önállóan jelennek meg a kimutatásban. Megfelel a
Shift+Alt+ billentyűkombinációnak.
Csökkenő sorrend: A kimutatást az aktív mező szerint csökkenő
sorrendbe rendezi.
Egyéb beállítások: A kimutatás beállítások csoportja.
Értékek átlaga: A mezőt a megjelenített értékek átlagából szá-
molja.
Értékek darabszáma: A mező értékét a megjelenített értékek
megszámolásából kapja.
Értékek összege: A mezőt a megjelenített értékek összegzésével
számolja.

Értékek szorzata: A mezőt a megjelenített értékek összeszorzá-

sával számolja.
Értékösszegzési szempont : A kimutatás értékeinek összegzési
módját beállító menü.
Feliratok és értékek kijelölése: Kiválasztja a teljes kimutatást.
Feliratok kijelölése: Kiválasztja a kimutatás feliratait (a kimutatást
az értékek nélkül).
Frissítés: Felfrissíti a munkalap adatforrásból származó összes
adatát. Megfelel a Ctrl+F5 billentyűkombinációnak
Frissítés: A munkalap és a füzet frissítésére vonatkozó paran-
csokat tartalmazó nyomógomb-menü.
frissítését.
lapota.
Göngyölített összeg: A mezőt az értékek folyamatos összeg-
zésével számolja.
Jelentésszűrők oldalankénti megjelenítése: Ha vannak jelentés-
szűrő (oldal) mezők, akkor azok szerint külön oldalakra szétválogat-
va jeleníti meg a kimutatást.
Kapcsolat tulajdonságai: Beállítja a külső adatforráshoz kapcsolódás
tulajdonságait (például milyen időközönként frissüljenek az adatfor-
rás változásai).
Képletek felsorolása: Új munkalapon sorolja fel a képleteket
(számított mezőket és tételeket).
Két érték különbsége: A mezőt két érték különbségéből számolja.
Két érték százalékos eltérése: A mezőt két érték eltéréséből
számolja. Jól használható az átlagtól való eltérés bemutatására.
Kijelölés: A kimutatás elemeinek kiválasztására szolgáló nyomó-
gomb-menü.
Kijelölés engedélyezése: Kapcsoló, amelyet bekapcsolva elérhe-
tővé válnak a Kijelölés nyomógomb-menü kiválasztó parancsai.
Kijelöltek csoportosítása:
Kimutatás: A kijelölt elemekből csoportot hoz létre.
Kimutatás áthelyezése: A kimutatást a munkalapon vagy a mun-
kafüzeten belül másik helyre mozgatja.

Tipp 1819
Kimutatás beállításai: Megjeleníti a Kimutatás beállításai párbe-

szédpanelt, amelynek lapjain beállíthatjuk az elrendezést, formátu-
mot, összegeket, szűrőket, megjelenítést, nyomtatást és az adatok
tulajdonságait.
Kimutatás törlése: A Törlés nyomógomb-menü amelyből a teljes
kimutatás vagy a szűrők törölhetők.
Kimutatásadatot.vesz művelet létrehozása: be- illetve kikapcsolja
Az Excel beállításai párbeszédpanel Képletek kategóriájában ta-
lálható Képletekkel végzett munka csoport GetPivotData függvé-
nyek használata a kimutatáshivatkozásokhoz beállítását. Bekap-
csolt állapotában használhatjuk egy képletben a KIMUTATÁSADA-
TOT.VESZ függvényt kimutatáscellák munkalapképletekké történő
konvertálására.
Kimutatáscsoport: A Csoportosítás csoport a szalagon.
Kimutatás diagram: Kimutatásadatokon alapuló diagramot készít.
Kimutatáseszközök: A szalag Eszközök csoportja.
Kimutatási értékek kijelölése: Kijelöli a kimutatás értékeit. A kimu-
tatásban egy kimutatásmező vagy elem feliratára kattintás után,
csak a kapcsolódó adatokat jelöli ki. A kapcsolódó felirat kijelölése
megszűnik.
Kimutatásmező neve: Kijelzi az aktív mező nevét és lehetővé teszi
módosítását.
Kimutatásnév: Kijelzi az aktív kimutatás nevét és lehetővé teszi
módosítását.
Legkisebb érték: A kimutatásban megjelenített legkisebb érték.
Legnagyobb érték: A kimutatásban megjelenített legnagyobb ér-
ték.
Konvertálás képletekké: A kimutatáscellákat munkalapképletekké
konvertálja.
Lehetőségelemzés: Adatelemzési parancsok gombmenüje.
Lehetőségelemzés beállításai: Adatelemzési parancsok beállítása.
Más adatforrás megadása: Módosítja a kimutatás adatforrását.
Megjelenítés/elrejtés: A szalag Megjelenítés/elrejtés csoportja.
Megoldási sorrend: A számított tétel kiszámításának sorrendjét állít-
ja be párbeszédpanel segítségével. Akkor használjuk, ha a kimuta-

táscella értéke több számított tételtől függ. Az értéket ekkor a sor-

rendben utolsóként beállított tétel adja.
Megjelenítés: A szalag Megjelenítés csoportja.
Mezőbeállítások: Az értékmező összegzésének és megjeleníté-
sének beállítása.
Mezőfejlécek: Be- vagy kikapcsolja a sorok és oszlopok mezőfej-
léceinek megjelenítését.
Mezők csoportosítása: Numerikus vagy dátummezőket csoporto-
sít.
Mezőlista: Be- vagy kikapcsolja a mezők felvételére használható
mezőlista megjelenítését.
Műveletek: A szalag Műveletek csoportja.
Nincs számítás: Kikapcsolja a kimutatás celláival végzett számí-
tási műveleteket.
Növekvő sorrend: Az aktív cella oszlopa szerint sorba rendezi a
kimutatás adatait.
Offline OLAP: Kapcsolat nélküli kockafájlt hoz létre merevlemezen
vagy hálózati megosztáson, amely kimutatásokhoz vagy kimutatás
diagramokhoz használt OLAP-forrásadatokat tartalmaz. Ezzel lehe-
tővé teszik, hogy a munkát az OLAP41-kiszolgálóhoz való kapcsoló-
dás nélkül is folytassuk. Kiterjesztésük .cub.
Olap eszközök: OLAP forrásokhoz kapcsolódó kimutatásokra
vonatkozó parancsok nyomógomb-menüje.
Oszlop összegének százaléka: Megjeleníti az oszlopösszeg szá-
zalékát.
Összeg göngyölített százaléka: Megjeleníti a göngyölített oszlop-
összeg százalékát.
Rangsor a legkisebbtől a legnagyobbig: Megjeleníti a rangsort.
Rangsor a legnagyobbtól a legkisebbig: Megjeleníti a rangsort.
Rendezés: Ez egyedi rendezés beállítás párbeszédpaneljét jele-
níti meg.
Rendezés és szűrés: A szalag Rendezés csoportja.
41
OLAP: Olyan adatbázis-technológia, amelyet tranzakciók végre-
hajtása helyett lekérdezések és kimutatások használatára optimali-
záltak. Az OLAP-adatok szervezettsége hierarchikus, tárolásuk pe-
dig kockákban történik, nem táblákban.
Tipp 1821
Sor összegének százaléka: Megjeleníti a sorösszeg százalékát.

Számítások: A Számítások csoportja a szalagon.
Számított mező beszúrása: Számított mezőt hoz létre.
Számított tétel beszúrása: Számított tételt hoz létre.
Százalék: Megjeleníti az értékek százalékát.
Szeletelő beszúrása: A szűrők újfajta csoportját, a kategória nyo-
mógombokat alkalmazza.
Szeletelő létrehozása vagy meglévő szeletelő hozzárendelése: Új
szeletelőt hoz létre a szűréshez.
Szeletelőkapcsolatok: A szeletelőket csoportosítja.
Szülőelem százaléka: Megjeleníti az elem szülőelemhez viszonyí-
tott százalékát.
Szülőoszlop százaléka: Megjeleníti az elem szülőoszlophoz vi-
szonyított százalékát.
Szülősor összegének százaléka: Megjeleníti az elem szülősor
összegéhez viszonyított százalékát.
Szűrők törlése: Törli a beállított szűrőket, minden adatot megjele-
nít.
Táblázat beállítások : Megjeleníti a Kimutatás beállításai pár-
beszédpanelt, amelynek lapjain beállíthatjuk az elrendezést, formá-
tumot, összegeket, szűrőket, megjelenítést, nyomtatást és az ada-
tok tulajdonságait, illetve választhatjuk a jelentés (oldal) mezők
munkalapokra bontását is.
Teljes kimutatás kijelölése: Kijelöli az aktív kimutatást.
Teljes mező kibontása: Megjeleníti az aktív mező összes elemét.
Teljes mező összecsukása: Elrejti az aktív mező összes elemét.
Tulajdonságmezők: A kimutatás tulajdonságainak beállítására
szolgáló mezőket jeleníti meg.
Változások automatikus kiszámítása a kimutatásban: Jelölőnégy-
zet, melyet bekapcsolva a forrásterület változásai automatikusan
megjelennek a kimutatásban.
Végösszeg százaléka: Jelölőnégyzet, melyet bekapcsolva megje-
lenik a végösszeg százaléka.

Kimutatáseszközök – Tervezés
lap
A beillesztett kimutatások módosító parancsait foglalja össze a sza-
lag.
A Kimutatáseszközök – Tervezés szalag

Az összes elemcímke megismétlése: Minden, a forrásterületről
származó elemcímkét megjelenít a kimutatásban.
Bekapcsolva a sorokban és az oszlopokban: A végösszegeket
megjeleníti a sorok és oszlopok végén.
Bekapcsolva csak a sorokban: A végösszegeket megjeleníti a
sorok végén.
Bekapcsolva csak az oszlopokban: A végösszegeket megjeleníti
az oszlopok végén.
Kész kimutatásstílusok: A szalag Kimutatásstílusok csoport-
ja, amely egyetlen galériát tartalmaz.
Kikapcsolva a sorokban és az oszlopokban: A végösszegeket
elrejti a sorok és oszlopok végén.
Kimutatás elrendezése: A Kimutatás elrendezése nyomó-
gomb-menü.
Kimutatásstílus létrehozása: Kész kimutatásstílust hoz létre,
melynek tulajdonságait párbeszédpanelen adjuk meg. A kimutatás-
stílust egyéni néven elnevezhetjük, így kerül be a galériába.
Kimutatásstílusok: A kimutatásstílusok kiválasztására szolgáló
galéria.
Kimutatásstílusok beállításai: A szalag csoportja, amelyben jelö-
lőnégyzetekkel állítjuk be a stílus megjelenítendő elemeit.

Tipp 1823
Megjelenítés kicsinyítve: Az egymáshoz kapcsolódó adatokat a

lehető legközelebb helyezi. Az egymásba ágyazott oszlopok kap-
csolatát behúzás jelzi.
Megjelenítés táblázatos formában: A hagyományos táblázatstí-
lusban jeleníti meg az adatokat.
Megjelenítés tagolva: Az adatokat tagoltan jeleníti meg.
Minden részösszeg megjelenítése a csoport alatt: A részössze-
geket megjeleníti a csoport alatt.
Minden részösszeg megjelenítése a csoport fölött: A részössze-
geket megjeleníti a csoport fölött.
Ne ismétlődjenek az elemcímkék: A kimutatást úgy tagolja, hogy
az elemcímkék csak egyszer jelenjenek meg.
Ne jelenjenek meg részösszegek: Elrejti a részösszegeket.
Oszlopazonosítók: Megjeleníti az oszlopazonosítókat.
Részösszegek: A Részösszegek nyomógomb menüje.
Sávos oszlopok: A kimutatás minden második oszlopát eltérően
formázza.
Sávos sorok: A kimutatás minden második sorát eltérően for-
mázza.
Sorazonosítók: A táblázat első sorában megjeleníti az azonosító-
kat.
Szűrt elemek beleszámítása az összegekbe: Bekapcsolva az
oszlopösszegekben megjelennek a kimutatásból kiszűrt tételek érté-
kei is. Ellenkező esetben az összegek csak a megjelent értékek
összegeit tartalmazzák.
Táblázatstílus törlése: Törli a kimutatás stílusát.
Tételek utáni üres sor eltávolítása: Törli a tételsorokat követő üres
sort.
Üres sor beszúrása minden tétel után: Üres sort szúr be minden
tétel után.
Üres sorok : Az üres sorokra vonatkozó nyomógomb-menü.
Végösszegek: A végösszegekre vonatkozó nyomógomb-menü.

Élőfej és élőlábeszközök –
Tervezés lap
A 2007-2010-es változatban már nem párbeszédpanelen, hanem
szalagon, illetve az új Lap elrendezése nézetben állítjuk be az élőfe-
jet és élőlábat. Ha a nézetben a Fejléc (lábléc) hozzáadásához kat-
tintson ide részre kattintunk, akkor megjelenik a szalag. Fej- és láb-
léc most is három helyzetben – az oldalon balra, középen és jobbra
– tölthető fel információkkal, amelyek minden kinyomtatott oldalon
megjelennek.
Az Élőfej és élőlábeszközök – Tervezés szalag az élőfejjel

Aktuális dátum: A kurzorhoz beszúrja az aktuális dátumot.
Élőfej: Előre beállított élőfej minták nyomógomb-menüje.
Élőfej és élőláb: A szalag Élőfej és élőláb csoportja.
Élőfej és élőláb beállításai: A szalag Beállítások csoportja,
amelyben előre beállított élőfej és élőláb mintákat választhatunk.
Élőfej és élőláb elemei: A szalag Élőfej és élőláb elemei csoport-
ja, ahonnan mezőkódokat, kész építőelemeket szúrhatunk be.
Élőláb: Előre beállított élőláb minták nyomógomb-menüje.
Első oldal eltérő: Kapcsoló, amelyet bekapcsolva az első oldal
számára eltérő élőfejet, illetve élőlábat állíthatunk be.
Fájl elérési útja: A szerkesztett munkafüzet elérési útját szúrja be
az élőfejbe, illetve élőlábba.
Fájlnév: A szerkesztett munkafüzet nevét szúrja be az élőfejbe,
illetve élőlábba.
Igazítás oldalmargókhoz: Bekapcsolva a program az élőfej és
élőláb széleit az oldalmargókhoz igazítja.

Tipp 1825
Kép: Képet szúr be az élőfejbe, illetve élőlábba.

Kép formázása: Párbeszédpanelen adja meg a kép tulajdonsága-
it.
Méretezés a dokumentummal együtt: Kiválasztva az élőfej és
élőláb mérete igazodik a „Lekicsinyítve, hogy beférjen” beállítással
módosított mérethez.
Munkalap neve: A szerkesztett munkalap nevét szúrja be az élő-
fejbe, illetve élőlábba.
Navigáció: A szalag Navigáció csoportja.
Oldalak száma: A nyomtatott oldalak számát szúrja be az élőfej-
be, illetve élőlábba.
Oldalszám: Az aktuális oldalszámot szúrja be.
Páros és páratlan eltérő: Bekapcsolva különböző fej- és lábléc
állítható be a páros és páratlan oldalak számára.
Pontos idő: Az aktuális időt szúrja be az élőfejbe, illetve élőlábba.
Váltás az élőfejre: Az élőlábról az élőfej szerkesztésére vált.
Váltás az élőlábra: Az élőfejről az élőláb szerkesztésére vált.
Táblázateszközök – Tervezés lap

A 2007-2010-es változat táblázatai a korábbi listáknak felelnek meg.
A táblázatokat a Beszúrás szalag Táblázat parancsával hozzuk
létre. Ekkor a táblázat felveszi alapértelmezés szerinti formátumát
és az első sorban (oszlopfejben) megjelennek a listaszűrő kapcso-
lók. A táblázatoknak a hivatkozás érdekében egyedi nevet adha-
tunk. Egy munkalapon több – különböző nevű, vagy névtelen – táb-
lázat lehet.
A Táblázateszközök – Tervezés szalag

Adattartomány tulajdonságai: Beállítja az adatforrásból származó
adattartomány frissítési és egyéb tulajdonságait.

Átalakítás tartománnyá: A táblázatot normál tartománnyá alakítja.

Ekkor eltűnnek a listaszűrő kapcsolók és összegadatok, de a formá-
zás megmarad.
Átméretezés: A táblázatnak új méretet ad párbeszédpanelen
vagy a munkalapon megjelenő határvonal húzásával.
Az összes frissítése: A munkafüzet adatforrásból származó ösz-
szes adatát felfrissíti. Megfelel a Ctrl+Alt+F5 billentyűkombináció-
nak.
Böngészőnézet: A táblázat kiszolgálói változatát webböngé-
szőben jeleníti meg.
Első oszlop: A táblázat első oszlopát eltérően formázza.
Eszközök: A szalag Eszközök csoportja.
Exportálás: A táblázat adatait SharePoint listába vagy Visio
diagramba exportálja.
Frissítés: A munkalap adatforrásból származó összes adatát fel-
frissíti. Megfelel az Alt+F5 billentyűkombinációnak.
Frissítés: A frissítési parancsok nyomógomb-menüje.
frissítését.
lapota.
Ismétlődések eltávolítása: Törli a párbeszédpanelen jelölőnégy-
zetekkel megadott mezők ismétlődő értékeit tartalmazó sorokat.
Kész táblázatstílusok : A szalag Táblázatstílusok csoportja.
Külső táblában tárolt adatok: A szalag Külső táblában tárolt
adatok csoportja.
Összegsor: Bekapcsolva a táblázat alatt összegzi az oszlopok
tartalmát.
Összegzés kimutatással: A táblázat adataiból kimutatást hoz lét-
re.
Rovatfej: Megjeleníti vagy elrejti az oszlopokat elnevező sort.
Sávos oszlopok: Bekapcsolva minden második oszlopot eltérően
formáz.

Tipp 1827
Sávos sorok: Bekapcsolva minden második sort eltérően formáz.

Szétkapcsolás: A táblázatot leválasztja a kiszolgálóról, így a
szinkronizálás is megszakad.
Táblastílus törlése: Törli az alkalmazott táblázatstílust. Az értékek
megmaradnak.
Táblázat exportálása SharePoint-listába: A táblázat adatait Sha-
rePoint listába exportálja.
Táblázat exportálása Visio-kimutatásdiagramba: A táblázat ada-
tait Visio diagramba exportálja.
Táblázat neve: Ebben a mezőben adhatunk egyedi nevet a táblá-
zatnak. Ha nem adjuk meg, akkor a program folyamatosan sorszá-
mozva adja a „Táblázat” nevet.
Táblázat tulajdonságai: A szalag Tulajdonságok csoportja.
Táblázatstílusok: A szalag Táblázatstílusok csoportja.
Táblázatstílusok beállításai: A szalag Táblázatstílusok beállítá-
sai csoportja, ahol jelölőnégyzetekkel adjuk meg a táblázat különle-
ges formázást igénylő részeit.
Új táblázatstílus: Új kész táblázatstílust hoz létre, amelynek for-
mátumát párbeszédpanelen adjuk meg.
Utolsó oszlop: Bekapcsolva a táblázat utolsó oszlopát a többitől
eltérően formázza.
Kimutatásdiagram-eszközök –
Tervezés lap
A kimutatásdiagram a kimutatások dinamikus adatforrásain alapuló
diagram. Korábban ezt is egy varázslóval hoztuk létre, most részben
szétválasztották a kimutatásoktól, de akár továbbra is együtt hozha-
tók létre. A kimutatás diagramokat a Beszúrás szalag Tábláza-
tok/KimutatásKimutatás diagram parancsával szúrjuk be.
A Kimutatásdiagram-eszközök – Tervezés szalag


Adatok kijelölése: A diagramban szereplő adattartományt módo-
sítja.
Diagram áthelyezése: A diagramot a munkafüzetben új helyre
mozgatja.
Diagramelrendezések: A szalag Diagramelrendezések csoportja.
Diagramstílusok: A szalag Diagramstílusok csoportja.
Hely: A szalag Hely csoportja.
Kész diagramstílusok: Az előre beállított diagramformák galéri-
ája.
Kész elrendezés: A diagram elrendezésének (diagramterület,
jelmagyarázat) módosítása.
Más diagramtípus: A kijelölt diagramot másik típusra cseréli.
Mentés sablonként: A kijelölt diagram elrendezését és formáját
diagramsablonként, azaz mintaként elmenti a későbbi felhasználás
céljára.
Sor/oszlop váltása: Felcseréli az X és Y tengelyt (az adatsoroza-
tok forrásának helyét).
Típus: A szalag Típus csoportja.
Elrendezés lap
A kimutatásokra vonatkozó elrendezés szalag elemei teljesen meg-
egyeznek a normál diagram formázásával kapcsolatban korábban
bemutatott eszközökkel (lásd a Diagrameszközök – Elrendezés lap
részben). Az egyetlen különbség, hogy itt az adatforrás egy kimuta-
tás, amelynek módosításai megjelennek a diagramban is.
A Kimutatásdiagram-eszközök – Elrendezés szalag

Tipp 1829
Formátum lap
A kimutatás diagramok formázásával kapcsolatos eszközök teljesen
megegyeznek a normál diagram formázásával kapcsolatban koráb-
ban bemutatott eszközökkel (lásd a Diagrameszközök – Formátum
lap részben).
A Kimutatásdiagram-eszközök – Formátum szalag
Elemzés lap
A kimutatás diagram elemzési eszközeivel állíthatjuk össze a kimu-
tatás megjelenését, szűrhetjük adatait (lásd az ábrát).
A kimutatásdiagram-mezők összes gombjának elrejtése: Elrejti
az érték, jelentésszűrő, jelmagyarázat gombjait.
Az összes frissítése: A munkafüzet adatforrásból származó ösz-
szes adatát felfrissíti. Megfelel a Ctrl+Alt+F5 billentyűkombináció-
nak.
Az összes kimutatás törlése: Törli a kimutatás diagramot és a
kimutatást is.
Frissítés: A munkalap adatforrásból származó összes adatát fel-
frissíti. Megfelel az Alt+F5 billentyűkombinációnak.
Frissítés: A frissítési parancsok nyomógomb-menüje.
frissítését.
lapota.

Jelentésszűrő mezőgombjainak megjelenítése: Megjeleníti a me-

zőgombokat, amelyekkel szűrést végezhetünk.
Jelmagyarázat mezőgombjainak megjelenítése: Megjeleníti a
mezőgombokat, amelyekkel szűrést végezhetünk.
Kimutatás diagram és elemző eszközei

Kimutatás diagram adatai: A szalag Adatok csoportja.
Kimutatás diagram aktív mezője: A szalag Aktív mező csoportja.
Kimutatás diagram megjelenítése/elrejtése: A szalag Megjelení-
tése/elrejtés csoportja.
Kimutatás diagram törlése: Nyomógomb-menü, amelyben a
teljes kimutatás, illetve szűrők törlésére vonatkozó parancsokat ta-
láljuk.
Kimutatásmező neve: Megjeleníti az aktív mező nevét, amelyet itt
módosíthatunk is.

Tipp 1831
Mezőgombok: Megjeleníti vagy elrejti az ebben a szakaszban

a szimbólumokkal jelzett mezőgombokat, amelyekkel szabályoz-
ható a diagram tartalma.
Mezőlista: Megjeleníti vagy elrejti a kimutatás mezőlistáját, ahol a
mezőket a kimutatásba vonhatjuk, illetve módosíthatjuk a mező tí-
pusát.
Szeletelő beszúrása: A szűrés gyors és kényelmes módját meg-
valósító szeletelőt szúr be.
Szeletelő létrehozása vagy meglévő szeletelő hozzárendelése:
Létrehozza a szeletelőt, amellyel egyetlen gombnyomással végez-
hető a kimutatás szűrése.
Szeletelőkapcsolatok: Beállítja a szeletelők közötti kapcsolatokat.
Szűrők törlése: Törli az aktív szűrőt, így az összes adat megjele-
nik.
Teljes mező kibontása: Kibontja az aktív, összecsukott mezőt.
Teljes mező összecsukása: Összecsukja az aktív mező alatti
ágakat.
Tengely mezőgombjainak megjelenítése: Megjeleníti a mező-
gombokat, amelyek jelzik a megjelenített adatok származtatási mód-
ját.
Szabadkézi eszközök – Tollak lap

A szabadkézi eszközöket a tábla PC-ken használhatjuk. Itt a megfe-
lelő írótollal, kézírással rögzíthetjük az adatokat. A parancsok az
íróeszköz beállításaira vonatkoznak.
Aktuális toll hozzáadása a kedvenc tollakhoz: A használt toll tu-
lajdonságaival rögzíti a tollat a tollak listájában, hogy azt később is
felhasználhassuk.
Írás: Írásra váltás csoportja a szalagon.
Kiemelő: Szövegkiemelő filctollhatású szabadkézi rajzeszközt
állít be.
Objektumok kijelölése: A szabadkézi eszközzel készített elemek
kiválasztására szolgál.
Radír: Törli a szabadkézi eszközzel készített elemeket.

Szabadkézi elem színe: Beállítja a szabadkézi eszközzel készí-

tett elem színét.
Toll: Golyóstollhatású szabadkézi rajzeszközt állít be.
Tollak: Nyomógomb-menü a rendelkezésre álló tollakkal.
Tollak: A szalag Tollak csoportja.
További tinták: A listában nem szereplő színt állít be a szabadkézi
eszköz számára.
További vonalak: A listából nem kiválasztható vonaltípusokat
párbeszédpanel segítségével állíthatjuk be.
Vastagság: Beállítja a rajzeszközzel húzható vonal vastagságát.
Értékgörbeeszközök – Tervezés
lap
Ez egy teljesen új, a 2010-es változatban megjelent szalaglap,
amellyel a cellán belül megjeleníthető, más cellák adatsorát ábrázo-
ló értékgörbéket állíthatjuk be. Ezek az értékgörbék csak nem kom-
patibilis módban használt munkafüzetekben alkalmazhatók. Létre-
hozásukat a Beszúrás szalag Értékgörbék csoportjának elemeivel
végezzük. Az értékgörbét tartalmazó cellának lehet más, például
szöveges tartalma is. Az értékgörbe mérete igazodik a cella mére-
téhez (lásd az ábrát).
Cellatartalom és értékgörbe egyetlen cellában

Tipp 1833
Adatok ábrázolása jobbról balra: Bekapcsolva az adattartományt

fordított irányban, az utolsó cellától az elsőig ábrázolja.
Átalakítás Nyereség/veszteség értékgörbévé: Az értékgörbét
Nyereség/veszteség értékgörbévé alakítja. amelyben az értékeket
oszlopok, a negatív értékeket piros színnel ábrázolják.
Átalakítás Oszlop értékgörbévé: A más típusú értékgörbét Osz-
lop értékgörbévé alakítja át.
Átalakítás Vonal értékgörbévé: A más típusú értékgörbét Vonal
értékgörbévé alakítja át.
Az értékgörbe tengely automatikus maximális értéke: Bejelölve
az értékgörbe legnagyobb értékét automatikusan határozza meg az
adattartomány elemzésének eredményeképpen.Ennek előnye a
gyorsaság, hátránya, hogy több értékgörbe esetén azokat nehéz
összehasonlítani.
Az értékgörbe tengely automatikus minimális értéke: Bejelölve az
értékgörbe legkisebb értékét automatikusan határozza meg az adat-
tartomány elemzésének eredményeképpen. Ennek előnye a gyor-
saság, hátránya, hogy több értékgörbe esetén azokat nehéz össze-
hasonlítani.
Az értékgörbe tengely egyéni maximális értéke: Bejelölve az ér-
tékgörbe legnagyobb értékét manuálisan rögzítjük. Ennek előnye,
hogy több értékgörbét is azonos módon ábrázolhatunk.
Az értékgörbe tengely egyéni minimális értéke: Bejelölve az ér-
tékgörbe legkisebb értékét manuálisan rögzítjük.
Az értékgörbe tengely minden görbén azonos maximális értéke:
Bejelölve több értékgörbén egyszerre, a közös adattartomány leg-
magasabb értékéből meghatározott maximális értéket alkalmazza.
Az értékgörbe tengely minden görbén azonos minimális értéke:
Bejelölve több értékgörbén egyszerre, a közös adattartomány leg-
alacsonyabb értékéből meghatározott minimális értéket alkalmazza.
Csoport helyének és adatainak szerkesztése: Módosít az érték-
görbe forrásaként figyelembe vett adattartományon.
Egyéni értékgörbe vastagság: Az értékgörbe alapértelmezett 0,75
pontos vonalvastagságát egyéni vastagságra cseréli.
Egyetlen értékgörbe adatainak szerkesztése: A kijelölt cella ér-
tékgörbéjének tulajdonságain módosít.

Értékgörbe általános tengelyének típusa: Bejelölve az automati-

kus általános tengelytípust alkalmazza.
Értékgörbe dátumtengelyének típusa: Bejelölve előbb egy párbe-
szédpanelt jelenít meg, amelyen megadhatjuk a dátumértékek
származási helyét, amelyet aztán a vízszintes tengely (koordináták)
ábrázolásához alkalmaz,
Értékgörbe első pontjának színe : Gombmenü az első adatpont
színének beállítására.
Értékgörbe első pontjának váltása: Bejelölve kiemeli a kiválasz-
tott értékgörbe első adatpontját.
Értékgörbe helyének és adatainak szerkesztése: Gombmenü,
amelynek parancsaival egyetlen, vagy több értékgörbecsoport he-
lyét és adatainak forrását állíthatjuk be.
Értékgörbe legalacsonyabb pontjainak váltása: Bejelölve kiemeli
a kiválasztott értékgörbe legalacsonyabb adatpontjait.
Értékgörbe legalacsonyabb pontjának színe : Gombmenü az
legalacsonyabb adatpont színének beállítására.
Értékgörbe legmagasabb pontjainak váltása: Bejelölve kiemeli a
kiválasztott értékgörbe legmagasabb adatpontjait.
Értékgörbe legmagasabb pontjának színe : Gombmenü az
legmagasabb adatpont színének beállítására.
Értékgörbe negatív pontjainak váltása: Bejelölve kiemeli a kivá-
lasztott értékgörbe negatív adatpontjait.
Értékgörbe negatív pontjának színe : Gombmenü a negatív
adatpont színének beállítására.
Értékgörbe rejtett és üres cellái: Párbeszédpanelen állítja be az
üres cellák ábrázolásának módját (szakadással, zéróval, szomszé-
dos adatpontok összekötésével).
Értékgörbe részleteinek megjelenítése/elrejtése: Jelölőnégyzet-
csoport, amelyben bekapcsolhatjuk az értékgörbe jellegzetes pont-
jainak kiemelt megjelenését.
Értékgörbe stílusa: Az értékgörbe stílusok galériája.
Értékgörbe stílusa: A szalag Stílus csoportja.
Értékgörbe színe: Gombmenü az értékgörbe színének beállítá-
sára.

Tipp 1835
Értékgörbe típusa: A szalag Típus csoportja, amelyben a kiválasz-

tott értékgörbe típusát válthatjuk.
Értékgörbe utolsó pontjának színe : Gombmenü az utolsó
adatpont színének beállítására.
Értékgörbe utolsó pontjának váltása: Bejelölve kiemeli a kiválasz-
tott értékgörbe utolsó adatpontját.
Értékgörbe vastagsága: Gombmenü az értékgörbe vastagsá-
gának beállításához.
Értékgörbe vízszintes tengelyének váltása: Megjeleníti vagy elrej-
ti az értékgörbe vízszintes tengelyét.
Értékgörbe adatok szerkesztése: Az adatok szerkesztésének,
forráskijelölésnek eszközeit tartalmazó gombmenü.
Értékgörbe csoportok: A szalag Csoportok eleme, amelyben a
csoportosító és tengelybeállító parancsok szerepelnek.
Értékgörbe-jelölők színe : Gombmenü az adatpontok színének
beállítására.
Értékgörbe-jelölők váltása: Megjeleníti vagy elrejti az értékgörbe
adatpontjait.
Értékgörbék törlése: Gombmenü a kijelölt vagy az értékgörbe
vagy értékgörbe csoport törlésére.
Értékgörbe tengely: Gombmenü az értékgörbe tengelyének
beállítására.
Jelölők színe: Gombmenü az összes jelölő színének beállítá-
sára.
Kijelölt értékgörbe csoportok törlése: Törli a kijelölt értékgörbe
csoport minden elemét. A törlés a forrás adatokat nem érinti.
Kijelölt értékgörbék csoportjának felbontása: Megszünteti a kije-
lölt értékgörbe csoport csoportosítását. Minden csoporttag külön
elérhető marad.
Kijelölt értékgörbék csoportosítása: A kijelölt értékgörbéket egyet-
len csoportba vonja össze. Ennek előnye, hogy a csoport kattintás-
sal végzett kijelölése után egyszerre módosítható az összes cso-
porttag, nem kell azokat egyenként beállítani.
Kijelölt értékgörbék törlése: Törli a kijelölt értékgörbéket. A törlés
a forrás adatokat nem érinti.
Sor/oszlop váltása: Ha az adatforrásban a sorok és oszlopok
száma azonos, akkor ezeket felcseréli.
További értékgörbe színek: Párbeszédpanel az értékgörbe színek

egyéni beállításához.
További színek az értékgörbe első pontjához: Párbeszédpanel az
értékgörbe első pontja színének egyéni beállításához.
További színek az értékgörbe legalacsonyabb pontjához: Párbe-
szédpanel az értékgörbe legalacsonyabb pontja színének egyéni
beállításához.
További színek az értékgörbe legmagasabb pontjához: Párbe-
szédpanel az értékgörbe legmagasabb pontja színének egyéni beál-
lításához.
További színek az értékgörbe negatív pontjához: Párbeszédpanel
az értékgörbe negatív pontja színének egyéni beállításához.
További színek az értékgörbe utolsó pontjához: Párbeszédpanel
az értékgörbe utolsó pontja színének egyéni beállításához.
További színek az értékgörbe-jelölőkhöz: Párbeszédpanel az ér-
tékgörbe-jelölők színének egyéni beállításához.
Szeletelőeszközök – Beállítások
lap
A Szeletelőeszközök – Beállítások szalaglap a 2010-es változat-
ban jelent meg és csak a nem kompatibilis üzemmódban, vagyis
2007-2010-es formátumú táblázatokon alkalmazható. Eszközeivel a
listákat, adatkimutatásokat szűrő gombokat állíthatunk be, amelyek-
kel a korábbi bonyolult szűrőbeállítások egetlen kattintásra egysze-
rűsíthetők.
Ha kiválasztottunk egy kimutatást, vagy legalább a kurzort a ki-
mutatásba mozgattuk, akkor a Beszúrás szalag Szeletelő gombjá-
val illesztjük be a szűrőket (lásd a következő ábrát). A következők-
ben csak a szeletelőkkel kapcsolatos parancsokat mutatjuk be, a
többi (csoportosító, igazító, sorrend beállító) parancsot a többi lap-
nál (például a rajzeszközöknél) ismertettük.
A Szeletelő oszlop-és sormérete: A Méret csoport a szalagon,
amelyen beállíthatjuk a szeletelő méreteit. Ha sok sor vagy oszlop-

Tipp 1837
kategóriánk van, akkor ezeket célszerűbb több sorban, oszlopban

megjeleníteni.
A Szeletelő tulajdonságai és beállításai: A Szeletelő csoport a
szalagon, beállítja a szeletelő nevét, kapcsolatait, rendezését, fej-
lécének és adat nélküli elemeinek megjelenését.
A szeletelő eszközökkel egyszerűen szűrhetjük a kimutatást

Alakzat magassága: Mező, amelyben beállíthatjuk a szeletelő elem
magasságát cm-ben.
Alakzat szélessége: Mező, amelyben beállíthatjuk a szeletelő elem
szélességét cm-ben.
Kijelöléspanel: Megjeleníti a kijelöléspanelt, ahol be- vagy kikap-
csolhatjuk a szeletelőket.
Kimutatáskapcsolatok: Beállítja, hogy a szeletelő mely kimutatá-
sokhoz kapcsolódjon.
Szeletelő beállításai: Párbeszédpanelen beállítja a szeletelő ren-
dezését, fejlécének és adat nélküli elemeinek megjelenését.
Szeletelő felirata: A szeletelő címét rögzítő mező.
Szeletelő kész stílusai: A szeletelőstílusok galériája.

Szeletelőstílusok: A szalag Szeletelőstílusok csoportja.

Új szeletelőstílus: A beállításokat új stílusként rögzíti.
Egyenleteszközök – Tervezés lap

Az Egyenleteszközök – Tervezés szalaglap a 2010-es változatban
jelent meg. Eszközeivel egy szövegdobozban külön objektumként
matematikai egyenleteket alakíthatunk ki. Magát az egyenletet a
Beszúrás szalag Egyenlet gombjával hozzuk létre.
Az Egyenleteszközök – Tervezés lap a szalagon

Egyenlet: Az előre elkészített, gyakran használt matematikai
egyenletek listája. Az innen választott egyenleteket is átalakíthatjuk.
Egyenlet beállítások: Az Eszközök csoportnév melletti ikonnal is
megjeleníthető párbeszédpanel, amelyen az egyenletek általános
tulajdonságait adhatjuk meg.
Egyenleteszközök: A szalag Eszközök csoportja.
Egyenletszimbólumok: Az egyenletszimbólumok galériája.
Függvények: Gombmenü a függvények beillesztésére.
Gyökök: Gombmenü a gyökök beillesztésére.
Hányadosok: Gombmenü a hányadosok beillesztésére.
Határérték: Gombmenü a határértékek beillesztésére.
Indexek: Gombmenü az indexek beillesztésére.
Integrálok: Gombmenü az integráljelek beillesztésére.
Lineáris: A kijelölt elemeket egyszerű, egydimenziós megjeleníté-
sűre alakítja, amelyben könnyű a szerkesztés.
Mátrixok: Gombmenü a mátrixok beillesztésére.
Nagyoperátorok: Gombmenü a nagyoperátorok beillesztésére.
Normál szöveg: Nem matematikai szöveget illeszt be a képletbe.
Nyilak és vonások: Gombmenü a nyilak és vonások beilleszté-
sére.

Tipp 1839
Operátorok: Gombmenü az operátorok, matematikai műveleti

jelek beillesztésére.
Professzionális: A kijelölt elemeket kétdimenziós, professzionális
megjelenítésűre alakítja.
Struktúrák: A szalag Struktúrák csoportja, amelyben a fenti műve-
letek gombmenüit találjuk.
Szimbólumok: A szalag Szimbólumok csoportja.
Zárójel: Gombmenü a zárójelek beillesztésére.
Nyomtatási kép lap

A nyomtatási képet a 2007-es változatban az Office menü Nyomta-
tásNyomtatási kép parancsával jelenítettük meg. Most a Fájl
szalagfül Nyomtatás parancsával, vagy a gyorselérési eszköztár
Nyomtatási kép és nyomtatás parancsával megjelenített ablakban
egy kisebb nyomtatási képet jeleníthetünk meg, amely mellett látha-
tó mezőkkel állítjuk be a nyomtatás tulajdonságait.
A hagyományos nyomtatási képet a gyorselérési eszköztárba fel-
vehető Teljes képernyős nyomtatási kép ikonnal jeleníthetjük
meg. Ehhez tartozik a Nyomtatási kép lap az alábbi ikonokkal:
Margók megjelenítése: Bejelölve fogantyúikkal együtt megjelen-
nek a margók és az oszlopok helye. A fogantyúkat egérrel húzva
ezeknek új méretet adhatunk.
Nyomtatás: Megjeleníti a Nyomtatás párbeszédpanelt, amelyen
paraméterezhetjük a nyomtatást. Megfelel a Ctrl+P billentyűkombi-
nációnak.
Nyomtatás: A szalag Nyomtatás csoportja.
Nyomtatási kép: A szalag Nyomtatási kép csoportja.
Nyomtatási kép bezárása: Bezárja a nyomtatási képet, visszatér
a megelőző üzemmódhoz.
Nyomtatási kép nagyítása: Felnagyítja a nyomtatási képet (ahol
egyébként nem érvényesül a munkaablak jobb alsó sarkában meg-
található nagyító csúszka).
Nyomtatási kép nagyítása: A szalag Nyomtatási kép nagyítása
csoportja.

Oldalbeállítás: Megjeleníti az Oldalbeállítás párbeszédpanelt,

amelynek lapjain beállíthatjuk az oldal, margók, élőfej és élőláb, va-
lamint a lap tulajdonságait. Ezek nem változtak a korábbi program-
változathoz képest.
Oldalnyit felfelé: A kinyomtatandó oldalak közül az előzőt tölti be
a képernyőre.
Oldalnyit lefelé: A kinyomtatandó oldalak közül a következőt tölti
be a képernyőre.
Háttér eltávolítása lap

A Háttér eltávolítása szalaglap is új szerzemény, a 2010-es válto-
zatban jelent meg. Eszközeivel egy beillesztett kép lényeges részei
kiemelhetők a háttér eltávolításával. A szalag akkor jelenik meg, ha
kijelölünk egy betöltött képet és Képeszközök – Formátum szalag
Háttér eltávolítása gombjára kattintunk (lásd az ábrát).
A Háttér eltávolítása szalag képátalakítás közben

A Háttér eltávolítása párbeszédpanel bezárása és a módosítások
elvetése: Visszatér a munkalap szerkesztéséhez, miközben a képet
eredeti állapotára hozza vissza.
A Háttér eltávolítása párbeszédpanel bezárása és a módosítások
megtartása: Visszatér a munkalap szerkesztéséhez, miközben a
kép levágott részeit elrejti. Az elrejtett területek később ismét megje-
leníthetők.

Tipp 1841
Bezárás: A szalag Bezárás csoportja, ahonnan a fenti két parancs

adható ki.
Eltávolítandó területek megjelenítése: Kattintással és húzással
megadott vonalakkal adhatjuk meg a megtartandó terület határát. A
megadott vonaltól a kép széle felé eső területeket törli majd a prog-
ram. A vonaltól a kép belseje felé eső részek megmaradnak.
Finomítás: A szalag Finomítás csoportja, amelyben az automati-
kusan kijelölt és eltávolítandó háttér növelhető vagy csökkenthető.
Megjelölés törlése: A parancs kiadása után kattintásokkal meg-
adott jelölővonalakat töröljük a képről.
Megtartandó területek megjelölése: Kattintással és húzással meg-
adott vonalakkal adhatjuk meg a megtartandó terület határát. A
megadott vonaltól a kép széle felé eső területeket törli majd a prog-
ram.

ANGOL-MAGYAR
FÜGGVÉNYNÉVTÁR
A program lokalizációjának sokak szerint hibája, hogy lefordították a

függvények neveit is. Ezt követően a különböző nyelvi változatokkal
készített munkalapok nem működnek a magyar változatban. Például
a SUM függvényt lefordították SZUM névre. Ilyen esetekben az al-
kalmazott függvények nevét nem ismeri fel a program, a függvénye-
ket tartalmazó cellák a #NÉV? hibaüzenetet adják vissza (ha a ma-
gyar munkalapot szeretnénk angol nyelvű Excelben feldolgozni, ak-
kor a #NAME? hibaüzenetet kapjuk). Ráadásul a fordítás nem volt
következetes, rengeteg szó kimaradt, vagyis ezeket a függvényeket
továbbra is angol nevükön használhatjuk. A függvények paraméte-
rezése szerencsére nem változott.
Ekkor a munkalapok működésének biztosítása érdekében keres-
sük meg és cseréljük le a függvényneveket a nyelvi változatnak
megfelelőre. Ehhez a Kezdőlap szalag menü Keresés és kijelölés
 Csere parancsát adjuk ki.
Angolból magyarra „fordítunk”

Tipp 1843
A Keresés és csere párbeszédpanel Csere lapján adjuk meg, hogy

melyik angol nyelvű függvénynevet melyik magyar nevűre cseréljük,
beállítjuk a Keresés helye mezőben a Képletek elemet, majd Az
összes cseréje nyomógombbal egyszerre végrehajtjuk a cserét.
A csere végrehajtásához kívánunk segítséget nyújtani következő
listáinkkal, amelyek kategóriánként csoportosítva adják meg a leg-
fontosabb angol és magyar függvények neveit.
Adatbázis kezelő függvények

DAVERAGE AB.ÁTLAG
DCOUNT AB.DARAB
DCOUNTA AB.DARAB2
DGET AB.MEZŐ
DMAX AB.MAX
DMIN AB.MIN
DPRODUCT AB.SZORZAT
DSTDEV AB.SZÓRÁS
DSTDEVP AB.SZÓRÁS2
DSUM AB.SZUM
DVAR AB.VAR
DVARP AB.VAR2
DATE DÁTUM
DATEVALUE DÁTUMÉRTÉK
DAY NAP
DAYS360 NAP360
EDATE EDATE
EOMONTH EOMONTH
HOUR ÓRA
MINUTE PERC
MONTH HÓNAP
NOW MOST
SECOND MPERC

TIME IDŐ
TIMEVALUE IDŐÉRTÉK
TODAY MA
WEEKDAY HÉT.NAPJA
WORKDAY WORKDAY
YEAR ÉV
YEARFRAC YEARFRAC
CALL HÍVÁS
REGISTER.ID KÜLSŐ.AZONOSÍTÓ
CELL CELLA
COUNTBLANK DARABÜRES
ERROR.TYPE HIBA.TÍPUS
INFO INFO
ISBLANK ÜRES
ISERR HIBA
ISERROR HIBÁS
ISEVEN ISEVEN
ISLOGICAL LOGIKAI
ISNA NINCS
ISNONTEXT NEM.SZÖVEG
ISNUMBER SZÁM
ISODD ISODD
ISREF HIVATKOZÁS
ISTEXT SZÖVEG.E
N N
NA HIÁNYZIK
TYPE TÍPUS
ADDRESS CÍM
AREAS TERÜLET
CHOOSE VÁLASZT

Tipp 1845
COLUMN OSZLOP
COLUMNS OSZLOPOK
HLOOKUP VKERES
INDEX INDEX
INDIRECT INDIREKT
LOOKUP KERES
MATCH HOL.VAN
OFFSET OFSZET
TRANSPOSE TRANSZPONÁLÁS
VLOOKUP FKERES
AND ÉS
FALSE HAMIS
IF HA
NOT NEM
OR VAGY
TRUE IGAZ
ABS ABS
ACOS ARCCOS
ACOSH ACOSH
ASIN ARCSIN
ASINH ASINH
ATAN ARCTAN
ATAN2 ARCTAN2
ATANH ATANH
CEILING PLAFON
COMBIN KOMBINÁCIÓK
COSH COSH
COUNTIFS DARABHATÖBB
DEGREES FOK
EVEN PÁROS
EXP KITEVŐ
FACT FAKT

FACTDOUBLE FAKTDUPLA
FLOOR PADLÓ
GCD LKO
INT INT
LCM LKT
LN LN
LOG LOG
LOG10 LOG10
MDETERM MDETERM
MINVERSE INVERZ.MÁTRIX
MMULT MSZORZAT
MOD MARADÉK
MROUND TÖBBSZ.KEREKÍT
MULTINOMIAL SZORHÁNYFAKT
ODD PÁRATLAN
PI PI
POWER HATVÁNY
PRODUCT SZORZAT
QUOTIENT KVÓCIENS
RADIANS RADIÁN
RAND VÉL
RANDBETWEEN VÉLETLEN.KÖZÖTT
ROMAN RÓMAI
ROUND KEREK
ROUNDDOWN KEREK.LE
ROUNDUP KEREK.FEL
SERIESSUM SORÖSSZEG
SIGN ELŐJEL
SINH SINH
SQRT GYÖK
SQRTPI GYÖKPI
SUM SZUM
SUMIF SZUMHA
SUMPRODUCT SZORZATÖSSZEG

Tipp 1847
SUMQ NÉGYZETÖSSZEG
SUMX2MY2 SZUMX2BŐLY2
SUMX2PY2 SZUMX2MEGY2
SUMXMY2 SZUMXBŐLY2
TANH TAN
TANH TANH
TRUNKC CSONK
BESSELI BESSELI
BESSELJ BESSELJ
BESSELK BESSELK
BESSELY BESSELY
BIN2DEC BIN.DEC
BIN2HEX BIN.HEX
BIN2OCT BIN.OKT
COMPLEX KOMPLEX
CONVERT KONVERTÁLÁS
DEC2BIN DEC.BIN
DEC2HEX DEC.HEX
DEC2OCT DEC.OKT
DELTA DELTA
ERF HIBAF
ERFC HIBAF.KOMPLEMENTER
GESTEP KÜSZÖBNÉL.NAGYOBB
HEX2BIN HEX.BIN
HEX2DEC HEX.DEC
HEX2OCT HEX.OKT
IMABS KÉPZ.ABSZ
IMAGINARY KÉPZETES
IMARGUMENT KÉPZ.ARGUMENT
IMCONJUGATE KÉPZ.KONJUGÁLT
IMCOS KÉPZ.COS
IMDIV KÉPZ.HÁNYAD
IMEXP KÉPZ.EXP

IMLN KÉPZ.LN
IMLOG10 KÉPZ.LOG10
IMLOG2 KÉPZ.LOG2
IMPOWER KÉPZ.HATV
IMPRODUCT KÉPZ.SZORZAT
IMREAL KÉPZ.VALÓS
IMSIN KÉPZ.SIN
IMSQRT KÉPZ.GYÖK
IMSUB KÉPZ.KÜL
IMSUM KÉPZ.ÖSSZEG
OCT2BIN OKT.BIN
OCT2DEC OKT.DEC
OCT2HEX OKT.HEX
SQRTPI GYÖKPI
ACCRINT IDŐSZAKI.KAMAT
ACCRINTM LEJÁRATI.KAMAT
AMORDEGRC ÉRTÉKCSÖKK.TÉNYEZŐVEL
AMORLINC ÉRTÉKCSÖKK
COUPDAYBS SZELVÉNYIDŐ.KEZDETTŐL
COUPDAYS SZELVÉNYIDŐ
COUPDAYSNC SZELVÉNYIDŐ.KIFIZETÉSTŐL
COUPNCD ELSŐ.SZELVÉNYDÁTUM
COUPNUM SZELVÉNYSZÁM
COUPPCD UTOLSÓ.SZELVÉNYDÁTUM
CUMIPMT ÖSSZES.KAMAT
CUMPRINC ÖSSZES.TŐKERÉSZ
DB KCS2
DDB KCSA
DISC LESZÁM
DOLLARDE FORINT.DEC
DOLLARFR FORINT.TÖRT
DURATION KAMATÉRZ
EFFECT TÉNYLEGES

Tipp 1849
FVSCHEDULE KJÉ
INTRATE KAMATRÁTA
IPMT RRÉSZLET
IRR BMR
MDURATION MKAMATÉRZ
MIRR MEGTÉRÜLÉS
NOMINAL NÉVLEGES
NPER PER.SZÁM
NPV NMÉ
ODDFPRICE ELTÉRŐ.EÁR
ODDLPRICE ELTÉRŐ.UÁR
ODDLYIELD ELTÉRŐ.UHOZAM
PMT RÉSZLET
PPMT PRÉSZLET
PRICE ÁR
PRICEDISC ÁR.LESZÁM
PRICEMAT ÁR.LEJÁRAT
PV MÉ
RATE RÁTA
RECEIVED KAPOTT
SLN LCSA
SYD ÉSZÖ
TBILLEQ KJEGY.EGYENÉRT
TBILLPRICE KJEGY.ÁR
TBILLYIELD KJEGY.HOZAM
VDB ÉCSRI
XIRR XBMR
XNPV XNJÉ
YIELD HOZAM
YIELDDISC HOZAM.LESZÁM
YIELDMAT HOZAM.LEJÁRAT
AVEDEV ÁTL.ELTÉRÉS
AVERAGE ÁTLAG

BETADIST BÉTA.ELOSZLÁS
BETAINV INVERZ.BÉTA
BINOMDIST BINOM.ELOSZLÁS
CHIDIST KHI.ELOSZLÁS
CHIINV INVERZ.KHI
CHITEST KHI.PRÓBA
CONFIDENCE MEGBÍZHATÓSÁG
CORREL KORREL
COUNT DARAB
COUNTA DARAB2
COVAR KOVAR
CRITBINOM KRITBINOM
DEVSQ SQ
EXPONDIST EXP.ELOSZLÁS
FDIST F.ELOSZLÁS
FINV INVERZ.FISHER
FISHER FISHER
FISHERINV INVERZ.FISHER
FORECAST ELŐREJELZÉS
FREQUENCY GYAKORISÁG
FTEST F.PRÓBA
GAMMADIST GAMMA.ELOSZLÁS
GAMMAINV INVERZ.GAMMA
GAMMALN GAMMALN
GEOMEAN MÉRTANI.KÖZÉP
GROWTH NÖV
HARMEAN HARM.KÖZÉP
HYPGEOMDIST HIPERGEOM.ELOSZLÁS
INTERCEPT METSZ
KURT CSÚCSOSSÁG
LARGE NAGY
LINEST LIN.ILL
LOGEST LOG.ILL
LOGINV INVERZ.LOG.ELOSZLÁS

Tipp 1851
LOGNORMDIST LOG.ELOSZLÁS
MAX MAX
MEDIAN MEDIÁN
MINVERSE MIN
MODE MÓDUSZ
NEGBINOMDIST NEGBINOM.ELOSZL
NORMDIST NORM.ELOSZL
NORMDIST STNORMELOSZL
NORMINV INVERZ.NORM
NORMSINV INVERZ.STNORM
PEARSON PEARSON
PERCENTILE PERCENTILIS
PERCENTRANK SZÁZALÉKRANG
PERMUT VARIÁCIÓK
POISSON POISSON
PROB VALÓSZÍNŰSÉG
QUARTILE KVARTILIS
RANK SORSZÁM
RSQ RNÉGYZET
SKEW FERDESÉG
SLOPE MEREDEKSÉG
SMALL KICSI
STANDARDIZE NORMALIZÁLÁS
STDEV SZÓRÁS
STDEVP SZÓRÁSP
STEYX STHIBAYX
TDIST T.ELOSZLÁS
TINV INVERZ.T
TREND TREND
TRIMMEAN RÉSZÁTLAG
TTEST T.PRÓBA
VAR VAR
VARP VARP
WEIBULL WEIBULL

ZTEST Z.PRÓBA
Szövegfüggvények
CHAR KARAKTER
CLEAN TISZTÍT
CODE KÓD
CONCATENATE ÖSSZEFŰZ
DOLLAR FORINT
EXACT AZONOS
FIND SZÖVEG.TALÁL
FIXED FIX
LEFT BAL
LEN HOSSZ
LOWER KISBETŰ
MID KÖZÉP
PROPER TNÉV
REPLACE CSERE
REPT SOKSZOR
RIGHT JOBB
SEARCH SZÖVEG.KERES
SUBSTITUTE HELYETTE
T T
TEXT SZÖVEG
TRIM TRIM
UPPER NAGYBETŰS
VALUE ÉRTÉK

Tipp 1853
MAGYAR-ANGOL
FÜGGVÉNYNÉVTÁR
A magyar függvénynevek angol megfelelői szerepelnek a következő

listában.
AB.ÁTLAG DAVERAGE
AB.DARAB DCOUNT
AB.DARAB2 DCOUNTA
AB.MAX DMAX
AB.MEZŐ DGET
AB.MIN DMIN
AB.SZÓRÁS DSTDEV
AB.SZÓRÁS2 DSTDEVP
AB.SZORZAT DPRODUCT
AB.SZUM DSUM
AB.VAR DVAR
AB.VAR2 DVARP
DÁTUM DATE
DÁTUMÉRTÉK DATEVALUE
EDATE EDATE
EOMONTH EOMONTH
ÉV YEAR
HÉT.NAPJA WEEKDAY
HÓNAP MONTH
IDŐ TIME
IDŐÉRTÉK TIMEVALUE
MA TODAY
MOST NOW

MPERC SECOND
NAP DAY
NAP360 DAYS360
ÓRA HOUR
PERC MINUTE
WORKDAY WORKDAY
YEARFRAC YEARFRAC
HÍVÁS CALL
KÜLSŐ.AZONOSÍTÓ REGISTER.ID
CELLA CELL
DARABÜRES COUNTBLANK
HIÁNYZIK NA
HIBA ISERR
HIBA.TÍPUS ERROR.TYPE
HIBÁS ISERROR
HIVATKOZÁS ISREF
INFO INFO
ISEVEN ISEVEN
ISODD ISODD
LOGIKAI ISLOGICAL
N N
NEM.SZÖVEG ISNONTEXT
NINCS ISNA
SZÁM ISNUMBER
SZÖVEG.E ISTEXT
TÍPUS TYPE
ÜRES ISBLANK
CÍM ADDRESS
FKERES VLOOKUP

Tipp 1855
HOL.VAN MATCH
INDEX INDEX
INDIREKT INDIRECT
KERES LOOKUP
OFSZET OFFSET
OSZLOP COLUMN
OSZLOPOK COLUMNS
TERÜLET AREAS
TRANSZPONÁLÁS TRANSPOSE
VÁLASZT CHOOSE
VKERES HLOOKUP
ÉS AND
HA IF
NEM NOT
VAGY OR
HAMIS FALSE
IGAZ TRUE
ABS ABS
ACOSH ACOSH
ARCCOS ACOS
ARCTAN ATAN
ARCTAN2 ATAN2
ARCSIN ASIN
ASINH ASINH
ATANH ATANH
COSH COSH
CSONK TRUNKC
DARABHATÖBB COUNTIFS
ELŐJEL SIGN
FAKT FACT
FAKTDUPLA FACTDOUBLE
FOK DEGREES

GYÖK SQRT
GYÖKPI SQRTPI
HATVÁNY POWER
INT INT
INVERZ.MÁTRIX MINVERSE
KEREK ROUND
KEREK.FEL ROUNDUP
KEREK.LE ROUNDDOWN
KITEVŐ EXP
KOMBINÁCIÓK COMBIN
KVÓCIENS QUOTIENT
LKO GCD
LKT LCM
LN LN
LOG LOG
LOG10 LOG10
MARADÉK MOD
MDETERM MDETERM
MSZORZAT MMULT
NÉGYZETÖSSZEG SUMQ
PADLÓ FLOOR
PÁRATLAN ODD
PÁROS EVEN
PI PI
PLAFON CEILING
RADIÁN RADIANS
RÓMAI ROMAN
SINH SINH
SORÖSSZEG SERIESSUM
SZORHÁNYFAKT MULTINOMIAL
SZORZAT PRODUCT
SZORZATÖSSZEG SUMPRODUCT
SZUM SUM
SZUMHA SUMIF

Tipp 1857
SZUMX2BŐLY2 SUMX2MY2
SZUMX2MEGY2 SUMX2PY2
SZUMXBŐLY2 SUMXMY2
TAN TANH
TANH TANH
TÖBBSZ.KEREKÍT MROUND
VÉL RAND
VÉLETLEN.KÖZÖTT RANDBETWEEN
BESSELI BESSELI
BESSELJ BESSELJ
BESSELK BESSELK
BESSELY BESSELY
BIN.DEC BIN2DEC
BIN.HEX BIN2HEX
BIN.OKT BIN2OCT
DEC.BIN DEC2BIN
DEC.HEX DEC2HEX
DEC.OKT DEC2OCT
DELTA DELTA
GYÖKPI SQRTPI
HEX.BIN HEX2BIN
HEX.DEC HEX2DEC
HEX.OKT HEX2OCT
HIBAF ERF
HIBAF.KOMPLEMENTER ERFC
KÉPZ.ABSZ IMABS
KÉPZ.ARGUMENT IMARGUMENT
KÉPZ.COS IMCOS
KÉPZ.EXP IMEXP
KÉPZ.GYÖK IMSQRT
KÉPZ.HÁNYAD IMDIV
KÉPZ.HATV IMPOWER
KÉPZ.KONJUGÁLT IMCONJUGATE

KÉPZ.KÜL IMSUB
KÉPZ.LN IMLN
KÉPZ.LOG10 IMLOG10
KÉPZ.LOG2 IMLOG2
KÉPZ.ÖSSZEG IMSUM
KÉPZ.SIN IMSIN
KÉPZ.SZORZAT IMPRODUCT
KÉPZ.VALÓS IMREAL
KÉPZETES IMAGINARY
KOMPLEX COMPLEX
KONVERTÁLÁS CONVERT
KÜSZÖBNÉL.NAGYOBB GESTEP
OKT.BIN OCT2BIN
OKT.DEC OCT2DEC
OKT.HEX OCT2HEX
ÁR PRICE
ÁR.LEJÁRAT PRICEMAT
ÁR.LESZÁM PRICEDISC
BMR IRR
ÉCSRI VDB
ELSŐ.SZELVÉNYDÁTUM COUPNCD
ELTÉRŐ.EÁR ODDFPRICE
ELTÉRŐ.UÁR ODDLPRICE
ELTÉRŐ.UHOZAM ODDLYIELD
ÉRTÉKCSÖKK AMORLINC
ÉRTÉKCSÖKK.TÉNYEZŐVEL AMORDEGRC
ÉSZÖ SYD
FORINT.DEC DOLLARDE
FORINT.TÖRT DOLLARFR
HOZAM YIELD
HOZAM.LEJÁRAT YIELDMAT
HOZAM.LESZÁM YIELDDISC
IDŐSZAKI.KAMAT ACCRINT

Tipp 1859
KAMATÉRZ DURATION
KAMATRÁTA INTRATE
KAPOTT RECEIVED
KCS2 DB
KCSA DDB
KJÉ FVSCHEDULE
KJEGY.ÁR TBILLPRICE
KJEGY.EGYENÉRT TBILLEQ
KJEGY.HOZAM TBILLYIELD
LCSA SLN
LEJÁRATI.KAMAT ACCRINTM
LESZÁM DISC
MÉ PV
MEGTÉRÜLÉS MIRR
MKAMATÉRZ MDURATION
NÉVLEGES NOMINAL
NMÉ NPV
ÖSSZES.KAMAT CUMIPMT
ÖSSZES.TŐKERÉSZ CUMPRINC
PER.SZÁM NPER
PRÉSZLET PPMT
RÁTA RATE
RÉSZLET PMT
RRÉSZLET IPMT
SZELVÉNYIDŐ COUPDAYS
SZELVÉNYIDŐ.KEZDETTŐL COUPDAYBS
SZELVÉNYIDŐ.KIFIZETÉSTŐL COUPDAYSNC
SZELVÉNYSZÁM COUPNUM
TÉNYLEGES EFFECT
UTOLSÓ.SZELVÉNYDÁTUM COUPPCD
XBMR XIRR
XNJÉ XNPV
ÁTL.ELTÉRÉS AVEDEV

ÁTLAG AVERAGE
BÉTA.ELOSZLÁS BETADIST
BINOM.ELOSZLÁS BINOMDIST
CSÚCSOSSÁG KURT
DARAB COUNT
DARAB2 COUNTA
ELŐREJELZÉS FORECAST
EXP.ELOSZLÁS EXPONDIST
F.ELOSZLÁS FDIST
F.PRÓBA FTEST
FERDESÉG SKEW
FISHER FISHER
GAMMA.ELOSZLÁS GAMMADIST
GAMMALN GAMMALN
GYAKORISÁG FREQUENCY
HARM.KÖZÉP HARMEAN
HIPERGEOM.ELOSZLÁS HYPGEOMDIST
INVERZ.BÉTA BETAINV
INVERZ.FISHER FINV
INVERZ.FISHER FISHERINV
INVERZ.GAMMA GAMMAINV
INVERZ.KHI CHIINV
INVERZ.LOG.ELOSZLÁS LOGINV
INVERZ.NORM NORMINV
INVERZ.STNORM NORMSINV
INVERZ.T TINV
KHI.ELOSZLÁS CHIDIST
KHI.PRÓBA CHITEST
KICSI SMALL
KORREL CORREL
KOVAR COVAR
KRITBINOM CRITBINOM
KVARTILIS QUARTILE
LIN.ILL LINEST

Tipp 1861
LOG.ELOSZLÁS LOGNORMDIST
LOG.ILL LOGEST
MAX MAX
MEDIÁN MEDIAN
MEGBÍZHATÓSÁG CONFIDENCE
MEREDEKSÉG SLOPE
MÉRTANI.KÖZÉP GEOMEAN
METSZ INTERCEPT
MIN MINVERSE
MÓDUSZ MODE
NAGY LARGE
NEGBINOM.ELOSZL NEGBINOMDIST
NORM.ELOSZL NORMDIST
NORMALIZÁLÁS STANDARDIZE
NÖV GROWTH
PEARSON PEARSON
PERCENTILIS PERCENTILE
POISSON POISSON
RÉSZÁTLAG TRIMMEAN
RNÉGYZET RSQ
SORSZÁM RANK
SQ DEVSQ
STHIBAYX STEYX
STNORMELOSZL NORMDIST
SZÁZALÉKRANG PERCENTRANK
SZÓRÁS STDEV
SZÓRÁSP STDEVP
T.ELOSZLÁS TDIST
T.PRÓBA TTEST
TREND TREND
VALÓSZÍNŰSÉG PROB
VAR VAR
VARIÁCIÓK PERMUT
VARP VARP

WEIBULL WEIBULL
Z.PRÓBA ZTEST
Szövegfüggvények
AZONOS EXACT
BAL LEFT
CSERE REPLACE
ÉRTÉK VALUE
FIX FIXED
FORINT DOLLAR
HELYETTE SUBSTITUTE
HOSSZ LEN
JOBB RIGHT
KARAKTER CHAR
KISBETŰ LOWER
KÓD CODE
KÖZÉP MID
NAGYBETŰS UPPER
ÖSSZEFŰZ CONCATENATE
SOKSZOR REPT
SZÖVEG TEXT
SZÖVEG.KERES SEARCH
SZÖVEG.TALÁL FIND
T T
TISZTÍT CLEAN
TNÉV PROPER
TRIM TRIM

Tipp 1863
AJÁNLOTT
WEBHELYEK
A fejezetben összefoglaltuk azokat a webhelyeket, amelyeket taná-

csos a programmal foglalkozóknak felkeresni.
Hivatalos Excel oldalak

Excel 2010: http://office.microsoft.com/hu-hu/excel/excel-2010-
szolgaltatasok-es-elonyok-HA101806958.aspx
Ismerkedés az Excel 2010 alkalmazással:
http://office.microsoft.com/hu-hu/excel-help/excel-sugo-es-utmutato-
FX010064695.aspx
Microsoft Office Excel 2007 – Gyakran ismételt kérdések:
http://office.microsoft.com/hu-hu/excel-help/microsoft-office-excel-
2007-gyakran-ismetelt-kerdesek-HA010165060.aspx?CTT=1
Office 2010: http://office.microsoft.com/hu-hu/
Súgók
Excel 2007: http://office.microsoft.com/hu-hu/support/excel-2007-
FX101817191.aspx?CTT=1
Excel Functions: http://www.meadinkent.co.uk/excel.htm
Excel Hacks for Help Writers:
http://www.uxmatters.com/mt/archives/2008/07/excel-hacks-for-
help-writers.php
Excel help – tudástár:
http://pcforum.hu/tudastar/70361/Excel+help.html
Excel Help Portal: http://www.exceluser.com/help/index.htm
Excel Help: http://excelhelp.org/

1864 AJÁNLOTT WEBHELYEK
Excel Help: http://www.dotxls.com/

Excel Help: http://www.excelhelp.com/
Excel Tutorials, Lessons and Help:
http://math.about.com/od/excel/Excel_Tutorials_Lessons_and_Help.
htm
Excel Yogi’s: http://excelyogi.com/
Free help and support for Excel 2010, Excel 2007, and Excel 2003:
http://office.microsoft.com/en-us/excel-help/
Free MS Excel guides:
http://www.comaroundfree.com/default.aspx?gclid=CKzHmv3XmqQ
CFQE9ZgodgBUxDw
Help with Excel Functions and Formulas:
http://www.excelfunctions.net/
Támogatás
Bizpep Excel Business Support Software:
http://www.bizpeponline.com/
Excel megoldásközpont:
http://support.microsoft.com/ph/11346#tab0
Free help and support for Excel 2010, Excel 2007, and Excel 2003:
http://office.microsoft.com/en-us/excel-help/
Microsoft Excel help and support:
http://www.computerhope.com/excel.htm
Tech Support Guy: http://forums.techguy.org/
Fórumok
599CD – Microsoft Excel Forum:
http://www.599cd.com/blog/display-article.asp?ID=343
Chandoo.org Excel Forum: http://chandoo.org/forums/
CodeChef Discussion Forums:
http://discuss.codechef.com/?gclid=CNjfrPDWmqQCFQYeZwod20O
vGA
Das Excel-Forum: http://das-excel-forum.de/

Tipp 1865
Excel - Xtreme Visual Basic Talk | Forum & Discussions:

http://www.xtremevbtalk.com/forumdisplay.php?f=78
Excel Banter: excelbanter.com
Excel Forum - Excel RVs:
http://www.excelrvs.com/communities/excel-forum
Excel Forums: http://www.vertex42.com/ExcelLinks/cat/excel-
forums-1.html
Excel Help Forum for Business: http://www.business-
spreadsheets.com/forum.asp
Excel Online: http://www.excel-online.net/forum_frame.htm
Excel Owner's Forum: http://www.irv2.com/forums/f116/
ExcelForum: http://www.excelforum.com/
ExcelSaga: http://www.excelsagaforum.com/
Excel-Word - SEO Fórum: http://seo.forum.hu/altalanos-
beszelgetes-f3/segitseg-excel-word-t5361/
Hwsw: http://forum.hwsw.hu/topic/124932-excel-segitseg/
Hyundai-forums: http://www.hyundai-forums.com/f31-excel-forum-
mitsubishiengined.htm
Index – Excel fórum:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9009340
Mactopia Excel: http://www.officeformac.com/ProductForums/Excel/
MIcrosoft Excel and Spreadsheet Community Forum:
http://www.spreadsheet123.com/ExcelForum/
Microsoft Excel Fórum: http://social.microsoft.com/Forums/hu-
HU/excelesp/threads
Microsoft Excel Forum: http://www.excelbanter.com/
MrExcel Message Board: http://www.mrexcel.com/forum/index.php
Officefrustration.com: http://www.officefrustration.com/
Ozgrid Excel Help & Best Practices Forums:
http://www.ozgrid.com/forum/
Sg.hu: http://www.sg.hu/listazas.php3?id=1103023095
SQL Drill Excel Add-in: http://www.sqldrill.com/excel/forum.php
VBA Express: http://www.vbaexpress.com/forum/

Segédprogramok
Automated code review:
http://www.aivosto.com/project/project.html?source=google
Calendar Maker software for Microsoft Word & Excel:
http://www.wincalendar.com/calendar-maker.html
Dashboards By Example: http://www.enterprise-dashboard.com/
Excel solutions for Oracle and SAP: http://www.excel4apps.com/
Excel Viewer OCX 3.2 ismertető és letöltés:
http://www.letoltom.hu/letoltes.php?a=121936&k=108
Financial Projection Software:
http://www.planware.org/exlplang.htm?source=gg4&gclid=CNSSjsjY
mqQCFQ9gZwodmDGsEA
Google Search Add-in for Excel:
http://www.rondebruin.nl/Google.htm
Ingyenes szoftverek Excel -re:
http://www.freeweb.hu/zebrasoftev/ingyen/index.html
Navigator Utilities: http://www.navigatorutilities.com/
Sample Excel add-in: http://www.add-in-express.com/free-addins/
Workspace Macro recorder:
http://www.tethyssolutions.com/product.htm?r=google&w=usemacro
&t=o&gclid=COiK2qvXmqQCFQsgZwod6ShrGA
Sablonok
Bean Counter'-Excel Templates:
http://www.dwmbeancounter.com/exceltemplates.html
Business Plan Software: http://www.planware.org/
Business Spreadsheets: http://www.business-spreadsheets.com/
Download free EXCEL templates from Brainy Betty:
http://www.brainybetty.com/MENUExcel.htm
Excel Dashboards – Tutorials, Templates, & Examples:
http://chandoo.org/wp/excel-dashboards/
Excel depot: http://www.exceldepot.com/index_files/Templates.htm
Excel Flowchart Templates:
http://www.breezetree.com/articles/flowchart-templates.htm

Tipp 1867
Excel sablonok a MS honlapján: http://office.microsoft.com/hu-

hu/training/results.aspx?qu=excel+sablon&origin=CR010047968
Excel Templates - 34 Files:
http://www.getworksheets.com/samples/excel/index.html
Excel Templates: http://exceltemplate.net/
Excel Templates: http://exceltemplates.net/
Featured Templates: http://office.microsoft.com/en-au/templates/
Five sources for free Excel templates:
http://articles.techrepublic.com.com/5100-10878_11-1048993.html
Free Business Templates and Sample Business Plans:
http://www.jaxworks.com/download.htm
Free Chart templates: http://www.freeexcelcharts.com/
Free Excel Employee TimeSheets: http://www.dovico.com/tips.html
Free Excel Templates - Finance and Accounting Templates:
http://www.dotxls.com/free-excel-templates/free-excel-templates---
finance-and-accounting-templates/
Free Excel Templates And Business Plan Templates: http://www.2-
small-business.com/excel_templates.shtml
Free Excel Templates: http://dotxls.com/free-excel-templates/free-
excel-templates---education-and-teaching
Free Microsoft Excel ® templates:
http://www.vertex42.com/ExcelTemplates/
Free MS Word Tools & Templates:
http://www.klariti.com/free/templates.shtml
Free online tools, samples, templates:
http://www.businessballs.com/freeonlineresources.htm
Free Templates: http://www.freeexceldashboards.com/
Home of Excel Templates, Spreadsheets, Add-Ins, Forms and
Calculators: http://www.spreadsheet123.com/
House of Quality (QFD) templates for Excel:
http://www.qfdonline.com/templates/
Mechanical Engineering Excel Templates:
http://www.sharewareconnection.com/software.php?list=Mechanical
+Engineering+Excel+Templates
Project Management Templates:
http://www.brighthub.com/office/project-
management/articles/32868.aspx

Project Management Templates:

http://www.projectkickstart.com/downloads/prxdownload.cfm
Template Gallery: http://www.score.org/template_gallery.html
Tips 'N' Tricks – Free Excel Templates:
http://www.babylonbusinessfinance.com/frameset.asp?p=page.asp?
p=20
Top 10 Excel and Chart Templates: http://chandoo.org/wp/free-
excel-templates-download/
WinCalendar – Excel Calendar Template:
http://www.wincalendar.com/excel-calendar-template.htm
Példatárak
Analízis példatár: http://ebookz.hu/ebook.php?azon=416849
Biostatisztika példatár: http://rs1.szif.hu/~szorenyi/gyak/peldatar.htm
Connection strings for Excel:
http://www.connectionstrings.com/excel
Daily Dose of Excel:
http://www.dailydoseofexcel.com/archives/2010/06/17/generate-
sample-data/
Excel Charting Samples:
http://www.spreadsheetgear.com/support/samples/charting.aspx
Excel Examples:
http://www.bygsoftware.com/examples/examples.htm
Excel Reporting Samples:
http://www.spreadsheetgear.com/support/samples/excel.aspx
Excel Sample files: http://www.chicopee.mec.edu/pages/Excel%20-
%20PPoint%20workshop/Excel%20samples/excel_samples.htm
Excel Tutorials: : http://www.lacher.com/toc.htm
Fabulous Examples of Excel Functions:
http://www.keynotesupport.com/excel-functions.shtml
Free Excel Spreadsheets:
http://www.exinfm.com/free_spreadsheets.html
Microsoft Excel Tutorials: http://www.bettersolutions.com/excel.aspx
Microsoft Excel tutorials:
http://www.softutorials.com/c97/Microsoft_Excel

Tipp 1869
Microsoft PowerPivot for Excel 2010 Samples:

http://www.apponic.com/free-downloads-229/microsoft-powerpivot-
for-excel-2010-samples-1.0/
My Excel Pages: http://www.mvps.org/dmcritchie/excel/excel.htm
Report Samples: http://www.ljzsoft.com/samples.htm
Sample Excel Dashboards:
http://www.exceluser.com/dash/samples.htm
Sample Excel Files – Excel Templates:
http://www.contextures.com/excelfiles.html
Sample Excel Document:
http://databases.about.com/od/tutorials/a/excelsample.htm
Samples & Tutorials: http://office.microsoft.com/en-
au/downloads/CD001079853.aspx
Szakiskolai informatikai példatár:
http://www.krudy-
sze-
ged.sulinet.hu/static/kruszam/oktatas/szakinfo/docs/komplex/index.h
tml
UltimaSerial Excel Sample Programs:
http://www.ultimaserial.com/excel.html
Makró gyűjtemények, VBA

A Complete Excel Programming Sample:
http://www.codeproject.com/KB/office/ExcelProgrammingSample.as
px
Code For Excel And Outlook:
http://www.codeforexcelandoutlook.com
Code Samples: http://www.helenfeddema.com/CodeSamples.htm
Excel Macros (VBA): http://www.excel-vba.com
Excel VBA Code Samples: http://www.excely.com/excel-
vba/index.shtml
Excel VBA Examples:
http://www.vertex42.com/ExcelLinks/cat/excel-vba-examples-1.html
Export Data to CSV (Excel):
http://www.dotnetspider.com/resources/701-Export-Data-CSV-
Excel.aspx

Microsoft Excel VBScript Script samples:

http://www.activexperts.com/activmonitor/windowsmanagement/scri
pts/msoffice/excel/
VBA code examples: http://www.rondebruin.nl/tablecode.htm
VBA Express – Excel:
http://www.vbaexpress.com/kb/getarticle.php?kb_id=760
VBA Express: http://www.vbaexpress.com/forum/
VBA Samples:
http://www.theofficeexperts.com/VBASamples/Excel02.htm
Visual Basic példaprogramok: http://vbpp.hu/vba.html
Tippek és trükkök
AJP Excel Information: http://www.andypope.info/tips.htm
Amatőr Excel trükkök:
http://sites.google.com/site/amatorexceltruekkoek/fueggvenyek/tom
bkeplet
Andrews Excel Tips: http://www.andrewsexceltips.com/
Excel megoldások az üzleti gyakorlatban:
http://www.hatekonysag.hu/ms_excel_megoldasok.php
Microsoft Excel Tips: http://www.exceltip.com/
Microsoft Excel Tips: http://www.mrexcel.com/
Sample Size Calculator in Excel:
http://www.qimacros.com/qiwizard/sample-size.html
SQL Server PowerPivot for Excel:
http://social.msdn.microsoft.com/Forums/en/sqlkjpowerpivotforexcel/
threads
Jelszó feltörők
Decryptum: http://www.decryptum.com/hu/index.html
Excel password recovery: http://www.lostpassword.com/excel.htm
Excel® Password Remover:
http://www.elkraft.ntnu.no/~huse/xlpassword.htm

Tipp 1871
Tananyagok, tutorials
ECDL – Táblázatkezelés:
http://ecdlweb.hu/index.php?title=T%C3%A1bl%C3%A1zatkezel%C
3%A9s
Excel 2007 tanfolyamok: http://office.microsoft.com/hu-
hu/training/CR010047968.aspx
Excel Function Tutorials and Samples:
http://www.contextures.com/functions.html
Ingyenes oktató videók: http://www.fits.hu/trainings/
Microsoft Excel Tutorials: http://functionx.com/excel/
Microsoft Excel, a Táblázatkezelő:
http://www.tferi.hu/konyv5/FEJ16.html
Táblázatkezelés - Microsoft Excel: http://excel.freebase.hu/
Táblázatkezelés: http://informatika.gtportal.eu/index.php?f0=tablazat
Videótanfolyam:
http://videotanfolyam.hu/oktato_video_kategoria/8/irodai_programok
Excel oktatás
Excel experts club:
http://tech.groups.yahoo.com/group/excelexpertsclub/
Free Excel Training: http://www.ozgrid.com/Excel/free-training/basic-
index.htm
Üzleti intelligencia tanfolyam Excel felhasználóknak:
http://www.biprojekt.hu/Trening/Uzleti-intelligencia-tanfolyam-Excel-
felhasznaloknak.htm

IRODALOM 1872
IRODALOM
1. Pétery Kristóf: Táblázatkezelés MS Office XP-vel – ECDL és számító-
gép kezelői vizsga előkészítő 4.
Mercator Stúdió, Szentendre, 2003.
2. Pétery Kristóf: Táblázatkezelés MS Office 2003-mal – ECDL és számí-
tógép kezelői vizsga előkészítő 4.
3. Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2003 – Függvények
4. Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2003 – Megjelenítés, formázás
5. Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2003 – Alapok
6. Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2003 – Testre szabás
7. Pétery Kristóf: Microsoft Excel tanácsadó
Infomédia, Budapest, 2005.
8. Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2003 – Haladóknak
9. Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2003 – Feladatok és megoldások
10.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2003 – Feladatok és
megoldások 2.
11.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2007 – Alapok
12.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2007 – Formázás
13.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2007 – Testre szabás
14.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2007 – Haladóknak
15.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2007 – Feladatok és megoldások
DIAGRAMOK
Tipp 1873

megoldások 2.
17.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2007 Biblia
18.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2010 – Alapok
19.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2010 – Formázás
20.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2010 – Haladóknak
21.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2010 – Függvények
22.Pétery Kristóf: Microsoft Office Excel 2010 – Feladatok és megoldások
megoldások 2.

Excel Biblia PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Excel Biblia PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű

Kiadja a Mercator Stúdió

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2011

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó

Excel 2010 magyar nyelvű változat

Excel 2010 magyar nyelvű változat

Oldaltörés megtekintése ............................................................ 99

Excel 2010 magyar nyelvű változat

Automatikus javítás ................................................................. 192

Új formázási szabály készítése ............................................... 252

Lista korlátozás........................................................................ 296

Feltételes összegzés .................................................................. 573

Excel 2010 magyar nyelvű változat

ANGOL-MAGYAR FÜGGVÉNYNÉVTÁR ................................... 629

Excel 2010 magyar nyelvű változat

Adatimportálás adatkapcsolat varázslóval ............................... 698

Excel 2010 magyar nyelvű változat

Folyamatok rögzítése .............................................................. 788

Makrórészlet másolása ............................................................ 878

Excel 2010 magyar nyelvű változat

A CELLÁK .................................................................................. 958

Excel 2010 magyar nyelvű változat

Cellatartalom vagy formátum törlése ..................................... 1029

Excel 2010 magyar nyelvű változat

ADATBÁZIS- ÉS LISTAKEZELÉS ............................................. 1188

Excel 2010 magyar nyelvű változat

Konstansok ............................................................................ 1605

Excel 2010 magyar nyelvű változat

GYORSGOMBOK ....................................................................... 1704

Excel 2010 magyar nyelvű változat

Korrektúra lap ........................................................................... 1781

Excel 2010 magyar nyelvű változat

Fórumok ................................................................................... 1864

Excel 2010 magyar nyelvű változat

A Microsoft Excel táblázatkezelője széles körben elterjedt, közismert

Excel 2010 magyar nyelvű változat

vették. Az ebből származó több millió megfigyelés alapján dolgozták

Excel 2010 magyar nyelvű változat

megtaláljuk a konvertálás, dokumentumvédelem, fájlinformációk,

Excel 2010 magyar nyelvű változat

almenüben menthetünk az Excel 2007-2010 munkafüzet, bináris

Excel 2010 magyar nyelvű változat

matematikai összehasonlítás eredményeképpen, a feltételt teljesítő

Excel 2010 magyar nyelvű változat

Az Excel 2010 új elemző és megjelenítő eszközeivel könnyebben

Excel 2010 magyar nyelvű változat

programváltozatban oldottuk meg, a megoldások a kötetben találha-

Szentendre, 2011. február

Excel 2010 magyar nyelvű változat

Könyvünk e fejezetében tájékoztató jelleggel mutatjuk be a Micro-

Excel 2010 magyar nyelvű változat

2007-es MS Office újdonságok

Excel 2010 magyar nyelvű változat

ki az új kezelőfelületeket. Ezeknek fő jellemzője, hogy megszűntek a

Excel 2010 magyar nyelvű változat

ket, a testre szabás, beállítás párbeszédpaneljét az egyetlen „ha-

A Kezdőlap szalag a szerkesztés alapvető parancsaival

Excel 2010 magyar nyelvű változat

hatástól mentesen, jól áttekinthetően adható meg a szövegtartalom.

Az üzleti folyamatok diagramjai egyszerűen átalakíthatók

Excel 2010 magyar nyelvű változat

területet osztják fel. A megjelenítéshez nagyon sok előre elkészített