Professional Documents
Culture Documents
VÁLLALKOZÓ
Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára
nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató
tevékenységet végez.
SZÁMVITEL
információkat állít elő, tehát a tájékoztatás eszköze
tevékenységként is definiálható: megfigyel, mér és feljegyez
bizonylatok, dokumentumok összessége
a vállalkozók működését, tevékenységét bemutató információs rendszernek tekinthető
A gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, ellenőrzését, elemzését és
beszámolását, azaz beszámoló készítését jelenti.
A SZÁMVITEL RÉSZEI:
könyvvezetés (könyvvitel),
beszámoló összeállítás,
bizonylati rend és
költségelszámolás, önköltségszámítás.
A SZÁMVITEL TERÜLETEI
az információ elsődleges címzettje szerint, megkülönböztetünk:
pénzügyi számvitelt és
vezetői számvitelt
PÉNZÜGYI SZÁMVITEL
A pénzügyi számvitel tartalmát a számviteli törvény szabályozza. Ennek az az oka, hogy a
pénzügyi számvitel alapvetően a piac szereplői számára – azaz külsők részére – ad
információkat.
1
VEZETŐI SZÁMVITEL
A vezetői számvitel a vállalkozás vezetői információs rendszerének része, a vállalkozás
vezetőit szolgálja a döntések megalapozásában.
KÖNYVVITELI MÉRLEG
A könyvviteli mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely
adott időpontra vonatkozóan,
pénzértékben tartalmazza
a vállalkozás anyagi és nem anyagi javait
fajtájuk, összetételük és
eredetük, származásuk
szerint.
MÉRLEGEGYEZŐSÉG ELVE
A mérleg a vállalkozás vagyonát – azaz a rendelkezésre álló javak összességét – kétféle
szempont szerint mutatja be. Fontos hangsúlyozni, hogy a vagyonelemek kettős
megfigyeléséről van itt szó, így mindkét szempont szerinti érték megegyezik.
ESZKÖZ
Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük (fajtájuk, összetételük,
megjelenési formájuk) szerint vizsgáljuk, akkor a vagyont eszköznek nevezzük.
FORRÁS
Ha a vagyont eredet szerint mutatjuk ki, úgy forrásról beszélünk. Miután a vagyont két
szempont szerint vizsgáltuk, így felírhatóak a következő összefüggések is.
FORDULÓNAP
A mérleg a vállalkozás eszközeit és forrásait tartalmazza adott időpontra vonatkozóan. Ezt az
időpontot nevezzük fordulónapnak.
BEFEKTETETT ESZKÖZ
Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni a mérlegben, amelynek az a
rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A
befektetett eszközök háromfélék lehetnek:
immateriális javak,
tárgyi eszközök,
befektetett pénzügyi eszközök.
IMMATERIÁLIS JAVAK
Az immateriális javak olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozó
tevékenységét.
TÁRGYI ESZKÖZÖK
2
A tárgyi eszközök olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett
módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy azok üzembe
helyezésre kerültek-e vagy sem.
FORGÓESZKÖZ
Forgóeszköznek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenységét
közvetlenül vagy közvetve, de rövid ideig – egy éven belül – szolgálják. A forgóeszközök
négyfélék lehetnek:
készletek
követelések
értékpapírok
pénzeszközök
KÉSZLETEK
A készletek a gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan
eszközök, amelyek rendszerint egy tevékenységi folyamatban vesznek részt és eredeti
alakjukat elvesztik vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak. A készletek
lehetnek vásárolt és saját termelésű készletek.
KÖVETELÉSEK
A követelések különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési
igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert
teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tartozását még nem egyenlítette ki.
ÉRTÉKPAPÍROK
A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként
vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő
befektetéseket kell kimutatni. Már most megjegyezzük, hogy a befektetett pénzügyi eszközök
között is szerepelhetnek értékpapírok, de azok befektetési céllal kerültek a vállalkozóhoz.
PÉNZESZKÖZÖK
A pénzeszközök azon fizetési eszközök összessége, amelyek segítségével a vállalkozó az
eszközök cseréjét bonyolítja.
3
LELTÁROZÁS
A leltározás az a tevékenység, amelynek során megállapítjuk a vállalkozó kezelésében
és/vagy birtokában lévő vagyonelemeket.
LELTÁR
A leltár olyan tételes - jegyzékszerű - kimutatás, amely a vállalkozó vagyonelemeit összetétel
(azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan
mennyiségben és/vagy értékben részletesen mutatja.
LELTÁRKÉSZÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek
alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető
módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait
mennyiségben és értékben.
RÉSZLELTÁR
Ha a leltár az eszközök, illetve a források csak egy részét tartalmazza, úgy azt részleltárnak
nevezzük. De akkor is részleltár kerül összeállításra, ha a vállalkozás egy meghatározott
területén történik csak leltározás.
NYITÓ LELTÁR
A nyitó leltár a vállalkozás megkezdésekor készített leltár.
ZÁRÓ LELTÁR
A záró leltár az üzleti év beszámolójának elkészítéséhez összeállított leltár.
ELSZÁMOLTATÓ LELTÁR
Az elszámoltató leltár az anyagilag felelős dolgozó elszámoltatására szolgál.
ÁTADÓ-ÁTVEVŐ LELTÁRT
Amennyiben az anyagilag felelős dolgozó személyében változás következik be, úgy átadó-
átvevő leltárt kell készíteni.
4
A MÉRLEGET ALÁTÁMASZTÓ LELTÁRRAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK:
teljesség,
valódiság,
világosság,
tételesség és
ellenőrizhetőség
LELTÁROZÁS MÓDJAI
mennyiségi felvétel
nyilvántartásoktól független mennyiségi felvétel
nyilvántartások alapján történő mennyiségi felvétel
egyeztetés
folyószámla-egyeztetés
GAZDASÁGI ESEMÉNY
Az újratermelési folyamatot alkotó eleme.
A gazdasági esemény olyan beavatkozás, amely változást idéz elő a vállalkozás vagyonának
összetételében és eredményének alakulásában.
ESZKÖZKÖRFORGÁS
A gazdasági esemény hatására a mérlegben kimutatott eszközök átrendeződnek, összetételük
megváltozik, de összegükben változatlanok maradnak.
FORRÁSKÖRFORGÁS
A gazdasági esemény hatására a mérlegben kimutatott források átrendeződnek, összetételük
megváltozik, de összegükben változatlanok maradnak.
TŐKEKIVONÁS A VÁLLALKOZÁSBÓL
A gazdasági esemény hatására mind az eszközállomány, mind a forrásállomány csökken.
KÖNYVVITELI SZÁMLA
A könyvviteli számla a gazdasági események könyvviteli szabályok szerint történő
rögzítésének eszköze. Olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos
nyilvántartására szolgál.
NYITÓÉRTÉK
5
Nyitóérték (nyitó egyenleg): a nyitómérlegben az eszközöknek és a forrásoknak van egy
nyitóállománya. Ez az összeg kerül a számla megfelelő oldalára: ESZKÖZÖKNÉL
jellemzően a T oldalra, FORRÁSOKNÁL jellemzően a K oldalra.
FORGALMI ADAT
A gazdasági események hatását rögzítjük az érintett számlákra. Ha a számla egy-egy oldalát
összegezzük, úgy a forgalmat kapjuk meg.
FŐÖSSZEG
Ha a nyitó összeghez (értékhez) hozzáadjuk az időszaki forgalmi adatokat, úgy a főösszeget
kapjuk meg.
EGYENLEG
Az EGYENLEG a számla két főösszegének a különbözete.
ha a TARTOZIK főösszeg a nagyobb, úgy a számlának TARTOZIK egyenlege van
ha a KÖVETEL főösszeg a nagyobb, úgy a számlának KÖVETEL egyenlege van.
ESZKÖZSZÁMLÁK JELLEMZŐI:
1. A nyitóegyenleg a számla T oldalára kerül.
2. A növekedés mindig a T oldalán kerül rögzítésre.
3. A csökkenés mindig a számla K oldalán kerül rögzítésre.
4. A számlának általában T egyenlege van.
5. A számla záráskor a záró egyenleget a K oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül
zár.
FORRÁSSZÁMLÁK JELLEMZŐI:
1. A nyitóegyenleg a számla K oldalára kerül.
2. A növekedés mindig a K oldalán kerül rögzítésre.
3. A csökkenés mindig a számla T oldalán kerül rögzítésre.
4. A számlának általában K egyenlege van.
5. A számla záráskor a záró egyenleget a T oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül
zár.
6
SZÁMLASOROK:
a) eszköz számlák
b) forrás számlák
c) költség számlák
d) eredmény számlák (ráfordítás és bevétel számlák)
HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK
A helyesbítő számla más számla adatállományát helyesbíti, korrigálja. Jellemzően itt két vagy
több számla együttesen bír gazdasági tartalommal.
GAZDÁLKODÓ
A gazdálkodó olyan természetes és jogi személy, aki/amely gazdasági tevékenységet folytat,
azaz gazdálkodik.
A gazdálkodók közé tartozik:
a vállalkozó,
az államháztartás szervezetei,
az egyéb szervezetek,
a Magyar Nemzeti Bank, valamint
az általuk, illetve természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási
intézmény.
KÖNYVVEZETÉS
A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a
vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmi helyzetére kiható eseményekről - a törvényben rögzített
szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja.
KETTŐS KÖNYVVITEL
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában
lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli
7
nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban
(passzívákban) bekövetkezett változásokat a
valóságnak megfelelően,
folyamatosan,
zárt rendszerben (hézagmentesen),
áttekinthetően
mutatja.
EGYSZERES KÖNYVVITEL
Az egyszeres könyvvitel a pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá az azokban
bekövetkezett változásokról naplófőkönyv, pénztárkönyv, illetve egyéb formában vezetett,
zárt rendszerű nyilvántartás. Az egyszeres könyvvitelt hívjuk pénzforgalmi könyvvitelnek is.
BESZÁMOLÓ
Beszámoló olyan írásos jelentés, dokumentáció, amelyet a vállalkozók éves működéséről,
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről kell elkészíteni. A beszámoló valódiságát és
megbízhatóságát a leltár és a könyvvezetés támasztja alá.
A BESZÁMOLÓ FORMÁI:
éves beszámoló,
egyszerűsített éves beszámoló,
sajátos egyszerűsített éves beszámoló,
összevont (konszolidált) éves beszámoló,
egyszerűsített beszámoló.
ÜZLETI ÉV
A számviteli törvény szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell
készíteni. Az üzleti év időtartama jellemzően megegyezik a naptári évvel.
PRÓBAMÉRLEG
8
A főkönyvi kivonat forgalom rovatpárját szakmai kifejezéssel próbamérlegnek is hívjuk. A
próbamérleggel kizárólag a számszerű egyezőséget ellenőrizzük.
NYERSMÉRLEG
A főkönyvi kivonatnak az egyenleg rovatpárját nyersmérlegnek nevezzük.
KÖZZÉTÉTEL
Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles - kötelező könyvvizsgálat esetén a
könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - éves
beszámolót, ill. az egyszerűsített éves beszámolót közzétenni.
SZÁMVITELI POLITIKA
Célja: rögzítse a gazdálkodóra hosszabb távon érvényes számviteli keretszabályokat a
számviteli törvény alapján, figyelembe véve a gazdálkodó sajátosságait.
Szabályzatai:
Leltározási szabályzat
Értékelési szabályzata
Önköltségszámítási szabályzat
Pénzkezelési szabályzat
Bizonylati szabályzat
Számlarend
EGYSZERES KÖNYVVITEL
Az egyszeres könyvvitel a pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá az azokban
bekövetkezett változásokról naplófőkönyv, pénztárkönyv, illetve egyéb formában vezetett,
zárt rendszerű nyilvántartás. Az egyszeres könyvvitelt hívjuk pénzforgalmi könyvvitelnek is.
9
PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE
Pénzügyi műveletek eredménye megmutatja, hogy a vállalkozás mennyire volt eredményes a
pénzügyi ügyletek lebonyolításában.
A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak
különbözete.
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
Rendkívüli eredmény választ ad arra, hogy a rendkívüli tételek milyen hatást gyakorolnak a
vállalkozás eredményére. A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli
ráfordítások különbözete. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások függetlenek a
vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzemmenetén kívül esnek, a szokásos
vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban.
ADÓZOTT EREDMÉNY
Adózott eredmény megmutatja, hogy adófizetési kötelezettség teljesítése után az adózás előtti
eredményből mennyi marad a vállalkozásnál.
AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS FORMÁI
A vállalkozó az eredmény megállapításának szerkezetét tekintve két eredménykimutatási
eljárás közül választhat.
az összköltség eljárással készített eredménykimutatás és
a forgalmiköltség-eljárással készített eredménykimutatás.
10
BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE
Belföldi értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített
vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybevevő részére teljesített
szolgáltatás értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy
szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.
EXPORTÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE
Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet
külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a
külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak értékét, függetlenül attól, hogy
azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.
EGYÉB BEVÉTELEK
Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek,
amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a
pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.
ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
Az anyagjellegű ráfordítások:
anyagköltség,
igénybe vett szolgáltatások értéke,
egyéb szolgáltatások értéke,
eladott áruk beszerzési értéke,
eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
ANYAGKÖLTSÉG
Anyagköltségként kell elszámolni az üzleti évben a termelés, a tevékenység végzése, a
szolgáltatások nyújtása során felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét.
11
ELADOTT ÁRUK BESZERZÉSI ÉRTÉKE
Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) az üzleti évben – általában – változatlan formában
eladott anyagok, áruk bekerülési értékét foglalja magában.
BÉRKÖLTSÉG
Bérköltség minden olyan – az üzleti évhez kapcsolódó – kifizetés, amely a munkavállalókat,
az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy
munkadíjként elszámolandó járandóság.
BÉRJÁRULÉKOK
Bérjárulékok a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési
hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi
jellegű ráfordítások vagy foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok
elnevezésétől.
ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
Értékcsökkenési leírásként kell elszámolni az immateriális javak, a tárgyi eszközök terv
szerinti értékcsökkenése összegét.
KÖLTSÉGNEMEK
A felsorolt üzemi ráfordítások közül a költségnemek közé soroljuk:
az anyagköltséget,
az igénybe vett szolgáltatások értékét,
az egyéb szolgáltatások értékét,
a bérköltséget,
a személyi jellegű egyéb kifizetéseket,
a bérjárulékokat és
az értékcsökkenési leírást.
EGYÉB RÁFORDÍTÁS
Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten
nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres
tevékenység (üzemmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek
ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.
12
ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI
Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésű
készletek és a teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési
értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.
Leegyszerűsítve:
+ Költségnemek
- Aktivált saját teljesítmények értéke
13
= Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
+ Értékesítés közvetett költségei
AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS JELLEMZŐI
Az eredménykimutatás
dinamikus szemléletű, vagyis az adott időszak eredményét mutatja,
o a vállalkozás jövedelem termelését úgy mutatja, hogy azokat
eredménykategóriák szerint csoportosítja,
az eredménykimutatás az adatokat ezer forintban tartalmazza,
az eredménykimutatás jellemzően három oszlopot tartalmaz.
ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓI
Az értékelés egyidejűleg kettős funkciót tölt be:
egyrészt meghatározza a vagyon értékét,
másrészt hatással van az eredmény nagyságára.
ÉRTÉKELÉS
Az értékelés az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyon és tőkeelemek értékét
kiszámítjuk.
MÚLTBELI ÁRAK
A múltbeli árak azt jelentik, hogy a vagyon elemeket azon értéken értékeljük, amilyen értéken
azok a vállalkozáshoz kerültek. A múltbeli árak alkalmazása a realizációs elv érvényesülését
teszik lehetővé.
14
JELENLEGI ÁRAK
A jelenlegi árak alkalmazása azt jelenti, hogy az értékelésnél aktuális, azaz a fordulónapon
érvényes árakon számolunk. A fordulónapi értékelés lényegében átértékelést jelent, vagyis a
múltbeli árak helyett áttérünk a jelenlegi árak alkalmazására. Az áttérés eredményhatással jár
együtt. Ezzel pedig az időérték elv kerül alkalmazásra.
A REALIZÁCIÓS ELV
Csak akkor lehet eredményt kimutatni, ha az értékesítés (realizálás) megtörtént.
BEKERÜLÉSI ÉRTÉK
A bekerülési értéknek (beszerzési árnak, illetve előállítási költségnek) tekintjük azt a
ráfordítást, amely az eszköz létesítése, megszerzése, üzembe helyezése miatt az üzembe
helyezésig, vagy a raktárba történő beszállításig felmerült és az eszközhöz egyedileg
hozzárendelhető.
FELÚJÍTÁS
A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési értékként kell figyelembe venni a meglévő tárgyi
eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának
növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga
(kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét.
JAVÍTÁS, KARBANTARTÁS
A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási,
karbantartási munka nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe
venni.
IMPORTBESZERZÉS
Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi
termékforgalomban külfölditől történő beszerzését termékimport, továbbá a belföldön, illetve
külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül
attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy
forintban egyenlítik ki.
BARTER ÜGYLET
Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű
importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az
exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az
exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó
devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni. Így az import beszerzés értéke
és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz.
15
KÖZVETLEN KÖLTSÉG
Közvetlen költség az a költség, amelyről a felmerülés pillanatában megállapítható, hogy
melyik tevékenységet milyen mértékben terheli. Az adott tevékenység a költségviselő.
KÖZVETETT KÖLTSÉG
Közvetett költség az a költség, amelyről a felmerülés pillanatában nem határozható meg, hogy
az melyik tevékenységet terheli, csak a felmerülés helye állapítható meg. A felmerülés helyét
költséghelynek nevezzük.
AZ ÉRTÉKCSÖKKENÉS
Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai elhasználódásának,
avulásának pénzben kifejezett értéke.
ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
Értékcsökkenési leírás az értékcsökkenésnek az a része, amit költségként számolunk el.
HASZNOS ÉLETTARTAM
Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a vállalkozó a várható
fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb
korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja.
MARADVÁNYÉRTÉK
A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke,
amelyet a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezés időpontjában
rendelkezésre álló információk alapján kell megállapítani.
16
NEM SZÁMOLHATÓ EL TERV SZERINTI, ILLETVE TERVEN FELÜLI
ÉRTÉKCSÖKKENÉS
a már teljesen leírt,
a terv szerinti értékcsökkenés nem számolható el a tervezett maradványértéket elért
immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél
ÉRTÉKVESZTÉS
A számvitel törvény szerint meghatározott eszközöknél értékvesztést kell elszámolni, ha az
érintett eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz
mérlegkészítéskor ismert piaci értéke.
KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE
A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját
termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni,
ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.),
illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása,
értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését – a
különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával – ez esetben addig a mértékig kell elvégezni,
hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor,
illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron,
illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.
KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE
A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a
mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél értékvesztést kell
elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a
követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti –
veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és
jelentős összegű.
SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS
a könyvviteli szolgáltatás és
a könyvvizsgálói tevékenység.
17
KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁS
A könyvviteli szolgáltatás a számviteli törvényben, továbbá a kapcsolódó
kormányrendeletben előírt
könyvvezetési kötelezettség,
a beszámoló készítési kötelezettség
teljesítés érdekében elvégzendő feladatok összessége.
KÖNYVVIZSGÁLAT
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített
éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves
beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és
valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és
pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az
éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés
adatainak összhangját, kapcsolatát is.
18
KÖTELEZŐ A KÖNYVVIZSGÁLAT
Kötelező a könyvvizsgálat – a néhány kivételtől eltekintve – minden kettős könyvvitelt vezető
vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más
jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló
felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
A TELJESSÉG ELVE
A számviteli törvény szerint a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági
eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt
hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek
az adott üzleti évre vonatkoznak,
a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak
ismertté,
a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg
fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté
váltak.
19
A VALÓDISÁG ELVE
A valódiság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a könyvvitelben rögzített és a
beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak,
kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük a
számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési
eljárásoknak.
AZ ÓVATOSSÁG ELVE
A számviteli törvény azt a követelményt fogalmazza meg, hogy nem lehet eredményt
kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi
eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell
figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az üzleti
év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az
értékcsökkenéseket és a céltartalékot el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év
eredménye nyereség vagy veszteség.
AZ ÖSSZEMÉRÉS ELVE
A számviteli törvény szerint az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél
az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki
teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell
számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek
ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
A LÉNYEGESSÉG ELVE
Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek
elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználó szervezet
döntéseit. A lényegesség kritériumait a vállalkozónak a számviteli politikában kell rögzíteni.
20
A KÖLTSÉG-HASZON ÖSSZEVETÉSÉNEK ELVE
A költség-haszon összevetésének elve gazdaságossági követelményt fogalmaz meg. A
beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben)
nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az
információk előállításának költségeivel.
A VILÁGOSSÁG ELVE
A világosság elve azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a könyvvezetést és a beszámolót
áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.
A FOLYTONOSSÁG ELVE
A folytonosság elve azt jelenti, hogy az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző
üzleti év záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az
eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint
változhat.
A KÖVETKEZETESSÉG ELVE
A következetesség azt jelenti, hogy a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt
alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot
biztosítani kell.
A HASZNOSÍTHATÓSÁG ELVE
Ezen alapelv azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a beszámoló olyan adattartalommal és
olyan formában (csoportosításban) álljon az érdekeltek rendelkezésére, hogy az segítsen az
üzleti események értékelésében, a korábbi értékelés megvalósításakor vagy azok
módosításakor.
A hasznosíthatóság elvéhez hozzá tartozik a múltbéli események olyan módon történő
bemutatása, hogy az információ előrejelző és megerősítő funkciói összekapcsolódhassanak.
A SEMLEGESSÉG ELVE
A semlegesség - vagy másképpen tárgyilagosság - elve azt a követelményt fogalmazza meg,
hogy az éves beszámoló információinak előítélettől és elfogultságtól mentesnek kell lennie. A
beszámoló akkor minősíthető semlegesnek, ha annak törvényben meghatározott tartalma, az
információ kiválasztása és bemutatása révén az információ felhasználóit és a döntéshozókat
nem egy előre meghatározott döntésre orientálja.
AZ IDŐSZERŰSÉG ELVE
Az időszerűség elve azt jelenti, hogy a beszámoló információi indokolatlanul ne túl későn
álljanak rendelkezésre. Nyilvánvalóan az indokolatlanul késedelmesen rendelkezésre
bocsátott információ elveszítheti hasznosíthatóságát.
21
A HELYTÁLLÓSÁG ELVE
A helyállóság elvének érvényesítése biztosítja, hogy a beszámolóban szereplő információk
mentesek a tévedéstől, az előítélettől. Ebből következően az információk döntésekhez
felhasználhatók és nem kell tartani attól, hogy azok félrevezetőek.
SZÁMVITELI POLITIKA
A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és
írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a
törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát. Mindez azt
jelenti, hogy a számviteli törvény meghatározza a számviteli politika - előírt tartalommal
történő - elkészítési kötelezettséget.
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
A kiegészítő melléklet az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló része. A
kiegészítő melléklet lényege abban fogalmazható meg, hogy az tartalmazza azokat a
számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi
helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a
befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön
túlmenően - szükségesek.
22
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET SPECIFIKUS RÉSZE
A kiegészítő melléklet specifikus részei a mérleghez és az eredménykimutatáshoz
kapcsolódnak.
A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott
szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az
értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét,
elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől
eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a
vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.
A forgalmi költség eljárás szerinti eredménykimutatást készítő vállalkozónak a kiegészítő
mellékletben be kell mutatnia az aktivált saját teljesítmények értékének részletezését, a
költségek költségnemenkénti megbontását.
ÜZLETI JELENTÉS
Az üzleti jelentés az éves beszámolónak nem része, de az éves beszámolóval egyidejűleg az
üzleti jelentést is el kell készíteni.
Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a
vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó
tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy
ezekről - a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján - a tényleges körülményeknek
megfelelő, megbízható és valós képet adjon.
Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve
helyzetéről átfogó, a vállalkozó méretével és összetettségével összhangban álló elemzést kell
tartalmaznia.
23
AZ ÜZLETI JELENTÉSBEN KÖTELEZŐEN KI KELL TÉRNI
a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős
folyamatokra,
b) a várható fejlődésre (a gazdasági környezet ismert és várható fejlődése, a belső döntések
várható hatása függvényében),
c) a kutatás és kísérleti fejlesztés területére,
d) a telephelyek bemutatására,
e) A vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára.
24