Il. A személyek 4. Az ember mint jogalany 4.1. Jogalany ~ személy - ember ~ s vemélyis g A jogalany — mint jogi miisz6 - a jogilag szabélyozott tarsadalmi viszonyok resetvevdit jeldli. Torténctileg nézve és napjainkban is ¢ embert jelenti, hiszen a tarsadalmi viszonyok: embe . tarsadalmi és a gazdasagi élet megszervezésének egy magasabb fejlettségi fo- kan azonban a tarsadalmi viszonyok mar nemesak az egyes emberek kézotti viseonyok, hanem az emberek kiilénbéz6 szervezettségi foku csoportjai, k6- égei, szervezetei kézitti viszonyok is. A jog tehat az egyes emberhez ha- sonlé jogalanyisaggal ruhazta fel ezeket a - tarsadalmi-gazdasdgi életiinkben ma mar nélkiilézhetetlen - szervezeteket, ideértve az egész tarsadalmat atfogo legnagyobb szervezetet, az allamot is. Ezutdn viszont meg kellett ktilénbéztet- ni egymastol ezeket a mesterséges, a jog altal konstrualt tin. jogi személyeket ahagyomanyos, természetes személytdl. az embertdl. Mig tehat a személy ki- fejezés a koznapi nyelvben az embert jeldli, addig a polgari jogban ez egy gutij- éJogalom: az embert és a jogi személyeket is magaban foglalja. A ,jogalany” és a .személy” egymassal lényegileg azonos értelma kifejezések, az clébbit in- kabb a jogtudomany, az utdbbit inkabb a tételes jog hasznalja. A kéznyelvben az emberek mint személyek kézil csak viszonylag kevesek- rélmondjuk azt, hogy: személyiség. Ezzel az adott embernek az atlagosnal ér- tékesebb voltara vagy kuilénleges, eredeti cgyéniségére utalunk. A polgari jog nem ismer ilyen kiilonbségtételt, a polgari jogban minden ember szemeélyiség. é mint ilyen egész valdjaban a torvény oltalma alatt all. A személyiség jogi fo- falma feldleli az ember kiilsdleges jegyeit és belsé tulajdonsagait, az altala hordozott eszmei értékeket egyarant. Az tin. személyiségi jogok kézuil néhany — PI. névjog, j6 himévhez valo jog, titokjog - a jogi személyeket is megillett. 4.2. Az ember jogkepessege Ma mar magate 5dé ény elétt minden ember tol értetédénck tartjuk, hogy a torveny nden | wyenis, de Freja azt is, hogy ez tien volt mindig igy. A rabszolgak még nem Vollalsfogalanyok, csak jogtargyak, azaz dolognak minésdltek. A Jobbagvok i *« iogot, annal tobb kételezettséget jelentett, Az emberek ,adokon at a torvények Altal is szentesitett ku- 39monopéliumok, sztiletési és szolgaltatottsag, joafosztotisag mag gondotkodas ¢s a polgiri forradalm; ‘az a gondolat, hogy minden ember szabadn, tik, hogy vannak velesaiiletett és tole el nem ide sondolatok a civilizaltabb orszagok alkotmanyaingy ‘alapelve, illetve feltétlen érvényesiilést kivang hogy: .(1) Minden ember jogképes: jogai és kéta| WA joakepességet korldioz6 jognyilatkozat senumis.” ay ye eszerint egy elvont (absztrakt) képesség, ami alapjan ely. joga és kitelessége Iehet, azaz elvileg barmely ember alanya Iehet, A jogképességhez sem a tudat meghatarozott ‘sem pedig sajat akaratra, annak ilyen irényti kinyilvanita- ég. A jogképesség az emberrel vele sziiletik, és tole el nem ‘Szerzédéssel, sem a sajat egyoldali nyilatkozataval. A jog. ‘egyenl6 és feltétlen. Altalanos, mert minden egyes embert gatas nélkal - ember mivoltanal fogva megillet. Egyen: mértéke, terjedelme tekintetében ember ¢s ember ké- ‘kalonbség nem tehet6. Feltétlen, mert kézvetleniil a torvénybsl semmiféle feltételhez nem katheto. @ gyakorlatban az egyes konkrét jogviszonyokban érvénye- Jogképesség ezen a konkrét szinten mint szerzdkepesség je ‘8 esetenkent vizsgaland6, hogy az adott személy az adott josvi ‘is alanya lehet-e, abbol fakadéan is Ichetnek-e jogai és ktelessé- személyeknek a szerzdképessége meghatarozott jogtar {in conereto) korlatozhaté (pl. kulfoldick belfldi termofoldvas. llami tulajdon targyait az allamtél senki sem szei tulajdont senki nem szerezhet). A szerzdképe: @zonban nem eredményezi az absztrakt jogképesség csorbulasat neti 3éq konkerét {jatdlilleti meg’ er jogképessc- & ‘ghatarozni. = lopontjanak a orabbi vagy i ee kell tekintent; eae Ami (2:2. § (1) bel eeontban tértent A saticies oh Kivételesen eléforduthat. howy anmageat és torvenyes Képyiseloje (a a meaty alakul kt. Ha a sztiletend6 ayermek érdeke erdekeeryamot Kell kirendelnt (2:8. § (1) bell. A'mél a reszere Orvik sziild vagy nagysail6, az dgyész vagy a hel os Pee arataieal 15 ~ a gyamhatosag rendelt ki [2:3. § (2) a feltételes jouképességétdl eltekintve tehat az en inmagiyetessel Keadodik, € a haldllal sani meg (2:4. 8) sege a# CVE Fontja nem a szivmakédés ledllésa (Klinikal halal), hrallanale (eCheaszianese és a szervezet visszafordithatatlan agymilkoce® “Tt orvost bizonyitwany (halottkém| jelentés) Kozokiratt b rociat Balad. ot en igazolas nem all rendelkezesre, de a haléltenye egyertele ban 1870" jyithats, a haldl tényenek birdt megallapitdsdra kerahet sor. Ha rmuen Dizon sromély esetében a halal ténye esak valoszinusithet6, de men pedi egy C1 ve pirésagi hatdrozattal holinak nyllvdnitasra van \ehetoseg: bizony te ele emély eltanésétel ot év elteljen anélkal, hogy ezalatt barmilyen adat ismeretes volna. A holtnak nyilvanitett tnnek feltétele. hos fz eletben letére utalo "amen a a we emélyt az ellenkez6 bizonyit 4.4, Az ember cselekvoképessége ; : gari joxt viszo- ay az ember ne csupén passziv alanya Tegyen a pole Ano HO 2 nn aktivan maga is KézremukGdion (testis, mo nyoknalt, haetesse azokat), bizonyos fokti szellemal Gretiseare: TA SR Un tas Sits mete) akaratra van SoUkse, exile a {06 Vet aa aaa Meer ore ages beldtast kepességnek vagy roviden: eselekveke Pes ET pags ee Seite Traci Kepesség mertéke szerint a csclekvOkepesseon’ ST egg aink. A belatet Pe rekubkepesséa, restlegesen ROnGIoalt eee aga za rare korlatozott cselekudkepesséa, za cselekiOkeP Slee et eae a TeontMaiva sccrint minden ember cselekvdleepes, @ cs On Te aroghat: Fees gu a birésdg gondnoksag alé helyezést elrendele OS taaia, jogs Greeny vad oe rwokepesseget tehdt, sem suerzidesbens $67) S00 cram iilatkezattal nem korlatozhatja senki, az ilyen ta: 0 feats ee (ugyantigy, ahogy a Joakepessegnel is ie et fat : wvaben) Kot ; a sit sharatl 9 set ne aoe) eithel 2e a Sc» te ozatot (2:8. § (2) bek.l. AZ ilye outa ; Kecaiot 8. § (2) be a gonanoksag lat, dbnteselt Ta sramilasr jat figyeiben megfontolasra kepes- magatartasa ba veszi és visell is. agylett Képessé Az altalanos cselekvokepessegnek (agy oe i iPgatartasra vonatkoz- is moghetivantasa a vetokepessés, aml a KATOWO ST eneele, A Yee tatott belatasi kepesség és mint ilyen a fel oovatal, megletét vagy hianyat a Kepességnek nines korhatara, ninesenck Fok Cr neg (BH. 1995. 214). birdsag mindig egyedi mérlegelés alapian allapitja mes. -gnek) egy specia-kepesség fokozatai a, felteve, hogy cselekvoképességét a Pt. y, Mc helyezéstelrendelo télete nem Korlatozza. Nagyky ayetevét mar betoltotte, é kivételesen az is, aki eny Preven nagykorivé valt (ennck feltétele a tizenhatogy atdsag engedelye). pes tinden olyan kiskori, aki a tizennegyed) ea leat még nem, és nem cselekvokepte kor is, akit a birdsag eselekvoképességet részlegesa, ala helyezett (2:11. €5 2:19. §§). Cselekvoképességq ala helyezésre kizardlag a birdsig jogosult. és az is esakeg tt felléelekKel, Cselekvoképességet részlegesen korlata g ala at a nagykord személyt helyezheti a birdsig, akinck cy -sailkséges beldtdsi képessége ~ mentdlis zavara kovetkezteben idészakonként visszatérden nagymértékben esdkkent. és emt iményeire, valamint csalédi és tarsadalmi kapesolataira tckin t tiguesoportban gondnoksdg ala helyezése incokolt ek). A belatasi kepességet eskkenté mentalis zavarnak tobb th 4s Iehetséges, a régl PUk. ezeket kiilin is kiemelte, a jelenles hata tban a tagabb tartalma mentalis zavar kifejezest hasznalja. liven th g zavamak tckinthet6 valamely kedvezdtlen psziches allapot logjattkossdg vagy szenvedélybeteaséx. A psvichés allapot ezekben ak tobbnyire szerzett elmebetességeket jelent, melyck orvosilaa kesh ByOgyszeresen befolyasolhatok, A szellemi fc zellemi fogyatékossag_viszon Neleszlelett, stabil allapotot jelent. A szenvediélyheteesta lecin. lizmusban és kabitoszer-élvezetben 1 4s korossa fajulhatnak. Koz6s jellem Ke : i ads jellemzojiik, hogy a belatasi ke Mamalande Jeletze és nem tles mértekben zafale Ki A birésag soportok tekintetében korlatozhatja a gondnoksa. alt Bt Samed cslekvokepesséxét. amelvek SonctKorcaban ax ecco aig ete réslegesen korlatozot. Altalanos jllegel Basesoporokat a tinea em ehet A Selekvdepesseget on wir nem sorolja fel, de a réxi lide tartotk az Ingo és ingatian vagyonral ie ilvanul meg, de mas jel latozni, alapjan né jonnal kapesolatos rendel ta birdsag cselek i cSelekuékéepes Nagvkord vagy kori Bet teliesen Korkito- UKSEges belatasi ke les koniien hidnyzike, 6s jadatmi kapesolataira te- bek.], Ha t ndnoksag ala ne we te ore emelkedesével cselekvoképtelenné valk, de a Sursdga cleresével all be, mivel addig s2l6t fei ‘gyamsad alat all (12:18. § (1) €s (@) Bek} area vad gondnoksag. ala helyezés nélktil is ese Gye ra atkozatanak megttelekor olyandllapetban war (pl. alko A Oey sa alatt: miteti altatasban vagy azt kovetéen: komaban watelchea szikséges beldtast képessége teljesen hiGnyail (2:9. 8). Haye! Sclekvokepesseaet Korlatozo gondnoksa alt helvezést DITO” fz ember wr csai, ala helyezendé nagykord személy egy €l6 hdzastarsa. sagtol a Con esdgheli rokona, testuére, kiskora személy esetén annale Or felts, ee quamhatésdg és a2 figyész Kerhett (2:28. § (1) Bele: @ venyes re inoksag ald helyezett személy részére a gondnokot a yam eae 31, § (1) bek.|. A eselekvoképességet reszlegesen KOrlato= hatosag rendel Mi Kimondo itéletet legkésobb az itlet jogerore emelkedestt6l gondnoksae! Wt Katelezo felliwizsgdint. A cselekvekepessexet teljesen svamnitott Ot Ger ag esetén 2 a hatarid6 az itélet jogerore emelkedesetel korlatoz® Kong noe alvizsgalatl eljarast a gyamhatOsignals hivatalb@l Kel sramitott lz & Te eualatot KOvel6en a birosag a osclekvoképesséaet érine tania, * Tenmiarthatja, megszinttheti ~ ha elrendelésenek Oke mr 16 gondnoksigot rrr lioztathatja (eselckvoképességet resdlegesen eorlaton nem ail fen a Tokepességet teljesen Korlatoz6 gondnoksagea, Metve for Media cselekvoképessédet re toad gondnoksag esetén : Serr smotett agyesoportokat (2:29. §). A gondnoksag i Onalioan gyakorolhato jogkrOk megval- catatot megelozden is indithal6 per. erre VO- ra owcon szemelyeken iivOl, akik egyebkent a Bondnoless 207 matzo Keresetetazon seme ondnoksaa aat allo szemely 6 8 gor hlyeatst ts Kerelmerhetik, ah ondnoksamegseontctetel Ve et atozottsaia sqvkeptelen személy a CS az, alt ony sabitoser hogy a2 Hayes gon megindit gondnok diva), tovabba oselek médosithatja a korlatoz madositdsa, megszintetése, illetve tomatasa irant a kételez6 feldilviz noka is jogosult benytift a eselekvokepesseg korlat Ickvoképességet visszanycri ottsaga, illetdleg a cselel 3 , re 1.6. Az ember cselekvokepessége € JoBnyilAUsozsiasa ervenyessege vesen jognyttatkozatokat. “Akieselekvakepes, az maga tehet érvenyesen JOENs it yilatkozatot, de vy is maga tehet jognyilatkozatot, ¢ ‘A korlatozottan cselekvokepes szemely J rae nt a torvcnyes Kepoiseld}e: y yessegehez. £65 i A jkortt jognyilatkozatanak érvenyessegehes [0s janyaban a gyam. nagyl ery ckoraeecten ipikusan a sail, ennek WANYSS TA Catozsssal a sail, ies, A gondnokolt a 2 esetén a gondnok) hoz re Gjgyben Onalloan thet érvé- nem é yoseg ett minden egyéb Ugy hyes jognyilatkozatot. ; A eselekvdkepielen személy joanyilay’ Iwette. nevében a gondnoka jar el. €8 16 ozata foszabély szerint semmis, Me “ervenyes jognyllaticozatot-