1.

A villamosenergia-rendszer jellemzői
Határozza meg a villamosenergia -rendszer részeit, feladatát, az egyes részek  jellemzőit!
részek  jellemzőit!
Kommunális és lakóépületek hálózatra csatlakoztatása.
Mutassa be a kommunális és lakóépületek hálózatra csatlakoztatásának előírásait,
eszközeit, anyagait földkábeles és szigetelt szabadvezetékes
szabadvezetékes csatlakoztatás esetén!
Jellemezze a földkábeleket, és mutassa be a kábelfektetés műveleteit, eszközeit,
munkavédelmi előírásait!

A tételhez használható segédeszköz:

segédeszköz:
- egy kisfeszültségű kábel metszeti rajza és műszaki adatai

Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- Villamosenergia-rendszer fogalma, feladata, részei
- Erőművek feladata, típusai.
- Villamosenergia előállítása atom -, hő- (gáz, szén), víz -, szél-, geotermikus
energiából
- Villamosenergia szállítása, elosztása.
- Alap-, főelosztó- és elosztóhálózat.
Hálózattípusok: párhuzamos, sugaras, hurkolt, gyűrűs, körvezeték 
- Kommunális és lakóépületek villamos hálózatra csatlakoztatása
- Kábeles csatlakozás.
- Szigetelt szabadvezetékes
szabadvezetékes csatlakozás.
csatlakozás.
- Csatlakozási pont. Csatlakozó főelosztó. Összekötő berendezés
berendezés (méretlen fővezeték - hálózat).
Egyedi és csoportos fogyasztásmérőhely.
TN-C, TN-C-S hálózatkép. EPH -csomópont
- Földkábelek felépítése, anyaga, érszerkezete, jelölése
- Kábelfektetés földárokba
- Kábelhúzás kábeldobról.
Kábelbújtatás. Legkisebb
Legkisebb hajlítási sugár. Mechanikai védelem és jelölés a fektetést követően.
Kábelfektetés eszközei: húzógép, húzóharisnya, továbbítógörgő, stb.
-Kábelfektetés tartószerkezetre
tart ószerkezetre..
- A kábelfektetés előtti és azt követő villamos mérések.
-Kábelfektetés személyi feltételei, munkavédelmi eszközei.
VILLAMOSENERGIA-RENDSZEREK
Általános fogalmak 
A villamos ener giát
giátkizárólag nagyteljesítményű erőművekben állítjuk elő. Az erőművek helyét földrajzi,
gazdasági és felhasználási szempontok figyelembevételével határozzák meg. A villamos energia felhasználási
helyei, a nagyvárosok, a kisebb települések, az ipari és mezőgazdasági üzemek   jelentős távolságra lehetnek az
erőművektől, ezért a fogyasztókat a termelőkkel vezetékhálózat köti össze. A villamos energia fogyasztása a
mindennapi élethez igazodik, ezért földrajzi helytől, évszaktól és napszaktól függő en az ig ényelt villamos
teljesítmény időben erősen változó jellegű .

A villamos e nergiát az erőművek generátorai

erőművek generátorai állítják elő, és ezt kiterjedt elosztóhálózat szállítja a fogyasztókhoz.
Egészen a XIX. század végéig csak egyenáramot termeltek, mert ez közvetlenül felhasználható volt a fogyasztók
számára. Az egyenáram hátránya, hogy nagy távolságú átvitele kisfeszültségen igen veszteséges. Ugyan
előállítható nagyfeszültségen is, de így a fogyasztókra nézve veszélyes és nehezen felhasználható. 1885 -ben a
 budapesti Ganz-gyár mérnökei (Bláthy, Déri és Zipernovszky) szabadalmaztatták a transzformátort, amely a
váltakozó feszültséget minimális veszteséggel kisebb vagy nagyobb feszültségre alakítja át. Ez tette lehetővé az
energia nagy távolságra való gazdaságos szállítását. Minél nagyobb a feszültség, akkor egy adott teljesítmény
átviteléhez annál kisebb áram szükséges. A vezeték vesztesége az árammal négyzetesen arányos (P v = I2 R), így ha
az áram csökken, akkor csökken a veszteség és a vezeték -keresztmetszet is. Viszont a nagy feszültsé g miatt az
oszlopok mérete megnő .

Az egyenáramot ma már csak kevés helyen használják, például a vasúti vontatásban vagy a nagyüzemi
elektrolízishez. A műszaki és gazdasági előnyei miatt az egyenáramú energiaátvitelt alkalmazzák a villamos
energia igen nagy távolságú, nagy mennyiségű szállítására is.

A villamos energia útja az erőműtől a fogyasztóig az 1. ábrán látható vázlatosan. Az erőművek generátorai 6 -
18 kV nag yságú feszültséget állítanak elő. Ez a feszültség még nem megfelelő a nagyobb távolságokhoz szükséges
energiaátvitelre, ezért a generátorok feszültségét még a helyszínen feltranszformálják a szállításhoz megfelelő
értékűre. Ez lehet 35, 120, 220, 330, 400 vagy 750 kV. A feszültséget a távolság és az átviteli teljesítmény
határozza meg.

Az erőművek transzformátorai táplálják az alaphálózatot. Az alaphálózat feszültsége 220, 330

(Oroszországban), 400 vagy 750 kV (régebben Magyarországon 120 kV volt). Az alaphálózat látja el a jelentősebb
csomópontokban lévő transzformátorállomásokat. Ezek az állomások látják el a fő elosztó - és elosztóhálózatokat.
A főelosztóhálózat feszültsége 120 vagy 220 kV, az elosztóhálózatoké pedig 10, 20 és 35 kV. A
főelosztóhálózathoz kapcsolódnak a nagy ipari üzemek is. Az elosztóhálózathoz csatlakoznak a kisebb ipari
fogyasztók és a fogyasztói transzformátorállomások, amelyek a kisfeszültségű elosztóhálózatot táplálják. A
kisfeszültségű elosztóhálózat látja el a kisfogyasztókat és  a kisebb üzemeket energiával, valamint erről a hálózatról
üzemel a közvilágítás is. A kisfeszültségű elosztóhálózat 0,4 kV -os (3 x 400/230 V).

A villamos energiát hálózatokon keresztül szállítjuk a termelőktől a fogyasztókig. A hálózatok lényegében

vezetékek, amelyek csomópontokat kötnek össze, vagy egy fogyasztót látnak el. A hálózatokat gyűjtősínek,
szabadvezetékek és kábelek alkotják. A hálózatokat csoportosíthatjuk rendeltetésük, feszültségük és alakzatuk
szerint. A villamos hálózatok frekvenciája általában 50 Hz, viszont Amerikában a 60 Hz terjedt el.
 A villamos hálózatokkal valósítják meg az erőművek együttműködését, a termelt energia országon belüli
elosztását, valamint az egyes országok villamosenergia -rendszerei közötti kapcsolatot, azaz együttműködést
(kooperációt). A villamos energia előállítására, átvitelére és elosztására szolgáló berendezések összességét
villamos műveknek nevezzük, ezek együttműködő rendszerét pedig villamosenergia -rendszernek.

A hálózatok szabványos feszültségei az  MSZ 1 szerint:

- törpefeszültségű hálózat: 50 V alatt

- kisfeszültségű hálózat: 0,4 kV (3 x 400/230 V)
- ipari üzemek belső elosztóhálózata: 1, 6, 10, 20 kV
- elosztóhálózat: 10, 20, 35 kV
- főelosztóhálózat: 120, 220, 330 kV
- országos alaphálózat: 330, 400, 750 kV
- nemzetközi kooperációs hálózat: 120, 220, 400, 750 kV

A hálózatokat különböző  csoportokba sorolhatjuk aszerint, h ogy milyen célból létesítették őket. A rendeltetés
szerinti csoportosítás áttekintő képe a 2. ábrán látható.
  Alaphálózaton azon hálózatok összességét értjük, amelyek az erőmű vekben termelt villamos energia
összegyűjtésére, az erőművek együttműködésére, valamint az összegyűjtött energiának a nagy fogyasztói
súlypontokba szállítására szolgálnak. Ezek a hálózatok alkotják az országos villamosenergia -rendszer gerincét.

 Nemzetközi kooperációs hálózaton azokat a hálózatokat értjük, amelyek a szomszédos országok alaphálózatait
kötik össze. A nemzetközi kooperáció villamosenergia -import illetve -export céljára szolgálnak.

 Főelosztóhálózaton azon hálózatokat értjük, amelyek feladata a villamos energia szállítása az alaphálózati
csomópontokból az elosztóhálózat táppontjaiba.

 Elosztóhálózatnak nevezzük azokat a középfeszültségű (10 -35 kV) hálózatokat, amelyek a főelosztóhálózatból

fő elosztóhálózatból
táplált transzformátorállomásokat kötik össze a fogyasztói transzformátorállomásokkal vagy a középfeszültségű
fogyasztókkal.

 Fogyasztói elosztóhálózatnak  nevezzük azokat a kisfeszültségű hálózatokat, amelyek a fogyasztók közvetlen

ellátására szolgálnak.

A hálózatok kialakítását, alakzatát megszabja a hálózat rendeltetése és a táplált fogyasztók energiaellátásának

üzembiztonsága. Néhány tipiku s alakzat:

Célvezeték (tápvezeték): az olyan vezeték, amely az elosztóhálózat táppontjaiból indul, és egyetlen fogyasztót
lát el úgy, hogy a vezetékhez más fogyasztói leágazások nem kapcsolódnak.

 Párhuzamos vezeték: nagy fontosságú csomópontokat vagy üzemeket köt össze két vagy több vezetéken
keresztül. Ilyen lehet például a kétrendszerű távvezeték vagy két párhuzamosan lefektetett kábel. Ezek egymás
tartalékául szolgálnak.

Sugaras hálózat: egy pontból táplált, többszörösen szétágazó nyitott vezetékrendszer, amelyben az energia a
fogyasztókhoz csak egy úton juthat el (3. ábra). Előnye, hogy a hálózat jól áttekinthető, a hibahely könnyen
meghatározható, védelme egyszerű. Hátránya, hogy üzemzavar esetén nagy terület maradhat energia nélkül,
valamint a legutolsó fogyasztónál nagy a feszültségesés.
 Gyűrűs hálózat: egyetlen táppontból kiinduló és oda visszatérő gerincvezetékből, valamint a hozzá kapcsolódó
leágazásokból áll (4. ábra). Előnye, hogy a fogyasztók két irányból kapnak villamos energiát, így meghibásodás
esetén a megfelelő szakasz kizárható, és a többi fogyasztó ellátható. Hátránya, hogy a táppont kiesése esetén az
összes fogyasztó energia nélkül marad, valamint a hálózat védelme bonyolultabb.

Több pontban táplált hálózat: lényegében olyan gyűrűs hálózat, amely két vagy több, egymástól független
táppontba csatlakozik (5. ábra). A gerincvezeték megszakítókkal több részre osztható, így üzemzavar vagy
karbantartás miatt az egyes szakaszok kizárhatók. Bármely táppont kiesése esetén is biztosítható a fogyasztók
energiaellátása. Hátránya, hogy az ilyen hálózat már bonyolult védelmet igényel, ezért célszerű, hogy normál
üzemállapotban a gerincvezetéket két sugaras hálózatra osztjuk, és csak üzemzavar esetén kapcsoljuk ö ssze.
Ezáltal a hálózat egyszerűen védhető .
  Körvezeték: olyan zárt vezetékhálózat, amely a táppontból kiindulva az összes fogyasztó érintése után visszatér
a táppontba (6. ábra). A körvezeték kialakítható két táppontból indítva is. Az egyes fogyasztói gyűjtősíneket
összekötő vezetékszakaszokról további leágazások nincsenek. A körvezetékre csatlakozó fogyasztó üzemszerű en
mindig két irányból kap táplálást, ami az energiaellátás minőségét és biztonságát növeli. Hátránya a nagyobb
 beruházási költség, valamint
valamint a táppontok kiesése az összes
összes fogyasztót érinti.

 Hurkolt hálózat: a vezetékek egymással összekapcsolt, bonyolult, zárt rendszert alkotnak (7.ábra). A vezetékek
több csomópontot és fogyasztói táppontot kötnek össze, ezért ez a hálózat a legüzembiztosabb . Mivel a
fogyasztókhoz egyidejűleg több úton juthat el az energia, ezért itt a legkisebb a feszültségesés. Hátránya, hogy
 bonyolult védelmet igényel és a létesítési költsége nagy. Ilyen kialakítású általában az elosztóhálózat, az
alaphálózat és a városi középfeszültségű kábelhálózat.

 Nagyfeszültségű, egyenáramú energiaátvitel.

energiaátvitel.  A nagy távolságú, nagyfeszültségű váltakozó áramú energiaátvitel
hátrányi, hogy a vezeték kapacitása miatt és a nagy térerősség általi kisugárzás  miatt nagy a leveze tési veszteség.
Az áram a vezető felületén fénysebességgel terjed, ezért pl. az 50 Hz -es váltakozófeszültség 750 km -re a tápponttól
már 1 periódussal marad le. Tehát az induktív feszültségösszetevőnek az üzemi feszültséghez, valamint a kapacitív
töltőáramnak a terhelőáramhoz viszonyított nagy értékei veszélyeztetik az átvitel stabilitását és gazdaságosságát.
 Egyenáram alkalmazása esetén ezek a veszteségek elmaradnak, és ráadásul a vezetékelrendezés és a
kapcsolóberendezések kialakításai is egyszerűbbek, mint háromfázisú átvitel esetén. Tehát a műszaki és gazdasági
szempontokat figyelembe véve a nagytávolságú, transzkontinentális energiaátvitel egyenáram segítségével
oldható meg.

A gyakorlatban már régóta alkalmazzák a nagyfeszültségű, egyenáramú átvitelt. A kezdeti megoldásokat az

egyenáram előállítására és visszaalakítására a mutátorok és a transverterek jelentették. Napjainkban erre a célra
egyenirányítókat és tirisztorokat használnak.

Az első közüzemi egyenáramú átvitel az 1950 -es években készült, és a Balti -tengeren fekvő Gotland szigetet
látja el energiával, amely a szárazföldtő l 100 km-re található. A sziget 30 kV -os háromfázisú hálózatát 100 kV -os,
egyenáramú tengeralatti kábellel kötötték össze a szárazföld 132 kV -os háromfázisú energiarendszerével. A
feszültség-átakakítást egyenirányítók segítségével oldották  meg. A 200 A- es nagyfeszültségű egyenirányítók a 8.
ábrán láthatók. Szintén egyenáramú energiaátviteleket valósítottak meg több helyen is a volt Szovjetunió területén,
ahol a legnagyobb egy 500 km hosszú, 400 kV -os egyenáramú vezeték. A kisebb szigetek energiaellátását is
gyakran tenger alatti, egyenáramú kábelekkel valósítják meg, akár kisebb távolságok (30 km) esetén is. Szintén
egyenáramú összeköttetéseket létesítenek a különböző nagyobb energiarendszerek között.

A villamosenergia-rendszerek kialakítása. A fogyasztók elektromos árammal való ellátása  gyakorlatilag az

egész világon az együttműködő  villamosenergia-rendszerek által valósul meg. Ezek  az általában nagy föl drajzi
kiterjedésű rendszerek adják meg a lehetőségét annak, hogy az energiaellátás biztonságos és magas színvonalú
legyen. A rendszeren belül a villamos hálózatok  biztosítják
 biztosítják az átvitelt, a szállítást és
é s az elosztást, eljuttatják a
megtermelt energiát a fogyasztókig.

A villamosenergia-rendszerek alkotóelemei: erőművek (atom -, hő-, és vízerőmű vek, illetve újabban egyre
nagyobb teret kapnak az altern atív energiákat hasznosító erőművek is, mint pl. szélerőmű, naperő mű, biogáz -
erőmű, stb.), hálózati összeköttetések (távvezetékek, kábelek és gyűjtősínek), valamint állomások
(transzformátorok, megszakítók, szakaszolók, vezérlő és védelmi berendezések).
védelmi  berendezések).

3.1. Működési modell

Az 1949- ben
 ben létrejött magyar villamosenergia-rendszer vállalatait az 1963-ban megalakult Magyar
Villamos Művek Tröszt (MVMT) egy gazdasági egységgé fogta össze. A tröszti vállalatokat 1992-tôl
önálló erőművi és hálózati részvénytársaságokká szervezték át,
szervezték át, de azokat kétszintű holding formában
továbbra is az MVM Rt. irányította. Az új Villamos Energia Törvény és a kapcsolódó jogszabályok
hatályba lépésével, a Magyar Energia Hivatal felállításával, a privatizációval és az önfinanszírozást
lehetővé tévő árak fokozatos bevezetésével a magyar villamosenergia-rendszerben új működési modell
 jött létre.

A törvény. Az 1994. évi XLVIII. törvény (VET) a villamos energia termelést, szállítást és elosztást
határozza meg a villamosenergia-rendszerben. A Magyar V illamos Művek Rt. kötelezettségei az ellátás,
a fejlesztés, az üzemirányítás, a legkisebb költségű árubeszerzés és a rendszerfejlesztés területére
egyar ánt
ánt kiterjednek. Az együttműködő közcélú erőműtársaságok
erőműt ársaságok kötelezettségei: szerződéses alapon a
villamos energia termelése, erőművi szintű tervezés, kereskedelem, tüzelőanyag- beszerzés,
 beszerzés, karbantartás
előkészítés, és -lebonyolítás, új fejlesztések előkészítése.

Az áramszolgáltatók. Villamosenergia-elosztási kötelezettség: a fő és elosztóhálózat operatív

üzemirányítása és üzemeltetése, valamint karbantartása, fejlesztése, főberendezés- javítás,
 javítás, közvilágítás
karbantartása, infrastruktúra-fejlesztés, villamosenergia-értékesítés, fogyasztói szolgálat.
Villamosenergia-szolgáltatási kötelezettség: igényfelmérés, forrástervezés, kapacitáslekötés,
villamosenergia-kereskedelem, operatív üzemirányítás, számlázás, fogyasztói kapcsolatok ápolása.

Erőművek

Az MVM adatai szerint a hazai villamosenergia-termelés a 2000-es évben 34887 GWh volt. A
különböző  energiaf orrások
orrások arányai, amelyből ezt az energiát előállították: atom 40,6 %, szén 26,5 %,
kőolaj és földgáz 30,9 %, egyéb 2,0 %. A szükséges energiamennyiséget túlnyomórészt el avult
hőerőművekben állítjuk elő, de meghatározó elem a Paksi Atomerőmű is. Az alternatív, megújuló
energiák hasznosítása nagyon minimális.

A villamosenergia-rendszerek irányításának felépítése

Az együttműködő energiarendszerek biztonságos, jó minőségű villamos energiát optimális körülmények

között szolgáltató üzemének fenntartása olyan méretű irányítási feladat, amely hierarchikus felépítésű
rendszerirányítással oldható meg. A 14-1. ábrán látható módon egy szabályozási zóna (ez gyakorlatilag
egy ország villamosenergia-energiarendszere) üzemirányítási hierarchiájának legfelső szintjén az
átviteli hálózati rendszerirányító (TSO: Transmission System Operator) áll. Magyarországon ezt a
tevékenységet a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) látja el. Az
Áramszolgáltatók (elosztóhálózati engedélyesek) tulajdonosai és üzemeltetői a 120 kV-os és
alacsonyabb feszültségszintű elosztóhálózatoknak, üzemirányítási feladataikat a Körzeti Diszpécser
Szolgálatok (KDSz-ek) látják el. Az elosztóhálózati engedélyesek jogosultak Üzemirányító
Központokat (ÜIK), illetve Kirendeltségeket működtetni.
Hálózati szerepkörök, feszültségszintek 
f eszültségszintek 
A hálózat gerince a nagyfeszültségű (NAF) hurkolt átviteli hálózat (régebben alaphálózat
megnevezéssel) amelynek feszültségszintjei: 750 kV, 400 kV, 220 kV és kis részben 120 kV (1 -3a.
ábra). Az átviteli hálózatra kapcsolódnak a nagyteljesítményű erőművek, a határkeresztező vezetékek.
A 400/120 és 220/120 feszültségszintek közötti transzformátorok 120 kV-os oldali gyűjtősínje az átviteli
hálózat és az elosztó hálózat közötti ún. átadási pont.
A 35, 20 és 10 kV-os középfeszültségű (KÖF) elosztó hálózat üzemszerűen sugaras kialakítású, a
táppont és a fogadó pont között egy átviteli út van (1-3b. ábra). A 120 kV-os elosztóhálózat (régebben
főelosztó hálózat megnevezéssel) sok esetben hurkolt kialakítású és üzemű, amelynek jelenleg (2011.)
még fontos üzembiztonsági szerepe van. A 120 kV-os hálózat átadási pontokra értett körzetesítése és
sugaras üzemmódja jelenleg (2011.) még nem általános.
A KÖF elosztó hálózat fogadó pontjai a középfeszültségű elosztó hálózati gyűjtősínek,
transzformátorállomások. Az azonos feszültségszinten sugarasan üzemelő vezetékeken az energiaellátás
folyamatosságának és így a fogyasztók ellátása biztonságának növelésére bontási helyeket
(összekapcsolási lehetőségeket) alakítanak ki, ezáltal a sugarasan ellátott körzetek nagysága
változtatható. A 35 kV-os elosztó hálózati feszültségszintet már nem fejlesztik. A vidéki
szabadvezetékes elosztóhálózat jellemző feszültségszintje 20 kV, a városi kábelhálózatok zöme 10 kV
névleges feszültségű. Külvárosokban 20 kV-os szabadvezetékes és kábelhálózatokat is alkalmaznak. A
6 kV-os szintet jellemzően nagy ipartelepek elosztóhálózatán alkalmazzák. A kisebb teljesítményű,
illetve ipartelepi erőművek részben középfeszültségre kapcsolódnak.
A kisfeszültségű (KIF) elosztóhálózat 0,4 kV-os, sugarasan üzemel, de lehetséges az ún. lazán hurkolt
megoldás, amelynél a sugaras vezetékeket biztosítón keresztül összekapcsolják, növelve a fogyasztók
ellátásának biztonságát. Túláramok megjelenése esetén a hurkoltságot adó biztosító kiolvad, ezzel a
kisfeszültségű hálózat sugarasodik. A kisfeszültségű elosztó hálózati transzformátorok a 20, 10 és 6 kV-
os feszültségszintre kapcsolódnak. A 0,4 kV-os feszültségszinten jelentős betáplálás általában nincs.

Villamos állomások 
 A villamos állomás azoknak a berendezéseknek az összessége, amelyek a villamos
vill amos energiát
transzformálják, egyenirányítják, elosztják és a villamos hálózat vezetékeit összekötik, kapcsolják és
védik. Rendeltetésük szerint
Rendeltetésük szerint megkülönböztetünk erőművi állomást, hálózati állomást és fogyasztói
állomást.

állomás: az erőmű területén vagy annak közvetlen közelében lévő állomás, amelynek
 Erőművi állomás:
feladata az erőmű generátorai által termelt feszültséget a szállításra alkalmas értékűre
transzformálni. Hálózati állomás: az energiaellátás súlypontjaiban elhelyezett állomások, amelyek az
egyes elosztóhálózatokat kapcsolják össze transzformátorokon vagy kapcsolókészülékeken
keresztül. Fogyasztói
 Fogyasztói állomás: feladata a fogyasztói elosztóhálózat energiaellátása a középfeszültségű
elosztóhálózatból.

Az állomások feladatuk szerint lehetnek kapcsoló- vagy transzformátorállomások. A

kapcsolóállomás a villamos hálózat vezetékeinek kapcsolására, átterhelésére, védelmére, csomópontok
kialakítására szolgál. Legfontosabb jellemző je, hogy nem táplál más feszültségszintű hálózatot, vagyis
nem tartalmaz hálózati transzformátort. A transzformátorállomás feladata a feszültségszint átalakítása
illetve más feszültségű hálózatok ellátása.

Az állomások építési módjuk szerint lehetnek szabadtériek vagy belsőtériek. A szabadtéri állomás
minden berendezése a szabadban van elhelyezve. Általában ilyen kialakításúak a nagyfeszültségű
állomások. Belsőtéri állomásnál a készülékeket az állomás
áll omás épületében helyezik el,
helyezik el, ezáltal védve
vannak az időjárás viszontagságaitól.

Az állomások fő részei: kapcsolótér, vezénylőterem, relétér, segédüzemi berendezések,

transzformátorkamra. A kisebb állomásokon nincs vezénylőterem és relétér, mert a kapcsolók,
 biztosítók és a mérőkészülékek
mérőkészülékek egy elosztószekrényben vagy a tokozott cellák ajtóin vannak elhelyezve.
Kisebb külvárosi vagy falusi körzetek ellátására általában oszlop-transzformátorállomásokat
használnak, tehát a transzformátor és az elosztószekrény is az oszlopra van felszerelve. Városi körzetek 
ellátására kábelcsatlakozású transzformátorházakat készítenek.

Hálózatra csatlakozás

A közcélú elosztóhálózatra csak olyan fogyasztókészülékeket szabad csatlakoztatni, amelyek más

fogyasztási helyek villamosenergia-vételezésének minőségét nem rontják, illetve más fogyasztási
helyek fogyasztókészülékeinek üzemszerű működését nem zavarják.

A közcélú elosztóhálózatra csak olyan méretlen fogyasztói hálózatot szabad csatlakoztatni, amelynek 
kivitele és elhelyezése egységesség és kezelhetőség szempontjából lehetővé teszi az áramszolgáltató
 – helyszínnel
 – helyszínnel nem ismerős – – kezelőinek
kezelőinek gyors és biztonságos
bi ztonságos munkavégzését.
Tervdokumentációt (vagy Csatlakozó műszaki dokumentációt) kell készíteni, s ezt az épület építésének
megkezdése előtt az áramszolgáltatónak jóváhagyásra be kell mutatni.  A tervnek tartalmaznia kell
többek között a fogyasztásmérő berendezések helyének kijelölését, az alkalmazandó szekrény típusát, a
szerelés módját. A fogyasztásmérőt csak a szolgáltató által javasolt, kiválasztott, elfogadott szekrények
valamelyikében lehet elhelyezni. Ezen szekrények adatai a fogyasztók, a tervezők, a kivitelezők részére
az ügyfélszolgálatokon hozzáférhetők.
Fogalmak:

- Hálózati leágazópont: a közcélú elosztóhálózat és a csatlakozóvezeték, illetve a közcélú

elosztóhálózat és a fogyasztói vezetékhálózat összekötési pontja.
- Csatlakozási pont: a villamosmű és a fogyasztói berendezések határa.

- Csatlakozó berendezés: az a vezetékrendszer, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló berendezéssel,

amely a távvezeték -,
-, alap- vagy elosztóhálózatot köti össze a fogyasztói vezetékhálózattal. A
mérőberendezés a csatlakozó berendezés tartozéka. A csatlakozó berendezés a közcélú hálózat része.

- Elosztóhálózat: a villamos energia végfelhasználóig tartó szállításának az utolsó előtti állomása,

amelyhez többnyire hozzá tartozónak tekintik a középfeszültségű hálózatokat,az elektromos
hálózatokat,elektromos transzformátorokat,kisfeszültségű elosztóvezetékeket,és egyes esetekben az
árammérőket is.
- Csatlakozó vezeték : a közcélú hálózat leágazási pontjától a fogyasztói vezetékhálózat pontjáig terjedő
vezeték.
- Fogyasztásmérő berendezés: a villamosenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására szolgáló egy
vagy több fogyasztásmérő, a kiegészítő készülékekkel együtt. (kiegészítő készülékek:  legnagyobb
terhelést mutató készülék, teljesítmény összegző készülék, meddőfogyasztás mérő)

- Fogyasztói vezetékhálózat: a fogyasztói berendezés ellátására szolgáló villamos vezeték, átalakító és

kapcsoló berendezés, amely a csatlakozó berendezés, illetve a csatlakozási pont után van. A fogyasztói
vezetékhálózat méretlen és mért fogyasztói hálózatra oszlik. A méretlen fogyasztói hálózat a csatlakozó
 berendezést, a csatlakozási pontot köti össze a fogyasztásmérő berendezéssel;
berendezéssel; a fogyasztásmérő
fogyasztásmérő hely és
a fogyasztásmérő berendezések a méretlen fogyasztói hálózat részei. Egy fogyasztói vezetékhálózaton
 belül több mért fogyasztói hálózat is lehet.
lehet.
A fogyasztói vezetékhálózat kezdőpontja:
- csatlakozó főelosztó bemenő kapcsai
- a fogyasztásmérő berendezés kimenő kapcsai
- a tetőtartón vagy a fali tartón lévő fázisvezető kötés

- Méretlen fogyasztói hálózat: a fogyasztói vezetékhálózatnak az a része, amelyre közvetlenül

csatlakozó berendezések, készülékek (pl. hangfrekvenciás vezérlőkészülék, jogtalan áramvételezés)
fogyasztását nem méri joghatással járó mérési célra felszerelt fogyasztásmérő. A fogyasztásmérő mindig
a méretlen hálózatban van, csak a fogyasztásmérő után kezdődik a mért hálózat.
- Betápláló fővezeték : a méretlen fogyasztói hálózat részét képező vezeték, amely a
csatlakozóvezetéket köti össze az első túláramvédelmi készülék elhelyezésére szolgáló berendezéssel
(házi csatlakozószekrény,házi főelosztó, fogyasztásmérő berendezés).
- Csatlakozó főelosztó: a méretlen fogyasztói hálózat részét képező központi elosztó berendezés,
amely:
 – a
 –  a csatlakozóvezeték vagy – felfűzött
– felfűzött táplálás esetén – a
–  a közcélú elosztóhálózat részét képező,
legfeljebb két vezeték fogadására, és
 – az
 – az első túláramvédelmi készülék elhelyezésére, és
 – a
 – a méretlen fogyasztói hálózat szükség szerinti elosztására szolgál.
- Felszálló fővezeték : a méretlen hálózat része, több fogyasztási hely táplálására szolgál, amely a
csatlakozó főelosztótól a leágazó fővezetékig tart.
- Leágazó fővezeték : a méretlen fogyasztói hálózatot képező, de csak egyetlen fogyasztási hely (lakás,
üzlet, stb.) táplálására szolgáló vezeték, amely általában a felszálló fővezetéktől (egyes esetekben a
csatlakozó főelosztótól) ágazik le és a fogyasztásmérőig terjed. Mérőváltókra csatlakozó
fogyasztásmérő esetén a mérőváltók és a fogyasztásmérő közötti vezetékek, valamint a
fogyasztásmérőhöz csatlakozó feszültségszálak is leágazó fővezetéknek minősülnek.

- Vezérlő vezeték : a felszálló fővezeték, illetve a leágazó fővezeték(ek) tartozékát képező működtető
vezeték, amely
 – a
 – a meghatározott időszakokban hálózatra kapcsolható (pl. hőfejlesztő) készülékek be- és kikapcsolását
végrehajtó – az
– az egyes fogyasztásmérő berendezések mellett felszerelt – mágneskapcsolóknak
– mágneskapcsolóknak a központi
időprogram-kapcsoló által történő vezérlésére vagy
 – a
 – a fogyasztásmérők árszabásváltásának vezérlésére szolgál.
- Fogyasztói főelosztó tábla: a mért fogyasztói hálózatban helyezkedik el,a
e l,a fogyasztásmérő utáni első
elosztásra és az áramkörök túláram védelmi készülék elhelyezésére szolgáló elosztó tábla.

Csatlakozó vezeték 
A csatlak ozóvezeték
ozóvezeték könnyen hozzáférhető és akadálytalanul megközelíthető legyen. Lehetőleg ne
haladjon keresztül sem elzárt helyen, sem idegen ingatlanon.
Egy csatlakozóvezeték csak egyetlen épület (szekció) fogyasztói vezetékhálózatát táplálhatja.

Csatlakozás szabadvezetékkel
A szabadvezetékes csatlakozóvezeték a területileg illetékes áramszolgáltató által rendszeresített típusú
szigetelt szabadvezeték legyen.
Ha a csatlakozóvezeték szigetelt szabadvezeték, akkor ennek szigetelt vezetőit megszakítás nélkül kell
a csatlakozási pontig (fogyasztásmérőhelyig, az első túláramvédelmi készülékig vagy a fogyasztói
kábelig) vezetni.

Csatlakozás kábellel

A csatlakozókábel és szerelvényei csak a területileg illetékes áramszolgáltató által rendszeresített

típusúak lehetnek.
A csatlakozókábel bevezetésére az épületen megfelelő nyílást kell hagyni, illetve a falazatot át kelltörni.
kelltörni.
A faláttörésbe az MSZ 13207-1 előírásainak megfelelő, de legalább 80 mm belső átmérőjű csövet kell
 beépíteni. A csatlakozókábel a hálózati leágazóponttól a fogyasztásmérőhelyig vagy az első
túláramvédelmi készülékig megszakítás és toldás nélküli legyen.

Méretlen fogyasztói vezetékhálózat

Méretlen fővezetéket épületen belül és az épület határoló falán műanyag védőcsőben vagy
szerelőaknában mindig a fal külső részében kell vezetni úgy, hogy a vezeték nyomvonala – a
– a vízszintes
és függőleges nyomvonalvezetés követelményének figyelembevételével
követelményének figyelembevételével – a– a lehető legrövidebb legyen.
Tetőtérben a méretlen fővezeték védőcsöve csak függőlegesen vezethető.

Megengedett kábel vagy köpenyes vezeték falon kívüli szerelése védőcső nélkül, ha nincs kitéve
mechanikai sérülésnek. A méretlen fővezeték épületek között kábel vagy szigetelt szabadvezeték
legyen. Megengedett földbe fektetett köpenyes vezeték alkalmazása is, ha nincs rajta kötés. A betápláló
és a felszálló fővezeték védőcsövének megengedett legkisebb átmérője 36 mm. A védőcső méreteit úgy
kell megválasztani, hogy a vezetékek cseréje építészeti munka nélkül biztosítható legyen. A védőcsövet
lakóházban, irodaházakban és más, ezekhez hasonló jellegű, több fogyasztási helyet tartalmazó
épületben a bérelt helyiségeken kívül kell vezetni. A méretlen fővezeték keresztmetszete – anyagától
–  anyagától
függetlenül - annak több fogyasztási helyet ellátó részein legalább 10 mm2, az egyetlen fogyasztási
helyet tápláló részein legalább 6 mm2 legyen.

Csatlakozó főelosztó

A csatlakozó főelosztót jól megközelíthető, hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

elhelyezni. Előtte legalább 1 m
mélységű szabad területet kell a kezelés céljára kialakítani.
Amennyiben a csatlakozó főelosztó külön helyiségben kerül elhelyezésre, a helyiségen belül víz-, gőz-
, központifűtés- és csatornacsövek leeresztő csapjait és bontható kötéseit nem szabad elhelyezni.
Épületgépészeti csövek ne kerüljenek a helyiségen belül a csatlakozó főelosztó berendezés fölé.
A csatlakozó főelosztó helyét a főbejáratnál tartós felirattal kell megjelölni.
 A csatlakozó főelosztóban a fázis- és a nullavezetők, valamint TN-rendszer esetén a védővezetők
csatlakozására szolgáló szerelvények kialakítása olyan legyen, hogy minden vezető egyenként – más
–  más
vezető megbolygatása nélkül –  beköthető
 beköthető legyen.
 Nullázásos (TN) érintésvédelem esetén megengedett a házi fémhálózat fémes csatlakoztatása (EPH)
kábelsaruval vagy sínnel a nullabontó fogyasztói vezetékhálózathoz kötött sarkára.
Ha van csatlakozó főelosztó, akkor a készülékeket és szerelvényeket a következők szerint kell
elhelyezni:
 Ennek nem zárópecsételhető részében kell elhelyezni:
 – az
 – az első túláramvédelmi készüléket (ha az nem a transzformátorállomásban van);
 – a
 – a villámáram-levezető leágazópontját;
 – a
 – a felszálló fővezetékek biztosítóit, illetve kapcsolóit;
 – a
 – a fővezetékek bekötésére szolgáló, rögzített felszerelésű kötőelemeket (sorozatkapcsokat);
 –  az egyenpotenciálrahozó (EPH) vezetéknek a nullavezetővel való összekötésére szolgáló (TN-
rendszer esetén bekötött, nem nullázott berendezésben csak bekötésre előkészített) szerelvényt;
 – a
 – a védővezetők csatlakozókapcsát.
 Ennek zárópecsételhető
zárópecsételhető részeiben
részeiben kell
kell elhelyezni:
elhelyezni:
 – a
 – a különböző fogyasztásmérő berendezéseket
fogyasztásmérő berendezéseket és ezek tartozékait;
 – a
 – a központi vezérlés (áramszolgáltatói tulajdonban lévő) idő program-kapcsolóját.

A tűzvédelmi főkapcsolók  –   azokon a helyeken, ahol ezek alkalmazását jogszabály előírja – 
elhelyezhetők a kapualjban vagy a csatlakozó főelosztóban. Villamos kapcsolás szempontjából
 beiktathatók a
eiktathatók a méretlen fővezeték bármely szakaszába.

Fogyasztásmérőhely
Ú j fogyasztásmérőhelyek fogyasztásmérőinek és ezek tartozékainak elhelyezésére a következők szerint
kell helyet biztosítani:
 – egyetlen
 – egyetlen fogyasztási helyet tartalmazó épület esetén ennek külső falán, a közterületről látható helyen
vagy a közterülettől elválasztó telekhatáron;
 –  több fogyasztási helyet tartalmazó épület (épületszekció) esetén vagy épületenként
(épületszekciónként) vagy szintenként (ezen belül szekciónként) összegyűjtve az épület mindenki által
hozzáférhető közlekedő tereiben. A pince fogyasztási helyeinek mérőit a f öldszinten
öldszinten vagy az alagsorban,
a padlás fogyasztási helyeiét a legfelső emeleten, kétszintes lakásokét azok bejárati szintjén kell
elhelyezni.
Csoportos elhelyezés esetén az egyes fogyasztásmérő berendezéseken tartósan és egyértelműen meg
kell jelölni, hogy azok mely fogyasztási
fogyasztási hely fogyasztását mérik.
A fogyasztásmérő mellett vagy alatt, 60 cm-nél közelebb fémhálózat (víz-, gáz- fűtőcsövek stb.), illetve
gázfogyasztásmérő ne legyen. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a fémcsövet járulékos szigeteléssel kell
ellátni, pl. a fémcsőre hosszában hasított műanyag védőcsövet kell erősíteni, vagy a fémcsövet villamos
szigetelőanyaggal átlapoltan körül kell tekercselni, vagy a fogyasztásmérő és a fémcső, illetve a
fogyasztásmérő és a gázmérő közé szigetelőlapot kell helyezni. A járulékos szigetelés 30-30 cm
hosszban nyúljon túl a fogyasztásmérőkön, az alátéttábla szélétől mérve.
A fogyasztásmérő  berendezés és tartozékai leolvasást vagy kezelést igénylő részeinek alsó széle
legalább 0,6 m-re, felső széle legfeljebb 1,8 m-re legyen a padlószinttől.
EPH

Az EPH-t ki kell alakítani minden olyan épületben, amelyben házi fémhálózat van
a) új épület esetén a házi fémhálózatok, illetve a villamos fogyasztói vezetékhálózat létesítésével
egyidőben,
b) meglevő épület esetén a házi fémhálózatok, illetve az épületben levő méretlen villamos
fogyasztói hálózat felújításával egyidőben.
Azokat a házi fémhálózatokat, amelyek az (épület szekció) legalsó szintjére (pl.: pince,
szerelőszint) is kiterjednek, ezen a szinten fémesen jól vezető módon össze kell kötni egymással,
valamint a földeléssel (pl.: vasbetonalap földeléssel), továbbá
a) nullázás esetén a nullavezetővel - az MSZ 447 előírásait is figyelembe véve - elsősorban a házi
főelosztó berendezésben, vagy a házi csatlakozó szekrényben, ezek hiányában a fogyasztásmérő
 berendezés, illetve a fogyasztói főelosztótábla
főelosztótábla közelében,
b) földeléses érintésvédelem esetén a közös érintésvédelmi vezetővel elsősorban a házi
főelosztóberendezésben vagy a házi csatlakozó szekrényben, ezek hiányában a fogyasztómérő
 berendezés, illetve a fogyasztói főelosztótábla
főelosztótábla közelében.
Azt a házi fémhálózatot, mely az épület - (2) bekezdésben említett - legalsó szintjére nem terjed
ki, az előfordulásának megfelelő legalsó szinten kell összekötni.
a) nullázás esetén a nullavezetővel, illetve a nullázó vezetővel,
b) földeléses érintésvédelem esetén az érintésvédelmi védővezetővel.

Ahol EPH-hálózatot kell kiépíteni, központi EPH-csomópontot is szükséges kialakítani. (Ez lehet a
központi földelőkapocs, illetve sín is.)
Az EPH hálózat vezetőinek keresztmetszetét a következők szerint kell megválasztani.
Az EPH-gerincvezető keresztmetszete ne legyen kisebb, mint a berendezésben alkalmazott legnagyobb
védővezető keresztmetszetének a fele. Rézvezető esetén legalább 6 mm2 legyen, és nem kell 25 mm2-
nél nagyobbra választani. Más anyagú
Az EPH-hálózat leágazó és kiegészítő vezetékének keresztmetszete ne legyen kisebb, mint:

 ha két testet köt össze, akkor ezek védővezetői közül a kisebbik keresztmetszete;
  ha egy testet és egy fémszerkezetet
fé mszerkezetet köt össze, akkor a védővezető keresztmetszetének a fele; de
mechanikailag védett elhelyezés esetén legalább 2,5 mm2, mechanikailag nem védett elhelyezés
esetén 4 mm2 legyen. E vezeték céljára fel szabad használni a villamosan vezetői összekötést adó, más
célú fémszerkezeteket is, ha eltávolításuk nem valószínű.

Kábelfektetés

A kábel nyomvonalát és elhelyezési módját (kábelárokban, kábelvédőcsőben, csatornában, alagútban,

közműalagútban, közműfolyosóban, egyéb vezetékcsatornában stb.) a kábel és az általa ellátott
létesítmények üzembiztonsági követelményei, a talajviszonyok és a terepadottságok, továbbá az egyéb
meglévő és tervezett létesítmények figyelembevételével úgy kell megválasztani, hogy a célnak
megfelelő, gazdaságos és üzembiztos megoldást adjon.

A kábel hajlítási sugara

A fektetés közben (a kábel lecsévélése, terelése, mozgatása stb. vagy a szállítódobról egy másik dobra
való áttekercselése során), valamint a végleges elhelyezéshez szükséges egyszeri hajlításra megengedett
legkisebb hajlítási sugarat- egyéb előírás (pl. gyártmányismertető) hiányában - az alábbi táblázat
tartalmazza.
A kábel legkisebb hajlítási sugara
 A kábel szigetelése  A kábel szerkezete A dob mag-  A legkisebb hajlítási sugár 
átmérője fektetéskor, egyszeri hajlítás-
hajlítás -
átcsévéléskor  kor, végleges
elhelyezésnél
Telített papír közös 25d 12,5d 10d
szigetelésű ólomköpenyű,
övszigetelésű
érköpenyes, 25d  15d 12,5d
erenként árnyékolt
Műanyag szigetésű egyerű 25d  15d 10d
többerű 15d 10d 7,5d 

A kábelnek a kábeldobról vagy a kábelkarikáról való lecsévélésekor a húzási sebességet lassan és

folyamatosan kell növelni. Géppel való húzásnál a húzási sebesség - egyéb előírás hiányában
- legfeljebb 20 m/perc lehet. A húzás iránya a dob tengelyére merőleges legyen.
A lecsévélés és a továbbítás során ügyelni kell arra, hogy a kábel hossztengelye körül ne csavarodjék.
A kábel elcsavarodásának megakadályozására csavarodásgátló csatlakozót (pl. forgó összekötőt) kell
alkalmazni.
A lecsévélés és a továbbítás során biztosítani kell a kábel burkolatának sértetlenségét. Ennek érdekében
nem szabad a kábelt földön vagy tartószerkezeten húzni, görgőkön kell haladnia. A görgők, illetve az
alátámasztások távolságát a kábel merevsége és tömege figyelembevételével kell meghatározni. Kézi
hordozás esetén megfelelő hordozóeszközökkel kell alátámasztani. A görgők távolsága általában 2-5 m
legyen.
A kábel védőcsőbe, tömbcsatornába, zártszelvényű kábelcsatornába való behúzása esetén a burkolat
védelmére a megfelelő terelőgörgőkön kívül védőtölcsért kell alkalmazni.
Talajba fektetett kábelnél a talaj visszatöltése előtt a kábel burkolatát szemrevételezéssel ellenőrizni
kell; sérülés esetén a burkolaton lévő hibát ki kell javítani.
A kábel függőleges elhelyezését - ha a szi ntkülönbségnek megfelelő hosszúságú kábel tömege
meghaladja a kábelre megengedett húzó igénybevételt - tartókötél és csörlő segítségével kell
végrehajtani. A kábelt megfelelő távolságokban a tartókötélhez kell rögzíteni.

A kábelek jelölése
A kábelre a kábelvonal azonosítása céljából kábeljelzőt kell rögzíteni.
A kábeljelző a környezet (talaj, szabadtér, belsőtér) hatásainak tartósan ellenálló anyagból készüljön.
A kábeljelzőn a következő adatokat kell feltüntetni:
- a kábelvonal azonosítási jelét (betűk, számok vagy azok kombinációja);
- a kábelvonal (hálózat) névleges feszültségét.

A kábeljelzőket oly módon és olyan sűrűn kell elhelyezni, hogy a kábelvonal a nyomvonal bármely
részén azonosítható legyen.

Talajban fekvő kábelekre kábeljelzőt kell rögzíteni:

- általában legalább 10 m-enként;
- ötnél több párhuzamosan fekvő kábel esetén legalább 5 m-enként;
- épületekbe való bevezetésnél a fal síkjától 0,5 m távolságon belül;
- keresztezések előtt és után 0,5 m távolságon belül;
- összekötő, illetve elágazó mindkét (három) végén 0,2 m távolságon belül;
- kábelvédőcső mindkét végén 0,5 m távolságon belül;
- kábelvégelzárók alatt jól látható helyen.

Kábelcsatornában, kábelhelyiségben stb. fektetett kábelekre kábeljelzőt kell elhelyezni:

- a kábel szemmel követhető távolságán belül, de legalább 30 méterenként;
- keresztezések, kábelszerelvények előtt és után 0,5 m távolságon
t ávolságon belül;
- födém-, faláttörések, tűzgátló falak mindkét oldalán 2 m távolságon belül.
Kábelfektetés talajba

Fektetési mélység
Szabályozott terepen a kábelárokba fektetett kábel fektetési mélysége legalább 0,7 m legyen.
Szabályozatlan terepen a kábelárokba fektetett kábel fektetési mélysége legalább 1,0 m legyen.

A kábelárok kialakítása
A kábelárok kiásása során ügyelni kell a föld feletti és a földalatti építmények, nyomvonalas
létesítmények (vezetékek) biztonságára.
Szennyezett, agresszív kémhatású vagy nagy fajlagos hőellenállású* talaj esetén a kiásott földet el kell
távolítani és semleges kémhatású, illetve kisebb fajlagos hőellenállású talajjal kell kicserél ni.
A kiásott kábelárok alján darabos és éles tárgyak (kő-, beton-, téglatörmelék, üveg- és porcelán
cserepek), amelyek a kábel sérülését okozhatják, ne maradjanak.
A kábeleket a kábelárok aljára legalább 5 cm vastagságú, semleges kémhatású ágyazórétegre kell
fektetni és a kábelt legalább 5 cm vastag ágyazóréteggel kell lefedni. Az ágyazóréteg a kábelek közötti
hézagokat töltse ki (a kábelt üregmentesen vegye körül).

Kábelek, kábelrendszerek elrendezése a kábelárokban,

kábelárokban, elválasztás
A kábeleket a kábelárokban lehetőleg azonos fektetési mélységben kell fektetni. A szélső kábeles a
kábelárok fala közötti távolság legalább 0,1 m legyen.
Ha a helyi körülmények nem teszik lehetővé a kábelek azonos fektetési mélységben való elhelyezését,
az egymás fölötti rétegek között legalább 0,2 m vastag ágyazóréteget kell jól tömörítve el helyezni.
Az egy síkban fektetett kábeleket egymástól legalább 0,07 m távolságra kell fektetni.

A kábelek elrendezése, levágása és szerelése

A kábelszerelvények szereléséig a kábelvégeket úgy kell lezárni, hogy a kábelbe víz, nedvesség,
szennyeződés ne hatolhasson be.
A kábelszerelvények helyénél a szereléshez, a végleges elhelyezéshez és a tartalékképzéshez megfelelő
kábeltöbbletet kell biztosítani.
A folyamatosan alátámasztott kábeleket (pl. kábelárokban) kismértékben hullámosán kell fektetni.
A kábeleket fektetés után rendezni kell. A kábelek egymástól, a kábelárok falától, a tartószerkezettől
stb.-től való távolságát, valamint az egyerű kábelek fáziskiosztását a 4.3. és az 5.1. szaka szok
tartalmazzák.
A kábelt úgy kell elhelyezni, hogy sehol se feküdjön fel éleken. Ahol az éleken
él eken való felfekvés lehetősége
fennáll (pl. faláttörésnél, védőcső végeinél, nyílásoknál), időálló anyagból (pl. üveggya potból, gumiból,
műanyagból) alátétet, párnát kell kiképezni.
A kábelszerelvények szerelését csak megfelelő kábelszerelői vizsgával rendelkező személy végezheti,
amely tényt a kivitelezőnek igazolnia kell.
Szabadtéren történő szereléskor szélben, esőben, bármilyen hulló szennyeződés esetén, valamint 0,6/1
kV-nál nagyobb névleges feszültségű kábeleknél minden esetben szerelősátrat kell alkalmazni.

Kábelek elhelyezése szabadtéren

Szabadtéren a kábeleket meglevő vagy erre a célra létesített tartószerkezeten vagy megfelelő
szilárdságú, korrózió ellen védett acélsodronyra függesztve kell elhelyezni.
A kábeleket a várható mechanikai behatások ellen

- közterületen a talajszinttől számított legalább 2,5 m magasságig;

- nem közterületeken (pl. ipartelepeken) legalább 1,8 m közlekedési útvonalak mentén legalább 2,5 m
magasságig;
- a lehulló szilárd tárgyak ellen (rakodóterek, szállítószalagok, kemencék, kohók anyagtápvonalai
mentén, daruk közelében stb.) védeni kell.
A kábeleket védeni kell a várható hőhatások ellen (pl. kemencék, kohók, meleghengersorok, izzó salak -
szállító vonalak környezetében elhelyezett kábelek).
A kábeleket védeni kell a várható káros vegyi behatásoktól (maró gázok, por, gőzök, vegyi anyagok).
Ha a kábel burkolatának anyaga olyan, amely a tartós
tart ós napsugárzás roncsoló hatásának elviselésére nem
alkalmas, akkor a kábelt e káros hatás csökkentése érdekében (pl. a kábel északi oldalon való
elhelyezésével, ernyőzéssel) védeni kell.
Szabadtéren elhelyezett kábelek szabadvezetékhez vagy szabadtéri berendezéshez való csatlakoztatása
olyan módon történjék, amely a nedvesség kábelszerkezetbe való behatolását megakadályozza.

Kábelek dokumentációja
A kábelvonalról a mindenkori tényleges állapotot tükröző
 Fektetési rajzot és
 Kábelleltárt

kell készíteni. A fektetési rajz tartalmazza a kábel nyomvonalának, szerelvényeinek és a védő

műtárgyaknak a pontos helyzetét a maradandó föld feletti létesítményekhez, azok hiányában pedig
sokszögelési pontokhoz mértezve. A kebelleltár a következő adatokat tartalmazza:
 Kábelvonal azonossági jelölését
 Kábel szabvány szerinti megnevezését
 Kábelvonal szerelvényeinek típusát és darabszámát
 Kábelfektetést és a szerelést végző kivitelező nevét
 Fektetés és szerelés időpontját

A kábelvonalak vizsgálata
Általános előírások
A kábel szerelésének megkezdése előtt kábelszakaszonként
- szemrevételezéssel ellenőrizni kell a burkolat épségét;
- meg kell mérni az erek szigetelési ellenállását;
- el kell végezni a burkolat feszültségpróbáját.

A kábel szerelési munkáinak befejezése után, a teljes kábelvonalon az üzembe helyezést megelőzően
el kell végezni a következő vizsgálatokat.
A folytonosság ellenőrzése és az azonosítás
A kábelvonal minden egyes vezetőjének és árnyékolásának folytonosságát ellenőrizni kell, ezt követően
az erek azonosítását el kell végezni, majd az ereket azonosító jelöléssel kell ellátni.

A szigetelési ellenállás ellenőrzése

A kábelvonal minden egyes erének szigetelési ellenállását meg kell mérni:
- erenként árnyékolt (radiális igénybevételű) kábel esetén a vezető és az árnyékolás között,
- egyéb (nem radiális igénybevételű) kábel esetén a vizsgált ér vezetője és a köpenyszerkezet fém
szerkezeti elemeivel összekötött többi vezető között;
- árnyékolás nélküli kábeleknél a vizsgált ér vezetője és többi ér egymással összekötött vezetője között.

A szigetelés feszültségpróbája
f eszültségpróbája
A 3,6/6 kV és annál nagyobb névleges feszültségű kábelvonal villamos szilárdságát feszültség- próbával
 próbával
kell ellenőrizni. A feszültségpróba alatt folyamatosan mérni kell a kábelvonal áramfelvételét is.
A feszültségpróba egyenfeszültséggel vagy váltakozó feszültséggel végezhető el.
A próbafeszültség értéke
- egyenfeszültség esetén: 4,2 U0
- váltakozó feszültség esetén: 2,0 U0

A burkolat feszültségpróbája
Közvetlenül a talajba fektetett műanyag burkolatú 6/10 kV és ennél nagyobb névleges feszültségű
kábellel létesített kábelvonal burkolatának épségét 2 kV nagyságú egyenfeszültséggel, 5 percig végzett
feszültségpróbával kell ellenőrizni.
A próbafeszültséget a burkolat alatti fémszerkezet (árnyékolás, koncentrikus vezető, fémköpeny,
 páncélzat) és a föld közé kell kapcsolni.
kapcsolni. A feszültségpróba alatt nem szabad átütésnek
átütésnek bekövetkeznie.
2. Fogyasztásmérőhely kialakítása
Mutassa be családi ház és többlakásos épület esetén a fogyasztás -mérőhely
kialakításának lehetőségeit! Ismertesse az elhelyezés szempontjait, a használatos
védőcsövek,
védőcsövek, vezetékek jellemzőit!
Mutassa be a felhasználói főelosztó (fogyasztói elosztó) eszközeit, azok feladatát!
Mutassa be az érintésvédelem kialakításának
kialakításának módját, eszközeit!
eszközeit!

A tételhez használható segédeszköz:

segédeszköz:
- TN-C, TN-C-S, TN- S hálózatkép vázlata

Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- Családi ház fogyasztásmérőhelyének elhelyezése kábeles, illetve szigetelt szabadvezetékes
csatlakozás esetén.
- Csatlakozási pont kialakítása kábeles csatlakozás esetén.
- Tetőtartó, falitartó elhelyezése szigetelt szabadvezetékes csatlakozás
csatlakozás esetén.
- Tipizált mérőhelyek, mérőtokozatok és mérőszekrények. Csatlakozó főelosztó többlakásos
épületekben.
épületekben. Összekötő berendezés (méretlen fővezeték -hálózat).
- Csoportos mérőhelyek.
- Összekötő berendezéshez
berendezéshez felhasználható védőcsövek típusa, mérete.
- Összekötő berendezés elágazódobozai, leágazókapcsok, zárópecsételhetőség.
- Csatlakozóvezetékhez
Csatlakozóvezetékhez felhasználható védőcsövek típusa,
tí pusa, mérete.
- Összekötő berendezésben, csatlakozóvezetékként felhasználható vezetékek,   anyaguk,
érszerkezetük,
érszerkezetük, keresztmetszetük, színezésük 
- Felhasználói
Felhasználói mért főelosztó (fogyasztói elosztó) feladata.
- Falon kívüli és süllyesztett kivitel.
- Beépíthető eszközök: áram -védőkapcsoló,
védőkapcsoló, kismegszakító, lépcsőház -világítási időkapcsoló,
impulzuskapcsoló,
impulzuskapcsoló, csengőtranszformátor,
csengőtranszformátor, jelzőcsengő, stb.
- Felhasználói főelosztó méretének meghatározása
- TN-C, TN-C-S, TN- S hálózatkép.
- Családi ház, egyedi felhasználó mérőhelye esetében földelés kialakítása, földelővezető
elvezetése a mérőhelyhez.
- EPH kialakítása.
- Többlakásos
Többlakásos épületek esetében EPH-csomópont kialakítása.
- TN-C-S hálózatkép esetén az N és PE vezetők távolabbi pontokon való összekötésének
összekötésének tilalm
ti lalm a
Családiház fogyasztásmérő
fogyasztásmérő
Hálózati leágazópont: a közcélú elosztóhálózat és a csatlakozóvezeték, illetve a közcélú elosztóhálózat
és a fogyasztói vezetékhálózat összekötési pontja.
A hálózati leágazópont helye „T” leágazású csatlakozóvezeték esetén:
 –  a csatlakozóvezetéknek a szabadvezetékes elosztóvezeték leágazó oszlopán lévő végfeszítői vagy
kábelvégkapcsai,
 – a
 – a csatlakozóvezetéknek a kábeles elosztóhálózat „T” karmantyújában levő vezetőkötései.
Azoknál az elosztóvezetékeknél, amelyek a kiépítéskor csak egyetlen csatlakozási pontot látnak el, de
távlatilag több csatlakozási pont ellátására készülnek, a hálózati leágazópont helye szabadvezeték esetén
esetén
az utolsó közterületen elhelyezett oszlop, kábel esetén az utolsó közterületen elhelyezett kötés.
Amennyiben az elosztóvezeték „felfűzéssel” van bekötve a fogyasztói vezetékhálózatra, a hálózati
leágazópontok az elosztóvezetékek itt felszerelt kábelvégeinek sínre való kötései.
Ez esetben nincsen csatlakozóvezeték, és a hálózati leágazópont a csatlakozási ponttal azonos.
a zonos.

Csatlakozóberendezés az a vezetékrendszer, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéssel,

amely a távvezeték -,
-, alap- vagy elosztóhálózatot köti össze a fogyasztói vezetékhálózattal. A
mérőberendezés a csatlakozóberendezés tartozéka. A csatlakozóberendezés a közcélú hálózat része.

Csatlakozó vezeték 
A csatlakozóvezeték könnyen hozzáférhető és akadálytalanul megközelíthető legyen. Lehetőleg ne
haladjon keresztül sem elzárt helyen, sem idegen ingatlanon.
A csatlakozóvezeték és a fővezetékek vezetőit feszültségesésre, melegedésre és érintésvédelmi
szempontból kell méretezni. A csatlakozóvezeték és a fővezetékek együttes feszültségesése az eredő
méretezési teljesítménnyel való terhelés mellett a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének
legfeljebb 2 %-a legyen. Az áramszolgáltatóval történő ettől eltérő megállapodás hiányában ebből
legfeljebb 1 % legyen a csatla kozóvezeték és
kozóvezeték  és legfeljebb 1 % legyen valamennyi fővezeték együttes
feszültségesése.
A csatlakozóvezeték csak abban az esetben létesíthető szabadvezetékkel, ha a közcélú elosztóhálózat
szabadvezeték és nincs tervbe véve annak kábeles hálózattá való átépítése.
A csatlakozóvezeték sínnel létesíthető, ha az épületet ellátó transzformátorállomás az épületen belül
van.
A csatlakozóvezeték bármely esetben létesíthető kábellel.
A csatlakozóvezeték energiaátvitelre szolgáló vezetőnek keresztmetszete rézvezető esetén legalább 10
mm2, alumíniumvezető esetén legalább 16 mm2 legyen, de nem haladhatja meg annak a közcélú
elosztóhálózatnak keresztmetszetét, amelyre közvetlenül csatlakozik.
A csatlakozóvezeték nullavezetőjének keresztmetszete
 – szigetelt
 – szigetelt nullavezető és ká bel esetén a fázisvezető keresztmetszetével azonos,
 –  csupasz
 csupasz tartósodrony esetén a fázisvezetők keresztmetszetével legalább azonos, de legalább 25 mm2
legyen.

Csatlakozás szabadvezetékkel
A szabadvezetékes csatlakozóvezeték a területileg illetékes áramszolgáltató által rendszeresített típusú
szigetelt szabadvezeték legyen. Ha a csatlakozóvezeték szigetelt szabadvezeték, akkor ennek szigetelt
vezetőit megszakítás nélkül kell a csatlakozási pontig (fogyasztásmérőhelyig, az első túláramvédelmi
készülékig vagy a fogyasztói kábelig) vezetni.
Amennyiben a szabadvezetékes csatlakozóvezeték épületre
csatlakozóvezeték épületre való ráfeszítése tetőtartót, falitartót igényel,
ezt az épület megfelelő szerkezeti részén legalább két helyen rögzíteni kell. A rögzítések közötti távolság
 –  a
 a tartó hossztengelye mentén mérve – legalább
– legalább 600 mm legyen. Tetőtartó elhelyezhető az épület hátsó
tetősíkját kivéve az épület bármely oldalán, illetve bármely tetősíkjában.
Az épületen létesülő felerősítő szerkezetek csak olyan tetőszerk ezetben,
ezetben, épületfalon helyezhetők el,
amelyek az erőhatásokat károsodás nélkül, tartósan elviselik.
A falihorog és a falitartó tégla-, beton- vagy kőfalba bevéshető, a tetőzet fagerendájába csavarozható.
A szigetelt csatlakozóvezeték felfüggesztési pontját úgy kell megválasztani, hogy bármely pontjának  a  a
földtől mért legkisebb távolsága ne legyen kisebb, mint az MSZ 151-8- ban
 ban a terület jellege szerint előírt
távolság.
 Az MSZ 151-8 szerint a szigetelt csatlakozó szabadvezeték földtől mért legkisebb távolsága a terület
 jellege szerint:
szerint:
 Külterületen, ahol a vezeték alatt 
a) csak gyalogjárók közlekednek 4m
b) járművek is közlekedhetnek 5m
 Belterületen 5,5 m
A csatlakozó vezetéket a fogyasztó megrendelése alapján a fogyasztó által kiépített tetőtartóig,
falitartóig, falihorogig vagy segédoszlopig az áramszolgáltató vagy az általa megbízott szakkivitelező
végezheti el.
A csatlakozó vezeték mechanikai védelme érdekében minimum 36 mm –es vastagfalú védőcsövet kell
alkalmazni. A védőcsőben max 1 db 900 –os könyök építhető be. A védőcsövet kell kialakítani, hogy a
tetőtartón lévő bevezető sapkától a fogyasztásmérőig egybefüggően legyen vezetve. 25mm2 és ennél
nagyob b keresztmetszetű vezeték esetén a törésnél zárópecséttel ellátható 150x150 mm méretű dobozt
kell elhelyezni.
A mennyiben az épület távolabb van egy fázis esetén 40 m, háromfázis esetén 30 m-nél, vagy az MSZ
151-8 szerinti belógási távolság nem tartható, akkor a csatlakozó vezetéket segédoszlop
közbeiktatásával kell léteíteni. Nyeles telken lévő épület ellátására segédoszlopot kell közbeiktatni.

Csatlakozás kábellel
A csatlakozókábel és szerelvényei csak a területileg illetékes áramszolgáltató által rendszeresített
típusúak lehetnek. A csatlakozókábel bevezetésére az épületen megfelelő nyílást kell hagyni, illetve a
falazatot át kell törni. A faláttörésbe az MSZ 13207-1 előírásainak megfelelő, de legalább 80 mm belső
átmérőjű csövet kell beépíteni.
A csatlakozókábel az épületen belül lehetőleg
l ehetőleg közlekedőterekben legyen elhelyezve. Másutt csak  akkor
helyezhető el, ha a mindenkori hozzáférés biztosított. Az épületen belül a kábel megfelelő elhelyezéséről
és cserélhetőségéről gondoskodni kell. A csatlakozókábel a hálózati leágazóponttól a fogyasztásmérő
helyig vagy az első túláramvédelmi
túl áramvédelmi készülékig megszakítás és toldás nélküli legyen.
Az áramszolgáltatóval történő, ettől eltérő megállapodás hiányában a csatlakozási pontot a következők
szerint kell megválasztani:
 – ha
 –  ha a több fogyasztási helyet tartalmazó épületnek közterületre nyíló kapuja van, akkor ennek (több
kapu esetén a főkapunak) k apualjában,
apualjában, könnyen hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel;
 – ha
 –  ha az épületnek, építménynek közterülettel érintkező vagy a közterülettől el nem választott fala van,
akkor ennek külső oldalán, a közterület felől könnyen hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel;
 – ha
 –  ha az ingatlant a közterülettől kerítés választja el, úgy ennek vonalában, a kerítés közterület felőli
oldaláról könnyen megközelíthető és kezelhető elhelyezéssel.
Egy fogyasztó részére történő kábeles csatlakozás esetén a csatlakozási pont lehet a telekhatáron, vagy
ha az épület nincs messzebb a telekhatártól 10 m-nél, akkor az épület falán.
Amennyiben a csatlakozási  pont a kerítésben van kialakítva, a mért fővezetéket a fogyasztó saját
hatáskörben létesíti és üzemelteti.
Alkalmazott vezetékek típusai:
3 x 95 + 35/95 mm2
3 x 95 /95 mm2
3 x 50 + 35/50 mm2
3 x /50 mm2

A kötegekben lévő áramvezetők legnagyobb terhelőáramai:

35 mm2 120 A
50 mm2 130 A
95 mm2 200 A
 Fogyasztásmérő berendezés:
„Fogyasztásmérő  berendezés a villamosenergia-fogyasztás mérésére és elszámolására szolgáló  egy
vagy több fogyasztásmérő, a kiegészítő készülékekkel együtt.”
Kiegészítő készüléknek kell tekinti:
 – a
 – a legnagyobb terhelést mutató készüléket,
 – a
 – a teljesítményösszegező készüléket,
 – a
 – a meddőfogyasztás-mérőt,
 – a
 –  a többtarifás fogyasztásmérő átkapcsolását végző, illetve azt vezérlő szerkezetet, ide nem értve az
időprogram-kapcsolót,
 – a
 – a névleges csatlakozási teljesítményt meghatározó kismegszakítót vagy késes olvadóbiztosító- betétet,
 betétet,
 –  az
 az elszámolási méréshez szükséges mérőváltókat.

A fogyasztásmérők elhelyezéséhez szükséges helyet vagy az áramszolgáltatói tájékoztatás alapján, vagy

az áramszolgáltatóval történő előzetes megegyezés szerint kell biztosítani.
Új mérőhely létesítése, áthelyezése, felújítása, vagy átalakítása esetén az új fogyasztásmérő helyet a
mindenkori érvényben lévő hatályos jogszabályoknak, szabványoknak és engedélyesi előírásoknak 
megfelelően kell kialakítani. A mérőberendezést legalább IP44-es védettségű, rendszerengedéllyel
rendelkező tipizált fogyasztásmérő szekrényben kell elhelyezni. A fogyasztásmérés kialakítását tervben
kell bemutatni. Az egyedi terv kiváltható tipizált megoldással, úgy, hogy a csatlakozó vezeték végpontja
végpontja
az az adott áramszolgáltatónál rendszerengedéllyel rendelkező, tipizált mérőszekrény elrendezésen belül
elrendezésen belül
van, a fogyasztásmérő hely kivitelezését regisztrált villanyszerelő, kivitelezői nyilatkozattal tanúsítottan
végzi el, és kisfeszültségű földkábeles csatlakozású fogyasztásmérő hely esetén, azt közterületi
telekhatáron, vagy attól mért egy méteres távolságon belül helyezi el.
A fogyasztásmérő helyét függőleges falon vagy szerkezeten kell kialakítani, és úgy kell megválasztani,
hogy az bármikor hozzáférhető, adattáblája és állása bármikor leolvasható legyen.
A fogyasztásmérő berendezést úgy kell elhelyezni, hogy azt ne érhessék káros mechanikai és légköri
 behatások (rázkódás, nedvesség, por, egyéb szennyezés, a helyiség rendeltetésszerű használatánál
várható sérülés). Tokozat alkalmazása esetén, az legyen ellenálló a környezeti behatásoknak.
Kialakításánál gondoskodni kell zárópecsételhetőségéről.

A fogyasztásmérőhely kiválasztásának elsődleges szempontjai:

Méretlen vezeték a legrövidebb úton vezetve,

A méretlen fővezeték feleljen meg a max. 1% feszültségesés követelményének ,
Feleljen meg a fogyasztásmérés igényeinek,
Könnyen hozzáférhető és leolvasható fogyasztásmérő,
Bérleményen, lakótéren kívüli elhelyezés, az épület első vagy oldalsó külső falsíkján,
Családi ház esetén javasolt a telekhatáron történő elhelyezés
Az időjárás és mechanikai sérülés ellen védve legyen.

Mérőszekrény műszaki követelményei:

A mérőhelyeket műanyag tokozott szekrényben kell kialakítani, mely megfelelő mechanikai,

törőszilárdsággal, hőállósággal, UV. védelemmel rendelkezzen.
A szekrény védettsége: az MSZ IEC 529. sz. szabvány szerint IP 44 vagy IP 54
Legyen ellátva MEEI bizonylattal és CE jelzéssel.
A fogyasztásmérő szekrény megfelelő védelmet nyújtson a szabálytalan vételezések
megakadályozására, ezért a szekrény fedelének átlósan zárópecsételhetőnek kell lennie.
A fogyasztó csak a kismegszakító karját tudja érinteni, kezelni. A mérőberendezés további
részeinek érintése csak a szekrény zárópecséteinek feltörése után legyen lehetséges.
A fogyasztásmérő szekrény külső megjelenésében és elhelyezési megoldásában esztétikus és
zárható legyen.
A fogyasztásmérővel együtt, a szekrény légterében csak áramszolgáltatói tulajdonú
 berendezések lehetnek.
 A fogyasztói főelosztó berendezés a lezárt szekrény légterétől elválasztottan telepítendő.
A mérőszekrény védettsége legalább IP 44 legyen.
A mérőszekrényt függőlegesen kell elhelyezni, alsó széle 0,6 m-re, felső széle 1,8 m-re lehet a
 padlószinttől.
A szekrényt csak a gyártó által gyártott szerelvényekkel és szerelési technológiával fogadjuk el!
Kiegészítő követelmény, hogy több lakásos épület esetén minden fogyasztó részére, egyedileg
zárópecsételhető szekrény legyen felszerelve.

Érintésvédelem
Ha az érintésvédelem nullázás (TN-rendszer), akkor a védővezetőnek a PEN-vezetőről való
leágaztatását  vagy az el ső túláramvédelmi készülék mellett elhelyezett nullabontó előtt, vagy a
fogyasztói főelosztón kell megvalósítani. A védővezetőt a fázisvezetőkkel együtt (pl. közös védőcsőben,
közös többerű vezetékben) kell vezetni.

A fogyasztói főelosztótábla és az arról táplált vezetékek 

A fogyasztói főelosztótábla elhelyezése, kialakítása
Ha a fogyasztói főelosztótábla a lakáson, illetve bérleményen belül van, akkor a bejárat közelében kell
elhelyezni.
A fogyasztói főelosztótábla kialakítása
Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérőt tartalmaz (mert a
fogyaszt ókészülékek elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztókészülékek hálózatát
egymástól elkülönítetten kell létesíteni.

Ha a fogyasztásmérő vagy az időprogram-kapcsoló csak egyetlen fogyasztókészüléket táplál, akkor a

fogyasztói főelosztótábla helyett megengedett leválasztókapcsoló elhelyezésére szolgáló tábla
felszerelése.

Megjegyzések:
1. Ebben az esetben az
a z áramszolgáltató kezelésében lévő kismegszakító elegendő a túláramvédelemre.
2. Ebben az esetben nincs mért fővezeték. Ezért az e tábla előtti vezeték 6 mm2-nél kisebb
keresztmetszetű is lehet.

A fogyasztói főelosztótábláról táplált vezetékek 

A fogyasztói főelosztótábla utáni vezetékhálózat vezetékeit nem szabad más fogyasztási hely (más
lakás) helyiségein keresztül vezetni. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a más fogyasztási hely helyiségeiben
vezetett szakaszt csak falba süllyesztett védőcső ben szabad vezetni, és e védőcsőszakaszon nem szabad
az idegen fogyasztási helyről nyitható dobozt alkalmazni.

A fogyasztói főelosztótábla méretezése

Az elosztótábla lehet falon kivűli vagy falba süllyesztett. Az elosztó táblában megtalálható a 35 mm-es
kala psín, amire a moduláris sorolható készülékeket pattintjuk, valamint PE és N sín.
sí n. Az elosztótábla
el osztótábla
anyaga ütésálló polisztirol vagy acéllemez. Védettsége beltéren IP 44, kültéren IP 55. Jellemző méretek
4M, 8M, 12M, 2x 8M, 2 x 12M, 3 x 12M, 4 x 12M. A méretet úgy célszerű megválasztani, hogy a
későbbi bővítés
bővítés érdekében 10 – 30
– 30 % tartalék hely maradjon. Beszerelésnél a leggyakoribb moduláris
eszközök az alábbiak:
 kismegszakító
 áram-védőkapcsoló
 leválasztó kapcsoló
 mágneskapcsoló
 erősáramú relé
 impulzusrelé
 dimmer
 csengőtranszformátor 
 csengő
 lépcsőházi automata
 időzítő relé
 túlfeszültség levezető
3. Családi ház villamos áramköreinek kialakítása.
Mutassa be a családi ház villamos áramköreinek kialakítási szempontjait!
Ismertesse a felhasználói mért főelosztó (fogyasztói
(f ogyasztói elosztó) feladatát, kialakítását,
típusait!
Mutassa be az érintésvédelem kialakításának módját, eszközeit!
A tételhez használható segédeszköz:
segédeszköz:
- TN-C, TN-C-S, TN- S hálózatkép vázlata
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- Főbb szempontok: logikai, villamos teljesítmény szerinti, elhelyezkedés szerinti,
karbantarthatóság szerinti szétválasztá s.
- Világítási és dugaszolóaljzat áramkörök.
- Több világítási áramkör indokoltsága.
indokoltsága.
- Nagy teljesítményű
teljesítményű fogyasztók: villamos
villamos tűzhely, bojler, klíma önálló áramkörei.
- Önálló konyhai és fürdőszobai áramkörök.
- Épületgépészeti
Épületgépészeti áramkörök: kazán, szellőzés, szivattyú, stb.
- Kommunikációs és biztonsági áramkörök: modem, router -tápellátás,  kaputelefon,
k apumozgatás,
apumozgatás, behatolásjelző -, videorendszer
- Felhasználói
Felhasználói mért főelosztó (fogyasztói elosztó) feladata.
- Falon kívüli és süllyesztett kivitel.
- Beépíthető eszközök: áram -védőkapcsoló,
védőkapcsoló, kismegszakító, lépcsőház -világítási időkapcsoló,
impulzuskapcsoló,
impulzuskapcsoló, csengőtranszformátor,
csengőtranszformátor, jelzőcsengő, stb.
- Felhasználói
Felhasználói főelosztó méretének meghatározása.
meghatározása.
- TN-C, TN-C- S hálózatkép.
- Földelés kialakítása, földelővezető elvezetése a mérőhelyhez.
- EPH kialakítása.
- N és PE csatlakozó
csatlakozó a felhasználói
felhasználói mért főelosztóban
főelosztóban
Kisfeszültségű áramkörök:

Egy fogyasztási helyen érdemes több áramkört kialakítani. Áramkör a villamos berendezés villamos
szerkezeteinek azon együttese, amelynek táplálása ugyanazon táppontból, és túláramvédelme
ugyanazon védőeszközzel van megoldva. Villamos berendezés (épületé) Összehangolt jellemtőjű
villamos szerkezetek meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese. A lényeg itt az
összekötött szón van, tehát
tehát a villamos
villamos berendezés
berendezés felszerelt,
felszerelt, működőképes
működőképes együttest
együttest (vezeték,
(vezeték, kapcsoló,
kapcsoló,
biztosító, stb,. összeszerelt együttese) jelent. A gyártók gyakran a több szerkezeti elemből álló
 gyártmányokat
 gyártmányokat is berendezésnek
berendezésnek nevezik.
nevezik. A szabvány az ilyen gyártmányokat
gyártmányokat villamos szerkezetnek
szerkezetnek
tekinti és NEM berendezésnek. Berendezésnek mindig a helyszínen összeszerelt, villamos betáplálásra
rákötött együttest érti.

A független áramkörök mérséklik a hiba hatását az egész berendezésre nézve, valamint könnyebb a hiba
helyének, okának feltárása. Karbantartás alkalmával nem kell az egész berendezést kikapcsolni.
Általában az alábbi áramköri csoportokat szokták létrehozni:
 Világítási áramkörök 
 Dugaszol ó aljzatokat ellátó áramkörök 
 Fűtés, légkondicionáló áramkörök 
 Állandó beépítésű készülékek áramkörei
 Szabályozástechnikai áramkörök 
 Tartalék ellátások áramkörei
 Biztonsági rendszerek áramkörei

Természetesen ezeket az áramköröket lehet és célszerű is még helyiségenként is különválasztani. Az így

csoportosított áramkörök szerelése történhet falban elhelyezett védőcsőben, vagy falon kívül.
Lakásokban sokkal esztétikusabb a falban történő vezetés.
A világítási áramkörök túláramvédelmét B 10-es, a csatlakozó aljzatok áramköreit C 16-os
kismegszakítóval érdemes védeni.
Minden általános célú felhasználásra készített rögzítetten szerelt dugaszoló  aljzatot egy 30 mA
érzékenységű áram-védőkapcsolóval kell védeni.
Az általános célú felhasználás esetén alapesetben a mai ter vezőmérnöki
vezőmérnöki gyakorlat szerint általában
következő módon alakítják ki az áram-védőkapcsolóval védett áramköröket:
- egyfázisú áramkörök esetén:1 db (2 pólusú) áram-védőkapcsoló legfeljebb 9,
- háromfázisú áramkörök esetén 1 db (4 pólusú) áram-védőkapcsoló legfeljebb 6 végáramkört
véd.(Természetesen ezek csak irányszámok, a fogyasztókészülékek üzembiztonsága nagymértékben
 befolyásolhatja a darabszámot.
darabszámot.

Kapcsolók, csengőnyomók, ipari dugaszolóaljzatok, a helyiségekben padlószint fölött 1,4 m

magasságban kerülnek elhelyezésre. A rögzítetten felszerelt kapcsolók esetében billenőtestes vagy két
nyomógombos kapcsolónál a felső benyomott állapot jelezze a bekapcsolást, az alsó benyomott állapot
a kikapcsolást. Vízszintes elhelyezés esetén lehetőleg a jobb szélső  benyomott állapot jelezze a
 bekapcsolást, a bal szélső  benyomott állapot a kikapcsolást.  Nem vonatkozik ez az előírás az egy-
nyomógombos kapcsolóra, valamint a váltó- és keresztkapcsolókra.
Hordozható fogyasztókészülék csatlakozóvezetékébe
csatlakozóvezetékébe csak akkor szabad kapcsolni, iktatni, ha a készülék 
névleges áramerőssége 6 A-nél nem nagyobb. Nyomógombos
nagyobb.  Nyomógombos működtetésnél a nyomógombon vagy
annak közelében feliratot vagy jelképet: kell alkalmazni a nyomógomb szerepének megjelölésére.
A be-, ill. ki-nyomógomb jelölésére a “BE” ill. “KI” felirat vagy a “O” ill. “I” jelkép alkalmazható.
Lehetőleg a felső vagy a jobb szélső gomb legyen a “be”, az alsó vagy a bal szélső gomb legyen a “ki”
működtetés gombja.
Dugós csatlakozót kapcsoló céljára is alkalmazni csak olyan hordozható készülék esetében szabad,
amelynek névleges áramerőssége 10 A-nál nem nagyobb.

· Dugaszolóaljzatok az irodákban padlószint fölött 0,4 m. A szerelvényezhető kábelcsatornák és

kiegészítőik megtestesítik mindazokat az előnyöket és újításokat, amelyek segítségével gyorsan,
hatékonyan ki lehet alakítani egy irodában az igényeknek megfelelő hálózatot. A kialakított rendszer a
megváltozott igények szerint bármikor rugalmasan alakítható. A csatornán belül a erős és gyengeáramú
rendszer elválasztható.

Törekedni kell arra, hogy a szerelvény- és a kötődobozok közötti védőcső-nyomvonal a lehető

legrövidebb legyen, figyelembe véve, hogy védőcsövek csak vízszintesen és függőlegesen fektethetők.
Mennyezetet megvésni csak akkor szabad, ha a terv egyértelműen előírja, vagy
van rá a statikusoktól előzetes engedély. A kötődobozok takarékos kiosztása és jó elhelyezése - a kisebb
kötésszám miatt - csökkenti a hibahelyek számát. A jó elhelyezésen azt értjük, hogy lakószobákban,
irodákban, állandó tartózkodási helyiségekben minél kevesebb dobozfedő legyen látható, vagyis a
szerelés minél rejtettebb legyen.
Kötődobozok helye mennyezettől kb. 0,3 m, mindenhol azonos magasságban.

Helyhezkötött az a berendezés (gyártmány), amely vagy rögzítve van, vagy nem vihető át könnyen az
egyik helyről a másikra, vagy feszültség alatti áthelyezését használati utasítás, ill. más előírás tiltja.
Helyhez kötött készülék a lakásokban általában villamos tűzhely, villamos forróvíztároló, hőtárolós
fűtőtest.
A berendezéseket úgy kell elhelyezni, szerelni, létesíteni, hogy csak a berendezések kezeléséhez tartozó
részek legyenek a nem szakképzett egyének által könnyen hozzáférhetők, de az üzemszerűen vezető
részek a környezetben rendszeresen használt segédeszközökkel véletlenül segédeszköz nélkül pedig
szándékosan se legyenek érinthetők.
Minden helyhezkötött villamosgép és fogyasztókészülék (a világítási berendezések kivételével)
hálózatról való leválasztásához megfelelő leválasztókapcsolót, kapcsolókészüléket kell felszerelni.
Ezeket úgy  kell kialakítani, hogy leválasztás esetén a teljes gép, ill. fogyasztókészülék (a
csatlakozókapcsokat is beleértve) le legyen választva a hálózatról.
Szerelése: A fogyasztói főelosztó táblától a legnagyobb terhelésnek megfelelő keresztmetszetű
vezetéket kell kiépíteni a fogyasztókészülék közelében
fogyasztókészülék közelében elhelyezett 100 x 100 -as csatlakozódobozig. A
csatlakozó doboztól a fogyasztóig műanyag tömlővezetékkel csatlakozunk a készülék kapcsaira. A
tömör H 07V-U és az érvéghüvelyezett flexibilis H 07 VV -F tömlőkábel csatlakoztatását sorkapoccsal
oldjuk meg. A leválasztó kapcsolót vagy a fogyasztói főelosztó táblára a kalapos sínre szereljük, vagy a
100 x 100 -as csatlakozódoboz elé kell tenni. Leválasztáskor minden üzemi vezetőt megszakítunk. A
védővezetőt soha sem szabad megszakítani.

Fürdőszoba villamos berendezésének kialakítását az MSZ HD 60364-701:2007 Helyiségek

fürdőkáddal vagy zuhannyal szerint kell megvalósítani. Az előre gyártott fürdő
f ürdő- vagy zuhanykabinok
 belső kialakítására az MSZ EN 60335-2-105 termékszabvány előírásai vonatkoznak. A helyiséget az
idézett szabvány sávokra osztja.
„0” sáv: a fürdőkád vagy a zuhanytálca belseje (víztere)
„1” sáv: a fürdőkád vagy a zuhanytálca alatti és feletti tér 225 cm magasságig
„2” sáv: a fürdőkád vagy a zuhanytálca körüli 60 cm-es tér 225 cm magasságig.
Kiegészítő védelemként e helyiségekben minden áramkört egy 30 mA érzékenységű áram-
védőkapcsolóval kell védeni. Nem kell áram-védőkapcsoló a bojlerekhez és az egy fogyasztókészüléket
tápláló villamos elválasztással, a SELV- és PELV törpefeszültséggel
törpefeszültséggel védett áramkörökhöz.
áramkörökhöz. Helyi
egyenpotenciálú összeköttetést kell létrehozni a testek és megérinthető idegen fémes részek
védővezetővel történő összekötésével.
A 0-s sávban semmilyen szerelvény sem alkalmazható.
A 1- es sávban legfeljebb 25V névleges feszültségű váltakozó áramú, vagy 60 V névleges feszültségű
egyenáramú SELV vagy PELV áramkörök szerelvényei és csatlakozó aljzatai lehetnek, úgy,  hogy
tápforrásuk a 0-s és 1-es sávon kívül kerülnek elhelyezésre.
A 2-es sávban SELV vagy PELV áramkörök szerelvényei és csatlakozó aljzatai lehetnek, úgy, hogy
tápforrásuk a 0-s és 1-es sávon kívül kerülnek elhelyezésre
Épületinformatika a intelligens épületek elektronikai (tűzvédelmi, biztonságtechnikai) és
automatizálási (épületgépészet, fűtés, klíma) feladatinak optimális ellátását megvalósító irányító és
irányított rendszer.
Irányított rendszerbe az épület következő főbb rendszerei tartózhatnak bele:
 Villamos energiaellátó rendszer (szükség és szünetmentes áramellátás, tartalék és
szükségvilágítás, fényerő-szabályozás, redőnymozgatás, közös helyiségek, közlekedők
szükség szerinti megvilágítása)
 Épületgépészeti rendszer (hőmérséklet, nyomás, páratartalom, kazánautomatika,
légkondicionálás)
 Vagyonvédelmi rendszer 
 Tűz- és gázvédelmi rendszer 
 Beléptető rendszer 
 Megfigyelő kamerás rendszer 

Informatika (gyengeáramú) áramkörök lehetnek:

 Számítógép LAN áramkörök 
 Tűzjelzők 
 Vagyonvédelmi áramkörök 
 Antenna kábelek 
 Kamera kábelek 

Ezen egyéb informatikai kábelek és vezetékek nem lehetnek egy védőcsőben a kisfeszültségű
vezetékekkel.
Irányító rendszerbe az épület következő főbb rendszerei tartózhatnak bele:
 Mérőberendezések (árammérő, feszültségfigyelő, megvilágításmérő, stb)
 Megfigyelő rendszerek (mozgásérzékelők, nyitási kontaktusok, kamerák)
 Érzékelők (füst, gáz, CO, stb)
 Vezérlő- és
 Szabályozó berendezések 

Az erősáramú és gyengeáramú, valamint a váltakozóáramú és egyenáramú

e gyenáramú berendezések, ill. rendszerek 
k özött
özött megfelelő módon védekezni kell a helytelen kapcsolásból, átütésből, sérülésből, valamint téves
összekötésekből eredő áthatolás ellen.
A különböző fajta rendszerekhez tartozó vezetékek keresztezésénél a téves összekötések elleni
védelemként arról kell gondoskodni, hogy a különböző rendszerek kötései és kötések céljára alkalmas
szerelvényei egymástól legalább 50 mm távolságban legyenek.
Az átütés, sérülés következtében előállható áthatolás elleni védelemként vagy legalább 20 mm
távolságot kell a két vezetékrendszer között tartani, vagy a két rendszer között legalább 1 mm vastag,
szigetelőanyagból készült járulékos szigetelést kell elhelyezni. Az egyik rendszer védőcsövének fala e
célra elegendő (akkor is, ha falvastagsága 1 mm-nél kisebb). A járulékos s zigetelésnek (védőcsőnek) a
keresztezés helyén legalább 20-20 mm-el túl kell nyúlnia.
A különböző fajta rendszerekhez tartozó vezetékek párhuzamos (közel párhuzamos) vezetésénél nincs
szükség külön védőintézedésre, ha a különböző fajta vezetékek távolsága egymástól legalább 5 cm, vagy
ha a párhuzamos szakaszon páronként legalább az egyik rendszer külön védőcső ben, ill.
vezetékcsatornában van, és kötéseik céljára alkalmas szerelvényeik (pl. dobozaik) nincsenek egymáshoz
5 cm-nél közelebb. Ha ezek a követelmények  nincsenek
 nincsenek k ielégítve,
ielégítve, akkor - a távbeszélő berendezésekre
távbeszélő berendezésekre
fémesen csatlakoztatható vezetékek kivételével - a következő védőintézkedéseket kell egyidejűleg
megtenni:

- mindegyik rendszer vezetéke legalább 1000 V névleges feszültségű, erősáramú vezeték legyen; vagy
ha gyengeáramú rendszer vezetéke gyengeáramú szabvány szerint készült, akkor próbafeszültsége
legalább 2 kV legyen;
- a különböző rendszerek összetévesztésének kizárására vezetéktípusuk vagy színük egymástól
feltűnően különbözzék, közös kábelben való vezetés esetén e helyett a sorkapocsra való kifejtés az
alábbiak szerint történjék;
Ha a különböző fajta rendszerek kötései közös szerelvénybe (pl. szekrénybe vagy közös készülékre)
kerülnek, akkor a következő védőintézkedéseket kell megtenni (dobozban e követelmények
teljesítésére nincs szükség, ha egy dobozon belül csak az egyik
e gyik fajta rendszeren van kötés):
- kötések csak számozott kapcsokon (sorozatkapcsokon) készülhetnek, a kapcsolási rajzon rögzíteni kell
az egyes kapcs okra kötött vezetékek szerepét és jellegét;
- ha kötéseik nincsenek külön szerelvényben, akkor elégítsék ki a fenti szakasz előírásait;
- közös, (egy- vagy többrekeszes) levehető fedelű vezetékcsatornában való elhelyezés esetén az egyeres
vezetékekből álló e vezetékrendszerek vezetékeit rendszerenként szigetelő  szalagokkal vagy más
hasonló módon legalább 1,5 m-enként egymáshoz kell erősíteni, többrekeszes vezeték csatorná
vezeték csatorná ban ezen
ezen
túlmenően a különböző fajta vezetékrendszereket külön rekeszben kell elhelyezni.

Fogyasztói főelosztótábla
A fogyasztói főelosztótábla elhelyezése
Ha a fogyasztói főelosztótábla a lakáson, illetve bérleményen belül van, akkor a bejárat közelében kell
elhelyezni.
A fogyasztói főelosztótábla kialakítása
Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérőt tartalmaz (mert a
fogyasztókészülékek elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztókészülékek hálózatát
egymástól elkülönítetten kell létesíteni.
Ha a fogyasztásmérő vagy az időprogram-kapcsoló csak egyetlen fogyasztókészüléket táplál, akkor a
fogyasztói főelosztótábla helyett megengedett leválasztókapcsoló elhelyezésére szolgáló tábla
felszerelése.
Megjegyzések:
1. Ebben az esetben az
a z áramszolgáltató kezelésében lévő kismegszakító elegendő a túláramvédelemre.
2. Ebben az esetben nincs mért fővezeték. Ezért az e tábla előtti vezeték 6 mm2 -nél kisebb
keresztmetszetű is lehet.
A fogyasztói főelosztótábláról táplált vezetékek 
A fogyasztói főelosztótábla utáni vezetékhálózat vezetékeit nem szabad más fogyasztási hely (más
lakás) helyiségein keresztül vezetni. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a más fogyasztási hely helyiségeiben
vezetett szakaszt csak falba süllyesztett védőcsőben szabad vezetni, és e védőcsőszakaszon nem szabad
az idegen fogyasztási helyről nyitható dobozt alkalmazni.
A fogyasztói főelosztótábla méretezése
Az elosztótábla lehet falon kivűli vagy falba süllyesztett. Az elosztó táblában megtalálható a 35 mm-es
kala psín, amire a moduláris sorolható készülékeket pattintjuk, valamint PE és N sín.
sí n. Az elosztótábla
anyaga ütésálló polisztirol vagy acéllemez. Védettsége
Védettsége beltéren IP 44, kültéren IP 55. Jellemző méretek
4M, 8M, 12M, 2x 8M, 2 x 12M, 3 x 12M, 4 x 12M. A méretet úgy célszerű megválasztani , hogy a
későbbi bővítés
bővítés érdekében 10 – 30
– 30 % tartalék hely maradjon. Beszerelésnél a leggyakoribb moduláris
eszközök az alábbiak:
 kismegszakító
 áram-védőkapcsoló
 leválasztó kapcsoló
 mágneskapcsoló
 erősáramú relé
 impulzusrelé
 dimmer
 csengőtranszformátor 
 csengő
 lépcsőházi automata
 időzítő relé
 túlfeszültség levezető

TN-C, TN-C-S hálózatkép lásd 1-es tétel

Földelés
Földelés: valamely testnek, vezetőanyagú tárgynak vagy vezetőnek a földdel való közvetlen vagy
közvetett összeköttetése. A földelés magában foglalja a földelőket vagy azok rendszerét és a
földelővezetőt, illetve a földelővezetőket.

Föld
A talaj vezetőképes tömege, amelynek villamos potenciálját minden egyes pontjában egyezményesen
nullának tekintik.
Földelő
A talajjal közvetlen érintkezésben lévő és azzal villamos összeköttetést létesítő vezetőképes rész vagy
vezetőképes részek együttese. A földelő lehet természetes vagy mesterséges .
A földelőt vagy annak egy részét a talaj fagyhatár alatti rétegébe kell lemélyíteni. Amennyiben a
földelőnek csak egy része van fagyhatár alatti mélységben, a földelő méretezésekor csak ezt a részt
szabad figyelembe venni.
A hazai éghajlati és talajviszonyok mellett - külön egyedi vizsgálat nélkül - a talajfelszíntől számított
70 cm mélység tekinthető fagyhatárnak.
Földelő típusok :
- rúd- vagy csőföldelők (függőleges földelők);
- szalag- vagy huzalföldelők (vízszintes földelők);
- lemezföldelők (függőlegesen a földbe ásva);
- földbeásott vörösrézsodronyok;
- a talajjal közvetlenül érintkező vasbeton szerkezetek (az ME-04 124 szerint);
- más, a talajjal közvetlenül érintkező, földbe süllyesztett, alkalmas fémszerkezetek amelyek kielégítik
az önállóan is számottevő földelés kritériumait.
 Acél és réz anyagú elektródák legkisebb
elektródák legkisebb méretei Acél Réz
Szalag, vagy más nem kör keresztmetszetű elektróda keresztmetszete 90 mm 2
50 mm2
legkisebb 3 mm 2 mm
vastagsága
Csőelektróda átmérője Ø25 mm Ø20 mm
legkisebb falvastagsága 2 mm 2 mm
Tömör kör keresztmetszetű elektródák a kiviteltől és elhelyezéstől Ø10..16mm
függetlenül 25 mm2

Földelővezető
Az a védővezető, amely a fő földelőkapcsot vagy –sínt köti össze a földelővel.

A földben fekvő vagy a falon kívül, levegőben szerelt földelővezető keresztmetszete.

- korrózió ellen védett réz-vagy acélvezetö esetén legalább 16 mm2;
mechanikusan védett helyen rézvezető esetén legalább 2,5 mm2
acélvezető esetén legalább 10 mm2
- korrózió ellen nem védett rézvezető esetén legalább 25 mm2
acélvezető esetén legalább 50 mm2
legyen.
Ha a földelővezető korrózió ellen és mechanikai behatások ellen is védett, és a földelőrendszerhez csak
16 mm2-nél kisebb keresztmetszetű védővezető csatlakozik, akkor a földelővezető falon kívül,
levegőben szerelt részének a keresztmetszetét nem kell nagyobbra választani, mint a legnagyobb
védővezetőkeresztmetszet, de a tömör acélvezető vastagsága vagy az acélcső
acél cső falvastagsága leg-alább 3
mm legyen.

Fő földelőkapocs
Az a kapocs vagy sín, amely a védővezetőnek, ideértve az egyenpotenciálra hozó vezetéket is, és –  ha
van – az
 – az üzemi földelés vezetőinek a földeléshez való csatlakoztatására szolgál.
Valamennyi villamos berendezés részére ki kell alakítani egy központi földelőkapcsot, illetve földelő-
sínt. Ebbe bonthatóan be kell kötni a következő vezetőket:
- a földelővezetőket,
- a védővezetőket,
- az EPH-gerincvezetőket,
- az üzemi földelések földelővezetőit (ha ilyenek vannak, és az összekötést előírás nem tiltja).
 Megjegyzések:
 Megjegyzések:
1. A központi földelőkapocs vagy földelősín épületenként vagy elosztónként is kialakítható.
2. A központi földelőkapocs vagy földelősín és az egyes földelők közötti, valamint a több földelősínt
összekötő vezetők földelővezetőnek, a központi földelőkapcsot, illetve földelősínt a testekkel összekötő
vezetők védővezetőnek minősülnek. Ennek megfelelően kell alkalmazni rájuk a földelő-, illetve a
védővezetőkre vonatkozó előírások at.
at.

EPH lásd 1-es tétel

PE, N síneket tartalmazza a fogyasztói főelosztó tábla. Ebbe kell bekötni a bejövő N és PE vezetéket.
Amennyiben PEN vezetékes a betáplálás, itt kell szétválasztani a PEN vezetékek külön N és PE
vezetékre. A bejövő PEN vezetéket minden esetben a PE sínre kell kötni és onnan kell leágazni az N
sínre.
4. Többlakásos épület villamos áramköreinek kialakítása.
Mutassa be a többlakásos épület villamos áramköreinek kialakítási szempontjait,
és az ehhez szükséges eszközöket!
Ismertesse a csatlakozó főelosztó feladatát, kialakítását, típusait!
Mutassa be az érintésvédelem kialakításának módját, eszközeit!
A tételhez használható segédeszköz:
- TN-C, TN-C-S, TN-S hálózatkép vázlata
Kulcsszavak, fogalmak:
- Kábeles, szigetelt szabadvezetékes csatlakozás.
- Csatlakozási pont
- Csatlakozó főelosztó: tűzvédelmi főkapcsoló, főbiztosító, szakaszbiztosítók.
- Összekötő berendezés (méretlen fővezeték -hálózat) felosztása felszálló fővezetékekre.
- Főbb szempontok: logikai, villamos teljesítmény szerinti, elhelyezkedés szerinti, karbantarthatóság
szerinti szétválasztás.
- Önálló áramkört igényel a közösségi fogyasztás (felvonó, házvilágítás).
- A felszálló fővezetékre csatlakozik a leágazó
l eágazó fővezeték, melyről a lakás csatlakozóvezetéke (méretlen
fővezeték) ágazik le
- Egyéni és csoportos mérőhely
- Csatlakozó főelosztó és összekötő berendezés hálózati engedélyes (áramszolgáltató) által jóváhagyott
terv alapján létesíthető
- TN-C, TN-C-S, TN-S hálózatkép.
- EPH csomópont kialakítása.
- TN-C-S hálózatkép esetén az N és PE vezetők távolabbi pontokon való összekötésének tilalma
- Kábeles, szigetelt szabadvezetékes csatlakozás. lásd 2. tétel
- Csatlakozási pont lásd 2. tétel
- Összekötő berendezés (méretlen fővezeték -hálózat) felosztása felszálló fővezetékekre. lásd 2. tétel
- Főbb szempontok: logikai, villamos teljesítmény szerinti, elhelyezkedés szerinti,
karbantarthatóság szerinti szétválasztás. lásd 2. tétel

Az első túláramvédelmi készülék, a tűzvédelmi főkapcsolók és a csatlakozó főelosztó elhelyezése

Az első túláramvédelmi készüléket a következők szerint kell elhelyezni:
 –  a fogyasztásmérőnél, azzal közös szekrényben vagy táblán, ha a 2.3.3. szakasz feltételeinek
 bármelyike teljesül;
 – csatlakozó
 – csatlakozó főelosztóban, ha ilyen van;
 – a
 – a transzformátorállomás gyűjtősínénél, ha a csatlakozóvezeték onnan indul.

Csatlakozási pont
A rendszerhasználó csatlakozási pontjai csatlakozásának módjára, számára és elhelyezkedésére,
valamint ezek módosítására a rendszerhasználó igényei alapján, a műszaki előírások, a gazdasági
optimum és az egyéb adottságok figyelembe vételével az áramszolgáltató javaslatot
áramszolgáltató javaslatot tesz. A csatlakozó
 berendezés meghatározása a hálózati csatlakozási
csatlakozási szerződés része.
A csatlakozó berendezés létesítési és bővítési munkáinak tervezése és kivitelezése a rendszerhasználó
igénybejelentése alapján az áramszolgáltató feladata. Az összekötő berendezés és a fogyasztásmérő hely
létesítése a rendszerhasználó feladata.

Csatlakozó főelosztó
A kivitelezési dokumentáció egyik része az épületvillamossági terv, amely tartalmazza:
 villamos vezetékek nyomvonalait
 fővezeték tervet, az elosztó berendezések elhelyezését, a teljesítményeket, feszültségeket,
érintésvédelmi módokat
 elosztó berendezések egyvonalas rajzát, a beépített készülékek jellemzőinek  (névleges áram,
zárlati szilárdság stb) feltüntetésével.

Villamos tervdokumentációt csak a szakmai kamara által nyilvántartásba vett szakember készíthet. A
nyílvántartásba vétel feltételi, a szakmai feltételek megléte (általában villamosmérnöki végzettség,
szakmai gyakorlat), valamint a jogosultsági vizsga letétele.

A csatlakozó főelosztó teremt kapcsolatot az áramszolgáltató oldal (lehet ez a közcélú kisfeszültségű

hálózat - felfűzés esetén -, vagy a csatlakozó vezeték) és az épület belső (méretlen) fogyasztói hálózata
között. Innen indulnak a fogyasztási helyek felé a méretlen fővezetékek, itt célszerű kialakítani az EPH
csomópontot is. Ennek közelében célszerű elhelyezni a közösségi fogyasztásmérő készüléket is.
A csatlakozó főelosztót jól megközelíthető, hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Előtte legalább 1 m
mélységű szabad területet kell a kezelés céljára kialakítani.

Amennyiben a csatlakozó főelosztó külön helyiségben kerül elhelyezésre, a helyiségen belül víz-, gőz-
, központifűtés- és csatornacsövek leeresztő csapjait és bontható kötéseit nem szabad elhelyezni.
Épületgépészeti csövek ne kerüljenek a helyiségen belül a csatlakozó főelosztó berendezés fölé.
A csatlakozó főelosztó alagsori vagy pinceszinten lévő helyiségben csak akkor helyezhető el, ha
 – a
 – a helyiségnek szellőző ablaka van;
 – a
 – a helyiség szintje nincs a környezet helyiségeinek padlószintjénél mélyebben;
 – a
 – a helyiség belmagassága legalább 2,0 m.

A csatlakozó főelosztó helyét a főbejáratnál tartós felirattal kell megjelölni.

Ha az első túláramvédelmi készülék olvadóbiztosító, akkor ennek részei a padozat szintje felettlegalább
felett legalább
0,6 m, legfeljebb 1,5 m magasságban legyenek, ha nem olvadóbiztosító, akkor a padozat szintjéről
kezelhet ő legyen.
 Megengedett egy épület csatlakozási pontjáról (az első túláramvédelmi készülék előtti részről) indított
 betápláló fővezetékkel táplálni a következő fogyasztókat:
fogyasztókat:
 – közterületen
 – közterületen elhelyezett, legfeljebb 2 fogyasztási helyet tartalmazó építményt
épí tményt (pl. pavilont);
 – ideiglenes
 – ideiglenes fogyasztási helyet (pl. építkezést, alkalmi mutatványos bódét).
Megengedett az egy telken vagy egy összefüggő telekcsoporton épült több, egyenként legfeljebb 6 lakást
tartalmazó épületet egy közös csatlakozási pontról táplálni.
Ebben az esetben az egyik épület külső falán, a környezet talajszintjéről kezelhető módon kell a
csatlakozási pont
csatlakozási  pont részére elosztószekrényt létesíteni. Ebben a szekrényben kell a csatlakozóvezetéket
vagy a felfűzött rendszerű táplálás kábeleit az egyes épületek betápláló fővezetékével egyenként
 bontható módon összekötni.
összekötni.
Az egyes betápláló fővezetékek elé nem kell biztosítót szerelni.
Megjegyzések:
1. E szakasz szempontjából csak az a telekcsoport tekinthető összefüggőnek, ahol az egyes telkeket egymástól sem
közúttal,
sem kerítéssel, sem más olyan módon nem választották el, amely az egyik telekről a másik telekre való átjutást
akadályozná.
2. E szakasz előírásai csoportos garázsok épületére is alkalmazhatók.

Az első túláramvédelmi készülék előtti szakaszr 

szakaszr ól,
ól, a fenti szakaszban f oglaltakon túlmenően, csak akkor
szakaszban foglaltakon
szabad vezetéket leágaztatni, ha az áramszolgáltató tulajdonában vagy kezelésében lévő készülék
működtetésére szolgál.
A csatlakozó főelosztó feleljen meg a következő követelményeknek:
A várható igénybevételnek megfelelő mechanikai szilárdságú legyen. Anyaga fém vagy az MSZ 595-2
szerinti, legalább nehezen éghető anyag (pl. megfelelő műanyag, megfelelően kezelt fa) legyen.
A csatlakozó főelosztóban a fázis- és a nullavezetők, valamint TN-rendszer esetén a védővezetők
csatlakozására szolgáló szerelvények kialakítása olyan legyen, hogy minden vezető egyenként – más– más
vezető megbolygatása nélkül –  beköthető
 beköthető legyen.
 Nullázásos (TN) érintésvédelem esetén megengedett a házi fémhálózat fémes csatlakoztatása (EPH)
kábelsaruval vagy sínnel a nullabontó fogyasztói vezetékhálózathoz kötött sarkára.
Ha van csatlakozó főelosztó, akkor a készülékeket és szerelvényeket a következők szerint kell
elhelyezni:
Ennek nem zárópecsételhető részében kell elhelyezni:
 –  az
 az első túláramvédelmi készüléket (ha az nem a transzformátorállomásban van);
 – a
 – a villámáram-levezető leágazópontját;
 – a
 – a felszálló fővezetékek biztosítóit, illetve kapcsolóit;
 – a
 – a fővezetékek bekötésére szolgáló, rögzített felszerelésű kötőelemeket (sorozatkapcsokat);
 –  az egyenpotenciálrahozó (EPH) vezetéknek a nullavezetővel való összekötésére szolgáló (TN-
rendszer esetén bekötött, nem nullázott berendezésben csak bekötésre előkészített) szerelvényt;
 – a
 – a védővezetők csatlakozókapcsát.
Ennek zárópecsételhető részeiben kell elhelyezni:
 – a
 – a különböző fogyasztásmérő berendezéseket
fogyasztásmérő berendezéseket és ezek tartozékait;
 – a
 – a központi vezérlés (áramszolgáltatói tulajdonban lévő) idő program-kapcsolóját.
Amennyiben itt helyezik el a közösségi célú fogyasztásmérőket, akkor az időprogram-kapcsolókat
kötelező itt elhelyezni. A csatlakozó főelosztóban a fogyasztásmérőhelyeket úgy kell kialakítani, hogy
a fogyasztásmérőt leolvasó (nem szakképzett) személy a csupasz aktív részek véletlen érintése ellen
védett legyen.

 Nullázás esetén a csatlakozóvezeték, illetve betápláló fővezeték PEN-vezetőjét közbenső kötés nélkül a
védővezető kapcsára kell csatlakoztatni, s a csatlakozó főelosztó üzemi (N) nullavezetőjét (nullasínjét)
innen kell bekötővezetékkel tovább táplálni.

A PEN vezető N és PE vezetőre történő szétválasztása után, az N és PE vezető összekötése TILOS!

 Tűzvédelmi főkapcsoló
A tűzvédelmi főkapcsolók –  azokon a helyeken, ahol ezek alkalmazását jogszabály előírja – 
elhelyezhetők a kapualjban vagy a csatlakozó főelosztóban. Villamos kapcsolás szempontjából
 beiktathatók a
 beiktathatók a méretlen fővezeték bármely szakaszába.
Ez a főkapcsoló a tűzoltók részére szolgál, hogy tűz esetén ők az oltás előtt az épület villamos hálózatát
ki tudják kapcsolni. Ezért erről az OTSZ intézkedik, s 390 §.-ában.
390. § (1) Az „A” - „B”
 „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben,
szabadtéren, építményben robbanást nem okozó, a „C” - „E”  „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó
veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt
nem jelentő világítást kell használni.
(2) A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rö gzíteni és használni, hogy az környezetére
tűzveszélyt ne jelentsen.
(3) A létesítmény, építmény villamos berendezéseit a vonatkozó műszaki követelménynek
megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni,
használni és felülvizsgálni.
(4) Az építmény villamos berendezését - beleértve a központi szünetmentes energiaforrásokat -
központilag és szakaszosan, tűzszakaszonként is leválaszthatóan kell kialakítani. A leválasztás
kialakítása nem vonatkozik a tűzszakaszon szerelvény nélkül átmenő vezetékekre. Lakóépületben
megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön
leválasztó kapcsolóval lekapcsolható.
(5) A tűzvédelmi célú villamos berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön, egy
helyről működtethető leválasztó főkapcsolót kell létesíteni.
(6) A 391. § -ban felsorolt, tűzvédelmi szempontból jelentős fogyasztók működését tűz esetén
legalább az ott meghatározott ideig biztosítani kell.
(7) A tűzvédelmi célú villamos berendezések táplálását a főkapcsoló előtti külön kapcsolható
leágazásról kell kialakítani.
(8) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és olvadóbiztosítók rendeltetését, továbbá e
kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni.

Az MSZ 1600-1:1977 3.251 szakasza annak idején egyértelműen kimondta, hogy "A tűzvédelmi
szempontból létesített fő- és szakaszkapcsolók céljára csak leválasztókapcsoló (kapcsolókészülék) vagy
az áramszolgáltató kezelésében lévő (a fogyasztásmérőhöz felszerelt) egysarkú kismegszakító
használható." Ez a szabvány ugyan ma már nem hatályos, de az MSZ 2364-460:2002 461.2. előírásai
értelmében, TN-C rendszerekben és a TN-C-S rendszerek TN-C részében a PEN vezetőt nem szabad
leválasztani, lekapcsolni.

Fogyasztásmérőhely
A fogyasztásmérők elhelyezéséhez szükséges helyet vagy az áramszolgáltatói tájékoztatás alapján, vagy
az áramszolgáltatóval történő előzetes megegyezés szerint kell biztosítani.
A fogyasztásmérő helyét függőleges falon vagy szerkezeten kell kialakítani, és úgy kell megválasztani,
hogy az bármikor hozzáférhető, adattáblája és állása bármikor leolvasható legyen.
A fogyasztásmérő berendezést úgy kell elhelyezni, hogy azt ne érhessék káros mechanikai és légköri
 behatások (rázkódás, nedvesség, por, egyéb szennyezés, a helyiség rendeltetésszerű használatánál
várható sérülés). Tokozat alkalmazása esetén, az legyen ellenálló a környezeti behatásoknak . A tokozat
 burkolati kialakítása olyan legyen, hogy a méretlen fővezetékek vezetékei illetéktelenek által ne
legyenek hozzáférhetők. A tokozatban az egyazon fogyasztásmérőhöz tartozó vezetékek a többiektől jól
megkülönböztethető módon legyenek vezetve.

Több fogyasztási helyet tartalmazó épület (épületszekció) esetén vagy épületenként

(épületszekciónként) vagy szintenként (ezen belül szekciónként) összegyűjtve az épület mindenki által
hozzáférhető közlekedő tereiben. A pince fogyasztási helyeinek mérőit a földszinten vagy az alagsorban,
a padlás fogyasztási helyeiét a legfelső emeleten, kétszintes lakásokét azok bejárati szintjén kell
elhelyezni. Csoportos elhelyezés esetén az egyes fogyasztásmérő  berendezéseken tartósan és
egyértelműen meg kell jelölni, hogy azok mely fogyasztási
fogyasztási hely fogyasztását mérik.
Bármilyen mérőelhelyezés esetén minden irányban 50-50 mm szabad helyet kell biztosítani.
 A fogyasztásmérő mellett vagy alatt, 60 cm-nél közelebb fémhálózat (víz-, gáz- fűtő csövek stb.), illetve
gázfogyasztásmérő ne legyen. Ha ez elkerülhetetlen, akkor a fémcsövet járulékos szigeteléssel kell
ellátni, pl. a fémcsőre hosszában hasított műanyag védőcsövet kell erősíteni, vagy a fémcsövet villamos
szigetelőanyaggal átlapoltan körül kell tekercselni, vagy a fogyasztásmérő és a fémcső, illetve a
fogyasztásmérő és a gázmérő közé szigetelőlapot kell helyezni. A járulékos szigetelés 30-30 cm
hosszban nyúljon túl a fogyasztásmérőkön, az alátéttábla szélétől mérve. A közös fogyasztásmérő- és
gázmérőszekrény megfelelő szellőzéséről gondoskodni kell.
Ha a fogyasztásmérő (más hely hiányában) az ajtó nyíló szárnya mögé kerül, akkor az ajtónyílás
 behatárolására ütközőt kell elhelyezni.
5. Villamos áramkörök kialakításánál használt anyagok falon kívüli és süllyesztett
szerelési technológiák esetén.
Mutassa be a villamos áramkörök kialakításánál használható vezetékek, védőcsövek,
vezetékcsatornák, dobozok, dugaszolóaljzatok, elosztószekrények   jellemzőit, amelyeket
falon kívüli és süllyesztett villamos szerelések esetén használhatunk!
A tételhez használható segédeszköz:
segédeszköz:
- egy kisfeszültségű vezeték műszaki adatlapja
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- Kisfeszültségű vezetéktípusok.
- Vezetőanyagok, érszerkezetek.
- Méretsor 
- Védőcsövek anyagai.
- Falon kívüli és süllyesztett szerelési mód.
- Idomok.
- Méretsor.
- Vezetékcsatorna
Vezetékcsatorna típusok 
- Idomok.
- Méretek.
- Szerelvény- és elágazódobozok 
- Tömített szerelés anyagai
- Dugaszolóaljzatok.
- Falon kívüli és süllyesztett kivitel.
- Egy- és háromfázisú aljzatok.
- Terhelhetőség szerinti méretsor.
- Kiselosztók.
- Falon kívüli és süllyesztett kivitel.
- Moduláris villamos készülékekkel, áram -védőkapcsoló,
védőkapcsoló, kismegszakító,
kismegszakító, stb.,
szerelhető.
- N és PE csatlakozót
csatlakozót tartalmaz
Az erősáramú hálózatban különféle típusú vezetékeket használnak. Megnevezésük, jelölésük  a
napjainkban is folyamatban lévő szabvány harmonizáció következtében változásokon ment át. Jó példa
erre, a korábbi szakmai gyakorlatban használt vezeték megnevezések –kiskábel, kábelszerű vezeték,
tömlővezeték - eltűnése a szabványból. Ezeket a vezetékeket ma összefoglaló néven köpenyes
vezetékeknek nevezik.
Betűjelzés Jelentés
M.. Műanyag szigetelésű vezeték 
Mfs Fény és saválló vezeték 
MKh Különösen hajlékony
MZSL Lapos zsinorvezeték 
MT Műanyag tömlővezeték 
MM fal Falba helyezhető műanyag vezeték 
M falra Falra ragasztható műanyag vezeték 
G… Gumiszigetelésű vezeték 
Gkh Különösen hajlékony G vezeték 
GT Gumiszigetelésű tömlővezeték 
GK és Gkh Hegesztő vezeték 
GF Felvonó vezeték 
GKI Közvilágítási kábel
MB A1 Műanyag kábelszerű vezeték alumíniumvezetővel

Erősáramú vezetékek nemzetközi betűjelzései

Típus jelzés Harmonizált vezeték  H
Elismert nemzeti típus A

Névleges feszültség 300/300 V 03

300/500 05
450/750 07

Szigetelőanyag PVC V
Természetes és sztirol- butadién
 butadién gumi R
Szilikongumi S

Köpenyanyag PVC V
Természetes és sztirol- butadién
 butadién gumi R
Polikloropréngumi N
Üvegszálfonat J
Textilfonat T

Különleges felépítés Lapos felosztható vezeték  H

Lapos fel nemosztható vezeték  H2
------------------------- ---------------------------------------------------------- -------------------
Vezetékfajta egyhuzalos U
többhuzalos R
Finomhuzalos, rögzített elhelyezésű K
Finomhuzalos, rugalmas F
Különlegesen finomhuzalos, rugalmas H
Igenrugalmas zsinór  Y

Érszám

Védővezető Védővezető nélkül X

 Védővezetővel (zöld-sárga) G

Vezető névleges
keresztmetszete

Példák 

Első jelölési rész

H harmonizált
07 750V névleges feszültségű
Második jelölési rész
V PVC érszigetelés
- Réz vezető anyag (nincs külön jelölve)
U tömör érszerkezet
Harmadik jelölési rész
1,5 keresztmetszet (nincs a képen feltüntetve)
f eltüntetve)

Első jelölési rész

H harmonizált
05 500V névleges feszültségű
Második jelölési rész
V PVC érszigetelés
V PVC köpenyszigetelés
- Réz vezető anyag (nincs külön jelölve)
H2 lapos fel nem osztható vezeték
F extra hajlékony érszerkezet
Harmadik jelölési rész
3 háromerű
G védővezetőt
védővezetőt tartalmaz
1,5 keresztmetszet (nincs a képen feltüntetve)
f eltüntetve)

 MM
 M M -fal
-fal 45
450/
0/75
750
0

Tömör réz vezető, PVC szigetelés és PVC felsőköpeny

Felhasználási
Felhasználási terület:
Épületek erősáramú berendezéseihez vakolat alá védőcső nélküli rögzített beépítéssel.

 MB
 M B 300/
300/5
500 V

Tömör vagy sodrott réz vezető, PVC szigetelés, PVC kitöltőköpeny és PVC felsőköpeny
Felhasználási
Felhasználási terület:
Erősáramú berendezésekhez és hálózatokhoz rögzített elhelyezéssel sze relve.
A vezető lehet tömör huzal vagy sodrat, ill. a sodrat huzalainak számától függően hajlékony sodrat,
különösen hajlékony sodrat, vagy extra hajlékony sodrat. A névleges keresztmetszetek:
keresztmetszetek: 0,5 0.75 1 1,5
2,5 4 10 16 25 35 50 70 95 120 150 185 240 300 400 mm2.
Védőcsőbe kell szerelni a vezetéket olyan helyeken, ahol egyrészt mechanikai behatásoktól kell védeni
őket, ill. ahol előírás
el őírás vagy kívánalom, hogy a vezetéket utólag cserélni lehessen.
A műanyag védőcsövek és szerelvényeik könnyen megmunkálhatók. a műanyag védőcsövek kemény
védőcsövek kemény
PVC- ből
 ből készülnek. Lángba tartva a PVC ég, de az égést nem táplálja, a lángból kivéve lángja elalszik
(önkioltó tulajdonságú). Kétféle kivitelben gyártják a felhasználásnak megfelelően.
felhasználásnak  megfelelően. A MÜ I jelű cső
vastag falú, a MÜ III jelű pedig vékony falú műanyag cső.
-tól eltérő ívek készítésére,
ívek készítésére, kisebb
mechanikai védelmet igénylő csatlakozásokra és csövezett panelekben a csomópontok összekötésére
használják .

A MÜ I jelű merev műanyag védőcső

A védőcső alapanyaga 2...3% lágyító tartalmú polivinilklorid. A merev műanyag védőcső természetes
színe barna. A savaknak, lúgoknak, olajnak jól ellenáll. 20 0C körül szívós, 80 0C körül lágyul, 130...150
-
Falra, falba, födémbe, betonba, zsaluzatba fektethető. A betonaljzatban a mechanikai sérülés elleni
védelmet a betonnak kell biztosítania.
Szerelhető:
- száraz helyiségekben,
- poros, szennyezett helyiségekben,
- időszakosan nedves, párás, gőzős helyiségekben,
hel yiségekben,
-
- marópárás, marógőzős helyiségekben,
-"C" fokozatú tűzveszélyes helyiségekben.
A védőcső legfontosabb méreteit az alábbi táblázat tartalmazza.
A védőcső típusjele és névleges mérete
 Legkisebb  belső átmérő (mm) Külső átmérő (mm)
MÜ I 11 15,4 18,4
MÜ I 13,5 17,2 20,4
MÜ I 16 19,1 22,5
MÜ I 21 24,5 28,3
MÜ I 29 32,8 37,0
MÜ I 36 42,4 47,0
MÜ I 42 48,8 54,0
A MÜ I jelű merev műanyag védőcső tartozékai:
A MÜ I védőcső toldásának megkönnyítésére műanyag karmantyú készül, típusjele: MÜ I k. A
karmantyú elcsúszásának megakadályozására hosszának közepén hornyot készítenek.  -os
irányváltoztatásokat könnyíti meg az előregyártott műanyag könyökcső. A védőcsöveket a
könyökcsővel karmantyúk segítségével kell összekötni.
A műanyag védőcsövekbe helyezett vezetékek kötéseit, leágazásait műanyag dobozokbankészítik,
dobozokban készítik, ezek
könnyítik meg a vezeték behúzását is. A műanyag dobozok könnyű és nehéz kivitelűek lehetnek.
Tömítetlen szerelés esetén, száraz és időszakosan nedves helyiségben használjuk könnyű kivitelű
dobozt. Két méretben készül. Típusjele: MÜ dk. 100 és MÜ dk. 150. A MÜ dk. 100 jelű
100  jelű doboz 21 -es
névleges méretű, a 150-es jelű doboz 36-os névleges méretű védőcsövekhez használható. Méretlen
vezetékek elágazásánál a doboz fedele ólomzárolható (plombálható). Akönnyű
A könnyű kivitelű dobozokat előre
nem látják el furatokkal.
A bevezetőgyűrűs nehéz kivitelű műanyag elágazódobozok por - és páramentes helyeken falon kívüli
szereléshez alkalmasak. Kerek és szögletes formában készülnek. Típusjelük: MÜ dn. 80, MÜ dn. 100
és MÜ dn. 150. A kerek MÜ dn. 80 jelű doboz 16 -os névleges méretű, a szögletes MÜ dn. 100 jelű
doboz 21-es névleges méretű és a MÜ dn. 150 jelű doboz 36-os névleges méretű cső csatlakoztatására
alkalmas. A dobozok 4 db puha műanyag  bevezetőgyűrűvel készülnek. A szögletes nehéz kivitelű
dobozokat gyártják előre kihagyott lyukak nélkül is, így ezek alkalmasak egy oldalról több cső
csatlak oztatására
oztatására is. A dobozok fedele
dobozok fedele szigetelő tömítőgyűrűvel és rögzítőcsavarral zárható.

MÜ III vékonyfalú műanyag védőcső

A védőcső polivinilkloridból készül, 10...15% lágyítóval. A lágyító rugalmassá teszi a védőcsövet,
amely így hidegen (előmelegítés nélkül) is hajlítható. Alapvetően süllyesztett szereléshez alkalmazható.
Kedvező tulajdonsága a korlátlan élettartam, a jó szigetelőképesség, ellenállás a vegyi hatásokkal
szemben. A cső belső falának simasága folytán a vezetékbehúzás könnyű.
Szerelhető falon kívül is olyan helyen, ahol a védőcső mechanikai sérülésnek nincs kitéve.   Nem
szerelhető falon kívül napsütésnek kitett helyen, továbbá fokozottan tűz- és robbanásveszélyes helyeken.
 Nedves helyiségekben, falon kívül csak tömítve szerelhető, pl. ragasztott kötésekkel. A dobozok felé
lejtéssel kell szerelni.
A cső tényleges belső átmérője megegyezik a névleges
né vleges mérettel, gyártási hossza 2,5 - 3 m.
A védőcső típusjele és névleges mérete

Legkisebb  belső átmérő (mm) Külső átmérő (mm)

MÜ III 11 11,0 12,1
MÜ III 13,5 13,5 14,6
MÜ III16 16,0 17,2
MÜ III 23 23,0 24,4
MÜ III 29 29,0 30,8
MÜ III 36 36,0 38,2
MÜ III 48 48,0 50,6
A MÜ III védőcső tartozékai:
A védőcső toldását megkönnyíti az előregyártott műanyag karmantyú. Típusjele: MÜ III k. Könyökcső
alkalmazható a 23...36- -os irányváltoztatásainál (a 11...16-os
csöveket hidegen lehet hajlítani). Típusjele: MÜ III kö. Falon kívüli szerelésnél a MÜ I védőcsőnél
ismertetett dobozok alkalmazhatók. Süllyesztett szerelés esetén használatos doboz három méretben
készül. A MÜ ds. 65 típusú doboz 16 mm -es csőméretig használható, és fedél nélkül süllyesztett
szerelvények (kapcsolók, dugaszolóaljzatok) elhelyezésére is. A MÜ ds. 80 típusú dobozba 23 mm
átmérőig vezethetők  be
 be a védőcsövek. A MÜ dsl. 80 típusú doboz lapos kivitelű, használható 16 mm
csőátmérőig és főleg MM fal típusú vezetékek szereléséhez. A dobozok fala a védőcsövek csatlakozása
részére elvékonyított és könnyen kitörhető. A dobozok fedele rányomással rögzíthető.

VILÁGÍTÁSI ÉS VILLAMOS ENERGIA ELOSZTÓ HÁLÓZATOK MEGOLDÁSAI

A vezetékek elhelyezési módja befolyásolja terhelhetőségüket. A létesítési szabvány alap preferenciákat
alap preferenciákat
tartalmaz a szabványos elhelyezésekre vonatkozóan. Annak érdekében, hogy megállapíthatóak legyenek
az egyes elhelyezési kódok, és a hozzájuk tartozó módosítási tényező számértékei, röviden meg kell
ismerni a kivitelezési lehetőségeket.
1. Védőcsővel történő szerelés
Védőcsövek 
A műanyagból készített védőcsöveket a villamos szereléseknél alkalmazott vezetékek   rendezett
elhelyezésére használják. Védőcsőbe szerelik a vezetéket olyan helyeken, ahol a  mechanikai
 behatásoktól kell védeni őket, illetve ahol a vezeték utólagos cseréjének lehetősége
lehetősége felmerül. A védőcső
kör keresztmetszetű, zárt szelvényű a kialakítással készül. A műanyag védőcső lehet vékony-, vagy
vastag fallal gyártott, merev vagy hajlékony kivitelű. A merev vékony falú típust vakolat alatti
szerelésekben használják. A merev vastag falú kivitelt falon kívüli szereléseknél alkalmazzák. A
hajlékony (gégecső) védőcső is lehet könnyű vagy lépésálló kivitelű. Mechanikai és villamos
tulajdonságai kielégítik a védőcsőre vonatkozó szabványelőírásokat, ezért fajtájától függően a
gégecsövek ugyanúgy felhasználhatóak, mint a merev védőcsövek. Segítségével könnyen szerelhető a
nyomvonal irányának megváltozása. Leágazások készítésénél, nyomvonal irányának megváltozásánál
felhasználhatók az előre gyártott védőcső elemek, de helyszíni szereléssel is megoldható a feladat.

A védőcsövekbe húzható vezetékek számát a behúzni kívánt vezetékek fizikai mérete, és terhelése
határozza meg. A védőcsőben az egymást melegítő vezetékek terhelhetősége csökken, ezért kötött a
 behúzható vezetékek száma.

Szerelés vékonyfalú védőcsővel

Az alkalmazott védőcsövek közül a vékonyfalú védőcsőnek van a legkisebb ellenállása a  mechanikai
hatásokkal szemben, ezért olyan helyeken alkalmazzák, ahol egyéb járulékos védelme (pl. horonyba,
álmennyezet fölé, burkolati borítások mögött vezetve) is megoldható. A védőcső szerelés megkezdése
előtt az első feladat a dobozhelyek és a nyomvonal kijelölése a kiviteli terv szerint. A védőcsövek csak
vízszintesen és függőlegesen fektethetők, a nyomvonal kialakításánál a legrövidebb megoldást kell
választani.
A szerelvénydobozok magassága általában a padlószint fölött 1,4 m magasságban található,
dugaszolóaljzatok lakásban és irodákban padlószint fölött 0,4 m magasságban is elhelyezhetők.
Mennyezetet megvésni csak akkor szabad, ha a terv egyértelműen előírja, illetve statikustól előzetes
engedéllyel rendelkezünk. Oldalfalakban a hosszú vízszintes védőcső szakaszokat a dobozok felé 2-2
cm-es eséssel kell fektetni, amelyre vésés előtt, a nyomvonal kijelölésekor  gondolni
 gondolni kell.
A leágazó dobozok takarékos kiosztása és jó elhelyezése - a kisebb kötésszám  miatt - csökkenti a
hibahelyek számát. A szerelés minél rejtettebb legyen, vagyis kevés dobozfedél legyen látható.
A leágazó dobozok helye mennyezettől kb. 0,3 m, mindenhol azonos magasságban. Atervezett
A tervezett áramköri
vezetékeknek megfelelően kell a dobozok méretét és a számát meghatározni. Egy dobozba több védőcső
csatlakozhat átmenő jelleggel, amelyekbe másmás áramköri vezetékek is húzhatók, de dobozonként
csak egy áramköri vezetéken készíthető kötés.
A védőcső méretét a feladathoz szükséges vezetékek száma és keresztmetszete alapján, míg a leágazó
dobozok méretét a várható kötésszám szerint választják meg. A két doboz közötti egyenes csőszakasz
legnagyobb hossza 12 m lehet. Egy 90o -os ív beépítésével
ív beépítésével a két doboz közötti
közötti csőszakasz 9 m,
m, két 90o
-os ív beépítésével legfeljebb 6 m lehet.

Szerelés vastag falú védőcsővel

A vastag falú védőcsövek mechanikai szilárdsága elegendő a falon kívüli szerelések esetén a vezetékek
védelmére. A helyiség rendeltetésének megfelelő esztétikai igény kielégítésére is gondolni k ell.
ell. Ezért a
tervek gondos tanulmányozását követheti a nyomvonal kijelölése. Az átfutó-, leágazó-,
csatlakozódobozok pontos helyét, méretét a kijelöléssel egy időben a nyomvonalterven is jelölni kell.
Csak vízszintes és függőleges vonalvezetés választható, hőt kibocsátó, sugárzó berendezések közelségét
kerülni kell.
Az átfutó dobozok méretének megválasztásában a csatlakoztatható védőcsövek mennyisége a
meghatározó, mert a dobozon átvezethető megszakítás nélkül több áramköri vezeték is. Átfutó dobozt
használhatunk leágazó dobozként is, de az átmenő vezetékek közül csak az egy áramkörhöz tartozó
vezetékekről készíthető leágazás.
A vastag falú védőcsövekhez olyan kivitelű dobozokat gyártanak, amelyek szilárdságaazonos
szilárdsága azonos a védőcső
szilárdságával. Átfutó dobozokat egyenes szakaszokon 12 m-ként, egy irányváltoztatásnál 9 m-ként, két
könyökcső beépítése esetén 6 m-ként kell elhelyezni. Két doboz közötti szakaszba két 90o -os ívnél több
nem építhető be Az előre gyártott íveken kívül más ívek beépítésére
beé pítésére is szükség lehet, és a védőcsövek 
toldását akkor is el kell végezni, ha nincs gyári karmantyú. A védőcsövek melegítés után felbővíthetők,
hajlíthatók. Szükség esetén fűrésszel darabolható, rá menet vágható.

Műanyag vezetékcsatorna
A műanyagból készült vezetékcsatorna négyzet, vagy téglalap keresztmetszetű. Anyaga nehezen égő
(önkioldó) polivinilklorid (kemény PVC). A vezetékcsatorna alsó részből és fedél részből áll. Ezek
összekapcsolását a részek megfelelő kialakítása, valamint az anyag rugalmassága teszi lehetővé.
A műanyag vezetékcsatorna gyakorlatilag a védőcső szerepét tölti be. Ott érdemes alkalmazni, ahol a
falon kívüli szerelés előnyös. Perforálással készült fajtáját elosztószekrények huzalozásához használják,
a réseken keresztül a vezeték kivezetése egyszerű.
A vezetékcsatorna nyomvonalát úgy kell meghatározni, hogy minél kisebb mértékben legyen kitéve
mechanikai sérülésnek. A függőleges szakaszok vezetése lehetőleg sarkok közelében, vagy az ajtó- és
ablaktok mellett célszerű. A vízszintes vezetékcsatorna-szakas zokat többféle módon lehet szerelni. Ha
a padlószegélyre kerül a vezetékcsatorna, s rá vagy közvetlenül mellé a dugaszolóaljzatok. Az ilyen
vonalvezetés az ajtók megkerülésével jár.
A felső nyomvonalvezetés jelenti a másik megoldási lehetőséget. Közvetlenül az oldalfal és a mennyezet
találkozásához kerül a vezetékcsatorna, vagy a mennyezet szintjétől 25...30 cm-re lejjebb a falra.
Könnyűszerkezetes épületek esetében a mennyezet és az oldalfal lekerekítés nélküli, pontos illesztéssel
csatlakozik, az itt elh elyezett csatorna betöltheti a takaróléc szerepét is. A hagyományos épületekben
lekerekített vagy letört fal- és födémsík  találkozást készítenek, tehát a csatornát alacsonyabban kell
elhelyezni.
A szerelvények elhelyezésére a hagyományos technológiáknál alkalmazott elvek érvényesek. A
nyomvonalak kijelölésekor a helyiség rendeltetését is figyelembe kell venni a veszély kockázatát
mérlegelve: a vezetékcsatornák kézzel elérhető magasságba kerülhetnek -e? -e? A vezetékcsatornát
 járulékos hő elleni védelemmel kell ellátni azokon a szakaszokon, ahol fűtési csövet keresztez, vagy
más hősugárzó tárgyat közelít meg.

Műanyag köpenyes vezetékkel történő szerelés

A köpenyes vezeték szerelése fogalomkörbe hagyományosan a kábelszerű vezetékek és tömlővezetékek
szerelését értjük.
Szerelés falra, tartóra
A köpenyes vezetékek szerelésének első szakaszában a kábel nyomvonalát határozzák meg. A
nyomvonal megválasztásánál ügyelni kell arra, hogy a vezeték mechanikailag védett helyen, lehetőleg
vízszintes és függőleges irányban haladjon. Kerülni kell a felesleges irányváltoztatásokat és
kereszteződéseket. Az oldalfalakon a 2,5 m-nél alacsonyabban haladó kiskábeleket, ha mechanikai
sérülés veszélye áll fenn, járulékos védelemmel kell ellátni. Az épületek külső falán (oldalán) a
nyomvonalat úgy kell kijelölni, hogy napsugárzástól védett helyen, lehetőleg a tetőeresz alatt vezessék.
 Ha ez nem lehetséges, akkor a napfénynek kitett helyeken szilikon szigetelésű köpenyes vezetékkel
szereljenek. A nyomvonalterv ismeretében meghatározzák az elosztó berendezések, elágazó dobozok,
lámpatestek, kapcsolók, dugaszolóaljzatok és egyéb végleges bekötésű berendezések  helyét. A
csomópontok helyzete egyértelműen meghatározza a kábelszerű vezetékek szerelési
vezetékek  szerelési magasságát. A
tartószerkezet típusának kiválasztásánál a külső megjelenés is követelmény. Beépítésétől  nagy
 pontosságot kívánnak megmeg a falon kívüli szereléseknél.
Gyakori, hogy egymás mellett igen nagyszámú kábelszerű vezetéket kell elhelyezni, és így a sok rögzítő
 bilincs miatt túl nagy tartószerkezetre lenne szükség. Lényegesen kisebb a hely és az időszükséglet, ha
 beépített perforált tartószerkezetet alkalmaznak. A köpenyes vezetékeket a szükséges sorrendben a
tartószerkezet és a leszorító lapos acél (perforált acél szalag) közé illesztik. A szerelés során ügyelnek a
közel azonos átmérőjű kábelek egymás melletti elhelyezésére. A vezeték nyomvonallal a gépészeti
 berendezéseket úgy kell elkerülni, hogy azok javítása esetén ne legyen szükség a köpenyes vezeték
eltávolítására. Mechanikai sérülésnek kitett helyeken a kábelszerű vezetékek járulékos védelméről
gondoskodni kell.

Szerelés létrára, kábeltálcára

Vízszintes nyomvonalszakaszon a köpenyes vezetékek terített, rögzítés nélküli szerelése történhet,
szorosan egymás mellé helyezett kábelszerű vezetékekkel. Ugyanazon a kábellétrán földkábelek is
elhelyezhetők köpenyes vezetékek mellett. Létrákon, kábeltálcákon a kábelszerű vezetékek rögzítési
távolsága 40cm.

Padlócsatornák 
A vezetékcsatorna elhelyezhető a födémben is a födémszerkezettől függően, az építészeti előírások
 betartásával. Akkor szükséges ez a megoldás, ha a falon kívüli csatornarendszerrel már nem lehet a
villamosenergia-ellátási és az informatikai, híradástechnikai igényeket kielégíteni, pl. nagy terű
irodahelyiségekben, műhelyekben. Számításba jöhet akkor is, ha egy felső (mennyezet alatti)
csatornarendszer befüggesztett csatlakozásai bármely oknál fogva (térhatás, esztétikum, munkavégzés)
nem kívánatosak. A padlócsatornák acélból és műanyagból készülhetnek, 4...6 m hosszban,
előregyár tott,
tott, egy vagy több rekeszes kivitelben. A több rekeszesek főleg az erősáramú és az
informatikai  berendezések vezetékeinek elkülönítésére, szétválasztására szolgálhatnak. A
 padlócsatornák leágazó
 padlócsatornák leágazó dobozaiban a szerelvényeket a többi szerelvénytől függetlenül is lehet javítani,
szerelni, ill. cserélni.
A vezetékcsatorna-rendszereket célszerű úgy méretezni, hogy azok legfeljebb 50%-ig legyenek
kihasználva, így az utólagos bővítés, módosítás problémamentesen megoldható.A
megoldható. A födém felső rétegébe
helyezhető padlócsatornát többnyire levehető fedéllel készítik, amelyet szőnyegpadló vagy a fedéllel
kombinált parketta takar.

Síncsatornás szerelés
Villamosenergia elosztás síncsatornák segítségével is megvalósítható a betápláló transzformátortól a
végfogyasztóig. Előre gyártott, tipizált elemekből állítható össze az ellátást biztosító hálózat. Világítási
áramkörök is kialakíthatók síncsatornákkal, egy vagy két áramkör számára. Merev, nagy szilárdságú
csatornákra közvetlenül felszerelhetők (felfüggeszthetők)
felszerelhetők  (felfüggeszthetők) a lámpatestek. Ilyen alkalmazásokkal ipari
létesítményekben, áruházakban reflektorok, gázkisüléses lámpák alkalmazása során találkozhatunk.
Másik megoldásban
Másik megoldásban a lámpatesteket az épület szerkezetéhez erősítik, hajlékony csatornával biztosítják
csatornával biztosítják
a villamos energiát (irodák, üzletek, álmennyezetes kivitelezések) egy áramkör  számára.  A tokozott
szerkezetek IP védettségi kódjának meghatározásakor a szilárd részecskék, a por,a  por, a víz bejutása elleni
e lleni
védelemre is gondolni kell. Egyúttal a személyek védelmét is  biztosítani tudják az aktív részekhez
történő hozzáférés megakadályozásával.
6. Lakásvilágítási áramkörök.
Mutassa be a lakásvilágítási és dugaszolóaljzatos áramkörök kialakításánál használatos
eszközöket és azok működési jellemzőit! Sorolja fel a világítási áramköri megoldásokat!
A világítási áramkörök fajtáinál ismertesse részletesen az induktív előtétes
f énycsőkapcsolás
énycsőkapcsolás működését! Ismertesse a jó megvilágítás feltételeit és az IP védettséget
a lámpatestek esetében!
A tételhez használható segédeszköz:
segédeszköz:
- induktív előtétes fénycsőkapcsolás rajza
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- Kiselosztó falon kívüli és süllyesztett kivitelben.
- Kiselosztóba szerelhető moduláris eszközök: áram -védőkapcsoló, kismegszakító,
impulzuskapcsoló,
impulzuskapcsoló, lépcsőház-világítási időkapcsoló,
i dőkapcsoló, csengőtranszformátor, jelzőcsengő
csengőtranszformátor, jelzőcsengő..
- Moduláris eszközök tápoldali összekötésére szolgáló egy - és hárompólusú fázissínek.
- Kiselosztó áramköreinek felirattal való megjelölése.
- Világítási kapcsolók.
- Egy-, két- és háromsarkú kapcsolók.
- Csillár -, váltó-, kettős váltó - és keresztkapcsolók.
keresztkapcsolók.
- Falon kívüli és süllyesztett kivitel.
- Összeépíthető,
Összeépíthető, sorolható szerelvények.
- Dugaszolóaljzatok.
- Falon kívüli és süllyesztett kivitel.
- Összeépíthetőség,
Összeépíthetőség, sorolhatóság.
- Gyermekzár.
- Csapófedeles
Csapófedeles kivitel.
- Süllyesztett világítási kapcsolók és dugaszolóaljzatok rögzítése a szerelvénydob ozokban.
- Vezetékek csatlakoztatása a szerelvényekhez.
- Világítási alapkapcsolások: egysarkú -, kétsarkú kapcsolás, váltókapcsolás, váltókapcsolás
keresztkapcsolóval,
keresztkapcsolóval, világításkapcsolás
világításkapcsolás impulzuskapcsolóval.
impulzuskapcsolóval.
- Lakásvilágítás
Lakásvilágítás fényforrásai.
- Kisfeszültségű és törpefeszültségű izzólámpák, fénycsövek,
fénycsövek, kompakt fénycsövek,
LED fényforrások.
- Fénycsöves
Fénycsöves világítás.
- Fénycsőkapcsolás vasmagos előtéttel, egy előtétes, két fénycsöves kapcsolás, fénycsöves
világítás elektronikus előtéttel.
- Megvilágítás követelményei: megvilágítás erőssége,
er őssége, iránya, egyenletes
eg yenletessége,
sége, színhőmérséklet,
színvisszaadás,
színvisszaadás, káprázásmentesség,
káprázásmentesség, villódzásmentesség.
villódzásmentesség.
- IP védettség fogalma.
- Lámpatestek
Lámpatestek védettsége.
- Háztartási szerelvények védettsége.
- Kiselosztó falon kívüli és süllyesztett kivitelben. lásd 3 tétel
- Kiselosztóba szerelhető moduláris eszközök: áram-védőkapcsoló, kismegszakító, impulzuskapcsoló,
lépcsőház-világítási időkapcsoló, csengőtranszformátor, jelzőcsengő. . lásd 3 tétel

Az áramköröket az elosztótáblán tartós feliratozással kell megjelölni. Nagyobb elosztóknál számozást

alkalmaznak és a doboz ajtajába egy papíron van leírva, melyik szám milyen áramkört jelent.

Kapcsolók 

A kapcsolók lehetnek:

 Világítási kapcsolók 
 Mágnes kapcsolók 
 nyomógombok 

Világítási kapcsolók fajtái:

 egysarkú
 kétsarkú
 háromsarkú-
 világítási nyomógom
n yomógombb
 csillár
 váltó
 duplaváltó

Világítótestek 

Világítótestek fajtái
I. Fényforrás szerint:

 Izzósak / hagyományos/
 Fénycsövesek / energiatakarékos/
 Halogének 
  Nagynyomású
 Nagynyomású

II. Alkalmazás szerint:

 Beltéri
 Kültéri
 Ipari
 Fényvető
 Egyéb lámpatestek, járművek 
 Közvilágítási

III. szerelési mód szerint:

 Függesztett
  Felületre szerelt / mennyezetre, falra stb./
 Süllyesztett, mennyezetbe, padlóba, bútorba
 Álló
 Asztali

IV. Fényelosztási mód szerint

 Közvetlen
 Főleg közvetlen
 Szórt vagy szabadon
 Közvetett
 Főleg közvetett

V. IP védettség szerint
VI. Érintésvédelem szerint
 I Év osztályú - vezetékes
 II Év osztályú – kettős
– kettős szigetelt
 III Év osztályú - törpe feszültség
A fény elektromágneses sugárzás (elektromágneses hullám), amelyet a szem képes érzékelni .
A sugárzás a térben tovaterjedő rezgés, amely minden
min den esetben valamilyen sugárforrásból indul
ki. A szem fényként érzékelt sugárzása 380 -760 nm (nanométer) közötti hullámhosszokat
tartalmazza. A látható fény sem egynemű, különböző színű (vörös, sárga, zöld, kék) és
hullámhosszúságú
hullámhosszúságú hullámok keveréke.
Fényáram: az elektromágneses sugárzásokból a látószerv (szem) által érzékelhető
teljesítményt nevezzük fényáramnak. Jele: Φ (fi) , mértékegysége:
mértékegysége: lm (lumen)
Fényenergia: valamely sugárforrás által a térbe kisugárzott fénymennyiség a fényenergia.
Jele:Q (nagy kú), mértékegysége:
mértékegysége: lms (lumen szekundum)
szekundum)
Fényerősség: a fényerősség valamely fényforrás által adott irányt tartalmazó elemi térszögbe
kisugárzott fényáramnak és az elemi térszögnek a hányadosa. Minél nagyobb a fényáram és
minél kisebb a térszög annál
annál nagyobb értékű a fényerősség.
fényerősség. Jele: I (nagy i), mértékegysége: cd
(kandela)

Megvilágítás: valamely felületelemre eső fényáramnak és a felületelemnek a hányadosa a

megvilágítás. Jele: E, mértékegysége: lx (lux )
Távolsági törvény: a megvilágítás a távolság négyzetével fordított arányban csökken.
Addíciós törvény: amikor egy felületet egyidejűleg több fényforrás világít meg, akkor az eredő
megvilágítás az egyes fényforrásokból származó megvilágítások összegével egyenlő.
E=E1+E2+E3

Fényhasznosítás: a fényforrás által kisugárzott fényáram és a felvett villamos teljesítmény

hányadosa. Jele: η (éta), mértékegysége: lm/w (lumen/watt)
Világítás hatásfoka: a megvilágítandó felületre eső fényáram és a fényforrás által kibocsátott
összes fényáram hányadosa. Jele: ηv (éta vé), mértékegysége: %
Fénysűrűséggel jellemezzük azt
azt a világosságot,
világosságot, amely egy világító testen vagy a megvilágított
felületen érzékelhető. Jele: L , mértékegysége:
mértékegysége: cd/m2 (kandela/négyzetméter)
(kandela/négyzetméter)
Megvilágítással szemben támasztott követelmények:

A mesterséges megvilágítás akkor jó, ha megközelíti a nappali világítást.

- Kellő megvilágítás: A belső megvilágítás mértékét a végzett munka minősége szabja meg. A
legfőbb szempont, hogy az alkalmazott világítás mellett a szem ne fáradjon ki.
- Megfelelő árnyékhatás: amelyet a megfelelő fénybecsléssel érhetünk el. Vigyázni kell arra,
hogy a dolgozók vagy a munkadarab árnyéka ne essen a közvetlen munkaterületre. Arra kell
törekedni, hogy a mesterséges világítás árnyékhatása megközelítőleg azonos legyen a
természetes világításnál fellépő árnyékhatással.
árnyékhatással.
- Káprázatmentesség: a világítótestekből közvetlenül kisugárzó, a tükröző felületekről
visszaverődő fény káprázást
káprázást okozhat. A káprázás erősen zavarja a látást. A káprázás előidézője
a látótérben levő nagy felületi fényességű fényforrás. Az igen erős káprázást vakításnak
nevezzük. A káprázást csökkenteni lehet a környezet erősebb megvilágításával a lámpatestek
olyan árnyékolásával,
árnyékolásával, hogy a nagy fényességű felületek közvetlenül ne legyenek láthatók.
- Térbeli egyenletesség: amikor a megvilágítás térben nem egyenletes, akkor a szemnek
különböző felületi világosságokhoz kell alkalmazkodnia, amely a szem elfáradását és
 balesetveszélyt
 balesetveszélyt okozhat. A térbeli egyenletesség annál jobb, minél kisebb a különbség a
munkahely és a környezet megvilágítása, valamint a tárgyak felületi világossága között. Kellő
térbeli egyenletességet helyes lámpaelosztással, megfelelő felfüggesztési magassággal és a
környezet fényvisszaverésének
fényvisszaverésének helyes kialakításával érhetünk el.
- Időbeli egyenletesség: A megvilágítás időbeli változását a feszültségingadozás, a
 periódusszám idézhetik elő. Arra kell törekedni, hogy a változások vagy olyan lassúak vagy
olyan gyorsak legyenek, hogy az emberi szem ne észlelhesse a változásokat. A
feszültségingadozásból keletkező időbeli váltakozás (időnkénti elsötétedés, túlvilágosodás)
elkerülhető kellően megválasztott vezeték keresztmetszettel, a világítási és motoros hálózat
szétválasztásával. A hálózat frekvenciaváltozásából adódó időbeli egyenetlenség azért rossz,
mert a tárgyak mozgását (fogaskerekek, stb…) meghamisítja, a forgási és mozgási sebességek
másnak mutatkoznak (stroboszkóp hatás). A stroboszkóp hatás főként forgó gépek esetén jelent
j elent
komoly balesetveszélyt, mert egyes esetekben a forgó tárgyak állni látszanak. A fénycsövek
stroboszkóp hatása nagymértékben csökkenthető úgy, hogy háromfázisú energiarendszer esetén
a fénycsöveket más -más fázisra kapcsoljuk.
- Megfelelő színhatás: az izzólámpák színképében jóval több a vörös szín, a fénycsövekben
 pedig a kékes-zöld szín, mint a nappali fényben. Ez azt eredményezi, hogy mesterséges
világításnál a tárgyak  színe más lesz mint napfénynél. A világítás tervezésénél arra kell
törekedni, hogy ez az eltérés minél kisebb legyen.
- Egészségre való ártalmatlanság: mesterséges világításra csak olyan fényforrás
alkalmazható, amely üzeme az egészségre ártalmatlan. Ügye lni kell arra, hogy a villamos
hálózatra kapcsolt világító testek ne okozzanak áramütéses balesetet.
balesetet.
- Gazdaságosság: a gazdaságosságot a beruházási költségek és a szolgáltatott fényenergia
értékének hányadosa adja meg. Hiába gazdaságos a világítás, ha nem megfelelő, és a dolgozók
szemének túlerőltetése folytán idő előtt kifáradást okoz.
- Formai és esztétikai követelmények: a mesterséges világítási berendezés akkor szép, ha
 beleillik a környezetbe. Ezt úgy érhetjük el, ha a lámpatestek mérete, kialakítása, színe,
elhelyezése alkalmazkodik a környezetéhez.
környezetéhez.
Megvilágítási formák:

előre - hátra világítási arány (hány %- ban

 ban világít
oda ahova kell)
Direkt 100%
Főleg direkt 70 –  80%
 80%
szórt 50%
Főleg indirektt 20-30%
Indirekt 0%

A fénykibocsátás szerint a lámpatestek világítási módjai:

- Közvetlen világítás: az át nem látszó, vagy csak igen kis mértékben áttetsző lámpatest a fényt
meghatározott irányban sugározza. Vannak szélesen sugárzó, keskenyen sugárzó (mély) és
ferdén sugárzó lámpatestek.
- Főleg közvetlen világítás: a fényforrást fényáteresztő burkolat veszi körül oly módon, hogy
a mennyezet felé a fénynek kb. 20% -át, lefelé pedig 80% -át ereszti át.
Szórt fényű világítás: a fényforrást minden irányban szórtan áteresztő burkolat veszi körül,
ezért térben egyenletesen sugároz. Ilyen például az opálbevonattal ellátott üveggömb és a
süllyesztett szerelésre alkalmas szórt fényű fénycső lámpatestek.
- Főleg közvetett világítás: a fényforrást olyan fényáteresztő burkolat veszi körül, mely a
fénynek kb. 80% -át felfelé, kb. 20% -át lefelé ereszti át. Zöme így a mennyezetre esik, és onnan
verődik vissza, árnyék alig van.
- Közvetett világítás: a fény teljes egészében a mennyezetre vagy az oldalfalakra jut, és onnan
verődik vissza. Árnyék nincs, a világítás rossz hatásfokú, igen költséges megoldás.
m egoldás.
A lámpatestek védettségi előírásoknak megfelelően készülnek: nyitott, csepegő víz ellen,
fröccsenő víz ellen védett, tömített, robbanás bizt os kivitelben.
Villamos fényforrások: villamos árammal 2 féle módon állítható elő fény

A villamos áram hőhatára alapján:

- Izzólámpa: a legelterjedtebb fényforrás. Az izzólámpa üvegballonba zárt, nehezen olvadó

anyagból készült vezető, amely magas hőmérsékleten izzik és ennek következtében hőt és fényt
sugároz. Az első gyárilag előállított izzólámpa Edison nevéhez fűződik, melyet először
üvegbúrában
üvegbúrában elhelyezett hurok alakú szénszállal gyártottak, majd később a jobb olvadáspontja
miatt wolfram izzószál váltotta a szénszálat, amely erősebb izzást és nagy fényteljesítményt tett
lehetővé. Az izzólámpa méreténél és egyszerűségénél fogva igen kényelmes fényforrás,
széleskörűen elterjedt, bár a legkevésbé gazdaságos (hatásfoka 6 -8%). Az izzólámpák
élettartama és fényárama igen érzékeny a feszültség ingadozásra.
- Halogénizzók: az izzó halogéngázzal van töltve. Az izzóban a magas hőmérséklet által
létrejövő izzószál elvékonyodást a halogén részecskék akadályozzák meg, vagyis az
elvékonyodott
elvékonyodott részt befoltozzák így megnövelik az izzó élettartamát, hőtermelése azonban
azonban igen
magas. Létezik hidegtükrös (amely már a hőt elengedi, de a fényt ugyan úgy visszaveri) és ledes
kivitelben is.

- Jódtöltésű izzólámpák: az izzószálról elpárolgó wolfram 600 C -nál magasabb hőmérsékleten

a jódatomokkal wolfram - jodid
 jodid gázt képez, amely az izzószál környezetében
környezetében a magas
hőmérsékleten szétbomlik wolframra és jódra, melyből a szabaddá vált wolfram molekulák
nagy része visszarakódik az izzó spirálra. Ez a folyamat megnöveli az izzó élettartamát . A
folyamat lejátszódása érdekében az izzószálat kvarcbúrába helyezik a magas hőmérséklet miatt.
Eme izzólámpák hátránya hogy csak vízszintes helyzetben üzemeltethetőek. Alkalmazási
területei: szerelő csarnokok, repülőterek, sportpályák.
Gázok villamos árammal való ionizálásával:

- Fénycső:

A fénycsövek - amint arra nevük is utal - cső alakú, kisnyomású higanygőzzel működő
fényforrások. A hagyományos fénycső két végén fejelt, ahol a duplaspiralizált   wolfram
elektródokat helyezik el. A fénycsőbe a higanyon kívül nemesgázt (argon, krypton) töltenek. A
kisülés többnyire a 253,7 nm -es UV-rezonanciavonalat erjeszti, amelyet a cső belső falára
felvitt fénypor alakít át látható fénnyé. A fénypor minősége és összetétele határozza meg a
fénycső színviszszaadását
színviszszaadását és színhőmérsékletét. A két végén fejelt fénycsövek családját a széles
 típusválaszték jellemzi, színhőmérséklet, színvisszaadás,
színvisszaadás, teljesítmény, hossz, valamint átmérő
tekintetében.
A gázkisülés elvét ismertető részben már felsoroltuk az ívkisülés létrejöttéhez szükséges
áramköri elemeket. Ezekre a fénycsövek áramkörében is szükség van. A fénycső
üzemeltetéséhez az áramkorlátozó előtéten kívül (és nem transzformátor!) még gyújtóra is
szükség van. E nélkül csak egyes speciális csövek gyújtanak be, ilyenek
il yenek a külső gyújtócsíkos,
 belső gyújtócsíkos
gyújtócsíkos típusok.
típusok. A gyújtó szerepe
szerepe a két elektróda
elektróda közötti viszonylag nagy feszültség
feszültség
létrehozása (esetenként
(esetenként akár 1000 V -nál is nagyobb), amely elegendő az ívkisülés beindításához
(gyújtási feszültség). A hagyományos gyújtó nem más, mint egy kis glimmlámpa, amelynek
legalább egyik elektródája bimetálból készült. Az áramkörön áthaladó áram hatására beindul a
glimmkisülés, a glimmáram felmelegíti a gyújtó elektródáit, amelyek hő hatására
összezáródnak.
összezáródnak. Ennek következtében áram folyik át a fénycső -elektródokon és az előtéten. Ez
az áram felizzítja a fénycső -elektródokat, aminek következtében megindul az elektronemisszió.
Mivel közben a bimetál kihűlt, megszakad a gyújtó áramköre. Ez az áramerősség -változás az
előtéten akkora feszültséget indukál, amely már elegendő a fénycső begyújtásához. A
 bekapcsoláskor
 bekapcsoláskor villogó fénycső jelensége tulajdonképpen ennek a folyamatnak tudható be.
Többszöri gyújtási kísérlet esetén vagy a gyújtó bimetálja
bim etálja nem zárja kellőképpen az áramkört,
vagy a fénycső -elektródok már elhasználódtak. A gyújtó újra -újra gyújtja a fénycsöve
f énycsövet,t, amely
valahányszor kialszik, mígnem vagy az egyik, vagy a másik áramköri elem tönkremegy. Az
előtétnek nem csak a fénycső begyújtásában van nagy szerepe, hanem a működés során is az
íváram korlátozásában. A fénycsövek korszerű működtetéséhez
működtetéséhez ma már nem induktív előtéteket
használnak, hanem elektronikus előtét -gyújtó egységeket, amely javítja az élettartamot,
megszünteti a stroboszkóp hatást, csökkenti a fogyasztást, a begyújtás azonnal megtörténik, a
villogás megszűnik, azonban a teljesítménye kisebb . A T betű utáni szám a fénycső átmérőjére
utal 1/8 inch-ben kifejezve. T12 (38 mm), T8 (26 mm), T5 (16 mm)
A világítástechnikában a fényforrás -fejlesztők a zászlóvivők az új fejlesztések területén. A
gazdaságosságra való törekvésnek köszönhetően az 1936 -os év szenzációja a T 17 fénycsövek
első nyilvános bemutatása volt. 1939 -től a jó öreg T 12 fénycsövek 38 mm -es átmérőjükkel
évtizedekig a gazdaságos fény jelképei voltak. A következő lépésként 1978 -ban megjelent a
 piacon a jelentősen vékonyabb
v ékonyabb (O 26 mm) és gazdaságosabb
gazdaságosabb T 8 generáció. Az új rendszer
hatékonyságát még jobban megnövelte a modern elektronikus előtétek használata, amely
kombináció együtt jelentős élettartam -növekedést és megtakarítást eredményezett. 1995 óta
napjaink "slágere" a T 5 fénycső, amely 16 mm -re csökkentett átmérőjével és rendkívül nagy
teljesítményválasztékával szinte minden igényt kielégít. Az új rendszer 25 °C fokról 35 °C -ra
eltolt fényáram-optimumának köszönhetően
köszönhetően nagyobb a fényáram, az új fénypor hatására pedig
minimálissá vált a fényáram -csökkenés, azaz hosszabb lett a hasznos élettartam. A
továbbfejlesztett elektronikus előtétekkel lámpakímélő, energiatakarékos előtétüzem
valósítható meg.
Az új fénycsöveknek két családját különböztetjük meg, egy rendkívül magas fokú, 104 lm/W -
ig terjedő fényhasznosítású,
fényhasznosítású, és egy növelt fényáramú változatot, amelyek azonos hosszméretek
hosszméretek
mellett eltérő teljesítménnyel rendelkeznek (1. táblázat).
Vizsgáljuk meg a megtakarítási lehetősége
l ehetőségeket
ket az ismert fejlesztések tükrében.
. A geometriai méretek csökkenése O 26 mm -ről O 16 mm -re ~ 4% megtakarítás.
. Fényáram-optimalizálás 25 °C -ról 35 °C-ra ~ 10% megtakarítás.
. Elektronikus előtétek alkalmazása ~ 7% megtakarítás.
. Új fejlesztésű lámpatestek alkalmazása (tükrök stb.) ~ 15 -19% megtakarítás.
. Fényhasznosítás -növekmény a T8 fénycsövekhez képest ~ 10 -17% megtakarítás.
A T5 típusú fénycsövek továbbfejlesztésén folyamatosan dolgoznak a kutatók, legutóbbi új
termék a +5 ...70 0C között állandó fényáramot biztosító T5 fénycső. Ez a fejlesztés lehetővé
teszi a fényforrás kültéri használatát is.
A táblázatból kiderül, hogy a fénycsövek fényhasznosítása lényegesen nagyobb, mint az
izzólámpáké. A fényhasznosítást nagyon befolyásolja a környezeti hőmérséklet. Ugyanakkor,
ha csökken a hálózati feszültség,
f eszültség, csökken
csökken a kibocsátott fényáram is, azaz kevésbé világítanak.
A fénycsövek élettartama 10 000 -16 000 óra közé tehető. Ez az élettartam növelhető
elektronikus előtét használatával.
használatával.
Elektronikus előtét
Az elektronikus előtétek a fojtótekercsekétől teljesen eltérő működési elven alapulnak.
Legfontosabb elemük az az áramkör, amely a hálózati váltakozó áraménál sokkal nagyobb, kb.
30 kHz körüli frekvenciájú rezgést állít elő. Ehhez az oszcillátorhoz egy olyan kimenő
transzformátor kapcsolódik, amely terheletlen állapotban a fénycső gyújtófeszültségét
 biztosítja. Az alkalmazott magasabb frekvencia miatt ez a transzformátor kis méretű és súl yú,
fer ritmagos
ritmagos típusú lehet.
Terhelt állapotban, tehát a kisülés megindulása után a kapcsolás áramgenerátorként működik,
vagyis a lámpa névleges áramának megfelelő értékre szabályozza be az áramot. A fénycsövek
elektronikus előtétjei a fénycső katódjainak előfűtését is biztosíthatják, de léteznek olyan
típusok is, amelyek előfűtés nélkül, azonnal gyújtanak. Ez a kímélő üzemmód a fénycsövek
élettartamára jótékony hatással van, elektronikával működtetve a fénycső élettartama kb.
másfélszeresére nő a hagyományos kapcsolásokhoz képest. Az előtétbe épített szabályozó
elemek gondoskodnak arról is, hogy a kiégett, gyújtásképtelen fénycsövet lekapcsolják.
Az elektronikus áramkörök működéséhez szükséges egyenfeszültséget a hálózati feszültség
egyenirányításával nyerik, ezért a legtöbb elektronikus előtét egyaránt működtethető egyen -
vagy váltakozó áramról. Az egyenfeszültségű, pl. akkumulátortelepes táplálásnak a
tartalékvilágítás esetén van szerepe. Az előtét áramkörei általában további védő és szűrő
elemekkel egészülnek ki, amelyek egyrészt arról gondoskodnak, hogy az előtét ne zavarhassa
meg más elektronikus készülékek működését, másfelől pedig az előtétet védik a hálózaton
időnként (pl. villámcsapások hatására) megjelenő feszültségimpulzusok vagy más villamos
zavarok károsító hatásától.
Az elektronikus áramkörök saját vesztesége
vesztesége lényegesen kisebb az induktív előtétekénél, ezért
az ilyen elemekkel ellátott lámpatestek a villamos energiát jobb hatásfokkal alakítják át fénnyé.
A lámpák fényének folyamatos szabályozása (fénycsökkentés, dimmelés) kizárólag
elektronikus előtétekkel oldható meg.
Elektronikus előtéteket leginkább fénycsövekhez készítenek, de megjelentek már a
nagynyomású
nagynyomású lámpák kisebb teljesítményű típusaihoz használható készülékek
készülékek is.
Az elektronikus előtétek lényeges adatai a teljesítményen kívül a környezeti hőmérséklet
megengedett
megengedett határai (általában -20 és 50 °C) valamint a készülék külső felületének legnagyobb
megengedett hőmérséklete. Ez utóbbit tc -vel jelölik, amit a hőmérséklet megengedett értéke
követ. Mivel nem mindegy, hogy ez a legnagyobb hőmérséklet a felület melyik pontján alakul
ki, a kritikus helyet az előtét felületére rajzolt fekete ponttal meg is szokták jelölni.
Induktív előtétek 

Minden fénycsőhöz csak a hozzá tervezett fojtótekercs használható, mert az előtéteket a

fénycső üzemi tulajdonságainak megfelelően méretezik, és azoknak meg kell felelniük a
fénycsőgyártók minimális követelményeinek. Ellenkező esetben a fényáramot és az
élettartamot semmi nem garantálja.
A kisülés megindulása után az áram minden határon túlnőne. Ha nem korlátoznánk valamilyen
módon az áram növekedését, a fényforrás pillanatokon belül tönkretenné saját magát.
Az áramkorlátozás legleterjedtebb módja a fojtótekercs rendszerű előtétek alkalmazása (ezeket
szokták induktív vagy mágneses előtéteknek is nevezni). Ezek az előtétek olyan vasmagos
tekercsek, amelyek impedanciáját
impedanciáját úgy állítják
állít ják be, hogy a megfelelő lámpával összekapcsolva
összekapcsolva a
lámpán a névleges áram folyjon keresztül. Ezt a névleges áramértéket minden előtéten
feltüntetik. Megtalálható az előtéteken azoknak a lámpáknak a típus szerinti felsorolása is,
amelyek az adott előtéttel működtethetők.
A legfontosabb adat, az áramérték mellett az előtéteken további műszaki adatokat is
feltüntetnek. Ezek közül az úgynevezett tw értéket érdemes megemlíteni, amely az előtét
hőállóságára utal. A jelölést követő számérték azt a °C - ban
 ban megadott hőmérsékletet
hőmérsékletet adja meg,
amelyen az előtét tartósan működtethető. Meghatározása annak a feltételezésével történik, hogy
ilyen hőmérséklet mellett az előtét szigetelő anyagainak
anyagainak termikus öregedése olyan lassú legyen,
hogy az előtét várható élettartama érje el a 10 évet. A tw érték ellenőrzése rövidített, általában
30 napos élettartam -vizsgálattal történik. Az ettől eltérő élettartam -vizsgálatot külön jelölik, pl.
a D6 jelölés 60 napos élettartam -vizsgálatot jelent, ahol a D betűt követő szám a vizsgálat
hossza dekádokban, azaz 10 napos időközökben megadva.
A nagyobb tw érték egyértelműen jobb minőséget, tartósabb szigetelőanyagok alkalmazását
 jelenti. A lámpatest előtétjét soha ne cseréljük az eredetinél
eredetinél rosszabb minőségű
minőségű típusra. A mai
korszerű előtétek tw értéke általában 130, a gyengébb minőségűeké
minőségűeké 105°C.
Az elmondottak azonban nem jelentik azt, hogy egy 105° C -os előtétet érdemes nagyobb
hőállóságúra cserélni. A lámpatestek konstrukciója biztosítja ugyanis azt, hogy az előtét
melegedése ne haladja meg a megengedettet, így a legalább 10 éves élettartammal minden
esetben számolni lehet.
Az előtétek másik fontos műszaki adata az előtét által felvett teljesítmény, ami veszteségként
 jelentkezik, mert a fényforrás
f ényforrás fogyasztásához hozzáadódik az előtét fogyasztása is. Az előtét
veszteségét a gyártók ritkán tüntetik fel az adattáblán, a katalógusadatok között sem mind ig
szerepel. Újabban elterjedőben van egy olyan osztályozási rendszer, amely az előtét -lámpa
áramkör által felvett teljesítmény mérésén alapul. Az előtéteket eszerint A, B, C és D
osztályokba sorolják, a legkisebb veszteségű előtétek az A osztályúak, energ etikailag a
legkedvezőtlenebbek a D osztályúak. Az A és B osztályokat tovább bontják A1, A2, A3, B1,
B2, B3 alosztályokra. Fojtótekercs rendszerű előtéttel legfeljebb a B kategória érhető el, az A
osztályt csak elektronikus elemekkel lehet megvalósítani. Az ismertetett osztályozási
osztályozási rendszer
az EEI osztályozás.
 Nézzük meg a legáltalánosabban
legáltalánosabban használt 36 W -s fénycső példáján, hogy a különböző
osztályok mekkora tényleges fogyasztást jelentenek:
A1: 38 - 19 W között szabályozható
szabályozható
A2: legfeljebb 36 W

A3: legfeljebb 38 W

B1: legfeljebb 41 W

B2: legfeljebb 43 W

C: legfeljebb 45 W

D: 45 W felett

(Felmerülhet a kérdés, hogy az A2 osztálynál hogyan lehet a 36 W -s fénycső

teljesítményfelvétele előtéttel együtt is kevesebb, mint 36W. A válasz az, hogy ezek a
kapcsolások elektronikus előtétekkel működnek, és ilyen előtétekkel a fénycső által kisugárzott
fényáram megnő. Ahhoz, hogy az elektronikus előtéttel működő cső ugyanannyi fényt adjon,
mint az induktív előtéttel működő, kisebb teljesítmény is elég. Így a fénycső teljesítménye
valójában nem 36 W, hanem annál valamivel kevesebb.)
Az induktív, fojtótekercs rendszerű előtétekkel sorbakapcsolt lámpák áramköreiben az induktív
 jellegű terhelés hatására a hálózati feszültség és a lámpaáram között fáziseltolódás lép fel.
Ennek hatására a kapcsolás által felvett áram a fázistényezővel (cos fi ) fordított arányban
megnő. Ez a fölöslegesen nagy áram a hálózatot terheli, és megnöveli a vezetékeken fellépő
feszültségesést.
feszültségesést. A teljesítménytényező
teljesítménytényező javítására központi fázisjavítást vagy a lámpaáramkörrel
 párhuzamosan
 párhuzamosan kapcsolt egyedi
egyedi fázisjavító kondenzátort
kondenzátort szoktak alkalmazni.
alkalmazni.

- Neoncsövek: hideg elektróddal működő fénycsövek. Az elnevezés hibás, csak a neongázzal

töltött, tehát piros színben világító csövekre igaz. A héliummal töltött
töl tött cső világos rózsaszínt, a
higanygőzzel
higanygőzzel töltött kék, az argonnal töltött pedig fehér színt ad. A neoncsövek begyújtásához
begyújtásához
és üzemeltetéséhez nagyobb feszültség szükséges, mint az izzóelektródos fénycsövekhez. A
leggyakrabban
leggyakrabban használatos feszültségek
feszültségek 3 kV és 5 kV. A feszültség
f eszültség függ a cső hosszától illetve
a sorba kapcsolt csövek számától. Működési elve megegyezik a fénycsövekével.
- Higanygőzlámpák: itt a nagynyomású gázkisülés a kvarcból készült kisülőcsőben megy
végbe. A kvarcbúra nemesgáztöltés mellett higanyt is tartalmaz. A higany a bekapcsolás után
kb. 2 perc alatt elpárolog és a higanygőz nyomása több atmoszférára emelkedik. A lámpa erős
kékes fénnyel világít. A kisülőcsőben levő gáznyomás a kisülőcső falának hőmérsékletétől
függ, a kisülőcsövet hőszigetelés céljából üvegbúrába kell építeni. A búra másik
m ásik fontos szerepe,
hogy megakadályozza a lámpából a szemre káros ultraibolya sugarak kijutását. A lámpa
hatásfoka és a színhatás javítása céljából a külső búra belső felületét vörösen sugárzó, fémporos
fluoreszkáló réteggel vonják be. A színkorrigált lámpák utcai világításra, magas üzemi
csarnokok általános világítására alkalmasak.
- Nátriumlámpa: U alakú cső, amelynek mindkét végébe elektródát építenek. A cső kis
mennyiségű nátrium fémet argon - és neongázból álló keveréket tartalmaz. A gázok
rendeltetése, hogy a kisülést megindítsák és fenntartsák mindaddig, amíg a nátriumfém
elpárolog. A nátriumlámpa begyújtási ideje 5 -15 perc. A nátriumlámpa által kibocsátott
fénysugarak 90% -a sárga. A nátriumlámpát ott előnyös alkalmazni, ahol erős fényre, nagy
élességre van szükség, de a színek felismerése nem lényeges. Például: öntödék, házak,
szénbányák,
szénbányák, rakodók, utak. A fejlesztések eredményeként elkészült a kompakt fénycső, ahol a
fénycső és az elektronikus előtét egy egységben
egységben készül, becsavarható az Edison foglalatba (E27
és E14)
Hogyan működik a LED

A fénykibocsátó dióda vagy LED neve az angol Light Emitting Diode rövidítéséből származik.
A dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A LED
inkoherens keskeny spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől az
ultraibolyáig terjedhet.A fénykibocsátás úgy keletkezik, hogy a diódára adott áramforrás a
dióda anyagában levő atomok elektronjait gerjeszti, amitől azok nagyobb energiaszintű
elektronpályára lépnek, majd ezek miközben visszatérnek eredeti helyükre, fotonokat
 bocsátanak
 bocsátanak ki. Nagyobb feszültség hatására nagyobb a kisugárzott fotonok mennyisége,
mennyisége,
egészen egy bizonyos nyitóirányú áramértékig, ahonnan már nem számottevő a változás. A
LED-ek előnye, hogy a kimeneti fény előállításához alacsony áramot és feszültséget
igényelnek, nagy a kapcsolási sebesség, kis helyen elférnek, ütésállók és nagy az élettartamuk.
(Forrás: Wikipédia)

Technológiai jellemzők:
A kibocsájtott fény erejét leggyakrabban
leggyakrabban fényáram értékkel adják meg. 1 lumen az a fényáram,
amelyet az 1 kandela fényerősségű, minden irányban egyenletesen sugárzó, pontszerű
fényforrás 1 szteradián térszögbe sugároz. Jele: Φv, SI egysége: lm .
A LED-es v ilágítótesteknél figyelembe kell venni, hogy a LED nem sugároz, se UV se IR
tartományban. Ez hagyományos LUX mérésnél egy 1,3 -1,5-ös szorzó használatát teszi
szükségessé
szükségessé a hagyományos
hagyományos világítással való valós fényérzet összehasonlításhoz.
összehasonlításhoz.
A fény színét a színhőmérséklet határozza meg. Kelvin fokban adják meg a hevülő platina
izzása alapján.

 Néhány színhőmérsékleti
színhőmérsékleti adat:
 Gyertya: 1900 K
 Háztartási izzólámpa: 2800 K 
 Reggeli, délutáni alacsony napállás: 4800 K 
 Átlagos napfény, vaku: 5600 K 
  Napos idő, árnyékba
árnyékban: 6000 K
  Nappal, kissé felhős égbolt: 8000 K 
 Borult, ködös idő: 10000 K 
A LED technológiában közkedvelten használt a meleg fehér (3000 -4500K sárgásfehér) és a
hideg fehér (4500-7500K kékesfehér) elnevezés. Jellemző, hogy magasabb színhőmérséklet
magasabb fényáramot ad.

Főbb előnyök 
  Nagyon alacsony
alacsony fogyasztás
fogyasztás (akár 1 év alatt
alatt megtérül az ára)
 Kiemelkedően hosszú élettartam (50.000h)
 Vibrációmentes fénye kíméli a szemet
  Nincs bemelegedési
bemelegedési idő, mint a kompakt
kompakt fénycsövek
fénycsövek esetében
esetében
 Kompatibilitás (csak ki kell cserélni az izzót, nincs szükség foglalatcserére)
 Alacsony üzemi hőmérséklet (nincs több égési sérülés, alacsonyabb légkondícionálási
költségek)
 Mivel nem üvegből van, nem is törik el olyan
ol yan könnyen
 A gyártás során nem használnak mérgező anyagokat

A LED szalagról

A led szalagok 3528 vagy 5050 SMD leddel szereltek. A számok a led szalagon található led
méretét jelölik miliméterben. Például: 3,5mm×2,8mm és 5,0mm×5,0mm. Itt érvényesül a minél
nagyobb annál erősebb szabály. Az 5050 SMD leddel szerelt nagyjából háromszoros fényerővel
 bír. Átlagos lumen/led kihozatal: 3528 SMD 5 lumen/led, 5050 SMD 15 -17 lumen/led. A led
szalag 3 ledenként vágható, forrasztható. A vízállónál a forrasztáshoz el kell távolítani a
forrasztás helyén a szilikon réteget. A led szalag hátulja öntapadós, egy 3m fóliát kell
eltávolítani a ragasztáshoz. A felületet előtte meg kell tisztítani. A led szalag táplálásához stabil
12Volt egyenáram kell. A szükséges tápegységet úgy kapjuk meg, ha a kívánt led szalag
méterenkénti fogyasztását felszorozzuk. A led szalagok fogyasztása a termék adatoknál
megtalálható. Pl.: 3528 SMD szalag 60led/méter fogyasztása
f ogyasztása 4,8W méterenként. Ha Ön ebből
10 méter t szeretne, a fogyasztás 48W lesz. A tápegységeket 80 -85%-ig lehet terhelni, így a
szükséges tápegység a 60W-os. A led szalagoknak viszonylag jó a hőelvezető képessége,
képessége, hűtést
nem igényel, azonban ha napi 5 -10 óránál többet megy, meghálálja, ha aluminium profilba
tesszük. Beltéren használt szilikon védett 5050 szalagoknál gyakorlatilag kötelező gondoskodni
a hűtésről, ha 2-3 óránál többet világít! Erre bármilyen jó hőelvezető alkalmas. Pl.: alumínium
 profil. A led szalagokat 5 méterenként szükséges
szükséges megtáplálni. Tehát nagyobb
nagyobb mennyiségű led
szalag megtáplálásánál mindig vissza kell menni a vezetékkel a tápegységhez. Ha nem így
teszünk, a led szalag végén nagy lesz a feszültség esés ami fényerő csökkenést és esetleg
élettartam csökkenést okoz.
2835 led szalag Chip on Board technológiával

A termékek leírásában már a megjelenéskor írtuk, hogy ez a típusú led szalag fogja nyugdíjba
küldeni az 5050 -es led szalagot. A nagyobb világító felület, a magasabb fényáram hasznosítás
hasznosítás
és a jobb színvisszaadás(CRI) mind azt vetítik előre, hogy a jövőben ez a led szalag lesz az
egyik sláger. 12Volt egyenáram szükséges a működtetéséhez, akár fővilágításnak is
használható. 1 méter led szalag ~1300 lumen megegyezik a hagyományos 100 wattos izzó
fényáramával.
fényáramával. Ideális konyhapult, reklámtábla, polc vagy rejtett világításnak egyaránt.
COB(Chip on Board) technológiával készülnek. A led chip mérete megegyezik a korábbi 3528 -
as típussal, azonban a világító felület nagyobb. Látható a lenti összehasonlító képen. Itt már
komolyabb hővel kell számolni, ezért ajánlott hűtőfelületre szerelni. pl. alu profil Ezáltal az
élettartama is hosszabb. Méterenként közel 14 watt fogyasztással számoljunk, 5 métert minden
esetben két oldalról tápláljunk meg!
5630 COB led szalag

Mondhatjuk, hogy a legnagyobb fényerővel rendelkező led szalag. 16W/m fogyasztás, 1600
lumen fényáram. Tulajdonságai és felhasználási módja nagyrészt megegyezik a 2835 -ös led
szalagéval.
A legkorábban gyártott Chip on Board led, alkalmazzák led fényforrásban és led szalagban
egyaránt.
Huzamosabb üzemeltetés esetén a tápegységeket a névleges
Szalag LED Fogyasztás értékük körülbelül 85 -90%-ig szabad kihasználni! Például:
típus /méter  (W) /méter 
Kialakítás: Táp:
Ha 5 métert válárolunk 3528 - 30W-os tápegységet
3528 60 4,8
as, 60 ledes szalagból, válasszunk mellé.
A 120 ledes szalaghoz (5
120 9,6 már 60W-os tép szükséges.
méter)
5050-es típusú ledszalagból tud megfelelően működni a
5050 60 14,4
viszont, csak 3,5 méter  60W-os tápegységgel.

5050-es 30ledes szalag esetén már a 25W-os táp is elegendő

30 7,2
(RGB), 3 méter szalaghoz a biztonságos üzemeléshez.
A legnagyobb fényű szalag
a 100W-os tápegységünket
5630 60 16 mellé, ha szintén 5 métert
ajánljuk.
szeretnénk,
5050-es hasonló fogyasztás,
2835 60 14,4 30%-al nagyobb fényerő. 8 150W fém tápegység.
tápegység.
méterhez

Led lámpa vagy led izzó?

Sokakban felmerül a kérdés hogy mi a pontos elnevezés. Nos leginkább a fényforrás a helyes.
Ugyanis a led nem izzik és általában lámpába vagy keretbe helyezik ezért ez az elnevezés a
megfelelő. Kivéve ha önálló lámpatest is egyben, de nagy százalékban foglalat alapján keresik
a meglévő izzó helyettesét.
Felújításnál sokan kérdezik, hogy hány darab led fényforrásra lesz szükségük. Általánosságban
kijelenthetjük, hogy négyzetméterenként 1 watt a szükséglet. Ez persze egy átlag adat, mert a
gyártók különböző fényáram értékeket tudnak kihozni 1 watt felhasználásával. Ez 50 -100
lumen/watt között van most. Minőség és gyártótól függ ez az érték. Vagyis egy átlag 3 wattos
led spot 3×70lm= 210lm ami egy 35 wattos halogén fényének felel meg. Összehasonlításul egy
hagyományos izzó kb. 12lm/W.

Sugárzási szög: halogén izzóknál általában 38 fok, ami azt eredményezi, hogy egy erős kis
sugarú körben világít. Korábban a led fényforrásokra is ez volt a jellemző, mára azonban
elterjedtek a nagyobb 60 és 120 fok közötti tartományok. Miért jobb? A fény sokkal
homogénebb lesz, nagyobb teret bevilágít.
Élettartam: Sokan dobálóznak a nagy számokkal. Amit tudni érdemes, hogy a led fényforrás
2000 óránként nagyjából 3% -ot veszít a fényéből. Az emberi szem 10% -os fényvesztést érzékel.
Tehát ha tudja a gyártó által írt 30000 órát, valószínű, hogy a fényereje nagyobb részét
elvesztette, így világításra alkalmatlan. Jó hír viszont, hogy egy átlag felhasználás mellett, ami
napi 2-3 órát jelent, valószínűleg elmegy 8 -10 évet meghibásodás és jelentős fényerő csökkenés
nélkül. Ami óriási megtakarítást jelent.

Világítási és dugaszoló áramkörök szerelése:

- Az áramkörök kialakítása: Az áramkörök kialakítását befolyásolja a lakás közműellátása.

A lakás minimális villamos felszereltségére szabvány tartalmaz előírásokat. Előírás többek
között, hogy a lakásvilágítási fogyasztóhelyek részére külön áramkör vagy
dugaszolóaljzatokkal közös úgynevezett vegyes áramkör készíthető. A 6 m2 alapterületnél
nagyobb helyiségben
helyiségben mennyezeti lámpahely, a 6 m2 alapterületnél kisebb helyiségben falikar
vagy fali foglalatot kell szerelni, a 12 m2 alapterületnél nagyobb lakószobában
lakószobában két áramkörös
(csillár) kapcsolást kell létrehozni. A konyhában,
konyhában, fürdőszobában valamint öltözőhelyiségben és
előszobában munkahelyi világítást kell létesíteni, lehetőleg süllyesztett kivitelű kapcsolóval,
amit e helyiségen belül helyezünk el. Azokban a közlekedő terekben, ahol az ajtók 4m -nél
távolabb vannak, váltókapcsolót kell elhelyezni. A dugaszolóaljzatok áramkörökre való
elosztásánál előírás, hogy a háztartási munkahelyek (konyha, fürdőszoba) dugaszolói részére
külön-külön áramkört kell létesíteni. Szobában, hallban minden megkezdett 5 m2 alapterület
után a szabad falfelületekre egy dugaszoló helyet kell létrehozni. A dugaszoló aljzat le het
egyedi vagy csoportos. Kettős dugaszolóaljzatot kell kiépíteni a tv, rádió csatlakozó helyénél
és minden olyan helyen ahol több készülék csatlakozására lehet számítani. A fürdőszobában és
konyhában min. 2 -2 dugaszolóaljzatot kell elhelyezni. A hűtőszekrény részére a konyhában
vagy egyéb helyiségben külön dugaszoló helyet kell készíteni, célszerű kettős kivitelben.
Lehetőség szerint mindenütt süllyesztett dugaszolóaljzatot kell felszerelni.
f elszerelni. Fogantyús, billenő -
és billentyűskapcsolónál bekapcsolt helyzetben a fogantyúnak fölfelé kell mutatnia.
Forgócsapos kapcsolónál a fogantyú függőleges állása felel meg a bekapcsolt állapotnak. A
kapcsolókat és dugós csatlakozókat védeni kell a várható mechanikai igénybevételektől,
amelyek sérülést okozhatnak. A süllyesztett kivitelű dobozkapcsolót, csatlakozó aljzatot
szabványos
szabványos kivitelű szerelődobozban
szerelődobozban szabad szerelni. A helyhez kötött menetes lámpafoglalat
hálózatra kapcsolásánál a fázisvezetőt a lámpafoglalat középérintkezőjéhez kell bekötni. A
lámpatestet úgy kell felszerelni, hogy a vezeték csatlakozási helyei ne legyenek húzásra igénybe
véve, a hozzávezető huzalok mozgatásakor vagy a lámpák kicserélésekor ne sérüljenek. A
csatlakozást csavaros szorítóval kell készíteni.  A vezeték anyagából megsodrott kötés
alkalmazá sa TI L OS.

- kapcsolók, dugós csatlakozók (szerelvények), lámpatestek felszerelése: A szerelés

hasonlósága miatt a dobozkapcsolókat, dugaszolóaljzatokat, erősáramú nyomógombokat
szerelvényeknek nevezzük, de ide sorolhatóak még az elosztótáblák és az információátviteli
készülékek is (csengő, kaputelefon). A szerelvényezés egy önálló munkafázis az épület -
villanyszerelés munkafolyamatában,
munkafolyamatában, amit hagyományos építési mód esetén a festés (tapétázás)
 befejezése után végeznek
végeznek el. A kapcsolókat
kapcsolókat és dugaszolóaljzatokat
dugaszolóaljzatokat az épületben kétféle módon
lehet elhelyezni:

- rászerelik a falra, ez a falon kívüli szerelvény

- süllyesztve építik be, ez a süllyesztett

süll yesztett kapcsoló
kapcsoló illetve dugaszolóaljzat
A süllyesztett szerelvényeknek beépítési mód szerint kétféle változata van:
- a szerelvényeknek
relvényeknek a teljes teste benyúlik a falban elhelyezett dobozba
- a kapcsoló egy részének csak a rögzítő karmai nyúlnak a falban
f alban elhelyezett dobozba
A szerelvények helyét egy adott helyiségben a rendeltetés határozza meg. A világítási
kapcsolókat
kapcsolókat általában a helyiség bejárata közelében szerelik fel, többnyire abban a helyiségben
hel yiségben,,
ahol a lámpatest is van és úgy, hogy az ajtó nyíló szárnya a kapcsolót ne takarja. A
dugaszolóaljzat helyének kiválasztását lakószobákban a bútorozás, konyhában a háztartás -
technológiai igények szabják meg. Lakó - és hasonló jellegű helyiségekben például irodákban
is- ha akadálya nincs, akkor a dugaszolóaljzatok padlószint feletti magassága 30 cm,
fürdőszobákban
fürdőszobákban és konyhákban 150 cm. Villamos tűzhely csatlakozódobozának
csatlakozódobozának padlóvonaltól
mért magassága 20 cm. Lámpatestek a mennyezeten nemcsak középen, hanem bárhol
elhelyezhetők. A lámpatesteket tápláló vezeték irányára nincs különös megkötés, tehát lehet
átlós irányú és belógó is.
7. Túláramvédelem.
Sorolja fel a túláram típusait!
Mutassa be a különféle típusú túláramok elleni védelem eszközeit!
A tételhez használható segédeszköz:
- egy motorvédő kapcsoló adatlapja
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- Névleges áram.
- Túlterhelési áram.
- Zárlati áram.
- Termikus kioldás: hőkioldó, motorvédő kapcsoló.
- Visszaálló és vissza nem álló kioldó.
- Elektromágneses kioldás: zárlati megszakító.
- Kismegszakító elvi felépítése.
- Gyors, illetve lomha kioldású olvadóbiztosító.
- Szelektivitás fogalma.
fogalma.
- Szelektivitás szükségessége.
- Szelektivitás értelmezése kismegszakítónál.
Üzemi áram (áramköré)
Az az áram, amelynek üzemszerű szállítására az áramkört szánták.

Megengedett áram (vezetőé)

Az a legnagyobb áram, amelyet a vezető adott feltételek mellett tartósan vezetni képes anélkül, hogy
állandósult hőmérséklete a megengedett értéket meghaladná.

Túláram
Minden olyan áram, amely a megadott értéket meghaladja. Vezetők esetén ez a megadott érték a
(tartósan) megengedett áram.

Túlterhelési áram (áramköré)

Az áramkörben villamos hiba nélkül fellépő túláram.

Zárlati áram
 Normál üzemi feltételek mellett különböző potenciálon lévő aktív vezetők között létrejövő
elhanyagolható
elhanyagolható értékű impedanciájú
impedanciájú hiba hatására folyó túláram.

Egyezményes kioldóáram (egy védelmi eszközé)

Az a meghatározott áramerősség, amely a védelmi eszközt a megadott –  egyezményes időnek nevezett
 – idős
 – idős belül működésbe hozza.

Túláram érzékelés
Annak megállapítása, hogy egy áramkörben folyó áram értéke meghatározott ideig meghaladja-e
meghaladja -e az
előre meghatározott értéket.

Kismegszakító
Kábelek és vezetékek védelmére szolgálnak túlterhelés és rövidzárlat esetén
Két különböző kioldóval rendelkeznek:
rendelkeznek:
• egy időkésleltetett termikus kioldó túlterhelés-
túlterhelés-védelemre
• egy elektromágnes-
elektromágnes-kioldó rövidzárlat-
rövidzárlat-védelemre

Ezek szerint érvényes:

A túlterhelés következtében kialakuló, túl nagymértékű
nagymértékű melegedés
melegedés elleni védelem akkor biztosított, ha
az alábbi
feltételek teljesülnek:
I b ≤ In ≤ Iz
I2 ≤ 1,45 Iz
I b az áramkör üzemi árama, terhelés
Iz a vezeték ill.
vezeték  ill. kábel megengedett terhelhetősége
terhelhetősége
In a túláram-
túláram-védelem névleges vagy beállított árama
I2 a túláram-
túláram-védelem megszólalási árama (legnagyobb vizsgáló áram)

Alkalmazások:
B jelleggörbe:
Főként vezeték - és kábelvédelem lakóépületeknél
lakóépületeknél (világítási és dugas
és dugaszoló
zoló aljzat áramkörök)
C jelleggörbe:
 Nagy bekapcsolási
bekapcsolási áramfelvételű
áramfelvételű berendezések
berendezések kábel
kábel-- és vezetékvédelmére (lámpacsoportok,
motorok, stb.)
D jelleggörbe:
Igen nagy bekapcsolási áramfelvételű berendezések kábel-
kábel - és vezetékvédelmére (hegesztő-
(hegesztő -
transzformátorok,
transzformát orok, motorok, stb.)

Vezetékvédő kismegszakítók kioldási tulajdonságai

(beállítva 30oC környezeti
környezeti hőmérsékletre)
hőmérsékletre)

 jelleggörbe Termikus kioldó Elektromágneses kioldó

kisebb nagyobb kioldási tartás kioldás kioldási
vizsgáló vizsgáló idő idő
áram I1 áram I2
B 1,13 x In >1h 3 x In > 0,1 s
1,45 x In <1h 5 x In < 0,1 s
C 1,13 x In >1h 5 x In > 0,1 s
1,45 x In <1h 10 x In < 0,1 s
D 1,13 x In >1h 10 x In > 0,1 s
1,45 x In <1h 20 x In < 0,1 s

Veszteségek 

Kismegszakító típusa C60N

In (A)) P (W
1 2,3
2 2,4
4 2,5
6 3,0
10 2,0
16 2,6
20 2,9
25 3,0
32 3,5
40 4,6
50 4,5
63 6

Szelektivitás
Túláramvédelmi berendezések szelektív működése akkor áll fenn, ha a hibához legközelebbi
védőkészülék
védőkészülék előbb old ki anélkül, hogy az előtte levő védőkészülék kioldana.
A túláramvédelmi készülékek egymás közötti szelektivitásának határára
szelektivitásának határára a kismegszakítók I2t átengedett
energiaértéke mértékadó.
mértékadó.

A C60N kismegszakítók mű szaki adatai

névleges feszültség:
feszültség: 440 V AC
megszakítóképesség  IEC 947-2,
947-2, Icu zárlati határmegszakítóképesség 10
határmegszakítóképesség  10 kA
áramkorlátozási
áramkorlátozási osztály (IEC 898): 3
villamos és mechanikai élettartam: 20 000
20 000 kapcsolási ciklus (névleges áramon)
klímaállóság: 2. kivitel (relatív páratartalom 95% 55 °C-on)
°C-on)
üzemi hômérséklettartomány:
hômérséklettartomány: -30 -30 °C...+60 °C
külsô hatások elleni védettség:
csatlakozókapcsok: IP20
kapcsolószerkezet: IP40
csatlakozás:
25 mm2 vezeték -keresztmetszet
-keresztmetszet 25 A-ig
35 mm2 vezeték -keresztmetszet
-keresztmetszet 32...63 A-ig
cszerelési mód:
felületre és 35 mm-
mm-es szerelôsínre is szerelhetô
csatlakozókapcsok kiképzése:
kengyeles szorítókapcsok mellsô becsatlakozással
becsatlakozással
a kapcsok véletlen érintés ellen védettek 

Az olvadóbiztosító (elterjedt téves elnevezéssel biztosíték) olyan készülék, melynek elsődleges feladata
az áramköri elemek (vezetékek, villamos motorok, elektronikai berendezések) védelme a túl tú l áramok 
áramok és
és
zárlati áramok káros hatása ellen, vagyis az áramkör megszakítása az erre a célra méretezett, vékony
huzal kiolvadásával. Másodlagos feladatuk a névleges elektromos áramerősségüknél nem nagyobb
áramok üzembiztos vezetése. Az áramkörbe sorosan kötve egy meghatározott áramerősségnél
túlmelegedik, megolvad és megszakítja az áramkört.
Fajtái
  Névleges feszültségük szerint:
 nagyfeszültségű
nagyfesz ültségű (középfesz
(középfeszültségű),
ültségű),
 kisfeszültségű.
 Kiolvadási jelleggörbéjük szerint:
 gyors (hirtelen),
 késleltetett (lomha),
 normál
 mérsékelten lomha
 igen gyors (ultragyors),
 kombinált (lomha-gyors).
(lomha-gyors).

Diazed rendszerű D rendszerű olvadóbetétek 

A diazed háztartásokban való használatra kifejlesztett, érintésvédett, csavarós biztosító rendszer. Az
aljzatba szerelt illesztőgyűrű mérete megakadályozza, hogy nagyobb értékű betétet helyezzenek bele. A
 betét kiolvadását
kiolvadását egy rugóra erősített színes gomb előugrása jelzi. A színek 4-200 amper erősségig jelzik
a betét névleges áramerősségét.
áramerősségét. Elterjedt áramértékek:
áramértékek: 2, 4, 6, 10, 16, 25, 35, 50, 63, 80, 100, 125, 160,
200 A

A villamos kisfeszültségű hálózatok és berendezések vonatkozásában az „NH” biztosítórendszerrel a

következő feladatok láthatók el: védelem, leválasztás,
leválasztás, földelés és rövidzár, kapcsolás. A feladat,
f eladat, amelyet
az „NH” biztosítórendszerrel kívánunk megoldani, a következő készülékekkel végezhető el:
 NH biztosítóbetétek, NH biztosítóajzatok,
biztosítóajzatok, NH biztosító kezelőfogó,
kezelőfogó, NH szakaszoló kapcsolóbiztosító.
Az NH biztosítóbetét egy olyan szándékos leválasztási pont, amely a védett berendezés számára
 biztosítja a termikus és elektrodinamikus
elektrodinamikus túlterhelés elleni védelmet.
védelmet. A meglehetősen
meglehetősen nagy energiák
kikapcsolását a biztosítóbetét a méretezett „olvadó-
„olvadó -vezető”-
vezető”-vel éri el. Az „olvadó-
„olvadó-vezető”-
vezető”-t speciális
kvarchomok közegbe helyezik, amely a hűtést és a kiolvadáskor keletkező ív megszüntetését segíti elő.
Az „olvadó-
„olvadó-vezető” szál elolvadás, illetve az elpárolgás fizikai tulajdonságai miatt a kiolvadás
 pillanatában ún. befolyásolhatatlan
befolyásolhatatlan rövidzárlati áram korlátozását
korlátozását eredményezi.
eredményezi. A berendezés
berendezés
2
elektrodinamikus megterhelése jelentősen csökken, és a készülék I t értéke (termikus áteresztőképesség)
is védelem alá kerül.

Biztosítóbetétek üzemosztályai
üzemosztályai
A „gL/gG” típusú biztosítóbetétek a vezetékekre pontosan meghatározott védelmi görbe szerint lettek
méretezve: így mindenféle kár ellen (termikus és elektronikus kár) maximális védelmet és biztonságot
garantál.
Az „aM/gM” típusú biztosítóbetétek a motorok indítóáramához (ezt a biztosítóbetét átengedi) és a
kapcsoló berendezés rövidzárlati áramára vannak méretezve.

A „gR/ és az aR” típusú biztosítóbetétek alacsony I2t érték mellett, a rövidzárlati áram jelentős
korlátozásával,
korlátozásával, gyors kikapcsolással
kikapcsolással alkalmasak;
alkalmasak; tirisztorok, tirisztoros berendezések
berendezések védelmére, mivel
ilyen berendezéseknél a termikus és elektrodinamikus túlterhelés nem engedhető meg!

A „gTr” típusú biztosítóbetétek a transzformátorokat védik, és a transzformátor néveges

teljesítményéhez
teljesítményéhez van illesztve. A biztosítóbetéteken
biztosítóbetéteken lévő felirat a transzformátor
transzformátor „látszólagos névleges
teljesítményét”
teljesítményét” adja meg kVA-ban.
kVA-ban. (50 kVA-1000 kVA-ig 400 V-os V-os névleges feszültségnél.) Az „NH”
 biztosítóbetétek gyártói az egységesített villamos hálózatok bevezetésével
bevezetésével (400 V-os névleges
kisfeszültségű hálózatok) lehetőséget láttak abban, hogy a „gL/gG” karakterisztikájú biztosítóbetétek
méretezési feszültségét –   amely 500 V  –  lecsökkentsék 400 V- V-ra, amelynek következtében a
 biztosítóbetétek belső
belső ún. watt-
ún. watt-vesztesége
vesztesége számottevően csökkenthető.
 Napjainkban azon kisfeszültségű
kisfeszültségű villamos elosztóhálózatokon,
elosztóhálózatokon, ahol 400 V-ra méretezett
 biztosítóbetéteket
 biztosítóbetéteket alkalmaznak,
alkalmaznak, jelentős megtakarítás
megtakarítás érhető el! Ennek a műszaki újdonságnak
alkalmazását az áramszolgáltatók figyelmébe ajánlom, mert nem jár többletkiadással, és a
 biztosítóbetétek teljes átcseréléséig
átcseréléséig minden műszaki
műszaki hátrány nélkül bevezethető.
bevezethető. Az alkalmazás
alkalmazás
gazdaságosságáról kalkulációs modellek készültek, valamint azon referenciák, ahol ezt a műszaki
megoldást már alkalmazták.

„NH” szakaszoló kapcsoló-

kapcsoló - biztosító.
 biztosító.
A fejlesztés során a nyitott, véletlen érintés ellen nem védett NH biztosító-
biztosító-aljaktól az érintés ellen védett,
a kapcsolást (a biztosítóbetét mozgatását) egy burkolatba helyezett biztosítóbetéttel –   jutottak el. A
szakaszoló
szakaszoló kapcsoló –  biztosító
 biztosító nagy rövidzárlati kapcsolási
kapcsolási képessége és rövidzárlat
rövidzárlat állósága a benne
elhelyezett
elhelyezett biztosító betétekkel
betétekkel érhető el.

A kapcsoló kézzel működik, ezért az IEC 60 -947 szabvány előírásba vette a következőt:
következőt: „a készüléket
igen alacsony sebességgel –   0,5 m/sec  –  kell bekapcsolni”. A szokásos kapcsolási sebességek kézi
működtetésnél
működtetésnél 1~2 m/s körül vannak, így a kapcsolási biztonság igen nagyfokú.
 Azokban a villamos berendezésekben, amelyeket „NH” biztosítóbetét véd és ki old, ott csak a
biztosítóbetét cseréjével állítható vissza az üzemi állapot. Ez a szükségszerű tény, hogy a biztosító
betét leoldása után másikra kell cserélni, azt az előnyt garantálja, hogy a rossz beidegződés szerinti
újrakapcsolást megakadályozza.

 A biztonságos kapcsolhatóságot a készülékbe épített ívoltó berendezés szolgálja. Az ívoltó kamra

(lemezelt vagy ionizációs megoldás) az NH biztosítóbetét érintkező késének bevezető részénél
található, és az ív levágását segíti elő. Például egy 160 A 00 méretű készüléknél 50 kA 690 V AC
kapcsolási képességnél és AC 23B 400 V AC (8xln be/ki, cos =0,35) értéket értek el. A fenti adatok is
bizonyítják, hogy az NH szakaszoló kapcsoló -biztosító kiváló kapcsolási tulajdonságokkal rendelkezik.
Igazolt mérési tesztek alapján 50 kA rövidzárlati árammal és 0,5 m/s -os kapcsolási sebességgel a
készülék meghibásodás nélkül működött.

 A dinamikus rövidzárlat -állóság (a készülék bekapcsolt állapotában) 120 kA. Az NH szakaszoló

kapcsoló-biztosítót eseti, nem gyakori ki -be kapcsolásra tervezték. Az NH biztosító betétekkel védett
eszközök optimális védelemben részesülnek, mivel az NH biztosító betét a gL/gG fizikai
f izikai
„azonosságánál” fogva a legjobb vezetékvédő. Az egész rendszerben (névleges áramtól a
legnagyobb rövidzárlati áramokig) a biztosító áll a legközelebb a védett „objektumokhoz”, a
„vezetékhez”. Az NH betétek „hibás impulzusokkal” szemben (pl: feszültséglökések) érzéketlenek, ami
folytonosságot biztosít, és nem vezet hibás k ikapcsoláshoz.

Motorvédelem
A motorok általában egy hosszabb ideig
i deig fennálló meghibásodás, vagy többször, de rövid ideig történő
túlmelegedés következtében válhatnak üzemképtelenné. A gyakori, de rövid ideig fellépő
túlmelegedések okozta kiesések a veszélyesebbek, mert a szigetelőanyagok idő
szigetelőanyagok  idő előtti öregedésének
öregedésének okát
nem ismerjük fel, és ezért látszólag biztonságban
látszólag biztonságban érezzük magunkat
érezzük magunkat a motorok üzembiztonságát illetően.
A motorokban alkalmazott szigetelőanyagokat hőmérséklet-
hőmérséklet - tűrésük alapján osztályozzák. A
szigetelőanyagok szigetelési és mechanikai tulajdonságainak az osztályba sorolásnak megfelelő
hőmérsékleten
hőmérsékleten meghatározott ideig meg kell maradniuk. Ha a hőmérsékletet 10 K -nel túllépik, akkor a
szigetelőanyagok élettartama 50%-
50%-kal csökken. 20 K -es hőmérsékletnövekedés esetén az élettartam a
névleges érték 25%-
25%-ára csökken. A szigetelőanyagok
szigetelőanyagok élettartam-
élettartam- rövidülését szigetelési tulajdonságaik
romlása okozza, amely fokozott anyagkopással
anyagkop ással jár. Ez mechanikailag a szigetelés lazulását okozza, mi
csak növeli a szigetelőanyag fogyását, és végül meghibásodáshoz vezet.

A motor túlmelegedés elleni védelmének leghatásosabb és legeredményesebb módja a motorba beépített

PTC érzékelős termisztoros kiértékelő relével való védelem.

Különböző határhőmérsékletű PTC érzékelők léteznek, amelyek   jelleggörbéje nem az abszolút

hőmérséklethez, hanem az alkalmaz
al kalmazott
ott szigetelőany
szigetelőanyagok 
agok szabványos
szabványosított
ított határhőmérsé
határhőmérsékletéhez
kletéhez – 
 –  amely
 amely
megegyezik a PTC névleges megszólalási hőmérsékletével
hőmérsékletével   (TNF)  –  igazodik. Ennek megfelelően a
felhasználó szempo
szempontjából
ntjából a termisztoros felügyeleti relé kiválasztása
kiválasztásakor 
kor nincs
nincs annak jelentősége, hogy
a motor milyen szigetelési osztályba tartozik,
osztályba tartozik, mert a motor gyártója a PTC ellenállást az alkalmazott
anyagok szigetelési határhőmérsékletének megfelelően választja ki.
A termisztorrelé kiválasztásakor 
kiválasztásakor  arra
 arra kell ügyelni, hogy a motor automatikus újraindítását
újraindítását megengedje-
 megengedje-
e vagy sem. Az EN 60240 „Gépek villamos berendezései” című szabványban erre vonatkozóan a
következők  olvashatók: „A túlterhelés elleni védelem megszólalása utáni automa automatikus
tikus motorindítást
meg kell akadályozni, ha ez veszélyes állapotot okozhat vagy kár  keletkezhet a gépen vagy a
munkafolyamatban”.
munkafolyam atban”. Ez azt jelenti, hogy
jelenti, hogy – 
 – amint
amint az a cég termisztoros reléjénél is biztosított – 
biztosított – aa vezérlés
a motorindítást csak akkor teszi lehetővé, ha a védelem megszólalása után a hiba tényét nyugtázták. A
kézi nyugtázás történhet közvetlenül a termisztorrelé segítségével vagy egy nyugtázó nyomógombbal.
Termisztoros reléket alkalmaznak  még transzformátorok, generátorok, csapágyak, hajtások  és
hűtőközegek hőmérsékletén
hőmérsékletének 
ek  f 
 f elügyeletére
elügyeletére is.
is.

Ezen kívül a Finder mérő-

mérő- és felügyeleti reléinek családjába tartoznak még
tartoznak még olyan készülékek is, amelyek 
fázis--aszimmetria, fázissorrend és fáziskiesés ellenőrzésére szolgálnak, vagy háromfázisú és egyfázisú
fázis
hálózatok felügyeletét végzik, továbbá programozható, 
programozható,  LED-es
LED-es kijelzéső, univerzális feszültség-
feszültség - és
áramfelügyelő
áramfelügy elő relék.
Motorvédelem
Motorvédelem PTC
P TC termisztor használatával
A hajtástechnika legáltalánosabb erőforrása az aszinkronmotor. A villamos motor meghibásodá
meghibásodása
sa olyan
kárt okozhat, amelynek összege nagyságrendekkel nagyobb lehet, mint a motorvédelem létesítési
költsége. A motor meghibásodását jellemzően túlmelegedés okozza, melynek forrása vagy egy
viszonylag hosszabb ideig fennálló meghibásodás, vagy többször ismétlődő rövid idejű túlterhelés. A
gyakori, rövid ideig fellépő túlmelegedések a veszélyesebbek, mert a meghibásodás okát nehezebb
felismerni. A motorokban alkalmazott szigetelőanyagok élettartama 10°C üzemi hőmérséklet túllépés
esetén a névleges érték felére, 20°C túllépés esetén negyedére csökkenhet.
csökkenhet.

A motor túlmelegedés elleni védelmének leghatásosabb módja a motor tekercsfejébe épített PTC
érzékelős termisztor használata –  kereskedelemben kapható –  külső PTC-
PTC-
relével.

Az Agisys Kft. saját motorjaiban gyárilag beépített PTC

PT C termisztor van. A
TMS-MST-TMS2
TMS-MST- TMS2 típusú alumínium-
alumínium-házas és a CRT-
CRT -T2CR öntöttvas-
öntöttvas-házas
háromfázisú motorokban 3db 145°C PTC érzékelő, míg a TML típusú
egyfázisú motorokban 1db PTC van.

A PTC érzékelő olyan ellenállás, amely egy rá jellemző hőmérsékleten –  az általunk használt
érzékelőknél
érzékelőknél 145°C
145°C--nál – egységugrás
– egységugrás szerűen megváltoztatja az ellenállását.

A külső PTC-
PTC-relé ezt az ellenállás érték változást érzékelve lekapcsolja a motort a hálózatról, és így
megvédi a kritikus túlmelegedéstől. A külső PTC-
PTC-relé  bekötések
 bekötésekor
or ügyelni kell arra, hogy a motor
lehűlését követően a motor automata újraindítása megengedett-
megengedett -e. A túlterhelés elleni védelem
megszólalása utáni automatikus motorindítást meg kell akadályozni, ha ez veszélyes állapotot okozhat
vagy kár keletkezhet a gépen vagy a munkafolyamatban.

Hőrelék 
A háromfázisú termobimetállos hőrelék különféle villamos fogyasztó-
fogyasztó-készülékek - elsősorban
elsősorban motorok
 – túlterhelés
 – túlterhelés elleni védelmére szolgálnak. A széles környezeti hőmérséklet-
hőmérséklet -határok közötti - 20 °C nak
°C nak
megfelelő - működést hőkompenzáló
hőkompenzáló bimetáll biztosítja. Az automatikus vagy kézi visszaállítási mód
választható. A kikapcsoló szerkezetet
szerkezetet működtető differenciál
differenciál vagy kettős
kettős tolókarendszer fáziskimaradás
esetén gyorsított (a szabvány szerint 1,15 Ie terhelés hatására 2 órán belüli, a gyakorlatb
a  gyakorlatban
an néhány perc
alatt bekövetkező) kioldást valósít meg. A működés ellenőrzésére TEST gomb szolgál.
Az érintkező rendszer
érintkező rendszer egy-egy
egy-egy villamosan független záró és nyitó érintkezőt
érintkezőt tartalmaz.
tartalmaz.
 8. Hibavédelem. (Érintésvédelem.)
Sorolja fel azokat a hibavédelmi (érintésvédelmi) módokat, amelyeknél nem   alkalmazunk
védővezetőt az áramütés elleni védelem megvalósításában!
A felsorolásban a „törpefeszültségnél” adja meg a törpefeszültség felső határértékét váltakozó-
(AC) és egyenfeszültség (DC) esetén! Mutassa be a törpefeszültségű biztonsági elválasztó
transzformátor jelképes jelölését!
Térjen ki a táplált készülékek számára, a védett áramkör maximális feszültségére és a földelési
lehetőségekre a villamos elválasztással történő hibavédelem esetében!
Ismertesse a villamos gyártmányok érintésvédelmi osztályait, jellemezze azokat hibavédelmi
szempontból, mutassa be a kettős vagy megerősített szigetelésű villamos gyártmányok jelképes
 jelölését!
A tételhez használható segédeszköz:
- különböző jelképes jelölések, amelyek közül kiválaszthatja a vizsgázó a feladathoz
szükséges jeleket
Kulcsszavak, fogalmak:
- törpefeszültség –  SELV,
 SELV, PELV, 50 V (AC), 120 V (DC)
- védelem az aktív részek elszigetelésével
- védelem a környezet elszigetelésével
- védelem védőfedéssel vagy burkolással
- védelem az állandósult érintési áram és a kisütési energia korlátozásával
- védelem II. érintésvédelmi osztályú villamos szerkezet használatával
- védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú hálózat kialakításával
- védelem villamos elválasztással:
- adott esetben egy vagy több készülék is táplálható,
- védett áramkör maximális feszültsége 500 V,
- az elválasztott áramkör testeit nem szabad összekötni más áramkörök 
védővezetőjével, testeivel vagy a földdel (A szekunder oldalt földelni tilos!)
- Érintésvédelmi osztályok:
- 0. év osztályú szerkezet – alapszigetelés
– alapszigetelés biztosítja az alapvédelmet, és
nincsenek hibavédelemmel ellátva ( pl. nincs rajtuk védőkapocs )
- I. év osztályú szerkezet – alapszigetelés
 – alapszigetelés biztosítja az alapvédelmet, és
védőkapoccsal van felszerelve a hibavédelem céljára
- II. év osztályú szerkezet – alapszigetelés
– alapszigetelés biztosítja az alapvédelmet, és
kiegészítő szigeteléssel van ellátva a hibavédelem biztosítására, vagy
megerősített szigetelés biztosítja együttesen az alap- és hibavédelmet
- III. év osztályú szerkezet – törpefeszültségen
– törpefeszültségen (ELV) alapul az alapvédelem, az
ilyen szerkezet hibavédelemmel nincs ellátva
Érintésvédelem:
Az érintésvédelem az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás következtében esetleg
feszültség alá kerülő fém vagy egyéb villamos  vezető anyagú részeknek az ember által való
megérintéséből származható áramütéses baleseteket hivatott megakadályozni.
Érintésvédelem két fő részből áll:
o Alapvédelem és
o hibavédelem.

Alapvédelem lehet:
 burkolás
 fedés
 védőakadály
 elérhető tartományon kívül helyezés

Burkolat
A villamos szerkezetnek az a része, amely azt bizonyos külső behatások ellen védi és a közvetlen érintés
ellen bármely irányból védelmet nyújt.
 Lehet szigetelő
szigetelő vagy villamosan
villamosan vezető anyagból
anyagból is.
Védőfedés
Olyan szerkezeti rész, amely minden szokásos irányból jövő közvetlen érintés ellen védelmet nyújt.
Védőakadály
Olyan szerkezeti rész, amely a véletlen közvetlen érintést akadályozza, de a szándékos közvetlen érintést
nem.
Kézzel elérhető tartomány
Az a térrész, amely a személyek szokásos tartózkodási és közlekedési felületének bármely pontjától a
segédeszköz nélkül bármely irányban kézzel elérhető határokig
hat árokig terjed.(magasságban
terjed. (magasságban 2,5 m, előre 1,25m
magunk alatt 0,75m)

Hibavédelem:
1. A védővezetős érintésvédelmi mód: működéséhez az érintésvédelemmel ellátott villamos
szerkezetek testét közvetlenül földelt védővezetővel kell összekötni.
Test a berendezésnek, gépnek
gépnek vagy készüléknek fémből vagy más, villamosan
villamosan vezető anyagból készült
minden szerkezeti és tartó része, amely üzemszerűen nincsen feszültség alatt, de meghibásodás vagy
rendellenesség következtében feszültség alá kerülhet.
1.1 Nullázás: ol yan megoldás, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője
van, és ezt, ill. a róla fémes csatlakoztatással leágazott vezetőt (nullázóvezető, vagy védővezető PE)
kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként (gyors, szelektivitás,
teljesítménytől független, pontosan számítható)
1.2 Védőföldelés:
- közvetlenül földelt rendszerben: a tápláló rendszernek közvetlenül földelt pontja van, és az
érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste a tápláló rendszerrel fémesen össze nem kötött
földeléshez, a védőföldeléshez van kötve
- a földeletlen és közvetve földelt rendszerben: a tápláló rendszernek nincs közvetlenül földelt pontja,
és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste
test e védőföldeléshezvan
védőföldeléshez van kötve
kikapcsolást végezheti: olvadóbiztosító, kismegszakító, áram-védőkapcsoló
Az egyenpotenciálra hozás: a villamos szerkezetek vezető anyagú testének és más vezetőanyagú
szerkezeteknek a vezetői (fémes) összekötése azok azonos vagy közel azonos potenciára hozása
céljából. Minden védővezetős érintési mód alkalmazásánál kiépítése kötelező.
2. A védővezető nélküli érintésvédelmi módok : működéséhez az ilyen érintésvédelemmel
ellátott villamos szerkezetek testét nem kell védővezetővel összekötni.
2.1 Törpefesz alkalmazása: olyan megoldás, amelynél kizárólag érintésvédelmi törpefeszültségű
rendszerrel való táplálással érik el azt, hogy testzárlat esetén se léphessen fel az érintési feszültség
megengedett határértékénél nagyobb érintési és/vagy lépésfeszültség és egyidejűleg gondoskodnak a
törpefeszültségnél nagyobb feszültségű rendszerekből történő feszültséghatolás veszélyeinek
elhárításáról is (biztonsági trafóval, bizt. tápegységgel, 2. érintésvéd. oszt.)
2.2 A villamos szerkezet elszigetelése: esetén a szerkezet testzárlat következtében feszültség alá
kerülhető – villamosan
– villamosan vezető – részeit
– részeit szigetelik el az ember által érinthető részektől.
2.3 A környezet elszigetelése: a villamos szerkezet testét érinthető személyeknek a környezetben
lévő földpotenciálú, nem szigetelő részektől való elszigetelését jelenti.
2.4 Földeletlen egyenpotenciálra hozás: az egyidejűleg érinthető villamos szerkezetek teste
villamosan vezető összekötés révén egyenpotenciálra kerül és megakadályozzák azt is, hogy az ezeket
érintő személyek földpotenciált érinthessenek.
2.5 Védőelválasztás: esetén a táplálást egy, csak egyetlen szerkezetet ellátó, földtől szigetelt
rendszerrel oldják meg úgy, hogy ebbe a rendszerbe idegen feszültség ne hatolhasson át. (bizt. trafó,
bizt tápegységről melynek áttétele  1:1) Csak egyetlen fogyasztót táplálhat max 10 m hosszú
vezetéken.
2.6 Korlátozott zárlati teljesítményű áramkör alkalmazása: azt jelenti, hogy az áramkörbe iktatott
soros biztonsági impedancia olyan kis értékre korlátozza az áramkör kimenő zárlati teljesítményét,
hogy áramerőssége az emberre veszélytelennek tekinthető.

Érintésvédelmi osztály a villamos gyártmánynak az a besorolása, amely jelzi, hogy a gyártmány milyen
érintésvédelmi móddal, illetve milyen érintésvédelmi módokhoz való csatlakoztatására készült.

0. érintésvédelmi oszt.: az a gyártmány amelynél a védelem az alapszigetelésen alapul és amelyhez

védővezető nem csatlakoztatható és így az alapszigetelés hibája esetén a védelem a környezetre hárul.
(Csak alapvédelem van, hibavédelem nincs)
I. érintésvédelmi osztály: védővezetős érintésvédelmi mód, amely hiba esetén a táplálás önműködő
lekapcsolásával véd.
II. érintésvédelmi osztály: Védővezető nélküli érintésvédelmi mód, ahol a gyártmány kettős vagy
megerősített szigeteléssel készül és nincs ellátva védőcsatlakozó kapoccsal és így a védelem független
a hálózattól.
Az alapszigetelés: (üzemi szigetelés) az üzemszerűen vezető részen az áramütés ellen alapvédelemként
alkalmazott szigetelés
Kiegészítő szigetelés: (védőszigetelés) az alapszigetelés kiegészítéseként alkalmazott, független
(különálló) szigetelés amely megakadályozza
megakadályozza az áramütést az alapszigetelés meghibásodása esetén.
Kettős szigetelés: az alap- és a kiegészítő szigetelés együttes alkalmazása
Megerősített szigetelés: az üzemszerűen vezető részeken alkalmazott, egyetlen szigetelőrendszer,
amely érintésvédelmi szempontból a kettős szigeteléssel egyenértékű védelmet biztosít

III. érintésvédelmi osztály. Ahol a gyártmány áramütés elleni védelme érintésvédelmi törpefeszültségű
tápláláson alapul, és amelyben nem állítanak elő a táplálásnál nagyobb feszültséget.
- III. A érintésvédelmi osztály. Azok a gyártmányok tartoznak ide, amelyekben sem a tápfeszültség,
sem a belső feszültségek nem haladják meg az 50 V-os váltakozó ill. 120 V egyenfeszültség értékeket.
- III. B. érintésvédelmi osztály. Azok a gyártmányok tartoznak ide, amelyeknek sem névleges
tápfeszültsége, sem a benne előállított feszültség névleges értéke nem nagyobb váltakozó áram esetén
25V, egyenáram esetén 60 V-nál.
- III. C. érintésvédelmi osztály. Azok a gyártmányok tartoznak ide, amelyeknek sem a névleges
tápfeszültsége, sem a benne előállított névleges értéke nem nagyobb váltakozó áram esetén 12 V,
egyenáram esetén 30 V-nál.

Az olyan gyermekjátékok esetén, amelyeket a gyermek felügyelet nélkül használhat, érintésvédelmi

módként a legfeljebb 25 V névleges értékű
é rtékű érintésvédelmi törpefeszültséget kell alkalmazni.
 Megjegyzés:
 Megjegyzés:
Ez az előírás nem vonatkozik az áruházakban, óvodákban és hasonló helyeken alkalmazott, olyan,
robosztus gyártmányokra,
gyártmányokra, amelyeknél a felügyelet megakadályozza,
megakadályozza, hogy a gyermekek szétszedjék a
 játékokat.
Fodrászat!, kozmetikai vagy szakképesítés nélkül is kezelhető gyógyászati berendezések esetén
azoknak a részeknek az érintésvédelmét, amelyek a kezelt személy testével rendeltetésszerűen
érintkezésbe kerülnek, legfeljebb 25 V-os névleges értékű törpefeszültség alkalmazásával, a villamos
szerkezet elszigetelésével vagy védőelválasztással kell megoldani.
Törpefeszültség alkalmazása csak abban az esetben tekinthető érintésvédelmi módnak, ha teljesíti az
alábbi három követelmény mindegyikét:
- névleges feszültsége nem nagyobb az MSZ 1600/1- ben
 ben a törpefeszültség határaként megadott
megadott értéknél;
értéknél;
- előállítása teljesíti a 2. szakasz előírásait;
- a törpefeszültségű hálózat és a fogyasztóberendezések kielégítik a 3.  szakaszban megadott
követelményeket.

2. Az érintésvédelmi törpefeszültség előállítására valamelyik következő megoldást kell alkalmazni:

- az MSZ 9229 szer inti
inti biztonsági transzformátorral, illetve biztonsági tápegységgel történő, nem
törpefeszültségű rendszerekből táplált előállítást;
- nem törpefeszültségű rendszerekből, olyan gépcsoporttal vagy géppel történő előállítást, amelyben a
két rendszer közötti szigetelés mindenben megfelel a kettős szigetelésre előírtaknak (pl. az MSZ-05
40.3050 szerinti biztonsági frekvenciaátalakító);
- olyan önálló áramforrásból történő táplálást, amely teljesen független a törpefeszültségnél nagyobb
feszültségű rendszerektől (pl. szárazelemek, napelem, robbanómotorral hajtott generátor);
- elektronikus feszültségátalakítókat (pl. feszültségsokszorozókat), ha a rájuk vonatkozó
szabványelőírások szerinti megoldással akadályozzák meg, hogy kimenő kapcsaikon az MSZ 1600/1-
 ben a törpefeszültségre előírt névleges
névleges értéknél nagyobb feszültség keletkezzék.

3. Az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszer hálózatát a következők szerint kell kialakítani, illetve az

arra kapcsolt villamos szerkezeteket a következők szerint kell kiválasztani.
Az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerben nem szabad védővezetőt alkalmazni.
 Megjegyzések:
 Megjegyzések:
1. A védővezető alkalmazása az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerekben nem csak f elesleges, de
az esetleg máshonnan történő potenciál-áthurcolással veszélyt is okozhat. A védővezetőt tartalmazó
törpefeszültségű rendszerek nem tekintendők érintésvédelmi törpefeszültségűnek, így ezekben az
érintésvédelmet a védővezetős érintésvédelmekre vonatkozó fejezet előírásai szerint kell megoldani.
2. Egyes külföldi szabványok (és az IEC) azokat a törpefeszültségű rendszereket, amelyekben üzemi
földelést alkalmaznak, nem érintésvédelmi, hanem üzemi törpefeszültségűnek tekintik. Ennek az
minősítésnek azonban ott csak a közvetlen érintés elleni védelemben van következménye. Ezért e
szabvány nem tiltja az üzemi földelést, ha ez funkcionális okok folytán indokolt.

Az érintésvédelmi törpefeszültséggel táplált villamos szerkezetek testét nem szabad szándékosan

(védővezetőn, egyenpotenciálra hozó vezetőn keresztül) összekötni:
- földdel, földeléssel;
- más villamos szerkezetek testével, illetve védővezetőjével;
- egyéb fémszerkezetekkel.

Ha azonban elhelyezési, szerkezeti vagy más üzemi okból a villamos vezetői összekötés szükség-
szerűen létrejön (pl. fém csővezetékbe épített érzékelők, szervomotorok, szerszámgépek géplámpái), ez
nem jelenti a törpefeszültségű érintésvédelmi mód hatástalanítását. Ilyen esetben csupán f igyelembe
igyelembe kell
venni, nem okozhat-e ez a fémes kapcsolat az érintésvédelmi törpefeszültségű villamos szerkezet testén
a törpefeszültségnél nagyobb, veszélyes feszültségemelkedést.
Az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerek üzemszerűen vezető részeit a nagyobb feszültségű
rendszerek üzemszerűen vezető részeitől legalább a nagyobb feszültségnek megfelelő megerősített
szigeteléssel kell elválasztani.
 Megjegyzés: Különösen fontos ennek vizsgálata olyan relék, kontaktotok, segédrelék esetén, amelyek
 Megjegyzés:
egyes részei érintésvédelmi törpefeszültségűek, más részei ennél nagyobb feszültséggel üzemelnek.
Az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerek vezetékeit lehetőleg elhelyezésileg is el kell különíteni a
más rendszerek vezetékeitől. Ha ennek megoldása nehézségekbe ütközik, akkor a következő feltételek
valamelyikét kell kielégíteni:
- a törpefeszültségű vezetékek a törpefeszültségű alapszigetelésen (üzemi szigetelésen) kívül egy
további, szigetelőanyagból készült réteggel vagy köpennyel is legyenek ellátva;
- a különböző feszültségszintű vezetékek földelt fémszerkezettel vagy földelt fémburkolattal legyenek
elválasztva egymástól;
- többerű kábelekben, vezetékekben vagy vezetékkötegekben ("bund"-okban) a törpefeszültségű erek
egyedileg vagy csoportosan az előforduló legnagyobb feszültségnek megfelelően legyenek szigetelve.
Az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerekben csak olyan dugós csatlakozókat szabad alkalmazni,
amelyekre a következő három követelmény egyidejűleg teljesül:
- a dugók olyanok, hogy nem dugaszolhatók nagyobb feszültségű aljzatba;
- az aljzatok olyanok, hogy azokba nem dugaszolhatók nagyobb feszültségű dugók, és
- az aljzatoknak nincs védőérintkezője.

Az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszert a nagyobb feszültségű rendszer energiájáról tápláló,

hordozható áramforrások (hordozható transzformátorok, hordozható villamosmotor -generátor gép
csoport) céljára csak II. érintésvédelmi osztályú gyártmányt vagy ezzel azonos értékű szigetelésű
 berendezést szabad alkalmazni.
 Megjegyzés:
 Megjegyzés:
Alkalmazható pl. szigetelt dobozba szerelt l. érintésvédelmi osztályú transzformátor is, ha teste nincs
összekötve védővezetővel, és a test közvetlen megérintését megakadályozó doboz szigetelése megfelel
a kiegészítő (védő-) szigetelésre vonatkozó követelményeknek.
A törpeszültség a legfeljebb 50 V AC és 120 V DC feszültség. Angol nyelvű szakkifejezése ELV (Extra
Low Voltage) A törpeszültség három féle üzemmódú lehet:
- Biztonsági törpeszültség: földeletlen érintésvédelmi törpefeszültség SELV ( Safety Extra Low
Voltage)
- Védelmi törpefeszültség: földelt érintésvédelmi törpefeszültség ( Protective Extra Low Voltage)
- Üzemi vagy működési törpefeszültség: nem érintésvédelmi szempontból, hanem a villamos
szerkezet működése miatt alkalmazott törpefeszültség, nem felel meg a nagyobb feszültség
áthatolása elleni védelem biztonsági
védelem biztonsági követelményeinek. (Functional
(Functional Extra Low Voltage)

SELV:
 Védőelválasztású tápforrásokat kell alkalmazni, pl az MSZ EN 61558 szerinti biztonsági
transzformátort, vagy azzal egyenértékű biztonsági tápforrást
 Az áramköröket áthatolás ellen védő-elkülönítéssel kell védeni
 Üzemileg földeletlen áramkörök: a testeket szándékosan nem szabad a földdel vagy
védővezetővel összekötni

PELV:
 Védőelválasztású tápforrásokat kell alkalmazni, pl az MSZ EN 61558 szerinti biztonsági
transzformátort, vagy azzal egyenértékű biztonsági tápforrást
 Az áramköröket áthatolás ellen védő-elkülönítéssel kell védeni
 Földelt vagy földeletlen áramkörök megengedettek: a testeket megengedett összekötni a földdel
vagy védővezetővel

FELV:
  Nem kell védőelválasztású tápforrásokat
tápforrásokat alkalmazni, megfelel a csak alapszigetelésű
alapszigetelésű tápforrás
 Áramköröket nem kell védő-elkülönítéssel védeni
 Földelt vagy földeletlen áramkörök megengedettek: a testeket megengedett összekötni a földdel
vagy védővezetővel

SELV/PELV esetén az alapvédelmet az alkalmazott

al kalmazott törpeszültség és a biztonsági (elválasztó/szigetelő)
tápforrás használata biztosítja. Az alkalmazható tápforrások: MSZ EN 61558 szerinti biztonsági
szigetelő transzformátor, vagy ezzel egyenértékű biztonsági szintet nyújtó tápforrás (robbanó motorral
hajtott generátor, megcsapolás nélküli akkumulátor, szárazelem, elektronikus feszültségátalakító).
Biztosítani kell, hogy a tápforrásként alkalmazott elektronikus
ele ktronikus eszköz kimeneti kapcsainmég
kapcsain még belső hiba
esetén sem lép fel törpeszültségnél nagyobb érték.

Azt, hogy egy transzformátor biztonsági traszformátor-e csak az adattábláján feltűntetett jelölésekből
tudjuk megállapítani. Ha az adattábláján az alábbi jelölések vannak, vagy MSZ EN 61558 (régebbi
gyártmányokon MSZ 9229 vagy MSZ EN 60742) szabványszám van feltüntetve akkor ez biztonsági
transzformátor.(függetlenül
transzformátor.(függetlenül attól hogy a primer
pri mer és a szekunder tekercsek külön vagy azonos csévetesten
vannak elhelyezve)

Törpefeszültségű biztonsági transzformátorok jelei

a) burkolt biztonsági transzformátor;
 b) beépítendő biztonsági transz-formátor;
c) zárlatbiztos biztonsági transzformátor;
d) játék -transzformátor;
e) és f) csengőtranszformátor;
g) és h) kézilámpa-transzformátor

A nagyobb f eszültségű
eszültségű rendszerek üzemszerűen vezető részeitől az érintésvédelmi törpefeszültségű
rendszerek üzemszerűen vezető részeit legalább a nagyobb feszültségnek megfelelő megerősített
szigeteléssel kell elválasztani.
Az érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerek vezetékeit el kell különíteni más rendszerek vezetékeitől
az alábbi módok valamelyikével:
 Vezetők fizikai elkülönítése
 SELV vezetőknek az alapszigetelésen túl legyen köpenyszigetelése
 Az eltérő feszültségű áramkörök vezetői egymástól földelt fémárnyékolással, vagy földelt
fémköpennyel legyenek elkülönítve
 Különböző feszültségű áramkörök vezetői lehetnek ugyanabban a többerű vezetékben vagy
más közös vezetékcsoportban is, de a SELV/PELV áramkörök vezetői egyenként az abban
előforduló legnagyobb feszültségre legyenek szigetelve.
 A törpefeszültségű rendszerekben a fogyasztókat többnyire dugós csatlakozókkal csatlakoztatjuk.
Ezeknek a dugaszolóknak és dugaszoló aljzatoknak olyanoknak kell lenni, hogy :
 Csatlakozó dugókat ne lehessen csatlakoztatni más feszültségű aljzatba
alj zatba
 Csatlakozó aljzatokba ne lehessen más feszültségű csatlakozó dugóit bedugni
 SELV áramkörök csatlakozó dugóinak és csatlakozó aljzatainak ne legyenek védőérintkezői
 SELV csatlakozó dugót ne lehessen PELV csatlakozó aljzatba bedugni
 PELV csatlakozó dugót ne lehessen SELV csatlakozó aljzatba bedugni

Védőföld
417-IEC-5019
Minden csatlakozókapocs azonosítására, amelyet külső védővezetőhöz való csatlakozásra terveztek
meghibásodás miatt bekövetkező áramütés elleni védelem céljából, vagy a védőföldelő kapcsának
azonosítására.
II. érintésvédelmi osztályú berendezés
417-IEC-5172
A II. érintésvédelmi osztályú berendezésekre előírt biztonsági követelményeknek megfelelő
 berendezések azonosítására.
Megjegyzés: A kettős négyzetből álló jelkép helyzete olyan legyen, hogy nyilvánvalóvá tegye, a jelkép
jel kép
a műszaki tájékoztatás része, és semmiképpen sem legyen összetéveszthető
összetéveszthető a gyártó nevével vagy más
 jelölésekkel.
III. érintésvédelmi osztályú berendezés
417-IEC-5180
Az IEC 536: Villamos és elektronikus berendezések osztályozása áramütés elleni védelem
 szempontjából szabvány szerint a III. érintésvédelmi osztályú berendezésekre előírt biztonsági
követelményeknek megfelelő berendezések azonosítására.
Védelmi osztályok összefoglaló táblázat
Védelmi
I. Érintésvédelmi Osztály II. Érintésvédelmi Osztály III. Érintésvédelmi Osztály
osztály

Szimbólum:

 Alkalmazott Kettős szigetelés, megerősített Érintésvédelmi

Védővezető
védelem: szigetelés törpefeszültség

Villany motor, elektromos Elektromos kéziszerszámok,

Példák: Elektromos gyerekjátékok
tűzhely, mosógép háztartási gépek
9. Áramütés elleni védelem nullázott (TN) rendszerű hálózaton.
Mutassa be az áram élettani hatásait! Az áram milyen jellemzőitől függ az áramütés mértéke?
Határozza meg a limitfeszültség (UL) értékét!
Ismertesse a TN rendszer kialakítási lehetőségeit, azok jellemzőit!
Hogyan határozza
határozza meg a hibahely megengedett hurokimpedanciáját
hurokimpedanciáját (Zs) áramvédőkapcsoló
alkalmazása esetén?
A tételhez használható segédeszköz:
- elvi rajzok TN rendszer kialakítási lehetőségeiről (TN-S, TN-C, TN-C-S)
Kulcsszavak, fogalmak:
- Az áram élettani hatásai: hő, elektrolízis, ingerhatások (görcs, szívkamraremegés)
- Limitfeszültség (UL) értéke: 50 V (AC), 120 V (DC)
- Nagyság, frekvencia, behatási idő, emberi test ellenállása, áramnem, fizikai állapot,
 pszichés állapot
- TN-S, TN-C, TN-C-S, vezetékek azonosítása ( L-fázisvezető, N-nullavezető, PENvédő
és nullavezető, PE-védővezető), jelölése
- Ia – kioldó
 – kioldó áram áram-védőkapcsoló esetén: Ia = IΔn
- Uo – névleges
 – névleges váltakozó feszültség effektív értéke a földhöz képes (fázisfeszültség)
 A villamos áram élettani hatásai.
Köztudott, hogy az ember életfunkcióit, mozgásait belső, ún. bioáramok vezérlik. Ha ebbe a jól
szervezett, összehangolt rendszerbe valamilyen külső hatás következtében idegen áramingerek,
impulzusok hatolnak be, akkor az életműködésben zavarok keletkeznek és nem kívánt, sokszor
szabályozhatatlan funkciók jönnek létre. Ezek igen gyakran súlyos baleseteket eredményezhetnek.
Igen sok, élő és elhalt emberen, valamint állatokon végzett vizsgálatok alapján az emberi szervezetnek
a villamos árammal szembeni érzékenységére, férfiak esetében, 50 Hz-es frekvencia esetén az alábbi
átlagos értékeket állapították meg
- érzetküszöb 0,5 –  1
 1 mA
- er ős
ős rázásérzet 6 –  14
 14 mA
- izomgörcs 20 –  25
 25 mA
- szabálytalan szívműködés 25 –  80
 80 mA
- szívkamralebegés 80 –  100
 100 mA
- pillanatos halál 100 mA felett.
A közölt adatok átlagértékek és csak 50 –  100 Hz frekvencia esetén, egészséges férfiakra
vonatkoztathatók. Beteg, gyengébb fizikumú férfiakra, nőkre, gyermekekre ennél kisebb értékek
érvényesek.
100 –  1
 1000 Hz frekvencia értékhatárok között az áramütés biológiai hatásai enyhébbek és
enyhébbek és 1000 Hz felett
egyre inkább érvényesül az ún. skin hatás, amelynek következtében az áram útja a szervezetben a
 bőrfelület közelében alakul ki, elkerülve a létfontosságú
lé tfontosságú szerveket.A
szerveket. A vizsgálatok szerint a fent felsorolt
 biológiai hatásokat egyenáram alkalmazása esetén az 50 Hz  – re –  re megadott áramértékek 4 –  5 –szörös
értékével lehet csak előidézni. Az egyenáram tehát veszélytelenebbnek tűnik a váltakozó áramnál,
azonban a sejtbomlasztó elektrolízis, valamint az ívképzésre való hajlam miatt szintén veszélyes.
Egyes kutatók szerint nemcsak az emberi szervezeten áthaladó áram nagysága a jellemző a veszélyesség
mértékének meghatározásában, hanem az áthaladó töltésmennyiség is. Tehát a veszélyességet az
árambehatás időtartama is befolyásolja. Ezt azonban igen nehéz meghatározni, ezért a töltésmennyiség
helyett az emberi szervezetet érő energiát szokták  megadni.
 megadni.
Dalziel amerikai kutató szerint a szívkamralebegést az esetek 0,5 % - ban  ban kiváltó dózist a következő
összefüggés írja le.
Ie2 t = 0,0156 [A2s],
ahol Ie az emberi szervezeten átfolyó áram [A]
t a behatás időtartama [s]
és az összefüggés 0,03 < t < 3 s időhatárok között érvényes.
A megadott összefüggésből kifejezhető az az áram, amely az emberi szervezeten meghatározott ideig
átfolyva, 99,5%-os valószínűséggel még nem okoz szívkamralebegést
 0,125
  =
√ 
amelyből megállapíthatjuk, hogyha a behatás időtartama igen rövid, akkor viszonylag nagyobb áramok
sem okoznak veszélyes balesetet.
Az emberi szervezet érzékenységét a villamos áram szempontjából más kutatók az emberi testet ért
villamos energiával fejezik ki. Ezek szerint kellemetlen érzést okoz, ha az emberi szervezetet kb. 0,25
Ws, és halálos kimenetelű, ha 50 Ws energia éri.

Az emberi test ellenállása

Számos mérési sorozat eredményeképpen tudjuk, hogy az emberi test tisztán
ti sztán ohmos jellegű és nagyságát
tulajdonképpen két fő részből állónak tekinthetjük. Az első rész a belső, testnedvekkel átitatott
szövetekből álló, amelynek villamos ellenállása 200-300 ohm, vagy még kevesebb. A másik részt, a
külső bőrfelületet alkotja, amelynek ellenállása függ a bőr pillanatnyi állapotától (száraz, nedves, izzadt,
vékony, vastag stb.) valamint a mérésnél alkalmazott feszültségtől.
A test ellenállásának feszültségfüggése azzal magyarázható, hogy a testre jutó feszültség megoszlik a
 be és a kilépésnél lévő bőrfelületek, valamint a belső részek soros ellenállásán. A soros feszültségosztás
következtében a bőrfelületekre jut a feszültség nagyobb része, amely növekvő feszültség esetén egyre
nagyobb számú helyen ég át. Miután a nagy ellenállást jelentő bőrfelület nagyobb feszültség esetén sok
helyen ég át, az eredő érték közelíteni fog a belső részek által meghatározott ellenállás értékhez.
Az érintésvédelmi számításoknál az emberi test sokféle, előre nem látható állapotait  nem szoktuk
figyelembe venni, hanem a legkedvez őtlenebb esetet vesszük alapul. Így az ember ellenállását
egységesen Re=1000 ohm-mal vesszük számításban. Orvosi  kezelőhelyeken, műtőkben ennél
lényegesen kisebb értékkel.

A villamos áram élettani hatását befolyásoló tényezők 

a) az emberi szervezeten átfolyó áram nagysága
 b) a behatás időtartama
c) az áram útja
d) az áram frekvenciája
e) az emberi test ellenállása
f ) az egyén testi és lelki állapota.
A felsorolt tényezőket már többé-kevésbé mindenki ismeri, szerepük  könnyen belátható. Kérdés,
hogyan befolyásolhatja a baleset súlyosságát, a balesetet szenvedett testi és lelki állapota. Könnyen
 belátható, hogy
hogy fáradt, kimerült,
kimerült, esetleg ittas személy
személy reakcióképességehosszabb,
reakcióképessége hosszabb, mint egy egészségesé,
ezért az áramütés által kiváltott menekülési reflex is lassúbb lesz, vagyis a behatás időtartama
meghosszabbodik. A nem egészséges ember viszont hajlamos az izzadásra, ezért a bőrének ellenállása
lényegesen kisebb lesz, aminek következtében
aminek következtében nagyobb áram fog kialakulni benne.

Az érintés-feszültség meghatározása.
Láttuk, hogy a villamos áramütés veszélyességét az emberi testen átfolyó áramerősség nagysága
határozza meg. Egy balesetveszélyes helyen azonban nem lehet megmondani
megmondani előre az emberen átfolyó
áram nagyságát, sőt utólag sem lehet egy bekövetkezett baleset után rekonstruálni, hogy mekkora áram
haladt át a balesetet szenvedett ember testén, olyan sok és bizonytalan tényező  befolyásolhatja. Ezért
inkább abból indulnak ki, hogy az emberi test ellenállását a legkedvezőtlenebb 1000 ohm-mal számítva
mekkora feszültséget kell rákapcsolni, hogy bizonyos fiziológiai hatások jöjjenek létre. Az emberi testre
 jutó feszültség tehát az
Ue= Ie Re
szorzatból meghatározható. Ha a baleset súlyosságának megítéléséhez az így kiszámítható feszültséget
rendeljük, akkor minden szituációban előre számíthatóvá, illetve
illet ve utólagrekonstruálhatóvá
utólag rekonstruálhatóvá válik egy-egy
 baleset körülménye. Most már már csak az áramérték megadása szükséges.
A magyar el őírások, amelyek megegyeznek a nemzetközi előírásokkal, alapját az képezi, hogy az
áramütéses baleset semmiképpen nem okozzon halált. Ezért az emberi testet tartósan érő áramerősség
legnagyobb értékét jóval a szívkamralebegést kiváltó határ alatt választotta meg. Ez pedig 50 mA.
50 ∗ 10− ∗ 10 = 50 
  =   ∗   = 50
Ezt a feszültséget limitfeszültségnek (UL) nevezik és ez az érintési feszültség tartósan  megengedett
határértéke 100 Hz-nél nem nagyobb frekvenciájú, szinuszos váltakozó áram esetén, amelyet az
embernek tartósan (súlyosabb károsodás nélkül) el kell viselni. Állandó egyen feszültség esetén –  az
egyenáram már tárgyalt okok miatt - UL = 120 V. 100-1000 Hz frekvenciájú váltakozó áram, valamint
szaggatott egyenáram esetén az UL értékét a szabvány nem írja elő pontosan,
elő pontosan, csak azt,
a zt, hogy kísérleti
vagy irodalom adatok alapján 50 és 120 V között kell meghatározni.
Egyes különleges helyekre, vagy berendezésekre, a körülményekre való tekintettel UL értékét 50 V alatt
is meg lehet határozni (pl. 25 V, esetleg 12 V váltakozó áram, egyenáram esetén 60 V, esetleg 30 V a
szokásos érték.) A limitfeszültség értékének megadásával így sikerült kiküszöbölni azt a nehézséget,
amit az áramértékkel való számítás okozott. Ezzel el lehetett érni, hogy egy-egy szituáció
veszélyességének mértékét feszültséggel fejezhetjük ki, sőt ezt a feszültséget mindig meg lehet mérni.
Így az érintésvédelem műszaki  problémává vált, amelynek kezelése könnyű, csupán a megfelelő
feltételeket kell biztosítani.

Hogyan jöhet létre az áramütés

Ha az emberi test két, vagy több pontja különböző feszültségeket hidal át, akkor az Ohm-törvénynek
megfelel ő áramerősség jön létre a test egyes szakaszain. A belépő áramot a feszültség és az előzőekben
leírt testellenállás határozza meg, amely mint láttuk tág határok  között változhat, de az előírás
értelmében mindig csak 1000 Ω-mal vesszük figyelembe. Ez esetenként igen nagy biztonságot hoz a
 számításban, de kiküszöbölni, vagy eltekinteni tőle nem lehet, mivel az emberi test ellenállását
ell enállását igen sok
k ülső
ülső és belső, előre nem számítható tényező befolyásolja.
tényező befolyásolja.
Az emberi testnek az áramkörbe kerülése alapvetően négy esetre vezethető vissza.
a) fázis-föld érintés
 b) fázis-föld érintés
c) hibafeszültség áthidalása
d) lépésfeszültség áthidalása

Fázis-föld érintés
Villamos energiarendszerünknek az a része, amely az ipari, háztartási, világítási  fogyasztókat
közvetlenül látja el (3x400/230 V-os háromfázisú rendszer) mereven földelt csillagponttal rendelkezik.
Ez azt jelenti, hogy a háromfázisú rendszer csillagpontja minden közbeiktatott impedancia nélkül
csatlakozik egy viszonylag nagykiterjedésű földelő rendszerhez.
A villamos energiarendszerek döntő többségében a kisfeszültségű hálózatok mereven földelt
csillagponttal rendelkeznek és csak igen kis számban – különleges
–  különleges esetekben – találhatók
– találhatók nem földelt,
szigetelt csillagpontú hálózati rendszerek.
Itt kell megemlíteni azt, hogy a 400/230 V-os háromfázisú elosztórendszereket tápláló transzformátorok 
nagyobb feszültségű tekercselése (3kV – 35kV)
– 35kV) kivétel nélkül delta (háromszög) kapcsolásúak .
A kisfeszültségű tekercsrendszer csillagpontjának leföldelése azt eredményezi, hogy a földet, mint
referencia pontot kezelhetjük és a rendszerben lévő feszültségeket – kivéve
– kivéve a soros feszültségeséseket,
valamint a vonali feszültségeket – a
– a földhöz, mint nullpotenciához viszonyíthatjuk.
Ha a talajt végtelen nagy keresztmetszete miatt igen jó vezetőnek tekintjük, akkor be lehetlátni,
lehet látni, hogy a
talaj és bármelyik fázisvezető között a fázisfeszültség (230 V) jelenik meg, sőt terhelve sem fog
lényegesen különbözni tőle. Egy ilyen rendszerben tehát, ha valaki valamilyen módon érintkezésbe kerül
a talajjal és az egyik fázisvezetővel, akkor az érintkezési pontok között a fázisfeszültség hatására létrejön
az áramütés.

Fázis-fázis érintés
Ez a típusú áramütés a következő módon jöhet létre. A földtől teljesen elszigetelt személy egyszerre
érint meg két fázisvezetőt. Ekkor az áramütés nem a fázis feszültségtől, ha vonalfeszültségtől fog létre
 jönni, ezért rendszerint súlyosabb balesetet okoz.
E két esetnek az a közös tulajdonsága, hogy az üzemszerűen feszültség alatt álló alkatrész (vezető,
villamosgép, vagy készülék csatlakozó kapcsa stb.) megérintését tételezi fel. Az ilyen jellegű balesetek
megelőzése, illetve az ellenük való védekezés az érintésvédelmen belül az alapvédelem. Azokat a
villamos berendezéseket, amelyek áramütéses balesetet okozhatnak, úgy kell  szerelni, hogy abban az
üzemszerűen feszültség alatt álló alkatrészeket véletlenül se lehessen megérinteni sem kézzel, sem
valamilyen eszközzel. A szándékos érintés ellen egyébként úgysem lehet védekezni.

Hibafeszültség áthidalása
A villamos gépek, készülékek, szerszámok burkolatait, kezelőfogantyúit használat közben alkalmanként
vagy állandóan fogni kell. Normális körülmények között ezek megfogása
ezek  megfogása veszélytelen, mert jól el
vannak szigetelve az üzemszerűen feszültség alatt álló alkatrészektől. Ezek a burkolatok, fogantyúk stb.
üzemszerűen nem állnak feszültség alatt, tehát áramütés veszélye nélkül meg lehet, sőt a
munkavégzés érdekében meg is kell őket fogni. Ha azonban a szigetelés sérülése következtében a
 burkolat érintkezésbe kerül a feszültség alatt lévő alkatrésszel, akkor annak érintése áramütést okozhat.
Sajnos nincs érzékszervünk arra, hogy meg tudjuk állapítani egy fém tárgyról, hogy a környezetéhez
képest milyen potenciálon van, ezért az ilyen, a meghibásodás következtében feszültség alá került
tárgyat gyanútlanul érintünk fogunk   meg. Az ebb ől származó balesetek   megelőzésével, ill. az ellene
való védekezéssel foglalkozik az érintésvédelmen belül a hibavédelem. Vizsgáljuk meg azt, hogy egy
meghibásodás miatt feszültség alá került berendezés megérintése esetén mekkora feszültség jut az
emberre. A kérdés tisztázása érdekében az érintésvédelem klasszikus módszeréből indulunk ki. Adva
van egy táptranszformátor, amelynek mereven földelt csillagpontja van és egy fogyasztót lát el. A
fogyasztó érintésvédelmét úgy biztosítjuk, hogy az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de
megérinthető fém alkatrészeit egy védőföldeléshez (Rv) kötjük. Ezzel biztosítani lehet,  hogy a
 megérinthető alkatrészek hibátlan állapotban a környezetükhöz képest nem lesznek  potenciálon,
 potenciálon, így a
géppel biztonságosan lehet dolgozni.
Megváltoznak a viszonyok, ha a gép egyik fázisának meghibásodik a szigetelése és a fázisvezető hozzá
ér a megérinthető, de a leföldelt alkatrészhez. Az így kialakult zárt körben a fogyasztó névleges áramánál
 jóval nagyobb –  zárlati áram jön létre. A létrejövő áramot a fázisfeszültség és a kör ohmos
ellenállásainak viszonya fogja meghatározni. (a kör reaktanciáit ez esetben el lehet hanyagolni). Milyen
ellenállásokat lehet ebben az áramkörben figyelembe venni
a) a hozzávezetés ellenállását R F,
 b) a védőföldelés szétterjedési ellenállását R v,
c) a transzformátor csillagponti földelésének, az üzemi földelésnek
föl delésnek a szétterjedési ellenállását R ü,
d) a talaj és egyéb, nem ismert ellenállásokat R egyéb
egyéb ,
Ezekkel az ellenállásokkal fel lehet már a testzárlatos kör helyettesítő vázlatát rajzolni.
Ránézéssel könnyen belátható, hogy a védőföldelés két sarka között fellépő feszültség különbség, a
hibafeszültség, UH az alábbi összefüggés segítségével határozható meg

 =  ∗   =  
∑
ahol
Uf  a fázisfeszültség
UH a hibafeszültség, amely a meghibásodás folytán feszültség alá került test és a végtelen távoli
földpotenciálú hely között fellépő feszültség.
Σ R a körben lévő valamennyi soros ellenállás
Ha ezt a testzárlatos gépet megérinti, vagy megfogja valaki, akkor testével tulajdonképpen a
védőföldelésen létrejött feszültséget hidalja át.
Az emberi test ellenállását jelképező Re ellenállással  sorba van kötve egy úgynevezett talpponti
ellenállás, amely az emberi test és a környezet közötti ellenállást veszi figyelembe (R 1). A talpponti
ellenállást több tényező - a talaj fajlagos ellenállása, a padozat minősége (száraz, nedves, vezető, nem
vezető  stb.) lábbeli, stb. -  befolyásolja. De ez az ellenállás lehet például egy gumi védőkesztyű
ellenállása is vagy bármi, ami az emberi testet a földtől elszigeteli.
Az emberi testen átfolyó áram értékét a következő módon lehet meghatározni, azzal a mindig fennálló
feltétellel, hogy Iz >> Ie .

  =
  + 
azaz az emberi testen átfolyó áram nagyságát a hibafeszültség és az emberi test ellenállása a talpponti
ellenállással együtt határozza meg.
Az előzőekben kifejtett okok miatt nem az áramot,
ára mot, hanem a feszültséget kell meghatározni, ez pedig így
írható fel

 =  ∗   = 
  + 
ahol Ue a testzárlatos gép megérintése esetén az emberre jutó feszültség UH a védőföldelésen lévő
feszültségesés, vagy hibafeszültség. Látható, hogy ha R 1 ≠ 0, vagyis az ember nincs közvetlen
kapcsolatban a földpotenciálú hellyel, akkor Ue < UH, vagyis a talpponti ellenállás csökkenti az emberi
testre jutó feszültség nagyságát. Ez a csökkentés igen nagy talpponti ellenállás esetén olyan mértékű
lehet, hogy az emberre elhanyagolhatóan kicsi feszültség jut. Ezt a hatást az érintésvédelem bizonyos
módszerinél tudatosan ki is használjuk és élünk a lehetőséggel. Más esetben azonban a  talpponti
ellenállás értéke rendkívül bizonytalan és változó lehet (pl. egy száraz padozatú helyiség takarítás
következtében átnedvesedik, vagy a géphez nyúló személy átázott cipő ben van stb.) Ezért az
érintésvédelem a talpponti ellenállás értékét a biztonság irányában való eltérés érdekében mindig R 1=0
értékkel veszi figyelembe. Kivéve, ha az érintésvédelmetéppen
érintésvédelmet éppen a nagy talpponti ellenállásra
el lenállásra alapozzuk.
Ha a talpponti ellenállást elhanyagoljuk, akkor az emberi testre jutó feszültség azonos  lesz a
védőföldelésen fellépő feszültségeséssel, azaz Ue= UH = IzR v tehát az érintési feszültséget ez esetben a
védőföldelés szétterjedési ellenállásának és a rajta folyó áramnak szorzatával definiáljuk.
A hibafeszültség áthidalásának egyik esete és a belőle származó áramütés tehát a fentiek   szerint
értelmezhető.
A hibafeszültség áthidalásának más elvi esete is lehetséges. Ez főleg akkor fordul elő, ha egy ember
által egyidejűleg megérinthető két olyan villamos fogyasztó van, amelyek más-más fázisban hibásodtak
meg. Ez esetben a két gépet megérintő nem a fázis, hanem a vonali feszültséget hidalja át, amely
súlyosabb balesetet okozhat.

Lépésfeszültség áthidalása
Az előző fejezetben szó volt arról, hogy a talaj, mint vezető a rendkívül nagy  keresztmetszete
következtében elhanyagolható ellenállású. Ez a feltételezés csak a földelő rendszertől távoli pontokon
teljesül. A földelők közvetlen közelében már nem, hiszen a földelőt véges keresztmetszetű talaj övezi,
ugyanakkor itt a legnagyobb az áramsűr űség
űség is.
Ezért egy árammal terhelt földelő környezetében a talaj potenciálja pontról pontra más lesz. Ha ezen a
területen ember vagy állat közlekedik, akkor a lábai által áthidalt pontok közötti potenciálkülönbség
közötti  potenciálkülönbség
okozhat áramütést.
Lépésfeszültség (Ul) az a feszültség, amely lépés közben a talajt érintő lábak között, a talajban folyó
földzárlati áram hatására fellép. Kisfeszültségű hálózaton, ha az érintésvédelem egyébként helyesen van
méretezve és kialakítva, akkor veszélyes
akkor veszélyes lépésfeszültség nem keletkezik. Nagyfeszültségű hálózatoknál,
ahol a földzárlati áramok is jóval nagyobbak, már komoly veszélyt jelenthet a lépésfeszültség
kialakulása, különösen ott, ahol nem szigetelő anyagból készült hosszabb tárgyakat emberi erővel
szállítanak, vagy rakodnak. Ezeken a helyeken a lépésfeszültség okozta baleset ellen is védekezni kell.

Nullázás
TN-S, TN-C, TN-C-S lásd 1 tétel

Fázisvezetők: L1 L2 L3 színjelölésük: fekete, barna, szürke

 Nullavezető: N színjelölése: világoskék 
PEN vezető: nullával egyesített védővezető, színjelölése kétféle lehet. Teljes hosszában kék, a
csatlakozási pontoknál zöld/sárga jelöléssel, vagy teljes hosszában zöld/sárga, a csatlakozási pontoknál
kék jelöléssel.
PE vezető, védővezető, színjelölése: zöld/sárga. (szokták még nullázó vezetőnek is nevezni) Üzemi
áramot nem vezet.

Üzemi vezetők: fázis és nulla vezetők 

A TN rendszerű hálózaton fellepő testzárlati áram gyakorlatilag nem halad a talajon át, szinte teljesen
f émes úton (a fázisvezetőn, a nullázó vezetőn és a PEN-vezetőn át) záródik. Ennek megfelelően a
f öldhö
öldhöz képest  ennek hatására fellepő feszültségemelk edé
edést nem lehet számítani, itt a méretezés csak
azt veszi számításba, hogy a fázisfeszültség (Uo) a zárlati kör impedanciáján (amit „hurok impedancia”-
nak, vagy egyszerűen „hurokellenállás”-nak neveznek es Z s-el jelölnek) át tud-e hajtani olyan nagyságú
áramot, ami a túláramvédelmet az előirt időn belül működteti:
   230 
  ≤  ≤
  ∗ 
ahol:
Zs a hi bahely
 bahely hurokimpedanciája
U0 a névleges váltakozó vagy egyenfeszültség értéke a földhöz
f öldhöz képest
Ia a kioldást előírt időn belül biztosító áram, (TN <0,4 s, TT < 0,2 s)
In a kioldószerv névleges árama
α kioldási tényező (kismegszakító esetén 5 )
10. Áramütés elleni védelem földelt vagy szigetelt csillagpontú hálózat esetén.
Ismertesse a közvetlenül földelt védőföldeléses hálózat jellemzőit (TT)!
Határozza meg a földelési ellenállás értékét! Mutassa be, hogyan változik a földelési
ellenállás értékétől a kioldó hibaáram nagysága! Milyen szerepe van, és milyen hatással
van az áram -védőkapcsoló a hibavédelmi rendszerben?
Jellemezze a földeletlen vagy nem közvetlenül földelt (IT) hálózatot! Mi befolyásolja a
hibaáramot (Id)?
A tételhez használható segédeszköz:
- elvi rajzok TT és IT rendszer kialakítási lehetőségeiről
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- TT rendszer kialakítási lehetőségei, azok jellemzői:
- 3-4 vezetékes rendszer, üzemi földelés, védőföldelés, vezetékek azonosítása
(L-fázisvezető, N-nullavezető, PE-védővezető),
védővezető), jelölések 
- RA – a
 – a földelőelektród ellenállásának és a testek védővezetője ellenállásának  az összege
- Ia – kioldó
 – kioldó hibaáram
- feszültség –  50
 50 V
- A földelési ellenállás növekedése csökkenti a kioldó hibaáram nagyságát, ami csökkenti a
hibavédelem hatékonyságát,
hatékonyságát, a kioldási idő megnő. Megoldás, áram -védőkapcsoló alkalmazása.
- Az áram-védőkapcsoló
védőkapcsoló nem önálló hibavédelmi mód, hanem hatékonyság
növelőként jelenik meg a rendszerben.
rendszerben.
- IT rendszer kialakítási lehetőségei, azok jellemzői:
- 3-4 vezetékes rendszer, üzemi földelés,
f öldelés, védőföldelés, vezetékek azonosítása
(L-fázisvezető, N -nullavezető, PE -védővezető),
védővezető), jelölések 
- A hibaáramot (Id) a szivárgóáramok és a villamos berendezés teljes földelési impedanciája
 befolyásolja
A közműhálozati kisfeszültségű  rendszereket (Európá ban mindenütt) a tápláló transzformátor 
csillagponti kivezetésénél - üzemi okokból –  közvetlenül (impedancia beiktatása nélkül)
leföldelik. Ezt mutatja a kétbetűs rendszerjelölés első T betűje (T=terra, földelés). Ha a
fogyasztó- berendezé
 berendezések testjeit védővezetőn át ugyancsak földelik , akkor ezt a fö ldelest
mutatja a jelölés má sodik T betűje.
Ha a készülék testzárlatos lesz, akkor a fázisvezetőn, a hibahelyen, az RA védőföldelé sen, es a
rendszer Rcs csillagponti földelésen át testzárlati áram lep fel. Ha ennek a testzá rlatnak az
áramerőssége kicsi, akkor ez a védőföldelé s R A ellenálláson aránylag kis (a megengedhető
megengedhető U L=
50 V-nal kisebb) feszültségemelkedést okoz. Ha az áramerősség nagy, úgy úgy – 
 –  az előirt rövid
időn belül - k ioldja
ioldja a túlaramvé delmet (az ehhez tartozó áramerősséget
áramerősséget jelöljü
 jelöljük Ia-val).
A méretezési képlet: R A*Ia ≤ 50 V Ha a túláramvé delem kioldóárama - a rajta keresztül folyó
üzemi áram miatt –   nem választható az előző összefüggést kielégítő kis értekre, akkor az
érintésvédelmi kioldást áram-vedőkapcsoló val lehet megoldani.

Túláramvédelmi eszköz alkalmazásakor 

alkalmazásakor 

  ≤


Áram-védőkapcsoló
védőkapcsoló alkalmazásánál
alkalmazásánál
50 
  ≤
Δ
ahol
R A a földelő és a testek védővezetője ellenállásának összege
összege
IΔn az áram-védőkapcsoló névleges kioldóárama
Zs a hibahely hurokimpedanciája (a hurok összetevői: tápforrás, fázisvezető a hibahelyig, a
testek védővezetője, földelővezető, a berendezés földelője és a tápforrás földelője)
Ia a túláramvédelmi eszközt működtető áram (I a= α In)
U0 névleges feszültség

Látható, hogy túláramvédelmi eszköz alkalmazásakor

alkalmazásakor a földhurokimpedancia
földhurokimpedancia értékétől függ a
túláramvédelmi eszköz névleges értékének kivőlasztása.

Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerben (IT -rendszer): az

érintésvédelemnek az a megoldása, amelynél a tápláló rendszernek nincs közvetlenül földelt
 pontja (a rendszer a földtől szigetelve van, vagy csak számottevő impedancián
i mpedancián - ellenálláson
és/vagy reaktancián - keresztül van földelve), és az érintésvédelemmel ellátott villamos
szerkezetek teste védőföldeléshez van kötve.
Állandó szigetelés -ellenőrző berendezés:
berendezés: az IT-rendszer kikapcsoló szerveként alkalmazott
olyan megoldás, amely egy nagy belső ellenállású, törpefeszültségű (általában egyenáramú)
segédáram forrást kapcsol az IT -rendszer egy üzemszerűen vezető része és a föld közé, s ennek
az árama - amely a védett rendszer szigetelésén keresztül folyik, így erőssége a szigetelési
ellenállás értékére jellemző - vezérli a kikapcsolást.

Szivárgóáram: egy fémesen összefüggő rendszer egy meghatározott részén (pl. egy adott
villamos szerkezetben), annak hibátlan állapotában a föld, illetve a test felé folyó áram.
 Megjegyzés: Váltakozóáramú táplálás esetén ennek legnagyobb része kapacitív áram, csak
kise bb összetevője a szigetelési ellenálláson
ellenálláson át folyó,
folyó, hatásos áram.
Az IT rendszerben az üzemszerűen vezető részeknek a földtől szigetelteknek kell lenniük.
Földelést
- elsősorban a rendszer csillagpontjánál, középpontjánál, szükség esetén bármely üzemi
vezetőjénél
- csak elegendően nagy impedancián keresztül szabad létesíteni.
Az IT rendszerben
r endszerben az üzemszerűen vezető részek közvetlen földelése tilos!

Az IT-rendszerben a védendő testeket - egyenként, csoportosan vagy együttesen - le kell

földelni. A földelés ellenállása elégítse ki a következő feltételt:

Az IT-rendszerek olyan szakaszaiban, amelyeket áram -védőkapcsolás - testzárlat esetén -

önműködően kikapcsol, a fenti bekezdés szerinti feltétel számításakor az I d földzárlati áram
helyett az alkalmazott áram-védőkapcsolás I Δn névleges kioldóáramával szabad számolni.
Ennek feltétele, hogy az önműködő kioldás működési ideje kielégítse a t<0,2 s előírást.
Ha az első föld -, illetve testzárlatjelzésére kikapcsolást nem végző állandó szigetelés -ellenőrző
vagy földzárlatjelző berendezés van beépítve, ennek állandó kezelési helyen érzékelhető ha ng-
vagy fényjelzést kell adnia.
Az IT-rendszerben érintésvédelmi kikapcsolásra állandó szigetelés -ellenőrző berendezést,
túláramvédelmet,
túláramvédelmet, vagy áram -védőkapcsolást
védőkapcsolást kell alkalmazni.

Az áram-védőkapcsolás érzékelőszervét az IT -rendszer olyan helyére szabad csak beépíteni,

ahol a földzárlati áramnak az érzékelőt megkerülve záródó része elegendő annak üzembiztos
kioldására.
Az áram-védőkapcsolás névleges kioldóáramát (l Δn) úgy kell megválasztani, hogy nagyobb
legyen az általa kapcsolt rész kapacitásából számítható lc földzárlati áram kétszeresénél,
továbbá kisebb legyen, mint az TT -rendszer teljes Id földzárlati áramának és az általa kapcsolt
rész kapacitásából számítható l c földzárlati áramnak a különbsége:
különbsége:
 < ∆  <   − 

Ha az áram -védőkapcsolás
védőkapcsolás érzékenyebb lenne az e szakasz szerint megengedett értéknél, akkor
nem lenne szelektív (a hibátlan szakaszokat is kikapcsolná). Ha pedig érzéketlenebb, akkor az
önműködő kikapcsolás nem lenne megbízható.
11. Lakó és kommunális épület hibaáram -rendszerében a központi EPH-csomópont
kialakításának és az áram-védőkapcsoló ellenőrzése.
Milyen fémes elemeket kell közvetlenül bekötni a központi EPH-csomópontba?
Ismertesse az áram-védőkapcsoló szerkezetét, működési elvét, az áramkörbe csatlakoztatási
lehetőségeit!
Üzleti terv.
Jellemezze a vállalkozások környezetét, személyi feltételeit! Ismertesse a vállalkozási formákat!
Mutassa be az üzleti terv fejezeteit!
A tételhez használható segédeszköz:
- áram-védőkapcsoló elvi működési rajza
Kulcsszavak, fogalmak:
- Az EPH-csomópontba közvetlenül kell bekötni:
- betonalap-földelését
- az EPH céljára létesített mesterséges földeléseket
- az önállóan is számottevően földelt házi fémhálózatokat (közművek, nagy
kiterjedésű fémtestek)
- az épület villámhárító berendezésének földelését
- a betápláló vezeték PEN-vezetőjét
- Áram-védőkapcsoló:
- vasmag, tekercs, próbagomb, kioldó elem (R), nyitó érintkező
éri ntkező
- differenciálkapcsolás, áramok összegzése, differenciáláram
- pólusszám, üzemi áramot vezető vezeték, hibaáramot vezető vezeték 
- névleges áram, kioldó áram
- A vállalkozások környezete: piac, áru, kereslet, kínálat, piaci mechanizmus
- A vállalkozások személyi feltételei: önállóság, döntés, kreativitás, kockázatvállalás,
 pozitív szemlélet, kommunikációs képesség
- A vállalkozások formái: egyéni, egyéni céges, társas (gazdasági társaságok)
t ársaságok)
vállalkozások 
- gazdasági társaságok – közkereseti
– közkereseti társaság (kkt), betéti társaság (bt), korlátolt
felelősségű társaság (kft), részvénytársaság (rt , szövetkezet, nonprofit
szervezet)
- Az üzleti terv fejezetei: vállalkozás adatai, vállalkozás leírása, összefoglalás,
marketingterv, működési terv, szervezeti terv, pénzügyi terv, kockázati, készenléti
terv, vezetési koncepció, mellékletek 
 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet
a Kommunális - és Lakóépületek Érintésvédelmi
Érintésvédelmi Szabályzatáról
Szabályzatáról
KLÉSZ
A KLÉSZ a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatra csatlakozó kommunális-, lakó- és egyéb épületek,
fogyasztási helyek, fogyasztói vezetékhálózatok és fogyasztóberendezések érintésvédelme létesítésére
és ellenőrzésére ad előírásokat.
A KLÉSZ alkalmazásában:
a) Lakóépület: közvetlenül a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatról (a továbbiakban:
elosztóhálózat) ellátott és alaprendeltetése szerint
- lakóépület,
- üdülőépület,
- otthonház
abban az esetben is, ha az alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiség
hel yiség (pl.: üzlet, műhely) is van
 benne, továbbá
- az előbbiek elhelyezésére szolgáló, illetve alkalmas telek;
b) Kommunális épület: közvetlenül az elosztóhálózatról ellátott és alaprendeltetése szerint az a)
 pontba nem tartozó valamennyi épület - a c) pontban meghatározott kivételével - úgymint
- igazgatási és irodaépület,
- szociális épület (bölcsőde, csecsemőotthon, szociális otthon),
- egészségvédelmi épület (gyógykezelő épület, orvosi rendelő),
- művelődési épület (színház, mozi, kultúrház stb.),
- oktatási épület (óvoda, iskola, egyetem, diákotthon, nevelőotthon, sportlétesítmények),
- ellátó és szolgáltató épület (üzlet, üzletház, áruház, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzlet, konyha,
szálloda, üdülőszálló)
abban az esetben is, ha az épület alaprendeltetésétől eltérő célra szolgáló helyiség (pl.: lakás, műhely)
is van benne, továbbá
- az előbbiekhez hasonló rendeltetésű, illetve a felsorolt létesítmények elhelyezésére szolgáló
egyéb épület;
Az érintésvédelemmel kapcsolatos fogalmak a következők:
a) Házi fémhálózat: az épületen belül minden olyan villamosan összefüggő jól vezető
fémszerkezet, amelynek mérete függőleges irányban a szintmagasságnál, vagy vízszintes irányban 5
m-nél nagyobb.
 Nem minősül házi fémhálózatnak a lépcső, a függőfolyosó- és az erkélykorlát, valamint a
zászlótartó rúd abban az esetben sem, ha méretei az említett határértékeket meghaladják. (Házi
fémhálózat pl.: a víz, gáz, központi fűtés villamosan összefüggő jól vezető fémcsőhálózata, vagy
villamosan összefüggő jól vezető fém épületszerkezet),
b) Villamosan összefüggő jól vezető: minden olyan fémszerkezet, melynek elemei egymáshoz
hegesztéssel, forrasztással, szegecseléssel, csavaros kötéssel, vagy csővezeték esetén a szokásos
karmantyús vagy karimás csőkötéssel vannak összeerősítve.
c) Önállóan is számottevő földelés:
- a vasbeton épületalap-földelés, továbbá az a más - természetes vagy mesterséges - földelés
- amelynek szétterjedési ellenállása (létesítés után vagy a földelőként való felhasználás előtt
megmérve és bizonylatolva) 10 ohm-nál nem nagyobb, vagy
- amelynek a talajban fekvő hatásos (a talajfelszínnél legalább 0,7 m-rel mélyebben fekvő) teljes
hossza
= vízszintes földelő esetén legalább 8 m,
= függőleges (rúd, cső) földelő esetén legalább 4 m, ezt a feltételt kielégíti 2 db egymástól legalább
2 m távolságra levő és egyenként 2 m hatásos hosszúságú földelő összekötése is.

 Nullázásos érintésvédelem esetén a védővezetőt a nullavezetőről - annak keresztmetszetétől

függetlenül - az áram-védőkapcsoló előtt kell leágaztatni.
Az EPH-t ki kell alakítani minden olyan épületben, amelyben házi fémhálózat van
 a) új épület esetén a házi fémhálózatok, illetve a villamos fogyasztói vezetékhálózat létesítésével
egyidőben,
b) meglevő épület esetén a házi fémhálózatok, illetve az épületben levő méretlen villamos
fogyasztói hálózat felújításával egyidőben.
Azokat a házi fémhálózatokat, amelyek  az (épület szekció) legalsó szintjére (pl.: pince,
szerelőszint) is kiterjednek, ezen a szinten fémesen jól vezető módon össze kell kötni egymással,
valamint a földeléssel (pl.: vasbetonalap földeléssel), továbbá
a) nullázás esetén a nullavezetővel - az MSZ 447 előírásait is figyelembe véve - elsősorban a házi
főelosztó berendezésben, vagy a házi csatlakozó szekrényben, ezek hiányában a fogyasztásmérő
 berendezés, illetve a fogyasztói főelosztótábla
főelosztótábla közelében,
Azt a házi fémhálózatot, mely az épület legalsó szintjére nem terjed ki, az előfordulásának
megfelelő legalsó szinten kell összekötni.
Az épületnek legalább négy szintjére kiterjedő házi fémhálózaton összekötést az előfordulásának
megfelelő legfelső szinten is el kell készíteni.

Központi földelőkapocs, földelősín

Valamennyi villamos berendezés részére ki kell alakítani egy központi földelőkapcsot, illetve földelő-
sínt. Ebbe bonthatóan be kell kötni a következő vezetőket:
- a földelővezetőket,

- a védővezetőket,

- az védő egyenpotenciálrahozó vezetőt (EPH-gerincvezetőket),

- az üzemi földelések földelővezetőit (ha ilyenek vannak, és az összekötést előírás nem tiltja)

- A villámvédelmi rendszer földelését az érintésvédelmi rendszer földelésével össze kell kötni, ha a két
rendszer földelői 20 m-nél közelebb vannak telepítve. Ennél nagyobb távolság esetén az összekötés
megengedett, de nem kötelező.
 Megjegyzések:
1. A központi földelőkapocs vagy földelősín épületenként
épületenként vagy elosztónként is kialakítható.
2. A központi földelókapocs vagy földelősín és az egyes földelők
föl delők közötti, valamint a több földelősínt
összekötő vezetők földelövezetőnek, a központi föidelőkapcsot, illetve földelősínt a testekkel összekötő
vezetők védővezetőnek minősülnek. Ennek megfelelően kell alkalmazni rájuk a földelő -, -, illetve a
védővezetőkre vonatkozó előírásokat.
Ha egy központi földelőkapocsra, illetve földelösínre több földelés csatlakozik, akkor a földelőveze-
tőkbe olyan - csak szerszámmal bontható - szerkezetet kell beiktatni, amely lehetővé teszi a földelések
ellenállásának külön-külön történő mérését. Ha minden földelés külön-külön földelővezetővel csatla-
kozik a központi földelőkapocsra, illetve földelősínre, akkor e földelésbontó
föl delésbontó szerkezetet ezen a
központi helyen kell elhelyezni. Ha azonban több
t öbb földelő közös földelővezetőn keresztül csatlakozik
ide, akkor megengedett a földelésbontó szerkezetet más - de berendezésenként egységes szempont
szerint megválasztott - hozzáférhető helyekre is telepíteni. A földelésbontók mechanikai és villamos
szempontból egyaránt megbízható érintkezést adjanak.
Az áram-védőkapcsoló nem önálló érintésvédelmi mód, hanem a védővezetős érintésvédelmi
módok kikapcsoló készülékének egyik fajtája.
Az áram-védőkapcsoló, továbbiakban (ÁVK), elsőleges alkalmazásban a közvetett érintés elleni
védelem, továbbiakban érintésvédelem, kikapcsoló szerve. Feladata - érintésvédelmi célú kikapcsoló
eszközként - a balesetveszélyt okozó, hibás, esetünkben "testzárlatos" hálózatrész lekapcsolása, a
 balesetveszély megszüntetése. Ezt a feladatot az ÁVK úgy látja el, hogy érzékeli a hibaáramot
(különbözeti áramot), és ha az meghaladja az ÁVK névleges kioldó áramát (In), akkor működteti a
kikapcsoló készülékét. Az elmondott feladat sokszínű gyakorlati megvalósítására, a kivitelezés fajtáira
a későbbiekben még kitérek.

Az ÁVK -t gyakran nevezik FI relének, amely elnevezés a német megnevezés

"Fehlerstromschutzschalter" rövidítéséből ered. Az RCD megjelölés az angol "residual current device"
kezdőbetűiből adódik. Az MSZ EN 61008-1: 1998 termékszabvány RCCB rövidítése pedig a "residual
carrent opereted circuit breaker" szavak kezdőbetűiből adódik. Az idegen nyelvű megnevezések
fordításai nem terjedtek el a hazai gyakorlatban.
A védővezetős érintésvédelem kioldási követelményei bizonyos esetekben nem teljesülnek; például
akkor , ha a hurok impedancia vagy a földelési ellenállás nem elegendően kicsi, azaz a zárlati áram nem
elég nagy a zárlatvédelmi szerv kioldásához.
 Az áram -védő kapcsolás működésének elve az, hogy ha egy váltakozó áramú fogyasztóhoz csatlakozó
összes üzemi vezető áthalad egy vasmagon, amelyben hibamentes berendezés esetén a fluxus nulla, mert
a vasmagon áthaladó áramok összege is szükségszerűen nulla és ezzel a gerjesztés is nulla. A fluxus
csak akkor lesz nullától eltérő értékű a vasmagban, ha az áramok összege nem nulla, azaz áram halad a
vasmagon kívüli védővezetőben is. A nullától eltérő váltakozó fluxus ekkor feszültséget indukál a
vasmagon elhelyezett tekercsben, ami áramot indít egy kioldó relében, ami viszont bontja a berendezés
kapcsolóját és így leválasztja a hibás berendezést a hálózatról.
 Az áramvédő kapcsolás működése tehát független a védett berendezés
védett berendezés teljesítményétől.
ÁVK alkalmazásánál az alábbiakat mindig vegyük figyelembe:

 Az üzemi áramokat összegezni kell, tehát háromfázisú rendszerbe háromfázisú ÁVK építendő
 be! Azonban háromfázisú áramkörben
áramkörben a háromfázisú ÁVK helyett három egyfázisú ÁVK nem
építhető be, mert nem hozza létre a különbözeti áramot, miután az egyik fázisra kapcsolt
áramváltó áramának visszavezetése a többi fázis ÁVK -in történne, és így mindegyik hibaáramot
érzékelne és kikapcsolódna. Hasonló probléma adódik, ha több egyfázisú áramkört külön-külön
védenek ÁVK -val, de valamely szakaszon az egyik vezetőt közösítik, és azt vezetik át az ÁVK -
n: ekkor természetesen hibás kioldás keletk ezik.
ezik.
 Csak az összes üzemi vezető vezetendő át, mert ha azt a vezetőt is átvisszük, amin a megkerülő
áram is folyik, megint nulla lesz a gerjesztés, és az ÁVK jogosan nem működik. Azaz a
testzárlati hibaáram vezetésére szolgáló PE védővezetőt soha nem szabad az ÁVK -n átvezetni!
 Az előző két meggondolás alapján - a nullavezetőt (N) mindig, a védővezetőt (PE) soha nem
szabad az ÁVK -n átvezetni - PEN vezető esetében ÁVK nem alkalmazható, miután egyidejűleg
e gyidejűleg
a két feltételnek nem lehet megfelelni. Azaz TN-C rendszerben, illetve TN-C-S rendszer TN-C
részében ÁVK nem alkalmazható!

A legérzékenyebb áramvédő kapcsolók - (FI-relék) - már 10 mA különbségi áramra is működésbe

lépnek. Ezzel már az emberen áthaladó áram hatására is megszólalnak és rövid idő alatt lekapcsolnak.
Az áram-védőkapcsolás érzékenységét úgy kell megválasztani, hogy a szokásos üzemi szivárgóáramok
ne okozhassanak kikapcsolást.
Az áram-védőkapcsolás szokásos érzékenysége:
- daruk esetén 200 mA;
- építőipari gépek esetén 100 mA;
- lakások esetén 30 mA.
Az áram-védőkapcsolók általában már a névleges kioldóáramuk 75-80 % ánál is kioldanak.
Az áramvédő kapcsolás nem önálló érintésvédelmi mód, ha nem a vezetékes érintésvédelem kikapcsoló
szerveként alkalmazható, azok legkedvezőbb érintésvédelmi kapcsoló szervének tekinthető. Áram-
védőkapcsoló alkalmazásakor nem szabad természetesen a védővezetőt átvezetni a vasmagon és az
áramvédő kapcsolás után a védővezetőt nem szabad újra
új ra összekötni a nulla vezetővel.
A különböző áram-védőkapcsolók jelölései az alábbiak:
 a, b, c, d,
d, e, f, g,
g, h, i,

a) csak tiszta váltakozó áramra érzékeny áram-védőkapcsoló

 b) váltakozó áramra és lüktető egyenáramra is érzékeny áram-védőkapcsoló
c) tiszta egyen árama érzékeny áram-védőkapcsoló
d) szelektív áram-védőkapcsoló jelölése
e), f) 10 ms késleltetésű áram-védőkapcsoló jelölései
g), h) " villámbiztos " áram-védőkapcsoló jelölései
i) -25 C hőmérsékleten is működő áram-védőkapcsoló

Vállalkozások

Makro környezet: tágabb környezet , a vállalkozás nem bírja

nem  bírja befolyásolni.

-Természeti
Természeti környezet: éghajlat, természeti kincsek 
-Politikai-jogi rendszer: Gazdaság és politika kapcsolata, a politikai
politi kai erőviszonyok
alakulása, politikai stabilitás, magántulajdon védelme, állami beavatkozás.
- Gazdasági környezet: állami gazdaságpolitika iránya, költségvetési és adópolitika,
támogatási és szabályozó rendszer, állam intézményrendszere,
intézményrendszere, állami megrendelések.
- Technológiai környezet: a társadalom technikai, technológiai fejlettsége, a kutatásra
fordított GDP nagysága,
nagysága, a vállalkozások fejlesztési lehetőségei.
- Szociális-kulturális rendszer:
rendszer: pl. demográfia, életmód,
életmód, szociális értékek,
értékek,
egészségügyi helyzet.
Mikrokörnyezet:
Mikrokörnyezet: közvetlen (akció) környezet, a vállalkozás tudja befolyásolni.

- Alkalmazottak: biztosítják a vállalkozás
vállalkozás munkaerő szükségletét.
szükségletét.
- Tulajdonosok: alapvető érdekük a vállalkozás sikere, vagyonukat kockáztatják 
- Menedzsment: felső vezetők, megélhetésük, egzisztenciájuk függ a vállalkozás
sikerétől
Ez a három együtt a vállalat, vállalkozás (belső érintettek)
 - Fogyasztók: a vállalkozás alapvető célja a fogyasztók szükségleteinek
szükségleteinek kielégítése,
fontos a megelégedettségük.
megelégedettségük.
- Szállítók: A vállalkozások bejövő erőforrásaikat tőlük szerzik be. (Anyagok, áruk,
gépek, berendezések)
berendezések) Szempontok az ár, határidő, megbízhatóság, rugalmasság,
fizetési feltételek stb.
- Versenytársak: a vállalkozások többsége meghatározott piacon működik, melynek
 jellegzetessége,
 jellegzetessége, hogy konkurenciával
konkurenciával találkozik.
találkozik. Ha túl erős a konkurencia, végig
végig kell
gondolni, mivel lehet legyőzni őket (marketing tevékenység),
tevékenység), esetleg érdemes más
 piacot választani.
választani.
- Pénzügyi szervezetek: (bankok, hitelintézetek) biztosítják a vállalkozás pénzigényét.
- Kormányzat: befolyásoló szerepe szerepe van törvények
törvények rendeletek,
rendeletek, szabályozók
szabályozók
megalkotásával,
megalkotásával, támogatások, pályázatok kiírásával az adott vállalkozások
működésére.
- Érdekcsoportok,
Érdekcsoportok, érdekképviseletek:
érdekképviseletek: támogatják, vagy akadályozzák a vállalkozás
v állalkozás
működését.
Pl. kamarák, munkaadói szövetségek, szakszervezetek.
szakszervezetek.
Piac: valóságos eladási és fizetőképes vételi szándékok megnyilvánulásainak színtere

- kereslet: az az árumennyiség, melyet a fogyasztók hajlandók és képesek megvenni a

különböző árak mellett adott termékből.
- kereslet törvénye szerint alacsonyabb árak mellett az emberek többet hajlandóak
venni valamiből, míg magasabb árak mellett kevesebbet .
- kínálat az az áru mennyiség, melyet az eladók hajlandók és képesek eladni különböző
árak mellett.
- kínálat törvénye szerint magasabb árak mellett a termelők
t ermelők többet hajlandók termelni
eladni valamiből, mint alacsonyabb árak mellett.
- ár az áru pénzben kifejezett csereértéke. Tényleges nagysága a kereslettől és a
kínálattól függ.
- egyensúlyi ár: amely mellett a kereslet és a kínálat éppen megegyezik egymással .
Ilyen a valóságban szinte soha nem fordul elő, de a piaci mechanizmus, a kereslet és
a kínálat egymásra hatása az árat az egyensúly
eg yensúlyii ár felé tereli.

Vállalkozás személyi feltételei

A vállalkozás célja: fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. A vállalkozás
sikerességét
sikerességét alapvetően befolyásolják a vállalkozó személyi képességei
- Önállóság, függetlenség : egyedül, segítség nélkül is tudjon feladatokat megoldani.
Aki csak mások által meghatározott feladatokat tud elvégezni, mindig azt teszi
t eszi amit
mondanak neki, az nem lehet sikeres vállalkozó.
- Dönteni tudás: különböző megoldási módok között képes legyen választani, majd
választásának
választásának megfelelően cselekedni.
cselekedni.
- Kreativitás: képes új dolgok létrehozására
létr ehozására..
- Kockázatvállalás: képes legyen kockázatot vállalni, úgy hogy számoljon a várható
következményekkel.
- pozitív szemlélet : csak optimista lehet sikeres vállalkozó.
- Kommunikációs képesség: tárgyaló képesség , hogy megértesse és elfogadtassa
magát másokkal.
 - Szakmai felkészültség : annak a tevékenységnek
tevékenységnek az ismerete, amelyet vállalkozóként
végezni akar.
- Vezetői, szervezői képességek: a zok a képességek,
képességek, amelyek a vállalkozás irányítását,
szervezését,
szervezését, vezetését jelentik.
Vállalkozási formák: két nagy csoportja van
- Egyéni vállalkozás
- Társas vállalkozás
Egyéni vállalkozás : a belföldi természetes személy üzletszerű, saját nevében és kockázatára,
kockázatára,
rendszeres, haszonszerzés
haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége.
tevékenysége.
Tevékenységéért
Tevékenységéért teljes vagyonával korlátlanul felel.
A legegyszerűbb társasági forma, magánszemély hozhatja létre, aki cselekvőképes, 18 évet
 betöltött, állandó lakhelye
lakhelye van és nincs kizárva az
az egyéni vállalkozás
vállalkozás gyakorlásából.
gyakorlásából.
Társas vállalkozások:
Jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozások : (A tulajdonosok és a vállalkozás
vagyona nem különül el egymástól)
- közkereseti
közkereseti társaság (KKT): A Kkt létesitésére irányuló társasági szerződéssel
szerződéssel tagjai
arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett
közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság
rendelkezésére
rendelkezésére bocsátják. Nincs meghatározva az alaptőke nagysága.
- betéti társaság (BT): A bt létesitésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai
üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly
módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett
kötelezettségekért
kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik
tag (kültag) csak a társasági szerződésben
szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatásra köteles,
a társaság kötelezettségeiért azonban általában nem felel. Nincs meghatározva az
alaptőke nagysága.

Jogi személyiséggel rendelkező : ( Elkülönül a tulajdonosok és a vállalkozás vagyona)

- Korlátolt felelősségű társaság (KFT): törzsbevételből álló, törzstőkével alapítható
gazdasági társaság. Jellemzői: alaptőke nagysága meghatározott min. 3 millió Ft; a
tagok személyes közreműködése nem kötelező; a felelősség korlátolt a bevitt vagyon
erejéig.
- Részvénytársaság

Az üzleti terv felépítése

Az üzleti terv általában a következő fejezeteket
fejezeteket tartalmazza:
tartalmazza:
1. A vállalkozás adatai
· a vállalkozás neve, címe,
· a tulajdonosok nevei, címei,
· tulajdoni viszonyok, arányok, . azonosító adatok.
 2. Összefoglalás
Az egész üzleti terv tartalmának tömör
tartalmának tömör összefoglalása, amelyből a vállalkozás tevékenysége, az üzleti
terv tartalma átfogóan és nagyvonalúan megismerhető. Mindenki keresi, el akarja olvasni, a
 pszichológiai hatás miatt kerül az elejére. A stílusból
stílusból meg lehet állapítani, hogy a tulajdonost mennyire
lehet komolyan venni.

3. A vállalkozás leírása
A vállalkozás alapvető üzleti tevékenységét, termékeit, szolgáltatásait, ügyfeleinek körét, jellemzőit,
kiszolgálásának tartalmát és módját, székhelyének és telephelyének bemutatását tartalmazza.
· Mik a termékek, ill. a szolgáltatások?
· Hol lesz a vállalkozás helye?
· Saját tulajdonban van-e az üzlethelyiség, vagy bérlet? Ha bérlet, milyenek a bérleti feltételek?
· Milyen eszközökre, berendezésekre van szükség?
· Milyen szakképzettségű munkaer ő szükséges a vállalkozás működtetéséhez?
· Milyen a vállalkozás vezetése?
· Melyek a társasági szerződés fontosabb kikötései (gazdasági társaság esetén)?
· Milyen a megvalósítás ütemterve?

4. Marketingterv
A marketingtervben a vállalkozó részletes programot dolgoz ki arra, hogyan valósítható meg, hogy a
fogyasztói kereslet elvárásainak megfelelő minőséget és értéket hozzon létre az adott  piacon. A
marketingtervben megjelennek a marketing-mix elemei, hogy hosszú távra választ adjanak a következő
kérdésekre:
· Mit gyártson, milyen szolgáltatást nyújtson a vállalkozás?
· Mennyit gyártson és értékesítsen?
· Kinek gyártson, kinek értékesítsen, ill. szolgáltasson?
· Mennyiért gyártson, értékesítsen, ill. szolgáltasson?
· Hogyan értékesítsen?
· Hol értékesítsen?

5. Működési terv

A vállalkozás alapját képező termék, szolgáltatás előállításának lépéseire vonatkozó program, amelynek

tartalma:
· a vállalkozáshoz szükséges befektetett eszközök (gépek, berendezések, immateriális javak),
· a vállalkozáshoz szükséges bérelt eszközök,
e szközök,
· a termelési folyamat terve,
· a működési költségek megtervezése,
· termelési terv.
6. Szervezeti terv

Összefoglalja a vállalkozás sajátos képességeit, szervezeti felépítését, kapcsolati rendszerét, ellen

 ellenőrzési
mechanizmusait, amelyek tartós előny forrásai a versenytársakkal szemben.
Területei:
· a tulajdonosi szervezet,
· a szervezeti felépítés, működési elvek,
· az ellenőrző szervezet,
· a vezető alkalmazottak hatásköre, felelőssége, feladata, bérezése – életrajza,
– életrajza,
· a munka és felelősségi
f elelősségi körök megosztása.

7. Pénzügyi terv

A terv az el őző  pontokban megalapozott üzleti tevékenység megvalósítására vonatkozó pénzügyi

vonatkozó  pénzügyi
előrebecslés. Kiemelkedő  jelentősége abból fakad, hogy eszközrendszerével  lehetőség nyílik a
vállalkozás pénzügyi-gazdasági életképességének vizsgálatára, az üzleti tevékenységhez kapcsolódó
 pénzügyi-vezetési módszerek meghatározására.

Tartalma:

· árbevételi terv az első és az első három évre,

· költségterv(működési költségek),
· eredmény és eredmény-felhasználási terv az első három üzleti évre,
· nyitó és zárómérlegek (az első három üzleti évre),
· fedezetipont-elemzés,
· pénzforgalmi becslések (cash-flow),
· szöveges értékelés (mérlegelemzés, meglévő és szükséges erőforrások).
8. Kockázati-készenléti terv

Az üzleti tevékenység bármely mozzanata magában hordozza a kudarc esélyét. A legnagyobb veszélyt
a piaci viszonyok változásai és az azokhoz való alkalmazkodás milyensége jelenti. Az átmeneti piaci
veszteségeket pénzügyi manőverekkel időlegesen pótolni lehet. Veszélyt hordoz magában az is, ha a
vállalkozás nem ismeri fel a váratlan sikereiben rejlő növekedési  lehetőséget, elmulasztja annak
támogatását. E pontban kell számba venni mindazon akadályokat és az ezekre tett ellenintézkedéseket,
amelyek a tervezett piaci szerepvállalás sikerességét kedvezőtlenül érintik.
Tartalma:

· a gyenge pontok felszámolásának terve,

· a társadalmi, gazdasági feltételek alakulása (jogrend, politika, stabilitás stb.),
· a piaci körülmények alakulása,
· a vállalkozás belső feltételeinek változása,
· új technológia esetén oktatási programban való részvétel,
· biztosítás.
9. Vezetési koncepció

Tartalma:
· a vezetési filozófia,
· gazdálkodás az emberi erıforrásokkal,
· a vállalat arculatának (image) kialakítása.

10. Melléklet

Az üzleti terv mellékleteit képezheti bármi, ami a benne foglaltak megalapozottságát, a

vállalkozás kedvező megítélését szolgálja. Pl.:
· partnerek, üzleti kapcsolati levelek, rendelések, előzetes szerződések,
· bérletek, ajánlatok, egyéb előszerződések,
· a tulajdont igazoló telekkönyvi kivonatok, bankszámlakivonatok,
· szállítói ajánlatok,
· referencialista,
· megvalósítási ütemterv,
· részletes pénzügyi számítások, pénzügyi mutatók,
· termékvédelemre vonatkozó dokumentumok stb.
Összefoglalásként megállapítható, hogy az üzleti terv a vállalkozás „tervrajza”. A működésre és a
kezdeti időszak teljesítményére vonatkozó részletes terv emlékezteti a vállalkozót arra, milyen célokat
tőzött maga elé, és meggyőzi a kívülállókat arról, hogy az adott vállalkozást érdemes támogatni.
Semmi értelme az üzleti tervnek, ha nem a valóságra épül. Az üzleti terv csak annyira megbízható,
amennyire készítıi azok, és csak annyit ér, amennyit hasznosítanak belőle.

Az üzleti terv megvalósulása, ellenőrzés, visszacsatolás

Már az üzleti terv kidolgozása során gondoskodni kell a megvalósulást figyelő, ellenőrző program és a
váratlan események bekövetkezése esetén aktuálissá váló korrekciós terv beépítéséről.
terv beépítéséről. Az üzleti életben
soha sem lehet mindent el őre pontosan megtervezni. Természetesnek tekinthető, hogy a piaci jelenségek
és folyamatok gyakran eltérnek az üzleti tervtől.
Változhatnak a piaci szereplők, nagyobb lehet a konkurencia a számítottnál, változhatnak a
 jogszabályok, a gazdasági szabályozók (adó, vám és egyéb járulékok), új technika, új termék  jelenhet
 jelenhet
meg, amelyek befolyásolhatják a vállalkozást, eltéríthetik az eredeti üzleti tervmegvalósításától
terv megvalósításától Ezért a
vállalkozás oknak azt is meg kell tervezniük, hogy a változó körülmények között miként valósítják meg
az üzleti tervben leírtakat. Az a vállalkozó, aki időben felismeri a számára negatív folyamatokat, vagy
éppen marketingmunkája révén elébe tud menni a változásoknak, csökkentheti a kedvezőtlen hatásokat.
Az üzleti terv
megvalósítása során folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a különböző külső és belső hatások, változások
mit eredményeznek. Mikor, milyen mértékű beavatkozás
mértékű  beavatkozás szükséges a tervben. A visszacsatolások – 
tartalmukat tekintve – többfélék
tartalmukat  – többfélék lehetnek, kiemelhető azonban a problémák három
problémák három típusa:
· a vállalat egyes részterületeinek működési zavarai,. pl. a készletek magas szintje, a szállítási határidık
túllépése, gyakori munkaerő-vándorlás vagy a leggyakrabban előforduló likviditási zavarok,
· a vállalat egészének nem kielégítő teljesítménye, amely pl. a piaci részesedések csökkenésében
részesedések csökkenésében vagy
az alacsony nyereségben tükröződik, · a külső környezet nem várt változásai (új versenytársak, új
termékek, megváltozott gazdasági szabályozók).
Az elemzési, ellenőrzési és számítási módszerek az üzleti terv céljától és a vállalat sajátosságától
függően eltérőek lehetnek, de minden olyan területre ki kell terjedniük, amelyek kockázatot rejtenek
magukban.
A vezetésnek kell döntenie arról, hogy az üzleti tevékenység hatékonysága érdekében milyen
tervkorrekcióra van szükség, esetleg a tervezés teljes újragondolására van-e szükség, vagy a meglévő
végrehajtásával kell eredményesebben foglalkozni.
12. Külső villámvédelmi rendszer kialakítása.
Határozza meg a külső villámvédelmi rendszer feladatát, részeit! Mutassa be a külső
villámvédelmi rendszer részeinek jellemzőit! Mondja el a villámáram hatásait,
károkozásának lehetőségeit! Ismertesse, hogy az épület milyen jellemzőitől
milyen  jellemzőitől függ a külső
villámvédelmi rendszer kialakítása!
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- Felfogó rendszer:
- becsapási
 becsapási pont létrehozása
- természetes felfogó, mesterséges felfogó
- felfogó anyaga
- kialakítás: rúd, csúcs, háló, kifeszített vezető
- Levezető rendszer:
- villámáram elvezetése a földelési rendszerig
- természetes levezető, mesterséges levezető
- levezető anyaga
- mérési hely, vizsgáló csatlakozó
- Földelő rendszer:
- villámáram földbe vezetése, elosztása
- természetes földelő, mesterséges földelő
- földelő anyaga
- kialakítás: rúd, szalag, keret, betonalap
- Villámáram hatásai:
- hőhatás
- mechanikai hatás
- akusztikus nyomáshullám
- másodlagos kisülés
- Károkozás lehetőségei:
- építmény
- személy, javak 
- belső rendszerek 
rendszerek 
- A külső villámvédelmi rendszer kialakítását befolyásoló épület jellemzők:
rendeltetés, magasság, körítő falak anyaga, tetőszerkezet anyaga, légszennyeződés.
légszennyeződés.
MSZ EN 62305:2009

1. rész: Általános elvek 

2. rész: Kockázatelemzés
3. rész: Létesítmények fizikai károsodása és életveszély
4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek létesítményekben
rendszerek létesítményekben
Villám impulzus

T1 a homlokidő
T2 a félértékidő

Szakkifejezések és fogalom meghatározások 

Fizikai károsodás (physical damage)

A villám mechanikai, hő, kémiai vagy robbantó hátasai miatt az építményben (vagy a tartalmá ban)
vagy a szolgáltatásban bekövetkezett kár.
ockázat (risk) R
K ockázat
A villám által okozott évenkénti (emberi es anyagi) veszteség várható átlagos értéke a védendő tárgy
teljes (emberi es anyagi) értekéhez viszonyítva.
Elviselhető kockázat (tolerable risk) RT
Annak a legnagyobb kockázatnak az értéke, amely a védendő tárgy esetén meg megengedhet ő.
Fajlagos energia
A villámáram négyzetének a villámcsapás teljes időtartamára vett idő szerinti integrálja. A villámáram
egységnyi ellenállásra jutó disszipált hőenergiája, az áramnégyzetfüggvény görbe alatti területe.
(áramnégyzet impulzus)
 = ∫ 2
Villámvédelmi szint: LPL (I-IV)

A villámparaméterek értékeinek olyan csoportjához rendelt szám, amelyhez adott valószínűség tartozik
és a vonatkozó legnagyobb és legkisebb tervezési
t ervezési értéket az általában előforduló villámparaméterek nem
lépik túl.
 Rövid idejű kisülés  LPL
 jele Mérték -
Villámparaméter  I II III IV
egység
Legnagyobb áramcsúcs I kA 200 150 100 100
Legkisebb áramcsúcs I kA 3 5 10 16
Rövid idejű kisülés töltése Q C 100 75 50 50
Fajlagos energia W/R MJ/Ω 10 5,6 2,5 2,5
Időparaméter  T1/T2 µs/µs 10 / 10 / 10 / 10 /
350 350 350 350

A villám által okozott károsodások, veszteségek:

Egy építményt érő villámcsapás károsíthatja
 építményt
 a benne lévő személyeket és javakat
 a belső rendszereket

Építményben keletkező veszteségek forrásai és típusai

Becsapási pont Kár forrása Kár fajtája
Építményt érő villámcsapás S1 D1
D2
D3

Építmény környezetét érő S2 D3

villámcsapás

Az építményhez csatlakozó S3 D1
vezetéket érő villámcsapás D2
D3

Az építményhez csatlakozó S4 D3
vezeték környezetét érő
villámcsapás

Károsodás típusai:
D1: élőlények sérülése az érintési és a lépésfeszültség miatt
D2: fizikai kár ( tűz,
t űz, robbanás, mechanikai rongálás, vegyi anyagok kiszabadulása)
D3: belső rendszerek meghibásodása az elektromágneses villámimpulzus következtében

Veszteségek típusai:
L1: emberi élet elvesztése;
L2: közszolgáltatás kiesése (villany, víz, gáz, telefon, internet valamint ezek járulékos hatásai – 
áramszünet kórházban, banki adatvesztés);
L3: kulturális örökség elvesztése (műemlék épület, szobrok, emlékművek, múzeumok);
L4: gazdasági érték elvesztése ( építmény és a benne található javak, anyagi károk, állatok
elpusztulása álltatelepen)

L1-L3 pénzben nem mérhető

L4 tisztán gazdasági veszteség

Kockázatelemzés
Társadalmi jellegű kockázati tényezőket kell figyelembe venni
 R1: emberi élet elvesztésének kockázata;
 R2: közszolgáltatás kiesésének kockázata;
 R3: kulturális örökség elvesztésének kockázata.
Villámvédelemre akkor van szükség, ha a kockázatelemzéssel meghatározott R1, R2, R3 kockázati
tényezők bármelyikének értéke nagyobb, mint az arra az összetevőre elfogadható R T kockázat értéke.
 R > RT
Az RT elfogadható kockázat jellemző értékei
A veszteség fajtája  RT A veszteség fajtája (1/év)
Emberi élet elvesztése
elvesztése vagy tartós egészségkárosodás 10 -5

Közszolgáltatás elvesztése 10-3

Kulturális örökség elvesztése 10-3

Gazdasági szempontból szükséges villámvédelem

 R4:gazdasági érték elvesztésének kockázata
A villámvédelem akkor gazdaságos, ha:
RL + C PM
C RL PM < C L
CRL: veszteség villámvédelemmel
CPM: villámvédelem költsége
CL: veszteség villámvédelem nélkül

A villámáram káros hatásai:

Hőhatás: a felfogó, levezetőben fellépő ohmos melegedés okozza. Hőhatást okoz a becsapódási ponton
kialakuló talpponti melegedés. A vezetőknek olyan keresztmetszetűnek kell lenniük, hogy azok
felmelegedése ne okozzon a környezetük számára tűzveszélyt. Az alábbi táblázat mutatja a hőmérséklet
emelkedést a fajlagos energia és a keresztmetszet függvényében.
A Anyag
mm2
Alumínium Lágyacél Cu
W/R [MJ/Ω] W/R [MJ/Ω] W/R [MJ/Ω]
2,5 5,6 10 2,5 5,6 10 2,5 5,6
5,6 10
LPL LPL LPL
III-IV II I III-IV II I III-IV II I
4 - - - - - - - - -
10 564 - - - - - 169 542 -
16 146 454 - 1120 - - 56 143 309
25 52 132 283 211 913 - 22 51 98
50 12 28 52 37 96 211 5 12 22
100 3 7 12 9 20 37 1 3 5

A talpponti melegedésből származó sérülések a villámvédelmi rendszer mindazon elemein

megfigyelhetők, amelyeken ívkisülés alakulhat ki, pl. felfogó rendszerek, szikraköz stb. a talppontban
megolvadás és anyagfogyás léphet fel. A talppont közelében több hőenergia keletkezik, mint amennyit
a fém el tud vezetni, ez egyrészt sugárzás révén távozik, másrészt megolvasztja és elpárologtatja a fémet.
Mechanikai hatások 
mágneses kölcsönhatás
Mágneses erők két árammal átjárt vezető között jönnek létre, vagy egyetlen vezető esetén akkor, ha
abban iránytörés van, vagy hurkot alkot.
elektrodinamikus
elektrodinamikus erők 
Az elektrodinamikus erőket a vezetők a sarkokban és a hurokban deformálhatják.

Akusztikus nyomáshullám által okozott károsodás

A kisülési csatornában folyó villámáram nyomáshullámot hoz létre. (ablaküveg betörik)

Kombinált hatások 
A gyakorlatban a hő és mechanika hatások együtt jelentkeznek 

Másodlagos kisülés
A másodlagos kisülésnek általában csak gyúlékony környezetben van jelentősége. Kétféle eset fordulhat
elő, hő vagy feszültség hatására alakulhatnak ki. Hő hatására akkor jön létre, amikor nagyon nagy áram
folyik át két, egymással érintkező vezető anyag érintkezési felületén. A legtöbb, hő hatására létrejövő
másodlagos kisülés az élek környékén akkor alakul ki ha az őket összeszorító nyomás túl kicsi.
Kialakulásának oka a nagy áramsűrűség és a felületeket összeszorító elégtelen nyomás.
Feszültség hatására akkor jön létre, amikor az áramkör nem egyenes vonal mentén halad, ha egy
hurokban az indukált feszültség meghaladja az összeköttetésekben a fémrészek közötti átütési
feszültséget.

Villámvédelmi rendszer (lighting protection system) LPS

az építményt érő villámcsapás által okozott fizikai kár csökkentésére szolgáló teljes rendszer.
 Felfogó
 levezető
 földelő
  potenciálkiegyenlítés
 veszélyes megközelítés elleni védelem
 veszélyes érintési és lépésfeszültség elleni védelem

Külső villámvédelem:
 Felfogó
 levezető
 földelő
 veszélyes érintési és lépésfeszültség elleni védelem
Belső villámvédelem:
  potenciálkiegyenlítés
 veszélyes megközelítés elleni védelem

Felfogó rendszer
A felfogó feladata, hogy
o csökkentse a villámáram épületbe hatolásának valószínűségét az épületet érő villámcsapások
felfogása által és
o  biztosítsa a tetőn tartózkodó személyek közvetlen villámcsapás elleni védelmét, ha a tető
kialakítása olyan, hogy ott a rendeltetésszerű használatból következően személyforgalommal
kell számolni.
Mesterséges felfogó, amelyet kifejezettem villámvédelmi célra alakítottak ki.
Természetes felfogó, amit eredetileg más (építészeti vagy technológia) célt szolgálnak, de
tulajdonságaiknak köszönhetően alkalmasak a villámcsapás felfogására is.
Ha a felfogó az épületen kerül kialakításra, akkor a felfogót az épület tetején kell elhelyezni. 60 m feletti
épület magasságok esetén az épület oldalának felső 20% án is felfogót kell kialakítani.
Felfogók elemeinek elrendezését háromféle szerkesztési eszközzel lehet meghatározni
Szerkesztési módszer 
Villámvédelmi Gördülőgömb R sugár Hálóméret Védőszög
fokozat [m] W [m] α szög [°]
I 20 5 x5

II 30 10 x10

III 45 15 x 15

IV 60 20 x 20

Felfogó anyaga

Levezető
A villámvédelmi levezető feladati:
o A felfogó és a földelő összekötése és ezzel összefüggésben a villámáram biztonságos levezetése
o A villámáram elosztása
o A másodlagos kisülések elleni védelem, a biztonsági távolság
t ávolság befolyásolása által.
Levezetők lehetnek mesterséges és természetes levezetők. (vasbetonszerkezetek acélszerkezetei,
amennyiben keresztmetszetük megfelelő a villámáram levezetésére. 8 mm átmérő felett)
Levezetők elhelyezése lehetőség szerint az épület külső részén egyenletesen. A levezetők kerület mentén
mért távolsága feleljen meg az alábbi táblázatban foglaltaknak, attól maximálisa 20%-nál nagyobb
mértékben ne térjen el.
Villámvédelmi fokozat Jellemző levezető elrendezési távolságok (m)
I 10
II 10
III 15
IV 20
Mérési hely
A villámvédelmi rendszer akkor képes feladatát maradéktalanul ellátni, ha az egyes részek fémes
folytonossága biztosított és az alkatrészek nem szenvedtek el olyan mértékű korróziót, ami feladatuk
ellátásában akadályozná. A villámhárító rendszer föld feletti részei szemrevételezéssel ellenőrizhető. A
földelő állapota csak a földelési ellenállás megmérésével ellenőrizhető. A villámhárítón elhelyezett
mérési hely arra szolgál, hogy ezt a mérést szakszerűen el lehessen végezni és a mérés helye utólag is
 jól azonosítható legyen.
Mérési hely kétféle lehet:
Vizsgáló összekötő (bontható mérési hely) amelynél a levezető és a földelő kapcsolata bontható. A
vizsgáló összekötő lehetőséget ad a felfogó és levezető folytonosságának ellenőrzésére is, mert a
vizsgáló összekötő bontását követően a földelési ellenállás nem csak közvetlenül a földelő
csatlakozóvezetékén, hanem a felfogón és a levezetőn keresztül is mérhető.
Vizsgáló csatlakozó (nem bontható mérési hely) csak az eredő földelési ellenállás mérhető. Ilyen
elrendezésnél csak a teljes villámhárító eredő földelési ellenállása mérhető, amelyen megjelenik a
földelő szétterjedési ellenállásának, illetve a levezető és a felfogó ellenállásának együttes hatása.
A mérési helyet a talajszinthez közel kell elhelyezni.
e lhelyezni. A kezelhetőséget is figyelembe véve általában 0,5
és 1,5 méter magasságban szokásos elhelyezni.

Földelő
A felfogó által felfogott és a levezető által levezetett villámáram földbe vezetése önmagában nem
támaszt különleges feltételeket a földelővel szemben. A földelő feladata az, hogy ez a folyamat úgy
menjen végbe, hogy ne jelentsen veszélyt a védett dokumentumra, tartalmára és az ott tartózkodó
személyekre.
A talajban és a talaj felszínén a földelő környezetében a villámáram levezetésekor jelentős
 potenciálnövekedés lép fel, amelynek mértéke a földelőtől távolodva számos paraméter függvényében
csökken. Emiatt a felszínen a földelő közelében olyan potenciál eloszlás jöhet létre, amelynek
következtében a felszín egymáshoz közeli pontjai között személyekre és állatokra veszélyes
lépésfeszültség keletkezésével kell számolni.
A villámvédelmi földelőt az alábbi szempontok szerint kell kialakítani:
 a lehető legkisebb potenciálemelkedés mellett vezesse a villámáramot a földbe
 segítse a potenciálkiegyenlítést a levezetők között, járuljon hozzá az épület területén a lehető
legegyenletesebb potenciáleloszlás kialakulásához
 megfelelően befolyásolja a felszíni potenciálelsozlást a levezetők környezetében, a veszélyes
lépésfeszültség kialakulásának megelőzése érdekében.

A földelők csoportosítása
Az MSZ EN 62305 a földelőket geometriájuk alapján csoportosítja, „A” vagy „B” típusúra.
Az „A” típushoz tartoznak a vonalszerű földelők, amelyek függőlegesek vagy vízszintesek. A vízszintes
földelőt „szalagföldelő”-nek, a függőlegest „földelő szondá”-nak nevezik. A „szalagföldelő” elnevezés
a geometriára utal, független attól huzalból, szalagból vagy más profilból készül. A „B” típushoz
tartoznak azok a földelők, amelyek síkban, vagy térben zárt hurkot vagy hurkokat alkotó vezetőkből
állnak. Ilyen a keret, vagy gyűrűs földelő, betonalapban kialakított síkbeli vagy térbeli földelőháló.
A földelők lehetnek mesterséges vagy természetes földelők, aszerint, hogy kifejezetten földelési célokra
helyezték el a talajban, vagy más célt szolgálnak, de tulajdonságaik alapján villámvédelmi földelésre is
alkalmasak.
A földelőt a közlekedési útvonaltól és a földbe fektetett vezetőképes közművektől biztonságos (legalább
m-es) távolságban kell elhelyezni. Ha ez a távolság nem biztosítható, akkor a veszélyes lépésfeszültség
3 m-
elleni védekezési módszert kell alkalmazni. Ha a távolság a vezetőképes közművektől nem biztosítható,
akkor a közmű vezetéket vastagfalú műanyagcsőben kell elhelyezni. Egymást keresztező nyomvonal
esetén a védőcső hossza legalább 3 méter legyen, és a kereszteződésre szimmetrikusan legyen
elhelyezve.

Betonalap földelő
A betonalap földelő betonban lévő összeköttetéseit szorító kapcsokkal, vagy hegesztéssel kell létesíteni.
A hegesztésnek legalább 30 mm hosszúságúnak kell lennie.

Kivonat
28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a
közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani.
(2) A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő
a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet
elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10 -5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10 -4,
 b) ha a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje
megfelel az ott leírtaknak,
c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül - a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények
kivételével - ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet
elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10 -5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10 -4, és
d) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 223. § -ban foglaltaknak megfelelnek.
222. § (1) Villámvédelmi berendezést kell létesíteni a 11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények
esetében, a meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az építményben, ahol a villámcsapások
hatásaival szembeni védelem csak így biztosítható.
(2) Ha a 11. melléklet 1. táblázatában szereplő védelmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követelmény
szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni.
223. § (1) Kötelező gondoskodni a villámvédelemről azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási - és
építési területek építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti
időszak bármely napjára esik.
(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelmi berendezés is elfogadható, amelynek
alkalmazása esetén az egy évre vetített villámvédelmi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint 10 -
4
és közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint 10 -2.
(3) Ideiglenes építmények villámvédelmére megengedett a 100 m sugarú gördülőgömbbel szerkesztett
felfogó alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelemzés szempontjából P = 0,4 értékkel.
B
(4) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására használati - vagymunkautasítás elkészítése, és
annak betartatása is szükséges.
224. § Nem kötelező villámvédelmi berendezést
berendezést létesíteni a 10 m -nél nem nagyobb gerincmagasságú
a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,
2
 b) a legfeljebb 400 m alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,
városi - elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1 - A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,
2
c) a legfeljebb 200 m alapterületű - a 11. melléklet 1. táblázatában nem szereplő - közösségi épül etben,
városi - elővárosi környezetben.
225. § (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt
képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a
tervdokumentáció alapján történő létesítés.
(2))62 Az e rendelet szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara
(2
tervezői névjegyzékében szereplő villamos tervező jogosult, aki az érvényes vonatkozó műszaki
követelményen alapuló, az OKF -fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által
akkreditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredményesen letette, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége
alapján kiemelt gyakorlottságát az MMK megállapította.
(3) A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, műszaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell a (2) bekezdés
szerinti érvényes záróvizsgával.

11. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez 

 1. táblázat

A B C
1 A létesítmény jellege Védelmi szint
Koordinált
Villámhárító osztálya
túlfeszültségvédelem
(LPS)
osztálya (LPMS)
2 Oktatási rendeltetésű épületek  III III-IV
Mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott
3 személyek elhelyezésére szolgáló épületek, egészségügyi III III-IV
rendeltetésű épületek, kényszertartózkodásra szolgáló épületek 
 Nagyforgalmú vagy tömegtartózkodásra
tömegtartózkodásra szolgáló épületek,
4 IV III-IV
létesítmények 
Szállodák, kollégiumi épületek 
5 III III-IV
(50 fő befogadóképesség felett)
6 „A”-„B” tűzveszélyességi osztályú épületek, létesítmények  II II
13. Belső villámvédelem kialakítása.
Mondja el a kisfeszültségű berendezések túlfeszültségvédelmének szükségességét,
megoldási módjait! Beszéljen a belső villámvédelmi fokozatok szelektivitásának  elvéről!
Ismertesse a kisfeszültségű berendezések túlfeszültség védelmi eszközeinek  szerelésére,
ellenőrzésére,
ellenőrzésére, karbantartására
karbantartására vonatkozó előírásokat!
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- Túlfeszültség fogalma
- Villámimpulzus másodlagos hatása
- Földelés fontossága, kialakítása
- Szikraköz
- B, C, D osztályú levezető helye a hálózaton
- Szelektivitás elve, többlépcsős túlfeszültségvédelem
túlfeszültségvédelem
- Ellenőrzés-karbantartás szempontjai, végrehajtása
Túlfeszültség
A túlfeszültség fogalma
Túlfeszültség a villamos elosztóhálózatokban illetve berendezésekben fellép_, a legnagyo bb
megengedett üzemi feszültség csúcsértékét meghaladó feszültség, amely nagyságától, jel alakjától vagy
hullámformájától, frekvenciájától és fennállásának időtartamától függően igénybe veszi a berendezés
szigetelését.
Túlfeszültség által okozott károk:
- a villamos berendezések szigetelésének részleges,vagy teljes sérülése
- a túlfeszültségek okozta átívelések és átütések által okozott üzemzavar 
Túlfeszültség-védelem: azon intézkedések összessége,melyek a berendezések villamos igénybevételét
csökkentik. Ezen intézkedések a túlfeszültségek nagyságát meghatározott értékre korlátozzák.

Belső eredetű túlfeszültségek 

A belső  eredet_ vagy bels ő túlfeszültségeket a villamos hálózatokban bekövetkező hibák vagy a
különböző célú kapcsolási folyamatok okozzák. A keletkezésükhöz szükséges energiát a hálózatból
nyerik, tehát feszültségmentes berendezésben nem alakulhat ki belső túlfeszültség
Tartós túlfeszültségek fellépését elsősorban a következők válthatják ki:
 aszimmetrikus földzárlatok,
 hirtelen terhelésváltozások (hatásos és meddő teljesítmények egyaránt),
 rezonancia és ferrorezonancia.

Kapcsolási túlfeszültségek :
- hálózatok és villamos berendezések kapcsolási állapotában olyan változások keletkezhetnek, melyek
 melyek
hirtelen megváltoztatják az áram- és feszültség viszonyát
- általában szándékos be- vagy kikapcsolás, vagy valamilyen hiba (pl.:zárlat) válthatja ki

Üzemi frekvenciájú túlfeszültségek:

- a hálózati berendezések rendellenes üzeme következtében alakul ki
- rendellenes üzem pl.: hálózati terhelés hirtelen lekapcsolása, feszültségszabályozók helytelem
üzemeltetése,földzárlatok fellépése stb.

Rezonanciás túlfeszültségek:
- akkor keletkeznek,ha a hálózat vezetékei,vagy gépek induktivitásai és kapacitásai bizonyos helyzetben
rezgő kört alkotnak,aminek saját frekvenciája közel esik a tápláló feszültség frekvenciájához
- ezeknek előfordulása igen ritka,de mivel hosszabb ideig fennállnak erősen igénybe veszik a
 berendezések szigeteléseit

Külső, légköri eredetű túlfeszültségek 

A légköri eredetű túlfeszültségek - a kialakulásukat tekintve - a hálózattól független körülmények között
körülmények között
 jönnek létre, amely körülmény lényeges különbséget jelent a korábban
korábban tárgyalt
tárgyalt belsőtúlfeszültségekhez
belső túlfeszültségekhez
képest. A légköri eredetű túlfeszültségeket kiváltó villámáramok  nagysága a hálózati feszültségtől
függetlenül alakulnak ki. Közvetlenül elsősorban a szabadvezetékeket és a légkábeleket veszélyeztetik.
Így az állomások berendezéseit, a kapcsolókészülékeket is a szabadvezetékről  beérkező
túlfeszültséghullámok veszélyeztetik. Továbbterjedő nagyságukat azonban a szabadvezetéki
szigetelések bizonyos mértékig behatárolják.
Légköri eredetű túlfeszültségek a következők szerint alakulhatnak ki:
 közvetlen villámcsapás a fázisvezető be,
 villámvédelmi árnyékolás céljából kialakított és leföldelt
l eföldelt szerkezeteket (villámvédelmi felfogó
rudak, védővezetők) érő villámcsapások levezetési árama hatására a földelési ellenálláson
fellépő feszültségemelkedés a fázisvezető átütéséhez vezethet (ez az ún. visszacsapás),
 a szabadvezeték közelében becsapó villám illetve a levezetett villámáram hatására a vezetékben
indukált feszültség alakul ki; elsősorban a közép- és kisfeszültségű hálózatokban jelent
veszélyes mértékű túlfeszültség kialakulást.
Túlfeszültségek elleni védelem
 Belső eredetű túlfeszültség védelmet általában a megfelelő üzemviteli intézkedésekkel meg
lehet valósítani
 Légköri eredetű túlfeszültségek védelmét két csoportra oszthatjuk:
- megelőző védelem:
Feladata a megelőzni,hogy a villám a vezetékekbe,vagy készülékekbe csapjon. Megfelelően
elhelyezett villámhárítókkal lehet ezt biztosítani
- közvetlen túlfeszültség védelem:
Akkor lép működésbe,ha a megelőző védelem ellenére mégis túlfeszültség keletkezik,ilyenkor
ez a védelem korlátozza a túlfeszültségek. Eszközei: túlfeszültség-levezetők, óltócsövek és
szikraközök, valamint villámáram-levezetők és túlfeszültség-levezetők 

Az MSZ EN 62305 az erős és gyengeáramú rendszerek védelmét is biztosítja a villám összes olyean
elektromágneses hatásával szemben, a melyeket a Villám Elektromágneses
El ektromágneses Impulzusa (LEMP) fogalom
takar.
A védelmi elv lényege, hogy az elektromágneses csatolást a villám, mint zavarforrás és a zavarérzékeny
eszköz, berendezés között úgy befolyásoljuk, hogy a készülékeken fellépő zavar energiáját veszélytelen
értékre csökkentjük.

Villám Elektromágneses Impulzusa (LEMP) elleni védelmi rendszer az egyes védelmi intézkedések
kombinációjából áll, amelyek az alábbiak lehetnek:
o földelési és potenciál-kiegyenlítő intézkedések 
o helyiség árnyékolás, amely segítségével a villámcsapás által előidézett mágneses teret és vele
együtt az indukálódott feszültségeket és áramokat minimálisra csökkentjük 
o nyomvonal vezetési és nyomvonal árnyékolási intézkedések, melyek segítségével a az
indukált feszültségek és áramok csökkenthetők (pl.
csökkenthetők (pl. lehető legkisebb vezető hurok, árnyékolt
vezeték, kábelcsatornák alkalmazása)

LPZ (Lightning Protecting Zone) villámvédelmi zónák 

  LPZ 0 Az a védőzóna, amelyben direkt villámcsapások bárhol lehetségesek 
 LPZ 0A az a zóna, ahol a berendezések közvetlen villámcsapásnak vannak
kitéve, és ezért a teljes villámáramot kell vezetniük. Ebben a zónában az
elektromágneses
elektromágneses erőtér csillapítatlanul létrejön
 LPZ 0B az a zóna, ahol a berendezések nincsenek közvetlen villámcsapásnak
kitéve, de az elektromágneses erőtér csillapítatlanul létrejön
 LPZ 1 az a zóna, ahol a berendezések nincsenek közvetlen villámcsapásnak
kitéve és a zónán belül az áram minden vezetőszerkezetben korlátozva van az
0A és a 0B zónához képest, továbbá az árnyékolástól függően az
elektromágneses erőtér is csillapított lehet
 LPZ 2 és további magasabb
magasa bb rendű zónák. Ha még kisebb vezetési áramot és/vagy
elektromágneses erőteret kell / lehet megengedni, további zónákat kell
 bevezetni. Az ezekkel szemben támasztott követelményeket
követelményeket a védendő
rendszerre megengedett elektromágneses mikrokörnyezeti jellemzők
j ellemzők határozzák
meg. Általában, minél nagyobb a zóna sorszáma, annál kisebbek az
elektromágneses
elektromágneses környezeti jellemzők határértékei

Áramimpulzusok az építményt érő becsapások során

A közvetlenül az építménybe csapódó villámok esetében a rész-villámáramokat (10/350 µs) az egyes
LPZ0A zónából érkező tápláló vezetéken és ezáltal az LPZ0A/1 zónahatáron kell meghatározni.
Feltételezzük, hogy a villámáramok 50%-a IE áramként a földelő rendszeren
rendszeren keresztül és a másik 50%
50%-
a IS áramként a erős és gyengeáramú vezetékeken folyik. Kéterű vezeték esetén a villámáram maximum
értékének 50%-a még kétfelé oszlik, így erenként már csak 25% folyik.

Másodlagos áramimpulzusok 
Az épület belépési pontján, az LPZ0A/1 zónahatáron telepített túlfeszültség védelmi készülék mögött az
áramimpulzusok energiája jelentősen csökken, és a hullámforma a rövidebb impulzusok irányába
tolódik el.(8/20 µs) Továbbra is veszélyt jelentenek az olyan áram-impulzusok, melyek a túlfeszültség
védelmi készülékek kimenetén az LPZ0A/1 zónahatáron még jelen vannak. A mágneses teret az épület
közelében becsapódó villám idézhet elő, vagy olyan villámáramok, amelyek a közvetlen becsapás során
a külső villámvédelem vezetőiben folynak. Az ilyen másodlagos áramimpulzusok következtében fellépő
feszültség-impulzusokat a készülékek bemenetein különösen az LPZ1 zónában és az LPZ1/2 és
magasabb számú zónahatárokon kell figyelembe venni.

Koordinált túlfeszültség elleni védelemi rendszer 

A villámvédelmi zónakoncepción alapuló zónahatárokon túlfeszültség-védelmi készülékeket (Surge
Protective Device SPD) célszerű telepíteni.
A túlfeszültség-védelmi készülékek a beépítési helyüktől függően különböző impulzus jellegű áramokat
kell levezetniük:
o rész-villámáramokat néhányszor 10 kA nagyságig 10/350 µs-os tipikus hullámalakkal
o a fennmaradó impulzus jellegű áramokat az eléjük kapcsolt túlfeszültség-védelmi készülékek
kimenetén, és másodlagos indukált áramlökés néhány kA nagyságig 8/20 µs-os tipikus
hullámalakkal.
IEC 61643-1 EN 61643-11 Követelmény Tipikus Tipikus beépítési hely
osztály áramlökés
SPD class I 1-es típusú SPD B 10/350 µs  LPZ0A/1 Főelosztó
SPD class II 2-es típusú SPD C 8/20 µs LPZ1/2 Alelosztó
SPD class III 3-es típusú SPD D 8/20 µs Dugaszoló aljzat,
végberendezés

Túlfeszültség védelmi eszközök 

  Túlfeszültség védelmi
o Szikraköz
o  Nemesgáztöltésű túlfeszültség levezető
levezető
o Óltócső
o Túlfeszültség levezető
 Túlfeszültség korlátozó
o Fémoxidos túlfeszültség korlátozó
o Szuppresszor dióda
o R-C csillapító tagos túlfeszültség korlátozó

A szikraközöknek igen sokféle konstrukciós változata létezik. Ezeket többféle szempontból lehet
csoportosítani.
 Az elektródák elrendezése szerint lehetnek normál, és kúszó szikraközök.
 Az elektródákat körülvevő atmoszféra szerint lehetnek lég-szikraközök, és gáztöltésű
szikraközök.
 Az ívkifúvás szempontjából lehetnek kifúvásos rendszerű, vagy zárt, kifúvásmentes
szikraközök.
 A begyújtás szempontjából lehetnek természetes gyújtású, vagy mesterséges gyújtású
szikraközök.
A konstrukció kialakításánál az a jellemző törekvés,
t örekvés, hogy
 a névleges feszültséget a lehető legkisebb
l egkisebb mértékben meghaladó feszültségnél már lépjen
működésbe,
 a levezető képessége (impulzus áramterhelhetősége) a lehető legnagyobb legyen,
 az égési feszültsége a lehető legalacsonyabb legyen,
 igen rövid időn belül szólaljon meg,
 az utánfolyó (független) zárlati áram megszakítóképessége a lehető le hető legnagyobb legyen,
 A túlfeszültség-védelem és a túláram védelem illesztése
i llesztése a lehető legegyszerűbb legyen.
(Lehetőleg ne kelljen előtét biztosítókat alkalmazni.)

A lég-szikraközöket általában a villamos energiaellátásban, a gáztöltésű szikraközöket pedig az

informatikai hálózatokban alkalmazzák. A szikraközök  jellemzője,
 jellemzője, hogy a gyújtási feszültség
feszültség nagysága
nagysága
erősen függ a túlfeszültség impulzus meredekségétől. Lásd a gyújtási határgörbét. Például egy 90V-os
névleges feszültségű gáztöltésű szikraköz gyújtási feszültsége az 1kv/μs meredekségű túlfeszültség
tüske esetén kb. 900 V. Ha ugyanerre a szikraközre a rákapcso lt feszültséget lassan növeljük, azt
tapasztaljuk, hogy, a szikraköz kb. 90 V-nál begyújt.
Az ábra jobb oldalán a villamos energiaellátásban alkalmazott légszikraközök láthatók.
légszikraközök láthatók. Az elektródák
elrendezésével érik el azt, hogy a névleges feszültség felett, ahhoz mennél közelebb gyújtson be a
szikraköz. Az ív hatására az elektródák közötti szigetelőanyagból képződő gáz az ívet igyekszik
összenyomni, (keresztmetszetét csökkenteni) és a hosszát megnövelni (az ívet elfújni) Ez a folyamat
történhet úgy, hogy a szikraköz az ívet a szabadba fújja ki, vagy történhet
tört énhet úgy, hogy a folyamat zárt acél
kapszulába zárva zajlik le. A gyújtási feszültség itt is a feszültség-impulzus meredekségétől függ. Ha a
szikraköz rendelkezik egy harmadik, un. gyújtóelektródával, amelyre a túlfeszültség impulzussal
szinkronban külön gyújtófeszültséget kapcsolunk, akkor a fő szikraköz begyújtása természetes gyújtási
feszültség alá csökkenthető. Ennél a konstrukciónál elérhető, hogy egy készülékben megvalósul az
alacsony (kisebb, mint 1,5 kV) gyújtási feszültség, és a nagy (75 kA) levezető képesség.
Varisztorok
A varisztorok olyan nem lineáris ellenállások, amelyeknek az áram-feszültség jelleggörbéjét
feszültség jelleggörbéjét az alábbi
ábra szemlélteti. Az ábrán egy 440 V-os varisztor jelleggörbéje látható.
A varisztorokat fémoxidokból, jellemzően cinkoxidból, préseléssel és szintereléssel (égetéssel) állítják
elő. A varisztor lapkák a névleges feszültség alatt szigetelőként viselkednek, szivárgó áramuk igen kicsi.
A névleges feszültség közelében a jelleggörbén
a  jelleggörbén van egy lépcső, ahol a feszültség-változás hatására a
szivárgó áram ugrásszerűen megnő, azaz a varisztor átmegy vezető állapotba, és innen igen kis
feszültség-változás is igen nagy ellenállás csökkenést okozva azt eredményezi, hogy a feszültség alig
nő a kapcsain, csak az átfolyó
át folyó áram nő. Ezt a tulajdonságát használják ki a túlfeszültség-védelemben. A
varisztorokat túlfeszültség levezetőként, általában a közepes, vagy finom védelmi fokozatokban
alkalmazzák, jellemzőit 8/20μs hullámalakra adják meg. A különböző névleges feszültségű varisztorok 
 jelleggörbéje hasonló az ábrán bemutatottakhoz, de a „lépcső” más feszültség értéknél van.

Oltócső
Feladata: hasonló a feszültséglevezetőéhez de annál jóval kisebb oltóképességű így az alkalmazási
területe is korlátozott
Működése: a levezetendő áram 2 szikraközön halad keresztül elő és főszikraköz az előszikraköz az
oltócsövön kívül helyezkedik el a főszikraköz pedig az oltócsövön belül van
Szupresszor diódák 
A szupresszor diódákat a túlfeszültség-védelem finom fokozataiban alkalmazzák  feszültség
korlátozásra. Jelleggörbéjét a következő ábra szemlélteti. Túlfeszültség levezetőkben vagy egyedül,
vagy antiparalell kapcsolásban építik be.  Terhelhetőségét 8/20 μs hullámalakra adják meg. A
terhelhetőséget (kA) a dióda hőelvezető képessége határozza meg.

A dióda jelleggörbéjének „könyökpontját” a dióda konstrukciójával alakítják ki.

A 3x 400/230 V 50 Hz- es hálózatok belső villám-, és túlfeszültségvédelme

A 3x230/400 V 50 Hz feszültségű hálózatokon a technika mai állása szerint a túlfeszültség-védelmet
több lépcső kiépítésével oldják meg. A több fokozat azért szükséges, mert villámimpulzus nagy
energiatartalmat csak több fokozatban lehet levezetni úgy, hogy a maradék túlfeszültség
t úlfeszültség alatta maradjon
a védendő készülék szigetelési
készülék szigetelési szilárdságának.
 Az épület csatlakozás előtti áramszolgáltatói területre a szabványok 6 kV-ban határozzák meg a
túlfeszültségtűrés szintjét. Az épületen belül, a fogyasztásmérő és az alelosztók közötti hálózati
szakaszra 4 kV, az alelosztók és a fogyasztói csatlakozások közötti szakaszra 2,5 kV, az érzékeny
fogyasztókra pedig 1,5 kV. Ez azt jelenti, hogy az adott szakaszon belül alkalmazott minden
 berendezésnek ezt a túlfeszültség-igénybevételt el kell tudni viselni. Tehát a különböző helyekre
 beépített védőkészülékeknek ezen határadatok alá kell korlátozni a túlfeszültség mértékét a
lökőhullám energiájának üzemszerű levezetése mellett.
Ennek az elvnek megfelelő tö bblépcsős védelmet szemléltet az ábra. Látható, hogy az ábrán a „D”
fokozat kétszer szerepel. Ez azt az esetet szemlélteti, amikor a védendő készülék minősítése szerint 1, 5
kV-os túlfeszültség-tüskét visel el, és azt a fali csatlakozótól 5 m kábeltávolságon kívül használják.
Ekkor a „D” védelmet közvetlenül a készülék kapcsain meg kell ismételni. Ugyanis a hosszú csatlakozó
vezeték csatolás révén képes annyi túlfeszültséget összeszedni, amivel a fali csatlakozónál lévő 1,5 kV-
os túlfeszültség-határolás ellenére a készülék bemenete káros mértékű túlfeszültséget kaphat.
14. Egyfázisú transzformátor.
Mutassa be az egyfázisú transzformátor főbb szerkezeti részeit,
részei t, azok feladatát!
Milyen típusú transzformátorok alakíthatók ki a primer és szekunder tekercsek 
egymáshoz viszonyított elhelyezése szerint? Ismertesse az egyfázisú transzformátor
működési elvét, áttételeit! Adja meg a primer áramerősség értékeit a névleges terheléshez
viszonyítva, a transzformátor különböző üzemállapotaiban!
Jellemezze a mágneses anyagokat! Mutassa be a mágneses anyagok fajtáit,  jellemzőiket!
A tételhez használható segédeszköz:
segédeszköz:
- az egyfázisú transzformátor szerkezeti kialakítására vonatkozó rajzok 
- mágnesezési görbe
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- Egyfázisú transzformátor főbb szerkezeti részei, azok feladata:
- vasmag – mágneses
 – mágneses tér összefogása, közvetítése
- tekercsek – feszültségindukálód
 – feszültségindukálódás,ás, áramvezetés
- csévetest – tekercs
– tekercs kialakítása, elhelyezése
- kapocstábla – csatlakozás
–  csatlakozás biztosítása
- A primer és szekunder tekercsek egymáshoz viszonyított elhelyezése szerint:
mag, köpeny, láncszem típusú transzformátor 
- Transzformátor működési elve:
- primer tekercs, gerjesztés,
gerjesztés, önindukció
önindukció
- szekunder tekercs, kölcsönös indukció (csatolás), indukált feszültség
- Transzformátor áttételei: feszültség, menetszám, áramáttétel
- Transzformátor üzemállapotai:
- üresjárás –  szekunder
 szekunder kapcsok nyitottak  – Rt
 – Rt szakadás, elméletileg végtelen  nagy
- Io üresjárási áram, I n névleges áram kb. 2 –  12%-a
 12%-a
- terhelés – szekunder
– szekunder kapcson terhelés – Rt
–  Rt (max. Rt névleges)
- It terhelő áram, terheléstől függően Io – In
–  In (névleges áram érték között van)
- rövidzár –  a szekunder kapcsok nagyon kis ellenállású vezetékkel, elméletileg   nulla
ellenállású vezetékkel vannak összekötve
- Iz zárlati áram, nagyságrendekkel
nagyságrendekkel nagyon a In névleges áramnál, elméletileg végtelen nagy
- Mágneses anyagok fajtái: dia -, para-, ferromágnese
f erromágnesess anyagok 
an yagok 
- Lágymágnesek, keménymágnesek jellemzői: permeabilitás (vákuum, relatív), hiszterézis
veszteség,
veszteség, koercitív erő, átmágnesezési energia
- Mágnesezési görbe – remanens
–  remanens indukció (Br), koercitív erő  (Hc)
Traszformátor
A transzformátorokat a műszaki élet legkülönbözőbb
l egkülönbözőbb területein használják. Alkalmazásukkal a villamos
energia jellemzőit (feszültségét, áramerősségét, néha fázisszámát) változtatják meg. Azokat a
transzfor mátorokat,
mátorokat, amelyek a villamos energia átvitelében vesznek részt, gyűjtőnéven „erőátviteli”
transzformátoroknak nevezzük.
Természetesen a műszaki élet egyéb területein is használnak transzformátorokat, pl. elektronika,
távközléstechnika, biztonságtechnika, stb. Az alkalmazás célja nagyon változó: feszültség, áram vagy
impedancia átalakítása lehet a cél.

Egyfázisú transzformátorok 
A transzformátorok működését az egyfázisú transzformátorok esetén vizsgáljuk. A
transzformátorok működési elve a Faraday féle indukción alapszik, azaz:
∆
 = 
∆
A transzformátorok legfontosabb szerkezeti eleme a vasmag és az ezen elhelyezett egy vagy
több tekercs.
A transzformátor vasmagját általában lemezelten készítik, hogy csökkentsék az örvényáramú
veszteséget
veszteséget (vasveszteség = örvényáramú
ör vényáramú + hiszterézis veszteség). A vasmag kialakítása szerint
létezik 
− mag
− láncszem
− köpeny
típusú transzformátor.

Működése a kölcsönös indukción alapszik. Az N1 menetszámú primer és N2 menetszámú szekunder

tekercsek zárt vasmagon helyezkednek el. A primer tekercsre kapcsolt U1 váltakozó feszültség hatására
I1 erősségű áram folyik, amely a vasmagban váltakozó fluxust gerjeszt. Ez a fluxus áthalad a szekunder
tekercsen és benne Ui2 feszültséget indukál. A fluxus ugyanakkor a primer tekercsen is átmegy és az
önindukció elvén abban Ui1feszültséget hoz létre. Ha a szekunder oldalt egy fogyasztóval összekötjük,
a fogyasztó impedanciáján keresztül egy I2 áram fog folyni. Ez az I2 áram Lenz törvénye szerint
csökkenteni igyekszik a fluxusváltozást. Erre a primer oldal az I1 áramerősség növekedésével válaszol,
fenntartva az eredeti fluxusváltozást, ami az U1=Ui1 fennmaradásához szükséges. A transzformátor I1
áramfelvétele tehát az I2 terhelőárammal arányosan változik. Az áramfelvétel változása az
energiamegmaradás elvéből is következik. A szekunder oldal, mint energiaforrás teljesítményt
szolgáltat a fogyasztónak. Ez csak úgy lehetséges, ha primer oldali teljesítmény felvétele is
megnövekszik. Mivel U1 állandó, ez csak az I1 növekedésével lehetséges.
Felépítése:
 Vasmag
 Tekercselés
Vasmag kis széntartalmú3-4 % Si –al ötvözött
ötvözött lemezelt. Lemezvastagság 035 – 05 05 mm, hőre keményedő
műanyag bázisú lakkréteggel bevonva.
Tekercselés: elektrolitréz, 99,9% réztartakmú szigetelt műanyagbázisú lakkal.
Veszteségek:
 tekercsbeszteség
 vasveszteség
o hiszterézis veszteség
o örvényáramú veszteség
Tekercsveszteség: Üresjárásban I2=0, primer oldalon I10 üresjárási áram kisebb I1 névlegesnél, cos φ~
0,1 , mivel erősen induktív jellegű. P2=0 tehát a transzformátor által felvett teljesítmény mind veszteség,
csak a veszteségei pótlásához szükséges teljesítményt veszi fel a hálózatból.
P10=P1tek  +
 + Pvas
Mivel  ≪  így P1tek  elhanyagolható a Pvas hoz képest  ≈ 

Legegyszerűbb esetben két tekercs (primer és szekunder) helyezkedik el a közös, többnyire zárt
vasmagon. Az ábrán + illetve - jelű polaritás egy meghatározott időpillanatban
időpillanatban értendő!
értendő! A primer tekercs
huzaljában folyó áram a jobbkézszabállyal meghatározható irányú mágneses erővonalakat hoz létre,
ezek a mágneses erővonalak a tekercs belsejében összegződve hozzák létre az ábrán jelölt mágneses
fluxust. Mivel ez a mágneses fluxus pillanatról pillanatra változó, a szekunder tekercsben feszültséget
indukál.
A működési alapelvekből adódik az is, hogy a két áramkörben a frekvencia azonos, míg a primer és
szekunder oldali feszültségek aránya jó közelítéssel a megfelelő oldali tekercsek menetszámainak
arányával egyezik meg. A transzformátorban állandósult állapotban az átmenő energia nem
halmozódhat, tehát a bemenő és a továbbmenő teljesítmény különbsége a transzformátor veszteségeivel
egyenlő. Mivel a transzformátorok jó hatásfokkal működnek, a két teljesítmény gyakorlatilag
ugyanakkora. Ebből adódik, hogy a primer és szekunder oldali áramok aránya durva közelítéssel
megegyezik a menetszámáttétel reciprokával.
 
 = 2  ∗  = 2 ∗ 2 = =
 

A transzformátort leggyakrabban a nagy teljesítményű (erőátviteli) villamos hál ózatokban használják a

feszültségszint, és ezzel az áramszint megváltoztatására. Ennek jelentősége abban áll, hogy azonos
teljesítményt magasabb feszültségű átviteléhez kisebb áramra van szükség, így az átviteli hálózat ohmos
veszteségei, valamint a vezetékek keresztmetszetei jelentősen csökkenthetők, és így lehetővé válik a
villamos energia nagy távolságokra történő gazdaságos továbbítása.
A gyakorlatban a tökéletes csatolás nem valósítható meg, mindig van valamennyi úgynevezett szórt
fluxus, ami vagy csak a primer, vagy csak a szekunder tekerccsel kapcsolódik (feltételezve, hogy a vas
nem kerül telítésbe, és minden erővonal a vason keresztül záródik). Emiatt a primer és szekunder
feszültségek aránya még terheletlen transzformátor esetén is kismértékben eltér a menetszámok
arányától.

Üresjárat, (ahol I2 = 0) A primer tekercsre feszültséget kapcsolva a primer tekercsben áram folyik.

Ennek nagysága függ a primer tekercs ohmos ellenállásától, az induktív reaktanciától, valamint a vas
átmágnesezéséhez szükséges teljesítménytől.
Terhelés: (Üzemi állapot, ahol 0 < I2 < ∞.)Amennyiben a szekunder oldalt terheljük, a szekunder
tekercsben megindul a szekunder áram. Ez az áram a tekercs ohmos ellenállásán és induktív
reaktanciáján feszültségesést hoz létre, ami csökkenti a szekunder kapcsokon lévő feszültséget. A
gyakorlatban tehát üzemszerű állapotban a szekunder feszültség kisebb, mint az ideális, a primer és
szekunder feszültségek aránya a menetszámáttételtől akár 6%-50%-al is eltérhet. Nagyobb
transzformátoroknál az eltérés kisebb.
A szekunder oldali áram hatására fluxus keletkezik, ami a primer áram által keltett fluxussal ellentétes
irányú, tehát azt csökkenteni akarja. (Lentz törvény) Ezért I1 elkezd nőni, hogy fenntartsa az eredeti
fluxusváltozást, ami Ui1=U1 fennmaradáshoz kell. I1 az I2 terhelő árammal arányosan növek szik. szik. A
szekunder oldal teljesítményt ad a fogyasztónak. A szekunder oldali teljesítmény csak úgy tud nőni, ha
a primer oldali teljesítmény is növekszik.  ∗  = 2 ∗ 2 Mivel a feszültségek állandók, csak az
áramok tudnak nőni a nagyobb teljesítmény felvételéhez
fel vételéhez és leadásához.
Terheléskor a cos φ a terhelés jellegétől
j ellegétől függ. Terhelés hatására a veszteségek is nőnek, nagyobb áramok
folynak a tekercsekben, ezért a tekercsveszteség ilyenkor már jelentős. A vasveszteség a terhelés
hatására nem változik, hiszen a fluxus állandó.
Rövidzár: (rövidrezárt szekunder oldal) Az ellenállások és a szórt fluxust reprezentáló úgynevezett
szórási reaktanciák határozzák meg a transzformátor rövidzárási áramát. A tervezés során
során ezért mindig
ügyelnek arra, hogy legyen valamennyi szórt fluxus
fl uxus a rövidzárási áram csökkentése érdekében.
U2=0 A szekunder kör áramerősségét ilyenkor csak a tekercs impedanciája korlátozza. I2 igen nagy
lehet, ami I1 növekedését is maga után vonzza. A nagy áramok mind a primer, mind a szekunder
tekercselést tönkre tehetik. A transzformátor tekercselését biztosítékkal kell védeni.
Drop
Rövidzárási méréshez a szekunder oldali kivezetéseket rövidre kell zárni. A rövidzárási mérést nem
névleges feszültségen, hanem névleges áram mellett végezzük. Rövidzárási méréssel a drop-ot és a
névleges áramnál fellépő tekercsveszteséget tudjuk meghatározni.
A méréshez olyan táplálásra van szükség, ahol a
feszültséget nulláról folyamatosan lehet változtatni a
transzformátor névleges feszültségének kb. 10 %-áig,
és a tápláló berendezésnek el kell tudnia viselnie a
transzformátor névleges áramát. A mérés menete: a
transzformátor primer oldalára kapcsolt feszültséget
nulláról elkezdjük növelni mindaddig, amíg a primer
oldali árammérő a transzformátor névleges áramát nem
mutatja. A névleges áramot létrehozó U1z feszültség és
a névleges primer feszültség százalékos viszonya a
U 1 z 
drop. Kis és közepes teljesítményű transzformátoroknál a drop értéke 3 -6%.      
100 %
U 1n

100  I 1 z 
 A zárlati áram 3% drop esetén 33 szorosa a névleges áramnak.
   I 1n

A rövidzárásban mért P1z teljesítmény teljes egészében veszteség. Mivel ilyenkor a primer és a
szekunder oldalakon a névleges áramerősség folyik, ezért a tekercsek vesztesége névleges terhelésnél
fellépővel megegyező. A vasveszteség elhanyagolható, mivel a rövidzárási feszültség néhány
százaléka a névlegesnek és a vasveszteség a feszültség négyzetével arányos. P 1z≈P1tekn+P2tekn

Anyagok viselkedése mágneses térben

A mágneses permeabilitás
Mint az elektromos tér esetében, a mágneses térben ható erő nagysága (azaz a mágneses indukció értéke)
érté ke)
is függ a teret kitöltő anyag
anyag minőségétől. Ezt jellemző mennyiség a mágneses permeabilitás, ami a
mágneses indukció ésés a térerősség között létesít kapcsolatot.
kapcsolatot.
B = µ ⋅ H
A mágneses permeabilitás két tényező je
A µ két tényezőre bontható:  =  ∗ 

1. µ0 a vákuum mágneses permeabilitása, értéke:  = 41010−7

2. µr  a relatív permeabilitás, amely megmutatja, hogy az indukció hányszor lesz nagyobb, ha a teret
vákuum helyett valamilyen anyag tölti ki.
Vákuum esetén µr = 1; levegő, fa, víz, papír stb. esetén µr ≈ 1.
Állandó mágnes
Azokat az anyagokat, amelyeknél a külső mágneses tér megszűnése után is fennmarad a rendezett
állapot, állandó mágneseknek nevezzük.
Az anyagok viselkedése mágneses térben
Az anyagot felépítő atomok mágneses tulajdonsággal rendelkeznek, amelyet az atomban mozgó
elektromos töltések okoznak.
Domén
A két tér általában nem azonos erősségű és nem azonos irányú, ezért a legtöbb atomnak, illetve a belőlük
felépülő molekuláknak van saját mágneses tere. Ezeket együttesen doméneknek nevezzük.
A domének elhelyezkedése az anyagban
Az anyagban a domének a hőmozgás következtében rendszertelenül helyezkednek el, ezért egymás
hatását lerontják.
Ennek okán, noha a test sok elemi mágnessel rendelkezik, kifelé nem mutat mágnesességet.

A fizikában dia-, para- és ferromágneses anyagokat különböztetnek meg, az elektrotechnikai

általában minden nem-ferromágneses anyag vákuumnak (levegőnek) tekinthető és relatív
gyakorlatban általában minden
 permeabilitása μr =1.
=1. A ferromágneses anyagok (vas, nikkel, kobalt és ötvözeteik) relatív permeabilitása
a telítésig igen nagy lehet, nagyságrendje akár 103-106. Nem-ferromágneses összetevőkből is készítenek
 jól mágnesezhető ötvözeteket

Diamágnesek: azok az anyagok, amelyekben

a melyekben nincsenek domének, mivel az elektronok keringéséből és
spinjéből származó mágneses hatások kompenzálják egymást. Ezért µr < 1 diamágnesek pl.:
• arany,
• ezüst,
• réz,
• kén,
• víz,
• nemesgázok.

Paramágnesek: ezek atomjai elemi mágneseket alkotnak, µr  > 1 Paramágneses anyagok pl.:
• mangán,
• alumínium,
• ón,
• platina.

Ferromágnesek µr  >> 1 ezek az anyagok képesek a legnagyobb mértékben megnövelni a külső tér
indukcióértékét. Ide sorolandók:
• vas,
• nikkel,
• kobalt és
• ezek ötvözetei.

A ferromágneses anyagok indukció-térerősség összefüggése ( B- H  görbe) erősen nemlineáris, ezért

annak meghatározása rendszerint méréssel történik.
A mágnesezési görbe
Az ún. első mágnesezési görbe a mágneses hatásnak még nem kitett, vagy mágnességét teljesen
elveszített anyagban az indukció változását mutatja a térerősség lassú növelésekor.

A görbének 4 jellegzetes része van:

a - induló szakasz,

 b - lineáris szakasz,

c - könyök szakasz,

d - telítési szakasz.

A telítés elérése után, a térerősség lassú csökkentésénél a görbe leszálló ága az elsőe lső mágnesezési görbe
felett halad (hiszterézises):  B változása késik (hiszterézis=késlekedés)  H  változásához képest.  H =0-
=0-nál
a remanens indukció  B r >0,
>0, amit csak ellenkező előjelű - H  c koercitív térerősséggel lehet megszüntetni.
Az ábrából láthatóan a permeabilitás  B/ H  nagysága nem egyértékű, változása nemlineáris, függ a
mágneses „előélettől”, a H  térerősség megelőző értékétől, a változás sebességétől és mértékétől. A
telítési indukció felett μ r ~1.
~1.
A koercitív erő: azt a térerősséget, amely az anyagban a mágneses indukciót nullára csökkenti, koercitív
erőnek nevezzük és Hc -vel  jelöljük.
Remanens indukció : A telítésig felmágnesezett fer romágneses
romágneses anyagban a térerősséget folyamatosan
csökkentve az indukció
indukció nem a görbe szerint csökken. H = 0 nulla esetén is jelentős indukcióval
rendelkezik az anyag. Ezt maradandó vagy más néven remanens indukciónak nevezzük, és Br   -rel
 jelöljük 
A remanens indukció megszüntetése: A remanens indukció csak ellentétes irányú és meghatározott
nagyságú térerősséggel szüntethető meg. Ehhez a lemágnesező folyamathoz a kapcsolók ellentétes
állására, és ezáltal ellentétes irányú folyamatosan növekvő áramra van szükség.
Az anyag újra felmágnesezése
Az áram további növelésével újból felmágnesezhetjük az anyagot, de most pontosan ellentétes pólusú
lesz az előzőhöz képest, amely ismét csak a tér irányának megváltoztatásával szüntethető meg. Az így
kapott görbét teljes mágnesezési vagy hiszterézis görbének nevezzük.
A legnagyobb hiszterézis görbe a telítési indukcióval meghatározott  B max és  H  max csúcsértékekhez
tartozik, a kisebb csúcsértékek hiszterézise ezen a görbén belül helyezkedik el. Lassú
változásnál  statikus hiszterézis görbéről beszélünk.
 Dinamikus hiszterézis
hiszterézis görbe

Hálózati vagy más frekvenciájú váltakozó árammal létrehozott váltakozó mágneses tér esetén a
munkapont minden periódus alatt egy teljes hiszterézis görbét ír le. A változó fluxus hatására a
ferromágneses anyagban feszültség indukálódik, amely ún. örvényáramot hoz létre. Lenz törvénye
értelmében az örvényáram keltette mágneses tér tovább késlelteti a fluxusváltozást, ezért a hiszterézis
görbe a frekvencia növekedésével „kövéredik” a statikushoz képest.

Hiszterézis veszteség
Az anyagok átmágnesezéséhez energiára van szükség, amely az anyag felmelegedését okozza. Az erre
fordított energiát hiszterézis veszteségnek
veszteségnek nevezzük.
nevezzük.
A keménymágneses  anyagok
Az anyagokat a Hc érték szerint két nagy csoportra osztjuk.
Azokat az anyagokat, amelyeknél a koercitív erő Hc értéke 103 …105 A/m között van, k eménymágneses
eménymágneses
anyagoknak nevezzük. A keménymágneses anyagok hiszterézis görbéje széles. Ilyenek az állandó
mágnesek, amelyeket különböző  berendezésekben, motorokban, műszerekben , hangszórókban
mágneses tér előállítására használnak.

A természetes öregedés
Az állandó mágnesek remanenciája nem állandó, mivel a természetes öregedés, a túl magas hőmérséklet,
illetve az erőteljes mechanikai hatás mind-mind a Br -t csökkentő tényező.

A lágymágneses  anyagok
A lágymágneses anyagok csoportjába azok az anyagok tartoznak, amelyeknél a koercitív erő Hc értéke
kisebb, mint 103 A/m. Emiatt a lágymágneses anyagok hiszterézis görbéje keskeny. A lágymágneses
anyagok közé tartozik a lágyvas, a transzformátorlemez, ezek mind ferromágneses anyagok.
Felhasználásuk:
• indukció növelésére,
• fluxus vezetésére, összegyűjtésére, valamint
• mágneses és elektromos árnyékolásra történhet.
A lágymágnesek hiszterézis vesztesége
A hiszterézis veszteség függ az anyag H c értékétől, és a tér váltakozásának frekvenciájától. A
lágymágnesek hiszterézis vesztesége kicsi.
15. Mutassa be a háromfázisú transzformátor primer és szekunder tekercseinek 
kapcsolási lehetőségeit! Ismertesse a Dyo 5 jelölésű háromfázisú transzformátort
azonosító betűjelek jelentését!
Jellemezze az alumínium és ötvözeteinek és a réz és ötvözeteinek tulajdonságait!
A tételhez használható segédeszköz:
segédeszköz:
- háromfázisú transzformátorok kapcsolási csoportjainak rajzai, rajzjelölései
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- Háromfázisú transzformátorok tekercseinek kapcsolási lehetősége
l ehetőségei:
i:
csillag, delta, zeg-zug
- Dyo 5
- D –  delta
 delta primer tekercs
- Y –  csillag
 csillag szekunder tekercs
- o –  kivezetett
 kivezetett csillagpont
- 5 – kapcsolási
 – kapcsolási óraszám fogalma, 5 órás (C)
- Alumínium, réz jellemzői: vegyjel, sűrűség, olvadáspont, mágnesezhetőség,   fajlagos
ellenállás, mechanikai tulajdonságok, kémiai hatások 
- Ötvözők hatásai a villamos vezetés és a mechanikai szilárdság szempontjából
szempontjából
- Alumínium ötvözetek:
- dúralumínium (Al, Cu, Mg) - lemez, cső, rúd, szerkezeti elemek 
- Al-Mg-Si: nagy szilárdság, jó villamos vezető – távvezetékek 
–  távvezetékek 
- Réz ötvözetek:
- sárgaréz (Cu, Zn) – villamos
– villamos érintkezők, forrcsúcs, csőszegecs
- bronzok:
- ónbronz (Cu, Sn ) – csapágy,
–  csapágy, fogaskerék, csavarok, huzalok 
- alumíniumbronz (Cu, Al) – nem
– nem jó villamos vezető – rugó,
–  rugó, csövek,
szalagok
- különleges bronzok: ezüstbronz, foszfo rbronz –jó villamos vezetés– 
vezetés– 
érintkező, kommutátor, csúszógyűrű,
csúszógyűrű, vezeték 
Háromfázisú transzformátor egy fázisának tekercselrendezései

a) hengeres
 b) tárcsás
c) vegyes tekercselés

Hűtési rendszerek:
Száraztranszformátorok 
A száraztranszformátort levegő veszi körül, amely a transzformátort természetes vagy mesterséges
áramlással hűti.
Olajtranszformátorok 
A száraztranszformátoroknál megjelölt teljesítmény- és feszültséghatár felett hűtési és szigetelési
nehézségek jelentkeznek. Ilyenkor a transzformátort
t ranszformátort olajba merítve üzemelik 
A háromfázisú transzformátorok működése
a) csillagkapcsolás
 b) csillagkapcsolás nullavezetővel
c) delta-kapcsolás

d) zegzug kapcsolás

Csillagkapcsolás
Jelzése: Y vagy y, kivezetett csillagpont esetén Y0 vagy y0. A csillagpontot
c sillagpontot általában csak a szekunder
oldalon szokás kivezetni, amikor a transzformátor négyvezetékes hálózatot táplál.
Delta-kapcsolás
Jelzése: D vagy d.
Zegzug kapcsolás
A zegzug kapcsolás lényegében egy speciális csillagkapcsolás, amelyet szinte kizárólag a fogyasztói
hálózatot tápláló transzformátorok szekunder oldalán alkalmaznak. Az alkalmazás célja az
aszimmetrikus terhelés hátrányos következményeinek terhelése.

Csillag-csillag kapcsolású transzformátor

A primer oldalon nincs „0” vezető (szabványos nagyfeszültségű rendszerek). A kiegyenlítő áram a fázis-
tekercseken keresztül tud folyni oly módon, hogy mindegyik üresjárási áramhoz hozzáadódik a
kiegyenlítő áram egy-egy harmada.
A primer fázis tekercsben a szükséges gerjesztő áramon kívül még a kiegyenlítő
kiegyenlít ő áram egy-egy harmada
is folyik, melyek minden fázistekercsben azonos fázisúak. Ezek az áramok a szabályos (szimmetrikus)
háromfázisú fluxuson felül minden oszlopban azonos fázisú fluxust gerjesztenek. A fluxusok azonos
fázisa azt jelenti, hogy irányuk mindhárom oszlopban felfelé, majd egy fél periódus idő múlva lefelé
mutat.

Háromszög kapcsolású transzformátorok

A háromoszlopos transzformátorok vasmagjában fellépő azonos fluxusok feszültséget indukálnak az

egyes fázistekercsekben. Ezek a feszültségek azonos fázisúak, akárcsak az őket indukáló
i ndukáló fluxusok, ezért
szuperponálódnak (megváltoztatják a fázis feszültségeket, fázisát, jelleggörbe alakját). Ezért a járom
fluxusok hatásának kiküszöbölésére a járommenetek alkalmasak. Alkalmazásukkal az oszlopokban
folyó fő fluxusok összege minden pillanatban zérus. Hatásukra a járommenetekben olyan áram kering,
amelyeknek gerjesztése az indukáló fluxusok ellen hat. Ezért az azonos fázisú fluxusok
elhanyagolhatóan kicsinyek lesznek. A háromszög kapcsolású tekercselés önmagában úgy záródik,
hogy mindhárom oszlopot azonos menetszámmal és értelemben járja körül. Hatása ezért olyan, mint a
 járommeneteké. Az egyfázisú (azonos fázisú zérus – sorrendű)
– sorrendű) fluxusok elhanyagolhatóan kicsinyek,
ha a transzformátor bármelyik tekercselése háromszög kapcsolású. A háromszög kapcsolású
tekercselésen belül kering az az áram,
ár am, amelynek gerjesztése az azonos
a zonos fázisú fluxusokat lerontja.
A kapcsolási csoportok jelölésénél három karaktert alkalmazunk, ebből kettő betű egy pedig szám. Az
Y jelölés csillag kapcsolást jelent, a D deltát, míg a Z zeg-zug kapcsolást. A betűk mérete
betűk mérete jelöli, hogy a
transzformátor nagyobb vagy kisebb feszültségű oldalán helyezték el az adott kapcsolást. A jelölés
végén található szám az óraszám a megfelelő primer és szekunder  feszültségek vektorai közötti
fáziseltérést jelöli. A fáziseltérés 30 ° egész számú többszöröse lehet csak. Ha például a
nagyfeszültségű tekercs feszültségfazora a képzeletbeli óralapon a 12 órára mutat, akkor a kisfeszültségű
tekercs feszültségfazora valamelyik egész órára fog mutatni.
Ezek alapján egy Yz5-ös transzformátor a nagyobb feszültségű oldalon, csillagba, kisebb feszültségű
oldalon zeg-zugba van kötve és a megfelelő fázis nagyobb és kisebb feszültsége közötti fázistolás
mértéke 150° (5x30°).

Fémes anyagok: vas és nem vas fémek 

 Nem vas fémek: könnyű
könnyű fémek, szines fémek, nemes fémek 
fémek 
Könnyű fémek sűrűsége < 5000 kg/m ( Al, Mg, Berílium, Ti)
3

Színes fémek: Cu, Pb, Sn, Zn

 Nemesfémek: oxigénnel szemben
szemben passzivitást mutatnak Ab, Platina
Al Bauxit – timföld.
 – timföld. fémalumínium. Olvadáspontja 660 oC ς=2,78 10-8 Ωm sűrűsége 2700 kg/m3
Jól ellenáll a korróziónak, oxidhártya keletkezik a felületén, ilyenkor olvadáspontja 2000 oC ra is
emelkedik. Forrasztható, de különleges technika kell hozzá.
Cu szulfidos oxidos állapotban van jelen, olvadáspontja 1083 0C fajlagos ellenállása 1,75 10-8 Ωm,
sűrűsége 8900 kg/m3. Korróziónak jól ellenáll, zöld platina réteg keletkezik rajta.

Az ötvözés célja a fémek szilárdságának, szívósságának, keménységének, korrózióállóságának,

korrózióállóságának,
alakíthatóságának javítása. Az ötvöző elemek általában különböző fémek, Cu, Ni, W, V, Mg, Zn, Fe,
Cr, de lehetnek fémhez közelálló elemek, metalloidok, C, Si, vgy nem fémes elemek, S, P. Az Ötvözés
során az anyag általában megtartja a fémekre jellemző tulajdonságait, fémes fényét, villamos- és
hővezető képességét.
Az Al ötvözeteket a fő ötvözök szerint három csoportba osztjuk: Al-Cu dural, Al-Mg hidronálium, Al-
Si szilicium csoport. A durált Mg –al ötvözve dúraluminiumot kapunk. Al-Cu-Mg ötvözeteket
repülőgép iparban, felvonó berendezésekhez használják. Al-Cu- Ni  Ni képlékeny, nem korrózióálló,
gépiparban használják. A hidronálium korrózióálló, nagy szilárdságú. Al-Mg-Si szilárdsága villamos
vezetőképessége igen jó. Szilicium ötvözetek hőkezelhetők, képlékenyen nem alakíthatók, de jól
forgácsolhatók. Al-Si-Mg ötvözetek nagy szakítószilárdságúak.
A réz (Cu) a legrégebben ismert nehézfém. A természetben ritkán
rit kán elemi állapotban is előfordul. Vörös
színű, a hőt és az elektromos áramot jól vezeti. Az ezüst után a legjobb vezető. Jelentős felhasználója a
villamosipar, ahol vezetőként a 99,9%-os,nagy tisztaságú rezet alkalmazzák.
 Nedves levegő hatására felületén vékony, zöld színű védő oxidréteg keletkezik. Ezt patinának nevezzük.
Savak, sók, kéntartalmú anyagok megtámadják. Oldott vegyületei mérgezőek. Kis szilárdságú. Jól
hengerelhető, húzható, kovácsolható. Rosszul önthető, az öntőformát nehezen tölti ki, sok gázt nyel el,
ezért az öntvény porózus szerkezetű lesz. Nehezen forgácsolgató, mivel kenődik.
Félkész termékei a lemezek, csövek, huzalok. Jó hővezető tulajdonsága
t ulajdonsága miatt kazáncsövek, tejüzemi és
szeszgyári berendezések,
szeszgyári berendezések, üstök, melegítő és hűtőkészülékek
hűtőkészülékek gyártására alkalmas. Jelentős mennyiséget
mennyiséget
használ fel az iparművészet is. Gyakran látható épületek, bútorok díszítő elemeként.
Technológiai tulajdonságait ötvözéssel javítják. Legjelentősebb réz ötvözetek: a sárgaréz, az alpakka és
a bronzok.
A sárgaréz: réz és cink ötvözet. Színe a cinktartalomtól függően a világossárgától a sötétsárga
árnyalatig változik. Szilárdsága az összetételtől függően változik.
Jól önthető, kovácsolható, forgácsolható, nyújtható. Vegyi hatásokkal szemben ellenálló. Félkész
termékei a lemezek, szalagok, csövek, rudak, huzalok.
Dísztárgyak, hangszerek, perselyek, csavarok készülnek belőle. Gyakran alkalmazzák víz-, gáz-,
fűtésszerelvények anyagaként.
Az alpakka réz, cink és nikkel ötvözet. Jó korrózió álló, fényét hosszú ideig megtartja. Evőeszközök,
rajzeszközök, finommechanikai és híradásipari szerelvények és alkatrészek készülnek belőle. Az
ezüstözött alpakkát újezüstnek nevezik.
Az ónbronz réz és ón ötvözet. Gépalkatrészek, siklócsapágyak, dísztárgyak, érmek, szobrok, harangok
készülnek belőle.
Az ólombronz réz, ón, ólom ötvözet. Jó csúszási tulajdonságai miatt siklócsapágyak, csapágyperselyek
gyártására kiválóan alkalmas. Ólomtartalma miatt önkenő.
Az alumíniumbronz réz és alumínium ötvözet. Szilárdsága és kémiai ellenálló képessége kiváló, ezért
vegyipari-, élelmiszeripari- és konzervipari gépek, berendezések alkatrészei készülnek belőle.

Az alumínium (Al) a legfontosabb könnyűfém. Kedvező tulajdonságai miatt az iparban gyakran

alkalmazott alapanyag. Elemi állapotban a természetben nem fordul elő. Vegyületei a földkéreg
leggyakoribb alkotó elemei. A legtöbb alumíniumot a bauxit tartalmazza, amelyből két lépésben állítják
elő. Először alumíniumoxidot timföldet -, majd elektrolízissel kohóalumíniumot gyártanak.
A tiszta alumínium legfontosabb tulajdonságai: színe ezüstfehér, sűrűsége 2,7 kg/dm3, olvadáspontja
660 oC, jó hő- és elektromos vezető (vezetőképessége a réznél kisebb). Felületén védő oxidréteg
keletkezik, amit elektromos úton gyakran megvastagítanak. Jó a hő és fényvisszaverő képessége, ezért
reflektorokhoz, tükrökhöz is használják. Kis szilárdságú, viszonylag lágy. Jól nyújtható. Vékony
csomagoló fóliát, dobozt készítenek belőle.
 Nehezen forgácsolható, mert lágy, ezért kenődik. Rosszul önthető. Kémiai ellenálló képessége
tisztaságával együtt nő. A lúgok és a tömény salétromsav megtámadja. Savanyú ételt alumínium
edényben nem szabad főzni, mert az étel fémízt kap. Az alumíniumedények tisztítására lúgos
mosószerek nem használhatók. Ma már az alumínium edények egyre jobban kiszorulnak a forgalomból.
A tiszta alumínium mechanikai és technológiai tulajdonságait ötvözéssel, valamint hőkezeléssel
 javítják. Legfontosabb ötvöző anyagai: a réz, a magnézium és a szilícium. Összetevői  szerint a
legjelentősebb ötvözetei a dúralumínium, a hidronálium és a szilumin. Alkalmazási lehetőségeik
változatos tulajdonságaik és megmunkálási módjaik miatt széles körű. Kereskedelmi forgalomban
kapható félkész termékek a lemezek, rudak, csövek, idomok.
A dúralumínium: Al és Cu ötvözet. Nem korrózióálló. Nemesítéssel szakítószilárdsága, hőállósága,
hengerelhetősége növelhető. Szerkezeti elemek, közlekedési eszközök (repülőgép, hajó) gyártásánál
alkalmazzák. Az Al- Cu-  Ni összetételű dúralumíniumot nagy hőmérsékleten működő alkatrészek
készítésére használják (pl. belsőégésű motorok hengerfejei, dugattyúi).
A hidronálium: Al és Mg ötvözet. Korrózióállósága és szilárdsága miatt a konzerv- és
élelmiszeriparban használják.
A szilumin: Al és Si ötvözet. Jól önthető, hegeszthető. Ha magnéziumot is tartalmaz, akkor nemesíthető,
így nagy szilárdságú öntvényeket készíthetnek belőle. Gépalkatrészek, háztartási eszközök gyártására
használják.
16. Aszinkron motor.
Ismertesse a háromfázisú aszinkron motor fajtáit, főbb szerkezeti részeit, működését!
Határozza meg a háromfázisú aszinkron motor feszültség, áramerősség és nyomatéki
viszonyát csillag-
csillag-delta kapcsolás esetén!
Mondja el, hogy miért van szükség az egyfázisú aszinkron motornál a segédfázis
áramkörébe kötött kondenzátorra!
Mutassa be, hogyan lehet forgásirányt változtatni az egyfázisú aszinkron motor esetében!
A tételhez használható segédeszköz:
segédeszköz:
- háromfázisú aszin kron motor csillag-delta kapcsolásának elvi kapcsolási rajza
- egyfázisú, kondenzátoros
kondenzátoros aszinkron motor bekötésének
bekötésének elvi kapcsolási rajza
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- rövidrezárt ( kalickás ) forgórészű, csúszógyűrűs
csúszógyűrűs motor 
- állórész – állórész
– állórész ház, lemezelt állórész
áll órész vastest, háromfázisú szimmetrikus
állórész tekercselés, kapocstábla, csapágyház
- csúszógyűrűs
csúszógyűrűs motornál - kefetartó szerkezet kefékkel, rövidrezáró szerkezet
- forgórész – tengely,
– tengely, lemezelt forgórész vastest, csapágy
- kalickás motornál – rövidrezá
– rövidrezárt kalicka
- csúszógyűrűs
csúszógyűrűs motornál – szimmetrikus
–  szimmetrikus háromfázisú forgórész tekercselés, csúszógyűrűk
csúszógyűrűk (3)
- állórészen szinkron fordulatszámmal (no) forgó mágnestér 
- térben eltolt tekercsek (120o), időben eltolt áramok (120o)
- forgórész lemaradása szlip miat t
- a forgórészben: indukált feszültség – áram
–  áram – mágnestér,
– mágnestér,
- álló és forgórész mágnestér kölcsönhatására szinkron fordulatszámnál kisebb fordulattal forgó
motor,
- a szlip a terheléstől függ
- feszültség –  csillag
 csillag / delta = 1 / 1,73 Uf / Uv
áramerősség –  csillag
 csillag / delta = 1 / 1,73 If / Iv
nyomaték –  csillag
 csillag / delta = 1 / 3
- Az időben eltolt áramot biztosítja a segédfázis áramkörébe kötött kondenzátor 
- Az egyik állórész tekercs áramirányát (főfázis vagy segédfázis táplálási irányát)
ir ányát)
kell megfordítani
 A váltakozó áramú motorok közül a legegyszerűbb felépítésű motor az aszinkronmotor.
Egyszerű felépítésének köszönhetően a működésből adódó meghibásodások száma nagyon
alacsony, rendkívül szélsőséges helyeken is megállják a helyüket, pl. folyadékba merítve is
működő képesek, akár a folyadék is átfolyhat rajtuk. Széles körben használják háztartási
 berendezésekben,
 berendezésekben, ventilátorokban,
ventilátorokban, ipari célokra,
célokra, daruk, felvonók
felvonók mozgatására is.
A háromfázisú aszinkron (indukciós) motorok terjedtek el legjobban a villamos
hajtásokban. Ma a villamos hajtásokban használt energia az egész előállított energia kb. 50-
60%-ka és ennek kb. 2/3-a az aszinkron motorok táplálására fordítódik.
Az aszinkron motorok a következő előnyöknek
előnyöknek köszönhetik az elterjedésüket:
elterjedésüket:
1. A villamos
villamos energia eloszlása háromfázisú rendszerben történik és az aszinkron motorok
közvetlenül csatlakoztathatók
csatlakoztathatók erre a hálózatra.
2. Az aszinkron motoroknak nincsenek olyan kényes alkatrészei, mint pl. a kommutátor az
egyenáramú gépeknél, rövidrezárt forgórészű kivitelben a csúszógyűrűk és a kefék is
elmaradnak. Ezért a motor üzembiztos, míg az üzemeltetési és javítási költségek minimálisak a
többi motorfajtához képest.
3. Az aszinkron motor azonos fordulatszám és teljesítmény esetén a legolcsóbb és legkisebb
súlyú motorfajta.
Az aszinkronmotor olyan forgógép mely működéséhez forgó mágneses térre van
szükség, ezt a teret az állórész tekercsei hozzák létre. A motorban a forgórész fordulatszáma
eltér a forgó mágneses mező fordulatszámától, innen jön az aszinkron elnevezés, illetve az álló-
és forgórész között az elektromágneses indukció teremt kapcsolatot, emiatt ezeket a motorokat
indukciós motoroknak is szokták nevezni. Napjainkban leggyakoribb a háromfázisú és az
egyfázisú, más néven segédfázisos aszinkronmotor,
aszinkronmotor, akár néhány tíz
t íz wattól több száz kilowattig
terjedő teljesítményben.
Mai fejlődő világunkban egyre sűrűbben alkalmaznak inverteres, frekvenciaváltós
hajtásokat, az aszinkron motorok gond nélkül csatlakoztathatóak ezekhez az elektronikai
 berendezésekhez.
 berendezésekhez.
Az aszinkron motorok felépítése a következő. A forgórész és az állórész test egyaránt lemezelve
van. Jó minőségű, szilíciummal ötvözött vasanyagból sajtolják össze a lemezdarabokat. A
lemezek felületét sajtolás előtt oxidréteggel vonják be. A szilíciummal való ötvözés növeli a
vas fajlagos ellenállását, a lemezek közötti szigetelőréteg a kialakuló örvényáramokat
csökkenti. A végeredmény egy jó mágneses, rossz villamos vezető anyag. Az álló- és forgórész
légrés felöli oldalára hornyokat alakítanak ki, és ezekben helyezik el a tekercselést. A
hornyokban horonyszigetelés
horonyszigetelés gondoskodik a vezetékek sértetlenségéről és szigeteléséről.
Az állórész tekercselés feszültségtől függően nagyon változatos lehet, viszont
fázisszámban a legelterjedtebbek az egy- és háromfázisú tekercselések.
A forgórész tekercselés nagyobb teljesítményű háromfázisú gépek esetén gyakran
többmenetes tekercselés, melyek végpontjai csúszógyűrűkre csatlakoznak, és a gyűrűkhöz
kapcsolódó saruk a kapocstáblán ki vannak vezetve. Kis teljesítményű, 1-2 kilowattos motorok
esetében a forgórész tekercsei egyetlen menetből állnak, és rövidre vannak zárva. Ezt a fajta
forgórészt rövidre zárt vagy más néven kalickás forgórésznek hívják, a vezető anyag a legtöbb
esetben alumínium. Az egyetlen
egyetlen menet miatt az indukálódó feszültség nagyon kicsi, a vasban
lévő szigetelési ellenállás nagy a vezető ellenállásához képest, emiatt a horonyszigetelés
feleslegessé válik, ez a gyártási műveletet könnyíti meg. A kész vastestbe beleöntik az olvadt
alumíniumot, ezzel a technológiával mechanikailag rendkívül stabil forgórész készíthető. A
forgórész és a tengely zsugorkötéssel kapcsolódik össze, kis teljesítményű motorok esetén ez
ragasztással
ragasztással valósul meg. Az aszinkron motorok házai öntvény anyagból
anyagból készülnek. Az öntvény
házon furatok vannak kialakítva, melyeken rögzíthető a motor a kívánt pozícióba, sok esetben
a ház egyik felén kiálló tengelyvégre ventilátort is szerelnek, hűtés céljából.
Egy aszinkronmotor élettartama sokszorosa egy kefés motoréhoz képest, két jellegzetes
jelle gzetes
hiba adódhat ennél a típusnál, a csapágy elkopása, illetve a tekercsek meghibásodása.
 Nagyobb motorok esetén a csapágy szerepét golyóscsapágy tölti be. A meghibásodott
motor csapágya a tengelyről lehúzható, és a csapágy kicserélhető. A kisebb motorok esetén
siklócsapágyazást
siklócsapá gyazást alkalmaznak.
alkalmaz nak. A legtöbb esetben
esetbe n a tengely a csapágy forgórésze is. Az állórész
házán a persely egy rugós fészekben fekszik fel. Ha a siklócsapágy elkopik, a legtöbb esetben
a forgórész is cserére szorul, ugyanis a tengely a persellyel együtt kopik el, és az új persely
illesztése túl laza lesz a régi forgórész tengelyével.
A motor túlterhelése következtében a tekercsek túlmelegednek és bezárlatosodhatnak.
A leégett
leégett tekercseket elég nehéz javítani, kis motoroknál nem is éri meg, egyszerűbb és olcsóbb
egy új motort venni. A leglényegesebb rész a motor tekercselése. A tekercselés dönti el, hogy
az a motor milyen névleges feszültségről üzemelhet, milyen névleges fordulatszámmal forog
stb. A tekercsek
tekercsek menetszáma határozza meg azt a feszültséget, melyről a motor leadja a kívánt
tengelyteljesítményt, illetve a tekercsek kialakítása, más néven pólusszáma pedig a motor
névleges fordulatszámát határozza meg. Háromfázisú tekercselés esetén összesen három darab
tekercs helyezkedik el az állórész hornyaiban. A tekercsek kezdő- és végpontjai a kapocstáblán
ki vannak vezetve, egymás alatt úgy, hogy az első tekercsvég a következő tekercs kezdete felett
helyezkedik
helyezkedik el. Ez az eltolt elrendezés azért van így, hogy a motort egyszerű módon köthessük
csillag vagy delta kapcsolásba, a kapocstáblához tartozó árhidaló lemezdarabokkal. Delta
kapcsolásban a tekercsvégek vonali feszültségre kapcsolódnak, ebben az üzemben a motor
háromszor akkora teljesítményt képes leadni, mint csillag kapcsolásban, viszont az indítási
áramlökések elkerülése érdekében célszerű a motort csillag kapcsolásban indítani. Számos
indítási lehetőség létezik már, a mai modern félvezető technika szinte veszteség nélkül képes
elindítani egy aszinkronmotort.
Sok probléma adódik abból, hogyha nem áll rendelkezésre három fázis, csak egy 230V-
os hálózat, és a motor pedig három fázisú táplálást igényel. A megoldás egy főfluxus mellett
egy időben eltolt segédfluxust létrehozni. A motor egyetlen fázisról nem tud elindulni, nincs
indítónyomatéka, hiszen egyetlen tekercs csak lüktető mágneses teret tud létrehozni. Fel kell
használni még egy tekercset, hogy a segédfázist létrehozzuk, de ennek időben el kell térnie a
főfázis tekercs áramától. Ezt a tekercsel sorosan, vagy párhuzamosan kötött kondenzátor
valósítja meg. A kondenzátor feszültsége a rezonanciából adódóan akár a hálózati feszültség
kétszeresét is elérheti, erre ügyeljünk oda. A kapacitás értéke meghatározza, hogy mekkora
indítónyomaték jöjjön létre.
A kondenzátoros motorokat és az alkalmazott kondenzátort kétféle képen lehet
méretezni. Vannak az úgynevezett üzemi kondenzátoros motorok, melyeknél a kondenzátor
fixen be van kötve az áramkörbe és vannak az ún. indító kondenzátoros motorok, melyek
esetében, a kondenzátor csak a motor elindítása szolgál. Az indítás után a kondenzátort nem
szabad az áramkörbe hagyni, csakis a motor elindítására szolgál, jóval nagyobb
indítónyomatékot
indítónyomatékot érhetünk el de csak az indítás ideje alatt. Ezt áram relével szokták megoldani.
A relé tekercsét a főfázis tekercselésével sorosan kell csatlakoztatni, mikor indulás után a motor
forgórésze felpörög, lecsökken
lecsökken a főfázis árama, és kikapcsolja a relé a segédfázis kondenzátort.
Ha egy háromfázisú motort egy fázisról üzemeltetünk, a névleges teljesítmény 70-80%-a is
kivehető, optimális kondenzátor esetén. Két ökölszabály létezik, a kondenzátor értékének
kiszámításához: folyamatos üzemi kondenzátor esetén 5μF 100W-hoz, illetve
indítókondenzátor esetén 20μF 100W-hoz. Mivel ezek az értékek csak egy névleges
teljesítményhez adottak, nem érdemes pontosan kiszámolni, csak akkor, ha a motor egyetlen
munkaponton üzemel, azaz állandó a tengelyteljesítmény. A motorban a fluxusvektor ideális
 esetben körpályán mozog, ez csak egy állandó terhelésre vonatkozik kondenzátoros motorok
esetében.
A motor nyomatékát a fordulatszám függvényében szokták ábrázolni. Két jellegzetes
 pontja van, az indítónyomaték, mikor a fordulatszám nulla, illetve a billenőnyomaték.
billenőnyomaték. A
 billenőnyomaték
 billenőnyomaték az a nyomaték
nyomaték érték melynél
melynél a terhelés minden
minden képen alacsonyabb kell, hogy
legyen, hiszen a motor nem lesz képes felpörögni. A motor paramétereit legegyszerűbben
grafikus úton tudjuk ábrázolni, ezt kördiagramnak hívjuk. A kördiagramon leolvasható
leolvasható minden
 jellegzetes pont, bármilyen terhelés esetén. A kördiagram szerkeszthető is, a motor paramétereit
paramétereit
méréssel kell felvenni
f elvenni különböző üzemállapotokban.
Általában ha egy villanymotort
vill anymotort vásárolunk, a gépkönyvében megtalálható minden olyan
adat, mely lényeges a motor biztonságos üzemeltetéséhez. Ha ezeket az előírásokat betartjuk,
nem lesz gond a motor működtetése során.

Lágyindítás
Egy nagyobb fogyasztó a hálózatra kapcsolásakor előfordulhat, hogy nagy tranziens
áramimpulzust vesz fel. Elég bosszantó, amikor pl. a hálózati kismegszakító lekapcsol emiatt,
és az elektromos alkatrészeknek sem tesz jót. Ezt a hatást különböző (u.n. lágyindító)
áramkörökkel lehet csökkenteni. A legegyszerűbb megoldás egy NTC ellenállás
sorbakapcsolása
sorbakapcsolása a fogyasztóval. Például a PC tápokban általában ezt (is) alkalmazzák. Ez egy
olyan ellenállás, ami az áramkörbe beiktatva korlátozza az áramerősséget, de a működése során
melegedni fog, és emiatt lecsökken az ellenállása. Tehát
Tehát nem lesz rajta jelentős feszültségesés.
 Nagyobb teljesítményekre,
teljesítményekre, vagy komolyabb igényekre alkalmazhatunk olyan megoldást,
megoldást, ahol
egy fix ellenállás korlátozza az áramot, majd a tranziens jelenségek befejeződése után (pl. a táp
kondijának feltöltődése, trafó felmágneseződése, motor felpörgése stb...) az ellenállást egy relé
(mágneskapcsoló)
(mágneskapcsoló) segítségével
segítségével kiiktatjuk.

Lágyindítók: Indításkor egy motor hétszer annyi áramot vesz fel, mint üzem közben. Emellett
a motor direkt indításakor problémák jelentkezhetnek a nyomatéki impulzussal kapcsolatban.
A sebességváltóra, tengelykapcsolóra,
tengelykapcsolóra, szíjhajtásokra és más alkatrészekre jutó többletterhelés
azok kopását vagy meghibásodását okozhatja. Az áram - és nyomatéklökésekből adódó
 problémákat a tervezők a lágyindítók
lágyindítók kifejlesztésével
kifejlesztésével oldották meg.

A lágyindítóknak köszönhetően az indítási nyomaték és áram fokozatosan érik el a kívánt

szintet. A lágyindítókkal
lágyindítókkal változtatható továbbá
t ovábbá a motor üzemi sebességének
sebességének elérési ideje.

A lágyindítók használata a következő esetekben lehet érdekes:

 Gyakori indítás, leállás és négyzetes törvényt követő terhelések esetén (ventilátorok,

szivattyúk, vákuumszivattyúk, kompresszorok stb.)
 Olyan üzemi állapotoknál, amelyek a nagy és kis terhelések váltakozásáva
vált akozásávall járnak.
 Hosszú indítási idő esetén.

A lágyindítók viszonylag olcsó megoldást jelentenek (a motor cseréjéhez képest), és jelentős

megtakarítást lehet velük elérni, ha az üzemállapot sok indítással és leállással jár.
j ár. A berendezés
ára egy kisteljesítményű EFF1 motor árának 30% -a és egy nagyobb teljesítményű EFF1 motor
árának 10%-a.
Miért érdemes alkalmazni? A lágyindítókkal olyan problémák kerülhetők el, mint a túláram
vagy a nyomaték impulzus. Ezáltal javul a motor teljesítménytényezője és következésképpen
következésképpen a
hatásfoka. Emellett növelik a motor élettartamát és csökkentik a karbantartási igényt. A
megtakarítások az indítások és leállások gyakoriságának függvényében
függvényében növekszenek 

Az aszinkron gép motoros üzeme

A gép motorként működik álló állapotból szinkron fordulatszámig, tehát s=1 - től s=0-ig. A
motor hatásos és meddő teljesítményt vesz fel. A következő ábrán megrajzoltuk az aszinkron
motor nyomaték - fordulatszám jelleggörbéjét.
Az aszinkron gép teljes nyomaték -fordulatszám jelleggörbéje

Feltüntettük azt is, hogy a motor tengelyére ható Mt terhelőnyomaték általában

általában hogyan változik
a fordulatszám függvényében. A két görbe metszéspontja
m etszéspontja stabil munkapontot edményez. Ezt a
 pontot a fordulatszám
fordulatszám tengelyre vetítve
vetítve kapjuk a motor Mn fordulatszámát.

Az aszinkron gép generátoros üzeme

Ha a hálózatra kapcsolt gépet a szinkron fordulatszámnál

for dulatszámnál nagyobb
nagyobb fordulatszámmal forgatjuk,
azaz negatív szlippel járatjuk, akkor a gép hatásos teljesítményt termel és meddő energiát
fogyaszt, vagyis generátorként üzemel. A hálózatból felvett meddő teljesítmény hozza létre a
motorban is, generátorban is a mágneses teret. Ebből következik, hogy az aszinkron generátor
hálózatot egyedül táplálni nem tud, csak olyan generátorral képes párhuzamos üzemben
működni, amely képes a fogyasztók és az aszinkron generátor számára meddő teljesítményt
termelni. Meddő teljesítményt a szinkron generátorok termelnek!
A generátor nyomaték metszetei a motoréval ellentétes irányúak. Amíg a motor hajtó
nyomatékot fejt ki, a terhelt generátor fékezi a hajtó gépet.
A generátor maximális fékező nyomatékát is billenő nyomatéknak
nyomatéknak nevezzük M bG
A gép generátorként viselkedik s=0 tól s= - ∞ ig
 . A teljes nyomaték - fordulatszám jelleggörbe mutatja a generátoros állapotot is.
Fel lett tüntetve az ábrában a generátort hajtó gép M h hajtónyomaték jelleggörbéjét. A két
 jelleggörbe metszéspontját a fordulatszám tengelyre vetítve megkapjuk a generátor  nG
fordulatszámát.
Aszinkron generátort kifejezetten villamos energia termelésre ritkán alkalmaznak éppen meddő
teljesítmény igénye miatt, de az aszinkron motorok gyakran kerülnek generátoros üzembe. Ez
történik például emelőgépeknél, ahol a teher emelését végző motort tehersűlyesztéskor se
kapcsolják le a hálózatról, csak forgásirányát változtatják meg. A teher M h nyomatéka a gépet
szinkron fordulatszám fölé pörgeti, de a gép nem szaladhat meg, azaz a teher nem zuhanhat le,
mert a fordulatszám nem növekszik a két jelleggörbe által meghatározott n G fordulatszám fölé.

Az aszinkron gép fékmotoros üzeme

Ha a közel szinkron fordulatszámmal járó motort egy pillanatra lekapcsoljuk a hálózatról és két
fázist felcserélve ismét visszakapcsoljuk,
visszakapcsoljuk, akkor az állórész mágneses mezejének forgásiránya
ellentétesre változik és
és ehhez képest a motor
motor fordulatszáma közel n=− n0 lesz, hiszen hiszen az
átkapcsolás rövid ideje alatt a gép a fordulatszámából alig veszít. A gép szlipje s=1 től s =2 - ig
változik.
.
A forgórésszel ellentétes irányba forgó mágneses mező a forgórészt saját forgásirányába
igyekszik forgatni, tehát fékező nyomaték lép fel.
A fékező nyomaték a motort megállítja, de ha a megállás pillanatában a motort nem kapcsoljuk
le a hálózatról, akkor az ellentétes irányban ismét gyorsulni kezd.

Az aszinkron gép indítása ellenállással

Közvetlen indítás. Az álló motor közvetlen hálózatra kapcsolása a legegyszerűbb és

legbiztonságosabb indítási mód. A hálózatra kapcsolás pillanatában a még álló motor az
állórész rövidrezárási áramával megegyező indítási áramot vesz fel a hálózatból és az Mi
indítónyomatékot fejti ki. Az indítási áram nagy (a névleges áram 3….9 - szerese) a névleges
áram 3...9−szerese
3...9−szerese
. A rövidrezárt forgórészű motorokat úgy tervezik, hogy a közvetlen indítás áramát
károsodás nélkül kibírják. A nagy indítási áram a hálózatra és a rá kapcsolt fogyasztókra
veszélyes, mert feszültségcsökkenést eredményez. A hálózat teljesítményétől függ, hogy
milyen teljesítményű motor indítható róla közvetlenül. Kis teljesítményű fogyasztói hálózatról
csak néhány kW -os, nagy teljesítményű hálózatról, például az erőművekben, több MW - os
motorok is közvetlenül indíthatóak.

Indítás az állórésztekercselés körébe iktatott háromfázisú ellenállással.

Ha a motort ellenálláson keresztül indítjuk, akkor az indítási áram kisebb mint közvetlen
indítás esetén. Az indítási áram az indítóellenálláson feszültségesést
feszültségesést hoz létre,
l étre, a motorra kisebb
feszültség jut. A motorra jutó feszültség kisebb, a motor indítási árama is csökken tehát a motor
indító nyomatéka négyzetesen csökken. Ezért csak ott alkalmazható, ahol az indítás kis
terheléssel történik. Az ellenállásokon létrejött veszteség miatt az ellenállásos indítást csak kis
teljesítményű motoroknál alkalmazzák. Nagyobb teljesítményű motoroknál vasmagos
fojtótekercset alkalmazhatnak.
Az aszinkron gép indítása transzformátorral

Transzformátoros indítás. A motorra jutó feszültséget nem csak ellenállással csökkenthetjük,

hanem transzformátorral is amint azt a következő ábrán láthatjuk.

Megállapítható, hogy a transzformátoros indítás esetén a hálózatot terhelő indító áram a

közvetlen, direkt indításnál fellépő áram. Ebből következik, hogy transzformátoros indításnál
is négyzetesen csökken az indítónyomaték. Transzformátoros indításnál, ha a motor eléri az
állandósult fordulatot, akkor a motort
motort a névleges feszültségre
feszültségre kapcsoljuk.
Gazdaságos ilyen indítás esetén takarékkapcsolású transzformátort alkalmazni, hiszen itt a
feszültség csökkentése nem életvédelmi feladatokat szolgál.
A motort az 1K és a 2K kapcsolók bekapcsolásával indítjuk. Az 1K kapcsoló kapcsolja a
transzformátort a hálózatra, míg a 2K kapcsoló alakítja ki a csillagpontot. Ha a fordulatszám
állandósul, akkor 2K kapcsolót nyitjuk, és a 3K kapcsolót zárjuk. A motor így az 1K és 3K
kapcsolókon keresztül közvetlenül a hálózatra kapcsolódik. Ezt az indítási módot csak nagy
motorok esetén alkalmazzák, mert a beruházási költségek jelentősek.

Az aszinkron gép csillag -háromszög indítása

Csillag-háromszög indítás. Olyan kalickás motorok esetén alkalmazható, amelyek névleges

feszültsége háromszög kapcsolásban
kapcsolásban egyezik meg a hálózat vonali feszültségével. Az indítási
i ndítási
áram csökkenése itt is azért következik be, mert csökkentjük a motor tekercseire jutó
feszültséget.
Ennek az indítási módnak az előnye, hogy megfelelő kapcsolón vagy kapcsolókon kívül más
 berendezési
 berendezési tárgyat nem
nem igényel, ezért
ezért ez a kis és közepes
közepes teljesítményű
teljesítményű motorok
motorok leggyakoribb
leggyakoribb
és kedvelt indítási módja.
A motort csillag kapcsolásban kapcsoljuk a hálózatra, majd ha a fordulatszáma állandósult,
akkor átkapcsoljuk háromszögbe
háromszögbe ( deltába), amint azt a következő elvi rajz mutatja.
A kalickás aszinkron motor csillag -háromszög indításának elve

A csillag kapcsolás esetén a motor fázistekercsének feszültsége és fázisárama i s 1/3-ra

csökken, ezért a gép nyomatéka ilyen indítás esetén harmadrészére csökken.
A kalickás aszinkron motor csillag -háromszög indításának kapcsolási rajza

A mélyhornyú motorok

A kalickás motorok közvetlen indításánál nagy az indítási áram és aránylag kicsi a gép indító
nyomatéka. Láttuk, hogy különböző indítási módokkal az indítási áram csökkenthető, de ezzel
csökken az amúgy is kis indító nyomaték. Különleges kalickás forgórészekkel el lehet érni,
hogy közvetlen indítás esetén változatlan indító nyomaték mellett kisebb indítási áram
alakuljon ki.
Mélyhornyú motorok. Ennél a különleges kalickás motornál a kalicka rúdjainak sugárirányú
mérete a rúd szélességénél sokkal nagyobb, ezért a rudak elhelyezésére szolgáló hornyok
mélyek, mélyen benyúlnak a gép tengelye felé. Az ilyen forgórésszel készült gépeknek az
indítási árama kisebb és indítónyomatéka nagyobb, mint az azonos teljesítményű közönséges
kalickás motoré.
Kétkalickás motorok

Kétkalickás motorok. A forgórészen két kalicka van kialakítva. A belső kalicka rúdjai nagyobb,
a külső kalicka rúdjai kisebb keresztmetszetűek, így a belső kalicka kisebb, a külső nagyobb
rezisztenciájú. A különbséget még úgy is növelik, hogy más fajlagos ellenállású anyagból
készítik őket.
A kétkalickás motor indítási árama kisebb, indítónyomatéka nagyobb nemcsak a közönséges
egykalickás,
egykalickás, hanem a mélyhornyú motorhoz képest is.
A közepes és nagyteljesítményű motorok (kb. 100 kW felett) a kisebb indítási és a nagyobb
indítónyomaték miatt szinte kizárólag kétkalickás kivitelben készülnek, de sokszor
alkalmazzák ezeket a megoldásokat kisebb teljesítmények esetén is.

Csillag-háromszög indítása

Csillag-háromszög indítás. Olyan kalickás motorok esetén alkalmazható, amelyek névleges

feszültsége háromszög kapcsolásban
kapcsolásban egyezik meg a hálózat vonali feszültségével.

Aszinkron gép fékmotoros üzeme

Ha a közel szinkron fordulatszámmal járó motort egy pillanatra lekapcsoljuk a hálózatról és két
fázist felcserélve ismét visszakapcsoljuk,
visszakapcsoljuk, akkor az állórész mágneses mezejének forgásiránya
ellentétesre változik és ehhez képest a motor fordulatszáma közel n=− n 0 lesz, hiszen az
átkapcsolás rövid ideje alatt a gép a fordulatszámából alig veszít.

Aszinkron gép motoros üzeme

A gép motorként működik álló állapotból szinkron fordulatszámig, tehát s=1 - től s=0-ig. A
motor hatásos és meddő teljesítményt vesz fel.

Aszinkron gép generátoros üzeme

Ha a hálózatra kapcsolt gépet a szinkron fordulatszámnál

for dulatszámnál nagyobb
nagyobb fordulatszámmal forgatjuk,
azaz negatív szlippel járatjuk, akkor a gép hatásos teljesítményt termel és meddő energiát
fogyaszt, vagyis generátorként üzemel.
17. Szinkrongépek.
Ismertesse a szinkron generátor működési elvét! Térjen ki az indukált feszültség és a
frekvencia változtatásának lehetőségére!
Egyenáramú gépek.
Ismertesse a párhuzamos (sönt, mellékáramkörű) gerjesztésű egyenáramú motor
működési elvét! Mutassa be a kommutátor feladatát generátoros üzemmódban!
Hol helyezik el a gépen belül a kompenzáló tekercset és a segédpólust az
armatúravisszahatás csökkentése érdekében, és milyen gerjesztési viszonyai vannak?
Impregnálás.
impre gnálásának célját, lépéseit!
Mutassa be a tekercsek impregnálásának
A tételhez használható segédeszköz:
segédeszköz:
- szinkrongép szerkezetét bemutató rajz
- egyenáramú gépek gerjesztési lehetőségeit
lehetőségeit mutató elvi kapcsolási rajz
- a kompenzáló tekercs és a segédpólus elhelyezését mutató elvi rajz
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- működési elv
- motor, generátor azonos szerkezet
- forgórész egyenáramú táplálással, szinkron fordulatszámmal (no) forgatva
- állórész 3 fázisú szimmetrikus tekercseiben szinuszosan váltakozó feszültség
feszültség indukálódik 
- frekvencia – fordulatszá
 – fordulatszám
- indukált feszültség – egyenáramú
–  egyenáramú gerjesztés
- működési elv
- motor, generátor azonos szerkezet
- állórész, forgórész párhuzamosan kötve
- állórészen egyenáramú gerjesztés, homogén mágnestér 
m ágnestér 
- forgórész kommutátoron keresztül egyenárammal gerjesztve
- az álló és forgórész
f orgórész mágnesterének
mágnesterének kölcsönhatására forog a motor 
- indítóellenállás, indítási áramlökés csökkentése
- forgórész tekercseiben indukálódott váltakozó feszültséget a kommutátor egyenirányítja
(mechanikai egyenirányító)
- armatúra visszahatás – 
- armatúra mágneses terének hatása a főpólus mágnesterére
- indukált feszültség csökkenése
csökkenése
- semleges vonal eltolódása
- kefeszikrázás
- a kompenzáló tekercs a pólussaruban,
pólussaruban, a segédpólus a semleges vonalban van elhelyezve
- az armatúrával sorba kötve (terhelés követő)
- gerjesztése a főpólussal ellentétes
- megvédeni
megvédeni a tekercset a nedvességtől
nedvességtől
- a villamos szilárdság növelése
- tekercs meneteinek rögzítése
- védelem növelése külső mechanikai behatások ellen
- jó hővezetés biztosítása
- tekercsek kiszárítása
- telítő anyag bevitele
- szárítás (vákuumos)
Szinkrongépek
A szinkrongépek olyan forgógépek, amelyeknek az áló és forgórészében létrejött mágneses terek
azonos fordulatszámmal, együtt mozognak, szinkronban vannak.
A szinkron gép legfontosabb jellemzője, hogy csak egy kitüntetett fordulatszámon, az ún. szinkron
fordulaton képes tartósan üzemelni. A gép fordulatszáma és frekvenciája között ugyanis merev
kapcsolat van:
f = p n,
ahol p a gép póluspárjainak
póluspárjainak a száma. Működhet
Működhet generátorként
generátorként és motorként is, ahogy a legtöbb villamos
villamos
forgógép. Túlnyomórészt azonban generátorként használják, a háromfázisú villamos energiatermelés
legfontosabb gépe az erőművekben.
er őművekben.
Szerkezeti felépítését tekintve két fő egységből áll: az állórészből (armatúrából) és a forgórészből.
Legfontosabb jellemzői:
− 3 fázisú tekercselés az állórészen (aramatúra)
− lemezelt állórész (az örvényáram csökkentése miatt),
− tömör, vastestű forgórész (hengeres vagy kiálló  pólusú) egyfázisú tekercseléssel, a tekercsvégek
csúszógyűrűkhöz csatlakoznak, ahova szénkeféken keresztül vezetjük a gerjesztőáramot (egyenáram)
− motor:
 állórész: a rákapcsolt 3 fázisú feszültség hozza létre a forgó mágneses teret, amely-nek
fordulatszámát a frekvencia és a pólusok száma határozza meg (nincs indító-nyomatéka)
 forgórész: egyenáramú gerjesztés
 (abszolút fordulattartó)
− generátor:
 forgórész: egyenáramú gerjesztés
 forgórészt állandó fordulatszámmal forgatják (gőz-, víz-, gázturbina, diesel motor)
 állórész: indukált feszültség.

A generátorok a mechanikai energiát villamos energiává alakítják

a lakítják át.
A mágneses mező és vezető egymáshoz viszonyított mozgatásával érhetjük el,
el , hogy feszültség
indukálódjék.

Ha vezetéket áthúzzuk egy mágneses téren akkor feszültség indukálódik.

i ndukálódik. Minél erősebb a mágneses
tér annál nagyobb feszültség mérhető. Mágneses erőtér időbeli megváltoztatása, villamos erőtér
megjelenésével jár. Az indukált feszültség ennek a villamos erőtérnek a vezeték végpontjai között
mérhető feszültsége.
A generátorok működési elve a mozgási indukció felismerésén alapszik. Ha egy vezetőkerettel
kapcsolódó mágneses erővonalak száma megváltozik, a vezetőkeretben feszültség indukálódik. A
fluxus változást mozgási indukciónál a mágneses tér és a vezetőkeret viszonylagos elmozdulása
okozza.

A szinkron generátoroknál a vezetőkeret az álló

áll ó részen van, a forgórész által létrehozott mágneses teret
forgatjuk. A forgó mágneses tér az álló vezető keretben az energiaszállítási szempontból kedvező
váltakozó feszültségű villamos energiát állítja elő. Ha feltételezzük, hogy a mágneses tér eloszlása a
kerület mentén szinuszos, akkor a tekercsben indukált feszültség változása is szinuszos alakú lesz.
Az állórészen elhelyezett tekercselésben a forgórész által létesített teret forgatva, szinuszos lefolyású
feszültséget kívánunk létrehozni, melynek maximális értéke:

Umax=ω*N*Ømax Ui=B*l*v , ahol v a kerületi sebesség, l a fázistekercs hatásos hossza.

a kör kerülete
kerülete 2*r*π= d*π,
d*π, v=d*π*n, ahol n a fordulatszám.
fordulatszám. Ø=B*A,
Ø=B*A, ebből
 ∅ 
 = 
 =  konstans, gépálladó.
Mivel A, l, d, π állandók, ezért 
 =  ∗ ∅ ∗ 
Az indukált feszültség egyenesen arányos a pólusfluxus maximális értékével és a fordulatszámmal.

A keletkező frekvencia arányos a fordulatszémmal, f=p*n  =  [

 1  = 60  1
]  []
Mivel n= állandó, a frenvencia
f renvencia miatt, az indukált feszültség nagyságát csak a pólusfluxustól függ, amit
a gerjesztő áram nagyságával tudunk befolyásolni.
A villamos energia visszaalakítása mozgási energiává legkedvezőbben 3 fázisú árammal lehetséges,
ezért a szállítási szempontból is kedvező 3 fázisú váltakozó áramú rendszerek terjedtek el.
A szimmetrikus 3 fázist három szimmetrikusan elhelyezett tekercsr end
endszerrel hozzuk létre a
szinkron generátorokban. (U, V, W)
A térben eltolt tekercsekkel a forgó mágneses tér időben eltolódva kapcsolódik.
Øu=Ømax*sin(ω*t),
Øu=Ømax*sin(ω*t-120o),
Øu=Ømax*sin(ω*t+120o)
A kerület mentén azonban nem csak egy északi-déli pólust hozhatunk létre, hanem többet is. Így a két
 pólusú (egy póluspár) szimmetrikus 120 o  - 120o-ához képest a négy pólusú kialakításnál a tekercsek
helyzete 60o- 60o-ra változik.

A gyakorlatban azonban a háromfázisú tekercselést nem 6 (vagy ennek p szerese) horonyban, hanem a
hely jobb kihasználása érdekében a kerület mentén elosztva, több horonyban helyezzük el. Az egy
fázishoz és egy pólushoz tartozó hornyok számát q-val jelöljük: q= Z/m*2p
Z – az
 – az összes horonyszám
m – a
 – a fázisok száma
2p – a
 – a pólusok száma
Állórész
 – ház: Kis és közepes teljesítményű gépek esetén öntöttvas, nagyobb gépeknél
hegesztett acélszerkezet
- vasmag: Cső alakú, egymástól
egymástól elszigetelt ún. dinamólemezből készül. A vasmag belső
 palástja mentén egyenletes osztással hornyolt.
- tekercselés: Szigetelt rézvezetőből készül
Forgórész (Egyenárammal gerjesztett elektromágnes)
- Hengeres forgórész: Vasmagja henger alakú. Közepes teljesítményig lemezelt, nagy
teljesítményű gépeknél tömör acél. A hengerpalást egy részén kialakított hornyokban
helyezkedik
helyezkedik el a gerjeszőtekercselés, mely szigetelt rézből készül.

A gerjesztőtekercs
gerjesztőtekercs két vége a tengelyre szerelt ún. csúszógyűrűkhöz
csúszógyűrűkhöz csatlakozik. A
csúszóérintkezők
csúszóérintkezők egymástól illetve a tengelytől egyaránt elszigetelt bronzból készült, mozgó
érintkezők.
Kiálló pólusú forgórész:
A tengelyen elhelyezett acélkoszorúra szerelik
szerelik fel a pólusokat, amelyek törzsén
helyezkednek
helyezkednek el a gerjesztőtekercsek.

A terhelőáram mágneses
mágneses terének visszahúzó, fékező
fékező hatása jelentkezik a forgórész tengelyén.
tengelyén.
Ha továbbra is azonos fordulatszámmal kívánjuk forgatni a póluskereket (állandó frekvencia
miatt szükséges), nagyobb nyomatékot kell kifejteni a tengelyre. P=M*v
az armatúraáram mágnese terének fékező hatása mérhető alakban jelentkezik a gép belsejében.
Ha a forgórész által létrehozott mágneses teret képzeletben szétválasztjuk az armatúra
mágneses terétől, akkor a két teret két mágnesként ábrázolhatjuk.
ábrázolhatjuk.
 Üresjárási állapotban a két mágneses tér igen kis szögeltéréssel
szögeltéréssel együtt forog
 Terhelésnél a terhelés mértékétől nő a fékező hatás, nő a két mágneses
mágneses tér képzeletbeli
középvonala közti különbség, a δ terhelési szög.
 Stabilitási határnak nevezzük azt az állapotot amikor maximális a nyomaték, itt δ  =90o
 A stabilitási határt átlépve a mágneseket
mágneseket együttforgató erő csökken!

Egyenáramú gépek
A villamos gépek közül legkorábban az egyenáramú gépek terjedtek el. Később, a
váltakozóáramú hálózatok elterjedésével együtt az aszinkron gépeket is egyre nagyobb
számban használták. Azonban ma is vannak olyan alkalmazási területek, ahol nagy számban
használnak egyenáramú
egyenáramú gépeket elsősorban ott, ahol precíziós fordulatszám szabályozásra van
szükség (pl. szerszámgépek, robotok, stb.).

Szerkezeti felépítés (motor, generátor)

Az egyenáramú gépekre négy alapvető szerkezeti rész jellemző:
• az acélöntvényből készült henger alakú állórész, amelyre csavarokkal erősítik fel a fő - és
segédpólusokat. A főpólusokon elhelyezett, és egyenárammal táplált gerjesztőtekercsek –  a
főpólustekercsek
főpólustekercsek – gerjesztik
– gerjesztik a gép fluxusát.
f luxusát. (kisebb teljesítményű gépeknél az állórészt állandó
mágnesből készítik, így nem kell az állórészt külön gerje szteni).
• A lemezelt, henger alakú, külső felületén hornyokkal ellátott forgórész az armatúra,
amelynek tekercselésében a főfluxus hatására feszültség indukálódik.
• A kommutátor, amely az armatúra tekercselés váltakozó áramát mechanikus
mechanikus úton
egyenirányítja.
• A kefék, amelyek az armatúra
ar matúra áramot a kommutátorról csúszóérintkezéssel szedik le.

Működés
Az alábbi sematikus ábrák segítségével
segítségével magyarázzuk az egyenáramú motorok működését. Az
állandó mágnes mágneses terében van elhelyezve egy vezető keret (armatúra), amelyben áram
folyik. Az áram hatására a vezető körül mágneses mező alakul ki, amely merőleges lesz az
állandómágnes mágneses terének vektoraira. Ez a jelenség azt eredményezi, hogy a forgórész
elfordul.

Az állórész állandó mágnese helyett gyakran alkalmaznak itt is tekercset, amit egyenárammal
egyenárammal
gerjesztenek. Az egyszerűsített villamos helyettesítő kép az alábbi ábrán látható:
Az ábrában használt jelölések magyarázata:
U : gerjesztő feszültség
g
I : gerjesztő áram
g
Ф=Fi: főfluxus
U : armatúra kapocsfeszültsége
k
I : armatúra áram
a
U : armatúra belső indukált feszültsége
 b

Armatúrareakció
A működés pontosabb megértéséhez szükséges megismerni az armatúra visszahatás vagyis az
armatúra-reakció jelenségét. Az armatúraáram maga is mágneses fluxust hoz létre, amely
hozzáadódik a pólusok által létesített fluxushoz. Ez a jelenség eltorzítja az indukció -eloszlást
az armatúra kerülete mentén. Mint ahogy azt az ábra is mutatja, ennek az lesz a következménye,
következménye,
hogy a gép fluxusa csökken, és az ún. semleges vonal eltolódik. Ezért tehát ennek megfelelően
el kell tolni a keféket is.
Az armatúrareakció hatásainak megszüntetése:
megszüntetése:
− légrés növelése (nagyobb gerjesztés szükséges)
− segédpólus alkalmazása
alkalmazása az üresjárási semleges vonalban az armatúraárammal gerjesztve
− megfelelő kommutálási késleltetés (siettetés)
− kompenzálótekercs
kompenzálótekercs alkalmazása a pólussarukban az armatúraárammal gerjesztve

Egyenáramú gépek osztályozása

Az egyenáramú gépeket a gerjesztés módja szerint négy csoportba osztjuk. Ezek láthatók az
alábbi ábrán:
Külső gerjesztésű motor (párhuzamos is)
A külső gerjesztésű motornak két pár független kivezetése van. Egyikre k apcsoljuk a
gerjesztő feszültséget, a másikra pedig az armatúra feszültséget. A működést leíró
összefüggések
összefüggések az alábbiakban láthatók:

A motor egyik legfontosabb tulajdonsága a fordulatszámtartás, azaz növekvő nyomaték

mellett (mint ahogy az ábrán is látható) nem változik meg lényegesen a fordulatszám.

Soros gerjesztésű motor

Villamos helyettesítő kép

Az armatúra sorosan van kapcsolva a gerjesztőtekerccsel, ezért a gerjesztőáram azonos az

armatúraárammal. Ig=Ia
emiatt Ø=f Ia
 = ∅ − ∅ = ′ − ′


ennek megfelelően a fordulatszám az armatúraáram függvényében hiper  bola

 bola (fordítottan
arányos) függvényt ad.
Az ábráról leolvasható, hogy a soros gerjesztésű motornak nincs üresjárási fordulatszáma
(terhelés nélkül indítani tilos).
A motor indulásakor, amikor az armatúraáram nagy és a fordulatszám még kicsi, akkor adja le
a legnagyobb nyomatékot, majd a fordulatszám növelésével csökken a nyomaték és az
áramfelvétel is. Ezt a viselkedést járműveknél (troli, villamos, metro, vasút) és különböző
kéziszerszámoknál ideálisan ki lehet használni, hiszen ezeknek a gépeknek induláskor    van
szükségük nagy nyomatékra, az elért fordulatszámot már kisebb nyomatékkal is fenn lehet
tartani.
A fordulatszám erősen függ a terheléstől
M=kØIa = k’Ia2
a nyomaték az armatúraáram négyzetével arányos
M n ~állandó=P
tehát a motor teljesítménytartó.

A soros gerjesztésű motor sajátos tulajdonsága, hogy egyaránt működik váltakozó -, illetve
egyenáramú táplálásról is, ezért univerzális gépnek nevezzük. A motor forgásirányának
változtatása csak a gerjesztő tekercs kapcsainak felcserélésével lehetséges. Font os azonban,
hogy egy 230V váltakozófeszültségre tervezett gépet, nem lehet 230V egyenfeszültségről
táplálni, ilyenkor ugyanis a tekercs reaktanciája megszűnik, így kisebb lesz a terhelés és az
áram nagyon megnő.

Vegyes gerjesztésű motor

Villamos helyettesítő képe az alábbi ábrán látható:

A fordulatszám illetve a nyomaték az armatúraáram függvényében:

függvényében:
A jelleggörbékben felismerhető a soros és a párhuzamos gerjesztés hatása   is, ugyanis nem
lineáris a fordulatszám jelleggörbe, azonban van üresjárási fordulatszám.
Összefoglalva a jellemzői:
- Ritkán használják,
- Nem fordulattartó,
- Van soros és párhuzamos gerjesztése is.

Tekercsek villamos jellemzői

A tekercsek áramot vezetnek, melegednek és feszültségek lépnek fel, ezért nem közömbös az,
hogy milyen villamos tulajdonságú szigetelő anyagok kerülnek beépítésre, és ezek hogyan
viselik el az igénybevételeket.
igénybevételeket. A villamos szigetelő anyagokra jellemző, hogy  az adott anyag 1
mm vastagságát, szabványos elektródákat alkalmazva, hány volt üti át. Ezt nevezik az illető
anyag átütési szilárdságának. A villamos szigetelő anyagokat hőállóságuk alapján hőállósági
osztályokba sorolják. Ez megmutatja, hogy átütés és meghibásodás nélkül milyen
hőmérsékletet viselnek el. A gyártók úgynevezett 20 000 órás értéket adnak meg anyagaikra. A
hőállósági osztályok (az MSZ7730 -60 és ÉN6073014.1 szerint): Y=90 °C, A=105 °C, E=120
°C, B=130 °C, F=155 °C, H=180 °C és C³180 °C. A szigetelő anyagokra megadott értéknél
célszerű 10 °C -kal kisebb értéket figyelembe venni. Az elkészített tekercselést összeszerelés
után, mikor a transzformátor belemezelése már megtörtént, ellenőrizni kell. Az ellenőrzést új,
illetve javított tekercs esetén egyaránt el kell végezni. Mivel ez a barkácsolóknál
barkácsolóknál eszköz hiánya
miatt problémát jelenthet, ennek elvégzésére célszerű szervizhez fordulni. Amikor a tekercs a
csévetesten
csévetesten elkészült, impregnálni kell. Az impregnálás, másképpen itatás, az elkészített tekercs
üres részeinek kitöltése folyékony szigetelőanyaggal. A tekercsben a vezetők és a
szigetelőanyagok között levegő van. Mint a fizikából ismert a levegő rossz hővezető, ezért
célszerű jó hővezetőjű anyaggal a tekercsben lévő levegőt kitölteni. A tekercsben folyó áram
teljesítménnyel arányos melegedést
melegedést hoz létre a tekercs belsejében. Ezt a meleget kell kivezetni
a tekercs külső felületére. Impregnálás előtt felmelegítik a tekercset, utána impregnáló anyagba
anyagba
mártják vagy vákuum kemencében telítik.

Impregnálás célja:
- megvédeni a tekercset a nedvességtől
nedvességtől
- növelni a villamos szilárdságot
- rögzíteni a tekercs meneteit
- védelem a külső mechanikai behatásoktól
- jó hőelvezetés biztosítása
18. Villamosív jellemzői.
Jellemezze az egyenáramú és a váltakozóáramú villamosívet! Sorolja fel az ívoltó
tényezőket!
Kapcsoló készülékek.
Csoportosítsa a kapcsolókészülékeket a megszakítási áram nagysága alapján!
Ismertesse a kézi működtetésű terheléskapcsolók meghatározó szerkezeti   elemeinek
feladatát!
A tételhez használható segédeszköz:
segédeszköz:
- egyenáramú ív
- váltakozóáramú
váltakozóáramú ív feszültség- jelleggörbéje
 jelleggörbéje
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- Egyenáramú ív:
- anód, katód között jön létre
- ívfeszültségesés,
ívfeszültségesés, anódesés, ív
í v oszlopában fellépő feszültségesés, katódesés
- nincs nullaátmenet, távolság (ívhossz) növelés
- induktivitás hatása az áramkörben, túlfeszültség, gyors ívoltás
- Váltakozóáramú
Váltakozóáramú ív:
- nullaátmenet van, újragyulladás
újr agyulladás megakadályozása
megakadályozása
- induktív hálózat, visszalökő feszültség
- az ív talppontjának hűtése
- az ívoszlop hűtése
- az ív útjának kiöblítése
- a nyomás növelése
- az ív nyújtása
- az ív részekre bontása
- szakaszoló
- nem feladata a névleges áram be - kikapcsolása, de feladata az áramkör  zárása és nyitása, ha
rajta elhanyagolhatóan kis áram folyik át
- terheléskapcsoló
- a névleges áram kapcsolására szolgál
- megszakító
- zárlati áramok ki - bekapcsolása,
 bekapcsolása, rövid ideig tartó vezetése
vezetése
- a tengelyen elforduló vezérlőtárcsák elmozdítják a kettős megszakítású mozgó érintkezőket,
- az érintketők a készülék elemekben (kamrákban) rögzített állóérintkezőkkel zárt  vagy nyitott
helyzetbe kerülnek,
- az érintkezők be - vagy kikapcsolt állapotának biztosításáról és a megfelelő sebességű
mozgatásáról
mozgatásáról az állásrögzítő (arretáló) szerkezet gondoskodik,
- a forgattyú a tengely mozgatását,
- az érintkezők a csatlakoztatást biztosítják.
A villamos ív a gázkisülések egyik fajtája,
faj tája, amelyre jellemző, hogy az áramerősség nagyobb 1 A-nél.
Az ív keletkezésében, fennmaradásában és jellegzetességeiben tehát a termikus ionozási folyamatok a
villamos ionozási folyamatoknál nagyobb szerepet játszanak.

2.16. ábra Az ív feszülségeloszlása a hossz mentén

Az ív ionizált gáz, amely kisméretű talppontokban végződik az elektródáknál. A katód felületén a
talppont szabálytalan alakú gyors mozgást végez. A katód anyagától függ az ív térbeli stabilitása. Magas
olvadáspontú katód (pl. wolframkatód) esetén magas a katód hőmérséklete és az ív viszonylag stabil
lesz. Az ív potenciáleloszlását a hosszúság függvényében
függvényében a 2.16 ábrán mutatjuk be. A katód és az anód
közelében ellentétes polaritású tértöltések alakulnak ki, de stacioner állapotban az ívoszlop kifelé
semleges. Az ív hosszára jutó feszültség három részre osztható, az anód- és katódesésre, valamint az ív
oszlopára jutó feszültségre.
Katódesés: a katódnál keletkező feszültségkülönbség. Mivel itt a nagy tömegű ionok kiegyenlítődése
lassúbb, mint az anódnál a kis tömegű elektronok kiegyenlítődése, a katódesés jóval nagyobb, mint az
anódesés.
Ívesés: az ívoszlopban a pozitív és a negatív töltések áramlása által létrehozott feszültségesés.
Anódesés: az anódnál létrejövő feszültségesés, a kis tömegű elektronok kiegyenlítődése. Az ív kialszik,
ha az elektródák közti feszültség < az ívfeszültségnél.
Az anód- és katódesés tartományának hossza ( l  a és l  k  ) igen kicsiny, μm nagyságrendben van,
és l  a >; l  k  . Látható, hogy a térerősség ezekben a tartományokban sokkal nagyobb, mint az ív
oszlopában. Ún. „rövid” ívek esetén az ív oszlopára jutó feszültség elhanyagolhatóvá válik a katód és
anódesés értékéhez képest (határesetben, zérus ívhossznál csak az utóbbi két összetevővel
számolhatunk). „Rövid” íveknek tekinthetők pl. a kisfeszültségű kapcsolókészülékek mechanikus
érintkezői és deionlemezei között égő ívek. Az ilyen ívek áramköri viselkedése tehát elsősorban a katód
és anód körüli fizikai folyamatok alapján jellemezhető. A nagyfeszültségű kapcsolókészülékek
mechanikus érintkezői között égő „hosszú” ívek esetében viszont alapvetően az ív oszlopában lezajló
fizikai folyamatoknak van szerepe.

Az ívre vonatkozóan csak azon témaköröket tárgyaljuk összefoglaló jelleggel, amelyek az áramkörök
elemeinek részét képező kapcsolási ívek tulajdonságainak megértését szolgálják.
Stacioner ív
Stacioner ívről akkor beszélünk, ha rajta átfolyó áram pillanatértéke nem változik. Ellenkező esetben
általában dinamikus ívről, vagy ha az áram periodikusan változik, kvázistacioner ívről van szó.
Megjegyezzük, hogy a kapcsolókészülékekben fellépő ív minden esetben dinamikus, mert az áram
változik a kikapcsolás során. E dinamikus ív jellemzőinek bemutatása előtt azonban meg kell ismernünk
a stacioner ív fizikáját.
Homogén ívoszlop
A hossz és keresztirányban változó hőmérsékletű ívoszlop csak akkor tekinthető homogénnek , ha annak
elegendően kicsiny térfogatát vizsgáljuk. Egy ilyen stacioner állapotú, semlegesnek tekinthető, gáz, ill.
fémgőz atmoszférában égő ív oszlopának fajlagos vezetőképességére levezethető, hogy

(2-11)

ahol T az abszolút hőmérséklet, p a nyomás, e t az elektron töltése, U i a gáz vagy fémgőz ionozási
 potenciálja és k  a
 a Boltzmann-állandó.

2.17. ábra. A stacioner ívoszlop fajlagos vezetőképességének változása állandó nyomáson

A (2-11)- ből
 ből látható, hogy σ értéke T növekedésével és p csökkenésével növekszik. A 2.17. ábrán
diagramon is bemutatjuk σ változását a hőmérséklet függvényében, állandó nyomáson. Ezt az
eredményünket a továbbiakban még fel fogjuk használni.
Inhomogén ívoszlop energiamérlege
Az inhomogén ívoszlop kétféle egyensúlyi állapotáról beszélhetünk:
be szélhetünk: Az ionozott részek keletkezésének
és megszűnésének egyensúlya (ionmérleg), valamint a melegedés és hűlés egyensúlya (energiamérleg).
Csak ezen utóbbival foglalkozunk részletesebben.
A stacioner ívoszlopban keletkező Joule-hő vezetéssel, sugárzással és konvekcióval távozhat. A
keletkező teljesítmény a leadott hőteljesítmények összegével azonos, tehát az egyensúlyi egyenlet:

(2-12)

2.18. ábra. A hengeres ívoszlop hőmérsékleteloszlása a sugár függvényében

A P sug és P konv hőteljesítmények elhanyagolhatók a szabadon égő ív esetén, mert az áram döntő része
az r 2 külső sugarú hengeresnek tekinthető ívoszlop belső magas hőmérsékletű r 1 sugarú magján folyik
át (2.18. ábra), tehát a hő gyakorlatilag itt keletkezik. A külső burok a sugárzást elnyeli, és konvekciós
hőszállítás csak az ív külső burkán kívül van. Az ívoszlop belső magja tehát lényegében csak
hővezetéssel  hűl. Az r 1 magsugár az ionizációs határhőmérsékletet is kijelöli, mert ionizáció csak ennél
nagyobb hőmérsékleten lehetséges.

A katód és anód közelében végbemenő folyamatok 

Az ív szűkülésével megmagyarázható a nagy katódáram-sűrűség, és a katódesés. A katód közelében
három övezet különböztethető meg (2.21. ábra):

2.21. ábra. Övezetek a katód közelében

1. Hővezetési övezet. Itt csökken az ívoszlop hőmérséklete, alapvetően hővezetéssel. A térerősség
növekszik.
2. Az ionozási övezetben az áramsűrűség és a térerősség jelentősen megnő, és a hőmérséklet újra
növekszik. Az elektronok sebessége szintén megnő, aminek következtében az ütközési ionizáció is
 jelentőssé válik. Ebben a zónában az ionáram az uralkodó, itt keletkeznek a töltéshordozók (gázkatód-
elmélet).
3. A tértöltési övezetben gyakorlatilag nincsenek elektronok. A pozitív tértöltés és a negatív katód
közötti nagy térerősség hatására, és a katód magas hőmérséklete következtében is lépnek ki elektronok
a katódból (tér - és termikus emisszió hatására), de az áramsűrűség jóval kisebb, mint valójában mérhető.

2.22. ábra. Anód és katódesés változása

az áram függvényében (wolfram elektródák)
Az anód környezetében is leszűkül az ív, de kisebb mértékben. Az ív anódja nem emittál ionokat,
i onokat, ezért
az anód felületén az áramot elektronok vezetik. Tértöltési zóna itt is létezik. Mivel az anódesés övezete
viszonylag nagy, az anódesés nagyobb lehet a katódesésnél. Az anód felületét nagy sebességű
elektronok bombázzák, mozgási energiájuk hővé alakul, ezért az anód hőmérséklete nagyobb lehet a
katódénál. Ennek következménye, hogy az anódból fémgőz áramlik az ívbe, megnövelve az ionizáció
fokát.
A 2.22. ábrán látható wolfram elektródák között égő ívben a U k  katód- és az U a anódesés alakulása az
áram függvényében. Megfigyelhető, hogy mindkét karakterisztika "negatív" azaz a katód- és anódesés
az áram növekedésével csökken.
A villamos ív mint áramköri elem
Eddigi eredményeinkből következik, hogy a stacioner ív nem lineáris áramköri elem, ellenállása nem
tekinthető állandónak, tehát az árama és feszültsége közötti kapcsolatot karakterisztikáival mutathatjuk
 be. Ezekből kiindulva ismertetjük a dinamikus
dinamikus ív a karakterisztikáit, közöttük a nagy
nagy- és kisfeszültségű
áramkörökben égő kapcsolási ív jelleggörbéit, valamint a kapcsolási ív megszűnését és újragyulladását.
Stacioner ív karakterisztikái

2.23. ábra. A stacioner ív karakterisztikái állandó nyomáson

A 2.23 ábrán az állandó nyomáson (  p =áll.) érvényes ív karakterisztikái láthatók különböző
ívhosszúságok ( l  2 >; l  1 ) mellett. Megfigyelhető, hogy ezek a karakterisztikák menete kb. 1000 A
áramerősségig negatív, tehát az áram növekedésével az ív í v feszültsége csökken. Ez a (2-17) összefüggés
és a 2.20. ábra alapján egyszerűen magyarázható. Az áram további növekedésével azonban a
karakterisztikák egy közel vízszintes szakasz után mintegy 10000 A áramerősségnél nagyobb áramoknál
 pozitívvá válnak, amely az elektrodinamikus összeszorító erő keresztmetszet-csökkentő hatásával
magyarázható (az azonos irányban folyó párhuzamos áramszálak vonzzák egymást).
Egyenáramú ív
Egy induktivitást tartalmazó áramkör helyettesítő
áramkör helyettesítő kapcsolási rajza látható az ábrán.

Az áramkör kapcsolójának kikapcsolásakor
kapcsolójának kikapcsolásakor az érintkezők között villamos ív jön létre és Uív feszültség
mérhető. Az Uív feszültség a következő ábrán láthatóan (az előzőekben ismertetettek alapján) hiperbola
függvény szerint változik. A zárlati áramkör megszakítása előtt UT=IzR.
 A megszakítást követően Kirchhoff II. törvénye értelmében:
∆
 = í +   +  = í +  + 
∆

Az ábrán feltüntettük az ívfeszültség változását és a zárlati áram hatására az UT feszültségnek nullára

való csökkenését. Egy tetszőleges áramerősséggel (i) égő ív függőleges egyenesén berajzoltuk a
megszakított áramkörben létrejövő feszültségeséseket. A villamos ív akkor szűnik meg, amikor az áram
∆ ∆
értéke nullára csökken, illetve az  ∆ kifejezés negatív értékű lesz. A ∆ hányados az áram nagyságának 
változását adja meg, negatív előjele pedig csökkenését fejezi ki. Az ív kialvásának feltétele tehát az
∆
előbbiekben felírt képletből következően:  =  − í − 
∆
∆
Az ív kialszik, ha az  ∆ értéke nulla, vagy annál kisebb, negatív értékű lesz.  < í + 

Az ábrán ez az i 1 áramerősségnél, illetve annál kisebb értéknél fog bekövetkezni. Ha az áram

á ramváltozatlan
változatlan
ívhossz mellett i1-nél nagyobb, az ív magától nem fog kialudni, hanem a kör induktivitásának
kör  induktivitásának hatására
i2 értékre fog beállni és ott stabil egyensúlyi állapotban "állva" marad.

Váltakozó áramú ív
Az UT, Uív és az I áram periodikus lefolyását látjuk az alábbi ábrán. Az ábra jelölései között szerepel a
villamos ív dinamikus jelleggörbéjéből ismert Ugy gyújtási és Ua kialvási feszültség.

Hatásos terhelés esetén (cosφ=1) az áram a feszültséggel fázisban van. A villamos ív akkor  jön  jön létre,
amikor az UT feszültség eléri és nagyobb lesz az Ugy gyújtási feszültség értékénél. A létrejövő íváram
követi az UT változását egészen addig, amíg az Ua kialvási feszültség értékre, ill. az alá csökken. Ekkor
az ív kialszik és csak néhány ezredmásodperc idő eltelte után gyullad újra. A váltakozó áramú ív minden
 periódusban kétszer kialszik, és ismét
ismét újragyullad.
újragyullad. A váltakozó áramú ívet tehát nem kell eloltani, hanem
csak újragyulladását kell megakadályozni.
Tiszta meddő terhelés esetén (cosφ=0) jóval kedvezőtlenebbek a viszonyok. Az ív áramának   nulla
átmenetekor mindig rendelkezésre áll az Ugy feszültség, ami az ívet azonnal újragyújtja. Gyakorlatban
azonban az áramkör hatásos, kapacitív és induktív ellenállásai miatt az ív áramának mindig van egy
kisebb fáziseltolása, ami néhány mikromásodperc nagyságrendű ívmentes állapotot eredményez.
Korszer ű megszakítókban ilyenkor a hatékony ívoltó tényezők hatására megszűnik a villamos ív.

Nagyfeszültségű körökben égő kapcsolási ív karakterisztikáiVáltakozó feszültségű táplálás esetén

az íven az áram változó sebességgel folyik át, és a kvázistacioner ívkarakterisztikák érvényesek,
amelyek már a hálózat áramköri elemeinek értékétől is függnek. A nagyfeszültségű körök
kikapcsolásakor, illetve megszakításakor fellépő – akár
– akár több fél periódusnyi ideig is fennálló – ív
–  ív is
tekinthető közelítőleg kvázistacionernek, sőt ekkor az áram változása
vált ozása közel szinuszosnak is vehető, mert
a tápfeszültség sokkal nagyobb az ívfeszültségnél.
Kisfeszültségű körben égő kapcsolási ív karakterisztikái A kisfeszültségen égő rövid kapcsolási ív
feszültsége a tápfeszültség értékével összemérhető, sőt azt meghaladó értékű is lehet. Ebből következik,
hogy a független áram időfüggvénye az ív fellépése után jelentősen megváltozik; váltakozó feszültségű
körben pl. torz íváramot eredményez a nemlineáris karakterisztikájú kapcsolási ív. Az anód- és
katódesés jelentős részét teheti ki a teljes ívfeszültségnek  , , sőt azok az általában több kis (0,3…1,0 mm-
es) darabból álló - egymással villamosan sorba kötött - ív minden egyes darabjában is fellépnek.
Kisfeszültségen tehát nem érvényesek a dinamikus ív oszlopára vonatkozó, és a nagyfeszültségű -
viszonylag hosszú - ívekre jól bevált dinamikus ívelméletek. A kisfeszültségű kapcsolási ív
feszültsége u ív (t) időfüggvényének alakja eltér a nagyfeszültségen érvényes kvázistacioner alaktól, pl.
nincsenek élesen kiugró gyújtási és kialvási feszültségcsúcsai. Ezen időfüggvény - amely az ívoltó
szerkezettől és az érintkezők mozgási sebességétől függ.
A kapcsolási ív megszűnése és újragyulladása
A ív kialszik, ha az árama zérus értékűvé válik. Ez az állapot egyenáram megszakítása esetén a
kapcsolási ív hatására jön létre, tehát azt a készüléknek magának kell létrehoznia. A váltakozó áramú
ára mú ív
árama azonban nagyfeszültségen a természetes nullaátmenetében, vagy kisfeszültségen az ív fe szültsége
által módosított nullaátmenetében, illetve labilis állapotba kerülve, ezen nullaátmeneteknél hamarabb,
gyors áramcsökkenéssel (áramlevágással) szűnik meg. Ezután az ív véglegesen kialszik, ha annak
újragyulladását a kapcsolókészülék megakadályozza. Ekkor tekinthető a megszakítás sikeresnek.
Ellenkező esetben az ív újragyullad és tovább ég (váltakozóáram esetén) egy újabb nullaátmenetig.
Az áramnullaátmenet után az ív helyén ionozott csatorna (utóív) van jelen, amelyen ha huzamosabb
ideig nem folyik áram, vagy nincs jelen
j elen villamos térerősség, akkor csak a deionozási folyamatok hatnak
(szabad regenerálódás), és az ív kialszik. Újragyulladás akkor következik be, ha az ion -mérleg az
ionozási folyamatok javára felborul.
a) Gázközegben az utóív hűlése során bekövetkező szabad regenerálódás folyamata a G  villamos
vezetőképesség és az E átütési szilárdság változásán keresztül mutatható be.
Az ív akkor gyulladhat újra:
- ha az utóív vezetőképességén az érintkezők között megjelenő visszaszökő feszültség (VSF) hatására
átfolyó utóáram, vagy maradékáram az utóív termikus egyensúlyát úgy befolyásolja, hogy az ív
hőtartalma (és hőmérséklete is) növekedjék, azaz dQ /
dQ / dt >0
>0 legyen ( termikus újragyulladás),

- vagy ha a termikus folyamatok szerepe elhanyagolható (nagy feszültségen kis áramok

megszakításakor, vagy kis feszültségen, ahol a rövid ív miatt érvényesül az elektródok hűtő hatása),
átütés jön létre lökésionizáció következtében, ha az érintkezők között kellően gyorsan növekszik a
visszaszökő feszültség, illetve az E é térerősség (2-28. ábra) ( dielektromos
dielektromos újragyulladás).
2.28. ábra. Gázközegben az utóív villamos vezetőképességének és az átütési szilárdságának változása

2.29. ábra. Levegőben égő

é gő kisfeszültségű kapcsolási ív újragyújtó feszültségének
fe szültségének időfüggvénye
A valóságban az utóív regenerálódását az ívcsatorna hűlésén kívül egyéb körülmények is
 befolyásolják.  Kisfeszültségen a viszonylag nagy tömegű elektródoknak a levegőben (tehát
gázközegben) égő rövid ívre ható erős hűtő és deionozó hatása miatt elsősorban a dielektromos
újragyulladás a jellemző, ezért az ívoltás sikerességének eldöntéséhez ismerni kell a visszatérő villamos
szilárdság ( ugy ) időfüggvényét is. Ennek tényleges időbeli változása a 2.29. ábrán látható.
Megfigyelhető, hogy u gy igen gyorsan (1...3 μs idő alatt) éri el az U  gy0 értéket, amely a katód előtti
 pozitív tértöltés semlegesítésével van összefüggésben. Az áram növekedésével Ugy0 csökken, mert a
nagyobb áram több maradék töltéshordozót jelent. Kisebb áramok (  I  <100 A) megszakítása
esetén U  gy0 =160…210 V, tehát nagy értékű lehet a hálózati feszültséghez képest, de ha  I  >1000
  >1000 A,
akkor U  gy0 »10 V értéket ér el. Az újragyújtó feszültség időfüggvényének másik, kis k  meredekségű
szakasza az ívoszlop semlegesítésével van kapcsolatban. Az újragyújtó feszültség időfüggvénye tehát
közelítőleg az

(2-29)

összefüggéssel írható le. Ebből adódik a kisfeszültségű ívek legfontosabb oltási módszere, amely
tulajdonképpen nem más mint U  gy0növelése az elektródaközök számának növelésével (megszakítási
helyek számának növelése), és/vagy az ív részekre bontásával (deionlemezekkel).
( deionlemezekkel).
2.30. ábra. Gázközegben
Gázközegben égő nagyfeszültségű kapcsolási
kapcsolási ív újragyújtó feszültségének időfüggvényei
en a megszakítandó áram nagyságától függően dielektromos és termikus újragyulladás
 Nagyfeszültség en
egyaránt lehetséges. Oltási módszerként néhány kV névleges feszültségértékig lehet csak U  gy0 értékét
növelni az érintkezési helyek számának növelésével vagy deionlemezekkel - a méretek és költségek
növekedése miatt. A dielektromos újragyulladásra jellemző feszültség időfüggvényét tekintve inkább az
érintkezőtávolság gyors növelésével és a nyomás növelésével fokozzuk a villamos szilárdság időbeli
növekedésének meredekségét ( k  növelése). Figyelembe kell venni azonban a termikus újragyulladás
mechanizmusát is. Nagyfeszültségen az ív újragyulladásának megakadályozására kettős feladatot kell
megoldani, amelyek közül
- az egyik  a
 a

ívenergia csökkentése az áram nullaátmenete, tehát az ív kialvása előtt és

- a másik az utóívben a deionozási folyamatok elősegítése.

Ezek ellentmondó követelmények is lehetnek, mert pl. az utóív deionozását elősegítő hűtés megnöveli
az ívenergiát.
A gázközegben égő nagyfeszültségű ív oltásának (újragyulladása megakadályozásának) általános
módszereit az alábbiakban foglaljuk össze:
- nyomás növelése (nő az átütési szilárdság, csökken az ionozottság),

- oltóközeg és hűtés alkalmazása (deionozási folyamatok elősegítése),

- ionozott részek eltávolítása áramlással,

- az ív nyújtása, az elektródaköz növelése (nő az átütési szilárdság).

Kikapcsolások 
Láttuk, hogy az áramkörök sikeres megszakítása akkor következik be, ha a villamos
kapcsolókészülékekben égő ív újragyulladását (annak kialvása után) véglegesen megakadályozzuk, és
előáll 2.1. ábra szerinti kiinduló helyzet (5). Az ív dielektromos vagy termikus újragyulladása az
érintkezők (általánosságban elektródák) között, az áramnullaátmenet után fellépő visszaszökő feszültség
(VSF) hatására következhet be. A kikapcsolási villamos tranziensek vizsgálatának legfontosabb célja az
ív újragyújtásért felelős VSF időfüggvényének meghatározása. Csak az érintkezők között fellépő
kapcsolási ív kialvása, vagyis áramának nullaátmenete, után adódik a lehetőség az újragyulladás
megakadályozására. Az ívnek tehát „szinkronozó” szerepe van. A kikapcsolási jelenségek tehát
tulajdonképpen megszakítások , amelynek bemutatásakor az ív hatását  is
 is figyelembe kell venni.

A jelenségek megértéséhez közelebb visz, ha a kikapcsolási folyamatokat először olyan áramköri

modellek alapján tárgyaljuk, amelyekben az ív hatásától eltekintünk, de csak annyiban, hogy az ívnek
az említett "szinkronozó" hatását figyelembe vesszük, azaz feltételezzük,
fel tételezzük, hogy egy ideális kapcsolót az
áram nullaátmenetében nyitunk. Ebben az ideálisnak tekinthető esetben a kikapcsolandó áram és a
kapcsoló sarkain a kikapcsolás után megjelenő feszültség az ívtől független, ezért ezeket  független
áramnak  és  független visszaszökő feszültségnek 
feszültségnek  nevezzük. Ilyen módon csak két esetet lehet jó
közelítéssel modellezni. Az egyiknek, amelyben olyan kis feszültségű és áramú köröket szakítunk meg,
amelyekben nincsenek meg az ív keletkezésének feltételei, a villamos energiarendszerben nincs
gyakorlati jelentősége. A másik esetben, a nagyfeszültségű zárlati áramkörök megszakításakor azonban
az ív feszültsége a tápfeszültség értékéhez képest elhanyagolható, így a független zárlati áram és VSF a
valóságnak jó közelítéssel megfelel. Ezzel érdemes tehát kezdeni a kikapcsolások bemutatását, annál
inkább, mert a nagyfeszültségű zárlati áramkörök első közelítésben tisztán induktívnak
(csillapításmentesnek) tekinthetők. A nagyfeszültségű ideális zárlati kikapcsolási jelenségek bemutatása
után az íven átfolyó zárlati áram megszakításait, sőt terhelési áramok megszakításának két esetét is
ismertetjük. Ezen kívül bemutatjuk a kisfeszültségű (egyen- és váltakozó áramú) zárlati
megszakításokat, amelyek csak ív hatásának figyelembe vételével tárgyalhatók.
Ívoltó szerkezetek 
Ebben a pontban csak a kisfesz ültségű mechanikus kapcsolókészülékek elemeit képező ívoltó
szerkezetekkel foglalkozunk. Az ívoltó szerkezetek feladata a villamos kapcsolókészülékek érintkezői
között, azok nyitásakor fellépő villamos ív kioltása, megszüntetése. Kisfeszültségen ezen kívül még az
ívfeszültség kellő mértékű növelése is az ívoltó szerkezetek igen fontos feladatát képezi. Nemcsak a
kisfeszültségű ívek oltásának módszerei, hanem az ívoltó szerkezetek is nagy mértékben eltérnek a
nagyfeszültségű esethez képest. Kisfeszültségen az ívek kioltása ívoltó közeg közreműködése nélkül,
tehát atmoszférikus, vagy annál nagyobb nyomású levegővel, a rövid ívek kioltására alkalmazható
oltóhatások tudatos felhasználásával történik. Az ehhez igazodó ívoltó szerkezetek általában többféle
kisfeszültségű kapcsolókészülék -fajtához (megszakító, kapcsoló és kontaktor) sőt áramnemtől
függetlenül (egyen- vagy váltakozóáramra) is használhatók, természetesen csak akkor, ha teljesítik az
adott megszakítás általános és speciális követelményeit.
A kisfeszültségű megszakítás általános követelményei, amelyeknek betartására minden ívoltó
szerkezetekre esetében törekedni kell:
- minél rövidebb ívidő ( t ív ) és

- minél kisebb ívenergia ( W ív ) megvalósítása, valamint

- veszélyes mértékű túlfeszültségek elkerülése (különösen váltakozóáramon áramkorlátozás és

egyenáram esetén).
Az első két követelmény teljesítése érdekében az ívfeszültséget kell növelni. Láttuk, hogy
váltakozóáram megszakítása esetén az ívfeszültség növekedési sebességének mértékével arányosan
nemcsak W ív értéke, hanem az ív újragyújtásának esélyei - az áram nullaátmenetének eltolódás miatt is
- csökkennek (2.65. ábra). Áramkorlátozás esetén ez a hatás fokozott mértékben jelentkezik (2.67. ábra).
ábr a).
Azt is láttuk, hogy az egyenáramú ívoltás egyenesen nem is lenne lehetséges, ha az U  ív ívfeszültség
nem haladná meg az U o hálózati feszültség értékét. Ebben az esetben pl. U  ív =áll. mellett, a (2-94)
egyenlet alapján:
(5-84)

amelyből látható, hogy abban az esetben, ha a kör erősen induktív jellegű, amely általában terhelő
áramok megszakításakor fordulhat elő, akkor  t  ív is nagyobb lesz, értékét csak  U  ív növelésével lehet
csökkenteni - természetesen csak a megengedhető túlfeszültség mértékéig.
Váltakozó áramon az ívoltás legegyszerűbb módja az ív hosszának növelése (5.33 a. ábra), amely csak
kisebb áramok esetén hatásos, mert - mint láttuk - nagyobb áramoknál az újragyújtó feszültség
szempontjából optimális érintkezőtávolság meglehetősen kis értékű (0,3...1 mm). Ez a módszer még
nagyobb áramok esetén is alkalmazható, mert az 5.33 b. ábra szerinti elrendezésben az elektrodinamikus
erők hatására spirális alakú ív jön létre, amely mozgása következtében hűl és gyorsan kialszik.
Kisfeszültségen tehát nem kell feltétlenül ívoltó szerkezetet használni. Nagyobb áramok esetén akkor
sem kell, ha több megszakítási helyet alkalmazunk,
alkalmazunk, és ezáltal -  betartva az egyes érintkezési helyek
optimális távolságát - a több sorba kapcsolt ív miatt az eredő ívfeszültség jelentős mértékben megnő
(5.33 c. ábra). Ennek az az oka, hogy minden érintkezési helyen fellép a rövid ívek feszültségének nagy
részét kitevő anód- és katódesés. Az n =4-nél nagyobb számú többszörös megszakítást általában nem
alkalmaznak a gyakorlatban. Ennek oka, hogy ezen konstrukciók már túlságosan bonyolultak, valamint
alkalmazásukhoz bizonytalan érintkezés és jelentős veszteségnövekedés is társul.

5.33. ábra a) Váltakozóáram megszakítása ívoltó szerkezet nélkül

5.33. ábra a) Váltakozóáram megszakítása ívoltó szerkezet nélkül

5.33. ábra a) Váltakozóáram megszakítása ívoltó szerkezet nélkül
Még nagyobb, akár zárlati áramok megszakításakor felmerül az ívfeszültség további növelésének igénye
nemcsak a váltakozó, hanem egyenáramon is. Deionlemezes oltókamra alkalmazásával már egyetlen
érinkezőpár esetén (5.34 a. ábra) is megsokszorozható az U  AK  értéke, de két érintkezőpárnál is
használható ez a megoldás (5.34 b. ábra). Ezen oltókamrát rézből, vagy réz, illetve ezüstbevonattal
ellátott vasból készült deionlemez-csomag alkotja. Az ív újragyújtásához szükséges minél
nagyobb U gyo feszültségre törekedve (2-29), lemezek közötti távolságot optimális értékűnek (0,3…1,0
mm) választják meg. A kamra alkalmazásakor többlethatásként jelentkezik, hogy a lemezek - hőelvonó
hatásuk folytán - hűtik az ív talppontjait, miáltal deionizálják a köztük lévő rövid íveket. Vas
deionlemezek esetén az a többlethatás is fellép, hogy a kamra behúzza az ívet az ívre elektrodinamikus
vonzóerő következtében. Az erőhatás növelése érdekében a deionlemezeket bevágásokkal látják el.

5.34. ábra. Deionlemezes oltókamrák 

Az áramút kialakításával elősegíthető, illetve tovább fokozható az ívnek a deionlemezes kamrába való
 bejutása. Az érintkezők, illetve az ívterelő szarvak között égő, a táguló áramhurok miatt
miatt is mozgó ívnek
az oltókamrába való bejutásának fázisai az 5.35 a. ábra alapján követhetők. Az 5.35 b. ábrán viszont az
látszik, hogy a kamrában a talppontjukat véletlenszerűen változtató ívdarabok közül egyesek az
elektrodinamikus erők hatására az érintkezők irányába isi s mozoghatnak.

5.35. a) ábra Az ív bejutása a deionlemezes oltókamrába

5.35. b) ábra Az ív bejutása
bej utása a deionlemezes oltókamrába
Csak rézből készült deionlemezek esetén alkalmazható a mágneses fúvás. Ebben az esetben az ívet
keresztirányú mágnestér hatására létrehozott erőhatás kényszeríti be az oltókamrába.
ol tókamrába.
A deionlemezeknek nemcsak az ívfeszültség növelése, hanem az ív oltása
ol tása szempontjából is igen fontos
szerepe van. A lemezek közé bekerült, és sorbakapcsolt n ív részből álló ív ugyanis itt alszik ki az áram
nullaátmenete után, ha az érintkezőkön megjelenő VSF nem éri el az u gye újragyújtáshoz szükséges
eredő feszültséget. Ennek meghatározásához felhasználjuk az egy részre eső újragyújtó feszültség
közelítő időfüggvényét (2-29). Az eredő feszültség a nem az n ív ívrészek számával arányosan, hanem
annál kisebb mértékben, a következő tapasztalati képlet szerint növekszik:

(5-85)

Ha kisfeszültségű ív feszültségének időbeli változását a (2-103) szerinti közelítő függvénnyel vesszük

figyelembe,
figyelembe, akkor

(5-86)

és

(5-87)

helyettesítéssel az ívfeszültség időfüggvénye:

(5-88)

Az utóbbi összefüggésből látható, hogy az ívfeszültség akkor is nő, ha az E ív ívgradienst az ív hűtésével
és deionozásával növeljük. Ez a hatás - a már bemutatott - deionlemezes oltókamráknál is jelentkezett,
de csak többlethatásként. Fő oltóhatásként számolhatunk vele azonban - a főként egyenáramon használt
- íválló szigetelőanyagból készült oltókamráknál, ahol az ívet mágneses fúvás kényszeríti a kamrába.
5.36. a) ábra. Rés típusú oltókamra és az ívgaradiens változása

5.36. b) ábra. Rés típusú oltókamra és az ívgaradiens változása

A szigetelőanyagból készült oltókamrák egyike az 5.36 a. ábrán látható rés típusú oltókamra, ahol a
keskeny résbe kényszerített ív hatásosan érintkezik a kamra falával, ellaposodik, és az erőteljes hűtés
következtében az ívgradiens megnő. Az 5.36 b. ábrán szereplő diagramok alapján látható,
hogy  E  ív az  s résszélesség csökkenésével növekszik. Azt is érdekes megfigyelni, hogy - kisebb
áramerősségeknél is - az árammal szintén növekszik az ívgaradiens. A szabadon égő ív
karakterisztikájának negatív jellege tehát pozitívre változik a rés hőelvonó hatása miatt.
Egy másik fajta szigetelőanyagból készült oltókamrában az ívre merőleges válaszfalakat alakítottak ki
(5.37. ábra). Ennél az ún. keresztirányú kamránál a legfontosabb oltóhatást az ív nyújtása,
tehát l ív növelése jelenti.
Egy különleges, ún. fésűs vagy labirintus típusú szigetelőanyagból készült oltókamrát is bemutatunk az
5.38. ábrán. A metszetrajzokon megfigyelhető, hogy a kamrában felfelé mozgó ív egyre hosszabb lesz
és egyre inkább a szűk résbe kényszerül. Ezen kamratípus alkalmazásával tehát kombinált oltóhatás
érhető el.

5.37. ábra.Keresztirányú oltókamra

5.38. ábra. Fésűs vagylabirintus típusú
tí pusú oltókamra
 Nyilvánvaló az ív mágneses fúvásának  jelentősége,
 jelentősége, ha tekintetbe vesszük, hogy ezzel kényszerítjük be
az ívet a rézből készült deionlemezes és a szigetelő anyagból lévő oltókamrákba. A mágneses fúvás
azonban oltókamra nélkül is alkalmazható az ív oltására, mert alkalmas arra, hogy megnyújtsa az ívet,
így tovább növelje az l ív ívhossznak az érintkezők gyors nyitásával előidézett növekedését.

5.39. ábra. Mágneses fúvással mozgatott ív

Akár kamrával, vagy kamra nélkül alkalmazzuk a mágneses fúvást, az - az ívnek a környező levegőben
történő mozgatása által - biztosítja az ív hűtését, és ezzel együtt az E ív ívgradiens növelését. Úgy tűnhet,
hogy ez a hatás nem különbözik attól, mintha egy álló ívet ugyanolyan sebességű légáramban hűtenénk.
A vizsgálatok eredményeiből azonban kitűnik, hogy a mágneses fúvással mozgatott ív kevésbé
deionozódik, mert az ionozott gázok jelentős része a mozgó ív mögött marad, fénylő „uszály”
formájában (5.39. ábra). Levegőfúvás esetén ez az uszály nem lép fel, mert azt azonnal elsodorja a
légáram és helyére mindig friss levegő kerül. Az uszály a mágneses térerősség növelésével sem
szüntethető meg, tehát - ezen ionozott gázfelhő mindenkori jelenléte miatt - számítani kell arra, hogy az
ív könnyebben újragyullad.

5.40. ábra. Önfúvás

A mágneses fúvásokat két csoportra szokták osztani. Az egyik az önfúvás, amelyben az áramút
kialakításával hoznak létre a megszakítandó árammal arányos mágneses teret. Az 5.40. ábrán
megfigyelhető, hogy az egyszeres és kétszeres megszakítás esetén hogyan befolyásolták az áramút
kialakításával az ívre ható erő irányát és nagyságát.
5.41. ábra.Külső mágnestérrel való fúvás
A mágneses fúvások másik csoportja a külső mágnestérrel való fúvás. Az 5.41. ábrán bemutatunk egy
ilyen szerkezetet, amelyben az ív egy külső árammal gerjesztett vasból készült mágnes terének irányára
merőlegesen helyezkedik el. Ebben az esetben azonban a vasveszteségek miatt mágneses tér fáziskésése
miatt az ívre ható erő időfüggvényében vannak olyan időszakok, amikor az ívre negatív irányú erő hat,
tehát amikor a mágnes az ívet visszafelé fújja. Ez a hatás az ívoltókamra és az érintkezők gyorsabb
elhasználódását eredményezi.

A kapcsolók lehetnek:
 Terhelés kapcsolók 
 Szakaszoló kapcsolók 
 zárlatkapcsolók 

Terheléskapcsolók meghatározott terhelések kapcsolására alkalmasak.

Szakaszolók 
Feladatuk: a lekapcsolandó részek üzembiztos leválasztása a feszültség alatt állóktól, valamint az
elágazó energiautak előzetes kijelölése terhelésmentes állapotban
Szakaszolót terhelés ki- és bekapcsolására használni (néhány kivételtől eltekintve) TILOS !
A szakaszolókkal szemben támasztott követelmények:
- Nyitott állapotban biztonságosan válassza el el a kikapcsolt berendezést a feszültség alatt állótól.
- Nyitott érintkezői között a próbafeszültség nagyobb legyen, mint a föld felé. (Túlfeszültség hatására
inkább a föld felé íveljen át, mint a nyitott érintkezők között. )
-  Névleges terhelőáramnál a szerkezeti elemek ne melegedjenek fel a szabványban megengedettnél
 jobban.
- A rajta átfolyó áram ne nyissa ki (még a zárlati áram se).
- Meghibásodás nélkül viselje el a zárlati áram dinamikus és termikus hatását.
- A szabadtéri szakaszolók ellenállóak legyenek az időjárás viszontagságaival szemben (ernyős
szigetelő, jégtörés, fokozott korrózióvédelem).
- A szakaszoló földelőszerkezettel is ellátható legyen.

Kismegszakítók 
A kismegszakító zárlat- és túlterhelés védő készülék. Főleg olyan helyeken használják, ahol
olvadóbiztosító is megfelelne, pl. a háztartási fogyasztásmérőknél a vételezés korlátozására, valamint
kisebb teljesítményű villamos elosztók túlterhelés- és zárlatvédelmére általánosan használják. Nagy
előnye az olvadóbiztosítóval szemben, hogy kikapcsolás után azonnal visszakapcsolható. Kezeléséhez
szakértelem nem szükséges. Ma már mind általánosabb az a gyakorlat, hogy lakóépületek
elosztótábláiban biztosító helyett kismegszakítót használnak.
Háztartásokban azért is előnyös kismegszakítóval helyettesíteni a biztosítót, mert a be- és kikapcsolt
állapot különösebb szakértelem nélkül felismerhető. Ha a kismegszakító kikapcsolása valamilyen hiba
következménye, a hibaelhárítást követő visszakapcsolás nem okoz zavart vagy kockázatot. A
kismegszakító ún. szabadkioldású, ami azt jelenti, hogy hiba esetén a készülék kapcsolókarját  Be
állásban tartva is önműködően kikapcsol.
A kismegszakítókra vonatkozó szabványelőírások (MSZ IEC 898) eltérnek
e ltérnek a megszakítókra vonatkozó
előírásoktól tekintettel a felhasználás és üzemeltetés körülményeire. A gyakorlatban a kismegszakítókat
kisautomatának is nevezik. Rendeltetésük kisebb teljesítményű fogyasztói leágazásokban, háztartási és
ipari berendezésekben az üzemi áramok vezetése, az üzemszerű be- és kikapcsolás, túlterhelés és zárlat
esetén pedig az önműködő kikapcsolás. A készülék tehát a hibás vezetéket vagy berendezést
önműködően kikapcsolja, és ezzel megakadályozza, hogy a hibás berendezés tovább t ovább károsodjék.

A kismegszakítók jellemzői:
  Névleges áram (1, 2, 4, 6, 10,
10, 16, 20, 25, 32, 40, 50, 63 A)
 Karakterisztika (B 3…5 In, C 5…10 In-t is elvisel rövid ideig)
Kapcsolók felépítése:
Az érintkezők a villamos kapcsolókészülékek és berendezések igen fontos elemei, mert ezek teszik
lehetővé, hogy az áramkörökben az áramvezetés létrejöjjön, fennmaradjon, és megszakadjon. Az
érintkezők helytelen megválasztása és/vagy működtetése tehát a villamos berendezések
tönkremeneteléhez és üzemzavarhoz vezethet. Az érintkezőket a következő témakörök sorrendjében
célszerű bemutatni: átmeneti ellenállás, melegedés és hegedés, pattogás, anyagok, erózió valamint alak
és felépítés.
Átmeneti ellenállás függ az érintkezési felülettől és az érintkezőket összenyomó erő nagyságától.
Az egyik érintkezési „pont” felülete kinagyítva látható az 5.3. ábrán. Megfigyelhető, hogy a tényleges
fémes érintkezési felület a teljes felületnek csak egy részét képezi, mivel van olyan fémfelület, amelyet
monomolekuláris gázréteg vagy vékony félvezető réteg fed be, és ezen keresztül csak korlátozott
mértékű áramvezetés jöhet létre az alagúthatás következtében. Van továbbá olyan felületrész is, amelyet
szigetelő réteg borít. Ezek nagy fajlagos ellenállású oxidok (a legtöbb fém felületén már rövid idő alatt
10 -8…10 -6 cm vastagságú oxidréteg keletkezik), szulfidok vagy polimer porok. A szigetelő réteg
összetörhet az érintkezőket összenyomó erő hatására, vagy villamos átütés következtében is vezetővé
válhat, miközben vékony fémhidacskák keletkeznek. Az ellenállás-növekedés másik oka tehát - a csak
mérsékelt vezetőképességű vagy szigetelő tulajdonságú - hártya megléte. Abban az esetben,
ha F erő kicsi, és a feszültség is kicsi, tehát a hártya mechanikailag és villamosan
vill amosan nem sérül meg, akkor
az R á értéke a szigetelési ellenállás nagyságrendjébe eshet. Az erőhatás növekedésével azonban a még
az R
sértetlen hártya ellenállása folyamatosan csökken. A tisztán fémes érintkezéshez képest bekövetkező
ellenállás-növekedéshez tehát még az ún. R h hártyaellenállás is hozzáadódik .
Melegedés és hegedés
Az érintkezés helyén az áramszűkület koncentrált hőforrásként viselkedik, ahonnan a hő vezetéssel
távozik a szűkület kisebb hőmérsékletű részeinek irányában. Legnagyobb tehát az érintkezési ponton a
hőmérséklet. Ha ez eléri az érintkező anyagának olvadáspontját, létrejön a tapadás, illetve a hegedés.
Tapadásról akkor beszélünk, ha az érintkezők nehezebben ugyan, de üzemszerűen szétnyithatók. A
tapadás esetén mérhető átmeneti ellenállás gyakorlatilag azonos a normál értékkel (  R átap. ≈  R á ).
Hegedéskor már nem nyithatók szét az érintkezők és R áheg. <; R
 <; R á .
Az álló érintkezőhöz frontálisan ütköző mozgó érintkező csak pattogások után éri el a nyugalmi zárt
állapotát. Az 5.9. ábrán látható modell álló érintkezőjének tömege m e =∞, a mozgó érintkező közös
egységet képez a működtető rendszerrel és az érintkező-nyomóerőt biztosító rugóval. A modellre felírt
differenciálegyenlet megoldásaként látható a mozgó érintkező x helyzete egy érintkezés és egy elválás
során az idő függvényében az 5.10. ábrán, ahol az érintkezőn mérhető u feszültség változása is szerepel.
A negatív előjel az érintkezők összenyomódására utal. Az érintkezők zárásakor, a t =0 időpillanatban az
álló érintkezőhöz v osebességgel ütköző mozgó érintkező rugalmas deformáció után elválik az álló
érintkezőtől majd ismét érintkezik. Ez az egymás után ismétlődő pattogás mindaddig tart, amíg a
kinetikai energia a deformáció során hővé alakulva felemésztődik.
f elemésztődik.
Anyagok

Az érintkezők anyagával szemben igen sok követelmény támasztható. Ezek közül a fontosabbak a
következők:
-  Nagy villamos és hővezetőképesség. Ennek nagy a jelentősége, mert ez a minél kisebb melegedésre
való törekvést is jelenti.
- Az érintkezési ívnek minél nagyobb legyen az ív stacioner karakterisztikájából (2.21. ábra) leol vasható
minimális árama és feszültsége.
- Az érintkezők anyagának a hártyaképződés szempontjából kedvező legyen az elektronszerkezete. Ettől
függ az anyagok reakcióképessége. Az ezüst pl. könnyen egyesül az oxigénnel és a kénnel, mert külső
elektronhéján kevés elektront tartalmaz. A platina pedig a belső betöltetlen elektronhéja miatt katalitikus
kataliti kus
tulajdonságú, ezért a felületén polimer réteg alakulhat ki.
- Megfelelő keménység; a túlságosan kemény vagy a túlságosan
t úlságosan puha agyag nem használható.
- Jó ívállóság. Záró-nyitó (különösen ívhúzó) érintkezők esetében természetes követelmény.

- Jó korrózióállóság (a heterogén felület pl. elektrokémiai korrózióhoz vezet)

- Jó kopásállóság. A kristályrács-szerkezettel van összefüggésben.

- Jó technológiai tulajdonságok
t ulajdonságok (megmunkálhatóság, hegeszthetőség, stb.)
Olyan anyag, amely ezeket a követelményeket egyaránt jól kielégíti nem létezik, ezért a érintkezők
anyagát - a felhasználási terület igényeitől függően - súlyozva kell megválasztani. A használt anyagokat
színfémek, ötvözetek és kompozíciók csoportjainak tagjaiként mutatjuk be a következőkben.
A színfémek azaz a fémek ötvöző nélküli tiszta állapotukban.

A gyengeáramú technikában használatos színfémek: arany, ródium, palládium és platina, az

erősáramúban pedig: réz, ezüst, wolfram, molibdén, nikkel és vas. Ezen utóbbiak főbb tulajdonságairól
és/vagy alkalmazhatóságáról külön is beszélünk.
A réz  a levegőben könnyen oxidálódik, és a keletkező rézoxid jó villamos szigetelő. A rezet csak
régebben használták érintkezőként. Kisfeszültségű légkapcsolókban nem vált be, de nagyfeszültségen
sem, mert a nem túl gyakori kapcsolás miatt nem tisztult kellőképpen az érintkező. A réznél nem
érvényesül az ún. „takarékhatás”, mert a rézgőzők nem tudnak kondenzálódni az oxidréteg miatt. Egy
lényeges kivétel azonban van, ahol kis mértékben ugyan ötvözve, de alkalmazható a réz. Ez a
vákuummegszakítók és kontaktorok területe, mert ott nem lép fel oxidáció.
Az ezüst  a környezeti hatásoknak jól ellenáll. Az oxid- és szulfidréteg hatása - megfelelő
érintkezőnyomás esetén - elhanyagolható és nincs szükség az érintkezők mechanikus tisztítására. Jól
kihasználható a „takarékhatás”. Hegedőképessége nem túl jó, tehát a kapcsolóképessége is kicsi.
Költségcsökkentés miatt ezüsttel bevont rézérintkezőket is használnak.
A wolfram nagyon kemény és magas olvadáspontú, valamint kis villamos vezetőképességű fém. Ívhúzó
érintkezőként alkalmazzák. Hátránya, hogy szegecselni és lágyforrasztani nem lehet. A wolframot réz
vagy vas hordozófémre keményforrasztják.
A molibdén tulajdonságai a wolframéhoz hasonlók.

A nikkelt kis áramok kapcsolására alkalmas érintkezőként használják.

Vasat érintkezőként csak korrózióvédő bevonattal együtt használnak.

Az ötvözetek  alkalmazásának az erősáramú technikában kisebb a jelentősége. Kivételt képez a réz-

 bizmut és a réz króm ötvözet alkalmazása - a hegedési és az áramlevágási hajlam csökkentése érdekében
- a vákuummegszakítóknál. A másik kivétel az ezüst-réz ötvözet (keményezüst) alkalmazása pl. olyan
készülékeknél, ahol gyakori a kapcsolási igény.
A kompozíciók (fémkerámiák) alkalmazásának igen nagy jelentősége van az erősáramú gyakorlatban.
Az ezekhez felhasznált fémek egymással nem ötvözhetők, azok csak keveréket képeznek. Előállításukra
háromféle eljárás ismeretes:
- Fémporok tetszőleges összetételű keverékének  szinterelése
 szinterelése , sajtolása, hőkezelése. Így állítják elő pl.
az ezüstnikkel (AgNi) érintkezőket, amelyeket jó ívállóságuk és nagy keménységük miatt használják a
kismegszakítókban. Érdekes, hogy az AgNi-Ag érintkezőpár esetében mintegy háromszoros
takarékhatás érhető el, mint AgNi-AgNi párosítás esetében.
- Az átitatásos módszer alkalmazásakor a nagyobb hőmérsékleten olvadó komponensből vázat alkotnak
(pl. wolframszivacsot) és azt, hidrogén atmoszférában, a kisebb hőmérsékleten megolvadt fémmel (pl.
ezüsttel) átitatják. Az ezüstwolframot - jó ívállósági tulajdonsága és megfelelő vezetőképessége
vezetőképessége miatt -
ívhúzó érintkezőként általánosan használják. A rézwolfram kompozíciót az olajjal oltó és az SF 6 -gázos
megszakítókban tudják ívhúzó érintkezőként használni, mert a réz ezekben a készülékekben nem tud
oxidálódni.
- A belső oxidációs eljárás során ötvözetet (pl. AgCd) állítanak elő, majd ezt levegőben vagy oxigénben
- meghatározott hőmérsékleten - oxidálják (pl. AgCdO). Az említett AgCdO kompozíció - annak nagy
élettartama és jó hegedési tulajdonsága miatt - a kisfeszültségű légkontaktorok kedvelt érintkezőanyaga
volt. Újabban a környezetet kevésbé szennyező anyagokat (pl. AgSnO) alkalmaznak.
Erózió
Az érintkezők eróziója csak a mozgó (főként a záró-nyitó) érintkezők esetében következik be. Az
érintkezők szétválása során csökken a nyomóerő és az érintkezési felület, miközben az átmeneti
ellenállás gyorsan növekszik. A keletkező hő hatására az átmenetekben a fémszálak megolvadnak,
felforrnak és a legmagasabb hőmérsékletű helyen elszakadnak. A további folyamat az elektródák közötti
feszültség értékétől függ.
- Ha a feszültség 1 V körüli érték, akkor nincsenek meg az ív keletkezésének feltételei Egyenáramú
körben ilyenkor rendszerint az anód fogy.
- Az ív (ún. rövid ív) kialakul, és a feszültség 15 V-nál kisebb, valamint az elektródák távolsága kisebb
mint az elektronok szabad úthossza. Ilyenkor a katódból kiváló elektronok nagy energiával, ütközés
nélkül érik el az anódot, és abból anyagot szakítanak le. Az anód fogy ebben az esetben is, de un. finom
anyagvándorlás is megfigyelhető az anódról a katódra.
- Hosszú ív esetén ionok keletkeznek és bombázzák a katódot. Ilyenkor ún. durva anyagvándorlás
következik be a katódról az anódra.
Az előző folyamatok közben érvényesül a már korábban említett takarékhatás is, amikor a gőz és
folyékony fázisú érintkezőanyag lecsapódik az érintkezők felületére.
Alak és felépítés
Ami már eddigiekből is sejthető volt, az érintkezőknek három fő csoportja van:
- Nyugalmi vagy rögzített érintkezők.
érintkezők. Ilyenek a sínek és vezetékek csavaros
csavaros kötései.
- Záró-nyitó érintkezők. Ilyenek a villamos kapcsolókészülékek mechanikus érintkezői.
- Csúszó és gördülő érintkezők. Ilyenek a csúszógyűrűk és az áramszedők.

Elektromágnesek 
Az elektromágneseket igen széleskörűen alkalmazzák, pl. daruemelő mágnesként, vezérelt szelepek
záró-nyitó elemeként, vagy féklazító mágnesként. A villamos kapcsolókészülékek elemeiként használt
elektromágnesek feladatuk és működésük szerint két fő csoportba sorolhatók:
mágneseknek  az ívoltó szerkezetekben az a feladata, hogy az általuk előállított - az ív
-  Az ívfúvó mágneseknek 
tengelyére merőleges - mágneses tér segítségével az ívre erőhatást gyakoroljanak. Ezáltal az ív gyors
mozgatása, hűtése, nyújtása és az ívoltó szerkezetbe való beterelése, tehát a megszakítás elősegítése
érhető el. Ezeket a mágneseket az ívoltó szerkezetek tárgyalásakor fogjuk ismertetni.
-  A húzómágnesek  egy mozgó vasmagrészt (mozgó részt) az álló vasmagrészhez (álló részhez) húzva
erőhatást fejtenek ki. Attól függően, hogy ezt az erőt a kapcsolókészülék mely elemének mozgatására
használjuk fel, a húzómágneseknek is két csoportja van. Az egyikben a mágnesek érintkezőket ill.
érintkezőrendszereket működtetnek: kontaktorokban, relékben való alkalmazásra láthatunk példát. A
másik csoportba sorolt húzómágnesek zárszerkezeteket működtetnek például a kioldókban.
 19. Mágneskapcsolók, mikrokapcsolók, relék.
Ismertesse a mágneskapcsolók, kontaktorok alkalmazási területeit, főbb szerkezeti
elemeit! Soroljon fel olyan kiegészítő elemeket, amelyekkel a mágneskapcsolók  feladatai
bővíthetők!
Mutassa be a mikrokapcsolók működésének jellegét, az alkalmazás céljait, működési
 jellemzőit!
Mutassa be a relék működési jellemzőit, alkalmazási területeit, ismertesse egy -egy
típusukat!
Azonosítsa az áramkör kialakításához szükséges eszközöket, elemeket egy háromfázisú
aszinkronmot or irányváltó kapcsolásában! Mutasson rá a szükséges reteszelés és az
öntartás megoldására!
megoldására!
A tételhez használható segédeszköz:
segédeszköz:
- háromfázisú aszinkronmotor irányváltó kapcsolásának fő - és vezérlő áramköri rajza
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- villamos vezérlés - és hajtástechnika, motorindítás, motorvédelem,
- szigetelt ház, működtető tekercs, vasmag (álló, mozgó), érintkezők (álló, mozgó), rugó,
ívoltók, csatlakozások 
csatlakozások 
- túlfeszültségvédő,
túlfeszültségvédő, hőrelé (motorvédelem), segédérintkezők, reteszelő
- billenőkaros kapcsoló
kapcsoló
- helyzetkapcsoló,
helyzetkapcsoló, végálláskapcsoló
végálláskapcsoló
- nyugalmi alaphelyzetből
alaphelyzetből külső erő hatására alaphelyzetbe kapcsol át, majd megszűnése után
visszatér 
- két stabil állapotú villamos készülék 
- emberi beavatkozástól függetlenül egyik stabil állapotába kerül
- időkésleltetéssel
időkésleltetéssel vagy a nélkül működik 
- vezérlő villamos áramkörökben alkalmazzák 
- fajtái: pl. mechanikus-statikus (szilárdtest), analóg -digitális, védelmi relék, mérőrelék 
- motor, mágneskapcsoló, hőrelé, túláramvédelmi (zárlat) eszköz
- mágneskapcsoló
mágneskapcsoló tekercs, érintkezők, nyomógombok (működtetők)
- reteszelési megoldás: nyitó érintkezővel megoldott keresztreteszelés (A1 -M2, A2- M1)
- öntartás: a nyomógombbal párhuzamosan kötött záró érintkező (NY1 -M1, NY2- M2)
Mágneskapcsoló felépítése:
 tekercs
 vastest
 érintkezők 
Ezek a fő alkatrészei. Ezt követően nézzük a működést.
Az egész relében a legfontosabb a tekercs, ha úgy tetszik, ez a szíve az egésznek. Ez a tekercs egy
vastestre van felcsévélve. Felépítése és működése nagyon hasonló a transzformátoréhoz. Ha erre a
tekercse feszültséget kapcsolunk, akkor a mozgó töltések hatására a tekercs körül mágneses mező
keletkezik, ami behúzatja az érintkezőket.
A tekercs két végpontját A1-el és A2-vel szokták jelölni, az érintkezőket pedig alapállapotuk szerint
vagy NO(normal open-alapesetben nyitott érintkezők) vagy NC(normal close-alapesetben zárt
érintkezők), magát a kapcsolónyelvet, tehát amit a mágneses mező mozgat, az a COM(közös pont). Ma
a legtöbb relében mind a két érintkezőt beleépítik, tehát van egy NC és egy NO állapota, és ezekből
kettő van. Ezt úgy kell elképzelni, hogy van az NC kontaktus ugye, azért NC, mert a COM alapesetben
ezt a kört zárja. Feszültségre kapcsoláskor pedig ez a kör bontódik és a COM az NO érintkezőhöz ugrik,
így az NC- ből
 ből NO lesz és az NO- ból
 ból pedig NC.
Most pedig tisztázzuk, mi is a különbség egy relé és egy mágneskapcsoló között. Reléket gyengeáramú
elektronikában használunk, mágneskapcsolókat pedig erősáramú erőátviteli rendszerekben. Tehát a
reléből max (speciális reléket nem nézve) 24V-os a maximum, mágneskapcsolóból pedig 230V-tól
egészen 380V-os kivitelig válogathatunk magunknak. Ez az egyik különbség. Szerkezeti felépítésük
szerint a relét már tárgyaltuk,
t árgyaltuk, még annyival érdemes kiegészíteni, hogy az érintkezőpogácsák egymástól
néhány mm-re vannak, illetve egyik hátrányuk, hogy ki- ill. bekapcsoláskor a pogácsák szikráznak, ezek
egy statikusan és elektromosan is érzékeny processzoros rendszernél nagy odafigyelést igényelnek,
szikrázáskor anyagvándorlás is keletkezik, amitől egy idő után összehegedhetnek az érintkezők.
Valamint a tekercs a tulajdonságából adódóan kikapcsoláskor nagy feszültség indukálódik, ami az áram
irányával ellentétes, ezt egy párhazusamosan, az áram irányával ellentétesen kötött diódával tudjuk
rövidre záratni. A mágneskapcsoló esetében az érintkezők jóval távolabb helyezkednek el, nagyobb a
légrés, nagyobb feszültség nagyobb mágneses teret hoz létre, így a vonzás is erőteljesebb, ez produkálja
a jellegzetes kattanó hangokat ki/be kapcsoláskor. A mágneskapcsoló összetettebb és drágább eszköz,
sokkal alkalmasabb induktív terhelések kapcsolására, pl.: egy villanymotor.
vill anymotor. Közös tulajdonságuk, hogy
mind AC, mind DC körben használhatóak.

Akkor most nézzünk egy gyakorlati példát!

Kialakítástól függően néznek ki a relék, de ezek a legelterjedtebbek. A relék adatlapján számokat lehet
látni, nem pedig a kivezetések neveit. Az 1-es és 8-as a tekercs két végét jelenti. A 3-as és 6-os lábak a
COM névre hallgatnak, ezeket mozognak. A 2-es és a 7 -es NC érintkezők, a 4-es és az 5-ös pedig NO
érintkezők. Az első, NC-s relét nagyon-nagyon ritkán használják, épp ezért nehéz is beszerezni.

Az elvi rajzon minden látható. A gombok azok nyomógombok, nem pedig kapcsolók. Működése a
következő: A BE gomb megnyomása után a tekercs feszültség alá kerül, aminek következtében az
érintkezők zárnak. Ez nagyon rövid idő alatt megy végbe. A bekapcsolást egyrészt visszajelzi az, hogy
a fogyasztó, esetemben egy motor, elkezd forogni, illetve egy LED is elkezd világítani. Addig marad
 bekapcsolva a relé, amíg a KI nyomógomb megnyomásával
megnyomásával bontjuk az áramkört.

Ezek a mágneskapcsolók . 230V-tól 380V-ig lehet őket használni. Az első Moeller kapcsolón van L1-
L2-L3 illetve T1-T2-T3 csatlakozási hely. Az L -es jelzésű pontok közvetlenül a hálózatra csatlakoznak
fel, jelen esetben ez egy háromfázisú hálózat, persze lehet egyfázison is alkalmazni, akkor csak egy
fázist csatlakoztatunk valamelyik L-es ponthoz. A T jelzésű pontok pedig a fogyasztó felé mennek. Az
L és a T úgy viselkedik, mint egy kapcsoló. Ha be van húzatva a mágneskapcsoló, akkor átvezet, ha
nem, akkor nyitva van. Az A1 és A2 a tekercs végeit jelzik. A 13-14 egy NO kontaktus.
A második Siemens mágneskapcsoló is ugyan így épül fel, ennek is vannak L -es és T-s csatlakozásai,
csak ezen a képen épp nem látszik, mert rá van csatlakoztatva egy úgynevezett segédkontaktus feltét.
Ez arr a jó, hogy ugyanazzal a mágneskapcsolóhoz tudunk hozzáilleszteni még NO vagy NC
kontaktusokat, vagy épp ezek variációját.
A harmadik Telemecanique mágneskapcsoló is ugyan ilyen felépítésű.
Egy kapcsolási rajz ilyen, nagyfeszültségű mágneskapcsolókhoz:

A hagyományos felépítésű kontaktorokkal szemben az építőelem-rendszerű mágneskapcsolók nagy

választási és változtatási szabadságot nyújtanak a tervezőknek. A kínált funkcióválaszték lehetőséget ad
nemcsak a berendezésekbe történő beépítés, hanem az elemek
ele mek működésének megtervezése terén is. Az
igény szerint alakítható rendszerfelépítés fontos előnye, hogy az alkalmazó csak a számára szükséges
funkciókat használja fel. A készülékkombinációk összeállításának,
készülékkombinációk  összeállításának, készülékcsere nélküli bővítésének
vagy átalakításának alkotó folyamata a rendszer rugalmassága
rendszer rugalmassága és variálhatósága által biztosított. Ezek a
tulajdonságok különösen előnyösek és kedveltek a 4...18,5 kW motorteljesítmény-tartományban.
Működtetés, üzemeltetés
 váltakozó (12...600 V 50/60 Hz), vagy egyenfeszültségű (12...250 V) működtető tekercsek,
 váltakozó vagy egyenárammal terhelhető főáramutak,
 a vezérlés huzalozásában előnyös három tekercskivezetés (A1; valamint alul és felül A2).
 építési nagyságonként azonos (a típusjeltől és a névleges feszültségtől független) méretű vezérlő
tekercsek.
Megbízhatóság, tartósság
nagy kapcsolási-érintkezési megbízhatóság,
terheléstől függő nagy kapcsolási gyakoriság,
mechanikai tartósság: 10 ciklus,
villamos tartósság AC-3: 10 ciklus, AC-4: 5x10 ciklus.
Kiegészítő elemek 
 A homlokfelületre pattintható:
 kettő- vagy négyérintkezős segédérintkező-egység,
  behúzás- vagy elengedéskésleltetésű pneumatikus időzítő egység,
 elektromechanikus reteszelő (öntartó) egység,
 csillag-háromszög átkapcsolást időzítő egység.

 A felső oldalon a tekercskive

tekercskivezetésekre
zetésekre csatlakoztathaha
csatlakoztathaható:
tó:
 interface (csatoló) egység,
 kis jelszint kapcsolására alkalmas egység,
 meghúzáskésleltetésű időrelé,
 túlfeszültségvédő vagy zavarszűrő egység.
e gység.

 Az oldalfelületekhez
oldalfelületekhez illeszthető:
illeszthető:
  kétérintkezős segédérintkező-egység,
 két mágneskapcsoló egyidejű működését egymáshoz mechanikusan reteszelő elem.
 Az alsó csatlakozókapcsok
csatlakozókapcsokra
ra dugaszolható:
 hőrelé.

Felszerelés
 35 mm-es EN 50022 szabvány szerinti sínre pattinthaható, vagy
 2 db M4 csavarral sík lapra rögzíthető,
r ögzíthető,
 szerelőbarát kapocselrendezés, elveszíthetetlen vezetékszorítók, gyors beköthetőség.

A rápattintott vagy oldalra illesztett segédérintkezők  jelében az első számjegy (a sorozatszám) a

 poziciót jelenti,
 poziciót jelenti, több érintkező esetén balról jobbra haladva növekvő számokkal. A második helyen álló
számjegy (a funkciószám) jelentése: az .1; .2 nyitó, a .3; .4 záró, az .5; .6 záráskor késleltetve nyitó, a
.7; .8 záráskor előresietve záró érintkező. A tekercskivezetések jele A1 és A2. Az A2  kapocs a
mágneskapcsoló mindkét csatlakozási irányában (alul és felül) megtalálható.
A hőrelé 95 , 96 jelű nyitó érintkezője kapcsolja ki a mágneskapcsoló tekercsét, a 97, 98 jelű záró
érintkezője jelzési
érintkezője  jelzési célra felhasználható.
Túlfeszültségvédelmi és zavarszűrő egységek 
A túlfeszültségvédelmi, illetve zavarszűrő feladatot ellátó egységek a kontaktortekercs felső A1 és A2
 jelű csatlakozókapcsaira dugaszolhatók. Csatlakozóik olyan kialakításúak, hogy a vezérlő feszültség
vezetékének  bekötését
 bekötését nem akadályozzák.

Alkalmazási kategóriák (az MSZ EN 60 947-1 : 1998 alapján)

AC-1: Nem induktív vagy csekély mértékben induktív
i nduktív terhelések, ellenállásfűtésű kemencék.
AC-2: Csúszógyűrűs motorok indítása, forgás közbeni kikapcsolása.
AC-3: Kalickás forgórészű aszinkron motorok indítása, forgás közbeni kikapcsolása.
AC-4: Kalickás forgórészű aszinkron motorok indítása, ellenáramú fékezése, irányváltása, léptetése.
AC-5a: Villamos kisülőlámpa-vezérlés kapcsolása
AC-5b: Izzólámpák kapcsolása.
AC-6a: Transzformátorok kapcsolása.
AC-6b: Kondenzátortelepek kapcsolása.
AC-14: Kis elektromágneses terhelések vezérlése.
AC-15: Váltakozóáramú mágnesek vezérlése.

DC-1: Nem induktív vagy csekély mértékben induktív

i nduktív terhelések, ellenállásfűtésű kemencék.
DC-3: Söntmotorok indítása,
Söntmotorok indítása, ellenáramú fékezése, léptetése, dinamikus fékezése
DC-5: Soros gerjesztésű motorok indítása, ellenáramú fékezése, léptetése, dinamikus fékezése.
DC-6: Izzólámpák kapcsolása.
DC-13: Egyenáramú elektromágnesek vezérlése.

Kapcsolók 
Szerkezeti felépítésük és működtetésük szerint a kisfeszültségű mechanikus kapcsolók
csoportjai: nyomócsapos, forgó -, billenőkapcsolók és kontaktorok. Az első három csoport
kapcsolói általában kézi vagy idegen gépi működtetésűek, a kontaktor azonban saját (általában)
elektromágneses
elektromágneses működtetésű. A mechanikus kapcsolók három fő szerkezeti elemből állnak:
1. kapcsoló szerkezet (fő - és segédérintkezők, valamint ívoltó szerkezetek)
szerkezetek)
2. működtető szerkezet
3. Helyzet- (vagy állás -) biztosító szerkezet. Kontaktoroknál
Kontaktoroknál az utóbbi szerkezet feladatát
a működtető mágnes látja el.
z érintkezők gyors szétválását forgó kapcsolóknál csak bonyolult mechanikai szerkezettel
(helyzetbiztosító vagy rugóerőtároló szerkezettel) lehetett megvalósítani. A billenőkapcsolók
esetében erre nincs szükség, mert érintkezőik gyors nyitása működésük természetes
következménye. Ezen kapcsolók előnye az egyszerű felépítésük is, de hátrányuk hogy névleges
áramuk legfeljebb csak 10 A lehet. Szerkezeti felépítésük és működésük
szerint billenőpályás és billenőkaros kapcsolók különböztethetők meg.

BILLENŐKAPCSOLÓ

Forgókapcsolók 
A forgókapcsolók kapcsolási helyzeteinek is határozottaknak kell lenni. Ennek
érdekében helyzetbiztosító (arretáló) szerkezeteket kellkell alkalmazni. A kapcsoló működtető
tengelyére szerelt
szerelt fogazott tárcsa fogai
fogai közé (az n. -ik mélyedésbe) a rugó nyomja be a görgőt
a szögemelő közvetítésével. görgő nyomóerejével az n ’ és n ’’ normális
közvetítésével. A jelölt helyzetben a görgő
irányú reakcióerők tartanak egyensúlyt, tehát a tengely ebből a n. -ik nyugalmi helyzetből csak
külső nyomaték hatására fordítható el. Ha ez bekövetkezik, akkor a fog felfutási szakaszán a
reakció erő az elfordulás ellen hat, majd a fog csúcspontján áthaladva, a lefutó szakaszban
elősegíti az elfordulást.

Ha érintkezők szétválása a helyzetbiztosító fogának lefutási szakaszán következik be, akkor - a

kezelőtől független - eredő nyomaték a szétválást gyorsítva elősegíti az ív gyors
g yors kialvását. Ezt
használják ki a nagy teljesítményű forgókapcsolóknál, sőt sok esetben külön r ugóerőtároló
ugóerőtároló
 szerkezettel  gondoskodnak arról, hogy az érintkezők nyitóirányú mozgása a kezelő
 szerkezettel 
személyzettől
személyzettől független és gyors legyen.
A forgókapcsolók szerkezeti felépítésük és működésük alapján két fő csoportra oszthatók:
1. Az egyik csoportba a  forgóérintkezős kapcsolók  (hengeres kapcsolók, kapcsoló
hengerek és kamrás kapcsolók) tartoznak. Ezen kapcsolók álló érintkezői között
 elforduló érintkező darab hozza létre vagy szünteti meg a kapcsolatot egy pár álló
érintkezővel, tehát két helyen történik a be - és kikapcsolás.
2. A másik csoportba sorolhatók a vezérlőtárcsás kapcsolók  (bütykös vagy görgős
kapcsolók), amelyeknél
amelyeknél forgó
f orgó tengelyre szerelt vezérlő tárcsák bütykei vagy bevágásai
egyszeres megszakítású mozgó érintkezőt, vagy kettős megszakítású nyomócsapos
 jellegű kapcsoló elemeket működtetnek.
A hengeres kapcsoló működése . A szigetelő hengerre rögzített
rögzített érintkező szegmensekből
szegmensekből állnak
az elforduló mozgó érintkezőik,
érintkezőik, amelyekkel
amelyekkel rugózott
rugózott álló érintkezők kapcsolódnak.
kapcsolódnak. Az
érintkező nyomóerőt
nyomóerőt a rugó biztosítja. Ezek a kapcsolók
kapcsolók több áramkör egyidejű
egyidejű zárására és
nyitására (pl. motorok indítására, vezérlésére) voltak jól használhatók A hengeres kapcsolók
továbbfejlesztett változatainál az ún. kapcsoló hengereknél  szigetelt tengelyre rögzítették az
elforduló áramvezető elemeket.
elemeket. A kapcsoló hengereket főleg csoportos kapcsolásra,
kapcsolásra, kapcsolási
 programok végrehajtására
végrehajtására használják.
használják.

A kamrás (pacco) kapcsolók  kapcsoló egységekből (csomagokból) összeépített forgó

érintkezős kapcsolók. A szigetelő anyagból készült állórészbe illeszkednek az állórész
érintkezői. Ezek között fordul el a szigetelő tárcsákból és bronz rugó lemezekből álló
forgórész π  /2-vel
 /2-vel egy-egy kapcsolás alkalmával. A gázfejlesztő anyagból
anyagból lévő szigetelő tárcsák
az ív fúvásával és hűtésével segítik annak oltását. A kapcsolási helyzetet arretáló szerkezet
 biztosítja. Az érintkezők alakjának, helyzeténe
hel yzeténekk és átkötéseinek változtatásával igen sokféle
kapcsolás hozható létre, ezért a kamrás kapcsolókat széleskörűen használják a 16...100 A
névleges áramtartományban.
Vezérlőtárcsás kapcsolók 
A vezérlőtárcsás kapcsolók jeles képviselője a  görgős kapcsoló . Ennek bütykös vezérlőtárcsái a
működtető tengely elforgatásakor görgő közvetítésével működtetik az egy-, vagy kétszeres
megszakítású kapcsoló elemeket. Kb. 250 A névleges áramerősségig, kétszeres megszakítású kapcsoló
elemekkel, készülnek a 7.110. ábrán látható szerkezetek, amelyek kapcsolótáblába is beépíthetők. A
működtető tengelyre több elem fűzhető fel különböző vezérlési feladatok megoldása érdekében. Ezen
kapcsolókat főkapcsolóként is használják kisfeszültségű hálózatrészek és berendezések kapcsolására, de
még aszinkron motorok kapcsolására is AC-2 és AC-3 alkalmazási kategóriában.

Kézi kapcsolók 
Kézi működtetésű, vezérlőtárcsás kapcsolók rendeltetése motorok, transzformátorok, műszerek,
világítás és egyéb berendezések működtetése , be- és kikapcsolása. Szerkezetük egyszerű, egy tengelyen
elforduló vezérlőtárcsák elfordulásuk közben a kettős megszakítású (hidas) mozgóérintkezőket,
amelyek a készülék elemekben (kamrákban) rögzített állóérintkezőkkel zárt vagy nyitott helyzetbe
kerülnek.
A kéziműködtetésű kapcsolók három építési nagyságban
nagyságban készülnek: KK0; KK1;
KK1; KK2.
A kapcsolócsalád típusjelében kötőjellel
kötőjellel feltüntetjük a termikus áramot is pl. KK0-20, KK1-32, KK2-
40 stb. Ezt követi kötőjellel a kapcsolási program
program (lefejtés) négyjegyű azonosító száma. A KK0, KK1
és KK2 építési nagyságú készülékeket IP 20 védettségű vezetékszorítóval szállítjuk (kivétel KK2-115
típus). A műanyagtokozott kapcsolóknál a tok belsejében a földelő és a nullavezető folytonosságának
 biztosítására szolgáló csatlakozókapcsok
csatlakozókapcsok vannak.

A kulcsos működtetésű kiviteleknél a kapcsolókar egy kulcs, amely csak 180 o-onként elfordított
helyzetekben vehető ki a zárból.
A lakatolható kivitel egy vagy több kapcsolási helyzetben lakatolható. A szakaszolókapcsolók (f ekete
ekete
fogantyú, lakatolható) és a vészleállító kapcsolók (piros fogantyú, sárga háttér, lakatolható) csak 0
állásban lakatolhatók.  Az ajtókuplungos kivitelnél a szerelőszekrény ajtaja bármely kapcsolóállásnál
nyitható.

Mikrokapcsolók 
A mikrokapcsolók alkotják a billenőkaros kapcsolók másik csoportját. Ezek úgy vannak kialakítva,
kial akítva, hogy
külső erő hatására átbillennek, majd annak megszűnésekor alaphelyzetükbe térnek vissza. A 7.115.
ábrán egy szigonyrugós szerkezet belseje látható. A három ágú szigonyrugó két meghajlított szélső ága
feszítő erőt gyakorol a belső szabad ágra. A mikrokapcsoló működtetésekor a szabad ágra egy
nyomócsap közvetítésével kell erőt kifejteni. A megfeszített ágak támadáspontja alá vagy fölé került
szabad ág határozza meg ugyanis a szigonyrugó végén lévő mozgó érintkezők helyzetét. A kis méretek
és az ék -csapágyazás következtében csekély (néhány tized mm) elmozdulással is létrehozható az
átkapcsolás. A 7.116. ábrán szereplő mikrokapcsolónál a szigonyrugó nyomócsapját görgős hajtókar
közvetítésével működtetve, a görgő útja elérheti a néhány mm-t is. Figyelembe véve a mikrokapcsolók
1...5 ms kapcsolási és 1...2 ms pattogási idejét, a hibás kapcsolások biztos elkerülése érdekében,
másodpercenként legfeljebb 50 kapcsolás engedhető meg.

Végálláskapcsolók 
A végálláskapcsolók a helyzetkapcsolók közé tartoznak. Ha ez a helyzet a mozgás végpontja, akkor
végállás kapcsolónak nevezzük 

Moduláris felépítésű miniatűr pozíció- és végálláskapcsolók

végálláskapcsolók - NA-NB-NF sorozat
A Pizzato Electrica Európa egyik legjelentősebb pozíciókapcsoló gyártója. Miniatűr
 pozíciókapcsolói régóta elérhetők, és méltán népszerűek. A Pizzato Elettrica legújabb
moduláris felépítésű miniatűr pozíció- és végálláskapcsoló sorozatának fejlesztése során
olyan fejlesztési célokat tűzött ki, amelyek jól példázzák a gyártó innovációs készségeit,
és ügyfél elégedettségre törekvését. A fejlesztés célja olyan moduláris rendszer
létrehozása volt, amely valóban szabadon, széles spektrumban konfigurálhatóvá teszi a
 pozíciókapcsolót, ugyanakkor egyszerűen gyorsan beállítható és szerelhető. A modul
rendszer számos előnyt kínál. Egy miniatűr pozíciókapcsoló egyszerűen összeállítható,
módosítható pl.: működtető fej cseréje, akár teljesen eltérő kivitelű működtetőre néhány
másodpercet vesz igénybe. Ugyanez a flexibilitás érvényes a csatlakoztatásra is:
karbantartás során a vezeték csere, vagy akár csatlakozós kivitelre történő áttérés,
hosszabb kábellel történő csatlakoztatás, a csatlakozómodul cseréjével egyszerűen és
rövid idő alatt lehetséges. A rendszer jelentős előnyöket kínál a tartalék alkatrész
raktározási költségeinek csökkentése tekintetében is.

A moduláris kapcsoló-konfiguráció három elemből építhető fel:

1. Csatlakoztató elem
2. Kapcsoló blokk 
3. Működtetők és 90°-os fordító elem

A három fő alkotóelem egymástól

függetlenül alakítható és rendelhető.
Így tetszőleges csatlakoztatást,
kapcsolóházat és érintkező
kombinációt párosíthatunk, a nekünk
legoptimálisabb működtetővel,
amelyet elforgathatunk, vagy akár a
kapcsoló síkjából is kifordíthatunk.
Csatlakozó blokkok négy féle
kivitelben elérhetők:
1. Csatlakozós kivitel M12
2. Csatlakozó 90°-ban
elforgatva M12
3. Vezetékes kivitel. ( A vezeték függőleges illetve
ill etve vízszintes pozícióban egyaránt állítható.
4. Autóipari csatlakozós kivitel
Kapcsoló blokkok fém és műanyag házas kivitelben készülnek. A kapcsolóblokkok 14 féle kivitelben
készülnek ugró-, csúszó kontaktussal későn záró és kényszernyitó kivitelben. Maximálisan négy,
egymástól galvanikusan elválasztott érintkező rendelhető különféle kombinációkban.
 35 féle működtető áll rendelkezésre. A működtetők 90°- ban  ban elforgathatók:
egyszerűen a kapcsoló tetején elforgatjuk a fejet és máris a kívánt pozícióhoz
 jutunk. További elforgatási lehetőséget
lehetőséget kínál a fordító elem, amely segítségével
a kapcsolóház síkjára merőlegesen is rögzíthető a működtető. A fordító elem a
kapcsolóház és a működtető közé kerül beépítésre. A fordító elemen is
elforgatható marad a működtető fej, így a pozíciókapcsoló egyedülállóan
egyszerűen és sokoldalúan állítható be.

A karos-görgő működtetők, a
fent említetteken kívül,
további lehetőségeket
rejtenek:
 A karos görgő
átfordítható, tehát a görgő
nézhet a tengely felé és vele
szembe is.
 10°-os lépésekben
360°-os tartományban
állítható a kar null- pozíciója.
 pozíciója.
 Minden karos görgő
magasságban is
finomhangolható felfelé 2
mm- lefelé 5 mm-es
tartományban.
 A karos görgők mindegyikében integrálva
megtalálható egy további funkció: A működtetés hatásos lehet két irányba, illetve kizárólag
 jobbra, vagy kizárólag balra. A működtető alján egy forgó tárcsát a kívánt állapotba forgatva
egyszerűen, gyorsan elérhetjük a fenti funkciók egyikét.

Relék 
A védelmek és automatikák a villamos energiatermelés, elosztás és felhasználás biztonsági
 berendezései. Ezek elemei a relék és kioldók, amelyeket különálló készülékként, valamint egy másik
kapcsolókészülék (pl. megszakító) cserélhető szerkezeti egységeként vagy annak beépített elemeként,
továbbá kiegészítő védelmi készülékként (pl. kontaktoroknál) alkalmaznak. A relék és kioldók feladata,
hogy meghatározott jellemzőket ellenőrizve, azok megváltozása által érzékeljék a villamos
 berendezések üzemében bekövetkezett rendellenességet, és - az érzékelt jellemző(k) megváltozásának
mértékétől függően -  parancsadó szervükön keresztül - emberi beavatkozástól függetlenül, tehát
automatikusan - jelzést adjanak vagy beavatkozzanak a villamos berendezés
berendezés működésébe.
A továbbiakban a relék és kioldók védelmi alkalmazásai részleteinek mellőzésével, csak azok
 jellemzőivel, osztályozásával valamint felépítésével és működésével
működésével foglalkozunk,
foglalkozunk, az utóbbi kettővel is
csak olyan részletességgel, hogy azok az ebben a tantárgyban, vagy más tantárgyak során szerzett
ismeretek alapján érthetők legyenek.

képességük azt jelenti, hogy bemenetükön folyamatosan változó (legtöbbször villamos) jelet

 Érzékelő képességük azt
ellenőrizve, egy meghatározott (beállítási) érték elérése esetén működésbe lépnek (megszólalnak).
Általuk tehát nem állapítható meg az ellenőrzött mennyiség mindenkori értéke, csupán az, hogy a
 beállítási értékhez képest az kisebb, vagy
vagy nagyobb-e.

képességük  a megszólalásukkal együtt járó kimeneti funkció, amely pillanatszerű változást

Vezérlési képességük a
eredményez. A relé és kioldó ezen funkció szerint különböztethető meg. A relé megszólalásakor
érintkezőt működtetve közvetetten vezérel (villamos kimenete van), a kioldó pedig közvetlenül
erőhatást gyakorol (mechanikai kimenete van). A relék és kioldók akkor szólalnak meg, ha az általuk
érzékelt mennyiség (áram, feszültség, hőmérséklet stb.) egy adott értéket elér. Mindkét készülékfajta
tehát adott esetben pl. villamos bemenettel rendelkezik, eltérés a kimeneti oldalon jelentkezik. A
reléknek a kimenete is villamos, mert érintkezőket zárnak vagy nyitnak, a kioldók viszont mechanikus
 kimenetükkel zárszerkezeteket működtetnek. Az ellenőrzött jel érzékelése lehet közvetlen vagy
közvetett (villamos jel esetén pl. mérőváltón keresztül). Eszerint primer és szekunder reléket és
kioldókat különböztethetünk meg. Funkcionális alaptípusaikat (primer és szekunder kioldó, illetve
 primer és szekunder relé) a 7.1 ábrán mutatjuk be áramot érzékelő elektromágneses működésű
kioldókkal és relékkel. Ezek a hálózatban folyó vagy azzal arányos áram beállított értéke esetén
szólalnak meg és kioldók esetében a megszakító érintkezőit közvetlenül, relék esetében pedig közvetve
(egy kioldó által) nyitják. Megjegyezzük, hogy a 7.1 ábrán látható relék a védelemben általában csak az
indító relé szerepét töltik be, és közvetlenül egy ún. logikai részt (amelyben segédrelét és időrelét is
használnak) hoznak működésbe, amely után a védelmi hatásláncban még következik egy mérőrelé és
egy végrehajtó relé (amely rendszerint segédrelé ill. időrelé) is, amely a kioldót működteti. Indító és
mérőreléként egyaránt használják az áram-, feszültség-, teljesítmény-, impedancia- és frekvenciareléket.

 A pontossági osztályuknak megfelelő hibahatárt általában 1, 2, 5 és 10 % értékben adják meg.

osztályuknak megfelelő

Láttuk, hogy a relék (és esetenként a kioldók) többféleképpen is osztályozhatók tehát

1. a védelemben betöltött szerepük szerint (indító, mérő, végrehajtó)
2.  bemeneti jellemzőik szerint (áram, feszültség, teljesítmény, impedancia, frekvencia, hő,
mágneses tér stb.),
3. ellenőrzött jel érzékelése szerint (primer és szekunder)
4. működési elvük és szerkezeti kialakításuk szerint (elektromechanikus, magneto- és
termomechanikus
termomechanikus valamint elektronikus).

Időrelék 
A H3DS multifunkciós időrelék műszaki jellemzői.
 17,5mm széles, kismegszakító méretű időrelék.
 Az időrelék univerzális tápfeszültségtartományai 24-230VAC, 24-48VDC.
 Széles időtartományú multifunkciós időrelék 0,1s-120h.
 A H3DS Omron időrelék 8 féle időzítési funkcióra alkalmasak.
 Lezárható funkció és beállí
beállítógombok.
tógombok.
 Az Omron időrelék 2db LED-es működésvisszajelzővel rendelkeznek.
 Az Omron időrelék teljesítményfelvétele:
telj esítményfelvétele: 27VA 230VAC-n, 0,6W 24VDC-n.
 Bekapcsolási szint: 20,4-230VAC/VDC.
 Kikapcsolási szint: 0-2,4VAC/VDC.
 Az Omron időrelék 1 váltóérintkezős, relés kimenettel rendelkeznek.
 Sorkapcsos vagy rugós csatlakozás.
 Az időrelék mérete: 17,5X80X73mm.
17,5X80X73mm.
 A multifunkciós időrelék bevizsgálásai: UL, CSA, VDE, IEC, EN.
Működési módok 
A: Meghúzás késleltetés.
B: Kikapcsolva induló ütemadaó.
B2: Bekapcsolva induló ütemadó.
C: Start-Stop impulzus.
i mpulzus.
D: Ejtéskésleltetés.
E: Start impulzus.
G: Vezérléskésleltetés.
J: Késleltetett tűimpulzus.

Szilárdtest relé
A G3NA szilárdtestrelék műszaki jellemzői.
  Nullátmenetkor kapcsoló szilárdtestrelék.
szilárdtestrelék.
 Kis méretű szilárdtestrelék: 43x27x58mm.
 Kis áramfelvételű szilárdtestrelék: 5mA.
 A szilárdtestrelék működésvisszajelző LED-el rendelkeznek.
rendelkeznek.
 AC és DC vezérlőfeszültségű változatok.
 A szilárdtestrelék ideálisak fűtőrendszerek vezérléséhez.
Öntartó kapcsolás

Keresztreteszelés

Forgásirányváltás
20. Megújuló energia.
Ismertesse a megújuló energia előnyeit! Sorolja fel a megújuló energiafajtákat!
energiafajtákat!
Határozza meg a megújuló energiaforrás
energiaforrás fogalmát!
Fotovoltaikus, napelemes rendszer.
Ismertesse a fotovoltaikus, napelemes rendszer tartószerkezetének
tartószerkezetének telepítési
szempontjait, a mérőhelykészítés jellemzőit! Mondja el a fotovoltaikus berendezés
villám és hibavédelem kialakításának ismérveit!
Mutassa be az inverter és üzemvitelének jellemzőit!
Milyen lehet a fotovoltaikus rendszer üzemvitel szempontjából?
Villamos berendezések üzemvitele.
Sorolja fel a feszültségmen
f eszültségmentesítés
tesítés műveleteit! Ismertesse a feszültség alatti
munkavégzés
munkavégzés általános tudnivalóit!
A tételhez használható segédeszköz:
segédeszköz:
- fotovoltaikus, napelemes rendszer működésének elvi vázlata
Kulcsszavak,
Kulcsszavak, fogalmak:
- környezetbarát
környezetbarát – természetet
– természetet nem rombolja, globális felmelegedés csökkentése
csökkentése
- emberi beavatkozás nélkül rendelkezésre áll
- hagyományos
hagyományos energiahordozókat
energiahordozókat helyettesíti
- napenergia, szélenergia,
szélenergia, vízi energia, geotermikus energia, ár -apály ener gia,
gia,
 biomassza, hidrogén
hidrogén
- olyan közeg, természeti jelenség, amelyből energia nyerhető
- égtáj szerinti tájolás, beesési szög
- meteorológia viszonyok 
- héjazat statikai terhelési képessége
képessége
- tűzbiztonság (átjárók)
- tüzihorganyzott
tüzihorganyzott acélszerkezet
- dokumentáció alapján, speciális kábelezés (PV) –  FAM szerelés, DC rendszer 
- a rendszert a mért fővezetéki
f ővezetéki oldalba kell becsatlakoztatni
- kétirányú mérés
- önálló túláram- és túlfeszültségvéd
túlf eszültségvédelem
elem (szabványos szekrények)
- túlfeszültségvédelem
túlfeszültségvédelem AC A C-DC oldalon
- a rendszert a mért fővezetéki oldalba kell becsatlakoztatni
- kétirányú mérés
- önálló túláram- és túlfeszültségvéd
túlf eszültségvédelem
elem (szabványos szekrények)
- túlfeszültségvédelem
túlfeszültségvédelem AC A C-DC oldalon
- tervezői utasítás szerint, kockázatelemzés
kockázatelemzés
- nagykiterjedésű
nagykiterjedésű fémtest (EPH)
- inverter védelme - túlfeszültség- túláramvédelem AC -DC oldalon
- szinkronizálás (feszültség, teljesítmény)
- ellenoldali feszültség kimaradás (hálózati oldal) esetén leválasztja magát a fogyasztói
hálózatról
- automatikus visszakapcsolás
visszakapcsolás
- sziget üzem
- hálózatra csatlakoztatott
- a feszültségmentesítés fel nem cserélhető műveletei
- A feszültség alatti munkavégzés általános tudnivalói szakképzettség, kioktatás nélkül
végezhető
- világító berendezés kapcsolása
- izzócsere
- kismegszakító,
kismegszakító, olvadóbiztosító működtetés
- Szakképzettséggel
Szakképzettséggel végezhető munkatevékenység
munkatevékenység általános ismérvei:
- legalább két személy (vezető)
- ruházat, szerszám, eszközök 
- szerelési környezet
- egészségi
egészségi állapot
Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti
erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az
alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata
korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek  miatt nem alkalmasak
arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások
hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve.
Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan
fol yamatosan
rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza,
geotermikus energia, stb.). Olyan
Ol yan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség
a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére
természetes úton, újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj,
földgáz) nem megújuló energiaforrások és a mennyiségük közel végesnek tekinthető.
Az energiaforrások ennek értelmében lehetnek: megújuló, nem megújuló, kimeríthető, és
kimerülő erőforrások:
I. Ki nem meríthető energiaforrások 
 Mennyisége nem korlátozott: Szélenergia, Napenergia, Árapály energia,Geotermikus
energia,Geotermikus
energia
 Mennyisége korlátozott:
korlátozott: Termőföld és a termesz tett biomassza energia
II. Kimeríthető energiaforrások 
  Nem megújuló: Fosszilis
Fosszilis energiaforrások,
energiaforrások, kőolaj, földgáz,
földgáz, szén és származékaik.
származékaik.
 Megújuló: Természetes erdők 
Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energiaforrásokra
támaszkodik a villamosenergia termelésben és a fűtési hő előállításában. Ezért rendkívül fontos,
hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és
megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől
növényektől nyeri.

A megújuló energiák szükségessége és terjedésére ható tényezők 

Globálisan elmondható, hogy a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével
felértékelődnek az megújuló energiaforrások. Vállalkozási és lakosság
l akosságii szinten pedig az energia
költségek csökkentésére
csökkentésére irányuló törekvés teszi szükségessé a megújuló energiák hasznosítását.
hasznosítását.
Ezzel szemben az igen magas beruházási költségek, az egyes fosszilis energiahordozók
alacsony ára - akár támogatások révén - valamint a szemléletváltozás a fogyasztói szinten
hátrányosan befolyásolja
befolyásolja a terjedés folyamatát. A megújuló természeti erőforrásokat hasznosító
technológiák elterjedése a fenti tényezők miatt csak állami támogatással valósítható meg, ezért
az elmúlt években az energiapolitika szerves részévé vált a különböző támogatásokkal a
megújuló energiaforrások használatának
használatának elősegítése.
Hazai viszonylatban az összes megújuló energiafelhasználás 72,5% -át a tűzifa teszi ki. A
geotermikus 10,3%-ot, a vízenergia 1,9% -ot, a növényi és egyéb szilárd hulladékok 10,9% -ot,
a hasznosított napenergia 0,15%.

A megújuló energiák hasznosítása lakossági szinten

A megújuló energiaforrások során az előállított energiát fűtésre, hűtésre, használati melegvíz
termelésre, illetve elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére lehe t
hasznosítani épületléptékben.
épületléptékben.
 Nézzük sorra a megújuló energiaforrások hasznosításának
hasznosításának lehetőségét a családi házak, illetve
lakások esetén:
 I. Napenergia hasznosítás
 II: Geotermikus energia hasznosítása
 III. Vízenergia hasznosítás
 IV. Szélenergia hasznosítás
 V. Biomassza hasznosítás
 VI. Biogáz termelés és hasznosítás

Annak ellenére, hogy nap energiáját évezredek óta ismerjük és használjuk, a napenergia
hasznosítással működő melegítő és elektromos áramot előállító rendszerek új technológiának
tekinthetők. A napenergia
napenergia közvetlenül vagy közvetve alkalmazható. A közvetlen alkalmazásnál
a hőenergiát melegítésre, az elektromos energiát mechanikai munkavégzésre vagy egyéb célok
elérésére használhatjuk. Az elnyelt sugárzási energia elektromos vagy hőenergia formájában
hasznosítható. Közvetett felhasználásról akkor beszélünk, ha a nyert energiát tároljuk és
 bizonyos idő elteltével kívánjuk felhasználni.
felhasználni.
A napenergia hasznosítása két módon történhet: Az egyik esetben a napenergia felfogására nem
használunk külön berendezést, ekkor passzív napenergia hasznosításról beszélünk, a másik
esetben a napenergia befogására és elvezetésére gépészeti berendezéseket használunk, ebben
az esetben a napenergia hasznosítása aktív.

 Napenergia

A Nap energiája hő és fény formájában éri el a Földet , melyet az emberiség ősidők óta
hasznosít, egyre fejlettebb technológiák segítségével. A napenergiához kapcsolódó
technológiák, mint a napfűtés, a fotovoltaikus berendezések, a naperőművek vagy a napenergiát
felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokat.
A  Napból érkező   energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a  passzív és
az aktív energiatermelés. Naperőműve
energiatermelés. Naperőművekben
kben alakítják át a napenergiát elektromos árammá.
A Földre 174 petawattnyi energia érkezik a napból az atmoszféra felső részeibe. Ennek
körülbelül 30 %-a visszatükröződik az űrbe, a maradékot a felhők illetve a földfelszín és az
óceánok nyelik el. A napfény spektruma az infravöröstől a látható fényen keresztül
az ultraibolyáig  terjed. A földfelszín, az atmoszféra és az óceánok által elnyelt napen ergia
3,850,000 exajoule évente. Ez adat alapján 2002 - ben
 ben a Földet érő egy órai napsugárzás
napsugárzás több
energiát tartalmazott, mint amit az emberiség egy év alatt felhasznál.
Azt az energiát, amely az összes Földön található és kitermelhető kőolajkészletekben  rejlik,
a Nap 1,5 nap alatt sugározza a Földre. Az emberiség jelenlegi, évi energiafogyasztását
a Nap egy órányi energiakibocsátása
energiakibocsátása teljes egészében fedezné.
Az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis   napelem segítségével –  a napsugárzás energiáját
elektromos energiává alakítjuk.
A napelem  vagy fotovillamos elem olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses
sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiáváalakítja. Az energiaátalakítás alapja,
 hogy a sugárzás elnyelődésekor
elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket
részecskéket generál, amiket az eszközben
az elektrokémiai potenciálok, illetve az   elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó
 beépített elektromos tér rendezett
tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a
 jelenség bármilyen megfelelő fényspektrummal rendelkező fényforrás esetén is lezajlik, nem
szükséges kizárólagosan napfény.
 Napállandó
A napállandó hivatalos értéke 1366,1 W/m 2 azaz minden egyes négyzetméterről, megfelelő
eszközökkel,
eszközökkel, ideális esetben 1366 W teljesítményt
t eljesítményt lehetne kinyerni.
A földfelszíni sugártások milyenség
mil yenségét
ét és változását sok tényező befolyásolja.
A Föld Nap körüli pályájának alakja, a keringés jellemzői, a keringési pálya nem pontosan
köralakú, a Föld tengelyének a keringéshez viszonyított hajlásszöge. A Nap hol közelebb hol
távolabb van tőlünk.
Sugárzási formák 
A hasznosítás szempontjából horizontális, direkt és szórt sugárzási formákat különböztetünk
meg. A esetek nagy többségében a szór és a direkt sugárzás mindig jelen van, arányuk és
értékük változhat az időjárástól függően.
A napelem energiafelfogó, -gyűjtő eszköz és a fényenergiát villamos energiává alakítja át. A
napelem kimenetén egyenfeszültségű villamos energiát nyerhetünk
n yerhetünk..  A napelem egy igen nagy
méretű (0,5 …1,5 m ) félvezető alapú, fényre érzékeny energiaátalakító eszköz, amelyben a
2

fény hatására a töltéshordozók

tölt éshordozók szétvélnak.
Alapanyag szerint többféle napelemet különböztetünk meg:
 Egykristályos szilícium  (Si) napelemek: drágák, de hatékonyak. A legkorszerűbb
 panelek hatásfoka 18%, laboratóriumi körülmények között 25% (az elméleti határ
33,7% az egy p- n átmenettel rendelkező napelemek esetében)

 Polikristályos Si napelemek: Némileg olcsóbbak de kevésbé hatékonyak. Hatásfoku k

15% körül van.
 Gallium Arzenid vegyület alapú napelemek: A napelemek Rolls Royce -a és rendkívül
drága. Akár 8 db réteget (p -n átmenetet) építenek egymásra így a hatásfok elérheti a
44%-ot koncentrált napfényben.
napfényben. Főleg műholdakon használják.
 Amorf szilícium napelemek: olcsóbbak de hatásfokuk csak 5 -8%. Kevesebb szilícium
kell a gyártáshoz, mint az egykristályos esetében
esetében mert az aktív réteg csak 1 µm vastag.
 Egyéb vegyület félvezető alapú napelemek: A hatásfokuk kevesebb, mint 15%.
Példa: kadmium-tellurid és a réz-indium-gallium-szelenid napelemek.
napelemek. Előállításukhoz
kevés félvezető alapanyag szükséges
szükséges mert az aktív réteg csak 1 -2µm vastag.
 Szerves festék alapú napelemek: Elektrokémia elven működnek, a fényelnyelő anyag
egy szerves festék. A hatásfokuk csak 2 -4% azonban a gyártása rendkívül olcsóvá válhat
a jövőben.
 Szerves anyagokból (polimerekből) készült napelemek: olcsók, de hatásfokuk csak 2 -
5%
Mechanika szerelés
Szerelésnél  gondolni arra, hogy amit építünk, az legalá b b 20 évre időtartamra készül.
(korrózióvédelem) A szerelés módját a napelemgyártó sok esetekben elő is írja. Szállításnál,
kicsomagolásnál ügyelni kell arra, hogy törékeny és nagyon drága eszközről van szó. A
napelemek felületét soha ne érintsük fémmel, kővel, kemény anyaggal. Nagyon kicsi sérülés
esetén is a modul nedvességvédelme
nedvességvédelme megszűnik.
A kivitelezéshez általában tervdokumentáció szükséges. A szerelés megkezdése előtt helyszíni
hel yszíni
szemlét kell tartani. Egyrészt munkavégzési szempontból, másrészt balesetvédelmi
szempontból. Régi házak tetőszerkezeti statikai terhelés szempontjából nem mindig alkalmasak
a napelemek okozta többlettömeg vagy az ebből származó másodlagos szélterhelés elviselésére.
Kétes esetben kérjünk szakértői véleményt.
A rögzítési módszer kiválasztása is több tényezőtől függ. Elsősorban a gyártó előírásait kell
figyelembe venni.

Szerelési helyzetek:
 Tetősíkra szerelés, itt figyelembe kell venni a tetők anyagát, amely lehet
o különféle anyagból szerelt sátortető
o kerámiacserép
kerámiacserép típusú anyagokkal
anyagokkal fedett tető (Bramac)
o síkpalával héjalt tető
o hullámpala
o fémmel fedett tető
o fémlemez tetők (korcolt, Lindab, Rannila )
 Tetősíkba szerelelés (tetőbe integrálás)
 Lapostetőre szerelés
o tetősíkból kiemelt elrendezés
o tetősíkban elhelyezett megoldások 
o műanyag fedőlemes borítású
fedőlemes  borítású tetőre szerelés
szerelés
 Földi állványra szerelés
o állandó rögzítésű (fix)
o oszlopra rögzítésű
o forgatós állványokra rögzítés
 Épületbe integrálva (BIPV)
o nem transzparens
o transzparens
o nem termoüveges
o termoüveges
 Járműre szerelés
o időszakos
o VIPV (Vehicle Integr ated
ated PV) állandóan rögzített járműbe integrált
Konstrukciók 
 Szelet alapú, üveg/tedlar borítású, ALU keretes napelem, vízmentes bekötődobozzal.
Pl. c-Si/p-Si, Ga/As
 Szelet alapú, üveg/tedlar borítású, fémkeretes
f émkeretes napelem, vízmentes bekötődobozzal
bekötődobozzal
 Vékonyréteg alapú, üveg/üveg tokozású „merev” napelemtábla,
napelemtábla, keret nélkül, vízmentes
 bekötődobozzal
 bekötődobozzal
 Műanyag/fémlap tokozású napelem, keret nélkül, felerősítő alaplappal, vízmentes
 bekötődobozzal
 bekötődobozzal
 Hajlékony műanyag hordozóra szerelt vízmentes tokozású, vékonyréteg hajlékony
napelem, keret nélkül, vízmentes bekötődobozzal
 Üveg/ üveg tokozású egyrétegű vagy termoüveg formában kialakított átlátszó napelem,
keret nélkül, vízmentes bekötődobozzal
bekötődobozzal  (BIPV)
 Megfelelő formájú, tetőfedőelem vagy cserép alakban kiképzett napelemek,   amelyek
egyben tetőfedésre is alkalmasak 
 különleges kialakítású és konstrukciójú napelemek, főleg egyedi célokra, jellemzően
 járműipari felhasználásokra
felhasználásokra (űrtechnika,
(űrtechnika, hajó, repülő, autó)
autó)
Szerelési szög
Általános szabályként alkalmazható:
 nyári energiahozam optimalizálásához az emelési szög a vízszinteshez képest a
helyszíni szélességi fok -100 esetleg -150
 téli energiahozam optimalizálásához az emelési szög a vízszinteshez képest a helyszíni
hel yszíni
szélességi fok + 100 esetleg +150
 hazánkban
hazánkban (északi szélesség 470) ezért a vízszinteshez képest a következő emelkedési
szögek javasoltak 
o nyári optimum 35 …37 0
o téli optimum 57 …600
o éves optimum 43 …470

Szerelőelemek 
Ma már rendelkezésre állnak szabványos szerelő elemek, de szerelhetünk saját gyártású szerelő
elemekkel is. Négy dolgot kell alapvetően megoldani:
  biztos, stabil rögzítés,
rögzítés, viharállóság
 optimális pozíció tartása
 árnyékhatások,
árnyékhatások, elpiszkolódás kizárása, minimalizálása
 vízzárás fenntartása
Villamos szerelés
Fontos, hogy a fogyasztót nem szabad közvetlenül a összekötni a napelemmel, még abban az
esetben sem, ha a fogyasztó egyenáramú fogyasztók esetén sem.
Szigetüzemmód (off-grid, island mode)
Szigetüzemmódban a napelemrendszer  nincs kapcsolatban kisfeszültségű hálózattal. Az így
megtermelt elektromos energiát hálózati kapcsolat nélkül, helyben saját célra használjuk fel.
Tipikus alkalmazás, autók, hajók, tanyák.
A napelem által megtermelt egyenfeszültséget inverter segítségével alakítjuk át váltakozó
feszültséggé.
feszültséggé. (230V
( 230V 50Hz)
Az inverterek kimeneti jelalakja többféle lehet.
 színuszos, erre minden fogyasztó ráköthető a teljesítmény korlátokat figyelembe véve
 módosított színusjel, itt a színuszjel teteje le van vágva ezért felhalmónikusokat
tartalmas (THD total harmónikus torzítás)
 trapézjel, szintén nagy a felharmónikus tartalma
 négyszögjel
Hálózatra csatolt rendszerek 
rendszerek 
 A 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról  bevezett a háztartási méretű kiserőmű
(HMKE) fogalmát.

„Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek

csatlakozási
csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA -t;”
Mindenkinek joga van saját felhasználásra
felhasználásra áramot termelni.
A hálózatra csatolt rendszerek
r endszerek a következők lehetnek:
 Tisztán vételező. Ilyenek a megszokott otthoni villamos energia ellátó rendszereink,
ahol csak vételezés történik 
 Tisztán visszatápláló. Ez a rendszer energiát juttat vissza ugyanabba
ugyanabba a hálózatba, amely
feladata alapján inkább elosztó és nem gyűjtő jellegű
 Hálózati interaktív rendszer. Az általunk megtermelt nappali energiafelesleg a
közüzemi hálózatra kerül.
 Hálózati backup rendszer. Biztonsági tartalékként szolgál ha az adott területen gyakori
az áramkimaradás. A rendszer hálózatfigyelő érzékelőket tartalmaz és ha a hálózat
megszűnik, gyorsan
gyorsan életbe lépteti tartalék „szigetüzemű rendszert”.
rendszert”. Működése hasonlít
hasonlít
az ismert UPS szünetmentes áramforrásokra.
áramforrásokra.

Kábelezés
A kisfeszültségű DC rendszerekben nagyobb áramok alakulnak ki, ezért nagyobb
keresztmetszetű kábelek alkalmazására kell törekedni. A DC kábeleknek minden esetben
 polaritásjelzettnek kell lenni. Törekedni kell arra, hogy a DC oldali kábelezés a lehető
legrövidebb legyen.
Csatlakozók, dugaljak 
A DC rendszerekben alkalmazott csatlakozó elemeket úgy kell kialakítani, hogy azoknál AC
rendszerű csatlakozót ne lehessen használni.
Áram- feszültség jelleggörbe
A jelleggörbe egy adott pontja jelzi, hogy a napelem éppen milyen munkapontban üzemel. A
munkapontot az adott n apelem jelleggörbéje és az aktuális terhelés ohmos jelleggörbéjének
metszéspontja adja. Ezek a paraméterek a muinkapont feszültsége és árama adja a napelem
teljesítményét. Gyakorlatilag végtelen
végtelen sok monkapont
monkapont létezik, de csak egy esetben kapunk
kapunk
maximális energiát, a napelem csak ebben a pontban adja le a maximális teljesítményt. Ez az
optimális munkapont matematikai módszerekkel meghatázozható. A legújabb fejlesztésű
inverterek autómatikusan megkeresik ezt a munkapontot. A kereső algoritmust az eszköbe
épített mikroprocesszor egység végzi. Ezt a tulajdonságot az eszköz adatlapján is feltüntetik.
(MPPT Maximum Power Point Tracking) Az ilyen eszközök 8 -10%-al több energiát
szolgáltatnak.

Szigetüzemű rendszerek villamos szerelése

A telepített napelemek általában 160…180Wp értékűek. DC oldali kábelezésnél a nagy áramok
miatt nagyobb keresztmetszetű kábeleket célszerű alkalmazni. Ez a veszteségeket is csökkenti.
Az inverter utáni oldal kábelezése megegyezik a 230V 50HZ hálózaton előírásaival. A
napelemek k ábelezését
ábelezését a gyártó a bekötő dobozig (JB, junction boksz) végzi el. A termék IP65 -
ös bekötődobozt és 0,4…0,6 m hosszú vízmentes csatlakozóval felszerelt kábelt is tartalmaz. A
monokristályos és polikristályos napelem modulban a cellák soros kapcsolásúak, í gy egyetlen
cella leárnyékolása (falevél, kémény, tetőtéri ablak) is meggátolhatja az energiatermelést. Ilyen
esetben megoldát jelent a modulok áthidalása, bypass diódával.
diódával. Ilyen esetben a kikapcsolódott
modul bypass diódáján keresztül a többi modul még ár amot tud adni. (a sorosan kapcsolt
napelem modulok kimenetére záróirányba kötött kis feszültségesésű
feszültségesésű Schottky dióda)
Akkumulátorok 
Az akkumulátorok feszültsége sosem állandó, de egy adott határon belül változik. Minél jobban
fel van töltve az akkumulátor, annál nagyobb a feszültségszintje. Az akkumulátor kapacitását,
kapacitását,
tároló képességét, Ah ban adják meg. A tárolt energia az akkumulátor  feszültség és a kapacitás
szorzata. E=UAh
E=UAh Az akkumulátorokból
akkumulátorokból sosem lehet
lehet kivenni az össze energiát, általában
általában a
 benne tárolt energia 50 -70 %-a vehető ki. Az akkumulátorok töltése és kisütése gáz és
hőenergia képződéssel jár. Ezért csak töltésszabályóval szabad tölteni. Az akkumulátorok
ciklusszáma megadja, hány alkalommal lehet feltölteni. Az akkumulátorok villamos
csatlakoztatásánál megfelelő szorítást biztosító szerelvényeket (saru) kell alkalmazni. A
sarucsavarokat
sarucsavarokat nyomatékkulccsal kell meghúzni. Az érintkezőket oxidmentesen kell szerelni,
az oxidációt póluszsír alkalmazásával akadályozhatjuk meg vagy csökkenthetjük. Az
akkumulátorokat
akkumulátorokat jól szellőző helyiségben
helyiségben kell elhelyezni.
elhelyezni. Elhelyezhető zárt,
zárt, szellőző, alsó
felső áramlásos szekrényben is. A szekrényt külsőleg jól látható felirattal kell ellátni.
Inverterek

szigetüzemben Stand Alone inverterek adják a hálózati feszültséget

feszültséget a fogyasztók számára. Az
inverterek kimeneti jelalakjai különbözőek. A nem színuszos jelalakúak olcsóbbak de nagyobb
a felharmónikus tartalma. Egy megfelelő inverter esetében a THD 3 % alatt van. Tisztán
 phmikus fogyasztók esetén a bekapcsolás és az üzemelés közöt alig van különbség.
Induktivitást cagy kapacitást tartalmazó eszközök esetén bekapcsolási
bekapcsolási áramlökés jelenik meg,
amely a tartós állapothoz képest 3 -5 szörös is lehet. Az ilyen fogyasztók táplálása esetén az
inverter kiválasztása fokozott figyelmet igényel. Ha nincs szükség az elektromosságr, célszerű
az invertert kikapcsolni, mert saját fogyasztás
fog yasztásaa is van
2000 W os inverternek 20- 25 W fogyasztása van. Ez a fogyasztás 10 -12 óra alatt 200 -300 Wh
energiát jelent, ami már összemérhető egy napelem által szolgáltatott energiával.
A szigetüzemű rendszerek bekötési sorrendje:
 az akkumulátor rácsatlakoztatása a töltésszabályzóra
töltésszabályzóra
 inverter bekötése
 napelemek rákapcsolása
A szigetüzemű rendszerek szétkapcsolási  sorrendje:
 napelemek lekapcsolása
 az akkumulátor lekapcsolása
 inverter lekapcsolás
l ekapcsolásaa
Hálózatra táplálás
A visszatáplált és fogyasztott energia elszámolása oda -vissza mérő fogyasztásmérő alapján
történik. A mérő felhelyezés a helyi áramszolgáltató feladat és költsége. A rendszert villamos
szempontból meg kell terveztetni és a helyi áramszolgáltatóval engedély eztetni. Az inverter
típusát a szolgáltató által engedélyezettek közül kell kiválasztani.
Hálózatra csatlakozást választani csak bizonyos teljesítménynagyság
teljesítménynagyság felett érdemes. (1500 …
2000W) A hálózatra csatolt napelemek esetében a DC oldalon 1000 V feszültség is
megjelenhet. A kábelezésnek ezért sokkal nagyobb jelentősége van mint szigetüzemben. Az
invertereket  javasolt a fogyasztásmérő közelében elhelyezni. Ha monitoring rendszert is
telepítünk, akkor azt külön kábelterv szerint.
Tűzvédelmi szempontból a PLUSZ és MÍNUSZ kábelágakat egymástól távol célszerű
elhelyezni.
A teljes rendszer évenkénti felülvizsgálata javasolt.

Védelmek 
A szolgáltató hálózat megszűnése esetén az inverter automatikusan lekapcsol, a visszatáplálás
megszűnik. Ez az életvédelmet és a biztonságot szolgálja. A hálózat visszatérése után 4 perc
késleltetéssel kezd újra működni.
A HMKE-nél minimálisan az alábbi védelmekről kell gondoskodni:
gondoskodni:
 rövidzárlat védelem
 túlterhelés védelem
 feszültség növekedési védelem
 feszültségcsökkenési
zültségcsökkenési védelem
 frekvencia növekedési védelem
 frekvencia csökkenési védelem
 elosztóhálózati-szigetüzem elleni védelem
 földzárlat/testzárlat elleni védelem
 éreintésvédelem
 egyenáramú védelem
Villámvédelem
villámvédelmi intézkedések két részre oszthatók:
 LPS a villámcsapás által okozott károsodásoktól óvják az építményt és a PV rendszer
tetőn elhelyezett részeit
 LPMS/SPM villám eredetű túlfeszültség impulzusok hatására fellépő
meghibásodásoktól
meghibásodásoktól védik a PV rendszert
Az LPS-t elszigetelt villámvédelmi rendszerként kell kialakítani, mert ebben az esetben
villámimpulzus vezetéses csatolásából
csatolásából adódó igénybe
i génybevétellel
vétellel nem kell
k ell számolni a PV rendszer
vezetékein. A villámvédelmi felfogót úgy kell elhelyezni, hogy ne vessen árnyékot a PV
modulokra. Ha ez nem ke rülhető el, akkor a felfogó rúd és a modulok távolsága a felfogó rúg
D átmérőjének 108 -szorosa legen a távolság. A túlfeszülőség védelemről is gondoskodni kell
az inverter és az elszámolási mérő között. A védelmet érdemes kiépíteni mint a DC mind az
AC oldalon. AC oldalon a szokásos eszközök alkalmazhatók. A DC oldal védelmének
kialakítása kétféle lehet:
 Földelt pozitív vagy földelt negatív pólusú. A védelemhez 2 - pólusú
 pólusú SPD kapcsolás
szükséges.(két
szükséges.(két varisztor sorba van kapcsolva)
 Földfüggetlen. + pólusú SPD szükséges. (3 varisztor Y kapcsolásban, nem kivezett
csillagponttal)

FESZÜLTSÉGMENTESÍTÉS
Altalános szabályok 
Minden olyan villamos berendezést és/vagy berendezésrészt, amelyen az első bekapcsolást egyszer már
egyszer már
elvégezték, feszültség alatt állónak kell tekinteni mindaddig, amíg a feszültségmentesítést a következő -
fel nem cserélhető sorrendű - műveletsor maradéktalan végrehajtásával el nem végezték:

1. A feszültségmentesítendö rész kikapcsolása,

kikapcsolása, leválasztása.
2. Letiltás, a visszakapcsolás
visszakapcsolás megakadályozása.
3. A feszültségmentesség ellenőrzése.
4. A fennmaradó töltések kisülése, földelés-rövidrezárás.
5. A feszültségmentesített rész körülhatárolása.
körülhatárolása.

Dugós csatlakozású villamos szerkezetek feszültségmentesítése

Az energiabetáplálásra (hálózatra, tokozott berendezésbe, szerelőlap csatlakozóaljzatába stb.)
dugaszolással csatlakoztatható villamos szerkezetek (fogyasztókészülékek, kapcsolóegységek stb.)
feszültségmentesítésekor nem kell az előző szakasz követelményeit teljesíteni
teljesíteni a következő esetekben:
esetekben:
- ha a háztartási és hasonlójellegű fogyasztókészülékek leválasztását valamennyi, (tehát nemcsak a
 betáplálás
 betáplálástt
csatlakozóvezeték dugós csatlakozásának megszüntetésével (a dugóknak az aljzatokból való kihúzásával)
végezték;
- minden más dugós csatlakozású villamos szerkezetnél, ha a rá vonatkozó írásbeli karbantartási, illetve
 javítási
 javítási
utasítás (szervizkönyv) rendelkezésre áll, az rendelkezik a feszültségmentesítés követelményeiről, se ren-
delkezéseket maradéktalanul teljesítették.
Rögzített csatlakozású villamos szerkezetek feszültségmentesítése
feszültségmentesítése
Az energiabetáplálásra rögzített (fix) bekötéssel csatlakoztatott villamos szerkezetek esetén a
fennmaradó töltések kisülését, a földelés-rövidrezárást és a feszültségmentesített rész körülhatárolását el
szabad hagyni, ha:
- háztartási és hasonlójellegű fogyasztókészülék leválasztását valamennyi csatlakozókapocs
lebontásával végezték;
- a gépsorba (MSZ 2100/3) nem tartozó olyan gyártmány belsejében történik a munka, amelynek - sem
távvezérlés, sem automatika, sem távjelzés vagy más célból - nincs a betápláláson kívül más, helyszínen
szerelt összekötése, és leválasztását vagy a gép kapcsainál vagy a gép leválasztására létesített, szabványos
(az MSZ 1600/1 baleset elleni védelemre vonatkozó előírása szerinti) leválasztás! lehetőséggel végezték.

Feszültség alatt álló berendezésen végezhető egyszerűbb üzemeltetési tevékenységek 

Épületvillamossági és világítási berendezések kapcsolására - szakképzettség és külön feljogosítás nélkül
mindenki  jogosult,
 jogosult, ha a kezeléshez
kezeléshez szükséges
szükséges kapcsolók
kapcsolók és más működtető
működtető szervek
szervek nincsenek
nincsenek az
illetéktelenek elöl lezárva.
Az izzólámpákat, továbbá a kisfeszültségű fénycsöveket és a kisfeszültségű foglalatba csavarható
fémhalogén vagy higanylámpákat - a góliát (E 40) foglalatúak, valamint a foglalat nélküliek
kivételével -  bárki, minden szakképzettség vagy kioktatottság nélkül cserélheti (I. csoport).
A kismegszakítókat, áram védőkapcsolókat - ha azok nincsenek bekapcsolást tiltó felirattal
fe lirattal vagy más
figyelmeztetéssel ellátva - önműködő kikapcsolásuk után bárki, szándékos kikapcsolásuk után pedig a
kikapcsolást végző vagy általa megbízott más személy, minden szakképzettség vagy kioktatottság nélkül
visszakapcsolhatja (I. csoport).
A legfeljebb 63 A névleges áramerősségű
ár amerősségű D- biztosítót
 biztosítót - ha az világítási vagy háztartási áramkörben van
- bárki, minden szakképzettség és kioktatottság nélkül is jogosult kicserélni.
Az előző bekezdésekben meghatározottak alán nem tartozó fényforrásokat, illetve olvadóbiztosítókat
csak az üzemeltető vagy annak megbízottja, illetőleg az általa feljogosított személy cserélheti, ha a
házirend vagy a munkavédelmi szabályzat (MvSZ, pl. vállalati munkavédelmi szabályzat) előírásait
teljesíti és megfelelő kioktatásban részesült (III. csoport).
Kezelőfogantyúval kezelhető késes biztosítóval terhelést kapcsolni vagy bármilyen beépítésű késes
 biztosítóval zárlatgyanús
zárlatgyanús berendezésre rákapcsolni csak az üzemeltető legalább villanyszerelő képesítésű
megbízottjának vagy az általa megbízott, hasonló szakképzettségű személynek (IV csoport) szabad, a
Munkavédelmi Szabályzatban (MvSZ-ben) foglalt követelmények teljesítése esetében. (Pl. hosszú
szárú bőrkesztyű, arcvédő viselésével; szigetelésmérés, az érintésvédelem MSZ 172 szerinti, a létesítés
MSZ 1600 szerinti ellenőrzése után.)

Ruházat, szerszámok, eszközök 

Feszültség alatti munkát tilos ing nélkül, rövid ujjú ingben, rövid nadrágban, szoknyában végezni; a
munka során  viselt ruházat ne tartalmazzon 5 cm-nél nagyobb kiterjedésű fémrészeket (pl. csatot,
villámzárat, díszt). A ruházat zsebeiben ne legyenek fémes vagy más, zárlatot okozható tárgyak olyan
módon elhelyezve, hogy azok a munka során várható mozgások következtében a zsebekből
kihullhassanak.
Ha a feszültség alatti munkát létrán állva kell végezni, akkor fából vagy szigetelőanyagból készült létrát
kell alkalmazni.
A feszültség alatti munkákhoz a vonatkozó szabványnak (általában az MSZ 2340) megfelelő szigetelt
szerszámot
kell használni. E szerszámok csak a rajtuk feltüntetett használati feszültségig használhatók. (Nem
megengedett pl. egy 380 V ős szigetelt nyelű villamosipari kéziszerszámnak
kéziszerszámnak 380 V ős gumikesztyűben
való használata 500 V névleges feszültségű berendezésen.)
E szigetelt szerszámot a munka megkezdése előtt megszemléléssel kell ellenőrizni, és ha olyan sérülést
találnak  rajta, ami a szigetelésjóságát veszélyezteti, akkor a szerszámot vagy ki kell cserélni, vagy
feszültségpróbának kell alávetni.
Olyan feszültség alatti munkák esetén (pl. késes biztosító terhelés alatti cseréjekor), amelyeknél
számítani lehet arra, hogy a munkát végző kéz villamos ív behatásának lesz kitéve, hosszúszárú
 bőrkesztyűt kell a munka során viselni.
Olyan feszültség alatti munkák esetén, amelyeknél számítani lehet arra, hogy az esetleg keletkező
zárlati ívhő hatása a dolgozó más testrészét vagy ruháját is veszélyeztetheti, ott biztosítani kell - a
lehetőségekhez képest a dolgozó gyors elugrási és könnyű menekülési lehetőségét, valamint
készenlétben kell tartani a meggyulladt ruha oltására alkalmas eszközt (pl. pokrócot).
Ha a szűk munkahely vagy a környezeti körülmények miatt nem lehet biztonságosan megakadályozni azt,
hogy a feszültség alatti munka során a dolgozó testével nagy kiterjedésű, földeltnek tekinthető fémes
szerkezettel érintkezzék, akkor a munka előkészítése során egyedi védőintézkedést kell az ebből származó
veszély csökkentésére alkalmazni, és ezt a munkát végző személlyel közölni kell.

A feszültség alatti munka megszervezése

A feszültség alatti munkát legalább

l egalább két személyből álló munkacsoport végezze, kivéve:
- munkákat, amelyet egyetlen, legalább a III. csoportba tartozó személy egyedül is elvégezhet;
- ha e szabályzat valamely más szabványa kifejezetten ettől eltérően nem rendelkezik.

A legalább két személyből álló munkacsoport egyik tagja legalább IV. csoportba tartozó, a többi
legalább III. csoportba tartozó személy legyen. A munkacsoport egyik tagját, aki legalább IV. csoportba
tartozó legyen, vezetőül kell kijelölni.
Ha a munkacsoport csak kéttagú, vagy ha egy  nagyobb munkacsoport szerelőpár okra okra bomlik, akkor
minden szerelőpácban legyen egy legalább IV. csoportba tartozó személy, aki a szerelőpár felelős vezetője;
a munkajellege határozza meg azt, hogy a szerelőpár melyik
szerelőpár  melyik tagja végzi a munkát, és melyik vigyáz a
munkát végző mozdulataira.
Ha a csoporton belül egyszerre több személy végez feszültség alatti munkát, akkor ezek közös felügyeletét
a legalább a IV. csoportba tartozó személy végezze.
A felügyeletet végző személy - sem kéttagú, sem többtagú csoport esetén - ne végezzen feszültség alatti
munkát, sem olyan más munkát, amely őt a feszültség alatti munkát végző személy megfigyelésében
akadályozná.