"B}ciryktün'v!

$l-l9lel o,(s

Bal1zsY Patna

Csupcrszív
RipPl Renáta Íaizaival
 1.
Szorttlrtr és o 3. b
Karácsonyi hangulat

sztjveg: Balázsy Panna, 2o15

IllusztÍáció: Rippl Renáta, 2015

csöndes, puha volt a szoba' még a kilincs sem nyi_

koÍgott úry, ahogr napközben szokott. Hangtalanul
siklotram a karácsonyfa felé az új minyonos pizsa-
mámban, és a tegnapi családi ünnepség pillanataíIa
goldollam. Azt szeÍetem a leg.iobban a karácsonyban,
amikor végre minden kész| Ánya már ÍLem főz, Apa
már nem kínlódik a karácsonyfa befarigcsálásával a
tartó'ába, minden ajándék be van csomagolva, és ott
állunk szépen, csinosan, ünnepélyes hangulatban
a fa előÍt, és megszólal a MennybőI az angal eljöx
hozadtok pósztorok Aztán körbepusziljuk egrmást és
boldog karácsonyt kívánunk, meg koccinfunk. Áztián
feltépiük az ajándékaínkat!! ! ! ! !| !
Anya felsikkantott, amikor megkapta a Íajzomat,
szonia boldog volt az íj dzsekÍjével,Apa meg a rég
áhított könyvének örúlt' Nagyi mindig arckrémet kér
és kap' Dédi meg s/ertyákat, de azoknak nem örül
annyira. A naglbáryámnak tetszett a szakácskönw
nekem meg a Gelarti foszfoÍeszkáló díszítő szett, ami-
Vel mindjárt játszanÍ is fogok.
Még mindenki aludt, békes volt a lalús, ió tett vol-
na megs^ijtani e$/ csillagszórót és bámulni a Iepkedó
szÍkrákat, de ílyet csak felnőtt felügrelete alatt szabad
csinálni. A téli szünetben imádom, hos/ nem kell korán
kelni' és a szüleink is picit engedékenyebb ekaz elalvás-
náI. ig aztÁn gakran előfordul, hogl meglepően korán
felkelek magamtól, és eljátszadozom a Ía kize\ében, a
szőnyegen. van es/ szép bama cserépkályha is a nappa-
liban, szeretek a téli id6ben a padkín ülni e$/ pámán,
és a hátamat a meleg káMának döntení. Lassan felé-
ledt a család, kócosan kóválygott mindenki a lalúsban.
_ Anya, kérek es/ kakaót, sok tejszínhabbal! _ kiál-
tottam a konyha irányába, de nem jött válasz.
szandla, kérlek, ne kiabálj! Meni ki a konyhába,
ha szeretnél Valamit _ mondta Apa, de a kályha me-
lege fo8va tartott. szonia éppen kiment az aitó].', ezért
nála pÍóbálkoztam:
_ Ne baha fordulj, inkább
iobbra, a konyha irányá-
ba! Kérnélnekem egr forró kakaót sok teiszínhabbal?
_ Ésna5lon szépen néztem rá, sokat pislogva, mint
es/ kiskutya. A nőVérem fontolóIa Vette a dolgot, mert
a teiszínes kakaót ó is imádja:
4 5
_ Anya, csinálnál nekünk forró kakaót sok tejszín-
habbal? _ kérdezte kedvesen, eÍre Apa ís felkapta a
fejét, és csatlakozott a Kakaóimádók Táborához. Anya
frissen felvert, fahéitaL megszórt tejszínhabbal koro-
názta a kakaóínkat, és már nemcsak a hátarn, hanem
a pocakom is átnielegedett.
Amikor szonia az ebédlőasztatra öltötte az ezeÍda-
rabos kirakóst, Iögtön felpattantam, hogz leellenőriz-
zem, melyiket választotta. Nem a lovasat, ami a ked-
vencem, hanem a havas teteíű angol vidéki háZíkósat,
ami tökéletesen illett a téli hangulatunkhoz.
_Te is je$zhatsz, de csak akko! ha nem söpröd le
a karoddal a puzzledarabokat _ uÍasította nővérem.
A kíMától ÍnégÍnindig meleg Volt a há-
tam, ahos/ elkezdtem összegÍí.jtení a
kíIakós széleít.Apa is csatlakozott,
mert ó is nasr'on szeÍeti. ezt a já-
tékot, sőt, ő a legkitartóbb' addig
csinálja, amíg nincs kész. Mi most
is hamarabb feladtuk, és néha
rossz hely're tettiink eS/-eS/ da-
ÍaboÍ,de aztáÍ| Ápa kiiavította.
E$/szer kaptunk egr csillagos
kirakóst, míllió e$/forma fehér
pötty borította a fekete eget. Káp-
rázott a szemünk, miÍe a széleket
kiraktuk, aztán meguntuk az egé-
'i. 2.
Bújócska lir
'.ll
Ebéd \táÍl jó melegen felöltóztünk, és elindultunk sé-
tálni. Mindig olyan hosszú a tél, és vannak napok,
amikor azt sem tudom elképzelni, hos/ es/szeÍ maid
kÍsüt a nap' és véget éÍa végtelen szürkeség. Fura
ilyenkor a Margitsziget, a fák csupaszok, a haÍalmas
flives részeken níncs senki, leszámíwa néhány elszán-
tan kocogó sportembert. A szökőkutat is becsomagol-
tták, hogl ne fázzon meg. Kícsit dideregve baktatÍunk
vegig a sétrányon, aztőÍl'szor.jáya]l elkezdtünk búiócs-
kázni a bokrok között.
_Aki búF, akí nem, meglek! - kiáltottam, és eÍó-
uglottam a fa mögül, ahol húszig kellett számolnom'
hos/ szon|ának leryen ideje elbújni. Majdnem ráug-
rottam e$/ alakra, akí pont akkor sétált aÍra.
'Elr.ézésthadartam, és mentem volna tovább.
' szia, szandra! _ válaszolt az a|ak, én meg földbe
gökerezett lábbal álltam ott; ahosi felnéztemrá,Bri-
nó mosolygott vissza rám.
Búnó! A szépségesbarna hullámos haia kikandi_
kált a sapkíja alól, és már egláltalán nem éreztem
ús/, hogy ÍázÍ]Lék,s6t, kífejezetten melegem lett. Már
legalább fél éve odava$rok érte. Á szünetekben min_
dig megkeresem a szememmel, és nas/ot dobban a
szívem, ha meglátom. ő e5' éwel idősebb nálam, a
4. a-ba já!Í, és legalább esi fejiel magasabb, mínt én.
Kosalazik a suliban' rnenő cuccai vannak, és úgr is-
mertem meg, hogy eglszer a lakásunk kóze|ében |évő
parkban pingpongcsata volt, és én is beátltam. Az
egdk forgonál kiestem, mert nem értem el a labdát,
és ő odajott, hos/ megvigasztalion, pedig nem is vol_
tam szomoni. ÁZóta mindig köszönünk eg,'rnásnak,
és néha dumálunk a szünetekben. szerintem nemcsak
nekem tetszik, hanem még egz csomó lánynak, de er-
ró'1valahory soha nem merek beszélgetni senkivel. ÁZt
hiszem, megint elvörösödhettem, mint es/ hónappal
korábban az ebédlőben, amikol összekoccant a fe.iünk
Jucival.
szia, Bnínó - mondtam egészen halkan, talán meg
sem hallotta.
_ Elég uncsi a sétálás a szüleimmel, játszhatokvele-
tek én is? _ kérdezte.
_ Hát, öööóö, persze, csak megkeÍesem a nóvéremet
9
,'''.íltp
ct'.#

- makogtam, és elkezdtem fel-alá szaladgálni, szonja

után kutatva'
velem akar j(itszani! Remélan, nem órul-
'lézusom,
tam el mqgam a vörös Jfejenmel! segítség,hog/ kell
eg/jfrúval b4jócskázni? Abban a pillanatban észrevet-
tem sZonia búVóhelyét, és diadalittasan odarohantam,
hogt hozzáérjek
- Megva$/| szonja, Brúnó is itt Van, bÍljócskázni
szeretne óis mondtam zavaÍan.
_Ki aZ a Brunó? _ léZett Íám csodáIkozva a n6-
vérem'
Hát, csak es/ nú a suliból _Válaszoltam, és megint
elöntötte a ÍoÍÍósága fejemet. _ De esküdj meg, hos/
nem mondasz neki semmi égő dolgot rólam! _ kérlel-
tem.
- szóVal neked bejön ez a sÍác? _ tézett Íám vihogva
a nóvérem.
_ Légszi, szonja, ne mondj semmit! - könyörög-
tem.
szia, szonia vas/ok! _ mondta vidáman a nővé_
rem, és tök rendes volt' mert nem tett hozzá semmi
olyat, hoS/ mondjukt magatokr.. hag/lak benneteket,
vag nem csodólom, hogl a húgomnak tetszel, és tény-
leg nem mondott semmi olyasmit, amibó1l kiderülhetne
bármi. Igaz, hory Vi$/orgott, meg néha rám kacsintott
és veregette a vállamat, de csak ennyi volt.

11
 _ IpÍapacs, es/ kettó három, aki bújt, aki nem,
me-
_ óbógattuk egész déluti4n' és néha még a szülő-
s/ek!
ket is sikerÍilt rávenni e$l kis búiózásla, aminek az
lett a Vége, hos/ es/ csomót dumáltak es/Íitt, és meg-
beszéIték' máskor is csinálunk ílyet, ha már Ílyen iól
elvannak egrütt a grerekek....
& tq
r*

Dédi Dunakeszin él, de mi sokkal iobban szeÍetjük Du_

nakiiszinek hívni, mert imád|uk a sétányt lent a fo-
lyónál, ahol óÍákig dobáliuk a kavicsokat meg az apló
ágakat a vízbe, és közben mondjuk: Duna, kaiszi| Té-
leszediük a zsebeinket kecskekörömmel, amí igazábó|
nem is kecskeköÍöm, hanem kis kagdók, és kacsázunk
a kövekkel a űz fels zínén, aztán amikor mfu jó az ídő,
jön a komp a túloldalról és hatalmas hullámokat csÍ-
rLáli tisztÁÍa olyan minden, mint a tengerparton. De
most még szürk€ volt a decembeT végi ég, hideg volt és
kabátban jár1(.íltunk'
Dédi pár utcával feljebb eg/ kockaházban lakik, két
'u'náÍa rléz6 ab|akkal, és ha tedől pihenni, mindig le-
hízza a rcdőÍLyt- Hátul Van pár meggda, de mióta
Dédi megidősi'dött, már a gaz is felütötte a fejét, ami

12 IJ
tu
Veszek magától, aztán elaltatjuk, de ne aggódjon, fel
fog ébredni. _ mondta komolyan.
- Kérem, ne Ves/e ki a véremet! _ könydrögtem.
_ Míért'elájul' ha píIosat lát? _ rötyögött szonja
doktornő, aztán elkomolyodott'
- Es/ nyisszantás az egész, kiveszem a májátmega
vesé1ét,aztán összevarrom, és kész. Nemsokára mehet
is dolgozni - sorolta.
De doktornő, én még iskolás vagzok, ne Verye ki,
kérem szépen, a májamat kérleltem, de híába, már
köZeledett, én megVisítottam, hos/ ne altasson el, \át-
ni akarom, mit csínál!
_Minden rendben, s/eÍekek? kérdezte iiedter.
Anya az ajtóbal áIIva.
_
Ja, pelsze,csak$/orsan megoperáltam, és kinyisz-
szantottam a máját mondta szonja, és én csak fe-
küdtem, mint egr nagrbeteg. Aztán kipattantam aZ
ágtból:
TáLdá| Látjátok, már meg is s/ósrultam|
- Ez sr'oÍsan ment, Pitypang. hdulnunk kell, mégbe
kell ugranunk a boltba bevásárolni! _ mondta Anya.
lmádunk Vásárolni, ezéIt kivételesen nem nyava-
lyogtunk, ho$/ fol}tatni akariuk az orvosos játékot.
Elköszöntünk Déditől' aki a kezünkbe nyomott es/-
e$/ Túró Rudit, és megígértük neki, hos/ nemsokára,
már aZ új évben. ismét meglátogatiuk.
Áb5Obh
 4.
Hiper-szuper
Én rakom bele a húszast _ hadartam s/orsan, még
mielőÍt szonjának is eszébe iut a bevásárlókocsiért
fotytatott küZdelem. KikapÍam Anya kezéb6l a sárga
pénzt, és beletuszkoltam a húszfolintost a nyílásba:
Rossz kocsit vá|asztotÍam, nem akart kiszabadulni,
ís/ hát kezdhettem elölről, szonja káröwendő piltan-
tásai mellett. Harmadszorra sÍkerült kiszabadítani a
bevásárlókocsit, amit közösen begurítottunk a fényár-
ban úszó boltba.
Anya néha hipermarketnek, máskor szupermarket-
nek hívja a nas/on nas/ élelmiszerboltokat. Kisebb
koromban mindig beleültem a bevásárlókocsi ülésré-
szébe' de már kinőttem, ezéIt más módszert válasz-
tottunk szoniáVal: rááIlÚJnk az alsó rudiára mindkét
oldalról, és Anya tolt minket. Panaszkodott, hory
18
már naglon nehezek vasrunk, de ha nekilendül es/
üres szupeÍmarket-folyosón, akkor olyan $/orsan me-
s/ünk, szinte hasítunk, csak ne forduljon be hÍItelen
es/ néni, mert abból ütközés lesz. szerencsére Ánya
tudta, horyan kell lelassítani a kocsit, és meg is állt a
joghultos részlegnél. Leugrotfunk a kocsirudakról, és
átvettük az irányítást| tudtuk, hos/ Anya mindig gö-
rög joghurtot meg tejföltvesz, tettük is es/iket a má-
sik után a kocsiba. Próbálkoztunk a csokis és kekszes
verzióval is, de azt nem szereti:
_ Gyerekek, az csupa aroma és mííanyag, ha akartok
ízesíteni,majd otthon rendes csokiból meg kekszből
megcsináljuk! magaÍázta.
Énmég soha életernben nem jártam úry esi bolt-
ban sem, hogr ne ettem volna meg e$/ kinit Vásárlás
közben. Elószór leharapom a csücskét, aztál].ha o|yan
klassz réteges, akkoÍ visszatekergetem és leeszem a
sült külsó Íészét,Végül a végéna puha belsejét. Ettól
mindig szomjas leszek, és könyörgtik' hos/ ves/ünk
valamiÍ inni, de általába.n nem sikerül Anyát ráVenni
erre, azt mondia, majd otthon iS/ak vizet.
MegéIkeztünk a sajtrész|eghez. Imádjuk a reszelt
trappista sajtot, a fetát, meg a lapokra szeletelt Gou-
dát, és a kis piÍos kerek viaszos sajtkorongokat. Néry-
hálónyit laktam a kocsiba, de Anya Vissz atette a fe\ét.
Hiába kaptunk Déditől Túró Rudít, abból is bepako-
lok néhány zacskóval' aZ mindig jól jón. Mindketten
1g
irnádjuk a kólát' de sajnos nem szabad vennünk. Apa
néha vásárol egl üveggel' például' ha elronÍotta vala_
melyikünk a ryomrát, vary eldugul otthon a lefolyó,
meÍt a kó].átóI szépen kídugul. szóval nas/on ÍtlUín
kaphatunk csak. EzéÍÍmaÍadt a ryümölcslé, de ami-
re $/ümölcsital van írva' azt tilos, mert állítólag nem
látott' $/ümölcsöt, csak olyan íze van. A szüleínk azt
szeretik, ha hígítjuka ryümölcslevet, legalább keve-
sebb cukrot íszunk és több vizet. Az igaz, ha nas/on
szomjas Vas/ok, a legiobb es/ pohár vizet inní.
Most feltankoltunk a szilveszteri butira is, és kap-
hattunk s/erekpezsgőt, legalább kétfé|eízbeÍ-Ezt
Anya lónyál-
nak hívja, amí
nem e$/ na-
gon szép szó,
de már megszok-
tuk, hadd mond-
ja. Mi akkor is sze-
retjük, mert olyan íze van,
mint a savanyúcukorkának.
A legtöbbet a húspultnál szok-
tunk vitatkozni. szorL|áva| azt a
faita sonkát szeretjÍik a leg'iobban' ami-
nek paprikás a széle, ilyenkoÍ Ánya igrekszík ráven-
ni minket a szerinte iobb minőségú sonkákÍa' de mi
ellenállunk ,'Fúj, az undorító| Nem tetszik, azt kéÍ-
jük, semmi mást!'' Ésilyenkol Ánya beadja a derekát.
semmílyen húst nem szeretiink, csak a csirkemellet,
csodálkozunk ís, hos/an árulhatnak nJ,'úlcombot, amÍ-
kor az nemrég egi cuki kis n}'uszi Volt. ErÍe Apa azt
szokta mondani: ,,szerintetek a csiÍkemell míből van?
Nem aÍanyos csirkékból?'' De nekünk a csirkemell va-
laho5r más.
- Kaphatunk dobozos fas/it? csokit? Kekszet? Rá-
gót? Monster High babát? Gumicukrot? _ kérdeztük
megállíthatatlanul, de sainos Anya minden alkalom-
mal nemet mondott.
21
ahos/ vége a himnusznak' már kezdődík is a tánc.
Etta akarnak minket megfosztanÍl Nem igazság. te, ami mindenkinek
Jó, azéÍtÍLemvoltolyanIossz ez az este' melt Ányáék tetszett. Elhatároztuk,
elhívták a barátaikat, akikkel nyáronkL Balcsin szok- hory zenés videót készítünk.
tunk találkozni, és van két grerekük, eg/ fiú, Kristóí - ElószöÍ is mindenld öltiizzön be Vérfarkasnak _ uta-
és egl lány, Lola. Nas/on jó fejek, imádunk velük ját- sított minket a nóVérem. _ Nem akarok vérfarkas lenni
szani. Alig váItuk, hogr megérkezzenek, de bíztos sok _ nyavalygott Kristóf. _ |ó, akkor leryünk inkíbb zom-
Volt még a dolguk az óévben, ezért csak este hatkoI bik _ javasoltam, de végül tinizenekaI lettünk, szonja
éÍkezÍekmeghozzánk. Addigra szépen kicsinosítottuk Volt a fó-fő énekesnő' Lola és én a vokál, és fuistóf a
a nappalit, csíkos szerpentineket akasztottunk min- menó gíláros. Ámikor már jól beryakoroltuk a ploduk-
denre, és bekészítettük a konfettiszacskókat, amitől ciót, kimentünk a náppaliba.
Anya már most ideges. Ázt mesélte, hog egszer ré- Firyelem, fisielem, tisztelt kizönségünk, höl-
gen konfetti is volt es/ szilveszterÍ bulin, és hónapok- ryeim és ulaiml _ kiáltottam. Á négz szülő éppen
kal kesőbb is találtak még belőle mindenfelé. Nem ba|,
szÍper lett a díszités! VettÍink dudákat meg rnaszkokat
is, és összekészítettük az összes bulís zenénket a korai
tánchoz.
Kicsit rég láttuk es/mást, néhány pelcig csakültünk
a kanapén, és hümmögtÍink meg mosolyogtunk. Meg_
Knáltam óket a sa.itos mártogatóssal, amit Ányával
sütötttink, és bodzaszörp<it is öntöttünk a színes po- /",4
.(,'-
harukba. \
_ Gyerekek, futás játszani, neho5l akkorra barát-
kozzatok meginÍ össze, amikor már indulni kell haza!
- kértéka szülók.
BementÍink a s/erekszobába, és azon filóztunk,
hos/ mitjátsszunk. szonjának támadt esr' remek ötle-

24
 Szandra!!!!!! Készülódj már! - sürgetett szonja.
Gyerünk, Pirypang, vedd le a pizsidet, aztáÍL vedd
fel a tlikódat! Hajrá! - drukkolt Anya.
Megfa$/ok! nyafogtam.
- Akkor s/orsan húzd fel a hosszú ujjú felsőtl kér-
lelt Apa.
ttt a falmerod, a zoknid meg a kardigánod. ÁZtán
s/ere s/orsan, isiál es/ kis narancslevet! folytatta
Anya.
Még mindig borzosan kivánszorogtam a konyhába,
és ránéztem a narancslére.
Fái a $/omrom, nem akalok reggelizni, hányinge-
rem van a szagától is folytattam.
_ Akkor beleöntóm a kulacsodba, majd megiszod, ha
odaértél.Hol Van a táskád? _ éIdeklődött Ápa.
_ Fogalmam sincs, olyan rég használtam utoljára _
feleltem zavartan.
Ús/ öt percig kereste az egész család a háÍ|Íáská-
mat. KöZben eszembe jutott' hos/ a szünetben iskolá-
sat játszottunk szonjával, ezért kipakoltam aZ összes
iskolásfiizetemet meg a tolltartót, és beles/ömöszöl-
tem a plüssállataimat. Apa kicsit feszülten dobálta ki
a játékokat, és kereste a fiizeteimet. Amikor megtalál-
ta óket, jött az újabb kéIdés:
_ Hol van a tornazsákod?
Hát, Anya kimosta a szünetben a tornacuccom.
Anya, segíts| _ kérleltem.
- Tessék, itt van minden. Összepakottam a tízórai_
tokat is. Ésmost már tényleg induliatok, mert én is
elkésekl rimánkodottAnya.
Felvettük a kabátokat, sapkákat, sálakat, kesztyű-
ket, és ApáVal es/ütt elindultunk az iskola irányába'
Ahos/ átmentünk a zebÍáÍ\, és belenéztem a kirakat'
ba' ráeszméltem, hos/ elfelejtettem megfésúlködni.
szeÍencsérevolt es/ fésúa tornazsákomban.
Áhos/ beértem az osztá|yba, sziszegve kifésültem a
gubancos hajamat, és odaültem Lujzí mellé, mert sze-
rencsére ővolt a padtársam.
Kár, hos/ Vége a szünetnek, de tök jó, hos/ megint
talátkozunk _ mondta kedvesen a.legjobb barátnőm.
31

_ Megtanultad a verset, amit ViktóÍia Királynó fel-
adott a szünetre? _ kérdezte.
Nas/on szép vers Volt, pikk-pakk megtanultam, fő-
leg a lombok zóId szab||a tetszett benne. Felálltam,
megköszörültem a torkom, és belevágtam:
_ Nemes Nas/ Ágnes. A titkos út.
'Hos/ha most el_
indulok, aztán balra fordulok, es/ kis útig, titkos útig,
lábujjhe$/en eliutok...''
EkkoÍ észÍevettem, hosr' elcsendesedik a terem, és
mindenki a versmondásomat hallgatja' még viki néni'
az osztáIyfőr'ókíjÍLk is. Ettől csak felbátolodtam, és jó
hangosan elszavaltam az egészet. Ennek megvolt az
a hatalmas előnye, ho$/ többet nem kellett azon iz-
gulnom, mikor kell kiá||nom az osztó':Ly elé elmondani
a házi feladatnak kiadott veÍset. Megdicsért, én elvo-
nultam a helyemre, ahol megkönnyebbülve el,híztam
eglpapírlapot, és etkezdtem rajzolni egl kék elefántot.
Es/szerre csak aÍra lettem firyelmes, hogy Viki néni
valarni farsangos dologról beszél.
_ szóljatok a szúleiteknek, nas/szüleiteknek, hos/
alíg esi hónap múlva ítt a farsang, és minden eddigi-
nél nas/obb farsangi ielmezveÍsen}t szeretnénk Íen-
dezni' csak es/et kérek, ne leryen 12 hercegÍő és 14
cowboy a farsang idején, lesr'etek kreatívak, találiatok
ki ötletes jelmezeket _ mas/aÍázta viki néni.
_ Ezt pont ő mondja, aki tavaly viktória Kirá\'nőnek
öltözött farsangkor _ súgtam Vihogva Lujzinak.
Aztán es/másra néztünk, és szinte hallaní lehe-
tett, aho$,/ kattog az agrunk' milyen jópofa jelmezbe
búijunk. Nekem előszóÍ az j1]Íott eszembe' hory cicá-
nak öltózóm, de aztáÍL eszembe jntott' hosr' tavaly is
cica Vóltam, tehát ez kjzáwa' Nary lett a zsibongás
l^z osztá|ybal, mindenki ótleteket kiabált hangosanl
,,Darth vader! Pókember! Eszkimó! szakács! Ka\óZ!
Balett_táncos| orvos! Jancsi és Juliska!,'' de azért tud-
tuk, hos/ leszámítva a kész jelmezekeÍ, a szüleínk
és nagmamáink kézüs/essége és képzelőeÍeie dónti
maid el, kinek mílyen szerelése lesz. orültem, hos/
megint kaptunk es/ ízgi' feIadatot a suliban, mégsem
olyan szürke, uncsi ez a jaÍNáÍ!
*.
33
 Utolsó ovis évemben szentjánosbogárkának öltöz-
tem. Uryanazt a zöld' Íuhát viseltem, mint szonia;
ztild harisnyával egészítettem ki, és es/ kis lámpással
a kezemben mászkíltam, de nem volt benne s/ertya'
nehory felgrulladion az ovi. Es/edül Kríszti néni, az
óvó nénim iött rá, hogy minek öl-
töZtem, a ttibbiek eÍdeímanóra
tippeltek. Énimádtam. Úgl
éreztem magam, mintha
es/ filmben szerepelÍem
volna, egl hósnő, tele
ÍZgalmas titkokkal'
* ldén minek öltöz-
tök, csajok? _ kéÍdez-
te Ápa, aki a szom-
szédos szobában va-
salt.
- Fogalmam sincs
_ vágtarn rá azonnal.
szonja viszont már
tudta:
Ágival k€tten csi
_

nálunk es/ ielmezt.

só- és borsszórónak
öltdzünk
-Jui, de menó! _ lelkendez-
tem.
 I
- Hát, nem tudom' Ezt meg kell még beszélnünk ott- házba\ éreztem, hogr mindennél jobban szükségem
hon, né$lesben _ zárta le a témát Apa. lenne es/ hörcsögre. Naglon fogok rá vigázn|' _ ígér-
Még elvánszorogtunk a patikíba meg a postára, az- tem, és várakozóan néZtem es/ik szülómról a másík-
tán végre hazaértink. Ázonnal odarohantam Ányá- ra. _ Azt is nas/on jó ötletnek taÍom amús/' hosi
hoz, aki éppen teregetett szoÍLjával. esetleg ne es/ höIcsögöm le$/en, hanem Íógtön kettő,
_ Találós kérdés!kiáltottam. Mi az? Pici. szóIös neho$.' naryon magányosnak &ezze magélt Pötyi '
és irtó cukí? - tettem fel a kérdést. tettemhozzá, de eÍÍenem reagá|t senki. Tudtam, hos/
_ Majom? _ érdeklődött a ÍővéÍem. ilyenkor hagrni kell óket gondolkodni' Azzal Ánya leg-
' Nem, szonja, most mit vicceskedsz, amikor ús/is naglobb meglepetésére előVettem a locsolókannát, és
tudod, ho$/ mi az! _ néZtem rá rosszallóan. magamtól, emlékeztetés nélkül, meglocsoltam a virá-
- Tengerimalac? - találgarotr Anya. gokat.
Neeem, hörcsög! Vágtam rá. - Anya, ón soha
semmit nem szerettem volna annyira, mint eS/ kis
édes pici bogd hörikét... Apával láttunk es/ csomó
hörcsögöt a kisállat-kereskedésben, és már ki is Vá_
lasztottam, hos/ melyiket szeretném, szóval már csak
rá kell bólintanotok, és akkoÍ visszaszaladunk, ho$/
minél előbb itthon lehessek a hörivel' akinek feltét-
lenül kell es/ ió nas/ ketlec meg e$/ futókerék, hm?
' hadartam megállíthatatlanul. _ Már nevet is adtam
neki! Pötyinek fogiák hívni| _ mondtam boldogan.
_ó, azt hittem, ez csak eg múló vágy Volt a Ié- "t '6"o-.e,.t +n^'r,Á.prJi,
'. .

szedről mondta Anya. _Á hörcsögös könyv óta nem lrn'o-ll'r -

l* t

emlegeted a höIcsögök€t állandóan'

- Hát, ez csak azért lehetett, mert annyi minden
mással voltam elfoglalva, például a környezetvédelmi
versennyel, de ma, amikor meglátÍam 6ket ott az áÍÚ-

40 41
 1
9.
|íorházílátogatás
i iuk a lemaradást ' mondta Ápa. Anyáék beszálltak a
1r ,r,r : ,
o.,
,{.
Egész héten rengeteg dolgom volt a suliban, a rendes
tanításon kíVülVolt egl zongoraórám, két szolfézsórám
és két röplabdaedzésem is délutánonként. Egészen fá-
radtan értem mindig haza, néha még a parkba se volt
na$l kedvem lemenni. A szüleim is rettentóen elfoglal-
tak Voltak, csak este találkoztunk, és még szonja se ért
rá játszani velem. Nasr'ivaltöltöttem a kora estéket, sok
érdekes mesét olvastunk, meg néha azért lement{ink a
játszóÍale, ha nem volt na$.'on vacak a té]'i időrárás.
AZtál vége lett a hétnek, és a szokásos szombat Íegge-
li lovaglásom után hazafelé tartottunk Apával, de nem
szállt ki a kocsiból, hanem Várta Anyát és szonját.
HoVá m€$/ünk? - kérdeztem.
_ szombat Van, tudod, megbeszéltük, hogr megláto-
gatiuk Dédit a kórházban _ felelte.
42
_
Ja, tényleg, de jó! Vettél neki Nó']í Lapját meg jog-
hurtot? _ kérdeztem'
_ Nem, de ha gondolod, a kórházi büfében pótolhat-
kocsiba, és hamarosan leparkoltunk a kórház előtt|
utcán. Átmentünk a keÍesztezídéseÍ',beléptünk az
aulába, az újságosnál Vettünk es/ Nók Lapját, a bnfé
sajnos zárva volt, és felbaktattunk a lépcsón. A kór-
házszagí fo|yosó harmadik szobájában rátaláltunk
Dédire, aki híftelen mintha ijsszement volna, egészen
picikén feküdt az á$.,ában. Amikor meglátott mínket,
a szája széles mosolyra húZódott, és is/ekezett felülni.
Megvettúk a kedvenc újságodat _ mondtam s/or-
san köszönés helyett, mert tudtam, ho$/ nagzon fog
örülni neki, de Anya ezt rögtön észrevette, és kérte,
ho$/ köszöniek is.
_ szia, Dédí'mondtam megilletódve,
és körülnéztem a kórteremben. HáIom
öreg néni feküdt a fehér huzatú áglak-
ban, és mindenkinéI volt látogató, az
es/ik ás/ mellett esi kisfiú téblábolt. Jobb lenne, ha
inkiább Dunaköszin lennél _ köZöltem.
_ Nemsokára, rcmélem, ott leszek, kiscsíllagom, de
most még kapnom kell három adag inÍízlót _ vá!|a-
szolt, és a kinyújtott ujjaíval valahogt a helyére tor-
názta a beondolált haiát. Még a hangja is keskenyebb
lett' mint múltkol
_ Megmutassam a kedvenc dalomat? Imádom a Ha-
lott Pénzt _ csiripelte szonja, de a halotÍ pénz ha]'IaÍá-
ra minden felnőtt rosszallóan felkapta a fejét. A kisfiú
kin}'újtotta a nyelvét felém'
-ÁZ e$/ nas/on menó zenekar _ próbáltam hely-
rehozni a helyzetet, és közben turcsi oÍot csináltam
és kimeresztettem a szemem a kisfiú felé. RoÍzasztí
neve van _ méltatlankodott Dédi _, az én időmben nem
adtak ilyen ÍeÍháborítónevet a zenekaroknak _ foly-
tatta. _ Ezek a mai fiatalok _ zárta |e a beszé|getést,
és szonia ínkább a saját fiilébe helyezte a rózsaszín
ftilhallgatóiát, amit irtóra iris/lek tae.
Dédi részletesen ecsetelte az összes nyavalyáiát a
szüleímnek' akik megért(renbólogattak, és folyton azt
kérdezgették,nincs-e szi.iksége valamire.
Lassan elbúcsúztunk Déditól' és én
még €s/ utolsó grim aszt yágtam
a kisflú felé, aztán megkértem
_r
szonját, hadd hallgassam
meg a Hatott Pénzt én is' -L
44
10.
Vasárnapi ebéd
ÁZ a legjobb a vasárnapi ebédben, hogl minden min-
dig us/anú$.' van Naryiéknál. A kapualj olyan' mint
es/ hatalmas tátogó száj' a lépcsők pedig naryon la-
posak, akír a palacsínta. sose meryünk lifttel, mindig
s/alog baktatunk a másodikra, útközben köszönünk
ValameMk szomszéd nénínekvas/ bácsinak, aki ép-
pen lefelé tart. Minden lépcsőfordulónál megcsapia az
orrunkat a különböző lakásokból kiáramló ebéd illa-
ta. A gang második aitaiánál megállunk, és csöngetés
helyett rányitjuk az ajtót Nas/ira, aki a konyhában
á1l, és ftissen süti éppen a rántott krumplit. odasiet
hozzánk, Papa pedig megjeleník az ajtóban a nas/szo-
bából, ahol már befejezte a teÍítéstaz asztalon. Nas/
aZ öÍöm, hatalmas öleléseket kapunk. Náluk sosem a
class FM szól, hanem ilyen népi zene, amít mindig ús/
45
 ben lenni, nehos/ felébresszük, de a horkolásától kí_
bíÍhatatlan nevethetnékünk támadt. Es/re kózelebb
lopóztunk, már szinte ott voltunk a horkoló orránál,
amikor teliesen Váratlanul kinyitotta mind a két fekete
szemét, és es/ hatalmas vésziósló horkantást küldótt
felénk. Ettől Iettentóen megijedrÍink, aztán addig ka-
cagtunk, amíg már fáit az oldalunk a nevetéstól.
mondanak, hory jó ebédhez szól a n6ta' Hát, az ebéd A ga4gra Íéz6szoba elég sóÍét, csak a tévévillódzó
tényleg na$/on-nasion.ió! fényei világítottak, aho$/ meccset néztünk vele. Papa
Ámikor itt Vasárnapi ebédelünk, akkor először beka- FÍadi_drukker de nem nas/on mes/ ki a meccsekre,
nalazzuk a finom húslevest, cérnametélttgl. AZtárL eg pedig mindig kéÍlelem,viryen el magával' hadd druk-
hatalmas tálon megérkezik a sok rántotthús' a lántott koljak én is a lelátóÍól, de ÍlyenkoÍNagyi mindig csú-
kumpli, a rizs és a céklasaláta, meg az uboIkasali tej- nyán néz rá. A meccsnézést viszonylag hamal megun-
föllel. Eryes-es/edül a desszert Váltakozik Nas/i há- tuk, és ránk Való tekintettel' Papa kikapcsolta a tévét.
romféle édességet tud elkészíteni.almás pitét, zseÍbót Nas/i felkapcsolta a úllanyt a szobában, és a leta_
vary nói szeszélyt. Mind a három tökéletes, de talán a
legiobban aZ almás pitéiétszeretem. Á siitiket mindig
a nagl ódon tá|alószekrény szé|éÍeÍakja, a sok beke-
Íetezett Íégikép mellé. Áz egdken ketten szelepelnek
még fiatalabb korukban. Nagd szóke és komoly aÍcot
vág, Papa bajuszos és nagyon jóképű' Anya egészen
picike e$/ másik fotón' husí a combja és rövid szok'
nyában áll, masnival a feje teteién.
Ebéd után Anya és Apa Vették a kabátiukat és el-
mentek, Papa pedig ledőlt a heverőre, és egr perc múl-
Va már aludt is. Mit aludt, ús/ horkolt, hos/ maidnem
a feiünkre esett a csillár. Ilyenkor igiekszünk csend_

46

nézett úm Í-vjzi. Nas/on tetszett a gondolat, s/orsan
odaszaladtunk Jucihoz, aki peÍsze azorlnal lábótintott
a kózós jelmezre.
Elkezdtünk gondolkodni:,,Les/ünk kaiakosok! Mi-
nyonok! A három grácia! Három kismalac|'' - Ésakkor
hirtelen felkÍáltott Lujzi:
- Megvan! Tudom már| Nemcsak hárman leszünk,
hanem még elhívjuk KÍisztít,Lucát, Esztert, Dórit és
Mankát is az osztáMól, és kukacnak öltözünk!
- NyolcembeÍes kukac? Nem lesz az e$/ kicsit sok?
- aggodalmaskodtam.
_ Dehosi, maid meglátod. Énmár előre látom, hogr
fogunk kinézni _ mondta megnyugtatóal Lljzi. Azzal
50
s/orsan összetÍombitrálta a nyolcfős tánybandát, és is-
mertette a tervét. csak Dódt kellett ery kicsiÍ s/őzköd-
ni, mert ő míndenáron JégkiÍálynőnek akalt óltozni'
de Végül elismerte, hory a kukacos otlet igazíl erede-
Íi, és ezze| ió esé|lyel bekerülhetünk a legjobb' legkrea-
tívabb jelmezek ki'zó.
_ Horyan fogunk beöltöZni kukacnak? kéÍdezte
csillogó szemmel Eszter
_ Énúgl képzelern _ kgzdÍe Llrjzi , hos/ es'más
mögé állunk, elórehaiolva megfogjuk az etőttÍink álló
derelüát, ránk dobnák egz kukacra hasonlító pokrócot,
és csak a lábunk látszik ki, pont, mint es/ kukacnak'
Ésaz első ember feje kilóg, akinek csápiai is lesz-
nek| _ tettem hozzá lelkesen.
_ tgen, az elég fontos _ bóIinrott Juci.
szelintem leryünk mindannyian tornacipóben
meg csíkos zokníban _ folytatta a tervezéstEszteL
Isteni ötlet! Ésne pokrócban leryünk, hanem va-
lami vékonyabb, zöld atyagoÍ szeÍezzünk| _ aiánlotta
Dóri. vé$e megszólalt Luca is:
--Mit szólnátok es/ r.ag/, Zöld(eped6höz?.
- lgeeeenl - mondtuk eS/szerre.
_ Kinek van ilyen hosszú lepedóje? _ keÍdezte Manka.
Akkor mindenki hozzon otthonÍól egl fehér le-
pedőt, azt összeYariuk, és szépen befestjük es/foÍma
zöldle _ ajánlotta JucÍ. _ Az én nas/mamám egészen
biztosan segít nekünk _ tette hozzá.
51