"

Helmut Hornstein

Így múködik:
Tőzsdepszichológia befektetóknek
nyereséget elérni veszteséget elkerülni

Z•PRESS
 Helmut Hornstein

Így tllűködik:

nyereséget elérni,
veszteséget elkerülni

•
 Az eredeti mű:
Heln1ut Hornstein
So funktioniert: Börsenpsychologie für Anleger,
Gewinne sicbern- Verluste verhinclern

© 2001 Frankfurter Societats-Druckerei GmbH

© Z-Press Kiadó Kft., 2003

Minden jog fenntartva

ISBN 963 9490 07 5

Fordította:
Lipták Miklós
Míiszaki szerkesztés:
Kigyóssy Erzsébet és Bukta Bertalan
Borítóterv:
AV-ART Stödió
Nyomta és kötötte: Alföldi Nyotnda Rt., Debrecen
Felelős vezető: György Géza vezérigazgató

Kiadja és terjeszti a
Z-Press Kiadó Kft.
3530 Miskolc, Hunyadi u. 4.
Telefon 46/321-515, tel./fax: 46/505-245
E-mail: zpress@axelero.hu
Felelős kiadó: Kása Béla
 Tartalom
•

1EI«!�«!�«!1t� 5)
........................................................................................................

l. Az első halálos �ét«!k:

Tó�sdéb«! bonyolódni alapism«!re1tek nélkül.. . .. . . .... . .. l7 ...... ... .. . .

1.1. A tőzsdézók hiányos tudásszintjéról . . . . . ... .. .. . . . . . . . .. . . l7 .. .. .. .. ..... . . .. �. .. .

A rr!szvényárfolyamok követése
elegendó-e a tőzsdei nyereséghez? . . ...... .. . . .. . . . . .. .. . ... . l9
. ... .. . . . . . . .. . . . .. .

A legbutább föld1J1Úveseknek van

a legkövérebb krumplija? . . .. .. . .. .
. .. ...... ........ .. 20
... .. . . .. . . .... .... ... ... . .. .... .

Sigmund Freud pontosabban

elmag)larázza ezt nekünk .. . .. .. .. . . . . .. .. . .
........... .. .... 21 . . .... .. . .. . . . .. . .. ... . ..

Móricka-álmok a gazdagságról ... . . . . . 26

....... .. . .. .. ... ......... . ...... .. .. .... .

Miért nem akarjuk képezni magunkat . . . . 27 .. . ....... .... .... ....... .... ....

, . , , ..
A spek ulacto maganug)l .?.............................................................. 28
••
.

Osszefoglalás .. . . ; ............................................................ 25)

. ..... ............. ....

1.2. Az öt fontos tőzsdetörvény . . . . . . . . . . ... ... . . .. . . 30

..... .... .... . ... . .......... .... ... ....

Első tózsdetörvény:
A tőzsdei árfolyam paradoxona -
rövid és középtávon kiszámíthatatlan,
hosszú távon azonban kalkulálható . ......... . ..... ...... ...... ... 30 . .... . . ..

Második tózsdetörvény:
Minden rr!szvényvásárlóhoz tartozik
eg)! rr!szvényeladó is ... ........... ........ ..... . . . . .. ............ .. ........ ... .... 3 3
. . . . . .... ..

Harmadik tózsdetörvény:
A rr!szvények hosszú távon a legmagasabb
hozamú standard befektetések ..... . . .. ... .. . . .. ......... . . . . . . 36. . .. . .. . . . . . .. .. . . .

Neg)ledik tózsdetörvény:
A Piffi-elv - a rr!szvényárfolyam kifejezi •

a vállalkozás érték« . .. .. ... . . . . . . . . . . .. .

.... . . ....... .. ...... .. ... 39. . .. ... .. .. .... . .. .. .. .. .

Ötödik tózsdetörvény:
A bázistrend hosszú távon felfelé mutat ............. ..... .. .... . . . ..... 4 2 . .

:;JL
••

Osszefo�alás .
............................................... . .......................... ..............

5
2. A második halálos vétek:
Kontárkodni koncepció nélkül .. . . . . . . . .................... . ... . . 53. ... .. .. . .. . . . .....

2.1. Spekuláns vagy hosszú távú befektető? . . 54 ............ ..... ...................

A trader (spekuláns) poziciója . 54

............................................ .......

A hosszú távú befektető poziciója 56 ..................................... ......... .

Spekuláns vagy befektető? Mi vagyok érz? 59 ................................

2.2. Növekedési vagy fundamentális részvények? . . . . . 61 .... .......... ... ..... ..

Növekedési részvények (Growth) . . . . . 61 ..... ...... ...... ... .................... ....

Fundamentális részvérlyek (Value)............. .. .......... .................... 65

Hogyan néz ki a fundamentális/növekedési
hozam összehasonlítása
••
. ............................ 67 ...................................

<=>sszefo�lalás . ..... ....... . . . .. . . ... .. . .. .. .. . .. ...... ()�

.................. .. .. .. . ...... ... . .. .. .. . . ... .

3. A pszichológia alakítja az árfolyamot.... . . . . ..... . ..... 71 ... ... .. ... .. .. ..

3.1. Árfolyamin�adozás·ok, eufória és összeomlás ... .. .. ... ........ . 71 . . . . .. ..

A bikapiac 71
......................................... ..................................................

A trendforduló: a medvepiac irányit �l . . . ......................................

A tőzsdehinta . . . �7
.................................................... . . . . . . ................. .......

Az általános alaphangulat irányítja a gazdaságot

••
�9 .................

<=>sszefo�lalás .. ... . ....... ...................

. . .. ... . . ..... , .................... 92
.............. ..... ..

3.2. Hogyan láthatjuk előre a trendfordulókat? . ... 93 .......... ... ..............

Befektetók: az árfolyamprognózisok
nem &nek semmit . ............. ............ . . . . . . . . . ........................................ 94
Spekulánsok: csak az időzítés
hoz igazi nyereséget .. .
••
.. ... .. .. 97
............... . .. . . ........ . . ..
.. . .................... . ....

<=>sszefo�lalás . ... .. . . .
............ . .. ...
........ . l 04
.. . . .... ............... ........... .. ......... .....

4. Az érzelmeink veszteségekbe vezetnek· minket . . 1 05 . ........ ..

4.1. A játék paradoxon a le�fontosabb tőzsdei szabálynál . l05 . .......

A tapasztalt befektető: a psziché

a nyereséget szeretné bebiztosítani . . . . . . . l 06 . ....... ........ ... .. .... . . .... ....

Veszteségeket ne realizá/j! . .. . .. . . l 07
..... ........................ ....... . . ...... .......

A legfontosabb tőzsdei szabály számokban . .. l 09 ........ ..............

A három modell elemzése ... . .

••
. . . lll .. .... ............................ ... ................ .

<=>sszefo �lalás . . ..
............... ............................ . ...... . . .
... ... ................ . ..... . l l�
.

4.2. Az érzékelésünk me�bízhatatlan ... ................. ....... .. .. .. . .

. . .. .......... 1 1�
Szelektív és érdekbefolyásolt wzékelés ....... . ... ..
.. .. .. . . . ..
... . .......... 1 19
A tudáskáosz nem ·visz előre . . . . ...................... ... . . ..... . .
... ............. l23
A Monte-Carlo effektus . . ........................................ .. . .. .. . ............... 1 24
Ezúttal minden másképp van ........................ ................ . . . . . . . . . . . 1 26
A rossz papírokat választjuk ................... .................................. 1 2�

6
 A természet tesz vesztessé bennünket?.................................... 130
••

Osszefoglalás 13 2
......................................................................................

5. Kezdők, nyugdíjasok, nők: A tőzsde ágyútöltelékei? . 133 .

5.1. Tipikus kezdő! . . .

.. 133
.................................... ..........................................

Csaknem természeti törvény:

.

kezdf5 vesztesegekkel ................................................................... 13 3

� �

Hogyan oldhatjuk meg az időzítési problérnát? .................. 138

Az új tőzsdézők túl magas elvárásai...................................... 143
A kezdők alábecsülik a kockázatot ... .. . . . . ..... .. . . 14 5 . . .......... .... . . . ....

A Napóleon-szindróma . . . . . . . . . . .. .. ... . . .. ... .. . . ... 147

.. ... ... .. . . ... . .. . . . .... . . . . . . ..

A struccpolitika (a homokba dugottfej)

nem véd meg az árfolyameséstől.............................................. 149
Különböző reakció� az árfolyamesésekre ........................... 152
Legfontosabb tippek
a tapasztalatlanok számára...................................................... 154
••

Osszefoglalás .. .
........................................ 160
.............. .............................

5.2. A fő befektetési cél a nyugdíjellátás . . . ... 161 ............. .. ... ........ . .... ......

A megtakarításifázis . . . . . .. ............ .. ... .. . . 161

...................... . . .... . . .. . .... ..

Az idő: a takarékoskodás sikertényezője .... .. . ..... 164 . .. ............. ...

A betakarítás ideje: a járadékfázis. .

••
.. .. ... . . .. . 179 .. ...... . .... . ........ ..... .

Osszefoglalás . ... .... .... . . . .. . . . .. ...

.............................. . ... . .. 187 . . .. . .. . . .. .. . . .. . .. .....

5.3. Emma jobban spekulál? . . ............. . 187

............ ............................ .........

Tartózkodnak a nők a részvényektől?. .... . . . .... .. . .. . .. 187 .. . . . . .. . .. ......

A vizsgálatok azt mutatják:

a nők legyőzik a férfiakat a tőzsdén... . . . . . 189 ..... . .. ........... ... ... ... ....

Miért spekulál Emma másként?................................................. 191

A vagyongyarapítás asszonyi kötelesség ............................... 193
••

Os szefoglalás . .. . . . . . .. ... . . ... ... . . .... ....... . . . 194

.... ........................... . . . . . .... .. . . . .

6. A profit diktálja a véleményt:

a bankokét, az alapokét, a tanácsadókét és a médiákét 195 ...

6.1. A bankok " a-nagyi-jót-akar-nekem "

jelenségból profitálnak .. . ...... . ........... .................... . ................................ 196
A bank elsődleges célja a saját előnye ................ : ................... 196
A szimpatikus bankalkalmazottunk
olyan tanácsot ad, ami számunkra elónyös? ...................... 200
••

Osszefoglalás ...................................... ............................................... 202

6.2. Az életbiztosítók .
............................................. . 202 ........................... ... .

Az alaphoz kötött életbiztosítás . . . ... .......... . 204 ........ . . .................. ..

6.3. A alapmenedzsereknek is van pszichéjük 210 . ..............................

7
6.4. Az elemző - tévedhetetlen, mint Sherlock Holmes? . . . 216 . ... ... ..

6.5. A tanácsadó: gyakran van félhomályban,

de mégis nélkülözhetetlen? .................................................................. 2 19
A tanácsadóknak is vannak saját érdekeik . . . •
. .... 220 .. .. .... ....... . .

Az ügyfelek pszichikai nyomása . . ... . . . : ................. 2 2 3

... . . . .. ............

A megfelelő tanácsadó . . . .. . ... .. ........ ... . ... . . . 2 24

... . . ........................ .. . .. .

6.6. A. médiák szerepe

.
. . . .. .
................................. . .. 226 ... ... ... ......... . . .... ... .......

Osszefoglalas 229
,

....................................... ..............................................

7. Donald kacsából Dagobert bácsi . . . .. . . . 231 ...... ... .. .. . ............ ... . .....

7. 1. Kulcs a Dagobert magatartáshoz a tőzsdén . . . .. . . 232 ... .......... .. .. . ....

7.2. Hat sikerrecept a tőzsdéhez ... .. . . . . ........ . 235

.. . ........ ...... ..... . ................

Próbáljon meg mindig ésszerűen cselekedni 235 .......................

Kt5züljön fel . . . .... .... .. . .

. . . . . . . ... .......... .... 238
........... .. ...............................

Ktf!;zítsen eg)' tervet. . .......... . 241

..........................................................

FegJJelem, fegJJelem . . . . . . . ..... ............. . ... 24 5

........................ .... .... . ... .. . . ..

Csinálja meg a házifeladait . . .......... . ... .. .. .. . . 24 5

.............. .... .. . . . ... . . .

Legyen türelme . .. ..
. . . . . . . .............. . ..
...................... 2·46 .. ......... ... . .............

7.3. Stratégiák részvényesek számára ................................................ 247

A hosszú távú befektető . . . . ............ ... 247
............. ... .............................

Stratégiák spekulánsok számára . 248

.................................... ........

7.4. Részvények hitelre - valóban kardinális hiba? . 251 ... ...................

7.5. Stratégiák részvényalapokkal . .. . . . . . ... .. .. 255

. .................... .. ..................

A költségek elrágcsá/ják a hozamot . . ..... 255 .............. .. .. .......... ....

lnformálódjon részletesen az alapról,

mielőtt megvásárolja ........... ................................................... . . 2 57 . ..

Ne fektessen be újonc alapba . . ...... ........ .................... . . .. . 2 57

.. .... . ....

Tesztelje az alapkezelők teljesítményét . .. .................... . 2 57

...........

Ne keresse a tökéletes alapot. .................................................... 259

Ésszerűen állítsa össze a portfólióját .......................... .. .. .. 260
. ....

8. Tesztelje az Ön befektetői személyiségét ...................... . 265 ....

Teszt: félénk Ön vag)' kockázatvállaló? . . . .. . ... .......... .. 266

.............

Különleges szolgáltatás . . ... . . . ... .. ... .... ... . ....... ... ............ . ................ . ......... 274
További irodalom a témához . . . . .... .. ... ......................................... . ......... 275

8
 BEVEZETÉS

Természetesen a tőzsde, a nérnet is, létezett már 1996 ősze előtt.

Mindenesetre nem volt közkincs. Először, a Deutsche Telekom
tőzsdei bevezetése jelentette az idők fordulását, kitört a népván­
dorlás. Takarékoskodók, a megtakarításaikkal tolongtak részvényt
venni, hogy gyorsan és fáradozás nélkül sok pénzt keressenek. A
részvényesek száma az ezredfordulóra megkétszereződött. A ház­
tartások több mint húsz százaléka számított részvényesnek. 2000
tavaszán azonban a részvények egy enyhe lejtmenetbe kezdtek;
nem úgy, mint 1987-ben, amikor a zuhanás nagy csinnadratta mel­
lett, néhány napra szólt. Most úgy tűntek el az értékek, mint a le­
vegő egy kidurrant léggömbbóL Egyúttal eltúnt az eufória is. Ez
nem is volt meglepó. Éppen a lélegzetelállító nyeresége miatt, kü­
lönösen kedvelt Neue Markt* valósággal drámaian összeomlott.
Egy év alatt, ebben a tőzsdei szegmensben 100.000 DM befekte­
tés, átlagosan 20.000 DM-ra olvadt.
Mint ahogy az árfolyamzuhanásoknál mindig, visszatekintve
minden érthetőnek tűnik. Minden értelmes embernek, aki nyitott
szemmel jár, már régen derengeni kellett volna, hogy egy ilyen
összeomlás fenyeget. Erre az érintett befektető is rábólint, nem­
tetszése ellenére is. Az árfolyamzuhanás óta, gyakrabban jelennek
meg olyan nyilatkozatok a médiákban, amik a befektetőt végképp
összezavarják. ,,A részvényeseknek csak 5 százaléka sikeres" , írták
egy cikkben, a többiek eredménye rosszabb, közöttük soknak drá­
maian rosszabb, mint az összehasonlítható tőzsdeindex. Több •

részvényes, mint ahogy azt általában feltételezzük, a tőzsdei kiruc-

canását fájdalmas veszteséggel fejezi be.
Messze nem olyan erősen és biztosan nő az égig a vagyon,
m�g a részvényalapokkal sem, mint azt sok átlagos befektető vár­
ja. 1977 és 1990 között a legendás Peter Lynch által képviselt
Fidelity Magellan Fonds, évente 29,2 százalékos növekedést ért el.
Így 13 év alatt egy 10.000 USD értékű befektetés 2,8 millió USD ér­
tékre duzzadt.

* Neue Markt: A technológiai piac

9
 Ön is és én is irigylern a szerencséseket, akik erre a pénzgyár­
tó gépre tettek. A Fidelity megvizsgálta az egyes befektetések
mozgását. Tudni akarták, hogy mennyit keresett ténylegesen egy
átlagos befektető ezzel az alappal. Ugyanis csak nagyon kevesen
voltak, akik az indulásnál az alapba fektettek és 1990-ig benne is
hagyták a pénzüket. Az eredmény sokkoló. A befektetőknek, csak
mintegy 50 százaléka keresett pénzt. A többiek a takarékbetét­
könyv szintjén mozogtak, vagy veszteséget könyveltek el.
Sajnos már itt az elején meg kell állapítanunk: a befektetők
nagy része, akik részvényekbe invesztálnak, mint ahogy sok rész­
vényalap tulajdonos is, abszolút nem kielégítő eredményre tesz
szert. Legtöbbször még az átlagos tőzsdei hozamot sem érik ·el. A
tőzsde nem az álmok beteljesülése, hanem gyakran inkább �azok
temetője. Miér.t is van ez?
A részvényárfolyamok a nyugati ipari országokban évente átla­
gosan 10- 13 százalékkal emelkednek, a közepes részvényalapok
ettől valamivel kevesebbel növekednek. A részvényárak hosszú tá­
von felfelé húznak. Hogyan tudnak a befektetők mégis veszíteni?
Ez a befektető magatartásán múlik. Rossz papírokat választ ki és
azokat rossz időpontban veszi, illetve adja el. Ez nem véletlen. A
pszichénk irányítja a felfogásunkat és a viselkedésünket. A sporto­
lóktól megszaktuk ezeket a bölcsességeket: Boris Becker úgy gon­
dolja, hogy mentális erősségének köszönheti a sok szaros győzel·
mét. Ottmar Hitzfeld futballedző fő feladatának tartja, hogy a játé­
kosaival keményen beszéljen, és ezáltal az egész csapat ön bizalmát
megerősítse. Emberek, akik rettegnek a repüléstől, szívdobogás
nélkül ülnek autójukba és mennek a reptérre, miközben tapaszta­
lati kutatások szerint, ez az autóút az utazásuk legkockázatosabb
része. A szomszéd gyümölcse mindig édesebb, mint a sajátunk.
Azokat a dolgokat, amikre vágyunk túlbecsüljük, a veszélyeket té­
vesen értékeljük. Ezek mind a pszichétől függő tévítéletek.
A közmondások már régen utalnak a psziché befolyására:
Bátraké a szerencse. " Igen, az egész boldogságunk a pszichénkre
"
vezethető vissza. "Az ember lelke az ő sorsa" , írta a görög Herodot
több mint kétezer évvel ezelőtt.
A római filozófus Seneca kijelentette, hogy a boldog élet for­
rása az önbizalom. Más forrást máig sem fedezett volna fel.
Mi emberek nem hasonlítunk a robotokra, akiket matematika­
ilag egzakt, érzelemmentes célok vezérelnek. N álunk állandóan

10
emóciók és motivációk kapcsolódnak be és irányítják a viselkedé­
sünket. A hűvös gondolkodásnak csak másodhegedús szerep jut.
Nem mindenki fogadja el a pszichológia meghatározó szere­
pét. Nem vitatott azonban, hogy a tőzsdén két dimenzió létezik,
amelyek kölcsönösen befolyásolják egymást:
- A gazdasági jelenségek, amiket többnyire fundamentális té­
nyezőknek neveznek. Ezeket egy vállalkozásnál az eredmé­
nyesség, termékpaletta, piaci helyzet, tőkeellátottság jelen­
tik. A makro tartományban, tehát egy népgazdaság kerete­
in belül, pedig a fundamentális tényezők a konjunktúra, inf­
láció, adó- és pénzügyi politika.
- Az emberi pszichológia.
A pszichológiai összefüggések a tőzsdei események magyará­
zatánál, a kilencvenes évek elejéig alig játszottak szerepet. A ho­
mo öconomicus elmélete a tankönyvekben, exkluzívan mutatta
be a tőzsdei történéseket. Eszerint a befektető oda-vissza jól infor­
mált, és a viselkedésével állandóan követi kijelölt céljait. Vágyaitól
és félelmeitől befolyásolva, soha nem követ el hibát. Egyre világo­
sabban 'kiderült azonban, hogy ez a modell rajtunk befektetőkön
nem segít. Így nem tudjuk magunknak utólag megmagyarázni, a
technológiai- és internetpiac körül az utóbbi években kialakult
óriási buborékképződést
Még véletlenül sem kérdeztük ezeket a tanokat, amikor dönte­
nünk kellett: beszálljunk-e a T-Online-ba? Megszabaduljunk-e a
DaimlerChryslertől, vagy vásároljunk még hozzá?
André Kosztolány, az 1999-ben elhunyt tőzsdeguru, az elsők
között volt, aki újra és újra utalt a pszichológia befolyására a tőzs­
dén. "A tőzsde pszichológia" , a tőzsdén nem az akadémikus köz­
gazdász, hanem a filozófus sikeres. Ezért olvasni sem, a Bevezetés
a népgazdaságb a tárgyú irodalmat kell. Minden tőzsdéző kötelező
olvasmánya kell, hogy legyen viszont, Le Bons: A tömegek pszi­
chológiája. Egyre több pénzügyközgazdász is figyelembe veszi,
nyilatkozataiban a pszichológiát. A főiskolákon is fokozatosan el­
terjed ez a gondolkozás.
Behavioral finance* " egyike a legaktuálisabb fogalmaknak a
"
közgazdaságtanban.

* behavorial: viselkedési, magatartási

(behaviorizmus): a lelkijelenségeket, pusztán a szervezet reakcióival magyará­
zó és a viselkedésből levezető, polgári lélektani elmélet

ll
 A legtöbb befektetőben mára bizonyossá vált, hogy a tőzsdei
siker nagyban összefügg a pszichológiávaL A szemináriumaimon
gyakran hallom: " a tőzsde 90 százalékban pszichológia. " Ezek a
szavak sajnos, megmaradnak üres szólamnak. A befektetők a gya­
korlatban nem törődnek azzal, hogy:
- nem ismerik azokat az összefüggéseket, amiket a tőzsde­
pszichológia feltárt.
- semmi esetre sem érzik a "nem-tudást" hiányosságnak.
Szemináriumi hallgatókat kérdeztem meg, hogy a tőzsdei újsá­
gokban mely cikkeket olvassák el és melyeket ugorják át. A tőzsde­
pszichológiát teljesen hátra sorolták, mint téma elutasításra ke­
rült. Ez első pillantásra skizofrénnek tűnik. A befektető folyton azt
hallja, a pszichológia a tőzsdei sikerek szülőanyja. Ezt a véleményt
szajkózza is. Magatartásában azonban ebből semmi nem érződik.
Thlajdonképpen nem is akar erről tudomást venni.

Miért van ez így? Kedves Olvasó, ez a mi első pszichikai ese­

tünk. A pszichikai mechanizmus, nagyon rafináltan dolgozik ben­
nünk. A mélypszichológia nézete szerint, védekezik attól, hogy át­
lássunk rajta és megzabolázzuk. Ezért azt parancsolja: "ne érdek­
lódj a befektetés-pszichológia iránt" . Ha a pszichéjére hallgat, el­
puskázza a sikerét, de legalábbis erősen lecsökkenti az esélyét.
A befektető legnagyobb ellensége maga a befektető " , írta az
"
amerikai tőzsdeszakíró, Ben Graham. A befektető veszít, mert vi­
selkedését inkább a psziché, mint az értelem irányítja. A psziché, a
tőzsdén viszont téves útra terel bennünket. A tragikus az: vala­
hányszor a psziché tartja a hatalmat a kezében, a befektetésünk a
csőd irányába halad.

A pszichénk, szabotátja tőzsdei sikerünket.

Újra és újra elgáncsol bennünket, hagy minket
a pszicho-csapdákban botladozni.

Ez a könyv segíteni akar Önnek abban, amire minden tőzsde­

könyv törekszik: a részvényeivel több sikert elérni. Ne várjon azon­
ban kész receptet. A könyv elsődleges célja, hogy felnyissa a sze­
meket és az összefüggéseket tudatossá tegye. Jobbnak tartom, ha
megismeri azokat az indítékokat és mechanizmusokat, amelyek a

12
tőzsdei magatartásunkat vezérlik. A dolgok hátterét a lehető legvi-
•

lágosabban kell megértenie. Ez jelentős előnyökhöz juttathatja

Önt. Ha például, beszakad a tőzsde és Ön megérti az okokat, ak­
kor nem esik olyan könnyen pánikba. Ekkor inkább ésszerűen re­
agál és kevesebb pszichikai hibát követ el.
Ezért két lépésben járunk el:
- Először leírjuk és megmagyarázzuk a pszichikai összefüggé­
seket, elemezzük a hátterüket
- Egy második lépésben az ismereteinket átvisszük a befekte­
tői gyakorlatunkba. Keressük, hogy a tanultakat hogyan
tudjuk hasznossá tenni.
Mivel a pszichológiai jelenségek a pénzügyek teljes területén
áthúzódnak, viszünk egy durva osztályozást a leírásunkba. Két di­
menziót különböztetünk meg:
- A teljes piac felülete. Megvizsgáljuk, hogy a pszichikai té­
nyezők milyen mélységig befolyásolják az árfolyamin­
gadozásokat, hogyan jönnek létre trendek és ·hogyan for­
dulnak meg. Természetesen azt is megkérdezzük, hogy eze­
ket az ismereteket, hogyan tudjuk a saját befektetési straté­
giánkban alkalmazni.
- Az egyéni befektető felülete. Mely magatartási módok kü­
lönböztetnek meg egy sikeres befektetőt, egy Dagobertet,
egy könnyelműtől, egy Donaldtól? Milyen pszicho-csapdák
fenyegetnek bennünket? A legtöbben közülünk Donaldok.
Thdunk-e Dagobertté változni? Mit kell ehhez tennünk?
Ennek a könyvnek a témája nem a részvénypiac fundamentá­
lis, vagy ökonómiai befolyásának nagysága, ezek messzemenókig
kimaradnak innen. Amennyiben ezekbe a kérdésekbe mélyebben
bele akar merülni, akko r kiegészítésképpen tanulmányoznia kell a
részvényelemzést. Tehát: milyen áron kell vásárolnom? Mikor kell
eladnom?
Könyvem, mint a címe is mutatja, lényegében a tőzsdei siker
pszichikai tényezőire korlátozódik.
A fogalmakat, mint a "pszichikai" és "pszichológiai" azonos ér­
telemben használom. A pszichikai befolyások Összesége alatt,
összefoglalunk mindent, ami az emberi viselkedés fogalmába tar­
tozik, tehát érzelmeket és indítékokat, érzékelési- és megítétési hi­
bákat, karaktererősségeket és hiányosságokat. Konkrétabban a fé­
lelmekről, reményekról, hiúságról, önteltségról, irigységről, becs­
vágyról, türelmetlenségról és kapzsiságról van szó.

13
 Mit is jelent a tőzsdepszichológia? Negatívan megfogalmazva,
az Ön pszichéjének hadüzenete a befektetése ellen. Milyen mó­
don gáncsolják el az érzelmei? Pozitív nézetből a tőzsdepszicho­
lógia megmutatja, hogyan tudjuk magunkat megvédeni az érzel­
meink káros sugalmazásaitól és jó eredményeket besöpörni.

Ez a könyv védőoltás a pszicho-csapdák ellen,

01indenesetre ehhez alaposan át kell tanul11nányoznia.

Kiknek címeztem ezt a könyvet? Először is a kevésbé tapasztalt

befektetőkhöz, részvényesekhez és kötvényesekhez fordul. Ők kü­
lönösen veszélyeztetettek, hogy pszichikai feltételű hibákat köves­
senek el. A tőzsdei tapasztalatát sok ember drágán v�sárolja. Sőt
azon a véleményen vagyok, hogy a legtöbb kezdőt a pszichéje vesz­
teségbe kényszeríti. Természetesen, ha egy kezdő emelkedő trend­
ben startol, akkor a nyeresége szinte megakadályozhatatlan. Azon­
ban már az első esésnél rendszerint teljesen beijed. Azonban, ha
ezt a könyvet alaposan feldolgozza és a pszichéjét megfelelően tré­
ningezi, számos veszteséget okozó hibát elkerülhet.
Az öreg rókákra is érvényes: csak aki a hibáit felismeri és trení­
rozza magát, az növeli idővel eredményeit. Hosszú éveken át vég­
zett cselekvés során, bizonyos magatartás berögzül. Azonban, a
rutin is lehet teljesen hibás, úgy, hogy az ember észre sem veszi.
Ezért is kell saját magatartásunkat újra és újra felülvizsgálni. A
könyv kritériumokat kínál ahhoz, hogy önmagunkat elemezzük, a
saját pozícióinkat átgondoljuk.
Vizsgálatok megmutatták, hogy éppen a profik pontosan
ugyanabban a csapdában vannak. A fontos befektetési döntések­
nél, náluk is közbelép a psziché, és őrültségbe viszi őket. Azok a
befektetők érezték meg ennek az eredményét, akik az ezredfordu­
ló előtti aranylázban, a profikra hallgattak. A bankok befektetési
tanácsadói, az ügyfeleiknek, szerencsétlen befektetéseket állítot­
tak össze, az alapok menedzsereinek nagy része díszlépésben ma­
sírozott rossz irányba anélkül, hogy észrevette volna. Elemzők
olyan mértékben téyedtek, hogy ez a szakma a befektetők előtt
minden renoméját elvesztette. Életbizto�ítási ügynökök, egyik
napról a másikra megváltoztatták felfogásukat, el a tőke-életbizto­
sításoktól a divatos alapkötvényekbe. Sok gazdasági újságíró ösz-

14
szekeverte a tőzsdét a sporthír készítéssel, látszólag anélkül, hogy
a tőzsdei alapösszefüggéseket ismerték volna. Éppen a profik cé­

hének szükséges, hogy a tőzsdepszichológiával foglalkozzanak. Az

elmúlt öt évben tanúsított, gyakran katasztrofális teljesítményük,
megtilt nekik minden nagyképűséget.

Mi minősít engem ennek a könyvnek a megírására? 1982 óta

dolgozom, mint önálló pénzügyi tanácsadó. De már 1968-ban,
'

húszévesen, a tanulmányaim közben, elkezdtem részvényala-

pokat árulni. Munkám során sok befektetőt ismertem meg. Én is
átéltem, mint mardosnak a félelmek az árfolyamesésnél, hogy de­
finiálták irreálisan magasan az elvárásokat és azt is, hogy befekte­
tők megfontoltan és sikeresen pénzt kerestek. Természetesen én is
szereztem fájdalmas tapasztalatokat a tőzsdén. 1982 óta vagyok
ott, a társaság részeként. Befektetéseim nagyobb részét, minden­
esetre részvényalapokban helyeztem el.
Az egyetemen -pszichológiát és szociológiát tanultam és záró­
vizsgáztam. Így azt hiszem, hogy elméleti ismereteim alapján, el­
igazodom ebben a témában. Ön talán fél egy száraz, "szociológiai
zsargonban'' megírt értekezéstől, ami nehezen, vagy egyáltalán
nem érthető. Ezt a gondot előre levehetern a válláról. Karl R. Pop­
pert, a nagy filozófust, az érthető és egyszerű írásmódjáért is cso­
dálom. ó úgy vélte, "aki a gondolatait nem tudja érthetően előad­
ni, hagyjon fel az írással " �--Megkíséreltem ennek a jogos elvárásnak
eleget tenni.

Szeretnék köszönetet mondani a családomnak. Megengedte

nekem, hogy a részvényalapokról készült könyvem után, még egy­
szer a családi életből messzemenőkig kivonjam magam. Elviselte
ezt, minden kritika és panasz nélkül. Nagyon köszönöm!
Nem kevésbé tartozom kösz_önettel a lektoromnak dr. Jürgen
Kronnak, a Societats-Verlag-nál. A lektor munkája, az olvasók előtt
legtöbbször rejtve marad. Dr. Kron munkája tette azonban csak
lehetővé, könyvem ebben a formában történő megjelenését. Az ér­
tékes kritikákért és javaslatokért, de a harmonikus munkalégkör­
ért is, Önnek dr. Kron "hálás köszönet" .

15
 l� Az ELSŐ LOS VÉTEK

Tőzsdébe bonyolódni
alapismeretek nélkül

2001 első felében átlagosan 13,4 millió német polgár birtokolt

�zvényeket, vagy �zesedést rés?Vényalapokban. Mindamellett,
ez az összes 14 év felettinek, a 2 1 százaléka. Még három évvel ez­
előtt, ez a szám kevesebb, mint a fele volt. Mindnyájunkat elraga­
dott az ezredforduló �zvényeufóriája. Talán Ön is azok közé tar­
tozik, akiket ebben az időben először fertőzött meg a tózsdeláz.
Figyelemre méltó az, hogy ma a �zvényesek fele újonc. Milyen is­
meretei vannak a tózsdéról? Behifiázta az elméletet és a gyakorla­
tot, mint a jogosítványhoz? Vagy Ön egyszeruen, csak úgy előké­
szítés nélkül szédült be a tózsdeterembe? Van egyáltalán olyan
alapismeret, ami valóban segít részvényekkel sikeresnek lennünk?
A gyakorlatban a befektetók, a tapasztaltak éppúgy, mint az
újoncok kevéssé törődnek a tőzsdeelméletekket A végén, úgyis
megérzésból fognak dönteni intuitívan. Szükségesek-e ismeretek
a tózsdéról és részvényekról? Ezzel a kérdéssel foglalkozunk az el­
ső fejezetben.

1.1. A tőzsdézők hiányos tudásszintjéről

Az elmúlt két évben sok tőzsdeújonccal beszélgettem. Egyik

sem tervezte meg gondosan a �zvényvásárlásba való beszállását.
Mindegyikük különbözó oldalról fertőződött meg: A skatjátéko­
sok* játék közben, már nem a nyári szabadságról és a futballról, ha­
nem árfolyamnyereségról és tőzsdei esélyekről beszélgettek. Né­
mely háziasszony teniszezés közben kevesebbet hallott a divatról
és iskoláról, ehelyett sokkal inkább a Neue Markt-ról. Sót, egy isme­
rós tanárnő, az első indíttatást félig felnőtt diákjaitól kapta. Hogy
voltak mindezek a befektetók felkészülve? Többnyire azonos min-

* skat: ultihoz hasonló kártyajáték

17
ta alapján. A legtöbbjük számára világos volt, hogy informálódniuk
kellene. Információk nélkül nem jutna az ember sem a megfelelő
részvényekhez, sem a remélt nyereséghez.
Euro, Welt am Sonntag, Finanzen, Börse Online*, és így to­
vább. Az újságokat bújták, az n-tv az árfolyamot mutató futó sáv­
val kötelező volt. Összehasonlították a technológiai piac egyes pa­
pírjainak alakulását. Ezután szívdobogva kiadták a megbízást és iz­
gultak a kedvenceikért. Így zajlott ez le a kezdők nagy részénél. A
fennmaradók többsége nem ment bele ilyen mélyen a részletek­
be. Hallgatott egy ismerős, vagy a banki tanácsadó tippjére, vagy
pedig az újságak sikerjelentéseire reagált.
Elegendó-e ilyen módon felkészülni a kezdőknek? Az elegen­
dó alatt azt értem: rendelkezik-e az ember elég tudással, hogy a
tőzsdén a siker kilátásával tevékenykedjen?
Erre egyértelmű "nem"-mel kell válaszolnom. A kezdő tőzsdé­
zók tudás és képzettség szintjét, egy kis történettel szeretnérn Ön­
nek megvilágítani. Egy tizenhét éves kamasz odavan azért, hogy
autót vezethessen. Vásárol tehát egy csomó autós újságot, elmegy
az autókereskedőkhöz és hazavisz egy táskányi autóprospektust.
Ezeket nagy örömmel áttanulmányozza, a későbbi élvezet remé­
nyében. Ismer minden autótípust, tud minden technikai rész­
letet. Elegendó-e mindez ahhoz, hogy egy autóval részt vegyen a
közlekedésben? A köztekedési táblák jelentését, a közlekedési sza­
bályokat nem tanulta. A legfontosabb dolgok ismeretlenek ma­
radtak a számára. Ha így indul el autót vezetni, minden bizonnyal
katasztrófa lesz a vége. Az állam ezért követeli meg mindnyájunk­
tól a közlekedési szabályok és törvények elsajátítását. Nagyfokú
könnyelműség, sót felelőtlenség volna jogosítvány nélkül forga­
lomban autózni. A mi tőzsdeújoncaink kívülról fújják a legutóbbi
hónap hozamadatait, ismerik a szép képleteket, talán még a PS**­
számokat is, de a legegyszerűbb "jobbkéz" szabályról, még sem­
mit nem hallottak. Leginkább a tőzsde és a részvények alapismere­
tei hiányoznak náluk.
Hogy van ez a " tapasztalt" befektetóknél? Vanguard, a nagy
amerikai alapok egyike, egyszer meg akarta tudni, hogy befekte-
•

* Börse Online: Magyarországon Tőzsdei Figyelő, Napi Gazdaság stb.

** PS (Pferdestiirke): a gépkocsi teljesítménye lóerőben

18
tói mit tudnak a részvényekről és kötvényekrőL Egy nagyszabású
felmérést készített közöttük. Eközben nyilvánvalóan kiderült,
hogy egyáltalán nem csak kezdőkről volt szó. Egy jelentős részük­
nél tisztán látszott, hogy már öt évnél régebben foglakozik befek­
tetésekkel részvényalapokba. Az eredmény illúzióromboló volt.
A megkérdezettek 3 százaléka tudta csak a kérdések több mint
85 százalékát helyesen megválaszolni Olyan kérdéseket, amik a
részvényalapok alapismeretéhez tartoztak. Szúk 50 százalék nem
tudta kb. a kérdések 40 százalékára a helyes választ, ők minden
egyszerű vizsgán megbuktak volna.
Meg vagyok róla győződve, hogy ez Németországban sincs
másképp. Egyszer megkérdeztem egy ismerős alapkezelő mene­
dzsert, mi okozza neki a tőzsdén a legtöbb fejtörést: "Thdja, azok­
nak a dilettánsoknak az állandóan emelkedő száma, akik a részvé­
nyekbe nyomulnak. "

A részvényárfolyamok követése elegendő-e a tőzsdei nye­

reséghez ?
Több mint tíz éve vezetek tanfolyamokat a pénzbefektetések­
rőL 1999-ben a részvényalapokkal kapcsolatban megkérdeztem a
résztvevőket, mely témákat szeretnék alaposabban megismerni? A
kérdések és a leggyakoribb válaszok, így szóltak:
- Mely részvényalapok fogják az elkövetkező években, a leg­
magasabb hozamokat elérni? (90 %, három megnevezés volt
lehetséges)
- Mint befektető, hogyan tudom az alapokba történő befekte-
tésnél, költségeimet csökkenteni? (80 %)
- Mely alapkezelők ajánlatosak? (70 %)
- Szakmai, vagy nagyvállalati alapok? (40 %)
Csak 15 % voksolt a: "Tőzsdei és részvény alapismeretek"-re. Ez
az eredmény valószínűleg Önnek sem meglepő. Talán Ön is így
szavazott volna: azokat a kérdéseket amik segítenek az aktuális
részvényvásárlásnál, sokkal fontosabbnak tartják.
Miért nem törődnek a befektetők egyáltalán az alapismeretek­
kel? Egy tanfolyami résztvevő találó választ adott erre a kérdésre.
Amikor a példabeszédet mcséltem a közlekedésről és a "jobbkéz"
szabályról, azt mondta: "Az a pár köztekedési szabály, a bankom üz­
leti szabályzata. Ezeket nem kell kívülről megtanulnom. Az, amit

19
Ön nélkülözhetetlen alapismeretnek tart ahhoz, hogy képben ma­
radjunk, az az autó technikája. Az, hogy hogyan múködik a motor
és a sebességváltó. Ez azonban nem segít az autóvezetésben. Mire
jó akkor az alapismeret? Elég, ha tudom, hogy mely r(szvények és
alapok árfolyama emelkedik. "
Talán megkérdezi, mit is értünk tulajdonképpen alapismere­
tek alatt. "Az öt fontos tőzsdetörvény" címú fejezetben beszéljük
meg a tőzsde és r(szvények alapvető ismereteit. Noha ez a könyv,
lényegében más problémákat tárgyal, ezeket a pontokat itt sem
hagyhatjuk figyelmen kívül. Mint ahogy címe is mutatja, ez a
könyv a tőzsdei magatartásról és érzelmekről szól. Kétségtelenül,
a tőzsdézók egyik legnagyobb hibája azonban az, hogy felkészület­
lenül akarnak táncolni a tőzsde parkettjén. A tőzsde pedig csúszós
terület.

A legbutábbföldműveseknek van a legkövérebb krumplija?

Az amerikai író Mark Twain írta 100 évvel ezelőtt. "Ahhoz,
hogy az életben sikeresek legyünk két dolog kell: tudatlanság és
önbizalom." Úgy mondják, a tőzsde gyakran pontosan tükrözi
vissza az életet, hullámvölgyeivel együtt. Ezért lehetne az ember­
ismerő Mark Twain tapasztalatát is alkalmazni a tőzsdén. Nyilván­
valóan sok sikeres résztvevő van a tőzsdén, aki pontosan az emlí­
tett tulajdonságokkal bír. Ezzel keresik és láthatólag meg is talál­
ják szerencséjüket.
Van egyáltalán szükség az értékpapír kereskedelemben isme­
retekre? Használ az Önnek? Mint egyetemista, egyszer az előadó­
teremben hallottam ezt a figyelemreméltó mondatot: "Az egyete­
men megtanulják a pénzkeresés művészetét" . Sok kísérlet nem mu­
tatta azt, hogy a legbutább földművesek termelik a legkövérebb
krumplit? Egy ügyfél, néhány hete az orrom elé tartott egy újság­
cikket, amely erre a kérdésre igennel felelt. Az utcán, véletlensze­
rűen kiválasztott járókelőket tőzsdetippekről kérdeztek. Egy így
összeállított portfólió eredményesebb volt, mint a konkurens pro­
fesszionalista elemzőké. Még jobban rombolta a profik hírnevét a
régi mese a galambokkaL Eszerint, a galambok szakértelmével ki­
választott portfólió az átlagost meghaladó eredményt ért el. A
New York Times tőzsdei oldalait a földre terítették és magokat
szórtak rá. Ahol a galambok megszúrták az újságat mikor felcsíp­
ték a magot, azt a részvényt választották ki.

20
 Ilyen, a professzionális befektetési menedzserek egész csapa­
tát depresszióba kergető történeteknek van egy közös vonásuk.
Az eredményeket, csak nagyon rövid befektetési időre vonatkoz­
tatva hasonlították össze. Meg vagyok róla győződve, hogy a tudás
és a szorgalom hosszú távon kifizetódik. "A szerencse csak a szor­
galmasakra mosolyog". Aki a tőzsdén tartósan akar sikeres marad­
ni, az nem kerülheti el, hogy a tőzsde szabályait és törvényeit
elsajátítsa.
Miért van ez így? Miért kell megtanulnunk az értékpapírokkal
való bánásmódot? Miért kell fáradságos és kimerítő munkával is­
meretekre szert tennünk? A pszichológia ad választ ezekre a kér­
désekre.

Sigmund Freud pontosabban elmagyarázza ezt nekünk

Ha pszichológiáról beszélünk, nem kerülhetjük el, hogy ős­
atyáinak egyikénél Sigmund Freud-nál kezdjük. Freud 1856-ban
született, és mint idegorvos és professzor élt Bécsben. Később
Angliába emigrált és ott halt meg 1939-ben. Freud egy modellt al­
kotott, amellyel az emberi viselkedést érthetően tudjuk megma­
gyarázni. Ezt szeretnénk a következőkben áttekinteni.
A viselkedésnél három összetevő együttesen hat:

Ösztönén:
Ez a rész, minden velünk született ösztönt, vágyat és félelmet tar­
talmaz. Freudnál ezek mögött egyetlen hajtóerő áll, a szexuális
ösztön. A későbbi pszichológusok kibővítették ezt a motívumot.
Sokan abból indulnak ki, hogy az Ösztönén két tendenciát rejt: a
vágykereső tendenciát és mint ennek a fordítottját, a félelemtól
való tartózkodás tendenciáját. Ez a két erő velünk született. Az
ember fejlóctése során ezek, differenciálódnak és finomodnak.
Egyik embernél a szexualitás dominál, másiknál vágy a presztízs­
re és elismerésre, vagy hajsza a pénz és vagyon után, esetleg a vágy
egy zenemű vagy könyv élvezetére. .
Az Ösztönén azonban, folyton az azonnali önző vágyak után
fut. A türelmet és mások figyelembe vételét nem ismeri.

FeleUes én:
A második összetevő az életünk során alakul ki. Különösen hat er­
re, a szülói befolyás. Az ó példájuk és nevelésük formálják meg a

21
•
Felettes én alapjait. Ez tömérdek parancs és tiltás, amelyeket szüle­
tésünktől fogva sajátítunk el. Légy szorgalmas, takarékos és becsü­
letes! Vegyél figyelembe másokat! A Felettes én, az a lelkiismere­
tünk. Amint az Ösztönén egy rabhiátus önző elem, úgy a Felettes
én egy állandóan figyelmeztetően feltartott mutatóujj. A minden­
kori emberekben azonban, ez is nagyon eltérően alakul ki. Egy go­
nosztevőnél, aki gátlástalanul fittyet hány a törvényekre nagyon
gyenge, egy aszkétánál pedig túlságosan erős.
Az Ösztönén és a Felettes én egyben közös: úgy hatnak ben­
nünk, hogy nem vesszük észre, a tudatalattinkban dolgoznak. A
tudatalattink egy jelentős részét az érzelmek, a pszichológia termi­
nológiája szerint, az emóciók teszik ki. Úgy az Ösztönén, mint a
Felettes én érzelmeket ébresztenek bennünk. Nyilvánvaló, hogy
mindkettő ellentétes irányba hat. Ezáltal egy érzelmi konfliktus­
ban vagyunk.
Nos hogyan hat ez a magatartásunkra? Kívülről inger ér ben­
nünket. Reggel felüti az újságját és átfutja benne a gazdasági részt.
Egy cikk kerül a szeme elé, az Infineon AG* tőzsdei bevezetéséről.
Tegnap este, már volt erről szó a hírekben. Az emberek tolonga­
nak a részvényekért. Messze több részvényre kapnak a bankok
megbízást, mint amennyi kibocsátásra kerül. Mindenki zsíros nye­
reséget remél. Az ilyen technológiai részvények árfolyama az el­
múlt két évben, formálisan kirobbant. Alighogy ezt a cikket elol­
vasta, máris megszólal Önben az Ösztönén: "Nyereség, pénzkere­
set munka nélkül, ez mind nagyon szép. Hm, csodálatos, ez való
neked. A legjobb, ha azonnal felhívod a bankot, hogy még te is
kapjál a részvényekből" . Ez a vágy, azonban rögtön felébreszti ben­
nünk a Felettes én-t. "Ne spekulálj a pénzeddet Apád, mindig tá­
vol tartotta magát a részvényektót A nehezen megkeresett pén­
zed, ne tedd fel könnyelműen játékra. A spekulánsok mind szegé­
nyen végzik. " Tudatalattinkban bejelentették a hadüzenetet.
Mindkét tendencia felállítja a hadseregeit. Keresnek még szövet­
ségeseket. Az Ön Ösztönén-je további érvként, a csordaszellemet
hívja segítségül: " Minden ember keres most a tőzsdén. Nem vagy
te bamba, neked is ott a helyed. Amit ilyen sokan jól csinálnak, az
rossz nem lehet. " ·

* AG: Aktien Gesellschaft (részvénytársaság)

22
 A személyiség tényezői S. Freud szerint

.lilii. --
Jll"..."""'" .
-........
••
- . .-
'•.

�'"'"�
• • ••
• . . -
-
·­
. ..
.- ..
•• ..
-.

•
•
.
•
•
•
'

�------

A két motívum, a pénz utáni sóvárgás és a furfangos többség­

hez való tartozás érzése túlerőt ad az Ösztönén-nek, így az ideigle­
nesen csatát nyer. Mi történik most? Ön még nem nyúl azonnal a
telefonkagylóért, hogy a bankjánál részvényt jegyeztessen. A rész­
vényvásárlást, még nem kiálthatjuk ki győztesnek. Ugyanis most
belép a harmadik összetevőnk.
....

En:
Az Én egy teljesen más szinten dolgozik, a tudat síkján. Az Én,
maga az értelem. Értelmünket minél jobban erősíti a tudás és ta­
pasztalat, annál jelentősebb a befolyása. Mindkét tudatalatti össze­
tevőnek, azaz az Ösztönén-nek és a Felettes én-nek a fő fegyverei,
mint ahogy azt már említettük, az érzelmek. Az értelmes Én az el­
lenőrzés pozícióját tölti be. Mindenesetre magatartásunk nem
működik ilyen egyszeruen. Az Én nem egy pártatlan döntőbíró,
hanem ellenkezőleg, inkább megvesztegethető.
Az Ösztönén és a Felettes én észrevétlenül szűrődnek be gondo­
latainkba. Azt gondoljuk, hogy józanul és objektíven mérlegelünk,
a valóságban azonban, olykor mérlegelésünket meghatározzák az
érzelmek, amelyek gondolatnak vannak álcázva. A félénk ember,
részvénybefektetésein elgondolkozva, más eredményekre jut, .mint
egy vakmerőbb. Az Ösztönén úgy viselkedik, amint azt a filozófus
Friedrich Nietzsche vélte: "A gondolataink a lelkünk tükre. "

A freudi személyiségmodell kijózanító: az Ösztönén és a

Felettes én úgy hatnak, rniot titkos autornaták és nem
"

btzhatunk meg, az En-ben sem.

l

23
 Legtöbb cselekedetünkben a döntés az Ösztönén és a Felettes
én között dől el. Ez nagyon is célszerű. Amennyiben az Én-t bekap­
csoljuk, akkor józanul mérlegelünk, ezáltal egy döntéshez időre
van szükségünk. Fontos dolgokban ne hagyjuk viselkedésünket az
automata Ösztönén és Felettes én által, kontroll nélkül befolyásol­
ni. A tőzsdei döntések feltétlenül ezek közé tartoznak.
A három freudi összetevő állandó konfliktusban van egymás­
sal. Hogyan oldódnak fel ezek a konfliktusok? Vagy, milyen krité­
riumok alapján kerülnek ki a győztesek? A részvényvásárlási pél­
dánknál láttuk már egy megoldás szempontjait. Egy összetevő
több motívumot is aktivál. Ezáltal ez az összetevő, összességében
súlyosabb lesz. Olyan, mintha a döntést mérlegelés alapján hoz­
nánk. Az az összetevő nyer, amelyik többet nyom a mérlegen.
·

Egyetlen motívum is lehet egy szituációban annyira központi,

hogy a többi összetevót térdre kényszeríti. A tőzsdei veszteségtől
való erős félelmek semmi esélyt nem adnak a másik két összete­
vőnek. Ez a befektető, valószínűleg soha nem fog részvényekbe
fektetni. Az érzelmek, amennyiben az Én nem kielégítóen kont­
rollál, meghatározhatják tőzsdei döntéseinket. Hogy is keletkez-
•

nek ezek a döntések? Két különböző helyzet áll fenn:

L A befektető, alig rendelkezik tőzsdei ismeretekkel, nem is­
meri a tőzsde összefüggéseit. Ezzel teljesen ki van szolgáltat­
va az érzelmeinek. Az Ösztönén és a Felettes én harcolnak a
hatalomért. " Feltétlenül vegyél részvényt, a barátnód is olyan
szépen keresett vele, te is szereted a sikert és itt, ezt biztosan
meg is kapod.'' Éppenséggel más indítékok is vezérelhetnek
attól függően, hogy kinek milyen a lelkivilága. "Ha barátaid­
nak részvénynyereségeidről mesélsz, nő a tekintélyed " . Ezzel
szemben jön a Felettes én-től: " Biztosan veszíteni fogsz, ha az
ember nem dolgozott meg valamiért, nincs is esélye a siker­
re. " Ezen konfliktus győztesének, már nem kell az Én dönté-
...

sétől tartania. Az En összetevón akadálytalanul gázol át. Mi-

vel az Én nem rendelkezik értékelhető tudással, így ez az ösz­
szetevő nem kapcsolódik be, és nem aktivizálódik. Minél
több szakmai tudással rendelkezünk azonban, annál erőseb­
ben dönt végső soron az értelem, az Én.
2. A befektetőnek vannak szakismeretei, nem tud viszont
azokról az okokról, amik az Ösztönén-t és a Felettes én-t
hajtják. Befektetőnkre nézve ez is veszélyes. Ugyan bekap-

24
 csolódik az Én, de az Ösztönén és a Felettes én nem vonul­
nak fel nyíltan. Alattomosan beszúrőrlnek az Én-be és a nem
egyértelmű szituációkban, mégiscsak ők döntenek. Az
Infineon példánkban, az Ösztönén és a Felettes én konflik­
tusa az Én ellenőrző bizottsága elé kerül. A tudatalatti érzel­
mek szorongatják az Én-t. A domináns érzelem, ennél az
embernél az optimizmus. Bizonytalanság esetén ez az em­
ber így a vásárlás mellett dönt. Amennyiben a pesszimiz­
mus erősebben érvényesülne, az Én az ésszerű érvek mérle­
gelése alapján a tartózkodást tanácsolná.

Az Ösztönén és a Felettes én, tehát az érzelmeink, még

az En-ünket is befolyásolják azáltal, hogy az egyes érvek
�

súlyát meghatározzák.

Hogyan kerülhetjük el ezt a csapdát? Két intézkedéssei erősít­

hetjük az Én-ünket a tőzsdézéshez és minimalizálhatjuk a tudat­
alattink megvesztegetési sikereit:
- Minél többet tudunk � minél meggyőzőbb ez a tudás, an-
,..

nál erősebb lesz az En-ünk.

- Leleplezzük az érzelmeinket, amelyek a tőzsdei döntéseink­
nél aktiválódnak. Félénkek vagyunk, vagy vakmerőek, kitar-
,..

tóak, vagy hirtelenek? Amint az érzelmeket az En által tisz-

tán felismertük, kiértékelhetjük őket. "Igaza volt apámnak a
részvények elutasításában, vagy ésszerű okok szólnak a vá­
sárlás mellett? "

Ennek a könyvnek a témája a pszicho-csapdák. Most, hogy Fre­

ud modelljét a három összetevőről megismertük, a pszicho-csapda
fogalmát elvileg már pontosan értjük. Arról van szó, hogy az érzel­
1
/ meink hogyan befolyásolják viselkedésünket akkor, ha az értel­
,/ münk nem megfelelően kontrollálja őket.
Az alapkérdés számunkra, tőzsdézők számára azonban az,
hogy: mit produkálnak az érzelmeink? Tőzsdei sikerhez vagy bu­
káshoz vezetnek minket? Fájdalom, az érzelmeink harcolnak a
tőzsde� sikereink ellen. Másképpen mondva: mi emberek, az érzel­
mi beállítottságunknál fogva a tőzsdén sikertelenségre vagyunk
ítélve. Pszichénk, állandóan csapdát állít nekünk.

25
 Ezeket a pszicho-csapdákat ismeri Ön meg, ebben a könyv­
ben.

Az eredeti kérdésünk az volt: miért szükségesek számunk­

ra ismeretek a tőzsdéhez? Válaszunk most már világos:
- Szaktnai ismeretek nélkül az érzelmeink határoz­
nak. Az érzelmek, a tartós tőzsdei sikerek örök
ellenségei.
- A pszicho-csapdák ismerete nélkül azt gondoljuk,
az érzelmeinket kikapcsoltuk. A valóságban azon­
ban ők parancsolnak gondolatainknak.

Márleka-álmok a gazdagságról
Remélem, ezek után elfogadják: a legnagyobb mértékú szüle­
tési hiba, ha a tőzsdei karrierjüket, tudásuk üres hátizsákjával
akarják elkezdeni. Máris vessék el azon buta feltételezésüket, hogy
az Önök részvényekkel elért sikerei magától értetődőek, természe­
tesek. Sok publikációban, mint egy imamalom, újra és újra megis­
métlik: Csak nagyon keveseknek sikerül a meggazdagodásról
szőtt álmokat a tőzsdén megvalósítani.
A többség a vesztesek közé tartozik.
Azt, hogy az elképzelések a biztos tőzsdei nyereségről, nem
éppen az élettapasztalatunk alkalmazását bizonyítja, megmutatja
nekünk a józanész: ebben az anyagiasan orientált társadal­
munkban, mindenki szeretne hirtelen meggazdagodni. A tapasz­
talataink sajnos azt mutatják, hogy ez nem olyan egyszerű. A nagy
ígéretek hamar, mint csalás, vagy nagy kudarc lepleződnek le.
Nos, a tőzsdén kell mindezeket az álmokat valóra váltani! Ott az­
tán tudok:
- tapasztalatok nélkül J

- tudás és mélyebb ismeretek nélkül

•

- munka és ráfordítás nélkül

- biztosan, tehát nem véletlenszerűen, mint a lottán nyerni.

Ez egy "Móricka-álom" , ami csak Eldorádóban vagy vágyálma­

inkban valósul meg, de nem a valóságban.

26
Aki azt várja, hogy a tőzsdén tapasztalat, alapismeretek és
munka nélkül biztosan meggazdagodik, az naiv. A tőzsdén
sokan veszítenek azért, mert két területen hiányosságaik
vannak: a tudás és az érzelemkontroll területén.

Miért nem akarjuk képezni magunkat

A tudás szükséges, ez elég elfogadhatóan hangzik. Mégis sokan
ódzkodnak attól, hogy tudásukat gyarapítsák. Ez a probléma látha­
tólag már az öreg görög filozófusnak, Szókratésznek is nagy fejtö­
rést okozott. Azt kifogásolta, hogy éppen a buták nem ismerik fel
saját hiányosságaikat. Ezért nem is fáradoznak ezt a hiányt felszá­
molni és tanulni. Szókratész egyike a történelem legbölcsebb em­
bereinek, mert ő elismerte: "Thdom, hogy nem tudok semmit. "
Magunknak sem szívesen valljtik be tudatlanságunkat. A tudatlan­
ság hibának számít. Ennek az elismerése felér egy támadással az
önbecsülésünk ellen. Az pedig egy megalapozott pszichológiai ki­
jelentés, hogy minden ember figyel arra, hogy önbecsülését rend­
ben tartsa. Az ember kerüli önmaga megalázását, mert ezáltal lát­
szólag kisebbíti magát és belsőleg csorbítja az önbecsülését. A ta­
nulás legjobb előfeltétele mégis az, ha belátjuk, hogy valamit nem
tudunk.
Ennek a könyvnek az olvasásánál, talán gyakrabban fogja azt
gondolni, hogy a bemutatott szituációk igazak. " Mindenesetre
ezek rám nem vonatkoznak " , gondolja Ön esetleg, de az effaj ta
hozzáállás, csökkenti a nyereséget, amit ez a könyv hozhatna
Önnek.
Ismerje el magában, hogy legalábbis részben, még nem teljes
a tudása és ezzel megteremtette a legjobb feltételeit, hogy ebből a
kön ől a maximális hasznot húzza. Ha mindent magába akar
szív; i, mint egy kiszáradt szivacs, legalább részben tegye magáévá
'\/, zókratészi magatartást.
Az önbecsülése ellen intézett támadás után, szeretnék Önnek
egy cukorkát is adni: Ön már a befektetők elitjéhez tartozik. A leg­
többen függnek az információigényükben portfóliójuk állásától.
Amikor az árfolyamok felfelé kúsznak, pozitívan állnak papírjaik-
hoz és szívesen foglalkoznak velük: tanfolyamokat látogatnak a fő-
.

iskolákon, könyveket és sok tőzsdei újságot vásárolnak. Ha az árak

27
hanyatlanak, vagy akár összeomlanak, akkor a befektetők szinte
alig akarnak a papírjaikra gondolni. A pszichológusok ekkor elke­
rülő magatartásról beszélnek, szemben az emelkedő árfolyamok
idejére jellemző közeledő magatartássat Ön kedves Olvasó, a je­
lenleg gyengélkedő tőzsdéről is informálódik, noha érzelmei ezt a
témát tulajdonképpen kerülni akarják. Az Ön Én-je és az értelme
lényegesen erősebb, mint az átlagbefektetőké.

A spekuláció magánügy?
Ha vérző orral jön ki a tőzsdéről, még ha az egész vagyonát el­
spekulálta is, ez egyedül az Ön problémája, Önnek kell elviselnie
a veszteséget. Senki nem fog Ön mellé állni, ez eddig magánügy. •

Ennek ellenére a tőzsdén történteknek van egy társadalmi vonat­

kozása, ami mindnyájunkat érint. 2000 nyarától estek az árfolya­
mok, a következő tavasszal világossá vált, hogy gazdaságunk letér
az előre jelzett növekedési ösvényről. "A tőzsde lejtmenetét a reá­
lis gazdaság hanyatlása követi. " Számtalan ilyen kommentárt lehe­
tett hallani. Ennek ellenére ezek nem helytállóak, sokkal inkább
részben igazak, részben tévesek.
Ezek azt szuggerálják, hogy a tőzsde és a reális gazdaság két kü­
lönböző dolog. A tőzsde egy kaleidoszkópra hasonlítana, ez lenne
a tőzsdézők kedvence és nem jelent semmit azoknak, akiknek
nincs közük a részvényekhez. A tőzsde azonban egyáltalán nem
így viselkedik.

A tőzsde lényeges része a gazdaságoak.

A tőzsde gondoskodik a tőkéről. A tőke pedig, minden közgaz­

dasági elmélet szerint a klasszikus termelési tényezők közé tarto­
zik: anyag, tőke, munka.
A tőzsdekrach mindenkit érint, mert általa az egész gazdaság
hanyatlásba kezd, különösen akkor, ha a tőzsde a hullámvölgyben
ragad. A nagy deflációkat tózsdeösszeomlások előzik meg. 1929
Fekete Péntekje a harmincas évek világgazdasági válságát okozta.
Japán szuper boomja 1990-ben árfolyamzuhanással fejeződött be.
A gazdaság a mai napig nem talált magára. A növekedési rátánk
csökkenése, közvetlen összefüggésben áll az árfolyamok esésével.

28
Németországban a Neuer Markt, Európa legerósebben felpum­
pált tőzsdei szegmense volt, ezért a túlzott aránytalanságért külö­
nösen gyenge növekedési rátával búnhódünk. Ennyiben, a veszte­
ségekkel és nyereségekkel való spekulációja nem marad csak az
Ön magánügye. A tózsdézók is meghatározzák gazdasági helyze­
tünket: keletkeznek-e új munkahelyek, csökken-e a munkanélküli­
ség, megfizethetóek maradnak-e a szociális szolgáltatások.
Ha a tőzsdeparkett olyan dilettánsokkal van tele, akik minden
trendre rámozdutnak és ezáltal erősítik azt, óriási árfolyambubo-
,

rékokat produkálnak, akkor ennek következtében a gazdasági cik-

lusok is nagyon nyugtalanul mozognak. Optimálisak az enyhén
emelkedő árfolyamok lennének. Hogy tudjuk ezt elérni? Ehhez
járható út az, ha a tőzsdei résztvevők felkészültebbek. Minél kép­
zettebb és tapasztaltabb a tózsdepublikum, annál racionálisabban
fog viselkedni. Ezért mindazoknak kötelessége, akiken a jólétünk
múlik, a befektetőink képzettségének színvonalát emelni. Ehhez
'

szeretne ez a könyv is hozzájárulni.

,
..

Osszefoglalás
Sok részvényes és kötvénytulajdonos tózsdével összefüggő is­
meretei hiányosak. Tapasztalati vizsgálatok alátámasztják ezt.
Nem elegendő az aktuális árfolyamok és az általános gazdasá­
gi adatok ismerete. Meg kell érteniük az általános alapösszefüggé­
seket.
Rövid távon, lehetnek ilyen ismeretek nélkül sikeresek. Rosz­
szabb távon azonban, tudás nélkül nem fognak kövér krumplit be­
takarítani.
Thdás nélkül, a tőzsdei döntéseiben az érzelmei dominálnak.
Az érzelmek, a tőzsdén veszteségbe sodornak bennünket.
Móri a-álom a gazdagságról a tózsdét olyan játékkaszinónak
tarta i, ahol a nyerés garantált.
Az első lépés a szükséges tudáshoz az, ha belátja, több tudásra
van szüksége.
A tőzsde is meghatározza a társadalom gazdasági helyzetét Ha
a parketten a dilettánsok dominálnak, ez mindnyájunkra nézve
káros.

29
 1.2. Az öt fontos tőzsdetörvény

Ebben a fejezetben az öt fontos tőzsdetörvényt akarjuk megis­

merni. Ez az öt állítás alaptudást ad Önnek a részvényekhez és a
tőzsdéhez. Jelentőségük miatt törvényekről beszélek. Szigorúan
véve természetesen nem törvények, sem nem természeti, setn
nem megállapodás szerintiek. Nem is átfogóak, de segítenek Ön­
nek a részvénypiacot reálisan látni. Az ügyfeleimmel való mun­
kám során azt tapasztaltam, hogy ezek az állítások messzemenő­
kig ismeretlenek, noha alapvető fontosságúak. Itt, ha nem lát kris-
•

tálytisztán, hibát hibára fog a vagyona kárára halmozni.

Első tőzsdetörvény:
A tőzsdei árfolyam paradoxona * - rövid és középtávon
kiszámíthatatlan, hosszú távon azonban kalkulálható
A részvényárfolyamok 2000 nyara óta, szinte minden befekte­
tő számára teljesen másként alakultak, mint ahogy azt szerették
volna, vagy várták. Talán még 2000 tavaszán pénzüket a nyereség
reményével fektették részvényekbe, vagy részvényalapokba. De ép­
pen az ellenkezője történt. A részvények esésbe kezdtek, ugyan
.

egyik napon sem fenyegetett a világvége, azonban úgy tűnt, az

esés sohasem áll meg. Ki számított erre? A legkevesebben, hiszen
még 1999 késő őszén, egy német nagybank, a Neuer Markt inde­
xét 2000 végére 10.000 pontra prognosztizálta az emelkedés to­
vábbi esélyével. A valóságban 2001 közepén az index, éppen csak
1 .300 ponton állt. Az ilyen téves prognózis a részvényeknél nem
ritkaság. Rövid- és középtávon a részvényárfolyamok nem látható­
ak megbízhatóan előre.

Az időtartamot rövid távként egy évig,

középtávként öt évig értjük, e felett hosszú távról
beszélünk.

* Paradoxon: látszólagos lehetetlenség, képtelenség, ellentmondás

30
 Nem egy-egy vállalat számítható adatai alakítják rövid és kö­
zéptávon a részvényárfolyamokat, hanem sokkal inkább a pszicho­
lógia, a sok tőzsdei résztvevő, jövőt illető elvárásai. Amelyeknél
nem feltétlenül egy pozitív, hosszú távú beállítottság a döntő. A
tőzsdét, a rövid távú árfolyamnyereség reményei, vagy az ettől
nem távol álló kételyek mozgatják. Ezek a kedélyállapotok, csak­
nem a tőzsdei hangulattal hasonlíthatók össze. Gyakran a gazda­
sági, vagy politikai hírek egyáltalán nem döntőek az árfolyamok
alakulására nézve. A befektetők minden valós ok nélkül pesszimis­
ták, vagy optimisták.
Nagyon szemléletesen írja le ezt Ben Graham, Mr. Market cí­
mű cikkében: Mr. Market üzleti partnerünk a tőzsdén; ő az egyet­
len lehetséges partnerünk. Vele akarunk részvényekkel üzletelni.
Minden nap megmondja mennyit hajlandó a vállalati tulajdonré­
szünkért fizetni és mennyit kér az ő részéért. Sajnos Mr. Market
mégis mániákus depresszióban szenved. Ez azt jelenti, hogy han­
gulatát állandóan és előre nem láthatóan, az égig érő lelkesedéstól
a halálos letörtségig változtatja. Hogy akar az ember így értelme­
sen üzletelni?
Hasonlóan írja le John Mayard Keynes, a nemzetgazdaság
klasszikusa, és mint magánember egy nagyon sikeres tőzsdei spe­
kuláns, a tőzsdei történéseket. A tőzsde hasonlít egy szépségver­
senyhez. A nézők választják a legszebb riót. Ön is jelen van. Ennek
ellenére Ön nem a legszebb lányról dönt, Önnek az eredményt
kell előre megjósolni. Az Ön feladata eltalálni, hogyan szavaznak
a többiek. Rövid távon ugyanez játszódik le a tőzsdén is.
A tőzsdézők újra és újra, aprólékosan kidolgozott módszerek­
kel próbálják meg a piac rövid távú káoszát kihasználni. A mai
tőzsdetörténelem leglátványosabb esete 1998-ban végződött.
A Long Term Capital Management Fonds ismertebb nevén
LCTM, egy Hedge-alap* volt. Mint ilyen, nem vásárolt részvénye­
ket, sokkal inkább opciós üzletekkel**, a részvények jövőbeni ala­
kulására spek . Ha helyesen találták el az alap menedzserei az
/

árfolyamalakulást, kis befektetéssel nagy összegeket nyertek. Ha

nem, akkor az egesz letét teljesen elveszett. Itt a kaszinók, szeren­
csejátékok szabályai érvényesek.

*
Hedge-alap: határidős ügyletekbefektető alap
**
opciós üzlet: határidős termékek kereskedelme
'

31
 Az alap adatai, a bankok számos professzionális befektetőjé­
re elfogadhatónak hatottak. Az alap elemzői, tévesen értékelt
vállalatokat kerestek a piacokon. Egyszerűen fogalmazva, arra
fogadott az alap, hogy ezek a téves értékelések rövid- vagy kö­
zéptávon, a tőzsdén korrigálódnak. Ez 1994-től 1997-ig feltűnést
keltően jól múködött. Nem csak az, hogy közel az összes neves
pénzintézet 1998-ig mintegy hét milliárd dollárt bízott az alapra,
hanem az is, hogy kettő, a három tanácsadója közül, Myron
Seholes és Robert Merton a hedge- és opciós-üzletekkel kapcso­
latos elméleti munkásságukért, 1997-ben megkapták a közgaz­
dasági Nobel-díjat.
Egy évvel később a kalandnak hirtelen vége lett. Nagy bankok
mint a UBS, befektetési bankok mint a Meryll Lynch és a J. P.
Morgan egyenként milliárdos nagyságú összegeket vesztettek. Fi­
gyelemreméltó volt, hogy még ezek a nagytekintélyű profik sem
hitték el, hogy a tőzsde rövid távon nem kiszámítható.
Ha az árfolyamokat megbízhatóan, előre meg lehetne monda­
ni, ez a tőzsde végét jelentené. Éppen úgy, mint egy játékasztal,
amely ha kiszámíthatóvá válik, nem létezhet tovább. Ugyanis ha
minden befektető megtudná a tőzsde jövőbeni alakulását, akkor
minden tőzsdéző azonosan viselkedne. Ha az árfolyamok emel­
kednek, mindenki vásárolni akarna. Az eladói oldalon nem állna
senki. A tőzsde pedig csak úgy múködik, ha mindkét oldalon áll­
nak. Így logikus, hogy a tőzsde össze van kötve az előre nem kiszá­
mítható tulajdonságokkaL Utólag a tőzsdei mozgások logikusan
magyarázhatóak, a jövőbeni eredményeket azonban nem tudjuk
előre megmondani.
Általánosan az érvényes: Egy prognózis bizonytalansága úgy
nő, ahogy a figyelembe vett időszak hosszabbodik. Időjárást egy
vagy két, maximum · három napra lehet megbízhatóan előre je­
lezni. Minden további nappal csökken az érvényessége. A rész­
vénypiacon ez pontosan fordítva történik. Minél hosszabbra vá­
lasztjuk a figyelembe veendő időszakot, annál egzaktabb lehet a
prognózis. Természetesen ez nem egy végtelen messzi időegy­
ségre érvényes, de 20 - 30 évre viszont igen. Már megállapítot­
tuk, hogy rövid távon a tőzsdézők alig kiszámítható lelkiállapo­
ta határozza meg a részvényárfolyamokat. Hosszú távon ezzel
szemben a fundamentális adatok diadalmaskodnak, tehát meny­
nyire sikeresen tevékenykedik egy vállalat a piacon, mindenek-

32
előtt: Hogy növeli az eredményét? Amennyiben ez növekedik, az
árfolyam is felfelé kúszik. Természetesen egy sikeres vállalatnál
is kilendülnek az árfolyamok felfelé és lefelé. Az elvárt árfolyam­
emelkedés egy éven belül nem garantált. Hosszabb távon azon­
ban egy sikeres vállalat részvényei emelkedni, egy rosszul gazdál­
kadóé pedig csökkenni fognak.

Mit jelent ez a befektetők számára? Rövid és középtávon nem

tudhatjuk, hogy egy befektetés részvényekbe vagy részvényalapok­
ba hogyan alakul. Ha csak egy évre fekteti részvényalapba pénzét,
mintegy 60 százalék mindössze a valószínílsége annak, hogy Ön
egy év múlva pluszban lesz és, hogy az ·ön részvényalapja nyeresé­
gesen gazdálkodott. A kilátások sokkal ígéretesebbek, mint a ka­
szinóban, de egy kiszámítható jövőbeni befektetéshez még min­
dig nem kielégítőek.
Öt éves befektetési időtartam alatt, ez a mérték 80 százaiékra
emelkedik és csak 10 év feletti időtartam esetén nem mutatkoztak
többé a múltban veszteségek.

A részvények és részvényalapok nem alkal•nasak

rövid és középtávú befektetésekre.

A részvénybefektetés 10 éves időhorizontnál lesz optimális és

minél hosszabb ez az idő, annál kiszámíthatóbb. Az én vélemé­
nyem az, hogy a részvénybefektetés inkább egy ingatlanbefek­
tetéshez hasonlít, mint egy spekulációhoz vagy fogadáshoz.

Második tőzsdetörvény:
Minden részvényvásárlóhoz tartozik egy részvényeladó is
••

Ha On a részvényeket a bankjánál jegyzi, honnan veszi a bank

a papírokat? Egy biztos: a bank, önmaga nem tudja ezeket előállí­
tani. A legkevesebb befektető gondolkozott már el ezen. Pedig na­
gyon fontos, hogy Ön zeket az összefüggéseket megismerje. Ah-
.....

hoz, hogy egy használt autót vehessen, kell valaki, aki szabadulni
akar az autójától. Egy használt autónak mindig van előző tulajdo­
nosa. Természetesen közremúködhet egy autószalon, mint közve­
títő kereskedő. De a tény marad: kell, hogy valaki eladja az autóját

33
Az okok sokfélék lehetnek. Talán az eladó az, aki ennél a jobb üz­
letet köti, de lehetséges az is, hogy Ön. ·

Az első pillantásra lehet, hogy nem látja, de pontosan így áll ez

a részvényekkel is. Ön a részvényeket nem a tőzsdétől vásárolja. A
tőzsdén csak összehozzák az eladókat és a vevőket. Ön egy előző
tulajdonostól veszi a részvényeket. Fokozatosan érünk ennek a
tőzsdetörvénynek a lényegéhez: miért akar egy eladó a részvényei­
től megválni?
A válasz egyszerű: nem hiszi, hogy ezzel a papírral a további­
akban nagy profitot ér el. Ön viszont meg. van győződve, ennek az
ellenkezőjéről. A jövő mutatja meg azt, hogy ki húzza a rövideb­
bet. Nem fog többé a részvényvásárlásba vakon belemenni, ha er­
re az összefüggésre gondol.
Mielőtt vásárol, mindig jusson eszébe, hogy az eladásnak is
oka van. Feltétlenül keresse ezeket az okokat! Miért ad el a másik?

Mielőtt venne, kérdezze:

ki a bolond? Ha nem találja, akkor valószínűleg Ön az!

Részvényeket három szituációban vehet:

- Egy részvényes azért ad el, mert úgy gondolja, mással jobb
üzletet tud kötni. Talán ő becsüli fel a fejlődést tévesen, de
talán Ön is.
- Egy vállalat emeli az alaptőkéjét. Most nem _egy előző tulaj­
donostól vásárolunk, gondolja Ön valószínűleg. De ez a
gondolat is téves. Egy vállalat, tőkeemelésnél megválik tulaj­
donának egy részétől. A cél, minél több pénzt megszerezni.
Egy vállalat sem ajándékoz csak úgy, valamit Önnek.
- Eufórikus hangulat uralkodik a tőzsdén, különösen az új ki­
bocsátások, mint halálbiztos tippek vannak jelen. A legfék­
telenebb indulást 2000 februárjában a Biodata produkálta.
Debütáló árfolyama, az első nap 430 százalékkal 240 euróra
szárnyalt, majd 2001 júniusban 2 1 ,70 euróra zuhant. A T­
Online 27 euróval lépett a parkettre, felkúszott 46,80 euró­
ra, majd egy év múlva 8,80 euróért jegyzik. Semmi sem lett
a busás nyereségből.
.
Az új kibo<;sátásokba éppen olyan kevéssé van beépítve egy
nyerési automatizmus, mint a többi értékpapírba. Itt szintén

34
 érvényes: A tulajdonos, a vállalata egy részét eladja. Miért kel­
lene a tulajdonát, elkótyavetyélni? Akár egy használt autó
eladója, ő is a lehető legtöbbet akarja magán�k kicsiholni.
2000 tavaszán a Siemens, a félvezetőgyártását egy saját rész-
.
vénytársaságban fogta össze, és mint Infineon AG bevezette
a tőzsdére. A Siemens tehát eladta a vállalat egy részét. Az
emberek tülekedtek a részvényekért, csak töredékét kapták
meg a lejegyzett mennyiségnek. Megkérdeztem egy partin
néhány befektetőt, miért jegyeztek Infineon részvényeket?
Utaltak a technológiai üzletágra és a vállalkozás fényes jövő­
jére. Ezen kívül meg voltak győződve arról, hogy az árfo­
lyamok rakéta módjára fognak elszáguldani. Ezzel igazuk i�
volt, legalábbis az elején.
"
" Mit gondoltok, miért adja el a Siemens ezt az üzletágat?
kérdeztem ezután. Ezzel a problémával kotnolyan, senki
nem foglalkozott, noha ez lényegi kérdés a részvény megíté­
léséhez. Az nyilvánvaló: egy konszern nem válik meg attól a
részétől, amit a jövőre nézve a legjövedelmezőbbnek tart.
Az olyan szólamok, mint " az alaptevékenységünkre kon­
"
centrálunk és ez abba nem illik bele , semmit nem érnek. Ez
része az új részvények reklámkampányának. Ok nélkül nem
ad ki az ember a kezéből egy ékszert.
Egy indok arra, miért megy egy vállalat a tőzsdére a tőkete­
remtés, akvizícióhoz, kutatáshoz és fejlesztéshez, új piacok
megnyitásához. Ebben az esetben is, az újonnan kibocsátott
részvényekkel, a vevők megszerzik a vállalat egy részét. Itt
sem akarják a régi tulajdonosok tulajdonukat potom áron el­
adni. Ha nem érnének el jó árat, más utat választanának a
szükséges tőke megteremtéséhez. Felvehetnének bankköl-
csönt. 1

Ha a második tőzsdetörvényhez fordulunk, a tőzsde működé­

se is világosabb lesz számunkra. .
Egy eladó kész a részvényét, egy meghatározott, számára von­
zó ártolyamon eladni. a tőzsdén több az érdeklődő ezekre a
részvényekre, akk. akorlatilag a papír árverésre kerül. Az árfo­
lyam emelkedik. Ha nem mutatkozik érdeklődő, akkor ezzel
szemben lépésről lépésre csökken az ár, amíg nem jelentkezik
egy vevo.
",

35 .
Mint minden piac, a tőzsde is eladókból és vevőkből áll.
Az árfolyam folyao1atosan tükrözi,
az aktuális kereslet-kínálat viszonyt. Ha egy árfolyamot
alacsonyan jegyeznek, ki tudja milyen okból, de tnindig
hiányoznak a vevők is.

Harmadik tőzsdetörvény:
A részvények bosszú távon a legmagasabb hozamú, stan­
dard befektetések
A három standard befektetés közé számítanak a pénzértékek,
mint a takarékbetétkönyv, a fix kamatozású értékpapírok és tőke­
életbiztosítások. A másik két standard befektetés az ingatlanok és
a részvények, vagy más vállalati üzletrészek.
Összehasonlítások alátámasztják, hogy hosszú távon a legma­
gasabb hozamú befektetések, a részvények. Ezt mutatják az alábbi
alapok adatai, amelyek standard befektetésekbe invesztálnak:

Hosszabb távú befektetési eredmények:

részvények, nyugdíjalapok, ingatlanok

Az összehasonlított időszakok: 5 év 1996. 04. 01 .-tól 2001. 03. 31 .-ig

10 év 1991. 04. 01 .-tól 2001. 03. 3 1 .-ig
20 év 1981. 04. 01.-tól 2001. 03. 3 1.-ig

5 év 10 év 20 év

Részvényalapok 284,84 % 454,41 % 1.517,24 %

(30,93 %) (18,68 %) (14,93 %)

Nyugdíjalapok 60,23 % 1 17,66 % 485,49 %

(9,89 %) (8,09 %) (9,24 %)

Ingatlanalapok 2 3,46 % 75,61 % 246,5 5 %

(4,30 %) (5,79 %) (6,41 %)
Forrás: Tects AG

36
Részvények: DVG l, a DWS nemzetközileg befektető részvény­
alapjai
Nyugdíjak: lnter-Renta, a DWS nemzetközileg befektető nyug­
díjalapja
Ingatlanok: tulajdon-befektetés, a DGl elsősorban Németország­
ban befektető nyílt ingatlanalapjai.

Ezeket az alapokat választottuk, mert a DWS társaságoknak és

a DGI leányvállalatoknak egyaránt a Deutsche Bank az anyaválla­
lata. Kiindulhatunk abból, hogy ezek hasonló szempontok alap­
ján múködnek.

A zárójelben levő számok az egyes alapok éves átlagos növe­

kedését mutatják. Az osztalékokat mindig újra befektették, a folya­
matos költségeket levonták. A felettük álló számok, a megadott
befektetési időtartamra vonatkoztatott kumulált értéknövekedést
- l

mutatják.
Mint más összehasonlítások, a mi táblázatunk is mutatja a
részvénybefektetések hozamelőnyét. Amerikában Jeremy Siegal
az utolsó két évszázadra vonatkozóan összehasonlította a részvé-
•

nyeket a rizikómentes nyilvános kölcsönkötvényekkeL Eszerint a

részvények, átlagosan évente hét százalékkal többet értek el, mint
a járadékok. A részvényeknek ezt az óriási előnyét ma nem min-
.".

dig várhatja el. En tartózkodóan az alábbi adatokkal számolok:

a részvények 8 és 1 3 % között érnek el, én 9 %-kal számolok,

a nyugdíjalapok 6 és 8,5 % között érnek el, én 7 %-kal számolok,
az ingatlanalapok 5 és 7 % között érnek el, én 6 %-kal számolok.
•

l
Miért vannak a részvények ennyire nyilvánvalóan elől? Véletlen
ez, vagy a jövőre nézve is számolhatunk hasonló eredményekkel?

Ha a bankjánál fix kamatozású értékpapírokat vesz, akkor az

évek átlagában kb. 7 % hozamot kap. A bank ezt a pénzt, mint köl­
csönt továbbadja egy vá latnak. Természetesen egy nagyobb
összeget, mintegy 9 s ,; alékot kasszíroz be. Ehhez találnia kell
egy kölcsönfelvevőt, és minden ezzel összefüggő munkát el kell
végeznie. Végül is ő viseli, a kölcsönfelvevő fizetésképtelensége
esetén a követelés kiesésének a kockázatát is.

37
 Részvények összehasonlítása a járadék befektetésekkel
Részvény Járadék

A vállalatok 12 %-ot érnek el A vállalatok 12 %-ot érnek el

''' .

'
!
'
•

' ..
l
•

.
.

' 9%
l
.
..
.
l

.
.
l

.
.•
•

..
•

.
•

.
•

. .
•

.
•

y
.

.
•
•

•
•

ebből 3%
l
•

l
Bank
.
osztalék
'
l

.
l
•

.
;

:
'

.
•

.
!
.
•
•
;

.
l

) .
l •

7%
.
!
•

'

'.
•

'
•
•
..
.
'

:
l

.
•

T "
•

Befektető Befektető
A teljes 12 % hozatnot A befektetók csak
a befektetók kapják 7 o/o-ot kapnak
A kölcsönfelvevő vállalat ezzel a pénzzel l 2 % hozamot tervez,
feltételezzük, hogy ezt el is éri. Rögzítsük: Önnél, mint befektető­
nél 7 százalék marad.
A részvényekkel való számolás teljesen másként néz ki. A vál­
lalat ugyanekkora összegért részvényeket bocsát ki. Nem csinál
tehát adósságot, hanem megnöveli a részvényei számát.
A vállalat a részvényesek tulajdona. Nos a vállalat ezzel a befek­
tetéssel ugyanezt az eredményt éri el, vagyis 12 százalékot. Három
százalékot kioszt, mint osztalékot, a maradék 9 százalékot bein­
vesztátja a vállalatba. Kié lesz a tizenkét százalék? Egytől egyig a
részvényeseké.

Aki részvényt vásárol, közvetlenül a vállalatba fektet.

Nem tesz kerülőt a bank felé. Így, a befektetése
érthetően a magasabb hozamot éri el. Kétségtelenül,
egy vállalati csőd a részvényesünket szintén
közvetlenül érintené.

38
 A jövőben is a részvényesnek kell többet keresnie, mint a
bankban takarékoskodónak. Ha . a takarékos ember otthon a hin­
taszékében ülhet és semmilyen kockázatot nem vállal, mégis
ugyanolyan jól keres, mint egy vállalkozó vagy részvényes, akkor
aligha akadna ember, aki a pénzét egy vállalatban kockáztatná. A
gazdaságból kivonuina a tőke, elmaradnának a beruházások. Nem
lennének új termékek a piacon, nem teremtődnének új munka�
helyek. Összeomlana a gazdaságunk.

Gazdasági rendszerünk csak akkor működik, ha a

részvény többet hoz, mint a takarékbetét. Mind.en okos
kormány szeme előtt tartja a részvényesek jólétét.

Negyedik tőzsdetörvény:
A Fiffi-elv - a részvényárfolyam kifejezi a vállalkozás ér­
tékét.
Milyen összefüggésben áll egy vállalat nyeresége és árfolyama?
Egy történet nagyon találóan ábrázolja ezt a kapcsolatot. Egy ember,
a gazda, sétálni megy a kutyájával. A kutya hosszú pórázon szalad­
gál. Ide-oda mozoghat, de végül is a gazdájához van kötve. Általában
a kutya nem lép egyszerre a gazdájával. Előrerohan, amíg a póráz
engedi. Akkor megáll, megfordul, rohan visszafelé és megint a gaz­
dájának kell közelebb parancsolni. A gazda a vállalat, a kutyus a rész­
vényárfolyam. A kutyus ugyanabba az irányba tör, eléri ugyanazt a
célt, az útja azonban sokkal kuszább. Így áll ez a vállalatokkal és a
részvényárfolyamokkal is. A részvényárfolyamnak nagy a szabadság­
foka. Végül azonban mégis úgy mozog, mint a vállalat. Ezt az össze­
függést nevezem én a továbbiakban "Fiffi-elv"-nek. Azért Fiffi, mert
ez a szó egyik, a leggyakrabban használatos kutya becenevek közül.

A részvényárfolyam hosszú távon ·

a vállalat értékét tükrözi vissza.

Ez tulajdonképpen a józanész�veteltnénye. A szemináriuma­

imon mindenesetre megáll�itöttam, hogy ez a tény és következ­
ménye nagyon sok résztvevőnek, egyáltalán nem volt világos.

39
 A Piffi-elv
. � ..
.. .
•
. ..
•
• •
·•

. ... . . . . '""��"""
.... .ll...
• • • .
. -..
.
.....:_ � -
. .;
. . .

..
. ' . .

. . . ",_ .
•
. .,. .
; ..
..
.
. . .
.

. .. •
•
.,
• •
..
.

•
..

•
• •

• / · • •
• •
.
•
.
•

•
.. / ..
ll
"
l
•
..

• #' • •
. . .
...
·
..' .. . .4
--/ .
"' .
.

.
. " .
.. .
. .... \ .
.. .,
.
... ..
lJ- • . •
�
.. . . .
...
'- . .

. ..
.
.
.
"",
.. :
. ... -- . ..
. . .
.
-...... .
..

.
.... --
.� �
.

• 9
. .

_. lll
. .. .--
- ". .

• . .
• • • ....... •

..
· · -- ·
..
... . . .. .;. • .....
.
_
.. .,
� .. . � . .
. .. .... . .
.... .
.
.
..
-"" . .
.

If •
. .
••
�
/ .
•

RészvéJYdrfolyam, a kutyu.s útja

• •

· · • • · • • • • • · · • · • • ·•

. belsó Wléke, a gazda ú/ja

Ebből az ábrázolásból is láthatjuk, hogy több év figyelembe

vétele alapján miért csökkennek a pszichológiától függő kilengé­
sek. A sikere az ebbe a részvénybe történő befektetésnek, egy éven
belül, 90 százalékban a "pszicho-lengésektől" függ. Attól függően,
hogy mikor szállunk be vagy ki, ez a ciklus befolyásolja az eredmé­
nyünket.
Egy tízéves, vagy annál hosszabb távú befektetésnél, még min­
dig vannak pszicho-lengések. Viszont a fundamentális mozgások
már árfolyamemelkedéseket értek el és csökkentették a pszicho­
lengések hatását. Minél hosszabb időszakot tekintünk, annál je­
lentéktelenebbé válik a pszichológia hatása.
Növekedhet egy részvény hosszú időn át évi át 40 százalékkal?
Igen, ha a vállalat évente 40 százalékkal értékesebb lesz. A nyere­
ségét ehhez minden évben mintegy 40 százalékkal növelnie kell.
Egy ilyen, szinte robbanásszerű tartós fejlődés nagyon ritka. Ha a
részvényeinek egyike ilyen rakétaszerú gyorsasággal bontakozik
ki, akkor minden oka megvan az örömre. Ilyen szerenesés pillana­
tok csak ritkán adódnak a részvényesek életében.
Sikeres vállalatok mintegy 10-13 százalékkal növekednek. Mi
történik, ha a részvényárfolyam kétszer ilyen gyorsan nő? Minek
kell történnie? Vegyük elő a kutyatörténetet tanácsadóul. A kutyus

40
kétszer olyan gyors volt, mint a gazda. Valamikor aztán, túl messze
futott előre a gazdáj ától. Az meghúzta a pórázt és visszahúzta a ku­
tyát. Az árfolyam leesik. Ez a modell mindig lejátszódik, ha egy ár­
folyambuborék képződik. Ekkor az árfolyamok felfúvódnak, tele
lesznek levegővel. A vállalat értéke nem ér ennyit. Előbb vagy
utóbb a gazda visszahúzza a kutyát. A buborék elpukkan.
Pontosan ezt éltük át az amerikai NASDAQ technológiai pia­
con és a német Neuer Markt-on. Az árfolyamok lélegzetelállítóarr
emelkedtek. A vállalatok nyereségei messze nem ebben a tempó­
ban nőttek. Ahelyett, hogy arra hívták volna fel a figyelmet, hogy
a kutyus hihetetlenül messze szaladt a gazdájától, sok tanácsadó
és elemző egy új magyarázó sét11át állított fel magának. Az árfo­
lyamok nyugodtan emelkedhettek így, mert ezek a vállalatok kü­
lönlegesen kreatívak, a várható nyereség lélegzetelállító. A szoká­
sos mérési módszerekkel ez a New Economy* nem mérhető. A me­
chanizmusok, amelyektől a konzervatív befektetők óvtak minket,
már elavultak.
Ha el is árasztanak bennünket az új találmányok és termékek,
néhány összefüggés továbbra is érvényes marad, így a Fiffi-elv is.
Nincs ·új a nap alatt.
Milyen mértékben emelkedhet az árfolyam anélkül, hogy
"
azonnal büntetéssel, úgynevezett " árfolyamkorrekcióval kelljen j

számolni? Erre nem tudok teljesen megnyugtató választ adni. So-

ha nem várhatjuk el, hogy a vállalat értékével a részvények értékei
párhuzamosan alakuljanak. A piac túloz felfelé és éppúgy lefelé is.
Évek múltán számolhatunk azonban 10-13 százalékos növekedési
értékkel. Hogyan passzol ez a nagy internet-, computer- és bio-vál­
lalkozások, Cisco, Microsoft, Arngen fantasztikus értéknövekedé­
séhez? Ezeknél, egyrészt a nyereség valóban messze az átlag fölé
nőtt. Másrészt még erősebb emelkedésre számítottak. A valóság­
ban azonban a részvényárfolyamok messze kerültek a gazdájuktót
A 2000/2001-es összeomlás, mindezeket a vállalatokat nagyon ke­
ményen érintette, az árfolyamaik részben messze 50 százalék felett
vesztettek értékükből.
A vállalat értéke és a részvényárfolyama közötti összefüggés
nem csak egy feltételezés, egy magyarázati modell, amely egyálta-

* New Economy: új gazdaság

41
lán nem meggyőző? Vagy másként mondva: talán mégis az égig
nőhetnek az árfolyamok? Az elmúlt ötven évben, a nagyvállalatok
(blue chipek) árfolyam-nyereség viszonya 14-től 16-ig ingadozott.
2000 közepén, ez 22-n állt. Nem kellett volna ennek riasztó jelként
hatnia? Miért nem következtettek ebből a részvények túldrágulásá­
ra és jósoltak árfolyamkorrekciót? Néhány véleményformáló két­
ségbe vonta, vajon ez a 14-től 16-ig terjedő érték örökérvényű-e?
Felléptek amellett, hogy a részvényárfolyam a nyereséghez viszo­
nyítva drágább lehet. Ekkor egy nagyon erős növekedési és innova­
tív fázisban éltünk. Ezek a magas árfolyamok, az elvárt átlagfeletti'

növekedés által gyorsan kiegyenlítődnének.

Hol van azonban a korrekciós tényező? Mi gondoskodik arról,
hogy a túl drága részvél).yeket már ne vegyék? A részvények vásárlása,
egy a sok tőkebefektetések közül. Konkurenciában állnak a másik
két standard befektetéssel, vagyis a pénzértékekkel, mint a fix kama­
tozású kötvények és életbiztosítások, valamint az ingatlanokkal.

Ha a részvényárfolyamok túl magasak, a befektetők

elvándorolnak a kedvezőbb pénzértékekhez, vagy ingat­
lanokhoz. Ha alábbhagy a részvények iránti érdeklődés,
csökkennek az árfolyamok is.

Ötödik tőzsdetörvény:
A bázistrend bosszú távon felfelé mutat
1896 óta a Dow Jones index mutatja a nagy amerikai vállala­
tok (blue chipek) értékalakulását. 40,94-es értékről indult és elő­
ször 1999. március 29-én törte át a 10.000 pontos álomhatárt. El­
ső pillantásra ez a fejlődés fenomenálisan hat. Lefordítva ez azt je­
lenti, hogy az amerikai Dow Jones értékeibe 40,94 dollár befekte­
tés, 1998 végéig 9.181,99 dollárra emelkedett volna. Ezt egyszer
kiszámoltam és nem hittem a szememnek. A fantasztikus Dow Jo­
nes index értéknövekedése évente csak 5,42 %-ot tett ki. Tehát a
híres amerikai nagyvállalatok, csak 5,42 százalékos hozaroot hoz­
tak az elmúlt száz évben? Akkor ma sem várhatunk el lényegesen
mást. A befektetői pszichénk szerencséjére ez a számítás csak rész­
ben igaz. A Dow Jones index ugyanis szándékosan számol alacso­
nyabb értékkel.

42
 Egy részvénybefektetés hozama két forrásból származik. Egy­
részt az árfolyam emelkedéséből, másrészt az osztalékfizetésbőL
Az évek alatti hozamok számításánál, az osztalékat ugyanannak a
vállalatnak a részvényeibe · invesztálja az ember. Ezt a Dow Jones
indexriéi nem így számítják. Az osztalékat a vállalatból kiveszik, és
a további számításokban már nem merül fel. Ha azonban újra a
vállalatba fektették volna, akl{or a Dow Jones 1998 végén, írd és
mondd, 652.230 ponton állna. Ez az érték a tényleges 9.181,99
ponthoz viszonyítva teljesen hihetetlen. A fejlődés 40,94-ról
652.230-ra 9,9 százalékos éves növekedést tesz ki.
Figyelemreméltó, hogy nagyságrendileg megint 10 és 1 2 kö­
zött mozgunk. Ezt az értéket az előbbiekben a részvények átlagos
hozamaként feltételeztük. Miért mutattam be ilyen részletesen a
legrégebbi index ezen számait?
A Dow Jones alátámasztja, hogy az USA-ban az elmúlt száz év­
ben a részvények trendje emelkedett. Ez volt a helyzet 1929 tózs­
dekrachja és az azt követő világgazdasági válság, a két világháború
és a költséges vietnami háború ellenére. A részvények hosszú tá­
von mindezek ellenére a befektetők nagy megelégedésére fejlőd­
tek. Ezt a hosszú távú, 20 év és afeletti időszak fejlődését nevezzük
bázistrendnek.
A bázistrendet így jellemezhetjük:
- a rövid távú szakaszok mutatnak lefelé, felfelé, vagy tenden­
cia nélkül ingadoznak
- húsz éves vagy annál hosszabb időszakokban felfelé emel-
,

kedett.
Ez minden nyugati ipari országra érvényes. A német tőzsdein­
dex a DAX, csak 1987 végén lett kialakítva. 1000 pontról indult és
legjobb napjaiban már 8000 pont felett is állt. Szép lenne, ha nem
lennének kivételek. Mint a bázistrend megbízhatósága elleni pará­
dés érv, azonnal adódik Japán. Ott a gazdaság reprezentatív indexe
a Nikkei 225, 1989 végén 38.915,87 ponton állt. 2001 közepén
12.000 és 13.000 között ingadozik. Tíz év után az index az egykori
csúcsának csak egyharmadát mutatja. Aki 1989-ben 100.000 DM-át
a Nikkei-vállalataiba fektetett, az ma csak 30.000 DM-át mondhat
magáénak. Ezért a bázistrendtól való eltérésért, a két évben, 1988-
ban és 1989-ben, esztelenül felhajtott árfolyamok a felelősek.
Így lett egy telek Tokió belvárosában, amelynek területe akko­
ra volt, mint a császári palota, úgy felértékelve, mint Kalifornia tel-

43
kei összesen. Emlékeznek még a negyedik tózsdetörvényünkre: a
részvények kifejezik egy vállalat értékét. Japánban a kutyus telje­
sen elszabadult a gazdájától Az a véleményem, hogy már nem is
volt látótávolságban. A légbuborék gigantikus méreteket öltött. A
reális értékeknek újra vissza kellett állni. Ez azonban nagyon fáj­
dalmas volt és még a mai napig sem sikerült teljesen kiheverni. De
a buborék kidurranásától nem is telt még el 20 év.

A bázistrend hosszú távon felfelé mutat. Ennél, a hosszú

táv mást jelent, legalább 20 évet.
A múltban ugyan egy növekedési hullámvölgy több tnint
tíz évig tartott, azonban húsz évig tartó mélypont, a több
1-11int száz év alatt nem volt.

Az elmúlt SO évben a részvények Amerikában és Nyugat-Euró­

pában is hanyatlásukat élték. A háború utáni emelkedő árfolya­
mok trendje 1973-ban megállt. Az első olajválság az olaj hordóját
3 dollárról l l dollárra drágította, ezzel egyidejűleg a vietnami
háború aláásta az amerikai dollárt. A Bretton-Woods világvaluta
•

rendszer összeroppant, csak 1982-ben kezdtek újra a részvények

igazán emelkedni.

Hogy néz ez ki ma nálunk? Az Indizes 1996 óta szintén nagyon

erősen emelkedett, ez azonban össze sem hasonlítható a nyolcva­
nas évek végi Japánnal A közkedvelt értékek, amelyek alatt a nagy­
vállalatokat és közepesen nagy vállalatokat értem, 2001 közepén
már újra abban az állapotban vannak, ahol a kutyus láb a láb mel­
lett kíséri a gazdáját. Teljesen más a helyzet néhány, a technológiai
szektorból és Neuen Markt-ból való részvénynél Erre is egy példa:
az EM.TV részvényeinek, a legmagasabb árfolyamánál 15 milliárd
euró összértéke volt. Ugyanebben az időben az egész VW kon­
szernnek, tehát nem csak a VW-nek, hanem együttvéve az Audival,
a Seattal és a Skodával, ugyancsak ennyi volt a tőzsdei értéke. Ha
összehasonlítjuk a fundamentumaikat, akkor a tőzsde ilyen hibás
értékelését tekintve csak a fejünket foghatjuk. A VW, egy az egész
világon tevékenykedő konszern, üzemekkel és értékesítő hálózat­
tal. A vagyon látható és óriási. Mi volt ezzel szemben az EM.TV-nek?
Az EM.TV alapüzlete a gyermekfilmek jogaival való kereskedés. A

44
negyedik törvényünlí szerint, a buboréknak elóbb, vagy utóbb ki
kellett durran.nia és az értéknek korrigálódni kellett.
Hogy történhetnek a tőzsdén ilyen hibás értékelések? E mögött
a pszichológia, egy tipikus pszicho-csapda bújik meg. A könyv to­
vábbi részében ezeket pontosan elemezni fogjuk.

A múlt bázistrendj éről összefoglalhatjuk: Az emelkedő

bázistrend jól alá van támasztva.
A részvényárfolyamok hosszú távon nőnek, ha a népgaz­
daság egészséges állapotban van és a kutyus nem kerül a
gazda látókörén kívül.
'

Hogy néz ki ez a jövőben? A bázistrend növekedésében való hit

több mint egy placebo önmagunk megnyugtatására? Olyan szikla
ez, amire a befektetési döntéseinket építhetjük? Az a véleményem,
hogy az emelkedő bázistrend a következő évtizedekre is meg­
marad. Három " szupertrend " lesz ezért felelős. Ezeket mutatom
be a következőkben.

l. A demográfiai fejlődés
- Az elmúlt években majdnem minden európai ipari ország­
ban problémává váltak az állami nyugdíjbiztosítások. Keve­
sebb járulékfizetőnek kell, mindig több és egyre hosszabb
ideig élő nyugdíjasnak az eltartását megkeresni. Vegyük
Franciaországot, Olaszországot és Németországot is. Minde­
nütt ugyanazzal a recepttel próbálkoznak. Az állami mellett
mindenkinek fel kell építenie egy privát nyugdíjellátást. Mi­
lyen hatása lesz ennek a részvénypiacra? Az USA-ban és
Nagy-Britanniában a nyugdíjjáradék már régen saját dolga
minden egyénnek. Az USA-ban a részvényesek és alaptulaj­
donosok részaránya kétszerese, mint nálunk. Angol életbiz­
tosíták pénzük 80 százalékát részvényekbe fektetik; Német-
•

országban a törvény szerint, erre csak 30 százalék a megen-

gedett. Alig akad társaság, amely kihasználná még ezt a já­
tékteret is. Ezekból az adatokból következtetnek a pénzügy­
tan tudósai: minél több egyénnek kell magának a nyugdíjel­
látásáról gondoskodni, annál több gondolkozik el azon, an­
nál több informálódik a különbözó lehetőségekről, hogy

/ 45
 hogyan tudja a pénzét befektetni. Többet nézi a televíziót,
könyveket olvas és összehasonlításokat az újságokban. Mi­
vel azonban a részvények, az elmúlt évszázad legjobb hoza­
rnot adó befektetései voltak, az elkövetkező évtizedekben
további milliárdok áramlanak majd a tőzsdére. Ömlik a
pénz a tőzsdére, megnő a kereslet a részvények iránt, emel­
kednek az árfolyamok.
- Ehhez jön még, hogy most a születésben erős évjáratok,
akik 1945 és 1960 között születtek, koruk legjobb keresőfá­
"
zisában vannak. Egyedül ezek a " Baby-boom -erek 2020-ig
ügetésben tartják a megtakarításaikkal az árfolyamokat.
Pesszimisták ez utánra sötét időszakot jósolnak a részvények
számára. Abból indulnak ki, hogy ezek a baby-boomerek a
nyugdíjazásukkor, a részvényeiket kicserélik árfolyambiz­
tosabb, fixkamatozású befektetésekre. A gyakorlatom során
mást tapasztaltam: befektetők, akiknek hosszú ideje vannak
részvényeik, semmi esetre sem akarnak 60 évesen teljesen a
nyugdíjalapokra váltani.
Hosszú idő alatt kb. 10 vagy annál több évet értek. Ezek a .
befektetók átélték a részvényeik előnyét a múltban, vagyis a
lényegesen magasabb hozamot, mint más befektetési for­
;
máknál. Ők ezt továbbra is szeretnék élvezni. Az összeom­
lástól már nem ijedeznek. A baby-boomerek egy nagy része,
mint nyugdíjas is, megmarad a részvényeknél, legalábbis
részben.
- Továbbá az egész világon nő a középréteg. Középréteg alatt
a népesség azon részét értem, akik az életük tudatos alakítá­
sához a szükségestől több financiális eszközzel rendelkez­
nek: Az ember épít egy házat, előre gondoskodik az öregsé­
géről és gondoskodik arról, hogy a gyerekek lehetőleg jó
képzést kapjanak. Egyedül Indiában már most 80 millióra
becsülik a középréteg számát, erősen növekvő tendenciá­
val. Hasonlóan fejlődik Kína és Dél- Amerika, és sok más or­
szág. Nálunk csökkenni fog a népesség, de ennek ellenére
lesznek világszerte részvényesek elegen.
- Az egyes befektetési alternatívák konkurenciája egyre éle­
sebb lesz. Ahogy a fentiekben bemutattam, a takarékosko­
dó emberek előnyben fogják részesíteni a magasabb hoza­
mú befektetési formákat. A klasszikus tőke-életbiztosítás,

46
 csak megváltozott formában tudja, a nyugdíjellátásban be­
töltött, domináns szerepét megtartani Jóval nagyobb rész­
ben kell az ügyfelei pénzét részvényekbe fektetnie. Már ma
megfigyelhetjük, mint előzi meg az alapokhoz kötött élet­
biztosítás, a konvencionális tőke-életbiztosításokat a sor­
ban. úgy találom sok befektető, aki most az alapokhoz kö­
tött variációk mellett dönt a régi, bevált formák helyett, hi­
bát követ el. A divat után futnak és a régi termékek előnye­
it, túlságosan alábecsülik. Ezeket a talán hibás választásokat
is, nagyrészt a pszicho-csapdák diktálják.
Erről is többet beszélünk később.
- Sok pénzt tesznek a jövőben az üzemi nyugdíjpénztárak is
részvényekbe. Az angolszász országok példája szerint ná­
lunk is, és ez érvényes az egész EU-ra, az üzemi nyugdíjellá­
tást, egyre inkább nyugdíjpénztárakon keresztül szabályoz­
zák. A tapasztalatok szerint ezek is, nagyon részvényorien­
táltan fektetik be a pénzüket.

Az elkövetkező évtizedekben nagy pénzek

fognak készen állni, hogy részvénybe fektessék.
Ezen kívül, éppen azok a befektetők állnak pozitívan a
részvényekhez, akik a nagy pénzeszsákokon ülnek.
'

2 . A harmadik ipari forradalmat éljük át

Hogy néz ez ki a vállalatok oldaláról? Lesz elég olyan vállalat,
amelyik a jövedelmét növeli és ezzel emeli az értékét? Thdja, ha
nem ez az eset áll fenn, akkor az emelkedő részvényárak az árfo­
lyamban csak levegőt jelentenek. A buborékok pedig mindig szét­
pukkannak.
- Egy vállalat sikere erősen egybekapcsolódik a termékeiveL
Ezeknek minőségileg jónak és lehetőleg újnak kell lennie.
Minden vállalat állandóan új termékeket talál, vagy fejleszt
ki. A régi termékeket továbbfejlesztik és ezzel csábítják a ve­
vőket vásárlásra.
- Még soha nem kutatott ennyi ember. Statisztikusok kiszá­
mították, hogy ma több tudós él, mint a múltban valaha
összesen élt. Ez egy hatalmas potenciál, ami állandóan biz­
tosítja a vállalatoknak az új termékekhez az utánpótlást. Ez-

47
 ál�al sok vállalat a jövőben is sikeres lesz. EgéSz iparágak ke-
.

letkeznek újonnan, vagy hatalmasan terjeszkednek.

Itt mindenekelőtt három területre gondolok:
Számítógépek és telemédiák,
•

géntechnológia és
•

ökotechnológia.
•

Az ökotechnológiát még sokszorosan alábecsülik. Az általunk

előidézett környezeti terheléseknek és károsításoknak egy része
technológiai erőfeszítéseket igényel. Ugyan hajlamosak vagyunk
•

az utolsó pillanatig becsukni a szemünket, de ezek a problémák

nem hagyják magukat örökre elnyomni. Ebben a területben, mint
ahogy a Zöldek mindig újra jogosan felvetik, figyelemre méltó po­
tenciálok szunnyadnak a kutatáshoz és aztán az üzlethez is.
Világosan láthatjuk már ezt, az energiakinyerés területén: cella­
égők, napenergia és a szélgenerátorok a tengerekben már a start­
vonalnál állnak, és hamarosan ezek mindennapi életünk részei
lesznek.

Egy roppant innovációs lendületet élünk át, amelyet csak

a múlt ipari forradalmaival lehet összehasonlítani.
Az első ipari forradalmat a gőzgép feltalálása robbantot­
ta ki, a nlásod� az autóval és az áramosítás
elterjedésével jött létre.

3. A globalizáció
A globalizáció, ma a világgazdasági rendszer fő jellemzője.
Már kétszáz évvel ezelőtt a közgadász David Ricardo felállította " a
komparatív* költségfelosztás " elméletét A munkamegosztás és az
árucsere minden résztvevő országnak hasznot hozott. A gazdaság
tudósai állítják, ma még jobban alátámasztja Ricardo minden tézi-
�

sét, hogy a globalizáció munkahelyet és jólétet teremt. Országok,

akik a határaikat kinyitották a világpiac számára, emelték az élet­
színvonalukat. Mások, akik autark** módon akartak fejlődni, nem
mentek előre. Malaysia Burmával ellentétben.
'

*
komparatív: összehasonlító
**
autark: más segítségére nem szoruló, a problémát önállóan megoldó

48
 ·

Mindazonáltal ma erős, sőt erőszakos ellenállást élünk át a

globalizációval szemben. Seattle, Davos és Genova ennek az állo­
másai. A turbókapitalizmus, így vetik fel az ellenzők, éppen a sze­
gény országokat zsákmányalja ki. A konszernek elnyomták a kor­
mányokat A jövőben nem a jólét felé emelkedünk, hanem éppen
..

az apokalipszis felé haladunk.

A globalizáció hasznát ez idáig nem egyenlően osztották el. A
gazdag országok lényegesen többet profitáltak belőle, mint a sze­
gények. De ezek életszínvonala is emelkedett.
Az a véleményem, hogy a globalizáció mindnyájunk számára
egy nagy lehetőség.
Mindazonáltal az állami szervek, mint döntőbírók, a keretfel­
tételeket úgy állítsák össze, hogy a szegényebb kereskedelmi part­
nerek is még többet profitáljanak belőle.

A filozófiai érv a bázistrend mellett

Meddig megy ez tovább. felfelé? A futurológus Herman Kahn
2200-ra teszi a folyamat végét. Ez a mi generációnknak több mint
elég lenne. Ennyire messzire nem kell a jövőbe néznünk. Térjünk
át egy másik kérdésre: Miért fogják a vállalatok, a jövőben is növel­
ni eredményüket? Az innovációs érvet már elmondtuk. Most egy
másik területre megyünk, filozófikusok leszünk.
·

Az uralkodó gazdasági rendszerünkben, hasonló hajtóerők van­

nak, mint a természetben. Az evolúcióban, az ősrobbanástól az
amőbákon keresztül jutottunk el az emberig. A korbácsok, amelyek
ezt a fejlődést előre hajtották, ahogy azt nekünk az angol kutató
Darwin tanította, a szelekció és a mutáció voltak. Az evolúciós elő­
nyökért való harc egyeseket engedett szaporodni és továbbfejlődni.
Ók jobban tudtak a környezethez alkalmazkodni, odúkat kerestek
és elfoglalták azokat. Mások nem tudtak a változásokra megfelelően
reagálni, ők vesztettek mint a dinoszauruszok, és kihaltak.
Hasonló kiválasztódási folyamat áll fenn a gazdaságban is.
Mint hajtóerő, itt a verseny múködik a piaci résztvevők között. Ez
kényszeríti a vállalatokat arra, hogy mindig figyeljenek a tökélete­
sítésre. Aktívnak kell lenniük, lehetőségeket kell kutatniuk, csak
így lesznek képesek a túlélésre. Aki pihen, hosszú távon az eltű­
nik. A vállalatok nagy része megállja a versenyt, sikeres és emeli a
vállalat értékét

49
 A versenyorientált gazdasági forntánkban, a vállalatok­
nak akarniuk kell a nyereségük növelését. Ha ezt nem
teszik, eltűnnek a süllyesztőben�

Miértfoglalkozunk ilyen mzletesen a bázistrenddel?

Meg vagyok róla győződve, hogy minden részvénybe vagy rész-
•

vényalapba befektetőnek előnyös, sót kényszerűen szükséges is,

•

hogy higgyen ebben a bázistrendben. Csak így lehet Ön hosszú tá­

von sikeres:
- Aki a részvények hosszu távú emelkedésében hisz, megspó­
rolja a befektetése miatti idegességet. NyUgodtabban alszik
még az árfolyamesésnél is. -
- Befektetők, a bázistrendbe vetett erős bizalom nélkül, vesz­
teségesebb vagy ingadozó tőzsde esetén könnyebben es­
nek pánikba. Kedvezőtlen időben adnak el és veszteséggel
kereskednek.
,;

En magam sziklaszilárdan hiszek a hosszú távon emelkedő bá-

zistrendben. Ezen hit nélkül, egyáltalán nem tudnám, mint pénz­
ügyi tervező és tanácsadó, a hivatásomat betölteni. Szeretném ezt
egyszer Önnek világossá tenni. A bevezetésben írtam, hogy 1968-
ban, 20 évesen kezdtem részvényalapokat eladni. Akkoriban egy
dél-német kis faluban laktam Heilbronn mellett. Természetesen lel­
kesedtem az alapokért és a mögötte levő ötletért. Így meggyőztem
és megnyertem néhányakat a falumban, mint befektetőket. Nos az
évek, a hetvenes évek kezdetén, a részvényalapok számára kataszt­
rofálisak voltak. Amikor a befektetőírn három év után még mindig
veszteségben volta){, szemrehányásokat tettem magamnak.
Örültem, ha nem talátkoztam az ügyfeleimmeL Szerencsére
csak szünidőkben mentem haza a szülófalumba. Később az ala­
pok mégis emelkedtek és a befektetók szép hozamot értek el.
Ma ezek az üzletek hivatásommá váltak. Állandóan talátkozom
az ügyfeleimmel. Természetesen vannak fázisok, amikor a port­
fóliójuk nem áll olyan jól és a befektetők csalódottak az alapjukat
tekintve. Ennek ellenére, nem csinálok már magamnak ebből
gondot, mert szilárdan hiszek az emelkedő bázistrendben.
Meg vagyok róla győződve, hogy a vállalati értékek és ezzel a
részvényárfolyamok is, mindaddig emelkednek, amíg a gazdasá-

50
gunk piacgazdaságilag, a verseny nyomásának szabályozása alatt
marad. Biztos-e, hogy minden úgy történik, ahogy én itt bemutat­
tam? Egy szem.ináriumi résztvevő, egyszer kijelentette, hogy ez a
természeti törvények biztonságával bekövetkezhetne.
Az effajta véleményt naivnak tartom. A kijelentésünket a bázis­
trendről sokkal inkább át tudjuk helyezni egy másik síkra, ame­
lyet " skót ítélet"-nek nevezünk. A büntető eljárásban Skóciában az
esküdtek nem csak a bűnös és a nem bűnös között döntenek, ha­
nem egy harmadik variánsra is szavazhatnak: " nem bizonyított" .
·

Nagyon sok minden szól a vádlott bűnössége mellett, de a bizo­

nyítékok nem elegendőek a jogi követelményhez: " minden kétsé­
get kizáróan " .
A mi feltételezésünkhöz az érvek valószínűnek látszanak. Ez
nem vitatható. Mindenesetre itt is, mint minden a jövőre vonatko­
zó prognózisnál, az emlékezetünkbe kell idézni: a jövőről szóló ki­
jelentések soha nem lehetnek biztosak. A bizonytalanság bennük
van. Mégis hiszek benne az elkövetkező időkre, mert minden
emellett szól. Egyúttal azonban bekaikulálok egy meglepő másfé­
le forgatókönyvet is.
'

. Ezért nem kell, noha szilárdan hisz a hosszú távon emelkedő bá-
zistrendben, soha az összes pénzét részvényekbe fektetnie. Válassza
mindenképpen, a klasszikus tőke-életbiztosításokat és mindenek­
előtt a saját használatú ingatlanokat is. A pénzeszközeinek diverzi­
fikálásával, a különböző befektetési formákba, biztonságot nyer az
összvagyonára. Ez kell, hogy a legfőbb célja maradjon.

,.
..

Osszefoglalás
'

A részvényárfolyamokat rövid távon túlnyomó részben a pszi­

chológia határozza meg. Ezek nem láthatóak egyértelműen előre.
Ezért soha olyan pénzeszközt, amire rövid időn belül szüksége le­
het, ne fektessen részvénybe, vagy részvényalapba.
Hét éves befektetési időszaktól kezdődően válnak a részvények
egyre jobban kiszámíthatóvá. A részvényeknél az előrejelzés lehető­
sége ellentmondásos. Rövid távon érvényes prognózis alig lehetsé­
ges, a részvénybefektetés hosszú távon alakul kiszámíthatóbbá.

51
 A részvények, amiket megvesz, nem az égből pottyannak. Az
előző tulajdonosa szabadul meg tőle, mert azt hiszi, már nem tud
vele jó üzletet elérni.
A részvények és részvényalapok hosszú távon a legmagasabb
hozamú befektetések. Ezekkel elérhet, akár 1 0-13 százalékos éves
hozamot, de a privát kalkulációiban mindenesetre, csak 9-10 szá.;
zalékkal számoljon.
A részvények kifejezik egy vállalat értékét. Ép ésszel, jó megkö­
zelítéssel meg tudja ítélni, hogy egy vállalat jelentősen túlérté­
kelt-e. A túlértékelt részvények árfolyamából, egy napon egysze­
rűen elszáll a levegő.
Minden e-gy tovább emelkedő bázistrend mellett szól. Szilár­
dan higgyen ebben. Hagyjon nyitva azonban egy kiskaput, ne te­
gyen fel mindent egy lóra, hanem a pénzértékű befektetésekre és
mindenekelőtt a saját használatú ingatlanokra is gondoljon.
Vésse be emlékezetébe a törvényeinket. A gondolatainak egy
része legyen a részvényeké Csak így éri el, hogy ezek az alaptörvé­
nyek az üzleteit befolyásolják. Thdás, ami az elefántcsonttoronyba
van zárva, semmit nem ér Önnek, mert komoly helyzetben, nem
befolyásolja az Ön gondolatait és üzleteit.

52
 2. A MÁSODIK HALÁLOS VÉTEK:

Kontárkodni
koncepció · nélkül

A legtöbb befektető, a részvény- és részvényalap befektetéseiben,

nem egy meghatározott koncepció szerint jár el. Eközben nem
utasítják el a koncepciókat. Sokkal inkább, még a fejüket sem tör­
ték soha rajta. Botorkálnak a tőzsdeparketten azzal a meggyőző­
déssel, hogy majd minden jól megy. Ezt alapjaiban tévesnek tar­
tom. Az ilyen befektetők, úgy lépnek fel, mint egy futballcsapat,
akiket világos feladatelosztás nélkül küldenek pályára. Hogy ki
védekezik, vagy támad, ez majd adja magát. A játékban így a káosz
diadalmaskodik, úgy történik, mint egy óvodai csapatnál. Minden­
ki fut a labda után. Az Ösztönén uralkodik, az érzelmek diadalmas­
kodnak, értelem isten veled, a konzekvencia: ágyútöltelék az el­
lenfélnek. A részvénybefektetésre vonatkoztatva ezt úgy hívják: ke­
serű veszteségek. Ezt akarjuk megakadályozni.
Egy terv persze ezzel szemben ismereteket feltételez. Ismer­
nünk kell a lehetséges alternatívákat, amelyek közül választanunk
kellene. A befektetők számára a tervezésnél két alapvető lehető-
seg van:
"'

• spekuláns vagy hosszú távú befektető,

• növekedési részvények vagy fundamentális részvények.
'

A befektetési döntéseinél ma már, mindkét fogalompár jelen­

tős szerepet játszik. Valószínűleg Ön azonban nem választott ma­
gának a kettő közül, majd ráüt a hasára és egyszer így, egyszer úgy
dönt. Ezt nevezem én kontárkodásnak. Ebben a fejezetben meg
akarjuk világítani mindkét alternatívát úgy, hogy el tudja kezdeni,
a saját befektetési tervének felépítését.

53
 2. 1. Spekuláns, vagy hosszú távú befektető?.

Az Amszterdamban kialakult tőzsde kezdete óta, a 17. század

elején a befektetők két különböző módon próbáltak meg nyere-
segre szert tennt:
/ .

mint spekuláns,
•

mint hosszú távra orientált befektető.

•

Mindkét pozíciót szeretném Önnek a következőkben bemu­

tatni.

A trader (spekuláns) pozíciója

A név a program. A trader kereskedőt, spekulánst jelent. A leg­
többen, akik felkészületlenül jönnek a tőzsdére, de sokan azok is
akiknek nincs is részvényük azt hiszik, hogy a spekuláns pozíció­
ját elfoglalni befektetői kötelesség, más lehetőség a tőzsdén pénzt
keresni egyáltalán nincs. Egy spekuláns a tőzsdén teljesen megha­
tározott stratégia szerint jár el. Kétféle célt követ:
Egyrészt részvényeket választ ki magának, amelyektól az elkö­
vetkezendő időben átlagfeletti árfolyamnyereséget vár. Kitűnő
papírokat szúr ki magának; az angol szaknyelv szerint Stock­
Picking*-et hajt végre.
Másrészt a tőzsde árfolyamingadozását akarja kihasználni.
Vegyél mélyponton, adj el a csúcson " ez a kortesbeszéde. Az an­
"
gol szaknyelvünkben ezt " timing"-nek, időzítésnek hívjuk. A leg­
kedvezőbb időpontokat akarja a tranzakciójához elcsípni. A pia­
ci időzítés tehát azt jelenti, a papírokat lehetőleg a mélypontju­
kon vegyük meg. Amikor emelkednek, hagyja magát az ember a
magasba vinni. A spekuláns, folyton az új, induló trendek után
kutat. Ha időben elkap egyet és megy a trenddel felfelé, ragyogó­
an keresett.
Valamikor aztán minden trend kifut. Ez azt jelenti, hogy idő­
ben búcsút kell venni a piactóL Optimális akkor lesz az eredmény,
ha a befektető a csúcsponton ad el. A töréseket, vagy lassú esése­
ket, kárörömmel eltelve élvezheti a hintaszékébóL Az ó tőkéje fix­
kamatozású számláján pihen, miközben a konkurencia a saját be­
fektetését olvadni látja.

* Stock-picking: tőzsdei csipegetés

54
 Spekuláns álom: a fordulópontokat elkapni
E2
•

El
... . - -v_
....
"" ---.
.._
-�

,..,..
,.
..
-
-
·

X -

(
// '··.,""'-

/
l
Vl ,;// V2
)E- - · ·_.. /

Vl á V2 vásárlási időpontok
El á E2 eladási időpontok

Minél mélyebbre esnek a részvényárak, annál előnyösebb en­

nek a spekulánsnak, ha várakozási pozícióban van. A hosszú vára­
kozás azonban nem népszerű. A spekuláns folyton a kezdődő
trendek után kutat. A játék elölről kezdődik.
Mindenekelőtt a fiatalabbak esküsznek a spekuláns módszeré­
re. A módszer elbűvölő és óriási nyereségeket is ígér. A piac átla­
gos eredményeit az ember kétszer is felül tudja múlni. Jobb papír­
jaink vannak, és részvényesként csak a nyerőfázisokat éljük át.
Azt, hogy ebben valami sántít, az élettapasztalatunk sejteti ve­
lünk. Az általunk "Móricka-álom"-nak nevezett biztos és gyors
meggazdagodás, nem fog Önnek a tőzsdén ilyen egyszerűen telje­
sülni. Attól még Ön nem fog nyerni a tőzsdén, mert emellett a po­
zíció mellett döntött. A gazdagságát csak akkor növeli, ha ezen a
hangszeren kitűnóen játszik.
Hol vannak a nehézségek? Csak a tapasztalatlanok becsülik alá
annak a nehézségét, hogy mindig elkapjuk a megfelelő idópontot.
Ugyanis soha nem világos, hogy merre megy a tőzsde. Felfelé, vagy
lefelé? A csúcsponton vagyunk már? Emelkednek a részvényárak,
vagy csökkennek? Két nap egymás után estek a részvények, mire kö­
vetkeztet ebből a következő napokra? Ez egy csökkenő trend kezde­
te, vagy csak egy rövid szusszanás újabb csúcsok megmászása előtt?
A trend mindig bizonytalan marad. Egy ősrégi tőzsdei bölcsesség
azt mondja: A tőzsdén nem csengetnek a fel- és leszálláshoz.
A valódi spekulánsok mindig szolgálatban vannak. Nem sza­
bad egyetlen információt sem elmulasztaniuk, ami a ciklust vagy

55
akár az egyes vállalatokat érinti. Tőzsdemagazinokat olvasnak és ·

megszakítás nélkül figyelik az n-tv árfolyamszalagját.

A spektJiáos két legfontosabb kérdése így szól:

- Melyik piacon, vagy melyik papírnál látszik, hogy
egy trend indul?
- Mikor fordul egy trend? Mikor kell eladnom?
Amelyek közül az a fontosabb, hogy ne mulassza el a
kiszállás helyes időpontját.

A bosszú távú befektető pozíciója

Ezzel ellentétben a hosszú távú befektető pozíciója olyan,
mint egy álomszuszéké. Ezeknek a szempontoknak a prominens
képviselői ezt be is ismerik. Andre Kostolany: "Részvényt vásá­
rolni és altatótablettát bevenni, majd néhány évig semmivel sem
"
törődni. Vagy az ismert amerikai sikertőzsdéző Warren Buffet:
"Hosszú távú befektetőnek tartom magam. Éves összehasonlítá­
sok, vagy annál még rövidebb fejlődések érdektelenek számomra.
Miután vásároltam, tőlem a tőzsde akár három évre be is zárhat. "
Egyszer egy befektetői értekezleten találkoztam az ismert be­
fektető menedzserrel Allan Liu-val. Allan Liu akkoriban, nagyon
sikeresen menedzselt Hongkongból egy ázsiai alapot. Egészen ad­
dig, egy alapmenedzser életét nagyon zűrösnek és idegesnek kép­
zeltem el. Ha már a normál magánbefektetőnek is az n-tv folyton
a szeme előtt van, egy olyan alapmenedzsert, mint Allan Liu úgy
képzeltem el, hogy előtte az információfolyam hatványozottan je­
lenik meg; mindig elérhető, folyton az esélyeket latolgatja, állan­
dóan megelőzve az összeomlásokat. Megkérdeztem Liu urat, hogy
bírja ezt a nyomást. A válasza megdöbbentett: "Thdja, a vásárlás és
eladás helyes időpontját én éppolyan kevéssé ismerem, mint Ön.
Hogy őszinte legyek: egyáltalán nem is érdekem, ezeket a ponto­
kat megtalálni. Mint alapmenedzser nem azért vagyok sikeres,
mert a fordulópontokat jobban elkapom, mint mások.
Az én munkám abból áll, hogy vállalkozásokat elemzek. A sok
cég közül azokat válogatom ki, amelyektól a termékeik, fejlődé­
sük, piaci helyzetük és a vezetésük alapján a jövőben átlagon felü­
li eredmények várhatók el. "

56
 A hosszú távú befektetők szinte teljesen lemondanak az időzí­
tésről és az ezzel összefüggő hozamforrásról. Miért teszik ezt?
Peter Lynch az utóbbi huszonöt év legsikeresebb alapmenedzse­
re úgy vélte, természetesen nagyon szép dolog lenne a megfelelő
időpontban beszállni és optimálisan kiszállni. Sajnos senki nem
rendelkezik megbízható módszerrel arra, hogy ezeket az időpon­
tokat eltalálja. A véletlen irányít, attól azonban nem szeretne füg­
geni. "Több pénz veszett el a múltban, amíg a befektetők az árfo­
lyamesésre készültek, mint magánál az összeomlásoknál. " Ezért
maradt Peter Lynch folyamatosan a részvénybefektetésekbef:1. Ha
estek a részvények ott volt, vagy ha emelkedtek éppúgy ott volt, és­
pedig már a kezdetektől.
Az ő üzletének lényege a vállalatelemzés. Amennyiben meg
van győződve egy vállalat sikerességéről, akkor vásárol a részvé­
nyeiből. Figyelmen kívül hagyva a ciklust. Az, hogy a tőzsde maga­
san áll, vagy alacsonyan ez nem kérdés számára. Az n-tv árfolyam­
szalagjának egy másodpercnyi figyelmet sem szentel. Miből profi­
tál a hosszú távú befektető? Részese egy vállalatnak, amely sikere­
sebb, mint az átlag. Ehhez jön a hosszú távon emelkedő bázis­
trend. Szinte úgy érzi magát, mintha össze lenne a részvénnyel há­
zasodva, kitart mellette jóban-rosszban. Persze megszabadul tő­
lük, mihelyt azok már nem felelnek meg szigorú elemzésének.
Amíg a spekuláns elsősorban egy trendet akar találni, a hosz­
szú távú befektető a vállalat gazdasági adatait elemzi. Minél több
tényt tud meg a vállalatról, az ítéletét annál inkább az értelem ha-
tarozza meg.
"

Egy befektető minden esetben felteszi az alábbi kérdéseket, mie­

lőtt vásárol:

- Miért éppen ennek a vállalatnak a termékeit vásárolják?

- Milyen erős a konkurencia?
- Könnyen tudják-e veszélyeztetni a vállalat piaci helyzetét, a
szakma újonc vállalatai?
- Mennyire függ a vállalat a vevőitől? Kínálkoznak a vevők­
nek más alternatívák?
- Thdja hosszú távon ez a vállalat az árait és az árbevételét
emelnt." ?
- Alkalmas a termékek lecserélésére?

57
 - Alkalmas-e a vállalatvezetés, őszinte-e és a tőkét helyesen
használja-e fel?
- A sajáttőke növekedése alapján, hogy néz ki középtávon a
jövedelem?
- Milyen magas a vállalat értéke?
- Számottevó-e az árrés, a vállalat értéke és a részvény ára kö-
zött?
Ez a kérdéssor a háború utáni idők legsikeresebb befektetési
menedzserétól Warren Buffettól származik. Ezzel a módszerrel
sok befektetőt vagyonossá, önmagát pedig, a világ egyik leggazda­
gabb emberévé tette. Ha Ön 1965-ben 10.000 USD-al beszállt vol­
na az ó pénzügyi holdingjába a Berkshire Hathaway-be, 2000 vé­
gére 36 millió USD-ja lehetett volna.
Warren Buffet csak jól pozícionált termékekkel és független
piaci helyzettel rendelkező vállalatokat vásárol. A Coca Cola és a
Gilette számára ilyen vállalatok. A Gilette mintegy lenyűgözte:
" Hiszek a szőrnövekedésben a férfiak arcán és a nők lábán, és azt
gondolom mindkettőjüknek meg kell szabadulnia tőle. " Soha
nem venne olyan vállalatot amelynek a terméktt nem értené. Ez az
ó Credo*-ja. Az internetboom elhúzott mellette, mert szerinte, az
internet nem érthető. Emiatt nem is tudná a vállalatokat megítél­
ni. "Nagyon szívesen szeretném azt a három vagy négy inter­
netcéget ismerni, akik a versenyt a százak közül majd megnyerik.
De nem ismerem őket. "
Warren Buffetnek nem New Yorkban van a rezidenciája. Az al­
vó Omahában lakik Nebraskában. Azt mondja, óriási gabonatáb­
lák között jobban utána tud gondolni dolgoknak, mint a mozgal­
mas pénzügyi metropolokban.

A hosszú tá� befektető fontos kérdései így szólnak:

- Melyik részvényeket kell megvennem?
- Mikor nem felel 11nár meg az igényeimnek?
Ahogy a spekulánsnak az eladás időpontja a fontos, úgy
irányítja figyeimét a befektető a részvény kiválasztására,
azaz a vásárlásra.

* Credo: hitvallás

58
Spekuláns vagy befektető? Mi vagyok én?
Saját bevallása szerint 60 százalék követi a befektetői szem­
pontokat, csak 20 százalék ismeri el magát spekulánsnak, a mara­
dék 20 százalék úgy véli, ó a kettő keveréke. Ezeket a számokat ne­
héz értékelni. Hol �úzza meg a megkérdezett a határt? Hova sorol­
na Ön egy befektetőt, akit az általánosan emelkedő tőzsde magá­
val ragad?
A tapasztalatom szerint a tózsdézók többsége a hosszú távú
befektetók közé számítja magát, de a gyakorlatban a legtöbb még­
is úgy viselkedik, mint egy spekuláns. Az én ügyfeleim is a befek­
tetést helyeslik. Ha a tőzsde azonban megindul lefelé és a részvény­
alapok egy része is párhuzamosan követi ezt, akkor kapom a hívá­
sokat: " Miért fizetek a saját pénzemen alapmenedzsert, ha az nem
száll ki időben? " Ha a tőzsde egy ideje emelkedik és magasak az
árak, akkor aggódnak: "Biztosítsa be mégiscsak ezt a szép kis nye­
reséget nekünk és söpörjük csak be a kamrába. El szeretnék adni,
és a következő esésnél fixkamatú pénzben áttelelni.''
Az ilyen szándékok tipikusak a spekulánsoknál. A tőzsdézók
azonban, soha nem számítanák ezekhez magukat. A vélemény és a
cselekedet nem egyeznek egymással.
Hasonlóan, mint az öt tőzsdetörvénynél sok tőzsdéző, köztük
olyanok is, akik már régebben részvényekbe vagy részvényalapok­
ba fektettek, itt megbukik a vizsgán. Mást gondolnak és megint
mást tesznek, ez a bizonyíték. Ez, ahogyan én nevezem kontárko­
dás, nem hoz Önnek szerencsét, vagyis sikert a tőzsdén. Ön így so­
ha nem tudja a viselkedését felülvizsgálni; vagy korrigálni, mert
egy kiszámíthatatlan cikcakkos árfolyamot követ. Helyzeti dön­
tésektól teszi magát függővé Ezeket azonban gyakran az érzelmek
befolyásolják, ezáltal nem is a legértelmeseb bek.

Mit kellene tennie?

Ön engem már valószínűleg a hosszú távú befektetők pártjá­
hoz sorolt. Ez helyes. Én már sok évvel ezelőtt emellett a pozíció
mellett döntöttem. Két ok volt nálam a döntő:
- A spekulánsok a tőzsde trendjének megítéléséból,é lnek. Ez
nagyon nehéz, legtöbbször az eredmények nem megbízha­
tóak. Megrögzött befektetók úgy vélik, ez ésszerűen nem is
lehetséges, mert rövid-- és középtávon a tőzsde alakulását a

59
 pszichológia határozza meg, és ezért kiszámíthatatlan. A
döntések erősen függnek a véletlentől.
Ezzel szemben a befektetők a vállalatelemzésükben bíznak.
Ez hosszabb távon lefektetett és megbízhatóbb fundamen­
tális adatokon alapul.
- A hosszú távon legsikeresebb tőzsdézők a befektetői szem­
pontokat követik. A könyvben gyakran említett Peter
Lynch és Warren Buffet abszolút hosszú távú befektetők.
'

Miért ne tanulhatnánk a legsikeresebbektól?

Mint spekuláns, Ön nagyon aktív, mindig nyomás alatt van.
Sokszor átcsoportosít, azonban gyakran nem túl kiemelke­
dően sikeres szaldóvaL Ön szalad a trend után. " Ide-oda sza­
lad, zsebe üres marad. "

Sokan nem bíznak a vállalatelemzésben. Vagy azért, mert nem

akarnak olyan sok. időt ráfordítani, vagy azért, mert az ismereteik­
ben és a tudásukban nem bíznak meg. Ha ezek közé tartozna, ak­
kor három kiút kínálkozik Önnek:
- A részvénybefektetését bízza egy bankra vagy egy magán va-
•

gyonkezelőre. Ehhez persze 50.000 euró feletti összegre

van szüksége.
- Bedolgozza magát a részvényelemzés elméletébe. Hogy ho­
gyan tudja ezt Ön a legkönnyebben elérni, azt a "Tipikus
kezdő" című fejezetben mutattaril be.
- Teljes befektetését részvényalapba teszi.

Ha a · spekuláns koncepció mellett dönt, mivel nem bízik a

hosszú távú befektetésben, rossz döntést hozott a vagyonát illető­
en. Csak nagy szerencsével fog a tőzsdén a nyerők közé számítani.
Akkor is, az a sors vár Önre, hogy ágyútöltelékként szolgál, ha
koncepció nélkül jár el. A következő fejezetekben további szem­
pontokat ismer meg, amelyeket a koncepciójánál figyelembe kel­
lene vennie.
Nem keverhetjük a kétféle szempontot? Elvben, ettől sürgő­
sen eltanácsolom. A legvalószínűbb következtetés ugyanis nem
az, hogy Ön mindkét részből a legjobbat választja. Sokkal inkább
az, hogy megint több befolyást enged az érzelmeinek. Nagy a ve­
szélye annak, hogy a két koncepcióból mindig a hátrányokat vá­
lasztja ki.

60
 Azt tanácsolom Önnek, hogy a befektetéseinek bázisát a h osz-
. szú távú befektetői szempontok alapján kezelje. Ha mégis nagy
örömet találna a kereskedésben és a rövid távú spekulációban, ak­
kor egy kisebb részt, kvázi a piramis csúcsát így kezelheti. Min­
denesetre a két részt szigorúan el kell különítenie, hogy ne essen
a keverés csábításának áldozatául.

2.2. Növekedési vagy funda111entális részvények?

Ön dönti el, hogy spekulánsként vagy befektetőként akar a

piac résztvevője lenni. Azonkívül választania kell, hogy mely
·

részvények domináljanak az Ön portfóliójában: növekedési vagy

fundamentális értékek. Ehhez meg kell néznünk, hogy miben
különbözik a . két részvénytípus és milyen előnyeik, illetve hátrá­
nyaik vannak.

Növekedési részvények (Growtb)

A növekedési vállalatokat gyakran Growth-vállalatoknak is
nevezik. Részvényalapok, amelyek ezen szempontokat követik
és ilyen vállalatok részvényeit vásárolnak, gyakran hozzátoldják
ezt a kiegészítést a nevükhöz. Ezek a vállalatok voltak a sztárok
1990-től 2000-ig. A befektetők, akik a növekedési vállalatokat
részesítik előnyben, meg vannak győződve, hogy ezek nyereség
és árbevétel szempontjából átlagon felül teljesítenek. Ezt össze­
köti az ember a vállalat erős értéknövekedésével, és ennek kö­
vetkeztében a részvényárfolyamnak egyértelműen emelkednie
kell. Az elmúlt években sok befektető nem egyes vállalatokat
szúrt ki, mert azok egyénileg különösen esélyesnek látszottak.
Nem, az általános vélemény az egész szakmát növekedési ágazat­
nak kiáltotta ki. Új technológiák, minden, ami az automatizálás­
sal, számítógéppel, szoftverrel, internettel és biotechnológiával
a legtágabb értelemben kapcsolatos volt, megkapta a kiváló cí­
"
met: " Növekedési érték . Mivel a közvélemény ezekben � részvé­
nyekben nyereséget látott, tolongtak érte. Ennek következté­
ben erősen emelkedtek az árfolyamok, éppúgy, mint a befekte­
tők hozama.

61
A növekedési részvények alakulása
A Microsoft 1986. március 13-án 2 1 dolláros kibocsátási árfo­
lyamon került a tőzsdére. Teljesen letisztítva ez ma 15 centnek fe­
lel meg. Az első tőzsdenapon a papír értéke 30 százalékkal nőtt.
2000 végéig a Microsoft részvények értéke több mint 41.000 szá­
zalékot emelkedett. Egy 100 USD értékű befektetés ebben az idő­
szakban 4 millió USD értékre duzzadt.
Még fantasztikusabban fejlődött a Cisco. Az 1990-es, tőzsdére
kerülése óta a részvények árfolyama 60.000 százalékkal lett drá­
gább. 100 USD-ból mintegy 6 millió USD lett.
A német parádés növekedési részvény az SAP. A walldorfiak
1988. l l . 4-én élték át első tőzsdenapjukat. Ezután a részvényeik lé­
legzetelállító értéknövekedést értek el. Az 1990-től 2000-ig tartó
dekádban 2 .998 százalékot ugrott az árfolyam felfelé, évekre átszá­
mítva ez átlagosan 40,5 százalék. Egy kis 10.000 DM-ás befektetés
megnőtt 299.783 DM-ra.

Nagyon jól kerestek a részvényalapok is, amelyek növekedési

részvényekbe fektettek (1996. Ol. Ol-től 2000. 12. 31-ig tartó 5 év­
nyi időtartam):

Threadneedle American Select 407,4 % értéknövekedés

Baring German Growth 394,0 % értéknövekedés
Invesco Technology A 383,3 % értéknövekedés
DWS Vermögensbildungsfond I 352,1 % értéknövekedés
Pictet Biotech 349,3 % értéknövekedés
\

Emellett az óriási hozamesély mellett azonban, vannak a növe­

kedési részvényeknek hátrányai is:
Mivel erős a kereslet rájuk, ezért folyamatosan drágák. Azon­
ban ez nem ijeszti el a befektetőt, ha meg van győződve az érték­
növekedésrőL Magas áron is vásárol, számítva arra, hogy a jövőbe­
ni nagymértékű nyere·ségnövekedés több lesz, mintha csak egy­
szerűen kompenzálva lenne.
De mi van akkor, ha a magas értéknövekedés nem következik
be? Akkor a kilátás a folyamatosan erősen növekvő nyereségre
többnyire nagyon ingadozó, gyenge lábakon áll. Általában a növe­
kedési részvények alacsony tőkésítettségükkel tűnnek ki. A vagyon

62
az " Old Economy"*-ból származó vállalatokéval összehasonlítva
nagyon szerény. Állítsa egyszer lélekben szembe az SAP szoftver­
házat, a Bayer ipari vállalattal. A vegyi óriásnak nagy üzemei van­
nak, az SAP-nak néhány irodaháza, amelyek még ráadásul esetleg
csak bérlemények. A Bayerrel konkurálni hatalmas tőkére van
szükség, az SAP-val szemben elég egyszerűen néhány jobb ötlet.
Így tudják a növekedési részvények a nyereségüket felfelé katapul­
tálni, azonban a varázslat gyorsan el is múlhat, mivel a konkuren­
cia veszélye fenyegetőbb. Példákat tömegével lehet sorolni: IBM,
Nixdorf, Baan. A növeked�i részvényeket többnyire a gyorsan élő
ágazatokban találjuk, amelyekre az ember nehezen tud prognózi­
sokat felállítani.

A növekedési részvények kockázatosak.

A magas, de bizonytalan nyereségnövekedés elvárása
a növekedési részvényeket spekulatívvá teszi.

Az elmúlt években sok növekedési vállalat rajongó nevetett a

mi negyedik tőzsdetörvényünkön, a Fiffi-elven, vagyis hogy az ár­
folyamnak, a vállalat reális értékét tükröznie kellene. A növekedési
részvények a Waterloo-jukat 2000 közepétől tapasztalták meg, ami­
kor sokukból elszállt a levegő. A tőzsdézők a portfóliójukat üresre
futtatták, közel az utolsó cseppig.

An1i növekedési részvénynek mutatkozik, a jövőben is

:rnindig drágább lesz valatnivel. Egy hataltnas fejlődés
éppenséggel kiegyenlítheti a többletárat. Önnek, mégsem
szabad t11indenáron megvenni. Az egy dajkamese, hogy a
növekedési részvények tninden árfolyamot elérnek, és
hogy ezen idővel még túl is nőnek.

* Old Economy: hagyományos gazdaság

63
 Egy túlértékelt növekedési mzvmy tipizáltfejlódése
- ... ..
o
-
-
.,.,. _.. .- - -.. ··-
·­

�
---

- .
"
-
o •
> •
. .

Prognózis
• • • •
o
.
o
o

,o

.
.
••
o • •

bizonytalansági levonással
.-·
. •'
• o
•

Elvárás
•

..•"····
•

>
'
..
'

Részvél y­
'

-- -,- �- - - - - - - -- -- - - - - - - -- -

árfolyam
'
• •
l •
' '

' .
. '

. '

'
.
l •

iPu.ndamentumi
'
'
' .

• '
' '
• •
' '
' •
l •
• ' .
l '

Idő
• •
' '
' •

l •

1. Fázis

i Keresteti felár � Nyereségfigye1-

• •
•

1
l
:

"forró levegő" � mezteté§ hatása

• .

.
.
. .
. .

!.
. . •

� árfo1J'amZUhanás
.
.

Forró Parró
.
.
.

levegő
• •

.
.

'
l . : .

levegő
. .
.
:
•
.

• . . -
.
l . .
.
.
. .

.
.

. . : .
.

l .
t .
• '
:.

�
•
-
•.
l
. .
.
!

Részvmy- Részvény­
•

: :
. : .
. .
l '

r------,
árfolyam árfolyam

h1vdrds Elvárds

> ' •

• • •
• • •

• l '
' • '

?
' l l
•
• '
' • •
•
• >

:Fundamentum! Fundamentum!
• l •
•
• '
• l ' f

, . •
j
. ' •
'
. ' ' f
•
•
• ,
' l • •
' . • '
' l • l
. ' • •

' ' • f
•
•
• ,
' t

!..- --
•
l
� - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - --·
- - - - - - - - · - . - - - . ... ...... "". __ ,

2 . Fázis 3. Fázis

l. Fázis
A részvényt kibocsátják. A kibocsátási árfolyamba egy mérsékelt nyereségnöveke­
dést számítanak be (fundamentum).
Az elemzők magasabb növekedést prognosztizálnak, a prognózis időtartamára egy
bizonytalansági levonást kalkulálnak be és ajánlják a vételt.
Az árfolyam olyan magasra emelkedik, hogy az elvárt nyereségnövekedés nagy ré­
sze az árfolyamban már most lecsapódik (elvárás) .
•

2. Fázis
Egyre több befektető akarja a részvényt. Az árfolyam drámaian emelkedik. Képző­
dik egy buborék, a részvény túlértékeltté válik (forró levegő).

64
3. Fázis
A vállalat bejelenti a legújab b adatokat. A jövő már nem néz ki olyan rózsásnak. A
nyereségfigyelmeztetés (profitwarning) árfolyamzuhanást okoz.

Fundamentális részvények (Value)

A növekedési stratégia antipódusa* a fundamentális vállalati
szempont. Itt a befektetők, egy befektetetési alap, de a magánbe­
fektetők is teljesen másképp járnak el. Jó vállalatok részvényeit vá­
sárolják, keveset fizetnek értük és megtartják addig, amíg a tőzsde
egy megfelelő árat kínál értük.
Az elvet megértheti az alábbi grafikonból:

Fundamentális mzvmy, mint alkalmi vétel

,
Részv� Árfolyamnyereség
árfolyam

'
aktuá.lis fundamentális
' énék

Aktuális tőzsdei
érték

Legyen egy biztosítótársaság értéke X napon 20 milliárd euró,

azaz a tőzsdei kapitalizációja 20 milliárd euró. A biztosítótársaság­
nak vannak részesedései más vállalatokban, amelyek mind ponto­
san kiszámíthatóak. Például:
Bank X 3 milliárd euró
Gyógyszeripari vállalat Y 2 milliárd euró
Más iizletrészek 2 5 milliárd euró

* Antipódus: ellenfél, ellenlábas

65
 A részesedések összesen 30 milliárd eurót tesznek ki. A része­
sedések tehát többet érnek, mint az egész vállalat tőzsdei értéke.
Ebben az esetben, a vállalat tulajdonképpeni értékét még figye­
lembe sem vettük. Következtetés: a vállalat tőzsdei értékének ma­
gasabbnak kellene lennie.
A részvény ebben a pillanatban alulértékelt, alkalmi áron vásá­
rolható meg. Ön, mint részvényes azt reméli, hogy ez hamarosan
ki is derül, de csak azután, miután már Ön kedvező áron megvá­
sárolta. Ez után kell, hogy a többiek a papírra vetődjenek és a rész­
vényárfolyamot a helyes, úgy is mondjuk: belső értékéhez hajtsák
fel. Ilyen téves értékelések mindig történnek a tőzsdén. A Karstadt
Quelle egy 5 Mrd euró értékű ingatlanvagyonnal rendelkezik. Az
egész vállalatnak a tőzsdei értéke 2001 augusztusában 4,2 Mrd
eurót tett ki. A biztosítótársaság példája erősen egyszerűsít. A
probléma az alkalmi vételek felkutatása. Ehhez szükség van mérő­
eszközre: mikor túl olcsó egy részvény? Gondolhatja, hogy ezt
nem könnyű megállapítani. Több elmélet is létezik ehhez. Itt ezt
a témát csak érinthetjük:
A megközelítéshez egy részvény árfolyam-nyereség-viszonya
(KGV=Kurs-Gewin-Verh�iltnis) mutatja be az egyik első módszert.
Ha ez az érték 15 alatt van, a · részvény általában olcsó. 25 feletti ér­
téknél nagyon sokat ígérőnek kell lennie a vállalat jövőjének. Eb­
ben a nagyságrendben, Ön már a növekedési részvények között ta­
lálja magát, az ennek megfelelő árral; 50-nél a nyereségeknek már
rendkívülien kell nőniük. Részvényeket 80 feletti KGV értékkel kez­
detben tabuként kell, hogy kezelje. Itt a pirosban van. Az első nye­
reségfigyelmeztetésnél (profitwarning), sok pénzt fog veszíteni.
A KGV azonban csak egy a jelzőszámok között, további krité­
riumok jönnek még hozzá:
Itt újra felhasználhatja a kérdéseket a vállalatok értékeléséhez
az 59. oldalról. Noha a fundamentális befektető olyan alkalmi vé­
telekre vadászik, mint az alulértékelt biztosítás példánk, ezt a
módszert sem téveszthetjük össze, az olcsó bevásárlással a tőzsde
turkálóasztalán. A sikerhez ésszerű eljárás és gondos szelektátás
szükséges. A fundamentális befektetók pápája a már korábban
említett Warren Buffet.
Néhány befektetési alap szintén ezen szempontok alapján mú­
ködik. Igaz, hogy 1996 és 1999 között a növekedési részvények vi­
rágzása alatt nehéz dolguk volt. úgy tekintették őket mint a múlt

66
relikviáit. Ebben a fázisban a növekedési alapok eredményei, ame­
lyeket a technológiai cégek hajszoltak fel, nem voltak legyőzhe­
tők. A fundamentális alapok részben nem mozdultak a helyükről.
Egy neves alapmenedzser Julian Robertsorr vélte: " Már nem értem
a tőzsdét. "
Az ő reakciója nagyon szokatlan volt. Kifizette az ügyfelei kö­
veteléseit, akik az ő Tiger-Funds alapjába fektettek. Ez összesen 16
milliárd dollár volt, ezután bezárta a befektetési társaságát.
Már egy évvel később, vagyis 2000-ben a fundamentális ala­
pok újra keresettek lettek. Így gazdálkodott ki befektetői számára
a Templeton Growht Fund ebben a rossz tőzsdeévben 9,1 százalé­
kos értéknövekedést. A Templeton Growth Fund, Önnek kissé za­
varóan helytelen zászló alatt vitorlázik. Parádés alap, fundamentá­
lis befektetésekkel, de Growth címkével. Ez az ősrégiségéből adó­
dik. Amikor 1954-ben alapították, még senki nem tett különbsé­
get a Growth (növekedési) és a Value (fundamentális) között. A
Growth mindössze azt kívánta jelezni, hogy az alap menedzserei­
nek a szándéka, a befektetők vagyonának erős növelése volt. Ezt a
Templeton menedzserei a múltban meg is valósították, mégpedig
mindig az alkalmi vételek vadászatával. Azt mesélték, hogy a cég­
alapító Sir John Templeton, a menedzsereit erre a célra fel is es­
kette. Ehhez az első munkanapjukon egy könyvet tett az íróaszta­
lukra az alábbi elmés címmel: "A tömegek általánosságának és
"
őrültségének különös elvakultsága , ami egy történelmi áttekintés
a pénzügyi buborékok kipukkanásáról.
Hogyan néz ki a fundamentális/növekedési hozam össze­
hasonlítása
A növekedési vállalatok jobban megérintik a befektetőket,
mert legtöbbször egy elbűvölő "sztori"-t is kínálnak. Minél jobban
megy a növekedési részvényeknek, annál nagyobb figyelmet kelte­
nek és több tőkét vonzanak, annál magasabbra kúszik az árfolya­
muk. A befektetői psziché űz ezekbe a részvényekbe. Nem szeret-
. nénk kimaradni, ha fáradság nélkül lehet pénzt keresni. Ez a dina­
mika azonban csak egy ideig múködik, addig, míg a részvények
túlértékeltté nem válnak és a nyereségfigyelmeztetés (profitwarn­
ing), mint egy villám csap bele a tőzsdei árfolyamokba.
Fundamentális befektetők ezzel szemben, az alulértékelt rész­
vényeket keresik. Az ilyen papírok a múltban nem nyertesek vol-

67
tak, hanem penészvirágok. A befektetők azonban a nyerteseket
szeretik, ezért vannak ezek az ár ellen úszó fundamentális betek­
tetők legtöbbször kisebbségben.
Valószínűleg meglepi, hogy hosszú távra tekintve, a madern­
nek és dinamikusnak ható növekedési filozófiát, a mi házilagos
fundamentális értékelési szempontjaink tisztán legyőzik.

Amerikai részvényalapok átlagos éves hozamai 1979 ES 1998

között
Fundamentális 14,9 %
Növekedési 11,6 %

Csak 1990 ES 1998 között cseréltek helyet az é/lovasok

Fundamentális 17,2 %
Növekedési 20,1 %

Fundamentális alapok
amelyek Németországban is vásárolhatóak

Név Társaság Befektet�i súlypont

Fleming European Strategic Value JPMoorganFleming Európa
European Growth Trust Spangler Európa
Franklin Templeton European Franklin Európa �

DIT-Vermögensbildung Europa DIT Európa

Pioneer Mid Cap Pioneer Észak-Amerika
Davies Value Fund Davies Észak-Amerika
Pioneer Fund Pioneer Észak-Amerika
DIT-Vermögensbildung Global DIT világszerte
Fiduka Universal Universal világszerte
Templeton Growth Fund Franklin világszerte

,
-

Osszefoglalás
A �zvényekbe vagy �zvényalapokba történő befektetéseihez
már az elejétól fogva szüksége van koncepcióra. Koncepció nél­
kül, eltéved a tőzsde kockázatos világának sűrű ködében. Először
is céljait két dimenzióban kellene tisztáznia:

68
 • Spekuláns vagy hosszú távú befektető. A hosszú távú befek­
tető szempontjainak választását ajánlom Önnek. A speku­
láns sikere a fordulópontok eltalálásán áll vagy bukik.
• Fundamentális vagy növekedési részvények. Mindkét fajta
részvény kellene, hogy legyen a portfóliójában.
Noha a fundamentális részvények az utóbbi években majdnem
feledésbe merültek, főleg a részvényalapokban, a kiszámíthatósá­
guk által, mégis meggyőzőek a szempontjaik. Hosszabb időszakot
tekintve a fundamentális alapokat minősítik a kitűnő eredménye­
ik. Általában nem olyan volatilisek (ingadozó értékűek) mint a nö­
vekedési alapok.
;

En azt ajánlom, hogy a portfóliójában a fundamentális részvé-

nyeket részesítse előnyben.
•

'

69
 3. A PSZICHOLÓGIA ALAKÍTJA
AZ ÁRFOLYAMOT

A tőzsdepszichológia ka síkot különböztet meg: először is a be­

fektetők síkját. A fő téma itt az emberek befektetési döntései, ezek
indítékai és az eközben elkövetett hibák. A könyv második része
ezeket a problémákat tárgyalja. A következőkben a második síkkal
foglalkozunk, ez a részvénypiac megfigyelése. Hogyan befolyásol­
ja a pszichológia az árfolyamok alakulását? Hogyan jönnek létre
trendek, bikapiacok és medvepiacok? Mindez véletlenül történik,
vagy megállapíthatók tipikus fejlődések és összefüggések? Van a
mindennapi őrületnek a tőzsdén módszere? Milyen hasznot húz­
hatunk az ismeretekból?

3. 1. Árfolyamingadozások,
eufória és összeomlás

Melyik tulajdonságra gondol először, ha ezt a szót hallja, rész­

vénypiac? Az én szemiriáriumaimon az alapválasz az "árfolyamin­
gadozások" volt. Minden nap változtatja a piac az árfolyamokat.
Gyakran egy bizonyos ideig egy irányba megy, felfelé vagy lefelé. A
•
harmadik alternatíva sem felfelé, sem lefelé, hanem hintázva mo­
zog. Természetesen ezeknek az irányoknak is nyugtalan a lefolyá­
suk, belsejükben sok felfelé és lefelé ingadozássat Ha egy irány bi­
zonyos ideig eltart, trendról beszélünk. Egy trend időtartama erő­
sen váltakozhat. A felfelé és a lefelé tartó trendet is feloszthatjuk há­
rom fázisra. Ahogy ez szokásos, kezdjük a felfelé mozgó trenddel.

A bikapiac
A hosszabb ideig tartó felfelé húzó trendet bikapiacnak vagy
hossznak nevezzük, az ellenkezője a medvepiac vagy bessz. Az in­
gadozásokat másfelől trendek sorozatai alkotják. A következő ol­
dalakon a bikapiacot nézzük meg pontosabban. Ezt egy vállalat

71
példáján konkretizáljuk, megvizsgáljuk a Deutsche Telekom rész­
vényét (T-részvény), az 1996-os kibocsátásátóL
A T-részvények kibocsátása a tőzsde és a befektetők számára,
egyaránt nagy jelentőséggel bírt. Egyrészt, me rt egy elég nagy vál­
lalat újként jelent meg az árfolyamlistán, másrészt, a vállalat termé­
keivel mindenkinek van dolga, hiszen mindenki telefonál. Min­
denki tudta, hogy miről is van szó. Úgy gyötörték a lakosságot té­
véreklámokkal, ahogy még sohasem. Az ismert színész, Manfred
Krug naponta többször közölte, hogy őt a Telekom meggyőzte.
Így lett a Telekom tőzsdére kerülése téma mindenki számára, aki
valaha takarékoskodott és pénzt fektetett be. Még soha nem kér­
deztek meg ennyien, hogy én mit gondolok erről és mit tennék.
A sajtónak nem volt egységes képe. Egyik oldalról a pesszimis­
ták pártját formálta meg. Ezek a következő érveket hozták fel:
- A Telekom nagy adósságterhet cipel. A nyudíjasok járadék­
ellátása és a fennálló kötelezettségek kinyomhatják a válla­
latból a szuszt.
- A Telekom egy elhivatalnokosodott üzlet. Ezt a béna gebét
galopptempóra bírni herkulesi munka. A versenytempó pe­
dig szükséges. a privát konkurenciával, mint a Mannes­
mann, E-plus és a kapuk előtt álló külföldiekkel való küzde­
lemben.
Az optimisták pártja az ilyen kételyeket egy érvvel lesöpörte,
"
ami így szólt: "A jövőt a telefon és az internet jelenti. Ezen piac
óriásai közül egy a Deutsche Telekom, hatalmas ügyféltömeggel
és múszaki csúcs know-how*-val.

Elsőfárls: elindul a lavina

Ebben az időpontban még nem volt trendünk. Még nem volt
világos, hogy az optimisták, mint ahogy ma már tudjuk, megtart­
ják többségüket. Tipikus, hogy már az elején két párt létezik, n1int
"
a politikában. Talán valamikor olvasta már a jövő víziót, az " 1984 ­
et. George Orwell ebben bemutatja, hogy még a diktatúrákban is
folyamatosan létezik ellenzék. A tőzsdén ugyancsak minden témá­
ban két párt konkurál, pro és kontra. A túlsúly ritkán egyértelmű,

* Know-how: tudás, ismeret, módszer, gyártási eljárás

72
és soha nem tartós, mivel minden párt mindig több áramlatból áll
össze. Egyszer közös véleménnyel koalícióra lépnek a csoportocs­
kák, máskor megint változtatják a frontokat. Ezért sem állandó a
tőzsdén a fejlődés.

Ebben a fázisban azonban a kereslet .

a Telekom-részvények iránt már nagyobb volt,
o1int a kínálat. Emiatt egy felfelé mutató
tendencia képződik.

A médiákban a vélemény, először elég vitatottan, de enyhén az

optimisták . oldala felé hajlik. Tapasztalt befektetők vannak a pia­
con, és jó szimattal beszállnak, részben olyan emberek, akik ezzel
a témával foglalkoznak, részben akik véletlenül belenyúltak. Az
alapok erősebben vásárolnak, ők túlsúlyozzák az ágazatot.
Mely érv adott a Telekomnak zöldutat? Ehhez meg kell néz­
nünk a gazdasági környezetet. Az USA-ban a tőzsde már évek óta
felfelé húzott. Az internethívők győzelmi menete éppen csak el­
kezdődött. Az internetben osztályelső Cisco 1995-ben és 1996-
ban lélegzetelállító értéknövekedést mutatott. Az amerikai tech­
nológiai piacon (NASDAQ) az optimisták lapátolták portfólióikba
a pénzüket. Németországban kialakult a Neue Markt. Milyen volt a
hangulat 1996-ban?
Sokan hittek a telekommunikációs piac közelgő boom-jában,
és Németországban a Deutsche Telekom állt ennek a középpont­
jában. A mérleg rriár a kibocsátás előtt az optimisták javára billent.
A Deutsche Telekomnak megvolt a maga "sztori"-ja.

A bikapiac feltételez egy sztorit. A többség számára elfo­

gadható, hogy meggyőző okai vannak, hogy egy papír
felfelé mutató tendenciájában higgyenek. Egy sztori
beindítja a fantáziákat.

Így volt az egykori NDK-nak az újraegyesít(;snél egy csodálatos

sztorija. A virágzó mezők víziója elcsábította a gazdag németeket,
hogy adókedvezm�yezett ingatlanokba fektessenek be. Azt, hogy
eközben egy délibábnak ültek fel, még ma is sokuk fájlalja, amikor

73
a számlakivonatukra ránéznek. Legyen óvatos az általánosan elfo­
gadott sztorikkal kapcsolatban. A tőzsdén ezek gyakran azonos sé­
ma alapján játszódnak le:
Egy befektetés, egy cégvásárlás, egy találmány briliáns jövőt
ígér, így gondolja a többség. A részvényeket erősebben keresik, az
árfolyamok kúsznak felfelé. A második fázisban kiderül, hogy ez
az innováció rengeteg költségbe kerül, és ezáltal csökkenti a nye­
reséget. Beüt a macskajaj, az árfolyamok újra esnek.

Vissza a Telekomhoz. Az így elfogadott sztorihoz jött a pozitív

hangulatú tőzsde. Eredmény: elkezdődött a tülekedés a T-részvé­
nyekért. Közel ötször annyi részvényt jegyeztek, mint amennyi ki- .
bocsátásra került. Az emelkedő árfolyam további befektetőket
csalogatott, ez begyújtotta a felfelé húzó trend hajtóművét
Természetesen még létezik az aggályos pesszimisták pártja is.
Ahogy a nyilvánosságban, úgy önmagunkban is kiterjed a konflik­
tus. Az Ösztönén feltétlen vásárolni akar. Itt nyereséget érhetek el,
mások már megmutatták ezt. A figyelmeztető Felettes én szóra je­
lentkezik, bár már néhányszor vesztett az engedékenysége miatt.
A startnál, a pro-párt világosan nyert. Ez gyengíti az összes kétel­
kedót, kontra-pártot és a Felettes én-t is. Eredmény: a hangulat a T­
részvénnyel szemben egyre jobb és jobb. Akik a startnál még tar­
tózkodóak voltak, végül jegyeznek ők is.

Második fázis: itt van a trend

Akinek már az eleje óta volt részvénye, az azonnal keresett
ezen. Most sajnálják a többiek, hogy nekik semmi nem jutott a jó
kis tortából, elégedetlenek a helyzetükkel. Mohóvá válnak. Aki
azon szerencsések közé tartozik, akik már nyertek a papírjaikkal,
az sem teljesen boldog. Ha ugyanis több részvénye lett volna, most
értékesebb lenne a portfóliója. Tehát még vásárol hozzá.

A próféták most a piacra tippelnek.

Az alapoknak •nár nem elég a trendpiacokat
túlsúlyozni. Kizárólag az emelkedő részvényekbe
akarnak befektetni. Ágazati alapok tűnnek fel.

74
 Személyek, akik eddig keveset fektettek részvényekbe, vagy
alapokba most felfigyelnek és vásárolnak. Az elsők, hosszú viasko­
dás után, miután alaposan informálódtak, és átverekedték magu­
kat a döntésen, de egyre többen ugranak fel erre a vonatra anél­
kül, hogy pontosabbat tudnának. Ők nem kérdeznek a vállalati
adatok után, csak a részvény neve stimmeljen és az ágazat. Ebben
a fázisban sok tapasztalt befektető már elad. Nem bíznak tovább
a trendben és szeretnék a nyereségüket kivenni. Egyenlegét nézve
azonban, a vevók tábora messze erősebb, mint az eladóké.
A több kereslet természetesen tovább emelkedő árfolyamokat
eredményez. Minden pótlólagos árfolyamemelkedés tovább rabol­
ja a kontra-párt lendületét. Egy drámai, pszichikai mechanizmus
veszi kezdetét. Ismert, hogy szívesebben olvassuk az újságban azo­
kat a cikkeket, amelyek a mi véleményünket igazolják. Ha egy tőzs­
demagazin közli: ,,A T-részvények tovább menetelnek előre" , ezt
megveszik a T-részvényesek és a szimpatizánsok. A kontrák
Kassandra* jósokká váltak. Senki nem akarja őket meghallani, az
újságjaik a trafikokban maradnak. Így a pesszimisták pártjának
nemcsak a szökevények miatti vérveszteséget kell elviselniük, ha­
nem a korábbi egyetértőkét is, akik csendben tábort váltottak. Az
újságok már nem kínálnak nekik olyan sok oldalt, és a televízió is
szúkebb műsoridót szentel rájuk. A cikkeik rövidebbek lesznek,
míg a konkurenciáé egyre hosszabbak. A pro-elemző párt szilár­
dan megnyerte a többséget.
A tőzsde pedig igazolja őket. Ebben a fázisban, alig kellenek a
bikapiac mozgásban tartásához külső impulzusok. Aki befektet,
nyer, tehát sikeres. Mindenki törekszik arra, hogy sikeres legyen.
Így a trend önmagát erősíti. "Semmi sem olyan sikeres, mint a si­
ker maga" , tanítja a hétköznapi bölcsesség.

A tömegpszicbológia, avagy a csordaszellem

Ha egyre többen nyernek egy papírral, a nyomás a többieken
egyre nagyobb lesz. A többség meghatározza a trendet. Minél
több ember követi a trendet, annál erősebben hat a kívülállókra,
mint szívóhatás. Azt is magával ragadja, aki eredetileg, mint külsó
szemlélő félreállt. Az ember csatlakozik a tömegvéleményhez. A

* Kassandra: Az lliász c. ókori görög hőskölteményben szerepló királylány, aki­

nek később beteljesedőjóslatait előzetesen senki nem hitte el.

75
Felettes én, ugyan azt mondja: "Thlajdonképpen azt hiszem, a
Telekomnak egyáltalán nem olyan biztos a jövője. Ráadásul az ár­
folyam is elég magas. " De hatnak a tömegpszichológia törvényei.
Ilyen sokan nem tévedhetnek. " A jobb tudása ellenére, így visel­
"
kedik az ember. Még a szédítő magasságban lévő részvényárfolya­
mot is elfogadják. A tőzsde közelmúltbeli sikerei fokozottan növe­
lik a gondtalanságot. Egész idő alatt jól ment, így fog ez tovább is
menni. A borúlátókat, akik a játékban nem vesznek részt és kívül
maradnak, butának kiáltják ki. Fokozatosan elnémítják őket. Még
a múlt sztárjai, akik a fundamentális értékek szempontjait favori­
zálják és nem vesznek részt a tőzsdemámorban, azok is megzava­
rodnak. Vajon nem ők szalasztották el, mégis az idők szavát?
Zavaros újságcikkek kerülnek elő, amelyeknek lényege azo­
nos: A Hi-Tech* ágazatra, amelyhez a T-részvények is tartoznak,
más szabályok érvényesek, mint a gazdaság többi részére. A kutyus
akármilyen messze lehet a gazdája előtt, a robbanásszerű fejlődés
majd hajtja a gazdát utána. A technológiai vállalatok immúnisak a
konjunktúra fel és le hullámaira, az emelkedő kamatokra vagy a
hiányzó növekedési volumenre, gondolta sok belsőleg nem szi­
lárd madárjós és elemző. Végre eljött Eldorádó.
Egy bikapiac ebben a fázisban gyönyörű időszak. Minden .
tőzsdéző, akivel az embernek csak dolga akad, jó hangulatban
van. Aki nincs benne a buliban, elmegy szabadságra vagy elsán­
calja magát a lakásában. A kontrapárt látszólag megszúnt létezni.
A DAX és a Dow Jones egyik álomhatárt, a másik után törik át.
Pezsgős hangulat uralkodik a tőzsdézók között.
Miért nem veszik észre a parkett-táncosok, hogy fel vannak pö­
rögve? A piaci hangulatnak ebben jelentős szerepe van. A beiek­
tetők megfertőződnek az eufóriájukkal, egy influenzajárványhoz
hasonlóan. Az orvosi világnál maradva: megfertőződnek és az im­
munrendszerüket legyengíti a csoporthangulat. A pszichológia
megmagyarázza ezeket az összefüggéseket: ha valamit nem egye­
dül vállalok, hanem csak mások döntéseit veszem át, akkor a fele­
lősségnek is csak töredéke esik rám. Elbújok mások döntése mö­
gé. Ezzel elhallgattatom a Felettes én-emet, ami egyébként is min­
dig csak el akarja rontani a játékomat. Végül is, nekem senki sem
róhat fel semmit. Így a vélemények uniformizáltak lesznek; a tózs­
dézők kilencven százaléka ugyanazt gondolja. Ezért nehéz az

* Hi-tech: csúcstechnika, csúcstechnológia

76
egyénnek az általános véleménytól eltérni.
Tapasztalati pszichológusok kiszámították, hogy· azok az em­
berek, akik úgy érzik, hogy egy csoporthoz tartoznak, készek koc­
kázatosabban üzletelni. Megveszik a részvényeket csúcsárfolya­
mon is, mert a többiek is ezt teszik. Ha egy csoport, ezzel szem­
ben ijedt, akkor a biztonság igénye ugyancsak túlzottan megnő.
Ha a tőzsde a mélyponton van és a közhangulat rossz, akkor a cso­
porthangulat visszatartja az egyént a vásárlástóL A csoportban hé­
ják és galambok uralkodnak, a vélemények polarizálódnak.
Andre Kosztolany, akit már gyakran idéztem és akit nagyra érté­
kelek, minden tőzsdézőnek kötelező olvasmányként ajánlotta
Gustave Le Bon "A tömegek pszichológiája" címú múvét. Kosztolany
már évtizedekkel ezelőtt szükségesnek tartotta ezt. Soha nem talát­
koztam azonban, olyan tózsdézővel, aki ezt valóban elolvasta volna.
Ezért akarom itt Le Bon néhány alapgondolatát összefoglalni:
A tömeg lélekközösséget alkot. A saját személyiségtudat gyen­
gül, érzelmek és gondolatok azonos irányba orientálódnak. Az
ember a tömegben olyan, mintha egy más lény lenne. Ez három
okra vezethető vissza:
- A tömegben az egyént legyőzhetetlen hatalom érzése járja át.
- Eluralkodik a "lelki átvitel" szituációja. Ez a hipnózishoz
hasonló állapot, egyébként okos emberek, hirtelen mind
azonosan kezdenek gondolkozni. A tömegek nagymérték­
ben befolyásolhatók. Csordához hasonlítanak, akik csordás
nélkül nem tudnak magukon segíteni.
- A vezetők nem gondolkodók, hanem a tettek emberei.
Kevéssé éleslátásúak, és nem is lehetnek mások, mert az
éleslátás általában kétségekhez és tétlenséghez vezet.
Hasonlóan írja le ezt Sigmund Freud is, amikor azt mondja, az
egyén a tömegben visszafejleszti a pszichéjét, az óshorda primitív
szintjére. A kanforrnitás nyomása elnyom minden más érzést. Az
Ösztönén abszolút dominál a Felettes én-el szemben.

Egyszerűsítve mondhatjuk, egy bizonyos ponttól az

értelem ki van iktatva. Vagy a freudi személyiségmodell­
ben: ·az Ösztönén dagonyázik. a csoport egyetértésében
és lerohanja az ellenőrző Felettes én-t. Az értelem, az Én,
hasonlóan, mint egy részegnél nem kapcsolódik be.
Ebben a fázisban egyszerűen nincs jelen.

77
Selff'ulfilling-Propbecy *
Most az abszolút eufória fázisában vagyunk. A kockázatakat
lebecsüljük. A figyelmeztető híreket nem vesszük komolyan. A
pszichénk az ilyen jelentéseket, mintha egy szűrőn engedné át és
semmi nem marad fenn. A részvényforgalom a tőzsdén a csúcsra
emelkedik. Éppen ebben a fázisban játszanak az elemzők jelentős
szólamot. Ezért most beszélnünk kell az elemzők hatásáról. ·
A felfelé húzó trendben kezdetben az elemzők is, mint min­
denki a tőzsdén, két táborra szakadnak: optimistákra és pesszimis­
tákra. Minél erősebben tör át a bikapiac, annál ritkább lesz a fi­
gyelmeztetők szava. Optimista elemzők szerepeinek a tévében és
írnak az újságokban.
Az érdeklődő látja ezt, és mit csinál másnap? Egy nagy részük
jegyez az ajánlott részvénybőL Az erős kereslet azonnal felfelé hajt­
ja az árfolyamot. Tehát: az árfolyam nem azért nő, mert az embe­
rek elemezték a vállalat adatait, és azok meggyőzték őket. Ez egy
egészen egyszerű és szoros összefüggés. Az elemző ajánlja, a rajon­
gó-közösség vásárolja, az árfolyam pedig valóban emelkedik. Ezt
az effektust nevezzük self-fulfilling-prophecy-nak, egy önmagát
megvalósító jóslatnak. A befektetők szemében az elemző gyorsan
guruvá nő, a befektetők rajongó-közösségé alakulnak. Amit ő
mond, az bekövetkezik. Helyesen azonban, így kellene hangoznia:
Mivel a rajongók ezt hiszik, befolyásolják is ezt. Csak a jövő mutat­
ja meg mennyire volt jó a tipp.
Alig van olyan élethelyzet, ahol ez az összefüggés ennyire
egyértelműen követhető. A legismertebb példa a banki szférából
származik. Egy kis pénzintézet gazdaságilag makkegészséges. Hir­
telen elterjed a rémhír, hogy a kis bank összeomlás előtt áll. Min­
denki, akinek van ott pénze, rohan a bankba. Természetesen az
nem tudja ilyen gyorsan, a hitelként továbbadott pénzeket előte­
remteni. Nem tudja a követeléseket kielégíteni, és csődbe megy.
Ma biztonsági intézkedések vannak arra, hogy az ilyen csődöket
a legmesszebbmenőkig megakadályozzák. Az önmagát megvaló­
sító jóslat azonban, sok élethelyzetben felfedezhető jelenség.
Mondd egy embernek: "Te képes vagy erre, én hiszek abban, '

* self-fulfilling-prophecy: önmagát megvalósító jóslat

78
 "
hogy te ezt a feladatot meg tudod oldani. Már nő is az önbiza­
lom, ezzel együtt az energiakifejtés és emelkedik a teljesítmény.
Az edzők a teljesítménysportokban, de a jó pedagógusok is ki­
használják ezt az összefüggést.
Thdjuk: ha emelkedik az árfolyam, miután az elemzők a vásár­
lást tanácsolják, ez éppen olyan kevéssé mond valamit az elemző
minőségéről, mint egy részvény jóságáról. Csak a távolabbi árfo­
lyammozgás mondja ki majd az ítéletet.

A harmadik fázis: a cselédlány-bossz

Az eufória egyre szélesebb körben terjed. A hógolyóeffektus
alapján nő a részvényesek száma.
•

A részvényesek � részvényalap tulajdonosok száma

·

Nétnetországban, millióban

1997 1998 1999 2000

••

Osszesen együtt 5,6 6,8 8,2 1 1,8

Ebből csak részvényalap
tulajdonosok 1,7 2,3 3,2 5,6
Forrás: Deutsches Aktteninstitut

Egy teljesen új ügyfélkör lépett a tőzsdeparkettre. Emberek,

akik korábban soha nem foglalkoztak részvényekkel, most ők is vé­
kával akarják a könnyú és biztos pénzt mérni. Mindenképpen ott
akarnak lenni ők is a problémamentes pénzkeresetnél. Amikor az
lufineon 2000 tavaszán a tőzsdére került, megint a bankpénztárak­
hoz nyomult egy hullám. Egy női ügyfélnek magán-nyugdíjbiztosí­
tást ajánlottam. Soha életében még nem volt dolga részvényekket
" Nem, mert a magán-nyugdíjbiztosítás nekem nem elég magas ho­
zamú. Most Infineon részvényeket fogok venni. " A bikapiac végső
fázisában vagyunk, a cselédlány-hosszt éljük át. A légkör feszült.

Egy eufórikus tömegpánik fertőzte meg az embereket,

, , ,
.kozb en tnas reszvenyek szaza•oal 1S
tn• ..
,·
. , • az ar�.. olyam
,

ugyanabba az irányba viharzik.

79
 Gyakorlatilag minden papír emelkedik. Az egyes részvények
közötti konkurens viszony elveszett. A vállalatok fundamentális
adatai mellékessé váltak, az emberek már nem voltak válogatósak.
"
Emile Zola " A pénz című regényében leírta ezt a fázist a pári­
zsi tőzsdén a 19. század 60-as éveiben: "Végre megkapták . a lányok
a hozományukat, a szegények hirtelen gazdagok lettek és biztos já­
radékuk lett, a gazdagok égtek telhetetlen örömükben, hogy még
gazdagabbá váltak. A szerencsében való hit egy órája, bizonyosság
egy végtelen esélyben. " A részvények most érik el minden idők leg­
magasabb értékét 2000 tavaszán a Deutsche Telekornot 103,5
euró áron jegyzik, ezzel 7, 5-ször drágább, mint három és fél évvel
ezelőtt. Még drámaibban. lóttek ki felfelé a csodarészvények a
Neuer Markt-on: EM.TV, Consors, Mobilcom és még sok másik.
Ezen részvények megfelelő értéknövekedésére szinte már min­
den nap hatott a kirobbanó boom parádés története. Mint a "tuli­
"
pánmánia Hollandiábanr A 16. század közepén, Konstantinápoly­
ból tulipánok kerültek Hollandiába. Először nagyon ritka volt a tu­
lipánhagyma és csillagászati magasságokba emelkedett az értéke.
A hóbort akkor érte el a csúcspontját, amikor egyetlen " Semper
Augustus " fajtájú hagymát 6.000 guidenért jegyeztek, ami egy ker­
tes ház ára volt Amszterdamban. Sokaknak sikerült végül tulipánt
termeszteni, és mindenki el akarta adni. Itt volt a törés, a piac ösz­
szeomlott.
Hogy van ez ebben a helyzetben a két pártunkkal? Ahogy a bi­
kapiac elkezdett jól menni, úgy zsugorodott egyre összébb a pesz­
szimisták tábora. Most sokan, szinte mindenki úgy érzi, hogy az
árfolyamok nagyon magasak. Ezt a figyelmeztetést mégis figyel­
men kívül hagyják, a tömeg, amelyben az egyes befektetók bizton­
ságban tudják magukat gondtalansághoz vezet. Továbbra is csak
·azoknak a jelentéseknek hisznek, amelyek a saját pozíciójukat
erősítik. Még azok a jelentések is, amelyek tulajdonképpen kéte­
lyeket kelthettek volna, győzelmi jelentésként jelennek meg.
Ügyesebb vállalatvezetők kihasználják ezt: Kamps állandóan új sü­
tóipari láncokat vásárol. Növeli ez a nyereséget, ha az ember bele­
gondol, hogy természetesen ezek az üzletek drágán lettek megvé­
ve? EM.TV szintén fényes marketingorientált álomüzleteket jelent l

be. A Forma-l autóversenyek a vállalatot minden bizonnyal az el­

ső sorba vinnék. A Vodafone vesz Mannesmann-t. A pénz gurul.
Minden akció, egy győzelmi jelentés jellemzőit viseli magán. Ép-

80
pen néhány öreg rókának jut különösen szomorú szerep. Ők már
a második fázis közepén elhagyták a fedélzetet. Pontosan végigkö­
vették, hogy a piac milyen óriásit emelkedett, ámde nélkülük.
Minden további árfolyamcsúcs látszólag a tapasztaltságukat bün­
teti, végül nagyon drágán újra vásárolnak.

A trendforduló: a medvepiac irányít

A tapasztalat azt mutatja, hogy mindig akkor, amikor extrém
optimizmus figyelhető meg, a trend megfordul. Hogy állnak az
eufória csúcspontján a két pártban a hatalmi viszonyok?
Néhányan elkezdik az értelmükkel az Ösztönén-t megzaboláz­
ni. A figyelmeztetések hangosak lesznek, de a többség nem veszi
őket komolyan. Először kevesen, aztán egyre több tőzsdei befek­
tető kételkedik a pillanatnyi helyzetben. Küszöb alatt elterjed a bi­
zonytalanság, a további fejlődéssei kapcsolatban. A kétség különö­
sen a professzionális befektetőkben nő, a pesszimisták tábora
egyre nagyobb lesz.
A befektetók nagy csapata ezzel ellentétben, még mindig
vesz és számolja a nagy nyereséget. Ebben a fázisban viszont, új
befektető már alig hagyja magát besorozni. Minden pénz, ami va­
lamilyen módon a tőzsde számára szabad volt, már ott van bein­
vesztálva. A sugárzó pezsgós hangulat ellenére fordul a piac. Hal­
kan és csendben, alig észrevehetően több részvényt kínálnak,
mint amennyit keresnek.
Egy pillanatra a zoológiához fordulunk: a bikákat követik a
medvék. Miért a bikák a pozitív felfelé mutató trend jelképei, és a
medvék pedig, a kellemetlen völgymenetéi? A bikák hatékony
mozgása, úgy a védekezésben, mint támadásban a fej felfelé löké­
se. Egy bika az ellenfelét a szarvára veszi, miközben fejét felfelé ta­
szítja. A medve fordítva viselkedik. A mancsával fentról lefelé
csap. Újabban még csirkékról is beszélnek. Ezek a nyúlszívűek,
akik a két front között ide-oda ingadoznak, és a közeljövőre · nézve,
folyton korrekcióval számolnak.
Így áll a helyzet a medvepiac kezdetén. Minél magasabbra hajt­
ja a kereslet az árfolyamot, annál biztosabb a beomlás. A crash (ár­
folyamtörés) a boom szükségszerű fordítottja. Ha meg akarnánk
akadályozni a kevésbé kedvelt árfolyamtörés keletkezését, erre egy
lehetőség kínálkozna: meg kellene akadályoznunk a boom-ot is.

81
 Mindig, ha a részvényárfolyamok egy meghatározott magassá­
got elértek, ami már semmilyen összefüggésben nincs a gazdasá­
gilag adott adatokkal, nő az esélye a trendfordulónak. Az öt tőzs­
detörvényünkkel már kidolgoztunk magunknak egy elméleti
koncepciót. Be akarjuk a " cselédlány-hossz "-t sorolni: nem vitás
hogy a kutyus túl messzire ment a gazdájátóL A gazda sokáig, .
mintha megbénult volna, túl. jóhiszemű volt. Ezért a következmé­
nyek hamarosan nagyon fájdalmasak lesznek. Az összefüggés to­
vábbra is egyértelmű: minél magasabbra kúsztak az árfolyamok,
annál élesebben kell a korrekciónak végződni. Emlékezzenek
csak! Ha a kutya messze került a gazdáj ától, hosszú út vezet a gaz­
dájához vissza is.
Ha a részvényárfolyamok egy közvetlen ezelőtti csúcspontról
több mint 10 százalékkal esnek vissza, akkor árfolyamkorrekcióról
beszélünk. Amerikában a 20. században 54 korrekció volt, azaz
minden második évben számolnunk kell ezzel. Ez nem jelenti azt,
hogy minden második év negatív. Gyakran az árfolyamkorrekció
rövid idő múlva kiegyenlítődik.
Az USA-ból kínálok számokat Önnek, mivel ott az az időszak,
amit vizsgálhatunk kétszer olyan hosszú, mint nálunk. Ezen kívül
a részvénypiac alakulását sokkal intezívebben kutatják, mint Eu­
rópában.
Ha a részvényárfolyamok több, mint 2 5 százalékkal esnek visz­
sza ezt árfolyamtörésnek crash-nek vagy medvepiacnak nevezzük.
Az 54 korrekcióból, 15 szélesedett ki medvepiaccá.
Átlagosan minden hatodik évben előfordul ilyen mélyrepü­
lés.

A Dowjones index három törése az elmúlt 30 évben

197 3/74 2 1 hónap alatt 60 %-ot vesztett az értékébőL 5 év és 8 hó­

napra volt szüksége a korábbi magasságának újbóli el­
éréséhez.
1987 A Dow Jones októbertől decemberig 36 százalékot süly­
lyedt, 15 hónap múlva azonban újra a régi értékén volt.
1998 Augusztusban az index mintegy 30 százalékot esett.
Ugyanannak az évnek novemberében már megint csúcs­
árfolyamon állt.

82
 Az árfolyamesés 2000. januártól 2001. áprilisig csak 2 3 száza­
lékot ért el. A mi definícióink szerint a Dow Jones a törés szélén
állt. Messze keményebben érintette ez a DAX-ot: 2000. márciustól
2 001. szeptemberig 35 százalékot esett. A technológiai piacokon,
a német Neue Markt-on és az amerikai NASDAQ-on, az értékek más
dimenziókba zuhantak le. Hatvan és nyolcvan százalék közöttire
rúgott az árfolyamtörés. A DAX-nál és a "New Economy"-nál 2001-
ben valódi crash-t éltünk át.

A besszfázisok egyértelműen rövidebbek, mint a hosszfázisok

A vizsgált időszak 1970-től 2001. áprilisáig tart

Részvénybázis Welt-Index (MSCI)

Hossz/bessz Időtartam (tól-ig) Időtartam (hónap) Értékalakulás

Hossz 70. július- 72. december 30 + 58,8 %

Bessz 73. január- 74 szeptember 21 - 45,1 %
Hossz 74. október-81. július 82 + 108,7 %
Bessz 81. augusztus-82. július 12 - 20,1 %
Hossz 82. augusztus-87. augusztus 61 + 252,2 %
Bessz 87. szeptember-87. november 3 - 25,7 %
Hossz 8� december-89. december 25 + 54,2 %
Bessz 90. január-90. szeptember 9 -
28,5 %
Hossz 90.október-98. július 94 + 175,3 %
Bessz 98. augusztus-98. szeptember 2 - 23,1 %
Hossz 98. október-00. március 18 + 64,7 %
Bessz 00. április-Ol. április 12 - 22,8 %

Az esési fázis általában nem tart túl sokáig, legtöbbször az esés

rövid és fájdalmas, hangos durranással, mint 1987-ben. A befekte­
tőket azonban a hosszan tartó és eközben folyamatos völgymenet
sokkal jobban szíven üti. A továbbiakban megfigyelünk egy árfo­
lyamtörést, különösen a befektetők pszichikai terhelésével és re­
akcióival akarunk foglalkozni. A bikapiaccal analóg módon, a
medvepiacon is három fázist különböztethetünk meg:

Első fázis: végre megint vásárlási árfolyamok

Többnyire a tőzsde nem hirtelen veszít 20 százalékot az érté­
kéből. Hiszen a tőzsde hétköznapjaiban, állandóan az érzelmek
váltakozását látjuk, egyszer fent, egyszer lent. Az esés első napjai
nem sokban különböznek a többitől. Csak a napi veszteségek na-

83
gyobbak valamivel, esetleg egymás után, több napon keresztül.
Érdekes módon amennyiben a korrekció enyhe, azaz nem lépi túl
az 5- 10 százalékot, semmi esetre sem terjed el a pesszimizmus.
Sok tőzsdéző ezt a helyzetet esélyként éli meg. Magas árfolyamon
már nem mertek vásárolni. Most beszállási lehetőség kínálkozik,
így közlik ezt a médíák is. Ott még mindig az optimisták pártja irá­
nyít: A papíroknak, amelyek az elmúlt hónapokban különösen so­
kat emelkedtek, szabad egy kicsit erősebben is kifújni magukat.
Jegyzik a részvényeket, de az eladói oldal dominál. A kétségte­
lenül optimisták uralják ugyan a mezót, de a vásárlásaik egyenle­
ge kevesebb, mint amennyitól a pesszimisták szabadulnának.
Ezek nem csak bizalmatlankodnak, hanem cselekednek is, azaz
eladnak. Következésképpen lassan, de állandóan csökkennek az
árfolyamok.
Így játszódott le ez a T-részvényeknél is. 1999. június 28-án egy
második szelet is a tózsdére került. Részvényenkénti árként 39,50
eurót kértek. Az 1996. novemberi kibocsátáshoz képest, a
Telekom valamivel több, mint két év alatt, 171 százalékot emelke­
dett. Ezután szabadultak csak el igazán lovak. 9 hónappal később
103,50 euróval elérte a T-részvény a csúcsárfolyamát.

A T-részvény alakulása (1996. 11. 18 - 2001. 07. 31)

,

euro
..---
- - --- - - ��·
2000. 03. 06. ..
•'

100
csucspont
,

90 103,50 euró

80
3. szelet
70 2000. 06. 19.
euró
2. szelet
60
1999. 06. 28. 2001. 07. 31.
39 50 euró 25,45 euró
50

40
l. szelet
30 1996. 1 1 18.
14,57 euró
20

10 ��----�---�----
1997 1998 1999 2000 2001
Forrás: Financial Times Deutschland

84
Ezután a részvény értéke közel a felére es�tt vissza. Rögtön azon­
ban újra elkezdett emelkedni. Amikor a harmadik szelet 2000. jú­
niusában a tőzsdére került, ezt sok befektető soha vissza nem té­
ró alkalomnak érezte. Kedvező áron 66,50 euróért tudtak bevásá­
rolni. A csúcsról már egyértelműen le voltunk csúszva. Vártuk,
hogy a régi papírjaink újra elérjék a csúcsértéket és az újakkal to­
vábbi pénzeket keressünk. Az alaphangulat továbbra is pozitív. A
kérdés nem úgy szól: húz az árfolyam felfelé vagy esik tovább lefe­
lé? A téma az volt: mikor indul újra felfelé? Sót, sokak számára tel­
jesen távol a realitástól: hol fog állni az árfolyam az év végén? Eléri
a 150 eurós határt?

Második fázis: itt a kivárás ideje

A várakozással ellentétben nem kúsznak az árfolyamok azon­
nal felfelé. Nem következik be az árfolyam felfrissülése. Az árak to­
vább csúsznak. Most már dereng a befektetóknek, hogy a parti­
nak egyelőre vége. Nos a papíron erős veszteség van, de az árfo­
lyamok előbb vagy utóbb magukhoz térnek. A médiák, főleg az
optimista . oldalon, kiadják a kitartás jelszót. A helyzet egyáltalán
nem nyugtalanító, csak ki kell várni a helyzetet. A pesszimista
párt hangja erősödik. A befektetők elbizonytalanodnak. A hangu­
latkép homályosodik. Ennek következményeként egyértelműen
csökkennek a vételi megbízások. Ezzel szemben a bizalmattanok
szorgalmasan eladnak. Az árfolyamok tovább csúsznak lefelé.
Nagyon hamar kiderült, hogy az árfolyamcsökkenés nem a to­
vábbi vásárlás nagy esélye volt. A Neuer Markt (technológiai piac)
árai drámaian omlottak össze. Az index 9.000 pontról, 1300 pont­
ra zuhant. "A New Economy-vállalatok"-at, így szóltak a fócímek
"
" megbüntetik . A Deutsche Telekom papírjai pedig, ezek közé tar­
toztak. Profitált, amikor egyik árfolyamcsúcsot döntötte a másik
után. Most amikor a forró levegő elszállt az árfolyamból, ezt már
•

nem tudta kiheverni.

. Mi van a két táborunkkal? Egyik napról a másikra új helyzet
állt elő, de még nincs váltás az irányításban. A hangulat még pozi­
tív, de a tényeket már másképpen értékelik. Ahogy a drága UMTS*

* UMTS: Universal Mobile Telecommunication System

85
licenc hónapokkal ezelőtt olyan volt, mint a jövő kulcsa, ma már
csak malomkövet láttak benne, a Telekom nyakán. Az egész világ­
ra kiterjedő bemutatás is a globális versenyben, a konkurenciával
összehasonlítva, nagyon hiányos volt. AZ optimista tábor felmor­
.

zsolódik. A forró levegőt felfedezik a magas árfolyamban, látszó­

lag logikus és kényszerű is a visszaesés.
Eddig minden a tőzsdére korlátozódott. A felfelé mutató
trendnél a gazdaság is remekül működik. Az emberek sok pénzt
keresnek a tőzsdén, új autókat vásárolnak és drága utazásokon
vesznek részt. A termelési vonalak ki vannak használva, az áruk
magas áron is gazdára találnak. A vállalatok nyereséget termelnek,
optimisták, beruháznak. A bikapiacból az egész gazdaság profitál.
A crash a kanjuktúra motorját hirtelen akadozóvá változtatja.
A gazdaság többi része úgy táncol, ahogy a tőzsde fütyül. " Ha a
"
gazdaság bizalma csökken, azonnal visszafogja a beruházásokat.
Az összes költséget felülvizsgálják, utókalkulálják. Ami nem feltét­
lenül szükséges; azt kihúzzák, vagy csak nagyon alacsony áron
szerzik be. Mozgásba lendül a dominóeffektus. Kevesebb a nyere­
ség, kevesebb a munka, kevesebb az áru. Ahogy azt egy gazdasági
vezető mondta nekem egyszer, ami a tőzsdén pszicho-hókuszpó­
kuszként végbement, az széles körben elterjed az egész népgazda­
ságban is.

Ahogy felfelé mutató trendnél, ugyanúgy a lefelé vezető

úton is, a trend felerősíti ·ön111g
1a át. Az árfolyamok

süllyednek, a hangulat bezavarosodik, a befektetők

eladnak, az árfolyamok tovább csökkennek,
a hang�t tovább romlik...

Harmadik fá:zis: aki tudja, mentse magát

A türelem nem éppen egy nagyon elterjedt erény. Valamikor a
kivárásnak is vége kell, hogy legyen. Ehelyett a tovább eső árfo­
lyamokkal eltűnik a helyzet javulásába vetett bizalom. A gazdasá­
gi szakértők egyre feketébb képet festenek. A partikon mindenki
kerüli azt a szót, hogy részvény. Legfeljebb annyit említ, hogy csak
kis tétel részvényt tart a portfóliójában. Hiszen tulajdonképpen
azzal a gondolattal játszott, hogy még utánavásárot Ezt hála isten­
nek elmulasztotta.

86
 Megkezdődött a részvényekből való menekülés. Jobb ma egy ki­
sebb összeget megkapni, mint holnap már semmit sem. Sokan
már nem hisznek egy belátható időn belüli trendfordulóban. Lé­
lekben az árfolyamveszteséget, mint valóságos vagyonvesztést
könyvelték el. Már olyan sokat vesztettek, hogy minimális nyeresé­
gek ezen már nem javítottak. "Tiszta lappal kezdeni" vagy " Inkább
a kínos vég, mint a végtelen kín," így változott meg a befektetők ér­
zelmi állapota. Később megint hallja az ember, hogy ez az időpont
mégiscsak ideális lett volna a beszálláshoz. Azonban a valós hely­
zetben ezt az ember teljesen másként éli át. Ki az, aki venne, mikor
láthatóan az egész világ boldog, ha nincs részvénye?

A tőzsdehinta
A tőzsde, a már régóta ismert tánclépést lejtette a parketten,
három lépés előre, kettő hátra. Még nyerő számokat írunk. A moz­
gásunk egyenlege előremutat, az elméletünk az emelkedő bázis­
trendről beigazolódott. Erre a jövőben is tehetünk. Ennyire azért
mégsem egyszerű a dolog. Természetesen sokan nyertek. Aki a
kezdettől fogva meglovagoita a trendet, és aki talán ehhez még az
árfolyamcsúcson ki is szállt, az gratulálhat magának. Sokan azon­
ban akkor szálltak fel a vonatra, amikor az már befutott az állo­
másra. Néhányan még a harmadik kibocsátásná! is a T-részvényre
tettek és drágán bevásároltak. Hogy megy ez tovább? Mikor indul
el megint felfelé?

,, ,

A tozsde gyaszban van

.

Most minden vesztes gyászol. Tapasztalat szerint az újoncok

későn szálltak be. Ők drága tanulópénzt fizettek. "A második ko­
esim a tőzsde előtt parkol. " Ezek a befektetők biztosan nem teszik
félre azonnal az emelőt, és adnak gázt a tőzsdén.
Még ha gazdasági újságok soha vissza nem térő alkalomról ír­
nak is, a legtöbb befektető most süket a tőzsdei sugalmakra. Ha a
mínusz magas volt, akkor a sokk mélyen ül. Először fel kell dolgoz­
ni a veszteséget, elsősorban lelkileg. Ez gyászos munka, de addig
kötelező a tőzsdétől való tartózkodás. Ezt meghatározza a figyel­
meztető Felettes én, de gyakran a feleség is.
- Sőt egy másik rész úgy gondolja, elég volt egyszer megégetni
az ujj át. A tőzsdén szerzett élmények mély nyomokat hagytak. Le-

87
futott egy ismerős pszichikai mechanizmus, sajnos a tőzsde hátrá­
nyára. Gyakran megkérdeztek embereket a tőzsdéhez és a részvé­
nyekhez való viszonyukról. A válaszok folyton hasonlóak voltak: a
tőzsde spekulatív, az üzletek kimenetele messzemenőkig a vélet­
lenen múlik, sokan ott hagyták már a vagyonukat. Mint a híres kí­
sérletben a pavlovi kutyával, nálunk embereknél is egy bizonyos
helyzetben átélt érzelmek tartósan és szilárdan ezzel a helyzettel
kapcsolódnak össze. A részvényekkel átélt érzelmek kellemetle­
nek voltak, veszteségtől való félelemmel kísérve. Ez az érzés való­
színűleg már korábban is létezett. A saját tőzsdei kísérletek előtt
leépítettük, és most újra megerősödik: az Ösztönén reflexszerűen
kellemetlen, félelmes érzéséket köt össze a tőzsdével. Ezek az ügy­
felek valószinűleg soha nem térnek vissza a tőzsdére.

Ne ismételd meg a sikertelenségett

A legismertebb pszichológiai elvet, ami ,,A siker törvénye'', az
amerikai Thorndike formálta meg: a magatartást, ami sikeres volt,
a jövőben gyakrabban megismételjük. A magatartást, ami sikerte­
lenséget hozott magával, elkerüljük. A magatartáspszichológia
ezen alaptörvényét használjuk állandóan a többi emberrel való
kapcsolatunkban. Dicsérjük a gyerekeinket, hogy a kívánt viselke­
dést betartsák. Megbüntetjük a kutyánkat, amitől majd nem ugtik
ki a forgalmas útra. Nálunk is működik a vereséget elkerülő ten­
dencia. Vesztettünk a tőzsdén, következésképpen kerülni fogjuk
ezt a mesterseget.
"'

Tehát az emberek elvándorolnak a tőzsdéről, ha ott nagy vesz­

teségeket szenvedtek el. Ha sok részvénybefektetés elriad, nem fo­
lyik annyi pénz a tőzsdére. Az árfolyamok nem tudnak olyan gyor­
san magukhoz térni.

A tőzsdehinta nem vonzó

A tőzsdehintán nincs világos uralkodó irány. Megy felfelé,
majd újra lefelé. Eközben alig lehet pénzt keresni. A médiákban a
felségjog is instabil. Kezdetben a pesszimisták adják az alaphan-
got. "Boldog az, akinek nincs részvénye " hallatszik a tenor. Ezáltal
•

nem keletkezik bizalom a részvények iránt. Idővel javul a klíma a

gazdaságban. Ez lehet innovatív vonzó termékektől, ami árbevétel
növelő vagy állami intézkedésektől, amely az ügyfelektől keve-

88
sebb adót von el, és így többet hagy nekik fogyasztásra. A hangu­
lat, a pszichológiai alapkritérium jobb lesz, az emberek és különö­
sen a tapasztalt befektetők optimistábbak lesznek. A körforgás új­
ra kezdődik. Aki az elejétől a vonaton akar ülni, annak most kell
felszállnia. Füttyre nem szabad várni, mert akkor már késő.

Az általános alapbanguJat irányítja a gazdaságot

Engem már megmart a kígyó, az első nyomot hagyó fázisom a
tőzsdehinta volt. Ahogy már meséltem, 1968-ban,mint mellékállá­
sú befektetési tanácsadó kezdtem. Szinte ezzel egy időben kezdő­
dött Európában és Amerikában a második világháború utáni leg­
hosszabb tőzsdehinta. Két évben, 1973-ban és 1974-ben egy törést
éltünk át, és 1982-ig soha nem indultak meg rendesen az árfo­
lyamok. Hasonló előtt állunk?
A bázistrendről szóló fejezetben bemutattam, mely funda­
mentális adatok szólnak a hosszú távon emelkedő tőzsde mellett,
ezek a nyugdíjhelyzet, a népességnöveked� világszerte, a tudo­
mányos haladás és a globalizáció. "A gazdaság, mint ahogy a tőzs­
"
de is, mindenekelőtt pszichológia. Ebben a fejezetben azt szeret­
ném leírni, hogyan befolyásolja az alaphangulat a gazdasági fejlő­
dést. Ehhez bemutatom a krízist a hetvenes években, és összeha­
sonlítom a mai időkkel. Ez a szembeállítás segít nekünk a mai
helyzet tisztább megítélésében.

A gyenge betvenesek évek: Vietnam, olajsokk és új gon­

dolkozás
A hatvanas évek végén Amerika háborút folytatott Vietnam­
ban. Ez a hadjárat nemcsak, hogy gyakorlatilag vereséggel végző­
dött az USA számára, hanem hatalmas pénzbe is került. A dollárt
aláásta, az akkor még érvényes Bretton-Woods világvaluta rend­
szer, a rögzített árfolyamokkal összeomlott. A dollár gyengébb és
gyengébb lett.
Az olajüzletek dollárbázison voltak megkötve. Az olajsejkek
nem akarták elfogadni, hogy a forrón szeretett olajuk reálértéken
egyre olcsóbb lesz. Áremelkedést tudtak kiharcolni, ami nálunk
nyugaton aggasztó volt az életszínvonalunkra nézve. Az olaj hor­
dónkénti ára rövid idő alatt 3 dollárról ll dollárra emelkedett.
Ezek fontos 'események alapjai voltak. A vietnami háborúval és az

89
 olajsokkal fejeződött be a gazdaság háború utáni rózsás időszaka.
Egyidejűleg átéltünk a nyugati világban egy intellektuális hangulat­
váltást is. Már más irányból fújt a szél. Ez tűnik számomra a gazda-
. sági változásokkal együtt a hetvenes évek hanyatlásának fő okának.
A hangulatv�ltozást két gondolkodási irányzatban rögzíthet­
jük, amelyek érvényre jutottak:
l. Két könyv uralta a vitákat. Az elsőre a Római Klub adott
megbízást, és Denis Meadows fogalmazta meg: A növekedés
határai. A másikat az amerikai elnök Jimmy Carter iniciálta:
Global 2000. Mindkét tanulmány kifejezte, hogy a természe­
ti erőforrások belátható időn belül elfogynak, a környezet­
szennyezés és környezetkárosítás mértéktelen, és az emberi
társadalom már értelmesen alig irányítható.
. .

2. Az intellektuális vezetőket nyugaton leváltották, újakat vá-

lasztottak a helyükre: Karl Marx reneszánszát élte, Marcuse
sztár lett. Sok újságíró és egyetemi tanár csatlakozott ehhez
az ideológiához. A kapitalizmust ostorozták, a profitot a ki­
zsákmányolással azonosították. Az egész gazdasági rendsze­
rünket nemcsak átalakítani, hanem sokak véleménye szerint
le kellene rombolni. Ebben az időben én két teljesen ellenté­
tes táborban álltam. A konstanzi egyetemen és Tübingenben
fakultatívarr szociológiát hallgattam. A szociológia akkor, a
marxisták fellegvá�a volt. Egyidejűleg meggyőződéssel ad-·
tam el a Neckermann-Anlagen-Beratung-nál (Neckermann
Befektetés-Tanácsadásnál) részvényalapokat.
Meadows, Marx és Marcuse sokak gondolkodását befolyásolta.
A jövő sok szempontból rosszabb lesz, mint a múlt volt. Még ma is
jól emlékszem, milyen meggyőzőerr magyarázta egy ismerős, hogy
mekkora felelőtlenség egy ilyen rossz világba még gyereket is vi­
lágra hozni. Egy gondolkodó ember ilyet nem tehet egy gyerekkel.
Ennyire pesszimista volt az az idő, de elvakult is. Ezzel együtt a mai
optimizmusom nem határtalan. Nagy, elsősorban ökológiai prob­
lémáink vannak. De nincs történelmi mechanizmus, ami minket
kényszerítőe.n kiszolgáltat a fejlődésnek, akár pozitív, akár negatív
irányban. A filozófus Karl Popper ragyogóan bemutatta, hogy mi
emberek vagyunk azok, akik a jövő irányát lényegében meghatá­
rozzuk. Éppen ezért nem fatali�mus, hanem optimizmus szüksé- .
ges, de ebből következőerr az akarat és a tenni akarás is. Ha egy tár­
sadalomban ezek az értékek vannak túlsúlyban, az mindenkinek

90
hasznos. Etnológusok alátámasztották, hogy lényeges különbség
van azon kultúrák között, amelyekbe a fatalizmus beleivódott, illet­
ve amelyek az emberek döntési szabadsága és a sorsukra való befo­
lyásuk mellett szólnak. Az utóbbiak általánosan magasabb életszín­
vonalnak örülhetnek. A szegények és a gyengék is általában egy sza­
badon szervezett társadalomban jobban élnek, egy John F. Ken­
nedy szólás szerint: "A dagály minden hajót kiszabadít, de nem
emeli meg jobban a nagy hajókat sem, mint a kicsiket. "

Az aktuális pszichikai alaphangulatunk

Világsz�rte egy megbízható beállítottság nyerte meg a 80-as
évek elején a többséget. Ronaid Reagant választották amerikai el­
nöknek. H;ogy ez nekünk európaiaknak tetszik-e vagy sem, még
.
mindig Amerika a világgazdaság motorja. Ók diktálják az irányt.
A gazdaságtudományban korábban, az amerikai Milton
Friedman és az osztrá� Friedrich von Hayek ellenforradalmat
robbantott ki, Keynes és a szociáldemokrácia ellen. Az állami be­
folyás visszaszorul. Kevésbé szabályozottnak és rugalmasabbnak
kellene azonban lennie. A szabad piacgazdaság és a piaci erők
központi szerepben állnak. Nem szeretném elhallgatni: 1982 óta
a nyugati gazdaság, és ezzel - együtt a tőzsde is, a mai napig egy
olyan fellendülést vett, amit a próféták a hetvenes évek hanyatlá­
sakor lehetetlennek tartottak.
Milyen lesz a gazdasági jövőnk? Ezt a történelmi kitérőt tettük,
hogy az aktuális helyzetünkre megoldásokat nyerjünk. Ma az alap­
hangulatunk teljesen más, mint a gyenge hetvenes években. A
vizsgálatok szerint már az emberek 2/3 része nem borúlátó, sokan
akarnak önállóvá válni és kockáztatni. A fiatalságunk felének már
nem álma, hogy hivatalnokként biztos pozícióban üljön.
Amíg a pozitív pszichológiai alaphangulat dominál, addig
' '

nem aggódok a gazdasági fejlődésünk miatt. Amennyiben Önnek

is számít ez, járuljon hozzá Ön is. Az alaphangulat nem az égből
pottyan, mint egy meteor. Ez mindnyájunk lelkiállapotából adó­
dik. "Thi'nk positív" * mondjuk, de nem az eufória értelmében, ha­
nem . azon meggyőződés alapján, hogy mi vagyunk azok, akik a jö­
vőnket alakítjuk.

* Think positív: gondolkodjpozitívan

91
 ,
H

Osszefoglalás
Hogy befolyásolja a pszichológia a részvények árfolyamának
alakulását? Hogyan keletkeznek trendek és árfolyamingadozások?
Ezzel foglalkozik a tőzsdepszichológia egyik részterülete: a piac
pszichológiája.
•
·

Az ingadozások a trendek következményei. A hosszabb ideig

tartó felfelé mutató trendet bikapiacnak, az ellenkezőjét medvepi­
acnak nevezzük.
A bikapiac egy sztori keletkezésével és tőzsdézők növekvő he­
lyeslésével kezdődik. Az elvárások homogénná válnak, a figyel­
meztetéseket kevésbé veszik komolyan.
Minél sikeresebben megy a bikapiac, annál erősebben diktál­
nak a tömegpszichológia törvényei: az egyének értelme kikapcso­
lódik, a befektetók úsznak a tömeggel, a kockázatvállaló készség
nő. Sok prognózis a self-fulfilling-prophecy, az önmagát megvaló­
sító jóslat elvén múködik: a befektetók a jóslathoz igazodnak, és
ezáltal megvalósítják azt.
Az árfolyamtörések szükségszerú fordítottjai a bikapiacoknak,
egymással elválaszthatatlanul össze vannak kötve (lásd Fiffi-elv).
Ha az árfolyamok 10 százalék felett esnek, akkor árfolyamkor­
rekcióról beszélünk. Ha pedig 25 százaléknál több a visszaesés,
akkor árfolyamtörésról vagy crash-ról. A statisztika szerint két­
évente számolunk korrekcióval és hatévente töréssel.

A bikapiacot három részre oszthatjuk:

- Ha egy piac kiszámíthatóvá válik, keletkezik egy sztori. Az
árfolyamok átlag felett nőnek.
- Itt a trend. Sok befektető meggyőződéssel fektet be ezen a
piacon. A folyamatosan beáramló tőke tovább hajtja az árfo­
lyamokat felfelé. Ezáltal még erősebben nő ennek a piacnak
a vonzasa.
"'

- Új közönség merül fel a tőzsdén. Mindenki szeretne fárado­

zás nélkül pénzt keresni. Pezsgós hangulat uralkodik, a cse­
lédlány-hossz jelzi, ·a lendület lefelé veszi kezdetét.

92
 Az árfolyamtörések is három fázisban játszódnak le:
- Először egy egészséges korrekcióról beszélnek. Szakembe­
rek is elbagatellizálják a veszteségeket, és tanácsolják a ked­
vező áron való utánvásárlást.
- További árfolyamvesztés után az árfolyamtörést, mint tényt
elfogadják. A tőzsdén a kitartás jelszava uralkodik.
- Kialakul a részvényesek kapitulációja. A negatív jelentések
elborítják a pénzügyi piacok�t. A reszkető befektetők el­
gyengülve adják el papírj aikat. A tőzsdehinta fázisában a be­
fektetők idegeit tovább feszítik. Nem látszik fény a horizon­
ton. Most realizálják a türelmetlenek a veszteségeiket.
Én ma nem várok hosszú tőzsdehinta szakaszt. Ha az árfo-
. '

lyamok a bik�piac után, a Fiffi-elv alapján, egy ésszerű magasság-

ba esnek vissza, az optimista alapbeállítottság újra gondoskodik
az eredményről.

3.2. Hogyan láthatjuk előre a trendfordulókat?

Minden valódi játékos álmodik arról, hogy megismeri a lottó­

számok titkait, vagy a monte-carlói kaszinóban valamilyen sziszté­
mával bankot robbant. Ez volna a kulcs egy álomszerű gazdagság­
hoz. Hasonlóan van ez a tőzsdézőknél. Ha lenne egy eszköz, amivel
megbízhatóan meghatározhatnánk a trendfordulót, hamarosan a
'

föld leggazdagabb emberei közé számíthatnánk. Szeretném meg­

erősíteni: ha Ön ezt tudná, hamarosan és biztosan a föld leggazda­
gabb embere lenne. Ekkora jutalomnál gondolnunk kellene né­
hány dologra. Minden befektetőnek elengedhetetlen, hogy ezek­
kel a kérdésekkel foglalkozzon legalábbis, hogy a gondolati világos­
ságot elérjük, és .kialakíthassunk egy vélemériyt. Ez a pozíció az Ön
stratégiájának része lesz, miután Ön a tőzsdén akar eljárni.
Egyértelmű az: eddig még senki nem jött rá a titokra. Legalább­
is nyilvánosságra még nem hoztak semmilyen módszert ehhez. Til­
takozhat, hogy minden crash-t mégis néhányan helyesen megjó­
soltak. Ezzel szívesen egyetértek. Mindenesetre még senki nem ta­
lált el két árfolyamtörést előre. Ha egy módszerrel nem lehet ismé­
telten sikert elérni, akkor annak az értéke kétséges. Nagyon nagy a
valószínűsége annak, hogy a prognózis csak véletlenül talált.
'

93
 Egyetlen egy találó jóslat nem elég ahhoz, hogy egy módszert
megbízható érvényűnek tekinthessünk. Éppen így, két jóslat sem
lenne elég. Egy jóslási módszer megítélésének mércéje, a találatok
és a kísérletek közötti arány kell, hogy legyen. Az időjárásnál ez
azonnal világos: Ha minden következő napra jó időt jósol, akkor
minden napot, amikor jó idő volt egzaktan eltalált. Ennek ellené­
re nincs a kijelentéseinek semmi értéke. ·Esik holnap, vagy locsol­
nom kell a kertemet? Ezen oknál fogva, egy ismert düsseldorfi va­
gyonkezelési tanácsadó cég reklámszövegének sincs értéke: "Mi
előre jeleztük az 1987-es tőzsdekrachot" . "Ezzel szemben milyen
gyakran tévedtek?" szólna erre a megfelelő válaszunk.
Eppígy nem érnek semmit a jóslatok, amelyek ködösek, nem
"

egzaktan leírtak. A "csirkék " viselkednek így. , Crash-t várnak, de

hogy mikor kell ezzel számolni, az bizonytalan marad. Megtudja
ezekból a kijelentésekból, hogy holnap vagy holnapután kell ki­
szállnia? Talán a tőzsde még egyszer jól nekilendül, és akkor ön­
nek az egész nyeresége elvész. 1994. februárjában egy nagy befek­
tetési céggel rendeztem egy estet az ügyfeleknek. Az akko ri tézis
így szólt: szálljon ki az US-alapokból! A tőzsde ott nagyon drága.
Csoportosítson át a japán piacra. Mi történt? Japán tovább dülön­
gélt és vesztett. Az US-piacon azonban 2000-ig egy soha nem látott
hossz alakult ki.
A ködös jóslatok nagyon gyakoriak, és mint már mondtuk tel- •

jesen értéktelenek. Abból a közhelyból indulnak ki, hogy mint lo-

gikus következménynek, a bikapiacot árfolyamkorrekciónak kell
követni. A kutyát a gazdának újra vissza kell hoznia. A kérdés azon­
ban úgy szól: mikor, pontosan mikor lesz a fordulópont?
Elég a szóból mondja Ön talán. Türelmetlenül várom a tiszta
választ.

Befektetők: az árfolyamprognózisok nem érnek semmit

Egy korábbi fejezetben megkülönböztettük a két befektetési .
filozófiát, a spekulánsét és a hosszú távú befektetőét. A befektetők
állítják, ahogy Ön is tudja, a részvényárfolyamok rÖvid- és középtá- ,

von nem láthatóak előre. Logikus, hogy ez következetesen érvé-

nyes a trendfordulók prognózisaira is.
" Senki nem tudja előre m·egmondani, mikor következik be
egy medvepiac " , írta Peter Lynch. ő teljesen elvesztegetettnek

94
tartja az energiákat, amiket erre fordítanak. Hasonlóan látja ezt
Warren Bufett is, aki örökölt tőke nélkül a tőzsdén, egyike lett a
három leggazdagabb élő embernek. Már az angol fizikus és szen­
vedélyes tőzsdéző Isaak Newton közel háromszáz évvel ezelőtt re­
zignáltan mondta: " Egy égitest pályáját ki tudom számítani, de azt
nem tudom, hogy egy őrült tömeg hova hajtja az árfolyamokat. "
Andre Kosztolany a . német tőzsdeguru éppenséggel úgy vélte:
"Aki a tőzsdei árfolyamokat vagy tendenciákat tudományos mód­
szerekkel akarja előre megmondani, az vagy sarlatán, vagy bo- ·
"
lond, vagy mindkettó egyszerre. Ha szabad mint ellenpozícióra,
arra a két Nobel-díjasra emlékeztetnem, akik lehetségesnek tartot­
tak rövid idejű trendeket is, matematikai formulákkal prognoszti­
zálni. Az eredmény majdnem szétrombolta a pénzügyi rendsze­
rünket, olyan csillagászati veszteségeket okoztak.
A hosszú távú befektetók azonban még egy lépéssei tovább­
mennek. Nemcsak, hogy azt mondják a tőzsdei árfolyam nem
mondható meg előre, hanem azt is, hogy ezek a prognózisok jelen­
tósen nem javíthatóak. A tényezők száma, amelyek az aktuális tőzs­
dei helyzetre egyszerre hatnak beláthatatlanul magas. Ezen kívül,
az egyes tényezők hatásának erősségét mindig csak utólag lehetne
meghatározni. A sok-sok tőzsdéző pszichéjének együttes hatása a
gyakorlatban túl összetett, és egyes helyzetekben túl szeszélyes.
Ezzel a rövid kis megjegyzéssel a befektetók . véleménye sze­
rint lezárhatjuk ezt a fejezetet:
-
"Ne foglalkozzon ezzel tovább, mert ez nem hoz Önnek sem­
"
mit. Vannak sokkal jövedelmezóbb kérdések. Elég! Most valószí­
nűleg frusztrált. A szemináriumaimon a résztvevők folyton mo­
rognak, emiatt a világos beszéd miatt. Egyesek azt hiszik, nem va­
gyok eléggé időszerű. Még az öreg tőzsderókák is elvileg lehetsé­
gesnek tartanak egy effajta meghatározást. Csakis a prognózisok
nem egzakt és még nem kifejlesztett eszközei ezért a felelősök.
Németországban véleményem szerint, a túlnyomó többség a
lelkében mélyen meg van győződve arról, hogy a jó tőzsdei ered­
ményekhez a trendfordulókat kell kihasználni, azaz tenden­
ciálisan a csucspontokon búcsút kell venni a piactól és a mély­
pontokon pedig, újra be kell a részvényekbe szállni. Amikor a piac
mélyponton áll, folyton azt kérdezik az ismerőseim, mikor indul
már el felfelé. A magas árfolyamoknál azt akarják tudni, hogy va-
.

jon kiszálljanak-e.

95
 Szilárdan hisznek benne, hogy elvileg, még ha csak közelítő­
en is, de ez a fordulópont kiszámítható. Professzionális befekte­
tők, tehát a konkurencia rendelkezett ezekkel az információkkaL
Miért vannak olyan sokan, akik ezekről a véleményekről ilyen
rendíthetetlenül meg vannak győződve? Mert a médiákban mást
sem hallanak. Később bemutatjuk, miért képviselnek ilyen pozíci­
ót a médiák, és ezek a pozíciók miért jelentenek a befektetők szá­
mára végzetes következményeket.
Már biztosan észrevették, hogy én a "hosszú távú" befektetók
pártjához tartozom. Lehetséges, ·hogy Önnek a rövid távú prognó­
zisoknak ez a rideg elutasítása nem szimpatikus. A szimpátia, az
érzelmek közé tartozik. A mi vitánk az Ösztönén és a Felettes én
tartományában zajlik.
Először a rövid távú prognózisok elutasítását az Én síkján, az­
az értelmi alapon szeretnénk megfigyelni. Két kérdést kell eköz­
ben megválaszolni:
- Hogyan vizsgálnak meg egy ilyen elméletet? Nincsenek el­
fogadható kritériumok: az előadások elfogadhatóak és
meggyőzőek. A tankönyvvélemények gyakran olyan csábí­
tóak, mint az antik szirének. Miért voltak olyan sokan Marx
teóriáitól elkápráztatva? De múködött az a valóságban?
,;
'

Eppúgy nem számít, mint az, hogy a teóriák hány hadosztá-

lya gyúlt a zászlója alá. Tartsa magát inkább Schillerhez, aki
a többségról azt írta, hogy az az értelmetlenség.
,;

Ertelem mindig csak a keveseknél volt. "

"
- Hogy állja meg a helyét egy elmélet a gyakorlatban? Sike­
resek voltak a gyakorlatban azok a személyek, akik a befek­
tetői szempontok alapján jártak el? A válasz egyértelmű. A
világ leggazdagabb emberei e szerint az elv szerint üzletel­
tek. A nagy spekulánsoknál ezzel ellentétben legtöbbször
így szól: ebül szerzett jószág, ebül vész el.

A fundamentális elemzés:
a bosszú távú befektetők prognosztizálásának eszköze
A fundamentális szempontokat nem arra fejlesztették ki, hogy .
a trendfordulókat meghatározzuk, hanem arra, hogy a jó részvé­
nyeket a rosszaktól megkülönböztessük. A fundamentális elemzés
a részvények "valódi" vagy "belső�' értékét keresi. Az ingatlanérté­
keléshez hasonlóan, fontos egy vállalat hozamértéke. Milyen ered-

96
ményt ér el a vállalat? Növeini fogja a jövőben az eredményét? Mi­
lyen viszonyban áll a nyereség és a árfolyam (KGV)? Az ilyen
mennyiségi mutatók mellett, a minóségi mutatók is szerepet ját­
szanak, mint a menedzsment és az imázs. A pszichológiai oldalnak
nincs jelentősége. Hova tódulnak a részvényesek? Mely sztori
"
most az " in *. Mivel rövid távon a pszichológia befolyásolja az ár­
folyamokat, a fundamentális elemzés nem alkalmas trendfordu­
lók, vagy pszichológiailag kiváltott árfolyamrobbanások felisme­
résére. Ha egy elemző arra a következtetésre jut, hogy egy részvény
az árfolyamát tekintve olcsó, azaz alulértékel t, akkor vásárol belő­
le. Éppen így jár el fordított esetben is. Ha egy papírt túlértékelt­
nek talál, akkor megszabadul tőle. Mindez messzemenóen a tőzs­
de fel és le ingadozásainak figyelembevétele nélkül történik.

A hosszú távú befektetőt nem hajtják a piacfüggő,

rövid távú prognózisok. Őt a vállalat jövőbeni
gazdasági fejlődése érdekli. .

Spekulánsok: csak az időzítés boz igazi nyereséget

Ahogy e·zt gondolhatja is, a befektető nem becsüli sokra a spe­
kulánst. Olyan valakinek tartja, aki nem tudja, miról is van szó va­
lójában. A spekuláns az ó szemében játékos és szerencselovag. Ha
" "
sikere van, akkor leminósíti azzal, hogy " rövid távú és "véletlen .
Fordítva, a befektető a spekuláns számára olyan, mint egy álom­
szuszék, vagy mint valami múltbéli jövevény.
A következőkben szeretném Önnek a spekulánsok különbözó
szempontjait bemutatni, amelyekkel a trendfordulók nyomára
akarnak bukkanni.

Techn ikai elemzések vagy grafikanos technika

A ,,technikai elemzés" fogalom félrevezető. Ennél az elemzési for­
mánál nem használnak semmilyen technikai segítséget, mint
..

ahogy azt esetleg gondolhatná. Eppúgy a technikai szónak sincs a

mechanikához fizikai értelmében köze. A technikai elemzés, vagy
grafikonos technika is abból indul ki, hogy az emberek a tőzsdén
pszichikai törvényszerűségek szerint viselkednek. Tehát hasonló
helyzetekben, mindig hasonlóan viselkednek.

* In: elfogadott, aktuális (ellentéte out: idejétmúlt, divatjamúlt)

97
 Deutsche Lufthansa AG
(1999 augusztus-200� augusztus)
�

euro

28

26

22

20

Csökkenő trend

18
Emelkedő trend

16 l l l l l
A s o N D J F M A M J J A

Forrás: Datastream

Ha az emberi információ felvétel és feldolgozás mindig ugyan­

azon minta alapján történne, az érzelmek, mint a félelem és az eu­
fória, legtöbbször hasonló alkalmakkor terjednének el. A pszicho­
lógusok stabil magatartásról beszélnek. Nem kell egy vállalat való­
di értékét vizsgálni, csak azt, hogy hol volt hasonló szituáció? Mi­
lyen volt akkor a reakció? Az ilyen szituációk száma áttekinthető,
lehet tipizálni, és ezzel egy kifundált eszközhöz jut, ami éppenség­
gel praktikus.
A grafikonos technikának az alapfeltételezése az, hogy a törté­
nelmi részvénytrendek ismétlődnek, így felhasználhatóak előrejel­
zéshez. A tegnapi viselkedésünkből levezethetjük, hogy mi lesz
holnap. A módszer kritikusai felróják, hogy a technikai elemzés a
piaci résztvevők butaságára alapoz: "A befektetők soha sem tanul­
nak" . Mert ha ezt tennék, akkor a hibáikból következtetéseket von­
nának le és változtatnának a magatartásukon. Ekkor azonban a gra-

98
fikonos technika eszköze értéktelenné válna. A cél ismert. A grafi­
konos technikával akarunk a részvényeink jövőjének valamennyire
a nyomára akadni. A bázis az egyes részvények árfolyamának vagy
indexek alakulásának grafikus bemutatása. Az árfolyamalakulás­
ból mozgásmintákat lehet leolvasni.
A grafikus technika ezeket a mozgásmintákat trendeknek ne­
vezi. A befektetők számára ezek nagy jelentőségűek lehetnek,
mert aki egy trendet időben felismer, az tud a tőzsdén a legna­
gyobbat nyerni. Éppen így kell sikerülnie a fordulópon tok, azaz a
trendfordulók korai felismerésének is.
Hosszú távon nekünk a bázistrend mutatja az utat felfelé. Egy
valódi spekuláns azonban rövid távon gondolkozik. Ó John
Maynard Keynes-szel tart, aki úgy vélte: " Hosszú távon mindnyá­
jan meghalunk". Segítenek Önnek a grafikonok a napi tőzsdei
döntések meghozatalában venni, tartani, eladni? Adnak Önnek
támpontot milyen magasra fog egy árfolyam emelkedni, vagy,
hogy vajon egy fordulópont előtt állunk-e? A 2000-es évre vonat­
kozó megfigyeléseim alapján, erre a kérdésre nemmel szeretnék
válaszolni. A Neue Markt-on a grafikonos technika Waterloo-ját él­
te át. A rengeteg miildennapi grafikon az n-tv-ben nem utalt idő­
ben a Neue Markt óriásbuborékjaira. Nekünk, befektetőknek sem
engedte sejtetni, hogy mekkora hatalmas esés előtt álltunk.

Ha egy grafikus fortnáció kezdődik, csak sok intuícióval

és nagy adag szerencsével lehet ennek a későbbi
lefotását előre sejteni.

Ha a jóslatok beválnak óvatosságból ezt először az ,,önmagát

megvalósító jóslat" számlájára kell írnia. Egy grafikonábra nekem
nem vételi vagy eladási érv. De egy pillantás rá, gyorsan megmu­
tathatja a múltat és gyakran egy tendenciát is. A grafikon illusztrál
és szemiéitet Gyorsabban és világosabban látjuk, hogy egy rész­
vény árfolyama a múltban, hogyan mozgott. Ha számoszlopokat fi­
gyel, nem ismeri fel olyan világosan milyen nagyok voltak a fel és
le ingadozások valójában. Ez egy előny, amit a grafikonoktól nem
akarunk elvitatni.
Útmutatást a jövőre n ézve azonban nem tartalmaznak. A ten­
denciák csak utólag válnak láthatóvá a régi népi bölcsesség szerint:
a prognózisok csak akkor használhatók, ha a múltra vonatkoznak.

99
A hangulatelemzések
Egységesen mindenki azon a véleményen van, hogy a hangu­
lat a tőzsde fejlődésére nézve meghatározó. Mi sem volna köny­
"
nyebb, mint ezt a hangulatot megkísérelni "mérni , és a befekteté­
si döntésekben felhasználni. Ezek a módszerek még gyerekcipó­
ben járnak, és csak a professzionális befektetők, mint az alapok
menedzserei használják. Alapvetően megkísérlik kiválasztott cso­
portoknál az optimizmus/pesszimizmus helyzetet megállapítani.
Így például követik a határidős ügyletek forgalmát. A call* vagy a
put** opciók száma emelkedik? Kik a vevók, a kis- vagy a nagybe­
fektetók? Hogy viselkednek az alapmenedzserek? Emelik az ala­
pok a készpénztartalékaikat, ami a pesszimizmusra utal? Milyen a
tőzsdekötvények megítélése? Ezek persze, messze nem mindig a
tendenciának megfelelően állnak. Így volt ez az 1982-es hossz
előtt a tőzsdekötvényekkel, amelyeket az USA-ban különösen ne­
gatívan értékeltek. Németországban is hasonlóaknak kellene len­
ni az eredményeknek. Azonban semmi esetre sem szabad abból
kiindulni, hogy ezek a tippek általában tévesek .

. A tőzsde jövőjének megjósolásánál a

hangulatelemzésekkel is hasonló a helyzet, n1int más
eszközökkel. Nem létezik olyan előre jelző módszer,
amely megbízható.

Tőzsdenaptár elméletek
Az emberek a megmagyarázhatatlan eseményeket, mindig is
o

az időbeli befolyásokra vezették vissza. A német babonák kézi­

könyve, még 1927-ben is az ember�k személyiségének különbö­
zóségét, a hétnek annak a napjával indokolták, amikor születtek.
Így a vasárnapi gyerekek boldogok, a kedden születettek okosak,
a szerdaiak gazdagok lesznek. A hét második felében születettek
előtt keményebb sors áll: A szerda fecsegővé, a csütörtök dühössé
és a péntek szerencsétlenné tesz. A szombati gyerekek a halál je­
löltjei. Hasonlóan tulajdonít néhány időpontnak az ember meg-

* Call: vételipozíció határid6s instrumentumoknál

**Put: eladásipozíció határid6s instrumentumoknál

100
határozott tulajdonságokat a tőzsdén. Hétvége és szabadságalások
előtt, általában emelkedni kell a részvényeknek. Dolgokat, amiket
régóta tolunk magunk előtt, szívesen oldunk meg egy időbeli kor­
lát előtt. Ezeken a napokon ezért több pénz folyik a tőzsdére, az ár­
folyamok tudnak emelkedni. A hétfő azonban éppen ellenkező­
leg, rossz nap a portfóliája számára. Hasonlóan Önhöz, a pénzé­
nek is ünnepnapok előtt jó a hangulata, hétfőnként pedig rossz. A
hétfő egyébként is a hétnek az a napja, amelyik nem sok jóval ke­
csegtet számunkra. Ezen a napon, még az öngyilkosságok száma
is lényegesen nagyobb, mint más napokon.
"
"SeU in May and go away volt az első tőzsdei szállóige, amit
megismertem. Májusban add el az értékpapírjaidat és menj szabad­
ságra. Véletlenszerűen alakul-e a tőzsde az év során, vagy valóban
vannak olyan hónapok, amelyeket nekünk befektetöknek szeret­
nünk vagy· kerülnünk kell? Van úgynevezett naptári árfolyamano­
mália? Igazolódik ez, vagy csak szóbeszéd?
Amerikai gazdaságkutatók 1949 óta az összes évet megvizsgál­
ták és kiderítették, hogy a részvényindexek, úgy a Dow Jones,
mint az S&P500 statisztikailag figyelemreméltó lefutást mutattak.
Egyik hónap nem olyan, mint a másik. Valóban meg lehet külön­
böztetni egymástól az Ön részvényeire nézve, a szerenesés és a ka­
tasztrofális hónapokat. Megalapozott törvényszerűség mellett
szól, hogy ez a jelenség ugyanígy megfigyelhető az európai és az
ázsiai tőzsdéken is.
Eszerint október 27-e fekete nap az Ön papírjai számára. Ezen
a napon az árfolyamok több éven keresztül a gödörben voltak.
Május 4-én éppen fordítva, a részvények a legjobban álltak. Szigo­
rúan véve, az elmúlt ötven évben a jelentős árfolyamemelkedések
november eleje és április vége között játszádtak le. Ez úgy látszik,
mintha a részvények és a nap, de különösen a gyümölcsérlelő idő­
szak, megfojtanák egymást egy kanál vízben. Az augusztus és a
szeptember kevésbé kedveltek, október 27-éig a veszteség a jel­
lemző. Ezután a lámpa májusig zöldre vált. Thdja: SeU in May ...
-

1 01
 Naptár elméletek a tőzsdéhez, az S&P 500 árfolyamváltozásai
1950-től 2000-ig százalékbari

Január
02
' Február
• 1,2 Március
1,3 Április
0'2 Május
0,4 Június
Július
'

1 '2
-Ol " Augusztus
� 0'3 . Szeptetnber
Október
1.7 N�mber
l!} December

Forrás: Financial Times Deutschland

November, december, január: az őszi és a téli rally fut.

Február: a karneválra a tőzsde szünetet tart.
Március, április: tavaszi érzések a tőzsdén.
Május 4-e karácsony az Ön portfóliája számára: ettől nagyob­
bak már soha nem lesznek az értékek.
Május, június: az értékpapírok szenvednek a korai naptól.
Augusztus, szeptember: a késői nap elolvasztja a portfóliót, mint
a jeget.
Október.27-e: a fekete péntekünk.

Ezeket a naptár elméleteket alátámasztja a négy legrosszabb

nap is, amelyet az amerikai Dow Jones indexről feljegyeztek.
Mindegyik a veszélyes tőzsde fázisban volt:

1929. október 28/29. 24,6 % mínusz

1987. október 19. 22,6 % mínusz
1997. október 27. 7,2 % mínusz
1998. október 31. 6,.4 % mínusz

Éppígy jegyezték az indexek pozitív mérföldköveit a hideg év­

szakban:

102
 1906. október 12. a Dow Jones átugorja a 100-at
1972. november 14. a Dow Jones átugorja a 1 .000-et
1999. március 29. a Dow Jones átugorja a 10.000-et

Hogyan értelmezhetjük ezeket a tényeket? Karácsony körül a

befektetők "friss pénzek"-hez jutnak, karácsonyi pénz, kamatok és
éves prémiumok formájában. Ennek a pénznek egy része részvé­
nyekbe áramlik. A január nemcsak világszerte a legnyereségesebb
hónap, hanem egy különösen érdekes tőzsdei hónap is. A Wall
Street-en január-barométerről beszélnek. Ezzel azt jelzik, hogy a
januári tőzsde tendenciája, csodálatra méltó találati biztonsággal
prognosztizálja az egész éves trendet. Ha a Dow Jones januárban
emelkedik, egy jó évnek nézünk elébe. Ha azonban esik, akkor
veszteségre kell magunkat hangolnunk. 1950-től 2000-ig ez az
összefüggéS 51 esetből, 46-ban érvényes volt. Miért viselkedik a
tőzsde nyáron ilyen tragikusan? Két magyarázat is kínálkozik: a
nyár a szabadságok Nr.l-e. Ekkor a pénzek a drága utazásokba
áramlanak, a tőzsde háttérbe szorul. Ehhez jön, hogy a részvényár­
folyamok az ősrégi kettős elv szerint mozognak: fel és le, feszült­
ség, elernyedés. Mivel azonban a hideg évszakban több tőke áll a
részvények rendelkezésére, emelkedik a tőzsde. A szükségszerű le­
felé esésre nem marad csak a nyár.
Mit jelent ez az Ön befektetői magatartására nézve?

A spekulánsnak a naptár elmélet azt ajánlja, hogy

állandóan október 27-e után fektessen be 1nindent, és
röviddel tnájus 4-e előtt adja el a papírjait, és
menjen szabadságra.

Ennek ellenére Ön, Spekuláns úr legyen óvatos:

- Ha a piaci résztvevők a naptár elmélethez igazodnak, az idő­
pontokat folyton előre hozzák. Néhányan ugyanis, hogy
mások ne lepqessék meg őket, óvatosan már korábban be­
vásárolnak, és kor'\bban el is adnak. Ha tőkeerős alapok
tesznek így, annak már jelentősége lehet.
- A megadott időpontok statisztikai értékek. Egyes adatok tel­
jesen másként alakulhatnak. Így például a részvények 2000
őszétől, 2001 tavaszáig semmi esetre sem követték ezt az el-

103
 vet. A Dow Jones is 1986. augusztusában 7,1 százalékkal, sőt
1982. augusztusában 1 1 ,2 százalékkal emelkedett. Össze­
gezve: Konkrét időpontra nincs garancia.
- Ha állandóan október 27-én invesztál, és május 5-e körül új­
ra elad, akkor magas vételi és eladási jutalékot fizet. Egy má­
sik békát is le kell nyelnie, ami ugyancsak elronthatja az
örömét: a szép nyeresége adóköteles lenne, mivel nem tar­
taná be az egy éves spekulációs határidőt.

Valószínűleg a naptári elmélettel Mark Twain-hez kell tartanunk

magunkat. ó így figyelmeztetett: "A tőzsdespekuláció számára a
legveszélyesebb hónap a február. Utána jönnek a többiek a janu­
ár, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember,
"
október, november és a december. Nagyon köszönjük Twain úr
ezt a segítőkész tippet.

Összefoglalás
A hosszú távú befektetők, a befektetési döntéseiknél nem a
technikai elemzésekhez igazodnak. Hangulatelemzések és naptári
elméletek számukra kávézacc jóslatok. Csak a fundamentális elem­
zés számít. A grafikonokat a múlt árfolyam alakulásainak egy pil­
lantással való áttekintéséhez használják.
A spekulánsok eszköztárába tartoznak az intuíció és a funda­
mentális elemzés mellett, a bemutatott technikák is. Egy gondos
spekuláils kihasználja mindezen lehetőségeket, ó ebből az elem­
zéselegyből él.
Meg kell kérdeznie magát, hogy ezek a technikák Önnek prak­
tikusak-e. Ismeri-e a grafikanos technikát? Hogyan jut mindig
gyorsan a hangulatelemzésekhez? El tudja ezeket Ön egyedül ké-
szíteni, vagy az újságokra, tévére és az internetre hagyatkozik? ·

1 04
 4. Az ÉRZELMEINK VESZTESÉGEKBE
VEZETNEK MINKET

Az két utolsó fejezetben, a pszichológiának az egész piacra gyako­

rolt befolyásával foglalkoztunk. Azt kérdeztük, hogy a tőzsdézők
tömege, hogyan váltja ki és erősíti az árfolyamingadozásokat felfe­
lé és lefelé Azután, ezeknek a szempontoknak az alapján vizsgál­
tuk, vajon felismerhetők-e a trendfordulók időpontjai.
Ettől a fejezettől tekintetünket az egyes befektetőkre irányít­
juk. Az első pillanattól állítottam, hogy a psziché a mi nagy ellen­
ségünk a tőzsdei sikerekhez vezető úton. A következő fejezetek­
ben ezt a tézist fogom alátámasztani. Milyen befektetői hibákat
provokál a psziché? Miért esünk bele ilyen csapdákba? Mindnyá­
jan fenyegetve vagyunk-e az ilyen buktatók által? És: hogyan tud­
juk magunkat ezek ellen védeni, hogy jobb eredményeket érhes­
sünk el?

4. 1. A játék paradoxon
a legfontosabb tőzsdei szabálynál

A spekuJáns legfontosabb tőzsdei szabálya:

veszteségeket lerövidíteni, a nyereségeket
engedni kifutoi.

A következőkben áttekintjük miért olyan fontos ez a parancs.

Csodálkozva látjuk majd, hogy a befektetők zöme állandóan meg­
szegi ezt, és ezáltal, gyenge eredményeket produkál. Ez mind még
nem is a legjelentősebb. Hallatlanul érdekes lesz az a dolog, ami­
kor meg kell állapítanunk, hogy a pszichénk állandóan meg akar­
ja szegni ezt a szabályt. A pszichénk úgy alakult ki, hogy a tőzsdén,
a helytelen ösvényt mutassá nekünk. Szeretne folyton gáncsot vet­
ni nekünk a nyereség felé vezető utunk közben.

105
A tapasztalt befektető: a psziché a nyereséget szeretné be­
biztosítani .

Kezdjük a bikapiaccal. Maradjunk a korábbi példát;tknál a

Deutsche Telekom-nál. Meier úr tapasztalt befektető, a kibocsá­
táskor 1996. l l . 18-án kapott néhány papírt. 1997-ben az árfolyam ·
riem fejlődött izgalmasan. Nyáron örültünk egy kis fellendülés­
nek, ősszel újra visszaestek kissé az árak. 1998 tavaszán alakult ki
amiben reménykedtünk, elkezdődött egy folyamatos emelkedés.
1999 tavaszán az árfolyam már megduplázódott.
Figyeljük meg a befektető pszichikai állapotát. Állapota foly­
ton két érzelem, a nyereség reménye és a veszteségtól való félelem
között mozog. Korábban a kapzsiságot a félelem elé helyezték.
Időközben a pszichológusok megállapították, hogy a tőzsdén a
kapzsiság egyáltalán nem annyira elterjedt. A lelkiállapotunk a re­
mény és. a félelem között ingadozik. Persze az embere.k nem egy­
formán érzékenyek. Egyik erősebben tendál a félelem felé, a má­
sik magabiztosabb. A tőzsdén a múlt meghatározza az érzelmi be­
állítottságot. Válasszuk ketté a tapasztalt befektetőket és a kezdő­
ket. Ebben a fejezetben azt nézzük meg, hogyan viselkedik a ta­
pasztalt befektető.
,l

1999 tavaszán vagyunk, a befektetőink portfóliája szépen fej­

lődött. Még akkor is erősen nyereséges, ha nem az elejétól volt
Telekom papírja. Nos ekkor jön a furcsaság: minél nagyobb a nye­
resége a tapasztalt befektetőnek, annál erősebben nő a félelem,
nem pedig a remény.
.

A nyertesek a tőzsdén pesszi11nisták. Félünk attól,

hogy amit megnyertünk újra elveszítjük.

A veszteségtól való félelem egy ősi, emberi tapasztalat. Erich .

Fromm-nak a mélylélek pszichológusok klasszikusai egyikének
véleménye szerint, ez az érzelem az alapvető motívum, ami a visel--

kedésünket hajtja. Először minden ember a születésénél éli át ezt

a helyzetet. Ez mély nyomot hagy bennünk, félünk megválni azok­
tól a dolgoktól, amik kedvesek és értékesek számunkra. A tapasz­
talatunk megtanít arra is, hogy ez az aggodalom nem ok nélkül

1 06
van. A tőzsdén most egy szép nyereséget értünk el, megdupláztuk
a befektetésünket. Ezt a múltban is átéltük már. A nagy nyeresé­
gek után, mindig erős veszteségek következtek. Emiatt kerültünk
gondba, hogy ezt a nyereményt újra elveszíthetjük.
Ügyfelektől gyakran hallottam ezt a gondolatot: " Ha az árfo­
lyamok emelkednek, az nagyszerű, de ezt a nyereséget később el
is veszíthetem. Csak lefelé kell mennie a tőzsdének, és minden új­
ra befuccsolt. A kamatoknál ez másképp van. Ha azt megkapom
akkor az enyém. Az biztos nekem. "
A pszichikai mérleg ebben a helyzetben, Meier úrnál, a féle­
lem felé hajlik. A részvényei emelkedtek, a portfóliája nyerésben
van. Fél a veszteségtőL Ezért eladja a papírjait 30 eurónáL Még
egyszer: ezzel ő jól keresett.
A T-részvények árfolyama azonban nem esik. 1999. június vé­
gén jegyezhető ·a Telekom második szelete. Meier úr nem vásárol.
Nemrégen adott el. Ha most megint vásárolna, az a saját magatar­
tásának kritikájával lenne egyenlő. Egy fél évvel később azonban,
a részvény igazi csúcshódításba kezd. Most Meier úr nyugtalan
lesz. Ezzel a papírral szép nyereséget ért el. A vállalat ezért szimpa­
tikus neki. Az Ön által már ismert "A siker törvénye" újra vásárlás­
ra ösztönzi: a viselkedést, ami sikeres volt ismétlik. Vásárolni fog?
A valószínűsége nagy. A pszichéje nem hagyja nyugodni: eddig a
Telekommal szépen kerestem. Ezenkívül most átéli a trendet.
Tőzsde és tőzsdézők a legjobb hangulatban vannak. 60 eurónál új­
ra beszáll a teljes kasszával. Mert a Telekom csak emelkedik és
emelkedik.

Veszteségeket ne realizálj!
Kövessük tovább a ciklust. Meier úr örül a csúcsnak 2000.
márciusában. Semmi esetre sem akarja az előző évben elkövetett
hibát megismételni, amikor túl korán kiszállt. A részvény esik 10
százalékot. Mi tegyek? Semmiképpen nem szabad elveszítenem
az idegeimet és eladnom, mondja magának. Ez csak egy rövid lé­
legzetvételnyi szünet. Ezután a papír majd újra magához tér. A
csodálatos nyereségétől elégedett, és továbbra is optimista ma­
rad. Majd megy megint felfelé. Minél mélyebbre esik a részvény,
annál jobban meg van győződve a befektetőnk, hogy majd megy
újra felfelé.

107
 Ebben a fázisban a befektetóknél, Ön az érzelmi paradoxon
második fázisát tapasztalja. Amikor az árfolyamok felfelé kúsztak,
Meier úr pesszimista volt. Féltette a nyereségét.

, .
a ptac esik, a remeny dom•na'l.
.

A tn1nt
.

A befektető optimista.

Meier úr érzelmei mégiscsak tovább harcolnak. Győz a böl­

csesség, hogy aminek nem szabad megtörténni, az nem történik
meg. Meier úr marad a befektetésében akkor is, amikor az árfo­
lyamok tovább esnek. Amikor a 70 eurós szintnél vagyun�, úgy
véli, most már túl késő eladni. Ha most kiszállna, akkor a nyeresé­
ge nagy részét elve�ztené. Vagy ami még rosszabb: ha nincs a pia­
con, nem tudná a visszaesését sem kiegyenlíteni. Ülne a megko­
pasztott fix kamatú számláján, és onnan kellene néznie, hogy a
tőzsde nélküle fordul újra vissza felfelé.
Ekkor veszteséget realizálna. Ez azonban a személyében ke­
ményen érintené. A lelkileg gyenge befektetóknél ez olyan, mint
egy villámcsapás. Eközben nem a vagyonvesztés az, ami nehezen
érinti. Terhelóbb az önbecsülés érzelme. Amikor az árfolyam
emelkedett ez az Ego-jának mennyei élvezet volt. A helyes rész­
vényt választotta ki, újra beszállt. Ezt mind a személyiségének a
követel-oldalára számolta. Amíg nem száll ki, addig még minden
jóra fordulhat. A tehetségének újraértékelését csak akkor akarja el­
kezdeni, ha eladott.

Meier úrnál egy pszichikai mechanizmus játszódik le, ami

hosszú távon a portfóliójára nézve, nem sok jót ígér. Az önbecsü­
lés érzését portfóliójának állásától teszi függővé. Ez nem vezet jó­
ra. Emiatt nem fog eladni akkor sem, miközben a tőzsde tovább
esik. Majd emelkedik újra, és akkor ó is ott lesz. Ezek a pillanatok
indítják el a legnagyobb szerencsétlenségeket. Azok a befektetók, ·
akik türelmesen tovább vártak, azok igazi játékosok, a nagy felsza­
badító ütésról fantáziálnak. Az egész pénzüket felteszik a pirosra.
Sziklaszilárdan meg vannak győződve a nagy diadalróL A tőzsdén
most csódjelöltek, további részvényeket jegyeznek, mindezt pszi­
chikai pánikbóL

1 08
 Veszteség realizálása csorbítja
az önbecsülésünket.

Sok ember mindig veszteség nélkül akar kijönni egy szituáci­

óból, nekik nehézséget okoz beletörődni a veszteségekbe. A tőzs­
de ezt a hibát kegyetlenül bünteti. A leglátványosabb eset 1995-
ben játszódott le, és Nick Leeson nevéhez fűződik. Leeson a port­
fólióját Nippon-papírokkal történt, határidős spekulációval na­
gyon nehéz helyzetbe hozta. Elvesztette az áttekintését. Egy maga­
biztos tőzsdéző azt mondta volna: "Most először inkább kiszál­
"
tok. Nick Leeson azonban meg akarta menteni nyeró-imázsát, ne
"
mondják az emberek ,,Hiszen ó egyáltalán nem is olyan jó! Tehát
a rossz pénz után, még a jót is utána vetette. Később azt állította
azért játszott a tőzsdén, hogy helyrehozza a hibáját és megmentse
a bankot. A valóságban a spekulációjával elvesztett 1,4 milliárd
dollárt és csódbe vitte a Barings bankot, egy 2 3 2 éves, neves pénz-
.
tntezetet.
"

Itt tartanunk kell egy kis szünetet, és meg kell állapítanunk

egy nagyon figyelemre méltó dolgot. A legfontosabb tőzsdei sza­
bály így szól: a veszteséget lerövidíteni és a nyereséget engedni
kifutni. A pszichénk láthatólag mégis tévesen polarizált. Ugyanis
állandóan a nyereséget akarja lerövidíteni, mert fél az elvesztésé­
től. A másik oldalon meg síkraszáll azért, hogy a veszteséget en­
gedje kifutni. Ez a játék paradoxon, a legfontosabb tőzsdei sza­
bálynál.

, , ,

Altalánosan ervenyes:
,

befektetők, akik a beszálláskori

árfolyatnhoz képest nyereségesek,
pesszimistábbak és inkább eladnának.
Befektetők, akik a beszálláskori árfolyatJthoz képest
mínuszban vannak, optitJtistábbak,
·

meg akarják tartani papírjaikat.

A legfontosabb tőzsdei szabály számokban

Nagyító alá szeretnénk tenni a "spekulánsok legfontosabb
"
tőzsdei szabályát . Hogyan vált ki különbözó viselkedéseket?

1 09
l. Modell: a technikai spekulánsnó
Ravaszné teljesen tartja magát a tőzsdei szabályokhoz. Még ak­
kor is a befektetésében marad, ha pszichéje közbeszól, és szívesen
"biztosítaná'' a nyereségét. Ha esnek az árfolyamok Ravaszné lerö­
v�díti a veszteséget. Elad, amikor a részvények 20 százalékot veszí­
tenek. Semmi esetre sem szeretne többet veszíteni. ·M eghúzza az
oldózsinórt, kinyílik az ejtőernyője. Lágyan landol, a befektetése
nem tud mélyebbre csúszni.

Ravaszné egy Dagobert-típus, ideális esete a sikeres befektető­

nőnek.

Ravaszné kibocsátási áron kapott 686 részvényt

14,47 euróért. Fizetett érte 9.995,02 eurót
2000. 06. 03-án a részvényei elérték a csúcsárfolyamot
103,50 eurót. A befektetése ér 71 .001,00 eurót
Ravaszné nézte, ahogy a részvényei 20 %-ot esnek. Ekkor meghúz­
za zsinórt, a vészernyő kinyílik. Ravaszné kiszáll 82,80 eurónáL
A befektetés értéke a végén 56.800,80 euró

2. Modell: a sikertelen befektető

Nincs terve, amihez igazodik. Ugyan szeretne állandóan nyer­
ni, mindig ott is van, ahol pénzt keresnek. Mindazonáltal Meier úr
véghezviszi azt a múvészetet, hogy a végén mindig üres zsebbel áll.
Meier úr egy Donald-típus. Örök vesztes. Nála a psziché domi­
nál7 az emóciók. Ezek pedig, állandóan torpedózzák a befektetését.
•

Meier úr kapott 686 részvényt kibocsátási áron 14,47 euróért.

Fizetett érte, úgy mint Ravaszné 9.995,02 eurót
Eladott 30 euró árfolyamnál és kapott 20.580,00 eurót
60 eurós árfolyamnál újra beszáll és kap 343 részvényt. A befek-
tetése tehát 20.580,00 euró
2001. 02. 2 3-án felértékelteti a befektetését. Az aktuális árfolyam
24, 55 eurón áll; 343 részvénye van;
befektetésének értéke 8.420,65 euró
•

Meier úrnak, a módszerével most is, mint oly sokszor már si­
került mínuszt elérnie.

110
3. Modell: a hosszú távú befektetónó
Fejesné vásárol ugyanúgy, mint kollégái 686 T-részvényt 14,47
euró áron. Neki is van egy koncepciója, ami jó részvényt vásárolni
és hosszú távon megtartani.
Fizet 1996. ll. 18-án 9.995,02 eurót
Állandóan megtartja a befektetését nem foglalkozik árfolyamok­
kal és ciklusokkal 2001 . 02. 23-án a T-részvények 24,55 eurón áll-
nak. Fejesné befektetésének értéke 16.841,30 euró

A három modell elemzése

A három modell rangsora automatikusan adódik a befekteté­
sek különböző értékéból a végső értékeléskor.

A 2. modellel a legbénább lóra tesz

Először a legkevésbé kedvelt modellel foglalkozunk, Meier úr
2 . modelljével. A legkevésbé kedvelt, mivel az eredménye a leg­
rosszabb. Természetesen ilyen elveket követve ez magától értető­
dő. Már korábban mondtuk, hogy a legtöbb részvényes a hosszú
távú befektetők közé számítja magát. Azonban másképpen visel­
kednek. Sajnos a második modellhez orientálódnak. Megkérdezé­
seknél megállapítottam, hogy még a meggyőződéses hosszú távú
befektetők is, mindenképpen a nyereségkivétel mellett vannak.
Mint majdnem minden tőzsdei cselekedethez, ehhez is van szálló­
ige: A nyereség realizálása még senkit sem tett szegénnyé. Ennek
a bölcsességnek mindenképpen van igazságtartalma.
Azonban a tőzsdén a veszteségek soha nincsenek kizárva. Aki
azt hiszi, hogy ez nem így van, az a tózsdét csak az otthoni, elmé­
leti Monopoly*-ból ismeri. Egy tapasztalt tőzsdéző találóan mond­
ta erről: "Az üzleteim 49 százalékában veszteséget csináltam, 51
százalékában nyereséget, ebből a 2 százalék különbségból élek. "
A nyereségkivétel egy jó dolog lenne, ha a veszteségeket a má­
sik oldalon viszont egyértelműen csökkentenénk. Ez azonban,
ahogy a vizsgálatok mutatják nem így van.

* Monopoly: gazdasági társasjáték

lll
 Amennyiben az egyik oldalon a nyereséget óvatos kiszállással
lecsökkenti, de a veszteség csökkentésére nincs terve, akkor a
- tőzsdén éppúgy a vesztesek közé tartozik, mint Meier úr.
Ezt nehéz elhinni. Mert mindenki meg akarja őrizni a saját po-
zitív önképét. Még egyszer az én állításom:
- A legtöbb befektető a 2. modellt követi.
•

- Ezzel a magatartással rossz eredményeket érnek el.

A rossz eredmények alatt azt értem: a befektetés hozama rosz­
szabb, mint az összehasonlítható index hozama. A legjobb eset­
ben csak kissé marad el az indextől, a legrosszabb esetben a teljes
befektetett tőkét eljátsszák.
Módszertanilag tiszta vizsgálat a részvényhetektetők sikerei­
ról, Németország vonatkozásában, nem ismert számomra. Figye­
lemre méltóan kicsi számot sejtet a szakirodalom is. Csak a ma­
gánbefektetók 5 %-a éri el, vagy haladja meg, a megfelelő index
mértékét. Ez azt jelenti, hogy 95 százalék rossz eredményt produ­
kál. Nagyrészt elfárasztják magukat, miközben sokkal egyszerűb­
ben is tehetnének. Ha a portfóliójukat pontosan az index alapján
állítanák össze, és csak akkor vennének, vagy adnának el rész­
vényt, amikor az index átvált, ebben az esetben a portfóliójuk
jobban állna. A részvényalapokba befektetöknél mindamellett ez
az összehasonlító szám még mindig 15 százaléknál áll. De az ala­
poknál is, a legtöbb befektetőnek rosszabb az eredménye, mint
amit az unalmas index nyújt.
Az amerikai egyetemeken, ezt a helyzetet kísérletekkel ponto­
sabban megvizsgálták. A gazdaságtudományi karok hallgatóinak
számítógépen, a lehető legsikeresebbnek kellett lenniük a tőzs­
dén. Olyan személykör lett tehát kiválasztva, amelyik messze szé­
leskörűebben előképzett, mint a legtöbb tőzsdéző. A hallgatók
meg tudták szerezni az információkat a részvényekról, elemezték
az általános gazdasági helyzetet. Elegendő idő állt rendelkezésük­
re, az így nyert adatok mérlegeléséhez. Az időhiány, ami a valóság­
ban gyakran terhelő, hiányzott. Éppen így nem hatott rájuk a tö­
meg nagy csábítása sem. A részvényesek a kísérletben optimális
feltételekkel rendelkeztek, ami a valóságban alig fordul elő. Az
eredmények mégis csalódást keltőek voltak. Egyetlenegy esetben
sem tudták az indexet 30 százaléknál többel meghaladni. 70 szá­
zalék magasabb értéket ért volna el, ha csak az indexet követi,
semmilyen információt nem olvas el, és soha még részvénnyel

1 12
 nem lett volna dolga. Ezek a lusta diákok a menzán ülhettek kávé
és kártya mellett, mégis jobb eredményeket értek el, mint aktív
részvényes partnereik.
A részvényesek zöme, mondjuk ki irgalmasan, ugyanúgy nem
ér el szuperhozamokat a tőzsdén, mint a hallgatók a kísérletben.
Az itt bemutatott 2. modell szerint járnak el. Mindegyik elutasítja
ezt, legalábbis senki nem választja önként ezt a katasztrofális stra­
tégiát. De mégis így történik. Mi erre az egészre a magyarázat?
Meier úr viselkedését az érzelmei vezérlik. Első pillantásra ta­
lán nem fogadná ezt el. Meier úr nagyon meggondolta, mielótt 30
eurón eladott volna. A medvepiacon az érvei helytállóak voltak.
Miért állítjuk, hogy az érzelmek, azaz a pszichológia dominált ná­
la és nem az értelem? A döntésénél két érzelem volt a meghatáro­
zó. Amikor a tőzsde felfelé ment a félelem volt, a crash-nél a re­
mény. Természetesen Meier úr vívódott a döntésénéL Tényeket
használt fel. Amikor azonban a kockát elvette, az érzelmei titok-
/
ban az egyes tényeket eltorzították.
Ezt a magatartást Freud döntési modelljénél megbeszéltük. Az
érzelmek, a félelem és a remény, a tudatalattiban hatnak. Az értel­
mes érveinket szembeállítjuk ezekkel az érzelmekkel. Ha a félelem
nagyon erős, akkor a reményteljes érveknek csökkenti a súlyát.
Azt gondoljuk értelmesen döntöttünk, mert a tényeket vettük fi­
gyelembe. A valóságban azonban az erősebb érzelem győzött.
Ez nem volna tragikus, ha az érzelmeink sikerhez vezetnének.
Láttuk azonban, hogy éppen fordított eset áll fenn. Ha a piacon
maradni volna előnyös, az érzelmeink kitúrnak onnan. Ha az ész­
szerű mérce alapján el kellene adnunk a részvényeinket, akkor az
érzelmek a megtartást hangoztatják.

Két következtetést kell ebből levoonuok:

- A tőzsdén nem határozhatják meg érzelmeink a
magatartásunkat.
- Eszközt és utat kell találnunk az érzelmeink meg­
fékezésére.

'

1 13
A 3. modell - csak álomszuszékok számára?
A modelljeink mindegyikénél két hibaforrás van: csökkenthet­
jük a nyereséget és engedjük kifutni a veszteséget. A 2. modellnél
a psziché űz ehhez a hibához. Mivel mindig a szituációból dön- ·
tünk nagy a veszély, hogy mindkét csapdába beleesünk. A 3 . mo­
dellnél semlegesen viselkedünk. Gyönyörűen engedjük a nyere­
séget nőni. A félelmünk hatásának nem adunk lehetőséget, mivel
már előre eldöntöttük, hogy nem reagálunk a tőzsde fel és le inga­
dozásaira. A semmittevésünk hatása optimális.
Másképpen néz ez ki a lefelé mozgó trendnél. Benne mara­
dunk a befektetésünkben, tehát veszítünk. A parancsra, hogy
veszteséget lerövidíteni " nem. figyelünk.
"
A tőzsdeszabályunk egyenlege így: A nyereséget és a vesztesé­
get is engedni kifutni. Itt egyszer igazunk van, egyszer tévedünk.
A 2 . modellnél, ezzel szemben mindkétszer tévedünk. Ezért az a
b.efektetési szetnpont, hogy " invesztálni" , azaz a befektetésben
maradni, a "folyton tévesen cselekedni" szemponttal szemben
megfontolandó.
Nem álomszuszék a 3 . modell egy kicsit? Nem vagyunk a pén­
zükkel egy kicsit kevéssé nyereségorientáltak? Nem ajándéko­
zunk így ezreket el magunktól? Ez a spekulánsok régi szemrehá­
nyása. Ön ismeri a hosszú távú befektetők ellenválaszát. A helyes
időzítés messzemenőkig a véletlenen alapszik, ez szerencse dol­
ga. Erre azonban nem szeretném a befektetésemet építeni. Ezért
nem fogok eladni, ha egy tőzsdei csökkenés közeledik.

Összehasonlítva a sikeres l . variánssal, ebben nincs benne a

hosszú távú befektetői stratégiánk. Természetesen nem lennének
a befektetők olyan sikeresek, ha ilyen házilagosan látnának neki a
dolgoknak. A hosszú távú befektető a ciklus helyett, a vállalat mi�
nőségét vizsgálja. A befektetőnek ezt a fő fegyverét az összehason­
lításokban egyáltalán nem szerepeltettük. Talán a kibocsátáskor, a
befektető is zöldutat adott volna a T-részvény vásárlásnak. A 70
eurós árfolyamnál azonban megállapította volna, hogy a papír a
belső értékéhez viszonyítva túl drága lett. Ekkor Fejesné eladta
volna a részvényeit. A szállóige "the trend is your friend" * a befek-

* The trend is yourfriend: a trend a barátod

114
 tetőnek tudvalevőleg semmit nem jelent. Hogy nézett volna ki eb­
ben az esetben a befektetés értéke?
Fejesné eladta volna a 686 részvényt 70 euró árfolyamon.
A befektetése így állna 48.020 eurón.

Összehasonlítva Ravasznével, Fejesné még mindig hátrább van.

Ebben az esetben a befektetőnek a fegyverét még . bővítenie kell.
Szakatlan trendnél és itt ezzel álltunk szemben, a legsikeresebb
stratégia az, hogy a trendet lovagoljuk meg és a crash-nél időben
ugorjunk ki. Kétségtelenül ez az eljárás az időzítésen áll vagy bukik.

A technikai koncepció: 1. Modell

Az indoklás kézenfekvő. A befektetés 56.000 euró feletti érté­
ke mohóvá tesz. E szerint a szempont szerint Fejesné, Meier úrhoz
hasonlóan, megkísérli a piaci időzítést. De ezt sokkal ügyesebben
teszi. A bikapiac közben, amit az elejétől fogva elkap következete-
sen benne marad a befektetésében. Ezzel teljesítette az első köve-
· "'
· ·

telményünket " a nyereséget engedni kifutni" . A második parancs­

részt "a veszteséget lerövidíteni" a gyakorlatban már sokkal nehe­
zebb kivitelezni. Úgy is. mondjuk, a sikeres spekulánst nem a be­
szállás, hanem az időben történő eladás teszi.
Hogy ne dőljünk be a psziché sugalmazásainak, egy technikai
eszközt vetünk be. Ezért is nevezzük az ilyen eljárást "technikai
koncepció"-nak. A tőzsde alakulásától és a hangulattól függetlenül
érvényes: Ha egy korábban kiválasztott márka eléri az árfolyamtö­
rést, el kell adni. Itt már korábban, még a bikapiac idejében felállí­
tottunk egy tervet, hogy a "veszteséget engedni kifutni" csapdáját
elkerüljük. Elhatároztuk, hogy 20 %-os árfolyamtörésnél eladunk.
Erre aztán kényszerítettük is magunkat, noha ezáltal veszteséget
kellett realizálnunk. Az ilyen önmagunkkal kötött megegyezést
Stop-Loss-Ordernek (veszteség-stop-megbízásnak) nevezzük.
Ez az eljárás figyelemre méltó és kiszámítható, pontosan mint
itt a példában elért számok. A gyakorlatban azonban ez nem ilyen
egyszerű. A befektetéseit állandóan figyelnie kell. Az Ön stop-lass­
megbízásának passzolnia kell az árfolyam alakulásához. Mihelyt
egy árfolyam emelkedik, a kiszállási pontot is utána kell emelni.
Mikor száll aztán be újra? Az . is könnyen megtörténhet, hogy egy
részvény a törés után újra erősen emelkedik. Ön pedig nem lenne
-

1 15
a piacon. Korábban meghatározott beszállási érték nélkül elmu­
lasztaná a boom nagy részét.
Az Ön újra beszállását, az Ön kiszállásához kell igazítania. Már
akkor, amikor a papírjaitól megszabadul, rögzítse azt az árfolya­
mot, ahol újra beszáll. Általában ezt valamivel a kiszállási árfolyam
felé szokták tenni, leginkább 5 százalékkal. A kiszállási értéknél
magasabb érték ajánlatos, mert különben könnyen ker�lhet az
ember közbenső árfolyammagasságba, ahol minden hiábavalóvá
válhat. Például, ha az ember kiszállási értéken újra invesztálna, és
megint 15 százalékkal esne az árfolyam.

Példa:
Ön a csúcsárfolyam alatt 15 százalékkal rögzíti az eladási értéket,
ahol kiszáll.

Csúcsárfolyam 50 euró
Esik az árfolyam 42,5 euró

Meghúzza az oldózsinórt, az ejtőernyő kinyílik. Ön kiszáll. Egyide­

júleg eldönti, hogy az újra beszállásának az értéke 44,5 euró legyen.

Az árfolyam tovább esik 3 5 euróra Ön örül, hogy a kis

báránykáját bebiztosította.

Most elérünk egy közbenső árfolyammagasságot,

az ár 41 euró Nem száll be.

Az árfolyam leseik 30 euróra Ön nincs benne az

esésben.

Feltétlenül ajánlom, hogy tartsa magát az így eldöntött újrabeszál­

lási árfolyamhoz.

Nos megnéztük az árfolyamalakulást egy papírnáL Általában

azonban az Ön portfóliójában öt és tíz közötti fajta részvény van.
Mindegyik papírral kapcsolatban mindig el kell végezni ezt a
munkát.
Ha mint spekuláns ilyen technikai koncepciót akar használni,
akkor két dologra van szüksége:
'

1 16
 L Energia és munka, a változó határértékek állandó aktualizá­
lásához.
Ez a modell a tankönyvben nagyon egyszerűnek látszik, a
gyakorlatban azonban sok energiát igényel.
2. Hatalmas fegyelem kell, hogy a koncepcióhoz valóban tart­
suk is magunkat. Az Ön pszichéje kritikus esetben folyton
sugalmazni fogja, hogy jobb lenne a koncepciót a szemétre
dobni.
A "Stratégiák részvényesek számára c. fejezetben további ilyen
u

technikai koncepciókat ismer majd meg.

A stop-árfolyamok elengedhetetlenek
euró
75

65

Kis7;illás
4. Stop
55

45 3. Stop

35
2. Stop
25 Beszállás

l. Stop
l l l l l l l l l l l l l l

IV/99 1100 U/00 Illi()() IV/00 1101

Példa görbe: 1999. novemberében a befektető beszállt 26 eu­

rón. A stopot 20 eurónál szúken az utolsó mélypont alá rögzítet­
te. Az erős emelkedés után 2000 elején, feljebb tette a stopot a kö­
vetkező közbenső mélypontra 30 euróra. 47 és 59 eurónál is biz­
tosította a tőkéjét. 2000. augusztusában jött a trendforduló, és a
papírt 58 eurónál eladta. Nyereség: 123 százalék.

Forrás: Euro am Sonntag

-

117
 Amint azt már észrevette, én a gyakorlatban az " álomszuszék''
3 . modellel szimpatizálok. Az okom nagyon egyszerű: meg vagyok
győződve, hogy ez a modell a gyakorlatban jobban működik. Nem
győzöm elégszer ismételni: az elmúlt 50 év legsikeresebb tózsdé­
zói hosszú távú befektetók voltak. A spekulánsok látványosabb
eredményeket értek el, de a szenzációs bukásaik miatt is sokat be­
széltek róluk.

,
..

Osszefoglalás
A psziché szabotátja a tőzsdei sikerünket. Így szól a szállóige:
A befektető legnagyobb ellensége, maga a befektető. " Az érzel­
"
meink a tőzsdén megórülnek: az árfolyamemelkedésnél megijed­
nek, és szorítanak az eladásra. Az esésnél homokba dugják a fejü­
ket és reménykednek a javulásban.
A pszichikai mechanizmusok folyton kapcsolatban akarnak
lenni az önbecsülésünkkel, sót növeini akarják azt: így a sikereket
önmagunk tudására vezetjük vissza, a sikertelenségeket pedig
kedvezőtlen külsó körülményekre fogjuk.
Veszteségeket realizálni, állandó merénylet az önbecsülésünk
ellen.
Az érzelmeinket úgy tudjuk legjobban kordában tartani, ha
tervet készítünk, és a tőzsdén ez alapján járunk el.

4.2. Az érzékelésünk Jlllegbízhatatlan

Eddig azzal foglalkoztunk, hogy .a tudatalatti érzelmek, mint a

félelem és a remény, hogyan irányítják viselkedésünket a tőzsdén.
Még a saját sorsunk felett sem uralkodunk, vélte Sigmund Freud.
A döntéseknél sokkal több minden történik az Ösztönén l Felettes
én síkján anélkül, hogy az értelem adná meg az alaphangot.
A döntéseket erősen befolyásolják az elvárások és érzelmek.
Hogy van ez az érzékelésünknél? Ha újságot olvasunk, vagy gazda­
sági műsorokat hallgatunk, akkor objektív adatokat és képet ka­
punk. Th dják ezek az információk az érzelmeinket korrigálni, meg
tudják mutatni nekünk az ésszerű irányt?

1 18
 SaJnos nem. Az objektív képet, a valós hírt nem annak érzékel­
jük és fogadjuk. Az érzékelésünk nem úgy játszódik le, mint egy
film vagy egy hangfelvétel. Azoknál mindent pontosan felvesz­
nek, semmit nem takarnak, vagy torzítanak el.
·

Az érzékelés az embereknél ezzel szemben nagyon komplex

folyamat. Hogy a számtalan környezeti hatás ne fárasszon el min­
ket, állandóan szelektálunk. A látásnál és a hallásnál az informáci­
óknak először egy szűrőn kell keresztülmenniük. Eközben sok
minden fennakad rajta. Ezután csak a megmaradt információk ke­
rülnek tovább. Ezeket feldolgozzuk, összehasonlítjuk a már ismer­
tekkel, kapnak egy érzelmi színezetet. A rossz hír azonnal össze­
kapcsolódik a félel�mmel, a kellemes pedig az örömmel. Az agy­
ban az információk továbbhaladnak, és ott végérvényesen értéke­
lődnek, aztán vagy a tudatalattiba kerülnek, vagy mint túl jelen­
téktelenek lecsengenek, és lassan, vagy gyorsabban eltűnnek. A
fontos impulzusok az agyba kerülnek, és az értelem rendelkezésé-
- re állnak a feldolgozáshoz.

Naivan mondva, olyannak látjuk a világot, amilyen

az valójában. Ténylegesen azonban, az emberi érzékelés
egy nagyon komplikált be1ső folyamat, amelynél az
input * ttlár feldolgozódik és értelmeződik.

A kérdésünk ebben a fejezetben az: mennyire ·veszik a befek­

tetők az információkat valósnak és hogyan dolgozzák fel azokat?
Van erre általános minta?

Szelektív és érdekbefolyásolt érzékelés

Ha egy építész és egy földműves együtt utaznak a vidéken, tel­
jesen különböző világot tapasztalnak. Tudat alatt a földműves a ré­
pamezőket nézi, beérett-e már a gabona, az építész ezeket a benyo­
másokat egyáltalan nem észleli. ó rácsodálkozik a jól sikerült,
vagy az elrontott házakra és építményekre. Már az érzékelésnél vá­
logatunk, szelektálunk.

* Input: bemenő adatok

-

1 19
 Az érdekeink meghatározzák, mi az ami eltűnik, és
mely inforrnációk haladnak tovább.

Egy további pszichikai mechanizmus megnehezíti, hogy a té­

nyeket indulat és düh nélkül nézzük. Minél tartósabban érint egy
esemény személyesen minket, annál erősebben aktiválódnak az
emócióink. A Felettes én és az Ösztönén teljes erővel lépnek fel.
Így az Én-nek kevés esélye marad, ködgőzös fejjel fogunk érzékel­
ni és ítélni. Az ügyvédek ezért nem védik önmagukat a bíróság
előtt, orvosok ezért nem operálnak közeli rokonokat.

A Kassandra-effektus
Vizsgálatok alátámasztották, hogy a befektetók túlnyomórészt
őket igazoló információkat keresnek. Inkább azokat a jelentéseket
veszik igaznak, amelyek a saját elképzeléseiknek megfelelnek. Ha
az információk ellentmondanak a saját elvárásaiknak, akkor ezek
könnyen átesnek a felfogás szűrőjén. Ez megmagyarázza, miért
tartják meg olyan sokáig a vesz�eséges papírokat a befektetők. A
rossz számokat még egyszer sem vették teljesen komolyan. Mivel
a jelentések azonban már eleve megcsonkítva jönnek, nem is fog­
ják a normális következményeket kiváltani. Amikor az építőcsá­
szár Schneider csődbe ment, sokan eltúnődtek, hogyan volt az le­
hetséges, hogy a bankok éveken keresztül elfogadták a nyilvánva­
lóan hamis adatokat. Azonban a kölcsönök elbírálásánál a képte­
lenségeken átnéztek, hogy ez által pozitív összképet kapjanak. Így
engedhet meg magának egy, a közvélemény szerint kitűnő, válla­
lat sokkal több rossz hírt, mint egy átlagos vállalat. Az agysejtjeink
bizonyos információk érzékelését elutasítják. Ezzel megmaradha­
.
tunk a már megszakott régi képnél. Már 1999-ben voltak hangok,
amelyek az egyértelműen túlértékelt Neue Markt-ra utaltak, és óv­
tak egy árfolyamtöréstől. Sivatagba kiáltott szó maradt, miközben
a figyelmeztetés helytálló volt, mégsem hallgattak rá, mint annak
idején Kassandra királylányéra.

A pozitív híreket mohón szívjuk be,

a negatívok átesnek felfogásunk szűrőjén.

120
 .

Az új kiüti a régit
,.

Uj információk, amelyek a befektetókre új benyomásokat

,.

tesznek, tendenciálisan nagyobb súlyt kapnak. Eppen így van ez a

feltűnő információkkal is. Ezeket az összefüggéseket használják ki
a reklámok és a marketirtgosztályok. Az utóbbi években a rész­
vényalapok száma robbanásszerűerr nőtt. Minden társaság állan­
dóan új variációkat kreál. Ha az ember megkaparja a felületüket,
gyorsan megállapítható, hogy ugyanez a részvényalap már régen
működtet egy közel azonos alapot. Amikor ezen elcsodálkoztam,
egy marketinges-ember felvilágosított: "Az emberek tódulnak az
új alapokba. Az, hogy valami régóta működik, sót bemutatható si­
kerek állnak mögötte, korántsem olyan csábító, mint az a minósí­
tés, hogy Új. Az új kiüti a régit. " A példánknak a részvényalapokkal
nincsen olyan nagy jelentősége. Viszont másképp néz ez ki, a va­
lóságban egy vállalat értékelésénél. Miért tódul annyi befektető pa­
pírokba, amelyeknek nincs neves, vagy nincs egyáltalán semmi­
lyen tradíciójuk.

A könnyed, új jelentések elnyomják

a régi ismerteket.-

Ezért szaladtak sokan néhány csábító papír után a Neue

Markt-on. Szolid, régi vállalatok nem kellettek. Sokan egy kisebb
vagyont játszottak el.

Egy info ' · ' formája meghatáro.z::z;a a tartalmát

Az információ bemutatásának a módja is befolyásolja a belőle
következő döntéseket. Így tett nagy benyomást rám is egyszer, egy
amerikai részvényalap a prezentációjával. A Power-Point* techni­
kát alkalmazta, ami akkor még nálunk ismeretlen volt. A szövegek
és az ábrák, mintha szellemkéz által varázsolódtak volna fel a táb­
lára. Magamon is észleltem, ahogy kész voltam a prezentáció által
bennem maradt jó érzést a termékekre magukra is átvinni.

* Power-Point: prezentációt elősegítő számítógépes program

'

121
 Már a szavak megválasztása is döntő, hogy egy hírt az érzéke­
lésünk, azaz az értelmünk és az érzelmeink, hogyan dolgoznak fel.
A gyenge hetvenes években feltalálták a szépítő "nulla növekedés "
"
és a még rosszabb "negatív növekedés fogalmakat. Ha a közvetí­
tése ennek önmagában mies* is volt, mégis a "növekedés" fogalma
kelle�esebb érzéseket keltett. Épp így ébreszt a " negatív takaré­
kossági kvóta" fogalma is pozitív, a takarékossággal összefüggő ér­
zelmeket. Az, hogy eközben adósságról és a lehetőségek feletti
életszínvonalról van szó, csak akkor vált tudatossá, ha alaposab­
ban belegondoltak.

Még erősebb befolyása van a tartalomra a forrásnak, ahonnan

az információ jön. Ezért reklámoznak még a pénzügyi szektorban
is, ismert sportolók és tévésztárok. Az egykori nemzeti válogatott
játékos Bonhoff az OVB Strukturvertrieb-et reklámozta. Michael
Schumacher sapkáját a "Deutsche Vermögensberatungsgesell­
schaft''** felirat díszíti. Mindez eltörpül amellett, ahogy Manfred,
Krug és Thomas Gottschalk, a befektetők tömegeit terelték a T­
részvényekbe és a Gelbe részvényekbe. Ezek a személyek szimpati­
kusak nekünk. Ez egy kicsit a vállalatra is átvetítődik. Ilyen köny­
nyen hagyja magát lóvá tenni az értelmünk.
Egy döntési folyamatban jobban figyelembe vesszük az infor­
mációt, hamarabb elhisszük, ha több forrás is terjeszti, még akkor
is, ha ezek a források nem függetlenek egymástól, mint ahogy ez
a pénzügyi szférában gyakori eset. A különböző újságokban, a rá­
dióban és a televízióban, ugyanarról a mérlegbeszámoló sajtótájé­
koztatóról tudósítanak. Ezzel a jelentés befolyása nő.

Az érzékelésünk hagyja tnagát megtéveszteni

a hírekkel összefüggő érzelmeinktől. Lépre megy
a külsőségeknek. Kellemes szituációk vagy fogaltnak,
kedvelt vagy neves személyek a szimpátia bónuszukat
átviszik a hírekre.

* Mies: rossz, vacak, silány

** Deutsche Vermögensberatungsgesellschaft:
Nétnet Vagyonbefektetési Tanácsadó Társaság

122
A tudáskáosz nem visz előre
Már kifogásoltuk, hogy sok befektető egyszerűen szólva keveset
tud a tőzsdéről. Olykor az ellenkezője is igaz. Önként teszik ki
magukat az információáradatnak. Napilap gazdasági melléklettel,
a napi Handelsblatt, háttérinformációk a tőzsdei újságokból,
ehhez még esténként az n-tv, a futó árfolyamcsíkkat Ezt mind
szükségesnek tartják ahhoz, hogy mindig kellőképpen informál­
tak legyenek. Gyakran ez már sok a jóból. Az információtömeg a
végén inkább összezavar, mint segíti a tisztánlátást. Mit kell ten­
nie? Fontos, hogy a tőzsdei karrierjének megkezdése előtt, szert
tegyen alapismeretekre. Az, hogy ezt szemináriumokon, újságok­
ból, tévéből vagy egy könyvből éri el, az mindegy. Lefektet egy
alapot a bejövő információk számára. Megtanulja a legfontosabb
alapfogalmakat, és az ismeretei a tőzsdéról, rendszert alkotnak. Az
első fejezetekben taglalt tőzsdei törvények egy stabil kezdetet
kínálnak ehhez:
•
A részvények csak hosszú távú befektetésre alkalmasak.
•
A tőzsde úgy múködik, mint egy használtautó-piac.
•
A részvények hosszú távon a legnagyobb hozamú befekte­
tések.
•
A részvények hosszú távon kifejezik a vállalat valódi értékét.
•
A hosszú távon emelkedő bázistrend alá van támasztva.
A lényegi szempontok vérévé kell, hogy váljanak. Csak így húz­
hat optimális hasznot a kiadványokból. Én felírtam magamnak a
lényegi szempontokat, és mindig újra elolvastam, így megtanul­
tam. A központban a döntő fogalmak, az úgynevezett támaszfogal­
mak állnak. Minden ezek köré csoportosul. Idővel így tartóáll­
ványt nyer a tudása köré. Ha elolvas valamit, ezt össze tudja hason­
lítani az ismereteivel, be tudja építeni a meglévő ismereteibe,
vagy korrigálni tudja azokat. Ha az ismereteinek nincs rendszere,
akkor Ön olyan, mint egy raktár, amelyik nem szisztematikusan
van berendezve. Minden egymás hegyén-hátán van. Ha régebbi in­
formációt keres, nem fogja azt megtalálni. Új ismeretek jönnek
hozzá, és csak növelik káoszt. Az ismeretek és információk csak
akkor válnak hasznossá Önnek, ha folyton rendezi őket. Sajnos ez
legtöbbször nem megy magától. A rendteremtés egy időrabló vál­
lalkozás. Megéri azonban, mert utána az információ egy gombnyo­
másra rendelkezésre áll. A könyvek Irulönösen megkönnyítik egy

123
anyag rendszerezését. Logikusan vannak felépítve, és a tartalom­
jegyzék ad egy vázlatot.
A szemináriumaimon legtöbbször ezek a javaslatok olyanok,
mint a falra hányt borsó. A legtöbben ezeket a gondolatokat hó­
bortosnak és házilagosnak tartjá!{. De ebben minden tanuláspszi­
chológus száz százalékig az én oldalamon áll. Sokkal fontosabb,
hogy rendszerezett tudással rendelkezzünk, mint, hogy végtelen
sok �zlettel fárasszuk magunkat. A sok fa mellett meg kell látnia
az erdőt, azaz a nagyobb összefüggéseket. Manapság sokat beszél­
nek a gondolkodási stratégiákról. Ezek segítenek az embereknek
abban, hogy döntéseket és ítéleteket, gyorsan és helyesen tudja­
nak meghozni. Minél nyitottabb egy probléma, annál több infor­
mációt kell az embernek törölni. A helyes döntés művészete ab­
ban áll, hogy a fontos információknak kell jelen lenniük.

Tehát: inkább az ismereteket rendszerezzük, mint sok infor­

mációt kaotikusan ömlesszünk hozzá. Gyakran a kevesebb, de
rendszerezett ismeretekkel többre jut. Gyors lesz, és a lényeges
dolgokra koncentrál. Más lényegtelen részletek nem csábítják
tevutra. .
"' "'

A gondolkodás-pszichológusok
első követelménye így szól: rendszerezze az ismereteit.
Csak ekkor vannak készenlétben az Én-nek a tudatalatti­
val és az érzelmekkel való motívum konfliktusban jó
érvei, és csak így tudja megfékezni az érzelmeket.

A Monte-Carlo effektus
A játékosok is elgondolkoznak, hogyan tudják a nyerési esélye­
iket növelni. Még a lottószelvény kitöltésénél sem véletlen elvek
alapján választják ki az emberek a számokat: a számoknak valami­
lyen szinten, egyenletesen kell eloszlaniuk a számmezőn, vagy ép­
pen ellenkezőleg. A születési adatokból képzik őket, vagy Irulönö­
sen kellemes élményekhez vannak kötve.
A játékkaszinóban sincs ez másképpen. Ha már ötször esett
a golyó egymás után a pirosra, aligha lesz még valaki, aki a kö­
vetkező menetben még ezután is a pirosra tesz. A piros és a fe-

124
kete normális eloszlásából indulunk ki. Ötszöri piros után kicsi
lesz a valószínűsége annak, hogy újra a pirosnál áll meg a golyó.
Egyetért ezzel?
A gondolatmenet természetesen téves. Minden gurításnál a
valószínűség 0,5 mindegy, hogy a számok korábban hogy oszlód­
tak el. Azonban feltételezzük a korábbi értékek valamilyen termé­
szetű befolyását, és abból indulunk ki, hogy az eredmény minden
további gurításnál a statisztikai valószínűséghez közeledik. Öt pi­
ros után tévesen a feketét favorizáljuk. A korábbi eredmények
semmi esetre sem adnak helyesbítő útmutatást a következő gurí­
tás eredményére vonatkozóan. Az ilyen helyzet adja a Monte-Car­
lo effektus alapját.

Elvárjuk, hogy egy jövőbeni esemény a statisztikai

eloszláshoz igazodjék. Az intellektuális rövidzárlatunk
abban áll, hogy azt gondoljuk, a múlt eredményeinek
hatással kellene lennie a jövőbeniekre.

A kaszinóban a feketére teszünk, mert ezt - tévesen persze -

valószínűbbnek tartjuk.
A Monte-Carlo séma szerint mindenekelőtt a tapasztalt be­
fektetők kereskednek. Éves 1 2 százalékos hozamból indulnak ki.
Ha két vagy akár három év is ennél jobb eredményt hoz, akkor
az eredmény eltávolodik a hosszú távú éves átlagtól. Ekkor a be­
fektetők a Fiffi-elv szerint a " regressziót középre " várják, ahogy
a statisztikusok, az átlaghoz való visszatérést nevezik. Ezért ki­
szállnak.
A tőzsdén nem érvényes a mikroszkóp tisztaságú Monte-Car­
lo effektus, mivel itt a múltban elért árfolyamok hatással vannak
a jelenlegi fejlődésre. Persze a befektetók ugyanabba a hibába
esnek, mint a játékosok: ha a golyó statisztikailag túl gyakran áll
meg a piroson, akkor a feketére kell tennem. A befektetők nem
engedik a nyereséget kifutni. Túl korán várják el, hogy a kutya
feltétlenül térjen vissza a gazdájához. Ha spekulánsok vagyunk,
hagynunk kell a kutyát futni. Ha a trendfordulókat a Monte-Car­
lo effektus alapján akarjuk eltalálni, akkor sok pénztól elbúcsúz­
hatunk.

125
Ezúttal minden másképp van
Aligha lehet terv és stratégia nélkül sikereket elérni a tőzsdén.
Pszichológiai szempontból ezt a freudi személyiségmodellel ma­
gyarázzuk. A tudatalattinkban szorgoskodó érzelmeink ellen, azzal
fegyverezzük fel a leghatásosabban magunkat, ha egy terv alapján
járunk el. Ennek létrehozása az első lépés. A futamot persze ezzel
még messze nem nyertük meg. Ahogy mindig, itt is érvényes: a tör­
vények és előírások akkor jók, ha be is tartják és ellenőrzik is őket.
Mindenki tervezett már közülünk nagy dolgokat, amelyek a
megvalósításnál elsikkadtak. A legtöbb dohányos megöregszik,
mire állandó törekvéssel véget vet ennek a szenvedélynek. Majd­
nem minden pillantás a mérlegre, azzal a szándékkal kap·csolódik
össze, hogy holnap határozottabban ellenállunk a csábításoknak.
Az eredmény ismert: Minden marad a régiben.
Az világos, hogy én nem ilyen tervekre gondoltam. A terveink
mércéjét nem szabad olyan magasra tennünk, hogy alattuk vígan
éljünk ugyanúgy tovább, mint eddig. A szituáció azonban éppen
a dohányos és a túlsúlyos ember szándékaihoz hasonlítható.
Amint döntünk egy terv mellett, szinte azonnal készen állnak az
erők, amelyek ezt a tervet fel akarják borítani.
Ezek az erők nagyon rafináltan jönnek elő, fölöttébb behízel­
gően. Figyeljük meg, hogy zajlik ez a valóságban: a részvényalapok
mellett döntünk, mert nem akarjuk a szükséges időt rááldozni,
hogy a részvények értelmes menedzselését mi végezzük. Úgy sorol­
juk be magunkat, mint hosszú távú befektető, és a Metzler
Wachstum International-t választjuk, egy nemzetközi alapot,
amely a múltban nagyon jó eredményeket ért el. Az 1995-ös év kez­
detén befizetünk 100.000 DM-át az alapba. Jó évet kapunk el, és az
év végén 1 13.150 DM-án állunk. A következő évben még jobban ke­
resünk, összesen 26,7 %-ot, és 1997-ben a befektetésünk értéke
örömteli 24,58 %-ot kúszik fel. 1997 végén 178.599 DM-án állunk.
Figyeljük meg a befektetónk pszichikai helyzetét a hosszú tá­
vú befektetői stratégia mellett döntött, tehát benne akar maradni
az alapban, azaz jöjjön, aminek jönnie kell. Csak ha az alap hosz­
szabb időn át az összehasonlítható alapok mögött van, akkor akar
kiszállni, és egy másik alapba átcsoportosítani. Ez a szándéka.
A befektetőnk tapasztalt. Thdja, hogy a részvények hosszú tá­
von visszatükrözik a vállalat belső értékét. Három nyereséges év

126
után a kutyának már lényegesen előbbre kell lennie a gazdájf-t ,J.
Közeleg az árfolyamkorrekció. Így gondolkozik és attól fél, hogy "
nyereségének egy jelentős része újra elveszik. Szeretne kiszálltli.·

a szép nyereségét kivenni. Ha a golyó háromszor a pirost1ál állt

meg, most a fekete következik. A Monte-Carlo effektus hat. l�z n
gondolatmenet követhető, értelmesnek látszik, racionális. D vu­
lóban az?
Teljesen világosan nem az, itt nem az értelem hat, hanem a f -

lelmünk az érzelmünk. Ezt nem lehet olyan hirtelen felismerni.

Jóindulatú nagymamának van öltözve, aki Piroskát meg akarja t ··
veszteni. A félelem, a Fiffi-elv meggyőződése mögé bújik.
A tervünk azonban szemben áll a "kasszát csinálni" motívum­
mal. Ez alapján semmi esetre sem akarunk időzíteni, azaz eladni,
ha a piaci trend fordulni látszik. Következésképp nem áll fenn a
kiszállás veszélye? Dehogyisnem, ilyen könnyen nem hagyják ma­
gukat az erős érzelmek legyőzni. A "félelem a szép kis nyereség
"
miatt motívum cselhez folyamodik. Ha frontálisan megtároadná
az Én-ünket, akkor az azonnal agresszíven védené magát. A féle­
lem esélye rosszul állna. Következésképpen a félelem az értelmün..
ket dicséri. " Milyen jó, hogy van egy ilyen tervünk. Szigorúan tar­
tanunk is kellene magunkat hozzá. Csak most az egyszer ne. Most
ugyanis a helyzet egészen más. " Ez az utolsó érv frontális támadás
minden terv ellen. Ezúttal másként van, kivételt kell tennünk. Ha
egyetértünk, és becsukjuk az egyik szemünket, örökre vesztet­
tünk. Azonnal kidobhatja a szeméthe a tervét. A mi alapbefekte­
tőnk elgyengül, és kilép 178.599 DM-nál.

A tőzsdei történelem tele van az " ezúttal minden másképp

"
van érvvel. Ugy jó húsz éve hallottam először a japán részvények-
...

kel összefüggésben. " Miért van Japánban átlagosan 40-es KGV, sőt
"
egészen 70-ig? Ezt kérdeztem újra meg újra. Először jöttek a raci­
onális magyarázatok, hogy ott a növekedési mutatók évek óta lé­
nyegesen magasabbak. A legsúlyosabb érv azonban az volt, hogy
ott minden másképp van.
Éppígy volt 2000 tavaszáig mindenki, aki a magasan értékelt
technológiai vállalatokban kételkedett, folyton ezzel az érvvel le­
szerelve: "ezúttal minden másképp van'' . A "New Economy más "
törvényszerűségek alapján működik, mint az "Old Economy" . Az
ismereteket és tapasztalatokat a múltból itt nem tudjuk alkalmazni.

127
 Ezt a motívumkonfliktust azért meséltem el ilyen részletesen,
mert ez a minta állandóan lejátszódik úgy a kezdő, mint a tapasz­
talt befektetőknél. Ez a legelegánsabb variáció, az egyik oldalon
ugyan rendelkezni egy tervvel, ennek ellenére teljesen beleesni a
pszicho-csapdába. Ezt a szabályszegést, mint egyszeri kivételt ma­
gyarázzák. Ezzel Ön a Felettes én-je előtt megkapja a bűnbocsána­
tot, Ön csak könnyelműen vétkezett.

Az érv, hogy
"Ezúttal-minden-rnásképp-van",
tninden tervet halálra ítél.

Ha követjük a befektető nk portfólióját a következő években,

azonnal látjuk, hogy előnyösebb lett volna a befektetést megtar­
tani:
1997 vége 178.559 DM
1998 vége 218.842 DM
1999 vége 381.660 DM
2000-ben a piac 3,5 százalékot visszaesett, a portfólió 368.302
DM-n állt.
"
Ha elfogadja ezt az "ezúttal-minden-másképpen-van érvet, ak­
kor a valóságban nem követ semmilyen tervet. Átadja a portfólió­
ja feletti uralmat az érzelmeinek, és ezzel önmagát vesztesnek ki­
áltja ki. Így következetesen le fogja rövidíteni a nyerőfázist, és a
medvepiacot nagy valószínűséggel az utolsó cseppig kiélvezi.
Megszegi a spekulánsok legfontosabb tőzsdei szabályát. A mi pél­
dabefektetőnk a gyakorlatban pedig kétségtelenül egy spekuláns,
noha elvileg más stratégiát követ.
A legtöbb befektetővel ez a helyzet, elvileg hosszú távú befek­
tetók, a gyakorlatban azonban spekulánsok. Ezekkel a kaotikus vi­
szonyok.kal gyakrabban találkozunk a részvényeseknél, mint az
alapokba fektetőknéL

A rossz papírokat választjuk

A részvényesek két alapkérdése így szól: melyik részvényeket
vegyük? Mikor adjunk el? Aki alapba fektet, az csak a megfelelő
alapot keresi. Mindkettőnek azonban választani és dönteni kell.
llyen pillanatokban az érzelmeink nagyon könnyen meg tudnak

128
 támadni bennünket. Az alapján fogunk választani, hogy milyen
erősen uralja a helyzetet az Én-ünk, mennyire vagyunk optimisták
vagy pesszimisták.

Eladjuk a nyerőket és megtartjuk a veszteseket

A félelem, hogy a nyereségünket újra ki kell adnunk, rábír minket
a múlt legjobb részvényeinek az eladására. Így szabadulunk meg
sikeres részvényektól, miközben ezek sikersztorija még tart. Ha
1986-ban a Microsoftba beszállt volna, és folyamatosan benne
maradt volna, vég nélkül kereste volna a pénzt. Vizsgálatok azon­
ban alátámasztották, hogy közel az összes befektető többször is
kiszállt, kivette a nyereségét, és aztán újra visszajött a piacra, ter­
mészetesen egy magasabb árfolyamon. Szívesen búcsúzunk el a
nyerő papíroktóL A gyengécskéktól a portfóliónkban nem félünk
úgy, hiszen azokon nincs mit vesztenünk. Ott bízunk a jobb idők­
ben, és benne maradunk a papírokban. Azok a befektetók, akik
"" csak megérzésból kereskednek, olyan részvényeket vesznek, ame­
lyek rosszabbul alakulnak, mint azok, amelyeket eladnak.

Ha az érzelmeinkre hallgatunk,
a portfóliónk félelmetes képet fog mutatni:
a sikeres részvényeket eladtuk, a gyengék pedig hosszú
tartózkodási joggal rendelkeznek nálunk.
'

Érzelemszerűen függünk a részvényektől

Az első részvényeim egyike a Mannesmann volt. Ezt 1982-ben
vásároltam, tehát még azelőtt, hogy a mobiltelefon licenc a válla­
latnak új távlatokat nyitott volna. A többi papíromhoz képest csa­
lódtam a Mannesmannban. Eladtam, és ettől az időponttól kezdve
a Mannesmann olyan volt nekem, mint egy citrom. Már csak a szó
hallására vagy látására az érzelmeim elutasításra kapcsoltak. Így
később sosem tudtam magam rávenni, hogy Mannesmannt vásá­
roljak, noha körbe voltam véve emberekkel, akik a Mannesmann­
nál dolgoztak, és ezzel a részvénnyel álomszerű nyereségeket se­
pertek be.
Másoldalról sok részvényes, személyes vonzaimat érez egyes
részvények iránt, amelyek a múltban szép értéknövekedést hoztak

129
számukra. Ők, ahogy ezt tréfásan mondjuk, a részvényekkel össze
vannak házasodva. Ezek aztán túl sokáig tartják meg a lefelé szál- .
ló ágban is ezen részvényeiket A pszichénk itt is megtréfál ben­
nünket. Már többször említettem "a siker törvénye" effektust. Ez
azt mondja ki, hogy azokat a cselekedeteket, amik a múltban si­
kert hoztak nekünk, ismételjük. A jelen megítélésében a múlt ta­
pasztalatait mértéken túl vesszük figyelembe.
Részvényektől, amelyek a múltban jók voltak, túl hosszan füg­
günk a crash-nél is. Nagyon nehezünkre esik itt a veszteségek le­
csökkentése. Sokkal inkább még ezekből vásárolunk be újra, mint
azokból, amelyek a múltban vesztesek voltak számunkra.

Túl bensőségesen szeretjük a nyertes papírokat és

a veszteseket túlságosan megvetjük.

A természet tesz vesztessé bennünket?

Ha az érzelmeink tartják a hatalmat a kezükben, veszélybe ke­
rül a portfóliónk állása. A pszichológia megnevezte nekünk en­
nek az indokait. De miért így működünk? A magyarázatkísérlete­
inkkel szeretnénk még egy szinttel mélyebbre jutni.

A tőzsdei kvalitások a természetünk ellen valók

Az érzelmeink sokszorosan velünk született reakciók. Félünk
a villámtól, az idegenektől. Az évmillióink közbeni fejlődési tör­
ténelmünk során, bizonyos magatartási módok és érzelmek na­
gyon hasznosnak bizonyultak az emberi fajnak. Valószínűleg az
ősember számára előnyös volt az idegenekkel szembeni bizalmat­
lanság. Így volt ez a gyűjtögetőknél és vadászoknál is, hamarabb ·
volt tnit enniük, ha megelégedtek egy jó nyereséggel, és nem akar-
.

ták azonnal a legnagyobb előnyt. Inkább egy bölényt leteríteni,

mint az egész csordát űzni, és üres kézzel távozni. Jobb ma egy ve­
réb, mint holnap egy túzok. A tudatalattinkban be van rögzülve,
hogy a sikeres dolgokat ismételjük, barátokkal, akikkel jó tapasz­
talatokat szereztünk húséget tartsunk.
Ez különös: a hétköznapi életünkben az érzelmek gyakran to­
vábbsegítenek bennünket. A tő·zsdén láthatólag éppen fordítva
van. A legfontosabb tőzsdei szabályunknál, azaz, hogy a vesztesé-

130
 geket lecsökkenteni és a nyereséget hagyni kifutni, a szelektív ér­
zékelésnél és a gazdasági adatok értékelésénél, az érzelmeink foly­
ton értelmetlenül közbe vitatkoznak. Evolúció-biológusok, mint
Konrad Lorenz azt mondják, a velünk született reflexeink kitűnő­
en alkalmasak arra, hogy a szavannában egy kis csoportban sike­
resek legyünk. A tőzsdén azonban egészen más, nem feltétlenül
jobb kvalitás, ami szükséges. Erre az érzelmeink még nincsenek
berendezkedve. A velünk született emberi tulajdonságok a meg­
változott környezethez való alkalmazkodása, mint például itt a
tőzsdén is, a legnagyobb lassításban játszódik le. Ebben nem re­
ménykedhetünk, ezért tanulnunk kell.

Nem kell ennyifőn�k?

Jóval korábban kísérleteket ecseteltem, amelyek mindig
ugyanazokat az eredményeket mutatták. Ha tőzsdei történéseket
szimuláltak, és a résztvevők spekulánsként cselekedtek, úgy a kí­
sérleti személyek 30 százalékánál soha nem volt több sikeres. A
/

legtöbben, sőt több mint 80 százalék vesztett.

Evolúció-biológusok úgy vélik, a győztesek és a vesztesek ará­
nya a természetben legtöbbször a győztesek számára kedvezőtlen.
A vesztesek vannak többen. A sportversenyeken is kevés győztest
hirdetnek. Csak az első három áll a dobogóra.
Ez a történelmünk öröksége. Mi emberek évek százezreivel ez­
előtt kis csoportokban éltünk. Az egyes csoportok közötti rivali­
zálásban a jól működő csoportok diadalmaskodtak. Ha egy cso­
port nagy vitapotenciált hordozott, akkor hátrányos helyzetben
volt. Az elsők pozíciója körüli vitát különösen· a csoportsikerek
szenvedték meg. Szemmel láthatóan újra és újra átélhetjük ezt a
politikai pártoknál. Ha többen harcolnak a vezetésért, túl kevés
energia marad a rivalizáló pártok közötti harcra.
Az evolúcióban ezért magatartásminták rögzültek, amelyek
szerint a vezető személyiségek számát alacsonyan tartották. Ezzel
elkerülték a vezetói pozícióért való harcot. Mindig több indiánra
lesz szükség, mint főnökre.
Mi köze van ennek a tőzsdei nyereségekhez? Hadd spekulál­
junk: vagyon és tulajdon egy kritérium, ami jelentősen meghatá­
rozza a társadalmi rangot. Ha túl sokan lesznek gazdagok, nem
múködik gördülékenyerr a társadalom. Túl sokan rendelkeznek a
. .

13 1
főnökségre jogosító minősítéssel. Ne értsenek félre itt engem. Ez­
zel csak azt akarom mondani, hogy ezen oknál fogva lehetséges,
hogy a múltban ilyen erős vesztes magatartásminták képződtek.
Egyáltalán nem szállok síkra azért, hogy a gazdagság csak néhá­
nyak privilégiuma legyen.

Ha a tőzsdén a nyertesek közé akarunk tartozni,

láthatólag meg kell közdenünk a velünkszületett
tnagatartástnintákkal.

,
-

Ossziifoglalás
Az érzékelésünk nem semleges. Az érdekeink szerint szelektá­
lunk, hogy mely információkat fogadjuk be. Előnyben részesítjük
azokat az érzékeléseket, amelyek a mi pozíciónkat erősítik. A rossz
hírek hamarabb átesnek az érzékelésünk szűrőjén.
Az új információkra nagyobb súlyt helyezünk, mint a régiekre.
Az információ formája jelentősen meghatározza az értékét Po­
zitívan alátámasztott fogalmak, pozitív meghatározottságokat ad­
.nak át, kedvelt személyek átviszik a szimpátiájukat az általuk beje­
lentett hírekre is, a gyakran ismételt információk, nagyobb jelen­
tőséget kapnak.
Gyakran a kevesebb ismeret többet ér. Az ismeretek akkor
hasznosak, ha világosan vannak rendszerezve.
A befektetők a tőzsdén gyakran a Monte-Carlo effektus áldoza- .
tai. Azaz tényeket kapcsolnak össze, amelyeknek nincs közük egy­
máshoz.
Minden tervezett eljárás ellen, frontális támadás az érv " ezút­
"
tal minden másképp van . Ha áldozatul esünk neki, elbúcsúzha­
tunk minden tőzsdei koncepciónktól.
Szeretni szabad a feleségünket, de nem a részvényeinket.
A pszichénk vesztesnek nyilvánít minket. Tőzsdei tehetséget
nem adott nekünk a természet. Az ember nem a tőzsdei sikerekre
van konstruálva.

132
 5. KEZDŐK, NYUGDÍJASOK, NŐK:

A tőzsde á ' töltelékei?

Ebben a fejezetben három befektetői szituációt különösen meg­

vizsgálunk: a kezdőkét, a nőket a tőzsdén és a nyugdíjellátás prob­
lémáját. Jelenleg ezek nagyon jelentős részei a komplex tőzsdé­
nek. Ma a nők és a kezdők aránya a tőzsdén olyan magas, amilyen
még soha nem volt, a nyugdíjellátás problémája pedig társadal­
munk egyik legaktuálisabb témája.

5 . 1. Tipikus kezdő !
...

Minden kezdet nehéz, mondja a szájhagyomány. Ervényes ez a

tózsdébe való beszállásra is? Sokan ezt egyszerűnek találják. El­
mennek a bankjukba, részvényeket jegyeznek és nyernek. Ez nem
lehet olyan nehéz. Gyakran azonban, ez csak az első pillantásra tű­
nik így, később kilóg a lóláb veszteségek formájában.
Én azt hiszem, hogy a tózsdébe való beszállás nehéz ügy, és
sok befektető ezt félvállról veszi. Ezzel a kezdők rendkívüli akadá­
lyokat állítanak maguk elé. Ebben a fejezetben megvizsgáljuk a
tőzsdeújonc különleges helyzetét. Megmutatjuk, hol fenyegeti őt
a csőd veszélye, és hogyan tudja ezeket az alattomos pszicho-csap­
dákat hatástalanítani.

Csaknem természeti törvény: kezdés veszteségekkel

Vizsgáljunk meg egy tipikus beszállási helyzetet. A részvény­
alapokról szóló könyvem olvasói már ismerik ezt a példát, azon-
ban itt egy másik nézőpontból vesszük szemügyre. ·

Müller úr a nyolcvanas évek kezdetén, a pénzét elsősorban le­

kötött betéthe és fixkamatozású értékpapírokba fektette. Abban
az időben a magas kamatok fázisa uralkodott. Müller úr kölcsön­
kötvénybe vagy takarékbetétkönyvbe történő kockázatmentes be­
fektetéssel akár, 10 százalék kamatot is el tudott érni. 1982-től le-

133
morzsolódtak a kamatok, 1984-ben elmúlt a pénzértékekbe való
befektetések dicsősége. Ezzel egy időben azonban emelkedtek a
részvényárfolyamok. Először Müller úr 1984 elején olvasott az új­
ságjában a Templeton Growth Fund-ról. Ez a részvényalap az el­
múlt évben 52,3 százalékos hozaroot ért el befektetői számára. Ha
az ember ilyen hírt olvas, megtorpan, és összehasonlítja a saját
eredményeiveL A fixk:amatozású· befektetésekben takarékoskodó­
kat ettől a hozamtól egy világ választja el. Fokozza ezt még az is,
hogy a részvényalapok ezen óriási hozama adómentes, szemben a
fixkamatozású befektetés kamataival, amit meg kell osztani az
adóhivatallal. Ez a hír a Templeton Growth Fund-ról bogarat ülte­
tett Müller úr fülébe. Ez a részvényalap a tudatalattijában pozitív,
kellemes érzéseket ébreszt. Mivel Müller úr óvatos ember, még a
befektetetés nem kerül szóba.
Abban az évben, 1984-ben is az alap újra csúcseredménnyel
emelkedett ki. Az év végén a cég értékemelkedése 18,1 százaiékon
állt. Nos ez már meggyőzte Muller urat is. Ebből a pénznyerő auto­
matából ó is szeretné kivenni a részét. Vásárol a Templeton Growth
Fund részvényalapbóL Hogyan ítéli meg Ön Müller úr akcióját?
Ha a saját magatartásunk mércéjét mellétesszük, egyet kell ér­
tenünk Müller úrral. Nem kapkodta el a dolgot, felfigyelt valami
különlegesre, de nem esett azonnal kábult lelkesedésbe, megfon­
toltan kivárt. Egy egész éven át figyelt. Eközben az első benyomá­
sa megerősödött: a Templeton Growth Fundal az ember nyer. Ké­
rem, ne értse félre ezt a mondatot, mintha ennek az alapnak a rek­
lámja lenne. Más hasonlóan múködő alapok azonos, sót néhányan
még jobb eredményeket is értek el.
Müller úr a higgadt üzletemberek elveit vette figyelembe:
Vizsgáld meg az eredményeket, ne hagyd magad az érzelmeid ál­
tal elragadtatni, azok mellett dönts, amelyek már a múltban is j91
dolgoztak. Minden ésszerű, elismerésünk Müller úrnak.
Sajnos meg kell állapítanunk, hogy Müller úr akciója '84 végén
mégis egy csőd volt. Átutalt 100.000 DM-t a Templeton-nak. A 4,5
százaléknyi jutalékköltség levonása után a befektetésének értéke
95 .693,80 DM volt. Ez elfogadható, mert normális.
Ezután azonban az újoncunk, mintha a pechet fogadta volna
örökbe. A befektetésének hozama 1985-ben - 0,1 százalék, azaz
vesztett 95,70 DM-t. Ez gyakorlatilag nulla. De nem is keresett
semmit. Miközben az elvárásai alapján magas nyereségre volt be-

134
 programozva. Egy évet írtunk. Mi az? Müller úr számára ez azon­
ban 365 nap volt, amely közben minden egyes napon csalódott.
A következő évben tovább romlott az eredmény. Az alap 4,4
százalék mínuszt csinált, a befektetés észrevehetően olvadt. Aztán
ez, a befektetónk számára így megy tovább drámaian lefelé. 1987.
. októberében bekövetkezik egy crash, az év végén a betét értéke
76.769,10 DM. Hol volt a hiba?
Az alfejezetünk címe így szql: " Csaknem természeti törvény:
Kezdés veszteségekkel''. A példánk is igazolja ezt a kijelentést. De
miért van ez így? Miért száll be Müller úr az alapba? Az újságban
az alap rendkívüli eredményeiról olvasott. Ha a Templeton
Growth Fund vesz�eséget csinált volna, a befektetónk elsiklott
volna felette, vagy egyáltalán nem hajlott volna a Templeton irá­
nyába. A pozitív h•reket kellemes érzelmek támasztják alá, a rosz-
·

szak felett elnézünk, vagy érzelmileg negatívan könyveljük el.

-

..../

Az újoncot a sikerszámok csalogatják a tőzsdére.

Ezekből a sikerekből azonban ő ntár nem részesülhet,
mert ezek a múlthoz tartoznak.

Ha a piac erősen emelkedett, akkor megszólal bennünk a ri­

asztócsengő, a jelszó "Fiffi-elv" . 52 százalékos emelkedésnél a ku­
tyusunk valószínűleg már nagyon messze a gazdája előtt jár.
Fájdalom, de a szabály: aki eddig nem fektetett részvényekbe
vagy részvényalapokba, az a nagy nyereségekre figyel fel. Aztán
·

fektet be. Mivel azonban az árfolyamok, a múlt figyelemre méltó

nyereségeinél jelentősen eltávolodtak a papírok belső értékétól,
az árfolyamtörés előre be van programozva. Ezért az újoncok álta-
•

lában veszítenek.
A fentieket a statisztikák igazolják. Az évek, 1997 -tól 1999-ig
csodálatos tőzsdeévek voltak. {

1977 1998 1999

MSCI 14,30 % 2 2,82 % 2 3,45 %
Dow Jones 43,40 % 7,57 % 46,22 %
EuroStoxx 50 36,84 % 32,00 % 46,74 %
DAX 47,1 1 % 17,71 % 39,10 %

135
 Az alaptulajdonosok száma, ahol alapok alatt, csak részvényala­
pokat értünk, 1,5 millióval emelkedett.

Rl5zvényesek l5 alaptulajdonosok száma

Németországban (millióban)

12,3

1.1.3

8,3

6,8

5,6

1997 1998 1999 t. félév 2000 2. félév 2000

Forrás: Deutsches Aktieninstitut*

A 2000-es év a befektetóknek negatív eredményeket hozott.

Az összes jelentős részvényindex csökkent.
MSCI Welt - 6,4 %
Dow Jones - 6,7 %
EuroStoxx 50 - 5,6 %
DAX - 7,2 %

A rossz 2000-es évben, tehát egyetlen egy évben 2,4 m�ióan

először döntöttek a részvényalapok mellett. Az újonnan jövők nagy

* Deutsches Aktieninstitut: Német Részvényintézet

13 6
része_· az első negyedévben csatlakozott, amikor a piacok még ma­
gasan álltak. Tehát drágán vásároltak be, és aztán veszítettek. Mi­
lyen következtetések vonhatók le ebből? Félresiklott alapok ezek?
Tanulmányozzuk ehhez a Templeton Growth Fund alakulását.
Müller úr 1984 végén a legmagasabb árfolyamorr szállt be. A kö­
vetkező három évben csak csökkenés volt. Hogyan alakultak a be­
fektetések a további években?

1987 76.769 DM
1988 106.786 DM
1989 124.833 DM
1990 99.866 DM
1991 133.121 DM
1992 147.765 DM
1993 209.678 DM
1994 189.549 DM
1995 210.210 DM
1996 274.954 DM
1997 373.663 DM
1998 337.418 DM
1999 513.213 DM
2000 5 59.915 DM
•

Ebből a fejlődésból érdekességeket vehetünk észre:

A kedvezőtlen beszállása ellenére, Müller úr ragyogóan kere­
sett. Ebben az időszakban semmilyen más befektetési formával
.;

nem étt volna el hasonló eredményeket. Atvihetók ezek az eredmé-

nyek a jelenbe? Talán Kedves Olvasó, Ön is azok közé számít, akik
először 2000-ben vásároltak részvényalapot, és most 2001-ben a be­
fektetésük mélyponton van. Megnyugtatják Önt ezek a számok?
A legtöbb befektető nevében szeretdém ezt feltétlenül igen­
nel megválaszolni. Hasonlóan, mint a nyolcvanas években, 200l­
ben is a Piffi-effektust éljük át. A kutyusunknak újra vissza kell tér­
ni a gazdája közelébe. A hosszú távon emelkedő bázistrend majd
kiegyenlíti ezt a hullámvölgyet, és az árfolyamokat még a múltbe­
li értékek fölé is viszi. Nem kell tehát idegeskednie. Csak egysze­
rűen ki kell ülni ezt az időszakot. Emlékezzen a korábbi kijelenté­
sünkre: csupán egy ciklikus mélypont miatt, soha nem szabad egy
papírt vagy egy részvényalap tulajdonrészt eladni.
""

13 7
 Ezzel szemben néhány papírnál a technológiai szektorból és a
Neue Markt-ról rosszabbul áll a helyzet. Ha a rendkívül magas ár­
folyam túlnyomórészt csak forró levegő volt, akkor ne várja, hogy
a javulás hamarosan bekövetkezik.
Még egy megjegyzés a Templeton Growth Fund-hoz. Az alap­
nak az előbbiekben bemutatott fejlődése nem futott teljesen pár­
huzamosan az indexekkel. 1998-ban veszített a piaci indexhez ké­
pest. Majdnem minden alap nyert; a Templeton azon kevés alapok
közé tartozott, amelyek visszaestek. A rossz 2000-es tőzsdei év­
ben éppen fordítva történt, jobb eredményt ért el, mint a trend.
Ezt az eltérést a Templeton Growth Fund specifikus befektetési fi­
lozófiája okozta. Az alap, azon kevés fundamentális-alapok közé
számít, amelyek a kilencvenes évek második felében is h·úek ma­
radtak ehhez a felfogáshoz. Az alapoknak, messze a túlnyomó ré­
sze, ebben az időben a növekedési vállalatokat kereste. Ezek a vál­
lalatok 2000-ben mégis összeomlottak, a fundamentális vállalatok
pedig, ezzel ellentétbert jól helytálltak.

Hogyan oldhatjuk meg az időzítési problémát?

Ha a szemináriumaimon a legfontosabb tőzsdei szabályról
kérdezek, legtöbbször néma csönd lesz úrrá a termen. Ha mégis
bátorkodik valamelyik résztvevő felelni, akkor a válasz az lesz, ami
minden üzletember hitvallása. " Olcsón vásárolni, drágán eladni. "
Ezzel a mondattal a fejében, minden kezdő rendkívül fontosnak
tartja a kedvező áron történő vásárlást. Természetesen nagyobb
profitot ér el Ön egy papírral, ha nem a legmagasabb áron veszi
meg. Észrevehette viszont a Templeton példában, hogy a magas
beszerzési árnak nem kell, hogy a hozamra megsemmisítő hatása
legyen. A következő számok ezt szintén alátámasztják:
1969. 12. 31. és 1997. 12. 31. között, Ön minden évben azonos
összeget fektetett egy, a Dow Jones indexhez kötött, US-Fond-ba
(amerikai alapba). A befektetés értéke

- ha minden évben a mélypontot elkapta 13,94 %-kal,

- ha minden évben a csúcsponton vásárolt 1 2,80 %-kal,
- ha minden évben év elején invesztált 13,47 %-kal nőtt.

Forrás: Fidelity Investments

138
 Feltétlenül meg kell jegyeznie, hogy az a kérdés "Mikor szálljak
be? " nem különösebben fontos. Továbbá, lehetetlen a legkedve­
zőbb időpontot megfontolásokkal eltalálni. Rövid távon a piac
mozgásai nem láthatóak előre, noha éppen a tapasztalatlan befek­
tetők, mindig újra és újra ennek az ellenkezőjét hiszik. Minden
öreg róka egyetért velem ebben. Peter Lynch vagy Warren Buffet
a szupersikeresek kifejezetten óvnak a könyveikben attól, hogy a
beszállás időpontját optimalizálni akarjuk.

Sajnos a lehetséges legjobb beszállás időpontját mindig

csak a visszapillantó tükörből látjuk. A beszálláshoz soha
nem fognak csengetni. A tőzsde sajnos, soha nem kínálja
nekünk az általunk kívánt helyzetet a beszálláshoz.

Ha befizet egy összeget, később megállapítja, hogy lett volna

egy még sokkal kedvezőbb időpont. A pillanatnyi helyzet informá­
ció i alapján hozott döntés, utólag gyakran hibásnak tűnhet. Egy­
szer a tőzsde túl magas, máskor a váltási árfolyamok túl bizonytala­
nok. Ezen az oldalon a hátránytól félünk. A padlón heverő árfo­
lyamok a legkevésbé hívogatóak a vételre. A közhangulat rossz, a
tenor így hangzik: " Boldog, akinek nincs részvénye. " Ha az optimá­
lis beszállási időpontra várunk, akkor szükségszerűen a legrosz­
szabb hibát követjük el. Soha nem fogunk részvényekbe vagy rész­
vényalapokba fektetni. Ha nincsenek részvényeink, akkor minden­
esetre nem is fogunk velük nyereséget elérni. Ha szabad még egy­
szer megismételnem: a Templeton példa mutatja, hogy Ön a leg­
magasabb árfolyamokon beszállva is gyönyörűen profitálhat. A
már sokat emlegetett Warren Buffet, ebben az értelemben azt
mondta: ha Ön addig vár, amíg a piac egyértelmű trendet mutat,
mind az egyes papírok, mind a ciklus vonatkozásában, az sokba
fog kerülni Önnek. Folyton legyen a szeme előtt, a jelszó: beszállás.
Elfogadjuk, hogy lehetetlen biztonsággal meghatározni az op­
timális beszállás időpontját. Mit tehetünk azonban azért, hogy egy
elfogadható időpontot találjunk? Az elfogadható alatt azt értem:
az elmúlt évek átlagához mérten. Ugyanis nem szeretnénk már a
beszálláskor szükségtelenül pénzt veszíteni! A lehetőségeket két
•

kritérium befolyásolja:

139
 - az Ön befektetési stratégiája oldaláról: hosszú távú befekte­
tő Ön vagy spekuláns?
- a kérdés oldaláról: közvetlenül fektet részvényekbe, vagy
részvényalapokon keresztül?

Atneonyiben részvényesként következetesen követi a

hosszú távú befektetői szempontokat,
akkor az időzítés nem té-•na.

Ön azért vásárol részvényeket, mert elemezte a vállalatot és az

kiváló jövőt ígér. A hamisítatlan hosszú távú befekt�tó, a vételnél
és az eladásnál nem foglalkozik a ciklikus ingadozásokkal. Ha van
tehát készenlétben pénze invesztáljon, mindegy, hogy a tőzsde mi­
lyen magasan áll.
Rövid távon lehet, hogy ez a magatartás nem optimális. Lehet­
nek a papírjai akármilyen jók, ha egy általános besszbe kerül, ak­
kor a papírjainak csökken az értéke. Ön azonban szilárdan hisz a
hosszú távon emelkedő bázistrendben és a kiválasztott papírjai­
nak a minőségében.
Ha Ön szintén hosszú távú befektető, azonban a részvényala­
pokat részesíti előnyben, akkor egy differenciált eljárást ajánlok:
- Ha az indexek jelentősen a történelmi csúcs alatt állnak, in­
vesztálja be a teljes erre szánt összeget. A jelentős nálam 10
%-ot jelent. Egy példa: a DAX legmagasabb értéke 8.064,97
pontot ért el. Az index aktuális állása 5.600 pont. Az Ön
életbiztosítása 100.000 eurót fizetett ki Önnek. Ön ezt a tel­
jes tőkét részvénybe vagy részvényalapba akarja fektetni. Ho­
gyan járjon el? Azonnal beszállni, vagy várni? Az index aktu­
ális állása, mintegy 20 százalékkal alatta van a történelmi
csúcsnak. Tehát mindent beinvesztálni.
Miért tanácsolom ezt Önnek? Egyetért velem abban, hogy
rövid távon nem láthatjuk előre az árfolyamok alakulását.
Ha az indexek már 20 százalékot estek, akko r a múltban
sokkal nagyobb volt annak a valószínűsége, hogy az árfo­
lyamok inkább emelkednek, mint, hogy tovább esnének.
- Ha éppen a történelmi csúcson vagyunk, akkor a probléma
nem ilyen egyszerű. A történelmi csúcs azt jelenti, hogy az
árfolyamok még soha nem álltak ilyen magasan. Így a fejlő-

140
 désnek három lehetséges útja van: ha tovább emelkednek,
akkor bikapiacon vagyunk.
A második esetben fordul a piac, az árfolyamok visszaesnek.
A harmadikban, ami azonban nagyon ritka jelenség, marad
a tőzsde magas szinten, nem esik, de nem is mozdul el felfe­
lé. Ha a történelmi csúcsnak ebben fázisában kapjuk a
100.000 eurót az életbiztosításunkból, akkor mit tegyünk?
Nem hiszek a tőzsdejóslatokban. Legalább a fele a jóslatok­
nak, amelyek benyomást tettek rám, teljesen téves irányt vet­
tek. 1993. júniusában a DAX értéke 1 .600 volt. Hilmar
Kopper, a Deutsche Bank akkori szóvivője nyári szabadság­
ra küldte a befektetőket, azzal a prognózissal, hogy a német
tőzsde egy szakadék szélén áll. ó árfolyamtörést várt. A való­
ságban a következő években árfolyam tűzijáték kezdódött.
Tíz éve ingadozik a japán tőzsde. A szakértők árfolyamjósla­
taiból egy érdekes könyvet lehetne írni. Meg vagyok győződ­
ve arról, hogy akkor az utolsó jóslathívők is elesnének.
Hogyan viselkedjünk a történelmi csúcsoknál? Két lehetőség
van:
L Mindent beinvesztál. A tőzsde emelkedhet tovább, akkor
megütötte a főnyereményt. Ha beesik, akkor egy napon
majd magához tér. A problémát azonban az Ön idegei jelen­
tik. Ha a trendforduló felfelé nagyon sokáig várat magára,
pánikba eshet, elad, és így veszít. Csak tapasztalt tőzsdézők
fektessenek be mindent ilyen helyzetben.
2. Adagolva fektet be. Ekkor a befektetendő tőkéjét két részre
osztja. Az első részét fektesse azonnal részvényalapokba. Fel­
tétlenül szükséges, hogy ezt a részt haladéktalanul fektesse
be. A legrosszabb, amit tehet, hogy vár az optimális árfo­
lyamra.
A második résszel, pénzügyi alapokból vásároljon. Ez egy al­
ternatíva a fixkamatozású vagy lekötött betétekkel szem­
ben. Ön bármikor hozzájuthat a teljes tőkéjéhez. Ez érték­
tartó, és a hozama olyan, mint a fixkamatozású papíré. Ezen
a számlán a pénze csak parkol egy, vagy maxim�m két évig.
Ha aztán a tőzsde olcsóbb lesz, szálljon be.
Ha ebben az időben az árfolyamok tovább kúsznak felfelé,
várjon, amíg a kutyus újra viszszatér. Gondoljon arra: átla­
gosan, minden két évben van egy kb. 10 százaléknyi korrek­
ció, és minden hat évben egy 25 százaléknyi árfolyamtörés.

141
 Mivel a tőzsdén a lefelé tartó mozgások sokkal gyorsabban
zajlanak le, türelmesnek kellene lennie. Ezen a ponton két
csapda csábít. Ha a részvényalapja ebben az egy évben vesz­
teséges volt, ·akkor sok tapasztalatlan befektető el akar térni
az eredeti tervétől, és a második részt nem akarja beinvesz­
tálni. Az értékvesztés miatt inukba szállt a bátorság. Nem
hisznek többé a részvényekben. A mai veréb, a mini-fixka­
mat hozam többet ér nekik, mint a holnapi túzok, vagyis a
részvényalap. Nem szabad meginognia, feltétlenül tartsa
magát szilárdan a tervéhez.

Alapokba történő adagolt befektetés·

csúcsárfolyamoknál

/ ////
l y?
/ / Befektetni ha a tőzsde
/ /'' 10 %-ot esett. Legkésőbb
� ? it azonban két év múlva

részvényalapok két év

A másik veszély az emelkedő árfolyamok oldaláról fenyege­

ti Önt. Megbánja, hogy nem fektetett be mindent azonnal.
Ha még feljebb emelkedik a trend, akkor könnyen elveszti
a türelmét, és a második részt is befekteteti. Most pedig va­
lószínűleg már a cselédlány-hossz uralkodik. Ön túl drágán
vásárol.
- Ha minden hónapban egy fix összeget fektet be részvény­
alapba, nem kell az i4őzítéssel foglalkoznia. Ha az árfolya­
mok magasak, akkor automatikusan drágán vásárol, ha ala­
csonyak, akkor ugyanakkora összegért nagyobb hányadot
kap az alapból. Egyenlegben valamivel kedvezőbben fog vá­
sárolni, mint az átlagár.
Ahogy már megbeszéltük, a spekulánsok munkájának az alap­
ja az időzítés. Azaz a helyes be- és kiszállás múvészete. Amelyek kö­
zül a régi tőzsdei bölcsesség szerint, helyes kiszállás teszi a jó spe-

142
 "
kulánst. Ezt a problémát ,,A Donald kacsából Dagobert bácsi cí­
mű fejezetben tárgyaljuk. Addig kérem a türeimét

Az új tőzsdézők túl tnagas elvárásai

Az új tőzsdézők mindegy, hogy részvényekbe vagy részvényala­
pokba, de befektetetnek akkor is, ha az árfolyamok már rendkívül
magasak. Ekkor már hallottak az óriási nyerési esélyekről a tőzs­
dén. Ók hajtják a cselédlány-hosszt. Az ő friss pénzük még egyszer
ad egy lendületet a részvényeknek felfelé. Sok szakértő, ezeknél a
véleményük szerint túl magas árfolyamoknál, már nem érti a vilá­
got. Az eufória elérte a csúcspontját. Az újoncok túlbuzognak a
lelkesedéstől. Ez egy általánosan érvényes, emberi magatartás sé­
ma. Ha egy új dolgot, egy új szabadságfokot, vagy egy új élményt
először élünk át, akko r pszichikailag kivételes állapotban va­
gyunk. Az érzelmeink ujjonganak. Most jön valami, aminek már
régóta örülünk, amit már régóta vártunk. A Felettes én-t és az Én-t
/

a mérlegelendő ítéletével együtt, elnyomja a lelkesedés.

Én is átéltem ezt minden részletével, amikor nekifogtam a há­
zam megvételének. Éppen megszületett az első gyerekünk, túl
szűk lett a lakás. Számolgattunk, és arra a végkövetkeztetésre jutot­
tunk, hogy tudunk venni egy házat. Erre felcsapott nálunk a
csúcshangulat. Már az első ház, egy kis sorház, elbűvölt minket.
Az óriási hiányosságokat, amik miatt ma erre visszatérek, elnéz­
tük. A háznak kúszópincéje volt. Ez azt jelenti, hogy a pince csak
kb. l méter magas volt. Önnek a pincében minden munkát gug­
golva vagy fekve kellett volna elvégeznie. Szerencsére megelőzött
minket egy másik vevő.
Hasonló minta játszódik le az első szerelemnél is. Alig játszik
szerepet, hogy ki ő tulajdonképpen, milyen karaktertulajdonsá­
gokkal rendelkezik vagy, hogy illik-e hozzánk. A túlfűtött érzelme­
ink, leblokkolják a tiszta gondolkodásunkat.
Teljes lelkesedéssel kezdtem a munkámat is, mint befektetési
tanácsadó. Még nagyon pontosan emlékszem erre. Egy oktatásról
utaztam haza. Útközben átgondoltam, mely szóbajöhető ügyfelei­
met akarom még ma felhívni. Meg voltam győződve arról, hogy
neki milyen nagy előnyt jelenthet, ha még ma beszélhet velem
egy részvényalapba történő befektetésrőt Minden nap, amit ki­
hagy, egy részvényhozam nélküli nap lenne.

143
 Az indulási fázisokban gyakran vagyunk ilyen lelkesedési má­
morban.

Így játszódik ez le az Ön első részvény, vagy részvényalap vásár­

lásánál is. A konkrét részvénynél fontosabb a tény, hogy végre van
részvénye. Részesévé vált a gazdagok üzletének. Nemsokára Ön is
rendelkezik kiegészítő jövedelemmel, munka nélkül Az álomho­
zamok, amik a részvényvásárlásba vitték, most a befektetésével
kapcsolatos elvárásait is meghatározzák. Magas - túl magas - ho­
zamokkal számol.

Tapasztalatlan befektetők lényegesen rnagasabb

eredményeket várnak a portfóllójuktól,
111int a hosszú távú befektetők,
akik 111ár régen benne vannak az üzletben.

Az újoncok már hallani sem akarnak a vagyonuk, különböző

befektetési formák közötti, megosztásáróL Az ingatlanok, nyug­
díjalapok, életbiztosítások béna kacsák. A lelkesedés érzékcsaló­
dásokhoz vezet, a mércék használhatatlanok. Így sokkolt engem
egy befektetési tanácsadó, aki 57 évesen, már érett korban volt.
Két évvel azelőtt, főleg adózási előnyeik miatt, még csak az in­
gatlanok léteztek számára. Saulusból Paulussá változott, de mi­
csoda igényekkel! Kérdezte tőlem, hogy milyen hozamokat vár­
h�t el a részvényalapjaimtóL Elmondtam neki a szokásos számai­
mat: " 9 és l l százalék között, de csak akkor, ha hosszú távon fek­
tet be. " Ezeket a számokat egyáltalán nem vette komolyan. Az el­
ső Neuen Markt papírjával, éppen akkor élt át egy 60 százalékos
árfolyamemelkedést. Teljesen elvesztette a realitásérzékét Olyan
volt, mintha egy Porsche-imádónak a VW Lupót, mint egy jobb
alternatívát kínáltam volna. " Legalább 50 százalékot várok el. "
Ez nem elírás, az eset megtörtént, és az illető valóban egy üzem­
gazdaságtani képzettségű, vállalati tanácsadó volt. Hogy vehet­
nénk akkor rossz néven, egy tapasztalatlan kezdő befektető be­
fektetési hibáját?
Nos, a kezdő lelki dilemmában van. Mi tudjuk, hogy hol az el­
lenségünk. Ha a tőzsdén az érzelmeink dominálnak, akkor úgy ol­
vad el a portfóliónk, mint a hó a napon. Márpedig a kezdők hely-

144
zetében az érzelmek különösen erősen hatnak. Ha azonban kiter­
jedt ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznénk, a lelkese­
dést kordában tarthatnánk. Többnyire azonban nem így van. Az
ismeret és a tapasztalat teljesen hiányoznak. Az emócióknak sza­
bad útjuk van. Beszállunk, és eufórikusan várunk a csúcshoza­
mokra. Ez részben az egész családot magával ragadja. Egy esetben
ez különösen túlzásnak tűnt számomra. Tanácsadási megbeszélés
közben, az apa mesélte nekem, hogy a dolgozószobájába egy nagy
Flip-diagramot tett. A koordináta-rendszert és a beosztásokat már
rárajzolta. Mindennap regisztrálni és diagramban rögzíteni akarja
a részvénytulajdon aktuális árát. A garantált befektetési siker, mint
családi ünnep.
Sajnos ennél a családnál is úgy ment, mint oly gyakran. A
startfázis az elvárásokkal ellentétben zajlott le. Az értékalakulás
nem sikert mutat, hanem elrontja a hangulatot: a veszteség vár­
ható volt.

A kezdőknek még nincsenek használható mércéik,

legtöbbször messze vannak a realitástóL
. .
Tu' l opt••n•sta a bea'Uítottsaguk .
,

A kezdők alábecsülik a kockázatot

Ez a túlzott optimizmus megmutatkozik a portfóliók összeál­
lításában is. Túl kockázatosan állítják össze ezeket. Kockázat alatt
azt értjük, hogy egy hozam, meghatározott valószínűséggel követ­
kezik be. Minél nagyobb a valószínűsége, hogy a prognosztizált
hozam bekövetkezik, annál kisebbnek tekintjük a kockázatot. A
takarékbetétkönyveknél 3 százalékos hozammal számolok. Közel
100 százalék a valószínűsége annak, hogy ez a kalkuláció be is jön.
Annak a valószínűsége azonban, hogy öt év befektetési idő múlva
a részvényeivel pluszban lesz, csak 80 százalék. A múltban 100-ból
20 esetben, öt éves befektetési időszakkal veszteséges lett volna.
Csak 15 éves befektetési időszak esetén számíthat közel 100 száza­
lékos biztonsággal nyereségre. A takarékbetétkönyvben való taka­
rékoskodás tehát, legalábbis rövid távon, kevésbé kockázatos,
mint a részvények, mivel az elvárt eredményeket nagyobb valószí­
nűséggel hozzák.

1 45
 A részvényeknél és a részvényalapoknál a kockázatot két síkon
kell megvizsgálnunk:
- A lehetséges értékvesztés, mint kockázat. A pénzeszközei­
met befektetern egy vállalatba. Ha a vállalat c.sődbe megy, a
befektetésern értéktelenné válik.
- Az értékingadozás, mint kockázat. Az árfolyamok emelked­
nek és esnek. Ennek megfelelően hol magasabb, hol alacso­
nyabb értékű a portfóliónk.

A részvénybefektetés kockázatát csökkenthetjük, amennyiben:

- A pénzeszközeinket különböző vállalatokba fektetjük. Nem
csak egy vállalat, vagy kevés vállalat részvényeit tartjuk, ha­
nem fektetünk ágazatokba és nemzetközi papír�kba is.
- Az nyilvánvaló, hogy a részvényeket a kockázatuk megkülön­
bözteti. Az egyik oldalon vannak azok a vállalatok, amelye­
ket az ágazat újoncai nem könnyen tudnak veszélyeztetni.
Ezek a társaságok rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a
hirtelen elavulttá vált termékeket lecseréljék. Bankok, nagy
vegyipari vállalatok, szolgáltató cégek, mint az Eon, RWE és
a nagy biztosíták számítanak ezek közé, a stabil vállalatok
közé. Ezek részvényei kevésbé kockázatosak.
- Emellett léteznek vállalatok, amelyeknek a rövid életű ter­
mékei, az innováció által villámgyorsan kiszorítódhatnak.
Az ilyen vállalatok óriási nyereségeikkel egy évig vagy egy
évtizedig ragyognak a csúcson. A részvényeik magasra kiló­
nek, mint a rakéta. Példa erre a Microsoft az USA-ban, az
SAP Németországban. Azonban ezek állandó veszélyben
vannak, hogy elmulasztanak egy innovációt, és akkor az
egész ragyogás elmúlik, természetesen a befektetők számá­
ra is. Ezen séma alapján ment tönkre a Nixdorf, és került ne­
hézségekbe az IBM is.
- A részvények, amelyek a második körbe tartoznak kockáza­
tosabbak. Gyorsabban hozhatnak nyereséget, de mélyebb­
re is zuhanhatnak az áraik.

A tapasztalatlan befektetők,
optitnizmusukból adódóan előnyben részesítik
a kockázatosabb papírokat.

146
 A Neue Markt, a dinamikus technológiai vállalatok a kezdők
legkedveltebb találkozóhelyei. Azt, hogy a konzervatív fundamen­
tális vállalatok az elmúlt években alig voltak megbecsülve, mutat­
ja Németországban az alapokban levő pénzek megoszlása 2000.
szeptember 30-án:
157,10 milliárd euró specialitások és ágazatok (techno­
lógiai és növekedési részvények)
46,60 milliárd euró európai standard és globális
39,70 milliárd euró Németország

A szemináriumaimon ezeket a számokat a következő kiegészí-

téssei mutatom be: "Fejreállt az értelem. " A nagy volatilitású alapo-
..

kat, azaz alapokat magas értékingadozási kockázattal, drámaian

éppen az újoncok részesítik a legnagyobb .előnyben. Számukra az
értékpapírok vásárlásánál a kockázat, mint kritérium nem létezik.
Mindaddig, amíg az ár felfelé megy, az eufória minden más gon­
dolatot lehengerel. Az önbizalom minden árfolyamemelkedéssel
ugrasszeruen no.
.1' /.1' N

A legkevésbé sem gondolnak a nyereség kivételére, mint a nyúl­

szívű régi befektetők. Ugyanis állandóan egy tovább emelkedő
trenddel számolnak. A szállóigéket, mint "A tőzsde nem egyirányú
utca" a hálósapkás, álomszuszék "Old Economy"-nak tulajdonítják.
'

Ez a határtalan optimizmus megóvja a kezdőket a félelemtől,

hogy a nyereségüket r.övidesen újra elveszítik. A nyereség kivétele
nem téma számukra. A bikapiacban eufóriába esnek. Bosszankod­
nak azon, hogy nem szálltak be lényegesen magasabb összeggel.

A kezdők, éppen a legdrágább árfolyamokon

vásárolnak további nagy pozíciókat. Hajlamosak arra,
hogy a trendeket állandóan a jövőre nézve is kivetítsék.

A Napóleon-szindróma
A bikapiacon beszálló újoncunk portfóliójának értéke kezdet­
ben nő. Hogy múködik tehát a pszichéje? Teljes büszkeséggel ve­
regeti a saját vállát. Az önbecsülése több fokozattal magasabb lett.
El van magától ragadtatva. Az újoncok a tőzsdei sikereiket ravasz­
ságuknak tulajdonítják. Meg vannak győződve arról, hogy a siker

147
az ó személyes hatásuk miatt van. Azt hiszik, teljesen urai a hely­
zetnek. Így a kezdők egyszerűnek tartják azt is, hogy egy indexet
felülmúljanak.
Miközben, ha alaposabban megvizsgáljuk, a saját teljesítmé­
nyük többnyire nagyon szerény volt. Egy bikapiacha szálltak be.
Ennyi volt az ó döntésük. Ezután gyakorlatilag minden részvény
nyerő volt. Az ilyen kérkedők bosszankodva reagálnak, ha a szere­
püket valamivel kicsinyítjük. Mindegyik szívesen tekinti magát a
siker egyedüli szerzőjének.
Másoldalról, az ember szívesen hárítja el magától minél mesz­
szebb a hibáját, egy kudarc okozásában. A teniszjátékosok az
egyenetlen talajra, az elavult ütőre, a zavaró szélre hivatkoznak. A
tőzsdéző az előre nem látható körülményekre hárítja a hibáját:
"
" Ezzel senki nem számolhatott! Így nem esik csorba az önérzetén.
Napóleon a sok diadala alapján, meg volt győződve a legyőz­
hetetlenségéről. Ezért egyik csatából a másikba hajszolta magát.
Sikerek után önmagunk túlértékelése, a pszichológia ismeretei
szerint széles körben elterjedt jelenség. Sportolók, akik nagy
sportkarrier után az üzleti életre váltanak, gyakran szenvednek
hajótörést. Az Egojuk olyan erős, és annyira felül van minden ön­
magukban való kétségen, hogy számukra magától értetődő, hogy
egy új területen is kiemelkedő teljesítményt fognak nyújtani. Mint
az örök győztes hadvezérek, ők is gyorsan a nagyzási hóbort mezs­
gyéjére kerülnek.
A legtöbb ember túl sokat képzel magáról. A valóság ebbe
gyakran avatkozik be módosító tényezőként. Ha azonban nincse­
nek érvényes mércék, akkor önmagunk értékelése tartósan túl ma­
gas marad. Két területen ez már többször bebizonyosodott. Hogy
sorolják be önmagukat a férfiak, mint autóvezetők és mint szere­
tők? Minden vizsgálatnál a megkérdezettek 65 és 85 százaléka kö­
zött volt azoknak a száma, akik az átlagostól jobb autóvezetőnek
tartották magukat. A saját szexuális tehetségről való vélemények
is pont ilyen magas értéket mutattak. Az logikus, hogy ez önma­
gunk túlértékelése, mivel definíciószerűen csak 50 százalék lehet
jobb, mint az átlag.
Nincs kétsége a kezdőnknek a tőzsdei sikerben? Nincs bizony,
amíg a tőzsdei trend felfelé megy, inkább még vásárol. Addig,
amíg nincs negatív tapasztalatuk, egyre inkább a kockázatosabb
magatartás felé haladnak. Az újoncok, még nincsenek a Monte-

148
 Carlo effektussal és a Fiffi-elvvel megfertőzve, tehát benne marad­
nak a befektetésükben. Ha egy pozitív tőzsdei trend a várakozá­
sok ellenére tovább tart, Ön ezáltal magas nyereséget söpör be,
ám csak addig, amíg a trend kifut és megfordul. A fordulópontig
az újoncok világosan legyőzik az öreg rókákat. Az újságokban
ilyenkor gyakran felbukkannak olyan amatőrökről szóló hírek,
akik tisztán legyőzték a Wall-Street�stratégákat. "Az átlagbefektető
felülmúlta a bennfentest. " Az ilyen jelentések, nem fogják az újon-
. cokat a tőzsde összefüggéseivel kapcsolatos ismereteik elmélyíté­
sének irányába elmozdítani.

Egy sikerszéria után a befektetők túlbecsülik magukat.

Hasonlóan a győzedelmes hadvezérekhez, elveszítik
reális értékelésüket. A sikereknél, a tömeggel együtt a
"
"tanult gondtalanságba hanyatlanak.

A struccpolitika (a homokba dugott fej) nem véd meg az

árfolyameséstől.
A befektetőkre nézve, az árfolyamtörések elméletileg nem bír­
nának nagy jelentőséggel. A részvényárak mennek lefelé, aztán
majd újra felfelé Hosszú távon, ahogy ezt a múlt megmutatta, fe­
lülmúlják a régebbi csúcspontokat. Ahogy már mondtuk, ez az el­
mélet.
A gyakorlatban a befektetők gyúlölik az árfolyamtöréseket. A
befektetésük értéke és ezzel a vagyonuk csökken. Soha nem világos
milyen mélyre süllyed a tőzsde, és éppígy a törés időtartama is bi­
zonytalan. Mindenki aggódik, aki nem hisz megrögzötten a pozitív
bázistrendben. Ez még a tapasztalt befektetőkre is érvényes.
Az újoncoknál az első crash gyakran katasztrófához vezet. Ne­
kik ez a pszichikai terhelés, ez a stressz rendkívül magas. Mivel az
elvárásaik túl magasan voltak, különösen mélyre zuhannak. Min­
den kezdő tudja természetesen, hogy a részvények és részvényala­
pok ártolyama is eshet. Ha befektetési tanácsadán keresztül vásá­
rolta, akkor grafikonokat mutattak neki, táblázatokat tettek elé
Minden tanácsadó ezzel már lelkileg fel akarja készíteni a befekte­
tőt erre a törésre. Általában azonban, ezeket az információkat el­
engedik a fülük mellett. Itt is hat az általánosan érvényes pszichi­
kai mechanizmus:

149
 Az emberek nagyon jól tudják, hogy a szerencsétlen-
ségek napirenden vannak. Betegségek, sport- és munka­
helyi balesetek, természeti katasztrófák. De mindezen
negatívumokban osztoztJnk rnásokkal. Azt gondoljuk,
, .
bogy 011nket nem �.og o lyan merte'kben ermteru, m•nt
.
� , .
.

ahogy az a valóságban elvárható.

Ha azonban a befektetés rossz irányba fejlődik, akkor sok

újoncnak inába száll a bátorsága. Egy első befektető levele, akit
nevezzünk Aggódó úrnak, csodálatosan világossá teszi ezt:

" Tisztelt Hornstein Úr, 1994. 08. 16.

�4. 04. 05-én az Ön tanácsa alapján, egyenként 52.500

DM-t, azaz összesen 105. OOO DM-t átutaltam a Fleming t5
a Fidelity cégekhez, különböző alapokba történő befekte­
tt5 céljából. Nagyon jól értem, hogy a pénzügyi piacok
nem mindig csak felfelé tudnak mozogni. A szakértőktől
azonban elvárom, hogy a piaci- t5 pénzügyi fejlődt5eket
időben felismerjék, t5 szintén időben cselekedjenek is. Ez
egy parancs a szakértővel szemben, t5 egyben kötelessége
is. Ezt a követelményt az én pénzbefektett5em esetében
rettenetes módon megsértették. A számlakivonatomon
kimutatott veszteségek az alábbiakból állnak:
- a Flemingnél 16, 04 % 76 nap alatt,
- a Fidelitynél 12, 03 % 76 nap alatt.
Egy évre ezt átszámítva:
- a Flemingnél 74, 03 % veszteség,
- a Fidelitynél 58,2 6 % veszteség.
Ez az eredmény, az úgynevezett szakértői tudáson alap­
szik. Nem várom el a szakértóktől, hogy próféták legye­
nek. Azt azonban elvárhatom, hogy érzékenyen t5 pro-
fesszionálisan reagáljanak a változásokra. Ez az én ese­
temben nem így történt. 76 nap alatt az Ön tanácsai kö­
vetkeztében 14.868,17 DM veszteségem keletkezett.
Kérem ez ügyben az állásfoglalását. ''

150
 Korábban Aggódó úrral egy nagyon részletes tanácsadói be­
szélgetést folytattam. Természetesen behatóan tájékoztattam,
hogy átmenetileg a befektetése akár 2 0 százalékot eshet. " Ezt fel
tudom pszichikailag dolgozni" vélte. Magában azonban titok­
ban kizárta, hogy ilyen veszteség érheti. A hosszú távú befekte­
tésról és bázistrendról szóló előadásomat egyetértőleg felfogta.
Most mintha mindezt elfújták volna. A félelem átvette a parancs­
nokságot.
A számított veszteségnél még le kell vonnia a jutalékokat. A va­
·

lóságos veszteség így csak 9.618,17 DM volt. Ennek ellenére Aggó­

dó úr reszketett a befektetése miatt.
.
'

Két dolgot Aggódó úr kitűnően csinált. Egyrészt azt, hogy nem

szabadult meg újra fejetlenül az alapokban szerzett részesedésé­
tóL Másrészt azt, hogy megírta nekem ezt a levelet. A legtöbb be­
fektető az ilyen gondokkal önmagát marcangolja. Alig tudnak éj­
szaka aludni a félelemtől.
Kedves befektető, legyen a legfőbb elve: mihelyt aggódik a be-
•

fektetése miatt, hívja fel a tanácsadóját. Semmiképpen ne egyedül

hordozza a gondjait magában. A portfóliójának értéke pillanatnyi­
lag összezsugorodott, objektíven vesztett a vagyonából. Ez azon­
ban semmiképpen nem kötelezi arra, hogy a gondjaival még az
életét is megkeserítse.
Hogyan zajlott a történet tovább? Természetesen felhívtam Ag­
gódó urat és kértem, hogy jöjjön el hozzám az irodámba. Elmagya­
ráztam neki, hogy az alapjainak az értéke miért esett le. Az USA­
ban egy kamatemelés, ideiglenesen árfolyamcsökkenéseket oko­
zott. Pontosabban el kellett magyaráznom ezeknek az alapoknak
a filozófiáját. Korábban nem jutott el a tudatáig, hogy az alapme­
nedzsere, akit drágán megfizet a jutalékkal, sem sejtheti előre a
tőzsde felfelé és lefelé ingadozását. De mindkét alap, a hosszú tá­
vú befektetési filozófiát vallja magáénak: tehát nem spekulánsok.
Ennek automatikusan az a hatása, hogy az alapok értékvesztése
csökkenő árfolyamok esetén, közel azonosan együtt menetel a
csökkenésset Természetesen Aggódó úrral még egyszer újra fel­
elevenítettem a bázistrendre vonatkozó ismereteit. Ezután meg­
könnyebbülten ment haza. Szerencsére, a további kilencvenes
évek folyamatosan emelkedő részvénytrendje tehermentesítette
Aggódó urat. Visszatekintve erre, annak idején egy nagyon jöve­
delmező üzletbe szállt be.

151
 Majdnem zátonyra futott a dolog. Ha ó is, mint sokan mások
ebben a helyzetben, elvesztette volna a fejét és elad, akkor valóban
pénzt vesztett volna. Ezért a megingásért itt Aggódó úr, egyébként
pedig, az újoncok felkészületlensége a felelős.
Ön a levélen és mindenekelőtt a veszteségek túlzott számítá­
sán, talán egy évig kuncogna. Biztosíthatom, hogy a legtöbb
újonc ezt hasonlóan a szívére a veszi. Ahhoz a helyzethez, ha a vá­
sárlás után hamarosan az árfolyamok lefelé csúsznak, gyakran
nincsenek felnőve a tapasztalatlan befektetők. Elvesztik a hitüket
a papírokban, és megbánják a vásárlást.
Hogy is lehetne ez másként, mikor még nem éltek át nye�t?
Ha akkor esnek a részvényeik, miután egyszer már erősen emel­
kedtek, akkor a pszichikai terhelés messze nem olyan nagy a szá­
mukra.

Át kell élniük egy ciklust felfelé és lefelé. A tapasztalata

alapján, akkor az árfolyamalakulást
fegyelmezettebben éli át.

Egy árfolyamugrásnál ekkor már nem ünnepel, de nem fog

már aggódni a crash-nél sem. Az Ön idegei stabilabbak. Kosztolany
szavaival élve: reszketőként kezdett, de a tapasztalat keményre
edzette.

Különböző reakciók az árfolyamesésekre

A tapasztalt befektető másképpen él át egy árfolyamtörést,
mint egy kezdő. "Na igen, nem mehetett örökké így tovább. Való­
színűleg most egy ideig össze kell húznom magam. " A Fiffi-elvre
gondol, és nem izgatja magát tovább. Így érzek én is például.
A kezdők ijedtek és mélyen csalódottak. A reakció mindnél kö­
zös: Amint egyre inkább bebizonyosodik, hogy az árfolyamesés
nem csak egy hullám, ami néhány hétre szól, egy csapásra elvesz­
tik az érdeklődésüket a �zvények és részvényalapok iránt. Továb­
bi vásárlásokra természetesen nem is gondolnak. A felállított ter­
vek és szándékok felborulnak. Más befektetési formák, amik nin­
csenek kitéve árfolyamingadozásnak, hirtelen újra alternatívákká
válnak: életbiztosítások, fixkamatozású értékpapírok és az ingatla-

152
nok. Eközben sokan naivan az ingatlanjaik értékének állandó sta­
bilitásából indulnak ki. Aki az ingatlanpiacot figyelemmel kíséri,
az tudja, hogy az ingatlanok értékingadozása alig marad el a nagy
standardrészvényekétól. A részvényárfolyamokat és az alapok rész­
tulajdonainak az árát minden nap megnézheti az újságban. Azon­
nal tudja hozzávetőlegesen számítva, hogy egyik napról a másikra
gazdagabb lett vagy szegényebb. A legtöbb ingatlantulajdonos
nem .számol ilyen komplikáltan. Ismeri a háza vételárát. Aztán idő­
ról időre, a kerítésen keresztül folytatott besz�lgetésekben a
szomszédoktól megtudja, az állítólag éppen akkor fizetett árakat.
Így folyamatosan emelkedik az ó magán vagyonfelmérésében a há­
zának az ára. A valóságban ingadoznak az árak, csak az ingatlantu­
lajdonosok ezt nem érzékelik.

A csalódottak
Ezek közé mindenekelótt azok az emberek számítanak, akik a
lehetséges pénzbefektetési formákról csak felületes ismeretekkel
rendelkeznek. A részvényekhez, nyugdíjalapokhoz és ingatlanok­
hoz való beállítottságuk előítéletektól terhes. Ezek az előítéletek
persze nem ülnek túl mélyen, úgyhogy a divatáramlatok ezeket a
befektetőket ide-oda sodorják. Amikor a trend a technológiai vál­
lalatoknak kedvezett, akkor a portfoliójukat kitömték Telekom,
lnfineon, Teldafax részvényekkel és nagy volatilitású alapokkal,
mint a Telemedia és a Technologie. Most már erről többé tudni
sem akarnak. Mivel fogalmuk sincs, hogy kellene egy portfólióval
bánni, nem tesznek semmit. J obb semmit sem tenni, mint újra hi­
bázni. Mindegyik hallotta már valamikor, hogy a kivárás a legjobb
reakció. Ennek a csoportnak csak egy világos: a rés.zvények ördög­
szekerek. A pénzt újra a lekötött betéthe lapátolják. Minden jó,
csak az árfolyamingadozás ne tudja tólern elvenni.
Az n-tv-t már nem kapcsolják be, az Euro am Sonntag-ot nem
veszik meg, a részvényekról szóló könyvek észrevétlenül marad­
nak a kereskedések polcain, és a főiskolai kurzus a részvényekről
és alapokról már nem téma. Egy kisebb autót lélekben elspekulált.

Az aktivisták
Ők semmiképpen nem akarnak az árfolyamtöréssel kiegyezni.
Inkább eladnak, és vesznek más papírokat. Ki a veszteséges papí-

153
rokból, és rá azokra, amelyeket eddig még megkímélt a veszteség.
Eközben könnyen kerülnek cseberból vederbe. Először a kocká­
zatos papírjaik omlanak össze. Ezektől megszabadulnak, és befek­
tetnek a blue chipekbe. A volatilis papírok képezték az előhadat,
aztán fordult az egész piac, és a blue chipek is sodródnak lefelé. Az
aktivistáink pedig folyamatosan benne voltak, sőt ebben az eset­
ben kétszer is veszítettek.
Az alapbefektetóknél is hasonlóan játszódik le. Az árfolyam­
esés után kiveszik a pénzeket. Olyan befektetők hívnak fel engem,
akiknek a portfóliójuk most szintén veszteséget szenvedett, de jól
átgondoltan vannak összeállítva, hogy nem akarunk-e változtatni
valamit. Sok barátjuk alapot váltana. Nem szabadna most " a féle­
lemtől bénultságba" esni. Így nevezte ezt egyszer egy befektető.
Az aktivitás minden fajtája jobb, mint a semmittevés. Nyilvánvaló­
an ez a mondat azonban téves.
Egy másik helyen már részletesen bemutattam Önnek, milyen
fontos a befektetése szempontjából egy kidolgozott stratégia. Most
a crash-nél ez a legfontosabb támasza. Stressz esetén különösen do­
minálnak az érzelmek. A félelem belopódzik a gondolataiba, és át­
hatja az Én-jét is. Akármilyen erősen kísérel is meg világosan gon­
dolkodni. "A gondolatok a lélek tükrei. " Ne tegyen ebben az álla­
potban semmit, ami az Ön stratégiája ellen szól. Kövesse a tervét,
.

mint egy dogmát. Amit nyugodtabb időkben világos értelemmel

eldöntött, attól ne tántorodjon el egy jottányit sem.

Legfontosabb tippek a tapasztalatlanok számára

Természetesen a kezdők hasonló hibákat követnek el, mint a
tapasztalt befektetők. Csak még továbbiak is jönnek hozzá. Most
összefoglalva akarom elmondani Önnek, hogy hogyan kell eljár­
nia ahhoz, hogy a lehető legkevesebb csapdába essen bele.

Ha részvények iránt érdeklődik,

először tartsa vissza egy kicsit a lélegzetét.

Eddig bemutattuk a kezdő szokásos beszállási szituációját.

Hall a részvények hozamlehetőségeiről. Valamikor aztán túllép az
elutasításán vagy tartózkodásán, és eldönti, hogy részvényekbe
•

154
 -

fektet. Normális esetben azután flottul megy minden. Azonnal

vesznek részvényeket vagy részvényalapokat. Alig valamelyik tartja
vissza előbb egy kicsit a lélegzetét. Hiányzik a türelem.
Mit kell, tehát tennie miután eldöntötte, hogy a tőzsdére
megy? Ne adjon szabad utat a lelkesedésének, és ne ugorjon be a
következő legjobb tanácsnak. Most kell az Én-jének biztosítékai­
hoz nyúlni.
Ebben a fázisban az ésszerű átgondolás két gondolatot kell,
hogy ébresszen Önben: .
- Ön nell) rendelkezik ismeretekkel és hiányzik Önnél a ta­
pasztalat. Valószínűleg Ön egy szerelőtanonchoz hasonlít, a
tanulás első hetében. Azonnal beépíthetne-e a legjobb ügy­
félnél egy cseremotort? A Lufthansa, a Jumbo kormánya
mellé ültet egy tanulópilótát már egy hét után?
A tőzsde nehéz dió. Gondolkozzon csak el. A józan eszünk
meg kell értesse velünk, hogy a nagy pénzt nem olyan egy­
szerű a tőzsdén megkeresni. Emlékezzen csak Szókratészra,
akit a világtörténelem egyik legbölcsebb emberének tar­
tunk csak azért, mert elismerte: "Thdom, hogy nem tudok
semmit. " ó ebből levonta a helyes következtetéseket.
- A szándéka a nehezen megkeresett pénzét érinti. Ha Ön
nem kielégítően készül fel, nagy valószínűséggel elveszíti
egy részét. A vagyona csökkeni fog anélkül, hogy egy jöve­
delmező ellenérték kínátkozna Önnek. Jó, talán átél egy kis
izgalmat. Valamit a saját testén megtapasztal, és mesélhet
róla. Mindenképpen van ettől kellemesebb alternatíva arra,
hogy a pénzétől megszabadulj on: egy új autó, egy rendkívü­
li szabadság, vagy egy művészeti alkotás, amit egyébként
nem venne meg. Lássa ezt teljesen tisztán maga előtt. Egy is­
merős fejcsóválva panaszkodott erről. Sok kezdő úgy visel­
kedik, mint a lemmingek*. Senki nem mondta nekik, hogy
a vagyonuk egy részét tegyék tQlókocsira, és tolják el a sze­
métégetóbe.

* lemming: időnként tömegesen vándorló rágcsáló

155
 Az első döntése: részvények vagy részvényalapokJ
Valószínűleg nem akar tanulmányokat kezdeni a pénzgazda­
ság terén. Ha nem akar sok időt rászánni, akkor koncentrálnia kell
egy részre. Kezdetben az egyszerűbb verziót kell választania. Ezek
a részvényalapok. Ennél nem kell az egyes részvényeket elemeznie.
Itt csak az egyes alapok között kell döntenie.
Mivel az alapokba való ésszerű befektetéshez kevés ismeret is
elegendő, mint kezdő könnyebben tud az alapokkal pénzt keres­
ni. A részvénypiacon éppen az újoncokra érvényes: a magánbe­
fektetők a tőzsde ágyútöltelékeL Az alapokba befektetők mint­
egy 15 százaléka felülmúlja az indexet, a magánbefektetőknél ez
a szám ezzel szemben csak kb. 5 százalék. Egy kezdő számára vi-.
szonylag könnyú a 15 százaiékba bedolgozni magát. Csak követ­
kezetesen be kell tartania a kritériumainkat. Ha azonban Ön,
.

mint új tőzsdéző, mindenképpen részvénybe akar befektetni: azt

hiszi, hogy egy kezdő jobb, mint a konkurens befektetők 95 szá­
zaléka? Ha azonban bízik abban, hogy ez első csapásra sikerül,
akkor gyanítom, Önnél lehetséges, hogy egy hadvezér-szindróma
áll fenn.
Hiszen nem azt követelem Öntől, hogy örökké maradjon az
alapokban. De kezdetben ez mindenképpen kifizetődő az Ön szá­
mára. Lehetőségem van sok ember portfólióját látni, amelyeket
1999 végén vagy 2000 első félévében fektettek be. A legtöbb port­
fólió meggondolatlanul kockázatosan volt összeállítva, ez a kez­
dők tipikus hibája. Amíg crash-nél ezek a portfóliók majdnem tel­
jesen üresre futottak, addig az alapokba fektetett portfóliók mesz­
sze nem ilyen mértékben vesztettek az értékükból. ,

ön már az elithez tartozik, mivel elolvas egy könyvet

Egy pontban különbözik az okos, a butától. Az okos megaka­
dályozza, hogy csak a tapasztalatok árán tanuljon. Nem akar min­
den lehetséges hibába beleesni. Mert az ilyen úton való tanulás
nagyon fájdalmas. Másoktól tanulni, akik Ön helyett már elkövet­
ték a hibákat okos dolog.
Ehhez kínátkoznak Önnek a kurzusok vagy a könyvek, termé­
szetesen a legjobb, ha mindkettó. Kezdhet egy részvényalapokról
szóló könyvvel. Kérem, nézzék el nekem, hogy a saját könyvemet
ajánlom: "Biztosabb vagyongyarapítás részvényalapokkal. "

15 6
 Az újságok igen alkalmasak arra, hogy a vállalatokról, ágaza­
tokról és alapokról aktuális információkat kínáljanak Önnek.
Azonban egy rendezett, összefüggő bázishoz könyvre van szüksé­
ge. A második legjobb választás egy kurzus. Ez kevés időt és kevés
saját energiát igényel. Ezért gyakran kevéssé marad is meg. Az op­
timális a kettő együtt.

Gyakorolja a tőzsdét
Légitársaságok, amelyek pilótákat képeznek, először repülési
szimulátorba ültetik őket. Itt a pilótatanulók kockázat nélkül "re­
"
pülhetnek . Ha hibát követnek el, nem okoznak rögtön katasztró­
fát vagy drága töréseket. Hasonlóan tud magának Ön is egy befek­
tetési szimulátort barkácsolni. Ehhez csak egy újság szükséges
tőzsdei adatokkal, meg papír és ceruza. A szimulációval átéli,
hogy hogyan zajlik le egy tőzsdei ügylet a valóságban anélkül,
hogy eközben valóságos tőkét veszítene el. Okosabb lesz anélkül,
hogy ezért tanulópénzt fizetne.
Szemináriumokon gyakran javasoltam ezt a résztvevőknek.
Amennyire ezt fel tudtam mérni, az ajánlat nem volt túl népszerű.
Miközben az Ön számára nincs ettől értékesebb bevezetés.
Kezdje úgy, hogy állítson fel tervet a befektetési céljairól, dol­
gozza ki a módszerét, és feltétlenül rögzítse ezeket írásban. Az írá­
sos módszer híve vagyok. Az írás a gondolatok tisztázásához vezet.
Ezen kívül az írásos utasításokhoz sokkal jobban kötve érzi magát,
mint az elképzelt szándékokhoz. A gondolatok jönnek és mennek.
Ezután a vállalatok kikeresése kezdődik. Elemzi és megítéli a
vállalatokat. Dönt a vásárlás mellett, és figyelenunel kíséri az árfo­
lyamváltozásokat. Építse fel a portfólióját, és már egy féléven be­
lül vonja meg a mérlegét. Ennyi időt kell adnia egy szimulátornak.
A végén, már ilyen rövid idő után is, reálisabb lesz a tőzsdéhez
való hozzáállása. Megtanulta, milyen nehéz is az árfolyamalakulá­
sokat helyesen előre látni. Figyel egy vállalat kockázatosságára. Ha
ezt komolyan végigcsinálja, benyomást nyert arról, milyen fárad­
ságos egy részvényelemzés. Megvizsgálhatja a magatartását, és lát­
hatja milyen durvább hibákat követett el, de azt is, hogy mit csi­
nált jól. Mindenekelőtt egészen pontosan meglátja, milyen sok
idő kellett ennek a házi feladatnak az elvégzéséhez. Rá akarja-e és
tudja-e ezt fordítani?

15 7
 Ha annál a döntésnél marad, hogy részvényes akar lenni, akkor
sokkal felkészültebben megy a tózsdére. Néhányan belátták ezt.
Egyikük azt mondta egyszer nekem, hogy ó ezt mindenképpen
meg akarja csinálni. Később kíváncsiságból felhívtam, és ó azt
-

mondta nekem, hogy még mindig csinálja a befektetési szimuláci-

ót. De mivel nem sok minden történt, ezért most már lemondott
az írásróL Magának sem akarta elismerni, de már négy hét után
abbahagyta a kísérletet. Aki már egy hónap után minden korábbi
szándékát elveti, az nem elég fegyelmezett egy portfólió sikeres
múködtetéséhez. Kérem, hogy folyton gondoljon arra: az Ön pén­
ze az, amivel ilyen könnyelműen bánik.
Ha kétségei vannak a saját szilárdságában, hogy a szükséges
házi feladatát állandóan lelkiismeretesen elkészíti, akkor a rész­
vényalapok mellett kell döntenie.
Mit tartsunk a tózsdejátékokról, amit a bankok, takarékpénztá­
rak és az újságak szerveznek? Sajnos ezek egy születési hibát hor­
doznak magukban, ami messzemenókig elértékteleníti őket. Leg­
többször három vagy maximum hat hónapig tartanak. Mit tanul­
hat a résztvevő? Milyen tulajdonságokat mutathat fel? Thdjuk,
hogy a tőzsde ilyen rövid idő alatt inkább egy játékkaszinóhoz,
mint egy matematikai feladathoz hasonlít. Nem az nyer, aki a vál­
lalatot a legjobban elemzi, hanem leginkább a szerencse a döntő.
A résztvevők az elejétól fogva, egy meghatározott befektetési filo­
zófiához igazodnak: spekulánsok lesznek. Ennek a bankok és a
médiák számára csak előnye van. A spekulánsokon többet lehet
keresni. A bankoknak magasabb jutalékot fizetnek, több újságot
vásárolnak és magasra növelik a nézettséget. A hosszú távú orien­
táltságú befektetők azonban nem alkalmasak fejóstehénnek. Va­
jon ezek az összefüggések t;ninden tanár előtt világosak-e, amikor
egész osztályokat ilyen tózsde-monopolyba visznek? Nem véletle­
nül számítottak éppen a fiatal emberek, a legextrémebb vesztesek
közé, a Neue Markt 2000/2001-es összeomlásakor.
Nem utasítom el az ilyen tőzsdei játékokat, ha a célirányt meg­
változtatják: tehát nem arra megy ki a játék, hogy ki milyen port­
fólió értéket ér el. Ez a véletlenból fakad. Minden résztvevő számá­
ra az lenne tanulságos, ha vállalatelemzést és vásárlási döntéseket
kellene írásban készítenie. Ezt lehetne aztán kiértékeloi és megbe­
szélni. Egy félévnyi ilyen intenzív munka után, minden résztvevő
tanulna néhány dolgot arról, hogyan kell eljárni a tőzsdén.

158
Csökkentse a lelkesedését
.

A lelkesedés csökkenti az értelmének az erejét. Megakadályoz-

za azt, az óvatos mérlegelésben. Természetesen a lelkesedés sok te­
rületen aranyat ér. A lelkes emberek teljesítménye nagyobb, mint
a letargikus kételkedőké. Az edzők a sportban lelkesedést próbál­
nak ébreszteni, a vezetők lelkesedést szítanak a beosztottaikban.
Eladók lelkesítő szemináriumokat látogatnak, hogy többet keres­
senek. A "Lelkesedj és nyerj' " , címet adta Frank Carnegie a múlt
század egyik legsikeresebb könyvének.
Ennek ellenére a lelkesedés, a befektetéseinél nem helyénvaló.
Ez nem a pénzbefektetésének a kategóriája. Hogy tudja féken tar­
tani a kezdeti lelkesedését? Ne nézze minden nap az árfolyamokat
és az alapok tulajdonrészeinek az árait. A részvényeknél elég he­
tente egyszer, az alapoknál elég havonta egyszer ránézni. Ezzel
higgadtságot teremt.
Számoljon mindig árfolyamkorrekciókkat Így nem csavarja
fel az elvárásait utópisztikus magasságokba, de nem mond csődöt
a crash-nél sem.

Semmi esetre se tévessze össze a tőzsdét egy játékkaszi­

nóval
Mint tapasztalatlan befektető, nem akarja semmiképpen a Wa­
terloo-ját a tőzsdén átélni. Az egyik legnagyobb veszteségokozó a
mély vízbe való ugrás. A kezdők túl kockázatasan fektetnek be és
veszítenek. Azt hiszik, hogy a tőzsdén egy biztonságos helyen van­
nak, a valóságban azonban játékkaszinóban állnak. A nyerési esé­
lyek hasonlóak.
Feltétlenül kérdezze meg magától: kellően fel van készülve a
szándékaihoz?

Fokozatosan menjen bele kockázatba:

- Először olyan alapból vásároljon, amelyik nagyvállalatokba
(blue chip) fektet.
- Ezután a tapasztalat után mehet közvetlenül nagyvállalati
részvényekbe.
- Csak most érett meg a nagyobb kockázatra.
- Ha fordítva jár el, azaz rögtön kisvállalatokkal, vagy a Neue

159
 Markt-on kezd, akkor az Én-je vesztett a Felettes én-jével
szemben. Nagy nyereségról álmodile Ha mégis mindezek
ellenére a kockázat mellett dönt, valószínűleg veszíteni fog.
...

Am még egyszer visszatérve a játékkaszinóhoz: A kaszinó-

ban vidámabb veszíteni, mint a tőzsdén.

,
"

Osszefoglalás
Mivel a kezdők többnyire a már régóta úton levő vonatra ug­
ranak fel, az első maradandó élményük egy árfolyamtörés lesz. A
portfólió kevesebbet ér, mint a beszállásnál.
Ne kezdje a tőzsdekarrierjét lelkesedéssel. Ez csak túlzott elvá­
rásokhoz vezet, és kikapcsolja az Ön értelmét. Próbáljon meg betar­
tani az elejétól kezdve egy érzelmi távolságtartást a portfóliójától,
azaz ne ellenórizze minden nap az árfolyamokat.
A részvénybefektetések hozama 9 és 13 százalék között van.
Ebből kell kiindulnia. Ne álmodjon magasabb hozamokról. Miért
éppen Ön érné el ezeket?
A kezdők alábecsülik a kockázatot. Az Ön befektetéseinek
nagy része nagyvállalatokban kell, hogy legyen.
Mindaddig, míg bikapiac létezik, ezt kényszerűen tózsdekrach
követi. Ez normális, megfelel a mi Fiffi-elvünknek. Ne hajszolja ma­
gát, crash-nél pánikba. Egy tőzsdei mélypont nem ok arra, hogy
megszabaduljon a részvényeitól. Csak akkor adjon el, ha a vállalat­
tal kapcsolatban vannak kétségei. Győzze le a félelmét azzal, hogy
próbáljon meg szilárdan hinni a bázistrendben.
A részvényekkel és részvényalapokkal való foglalkozás nem lot­
tójáték. Végezze mindezt lehetőleg ésszerűen. Mielótt nem ké­
szült fel, soha ne invesztáljon. Az Ön pénzéról van szó.
Adagolt befektetéssel megvédheti magát a nagy kezdeti vesz­
teségektől. De még a legmagasabb árfolyamok esetén sem kell,
hogy az indulását elhalassza.

1 60 ..
 5.2. A fő befektetési cél a nyugdíjellátás

A kielégítő nyugdíjjáradék ma a legfontosabb megtakarítási

cél. A hosszú táVú célok között, a nyugdíjjáradék messze megelő­
zi a rangsorban az ingatlanvásárlást és a gyerekek képzését.
Naponta szólítanak fel minket az állami hivatalok, a médiák, a
bankok és az életbiztosítók, hogy takarékoskodjunk a nyugdíjra.
Miközben mindenki számára közismert, hogy idős korában csak
akkor tud jól élni, ha erre korábban félretett pénzt. Ebben a feje­
zetben, ennek a feladatnak két dimenzióját szeretnétn bemutatni:
- A pénzeszközök gyűjtésének a menetét. Ez a foglalkoztatási
fázist érinti, durván mondva a 2 5 és a 65 év közötti életkort.
- A felhasználási fázist, mint járadékos és nyugdíjas.

A megtakaritási fázis
A nyugdíjjáradék a· vagyonképzés egyik problémája. A pénzbe­
fektetéseknél három lehetséges célt különböztetünk meg: bizton­
ság, hozam és likviditás vagy rendelkezésre állás. Minden befekte­
tési célnál, más jelentősége van ennek a három kritériumnak. A
likviditás kérdésére nagyon könnyű a válasz. Attól függően, hogf
mikortól kell kezdődni a járadékunknak, a tőkénknek a 60-tól a
65. életévünkig rendelkezésre kell állnia. A másik két kritérium, a
biztonság és a hozam rendszerint függenek egymástól. Minél ma­
gasabbra kalkuláljuk a biztonságot, annál fájdalmasabb levonáso­
kat kell a hozamnál elfogadnunk. Ez az összefüggés világos és ál­
landóan ismételjük, ennek ellenére messze nem mindig igaz. Az
elmúlt évszázadban a takarékbetétkönyv éppen úgy, mint ma, ala­
csony hozammal és szemben az általános véleménnyel, alacsony
biztonsággal tűnt ki. Kétszer vesztek el a pénzek a valutaátállásnál
192 3-ban és 1948-ban. A részvényekkel és ingatlanokkal, sokkal
jobban átvészelte volna ezt az időszakot.
Ha választanunk kell a befektetési formáknál biztonság és a
hozam között, akkor a nyugdíjjáradék biztonságát feltétlenül
előnyben kell részesítenünk. Elengedhetetlen az Ön számára,
hogy 65 éves korára rendelkezésére álljon a tervezett tőke. Az,
hogy a hozamok a megtakarítási fázisban magasak vagy alacso­
nyak voltak, másodiagos kérdés számunkra. A következőkben a
megtakarítási fázist akarjuk közelebbről áttekinteni.

1 61
Távoli céloknak halk a bangjuk
A nyugdíjjáradék megtakarítási ideje általában 20 és 40 év kö­
zött van. Ez a rendkívül hosszú takarékoskodási idő a pszichénk­
nek különösen problémát okoz. Hogy működik a takarékoskodás?
A számlánkon van egy meghatározott összeg, például 5.000 euró.
Ezt a pénzt azonnal elkölthetjük valamire, ami számunkra különö­
sen vonzó. Sokak számára az utazás, egy napsütötte országba izga­
tó motívum lenne. Mihelyt ezt a számlakivonatot érzékeljük, azon­
nal szóra jelentkezik a Ösztönén-ünk, és síkraszáll a lehetőleg
azonnali utazás mellett. A pénzt az utazással felélnénk, cserébe
azonban egy pompás élvezetben lenne részünk. Az Ösztönén-ünk
elégedett lenne. Azonban szüntelenül halljuk, hogy " takarékos­
kodnod kell a nyugdíjjáradékodra" . Ez a követelmény a Felettes én­
ünkben van tárolva. Ehhez jön még az értelem, az Én. Ó tudja,
hogy nagyon okos lenne az 5.000 eurót most azonnal befektetni.
Minél előbb, annál jobb, a kamatos kamat effektusnak akkor
messze erősebb hatása lehet.
Mind a három pszichikai összetevőnknek van felhasználási ja­
vaslata erre a pénzre. Az Én és a Felettes én azonos irányban húz­
nak, az Ösztönén másik irányt céloz meg. Egy klasszikus motívum­
konfliktusban találjuk magunkat. Ki fog nyerni? Két összetevő a
takarékoskodás mellett száll síkra, egy az azonnali élvezetért. No­
ha kettő áll az egy ellen, az Ösztönén még messze nem kapitulált.
Igen, hiszen gyakran neki vannak a jobb kártyái.
A motívumkonfliktusban nem egyszerűen az a párt nyer,
amelynek több harcosa van. Éppen olyan döntő az egyes motívu­
mok súlya. Az Ösztönén az utazással, egy izgalmas élvezetet kínál
és ami különösen számít: ez az előny azonnal élvezhető.

A motívumerősségfüggése az időtől
A rnotívum
., erossege
... ,

'
'
'
'
'
"·

'
•

,..

'·
··-

••
. .... •
..
·-

....
...
·-
·-
-.
·-

.-
. ·
-
..
-
-­

· -

. .--
- -- .
..
. -
. . --
-- ·
• •

. - .
•

-. -

Idő
.
-
...
.
-·
- ·-
_ -
..
- - ....

..
- -
·

·- - - ·-

1 62
A biztonság és az időskori gondtalanság motívuma, ma először is
a fogyasztási javakról való lemondást jelenti. Valamikor a távoli
jövőben, öregkoromban fogom élvezni ennek az előnyét. Ha még
nagyon messze van a nyugdíj ideje, akkor ez a motívum veszít a
befolyásábó!. A jelen igényei hangosak és azonnali figyelmet kí­
vánnak. Ezek hatalmas támogatást kapnak az érzelmeinktől. Ezzel
szemben a jövő szükségleteit csak halkan adják elő. Az ő
oldalukon a megfontolásaink állnak.

Mint a nyugdíjjáradék első hibája, meg kell állapítanunk:

sok ember az aktív évei alatt, túl kevés figyelmet
szentel a nyugdíjára, tnivel a "öregkori biztonság "
, ' lis ,
mottvu•na, az aktuá tgenyekkel szemberu
. .
kooktJrenciaharcban alultnarad.
A távoli céloknak kicsi a vonzerejük,
az azonnali élvezetekkel való versengésben.

Motívumkonfliktus:
takarékoskodás - azonnalifogyasztás

nyugd1jkezdet

�/1.__
____1__,
_

....,�
..

munk�ba jllás
•

1 63
 A fiatalabbak ebben a szituációban, sokan az utazás mellett
döntenek. Ezzel szemben azonban, minél rövidebb idő lesz hátra
a nyugdíjig, annál súlyosabb lesz a nyugdíjjáradék motívuma, an­
nál nehezebb lesz az " utazás" motívumának diadalmaskodnia.
Egy ilyen motívumkonfliktusban, az idősebbek gyakran igaz­
ságtalanul elítélik a fiatalokat. Ők még komolytalanok és éretlenek
mondják. Ha komolyak és érettek lennének, akkor ők is éppen úgy,
mint az idősebbek erősen takarékoskodnának a nyugdíjjárulékuk­
"
ra. Látjuk, hogy az idősebbek "ésszerű magatartása ebben a hely­
zetben, egyáltalán nem az ésszerűség érdeme. Az értelem, az Én be­
kapcsolása nélkül, ez a konfliktus úgy a fiatalnál, mint az idősnél a
tudatalatti síkján másként dőlne el. A fiatal embereknél a későbbi
ellátás motívumának még nincs olyan nagysága, vagy olyan hang­
ereje, mint az azonnali élvezetet ígérő Ösztönén-nek.

Az idősebbek nem azért törődnek intenzívebben a

nyugdíjjáradékukkal, mert okosabbak.
Náluk erősebben érvényesül a tudatalattijukban az
időskori biztonság " motívuma.
"

Így az is világos, hogy a fiatal emberek még gyakran miért nem

kezdenek el takarékoskodni a nyugdíjjáradékra. Mindegyiknek az
a véleménye azonban, hogy nagyon előnyös ezt a lehető legkoráb­
ban elkezdeni. Az, ami a tőzsdei üzleteinkre általánosan érvényes
volt, vonatkozik a nyugdíjellátásra is: az érzelmeink megakadályoz­
nak bennünket abban, hogy időben elkezdjük felépíteni a nyugdíj­
ellátásunkat, mivel bolondulnak az azonnali igények kielégítéséért.
Hogy lehet az, hogy néhány fiatal mégis ennek ellenére korán
elkezdi ezt? Mi múködik pszichéjükben másként? Hogy tudjuk a
pszichénknél elérni, hogy az élvezetet önként halassza el, az idős
korra való takarékoskodás javára? Ehhez a takarékoskodással kell
foglalkoznunk.

Az idő: a takarékoskodás sikertényezője

Induljunk ki a abból, hogy két személy Szürke úr és Fekete úr
rájöttek, hogy nekik időskorukban a törvényes járadék és a válla­
lati nyugdíj mellett, még havi 500 euró hiányzik. A banki tanács-

1 64
adó mindkettójüknek azt ajánlja, hogy a nyugdíj eléréséig, 65 éves
korukra rakjanak félre 100.000 eurót. Szürke úr és Fekete úr egy
pontban lényegesen különbözik:
Szürke úr 50 éves, Fekete úr ezzel szemben még csak 25.
Mindketten nyugdíjalapokba akarnak befektetni, amelyek átlagos
hozamát évi 7 százalékosnak feltételezzük.

Szürke úrnak így 15 éven keresztül

havonta 309,91 eurót kell ráfordítania.
Fekete úrnak ezzel szemben 40 éven át,
de havonta csak 39,01 eurót.

Szürke úr összesen 5 5.780,80 eurót fizet, Fekete úr a 40 év

alatt csak 18.724,80 eurót. A különbözetet mindkét úr a kamatos
kamat effektus ajándékaként kapja. Persze egyik kevesebbet, a
másik többet.

A két úr mérlege nagyban különbözik egymástól. Szürke úr

közel háromszor annyit fizet saját zsebból, mint Fekete úr. Az
idősebb nem akarja a kedvezőtlenebb arányt elfogadni. Úgy véli,
hogy ezért ó korábban többet költhetett az azonnali élvezetekre .
•

Az idő készíti a kamatos kamat effektus által

a legpompásabb ajándékokat
Takarékosság
fogyasztási javakról való lemondás méJtéke
50 évesen kezdett takarekoskodásnál

- -------�
-

25 35 45 50 55 65

Takarékosság fo ' javakróJ való lemondás mótéke

·

2S évesen kezdett takarékoskodásnál

Az ó Ösztönén-je 2 5 éven keresztül havonta 39,01 euróval

több pénzzel rendelkezett, ami tulajdonképpen egy piti összeg.
Egyenlegben, azonban Fekete úr 37.059 euróval fizet kevesebbet
a járadékáért. Már fiatalon fizet ugyan egy alacsony összeget,

1 65
ugyanakkor ez ennyi marad később is, amikor a háztartási kiadá­
sok és gyerekek taníttatási költségei már jelentkeznek.

Ezek a számok alátámasztják, ami általánosan ismert: kifizető­

dik a korán elkezdett takarékoskodás. Sajnos, az Ösztönén kereszt­
be fekszik ez előtt az ésszerű meglátás előtt. Ha másokat meg aka­
runk győzni arról, hogy kezdjenek korán takarékoskodni, sikerül,
ha ilyen példaszámításokat teszünk eléjük. Eközben két érvvel
szorítjuk sarokba az Ösztönén-t:
- Egy hatalmas összeget kapunk a kamatos kamat effektustól
ajándékba. Egy ilyen érv, vonzó az Ösztönén számára. Min­
denre, ami hasznos, előnyös a számunkra az Ösztönén-nél
nyitott fülekre talál.
- Az élvezeti előny Fekete úrnál nem csak a nyugdíj kezdete­
kor jelentkezik. Ez már 25 év elteltével drámaian megmu­
tatkozik. Ekkor neki már sokkal több pénz áll rendelkezésre
a vágyak és élvezetek számára. Annak is, aki most nem kezd
azonnal takarékoskodni, valamikor el kell kezdeni, akkor
azonban már magasabb törlesztő részletekkel, szóval a fo­
gyasztási javakról való fokozottabb lemondással. A korán ta­
karékoskodni kezdők hátránya, hogy 2 5 éven keresztül mi­
nimálisan, de kevesebbet költhetnek. Soha nem kell azon­
ban a nadrágszíjat olyan szorosra húzni, mint Szürke úrnak.
Neki később drágán kell a korábbi, alig érzékelhető többlet­
fogyasztásért megfizetni. Minél rövidebb a lemondás ideje,
és minél nagyobb az általa elérhető összes előny, annál vilá­
gosabban esik a korai takarékoskodásra a választás.

A vagyont, amit az idő ajándékoz Önnek,

nem kell megvonni a szájától. Tegye ezt világossá
..
.. , . , ,

az Osztonen-Je szamara.

Indítsa már mától a 15 százalékos szabályt

Tehát lehetőleg korán kell kezdenünk a nyugdíjjáradékra való
takarékoskodást. Alig van szempont, ami olyan sok egyetértéssei
találkozik, mint ez. A gyakorlatban persze ez másképpen néz ki.
Folyton felmerül valami ok arra, hogy a kezdést elhalasszuk. Ami-

1 66
kor kezdő 2 5 évesen először igazán keres, nem kell mindjárt erre
sok pénzt félretenni. Először is élvezni akarja az életet. Be kell ren­
dezni a lakást, a diákkori autó már kiszolgált, a legjobb lenne egy
kabrió, az utazások feltétlenül megilletik a fiatal embereket. A ru­
hák, a szabadidős tevékenységek mind pénzbe kerülnek. A mun­
kába állás nem takarékoskodással, hanem sokkal inkább hitelfel­
vétellel kezdődik. Hiszen a nyugdíj még olyan messze van. Elég
lesz később ezzel kezdeni, de mindenesetre nem most.
Furfangosné másként jár el. Most mindenképpen lemond az
új au tóról. Ehelyett vesz egy használt autót, és nem hitelfelvétellel
kezd. Így könnyedén félre tud tenni havonta 250 eurót.
Ezt az összeget minden hónapban makacsul egy részvényalap­
ba fekteti. 9 százalékos hozamnál a számlája 40 év múlva 1,1 mil­
lió eurón áll.
Furfangosnére is érvényes: a törlesztő részlet ugyanennyi ma­
rad, nem kell később pénzügyi nehézségeknél összébb húzni ma­
gát. Aki csak 45 évesen kezdi el a nyugdíjjáradékát komolyan ter­
vezni, annak azonos végösszegért, azonos hozamok mellett ha­
vonta 1 .642 eurót kell leszámolnia. Óriási különbség! Hány üveg
pezsgőt üríthet ki Furfangosné havonta, amiért okosan, már ko­
rán elkezdte a takarékoskodást? A szeretett fogyasztási javakról a
végén nem annak kell lemondania, aki korán elkezdett takarékos­
kodni, hanem Szürke úrnak.
Hogyan tudja az Ön Ösztönén-jét legyőzni és rögtön a vagyon­
gyarapítással kezdeni? Mint mindig, itt is egy tervre van szüksége.
Állapodjon meg. magával, hogy a bevételének egy meghatározott
százalékát állandóan félreteszi. Ennek az értéknek 15 százalék kö­
rül kell lennie. Ha nincsenek más körülmények, induljon ki ebből
az értékből.

Az összekuporgatott pénzének soha nem szabad az

aktuális fogyasztási kiadásaival versenybe kerülni.

Ezeknek sokkal hangosabb a hangjuk, mivel azonnali élveze­

teket ígérnek. Soha ne azt tegye félre, ami a hónap végén megma­
rad, hanem hónap elején tegyen félre 15 százalékot, egy magas
polcra. Ha a nyugdíjjáradékra csak a maradékot akarja félretenni,
akkor lehetséges, hogy soha nem tud zöldágra vergődni, mert a

1 67
takarékoskodást mindig elbalasztja majd. Ismerek egy gyermekes
házaspárt, akik a gyermekeiket szándékosan ilyen korai takarékos­
kodásra nevelték. Mind a két gyerek 14 évesen kapott egy folyó­
számlát. Erre fizették be a szülők, a gyerekek zsebpénzét. A zseb­
pénzt első pillanattól tOO DM-val megemelték. Ez az összeg egy ál­
landó átutalási megbízással, egy részvényalapba folyt be. A számla­
kivonatokat a gyerekek kapták. Így nevelődött beléjük az első pén­
zükkel együtt, a befektetés gondolata.
Aki elhatározza, hogy mindig a megmaradt pénzt rakja el, na­
gyon megnehezíti a saját dolgát. Minden hónapban megharcol
egy motívum konfliktussal, és gyakran nem marad egy fillér sem a
jövő számára. Hogyan tudja a pénzt hatékonyan a saját maga szá­
mára dolgoztatni? Kezdje mielőbb a takarékoskodást. A legerő­
sebb szövetségese az idő.
Ezen a helyen Kedves Olvasó, tartson egy kis szünetet, és vizs­
gálja felül a saját megtakarítási szokásait. Félretesz már ma 15 szá­
zalékot? Azonnal kezdje el a 15 százalékos szabályt. Ez csak előnyt
hoz az Ön számára, mivel megvédi a későbbi fájdalmasan maga­
sabb havi részletektóL Gondoljon arra: minél előbb, annál jobb.

Kezdje el azonnal a 15 százalékos szabályt:

rakja félre a nettó jövedelmének a 15 százalékát.

Így építi fel a biztonságra nyugdíjjáradékát - rész­

vénybeJektetésekkel.
Ahogy idősödik, úgy lesz egyre fontosabb a pénzbefektetésé­
nek a biztonsága. Ha fiatalabb éveiben elvesztette a befektetései­
nek egy részét, az természetesen nem örvendetes. Van azonban
egy második próbálkozása. A hátralevő rövidebb időben persze
fokozottabban kell takarékoskodnia. Akinek rövid ideje van a
nyugdíjig, annak erre már nincs esélye. Építheti az ember a nyug­
díjjáradékát részvényekre? Néhány évvel ezelőtt a legtöbb szakér­
tő még eitanácsolt ettől. "A részvényalapok nagyon bizonytalanok
a nyugdíjjáradékhoz" , mondta egy adótanácsadó nekem. Az opti­
mális befektetési forma, a tőke-életbiztosítás volt. Ez volt a reflex­
szerű válasz, az időskori járadékproblémák kérdéseire.
Ma már a tózsdében legtöbben, nem a játékkaszinó kihelye­
zett fiókját látják. Minél hoszabb távon fektet részvényekbe, annál

1 68
 kiszámíthatóbb lesz az eredménye. Számítások szerint a hozamok
középértéktől való átlagos eltérése:
l év után 38 %
20 év után 4%
30 év után 2%
Öt éves befektetési időszakot tekintve, Ön a múltban az ese­
teknek még mindig 20 százalékában volt mínuszban. Összességé­
ben azonban, erre az időszakra is a veszteségek, csak a nyeresé­
gek 63 százalékát tették ki. 20 éves befektetési időtartam után az
eredménye a múltban állandóan pluszban volt.
Ezen meggondolások következménye: ha a nyugdíjjáradékát
részvényekre akarja építeni, akkor az első tőzsdetörvényünk érvé-
.

nyes. Ha kevesebb; mint tíz éve van hátra a nyugdíjig, abban az

esetben a részvényeket, mint befektetési formát kerülni kellene.
Egy kivételt tehet ez alól a szabály alól, ha a részvényportfóliója
csak egy marginális rész(t teszi ki a járadékának.

Érzelmi dimenziók a tőzsdén

.

Kezdők:

Érzeinti állapot crash•nél

Remény Félelern

Tapasztalt

Érzelmi állapot cr;L-;h-nél

"

Félelem

1 69
 Nagyon hosszú távú részvénybefektetésnél, ami alatt tizenöt
éven túlit értek, már nem érvényes, hogy a részvények magasabb
hozamáért, a kisebb biztonságot kapja. Az ilyen hosszú távú rész­
vénybefektetés, már a legbiztonságosabb befektetési formák közé
számít. Természetesen ez feltételezi a befektetés ésszerű szétosztá­
sát, öt vagy tíz féle részvénybe, vagy több részvényalapba.
Még egy szó a kockázatról. Csak a teljesen informálatlan, vagy
abszolút spekulatív befektetók aggódnak a tőzsdén a fundamentá­
lis részvényeik miatt. Sokan a kockázatot az árfolyamingadozásokkal
tartják egyenlőnek. Noha a bázistrend hosszú távon az árfolyamin­
gadozásokat jelentéktelenné teszi, az árfolyamkorrekcióktól és a tö­
résektól a tőzsdén mégis úgy félnek, mint egy szörnyetegtól. Min­
den árfolyamesésnél sok befektető reszket a vagyonáért. Az érzelmi
állapotukat, mint ahogy már korábban is szó volt róla, a remény és
a félelem határozza meg. Mindig jelen van mindkettő, de mindig a
helyzettól függóen hol az egyik, hol a másik dominál. Természete­
sen ezen a ponton, a személyiségük megkülönbözteti a befektető­
•
ket. Az egyik bízik a sikerben, egy optimista, a másik, mint peszszi­
mista állandóan fél a sikertelenségtót Vizsgálatoknál megállapítot­
ták, hogy a tapasztalatlan befektetők sokkal erősebben élik át az ér­
zelmeket. Ha az árfolyamok erősen emelkednek, gyorsabban eufó­
riába esnek. A félelmet n1intha elfújták volna. A tapasztalt róka ez­
zel szemben, soha nem jön zavarba. A nagy bizalomba és reménybe
.

mindig keveredik egy kis árfolyameséstól való félelem. Ezek az átélt

tőzsdei történelem örökségei. Azt tudjuk, hogy árfolyamtörések és
összeomlások mindig fognak történni a tőzsdén, amíg csak bikapia­
cok léteznek. Azt is hisszük, hogy hosszú távon az emelkedő bázis­
trend ezeket a cikcakkokat kisimítja. Ezt a két mondatot, mint tartós
gondolatot, állandóan észben kell tartania, és akkor az árfolyamin­
gadozások elveszítik félelmetességüket.
Mindig érvényes� csak annyit fektessen részvényekbe, ameny­
nyit pszichikailag el is tud viselni. Egy pár százalékkal magasabb
hozamra való kilátással, nem szabad megfosztania magát a nyu­
godt alvástól. Fontosabb az Ön jó közérzete.

A múlt bebizonyította, hogy a hosszú távú és

több csoportra osztott részvénybefektetések kötönösen
biztonságosak. A részvényektől nyugodtan alhattJnk.

1 70
A részvényekre mindkettő érvényes: biztosak és jövedel­
mezőek
Sok befektető fejében a biztonság és a jövedelmezőség össze­
függése rögződött, éspedig fordított arányosságként. Ahogy az
egyik nő, ugyanolyan mértékben csökken a másik. Ez·· az arány
azonban csak a rövid és középtávú befektetésekre igaz. Hosszú tá­
von a múltban éppenséggel más eredményeink voltak.

Aki az öregkoráról gondoskodik, az legfőbb célként a bizton-

•

ságot határozza meg. Ezzel teljesen ésszerűen választott. Mivel a

legtöbben a biztonság és a jövedelmezőség fordított arányosságá­
ból indulnak ki, kényszerűen a biztonság miatti aggódásból, az
alacsonyabb jövedelmezőségű befektetési formákat választják.

·K érem, búcsúzzanak el attól a véleménytől, hogy 15 évnél

hosszabb időtartamú befektetésnél, még feltétlenül fennállna va­
lami összefüggés a biztonság és a jövedelmezőség között. Tapasz­
talati vizsgálatok ezt nem tudták alátámasztani.

A téves gondolkodás eredményeként, kényszerűen

bekövetkezik a nyugdíjjáradéknál a második nagy hiba:
a befektetők, a pénzeszközök nyugdíjjáradékkal össze­
függő befektetésénél, túl kevés figyelmet fordítanak a
jövedelmezőségre. A biztonság miatti aggódásból
adódóan, túl gyakran választanak alacsony
jövedelmezőségű befektetési formákat.

1 71
 Hosszú távú befektetéseknél éppenséggel megvan a lehetősé­
ge annak, hogy a magas biztonságot, vonzó jövedelmezőséggel
kombináljuk. Vizsgálatok azt mutatták, hogy a legtöbb befektető
túl konzervatív vagyonbefektetéseket épít fel: ingatlanok, nyugdíj­
alapok, tőke-életbiztosítások. A részvényeket még mindig nagyon
kerülik. A nagy árfolyamingadozási kockázatot, ami rövid és kö­
zéptávon valóban fennáll, a hosszú távú befektetésekre vonatko­
zóan is jelentősnek tartják. Így túlzottan koncentrálnak a rövid tá­
vú veszteségektól való félelemre. Az ismert félelem a kockázattól
és a veszteségtól áttör, és oda vezet, hogy ugyan mi hosszú távon
akarunk befektetni, de rövid távú befektetések döntési kritériu­
mai szerint járunk el.
Ez a hibás magatartás sok pénzbe kerülhet Önnek.

Egy befektetési terv alakulása havi 250 euró törlesztéssei

3% 5% 7% 9% ll %

5 év 16.405 16.798 17.814 18.885 19.945

15 év 57.472 65.600 77.844 92.652 1 10.553
25 év 1 12 .657 145.093 195.934 267.281 367.638
35 év 186.830 274.571 428.228 680.692 1097.600
40 év 232.990 367.228 618.425 1066.2 1 2 1869.533

Az 5 ES ll o/o-Os hozamok között mindegyiknél 3,5 %jutalék le lett vonva, a 3 %­

os hozam esetén a törlesztőrészlet csökkentES nélkül lettfigyelembe véve.

A következtetések egyértelműek. A l l százalékos variációnál

nyolcszoros járadék áll rendelkezésre. Természetesen a 3 százalé­
kos hozammal is elérheti, a legmagasabb megtakarítási összeget.
Persze ebben az esetben a havi 250 euró helyett egzaktan havon­
ta 2 .006 eurót kell félretennie. Ez a drámai különbség mutatja,
hogy milyen súllyal számít a hozam. Hogy a különbséget még job­
ban kiélezzem, még egy oszlopot számolhattam volna 13 százalék
hozammal is. Ezt az átlagos, éves . értékemelkedést érte el a
Templeton Growth Fund, az 1954-es kibocsátása óta. A példánk­
ban a befektetés értéke 40 év után 3 .315.831 eurón állna. Kedves
Olvasó, sziklaszilárdan meg vagyok győződve arról, hogy a szá­
mok a jövőben sem fognak ettől rosszabbul kinézni.

1 72
 A hosszú távú befektetéseknél a magas biztonság, mint
cél, nem feltétlenül zárja ki a vonzó hozamot. A
részvényekkel és részvényalapokkal
·

o1indkét célt elérheti.

A címszó megbánás
A megbánás nem az a fogalom, ami normál esetben, a közgaz­
dasági könyvekben található. Ennek ellenére, ez a befektetóknél
egy nagyon gyakran fellépő érzelem. A részvényesek megbánják,
hogy egy adott részvényt túl korán eladtak, és miközben tulajdon­
képpen tisztában voltak vele, hogy ez nem jó döntés, a csúcsárfo­
lyamon mégsem eladtak, hanem hozzávásároltak. És, és, és. Az idő­
sebb befektetóknél gyakran érzek megbánást. Amikor egy szemi­
náriumon a Templeton Growth Fund részvényalap fejlődését be­
mutatom, sokan felsóhajtanak: "Bárcsak megtettem volna, az én
számaim egészen másként néznek ki. "
'

A megbánás nem egy örvendetes érzelmi állapot, az ember

visszatekintve nem boldog. Az a célunk, hogy a befektetésünket
úgy építsük fel, hogy ha később foglalkozunk vele, ne a megbánás
uralkodjon el rajtunk, vagy ez a megbánás lehetőség szerint jelen­
téktelen legyen.
Pszichológusok úgy találták, hogy a múltban elkövetett hibá­
ink nem annyira bosszantanak bennünket. Sokkal inkább bán­
juk azokat az alkalmakat, amiket elmulasztottunk és nem hasz­
náltunk ki. Megvizsgáltam ezt önmagamnál is. Abszolút egyetér­
tek. Az elmulasztott esélyek még ma is elóttem vannak, noha
már harminc év telt el ezek óta. Az ebben az időben elkövetett
hibákra, pedig már alig emlékszem. Hosszú távon a passzivitást
bánjuk meg.
Milyen következtetéseket vonunk le ebből? Ha kétségei van­
nak, hogy valamit megtegyen vagy inkább hagyjon, később job­
ban érzi magát, ha megtette. Az embernek bíznia kell abban, hogy
átugorja a saját árnyékát. A pénzbefektetésnél ez gyakran, egy na­
gyobb kockázatra való csábítással azonos. Még ha a részvényeket
tulajdonképpen Ön a nyugdíjjáradéka számára nem is találja biz­
tonságosnak, egy kisebb részt ennek ellenére fektessen részvény-

1 73
 .

alapba. Ha egy bizonyos ágazatot nagyon biztatónak talál, abba

fektessen be egy részt. Bízzon magában és akkor visszatekintve
elégedettebb lesz, és nem azon bánkódik, hogy nem tette meg.
.

Sokkal inkább bánjuk a midasztásokat,

111int a hibákat.

Tervezés nélkül nem ér célt

Megmutatjuk, hogyan ·kellene eljárnia, ha· a nyugdíjjáradékát
tervezi. A járadékra vonatkozó megkérdezéseknél a többség azt
adta meg, hogy eleget tesz a nyugdíjjáradékáért. Eközben nem
tudták megadni:
- mennyire lesz szükségük és
- mennyi lesz a bevételük, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.
Ha ésszerűen, és nem az érzelmei által akarja a nyugdíjjáradé­
kát összeállítani, akkor mindkét számot ki kell számítania. Ezek
nélkül, a fiX pontok nélkül vakrepülésbe kezdene. Nagyrészt a vé­
letlentől függne, mikor landolna pontosan a célban. Természete­
sen neki mehet a jövőnek bibliai igékkel is, ami a tervezést feles­
legessé teszi. A sziklák liliomai szilárdan állnak a természetben,
noha nem gondoskodnak magukról. "Nem vetnek, nem aratnak, a
jóisten mégis táplálja őket. " A római költőnél, Horatiusnál hason­
lókat olvashat: "Az élet rövidsége megtiltja nekünk, hogy hosszú
távra szóló terveket készítsünk. " Horatius idejében, azonban a
várható életkor a mainak csak a fele volt.
Az emberek nagyon erősen különböznek abban, hogy milyen
intenzíven tervezik a nyugdíjas éveiket. Ha egy ügyféllel kiszámí­
tom a nyugdíjjáradékát, először felmérern mennyire rendezett a
pénzügyi helyzete. Három kérdés, hasonlóan mint feljebb, kiindu­
lási pontot ad nekem ehhez:
- Thdom, hogy mennyi lesz a megélhetési költségern a nyug­
díjazásarn után.
- Thdom, hogy mennyit tesznek majd ki az akkori bevétele-
tm.
•

- A járadékellátási tervemet időkeretbe állítom, és biztos va­

gyok benne, hogy nyugdíjas koromban kényelmesen fogok
élni.

1 74
 Ezekre a kérdésekre az ügyfél besorolja magát egy skálán,
amely O-val kezdődik:
O bizonytalan, nem látok odáig
=

6 pontosan tudom.
=

Ahogy ezt jól sejti, az eredmények legtöbbször alacsony szá­

mok.

Hogyan határozzuk meg a szükségletünket?

Mennyi pénzre van szüksége, mint nyugdíjasnak? Két út kínál­
kozik Önnek, hogy egy megbízható értéket kapjon. Összeadhatja
a napi kiadásait, hozzászámítja a periodikus kiadásokat, mint az
utazás és az ajándékok, tartalékokat képez a nagyobb beszerzések­
re, mint az autó vagy a bútor. Ez viszonylag komplikált. Egysze­
rűbb számítási módot ajánlok Önnek. Induljon ki a jelenlegi net­
tó bevételébőL Mint nyugdíjasnak, a jelenlegi bevételének a 75
százalékára lesz szüksége. Megnézünk egy konkrét példát:
65 évesen egy házaspárnak, ésszerűen az utolsó keresetük 75
százalékára van szükségük. A pár most 40 éves, még nem tudjuk
mennyi lesz a jövedelmük 65 évesen.
Első lépésben induljunk ki a mostani nettó jövedelmükből:
3000 euró, ennek a 75 százaléka 2.250 euró.
Miért kellene időskorban ésszerűen kijönni a 75 százalékból?
Ésszerű lenne, ha az életszínvonalát csökkenteni kellene? Általá­
ban nem, mivel a nyugdíj kezdetétől néhány kiadás megszűnik:
- A házat vagy lakást úgy kellene vásárolni, hogy ekkorra te­
hermentessé váljon. Ezáltal okosan takarékoskodunk a ka­
matokkal és törlesztő részletekkel.
- 65 évesen már nem kell a nyugdíjjárulék részleteit félreten­
ni. Az életbiztosítások is letelnek. Éppen így, nem kell már
a részvényalapba az átutalásokat teljesíteni.
- A gyerekek taníttatása befejeződött. Már nem a szülóknek
kell őket eltartani.
Persze a 75 százalék nem mindenkire érvényes. Ha a gyerekek
még tanulnak, vagy hitelt kell még törlesztenünk, akkor a megta­
karítási célt magasabbra kell kitűzni. Önnek, mint nyugdíjasnak
ugyancsak lesznek megemelkedett járulékos költségei. Több lesz
a szabadidej e. A drága utazások és költséges hobbik egyre népsze­
rűbbek.

1 75
 Vizsgálatok szerint az egyes háztartások kiadásai, röviddel a
nyugdíjba kerülés után nem egységesek.
A sikeresek az aktív idejük alatt, többet takarékoskodtak. Ezek
a nyugdíj kezdetén még emelik is a kiadásaik szintjét. Az átlag, va­
lamivel csökkentett fogyasztással kezdi a nyugdíjas időszakot.
Akik rosszul készítették elő ezt az időszakot, azok jelentősen keve­
sebbet költenek, mint korábban. Nincs is más lehetőségük. Mind
a három csoportra nézve, a nyugdíjas fázisban a kiadások tartós
csökkenését állapíthattuk meg.
A 75 százalékos arány egy iránymutató nagyság. Önnek magá­
nak kell eldöntenie, hogy kijön-e ennyibőL '

A harmadik hiba a nyugdíjjáradékoknál: nem definiálja

időben a jövőbeli járadékának mértékét.

A szükséglet, mint célérték mindig állandó marad?

.

Két tényező tudja ezt a célértéket jelentősen megváltoztatni,

ezeket kell a szeme előtt tartani. Egyrészt, változhat az Ön bevéte­
le. Újra követelmény lesz, hogy a fele.ségének is dolgoznia kell. Eb­
ben az esetben vizsgálja felül, és emelje meg a kitűzött célértékét
A másik tényező az infláció. Már önmagában az állandó évi
kettő-négy százalékos pénzleértékelődés, használhatatlanná tehe­
ti a tervezését. Az egész számításánál be kell kalkulálnia az inflá­
ciót. Másként könnyen kellemetlen meglepetés érheti, ahogy ez
az egyik ügyfelemmel előfordult. Nevezzük a házaspárt Rövid­
látóéknak.
Rövidlátó úr, mint önálló vállalkozó, már korán búcsút mon­
dott a törvényes (állami) nyugdíjbiztosításnak. Alternatívaként
egy életbiztosítás mellett döntött. Negyven évesen megkötött egy
100.000 eurós életbiztosítást. A lejáratkori kifizetés a többletrésze­
sedéssei együtt, várhatóan mintegy 200.000 euró ér el. A takaré­
koskodónk az akkori jövedelméhez képest, ezzel a biztosítási ősz­
szeggel, nagyon magasra tette a mércét. A biztosítás megkötésekor
úgy gondolta, hogy pénzügyileg gondoskodott az öregkoráróL Az
évek alatt a fejében, -a valóságos számok fokozatosan elvesztek.
Megmaradt azonban az az elképzelése, hogy az életbiztosítással
mindent megfelelően elrendezett.

1 76
 65 évesen Rövidlátóékat meglepetés érte. A biztosító valóban
kifízette nekik az összeget, az előre kiszámított nagyságrendben.
Csakhogy a 200.000 euró ebben az időpontban messze nem ért
annyit, mint 2 5 évvel azelőtt, amikor a biztosítást megkötötték.
Rövidlátó úr és a felesége, akik korábban nem voltak az ügyfele­
im, panaszkodtak nekem, hogy a nyugdíjjáradékuk sehogy sem
elég, és egy kisebb csodát vártak tőlem.
A házaspár az inflációt nem kalkulálta be. A lejáratkori kifize­
tés inflációval növelve volt ugyan, de a nyugdíjas korra kitűzött
alapérték nem. A pár kétféle mércével számolt, ez nem vezethetett .
jóra. Ezt a hibát újra és újra tapasztalom. Önnek feltétlenül el kell
ezt kerülnie, különben a vagyona soha nem lesz elég a kívánt jára­
dékára.
Mivel ez az Ön számára nagyon fontos, szeretném számokkal
is világossá tenni:

A Rövidlátó család téves tervezt5e:

Első lépés: meghatározzuk a járadék igényünket.
A Rövidlátó család negyven évesen 3000 euró nettó jövede­
lemmel rendelkezik. Idős korban ennek a 75 százalékából aka­
runk kijönni; ami 2 . 2 50 euró. Ebben az arányban a házaspár
egyetértett.

Második lépés: kiszámalja a nyugdíjjáradékát.

Hogy ezt a számítást ne komplikáljuk túl, induljunk ki abból,
hogy a Rövidlátó család nem kap nyugdíjat BfA*-tól és a LVA**-tól.
Kizárólag az életbiztosításra alapoznak. A biztosító kiszámolja,
hogy a lejáratkori kifizetés 200.000 euró lesz.
A biztosítási szerződés a következőképpen néz ki:
Biztosítási összeg: 100.000 euró
Lejáratkori kifizetés 65 évesen 200.000 euró
A lejáratkori kifizetés a biztosítási összegból és a hozamból
adódik össze.
A lejárati összeget valóban ki is fizették.

* BfA (Bundesversicherungsanstaltfür Angestellte):

Alkalmazottak Szövetségi Biztosító Intézete
** LVA (Landesversicherungsanstalt):
Tartományi Biztosítási Hivatal

1 77
 Miért nem elég ez 65 évesen? Hol van a hiba? Hol számoltak
kétféle mércével?
A 2 . 2 50 euró szükséglet 40 évesen lett megállapítva. Ez, az az
összeg, ami a mai értéken majd egyszer szükséges lesz. 2 5 év alatt
ez az összeg, évi három százalékos infláció mellett 4.702 euróra
nőtt.
A 2.250 eurós összeget nevezzük mai reálértéknek, ezzel
szemben a 4.702 eurót inflációs értéknek.
Rövidlátóék tehát a 65 éves kori igényüket a mai reálértékkel
számolták, az életbiztosítás lejáratkori teljesítése viszont inflációs
volt. Itt volt a hiba.
Javítsuk ki Rövidlátóék tervezését:

Az első lépés marad úgy, ahogy ezt az előbbiekben láttuk.

A második lépésben megakadályozzuk az elkövetett hibát. Ugyan­

azzal a mértékkel számolunk. Az életbiztosítás lejáratkor elvárt tel­
jesítése, megint legyen inflációs 200.000 euró. Ezt azonban át kell
számítanunk mai reálértékre. Ehhez a lejárati teljesítést csökkent­
jük az inflációval. Így az összeg mai reál értéke 143.450 euróra
zsugorodik. Nekünk azonban · 200.000 euróra van szükségünk.
Ezért a biztosításunknak így kell kinéznie:
Biztosítási összeg �95.000 euró
Lejáratkori teljesítés 407.689 euró (inflációs)
200.000 euró (mai reál érték)

Megfogaltnazzuk a negyedik
kardinális htbánkat a nyugdíjjáradéknál:
a szükségletének és a megtakarítandó összegnek
a tervezésénél figyelembe kell vennie az inflációt.
A legjobb, ha mai reálértéken számol. Ehhez
a hozamszámításoknál, évi 2,5-3 százalékos
inflációval kell számolnia.

A tervezés rendszeres feiülvizsgálatot igényel

Egy hajóútnál nem elég, ha az indulásnál kiválasztjuk a célki­
kötőt. Rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy a hajó tartja-e a ki­
számított irányt. Így kell a nyugdíjjáradék számításánál is eljárnia.

1 78
Ahhoz, hogy ne járjon úgy, mint Rövidlátóék, és egy másik célhoz
érjen, mint a tervezett, azonos időszakonként ellenőriznie kell a
nyugdíjjáradékát. Eközben vizsgálnia kell úgy az igényt, mint a
számított megtakarítandó összeget.
Az igény is változhat. Sajnos eddig csak azt tapasztaltam, hogy
az igény nő. Az emberek többet keresnek. Az a követelmény, hogy
jobban menjen az üzlet. Az életszínvonal is ezzel együtt emelke­
dik. Ezzel párhuzamosan a nyugdíjjáradékoknak is nőni kell. A
magasabb igényhez, magasabb megtakarítás szükséges.
A megtakarított összeg nagysága, nagymértékben függ a be­
fektetéseinek hozamától. Ha a részvényeivel és részvényalapjaival
éves l l százalékos értéknövekedést szabott meg, de hosszabb
időn át csak 9 százalékot ér el, akkor korrigálnia kell. Ebben az
esetben a havi megtakarítási részletet emelnie kell.

Az ötödik htba:
túl ritkán vizsgálja felül a nyugdíjjáradékát. Tegye ezt
rendszeresen, rnindenképpen legalább háromévenként:
az igényt és az előrelátható megtakarítandó összeget is.

A betakaritás ideje: a járadékfázis

A nyugdíj kezdete, majdnem minden befektetésnek a cél­
pontja. Most jön az általános elszámolás. Elég a járadék a kívánt
életvitel folytatásához? Ha igen, akkor a pénzügyi akciói koráb­
ban rendben voltak. Megveregetheti a saját vállát. Ha nem, akkor
ez tragikus lehet az Ön számára. Hiszen a legtöbb hiba ilyenkor
már nem korrigálható. De legalább néhány viszont igen. Az át­
menet a takarékossági szakaszból, a betakarítási fázisba automa­
tikusan követi egymást. Ebben a pontban, az Ön számára több al­
ternatíva is kínálkozik. Hogyan legyenek a pénzeszközei befek­
tetve? Továbbra is részvényekbe, vagy át akarja fix kamatozású pa­
pírokba, vagy magán-nyugdíjbiztosításba csoportosítani? Az
egyik ajánlat talán előnyösen hat az Ön számára, a másik talán
nem passzol az Ön helyzetéhez.

A nyugdíjfázis kezdetekor pontosan meg kell gondolnia,

hogyan állítja össze legjobban a vagyonbefektetését.
Későbbi korrekció gyakran már nem lehetséges.

1 79
 Időben a megtakarítási szakasz végén vagyunk. Annyi vagyont
kellett összegyújtenie, hogy abból, egyszerűen mondva, az élete
végéig jól élhessen. A továbbiakban szeretném Önnel megbeszél­
ni, miről is van szó.
Az Ön járadékának összeállításánál két kérdést kellene megvá­
laszolnia:
- A haláláig felélheti a vagyont?
- Menekül a részvényekból idős korában?

Szabadfelélni a bakíkíig a· · vagyont?

Két variációt különböztetünk meg, amelyeknél a tőkét a jára­
dék ideje alatt felélik.
Életjáradék: ezeket magán-nyugdíjbiztosítóknál kötik. Garan­
táltan kapja a kifizetéseket haláláig. Ehhez megállapodhat még
egy özvegyi járadékban a túlélő partner számára. Ekkor a járadék
kifizetés, a tovább élő partner halálával befejeződik.
Ennek a befektetésnek az előnyei: élete végéig számíthat a ki­
fizetésekre. Ezen kívül, a járadék mértéke meglehetősen pontosan
kiszámítható. A korlátozások a szerződés konstrukciójából ered­
nek. Garantáltan kap egy alapösszeget, a többlet, pedig variálha­
tó. Ez a következő években csökkenhet, mert a növekvő várható
életkor a havi járadékokat csökkenti.
Mint hátrányt el kell fogadnia: mihelyt az életjáradék szerzó­
dést megkötötte, ez a vagyonrész az Ön számára már nem hozzá­
férhető. A biztosítótól nem kérhet pótlólag pénzt a nagyobb beru­
házásaira, egy autóra vagy utazásra. Minden a korábban megegye­
zett terv szerint megy. A halálával a pénze felélődik, öröklésre
nem marad semmi.
Ütemezett kijizetési terv a tőke fogyása mellett: egy banknál
vagy befektetési cégnél elhelyez egy betétet. A pénzintézettel meg­
állapodik a tőke részletekben történő visszafizetésében, és az elért
kamatok átutalásában. A nyugdíjasok többnyire havi törlesztést
kérnek. A havi részletek mértéke mellett, meg kell határoznia azt
az időtartamot, ameddig az Ön tókéjét fel kell élnie.
Minden 15.000 euró feletti takarékbetétre vagy befektetésre
lehet ilyen ütemezett kitizetési megállapodást kötni.
Ennek az előnye a nagy rugalmasság. Ön továbbra is rendelke­
zik a számlája felett. Így növelheti, vagy csökkentheti a havi kifize-

180
téseket, megszüntetheti vagy kiegészítésképpen, nagyobb össze­
get is leemelhet.
Persze érvényes az is, és ez a nagy hátránya: ha a pénz elfogy,
nincs tovább járadék.

Ütemezett kifizetési terv a tőke fogyása mellett: ezeket az össze­

geket veheti fel, ha a tőkéje, ami 100. 000 euró egy meghatáro­
zott időre kell, hogy elég legyen.

Kifizetés időtartam havi kifizetések euróban

években egy feltételezett értéknövekedésnél, amely
5% 6% 7% 8%
5 1.874 1.916 1.958 2.000
10 1.050 1.096 1.144 1.190
15 782 832 882 93 4
20 652 704 758 814
25 576 631 689 748

Ütemezett kifizetési terv a tőke megtartása mellett: a két bemuta­

tott lehetőséggel szemben, az ütemezett kifizetés a tőke megtartá­
sa mellett, az Ön vagyonát nem érinti. Ön csak a kamatokat, oszta­
lékokat és az értéknövekedést fizetteti ki.

Ütemezett kifizetlis a tőke megtartása mellett

100. 000 euró betétnél

Feltételezett értéknövekedés havi kifizetés

5% 407
6% 486
7% 565
8% 643
9% 73 0
Milyen szempontokat kell a döntésénél figyelembe vennie? Az
időskori bevételeinek bázisa, mindenképpen kiszámítható és idő­
beli korlátok nélküli kifizetések legyenek. "Csak egy dolog van,
ami rosszabb annál, mint fiatalon meghalni, a pénzedet túlélni"
mondja egy angol közmondás. Ön azonnal egyetért velem, hogy
nem szabad soha ebbe a helyzetbe kerülnie. A járadékát több kü­
lönböző építőkőból is összeállíthatja:

181
 - A bázisnak kiszámítható, kevéssé volatilis bevételeknek kell
lenniük:
•
BfA- vagy LVA járadékok Q

•
Üzemi nyugdíj
•
Életjáradék egy magánnyugdíj biztosítótól
•
Ingatlan bérleti díjak
- A járadékot ki kell egészíteni:
•
Járadékkötvényekkel vagy nyugdíjalapokkal
•
Részvényekkel és részvényalapokkal előnyben része­
sítve a nagyvállalatokat (blue chipeket); az alapoknak
legalább részben a fundamentális befektetési filozó­
fia alapján kell működnie.
- ,Játékpénz" ami a megélhetéséhez nem szükséges.
•
Ezt befektetheti, ahogy akarja. Ha ízig-vérig speku­
láns, · akkor továbbra is a nagy volatilitású növekedési
részvényekben kockáztasson� Mert a nyugdíjasokra is
érvényes: a pénzbefektetés még nyugodtan okozhat
örömöt.

A vagyo�t felélheti a haláláig,

de set1111ni esetre sem előbb.

Menekülés az időskorban a részvényektől és részvényala­

pokból?
.
.

Többnyire ajánlják a nyugdíj kezdetekor, hogy szabaduljunk

meg a részvényektől és részvényalapoktól, és csoportosítsunk át
helyettük nyugdíjkötvényekbe. É.rvként a nyugdíjalapok nagyobb
biztonságát hozzák fel. A szemináriumokon gyakran erős tiltako­
zást tapasztaltam ez ellen. Mi a helyzet valójában?
A részvények hosszú távú befektetésre alkalmasak. Ez a feltétel
a nyugdíjjáradéknál teljesül. Ha 65 évesen kezdjük a fizetéseket,
akkor a statisztikák szerint, egy német férfi még l4 életévet várhat
el, egy nő pedig akár még 20 évvel is számolhat. A járadékfizeté­
sek tehát éppenséggel hosszú távúak.
A részvények azonban lényegesen volatilisabban viselkednek,
mint a járadékkötvények. A volatilitás egy hosszú távú befektetés­
nél, nem feltétlenül kockázat. Ez a félénk befektetőknél mégis

182
kockázattá válhat. A korral felerősödik a félelem, az árfolyamin­
gadozások miatt. Ez könnyen érthető. A fiatal emberek könnyeb­
ben feldolgozzák az árfolyamtöréseket, mivel a tőke nem foglal el
náluk egzisztenciális pozíciót. Nem a vagyonukból élnek. Az árfo­
lyamtörés, idővel majd újra kisimul. A fiatal befektetőnek, pedig
ideje van bőven.
A Super-Gau* esetében, ha a részvények értéktelenné válná­
nak, lenne még ideje, persze most már megnövekedett fáradság­
gal, újra felépíteni egy kielégítő nyugdíjjáradékot. Ez, a már nyug�
díjasoknál nem múködik. Ha eljátszotta a vagyonát, akkor a jövő­
je nagyon sötéten néz ki.
Ha az előtt a döntés előtt áll, hogy 65 évesen maradjon-e a rész­
vényekben, akkor először egy nagyon alapos érzelmi vizsgálatot
kell magánál végrahajtania. Egy crash esetén tudna-e lelki nyuga­
lommal aludni? Szándékosan mondtam lelki nyugalmat. A vagyon­
csökkenése egyáltalán nem szabad, hogy terhelje Önt. Csak ekkor
tud a részvényekben maradni.
Az első feltétel, hogy legyen tapasztalata részvényekkel és rész­
vényalapokkaL Ha még nem élt át egy teljes ciklust felfelé és lefe­
lé, semmiképpen nem szabad, hogy a pszichéjének erejét túlbe­
csülje. Időben hét és tíz évből indulok ki. Ha nem rendelkezett
még ennyi ideje részvényekkel vagy részvényalapokkal, nem tesz
jót magának azzal, ha a részvényekben marad, csoportosítson át, a
legfőbb cél az Ön nyugodt álma kell, hogy legyen.
A második feltétel, az Ön vagyoni helyzete. Minél kisebb a
részvények aránya az Ön összjáradékában, annál inkább maradhat
részvényekben. Hiszen, ha Ön egy öreg tőzsderóka, és ehhez még
jól meg is van áldva vagyonnal, akkor ráadásul még tanácsolom is,
hogy úgy, mint eddig maradjon továbbra is a részvényekben. 65
éves kortól is érvényes: a részvények, hosszú távon a legjövedelme­
zóbb befektetési forma. Miért kellene idősebb korban az alacso­
nyabb hozamokkal megelégednie? Az időseknek is joguk van a
magasabb hozamokra. A befektetéseinek hozamától is függ, hogy
most pezsgőt iszik vagy át kell állnia az ásványvízre.

* Super-Gau: általános csőd

183
 Természetesen, ha részvényekben marad, részesítse előnyben
a kisebb volatilitású nagyvállalatokat. Egyrészt kíméli ezzel az ide­
geit, másrészt a kevésbé volatilis vállalatok az ütemezett kifizetés
tervezésénél, a negatív " Cost-Average-Effekt" * miatt kedvezőek. A
tulajdonrészek áringadozásai kisebbek, ezek a tulajdonrészek álta­
lában kedvezőbben adhatóak el. Másoldalról: ütemezett kifizetés
tervezése, a nagyon volatilis befektetéseknél hátrányos.

A részvények és részvényalapok csak akkor alkaJ1nasak

járadékosok részére, ha azok rendkívül tapasztaltak.

Részvényalapokra épített ütemezett kifizetési terv tépáz­

za a nyugdíjasok Idegeit
Amikor csak a pénzügyi helyzet lehetóvé teszi, a nyugdíjasok
a tőke megtartása melletti, ütemezett kifizetési tervet részesítik
előnyben. A nyugdíjasok kerülik a fundamentumaik csökkentését.
.

Nem akarnak részvényeket eladni, hanem lehetőleg csak az oszta-

lékból akarnak megélni. E mögött két aggodalom bújik meg:
- A félelem a vagyon túl gyors felélésétól.
- A félelem az önkontroll elvesztésétől, ha túl sokat költenek
fogyasztási javakra.
A Felettes énjükben gyakran benne van: "Ne nyúlj a tőkéhez,
ne vágd le az aranytojást tojó tyúkot." A hozamok azonban nem
mint tőke számítanak, ezt úgy kezelik mint bevételt.
Többnyire azonban a részvényalapok kevés osztalékot fizet­
nek, gyakorlatilag nem többet, mint az érték 2 százaléka, vagy
még kevesebbet. A hozam nagyobb része, a részvények értékemel­
kedéséból adódik. Ráadásul ez azonban évről évre különböző.
Hogy lehet ilyen feltételek mellett, ütemezett kifizetési tervet ké­
szíteni?

A következőkból indulok ki:

Először is azokkal a nyugdíjasokkal értek egyet, akik havonta
állandóan ugyanazt az összeget kapják, függetlenül az alapok ak­
tuális eredményétól. A havi járadék mértékét a múltbeli hozamok-

* Cost-Average-Effekt: Átlagköltség effektus hatás

184
ból számítsuk ki. Ha egy részvényalap a megtakarítási időszak alatt
9 százalék hozamot ért el, akkor évi 8 százalék kivételét ajánlom.
Egy százalék marad, mint tartalék. Ez megnyugtatja a nyugdíjast.
Nem fosztja ki a befektetését sőt, ha nem is intenzíven, de még nő­
ni is fog.
Egyik évben többet ér el az alap, mint 8 százalék, a másik év­
ben kevesebbet. Mi azonban maradunk mereven a 8 százaléknál.
A nyugdíjas ezt eleinte nehezen akceptálja. A jó években nem
használja fel a teljes növekedést. A gyengébb években az alap ve­
szít az értékéből, mi ennek ellenére pénzt veszünk ki. Noha mi a
tőke megtartását választottuk, a rossz években mégis olvad a be-
. .

fektetésünk értéke. A legtöbb nyugdíjas ezt az eljárást nem kedve-

li, a már bemutatott okokból, félnek a tőkéjük csökkenésétől. Egy
olyan számára, aki ebben nem vesz részt, ez a problét11a mogyoró­
nyi. A következő jó évben majd újra feltöltődik a befektetés.

Egy ütemezett kijizetési terv példája részvényalappal

A befektetés kezdeti értéke 100.000 euró

A múltban elért hozam 9%
Éves kifizetés 8 % (a pénzt havi részletekben
•

utalják át)
�

Ev Az alap értékalakulása Kifizetési ráta Befektetés értéke

l. 9 % 8.000 101 .000
2. - 15 % 8.000 77.700
3. 25 % 8.000 90.900
4. 31 % 8.000 1 1 1.807
5. 3 % 8.000 106.217

A nyugdíjasok itt egy nagy pszichikai gát előtt állnak. Több­

nyire időre van szükségük ahhoz, hogy ebben a modellben meg­
bízzanak. Amennyiben a befektetés egy crash miatt összezsugoro­
dik, a befektetési tanácsadónak az ügyfelénél kérés nélkül is jelent­
keznie kell. Legtöbbször ugyanis az ügyfél aggódik, és hálás a mo­
rális támaszért. A tanácsadónak meg kell magyarázni, hogy mind­
ketten, az ügyfél és a tanácsadó is, ezt az eseményt teljesen bekal­
kulálták. Egyáltalán nincs ok az aggodalomra. A hosszú távon

185
emelkedő bázistrend ezt a törést majd kiegyenlíti. A nyugdíjas új­
ra önbizalmat nyer, egy későbbi törésnél már pszichikailag fel van
fegyverezve.

A részvényeknél a járadékosok azokat a vállalatokat részesítsék

előnyben, amelyek rendszeresen magas osztalékokat fizetnek. Ez­
zel kímélik a tókéjüket, és amint azt láttuk, ez ebben az életsza­
kaszban különösen jót tesz.
Az osztalékbarát · részvények vagy alapok, a járadékosok szá­
mára még egy másik előnnyel is rendelkeznek. Ha az árfolyam­
ok a mélybe esnek, az természetesen nem egy örömteli ese­
mény. Az érzelmi dimenziókban a hangulat, a félelem felé . ten­
dál. Egy osztalékfizetés ilyenkor olyan, mint egy reménysugár,
fény a horizonton: mégsem mehet olyan rosszul a vállalatnak, ha
osztalékot fizet.
Ennek a fejezetnek a befejezéséhez szabad legyen még egy
megjegyzést tennem, ami a szemináriumaimon állandóan vihart
okoz. Arra figyelmeztettem Önt, hogy a járadékfizetés kezdete
előtt a járadék felépítését jól gondolja át. Gyakran épp ebben az
esetben szükséges, hogy bevonjunk ebbe egy tanácsadót. Min­
denesetre van egy személycsoport, akik az ilyen beszélgetések­
hez nem alkalmasak, az Ön gyerekei. A gyerekeinél nem feltéte­
lez egoista motívumokat, többnyire ők nem sajnálják Öntől az
időskori jólétet. Ennek ellenére a jelenlétük befolyásolja Önt.
Ugyanolyan befolyásmentesen döntene a jelenlétükben, vagy
nem inkább azt a variánst választaná, amelyben a tőke megma­
rad az örökösöknek? Ez azonban Önnek a kárára történne, mert
alacsonyabb havi járadékot kapna. Tehát: a gyerekeknek nincs
ott keresnivalójuk. Méginkább érvényes ez az unokahúgokra és
unokaöccsökre. A tapasztalataim szerint idevág a régi paraszt­
bölcsesség: Aki hisz az örökösei szeretetében, annak baj van az
elméjében. .

A járadékosok kerülik az alaptökéjük felélését.

Ezért nagyobb jelentősége van az értékállóságnak és
az osztalékfizetéseknek.

186
..
,

Osszefoglalás
Sok ember az aktív évei alatt kevés figyelmet szentel a nyugdíj­
járadékára. Túl későn kezdik el a járadék megtervezését, és ezzel
megnehezítik a vagyon felépítését.
·

A befektetők az aggádásuk miatt, jobban figyelnek a nyu gdíj­

járadékuknál a biztonságra, és kevésbé a hozamra.
Vegyék figyelembe az inflációt.
KezcHék el feltétlenül, minél előbb a 15 százalékos szabályt. A
vagyont, amit az idő ajándékoz Önnek, nem kell elvonni a szájától.
A hosszú távú befektetetéseknél, mint a nyugdíjjáradék, rész­
vényekkel tudja a két befektetési célt, a biztonságot és a hozamot
követni.
A járadékfázis kezdetén a vagyonbefektetését gondosan ter­
vezze meg. Gyakran később már nem lehetséges ezen változtatni.
A vagyonát a haláláig felélheti, de semmi esetre sem előbb.
A részvények és részvényalapok, csak akkor alkalmasak járadé­
kosok számára, ha alaposan tapasztaltak.

5.3. Emtna jobban spekulál?

Sigmund Freud szerint, az újkori ember három sértést élt át:

Kopernikusz megmutatta neki, hogy a föld nem a világ közepe,
Darwin világossá tette neki, hogy nem más, mint az állatok tovább­
fejlődésének eredménye és Freud maga pedig rájött, hogy az ember
nem úr, még a saját házában sem. Őt magát a tudatalattija irányít­
ja. A modern férfinek az önbecsülése elleni, további merényleteket
kell megemésztenie. Az ő történelmi felsőbbrendűségét, ahogy ezt
kifejezik, semmi sem alapozza meg. ő felelős a földön a háború­
kért és a káoszért. De még a saját szakterületein sincs felsőbbren­
dűsége. Az autóvezetésben a nők megfontoltabbak. Most pedig a
nők tolongnak a tőzsdére. Hogyan viselkednek ott? Mennyire sike-:
resek a férfiakhoz képest?

Tartózkodnak a nők a részvényektől?

A Deutsches Aktieninstitut adatai szerint 2000-ben lényege­
sen több férfi birtokolt részvényeket és részvényalapokat.
l

187
 A rrfszvényesek � rrfszvényalap tulajdonosok nemek szerinti
szerkezete Németországban

Az adatok 1 .000-ben.
A részvényesek egyidejűleg alaptulajdonosok is lehetnek

Férfiak Nők
·
Részvényesek 3 .905 2 .306
Alaptulajdonosok 5.059 3.306
••

Osszesen 7.147 4.681

•

A részvényeknek és az alapoknak csak 39,6 %-a van nők kezében.

A nők tehát valóban . csak egy kanyart tesznek a tőzsde felé?
Lényegében tókebefektetésre csak azok a személyek képesek,
akiknek jövedelmük is van. A Szövetségi Statisztikai Hivatal segít
nekünk itt a továbbiakban:

Az összes munkavállaló 2000. májusában 36,6 millió fő

ebből nő 15,9 millió fő (43 %)
a részmunkaidős és alkalmi '

foglalkoztatottak levonása után marad 8,3 millió fő (23 %)

foglalkoztatott férfiak 20,7 millió fő (57 %)
a részmunkaidős és alkalmi
foglalkoztatottak levonása után marad 19,5 millió fő (53 %)

Az összes teljes munkaidós foglalkoztatottra vetítve, részvény és

részvényalap tulajdonos:
A férfiak 36,0 %-a
A nők 56,4 %-a.
Ezen számok után, a férfiak azok, akik a részvénytól félnek.
Semmi esetre sem hagyja magát feltartóztatni, az a még mindig
széles körben elterjedt vélemény, hogy a részvények a férfiak dol­
ga és hogy a nők a pénzbefektetésnél, még mindig inkább a taka­
rékbetétkönyvre gondolnának.
A befektetett összegek nagysága, a nők esetében mintegy 37
%-kal alacsonyabb, ha a nők értékpapír befektetéssel rendelkez­
nek, ennek mintegy 34 %-kal kevesebb az értéke. A nők keveseb­
bet keresnek, következésképpen logikus következmény, hogy a
számlájuk állása nem olyan jó, mint a férfi konkurenciáé.

188
 A teljes foglalkoztatásó nők,
inkább fektetik a pénzüket részvényekbe és
részvényalapokba, •nint a fért]ak.

A vizsgálatok azt mutatják:

a nők legyőzik a férfiakat a tőzsdén
A Die Welt és a Süddeutsche Zeitung azonosan címezték "A
nők jobb hozamokat érnek el". Ez főcím a Direkt Aniage Bank
vizsgálatának eredményét adja vissza. A Forsa-Institut egyik kuta­
tása is hasonló eredményt mutatott. A DAB adatok alig hagynak
kétséget, ezek zömében az asszonyaink tehetségéről szólnak:
- A vegyes portfóliókban a nők átlag feletti gyakorisággal, egy
konzervatív kombinációt választanak részvényekból és be­
fektetési alapokból, 54-ból 33 itt az arány, miközben a speku­
latív variánsoknál részvények és opciós papírokban a férfiak
állnak elől, 9 a 3-hoz aránnyaL Ezek az adatok bizonyítják a
széles körben elterjedt véleményt, hogy a nők kevésbé koc­
kázatasan fektetnek be. A kétharmaduk a biztonságot lénye­
gesen. többre becsüli, és a befektetésük összeállításával iga­
zolják, hogy úgy is tesznek, ahogyan azt gondolják.
- A nők nagyobb biztonság iránti gondolkodását az is mutat­
ja, hogy több részvényalapot vásárolnak, - mint részvényt.
Csak részvénnyel a férfiak 34 százaléka rendelkezik, azon­
ban a nőknek csupán 24 százaléka. Csak alapokat ezzel
szemben viszont, a nők 3 3 százaléka és a férfiak 31 százalé­
ka tartott. Miközben a férfiak 3 százalékának kizárólag op­
ciós papírok vannak a portfóliójában, addig a nőknél ez a
merész befektetési forma nyilvánvalóan nem játszik szere­
pet.
- Különbséget állapítottak meg a tranzakciók gyakoriságá­
ban is. A vizsgált időszakban 2000. június l-tól szeptember
9-ig a férfiak 5,32 tranzakcióval befektetésenként, majdnem
kétszer olyan gyakran cselekedtek, mint a nők a 2,87 tranz­
akcióval befektetésenként. A tranzakciók nagyobb száma
magasabb jutalékhoz vezetett, ami csökkentette az ered-
menyt.
"'

Ezen kívül, ezeknél a tranzakcióknál a vétel és az eladás op-

189
 timálls időpontját legtöbbször elvétették. A befektető nők
türelmesebbek, és nem - futnak minden trend után. A nők
továbbá szélesebben megosztják a kockázatot, és egy befek­
tetési döntés előtt jobban informálódnak.
- Ezek mellett az adatok mellett nein csoda, ha az eredmény
sokkal inkább a nők javára billen: a nők portfóliája a vizs­
gált időszakban 2,8 százalékkal alakult jobban. Egy ameri­
kai tanulmányban a nők 1,4 százalékkal végeztek elől. Meg­
változtatta a pénz a nemét?
Ezen vizsgálatok alapján ezt nem állíthatjuk meggyőzóen.
Mind a két vizsgálatot, a németet és az amerikait is, online-érték­
papírházak készítették. Azt gyanítom, az online ügyfelek még
nem reprezentatívak. Ezen kívül a német tanulmány, a maga há­
rom hónapos időszakával túl rövid. Továbbá az ebben az időben
lefelé eső tőzsde, természetesen a biztonságközpontú befekteté­
seknek kedvezett. Ilyenek pedig a nőknek vannak.
A női befektetők tendenciálisan jobb hozamokat, de legalább-
•

is nem rosszabbakat érnek el? Ezzel kapcsolatban még nem hang-

zott el az utolsó szó. Egyben azonban minden tanulmány, az újab­
bak és a régebbiek is mindig egyetértenek: a férfiak a kockázato­
sabb befektetési formák felé hajlanak. A nők pedig óvatosabbak.
Ezt bizonyítják minden évben újra a Szövetségi Bűnügyi Hiva­
tal kemény számai is. Minél kockázatosabb a pénzszerzés módja, a
nők okosan, annál inkább tartják távol magukat ettől. Az egyszerű
lopásnál nehezítő körülmények nélkül, a nők aránya 34 százalék,
míg a kockázatosabb rablásoknál ez a szám 4,5 százaiékra is visz­
szaesik. '

Azonban a nő sem mind egyforma. Három csoportot külön· ·

böztethetünk meg:
- Nagymértékben érdekeltek és hozzáértők is, az egyedülálló és
a karrierista nők csoportja. Ez a kör a diszkont-brókereknél
is befektet, a Direkt Aniage Bank szúrópróbaszerú vizsgálatá­
ban, ez a női szekvens valószínűleg túlreprezentált volt.
- Nők, akik a családban kevés háztartási bevételből élnek,
több mint 50 százalékban ők kezelik a családi költségvetést.
Nekik állandóan pénzzel van dolguk. Mivel nagyon kevéS
van belőle, megtervezik a kiadásokat, és törik a fejüket en­
nek az optimális kihasználásán. A tőzsde iránt nem mutat­
nak érdeklődést, annál inkább a biztos nyugdíjjáradék 'iránt.

190
 - A legkevésbé törődnek a pénzzel azok a nők, akik magas jö­
vedelmú családban élnek. Itt csak mintegy egy harmadra te­
hető azoknak a száma, akik befolyással rendelkeznek a be­
fektetésekre és a pénzek felhasználására. Ők ritkán vesznek
részt a pénzkeresetben, gyakran a pénz elegendő mennyiség­
ben rendelkezésre áll, ezért nem is gondol rá. Először csak a
legutóbbi szuper bikapiacon váltak a részvények ezen cso-
port szamara ts temava.
, / . " ; /

Sokan megkíséreltek a saját szakállukra tőzsdézni. Ha mi a tőzs­

déről és a nőkról beszélünk, akkor többnyire az első csoportot ért­
jük alatta. Náluk a házasság, mint az ellátás eszköze elavult. A köz­
ponti témájuk a szakma, Németországban több mint 600.000-en
vezetik a saját vállalkozásukat.

Miért spekulál Emma másként?

A történelmi érv: először 1958-ban fogadták el a férfiak és nők
egyenjogúságáról szóló törvényt. Azelőtt a férfinak volt hatalma
minden pénzügyi dologban. Még a nő saját vagyana felett is, amit
például hozományként a házasságba hozott, a férfi rendelkezett.
Ahogy a számok mutatják a nők ezt a történelmi örökséget mesz­
szemenóen felszámolták.
A szociológiai érv: a befolyásra, sikerre és pénzre való törekvés
a nőknél még mindig központi tabu. Az életcélokra vonatkozó
kérdéseknél a pénz, a nőknél egy teljesen más rangot foglal el a ta­
bellán. Amíg a férfiaknál ez az élesaportha tartozik, addig a nők
ezt kieső helyre sorolják. A nők, a takarékoskodásban és befekte­
tésekben más célokat követnek, mint a férfiak. Szükség esetére
tartalékokat képeznek, nagyobb beruházásokra spórolnak, és javí­
tani akarják nyugdíjjáradékukat.
A döntési kompetencia pénzügyi dolgokban a családon belül
hatalmi kérdés. Aki az úr, az mondja meg, hogyan használják fel a
pénzt és hogyan fektetik be. Akinek ez a hatalma nincs meg, an­
nak nincs is köze a pénzügyi dolgokhoz.
A hatalom, a család azon részének az oldalán van, mondják a
szociológusok, amelyik a család pénzforrásait előteremti. Hiszen
a pénz, a fő erőforrás. Ha a férfi átlag felett sok pénzt lapátol haza,
akkor diktálhat. Ezzel azonban nem kényezteti el a családját, ez
probléma még akkor is, ha a nő egyáltalán nem is dolgozik .

191
 Az evolúcióbiológiai érv: a férfiak a genetikai felépítésükből
adódóan agresszívebbek. Majdnem minden társadalomban és
minden időben fennálltak az életfenntartásért való harcnak a ve­
szélyei. A férfias agresszivitás régen egy értékes jellemvonás volt,
mert biztosította a családnak a túlélést. Az agresszivitás kifejező­
dik a nagyobb kockázatvállalásban is. A férfiak ezért élnek veszé­
lyesebben. Ezt mutatják az emberek baleseti statisztikái is. De
még a legközelebbi rokonainknál, a csimpánzoknál is, a hímek
gyakrabban esnek áldozatul baleseteknek. Gyakrabban esnek le
és törik ki a nyakukat mászási akcióik közben.
Sok asszonynak az Ösztönén-jében mélyen gyökerezik a füg­
getlenségtól való titkos félelem. A nevelés és a napi tapasztalatok
bevésik az ilyen érzelmeket. A pszichológusok Cinderelhl-komp­
lexusról beszélnek. Hamupipőke üzenete tovább hat: az asszo­
nyok csak úgy lehetnek boldogok, ha kedvesek és szerények, ott­
hon szabadon átengedik a hatalmat a férfinak, és pénzügyi dol­
gokban is átengedik nekik a fontos döntéseket.
A pszichológiai érv: a pénz a férfiaknál, a siker mutatója. A köz­
ponti különbség pénzügyi dolgokban a nemek között abban áll,
hogy a férfiaknál a pénzkereset olyan tényező, amely az önbecsü­
lést és az önértékelést nagymértékben meghatározza. A férfi bank­
számlája mutatja a tulajdonosának, hogy · ő egy nyertes vagy egy
-

csődtömeg. A nők nem ezt a mércét állítják fel, Ok más kritériu-

mok alapján mérik magukat.
A tőzsdén ez a férfiaknál nagy hátrányként hat. Az egyik legel­
ső pszicho-csapda, ha az önértékelésünk a portfóliónk állásától
függ. Ha a férfiak sikeresen spekulálnak, jelentősen előbbre ke­
rülnek a ranglis tán. Sokkal gyakrabbari· ·mesélnek a barátaiknak
és ismerőseiknek a tőzsdei sikereikról, hogy azok elismerését be­
gyűjtsék. .

Fordítva azonban a tőzsdei sikertelenségek lélekbevágóak.

Ezen oknál fogva, a férfiaknak sokkal jobban nehezükre esik idő­
ben megválni egy eső papírtól, és ezáltal veszteséget realizálni.
A férfiak emocionálisan erősebben kötődnek a befektetéseik
eredményességéhez. Az Ösztönén és a Felettes én maximálisan ak­
tív. A nők fegyelmezettebbek, az ó tudatalattijukat ez alig érinti,
így az Én-jüknek alig van konkurenciája. A döntéseik ésszerűbbek
lesznek.

192
A vagyongyarapítás asszonyi kötelesség
A pénzbefektetés a legtöbb családban még mindig a férfiak
dolga. Ez tulajdonképpen groteszk. Elsősorban ugyanis a nyugdíj­
járadékra takarékoskodnak. A nyugdíjjáradék túlnyomórészben
női dolog. Ezért a megkérdezéseknél konzekvensen kiderül, hogy
a nyugdíjjáradékat a nők komolyabban veszik, mint a férfiak. Az
arány 82 a 77-hez. Mégis következetlenül viselkedik sok nő, ami­
kor a vagyongyarapítást átengedi a férfiaknak. Időskorban ugyan­
is a nőknek van szüksége a pénzre:
- A nyugdíjjáradék női dolog, mert az idős nők figyelemre­
méltóan többen vannak:
65 év felett a népesség 2/3-a, 75 év felett, pedig már 3/4-e
nő. A férfiak egyszerűen korábban meghalnak.
- Az időskori bevételeik a nőknek átlagban lényegesen ala­
csonyabbak. Amíg egy átlagos férfi j áradéka havi 966,90
euró, addig ez egy nőnél 437 euró. A nyugdíjas nők három­
negyedének 500 eurónál kevesebb áll rendelkezésére. Eh­
hez jön még, hogy kétszer annyi nő téved, ha meg kell pe­
csülnie a járadékát. 1.400 euróval számolnak, amikor az va­
lójában csak 800 euró. Az első járadék kiutalások így aztán
gyakran keserű ébredést okoznak. Ekkor azonban, már
nem lehetséges korrigálni. Nem ok nélkül szól így a mon­
"
dás: "A szegénység öregkorában nőnemű. A következtetés
egyszerű: minden asszonynak időben tudnia kell, mennyi
lesz a nyugdíjjáradéka, és azután el kell kezdeni takarékos­
kodni.

A pénzbefektetés még inkább az asszonyok dolga kell,

hogy legyen. Sok család vagyonára nézve előnyös lenne,
ha az asszony kezében lenne a parancsnokság. A tehet­
ségüket nem hallgathatjuk el. Alice Schwarzer tnár évek
óta prédikálja: az igazi e:anancipáció,
a pénztárcánál kezdődik.

193·
 ,
..

Osszefoglalás
'

A pénzügyi és tőzsdei sikerek a nőkriél nem hatnak olyan erő-

sen az önértékelésre. Az ő tudatalattijukat ez alig érinti. Ezért ők ér­
zelmileg könnyebben tudnak távolságtartóak lenni a portfólió­
jukkal szemben.
A nők ésszerűebben viselkednek a vagyonbefektetéseknéL A
döntések inkább az Én szintjén játszódnak le. A férfiaknál az Ösz­
tönén és a Felettes én sokkal erősebben hat. Ha ezeket nem korlá­
tozzuk, a megítélések és döntések érzelmi alapon születnek. ·
Sok nő még túl keveset törődik a nyugdíjjáradékávaL Túl soká­
ig dugják a fejüket a homokba, és engedik át ezt a számukra fon­
tos területet a férfiaknak. Minden nőnek világosan kell látnia: a
nyugdíjjáradék női dolog!

A nők másként állnak a pénzhez. Inkább kerülik a koc­

kázatot, és alaposabb átgondolások után döntenek. Né­
hány vizsgálat sejtetni engedi, hogy a nők a befektetése­
ikkel :t11agasabb hozamokat érnek el. Ez a férfiak szátná­
ra olyan, o1int egy villámcsapás.

194
 .. A PROFIT DIKTÁlJA A VÉLEMÉNYT:

a bankokét, az alapokét,
, , , ,
a tanacsado' k. et es a me'd•ta'k. et

Ebben a fejezetben, az Ön partnereivel foglalkozunk a tőzsdei

ügyletekben: bankokkal, biztosítókkal, befektetési társaságokkal,
elemzőkkel és tanácsadókkal, és végül a médiák szerepével. Miu­
tán a befektető pszichéjét végigpásztáztuk, megkeressük azokat a
motívumokat is, amelyek az Ön üzleti partnereinek a magatartása
mögött húzódnak meg. Miért kell ezzel foglalkoznunk? A tőzsde a
piac törvényei szerint múködik. A piac egyik nagy előnye, hogy le­
hetővé teszi a kereskedést, amelyből minden résztvevő fél profi­
tál. A banknak és a tanácsadónak nyerni kell, de mindenképpen a
befektetőnek is. Éppen a 2000/2001-es tőzsdekrachnál gyanúsí­
tották meg gyakran a profikat azzal, hogy egy közös összeesküvés­
szerű eljárással kifosztották a magánbefektetóket: A részvényes,
mint ágyútöltelék. A tőzsdén valójában csak arra ment volna ki a
dolog, hogy a gemakokat*, ami az egyszerű részvényesek közös
gúnyneve megkopasszák. Günter Ogger a "A Tőzsdecsalás" címú
bestsellerében, számtalan példát sorol fel ehhez a tézishez. Mint­
ha a részvényeseket és befektetőket bolondnak néznék.
A tőzsdén mindig a részvényesek húzzák a rövidebbet, ha fel­
készületlenül és délibáb álmokkal bukdácsolnak a tózsdeparket­
ten. Ismeretek nélk�l Ön, jobban mondva az Ön pénze, nagymér­
tékben veszélyeztetve van. Az eddigi fejezetekben intenzíven fog-
lalkoztunk a pszichénkkel, a motívumainkkal és érzelmeinkkel.
•

Most az "ellenség felderítésén " akarunk ügyködni. Amennyire le­

hetséges, át akarjuk látni az üzleti partnereink motívumhosszát.
Csak így tudunk, egy magasságban állva, számunkra előnyös ered­
ményeket elérni. Egy piac csak a partnerek fegyveregyenlősége
mellett múködik. Erre törekszünk most.

* Gemak: gemaine Aktioniir, azaz egyszerű, hétköznapi részvényes

, 195
 6. 1. A bankok " a-nagyi-jót-akar-neketn"
jelenségből profitálnak

A gazdasági rendszerünk kevés intézményét ítélik meg olyan

eltéróen, mint a bankokat. Egyesek számára ezek előkelőséggel ál­
cázott gengszterszindikátusok. Bert Brecht úgy vélte, a bankrab­
lás dilettánsok kezdeményezése. "Az igazi prof� alapítanak egy
bankot. " Az ezzel ellentétes beállítottságot újra és újra mindenek
előtt, az idősebb embereknél észlelem. Ők a bankokat a Caritas*
közelébe helyezik. Ezt a beállítottságot " a- nagyi-jót-akar-nekem"
pozíciót nevezem, röviden nagymama-pozíciónak. Ők a banknak
önzetlen magatartást tulajdonítanak. A bank folyton a mi érdeke­
inket tartja szem előtt. Mindenekelőtt azért kínál nekünk termé­
keket, mert azok számunkra előnyösek.
Elsősorban azonban a termékeknek a bank nyereségét kell nö­
velniük, és csak ezután jövünk mi szóba. Természetesen egy jó ke­
reskedő az ügyfelek érdekeit is szem előtt tartja. Ha ezt durván el­
hanyagolja, akkor idővel az ügyfelek ezt észreveszik, és máshol vá­
sárolnak.

A bankokat éppen úgy hiba a bűnözők közelébe taszí­

tani, tnint nemes szenteket csinálni belőlük.

A bank elsődleges célja a saját előnye

A piac egyik fontos alapelve így szól: minden piaci résztvevő a
saját előnyét keresi. Önnek mindig ebből kell kündulnia. Néhány
ember nem találja szimpatikusnak ezt a véleményt. Ők az üzleti
világot, amely az egoizmusnak ilyen mértékben elkötelezettje,
ridegnek és kellemetlennek tartják. ,

Adam Stnith óta tudjuk: ntinden piaci résztvevő az ő

személyes hasznát nézi. Ez abszolút legitim és jól is van
, .
,tgy. H a masokban tn•.ndig a JOtevo ,
•N
, •
szatnarttanust látJa,
akkor mindig Ön fogja a rövidebbet húzni.

* Caritas: katolikusjótékonysági szervezet

196
 A bank az egy vállalat, amelyet azért alapítottak, hogy a tulaj­
donosai számára nyereséget hozzon. Semmilyen más okból nem
alapítanak cégeket. Nos utalhat a saját Sparkasse (takarékpénz­
tár) vagy Volks-, vagy Raiffeisenkasse bankjára. Az alapítógondo­
lat itt kétségtelenül más. Azonban a gyakorlatban én ezt másként
tapasztaltam: Önnek a szövetkezeti vagy közjogi pénzintézetek
esetében is az önző magatartásból kell kiindulnia. Soha ne tekint­
se a bankot olyan révésznek, aki veszély esetén Önt a sodró áram­
lásban, a saját élete kockáztatásával is átviszi a túlsó partra. Miért
dohosodtak volna másként évtizedekig milliárdok, az alacsony
hozamú takarékszámlákon? Miért nem utal Önnek egy bank sem
arra, hogy az Ön állami kölcsönkötvényét az állami adósságköz­
pont díjmentesen kezeli? Miért mindig épp a tudatlanokon vág­
nak eret a takarékpénztárak, és tartják a befektetéseiket bankbe­
tétben, noha az ügyfélnek ebből semmi előnye nem származik,
sőt többletköltsége van. A válasz egyszerű: így lesz a banknak na­
gyobb hozama.
Egyes bankok szerepét nagyon kritikusan kell nézni a Neue
Markt katasztrófájánál is. Összességében óriási vagyonok süllyed­
tek el. Ez, mint ahogy az ember kívülállóként is sejti a befektetőt
érintette. A nagy nyertesek közé, pedig elsősorban biztos, hogy a
bankok számítanak. A legtöbb intézmény eközben láthatólag egy
másodpercig sem gondolt a befektető jólétére:
- Óriási nyereséget söpörtek be az új részvénytársaságok
tőzsdei bevezetésénéL A tanácsadásért és az értékesítésért a
vállalatoknak bőséges honoráriumot és jutalékot számítot­
tak fel. Hogy a vállalatokat magukkal húzhassák, és azok
ezeket a költségeket nehézség nélkül fizethessék, veszélye­
sen magasra értékelték a vállalatokat, és ilyen árakon vezet­
ték be a tózsdére. A vállalatok és a bankok besöpörték a bu­
sás hasznot. Miközben a cechet az ügyfél fizette. Néhány
ilyen üzletnél azt kérdezem magamtól, vajon a bankok nem
tudták mit tesznek, azaz egyszerűen bolondok voltak, vagy
teljesen kapzsi módon üzleteltek, n1iközben csak a saját
nyereségüket tartották szem előtt. Az ügyfél a fejőstehén, őt
határtalanul ki lehet zsákmányolni. Számomra csak ez a két
alternatíva létezik: vagy bolond, vagy kapzsi.
Amit én a bankok szemére vetek, nagyon egyszerű: minden
értelmes ember, akinek a részvényüzletekben tapasztalata

197
 van, és a vállalatokat olyan jól ismeri, illint ahogy ez a kibo­
csátó bank kötelessége, észlelnie kellett, hogy sok részvény­
kibocsátás abszolút túlértékelt volt. Világosnak kellett volna
lennie, hogy sok ügyfél nagy valószínűséggel erősen veszí­
teni fog. Ennek ellenére a bankok törték magukat az ilyen
megbízásokért.
Miért? Azért mert halálra kereshették magukat anélkül, hogy
a befektetőkkel a legkisebb mértékben is törődtek volna.
Természetes, hogy minden egészséges vállalatnak a legfőbb
célja, hogy a nyereségét növelje. Ha én azonban, mint ahogy
a bankok ezt sugallják teljesen a nagymama-elv mellett ál­
lok, akkor figyelembe kell vennem az üzleti partnereim ér­
dekeit is. Ha azt a látszatot keltem, hogy sokra tartom a
nagymama-elvet, akkor van egy gondoskodási kötelezettsé­
gern is az ügyfeleimmel szemben. Minden más csak lóku-
pecseg.
"

- Természetesen a bankok ismét jól kerestek, ezeknek az új

kibocsátású részvényeknek, az ügyfeleik részére történő el­
adásán is. A jutalékok mértékéről itt most nem akarok véle­
ményt mondani. Ez nem témája a könyvünknek. Minden­
esetre Önnek is abból kell kiindulnia, hog); siralmas taná­
csokat kapott. Egy vizsgálatnál a Finanzte.st (Pénzügyi teszt)
folyóirat minden bankügyfél számára nyugtalanító ered­
ményt hozott: 2 5 bank közül, csak 2 bank adott jó tanácso­
kat. A befektetők helyzetét többnyire nem kielégítóen be­
szélték meg, és nem eléggé vették figyelembe. Nem a ta­
nácsadás dominált, hanem a jövedelmezőbb eladás.

Nem kell a bankot ellenségének tekinteni,

de a kételkedés kötelesség.

Még egyszer hivatkoznom kell a saját érdek · alapelvére. Sok­

szor éppen az idősebbek nem akarják ezt elhinni. Ezen oknál fog­
va, az idősebbek a kamatok és hozamok milliárdjaitól esnek el.
Ha Ön a bankjáról feltételezi, hogy mindig az Ön érdekében
dolgozik, akkor már eleve alázatosan megy a pulthoz. A bank egész
megjelenése a megfélemlítésre van alapozva. A berendezés luxus
módon van kialakítva, a dolgozók úgy öltöznek, mint egy vezér-

198 '
igazgató, akkor is, ha csak a szakmunkás keresetével rendelkeznek.
A hangulat előkelő, fojtott. Itt az ember nem izgágáskodhat. Ehhez
jön még az is, hogy a tanácsadóról feltételezzük, hogy intim isme­
retekkel is rendelkezik rólunk. Thdja, hogy havonta mennyi fize­
tést utalnak nekünk, tudja, hogy pénzügyileg nem állunk valami
jól: a házunk még nincs kifizetve, az új autóra kölcsönt vettünk fel,
és még a szabadságunk miatt is túlléptük a számlakeretünket. A
bankja valóban ismeri Önt. A banki tanácsadó annyit tud Önről,
amennyit korábban csak a gyóntató atya tudott.
Ö.n ezzel ellentétben a tanácsadóról gyakorlatilag nem tud
semmit. Ebből az alapszituációból adódóan, sokan alárendeltnek
érzik magukat. Ezzel az alárendelt beállítottsággal vesztett pozíci­
óba kerül. Ha már indulásnál " a nagyi-jót-akar-nekem " magatartást
feltételezi a bankról, akkor a bankot éppen arra ösztönzi, hogy
még jobban növelje a saját profitját. Nem a legjobb az Ön számá­
ra, ha első pillantásra ·észreveszik, hogy hisz a bank tévedhetetlen­
ségében. A tapasztalatom megtanított arra, hogy az alárendeltség
soha nem kifizetődő. Az üzleti életben hasonló törvények érvénye­
sek, mint a fizikában: két gáz tölti ki a teret. Ha az egyiket részben
elszívják, akkor a másik azonnal kitágul, és elfoglalja a szabad te­
ret. A fizikában ez mindig megtörténik, éspedig törvényszerűen.
Többnyire nálunk embereknél is így van ez.
Az üzleti élet a legjobban fegyveregyenlőség esetén múködik.
Az éberség a szabadság ára, mondja a Nato-jelszó. Az üzleti életben
nem szabad magunkat naivnak, balgának mutatni. Alapismeretek­
kel kell rendelkeznünk, kétkedőnek kell lennünk, és mástól is azt
kell elvárnunk, hogy legitim módon a saját hasznára törekszik.

, , , , H

A valosagban On a banknál nem kerelmezo.

••

A bank Önnel üzletet akar kötni. Mehetne bármely

1111ásik bankhoz is. Így lesz Ön a nyerő, a bankkal
kötendő üzletben.

Egy másik következményre fel kell még hívnom a figyelmét.

Ha egy banktól rossz tanácsot kapott, nem kell otthon egy csen­
des kamrában bosszankodnia. Közölnie kell a bankjával, mi az
amit konkrétan kifogásol. Ha ez nyomatékos hiányosság, akkor
pénzintézetet kell váltania. Akkor is, ha ez nagyon kellemetlen Ön-

199
nek, mert a banki tanácsadóját már régen ismeri. A piacgazdasá­
gunk csak akkor múködik, ha a silány teljesítménynek következ-
•

ménye is van. A trehány munkát büntetni kell, különben a bank-

nak nincs oka arra, hogy javítson a munkáján. Ahogy az élet sok
területén, úgy a bankra is érvényes: olyan minóségú bankot ka­
punk, amilyet megérdemlünk. Ha nem vagyunk mindennel elége­
dettek és elvárjuk, hogy a szempontjainkat megfelelően figyelem­
be vegyék, akkor a bankok sem fognak fejőstehénként kezelni
minket.
·

Az érdekellentétet a bank és az ügyfél között a Verbraucher­

zentrale Hamburg (Hamburgi Fogyasztói Központ) írta le: "A ket­
tó között fennáll egy természetes érdekellentét, ami erősebb már
nem is lehetne. Az egyik oldalon állnak az ajánlattevők, a másik ol­
dalon a banki termékek vevői. "

A szimpatikus bankalkalmazottunk olyan tanácsot ad,

ami számunkra előnyös?
Ha a szemináriumokon a bankokat önzőknek mutatom be,
ezekkel a kijelentésekkel szemben gyakran erős ellenállást tapasz­
talok, főleg a banki alkalmazottak részéről. úgy találják, hogy én el­
torzítom a helyzetet, ők maguk mindig a legjobbat akarják az ügy­
félnek. Sokszor néhány szemináriumi résztvevő is egyetért ezzel a
tiltakozással. Az ó banki tanácsadójukra ráhagyatkozhatnak, meg­
bízhatnak benne.
A személyesen megismert banki dolgozó megítélése többnyi­
re pozitívabb, mint magának a banknak a megítélése. A banki al­
kalmazottak túlnyomó része azon fáradozik, hogy segítsen az ügy­
félnek, és a lehető legjobb tanácsokat adja. A banki alkalmazottak
nagy többségének is hasonlóan hangos a motívuma, mint a leg­
több embernek: a szakmájukban szeretnének lehetőleg tisztessé­
gesen viselkedni. A biztosíták és részvényalapok dolgozóiról is ha­
sonlóan szeretném ezt állítani.
Hogyan magyarázhatjuk meg akkor, hogy objektíven mégsem
az ügyfél érdekei állnak a tanácsadások előterében? Hogy lehet az,
hogy a bankok évtizedeken át az alacsony hozamú takarékbetét­
könyveket ajánlották az ügyfeleiknek, ennek ellenére az egyes ta­
nácsadók jól érezték magukat, és nem esett csorba a magukról al­
kotott jó önképükön.

200
 A bankok vezetése korábban a takarékbetétkönyveket önzés­
ból favorizálta. Ennek az üzletpolitikának a megvalósításához, elő­
ször a dolgozóknak kellett erre a vonaira felesküdniük. Eközben
semmiképpen nem volt tanácsos a saját előnyöket az előtérbe he­
lyezni. Az eladókat jobban motiválja, ha úgy érzik, hogy ők valami
jót tesznek az ügyfélnek. A takarékbetétkönyvek előnyeként már a
dolgozók betanításánál, a példa nélküli biztonságot emelték ki. A
takarékbetétkönyveknél nem kell félni az értékingadozásoktól Ez­
zel az érvvel győzték meg a takarékbetétkönyv előnyéról a saját al­
kalmazottaikat.
Az oktatásokon újra és újra a takarékbetétkönyv biztonságát
hangsúlyozták. Ezt a nagy előnyt nagyon gyakran, és azonkívül a
belső utasításokban, tehát tekintélyelven ismételték.

Egy vállalatnak az infor•nációival és az oktatással az a

szándéka, hogy a dolgozóinak a véleményét
a sajátjáéval egybehangolja.

Végül is az alkalmazott sziklaszilárdan meg volt arról győződ­

ve, hogy ó az ügyfélnek optimális segítséget ad, amikor a takarék­
betétkönyvet tanácsolja. Objektíven nézve, ezzel szemben éppen
hátrányt okoz az ügyfelének. A modernébb befektetési termékek­
nél, mint a részvények vagy az alapok a bankokban ugyanúgy
megy az agymosás, mint korábban:
- A vezetés eldönti, hogy melyik terméket kell eladni.
- Ezután a dolgozókat kell fellelkesíteni.
- Az ügyfeleknek a végén ebben a kívánt értelemben " adnak
tanácsot ."
Az ember egy szociális lény, akkor érzi magát jól és biztonság­
ban, ha úgy gondolkozik, mint a környezete. Az ember nem lóg ki
szívesen a sorból. A konformizmus nyomása a csorda véleménye­
it és beállítottságait kiegyenlíti. Ezt a jelenséget ismerjük minden
csoportban, a pártokban, egyházakban és egyesületekben. Az
egyes emberek gondolkodása uniformizálódik. A legmélyebben
meg vagyunk győződve róla, hogy a csoportvélemény helyes. Ez a
pszichológiai törvényszerűség érvényes a bankokra is.
•

201
 ,
..

Osszefoglalás
Öntudatosan lépünk fel a bankunkkal szemben. Nem nekünk
van szükségünk a bankra, hanem a banknak van szüksége ránk.
Állandóan a tudatában vagyunk annak, hogy a bank érdekei több­
nyire nem azonosak a mi érdekeinkkel.
Kétkedóek vagyunk. A nagymama-elv sérti az érdekeinket.
A banki alkalmazottak, akik Önnek helytelen tanácsokat ad­
nak, ezt többnyire nem szándékosan teszik. A pénzintézetük így
manipulálja őket.
Mint naiv fogyasztó, éppen csalási próbálkozásokat váltunk ki.
Ha elégedetlenek vagyunk a bankkal, váltanunk kell.

6.2. Az életbiztosítók

Az életbiztosíták boldogok lennének, ha olyan image-dzsei

rendelkeznének, mint a bankok. Ahogy a bankok a megbízhatóság
megtestesítói, úgy vannak a biztosíták a skála másik végére beso­
r'blva. A biztosítási dolgozók már majdnem elérik a használtautó
kereskedők negatív presztízsét. Ennek több oka is van:
- A szituáció, amit a biztosítóval kapcsolatban tapasztalunk,
teljesen különbözik a bank által ránk tett benyomástó!. A
bankhoz mi megyünk, a biztosítási ügynök ezzel szemben
hozzánk jön. A banknál idegenben játszunk, nem vagyunk
olyan erősek, tilint otthon. A lakásunkban mindent isme­
rünk az ügynökön kívül, és ez öntudatossá tesz bennünket.
Hasonló figyelhető meg a sportcsapatoknál. A hazai mecs­
csek kedveltek, mert ezeket sokkal gyakrabban nyerjük
meg. Otthon a csapatoknak nagy mellénye van. A biztosítá­
si ügynök ezzel szemben vendégjátékot játszik.
- A banki dolgozók alkalmazottak, a biztosítási ügynökök ál­
talában önállóak. A biztosítási ügynök számára első naptól
világossá teszik, hogy csak akkor keres, ha elad. Ugyan a leg­
több ügynök kap egy állomány utáni jutalékot is, azaz a
meglevő szerzódések gondozásáért is kap pénzt, de csak az
új kötések hoznak igazi kt;resetet. Ha alaposan informálja az
'

ügyfelét, és az mégis egy másik biztosítóval köt életbiztosí-

tást, akkor nem ó vágja zsebre a pénzt. Ezt a kényszert, hogy

202
 mindenáron el kell adni, sokan, főleg a fiatal ügynökök to­
vábbadjá� az ügyfélnek. úgy viselkednek, mint egy hajtó.
Szerződést kötni, mindegy hogyan. Ezt a pszichikai nyo­
mást egy ügyfél sem szereti. Több mint húsz évvel ezelőtt,
egyszer elkísértem egy nagyon sikeres biztosítási ügynököt,
amikor egy ügyfelet látogatott meg. Meg akartam tudni, mi­
ért ér el ez az ügynök olyan magas szerződéskötés számot. A
megoldás nagyon erős makacssággal összekötött nyomás
volt.
Az ügyfél már a beszélgetés kezdetén világosan és egyértel­
műen közölte, hogy ó nem akar biztosítást kötni. Úgy gon­
doltam, hogy ezzel a beszélgetésnek vége. De ellenkezőleg,
most érezte csak az ügynök a kihívást. Egyszerűen nem állt
fel. Imamalomszerúen mondta újra meg újra, hogy nem ér­
ti, hogy az ügyfél ezt az előnyt, amit ő kínál neki, miért ne
látná be, és miért ne biztosítaná magát. Az ügyfél percról
percre nyugtalanabb lett, az arcát elöntötte a pír. Noha én
egyáltalán nem vettem ebben részt, mégis kényelmetlenül
éreztem magam. Időnként úgy éreztem, hogy az ügyfél a be­
szélgetés közben fog meghalni. Nem ezt tette, ehelyett alá­
írta a megbízást. Az ügynök jó üzletet kötött.
Termés2etesen a többség nem dolgozik ilyen brutálisan. Min­
denesetre általánosan érvényes a biztosítási ágazatra:

A biztosítók,
ügynökcikként nem tanácsadókat akart1ak,
hanem eladókat.

A Strukturvertrieb*-ek röviden Struckik, abban a hírben áll­

nak, hogy kemények, azaz nagy nyomással adnak el. Újra és újra fel­
róják nekik, hogy a dolgozókat nem képzik ki eléggé, és az ügyfe­
leket nem megbízható tanácsokkal látják el, tehát olyan érveket
hoznak fel, amelyek egyszerűen tévesek. Gyakran mellékfoglalko­
zásúként, de főfoglalkozásúként is egy rövid betanulás után már
ügyfélfogásra hajszolják. Azt, hogy ezáltal a tanácsadás minősége

* Strukturvertrieb: rendszerértékesítő társaságok, direktmarketing cégek, biz­

tosítók

203
kívánnivalót hagy maga után, azt sejtheti. A legismertebb Struk­
turvertrieb-ek a: Deutsche Vermögensberatungsgesellschaft
(DVAG), AWD, OVB és a HMI, a Hamburg-Mannheirner Versiche­
rung-tól. A DVAG-ot Michael Schumacher reklámozza a sapkáján.
Évekkel ezelőtt megkérdeztem az OVB egyik alkalmazottját, hogy
boldogul ezzel a rossz hírnévvet Láss csodát, ez a kérdés a legkevés­
bé sem billentette ki a lelki nyugalmából. Ilyen támadás minden
OVB dolgozót fenyeget, ezért már a képzésénél beoltották ez ellen.
"A szemrehányás, hogy mi tisztességtelenebbül adnánk el mint
mások, badarság. Mi csak egy dolgot teszünk másként, mi sikere­
sebbek vagyunk. Ezt a sikert irigylik a többiek. Ez puszta irigység. "
Így marad az önkép érintetlen, sőt még ki is fényezik az érzéssel,
hogy egy elithez tartoznak.
Miért mutatom be ezt ilyen részletesen? Ha ügynökök rövid be­
tanulás után, már más embereknek pénz- és vagyonügyekben taná­
csot adhatnak, és az eladásból kell megélniük, akko r kiindulhat ab­
ból, hogy ezeknél az ügyleteknél nem az Ön előnye áll .e lőtérben.
Általában az uralkodó momentum . az eladó jutalékérdekeltsége.
Ezek nem egyedi visszásságok a biztosítóknál, amelyek ilyen mó­
don dolgoznak, hogy egyszer-egyszer előfordulnak, és döntően le­
győzhetők. Ez a legfelsőbb hadvezetőség jóváhagyásával történik.
Mert a rövid bedolgozási időnek és a nagy egzisztenciális nyomás­
nak, törvényszerűen a rossz tanácsadás és az ügyfelek érdekeinek
az elhanyagolása a hatása. Azt, hogy a saját érdek minden más felett
dominál, a termékszerkezet egy példáján szeretném bemutatni:

Az alaphoz kötött életbiztosítás

A lényeges pontokban az alaphoz kötött biztosítási kötvény, a
tőke-életbiztosításnak felel meg. Mindkét biztosítás két célt való-
stt meg:
"

- Halál esetén kifizetik a szerződésben rögzített összeget.

- Hasonlítanak egy takarékossági szerződéshez, amely a rend-
szeresen fizetendő díjakból, felépít egy tőkét. A futamidőt
az indulásnál rögzítik, a végén a biztosított megkapja a lejá­
rati összeget, ami a befizetett díjakból és a kamatokból áll.

A szQkásos német tőke-életbiztosítók a megtakarítások befek­

tetésénél, előnyben részesítik a kölcsönkötvényeket és az ingatla-
..•

204
nokat. A részvényhányad alacsony, általában 10 és 15 százalék kö­
zött van.
Az alaphoz kötött biztosítási kötvényeknél, ezzel szemben az
összes megtakarításukat alapokba, túlnyomórészt részvényalapok­
ba fektetik.
Az alaphoz kötött életbiztosítás nem napjaink találmánya.
1971 óta kínálja a Nürnberger Lebensversicherung (Nürnbergi
Életbiztosító) a tőke-életbiztosításnak ezt a variánsát. Persze az
alaphoz kötött biztosítási kötvény inkább úgy élt szerényen, mint
egy penészvirág, mintsem egy ilyen különösen sikeres szakma
igáslovaként. A tőke-életbiztosítások szelete, a hosszú távú tőkebe­
fektetések tortájából évről évre nőtt. Mindig újra megpróbálták
egyesek, mint a hamburgi biztosítási újságíró, Hans Dieter Meyer
ennek a terméknek a jó hírét csorbítani, végül is nem sok sikerrel.
Csak a részvény eufória fenyegette a tőke-életbiztosításokat a kifu­
tó modell bélyegének rásütésével. Hamar elterjedt a szóbeszéd,
milyen hatalmas hozamkülönbségról mondanak le a hosszú távú
biztosításokba fektetők. A legnagyobb német biztosító, az Allianz
kezdte az offenzívát. A részvényalapok, és még inkább a részvények
nem alkalmasak a megbízható nyugdíjellátáshoz. A későbbi ered­
mények nem láthatók előre, és ezért az így felépített nyugdíjellátás
nagyon ingatag lábakon állna. A többi biztosító hamarosan nagy
számban lép ki ebből a frontból, és tábort váltottak. A kereslet az
alapokra olyan nagy volt, hogy ebből az üzletból nem akartak ki­
maradni. Rövid időn belül az ágazat Saulusból Paulussá változott.
Az alaphoz kötött megtakarítási tervek lettek hirtelen az ideális
befektetések, persze biztosítási formában, az alaphoz kötött bizto­
sítási kötvényben.
Már ezen a helyen meg kell kérdezni, hogy mehet végbe a be­
állítottság ilyen nagymértékű megváltozása. Ahogy már azt egy
másik helyen megjegyeztük, a saját előny volt a felismerésre veze­
tó érdek. Megállapították, hogy a piac a részvények felé tendál. Ezt
a részvényhelyzetet elpuskázni nagyon buta dolog lenne. Az em­
berek továbbra is nagystílűen a részvényalapok mellett döntenek
- a tőke-életbiztosítások kárára. A biztosítókat kár érte volna. Kö­
vetkezésképpen a palástjukat a szélbe fordították, és gyorsan fel­
ugrottak a haladó vonatra, Adenauer szavaival élve: " Mit izgat en­
gem, hogy tegnap mit fecsegtem. " Azt azonban meg kell állapíta­
nunk, mi váltotta ki ezt a teljes hátraarcot. Amíg a részvényalapok

205
a saját vállalat számára nem tűntek előnyösnek, átkozták őket.
Azonban azonnal szentté avatták őket, tnihelyt a saját vállalatnak
profitot ígértek.

Miért van az, hogy a biztosítók az alaphoz kötött biztosítási

kötvényt árulják, és nem az alaphoz kötött megtakarítási tervet?
Ha az alaphoz kötött megtakarítás mellé még állítunk egy kocká­
zati életbiztosítást, akkor ez a konstrukció ugyanazt a célt szolgál­
ja, mint egy alaphoz kötött biztosítási kötvény.

Az alaphoz kötött biztosítási kötvény összehasonlítása, az alap­

hoz kötött megtakarltási terv � kockázati életbiztosítás kombi­
nációjával:

Legyen az összehasonlítandó személy 40 éves, nőnemű

a futamidő 1 2 év
a havi törlesztés 200 euró

a) Biztosítási kötvény
Biztosító Deutscher Herold
A kiválasztott alap
éves értéknövekedése 9%
Lejárati teljesítés 44.999 euró
Haláleseti biztosítás 17. 280 euró

Garantált lejárati teljesítés, mint a tőke-életbiztosításoknál nincs.

b) Megtakarítási terv
Havi törlesztés 200 euró
mínusz kockázati életbiztosítás
3,5 % jutalék 7,60 euró
Havonta befektetésre kerül 192,40 euró
1 2 év múlva az alap
megnott 50.687 euróra
-

Haláleseti biztosítás 18.000 euró

Garantált lejárati teljesítés nincs.

206
 Az eredmény egyértelmű: a megtakarítási tervvel jobb ered­
ményt ér el. A példánkban 1 1 ,26 százalékkal több van a számláján.
Ha meghosszabbítjuk a futamidőt, még nagyobb lesz a különbség.
Az ügyfél érdeke világosan a megtakarítási terv mellett szól.
Ennek ellenére döntöttek a biztosítók, a biztosítási kötvény ter­
jesztése mellett? Most megmutatom Önnek, hogy miért.
Egy biztosítási termék sikerét a külső munkatársak határozzák
meg. Ha egy terméken az ügynökök jobban keresnek, akkor erre
a termékre állnak rá teljes gőzzel. A biztosítási kötvény ilyen ter­
mék. Mindegy, hogy milyen hosszú időre szól a szerződés, a juta­
lék nagy részét az ügynök, a szerződés megkötésekor megkapja.
A mi esetünkben az ügynök, miután az ügyfél az első díjat át­
utalta:
•

kb. 864.- eurót kasszíroz be.

Ez nem egy világrengető összeg. Persze itt egy kis szerzódés­

ről is van szó. Sokkal jövedelmezőbben nézne ki a jutalék, ha a
szerződés dupla ennyi időre szólna. Akkor az ügynök mindjárt az
első hónapban kétszer ennyi jutalékot kapna.
Teljesen másként néz ki a jutalék a megtakarítási tervnél. Min­
den havi befizetésból 3 százalék illeti meg az ügynököt. Tehát ha­
vonta 6 eurót kapna. Az egész futamidőt tekintve a jutalék mérté­
ke azonos, csak az egyenletes kifizetés nem motiválná a külső
munkatársat. Az első években ebből alig tudna létezni, csak né­
hány év múlva, ha már sok ehhez hason1ó szerződése lenne.
Megértette ezek után, hogy a biztosítók miért a biztosítási köt­
vényt ajánlják, és nem a megtakarítási tervet? A biztosítási köt­
vénnyel egy ügynökhad jóllakatható, a megtakarítási tervvel vi­
szont nem. A biztosító elsősorban a saját előnyére figyel. Legitim
ez? Teljesen, hiszen nem várhatja el egy szerződő partnerétől,
hogy egy üzletnél az Ön előnye miatt saját magát romba döntse.
Nos a dolog még nem teljes. Ha ez ilyen egyértelmű, hogy én
csak egy ilyen középszern terméket kínálok, és a piacon egy lénye­
gesen jobb konkurens termék létezik, akkor az eladónak ez prob­
lémát jelent.
- Az ügyfél ezt nem akarja megvenni
- Mivel ez az ügyfélre csak nehezen beszélhető rá, az ügynök
sem akarja eladni.

207
 Emellett van még egy emocionális probléma a külső mun­
katársaknál.
Az ügynökök sokkal jobb eredményeket érnek el, ha egy ter­
mék őket is meggyőzte.
Mit kell tehát tenni? Most az értékesítési osztályt szólítják fel.
A kiadott feladat így szól: találjatok néhány elfogadható ·érvet, ami
a biztosítási kötvény mellett, és a megtakarítási terv ellen szól. For­
dítva fognak tehát hozzá. Ez azonban teljesen normális. X-edszer
ismétlem: egy vállalatot nem azért alapítanak, hogy az emberisé­
get boldogítsák hanem, hogy nyereséget termeljenek. Önnek,
mint ügyfélnek így ébernek kell lennie, és szem előtt kell tartania
a saját érdekét.
Az értékesítési osztály hirtelen találékony lesz. Hol lehet a leg­
könnyebben és különösen sikeresen bevetni magukat? Természe­
tesen az adóelónyöknél! " Ha a németek azt a szót, hogy adóelőny
meghallják, az értelmük téli álomba merül" , mondta nekem egy­
szer évekkel ezelőtt, egy adókedvezményezett tőke-életbiztosítás­
sal kereskedő társaság értékesítési vezetője.
A biztosítási kötvény, pedig valóban kínál egy olyan adóked­
vezményt, amiről a többi befektetési forma csak álmodik. Ha 1 2
éves a futamideje, akkor a lejáratkori nyereség adómentes. A
megtakarítási tervnél ezzel szemben az osztalékösszegek után
adózni kell. Egy ilyen érv, az egy adu ász. Nos most már csak ezt
az érvet kell szüntelenül ismételgetni, és néhány gazdasági újság­
írónak az újságokban szajkózni. Az adu üt, a biztosítási kötvény
győztessé fejlődik.

Megtakarítási terv l5 biztosítási kötvény összehasonlítása

Mit kell nekünk, mint ügyfélnek az adókedvezmény érvéról tarta­

nunk? A megtakarítási tervnél utánaszámolunk:

Értéknövekedés 12 év alatt 27.705,60 euró

Osztalékrész (2 % a 9 %-ból) 5. 107,15 euró (bőven szá­
molva, általában ettől ke­
vesebb)
kezelési költség kb. (1,25 %) 2.500,00 euró
Adózásra kerül 2.607,15 euró
45 %-os adónál az adó összege 1. 173, 2 1 euró

208
 Az adókedvezmény nélkül a biztosítási kötvényben t�karékos­
kodók mintegy 5.688 euróval rosszabb eredményt értek el, az adó­
kedvezménnyel ez valamivel javul 4.515 euróra. Levonjuk a követ­
keztetést: adókedvezménnyel, vagy anélkül a biztosítási kötvény
eredménye még mindig a megtakarítási tervé alatt marad.
Miért készítettük el ezt a komplikált számítást? Meg akartam
Önnek mutatni, hogy a nagyvonalú reklámok és hangosan előa­
dott érvek nem érnek többet, mint a papír, amire nyomtatták őket.
Ha az érveket gyakran ismétlik, és különböző médiák vagy szemé­
lyek előadják, hajlunk arra, hogy elhiggyük ezeket a híreket, akkor
is ha ezek tévesek lennének.
Ugyanezen kötésminta alapján viselkednek az életbiztosítók
az aktuális Riester-járadékokkat Az ígéret szerint óriási üzlet. Egy
konkurenstól félnek a biztosítók, mint ördög a tömjénfüsttól: vál­
lalkozások szövetségei és szakszervezetek közösen létre akarnak
hozni egy nyugdíjalapot, amely az üzemeken keresztül kerülne
terjesztésre. Mivel nem lesznek terjesztési költségek, a nyugdíj­
alap kedvezőbb lehet a befektetók számára.
A befektető számára a helyzet a következő: 2001 őszén még
messze nincs minden modell a piacon. Az érdekesebbek csak
2002 tavaszán lesznek kaphatóak. Csak ezután hasonlíthatja össze
őket. Az állami követelmény szerint elég, ha 2002 végén köti meg
a szerződését. A befektető érdeke egyértelmű: most semmi esetre
sem szabad, gyakorlatilag bekötött szemmel takarékoskodási ter­
vet elkezdeni. •

A biztosítók érdekei másak: nekünk lehetőleg most kell sok

ügyfelet megnyernünk. Az ügyfelek még nem tudnak összehason­
lítani. A jobb ajánlatok jövőre már túl későn lesznek. Aki nálunk
aláírt, az nálunk is marad.

A biztosítók is, n1int a bankok először rnagukra és a sa­

ját profitjukra gondolnak. Csak nagyon kevesen foglal­
koznak az ügyfeleik érdekeivel, ha eközben a saját elő­
nyüket szűkítik. Állandóan gondoljon erre az üzleteinél.

Egy másik esetre szeretnék Önnek ezen a helyen utalni. Eb­

ben a pillanatban a biztosítóknál vagyunk, de ez éppen így meg­
történhet a bankoknál vagy a befektetési alapoknál is:

209
 A statisztikákat úgy preparálják, hogy azok a saját érdekeket tá­
masszák alá. A korrekt számok talán éppen az ellenkezőjét támasz­
tanák alá, az egykori angol miniszterelnök Winston Churchill ki­
jelentése szerint, aki csak annak a statisztikáknak akar hinni, ame­
lyet ő maga hamisított meg. Minden értékpapírnak, minden alap­
nak találhatunk olyan időszakot, amikor az értékpapír vagy az alap
kitűnően állt. A fordulónapok kiválasztásával befektetések sikerei
manipulálhatók. A művészet csak abban áll, hogy a ragyogó fázist
megtaláljuk. Az eladók a termékeik értékalakulásának számítását
ezzel a trükkel szépítik.
A legtöbb ügyfél vakon hisz a statisztikák tanúságának, és le­
hengerlődik. Így fejeződik be sok példaszámításban, a részvény­
alapok értékalakulása 2000 nyarán. Azután pedig törtét1t még egy
pár dolog. A részvényalapok hozama egyértelműen romlott. Meg­
kezdődött a múltbeli álomhozamokkal való alapos megtévesztés.
Az ügyfeleket elavult csúcseredményekkel csalogatták. Az Aegon
biztosítási alap a Moneymaxx-tól 2001 tavaszán, az 1999-es ho­
zamszámait reklámozta. A 2001-ig terjedő időszakban keletkezett
9 százalékos veszteséget nem említették. Az ígéretek, mint " évtize­
deken át tartó stabil nyereség" a Nordrhein-Westfalen-i Fogyasztói
Központ véleménye szerint, kimerítik a megtévesztő reklám tény­
állását. Hasonló praktikákat, mint az Aegon alkalmaztak a Alte
Leipziger-nél, az Advance Bank-nál és a Deutsche Bank 24-nél is.

6.3. Az alapotenedzsereknek is van pszichéjük

Sok befektető az alapmenedzserekben, a Homo sapiens egy

kimagasló különleges formáját látja. Egy alap fejlődését nagyrészt
a menedzser alkalmasságára vezetik vissza. Ezek a különleges ta­
lentumuk alapján abban a helyzetben vannak, hogy még a fű nö­
véstt is hallják a tőzsdén. Ha azonban egyikük az alapjával nem ér
csúcsteljesítményt, akkor a befektető azonnal kétségbe vonja a
zsenialitását, és tüstént letaszítja az Olimposz csúcsáról.
Mi egy alapmenedzser célja? Természetesen az, hogy az alapjá­
val lehetőleg magas értéknövekedést érjen el, felelné Ön. Egy ilyen
naiv kérdésre nehezen lehetne eredetibb választ kapni. Máskép­
pen kérdezünk tehát: Mikor számít egy alapmenedzser sikeresnek?
Ha az alapja jobban áll, mint a konkurencia, vagy az index. Még ak-

210
kor is, ha 10 százalékot veszít, de az összehasonlító index 15 száza­
lék mínuszt mutat, a befektetési alapja elégedett vele. Még ha az
alapok rangsorában nem is az első, a mínuszeredménye ellenére is
sztár. A munkahelye biztos, a cégén belül azok közé számít akiknek
a képét kifüggesztik, emelkedik a belső ranglétrán.

Egy alapmenedzser sikerességét, n11int teljesítményt

a konkurencia eredményével való
összehasonlítással mérik.

Ezért egy átlag.o s alapmenedzser a figyeimét a riválisainak ma­

gatartására irányítja. Ebből egy egyszerű stratégia adódik. Tégy
úgy, mint a többiek, csak valamivel jobban. Az alapmenedzsere­
ket, ahogy ezt a gazdaság klasszikusa John Maynard Keynes már
több mint hatvan évvel ezelőtt mondta, legyőzi a csordaszellem.
l

Ugyanazon a mezőn legelnek, és jól érzik magukat, mert ugyan-

azokat a részvényeket vásárolják, mint a konkurencia. Eközben ke­
rülik az ismeretlen területeket, és ezzel együtt elnézik a legizgal­
masabb kilátásokat és a legzsírosabb falatozó helyeket, amelyek a
kijárt ösvény mellett oldalt lehetnek.
A kollégák társaságában a veszteséget is könnyebben elviselik.
Egyrészt, mert a kollektíva a bűnösség érzését erősen csökkenti.
Mivel a többiek éppen úgy döntöttek, a magatartás körültekintő
és ésszerű volt. Csak az előre nem látható körülmények húzták ke-
".

resztül a számításokat. Tehát a hiba, a saját En által meg van bo-

csátva, az önbecsülés érzése nem csorbul. Másrészt érvényes az,
hogy a téves feltevések, amelyek az egész ágazatot érintik, az egyé­
nekre nincsenek negatív következményekkel. A saját alap marad a
rangsorban, ahol eddig volt, a munkahely biztos.
Amikor a német alapmenedzsereket a részvénybefektetéseik­
kel kapcsolatos döntéseik információforrásáról kérdezték, az első
három helyen a vállalatot, a szakmai kollégákat és a gazdasági saj­
tót nevezték meg. A gyakorlatban az információk keresztül kasul
mennek: az alapmenedzser hall egy információt közvetlenül a for­
rástól, a kollégája nem �okkal később ugyanúgy. Így mind a kettő
megerősíti a s·aját benyomását. Aztán jön egy újságíró, és megírja
ezt az újságban. Ahogy a hírek mindig egyre folynak, a végén a fel­
tevésüket kölcsönösen igazolják egymásnak. További igazolásként

21 1
látják, hogy milyen részvényeket jegyeznek a kollegáik. Így kelet­
keznek pártok a tőzsdén, és ha ezek sokak számára meggyőzőek,
akkor ebből lesznek a trendek. Az alapmenedzserek hada is
ugyanebben az irányban mozog. Az eredmény, az alapmenedzse­
rek messzemenőkig konformista magatartása lesz. Kinek lenne
kedve a játékrontó szerepéhez?
Ha egy alapmenedzser nem függ egy trendtől, mi történik ak­
kor? Ha a különvéleményével sikert ér el, akkor előnyt élvez a kon­
kurenciával szemben. Ezek nagyon gyorsan bekanyarodnak az ő
vonalába és sztár lesz. Ha azonban a véleménye, mint tévút bonta-
-

kozik ki, akkor az alapjának az eredménye jelentősen lemarad. Ot

magát, mint alkalmatlant bélyegzik meg. Egy második eltévesztett
külön út után veszélybe kerül az állása.

Egy alapmenedzser legfontosabb elve az: ússzál együtt

a többiekkel. Orientálódj az indexhez, a külön
utak veszélyeztetik az állásodat.

De messze nem minden trendet az alapok indítanak. Ha egy

trend sikeresen fut, és az alapmenedzserek is felugranak rá nagy
potenciáljukkal, akkor erősítik a boom-okat, és fordítva, ha leugra­
nak, akkor így a völgymeneteket gyorsítják. De a vizsgálatok állan­
dóan mutatják, hogy az alapok nem válnak le az árfolyamin­
gadozásokróL Sok újonc befektető elvárja, hogy az alapmenedzse­
re felismeri az időpontot, amikor fordul a trend. Akkor a mene­
dzsernek kérem szépen a biztos lekötött betétben kell ülnie, és őt
a veszteségtől megóvnia. Ez általában nem működik. Az alapok
együtt mozognak a tőzsde felfelé és lefelé ingadozásaival, többnyi­
re azonban nem esnek olyan mélyre, mint néhány rendkívül spe­
kulatív portfólió, mindenekelőtt az újoncoké 2000 tavaszán a Ne­
ue Markt 80 százalékot esett, az alapok kis különbséggel követték,
50 és 75 százalék között vesztettek.
Még ha egy alapmenedzser látja is a közelgő vihart, nem tud ő
sem teljesen megmenekülni. Egy Neue Markt-alap üzleti feltételei
előírják, hogy a pénzeszközöknek ebbe a piaci szegmensbe kell
befektetve lenniük, mindegy, hogy mi történik. A Bundesaufsicht­
samt (Szövetségi Felügyeleti Hivatal) rendszeresen és szigorúan
vizsgál. ,,Nekünk garantálni kell a befektetők számára, hogy a pén-

212
zük részvényekbe van fektetve, és nem egy szalmazsákba" így szól
ez az alapoknál. Gyakran még az arány is pontosan rögzítve van,
és akkor ez a rész részvényekbe van lehorgonyozva . .A:z árfolyamtö­
rések idején ez különösen keserű. Éppen az újoncok gondolják: az
alapok beszállnak, ha jól megy, és eladnak crash-veszélynél. De ha­
sonlóan a magánbefektetőkhöz az alapok is különböző filozófiát
követnek. A spekulánsok megkísérlik az árfolyamtörést elkerülni,
a befektetők maradnak a részvényekben.
Minél kisebbre van a befektetési hányad meghatározva, annál
kevésbé tudja az alapmenedzser a részvényeket mozgatni. Ha Ön
egy Bajor-Sajtgyártó-alapba fektet, akkor az alapmenedzser csak
Bajor-Sajtgyártó részvényeket tud vásárolni, még abban az esetben
is, ha ott a tejtermelést száj és körömfájás miatt le kellene állítani.
Oda van bilincselve anélkül, hogy a menedzser rosszabb időkben
egy más ágazatra, vagy más régióra tudna váltani. Ebben az eset­
ben Önön múlna, hogy egy másik alapot válasszon. Ez azonban
nem állt szándékában. .A:z alapmenedzsernek kell a legjobb befek­
tetési lehetőségeket keresnie, nem Önnek. Ezért ne ágazati alapo­
kat válasszon, hanem olyan alapokat, amelyek világszerte kisebb
vállalatokba fektetnek. Így a munka a profiké lesz.

Ha olyan alapot választ, amely a tőzsdének csak

parányi szegmenséhez van kötve, akkor csökkenti
az alapmenedzser lehetőségeit. Neki kell tudni dönteni,
, "
..

On ezert fizeti ot.

Van egyáltalán az amatőröknek esélye a profikkal szemben?

Miben különbözik a profik üzlete az amatőrökétől? A profiknak
van néhány előnyük az amatőrök azon millióival szemben, akik
maguk kezelik a befektetéseiket. A profik teljes munkaidőben dol­
goznak. Többnyire főiskolákon, szisztematikus képzésen mentek
keresztül, ahol a vállalati adatok értelmezését alaposan tréningez­
ték. A részvényanalízis számukra napi rutinfeladat. A profiknak
rendelkezésére állnak a speciális könyvtárak és a nagyteljesítmé­
nyű számítógépes programok. Vannak segítőik . .A:z elemzők szor­
tírozzák és értékelik a sok, folyamatosan érkező, közöttük egymás­
nak is ellentmondó híreket. Az amatőr soha nem kerül olyan kö­
zel a történésekhez.

213
 Ezzel szemben az amatőr, pszichikailag egyszerűbb helyzetben
van. Természetesen ó is nyerni akar, de őt nem terheli az egziszten­
ciális nyomás, mint egy alapmenedzsert. Ugyan a profi a csordá­
ban mozog, de ez semmiképpen nem nyújt neki védelmet. Nem
menetel elbújva és névtelenül, számára a valóságban mindenki
,;

konkurencia. Allandóan mérik a teljesítményét. A teljesítményada-

tok könyörtelenül mutatják minden botlását, és ha egyszer is a leg­
kisebb hibás értékelés miatt visszaesik a tabelláq., nehéz újra előre
kerülnie. Állandóan ott lóg felette Damaklész kardja.
A fő probléma a rövid határidejű rangsorolás. Ez kényszeríti az
alapmenedzsereket arra, hogy az alapjaikat gyorsan az élre vi­
gyék. Az okos · magánbefektetőnek, a hosszú távú előnyök vannak
a szeme előtt.
,;

Erdekes módon azonban a befektetók, főleg az újoncok tudni

akarják, hogy az alap az elmúlt egy vagy két évben hogyan teljesí­
tett. A hosszú távú sikereket gyakran úgy kezelik, mint a tavalyi ha­
vat. Az érték-alapokat, mint a Templeton és a Pioneer, amikor az
1998-as, 1999-es bikapiac ellenük szólt, dinoszauruszként azzal a
minősítéssel bélyegezték meg, hogy " Bukásra ítélve, mivel nem is­
"
merte fel az idők szavát. Az alapmenedzser, ha meg akarja tarta­
ni az állását, nem követhet hosszú távú célokat. Mindenekelótt
nem szabad trendeket elmulasztania. Ezzel azonban a kaszinóban
.

találja magát, a véletlentól függ.

A múlt legravaszabb alapmenedzserei, egy egyszerű kiutat ke­
restek ebből a gyilkos egzisztenciális nyomásbóL Mindent arra tet­
tek fel, hogy saját trendeket hozzanak létre. Ezzel a csúcsra kerül­
tek és sztárokká váltak: mindenekelőtt a "Neue Markt gurui" Kurt
Ochner és Wassili Pappas hajszoltak fel egyes vállalatokat kalan­
dos magasságokba, úgy számítottak, mint nagy tehetséggel meg­
áldott pénzszaporítók. Sok befektető vakon követte ezeket a pat­
kányfogókat, és kérdezik meg ma: "Hová lett a pénzünk? " A jó 30
milliárd márkából, amit Pappas 2000. márciusában, az alapjában
az előzékeny Raiffeisen- és Volksbanknak kezelt, mára szűk 7,5
milliárd maradt. Hol van a többi? Nagyrészt elveszett, vagy ahogy
a tőzsdén még mondani szokták, elégett. Ebben a szegmensben a
legtöbb vállalatnál nem kell a bázistrendre várnia. A forró levegó­
nek nincs fundamentális alapja.
Hogy történhetett ez így meg? Ki a hibás? Három összetevő
vett ebben közvetlenül részt, mindegyik hibás a dologban.

214
 AZ alapmenedzser: elindított egy rakétát, amely felett elvesz­
tette az irányítást. Ha a vállalatokat irreálisan felfújtuk, nem tu­
dunk olyan egyszerűen kiszállni. A szellemektől, amiket kienged­
tek a palackból, nem tudtak megszabadulni. Nem hiszem, hogy a
többnyire fiatal tőzsdesztár már a kezdettől rossz szándékkal in­
dult, inkább csak egyszerűen hiányzott belőlük az érettség és a ta­
pasztalat. Másképp látom az idősebb résztvevőket. Náluk olyan jel­
lemhibákat gyanítok, amelyek miatt tulajdonképpen őket az ilyen
állásokból diszkvalifikálni kellene: extrém hiúság, felelőtlenség,
kapzsiság.
Az alapok: ezek megigézetten, kizárólag a nagy nyereségre
meredtek. Még ha világos is volt, hogy sok tőzsdeújonc között vér­
fürdőnek kellett létrejönnie, felelőtlenül vagy vakon, erősen to­
vábbfordítottak a keréken. Először, csak amikor az újoncok pénze
már elveszett, akkor kellett az olyan embereknek, mint Kurt
Ochner, felállniuk a·· székükből.
A balga befektető: a legvégén mégis a befektető választja ki az
-

alapot magának. O határozza meg, hogy hova folyjon a pénze. Ha a

Neue Markt ágazatai, az új technológiai- vagy internet vállalatok
után epekedik, akkor ezek az alapok jönnek létre, és kínálják magu­
kat. Mint ahogy ezt már ebben a könyvben elmondtam, sok befek­
tető tolong a tőzsdeparketten az alapösszefüggések legcsekélyebb
ismerete nélkül, viszont mérhetetlen kapzsisággal. Mint ahogy a
kis Móricka, naivan álmodnak a sikerről és a gazdagságról.
'

Sajnos azt kell mondanunk:

a befektetők azokat az alapokat kapják,
amelyeket megérdemJik.

A naiv befektetőket csúnyán rászedik. A piac csak akkor nyújt

minden résztvevőnek előnyöket, ha azok egyformán jól vannak fel­
"
szerelve. Ha valaki "Velünk az Isten csatakiáltással, de kaszával és
cséphadaróval megy neki egy lovaghadnak, az elvakult, és elbukik.
Amerikai vizsgálatok alátámasztották, hogy a befektetők na­
gyon erősen hisznek a tőzsdei zsenikben, a szerenesés kezű em­
berekben. Ez ellen beszélnek a tények. Egy kezünkön meg lehet
számolni az olyart alapmenedzsereket, aki az évek során, a kriti­
kus fázisokban az átlagtól gyakrabban helyesen cselekedtek vol-
.

215
 na. Az egyetlen, akit megneveztek Peter Lynch volt. Neki sikerült
tizenhárom évból, tizenegyszer az indexet túlteljesítenie. De
Peter Lynch már nem aktív.
Ne keresse a tózsdegurukat, a szerenesés kezű zseniket. · Egy­
szer a helyzet az "A" alapmenedzsernek kedvez, aki a biotechniká­
ba szerelmes; ha az ázsiai vállalatok boomja van, akkor meg jön a
B alapmenedzser az ázsiai vesszóparipáján lovagolva, és ó kerül
"
"

az élre. Nagyobb sikert ígér a sztárkeresés helyett, ha megtaláljuk

azt a társaságot, amelyik hosszú távon a legjobb eredményeket
hozta. Rövid távú, jó teljesítményadatok véletlenül keletkeznek, a
hosszú távúak, pedig lelkiismeretes elemzést és ésszerű befekteté­
si filozófiát tanúsítanak.

6.4. Az eletiJZŐ - tévedhetetlen,

mint Sherlock Hobnes?

Az 1996-os fordulatig az elemzők, mint a részvénypiac szürke és

tosszul fizetett szorgos méhei léteztek. Aztán minden elemzőben
a tőzsde tévedhetetlen Sherlock Holmes-át láttuk. Lehetőleg zse­
niálisan kell neki kitalálni, hol rejtőznek aranybányák, és hol van­
nak taposóaknák elásva. Akármilyen hízelgő is az összehasonlítás
a fura angollal, mégis egy melléfogás. Egy kriminalista a múltat
vizsgálja, a jövőben ő csak a bűnözőt akarja rács mögé dugni. Az
· elemző, pedig úgy dolgozik, mint egy jövőkutató. A múltbeli és je-
•

lenlegi adatokból következtetéseket von le a jövőre nézve. Számá-

ra a próféták rokon fajúak. Ezt kell először magunk előtt világossá
tenni, mielőtt helytelen mércével mérnénk a munkájukat. A prog­
nózisok mindig nehezek, főleg akkor, ha a jövőre vonatkoznak,
mondja a szállóige. A részvényekre vonatkozóan egzakt jóslásokat
nem szabad elvárnunk. Ilyenek az első tőzsdetörvényünk szerint
egyáltalán nem lehetségesek, mivel a tőzsde rövid távon nem ki­
számítható. Ezért mindnyájunk számára követelmény:

Az elemzők munkájának sok a közös vonása van a

próféciákkal. A logikánk megköveteli, hogy a jövőt
bizonytalannak tekintsük.

21 6
 Sok befektető az elemzőket teszi felelőssé az őt ért vesztesége­
kért. Szerintük túl gyakran mutatnak a téves irányba. Ebben a fe­
jezetben megvizsgáljuk, mennyire megbízhatóak az elemzők kije­
lentései, és keressük a hibák okait. Remélem, hogy ezek után az
elemzők ítéletét világosabban tudja besorolni.
Először kezdhetek egy örömtelibb dologgal. Ahogy a tőzsde­
pszichológia semmilyen más területén, az elemzések minőségé­
nek tapasztalati vizsgálatából egy egész sor létezik.
Az elemzések túlnyomórészt optimisták: noha a DAX 2000 ta­
vaszától egy éven át völgymenetben volt, az elemzők mégis mesz­
sze többen a vételt ajánlották. A Bloomberg ágazati szolgáltatása
ebben az időszakban, a 30 DAX vállalatra 668 vételi tanulmányt,
és csak 190 eladási ajánlást adott ki. Ez a szám annyira megsemmi­
sítően rossz, hogy az ember hajlik arra, hogy ezt a fejezetet ezzel
a szi�pla mondatta� le is zárja.
'

Legyen kétkedő az elemzésekkel kapcsolatban, bizonyta-

•

lanság esetén ezek mindig a vételt ajánlják. Majdnem

n1inden elemzés, pedig bizonytalan.

A nyereségprognózisok gyakran túlzottak, átlagban a jóslatok

mintegy 10 százalékkal felette vannak a valóságos eredmények­
nek.
Miért hajlanak az elemzők a rózsaszín felé? Ennek két oka van:
A legtöbb elemzést a bankok és befektetőházak készítik. Ezek
azonban a. klasszikus érdekkonfliktusban vannak. Egyetlen eladá­
si ajánlattal, egy pénzintézet a vállalatnál nagyon népszerútienné
válhat. Ha újabb üzletek jönnek, mint tőkeemelés, felvásárlás vagy
fúzió, akkor a vállalatnak hosszú az emlékezete, és könnyen más­
nak osztja a kártyát.

Az eladási ajánlatok eljátsszák a szimpátiát és

.. a jövőbeni üzleteket.
-

Ezért ütnek meg az elemzők lágy alaphangot, hogy ne rontsák

el teljesen a későbbi üzleteket. A vételi ajánlások ezzel szemben a
korai akvizíciói a későbbi üzleteknek, a zugkereskedő régi latin
kortesbeszéde szerint "Do ut des" . Adok, hogy később te is adjál.

21 7
 Különösen világos ez az érdekkonfliktus a kibocsátói elemzé­
seknéL Ha tehát egy bank, maga vezetett be egy vállalatot a tózs­
dére, akkor az ő vételi ajánlatai semmit nem érnek. Ebben a kons­
tellációban az eladási ajánlatok csak nagyon ritkák, és csak akkor
veendők figyelembe, ha ez a rossz hangulat már nem engedhető
el a fülünk mellett.
A vizsgálatokból kiszán1ították: a kibocsáták elemzói 50 száza­
lékkal több vételi ajánlást adnak, mint a független elemzők.
Egy másik ok is vonzóbbá teszi az elemzőknek a vételi ajánla­
tokat. A vételi ajánlatok mindenkinek szólnak. Egy eladási ajánlat
pedig mindig csak azok számára érdekes, akiknek a porfóliójában
éppen van az a fajta papír. Ennek az érvnek is van egy erős gazda­
sági oldala:
Egy vételi ajánlat következtében nagyobb lesz a forgalom,
mert ez a hír több emberhez szól. A nagyobb forgalom pedig, nö­
veli az árbevételt.

A vételi ajánlatok nagyobb jutalékokat hoznak

a brókerházaknak.

Az elemzők és a brókerházak, tehát minden vállalat, amelyik

részvényekkel és alapokkal kereskedik, úgy viselkednek, mintha a
legtöbb befektető spekuláns lenne. A favoritokat úgy váltogatják,
mint egy inget. Nem ritkaság a 100 százalékos átcsoportosítás egy
év alatt.
Az elemzők éppen ugyanazokba a pszicho-csapdákba esnek
bele, mint az amatőrök: a korábbi ítéletektól függenek. Ha a meg­
figyelt vállalatok meglepetésszerű számokat produkálnak, nehéz­
kesen viselkednek, és várnak a korrekcióvaL Ajánlják a pozitív
meglepetést okozó részvényeket, és elvetik a vállalatokat, amelyek
a vártnál gyengébb eredményeket hoztak. De összességében a ho­
rizont nagyon rövid távú.
Az első számú hiba a régóta ismert falka vagy csordaszellem.
Az elemzők óvakodnak attól, hogy ajánljanak egy részvényt, és az
egyetlenek legyenek, akinek a vesztes papír a listáján van. Szíve­
sebben ajánlják azt� amit a többiek is ajánlanak. Csak ritkán lóg ki
valamelyikük a sorból, és jósol mást, mint a kollégáik tömege. Ha
a saját útját járó a jóslatával téved, gyorsan megtörhet a karrierje.

218
Ha mindenki téved, az nem okoz nehézségeket. Ezt a csordaszel­
lemet nagyon jól követhettük az UMTS-licencek kiosztásánáL Elő­
ször mindenki ünnepelt, aztán mindenki másnapos hangulatba
esett.
Világszerte ezer és ezer részvénytársaság létezik. Ezek mind
szóba jöhetnek, mint alternatív befektetési lehetőségek. Az elem­
zókre ömlik az információáradat, amely még folyton fordul is.
Ezen kívül az utóbbi években, a részvénytársaságok száma ugrás­
szerűen megszaporodott. Egyre több elemzésnek kell, egyre rövi­
debb időszakot átölelnie. Az elemző házak a munkával soha nem
érik utol magukat. Így a Deutsche Banknak, csak a német részvény­
társaságoknak mintegy 10 százalékát kell figyelnie. A részvények
nagy része így a sötétben marad, és mint befektetési lehetőség
nem is kerül napirendre.
Természetesen minden pénzintézet folyton bővíti az elemzési
részlegét. A kínálat a képzettekból szűkös, az újakat először ki kell
képezni. úgy, mint a befektetóknél is ez nem csak tudás kérdése,
hanem a tapasztalatoké is. Egy elemző, aki még nem élt át egy iga­
zi crash-t, vagy egy lehangoló tőzsdehintát, az emocionálisan még
nem eléggé edzett. A következtetés ma: túl kevés megfelelően ta­
pasztalt elemző van.
Egy öreg tőzsde róka úgy vélte, hogy a bankoktól és brókerek­
tól származó vizsgálatokat alapvetően óvatosan kell kezelnünk. "A
kutatások gyakran felületesek, a prognózisok nagyon rövid távú­
"
ak. A fő problémát az elemzések és a banküzletek közötti érdek­
összefonódásban látom. Mindaddig, amíg ezen két terület közé
"
nem emelnek egy elválasztó "kínai falat, addig az elemzők kije­
lentéseivel szemben tanácsos egy adag kétkedés.

6.5. A tanácsadó: gyakran van félhomályban,

de ntégis nélkülözhetetlen?
•

Szükségünk van egyáltalán a tőzsdei ügyleteinkben tanács­

adóra? Az interneten keresztül majdnem minden kívánt informá­
ció beszerezhető. Azonban csak kevesen vannak abban a helyzet­
ben, hogy tanácsadó nélkül is eligazodnak ebben az információ
dzsungelben. Tapasztalataim szerint az igazán érdeklődák tele

219
vannak ismeretekkel, azonban csak a legkevesebben látnak tisz­
tán az erdőben. Eltévednek, miközben a fák apró részleteit vizs­
gálják. A legfontosabbak a nagy összefüggések: hogyan érem el a
biztonságnak azt a mértékét, amire szükségem van? Milyen krité­
riumok alapján állítsam össze a portfóliómat?

A tanácsadóknak is vannak saját érdekeik

Egy amerikai befektetési társaság egyszer évekkel ezelőtt is­
mertetett egy vizsgálatot, amely szerint azok a befektetők, akik
mellett állt egy tanácsadó, hosszú távon jobban jártak. A Deutsche
Verbraucherschützer (Német Fogyasztóvédők) ezzel szemben
gyakran óvnak ettől, és úgy vélik, inkább le kell mondanunk ró­
luk. Ehhez először különbséget kell tennie:
Az eredeti értelemben vett tanácsadók. Ezeket a tanácsadói
munkájukért fizetik, tehát ők maguk soha nem közvetítenek ter­
mékeket Önnek. Így létezik valódi járadék tanácsadó, valódi bizto­
sítási tanácsadó. A részvények területén az ilyen segítők még na­
gyon ritkák, és részben Coach*-nak nevezik magukat. Mihelyt azon­
ban ez már az értékpapírok, vagy alapok eladásáról szól, akkor töb­
bé már nem igazi tanácsadókról beszélünk, még akkor sem, ha a
felmerülő közvetítési jutalékot az ügyfélnek tovább adják.
Emellett állnak a nem valódi tanácsadók. Ezek tulajdonkép­
pen tanácsadók és eladók. A puristák (nyelvtisztítók) vitatják en­
nek a csoportnak a tanácsadói minósítését, mivel az ő tanácsaik
soha nem önzetlenek. A tanácsadásnak ez a módja hasonlít a tró­
jai falóhoz, a belsejében nem jótétemény, hanem önző eladási
szándék van.
Elvben minden pszichológus egyetért: ha egy tanácsadó köz­
vetít is, soha nem tudja a kettót szélválasztani egymástól.
...
Én magam a jövedelmemet, mint pénzügyi tanácsadó keresem .
En két különbözó szolgáltatást kínálok az ügyfeleimnek. Az ügyfél
választhatja pusztán a tanácsadást Itt a közvetítés az első pilla­
nattól ki van zárva. Az ügyfél vagyoni irataival eljön az irodámba.
Elemzem a vagyoni pozícióját, a befektetéseinek összetételét, és ja-

* Coach: instruktor, oktató

220
vaslatokat dolgozok ki a változtatásokra vagy befektetésekre. Ezért
a szolgáltatásért honoráriumot számítok fel neki. Talán nem is lát­
juk többé egymást. Mások rendszeresen visszajönnek.
Mit kap ettől az ügyfél? A legtöbb ember újra és újra bizonyta­
lanná válik, hogy a vagyonbefektetése ésszerűen van-e összeállítva.
Mivel ők mindent egyedül végeznek, időról időre igénylik egy pro­
fi segítségét, aki átnézi ezeket, és ad néhány tippet nekik. Mások tu­
datában vannak, hogy tulajdonképpen vakon megbíznak a banki
vagy biztosítási tanácsadójukban, ha soha nem ellenőrzik őket.
Ezt, azonban éppen a financiális dolgaikban szükségesnek tartják,
hűen a lenini szavakhoz: "A bizalom jó, az ellenőrzés még jobb. "
Az alternatíva az ügyfél számára, egy részletes tanácsadás,
amelynél a közvetítést már az elején nem zárjuk ki. Másképpen fo­
gok én viselkedni az eladási tanácsadásnál? Azt hiszem igen. A
pénzügyi tanácsadásaimnál az elejétől fogva eltökéltem, hogy
nem a provízió nagyságára sandítok. Először jön az ügyfél érdeke,
ezt aztán a jutalék automatikusan követi. Ennek ellenére el kell is­
mernem, hogy a fejemben ott vannak a gondolatok a jutalékról is.
Tanácsot adok egy ügyfélnek. Két lehetőség kínálkozik, amelyek
véleményem szerint az ügyfélnek azonos előnyöket nyújtanak. Mi­
ért ne azt ajánlanám az ügyfélnek, amelyik után busásabb jutalé­
kot kapok?
Ezt egy ügyfél sem veszi rossz néven. De a könyv elején már
megbeszéltük, hogyan működik a pszichénk. Már amikor az ügy­
fél helyzetét értékeljük, a mércénket a tudatalattinkban ide-oda to­
logatjuk. Ahogyan ezt Adam Stnith-től tudjuk, a gazdasági cseleke­
deteink hajtórugója az önzés. Az önzés nem csak az értelem dolga.
Mint egy jéghegy, a nagy része a tudatalattinkban merül el, és az
Ösztönén-ben hat.

Az érzékelést és itéletet a tanácsadóknál is befolyásolja a

tudatalatti.
Mindig, amikor egy gazdasági előny egy tevékenységgel van
összekötve, ez befolyásolja a gondolatainkat és tetteinket, akár
akarjuk, akár nem.
Nemrégiben talátkoztam egy vagyonkezelőveL Beszélgettünk,
és ó elmesélte, hogy a pénzeszközök túlnyomó részét alapokba
fektette. A jutalék nála egyáltalán nem játszott szerepet. Az ügyfe-

221
lek által fizetett kezelési költség, ráeső részét komplett átengedte
az ügyfeleinek, az pedig mindegy, hogy melyik alapról van szó
mert mindegyiknél egyforma a ráeső rész. Ezzel akarta igazolni,
hogy ó csak az ügyfél érdekében dolgozik. Megkérdeztem, hogy a
vagyonkezelési jutalékát is visszatérítette-e az ügyfeleknek? Nem,
ezt nem tette, de ez az ó munkájában nem is játszana szerepet.
Nos nézzük meg egyszer közelebbről, hogy a kijelentése megáll­
ja-e a helyét, hogy ő a társaságtól semmilyen kifizetést nem kapna:

Az alapokba befektetett 20 millió eurót

A vagyonkezelési jutaléka évi 0,25 % 50.000 euró
A megbízóinak (nem a mindennapi •

ügyfelekről beszélt) évente felszámol

l %-ot, hiszen az alaptól nem kap
semmit 200.000 euró

Ön rendben lévőnek találja ezt? Azt állítja, hogy a társaságtól

nem kap semmit, hogy abszolút semlegesen tudjon dönteni. Egy
nem jelentéktelen összeg "feketén " mégis befolyik hozzá.
�

En síkraszállok a jutalékok nagyobb nyilvánossága mellett.

Ha az ügyfél ismeri a jutalékokat, sokkal pontosabban meg tudja
ítélni a tanácsadó elkötelezettségét, egy adott termék mellett. A
jutalékok mértéke ugyanis lényegesen eltérő. A befektetési ala­
poknál, a tanácsadók megkapják az ügyfél által fizetett kezelési
költség 60-90 százalékát, ami részvényalaptól és kezelési költség­
tól függően, 3-4 százalékot tesz ki. Ha banki tanácsadóról van
szó, akkor ezt az összeget a bankfióknak írják jóvá. Egy másik di­
menzióban kerülnek a szürke tőkepiac termékei értékesítésre.
Ezekhez azok az üzletrészek számítanak, amelyeket nem a Bun­
desaufsichtsamt für Kreditwesen (Hitelügyi Szövetségi Felügye­
leti Hivatal) ellenőriz: hajók, lízingalapok, szélerőművek, zárt in­
gatlanalapok. Nem ritkán kap itt a tanácsadó 10 százalékos téte­
leket. A legtöbb ügyfél abból indul ki, hogy a tanácsadó az egész
Agio*-t (ázsió) vagy egy részét megkapj a. Az ötszázaiékos ázsió
olyan, mint a kezelési költség. Ehhez jön még a pénz, magából az
alapból. Egy ismerős egyszer vett magának egy saját lakást, mint
adómodellt. Utaltam neki arra, hogy nagyon drágán vásárolt. ó

* Agto: jutalék, kezelési költség, árrés

222
ezt tagadta és teljes büszkeséggel jelentett ki, hogy az eladó bu­
sás árengedményt adott neki. Az 5 százalék ázsió helyett, csak a
felét fizette. Hogy az eladó legalább még egyszer 5 százalékot ka­
pott belülről, arra nem jött rá.
Egyvalami világos. Minél magasabbra jön ki a tanácsadó vagy
eladó jutaléka, annál erősebben taszítja őt annak modellnek a ki­
tüntetése irányába. Mivel Ön a jövedelemrést nem ismeri, ezt a
lendületet egy termék kedvezőségének a jeleként is veheti.
Ez az istennek sem így van. Hogyan tudja megkülönböztetni
a jutalékérdekeltséget, a valódi elhivatottságtól? A legjobb, ha
úgy tesz, mint ahogyan ezt egy amerikai könyvben olvastam. Ott
az olvasókat felszólították, hogy a tanácsadót folyton faggassák a
hasznáról, a jutalékáróL Ön világosabban tud ítélni. Ezeket az in­
formációkat írásban is kérjék, különben nem számíthatnak valós
adatokra.

A tanácsadó egy jó csengéső szó. A tanácsadást o1indig

az önzetlenséggel kapcsoljuk össze. Az eredeti
értelemben a tanácsadás kizárja az eladást.

Az ügyfelek pszichikai nyomása

A rossz tanácsadás okának messze nem mindig kell az eladón
múlnia. Gyakran olyan makacsul és kitartóan gyötrik az ügyfelek
a tanácsadójukat, hogy a tanácsadó egy napon megtörik, és enged
az ügyfél kívánságának, és így létrejön egy vesztes befektetés. Egy
okos adótanácsadó mesélte egyszer, hogy egy vagy két évvel a ber­
lini fal megnyitása után, egy megbízója egy keletnémet ingatlan
után érdeklődött. Ott tudna az ember igazán keresni, mivel gya­
korlatilag a különösen magas értékcsökkenési leíráson keresztül,
az adóját saját vagyonába tudja átforgatni. Az adótanácsadó tartott
a keletnémet ingatlan ilyen módon történő megvásárlásától. Eita­
nácsolta ettől az ügyfelet. Többször felhívta még emiatt az ügy mi­
att a megbízója. Egy napon közölte a megbízója, hogy azonnal egy
másik adótanácsadót választott, mert benne elvesztette a bizal­
mát. Ennek az adótanácsadónak személyes erőssége volt, hogy
húsz évvel azelőtt, az akkori építtető modellel nagyon rossz ta­
pasztalatai voltak. Mint azután ez hamarosan megmutatkozott,

223
ezek az ingatlanvásárlások is keleten többnyire pénzügyi kataszt­
rófák voltak. Néhány befektető ezt még mindig nem vette észre,
és a remény elvére tesz. De egy napon ezeknek az utolsóknak is ki
kell, hogy nyíljon a sze·me.
1

Nekem nem volt meg hasonló helyzetben ez az erősségem. Az

én ügyfeleimet már régen eltanácsoltam az ágazati alapoktól, az
internet és technológiai területen. Ellene voltam, mert nem értet­
tem, hogy az embernek miért kellene pénzt adni olyan vállatokért,
amelyek csak jövőbeni ígéretek. Ehhez jöttek még a szerintem túl­
ságosan magasra történt felértékelésük. A tőzsdei tőkésítettségük­
höz képest túlságosan magas értékük. A tőkésítettség/árbevétel vi­
szonya és a tőkésítettség/nyereség viszonya nem fért a fejembe.
Néhány ügyfélnél közel azonos esetek történtek. Ismeróseik a
részvényekkel és alapokkal ebből a szektorból különösen nagy
nyereségeket értek el. Miért nem tesszük mi is ezt? Hosszan ellen­
álltam, noha egyre bizonytalanabb lettem, hogy elmehetünk-e tel­
jesen ezek mellett a modern vállalatok mellett.
Azt éreztem, hogy ezek az ügyfele'k elmaradottnak tartanak
"'

ezért. Igy lett hamarosan az elutasításom nemcsak kívülről, ha-

nem egyre erősebben az Ösztönén-em által is támadva. Egy napon
a pozíciómat rohamra éretten támadták. Néhány ügyfélnek vet­
tem a technológiai-, internet- és biotechnológiai alapokból. Per­
sze ez mindösszesen sem volt soha 1.5 százaléknál több, az alapbe­
fektetések arányában. Ennek ellenére a mai napig bosszankodom
rajta, hogy beleestem ebbe a csapdába. Valamikor az ellenállás
megbénul, kételkedni kezdünk a saját meggyőződésünkben, és
együtt trappolunk a csordával. Talán ezúttal mégis minden más­
képp van! Beleestem a pszicho-csapdába.

A megfelelő tanácsadó
Senkit nem szeret annyira pszichikailag normális felépítésű
ember, mint saját magát. Ezért az ideális tanácsadó lehetőleg ön­
maga szakasztott mása. Korban és életkörülményekben is a lehető
legközelebb kellene állnia Önhöz. Egy milliomosnak vagyoni
ügyekben, nem éppen egy szegény éhenkórászt kellene tanács­
adóként keresnie. Ez annak a véleménynek megfelelő elmélet,
hogy " Megtalálja zsák a foltját. " Néhányan előnyben részesítik a ta­
nácsadóknál e jelszó szerint a kibővítést is "Ellentétek vonzzák
•

224
egymást. " A magam részéról egyértelműen jobban kijövök azokkal
az emberekkel, akik hasonlóak hozzám.

10 parancsolat a tanácsa4ójának kiválasztásához t

- Tekintse a pénzügyi tanácsadást is olyan terméknek, mint

bármely mást. A tanácsadó kiválasztása egy fontos döntés az
Ön számára. Tőle függhet, hogy a további életében hogyan
'

alakulnak a pénzügyi dolgai. Jó tanácsadót nem könnyű ta-

lálni, de megéri a fáradságot.
- Ne válassza ki rögtön az elsőt, mint legjobb tanácsadót. A
legjobb, ha két vagy három különböző tanácsadót is felke­
res az irodájában. Így nem csak a személyról lesz benyomá­
sa, hanem az életstílusáról is. Ne zsenit keressen, hanem
egy szargalmasan dolgozót. A zseni nem törődik Önnel, a
zseni könnyen, mint szemfényvesztő és szélhámos leplező­
dik le.
- Minden tanácsadó egy meghatározott gondolkodási irányt
képvisel. Ezt úgy ismerheti fel a legkönnyebben, ha mind­
járt az első megbeszélésen nagyvonalakban egy stratégiát
beszélnek meg. Így már rögtön észreveszi, hogy egyeznek-e
a céljaik. Ha Ön spekuláns, a tanácsadó pedig hosszú távú
befektető, akkor nem illenek össze.
- Kérdezzen rá feltétletiül a tanácsadó minősítésére. Ehhez
tartozik:
Milyen iskolai végzettséget tud a tanácsadó igazolni? Egy
egyetemi végzettség legalább dokumentálja, hogy a ta­
nácsadó már fiatalon céltudatosan dolgozott.
Milyen tapasztalatokkal rendelkezik a tanácsadó. Aki ke­
vesebb, mint tíz évet tud igazolni, az még túl keveset élt
át ahhoz, hogy szembeszálljon a viharral.
- Kérjen egy referencia listát. Legalább tíz névnek kell rajta
lennie. Legyen joga ezeket felhívni. Legalább két címet hív­
jon is fel.
- Kérdezzen rá a tanácsadások gyakoriságára. Mely esetekben
jelentkezik a tanácsadó Önnél, és mikor lehet és kell Önnek
·felhívnia őt? Hány ügyfele van a tanácsadónak? Hogyan zaj­
lik az együttműködés? Milyen gyakran kerülnek kapcsolat­
ba? Milyen időközönként kap a portfólióról áttekintést?

225
 - Ki az irodában a kapcsolattartó személy? A napi rutinkérdé­
seknél is a tanácsadó az, vagy erre más az illetékes?
- Hol lesznek a megbeszélések? Gondoljon arra, hogy az Ön
lakásában történő megbeszélések a tanácsadó számára sok­
kal időigényesebbek. Vegyen inkább magának több tanács­
adási időt, mint utazási időt.
- Milyen bázison dolgozik: tanácsadási díjat kér, vagy jutalék
kifizetését kéri?
- Ha nagyon magas hozamokat helyez Önnek kilátásba, ak­
kor legyen szkeptikus. Egy megbízható tanácsadó, a részvé­
nyeknél és részvényalapoknál hosszú távra 9-10 százalék ho­
zamot kalkulál. Természetesen az elmúlt tíz év jobb volt, ez
azonban a jövőre nézve semmit nem jelent.

6.6. A 111édiák szerepe

A médiák a tőzsdei sikereink kengyeltartói. Innen kapjuk az

ismereteinket, amiknek aztán pénzzé kell válniuk! Aki ilyen naiv
elképzelésekkel indul a dolognak, az hamarosan hajótörést szen­
ved. Mi a médiák szerepét egy kicsit kritikusabban akarjuk meg­
közelíteni. Az, hogy a tőzsdén mit akarunk, az mindenki számára
világos. Árfolyamnyereséget akarunk, és ezzel pénzt akarunk ke­
resni. Mit akarnak azonban a médiák? A gazdasági alapismeretünk
azt mondja nekünk, hogy természetesen a médiavállalatok is nye­
reséget akarnak elérni. Ezért alapították őket. Újságok, magazi­
nok, rádió és a televízió magától értetődően gazdasági vállalkozá­
sok mivel magántulajdonban vannak. Hogyan keletkeznek azon­
ban a médiákban nyereségek?
Az újságokat és folyóiratokat sok példányban kell eladni, a rá­
diónak és a televíziónak magas nézőszám kell. Elsősorban erre
megy ki a dolog. Néhányan egy kicsit együgyűen kezelik a médiá­
kat. Úgy vélik, az újságokat azért készítik, hogy minket tájékoztas­
sanak, nekünk segítsenek. Ez, és itt szívesen ismétlem magam,
nem az elsődleges céljuk. Ki mondja ki az utolsó szót egy újság­
nál? A főszerkesztő? Nagy tévedés, a kiadó vezetése az, aki ezt ki­
mondja. A főszerkesztő egy lépcsővel lejjebb van. Először a szá­
moknak kell stimmelni.

226
A médiák más célt követnek, mint a tőzsdézők. Minket a
részvényárfolyamok érdekelnek, a médiákat a
példányszám és a nézettség aránya.

Természetesen a gazdasági és pénzügyi lapok is olyan szaro­

san függnek a részvényárfolyamoktól, mint mi. Ha emelkedik a
tőzsde, eluralkodik az eufória, akkor viszik a tőzsdeújságokat a
standokról, mint a cukrot. Ha esnek az árfolyamok, akkor a pél­
dányszámok és a nézettség is párhuzamosan ezzel együtt esik a
mélybe. A tőzsdei esést követi a másnapos hangulat, a gazdasági és
pénzügyi újságoknál is. 2001. januártól áprilisig az átlagos részvé­
nyesek sokaságát vesztették el:

Capital - 2 1 %,
Börse Online - 37 %.

Minél tovább tart a tőzsdehinta, annál jobban csúsznak le a

példányszámok. A legtöbb tőzsdei újság már most a létért harcol,
vagy hamarosan ezt teszi. Elhiszi ezután, hogy a tájékoztatás a leg­
főbb céljuk? Nem, hanem: hogyan vegyük rá a frusztrált befekte­
tőket, hogy a mi újságunkat vásárolják? Ez a kérdés. A szokásos vá­
lasz pedig: optimizmust kell terjeszteni. A címoldalt valamilyen
optimista csattanóval kell ellátni, az igazságtartalma másodlagos.
...

Az Euro am Sonntag tökéletesen megszívlelte ezt a módszert. Ap-

rilis 2 2-től május 20-ig így szóltak a főcímek:

A bikák visszatérnek (2001. április 2 2 .)

Új esélyek a Telekom-nak (2001. április 29.)
Olaj-részvények: tankoljon nyereséget (2001. május 6.)
A sejkek felfedezték a Neue Markt..ot (2001. május 13.)
Szoftverek: a második esély (2001. május 20.)

A történetek, amelyek ezekhez a címekhez tartoznak, nem

kevésbé túlbuzognak az optimizmustóL Felmerül bennem a kér­
dés, hogy a szerkesztők megrészegedtek az optimizmustól, vagy
csak a példányszámot akarták megmenteni. Inkább a másodikat
gyanttom.
,;

22 7
 '

Nemcsak ebben az egzisztencia krízisben uralkodik a gazdasá-

gi érdek a hírekben. A tózsdeújságok és a tőzsdei televízió a speku­
lánsokra vannak utalva. Aki, mint Warren Buffet kijelenti, hogy ő
vásárol egy részvényt, és utána három évig nem figyel a tőzsdére, az
ezeknek a médiáknak hadüzenetet jelentett be. Azért vásárolunk
Siemens-t és General Electric-et, mert ezeknek a vállaltoknak az út­
járól, hosszú távon meg vagyunk győződve. Összesen maximum
10 vállalat van a portfóliónkban, miért kell akkor hetente, szá­
munkra érdektelen elemzéseken keresztülvergódnünk? Miért kell
egyáltalán ilyen újságokat vásárolnunk? Miért kell folyton az n-tv
árfolyamszalagját követni, ha mi nem is akarunk eladni? Sajnos
már az ARD is részt vesz a hírgyártásban, tőzsde napi fel és le moz­
gásairól. Röviddel a híradó előtt a tőzsdére kapcsol, és közvetíti a
'

tőzsdei eseményeket. Az ilyen adások egyenértékűek a spekuláció

lovaggá ütésével. Remélem, hogy ez az adást, az érdeklődés hiányá­
ban hamarosan újra leállítják. A Porsche-főnök Wendelill Wiede­
king az első gazdasági vezető, aki ennek a vállalati adathalmaz ára­
datnak a káros hatására panaszkodott, és megtagadta a Porsche ne­
gyedéves adatainak közlését.
Ha Ön nem akar állandóan adni-venni, akkor nyugodt lelkiis­
merettel lemondhat az ilyen napi jelentésekrőt

A médiáknak spektJiánsra van szüksége,

a hosszú távú befektető nem létezik a szá•nára.
Minél erősebben foglalkoznak az újságok a
részvényekkel, annál inkább függ a sikerük
" . .
a tozsde allásato' l, anna'l opt11n1sta'bb az alapbea'llí-
' ,

tottságuk. Újságok, •nint a FAZ, Das Handelsblatt vagy

a Fi1Ulncial Titnes objektívebben informálják Önt.

A hit a Be és Ki-ben , a hitegetés abban, hogy ezzel gyorsan le­

het pénzt keresni, gyakran extrém hajtásokat hoz a médiákban.
Mindenkinek világos lesz, ha komolyan foglalkozik alapokkal, az
alapok összehasonlítása a befektetók számára csak akkor alkal­
mas, ha legalább öt éves időszakot vesz figyelembe. Minden, ami
ez alatt van, erősen függhet a véletlentől, és ezért a jövőre vonat­
kozó prognózishoz nem alkalmas. Ennek ellenére értékeli a
Finanzen Investmenfonds című újság az alapokat, a folyó évi

228
eredményeik alapján. Elérhetett egy alap az elmúlt öt év alatt akár­
milyen kiváló eredményeket, ha az új év első két hetében valami­
lyen teljesen jelentéktelen oknál fogva, csak kisebb értéknöveke­
dést produkált, akkor messze mögé kerülhet a táblázaton, egy
hosszú távon vacak alapnak, csak azért, mert ez ebben a két hét­
ben tűrhetőbben állt. Ez egy különösen nagy szamárság.
Ha szabad még egyszer megvilágítanom. A médiák a speku­
lánsokat szeretik, az ő adásaik és magazinjaik ezekből a speciális
típusokból élnek. Következésképpen ne csodálkozzanak azon, ha
a hosszú távú befektetőkre a házilagos, régimódi, hálósapkás cím­
két osztják. Hogyan hangzik ez Goethe Torquato Tasso-jában?
Sajnos kiütközik belőle a szándékosság. "
"
Ez a pszicho-csapda "érdekbefolyásolt érzékelés és értékelés"
néhány szerkesztőnél nem biztos, hogy tudatos, mert ezek a folya­
matok nagyrészt a tudatalattiban játszódnak le. Mivel azonban az
Ösztönén és a Felettes én impulzusai a gondolkodást is befolyásol­
ják, sok médiateremtő meg van győződve a spekuláns pozíciójá­
róL Tiszta szívvel hiszik, hogy az ő pozíciójuk a helyes. Mindegy,
hogy közben az érdekeik irányítják őket. Mindez nem volna rossz,
ha az elmúlt években sok embert nem ösztönöztek volna arra,
hogy meggondolatlanul a Neue Markt-on játsszon. Sok portfólió
katasztrofális eredménye, mindenekelőtt a tőzsdei újoncoknál,
ezeknek a médiáknak a lelkiismeretén nyugszik. Így járt Harald
Schmidt, amikor azt mondta, hogy az n-tv Girli-csoportja sok pén­
zébe került.

,
..

Osszefoglalás
Adam Smith óta tudjuk, hogy minden piaci résztvevő célja, a
saját személyes előnye. Ez legitim és jó is. De minden üzletnél
gondoljon erre. Nagyon sok csalódást megspórol ezzel magának.
Egy bizonyos kételkedés az üzleti életben kötelező.
Egy bank, vagy egy biztosító dolgozóinak véleménye messze­
menőkig azonos.
A nem valódi tanácsadók, akik el is adnak, elsősorban a saját
érdekeiket követik.
Az alapmenedzserek is csordaállatok. A konkurenciához és az
indexhez orientálódnak.

229
 Az elemzők nem a kriminalisták krémjéhez tartoznak, sokkal
inkább a próféták közé számítanak. Az ó jóslataikat is befolyásol­
ják az érdekeik.
A médiák más célokat követnek, mint a befektetők. Nálunk az_
árfolyamokról van szó, a médiáknál a példányszámról és a nézett- ·

ségi arányróL _

A médiák a spekulánsokat szeretik, és az előbbi okok miatt,- le­

nézik a hosszú távú befektetőt.

230
 7� Donald kacsából
Dagobert bácsi

A Miki egér barátok minden füzetben találkoznak ezzel a két figu­

rávaL Találkoznak Donalddal és Dagoberttel, a legkülönbözőbb el­
képzelések és tevékenységek végzése közben. A történetek azon­
ban mindig ugyanúgy végződnek: Donald a tragikus hős. Folyton
aktív, belekezd dolgokba. Az eredmény azonban, mindig csaló­
dást keltően elmarad. Donald az örök vesztes.
Ellentétben áll vele Dagobert. Egyáltalán nem túlságosan ak­
tív, mégis mindig a szájába repül a sült galamb. Az aranyraktára te­
le van. Dagobert az örök nyertes.
Szerencsefia vagy peches, az ember gyakran hol az egyik, hol
a másik. Kétségtelenül vannak azonban emberek, akiket üldöz a
balszerencse. Mások, mindenekelőtt a kőgazdagok úgy tesznek,
mint Midas, mindent arannyá változtatnak, amihez csak hozzáér­
nek. A sikerek és kudarcok véletlenek, vagy van mögöttük valami
kiszámítható? A pszichológia legősibb területe az emberi viselke­
dés. Ezen a területen, pedig nagyon tanulságos dolgokat állapítot­
tak meg:

L Valóban vannak olyan magatartásformák, amelyek a siker­

hez vezetnek.
2. Az embereknél ezek a tulajdonságok tartósak. Tehát többé­
kevésbé úgy van, ahogy Donaldnál és DagobertnéL Vagy az
örök győztesekhez tendálunk, vagy bármilyen szomorúan
hangzik is, az örök vesztesek közé számítunk.
3. Változtathatjuk a helyünket. Még ha a vesztes magatartás­
hoz tendálunk is, átképezhetjük magunkat, és sikeressé vál­
hatunk.

Ebben a fejezetben a sikeres tőzsdei magatartásra kérdezünk.

Először megbeszéljük az általánosan érvényes magatartási szabá­
lyokat. A második részben néhány stratégiát tárgyalunk meg a
részvénypiachoz, és végül megbeszéljük, hogy lehetőség szerint

23 1
hogyan tudunk részvényalapokkal sikeresekké válni. Most azon­
ban térjünk rá arra a kérdésre: hogyan viselkednek a nyerők, a
vesztesekhez képest a tőzsdén?

7. L Kulcs a Dagobert tnagatartáshoz a tőzsdén

Maradjunk először a rajzfilmfiguráinknál. Mi az amiben általá­

ban különbözik Donald kacsa, Dagobert bácsitól? Donald mindig
terveket kovácsol. Ezek azonban többnyire utópisztikusak. Donald
nem gondol a kudarcra. A tőzsdén is, mint Donaldnál az Ön kocká­
zatmenedzselése határozza meg, hogy hosszú távon sikeres lesz-e:
A Donald stratégia: Donald a tekintetét mindig felfelé irányít­
ja. Mint a szájtátó embert a Kócos Petiből*, csak magas célok
érdeklik, és közben elnézi a vizesárkot a lába előtt. Először mindig
azt nézi, mit nyerhet. Az esélyek kockázatának a mérlegelésére
nem gondol.
A Dagobert stratégia: Ez a nyerő stratégia. Az első pillantást
úgy, mint a vándorlásnál mindig a földre kell vetni. Milyen veszé­
lyek fenyegetnek? Először számolok a veszteség veszélyével, és
ennek megfelelőerr cselekszem.
Szükségem van két év múlva a tőkérore egy kölcsön tör­
lesztéséhez. Hogy fektessem be erre a két évre? Hogy zajlik a dön­
tési folyamatom? Donald számára ez egy egyszerű kérdés. Melyik
befektetési formával tudom a tőkémet, a legerősebben feltur­
bózni. A takarékbetétkönyv és a fix kamatozású betét az alacsony
hozama miatt kiesik. A részvények lennének csak igazán finomak!
Még vonzóbbak a határidős ügyletek. Ha a részvények emelked­
nek, akkor a sokszorasát keresem annak, mintha közvetlenül
részvényekbe fektetnék. A határidős ügylettel egyszerűen mond­
va, a részvények emelkedésére fogadok. Ha mellé találok, akkor
mindent elvesztettem.
A határidős ügylet ebben a helyzetben abszolút a Donald
stratégia lenne. Ha szerenesém van, akkor sokat kerestem. A
peches variációt Donald egyáltalán nem is gondolja át. Pedig az

* Kócos Peti: népszerű német mese főhőse

232
kegyetlen: nem vagyok abban a helyzetben, hogy az adósságomat
fizetni tudjam. Eredmény: hosszú távú adóssághalmaz.
Hasonlóan butaság lenne, ha ilyen rövid időre részvényekbe
fektetnén]{. A részvénybefektetések eredménye két évre nem látha­
tó előre. Éppen úgy állhat 30 százalék mínuszban is, és Ön akkor
nem tudja az adósságát törleszteni. Eredmény: hosszú távú sze-
genyseg.
" "'

Dagobert másképp jár el:

az első pillantásnak lefelé kell irányulnia.
Mllyen kockázatokat kell elkerülnöm?
Milyen kockázatokat engedhetek meg magamnak?

Ez minden pénzbefektetés első kérdése. A mi esetünkben a

válasz nagyon egyszerűen így szól: két év múlva az egész tókémre
szükségem lesz a kölcsön törlesztéséhez. Mi következik ebből? A
befektetésemnek nem szabad árfolyamkockázatot tartalmaznia.
Tehát csak a fix kamatozású befektetés marad. Még akkor is, ha a
hozamokkal elégedetlen vagyok, először a kockázatra kell tekin­
tenem. Csak ezután kereshetem a jövedelmezőbb befektetést.
Röviddel ezelőtt mesélt nekem egy anya, a fia szomorú rész­
vényügyleteiról. A Neue Markt aranyláza idején fertőződött meg a
gyors nyereség utáni sóvárgással. Addig könyörgött a nagymamá­
nak, amíg az hajlandó volt 2 5.000 eurós kölcsönre kezeskedni a
banknál. Ezzel elindította a nyereségrakétáját. Persze a lendület
hátrafelé sikeredett. Ma mintegy 5.000 eurós portfólión ül, és van
25 .000 euró adóssága. Milyen alapvető hibát követett el a fia?
Csak felfelé tekintgetett.
A kockázatelemzés mutatta volna: öt év múlva annak a való­
színűsége, hogy ezzel a kölcsönnel mínuszban állok még 20-30
százalék. Még rövidebb időszakot figyelembe véve a valószínű­
ség még nagyobb. Fel tudom ezt dolgozni? A világos ítélet: nem
tudja. Most egy autó megvalósíthatatlan vágyálom. A fiúnak vis­
sza kell fizetnie az adósságát anélkül, hogy ezért valami ellen érté-
•

ket kapna. A havi törlesztéssei sem a vagyonát gyarapítja, minden

hiába volt.
A kockázat határát Önnek mindig úgy kell meghúznia, hogy
továbbra is játékban maradjon. A pókerjátékos, akinek elfogyott a
tétje, kiesik a játékból.

233
 Még egyszer, egy kicsit másképpen formálva, az Ön első két
ké;rdésének mindig így kell szólnia: milyen veszteséget engedhe­
tek meg magamnak? Mennyi a maximális vesztesége a szemmel
.

tartott befektetésemnek? Talán ismeri ezt a sportból. A legtöbb

eredményes futballcsapat sikerei a gondos védekez.ésen alapul­
nak. A Schalke edzője követelte: "A nullnak maradni kell! " Ez azt
jelentette, hogy először is ők nem kaphatnak gólt. Csak ezután
jön az a feladat, hogy gólt lőjenek. Otto Rehagel, egy másik sike­
res edző a szisztémáját " ellenőrzött offenzívának" nevezte. Ponto­
san így kell Önnek is eljárnia. Először kontrollálja, hogy milyen
kockázatok elfogadhatóak az Ön számára. Csak ezután tekintse a
hozamokat.
A hazardőrök állandó vesztesek. A teniszben sem kifizetődő •

Önnek túl kockázatasan játszani. Az ellenfélnek akkor elég csak a

labdát játékban tartania. Ön gondoskodik néhány remek ütésével
a tapsról, és persze a sok hibával, amit közben elkövet, a vereségé­
ről is. Hasonló ez a golfban is. Ha az álomütései túl gyakran lan­
dolnak a magas fűben vagy netalán a tóban, akkor nincs nyerési
esélye azzal a játékossal szemben, aki középszern ütésekkel, de
megbízhatóan a lyuk felé tart.
Minden sikeres skat játékos tudja, hogy a végén a vakmerő
játékos fizeti a cechet. Az nyer, aki csak akkor izgul be, ha biztos
nyerési esélye van. Egy vesztett játék után legalább kettőt meg kell
nyernie, és akkor még csak a veszteséget egyenlítette ki.
Ez a tőzsdén is hasonlóan játszódik le. Nagyobb nyereségekre
van szüksége ahhoz, hogy a veszteségeket újra kiegyenlítse.

A veszteség kiegyenlítéséhez szükséges nyereség

Veszteség Veszteségkiegyenlítés százalékban

százalékban
azonnal l év múlva 5 év múlva
5 5,3 12 41
10 ll 18 49
20 25 33 67
30 43 51 91
40 67 77 123
50 100 112 168
60 150 165 235
70 233 253 346

234
 A vakmerőség hosszú távon megbüntetődik. Az antropológu­
sok ezt az evolúciós történelemből magyarázzák. Egy nemzetség
számára nem volt tragikus kihatása, ha a vadászaton a legnagyobb
ünnepi sültet elmulasztották. A törzsi viták is befejeződhettek
pontozásos győzelemmel. A vereséget azonban minden körülmé­
nyek között el kellett kerülni. A kudarc a véget jelentheti. Az,
hogy a télre elvermelt készletek különösen ízletesek-e, az a túl­
élést tekintve nem döntő. A nemzetséget viszont éhhalál fenyeget­
te, ha nem gondoskodtak előre a megfelelő készletekrőL

Miért írok erről ilyen részletesen? Mert ez a legfontosabb ma­

gatartási szabály a pénzbefektetésnéL A vizsgálatok azt mutatták,
hogy ez a pont különbözteti meg a sikertelen Donaldot, a sikeres
DagoberttőL

7.2. Hat sikerrecept a tőzsdéhez

Próbáljon meg mindig ésszerűen cselekedni

Ezt természetesen könnyű mondani és nehéz megvalósítani,
mivel az érzelmek benyomulnak az értelmünkbe is, és befolyásol­
ják gondolatainkat. Hogyan védhetjük meg az értelmünket az ér­
zelmeink befolyásától?

- Ismerje fel a gyengeségeit

Érzelmeink a tudatalattinkban dolgoznak. A félelmek és a lel­
kesedés harcolnak egymással. Az értelmes Én nincs mindig abban
a helyzetben, hogy mint objektív döntőbíró lépjen fel, mivel az ér­
zelmek megpróbálnak kerülő utakon beszúrődni a gondolataink­
ba. Milyen erősen tudják a gondolatainkat azonban, a helyes útról
letéríteni? Milyen irányba? A lelkesedés, vagy a félénk magatartás
irányába? Ez elsősorban az Ön személyiségétől függ:
••

On: pesszimista vagy eufórikus?

félénk vagy vakmerő?

Fontos, hogy ismerjük magunkat. Ez megvédheti attól, hogy

bizonyos helyzetekben helytelenül reagáljon. Egy tapasztalt be-

235
fektető, aki a félénkségre hajlik, a bikapiac közben újra és újra az
eladásra, a nyereségkivételre gondol. Ezáltal a nyereség egy részét
elveszíti.· Ha a félelmei előjönnek, akkor látszólag ésszerű érvek­
nek álcázzák magukat.

A félénk befektető kételkedik a trendben. Túl korán

kiszáll. A vakmerő alábecsüli a kockázatot. Túl kevéssé
néz le tnaga elé. Elemezze az Ön befektetői jelletnzőit.
Így megtudja, hogy Ön mely helyzetben cselekszik
helytelenül. Ehhez meg kellene csinálnia
a befektetői tesztet.

- Mielőtt döntést hoz, aludjon rá tiliodig egyet

•

Az érzelmek, közvetlenül a keletkezésük után a legerőseb­

bek. Az izgalom, ami egy motívumot létrehoz, lassan lecseng.
Ön olvas egy sikersztorit, egy jelentős vállalatról a General
Electric-róL Az utóbbi években a vállalat értéke 15 milliárd USD­
ról 300 milliárd USD-ra emelkedett. Egy részvényes, tehát az el­
múlt 15 évben ragyogóan tudott keresni ezzel. Egyúttal további
sikeres üzleteket is prognosztizálnak. Ön mindezzel egyetért és
lelkesedik. Természetesen legszívesebben ezt a papírt vásárol­
ná. De állj! A lelkesedés betelepült a tudatalattiba. Az Ösztönén
teljes gőzzel nyomul.
Aludjon egyet a dologra, akkor nagyobb esélye lesz, hogy ész­
szerűen dönt. Az Ösztönén még mindig síkraszáll a vásárlás mel­
lett, persze már kevésbé viharosan. Alvás közben a Felettes én is
aktiváita a csapatait. Az Ön izgalmi állapota alacsonyabb szintre
került. Az Én időt nyert. Ön most már, ahogy közszájon forog, jó­
zanul tud döntetni.

- Kösse le tnagát t11ás dolgokkal

A tőzsde nem lehet az egyetlen hobbija. Önnek még más vesz­
szőparipákat is meg kell lovagolnia. Így a teljes lelkesedését külön­
böző csatornákba tudja terelni. A hobbihoz szükséges lelkesedés
csökkenti a többit, ami így már nem tudja Önt első csapásra le­
hengerelni.

236
- Az Ön sikeres befektetése nem szabad, hogy az öoképét
befolyásolja
Ez mindenekelőtt a férfiakra érvényes, mégpedig azokra, akik­
nek az öntudata nem elég szilárd. A nők az öntudatukat más for­
rásokból táplálják, a férfiak elsősorban a szakmai és sportsikereik­
ből. Semmiképpen ne tűrje el, hogy a részvényekhez való hozzáál­
lása ebbe a sorba tartozzon. Ha ezt tudatosan nem akadályozza
meg, akkor az Ön tudatalattija könnyen visszaél a tőzsdei fellépé­
sével. Kit trükk segít ebben Önnek:
L Ugyanúgy vegye figyelembe az Ön személyes részit a siker­
telenségben is, mint a sikerben. Megállapítottam, hogy a
legtöbb befektető a sikert saját tudásának tulajdonítja.
Ez a saját ügyessége volt, ami gyorsan feljavítja a saját önké­
pet. Sok más területen lehetséges, hogy több vereséget el­
szenvedtünk, következésképp egy ilyen tehetség jót tesz.
Ismerje el magában teljesen egyértelműen, hogy a körülmé­
nyeknek vagy a szerenesének is jelentős szerepe volt a si­
kerben.
Ha nem Ön a siker egyetlen letiteményese, akkor könnyebb
lesz az árfolyamveszteséget is, nem az Ön személyes vereségé­
nek tekinteni. Az önbecsülés érzésének az összekapcsolása a
portfóliónk állásával, éppen a csökkenő tőzsdén vezet kataszt­
rófához. Meg akarjuk tartani a siker képit, ezért nem szabad a
részvényeket veszteséggel eladnunk. Ez azonban többnyire sú­
lyos veszteségekkel szokott végződni. Először csak akkor sza­
badulunk meg a vesztes pozícióktól, ha már nincs remény az
árfolyam újraéledéséhez.
2. Soha ne diesekedjen mások előtt a tőzsdei sikereivet A
busás részvényhozamok csak akkor kerekek igazán, ha
azokat el tudjuk mesélni másoknak, és ezzel elismeréseket
söprünk be. Ez az érzés éppen olyan kellemes, mint az Ön
portfóliójának az állása. De ezzel arra kényszeríti magát,
hogy ne használja ki a tőzsdei sikereit, hogy ezzel is emelje
a tekintélyét a barátai előtt. Ezzel azonban ellentites reak­
ciót vált ki. Az Ön tőzsdei akciói ebben az esetben, inkább
a nagy tőzsdeguru képét akarják majd óvni, semmint a port­
fóliójának az ésszerű összeállítását.

. 23 7
- Tartson távolságot a portfóliójától
Soha ne függjön a pQrtfóliójának sikergörbéitől. Ne számol­
gassa állandóan a befektetéseinek értékét. Éppen így semmi szük­
sége arra, hogy minden nap tanulmányozza a tőzsdei árfolyamo­
kat. Ne tegye szokásává az n-tv árfolyamszalagjának a megtekinté­
sét. Éppen a kezdők tartanak kevéssé távolságot a portfóliójuktót
•

Minél kevesebbet göndol .rá, annál távolabb áll a részvényeitól. Egy

bizonyos távolság, pedig jót tesz. Úgy hidegebb fejjel tudja az ér­
telmét használni. Az állandó odafigyelés kisebb távolságtartást
eredményez. Ez pedig azt is jelenti, hogy a félelem, remény és lel­
kesedés érzelmei diktálják a magatartását.

Ne foglalkozzon állandóan a portfóliójával.

Így falat épít az érzelmei és az értelme közé.

Készüljön fel
Mint ahogy már korábban megbeszéltük, nagyon gondatlanul
cselekszik, ha megfelelő ismeretek nélkül botladozik a tőzsdén.
Három területen kell treníroznia magát:

1. Meg kell ismern ie a részvénypiac alapösszefüggéseit

Ez azokat a pontokat jelenti, amelyeket ennek a könyvnek az
első fejezetében tárgyaltunk:
A részvénybefektetések hosszú távú befektetések, hasonlóan
az ingatlanokhoz. Rövid távon nem látható előre, hogy bikapiac
vagy medvepiac előtt állunk, vagy, hogy a következő években
nyerni vagy veszíteni fogunk.
Ha Ön vásárol egy részvényt, valaki másnak ezt a papírt el kell
adnia. ó ugyanazt akarja az eladással elérni, mint Ön a vásárlássat
Az tehát soha nem kristálytiszta, hogyan fognak a részvények ala­
kulni az elkövetkező időben. Gondoljon erre, és akkor soha nem
fog öntudatlan eufóriába esni.
A részvények hosszú távon a legjövedelmezóbb befektetések.
A részvényesnek a teljes nyeresége egy vállalatba folyik. A gazdasá­
gi rendszerünk csak azáltal tud működni, ha a vállalkozó a befek­
tetett tőkéjével nagyobb hozam ot tud elérni, mint a kockázatkerü­
lő, fix kamatozású papírokba befektető a hintaszékében.

238
 A részvények hosszú távon kifejezik egy vállalat értékét Még
ha a kutyus, a részvényárfolyam, időközben nagyon messze is ke-
•

rül a gazdájától, a vállalat belső értékétől, akkor is abszolút bizo-

nyossággal, igaz esetenként csak néhány év múlva, de visszakerül
a helyére. Véleményem szerint gyakran a nem ·k ellően informált
kezdők a hibásak azért, hogy a kutyus olyan messzire elmegy.
l

A részvények volatHitása nem viselhető el a hosszú távon emel-

kedő bázistrendben való szilárd meggyőződés nélkül. A szuper­
trendek, vagyis a demográfiai tényezők, a soha még ennyire nem
létezett innovációs fejlődés és a globalizáció hajtják a gazdaságun-
.

kat, és ezzel a részvényárfolyamokat is előre.

2. A termékeinek kiválasztásánál hozza magát a legjobb

,
fi
Ha közvetlenül részvényekbe akar fektetni, akkor meg kell ta­
nulnia megkülönböztetni a jó vállalatokat a rosszaktól. Peter
Lynch szerint négy módszer van a részvények kiválasztására:

- Az újságjának az árfolyamokat ismertető oldalát a falra

akasztja, és nyilat dob rá. Rövid távon így is érhet el ered­
ményt. Hosszú távon azonban, nem a legbutább földműves­
nek terem a legkövérebb krumpli. Természetesen ezt a
módszert nem gondoltuk komolyan. Egy ember sem men­
ne bele, hogy a részvényei kiválasztását ennyire a véletlenre
bízza.
- Vadászik a tuti tippekre. Noha éppen a kezdőknél az ilyen
tuti tippek nagyon kedveltek, ne adjon ezekre. Ezek az is­
merősök tippjei, akik maguk is éppen úgy hallották valahol
ezeket. Az ilyen információkat valahol, véletlenül csípték
fel. A tuti tippek nem magyarázzák meg, a vásárlás ésszerű
okait. Különösen a kifejezetten pénzéhes személyek azok,
-

akik veszélyeztetettek. Ok nem tudják elviselni, ha nincse-

nek ott egy lehetséges nyerésnéL Mivel a tuti tippek több­
nyire nem ülnek, Önnek, főleg ha sóvárog a nyerés után,
nem szabad ezt megjátszania. Továbbra is fontosabb attól,
hogy nyerjünk az a cél, hogy ne veszítsünk. Az pedig egy ré­
gi tőzsdei bölcsesség: olyan részvénnyel ami nincs, nem le­
het veszíteni sem.

239
 - A szakértői tippek nem pletykák. Ezeket a folyóiratok hoz­
zák nyilvánosságra, megnevezik a lovast, lovastu!: miért kell
a részvényeket vásárolnia. Persze az ilyen tippeknek van egy
nagyon nagy hátránya.
Ha fordul a szél, és a vásárlási ajánlatból eladási ajánlat
lesz, nem számíthat rá, hogy ez is megjelenik az újságjá­
ban. Korántsem követnek minden ajánlatot a továbbiak­
ban is. Mivel azonban az eladás legalább olyan fontos,
mint a vétel, ezek az ajánlások nem sokat érnek. Egy ko­
rábbi fejezetben már bemutattam Önnek, hogy miért va­
gyunk vételi ajánlatokkal elárasztva, és miért olyan ritkák
az eladási ajánlatok.
- A saját kutatásokat semmi nem múlja felül. Ennél két lépés­
ben kell eljárnia. Az óriási mennyiségű vállalatból, melyek
azok a vállalatok, amelyek Önnél szóba jöhetnek? Hogyan
járjon el a kiválasztásnál? Az első választást tegye a napi ta­
pasztalatai alapján. Mely vállalatok kínálnak jó termékeket
az Ön számára? Melyiknél elégedett különösen a szolgálta­
tással? Mely termékek után tolonganak az emberek?
A második lépésben a vállalatok gazdasági mutatóival kell
foglalkoznia. Ez viszont csak úgy megy, ha rendelkezik a
részvényelemzés alapismereteivet Ha a tőzsdén elkövetett
hibáinak a számát alacsonyan akarja tartani, akkor át kell
magát verekednie egy könyvön, vagy részt kell vennie egy
szemináriumon. A két alapvető kérdés így szól: mely vállala­
tokat kell megvennem? Mikor kell eladnom?
Természetesen tudom, hogy csak nagyon kevesen dolgoznak
ilyen lelkiismeretesen. Valószínűleg ez a többség számára egyálta­
lán nem is lehetséges, mert kevés idejük van, vagy nem akarják
magukat az ügybe ilyen mélyen bedolgozni. Ebben az esetben
csak azt ajánihatom Önnek, hogy ne közvetlenül részvényt, hanem
inkább részvényalapot vásároljon. Mert gondoljon arra: Ön a tőzs­
dén a profik konkurenciájaként lép fel. Az ő számukra ez a mun­
ka magától értetődő.
Ha részvényalapba akar befektetni, akkor is informálódjon
előtte. Megbocsátja nekem, ha itt a saját könyvemet ajánlom: Így
működik: Biztosabb vagyongyarapítás részvényalapokkal.

240
3. Tréning
Erről is beszéltünk már ebben a könyvben. Ezek a javaslatok
az előkészítéshez egy kicsit idegenül hangzanak. Szemináriumai­
mon a résztvevőknek túlnyomó része, ez a szám állandóan 80 szá­
zalék felett van, teljesen elégtelen felkészüléssei lép a tőzsde szín­
padjára. Ennek megfelelő sovány eredményeket is érnek el.

A tőzsdei ügyletek ismeretei nem születtek Önnel.

V agy lelkiismeretesen felkészül, vagy a saját
pénzével drágán fizet a tapasztalatokért.

Készítsen egy tervet

Csak a zsenik és a boszorkányok érnek el szakatlan dolgokat
anélkül, hogy módszeresen járnának el. 100 esetből 99-ben, amely­
ben a részvényesek örök vesztesek, a hiba abban van, hogy a betek­
tetőknek nincsen terve. A gazdaságban előnyösnek mutatkozik,
célszerűen cselekedni. Lehetőleg egzaktan meghatározunk egy
célt, és keressük az ehhez a célhoz vezető legrövidebb és legkeve­
sebb erőfeszítéssel elérhető utat. A tőkebefektetéseinknél az eg­
zaktságból bizonyos levonásokat el kell fogadnunk. A piac kénye­
kedve szerint változtatja a befektetésünk hozamát, következésképp
újra és újra meg kell vizsgálnunk, hogy a helyes úton vagyunk-e. A
következőkben fel akarjuk állítani egy terv alapelemeit.

Mi a célunk? Thdnunk kell mi a tőkebefektetésünk célja, nyugdíj­

járadék, egy ingatlan, a gyerekek képzése vagy csak egyszerűen
vagyongyarapítás, hogy ne kelljen hozzányúlnunk.
Hogyan érjük el a célt? A tőkénk egy jelentős részét részvényekbe
vagy részvényalapokba kell befektetnünk. Egy tervben meg kell
határoznunk, hogy milyen úton járunk el. Ha ezt nem tesszük, ak­
kor biztosan nem jutunk rövid úton a célunkhoz. Ugyanis állan­
dóan változik a helyzet. Egyszer a növekedési vállalatokat ajánlják,
aztán az amerikai részvényeket dicsérik, majd azt mondják úszni
kell a trenddel, egy csőd után a bátor befektetőt propagálják, aki
szemben úszik az árral. Egy azonban világos: mindenki, aki taná­
csot ad Önnek, magától értetődően közöttük én is, a divatáramla­
tok hatása alatt van. Önnek, mint befektetőnek azonban kevésbé

241
ajánlatos minden bolondos befektetési divatot követnie. Szilárd
terv nélkül, az egyik vonatról a másikra ugrál. Annak pedig nagy
a valószínűsége, hogy akkor ugrik fel egy vonatra, amikor az már
túl van a legjobb időszakán.
Milyen elemeket kell egy tervnek figyelembe vennie?

Hogyan kell a tőkét a standardbefektetések között felosztani?

Thdja, egy terv összeállításánál a tekintetünket először lefelé kell
irányítanunk. A befektetésünk első célja a biztonság. Ezt a pénz­
eszközeink különböző standardbefektetésekbe történő diverzifi­
kálásával, szétosztásával érjük el: pénzértékek, ingatlanok és rész­
vények. Csak néhány évvel ezelőtt olvastam egy pénzügyi tanács­
adóban, hogy a ravasz befektető, a piac konjunktúra és árhelyzeté­
től függően, ezek között a standardbefektetések között kellene,
hogy ugráljon. Ez egy kifundált badarság, üres elmélet. A gyakor­
latban ezzel egyet ér el, vagyis költségeket. Ehhez jön még az állan­
dó bosszúság, hogy elpuskázta a megfelelő időpontot. Tanácsos a
tervezésnél az egyes befektetési formák arányát rögzíteni, és ezt
lehetőleg kis eltérésekkel be is tartani. A fiatal embereknél lehet
ebben a részvények aránya lényegesen nagyobb.

Kockázat/bozam-áttekintés
Állítsa össze, hogy az egyes befektetési formáknál milyen koc­
kázatok fenyegetnek, és mely kockázatakat kész Ön elviselni. Ezt
a két adatot összhangba kell hozni. Így nem fogja a pszichikai ösz­
szeomlást pánik magatartással együttesen átélni. Egy ilyen elem­
zés nem egyszerű és nagyon bizonytalan is. Van viszont egy felbe­
csülhetetlen előnye: trenírozza Önt a jövőbeni árfolyamtörésekre.
A következő értékekből indulok ki:

Az egyes befektetésiformák értékingadozást kockázatai

(volatilitás):

Tőke-életbiztosítás 5%
Fixkamatozású papírok 10 %
Ingatlanok 15 %
Részvények és részvényalapok 30 %

242
 A részvénykvóta az első pillantásra magasnak tűnhet. Azonban
ez csak azt jelenti, hogy ilyen szempontok alapján a diverzifikált
befektetésnél is lehetségesek értékvesztések, amelyek azonban a
részvényeknél, hiszünk a hosszú távon emelkedő bázistrendben,
újra kiegyenlítődnek. Egyes vállalatok persze még erősebben is
eshetnek. Sok befektetés, amelyben a Neue Markt vállalatai lénye­
gesen túlsúlyban voltak, 2001 tavaszán mintegy 70 százalékkal ér­
tek kevesebbet, mint egy évvel azelőtt.
A befektetésének kockázati potenciálját a befektetés összeállí­
tásával Ön határozza meg. Önnek mindig abban a helyzetben kell
lennie, hogy álmatlan éjszakák nélkül tudjon ezzel a kockázattal
együtt élni. Ezután számítsa ki az elvárt hozam ot. Így könnyen egy
célkonfliktusba kerülhet. Egy idősebb úrral, aki röviddel nyugdíj
előtt állt, a kockázatihozam kritériumpár alapján összeállítottam a
portfólióját. "Ebből a havi jövedelemből nem tudok megélni,
többre van szükségem" vélte a befektető. Következésképpen a
részvényhányadot akarta kibővíteni, hogy a havi járadékát emelje.
Ez egy nagyon veszélyes játék. Óvom attól, hogy a befektetésének
kockázatát növelje csak azért, hogy magasabb havi járadéka le­
gyen. Ön a nyugdíjellátását akkor építette fel ésszerűen, ha 65 éve­
sen is megengedheti magának a luxust, és még 6 százalék tőkeho­
zadék esetén is jól élhet, az elképzelései szerint.

A hosszú távú hozamokat az alábbiak szerint feltételezem:

Tőke-életbiztosítások 6%
Ingatlanok 6%
Fixkamatozású papírok 7%
Részvények és részvényalapok 9%

Közvetlenül részvényekbe fektessünk vagy alapokba? Ez a kérdés

is még az elején van, így ennek megfelelőerr egyszerű eldönteni.
A kritériumok az Ön ismeretei, tapasztalata és az ideje, amit a
portfóliójának kezelésére akar szánni. Általában azt ajánlom, hogy
részvényalapokkal kezdjünk. A befektetők csapatának az a leg­
jobb, ha ennél is marad, kivéve, ha Ön kész rászánni a szükséges
időt és energiát a portfóliójának gondos kezelésére.

Spekuláns vagy hosszú távú befektető? Ezeknél az alternatívák­

nál különösen világos, hogy milyen veszélyek fenyegetik a port-

243
 fólióját, ha nem készít tervet. A német befektetők többsége hosz­
szú távú befektetőnek tartja magát, de úgy cselekszik, mint egy
spekuláns. A hosszú távú befektető azért vásárol, mert bízik ab­
ban, hogy a vállalat a jövő szempontjából jó úton jár. Mindaddig,
amíg ez a bizalom él benne, a befektetésében marad, mindegy
hogy mellette a piac emelkedik, vagy esik. A befektető kitart jó­
ban-rosszban a vállalat mellett. Ha azonban a vállalat a befektető
· szemében veszít a minőségéből, akkor kiszáll belőle.

Egy hosszú távú befektető nem ugrik ki

egy tőzsdei mélyponton, ez klasszikus
spekuláns tnagatartás. •

Növekedési vagy fundamentális vállalatok? A legkevesebbek­

ben tudatosul, hogy létezik ilyen alternatíva. A növekedési válla­
latok az időtól eltekintve mindenképpen volatilisebbek, az pe­
dig, hogy a befektetók számára jövedelmezőbbek-e, arra a tapasz­
talati adatok még nem adnak világos tájékoztatást. A fundamen­
tális vállalatok lefutása nyugodtabb, és végül is kevésbé kockáza­
tosak. Mivel a jövő bizonytalan, mindkét alternatívába kellene,
hogy befektessen.

Geográfiai csoportosítás, globális felosztás vagy ágazati válla­

latok, nagyvállalatok (blue chipek), vagy kisvállalatok, milyen
pérlznemek? Ezeknél a lehetőségeknél nem kell kizárólag egy al­
ternatíva mellett döntenie. Ön éppenséggel keverheti ezeket.
Persze az okokat át kellene gondolnia. Optimális lenne, ha a ter­
vezése okait címszavakban rögzítené. Egy későbbi felülvizsgálat­
nál így nem csak azt látná, hogy melyik részek voltak különösen
sikeresek, hanem azt is tapasztalná, hogy miért éppen így osztot­
ta fel a tőkéjét.

Ön megtervezi a befektetésének a szerkezetét. Ezt a

vázat lényegében tartsa meg. A piac ciklusai nem
indokolják, hogy ezt átcsoportosítsa.

244
Fegyelem, fegyelem
A nyertesek mágikus képlete folyton a fegyelemmel kapcsola­
tos. Sportolók, múvészek, mindnyájan a csúcsteljesítményeiket fe­
gyelemmel érik el. Ha van egy tervünk, és ezt be is tartjuk, az fe­
gyelem. Nem véletlenül mondják, hogy a pokolhoz vezető út jó
szándékkal van kikövezve. A sikertelenek is sok mindent kitűznek
maguk elé, csak nem tartják be ezeket.
A freudi személyiségmodell segítségével könnyen megmagya­
rázhatjuk magunknak, hogy miért is szükséges annyira a tőzsdén
a fegyelem. A piacon állandóan változik a szélirány, ahogy ma a
technológiai vállalatok trendje van, úgy van holnap a nyugodt,
szolgáltató vállalatoké Minden prognózis érthető. Az Ösztönén­
ünk különösebb előrelátás nélkül fel akar ugrani minden vonatra.
Egy befektetési tervvel ezt a szeszélyes érzelmet azonban csak
részben tudjuk megfékezni. Már ismerjük az érvet, amit az
Ösztönén-ünk ebben a helyzetben a csatasorba állít, hogy felborít­
sa a tervünket. "A terv éppenséggel o.k., de ezúttal minden más­
ként van. " Ne essen ennek az érvnek a csapdájába. A fegyelemnek
meg kell Önt kötöznie, hogy ne essen áldozatul az Ösztönén-je
csábításának. Hasonlóan köttette ki magát a ravasz Odisszeusz a
hajójának árbócához, hogy a szirének csábító hangjától elvarázsol­
va ne vezesse hajóját a biztos pusztulásba.
A németek az első világháború előtt, a haditervben egzaktul
rögzítették a franciaországi hadjáratot. Az igazság órájában azon­
ban elpárolgott a bátorságuk, eltértek a tervtőL Ennek következ­
tében elvesztették a döntő marne-i csatát, és ezzel a fél háborút. A
fegyelemhez gyakran bátorságra is szükség van, hogy a zászlót ne
engedjük le a szélbe lógni: hunyjuk be a szemet és tartsuk magun­
kat szilárdan a tervhez.

Gyakran nem az éles ész választja el a sikerest

a sikertelen befektetőtől, hanem a fegyelem.

Csinálja meg a háziJeimlatait

Az olvasmányai során már megállapította, hogy a tőzsdei fellé­
pés munkához kötődik. Csak a naiv befektető hisz a sült galamb­
ban. Hosszú távon nincs értékelhető siker, ráfordítás nélkül. Ez a

245
szemináriumi résztvevőknek legkésőbb akkor válik érthetővé,
amikor világos lesz a számukra, hogy részvényvásárláshoz tartozik
egy részvényeladás is. Pókereznek a névtelen partnerrel a nyeresé­
gért. Miért akar a másik eladni?
- . Ha lehetőleg előnyös pozícióba akar kerülni, akkor annyi
információt kell a papírról összegyújtenie, amennyit csak
tud. Eközben elengedhetetlen kötelesség az üzleti jelenté­
sek tanulmányozása.
- Ön csak akkor dönt az Én-jével, ha tényeket tanulmányo­
zott. Vegye át a felelősséget, és ne engedje át a csatamezőt
az Ösztönénjének. Az Ösztönén a tapasztalatok szerint a hí­
resztelések és a tippek után szalad.
A híresztelések által még senki sem lett gazdag, egy találó hír­
hez tíz hamis tartozik. A házi feladat elkészítése konkrétan azt je­
lenti: vizsgáljuk meg a vállalatot, mielőtt megvásároljuk a részvé­
nyá. Ha egy papír mellett dönt, akkor a vállalatot a saját érdeké­
ben figyelemmel kell követnie a továbbiakban. Olvasson el min-
•

den cikket, amit csak talál, és évente küldesse el magának az üzle-

ti jelentést. Csak ha folyton elkészíti a házi feladatát, akkor nem
bír nagy jelentőséggel az Ön számára a régi tőzsdei bölcsesség:

Nincs rosszabb annál, mint elveszíteni a pénzét · és

még azt sem tudni, hogy tJli�ér...,.·t.

Legyen türelme
A türelem egy olyan erény, ami a tőzsdén kevéssé terjed el. No­
ha ez a tőzsdei sikerek garanciái közé számít. Képzelje magát egy
vállalat helyzetébe. Elemezték, megtervezték, mindent a legna­
gyobb gondossággal. Ennek ellenére nem törvényszerű az azon­
nali, gyors áttörés. Valamilyen meglepetésszerű piaci eltolódás,
konjunktúraváltozás n1iatt, elhúzódnak az intézkedések és a siker
is. Ön röviden pálcát tört a vállalat felett, és dezertált. Ha még
fennállnak az okok amiért a papírt megvásárolta, akkor nem sza­
bad megszabadulnia a papírtóL
Warren Buffet akit már néhányszor említettem, úgy vélte,
hogy a sikeres tőzsdei pályafutáshoz csak három dolog kell:

246
 Egy j.ó újság gazdasági oldalainak
állandóan olvasása, az éves üzleti jelentések
..
tanul•nanyozasa es türelem.
, , ,

, . 'k , , k , ,
7. 3 . Strategta reszvenyese szar11ara

Végtelen sok tőzsdéző keresi sóváran a titkos képletet, amivel

a tőzsdei nyereségét emelni tudja. Ebben a fejezetben a részvénye­
sek számára akarunk stratégiákat bemutatni, a következő fejezet­
ben pedig a részvényalapokkal foglalkozunk.
Már sokszor utaltunk arra, hogy a spekulánsok és a hosszú tá­
vú befektetők úgy állnak egymással, mint a tűz és a víz. Természe­
tesen a két tábor stratégiáiban is csak kevés a közös.

A hosszú távú befektető

A hosszú távú befektető üzlete egyszerűen hangzik. Szolid vál­
lalatok részvényeit vásárolja meg, amelyek elég életrevalóak ah­
hoz, hogy nyereséget érjenek el. Akkor válik meg ezektól a válla­
latoktól, ha ezt a pozitív véleményét valóban nyomós okok miatt
fel kell adnia. Nem nyomós okok a híresztelések, tippek. A csökke­
nő árfolyam sem szabad, hogy indok legyen arra, hogy megszaba­
duljon a papírjaitót
Noha ez elég banálisnak tűnik, a hosszú távú befektetőnek
mindig el kell készítenie a házi feladatát. Ahogy ezt már láttuk,
minden részvény, ami a portfóliónkban van sok munkát igényel.
Ezért nem kellene a tókénket túl sok fajta részvénybe fektetni. A
vizsgálatok szerint az amerikai részvényesek közi.i l:

l fajta részvénye van 34,1 %-nak

2 fajta részvénye van 50 %-nak
több mint 10 fajta részvénye van 10,7 %-nak.

Az egész tákének csak egy fajta részvénybe fektetése nem le­

het helyes. A befektetői sorsunk, akkor csak egy vállalattól függ.
Ha rosszul választunk, nagyon rossz következményei lehetnek a
számunkra, egészen a teljes befektetésünk elvesztéséig. Egy böl-

24 7
csesség, amely nézeteim szerint a legutolsó befektetőig elhatolt:
a különbözó cégekbe történő diverzifikálással biztonságot nye­
rünk. Miért szegi meg olyan sok amerikai az ésszerűségnek ezt a
parancsát? A befektetések széleskörű megosztásának követelmé­
nye Amerikában éppen úgy ismert, mint nálunk. A diverzifikált
befektetés biztosít minket az extrém rossz eredmények ellen,
egyidejűleg azonban elveszi tólünk az esélyét egy abszolút csúcs­
eredmény elérésének. Extrém eredményt, egy vállalatra való kon­
centrálással érhet el. Ha elkapja a legrosszabbat, akkor egy ka­
tasztrofális eredményt indít útjára. Ha ezzel szemben a legjobb
vállalatot csípi el, messze megelőzi diverzifikált befektetéseket.
Részvényesek, akik mindent egy részvényre tesznek fel, ezzel a
kockázatos módszerrel különösen jó eredményt akarnak elérni.
Egy szolid befektető számára ez nem ajánlatos, sőt végül is ez egy
Donald stratégia.
Mennyi részvény tartozik egy portfólióba? A régi tőzsdesza­
bály szerint öt vállalat az alsó határ, amikor abból indulunk ki,
hogy egy részvénnyel kihúzta a gyufát, három részvény, úgy ahogy
dülöngél és egy részvény ragyogóan teljesít, mint egy igazi nyer­
tes. Felülről tíznél kell megállnia. Tíz részvény véleményem szerint
a legtöbb befektető számára, már alig kezelhető megfelelő gon­
dossággal.

Hosszú távra berendezkedett befektetők viszonylag hig­

gadtan tudnak cselekedni. Nekik csak a befektetésükben
szereplő vállalatokat kell szem előtt tartaniok.

Stratégiák spekulánsok számára

Aki a piac ingadozásait akarja kihasználni, annak nagyon furfan­
gosnak kell lennie. Az érvényes, hogy az új trendet a lehető legko­
rábban fel kell ismerni és a piac fordulásainál a lehető legkorábban
kiszállni. Ehhez gyorsan kell reagálnunk, és az érzelmeinket fegyel­
meznünk kell. Ezek, mint ahogy Ön tudja, a helytelen irányba akar-
...

nak minket küldeni, a veszteségbe. Egy módszert az �,Erzelmeink

veszteségekbe vezetnek minket" címú fejezetben már megtanul­
tunk, a stop-loss módszert. Most még két további stratégiát akarok
Önnek bemutatni. Mind a kettő technikai stratégia, nem vonatkoz-

248
tatnak fundamentális adatokra, hanem egyszerűen az árfolyamok
múltbeli alakulásából indulnak ki. Figyelemre méltó módon mind­
két szempont ellentétes feltevésekból indul ki. A Vesztes-stratégia
feltételezi, hogy a múlt gyenge vállalatainak a jövőben nagyobb esé­
lyük lenne, a Momentum-stratégia biztosít, hogy a múlt erősebb
vállalatai a jövőben is jobb kilátásokat kínálnak a nyereség szem­
pontjából. Ezeket a szempontokat fogom Önnek bemutatni.

A Vesztes-befektetés
Az, hogy a múlt vesztesei a jövő nyertesei lehetnek, számomra
azonnal érthető. Két indok szól mellette: A statisztikában létezik az
a jelenség, hogy "vissza a középátlaghoz" . Az átlagtól szélsőségesen
eltérő értékek a további alakulásukban közelednek a középátlag­
hoz. A rendkívül intelligens szülők gyermekei még ugyancsak
messze megelőzik az átlagot, de a különbség csökken. A másik vég­
letnél, a butábbaknál tükörképszerűen ugyanazt a jelenséget álla­
pították meg. Ezek is a középátlaghoz tartanak.
A másik érv a Fiffi-elvünkből indul ki. A nyertes részvények kü­
lönösen fel vannak pumpálva. Ha emelkedik egy részvény, akkor
azonnal további befektetők repülnek erre a vállalatra, és hajtják
fel az értékét, gyakran túl magasra. A negyedik tőzsdetörvényünk
szerint, pedig a túl messze elszaladt kutyusnak vissza kell térnie a
gazdájához. Fordítva, pedig azokat a részvényeket amelyeknek
rossz volt árfolyamalakulása túlságosan elhanyagolták. A vállala­
tok kigyógyultak a gyengeségükből, és ezáltal vonzóbbak lettek.
A két amerikai, Bondt és Thaler kitalálták: egy portfólió, ami
az elmúlt három év veszteseiből áll, a következő évben legyőzi azt
a portfóliót, ami a legjobbakból van összeállítva. A vesztes alatt a
legrosszabb 10 százalékhoz tartozó vállalatokat értjük.
Éppen így voltak az elmúlt öt év vesztesei, a következő 3 6
hónapban különösen sikeresek. Az átlagot 19,6 százalékkal
múlták felül. Egy portfólió, ami a nyertesekből állt, 5 százalék­
kal maradt le.
Játsszuk le az első példát. Bázisnak válasszuk az EuroSto:xx 50-
et. Ez az index az 50 legjelentősebb európai fundamentális válla­
latot fogja össze. Az elmúlt három évben az alábbi vállalatok árfo­
lyama különösen gyengén alakult:

249
 Az EuroStoxx 50, öt leggyengébb vállalata
(1998. 07. l. - 2001. 08. 17.)

KPN - 76,59 %
Alcatel - 5 5,16 %
Volkswagen - 47,03 %
HypoVereinsbank - 40,21 %
France Telecom - 37,61 %

Forrás: Handelsblatt

Hagyjuk ezt a portfóliót egy évig fennállni. Egy év múlva újra

kikeressük az öt sereghajtót, és kicseréljük őket.

A Momentum-stratégia
Természetesen az első pillantásra nem követhető, hogy az
egyik, a Vesztes-stratégia, ugyanúgy ahogy az ellentétje a másik, a
Nyertes-stratégia, ugyanazt a hatást kell, hogy kiváltsa.
·

A Momentum-stratégia az amerikai Robert Levy-re vezethető

vissza. ó megvizsgálta 1967 és 1972 között a 200 legjelentősebb
amerikai részvényt. Különösen az érdekelte, hogy melyik részvény
és mennyi ideig volt jobb, mint az átlag. Eközben rájött, hogy az a
fázis, amíg az egyes részvények jobban vagy rosszabbul fejlódtek,
mint a piac egésze, meglehetősen állandó volt, 6 és 12 hónap kö­
zötti ideig tartott.
Levy ezekból a tapasztalatokból konstruált egy stratégiát a gya­
korlat számára. A 200 cégból kiválasztotta a legerósebb féléves
trendet produkáló 10 részvényt. Az egyes részvényeket ezután ad­
dig tartották a portfólióban, amíg az utolsó 60 hely egyikére nem
csúsztak vissza. Ha ez történt, akkor a részvénytól meg kellett válni.
Azzal a legjobb részvénnyel cserélték ki, amelyik még nem volt a
portfólióban. Ezzel a stratégiával Levy-nek sikerült az összehason­
lító indexet öt éven keresztül, évente 15 százalékkal megelőzni.
Mindkét stratégia felülmúlta a vizsgálatok szerint az indexet.
Egyidejűleg nyertek a vesztes és a győztes papírokkaL Ennek elle­
nére, azonban ez az eredmény nem paradoxon. A Vesztes-stratégi­
ánál egy olyan részvény jut érvényre, amely legalább három évig
kieső helyen volt. Egy ilyen hosszú szomjúhozási szakaszt nem ak-

250
 ceptálnak a részvényesek, a vállalat minden erőfeszítést megtesz,
hogy kikerüljön ebből a gödörbőL Ezért érthető, hogy az árfolyam
jobban nő, mint az átlag.
A Momentum-stratégiánál a helyzet teljesen másképp néz ki.
A megfigyelési időszak hat hónapra korlátozódik. Azokat a vállala­
tokat halásszák ki, amelyeknek a részvényei ebben a hat hónapban
Irulönösen emelkedtek. Mivel azonban az ilyen trendek hat és ti­
zenkét hónap között tartanak, függünk a futó trendtől és remél­
jük, hogy lehetőleg sokáig tart.
Mit tanulunk ebből? Ön mindkét stratégiát felhasználhatja.
Mindkét stratégia tisztán technikai, nem fundamentális. Ennek az
a nagy előnye, hogy Önnek nem kell vállalati elemzést készítenie.
Önnek csak a borsót kell számolnia, az ehhez tartozó házi felada­
tot kell elkészítenie és fegyelmezetten betartania ezt a tervet. J a­
vaslom a tőkéjét felosztani és mindkét stratégiát alkalmazni.

JÓ nyereségeket ér el, aki a részvényeivel teljesen k.öveti

a trendet, vagy látszólag teljesen szemben van vele.
Hosszú távon uoal•nas papírok is kerülnek a portfólióba.

_ 7.4. Részvények hitelre valóban kardinális hiba?

Soha ne vásároljon részvényeket hitelre! Majdnem minden

tőzsdekönyvben a legdurvább hibák listáját ez a dogma vezeti.
Többnyire nem tárgyalják részletesen. Az a benyomásom, hogy
ezt a tilalmat úgy adják tovább, hogy közben nem igazán törték
rajta a fejüket. Mi most ezt két okból is tesszük:
- A Neue Markt boom-ja közben 1996-tól 2000 nyaráig sokan,
mindenekelótt fiatal emberek, kölcsönpénzből részvénye­
ket vásároltak. A téma sok fejben zavaros. Szükséges, hogy
pro és kontra reálisan megbeszéljük. Az egyik irányú gon­
dolkodás tiltása nem segít a döntésben. Ha ezt a témát
tabuként kezeljük, a kezdők nem ismerik meg az érveket, és
ahogy ez történt is, a szerencsétlenségükbe rohannak.
- Az a véleményem, hogy vannak helyzetek, amikor éppen­
séggel ajánlatos részvények miatt kölcsönt felvenni.

251
A lombardhitellel romba döntheti a jövőjét
Az adósság elutasításának indoldása érthető. Már a normál be­
fektetőnek is, aki a saját pénzét viszi a tőzsdére, az árfolyamok fel­
felé és lefelé mozgása tépázza az idegeit. A következmény pánik­
szerű eladás, a befektető pénzt veszít. Ez a félelem hatványozódik,
ha kölcsön pénzzel bánik. Így Önt egy szerencsétlen spekuláció­
nál még egy adóssághalmaz is fenyegeti, amit a későbbiekben vi­
selnie kell. Az egész akció ripsz-ropsz lefuthat. Nem is tud ellenin­
tézkedést kigondolni, olyan hirtelen romba dőlhet. Sajnos egy
crash után sok újonc áll így. Hogyan magyarázható ez?
A Neue Markt a kilencvenes évek végén sok befektető számá­
ra úgy tűnt, mintha pénzgyártó gép lenne. Mindenki, aki részt vett
benne állandóan főnyereményt söpört be. Persze ráfordítás nél­
kül nem volt belépés. Megkísérelték a pénzt valamilyen módon
összekaparni: a szülőktől, a nagyszülőktől, vagy mint kölcsönt az
életbiztosításra és végül a bankoktól is. A bankoknál két utat lehe­
tett járni. Az ember vagy fel tudott egy meglevő vagyont, mint fe-.

dezetet ajánlani és erre kölcsönözni. Akinek semmije sem volt, an-

nak csak egy másik lehetőség kínálkozott. Magánkölcsönt vett fel,
és ezt egy lombardhitellel támogatta meg. Ennél a kölcsönfelvevő
a vásárolandó értékpapírt zálogba teszi, ez a fedezete a kölcsön­
nek. Ezzel a konstrukcióval már az első pillanattól, anélkül hogy
tudná, fél lábbal egy adóssághalmazon állt. Mihelyt ugyanis a
rendkívül spekulatív portfóliója több mint 40 százalékot olvadt,
már·nem volt ez elég a banknak fedezetnek. A bank további bizto­
sítékokat kért. Ha nem tud fedezetet adni, akkor az Ön számára ki­
alszanak a fények. A banknak ekkor joga van a befektetés likvidá­
lásához, ami azt jelenti, hogy a részvényeket azonnal akár értéken
alul is pénzzé teheti. A különbség a kölcsön összege és az eladási
ár között, az Ön szerencselovagságának a végeredménye. A követ­
kező években szorosabbra kell húznia a nadrágszíjat, rendszeres
részletekben fizeti vissza a banknak a kölcsön törlesztést. Balul
ütött ki a dolog!

Kölcsönt felvenni az értékpapír vásárlásra, de ésszerűen

Nos be akarom mutatni a másik variánst. Az egyik ügyfelem,
nevezzük Fejes úrnak, 1994. szeptemberében felvesz egy hitel­
banktól lOO.OOO DM-t. A hitelbank a házára ugyan már bejegyzett

252
jelzálogot, de az eredeti kölcsön egy kis maradékösszeg erejéig,
már vissza van fizetve. Fedezetül a majdnem tehermentes ház
szolgál. Még ha a részvények értéktelenné válnának is, a bank nem
kérne további pótlást. A kölcsönfronton, tehát Fejes úrnak nyu­
galma van. Mint további bonbont a kölcsönt, a hitelbanktól még
kedvezőbben is kapj a. Tíz éves rögzített kamat esetén 7,8 százalék
kamatot fizet.
Fejes úrnak már vannak tapasztalatai a részvényalapokkaL Hét
éve fizet be havonta a Templeton Growth Fund-ba. A felvett
100.000 DM összeget a Fidelity és Fleming-be fekteti. Több alap
között osztja fel az összeget.
Fidelity International
Fidelity European Growth
Fidelity America
Ernerging Markets (kis tételt)

A Fleming-nél az alábbiakat választja:

Continental Europe
Europa Smaller Companies
Pacific
Latin Amerika (kis tételt)

A mai nézőpont szerint, biztosan lettek volna jobb variációk

is. Fejes úr hosszú távú befektető. ó nemcsak annak tekinti ma­
gát, hanem annak megfelelően viselkedik is. Az állandó átcsopor­
tosítást nem tartja semn1ire, sokkal inkább hisz az emelkedő bá­
zistrendben. Így számol:

A befektetés hosszú távú értékemelkedése 9 %

Kamat a kölcsön után 7,8 %
Fejes úrnak van más pozitív tőkejáradék bevétele is.
Ezért a kölcsön neki az adózás után (45 % adókulcs)
ténylegesen 4,29 %-ba kerül.

A befektetése az alábbiak szerint alakul:

A befektetés állása 1995 végén 85.082,75 DM
1996 végén 102.927,77 DM
1997 végén 132.347,42 DM

253
 1998. márciusában Fejes úr felvesz egy további 100.000 DM-ás
hitelt. A futamidő 10 év, a kamat 6 %. A pénzt ugyanúgy, mint ed­
dig részvényalapokba fekteti. Ágazati alapok, mint a Technologie
vagy Telekommunikation nincsenek közte.

A befektetés állása 1998 végén 245.478,94 DM

1999 végén 444.338,19 DM .
200ű végén 412.750,04 DM

Fejes úr a két hitel törlesztését is átgondolta. Csak egy száza­

lékkal törleszti őket. 2008-ban lejár egy életbiztosítása, és ezzel az
összeggel akarja mindkét hitelt visszafizetni.

Mikor ajánlatos az értékpapírkölcsón?

Egy kölcsönnel aktivizálni tudja a befektetését. Ezzel gázt ad az
eredmény növeléséhez. Ez azonban mindkét irányban érvényes,
úgy a nyereség, mint a veszteség irányában is.
Abszolút tabu a hitel véleményem szerint a
kezdőknél,
spekulánsoknál,
és a nincsteleneknéL

Ha Ön ezen három csoport valamelyikéhez számít, akkor a

kölcsön még a gondolatában sem merüljön fel. Annak a valószí­
nűsége, hogy romba dönti a jövőjét nagyobb, mint annak, hogy
nyer. Azt, pedig gyakran említettük: a tekintetünket először lefelé,
magunk elé kell vetnünk. Ha a kockázat az Ön számára elviselhe­
tetlen, akkor a hozam esélye bármilyen csábító is lehet. El a kezek­
kel!
A kölcsön elfogadható az Ön számára, ha Fejes úréhöz hason­
ló helyzetben van:
Ön tapasztalt tőzsdéző,
Önnek van egy messzemenőkig tehermentes háza, mint
fedezet,
Ön a pénzeszközeit széleskörűen, diverzifikáltan részvény­
alapokba fekteti be,
Ön a hosszú távú befektetők közé számít,
Ön a kölcsönt más vagyonból is törleszteni tudja.

254
 Még ha ezeknek a feltételeknek megfelel is, a kölcsön csak ak­
kor jöhet az Ön számára szóba, ha Ön egy ,,keményre edzett" be­
fektető. Amennyiben az Ön számára egy hosszan tartó veszteség
gondot okozna, akkor inkább hagyja a hitelt.
A mindenkori nyugodt alvás fontosabb, mint a valamivel ma­
gasabb hozamok.

7. 5. Stratégiák részvényalapokkal

A részvényalapok alkalmat kínálnak Önnek arra, hogy könnye­

debb módon játsszon a tőzsdekoncerten. Az Ön munkaráfordítá­
sa lényegesen kevesebb lesz, nem kell gazdasági újságokat búj nia.
Más, talán szebb dolgokra tartogathatja a fejét.
Ehhez jön még, hogy az Ön hozamesélyei magasabbak. A rész­
vényeseknek csak az öt százaléka múlja felül az indexét. A rész­
vényalapoknál ez még mindig 15 százalék. Ön még alacsonyabb
befektetési összegnél is szélesebben diverzifikálja a befektetését.
A legtöbb alapnál 300 különféle cég van. Az idegen piachoz való
hozzáférés egyszerűbb.
Ugyancsak a részvények ésszerű összeállítását érheti el a nem­
zetközi alapokkal, vagy csoportos alapokkal anélkül, hogy nagy
szakértőnek kellene lennie.
Miért kell ilyen előnyök mellett még egyáltalán közvetlenül
részvényekbe befektetni? Hol lóg ki a lóláb az alapoknál? Mire kell
az alapokba való befektetéseknél figyelnie?

A költségek elrágcsálják a bozamot

Ahogy a három arany évben 1998-tól 2000-ig, az alapokat a
hozzájuk ömlő pénzeszközök majdnem elárasztották, alig néhány
befektetőt érdekeltek a költségek. Mindenki csak a tortából akart
egy szeletet.
Most azonban józanabbnak kell lennünk, és meg kell próbálni
a jutalékok leszorítását. Ezt nem azért mondom, mert ahogy a kis­
kereskedők szemrehányóan nevezik, Aldi*-mentalitású vagyok, és

* Aldt: olcsó diszkont üzletlánc Németországban

255
 a vásárlásnál, csak az ár érdekel. Sajnos meg kell állapítanom, hogy
Németországban az alapoknál a jutalékok nagyon magasak. Ezt
egy példán szeretném megvilágítani. Az angol Threadneedle alap­
kezelő Európa szerte azonos alapokat kínál. A prospektusokban
· azonban országonként különböző jutalékköltségek vannak fel­
tüntetve. Magától értetődően Németországot a legdrágább kate­
góriákba sorolja. Azonos alapokért

Németországban 5 %,
Ausztriában 5 %,
Luxemburgban 5 %,
Angliában 3,75 %,
Belgiumban 3 %,
Hollandiában 3 % díjat számítanak fel.

Hangsúlyozzuk, hogy ezek a normál jutalékköltségek. Német­

országban is a Direktbankok* és a tanácsadók ezekból a költsé­
gekből jelentős kedvezményeket adnak. Újabban már a bankoknál
is alkudhat. Mert gondoljon arra: Ön van az erősebb pozícióban,
nem az eladó. Önnek nem kell a Sparkasse-nál vagy X banknál vá­
sárolni. Ma már majdnem minden alap diszkonttal is vásárolható.
Ami pedig éppen ilyen fontos: Ön ininden alapot helyettesíthet
egy hasonlóan jó alappal. Nem akarom a bankok vagy tanácsadók
jól megérdemelt bevételét elvenni. Egy gondos tanácsadással töb­
bet kell keresniük, mint egy egyszerű eladással. De mindnyájuk­
nak a saját előnyünkre is kell gondolnunk. Minden tanácsadó · ki­
neveti, ha Ön olyan buta, hogy a teljes jutalékköltséget kifizeti. Le­
gyen az elve az:

Részvényalapoknál soha ne fizessen

4, 5, vagy 6 százalékos
jutalékköltséget.

* Direktbank: fiókhálózat nélküli bank

256
Informálódjon részletesen az alapról,
mielőU megvásárolja
A kapcsolat egy alappal, amelyre a pénzét bízza, nem egy futó
szerelem. Ön beszáll, és aztán talán húsz évig is a befektetésében
marad. Ezért nagyon fontos Önnek, hogy ne legyen hibás a válasz­
tása. Áldozzon rá időt mielőtt beszáll, és akkor később több nyu­
galma lesz. Részletesen tudnia kell: ,

Melyik alapkezelőhöz tartozik az alap?

Mióta létezik az alap?
Hogyan fejlődött az alap értéke a múltban?
Hogyan határozható meg az alap?
(Nemzetközi, regionális, ágazati, kis- vagy nagyvállalati,
fundamentális- vagy növekedési vállalati)

Ne fektessen be újonc alapba

A régen létező alapokat részesítse .előnyben az újoncokkal
szemben. A legtöbb alapot valamilyen meghatározott filozófia
alapján kezelik. Egy régi, sikeres alap már bizonyította, hogy a
szempontjai a múltban nem voltak annyira helytelenek. Termé­
szetesen a múltbeli teljesítmények nem garantálják a jövőbeli si­
kereket. Mégis sok szól amellett, hogy a múlt nyertesei inkább
lesznek a jövőben is nyertesek.
Az alapokat, amelyek fiatalabbak öt évnél, az újoncok közé
számítom. Alapok, amelyek tíz vagy több éven keresztül jó ered­
ményeket értek el, megérdemlik a bizalmát.

Tesztelje az alapkezelők teljesítményét

Az egyes alapok eredményeinél többet mond az alapkezelő
összteljesítménye. Ennél figyelembe van véve az alapkezelő összes
alapja, úgy a jók, mint a rosszak.
Az egyes alapkezelők alapokból álló palettáját szembeállítják
egymással. Melyik kezelőnél járna jobban a befektető? Sajnos az
ilyen rangsorok nem mutatnak egységes képet, a tabellavezetők
cserélődnek. De mégis újra és újra ugyanazok a kezelők alkotják
az . első harmadot, és éppen így ragaszkodnak az utolsók is a he­
lyükhöz.

257
 Minden alapkezelőnél a legjobb és a legrosszabb régióalapo­
kat (Európa, Amerika, Ázsia) vettük figyelembe. Ha egy alap nem
kínál teljes választékot, akkor nem került a felsorolásba. Összeha-
..

sonlító mérceként (100) az MSCI*-világ indexet vettük alapul.

legjobb mix legrosszabb mix

Mercury 104,3 100,6

Gartmore 103,1 101,3
Threadnecdie 103,0 101,6
Flerning 102,8 100,7
Fidelity 102,0 101,6
DWS-csoport 101,9 99,0
Julius Baer 101,4
cs-csoport 101,3 101,3 •

Adig-csoport 101,2 9 9 ,3
Union-csoport 100,3 99,9

Forrás: Finanztest

Az EURO am Sonntag másként értékelt. Milyen az aránya a

csúcsalapoknak egy alapkezelóben?

A kezelők Top 20-as listája •

A csúcs-alapok aránya
DWS 75,0 %
Fidelity 70,0 %
Morgan Stanley 70,0 %
ABN Amro 62,5 %
Julius Baer 62,5 % ••

· Threadnecdie •
60,0 %
Gartmore 58,3 %
Merril Lynch 53,8 %
Flerning 53,2 %
DIT 52,2 %
Henderson 50,0 %

* MSCI (Morgen Stanley Capital International):

Világindex 1470 részvényárfolyamát veszifigelembe 20 országból

258
Swissca 50,0 % .
Adig 45,5 % •

Baring . 45,0 % .
BB-Invest 40,0 % •

Pictet 40,0 % .
Nestor 40,0 . % .
Spangler 40,Q %
Invesco 39,1 %
•

Forrás: EURO am Sonntag

Ne keresse a tökéletes alapot

Hagy mutassam be a problémát egy levélen keresztül, amit K. úr
küldött nekem Wetzlar közeléból:

" Tisztelt Hornstein Úr,

... nekem még pénzügyi kérdésekről egy könyv sem oko­
zott olyan sok örömöt, mint az Ön könyve a részvényala­
pokról... Azt kell mondanom Önnek, hogy nekem egy biz-
tosan nagyon ritka problémám van, valószínűleg túl in­
tenzíven foglalkozom részvényalapokkal. Ennek követ­
keztében túl kevés időt hagyok a családomra. Állandóan
olvasok.
Vasárnaponként az »EURO am Sonntag«-ot, máskor a
»Finanzen«-t.
Ennek a magatartásnak azonban csak egy oka van. Úgy
vélem minden alapba be kell fektetni, mindegy, hogy ez
megtakarítási terv és/vagy egyszeri befektetés, amelyeket
az újságok csúcsalapként dicsőítenek. Itt van a DWS
Vermögensbildungsfonds I, amely az elmúlt húsz évben
nagyon jó hozamokat ért el. Természetesen tudom, hogy
ezek a nagyon jó hozamok a jövőben gyorsan el is tűn­
hetnek. Egy kis szerencse is kellett a múltban hozzá.
Az, hogy ez a siker kizárólag az alapmenedzser tudásá­
nak köszönhető, az nagyon is kétségbe vonható. Másik
oldalról egész biztosan nem csinálunk nagyon nagy hi­
bát, ha a pénzünket erre a menedzserre bízzuk. A hozam
természetesen attól is függ, hogy az évek alatt mennyire
olcsón vásárotok be. Mit haszná� ha egy alap állandóan

259
 emelkedik, én pedig mindig ennek megfelelően, drágán
vásáro/ok be. A befektető egy egyszeri befektetéssel ebbe
az alapba, talán 18 százalék f!ozamot w e� de megtaka-
'
rítási tervvel »csak« 9 %-ot. ,

De mit mesélem mindezt el Önnek, hiszen Ön e;zt éppen

olyan jól tudja, mint én.
Ezenkívül az utóbbi hónapokban rendszeresenfigyeltem
az >>Acatis Aktien Global Fonds UI« alapot. Ezt az alapot
az 1997-es kibocsátása óta a »Finanzen« minden évben
ötös osztályzattal wtékelte. A befektetési cél és a filozófia
meggyőznek engem.
Kérdezem azonban magamtó� hogy befektessek-e ebbe
•

az alapba, ha egyidejűleg a másik alapnálfizetett megta-

karítási részleteket csökkentenem kell.
.

Mindenekelőtt azt kwdezem magamtól, hogy ez valóban

szükséges-e. Mennyi hozampontot tesz ki, ha ebbe az
alapba invesztálok. Talán a különbség nagyon jelenték­
telen lesz...
,,

Még ha Ön éjjel-�appal olvas is, akkor sem jut minden újság és

folyóirat végére. Miközben ez nem viszi jelentősen előre, sőt véle­
ményem szerint Önre nézve még káros is. Mint ahogy K. úr, Ön ál­
landóan agyalna, hogy a megfelelő alapban van-e. Ön elfecsérelné
az idejét és közben rongálná az idegeit. Aztán elszakadna a való­
ságtól. Ennek következtében a tudatalattija átvenné a befektetése
felett a hatalmat. Az Ön kárára.

Nem kifizetődő a kölönböző alapo,k között

ide-oda ugrálni!

Ésszerűen állítsa össze a portfólióját

Ne keresse állandóan az éppen legjobb alapokat, és halmozza
ezeket a portfóliójába. Sokkal inkább az alapjainak össze kell ille­
nie. Ehhez logikus felépítés szükséges. Azt ajánlom Önnek, hogy
úgy építse fel a befektetését, mint egy háromszög. Ez a háromszög
három emeletre tagozódik. Az emeletek szélessége mutatja a be­
fektetés nagyságát. A csúcs felé csökken a tőkebefektetés nagysága.

260
L Első emelet: Általában ez magában foglalja a befektetés 50
százalékát, plusz vagy mínusz tíz százalékkal. Legnagyobb
esetben 60 százalékot tesz ki. Ide válasszuk azokat az alapo­
kat, amelyeknek nincsenek földrajzi korlátaik, mint a nem­
zetközi alapok, vagy azok az alapok, amelyek Európa-szerte
befektetnek. Ezek az alapok túlnyomó részben nagy, funda­
mentális vállalatokba fektetnek.

A befektetési háromszög:
Egy alapba történő befektetés szerkezete

3. emelet,
l (}tól 15 %-ig

2 emelet. 30-tól 40 %-ig

l emel� 40-tól 60 %-ig

2. Második emelet: Ebbe az egységbe esik a befektetett pénz­

eszközök 30 vagy 40 százaléka. Az elosztása regionális ala­
pokba történik, tehát Európa, Amerika, Ázsia. Amelynél a
saját kontinens legyen túlsúlyban. A kontinenseken belül
tagoljon tovább.
Nagy fundamentális vállalatokra (Blue chipek),
közepes vállalatokra (Mid Caps),
kis vállalatokra (Small Caps).

261
 3. Harmadik emelet: Itt a kedvenceinek szabad futást enged­
het, a befektetésének 10 vagy 15 százalékáig. Ha a hosszú
távú befektető a szíve legmélyén tulajdonképpen unatko­
zik, akkor itt spekulálhat. Válasszon ágazati alapokat, pró­
báljon meg trendeket időben elkapni, csoportosítson át a
mindenkori tőzsdei helyzetnek megfelelően. Sok befekte­
tőnek szüksége van ilyen játéklehetőségre. A boomok ide­
jén együtt tud azokkal menetelni, és így a befektetés több
örömet okoz Önnek. Ön mindenütt ott van, nem jön elő a
megbánás érzése, mivel semmiből nem maradt ki. A nyu­
godtabb befektetők olyan alapot választanak erre a célra,
amelyik világszerte kisebb vállalatokba fektet.
..
, , , ,

Szeretnék Onnek meg barom pelda befektetest megmu-

tatni:

l. Az offenzív variáció
Első emelet •

DWS DVG l 20 %
Templeton Growth Fund 20 %
Második emelet
Fidelity European Growth 10 %
Fleming European Strat. Value 7,5 %
Fidelity Europ. Smaller Comp 7,5 %
DWS Nordamerika 5%
Fidelity American Growth 5%
Fleming Pacific 5%
Fleming Eastern Opp. 5%
Harmadik emelet
DWS Telemedia 5%
Fidelity Technology 5%
Fleming Life Science 5%

2. A kiegyensúlyozott variáció
Első emelet
Templeton Growth Fund 20 %
Fidelity Euro Balaneed 20 %
DWS Re-Inrenta (Nyugdíjalap) 20 %

262
Második emelet
Fidelity Europ. Growth Fund 10 %
DWS Nordamerika 10 %
Fleming Pacific 10 %
Harmadik emelet
Fleming Global Smaller Comp. 10 %

3. A defenzív variáció
Első emelet
DWS Re-Inrenta 20 %
Fidelity Euro Balaneed 20 %
Templeton Growth Fund 20 %
Második emelet
Fleming European Strategie Value 15 %
CS-Euroreal (Ingatlanalap) 15 %
Harmadik emelet
Fleming Global Smaller Companies 10 %

Az első emeleten, a kiegyensúlyozott variációban a Fidelity

Euro Balaneed nemzetközi részvényalapra vagyunk kíváncsiak. Ez
az alap egy kevert alap, Európa térségében fektet részvényekbe és
nyugdíjpapírokba. A nyugdíjrész miatt az értékingadozása mérsé­
kelt, és ugyancsak kiesik a deviza árfolyamkockázat is. Ezenkívül
így egy nyugdíjalapba fektetünk.
Az ágazati alapokról teljesen lemondtunk. Ennek ellenére a ki­
sebb vállalatok piacán, a Fleming Global Smaller Companies alap­
pal képviselve vagyunk. Ez az alap kínál egy nagy előnyt: Az alap­
menedzser világszerte minden ágazatot figyelembe vehet. Válthat
az amerikai biotechnikai vállalatokról, az európai internet vállala­
tokra. Az alapszabályzatok ezt lehetővé teszik. Amennyiben ehe­
lyett egy európai internet alapot választ, akkor az alapmenedzsert
kizárólag ezekhez a cégekhez köti. Nem csoportosíthatna át az
amerikai biotechnikai vállalatokba még akkor sem, ha ott sokkal
nagyobb hozamesélyek állnának fenn.
A javaslataimnál ügyeltem arra, hogy ne legyen dolgunk négy­
nél több alapkezelóvel. Ezért nem találja itt más kezelők csúcs­
alapjait. A javasolt alapok nagyon jó befektetések, de konkurens
alapkezelőknél előfordulnak egyes alapok még jobb eredmények-

263
kel. A defenzív variációnál a nyílt ingatlanalappal még egy továb-
•

bi alapkezelőnk van.
Ezeknél a javaslatoknál egy kb. 50.000 eurós befektetett ösz­
szegből indultam ki, amennyiben Ön ettől lényegesen kevesebbet
fektet be, akkor csökkentse az alapok számát. Részben alaponként
előírnak egy bizonyos minimális befektetési összeget, ami alá
nem lehet menni. Csak korlátozottan tudunk a jövőbe látni. Így
nem tudhatjuk, hogy melyik kontinensen, melyik ágazatban és
mely vállalatnagyságnál lehet a legmagasabb hozamokat elérni.
Én erre válaszként, a befektetést minden ilyen területhe szétcso­
portosítom.
Maradjon meg szilárdan az alapjánál, mindegy, hogy mi törté­
nik. Felejtse el azokat a tanácsokat, amelyek azt mondják Önnek,
hogy váltson át valamelyik divatos alapra, mert ott többet keres­
het. Ne hagyja magát semmiképpen elbizonytalanítani. Mihelyt a
piacok rosszul állnak, a rossz szellemek, mint egy sáskahad le­
csapnak Önre. Ez az Ön belsőjében az Ösztönén, a környezete is a
részvényekben és az alapokban csak veszélyt lát. A közvélemény
hangja hangos, de kevés értelme van. Ha nem került drámai pénz­
ügyi helyzetbe, akkor semmi esetre se szálljon ki egy alapból.
Ezt a fejezetet Peter Lynch gondolataival zárjuk, aki úgy vélte,
a részvényekbe és részvényalapokba történő befektetéseknek 15-20
év vagy akár még több a helyes időkerete. " Ez az időszak elégséges
az árfolyamok magához téréséhez, még a legrosszabb korrekciók
vagy zuhanások után is, és elég hosszú egy rakás nyereséghez is. "

264
Az utolsó fejezetben azzal foglakoztunk, hogy befektetési tervek­
kel és stratégiákkal hogyan kerülhetjük el a pszicho-csapdákat.
Egy további kipróbált eszköz abból áll, hogy a lelki köntösét pon­
tosabban megismerje. Most ezzel akarunk foglalkozni.
A magatartásunk a tőzsdén a lelkünket tükrözi vissza. A félénk
ember elsősorban tninden kockázatot elkerül, de ezzel rendkívü- •

li nyerési lehetőségektól búcsúzik el. A vakmerő másik szélsőség-

be esik. A hozamok nem lehetnek elég nagyok a számára, eköz­
ben elnézi a csapdákat. Tartósan, csak a legritkább esetben marad
pluszban.

Milyen jellembeli sajátosságainknak van szerepe a tőzsdén?

- Lehetőleg kiegyensúlyozott lényünknek kell lennie. Az
irigység, kapzsiság és a túlzott becsvágy károsak. Ezek a jel­
lemvonások félrevezetnek minket, a tőzsdét a lelki szükség­
leteink érdekében rosszhiszeműen használjuk. Ez tévútra
vezet.
- Egy hirtelen embernek a tőzsdén nehéz dolga van. Ma meg
vagyok győződve a DaimlerChrysler-ról, holnap meg legszí­
vesebben megszabadulnék ettől a cégtől. Ha az árfolyamok
emelkednek elfog a lelkesedés, kimerülésig foglalkozak a
portfóliómmal. Egy crash-nél elvesztem a kedvem, nem ké­
szítek el többé házi feladatot. Szükség esetén fegyelmet és
türelmet kell magára kényszerítenie.
- Egy jellemdimenzió, amit már gyakran említettünk, az Ön
tőzsdei sorsára nézve különösen meghatározó. A " félénk­
ségre" vagy a másik végletet tekintve a "kockázatvállalásra"
gondolok.

Önnek jól kell ismernie magát, akkor gyakran ki tudja kerülni

a pszicho-csapdákat. Ebben a fejezetben egy tesztet állítottam ösz-

265
 sze Önnek. Ennek segítenie kell abban, hogy Ön a félelem/kocká­
zat potenciálját meg tudja becsülni. A teszt ebben persze csak kis
támaszként szolgálhat. Kérdezze meg a teszt után önmagát, hogy
az eredmény megfelel-e az önmagáról kialakított képnek. Sorolja
be magát ezután egy kategóriába. Természetesen lehet Ön két tí­
pus között határeset is.
Ha pozícionálta magát, akkor megismeri, hogy mik az előnyei
és, hogy hol vannak javítási lehetóségei.
..
, , , , ,

Teszt: felénk On vagy kocka:zatvallaló?

Ezt a személyiségelemzést egy olyan teszt alapján készítettem,
amely a Psychologie Heute (Pszichológia Ma) című folyóiratban
jelent meg. Ítélje meg, hogy az alábbi kijelentések az elmúlt évek­
ben találóak-e Önre nézve vagy nem:

l . Szeretem a vihart, kiteszem magam a természet erőinek.

I N
2. A meggyőződésemért tűzön-vízen keresztül megyek.
I N
3 . Érdekesnek tartom a Schwellenlander (küszöb országok)
• �zvényeit. I N
4. Megveszem a látszólag megfontolt ellenzókkel szemben is.
I N
5. Játékos természet vagyok, nagy téteket kockáztatok.
I N
6. Bízom a testi erőmben és a kitartásomban.
I N
7. Hidegvérű vagyok a veszélyek elleni védekezésben.
I N
8. Ha veszélyessé válik a helyzet átveszem a vezetést.
I N
9. A tőzsdén a spekuláns pozíciót tartom szimpatikusabbnak.
I N
10. Háborúban nem lennék gyáva.
I N
l l . Szívesen vállalnék olyan munkát, amihez bátorság kell.
I N

266
12. Vágyom a kalandos életre.
I N
13. A kockázat hozzátartozik az ésszerű pénzbefektetéshez.
I N
14. Gyakran nézek akciófilmeket.
I N
15. Nem szeretem a fél dolgokat, törekszem az egészre.
I N
16. A sportban szívesen kockáztatok.
I N
17. Nehéz, alig megoldható feladatokat keresek magamnak.
I N
18. Hajlok arra, hogy bátorságpróbának vessem alá magam.
I N
19. Szeretnék a tőzsdén igazán pénzt keresni.
I N
20. Keresem a kemény kihívásokat, vállalkozó típus vagyok.
I N
2 1 . Megfelelő tréning után szívesen vezetnék egy harci gépet.
I N
22. Soha nem adom fel, harcolok a végsőkig.
I N
23. Szeretem az idegcsiklandozó izgalmakat, formálisan kere-
sem a veszélyt. I N
24. Bátor cselekedetekkel kell bizonyítanom magam előtt.
I N
25. Erős felfedezési és kutatási kényszerem van.
I N
26. Akkor is van kedvem a kalandos utazásokhoz, ha azok fá-
rasztóak. I N
27. Kritikus helyzetekben van akaraterőm.
I N
28. Keresem a kemény, de fair küzdelmeket.
I N
29. Nem szeretem az olyan típusokat, akik először meggon­
dolják, ami veszélyes is lehet.
I N
30. Szívesen vennék részt egyszer egy túlélési gyakorlaton.
I N

2 67
 3 1 . Erős bennem a győzni és teljesíteni akarás.
I N
32. Ha valamit akarok, akkor azért mindent képes vagyok koc-
kára tenni. I N
33. Bátran nekifogok a dolognak, ha szorul a kapca.
I N
3 4 . Biztosan fogok a határidős ügyletekbe befektetni.
I N

Kiértékelés

Számolja össze az igen válaszokat:

0-9 pontig: a félénk

A kockázatvállalás és a bátorság valóban nem tartozik az Ön
meghatározó tulajdonságai közé. Ezzel szemben Ön átlagon felül
óvatos, sőt félén!{. Ezek a jellemvonások a tőkebefektetéseinél
előnyt jelentenek, de egyidejűleg hátrányt is. Ön nem egy szájtátó,
aki csak a magas hozamokra vadászik, és eközben könnyelműen el­
nézi a kockázatot. Ez megóvja Önt a nagy tőzsdei csalódásoktót
Másoldalról Önt a félelempotenciálja visszatartja a pénz elő­
nyös dolgoztatásától. Minél alacsonyabb egy befektetés kockázata,
annál szimpatikusabb Önnek. Nem érzi magát befektetőnek, vagy
akár hosszú távú befektetónek, Ön sokkal inkább a klasszikus taka­
rékos típusnak felel meg. A tőkebefektetés célja a vagyonának a
megőrzése. Az Ön világa a takarékbetétkönyv, tőke-életbiztosítás,
lekötött betét, a fix kamatozású papírok és az ingatlanok.
A részvényeket eddig visszautasította. Ez azonban egy dupla
hiba:
- Részvények és részvényalapok nélkül a vagyona csak nagyon
szúken van diverzifikálva. Noha ez ellenkezik a gondolko-•

dásmódjával, a részvényekkel emeli vagyonának a biztonsá-

gossagat.
., "

- Hosszú távon a részvénybefektetések érik el a legmagasabb

hozamot. Ha kihagyja ezt a befektetési formát, többet kell
félretennie ahhoz, hogy elérje ugyanezt az értéket. Így a
részvényekról való lemondás egyidejűleg a fogyasztási javak
egy részéról való lemondást is jelenti.

268
 Mit kell megváltoztatnia? Az Ön vagyongyarapításának a 3 .
modellhez a " defenzív befektetéshez" kell orientálódnia. Ezzel ért
Ön leghamarabb egyet. Semmiképpen nem kell egy vakm�róségi
rohammal a befektetői magatartását teljesen megváltoztatni. Az
alapszerkezetet meg kell tartania, persze néhány korrekcióvaL Az
ágazati alapok, mint a Telekommunkation éS a Technologie az Ön
portfóliójában nem vesztenek semmit. A nagyvállalatok, amelyek­
nek fundamentumai vannak kell, hogy az Ön favoritjai legyenek.
Gondoljon arra, hogy ezzel nem másodosztályú árukat gyűjt be.
Az ilyen részvényekkel éppen olyan nyereségeket érhet el, mint a
nagy volatilitású növekedési vállalatokkaL Ráadásul így még nyu­
godtabban is alhat.
Nos nem kell a beszállását halogatnia. Ne mérlegeljen sokáig
pro és k�ntra. A döntés, hogy a vagyonának egy kis részét részvé­
nyekbe fekteti megszületett. A halogatást nem menti a kedvezőt­
len beszállási időpontra való hivatkozás sem. Optimális helyzet
nincs. Ha felszáll a köd és a helyzet a napnál világosabb. lesz, akkor
már nincs mit keresni.
Ha részvényekbe fektetett, ne legyenek kétségei a befektetése
miatt. Ön döntött és marad is a döntésénéL Most a bizalom a fontos. -
Mihelyt az árfolyamok visszaesnek, el kell olvasnia a bázistrendról
szóló fejezetet. Nagy segítséget jelenthet Önnek az első időkben
egy tapasztalt tanácsadó. Ha aggódik a befektetése miatt, ne mar­
cangolja magát. Hívja fel a tanácsadót és merítsen bátorságot.

l0-15 pont: az óvatos

Önt nem lehet kalandornak vagy hazárdőrnek nevezni, de né-
.

ha-néha egy kis szívdobogás nincs ellenére, ha a helyzet áttekint-

hető marad. Közbe-közbe szívesen belemegy egy jól adagolt koc­
kázatba is. A választásnál a jól kiépített út és a titokzatos vándor­
ösvény között kétség esetén a biztos út mellett dönt.
A befektetése jót tesz a lényének. Ön teljesíti azokat a feltétele­
ket, hogy olyan sikeressé váljon, mint Dagobert. Normál esetben
először felméri a kockázatot, és csak ezut.án ugrik fel a tózsdevo­
natra. Ez jó. Persze egy általános eufória éppenséggel magával ra­
gadhatja, és felkészületlenül Neue Markt céget vásárolhat. Ezután
bosszankodik, és el akar köszönni a tőzsdétőL Ez nem helyes.
Könyvelje el a veszteséget a " tapasztalatgyűjtéshez" . Ez fájdalmas,
de nem kellene lezárnia a jövőbe vezető jövedelmező utat.

269
 Ön a félelem/vakmerőség vágányán a középső tartományban
van, a félelem felé tendálva. Következésképp a portfólióját egy ki­
csit bátrabban állíthatja össze, mint ahogy eddig volt. A "kiegyen­
súlyozott befektetésünk" irányában kell orientálódnia. Ehhez jön­
nek a nyugdíjkötvények vagy életbiztosítások. A részvényekbe va­
ló közvetlen befektetést nem tanácsolom Önnek. Ideálisak a szé­
lesen megosztott bázisalapok, és ezek mellé második hangsúly­
ként, egy európai növekedési alapot helyezhet. Az ágazati alapo­
kat nagy ívben kerülje. Ezek helyett az Ön befektetési háromszö­
gének harmadik emeletére egy nemzetközi alap lenne a jó válasz­
tás, amelyik kisvállalatokba fektet.
Hogyan éljen a részvényalapj aival? Itt is jó előfeltételei vannak.
Ön állhatatos, nem vadászik állandóan a még nagyobb hasznot
hajtó alapok után. Időnként szemrehányást tesz magának, hogy
nem foglalkozott eleget az alapjaivaL Nem kell ebben a cipőben
járnia. Évente két ellenőrzés elég, amelyből a nagyobb felülvizsgá­
latnak az új év kezdetén kell történnie.
Persze a legfontosabb tőzsdetörvénnyel hadilábon áll: a vesz­
teséget lecsökkenteni és a nyereséget hagyni kifutni. Az Ön óva­
tos alapállása bizalmatlanabb a nyereséggel szemben, mint
amennyire szükséges. Ezért erősen hajlik a nyereség kivételére. A
lefelé menetnél ahhoz tendál, hogy az árfolyamesést kiülje. A leg­
jobb az volna, ha spekulánsból befektetővé válna. Akkor elkerüli
ezt a pszicho-csapdát.
Komoly gondokat okozhat Önnek a crash. Kissé óvatos karak­
tere a pesszimizmushoz hajlik. Ez azt jelenti, hogy Ön a medvepi­
ac közben feketébbre festi a helyzetet, mint amilyen az valójában.
Ezért engednie kell az optimista befolyásoknak. Olvassa el az
emelkedő bázistrendről szóló fejezetet.

1 6-23 pont: az aktív

Ha veszélyről van szó, akkor Ön tevékenyebb, mint a legtöbb
kortársa. Egy leszáguldás a sípályán nincs ellenére, és a munkájá­
ban a konkurencia nyomását és a teljesítménykényszert Ön nem
stressznek érzi, hanem kellemes stimulálásnak. Kritikus helyzet­
ben helyén a szíve, és szívesen átveszi a vezetést. Eközben többnyi­
re megfontolt és tudatos marad, bármit tesz.
Adjon hálát az istennek a karakteréért. Az Ön félelem l vak­
merőség keveréke nagy segítség az életben. A félelem nem tartja

270
vissza az ésszerű döntésektől, és a tudatalattijába sem beszél be
aggódást. Így abban a helyzetben van, hogy a tőzsdei helyzetet
reálisan lássa. De nem szabad szem elől tévesztenie, hogy az Ön
gondolkodása túl optimista. Egy részvényanalízisnél ezek az eré­
nyek nagyon fontosak, de kényszerítenie kell magát arra, hogy az
árnyékos oldalra is figyeljen. Miért vannak emberek, akik szaba­
dulni akarnak ezektól a részvényektől? Az eufória lehet az Ön
veszte. A kétkedés kötelező, hogy kiegyenlítse a túlzott optimiz­
must. Ön korántsem ikertestvére Donaldnak, mégis a gondtalan­
ság sokba kerülhet Önnek.
Hogyan fektessen részvényekbe? Természetesen Ön az offen­
zív variációnkkal jól ki tud jönni. A befektetési háromszögének bá­
zisát az ajánlott részvényalapokkal kell feltölteni. Ha az Ön teszt­
eredménye 18 pont alatt van, akkor választhat egy kevert alapot.
Mihelyt Önnek már vannak tapasztalatai a részvényalapokkal, ki­
egészítésként az alapok mellé, fektethet közvetlenül részvényekbe
is. Az első emeletén a nagyvállalatoknak kell lennie. Csak a harma­
dik emeletre jöhetnek szóba jól kiválasztott kisvállalatok.
Kérem, ne gúnyolódjon a befektetésének a megtervezett szét­
csoportosításán. Az életbiztosítások, ingatlanok és a nyugdíjköt­
vények csökkentik az Ön kockázatát.
Milyen viták veszélyeztetik a pszichéje által a befektetése köz­
ben? A fő veszélyt a gondtalanság jelenti. Éppen a nyerési fázis­
ban elnyomja az árfolyamtörés lehetóségét. Inkább még drágán
utánvásárol, minthogy a nyereségét vegye ki. Ugyancsak fontos
az Ön számára a türelem. Egy papír vagy egy alap, amely kevés
hozamot hozott, hamar kegyvesztett lesz Önnél. Óvja magát at­
tól, hogy túl gyorsan váltson. Azzal csak a brókerek és a bankok
zsebét tömi.

24-34 pont: a játékos

Az Ön bátorsága és kockázatvállalási készsége már közmondá­
sos: úgy a szabadidőben, mint a munkában vagy a tőkebefekteté­
sében a legnagyobb veszélyek és akadályok éppen Önnek valók.
Önt minden extrém sport lelkesíti és született tőzsde speku­
láns. Azokban a helyzetekben érzi jól magát, ahol már másoknak
a félelemtől izzadtságcseppek ülnek ki a homlokára. Mások az Ön
magatartását könnyelműnek nevezik - Ön ezzel szemben, élvezi
a fenyegető veszély bizsergetését.

271
 Ön alig ismeri a félelmet és gyötrő gondokat. � mindennapi
életben ez irigylésre méltó, de a tózsdéhez kevésbé alkalmas a lel­
ki köntöse. Az, ami valakiból sikeres Dagabertet csinál, teljesen
hiányzik Önból. Ön notóriusan alábecsüli a kockázatot és így
hosszú távon gyakran számít a vesztesek közé. A spekulánsok és
kereskedők szimpatikusabbak az Ön számára, mint a hosszú távú
befektetók. A részvényeket jobban szereti, mint az unalmas alapo­
kat. Még inkább értékeli az opciós ügyleteket. Itt aztán igazán bi­
zsergető az érzés. Nagyot nyerni, vagy mindent elveszteni. Az alap
beállítottságánál fogva Ön a kaszinóba való.
Teljesen távol kell magát tartania a tózsdétól? Van jó kilátása
arra, hogy hosszú távon a nyertesek közé számítson? Adok Önnek
esélyt, de csak akkor, ha sikerül megfékeznie a pszichéjét. Ez, pe­
dig az Ön esetében nagy adag fegyelmet feltételez.
Hogyan tudja ezt elérni? Elengedhetetlen egy terv az Ön szá­
mára, amit következetesen betart. Noha éppen az alapokat nézi le,
mégis ezeknek kell a bázisát képeznie. Ha közvetlenül részvények­
be fektet, akkor előbb vagy utóbb az alábbi hibákba esik:
•
Túl kockázatos papírokat választ.
•
Túl kevés vállalatot vesz, tehát nem csoportosít szét megfe­
lelóen.
t:

•
Túl gyakran átcsoportosít.
•
Elhanyagolja a többi standardbefektetést (pénzérték- és in­
gatlan befektetéseket).
Ha a tókéjét alapokba fekteti, akkor nyugodtan választhatja az
offenzív variációnkat. A pénzeszközei 80 százalékának hosszú tá­
von alapokban kell lennie. Az átcsoportosítás az Ön számára tabu.
A maradék 20 százalékkal szabad spekulálnia, egy százalékkal sem
többel.

Vigyázat!

Ezzel a teszttel valamennyire meg kellene Önnek roagát

tSmerrue,
• •

- mely pszichikailag meghatározott tnagatartásra haj­

lik a tőzsdén,
- mely befektetési formák felelnek meg a szemé­
lyiségének. •

272
 Egy ko nkrét befektetési döntéshez azonban más szemponto­
kat is figyelembe kell vennie: korát, pénzügyi helyzetét, a befekte­
tés futamidejét és célját, tőzsdei tapasztalatát.
A részvények és részvényalapok iránti minden szimpátiája mel­
lett, azonöan soha nem szabad figyelmen kívül hagynia a még
mindig érvényes "tőzsdei aranyszabályt" :

Ossza fel a vagyonát

a három standardbefektetés között:
pénzértékek, ingatlanok, részvények.

273
 Különleges szolgáltatás

Ha Önnek a könyvvel kapcsolatban kérdései vannak, közvetle­

nül felhívhat engem. Ezenkívül kérdezhet tólern a pénzbefekteté­
seivel kapcsolatban is. Megállapítottam, hogy sok befektető bi­
zonytalan a vagyonbefektetéseinek összeállításában, vagy az alap­
jának a minóségében.

Ebben hozzám fordulhat:

- A tájékoztatásarn díjtalan. Csak ha a befektetéséról írásos
elemzést kér, akkor számítok fel egy egyszeri 250 eurós díjat.
- AZ értékelés semleges és amennyire lehetséges objektív.

Így érhet el engem:

Postai úton Heltorfer Mark 124
40489 Düsseldorf
Telefonon (0203) 7 43 93
(kérem, hogy csak hétfón, szerdán és
pénteken 9-12 óráig)
Telefaxon (0203) 74 1 3 59
E-Mail finanz-hornstein@t-online.de

274
 További irodalotn a témához

Benjamin, Graham,
Intelligent Investieren,
FinanzBuch Verlag München 1998
Hielscher U., Beyer S.,
Studient- und Übungsbuch zur Investmentanalyse,
München 1999
Hornstein, Helmut,
So funktioniert:
Sicherer Vermögensaufbau tnit Aktienfonds,
Frankfurt 2000
jackisch, Klaus-Rainer,
So funktioniert:
Langtristiger Vermögensaufbau mit Aktien,
Frankfurt 2000
]ünemann, B., Schellenberger, D. (Hrsg),
Psychologie für Börsenprofis:
Die Macht der Gefühle bei der Geldanlage,
Stuttgart 2000
Le Bon, Gustave,
Psychologie der Massen,
Stuttgart 1982
Lynch, P., Rothchild, J,
Der Weg zum Börsenerfolg,
Kulmbach 1996
Maas, P., Weibler, J (Hrsg),
Börse und Psychologie,
Köln 1990
Shefrin, Hersh,
Börsenerfolg mit Behavioral Finance,
Stuttgart 2000

275
 Helmut Hornstein önálló pénzügyi üzletem­
ber, Düsseldorfban él. Már 1969 óta, akkor
még mint egyetemi hallgató, befektetési ta­
nácsadóként tevékenykedik. 1982-től, mint sza­
badfoglalkozású pénzügyi tanácsadó dolgozik,
elsősorban tőkebefektetés, befektetési alapok
és nyugdíjalapok területén. Számos előadás és
publikáció jelent meg, ebben a témában tőle,
többek között az: " Így működik: Biztos vagyon­
gyarapítás részvényalapokkal" című, a Societat­
Verlag-nál.

276
V)
,...
r-
o
o
O\
-.::t
O\
c-r)
\O
O\
z
t:O
C/)
-