Jóga és tudomány – az idegélettantól a személyiségpszichológiáig

Hogyan kapcsolhatók össze a modern tudomány eredményei a jóga ősi bölcsességeivel?

Az elmúlt évtizedekben számos olyan tudományos kutatási eredmény született, amely

nagymértékben megváltoztatta a szervezetünk, agyunk és pszichénk működéséről alkotott
képünket, új és érdekes tényeket tárt fel azok működéséről. Az előadássorozat néhány olyan
területtel foglakozik ezek közül, amelyek közvetlen és közvetett módon igazolják a
jógagyakorlás pozitív hatásait, sőt a jóga mögött álló bölcseleti rendszer tanításaival is
meglepő egyezéseket mutatnak. Az ismertetésre kerülő tudásanyag elősegítheti, hogy
olyanok számára is vonzóvá tegyük a jógát, akik első látásra idegenkednek annak szellemi-
spirituális oldalától, és csak a „tényeknek” hisznek.

1. Boldogságkutatás
Életstílusunk, életkörülményeink vagy génjeink határozzák meg, hogy mennyire érezzük
magunkat boldognak?

Az elmúlt évtizedekben a fejlett nyugati világban bekövetkezett nagyfokú életszínvonal-

emelkedés ellenére az emberek boldogságérzete nem nőtt, sőt a depresszió mára
népbetegséggé vált. Nagyléptékű kutatások indultak annak kiderítésére, hogy mi lehet ennek
az oka, és ebből egy új tudományág fejlődött ki: a pozitív pszichológia. A kutatók a következő
kérdésekre keresték a választ: Mennyire meghatározott genetikailag, hogy boldognak vagy
boldogtalannak érezzük magunkat? Mennyire meghatározóak az életkörülményeink – anyagi
helyzetünk, társadalmi pozíciónk, egészségi állapotunk – ebből a szempontból? Mi az, ami
tartósan javíthatja a boldogságérzetünket, hogyan segíthetjük ezt elő tudatos gyakorlással?
Az utóbbi kérdésre kapott válaszok meglepő összecsengést mutatnak a jóga tanításaival.
Nemcsak arról van szó, hogy a rendszeres testmozgás, az örömmel végzett gyakorlás és a
meditáció jó eszközök boldogságérzetünk javításához, hanem arról is, hogy a jóga (és más
vallások) etikai rendszerében szereplő számos tanítás, például az önzetlen segítségnyújtás
vagy a hála kifejezése, szintén javítja azt.
2. Gének és pszichológia
Hogyan hatnak a különféle életesemények génjeink és idegrendszerünk működésére?

Mik tulajdonképpen a gének, és hogyan fejtik ki hatásukat? Általánosan elterjedt nézet, hogy
öröklött génállományunk elkerülhetetlenül meghatározza sorsunkat. A kutatások
eredményei azt mutatják, hogy ez csak részben igaz, ugyanis egy gén csak az idegrendszer
közreműködésével válhat aktívvá. A traumák és a tartós stressz blokkolhatják a jó
tulajdonságokat hordozó gének működését, ugyanakkor a pozitív életesemények
megakadályozhatják a különféle betegségekhez vezető gének aktivizálódását. A
stresszcsökkentés és a traumák feldolgozása ezért nagy szerepet játszhat több súlyos
betegség, pl. a rák és a depresszió kialakulásának megelőzésében.
A jóga rendszeres gyakorlása igazoltan nagyon eredményesen segíti elő stressz csökkentését
és a különféle testi, érzelmi és mentális blokkok feloldását. A relaxációs és légzőgyakorlatok,
az immunrendszert erősítő ászanák tehetnek elsősorban jó szolgálatot ezen a téren.

3. Természetes és mesterséges motiváció

Miért tölt el jóleső érzéssel bennünket, ha motiváltan cselekszünk? Miért veszélyesek a
mesterséges serkentőszerek?

Cselekedeteink túlnyomó többségének – közvetlen vagy közvetett módon – az a fő

mozgatórugója, hogy jutalmazó, értékességünkbe vetett hitünket megerősítő emberi
kapcsolatokat alakítsunk ki. Amikor olyan dolgokat teszünk, amelyek valamilyen módon
közelebb visznek minket ehhez, akkor az agy bizonyos területein, az úgynevezett motivációs
rendszerekben különféle anyagok – dopamin, oxitocin, opioidok – termelődése indul meg,
amelyek aztán az agy sok más területére is eljutnak, és kellemes érzéseket keltenek
bennünk.
Ezen anyagok termelődése más módon is kiváltható: alkohol, nikotin, bizonyos fajta drogok
és antidepresszáns hatású gyógyszerek révén. Ilyenkor mintegy mesterségesen hozzuk
működésbe a motivációs rendszert, visszaélünk biológiai adottságainkkal, ami könnyen
függőséghez és – ezen szerek mellékhatásai miatt – szervezetünk maradandó károsodásához
vezethet.
Szó lesz arról, hogy az egyes vegyületek hogyan fejtik ki egyenként és együttesen hatásukat,
és hogyan segíthet a jóga gyakorlása a szervezet helyes működtetésében, illetve
működésének helyreállításában, például a testtudatosság és a helyes énhatárok
kialakításával. A jógaközpontok pedig természetesen a legmegfelelőbb helyek lehetnek
tagjaik számára a támogatást és örömet nyújtó közösségek kialakításához.

4. Fejlődés, tanulás, empátia

Milyen agyi folyamatok teszik lehetővé a memória működését és az egymásra hangolódást?
Idegrendszerünk egyik legkülönlegesebb tulajdonsága a rugalmas alkalmazkodás külső és
belső környezetünk változásaihoz; ezt neuronális plaszticitásnak nevezzük. A bennünket érő
hatásoktól függően a neuronok képesek ideiglenesen vagy akár hosszú távon megváltoztatni
működésüket. Tulajdonképpen ez teszi lehetővé az emlékezést és a tanulást, és bármely
pszichés funkció életkorral való természetes fejlődésének is az alapja.
Az előadás bevezetést nyújt a mozgás és a tárgyi tudás elsajátításának menetébe: A
meditáció és a jóga gyakorlása során hogyan változik idegrendszerünk működése? Hogyan
tanulunk meg például egy ászanát? Milyen agyi folyamatok teszik lehetővé azt, hogy
egymásra hangolódjunk egy jógaóra során? Kitérünk arra is, hogy a korábban elsajátított
tudásunk hogyan befolyásolja azt, ahogy későbbiekben környezetünket észleljük.

5. Az önmagát változtató agy

Hogyan strukturálódik át az agy képességeink fejlesztése során? Hogyan idézhetünk elő
pozitív változásokat a leépülés helyett?

Idegrendszerünk alkalmazkodási képességének talán legjellemzőbb (és sokszor egyben

legfelemelőbb) példája a sérült pszichés funkciók kompenzálhatósága. Az agysérülést
szenvedett személyek neuropszichológiai vizsgálata és rehabilitációja az általános
pszichológiai képességfejlesztés számos aspektusára is alkalmazható tapasztalattal szolgált.
Az előadás fő témája, hogy miként alkalmazhatjuk a jógagyakorlás során elsajátított
tudásunkat minél hatékonyabban különféle képességeink fejlesztésére, pszichés
működéseink kedvező irányba történő megváltoztatására.
Szó lesz arról is, hogy ez a gyakorlati tudás hogyan használható fel az öregedés folyamatával
járó pszichés hanyatlás megelőzésére. Hogyan terelhetjük jó irányba, a leépülés helyett a
bölcsebbé válás felé az agyban az életkor előrehaladtával elkerülhetetlenül lejátszódó
változásokat?

Előadók

Danka Miklós
Eredeti foglalkozásom: villamosmérnök. A humán tudományok és a vallások szellemi
tanításai mindig is vonzottak, így aztán több mint húsz, a szakmában eltöltött év után
váltottam és 2000-ben megalapítottam az Ursus Libris könyvkiadót.
Már egyetemi éveim alatt, a hetvenes évek második felében elkezdtem jógázni és ezt kisebb
megszakításokkal azóta is művelem. Nagyon örültem, hogy az Ursus Librisnél sok jógával és
az indiai kultúrával foglalkozó könyv látott napvilágot, például a Jóga – India világa
kiadványsorozat vagy a Szvámí Vivekananda írásaiból válogató, A cselekvés és a szeretet
jógája című kötet.
Sok pszichológiai tárgyú mű is megjelent nálunk, nagyon változatos témájúak. Ezek rendkívüli
módon kiszélesítették látókörömet. Felfigyeltem arra, hogy az e könyvekben felvonultatott,
többnyire az utóbbi évtizedekben született tudományos eredmények sok ponton mennyire
egybevágnak a spirituális eredetű gyakorlatrendszerek, így például a jóga tanításaival. A
mostani előadássorozatban a neuropszichológia és a pozitív pszichológia néhány érdekes
területét mutatjuk be ebből a szemszögből.

Tóth Brigitta
Az elmúlt öt évben pszichológusként a kognitív idegtudomány kutatási területén dolgozom.
Vizsgálataim az emlékezeti folyamatok funkcionális agyi hálózatainak feltárására fókuszáltak,
amely elsősorban a természettudományos alapkutatások közé sorolható. Éppen ezért
nagyon izgalmas feladatnak tartom, hogy a mindennapi életben rendkívül hatékony és jól
alkalmazható jóga és meditáció működési mechanizmusainak az neuropszichológiai
szempontú bemutatására nyílik lehetőségem.

Varga Gábor
Foglalkozásom pszichológus. Jelenleg a doktori disszertációmat írom magatartás genetika
témában, melyben az impulzivitás személyiség vonás genetikai hátterét vizsgálom. Eddigi
kutató tevékenységem során rendkívül érdekes tudományos lehetőségekkel és
eredményekkel ismerekedtem meg a pszichológiai és a genetika területein, és e két
tudományág összekapcsolódását illetően. Lehetőségem volt a pszichogenetikai kutatásba a
molekuláris genetika korszakában bekapcsolódni, abban a korban, amikor az különböző
pszichológiai jelenségek és konkrét gének egymásra hatását tanulmányozhatjuk.
Kutatói tevékenységem mellett klinikai érdeklődésem is megerősödött az egyetemi évek és a
doktori képzés ideje alatt, ennek megfelelően dolgozok pszichiátriai osztályon és foglalkozok
csoportokkal és egyéni esetvezetéssel is.

Helyszínek, tudnivalók

Az előadások 2x45 percesek, egymással összefüggő a tematikájuk, de külön-külön is

meghallgathatók. Három budapesti helyszínen hangzanak el, a részvételi díj mindenhol 1600
forint előadásonként. A hely biztosítása érdekében javasol előre bejelentkezni, de ez nem
kötelező.

AUM Jógaközpont Pest (pest.aumjoga.hu)

1074 Károly krt. 3/A.
Bejelentkezés: a pest.aumjoga.hu oldal középső sávjában az adott eladás dátumára
kattintva.

Kelet-Nyugat Egészségközpont (www.kny.hu)

1061 Király u. 16.
Bejelentkezés: A 951-4672, a 20/229-7594-es telefonon vagy az info@kny.hu címen. Bérletet
is lehet váltani mind az öt előadásra 7500 forintért.
Sivananda Jógaközpont (www.sivananda.hu)
1028 Szegfű u. 2.
Bejelentkezés: a 30/689-9284-es telefonon vagy a joga@sivanandu.hu címen.

Időpontok

1. előadás: Boldogságkutatás
szeptember 20. csütörtök 19-21 óráig: Kelet-Nyugat Egészségközpont,
22. szombat 17-19 óráig: AUM Jógaközpont Pest,
24. hétfő 19-21 óráig: Sivananda Jógaközpont.

2. előadás: Gének és pszichológia

október 4. csütörtök 19-21 óráig: Kelet-Nyugat Egészségközpont
6. szombat 17-19 óráig: AUM Jógaközpont Pest,
8. hétfő 19-21 óráig: Sivananda Jógaközpont.

3. előadás: Természetes és mesterséges motiváció

november 8. csütörtök 19-21 óráig: Kelet-Nyugat Egészségközpont,
10. szombat 17-19 óráig: AUM Jógaközpont Pest,
12. hétfő 19-21 óráig: Sivananda Jógaközpont.

4. előadás: Fejlődés, tanulás, empátia

november 29. csütörtök 19-21 óráig: Kelet-Nyugat Egészségközpont,
december 1. szombat 17-19 óráig: AUM Jógaközpont Pest,
3. hétfő 19-21 óráig: Sivananda Jógaközpont.

5. előadás: Az önmagát változtató agy

december 13. csütörtök 19-21 óráig: Kelet-Nyugat Egészségközpont,
január 19. szombat 17-19 óráig: AUM Jógaközpont Pest,
21. hétfő 19-21 óráig: Sivananda Jógaközpont.

Szeretettel várunk!

ursuslibris.hu