IV.

ANYAGI HALMAZOK

IV. 1–2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
0 B B D C B A B D A
1 C C C E C A B C C D
2 C E C D D E(D*) D C A A
3 B D C A B A B D B C
4 B C A D A B A D D C
5 A D B A C
*A D helyén. (A második kiadásban már D.)

IV. 3. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS

A magnézium, az oxigén és vegyülete

Vegyjel Mg O
Vegyértékelektronok száma 55. 2 56. 6
Párosítatlan elektronok száma 57. 0 58. 2
alapállapotban
Halmazállapot (25 °C, 101 kPa) 59. szilárd 60. gáz
Szilárd állapotban a kristályrács típusa 61. fémrács 62. molekularács
A rácspontokon lévő részecskék 63. Mg (Mg2+) 64. O2
(kémiai jel)
A rácsösszetartó erő típusa 65. fémes kötés 66. másodrendű
(diszperziós) kötés
A két elem alkotta vegyület képlete 67. MgO
A vegyület rácstípusa 68. ionrács
Halmazállapot (25 °C, 101 kPa) 69. szilárd
A rácspontokon lévő részecskék 70. Mg2+, O2–
(kémiai jel)
A szén, a klór és vegyülete

Vegyjel C Cl
Vegyértékelektronok száma 71. 4 72. 7
Párosítatlan elektronok száma 73. 2 74. 1
alapállapotban
Halmazállapot (25 °C, 101 kPa) 75. szilárd 76. gáz
Szilárd állapotban a kristályrács típusa 77. atomrács (gyémánt) 78. molekularács
A rácspontokon lévő részecskék 79. C 80. Cl2
(kémiai jel)
A rácsösszetartó erő típusa 81. kovalens kötés 82. másodrendű
(gyémánt) (diszperziós) kötés
A két elem alkotta vegyület képlete 83. CCl4
A vegyület rácstípusa 84. molekularács
A rácspontokon lévő részecskék 85. CCl4
(kémiai jel)
A rácsösszetartó erő típusa 86. másodrendű (diszperziós) kötés

Gázok összehasonlítása

Képlet CH4 He SO2

Moláris tömeg 87. 16 g/mol 88. 4 g/mol 89. 64 g/mol

Anyagmennyiség 90. 0,5 mol 91. 2 mol 92. 0,125 mol

Térfogat (25 °C, 101 kPa) 93. 12,2 dm3 94. 49,0 dm3 95. 3,06 dm3

Sűrűség (25 °C, 101 kPa) 16 g/mol 97. 0,163 g/dm3 98. 2,61 g/dm3
96.
24,5 dm 3 /mol
= 0,653 g/dm3
Oxigéngázhoz viszonyított 16 g/mol 100. 0,125 101. 2,0
relatív sűrűség 99. = 0,5
32 g/mol
Gáz-halmazállapotú elemek összehasonlítása

Képlet 102. N2 103. O2 104. Ne

Moláris tömeg 21 g 106. 16 · 2 g/mol = 107. 0,816 g/dm3 ·
105. 32 g/mol 24,5 dm3/mol =
4,5 ⋅ 10 23
mol 20 g/mol
6 ⋅ 10 23
= 28 g/mol
Tömeg 108. 0,64 g 109. 40 g
22
Molekulák száma 110. 1,2 · 10
Térfogat (25 °C, 101 kPa) 4,5 ⋅ 10 23 490 cm3 112. 49,0 dm3
111. mol ·
6 ⋅ 10 23
24,5 dm3/mol = 18,4
dm3
Sűrűség (25 °C, 101 kPa) 28 g/mol 114. 1,31 g/dm3
113.
24,5 dm 3 /mol
=1,14 g/dm3
Hidrogéngázhoz viszonyított 28 g/mol 116. 10
relatív sűrűség 115. = 14
2 g/mol

IV. 4. EGYÉB FELADATOK

Ionvegyületek oldódása vízben

117. A NaOH esetében. 1p

118. A lombikban levő gáz melegszik, tágul (vagy: nő a nyomása), és kiszorítja a folyadékot. 2 p
119. Exoterm az oldáshő (hőtermelő folyamat). 1p
120. A rácsenergia kisebb, mint a hidratációs hők összege (abszolút értékben). 1p
5 pont

Oldhatóság vizsgálata

121. Az etil-alkohol elegyedik a vízzel, a benzin és a szén-tetraklorid nem. 1p

Az apoláris molekulákat tartalmazó szerves vegyületek nem elegyednek a dipólusos
vízzel. 1p
Az alkohol poláris molekulájú (és hidrogénkötést is ki tud alakítani), ezért oldódik
vízben. 1p
122. A szén-tetraklorid és a benzin sűrűségéről. 1p
A szén-tetraklorid sűrűsége nagyobb, a benziné pedig kisebb mint a vízé (1 g/cm3). 1p
123. A jód apoláris molekulájú, ezért az apoláris fázisban helyezkedik el (ha van olyan).1 p
124. A szén-tetraklorid és a benzin elegyedik egymással, mert mindkettő apoláris molekulákat
tartalmaz. 1p
Az etil-alkohol apoláris jellegű etilcsoportja (CH3−CH2) ad lehetőséget az apoláris moleku-
lájú anyagokkal való jó elegyedésre. 1p
8 pont
Szilárd anyagok vizsgálata

125. A dipólusmolekulájú vagy az ionos anyagok („hasonló hasonlót old” elv alapján). 2p
126. Az apoláris molekulájú anyagok. 1p
127. Atomrácsos lehet. 1p
128. 1. kémcső: naftalin 1p
3. kémcső: kvarchomok 1p
129. 2. kémcső: karbamid, 4. kémcső: kálium-klorid 1p
Indoklás: a kálium-klorid ionos, ezért vizes oldata vezeti az áramot, a karbamidé nem 1p
130. a) szublimáció 1p
b) 1. kémcső 1p
c) gyenge másodrendű kötések a molekulák között (kis rácsenergia) 1p
11 pont

Az oldhatóság hőmérsékletfüggése

131. a) Igen, a B sóé [mert ebből maradt a legtöbb feloldatlanul (B2)]. 1p

b) Igen, az A sóé [mert ebből maradt egyedül feloldatlanul (A3) ]. 1p
132. a) Igen, a C sóé [mert ebből maradt a legkevesebb feloldatlanul (C2)]. 1p
b) Nem [mert sem B-ből sem C-ből nem maradt feloldatlanul]. 1p
133. Magasabb hőmérsékleten gyorsabb az oldódás. 1p
134. A2, B2, C2, A3 1p
135. A – IV. B – III. C – II. 3×1p 3p
9 pont

IV. 5. SZÁMÍTÁSOK

136. a) A gázelegy térfogata: 5,00 dm3 + 3,00 dm3 = 8,00 dm3 1p

3
5,00 dm
Az összetétel: · 100% = 62,5 térfogat% O2 és 37,5 térfogat% H2. 1p
8,00 dm 3
b) A térfogat és az anyagmennyiség-százalék mérőszáma Avogadro törvénye miatt
megyegyezik: 62,5 x% O2 és 37,5 x% H2 van az elegyben. 1p
1,00 mol gázelegy 0,625 mol O2-t és 0,375 mol H2-t tartalmaz, ezek tömegei:
0,625 mol · 32 g/mol = 20,0g
0,375 mol · 2 g/mol = 0,75 g
Összesen: 20,75 g. 2p
20,0 g
Az összetétel: · 100% = 96,4 w% O2 és 3,6 w% H2. 1p
20,75 g
(A feladat úgy is megoldható, hogy az 5,00 dm3 és 3,00 dm3 gáz térfogatából önkényesen
választott – de azonos – körülményeket feltételezve kiszámítjuk a tömeget, majd abból
az összetételt.)
c) A fenti számolási módszer alapján automatikusan adódik: M(elegy) = 20,8 g/mol. 2p
d) A gázelegy sűrűsége csak a hőmérséklet és nyomás ismeretében határozható meg. 2p
e) A CO–CH4 gázelegy átlagos moláris tömege is 20,8 g/mol. 1p
Ha pl. 1 mol gázelegyet veszünk, annak tömege 20,8 g, benne pedig x mol CO és
(1–x) mol CH4 esetében a moláris tömegekkel felírható összefüggés:
28x + 16(1–x) = 20,8 3p
Ebből: x = 0,40, 1p
Vagyis 40 x% = térfogat% CO és 60 x% = térfogat % CH4 van a gázelegyben. 1p
16 pont
 m M
137. a) ρ = = ,
V Vm
– M (elegy) = ρ ⋅ Vm = 0,2239 g/dm 3 · 24,5 dm 3 /mol = 5,49 g/mol, 3 pont
M (elegy) 5,49 g/mol
b) ρ r = = = 0,343 2 pont
M (CH 4 ) 16,0 g/mol
c)Ha 1,00 mol elegyet veszünk, abban:
5,49 g / 3 = 1,83 g hidrogén, oxigén, illetve ismeretlen vegyület van. 2 pont
1,83 g
– 1,83 g hidrogén anyagmennyisége: n = = 0,915 mol, 1 pont
2,00 g/mol
1,83 g
– 1,83 g oxigén anyagmennyisége: n = = 0,0572 mol, 1 pont
32 g/mol
– az ismeretlen vegyület anyagmennyisége:
n = 1 mol – (0,915 + 0,0572) = 0,0278 mol, 1 pont
1,83 g
– ebből a moláris tömege: M = = 65,8 g/mol. (A behelyettesített
0,0278 mol
adatok pontosságától függően 64,6 – 65,8 közötti értékeket kapunk, így lehet
szó például a kén-dioxidról, amelynek 64 g/mol a moláris tömege.) 2 pont
d) A térfogat%-os összetétel számértékben a mólszázalékossal egyezik meg:
91,5 térfogat% H2, 5,72 térfogat% O2, 2,78 térfogat% vegyület 3 pont
15 pont
138. a) Ha a sűrűségük azonos, akkor Avogadro törvénye alapján az átlagos molá-
ris tömegük is azonos, vagyis a gázelegy átlagos moláris tömege: M = 32,0 g/mol. 1 pont
– A gázelegy sűrűsége standard nyomáson, 25 °C-on:
g
32,0
ρ =
M
= mol = 1,31 g . 2 pont
Vm dm 3 dm 3
24,5
mol
b)A héliumra vonatkoztatott sűrűség:
g
32 ,0
ρr =
M
= mol = 8,00. 2 pont
M (He ) g
4,00
mol
c)Legyen például 1,00 mol gázelegyünk, abban: x mol CO és (1,00–x) mol CO2. 1 pont
– A moláris tömegek alapján:
28,0x + 44,0(1,00–x) = 32,0 2 pont
– ebből: x = 0,750 1 pont
– A térfogat- és mól%-os összetétel megegyezik, így:
75,0 térfogat% CO és 25,0 térfogat % CO2. 1 pont
d)A metán moláris tömege 16 g/mol, vagyis fele a gázelegy átlagos moláris
tömegének, így azonos tömeg esetén kétszeres anyagmennyiséget kever-
a gázelegyhez. 2 pont
– A gázelegy anyagmennyisége, ennek következtében (azonos állapotban)
a térfogata is háromszorosára nő, aminek következtében a mól%-os, így a
térfogat%-os CO-tartalma is a harmadára csökken: 25,0 térfogat% CO lesz benne. 2 pont
14 pont
139. a) A normál moláris gáztérfogat: Vm = 22,41 dm3/mol 1 pont
– A sűrűségből és a normál moláris gáztérfogatból:
g dm 3 g
M (elegy ) = ρ ⋅ Vm = 1,071 ⋅ 22,41 = 24,00 . 1 pont
3 mol mol
dm
– A levegőre vonatkoztatott sűrűség:
g
24,00
M (elegy) mol = 0,83.
ρr = = 1 pont
M (levegő) 29
g
mol
b) A gázelegy 1,000 mólja tartalmaz: x mol CH4-t és így (1,000–x) mol O2-t,
ezek tömege: 16,00x gramm, illetve 32,00(1,000–x) g. 1 pont
– Ebből az átlagos moláris tömeg alapján az összefüggés:
16,00x + 32,00(1,000–x) = 24,00,
amelyből x = 0,5000. 2 pont
– A gázelegy 50,00–50,00 mól%, azaz térfogat% metánt, illetve oxigént tartalmaz. 1 pont
c)A tömeg%-os metántartalom:
g
0,5000 mol ⋅ 16,00
mol = 1 ⎯ ⎯→ 33,33 tömeg% CH4, 66,67 w% O2. 2 pont
24,00 g 3
d)Tegyük fel, hogy 1,000 mol elegyhez még y mol H2-t kell keverni. Ha ekkor a
sűrűsége a felére csökken, akkor az átlagos moláris tömege is az eredeti
fele lesz: 12,00 g/mol. 1 pont
– Az új gázelegyre felírható:
24,00 + 2 y
= 12,00 2 pont
1,000 + y
ebből: y = 1,200 1 pont
– A gázelegyhez tehát 1,200-szeres térfogatú hidrogént kell keverni. 1 pont
– A gázelegyhez:
g
1,20 mol ⋅ 2,00
mol = 0,100 -szeres tömegű hidrogént kell keverni. 1 pont
24,00 g
15 pont

140. a)A vegyület képlete: CxHyOz, ahol x : y : z = n(C) : n(H) : n(O). 1p

– A tapasztalati képlet:
m(C) m(H) m(O)
x : y:z = : : 1p
M (C) M (H) M (O)
40 g 6,67 g 53,3g
x : y:z = : : = 3,33 : 6,67 : 3,33 = 1,00 : 2,00 : 1,00 ,
12 g/mol 1g/mol 16 g/mol
CH2O. 2p
b)A vegyület moláris tömege a relatív sűrűségből:
M = ρr · M(O2) = 1,875 · 32,0 g/mol = 60,0 g/mol. 1p
– A vegyület molekulaképlete (CH2O)n, ahol n ≥ 1, egész szám,
M(CH2O) = 30,0 g/mol, ezért:
n · 30,0 g/mol = 60,0 g/mol → n = 2,
tehát a molekulaképlet: C2H4O2. 1p
6 pont
 50,0 dm 3
141. 50,0 dm3 ammóniagáz anyagmennyisége: n = = 2,23 mol. 1p
22,41 dm 3 /mol
A gáz tömege: m = 2,23 mol · 17,0 g/mol = 37,9 g. 1p
37,9 g
A 20,0 tömeg%-os oldat tömege: m(oldat) = = 189,5 g,
0,200
a víz tömege pedig: m(víz) = 189,5 g – 37,9 g = 151,6 g ≅ 152 g 2p
152 g víz térfogata kb. 152 cm3, tehát 152 cm3 vízben nyelettük el az 50,0 dm3 gázt. 1p
5 pont
142. a)100 cm3 10,0%-os oldat tömege: 105 g, amelyben 10,5 g HCl van. 2 pont
– A végső oldat 20,0 tömeg%-os, ehhez még x gramm HCl-t használunk:
az oldat tömege (105 + x) g, az oldott anyagé (10,5 + x) g lesz. 1 pont
– A keletkező oldat 20,0 tömeg%-os, így:
10,5 + x
= 0,200 1 pont
105 + x
– Ebből: x = 13,1 g [a 10,5 g HCl elvi hiba.] 1 pont
(Más levezetés, például a keverési egyenlet is elfogadható:
105 · 10,0% + x · 100% = (105 + x) · 20,0% → x = 13,1.)
– A feloldandó HCl-gáz anyagmennyisége:
13,1 g
n(HCl) = = 0,359 mol, 1 pont
g
36,5
mol
– a térfogata pedig:
V(HCl) = 0,359 mol · 24,5 dm3/mol = 8,79 dm3. 1 pont
b)A keletkező oldat tömege: 105 g + 13,1 g = 118,1 g, 1 pont
– térfogata pedig:
118,1 g
V = = 107,4 cm 3 . 1 pont
g
1,10
cm 3
– Az egész oldat térfogata (csupán) 7,4 cm3-rel nőtt. 1 pont
10 pont

143. a) Vegyünk pl. 1000 cm3 oldatot, amelynek tömege 1080 g. 1 pont
– Ebben 5,00 mol, azaz: 5,00 mol · 36,5 g/mol = 182,5 g HCl van. 1 pont
– Az oldat:
182,5 g
· 100% = 16,9 tömeg%-os. 1 pont
1080 g
m(HCl ) n(HCl ) ⋅ M (HCl ) c ⋅ M (HCl )
[Alternatív megoldási menet: w = = =
m(oldat ) ρ ⋅ V (oldat ) ρ
mol g
5,00 3
⋅ 36,5
dm mol
w= = 0,169.
g
1080
dm 3
(A mértékegységek egységesítése miatt a sűrűséget át kellett váltani:
1,08 g/cm3 = 1080 g/dm3.)]
b) 500 cm3 oldatban 2,50 mol HCl van. Ennek tömege 91,25 g. 2 pont
91,25 g
– Ez = 246,6 g 37,0%-os sósavban van, 1 pont
0,370
 246,6 g
– amelynek térfogata: = 209 cm3, tehát 209 cm3 37 tömeg%-os sósavból
g
1,18
cm 3
kell kiindulnunk. 1 pont
c)500 cm3 5,00 mol/dm3-es sósav tömege a sűrűség alapján 540 g. 1 pont
A cc. sósavhoz adandó víz: 540 g – 246,6 g = 293,4 g (ami kb. 293,4 cm3.) 1 pont
Tehát a tömény sósavhoz 293 cm3 vizet kell keverni. 1 pont
10 pont
144. a) 100 cm3 tömény kénsavoldat tömege:
m(oldat) = 100 cm3 · 1,84 g/cm3 = 184 g, 1 pont
– az ebben lévő kénsav tömege:
m(H2SO4) = 184 g · 0,98 = 180,32 g, 1 pont
– a keletkező oldat tömege:
m(hígabb oldat) = 184 g + 100 g = 284 g, 1 pont
– tömeg%-os kénsavtartalma:
180,32 g
⋅ 100% = 63,5 tömeg%. 1 pont
284 g
b) a keletkező oldat térfogata:
284 g
V (hígabb oldat ) = = 184,4 cm 3 , 1 pont
g
1,54
cm 3
– a benne oldott kénsav anyagmennyisége:
180,32 g
n(H 2SO 4 ) = = 1,84 mol, 2 pont
g
98
mol
– az oldat koncentrációja:
1,84 mol mol
c(H 2SO 4 ) = = 9,98 . 2 pont
0,1844 dm 3 dm 3
9 pont
3 3
145. a) A tömegkoncentráció: c · M(H3PO4) = 16,0 mol/dm · 98 g/mol = 1568 g/dm ,
azaz 1,57 kg/dm3. 2p
b)Tudjuk, hogy például 100 g oldatban 90 g foszforsav van, így 10 g víz van. 1p
– A foszforsav, illetve a víz anyagmennyisége:
90 g
n (H3PO 4 ) = = 0 , 918 mol , 1p
98 g / mol
– A koncentráció adat felhasználásával kiszámíthatjuk a 0,918 mol foszforsavat
tartalmazó oldat térfogatát:
n(H 3 PO 4 ) 0,918 mol
V (oldat) = = = 0,0574 dm 3 = 57,4 cm 3 . 2p
c 3
16,0 mol/dm
– Ezek alapján az oldat sűrűsége:
m(oldat) 100 g
ρ = = = 1,74 g/cm 3 . 1p
V (oldat) 3
57,4 cm
c)100 cm3 oldat így 174 g tömegű,
– amelyben 174 · 0,900 = 156,6 g foszforsav van. 1p
– Ugyanennyi foszforsavat tartalmaz a hígított, 50,0 tömeg%-os oldat is, melynek tö-
mege egyszerűen meghatározható: m(oldat) = 2 · 156,6 g = 313,2 g. 1p
– A keletkező oldat térfogata:
 313,2 g
V (oldat) = = 234,6 cm 3 ≅ 235 cm3. 1p
3
1,335 g/cm
– Az oldathoz hozzákeverendő víz: m(víz) = 313,2 − 174 = 139,2 g, azaz kb. 139 cm3. 2p
(Elvileg hibás a 235 cm3 − 100 cm3 = 135 cm3 eredmény, mivel a tömény oldatok
térfogatai nem additív mennyiségek.) _____
12 pont
(Természetesen minden más, elvileg helyes levezetés is maximális pontszámot ér!)

146. a) 20 °C-on az 50,0 cm3 (azaz 50,0 g) vízből és 100 g sóból készített oldat:
100 g
· 100% = 66,6 tömeg%-os lenne. 1 pont
50,0 g + 100 g
– Ez töményebb a megadott 65,8%-os telített oldatnál, vagyis nem oldódik fel az
összes ammónium-nitrát. 2 pont
b) 50 °C-on 100 g víz 344 g ammónium-nitrátot old, vagyis az 50,0 cm3 (50,0 g)
vizünk fele ennyit, azaz 172 g-ot. 1 pont
– Ezek szerint még:
172 g – 100 g = 72,0 g ammónium-nitrátot kell a főzőpohárba szórni. 1 pont
c) A lehűtéskor számolhatunk pl. a keverési egyenlettel. Legyen x a kikristályosodó só
tömege (aminek w = 1,00 a tömegtörtje):
m · w(50 °C) = x · 1,00 + (m – x) · w(20 °C). 1 pont
– Az 50 °C-os oldat tömege: m = 50,0 g + 172 g = 222 g. 1 pont
– Kiszámíthatnánk az 50 °C-os oldat tömegtörtjét, de ez esetben feleslegesen
járnánk el, mert m · w(50 °C) éppen az oldott anyag, azaz a 172 g. 1 pont
– A keverési egyenlet így a következőképpen alakul:
172 = x + (222 – x) · 0,658 1 pont
– Ebből: x = 75,8,
tehát 75,8 g ammónium-nitrát kristályosodik ki a hűtés során. 1 pont
10 pont
147. a)A telített oldat tömeg%-os ammónium-bromid-tartalma:
75,5
20 °C : ⋅ 100% = 43,0 tömeg%,
175,5
145,6
100 °C : ⋅ 100% = 59,3 tömeg%. 2 pont
245,6
– 100 g sóból 100 °C-on készíthető oldat tömege:
m(100 °C) = 100 : 0,593 = 168,6 g. 1 pont
– 20 °C-ra hűtve x gramm só válik ki, így például a keverési egyenlet alapján:
168,6 · 0,593 − x · 1,00 = (168,6 − x) · 0,430 2 pont
– ebből: x = 48,2, vagyis 48,2 g só válik ki. 1 pont
b)Ahhoz, hogy feloldódjon a só, még y gramm (0,00 tömegtörtű) vizet kell hozzá-
keverni. A 20 °C-os rendszert − az egyszerűség kedvéért − tekinthetjük 59,3 tö-
megszázalékos oldatnak is, így a például a keverési egyenlettel számolva:
168,6 · 0,593 + y · 0,00 = (168,6 + y) · 0,430. 3 pont
(Természetesen tekinthetjük úgy, hogy 48,2 g só és 120,4 g 43,0 tömeg%-os oldat-
ról van szó, és akkor az egyenlet a következőképpen alakul:
48,2 · 1,000 + 120,4 · 0,430 + y · 0,00 = (168,6 + y) · 0,430.)
– Ebből: y = 63,9, vagyis 63,9 g, azaz 63,9 cm3 vizet kell a rendszerhez keverni. 1 pont
(Természetesen minden más, elvileg helyes levezetés is maximális pontszámot ér!) ______
10 pont
148. a) A 80°C-on telített oldat:
60,0 g
⋅ 100% = 37,5 tömeg% oldott anyagot tartalmaz. 1 pont
160 g
– Induljunk ki x (gramm) sóból, akkor az így:
x
g 80 °C-on telített oldatban lesz. 2 pont
0,375
– A hűtés után az oldatban:
(x–150) g só van, 1 pont
⎛ x ⎞
⎜ −150 ⎟ g az oldat tömege. 1 pont
⎝ 0,375 ⎠
 A lehűtés során 20°C-os telített oldat keletkezik (amely 25 %-os):
x − 150
= 0,25 2 pont
⎛ x ⎞
⎜ −150 ⎟
⎝ 0,375 ⎠
– Ebből: x = 337,5, vagyis kb. 338 g sóból kell kiindulni. 1 pont
b) A visszanyerhető só az eredetinek:
150 g
⋅ 100% = 44,4%-a. 2 pont
337,5 g
10 pont
149. – A reakcióegyenlet:
2 NO + O2 = 2 NO2 1 pont
– Az egyenlet és Avogadro törvénye alapján:
3,00 dm3 NO 1,50 dm3 O2-nel reagál, és 3,00 dm3 NO2-gáz keletkezik. 2 pont
– A reakcióban az összes NO átalakul: 100%-os az átalakulás. 1 pont
– A reakcióban a 3,00 dm3 O2 fele alakul át: 50%-os az átalakulás. 1 pont
5 pont
150. 2,45 dm3 standardállapotú hidrogéngáz 0,100 mol. 1 pont
A reakcióegyenlet: H2 + Cl2 = 2 HCl 1 pont
Az egyenlet alapján ugyanakkora, vagyis 2,45 dm3 térfogatú klórgáz szükséges
a maradéktalan reakcióhoz. 1 pont
A reakcióegyenlet alapján 0,200 mol HCl keletkezik. 1 pont
0,200 mol
A 150 cm3 sósav koncentrációja: c(HCl) = = 1,33 mol/dm3. 1 pont
3
0,150 dm
5 pont
151. a) Az egyenletek:
N2 + 3 H2 = 2 NH3 (1)
4 NH3 + 5 O2 = 4 NO + 6 H2O (2)
2 NO + O2 = 2 NO2 (3)
4 NO2 + 2 H2O + O2 = 4 HNO3 (4)
NH3 + HNO3 = NH4NO3 (5) 5 pont
b) 8,000 tonna, azaz 8000 kg pétisó mészkőtartalma: 0,400 · 8000 kg = 3200 kg. 1 pont
– Az ammónium-nitrát-tartalom: 8000 kg – 3200 kg = 4800 kg.
Ennek anyagmennyisége [M(NH4NO3)] = 80,0 g/mol = 80,0 kg/kmol):
m 4800 kg
n= = = 60,0 kmol. 1 pont
M kg
80,0
kmol
– 60,0 kmol ammónium-nitráthoz 60,0 kmol NH3 és
60,0 kmol HNO3 szükséges [(5) egyenlet]. 1 pont
 – A 60,0 kmol HNO3-t is ammóniából kell előállítani. A (2)–(4) egyenletből kiderül,
hogy 1 mol HNO3-hoz elvileg 1 mol NH3, így 60,0 kmol-hoz 60,0 kmol NH3 kellene.1 pont
60,0 kmol
– A termelés azonban csak 90%-os, így: = 66,7 kmol NH3-ból
0,9
kell kiindulni. 1 pont
– A teljes folyamathoz: 60 kmol + 66,7 kmol = 126,7 kmol NH3 kell.
Ehhez az (1) egyenlet alapján fele ennyi, azaz 63,3 kmol N2-re lenne szükség. 1 pont
– A termelés azonban csak 95,0%-os, így ennél több nitrogénből kell kiindulni:
63,3 kmol
n(N2) = = 66,6 kmol, 1 pont
0,950
m3
– V(N2) = nVm = 66,6 kmol · 24,5 = 1632 m3. 1 pont
kmol
– A szükséges nitrogén térfogata [a (3) egyenlet és Avogadro törvénye alapján] ennek
háromszorosa: V(H2) = 4896 m3. 2 pont
(A megadott adatok pontossága alapján 1,63 · 103 m3 N2 és 4,90 · 103 m3 H2.) 15 pont

152. – A reakcióegyenlet:
Na2CO3 + 2 HCl = 2 NaCl + H2O + CO2 1 pont
– A nátrium-karbonát-oldat tömege:
m = ρ · V = 200 cm3 · 1,06 g/cm3 = 212 g. 1 pont
– A benne oldott nátrium-karbonát:
m(Na2CO3) = 212 g · 0,200 = 42,4 g, 1 pont
42,4 g
n(Na2CO3) = = 0,400 mol . 1 pont
g
106
mol
– A reakcióhoz az egyenlet szerint kétszer annyi, azaz 0,800 mol HCl szükséges. 1 pont
– Ennek tömege:
m = n · M = 0,800 mol · 36,5 g/mol = 29,2 g. 1 pont
– A szükséges sósav térfogata két lépésben:
g
: 1,10
: 0,200 3
29,2 g HCl ⎯⎯ ⎯ ⎯→146 g sósav ⎯⎯ ⎯cm ⎯⎯→ 133 cm 3 . 1 pont
– A reakció során fejlődő – és eltávozó – CO2 0,400 mol, ami:
m(CO2) = 0,400 mol · 44 g/mol = 17,6 g 1 pont
– A visszamaradó oldat tömege:
m(oldat) = 212 g + 146 g – 17,6 g = 340,4 g 1 pont
– A benne lévő nátrium-klorid 0,800 mol:
m(NaCl) = 0,800 mol · 58,5 g/mol = 46,8 g 1 pont
– Az oldat konyhasótartalma:
46,8 g
· 100% = 13,8 tömeg%. 1 pont
340,4 g
11 pont
153. a)A reakcióegyenlet:
CaCl2 + Na2CO3 = CaCO3 + 2 NaCl 2 pont
111 g/mol 106 g/mol 100 g/mol 58,5 g/mol
– m(NaCl) = 224 g · 0,1306 = 29,25 g 1 pont
– ennek anyagmennyisége: n = 0,500 mol
0,500 mol
– m(CaCO3) = · 100 g/mol = 25,0 g csapadék képződött. 7 pont
2
 0,500 mol
b) m(Na2CO3) = · 106 g/mol = 26,5 g 2 pont
2
26,5 g
m(oldat) = = 132,5 g vagyis kb. 132 g Na2CO3-oldatot reagáltattunk. 2 pont
0,2
0,500 mol
c) m(CaCl2) = · 111 g/mol = 27,75 g. 1 pont
2
– A CaCl2-oldat oldat tömege: 25,0 g + 224 g – 132,5 g = 116,5 g. 2 pont
– A víz tömege 116,5 g – 27,75 g = 88,75 g. 1 pont
– Az oldhatóság:
27,75 g x
= , ebből x = 31,3 g CaCl2 100 g vízben. 2 pont
88,75 g víz 100 g
15 pont
154. – A reakcióegyenletek:
CuSO4 + 2 NaOH = Cu(OH)2 + Na2SO4
Cu(OH)2 = CuO + H2O 2 pont
50,0 g
– 50,0 g réz-oxid: = 0,629 mol, 1 pont
g
79,5
mol
– az egyenlet alapján ebből az következik, hogy
0,629 mol CuSO4-ból és
1,258 mol NaOH-ból keletkezett,
közben 0,629 mol Na2SO4 keletkezett. 3 pont
– A tömegek a moláris tömegek segítségével (m = nM):
m(CuSO4) = 0,629 mol · 159,5 g/mol = 100 g
m(NaOH) = 1,258 mol · 40,0 g/mol = 50,3 g
m(Na2SO4) = 0,629 · 142 g/mol = 89,3 g 3 pont
– A keletkezett oldat 20,0 tömeg%-os, és 89,3 g Na2SO4-t tartalmaz, ebből:
89,3 g
= 446,5 g az oldat tömege. 1 pont
0,200
– A tömegmegmaradás elve szerint a kiindulási oldatok össztömege megegyezik
a termékek össztömegével. Az oldat mellett 0,629 mol Cu(OH)2 képződött:
0,629 mol · 97,5 g/mol = 61,3 g. 1 pont
– A rendszer összes tömege: 446,5 g + 61,3 g = 507,8 g, 1 pont
– a két kiindulási, azonos tömegű oldat így ennek a fele: 253,9 g ≅ 254 g. 1 pont
100 g
– A réz(II)-szulfát-tartalom: ⋅ 100w% = 39,4 tömeg%. 1 pont
254 g
50,3 g
– A NaOH-oldat: ⋅ 100w% = 19,8 tömeg%-os. 1 pont
254 g
15 pont