1.

LÉPÉS

3
 ! ÍRÁS ÉS KIEJTÉS
A görög betĦk nem teljesen ismeretlenek számunkra. Általános- és
középiskolai tanulmányaink alatt matematika és fizika órán, esetleg antik
tanulmányaink során találkozhattunk velük, használtuk azokat. SĘt, olyanok
is vannak, akik az egész ábécét kívülrĘl fújják: alfa, béta, gamma, delta, stb.
Ez sokat segíthet, hiszen a görög írás – és helyesírás – az ókor óta nem
változott, a kiejtés viszont annál többet. Ha csak a fenti négy betĦt nézzük,
egyiket sem helyes (már) a-nak, b-nek, g-nek vagy d-nek ejteni. Arról nem
is beszélve, hogy miután az ókor maga is több száz évet és sok dialektust
ölel fel, máshogy olvashatnánk Homérosz mĦveit, mint például
Arisztotelészét. Az újgörög esetében – élĘ nyelv lévén – ilyen nehézségek
már nincsenek, hiszen a tankönyvek tanítását a görög anyanyelvĦek
beszédén könnyen ellenĘrizhetjük.
A görög betĦk írása, bármilyen kacifántosnak is tĦnnek azok, könnyen
elsajátítható. Az idegen íráskép ugyanakkor nem kedvez a szavak
memorizálásának, ezért azt tanácsoljuk a tanulónak, hogy a könyvben
szereplĘ példamondatokat olvassa el (lehetĘleg hangosan) minél többször,
s hogy a fordítási feladatokat ne csak megoldja, de gyakorolja is.

4
 ! ! Ábécé – Az egyszerĦ betĦk
BetĦ A betĦ Átírás Magyarázat a kiejtéshez
neve
ǹ Į ȐȜijĮ [a] mint a magyar á, röviden
Ǻ ȕ ȕȒIJĮ [v] mint a magyar v
[Ȗ] a zárhang g réshang párja, mintha a torok
mélyén próbálnánk h-t ejteni
ī Ȗ ȖȐȝĮ
a  magas magánhangzók [e, i] elĘtt lágyul,
[Ȗǯ]
ejtése, kb. mint a j hangé a várj szóban
a zárhang d réshang párja, ejtése mint a th-é az
ǻ į įȑȜIJĮ [į]
angol that szóban
Ǽ İ ȑȥȚȜȠȞ [e] nyílt e, sosem é
a magyar z-nél kissé hátrébb képzett, zs-be
ǽ ȗ ȗȒIJĮ [z]
hajló hang
Ǿ Ș ȒIJĮ [i] mint a magyar i
a zárhang t réshang párja, ejtése mint a th-é az
Ĭ ș șȒIJĮ [ș]
angol thank szóban
[i] mint a magyar i
ǿ Ț ȖȚȫIJĮ a legtöbb szóban magánhangzó elĘtt, hangsúlytalan
[j]
helyzetben ejtése kb. mint a j-é, illetve „lágyságjel”
[k] mint a magyar k
Ȁ ț țȐʌĮ a k magas magánhangzók [e, i] elĘtt enyhén
[kǯ]
lágyul, ejtése, kb. mint a kj-é a rakj szóban
ȁ Ȝ ȜȐȝįĮ [l] mint a magyar l
Ȃ ȝ ȝȚ [m] mint a magyar m
ȃ Ȟ ȞȚ [n] mint a magyar n
ksz, de az sz a magyarénál kissé hátrébb
Ȅ ȟ ȟȚ [ks]
képzett, s-be hajló hang
ȅ Ƞ ȩȝȚțȡȠȞ [o] röviden ejtett o
Ȇ ʌ ʌȚ [p] mint a magyar p
ȇ ȡ ȡȦ [r] mint a magyar r
a magyar sz-nél kissé hátrébb képzett, s-be
Ȉ ı, Ȣ ıȓȖȝĮ [s]
hajló hang
ȉ IJ IJĮȣ [t] mint a magyar t
Ȋ ȣ ȪȥȚȜȠȞ [i] mint a magyar i
ĭ ij ijȚ [f] mint a magyar f
[Ȥ] a magyar h-nál érdesebben ejtett hang
ȋ Ȥ ȤȚ a  magas magánhangzók [e, i] elĘtt lágyul,
[Ȥǯ]
ejtése, kb. hj, mint a német ich szóban
psz, de az sz a magyarénál kissé hátrébb
Ȍ ȥ ȥȚ [ps]
képzett, s-be hajló hang
ȍ Ȧ ȦȝȑȖĮ [o] röviden ejtett o

5
Példák:

ǹ ȐȞșȡȦʌȠȢ [ànșropos] ember

Ǻ ȕȐȡțĮ [vàrka] csónak
ȖȐȜĮ [Ȗàla] tej
ī
īİȡȝĮȞȓĮ [Ȗǯermanìa] Németország
ǻ įȑțĮ [įèka] tíz
Ǽ İȖȫ [eȖò] én
ǽ ȗȫȠ [zòo] állat
Ǿ ȒȜȚȠȢ [ìljos] nap
Ĭ șİȩȢ [șeòs] isten
ǿIJĮȜȓĮ [italìa] Olaszország
ǿ
ʌĮȚįȚȐ [peįjà] gyerekek
țĮȜȩȢ [kalòs] jó
Ȁ
țȚȜȩ [kǯilò] kiló
ȁ ȜĮȩȢ [laòs] nép
Ȃ ȝȚțȡȩȢ [mikròs] kicsi
ȃ ȞȑȠȢ [nèos] új
Ȅ ȟȑȡȦ [ksèro] tud
ȅ ȩȝȠȡijȠȢ [òmorfos] szép
Ȇ ʌĮȡĮțĮȜȫ [parakalò] kér
ȇ ȡĮįȚȩijȦȞȠ [raįiòfono] rádió
Ȉ ıĮȜȐIJĮ [salàta] saláta
ȉ IJȘȜȑijȦȞȠ [tilèfono] telefon
Ȋ ȪʌȞȠȢ [ìpnos] alvás
ĭ ijȓȜȠȢ [fìlos] barát
ȤĮȡIJȓ [Ȥartì] papír
ȋ
ȤȑȡȚ [Ȥǯèri] kéz
Ȍ ȥȦȝȓ [psomì] kenyér
ȍ ȫȡĮ [òra] óra

!"! Megjegyzések az írással és kiejtéssel kapcsolatban

A görögök nem használnak folyóírást, legfeljebb néhány betĦt
kapcsolnak össze.

KisbetĦs írásban a Ȉ-nak két megfelelĘje van, a  és a . Utóbbit a szó

végén használják, pl.  (Sziszifosz).

6
 A dupla mássalhangzókat szimplán ejtik,
pl. 


[àlasa] = tenger.

Gyakori hiba a és a
kiejtésének
egybemosása. Vigyázni kell, mert akárcsak a
hangsúly vagy a helyesírás tévesztésénél, itt
is félreértésekhez vezethet a hibás kiejtés.
Nem mindegy, mit mondunk: -t [filì] (csók)
vagy -t [ilì] (bimbó).

A magas magánhangzók (,

, , , , , )
elĘtt a torokhangok ( , , ,  , , )
lágyulnak: 

[ermanìa].

A legtöbb szóban magánhangzó elĘtt,

hangsúlytalan helyzetben az i betĦket (, , ,
, ) – leggyakrabban az -t – [j]
félhangzónak (kb. j-nek) ejtjük (

[pejá] = gyerekek), illetve [k], [g],
[], [], [n] és [l] hangok után lágyságjelként viselkednek, ami azt jelenti,
hogy az elĘttük álló mássalhangzót meglágyítják és beléjük olvadnak
(

[aà] = nagymama). Ezek a félhangzók nem alkotnak szótagot, így
pl. a fenti szót így szótagolnánk: 
-
. Meg kell ugyanakkor jegyezni,
hogy nem minden hangsúlytalan, magánhangzó elĘtt álló i betĦ viselkedik
így. Néhány, a tudós hagyományból származó szónál az i teljes hangzó
(

 [i-a-nu-à-ri-os] = január). (A jelenségrĘl késĘbb még szólunk).

!"! Az összetett betĦk

A 24 egyszerĦ betĦn kívül használunk még néhány összetettet is. A
jelenség többnyire nyelvtörténeti okokra vezethetĘ vissza. Az újgörög
meglehetĘsen konzervatív nyelv, ragaszkodik az ógörög helyesíráshoz, még
akkor is, ha az adott betĦkombináció már nem az eredeti kettĘs hangzót
jelöli, pl.
 = óg. [ai], újg. [e]. Az összetett mássalhangzók többsége az [n]
orrhang hasonulásának eredménye (pl.  = [ng]), valamint az egyszerĦ
betĦk által már nem jelölt zöngés zárhangok jelölésére szolgál: a  például
az ógörögben még [b] hangot jelölt, az újgörögben viszont már [v]-t. A [b]
hang betĦmegfelelĘje a  lett.
Több olyan betĦkapcsolat is van, amelynek kiejtése az adott
környezetben eltér az eredeti írásképtĘl, vagy az többféleképpen is
lehetséges, pl.:  = [ng], [ng], [n], [n], [g], [g].
 !"! !# Összetett magánhangzók
BetĦ Átírás Magyarázat a kiejtéshez Példák

ĮȚ [e] ejtése ugyanúgy, mint az -é țĮȚ [kǯe] és

Ƞȣ [u] röviden ejtett u ʌȠȪ [pu] hol
mint a többi [i] hang, az  után a İțİȓ [ekǯì] ott
İȚ [i], [j]
leggyakoribb [j] félhangzó įȠȣȜİȚȐ [įuljà] munka
ȠȚ [i] mint a többi [i] hang ǻİȜijȠȓ [įelfì] Delfi
magánhangzó és zöngés
[ev] * ǼȪĮ [èva] Éva
mássalhangzó elĘtt ev
İȣ
zöngétlen mássalhangzó* elĘtt İȣȤĮȡȚıIJȫ [efȤaristò]
[ef]
ef köszönöm
magánhangzó és zöngés ǹȪȖȠȣıIJȠȢ [àvȖustos]
[av]
Įȣ mássalhangzó* elĘtt av augusztus
[af] zöngétlen mássalhangzó* elĘtt af ĮȣIJȩȢ [aftòs]

Ha a betĦkapcsolat magánhangzóit külön kell ejteni, a második

magánhangzó fölé két pontot teszünk: !"-#
 [ai-vasìlis] Télapó.

!"!$! Összetett mássalhangzók

BetĦ Átírás Magyarázat a kiejtéshez Példák

mint az mb az ember szóban, İȝʌȡȩȢ! [embròs]

[mb]
ahol az m-et röviden ejtjük halló!
ȝʌ mint a magyar b, szó elején, és
[b] fĘleg idegen eredetĦ szavaknál ȝʌȐȜĮ [bàla] labda
szó közben is
[nd] nd, röviden ejtett n-nel ȐȞIJȡĮȢ [àndras] férfi
mint a magyar d, szó elején, és
ȞIJ ȞIJȠȝȐIJĮ [domàta]
[d] fĘleg idegen eredetĦ szavaknál
paradicsom
szó közben is

1.3.1. * Zöngés mássalhangzók: , , , , , , , , ,

Zöngétlen mássalhangzók: , , , , $, , , %
BetĦ Átírás Magyarázat a kiejtéshez Példák

mint az ng az angol szóban, ȅȣȖȖĮȡȓĮ [ungarìa]

[ng]
ahol az n-t röviden ejtjük Magyarország
az n-t röviden ejtjük, a [g]
ȖȖ
magas magánhangzó [e, i] elĘtt ȐȖȖİȜȠȢ [àngǯelos]
[ngǯ]
lágyul, kiejtése kissé a gy-hez angyal
közelít, kb. ngj
mint az ng az angol szóban, ĮȖțĮȜȚȐȗȦ
[ng]
ahol az n-t röviden ejtjük [angaljàzo] átölel
az n-t röviden ejtjük, a [g]
magas magánhangzó [e, i] elĘtt ĮȞȐȖțȘ [anàngǯi]
[ngǯ]
lágyul, kiejtése kissé a gy-hez szükség
közelít, kb. ngj
Ȗț
mint a magyar g, szó elején, és
[g] fĘleg idegen eredetĦ szavaknál ȖțȠȜ [gol] gól
szó közben is
a [g] magas magánhangzó [e, i] ĭȠȜțıȕȐȖțİȞ
[gǯ] elĘtt lágyul, kiejtése kissé a gy- [folksvàgǯen]
hez közelít, kb. gj Volkswagen
ejtése kb. nh, ahol az n ȝİ ıȣȖȤȦȡİȓIJİ!
[nȤ]
röviden, a h érdesen ejtett [mesinȤorìte] elnézést!
ȖȤ az n-t röviden ejtjük, a []
ıȣȖȤĮȓȡȦ [sinȤǯèro]
[nȤǯ] magas magánhangzó [e, i] elĘtt
gratulál
lágyul, ejtése kb. nhj
a magyar c-hez hasonló, kissé IJıȚȖȐȡȠ [tsiȖàro]
IJı [ts]
cs-be hajló hang cigaretta
IJȗĮIJȗȓțȚ [dzadzìki]
a magyar dz-hez hasonló, kissé
IJȗ [dz] joghurtos-fokhagymás
dzs-be hajló hang
uborkasaláta

A kérdĘjel görög megfelelĘje a pontosvesszĘ (;), a pontosvesszĘé

pedig a felsĘ pont (ǜ).

!"! A hangsúlyozás
A görögben hangsúlyjellel – ékezettel (ǯ) – jelöljük a nyomatékos
szótagokat, azt az egynél több szótagú szavaknál a magánhangzóra
tesszük. Az egy szótagú szavak esetében csak a & (hogy?), '
(hol/hova?),  (vagy) és 
(íme) kap hangsúlyjelet, ezeknél a jelnek
értelem-megkülönböztetĘ szerepe van. A hangsúlyos szótagot
nyomatékosabban ejtjük, de a magánhangzók sosem nyúlnak meg
annyira, mint a magyar hosszú magánhangzók (pl. á, é, í, ó, ú). A szóvégi
hangsúlyos magánhangzó hosszúsága nem változik: 


&.
Hangsúlyos összetett magánhangzóknál az ékezet a második
hangzóra kerül: !'$. Ha az elsĘn van, akkor a betĦkapcsolat két
*
tagját külön kell ejteni: (
 [màios] .

Ügyeljünk tehát arra, hogy – például az olasszal ellentétben, ahol a

hangsúlyos magánhangzó ejtését megnyújtják – a görögben a hangsúlyos
szótagot csak nyomatékosan, de nem elnyújtva ejtjük: (ol.) Antonio
[anto·nio] ) (gör.) !$& [andònios].

1.4.* A dupla magánhangzók kettĘs hangzóként történĘ ejtésével a 4. leckében még

foglalkozunk.